Fájl #721: "Zsidok_letelepulese_Jaszsagban.pdf"

A rt^i jászberényi zsina^á/'a.

MAGYA-R ZSIDÓ MONOGRÁFIÁK
KIADJA A „MÚLT ÉS

JÖV0“

I .

i

;
ZSIDÓK LETELEPÜLÉSE
A JÁSZSÁGBAN
a

t

EREDETI OKLEVELEK ALAPJÁN
IRTA

DR KÁLMÁN ÖDÖN

Fiii;i;elrkül 44 kiadatlan oklevél

I

I
I
t
I

i

BUDAPEST, 1916
MÚLT ÉS JÖVŐ SZERKESZTŐSÉGE
PODMANICZKY-UTCA 6.

I
1

M2135

*

* •

25192. — Budapest, ai AtbeMeum r.-u könyvnyomdája.

BEVEZETÉS.
\
-.4 uruhle; lakósai. A dl.iromas kerületek- megyei rend•
|.i J.il.ca. is;o. XXXIII. t.c. A jászok mióta neveztetnek filiszt. u-.-kn.ik > l’lnl-oistos - ijjász. A Jászság mint kiváltságos terület.
1 K.flv. I. Mátyás kiváltságlevelei. A török hódoltság alatt laknak
z-id. k a Jászságban. Heilmnnn Farkas Wolí élelmező zsidó. Az elnép'.< l< i'a di 11 Vidékek benépesítése. A Jászság szenvedése Kollonics érsek
mukodi-v alatt. 111. Károly és Mária Terézia hívják a zsidókat a jász..,.:i vas.ni.kia. Ká-zunyi Tamás, jászberényi jegyző fontos kijclcnt. -. i az id. gének li településéről. Az 174.0Í privilégiális okmány. Jász­
kun tiiuh ind kiszoiítják a zsidókat. József »Bau-Jud« Szolnokon akar
I. tclejx dm. Az oklevelek egyikében sincs említve a zsidók távoltarthatásanak joga. Az 1790; XXV. és az 1790: XXXVIII. t.-c.-ck szándékolt
ósszccserclése.

Jászság alatt értjük azon területet, mely a Nagymagyaralíold északi részén a Zagyva, Tárná és Tápió vizek mentén 1
térni el, mintegy ezer négyzetkilométernyi kiterjedésben'
Likosni a Xll-ik századtól kezdve egészen a legutóbbi időkig,
íbyo-ig, külön területi kiváltságokat élveztek, amikor az 1876 :
XXXIII. t.-c. alapján megyei rendszerbe osztattak be. Külön<.n» kedvezményekben a szomszéd Kunsággal, helyesebben
Kiy é> Nagy-Kunsággal együtt részesittettek királyaink által ;
ismételt kiváltságlevelekben vannak felsorolva mindazon elő­
nyük, melyeket e iHáromas-Kerületek
*
lakossága élvezett.
Idők folyamán a terület nagysága változott helységek hozzá­
csatolása. illetőleg elvonása által. Legutóbb az említett megyei
Tcnflszcrbvfoglalás változtatott képén, amikor a Jászkunság
* Miután nagy és tartós szárazság idején a Tápió cs Tárná, de
kukfiiuseii ez előbbi vize teljesen kiszárad, és zsidó házastársak rituális
< 1 vál.iszi.ús.i csakis víz partján épült városban történhetik — e terü­
letei csakis a Zagyva melletti helységekben adtak ki válólevelcket.

4

területe Szolnok, Heves, Pest és Csongrád megyékhez csatol­
tatok.’
A jászságJakosai a jászok vagy — mint okleveleink nevezik
_ a filiszteusok. Ezen filiszteus elnevezés a'XIV-ik századtól
kezdve általános. A Jászság történetírói igyekeznek kimutatni
ezen elnevezés megokolásában, hogy a jászok tényleg a bibliai
filiszteusoktól származnának. A dolog erőszakolt. Másutt kell
keresnünk a magyarázatot. A XlV-ik század oklevelei mutat­
ják, hogy az időben terjesztik a pápa térítői a Jászkunságban
a kereszténvséget.i2 A kunok megtérnek, a jászok pogánykodnak. nem akarnak megtérni : pagani, filistei, melyek, miként
egvkor a hliszteusok, sok bajt okoztak a hívőknek. Hog^ a
bibliai népek között épen a filiszteusokat választották a jászok
korholásául. ezt is megérthetjük, ha a jász (íjjász) szó rokon­
értelmét felismerjük a phil-oistos görög íjj-kedvelő szóban.
Azt azonban világosan látjuk, hogy a jászkerület a vegyesliázbeli királyoktól kezdve a legutóbbi időkig kiváltságos
terület volt. I. Károly,alatt már saját választott kapitányuk

......

"*•

.
-------- *--- *
: --I3ZLT7’.
• '
re

i A Jászság helységeit a következőkben állíthatjuk össze okleveleink
alapján. (A helységnevek mellett lévő számok azon évet jelzik, melyben
az. illető kéltséget felemlítő oklevél kelt.) Apáti (1438). Árokszállás
(143S). Bt',dogháza (1484). Borsóhalma (1535). Bcrénysz.állás (1458).
Fövenyszaru (1433). Fügéd (I4Z~). Fügedcgyház (1449). Jákóhalma
(1449). h'isir (1409). h'urlh (u. o.). Ladáuv (w. o.j. Lantba (1449)- Míhálytelke (u. o.). Mizse (1427). Xccsőegyház. (1440). Xégyszállás (1300).
Szentpyörgv (1425). Szcntknzmademjénsz.állás (1408), Szarvas (1425).
Újfalu (1424). l'jszász (1449). A dőlt betűkkel jelzettek nem tartoznak
jelenleg a jászkerületi rabbinátuslioz. viszont újabban idccsatlakozott
Jászdósa. Szentandrás. Alattyán. Jánoshida. Alsószcntgyörgy. Tarnaörs
(ismét elszakadt). Visznek (elszakadt). Egreskáta (elszakadt). Puszta­
monostor, Szentimrc.
’ (Lásd Századok 1916 júniusi számában 372. olda’on). A pápa.
XII. János, megtiltja, hogy az újonnan megtérített kúnokat. alaselavokat túlnaey tized zsarolásával visszarettentsék a megtéréstől . . . •dccimas integras nimis rigorosc exegitis. quod ncophiti
et cnfivrrsr ... a evnvcmone £nnsmcdi. proptcrca rctrahuntur.r
Hogy a kúnok megtérnek, ezt jelentik 1228-ban a pápának, de a jászok
nehezen térnek meg. azt láthatjuk az 1365 június 30-án I. Lajos által
' kiadott okiét élből, hol mint .Pagani et intidclii* szól a .Philistei seu
Jasoiys.-röl ; maid IX. Bonifác pápa 1399 április 18-ról kelt rendeleté­
bői. hol sürgeti ezek megtéré-sét. U. o. 531. 1-

/

5
i

z. tóse alatt tömörülnek a királyi sereg zászlója alá.1 Később
untul több kiváltságokban részesülnél) ra jászok és ezek köze
t.utozandónak vélik azt is, hogy^ff/ö/ nem kötelesek megtűrni
m. i^uk k<Mátyás király lementi a jászokat örök időkre
.1 niulis és rendkívüli kiráKi adók fizetése alól 1479-ben.
1 s 1 --b< n ki gvúri jogokat kapnak \t 'iiliszteusok. Viszont
/t loiok hódoltság alatt elnéptelenedő Jászság önállóságát
elveszti és mint liicruni camvrae kezeltetik. Még pedig Ulászló
int. z.!;< d> '»■ 4r.1tt.1tja e sorsra a jászokat?
Ib ,'v .1 t.<«ák-Jiódoltság alatt a Jászság területén laktak
■zi.dök. ainjl óit adatunk. A zy.idókra szükség volt ily őstern. . •<--. ! íot;].dko/ó>' vidéken, hol iparnak nyoma sincs, kérés­
ied. Imi cikkekben is nagy a hiány. A zsidók hozzák el a távoli
\ td. k. k cikla it, viszont ők szállítják tovább a gabona fölüs|. get. Háborús időkben ők a >«-r.vg felszerelésének, ellátásának
intézőt. A m niesség katonáskodott, a jobbágyság helyhez
k. tv. »/.abad mozgásában gátolva, a zsidókra és a betelepült
görgőkre vár a szerep, hogy hclységről-helységre menve,
a megvásárolt gabonát, lovat, igás állatot a seregnek szállítsák.
A török háborúskodások idején mindkét csatázó félnek
-.r. gében megtalálhatjuk a zsidó; élelmezöket. így, a török
kézen lévő Jászságban a íöélelmező tiszt zsidó. A Jászság
i55.s-b.1n török fenhatóság alá kerül és egész területét a hat­
vani szandzsákhoz csatolják. Jászberény, mint központ, külön
k. niletet — piahijet képez és ennek élelmezési biztosa Heilntann
1 <irk<ts ll v// Jiceii zsidó.3 Részletesebb adataink nincsenek
attól, hogy állandóan itt lakott-e ezen Heilmann, avagy a
török sereget követve, valahonnan Törökországból jött városrol-városra. ütközetről-ütközetre. Ha német nevét tekintjük,
úgy az. látszik valószínűbbnek, l.|>gy Ausztriából származott
kereskedővel van dolgunk, ki megnyerte a török •palánkfő
*
____
kegyét. A török zsidók spanyol fagy tjredeti török neveikről
azonnal felismerhetők. Hogy osztrák, avagy nrngyar területen' . .'.

m

,

-LT.. Gyáifás: A jászkúnok története III. kötet 463. lap.
- L. u. o. IV. 196.
I
1
*”1*. o. nv. ^<5. Mielőtt török kfzrc kei il a Jászság. Szolnokhoz
csatoltatik. niclvnvk erős várát nagy j katonasággal töltik meg és már
ezeket is Hcilmann élelmezi a jászok segítse} ével,
f

.-

_

í

~.j

1

.15.

r>

lakó zsidók igen sokszor kereskednek ellenséges területeken
is, — erre számos példát tud a történelem. A török úgy vélte,
hogv ő örökre megvetette lábát a megszállott területen, az
ellenségeskedéseknek vége, igyekezni kell tehát a szomszéddal
baráti viszonyba jutni. Ök tehát szívesen látják, ha a régi
ellenség alattvalói bizalommal felkeresik területét üzleti ügyeik
lebonyolítására. A török Budának pasája gyakran fordul a
császárhoz barátságosan, hogy egymás alattvalóinak érdekét
védjék, adósságaikat hajtsák be. Ilyen szívesen látott osztrák
származású zsidó lehetett Heilinani; Farkas IVol/ is, kit azután
itt marasztal a hatvani pasa, ö azonban rövid ittlét qtátf átmegy
a szomszédos Szolnokon székelő császáriakhoz és o'tt is marad
seregszállítói minőségben.
A törökök kitakarodása után a Habsburgok főtörekvése
az elnéptelenedett vidékek betelepítése. S ezen igyekezetük
közben az idegen telepesek között itt-ott elvegyülő zsidót is
békén hagyják új tűzhelyét felépíteni. A tizenhetedik század
második felében, tehát a török kitakarodással egyidejűleg,
hazánkba szorult északról és nyugatról nagyobbszámú zsidó.
Ügyszólván, kevés kivétellel, ezek a magyar zsidóság ősei, kik
ekkor Magyarországba családonként beszállingóztak. A tizen­
hetedik század közeién a kozák üldözés szorítja Galíciába és
hazánkba az orosz zsidókat ; az osztrák területekről 1670 körül
menekülnek a szigorú kitiltás következtében ; végre a morva
zsidók is nyugodtabb területre húzódtak a harmincéves háború
elöl, hol nem volt kis kereskedésük, zaklatott életük annyi
veszélynek kitéve.1
Ámde már a tizennyolcadik század elején a császári udvar
oly irányú törekvéseivel találkozunk, mely a zsidók vissza­
szorítását, terjeszkedésük meggátlását tűzte ki célul
*.
Kollonics
érsek szereplése nemcsak magyarellenes, hanem épolv mér­
tékben zsidóellenes is. A gyér zsidó lakosságot nmeglehetös
nagyszámúdnak (♦In zimlicher Anzahb) * tartja, leiket rend. szabálvnkkal-kell az elszaporodástól visszatartani.-- Különösen megszenvedte e korszak' Wtkár V Jászság.
’ Büchlcr; Bpcsti zsidók tört. 123. lap.
* U. m. 178. 1.

A n.inih nlintó írsek az általa kegyelt lovagrendek jövedelmét
n.sndvn J<>rvénvcs~es~hvni törvényes úton növelni akarván —
nálta 1. I.i|<>t zilált pénzügyi helyzetét és az ország
.^ík legjobb búzatermő vidékét, a Jászkunságot, a király
"nevéjnn eladta, aránylag csekély összegért, a német lovag­
rendnek hjc-k után takarodniuk kellet te területről a zsidókr><xk Mé«j «5ak kételkedni <c mertek árúikkal, avagy országos
vásásön iCS2-tvtnui ]~iIlkáikkal, úgyhogy I. Liftót utódja.
Ili l<’árdy is Miiti Teté/ia kiváltságlevelükben Jtíva-hívják
tv kereskedőket, kalmárokat az or-zágos vásárokra, oltalmat
véddmel bi2i<siiván nekik, csak el ug imrradiahak a jászSotjtul 1 Z-i<lóliu:ik.—|»rph,stánsoknak egyforma a
a |.i'/'.iub.m a ,XVII._é*
* XVIII. s/ázadbart ; egyaránt
érdnek da iek tekintik őket.3 Buda i;i’-ben, Lajtaújfalú
> I •f
iénv i t. váron le vélt árában lévő kiváltságlevelek és
• 4 In• !•gvtt|U illetne’ limit munka <;S. oldalán. »Miért is titeket egyeb írái ;;i m ii <■> vgycnkint kereskedőket, kalmárokat és vásáros embereket
<- t-»• iin lv utazókat ezennel biztatunk, biztosítunk és bizonyossá teszünk,
nu'zermt . . . az országos . . , és heti vásárokra mindenféle áruitokkal,
holmitokkal és tavaitokkal szabadon, bizton ... és minden félelem cs
nlté.c mikul szentélyeteknek és áruitoknak... jöjjetek, igyekezzetek
i- járuljatok <s elvégezvén ott minden üzleteteket, ismét haza vagy
.il’iit.i akartok visszatérhessetek a mi különös pártfogásunk és oltalmunk
• lati, mindig sértetlenül maradván, személyetek és holmiaitok. Es
.ik.o juk. hogy ez. a piacokon és más közhelyeken bárhol nyilvánossá
titessék i’s kililidettcssék.’
• Már töjo-lien panaszkodik Jászberény város, hogy evangélikusok
és miszarszekct akarnak felállítani. ami megkárosítaná a városi
koiisina ,’s liű-kiméró helyeket. A nádor, gróf Esterházy Miklós, ténvleg
imgtiitja az evangélikusoknak a csap- és mészárszéknyitást. (Gyárfás :
A jászkünok története. IV. rész. 245. lap.) Am nem javul a protestánsok
I" lA' te ntég másfél évszázad múltán sem. 1765 június 15-én a város
frlvr-sri lakosul Hschcr Jakab lutheránus szíjjáitóiegényt. Három hét
mi a nieu jelenik a városi tanács gyűlésén Török János prépost-plébános
<s előadja, hogy ö ». . . mint Lclky Pásztó*, azon okból- pttrttstál, és
•■t pában fllcnzi. hogy mivel mégeddigezen Xemzetes városban luterana
Kehciú nem volt, feltehető, hogy ezen égvén kezdetet vévén ell szapo­
rodik .s f,(]tétetik. hogy a Calvini.ma Religiónak is gyökeresebb löszén,
hojett keresztényi buzgóságunk azt hozná magával, hogv
_/ az mostan
v.i»o»unkl n lakozó creliiekségfet) is inkább keresiteni. kiirtani tartoenánk,
nclnhogv íjabb eretneknek be rohanását engednünk kelletnék . . . Mire

8

1739-ben rombolja le a területén épült zsinagógát,1 hogy azután
onnan a zsidókat kiűzze. A német lovagrend hatása alatt a
városi tanács Jászberényben is inkább a betelepülő görög
kereskedőket részesíti kíváltságokban.,...mintsem ..zsidókat tűr­
jön^ meg területén.1 Nem szűnik meg a helyzet, nem javul
akkor sem, midőn a végleges eladás jogtalannak minősíttetik
s csak zálogul bírja a rend e területet. Az eladás elTen tiltakoz­
nak egymásután az érdekelt felek. Ezen tiltakozók közül minket
különösen a jászberényi jegyző, Kászonyi Tamás szavai érde­
kelnek, ki, — bizonnyal szemben a lovagrend szándékolt,
szabadköltözködést gátló, rendeletéinek, ezt mondja : »czen
mostani ellentmondásból kifolyólag regi megbecsült és eddig gya­
korolt lehetőség szerint. . . szabad ezen kerületekbe mindenkinek
régóta bejönni és kivándorolni !• Ezen tiltakozás, meláL1?02- év
májusában hangzott el az összes jászkun városok követeinek
jelenlétében, nyíltan mondja, hogy idegenek betelepülése ellen
sémiin akadály sem volt a Jászkuinság^eEüTetén. Ha később
mégis kizárják e területekről a zsidókat, az, a lovagrend 29 éves
jogtalan birtoklása alatt történik s III, Károly, majd Mária
Terézia uralma alatt erősödik meg. — Kiegészíti Kászonyi
Tamás szavait a Mária Terézia 1745 május 6-ikán kiadott jász
privilegiális okmány egy véletlenül elejtett pontja, mely sze­
rint : 'íElöbbemlített Jászok és Kunok kerületeinek . . . szabad
legyen, hogy . . ., bárhonnan odakerülő jövevényeket maguk
közé befogadhassanak és őket a. többi lakosokkal egyenlően
a köztük fennálló általános és közös terhek viselésére, szorít­
hassák . . .« A királynő ezen diplomájának magyarázatában,
a Jászság redempciójának alapos megírója, Kele úgy véli, hogy
■>a Jászkunságban . . . is . . . szabad volt bárkinek letelepedni . . .
nemcsak szabad, hanem a török kiűzetése után mindenkit
szívesen láttak, sót mesterséges úton is telepítettek . . .«
*
—

.

-

t

‘

~

'
*
■

a tanács megköszönvén a főtisztclcndó prépost úrnak lelki buxgósigát,
Físcher Jakabra vonatkozó határozatát revokálván, azt lakosul be nem
veszi . . . (Jászberény városi tanácsülés jegyzőkönyvei 1765 július 6.)
1 Büchler
*
i. m. toz. lap.
,
---* Jászberény város ljuácsülési jkönyv. 176; jún. 22. 4. jx>nt.
A görögök meghagyatnak a kereskedésükben.
• 1-ásd dr. Kelé József: A jászkunság megváltása |J2. lap.

9-

N< m javul a helyzet, mígnem a jászkunok, megunva
a :i< mrt lovagrend súlyos igáját, azt nehéz áldozatok árán
[cKhiH akarják. Ok maguk, a jászkun lakosok, elhatározzák,
hoftV
vagyon//AM7 kifizetik a lovagrend zálogösszegét,
3öae2er ;1iöin> forintot, csakhogy visszanyerjék szabadságukat.
Ez megtöltőnk, a Jászság szabaddá lesz, de már ekkor elhin­
tették ih a. vaJldfei intol.írentia..n»ag.vait_a
-idcgon
*
urak. Míg
tó
országban tinelkadik a zsidók száma, a már említett
1 ■
nyomán. — mert az üldözöttek Magvarvehk diókét nyugodt.ibb.m eltolthetni és számuk
•> emelkedik, — a Jászkunság ívni enged be terüzsidót Az 17.15—,57’iki .népszámlálás alkalmával 2595
Z&idót talajnak I1az.mkb.1n, mi ly közül csak 1054 magyar
Születésit, -többi. tehát 5''".,.ezyn idők beköltözött j<»
ereVífel egyetlenegyei & m találunk, mint a Jászság terüUtén-hkAt
Z\~Kávcik£>zó> j,, t v alatt hazánkba költöző J50 vagyonos zsidó
Eozűl sem jut e tejül. tre, mint azt elmondhatják az 1749-ben
pDZSOnxU gvult Zsidó küldöttek,
*
kik a kivetett türelmi adó
M.ioe •( 11 l«l/- nívgtárgyalasara jöttek össze az országgyűlés
székhelyére.
A szoin»/iiM|os Szolnok város és Hevesmegye sincs jobb
t''< niennxe) zsidók letclepedheteséről. Bizonyos szolgálatok
j«1öhn.tza-aul. kiv.dtsag-k vdvt kap József »Bau jud«, ki magyar
terül, ten akar letek pedni. A budai városi tanács nem fogadja
c* 01 l.ikoMil, mire a Jászsággal határos, egyidöben egy közic.tó°atá-u Szolnokon akar letelepedni. Szolnokon sem boldogul
vö.051 tanáccsal. A kiváltság-levél alapján a szolnoki várj'ar.mc-nok v<-.zi olt.dmábh. de Hevesmegye, meljmek terülcehei akkor --Külső Heves., címmel Szolnok is tartozott, nem
•■•'llnido területén zsidót megtűrni. Ezen korszak kedvezett
-Aun nihánv kiváltságos zsidónak, sőt a néhánv hitközségnek----*>• ■!<• általában Kollonics szelleme volt, uralkodó hazánkon.
lo tócreni^, hogy nemcsemk, fönrmr-wnk minden Becsből — Jött rr-ndcletct sanda szemmel, gyanakvó lélekkel fogadtak,
if
T BcrEsuin í m.
t.. o.
*
Malkc
G?ld-rŐl bővebben.

A'

I *

t

10

/
/

zsidóság elleni intézkedéseket. is. Amikor helytartósági
rendelet útján kitiltja a városok közelségéből a zsidókat, —
nemeseink, nagyrészt önérdekből, de tagadhatatlanul emberies
érzésektől is vezetve, megtűrik portájukon nyersterményeik
értékesítőjét. így lassanként a nemesi telkekre húzódik a zsidó1 t ság s a városokba csak vásárokra járnak. A mohácsi vész előtt
megfordítva volt. A zsidók inkább a városokban laktak s keres­
kedéseik mellett a regaliai jövedelmeket béreltek. Ennek magya­
rázata kézenfekvő. A zsidó természettől fogva várostszerető
lény, ha lehet, nagyobb gócpontokba húzódik. Amint ezt látjuk,
ma is a falusi hitközségek elnéptelenedésén, sőt teljes kihalásán.1
Amíg azután engedték a zsidókat, mint például az Arpádházbeli
királyok alatt, ezek városba húzódtakt Tudjuk, hogy a bánya­
város is szívesen látta valaha maga körében a zsidót ; pénz­
verdékben szerepeltek ! De a török kitakarodás után, midőn
az elnéptelenedett vidékekre a Habsburgok nyugatról hoztak
telepeseket, — a városokat német polgárokkal — új meg új
kiváltságokkal felruházva — töltik meg. Ezen kiváltságos
(bolgárság nem szívesen látta a hasonló mozgékonyságú, keres­
kedéshez nem kevésbé jól értő, zsidó konkurenciát s kivált­
ságai közé iktatta a városok zsidómentességét. A német lovag­
rend a maga területét egyenrangúvá igyekszik tenni a többi
kiváltságos városokkal s ő sem tűr zsidót a Jászkúnságban.
Ez időből való c terűidnek a zsidók dől való elzárása I A meglevő
40 oklevelek valamennyiét dlolvashatjuk s egyetlen egyben sem
találunk meg utalást sem arra, hogy a múltban a jdszkúnok ki­
váltságai kozó sorozták volna a zsidók távoltarthatásál. József
nádor 1802-ben álírja a jászok számára évszázadok folyamán
adományozott 30 kiváltságlevelet, de egyikben sincs szó a zsi­
dókról. Es a Jászok mégis ös[ jogokra hivatkoztak, valahányszor
zsidó akart letelepedni közöttük. így még 1850-ben is egy állí­
tólagos kiváltságlevelet emlegettek, melyet Mária Terézia
adott volna nekik, mellyel megakadályozhatták * a zsidók
|
betelepülését.' Pedig a jog. melyre hivatkoznak, nem létező
valami, s ók~^- talán szándékosan — kér törvényt összetévesz11 L. Később 123. lap. a jákohalmai. jászdósai, pusztamonostori
hitközség elnéptelenedését.
:.

-----------

*

11

lettek, melyek egyike reájuk is : a 25'1790 ; a másik, amely
reájuk nem vonatkozik, az 1790. évi harmincnyolcadik t.-cikk,
melv a bányavárosok és csakis a bányavárosok kiemelésével,
azok kivételével szabad lakhatást enged az országban zsidók­
nak.1 De mit törődtek a jászok törvénnyel, joggal, amikor
ok a zsidókat távoltartani akarták ! Összekötötték a két tör­
vényt és azt mondták, hogy amint a 25-ik cikkben együtt
elhitetik kiváltságuk a bányavárosokéival, úgy együtt van­
nak ők a _>S-ik cikkben is a kiemelt bányavárosokkal ! Hogy ez
(vténvek elferdítése, azzal ők nem törődtek. A fő az volt, hogy
O-íSidót tényleg sikerült a lehetőség szerint távol tartani ma•; < t K t Ói .
1)<- csak a lehetőség szerint. A zsidókat, bármennyire is
haragudtak reájuk, nem bírták nélkülözni. Mária Terézia ural­
kodásától kezdve nyomon követhetjük a zsidóknak a Jászság­
ban való szereplését, miután azokról, úgy a helytartótanács
oklevelei között, mint a Jászság székhelyének, Jászberény
xárosnak tanácsi végzései között gyakorta esik szó.
♦
1 I.. toxább 43. lap.

I. FEJEZET.

A'Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 18o0-ig.
Mária Terézia és II. József alatt.
\ zsidók kereskedésének megszorítása. A bőrrel való kereskedés.
Vonatkozó országos rendelkezések. A jászberényi szijjártók és vargák
a zsidók kereskedése ellen fordulnak. A város teljesíti kérelmüket.
Pusztamonostoron és Hevesben laknak a Jászságban kereskedő zwduk.
\ nemesi telkek és a zsidóság. A görögök harca a jászsági kereskedeleméit. A Háromas-kerúktek is a zsidók ellen foglalnak állást Ábrah.im zsidó Hermát görög elleni panasza. Pálinkát szállít Abrahám közmegelégedésre. A zsidók pálinkán kívül még bőrrel és ócskavassal
kereskednek. Ootcrrcichcr Mózes. A zsidók kontraktusainak erejét
nem védi a város. Mária Terézia alatt gyér a kereskedő zsidó a Jászságban. Izrael Jakab. Abrahám pozsonyi zsidó. Hadzsi Demeter, a goro..<>k védője. A görögök félholtra verik Izrael zsidót. Spcrl Abraham.
Hers Dávid. Mamii Abrahám. A .pozsonyi zsidók
*.

A zsidóknak az országban való szabad kereskedését gya­
korta megszorítások alá vették, jóllehet, nélkülük nem bírtak
boldogulni Európa egy államában sem az ország pénzügyi
helyzetének alapos hátránya, sok helyütt visszafejlődése nélkül.
All’ ez íőkép Magyarországra, ahol középosztály egyáltalán
J nem volt, mely a (jobbágy által a nemességnek, papságnak
termelt gabonát értékesítette volna. Nem volt, akt ezeknek
. fejében távoli vidékek árúját járatlan utakon, kétes biztonságú
' vidékeken, félreeső falvakba elvitte volna. Erre csak a zsidó
---volt aRialnvis ! A Izsidó.jki ugyanoly megadással tudta túrni
-"■‘hajlott vállán vitt butvrot, a pandúrőrmester nádpálcáját.
- útcagyerekek hahotáját? mint amilyen készséggel, rátermett­
séggel adta cl a gróf híményét, intézte pénzügyeit. A zsidó
megállta helvét mint ócskavas-, rongyszedő, mint (a gazdasági
i

13

r<l--kl>. n úgynevezett) tandler-kereskedó ; és megállta
hc'y^
> látókörével, számérzékével mint kapitalista, mint
<x_ toké éltekének, erejének mérlegelője. Ezt tapasztalhatjuk
n: ,|<1 .1 Já^z-ágban kereskedő zsidóknál is.
l.<tti;k h-.gv a Hl. Károly által alapított helytartótanács
irendeletét több ízI'hu korlátoztak a zsidók szabad mozcjóuavt Aiig < gv esztendei muk<klése után már ráér, hogy a
a&idL&Cügyeivel t. gl.ilk'izzek.1 17.24. június 2(>-an kiadott ren*
érteiméi
11 a zddóknik bányavárosok körletében, 7
ts 1 i •. bele.l, -my lakniuk. sem tartózkaduiok nem szabad.
- ; !•,. ; tovább megy a helytartótanács intézkedéseiben,
...■
ti-11 megparancsolja a rabbiknak, Juigy.. hirdessék ki
htksofsasxik körében, hogy ők bőrt sehol sem vásárolhatnak.
\ bonéi való kereskedés kérdése állandóan napirenden
x >11. 1 Lizánkban az álkijienyésztés mindenkor meglehetős
vult. a nyersbőrökkel való kereskedés tetemes hasznot
hajtott. A falusi, tanyai fogyasztó potom áron adta el a timán.kn.ik a juh-, borjú- és marhaboröket. Midőn azután a külíöld<|. | kere-kcdclmi kapcsolatban élő zsidók kivitelre vásárolták
össze az árút, tetemesen nagyobb árért, mint az itteni tímárok,
vargák vásárolták azt és a nép természetesen szívesebben
...ha nyers termékét a jobb árat kínáló zsidóknak, — akkor
< gyszerre megindult a mozgalom a háttérbe szorított iparosok
lész.érol, a zsidóknak bőrrel való kereskedésük betiltása iránt.
Törvényeink, a legrégibb századoktól kezdve, külön foglalkoz­
nak a nyersbőrökkel való; kereskedés módozataival. Ámde,
változnak az idők ; az 1659-ik évi 70. t.-cikk úgy intézkedik,
hogy az ország honosainak elővásárlási»joga van az idegenek
t lőtt ( . . . indigenis regni jus in easdem praeemptionis salvum,
< t mtegrum mane_t), kik csak vásárok idején vásárolhatnak
bí rt, különben a megyék alispánjai vagy a helyi hatóságok
elkobozzák azokat (... dempto nurtdinanim tempore . ; ~
Cutis . . . ne-praematur, sub confiscatione earundem, per vice< "mites comitatuum, vei locorum magistratus * peragenda.)..
Mikor azután reájött a kormányhatóság.^ogv.ez a törvény csak
.....—....

-t

-

■

■ -

* L. M. Zs. Sí. 1892. 396. cs kk. Eh L. Corpus iuris Hungária ed.
Mírkus.
4
••

....

ó - .. ....................- '

'

14

a céheknek kedvez, de nem a termelő parasztság és nemességnek, — a céhek ezen elővásárlási jogát 1715- évi yg-ik t.-cikkel
törlik. Viszont a helytartótanács említett rendelete úgy értel­
mezi a törvényt, hogy a zsidók idegenek, kiknek csak bizonyos,
meghatározott vásáridöben szabad_ bőrrel kereskedniük. Ez
ellen ismételten Jelfolyamodnak a zsidók, minek eredménye­
ként elérik, hogy a tanács 1736 máj. 19-én új rendeletet bocsájt
ki : Ha a zsidók és külföldiek vásár idején kívül akarnak valahol
bórt’_vennl, úgy jelentkezzenek a helység tanácsánál, vagy a
bírónál s azután háboritatlanúl vásárolhassanak.1
Ezen megoldással nem voltak megelégedve a jászberényi
szíjjártók és vargák. A városi tanácshoz 1750-ben folyamod­
ványt nyújtanak be : <1 Zsidók állni bőrrel való kereskedésiül
leendő el tiltások eránl. A városi tanács, mely a német lovag­
rend birtoklása óta mindig hajlott a zsidók elleni határozatok
hozatalára, az 5-ik számú 1750-ről kelt jegyzőkönyvi jelentése
szerint, teljesíti a szíjjártók e's vargák kérelmet. (Jászberényi
tan.'usülési végzések 1750- év, pagina 53.).
A Jászságba járó, kereskedő zsidók a szomszédos Hevesben
laktak, még pedig két helyen : Puszta-Monostoron és Hevesen.
Az 1755 37-iki általános népösszeírás a Jászságból zsidót egy­
általán nini jelent, ellenben nagyobb számú zsidó lakóst talál
Hevesben.2 Ugyancsak nagyszámú zsidó kereste fel árúival
a Jászságot a pestmegyei Aszód és Zsámbék községekből. Külö­
nösen Puszta-Monostoron húzódtak meg a zsidók, kik a kör­
nyékben kereskedtek, miután az nemesi telek volt, a Tassycsaládé, kik megtűrték közelükben a zsidót. Ez általános szokás
volt Magyarországon, hogy nagyobb helyiségek közelében,
miután a városi lakosság nem tűrte meg a zsidókat kebelében,
nemesi telkeken telepedtek meg. ahová éjszakánkint vissza­
tértek nehéz, nappali fáradozásaikból.
Mária Terézia uralkodása alatt harcra kél egymással a
gbrög és zsidó faj, hogy a Jászságban kereskedhessen. Előbb
úgylátszik, hogy a görögöknek sikerül végleg kiszorítani. a
I

' Diamant: A magyar zsidók történetéhez a múlt szazadban.
Jl. Zs. Sz. 1892. 396.
/
*
» L. Acsádi : A magyar zsidók 1735-ben. Imit-évkönyv 1897-ben.

15

zűdókat, s a Háromas-kerület egyaránt állástfoglal a zsidók
távoltartása mellett (Jászberényváros, tanácsülési jegyzőköny­
vek 1700.). De már 1762-ben egy bizonyos Abrahám nevű zsidó
.ízt kéri, hogy a görögök ócskavassal ne kereskedhessenek a
város területén. A tanács Abrahám zsidó kérését pártfogolja é^
kitiltja Jászberényből Bemát görögöt. (Jegyzőkönyvek u. o.
1S7. és 189. szám alatt.). Ez az Abrahám zsidó kedvelt és tekin­
télyes kereskedő volt ez időben. Valószínűleg azonos azon
Abrahámmal, kivel két esztendővel későbben a vjiros szerző­
ik-t köt pálinka szállítására. (Tanácsülési jegyzőkönp’ek
00 1704.).
/
A tanácsülési végzés sok tekintetben jellemző, azért szóról
-zé.ra közlöm : »Abrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka admini'iiatiója iránt alku tettetvén, az alku tavali mód szerént
nu gmarad, úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki;
li.iiutn 9 akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót
ni. .1/. Ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor
m> g tölteni.
*
(Idézett jegyzőkönyv hatodik pontja 1764. évi
október 31-ikén.).
A pálinkaszállítás igen szép haszonnal járható üzlet volt,
m< rt a város maga kezelte monopoliumszerüen a városi ital­
méréseket, így évenként tekintélyes mennyiségű szeszt vásárolt.
Hogy mennyire megfelelt Abrahám a szállításnak, azt onnan
látjuk, hogy már ismételten ővele köt szerződést a város. Viszont
nem minden érdekesség nélkül való a kilenc akó ráadáspálinka
kikötése sem, mely az üzlet simább lebonyolítását segítette elő.
A zsidóknak a Jászságban való kereskedését egyelőre e
h.ooniféle árúbari látjuk kimerülni : a nyersbőr-, ócskavas- és
palinkéiban ! Úgylátszik, hogy a nép inkább velük kötött ügyle­
teket. mintsem a mindenkép betelepedni lakaró görögökkel.
■
Mária Terézia zsidóellenes intézkedései eleinte — legalább is
'
pír esztendeig — kevés figyelemben részesülnek. Míg a háború ~ j—
nagyobb gondjai foglalják el a bécsi körökét, kevés érkezésük
.*
?? ” ^’dók elleni hajszára. Előbb az „örökösödési harc, (1740— |
4'1. majd a hétéves háború (1756—^>) súlyosabb kérdés volt,
mint M-;n a városi jtolgárságnak zsidók elleni kicsinyes áskáló- '
«'..«s.ii Dv amint elül a harci zaj, elölről kezdődik a régi nóta. I
Ezúttal nemcsak a zsidók, hanem a protestánsok' ellen is. *

16

*

T^ott dob>g,: hogy a protestánsok helyzete a X\ Ill-ik szá­
zad közepén s második felében hazánkban csaknem tűrhetet­
len volt. Templomaikat bezáratták,, sokat katholikus temp­
lommá avattak, egyházközségeiket feloszlatták, választásaikat
mind, n aprólékos dologba balekapas^kodva megsemmisítették,
még szabad lakhatásukban is akadályoztak.
A jászberényi városi jegyzőkönyv is elénk tár egy ily ké­
pet. légyét a sok közül. Az, hogy a városi tanács küldöttségig
tiszteleg a nádornál, hogy tiltsa be a protestánsoknak a mészárés csap-szék állítást, mert ezt a v<ros monopóliumként ke_ ez még hagvján. (A népboldogitó szövetkezeti eszme
már akkor is kisértett!) De, hogy a niár egyszer lakósul bevett
Fischer Jakab bádogost törüljék a lakók sorából, »icft a luterana
religiót követi. — ez már élénk fényt vet a városi tanács gon­
dolkodására. (Jászberény tanácsülési jegyzőkönyvek xjg—
(I-ásd a 7. oldalon levő jegyzetet.)
Bizonnyal a zsidók ügyét sem kezelték sokkal jobb indu­
lattal. Ocsteireicher Mózes zsidótól kölcsönhitelt kérnek herényi
lakósok (avagy talán csak áruhitelt), aki csak oly feltétel alatt
.
hajlandó hitelezni nekik, ha Írásbeli kontraktust kötnek az
ügyletről. Mily meglepetéssel fogadhatta Ocsterreichcr a vá­
rosi törvényszék egyik határozatát, ptely szerint a tanacs ,a
lakósokat a zsidók kontraktusának implementumára hivatalos
úton nem fogja szorítani". (U. o. 19—79'1772. sz.) Holott ha­
zánkban bármely vidék törvényszéke, ha annak területen nem
is lakhattak zsidók, de az ottaniakkal kötött törvényes köxelelések igazoltattak, úgy azoknak érvényt szereztek. Ámde
a bölcs jász tanács valósággal a »levélölés« rendszerét akarta
felújítani.
Nem is találkozunk a következő tíz évben, egész a királynő
haláláig, okmánvainkban, jegyzőkönyveinkben zsidó ne\ckre.
Nemcsak hogy a mindenütt — bányavárosokat kivéve — meg- (
engedett házaló kereskedéstől tiltattak el, hanem haég a'z or- _.
szagos vásárokról is kiszorittattak.
Amint II. József császár trónralép, az egész országban
enyhül a zsidók helyzete. A császár T7S1 máj. 13-ikán saját- ;
kezűleg ír az udvari kancelláriákhoz a zsidók ügyében és fel­
szólítja a hivatalt, hogy azok helyzetének javítására vonatkozó

17

j, .v.i-latait egy éven belül nyújtsa be. (Magy. kanc. lev.
iSSi). A dolgok kedvező fordulata, az erdélyi és a ma­
gvar kancelláriai jelentések jóindulatú hangja, felbátorítja
a zsidókat. A jászkun vidéki zsidók azt kérik, hogy ezentúl
is bátran járhassanak vásárokra (Magy. kanc. 26S6/1783).1
Mindenfelől előterjesztik a zsidók sérelmeiket. A megyékben
xhgjobb indulattal véleményezik a zsidók ügyeit, a felvilágo­
sodás. a kiváltsdgok elleni _harc mindenütt örvendetesen terjed,
exak ’.i. Jász-Kun kerületek tanácsa nem tartja hasznosnak
kerr>kedésöket«, melynek indokolásait a helytartótanács el^oulja. (<)4(ó 84.)4
Mindazonáltal enged Jászberény város tanácsa és szemben
o.tíz évelőit hozott határozattal, 1782-ben intabulálja Izrael
Jakab zsidónak egyik herényi lakósnál lévő adósságát (Tanács­
ait jegyzőkönyvek 31 1/1782). Ugyancsak elfogadja s peres útra
tereli Ábráhám pozsonyi zsidónak ez előbbi után pár nappal
később, l’árvay Pál herényi termelő ellen beadott kontraktusát.
;.',4 17S2). A következő években élénk lesz a zsidóknak szeo-plese. Az említetteken kívül többször találkozunk Sperl Ábrak. int (97/1S85), Izrael zsidó (226 488b; 316—329 1786) és még
több (névtelenül) pozsonyi zsidók
*
nevével. (229/1786).
A görögök és zsidók közötti versengés mind nagyobb mé­
reteket olt. A görögök védője Hadzsi
tekintélyes kcn -kedö, a zsidók érdekében Izrael Jakab aszódi zsidó jár cl a
'árosnál. A kölcsönös irigység végre botránnyá fajul. A görö­
gök meglesik a városba jövő Izraelt és félholtra verik. Nagy
csődület támad, az esetnek sok szemtanúja akad, kik azután
a városi törvényszéknél mondják el mindazt, amit láttak. (U. o.
,;2t| 1787.^ így hálálta meg Hadzsi azon szívességet, melyet
neki Izrael, áruk hitelezésével, nyújtott. (226 1786.)
Bármennyire is igyekeztek a görögök a Jászság területén
kereskedőt zsidókat távoltartani érdekkörüktől, a nép mind­
azonáltal szívesen adja áruját a zsidónak, és vásáxoLis. tőle.. LL_
jvz^ví uralma előkészítője volt egy jobb jövőnek, mely bár
kt -^ it
a nagy francia forradalom minden kisebb kérdést
It.tllerbc szorított, — de a helyzet javulóban volt.. -c
1-. Marczali; A magyar zsidók története II. József korában.
* V. k. M. Zs. Sz. 1884.
1*. Kvlmja: A Zildók ku-UpólA* r
---------2

442^:

18

B) A zsidók helyzetének általános javulása.
II. József harca a kiváltságok ellen nehezen megy, mert erőszak­
kal történnek a rendelkezések végrehajtásai. Az >792-iki országgyű­
lés és a zsidók. A rcgnikoláris bizottság. A jászságban pörösködő zsidók
Mózes Abrahám és Morgit Aser. Sugár József és Panner Salamon gyapjú­
kereskedők. A ^Grémiumok
*
harca a zsidók ellen. A jászberényi keres­
kedelmi kamara véleménye a zsidókról. A görögök uralomrajutása.
A gyapjútermést egyetemlegesen veszik a zsidók. Hoffer Sámuel györgyci zsidó. Stcmlicht Izrael és társai. A város szabályzata a zsidók ke­
reskedéséről. Roseníeld József megveszi a marhabőröket. Lakhatott-e
Jászberényben Hirsch Löw Jász nevű talmudista 1817-ben ? Puszta­
monostor, Alanyán, Jánoshida és Kerekudvarban lakhatnak zsidók.
Z>idó éjjeli menedékek. Depositoriumok. A görögök ismét támadják a
zsidókat. Weisz Mojzes. Weiszberger József pőre Biró L'rbán ellen.
Kaufmann Albert Hersch. Beck Dávid. Deutsch Mátyás.

11. József eszméi egyetlen jx>nt körül mozogtak : Harc
miiuleu oly kiváltság ellen, melyek, útján néhányon emelkednek
s többen jogtalanul elnyomatnak ! Ámde II. József erőszakos
módon igyekezett keresztülvinni, minden átmenet nélkül, az
ó progresszív intézkedéseit és ez nagy ellenhatást szült. így lát­
juk ezt a zsidók ügyében tett intézkedéseinél is. A császár nem
akarta szaporítani a Magyarországba letelepült zsidók számát
újabb telepítések által, de a már ittlakóknak emberségesebb
életet igyekezett biztosítani. Ezért megszüntette a szabad
királyi városok kiváltságait és a kancelláriai jelentések értel­
mében könnyít a zsidók helyzetén.1 Ámde, amint a császár
behunyja szemét, több városban, hová a császár engedélyével
letelepedtek, nyilvánosan megtámadják a zsidókat, üzleteiket
íölíorgatják ; sok helyütt még életük is veszélyben forgott.
Ezen állapotok csak rontoUa4« a zsidók helyzetén, a császár
láradozásai, úgylátszott, e téren is, veszendőbe mentek.”
Mtgis a francia forradalom szele Európaszerte éreztette
lótékony hatását. Az egyenlőség
*
utáni vágyódást nem lehetett
iiirtaai a lelkekböl. Az 1791-iki országgyűlés 38-ik törvénycikke
-^illetlen a zsidók mellett foglal állást, utasítván azon hclysége-

‘ .

1

* U. o. 359. lap. Kanccll. rend. 3902/17.83.

k< t. nulvek így kiűzték a zsidókat, jóllehet ott előbb már lak­
uk z-idók, hogy engedtessék meg számukra a visszatelepülés.
A Jászságban kereskedő zsidók számára ugyan kevés,
<».\4jgy semmi újat sem hozott a törvény, de most már a honi
z-idók nem is akartak részleges engedményeket, hanem orszáe.-.in akarták javítani helyzetüket.
Evégből az 1792 május 22-én megnyílt országgyűlés elé a
in igv.irhoni zsidóság jmegokolt törvényjavaslatot
*
nyújtott
Ve, melyben a zsidók állapotának országos rendezését kívánták.
A javaslat 9 pontból állott. A 2-ik cikk ezen beadványban azt
’.éii, hogy *
mint minden más polgár és lakosnak ez^n király­
ságban, úgy a zsidóknak is szabad legyen, egyik, helységből a
!u.i-ikba, egyik városból, véghelyből és faluból minden külön
!.■ lvihatósági engedély nélkül a másikba utazni és ott, ameddig
tetszik, tartózkodni. Szabad legyen a királyi szabadvárosokba
kitárvárosokba, falvakba ugyanazon feltételekkel, mint más
l«.lgárnak, a zsidóknak is letelepedni és a íöldesúr engedélyével
j/.ikat és földeket venni, bérelni és birtokolni
l.
.
*
1
A képviselőház bizottságot küldött ki ezen törvény tárgya­
ljára. A bizottság (regnicoláris deputatio) 1792 november
u-ikén kezdte meg tárgyalásait, melyen József nádor elnökölt
é' gróf Haller József volt az előadó. A bizottság jóindulatúkig
Ibzdi a zsidók ügyeit, törvényjavaslatot készít, melyben a
bányavárosuk kivételével mindenütt szabad kereskedést engednrk a zsidóknak ; a királyi városokban pedig, erre meghatá­
rozott utcákban, még lakhatást, házvételt is engedélyez. Aboltnvithatás azonban nincs ^ utcához kötve, azt a nemzsidókhoz
hasonlóan űzhetik a kiváltságos városokban is. Megjegyzi a
bizottság, hogy nyilvános hivatal viselést, szavazati jogokat
nem ad a zsidóknak.
.
-V javaslat nem emelkedik törvényerőre, a közbejött francia
háború megakadályozza annak országgyűlési tárgyalását. _ A
Jászság ismét nem nyitotta meg kapuit a zsidókelőtt. A francia
•“•ború költségeinek- fedezésére rnrrrdenfelül felajánlják" ado*•>.1115.űRat a zsidók, a Jászságból természetesen nem érkezh'étik
*
/'•dótól pénz.1
1 Luw í. ni. >4.. lap.
A francia háb. adományozóinak listájában.

20

A XVHI-dik század utolsó tizedében különben is rit­
kábban kerülnek zsidó nevek a jászsági oklevelekbe. Hábo­
rús idők nem alkalmasak a házaló _ kereskedésre. Mindazon­
által két érdekes adatról értesülünk : egyik, hogy a. jász­
berényi törvényszék dönt két zsidónak egymás elleni perében,
másik pedig, hogy a pálinka-, nyersbőr, ócskavas- és pénzköl- .
csönzö-üzletek mellé egy újabb ág is csatlakozik ; a gyapjú­
vásárlás. A pörösködö zsidók neve Mózes Ábrahám és Morgit
Áser, a gyapjúvásárlással foglalkozóé Sugár József (U. o.
9’ 1791). Sugár Józsefnek segítőtársa e téren Panner Sala­
mon. A jegyzőkönyvek nem adnak felvilágosítást arról, hogy
izek mely városból valók. Hosszabb pőre van még ez években
Mandl Ábrahámnak is Bosnyák Antal ellen, kinek birtokát a
bíróság a hitelező javára intabulálja (553'1794).
A XlX-dik század első éveiben a kereskedelmi kamarák
fordulnak országszerte a zsidók ellen.’ A nemzsidó kereskedők­
nek kényehnetlvn vetélvtárs volt a nálánál fürgébb, kisebb
igényű, tehát kevesebb haszonnal megelégedő zsidó. Hol a
•<Gremitim<-ok adtak be kérvényt a zsidók ellen, hol meg a zsi­
dók folyamodtak a császárhoz a kamarák túlkapásai ellen. A
kiváltságos területek kereskedelmi kamarái főkép a házaló
kereskedés ellen fordulnak. Tudniillik ezek okozzák nékik a
legszembetűnőbb károkat. A házaló zsidókat külföldről kiűzött
gonosztevőknek-nevezi, orgazdáknak, az ifjak erkölcsei aláasoinak. Ezért a házaló kereskedést teljesen meg kell szüntetni.
*
Buda, Pest, Trcncsén és Nagyszombat városok tanácsai, a ka­
marák véleménye alapján, a zsidókat kiűzendöknek véli. Ugyan­
így jgondolkodik a jászberényi kamara is. melyet most már teljesen a görögök kerítenek hatalmukba. Ily kereskedőnevekkel
találkozunk Jászberényben 1803-ban : Michalides, Dzián, Sismis. Avakiuuuvics, Szerafin, Hadzsi, Dezmond, Morzál, táltos­
kereskedők. (Tanácsülést jegyzőkönyvek.) Es 'ezek 'akarják. —
mint idegeneket, a zsidókat táxbltartani a város területéről.
Az iparosodjék listájában sem . találunk magyarabb ncyqkrc '
ez őspingyar helységben ;• i ’.rajzejmajer (!) lakatos. Weiss Gott1 M. Zs. Sz. lói;. 144 '.ip. Richtmann cikke.
* !>>w. i. m. 5; —
t. p. Actü comitiorum 138. kk.

21

,.Hi a-ztalos, Venczcl Hermann kömives, Spatz Antal apote\ .H!1< Schenbach sarkantvús, Krakovitzer serfőző, Ubrik
p.nn.I tiniár, Krazelits gombkötő, Grumbert kötélgyártó,
'•niii-r zscnilvesiitő. A chirurgus Gottwill János, vendéglős
\\ mjnukr és kávéházas Höfstetter. (U. o.) Igv alakul Jász­
berény város iparos és kereskedelmi kamarája ; ezek külföld­
ről jönnek, mint a zsidók s megélni akarnak a helybeli kisbirto­
kos parasztság között, mint a zsidók és mégis ugyanezek hata_ro7z.ik d az őgremiumi üléseiken, hogy a zsidót távoltartják
ó'sjcís^ti Kilétről.
A város közönsége azonban csak a zsidók letelepülése ellen
vám, de nem bejáró kereskedésük ellen. Sőt a következő években
kiad -üjTrövid, de konkrét formájú megállapítást a zsidók sza­
bii kereskedéséről. Már iSoj-ban összeállnak a juhászgazdák
a város fenhatósága alatt egyetemlegesen adják el. az évi
e\.ipjútermelést. A szerződést a városi jegyző készíti, nyilvános
tnnáediléscn bemutatja és a gyűlés Z/o//er Sámuel györgyei
’ zsidóval köt kontraktust-a gyapjúeladásról. (V. o. 204'1803.)
A már eddig is kereskedni járó zsidók között új nevekre is
(Xk.idimk (Salamon /IrcA’és Mendel Maiul!. 415 1804. es 373/I^‘°5)>
iTJTÍiogy a város helyénvalónak látta a civódó görögök és zsi­
dók között rendet teremteni.
A görögök ugyanis azzal támogatták -zsidóellenes moz­
galmaikat. liogv a zsidók nem járulnak a városi, közös terhek
viseléshez. Erre Sternlicht Izrael és három más zsidó megjele­
nik a jászberényi városházán és kéri, hogy : ^tisztelettel instáln ik. hogy nekik a Húzónként való kereskedés. Esztendőként
-fejenként fizettendö 4 írt taxa fizetés mellett megengedtes5£n’.-. Ez történik 1805 évi febr. 6-án (1S1. sz. jegyzőkönyv.)
A város végkép állást akarván foglalni a zsidók kereskedé5tn k ügyében, elhatározza, hogy egy-egy zsidó minden hónap- b ,n csak egy hétig kereskedhet a város területén. JóttéLJvalamint távoztát a bírónáLjelenteni köteles. Ezen egy-egy heti
*5<;cd6scrt
Ke
lejenkéntjgo kr.-raljkell.hozzájárulni a közterhek
*
viseléséhez.
Mintegy negyedszázadig ez a szabályzat határozta
_

. ' iizurul-szóra ar 181 /18OS*ki
jegyzőkönyv. Az Instansoknak
na zer.zcdtitik. hogy ezután is minden hónapban egy hétig (fejenkint
fizetendő 90 kr. taxsa mellett) folvtatnassák a városban szokott keres-

—

•

meg a zsidóknak itteni kereskedését. (Némelyek szerint napi
17 kr-t kellett az itt tartózkodó zsidónak a jászság területén
fizetni, — de nem tudom, bog}' ezen állításnak mely oklevél­
ben van forrása.)1
Amint a gyapjút együtt adják el Hoffcr györgyei zsidónak,
úgy most már a marhabőröket is egy megbízható embernek
akarják eladni. A város tényleg »megerösíti Rosenfeld József
aszódi zsidónak a helybeli árendásokkal a marhaböröknek ki­
vitele eránt költ contraktusát
.
*
(Tanácsülési jegyzőkönyvek
iSj 1S09 sz.)
Ugyanez évben Mandl Ignác, ugyancsak aszódi zsidó,a gyap­
jút akarja megvenni, de nem sikerül egyezségre lépni. (291)
Mandl Ignácnak egy más vállalata sem sikerül. Folyamod­
ványt nyújt be a városhoz, hogy itt pálinkát mérhessen. A vá­
ros e kérését nem teljesíti (378.1810). Hogy miként gondolta
Mandl ez árusítást, nem tudhatjuk : de valószínűleg nem le­
telepedést kért, csak egy bizonyos mennyiségnek a kiárusítását.
Ez a kereskedelmi viszony azután állandó jó marad. Roscnféld, aszódi zsidó, még iSi^-lrn is vásárolja a bőröket, me­
lyeknek párjáért 20 forintot ajánl. (Jegyzőkönyvek 33/1814.)
.A városi kőpince borszükségletét Ungár Salamon gyöngyösi
zsidó látja cl. Midőn egy alkalommal nézeteltérés keletkezik
közte és a városi »boradministrator« között, a tanács utasítja
a boradministratort, hogy »barátságosan egyezzek ki a gyön­
gyösi zsidó kereskedővel
.
*
(246/1816.)
Bármily kedvező is volt a nép és a zsidók közötti-érint ke­
zes, az mégsem valószínű, hogy itt 1817-ben talmud tudomá­
nyokban jártas kereskedő lakott légyért.
Szóíer Mózes res|K>nsuinai között előfordul bizonyos Hirsch
Lt^Jász neyü_cmber kétszer is (I. kőjét 82., II. kötet 60.).
Bacher Vilmos ezen Jász melléknevet úgv magyarázza, hogy
az illető jászberényi lakos volt. Ez nerA valószínű. Még ha a
*
"jász
tényh-g geográfiái családnév is, pikkor is inkább azért
viselték, mert e vidéken kereskedtek tulajdonosai, de r.em

J

-

kedéseket. kötelesek lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek
alkalmatossápival magokat a bíróságnál bejelenteni I j
* Kichtmann idézett cikke. M. Zs. Sz. 1912. 109. lap.

23

mert ezen — tiltott területen — laktak.1 Van ugyan a jelenh u'i jászkun területről egy responsum Szófer Mózesnél, de ez
.1 Kunságban, illetve annak határán lévő Tiszabeő városban
lakó Jákob Beer Tiszabőről szól (I. 164. V. 53. 1823-ról). Ez
azonban inkább volt lehetséges, mert az említett helység sok
iikig nem tartozott a jászkunsághoz, másrészt arról tényleg
vannak adataink, hogy a kun kapitány a Kunságban hallgató­
lag itt-ott megtűrte kedvelt zsidaját.1
Közben Európaszerte szabadmozgást nyernek a zsidók.
Baden nagyhercegség 1809-ben, Poroszország rSi’-ben, Bajor­
ország 1813-ban és Dánia 1814-ben ad szabad lakhatási és költozködési jogot a zsidóságnak.
A magyarhoni zsidók az 1S25—27-iki országgyűléstől vár­
ták helyzetük javulását. A gyűlés a liberalizmus jegyében híva­
tott össze 13 évi absolut kormányzás után és ezért sokat vártak
tőle a zsidók. Amit még eddig soha nem tettek, most, az ország­
gyűlés megnyitása után pár héttel, állandó bizottságot alakí­
tottak, melynek kötelessége telt volna a parlamenti küldöttek­
nek állandó informálása állapotainkról. Tizenhárom magyar
vármegye és Horvátország zsidóinak együttes gyűlése 8 tagú
bizottságra bízta ügyeinek képviseletét. Ezek magyar és latin
nyelven szerkesztett beadvánnyal íordúltak az országgyűlés
tagjaihoz, hivatkoztak a magyar nagylelkűségre, mellyel Euró­
pában legelőször — 1791-ben — kezdtek foglalkozni a zsidók
ügyeivel, a további intézkedésekben is kérik a törvényhozók
jóindulatát. Reámutatnak azon szomorú körülményre, hogy
ma rosszabb helyzetben élnek a magyar zsidók, mint egykor
a Xll-ik vagy a XV-ik században.
A zsidók igyekezete ismét hiábavaló volt ; nem is foglalko­
zott a megnyílt országgyűlés beadványukkal. Sőt. Midőn a
iS.H-iki regnikoláris deputáció elkészíti a Ház elé terjesztendő,
A zsidóság ügyeit némi jóindulattal kezelő javaslatait, Jkiilön-___
véleményt jelentenek be ellene a szabad királyi városok és
Horvátország, r úgyhogy még az röztr-ikr diétára sem készül eí- • *
ügyük. Várniuk kell még néhány esztendőt; míg kívánságaik
e-ak részben is teljesülnek.
1 Baclicr: Századunk elejéből. M. Zs. Sz. 1892. 70’i.
* U. o.

r
tí

24

A Jászságban kereskedő zsidók ezalatt mind közelebb jön­
nek lakni a központhoz, Jászberényhez. Négy helység nyitja
meg előttük kapuit a közvetlenül szomszédos megyékben,
mindössze io—20 kim. távolságban. Ezen helységek : Puszta­
monostor, mely Heyesmegyéhez, Alattván és Jánoshida, mé­
hek Pestmegvéhez, végre Kerekudvar, mely Külső-Szolnoknegyéhez tartozott. Mindegyikében hitközségek keletkeznek,
de tagjai, a zsidó kereskedők, egész héten át táyol_yannak ott­
honról. Némelyike éjjelre hazatér, sokan az éjjelt lopva vagy
nviltan a Jászságján töltik. Egész rendszeres zsidó éjjeli mene­
dékek keletkeznek, hol pár krajcárért fekvést kaptak a házaló
z-idók. Majd későbben, hogy ne kelljen árúikat magukkal
vinni nap-nap után ki a városból, be a faluba, helyiségeket
béreltek Jászberényben árucikkeik beraktározására. Családjaik
ugyan még nem laktak a városban, de raktáruk itt volt s ők
maguk is itt-ott a városban megháltak. Pár hónap alatt észre­
vették a görögök a zsidók halk beszivárgását s teljes erővel
hozzáfogtak visszaszorításukhoz. Nem rettennek vissza »a zsi­
dók fortélyos kizsarolásától# és árúik erőszakos clvevésétól
sem.
sz. jegyzőkönyv. Tanácsülési végzések
Általában nem nagyon vétlle a város a zsidók ügyét s a
rajtuk esett sérelmeket enyhén bírálta meg. Midőn az egyik
monostori izraelitát. II'cís: Mojzest, megtámadja az utcán
Varga István nevű jászbetényi paraszt, főbe veri és száz forintot
■eloroz'1 tőle. — a bíróság elutasítja a panaszost, mert nincs
elég bizonyítéka, mellyel a tényt bizonyítaná. (U. o. 1122. sz.
és 1170. sz.) Epén ily lanyhasággal intézi a tanács NémetDeutch Áron al.ittyáni zsidó panaszát Kirschoff János árendás
ellen, elüt ásít va.Ajt, mert csak puszta vallomás alapján akarta
adóját elmarasztalásra köteleztetni s tanút nem tudott állítani.
(11S1 1S37.)
NagVobb cluekiodrSt keltett H iíÁZuCí'gCí' JüZSCÍ gVÖngVüSl - i
zsidónak Bíró Urbán ügyvéd elleni hosszú pere, mely erős di­
lemma elé állította a jászberényi bíróságot. Tartozott ugyanisaz említett Weiszberger zsidónak bizonvos Herengei József..
nevű jászberényi lakos J75 forinttal. Viaszhenger ügyvédnek
adta át követelésének behajtását. Az ügyvéd. Bíró UrbtV
tényleg behajtja a tartozást, de az összeget elkölti és nett’

25

.ik.uja megfizetni Weiszbergernek (203 183S). A bíróság elma­
rasztalja az ügyvédet és a tartozást földjére és házára bekebe­
lezi. (Bírósági végzés 825'1838). Bíró Urbán továbbra sem
-faet, jól tudva, hogy a zsidó itt nem vehetvén meg földjét,
házát, tehetetlen lesz ellenében. Ámde Weiszberger sem hagyja
jn-sát s a bíróság által elrendelt árverésre elküldi jó szomszéd­
ját. a gyöngyösi kéménj’seprőmestert, ki meg akarja venni
.l.só árért az ügyvéd úri házát és szőllejét. Bíró Urbán nem
Számított ezen fordulatra s nagy ügygyel-bajjal az árverés fo­
lyama alatt szedte össze a 375 forintot s kérte az árverés be­
szüntetését. (135 ’1839. sz. 51. 6. 140.)
A bíróság előtt tárgyalt porok mind nagyobb összegekről
szólnak. így Kait/maiin Albert Hcrsch alberti-i zsidó 2000 frt.haii igvezik ki Böhm József helyi lakóssal, kinek birtokát, ille­
tői, g árúit zár alá vette. (7861S39. sz. 52.1. 136.) Nagyobb
ó»7.vgről szól ldeck Dávid árendás zsidónak Czuppán Márton
elleni pőre (1069'1837. sz. 51. 4. 156 ). Epén így Dcutsch Mátyás
Márton alattyáni izraeliták Borbély Antal özvegye iránti
keresete. (530/1837. sz. végzés. Irattár 51. fiók. 3 csomó 119.
-/ám.) Karpcles: Salamon gyóni izraelita 1230 frt.-ot követel
Balog Józseínétől. llcck Dávid szentmártonkátai és Bcrnát
Dávid aszódi zsidók Pethcs József helyi előkelő nemes elleni
|"re intabulatióval végződik s a zsidók tanácstalanok, mert
S^nki nem akar résztvenni az árverésen, ők maguk pedig nem
vihetik meg az ingatlant. (1439/1845. sz. 54. 2. 177.) Minden•-vtre tekintélyes összegről lehetett szó, ha nemes ember por­
tálát tábláztatta a bíróság.
Szükkeblüségct tanúsított a jászberényi tanács Rosenlltál
Z-igmonddal szemben, aki Tánczos István birtokára kér betáb'az.i>t. A tanács összeül és kimondja, hogy előbb meg kcP tudni,

I ha meg marad fönn érték a birtokból, — akkor engednek a
-iecskeméti zsidó betáblázás iránti kérvényének I Ma aligha
Víz'«alná a bíróság, liogy van-e másnak* táblázási joga ?
’
1839. sz.)
Míg az országgyűlés a zsidók helyzetének javításával fog!• Ikozik. addig a jászsági magisztrátus, bizonyul ismét a görög

I

2*>

kereskedők befolyása alatt, a zsidók kereskedésének korláto­
zásán dolgozik.
Az 1839-ben összeült országgyűlésen a legmesszebbmenő
jóindulattal tárgyalták a zsidók ügj-eit. Az elfogadott törvény­
javaslat valóban liberális alkotás volt. Ámde a főrendek meg­
nyirbálták az alsóház határozatait : nem voltak oly bőkezűek
a jogok adományozásában, a kiváltságok szüntetésében. A
bécsi köröknek még a mágnások változtatásai sem voltak ele­
gendők. Többek között a megszégyenítő türelmi adó fizetése
alól sem mentettek föl. Az eredmény az 1840. évi XXIX-ik
törvénycikk, mely hívatva volt az ország területén szabad
mozgást biztosítani a zsidóknak. Ezen országos törvény ellen
kilenc esztendeig sikerrel harcol a jász főváros.

C) A Jászság harca az 1840: XXIX. t.-c. ellen.
A jászberényi tanácsosok nem engedik be a zsidókat, bár állami
torvény megengedi a betelepülést. Schcnfcld Abrnhámot elverik. A t
tanács a nádorhoz, fordul a zsidók ellen. A boltosok veszik reá a várost
e lépésre. A nádor visszautasltja a boltosok kéré-sét és szabad ámlhatást
engedélyez. A zsidók liolthclyiségct kérnek. A város örökre és "minden­
korra visszautasítja a zsidók kérését. Depositoriumot próbálnak tar­
tani. A görög kereskedők a depositonum tarthatás ellen fordulnak
A honosítási.törvény tárgyalása. A jászkun követ a zsidóság ellen fog­
lal állást. A jászsági zsidók helyzete mégis javul. Éjjelen át 10 krajcárért
bennalhatnak. Spitzer bérli a nccsói pusztát. Monostoron laknak zsidók.
Spitzcr részt vesz a magyar hadseregnek való szállításban. Bctörtönzik. A szabadságharc alatt kevés kereskedelem van a városban.

A XVI IJ^ik század első évtizedeiben Európaszerte meg­

történik a zsidók polgárosítása. Franciaország, Poroszország.
Bajorország, Báden és Dánia után a magyar országgyűlés is
szabadiakhatást. kereskedést és iparűzést, sőt a földbirtokszer­
zést is lehetővé akarja tenni ja zsidóknak. A kiváltságok szűnő.fcfbcrr vannak; az embert jogok rerjedöben. De a Jászság-, mint
valami.állam az államban, nem akarja beengedni területén!, a
zsidókat. Ennek oka a zsidók elleni általános elfogúlts.' -n
kívül még az is, hogy e területen különös sikerrel vetették
g
lábukat a görög kereskedők és ezek igyekeznek távoltar ?Jii

27

a vetélvtársakat. A jászberényi »Gremium« tagjai nagyrészt
görögök. mint nevük is mutatja és ezek döntő befolyást gya­
koroltak nemcsak a városi tanács határozataira, hanem az
országgyűlési követek titfasífásaira
*
is. Már Mária Terézia
uralma alatt határozatot hoz a jász-kun-distriktusi gyűlés, még
]halig a jászberényi Grémium beadványa alapján, hogy tilta­
kozik a zsidók lakhatása ellen, nemkülönben a zsidók házaló
kereskedése ellen. Épen így ismétlődik ez II. József alatt is.
Mikor azután a jászkun kerületek követküldési jogot nyernek
(iigyekeznek c véleménynek érvényt szerezni az országuviilesen is. A jászkun kerületek küldötte a szabadságharc
utánig, mint látni fogjuk, csaknem mindig a zsidók elleneseinek
táborában volt.
Amíg az országgyűlés többsége a zsidók ellen foglalt állást,
addig nincs különvéleménye a jászságnak. Am amikor az 1840.
XXIX. t.-c. szabadlakhatást és kereskedést biztosít nekik,
m<gindul az ellenük való harc. Otthon a Jászságban csak úgy,
mint az országgyűlésen.
Már 1840-ben bíróság előtt panaszolja Schcnfeld Abrahám
pusztamonostort zsidó, hogy midőn árújával a városba jött,
megtámadták őt s deányával gorombán bántak
.
*
(867. sz.
jegyzőkönyv.) Ez azonban az qjlenszenvnck csak kicsinyes meg­
nyilatkozása. Sokkal alaposabb munkát akarlak a városok
polgárai végezni. Pozsony, Székesfehérvár, Jászberény s még
néhány város a törvény visszavonását kérik, vagy legalább is :
m városoknak további kiváltságot nyújtani a zsidók beözönlése
ellen ».
*
A jászberényi kereskedők egyenesen a nádorhoz, mint a
jaszkunok legfőbb bírójához fordúltak, kérve őt, hogy lakhatást
egyáltalán ne engedélyezzen a Jászságban, a hetivásárokon
I'vdig — a mennyiben megengedhető — a zsidók csak olyan
portékát árúihassanak, melyeket a helyi görög boltosok nem —
I tartanak ! A nádori székben azonban oly férfi ült, aki nem hall­
gatott kicsinyes érdekekre, hanem az igazság és törvény, alap- ~
-j
lan állva, minden eléje került ügyet jóakaratú tárgyilagosság....
•
1 Bcrnstcin i. in. l6 és 57. 1./

• i--.

.... .

.. • •

gal bírált meg. Ugyanazon nádor, ki 50 évvel ezelőtt elnök#''
a zsidók helyzetének javítását célzó regnikoláris deputáció ülé­
sein. Ezen bizottság a legjobb indulattal tárgyaljipa zsidók
iigvét és kidolgozott javaslatai teljes költözköclpfi és kereske­
dési szabadságot akar adni a^zsidóságnak. .^flemcs gondolko­
dású nádor valóban II. József szellemi örökösének tekjnjhető.
így történt ez a jászberényi boltosok folyamodványánál is.
Hogy azonban a jászkunok kiváltságait, melyek még életben
voltak, némikép figyelembe vegye, véleményezés végett vissza­
küldi a boltosok kérését a kerülethez. A fenkölt lelkű nádornak,
bár azonnal megvolt a véleménye ez ügyről, ámde be akarta
tartani a szokásos hivatali formákat is. A kerület azután ismét
továbbküldi a kérést a jászberényi városi tanácshoz. A tanács
ugv véli, hogy a boltosoknak igazuk van : csak olyan, árúval
kereskedhetnek a zsidók, melyek helyi kereskedőktől meg nem
szerezhetők ! A nádorhoz visszaérkező ilytartalmú vélemény,
nem befolyásolja annak higgadt ítéletét. Leír a városhoz és
kó/.li velük, hogy a zsidóknak »szab<td drúlhaidsl enged/lyezt.
tehát minden korlátozás nélkül. A város kénytelen-kelletlen
tudomásul veszi ezen leiratot, de a jövőben minden eléje kerülő
zsidóügyben a legkérlclhetctlencbb ellenszenvvel viselkedik.
A kérdéses folyamodvány aktái a következők : 1. Tanácsülést
határozat Jászberényben, iS42-ben :
1159. A helybeli Boltos kereskedőknek fenséges Nádorispány Ur Eő császári és( királyi Főhercegségéhez benyújtott
és onnan a í. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek tárgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül olatén portékákk
árulhatására szoritatni kérik, melyek boltjaikban nem léteznek,
a j. kerületek f. é. 2511. sá. végzésének értelmében ezen tanács­
csal közöltetvén
’
minek következtében: Részszerint folyanjodók a tolva-■”
modványban előterjeszteti eléggé fontos okaiknak figyelméből,

részint a. heti vi'isáiokirak_a .zsidók részéről mínjlen nomüekben
szabadossá tételéig bizonyára származandó különbíéie követ­
kezményeknek tekintetéből és cgyébb közös érAckck hézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mi lózésével
részéről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a .
/
— í
*

29

brti vásárokbani árulás, ha tovább megengedtetik is, egyedül
oly árúnemüekre terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek
egyébként itten meg nem szerezhetők — mely végzésbeli
:i\il.itkozás a tekintetes j. küldösségnek (9^ küldessen meg.
Csakhamar megérkezik a nádori leirat a kerülethez, melyet
továbbit.
i
10S2 1843. A tettes kerületeknek f. é. 2399 sz. alatti azon
végzések mely szerint Nádori királyi leirat, melynek értelmében a
zsidóknak a heti vásárokban^ szabad árulás megengedtetik ahhoz
v.dő alkalmaztatás végett ^megküldetik felolvastatik. Sept. 4.
Szögül tudományul — .3 piartz hasznának bérlőjével Tudo­
mány végett közöltetni rendeltetvén — Egyébb iránt tanács­
beli Szele Gábor és Eördö^ András urakra bizatik a piarezon
kocsi és a gyalog árulókk rendezése, arról készítendő tervnek
lóváhagyás végett bemutatása mellett — mely végzés az
illető küldöttségnek adasson ki.
Az első visszavonásnál nem áll meg a város s egymásután
m.i'itja vissza a zsidóknak a nádori határozaton felbátorodott
kéréseit :
114b 1S43. Buck Márton. Schwarcz Jakab. Blatt Gábor,
'■pitzer Ignácz, Buck Gábor. Bernát Eriik és Viller Istvány
i/i.ulitak a végett folyamodnak, hogy miután a hetivásúrbani
.inilás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
< uymásközütt civódniok kellessen — részekre kinck-kinek
bizonyos taksa lefizetése mellett Sátor helynek való helvek
i< lelt essenek ki. Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának o r s z á»
M O >. és nem heti vásárokban lévén helvc — a szerint
miután a heti vásárokra megjelenő Izraeliták és egyébb sátor
d-itt árulóknak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba meg*
'• '••nők kozott egyekk a másik előtt nagyobb juss formálás------ 1 Vagy követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodók
- .r .
‘“'"^étének helyt adni nem lehet. — mely végzés a folya­
modóknak adasson ki.
Eztk után a zsidók azt kérik, hogy a város bolthelyiscgcit
t
avacy magánlakásokat üzletnyitás céljából adjanak át szá­
mukra. A kerület kérdésére igy felel a város :
4
-

ó

30
ii;9.'iS43- A tek. nem. kér. azon végzése 2390 sz., mely
arról, hogy a közönségek és privátusok boltjaikba a Cursus
folyama alatt Izraelitákk bebocsájthatása megengedtessen a
vélemény követeltetik — felolvastatván
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elő sorolni feleslegesnek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye marad — a
zsidókat akár privátusok akár közönségek boltjaiknak haszna
bérelhetésitől nem csupán a jelen Cursus folyama alatt, hanem
mindenkorra cs örökre kizárni és kizárottaknak mint tekinteni,
mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás Helyettes kapitány t.
Pethes Mihály umak adasson és küldessen meg.
Tehát a városi tanács »nem csupán a jelen bérlet folyama
alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni# akarja a zsidókat,
kiket már országgyűlési törvény hazánkban szabad költözködési
joggal ruházott fel.
Ezen merev visszautasítás kellemetlenül hat a zsidókra.
Azt hitték, hogy a törvényben biztosított jogok lassanként
a gyakorlatban is valóra válnak. A csalódás talán nem érte őket
egész váratlanul, de mindenesetre tartózkodásra bírta őket.
Más úton próbálják meg a városi árulás megkönnyítését. Leg­
nagyobb nehézség abban volt, hogy a minden hetivásárra
árút kellett behozni a szomszéd faluban lévő lakóhelyükről
és a vásár múltával a megmaradt árút ismét visszahordani kellett
helyiségükbe. Ezen nagy üggyel-bajjal járó és fáradságos
munka sokakat visszatartott a jászsági kereskedéstől, minek
viszont a helyi görögök örvendtek. Végre a bejáró zsidók úgy
oldották meg a kérdést, hogy a városban jxiraszt házaknál,
ládákban tartották portékájukat, valami csekély díjat fizetve
a megőrzésért. Ez a módszer igen jól bevált. Mind többen kö­
vettek az elsők példájáttekintélyes árúmennyiséget adtak el
a zsidók, többet, mint az itt lakó kereskedők. Fokozta még a
<f?idók hitelezése is a vételkedvct, melyről panaszlólag szólnak
a helyiek : Nagy a Iuksz,^si cs sok a hiteibe vásárlási Aminc
|mintára jönnek a görögök az őket fenyegető veszedelemnek,
mely az-ügyesebb vetélytárs feliilkerekedésében rejlik, azonnal
hozzáfognak régi helvzetük megerősítéséhez.

1

*

Előbb is a vásári kirakodónál elfoglalják a zsidók már
ni< gszokott helyét s őket oly messzire lakoltatják, hogy a
vevőknek valóságos fáradságukba kerül a hozzájuk férkőzés.
Azután bepanaszolják a városnál, hogy a zsidók magánházakh.m nagymennyiségű árút tartanak elrejtve s így kijátszák jr
a városnak a zsidók lakhatási elleni határozatát. Kérik, hogy ezt
a város szüntesse meg. Amennyiben pedig a nép titokban mégis
őrizné a zsidók árúit, mert . . . m lakosság és a kereskedő izr.
»<■■/> között időnként nagyobb és nagyobb . . . viszonyos állás eszkö*.
■.••Itetik
(71S 1845. sz. jegyzőkönyv.) . . . úgy arra is büntetés
tétessék, aki helyet ad az árúnak és az is, jki elraktározza
árúját. A büntetés nagysága példás legyén, mert helybeli
polgárok érdekének megvédéséről van szó. Tényleg, ily értelem­
ben határoz a város ; 25 írt. büntetés jár a zsidókra, ennek fele
.1/. árú őrzőjére. Midőn bizonyos Spitzer Ignácnak az árúját
megtalálják s feljelentik őt a tanácsnál, a büntetést teljes
nagyságban kiszabják rá. Erre a zsidók a kerülethez fordulnak
a tanácsi végzés ellen, de a kerület is tilosnak véli a depositóriumlerakodóhely tartást (jászkúnkerületi végzések 3286/1845).
Amidőn pedig továbbra is titkolt helyeken több izraelitának
holmiját megtalálják s a nép mindenben azok mellé húz. szem­
ben a görög kereskedőkkel, ezek ismét úgy nyilatkoznak, hogy
a zsidóknak a hetipiacra való megjelenését eltörlendőnek véli
iTanácsülési végzés 718/1S45.). Az ügynek aktái a következők t
1844/845. Tanácsülési jk.
A helybeli boltoskereskedők közönségesen folyamodásbeli
érzékeny panaszaik ömledezései mellett kérések támogatására
felhozott ok képeni azon igazságaiknál fogva, miszerint a váro>okbani első helyek az árulásra nézve a vidékiek előtt ország-zerte a helybelieket illetik, azért esedeznek, hogy a heti vá-árokba megjelenni szokott Izraelitákk és Sáírányosoknak a
piarczi téren árulási helyek a boltok alóli tér rendeltessen,—
továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek tartásáról az ereszben
_bf fcs ícUőbbi, úgy kerületi végzés.ek /s Kinbízkcdésck_.nyomán
vs értelmében büntetés mellett gátolt ^saríak.--1844. jul. 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó ^kereskedőknek kéi.x-ik — mivel gyakorlat szerint kétségtelen miszerint a hely- I
télieknek a Vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos, I

32

az érdemből kérésekhez képest az . . . Izraelitáknak . . . sátor­
helyül városháza előtti Téren való kúttól lefelé a keresztnek
nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodó helyeknek tartástóli
eltiltatását érdekli a panaszlott Zsidóknak e részben lévén
már a múlt esztendei 2400 sz. alatti utasító végzése a tens
Kerületekk a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, a mely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, az olyan
büntetésképen annyiszor, amennyiszer 25 vtfrt. fizetésében elmarasztaltatik, a lakósok közül pedig azok, kik porttkás ke-/
reskedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek,
általhágói tekintetnek és mint olyanok szintén büntetésül
12 írt. köteleztctnek mely végzés tétessen közönségessé...
mely végzés Piarcz Bírónak adassék ki.
A görögök addig szimatolnak, míg egy zsidót törvény­
szegésen érnek :
Tanácsülési jegyzőkönyvek 889. sz. 1844. évről. A liclybeli
boltos kereskedők közönségesen folyamodásbeli azon elő­
terjesztések mellett, hogy bátor az Izraelitáknak helybeni
lerakodó helyet tartani a nagymélt. helytartó kir. magy. ta­
nácsnak parancsa következtében a T. Kerületek által is megtiltatott meg is mit sem adva a íelsőbbi és a Nemes Tanácsnak
közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer Ignátz
Izraelita Teke Pálnál, három ládákat, teli portékákat tart. .
kérvén, hogy a nevezett Izraelita, mint is a felsóbbi parancsok­

nak ellenszegülő, a megszabott büntetésben elmarasztalva
büntettessen. 1X44. Jul. 20.
Főbíró í rnak szóbeli előadásával igazolva lévén a folya­
modó kereskedőknek panaszbeli kitételek annyiba, amennyibe
a panaszlott Izraelita Spitzer Ignátznak fizetéses utáni Teke
Pálnál három ládája portékája találtatik. Annálfogva bepanaszlott Izraelita Spitzer Ignátz, mint is közönségessé tétett
.Felsóbbi tilalom ellenére portékáivá! Helyben veszteglőKés.-_a_ *
végett larakodó helyet használó a 25 vt. frt. büntetőpénznek'.
Panaszlott Tckü Pál ellenben mint is a közhírül tétetett.rendejés
ellenére a panaszlott Izraelita portékáinak hellyt engedetlen
magaviseltjéért a megszabott 12 vtf és 30 kr büntetési pénznek
t

/

, 33

megfizetésében elmarasztalóik a végre főbírónak, Komáromi Já­
nos úrnak kiadasson.
A görög kereskedők áskálódása, hazugságon alapúit,
.nnint erről yt<övetkező okmány értesít :.
•
’S
Tanácsülési jegyzőkönyv.
(
Felofvastatott j Tettes Ns kerületekk f. é. 32S5 sz. alatti
azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó helynek
be nem valósodása miatt a folyamodó Izr. kereskedők a Ns.
Tanácsnak elmarasztaló végzése alól felóldoztassanak. 1S44.
dvCZ. 21.
Tudományul szolgál, adasson ki a főbíró úr Komáromi
Jánosnak a 'hoz való alkalmazkodás végett.
!
Ezek után a zsidó kereskedők lerakodóhelyet kérnek : I

t

X37'is45Felolvastatik a Tettes Ns. kerületek a m. é. 32S6 sz. alatti
azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó Izr.-nak
abbeli kérések, mely szerint lerakodóhelynek engedőiméért
< <edeztck nem teljesítetett.
1S44. decz. 16.
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerületi • végzés
a’hoz való alkalmazkodás és az illető Izr.-nak tartalmáruli
értesítések végett főbíró Komáromé János úrnak adasson ki.
A görögök ismét vádaskodnak a zsidók ellen.
162,1845.
A helybeli boltoskereskedök közönségesen hivatkozván a
Nádori kerületi kegyes intézvény és Rcndeletekre, úgy a Ns.
Tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadások mellett
— minél fogva az izraelita kereskedők az érdeklett felsőbbi
n ndeletek ellenére lerakodó helyeket tartanak és árúcikkeket
minden tar:|>zkodás nélkül szabadon árullyák, kérik, hogy
Spitzcr Ignátz. Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton aszódi
Izraeliták, J<i p<ytékáikkal rendesen helyben tartózkodnak
makacs megátalkodásokért rnegfenyítessenek. — Jövőre.-néz ve.
• -T^g a tartózkodás és rakodóheív tartós érdemében és te­
kintetében jkcltt és felhozott felsőbbi rcndcleteket a panaszban
*
állu Israelitákkal pontosan megtartani a Ns. Tanács kegyes­
kedjék.
’
1
I
Pr.

\ zsidók h Ickpülésc a

3

*

34

1S45 ^r- JKiadatik ezen panasz teljes folyamodvány a tanácsbeli
Kállav András és Arany Károly urakk, azon utasító rende­
léssel minél fogva a panasz tárgyában fönforgó és illetőleg
valónak állított körülményeket megvizsgálván s ha szükség
Tanukat is hallgatván, kiterjeszkedve a folyamodványt minden
részeire napfényre deríteni igyekezzenek főleg azt — igaz
légyen-e és mennyiben a panaszlott Israelitákk a folyamodó
kereskedőségnek állítása szerint állandó itteni tartózkodások
így a Czikkeikk heti vásárokon kívül folytonos árulása, és
megnevezve tartózkodások helyét, tegyenek könnyüállásos
tudósítást, hogy ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
A zsidóság és a lakósok közötti viszony mindjobban javul,
amiért is a görög kereskedők a heti vásárt teljesen eltörölni
akarják.
71S1S45. Tanácsülési jk.
A . .. városi javak mikénti bérbeadásának kérdésében
a következő clőlegcs Rendelések . . . Tettetnek :
«
... d) a heti vásárt és a vidéki kereskedőkk heti vásárokbani
megjelenését és árú cikkeikk árusítását illetőleg figyelembe
vévén a tanács azon körülményt mely szerint a divatba vett heti
vásárokkal a lakosság és a kereskedő lsraclitakép között időnként
nagvobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöltetik.
Tekintvén továbbá azon tapasztalásbul merített vissza­
éléseket melyek a kereskedő Isr.-k részéről a lakosság irányá­
ban gyakoroltatik. — szem előtt hordva a zsidó kereskedők
által gyakorlatba vett kölcsönzések szomorú jövendőjét — a
heti vásárok illy képpeni felálásaival a fehér nép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből melyek árúcikkeiknek minemíiségében a zsidó kereskedők által elkövetettnek —f részéről a
tanacs heti vásárokba vidéki kereskedőknek ‘bizakodását és
árúcikkeikk árulását egyelőre botsájtottaknál fogva — a hogy
a. hen vasarr.ak országos vásárrá lett fordítását, a .Lakosság
j birtokának vesztévé légyen kénytelen utóbb megsiratni, ertörlrndőt óhajtja.
. '
Hogy a hetivé . r eltörléséről a nádor hallani sem akart,
az természetes. A .'jrög kereskedők kicsinyes kenyérírígysége

35

miatt, nem engedhető, hogy a fejlődésnek induló jász központ
kereskedelmi növekedésében megállíttassék. Amint a zsidók
.< nádor jóindulatáról értesülnek, továbbra is raktárhelyiségeket
tartanak fenn a városban, miről egy bírósági végzés értesít

keresi a jászberényi bíróságot, hogy, miután Schü.'aríz Jakab
a>zódi zsidó árúit lakóhelyén nem találja, Jászberényben
p dig az illető raktárt tart, ott foglalná le a bíróság tartozása
lejében a nála vásárolt, de ki nem fizetett portékát (363'1846. sz.
Végzés 54. 3. 105.)
Hogy ez időben a Jászságban kereskedő zsidókat már —
lélkhet a városban való laktatást lehetetlenné tette a városi
I
t.máes — mégis jászsági zsidóknak nevezi a hivatalos kormány
i'. ezt az 1846-ik év augusztus 6-iki Budapesti Híradóból
lathatjuk, ahol a türelmi adó megváltási összegének felosztása
van közölve. A 4. pont így hangzik : Azon egyes izraeliták és
ké.z<égck is, mint a Jászkún kerületben .. ., melyek nincsenek
bekebelezve . .. csatlakozzanak a (felosztási) rendszabályhoz.1
A városi hatóság hangulatára némi befolyást gyakorol
az országgyűlési thoitosifási törvény
*
vitája. Ugyanis az 1847
november n-ikén megnyílt országgyűlés megkezdte a honosítási
törvény tárgyalását. Pont egy hónapra rá, december 11-ikén
egyik kerületi ülésben íelállott gróf Forgács pozsonyi kanonok
<s azt ajánlotta, hogy a honosítandótói megköveteljék azt is,
hogy obevett lallasúc legyen. Az ajánlat nagy zajt vált ki a kép­
viselőkből. Mellette nyilatkozik Osegovich, a kapcsolt részek
1
követe, valamint Ferencsich, Kapronca helyettes követe és
— a JászkunkeriiUt követe is. Ellene volt ez indítványnak
Kossuth és Szemere. Bár nehéz küzdelmek árán, de mégis
megbukik az indítvány. A törvény további tárgyalásánál győz a
;
liberalizmus és január 28-ikán, ugyanezen törvény tárgyalásánál
így hangzik a szöveg : ♦. . . minden vaiiasküiönbség nélkül !« -----Hogy ezen vita tisztán csak a zsidókra vonatkozott, ezt Kossuth
1
•n<l(an megmondta feíszóíafásában : »... megvallom, hogy —
Mik.nősen a zsidó vallást követő hazai lakósokra nézve sajn^
k -m . . .« majd ismét
zsidók kereskedést üzletnek, gyára-V.
V. o. 27. lap 4. pont.
3»

36

}<at alapíthatnak . . .* másutt : » . . . Pesten Kunewalder méltat­
lannak találtatik politikai jogokra csak azért, mert Mármarosban vagy Pozsonyban söpredék zsidótömeg van . . .♦. Az ország­
gyűlési hangulat kedvező alakulása némikcp fékezte a tanács­
nak zsidóellenes hangulatát, jóllehet ez esztendőben meghal
a jászzsidók ügyeinek igazságos megítélője, a jászok legfelsőbb
ítélő bírája : József nádor.
Közben a jászsági zsidók helyzete türhetőbbé válik. Hallga­
tólag megtűrik, hogy éjjelen át a Grémium (avagy a város)
pénztárába fizetendő 10 »schein« krajcárért a városban marad­
hassanak. Ilyenkor rendesen több zsidó alszik egy paraszt­
házban, melyet a görögök erősen szemmel tartanak. Volt a
városban egy öregkisasszony, Sósi Ilona, ki mind a három
szobáját zsidóknak adta bérbe s ezt hivatásszerűen űzte.1
A legtekintélyesebb kereskedő görög, Iiarsányi Szilárd, arra
nagyon vigyázott, hogy hétfőtől péntekig terjedjen a zsidók
itttartózkodása, amely ily módon ideiglenesnek volt tekinthető.
Nagyobb eredménynek látjuk, hogy a herényi határban
lévő necsöi pusztát zsidó bérelte ki ez évben : Spitzer Ignác.
Ezen Spitzerrcl még sokat fogunk találkozni az események
folyamán ; mint forradalmárt börtönbüntetéssel sújtotta őt
az abszolutisztikus kormány. Ő bérelte ki a földet Berfíath

.

r
7
I li . 4
U

4Í Jd

1 Kálin Fúlöp úr szóbeli közlése.

-

i

Dávid aszódi izraelitától, ki viszont — valószínűleg — a Pethesféle bérletet adta át Spitzernek albérletbe. (Tanácsülési jk.
776/1849.) A Spitzer által bérelt tanyán meglehetős nagy
mennyiségű állatállomány volt és igen sok gazdasági eszköz.
Ezt abból következtetjük, hogy midőn Spitzer Ignácot a bécsi
kormány mint forradalmárt elvitette s felesége nyolc kis gyérmekkel a tanyán nagy anyagi zavarokkal küzd. — marhák le­
romlanak, eszközök tönkremennek — a bíróság még mindig
J35S forint.Kiteket állapít meg a tanyán levő ingatlanaiért.
Ez az első lépés mégis arra nézve, hogy a Jászság területén zsidók lakjanak. Jászberény földjeiből már bérelt zsidó, a város
területén hétfőtől péntekig már. niegháriiattak, csak egy .lépés
választotta el őket attól, hogy végkép megnyerjék a letele­
pülési engedélyt. _ . , *

37

Erre azonban várni kellett a szabadságharc letörése utánig.
Egyelőre tovább is a közel lévő helységekben van házi tüzhelvük. Legrégibb temető Pusztamonostoron van, az említett
T.issy nemesi birtokon. Az ottani hitközségnek egy/ígen régi
lórapéldánya jelenleg a jászberényi hitközség órjfeetében van.
|<<>ra legalább száz éves. Az egykori hitközség emlékét jqleph< csak a temető őrzi. Ma már alig 2—3 zsidó család lakja.
Pontos oklevelünk van arról, hogy mely vidékek zsidó
kereskedői látogatták a jászsági heti piacokat. Ha beletekins mik az 1S57 november 13-ikán kiállított katonai népfelkelők
Imájába, úgy nyíltan láthatjuk hogy honnan jöttek be az
> !>•> telepesek, kik bizonnyal1' a már régebbi piaci árusokból
r.. mitek ki. A 32 zsidó ifjú közül Pusztamonostoron született 11,
A-zódon 6, Bicskén 4, Gyöngyösön 2, Abony, Vácz, Hevesen
1 -1, N'ógrádmegyéből 2; a többi négy távolabbi vidékekről
•zármazott ide.
Amint láthatjuk, Hevesmegyének három helységéből is
|on,«vk zsidók a Jászságba: Monostor, Gyöngyös és Heves
\ .irosokból. Hogy ott nagyobbszámú zsidó lakott, mutatja
1/.011 körülmény is, hogy a zsidók általános gyűlésén, 1848b in.1 Hevesmegyc két követtel képviselve : Hirsch Leopold
<« Stern Mór által. Hevesmegye különben is ez időben igen
liberálisan viselkedik. Országgyűlési követe, Schncc, a legelsők
között van. kik a zsidók emancipációját követelik.1 Ott tehát
n-111 bánták meg, hogy zsidót lakósul láttak területükön.
Ez időben Jászberényben a következőkép oszlott meg a
vallási lélekszám : római katholikus 9750, helvéciai 965, ágostai
’-x.tngélikus 28 és görög nem egyesült 77. Ez utóbbiak voltak
görög kereskedők, kiknek száma fogy. Csak néhány meg­
gazdagodott, tekintélyes ember, közöttük Harsárpi Szilárd
városi tanácsos, a kereskedelmi kamara elnöke, képviselte itt
” görög fajt. --------------------------------- ---------------- --------——
Új nevekkel a kereskedő ksidók között alig 2—3-mal talál­

kozunk. Schweitzer Berjiát pjjíti nagykereskedő V^rga Ferenc­
nek szállít árút (jegyz^önyv-y22/iS46), valamint Weiser Lipót,
I
1
I
’
‘
■
1 T-. I.öw i. m.
I
1
1 L. Zeller I. «6.
I

/

7

»

viszont Iííls János jászberényi boltosnak Silbermann Ábrahám

/
&

szerzi be árúját. Irsáról is jönnek új házalók : Pollák Lőrinc
es Politzer Fü'öp. Különben elég gyér a z?idó név a bírósági
és városi jegyzőkönyvekben.
A szabadságharc ideje alatt nem lehetett valami élénk
véielkedv s az országútak biztonsága sem csábította a zsidókat
nagy vállalkozásokba. Jászberény is nagy eseményeknek tanú­
helye. A -Werbnng", elfogadóhelyek között jván Jászberény is.
ahol bizonnyal jelentkeztek zsidó fiatalemberek is a haza szol­
gálatára. A zsidók nagy számmal jelentkeztek hadi szolgá­
latra. Zéessií/// Lajos becslése szerint, melyet épen Jászberény­
ijén nyilvánított a lakása előtt díszőrséget vezénylő Freudenberg Márk nevű zsidó hadnagy előtt, mintegy »hnszezren vitézül
hűieolnnk li(iilscre^iinkbciit.x Ha százalékokban akarnék ki­
fejezni a zsidóknak a szabadságharcban való részvételét s
alapul Kossuth becslését vesszük, akkor a 180—200 ezer kato­
nának tíz százalékát kell zsidónak tekintenünk, holott a tíz
millió országlakosnak csak alig négy százaléka zsidó. Jászberény
maga 1000 darab kaszát vásárol. puska|x>rt a nemzeti őrsereg­
nek és 54 katona teljes felszerelését vállalja.
A szabadságharc alatt nagyobbarányú szállításban vesz­
nek részt a zsidók. A már említett Sfálzcr Ignác 1849 február
hóban, valószínűiig saját gazdálkodásából való szekereken két
társáxal. Kohn Jakab pesti és Grünek Káróly Henrik berlini
születésű, szintén pesti zsidóval hadseregfelszerelési cikket szállít
Debrecen felé. Z.-ámbéknál osztrák katonák utolérik őt és elfog­
nak 549 darab inget, ugyanannyi alsóruhát, 475 posztócsákót,
200 kényelmes csákót, 100 viaszvászon csákóboritékot, 1 tiszti
csákót, 17 tucat nemzeti sapkát, 1500 lószőrforgót, 4500 nyak­
kötőt, 50 tucat magyar címert, ioo kardbojtot, 15 tiszti övét
és 8 zászlót, összesen 10 kocsival. A bíróság Spitzert 8 évn nehéz
vasban töltendő sáncmunkára ítéli, két társát pedig kötél Általi
Iialálra. Windischqrátz herceg a másik két vádlottnak börtön­
büntetésre változtatja ítéletét, Spitzerét pedig helybenhagyja?

1 L. Bernstcin i. m. 169. lap.
: U. o. í6g. lap.
•

• r i és 3 4 évig raboskodik Josefstadtban.’ Felesége két'zvr is jelentkezik Őfelségéhez audienciára, nu'g végre haza. ngedik. Még egy katona lakott és elhalt Jászberényben, ki
rt'.zivett a nagy idők mozgalmaiban : Húsz Mózes.1
A szabadságharc leveretett, az osztrák győzök teljes megl.ódol l-t követeltek. Jászberény város tanácsa is elhatározza,
!..yv /ws; im intol ajánl a báró Haynaii Gyula táborszernagy
t:\-.!<!<h!re letesitenJő ala/álvány javára 3 Az idők parancsoli;.:!, ' Jászberény városa német feliratú jegyzőkönyveket sze: Hadi-korszak súlyos napjai következtek. Mi lesz a jász-klókkal ?
1 :oktobciben oda van míg 1. ;;o/is'4Q. sz. tanácsülés! jegyzői

Mó/cs i-' csak kúüóbb telepszik meg.

II. FEJEZET.

A zsidók betelepülése.
.1) Az első tíz esztendő.
A j-isz-i-isíi tanácsosok nem akarják beengedni a zsidókat. A biro­
dalmi alkotmány jj-ik pontja. A jász-kim főkapitány kérdése Bihály
Mór pesti izraelita ügyében. A tanács megtagadja Bihály letelepülési
engedélyét. Miért hivatkoznak Mária Terézia kiváltságára. A királynő
kiv.ills.iglcvelci. Visszapillantás e kiváltságokra. Bitek (labor kérvénwt is visszautasítják. A kerülethez fordul támogatásért. A fókapil.inv megengedi neki a letelepülést. Az. cbő jász, zsidó. Nem engedi a
v.iiii". hogy üzletet nyisson. A jász-kun kerületi kapitány boltnvitást
engedélyez, neki. A piacon első helyért folyamodik. Teljesítik kérését.
Piaci helvpénz. fizetése alól nem mentik fel. A zsidókat dicsérő okirat.
Betelepülések a szomszéd megyékből. Asztal. Gyöngyös. I’écel adja
az első rajokat. Zsidó temető. Schönfcld Jakab sakter. Bondi Bemát
melamed. Tilos a copfvisclés. A többi jász községek zsidó telepesei.
Apáim Salamon melamed. az első halott. Két év alatt minden jász köz­
ségben van zsidó. A zsidók pozíciót nyernek. .Árúikat szívesen veszi a
hatóság, katonaság. Karpeles Salamon földet bérel. A bérlet ünnepélyes
installációval adatik át. A pesti hitközség ir a jászsági zsidókról. Az
iskulaal.ipba mennyit űzetnek ? Jászbervnvbe kiadott csecsemők nagy
halálozási száma. Az anyakönyvek híradásai. Natonck anvakónyvvczctó
rabbi. Lipjx: fogyasztás-bérló. Templomot alakítanak a csizmadia
cél’-házból. Fürst Maver fótanító. 0 felsége látogatása. A zsidók hódola­
tát is fogadja. Natonck működése. Hazafiatlanság vádja. A környék
beözönlvse. A zsidók összeírása. 5 forint letelepülési dij. Zsidó iparost
mzm’ s~vescn vesznek be. Btick Gaöor lakossági jogért folyamodik.
Nem adjak meg. I.ijipe Ede orvostudor letelepülése. A l.ij'jie-család
vezetószerejre. A zsidók belélcte. Iskola, templom. A katonakötcles
iljak jegyzéke. A zsidó egybekelés nehézségéi. A j'ap már talárt visel.
A szyroklut nyelve nem kizárólag német. Néha magyar alkalmi beszé­
det is tartott. Natonck crélvessége. A templom épületének megvétele.

A pap előtt történik a zsidók törvényszéki csküdtejZse. Ennek kelle­
metlen oldalai. Wolf Sámuel tcmplomszolga öngyilkossága. Schwarcz
Mózes metsző. Lcitner Sámuel nagy tekintélye. Salamon Lázár mohéi.
Tanítók : Ehrentheil. Blumenícld. Lötvjd^er. Idegen papok szereplése
a Jászságban. Még egy.-zer fellépnek >
*görög kereskedők a zsidók ellen.
Erős rendszabályok a zsidók bcl^mözé-se ellen. Szigorú felügyelet az
ittlakókra. Nyilvántartási anyakönyv a zsidókról. Natonck távozása.

Jóllehet, a szabadságharc idején az osztrák, valamint a
magyar kormány js egyaránt tanúsította a zsidók hősi visell.rd<’s<:t: az osztrák súlyos büntetések kirovása által, a magyar
leülős kormáig’ a zsidók pártolása által, — a jászberényi taná­
csosok még'mindig nem akarják beengedni a zsidót a Jászság
területere. Ámde, a mit sikerült a városnak elérni a magyar
országgyűlés 1S40. évi XXIX. törvénycikke ellenére : a zsidók
távoltartá-át. — a mit teljesen figyelmen kívül hagytak a
tanácsosok : a Szegedre menekült első felelős kormány zsidó
vallást emancipáléj rendeletét. — ezt nem sikerült többé érvény­
ben tartani az 1S49 ápiilis 4-ikén megjelent 'birodalmi alkot­
*
mány
25-ik jM.ntja ellenében, amely szabad költözködést biz­
tosított a zsidóknak, kik erkölcsi kifogás alá nem estek. Nem
l' hetett messze az idő, mikor az első zsidó megveti lábát a Jász-ágban s ezzel lehetővé teszi egy valóban fejlődő község és
liokhitkö/ségcinvk létesülését. Miként történik ez?
A jászberényi újonnan épített múzeum szerény galériájá­
ban, a nemjs jászkun kapitányok büszke képei mellett, halkai
húzódik meg egy késői jövevénynek portréja és alatta a cím :
Bitek Gábor, az e]<ő iász zsidó.\ Szombati ruházatban, ünnepp’veí nyugalommal néz körül a szorgalmas, törekvő, élénk
1 'zt eláruléi szemű zsidó, kire nem egyszer keményen reátámadt
mostani szomszédja, a jász kapitány, ha alkonyat felé a város­
ban találta tilalom ellenerő ; talán még kutyáját is reáuszí­
totta. Most egymás mellett di-jlenek képeik a múzeumban.
Bizony nagyot néznének egymásra, ha feltámadnának 1 A zsidó,
hogy,ily cJWoíIő helybe merészkejlett. ai kapitány, hogy őt szohJrzafratlan Bach-huszárn^k említik. Hjah 1 így változnak a szerepek ! Ma a szerény zsidó uhokái mint tisztek szol­
gainak a császár seregeben s a* já<z ’iipitánvnak — írmagja
ha maradt.
1
1

42

1

tttif

Már 1850-ben a jász-kún főkapitány kérdést intéz Jász;
berénv tanácsához, hogy mily véleménnyel vannak bizonyos
|
Bihály Mór pesti izraelita kereskedő folyamodványáról, aki ott
letelepedni akar. A városi tanács összeül,.az első tanácsos elő­
adja a dolgot és egvhangúlag a következőket határozzák rS5O-ik
év február 8-ikán : •.Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária
Terézia királynő által a jász-kún nemzetnek adott szabadalmok
és szentesített szokásoknál fogva idegeneket keblükbe fogadni
é, mint közlakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni
kizáró joga egyedül a községnek lévén ; ezen jog gyakorlatá­
ból kiindulva, Bihály Mór által felállítandó bőrkereskedő lolyamodására mély tisztelettel azon nyilatkozatot (!) teszi a jelen
tanácsi gyülekezet : Miszerint Bihály Mór pesti izraelita bőr­
ke reskedóböl lakosaira nézve hasznost háromolni nern lát, sőt
ismervén a lakosoknak az izraeliták eránt viseltető ellenszen­
vét, károsnak nézi és ezt csempészkedésre szolgáló alkalomnak
tartja. De különben sem lévén azon börkereskedésre szükség,
miután helyben azzal számos magyar és német tintátok fog­
lalkoznak.
Ugyanezért. valamint a szeplőtlen és királyhoz) .-.züksegben tántoríthatatlan magyar ajkú nép az, izraeliták beköltö­
zését felsőbb jóváhagyások mellett meg tudá akadályoztatni,
úgv ezekután t',,m hajlandó bárkit is az előbbiek áltál érdemi­
két szerzett kiváltságokban a lakosok szembetűnő hasznaik nél­
kül részesíteni. Leven egyébiránt e városnak 5 országos és he­
tenként 2 hetivásárja, melyekben az izraeliták kereskedések
szabad gvakorlatát élvezhetik. Mely nyilatkozat tekintetes
járási kapitány úrnak megküldendő.
*
(L. Jászberény varos t 7
tanácsülési jegyzőkönyvei 163, 135°.)
t
Az első folyamodót tehát nem akarják befogadni maguk <
közé.
‘
Ámde miért hivatkozik a tanács Mária Terézia rendelő- t
téré, avacv kiváltságlevelére? A királynő'tényleg sokíéleképen •
kedvezett a kerületeknek, (összesen öt nagyobb ultalomleveíet 7
ad számukra. Es pedig.: Pálfjy János nádor 1743 április 9-én.J ■■
a királynő neveben oltalumlevelct szolgáltat a jászkunoknak *
«a harmincad és vámmentességük tárgyában. Második \olt az
1845-iki részletes kiváltságlevél. Majd 1750 január 15-én terű- •( j

43

leti nagyobbítást engedélyez. Nagy kedvezmény volt azután
az i/54 március 2S-ikán nyert kiváltság, melyben a királynő
felmenti a jászkun kerületet az országgyűlési taksa fizetése
alól. Végre halála előtti esztendőben még egv országos vásár
tartását engedélyezi, valamint a kedd és pénteki hetivásárt.
Reánk nézve a második privilégium bír fontossággal. A már
említett hatodik pont azt mondja, hogy joguk van befogadni
és azokat közös terhek viselésére kötelezni, — kik épen közé­
jük telepednek. Ebben egyetlen szó sincs a zsidókról, de még
kevésbé arról, hogy joguk lenne valakit be nem fogadni. Avagy
ha a Mária Terézia alatt alkotott 1715. évi XXV. törvénycikket,
mely megerősíti a régi jászkun kiváltságokat, vizsgáljuk, —
ebben sem találjuk meg azon •szabadalmat
,
*
melyre az xSjo-iki
tanácsülési jegyzőkönyv céloz.
Melyik írásba foglalt kiváltságra hivatkoznak tehát a jász
tanácsosok, midőn a zsidók betelepülését megtagadják ?
Ha a dolgot közelebbről vizsgáljuk, könnyen reáakad­
hatunk a tanácsos urak szándékos és tudatos tévedésére.
Az 1790-iki országgyűlés összesen 74 törvénycikket alko­
tott. melyeket II. I.ipót jóváhagyott. Ezek között kettő van,
mely kettőnek összefüggésbe hozása és ügyes összccscrélése
által, — a jászok zsidótól való mentességét véltek maguknak
biztosíthatni. Ez a két artikulus a 25-ik és a 3S-ik. Ez utóbbi
törvény, mely kevesebbet ad ugyan mint II. József, de többet,
mint a királyi városok adni akartak, hosszú ideig volt a zsidó­
ság oltalomlevele, mintegy félszázadig. ». . . Judaei intra ambitum regni Hungáriáé, partiumque adnexarum degentes, in
cunctis liberis ac regiis civilulbus, ctaliis .locis (non intellectis
huc regiis montantis ciiilatibns) in statu illő, in quo ad prímám
Januarii anni 1790. praefuerant, conserventur, et si nefors
exturbati fuissent, ad cundem reponantur.
*
Ezen törvény a
bányavárosokat tényleg felruházza azon, joggal, hogy a zsidókat
távoltartsák területükről. De már az összes szabad királyi
városokat és más helységeket rterr. f
ha ki is kergették
onnan a zsidókat, kötelesek visszaengedni, ha 1790 január i-én
már laktak ott'zsidók. A másik törvény a 25-ik cikk. — tehát
már előbb tárgyalt — együtt említi a jászkunokat a szabad
királyi és bányavárosokkal, valamint a hat hajdúvárossal.

hogv mindezek régi kiváltságaikban megt.jXassanak ! Hogy
ezen kiváltság nem vonatkozott a zsidómentességre, bizonyítja,
hogy a pár héttel utóbb tárgyalt,'harmincnyolcadik cikkben
kiemelve vannak a bányavárosok a többiek közül és csakis
a bányavárosok. Ha ugyanéul kiváltságot a jászkun kerület­
nek is szánták vala, úgy bizonnyal rqí$ /eltüntetve volna azon
országgyűlés határozatai között, mely országgyűlés a jászkun
kerületnek követkiildesi jogot adományozott.
A jászberényi tanácsülés tehát tévesen hivatkozott válaszá­
ban Mária Terézia adományozta szabadságleveleire. (113 1850.)
Ezen válaszból különben is kiérzik, hogy mily erősen ült a
bécsi hatalom, még a vidéki városok határozatai felett is. Előbb
K szükségesnek tartja kiemelni, hogy a jász nép a királyhoz
■<tántorithatatlan hiisegíi !• Ez bizony sokat jelentett gz abszo­
lutizmus első esztendejében. Azután pedig a lojális hang, melyÍvel Mária Terézia uralmát említi, nagyon jellemző a kor és
viszonyok vK
*za
tükrözésére.
A bécsi udvar közős alkotmánytervezete készen volt ;
kötelező erővel bírt <z az •>össz birodalom
*
minden tartománvára egyaránt. A magyar alkotmány hatályon kívül helyez­
tetett és az 1S49 márc. 4-én kelt rendelkezés szerint igazgat­
tak a magyar hivatalok is. Haynau visszahívatott ugyan, de
Albrecht főherceg is a Bach által készített rendszer szerint
kormányzott.
Es
jász zsidóság ezen rendszernek köszönheti lét­
alapját . . . Két nappal előbb, mintsem Bihály Mór kér­
vényét benyujtá Jászberény város tanácsának, — leiratot
intéz Geringer, fő polgári komisszárius a kerület bizto­
sokhoz. hogv zsidó bizalmi embereket küldjenek hozzá, mert
a zsidók
*
polgári helyzetén a (bécsi kormány javítani akar.
A cél bizonnyal az volt, hogy politikai befolyást nyerve a
zsidókon, azokat maga szánéira befolyásolhassa. Az egész
országban elterjed pár hét alatt La hír, hogy a magyar
-zsidók ÍM
*lvzeténa- becsi korjnány (javítani akar. Mint tud­
jak, Iíihályt visszautasított.j, ezen közhangulat dacára, a
já.szbeién.vi városi tanács.
1
Bihály Mé>r, úgy Játszik?, belei’irüdött igvekezete siker­
telenségébe.
1
1

45

Nem úg\ Buck Gábor, aki, miután öt még ugyanez év
május ho iS-ikán a városi tanács elutasítja letelepedhetési
kérvényével, fellebbezett a jász-kún főkapitányhoz, azaz a
főispánhoz a tanacs szűkkeblű határozata ellen. Kérvényében
hivatkozik az iS4o-ik évi 29. t.-cikkre, ahol a zsidók szabad
lakasa és n; 1S49. évi március 4-iki birodalmi alkotmány 25. §-ra,
ahol a ?:abadköltö:ködési jog van kimondva. A főkapitány
tényleg ; megsemmisíti a tanács határozatát (2049/1850) és
megengedi Btick Gábornak, az első zsidónak, a letelepülést.
A város nem egyezik ugyan bele, de a terjedő közhangulat és
a hatalmas Jankovich György, akkori :ől.„pitánv. ellen még­
sem léphet fel nyíltan, ezért a következő me gjegyzéssel fogadj
a lelsőbty határozatot :
-Ezen felsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor izraelitának e városbani tartózkodása, valamint keres­
kedésének űzése megengedtetvén. Azonban, minthogy a boltokbani nyilvános árulhatás és kereskedés űzése egyedül a
lakossági és ix.lgári jogokhoz van kot\.•: mindaz ideig, míg
bárki azon jogokkal nem bír, annak bo'tbani nyilvános keres­
kedés űzése meg nem engedtetik. Eszcrii t Buck Gábor izraelita,
az említett jog bírhatása nélkül boltbani árulást nem gyako­
rolhatván, attól eltiltatik.o (50. (>. 52. 1 ■ v. ’tári szám.)
Szóval, kezében volt már a fából vaskarika. Városban
lakhat, de kereskedést nem űzhet ! Gondolt erre egy nagyot
Buck Gábor és kibérelte bolthelyiségül a — tiszti ügyész házát.
Lgyes fogás volt. Pár nap alatt megjött a jásZ-kún kerületi
alkapitány (2515. szám alatt kelt) rend.-lvte, hogy -Buck Gábor
Iroltot nyithat Horváth Pál tiszti ügyész házában és ebben
nem gátolható... . . Ezzel meg volt törve a jég. Mint általában
mindenütt, de különösen a zsidóságnál védtelenül fmitos körül­
mény, 1,^. az úttörők céltudatos és bölcs eljárást tanúsít­
anak. Buck Gáborban valóban megvolt az arra Rivatottsági----Egyrészt magaviseletével igyekszik az eddigi ellenszenvet
eihárítani, másrészt arra törekszik, hogv a zsidóság háborí­
tatlanul megszerezze, az őt megölető jogokat. HJuck-Gábor
folyamodik, hogy a városban cs a piarcon az első helyet ő
kapja.« Ezt olvassuk még ez évben, 1850-ben. a városi tanács­
ülés egyik (940. számú) jegyzőkönyvében. Es a ^áros visel. « • ••

kedése már nem merev: oFolyamodó^ kérése téljesíttetik,
miután helybeli lakos és a közterhek viselésében részt vészén.«
Az első engedmény, mit a jás^Tzékhely a zsidóknak nyújtott.
Ámde a lassanként betele^wfu zsidókon még ott ült a türelmi
adót maradványa, hogy ^/'zsidóktól, mintha idegenek lennének,
helypénzt követeltek. nEzért Buc}c Gábor izraelita kereskedő,
miután a helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan
viseli, a piarci és vásári helypénzfizetés alól magát íölmentetni
kéri.« Ez njfár kissé merészség volt, úgy látszik. Rendkívül
érdekes a válasz, melyet a tanácstól kérvényére kap. Az egyen­
lőség el/e terjed lassanként : '(Polgári kiváltságos jogok gyakor­
latára csak a helybeli birtokos lakosok tarthatnak igényt és
csak azok élhetnek azzal s miután a folyamodó izraelita keres­
kedő csak tartózkodási engedélyt, nem pedig lakósi jogot
eszkozlött magának ki, azért azok kiváltságos jogait nem
lehet reá ruházni és így az általa kért helypénzfiz.etés alól sem
lehet (elmenteni, ajánlván egyúttal nékie, várja be az egyentőség elvéül kimondott igének testté olvadását. Miről hát­
it.itil.ig éi tesítendő !« Btick Gábor és a városban egyre szapo­
rodó hitsorsoraira várt a feladat, hogy a nép körében meg­
szeret tessék magukat. Es ez, mint az okmányok fényesen
igazolják, teljes mértékben sikerült is nekik. Közjegyzőileg
hitelesített írás is ad bizonyítványt arról, hogy a zsidókat
igen hamar megszerette a nép.1
,X kereskedelmet a század közepéig a görög kereskedők
foglalták le ; a jász nép előtt az lenézett foglalkozás volt. i>Míg
a görögök igyekeztek az akkor még jómódú jászberényi nép
között a kedvező alkalmat kihasználni, addig a zsidók amazok­
nak hatalmas versenyzői lettek és ez előnyösebb lett a nagy­
közönségre. Miután a szabadságharcban meggyőződött a magyar
nép a zsidók hazafiságárvl, ezeknek a jász-kún kerületekbe
vallj letelepedésüket megkönnyítette. Az első bátor izraelita,
aki itt letelepülni merészelt. Bitek Gábor volt, kinek elhatá­
rozása. a zsúu'-.-.üí. elleni jantipápának ellensúlyozására, kevés
idomulva teljes megszüntetésére szolgáltatott alkalmat.tA jász
I
i
1 A Buck-csalad tulajitanában ilévö, közjegyzői pce-éttel ••Hátúit
emlékiratból. Az irat keletkcA-sérol njm tud a csa’áil felviláuositást adni.
I

zsidók megalapítója tehát az aszódi születésű Buck Gábor
volt.® Ezen rövid néhány sorból kiolvashatjuk a zsidóság tör­
ténetét. Mindenütt ellenszenvvel találkozik, idegennek tekintik
ókét, a szűkkeblű tanács kiváltságokra hivatkozik, megnehezíti
letelepülésüket, de mikor végre megtelepedhetnek, kitűnik
hasznos voltuk, kitűnik törhetetlen, áldozatoktól vissza nem
riadó hazafiságuk.
’ Az első zsidó pontosan 1S50 június iq-ikén telepedik meg
a Jászságban. Rövid három hónappal ezután már tizenegy
zsidó családot találunk, jobbára a heti piacok alkalmával már
régen a városi nép megbecsülését kiérdemlő, szomszéd megyék­
ből' beköltözködő kereskedőt. Aszód, Gyöngyös és Pécelről
jiinpek az első telepesek, kiket örömmel fogad Buck Gábor,
kis hitközséget alakítva belőlük. Mély gondolkozásé ember volt,
aki a helyzet magaslatán állott, l'gvmás után teremti meg
.1 zsidó élet nélkülözhetetlen intézményeit, mindenütt áldozat­
készen viselkedve és társait ha-mdő erényekre ösztönözve.
Szeptember 28-án megjelenik a tanács előtt és temetőt kér
a kicsiny közösség számára. A tanár < két tagját kiküldi és az
ú. n. szolnoki temető mellett egy kisebb területet jelölnek ki
z»idó temetőül, mely ismételt bövitisek után még ma is hasz­
nálatban van.
Még alig telik el egv esztendő az cl-ö. zsidói település nap­
jától, már eljár a tanácsnál, hogy a zsidó kultusznak és kul­
túrának embereit a városban beköltözni engedjék. A városi
tanács összeül ismét és kijelenti, hogy nincs ugyan kifogása
az ellen, ha Senfeld (Schönfeld) Jakab elöimádkozó-sakter és
a lengyelországi Borinek (Bondi) Bernát tanító itt megtelepül­
nek. mert az előbbinek »marhák leszúrása állal", utóbbinak
tanítás által biztosítva van a megélhetése, á#nde szigorúan,
büntetés terhe alatt megtiltja nekik a copf viselését ! (335'1857
345b,'5S jár. kap. rend.) Ezen rendkívül érdekes rendeletnek
valószínűen nem Volt semmi bántó célzata-. har,em inkább-erő'■zakkal akarták végrehajtani a Galíciából ideszármazott zsidó
•dkalmazkodtatását. Még azt is merem hinniáAiojJy ezen sze­
mélyes szabadságba vágó határozat titkos sugah^azója, maga —
a kemény magyar, Buck Gábor volt. Miután már tanító és
sakter volt, továbbá temetőhely, tehát a zsidó hitközségi élet

IS

alapfeltételei megvalának, most már a szaporodó családok
számára állandó imaház és a lelki élet gondozására rabbi kellett.
Az első hat hónapban a következő telepesek jönnek :
Buck Gábor Aszódról, Blatt Jakab Hevesről (699/1850. sz.
jegyzőkönyv), Reicli Hermann és Sleinbeek Ignác Budapestről
(7(16), kik a város épületében nyitnak ékszerüzletet, Schmarcz
Mózes (S14), Spitzer Ignác és Briinaitcr Sámuel (863), Bernát
Dávid, Rajner Mór (944), Adler Izsák (943), Hitsz Márton (979).
Slern József (9S5), Lery Mózes Pécelről (1109), ki később templumszolga = samesz lett, Karfieles Salamon, ki 18 évre földet
bérel (1120). Majd a következő évben ismét újak jönnek :
Bilik Márton (84'1851), Sehiin/eld Sámuel Aszódról (179),
Mellinger Hermann (205), H’rís: Hermáim, ugyancsak Aszód­
ról (23,21, I-ischer Móric, Törökszentmiklósról (259), Oberlánder
M-ijz<s és Hitsz Sámuel (297), Bandi Bernát. Scken/vld Jakab
(335), Maiidéi Jonász (357). Bri'tnauer Salamon Aszódról (554)
< s IHielilcr Károly Mihálytelekről (5S3). légy esztendő leforgása
alatt tehát 2’> család telepedik meg a központban, Jász­
berényben.
A környéken is találhatók : Jászladányon az Eislcr, Gunst.
Adler. Sugár család ; Jászdósán a Lttslig, Schnarcz Zsigmond,
Steril Bernát családja ; Jászfényszarún az Ungvári-, Gruber- és
.i(/i-család
*
/\;:!s
: Mihálvtelken Sclraarcz Juli családja; Alsószvntqyörgx"n a Griinhtit-. Schön/eld-csaUiA ; Jákólialmán Schmtíeid Nótán é, Kivin Jakab családja ; Felsöszcntgyörgyön Roscnberg-, Braun- és S/rú Á-er-család ; Jászkisércn Slern Jakab és
Kicin Sámuel családja ; Árokszálláson a Steiningcr- és Leitcrsdfirler-CKiWA.
'J
Nem '-ge<z két év alatt az egész Jászságban találunk
zsidó lakosra. A vidékek teljesen a központ, Jászberény után
indultak. Jászberénnyel egyidejűleg Jászapátira is több zsidó
család költözik és az első években nem marad ez sem
Jászberény mögött. Amikor a központ anyakönyvi kerületté
alakul. Jászapáti is vezetni kezd anyakünyvet, magához csa­
tolva Mihálvtelek, Ladány, Jánoshida, Kisér, Alyttyán és
AisószentgV'Tgv helységeket is. Legrégibb sirkö Apátin bizo­
nyos Salamon Melamedé az ötvenes évekről. Kerek henger­
alakéi oszlop.

49

Mindez oly gyors tempóban történt, a betelepülök oly
egymás után jelentkeznek felvételre, hogy a város észre sem
veszi, amikor már egész hitközség keletkezik kebelében, fiók
imaközösségekkel a vidéken ! Es mindez a "birodalmi alkotmány"
alapján. Megjegyzendő, hogy nemcsak a jászkunkerület hivat­
kozik leirataiban ezen törvényparagrafusokra, hanem maga a
város is, midőn a zsidóság ellenében foglal állást, a birodalmi
alkotmány jj. §-át említi, mint a községek lakósfelvevö vagv
visszautasító jogát szabályozó rendelkezést. — Talán az első te­
lepülő zsidók használhatósága is hozzájárult a többiek szíve­
sebb fogadtatásához. így például Blau Jakabtól, — ki 1850
július tizenegyedikén kapja meg a települési engedélyt, — már
úgy.mázon év október ötödikén a katonaság nagyobb vásár­
lást eszközöl. A zsidó állandó, nyugodt kereskedőnek bizonyul,
csekélyebb haszonnal megelégszik, mint vetélytársa, a görög.
Mig hét évvel ezelőtt azt határozza a város tanácsa (1179/S4J.
*z. jegyzőkönyv.), hogy zsidót egyszer és mindenkorra kizár
a városból, a város épületeiben, avagy magánépületekben lévő
bérletről, — most, JS50. év augusztus io-ikén a város boltját
két zsidó kibérli : Rcich Hermáim és Stcinbcck Ignác és a velük
kötött szerződést nyílt ülésen tárgyalja a város és helyben­
hagyja. A városi kőpince-korcsmát is kiadnák F/cissíg Márton
nevű pásztóhai koicsmárosnak, ámde az illető fizetési feltételei
nem kedvezők a városra. Egy évvel előbb még visszautasítja
a város a Budapestről folyamodó Bihály Mórt. — most már
akadály nélkül megengedi ugyanezt Bcrnát Dávidnak, ki ugyan­
csak nyilvános bőrkereskedést nvit. — Már földet is bérelhet
z?idó : Karpeles Salamon tizennyolc éves bérletet köt Ráiter
Alajos 7-dik tizedbeli lakossal, annak földjét átvévén s a hosszú
lejáratú szerződés megnyitása ünnepélyes installációval kezdő­
di!;, melyre a város tanácsost küld,ki. .\z installátió a régi bir’okbavevesek unncpelyessegevél történik. Megjelenik Strasser
Salamon, Jlabasi lakosnak megbízottja, aki tiltakozik a bérlés
ellen. A kereskedelem és földműves mellett az iparnak is akad
zsu! > képviselője : Schweitzer Ignác szobafestő személyében.
Hogy ily népes zsidóközség keletkezik Jászberényben és
k< /ékén. — észreveszik a kormánykörök is. A Haynau által
a adókra kivetett hadisarc felosztásának alapjául a türelmi
Ör. Kálmán. A r««b'»k

a

4

50

adóalapot akarták választani, ez ellen tiltakozik a pesti izr.
hitközség ; tiltakozik, mert 1S28 óta, midőn az az adóalap ke­
letkezett, többféle eltolódás alakult zsidók által lakott terüle­
ten. így például »r828-ban még nem voltak zsidók a jászkunság
területéin — írja beadványában a pesti hitközség. — Az adó­
felosztó bizottság november 12-én Keller miniszteri biztos el­
nöklete alatt készült tervezetében már szintén felveszi az itt
lakó zsidókat : »Jazygien und Cumenien 2000 Gulden
.
*
így
szol a bizottság jelentése. Ha tehát az egész jászkunságban
száz zsidó családot veszünk fel, alig jut egyénenként 20 frt-nál
több adóösszeg, mellyel az izraelita iskolaalaphoz járultak.
A kivetett összeget csak 1855-ben fizették le teljes összegében
s így minden kétséget kizárólag résztvettek a jászsági zsidók is az
országos izraelita iskolaalap megteremtésében.1
A temető három hónappal az első zsidó letelepülése után,
már használatban van. Rendkívül sok »pesti gyermeket
*
temet­
nek. Ezek azon szerencsétlen kis lelkek, kiket pesti szülőanyák
gondozásba, dajkaságba adnak ki csekély összegért. A szülő
többé nem is néz a gyermek után ; talán szívesebben veszi, ha
elpusztul a gyermek, ki reá csak anyagi áldozatot jelent, de
semmiféle lelki kapcsolatban nincs véle. Amíg nem volt itt
zsidó temető, addig a városi köztemetőbe földelték el a zsidó
‘pesti gyermekeket
*
is. Már ezért is kötelessége volt a helvi
zsidóságnak megfelelő tcmetőhelyről gondoskodni. Az első
években 30 kis, Budapesten született zsidó gyermeket temet­
tek el 1—9 hónapos korban, köztük többnek még a nevét sem
sikerült megállapítani ; csak egyéni nevükkel szerepelnek az
anyakyiyvben : József gestorben 9 Monat, Julié 5 Monat, Teréz
3 Monat stb. A Budapest környéki temetők ilyen apró hantok­
kal telvék, mig a Patronage oltalmukba nem vette őket.
Az anyakön}vek különbén is többféle hírt adnak nekünk.
Az első gyermek, aki a helybeli izraelita anyakönyvben szere­
pel, az 1850 november 15-én született Griinwald TerézJ G.
Abrahám és Rcincr Rozi leánya. Miután az illető atyának nem
volt még lakhatási joga a vájosban, azt kell íeh—eleznynk,
bog}’ az anya, Reincr Rozi, csak ideiglenesen tart -odott az
1 L. Bemstein i. m. 305. I.

■

*

51

itt lakhatási engedélyivel bíró atyjánál, Reuter Móritznál.
— Bár az sincs kizárva, hogy Griinwald Abrahám hivatalos en­
gedély nélkül lakott itt, mint erről, ily esetről, többször érte­
sülünk későbben. A kerület születési adatai csak 1861-ben
kapnak külön könyvet, ámde akkor visszamenőleg állítja össze
Biichler Áron rabbi a jászsági rabbiszékben a második, 1851-től
kezdve. A kerületben Jászkiséren születik gyermek 1851-ben.
— A halálozási anyakönyv igen szomorú képet mutat. Az első
három évben hetven haláleset fordul elő, ezek közül öt felnőtt
és a többi három-négy éven aluli gyermek. Ma, midőn a község
tízszer akkora, évenként alig 15—20 haláleset történik és ak­
kor 25-en haltak el, kik közül 23 kis gyermek volt. Nemcsak
a »pesti gyermekek
*
törtek le sorban szegénykék, hanem a
helyi lakósoknak is kevés érzékük volt a gyermekneveléshez.
Az anyakönyvek első vezetőit nem sikerült kifürkésznem.
Háromféle írás ismerhető fel az 1850—54. évek idejéből. Az
első írás mintegy három éven át húzódik egyfolytában, sőt
pár hónapi fölváltás után ismét jelentkezik. Majd xS53~tól
kezdve újra más írás található egészen Natonck anyakönyv vezető-rabbi fellépéséig. Nem lehetetlen, hogy ez utóbbi 1’4
év alatt Borinek Bondi Bernát tanító vezeti az anyakönyvet
német nyelven. 1854-től kezdve azután Natonek József rabbi
az anyakönyvvezető.
A betelepülés ezenközben folyton tart úgy Jászberényben,
mint a körzetben. Kissé megzavarja ugyan a zsidók nyugodt
kereskedését egy nagyobbarányú fosztogatás, mely miatt ár­
tatlanok is szenvedtek, de lassanként elsimul ez a kellemetlen
ügy is. Ugyanis 1853-ban, ősszel, sorba fosztogatja egy tolvaj­
szövetkezet a lakók házait s az orgazdák között egy zsidót ta­
lálunk. Bár a tettesek nem zsidók voltak,1 mégis a zsidók
betelepülését akarják korlátozni. Négy hónapon át minden
jelentkező zsidó visszautasítást nyer. Sokáig tartott, míg el­
nyugodtak a kedélyek.
____
•A vájosi fogyasztást Lippe Móritz bérli
*
(50/1853). "így a
bizalom helyreáll lassanként.
Az új lakosok templomról is akarnak gondoskodni. Tempf
1 Az orgazdák zsidók voltak.

... _

. ■ r..-

<•

52

—..... -.

lommá az 1154. szám alatti házat alakítják, mely előbb a csiz­
madiák céh-háza volt. (56/57. Tanácsülési jegyzőkönyvek.)
A legelső emlék a templomról egy 1852-ben készült és Engesztelő­
napon felavatott tóra függöny, 5612-iki évjelzéssel. Ez külön­
ben is a legrégibb emlék a jászberényi hitközség múltjából.
Azután anyakönyvi középpontot nyernek a jászsági zsi­
dók. A beköltözés ismét egyre jobban emelkedik. Míg 1851-ben
a születések száma 12, addig 1853-ban már 25, azaz több mint
a kétszerese, és 1855-ben eléri a 30-at. Már nemcsak kereske­
dők vannak közöttük, hanem iparosok is, még pedig cipészek,
szabók, szobafestők, szappanosok és néhány bérlő is. —
Az elsőnek, Buck Gábornak új gondja van ; még egy tanítót
akar alkalmazni, hogy a tanítás eredményesebb legyen egy­
részt. másrészt, hogy a zsidó gyermekek tiszta magyar nyelvet
halljanak.
Borinck Bernát tanító úr. majd Wichs nevű utódja
ugyanis sokkal ügyesebben kezelte a pedagógia hathatós segéd­
eszközét. a nádpálcát, mint a magyar nyelvet, lévén az B
tannyelvük díszes pólyák zsargon. Fürst Mayer volt az új
főtanító, kinek kellő képesítése volt egy némileg rendszeres
iskola v</élésére. Buck Gábor boldogan feszítette a mellét,
hogy kettanitós iskolája van és ott, a felső osztályokban, ma­
gyarul is tanítottak ! Hogy ez mit jelent a Bach-korszakban,
midőn a városi főbírói iktató feliratai is német nyelvűek Jász­
berényben és ugyanakkor magyarul tanítanak a zsidó iskolá­
ban, — ezt kellőképen alig értékelhetjük.
Örökké emlékezetes szerepet töltött be Buck Gábor 1857-ben,
midőn őfelsége megjelenik Jászberényben. Az egész város ké­
szült a fogadtatásra. tA hatalmas főtéren köröskörül sátorok,
avagy talán diadalívei
*
voltak felállítva, minden céhnek különkülön sátora, melyekben annak elöljárói várták őfelségét, aki
.majd körüljár a téren
és
*
minden céh a maga remekmunkái bemutatása mellett üdvözli uralkodóját. Külön sátor volt a juhá£
szoknak, földművelőknek és külön-külön az egyes vallásfelekezeteknek is. Ez idUten 'ötféle vallásfelekezet volt képviselve
r
a Jászságban. A székhelyen magában mintegy tízezer római _t~
katholikus mellett, 965 helvéciai, 28 'gostai és 77 görög nem
r
egyesültről ad hírt a levéltár (U. o.
'47). A görög nem egye*.
<

•Dhqqoj gtj, Sjnzrpf y
9P!tz ztp[ gr/i •y^'joqprj j/jng

53
/
sültek voltak a mindinkább háttérbe szoruló görög kereskedők,
élükön az egyik, mindenütt vezető szerepet ljetŐltö városi taná­
csossal. Ezeknek is külön sátor dukált. Ez^görög tanácsos vég­
telen sokat kínozta fajának kiszorítóit/^ zsidókat. Esténként
körüljárta a várost hogy nem akad-e ^tilalom ellenére a szom­
széd városból, faluból bennrekedt zsidó, kit azután éjnek idején
irgalmatlanul kihajtott még télen is a vad éjszakába. Elkép­
zelhetjük, mily buzgósággal igyekezett ez a tanácsos úr lehetet­
lenné tenni a zsidók kérésA, hogy ők is külön sátorban hódol­
janak az ország atyjának. Buck Gábor szalad fíihöz-fához,
hogy hőn óhajtott \}ágya sikerüljön és a zsidók, a többi feleke­
zetek mellett álljanak a téren.
Végre mégis csak győzött a liberálizmus és megjött a kan­
celláriai engedély, hogy a zsidók is bemutathatják hódolatukat !
Nosza, szaladt az engedéllyel Buck Gábor hitsorsosaihoz, hogy
megbeszéljék, mint történjék a hódolás ! — Forró nyári dél­
előtt volt. A zsidók sátora piros bársony falazattal, tórafüggönyökkel volt díszítve. Ott állott a tér végén, a mai honvédcmlék
helyén. Ha a végén állott is, de ott állott. Az iskolásgyermckek
közül a felsőbb osztálybeliek, mintegy negyvenen, fiúk és leá­
nyok ünnepi díszben lázasan kipirult arccal állottak a sátor
körül díszsorfalat. Buck Gábor szigorúan meghagyta a zsidók­
nak, hogy a tanítók felügyelete alatt álló gyermekeken kívül
egyetlenegyet se engedjenek el otthonról, de maguk a zsidók
se jöjjenek közel, csak a hivatottak, hogy méltóságteljesen tör­
ténjék a hódolás. Midőn őfelsége közeledett kíséretével, a tanu­
lók egy rövid német dalba kezdtek, majd Natonek rabbi elő­
lépett, csengő hangon németül gyönyörű üdvözlő szavakat
mondott és őfelségét pegáldotta. Ekkor Buck Gábor lépett elő
tórával a karján és pár szó kíséretében, a lóra felnyitásával
fejezte ki a jászkúnkerülclek összzsidóságának hódolatát.
Őfelsége kegyesen fogádta az alattvalói hűség megnyilatkozását
és megelégedetten távozott a nöyendekek| karéneke mellett.
"Az elsó'jászsagi'j3jöbi Natoiiek József nagy világi művelt­
ségű, magyarul németül és héberül tökéletesen írni és olvasni
tudó ember volt, aki a francia nyelvet is folvékont ^n beszélte.
*

í

1 L. Blumberger : Natonek életrajza.

•í ’

I
.
i

------

54

Életrajzi adatait a következőkben foglalhatjuk össze : Neve
tulajdonképen : Nda’attok-óúásnövény, nagyatyját így hívják.
Született a komárommegyei Kömlöd községben, 1813-ban.
Meghalt a hevesmegyei Bátor faluban, 1892-ben. Atyjától el­
sajátította a magyar és német irást-olvasást, majd a komáromi
jesíva tanulója lett. Innen Nikolsburgba megy- az országos
rabbi iskolájába. Végre a pozsonyi Chaszam Szóíer előadásait
hallgatja és itt rabbioklevelet nyer. Ezek után haza megy’ Ko­
máromba, hol megnősül, üzletet nyit, mely’ nem soká prosperál.
Majd hadseregszállító lesz, előbb az osztrák, utóbb a magyar
seregnek ad el vágómarhát. Közben megismerkedik Horn Edé­
vel is, kit külföldre menekültében hathatósan támogat. A
szabadságharc Icverctése után, 1850-ben megszerzi a pesti
helytartótanácstól a tanítói képesítést és Nagysurányban
vállal tanítói állást. Itt azonban a rabbi és tanító között súrló­
dások keletkeznek. Örömmel fogadja a jászberényi hitközség
meghívását a jászkerületi rabbi állásra. 1854-ben foglalja el
az állást és hét évig működik helyben. Innen Székesfehérvárra
megy, hol 1861 október 28-án választották meg rabbi-helyettes­
nek. Egyelőre 3 évre.1 Ennek elteltével résztvesz a Palesztinába
kolonizáló mozgalomban, amikor is ez ügyben előkelő török
politikusokkal tárgyal.’ Később ott megbetegszik, hónapokig
fekszik, mialatt a krétai zavargások oly’ mérveket öltenek,
hogy a török kormány minden nemzetiségi irányú mozgalmat,
így' a kolonizációt is, békésebb időkre halaszt.’ Török földről
hazajövet Budapesten telepszik meg,4 hol folytatja irodalmi
működését és egy németnyelvű felekezeti lapot ad ki »Das
einige Israeh címmel. Majd Bátor nevű faluba megy, hol
befejezi életét leánya házánál.
Irodalmi működése, valamint propagaciós útja egyetlen
ideál körül forog és ez a vtalionalcs Judcniuni !t Résztvesz a
legszentebb iigyekvésscl minden olyan mozgalomban, mely a
nemzeti zsidóság céljai felé vezetnek. Ez időben, az. ötvenes
* L. Stcinhcrcz : A székesfehérvári zsidók története.
1 L. u. o.
• Xatonck József életrajza, irta Blunibcrgcr József. Bpcst. 1911.
f
* L. Steinhercz J. A székesfehérvári zsidók története. 41 •< 50.,
56. lap.

i

55

♦

években, Európaszerte élnek jámbor álmodozók, nagytudású
kereskedők, nemzeti lét útin vágyódó rabbik, a zsidóságot
forrón szerető orvosok, kjlf élénk levelezésben állanak egymással,
sajnálattal látják a zsidóság gyengülését s valamilyen útonmódon annak reformálására törekednek. Kijegecescdik az a
gondolat, hogy a szétszóródittságban van a gyengülés oka,
egységes zsidóság hiányát érezzük, ezért kellene az ősi Palesz­
tinában önálló országot alakítani. Ez az eszme különösen a
morva Didóktól indult ki s terjedt el egész Európában. Kitűnő
férfiak tárgyalnak e kérdésekről, mint Steinsc/ineider; rabbik,
miHl Bcnisch Abrahám és Löwy Albert.1 Ez a szellem bonta­
kozik ki Trcbilsch Menachcm, nikolsburgi országos rabbi tanít­
ványainak működéséből, kik közé Natonek is tartozott. Ilyen
ideálok után vágyó emberek voltak HoUender Benjámin leobschützi gazdag kereskedő, kitűnő hebraista, Scrt'i J. M., a
konstantinápolyi tCrídil géllírai oltoman
*
bank igazgatója,
ugyancsak lelkes hébernyelv-müvelő, dr. Landsbcrg liegnitzi
rabbi, a nagy filantróp, kiket összehozott céljának elobbrescgítésében Natonek. Az ő egyénisége föltétien kiemelkedett a
vidéki kisváros rabbiszékébőí, magasabb, univerzálisabb eszmék
foglalkoztatták őt. Ezeknek a barátoknak hívására és támogasásával beutazta Németországot, Belgiumot, Franciaországot,
Hollandiát és Törökországot, mindenütt a .PalesztinátColonizáló
*
Zsidók
egyesületének, a k'tr
H-rt-nek szószólójaként.
l Jászberényben ezen ideálok után járó embernek kellemet­
lensége is volt. Midőn egy prédikációja keretében a zsidóság
igazi hazájának Palesztinát mondotta, a hitközség elöljárósága
megtagadta ezen tanításával a közösséget s a határozatot az
elöljáróság 1S60 június 25-ikén közölte a jászkerületi kapitányi
hivatallal. A kapitány | következőket közli Natonekkel.: »Nr.
2551. fászherényer k. k. Bezirks-Capitancat. Laut Angabe dér-----hiesigen isr. Cultus Vlrstehpng vöm 25-ten d. Z. 34 sollen
Sie ín den Tempel uv cáaer Kanzehrde die Gemcinde aufgefor------v d
rt
*
haben/'zu "Gott zu beteA, dasz die Juden ja nicht eman"dpirt werden. da ihre|Heim^th und ihr Vaterland nicht hier. . sondem in Jerusalem jst.
1 L. Stcinschneider Mór élete T-s munkássága c. cikket. Imit-évkönyv
1915- «5- laP|

Aus dicsem Grunde <611 Ihnen die Unterschrift dér Dankadrcsse an Se. k. k. aposth. Majestat verweigert worden sein.
Dér H err * Rabbi ne r werden mit Bezug auf das hiesige
Schreiben
io-ten d. Z. 2214 aufgcíordert über den Saichwrhalt jfíre Áusserung mit Beschleunignng abzugeben. Jász­
berény den 30. Jilni 1S60. Dér k. k. Bez. Capitain. Eötvös.
An den Herrn Bezirks-Rabbiner Josef Natonek im Loco.«l
A kapitány tehát ismételten felhívta őt, hogy igazija
magát a hazafiatlanság vádja alól.
I
Hogy a hitközség vezetői helyesen ítélték-e meg azon
híressé vált templomi szónoklatát, avagy félreértették, azt (na
már nehéz megállapítani. De az tény, hogy sokan voltak barátai
is a helybeli zsidók között, kik közül többen, mikor már székes­
fehérvári állását elfoglalta, tömegestől keresték őt fel bizal­
muk jeléül.
Irodalmi munkálatai széleskörű tudásról tesznek tanúságot.
Ismeri a modern bibliaexegczist és műveli is. Az Énekek éneke
kommentárban, melyet szüleinek ajánl, egyaránt idézi a keresz­
tény teológusok véleményét, valamint a zsidó midrásművclőkét. Erősen kikel a misztikus kabbalisták ellen, kik tönkre teszik
e mű értelmét, valamint visszautasítja a munkát darabokra
tépő véleményeket is. Annyiban tartja drámai jellegűnek az
Énekek énekét, hogy dialógok szerepelnek Szulamit és Salamon
királv, valamint Szulamit és pásztora között. Az egész köny­
vecske a zsidó nőnek tiszta szerelmét tárja elénk, mint ezt
már bizonyos dr. Hetzcl 1780-ban megjelent munkája sejteti.
(Eine deutsche Paraphrase des Hohenliedes. Ofen 1871.)
Majd ő maga is magvarázó jegyzetekkel p'C".i ,“".nx címmel
látja el Hollcndcr Benjámin Éneke éneke fordítását és ma­
gyarázatát (11. o.) Végre még ugyanezen kötetben : *
Eiit historisches Charaktcrbild grosser isr. patriotischer Franca
*
címmel
“felvonultatja a bibliának mintegy 25 női alakját, kiknek mind­
annyija, mint »nemzeti« zsidó nők élnek a zsidóság szívében.
-■Ilyennek partja \Monteftore Jüdítőt is, valamint Rothschild
Constant é^ Anna bárónőket, kik zsidó tudományos működést
. fejtenek ki a héber nyelv iránti szeretetükben ; valamint Montefiore Judit
*
assz< |yt, aki a Szentföld iránti szeretetének ad
ismételten ’kifejez'st. A zsidóság megújhodását csakis nemzeti-

57

-égi alapon tartja kivihetőnek, amely nagy rekreációnak küszö­
bén vagyunk. A kor legmelegebben gondolkozójának M. Heszt
tartja, ókorunk Jezsajásának« nevezi, aki *Rom mid Jerusalem
*
c.-munkájában a zsidóság nemzetiségi voltáért száll síkra.
További irodalmi müvei :
melyben a Szent­
írás háromféle hermeneutikájáról beszél. (Megjelent Prágában
1859-ben), továbbá tReltgton u. Wissenschajh, melyben a kettő­
nek összeegyeztetéséről értekezik. »Das crhabcne Francit lob
*,
mcl\ben a zsidó nőnek a vallás erősítése körül kifejtendő fon­
tos szerepét hangoztatja.
Székesfehérvári tartózkodása alatt szorgalmasan dolgozik
Pauer József püspökkel egy ötnyelvű szótár kiadásán, melynek
első rövid kötete megjelent. A szótár nagy készültségéről ad
tanúbizonyságot, amennyiben héber-, magyar-, latin-, németés francia nyelvű volt.
Érdeklődésünkre tarthatna számot a török portánál be­
mutatott ineincrmídmna, mely a gyarmatosításnak terveit tar­
talmazta, melyet a konstantinápolyi zsidóság vezetőivel, első­
sorban az ottcm.m hitelintézet igazgatójával egyetemben dol­
gozott ki.
Pesti nyugalmában. már megtámadott egészségi állapot­
ban, adta ki »Das cinige Isracl
*
című la|x>t, mely valószínűleg
csak egész rövidclctü volt.
Ha még megemlítjük a dr. Lansberg liegnitzi rabbi 25
éves hivatali működésekor kiadott »r= EV
*
tEltrenkranz
dcs guten Rttjes
*
c. brosúráját, melyben e nagy emberbarát
működését ismerteti, valamint annak családfáját mutatja
be, — úgy valószínűleg minden nyilvánosságra került munkáját
tárgyaltuk.
1
Igen nagytudású, modern gondolkodású ember volt, aki,
ha ma ól, nagyobb elismerésben részesülne, míg akkor, midőn_______ ,___
<amég csak keletkezőiéiben voltak a hitközségek, — nem érvé- .
nyesülhetett. — ____ — t____ _____ ______ ___________________ ,
.
Az első tíz évben igeij váltakozó a hanguja't a zsidókkal
szemben. Megtörténik, mint láttuk, hogy sorban egymásután ___ t
visszautasítja a város a betelepülni akaró zsidókat azért, mert “
Jászságban garázdálkodj tolvajszövetkezet egyik notórius
tagja zsidónak adta el a lopott holmik egvrészét. Ha tehát nem

volna zsidó orgazda a vidéken, — így szól a tanácsosok bölcsesége — akkor tolvaj banda sem keletkezhetnék. (.Tanácsülési
jegyző)«Önyvek 557/1853. sz. dec. 2.) Viszont, amikor belátja
a vi/fos, hogy tmittlán a: évi fogyasztási adó 9500 p. forintban
^ipittatik meg, de a képviseleti gyiilés meg lévén győződve, hogy
ezen összeg köjös(házi) kezelés útján be nem hajtható
*,
elhatározza,
hogy haszonbérbe adja azt a pályázó Lichtenstern 'Józsefnek.
E haszonbérlet nem jól jövedelmező üzlet lehetettemért egy­
másután cserél gazdát: előbb Lippe Móricé (500/1S53), azután
ez említett Lichtenstern József nyeri (510/1854), végre Moller
Ignác próbálkozik meg vele (209/1857). Hogy ő sem nagy haszon­
nal zárta ez üzlet mérlegét, az kitetszik abból is, hogjl rövidesen
más foglalkozás után néz. Az italkimérést lassanként a zsidók
végzik. A legrégibb időktől kezdve ott találjuk a zsidókat a
korcsmák kimérő asztalánál brszágszertc, csakúgy mint a Jász­
ságban. Ha kereskedése van is, ugyanott, a szomszéd szobában
italkimérést tart. Mindjárt a letelepülés első évében 5—6 '
zsidó kucsmárost találunk. Ezeknek azonban keresztény csap­
iárost kellett tartaniok ; azzal vádolták ugyanis a zsidókat,
hogy nem mérik ki pontosan a litert I Még tíz esztendő múlva
is vita tárgya lesz ez a városban.
Az újabb települök közül sokan otthagyják a jászsági
kisebb helységeket és a központba, Berénybc húzódnak. Igv
Jászdósáról a Lns/íg-család (137/1854) Dcutsch Simon Alattyánról (557/1S53). Moller Dániel Monostorról (121/1856). Ez olyjelenség, mely még ma is tart s lassanként a központ felszip­
pantja a környékben lakó zsidókat. Mint új forrás jelentkezik
a távoli Bicske helység is, mely a mai vezető szerepet játszó
családok születési helye. így Lcitner Farkas és Leitner Salamon.
Weisz Adolf és Weisz József voltak bicskeiek, valamint Hertzel
József is. A város elhatározza, hogy ezen beözönlést valamikép
szabályozza. Különösen iparosok betelepülését nézte újabban
rossz szemmel s utasította többször vissza őket. Szobafestő 3,
szabó 3, qipész 3, jö a városba zsidó, vattakészítő és még más
iparos, kiket hosszas huzavona után vesz fel a tanács." de már
egy Lüw Benjámin nevű szűcsmestert egyáltalán nem hajlandó
lakosai kLt látni (272/1S56). Már 1854-ben összeírják hivata­
losan a zsidókat s elhatározzák, hogy a rendes lakosfelvcteli

59

taksán kívül 5 pfrtot kell a zsidóknak fizetni (118/1857). Midőn
felmerül a kérdés, hogy milyen jogon szedik ezen külön összeget,
megtalálják a kézenfekvő titulust is hozzá : könnyen megtör­
ténik, hogy a letelepült izraelita beteg lesz s akkor a városnak
kell a kórházi illetéket fizetni. Későbben 10 p. forintra emel­
kedik az összeg. Kivételt tesznek azonban Húsz Mózes kiszol­
gált katonával, akinek azonnal letelepedést engedélyeznek
(JS5/1854). Ellenben az a néhány zsidó, kik régebben, a város
békéjét kizavaró tolvajbanda működése idején, visszautasíttattak, — ezek ismételten hiába jelentkeznek felvételért.
H<>gy mily összeget láttak elegendőnek a megélhetés meg­
teremtésére a város urai, ezt egyik határozatból sejthetjük,
ahol nem veszik fel Berczeller Márk nyersbőr és gyapjúkcrcskcdőt,
mert csak 600 (hatszáz) p. forintot tu3 felmutatni.
Buck Gábor smét megpróbálja — itt tartózkodásának
immár ötödik évében —, hogy lakossági jogot nyerjen. A jász
császári és királyi kapitányi hivatal a várostól teszi függővé a
jog megadását s a város tanácsa ismét clőráncigálja a 49-iki
birodalmi alkotmány 25-ik pontját, *mcly az izraelitáknak a
letelepedést mindenhol megengedte s ezen legfelsőbb rendeletnek a
város közönsége is hódolva az ide folyamodott izraelitáknak —
ellenszenve dacára —letelepedni megengedni kénytcleníllctelt, mint­
hogy azonban hivatkozott alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány úr
"nagyságának e tárgyban 1850-ik évi 2049-ik szám alatti leirata
szerint a lakosi fog megadása kizárólag a közönségeket (tanácsot)
illeti. . . nem hajlandó e testület folyamodó Buck Gábor kérelmé­
nek teljesítésére
*
(448/1854). Némi tekintélyt ad a helyi zsidó­
ságnak, midőn a vámosi gyűlésen felolvassák a bécsi egyetemen
végzett I.ippc Ede otvostudor oklevelét s enged,'lyt adnak neki a
városbani praxisra. Ez az első okleveles képzettségű zsidó a város­
ban, aki az imént jö|t Natonek rabbival együtt immár szellemi i
előkelőséget is vitt be a zsidóság életébe. Lippe együtt jött fivéré­
vel , Simonnal; ez utóbbi eectgyár épfrésére kapott engcdőTyt s
gyorsan tekintélyre tett szert hitsorsusai'előtt. Jogosán, mert
hiszen rabbi fiai volé^k, Eippe Vilmos gyöngyösi rabbi gyermekei,

kinek az országban igen jó neve volt. Utóbb ugyan kellemetlen­
egei származtak Lippe rabbinak egy hazafias beszédje miatt,
melyet a harcoló magyar honvédekhez intézett a szabadság­
it ----------- - -...............................

t

co
j

:*v
i •

I

harc alatt, de az ebből folyó zavarok inkább még emelték
tekintélyét. Hovatovább Jászberényben is a Lippe-család jut
vezető szerephez. Móric, Simon és F.de, valamint leszármazott­
jaik lesznek Gyöngyös, Hatvan, Jászberény és Szolnok zsidó­
ságának elöljárói (70. és 171/1S55).
A zsidók erkölcsi életét jellemző adatnak vehetjük azon
tudósítást, melyről iSsó-ban értesít a városi jegyzőkönyv, hogy
a zsidók vigalmat rendeztek és ennek engedélyéért felajánlanak
5 p. furintot a helybéli kórháznak (73/56). A mulatság Adar hó
;-ikén (február végén) tartatik meg, amelyen — valószínűleg —
imaházuk átalakítási költségére gyűjtenek, inért hi-z nem­
sül ára, ez év végén,Jkérik a várost, hogy 'imaházukat átalakít­
hassák'. Azt különben később is látjuk, hogy a zsidók önként
küldtek a városi kórháznak pénzadományt. így bizonyos
JJiii-hlcr Vilmos 5 p. forintot. Lassanként kifejlődi!- az a szokás
is, hogy ha zsidói tiltott kártyajátékon kapnak, 5 forintot fizet
az illető a kórház javára. (Polgármesteri ikt. 1546'1860.) .
A zsidók bcléletct is alkalmunk van megfigyelni néhány
elejtett adatból.
Az első tanító hat évi működés után — Iloadi Bornál —
1856-ban eltávozik (1395/1856), Eleinte a sakter tanítja a gyer­
mekeket, de ezt a város betiltja. (Polg. iktató 3456/1858.)
Helvette Filrst Major lesz a tanító, akit előképz.ettsége, tudása,
modern gondolkodása képessé tette volna az iskola vezetésére,
ámde igen kevés erénnyel bírt, tekintélyt nem tudott tartani.
Idejében még egy tanító volt, bizonyos H ichs nevű, aki pár évig
egvütt működött EhrentcilM is. Fürsttcl sokszor volt baj, mert
lágy ember létére még jogos járulékait sem szolgáltatták ki porttosan és így minden pillanatban a bírósághoz ment panaszrai
Volt egy pőre a hitközséggel, méh- évekig foglalkoztatta a törf
_ vényszéket.
Az első templom, melyet 1852-ben avattak fel, szűknek é£
kényelmetlennek bizonyult, ezért öt év múlva átalakítják
Az első tóraíüggöny négyzetes alakja is azt mutatja, hogy a
helyiség alacsony volt, nem méltó. imaház. Kibérelik telüX
Horthy I.ászlóné 1154-ik telekkönyvi szám alatt le.vő házát éf
ezt alakítják át templomnak. Az elnök okkor is Buck Gábor

* >•

6
i

61

(56/1857)- Még ez évben történik a fiatal császár-király láto­
gatása, melyről már előbb részletesen megemlékeztünk.
Nagy fontossággal bír reánk az iS57-ik évben kiállított
népfölkelésre kötelezett 14—19 éves izraelita fiúk jegyzéke.
A jászkerületi zsidóság 32 fiatalembert jelent be mint népíölkelőt. Ezen okmányból megtudhatjuk nagyjában, hogy az
abszolút kormány alatt mely helységek voltak a Jászkerület­
hez beosztva : Dósa, Tarnaörs, Arokszállás, Monostor, Jákóhalma, Fényszaru, Túra és Felsőszentgyörgy. Amit II. József
császár már megkezdett, a szabadságharc folytatott, azt az
osztrák kormány most szigorú pontossággal keresztülvitt :
a zsidóság áltányos védkötelezettségét !
Izraeliták egybekelése csak a jászkerületi kapitány enge­
délyével történhetett. Miután a rabbinál jelentkezett a mátka­
pár, ki igazolványt adott nekik, hogy a férfi már mentes katona­
kötelezettségétől, — engedélyt kellett a kapitánytól is szerezni
az esküvő megtartásához. Ez viszont a várostól kért erkölcsi
bizonyítványt a felekről s ha mindez rendben megtörténik —
akkor szabad a papnak az esketést végrehajtani (131/1855. sz.).
A szertartás a szabad ég alatt történt konzervatív módon. A pap
azonban már talárszerü öltönyben volt a funkciók alatt, ami
némi haladó szellemnek a jele. A szónoklat nyelve nem kizárólag
német. Natonek rabbi magyarul is tudott és öreg emberek élő
tanúsága szerint, a fél kívánságára, úgy temetésnél, mint egybe­
kelésnél magvarul is szónokolt. — Temetésnél nem mindig volt
szentbeszéd, csak valóban érdemes embernél. Természetesen
ez sokszor nehéz probléma elé állította a rabbit. De elég erélyes­
nek látszott Natonek működésében? Megtörtént, hogy egy sáto­
ros ünnep alkalmával rendőrrel hajtatta össze egyik jákóhalmai
zsidó áruját, portékáját, mert az az országos vásárra kirakodott.
Alatta erősödik meg a gyülekezet annyira, hogv a bérelt
“ tcmplomheh iséget megvették. Lippe Móric kérvényt ad be, hogy
megvehessek a templomot 1859 január 2X_-óu Nyolc darabbizonyítványt mellékelnek, melyek mind azt igazolják, hogy min­
den kellék megvan a templom megvásárolhatására. (Jászkerü­
leti járási kap. 5479. sz. rendelele.)
---------------- A metszőknek akkor sem lehetett fényes dolguk, melyen
a marhazsír és hurka árulásával igyekeztek segíteni. A hentesek

bepanaszolják ízt a járáskapitánynál, aki azonban ezt meg­
engedi (910,859. sz. U. o.).
A hitközségi tagok közül többen irigy szemmel nézik a
rabbi tekintélyét és mindenáron ellene törnek. így sokan nem
akarják lefizetni a rabbinak járó díjakat és csak kapitányi
behajtásra engedelmeskednek. Ez bizopy nem valami szép szín­
ben tünteti fel az utókor előtt őket, ki'k a tanítónak járó fizet­
séget is csak bíróság közbelépése útjá^i térítik meg. Rabbi és
tanító másutt mindenütt köztiszteletben állott a zsidóságnál ;
itt, Berényben a különböző vidékekről összesereglett és egy­
mást csak üzleti kellemetlenségekből piegismert családok tor­
zsalkodásának, a rabbi és tanító itta meg a levét. ök kerültek
a külvilágban kiélésedéit viszony őrlőfogai közé.— Ezenfelül még
egy hivatalos funkciója volt a rabbinak, mely gyakorta kiza­
varta őt nyugalmából. Jászberény város tanácsa régi jászkun
kiváltságok alapján törvényszék jellegű ítélkezési joggal bírt.
Sőt, mint a városháza homlokzatán díszelgő Justitia szobra
mérleggel kezében hirdeti, pallósjoga is volt a városnak. Ha
pedig a törvényszék elé került bármely ügyben zsidó férfiú,
akár Berényben, akár a többi jász városokban, úgy a jászkerü­
leti rabbi előtt kellett az illetőnek esküt tenni. Legyen az vád­
lott vagy panaszos avagy tanú, nem a régi more iudaico imaszíj­
jal, imaköpenyben.templomban történt az eskü-»kivétel
,
*
hanem
egyszerűen a pap jelenléte tette az esküt elfogadottá. Sokszor
figyelmeztette a bíróság a rabbit, hogy az eskükivételnél óvatos
legyen, mert az illető esküjén alapszik az egész per, mert más
bizonyíték nincs. Megtörtént, egy alkalommal, hogy egy’ ily
pömél a bíróság az esküvallomásra alapította ítéletét s pár hét
múlva kitűnt, hogy a pap előtt tett eskü hamis eskü volt. Azóta
nagyon vigyázott a rabbi, hogy csakis kétségkívül szavahihető
embertől fogadjon el vallomást, nehogy az ily esetek ismétlő­
dése lejárassa a papi tekintély!. Ha azután a rabbinak ké­
telye volt a fél iránt, ki bizonyos üzleti ügyekben került a tör­
vényszék elé, úgy sokszor nehéz helyzetbe került a pap saját
híveivel szemben.
A hitközség tagjai között nem volt meg a kölcsönös szere­
tet. Egészen idegenül éreztek a más-más vidékről bevándorolt
hitsorscsok. A templom csak némileg volt összekötő kapocs.

65
mert az gyakorta óvódásoknak volt otthona, olykor pártvillongásoknak. Észrevétlenül kifejlődött bizonyos széthúzás a Heves
megvéből bevándorolt zsidók és a Pest megyéből beköltözöttek
között. Hogy mi volt ennek alapja : vallásos irányzatokban
való eltérés, avagy a különböző műveltségi fokon állók külön­
böző kívánalmai, ezt ma már nehéz megállapítani. Ámde tény,
hogy ugyanazok állanak egymással szemben Natonek rabbi
távozása előtti 3 éven át, kik az első rabbi utódja, Büchler Áron
alatt ismét összetűznek, csaknem 10 éven át pörlekednek, végre
a községet teljesen kettészakítják és csak újabb 14 év után áll
helyre a békesség, amidőn az első letelepülök megöregednek s
fiaik veszik át a vezetést.
Meglehetősen felkavarja a nyugalmat 1858-ban Wolí Sá­
muel templomszolga öngyilkossága. Valószínűleg egész rövid
ideig élt Jászberényben az illető, de maga az eset nagy szenzá­
ciót keltett. Csak akkor, midőn a törvényszéki szakértő orvos
felkoncolta és »dic Obdukatioii ergab Wahnsinn
,
*
vagyis, hogy
elmezavarában oltotta ki életét, adták meg néki a végső tisz­
tességet.
Az anyakönyvek még több érdekes pontra nézve adnak
felvilágosítást. Az első metsző, Schöníeld, után és vele egyidejű­
leg is Schwarcz Méizcs volt, ö 1852-ben jön a városba, a tanács
<>02'1852. sz. határozatával ezt megengedi ; ő egyszersmind
«móhel« is. Bárha ezen utóbbi hatáskörre kevéssé volt szükség,
'miután a közbecsülésnek örvendő Leitner Sámuel kereskedő a
legnagyobb buzgósággal vállalta ezen szent cselekedet elvégzé­
sét. Azon régiek közül való volt Leitner, kik mérföldre elmen­
tek, hogy ezen legszentebb cselekedetnek, újszülött gyermek
Abrahárp kötelékébe való felvételének ők maguk legyenek vég­
zői. Nemcsak Berényben, hanem az egész Jászságban született
gyermekek nagy része belekerült az ő tmóhel-kónyrébe
*
1853-tól
— kezdve f Syy-ig. tehát csaknem negyed évszázadig 1 Nem foga­
dott el £zcrt semmi tisztelctdíjaU sőt igervsekszor fi TÚltalhT
á »Gevatter«-ság költséges szerepét is. Jámbor, istenes életű,
férfiú vjlt Leitner Sámuel, csendes szavú, de nagy tekintélyű
hitközségi tag, aki lehetőleg távoltartotta magát a községi élet­
len lábrakapott óvódástól.
Ugyancsak Schxvarcz Mózes előimádkozó-metszővel egy-

I

/

(54

időben — ki 15 évig működik Berenyben
szerepel-Salamon
I.ázár móliel is, majd később Bernát Dávid. Ez utóbbi szintén
-csak jámbor buzgáromból és nerj} "hivatásszerűen végezte a cirkumciziót. Bizonyos Schwarw^ Benjámin mészáros is szerepel
itt-ott mint móliel. Ellene^?ráros eltávolítási eljárást indít, mert
engedély nélkül lappang a városban (1^0/1858).
Templomszolga Mózes Péczel volt, ö azonos Löwy Mózes­
sel, kit származáshelyéről illettek »péceli« előnévvcl. Eleinte
mint kereskedő jött Berénybe 1857-ben, hol csakúgy nem sike­
rült biztos megélhetést teremteni, mint Pécelen és ezért vál­
lalja a tejrtplomszolgai állást 1858-ban, valószínűleg Wolf Sá­
muel öiigyilkossága után.
Az iskola ügye meglehetősen sülyedt. Biztató kezdet után
(1395,'1S5S sz.) előbb Fiirst Majer tanít egyedül, majd a sakter
segítségével. Borineknek még két évvel távozása után is póri'
van a hitközséggel, nemkülönben Fürst Majernck is, ki külön­
ben Veszprémből jött a jász központba. Kiscbb-hosszabb ideig
működnek, a. hitközségi iskolánál Ehrenteil és Wichs 1856-ban.
majd egyiit Blurncníeld és Scliwarcz J. (1859—i86x-ben).
továbbá egész rövid ideig Löwingcr Dávid, kit 1861-ben Lippc
Simon alkalmaz. A közönség nincs működésével megelégedve,
elküldik, amiért vele szintén pörre kerül a dolog (1075/1861).
E tanítók sorából messze kiemelkedik Ehrenteil, ki később oly
híressé vált brosúráival, melyeket az orthodox és neológ harcok
közepeit írt. Kiváló 'érfiú, nagy hébertudású, általános tisztelet­
nek örvendő egyéniség, ki Jászberényben még erős konzervatív
motívumok után halad, — még a pappal szemben is — és csak
később lesz az orthodox Reich Ignácnak kérlelhetetlen ellen­
fele. Midőn Ehrenteil látta a herényi hitközség áldatlan hely­
zetét. hhmarosan távozik.
.
Fürst Majer régi követelésében 470 írt fejében pörli a köz­
éget melyet megítél neki jaz elsőfokú bíróság (1408/1861).
A másodfokon azonban a tanító ell-eszti ügyét és hiába kérel- ruezj’ u.pör líjinfíJ-veiiTél; • f
‘Mindezen változások és jxirlekedések
r \\
■Mindezen
mellett is dicséretére
ínck,
Hogy
mindig
magyarul taníJ?gyen_kiemclvc a hitközségr
tott az egyik tanító, ami az l.bszoh tisztikus kormányzat idején
valóban kiemelkedő dolog vblt.
i

65

I

A helybeli rabbin kívül némely alkalommal idegen papok
vendégszónoklatai tanítják a hívőket vallásosságra, emberszere­
tet re és hazaszeretetre. Volt itt Lippc Vilmos gyöngyösi főrabbi
(szül. Puchón, Troncsén megyében, 1793-ban, rabbivá válasz­
tották Gyöngyösön 1842-ben, hol 9 évig működik), Hirsch
Márkus tiszabői főrabbi (szül, ugyanott, követte atyját a rabbi­
székben, majd Óbudán és Hamburgban lett rabbi ; meghalt
1909-ben), Arnstcin Abrahám ugyancsak tiszabői rabbi, ki a
kétjHirsch között működött, kinek pecsétje: tOberrabiner von
Gross-Kiunanient-nek hangzott Fiirst Lázár gyöngyösi rabbi
(szül. Giszingbcn, Ausztriában, iS’2-b< n, Gyöngyösön megvá­
lasztották 1853-ban, hol haláláig működik. Elhunyt 1893-ban),
SchwabLöw pesti rabbi 1853-ban volt Bcrényben, majd Hirschfeld' Hirsch aszódi rabbit hallgatják a jász zsidók, midőn az
őfelsége elleni merénylet meghiúsulása feletti hálaadóistcntisztelctrc gyűlnek össze. Még mielőtt rabbit választanak. Löfjlcr
J.ipót zsámbéki rabbi működését is igénybe veszik.
Közben mindjobban emelkedik a helyi zsidóság száma,
amelyet még egyszer korlátozni próbál a görög kereskedők utolsó
tekintélyes képviselője, egyik városi tanácsos. A görögök teljesen
elveszítették lábuk alól a talajt, a zsidóság gyökeret vert I Hogy
történhetett ez oly terrénumon, amelyen a városi vezetőség min­
den igyekezettel a zsidók ellen fordul és mindenben a görögök­
nek igyekszik kedvezni ?
Ennek oka mélyreható és bármint hirdetik ellenkezőjét, az
élet megismétli munkáját. A nép és a zsidóság között gyorsan fej­
lődik a jó viszony és őt használja fel kereskedőül ! Hiába hoz a ta­
nács zsidóellenes határozatot, ha a nép a zsidót pártolja, bízik
benne, a görögöt pedig elesni hagvja, vagyoniig tönkremenni.
Hiába szorítják hetipiac alkalmával a zsidót atpiac legszélére,
ahová a vevő tekintete el sem ér, ha egyszer keresi a zsidó keres­
kedőt a nép és elhalad a görög mellett. A görögök helyzete itt
is tarthatatlanná vált, mirit az ország többi részében, mert a ma­
gyar rrépr főbb bízaíommal ajándékozta meg a zsidót és a keres­
kedelmi viszonv tisztán a kölcsönös bizalmóJ alapszik. Még
nincs fiz esztendeje, hogy a zsidóság letelepszik^. Jászságban és
már a k-gkénvesebb megbízatásokat vállalhatnak magukra a
nép jóvoltából. Es ha mégis sikerül a tanácsban li görögök nagyDr. KáltoM
..
*

a

tudók kRkpuWíe 1 JlirUgbaa

..

— '

--—

5

<>G

tekintélyű vezetőjének c.ly irányú végzést hozatni, mely a zsidó­
ság szabad mozgását korlátozná, — ez a határozat semmi esetre
sem hű tükre az életnek, a zsidóság és a nép közötti viszonynak
és talán ez a legutolsó nyílt zsidóellenes tanácsülési döntés.
Egvik görög tanácsos lett és megkezdte a munkálatokat
fajának visszaszorítói ellen. A görög boltosok sorban bezár­
ták üzleteiket és helyette zsidó üzletek nyíltak meg. Ez ellen
valamikép tenni akart a tanácsos úr. Alkalom volt nyilt fellé­
pésre, amidőn bizonyos JUcís; József bőrkereskedő letelepedhetést kér, ámde a mellékelt bizonyítványok »nem bírnak azon kel­
lékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek s
*
szükségesek
! A tanácsos nem elégszik meg azzal, hogy a kérel- t
mezőt »kérelnaétöl elmozdítandónak véleményezi
,
*
hanem ezen
egy izraelita ügyének megítélése szerint akarja a jövőben minden
zsidónak kérését mérlegelni, »nehogy az ilycsek beözönlése által
a szegénység szaporodása az egész közösség terhére idéztessék
elő.... javasolja a: ovakoddst... és c tárgyban kér bővebb ta­
nácsi intézkedést
.
*
Es még tovább is szolgál tanáccsal a görög,
mert »cz alkalommal hivatalosan előterjesztvén, miszerint
e
*
város kebelében az izraelita beköltözőnek annyira elszaporodtak...«
hogy «... hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván
— liatároztatik . . .« Ezek után következnek a határozatok.
Mindenekelőtt a megtelepedni akarók szándékát nehezítik meg,
azután a már itt lakók feletti felügyeletet szigorítják. tMíndcn
letelepedni óhajtó izraelita azon községi elöljáróságtól, melyben
előbb lakott, szolgabirói megerősítéssel hitelesítendő érkötési bízó- l
nyitvdnya mellett oly vagyonbeli állása hiteles kimutatására, vagy
oly biztos és kétségen fölüli hiteles jótálló levél előmufatdsdra is
kötelezendő, mely mellett történendő elszegényedés esetében, folya­
modó avagy családja c község lakosai terhére legkevésbé sem válik.
*
Hogy ily bizonyítvány megszerzése csaknem lehetetlen­
ség, — ezt jól tudták a tanácsosok. Hiszen akinek minden két­
ségen felül álló és biztos anyagi erőssége van, az nem ván- ;
duivl ki előbbi hélyén'l és iu ni k<r<s-új tervén irmot megélhető-.sérel.De meg ezenfelül "is megszigorítják a beköltözést'feltétet-“
leket, felemelvén e-z l-ddigi dijat io forintra.
Ugyancsak új rcndclctcket hoztak a már itt lakók ellen­
őrzésére. Először is felújítják az 185.4 június 17-ikén hozott

s
/

t

’

67

határozatot, melyben a yídók pontős összeírását határozzák el,
egyik tanácsosra — ezúttal Sismis Mihályra — bízván annak
jwntos ellenőrzését. De az összeírást kétfelé is foganatosítani
kell : egyré^rfől maguk a zsidók, »a zsidó elöljáró és Rabbi minden
itt tartózná jeleiket össze Írni s tanácsnak meghagyására elömulatni kíflelesek
*,
— ^násrészt »a belcscndbiziosi hivatal köteles mötden itt letelepedhetési joggal bíró, vagy jövőben megtelepülendő
izraelita családról nyilván, könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanács­
nak gyakrabban megvizsgálván, időnként azok számára és állásiról
a tanácsnak jelentést tenni...«
|
így azután erősebb lehet az ellenőrzés szigora s könnyebben
megbüntethető a titkon s engedetem nélkül itt tartózkodó.
Ha pedig »tarlózkodhatási engedély nélküliek találtatnának > (a
városban), annyiszor amennyiszer a helybeli polgári kórház javára
jo forintban o. é. elmarasztalandók s ezen összeg az illetőkön meg­
veendő s az utóbbiak a város kebeléből, — ahonnan eltávoztak azon
község kebelébe kötött útlevéllel vissza klsérendők lesznek.
*
Miután ezen szigorú rendszabályok következményei alól, —
vagyis, hogy a városba pár napra bejött zsidókat »Schupp»levéllel ne toloncolják tartózkodási helyére, — valamikép men­
tesíteni akarták magukat, — azon eljárást vették szokásba,
hogy az itt talált zsidókat egy itteni hitsorsos segédjének fogadta.
Csakhamar erre is reájött a magisztrátus, mire a rabbit tették
anyagilag felelőssé az ily esetekben, őt minden alkalommal io p.
forintra büntetni rendelték.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek 245'1859 szeptember 17.) '
A rabbi tényleg nyilvántartási anyakönyvet kezd vezetni,
amelyből meglehetős pontossággal értesülünk a zsidók nép­
mozgalmi eseteiről.
Ezen tanácsülési határozatot tekinthetjük a jászsági zsidók
betelepüléséri vonatkozó rendszabályok utolsójának. Tizedik
év telt cl azóta, mióta az első jász zsidó felvételt kér és a bekoltözöttek első -4 úgyszólván — próbaideje lejárt. Nagyobb
tömegben ejryelörtj nem keresik tel a Jászságot, csak lassú
<<eszívárgás emeli az itt lakók számát mind a mai napig.
Hogy d próbaidőt sikerrel állták-e, azt a fejlődő kereskodelem mondja njg és a hivatalos részről a város tanácsához
intézett rendelet, nielv mintegy válasz volt az előbbeni zsidó■
'
J
/
..
"
-

ellenes határozatokra. A járáskapitány ugyanis az egyik zsidó
panaszára átír a városhoz, hogy »a zsidó lehet gyógy szerész,
minden nénin italokat merhet, és minden üzletet folytathat
*
!
(Járási kap. rend. 509/1860.)
A hitközség bcléletében is egy mérföldkőhöz jutottak. Az
iSóo-ik évben távozik el Natenek József rabbi. Eltávozása nem
simán történik. A járáskapitány előtt egyezkednek a felek a
kitört háborúságon. Az év őszén csaknem minden nap beidézve
van ez ügyben néhány hitközségi tag, míg végre végkielégítést
akarnak adni a rabbinak, ha távozik. Natonek megunván a
hercehurcát, távozik a városból. Ámde, még a megegyezett
összeget sem akarják kifizetni néki, csak ismételt bírói beavat­
kozással. (Járáskapitányi rcndeletck 4071/1S60 október 6 és
47S7/1860 nov. 2S., valamint : Polgármesteri iktató 1606 1860.
és 1799/1S60.)
Mindezen zavarok mellett a jász zsidók első tíz évükben
emelkednek számban, súlyban, kultúrában és hitéleti berendez­
kedésben.
•
II) A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése.
Ausztria gyengülése Magyarország erősítésére bírja a kormányt.
A zsidóságra is kedvező a közhangulat. A zsidók földbirtokot szerez­
hetnek. Lippc Móritz íundust vesz. A jászsági zsidók homoki szólót
vesznek. A szőlőtelepítések mintaszcrűségc. Blau Hermann céhbcli
rcmckelése. Büchlcr Áron lesz rabbi. Az elöljáróság hitoktatási képzett­
séget követel tőle. Mit követel a helytartóság szervezeti szabályzata
a rabbi előtanulmányai minimumának ? A váltók korlátozásáról szóló
rendelet zsidóellenes éle. Büchler megtagadja annak kihirdetését. A
város megrójja. Az iskolát zúgiskolának minősítik. A tanítók gyors
egymásutánban való váltakozása. Lisser Ignácz, Schtvarcz Salamon.
Süsskind Anna, Fischer Sámuel, Löwinger Bcrnát, Hclfmann Sámuel.
XVeíner Simon tanitók. Az iskolaügy rendezetlensége. Braun Simon
tanító kéri az iskola nyilvános magánjellegét. Nem kap engedélyt ;
felszólítás nyilvános iskola emelése iránt. A rabbi jelentése az iskola
állapotáról. »Hébcr tanoda.
*
tlzraelifa úókhittanoda.
*
Büchler Aront
kérik fel iskolaigazgatótok. Magániskolák. A zsidó iskola megszűnése.
A chewra fejlődése. A szcgényscgélyzó-egylct alakulása.

Az iS6o-iki esztendő nagy változásokat hoz be Magyar­
országon. A szerencsétlenül Végződő 1859-iki olasz háború

69

minden téren megváltoztatja az uralkodó felfogását és szakítani
akar eddigi egyeduralkodói rendszerével. Amerre csak töreti,
engedékenynek mutatkozik, hogy megértse az ország azjXnemes
törekvéseit. Amit külpolitikában vesztett, azt trónjának meg­
szilárdításával igyekszik pótolni. A német fejedelmek vetéU <
kedésében Bismarck segítségével a Hohenzollemek emelkednek
a Habsburgok rovására. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az volt,
hogy a porosz uralkodóház izig-vérig ^gységes német népre
támaszkodhatott, míg a habsburgi monarchiának negyedrésze
sem volt németajkú. Minél erőseidnek tűnt fel I. Vilmos,
reátámaszkodva kitűnő embereire : Bismarckra, Moltkére, —
annál inkább igyekezett I. Ferenc József kielégíteni a magyar­
ság kívánságát, hogy itt benn erősödjék, készülődhessék egv
elkerülhetetlen porosz-osztrák háborúra. Ebből magyarázható
minden irányú engedékenysége az osztrák udvarnak, mely vég­
eredményben a 67-iki kiegyezéshez vezetett. — Es az ország
nagy, vitális kérdései mellett, a zsidóságra nézve is engedmé­
nyeknek egész sorozatát hozta az xSGo—70-iki tíz esztendő.
Megindul országszerte a mozgalom, hogy a zsidók aktív politikai
jogokat szerezhessenek, földet vehessenek, autonómiát nyer­
jenek és az autonómián belül iskoláikat, hitközségeiket rendez­
hessék. Legelőbb is Liptószentmiklóson indul meg a mozgalom,
hogy a választásoknál a zsidók is cselekvöleg részt vehessenek.1
Ennek nyomán mindenütt megpróbálkoznak a zsidók politikai
helyzetük javításán. Ingatlan szerzés még eddig nem tartozott
a zsidók jogai közé, habár itt-ott már hosszúlejáratú földbérlet,
"“ít vétel is előfordul az országban ünnepélyes installációk kere­
*
tében.
Bérletről a Jászságban már élőbbről is tudunk, de
földvételről csak 1861-ből értesülünk. Lippc Móric vesz funriust,
a jászberényi tanácsülési jegyzőkönyv értesítése szerint, miután
••herjed a lm, hogy' őfelsége külön rendelettel kegyeskedett,
megengedni a zsidóknak a fekvőtíirtokszerzést. A 263/1861—
'i. tanácsülési végzés szerint < YÁros közönségének nifics is |
•5> m>niféle kifogása a vétek ^ánt<--Ezek után a zsidók porban
-

1

-

-

•

(

1 T_. Hcrczog Emil: A lipt<rizentmiklósi zsidók története. EgycnXIII—XIV. évf.
'
s L. Grossmann Zsigmond : Birtokkípcsség. Egyenlőség J5. j8.

70

vesznek iné "takarított Remiikből kisebb-ttagyobb földbirtokot a homo­
kos részen fekvő herényi határban.
Ez a vállalkozás egészen új fordulatot jelent a jászsági
zsidók életében !
Míg a helybeli gazdák nem szívesen dolgoztak homoki
földeken, addig a zsidók ezekből vásároltak birtokot és szőlővel
telepítették be ! Mandl, Moller, az említett Lippe- és Brünauercsaládok próbálkoznak az új vállalkozással, mely csakhamar
meghozza gyümölcsét és tulajdonosait anyagiakban megszilár­
dítja. Az előbbiekhez mind többen csatlakoznak és ez a törek­
vés két irányban is kedvezően befolyásolta a jász zsidók hely­
zetét.
A magyar nép csak az olyant tekinti megállapodott, gyökér­
rel bíró, a helységet valóban szerető lakosnak, akinek földje
van, birtoka van, aki tulajdonszálakkal van a helység rögéhez
nőve. A többit csak idegen zsellérnek, átmeneti lakosnak nézi,
habár félszázadig tapossa ugyanazon utca kövezetét. Es az
idegennel szemben való bizalmatlanságot nem lehet kiűzni
leikéből. — Amint azután a zsidó földet vásárol és azonosak
az ő primitívebb igényű szükségletei, melyek a földműveléssel
járnak, mint az őslakosé ; ott látja künn a szabad tanya szom­
szédságában : az időjárás szeszélyét féli mindkettő a föld ter­
mésének fejlődésében ; együtt remegnek a tavaszi fagyoktól,
a nyári jégtől ; együtt várják a földanyának áldásait, — akkor
eltűnik valamennyire leikéből az idegenkedés, megállapodott
lakónak nézi a zsidót és lélekben közelebb jutnak egymáshoz.
A másik előny, mely^ zsidó szőlőtelepítésekből származott,
a tényleges anyagi <TÖs</élés, az új foglalkozási ág megnyílása
által. Eleinte a föld olcsó volt, nemkülönben a hitel, — a nap­
szám csekély, úgv, bog}' 5—S év alatt meghozta a szőlő eredeti
—vételárát. .. .
'
. . — — . --------- ---------------Es ami különösen dicséretreméltó frény volt a zsidóknál
*■ területen, Irvyy mindjárt- kerdeibetr mrniaszrríierr kezeitek
*
földjüket, aminthogy még ma is a herényi zsidók szőlőművelése
sok tekintetben mintául szolgálhat a többi lakdiságnak. ök.
tehát, kik évszázadok óta elzárva voltak a földkultúrától,
azonnal intenzív és mintaszerű gazdálkodást folytattak.
Másutt is javulás mutatkozik. A céhrendszer már alkonyát

71

élte, autonómiája tűnőiéiben, a jászsági céhek egymásután
zárják be helyiségeiket, miután iparhatósági önkormányzatuk­
tól megfosztattak a városi elöljáróság mint iparhatóság műkö­
dése által. Ez a zsidóságra előnyös volt, mert a céhek maguktartása mindig zsidóellenes. Az első tíz esztendőben meglehetős
nagyszámú iparos telepedett le Berényben, de ezeket csak meg­
tűrte a céh, ámde teljesjogú céhtagnak nem vette fel. Az első
zsidó Blau Hermann, ki iS6x-ben a 85-ik sz. városi határozat
szerint »oly leltétel alatt telepedhet le, ha magát a szabó céhbe
remekeiét által jölvétteti
*.
Az illető elkészít egy magyar attilát és
ez kitünően sikerülvén, mi sem állja útját megtelepedésének.
A zsidók tekintélyének emelkedését tanúsítja Buck
Gábornak kérése az őszi vásár elhalasztása iránt, amiért az zsidó
ünnepnapra esik. A város a kérést nem teljesíti. Annié ekkor
előáll a vásárbíró és jelenti, hogy helypénz nem folyt be a
vásárban, mert az izraelita kereskedők távol tartották magukat
a vásártól, (233 1860 és 233/1861.) — A zsidó kereskedők körében
ez időtájban látszik a törekvés, hogy üzlethelyiségeiket a fő­
térre helyezzék. A jászberényi főtér igen nagyterjedelmű,
mindenféle üzletág talál ott megfelelő helyet. Idővel alig egy­
két nem zsidó kereskedelmi helyiség marad a főtéren.
A zsidók humanitárius érzékét dicsérik azon önkéntesen
(elajánlott adományok, melyeket a kórháznak juttatnak
(52'1861).
Az 1861-ik esztendő elején, február tizennegyedikén, átveszi
a tKaiser- und königliche jászbcrcnycr Bezirks-Kapitanáat
*
hivatalától Büchler Áron rabbi az anyakönyveket, melyek az
előbbi rabbival támadt pörböl kifolyólag a hitközség részéről
a kapitányi hivatalban helyeztettek cl. így hát betöltésre került
a mbbiállás!
_
____
. - --------A rabbi megválasztását nem nyílt pályázat útján eszközöl­
ték ,| A régiek nem bíztak a választások, esélyeibe, rnehrk sok- _ sz<»r véletlen szeszély által
*
befolvásoltatnak,' lnnicni inkább
tekintettek papi állások betöltésénél az illető családjának papi
'' kórikkcl való nexusára. A Jászberényben vezető állást vivő
: I ippék a rabbiszék megüresedésénél /azonnal édesatyjuk jó
l’ar$tjára, a pásztói rabbi családjára gondoltak, kinek rabbi­
oklevéllel bíró fiát ajánlották megválasztás.^- A pásztói rabbi

Büchler Dávid, vagy amint hívták, Dávid Szügyecz, jó barátság­
ban élt Lippe Vilmos gyöngyösi rabbival, akinek fiai Jászberény­
ben hangadók voltak az ily kérdésekben, ök ajánlották atyjuk
barátjának fiát, Büchler Aront rabbinak. A hitközség tagjai
szintén ismerték a pásztói rabbi jóhírét s midőn hallották,
hogy a fiatal papot Aszód Juda, dunaszerdahelyi pap, vejéül
fogadja, akkor elfogadták a Lippe-család ajánlatát s próba­
előadás nélkül, régi szokás szerint beküldték atyjának a
tr<ibbonus:ácvelet>. A választásba a régi rabbi hívei nem akartak
belenyugodni. Bárha ezek kezdettől fogva sem voltak annyira
Natonek hívei, mint Natonek ezt hitte, hanem inkább bizonyos
párttusa keretében alakultak ki az egymással szemben álló
csoportok. A két párt közötti súrlódás évtizedekig tart s ennek
köz.]x>ntjába a rabbiállás sodortatik. De míg Natonek erélyes,
sértést nem tűrő férfiú volt s így gyakran nyílt összecsapásra
került a dolog, mely tüzből ő helyesebbnek vélte az eltávozást,
mintsem az örökös veszekedést választani, addig Büchler béke­
szerető, bármily személyes sértést némán eltűrő, óvódást kerülő
lelkületű volt,aki évtizedekig önmegadással nézte.hogy a két párt
az ö állását használja fel hullámtörőnek. Végtelen szelídséggel
tűrte az egymást felváltó, pártszenvedélytöl tisztán nem látó,
hitközségi elöljáróság utasításait. Bizony Natonek rabbi a városi
elöljáróságtól kér működési bizonyítványt és nem a hitközség­
től, mert ez utóbbi vezetőségében oly izzó volt a hangulat, hogy
minden, a rabbi személyével összefüggő kérdés, csak újabb
kitörésre adott volna alkalmat. A városi tanács május negyedikén
foglalkozik Natonek rabbi kérésével és úgy határoz, hogy
iXagytiszteletn járási rabbi Natonek József úrnak mintán polgári
kötelességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivatalos bizonyít­
vány kiadása elrendeltetik
*.
(602/1861. sz.)
Röviddel ezután, még ez évben oly értelmű felszólítást kap
Büchler rabbi a budai helytartótanácstól, hogy reméli, hogy a
kateruii állításhoz szükséges 20 évesek lajstromát mindenkor
a legnagyobb pontossággal fogja elküldeni és nem kell bízott­
mányi ellenőrzéshez folyamodni.
A katonai állításra kötelezettek száma mindjobban emeikedig újabb települések által. Megkönnyítik az új üzletnyitást
azáltal is, hogy a jászkerületi kapitány megsemmisíti a város­

75

nak szigorú rendelkezéseit. Jgy azt is, hogy izraelitának boltnyithatásért 16 pengő forintot kellene fizetni. (Közigazgatási

í

:
■
•
»
‘
í
í
•
r
’

l:
• *
•
í?

í
I

ikt. 41/1863.)
Az új rabbinak nem sokáig van nyugodt élete.
Alig kétévi otttartózkodás után Büchler rabbit felszólítja
a hitközségi elöljáróság, hogy mutassa be törvényesen igazolt
bizonyítványát (vgcsctzlich
Zeitgnis iiber Religionuiitcrriclits-Be/aliigHiig») arról, hogy ö hittant a főgimnázium­
ban taníthat. Büchler válaszol, hogy törvényeink értelmében a
*
♦Hattara
rabbioklevél feljogosítja őt a gimnáziumi hitoktatásra.
Az elöljáróság nincs megelégedve a válasszal, e tárgyban mnjden’felöl érdeklődik és 75/1S63. sz. alatt felszólítja a rabbit, hogy'
a magashelytartóság rendeletéiben foglalt képességét mutassa be.
Mit értett az elöljáróság helytartósági rendelet alatt ? Midőn
a szabadságharc leveretése után az osztrák kormány a magyar
zsidóság szervezéséhez fog, a már előbb említett Geringcr fő­
polgári biztos körrendeletét intéz a kerületi biztosokhoz, hogy
a zsidó bizalmiférfiak véleményét gyűjtsék egybe az egyházi
szervezkedés ügyére nézve. Ezeknek beérkezése után négy
rabbit és három laikust hivat magához Geringcr és bizalmas
értekezletben előterjeszti a beérkezett véleményeket. A rabbik
közül ott volt Schwab Löw Pestről. Löw Lipót Szegedről. Zipser
Székesfehérvárról és Frcycr Győrből. Laikus volt ott Kassowitz,
dr. Löblin és dr. Schwimmer, később Bamav, a pesti hitköz<ég titkára.1 A gyűlés, melyen Sacher kormányzó tanácsos
elnökölt, Löwöt bízta meg a szervezeti szabályok előkészítésével.
Ezen szabályokban a rabbiképesítésről az áll, hogy a tíz év múlva, .
tehát az 1860-ik éven túl, akceptálandó rabbi csak az lehet, 1. ki
fögimnáziumi bizonyítván}! mutat fel, 2. ki héber-nyelvtan,
bibliafordítás, népszerű hit- és erkölcstan, zsidótörténet ismere­
tét és egv valláserkölcsi tartalmú írásbeli -dolgozatra való- .---------képességet bizonyít, 3. három rabbitól bírjon képesítő bizonyít-

vánnyaL ___________ _____ ________ ___ •
"7 .........
Az tény, hogy a helvtartótanács nem birta keresztülvinni
ezey szervezeti szabály; -át, Mert az orthodoxok tiltakoztak . .
ellene Őfelségénél ; ámd
jászberényi elöljáróság haladottabb

•

1 I.. Vcnetiancr: A zsidóság szervezete . .. 394. lap.
I----------- -........

'

74

érzelmű volt s magára nézve kötelező erejűnek akarta elismerni
ezen szabályzatot.
Büchler rabbi az elöljáróság ismételt felszólítására azt vála­
szolja, hogy ó más szabályt nem ismer el mintsem azt, hogy a
»Hattara« elegendő mindennemű rabbifunkciók végzéséhez és
visszautasítja az elöljáróság vádját, hogy ő elvállalt kötelezett­
ségének meg nem felelt volna. Ez időtől kezdve a rabbi és elöl­
járóság között feszült viszony áll be, mely hogy nem vezet egye­
lőre szakadásra, — ez a rabbi engedékenységében és a zsidók
közeli szervezkedésének reményében keresendő.
A gimnáziumban a zsidó növendékek száma emelkedőben
volt, ezért vált aktuálissá a hitoktatás kérdése. A zsidók külön­
ben is érdeklődtek a gimnázium iránt, ezt a könyvtárnak adott
könyvadományokkal és pénzbeli jutalomdíjak felajánlásával
bizonyították. A zsidó gimnazisták száma iS66-ban iS, iSyg-bcn
6r, iSS-j-ben 43 és 1886-ban 40.— Büchler Áron 1878-ban 1 ezüst
húszast ad a franciában való jó haladásért Roscnfcld Miklósnak,
l.ippe Simon és Brünaucr FiiK p pár száz forint értékű ajándékot
ad, Brünaucr Adolf 26 db. könyvet. (L. az Értesítőkben hz illető
évekről.)
Közben más oldalról is kellemetlensége támad a rabbinak.
A városi elöljáróságtól 22'25 jelzés alatt utasítást kap, melyben
a város bizonyos felsőbb helyről jött intézkedést közöl a köznép­
nek váltók kiállítása és aláírásától való távoltartásától, mert a
köznép a váltók természetet és követelményét nem ismervén, az
elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák. Ha csak ennvi
lett volna a köriratban bizonnyal szó nélkül kifüggesztette
volna azt Büchler, ámde oly utóirat ékeskedett rajta, melyet már
nem hagyhatott szó nélkül. ^Különösek az izraeliták a váltókiállításokra való rábeszclésröli eltiltásra figyelmeztessenek. . ■
ez . . . dohszó útján is <1 nép előtt kihirdetendő, egyúttal bedig hiva­
talos másolatban at; izr. Rabbi úrnak az izraeliták előtt a zsinagógá­
ban leendő közzététel végett ezen végzés inegfiiildendő.« Ezen, utóirat
kedvezőtlen élét saját felelősségére nem akarta Büchler rabbi
- kihirdetni hívei előtt és megmutatta a^/hitközségi elöljáróinakEzek kereken kijelentették, hogy nem e»gedik kihirdetni, avagy
kifüggeszteni a templomban az inkrimipált rendeletét. Az elöl­
járók nem gondoltak arra, hogy a dologból rabbijuknak kelle-

illetlensége lehet és az ilyentől lehetőleg kímélni kell a rabbiállás
tekintélyét. Mire Büchler átír a városnak és tudatja, hogy a f. évi
22. sz. tanácsi határozatra vonatkozólag a kultusz-elöljáróság
a kihirdetést a váltók kiállítására vonatkozólag a: okból nem engedi
meg, mert kételkedik ily felsöbbi rendeletnek létele eránt, mely
<! tiircdelmetlen jellemet viseli; febr. io. Amidőn megérkezik
,z irat a városházára, a tanácsosok iszonyú dühvei fogadják és
néhány közülök a rabbi azonnali megbüntetését kívánják, mint
-zéksértót. A határozat azonban mégis az, hogy, miután a tanács
ellenében használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági
iendeletek nyílt ellenszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik. Ezenkívül figyelmezteti őt az elöljáróság,
Imgy erányában a tanács a közvetlen felettes hatóság, amiért is
intézkedéseinek pontos megtartását szoros kötelességének kísérje.
Ámde már ez alkalommal sem elégednek meg általános intelmek­
kel, hanem kiküldi a tanács Arai Károly bclrendőri főnököt, hogy
ő, mint polgári biztos jelenjék meg a zsinagógában és az ő ott­
létében hirdesse ki határozatukat a rabbi, különbeni 25 vdltóforint
‘•irság terhe alatt (94/1864).
E dolog mélyen sértette a hitközségi tagok önérzetét és
mind nagyobb ingerültséggel tárgyalták a fejleményeket, ket'sve, hogy kinek hibája juttatta eddig az ügyet. A hitközségi
■ lőljáróság a rabbit akarta felelőssé tenni, a rabbi viszont az
elnökre hárította az ódiumot, majd mindketten a városi tanácsot
"kolták mindezekért. Két dolgot azonban a pillanatnyi ingerült'égen túl is károsan befolyásolt ez incidens : előbb is a régi pártok
közötti súrlódást ismét felújította, azután pedig újból a rabbit
állította a felkavart izgalmak gyújtópontjába.
Midőn röviddel ezután egy újabb rendeletet küldött át a
'áros mely lényegében semmi támadó célzattal nem bírt, csak­
hogy épen alkalmatlan időben érkezett, csak növelte a zavart
•' mindenki a helyi zsidóság megaláztatását látta a rendeletben1 gyanis egy hívben érkezik meg a városi tanácshoz Bartsik
•Márton jászkerületi kapitány útján azon országos rendelkezés,
mely szerint.a: országban lakozó izraeliták kötelezve vannak állan‘‘•'•an vezeték és tulajdonneveikkel élni, más, az eddig szokásban lévő
nevek használatától cltiltatnak. A rendeletnek templomban való
kifüggesztése ismét nyugtalanságra adott alkalmat, melyet tető-

fokra emel a kóserhús kiméfvse körül keletkezett bonyodalom.
(143/1S64) Közigazgatási tanácsülési jegyzőkönyvek, Jász­
berény.)
**
<
Mikor véjjfe a zsidóiskolának bezáratását rendeli el a városi
közgyűléseidkor a helyzet már tarthatatlan lesz. A hitközségi
elöljárók zsidóiildözésfi kiabáltak, az elöljáróság ellenzői elszaka^
dást hangoztattak, napirenden voltak a templomi veszekedések,’
ablakbeverések, ingerültségek, — jóllehet azt senki sem tudtál
tvolna megmondani, hogy miért ? Az események és véletlenek’
szerencsétlen egymásutánja borította fel a békés fejlődést, mely,
előbb-utóbb végleges kettészakadáshoz vitte a községet.
!
Az iskola ügy különben is nyílt sebe volt a hitközségnek.)
Kezdettől fogva sem volt nyilvános engedélye a zsidóiskolának,
*
csak a tagok ügyszeretete igyekezett rendes iskolát fenntartani.
Miután Fürst Majer eltávozott az iskolától, valamint
Ehrcntlici! és Hlumciiffld, nem tudtak állandó tanítóhoz jutni.
Az lőbz-ik évben mégegyszer visszajő a hitközség iskolájához
Blumeníeld, melyben ezúttal csak egy évig működik. Ámde
dicséröleg nyilatkoznak az egykorú iratok a következő két évben
működő Lisscr Ignácról. Ügy látszik rövid pillanatra, hogy az
iskola is állandó erőhöz jutott ezen tanító személyében, kihez
még egy kisegítő tanítót vesznek, Schwarc: Salamont, és egv
kézimunkatanítónöt, Siisskiítd Annát. Hogy minek tulajdonít­
ható ezen tanerők hirtelen távozása, ma már nehéz megállapí­
tani. de a következő 1866—70-ig terjedő négy év négy új tanító
nevet vet felszínre Fischcr Sámuel (1869), Löwiitgcr Bemát,
Hcljnta1111 Sámuel és Bcíncr Simon személyében. Ezzel azután
lezáródik a jászberényi zsidóiskola első korszaka és körülbelül
öt évig nincs is zsidóiskola az egész Jászság területén.
Amint a janitok folytonos cserélgetéséből láthatjuk, az
iskola vezetése nem volt szilárd kezekben. Az iskolaügy hazánk­
ban még csak (;yerm|'kkorát érte. Nem volt szervezeti szabály­
zat. a fegyelem csak véletlenre bízva. Amily szent igyekezet volt
ssidó hítfeleinllnél a gyermekek iskolai nevelése, époly ártalmas
volt a testületéi szervezet nélküli iskolafenntartás. A tanító »fd~
*
jogada'sa
a hitközségi elnökre, legjobb esetben a rabbira bízva,
kiknél — a lcjjnagyoib jóhiszeműséggel — a jó tanítás egyetlen
feltételként szerepelt I a tanító vallásossága. Az oklevél fontos-

77

sáqát mindig hangoztatták, de valójában sokszor elnéztek e kel­
léktől más kínálkozó előnyös tulajdonság kedvéért. — Iskolaszék
nem volt ; nyilvánossági jogot nem mertek kérni, mert féltek
az államhatalom beavatkozásától ; a tanítói állás definitívségét
tagadták s így minden valamirevaló tanító igyekezett biztosabb
révbe jutni, mint a jászberényi zsidóiskola.
Azon időben, midőn a hitközség békéje megzavarva van a
városi hatóság állítólagos erőszakossága miatt, ekkor kívánja a
tanács a budapesti tankerületi királyi főigazgatóság 14S/1S64. sz.
lendcletc alapján, hogy a; itteni izraelita növendékek oktatásában
czideig alkalmazásban volt két magántanftónak képességéről, azok
okmányainak, a leckerend és a tanítók felosztása, felterjesztése tár­
gyában való részletes jelentéstétel három nap alatt bekiildessék. A
hitközség 96. sz. átiratában azonnal felel a tanácsnak, a mikor
kéri, hogy hitközségi magániskolájának nyilvánossági jog adas­
sák, miután Braun Simon nevű tanítója a törvény kívánta kellé­
kekkel, oklevéllel bír.
Ezen kérvényből láthatjuk, hogy az ügyek vezetésében
való járatlanság szolgáltatott alkalmat a jászkapitányi beavat­
kozásra, mert hiszen a hitközség rég megnyerhette volna a budai
helytartóságtól a nyilvánossági jogot, ha oda fordult volna. így
azonban Beleznay Ncpomnk János esküdt, a jászkerületi kapi­
tány helyettesítésében tudatja, hogy a jászberényi izraelita iskola
mint zugiskola sziintettessék meg! (3030/864. jászker. kap. ren­
delkezés.) 1S64 augusztus 26-án.
Ezen kapitányi rendeivtet bemutatja Aray Károly tanácsos
a városi közgyűlésen oly megjegyzéssel, hogy a helybeli kultuszilüljáróság iskolájában okleveles trfnító működik, tehát helyén­
valónak találja-e a tanács, hogy mindezek dacára bezárassék
a zsidóiskola ? .4 tanács (687) úgy dint, hogy nem lévén nyilvános
engedélye a hitközségnek, iskolája zugiskolának nyilvánillalik.
Hogyr ezen hatósági rendelkezés ismét elkeseredettséget
'Z-ült a -hitközségi tagok sorában ést folyton azt kutatták, hogy
*' követett el mulasztást a múltban, ezt elképzelhetjük. Még a
i"lyó 1864-ik év utolsó havában gyiíést tart a hitközség és azon
‘"'határozzák, hogy Braun Simon tanítójuk nevére nyilvános
J’-'llegű magániskolát kérelmeznek, miközben a városi határoza­
tot fellebbezik a helytartóság előtt. IPár hónap alatt megérkezik
>5

a válasz beadványukra, melyet a jászkerületi kapitányság közöl
a hitközséggel (Ó01/1S65. sz.), hogy m hitközség állítson nyil­
vános izraelita felekezeti iskolát okleveles tanítókkal, mely ellen
semmi kifogás nincs
*.
Ezen felszólításnak valószínűleg igyekezett a hitközség
eleget tenni, — bár erről okmányokat nem találunk — miután
rövid idő múlva a kapitányság részletes jelentést kér Büchler
Áron rabbitól a jászberényi izr. normáliskola állapotáról. Ekkor
már Braun Simon távozik és helyette hitoktatóhelyettest
vettek.
A jelentés' pontosan elénk tárja, hogy »a jászberényi héber
*
népiskolának
három tanítója van. Es pedig Lisser Ignác okleve­
les íőelemi tanító, Schivarcz Salamon hitoktatóhelyettes, Süsskind Anna kézimunkatanítónő. Az iskola elrendezése alelemi
felosztású kétosztályú. Az alsóosztályban 27 növendék van, a
felsőben 23, összesen ötven gyermek. Ezek közül 17 fiú és 33
leány.« A jelentés még azt is megjegyzi, hogy több ilyen normál­
iskola az izraelita vallásunk között a Jászságban nincsen. «
Braun Simon tanító azért hagyja itt az iskolát, mert a nyil­
vánossági jog iránti kérvénye kedvezőtlenül intéztetett el.
Ezen esztendőkben az elemi iskola felső osztályaiban hit­
tanosztályzatot Büchler Áron rabbi adott, mint ezt az anya­
könyvi iktatóból kiolvashatjuk.
Az isko’a zilált állapotát jellemzi az a körülmény is, hogy
sok zsidó fiú a katolikus iskolát látogatta. Büchler rabbi és az
akkori plébános, Farkas Péter között kellemes érintkezési viszony
volt és ez alapon felkéri a plébánost a rabbi illő levélben, hogj
hasson oda, hogy
katholikus iskolába járó izraelita tanulók a
héber tanoda látogatására utasittassanak
*
(121/1865). Első pilla­
natra azt hinnék, hogy csak hittanra kívánja a rabbi a növen­
dékeknek héber tanodába való utasítását, de ha több helyen
megfigyeljük'a hitközségi iskola elnevezését, mindenütt theber
tanodádnak nevezik ; különben is a rabbi az iskola igazgatója.
I i-AP- Lmácaak távozása után, míg okleveles tanítót nem. .
kapnak á-ráilila fiókhillanuda»'ciinmo\ nyitnak iskolát, mélynek
tanítója Fischer Sámuel. Rövid idő múlva beolvad ezen, iskola
a normál zsidó iskolába, melynek tanítója 1868/96-ben Helfman
*
Sámuel lesz, majd iSyfc-ben Löxvinger Bemát — mindketten

i

okleveles íóelemi tanítók, kiknek Büchler rabbi távozásukkor'
igen meglehangú, dicsérő működési bizonyítványt ad. r
Az iskola azonban még mindig nem nyilvános
nem akarja vállalni a fenntartói kötelezettséget é^-esak esztendő­
ről esztendőre fogad tanítót, kinek fizetését <úz iskolát láto­
gató növendékek szüleire veti ki kultuszadó formájában. ÉleSnte
az a szerencsétlen módszer járta, hogy a tanító fizetését az egyes
tanulók egyenként fizették le a tanító kezeihez, de ez sok pörösködéssel járt s azért ettől elálltak. t
Hogy fönnállásának utolsó esztendejében magániskola
volt, ezt azon statisztikai kjmfftatáson olvashatjuk, melyet az
országos izraelita kongresszus előkészítői felhívására Büchler
rabbi készített. Az »iskolák« rovatban ez van írva : teletni iskola
*ak ftrivdliigy ndZifiiAr, mert nem bírjuk tartani
<
*.
Ezen iskola utolsó okmányának tekinthetjük Löwinger
Bernát főtanoda tanító 1869 október tizedikéről kelt levelét,
melyben felkéri Büchler Áron rabbit, hogy az elöljáróság október
<i-iki határozata értelmében fogadja el az iskola igazgatósdgdt,
az ifjúság neveléséi.
Egyelőre többet nem hallunk a hitközségi iskoláról. Két
izr. magániskola működik a városban. Az egyik Blumenthal
1‘iilöpé, ki immár harmadízben jő Jászberénybe s ezúttal a város
támogatásával állít magániskolát — a másik Weiner Simon fődemi önálló tanítóé — kik mindketten a rabbi igazolása szerint
a legjobb sikerrel működnek. 1
Két évvel később már a következőket jelenti a rabbi Szász
Károly jászkunkerületi tanfelügyelőnek : 400/872. sz. október
• Kéjéről kelt rendeletére bátor vagyok, mint izraelita lelkész
i',!cntcni, miszerint helyben, )az izraelita hitközségben támadt
• iszdly miatt már két év óta az izraelita iskola megszüntettetett és

két nemescélú egyletéről tegyünk említést, melyek szintén el­
akadtak a szétvonás idején : a chevra és a szegénysegélyzó.
Chevra kadisáról említést téve nem találunk csakis abban
a statisztikai lapban, melyet; Büchler rabbi állított össze az
országos kongresszust előkészítő bizottság felszólítására. Kétség­
kívül már akkor régen működik helyben chevra kadisa, hiszen
a jász központnál sokkal kisebb;helyiségben, Arokszálláson már
1855-ben megalakítja a chevrát a talált okmányok szerint az
ottlakó xi zsidó család.1 A letelepülések első esztendejében még
nem külön szerv a chevra. Ugyanazon Buck Gábor jár el a
chevra ügykörébe tartozó dolgoknál, így pl. a temetőtelek meg­
szerzésénél, aki a kicsiny, fejlődő hitközség ügyeit ellátja. Las­
sanként különválik a községtől; a templomnak új tóraíüggönyt
ajándékoz, bizonyos napokon, mint mindenütt egyebütt, a mázkir istentiszteletek napján, minden templomi jövedelem a
chevra külön pénztárát illeti, temetéseknél csakis a chevra
látja cl a szükségleteket, szóval megalakul a chevra kaddisa.
Miután az ötvenes évek elején megjelölt temető szűknek bizo­
nyul, a várostól ismét telket kérnek, valamint engedélyt arra,
hogy körülárkolhassák a temetőt. Egyrészt azért volt szüksége
*,
mert esőzések idején az ásott földbe sok víz szivárgott alá, nem
volt lefolyása, a sírok süppedtek és a sírkövek megrongálódtak.
Másrészt pedig valamilyen módon elkülöníteni akarták a mel­
lette fekvő réttől, mert sokszor a sírokra tévedt a legelő állat.
A város egy körmöd aranyért, mint színleges vásárlói árért, haj­
landó a temetőterületet nagyobbítani. Az aranyért a chevra kü­
lön küldi egyik tagját Budapestre.1 Ugyanezen alkalommal kér­
nek engedélyt a várostól n&dditk ha-din
*
ház építésére. A ház
elegendő nagyságúra volt tervezve, ámde a terem felét elszakí­
tották a temető<>r lakásának alakítva, úgy, hogy még a gyász­
kocsi állandó elhelyezésére sem alkalmas, és a temetői imákat
a szabad ég alatt végzik még télen is. — A temető szépen rendé-,
zett sírkert, mely három tagozatból állott. Téglalapalakú terü-let. mely hosszában-saíLes-ókkal- kt4téoe
fva,
*
ismét- hrgttwkrkú1 Az árokszállási chcwra kaddisa'emlékirata, fennállásának 50-ik
évfordulójára.
J"
* Az 11,41 /iS6S-iki tanácsűlési jk. és idős emberek egybehangzó
.közlése.

81

tereket adott. Az utcafelőli féltéglalap közepén áll az »örház«nak jelentett kis ház, tőle az utcáról jobbra a legrégibb temet­
kezési hely. Ennek sírdombjai alig emelkednek, sírkövei csak­
nem olvashatatlanok, pedig alig ötven éven felüliek. E terület­
tel szemben levő féltéglalapban öt sort alakítottak, mely még
ma sem telt meg teljesen. (Újabban az utcafelöli rész bal negye­
debe is temetkeznek.) A chevra lassanként feladata magaslatára
emelkedik és jótékonyságra is tetemes összeget fordít. A »chevra.
név alatt azonban csak egész későn, a kongresszus statisztikájá­
ban találkozunk Jászberényben a zsidóság e régi intézményével.
A szegénysegélyzőegylet megalakítása az iSós-ik év végén
s a következő esztendő elején történik. Az első jegyzőkönyvek
németül vezettetnek. Az egylet címe : tjászberényer isr.Armenuntcrsliltzungs-Vcrcin = J. izraelita szegénysegélyző társulat.,
I ecsétje a magyar körfelirat közepén sin és daleth betűk. Elnöke
-oly Jakab, alelnök Böhm Ignác, jegyzője Schwarcz Emánuel.
Az első évben 159.25 forint bevétellel szemben csak 22 forint
kiadás állott, amikor az egylet nem kezdte meg segélyző mun­
káját. A második évben már 15 forintot fizet segélyezésre,
ngjanannyit egyleti tag eltemettetésére és 130 forintért sors­
jegyeket vásárolnák. A következő évben már egyleti orvost
választanak 40 forint tiszteletdíjjal, társasági helyiséget bérel­
ni ', szolgát tartanak 33 forint fizetéssel és sorsjegyeket ismét
'esznek. Az egylet 'agyonosodásakor minden fölösleges pénzért
sorsjegyet vásárolnak. Ezen sorsjegyvásárlást a tagok nem
egeszen önzetlenül sürgették, mert egy, 1867-ről való jegyző­
könyvi határozat szerint (10/1867.) a sorsjegyen nyert összeg­
ek csak >/,„ része illeti a pénztárt, •/„ része a tagokat.
l Majd oly részletességgel pontozatokba foglalják az ela ozott tagok törvényes árvái nyereményhányadát, hogy
-en sorsjegy üzletet az egylet nem egészen mellékes ágának kell
intenünk. Eleinte vásárolnak hitelsorsieevet iS6d-iki állam.

6

III. FEJEZET.
A hitközség kettészakadása.
K.inczelláriai rendelet intézkedése a községek szétválásáról. A
székesfehérvári eset hatása. Zavarok. A vidéki községek rabbijárulékai.
Törvényszéki esküdtetés. A •Kirchenzucht
.
*
Brünauer Dávid elnök.
A kongresszusi választás. Dr. Popper József. Disszidensek új saktert
vesznek. Kiközösítik őket a templomból. A rabbi ezekkel tart. Nehéz­
ségek egy névadás körül. A kapitány rendeleté. Külön imahelyiség.
Cj anyakönyvvezetés. Dajjannak akarják Büchlcrt alkalmazni. Teljes
szakadás. Anyagi zavarok. Hírlapi polémia. A rabbi beadványa a mi­
nisztériumhoz. Az iratok a kerülethez kerülnek. Tárgyalások. Hivatalos
kettéválás. Következményei. Az iskola megszűnése. Magániskolák.
Blumenícld harmadszor jön a városba tanítónak. A Talmud Tóra ala­
pítása. Büchler buzgólkodása. Az iskola fejlődése. A fiatal hitközségi
tagok mozgalma. A kongresszusi község tisztviselői. A szegényscgélyzőegylet válsága. A hangulat javulása. Elemi iskola megnyitása. Ohrcnstcin Henrik és Cottcsmann Johann tanítók. Anyakönyvi kerületek
szabályozása. A béke utáni vágyakozás. Az egyesülés.

A község tagjai között kitört viszály régi időre vezethető
vissza. De a helyi egyenetlenségen kívül, még a hazai hitközségek
valamennyijében levő feszültség, a haladó és konzervatív pártok
közötti nagy gyülölség az ország zsidó hitközségeinek nyugal­
mát fölborították. A kir. udvari kancellária 13901. sz. rende­
letével iSóz-ben hivatalosan megengedte, hogy • Székesfehér­
várott a község vezetésével ki nem békült orthodox párt el­
szakadjon és külön hitközséget alakítson. Ezzel megadatott a
lehetőség a községek kettészakítására. Mert ürügyül1 felhozni
jz orthodox, avagy ' tladój nézetet igen könnyű volt bárhol,
ahol csak Llkiismen n emberek távolálló forrásból származó
és táplálkozó viszá. ..adása a békés nyugalom megbontását
célozták. Igen sok községben a vallásosságot szakadás okául

hirdető vezér egyáltalán nem élt vallásos életet, hanem más­
nemű szétvonást a vallásvédelem köpönyege alatt szítottak
lángra.
A jászberényi hitközség tagjai között sem volt vallásos­
ságukból kifolyó ellentét soha. Ámde a hazai községek áldatlan
helyzetében, miután megvolt a lehetőség a szétszakadásra, könynyen akadt ok is a szétszakításra. Különösen a jászberényi hit­
község tagjaira gyakorolt mély benyomást a székesfehérvári
eset, mert hiszen az ő papjuk községével, Natonek, volt berényi
rabbi közönségében történt a hivatalos kettéválás, akivel még
élénk összeköttetésben volt pártja. Azon végzetes purimi láto­
gatás. mellyel néhány jászberényi zsidó új hivatalában. Székes­
fehérvárott megtisztelte a régi papot, — ez a látogatás hozta
<1 a szétszakadás gondolatának magvát.
Büchler rabbi 1861 február 14-én veszi át a kerületi kapi­
tányságtól az anyakönyveket azon megjegyzéssel, hogy a szü­
letési és halálozási matrikulákban törlést és helyesbítéseket
talált és a számozás sem helyes. Már két évre reá megkezdődik
a feszültség a rabbi és községe között a gimnáziumi hitoktatás­
ból kifolyólag. Az erre következő esztendőben a váltók kiállí­
tásra vonatkozó városi rendelet nyugtalanítja a kedélyeket.
Majd 1865-ben a pusztamonostori zsidók bejelentik, hogy ők
• Szakadnak a hitközségtől és más rabbinátus működését keresik.
(Iz.r. anyakönyvi iktató 50/1865 sz.) Végre az a tény, hogy a
kerületbcli zsidók egyike sem fizette a rabbinak járó illetéket
— igen megnehezítették helyzetét. A kerületi hitközségek és
tagok eleinte a jászberényi hitközség pénztárába fizették a
’rabbiadót
,
*
ámde utóbb megegyeztek, hogy direkt fizetik a
járulékot a rabbi kezeihez (76'1866. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ennek az lesz a következménye, hogy a következő 1867-ik évben
felkéri a jászkerület: kapitányt, hogy hajtsa be járulékait, mert
< ev jászsági község sem akar fizetni! A járulék nagysága Jászladanytól xS forint, Jászfényszaru és Apátitól 16—16 (ori:it,v
-- Alattyán 12 írt, Alsószentgyörgy 12 írt, Jászkisér 16 frt, l^sa '
9-forint, Felsöszentgyörgy io forint, Mihálytelek 3 frt 75_kr.
Összesen 112 frt 75 kr., amely összeg abban az időben tetemesnek
' -'It mondható. A rabbirak fizetésén kívül még elég szép mellékp’Vcdelme volt a törvényszéki eskedtetésekért is ; az egész

81

Jászságban csak neki volt ehhez joga. Egy ilyen eskü 6—8 fi/

fizetéssel járt, mely összeget a bíróság kérlelhetetlenül behaj­
totta számára. Megtörtént, hogy a kerületben le^” sakterok
tudtán kívül törvényszéki eskedtetést végeztek, Qjfly ellen ő ter­
mészetesen erélyesen tiltakozik. így Rosendorn^kab jászladánvi
saktert feddi meg (7S/1S65. sz. a.). Avagy midőn Adler Benjámin
jászapáti sakternak ad rabbifunkciók végzésére engedélyt,
kiköti, hogy egyházi és törvényszék előtti esketést nem végez­
het (u. o. 59/1S65).
t
Érdekes kérelmet intéz Büchler rabbi iS66-ban a jász­
kapitányhoz. 'Arra kéri,
a szombatot megszegő zsidókat
pénzbeli büntetessél sújtsa ! (66/1S66. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ez a törekvés nem elszigetelt jelenség. Már 1874-ben hosszab­
ban értekezik Löw Lipót: Zűr neueren Geschichte dér Juden
in Ungarn c. munkájában a magyar zsidóság kebelében mutat­
kozó irányzatról, mely nem retten vissza a *Kirchenzuchtt-i.(A.
Sőt bizonyítékot közöl arról is, hogy 1841-ben egy hajszálon
függött, hogy úgy a katholikus, mint a zsidó egyházi fenyítést
behozzák a rendi ülések határozataiban. Konzervatívok táborá­
ban mindenütt hangoztatták annak szükségességét, hogy a
rabbikollégiumnak joga legyen a vétkezőket nyilvánosan bün­
tetni. Nagyszentmiklóson, Torontál megyében, még Löw idejé­
ben is a hitközségi tanácsteremben egy kaloda volt, azon kor­
ból, midőn még pellengérre állították a vallást sértőket. Említve
volt már az is, hogy Natorjek rabbi egy ízben a sátoros ünnep
alkalmával kirakodott vásáros zsidókat rendőrökkel kergettette el portékájuk mellől. — Ebben az időben talmudtanuló
bachurokat is tartott Büchler rabbi, mint Kempler Mór, Róth
Majer, Unter Jakab és Friedmann Lázár talmudtanulók, kik
hitközségi tagok jóvoltából étkeztek azok venjlégasztalánál.
Az északi megyék jesivájához hasonlóan szeretett volna Büchler
Jászberényben is talmudiskolát létesíteni, ámde <|z nem nagyon
sikerült itt. A szegénysegélyző egylet létrejöttén is erősen buzgólkodott- a rabbi, an?iért-is őt az-"-egylet tiszteleti! tagnak
választja. Jól esett •zen fisteletnyilvánítás nékij melj’ minden
párttusán felülemelkedve ■adatott meg s lelkészi mükidése el­
ismeréséül hangzott.
*
Rövid időre úgy látszik, hogy minden elkentét < Isímult.

t

Szívélyes levélben, köszönti Briinaiicr Dávidot az alkalomból,
hogy a hitközség elnökké választotta. (251S67. sz. o.) Majd a
tiókhitközség vallásos életének javításával foglalkozik. Kiutazik
a környékbe, előadásokat tart azokban, méltatlan sakterokat
állásukról lemondat, majd az alattyáni községben felmerült
óvódást intézi el s^épszerével, az árokszállásiakat kéri, hogy
templomukat a régi berendezés szerint építsék. Itthon a gim­
náziumi hitoktatást {igyekszik rendezni, hogy az a gimnázium
épületében történhessék. Es pedig 1—1 órában a ülsőbb és
alsóbb osztályban. Az igazgató (Visontav) elrendeli, hogy vasár­
nap délelőtt 9 órakor az algimnázium és csütörtökön délután
a felsőgimnáziumi ikr. növendékek járjanak hittanra. (U. o.
1S69.) — Ezalatt megindulnak országszerte az Eötvös József
báró által kezdeményezett kongresszusra való képviselőválasz­
tási agitációk. Az egész ország két részre bomlik. A kongresszus
határozatától vélték döntölcg megoldhatni a függőben levő kér­
déseket, ezért a konzervatívok és haladók egyaránt teljes harci­
tűzzél indultak a választási kampányba. Ügy az orthodoxok
előkészítő bizottsága Reich Ignác aláírásával, mint a másik párt
felszólítja a jászberényieket a csatlakozásra. A rabbi értesíti
Reichot, hogy ő személyesen ugyan az orthodoxiával rokon­
szenvez, de a jászsági községek erre az irányzatra nem térnek,
hanem örömmel várják a kongresszus határozatait.
A jászberényi zsidóság is készült a választásra. Dr. Popper
József miskolci orvos és Gross Adolf között volt a választás,
mely az előbbi győzelmével végződött. Előkelő képviselőjük
volt tehát a jászberényieknek. Blau Jakab ugyan váltig GansLudasit ajánlotta kongresszusi képviselőül, de mégis a központ
jelöltje mellett volt a közhangulat. Dr. Popper tekintély volt,
országos nevű ember, kit Eötvös báró már a bizalmi értekezletre
is meghívott dr. Hirschler Ignác ajánlatára. Ez a Popper
volt a kongresszus legfontosabb ügyének, 4 szervezeti szabály­
zatnak, előadója, kinek, beszédje nyomán tört ki éfső ízben a
nyugtalanság. Popper ugyanis előadásában úgy nyilatkozott,
hogy sok szervezeti pontban a rabbik hatáskörét kisebbíteni
kellett, mert a múltban sokszor a békétlenségnek és Óvódás­
nak vált forrásává a rabbik beavatkozása hitközségi ügyekbe.
A hitközség jónevű képviselőt nyert Popperben, de épen,

86

mert ily exponált haladópárti képviselőjük volt, károsan hatolt
vissza sok ügyben a község pártoskodására.
A kongresszusra készülő választás még a legbékésebb köz­
ségek nyugalmát is felzavarta, hát még a jászberényiét, hol
lappangó ellenségeskedés élt a hitközségi tagok között. A régi
ellentétek felújultak, elfeledett sértések életrekeltek, már be­
hegedt sebek fel fakadtak. A templom újra veszekedések szín­
helyévé lett, ahonnan a kiválásra kész hitközségi tagok egyike
imaszékét kifűrészelte a pádból, ezzel is demonstrálva, hogy ő
elégedetlen a templomi közönséggel.
Ámde ismételten megjegyezhetjük, hogy az ellentétek
semmi esetre sem származnak vallásos nézetekből, hiszen a
végső kiválásnál az új párt haladóvá alakult és a régi község
sem csatlakozott az orthodoxokhoz, hanem maradtak a régiben
status quo antc-k. A széthúzás egyes-egyedül személyi motívu­
mokra vezethető vissza itt különösen. — de igen sok más honi
községben is.
Egymásután két dolog körüli vitában jutottak az ellen­
tétek oly fokra, hogy a viszály lángja a lappangó hamuból
gvúanvagra találva hirtelen lángra kapott.
Büchler rabbi nyugodtan elküldte a kongresszusi haladó
pártnak a hitközség statisztikáját, — mert hiszen a hitközség
nagy része haladó szellemű volt és ezért visszautasította az
orthodoxok csatlakozásra felhívó körlevelét.
[Megírta, hogy a hitközség áll 87 családból, 413 leiekből.
Árokszállás 28 család (84 lélek), Fényszaru 26 (56), Apáti 18
(43), Kisér 14 (38), Ladány 12 (29). Alsószentgyörgy 9 (22).
Felsőszentgyörgy 5 (17), Alattyán 7 (18), Dósa 5 (13), Jákóhalma 5 (14), és Mihálytelken 3 (9). összesen tehát a Jászságban
a kongresszus idején 219 család lakik 756 lélekkel.]
Röviddel ezután.Jevclct kap az elöljáróságtól Haas jegyző
aláírásával, ’hogv tvon Seitc dcs Vorstandcs verdén Sie hiemit
ersucht, Sie wollen sowohl die Fleischbank von Ujitz als auch
dicjcnigcn Háuser, dj<j 0ch von cinem anderen Schochet oluie
den Öcmeinde-Schochetim schlachten lassen assern.t 1870
nov. 11.
Néhány tag ugyanis bizonyos mellckügyek miatt össze­
szólalkozva az elöljárósággal, megtagadta az adófizetést és ezzel

87

kapcsolatban számítva arra, hogy a hitközség nem bocsátja
rendelkezesere a metszőket — már eleve fogadott metszőket
kivel a mészárosnál tehenet is vágattak. Mindezt azonbarfnem
a rabbi ellenére tették e disszidensek - sót a sakterAöteleztek hogy bizonyítványaival megjelenjék a rabbi előtt, minek
az eleget is tett.
| *
Az elöljáróság levelére azt felelte a rabbi, hogy nincs oly
helyzetben, hogy a felszólításnak eleget tehessen. A SulchanAruch szerint csakis engedetlen és tudatlan, valamint vallás­
szabványait sértő metsző vágása tiltható el. Az illetőnek pedig
kitűnő bizonyítványai vannak, előtte megjelent, tehát elég
ha engedélyi nem adott neki a vágásra, vallási tilalmat nincs
joga neki ez esetben a metszőre kimondani. 1870 nov. n.
A disszidensek győzelmüknek tekintették e levelet ámde
a rabbi magára haragította vele az elöljáróságot. Egyszerre fel­
hangzott a jelszó: lám, igaza volt a kongresszusi képviselő­
nek. Popper József dr.-nak, a rabbik sok helyen megzavarják
a nyugalmat I
1
Egy hétre reá a disszidensek egyik vezető tagjának leánya
születik. A pap hivatalos értesítést kap az elöljáróságtól, mely­
ben figyelmeztetik, hogy csak azon újszülött leánynak’ adhat
nevet a templomban, amely gyermek apja erre engedélyt mutat
o a hitközségi pénztárostól. A november húszadikán hozott
határozat éle természetesen az újszülött atyja s egyszersmind
Valamennyi disszidens ellen irányú^. Ezt már abból is láthatjuk
hogy ugyanakkor egy listát készítenek a kántor számára, amely
nevek viselőit nem szabad a tórához szólítani.
Tehát a »I<irchenzucht
,
*
az egyházi fenyítés egész virágá­
ban indult meg a pap nélkül, sőt annak ellenére 1
A pap tényleg kezdettől keidve félő szemmel nőtte az
elöljáróság igyekvését s a másik párttal rokonszenvezett.
A hitközségnek jól meggondolva írt. Három napig krtottl ‘
■
míg a választ megadta. Ezen, idő alatt eldőlt a hrtközség~egv____
jegének sorsa. Ugyanis a levél ^tele után, az újszülött a tkjánál!
kívánságára kiadott amul> lúCáfaTos bizonyítványt arról november huszonkettedikérv — hogv a leánvnévaddsnák a s~er
fáshoz szorosan hozzátartozik az atya lóra éld szólítasz. Ezer
bizonyítvánnyal az apa Lakatos Imre jászkerületi helyettes­

kapitányhoz megy s bepanaszolja a hitközséget és rabbit, hogy
öt vallásának szabad gyakorlatában akadályozzák, nem engedik
a szentség elé (tóra elé) járulni és leánygyermekét az egyház
kötelékébe felvétetni. — A kapitány rövid úton hivatalos iratot
küld a rabbihoz, melyben elrendeli, hogy a leánynak az eddigi
szokásos módon, azaz tórához járulással kapcsolatban név
adassék. (Jászker. kap. hiv. 1843/1870. szám.)
Ezen rendelet birtokában megírja válaszát a hitközségnek.
Ezúttal erélyesen és kimerítően : a hitközség rendeletének nem
engedelmeskedhet. A tóraeléjárulás vallásos kötelesség, mely
elé gátat ó, pap, nem vethet senkinek, még kevésbé annak, ki
leányának zsinagógái nevet akar adni. Ha anyagi követelése
van a hitközségnek valamelyik fél ellen, — tessék azt vele
elintézni. — de a papi állást erre felhasználni nem engedi.
Hogy pedig a kántornak — mint értesült — valamilyen listát
adtak volna át, amelyre írt tagok a tóra elé nem szólíthatók
lennének, — ez ismét oly nebáki, oly csúfság, melyet nem hagy­
hat szó nélkül, melyet még rabbikollégium sem engedhet meg
magának : embereket kizárni a vallásos élet keretéből. Fel­
szólítja a hitközséget, hogy ezen rendeletét vonják vissza,
különben ó lesz kénytelen az elöljáróság ellenében kimondani a:
átokbahclyczéstAm ő ezt nem akarja, békét akar. 1870 nov. 24.
Ezen levél megérkezte után tomboló erővel tört ki a vihar.
Nem tudták mire vélni, hogy miért ír ily erélyes hangon a rabbi,
mígnem köztudomású lett, hogy már megérkezett hozzá a kapitánvság levele, mely teljesen a disszidensek malmára hajtotta
a vizet. Most már Büchler nyíltan azok mellé állott, mert a
hatóság védelme alatt valónak vélte ügyét. Az elöljáróság
tényleg nem tehetett semmit. Világosan írt a pap, igazsága tuda­
tában. A gyűlésen, melyen a válasz közöltetett a legelkeseredettebb hangok hallatszottak a másik.yárt és a rabbi ellen. A leve­
gőben úgvis ott élt országszelte a kettészakadás, a szétválás
gondolata f a gyűlésen már hallatszottak hangok, hogy fordul- jarwk Popper • József dr.-hor orvoslásért, ki kiváló tagja a
ha’iió zsidóságnak és papellenes erzelmü.
Tényfeg ezekben a napokban ír át Popper a városnak, hogy
ól a megalakult XVI-ik községkerület elnöke és minden izrae­
lita felekrvreti ügyekben felmerült vitát ő h3zzá irányítsanak.

Most azután a helyzet megfordult! Az eddigi disszidensek
az egész vonalon győzedelmeskedtek. A jászkerületi kapitányelrendelte az elöljáróság tilalmának semmibevevését; a rabbi a
közte és az elöljáróság közötti ügyben felülmaradt ; — Brünauer
Dávid elnök látta, hogy az ő helyzetük tarthatatlan, nekik kell
a hitközség keretéből kilépniük, vagy békés úton belenyugodni
céljuk nem sikerültébe.
A békés megegyezés lehetetlennek látszott. Többen megfo­
gadták, hogy azon templomba nem járnak többé, a rabtyt nem
ismerik el rabbijuknak s kilépnek a község kebeléből. A pap
emberei viszont elfoglalták régi helyüket a templomban, köve­
telték az elöljáróság lemondását.
1
Az első lépés a szakadáshoz az volt, hogy a papellenes tábor
külön istentiszteletre gyűlt és Reik nevű hitközségi tag kitaka­
rított árúrakiárát bocsájtotta e célra rendelkezésre. Itt rendes
minjannal imádkozott ezután egész addig, mígnem új templomot
építenek. Ezek azt követelik, hogy két tórát adjanak ki a régi
templomból számukra és egy szombat este tényleg erőszakkal
hoznak ki a templomból tórákat. Közben új anyakönyveket vesz­
nek és a minisztériumból is kérik ennek a mozgalomnak jóvá­
hagyását. A papellcncsek csatlakoznak a kongresszusiakhoz, a
pappártiak a status quo ante-csuporthoz. Ámde a régi elöljáróság
még mindig nem mondott le. hanem minden úton-módon igye­
kezett a pap pártjának és magának a papnak is kellemetlenséget
csinálni.
I
Talán nehezen is ment a szakadás, avagy talán mielőtt
lemondott az elöljáróság, még egyszer döntő sujtást akar mérni
az ellenfélre, — a rabbit meg akarta fosztani állásától. Minden
lehetőt elkövetett, hogy kezéből kivegyék az anyakönyveket,
de nem ment ez semmikép sem. Az anyakönyvtazetöi állást
a törvény’ meglehetősen védte, hiszen ez egyik szerv a katonaáiiításra kötelezettek előállítására 1 Ha ez nem sikerült is, a rabbit
mint anyakönyvvezetőt kiemelni állásából, — úgy kikezdték z
rabbi, címét, melyet már régen, állásíoglalásán.-fk harmadik- esz- •
tendejében, kifogásoltak. Ugyanis ők a Geri.^er főpölgári biztos
által-összehívott bizalmas értekezleten, Löav Lipót által kidol­
goztatott szervezeti szabályzatban foglaltakat követelték a rab­
itól : érettségi bizonyítvány! és bizonyos modem héber tudáso-

fiO

kát igazoló okmányokat. Tudták, hogy ezzel nem rendelkezik
rabbijok. Az első nyilvános gyűlésen, melyen újra felidéztettek
a regi ellentétek, határozatot hoz a község, hogy őt tdajjant-nak
alkalmazza heti S forint fizetéssel. (Izr. hitk. elölj, ülés 152/S71.)
Ilv szavakba burkolta az elöljáróság a rabbiságtól megfosztó
határozatot ! Ezen idő alatt kimondhatatlan sokat szenvedett
a rabbi kvalifikálhatatlan nyugtalanításoktól. A rabbi nagyon
értette, hogy mit céloz e levél, de szándékosan félreértette és
megköszönte, hogy öt rabbiállásán kívül dajjannak is alkal­
mazzák, ilyenformán akarva segíteni az ő szorult anyagi hely­
zetén. ö ez állást, mely az elöljárók humanizmusát igazolja —
elfogadja.
Ür fizesse meg önöknek /dsrfgnA-rtf
*
f.9 kívánsággal
zárja levelét. (Izr. anyakönyvi iktató 110/871 szeptember 17.)
A finom gúny nem tévesztette el hatását. Am az elöljáróság időt
akar nyerni az események előkészítésében s durván válaszol a
rabbinak. Felszólítja a rabbit, hogy 8 nap alatt világos választ
írjon dajjanná történt megválasztását közlő iratukra, mert előbbi
levele kétértelmű volt. Egyben felszólítja őt az elöljáróság, hogy
többe a rabbi elmet ne haszndlja, mert dajjan-nak választották
meg. (Jászb. izr. hitk. jegyzők. 158/1871 szept. 22.)
Dacára a mélyen sértő hangnak, melyben a hitközség átirata
tartva van — írja Büchler —, arra azonnal válaszol. Nem két­
értelműen, hanem világosan. z\. dajjan-állást elfogadja s elsején
a nyugtát el fogja küldeni. Ámde a rabbi állásról nem mondott le.
mely egyetlen lehetőség lenne ezen viszony megszüntetésére.
tehát a rabbi fizetésről szóló nyugtát is elfogja küldeni a pénz­
tároshoz : a papit és a dajjanit I Ezt ő világosan megírta. Ami
pedig a nevének írását illeti, azt nem a hitközség tanácsa sz?rint
fogja írni, hanem ezután így : Büchler Áron kerületi rabbi rs
dajjan. 113/S71 nov. 23.
Ezen levél után az események gyorsan gördülnek.
,
Az elöljáróság, úgy amint volt, kivonul a templomból és a
már említett raktárépületet használja imaháznak. Ez a helyiség
• a mai jzrncfrrr hirkúz'ségrclernr iskola tájékán volt, benn az ud­
varban. Elhatározzák az új templom építését, továbbá, hogy uj
. anvakönvveket vesznek. Popper Józsefet, a XVI-ik községkeruleti elnököt fölkérik, hogy ük a kongresszusi párthoz tartozó hit­
községet akarván alakítani, ebbéli .törekvésükben támogatta?-

91

sin.ik. Többé semmi sem tarthatja össze a két pártot. A pap min­
dent elkövet, hogy a minisztérium ne hagyja jóvá az új község
alakulását, de már hiába. Kezdik az új templom építését s ő kevés
hívével kénytelen hallgatni a híreket, hogy mind magasabbra
nőnek az új templom falai.
Ámde a dolognak anyagi hátránya is mutatkozni kezdett.
A kilépett tagok nem fizettek többé a régi hitközség pénztárába
< gyházi adót s így megállt a hitközségi gépezet vezetése, melynek
kormányához ezúttal Buck Gábor állott. A pénztár üres volt,
.1 pap járandóságát nem voltak képesek többé kiutalni. Míg a
kettészakadás előtt mint lekicsinyelt csekély összeg szerepelt a
papnak szánt dajjaiii fizetés, mely 7 forint vala hetenként, addig
móst az ő összes papi illetménye heti öl forintra rúg. Nyilvánvaló
\<>lt tehát, hogy a megmaradt tagok oly kevés számúak, hogy
inm tudják a község intézményeit felszínen tartani. Hozzái.irult még, hogy a vidéki fiókhitközségek is sorban elpártoltak,
l’gy.-zúlván csak Fényszaru és Kisér tartott ki a status quo hit­
község mellett. Az itteni tagok sem hajlandók többé a régi
t. inptomban hirdettctnicgybekclési szándékukat,mint ezahevesi
i.ibbival cgv ily esetből kifolyó pőréből kitetszik. Szóval a község
1 legnagyobb zavarok közé kerül.
Sajnálatos volt, amelytől azonban a küzdelem hevében
iáin lehetett visszaterelni a feleket, — hogy a dolog hír­
lapi polémiák által a nagj’ nyilvánosság előtt tárgyaltatott.
A hatvanhetes kiegj’ezés után alapított jászberényi újság,
•< «/<ís:Á’KHsrfg« nyitotta meg lapjait a hitközségi pörlekedé*• k előtt. Az 1S72. évi július havi egyik számban mindkét hit­
község vezetői nyilatkoznak, egymást okolva a történtekért.
A nyilatkozatok egyik pontjából kitűnik, hogy a rabbi nélkülöz,
If’ti 5 forint fizetésből megélni nem tud. Ez a bántó jelentés arra
torja Gyurka József jászberényi katholikus segcdlelkészt.'hugy‘a
r’’bbi szorult helyzetének javítására mozgalmat indít. Felhívja
1 közönséget, de különösen a rabbi tehetősebb hitsorsosait, hogy
minden erejükkel igyekezzenek segíteni lelki vezetőjükön. A lap
?-’frkesztője,jPásztor Ferenc, őrön-ael támogatja e mozgalmat,
ebben a íelekezetközi tolen iának, az emberek egymásvaló közeledésének alkalomny. Jsát l^tja. A mozgalom ered­
ménnyel jár s csak akkor szünteti
*
meg azt, midőn nyílt levél-

(

92

ben erre felkéri Pásztor szerkesztőt — maga a rabbj/A levél
igen szép ; nemes önmegtagadás minden szava, Isten akaratá­
ban való megnyugvás sugárzik belőle. Ercjerfies elolvasnunk ;
». . . Midőn a mindenható Istentől ezen z vatal viselésére ren­
deltettem, egyszersmind azon kötelezelíséget vettem magamra
— hivatásomhoz híven — némely éfetélvről leipondva, szűkölködést tűrni, egyedül Isten szavaiban búvárkodni, és hitsorsosairn lelkiüdvére felügyelni. És hogy valóban csekély fizeté­
sem mellett gyakran szűkölködést tűrni, és jóbarátaim áldozat­
készségét kellett igénybe^-enni : istenfélő alázattal viseltem el ;
de állásom méltóságát meggyalázandó, nyilvánosságra soha,
de soha nem hoztám volna ezt. És ha most a községi óvódások
következtében Ínséges állapotom napfényre hozva, bár nagy sebet
Utóit szívemen, de ezt is istenfélő alázattal tűröm, mint Isten bün­
tetését, dicsertessék az ő szent neve. — De a sebre gyógyító írként
hatott, látva, hogy a vallási gyűlölseg nagy fala ledöntetett, ember
embertársához közeledik, vele nyomor- és őrömben osztozni, és
valósulásához közeledik a prófétának következő mondata »lesz
egy idő, midőn Isten egy lesz, és neve egy
*.
És midőn tiszt.
Gyurka József úr ezen adományozást megkezdő, új életet ön­
tött a civilizált vallások ezen alapelvébe : *szcresd felebaráto­
dat, mint tenmagadat
.
*
Nem fogok megszűnni az Egek Urához
esedezni, hogy a testvéri tolerancia szelleme, melynek Gyurka
Józsel úr oly szép tanujelét adta, mindnyájunkat nagy tettekre
lelkesítsen . . .<
(
Ily módon lett híressé a húsz ívvel előbb betelepült jász zsidóság.
Büchler rabbi végső szorultságában Lifrsehitz Lipóthoz
fordul segítségért, ki tudvalevőleg az orthodo.x iroda legerősebb
támasza volt. Lipschitz megígéri támogatását, ha a község orthodoxszá alakni. Biiqhler megpróbálja úgy a jászberényi, valamint
a jászapátii és fényszarui hitközségek oathodox alakítását s e
céira a közvetítő irodától kellő számú blankettát kap. Lipsc’niU
egyik levelében azt mondja, hogy lcgfontosabb| hogy dr. Popp"
elveszítse rninjat ^faszságbaji s erre tórqkedjelj Büchfcr Bcrenyben.
az -nrthodox párthoz való csatlakozás nem volt
ínvére Bűcliler híveinek sem, mert hiszen egész világnézlet vá­
lasztotta el a herényi zsidókat a közvHitő indától. E község
kettéválása igazán csak helyi viszálykoJáson alapult és nem val"
i

93

lásos különbségeken. Nem is sikerül ezen terve s ezért a közve­
títő iroda biztató levelei lassanként elmaradoznak.
A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 26915/1S72.
-záinú rendelete megengedte, hogy hitközségek kettészakadja­
nak — hiábavaló'.volt tehát a rabbi ellenkező irányban kifejtett
mindennemű igyekezete.
Végre Büchler rabbi az utolsó lépésre határozta el magát
és feljelentést írt, úgy a jászkerületi kapitányhoz, mint a vallás­
ügyi minisztériunihoz Brünauer Dávid és elvtársai ellen, kik
elszakadtak a hitközségtől és nemcsak szertartásaikat külön
gyakoroljak, hanoii külön anya könyvel kezdenek vezetni. Ezen
b ljdentést július |ió elején adja be és felsorolja mindazon hát1 Anyókát, melyek
*
a kettéválásból származnak. Rámutat arra
.1 sajnálatos tényre is, hogy a hitközségi iskola is áldozatul esett
.1 viszályban s most egyik község sem tud iskolát fenntartani.
Rámutatott arra is, hogy a kerülethez tartozó zsidók, különösen
a vidékiek, ingadozván abban, hogy melyik községhez tartozza­
nak, ugyanazon apa gyakorta hol egyik, hol a másik hitközség­
nél jelenti be újszülött gyermekét, ebből kiszámíthatatlan jogi
fonákságok származnak. — Röviddel ezután a Kiskunhalason
'/ékelő jászkúnkerületi tanfelügyelőnek, Szász Károlynak is
l' lenti, hogy két év óta szünetel az iskola, a gyermekek tanítás
nélkül állanak, hívja fel tehát a tanfelügyelő a helybeli zsidókat,
hogy együtt iskolát emeljenek.
A minisztérium már augusztus hóban leküldi az iratokat
.1 kerületi főkapitánysághoz, részben, hogy ha lehet békés elinté­
zést nyerjen az ügy s a két község egyesüljön, részben pedig,
h í ez nem sikerül, mint első döntő bíróság lépjen fel ez ügyben.
A kapitányságnál igen sokáig húzódik az ügy. A kihallgatások
n 'pirenden vannak. Békés elintézésről szó sem lehet. Csakis azV
'••rgvalják, hogy mit csináljanak a rabbi fizetésével? A kevés
f 'Egál maradt község nem képes,kiszolgáltatni a fizetést, az új
kézség pedig nem akar hozzájárulni, mert ők már új anyakönyi v,,zetőt választottak előbb Reich Zsigmond, majd ennek mejj
Megcdése után Silberstein Sámuel személyében. Az új községr -k nincs többé semmi köze minden más közösséghez, mert öí
templomot is építettek, melyet a pesti főrabbi dr. Kohti
•"imuel avatott fel ünnepélyesen számukra. r-~ ;

A jászkerületi kapitány előtt megjelent felek egyikének
irataiból sem lehet megállapítani pontosan, hogy a rabbinak
mennyi fizetése van. Pedig ez volt a kerületi kapitány előtt a
legfontosabb kérdés, mert csak az esetben akarta kimondani a
szétválást, ha a régi hitközség intézményei meg nem inognak,
így első sorban a rabbi ellátása zavartalanul történik-e ?
A kapitány hivatkozva a minisztérium 19010. sz. rendele­
tére, mely szerint a szétválás miatt felmerülő vitás ügyek elin­
tézésével és végrehajtásával ő (Szivák Imre) bízatott meg, tehát
joga van a hitközség összes iratait bekívánni, úgy a jegyzőköny­
veket, mint a pénztárkönyveket elhozatja s abból akarja meg­
állapítani a rabbi illetményeit. Ámde a 4750/73. sz. végzéséből
azt olvashatjuk, hogy sehol semmi nyoma a hitközség és rabbija
között kötött szerződésnek.
Ez volt a rabbi ügyének perdöntő mozzanata. A kettéválást
kimondták. A kongresszusi község anyakönyvvezetése a polgár­
mester hatásköre alá helyeztetik a törvény alapján. (Rendeletck
tára 1871. évi folyt. 2. pont.)
A régi község, mint status quo izr. hitközség szerepel, az
újnak neve : jászberényi egyesült izr. hitközség.
Ez után következnek a visszafejlődés évei. A tényleges kivá­
lás már iS;i-bcn megtörténik, midőn a tórákat elviszik a temp­
lomból és külön istentiszteletet rendeznek, ám hivatalosan csak
egy-két év múlva mondja ki a minisztérium megbízásából a
jászkerületi kapitány.
Tizennégy éven keresztül állott fenn két hitközség Jászberény
város területén. Ezen idő alatt a két párt között a legszélesebb
ür tátongott. Míg a régi együttlétnél hangos összecsapásokban
nyilvánult meg az ellenszenv, most a különválás ideje alatt halk
gyülölség fejlődött ki a pártoskodók között. Egyik sem kereste
volna fel a másiknak templomát ! Gyermekeiket óva intették
a másik gyülekezet gyermekéitől, de még jobban templomától.
Nem volt oly szerve a vallásos élet megnyilatkozásának,
mely meg ne sínylette volna a szétválást, ha ugyan nem pusztul!
teljesen bele.
Az utolsó egységes együttlét 1S70 június kilencedikén volt
gróf Batthyány Lajos cxhumáltatása napján tartott ünnepélye'
gyászistentiszteleten.
. .

?
1
.
;
!
j

95

Legelőször is az iskola esik áldozatul. A tanítókat elbocsát­
ják, kötelezettség irányukban semmi sem volt, miután nem vala
,iz iskolának hitközségi jellege. Ezek eltávoznak s egyik hitköz­
ség sem gondolkodik a gyermekek neveléséről. A gyermekek egy
része a városi iskolákba jár,sok pedig,különösen a felsőbb osztály
1x-liek jó része egyáltalán nem látogatja az előadást.
Több szülő kérésére ismét a városba jő immár harmadszorra
]>ltt»ien/elti Fülöp és magániskolát nyit. Eleinte a normáliskolai
növendékeknek is a pap ad hittani osztályzatot, később maga
Blumenfeld tanít hittant is.
Vele egyidejűleg Weiner Simon főelemi tanítónak is van
magán elemi iskolája, hogy a meglehetős nagyszámú izraelita
növendékek mégis zsidó nevelésben részesülhessenek. A hitközség
ugyanis tetemesen növekedik. Míg a kongresszus idején 87 csa­
lád van Berénybcn, összesen mintegy 50 elemi iskolai növendék­
kel, tíz évvel később 131 család 814 lélekkel, kik közül xi9gyermek 12 évig terjedő tanköteles és 12—15 éves 4S fiú és leány. Az
emelkedés rendkívüli nagy azért, mert az előbbi adat a tényle­
ges növendékek számát mutatja, míg az utóbbi a tanköteleseket.
A közbeeső idő alatt sokat javul ugyanis a magyar közoktatás.
Az oktatásügy rendezése már-már mutatja hatását és Szdsz
Károly tanfelügyelő munkásságának jótékony hatása immár
mutatkozik. Sajnos, a helybeli zsidóságnak épen akkor nincsen
i-kolája, mikor a kerületi iskolákat újjászervezik. Szász Károly
iS;i-ben bocsájtja széjjel gyönyörű perspektívát nyújtó terve­
zetét, megküldi ezt a rabbinak is miheztartás végett, de iskola
hiányában mit sem tehet a hitközség. • Mindkét párt /iövendékeinek nagy része Blumenfeld iskolóját látogatja, hol a szegényebb növendékek ingyenes oktatás­
ban részesülnek és a pap tanúsága szerint (1S75 december 13.) a
héber oktatásban'is kellő sikerrel taníttatnak.
.
A városi iskolában levő növendékek pedig kétfelé is jártak-__
hittanra. Az új hitközség tagjainak növendékeit az új metszd —
'anitotta, ki egyszersmind anyakönywezetőjabbihelyettes volt,
•
1 régi község növendékeit bizonyos Stern Sámuel nevű tanító,
--------;*ag pedig a templom helyiségében.
*
I
Blumenfeld a város részéről igen messzemenő támogatás- ’.áy - .
■ r?.n részesült, miután növendékei között sok a keresztény-----

*)6

is és még ezenfelül ő volt, ki az első óvodát állította fel a
városban.
A városi gyűlés dicsérő szavak kíséretében fűtőanyagot
szavaz meg neki (3300/1S73. tanácsülési jk.). Majd engedélyt
kér, hogy a városi kőpince-kocsma üres helyiségében taníthasson,
míg megfelelő iskolahelyiscget kap. Megadatik neki (u. o.
593 S74). Majd a városhoz fordul, hogy a helységben fennálló
zugiskolákat zárassák be. Ez a beadvány főként Steril Sámuel
ellen fordult, aki hittanon kívül, idővel, minden tantárgyat taní­
tott. A város utasította a hitközséget, hogy zugiskoláját zárja
be. Stcrn Sámuel erre folyamodik, hogy magániskolája nyilvá­
nosságot nyerjen s addig, míg elintézik ügyét, taníthasson.
(619/1S74. tanácsülési jk.). Blttniciifeld igen ügyesen nyeri meg
a jász tanácsosok kegyét; minden tekintetben támogatják őt
erkölcsileg és anyagilag. Minden egyes alkalomból meghívja
őket vizsgájára, hova küldöttséget jelöl ki a tanács. (2629/75
u. 0.) A tűzifa iránti kérése évről-évre teljesítve lesz.
Blumenícldnek itteni működése azonban csak addig tart,
míg megnyílik a hitközség elemi iskolája. Ennek előkészítése
évekre terjedő hosszú munka volt, mígnem mindkét párt tagjai
belátták, hogy a gyermeknevelés ügyét nem szabad teljességgel
elveszni hagyni.
Büchler rabbi volt az iskolaügy propagálója, midőn a temp­
lomi szószékről és társadalmi úton igyekszik a szülők szívében
fölébreszteni ez iránti szent kötelcsségérzetüket.
Ű eleinte egy Talmud-Tóra-egylet alakítását vette tervbe,
mely intézménv célja lenne az ifjúság vallásos ismeretének
-emelése. A szétválás korában tényleg végtelen szomorú képet
nyújtott a hitoktatás. Ebből a korszakból való hitközségi tagok
teljességgel járatlanok az imakönyvben, annak kezelésében.
Tíz év alatt akkorát sulyedt a betínvi zsidóság vallásos állapota.
~ amilyet az országban talán egy hitközség életében sem találunk.
A naponltai istentisztelet csaknem teljesen szünetelt, a metszők
íeííigyelet nélkül, önkényesen jártak el minden téren;-a gimna//tmi növendékek nem látogatták pontosan sem a kongresszusi.
1 a status quo izr. hitoktatást. A legfőbb ideje volt már u
' .Imud-Tóra-egylet életbehívásának.
)
■r A Talmud-Tóra-egylet 1S79 április 24-ikén alakult, a királ'"1

pár ezüstlakodalmának napján, kimondottan azon örvendetes
ünnepnap emlékére. Címe : »Der Jászberényer Talmud-ToraVercin.# Célja a helybeli izraelita gyermekek hitoktatásának
ápolása és annak alkalmazott hitoktató útján való ellátása.
Később, midőn bevételeiket nagyobbítani akarták, az egylet
hatáskörébe felvették az elhalt tagok lelkiüdvéért való misnajjoth
olvasást is és ennek kapcsán a rabbanan-kaddis imádkozását,
mely bizonyos, az egylet pénztárába fizetendő összeg ellenében
az egyleti elnök, avagy helyettese által történt. (Az alapszabá­
lyok i., 2., és 3. §-a). Az egylet bevételei közé tarpoztak a fel­
vételi díjak, évi tagságdíj (1 írt 20 kr. havi részletekben fizetve),
önkéntes adományok, a növendékek havi 30 kr.-nyi tagdíja,
mely alól szegény növendékek mentesek, végre nem tagok gyer­
mekeinek beiratkozási díja, mely 50 kr.-ban állapíttatott meg.
Tagja lehet férfi és nő egyaránt, de szavazati joga csak a férfiak­
nak van. Az egylet vezetését 11 tagú bizottság végzi az elnökkel
az élén. Bizottsági gyűlést minden negyedévben, közgyűlést
évenként egyszer, lehetőleg április 24-ikén, őfelségéik házassági
évfordulásának napján, tartanak. A választott elöljáróság meg­
bízása háromévenként jár le. — Az egylet megalakult 50 taggal.
Meg a környékből is akadnak pártfogó tagok. Büchler rabbi
huzgólkodik, hogy minél több tagot gyűjtsön. Az első felhívás
l’nrim napján kerül a hitközségi tagok kezeihez, miután a meg­
előző szombaton hosszabb beszédben hívtja fel hívőit a pap,
gyermekeik vallásos nevelésének komolyabbá vételére : tEbredjetek, ébredjetek, atyák és anyák, hogy eleget tegyetek a szülők
szent hivatásának ! Ót tételt állítok elébetek és ezt megfontolva,
lehetetlen, hogy e szent ügy mellett közömbösen álljatok, i-ször :
Gyermekeink gondját viselni szent kötelességeink. 2-szor:
Gyermekeink jó nevelése a mi dicsőségünk. 3-szor : Gyermekeink
sorsa gyakran mitőlünk veszi eredetét. 4-szer : Gyermekeink
tettei és cselekményeiért gyakran mi vag\-unk a felelősek. 5-ször ;
Gvcrmekcink jő erkölcsi vigasztalás a háláiban v . stb.« Érdekes,
b^gj-a-beszedet magyar nyelven tartotta?^ akössxes TalmudTőra-jegyzökönyvek, körözvények, számadások német nyelvűek.
alakuló gyűlésen választanak elnököt Büchler rabbi szeméLyebcn és még nyolc bizottsági tagot. Buck Gábort, Brünaucr
Sámuelt, Grün Jakabot, Moller Sámuelt, Schöly ' Jakabot,
ÍV Káinja; A /údók kiekfmléM a Ji&aAfban.

_____ ____ —

-__ 7-- ____

98
Lemer Jakabot, Kohn Ignácot, Silberstein Sámuelt. Majd hat
nap múlva súrlódások után kiválik Buck Gábor, mire fölemelik
a bizottsági tagok számát még néggyel : Lippe Simon, Schlösinger Móric, Hóchhauser Emánuel, Weisz Móriccal. Eleinte
üléseket igen gyakran tartanak, hogy kellőkép szervezzék az
*
egyletet. Már május negyedikén elhatározzák, hogy megvalósít­
ják a szent célt és berendezik a Talmud-Tóra-iskolát. Annál
is inkább, mert egy alkalmas tanító jutott kezük ügyébe. A meg­
nyitás június elsején történik ; 12 irtot fizetnek a tanítónak
havonként, ki naponta, délelőtt 10-től 12-ig és délután négytől
hatig tanítja a gyermekeket, a városi iskola előadásai után.
A szolga havonta 1 (egy) forintot kap. — Hogy miért tört ki
,1 súrlódás a szép hivatással és buzgó munkakedvvel megalakí­
tott <-g\let kebelében, nem tudhatjuk. De már a harmadik
ülés meghívóját aláiratlanul küldi vissza Buck Gábor. A rabbi
mcgér'-zie, hogy ezen szerv : a gyermekek hitoktatása, egyfor­
mán .ondját képezi minden szülőnek, akár status quo, akár
koiigie‘szu>i zsidó az. Es vágyai képzeletében úgy remélte és
látta. lágy ez az alakítandó Talmud-Tóra összehozza a két
liitköz-ég tagjait és majd ez megteremti az általa úgy óhajtott
egt'cget. A két hitközség tagjai között már elült a gyűlölet
haragja ; inkább csak dac és a külön templom tartotta őket
távol. Társadalmi érintkezésben némi közeledés volt észlelhető.
Cirkumciziónál mára kongresszusi párt is gyakorta igénybe vette
a rabbi közicműködését. Nem ugyan a templomban, hanem az
újszülött otthonában. Nemes idealizmus vez< tte a rabbit minden­
kép igyekezetében. Ezidöben 48 fiú és 57 leány volt izr. tan­
köteles Ia-zberényben és bizonnyá^ fájt is a rabbinak, hogy
iz.- k 1
'.‘tás nélkül nőnek fel. A Blumenfeld-féle magánisko­
lában ig. n le ves tanóra fordíttatott a hittanra. Es oda is kevés
z<idó gy-.rnuk járt. Inkább a Dávid János igazgató-tanító veze­
tése alatt .'"ö városi iskolát látogatták a zsidói növendékek i>-Azért kellett a Talmud-Tóra-iskolát sürgősen mifcnvitni. Már
at eLő napokban harmincnyolc szülő küld összesen 58 gyer­
meket. fiút ós leányt is, Talnmd-Téirába, kik fizettek havi 17 Jrt
40 kr. tandíjat- Ezeken kívül voltak a tandíjmentesek. E be­
vétel a növendékek szaporodása után rövidesen 22 frt 50 kr.-ra
nő. Hogy mmnyi volt a tandíjmentesek száma és hogy hány

99

szülő nem Íratta be egyáltalán a gyermekét, - azt most mar
nem állapíthatjuk meg. A fizető növendékek nsugtája azonban
megmaradt és így elég képet nyerhetünk az intézmény műkö­
déséről. Helyiségül a templom női osztálya szolgált ; a régi
csizmadia-céhház nagyterme tehát nemcsak templomul, hanem
iskolául is megfelelt. Leányokat azonban inkább Blumenfeld
iskolájába járattak, hol kézimunkát is tanulhattak. A hitköz­
ség tagjai meglehetős szeretettel karolták fel az új iskolaügyet.
Az első hónapban a rendes 5 frt tagságdíj, 22 írt 50 kr.-nyi
tandíjon felül 7 frt 20 kr. önkéntes adományt tüntet fel az el-zámolókönyv ; tehát összesen 35 frt bevételük volt. Nem nagy
összeg. De tekintve, hogy a tanítónak 12 irtot, szolgának 1 irtot
fizettek : az egylet elég szilárd alapokon nyugodott. A tanító,
more patrio napokat evett a szülőknél.
Az új iskola tehát megnyílt. Tíz évig nem volt egyáltalán
zsidójellegű iskola a nyolcszáz zsidó lélekszámú városban, a
'/.ülők egyenctienkedése folytán. Ámde Büchler rabbi nem
állott meg félúton. Augusztusban gyűlést hív egybe, melyen
< Ihatározzák.hogyaszépcn működőTalmud-Tóra-iskolát kiépítik
rendes, nyilvános zsidó iskolává. Nyílt felhívást intéznek mind­
két hitközség elnökéhez, hogy keressenek módot a normáliskola
á lállításához, valamint annak kiadásaira fedezetet keressenek.
A kongresszusi pártból való Lvitner Kálmán örömmel fogadja
'/. eszmét é< rro-jpróbálkozik a lehetetlennel a két párt egyesí­
ti-.ével. Az G t \ j.i'ól örökölt vallásos kedélye nem tudta felfi'gni, hogy az ősi zsidóság megőrző és továbbfejlesztő iskolát
he támogassák egyesek személyi gyűlölködő okokból. Hogy az
iskola üdvös voltát kézzelfoghatólag bizonyítsák, augusztus
végén évnegyedes vizsgát tartanak a Talmud-Tórában, melyen
•1 növendékek igen szép előmenetelt .tanúsítanak. Leánj’ok a
heber olvasásban és bibliai történetben, fiúk a biblia fordításá■’ >n és liturgiába^. A vizsga délutánján közgyűlést tart az egy• t. melyre az rmniár 67-r- felszaporodott, tagok nagy számmal
lennek el. A gyűlésen Leitner Kálmán meleg, szívből fakadó
■zav.tkkr. réri a helybeli zsidókat, hogy állítsák fel az elemi isko-t. Hog- rre uz itteni nag\ számú zsidó növendék^ fizetendő
' '-ndijálx elég fedezet van, — megnyugtatja a kételkedőket.
Sőt a jövedelmek nagyobbitá=ára ajánlja, Imgv r.'iűdkét
7*

*

100

,’zr. hitközség megkerestessék a levágandó tehenek után dara­
bonként 2 frt beszedésére, mely összeget fordítsák az iskolaalapra.
Az indítványt elfogadják, a községek megkerestetnek azonos
tartalmú, a zsidóságnak mindnyájunk előtt szent jövőjét han­
goztató levelekkel. A várt eredmény ezúttal elmarad. Az elnökök­
től visszajött irat úgy véli, hogy a két község jelen helyzete lehe­
tetlenné teszi egy közös iskola szervezését. Tehát ismét ez okozza
a bomlást. Először ez szünteti meg a szépen működő iskolát
1869-ben és most tíz év után ez a civódó szellem teszi lehetetlenné
az újraébredést.
Pedig már helyiséget is kaptak a városi iskola épületében,
miről a polgármester értesíti a Talmud-Tóra-cgylctct. Köz­
ben lemond a tanító és új ember után kellett nézni. Meg is talál­
ják Stricker Ármin vizsgázott normáliskolai tanítóban, kit egy
szemesterre felvesznek ugyancsak 12 frt havi fizetés és koszt­
napok ellenében ; Stricker a szept. 11-iki gyűlésen személyesen
megjelenik, bizonyítványait bemutatja és őt azonnal akceptál­
ják. ö azonban lakbér nélkül nem hajlandó vezetni a TalmudTóra-iskolát, mire elhatározzák 18S0. évi februárban, hogy fél­
évenként 10 forint lakbért szavaznak meg az új tanítónak. Es
miután különben is sok a kiadás, a két község súrlódása folytán
csökken a bevétel, programúiba veszik az egylet új hatáskörét:
a kegycletápolást. Ez valamivel javított az egylet anyagi hely­
zetén. Tudniillik elhalt tagok, avagy tagok elhalt hozzátartozói
után »rabbanan-kaddis«-t, gyászimát mondatnak az elnökkel,
melyért megfelelő összeg fizetendő az egylet pénztárába. A tagok
örömmel fogadják Büchler rabbi önzetlen ajánlatát, mellyel saját
mc/ékjövedelmcinek egyikét áldozza fel az egylet kedvéért.
Ámde nem tesz le a gondolatról, hogy a Talmud-Tórát kiszvlesbítse és eh mi iskolává alakítsa át. Ha az ő ereje gyengének
mutatkozott is erre, de már felnőtt a fiatalabb nemzedék. Azok,
akik már gyermekkorukat együtt töltötték s nem különböző
helvségeklx’J vándoroltak be, nem. idegenkedő, ellenségei iudulattal viseltettek egymás véleménye iránt s közt^yekben nem
egyéni éi vénvesülés, hanem A szent célokért való •'szeíogás volt
mindenben ideáljuk. Ezek a fiatalok veszik kéz' >e az iskola­
ügyét s azt sikerrel megoldják s ezek fogják elsim :ani a két hit­
község tagjai közötti ellentétet is és végre egyesítik a kongresz-

101

szusi és status quo hitközséget. Pár esztendő céltudatos munkája
volt ez, de a békítgetés munkája alatt sikerült kioltani a lelkekből a kölcsönös gyűlölködés lángját s helyette elplántálni a
fejlődés csiráját !
A község már áhította a nyugalom és békesség idejét.
Az anyahitközség viszályát a kerületi községek is megsínylették.
A monostori hitközség Gyöngyöshöz csatlakozott. A fényszarui
zsidók között is kiütött a viszály. Blumenthal Lázár külön saktcrt fogad. A jászladányi község nem akart saktert alkalmazni.
A íelsőszentgyörgyi sakter, Müller Joachim otthagyja községét.
A jákóhalmai pedig erkölcstelenül viselkedik. Az árokszállási
elnök, Krohálber hívja a papot, mert Steiner Eduárd sakter ellen
suk a panasz. A jászkiséri hitközség azt vallja, hogy ő csak három
évre csatlakozott a rabbinátushoz. Majd teljes civódás üt ki a
jászladányi,község tagjai között. Alsószentgyörgyön is kiüt a
zavar azon kérdés körül, hogy vághat-e Schönfeld Ignác.
Egyszóval a fejetlenség teljes, a nyugalom utáni vágy álta­
lános.
Az »Egycsült izraelita hitközség
*
xS"2-ik évben június
zi-ikén kezd külön anyakönyvet vezetni. A hitközség elnöke
Briinaticr Dávid, anyakönyvvczető-hitclcmző Rcich Zsigmond,
ki már előbb 1871 októberében alkalmaztatott az akkor még
együttlevő hitközségnél előimádkozónak. Majd három évi műkö­
dés után beteg lesz, később elhal s helyette Braun Ignác műkö­
dik pár hónapig. Rcich Zsigmondnak egyetlen szaváért sok bor­
sot törtek orra alá, mert az anyakönyvben ily bejegyzést talál­
tak nála »az újszülött kercsztelcs előtt meghalt.
*
Természetesen
inegeredt a gúny áradata ellene, hogy a község gyermekeit
’schemad
*
felé viszi valóban. Majd Silberstcin Sámuel hitelemző
vezeti az anyakönyveket egész 1880-ig. Eleinte Silberstein tűr­
hető viszonyban van Büchler rabbival, együtt buzgólkodnak
•' Talmud-Tóra felvirágoztatásán : a rabbi mint elnök, emez
mint jegyző, utóbb igen elhidegült a viszony közöttük
*
Állítólag
'ilbcrstgyi, összeadott törvénytelenül oly’ házaspárt,-hol a nő
ozvegyasszony, de még le sem telt a köteles várakozási.idő, sőt
áldott állapotban volt. A rabbi véleményt kér kartársaitól és
*33 rabbi véleménye alapján aszerolja Silbersteint. ö utána
1880-ban Kiéin József az anyakönyvvezető, sőt rabbihelyettes.

102

Kiéin a gimnáziumban is tanít hittant Büchlerrel egyidejűleg.
Szóval a hitoktatásnál is elkülönödtek a növendékek. A gimná­
zium iSS5/’86-ik évi Értesítője szerint Büchler heti 3 órában és
Kiéin József heti 2’2 órán tanít. Ekkor 49 zsidó növendék volt.
A következő évtől kezdve már csak Büchler szerepel az
Értesítőben.
A szegénysegélvző egylet is megszenvedte a község szétválá­
sát, amennyiben a tagok között keletkezett súrlódás csaknem
veszélybe döntötte a jótékony intézményt. Elhatározta ugyanis
néhány tag, hogy, az egyletet fel fogják oszlatni, megbuktatva
a jrlettlegi vezetőséget, mely jobbára a régi hitközség tagjai közül
kei tilt ki. A közgyűlésen tényleg sikerült keresztülvinni ez in­
dítványt. Jó szerencse, hogy a hatóság megsemmisítette a köz­
gyűlési határozatot. (Tanácsülési jk. 601/1875. sz.)
Maga az új község is anyagi zavarokkal küzdött és a város­
hoz fordul 400 írt évi kultuszsegítségért, de a tanácsosok csak
meghallgatják a kérvényt, bővebb tárgyalás alá nem veszik
(2S35 1874. u. o.).
*
Két esemény okozott fordulatot a kettévált hitközségek
életében. Első az elemi iskola megnyitása, másik az anyakönyvi
kerületek országos rendezése.
Az elemi iskola megnyitása teljesen magánvállalkozás volt.
Azon fiatal hitközségi tagok munkája, kik helybeli szülők gyer­
mekei, felsőbb iskolákat végeztek és szomorúan látták a hely­
beli Zsidóság óvódását. Sajnálattal látták, hogy a legkisebb
izraelita hitközség is erősödik intézményben, fejlődik befo­
lyásban, tekintélyben, csak az ő hitéletük mutat szomorú képet.
Ezen fiataleryberek — jobbára jogászok — részben letelepedve
itt. részben csak haza-hazajárogatva, őszintén óhajtották a hely­
beli zsidóság egyesítését, fejlesztését, művelését. Ezek közül való
volt Buck Zs^gmond cs Lippe Vilmos, továbbá e társasághoz
----- tartozón Ballai Lajos és még néhányan. Különösen Lippe és
Buck voltak az egyesítés előkészítői. Néhányan a legnemesebb
igyekezettől sarkalva, kezet fogtak és saját anyagi és crRölcsi
íclelősségük^jiskolaépületct béreltek — később vettek —, tanítót
— alkalmaztak, az államtól nyilvánossági jogot nyertek. Tanítóul
néhány próbálgatás után, Ohrenslcirt Henrik okleveles tanítót
alkalmazzák,-ki állását elfoglalja az iSyp/So-ik tanévben. Ez volt

103

az első lépés a hitközség fejlődésében. Az iskola megnyitását
eleinte kétség kísérte, de nemsokára teljes siker koronázta. Külö­
nösen, midőn Ohrenstein elhívja maga után Jászberénybe az
egri ortodox izraelita elemi iskolából kolléganőjét, Gottesinann
Johannát. Az iskola oly közmegelégedésre működik, hogy két­
évi fennállása után teljesen kiszorítja az itteni magániskolát,
a Blumenfeld Fülöpét, aki i8Si-ben tényleg a Felvidékre, Pribócra költözik s az állami iskolánál vállal hivatalt. Blumenfeld
Fülöp magániskolája nagyrészt zsidó gyermekekből állott. Lát­
ható ez onnan is, hogy ő akkor jő Jászberénybe magánintézetet
nyitni, midőn, 1869-ben, megszűnik a hitközségi iskola és akkor
távozik, iSSi-ben, midőn újból megnyílik a zsidó iskola.
Ohrciisclciii igazi zsidó szellemben nevelkedett férfiú volt.
Atyja, tóramásoló szófér, jesivára küldi fiát, hol tekintélyes héber­
tudásra tesz szert. Ámde a sok nélkülözés megérleli benne az
elhatározást, hogy tanítóképzőbe lépjen. Szepesbcn végzi el azt
és 1873-ban tesz képesítő vizsgálatot. Eleinte Liptószcntmiklóson, majd Apatinban tanítóskodik, honnan az egri ortodox izrae­
lita elemi iskolához kerül, hol három évig tanít. Innen kerül
Jászberénybe. Egerben működik vele egyidőben, ugyanazon
iskolánál Gottcsmann Johanna tanítónő is, kit a herényi iskolá­
hoz hív cl egy év múlva. Ez utóbbi gyöngyösi mütakácsmesternck a leánya, ki az egri katolikus képzőben tesz képesítőt.
Csak 3 évig működik helyben és Szilasbalhásra távozik.
Ohrenstein a lehetőség szerint szervezte az iskolát, a hit­
község lelki életébe belekapcsolta és így a »magánügy«-ből —
közügy lett, ö különben is élénk részt vett a község mozgal­
maiban, miután később a hitközség és chc'/ra jegyzője lett.
Ez az intézmény, az iskola, volt az egyesítés első lépése.
A második állami rendelkezés volt az anyakönyvi kerületek
szabályozásában.
_________ '_________________
Megjelent ugyanis 1885-ben az 1924-ik számú szabályren­
delet, mely megállapított a a hitközségek- teridetkőrét anya­
könyvi kerületekbe való beosztás alapján.
Jászberényt központnak tette meg a rendelet a jászsági
Mső járásban s megszüntette a kettős anyakönyvvezctcst.
Jóllehet, ha a felek külön kérelmezték volna, talán ismét enge­
délyezte volna a minisztérium a kongresszusi községnek a

101

külön anyakönyvvezetést, ámde már ekkor megérett a dolog
a békülésre !
A fiatal generáció mind hangosabban követelte az öregek­
től, hogy álljanak félre, mert ők vannak útjában a békének.
Végre 18S5. évi december hó húszadikán összegyűl mind­
két hitközség együttes közgyűlésre, melyen a polgármester ve­
zette, mint elnök, a tanácskozást s az izraelita anyakönyvi kerület
tagjai Büchler Áron lelkészt válasszák anyakönyvvezetővé.
Itt történt meg a két község egyesítése, mely több mint
tizenhárom évi különszakadás után, oly sok energia elpazarlása
után, a fiatalok munkájaként sikerült. Mikorra a pap működésé­
nek huszonötéves fordulóját élte, boldogan láthatta ismét
együtt híveit.
A kettős hitközség ideje szomorú korszaka a jászberényi
zsidóságnak. Aligha heveri ki egyhamar a sülyedés okozta hát­
rányokat. Jó szerencse, hogy az isteni Gondviselés nem lankadó,
hanem folyton erősödő, szent vallásunk iránt való kitartás szel­
lemét oltotta lelkűkbe.
,
A kongresszusi hitközség külön vezetett anyakönyve 1885
december ji-ikén végleg lezáratott Elclánty szolgabíró, Haas
Sámuel és Buck Zsigmond hitközségi elnök jelenlétében, a kul­
tuszminisztérium 1929/1S85. sz. rendelete értelmében.

z
Z

/
/

ét

1 »
IV. FEJEZET.
»
A mai hitközség alakulása.

/

Két-két akta h község szétválásáról és egyesüléséről, A kiegyezési gyű­
lések. Anyakönywczctö-választás. Az új község megalakulása. Alap­
szabályok. Iskolaűgy, Anyakönyvek. Az iskola magántulajdon volt.
Templomépítö-bizottság. Tclekvétel. Kovács Károly terve. A templom
elkészülése, felavatása. Haas Sámuel elnöksége. Moskovicz Jónás elnök­
sége. Buck Zsigntond elnöksége. Nócgylct-alakulás. A chcvra. A uegénysegélyzö. Orgonavétcl a templom számára. Villanyvilágítás be­
hozatala. Patronázs-fiókcgylctalakulás. Mandl Mór elnöksége. Hit­
szónokválasztás. Dr. Kálmán megválasztása. Dr. Gyárfás elnöksége.
Xvubergcr elnöksége. Szabó Adolf jubileuma. Talmud Tóra. Büchler
rabbi halála. Hcrczeg Jenő elnöksége. Lcányegylct. A mai hitközség
vezetői. Hitközségi tisztviselők.

A jászberényi zsidóság hitélete visszatért a nyugodt mederbe,
i Mindkét fél igyekezett tabula rasa-t felállítani s az eredeti
viszály magvát kigyomlálni. Két-két akta áll a kutató előtt,
melyek a cívódás kezdetét, viszont amelyek annak teljes meg­
szűnését tárják elénk.
Az első oklevél 1870-ről kelt, mely a november negyediki
gyűlés határozatait tárja fel. A lútközség kizárja hét tagját,
miután olaut kiehrmaliger Überzeug|ing den Ruin dér Gemeinde
beíörderten, und gégén wartig sich ganzlich als Störer derselben
herausstelltens az illetők a liitköziség ellenségei 1
Ezen jegyző könyv határozatai í Ital szétvált hitközség egye­
sítéséről ui T8S5 december'22., 23
*,
25. Lapján tartott békítő
*
•árgy.lúsok
’ jegyzőkönyve értesít.| A régi — status quo —
község, részéről ott volt Bttck Zsigyiond, iíeller Emánuel, Hay
József, Ehrlich Miksa, Neiibergcr A,dolf.
Mór, Lippe
Vilmos és Lippe S. Amold. A kopgresszusi hitközség részéről
■I

£
1

jvíi

,v/

1

106

megjelent : Haas Sámuel, Leilncr Kálmán, Lnslig Ignác, Donátit
Jakab és Söly Jakab. A tárgyalások igen biztató előjelek között
indultak meg.
Mindkét fél tele békevággyal jött el a gyűlésre.
Már a megalakulásnál is látszott, hogy lelkűk mélyén
kívánják a feltétlen egyesülést. A gyűlés elnökéül az idősebb
Haas Sámuelt, — a kongresszusi hitközség vezérét — jegyzőül
pedig a fiatal Bitek Zsigmondot, a status quo község megbízott­
ját válasszák. Haas megnyitja az ülést s kéri a megjelenteket,
hogy mindent feledjenek el a múltból és minden feltétel nélkül
egyesüljön a két község. Haas szavai mély benyomást keltenek.
Feltárja a szomorú visszaesést, mely a helyi zsidóság életében,
intézményeiben észlelhetők a kettéválás óta. Különösen a gyer­
meknevelés, a templomlátogatás, a tisztviselők fizetése azon
pontok, melyek a kettéválás ideje alatt súlyosan szenvedtek.
De még ezenfelül a zsidó vallás külső tekintélyének is végtelen
sokat árt a jelen áldatlan helyzet. Ezért azt ajánlja, hogy a
jelenlévő megbízottak határozzák cl a két község egyesítését,
erről értesítsék küldőiket és nyolc nap leforgása alatt a helybeli
zsidóság minden felnőtt férfitagja rendkívüli közgyűlésre jöjjön
össze, melyen megalakul majd a jászberényi izraelita hitközség
.
*
Egyben bejelenti (Haas), hogy a december húszadikán Elefánti
polgármester vezetése alatt megtartott gyűlésen, mely gyűlést
a minisztérium anyakönyvvezetésekről szóló újabb rendeleté
tett szükségessé, Büchler Aront választották anyakönyvvezetővé.
Mindezen bejelentéseket és indítványokat a legnagyobb csönd­
ben és komolyságban hallgatta végig a bizottság. Egyhangúlag
elfogadják az előadottakat s elhatározzák, hogy december
harmincadikára hívják össze a két község együttes közgyűlését.
Ez megtörténik. S az új közgyűlés általános felkiáltással ki­
mondja az egyesülést és elnöknek Haas Sámuelt, a volt kon­
gresszusi hitközség cinokét, jegyzőnek Bitek Zsigmondot, a volt
status quo hitközség elnökét választja.
. lg}’ történik a teljes kibékülés.—" '/
A másik két akta a pap személyéről szól. Az egyik a szét­
válás kezdetét jelzi, második az átkos idő befejeztét. Az elsőben
— 1871 október 21-én húsz közgyűlési vezető tag által aláírott
jegyzőkönvv — azt olvashatjuk, hogy a közgyűlés »az egyház­

107

községi hívek lelki és vallásos mívelődése érdekéből egy rendes
papi állomást szervez és erre nézve a pályázatot ezennel elren­
deli s a pályázatkihirdetéssel az elöljáróság bizatik meg. A be­
érkezendő pályázati kérvényeket közgyűlésileg fogja tárgyalni
és a papot megválasztani.# Egyszóval a dájján-nak megválasz­
tott Büchler személye fölé papot akarnak választani.
Ezen gyűlés határozatait expiálja a tizennégy évvel később
(1SS5) december 23—25-ikén hozott jegyzőkönyvi határozat
Ill-ik pontja, mely kimondja, hogy Büchler Áron fölé főrabbi
nem választható, csakis koordinált hitszónok.
E szerződés, mely jogforrása lett a 25 évvel később válasz­
tott hitszónokkal kötött szerződésnek is, fontosabb pontjaiban
a következőket tartalmazza : »A jászberényi izraelita hitközség
megválasztja a fennállott status quo hitközségnek Büchler
Áron úr személyében alkalmazva volt rabbiját, illetve ezen
község s a jászberényi kerülethez csatolt hitközségek által
1SS5 december 20-án megválasztott anyakönyvvezetőjét élet­
fogytiglan aiiyukönyxvexetőnck s egyelőre a rabbi-funkciókkal is
megbízza. A rabbi-teendők tekintetében a hitközség elöljárósá­
gának utasításához leend kötve.#
Majd, miután a rabbi fizetését tárgyalja, így folytatja :
•A hitközség... a kor követelményeinek megfelelő magyar
hitszónokot . . . választhat . . . stb. Ezen szerződés három pél­
dányban állítandó ki, úgy a hitközség elnöksége, mint Büchler
Áron úr által láttamozva. Egy példányt a hitközség levéltára
őriz, egyet Büchler Áron úrnak adunk át, egyet pedig Varga
László kir. közjegyző úrnál megőrzés végett letétbe helye-

f
i
t
7
|
;
;
!

Immáron nem volt semmi akadálya a békés fejlődésnek.
, Az ideiglenes elöljáróságot március n-én végleg megerősítik
hatáskörében s a következőkép egészítik ki. Elnök : Haas —~-----Sámuel, alelnök : Lustig Ignác, jegyző : Buck Zsigm^nd, pénztáros: EhrliclÁ Miksa, ellenőr: Lipf>e &. Arnold. Bár a kőn*’7
Rtesszusi község tagjainak száma nagyobb, — mintegy 75 adófizetőt számlál — mégsedi veszik a számarár'-.az új alakulás- -'_77~
”ál tekintetbe, csupán csak a reátermettsé^ T' '
Az első dolog volt az anyakönyvek egyes ’fee. Eddig meglehet ős rendszertelen anyakönyvvezetés volt. Ugyanis külön „

t
í

i

108

Z
7

kötetbe írták a Jászberényben született és külön a kejitletben
született gyermekek adatait. Épen így az esketéseket, valamint
halálozásokat is. Ámde egy-egy kötet már^mégtelt 1865-ben
s újat kellett kezdeni ; igv tizenkét darijX anyakönyv volna
már ez magában. Miután Jászapátinak^ Jászszentandrásnak
egvidöben külön központja volt s csaí: később helyeztetett el
a jászberényi anyakönyvvezetőnél, miután továbbá a község
kettéválása idején mindkét fél külön anyakönyvet vezetet, el­
gondolhatjuk, hogy mily zavaros helyzet állott elő némely
adat előkeresésekor.
*
Most azután többszer oldalas anyakönyvet vett a község
a születések, halálozások és esketések számára.’
,A második teendő volt az alapszabályok elkészítése és be­
nyújtása. Ennek elvégzése Buck Zsigmond jegyzőre hárult, ki
jxmtosan megfelelt a nem kis feladatnak. Általában Buck
Zsigmond volt az új kózság alapköveinek lerakója, Mim kajában
hűséges társ volt Lippc Vilmos.
Az alapszabályokat, melyeket az 1SS0 december 15-ikén
Schireigcr Márton irodai elnök által szétküldött tervezet utáil
dolgozott ki Buck, 1886. évi november 27-ikén terjesztik fel.
Két évig húzódik jóváhagyásuk, míg végre gróf Csáky Albin
59667/1888. sz. alatt ugyanazon év október 26-ikán láttamozza
azokat.
Ezeknek elkészítése után a gyermeknevelés felé fordul az
elöljáróság figyelme.
Az iskola ügye aZ utóbbi időben lényegesen javult. Mintegy
nyolctagú bizottság alakult a hitközségek vezető emberei köré­
ből, kik saját vagyoni felelősségük mellett iskola fentartását
vállalták magukra. Miután a pap buzgalmából működő TalmudTóra iskolát nem sikerült nyilvános normál iskolává bővíteni,
attól függetlenül, de mindkét hitközség tagjainak támogatásá­
val nvitotta meg néhány ügybuzgó tag a magán társulati iskolát.
Itt ismét Lippe Vilmos és Buck Zsigmond járndk elő jó példá­
val. Hozzájuk csQtlakozik még.Afcubcrgcr jácfofí, j.öxvi Adoft dr..
Buck ’Dávid^ liaas-Sámuel s még néhányon. Ezek a fotón
1 Régiéiért készített hozzájuk volt tanílványor
orvostanhallgatónő.
I

Haas Agncskí
/

Neuberger-féle házban (ma Erdős-fele telek) megnyitják is kőlap­
jukat, melyben okleveles tanítókat alkalmaznak. Előbb OhreiK
stcin Henriket-, iSyg-ben, majd mellé Gottesmann Johannát
*
ennek távozta után Grünwald Henriket.
Az első három évben Lippe volt az iskolafentartó-bizottsájj
elnöke, ki átsegítette az iskolát a kezdet nehézségein. Tandíjat,
szedtek a növendékektől és a kongresszusi hitközségtől évi
200 forint szubvenciót kaptak. Ezen bevételekből tartották,
fenn az iskolát,' melynek azonban állandóan volt adóssága.
Ugyanis a beruházásokat, tclckvételt, építést takarekkölcsönbol.
fedezték, valamqnnyiök jótállásával.
Három év után alkalmatlannak bizonyul a régi hely és.
a mai Bercsényi- — a régi Uri-utcában (9-dik házszám) —,
vesznek hatalmas nagy, két utcára nyíló telket, ugyanazon,
helyen, hol tizenkét évvel azelőtt a kongresszusi hitközség
ideiglenes imaháza volt. E telken építenek három tantermet,
fedett folyosót, szolgalakást. A gyermekek szabad terét beíásítják és külön nagy gazdasági kertet rendeznek be, melyeu
kertészetet tanítottak. Ekkor már az iskola élére dr. Lötcy
Adolf orvos kerül, mint elnök. Löwy dr.-nak működéséről így
ír az iskolai (Értesítő
*
akkor, midőn ő mintegy húsz év után
távozik az intézet vezetéséből : (Iskolánk vezetőségében nagy
változás állt be a tanév folyamán. Dr. Löwy Adolf orvos úr.
eddigi iskolaszéki elnökünk, 1901 december 22-én lemondott
c tisztségéről s egyben az iskolaszéki tagságról is. . . huszonkét
esztendős múltja van még csak ennek az iskolának ; mint
minden intézménynek, ennek is sok súlyos megpróbáltatásba
kellett átesnie, míg megszilárdulhatott s kifejlődhetett annyion,
hogy ma nemcsak e városnak, hanem az egész környékn; k ^is
méltányolt intézete. E huszonkét esztendőből körülbelül húsa
• ven át dr. Löwy Adolf vezette az iskolát, mint az iskolaszék
‘ lnöke, behatóbb leírás nélkül is* megalkothatja tehát mindenei .
nv'gának véit-mérnTf arróf a gondos szereidről, mellyel dr. Löwy
Adolf úr e tisztét ellátta ... A hitközség kénytelen volt elfogaóíp
v lemondást, mert arról értesült, hogy az elhatározás megmásít­
hatatlan. Ámde a volt elnök úrnak iskolaügyünk fejlesztése
korül szerzett érdemeit a hitközség hálásan iktatta jegyző­
könyvébe. A tantestület^ is ... . benne ... tnegíésiesüh'e látta (y

ű

iskola iránt táplált önzetlen buzgóságot.« De még e sorok nem
fejezik ki kellőkép azt a végtelen odaadó munkásságot, mellyel
Löwy dr. az iskolának legaprólékosabb ügyeivel nap-nap után
nem fáradó szorgalommal tevékenykedett.
Ezen iskolának átvételét határozta el a hitközség elöljáró­
sága s megbízta Lippe S. Arnold hitközségi ellenőrt, hogy az
iskolatulajdonosokkal az átadás iránt tárgyalásokba bocsájtkozzék. Ezek folyamán leltárt készítenek az iskoláról és a vételár,
építési költségek, felszerelések összegét 4051 azaz négyezeröli'cncgy forintban állapítják meg. Az iskolatulajdonosok fel’ tétele, hogy a még fennálló háromezernyolcszáznegyvenkél forint
-adósságot vegye át a hitközség és az iskola további fentartását
és fejlesztését elvállalja. A hitközség örömmel fogadja az aján* latot és sürgősen eszközli a telekkönyvi átíratást.
Az iskola még egyszer él át megrázkódtatást, midőn 1889-ben
egyszerre két tanerő távozik : az 1880-ban idejött Grünwald
Henrik és a helyben csak két évig működő Franki Katalin
tanítónő. Azóta az iskola rendes mederben működik, igyekszik
azt minél mélyebbre mosni, munkáját intenzívebbé tenni.
A távozottak helyébe lép Szabó Adolf tanító és ugyanakkor
Weisz Mari tanítónő ; mindketten — az utóbbi ugyan csak
mint kézimunka-tanítónő — a mai napig működnek iskolánknál.
Nem lehet <léggé dicsérni az elöljáróság helyes látását,
hogy legelső kötelességei között is ily fontos ügynek tekintette
a gyermeknevelést.
. Az anyakönyvek, az alapszabályok s az iskolaügy helyes
mederbe terelése után a templomépítés felé fordul a közügy.
Két helyiségben is volt istentisztelet a községek egyesítése
idején. A status quo hitközség harminc éves imaházában, —
a régi csizmadia céhházban az egyik — a kongresszusi község
újabb, de kicsiny s nern méltó templomában az Úri-utcában
*
"MM
+ - ■ ■ (mai hitközségi kántorlakásban) a másik. Az egyik kicsi, a másik
elavult s elodázhatatlan teendő volt egy új, modem templdm
építése bármily-nagy áldozatok árán is.
A hitközség egyik közgyűlésén már 18S6 november 30-ikán
_ felveti Schwarcz Hermann a templomépítés gondolatát s ez
azután többé nem kerül le a napirendről.
__ Megalakul a tentplöiíiépitö bizottság. Tagjai az elöljáróságon

Ili

kívül Neubcrger Adolf, Moskovicz Jónás, Lippe Vilmos, dr. Löwy
Adolf, Klem Márkusz es Neuberger Ignác. Különösen a NeiI
bergerek voltak c bizottság erői, kik. mint szakértők, döntő
sulival bírtak a tárgyalásoknál.
Előbb is nyilvános pályázatot hirdetnek templomépítési
Cnrei
?e yÓU1 mCgvették az Úri-utca és Vásármtca
keresztezésén lévő két nagyobb telket, az úgynevezett Jónní’ Ti
,tP 3 BdcZnay Miháb-KIe telkeket. A beadott
^'.vázatok kozu kovács Károly mérnök tervét találják a leg­
sikerültebbnek, kinek is 1SS7. év február ij-ikén kiadja 6a
templomépitési bizottság a hatvan forintnyi jutalmat
A bizottság most már két irányban kezdi meg munkásságát
/J'á
z,rdet x 1CmpIom Elépítésére és egyidejűleg hozzáfog a szükséges pénzösszeg előteremtéséhez.
tal'lMk ópítJ’válIaIk«ók ajánlatai közül legmegfelelőbbnek
á
f" 6 pil■'■áía,S, s <ín>'k’6 "-M
»'

Előbb azonban az építéshez szükséges pénzösszeget akarták
nemikep biztosítva látni. E célból a bizottság megkezdte a
hívitCSkül 1 le^lcsc,b\,nederbcn- Magyar és német nyelvű felhhást küldenek széjjel az ország minden hitközségéhez, intéz­
ményéhez magánosokhoz és társulatokhoz. Alázatos kérvényt
> ujtanak be meg a kabinetirodához is. Megírják e felhivásba'n,
ezt8 nem 7^-’i1'"?!! k)adúsok 25—26.000 forintra rúgnak és
ezt nem tudják előteremtem saját erejükből.
nvibA Városhoz beadott kérvény szép eredménnyel járt, amenylorinfHfX
LtanÍCSa hárOn’ éVCn át esztcndőnként négyszáz lorint támogatást szavaz meg.
A megyéhez benyújtott folyamodvány, melyben a köznka\áltság 1S89., 90., 91. éveire való elengedését kérték —
isszautasíttatott. (8382/889. megyei határozat
)
*
_______
A kabinetirodához beadott kérvény is eredménytelen volt.
11
ütvén forintot, a pesti chevra kadisa *
• ‘Hzonot forintot adományozott. Több hitközség küldte el méff
J
monyát, így a x^onci? miskolci, zólyomi stb. stb _
2.
Jászbcrény váíos képviselője rövid;-'
p lcvél kíséretét n otvfn forintot küldött.
(
Nagyobb összeggel járult még hozzá Moskovitz Jónás ki -

/

/

I

forintot, Neuberger Ignxfí 200 forintot és Buck Gábor, ki

;

•

;

szintén 200 forintot adott.
Mindezeken írjítf szépen gyűlt a pénz a Moskovitz és Kiéin.
Márkusz által kíoocsájtott gyűj tői veken. Különösen az előbbi,
szelíd erköl^if’nyomást gyakorolt az összes osztrák, cseh, morva;
és magyar gyárosokrp,, nagykereskedőkre, kiktől csak jász-’
herényi zsidók vásároltak árút, s nem egytől ötven forintos'
adomány is érkezett, öt és huszonöt forint közötti gyűjtőív j
igen sok található. Sok gyáros kötelességének tartotta, hogy !
ne csak ő maga jegyezzen, hanem még ott künn is gyűjtsön ,
a jászberényi templom céljaira.
•
Mgjd a felépítendő templom üléseit kezdték árusítani. |
A propoganda nagy buzgalommal folyt, úgyhogy két év
leforgása alatt a költségek nérriikép való fedezése biztosítva
látszott. Midőn még elhatározta a közgyűlés, hogy a hiányzó
összeget egyik helyi bankból való kölcsön útján eszközli, —
a jászkerületi népbank útján — hozzáfogtak az építéshez.
A már említett Ursilz L. és fia építő-vállalkozó az iSSg-r^o.
év telén fogott munkába Kovács Károly mérnöknek már két
év óta megvett tervei szerint. Az építő pallér Wesscly Károly
volt, kinek példás ügyhuzgóságát a hitközség még külön juta­
lomdíjjal is kiemelte.
A templom építésénél sok előre nem látott akadály merült
fel. A feltöltés alig bírta el a nagy épületet, de különösen a két
magas tornyot, s így ismételten kellett változtatni a terveken.
Eleinte a női karzat hátsó felén, a prosceniumban, külön tanács­
terem volt elkészítve ; utóbb a közfalat lebontották s női ülése­
két rendeztek ott be. Sőt egy ideig ugyanazon helyiség az orgona
és az énekkar számára volt rezerválva.
Az épület szeptemberre annyira elkészült, hogy megtart­
hatták az ünnepélyes felavatást. Tehát 1890 szeptember 10-ikén
’ volt az új templom megnyitása. Ünnepi szónokul a nagy tekintélynek örvendő Lőtt** Immánuel szegedi főrabbit kérték fel. A*
. ünnep emléke még nja is igen élénken él az emberek lelkében.
Na?y áhitatta hallgatták a város mindenrendű lakói, midőn
■ a PaP a vallás adományait képletesen a hétféle nedvhez hasonlította : a barikat, a íz, a bor, az olaj, a vér, a tej és a méhek
. mézének ajándékaihoz és ezzel kapcsolatban a vallás szerepe’
v- . .
I
/ r
//

------ - -

»

113

\ázolta. Mindenki előtt, ki csak ott volt, magasztosak a percek,
melyben az ünnepi tanítás befejeztét hallották a hívők : »Ha
idevezérel vezeklő bűnbánat, múltnak hálája, jövőnek aggalma,
jelennek. borúja : ha idevczérel szüdnek epedc-se, kebled
csengése, lelked bánatja ; ha idevezérel ifjat hitvallása, anyát
halaadása ; ha ide vezérel szíved áhitatja, ünnepnek mulasztja,
szombat pihenése, köznap fáradalma ; ha ide vezérel élőknek
szerelme, holtaknak emléke : fogadjon Kirbas Elókim, az Úr
szent lelkének magasztos közelsége. Szent gondviselése óvja e
hajlékot vésztől, bántalomtól, hogy késő nemzedékek járulja­
nak benne a Teremtő színe elé : ajkrebegve, esdekelve, áhítat­
ban elmerülve. Es erre mondjátok mindnyájan: Ámen!
*
Az ünnepet díszes bankét zárta be, melyet Moskovicz —
az időközben megválasztott elnök — lakásán tartották.
Moskovicz Jónást határozottan a templomépítés körül ki­
fejtett nagy buzgóságáért választották meg elnöknek. A temp­
lomra vonatkozó csaknem összes levelezéseket, gyűjtéseket,
intézkedéseket az építő-bizottság nevében — ő végezte, őt
iSSg-ben választották meg. Haas Sámuelnek, ki még egyszer
elnöke lett a hitközségnek 1893—97-ig, a hitközség felvirágoz­
tatása körül kifejtett érdemeiért hálából arcképét a gyűlésterem
számára megörökíteni rendelték. Haas mintegy huszonöt évig
volt a zsidóság szolgálatában. Moskovicz csak rövid ideig —
egy három éves cikluson át — volt elnök, azután lemondott.
Elköltözött Jászberényből. A főgimnáziumnál alapítványt tett
eltávozta előtt, melyből jelenleg r23 koronát jó tanuló növendék
kap vallásra való tekintet nélkül. A gyakorlatban ez összeget
mindig zsidó vallású tanuló kaptL
Ezidöben a hitközség is alapítván}! tett a gimnáziumnál
melyet, szintén vallásra való tekintet nélkül, a történelemben
kiváló tanuló kap. (Ez alapítvány később egycsíttctett a jubi­
leumi újabb hitközségi alapítvánnyal.)
Moskovicz Jónái elköltözése ntán Buck Zsigmona veszi át-----£ hitközség vezetését, aki azonban a hitközség tagjainak őszinte
bánatára rövid másfél évi elnökségcután’ elhal. Osztatlan részvét
•illotta körül az új templom lépcsőnkénél végbúcsúra odaítélve«tt koporsóját, kinek törekvéseitől még sokat várt volna a
ht‘yi zsidóság. Utódja Haas Sámuel lesz.
. . .r
- t>. Kilmin- A reiJk

------- --

'

"-------- ----------- o

- —-

Különben is sorban elhullottak a régiek. Egymás után
temetik cl Lcilner Sámuelt, Buck Gábort, Briinauer Dávidot,
Grihi'cald Ábrahámot, Leitner Farkast, a fiatal Lippc S. Amoldot. Mindmegannyi név, melyek a hitközség jegyzőkönyveiben
sűrűn szerepelnek.
A hitközségi élet fellendülése buzdítólag hat a nőkre is, kik
elhatározzák, hogy más községben szokásos módon, itt is egye­
sületben tömörülnek emberbaráti és kulturális célzattal. A nő­
egylet megalakulásában a legnagyobb buzgóság mutatkozik.
Mindjárt a két község egyesülése idején, 18S7. év novemberé­
ben megtartják az alakuló közgyűlést, melyen 89 rendes, 43
pártoló és 5 alapító tag jelentkezik. Elnökül Lippc Simonnét
kérik fel, míg a titkári teendőket Löwy Adolf dr. vállalja. Az
egylet ügyésze Buck Zsigmond, jegyzője JFetsz István lesz.
Alelnökül Deutsch Fülöpnét és pénztárnokul id. Ncuberger
Ignácnét választják. Már az első évben sikerül a 632 forint
bevételből 386 forint tartaléktőkét biztosítani, mely évról-évrc
emelkedőben van. Az újonnan felépült templom számára a nőcgylct díszes chuppdt, esküvői mennyezetet készít, midőn azon­
ban ezen kiadást néhány tag kifogás alá veszi, a hitközség
kifizeti a chuppa költségeit, nem ugyan készpénzzel, de köte­
lezvénnyel s a kamatveszteség biztosításával. Sőt a hitközség
13/II. 1891. sz. határozatával az esküvőknél gyűjtött egész
adományösszeget a nőegyletre ruházza át. Az eddigi elnöknő,
Lippe Simonné 1.893-ban lemond s helyét Deutsch Fülöpné
foglalja el, titkárnak pedig a lemondó, de örökös dísztagul
választott Löwy dr. helyett Gyáriás Ferenc dr.-t választották
meg. Ez évben nagyobb propaganda-mozgalom indul meg,
melynek eredménye 44 új rendes és 18 új pártoló tag lesz.
Deutsch Fülöpné mintegy nyolc évig viseli az elnöki tiszt­
séget.
A chevra kaddisára és szegény segély ző-cgyldrc nézve is üdítő­
lég hatott a zsidó élet rendes mederbe terelése. Ezen két huma­
nitárius.egylet — meíynek.tiüLéiiete külön lapokat igényelne -r ,
átvergődött valahogy a múltból a község kettészakadása idejeii.-^
Mindkét községből voltak tagjai s valóságos csoda, hogy 3 _
felszínen maradtak annyi pártviszály és pártcívódás közepeit.
A chevrára — sajnos — állandóan várt a szomorú kötelesség.

£.2._ ~~

jEX

11G

csak nyolcszáz, utóbb kétezer koronával támogatja a város
(1900 január i-töl). Ma, az általános ingyenes népoktatási
törvény óta (1908. évi 46. t.-c.), az állam mintegy 1500 koro­
nával járul áz iskola fenntartásához.
A templomi istentisztelet korszerű átalakítását célozta az
orgona és énekkar szervezése Mandl Móric elnöksége alatt.
Az orgonát is, mint régebben az iskolát, magánosok vették.
Büchler rabbi ellenzi annak behozatalát konzervatív szem­
pontból, utóbb azonban — miután apósától. Aszód Judától
azt a választ nyeri, hogy állását emiatt ne hagyja el — bele­
törődik az orgonás istentiszteletek tartásába.
Ugyancsak a templomnak emelése volt a villanyvilágítás
bevezetése 1908-ban. Általában Mandl elnöksége alatt lát­
hatólag mutatkozik a tagok anyagi erősödése.
A zsidó patronázs-egyesület helyi fiókja 1909-ben alakul
meg, elsők között a vidéki hitközségek sorában. Mindjárt kez­
detben közel 80 rendes és 7 alapító tagja van a helyi fióknak.
Szükség is van az egylet működésére, miután a városban
nagyobbszámú zsidó lclencgycrmck nyer elhelyezést. A köz­
pont az első öt évben ötezer koronát küldött számukra. Mandl
halála után dr. Cyárfds Ferenc, eddigi alclnök veszi át a veze­
tést. Első ténykedése, hogy Büchler rabbi 50 éves működésé­
nek betöltése után, előrehaladott korára való tekintettel, hit­
szónoki állást hirdet a község, aki a gimnáziumi hitoktatást is
végezze. Előbb azonban 1911 február 15-én Büchlerrel ez irány­
ban megegyezik a hitközség. Az 1911. év tavaszán három jelölt
tartja meg próbaszónoklatát c sorrendben : dr. Kandcl Sámuel
budapesti hittanár, dr. Kálmán > Ödön, Vasvár megválasztott
rabbija és Spiegel Ármin szarvAsi rabbi. A május 28-án meg­
választott dr. Kálmán Ödön szeptember elsején foglalja el
állását. Előbb csak mint hitszónok és a főgimnázium és polgári
leányiskola hitoktatója, utóbb mint anyakönyvvezető és fogházlelkész. Dr. Kálmán installációja nagy' ünnepéjyességgel történik 1912 február 18-án. Dr. Hevesi Simon installálja az újonnan ~
Választott papot.1
............
.

1 Székfoglaló beszéd; dr. Kálmán Ödöntől. külőnlcn’yomat ’a Ma
jsyC";- P'ar Zsinagóga 1914. évi negyedik füzetéból.
^7-7.^ ,■

117

Dr. Gyárfás, a jellem és szerénység e mintaképe, sajnos,
csak egy cikluson működött.
Biichler Áron nem sokáig élvezi nyugalmát. Alig két év
múlva utódjának beiktatása után, ötvennégy éx
*i működés után
befejezi életét 1914. évi október hó zS-ikán. A község és város
osztatlan részvéte kíséri örök nyugovóra a papot. Koporsó­
jánál dr. Kálmán jászberényi, Biichler Zsigmond albertirsai,
dr. Blumgrund abonyi és Breucr Soma nagykátai rabbik
búcsúztatják.1
Hosszú, munkás élet nyert befejezést. A vallás- és köz­
oktatásügyi minisztérium elismerő, köszönő levélben adott
kifejezést az ifjúság vallásos nevelése körüli érdemeinek. Nagy
időket élt itt át ez egyetlen állásában Büchler. ö is osztotta
azon idős papok sorsát, kik mellett hitközségeik hirtelen megmagyarosodtak, míg ők maguk német anyanyelvűk miatt nem
vállalkozhattak szabatos magyar szónoklatok tartására. Osz­
totta továbbá azon papok sorsát, kiket működés közben talált
a kongresszus, s szemeikkel láthatták községeik kettészaka­
dását. Az ö helyzetét még az különösen is megnehezítette,
hogy hitközsége különböző vidékekről összejött, új telepesekből
állott, kikből hiányzott a szoros összetartozandóság érzése s a
templomot, tanácstermet gyakorta tették cívódások szín­
helyévé.
Büchler igyekezett konzervatív szellemben ellátni teendőit,
mint ezt az orthodox közvetítő irodához intézett egyik levelé­
ben említi.
_
Elénk tetszésre talált egyik országos mozgalma, melyet
a középiskolai növendékek szombati írás és rajzolás alóli fel­
mentése ügyében szervezett.
Nagy buzgósággal szervezi? tcA-ábhá_ a két község szét-.___
húzása idején a helybeli Talmud Tóra egyletet. ------Az anyAkönywezetés államosítása idején hasznos CeHifvást —

közölt az »Egyenlőség«-b<.'n az egyházi anyakönywezétés fenntartrji érdekében.__ __________ ________ _____ _______ __ —
■ övászj>csréd rabbi felett dr. Kálmán Ödöntől. Magyar Zsinagóga
>915'. ü. szám. U. o. a Büchler Zsigmond albertiirsai rabbi gyászbeszöde.

115

/

halottak eltakarítása s e kegyeletes munkájában nem volt ,
zavarva. Jótékonysági .munkássága tényleg igen szűk keretek
között mozgott.
'<
A szegénysegélyző egylet, mely, mint említve volt, 1865-ik 1
ll’cíícncr Somát, alelnökül Schöly J.-t, főjegyzőül Schwarc:
Emánuelt, jegyzőül Helfmaun Somát választotta. Alapszabályukat 8S41 R/1S69. sz. alatt hagyják jóvá. Ezen alapszabályoV-A^Blumenjcld Ignác, egy ideig társulati jegyző készíti. Majd
később Lcrncr Jakab és Schöly J. vezetik az egylet ügyeit,
'míg később Luslii’ Ignác, végre Hoffmann Vilmos lesz az elnök,
kinek sikerül az egylet tevékenysége iránt a legnagyobb szimpátiát ébreszteni.
A szegénysegélyző és chevra között kölcsönös viszony
létesül talán a legnagyobb harcok idején. A chevra 14/872. sz.
határozata értelmében, hajlandó a templomban bankárat tar­
tani a szegénysegélyző elhalt tagjainak, ha a szokásos díj 50
százalékát lefizeti az egylet. Idők folyamán három dísztagot
választ a szegénysegélyző : Sifios Orbánt, Bilchlcr Aront és
Kohn Ignác orvost. Ez utóbbit — bár időközben megszűnt ezen
intézmény — egyleti orvosnak választják Hoffniaitn Vilmos
indítványára.
•

•

*

Ezenközben közeledett az idő a recepcióhoz. Ez idő még
nem jutott el a történelmi távlatba. Az ezt követő kor már a
jelen s még nem a történelemé.. .
A jászberényi zsidók is erősödnek számban, emelkednek
műveltségben. A hitközségi tagok gyermekei közül többen az
egyetemre kerülnek,| diplcpnát szereznek és a szülővárosban
telepednek le. Orvosok, ügyvédek. bírók lesznek a kiskereskedők,
-kisiparosok- gyermekeiből, lami a hitközség szellemi nívóját

• rrösen felemelte. Tekintélyben is növekszik a hitközség. Impo_ 7áns temploma, jó ijkolájn» tagjainak szépen emelkedő száma
csak siettettek a rec^pcionáls törvénynek, a zsidó vallás elisme­
résének, egyenjogúsi
életbeléptetését. Az iskolát előbb

j
)
,
<
|
•

118

írásbeli munkája csak egy maradt fel, a magyar és német
nyelven megjelent : tTalniudvcdő
*
(dér Thalmudvertheidiger).
(Jászberény, 1SS2. Nyomtatva özv. Wertheimemé és társánál.)
Az ötoldalas kis munkában bibliai helyekből bizonyítja, hogv
a »goí« szó nem másvallásúakra vonatkozó megvető, lekicsinylő
kifejezés, mert hiszen Abrahám, Jákob és Mózes idején a »goi
*
szó a zsidó népre vonatkozott.
Halála után a chevra alapítványt tett nevére, melynek
kamataiból évenként a hittanban kiváló gimnáziumi növen­
dék kap jutalmat. Viszont a hitközség arcképét készíttette el
tanácsterme számára, özvegye iránt, kit nemeslelküsége, tenkölt gondolkodása városszerte tisztelné tett, a hitközség méltá­
nyosan, önmagához méltó nobilitással járt el, midőn férje
javadalmazásának érintetlen teljességében hagyta meg.
Sikerült ünnepélye volt a jászberényi zsidó iskolának,
Ncitbcrgcr Ignác elnöksége alatt, Szabó Adolf tanító 25 éves
tanítói jubileuma, melyen képviseltette magát a város, az
Országos izraelita tanítócgylct, ennek Debrecen kerületi (alföldi)
fiókköre, a helybeli állami, városi és felekezeti iskolák. Jelen­
volt Rliédey János tanfelügyelő Szolnokról, ki a miniszter el­
ismerő leiratát adta át az ünnepeknek. így tellát a pap után
a hitközség tanítója is megkapta a miniszteri elismerést műkö­
désükért. A miniszter 2691/914. sz. alatt őszinte elismeréssel
emlékezett meg <a hosszú, buzgó és eredményes működés­
sel szerzett érdemeiről
.
*
Az ünnepély 1914 június 2l-én
tartatott meg.’
• -* —................ -

Ha a hitközség tagjainak társadalmi helyzetét jellemezni
. akarnék, úgy csak az örvendetes számadatokat közölhetnek. ..
I
- - ~
I
1 L. a jászberényi zsidó iskola 1913—14. évi Értesítőjét. Valamiül •’
ünnepi beszéd Szabó ^Xdolí jubileumán. tar;....ta dr Kálmán Odón
rabbi Jászberény, kulunlcnyomatot. •— Ehcly"1állítjuk össze Szabó
Adolí munkáit : Hittani tankönyvek az. elenv tolák I., II., III. osz'
tályai számára. Részletes tárgy beosztás elenü stólák szántára. Külön­
böző pedagógiai cikkek szaklapokban.
*

119

Tagjainak sorában mindenféle foglalkozási ágakat talá­
lunk, még pedig a következő megoszlásban :
Kereskedő (ötnél kevesebb alkalmazottal) .. 67
Kereskedő (ötnél többalkalmazottal).............
4
Kereskedelmi alkalmazott ...............................
6
Piaci árús ...........................................................
7
Ügynök ...............................................................
Iparos................................................................... 25
Ipari alkalmazott...............................................
6
Orvos ...................................................................
4
Ügyvéd ............................................................... x4
Hivatalnok ...................................................... *9
Tanár...................................................................
2
Bíró ...................................................................
2
Kisbirtokos(1—10 hold) .................................
S
Középbirtokos (10—100)
16
Tanító ...............................................................
3
Magánzó....................................... '....................... 21
Kávés...................................................................
3
Fényképész .......................................................
2
F u va ros ..................................................
7
összesen.............. 232

Földbirtoka 24 zsidónak van összesen mintegy 700 hold
kiterjedésben. Néhány hold kivételével értékes szőlészetet mű­
velnek, mely 700 hold értéke közel két millió korona, vagy még
jóval azon felül.
Saját háza van no helybeli zsidónak, 3 ezertói 150 ezer
koronáig terjedő értékben. A megyei adó utáni virilisek közül
.42 zsidó (25%), holott lélekszámban csak 3 3%, tehát kilenc.-_
szer annyi adót fizetünk, mint lélekszám szerint megilletne.
A hitközségnek 1015-ben 25 ezer korona preHmmált kiadása
*
,|Vylt, mely azonban-a harmincezer koronát "megközelítette.
Ebből 12 ezer koronát egyházi adó címén szedtek be a hit­
község tagjaitól.......
.........
......... __ ~
Mindy-onáltal a tagok készséggel támogatnak minden
humanitárius és kulturális törekvést.
..
.

120

Az újabban alakuló Talniud Tóra egylet a gimnásium
növendékeit serkenti a biblia alaposabb tanulására. Évenként
mintegy 100—150 koronát fordít a kiválóbbak jutalmazására.
Az Izraelita Leányegylct célja szegény leányok önálló kere­
sethez juttatása, továbbá önművelés : tanfolyamok és felolva­
sások rendezése által.
így’ tehát a hitközségi szervezeten kívül : a chevra kaddisa,
a félszázados szcgénysegélyzö-egylet, a 30 éves nőegylet, a
patronázs helyi fiókja, az újabban alakuló Talmud Tóra és
Leányegylet, összesen hat egylet igyekszik a helyi zsidóság­
nak emberbaráti kötelességeit felekezeti úton is teljesíteni.
Viszont igyekszik a helyi vonatkozásokon felül is belekapcso­
lódni a zsidóság országos ügyeiben való részvétel útján. Elénk
részt vesz a községkerületi életben, szépszámú tagjai vannak
az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, az Országos Magyar
Izraelita Közművelődési Egyletnek ; a hitközség támogatja az
Országos Izraelita Tanító-Egyletet, az Izraelita Magyar Kézmüés Földmívelési Egyletet, az Izraelita Hitközségi Tisztviselők
Egyletét, az Országos Rabbi-Egyletet, stb. intézményeket.

•

*

•

E rövid történelmi emlékezések lezártakor a magyar nép
élet-halálharcát vívja. Aggódó szívvel kísérjük a világháború
eseményeit és a Világ Királyának segítségében bízunk, midőn
jövünkre gondolunk.
A nemzet fiatalsága ott vérzik a harcmezőn. Ott vannak
a helyi zsidó fiúk is az áldozatok oltárán. Hogy mekkora lesz
az áldozat, ezt ma, a háború harmadik évében, még nem is
sejtjük. Már eddig is nem egy életével, vérével pecsételte meg
a hitét, melyet a zsidóság a magyar hazával kötött.
------ Az C'r legyen velünk és elégelje meg a sóhaj és könnyek
tengerét és hozza el számunkra a dicsőséges békét.

A jászberényi hitközség jelen vezetősége.
Elnök: Herczeg Jenő. Alelnök: dr. Neumann József.
Ellenőr; Fischer Ignác. Pénztáros: Elein Adolf. Gondnokok.Koboz Manó és Spagatner Zsigmond. Ügyész: dr. Grünwald
Ármin.
A: iskolaszék elnöke: Leitner Ármin.
A chewra kaddisdndl: Elnök: Berger Vilmos. Pénztáros :
Bcnder Jakab. Gondnokok : Ádler János és Lemér Jakab.
Izraelita Szegénysegélyzö-Egylet : Elnök : dr. Kálmán Ödön.
Pénztáros: Reincr József. Ellenőr: Wcisz Adolf. Jegyző: Ber­
ger Vilmos. Alelnök : üresedésben.
Nőegylet: Elnök: Buck Zsigmondné. Alelnökök: Leitner
Áiminné, Neuberger Ignácné. Pénztáros: Halmos Lipótné
Ti 'kár : Brünauer Jenő dr.
Tabnttd Tér. : Alakulóban.
Izraelita Lednyegylet: Díszebtók : Leitner Arminné Elnök :
dr. Kálmán Ödönné. Titkár: Kartil Júlia. Pénztáros: Bendcr
Klára. Alelnök: Berger Margit.
Községkeriileti (XVI.) tagok: Herczeg Jenő, dr. Kálmán
■yJdön, Leitner Ármin, Löwy Emil (Jászapáti). Neuberger Ignác.

A hitközség tisztviselői:
Dr. Kálmán Ödön rabbi, anyakönyvvezető. Helyben mííkő" dik 1911 óta. (Elődje Büchler Áron".)”......
Halmos Ljpót főkántor. Helyben, működik 1897 ók. (ElödjeKolin Bemát.)
•
ZEisenbcrg Birrát Íján tormetsző. HelylTjj működik 1890.
”ta. (Elődje Feinstadt Márton.) ..
Gottesmann Bernát egyházfi. Helyben m ^ödik 1896. óta.'
(Elődje Lővy Mózes.)
4

í*

122

Balog Heimann tanító. Helyben működik 1902 óta. (Elődje
Ohrenstein Henrik.)
Szabó Adolf tanító, jegyző. Helyben működik 18S9 óta.
(Elődje Grünwald Henrik.)
rámos Adolf tanító. Helyben működik 1895 óta. (Elődje
Szabóné Weisz Mari.)
Szabóné Weisz Miri kézimunkatanítónő.
Csillik István iskolaszolga.

■» 1

*

l
I I

A jászsági fiókhitközségek története.
4

A fiók-hitközségek története általánosságban. Idők folyamán támadt
változások. Jánoshida, Pusztamonostor
Alattyán idegen megyei
községek. Jászapáti, Arokszállás, Jászladány, Jászkisér, Jászfényszaru,
Jászdósa, Szcntandrás. Jákóhalma, Mihálytelek, Alsószcntgyörgy, Felsószentgyörgv, Tarnaörs. Szcntmártonkáta, Visznek, Lőrinczkáta, .
<
i

t

t

»

!
1
i
I<
A
I

t
1
4

1
.4

A fiók-hitközségek története némileg különbözik az anya­
hitközségétől. Ugyanis a jelenlegi jászberényi izraelita anya­
könyvi kerülethez tartozó helységek — mint említve volt —
nem mindig tartoztak a maguk egészében a Jászsághoz. E terü­
let többféle alakulásnak volt alávetve idők folyamán, amely
körülmények itt-ott kedvezőképen befolyásolták az e vidéken
lakó zsidók sorsát.
Amfg a Jászság, mint kiváltságos terület, a német lovag­
rend hatása alatt állott, távoltartotta területéről a zsidókat, addig
a közvetlen közelségben lévő kisebb helj-ségek, melyek idők
folyamán más közigazgatási hatáskör alá tartoztak, már év­
századdal előbb megtűrték a zsidót maguk körében.
Tény az, hogy Magyarország területén a tizennyolcadik — század második feléig igen gyér számban laktak a zsidók, nem
csoda tehát, hogy’ e környékben pem keletkezett nagyobb
hitközség.
I
A szabadságharc koráig három hitközségiül van tudqmá-—
sunk a mai Jászság területén. A XIX. század második feleben I
összesen tíz működik, ma pedig- hat. A
* j’ász kerületben jlakó j
- zsidó családok száma 130. ' '
. ..
A három régi község Pusztamonostor, Alattyán és jdnos- •
hida. Az első kettő Hevesmegyéhez Tartozott, az utóbbi Pestmegyéhez. Miután ezek zsidó lakói nem esnek a jászsági zJidók
betelepülésének idejére, történetükkel nem foglalkozunk. Tény.

124

~ ••

' ’M:

hogy mindháromban régi temető van, legalább 150 évre vissza­
menő.
Jánoshida, midőn megalakult a közelében lévő jászapátii
anvakönywezetőség, oda csatlakozik. Legelső bejegyzés az új
központban 1856-ról kelt, amikor Jánoshidán a Kruspach(Gruspach-), Emst-és Deutsch-családok laknak. Majd későbben
Jászberényhez, csatlakozik, közvetlen Büchler rabbi álláselfoglaása után iS6á-ben. Temetőjükben a legrégibb sírok jeltelenek.
Ma nyola zsidó család lakja, van metszőjük és ünnepnapokon istentiszteletük.
Pusztamonostor a legrégibb község a környékben. Nemesi
birtok, melyen megtűrte a birtokos a zsidót. Midőn a Jász­
ságba megindult a bcözönlés, Monostor évről-évre gyengült.
Az Ungvári- és Schwarcz-családok laknak itt legrégibb időktől
kezdve. A Monostorról — a hitközség feloszlásával — Jászberénybe került tórapéldány legalább száz esztendős. Az :854-ik
esztendőben a jászberényi izr. anyakönyvvezetőséghez csatla­
kozik, de már 10 év niulva más rabbinátus működését keresik.
♦
Tényleg a gyöngyösi hitközséghez csatlakoznak és ott is marad­
nak, mígnem az országos törvények — a megyei rendszernek
a Jászságra való kiterjesztése :876-ban — Monostort Jász­
berényhez osztja. Ekkor ismét ide kapcsoltatnak és anya­
könyvi felügyelőjük Rcincr Gáspár lesz. Ma három család
lakja, istentiszteletet nem tarthatnak, templomjuk nincs. A régi
mázkirkönyv bizonyos Fischcr Hermán saktert említ, ki 1858ban kolerában halt meg.
Alattydn szintén Heves vármegyéhez tartozott és 1853-ban
Jászapátihoz csatlakozott. A Brünauer- és Deutsch-cstládok
laktak ott régebben. Később Apátival együtt a herényi fabbinátushoz csatoltatik. Rabbinak évenként 12 forint adót( fizet­
tek. Eleinte saktert, imaházat, tanítót tartottak. Két sakterröl is emlékeznek az anyakönyvek. Bizonyos Steinbergef"
Abrahámról, ki elveszi a jászberényi Lázár Ciliit, azután Jüiedmann Wolfról, ki patriarkális kort ér, s ott hal meg 1893-ban.
A község békéje.-1867-ben megbomlik, amikor a községJoirája
129/1807. sz. alatt átír Büchler herényi rabbinak, hogy csinál­
jon békét az ottani zsidók között, mert Brünauer Fülöp a kul­
tuszközségtől végkép el akar válni, költségekhez hozzÁ nem

125

'

;
t
|
:
r
;
í
i

járul, a község templomában rég időtől lévő Eszter könyvét,
Mózes törvényét elvinni akarja és így az izraelita község, mely
annyi idő óta fennáll, tökéletesen feloszlik. A község tényleg
folyton gyengül. 1870-ben, a népszámláláskor már csak hét
család lakja 18 lélekszámban. Ma nincs temploma már, saktcrt
nem tartanak, csak a temető őrzi a község emlékét. Jelenleg
öt család lakja.
Ezen helységek tehát nem eredeti Jászközségek. Ellenben
ilyenek közé tartozik: Apáti, Arokszállás, Ladány, Kisér,
Fényszaru, Dósa, Szentandrás, Jákóhalma, Mihálytelek, Alsószentgyörgy és Felsöszentgyörgy.
Közülök hatban van hitközségi élet, a többiben csak néhány
család él. Felekezeti iskola háromban van : Apátin, Árokszállá­
son és Ladányon. Némi hitoktatás három helyen. Metszőt tar­
tanak hét helyen. Jászkiséren 1914-ben épült az igen szép
zsinagóga, Fényszarun 1915-ben a mintegy 60 éves templom
összeomlott, most van az építés tervbe véve, Árokszálláson
1867-ben szép templomot építettek, Ladányon, Apátin és Alsószentgyörgyön egyszerű, a célnak megfelelő zsinagóga van.
Jászapáti körülbelül Jászberénnyel egy időben alakított
anyakönyvi központot. Hozzá tartozik 1854-ben: Jászalsószentgyörgy, Mihálytelek, Ladány, Jánoshida, Kisér és Alattyán.
Majdnem tíz évig önálló hitközség, míg 1863-ban csatlakozik
a jászkerületi anyakönyvi kerülethez. A község 16 forintot
fizetett a rabbinak évenként, mint anyakönywezetőjének.
Eleinte bizonyos Salamon melatned volt a templomi vallásos
élet irányítója, valószínűleg anyakönyvvezetője is. Az ő síremléke a legrégibb Apáti zsidó temetőjében. Méter magas,
35—40 cm. széles átmérőjű kőoszlop körirattal. Utána Adler
Benjámin előimádkozó-metsző látta el a község vallásos veze^
tését, ki mint rabbihelyettes .működik és a herényi rabbitól is
engedélyt kap az egyházi és bírói esketés kivételével mitidaanemű rabbi funkció végzéséré. Adler meghal 1876-ban meg­
lehetős magas életkorban. Utána Grossmann József lesz a
metsző, kinek idején elveszik, az anyakönyveket a jászberényi
rabbinátustól és hét évig ismét önálló a község. Az anyakönyvek
országos rendezésekor a már említett 1924Z1886. sz. minisz­
teri rendelet a hitközséget Jászkisérhez csatolja s oda vitteti át

126

az anyakönyveket. Itt három évig vannak, míg végre ugyan­
csak miniszteri intézkedésre Jászberénybe kerülnek az iratok
s maradnak is végképen.
Az 1870-iki népszámlálás 18 családot talál itt, 43 lélekszámban. Akkor a község elnöke Biichler Károly. A rabbi
— Büchler Áron — azt szeretné, hogy a hitközség orthodox
szervezetűvé alakuljon, s miután az elnök rokona volt, úgy
látszott, hogy a dolog sikerülni is fog. A rabbi célja az volt,
hogy a kerület orthodox szervezete majd megakadályozza a
központi község kongresszusi szervezkedésének lehetőségét.
Ámde ez az igyekezete megfeneklett azon, hogy a kívánt har­
minc fizetőtag száma nem volt meg s különben is Büchler
Károly elnöksége lejárt s Schlesinger M. vette át a vezetést.
A község jelenlegi vezetője Löwy Emil, a XVI. község­
kerület tagja. Tanítója Polgár Jenő, ki a főgimnáziumi hit­
oktatást is ellátja. Az iskola nyilvános magánintézet. A kántor
IFcts: J.
Ez évben 120 koronával járulnak a központi hitközség
budget-jéhez. Évi állami adóban 3S00 koronát fizetnek, mely
a zsidó lakosság tűrhető helyzetét mutatja. Jelenleg 39 zsidó
család lakja.
Arokszálhis ma önálló hitközség. Az első családok neveivel
egyidejűleg találkozunk, mint a központban. A Strasser-család,
mely Dabasról, a Lcitersdorfcr-család, mely Liptóból szárma­
zik ide. Már 1855-ben 11 család lakik itt, kiknek kántor-metszője
Rosenberg Emánuel. Ez a 11 zsidó megalakítja az önálló
cltcwráf, miután 276 négyszögöl temetőt vesz. Az egylet elnöke
Schwarcz Sámuel 1863-ig. Ettől kezdve rendszeres törzskönyve
van a chewrának. Később Eichenbaiiin Ferenc a metszőjük,
majd Kohn Ignácz. Már az előbbit figyelmezteti Büchler rabbi,
hogy rabbmikus ténykedéstől tartózkodjék. Templom«pítésnél
■“arra hgycl a rabbi, hogy az, hagyományos formában tör­
ténjék. Az 1870-ben megejtett Inépszámlálás szerint 28 család­
ból áll a hitközség, mely S4 Telket számlál. Az iskola .állítólag
máj- 1860-ból való. Öt — delidéig működik ott Steiner Eduárd
metsző, amikor a közs
kihívja Arokszállásra a papot, hogy
az ellene felmerült sok
t panaszt személyesen vizsgálja meg.
Ez időben (1S71) Kro> *
lber *a hitközségi elnök. Önálló lett

a hitközség 1886 óta, saját anya könyvvezetővel, ki a fele­
kezeti iskola tanítója. Jelenleg Kntz József, kinek polgári
iskolai tanítói képesítése, sőt rabbinikus ténykedések végzésére
Hattarája is van. Chewrája megünnepelte 50 éves fennállását
és azt emlékiratban örökítette meg. Jelenlegi kántora Güns N.
Jászladány megalakulásáról nincsenek pontos adataink.
Eleinte az apátii anyakönyvhöz tartozik s vele együtt kerül
a herényi központhoz. Az ötvenes évek elején bizonyos Rhss
Hermann a kántor-metszőjük. A hitközség a Lustig-, Adler-,
Deutsch- és Gunst-családokból állott. Már iSóz-ben megjelenik
közöttük Büchler herényi rabbi s Deutsch Mózest megesketr
egy bírói eljárás alatt levő ügy hitelességére. Utóbb e funkciót
RosciidorH Jakab elöimádkozóval akarják végeztetni, de a
rabbi hivatalosan eltiltja ettől a metszőt. Ez utóbbinak 1S66ban történt távozása után a hitközség nem bír megegyezni
a megválasztandó sakter személyében s a civódás hevében
néhány tag megtagadja az adófizetést. Utóbb Waldmann Hcrmannt alkalmazzák metszőnek és akkor, a béke örömére, szom­
bati prédikációra hívják ki Büchler rabbit (1870). Még az évben
tartott népszámlálás szerint 12 zsidó család lakik ott 29 lélek­
kel. A rabbiadója 18 forint. Midőn az iskolák állapotáról rész­
letes jelentést kér a miniszter 1874-ben, akkor Ladányon épen
nincsen tanító. Iskolásfiú volna 7, leány 6. Ezek közül 8 növen­
dék volna hajlandó tandíjat fizetni, öt nincs oly helyzetben,
hogy fizethessen. Mint kis hitközség, nem tud tetemesebb
fizetést adni metszőjének, ezért igen sokszor vannak tiszt­
viselő nélkül. Elszakadnak Jászberénytől 1886-ban és Szol­
nokhoz csatoltatnak. Elnök jelenleg Lustig Ignác, a XVI-ik
községkerület tagja.
Jászkisér jelenleg önálló hitközség. A kerületek közül légelőször Bcrény után, c helységben jelentkeznek zsidók. Az elsá
tíz évben a születések száma nem több ugyan mint nyolc, de- .
ez a hiányos anyakönyvvezetésre vezethető vissza. Stem Jakab
és Kiéin Sámuel az’ első telepesek. Érdekes, hogy tanukul nem'
*
zsidókat jelentenek be ; -így Hegedűs Gedeont, Jeszenszky -Dánielt. Eleinte igen rendetlenül jelentik be a születési esete­
ket ; hol Apát:n, hol Berér.yben, hol meg mindkét helyen
ugyanazon születési esetet. Majd 1856-tól iSGj-ig rendszeresen-

Apaihoz tartóznak. 1875-ig ismét Berényhez, 1S75 és 18S6
között Apátihoz, míg megfordul a kocka és mintegy három
éven át Apáti fog Kisérhez tartozni. Steiner Éliás a metszőjük,
majd Mayersohn Kive.
I
Rabbiadó címén 16 forintot fizetnek 1867-ben Jászberény­
nek. Az iSyo-iki népszámlálás idején 114 család lakta 38 lélekszámban.
[
Midőn a központ — Jászberény —| civódni kezd és viszály­
kodás van napirenden, ők is belesodródnak a perpatvarba,
egy véleményükkel, melynek értelmében szerintük Büchler
íabbit csak három évre akceptálták,’nem véglegesen. Mind­
azonáltal ők tartanak ki leghűségesebben a régi herényi hit­
község mellett, kijelentve, hogy nem csatlakoznak a kongreszszusiakhoz, hanem status quo antc-k maradnak, mint a kerü­
leti rabbinátus.
Jelenlegi vezető család a Leitnerek, valamint dr. Karczag
községkerületi tag.
Jászfúiyszaru zsidó lakói jobbára a közelfekvő Monos­
torról telepedtek be, kik már előbb is kereskedni jártak be
a helységbe. Legelső bejegyzés 1853-ról való, amikor már
bizonyos Onócr-családnak fia születik és a mohéi Ungvári
Lajos. Ez a két család még most is a A'öníg-családdal együtt
a község őstagjai. Grubcr Salamon 1863-ban a leánynévadó
a templomban, utána majd 15 évig Fciner Emánuel a vallásos
élet vezetője. Nagy pusztítást visz véghez a községben az
1872-iki kolerajárvány. Az elöljáróság 1865-ben felszólítást
kap a rabbitól, hogy a sakter jobban vigyázzon a húskimérésre
s ne döntsön rabbinikus kérdésekben. 1865-ben iskolát tarta­
nak fenn, tanítójuk bizonyos Schönberger Henrik. Blumcnihal
Lázár hitközségi tag 1868-ban külön saktert fogad, nincs meg­
elégedve a hitközség alkalmazottjával ; az illető metsző tény­
leg távozik. Ez időre esik a kongresszus körül kifejlődött harc,
amikor Büchler rabbi e községet orthodox alapon" szervezi.
A község tényleg a mai napig is szigorú vallásosságban él, hol
szombaton szünetel a kereskedés. Az 1870-iki népszámláláskor
26 család lakja 56 lélekszámmal. Rabbiadójuk 16 forint volt.
1874-ben 16 iskolaköteles fiú van és 14 leány ; évenként 200
forintot fizettek be 1874-ben tandíj gyanánt. A kicsiny köz­

129

ségben igen szép zsidó élet fejlődhetnék, ha iskolát tudnának
fenntartani. Jelenlegi imaegyleti gondnok König Márton. A köz­
ségnek huszonnégy adófizető családja van. Evenként 120 koro­
nát fizetnek az anyaközség budgetjéhez.
Jászdősdn soha nem laktak nagyobb számmal zsidók.
Az ötvenes évek elején Lttslig és Eriist nevekkel találkozunk
az anyakönyvekben. Az iS/o-iki népszámlálás idején is csak
5 család lakik 13 lélekszámban. Mindazonáltal tartottak saktert is és 9 forintot fizettek rabbiadóként. Jelenleg nyolc zsidó
család lakja.
Jdszszentandrás csak iSS3-ban alakul külön politikai köz­
séggé. Izraelita anyakönyvet vezet, Szüsz Mór által i8S6-tól
1889-ig, ki azután Jászberénybe beszolgáltatja az anyakönyve­
ket a kultuszminisztérium 4594(89. sz. rendeleté alapján. Halá­
lozási, egybekelési anyakönyve egészen üres, születési eset
három fordul elő. Jelenleg két zsidó család lakja.
. Jákóhalindn valamikor volt hitközség élet, de a falusi
hitközségek mintájára ez is elköltözések és halálozások követ­
keztében mindjobban kihal. Régentc előimádkozó-saktert tar­
tottak. a múltból templomépület emlékeivel is találkozunk, —
ma már csak két temetője emlékeztet a régi életre. Schönfeldés A’/eín-családok voltak az első települők. 1860-ból bizonyos
l-'ischer Hermann sakterról találunk említést, 1870-ből pedig
Wcrtticimcr sakter nevét olvashatjuk. .Az első temetőt a városi
elöljáróság 1876-ban fel akarja szántatni, s ez csak Büchler
rabbi közbelépésére marad el. Az 1870-iki népszámláláskor
5 zsidó család lakja 14 lélekszámban. Jelenleg nyolc zsidó
lakója +an.
Mihálytelek avagy Jásztelek zsidó lakói a legkésőbbi tele­
pülők éstnem is emelkedett számuk soha olyanná, hogy’ intéz­
ményeket tarthatott volna fenn. Temetőjük, templomuk, isko­
lájuk soha nem volt. Az 1870-iki népszámlálásnál 3. család,
lakta, ki^ 3 forintos krajcárt fizettek rabbiadó címén. Jelenleg
"öt zsidó család él ott.
Als^zcnCgyörgy ma a környék legszigorúbb vallásosságban ___
„élű zsidósága. A község inkább erősödik. Szép temploma van
"és rendes hitközségi élete. Az ötvenes években Apátihoz tarto-zott, 1S63 óta Jászberényhez. Eleinte nem volt temetőjük, _ ’
-----__ ~__
-)>. KitciS - A

a JAaiUahan

——" *'

' * ~

___ _

——

130

iSyS-ban még Tápiószelére vittek halottat. A múltban sok
kellemetlenségük volt a sakterokkal, ma mintaszerű rend van
az imaegyesületben. 1870-ben csak kilenc zsidó családja van.
Akkor 12 forint rabbiadót fizettek. Jelenleg húsz zsidó csa­
lád lakja.
Felsőszent györgynek is csak temetője mutatja a múltat.
Valaha volt metszőjük, tanítójuk. Biichlcr Jakab volt az első
települő Slrieker Jakabbal. 1865-ben 10 forint rabbiadót fizet­
tek. Tórát a jászberényi hitközségtől kaptak kölcsön, amiért
12 évi díjat fizettek. Ma öt zsidó család lakja.
Rövid ideig Jászberényhez tartozik Tarnaörs (1S59), Szenlindrtonkdta (1S75), Visznek; Lőrinezkdta is 1883-ban ide akar
csatlakozni.

H -í bor ÚR

.

/

z
t

IRODALOM.
Gyárfás István : A jász-kunok története I—IV. kötet.
Dr. Biichler Sándor:
ti zsidók története.
Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek
és oklevelek gyűjteménye. (Előszóval Pintértől.) Jászberény x.
Dr. Kde József: A jászkunság megváltása.
Dr. Diamant: A magyar zsidók történetéhez. 1892.
Dr. Bcrnstein : Az iS4S/g-iki magyar szabadságharc és
a zsidók.
Dr. Acsddi: A magyar zsidók 1735-ben. 1S97.
Dr. Marczali Henrik : A magyar zsidók története II. József
korában.
I.öw, I.eopold: Zűr neucrcn Geschichtc dér Judon in
Ungarn. 1879. Budapest.
Dr. Richhnann Mózes: Régi Magyarország zsidóságáról.
1912.
Dr. Veitdiancr Lajos: A zsidóság szervezete. Budapest,
1902.
1
Dr. Baclter: Századunk elejéről. 1892.
Zeller: Egyházpolitikai viták.
Bluntbergcr József: Natonek J. rabbi életrajza.
Dr. Steinherz: A
Steinschneider Mc
Évkönyv.
Dr. Herczog Emil: A liptószentmiklósi zsidók története.
Grossmann Zsigmond: Birtokképesség. 1916. | “Z
I.öw Immánuel: Beszédek v
í

FÜGGELÉK.
A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó
oklevelek.
T. SZdillÚ oklevél.

Jászberény város szerződik pdlinkaszdllltdsra.
Abrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka administratiója
iránt alku tettetvén, az alku tavali mód szerént megmarad,
úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki ; hanem kilenc
akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót itt az
ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor meg­
tölteni.
Tanácsülési jegyzőkönyv 1764. évi október 31-én.

2. számú oklevél.
181. sz. Szabályzat a Jászságban kereskedő zsidóknak.

" Izrael Sternlicht 3 zsidó társaival azon instálnak, hogy
nekik a Házon kéntvaló kereskedés és Esztendőnként és fejen­
ként fizetendő 4 forint taxsa fizetés mellett megengedtessen.
Az Instansoknak megengedtetik, hogy ezután is minden
hónapban cg)’ hétig (fejenként fizetendő 90 x taksa mellett)
folytathassák a városban szokott kereskedések"?; kötelesek
lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek all Tiatosságá-val magokat a bíróságnál bejelenteni.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek, Jászberény
(káról.) . .

/

134

/

3- számú oklevél.

i

I. Tanácsülési határozat, ] ászberénybyf,r 1842-ben.

J
1159. A helybeli Boltos kereskedődnek fenséges Nádorispány ur Eő császári és királyi Főhercegségéhep benyújtott
és onnan a f. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek t*
árgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül olatén portékák
árulhatására szoritatni kérilf, melyek boltjaikban nem léteznek
a j. kerületek f. é. 2511^/sz. végzésének értelmében ezen tanács­
csal közöltetvén
I
minek következtében : Részszerint a folyamodók a folya­
modványban előterjesztett eléggé fontos okainak figyelméből,
részint a heti vásároknak a zsidók részéről minden ncmüekben szabadossá tételéből bizonyára származó különféle követ­
kezményeknek tekintetéből és egyébb közös érdekek nézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mellőzésével részé­
ről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a heti
vásárbani árulás, ha továbbá megengedtetik is, egyedül oly
árunemüekrc terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek egyéb­
ként itten meg nem szerezhetők, mely végzésbeli nyilatkozás
a tekintetes j. küldöttségnek küldessen meg.

4. számú oklevél.
.4 nááori leirat a kerülethez.

._

1082/1843. A tetteskerületeknek f. é. 2399. sz. alatti azon
végzések, mely szerint Nádori királyi leiraf, melynek értelmé­
ben a zsidóknak a heti vásárokbani szabad árulás megengedtetik ahhoz való alkalmaztatás végett m|‘gküldctik, felolvastatik. Sept. 4. Szolgál tudományul a piartz hasznának bérlőjé­
vel- Tudomány végett-közöltetni -rendeltetvén. jEgvébb iránt
tanácsbeli SzWe Gábor és Eördög Andris urakra bizatik a
piarcon a kocsi és -gyalog árulók rendezése, aiTÓl készítendő
tervnek jóváhagyás végett bemutatása mellett mely végzés
az illető küldöttségnek adasson ki.
I
JÍ

1
4

135

5. számú oklevél.

A város egymásután utasítja vissza a zsidóknak a nádori
't határozaton 1felbátorodott kéréseit.
1146/18431 Buck Márton, Schwarz Jakab, Blau Gábor,
Spitzer IgnácJ, Buck Gábor, Bemát Eriik és Miller Istvány
izraeliták a védett folyamodnak, hogy miután a hetivásárbani
árulás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
egymás között^ civódniok kellesen — részekre, kinek-kinek
bizonyos taksaj lefizetése mellett Sátor helynek való helyek
jeleltessenek kij Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának orszá­
gos és nem heti vásárokban lévén helye, aszerint, miután a
hetivásárokra megjelenő izraeliták és egyéb sátor alatt árulók­
nak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba megjelenők
között, egyik a másik előtt nagyobb juss formálás, avagy
követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodok kereseté­
nek helyt adni nem lehet, mely végzés.a folyamodóknak adas­
son ki.

6. számú oklevél.
.4 zsidók kérik, hogy a város bolt helyiségeit, avagy magánlaká­
sokat üzletnyitás céljából adjanak át számukra.

1179/1843. A tck. nem. kér. azon végzése'2390. sz., mely
arról, hogy a közönség és privátusok boltjaiba a Cursus folyama
alatt Izraeliták bebocsájthatása megengedtessen, a vélemény
követeltetik felolvastatván,
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elősorolni feleslcgcshek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye maradj—
a zsidókat- akár privátusok, akár közönségesek boltjainak
haszna bérelhetéseiböl nem csupán a jelen Cursus folyjtna alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni és kizárott^iknak mint tekinteni, mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás
Helyettes kapitány t. Pethes Mihály urnák adasson és kül­
dessen meg.
- .
J;
______ :
—-

136

7- szánni oklevél.

Jb. város t. ülési jk. 1844. 845. A helybeli boltos keres­
kedők közönségesen folamodásbeli panaszaik ömledezései mel­
lett kérések támogatására felhozott ok képeni azon igazságaik­
nál fogva, miszerint a városokban! első helyek az árulásra
nézve a vidékiek előtt országszerte a helybelieket illetik, azért
esedeznek, hogy a heti vásárokba megjelenni szokott Izraeli­
táknak és Sáfrányosokk a piarci téren árulási helyek a boltok
alóli tér rendeltessen, továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek
tartásáról az erészben bölcs felsőbbi úgy kerületi végzések és
intézkedések nyomán és értelmében büntetés mellett gátoltassanak. 1S44. juh 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó kereskedőkk kéréseik,
— mivel gyakorlat szerint kétségtelen, miszerint a helybeliek­
nek a vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos
az érdemből — kéréseikhez képest az . . . Izraelitáknak .,.
sátorhelyül a városháza előtti téren való kuttól lefelé a kereszt­
nek nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodóhelyeknek
tartásátóli eltiltását érdekli a panaszlott zsidóknak a részben
lévén már a múlt esztendei 2400. sz. alatti utasító végzése a
tes kerülctekk, a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, amely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, azt olyan
büntetés képen annyiszor amennyiszer 25 vtf fizetésében elmarasztaltatik, a lakósok közül pedig azok, kik portékás keres­
kedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek
általhágói tekintetnek és mint olyanok, szintén büntetésül 12
vtf. köteleztetnek, mely végzés tétessen közönségessé... és
a piarci bírónak adassék kj.
8. sz. oklevél.

j

A határozat ellen vétenek a zsidók :

J
889. A helybeli boltos kereskedőknek közönségesen azon
folyamodásbeli előterjesztések mellett, hogy bátor az Izraeli­
táknak helybeni lerakodóhelyet tartani a nagvm. helytartó
•

137

kir. magy. tanácsnak parancsa következtében a t. kerületek
által is megtiltatott, mégis mit sem adva a felsőbbi és a ns.
Tanács közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer
Ignác izraelita Teke Pálnál három ládákkal, tele portékákkal
tart kérvén, hogy a nevezett izr., mint is a felsőbb parancsok­
nak e ellenszegülő a megszabott büntetésben elmarasztalva
büntetessen.
9. sz. oklevél.
1844. Juh 20.
Főbíró urnák szóbeli előadásával igazolva lévén, a folya­
modó kereskedők panaszbeli kitételek annyiba amennyibe a
panaszlott izr. Spiczer Ignácnak fizetéses utáni Teke Pálnál
3 ládája portékája találtatik, annálíogva bepanaszlott izr.
Spiczcr Ignác, mint is a közönségessé tétett Felsőbbi tilalom
ellenére portékáival helyben veszteglő és a végett lerakodó
helyet használó a 25 vtf. büntetéspénznek ; panaszlott Teke
Pál ellenben, mint is a közhírül tett rendelés ellenére a panasz­
lott izr. portékáinak hclyt-engedetlen magaviseletéért a meg­
szabott 12 vtf. és xr büntetési pénznek megfizetésében clmarasztaltatik — avégre Komáromi János főbíró urnák ki­
adasson.

10. sz. oklevél.

\ A vdd nem dll meg:
28/1845. Felolvastatott a tettes ns Kerületekk f. é. 3285
sz. alatti azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó__
helynek be nem valósodása miatt a folyamodó izr. kereske­
dők a ns. Tanácsnak marasztaló végzése alól feloldoztassanak.
44. dec. 21.
Tudományul szolgál, adassiAi ki a főbíró Komáromi János------nak a'hoz való miheztartás végett.

„C.
'

'
ötletéi.
A zsidók a depositorium tartást megengedni kérik:.

, 137/1S45. Felolvastatik a tek. ns. kerdletekk a m. é. 3286.
-e. azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó izr.-

1.38

nak abbali kérések, mely szerint lerakodó helyért esedeznek,
nem teljesittetik.
*r
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerüle^Aégzés ahoz
való alkalmazkodás és az illető izr. tartaln^ii üli értesítések
végett főbíró urnák adasson ki.
12. sz. oklevél.
A zsidók engedély nélkül tartanak lerakodó helyet:

t

16’. A helybeli boltos kereskedők közönségesen hivat­
kozván a Nádori kerületi, kegyes intézvény- és Rendeletekrc,
úgy a ns. tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadá­
sok mellett, minél fogva az izr. kereskedők az érdeklett fclsőbbi rcndelctek ellenére lerakodó helyeket tartanak és áru­
cikkeiket minden tartózkodás nélkül szabadon árulják, kérik,
hogy Spiczcr Ignác, Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton
aszódi izr., kik portékáikkal rendesen helyben tartózkodnak,
makacs mcgátalkodásukért megfenyitessenek. Jövőre nézve
pedig a tartózkodás és lerakodóhelytartás tekintetében költt
és felhozott felsőbbi rcndeletekct a panaszban álló izr.-kal
pontosan megtartatni a ns. Tanács kegyeskedjék. 845. febr. i.
Kiadatik ezen panasztcljes folyamodvány tanácsbeli Kál­
lai András és Árvái Károly urakk, azon utasító rendeléssel —
minélfogva a panasz tárgyában fenforgó és illetőleg valónak
állított körülményeket megvizsgálván és ha szükség tanukat
is hallgatván kiterjeszkedve a folyamodványt minden részeire
napfényre deríteni igyekezzenek — főleg azt — igaz légyen-e
és mennyiben a panaszlott Izraelitákk a folyamodó kereskedőségnek állítása szerént állandó itteni tartózkodások úgy a
Cikkeikk hetivásárokon ki4ül folytonos árulása é^ megnevezvén
tartózkodásuk helyét tegyenek környül állásos tudósítást, hogy
ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
|
|

‘

.$-• okieiel. '

’

‘

718Í1S45. Ezért a zsidók ne jöhessenek a heli vasatokra.

A hetivásárt és a vidéki kereskedőknek hetnysárbani
.megjelenését és árucikkeikk árusítását illetőleg — figyelembe

I

139

vévén a tanács azon körűimén}!, mely szerint a divatba vett
hetivásárokkal a lakosság és a kereskedő izr. nép között időn­
ként nagyobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöl­
tetik. Tekintvén továbbá azon tapasztalásból merített vissza­
éléseket, melyek a kereskedő izr. részéről a lakosság irányá­
ban eszközöltetik — 'pzem előtt hordva a zsidó kereskedők
által gyakorlatba vett; kölcsönzések szomorú jövendőjét — a
hetivásárok ilyképpeni
*
felállásával a fehérnép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből, melyek árucikkeiknek minemüségében a zsidó kereskedők által elkövettettnek — részéről a
tanács hetivásárokba Ividéki kereskedőknek bizakodását és
árucikkeik árulását aí előre bocsájtottaknál fogva, nehogy
a hetivásárnak országos vásárrá lett fordítását a lakosság
birtokának vesztével legyen kénytelen utóbb megsiratni —
eltörlendőt óhajtja ... (Ezen határozat ismét a nádor elé kerül,
aki ugyanúgy dönt, mint három évvel ezelőtt, hogy a zsidók
szabadon kereskedhetnek áruikkal.)

14. sz. oklevél.

776/1849. Jászberény város tanácsülési jegyzőkönyveiből.
A tanácsosok Bemáth Dávid aszódi izraelita azon folya­
modására, miszerint Spitzer Ignátznak haszonbérbe adott
tanyáin található marhák, takarmányok és szerszámok meg­
becsül tetősét kéri, Spitzemé pedig 8 neveletlen gyermekei nevűk­
ben és azt kéri, hogy az árenda kezein meghagyattassék, hogy j ...
Bemáth Dávid kérésére 5 alkalmatos tanukkal a tanyán talált
jószágokat és egyebeket megbecsültetvén, azoknak jegyzékét
1
bemutatják, miszerint a megbecsültek ára 3358 vtf tétetik ki.
1
Spitzerné folyamodására véleményezik, hogy az árendába vet___ (
teket az ő végpusztulása nélkül nála hagyni nem lehet, a cselé­
dek fizetésére is mindemkor Bemáth Dávidtól kölcsönöz, a va- -c -■
gyónókat desolált állapotban tartja, azonban Bemáth Dávid
nyilatkozata szerint, hogyha Spitzer Ignátz, mint neje reményű,
uj évig Cseh Országból haza jön, noha az árendába egy'filíért
*. “
sem fizetett, továbbá is meg fogja tartani. Ha pedig uj évig4
Spitzer Ignác meg nem érkezne, Bemáth Spitzer Tgnátznéra
’
J

bízott javaival tetszése szerint rendelkezhet, azideig a kölcsön
adott összegek és egy évi fizetetten árenda biztosítására az
összeirt javak Spitzemével teendő végső elszámolásig birói zár
aló veendők.
A tanács birói zárat rendel el és a határidőt elfogadja.
Október 23.
13. sz. oklevél.
Jászberény 1'áros tanácsülést jegyzőkönyvéből.

1S50 február 16. 113. Járási kapitány tekintetes Muharay
János ur, fó kapitány ur őnagyságának meghagyásában felsőbb
helyről beküldött Bihály Mór izraelita pesti bőrkereskedőnek
folyamodását közölvén, melyben családjával együtt Jászberény­
ben leendő letelepedhetésrc és bőrkereskedésre ottani üzhetére
(sic !) (ngcdelmet kér adatni a helybeli viszonyok és a néphangulása figyelembe vétele mellett adandó nyilatkozat végett.
Február 8-án 1850-ik évben.

Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária Terézia királynő
által a Jász Kun nemzetnek adott szabadalmok és szentesített
szokásoknál fogva idegeneket keblükbe fogadni és mint köz­
lakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni kizáró joga
egyedül a községnek lévén, Ezen jog gyakorlatából kiindulva
Bihály Mór által felállítandó bőr kereskedő folyamadó’ára mely
tisztelettel azon nyilatkozatott (!) teszi a jelen tanácsi gyüle­
kezet : Miszerint Bihály Mór pesti Izraelita bőrkereskedőből
lakosaira nézve hasznost háromoln nem lát, sőtt ismervén a
lakosoknak az Izraeliták eránt viseltető ellenszenvét károsnak
nézve ezen csempészkedésre szolgáló alkalomnak tart. De kü­
lönben sem lévén azon bőr kereskedésre szükség, miután hely
ben azzal számos magyar és német tímárok foglalkoznak.
I Ugyanezért, valamint a szeplőtlen és királyhozi szükség­
ben tántoríthatatlan magvai ajkú nép az Izraeliták beköltözésétfelsőbb jóváhagyások mellett megtudá akadályoztatni, úgy ezek
után sem hajlandó bárkit is az előbbiek által érdemeket szerzett
kiváltságokban a lakosok szembetűnj hasznaik nélkül részesí­
teni. Lévén egyébb iránt e városnak 5 országos és hetenként 2

141

heti vásárja, mellyekben az izraeliták kereskedések szabad gya­
korlatán élvezhetik. Mely nyilatkozat Tekintetes járási kapi­
tány urnák megküldendő.
y
16. sz. oklevél.
!
d'
Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.

l8jo. máj. 18. 489. Buck Gábor aszódi Izraelita a rendes dij
lefizetése mellett a varos lakói közé kéri magát felvehetni.
E város lakosainak az Izraeliták eránti (ismertét ellen szenvek nyomán folyamodó kérésétől elmozdittjrfik.
I
17. sz. oklevél.

Jászberény Varos tanácsülést jegyzőkönyvéből.
1850. julius 19. 627. Tekintetes Muharay János Jászberényi
Jászkapitány ur Nagyságos Jankovich György főkapitány
úrtól érkezett határozatát 2049. szám Buck Gábor folyamodása
következtében a végett teszi tudomásul a Tanácsnak, hogy
miután mindazon Zsidóknak kik az országban, vagy kapcso­
latos részeiben születtek, vagy az országbanni lakásra törvényes
utón engedőimet nyertek — ha ellenük erkölcsi magok viselete
tekintetibül bebizonyított alapos kifogás nincs az egész Ország­
ban a bányavárosokon kívül akar hol szabadon lakhatás keres­
kedés és ipar üzés az 1840-ik 29 T. c. megengedtetett miután
még ezen felöl a Személy szabad koltözhetése a birodalmi hatá­
rozatokon belül az 1849. én Mártius 4-iki birodalmi alkotmány
25 § által minden korlátozás ellen biztositatott az erkölcsi
bebizonyított kifogásokon kívül álló Zsidónak a Jász Kun kerü­
leti községekbe való szabad költözhetés s tottani kereskedés és 1
ipar üzés nem akadályozható, — azonban a község körébe uj
tagok felvétele a felhívott birodalmi alkotmány 33 § által a 1
községnek biztosított alapjogai közzé sordztatván s ezen jog
Jazáró gyakorlatát a Jász Kun kerülvti\köiségek szabad.Jmaik- |
nál fogva is folytonosan élvezvén -t^község polgári, vagy lakos­
sági dij mellett, vagy díj nélküli engedményezésre ezentúl is a '
község kizáró jogai közé tartozik, minél fogva valamint egyrész- *
ről a birodalom akánnely polgárát, tehát a zsidókat is a kerületi
*
I

I

I

142

községekbe való beköltözőstül tartózkodóstul itteni kereskedés
és iparűzéstől, — erkölcsök elleni alapos kifogás nem lettében
eltiltani úgy másrészről a községek akárkinek is — tehát a
Zsidóknak is polgárság vagy lakossági jog engedményezésére
kötelezni nem lehet — önként következik mikép a beköltözött,
vagy beköltözendő de lakosnak be nem vett zsidók hasonlólag
a községi egyébb tartózkodókkal együtt a község polgári jogok
élvezésében nem részesíthetők — a községben tartózkodások­
nál fogva pedig a minden tartózkodását illető kötelességek és
közterhek viselésére kötelezendők.
*

~£.
•_

Melly utasítás Jászberény Városávali értesítés végett meg­
küldetett.
Ezen íelsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor Izraelitának e városbani tartózkodása valamint keres­
kedésének üzése megengedtetvén. Azonban mint hogy a boltokbanni nyilványos árulhatás és kereskedés üzése egyedül a lakos­
sági és polgári jogokhoz van kötve mindaz ideig, míg bárki
azon jogokkal nem bir annak boltbani nyilványos kereskedés
üzése meg nem engedtetik.
E szerint Buck Gábor Izraelita az említett jog birhatása
nélkül boltbani árulást nem gyakorolhatván — attól eltiltatik.
56. 6. 52.
18. sz. öklei éi.
1850. jnlins I. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
637. Jász Kun kerületi alkapitány 2315 szám alatt kelt
rendeleté, hogy Buck Gábor boltot nyithat Horváth Pál tiszti
ügyész házában és ebben nem gátolható.
Erről Buck Gábor értesítendő. 56. 6. 56.
lig. sz. oklevél.

Budi Gábo? jalyaxioáiJz, hogy a •.Ájjzkwt éí a jáiwczex
az első helyet ő kapja.
1

.

..

.

*

Folyamodó kérése teljesittetik miután helybeli lakos és á
közterhek viselésében részt vészén.

20. sz. oklevél. (UgyanoltJ

1851. juititts 21. 320. Bitek Gábor izraelita kereskedő, miután a
helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan viseli a piarczi
és vásári helypénz fizetés alól magát fölmentetni kéri.
Polgári kiváltságos jogok gyakorlatára csak a helybeli
birtokos lakosok tarthatnak igényt és csak azok élhetnek azzal
s miután a folyamodó izraelita kereskedő csak tartózkodási
engedélyt, nem pedig lakosi jogot eszközlött magának ki, azért
azokk kiváltságos jogait nem lehet reá ruházni és igy általa kért
helypénz fizetés alól sem lehet felmenten ajálván egyúttal nékie
várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testé olvadását.
Miről hátiratilag értesítendő.

21. sz. oklevél. (Ugyanott.)
1850. szeptember 28. Buck Gábor a többi helyben letelepedett Izraeli­
ták nevében is azért folyamodik, hogy részökre egy temető helv
kijelöltessék.
Velkey István és Szele Gábor tanácsos urak a kért temető
hely kiszemlélésére kiküldetnek tudósítások beváratván.

22. sz. oklevél. (Ugyanott.) .

1851. jtilius 21. 335. Bondi Bernáth és Senfeld Jakab izraeliták
az első mint tanító, a másik sakter erkölcsiségekről bemutatott
bizonyítványoknál fogva e Városban letelepedhetésekért kónyöröenck.

i

*

1

Miután folyamodóknak életmódjuk fentartására jefossen
Bondi Bemáthnak tanítás által, Senfeld Jakabnak pedig mirhák
leszurása által kcresclek (!) volna; bemutatott erkölcsid '-jket *
és jó magaviseletöket tanúsító bizonyítványoknál fogy .tlc-”
telepedések ezennel megengedtetik.

23. sz. oklevél. (Ugyanott.)

1S51. szeptember 13. 437. Bitek Gábor helybeli izraelita kereskedő
azt kéri: hogy a vásári és piaczi hely pénz fizetése alól felmentessék.
*
Miután a vásári és piarczi haszonvételeknek árvereltétések
alkalmával világosan kimondatván a helyben letelepedett
izraelita kereskedőkre, hogy a vásári és piarczi helypénz fizetéstől
nem mentesek ; folyamodó kérésén mint idő utánni az érdeklett
haszonbérlők sérelme nélkül segíteni nem lehet.

.

24. sz. oklevél. (Ugyanott.)

1S54. junius 17. A városban tartózkodó zsidók össze Írása
szükségesnek találtatván — ennek eszközlésére Arvay Károly ur
megbizatik.

25. sz. oklevél. (Ugyanott.)
2834. Jászberény Város tanácsiilési jegyzőkönyvéből.
Március 5. ijx. Berczeller Márk izr. bőr és gyapjú
kereske
*
­
dőnek, ki letekpedhetést kér, csak 600 p. forintja van, amely
vagyoni állás csekély, hogy az itt tartózkodás megengedtessék
neki. Különben is a város többféle kereskedők nélkül nem
szűkölködik — a letelepedés számára meg nem engedtetik.

26. sz. oklevél.

November 2. 510. Miután az 1854/5-ik évi fogyasztási adót
9500 p. forintban állapittatik meg és a képviseleti gyűlés meg
lévén gvőaődve. hogy ezen összeg közös kezelés utján be nem
hajtható —ja Várost kötelező és illő feltételek mellett a haszon­
bérleti joeot Lichtenstern József és társainak átengedi és a szer­
ződést levéltárba tétetni rendeli.
‘
’— •

27. s:. oklevél.

— Szeptember 16. 448. Cs. és Kir. kapitányi hivatal vdeményt
kér Buck tíábvr lak<»ság közzé való felvételéről.
. ‘ ■ Miután az 1849 évi márc. 4-iki birodalmi alkotmány

115

25*ik
§-a izraelitáknak a letelepedést mindenhol megengedte,
ezen legfelsőbb rendeletnek a város közönsége is hódolva az ide
folyamodott izraelitáknak — ellenszenve dacára — letelepedni
megengedni kénytelenittetett, minthogy azonban hivatkozott
alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány ur önagyságának e tárgy­
ban iSjo-ik évi 2049-ik szám alatti leirata szerint a lakosi jog
megadása kizárólag a közönségeket illeti. . . nem hajlandó e
testület folyamodó Buck Gábor kérelmének teljesítésére.

2S. sz. oklevél.

1S57- Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
Márt. 3. 56. Buck Gábor mint a helybeli izraelita vallás
közönség elöljárója az iránt folyamodik, hogy Horthy Lászlóné
1154. szám alatti általuk megvett házát imaháznak átalakít­
hassák.
A tanácsnak ellene semmi észrevétele nincs.
29. «. oklevél.

Junius 28. 162. jegyzőkönyv 5-ik pontja ... A vásár és
piarezra vonatkozó javaslat egészen megváltoztatván, különbség
nélkül minden helybeli lakos a helypénz fizetéstől mentesittetik.

30. sz. oklevél.

\
118. Izraelitáknak kórházbani gyógyíttatás kedvéért letelepe­
déskor 5 p. forintot fizetni rendeli a tandcs.

31. sz. oklevél.

y

^859. Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
Szeptember 17. 245. Wcisz József izraelita borkereskedő
—
fölmutatott bizonyítványainál fogva szokott díj mellett. kéri,
az itteni letclepedhetést megengedni. — Mielőtt e kérelemre '* ' '
nézve érdemleges határozat hozatnék, megvizsgálás s vélcményes
j
jelentés tétel végett. Harsányi Szilárd tanácsnoknak kiadatik. 7...... 7
1859. Szeptember 24. 254. Harsányi tanácsnok hivatalosan
jelenti, miként Weisz József izraelita tartózkodhatási kérel­
Dr. Kltmln: A iwdók ktckpUiíic a JluUgban.

10

—_

146

méhez a mellékelt két rendbeli okmányok nem bírnak azon kel­
lékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek
s szükségesek. Ennélfogva öt kérelmétől elmozditandónak
véleményezi. Jövőre pedig hasonló esetekben javalja az óvakodást, nehogy illyesek beözönlése által a szegénység szaporodása
az egész község terhére idéztessék elő, mely tárgyban kér bővebb
tanácsi intézkedést.

32. sz. oklevél.
Ezen felolvasott hivatalos jelentés következtében —
miután folyamodó előadott okmányai illetékes kellékkel ellátva
•»
nincsennek, itteni telepedhetési kérelmétől ezennel elmozdittatik. Egyébiránt jövendőre nézve szolgálandó zsinórmértékül
határoztatik, hogy minden itt letelepedni óhajtó izraelita azon
községi elöljáróságtól, melyben előbb lakott szolgabirói megerősítés­
sel hitelesítendő erkölcsi bizonyítványa mellett oly vagyoni állása
hiteles kimutatására, vagy oly biztos és kétségen fölüli hiteles
<r.,jótálló levél előmutatásdra is kötelezendő, mely mellett történendő
elszegényedés esetében folyamodó, avagy családja e község lakosai
terhére legkevésbé sem válik. A megtelepcdhctési jog kinyerésére
szabott dij ezentúl 10 forintra emeltetni rendeltetvén.
Ez alkalommal hivatalosan előterjesztve : miszerint e város
kebelében az izraelita beköltözőitek annyira elszaporodtak,
hogy azok és családjai elszegényedés esetében nem kis részben e
község terhére válandnak. Melynek kikerülése tekintetibül
hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván —
határoztatik :
i-ször. Hogy az izraelita helybeli Elöljáró és Rabbi minden
itt tartózkodó feleiket össze irni s tanácsnak Sismis Mihály
ur, mint e részbeni megbízottnak meghagyására elő mutatni
kötelesek.
__ "
2-szor. Minden itt tartózkodó izraelita különbség nélkül
kötelef tartozkodhatási engedélyét ez időtől közterhek viselé— •
séről kelt elismervénnyel, u. m. éjjeli őrködés teljesítéséről,
'
katonatartásról.jközségi terhek besrn gálás^ról, országos köz_ munkaerő és adók lefizetéséről szó' bizonyítványaikkal előmutatni — mit ha ezek nem teljesít ,Snek, vagy főleg tartóz.
kodhatási engedély nélküliek találtatL.únak, finnyiszor amennyi­
I

*

147

szer a helybeli polgári kórház javára io f.-ban o. e. elmarasztalandók — s ezen összeg az illetőkön megveendő s az utóbbiak
a Város kebeléből ahonnan eltávoztak azon község kebelébe
kötött útlevéllel vissza kisérendők lesznek.
3- szor. Ha itteni letelepedéssel biró izraelita kereskedők,
vágj’ iparosok hitsorsosaikból időközben segédet fogadnak föl,
ezek okmányai szoros megvizsgálás végett az első pontban kine­
vezett tanácsnoknak gazdáik által esetenként io forint büntetés
terhe alatt bemutatandók lesznek.
4- szer. Az izraelita Elöljáró avagy Rabbi — mennyire a
fentebbi határozatot hitsorsosaik nem teljesitik, vagy azok
mint vidéken lakók — önszükség fedezés avagy kereskedési
viszony végett e község kebelében 24 órán túl tartózkodni ta­
pasztaltaiménak — s az illyen egyéneket az Elöljárók fel nem
jelentenék egyik fél úgy mint a másik a korház javára annyiszor
amennyiszer 10 forintra büntetendő s rajtok megveendő,
5- ször. A belcsendbiztosi hivatal köteles minden itt letclepedhetési joggal biró, vagy jövőben megtelepülendő izraelita
családról nyilván könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanácsnak
gyakrabban megvizsgálván — idönkint azok számára és állásá­
ról a tanácsnak jelentést tenni.
Mely határozat kiküldött és megbízott tanácsnok, belcsend­
biztosi hivatal, izraelita Elöljáró és Rabbinak alkalmazkodásul
kiadatni rendeltetik,
33. sí. oklevél.

T. illési jk. Jb. város. 1861.

\

1408. Mayer Fürst magántanitó a jb.i hitközséget 470 írt
13 x és ennek kamatai erejéig pörli. Szept. 14. (M. F. veszprémi
illet.). A tárgyalás okt. 10-ére tűzetik ki oly megjegyzéssel,
hogy az egyik fél meg nem jelenése esetén a másik fél előadása
szerint lesz a döntés.—------------------------ ------------------ — •
34. sz. oklevél.

2330. Mdy'er Fiirsl perli' a hitközségit 4^0 frt erejéig."

Mivel felperes megbízottja álral magáért beleegyezik
abba, hogy követelése kielégíthetése s tisztába hozatala végett
az izraelita község számadása rendbehozatala tekintetéből 2
•

.

10*

148

összegbe elmarasztaltassék s a kielégítésre a kért 2 havi idő
jelen ítélet kézbesítésétől jífamitott 60 napokra megadatik.
Dec. 12.
y
35- sz. oklevél,
•abbi hivatalod
602. Natonek rabbi
hivatalod bizo,
bizonyítványa kiadatik.
Nagytiszteletü járási rabbi Natonek József Urnák miután
polgári kürt élességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivata­
los bizonyítvány kiadása elrendeltetik. Máj. 4.
36. sz. oklevél.
Közig, t. illési jk. jászberényi. 1864.

143'216. Jászker. kap. tck. Bartsik Márton ur f. é. 329. sz.
alatt kelt rend.-vei felsőbb intézmény folytán tudatja, miszerint
az országban lakozó izr. kötelezve vannak állandóan vezeték
és tulajdon nevekkel élni, más az eddig szokásban lévő nevek
használatától eltiltatnak.
Közlendő a Cultus elöljárósággal, Rabbival.
37. sz. oklevél. (Ugyanott.)

u. a. 542 sz. Budapest tanker. kir. főigazgatósá­
gának f. é. 148 sz. alatti : az itteni izr. növendékek oktatásában
ezideig alkalmazásban volt két magántanitónak felterjesztése
képességéről, azok okmányinak, a leckerend és a tanítók
felosztása tárgyában megkeresvény a helybeli izr. elöljáróság­
gal leendő közlés és annak idején a leendő jelentéstétel végett
megküldetik. III/3.
|
Izr. elöljárósággal közöltetik, hogy 3 nap alatt jelentést
tépni igyekezzék a leirat érdejnében.
-

jelentésével a felsóbbileg ki|ánt helybeli izr. magántanitók
képességéről szóló bizonylatok egy, a m; k. Helyttósághoz in
.t

149

tézett kérvénnyel együtt feljebb terjesztés végett bemutatja.
. 5/4. 864.
Felterjesztetik jelentés kíséretében a jászker. kap.-hoz.
%
I
39. sz. oklevél. (Ugyanott.)
I
565 1014. Jászker. kap. ur helyett Beleznai Nép. János

-esküdt ur f. é. 3030. sz. alatti értcsitésével tudatja, hogy felísöbbi intézmény folytán az izr. zugiskolák szüntessenek meg.
•26 VIII, 864.
i
[
40. sz. oklevél. (Ugyanott.)
'
6S7/1327. Az izr. zugiskolák megszüntetésére vonatkozó

kapitányi rendelet folytán Aray Károly belrendőri tanácsos
ur hivatalos jelentését azzal mutatja be, miként a Cultuselöljáróságot utasította, hogy tegyen a nyert utasítás szerint jelen­
tést, mivel ellenkező esetben az iskola fennállása meg nem
engedtetik. Ki. tü. 864. 3/xi.
Ezen jelentés mellett visszamutatott kapitányi rendelet­
ben világosan kimondatott az, hogy izr. zugiskolák, ha abban
okleveles tanitó működik is, meg nem engedhető, — ennélfogva
ezen jelentés mellékleteivel együtt Aray Káról}’ urnák a rende­
letben meghagyottak teljesítése végett — hivatalos jelentése
beváratik.

41. sz. oklevél. (Ugyanott.)

v

186/415. Jb. város Tanácsülési jk. 864. Braun Simon
jászberényi izr. tanitó engedélyt kér és e tárgyban jelentéstétel
végett leír a kerület.
308/661. B. S. kérvényéről Aray K. jelentése a kér. kap.-hoz
felterjesztendő.

--

>• •

42. sz. oklevél.

T. ülést jk. 1864. J b. város.

<J

-

22/25. J^zker. kap. ur m. é. 3394 sz. alatt kelt rendeleté
*
vei meghagyja felsőbbi utasítás folytán/— hogy a köznép a
váltók állítás és aláírástóli óvakodásra /igyelmeztessék, mert

...........

<5 --—

A

’

130

a köznép a váltók természetét és követelményét nem ismervén,
az elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák, különösen
az izraeliták a váltó kiáltásokra való rábeszélésröli eltiltásra
figyelmeztessenek. 7/1 864.
Ezen megküldött kapitányi rendelet tudomásul vétetvén,
másolatban a kapura kifüggesztendő és terjedtebb közzététel
tekintetéből dobszó utján is a nép előtt kihirdetendő, egyúttal
pedig hivatalos másolatban az izr. Rabbi urnák az izr. előtt a
zsinagógában leendő közzététel végett ezen végzés utóirássa!
megküldendő — határoztatik.
43. sz. oklevél. (Ugyanott.)

94/182. Büchler Áron jászkerületi rabbi értesítése, mely­
ben a f. z. 22 sz. tanácsi határozatra vonatkozólag tudatja,
hogy a Cultuselöljáróság a kihirdetést a váltók kiállítására
vonatkozólag az okból nem engedi meg, mert kételkedik ily
elsőbbi rendeletnek létele iránt, mely a türcdelmctlcn jellemet
viseli.
10'2. Ezen beadott értesítés szerint a tanács ellenében
használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági rendele­
tek nyílt ellcnszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik és figyelmeztetvén ezúttal úgy a Rabbi
mint a Cultuselöljáróság, hogy a tanácsi, mint közvetlen erányában felettes hatósági, annál inkább íelsőbbi intézkedések
pontos megtartását szoros kötelességének kisérje. Ennélfogva
újólag is hivatkozva a f. é. 22 sz. rendeletre komolyan meghagyatik különbeni 25 vtf. birság terhe alatt az izr. rabbinak,
hogy a legközelebbi zsinagóga alkalmával, Aray Károly belrendóri tanácsos ur mint polgári biztos jelenlétében a közlött
rendeletet okvetlenül hirdesse ki.
44. sz. oklevél.
Jdszkunkcriileli kapitányi hivatal.-

’ 4750,873. A jászberényi izr. hitközségek különválása miatt
felmerült vitás ügyek kérdésében a m. kir. vallás- és közoktatási
ministerium 19010. sz. a. kelt rendeletének végrehajtásával

151

Sdvák Imre kér. jegyző bízatván meg, eljárása eredményéről
beterjeszti jelentését, mely szerint ismételt felhívás után is a
másodízben kitűzött tárgyalásra csak a congressusi hitközség
és a rabbi képviselői jelentek meg ; — s előbb nevezettek által
az új hitközség által vezetett anyakönyvek eredetben bemu­
tattak, — s azon észrevétellel, hogy a hitközségi elöljáróság
aláírásával is hitelesíttessenek, — rendben találtattak — a régi
hitközség által követelt számadási könyvek beszolgáltattak,
a rabbi fizetésének mennyisége azonban megállapítható nem
volt, miután állításuk igazolására egyik fél sem hozott fel két­
ségtelen adatokat. A jelentés tudomásúl vétetik, — s az eljárás
eredményéről az illetők jelen határozat által olykép értesítetnek, hogy amennyiben a fent hivatolt rendelet további végre­
hajtását kívánják — ebbeli kérelmüket kellőleg felszerelve
ide nyújtsák be, addig is az eredetben beterjesztett számadási
könyvek az iratok között megtartatni rendeltetnek. Végül a
Congressusi alapokon szervezkedett egyesült hitközség által
jövőre külön vezetendő anyakönyvek tekintetében Jászberény
város polgármestere megbizatik, hogy azok tárgyában a' törvé­
nyes felügyeletet a fennálló szabványok értelmében (Rendelőtök
tára 1871. évi foly. 2. sz.) gyakorolja, s az év végével lezárva
’s a’ kellő aláírásokkal ellátva egy példányban ide a' kér. levéltár
számára terjessze be. Mely határozat tudomás és alkalmazko­
dás végett Jászberény város polgármesterének, mindkét hit­
község elöljáróságának, s Büchler Áron rabbinak kiadatni ren­
deltetik. Jászberény 1873. Sept. 20. Jászkún kér. alkapitánya
helyett : Kerek Jósef m. k. kerületi főjegyző. Másolat hitelére :
Tara)\ János s. k. h.kiadó.

Ezen oklevelek valamennyijét eredeti példányokból má­
soltam. Egytől-egyig kiadatlanok. Kutatásaimban nemes kész- .
séggel állott rendelkezésemre Muharay Zoltán levéltárop úr.
E helyütt is fogadja igaz köszőnetemet.--------------------- - - ................... j

___

_

’ír

•

X

r'-Hj

E

J.

’«

"

t»,

*

■'-s '
“s

*■
"

»

3* * ■ '
'

■»' ’
.
*» ’J‘ •

W bevezetés^..................................... .
h4 ’ I. FEJEZET.’-' ? ' í V-; “ ■
■ .■
’’
-c 2 .?*
A Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 1850-ig............ ••••••• 13
A) Mária Terézia és II. József alatt ...................
B) A zsidók helyzetének általános javulása ............. ..y...'. 18
C) A Jászság harca az 1840 : XXIX. t.-c. ellen............. .... aö
. T. - •
• * *5'
’
W?'II. FEJEZET. ' ■

A zsidók betelepülése ............................................................................. 4°
A) Az első tíz esztendő.............................
4°
B) A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése ....S.. .08

’-'i

III. FEJEZET.
.
A hitközség kettészakadása ................................................•“••••*
IV. FEJEZET.
A mai hitközség alakulása .....................
A jászberényi hitközség jelen vezetősége
A jászsági fiókhitközségek története.;...

függelék.*

83

....105
v.. 331

*' y
-- ------A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó oklevelek *.......; 133