A Jászberényi Városi Könyvtár története 1900-2020-ig

“…egy népkönyvtár  felállításában látom a jászberényi nép értelmi emelkedésének kulcsát….” (dr. Oláh Gyula törvényszéki orvos 1896)

A városháza nagytermében 1900. október 14-én nyílt meg Jászberényben a népkönyvtár az olvasók előtt, Dobóczky József népkönyvtáros vezetésével. 1901-1920-ig Muhoray Elek népkönyvtáros vezetésével fokozatos fejlődés indult. A könyvtár több alkalommal költözött. 1922-ben a városháza kistermébe, 1930-ban a városi tűzoltólaktanyába, majd a városháza alsó, különálló épületébe. 1920-1944 őszéig Weninger Kálmán nyugalmazott róm. kat. igazgató-tanító a könyvtár vezetője. A könyvkereskedők 1930-ban rendezték Jászberényben az első könyvnapot (ma Könyves Csütörtök), amit a későbbiekben évről évre meg is tartottak.

A II. világháború előtt 37 könyvtár működött városunkban (egyesületi, társulati, iskolai, városi, kultúrházi, egyházi, múzeumi), de a háború súlyos károkat okozott. Csak a Tanítóképző Intézet könyvtára és a rekettyési népiskola könyvtárának néhány kötete maradt meg.

1945 tavaszán a még fellelhető művekből létrehozták a vándorkönyvtár alapját. 1945 őszén a központi könyvtárat, melynek az anyaga vándorolt a tanyavilágban. 1949-ben 4 könyvtár működött: Szabadművelődési Központ, a Tanítóképző Intézet, a KIOSZ és a Dohánybeváltó.

Sürgőssé vált egy városi könyvtár létrehozása. A szervezés 1949-ben indult meg, ami anyagi gondok miatt nagyon lassan haladt. 1951. április 3-án megnyílt a Városi Könyvtár Varga Antal vezetésével a Városháza alsó szintjén, és itt működött 1970-ig. Ez volt a feltáró munka kezdete. Cédulakatalógust, majd 1954-től szakkatalógust építettek.

Jászberény járási központ volt, a könyvtár 1952. augusztus 20-tól Járási-Városi Könyvtár lett. 18 jász települést szolgált ki, egészen a 60-as évekig. Ekkor a községekben önálló könyvtárak épültek, a könyvtár dolgozói már csak módszertani segítséget adtak 1993-ig, amikor a megyéhez került ez a feladat.

1952-ben ismét alakultak fiókkönyvtárak is – külterületen: Hajta, Négyszállás, Tőtevény, Öregerdő, Harcos Tszcs; a város belterületén: Szociális Otthon, Városi Kórház, Tanítóképző Gyakorló Iskolája. Egészen 1996-ig működtek, ma már csak Portelken van fiókkönyvtár. Egyre több új tevékenységet végeztek a könyvtárak. Voltak rendezvények: könyvankét, könyvismertetés,  író-olvasó találkozó. Külön gyerekrészleg alakult.

1958-tól az első nem hagyományos dokumentum, a tekercses dia is bekerült az állományba. 1954-ben előjegyzés, 3 hetes kölcsönzés, 1958-ban könyvtárközi kölcsönzés bevezetése. 1967-től új tevékenység a sajtófigyelés.

A könyvtár helyzete 1964-re szinte tarthatatlanná vált. Móra Sándor igazgató és munkatársai sokat harcoltak egy új épület megépítéséért, vagy egy régi átépítéséért. 1965. április 15-én a Városi Tanács szerződést írt alá a Magyar Izraeliták Országos Képviseleti Irodáján keresztül a zsinagóga megvásárlásáról. Az eredeti elképzeléssel szemben nem átalakították, hanem egy új „lapostetős épületet” hoztak létre, a régi alapokon. Tervező: Zsidai Emilné, kivitelező: Jászsági Építőipari Szövetkezet, belsőépítész: Kádár József, bútorterv: Szabados László volt.

1970. június 4-e a könyvtár ünnepélyes avatásának időpontja. Az új könyvtár alapterülete 740 m2, ez óriási növekedést jelentett. A földszinten a felnőtt kölcsönző, a raktár, a feldolgozó és a zeneszoba kapott helyet. A kölcsönzőtéren keresztül lehetett megközelíteni az emeleti olvasótermet, a kutatószobát, valamint a két irodát. Külön bejárattal rendelkezett a gyermekrészleg, szintén az emeleten, melynek raktára az un. “félemeleten”, a szolgálati helyiséggel nyert elhelyezést.

A helytörténeti különgyűjtemény kialakítása 1970-ben kezdődött el. A régebbi újságokat mikrofilmen vette meg a könyvtár az OSZK-tól. 1971-ben vezették be az “állandó tagsági számot” – a személyi lapok két sorozatát készítették el. Az egyiket az olvasók nevének betűrendjében, a másikat a tagsági szám sorrendjében, amelynek segítségével meghatározhatták egy-egy szerző vagy témakör olvasóit.

A megyében az első zeneszoba Jászberényben létesült 1971-ben, melynek helye az évek során többször változott az épületben. 1977-ben a Hűtőgépgyár Munkás- és Ifjúsági Házának épülésekor Gorjanc Ignácnak köszönhetően a két épületet összekötő résszel bővült a könyvtár. Ide költözött az olvasóterem és a zenei részleg. A könyvtár emeletén a volt olvasóteremben nyílt meg az ismeretterjesztő eszköztár, ahol a nem hagyományos dokumentumok kaptak helyet: diapozitívok, képeslapok, fényképek, grafikák, mappák, albumok, a különböző eszközök – diavetítők, írásvetítők, filmvetítők és az epidiaszkóp. A jászberényi könyvtár és a kisgrafika szinte összetartozó fogalommá vált a hetvenes években dr. Arató Antalnak köszönhetően, aki 1970 szeptemberétől 1982 októberéig volt a könyvtár igazgatója. A grafikai kiállításokon a kortárs művészek sorban bemutatkoztak a jászberényi közönségnek többek, között Diskay Lenke, Fery Antal, Gy. Szabó Béla, Nagy László Lázár, Perei Zoltán.

Perei Zoltán művészi hagyatéka nagyrészét a könyvtárra hagyta, melyet pár éve a Hamza Múzeum kapott meg kezelésre. A könyvtár lépcsőházában, az eszköztári asztalokon, vagy az Ifjúsági Ház nagytermében rendszeresen voltak kiállítások a könyvtárosok szervezésében. És ez ma sincs másképp, csak a helyszín változott.

1985-ben két új dokumentumtípus jelent meg a könyvtárban. A VHS kazetta, melyeket 2004-től a   DVD-k kezdtek felváltani. A másik új dokumentumtípus a “hangoskönyv”, mellyel a vak és gyenge látóképességű emberek olvasási lehetőségét biztosították hangkazettákon. Ma ezt a dokumentumtípust a CD-n tárolt hangoskönyv váltotta fel.

A helyi televízió híradásai 1992 őszétől vannak rögzítve VHS kazettán, később DVD-n. 2011-ben egy pályázatnak köszönhetően ezek számítógépes digitalizálása, vágása, hírre-közreműködőre kereshetővé tétele kezdődött el és, ez azóta is folyamatos.

A szolgáltatások iránti igényekben változás következett be.  Egyre több közhasznú információra volt szükségük az olvasóknak. Ehhez dokumentumok kellettek (telefonkönyv, menetrend, felvételi tájékoztató, szaknévsor, rendeletek stb.). A 90-es évek elején így az intézmény neve Városi Könyvtár és Információs Központ lett.

1984-ben került a könyvtárba  az első számítógép a Commodore 64. 1991-ben az első AT 386-os számítógép, magyar billentyűzettel, színes monitorral, lézernyomtatóval. Jelentős áttörés 1998-ban történt. A Soros Alapítvány jelentős támogatásával 5 számítógéppel és internetelérhetőséggel gyarapodott a könyvtár,  az „Internet-kuckó” nagyon népszerű lett.

A könyvtár ismét kinőtte a helyet, bővítésre volt szükség. 1999-ben elkészült egy átfogó bővítési, felújítási terv, mely Sáros László akkori főépítész és Szabó Jánosné akkori könyvtárigazgató munkája. Ezzel a tervvel pályázott Jászberény Város Önkormányzata címzett támogatásért a Magyar Köztársaság Kormányához. A pályázat másodszorra eredménnyel zárult. 2005. január 20-án megkezdődött a könyvtár teljes rekonstrukciója. A felújítás alatt házi tanfolyamokon készültek fel a könyvtárosok az elektronikus átállásra. 2005. november 18.  Az új épület ünnepélyes megnyitója.

2008. november 4-én megnyílt a könyvtár kupolájában kialakított Csillagda. Fodor Antal csillagásznak köszönhetően már sok kis csillagász öregbíti hírnevünket. Olimpikonok is!

2009. október 1. újabb mérföldkő. Az intézmény a Jászkerület Kulturális és Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. része lett.

Az új épületben az új felállásban is történtek a részlegekben, az épületben átalakítások, átalakulások. A gyermekrészlegen 2018. szeptember 19-én Jászsági Népmesepont nyílt, ahol szinte mindennaposak az élőszavas mesélések, gyerekfoglalkozások.

A könyvtár, a könyvtárosok munkájukért többször kaptak elismerést az évek során. A könyvtár háromszor nyerte el a kiváló címet: 1971-ben, 1974-ben és 1978-ban, valamint 1973-ban a Megyei Tanács Közművelődési Díját is. 2018-ban Minősített Könyvtár címet nyert. 2023-ban Könyvtári Minőségi Díj büszke tulajdonosai lettünk.

2024. január 1-én a Jászberényi Városi Könyvtár újra önálló intézmény lett.

A könyvtáros, ahol tud, segít! A könyvtáros mindenhez is ért! A könyvtáros mindig vidám! A könyvtáros tündér! A jó könyvtárba kell egy jó csapat! És a jó csapatnak kell egy jó vezető!

A könyvtár vezetői időrendben:

• Dobóczky  József könyvtárkezelő 1900.10.14 – 1901
• Muhoray Elek könyvtárkezelő 1901 – 1920
• Weninger Kálmán könyvtárvezető 1920 – 1944 ősze
• Varga Antal könyvtárvezető 1951.04.03 – 1955.10.01.
• Járomi József 1955.10.01 – 1957. tavasza
• Nemes András mb. 1957. tavasza – 1957.07.31.
• Móra Sándor igazgató 1957.08.01 – 1967.05.02.
• Nemes András mb. igazgató 1967.05.03 – 1967.10.07.
• Csoboth Attila igazgató 1967.10.08 – 1970.04.
• Török Lajosné mb. igazgató 1970.04. – 1970.09.
• Arató Antal igazgató 1970..09..01 – 1982.10.15.
• Nemes András igazgató 1982.10.16 – 1993.07.15.
• Janó János igazgató 1993.08.01 – 1998.07.31.
• Szabó Jánosné igazgató 1998.08.01 – 2011.09.30.
• Nagy Nikolett könyvtárvezető 2011.10.01 – 2011.11.20
• Kovács Péter könyvtárvezető 2015.11.21 –