Fájl #658: "szeretetszolgalat.pdf"

A magyar egyház és a magyar történelem kiemelkedő szereplői a szerzetesek. A
szeretetszolgálat a betegek ápolása, valamint az oktatásban, nevelésben betöltött
szerepük elvitathatatlan a magyar nép történelme során. Ebben a könyvben egy
olyan esemény elevenedik meg előttünk, amelyben azokról a szerzetesnővérekről
kaphatunk benyomást, akik a legnehezebb időben is hűségesek maradtak Krisztus Egyházához. …
A történelem mindig megtanít bennünket arra, hogy egy-egy esemény, amely
során sok-sok szenvedés születik, újra és újra visszatérhet. Ugyanakkor azonban
arra is megtanít, hogy megbecsüljük azok munkáját, akik akár a múltban, akár
a jelenben az egyház szervezetén belül az emberekért végezték tevékenységüket.
Ennek a munkának az elismerése ez a könyv, amelyben sok száz szerzetesnővér
legfontosabb adatait és életútjukat ismerheti meg az olvasó. …
Adjunk hálát az Istennek az egykori szerzetesnővérekért és köszönjük meg mindazok munkáját, akik ma is tovább viszik az egykori rendház Isten dicsőségét
hirdető munkáját. Legyen hála külön azoknak, akik e könyv elkészítéséhez
hozzájárultak, és bízzunk abban, hogy belőle hitet és reményt tudnak meríteni a
következő évekre azok, akik elolvassák a benne foglaltakat.

Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna: Szeretetszolgálat Jászberényben 1950-től

Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna

SZERETETSZOLGÁLAT
JÁSZBERÉNYBEN 1950-TŐL

Jászberény, 2020

Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna
SZERETETSZOLGÁLAT
JÁSZBERÉNYBEN 1950-TŐL





Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna

SZERETETSZOLGÁLAT
JÁSZBERÉNYBEN 1950-TŐL

Jászberény, 2020



Szerző, szerkesztő:
Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna
Lektor:
Papp Izabella
Szakmai lektorok:
Szalóki Miklós, Szatmári Antalné Kocza Veronika
Anyanyelvi lektor:
Stuchlik Józsefné Szabari Erzsébet
Fordítók:
Sasvári Tekla (angol), Dr. Elsa Müller (német) és Simon Richter (holland)
Készült
a Jászok Egyesülete – Budapest
„A Jászságért” Alapítvány – Budapest
Dr. Dobos László a Jászok Egyesületének elnöke – Budapest
Emberi Erőforrások Minisztériuma – prof. Dr. Kásler Miklós miniszter
Pócs János – országgyűlési képviselő
Vaszlovszky Károly Attila – Groningen (Hollandia)
Szatmári Károlyné Bathó Terézia – Jászberény
Szatmári Zoltán Károly vállalkozó – Jászberény
Jászberényi Városi Önkormányzat – Budai Lóránt polgármester
Brückner Dénes – Százhalombatta
Szalóki Miklós – Jászberény
Szatmári Antalné Kocza Veronika – Jászberény
Szívós Jánosné Hering Ilona – Jászberény
és az előfizetők támogatásával

ISBN 978-615-00-7776-5
Kiadja:
Jász Helytörténeti Kör és a Jászapátiak Baráti Egyesülete
Felelős kiadó:
Dr. Farkas Kristóf Vince
Nyomda:
Kapitális Nyomdaipari Kft.
Felelős vezető: Ifj. Kapusi József

ELŐSZÓ
Kedves Olvasó!
Hetven éves a Katolikus Szeretetszolgálat. Hetven éve, 1950-ben oszlatta fel a kommunista államhatalom a szerzetesrendeket. Az így keletkezett vákuumban szükség volt
otthonra, biztonságra, közösségre: ezért a célért alakult meg Szolgálatunk.
70 év kemény munkája áll mögöttünk: ez alatt sokat fejlődtünk, tanultunk. Mára 13 otthonunkban 1100 testvérünk számára biztosítunk otthont: ők túlnyomó többségben civilek. Az időseken kívül foglalkozunk súlyos fogyatékossággal élőkkel, daganatos gyermekekkel és hozzátartozóikkal, illetve nehéz sorsú családokkal is. Az utóbbi évek során
szakmai központtá fejlesztettük a Szeretetszolgálatot: a demencia, az idősgondozás és
a  családok segítésének szakértőivé váltunk, és – Magyarország legrégebbi egyházi
szakmai szervezeteként – ezt a fejlődést különösen fontos célkitűzésünknek tekintjük.
A születésnap méltó arra, hogy megünnepeljük. Ünnepség-sorozatunk első állomása az
elsők között létrehozott jászberényi otthonunk Szent Klára Napja volt. Az Otthon története
az 1950-ben a ferences rendházba internált szerzetesek érkezésével kezdődött, akik méltatlan körülményeiket is méltósággal és szeretettel, egymást és környezetüket segítve
viselték. Tanúságot tettek a hiteles keresztény életről az elnyomásban is: a jászberényi
„II. sz. Állami Szociális Betegotthon” a kedvesnővérek otthonaként mindig is menedék
volt a környékbeliek számára is. Immár hetven éve nyújt tehát menedéket és otthont, szeretetet és gondoskodást a 2007. augusztus 11-től Assisi Szent Klára nevét viselő otthonunk.
Jelenleg 135 testvérünkről gondoskodunk – mint eddig is: szívvel, szakértelemmel, szeretettel.
Hálásak vagyunk Dr. Suba Györgyné Kocsis Julianna asszonynak, aki ebben a kötetben számunkra sokat jelentő módon, hiteles és pontos képet fest a jászberényi Otthonunk elmúlt hét évtizedéről.
Köszönjük a nővéreknek, az őket segítőknek, minden jószándékú embertársunknak
a sok évtizednyi állhatatos szeretetet: az ő segítségükkel épülhetett – Szántó József apát úr
szavaival élve – a szétszóratás és üldöztetés ördögi művéből a Szeretetszolgálat Istent
dicsőítő valósága. Bízunk a Mindenható segítő kegyelmében a jövőt tekintve is.
Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.”




Dr. Vajda Norbert
főigazgató


Kinde Kálmán
gazdasági főigazgató

AJÁNLÁS
A magyar egyház és a magyar történelem kiemelkedő szereplői a szerzetesek. A szeretetszolgálat a betegek ápolása, valamint az oktatásban, nevelésben betöltött szerepük
elvitathatatlan a magyar nép történelme során. Ebben a könyvben egy olyan esemény elevenedik meg előttünk, amelyben azokról a szerzetesnővérekről kaphatunk benyomást, akik
a legnehezebb időben is hűségesek maradtak Krisztus Egyházához. Amikor a jászberényi
szerzetesekre és szerzetesnővérekre gondolunk és felelevenítjük az ő életük történetét, akkor érezzük, hogy mekkora űrt hagyott maga után az az esemény, amelynek során a magyar
történelemben az idáig példátlan módon lehetetlenné tették a szerzetesrendek működését,
és elvitatták annak a lehetőségét, hogy ezt a munkát, amelyet a magyar népért és a jászokért végeztek, azt tovább folytathassák.
A történelem mindig megtanít bennünket arra, hogy egy-egy esemény, amely során
sok-sok szenvedés születik, újra és újra visszatérhet. Ugyanakkor azonban arra is megtanít,
hogy megbecsüljük azok munkáját, akik akár a múltban, akár a jelenben az egyház szervezetén belül az emberekért végezték tevékenységüket. Ennek a munkának az elismerése
ez a könyv, amelyben sok száz szerzetesnővér legfontosabb adatait és életútjukat ismerheti
meg az olvasó. A mai nevén Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthona évszázadokon keresztül otthont adott azoknak az elkötelezett szerzeteseknek, akik munkájukkal
a  Jászság és a  magyar nép életét szolgálták. A  szerzetesrendek felszámolását követően
is – különösen a rendszerváltás után – az épület újra a keresztény szeretetet és szellemiséget hirdeti. Adjunk hálát az Istennek az egykori szerzetesnővérekért és köszönjük meg
mindazok munkáját, akik ma is tovább viszik az egykori rendház Isten dicsőségét hirdető
munkáját. Legyen hála külön azoknak, akik e könyv elkészítéséhez hozzájárultak, és bízzunk abban, hogy belőle hitet és reményt tudnak meríteni a következő évekre azok, akik
elolvassák a benne foglaltakat.
Jászberény, 2020. március

Dr. Novák István
főigazgató, plébános

7

BEVEZETŐ
E munka célja, hogy emléket állítson azoknak a  kedvesnővéreknek, szerzeteseknek,
akik a kommunista rendszer áldozatai lettek a szerzetesrendek feloszlatásával. Pedig a társadalomnak szüksége lett volna rájuk, hiszen ők azelőtt oktattak, betegeket ápoltak, elesetteket gyámolítottak – és ami a legfőbb – imádkoztak mindannyiunkért.
A római katolikus szeretetotthon egyúttal azoknak az idős, beteg gondozásra szoruló
kedvesnővéreknek nyújtott segítséget, akik a rendek feloszlatásával sanyarú állapotba kerültek. A történelem lehetőséget adott arra, hogy – az összezsúfolt otthonokban – képesek
legyenek rendi fogadalmuk legelemibb tételeit is betartani: gyónás, szentmisehallgatás,
imádkozás, rendi alapítók és örök fogadalmak évfordulóiról méltón megemlékezhessenek.
Kevésbé ismert, hogy a  jászberényi otthon működtetésében, fizikai munkával a  férfi
szerzetesek is részt vállaltak, elsősorban a jezsuiták és ferencesek, de volt közöttük kapucinus és verbita is.
Számkivetettségüket méltósággal viselték és ilyen körülmények között is igaz tanúi
maradtak Krisztusnak. E munkámban szeretnék rávilágítani, hogy a mindennapjaikban hogyan maradtak mindörökké szerzetesek. Gondolkodásukban, alázatosságukban, imádságos
lelkületükben fogadalmunkhoz híven viselték a  betegséggel és a  korral járó megpróbáltatásokat. A gondozók példaképpen emlegetik kitartásukat, türelmüket és szorgalmukat.
Végtelen nagy szeretettel beszélnek róluk. Joggal mondhatjuk: az otthon lelkületét a lakói
határozzák meg.
E helytörténeti munka elkezdéséhez legelőször is a rendelkezésre álló források men�nyisége volt a meghatározó. Szatmári Antalné Kocza Veronika ny. otthonigazgató nagy
mennyiségű, az egyházi otthonra vonatkozó iratanyagot bocsátott a rendelkezésemre. Nem
kis meglepetést szerezve ezzel. Első reagálásom így szólt: „Mit kezdjek én ezzel, hiszen
benne vagyok a Jászok Egyesülete Budapesten és az ONCSA témájának feldolgozásában”,
Veronka válasza rövid és tömör volt: „Ráér!” A hozott anyag részét képezte a többezerre becsülhető fénykép, amelynek a beszkennelése rendkívül időigényes, és felajánlottam,
hogy unokám, Palócz Dorina nyári szünetben szokott nékem segíteni, ő bizonyára elvállalja, diákmunkaként. Így is történt, 2017 nyarán digitalizálta a képeket.
E nagy munka feldolgozásához még 2017 nyarán kezdtem hozzá, legelőször a kapott
iratanyagot néztem át és jegyzeteltem ki. Ekkor már világossá vált, hogy egy intézmény
történetének megírásához kevés, helyesebben hiányos. Kerestem a lelőhelyeket a megyei
levéltárban, Egri Főegyházmegyei Levéltárban, ahol nagyon kevés anyagot találtam. Levélben fordultam a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságához, lehetőséget kértem az archív anyagba való betekintéshez, ahonnan a kérelmemet továbbították Katolikus
Szeretetszolgálat központjába, erre a mai napig nem érkezett válasz. A Prímási Levéltárban sem őriznek ilyen vonatkozású anyagot. Igyekeztem a szeretetszolgálat egykori központjában, a Mikszáth Kálmán téren lévő épületükben érdeklődni. De onnan – az egykor,
ott székelő intézmények a rendszerváltás után, mivel a jezsuiták visszakapták az épületet
– elköltöztek. A  jezsuiták levéltárában sem akadtam a  szeretetszolgálat korábbi irataira.
A helyi Szent Klára otthon az új iratkezelési rendeletre hivatkozva e-mailen elutasította
a segítséget.
Megjegyzem, hogy ilyen kudarcok után sokan feladták volna a kutatást. De én nem!
A helyi könyvtárban találtam városi képviselőtestületi jegyzőkönyveket. A sajtóban megjelent tudósítások, a már e témában készült könyvek, és dolgozatok, az egykori igazgatók,
8

Szalóki Miklós és Szatmári Antalné, valamint az egykori dolgozók Szívós Jánosné, Szatmári Károlyné, Versegi Lászlóné adatközléseinek kiegészülve összeállt az anyag.
A szociális otthon hazai és nemzetközi kapcsolatairól Richard Büssing Vechtából (Németország) és Vaszlovszky Károly Groningeből (Hollandia) nagyszerű beszámolót készítettek és sok dokumentumot bocsátottak rendelkezésemre.
A magyarországi női és férfiszerzetesrendek nagyon készségesen álltak a segítségemre.
Különösen, fr. Varga Kamill OFM segített sokat, számos helyen közbenjárni … A ferences
rendház történetének összeállításához sok, jól használható anyagot kaptam tőle.
Nagy szerencse, hogy már 2010-ben Besenyi Vendel kimásolta a szerzetesnővérek legfontosabb életadatait az otthon törzskönyvéből, melyet beszerkesztettem az akkor kiadásra
kerülő Jászberény katolikus élete c. könyvembe, ez az életrajzi adatokhoz nyújtott rendkívül nagy segítséget.
Publikált források között első helyen említem Virányi Ottó: A Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat 50 éve c. munkáját. A kedvesnővérek életútjának összeállításánál nagysegítségemre volt Diós István – Viczián János: Előttünk jártak a hitben c. életrajzi lexikon
kötete, mely mintegy 4100 kedvesnővér életét dolgozta fel. (1945–2010 közötti időszakot
öleli át.) Puskely Mária: Keresztény szerzetesség, valamint A keresztény szerzetesség történeti fogalomtára c. hatalmas munkái nélkülözhetetlenek a szerzetesekkel kapcsolatos
történeti munkáknál.
A egy-egy megbízott kedvesnővér mindig vezette a Krónikát, amelybe rögzítette a legfontosabb napi eseményeket. Ezek hiteles alap- kordokumentumok.
Az internet kínálta forrásanyagot is igénybe vettem, különösen a szerzetesrendek által
közé tett életrajzi lexikonokat tudtam jól használni.
A dolgozat tagolása:
A római katolikus szeretetszolgálat országos történetének áttekintése 1950–2005., ezen
belül a jászberényi otthon kiemelt helyet kap.
A következő fejezetben, Élet az otthon falai között – betekintünk a kedvesnővérek mindennapi életébe, az egyházi és világi ünnepek, rendi megemlékezések változatos programjaiba. A  Végső búcsú fejezetben kedvesnővérek távozásáról, búcsúztatásukról és végső
nyughelyükről szerezhetünk ismereteket. Az  otthon működtetésének, karbantartásának,
felújításának és bővítésének folyamatában nagy szerepet kaptak a különböző üzemek, intézmények, és karitatív szervezetek, itthon és külföldön, erről is bőséges információkhoz
juthatunk A szociális otthon kapcsolatai fejezetben.
Az Arcképcsarnok c. fejezet egy hatalmas adattár, mely közel 400 kedvesnővér és férfi
szerzetes életútját mutatja be. De helyet kap benne az otthon tisztségviselőinek életútja is.
A függelékben kimutatásokat, listákat helyeztem el: helyben és vidéken eltemetett és
a más otthonokba távozó kedvesnővérek listája. Mind ezek mellett megkíséreltem az egykori dolgozók névsorának összegyűjtését is.
A dolgozat használatához a rendi nevek rövidítését, és bőséges forrásjegyzéket adok
meg. Név- és helynévmutató teszi könnyebbé a könyv használatát.
Mindezek mellett bőséges képanyag teszi személeletessé az anyagot.
A teljességre való törekvés vezérelt. Bár az esetleges hiányosságokkal is tisztában vagyok, ennek ellenére az vigasztal, hogy így is sikerül emléket állítani az egykori lakók és
a dolgozók küzdelmes, de mégis emberi életének.
Az intézmény 2007. augusztus 11-én felvette Szent Klára nevét. Ennek történetét
Buschmann Éva, az intézmény alkalmazottja megírta, így e korszakkal nem kellett foglalkoznom.
9

Ezúton mondok köszönetet mindenkinek, akik e hatalmas munka elkészítéséhez segítséget adtak. Szeretném kiemelni Szatmári Antalné és Szalóki Miklós egykori otthon igazgatók támogatását, továbbá Papp Izabella, dr. Dobos László és Stuchlik Józsefné munkáját,
(akik a lektorálási és korrektúra munkálatait végezték).
Hálás vagyok a kiadást felvállaló Jász Helytörténeti Kör, Jászapátiak Baráti Egyesülete
vezetőségének a jóindulatú hozzáállásáért. A támogatók és az előfizetők nagylelkű, önzetlen támogatása nélkül – minden fáradozásunk ellenére – most nem örülhetnénk e könyv
megjelenésének. Isten bőséges áldása legyen a hála!
Jászberény, 2020. március

10

Dr. Suba Györgyné

I. A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT
TÖRTÉNETE

A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása és a jászberényi
internálótábor
A második világháború után a kommunista baloldal igyekezett a teljes hatalmat magához ragadni. 1945-től a  Belügyminisztérium, valamint az államvédelmi szervek is
a felügyeletük alatt voltak, melyek által minden olyan egyént likvidálni akartak, aki
esetleg potenciális ellenfél lehetett. Az egyházakat is igyekeztek megfélemlíteni, tagjaikat hamis-koholt vádak alapján elítélni, vagy csak megsemmisíteni. Minden felekezettel
igyekeztek aláíratni egy úgynevezett egyezményt, melyben látszólag szavatolták a  hit
gyakorlását, gyakorlatilag azonban a totális ellenőrzés volt a céljuk. 1950-re érkezett el
az idő, hogy a legnehezebb ellenféllel, a katolikus egyházzal is leszámoljanak. A Magyar
Katolikus Püspöki Kar azonban nem volt hajlandó a  tárgyalásokra, ezért 1950.  június
9-től augusztus végéig a  határszélen lakó szerzeteseket internálták különböző, az ország belső részeiben található kolostorokat kijelölve számukra. A jászberényi ferences
kolostorba 35 jezsuita, 2 piarista, nagykanizsai, kiskanizsai, segesdi, pécsi, salgótarjáni,
szécsényi és nagyatádi ferences, 3 soproni domonkos, 11 kőszegi verbita, 3 anunciáta
nővér, 4 péliföldszentkereszti szalézi, 2 premontrei szerzetes, 4 szalvátor nővér, 2 békéscsabai kapucinus, 9 szobi és piliscsabai lazarista érkezett. Így a rendház létszáma 100
fölé emelkedett. Ellátásukról Tóth Ottokár házfőnök csak a nagylelkű hívek élelmiszeradományai által tudott gondoskodni.
A szerzetesek beosztás szerint aludtak az ebédlőben, a folyosón, a szobákban, felhasználták a stúdium termet is. A helybeli atyák misézhettek a templomban, a többiek beosztás
szerint használták a rendház kápolnáját, lelkigyakorlatot, továbbképzést tartottak egymásnak. A porciunkula búcsú idején a szerzetesek segítettek a gyóntatásban, méghozzá úgy,
hogy a rendház belső udvarában az ablakokhoz ültek, s úgy hallgatták a bűnbánókat.
Az egyezményt a Püspöki Kar végül 1950. augusztus 30-án aláírta, melynek következtében felszámolták az internálótábort. Az Elnöki Tanács 34/1950., sz. 1950. szeptember
7-én kelt rendelete:
1. § A Magyar Népköztársaság területén a szerzetesrendek működési engedélye ennek
a törvényerejű rendeletnek hatálybalépésével megszűnik. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a  katolikus egyházi iskolákban a  tanítás ellátására szükséges megfelelő
számú férfi és női tanító rend működési engedélyére.
2. § Mindazok a szerzetesrendek, amelyek működési engedélyeinek hatálya az 1. §-ban
megszűnik, kötelesek működésüket a Magyar Népköztársaság területén ennek a törvényerejű rendeletnek hatálybalépésekor megszüntetni.
3. § A belügyminiszter a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben állapítja
meg azt, hogy az 1. § alapján mely tanító rendek folytathatják működésüket.
4. § Ez a  törvényerejű rendelet a  kihirdetése napján lép hatályba: végrehajtásáról
a belügyminiszter és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben gondoskodik, annak figyelembevételével, hogy a szerzetesrendek tagjai, amelyeknek a jelen
11

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

rendelet értelmében működési engedélye megszűnik, három hónapon belül a  volt
rendházaikat elhagyják.”1
Az egri érsek rendeletére a plébánia Jézus neve plébánia néven tovább működhetett.
1950 októberétől P. Zentai Károly, volt gyöngyösi ferences került oda plébánosnak.
A rendház 1950. június 18-tól szeptember 8-ig a teherautókon ideszállított szerzetesek,
szerzetesnővérek gyűjtőhelyéül szolgált. Tóth István CM lazarista atya leveléből részlet:
„A rendház minden ingóságát lefoglalták, a könyvtári könyveket kidobálták az udvarra,
jelentős részük megsemmisült. A párt szorítása egyre fokozódott: tiltották a körmeneteket,
a  hitoktatásról meggyőzéssel és erőszakos eszközökkel igyekeztek lebeszélni mindenkit.
Nem engedélyezték a temetőkápolna ünnepének megtartását, lefalazták a kórusból a rendház kápolnájába vezető átjáró ajtót. Az  elsőáldozók felkészítése a  templomban történik,
létszámuk erősen csökken. A  porciunkula ünnepét is igyekeztek ellehetetleníteni, a  több
száz fős szentkúti zarándoklatokra sem kerülhetett sor”.2

A Római Katolikus Szeretetszolgálat létrehozása
A rendek feloszlatása idején, 1950-ben 64 szerzetesrend szolgált Magyarország határain belül. A katolikus egyház 436 405 tanulói létszámmal 3148 iskolát, ezenfelül 38 árvaházat és gyermekotthont, illetve 52 idősek otthonát tartott fenn. A  szerzetesek közül
29 foglalkozott betegápolással. Az egyházi iskolák államosításával, a szerzetesrendek működési engedélyének megvonásával a szerzetesek jelentős része fedél nélkül, ellátás nélkül, fizetés és nyugdíj nélkül maradt. „Darvas József miniszter egy levelében a kormány
nevében vállalja ellátásukat: »A Kormány a munkaképtelen, rokkant és öreg szerzetesek
rendelkezésére bocsát bizonyos számú eddigi rendházakat és gondoskodik ellátásukról.«”3
A vitás kérdések megtárgyalására, illetve a felmerülő kérdések megvitatására létrehoztak
egy bizottságot, melynek tagjai voltak dr. Czapik Gyula egri érsek és dr. Hamvas Endre csanádi püspök, esztergomi apostoli kormányzó, az állam részérül pedig Olt Károly
pénzügyminiszter, Jóború Magda államtitkár és Bognár József miniszter. Két albizottság
is működött ennek keretein belül, egy pénzügyi és egy szociális. A szociális albizottságban
helyet kapott Szabó Erna szatmári irgalmas nővér, Nagy Vencel bencés és Hagyó-Kovács
Gyula ciszterci kormányzó; az állam részéről pedig: Cséki Sándor, Simon Lajos és Veres
József. A szociális bizottság 440 beteg szerzetes részére 5 volt rendházat jelölt ki: Bakonybél, Gyón, Csákvár és Jászberény a nővéreknek, illetve Jánoshida premontrei rendházat
a férfi szerzetesek számára.”4 (A premontrei otthon gondozottjai 1952-től Pannonhalmára
kerültek át.). Ezek egyházi jellegű, állami fenntartású intézmények voltak.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 1951. június 5-én létrehozta a Római Katolikus Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatát, mely ma Római Katolikus
A Kiss Károly és Szabó Piroska által jegyzett rendeletet idézi: Borsodi Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása,
működési engedélyük megvonása 1950 nyarán. In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2000/1–4, 209. o.
2 Varga Kamill OFM: Szerzetesek Jászberényben. 2019. 34. o.
3 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében a vallás és közoktatásügyi miniszter 1950. szeptember
1-jén kelt kísérő levele az augusztus 31-i megállapodáshoz. In: GERGELY Jenő: Az 1950-es egyezmény és
a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon. 1990, 328. o.
4 www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk; A honlapon felhasználták VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat ötven éve c. könyvét.
1

12

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

Egyházi Szeretetszolgálat néven működik.5 Az első,
alapító igazgatója (1950–1980) Szörényi Gábor SJ
jezsuita szerzetes, az első, alapító igazgatóhelyettese
(1950–1983) Szabó Erna CSCS szatmári irgalmasnővér.
Továbbiakban még szükség volt újabb otthonok alapítására: 1952-ben Hejcén, 1959-ben pedig
Piliscsabán nyílt szociális otthon a  nővérek számára, 1953-ban Pécsen, 1954-ben Püspökszentlászlón, 1954-ben Verőcemaroson. 1953-ban átvették
a székesfehérvári Országos Papi Otthont, 1954-ben
a bagolyirtási Stella-üdülőt, majd a hévízi Szent József Otthont. Ezekben az otthonokban összesen kb.
5–600 egyházi személyt gondoztak egyidőben.
„1980-ban a  püspöki konferencia dr. Szakos
Szabó Erna szatmári irgalmasnővér
Gyula székesfehérvári püspököt bízta meg a felügyelettel, aki Szörényi Gábor jezsuita nyugállományba
vonulásával Virányi Ottó piaristát (1980–2001) nevezte ki ügyvezető igazgatónak, helyettesének, Zalán Katalin M. Luciana6 CSCS kedvesnővért (1983–1998).
1991-ben a szeretetszolgálat visszakérte és megkapta valamennyi állami fenntartású,
egyházi jellegű otthonának felügyeletét és üzemeltetési jogát.”7

A szeretetszolgálat központi vezetői
• Első igazgató 1950–1980 között Szörényi Gábor SJ, a Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat alapítója.
• Első igazgatóhelyettes 1950–1983 között Szabó Erna CSCS, a  Római Katolikus
Egyházi Szeretetszolgálat egyik alapítója.
• Igazgató 1980–2001 között Virányi Ottó SP.
• Igazgatóhelyettes 1983–1998 között Zalán Katalin M. Luciána CSCS.
• Igazgató 2001–2013 között Endrődy Zsuzsanna CSCS.

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami
Szociális Betegotthon)
A Jászberényi Városi Tanács is vállalta egy ilyen egyházi jellegű otthon fenntartását.
A beutalt gondozottak a megüresedett ferences rendházban nyertek elhelyezést, mely közel
száz idős nővérnek adott biztos hátteret öregkorára 1950. november 4-től, II. számú Állami Szociális Otthon néven.8 A jászberényi otthon befogadóképessége 100 férőhely volt,
www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk; A honlapon felhasználták VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat ötven éve c. című könyvét.
6 Zalán Katalin M. Luciana (1925–2015) CSCS/SZINT (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek) irgalmasnővér 1983–1998 között a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatóhelyettese.
7 www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk.
8 Jászberény Városi Tanács VB. 116/1950.sz. 412. o. In: MNL-JNSzML Jászberényi VB. határozatok.
5

13

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

melyet 120 főre egészítettek ki, miután a  ferencesek nagy előadótermét súlyos betegek
elkülönítése, ápolása céljából ágyakkal rendezték be.
Jászberényben 1950. november 8-án9 kezdte meg működését az otthon, ekkor hozták
az első 54 bentlakót nagy teherautón. 1950. december 31-ig a létszám 103-ra emelkedett.
Elsők között érkeztek:
1. Kelemen Regina Lelissza CSCS, 1950-ben Törökbálintról érkezett. Ógyallán született 1880-ban, és Jászberényben hunyt el 1951-ben.
2. Korény Gabriella Koszka CSCS 1950-ben Székesfehérvárról érkezett. Jászújfaluban született 1884-ben, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
3. Puskás Mária Anna CSCS 1950-ben Várkeszőről érkezett. Várkeszőn született
1886-ban, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
4. Salczer Anna Evarista SDR 1950-ben Budapestről érkezett. Leiterszentgyörgyön
született 1884-ben, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
5. Schwarz Anna Polixena SDR 1950-ben érkezett Budapestről. Ercsiben született
1878-ban, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
6. Varga Erzsébet Hortulána SDR 1950-ben érkezett Budapestről. Érsekvadkerten
született 1898-ban, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
7. Wágner Erzsébet Renildis SDR 1950-ben Budapestről érkezett. Győrben született
1874-ben, Jászberényben hunyt el 1951-ben.
8. Zorkó Gertrud Zita FdC 1950-ben Egerből érkezett. Marchenben született
1864‑ben, Jászberényben hunyt el 1952-ben.
Érkeztek még olyan nővérek, akiket néhány éven belül más szociális otthonokba helyeztek át.
A kezdeti időszakra Párvi Gizella Lucia FdC10 szerzetesnővér emlékezik, aki 1951. január 16-án érkezett Jászberénybe.
„Minden kezdet nehéz, a helyzetet súlyosbította, hogy év vége volt, és nem volt a tanácsnak erre elkülönített költségvetése, ezért a  más intézmények által fel nem használt
összegeket vonta el, hogy az új szociális intézmény elindítását biztosítani tudja. Hogy az
otthon rövid időn belül életképessé vált, ahhoz nagy részben hozzájárult a 20–25, az akkor
még fiatalabb, munkabíró gondozott besegítése.”11
A jászberényi egyházi szeretetotthont 1978-ban összevonták a Hatvani úton álló városi
szociális otthonnal, s 1978–1991 között az Egyesített Szociális Intézetbe integrálva, külön
egységként működött. Az infrastruktúrát, az intézet teljes ellátását az egyházi otthon területéről biztosították. Itt volt a központi vezetői, gazdasági irányítás, a központi konyha és
élelmezés, a mosoda, a karbantartói, a technikai szolgálat, szállítás, raktározás.12
Az otthonba 1950–2010 között összesen 1027 nővér érkezett, akik 27 rendet képviseltek. A történelmi Magyarország területén 989 fő, külföldön 38 fő született. (Ausztriában 16, Németországban 10, Lengyelországban 10, Csehországban 1, Az  Egyesült
Államokban 1 fő.)13

Az alapító okirat szerint november 4.
Párvi Gizella Lucia (1910−1997) FdC (Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata)
szerzetesnővér. 1951-ben érkezett a jászberényi otthonba, könyvelőként dolgozott.
11 Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője 2003. 12. 31; Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára. Továbbiakban: JMTDT.
12 Szalóki Miklós, aki 1984–1991 között volt az otthon igazgatója, írásos közlése. 2018. 01. 30.
13 Szeretetszolgálat Törzskönyve. (Besenyi Vendel másolatában).
9

10

14

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

Az otthonban 2010. április 22-ig az 1027 főből már csak négy kedvesnővér lakott.
Többségük elhalálozott, de különféle okok miatt 140 fő14 távozott az intézményből.
Az egyházi otthonok között legnagyobb mozgás a szétszóratás után, az egyházi otthonok
beindulásának időszakában volt. A legelső hullámban nem vették figyelembe a nővéreknek
a  szülőhelyükhöz, rendtársaikhoz való ragaszkodását. Később kérvényezhették más otthonba való költözésüket. Több dolgot kellett figyelembe venni: van-e a fogadó otthonban
szabad hely, vagy lehetséges-e cserével az otthonváltást megoldani.
Különböző okok miatt is történt távozás. Néhány bejegyzés a Krónikában15:
• „1975. január 20-án itt volt a csákvári otthon gondnoknője és az egyházi gondozónő. Két nővért hoztak, és helyette két nővért vittek Csákvárra tőlünk.
• 1976. június 30. Bodnár Valéria nővér ma elhagyta véglegesen az otthont, mert
cigány pasztorációs munkát vállalt Jászberényben.
• 1977. április 17. Elbúcsúztunk Schilli Mária Gertrúd nővérünktől, aki Hollandiába
települt. Egy kis műsor keretében fejeztük ki hálánkat a sok szolgálatért, szeretetért.
Mindannyiunk számára igen kedves egyéniség volt. 21 évet töltött otthonunkban.
Sokat virrasztott a betegek mellett, az ebédlőben fő segítség volt, szeretettel gondoskodott, takarított Ft. atyánál. Mindenkinek, mindene volt.
• 1987. augusztus 30-án Bathó Mária ápoló nővértől köszöntünk el, nyugdíjba vonult. Szentmisén a Ft. atya méltatta az örökimádó nővér 27 évi munkáját, lelkiségét ebben az otthonban.”16 Bathó Mária kedvesnővér alkalmazottként dolgozott
az otthonban.

A tulajdonjog változásai
A kolostor épülete
„A kolostor kolostornak maradt életmódjában, »termelői egységében«, hétköznapok,
ünnepek színes változatában, jókedvben, - szabadságában, – de testi-lelki szenvedésében
is, amely a közösség megtartó erejében, a lélek alapkészültségében mégis csak elviselhetőbb. És nem panaszkodik senki.”17
Száz-százhúsz idős, beteg nővérnek kellett elhelyezést biztosítani. Ennek a technikai
feltétele elsősorban az épület, jelen esetben az egykori ferences rendház.
A rendház építéstörténete
A kolostor épületek szárnyai szakaszonként épültek 1723-tól. Egy-egy szárny megépítése évtizedeket vett igénybe. A legutolsó építmény a nyugati szárny volt, mely a rendi
fiatalság részére épült, 1755-ben fejezték be. A  hamarosan a  rendtartomány idetelepített
hittudományi főiskola bölcseleti évfolyamának adott helyet, és kialakítottak benne egy nagyobb tantermet, melyben egy oltárt is elhelyeztek.18 A nyugati szárny déli, előreugró vé Szeretetszolgálat Törzskönyve. (Besenyi Vendel másolatában).
Krónika, a kedvesnővérek által vezetett napló, mely az intézményben történt eseményeket rögzítette 1972-től
2001-ig. Az előtte és az utána készült krónikákat nem sikerült fellelni.
16 Krónika, 1987. 08.30.
17 Új Ember, 1984. 12. 05. 2. o.
18 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története. 75–76. o.
14
15

15

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

gében, legtávolabbra a templomtól alakították ki a mosdó és az árnyékszék rendszert mindkét szinten, végponttal a pincében.19
A kolostor alaposabb felújítására 1825-ben került sor.20
1834-ben földrengés rongálta meg, megrepedt a rendházfőnöki szoba déli fala, a nyugati szárnyban lévő tanterem, és a magtárban keletkeztek károk.21
A kolostor 1856-ra siralmas állapotba került, adományozás és gyűjtés eredményeképpen 1858-ban elkezdték a belső tatarozásokat, ekkor a klastromot kimeszelték.22

A templom és a kolostor belső tatarozása után egyre égetőbbé vált a külső renoválás, a tetőszerkezet felújítása is. 1864-ben a házi krónikás azt írta: „Félő volt, hogy a templom és a  kolostor összedől. Mindkettő tetőzete igen rossz állapotban volt. A  zsindelyek
szétmállottak, a lécek elkorhadtak, a gerendákat az idő annyira megrágta, hogy a falak és
a boltozatok szabad prédái lettek az időjárás viszontagságainak.”23
1864-ben kezdődött a nagy renoválás, a korhadt gerendákat kicserélték, a tetőszerkezetet teljesen felújították, majd új lécekkel és zsindelyhézagokkal látták el.
Alig fejezték be a munkálatokat, az 1868-as földrengés következtében a templom és a kolostor majdnem összedőlt. Különösen a klastrom sérült meg. Falai megnyiladoztak, mennyezete megrepedezett. Szinte életveszélyes volt. A helyreállítás folyamatosan történt.24
1894-ben egy szabadkai piktor, Blaskovich Mihály kifestette a kolostor refektóriumát
és a templomot.
1924–1926 között restaurálták a kolostor homlokzatát, kijavították és megerősítették
a tetőszerkezetet, a kolostor keleti szárnya pala, az északi szárnya bádogfedést kapott.
1933-ban elbontották a nyugati szárny és a templomelőcsarnok közötti kétkarú lépcsőt.
Ennek a helyén épült meg a kápolna, mely a kórussal közvetlen kapcsolatban volt.25
A jászberényi ferences kolostor (Hrsz.: 6458. Ferencesek tere 1.) ingatlan vagyona
1950. július 1-jén átkerült a Magyar Államkincstár birtokába.26 A Vallás- és Közoktatási
Minisztérium 1950. június 27-én kelt határozata alapján a kolostor épületét és a 675+1037
négyszögöl területet a Magyar Államkincstár javára átjegyezték, majd az Elnöki Tanács
1950. évi 34. sz. szeptember 7-én kelt törvényerejű rendeletével a szerzetesrendeket feloszlatták.27
Az állam és az egyház közötti megállapodásról, épületen belüli leválasztásokról sem
a plébánián, sem a ferences rendtartománynál, de a szeretetszolgálatnál sem található feljegyzés.28
HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.)
20 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története. 106. o.
21 HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.)
22 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története. 111. o.
23 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története. 114. o.
24 SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története. 1974. 116–117. o.
25 HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.)
26 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. június 27-én, 1215–121 J–1.1950. elnevezésű véghatározata
alapján. Az ingatlan A.I.3-4 sorszáma alatt az újonnan nyitott 26 317. számon került bevezetésre: Magyar
Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltára (MNL-JNSzML), A rendház tulajdoni lapja.
27 HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.).
28 HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.)
19

16

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

A kolostor épülete az 1950/60-as években

A valóságban az épületek leválasztása megtörtént. 1950-ben a földszinten megszüntették a nyugati szárny – templomelőcsarnok, nyugati szárny – északi szárny közötti kapcsolatot, valamint leválasztották a plébániahivatal helyiségeit a padlásra is felvezető lépcsőházzal, így az otthon része csak a déli szárnyban lévő lépcsőház és a nyugati szárnyban
lévő melléklépcső maradt, melynek helyére később felvonót építettek.29
Időközben néhány változás történt az ingatlan besorolásával kapcsolatban. 1961. január
5-től kezdve az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkeresése alapján a tulajdoni
lapra rávezették a műemlékké nyilvánítást.30
Bánki Vilmos plébános 1975-ben kérte, hogy néhány terület kerüljön át a plébánia hatáskörébe: „1. Kérem, hogy a  Marx tér 3. sz. alatti plébánosi lakásnak arra a  részére,
amely a Magyar Állam tulajdonát képezi, a használati jogot plébániánk (Jézus Neve Plébánia) javára telekkönyvezni szíveskedjenek. (…) 4. Kérem, hogy a Szociális Otthon területén
lévő Porciunkula-kápolna31 tulajdonjogát plébániánk javára telekkönyvezni szíveskedjenek.”32 Továbbá kérte ezeket a jogokat a plébániai irodára, valamint a kolostorkert egyik
sarkában található kertre is.
A kolostor kertje
1712 négyszögöl (1,07 katasztrális hold), más források szerint 3 holdnyi terület tartozott a rendházhoz. Ez utóbbi a valószínűbb. A feloszlatás utáni időszakban a tulajdonjogok
HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező építész jegyzetei) 2000.
május hó. (Kézirat.)
30 Az Orsz. Műemlékvédelmi Felügyelőség 12287/1960. sz. megkeresése alapján. MNL-JNSzML: a rendház
tulajdoni lapja.
31 Jászberényben, a  Jézus Neve plébániatemplom (ferences-templom) főbejárata előtti részen megépítették
a Porciunkula-kápolna hű mását.
32 Bánki Vilmos esperes-plébános 131/1975. sz. 1975. december 31-én kelt levele. MNL-JNSzML, a rendház
tulajdoni lapjával egybefűzve.
29

17

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

az állam, a plébánia és a szociális otthon között igazán nem tisztázottak. Az otthon viszont
a kertet hasznosíthatta. Amíg a kolostort a ferencesek lakták, saját ellátásukra különböző
zöldségféléket, gyümölcsöt és szőlőt termesztettek. A feloszlatás évében a kert művelését
is elhanyagolták, majd amikor a  szeretetszolgálat kezelésébe került, 1951-től ismét művelés alá vették. Erről az egyik szerzetes nővér így írt: „Hogy az otthon rövid időn belül
életképessé vált, nagy részben hozzájárult az akkor még fiatalabb, munkabíró gondozottak
besegítése. Pl. a nagyon elhanyagolt, gazos kertet (3 katasztrális hold33) megtisztították,
termővé tették. 20−25 nővér is dolgozott a kertben.” 34
Ferences kultúrház
A ferences kultúrházat 1926-ban építették, a hozzákapcsolódó melléképület 1950-ben
állami tulajdonba került, melyet Jászberény város 1956-tól az 1970-es évekig a  Déryné
kultúrháznak a használatába adta. Ezután sportcélú hasznosításra bérelték.
Melléképületek
A kolostorkert bejáratával kezdődő kiskertet nyugati, déli és keleti peremén egyszintes
épületsor határolta. Ezekben kapott helyet néhány lakószoba a férfi szerzetesek számára:
raktár, mosoda, vasaló, kazánház, két garázs, vegyi raktár, moslékos és sertésólak. A kolostor kertjének északi oldalánál, a Porciunkula-kápolnához közel, csendes környezetben,
egy különálló épület volt a halottasház, melyben három állvány adott ideiglenes helyet az
elhunyt kedvesnővéreknek a temetőbe történő kiszállítás előtt. Ezen épületek tulajdonjoga
a kolostor épületével együtt változott…
A kert helyet adott még egy raktárépületnek (kocsiszínként szolgált valamikor), amelyben, az ápoláshoz a gondozáshoz szükséges eszközöket, valamint a tartalék koporsókat
tárolták. Ezek az épületek a ferencesek tulajdonából átkerültek a szeretetszolgálathoz.
Az otthon fenntartása, működési mechanizmusa Jászberényben
Az egyházi otthon vezetését a gondnok végezte, feladata az egyházi intézmény vezetése, irányítási feladatainak ellátása volt 1950–1978 között. Később már igazgatók végezték
ezt a feladatot.
A világi igazgató mellett a gondozottak érdekképviseletének ellátása érdekében, egyházi
javaslat alapján, egy kedves nővért alkalmaztak egyházi megbízottként. „A főnővér szintén
egy lakója volt az intézetnek. Elsődleges feladata a Római Katolikus Szeretetszolgálat és az
intézet vezetése közötti kapcsolattartás volt. Különösen figyelemmel kísérte a férőhely kijelöléseket, amelyeket a szeretetszolgálat diszponált, ez garancia volt arra, hogy az egyházi
otthonba kizárólag a szeretetszolgálat által szavatolt szerzetes nővér kerülhessen be. Rendszeres segítséget nyújtott a kedvesnővérek életvitelének támogatásában, a kapcsolattartások
megőrzésében, kialakításában, az ország többi egyházi szeretetotthonával való kapcsolattartásában, az imák szervezése és vezetése, az egyházi (rendi) érintetlenség, rendi életvitelük
megőrzésében. Zarándokutak és egyéb kirándulások szervezése, az egyházi ünnepek, a lel A terület nagyságát Hainfahrt Márton 675+1037 négyszögöl nagyságúnak írja, amely összesen 1712 négyszögöl, és ez alig több mint egy hold.
34 Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője.
33

18

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

kigyakorlatok szervezése, megtartása, lebonyolítása, az egyházi személyek meghívása is az
ő feladatuk volt. Ezen alkalmakkor a kiadások nagy részét magukra vállalták.
Az intézet fenntartója a Jászberényi Városi Tanács VB. volt. A fenntartás költségei az
állami központi költségvetés forrásából voltak biztosítva, amelyet közvetlenül a Városi Tanács VB. mint fenntartó kapott meg. Ezt az intézet működtetésére fordította. Ehhez járult
hozzá a működési bevétel, amely az ellátottak egyénre megszabott intézeti térítési díjából
származott.
Működési bevétel: a gondozottak, vagy ellátottak intézeti ellátási térítési díját egyénileg állapították meg a nyugdíj, vagy egyéb személyes jövedelem alapján.
Mint egyéb bevételi tényező jelentkezett még esetenként un. ár- és díjbevételi forrás.
Azokból az értékesítésekből származott, amelyek elsősorban az ebéd, (dolgozók és a vendégétkeztetés), valamint különböző tárgyak eladásából (kiselejtezett bútorok) származott.
Adományok is jelentősen segítették az intézet működését, melyek elsősorban az egyházi
otthon által kapott anyagi támogatásokból származtak. (Intézményi mikrobuszvásárlás, az
első liftberuházás, központi fűtés, a konyhaüzem korszerűsítése stb.)
Megjegyzendő, hogy a normatív támogatáson felül egyéb beruházások, állóeszköz vásárlások, fejlesztések támogatását a fenntartó, illetve korábban a megyei tanács is támogatta.
További költségcsökkentő hatása volt a ’80-as évek végéig a moslékos sertéshizlalásnak, valamint a kerti termelvények élelmezésben való hasznosításának.35
Az 1951. évi költségvetésről:
(Együtt tervezték és számolták el a Hatvani úti és az egyházi szociális otthon költségvetését.)
Összes kiadás 2 060 000 Ft, bevétel 660 000 Ft.
A bevételben tervezték a 32 szociális otthoni dolgozó személyi járandóságát, a 170 fő
elhelyezett gondozott ápolásával és eltartásával kapcsolatos összes kiadást, valamint a sertéshizlalással kapcsolatban felmerülő költségeket.
A bevételek összege tartalmazza: a  kertgazdaságból és a  sertéstartásból, továbbá az
otthonban elhelyezett nyugdíjas gondozottak térítési díjából és az alkalmazottak által fizetendő élelmezés díjaiból keletkezett bevételeket.36
Egy 1957-es jelentés „takarmány és állatállomány” jelentőlapja szerint az intézménynek 53 sertése volt. ebből 5 hízó, 28 süldő és 2 koca. Az év folyamán kiutalás alapján kaptak 16 q árpát, 18 q korpát, 2 q morzsolt és 13 q csöves tengerit.37 Az állomány (anyadisznó,
malacok, tenyészkan és hízó) darabszáma a ’80-as évek elejére 100 fölé emelkedett.
„Jóllehet a működéshez szükséges költségelosztások teljesen egyforma szinten történtek
valamennyi területet érintve, de a fejlesztések, beruházások szelektív költségvetési irányzatok alapján működtek. Tekintettel, hogy az egyházi otthon nagy területen, műemléki főépületben volt elhelyezve, így lényegesen nagyobb felújítási és infrastrukturális vonatkozású
anyagi hátteret igényelt. Ennek biztosítása az említett célokra sajnos gyakran elmaradt.”38
1961 novemberében dr. Zana Mátyás megyei szociálpolitikai csoportvezető, Varga
Mihály megyei szociális előadó és Antal Józsefné megyei gazdasági főelőadó vizsgálatot
tartottak a  városi szociális otthonban. A  jegyzőkönyvből a  következőket tudjuk meg az
intézményről:
Szalóki Miklós közlése. 2018. 01. 30.
Jegyzőkönyv, 1951. április 15. a Jászberény Városi Tanács rendes üléséről. MNL JNSZML.
37 Gergely Istvánné otthonvezető (1950–1969) 1957. október 1-jén kelt jelentése a Városi Tanács Egészségügyi
Bizottságának. MNL-JNSzML, a Városi Tanács jegyzőkönyvei.
38 Szalóki Miklós közlése. 2018. 01. 30.

35

36

19

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

„A szociális otthon 120 férőhelyes, betegjellegű, egyházi feladatokat ellátó intézmény.
A gondozottak létszáma 120 fő, az intézet folyó évi költségvetési irányzata 1 500 000 Ft,
amelyből 50 000 Ft felújítás (...) az egy főre eső egy havi működési költség valamivel
1000 Ft alatt van. Az intézetnek az évi bevételi terve 550 000 Ft, amelyből november 15-ig
492 568 Ft teljesítést nyert, s így valószínűnek látszik az éves terv teljesítése.
1961-ben az intézet személyzeti létszáma 21 fő, ebből 6 gondozónő, valamennyi képesített. Az otthon épülete túlzsúfolt, de mégis lakájos, otthonias, a feladatát be tudja tölteni.”39
Munkafegyelem területén mindent rendben találtak, de megjegyezték, hogy munkaértekezleteket igen ritkán tartanak. A gondozottak nyilvántartására, a gondozási díj beszedésére vonatkozóan, valamint az egészségügyi ellátás és az élelmezés területén apróbb hiányosságokat találtak. „Összefoglaló megállapítás: A  szociális otthon működése példaszerű.
Az épület a zsúfoltság ellenére is rendeltetésének megfelelő. Felszerelésük jónak mondható.
A rendelkezésükre álló költségvetési összeget a legjobban használják fel s e téren a többi
intézetünk elé is példaként lehet állítani. A gondozottak ellátása, gondozása igen jó.”40
A hiányosságok rendezéséről és egyéb intézkedésekről a városi főorvos egy évvel később írt jelentést.41
A ’70-es évek közepén már javában folyt a  „gigantománia” szellemében a  vállalati,
termelőszövetkezeti,
községi, városi tanácsok és egyéb intézmények integrációja. Ebbe jól beleillett a szociális otthonok egyesítése
Jászberényben. A Római Katolikus Szeretetszolgálat Jászberényi Otthona 1978-tól
a Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézetébe integrálva, de külön egységként működött. Az  intézmény élén a  Városi Tanács VB. által kinevezett gondnok (vezető) állt.
A kinevezés továbbra is a Városi Tanács VB. hatáskörébe tartozott. „Az integrált intézet
létrehozását illetően valamennyi intézményi egység vezetését, irányítását már a  kinevezett intézeti igazgató látta el, aki egyszemélyi felelőse volt az intézmény gazdálkodásának,
szakmai munkájának, képviseletének. A gazdasági integráción kívül példás volt az egyházi
otthon és a világi intézet között a perszonális, szakmai együttműködés.”42
Az integrációt a Krónika is megörökítette: „1978. január 31. Szeretetszolgálat hivatalos látogatása. Ismertették, hogy egyesített szociális intézmény leszünk, az I. sz. szoc.
otthon, napközi, területi gondozás egy gazdasági egységgé alakul. Változás a  mi belső
életünkben nem lesz.”43
Az Egyesített Szociális Intézmény tagintézményei:
100 fős egyházi otthon, 125 fős Hatvani úti világi szociális otthon, 140 férőhelyes jászladányi világi otthon, a megye első gondozóháza Jászberényben a Faiskola utcában, valamint az un. területi gondozás – házi segítségnyújtás, idősek klubja szolgáltatás.

Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális otthonban 1961.
november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
40 Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális otthonban 1961.
november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
41 Dr. Pap Mihály városi főorvos Jászberényben 1962. szeptember 29-én kelt levele Jászberény Városi Tanács
VB. Egészségügyi osztályának 12.845/1962. eü. sz. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
42 Szalóki Miklós közlése, 2018. 01. 30.
43 Krónika. 1978. 01. 31.
39

20

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

Az intézmény valamennyi dolgozója egy munkáltatóval volt munkaviszonyban.44
Míg a Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának a gondnok, ezzel párhuzamosan a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat vezetőségének az egyházi vezető nővér is küldött
negyedévente jelentést a mindennapi tevékenységről, a beruházásokról, tatarozásokról, az
otthonba érkezett vendégekről, látogatókról, programokról, egészségügyi problémákról, érkező, esetleg távozó nővérekről, elhunytakról, temetésükről, a temetői parcella kialakításáról stb.45 E forrásértékű jelentések, az intézmény történetének alapdokumentumai.

Az intézmény vezetői
Jászberényi II. Állami Szociális Otthon (1950–1977)
Az 1950–1977 közötti időszakban gondnok vezette az otthont, akit a Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága nevezett ki a „komoly politikai jelentőségű” feladatkörbe. A  gondnokoknak szolgálati lakást biztosítottak, amelyben később irodahelyiségeket
alakítottak ki. Gergely Istvánné és Fülöp Mártonné családostól lakott ebben a lakásban az
otthon területén.
Gergely István 1950 decemberétől 1951 márciusáig töltötte be a gondnoki tisztséget.
A kinevezési okiratból: „A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a  Jászberényben
megszervezett szociális otthon gondnokául kinevezi Gergely István Jászberény, Marx tér
1. alatti lakost, 1950. október 8-i hatállyal és ugyanezen időponttól besorolja nevezettet
az 59. kulcsszám fokozatába, tekintettel arra, hogy igen komoly és politikai jelentőségű
feladatkört tölt be.”46
Párvi Gizella Lucia kedvesnővér így emlékezik rá.
„Első igazgatója Gergely István párttitkár úr volt. Ő azonban legnagyobb részt a párttitkári munkával volt elfoglalva, helyette neje, Gergely Istvánné Szívós Margit látta el az
otthon vezetését. […] Gergely István csak néhány hónapig volt az otthon vezetője, mert
Miskolcra vitték továbbképzésre.”47
Gergely István gondnok iskolai végzettsége néhány elemi, foglalkozását tekintve, fia
szerint, „pártmunkás,” Párvi Gizella Lucia nővér szerint „párttitkár úr” volt. Ami a lényeg: „bizalmi” feladatkört kellett betöltenie, és ez volt az elsődleges! Gergely István
gondnok (1950 decemberétől 1951 márciusáig) legfőbb feladata az intézménybe érkező
nővérek számára a kolostor épületében a lakhatási, élelmezési feltételek biztosítása. Az intézmény működésének a beindítását felesége, Gergely Istvánné folytatta, aki 1969-ig látta
el a gondnoki teendőket.
Gergely Istvánné Szívós Margit, aki 1951. március 20-tól 1969-ig, 22 évig igazgatta az intézményt.48
Ebben az időszakban szokás volt a párt- és gazdasági vezetők feleségeinek „rangjukhoz illő” állás biztosítása, bölcsőde-, napközi otthon-, szociális otthonvezetők kerültek ki


46
47
48
44
45

Szalóki Miklós közlése. 2018. 01. 30.
Negyedéves jelentések 1975. évről. JMTDT.
Jászberény Városi Tanács VB 116/1950.sz. 412. o. In: MNL-JNSzML Jászberényi VB határozatok.
Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője.
Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője.

21

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

közülük. Az esetek többségében a polgári és szakmai végzettségeik meglehetősen hiányosak voltak. A jászberényi egyházi szeretetszolgálat vezetőjének kiválasztásánál, a „politikai megbízhatóságára” helyezték a hangsúlyt.
Gergely Istvánné iskolai végzettsége mindössze 2 elemi volt, de férje révén, aki pártmunkásként tevékenykedett, és ő volt az egyházi otthon első gondnoka, egyértelmű volt,
hogy tisztségét a felesége „örökli”.
Az egyház részéről megbízott kedvesnővér vezetők személye meghatározó volt a működtetés szempontjából is. Mindannyian kiváló szervező- és irányítóképességgel, szorgalommal rendelkeztek. Gergely Istvánné nyugodtan hagyatkozhatott rájuk, élt is ezzel
a lehetőséggel. Szerencséjére a gondozott kedvesnővérek között voltak olyan szakemberek, akik az otthon működtetésének szakmai feladatait el tudták végezni. Főnővér: Varga
Viktória M. Emelina SDR (Isteni Megváltó Leányai); élelmezésvezető: Császár Bernadett
Precióza SSND-K (Kalocsai Iskolanővérek); könyvelő: Párvi Gizella FdC (Irgalmas Nővérek Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata). A kezdeti időszakban a dolgozói
létszám egésze a szerzetesnővérekből és a férfi szerzetesekből tevődött ki.
„Gergelyné természetes okosságával, becsületes, lelkiismeretes, jóindulatú munkájával rövid időn belül a megyei otthonok fölötti, magas szintre emelkedett az otthon. Ezért
ő sok dicséretet, elismerést, jutalmat kapott, úgy a város vezetőségétől, mint a megyétől
Szolnokról.” 49
Ideológiai beállítottsága ellentétes volt a nővérekével, ennek ellenére nagyon emberséges volt. Erről tanúskodik két egybehangzó vélemény is: „A gondnoknő nagyon humánus,

Csoportkép a ’60-as években: ülő sorban középen Csapó Gizella egyházi megbízott, tőle balra Kisgergely
Bálint, a szeretetszolgálat lelki vezetője. Középső sorban balról jobbra az 5. Gergely Istvánné, a 6. Szabó Erna,
a szeretetszolgálat alapítója, igazgatóhelyettese
Uo.

49

22

A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)

Gergely Istvánnétól búcsúznak nyugdíjba vonulása alkalmából 1969-ben.

segítőkész és jóindulatú magatartást tanúsított a  kedvesnővérek iránt.50 Nagyon sok jót
hallottam róla.”51
Gergely Istvánnéról a főszakács, Szatmári Károlyné is megemlékezik:
„Gergely Istvánné sokat mesélt a kezdetekről. Nagyon nehéz volt az intézmény működésének a beindítása, melyben nagy segítséget jelentett, hogy a munkabíró nővérek minden
munkafolyamatba be tudtak kapcsolódni. A  gondnoknő két elemi iskolai végzettségének,
szakmai felkészültségének a  hiányát a  nővérek szaktudásával, elkötelezettségével, segítőkészségével pótolták, az ő felkészültségüknek köszönhető, hogy az irányítás egyáltalán működni tudott. Minden munka elvégzése a nővérekre hárult, adminisztráció, beteggondozás,
főzés, takarítás, kertművelés stb. Az állatgondozásba, a karbantartásba és a nagyobb fizikai
erőt igénylő munkákba bevonták a férfi szerzeteseket, akik a melléképületben kaptak lakást.
Gergelyné mint gondnok, személyesen szinte minden fizikai munkában részt vett, ha
arra szükség volt. Gergelyné nagyon tisztelte a kedvesnővéreket, emberséges volt velük, de
nagyon magányosan maradt közöttük. A férje párttitkár, pártmunkás volt, ő is úgy került
ebbe a beosztásba, mint politikailag megbízható személy. Éppen ebből kifolyólag, a nővérek távolságtartók voltak vele, tisztelték, hálásak voltak azért, amit értük tett, de a barátságukat nem tudta elnyerni.”52
Kezdetben 100 kedvesnővért tudott befogadni az épület. Valószínűsíthető, hogy a korábbi 100 férőhely, a „19 ágyas nagybetegszoba” kialakítását követően emelkedett 120-ra.
1961-ben a szociális otthonban a gondozotti létszám ugyanennyi.”53


52
53
50
51

Szatmári Antalné közlése. 2018.
Szívós Jánosné Hering Ilona közlése, aki az otthonban 1977–1991 között intézményvezető ápolóként dolgozott.
Szatmári Károlyné Bathó Terézia közlése; szakács, majd főszakács (1969–1992 között), 2018.
Szolnokon 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális otthonban 1961.
november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.

23

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

Később, 1977-ben a működési engedélyezés alapelve, tekintettel az épület adottságaira,
nem tette lehetővé a  120 fő elhelyezését. Ennek oka az egy lakószobában elhelyezhető
létszámnak, a közös helyiségek, vizes blokkok használatának lakólétszámra történő szabályozása. Ezen szakmai és működtetési elvek alapján a ház lakói részére biztosítani kellett
az előírások szerinti normatívákat. Ekkor csökkent a létszám ismét 100 főre. A Krónika
így írt az eseményről: „1977. október 11. A szobákban több helyen kicserélték a kályhát.
A létszámcsökkentés megindult. Néhány ágyat kitettek a szobákból.”54
Az épület állapota, hasznosítása az ötvenes, hatvanas években
A padlóburkolatok a szobákban hajópadló, a folyosókon a 18. századi kelheimi kőburkolat volt.
Ebben az időszakban a 18. században kialakított nagyebédlőben (A gyönyörű barokk
refektóriumban) történt az étkeztetés, ahol naponta először a gondozottak, azután a dolgozók ebédeltek.
Az épület két lépcsőházzal rendelkezett, az egyik elől, a déli szárnyban, a másik egy
csigalépcső a nyugati szárnyban, közel a kápolnához.
Mindkét szinten társalgó helyiségek álltak a kedvesnővérek rendelkezésére. Ez volt a rendek megemlékezéseinek színhelye is, amelyekre vidékről érkeztek rendtársak, hozzátartozók.
A földszinti és az emeleti folyosók végén a 18. században kialakított vizesblokk, mosdó
és árnyékszék rendszer volt, nagy vegyes tüzelésű fürdőszobakályhákkal, mosdókagylókkal és kádakkal. A hatvanas években tették alkalmassá a gondozottak számára a speciális
feladatok ellátására.55
A város községfejlesztési (sic!) tervében 1958-ban szerepel: 10 db vaságy és 10 db
éjjeliszekrény vásárlása, az ebédlők felújítása.56
Az első két évtizedben, az otthonban nagyobb beruházások nem történtek, elsősorban
állagmegóvásra, tisztasági meszelésre, mázolásra volt lehetőség.
Fülöp Mártonné az 1970–1977 közötti időszakban vezette az intézményt.
Elődjeinél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezett, érettségizett és hosszabb ideig
könyvelőként dolgozott, politikai megbízhatóságához kétség nem fért. Egyéniségéről az
egykori gondozónő, későbbi igazgató és a főnővér fogalmazták meg, hogy „elődjéhez hasonlóan ő is szeretettel, emberséggel, jóindulattal törődött a rábízott kedvesnővérek helyzetével.”57 Hasonlóan vélekedett az intézmény főszakácsa is, aki 1979-től ismerte a gondnoknőt: „Fülöp Mártonné dacára az ateista világnézetének, nagyon megértő, segítőkész és
együtt érző volt a kedvesnővérekkel. Ő volt az, aki azt mondta, hogy a sürgősségi betegellátásnál a »kedvesnővérek előbb kívánják a papot, mint az orvost«. És ezt a kívánságukat
maximálisan be is tartotta.”58
Fülöp Mártonné gondnoksága idején a Krónika feljegyzése szerint tisztasági meszelések, mázolások történtek a szobákban, az otthon és a Porciunkula-kápolnában. A bútorokat
átfestették, házkörüli tatarozási munkákat végeztek, a  folyosót elzáró ajtót elhelyezték,
átadták az emeleti fürdőszobába beszerelt tusolót.
Krónika. 1977. 10. 11.
Szívós Jánosné Hering Ilona közlése, 2018.; HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (Kézirat.)
56 Jászberény Város 1958. évi községfejlesztési (!) terve. MNL JNSZML
57 Szatmári Antalné és Szívós Jánosné közlése. 2018.
58 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
54
55

24

A Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete

A tetőtér nehezen volt járható, ezért többször pakoltak, takarítottak, selejteztek.
1977 februárjában mérnökök, majd a Szolnok Megyei Tanács szakemberi végeztek felméréseket a központi fűtés kialakítása érdekében.
Tóth Borbála Honóra59 nővér irányításával 1977-re készültek el a  szerzetesnővérek
egyen öltözetét bemutató bábuk.
„Fülöp Mártonné gondoksága alatt már szép számmal dolgoztak világiak is az otthonban. A gondnoknő volt az egyetlen párttag közöttük. Ő már nem volt olyan magányos, mint
Gergelyné, hiszen a világiak között ki tudta építeni a baráti kapcsolatait. Becsületes, igazságos, jólelkű asszony volt. Ilyennek kellene lenni a  katolikusoknak!60 Szatmári Antalné
szerint: „Fülöpné jó kapcsolatot nemcsak a dolgozókkal, hanem a kedvesnővérekkel is ki
tudott építeni. Őt talpon állva viszi a jó Isten a mennyországba, annyira tisztelte és szerette
a nővéreket, de a nővérek is őt. A dolgozók és az otthonvezető között egészséges és korrekt
beosztott és vezetői kapcsolatot épített ki.”61

A Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete
1978. január 31-től az intézmény szervezeti felépítésében változás történt, az egyházi szociális otthont a Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézetébe integrálták. A vezetői teendőket a Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága által kinevezett igazgató látta el.

Az intézmény vezetői
Petri András 1978–1984 között igazgatta az intézményt.
A Városi Tanács VB. az egyesített szociális intézmény élére 1978. január 31-től igazgatót nevezett ki. A  kiválasztásnál már nem volt elegendő a  politikai megbízhatóság,
a néhány elemi iskolai végzettség, hiszen a nagyobb tagintézmények gazdasági irányítása és a várható nagyobb beruházások megkívánták, hogy úgy gazdasági, mint pénzügyi
hozzáértéssel és vezetői gyakorlattal rendelkezzen a leendő igazgató. Így esett a választás Petri András kórházi gondnokra. Reálgimnáziumi érettségivel, ipari technikusi oklevéllel, felsőfokú államháztartási végzettséggel rendelkezett. Gazdaságvezetői komplex
tanfolyamot végzett, melyet kiegészített speciális költségvetési szakbizonyítvánnyal is.
Ami talán még fontosabb, hogy negyedszázados kórház gondnoki tevékenység állt mögötte Jászberényben. Az egyesített szociális otthonban is nagy lendülettel és lelkesedéssel kezdte a munkáját.
A hatéves tevékenysége alatt történt beruházások:
Már 1978-ban mindkét szociális otthonban megkezdődött, majd 1981-re befejeződött
a központi fűtésrendszer kiépítése. A szobákból eltűntek a szenes kályhák, ezzel a szobák
tágasabbá váltak.

Tóth Borbála Honóra (1916–1994) SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek).
Szatmári Károlyné közlése. 2018.
61 Szatmári Antalné közlése. 2018.01.23.
59
60

25

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A központi fűtés 1981 márciusában készült el, a munkálatokkal járó kellemetlenségeket Achatz Erzsébet Anthuzia62 kalocsai iskolanővér érzékletesen festette le egy általa írt
költeményben:
„Központi fűtés bevezetése Otthonunkban 1981. III. 10–12.
Talpra magyar, most vagy soha!
Nem látod, hogy sok a munka?
A szobákban ágyat húznak,
Kint meg vasat kovácsolnak,
Falat ütnek, kopácsolnak, –
Bent a párnák tornyosodnak,
Kívül falak beomlanak,
Szekrényeket húznak-vonnak.
A sok öreg izeg-mozog,
Szekrényektől nem lát ajtót,
Hát a világ körülforgott?
Ha egy doboz leesne,
Pontosan a fejemre!
Nem lenne bár égszakadás,
Még kevésbé földindulás.
De! fejemen egy koppanás. –
Bizony meg is érdemelném,
Böjt időben ilyen versért.
Viseljük hát szép rendesen,
Ahogy lehet türelemmel.
Jobb fűtési lehetőség,
megnyugtató reményével! –
Szeretettel egy Gondozott…”
A szűknek bizonyuló élelmiszerraktárt meghosszabbították. A kápolna oltárképét megtisztították. Megnagyobbították a konyhát, mert az összevonás után 300 főre kellett naponta főzni. Ezzel párhuzamosan kábellefektetések történtek a föld alatt.
A Krónikában 1979. április 12-én az alábbi bejegyzés tudatja velünk a nagy eseményt:
„Reggel örömmel pillantottuk meg a nagy húsvéti ajándékot, a szembemiséző oltárt, mely
minden szempontból remekmű. Kis helyet foglal el, de elfér rajta a  kehely, misekönyv,
gyertyatartó. Művészi alkotású, aranyozott alapzata félig az oltárdobogón, félig a padlón
nyugszik, jól illik a főoltár aranyozott faragásaihoz. Főtiszt. Atya (Csörgi István) reggeli
ima után beszentelte.”63 A szembemiséző oltárt Szatmári Antal készítette, aki 1974–1978
közötti időszakban másodállásban karbantartóként tevékenykedett az otthonban, főállásban a MEZŐGÉP-nél dolgozott. Az üzem és az otthon szocialista brigádjai között nagyon
jó kapcsolat alakult ki.
1979-ben parkettázták a szobákat, több egybenyíló szobát különválasztottak.
1980-ban bútorcserére került sor, melyről az alábbi tudósítást olvashatjuk: „Június 5.
Achatz Erzsébet Antúzia (1898–1983) SSND-K (Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővér).
Krónika.1979. 04. 12.

62
63

26

A Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete

Napokon keresztül fáradságos munka folyt az emeleten. Hét szobából eltűntek az öreg vaságyak, helyüket új heverők foglalták el, a régi kopott éjjeliszekrényeket újakkal váltották
fel. Az idős emberek nem mindjárt hálásak a csinosításért és korszerűsítésért, nekik előbb
le kell győzniük a megszokotthoz való ragaszkodásukat. A gondozottak tehát koruknál fogva egy időre talán nem azt köszönik meg, amit kaptak, hanem a vezetőség örömszerzési
jószándékát.”64
1981-ben a nővérek közös ajándékát, a keresztút 14 bekeretezett stációs képét, a Porciunkula-kápolnában helyezték el.65
1982-ben sikerült egy új Skoda mikrobuszt beszerezni, melynek, vásárlási értéke
132 000 Ft volt.66
1983-ban elkészült a betonút a kertben a Porciunkula-kápolnához.
A jászladányi szociális otthonban is nagy bővítések kezdődtek, melynek az előkészületi, a tervezési munkálatai Petri András nevéhez kötődnek. A kivitelezési szakaszt, az átadási munkálatokat utódja, Szalóki Miklós igazgató bonyolította.
Az Újtemetőben 1978-ban megkezdődött a szerzetesnővérek sírkertjének a rendezése,
amely 12 évi hatalmas beruházással 1990 áprilisában fejeződött be. Időközben elkészült
a szerzetesnővérek sírkertjében, a hátsó részen, a nagy kőkereszt.67 A felszentelése már az
utód igazgató, Szalóki Miklós idejében történt 1984. augusztus 2-án.
„Petri András munkaidejét elsősorban a  beruházási, felújítási munkafolyamatok, az
otthon működtetése kötötték le, háttérbe szorult az otthon humán szolgáltatási oldala. Petri
András a dolgozókkal szigorú, de nagyon igazságos volt.” 68
Nyugdíjba vonulását megörökítette a Krónika 1984. március 15-én:
„Petri András igazgató urunk nyugállományba vonult. Sok hálával tartozunk neki,
minden erejét az otthon fejlesztésére fordította, az öregeket szerette, mindkét otthonban
a központi fűtéssel igen nagy jót tett, mert bizony az öreg fázik, s a kályha már nem a mi
erőnkhöz méretezett munkát jelentett. Az Úr jutalmazza meg minden fáradozását. … Kinga
nővér az egész közösség nevében köszönte meg mind azt, amit értünk tett.” Ideiglenes helyettesét, Magony Jánosnét, a jászladányi otthon vezetőjét a főnővér mutatta be. 69
Magony Jánosné, a jászladányi otthon vezetője mint helyettes 1984. március és
július között igazgatta az otthont.
Szalóki Miklós 1984–1991 között volt az intézmény igazgatója.
Az új igazgató bemutatkozása 1984. augusztus 1-jén történt. Szalóki Miklós gimnáziumi érettségivel, felsőfokú műszaki gazdálkodási oklevéllel rendelkezett, és már megkezdte tanulmányait a  Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskola szociális szervező szakán,
melyet 1987-ben fejezett be. Ebben az időben mindössze 35 éves volt, „intelligens, művelt fiatalember, tele emberséggel.”70 E vélemény egybehangzik az akkori vezető főnővér
visszaemlékezésével: „Nagyon tisztelte és szerette is az idős embereket, szívén viselete
Krónika. 1980. 06. 05.
Krónika. 1981. 10. 02.
66 Értesítés a beszerzésről Magyarka Borbála Kinga NDS Notre Dame nővér (1975–1991 között egyházi vezetőnővér) részére.
67 Krónika.1984. 08. 02.
68 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
69 Krónika. 1985. 03. 15.
70 VIRÁNYI Ottó: Római katolikus szociális otthonok képekben, riportokban. 65. o.
64
65

27

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

a sorsukat, mindig volt egy-egy kedves szava hozzájuk. Emlékszem olyan esetre, amikor
a karjába kapta a beteget és kivitte a szabadba, hogy élvezhesse a kellemes, szép időt.”71
A Szalóki Miklós igazgatói szolgálata alatt történt beruházásokat és felújításokat ő
maga az alábbiakban foglalta össze:
„Egyházi támogatással vásároltak mikrobuszt, melyet az intézet továbbadott a fogyatékos gyermekek egyházi fenntartású otthonának. Az egyesített szociális otthon ez időben
rendelkezett 1 Niva terepjáróval, 1 Skoda mikrobusszal és traktorral.
1984-ben az egyházi otthon udvarában üzemeltetett sertéstelepet a dolgozók aktív közreműködésével kitelepítették az Érpartra. A lebontott ólak tégla és egyéb anyagait az új
telepen hasznosították. Sajnos, a moslékos sertéshizlalás még ez évtizedben gazdaságtalanság miatt megszűnt.” Erről a Krónikában is megemlékeztek:
„1984. július 25. Nagy örömünkre a sertéseket kitelepítették a tanyára. Felszabadultak
a legyek, mint az egyiptomi csapás egyike, leptek el bennünket. Működésbe léptek a lyukacsos légycsapók.”72
„Az otthon udvarán lévő konyha előtti nagy szemét és hulladéktárolót megszüntették.
A belső udvari részt kis körforgalmi beaszfaltozott úttal látták el, Rusvai György kertész
segítségével növények és egyéb tuják ültetésével parkosítottak.
Kettős garázst alakítottak ki a melléképületben.
Felújították a központi mosodát, ugyanabban az épületben irodát és szociális helyiségeket, foglalkoztatót és társalgót alakítottak ki a dolgozók részére. 1984. augusztus 2-án
szentelték fel.
Udvari és főbejárati térvilágítást alakítottak ki.”73
„1987 májusában elkezdték festeni az emeleti szobákat. Leválasztottak egy szobát.
„Lassan és fegyelmezetten viselik a nővérek a munkálatokkal járó kellemetlenségeket.”74
jegyezte meg a krónikás…
A főnővéri irodát leválasztották az ügyeleti nővérszobáról.
1990 novemberében elkezdődött a gázvezetékrendszer kiépítése. Villanybojlerokat, színes, távirányítású TV készülékeket és hűtőszekrényeket kapott az intézmény. Foglalkoztatót,
társalgót, teakonyhát alakítottak ki.75 1991-ben tovább folytatták a gázszereléseket, és februárban – egyházi segítséggel már megtörtént a szénfűtésről a gázfűtésre való átállás.
Konyhafelújításra, csempe- és padlóburkolat cserére került sor. gázzsámolyok, és háztartási gáztűzhely beiktatásával vált könnyebbé a napi 300 adag ebéd elkészítése. Sajnos
ezekre a felújításokra a városi költségvetésből semmit sem kaptak, a támogatók, a dolgozók
aktív részvétele nélkül nem valósulhatott volna meg.
Honóra nővér vezetésével 1987-re elkészült a szerzetesnővéri rendek öltözékeit bemutató bábuknak a kiállító vitrin.
Elkészült a nyugati szárnyban a lift a csigalépcső helyén, amely az első emeletig szállított. A költségek felét az egyház állta.”76
A Krónika további fejlesztésekről számolt be:
Tizenkét évi folyamatos munka után sikerült befejezni a szerzetesnővérek sírkertjében
a régi sírkeresztek áttelepítése. Egy hatalmas beton alapra egymás mellé, több sorban he

73
74
75
76
71
72

28

Szívós Jánosné közlése. 2018.
Krónika. 1984. 06. 25.
Szalóki Miklós közlése. 2018. 01. 31.
Krónika. 1987.
Jászkürt, 1989. december. 6. o.
Uo.

A Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete

lyezték el, középen egy szép síremlékkel. 1990. április 19-én a szeretetszolgálattól érkező
Virányi Ottó, Zalán Katalin, Rácz István Perbált77 vették át és szentelték meg a hatalmas
építményegyüttest.
A kápolnát átfestették, parkettázták és új futószőnyeget vásároltak. Bővítették az emeleti fürdőszobát, szobaleválasztások történtek.
1986 áprilisában készült el a jászladányi újjáépített szociális otthon. „Szép modern épület, kényelmes berendezési tárgyakkal, szórakozási lehetőséggel. 2–3 ágyas szobák vannak; összesen 140 férőhely. Jelenleg 80 fő költözött be az otthonba.”78
A két otthon 1988-ban bekapcsolódott a crossbar rendszerbe, ezzel lehetőséget teremtve az otthonban is egy telefonközpont kiépítésére, mely részben a kedvesnővérek felajánlásaiból valósulhatott meg.79
1989-ben a kedvesnővérek adományaikkal támogatták a teakonyha, a büfé felszerelését.80

Szalóki Miklós igazgató és a dolgozók az 1980-as években

Rácz István Perbált (1922–2009) O.Cist szerzetes, 1982-től 20 éven át, társadalmi munkában tevékenykedett
a szeretetszolgálatnál.
78 Krónika. 1986 áprilisában.
79 Krónika. 1986. 04. 18.
80 Jászkürt, 1989. 12. 6. o.
77

29

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona
(1991–2007)
A visszaadás folyamata, a tulajdonjog, és a működtetési mechanizmus
rendezése
1989 tavaszán már felvetődött és elkezdődött a szerzetesrendek visszaállításának lehetősége. Ennek az előkészületeiről a Krónika is megemlékezett:
1989. április 21. „A napokban felszólította az állam a püspöki kart, hogy hívja össze
a  szerzetes elöljárókat és beszéljék meg, hogyan lehetne visszaállítani a  régi rendeket.
Takács Nándor dr.81 segédpüspök összehívta az elöljárókat, és arról beszélgettek, hogyan
lehetne újjáalkotni a régi rendeket. Kinga nővér − aki ma Pécsről hazajött − újságolta,
hogy a karmelitáknak, pálosoknak már visszaadtak 2−2 házat, ahová beköltöztek; ők már
ismét rendi ruhában öltözve járnak.”82
A szerzetesrendek visszaállításának törvényes lehetőségét is megteremtették.
1989. augusztus 30-án a Magyar Népköztársaság ET 1989/17. rendelete visszavonta
a  szerzetesrendek működési engedélyének megvonásáról szóló rendeletet (1950/34), és
számos rend újraindulhatott.
A szeretetszolgálat visszakérte, és 1991-ben megkapta valamennyi állami fenntartású,
egyházi jellegű otthonának felügyeletét és üzemeltetési jogát.83
A jászberényi otthon visszaszolgáltatása ügyében a  tárgyalás 1990 őszén kezdődött
meg.
Az egyházi otthon „kiemelése” egy egyesített szociális intézményből komoly gondot
okozott, hiszen a működéshez szükséges infrastruktúra, az alkalmazotti létszám közös volt,
és mindkét intézmény további működését is biztosítani kellett. Összesen több mint 600
gondozottnak kellett az ellátását biztosítani továbbra is.
A városi tanács sokat gondolkodhatott az átadás mikéntjén, mert az egyházi otthont
1977-ben összevonták a Hatvani úton álló városi szociális otthonnal, s az infrastruktúra
jelentős része az egyházi otthonban volt. A konyha mellett itt volt a mosoda is, és az irányítás irodái is.
Virányi Ottó már az önkormányzat megalakulása előtt kérte, hogy „ez a 100 fős nővérotthon különálljon a hozzá integrálódott résztől, külön vezetőkkel és azokkal a munkatársakkal – az ottani dolgozókkal –, akik hajlandóak a szeretetszolgálatot új munkáltatónak
elfogadni. Kérés volt az is, hogy a központi iroda is áthelyezésre kerüljön.” A különválás
feltételeit előbb meg kellett teremteni, erről tanúskodnak a jegyzőkönyvek is:
A Jászberény, Ferencesek tere 1. sz. alatt lévő szociális otthonnak a Római Katolikus
Egyház Szeretetszolgálata részére történő átadását 1990. december 11-én tárgyalta a képviselő-testület. „A kérés jogos és érthető, de a  részleteket tisztázni kell, ezért kötelezte
a polgármesteri hivatalt, és felkérte Kármán Antal képviselőt, hogy végezzen vizsgálatot
a tárgyi feltételek helyzetéről, továbbá kezdeményezzen intézkedéseket a szétválás feltéte Dr. Takács Nándor (1927–2016) karmelita szerzetes, székesfehérvári segédpüspök, majd megyéspüspök.
Krónika. 1989. 04. 21.
83 www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk; A honlapon felhasználták VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat ötven éve, Budapest, Római Kat. Egyházi Szeretetszolgálat. 2000. [S. l.] című könyvét.
81
82

30

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

leinek megteremtésére. A végzett munka eredménye után 1991. május 30-ig tartotta indokoltnak a testületet a javaslatot ismételt megtárgyalásra.”84
1991. március végére elkészült a leválasztás kiviteli terve, többször tárgyaltak a szeretetszolgálat vezetőivel, és megállapodtak a részletekben is. Közben megkezdődött a Hatvani úti szociális otthon bővítése mintegy 26 millió forintos költségelőirányzattal. Ez a bővítés konyha, mosoda, iroda, és 15–25 fő gondozott elhelyezésére is szolgált. Biztosítani
kívánták a szétváló két intézmény további folyamatos működését is.
Megállapodtak abban is, hogy a sertéstelep a Hatvani úti állami fenntartású szociális
otthonhoz, míg a kertészet az egyházi otthon fenntartásába kerül, és mindkettő az otthon
étkeztetésében kerüljön hasznosításra.
A képviselő-testület ismét napirendre tűzte az egyházi otthon visszaszolgáltatását:
1991. május 15-én a képviselő-testület 21 igen szavazattal, és két tartózkodással elfogadta a Jászberény, Ferencesek tere 1. sz. alatt lévő szociális otthonnak a Római Katolikus
Egyházi Szeretetszolgálat részére történő átadását.
„Jászberény város Önkormányzati képviselő-testülete a  Jászberény, Ferencesek
tere 1. sz. alatt lévő szociális otthon irányításáról, működtetéséről lemond, azt 1991. július
hó 1. napjával kezdődően átadja a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat irányításába
a  következő pontokban meghatározott feltételekkel. Az  otthon átadásával egyidejűleg az
önkormányzat Jászberényi Szociális Intézetének a feladata is módosul, feladatköre a továbbiakban nem terjed ki az említett működtetésével kapcsolatos feladatokra. Az Önkormányzat a Ferencesek tere 1. sz. alatt lévő, jelenleg önkormányzati tulajdonú ingatlant,
meghatározatlan időtartamra, térítés nélküli használatra átadja a  szeretetszolgálat számára, idős szerzetesnővérek gondozása céljából. (Az ingatlan egyházi tulajdonba történő
visszaadására az erre vonatkozó törvény megalkotása után kerülhet sor.)”85
1. Az Önkormányzat Szociális Intézete leltár szerint adja át azokat az ingóságokat,
amelyek a  Szeretetotthon működéséhez szükségesek. Az  ellenérték nélküli eszközátadás alapul szolgál arra, hogy az Egyházi Szeretetszolgálat – külső támogatás
igénybevételével – anyagi segítséget nyújtson a Szociális Intézet felépülő kiszolgáló
részlegei felszereléséhez.
2. Az Egyházi Szeretetszolgálat irányítása alá kerülő otthon vállalja, hogy az új létesítmények megalapításáig – várhatóan egy évi időtartamig – biztosítja a városi
Szociális Intézet számára azokat a szolgáltatásokat, amelyet az otthon létesítményei
a városi idősgondozásnak ezidáig is nyújtott. (Konyha, mosodai szolgáltatások és
eszközök, anyagok számára raktárhelyiség biztosítása.)
3. Az otthon átadása-átvétele során biztosítani kell az alkalmazottak további foglalkoztatását. A Szeretetszolgálat biztosítson lehetőséget a jelenlegi állományi létszám
áthelyezéssel történő átvételére.
4. A 3. pont rendelkezése nem vonatkozik az intézmény vezetőjére, valamint a gazdasági szervezetre, amelyről az irányítása alá kerülő otthonban a  Szeretetszolgálat
a saját belátása szerint gondoskodik.
5. A Polgármesteri Hivatal 1991. év második félévében úgy gondoskodik a Szeretet
Otthon pénzügyi finanszírozásáról, hogy a félévre eső normatív támogatást az átla Jegyzőkönyv képviselő-testületi ülésről, 1990. december 11. Jászberényi Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye.
85 Jászberény Város Önkormányzati ülésének 1991. május 15. jegyzőkönyve. Jászberényi Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye.
84

31

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

gos létszámra számítva átengedi az Egyházi Szeretetszolgálatnak. (Havi ütemezésben utalja a Szeretet Otthon számlájára.)
6. Az 1–5. pontban meghatározott alapelvek figyelembevételével az Egyházi Szeretetszolgálat és a Polgármesteri Hivatal között a részleteket is tisztázó megállapodást kell kötni.
A megállapodás létrehozása feltétele a jelen határozatban hozott döntések hatályosulásának. A megállapodás aláírásával a Képviselő-testület megbízza dr. Magyar
Levente polgármester urat. Egyben felkéri a  Szociális és Vallásügyi Bizottságot,
hogy az átadás lebonyolítását kísérje figyelemmel, szükség esetén kezdeményezzen
intézkedést a határozat végrehajtására.
7. A Képviselő-testület határozata, valamint az azt részletező megállapodásban foglaltak alapján a létrehozott új intézmény, valamint a Szociális Intézet a folyamatos
együttműködés gyakorlatát, az egymásnak nyújtott szolgáltatások elszámolási rendszerét együttműködési szerződésben szabályozza.”
Az 1–7. pontokban rögzítettek végrehajtási határideje 1991. június 30.
Végrehajtásért felelős:
Dr. Magyar Levente polgármester
Dr. Forgács István jegyző
Szalóki Miklós intézetvezető”86
Szalóki Miklós, az egyesített szociális intézmény akkori igazgatója így emlékezik
a kiválási időszakra:
„A hazánkban bekövetkezett rendszerváltást követő időszakban megkezdődtek az erkölcsi és anyagi kártérítések azok felé, akiktől évtizedekkel korábban elvették az ingatlanjaikat, értékeiket. Nagyon jelentős mértékben szenvedői, megfosztottjai voltak annak
a  szomorú történelmi időszaknak a  magyar egyházak. Így a  római katolikus egyház is.
Jogos és természetes igény volt a Római Katolikus Szeretetszolgálat részéről, hogy az egyháza igényét bejelentse a Ferencesek tere 1. szám alatti belterületi épületingatlanra.” (Itt
jegyezzük meg, hogy ekkorra már a tér neve ezt a nevet viselhette ismét, hiszen korábban
Marx térnek nevezték azt a  területet, ahol a  katolikus templom, a  Porciunkula-kápolna,
a lourdes-i barlang és a 100 szerzetesnővér otthona volt.)
„Tekintettel arra, hogy a visszaszármaztatásnak semmi jogi és egyéb akadálya nem
volt, a jászberényi városi önkormányzatnak kötelessége volt visszaadni az ingatlant. Tekintettel a sajátos helyzetre, miszerint az épületben 100 fő szerzetesnővérről való bentlakásos gondoskodás folyt, így az egyház átvállalta azt a feladatot is. Az átadás-átvétel
igen gondos és kölcsönös együttműködést követelt meg. A végrehajtás nem volt egyszerű.
Mivel sok-sok kiszolgáltatott sorsú gondozott további ellátását is érintette (a Hatvani
úti otthont és egyéb világi gondozási egységet is érintve), megfontolt és jól előkészített
»forgatókönyvet« kellett kidolgozni.
A folyamatnak ez a része már nem volt eléggé gondos. Az ütemezés megkívánta volna,
hogy előbb készüljön el a város fenntartása és működtetése alatt maradt intézményrészek
infrastrukturális kiépítése, amely beruházást igényelt.
Az átadás időpontjának meghatározása ezen okból kifolyólag a városi képviselő-testület tagjai és az intézet vezetője által képviselt állásfoglalás jelentős vitákat eredményezett, melyről a helyi és a megyei médiák is korrekten beszámoltak. Időpont módosítások Jászberény Város Önkormányzati jegyzőkönyve. 1991. május 15. Jászberényi Városi Könyvtár helytörténeti
gyűjteménye.

86

32

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

kal született meg a végső döntés. Sajnos, az intézet un. világi része meglehetősen szűkös,
mondhatni mostoha körülmények között élte át a hosszas időszakot. Megjegyzendő, hogy
az átvevő Római Katolikus Szeretetszolgálat részéről türelmes, megértő, sőt köszönetet
mutató hozzáállást lehetett tapasztalni.” (A Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója levele
is erre utal.)
A kedvesnővéreket is nagyon foglalkoztatta, hogyan és miképpen alakul az életük az
otthon visszaszolgáltatása után. 1991-ben a dezintegráció folyamatát, az alábbiak szerint
rögzítették a Krónikában:
1991. január 30. „Az egyházi szeretetszolgálat látogatása nálunk. Nem szivárgott ki
semmi, miről tárgyaltak.”
Február 19-én a szeretetszolgálat három miniszteri küldöttel látogatta meg a jászberényi szociális otthont, hogy a leválasztásról és az egyházi fenntartásról tárgyaljanak. Nem
könnyű eset, hiszen négy tagintézményből álló egységet kellene megosztani.87
A tárgyalások továbbra is folytatódtak:
„Május 8. Ma tárgyalások voltak az önkormányzattal a leválasztással kapcsolatban.
Lejött a szeretetszolgálat is. Eredményről nem tudunk.
Május 18. Az újságok is hozták, hogy létrejött a megegyezés a szétválasztással kapcsolatban. Július 1-vel egyházi vezetés alatt lesz az otthon. Különben minden marad a régiben. … Dolgozóink legtöbbje szintén itt marad az otthonban továbbra is.
Június 17. A szeretetszolgálat vezetősége érkezett az otthonunkba, az otthon szétválasztásának ügyében tárgyalnak. Nagyon nehéz problémák megoldása került tárgyalásra, ilyen
a dolgozók további sorsa.
Június 19. Az iroda már költözködik. Az intézetvezető főnővér is készülődik, fájó szívvel.”88
Az átadásról a Krónika is megemlékezik:
1991. július 1.
Nagy események zajlanak az otthonunkban, ma délelőtt 10 órakor gyülekeztünk az
ebédlőben, dolgozók és gondozottak. A Római Katolikus Szeretetszolgálat részéről megjelent Virányi Ottó piarista atya, igazgató, Zalán Katalin szatmári irgalmasnővér, tartományfőnöknő, Papp Tihamér ferences tartományfőnök a Pasarétről, aki most járt először
Jászberényben, a ferences kolostorban. A helybéli polgármester, dr. Magyar Levente, képviselőnk, Taczmann András és 2 úr az önkormányzattól. A ferences templomtól Kovács József esperes úr. A volt igazgató, Szalóki Miklós, és az új igazgató, Szatmári Antalné Kocza
Veronika. Szívós Jánosné nem jelent meg közöttünk…
Virányi Ottó kezdte a mondanivalóját beköszöntővel. Méltatta a szerencsés megegyezést, a megoldást a szétválasztáshoz. Felolvasta a volt igazgató, Szalóki Miklós köszönő
levelét és a kinevezett igazgató kinevezését. Meghatódva szólt a polgármester, aki piarista
diák volt, örömét fejezte ki, hogy tehetett valamit az ügyért. Az új otthonvezető, Szatmári
Antalné csupán pár mondatot szólt, de velősen szólt. 14 évig dolgozott itt, mint betegápoló (ápolónő). Amikor 1985-ben el kellett innen mennie, azt hitte belehal.89 Most úgy érzi
hazajött, és megköszönte a bizalmat. A volt igazgató, Szalóki Miklós, 1984-től volt otthonunkban, lelkileg itt telítődött (!) fel. Mindig tisztelettel tekintett a  nővérekre. Felszólalt
Krónika. 1991. 02. 19.
Krónika. 1991. 06. 19.
89 Szatmári Antalné, 2019. január 23-i közlése szerint a  kedvesnővérek leírása nem pontos, mert nem kellett
elmennie, hanem Szalóki Miklós igazgató javaslatára vezető gondozónak nevezték ki az alapellátásba, de
továbbra is az intézmény keretein belül maradt. 2019.01.23.
87
88

33

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

a ferences tartományfőnök is: »Kövessük Szent Ferenc szellemét, szeretetünk karolja fel az
egész világot. Kéz a kézben.«”
A dolgozók maradnak a  helyükön. De Ottó atya felhívta a  figyelmüket a  dolgozóknak, hogy munkájukat Isten felebaráti szeretetével végezzék. A végén elénekeltük a Béke

Virányi Ottó kanonok, igazgató, Szalóki Miklós, távozó igazgatóhoz írt levele

34

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

fejedelme c. éneket. A ferences atya áldást adott. Végre 41 év után EGYHÁZI SZERETET
OTTHON leszünk.”90 A hivatalos átadás ezzel szinte meg is történt.
1991. július 1. Az egyházi intézmény kiválása megtörtént. Szalóki Miklós az Egyesített
Szociális Intézet igazgatója maradt továbbra is, kivéve a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthonát, melynek fenntartását átvette az egyház, felügyeleti szerve a Római
Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat lett.
A nővérek fájó szívvel és szeretettel búcsúztak azoktól a  dolgozóktól, akiktől meg
kellett válniuk, így mentegetőztek: „Mi beteg nővérek nem tehetünk semmiről! A 40 évi
pusztai vándorlás után az ÚR kegyesen ránk tekintett!” A kedvesnővérek aggódtak a megszeretett, megszokott beteggondozók sorsa miatt is, ki maradhat, ki nem:
„1991. június 25. Egyik betegápolónk, aki szerződéses, elmegy július 1-jén, attól tartott, hogy ha egyházi lesz az otthon, őt nem tartják meg. A kórházba megy gazdasági vezetőnek91. Egy műszakban dolgozik, a fizetése sem változik. Senki sem tudja mi lesz a sorsa
tovább, alkalmazzák, vagy sem.
Június 28. nyugdíjosztás, még mindenki megkapta, mint eddig. Nemsokára felemelik
a tartásdíjat. Izgalommal várjuk július 1-jét, hogyan fog végbe menni a szétválasztás.92
A ferences kultúrház épületegyüttesét, az önkormányzat felajánlotta a ferenceseknek,
akik nem tartottak rá igényt, hiszen szerzeteseket nem tudtak küldeni.93 Megállapodást
kötött Jászberény Város Önkormányzata, a  Jézus neve plébánia és a YAKUZÁK Sport
Egyesület. E megállapodás értelmében: a „Kapisztráni Szent János Ferences Rendtartomány kizárólagos tulajdonát képezi a 6457. hrsz.-ú, kultúrház és az udvar elnevezésű, 1007
négyzetméter nagyságú, természetben Jászberény, Ferencesek tere 1/a. sz. alatti ingatlan.”
Az épületegyüttes a 2004–2009 közötti időszakra térítésmentesen kizárólagos használatba
került Jászberény Város Önkormányzatához azzal a kikötéssel, hogy gondoskodnia kell
a rendeltetésszerű használatról, valamint a szükséges állagmegóvó és karbantartási munkákat el kell végezni. A megállapodás 6. pontjában szerepel: „A használatba vevő a használat időtartama alatt az ingatlant kizárólag sporttevékenység folytatására engedi át, mely
tevékenység nem zavarhatja az egyházközség szertartásainak rendjét. A megállapodás 1/e./
pontja szerint: a kultúrházat előre egyeztetett módon és szükség esetén igénybe veheti a nagyobb rendezvényekre a Jézus Neve Plébánia.”94
A kultúrház közösségi épületszárny részét a  dezintegráció után két évig, 1993-ig az
Egyesített Szociális Otthon iroda helyiségként hasznosította. A kultúrház épületét sportcélú
(YAKUZÁK SE) használatra adta bérbe a város. A város és a ferences rend a közösségi
házat 2000 után átadta a  Jézus neve plébánia képviselő-testületének. A  képviselő-testület tagjai társadalmi munkában felújították, átalakították, a közműrendszert leválasztották
a kultúrház épületéről. Bevezették a gázt, a fűtést és a szennyvízelvezetést is kiépítették.
A ferences rend 2008-ban értékesítette a  kultúrházat és a  közösségi épületszárnyat.
Sajnos a befektetett munkálatok, a beruházások által létrejött értéknövekedést az eladásnál figyelmen kívül hagyták. Az  új tulajdonos a  jászberényi Terplán Zénó alapítványi
iskola lett.95



92
93
94
95
90
91

Krónika. 1991. 06. 01.
Nem gazdasági vezetőnek, hanem ápolónak ment a kórházba. Szatmári Antalné közlése.
Krónika. 1991. 06. 28.
Dr. Magyar Levente, Jászberény polgármestere (1990–2006 között) közlése 2018 nyarán.
Megállapodás a ferences kultúrház és az udvar tulajdonjogáról, bérbeadásáról. JMTDT.
Molnárné Somogyi Margit (Terplán Zénó Szakképző Iskola igazgatója) közlése. 2018.

35

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

Az egyházi intézmény életének beindítása
Az egyházi tulajdonba került intézmények életében nagy változások történtek. Megnyílt a lehetőség a külföldön fel nem oszlatott, folyamatosan működő szerzetesrendek és
a magyarországi egyházi szeretetszolgálat és az újra alakuló szerzetesrendek közötti kapcsolatok kiépítésére. Az újjáalakult rendek az ország különböző területein tevékenykedő,
az otthonokban gondozott tagjaikat számba vették, felkeresték. Mihelyt a rendek szervezeti
működése beindult, igyekeztek tagjaikat a saját rendjükbe összegyűjteni.
Az újrainduló rendekbe a jászberényi intézményből 11 nővér távozott.
A kedvesnővéreket nagyon foglalkoztatta, hogyan alakul az intézmény tulajdonjoga,
ezzel együtt az ő sorsuk:
1991. február 1-jén arról írtak, hogy a szeretetszolgálat ismét meglátogatta őket és a leválasztásról tárgyaltak: „Nehezen megy, mert négy tagintézmény része vagyunk. Kiderült
az igazság. Kinga nővért, Pécsi Notre Dame, március 2-val elviszik tőlünk! Szinte el sem
tudjuk az otthon életét nélküle képzelni! 16 évig szolgált az otthonban, magáról teljesen
megfeledkezve. Minden erejét, idejét ránk áldozta. Zárdájukból egy részt visszakaptak, s
a  szerzetesrendnek nagy szüksége van rá a  megindulásnál. Sok hálával tartozunk neki!
Kísérje Isten áldása és a Szűzanya oltalma.”
Több kedvesnővér aktívan vett részt a rend újraindításának nagyon fáradságos munkájában, mint pl. Magyarka Borbála Kinga NDS (Notre Dame nővér). A Krónikában feljegyezték, hogy „Kinga nővér az utóbbi évben már gyakran, több napra is elutazott Pécsre,
hogy a NOTRE DAME rend újraindításában részt vegyen. Végül is március 2-án költözött
el végleg a jászberényi otthonból, Pécsről jött combi, hogy Kinga nővért csomagostól végig elszállítsa tőlünk Pécsre. 11 kor indultak, a nagykapuig kísértük könnyezve, integetve
egymásnak, amíg a távolság el nem ragadta szemünk elől.”96 A kedves nővérek másik része, akik gondozásra szorultak, szintén otthonra vagy szerető gondoskodásra leltek a saját
rendjükben.
A rendszerváltás időszakában, az egyházi iskolák beindulásával a  kedvesnővérek is
vállalhattak hitoktatást, vagy taníthatták a képesítésük szerinti szaktárgyakat.
Azoknak a szerzetesrendeknek a tagjai, akiknek a rendje nem szerveződött újra, maradhattak továbbra is a jászberényi otthonban, vagy olyanok is akadtak, akik megszokták itt és
nem kívántak az újra induló rendekbe átmenni.
A jászberényi otthon jogi státusza is megváltozott, az irányítás, a vezetés teljesen az
egyház hatáskörébe tartozott.
Az épületegyüttes az egyház kezelésébe, majd a  ferences rend tulajdonába került.
Az alkalmazottak is az egyházzal álltak munkaviszonyban.
A felügyeleti szerv a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat lett Budapesten.
1991 után az otthon gazdálkodását, költségvetését felügyeleti szerve hagyta jóvá. Továbbra is kapott normatív állami támogatást, illetve a térítési díj befizetésével a kedvesnővérek is hozzájárultak a  költségekhez. Az  intézményi térítési díj 1999. február 1-től
24 000 Ft lett.97
Ellátási forma: ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos szociális intézmény.
Ellátási terület: az ország egész területe.

Krónika. 1991. 02. 19.
Virányi Ottó és Endrődy Zsuzsanna levele. 1999. január 5.

96
97

36

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

Az egyházi szeretetszolgálat központi vezetése a kiválás után
Az egyházi szeretetszolgálat vezetőségében nem történt változás. Az  átszervezéssel
járó munkafolyamatokat Virányi Ottó SP (piarista) atya bonyolította, aki 1980 óta állt
a szervezet élén mint igazgató. E hatalmas munkában megbízható támasza, társa volt a helyettese Zalán Katalin Luciana CSCS (szociális gondozónővér), aki 1983 óta volt a szervezet igazgatóhelyettese.
Az egyházi szeretetszolgálat jászberényi otthonának egyházi megbízottja Magyarka
Borbála Kinga NDS (Notre Dame nővér) visszatért az újraalakuló rendjéhez Pécsre. Helyette Pethő Margit Skolasztika VSM (vizitációs nővér) kapott kinevezést.
Az egyházi szeretetszolgálat jászberényi otthonának vezetői
A jászberényi intézmény élére az egyházi szeretetszolgálat nevezte ki az igazgatót.
Sok rend maga is alapított szociális otthont, a  megerősödő rendekben pedig a  fiatal
apácák között is eléldegéltek a még önmagukat valamelyest ellátni képes nővérek. Így az
intézménybe egyre kevesebb nővér érkezett, s majd teljesen meg is szűnt az utánpótlás.
Az egyházi otthonba 1993. január 1-jétől kezdve civil, vallásos nők, plébánosi ajánlással
felvételt nyerhettek. Míg 1993-ban 97 kedvesnővér és mindössze 3 világi beutalt lakott az
otthonban, 1998-ban az arány 72 kedvesnővér és 46 civil beutalt volt.98
Az első igazgató kinevezésében Virányi Ottó kikérte a  jászberényi önkormányzat,
dr.  Magyar Levente véleményét is, aki Szatmári Antalné Kocza Veronikát javasolta az
igazgatói állás betöltésére.99
Szatmári Antalné Kocza Veronika 1991–2005 között vezette az intézményt.
Szatmári Antalné az egyházi intézményben a munkát 1971-ben kezdte mint segédápolónő. Közben a munka mellett az 1975–1981 közötti időszakban szociális otthoni
ápolói, általános asszisztensi oklevelet szerzett, érettségi vizsgát tett. 1986 májusától
a gondozási központ (ÖNO) Öregek Napközi Otthona, illetőleg a házi szociális gondozói
szolgálat vezetőjeként tevékenykedett.100 Az intézmény dezintegrációja idején, igazgatói
kinevezése után, felsőfokon folytatta tanulmányait. Szakvizsgázott szociális szervező,
családgondozó, szociális menedzser, mentálhigiénés szakember, tereptanár képesítéseket szerzett. Kinevezése mellett szólt, hogy az intézményben mint ápoló dolgozott, majd
a gondozási központ vezetőjeként már vezetői gyakorlattal rendelkezett, másrészt hitét
gyakorló keresztény ember.
„A dezintegráció után Szatmári Antalné igazgatónő kiterjedt ismeretségének is köszönthető, hogy az intézmény nem omlott össze mind fizikai értelemben, mind gazdasági
szempontból. A működtetést, a szétválasztás lebonyolítását nagy lelkesedéssel intézte.”101
1991. A kedvesnővérek lelkesek, örültek, hogy önálló egyházi intézményként működhetnek. Örömüket fokozta, hogy az új igazgatónő és családja is tevékenyen vett részt az
otthon csinosításában. Erről az alábbiakat írták a Krónikában: „Október 3. Ma birtokba
SZATMÁRI Antalné: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi időskorúak otthonának kapacitásbővítése elsősorban az életminőség javítása. Szakdolgozat, 1998, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskola, 6. o.
99 Dr. Magyar Levente és dr. Suba György közlése 2018 nyarán.
100 1986-os helyettesítési, majd 1990. évi, 5 évre szóló kinevezési okirat. JMTDT.
101 Varga József Kamill OFM közlése. 2018.
98

37

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

vehettük az ebédlőt, a sok virág, a függönyök nagyon hangulatossá, otthonossá teszik az
otthonunkat.”102
1991. október 17. Három és fél hónap telt el, amióta egyházi otthon lettünk, új igazgatónőnk van. Csodával határos, amit az új igazgatónőnk alkotott. Nagyjából egy-két felsorolás: másológépet, fúrógépet vett, edényeket, köpenyeket, és más anyagokat. A pince teli
van almával, uborkával, más minden jóval. A jó Isten velünk van, hála érte! Az igazgatónő
férje éjjel nappal dolgozik, hozza-viszi a betegeket, szerel, javít mindenütt.
1992. április 8. Megszépült a földszinti folyosó, az állványokon futó zöldek, virágfalak,
zöld bokrok, s mindez nem élő, de csodálatosan szép utánzat. A betegosztály folyosója szintén zöldbe öltözött! Jó végigmenni a folyosón.
Márciusban már három férfi állandóan a  kertben dolgozik. A  kert régi részén fákat,
bokrokat vágtak ki. Egy részét fásították.”103
Beruházások, felújítások, karbantartások, bővítések 1991 és 2005 között
Az egyház visszakapta az intézményt, mely igen nehéz feladatok elé állította a várost
és az egyházat is. Az egyházi szeretetszolgálat épületében volt az irányítás, az adminisztráció színtere, itt működött a 300 adagos főzőkonyha,
a  mosoda, a  varroda. Az  egyházi otthonban főztek,
mostak, amíg a városi otthonban nem alakították ki
a  konyhát és a  mosodát. Közösen használták a  járműveket (traktor, Skoda mikrobusz, Niva terepjáró stb.). Mindezek mellett a kiszolgáló személyzet
megosztása sem volt egyszerű, nagy figyelmet kellett fordítani arra, hogy az intézmények gondozottjainak az ellátása zökkenőmentes legyen.
Hazai és nemzetközi vonatkozásban nagy lehetőségek jelentkeztek az un. szociális, különösen az
egyházi szeretetszolgálat helyzetének javítására.
A rendszerváltás után Európában elindult egy
civil mozgalom, mely az egykori szovjet megszállás alatt álló országok megsegítését tűzte a  zászlajára. Közülük kiemelkedő szerepet töltött be
Vaszlovszky Károly és felesége, Wiea
a Renovabis Segélyszervezet és a Kirche in Not/
asszony
Ostpriesterhilfe (Üldözött Egyházak Segélyszervezete). Az utóbbi segélyszervezet keleti osztályának vezetőjeként a szervezet munkatársa,
Szőke János szalézi szerzetes különösen sokat segített a jászberényi otthonnak.104.

Krónika. 1991. 10. 03.
Krónika. 1991. 10. 17.
104 RENOVABIS Solidaritatsachtion der deutschen Katoliken mit den Menschen in Mittel – und Osteuropa. Renovabis, a kelet-európai egyházak segítését tartja fő feladatának. P. Szőke János (1927–2012) S.D.B. (szalézi szerzetes) pap, püspöki helynök, szatmári és nagyváradi kanonok, kolozsmonostori apát, Csorvás város
díszpolgára. A  kelet-európai papok gépkocsival történő ellátását intézte. Mindszenty József, Márton Áron,
Scheffler János, Bogdánffy Szilárd, Romzsa Teodor, Salkaházi Sára, Hám János, Marton Boldizsár boldoggá
avatási eljárásainak a posztulátora.
102
103

38

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

De jelentős segítséget nyújtottak a  különböző
felekezetek, a szerzetesrendek is. A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat több esetben
a  különböző rendhez tartozó szerzetesnővérek segítségével épített ki baráti, nagyon gyümölcsöző
kapcsolatokat Belgiumban, Hollandiában, Svájcban, Ausztriában, Németországban stb. az ott működő női szerzetesrendekkel, szerzetes nővérekkel.
Az  ő nagylelkű támogatásaiknak köszönhetően
a  szociális otthonokban gondozott kedvesnővérek
helyzete jelentősen javult. E kapcsolatokból, valamint a Szatmári Antalné belga szakmai tanulmányútjából származó jótékony segítségben a  jászberé- P. Leonhard Gregotsch
nyi otthon is részesült.
Az intézményt rendszeresen támogatták még:
a groningeni KBO105 jótékonysági szervezet képviseletében Vaszlovszky Károly és felesége Wiea asszony, Ria van de Weide és férje Koos van de Weide aktivisták. A Kamilliánus
Rend, P. Anton Gots106 személyén keresztül, P. Leonhard Gregotsch107, P. Alfred Pucher108
és dr. Angelo Brusco109 generális rendfőnök.
Az új, agilis igazgatónő, Szatmári Antalné soha
nem lankadó energiával, lelkesen szorgalmazta
a  szükséges beruházásokat, felújításokat. Élt az új
helyzet adta nemzetközi és hazai pályázatok lehetőségeivel. Mindezek eredményeképpen az alábbi beruházások valósultak meg:
Elődje, Szalóki Miklós igazgatósága alatt megkezdődött, és ezután folytatták tovább a  parkettázást a  földszinten, a  dolgozók öltözőjében, melyet
1991‑ben fejeztek be. Hamarosan festési munkálatok
folytak a nagyebédlőben, a dolgozók kisebédlőjében,
a földszinti és az emeleti folyósón, a kazánházban és
a szobákban.
A Krónika így örökítette meg az eseményeket:
1991. Október 31. A festési munkákat az emeleti
folyosón is folytatják, kevés a pénz, ezért az ablakokat nem festik le, mi is hozzájárulunk a kiadásokhoz. Anton Gots
November 5. Festik a  kápolnát, az irodákat,
a  sekrestyét. Új bútorokat is beszereznek az irodákba. Az  igazgatónőnk nagyon ötletes,
találékony, és tevékeny.
November 12. A kertbe hordják a trágyát, évek óta nem kapott a föld táplálékot.”110
Katolikus Szervezet Időseknek = idős katolikusok megsegítésére, az egyház által alapított jótékonysági
szervezet.
106 P. Anton Gots (1934–2014) OSCam (kamilliánus szerzetes).
107 Leonard Gregotsch (1933–) OSCam (kamilliánus szerzetes).
108 P. Alfred Pucher (1942–2011) OSCam (kamilliánus szerzetes).
109 Dr. Angelo Brusco OSCam (kamilliánus szerzetes) generális rendfőnök.
110 Krónika. 1991. 10., 31., 11. 05., 12.
105

39

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A felújított főzőkonyhában 1994-ben a Belgiumból érkezett berendezésekkel Szilasi Józsefné élelmezésvezető,
Kun Ferencné konyhai dolgozó

A lendület mit sem csökkent, a munkálatok tovább folytatódtak:
„1992. szeptember 3. Az  egyik raktárból alakítottak ki egy varrodát, ahol korábban
a kedvesnővérek nem használt dolgaikat tárolták, melyeket az udvarban lévő kis épületben
helyeztek el.”111
Az emeleten, a kápolna mellett a lelkész részére két szobát vontak össze, és kialakítottak
egy új, komfortos, fürdőszobás lelkészlakást.”112
Belgiumból kapott segítséggel 1993-ban mosó- és szárítógépeket vásároltak a gondozottak részére mindkét szintre.
Tekintettel arra, hogy az önállósodás után teljesen személyszállító jármű nélkül maradt
az intézet, P. Szőke János közreműködésével 1993. február 11-én Volkswagen mikrobuszt
vehettek át az ausztriai Mattersburgban. 113
A főzőkonyha is felújításra szorult. A konyhát még 1978-ban, az intézmények összevonása után, 300 adagosra alakították. Egy hatalmas, ferencesek idejéből itt maradt, muzeális
értékű vegyes tüzelésű sparhelt szolgált mindaddig, amíg a gázbekötés megtörtént, 1991
elejéig.114 Ekkor három gázzsámolyt és egy háztartási gáztűzhelyt vásároltak.

Krónika. 1992. 11. 12.
Szatmári Antalné közlése. 2018.
113 Szatmári Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. 12.16. JMTDT.
114 Szatmári Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. 12. 16. JMTDT.
111

112

40

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

Mosógép, centrifuga a régi mosodában 1993 előtt

Az új mosoda 1994-től

41

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

1992 szeptemberében Belgiumból érkeztek szerzetesnővérek Priscilla Celi115 főnökasszony vezetésével, megtekintették a  konyhát és a  fürdőszobákat, tájékozódtak
ezek  felújításához adandó támogatások mértékéről. 116 Decemberben Jászberényből szerelők és tolmács utaztak Belgiumba, hogy a belga női szerzetesrendektől kapott gáztűzhelyeket leszereljék, és majd itthon felszereljék. Rozsdamentes edényeket, robotgépeket,
kávéfőzőt, gázsütőt, mosogatógépet, mosogatókat kapott az otthon.117
A felújított konyhát modern berendezésekkel 1994. január 1-jén adták át.
Ezután megújult az ebédlő – a  80 főt befogadó refektórium a  földszinten –, melyet
a főzőkonyhával két átadóablak köt össze.
Egy teljesen új épületben 1994 februárjában elkészült az új mosoda új, korszerű, automata berendezésekkel. A megvalósításhoz az anyagi fedezetet Washingtonból kapta az
intézmény.118
1994 novemberében a kedvesnővérek gyűjtéséből egy „igen szép összeget ajánlottak
fel az igazgatónőnek az otthon különböző szükségleteire: traktor, a halottasház javítása, és
egyéb hasznos dologra.”119
Megkezdődött az emeleti fürdőszoba kialakítása. A nagyarányú beruházásokról, felújításokról a Krónika is megemlékezik:
„1995. január 2-től megkezdték az emeleti WC átalakítását. Ez a beruházás a Kamilliánus rend támogatásával valósult meg. A  műemléképület folyosóját a  18. században
Kelheimi-kőlapokkal burkolták be, ez alkalommal a töredezetteket kicserélték, és a szekrények, a bútorok alá rakták, így a járó felületen csak az ép lapok maradtak. E munkálatok
január hónap végére befejeződtek.
Február 5. Az 5-ös szobát kétfelé osztották.
Március 9. A lépcsőházat is tatarozzák. A munkálatok március végére befejeződtek, és
„március 29-én vették át a  munkáltató megbízottjaitól az igen széppé varázsolt épületrészeket.”
Április 15. Megkezdték a kápolna és az 1-es és a 13-as szoba padlófestését, lakkozását.
Megkezdődött az otthon külső tatarozása is.
1995. szeptember 9. Megérkeztek a dolgozók, akik a tetőtér beépítését végzik.” 120
A rendház tetőszerkezetének felújítása és a tetőtér beépítése
A rendház, a kolostorépület tetőszerkezetén az utolsó nagy renoválást 1864-ben végezték.121 Az egész tetőzet 1997-re életveszélyes állapotba került, annyira elhasználódott, hogy
szükségessé vált a fedélszék javítása, illetve cseréje. Ekkor úgy döntöttek, hogy a tetőteret
beépítik, ezzel bővítik az otthont, újabb szálláshelyeket alakítanak ki, enyhítik a meglévő
szinteken elhelyezkedő szobák zsúfoltságát, javítják az ellátási körülményeket.
Az otthon számos hazai és külföldi szervezethez nyújtott be pályázatot. (A Népjóléti,
Priscilla Celi SCJM Jézus és Mária Szeretetéről Nevezett Nővér, belga szerzetesnő, az Amicale Religieuses
Hongrie (A.R.H.) képviselője. Ennek magyarországi társszerve az Összekötő Hidak Magyarországi Női Szerzetesek Baráti Köre, vezetője, dr. Puskely Mária Phd. SSND (Boldogasszony Iskolabővérek) szerzetesnő.
116 Krónika. 1992. szeptember.
117 Szatmári Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. 12. 16. JMTDT. Krónika. 1992. december.
118 Szatmári Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. 12. 16. JMTDT.
119 Krónika. 1994. november 24.
120 Krónika. 1995. 12. 02. – 1995. 09. 09.
121 HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár. (Kézirat.)
115

42

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

027 Életveszélyes a tetőszerkezet

majd a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, külföldre Európa több országába, Amerikába, sőt Ausztráliába is.) Többségében sikeresek voltak. Ezzel párhuzamosan a pályázati
összegek ön-hozzájárulási részét is elő kellett teremteni, ezért számos hazai és külföldi
segélyszervezettel, egyházi intézményekkel vették fel a kapcsolatot. E forráshelyek felkutatásához nagy segítséget nyújtott P. Szőke János szalézi szerzetes, aki több alkalommal is
látogatást tett a jászberényi otthonban, segített pl. a mikrobusz beszerzésében is.
Tekintettel arra, hogy a tetőtér felújítás, beépítés megvalósítása hatalmas összeget kívánt, ezért a tervezést és a kivitelezést három ütemre osztották.
Első ütem 1997-től 1998. januárig
Az első ütemben a tetőtérben 1–3 ágyas szobák kialakítását tervezték, központi fürdőszobával és WC-vel.
A pénz nehezen gyűlt, erről tanúskodik a  Krónika bejegyzése is: 1997. március 18.
„Sajnos, a tudomásunkra jutott, hogy a tetőzetet befejezni nem tudják, pénzhiány miatt.”122
A Renovabis Segélyszervezet az építéshez komoly anyagi segítséget biztosított, de ez
még nem volt elegendő, ezért újabb pályázatokat nyújtottak be Jászberény Önkormányzatához (1,8 millió Ft), valamint a Magyar Katolikus Püspöki Karhoz (5 millió Ft)123 az
építkezés támogatására. Ezeket meg is kapták. „A beruházás eredeti tervét Laczkó József
készítette, ezt Hainfart Márton (Tervező Beruházó Kft.) véglegesítette. A statikai tervet és
Krónika. 1997. 03. 18.
SÁROSDY Judit: Megszentelt hajlék: Megújult a  jászberényi katolikus szeretetotthon. Jászkun Krónika,
1998. 01. 26.

122
123

43

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

szakvéleményt a Csörgő és Társa Műszaki Bt. készítette, míg a kivitelezést a Tóth Albert
vezette Berényép Kft. és alvállalkozóik végezték. A tetőtérben kialakított szobák berendezésének egy része testvérvárosunkból, Vechtából érkezett.”124
A felszentelésre 1998. január 25-én került sor.
A Krónika beszámolója 1998. január 25-én már a felszentelésről szól: „Házszentelés
volt az otthonunkban. A szentelésre érkezett Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök.
Az ünnepség a kápolnában vasárnap volt, 10 órakor szentmisével kezdődött. A püspök atya
köszöntötte az otthon lakóit, dolgozóit és a város vezetőit. Szentmise után a tetőtér beépítést szentelte meg a püspök atya. Ünnepség után fogadás volt az ebédlőben a vendégek
számára. Később a püspök atya velünk ebédelt, nagyon jó hangulatot teremtett.”125
A terv szerint megvalósult a 15 férőhely kialakítása közös fürdővel, WC-vel és nagy
társalgóval. A mennyezet átvágásával az első emeletről a tetőtérbe vezető lépcsőt is kiépítették. Ezzel a beruházással még férőhelybővítést nem nyertek, csupán az emeleti szobák
zsúfoltságát sikerült enyhíteni.
Második ütem 1998 januárjától 1999 májusáig
A második ütem munkálatai 1998 második felében felgyorsultak, hiszen sikeres pályázati elbírálás után Amerikából és Ausztriából is kaptak pénzt a felújításra.126

Második ütem: tetőtér felújítása és beépítése 1998/99-ben

Elkészült az I. ütem: Tizenöt új férőhely az egyházi otthonban. Jászkürt, 1998. 01. 31.
Krónika. 1998. 01. 25.
126 Váratlan támogatás Jászberényben: Fölgyorsulhat az újjáépítés. In: Jászkun Krónika, 1998. 09.04. 3. o.
124
125

44

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

Az előkészületekről, tervekről, a megvalósulásról a megyei lap is tudósított: „A jászberényi Római Katolikus Szeretetszolgálat Otthonában idén tovább folytatódott a tetőszerkezet
felújítása. Az ötvenmillió forintos beruházást a tervek szerint ez év végére fejezik be. Az első
ütem munkálatainak befejezését követően (…) ebben az évben tovább folytatták a munkákat.
Az épület teljes tetőszerkezeti felújítása mellett – tudtuk meg Szatmári Antalné igazgatónőtől
– újabb nyolc szobával, vagyis tizenhat férőhellyel bővül az otthon. Minden szobához tartozik
egy-egy WC és zuhanyzó (...) Folyamatban van a betegszállító lift kivitelezése is, de kialakítanak egy nővérszobát és egy nővérpultot is az elkövetkező néhány hét alatt.”127
A tárgyi feltételek biztosítása is megoldódott. A berendezések holland, német (vechtai128) adományokból származnak, ők hozták a heverőket és a fürdőszoba berendezéseket
is. Ágyhuzatokra egyáltalán nem, egyéb textíliára is nagyon keveset költöttek. Ezeket mind
a  hollandoktól, a  németektől, az osztrákoktól (Kamilliánus rendtől) kapták. A  földszinti
fürdőszoba berendezése a Kamilliánus rend adománya.129
1998 decemberében a  második ütem megvalósulásával egy időben holland (groningeni), német (vechtai) adományok felhasználásával elkészült az új betegszállító lift az
ebédlővel szemben, melyet 1998 decemberében, karácsony előtt, vettek birtokba a lakók.
A hálás krónikás így rögzítette: „Nagyon örülünk, hálásan köszönjük mindazoknak, akik
anyagiakkal, munkájukkal hozzájárultak.”
A második ütemnél „Ria-szalon” kialakításával fejezték ki hálájukat Ria van de
Weide-Dummernek (Hollandia), a KBO segélyszervezet elnökhelyettesének, a segélyek

Ria van de Weide és férje Koos van de Weide, valamint Virányi Ottó

Tovább bővül a szeretetotthon. In: Új Néplap, 1998. 11. 02. 2. o.
Vechta, település Németországban, Felső Szászország tartományban. Jászberény testvérvárosa 1994 óta.
129 Szatmári Antalné közlése. 2018.
127
128

45

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

koordinátorának a  közreműködéséért.
A Krónika így emlékezik
a második ütem munkálataira:
„1998. május elején kezdődött a tető felújításának a második üteme, a  munka szépen
és gyorsan halad. A  padláson
munka közben az egyik gerenda leesett és a  mennyezet
leszakadt .… A szerzetesnővérek ideköltöztetése idején betegszobaként funkcionált. Holland segítséggel e helyiségből
Ria van de Weide, az otthon holland jótevőről nevezték el az egyik
négy szobát alakítottak ki,
társalgót, mely ezután a „Ria-szalon” nevet viseli
mely később is betegszobaként
szolgálja a gondozottakat.”130
A munkálatok befejezése alkalmából átadási ünnepséget szervezett az intézet igazgatója:
A tetőtér-beépítés második szakasza befejeződött, 1999. május 5-én került átadásra. Ez
alkalommal egy nemzetközi szakmai konferenciát szerveztek. Az ünnepségről az alábbiakat
olvashatjuk: „Szentmisével kezdődött a házszentelés a tetőtér beépített második szakaszán.

Az átadási ünnepségen a szalagot Harrach Péter miniszter vágja át

Krónika. 1999. 05. 05.

130

46

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

A tetőtér felszentelése: Hórvölgyi László plébános, Virányi Ottó igazgató, Gyenes Gyula plébános, Harrach
Péter miniszter 1999-ben

Emlékfa-ültetés 1999-ben: dr. Magyar Levente, Búzás Bence, Harrach Péter és Pitner Ilona

47

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A szertartást és a szentmisét Katona József püspök atya végezte. Ennek az ünnepnek emlékére
Harrach Péter miniszter úr, dr. Magyar Levente polgármester úr diófát ültettek.”131
A Jászkürt 1999. május 8-án a címlapon tudósított a II. ütem átadási ünnepségéről:
„Hatvanöt milliós beruházást adtak át, a  férőhelybővítés második ütemével együtt
a  tetőcsere is elkészült, mely egy nemzetközi összefogás eredménye. A  Renovabis német
segélyszervezet 42 millió forinttal, a  Népjóléti Minisztérium 15 millióval, a  jászberényi
önkormányzat 1,8 millióval járult hozzá a  felújításhoz, amely egyben komfortosabbá is
tette a tetőtér beépítésével az otthont. A még hiányzó összeget holland, német támogatók,
valamint az otthon biztosította saját erőből. A holland KBO segélyszervezet – ennek gronoingeni aktivistái, vezetőségi tagok, Vaszlovszky Károly Attila és Ria van de Weide – a lift
megvalósítását segítette, míg a német testvérvárosunkból, Vechtából a fürdőszoba, lakószobák berendezései érkeztek.”
A harmadik ütem 1999 májusától 2000 októberéig
A harmadik ütemben tervezték – bel- és külföldi pályázati pénz és segítség felhasználásával – a kápolna felett a  tetőtér felújítását, ott egy imaterem, a  lelkész részére egy
komfortos lakosztály kialakítását és a régi kislift átépítését.
„A harmadik ütemben átépítésre került a kislift, mely már a tetőtérig közlekedik, Hován
Ágoston gyöngyösi házfőnök atya szentelte fel.
2000 októberében a három ütemben megvalósult építkezés eredményeként 100-ról
135-re emelkedett a férőhelyek száma. Az új épületrészben a szobák mindegyikében külön

A tetőteret Hován Ágoston gyöngyösi ferences házfőnök szentelte fel
Krónika. 1999. 05. 05.

131

48

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

A szalagot Richard Büssing, a vechtai Szent Hedvig Alapítvány elnöke vágta át

A harmadik ütemben, a 2000-ben kialakított tetőtér társalgójában tévénézés közben, elöl Takács Mária Martina,
Tóth Irén Mária Borgia kedvesnővérek

49

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A tetőtéri teakonyha átadásakor készült felvétel, balra Zalán Katalin M. Luciana

fürdőszoba található. Melegítő konyha, társalgó és imaszoba. A  felújított épületszárnyat
a vechtai Szent Hedvig Stift kuratóriumának elnöke, Richard Büssing132 adta át.133
A vechtai testvérkapcsolatra Richard Büssing így emlékezik: „… A testvérvárosi kapcsolat keretében 1996 nyarán egy delegáció érkezett Vechtába a  Szent Hedvig-plébánia
idősotthonába. Szatmári Antalné, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi
otthonának akkori vezetője is tagja volt a delegációnak. Ő akkor egy viszontlátogatásra
hívott bennünket az intézetükbe. 1996 novemberében Frau Liesel Greve mint a gondozási
szolgálatunk vezetője és én eleget tettünk a meghívásnak.
Mi, akik először jártunk Jászberényben, természetesen először a várossal, annak intézményeivel ismerkednünk. Felkerestük a városházát és a polgármestert, a katolikus főplébániát, Farkas Mátyás plébánost, a katolikus iskolát, az idősek otthonát. E találkozások
alkalmával bepillantást nyertünk az ottani viszonyokba.
Azonban a legnyomasztóbb benyomás az egyházi szeretetszolgálat otthonában ért bennünket: a szűk méretű szobák (17 ágy is volt egy helyiségben), a gondozáshoz szükséges felszerelések és eszközök, a gondozó ágyak óriási hiánya. Az alacsony gondozói létszám, az elfekvő
részleg és az egész épület állapota. Abszolút kontraszt a másik oldalon: a tisztaság, a barátságos és gyakran vidám légkör az egész házban. Ekkor világossá vált számunkra, hogy a sok
meglévő városi kapcsolat mellett ki kell építenünk a szociális-karitatív együttműködést is.
Miután ott helyben megismerkedtünk a  problémákkal, hol, mi a  hiány, eldöntöttük,
hogy a következő években figyelemmel kísérjük ezeket. Húsz különböző tételből álló kéréssel, „kívánságlistával” a tarsolyunkban érkeztünk haza Vechtába.
Richard Büssing, a vechtai Mária mennybemenetele templom nyugalmazott plébánosa, a Szent Hedvig Alapítvány elnöke, és a Karitász elnöke
133 Krónika. 2000. 10. 01.
132

50

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

A Vechtából érkező ágyak kirakodása a kamionból

Már 1997 áprilisában útra indítottuk az első nagy szállítmányt, benne ágyak, gondozást segítő felszerelések és eszközök. Még gyűjtésből származó pénzzel is segítettünk.
A következőkben még három segélyszállítmányt küldtünk Jászberénybe. A  második
szakaszban, 1998/99-ben az egykori Oythe plébánia gyűjtéséből nagyobb pénzsegélyt juttattunk el. Ennek a  pénznek az összegyűjtése nagy összefogást, aktivitást kívánt az egyházközségek részéről. De ők szívesen segítettek. Sajnos a második egészségügyi szakasz
felszentelésénél nem lehettünk jelen. De nagyon örültünk, hogy lehetőségeink szerint
a partnerkapcsolatunkat élettel tudtuk megtölteni.
Közben a  kétoldalú kapcsolatokat a  dolgozóink személyes látogatásával is mélyíteni
tudtuk.
Azután a harmadik építési szakaszban, 2000. október 1-jén, amikor befejezték a tetőtér
beépítésével a helyiségek számának bővítését, a felszentelésen részt tudtunk venni, és az
a  megtiszteltetés ért, hogy ott beszédet tarthattam. Befejezésül részt vettünk Budapesten
a Szent István-bazilikában egy ünnepi szentmisén, amikor a katolikus segélyszervezet alapításának 50. évfordulójára emlékeztek.
A jászberényi ferences templom orgonájának felújítását 2006-ban mi is támogattuk. …”134
„A vechtai barátságnak köszönhetően rengeteg textília, ágyak, asztalok, székek, gyógyászati segédeszközök, jutottak el az intézményünkbe az ő segítségükkel. A tetőtér második ütemébe a fürdőszobák 100 %-ának a berendezését is tőlük kaptuk. Az I. és a II. ütem
szobáinak bútorzata is 60 %-ban tőlük való.”135

Richard Büssing: Egy testvérvárosi kapcsolat barátsággá vált. In: Dr. Suba Györgyné: Jászberény katolikus
élete. 2010. 136. o.
135 SZATMÁRI Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. december 16. JMTDT.
134

51

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A vechtai ágyakat a lakók rövid időn belül birtokba vették.

A harmadik ütemben megvalósuló beruházásról, az átadásról az Új Néplap így tudósított:
„A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthonának ötvenéves jubileumi ünnepségét tartották, illetve az otthon felújított tetőterét adták át vasárnap. A felújítással új férőhelyekkel bővülhetett a szeretetotthon. … Hosszú folyamat végére került pont az otthonban.
… A három ütemben megvalósult építkezés eredményeként 135-re emelkedett a férőhelyek
száma…”136
A Jászkürt címlapon tudósított az eseményről. Születésnapi ajándéknak nevezte
a III. ütemben megvalósult tetőtér felújítást és a férőhelybővítést.
„A Népjóléti, majd a Szociális és Családügyi Minisztérium, Jászberény Város Önkormányzata mellett a  német (vechtai), a  holland karitatív szervezetek és a  Renovabis Alapítvány is segédkeztek. Külföldről egyébként nemcsak pénzt, hanem berendezési tárgyakat
– pl. teljes vizesblokkot, de asztalokat, székeket is – kaptak. A segítség ahhoz kellett, hogy
a rendelkezésre álló önerőt a kellő mértékben kiegészítsék…” A három ütem költségeit ös�szegezte az újság: „A tetőtér felújítás I. üteme 24 millió forintba került. (…) A  II. ütem
70 millió forintos beruházás eredményeként készült el. (…) A III. ütem a másodikkal azonos
költséggel járt.” A  beruházások eredményeképpen bővült a  férőhely, és javult a  zsúfoltság a szobákban. Javultak a tárgyi feltételek, valamint átépítették a kis, ötszemélyes liftet.
„Nem túlzás azt állítani, hogy az eddig elkészült fejlesztések megvalósítása kisebb fajta csodának is minősíthető, hiszen az önerő mellé jelentős támogatást sikerült megszerezniük.” 137
A beruházásokról összegzésképpen a legkifejezőbb Endrődy Zsuzsannának, a szeretetszolgálat igazgatóhelyettesének egy felkérésre, külföldi pályázat elnyeréséhez írt minősítő
leveléből egy részlet:
„A jelenlegi igazgatónő, Szatmári Antalné lelkes, lehetetlent nem ismerő munkájának és az általa felfedezett támogatói körnek köszönhetően 1991 óta folyamatos felújítási
Új Néplap. 2000. 10. 02.
Jászkürt. 2000. 10. 07. 01. 3. o.

136
137

52

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

A szállítmányt kísérő asztalostanulók és a fogadók csoportképe

Az összeszerelt bútorok várták a lakókat…

és fejlesztési munkák folytak az intézményben. A  rekonstrukció nem csak kitűnő műszaki-esztétikai színvonalon, hanem szakmai és gazdasági szempontból is helytálló koncepció
alapján valósult meg.”138
Endrődy Zsuzsanna, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatóhelyettese, majd 1999–2013 között az igazgatója.

138

53

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A quardum felújítása és a külső kislift torony, 2001

A quadrum a felújított kúttal, 2011

Az elkészült tetőszerkezet teljes felújítása és beépítése 2000 októberében
Krónika. 2001. 02. 24. JMTDT.
Krónika. 2001. JMTDT.

139
140

54

2001-ben is folytatódott
a  felújítás, melyről a  Krónika
így ír:
„Február 24. A  nagyebédlő festése befejeződött, melyet
Papik György ft. atya szentelt
meg. Áprilisban befejeződött
a két iroda és a dolgozók ebédlőjének belső tatarozása és festése. Az  ebédlő falának külső
támpilléreit vasas rábetonozással megerősítették.139
További adományok érkeztek 2001 márciusában a németországi Altenheim-ből. 4 db
kerti asztalt, 8 db kerti padot
és más bútorokat hoztak adományba a szeretetszolgálat otthona részére.140
„Az Adol Kolping Iskola
elsőéves tanulóinak projektje
a jó cél érdekében
Bútorok a  jászberényi idősek otthonának”
Ezzel a címmel közölte az
eseményt egy oldenburgi régiós folyóirat.
A cikk magyar fordítása:
„Nagy adag ajándék kerül elő a lohnei Adolf Kolping
Iskola elsőéves asztalos tanulóinak csomagjából, ha majd
április 8-án Vechta partnervárosában, Jászberényben egy kilenc napos látogatás alkalmával kinyitják. Az  ottani idősek
otthonának készítettek ugyanis
20 éjjeliszekrényt és 12 asztalt.
Az ötletet egy jászberényi
látogatás adta, meséli Eberhardt Thun, az Adolf Kolping
Iskola tanára. Kollégájával,
Herbert Töpfellel együtt találták
ki a projektet. Az iskolát évek óta

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

jó kapcsolat fűzi Magyarországhoz. Ez a kapcsolat pár éve jött
létre, amikor a  német iskolarendszert megismerni akaró,
egy tanárokból álló delegáció
nálunk járt.
Az iskola vezetője, Hubert
Berktke dicséri az ajándékozás
ötletét: „Ez egy nagyon kedves,
jó ötlet, méretre szabott bútorokat magukkal vinni, melyre ott
szükség van. Különösen tetszik,
hogy az asztalosüzem önként
jelentkezett, hogy anyagilag is
részt vesz a  projektben. 2000
márkát, az anyagköltség jó felét felvállalták.
Bernard Schueppe mester és
a vizsgabizottság elnöke, Arnold
Bahlmann a helyszínen győződtek meg arról, hogy a pénz „jó
helyre” kerül. Schueppe: „Szívesen csatlakoztunk, és amikor
látom az eredményt, büszke
vagyok. A  bútordarabok kézműves igényességgel kivitelezett
darabok, semmi sem „hiányzik
róluk”.
Az éjjeliszekrényeket és az
asztalokat, amelyek teljesen
fenyőből vannak, a  tanulók
teljes egészében saját kivitelezésben készítették, egészen
a  tervezéstől, a  kalkuláción és
az anyagbeszerzésen át az ös�szeállításig, mely a  következő
napokban elkészül, mielőtt elindulnának Magyarországra.
Január óta fut ez a projekt, 25
szakmunkástanuló vesz benne
részt, önkéntesen. A  tanulók
a  szakmunkásképzés első évében egyébként hasonló bútorokat (személyi használatú tárgyakat) készítenek.

A régi alsóépület, benne a mosodával, 1993 előtt

Az új mosoda építése, 1993

Az elkészült új mosoda és garázsok, előtte parkosítás, 1994

55

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

A rendház bejárati főkapuja a felújítás előtt

A felújítás utáni kapu

Öt tanuló fogja a  szállítmányt elkísérni, amelyet a  vechtai építőanyag-kereskedés,
Gr. Beilage és Vollesbank Vechta finanszíroznak.”141
További adományokról, az igazgatónő beszélt: „A használt, de jó állapotú, kényelmes
bútorokat a katolikus karitásztól kaptuk, mert a tiszai árvíz sújtotta területről 51 fekvőbeteg, 57 nő és gyermek ellátásáról gondoskodtunk.”142
Tervezték a quadrum rekonstrukcióját, melyhez a Szociális és Családügyi Minisztérium egyházi ingatlanok rekonstrukciójára kiírt pályázatán 30 %-os önerő mellé 8,6 milliót
nyert az intézmény. 2000 októberétől decemberig, a felújítási munkálatok engedélyezése
előtt a Damjanich János Múzeum régészei, főiskolások és közmunkások közreműködésével régészeti feltárásokat végeztek, ezért a felújítási munkálatokat 2001 tavaszán kezdték
és júniusban fejezték be.143
Számos, eddig fel nem sorolt munkálat, beszerzés folyt az intézményben: az elektromos
vezetékek, a szennyvízelvezetés, a vízvezetékek cseréje, az épület teljes vakolása is megtörtént. Az  adminisztrációs munka megkönnyítésére két számítógépet, fénymásolót, új bútorokat vásároltak. 1999-ben megtakarított pénzből vásároltak egy Volkswagen Polo Variant
személygépkocsit. 1994-ben 150 gyümölcsfát telepítettek, a sertésólak helyén parkosítottak,
cserjéket és dísznövényeket telepítettek. Vásároltak egy kistraktort a tartozékaival együtt.144
A nagyobb beruházások befejezése utáni elképzelések
A további beruházásokról már a  III. ütem átadásakor nyilatkoztak. Az  Új Néplap
közölte:
„A fejlesztésekkel a tetőrész elkészülte után sem szeretnének megállni. Terveik között
szerepel, hogy átalakítják a betegosztályukat, ez a munka százmillió forintba kerülne. Szükség volna néhány garzonlakás kialakítására, mely mintegy 120 millió forintba kerülne.”145
Erről az elképzelésről Szalóki Miklós már 1989-ben nyilatkozott a Jászkürtben:
„Egyházi otthonunk telkén lehetne olyan egyszobás és összkomfortos házakat építtetni, amelyekben a  tehetősebbek saját bútoraik között élhetnének teljes felügyelet mellett.
Ugyanakkor megfelelő tevékenységet is biztosítanánk számukra személyes adottságaiknak
Oldenburger Münsterland folyóirat 2001. márciusi szám… JMTDT.
Szatmári Antalné közlése.
143 Új Néplap. 2000. 12. 31. 1. o.
144 SZATMÁRI Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. december 16. JMTDT.
145 Új Néplap. 2000. 10. 02.
141
142

56

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

megfelelően. Lehetővé válnék egy egyénre szabottabb életvitel az otthon keretei között.”146
„A Római Katolikus Szeretetszolgálat Otthonában korábban tervbe vették, hogy az
otthon szobaszámának bővítésére, s esetlegesen idős házaspárok fogadására új apartmanházat építenek.(…) Már megkezdődött az új épület tervezése, egy teljesen új betegellátó központot húznak fel az elkövetkezőkben. A 2–4 ágyas szobákba fürdőszobákat is
terveznek, külön orvosi és nővérszobára is szükség lesz, valamint sok más elvárás mellett
a  melegítőkonyhának helyet kell majd biztosítani.” Az összes bekerülési költség 300
millió forint, melyet pályázatokból terveztek előteremteni.147
Sajnos, e tervük nem valósult meg!
Az egyházi otthon leválasztása idején az intézményben 44 fő dolgozott: igazgatás,
egészségügy, élelmezés, technikai személyzet, karbantartás, kerti munkások, szociális és
foglalkoztató nővér.
Az egészségügyi ellátás keretében biztosították a rendszeres orvosi felügyeletet, a szakorvosi ellátást, ápolást, gyógyászati segédeszköz- és gyógyszerellátást, prevenciót, rehabilitációt, személyi és környezeti higiénét.148
A szabadidő hasznos eltöltéséről foglalkoztató nővér gondoskodott.
A tetőtér beépítése után a gondozottak száma 135 fő, ez a tény indokolttá tette a dolgozói létszám megemelését. Ekkorra az intézménynek 69 dolgozója teljesített szolgálatot,
ebből az ápolók majdnem teljes létszámban szakirányú végzettséggel rendelkeztek.
Szatmári Antalné 2002-es szakdolgozatának149 írása idején kérdőívvel térképezték fel
az intézmény lakóinak véleményét. A  kiértékelés után kiderült, hogy a  lakók túlnyomó
többsége elégedett volt helyzetével. „Intézményünkben a szeretetet, a nyugalmat, a lelkiismeretes ápolást, gondozást fontos tényezőnek tartják.(...) A kiértékelés bizonyítja, hogy
a mentálhigiénés ellátás nem megfelelő az intézményben. Elég sok azoknak a száma, akiknek soha nincs látogatója, illetve nincsenek kapcsolatai. A fizikai erő csökkenése, az állandó orvosi ellátás szükségessége, az egyészségi állapot csökkenése, a társas kapcsolat hiánya, a biztonságérzet megtartása érdekében kérték ebbe az egyházi intézménybe a felvételt,
ahol hitük gyakori megélése segíti az öregség problémáival a megküzdést.” 150
Szatmári Antalné igazgatónő 2005 augusztusában nyugdíjba vonult, ekkor megbízott
igazgatónak Kovacsics Zsuzsanna szociális nővért nevezték ki. 2008-ban Vargáné Deme
Katalin kapott megbízást az otthon vezetésére.
Az otthon 2007. augusztus 11-én felvette Szent Klára nevét. Az intézmény neve Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthona lett. Ennek történetét Buschmann
Éva, az intézmény alkalmazottja megírta, így e munkának nem része az otthon további
történetének bemutatása.
Az intézmény életében 2005-ig hat igazgató – Gergely István, Gergely Istvánné, Fülöp
Mártonné, Petri András, Szalóki Miklós, Szatmári Antalné – tevékenykedett.
Közülük Petri András és Szalóki Miklós igazgatóknak a 100 fős egyházi otthon mellett
még a 125 fős Hatvani úti világi szociális otthon, a 140 férőhelyes jászladányi világi otthon, a Faiskola utcai gondozóház, valamint az un. területi gondozás – házi segítségnyújtás,
idősek klubja szolgáltatás – irányítása is a feladata volt.
FARKAS Ferenc: Humánum, szeretet, gondoskodás személyre szólóan. In: Jászkürt, 1989. december, 6. o.
Új Néplap. 2001. 12. 27.
148 Szatmári Antalné: Időskori életútváltozás mentálhigiénés szempontból. Szakdolgozat, Semmelweis Egyetem
Testneveléstudományi Kar Mentálhigiéné Tanszék, 2002, 12. o.
149 Uo. 12. o.
150 Uo. 23. o.

146

147

57

A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE

Összességben megállapítható, hogy a  rábízottakról történő gondoskodás érdekében
mindannyian megtették azt, ami az adott politikai, gazdasági körülmények között lehetséges volt. Megszolgálták és megérdemlik az elismerést és tiszteletet az utókortól.

Buschmann Éva: A jászberényi Szent Klára Idősek Otthona c. könyve ismerteti az intézmény további működését

58

II. ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT
Mit jelentett a jászberényi egyházi otthonban gondozottként élni, vagy éveken át munkatársként a kapukon, falakon belül szolgálatot teljesíteni? Szalóki Miklós – az intézmény
egykori igazgatója – bensőséges gondolatai jól foglalják össze a fejezet lényegét:
„Bizony, igazán csak az tudja, tudta-érezte, aki személyesen átélte. Annak a  meghitt
közösségnek, amely a kedvesnővérek otthona, közös lakása volt a ’80-as évekre már csak
hírmondója maradt az egyháztörténet ezen szegmensében. Sajnos. Ahogyan az egyházi
rendekbe lépett és lelki szolgálatra örök esküt tett nővérek felett is eljárt az idő, úgy mentek
el sorban az Úristen elé jelentkezve a következő, örökké tartó égi szolgálatra. Így a berényi
otthon az ország egyik utolsó »menedékháza« maradt, és mindenhonnan ide gyülekeztek
utolsó földi együttlétre. Az, hogy a menedékház nem pejoratíve értendő, hiszen az ötvenes
évek méltatlan megaláztatásai, a  szétszóratás embertelen bűnei elől mintegy menedéket
találtak az Úristen házával (barátok temploma) egybeépített rendházban. Ezekben az években egy elszigetelt kolónia volt az otthon a helyi külvilágtól.
Megalázó és bántó eljárás része volt a Szent Ferenc szellemiségét hordozó tér (barátok
temploma, a kolostor, a kultúrház, a Porciunkula-kápolna, a lourdes-i barlang, az Esernyős Mária-szobor stb.) éppen Marx térre történő átnevezése is.
Sok évre rá nyílhattak meg a kapuk szimbolikusan, és enyhülhettek az előítéletek, az
esetenként cinizmussal tarkított kritikák.
Sok egyéni tragédia, megpróbáltatás követte azokat az elkötelezett, boldog éveket, amikor a jólelkű leánykák korafelnőtt fejjel az apácák közé léptek. Jóllehet, életük végéig szent
fogadalmukhoz híven a jó Isten földi szolgálatában maradtak, de mennyi nélkülözés, a legsilányabb munkakörülmények közötti létfenntartás árán…
Amikor az egyházi otthon közösségébe léphettek, ha anyagilag, fizikailag nem is, de lelkileg megnyugvást kaphattak. Megérinthették egymást a különféle rendek szolgáló leányai,
és megkezdhették példamutatásaikat. Mert példamutatás az volt bőven. Szűk kis szobácskáikban béke és szeretet volt. Soha nem járt híre konfliktusoknak, békesség és szeretet áradt
szobáikban, a folyosókon és természetesen az otthon gyöngyszemében, a kápolnában.
A közös programok mintaszerűek voltak. Az év minden napján részt vettek a konyhai
előkészítő és a kerti munkában, közös rendcsinálásban.
Emlékezetesek voltak azok az úgynevezett nagy kirándulások, amikor bérelt autóbuszokkal kiruccantak a kedvesnővérek »világot látni« – csupán egy-egy napos kirándulásra, zarándokútra. Csodálatos élmények voltak pl. a  mátraverebélyi-szentkúti, falloskúti,
máriabesnyői látogatások. Szabadtéri miséken, szertartásokon vettek részt. A szabadtéri
miséken a  csapat együtt maradt, és rendhagyó módon, más környezetben vehettek részt
a miséken, szertartásokon. Ugyanott került elő kis úti csomag, hogy a lelki táplálkozás után
eszegessenek is.
Nem maradt el a kis ajándék a »búcsúfia« (apróbb kegytárgyak) vásárlása, amelyeket
többnyire az otthonmaradt nővéreknek vittek. Megjegyzendő, hogy ezek a kicsiny szobrocskák, keresztek, rózsafüzérek az éjjeliszekrények, falipolcok megbecsült emlékei lettek.
Hazafelé utazáskor előkerült egy kis borocska is, amelyet egymás között, »személyre
szabottan« mértek ki egymásnak. Csodálatos volt hallgatni az »angyali« kart ismert, vagy
kevésbé ismert szenténekekkel, vidám dalocskákkal. Ilyen volt a következő is:
»Három fehér szőlőtőke, három fekete,
Dicsértessék az Úrjézus drága szent neve,
59

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Boldogságos Máriánk, Te légy a mi patrónánk,
Uram Jézus segíts meg, ezt a kis bort igyuk meg!«
Meghatóak voltak azok a búcsúztatások, amikor egy-egy hű rendtárs, lakótárs átköltözött egy szabadabb, őszintébb örökkévaló világba. Példamutató fegyelmezettségük itt is,
ilyenkor is lenyűgözte az un. világi szemlélőt. A  legközelibb szeretett nővértárs temetési
búcsúztatáskor nem voltak nagy sírások, teátrális érzelmi kitörések. Talán egy-egy könnycsepp megvillant, sőt szemérmes mosoly közepette elhangzott: »Semmi tragédia, ő már az
Úr színe előtt van a korábban elhunyt testvérekkel, valamint a régen elköszönt szülőkkel,
családtagokkal.« E sorok elolvasása idején már minden volt kedvesnővér elfoglalta helyét
az »új szeretetotthonukban«. Isten nyugosztalja Őket! Nyugodjanak békességben, Úr Jézus
Krisztusunk szent nevében!
„1978-ban az egyházi otthon integrálása nemcsak gazdasági szempontú volt, hanem
un. szakmai vonatkozásban is sokat javított az intézmény többi ellátottjának lelki, mentálhigiénés gondozásában, gondoskodásában. Az egyházi otthon lakói, szerzetesnővérek az
év jeles ünnepeikor műsorokkal, meghitt személyes beszélgetésekkel találtak kapcsolatot
a világi otthon gondozottjaival.
A közös kapcsolat viszonzásaként főként a  Hatvani úton lakók rendszeresen átjártak
az otthonba, ahol a kedvesnővérekkel együtt részt vettek a kerti munkálatokban, a konyhai
kisegítésekben, házkörüli teendőkben. Ezek a kölcsönös látogatások szinte minden alkalommal az egyházi otthon lelkületét, hitbéli tartalmát hozták az intézetrészek közötti kapcsolatba. Természetesen az egyházi ünnepeken kívül év közben több alkalommal voltak
közös találkozások, kirándulások, kultúrprogramok.
Jelentős felelősség és erkölcsi tartalmú feladat hárult az intézmény vezetésére is. Hiszen ezekben az együttműködésekben a programok, találkozások szorgalmazása, koordinálása alapvetően szükséges volt.”151

A gondozottak
A rendek feloszlatása után a kedvesnővérek közül, akik gondozásra szorultak, otthonra
leltek az akkor alapított szeretetszolgálat által az állammal közösen működtetett szociális
otthonokban. Sokan kórházból, súlyos betegen érkeztek, és már csak néhány nap vagy óra
volt hátra a földi életükből.
A kedvesnővérek közül sokan plébániákon helyezkedtek el, ahol különböző munkakörökben alkalmazták őket (sekrestyés, harangozó, kántor, házvezetőnő). Többen vállaltak házi
gondozást, vagy éppen a termelőszövetkezetekben végeztek különböző fizikai munkát.
Kezdetben az otthonba érkező, de munkaképes nővérek közül kerültek ki az otthon dolgozói. A világi dolgozók alkalmazása csak fokozatosan, a hetvenes évekre vált általánossá.
A szerzetesnővérek példamutató életvitelük, szorgalmuk, Istenbe vetett hitük alapján
nagy megbecsülésnek örvendtek nemcsak a hívők, hanem a település lakosai körében is.
Amikor már gondozásra szorultak, bekerültek az otthonba. Szép példa erre egy bejegyzés
a Krónikából, hogyan búcsúztak Kesztölc település lakói a  megszeretett kedvesnővértől
1975-ben: „Február 1-jén érkezett Lukács Erzsébet Bonaventúra ferencrendi Erzsébet
nővér. 25 évig volt Kesztölcön sekrestyés. Kedvesen dicsekedett, hogy 25 szál szegfűt kapott

Szalóki Miklós közlése 2018 januárjában.

151

60

A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)

búcsúzásul a 25 éves szolgálata jeléül. Az autó lépésben jött ki a faluból és egész idő alatt
zúgtak a harangok, az egész falu a kapuk előtt állt, és integetve búcsúztak tőle.”
Az intézményekbe a szeretetszolgálat központjában történt a jelentkezés.152 A gondozottak felvétele a minisztérium jóváhagyásával történt, a Paritásos Bizottság kérelme alapján. Az állam és az egyház megegyezése alapján az egyházi otthonba kizárólag a Római
Katolikus Szeretetszolgálat diszponálása, és folyamatos kontrollálása alapján csak szerzetesnővérek kerülhettek be. A bejutásokat személyenkénti elbírálásokkal a szeretetszolgálat
un. »férőhely kijelölésekkel« biztosította.”153
„1950. november 8-án154 indult be az otthon, ekkor hozták az első csoport bentlakót,
nagy teherautón.”155 A világi lakók fogadása 1993. január 1-jétől vált lehetségessé. Az otthon első civil lakója 1993. január 27-én érkezett: Bagovszky Ádámné, 93 éves, Budapestről.156
Az otthonban több mint 30 rend tagjai kaptak hosszabb-rövidebb ideig elhelyezést.
Legtöbben az Isteni Megváltó Leányai (SDR), a  Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári
Irgalmas Nővérek (CSCS), a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(SSND-K), az Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata (FdC)
tagjai voltak jelen. Legkevesebben a Szociális Testvérek Társulata (SSS), a Premontrei Női
Kanonokrend (OPraem), a Nagy Szent Bazil Rend Nővérek (OSB), a Ferences Nővérek –
Reguláris III. Rend (FNR-III.) tagjai voltak, akik egy-egy fővel képviseltették magukat.157
„A szerzetesnővérek megmaradtak a szolgáló szeretet rájuk eső munkájában idős korukban is. Naponta – óránként – imádságra nyitják szívüket. Az imádság: minden. A Porciunkula-kápolna Kontuly triptichonja előtt minden délben, déli egykor, amíg tart a szép
idő, peregnek a rózsafüzérszemek – együtt és egyszerre csendül a zsolozsma reggel, ebéd
előtt és délután. Máskor meg a kápolnában, a betegeknek mikrofonon keresztül. És mennyi
hittel, naponként más szándékkal.”158
Sisa Menyhért, a  barátok temploma korábbi ministránsa, már hosszú ideje kántora,
sokszor találkozott ezekkel a nővérekkel, többüket személyesen is ismerte. Így beszélt róluk: „Ők az otthonban is saját rendi életüket próbálták megvalósítani. Napirend szerint
végezték a zsolozsmát, a reggeli laudest, a napközi imaórát, este a vecsernyét. Minden nap
szentmisén vettek részt.”159
A nővérek nem viselhették a rendi ruhát, azt csak halálukkor, a koporsóba helyezéskor
adták rájuk. A szétszóratás lelkileg nagyon megviselte a nővéreket, melynek egyik igen nagy
fájdalmat okozó pontja éppen a rendi ruha viselésének az eltiltása volt. Nemcsak az épület,
hanem a ruha is bezárta őket a rendi világba, és egyben védelmet is nyújtott a külvilág ellen.
A szerzetesnővérek fontosnak tartották, hogy a rendek öltözékeit valahogyan megörökítsék, ezért bábokon mutatták be egykori rendi ruháikat. Fülöp Mártonné gondnok, otthonvezető időszakában, az 1970-es években egy kedvesnővér, Tóth Borbála Honóra készítette. A 23 (máshol 27) rendi ruhába felöltöztetett bábu elkészítéséhez a szakmai útmutatást
www.szeretetszolgalat.hu/tortenetunk.
Szalóki Miklós közlése 2018 januárjában.
154 A valóságban az otthon alapító okiratát 1950. november 4-én keltezték, a jászberényi otthonba az első csoport
kedvesnővért november 8-án szállították.
155 Párvi Gizella történeti visszatekintője. 2003. 12. 30.
156 Krónika. 1993. január 27.
157 VIRÁNYI Ottó: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. 2000. Budapest, 18. o., 50. o.
158 Új Ember. 1984.12.02. 5. o.; Tóth Sándor, Virányi Ottó: Római katolikus szociális otthonok képekben, riportokban. Budapest, 1986. 63. o.
159 Sisa Menyhért közlése. 2018.
152
153

61

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

a különböző apácarendek itt élő tagjai nyújtották. A kiállító vitrin Szalóki Miklós igazgató
idejében készült. Először a folyosón állt, majd Szatmári Antalné igazgatósága alatt került
a mai helyére, a bejárati ajtó mellé.160
A kedvesnővérek nagyon várták, hogy ismét lehetőségük legyen a  rendi ruha, vagy
legalább a fejruha viselésére, erről a Krónika is megemlékezett:
„1992. december 17. Vezetőnővérünk reggel felvette az új fejruhát és fátyolt. Nagyon
jól áll neki. Később ilyeneket készítünk ünnepélyes alkalmakra. Ne legyünk már kendős
nénik, elég volt 40 év alatt.”161

Részvétel az otthon működtetésében
Kezdetben az otthon működtetésének terhe teljes egészében a kedvesnővérek és a férfi
szerzetesek vállára nehezedett. A kedvesnővérek közül 1986-ban 56 főt aktívként tartottak
számon, akik fizikai állapotuk, idős koruk és betegségük ellenére sem ismerték a semmittevést, mindezek mellett imádkoztak, olvastak, hallgatták a rádiót, nézték a tévét.162

Az otthonvezetés
Az otthon vezetésében való részvételük nemcsak meghatározó, hanem nélkülözhetetlen is volt. Közülük került ki főnővér, gazdaságvezető, élelmezésvezető is.
A szeretetszolgálat központja által kijelölt mindenkori egyházi megbízott nővér segített
a szerzetesek sajátos életmódjának fenntartásában. A rendi sajátosságokat iparkodtak megőrizni. Ő gondoskodott az egyház és az állam részéről jóváhagyott szerződés pontjainak
betartásáról, kapcsolattartó volt a központ és a helyi otthon között. Közreműködött a kulturális rendezvények, a kirándulások, a zarándokutak és az üdülések stb. szervezésében.
A kedvesnővérek mindig hálával emlegették, és emlékeztek egyházi vezetőjükre, így pl.
„1983. július 23. Kedves látogatónk van, Csapó Gizi néni Pannonhalmáról. Ő volt a jászberényi otthon első egyházi vezető nővére. A kezdeti sok nehézség, a temető rendezése, az
egész otthon megalapozása az ő nevéhez fűződik. Csak mély hálával és szeretettel gondolhatunk rá, akik élvezzük az ő munkásságának eredményét.”163
Az első világi főnővér, világi gondozásvezető intézeti főnővér 1973-tól Szívós Jánosné
lett. Az első élelmezésvezető csak 1984-től kapott megbízást e nagyon fontos pozíció betöltésére. A könyvelésben, az adminisztrációs munkában is részt vettek a kedvesnővérek.
Párvi Gizella Lucia kedvesnővér évtizedekig volt az otthon könyvelője.
Császár Bernadett Precióza 1973–1977 között élelmezésvezető volt alkalmazottként.
(Jászberényben, a Székely Mihály utcában lakott Varga Erzsébet Angelinával együtt.)
Varga Erzsébet Angelina SDR (Isteni Megváltó Leányai) 1950–1983 között gazdaságvezető volt.
Kerekes Anna Alvéria CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek) 1969-ben érkezett az otthonba, a gondozottak lelki és ügyes-bajos dolgaival foglalkozott. Az otthonban lakott, az egyháztól kapott valami térítést. Olyan munkákat végzett,
Szalóki Miklós közlése 2018 januárjában.
Krónika. 1992. 12. 17.
162 Tóth Sándor, Virányi Ottó: Római Katolikus Szociális otthonok képekben, riportokban. 1986. 66. o.
163 Krónika. 1983. 07. 23
160
161

62

Részvétel az otthon működtetésében

melyek pl. ápolónők feladatai közé már nem tartoztak. (Levelet írt a súlyos betegeknél,
vigasztalta őket, együtt imádkozott velük stb.)
A Krónika vezetése teljes egészében a kedvesnővérekre hárult. Szerénységből a nevüket nem kívánták felfedni. Fennmaradt a 1978–2001 között íródott Krónika.
A mindenkori egyházi megbízott negyedévente, majd félévenként összefoglaló jelentéseket küldött az Egyházi Szeretetszolgálathoz. Ezekből megmaradt az 1975–1978, 1982,
1983, 1984, 1985, 1987, 1988, 1989, 1990. évekből.
1950 után a kezdeti időszakban a nehéz fizikai munkákat az otthonban a rendi feloszlatást követően férfi szerzetesek végezték, akik közül 1950-ben 3 fő érkezett, majd 1951-ben
további 4 fővel bővült a  létszámuk. Számukra az otthon udvarának keleti peremén álló
földszintes épületben nyújtottak lakhatási lehetőséget. (Alyusch János (szervita) 1950-től
házi munkás; Boromissza Antal (jezsuita) sertésgondozó, 1954–1970; Dinya Vince Károly
(verbita) kertész, 1954-től; Ecseri Mihály (jezsuita) sertésgondozó, 1958-tól; Fehér János
(jezsuita) kertész, 1951-től; Faltum János (jezsuita) házi munkás, 1951-től; Józsa István
Pachónus (ferences testvér) házi munkás, 1950-től; Juhász János Jób (ferences testvér)
sekrestyés, harangozó, 1960–1990; László János Benitusz (ferences testvér) házi munkás,
1954–1968; Magócsy István (jezsuita) szerelő, 1954–1973; Negele József Justus (kapucinus testvér) házi munkás, 1953–1956; Pál Ferenc (ferences testvér, jezsuita szerzetes)
sertésgondozó, 1954–1958; Simó Zoltán (jezsuita) szerelő, mindenes, kántor, 1954–1975;
Szekér István Konrád (ferences testvér) házi munkás, 1952–1959; Tóth Kovács Lajos (jezsuita) szerelő, 1951–1954; Vida Ferenc (jezsuita) házi szerelő, 1951–1954.)164

A Krónika 1980. évi bejegyzéséből

Krónika; Felvételi könyv; http://jezsuita.hu/nevtar/.

164

63

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

A betegápolás
A jászberényi otthonban lakó kedvesnővérek közül sokan rendelkeztek ápolónői végzettséggel. Az otthon alapításának első évtizedében ők ápolták a társaikat, a nyilvántartásban csak alkalmazotti megjegyzéssel jelölték a nevüket. Névsoruk a Dolgozók fejezetben
olvasható. A hatvanas évek végétől a dolgozó ápolónőknek dönteniük kellett, hogy alkalmazottak maradnak-e, mert akkor el kell hagyniuk az otthont. Ilyen formában kevesen
vállaltak tovább munkát. Közülük Bathó Mária165 örökimádó nővér 27 évig dolgozott az
otthonban. 1987. augusztus 30-án, amikor nyugdíjba vonult, „Ft. Csörgi atya szentmisén
méltatta a nővér 27 évi munkáját, lelkiségét ebben az otthonban.”166 Hosszú időn át ápolta nővértársait: Dömök Mária Eliz167 szatmári irgalmas nővér, Marosvölgyi Margit Kinga168 keresztes nővér, Muhari Erzsébet Jolán169 szatmári irgalmas nővér, Antal Magdolna170
örökimádó nővér.

Egy kedvesnővér

Bathó Mária SMR (Mária Reparatrix Nővér – örökimádó nővér) ápolónő, osztályos nővér volt 1960 és 1987
között a jászberényi otthonban.
166 Krónika. 1987.08. 30.
167 Dömök Mária Eliz CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek) az otthonban mint alkalmazott, ápolónőként dolgozott.
168 Marosvölgyi Margit Kinga CSC (Keresztes Nővérek) ápolónő.
169 Muhari Erzsébet Jolán CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek) 1962. április 15-től
volt ápolónő az otthonban.
170 Antal Magdolna Jusztina SMR (Mária Reparatrix Nővérek – örökimádó nővér) ápolónő, szakápoló. 1978-ban
nyugdíjba vonult.
165

64

Részvétel az otthon működtetésében

Az otthon konyhája
A kedvesnővérek közül
sokan vettek részt a konyhai
munkákban is.
Habencius Anna Villána
domonkos nővér 1958–1971
között szakácsként dolgozott
mint alkalmazott, a Varga utcában lakott.171 Szénási Erzsébet Filoména premontrei nővér alkalmazottként konyhai
munkát végzett 1966. október
1-től 1979-ben történt nyugdíjazásáig.172
Csillik Mária Katalin alkalmazott konyhalányként dolgozott. Gál Amália Pelágia
ebédlős nővér 1956-tól 1979-ig
dolgozott alkalmazottként. Polgár Katalin Jácinta szatmári
irgalmas nővér 1962. október
31-től főszakács volt és kántorizált.173
Szatmári Károlyné főszakács 1969-től 1992 novemberéig dolgozott az otthonban.
Így emlékezik:
„A körülmények meglehetősen mostohák voltak. A konyhán a  ferencesektől örökölt
hatalmas vegyes tüzelésű sparhelten főztünk, és sütöttünk
100–120 fő részére. 1978-tól,
amikor az egyesített szociális
otthont létrehozták, attól fogva 300 főre, gyakran 360 főre
kellett főzni. Meleg víz, bojler
nem volt, a vizet a mosogatáshoz és mindenhez a sparhelten
kellett melegíteni. Később kaptunk egy villanysparheltet is.
Nagyon nehéz és áldatlan kö-

Vechtai látogatók Velősy Teréznél, középen Ruth Scherbing tanárnő

Richard Büssing, vechtai plébános a beteglátogató

Látogatók Velősy Teréznél

Szatmári Károlyné közlése. 2018.
Krónika. 1979.
173 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
171
172

65

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Holland vendégek látogatása, Ria van de Weide és férje

A  plébánián, Juhász János Jób ferences testvér egykori szobájában
a Máltai Szeretetszolgálat keretében szervezett egészség- és jótékonysági napon végzett szűrés; – Pető István káplán, dr. Kutas Csaba orvos
1992-ben

Borsófejtés az otthon ebédlőjében – balról Tassy Katalin, középen
Bujdosó Mária Joachima

66

rülmények között dolgoztunk.
A  helyzet sokat változott 1991
tavaszán, amikor a  gázt bekötötték az intézetbe. Ekkor a két
gázzsámolyt a  palackos gázról a vezetékes gázra kötötték,
és egy háztartási gáztűzhelyt
is kaptunk. A  vegyes tüzelésű sparheltet ezután már nem
használtuk. Ekkor állítottak be
főzőüstöket is.
A konyhán a napi sütés-főzés mellett nyári időszakban
nagyon sok munka volt a befőzéssel is, melynek alapanyaga
a kertben termett.
Évente több ezer liter paradicsomlét főztünk. De raktunk
be uborkát, egyéb savanyúságot, gyümölcsöt is. Évente
4–5  q szilvalekvárt főztünk,
5–6 literes mázas és vászoncserép edényekbe raktuk el. A lekvárfőzést reggel korán kezdtük,
és még este 8 órakor sem voltunk vele készen. Savanyúkáposztát is tapostunk be. Nógrádverőcéről hozták a  málnát,
és abból szörpöt készítettünk.
A konyhán és az ebédlőben
kedvesnővérek állandóan tevékenykedtek, nekik egészségügyi alkalmassági könyvecskéjük volt.
Az otthon részére, az állami
gazdaságban szőlőt vásároltak,
melyből bort készítettek. A  ferencesektől itt maradt felszerelésekkel préselték a  szőlőt,
majd erjesztették, érlelték az
otthon pincéjében elhelyezett
különböző nagyságú hordókban. Egy idő után ezt abbahagyták. Mindezekhez több
munkaerőre volt szükség.

Részvétel az otthon működtetésében

Többen teljes munkaidőben, alkalmazottként és fizetésért dolgoztak. Kezdetben
az otthonban laktak, később,
1969-től az alkalmazottként
dolgozó nővérek számára ezt
a  lehetőséget megvonták. Ezután ők lakást béreltek, vagy
vásároltak a városban. Viszont
amikor gondozásra szorultak,
visszakerülhettek az otthonba.
A kedvesnővérek munkájára már csak azért is nagy
szükség volt, mert a menüt nem Főzőkonyha a felújítás előtt a dolgozókkal: Kovács Sándorné szakács,
egységesen készítették el, mert Merk Istvánné konyhalány, Kasnya Lászlóné szakács, mögötte Bakki
tekintettel kellett lenni a  gon- Istvánné szakács, … Piroska takarítónő (talán helyettesített).
dozottak egészségi állapotára.
Az otthonban dietetikust
ugyan nem alkalmaztak, de
az élelmezésvezető nővér minden reggel leadta a konyhára,
hogy milyen diétás ételeket
kell készíteni.
Alapként inkább sótlanul
főztünk. Mindennap főzni kellett tejmentes, cukormentes
ételeket, sima rántottlevest, sós
vízben főtt burgonyát. A rántott
szelet, a lecsós szelet mellett
natúrszeletet és fűszermentes ételeket is kellett készíteni.
Az  ebédlőben volt egy cukor- A régi konyhában Császár Bernadett Preciosa kalocsai iskolanővér és
mentes asztal, azon voltak: tea, Fülöp Mártonné az intézmény vezetője
kakaó és cukormentes szószok.
A böjt174 megtartása. „Az otthon konyháján pénteki napokon nem főzhettünk csak böjtös
ételeket, reggelire, vacsorára is csak olajos halat, sajtot, vajat, tojásfélét lehetett az asztalra
tenni. Voltak kedvesnővérek, akik nagyböjtben még a kávét sem fogyasztották el. Ha valami
nagyobb egyházi ünnep esett pénteki napra, akkor felmentést kaptak a böjt betartása alól.
Előfordult, hogy egyes nővérek még így sem akartak húst fogyasztani, ekkor szólalt meg
Magyarka Borbála Kinga vezetőnővér, hogy »Nem lehetünk pápábbak a pápától«. A böjt
alól felmentést kaptak a betegek és a nagyon idősek. Olyan nővér is akadt, aki a szerdai
napon sem evett húst.”175
Az egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) szabályozza. Szigorú böjti nap: hamvazószerda, nagypéntek. Bűnbánati (vezeklési) nap: az év többi péntekjén (böjt vagy más önmegtagadás, irgalmas jócselekedet,
imádság). Nincs böjt, ha kiemelkedő egyházi ünnepet ülünk.
175 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
174

67

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

A felújított új konyhaberendezés 1994-ben

A refektórium (ebédlő)

68

Részvétel az otthon működtetésében

Kertészeti és egyéb munka
A kiegészítő gazdasági tevékenység, a kerti vetemények és a gyümölcstermesztés jelentősen hozzájárul a gazdálkodás stabilitásához. Ez a szervező-fejlesztő-építkező (nemcsak valóságos, de átvitt értelemben is építő) tevékenység sok munkaerőt kívánt.
Külön kiemelendő, hogy a  mintegy 20–25 fiatalabb munkabíró kedvesnővér is bekapcsolódott a különböző munkafolyamatokba: a kert művelésébe, a konyhai munkákba.
Az óriási kertben (3 hold, 1,72 ha) mindig volt tennivaló.
Az otthon első kertésze Dinya Vince verbita szerzetes, aki 1953–1965 között irányította
a  kertészeti munkákat. Egy ideig Fehér János jezsuita testvér, Negele József kapucinus
testvér is dolgozott a kertészetben. Az otthonba érkezett Borsos Katalin Franciska domonkos nővér, aki 23 éven át, 1964–1987 között volt az otthon kertésze, „ésszel, szorgalommal
irányította a kertészetet.”176

A szépen gondozott kert

Szívós Jánosné főnővér így emlékezik: „A rendháznak hatalmas kertje volt, amelynek
a megművelésébe bekapcsolódtak a nővérek is, sőt a dolgozók mint szocialista brigád tagjai vettek részt a munkákban. Főállásban alkalmaztak egy kertészt, Verseghy Istvánt.”177
1987-ban leírták, hogy: „Ősszel a  kertünk ontja bő termését, paradicsom, paprika,
zöldbab, minden délelőtt szorgalmas tisztítás.” A napi főzéshez, étkezéshez is nagy men�nyiségű zöldségfélére volt szükségük. De nyári időszakban a befőzés különösen fontos, és
a sok munkát igénylő tevékenységben különösen sokat szorgoskodtak a kedvesnővérek.
A termés egy részét a pincékben tárolták télire.
Krónika. 1987.
Szívós Jánosné közlése. 2018.

176
177

69

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Tevékenykedtek a mosodában, ahol csak egy mosónő volt alkalmazásban. „Az egyetértés, az együttműködés mindenütt nagyban megvolt, mivel mindenki egyházi személy volt.”
178
A mosodáról többet is megtudhatunk: „A mosodában mindig 3–5 fő dolgozott. A hatalmas gépek nagy dübörgés kíséretében működtek. Mángorlóval vasalták a ruhákat, amelyekbe mindenkinek behímezték a számát, és ennek alapján válogathatták ki a sajátjukat
a kedvesnővérek. A ruhák szárítása az udvaron és a padláson történt. Simó Zoltán jezsuita
atya egy csiga beiktatásával készített felvonót, és így könnyebb lett a padlásra történő ruha
szállítása.
Az otthon takarításában is részt vállaltak.”179

A sertéstelep
A kerti termények, valamint a konyhai hulladékok hasznosítása érdekében – már az
1951-es tanácsi jegyzőkönyv szerint – komoly sertésállománnyal rendelkeztek. Először
kisebb állománnyal kezdték, a további bővítés 1954 körül történt. Ekkor férfi munkaerőt
toboroztak. A  szeretetszolgálat vezetése úgy döntött, hogy elsősorban a  munkát kereső
szerzetes testvérek alkalmazásával biztosítja a szükséges létszámot. Pál Ferenc SJ testvér
1985. december 5-én írt önéletrajzából tudhatjuk, hogy dolgozókat kerestek a jászberényi
otthonba.180
Valószínűsíthető, hogy az állomány fejlesztése 1954-re datálható. Bizonyíték erre egy
1957-es dokumentum: „a takarmány és állatállomány” jelentőlapja szerint az intézménynek 53 sertése volt. Ebből 5 hízó, 28 süldő és 2 koca. Az év folyamán kiutalás alapján kaptak 16 q árpát, 18 q korpát, 2 q morzsolt és 13 q csöves tengerit.181 Az állomány anyadisznó,
malacok, tenyészkan és hízó.
Sertésgondozók voltak: Boromissza Antal, Pál Ferenc, Ecseri Mihály szerzetesek.182
Remekül együtt tudtak dolgozni Kruppa Ferenc világi sertésgondozóval.
Az állatállományt később bővítették: „Az 1980-as évek elején a sertéstelepen kb. 100
db sertést (anyadisznó, malac, hízó) tartottak. A  fedeztetésére a  Szelei út végére gyalog
hajtották ki a kocákat, később gondoskodtak saját apaállat beszerzéséről. Az állatok etetésénél nagyon fontos adalékot jelentett az otthon konyhájáról kikerülő ételmaradék. Hetenként vágtak disznót, azt fel is dolgozták.”183
A sertéstelepet 1984. július 25-én kitelepítették az »Apácák földjére«, az Érpartra, ahol
modern sertéstelepet létesítettek. Az otthonból a moslékot Solymosi János sertésgondozó szállította ki a konyháról, aki feleségével együtt az új sertéstelepen szolgálati lakást kapott.”184

Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője. 2003. 12. 31.
Szatmári Károlyné közlése. 2018.
180 MNL Vas Megyei Levéltár munkatársa, Pál Ferenc közlése, aki Pál Ferenc OFM unokaöccse.
181 Gergely Istvánné otthonvezető 1957. október 1-jén kelt jelentése a Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának. MNL-JNSzML, a Városi Tanács jegyzőkönyvei.
182 Sisa Menyhért kántor közlése. 2018.
183 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
184 Szatmári Károlyné és Szalóki Miklós igazgatók közlése. 2018.
178
179

70

Alkotói és egyéb tevékenység

Alkotói és egyéb tevékenység
Kézimunkázás
A kedvesnővérektől nem volt idegen az alkotói tevékenység, a hímzés, horgolás, kötés,
szövés, hiszen az elemi iskolai tananyag része volt a kézimunkázás különböző fajtáinak
tanítása. Több kedvesnővér kézimunka szakos tanárnői képesítéssel is rendelkezett. Különösen a  hazai tájegységek hagyományos motívum- és színvilágát, öltéstechnikáját és
ezek alkalmazásának törvényszerűségeit oktatták. A tanévek végén a tanultakból egy-egy
mintakendőt kellett készíteni, amely a kézimunkázás alapjait prezentálta: száröltés, tömés,
szegő- és pelenkaöltés, terítőcakkozás stb. Az áttörés fajtái is megtalálhatók voltak a mintakendőn: szálhúzás, azsúrozás, lyukhímzés, gomblyukvarrás, stoppolás, beszövés, foltozás stb. A mintakendőt befejezésül azsúrsor és horgolás szegélyezte. A kedvesnővérek
ebbéli ismereteiket a novícia ideje alatt továbbfejlesztették és tökéletesítették.
Azoknak a  kedvesnővéreknek, akik az otthon nyújtotta nehéz fizikai munkában már
nem tudtak részt venni, kedvező lehetőséget teremtett a jászberényi Ruházati és Háziipari

Kézimunka-kiállítás részlete a 15-ös szobában

71

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Vállalat.185 Magócs Mária186 vállalatvezető és Csapó Gizella187 egyházi megbízott együttműködő tevékenységének köszönhetően számos kedvesnővér kapott hímző, kötő bedolgozó munkát, ezzel csekély jövedelemhez is jutottak.188
A kedvesnővérek számára hobbiszinten nagyon szép alkotó tevékenységet jelentett
a kézimunkázás. Alkotásaikkal díszítették, otthonossá tették a lakószobákat, a közös helyiségeket, de ezekből kerültek ki az ajándékok, ha vendégek érkeztek, s akkor is, ha látogatóba utaztak bel-és külföldre.
Az otthonban 2005-ig minden évben szerveztek kézimunka-kiállítást.
Tóth Borbála Honora(ka) nővér lakószobája valóságos varroda volt. Hímzés mellett ő
varrta a gondozottak ruháját, készítette el a rendi ruhákba öltöztetett bábukat, de hulladékanyagból játékfigurákat, jellegzetes „Jancsi bohócokat” is készített, sok örömet szerezve
ezzel az ideérkező gyermekeknek.
A kedvesnővérek alkotásaiból helyben és több vidéki szociális otthonban, de más kiállítóhelyeken is szerveztek kiállításokat. Erről számol be a Krónika is:
1985. április 14-én az Új Emberben hirdették meg, hogy a  Verőcemaroson szervezendő jótékony célú kiállításra várják az otthon gondozottjainak a  kézimunkáit.
A jászberényi otthonból is küldték a sok-sok különböző technikával készített alkotást.
A bevételt az Ipolytölgyesen megépítendő Szent Erzsébet Egészségügyi Gyermekotthon javára fordították.189 1984
novemberében már szerveztek
kiállítást Jászberényben is:
„A  kézimunka-kiállítás megnyílt a  városiak számára is.
Többet eladtunk, a bevételt az
ipolytölgyesi fogyatékos gyermekek számára építendő otthon javára ajánlottuk fel.”190
1985 júliusában, a  Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén
„váratlan látogatók érkeztek,
Virányi Ottó, Zalán Katalin és
Őszi Valéria G. Virányi atya
megköszönte a  jászberényiekA győri Zichy-palotában a szerzetesrendek öltözetét bemutató babakinek az ipolytölgyesi otthon jaállítás 1999. szeptember 25-én
vára rendezett kiállításhoz küldött kézimunkákat. Beszámoltak
Jászberényben 1952-ben megalakították a Vegyeshulladék-feldolgozó Vállalatot, mely 1957-től Ruházati és
Háziipari Vállalat néven működött. Főleg nőknek és csökkent munkaképességűeknek nyújtott kereseti lehetőséget. Ennek a háziipari vállalatnak a bedolgozói között számos, a Jászságba kitelepített család hölgytagja és
kedvesnővér tudott kis jövedelemhez jutni a Rákosi-korszak legsötétebb éveiben.
186 Magócs Mária (1898–1986) a neves szűcs dinasztia, a Rendek család leszármazottja, a vállalat-alapító vezetője volt 1952–1963 között.
187 Csapó Gizella Thomázia (1902–1982) SDR (Isteni Megváltó Nővérek) az Egyházi Szeretetszolgálat egyházi
megbízottja volt Jászberényben 1950–1969 között.
188 Kiss Erika cikke, a  Jászkürt 2010. áprilisi száma; Dr. Suba György, Magócs Mária unokaöccse, keresztfia
közlése. 2019.
189 Új Ember. 1985. 04. 14. o.
190 Krónika. 1984. november.
185

72

Alkotói és egyéb tevékenység

a kiállítás sikeréről.”191 1986 augusztusában átadták az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Otthont,
ahová a jászberényiek által használt Skoda mikrobuszt is át kellett adni, mert a szeretetszolgálat úgy találta, hogy ott nagyobb szükség van rá mint Jászberényben, ahol a szállítást enélkül is meg tudják oldani.
1986. október 20-án is kézimunka-kiállítást rendeztek az otthonban:
„Délután elragadtatva gyönyörködtünk a sok finom öltéssel készített munkákban, van
ott: mezőségi, sárközi, matyó, beregi, kalocsai, úri hímzés, de sok szép horgolás, kelim,
tüllhímzés, díszpárna, sőt ízlésesen készített kötött blúzok is, a dekorált Jancsi bohócok,
hungarocell hulladékból faragott, festett madarak. Nagy sikerük volt az egyik sarokban
állványra elhelyezett, szerzetesnővéreknek beöltöztetett babáknak. 27 féle szerzetesrend
ruháit mutatták be.”192
„Városi szinten is szerveztünk kézimunka-kiállítást. A  Bercsényi iskola sportcsarnokában mindkét szociális otthon és a  Szabolcsi-féle házban, az idősek klubjában készült
alkotásokból is szerveztünk kiállítást, melyet szintén megtekinthettek a városi lakosok.”193
Hónapokon keresztül kötöttek gyógyászati segédeszközöket, kötszereket, melyeket segélyszervezetek juttattak el az érintetteknek, pl. leprás betegek részére is. 194
Az egyik kedvesnővér, Erősné Bóta Mónika rózsafüzéreket fűzött, évente 400–500 darabot, és kis dobozkába helyezve ajándékozta a gyermekeknek, akik különböző alkalmakkor műsort adtak.
Kézimunka-kiállítás részlete
A kedvesnővérek között több tehetséges alkotó tevékenykedett, pl. Bartha Anna Regina, aki kitűnően festegetett, Velőssy Teréz Martina kalocsai iskolanővér nagyszerűen
rajzolt. Elismerő szavakkal kell megemlékezni Ádám Anna Amatora kedvesnővérről,

Az alkotók és műveik

Jobbra Payer Olga angolkisasszony kedvesnővér

Krónika. 1985. július.
Krónika. 1986. 10. 20.
193 Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.
194 Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.
191
192

73

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

akinek két csodálatosan szép alkotását a  jászapáti
Kisboldogasszony templom őrzi a  mellékoltárképben. Az  egyiken a  Szeplőtelen Szűz, lába alatt
a földgömb, a másikon középen a Szűzanya, körben
a stációs keresztúti képek kicsiben.
Ádám Anna Amatóra SSND-K. kalocsai iskolanővér egyik oltárképe a  jászapáti Kisboldogasszony
templomban:
Irodalmi vénával rendelkezett Schilli Mária Gertrud karmelita kedvesnővér, aki az ABC minden betűjére azonnal verset fabrikált. Hirschfeld Ibolya
Alfonza, Bodnár Valéria és Poszert Ágnes Erzsébet
verseket, színdarabokat írtak. A szerzők mindig részt
vállaltak a színrevitelben is.
Hasznos újításról is beszámoltak:
1986. március 5. „Újítás. Tréfás kis ünnepség keretében az emeleten egy kis boltot nyitottunk.
Befektettünk 10  000 Ft-ot a  perselypénzünkből.
Sok járó beteg apró-cseprő igényeit elégíti ki. Főleg
90. Kézimunka-kiállítás részlete
gyümölcs, kávé, cukorka, keksz, postai kellékek stb.
Vezetője Juhász Mária Fandilász, beszerző Csonka Mária stb. (…) Nagyon jó boltunk van.
Nyitva szerdán és szombaton a »fehérszekrény bolt«.”195 (Ezt a szolgáltatást 1977 előtt is
működtették Bajor Hildegárd Denise196 kedvesnővér vezetésével).

A Népszabadság, Észak-alföldi mellékletében 2003. április 3-án megjelent írás a kézimunkázásról. Balra: Beke
Rozália Lothária és Buczkó Ilona
Krónika. 1986. 03. 05.
Bajor Hildegard Denise (1903–1977) SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek).

195
196

74

Alkotói és egyéb tevékenység

Tóth Borbála Honóra goblein alkotása

Velősy Teréz Martina SSND-K. szegedi iskolanővér alkotása 1977-ben

Velősy Teréz Martina szegedi iskolanővér alkotása 1977-ben

Liturgikus szolgálat (oltárdíszítők, sekrestyés, kántor, énekkar)
A kedvesnővérek lelkületéhez, fogadalmukhoz, hivatásukhoz különösen közel állt a liturgikus tevékenység, szívesen vettek részt minden ilyen tevékenységben.
Az otthon és a Porciunkula-kápolna gondozói, oltárdíszítői, takarítói, ministránsai mindig a kedvesnővérek közül kerültek ki.
Feljegyezték, hogy 1977. március 23-án a  Porciunkula-kápolna új gondozója Weisz
Mária Alojzia197 irgalmas nővér, mindenki nagy örömére.
Weisz Mária Alojzia (1905–1994) FdC (irgalmasnővér, Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata).

197

75

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1983. március 29-én azt is rögzítették, hogy Polgár Katalin Jácinta nővér balesete után
„a szentsír díszítését segédkezőkkel Erki Mária Michaela elvégzi.”198
Sekrestyések nevét is megörökítették: Achatz Erzsébet Anthuzia, Buczkó Ilona Fridolin, Tóth Borbála Honóra, Rohrer Amália Johanna, Bartha Anna Regina, Tóth Anna Ilona,
Beke Rozália Lothária nővérek voltak. 1992. április 18-án, húsvétkor Molnár Veronika
Remigia kedvesnővérről írtak, aki ideiglenesen ellátta a sekrestyési feladatokat.

Mária alakját a szentolvasó titkai övezik, Ádám
Anna Amatóra alkotása (Nagy Tamás felvétele)

A szép, virágos Porciunkula-kápolna Ambrus Pál SJ

Jó néhány idős szerzetes, szerzetesnő kiváló képviselője volt valamelyik tudományágnak vagy művészeti ágnak. Főleg zenei téren találhatók ilyenek. Erről tanúskodnak az alábbi sorok is:
Az otthon saját énekkarát Vitéz Margit Tabita kedvesnővér vezette, akit 1986. október
22-én, Szent Cecília-ünnepén külön is köszöntöttek, mert lelkiismeretesen vezeti a kórust.
Feljegyezték pl. „1975. május 1-jén az énekkar reggel 5 órakor mikrofonon keresztül énekszóval köszöntötte május Királynőjét.199
A kántori feladatokat elsősorban a kedvesnővérek látták el. De az első időszak meghatározó egyéniségű kántora évtizedekig nem kedvesnővér volt. A Krónika így mutatta
be: „Simó Zoltán SJ szerzetes 22 évi (1953–1975) munka után távozott az otthonból.
Kedves egyszerűséggel búcsúzott el a nővérektől. Bocsánatot kért mindenkitől. Janka nővér közvetlen kedvességgel megköszönte a jó Testvérnek a 22 év sok munkáját, különösen
Krónika. 1983. 03. 29.
Krónika. 1975. 05. 01.

198
199

76

Lelki gondozás az intézményben

kiemelve, hogy kántori munkájával, lelkesedésével emelte
és bensőségessé tette az istentiszteleteket.”200 Simó Zoltán
aktívan kántorizált a barátok
templomában is. Kántorkodott
még Gamauf Margit Henriett,
aki zenetanári képesítéssel
rendelkezett. Polgár Katalin
Jácinta kedvesnővér, főszakács-helyettes nagyon szépen
játszott a  harmóniumon. Berniczki Teréz Alfonza 1979
és 1991 között szintén ellátta
a  kántori teendőket az otthon
kápolnájában. Pethő Margit
Skolasztika nővér zenei felkészültségével, szorgalmával
különösen kitűnt a  kántorok
közül. Zenetanári képzettséggel rendelkezett, mint egyházi énekszövegek  szerzője is
megemlítendő.201

Berniczky Teréz Alfonza a harmóniumnál

Kórus a ’90-es években

Lelki gondozás az intézményben
„Nem volt könnyű mindig a beilleszkedés, hiszen a szerzetesi és a világi életforma nem
egészen azonos. Tekintettel kellett lenniük egymásra kezdettől fogva. Fogadott és fakultatív
ima, közös áhítatgyakorlatok egymásmellettisége, a kápolna közelsége és a közös programok együttesen minden otthonlakó számára biztosították a megérdemelt pihenést, a közösségi élet békéjét. (…) Évtizedekig nagy zsúfoltságban kellett élniük a nővéreknek.”202
A kedvesnővérek nagyon pontosan számon tartották, ki melyik rend tagja. Az érkezők
nevét, rendjüket az elhunytak esetében is mindig pontosan rögzítették a Krónikában.
Az otthon élete a rendszerváltásig a szerzetesi közösségek rendi szabályait követve
alakult, tekintettel az idősödő kedvesnővérek egészségi állapotára.203 Rendszeresen vettek részt szentmisén, zsolozsmáztak, lelkigyakorlatokat tartottak, megemlékeztek a rendi
alapítójukról, a fogadalmasok kerek évfordulójáról. Mindezek mellett az egyházi és egyéb
világi ünnepek eseményei is helyet kaptak az életükben.
Krónika. 1975.
Sisa Menyhért kántor közlése. 2018.
202 VIRÁNYI Ottó: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. 2000. Budapest, 18. o. Virányi O. 50. o.
203 VIRÁNYI Ottó: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. 2000. Budapest, 18. o. Virányi O. 50. o.
200
201

77

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Az egyházi otthon önállósulása idején még nem volt általánosan elfogadott az ún. mentálhigiénés gondozás. Természetesen mindenhol folyt komplex gondozási forma, amely
a fizikai, testi, egészségügyi, szociális és lelki ellátást illeti, de nem kapott hangsúlyt. Főként speciális lelki foglalkoztató csoport vagy osztály nem épült ki. Erre a szakmai tevékenységre – nevezzük akárhogyan is – természetesen szükség volt, sőt az ún. világi
otthonokban jelenleg is van. A világi otthonokban jelenlévő mentális problémákat jól ös�szegezte dr. Kutas Csaba 1993-ban, amivel jellemezte a jászberényi Hatvani úti világi szociális otthonban uralkodó állapotokat: „Azt tudomásul kell venni, hogy az otthon lakónak
nagy része a társadalom perifériájáról került oda. Alkoholisták, agresszív, durva emberek
vannak köztük. Ezeket átnevelni, megváltoztatni nem lehet, nem is ez a feladata a szociális
otthonnak. (…) Nem az igazgató választja meg, ki kerüljön oda.”204 Ezt olvasva, a mentális
problémák kezelése nagyon eltérő a két otthon között.
A világi otthonokban előforduló problémák sokasága nem volt jellemző az egyházi,
kedvesnővérek által lakott intézményekre.
Az egyházi otthonoknál teljesen más formában jelenik meg ez a kapcsolat a lakók és a segítő munkatársak között. „Bátran kijelenthetjük, hogy abban az időszakban, amikor kizárólag
csak noviciátussal „megerősített” apácák voltak az otthonban, ez a fajta kapcsolat fordítva
működött. A szerzetesnővérek olyan lelkülettel, műveltséggel, nemes humántöltöttséggel érték
el az idős kort, hogy Ők sugározták, gyakorolták a lelki gondozást a világi személyzet felé. Türelmük, testi és lelki tűrőképességük példaként állt a munkatársak előtt. A közösségi magatartásuk pedig egész életük során, a természetes szereteten és a Jóisten előtti szolgálaton alapult.”205
Az önállósulás utáni nagy beruházások befejezését követően 2001-ben Endrődy Zsuzsanna, a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatója a további nagy feladatok egyikeként a lelki gondozás szükségességét fogalmazta meg: „A mentálhigiéné területén a legutóbbi évek változásai több megoldandó feladatot hoztak. Korábban a gondozottak túlnyomó
részét szerzetesnővérek tették ki, jelenleg egyre több a vallásos idős hölgy. A civilek gyakran
eltérő értékrenddel és kevésbé mély lelki élettel érkeznek az otthonba. Foglalkoztatottságukról, mentális állapotuk karbantartásáról szakmai programokkal is gondoskodnunk kell, mert
öntevékenységükre nem építhetünk megfelelő mértékben. Ezért nem véletlen, hogy a közeljövő szakmai tervekben kiemelt szerepet kapnak a foglalkoztatás kérdései.”206
Az otthonban az önállósodás után (1991) igen csak megfogyatkozott a kedvesnővérek
száma, a világi gondozottak kerültek túlsúlyba. Az ezt követő állapotokról az akkori igazgatónő így nyilatkozott: „A lelki gondozást a mentálhigiénés csoport végezte, melynek vezetője
pap volt. A csoport tagjai mindannyian valamilyen szintű mentálhigiénés képzésben vettek
részt. A mentálhigiénés ellátás javítása érdekében foglalkoztató nővéreket, mentálhigiénés
asszisztenseket alkalmaztunk. A  fenntartónk gyakran szervezett szakmai továbbképzéseket
a  társintézmények igazgatóival, vezetőivel. A  szakmai egyeztetések és tapasztalatcserék is
gyakoriak voltak. Ezenkívül rendszeresen tartottunk továbbképzéseket, esetmegbeszéléseket,
szupervíziót. Dolgozóinkat képzésekre, továbbképzésekre iskoláztuk be, felsőfokú szakképzésre, illetve főiskolára is. Külföldi szakmai továbbképzésekre, szakmai tapasztalatszerzésre is
eljutottunk Németországba (Vechtába) és Belgiumba, Brüsszelbe, vagy a kamilliánus szerzeteseken keresztül Ausztriába (Losensteinbe).”207
Új Néplap, Jászsági Extra – Jászberény, 1993.11.23. 6. o.
Szalóki Miklós írása. 2018. 12. 31.
206 Endrődy Zsuzsanna levele. 2001. április.
207 Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.
204
205

78

Lelki gondozás az intézményben

Az otthon lelkészei
A szociális otthon lakói részére a lelki gondozás ellátására minden otthonban állandóra
biztosítottak egy római katolikus lelkészt, aki mindig az otthon lakója volt. Feladatai közé
tartozott: napi szentmise megtartása, gyóntatás, beteglátogatás, napi elmélkedés, litániák
megtartása stb.208
Az otthon lelkészeinek névsora:
P. Szabó Lajos Brúnó OFM, 1950–1959.
.
P. Dr. Kalmár Vince Özséb OFM, 1959–1960.
Dr. Szabadka Zoltán Medárd OPraem, 1960–1961.
Szabó István Tihamér OCist, 1961.
Ambrus Pál SJ, 1961–1978. )
Fabriczius János 1978/79-ben
Csörgi István SJ, 1978–1991.
Kovács Vencel, 1991–1992.
Kurucz István Remig OSB 1992-ben kétszer két hónapig szolgált az otthonban.
Fazekas Béla OP, 1993.
Nagy Zoltán SJ, 1993-tól 1994. júniusig
Rácz Imre (Miskolcról), 1994. december 19-től két hónapig
Nagy László, 1995. január 16-tól március 1-ig
Isky István, 1995. március 3-tól április 17-ig
Nagy Béla, 1995. április 17-től április 26-ig
Csizmáz István ny. ónodi plébános, 1995. április 26-tól május 15-ig
Barabás József (Csíkszereda), 1995. június 24-től 2 hónapig
P. Fazekas Béla (Sopron),1995. július 9-től két hónapig
Nagy Béla (sz. 1917), 1999-ben
Papik János György, 2000. augusztus 1-től 2004-ig
Hidegkúti Sándor, 2004–2008
Az intézmény lelkészei mellett a barátok templomának a plébánosai, illetve a nagytemplom lelkipásztorai is segítették a lakókat hitük megélésében, elsősorban szentmisék bemutatásával, gyóntatással, betegek szentségének kiszolgáltatásával, illetve a temetésekkel.

A hit gyakorlásának megszentelt helyei, könyörgések színhelyei
A barátok temploma
Az otthon lakói rendszeresen látogatták a Jézus neve templomot, a nagyobb ünnepek,
búcsúk szentmiséit, részt vettek a körmeneteken, mindezekről be is számoltak a Krónikában. A plébánosok számos alkalommal mutattak be szentmisét az otthon kápolnájában.
A nagy betegszoba
Az ápolásra szoruló, járóképtelen kedvesnővéreket egy 19 ágyas nagy szobában helyezték el, melyben egy oltár is volt, így minden vasár- és ünnepnapon tartottak szentmisét.
Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.

208

79

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

(A mise alatt több ápolónőnek jelen kellett lenni, hogy egy esetleges rosszullét esetén segítsenek.)209 A későbbi időkben minden szobában hangszórókon közvetítették a szentmisét,
közös imákat, elmélkedést, litániákat a kápolnából és a betegszobából is.
Az otthon kápolnája
A napi szentmise-áldozathoz együtt járultak, erre naponta két alkalommal volt lehetőségük a helyi kápolnában. A zsolozsma, az elmélkedés, a rózsafüzér, a szentségimádás,
a litániák színhelye is a kápolna volt. Ezeken belül egy-egy rendhez tartozók igyekeztek
külön kis csoportokban a rendi életüket élni. Megemlékeztek a rendjük alapításáról, alapítójáról stb.
Az egykori igazgatónő így emlékezik: „A kápolna csak étkezések idején volt teljesen
üres. Még ápolói koromban, amikor éjszakai műszakban dolgoztam, gyakran bementem
a kápolnába egy rövid imára, elmélkedésre. Mindig ott imádkozott néhány kedvesnővér,
aki értünk, dolgozókért, nővértársakért, saját magáért, az otthonért és a magyar hazáért is
kérte a jó Isten segítségét, áldását.”210
A Porciunkula-kápolna
Reggelenként a  kertben lévő Porciunkula-kápolnában imádkoztak, és gyűjtötték az
erőt a napi terhek elviseléséhez. Minden évben itt tartották a tridiumot, a lelkigyakorlatot,
a nagyböjti keresztútjárást.211 Ez mind csak fakultatív, hiszen az ágyhoz kötöttek nem tudtak személyesen részt venni, de a szobai hangszórókon mindent hallottak, és bekapcsolódhattak a szentmisék folyamatába.212

Egyházi ünnepek
A hívő ember és a kedvesnővérek életének is nagyon fontos állomásai az egyházi ünnepek.
Jól nyomon követhető, hogyan emlékeztek meg az egyházi ünnepekről a rendszerváltás
előtti és utáni időszakban.
Újév
Újév a naptári év első napja. Ehhez kapcsolódott a világ teremtéséről való megemlékezés is. Az Újév többszörös ünnep, Szűz Mária Isten anyja, Béke Világnapja.
1975. január 1. „Otthonunkban az Úr fogadó napja van ma. Egész nap szentségimádás.
A kedvesnővérek buzgón részt vesznek rajta a szokásos beosztás szerint.”
1992. január 1-jén rögzítették részletesebben a nap eseményeit: „Egész-napos szentségimádás van a kápolnában. 8 órakor a betegszobában volt a szentmise, ½ 11 kor pedig
a kápolnánkban, mivel a kántor átjött kísérni az énekeket, a szomszéd templomból. (…)
Ebéd után közös Rózsafüzért imádkoztunk a kitett Oltáriszentség előtt. Majd ½ 5 órakor
közös Szentségimádást és zsolozsmázást végeztünk. Az Atya Jézus Neve litániát tartott, és
Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.
Szatmári Antalné közlése. 2019. 01. 23.
211 Sisa Menyhért közlése. 2018.
212 VIRÁNYI Ottó: Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. 2000. Budapest, 18. o.
209
210

80

Lelki gondozás az intézményben

Szentségi áldást kaptunk. Így ért véget e gyönyörű, felejthetetlen nap, az új év első napja!
Így akarunk közösségben lenni az édes Jézussal, az év minden napján!”
Vízkereszt
Jézus Krisztus megjelenésének az ünnepe, Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, Krisztus megjelenése és első csodája a kánai menyegzőn.
Az otthonban is elvégezték a  szobák beszentelését, a  lelkész vagy a  vezetőnővér az
ajtók szemöldökfájára felírta: „19 +G + M + B + 75”213.
1975. január. 5. „Házszentelés. A Ft. Ambrus Pál atya gyengélkedése miatt nem mentünk minden szobába külön. Az imádságot és az áldást a kápolnában mondta el a Ft. Atya.
Utána Benilda nővér minden szobába felírta az 1975-ös dátumot.”
1992. január 5. „… 8 órakor a betegszobában volt szentmise, 10 órakor a kápolnában.
Ft. Kovács Vencel Atya a szentmise előtt vizet szentelt.”
Gyertyaszentelő Boldogasszony
Urunk bemutatása a templomban.
1975–1978 között nem jegyezték fel az ünnepi programokat.
1989. február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony; az megünneplése a „Titkosértelmű
Rózsa szobránál történt, innen vonultunk gyertyával a kápolnába, ahol énekes nagymisével
ünnepeltük az emlékezetes napot. »Ha gyertya vagy, ne félj elégni!«
1992. február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony Ünnepe. Eljön az Úr templomába!
Mindenben hasonló lett testvéreihez! Látták szemeim az Üdvösségedet! 8 órakor a betegszobában volt a szentmise. A 10 órai szentmise előtt gyertyaszentelés volt a folyosón lévő
Rosa Mystica szobor előtt. Majd égő gyertyával énekelve »Ki 40 nap előtt üdvösségünkre« stb. körmenetben vonultunk a kápolnánkba a szentmisére. Délben finom ebéd volt és
feketekávét kaptunk a kalocsai iskolanővérektől, ez nagy ünnepe a társulatnak. 2 órakor
videóvetítés, amely a Tízparancsolatról folyt.
1993. február 2-án tartották a gyertyaszentelő körmenetet. „Ottmár ferences atya Budáról volt itt. A szentmisét a körmenet után is ő celebrálta, majd a vacsoránk végeztével
gyóntatott. 84 éves korára bámulatos frissességgel bír.”
Húsvéti ünnepkör
A húsvéti idő 50 napja. Kiemelkedő napjai: hamvazószerda, nagyböjt vasárnapjai, húsvéti szent három nap.
A nagyböjt szent idő, Jézus Krisztus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete, hamvazószerdától húsvétvasárnapig tart.
Nagyböjti időszakban háromnapos lelkigyakorlatot tartottak, minden esetben vendégpap közreműködésével.
A húsvéti szent három nap az Úr szenvedésének és feltámadásának napja. A húsvét egyetlen eseményének hármas napja; nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés.
G + M + B. A népi értelmezés szerint: Gáspár + Menyhért + Boldizsár, a háromkirályok neve. 19 + G + M
+ B + 75. A  latin áldás formula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat, Krisztus áldja meg e házat!
Ambrus Pál SJ (jezsuita) 1961–1978 között volt az otthon lelkésze.

213

81

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

„Húsvét vasárnapja reggelén volt az ételszentelés (sonka, tojás, házi kalács), melyet a szakácsok már szombaton elkészítettek, és vasárnap hajnalban szeleteltek, szépen
elrendezve tálakra rakták, gondosan szétosztva, betegszobáknak külön-külön elkészítve
vitték az ebédlőbe, ahol megterített asztalokra helyezték. Reggel a mise után a mindenkori lelkész megszentelte. A gondozottak és a dolgozók itt helyben fogyasztották el, a külön elkészített tálcákon lévő ételeket vitték a betegszobába. A megszentelt ételeknek még
a morzsáját sem volt szabad kidobni.”214
Idézet a Krónikából:
„1975. február 19. Itt volt a  rendkívüli gyóntató és mindenki elvégezte a  negyedévi
gyónását.”
1975. március 29. Nagyszombat. „A feltámadási körmenet a szokásostól eltérően csak
az emeleti folyosón volt megtartva Ft. Atyánk, Ambrus Pál gyengélkedése miatt.
A húsvéti ünnepek mély előkészülettel és bensőséges áhítatban teltek el. A  látszat
szerint a kedves nővérek átélték a húsvét nagy gondolatát, és a feltámadás öröme átjárta
az egész házat. Természetesen ehhez hozzájárult az is, hogy előző este a húsvéti ajándék
gondos és nagyon bőkezűen gazdag kiállítása mindenkit meghatott. A Gondnoknő215 személyes jelenlétével fokozta az ünnepi jó hangulatot, és együtt örült a kedves nővérekkel.
Kölcsönösen őszinte volt a húsvéti jókívánság kifejezése is.”216
1992. március 19–21-ig Ács István217 egri segédpüspök tartott nagyböjti lelkigyakorlatot.
1992. április 18. Nagyszombat. „Reggeli dicséretet és elmélkedést végeztünk. 9 órakor
ft. Atya a Szent Sírnál kihelyezte az Oltáriszentséget imádásra. 11 órakor közösen Rózsafüzért végeztünk. Du. 4 órakor
a  ft. Atya visszatette az Oltáriszentséget. 5 órakor zsolozsmát imádkoztunk, utána vacsoráztunk. Kellemes meglepetés
várt bennünket az ebédlőben.
Minden asztalon sárga nárcisz a  vázákban, szép teríték,
fészekben nyuszi, csirke, 2 csokoládétojás! Sonka, főtt tojás,
torma, tea.
Igazgatónőnk
(Szatmári
Antalné) felolvasta a Szeretetszolgálat húsvéti köszöntését,
több otthonból is a  jókívánságokat. S végül ő is mindannyiunknak kegyelemteljes
húsvéti ünnepeket kívánt. Este
½ 8 órakor kezdődött a nagyA húsvéti Passió színrevitele az otthonban
Szatmári Károlyné közlése. 2019. 01. 23.
Nagy Anna Kornélia CSCS (Páli Szent Vicéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővér) egyházi gondozónővér.
216 Krónika. 1975.03. 29.
217 Ács István (1935–1993) OSPPE (pálos szerzetes) egri segédpüspök.
214
215

82

Lelki gondozás az intézményben

szombati szertartás, liturgia. A folyosón lévő Rosa Mystica szobornál tűzszentelés, húsvéti gyertya megszentelése. Majd égő gyertyával, körmenetben bevonultunk a kápolnába, háromszor énekelve, Krisztus világossága, Istennek legyen hála! Teljes kivilágítás
lett a kápolnában. A húsvéti öröméneket, az Exultetet Vucskovics Mária Remigia sekrestyés nővér énekelte. Az olvasmányokat ismét a három nővér olvasta fel. Buczkó Ilona Fridolin nővér igen szépen énekelte az Alleluját. Megújítottuk a keresztségi fogadalmunkat.
Mély áhítattal vettük magunkhoz az édes Jézust az Oltáriszentségben a szentáldozásban.
A feltámadás szertartása következett. Szentségi áldás, Regina coelia antifona. A végén
Te Deumot énekeltünk. Két óra hosszan tartott a húsvét éjszakai liturgia, de mindenki
bírta! Megerősödve a feltámadás hitében, erőt merítve Jézus szenvedéséből tértünk nyugovóra.”218
Pünkösd
A Szentlélek eljövetelének, kiáradásának ünnepe a húsvét utáni 50. napon.
1988. május 22. Pünkösdvasárnap, a Szentlélek kiáradása. „Nagy örömünkre kétszín
alatt áldozhattunk. Kinga nővér kis cédulákra írta a Szentlélek két ajándékát és 12 gyümölcsét. Mindenki húzhatott egy kis cédulát, és örülhetett a Szentlélek valamely ajándékának.”
1992. június 7. „(…) A  10 órai szentmisén vezetőnővérünk219 játszott igen finoman,
lágyan. Igen örültünk neki, és gratuláltunk hozzá. Ft. Atya is nagyon szépen fejtegette
a Szentlélek működését a teremtésben, a megváltásban, a mai világban és az Egyházban.
Lelkünkben is minden a szeretet lelke által történik. Délután a városban működő Bodnár
Mária Valéria angolkisasszony – most volt Lourdes-ban a legutóbbi zarándoklattal – behozta a  videokazettát és Lourdes-ot közvetítette az elindulástól napjainkig. Csak átélni
lehet az ott történteket, leírni nem!”
Úrnapja
Az Eucharisztia az Oltáriszentség ünnepe a Szentháromság vasárnapját követő csütörtökön.
Az 1970-es években nem jegyeztek fel semmit az Úrnapjáról, valószínűsíthető, hogy
a kedvesnővérek a barátok templomában bemutatott úrnapi szentmisén és a körmeneten
vettek részt.
1987. június 21-én a  Krónika feljegyezte, hogyan ünnepelték az Oltáriszentség ünnepét, az Úrnapját. A 10 órai ünnepélyes szentmisén kétszínben áldoztak, és a szentmise
végén a ft. atya kitette az Oltáriszentséget, és egész napos szentségimádás volt. Délután
½ 5 – ½ 6 között külön szentségimádást tartottak. „Akik jól tudtak mozogni,” átmentek
a szomszéd templomba az úrnapi körmenetre.
1992. június 21. „Úrnapja, Krisztus Testének és Vérének ünnepe. Reggel 8 órakor
a betegszobában volt szentmise. Többen átmentek a templomba (barátok) és részt vettek
a körmeneten is. Szép számmal voltak a hívek is. Ezen a napon Kovács Vencel lelkiatya
aranymiséjét mutatta be.”

Krónika. 1992. 04. 18.
Pethő Margit Skolasztika VSM (Vizitációs Nővérek) 1991–2005 között egyházi megbízott.

218
219

83

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Mindenszentek ünnepe, halottak napja
A megdicsőült Egyház ünnepe.
Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a  szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállnak. Mindenszentek napján a megdicsőültekért imádkoznak,
halottak napján a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért könyörögnek, akik még nem jutottak el
Isten boldog színe látására.
A kedvesnővérek különösen szívükön viselték az elhunyt apácák emlékének ápolását. A temetéseken részt vettek mindazok, akik még járóképesek voltak. A sírok rendben
tartását, díszítését is elvégezték. Halottak napján a  liturgikus ájtatosságot mindig egyegy atya tartotta, ezt követően
a  kedvesnővérek felkeresték
a  rendi testvéreik sírját, gyertyát gyújtottak és imádkoztak.
„Úr Jézus irgalmas szeretetébe
ajánlottuk és a  jó Szűzanyánk
oltalmába őket.”
Részlet a Krónikából:
1975. november 1. Mindenszentek ünnepe. Délután kis
csoport látogatta a temetőt.
1975. november 2. Halottak
Kedvesnővérek mindenszentek napján a síroknál
napja. A  nővérek autóbusszal
meglátogatták mind a  három
temetőt.
1978. november 1. Mindenszentek ünnepe. Nagy autóbus�szal mentünk a  temetőbe. Mindenki látni akarta az elkészült,
lefedett sírokat. Enyhe szép
időnk volt. Elimádkoztuk közösen a  Rózsafüzért, énekeltünk,
gyertyákat gyújtottunk. Este
a  kereszt-kertben folytattuk az
imát és a gyertyagyújtást.220
1980. október 31–november 2. „Öregek napját követő
A temető nyáron is szépen gondozott.
napokat a  megholtjaink iránti
szeretetnek szenteltük.
1980. október 31-én Kinga nővérrel 12-en áldozatos munkára vállalkoztunk. Ebéd után
kimentünk a temetőbe, és az esti szürkületig fáradozva megtisztítottuk és szép virágokkal
díszítettük a sírokat.

Jelentés. 1978.

220

84

Lelki gondozás az intézményben

1980. november 1-jén du. ¾ 2 órára beállt az udvarunkra egy busz, hogy elvigyen
minket a temető látogatására. Főtisztelendő Csörgi István Atya elkísérte a 45 nővért a temetőbe, ahol liturgikus ájtatosságot tartott a megholtak lelki üdvéért.
1980. november 2-án, halottak napján 3 szentmisénk volt: 7, 8 és 10 órakor.”
1987. október 31-én feljegyezték, hogy délig elkészült a temető díszítése. „Az 560 sír
a gyönyörű fehér krizantémokkal földíszítve várja a halottak napját.”
1987. november 2-án autóbusszal mentek ki a temetőbe, ahol ismét gyertyát gyújtottak
és imádkoztak. „Este a Quadrumban elégettük halottainkért az emlékezés gyertyáját, közben imádkoztunk érettük. A szomszéd templomban ½ 7 és ½ 8 között zúgtak a harangok.”221
„1991. Mindenszentek ünnepe. A küzdő és a győzedelmes Egyházat egy nagy családi
ünnep keretében akarja egyesíteni, amikor minden állam, nemzet és idők megkoronázottjai
győzelmi pálmáikkal integetnek felénk, és bíztatnak, hogy törekedjünk e dicsőséges diadaljel
után Isten örök, boldog meglátogatására. Egy szentmisénk volt, 10 órakor jött a busz, és
többen kimentünk a temetőbe. Ft. Atya helyett vezetőnővérünk igen szépen elvégezte a megholtakért az imádságokat. Egy óránk volt, és szétmehettünk rendi testvéreink sírjához. A hozzátartozók küldték a pénzt koszorúra. Így többeknek vittünk gyertyát, mécsest gyújtottunk.
Hétszáz körül pihennek a temetőben (1991-ben) az otthonból. Rengeteg nép volt ott,
a sírok rendbe hozva, feldíszítve. Sajnos, az előtte való napon kivitt virágok lefagytak, de
a szeretet virágai, a kegyelet szívünkben él. A ferences templom kriptáját is kinyitották, ott
is meglátogattuk nővéreinket.
Délután a kápolnában elimádkoztuk a Mindenszentek litániáját.
Vacsora után pedig régi szokás szerint a quadrumban közösen imádkoztuk a Rózsafüzért meghalt nővéreinkért.
Kereszt alakban tepsiben számtalan gyertya és mécses égett, jelezve a Világ Világosságát és az örök világosságot. Gyönyörű látvány volt az emeletről nézve! Milyen szép is lesz
az, amit szem nem látott, stb., amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik. Sok szentéletű
nővér költözött el az otthonunkból!”
1992. november 1. Mindenszentek ünnepe. „(…) Délután 2 órakor busszal kimentünk
a temetőbe drága halottainkhoz. Ft. Kovács Vencel Atya elvégezte a halottakért a szertartást lelkük üdvéért. Azután szétmentünk, ki-ki rendi testvéreihez. Nagyon szép rendben voltak a sírok az egész temetőben. Szebbnél szebb krizantémok díszítették a sírokat. Gyertyák
lobogtak mindenfelé, jelezve Krisztus világosságát, hitet, reményt az örök életben. Több
nővér sírján már volt koszorú és gyertya, amit a rokonság hozott kegyeletből. (…) Sajnos,
az idén mindössze 13-an tudtunk kimenni, azelőtt mindig telt busz volt. Igen legyengültek
és leépültek már a nővérek. Az utóbbi időben 4 halott és ugyanennyi a kórházban van. (…)
Drága megholtjainkat az Úr Jézus irgalmas szeretetébe ajánlottuk és a jó Szűzanyánk oltalmába, és busszal hazajöttünk.
Este az úgynevezett quadrumban Rózsafüzér imádság keretében, rengeteg gyertyát
égettünk a megholt hívek tiszteletére.”
1992. november 2. Halottak napja. Tegnap a megdicsőültekről emlékeztünk, ma pedig
a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért könyörgünk, akik még nem jutottak el Isten boldog színe
látására. Két szentmisét mondott az atya, majd elutazott szülei sírjához.
A kriptába is lementünk, mivel több pap és nővér is pihen ott.”

Krónika a szövegközben jelzett időpontokban.

221

85

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Szent Erzsébet-napjának megünneplése
„1991. November 19. Árpádházi Szent Erzsébet ünnepe. Erzsébet rendi nővérek222 is
vannak az otthonunkban. A lenti (betegszobában) szentmise, amit a Ft. Atya mutatott be az
ő szándékukra szólt.
A kápolnában koncelebrált hálaadó szentmisét tartottak az eddig elért eredményekért.
Csakis Isten segítségével lehetett elvégezni az addigi munkákat. A szeretetszolgálattól is
érkeztek vendégek, látni és hálát adni az Úrnak. Virányi Ottó piarista atya, és Katalin
szatmári irgalmas nővér rendi ruhában, szintén a  szeretetszolgálatnál dolgozik. Virányi
atyával misézett Sípos Zoltán,223 a ferences templom plébánosa, a főplébánia egyik káplánja, Pető István224. (…) Jelen volt igazgatónőnk férjével, dolgozóink is nagy számban.
A  szomszéd templom kántora, Sisa Menyhért225 kísérte az énekeket harmóniumon. Már
a szentmise előtt pár mondatos köszöntők hangzottak el.
Minden ragyog a tisztaságtól, de a szemek is csillognak az örömtől és a boldogságtól
a  megújult kápolnában. Virányi Atya kérte, ezután még hatékonyabban, Szent Erzsébet
szellemében végezzék munkájukat. Valóban itt olyan példás összefogás volt a  festések,
a nagytakarítások idején, hogy példát vehetnek tőlünk más egyházi otthonok is!(...)”226
Ezt követően minden évben megemlékeztek Szent Erzsébetről.

Előadás Szent Erzsébet életéről, 1991-ben

Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja; négy fiatal nő alapította 1842-ben a sziléziai Nysában. A rend karizmája: A  nővérek a  kezdetektől az irgalmas szeretet lelkületével szolgálták otthonaikban a  szegényeket,
a betegeket és az elhagyatottakat. Mindig oda mentek, ahol a legnagyobb volt a szükség, a nélkülözés. Életüket szentelték a rászorultak ápolására a kórházakban, idősek otthonában és a testi fogyatékosok számára
létrehozott intézetekben.
223 Sípos Zoltán (Polgár, 1940–2016) plébános, c. kanonok, 1991–1995 között a jászberényi Jézus neve (barátok)
templomának plébánosa.
224 Pető István (Mezőkövesd, 1961.– Debrecen, 2015.) 1991–1992 között a jászberényi főtemplom káplánja.
225 Sisa Menyhért kántor közlése. 2018.
226 Krónika a szövegközben jelölt időpontokban.
222

86

Lelki gondozás az intézményben

Mikulás
A „miklósolás” népszokásának főszereplője a hosszú, fehér szakállú Miklós püspök,
aki ajándékot ad vagy büntet.
Az otthonban minden évben megünnepelték vidám műsoros est közepette.
1978. december 5. „Mivel a szokásos Cecília ünnepség elmaradt, este összekapcsolva a családias Szt. Miklós-ünnepséget a Cecília esttel, rendeztünk egy kis szórakozást.
Szt. Miklós az égből üzent, átadta a szót a szeplőtelen Szűznek, a Rosa Mysticának, aki
olyan jól érzi magát itt közöttünk. Külön köszöntötte az énekeseket, majd egy kis szavalat a tiszta gyermeki öröm tartósságát mélyítette el. A feldíszített asztalon szerény italt,
ételt találtunk, és jóízűen fogyasztottuk, annál is inkább, mert jó Ambrus atya hagyatéka
volt.”
1991. „December 6. Mikulás napja. Délután Jézus Szíve litánia, szentségimádás áldással. (…) Kicsit szokatlan volt, hogy előző este nem mutatkozott a Mikulás! Ebéd előtt
az igazgatónő (Szatmári Antalné) a mikrofont kérte, pár szót szólt hozzánk, egyszer csak
öregesen, csizmában belépett a  »Mikulás«! Persze lett nagy tapsvihar. Hozták azután
a  pirossal bevont, csomagokkal megrakott kosarat. A  Mikulás kedvesen, röviden szólt
hozzánk. Úgy örültünk, mint a gyermekek. (…) Majd elköszönt tőlünk, azután átkísérték
a betegszobába. Nagyobb volt a csomag, mint más években. Igazán Isten áldása van az
igazgatónőnk munkálkodásán. Kérjük, a jó Istent segítse őt férjével együtt továbbra is.”

Mikulás ünnepség a dolgozók gyermekeinek műsorával az 1970-es években Második sor: Kasnya Gábor, 3.
Oláh István, 4. Szamári Anikó, Versegi Mónika, Anikó előtt, Szatmári Károly, Első sor: Csillik Zsuzsa, Szatmári
Ildikó, Oláh Zsolt, Szívós Jánoska hegedűvel

87

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Mikulás est

Mikulás-nap, fekete kendőben Varga Erzsébet M. Angelika

Mikulás a betegnél

88

Lelki gondozás az intézményben

Karácsonyi ünnepkör
Isten Fia, Jézus Krisztus földi születésének ünnepnapja.
Az otthonban is megszervezték minden évben a „Szállást keres a Szent Család” ádventi
ájtatosságot. Mindig ünnepet jelentett egyes szobák számára. Feljegyezték, hogy a kezdéskor az atya megáldotta a képeket, s az ő szobájától kezdve napi három szobában volt nagy
készülődés, díszítés és engesztelő ima a családokért.
1975. szenteste történéseit Magyarka B. Kinga nővér jegyezte le: Az  „örömszerző
brigád” nagy szorgalommal és kedvvel készített mindent a gondozottaknak és alkalmazottaknak, jótevőnknek kis karácsonyi hangulatot, melyben elrejtette a szeretetet. „December
24. Szenteste. Bensőséges, rövid karácsony esti műsor az ebédlőben. A gondnoknő (Fülöp
Mártonné) kellemes ünnepeket kívánt, és átadta a gazdag ajándékot, amely sokak összefogásának és gondoskodásának eredménye. A műsort a fehérgyolcsos ingecskében megjelent »kis Jézus« békesség nektek szavai zárták be. Majd az ízlésesen feldíszített és terített
asztalok mellett elköltöttük az ünnepi vacsorát, hálás szívvel mindazok felé, akik értünk
fáradoztak. A szenteste az éjféli misével zárult.”
1977. december 25. Karácsony. „A legnagyobb karácsonyi ajándékunk a Főtisztelendő atyánk. (Csörgi István SJ) „A főtisztelendő atyánk meghatározta a karácsonyi ünnep
tartalmát. Felolvasta a Martyrológiumnak Jézus Krisztus születésére vonatkozó történelmi
adatait. Ezután Kinga nővér kiemelte a kis Jézust a jászolból, és énekelve elkísértük a földszintre, minden egyes betegszobába. Az énekeket Főtiszt. Atya kezdte el.” (…)
1978. Szenteste előtt, „már 23-án az ebédlőben folyik a fenyőfa díszítése, a dolgozók
örömmel csinálják, igazgató (Petri András) szereli a villanyokat (…) mindez értünk (…).
Utolsó adventi koszorúgyújtás. Már karácsonyias a hangulat. 24-én vasárnap az adventet
felváltotta a karácsonyi öröm. Telve vagyunk várakozással, de nagy belső nyugalommal
és békével. Az Úr mindent elrendezett. Hála. Egész nap a kápolna díszítése, már ragyognak a villanygyertyácskák, elkészült a betlehem és a jászol. (…) Szenteste. Ft. Atya rövid
beszédében körülhatárolta a karácsonyi ünnepkör tartalmát. Felolvasta a Martyrológium
Jézus születésére vonatkozó részét, a  „megszületett” résznél mindenki leborult, és mély
csendben imádtuk a földre jött Istent. A Martyrológium befejezése után Kinga nővér kivette
a természetes nagyságú Jézuskát a jászolból, és vonultunk a betegekhez. Állandóan zengett a karácsonyi ének, a betegek mellé feküdt néhány pillanatra a kis Jézus. Könnyekig
megható volt. Valóban ma született a Szeretet és ma született a Szenvedés. (…) Utána az
ebédlőbe vonultunk, s ott a Jézuskát a jászolba helyezve Kinga nővér néhány szóval kívánt
kegyelemben gazdag ünnepeket, Ildefonza nővér kedves verset szavalt a jászolnál, felolvastuk a Szeretetszolgálat karácsonyi üdvözletét, mely mélységes gondolatokkal mélyítette el
a meghatódott lelkünket. Dúsan feldíszített és megrakott asztalok mellett énekes hangulatban fogyasztottuk el a szeretet-vacsorát. Mindenért hála. A bensőséges éjféli mise a hála
miséje volt.”
1989 decemberében a Jászkürtben a Szalóki Miklóssal készült interjúból tájékozódhatunk arról, hogyan ünnepelték meg a kedvesnővérek karácsonyt:
„Nagy szorongással várjuk, várják a nagy ünnepet. Mindig meghitt, vallásos szellemben ülték meg e jeles napokat. Száz szerzetesnővér készül most is megélni az isteni gyermek
születése napját. Mint mindent, ezt is nagy szeretettel készítik elő. Természetesen részt vesznek az ünnepkör egyházi szertartásain is.”227
Jászkürt. 1989. 12. 06.

227

89

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1989. december 24. „11 ó. Éjféli mise a kápolnánkban. 12 órakor az éjféli misét a TVben néztük meg, Pécsről közvetítették Mayer Mihály püspökkel. Ragyogott a székesegyház,
nagy áhítatos tömeg, nem volt rendbontás. (…) Rádión keresztül a kalocsai székesegyház
miséjét közvetítették.”
December 21. Készülődés a karácsonyra. Az egész otthon díszbe öltözik.
1991. december 23. „Egy nappal előrehozott karácsonyi ünnepségünk volt. Délelőtt
a betegszobában már az asztalon állt a díszbe öltöztetett karácsonyfa. Alatta a betlehem.
Az ebédlőben pedig ebéd után díszítették fel a hatalmas fenyőfát, amely egészen a mennyezetig ér! 2 órakor kezdődött a karácsonyi ünnepség. A szomszéd templom hittanosai igen
kedves, művészien betanított, teljesen a Szentíráson alapult Pásztorjátékot adtak elő, mély
átéléssel. … Míg a szereplők a betegszobában voltak, (Szatmári Antalné) igazgatónőnkkel
együtt szebbnél szebb karácsonyi énekeket énekeltünk. A végén a dolgozók bevonultak 2
óriási dobozzal és egy kisebb csomaggal. Mi lehet benne? Elárulta az igazgatónőnk! 2 db
színes TV és egy videófelvevő készülék! Vegyes érzelmekkel örültünk, mivel idő és szem kell
hozzá, ami már nincs, vagy kevés! Az igazgatónő átadta a Ft. atyának Mécs László »Magyarok Misekönyve« c. új kiadását.”
1991. december 24. „Ma már szenteste lesz! Nagy a sürgés-forgás! A kápolnában díszítések, a betlehem elrendezése! A nagyobb, jászolos kis Jézust bepólyázzuk, úgy fektethetjük
a jászolba. S ez napközben is a karácsonyi ünnepkörben a szembemiséző oltár előtt van!
Ebéd után egy páran segítettünk a vezetőségnek az ajándékosztásban. Karácsonyi énekeket
zengedezve mentünk szobáról szobára. Mindenütt örömmel fogadtak, és kegyelemteljes ünnepeket kívántunk! Délután ½ 5-kor kezdődött a zsolozsma. A completorium elvégzése után
leoltottuk a villanyokat, hogy még adventi hangulat legyen. Elénekeltük a Harmatozzatok
égi magasok c. éneket. A Ft. Atya felolvasta a Martyrológiumból »Jézus születését«. Ekkor
minden villany kigyulladt, megszületett a »Világ világossága«! Versek, énekek hangzottak el
a jászol mellett. A szent estét nem lehet szavakba önteni, azt átélni kell a lelkünkben. Majd
a vezetőnővér karjába vette a kis Jézust, és énekszó mellett bevonultunk a betegszobába.
Minden beteg megsimogatta a kis Jézust! A szoba, a szívek ragyogtak az örömtől! A betegszobából az ebédlőbe vonultunk, szintén énekelve. Itt bensőséges, hangulatos ünnepség volt.
Versek, köszöntő szavak hangzottak el. Ft. Atya is szólt hozzánk kedvesen, hálásan. Majd
a minden jóval megterített asztalhoz ültünk, narancs, banán stb. Nem tudunk elég hálásak
lenni Isteni Megváltónknak a sok testi-lelki jóért. Gazdagok nyomorba juthatnak, de akik
Istent szeretik, soha! Isten magára veszi emberi természetünket, ezt csak hittel foghatjuk
fel, emberi érzéssel soha! Mindezt irántunk való szeretetből! Kölcsönösen kegyelemteljes
ünnepeket kívántunk egymásnak. Este ki-ki erejéhez mérten lepihent, vagy imádkozott, TV-t
nézhetett, rádiót hallgathatott. 11 órakor volt az éjféli szentmise. Fényárban úszott a kápolna! Már külsőleg is minden az ég felé emelte lelkünket. Az éjféli misén szentáldozáshoz
járultunk. 12 órakor Szegedről, a Dómból volt TV-közvetítéssel a szentmise. Zsúfolásig telt
volt a hatalmas templom. Hála Istennek, jó volt látni a fehér karinges kispapokat, évről-évre, most már nagyobb számban. A püspök atya a Jézussal való találkozásról beszélt. Embertársainkban, szegényekben, főleg a másokért való szolgálatban ismerhetjük fel őket, és
találkozhatunk Vele!”
1992. december 24. „Szentkarácsony estéje. A kedves nővérek a szentestére felvették
a fekete ruhához a megújított apáca fejkötőt és fátyolt. Igazgatónő felolvasta a karácsonyi üdvözleteket. Óriási a drágaság, mégis a legfinomabb és praktikus dolgokat kapjuk.
Sampon, Nivea krém, finom szappan, banán, narancs. A közösség egy szép könyvet kapott,
„Katolikus templomok Magyarországon”. Groningenből is kaptunk üdvözletet és csoma90

Lelki gondozás az intézményben

got. Jövőre Máriazellbe terveznek zarándokutat. Pálmai Péter228 atyát oda helyezték magyar gyóntatónak.”
1992. december 25. „A szentmisék után Vencel atyának és a  vezetőségnek kívántak
kegyelmes szép karácsonyt ének mellett, Vencel atya nagyon szereti az éneket, és erősen
buzdít is erre, »aki szépen énekel, kétszer imádkozik«”.229
„Szent János-napján, december 27-én az ebédlőben 7 decis üvegekben elkészítve szobánként elosztva, az atya megszentelte az intézményben készített bort. Ezután Polgár Katalin Jácinta nővér megkezdte a »Kánai menyegző« c éneket, és mindannyian bekapcsolódva
folytatták. Egy idő után a  borkészítést abbahagyták, de a  borszentelés szokása megmaradt.”230

A betlehemben baloldalt Bognár Valéria Gertrud
nővér

Karácsony a betegágynál – Nagy Anna Nanica
balról, a betegágyban Bazsó Mária Xavéra

Pásztorjáték a kedvesnővérek szervezésében

Pásztorjáték kedvesnővérekkel

Pálmai Péter Godolfréd (Szeged, 1925.–Pannonhalma, 2013.) OSB (bencés szerzetes) 1992–1994 között Máriacellben magyar lelkész.
229 Krónika a szövegközben jelölt időpontokban.
230 Szatmári Károlyné közlése. 2018.
228

91

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Kedvesnővérek a karácsonyi ünnepségen (Kiemelés a fényképalbumból, melyet a kedvesnővérek állítottak össze.)

92

Lelki gondozás az intézményben

Élő betlehem

Élő betlehem

A barátok temploma hittanosairól és a ministráns gyerekekről készült csoportkép, akik pásztorjátékot mutattak
be az otthon lakóinak

Minden évben élő betlehemet állítottak. A város óvodásai és az általános iskola diákjai kaptak meghívást.

Érkeznek a látogatók

93

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Iskolások kórusa a nagy betegszobában

A pásztorjáték közönsége az élő betlehem előtt

94

Lelki gondozás az intézményben

Karácsony az ebédlőben

Koccintás Újév napján az igazgatói irodában

95

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Lelkigyakorlatok
A lelkigyakorlat gondosan megtervezett, gyakorlati következményekkel járó elmélkedési rendszer a katolikus hit alapigazságairól. A lelkigyakorlat lehetőséget ad a visszatekintésre, a hitbéli megerősödésre. Segíti a lelki életben való előrehaladást, az Istennel való
kapcsolat elmélyülését.
Az otthonban a kezdetektől fogva tartottak lelkigyakorlatokat. Az adventi és a nagyböjti időszakban, majd október elején az éves lelkigyakorlatot a Rózsafüzér Királynője
emlékezetére tartották. A  lelkigyakorlat vezetésére minden alkalommal vidéki, elsősorban jezsuita atyákat kértek fel, ennek történelmi hagyománya van. Hiszen a jezsuiták
legfőbb tevékenysége a hittérítés volt. Jászberényben szép emléket állítottak az 1732‑ben
a jezsuiták által tartott misszió, lelkigyakorlat emlékére. A költségeket az adományokból
fedezték.
A Krónikában megörökítették, hogy mikor és kik vezették a lelkigyakorlatokat:
„1976. október 5. Évi lelkigyakorlat. Dr. Bálint József231 jezsuita atya tartja. Az egész
házban csend, a dolgozók is hallgatnak, s minden munkát elvégeznek a nővérek helyett.
Megható az összefogás és együttérzés. A szentbeszédek mélyen a lelkünkbe vésődnek.
1977. október 3. Dr. Takács Nándor232 lelkigyakorlatot adó atya megérkezett.
1981. október 9. Az  évi lelkigyakorlatot dr. Rajz Mihály233 mátyásföldi plébános úr
tartotta.
1985. szeptember 30. Három napos lelkigyakorlat, Kovács Győző234 jászberényi káplán
tartotta.
1986. október 6. Lelkigyakorlat kezdete, Pálmai Péter Godolfréd bencés atya tartotta.
Főtisztelendő atya a kapott ajándékot felajánlotta a felszerelendő lift költségeire.
1987. október 5. Kezdődött az évi lelkigyakorlat. Fricsy Ádám235 jezsuita atya tartotta.
1989. október 9. Az évi lelkigyakorlatot dr. Váradi Béla236 ferences atya tartja.
1990. október 9. Éves lelkigyakorlat. Mészáros József237 domonkos rendi atya adta.
1972-ben lépett a rendbe,1981-ben tett fogadalmat, közben plébánián dolgozott. Kispap
korában járt Jászberényben, s akkor kérte a nővérek imáit. Minden évben más-más szerzetes ontja felénk lelki kincseit. Ők a mi jótevőink.”
A rendi élethez kapcsolódó megemlékezések, ünnepek
Az egy-egy rendhez tartozó kedvesnővérek igyekeztek külön kis csoportokban a rendi
életüket élni. Megemlékeztek a rendjük alapításáról, a rendalapítókról, különösen a kerek
évfordulókról.
A jezsuiták Szent Ignác-napkor szentmisén emlékeztek, majd elutaztak a  rendtagokhoz Budapestre. A  Szent Erzsébet Kongregációs nővérek Szent Erzsébetre emlékeztek

Dr. Bálint József (Cegléd, 1916. – Bp., 2009.) SJ (jezsuita) szerzetes.
Dr. Takács Nándor Jusztin (Rábacsanak, 1927. –Székesfehérvár, 2016.) karmelita szerzetes, székesfehérvári
püspök.
233 Dr. Rajz Mihály (Vác, 1911. – Bp., 1986.) 1962–1986 között Mátyásföld plébánosa.
234 Kovács Győző (Várasszó, 1956.–) 1984 – 1989 között a jászberényi főtemplom káplánja.
235 Fricsy Ádám (Kakasd, 1914. –Pécs, 1998.) SJ (jezsuita) szerzetes, Pécs környéki jezsuita elöljáró.
236 P. Váradi Béla (1910–1999) OFM (ferences) szerzetes, tartományfőnök Esztergomban.
237 Mészáros József Domonkos OP (domonkos) szerzetes, 1997 óta Kárpátalján él.
231
232

96

Lelki gondozás az intézményben

1977. november 19-én. „A szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a keresztes nővérek fő
ünnepe, akik 14 személlyel vannak képviselve az otthonban.”238
A Gyertyaszentelő Boldogasszony a Kalocsai Iskolanővérek Társulatának nagy ünnepe.
1985. november 17-én feljegyezték, hogy „Ma volt Rómában a Szegény Iskolanővérek
alapító anyjának boldoggá avatása. Jézusról nevezett Mária Terézia »született Gerhardinger Karolina239« érdemeit méltatta a Vatikáni Rádió is. Itt gondozott leányai hála-misében
köszönték meg mindazt, amit a nagyon kiterjedt kongregáció kapott az Úristenen keresztül
a jó anya révén át.”240
1985. november 25-én az orsolyiták alapításának 450. évfordulóját ünnepelték.
1992. október 3-án a Szalvátor Nővérek alapító anyjuk boldoggá avatásának az évfordulóját ünnepelték.

A fogadalomtétel kerek évfordulói
A kedvesnővérek a  fogadalomtétel kerek évfordulóit minden év augusztus 15-én,
Nagyboldogasszony-napján ünnepelték. Ekkor került sor a fogadalom megerősítésére és
megújítására is.
A Krónikában mindig lejegyezték az eseményt:
„1975. augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe, egyben 10 jubiláns nővérünket ünnepeltük családias bensőséggel. (Két 65, két 60 éves, és hat 50 éves fogadalmas).
1978. augusztus 15. Nagyboldogasszony ünnepe. Otthonunkban főleg a jubilánsok ünnepelnek, 11-en voltak 75, 70, 60, 50 éves fogadalmasok. Mindig felemelő ha a gyertyákkal
az oltárhoz járuló Jézus jegyesei megújítják hűségüket.
1992. augusztus 15. Nagyboldogasszony napja. (…) A 10 órai ünnepélyes nagymisén
volt a szerzetesi fogadalom megújítása jubilánsainknak. Hatan voltak, de egyet, Baumann
Mária Felicia ferences nővért behívták rendjébe ünnepelni.
1. Józsa Ilona Ildefonza angolkisasszony 75
2. Weiß Anna Alojzia Vincés irgalmas nővér 70
3. Czibik Júlia Margit Vincés irgalmas nővér 60
4. Ambrus Magdolna Beáta szegedi iskolanővér 60
5. Majtényi Etelka Adolfina szegedi iskolanővér 50
6. Baumann Mária Magdolna Felicia ferences nővér 50 éves
A 100. évében járó Ildefonza nővért tolókocsival felhozták a szentmisére. Szentáldozás
előtt égő gyertyával a kezükben elmondták a fogadalmi szöveget, mindegyik saját rendje
szerint. Leghangosabban és legérthetőbben a 100 éves Ildefonza nővér mondta. Azután mi
is közösen megújítottuk szerzetesi fogadalmunkat és odaadásunkat az Úrnak! Ezután adta
Ft. Atya az Úr Jézust a szentáldozásban. Szentmise után lelkesen elzengtük a Te Deumot
és a Pápai Hymnuszt! Majd bevonultunk a társalgóba, és folytatódott az ünneplés! A lourdes-i Szűzanya szobra volt felállítva két váza fehér szegfű között. Köréje ültek a jubilánsok.
Először elénekeltük a »Megkötöm magamat« című éneket. Majd Ildefonza nővér saját szerzeményű versével köszöntötte a jubilánsokat. Utána a vezetőnővér igen szép összeállítású
Krónika. 1977. 11. 19.
Gerhardinger Mária Terézia, született Karolina Gerhardinger (Regensburg, 1797. – München, 1879.) a Mias�szonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Tanítórend alapítója. II. János Pál pápa 1985. november 17-én
boldoggá avatta.
240 Krónika. 1985. 11. 27.
238
239

97

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

beszédet intézett a jubilánsokhoz. Végül Szalome241 szalvátor nővér Sík Sándor: »Ketten
a Mesterrel« c. versét mondta el. Majd elénekeltük a Szűzanya hálaadó énekét a „Magnificatot”. Legvégén lemezről felhangzott az Ave Maria.
Leandra annunciáta nővér minden jubilánsnak külön szépen díszített kis tortát készített.
Hálát adtunk mindannyian az Úrnak, hogy megtartott bennünket szent kegyelmében és
szeretetében, és erőt adott a keresztek elviseléséhez!”
1996. augusztus 15-én Erki Mária Michaela 65, Pfeffer Anna Gernoza, Matkovics Margit Ágnes 60 éves jubileumát tartották.

Fogadalomtétel évfordulója az otthon kápolnájában

Névnapi és születésnapi ünneplések
A kedvesnővérek névnapját is megünnepelték, méghozzá összevontan. 1950–1981 között szeptember 12-én, Mária neve napján ünnepelték, majd azután már október 2-án, az
idősek napjához kapcsolódva, de 1986-ban ismét visszatértek a szeptember 12-i ünneplésre. A közös névnapokon általában óvodások köszöntötték a nővéreket. Pl. 1986. szeptember 12-én „állami részről” is üdvözölték az ünnepelteket.242
A magasabb kort megért kedvesnővéreket, egy-egy kerek évforduló, a 90. vagy a 100.
születésnap alkalmából külön is köszöntötték.
Az igazgatónő, a vezetőnővér, a lelkiatyák névnapjáról külön is megemlékeztek.
Lévai Klára Salome (1918–2002) SDS (Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek).
Krónika. 1986. 09. 12.

241
242

98

Lelki gondozás az intézményben

„1975. január 14. Ambrus atyát névünnepélyén a nővérek színes, hangulatos műsorral
köszöntötték. A két kis színdarabot két nővér (Hirschfeld Ibolya és Bodnár Valéria) írta.
A kivitelezés súrolta a művészi előadás határát.”243
1978. július 23-án kedves bejegyzést olvashatunk Magyarka Borbála Kinga egyházi
megbízott kedvesnővér névnapjáról:
„Az ebédlőben megemlékeztünk a vezetőnővér névnapjáról. Bensőséges köszöntő szavak, vers, ének fejezte ki szeretetünket. Kinga nővér meghatottan köszönte meg a sok imát
és jókívánságot, de főleg az érte mondott szentmisét. Mindenkit meglepett a nagy névnapi
ajándék. A  Rosa Mystica körüli virágállvány ízlésesen, vasból készített, Szatmári Antal
műszerészünk remekműve. Az ünnepi ebéd után folytatódott a gratuláció a szobában, ahol
a szép kézimunkák, virág, ének mindenkinek örömet szerzett.(…)”244
1984-től az egyesített szociális intézményi igazgató, Szalóki Miklós neve napját is december 6-án, Mikuláskor ünnepelték. 1987-ben jegyezték le: „December 6. vasárnap, Szt.
Miklós. A szentmise igazgató úrért volt. Délben köszöntöttük egy kis műsorral, és ajándékot nyújtottunk át. Ő megkínált bennünket saját termésű borával.”245
Magyarka Borbála Kinga egyházi megbízott vezető – az ügyszeretet apostola – az
1988. év Miklós-napját Pécsett töltötte, de levélben ő is köszöntötte az igazgatót: „Csendes
magányomból kopogtatok névnapi köszöntővel. Szent Miklós ünnepe, a »karácsony« szeretet-nyitánya. Az ember-szeretet földi megnyilvánulásai: ajándékozás, jutalom a jóságért
stb. rejtett jócselekedetek, »ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb kezed« Mikulás palástjába.
(…) Mindez életprogram is lehet, főleg annak, aki Szt. Miklós nevét kapta a szentkeresztség
pecsétjével, világító gyertyájával keresztanyja kezében. Ha ez az életet jelképező gyertya
időközönként leég, van egy örök fény, mely karácsonykor nyit ki, s ragyog fel a »Megváltó
Jézus Isten-Emberi« személyében.
Kívánom és imáimban kérem, hogy ez a fény vezesse és irányítsa életét. (…) 1988. Szent
Miklós – Karácsony.” Kinga nővér.
„1990. szeptember 3. Erősné Bóta Mónika nővérünk 100. évébe lépett. Rendi elöljárója
és 6 nővére ünnepséget rendeztek számára a társalgóban. Budapestről jöttek. Egy csodálatosan szövődött élet Isten gondolatában: az ideális keresztény házasélet a Szűzanya oltalma alatt; majd a fájdalmas Anya élete, eltemette férjét, gyermekeit, mindenből kifosztottan
Isten a Szervita rendbe hívja. (…) Buzgó fogadalmas élet, termékeny öregkor, teli apostoli tűzzel. A rózsafüzér apostola, minden erejét, maradék pénzét, rózsafüzér készítésére,
anyagbeszerzésre fordította. Jászberény kis elsőáldozói kezébe 400−500 db. rózsafüzért
adott, innét az otthonból, kis tartókba, ízlésesen elkészítve. Reméljük, hogy a Fájdalmas
anya a rózsafüzérek láncán vezeti be az örök hazába.”246 Erős Ferencné Bóta Mónika szervita nővér 100. születésnapi ünnepségéről a Jászkürt is tudósított.247
Szatmári Antalné Kocza Veronika névnapját január 13-án ünnepelték. 1992-ben a Krónika rögzítette az ünneplést: „Szent Veronika szűz emléknapja. Igazgatónőnk neve napja.
A reggeli szentmisét az ő szándékára mutatja be a Ft. Atya. Férjével együtt részt vettek
a szentmisén, és szentáldozáshoz járultak. A férjének pedig születésnapja volt. Beszédében
a Ft. Atya szépen méltatta munkásságukat. Valóban a »Béke szigetén« vagyunk. Lelkileg,
testileg el vagyunk látva mindennel. Mise után elénekeltük a  Te Deumot. Reggeli előtt
Krónika. 1975. 01. 01.
Jelentés. 1978. 07. 23.
245 Krónika. 1987. 12. 06.
246 Krónika. 1991. 09. 03.
247 Jászkürt. 1991.01.12. 4. o.
243
244

99

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

az ebédlőben köszöntöttük Igazgatónőnket szavalattal, énekekkel. A  Vezetőnővér kedves
szavakkal köszönte meg a gondoskodását, jóságát, megértő szeretetét. Számtalan gondja
mellett mindig mosolyog. Koczon Mária Leandra annunciáta rendi nővér gyönyörű tortát
készített, rózsákkal díszítve. S mellé bámulatos szép csokrot, többféle virággal egy kerámia
vázában. Kedvesen megköszönte a gratulációt. Ünnepi ebéd, aprólékleves, töltött csirke
rizottóval, uborka, gesztenyepüré, feketekávé.”248
Megemlékeztek az igazgatónő férjének, az otthon mindenesének a névnapjáról is:
1992. június 13. Az igazgatónőnk férjét köszöntöttük Antal-napján. Szent Antal napján
ismét bevezették a ferencesek régi szokását, hogy megvendégelik a szegényeket, és elvégzik
a gyermekek megáldását. Az otthonunkban főzték a gulyáslevest, és sütötték a pogácsát.”249
Csörgi atya 75. születésnapját 1988. október 10-én a Krónika szerint „csendben” ünnepelték meg.
„1982. október 20. Ft. Szörényi Gábor atya 70. születése napján szentmisénket, egész
napi jó cselekedeteinket ajánlottuk fel hálából áldozatos munkájáért. Amit a szerzetesekért tett.
1987. szeptember 16. Virányi Ottó atya 60. születésnapja, imával és üdvözlő lappal
gratuláltunk.
1999. április 23. Nagy Béla atyánk neve napját ünnepeltük.
2001. április 24. Ft.(Papik György) atyának neve napja van. Kedves kis ünnepséggel
köszöntöttük. Ő pedig május 1-jén reggel a szentmisén minden nővér és civil testvérünket
egy-egy szál gyöngyvirággal ajándékozott meg, amit saját maga szedett a kertben. Szép és
nemes gesztus volt ez tőle. Ilyet se láttak még ezek az évszázados öreg falak. Köszönjük,
főtisztelendő atya.”250

A kulturális rendezvények
A kulturális programok rendezéséhez a  tárgyi feltételeket igyekeztek biztosítani: az
emeleten és a földszinten egy-egy társalgó, valamint az ebédlő állt rendelkezésre. Legtöbbször az ebédlőben – a nagyobb befogadó képessége miatt – tartották a nagyobb ünnepségeket, előadásokat, találkozókat.
A közös helyiségek mindegyikében rádió, majd később televízió, videolejátszó, felvevő
állt a lakók rendelkezésére. A diavetítő, majd filmvetítő is segítette az előadások technikai
lebonyolítását. A lakószobákban Szokol-rádió volt, de központi hangszórót is felszereltek.
Az otthon felújított quadruma is lehetőséget teremtett különböző rendezvények, hangverseny, könyvbemutató stb. szervezéséhez.
„A szerzetesnővérek a jeles alkalmakkor szerepléseket, kis műsorokat »vittek« mintegy
lelki táplálékként a világi otthon lakói felé. Többször kisebb ajándékokkal is kedveskedtek. Viszont is hozzájárultak a lakók kölcsönösségéhez, hiszen pl. a Hatvani úti otthonból
rendszeresen, naponta jártak át a lakók különféle munkálatokban segédkezni, személyes
kapcsolatokat tartani.”251

Krónika. 1992. 01. 13.
Krónika. 1992. 06. 13.
250 Krónika. 1992–2001 közötti időszakban a szövegközben jelzett időpontokban.
251 Szalóki Miklós közlése. 2018.
248
249

100

A kulturális rendezvények

A farsang
Kedves színfolt volt a farsangi műsor lezajlása. Vidám műsorokat szerveztek a kedvesnővérek bevonásával, akik közül többen írták és gyűjtötték a vidám verseket, színdarabokat, vicceket, melyeket színre vittek, és szórakoztatták egymást és önmagukat. Ki gondolta
volna, hogy még csasztuskát is írnak a kedvesnővérek! Daloltak, táncoltak, vagy vigadtak.
A farsangi jó hangulatról tanúskodnak az 1982-ben jegyzett versikék is.
Birkapaprikáshoz
Mert oly szelíd a birka
A jászok szent állata
Kell hozzá a paprika.
Hogy mennyi? Csak jász tudja!
Most és egykor ez vala
a legjászabb lakoma –
Háziasszony, hozd nosza!
(Veöres Jolán)
Birkapörkölt köszöntő
Egységes a felfogása a jász népnek!
Azt valljuk, a birkapörkölt a legjobb étek.
Ha birka van, kell a marha a fenének.
Szeretjük azt a havas télen, vagy ha nyár van,
Jó zaftosan, jó csípősen, paprikásan,
benne még csak szálka sincs, mint a csukában.
Bölcs könyvekben a birkáról meg van írva,
Mily türelmes, de az embernek még sem birka.
Így a gyomrunk az éhséget már nem bírja.
Birkapörkölt mosolyog ránk itt a tálon,
oly felséges, akárcsak a tündérálom,
minden pici porcikáját egészségünkre kívánom.

(Ölbey Irén)
A csasztuska itt is „táptalajra talált”.
Farsangot a dolgozók, a gyermekeik, a kedvesnővérek bevonásával, vidám műsorral
ünnepelték, színdarabokat, énekszámokat, verseket adtak elő nagy derültség közepette.
Néhány év programjából:
„1975. február 10-én van a farsang utolsó napja, egyórás változatos farsangi műsorral
szórakoztatta az otthon lakóit a színtársulat.
1984. január 22. Farsangi műsort a Szigligeti színház 3 férfi tagja adott.
1985. február 2. A  budapesti piarista gimnázium diákjai látogattak meg bennünket.
Erdélyi magyarok között szokásos kántálást mutatták be.
1994. február 14. Este KI MIT TUD? volt.
1994. február 15. A gazdaasszonyok iskolájának növendékei nagy sikerű előadásával
örvendeztettek meg bennünket.”
1998. Farsang utolsó napján Ki Mit Tud? alapon kedves kis ünnepet tartottak. „A hittanos gyerekek is segítettek. Utána ott maradtunk az ebédlőben, énekeltünk, daloltunk,
101

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

az igazgatónő is velünk volt! Jó volt a hangulat, jól éreztük magunkat. Másnap, hamvazószerdán elcsendesedett az otthon, készülünk a szent időre.

Farsangi műsor 2000-ben – fehér köpenyben Verseghy Lászlóné és a szereplő Nagy Katalin ápolónő

Magyarka Borbála Kinga nővér konferál

102

Jó hangulatban a kedvesnővér

A kulturális rendezvények

Jó hangulatban a „színpadon” – balra Kasnya Lászlóné szakács, Buczkó Ilona kedvesnővér, középen Kovács
Józsefné konyhalány, jobbra Boldizsár Ilona Leona kedvesnővér

A közreműködő, hálás publikum

103

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1999. február 16-án, kedden kedves kis ünnepséggel leptek meg bennünket, öregeket
a dolgozók és a betegjeink. Lakodalmas menet volt. A hangulat jó volt, daloltunk, táncoltunk, farsangoltunk.”252
1981-ben egy újságcikk tudósít a farsangi ünnepi hangversenyről: „(...) Az Erősáramú
Szakközépiskola vöröskeresztes szervezete patronálja az otthon száznyolcvanöt lakóját.
A  több részből álló program keretében az iskola tanulói kulturális műsorokkal kedveskedtek az idős embereknek, bemutatták például hangszeres és énektu-dásukat. Az  eltérő
igények ellenére is mindenki talált megtapsolni valót a műsorban.”253

Egyéb évfordulós megemlékezések
Az otthon alapításának 25 éves évfordulójáról 1975. november 7-én emlékeztek meg.
„Az otthonvezető meleg hangú beszédében emlékezett meg, és üdvözölte a még élő négy
alapító tagot. Ugyanakkor vendégünk volt Nagy Anna egyházi szociális gondozónő, az
otthon előző vezetőnővére.”254 Jubileumi díszes fényképalbumot állítottak össze.

A 25 éves évfordulóra készített fotóalbum kezdő oldalának rajza

Az otthon alapításának 50. évfordulója alkalmából Virányi Ottó megírta A Római Katolikus Szeretetszolgálat 50 éve c. könyvét. A piarista atya életművének összefoglalója ez
Krónika. 1975–1999 között a szövegközben jelölt időpontokban.
Szolnok Megyei Néplap. 1981. 03. 03. 52. sz.
254 Krónika. 1975. 11. 07.
252
253

104

A kulturális rendezvények

a könyv. Ennek alapgondolata: „Szegények mindig lesznek köztetek, vagyis olyan emberek, akiknek valamiből kevesebb jutott, mint a többieknek. … Az emberekkel való törődés
és a megsegítésükre irányuló törekvés nem választható el a kereszténységtől.” Az utószó
ezzel zárul: „Legyetek áldottak, a  jövő reménységei, akik a  mindenkori öregekről való
gondoskodásra készültök.” 255

A Római Katolikus Szeretetszolgálat ötven éve, könyvborító

A jászberényi otthonban az alapítás 50 éves jubileumát 2000. október 1-jén ünnepelték, és ezzel egy időben az otthon felújított, beépített tetőterét adták át. … Az új részleget
Hován Ágoston gyöngyösi ferences házfőnök atya szentelte fel. Ezen a napon az elmúlt 50
év alatt a szeretetotthonban elhunyt szerzetesnővérek lelki üdvéért szentmisét mutatott be
Újlaki Hangok. Az újlaki Katolikus Egyházközség Lapja. 2001. február.

255

105

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

az otthon kápolnájában dr. Katona István egri segédpüspök. Utána közös ebéden vettek
részt az otthon ebédlőjében.256 Az  ünnepségsorozat folytatódott: „A jubileumi év alkalmából 2000. november 24-én, 16 órakor szentmisét mutattak be az otthon kápolnájában,
17 órakor ünnepi munkaértekezletet tartottak az otthon ebédlőjében, majd 17.30-kor közös
vacsora volt a nagyebédlőben.”257

Az Új Néplap Grátis mellékletében a „Jászberényi Nyár 2003” reklámozása

Krónika. 2000. 10. 01.
Krónika. 2000. 11. 24.

256
257

106

A kulturális rendezvények

Egyéb rendezvények az otthon quadrumában
Több színvonalas hangverseny, könyvbemutató színhelye volt az otthon quadruma
(belső udvara). A jászberényi KÉSZ, a Déryné Művelődési Központ is szervezett programot a hangulatos környezetben.
A Jászberényi Nyár 2003. évi rendezvénysorozat részeként Kóródi Anikó operaestjét is
a quadrumban tartották meg.
2004. május 22-én a Szent Mártonról elnevezett kórus gregorián hangversenyét tartotta
a helyi KÉSZ csoport szervezésében. Az egykori pannonhalmi bencés diákokból alakult,
Budapesten működő kórust dr. Áment Lukács vezényelte.258
Sáros András: A jászberényi ferences templom története c. könyv bemutatásának helye
is a kolostor quadrumában volt.

Sáros András könyvét egykori kollégája, Máté György szobrászművész mutatta be 2004-ben.

Egyéb kulturális rendezvények az otthonban
Kiemelés a Krónika 1975–1999 közötti időszakából, melyek a programok sokszínűségét idézik. Kitűnik, hogyan tartják a kapcsolatot az otthonban élők az egyházi és a világi
társadalommal, mennyire nyitottak a társadalmi változásokra:
„1976. január 6. A szeretetszolgálat gitáros hangversennyel ajándékozta meg a lakókat, szívesen kapcsolódtak be a nővérek.
1976. március 22. Ismeretterjesztő filmvetítés az öregkorról.
1976. április 11. Vetítés. Jézus szenvedését éltük át az ebédlőben és a betegszobában.
1976. május 1. A szolidaritástól érkezett egy ferences atya, aki a lourdes-i élményeit
mondta el vetítéssel összekötve.
Jászkürt. 2004. 05. 29.

258

107

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1976. október 22. Öregek napja. Még soha nem ünnepelt pompával volt megtartva zenészek, népi táncosok közreműködésével. Jász Zenekar játszott. A tisztifőorvosnő mondott
kedves beszédet.
1977. október 27. Öregek napja. Kis óvodások adtak műsort. Délután iskolások és
a népi táncosok adtak műsort.
1985. április 25. Ma vendégük volt a szegedi iskolanővéreknek. A generális anya Rómából asszisztensnőjével, a magyar tartományi főnöknő helyettesével,(aki egyben a debreceni főnöknő is) érkezett az otthonba.. Részt vettek a reggeli szentmisén, utána reggeliztek,
a társalgóban beszélgettek, s még délelőtt kocsival elutaztak Budapestre.
1983. július 10. Tizenkét nővér megtekintette a moziban a Jézus Krisztus szupersztár
c. filmet.”
1984. március 8. Nőnapi megemlékezés. „Az ebédlőben új terítő, szép csészék.”
Az Erősáramú Szakközépiskola diákjai adtak műsort. A csokrot a legidősebb, Ozana nővérnek nyújtották át, aki 97 éves.
„1984. szeptember 13. Kis Csongor259 atya látogatása, kultúrcsoportjával. Végül az
1938-as Eucharisztikus kongresszusról tartott előadást, vetítéssel egybekötve. Élmény volt
átélni, azt, amit fiatal lelkesedéssel átéltünk, a legtöbben személyesen.
1986. január 17. Hét piarista fiú érkezett, velük jött két kislány is. Műsort adtak. Takács
Ervin vezetésével Csík-földi betlehemes játékot adtak elő furulyaszó kíséretében.
1986. február 15. Budapestről a Szent Gellért-templom ifjúsági énekkara adott nagyböjti műsort. Minden évben eljönnek, és mi egy csekély ajándékkal várjuk őket.”
1987. június 27. Cséfalvy Endre budapesti ny. tanár bemutatott egy filmet, előadásával
megemlékezett Czesztochowa 600 éves évforduló eseményeiről.
1987. július 8. A szociális intézmények Ki Mit Tud? versenye.
1987. október 22. A főtemplom káplánja, Kovács Győző, a Lukács evangéliuma c. filmet vetítette.
1988. Csörgi atya és Csonka Mária ismerőse 100 db Farkasfalvi kiadású nagy zsolozsmáskönyvet küldött a kedvesnővérek számára.
1988. május 30. A filmesek interjút készítenek a kedvesnővérekkel az otthon eddigi életéről.
Július 12. A filmesek nagy apparáttal megérkeztek, életünk különböző mozzanatait vették fel, így a fogadalomújítás szertartását, a betegek melletti imákat, amint csoportosan körülállják. Zsolozsmából a vecsernye imádkozását, néhány jellegzetes arcot és egyéniséget
szólaltattak meg, a temetőt fényképezték.
1988. november 9. A  Mervay házaspár Budapestről érkezett. Szent Erzsébetről és
Batthyány Strattmann Lászlóról tartottak előadást.
1989. június 1. Mától egy kis lazítást vezetett be Kinga nővér. Regőczi István260: Isten
vándora c. könyvét olvassuk.
1989. június 17. Óriási változásokat hozott a reform.
1989. augusztus A Porciunkula búcsú. A tér megtelt autóbuszokkal, buzgó búcsúsokkal.
A nővérek is részt vettek. A körmenetet a »járókás és a kocsizó« betegek az ajtóból nézték.
1989. augusztus 20. Szent István ünnepe. A napirendet úgy alakítottuk, hogy a TV-ben
nézhessük, »hogyan ünnepel az ország«. Lélekben kísértük a körmenetet.
Dr. Kiss Lehel (László) Csongor (Jászberény, 1923.–Bp., 2008.) OFM (ferences) szerzetes, a feloszlatás után
munkáspap. Nappal kesztyűket készített, este hittant, latint, németet tanított, vasárnap plébániákon kisegített.
1990-től a Ferences Világi Rend rendtartomány szervezője, felelőse.
260 Regőczi István (Látrány, 1915.– Bp., 2013.) római katolikus lelkész.
259

108

A kulturális rendezvények

1989. december 20. A Romániában zajló forradalom mindannyiunkat izgalommal töltötte el, a TV-ben sokat néztük. Imádkozunk értük.
1989. december 23. Hazánk hatalmas segélyszállítmányokat indított a román nép megsegítésére. Sok a halott, sok a sebesült.” A szállítmányt Szatmári Antal és Szőke József
kísérte.
1989. december 25. Rendkívüli adásban közölte a TV, hogy a román diktátort és feleségét kivégezték.
1992. Nemrégiben itt járt két belga nővér Puskely Mária261 szegedi iskolanővérrel.
1992. június 6. Ma könyvhét van. Ft. Kovács Vencel atyának is elkészült a 2. könyve
»Odamegyek az Isten oltárához«, a papi hivatásokról. Az első könyve, a »Színes ablak«
160, a mostani 200 Ft-ba kerül. Igen megdrágult a nyomda is. Aranymiséjére készült. Szép
ajándék a fiúknak ballagásra.
1992. június 18. Ma igazi apácaruhás vendégünk volt. Konstantina ferences szegény
gondozónővér. Igazgatónőnk kedves, mert a rendi elöljárókat mindig meghívja ebédre.
1992. augusztus 23. A ferences templomban tartott mise fényét emelte, hogy a Vasas
énekkar énekelt művészi latin énekeket: a  Kyrie, Glória, Sanctus, Agnus Dei gyönyörű
dallamait.
1992. november 12. Élménybeszámolót tartottak a  belgiumi útról. (Pethő Margit
Skolasztika kedvesnővér és Szatmári Antalné igazgató) Sokfelé jártak, különböző intézményekben. Szeretné az igazgatónő és a vezetőnővér is, ha nem is állandóan, de legalább
ünnepi alkalmakkor fátylat viselnénk. Vegyes érzelmekkel fogadták az ajánlatot.”262
1999. július 12. és 19. között nagyszabású rendezvénysorozat keretében Generációk
találkozása címmel szerveztek programokat. A fiatalok előadással kedveskedtek az időseknek.
1999. október 1. Az idősek napja alkalmából az önkormányzat szociális és vallásügyi
bizottsága, a Szent Kamill Szeretetszolgálat közös szervezésében az idősek nemzetközi éve

A résztvevő fiatalok csoportképe a Generációk találkozóján 1999-ben
Puskely Mária (Budapest, 1933.–) szerzetestanár, egyházi író.
Krónika a szövegközben jelölt időpontokban.

261
262

109

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

alkalmából a Bercsényi úti sportcsarnokban tartott ünnepséget. Az idősek munkáiból kiállítás nyílt. Köszöntött bennünket Taczman András, a bizottság elnöke és Magyar Levente
polgármester.”
A rendezvényről fényképek és egy Jászkürt tudósítás segítségével tájékozódhatunk:

Az idősebb korosztály és a fiatalok találkozása az otthon udvarán, ahol a fiatalok előadással kedveskedtek.

Meghívó

110

A kulturális rendezvények

Meghívó

2. Szentmise az ünnepség alkalmából – középen Fazekas Béla főtisztelendő, jobbra Grácia nővér

111

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Műsor a refektóriumban

A nézőközönség a sportcsarnokban a városi idősek napján 1999-ben – balra Muhari Istvánné, a gondozóház
vezetője

112

A kulturális rendezvények

A nézőközönség – balra, a bottal Kamilla nővér, jobbra, a világos kardigánban Pethő Margit Skolasztika

A francia cserkészek alkalmi kórusa énekel.

113

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1993 júliusában tizenegy francia cserkész érkezett két hétre Jászberénybe. Az  otthon
kertjében ütötték fel a sátortáborukat.”263 A cserkészek látogatását Priscilla nővér szervezte.

Csoportkép: a francia cserkészek és a fogadóik – balról Pethő Margit Skolasztika264, mellette a cserkészeket
kísérő lelkiatya, középen Erki Mária Michaela265 tolmács, Szatmári Antalné igazgatónő, Pozsonyi Béláné ápolónő, Vass Rozália segédápoló, Kerti Mária ápolónő

Egyéb rendezvények az otthonban
Az otthonban tanácstagi beszámolókat, jelölőgyűléseket tartottak, ahol a kedvesnővérek megbízottjai rendszeresen felszólaltak, és igyekeztek gondjaik orvoslására felhívni az
előadók figyelmét.
„1975. május 14-én 6 órakor tanácstagi jelölőgyűlés volt az ebédlőben. A gyűlést dr. Kovács Lajosné tisztifőorvos asszony vezette le. A jelölt dr. Fekete Zoltán volt, akit az egybegyűltek egyhangúlag elfogadtak. Ezután a városfejlesztésről szóló beszámolót hallgatták meg.
A gondozottak nevében Tomka Gizella Janka nővér szólalt fel. Javaslattal és kéréssel élt az
otthontól a  városba vezető útszakasz (Pethes I. u. és a  híd közötti rész) kijavítására, ahol
a burkolat annyira megrongálódott, hogy eső alkalmával egész tavak vannak, és balesetveszélyes az idős gondozottak részére. Magyarka B. Kinga az orvosi ellátás javítása, a betegek szállítása, telefon felszerelése és a vendégpapok misézési engedélye ügyében szólalt fel. Ft. Ambrus Pál atya is a vendégpapok misézési lehetőségét kérte. Az otthonvezető, Fülöp Mártonné
azzal a kéréssel élt, hogy a városi TAXI Vállalattal jobb viszonyt kellene teremteni, tekintve,
hogy a kevés pénzű öreg nyugdíjasaink nem tudnak annyi borravalót adni, mint mások, viszont

Új Néplap. 1993. 07. 27. 6. o.
Pethő Margit Skolasztika VSM (Vizitációs Nővérek) 1991–2005 között egyházi megbízott vezető.
265 Erki Mária Michaela (1891–1992) SMR (Mária Reparatrix Nővérek – Örökimádó Nővérek).
263
264

114

A kulturális rendezvények

nagyon gyakran rájuk szorulunk, betegszállítás és egyéb rendelőbe menés stb. Nem szívesen
vállalják. A helyzet még nehezebb lesz, ha az SZTK rendelőintézet távolabbra kerül.”266

Gyermekek gyakori vendégek voltak az otthonban, pl. nőnapi és gyermeknapi ünnepségek alkalmából.

A Krónika nagyon sok olyan eseményt is közöl az utókorral, amely az otthon lakóinak
mindennapi életét tette változatossá:
„1975. augusztus 15. Délután Nagykátáról a  plébános úr a  káplánjával Domonkos
apáca ruhákért jött, hogy 20-án Gárdonyi: Isten rabjai c. regénye alapján egy kis jelenetet
rendezhessenek az altemplomban. A nővérek megilletődtek a nagykátai hívek buzgóságán,
és szívesen kölcsönöztek a meglévő rendi ruhájukból.”267
Hogy mi minden szerzett örömet a mindennapokban, erről érzékletesen beszél a Krónika:
„1976. május 1. A szolidaritástól érkezett egy ferences atya, aki a lourdes-i élményeit
mondta el vetítéssel összekötve.”
A kedvesnővérek áprilisban kezdték olvasni Kalkuttai Teréz életét. Tetszik nekik, lelkesednek érte. „Elmélkedési anyagul O. Müller SJ húsvéti időszakra szóló könyveit vesszük
alapul. Cél a külső és a belső csend megteremtése, amennyire lehet, és az igazi gyakorlati
testvéri szeretet itt és most azzal, ami a kezünk ügyébe esik. Ezt szolgálja az elmélkedés és
a lelki olvasmány egyaránt.”
1980. november 30. Kinga nővér Csehszlovákiából hozott képeslapokat, sőt tájékozódtak az ottani szociális otthon állapotáról is: „Lelkesedéssel szólt Bellon Gellért kalocsai egyházmegyés apát úr szentbeszédjeiről, amiket a mátraszentimrei Stella üdülőben
mondott. Csehszlovákiában, Besztercebányán meglátogatta az idős szerzetesnővéreket.

Krónika. 1975. 05. 14.
Krónika. 1975. 08. 15.

266
267

115

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Mária  Terézia királynő nyaralójában vannak elhelyezve, sokkal zsúfoltabban, mint
mi.”268
A rendtársak látogatták az otthonban élő rendtársukat. Pl. „1975. június 1-jén három
annunciáta nővér volt látogatóban a nagybeteg Béni Michaella nővérnél. Egyikük Brazíliából jött, barna bőrű és göndör fekete hajú, igen művelt.”
A kedvesnővérek is hölgyek voltak, apró földi örömöknek ők is hódoltak. Szerényen
tudósít a Krónika arról, hogy a belga és holland nővérektől OMO mosóport, toalett dolgokat, gyógyszert, méterárut, ruhacsomagot és édességet kaptak. „A szegedi iskolanővérektől
finom külföldi szappant kaptunk valamennyien.”269
E sorok révén elénk tárul az a kivételes, felhalmozott szellemi és lelki érték, amit képviseltek az egykori szerzetesnővérek. Hitük töretlen volt a nehéz történelmi körülmények
között is. A rendjük feloszlatásának dacára ők szerzetesnővérek maradtak örökre.

Üdülések, zarándokutak, kirándulások
Az intézmény gondozottjainak évtizedeken át biztosítottak lehetőséget üdülésre, zarándokutakon és kirándulásokon történő részvételre, melyeket a mindenkori egyházi megbízott kedvesnővér tervezett és bonyolított.
Az Egyházi Szeretetszolgálat üdülői
• A Balaton-parti ábrahámhegyi üdülő a rendszerváltozás előtt a Szolnok Megyei Tanács tulajdonában volt. Ezt tavasszal és ősszel díjmentesen a  szociális otthonok
rendelkezésére bocsájtották. Egyik évben ősszel kapták meg, a másik évben tavas�szal, felváltva a Hatvani úti szociális otthon dolgozóival. A rendszerváltoztatás után
a Római Katolikus Szeretetszolgálat tulajdonába került.

Gyenesdiáson 1977 augusztusában

Krónika. 1976. 05. 01; 1980. 11. 30.
Krónika. 1975. 07. 01.

268
269

116

Gyenesdiáson: Echinger Éva, középen Kispál Margit

Üdülések, zarándokutak, kirándulások

Stella Katolikus Üdülő

• Gyenesdiáson, a szeretetszolgálat üdülőjében egy-egy turnusban 4–5 kedvesnővér
üdülhetett egy időben.
• Mátraszentimre Bagolyirtáson a  Stella Katolikus Üdülőben 5–10 főt tudtak egyszerre fogadni az otthon lakói közül.
Zarándokutak
A fő zarándok célpontok közül évente egy-egy helyet meglátogatva igyekeztek a teljes
búcsút nyerni.

Keresztúti ájtatosság Máriacellben

117

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Csoportkép Máriacellben

Jókedvű hintázás Máriacellben

Mátraverebély, drégely-csitári kegykápolna, jánoshidai premontrei templom, Fallóskút, Máriacell, Makkosmária, Kács, Máriaremete, Egerszalók stb. kegyhelyek. Legendás
zarándoklatvezető volt Kovács Kamill ferences és Simó Zoltán SJ jezsuita testvér.
118

Üdülések, zarándokutak, kirándulások

Kirándulások
Az éves nagy kirándulásokat az otthon gondozottjai számára szervezték, az ország legszebb látnivalóit keresték fel az évtizedek folyamán, de a rövidebb aktuális alkalmak is
számos kimozdulási lehetőséget kínáltak. Néhány bejegyzés a Krónikából:
„1976. szeptember 23. Közös kirándulás Mátraháza, Mátrafüred, Gyöngyös útvonalon.
„1977. szeptember 1. Szilvásváradra kirándulás busszal.
1978. június 24. Székesfehérvárra mentünk egy kis csoporttal Kispál Margit270 unokaöccsének, Kispál Györgynek271 jászberényi fiúnak pappá szentelésére. A jászberényi hívek egy nagy autóbuszt megtöltve Kamill ferences testvér irányításával vettek részt a szentelésen, koncelebrációs szentmisén, mely egyben ezüst mise is volt, két püspök vezetésével.
Este hazaérve haldokló testvérünk várt, Etelfrida272. Közösen imádkoztunk ágyánál, és fél
11 óra tájban csendesen az Úrhoz költözött.”
Július 23. Délután Kamill testvér273 vezetésével Jászalsószentgyörgyre mentünk Kispál
György ott bemutatott újmiséjére. Megtekintettük a környéket, azután fagylaltozva hazaindultunk a busszal.
1978. szeptember 5. Vácra mentünk 45-en kirándulni. A püspökségre mentünk, majd
az otthonba.
1978. október 9. Kirándulás az ÁG (állami gazdaság) szarvasmarha telepének tejüzemi
részlegébe. Az üzem autóbusza jött értünk, 28-an mentünk.

Egerszalóki kirándulás 1976-ban Domán Ferenc káplán vezetésével. Balról Buczkó Ilona, mellette Szívós
Jánosné
Kispál Julianna Margit OCD (Sarutlan Kármelita Nővérek)
Kispál György (1953–) római katolikus lelkész, Csepelen a Jézus-Neve-templom plébánosa.
272 Tóth Júlia Etel Frida (1897–1978) FMM (Ferences Mária Misszionárius Nővérek)
273 Kovács Sándor Kamill (Jászberény-Portelek, 1909. – Pannonhalma, 1994.) OFM (ferences testvér)
270
271

119

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

A kedvesnővérek fényképes albumának egy lapja 1977-ből

1983. szeptember 25. Évi kirándulás a Máriamakkos kegyhelyre.
1984. szeptember 5. Évi nagy kirándulás Mátraverebélybe. Zarándokjellegű volt.
1986. augusztus 26. Évi várva várt kirándulás Kács-ra.
120

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

1987. szeptember 3. Nagykirándulás. A Hűtőgépgyár ajándékaként nagy autóbusszal,
45 fővel Máriaremetére utaztunk.
1989. szeptember 12. Nagy évi kirándulás Gyulára. A hosszú út ellenére még a járókások is eljöttek. 45-en voltunk a kísérőkkel együtt
1990. szeptember 12. Közös kirándulás Egerszalók-kegyhelyre.
1991. szeptember 15. Mátraszentimrére és Falloskútra mentünk egy autóbusszal, gondozottak és dolgozók együtt, kirándulni.
1995. szeptember 14. Alcsútra mentünk az arborétumba. Nagyon szép volt.”
Külföldi utazások
Ennek feltételei csak a rendszerváltozás utáni időszakban teremtődtek meg.
1992 és 1993-ban a gorningeni KBO katolikus segélyszervezet meghívására Vaszlovszky Károly Attila és Ria van de Weide házaspár közreműködésével a kedvesnővérek, valamint az intézmény dolgozói egy-egy hetet töltöttek Hollandiában
A Krónika is megörökítette a külföldi utakat:
„1992.
Június 28. Rómába indult zarándoklat Jászberényből. Az igazgató asszony és férje, valamint Terike, a főszakácsnő is részt vesznek rajta. Hálát adni Rómába, azért amit elértek
az egy év alatt.
Október 12. Igazgatónőnk és Oláh Évike Ausztriába utaznak, előadásokat hallgatnak
meg az idősek gondozásáról.
November 3. Igazgatónő és a vezetőnővér repülőgéppel utaztak Belgiumba, a költségeket is a meghívók állják. Segíteni akarnak bennünket.
November 24. Két betegápolónk utazik Belgiumba továbbképzésre. A kézimunka-kiállítás anyagából vittek ki ajándékokat.
November 28-án igazgatónőnk Hágába utazott egy hétre tanulmányútra.
1993.
Szeptember 20. A  holland keresztény szervezetek meghívására szerveztek utat. Részt
vett 14 nővér, velük tartott dr. Gyulai Illés atya, egy orvos, dr. Suba György és egy ápolónő
is. Természetesen dolgozók is utaztak a csoporttal.
1995.
December 14. Elszámolás végett mentünk Losensteinbe, igazgatónő, gondnok, Szabó
Gábor és felesége.
1996.
Október 30. Losensteinbe mentünk, hoztunk egy elektromos tolókocsit.”274
A szervezett utakon, sajnos, a kedvesnővérek egészségi állapotuk és a korukból adódó
akadályok miatt kevesen tudtak részt venni.

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa
Montichiariban (Olaszország) 1947. június 13-án Pierina Gilli ápolónőnek megjelent
a Szűzanya. Rosa Mysticának, Titkosértelmű rózsának nevezte magát (ahogyan a lorettói
litániában neveztetik). Három tőrt (a hívatásukat elhagyó, a halálos bűnben élő és a Jú Krónika a szövegben megjelölt időpontok szerint.

274

121

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

dás árulását követő papokért), majd ezek helyén három
rózsát (piros, fehér és arany, azaz ima, engesztelés és
a vezeklés) viselt a mellén.
Kérte, hogy július 13-a Rosa Mystica ünnepe legyen.
Kérte továbbá, hogy a  jelenések tiszteletére minden hó
13-a legyen Mária-nap. Ezeken a napokon zárva lesznek
a pokol kapui. „Éld a szeretetet!”, köszöntötte Pierinát.
A Szent Szűz elmondta, hogy mint „Titkosértelmű rózsát – Rosa Mysticát” tiszteljék, és különös oltalmat ígért
a papoknak, a szerzeteseknek.
A Szűzanya jelenései ‒ esetenként több éves megszakításokkal ‒ 1947-től 1989-ig, a látnok haláláig tartottak, mintegy 35 alkalommal. A Pierina Gilli asszony
által kapott üzenetek megszívlelése napjainkban aktuálisabb, mint valaha! A  továbbiakban áttekintést olvasPierina Gilli
hatnak e világszerte ismert magánkinyilatkoztatásról!
A Zarándok Madonna befogadása és körbehordozása
a Szent Szűz szavai szerint sok kegyelem forrása. (Egyes források szerint a hajlékra is védelmet jelent, amely befogadja őt.) „Ahová csak elviszik a Zarándok Madonnát, oda én magam
érkezem valóban, angyalok egész serege kísér, akik magasztalják az Urat. (...) Oda magammal
viszem az Úr kegyelmét és anyai szívem szeretetét. Kívánatos, hogy még több otthon adjon
néhány napra szállást Magyarországon is a Mária-szobornak, és imádkozzanak előtte.”
Az Isten csodálatos gyógyulásokkal, forrás fakasztásával (Fontenelle) és feltűnő megtérésekkel igazolta Pierinát.
Megjegyezzük, hogy igen sok püspök és pap elfogadta a Rosa Maria Mystica üzenetét.
Azt is elmondjuk, hogy a Zarándok Madonna szobra a világ számos templomának főoltárán
kapott helyet. XXIII. János pápa 1962. május elején, VI. Pál pápa pedig 1969. május 5-én

Rosa Mystica szobrok megáldásának helye

122

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

és 1972. április 30-án mondott beszédeiben felszólította
a  híveket, hogy a  Szűzanyához, mint a Rosa Mysticához
forduljanak. (1975. október
7-én VI. Pál pápának is ajándékoztak egy mystica szobrot.)
A Rosa Maria Mystica szobrok
és a róluk készült képek közül
1977 és 1989 között 63 kön�nyezett 22 országban.
A készített Rosa Maria
Mystica szobrokat Montichiariban a  jelenés helyére szállítják, s itt a  látnok szerint első
szombaton délben a Szent Szűz
megáldja azokat.275
Rosa Mystica Jászberénybe érkezéséről a  Krónika számol be:
1977. május 2. A  „Zarándok Madonna” látogatott el
otthonunkba. Budapestről egy
kedves ismerős lepett meg vele.
A nővérek nagy szeretettel vették körül, különösen a betegek.
Szépen feldíszített oltárt készítettünk, s kéréseinket lábai elé
helyeztük.” Május 3-án is emlí- Az otthon ablakmélyedésében
tik: „A »Rosa Mystica« szobor
még mindig áhítatunk központja. Ma a Porciunkula- kápolnába helyeztük.”276
„1977. november 19. Nagy öröm érte az otthonunkat, „Rosa Mystica” Szűzanya szobrát hozta el személyesen az a kedves hölgy, aki már két ízben is járt a megjelenés helyén,
kiváltságos Pietrinánál, Olaszországban. Délután az ebédlőben kedves közvetlenséggel
beszélte el az ottani élményeit, és felelt a nővérek kérdéseire. Képeket és érmeket hagyott
itt. A szép szobrot pedig elvitte további vándorútjára.”277
Amikor az otthon is kapott egy Rosa Mystica szobrot, különös öröm hatotta át a kedvesnővérek lelkét:
1978. „március 29-én este megérkezett (Magyarka Borbála) Kinga nővér, hozta a várva-várt Rosa mystica Szűzanya szobrát. Olaszországból jött. A  Szent Szűz megáldotta
Dr. Antalóczi Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő – Kisboldogasszony Plébánia, Eger 2000. Magyary
Csilla: Titkos értelmű rózsa - Vallás és Élet Kiadó USA 1979.http://pecel.vaciegyhazmegye.hu/sites/default/
files/2009.02.22. pdf http://albertgallery.eu/documents/eltero.pdf
http://www.titkosertelmurozsa.shp.hu/hpc/web.php?azonosito=titkosertelmurozsa&oldalko;
https://szeretetlang.blog.hu/2017/12/07/a_titkos_ertelmu_rozsa_rosa_mystica_i_res
276 Krónika. 1977. 05. 02.
277 Krónika. 1977. 11. 19.
275

123

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

1978. január 7-én, első szombaton. Ez a 390. szobor. Nagy készülődéssel fogadtuk. Egész
nap takarították a helyét, ablakot, a kőoszlopot lemosták, virágot helyeztek el, aki csak bírt,
ott volt a fogadáson. Sorfalat állva a lépcsőtől kezdve meghatódottan énekelve köszöntöttük

A Rosa Mystica szobor alapításának hiteles, német nyelvű dokumentuma

124

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

a Szűzanyát, majd Kinga nővér imát mondott. Nem tudtunk betelni a szépségével, sokáig
énekeltünk. Másnap, 30-án a csütörtök esti Szentségimádáson az oltáron elhelyezett Rosa
Mystica Szentszűz jelenlétében imádtuk Urunkat. Április 1. Délután a betegszobába vittük

A magyar nyelvű fordítása

125

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Rosa Mystica szobrát. A betegek könnyek között csókolgatták a lábát, kezét (…) »Segíts
szenvedni!«(…) Délután Lázár István278 főplébániai káplán vetített Szűzanya életéből és
művészi képeiből, kedves szöveggel kísérve. Majd csodálatos hangján, gitár kíséretében
elénekelte a lorettói litániát.”279
A szobrot egy máriás pap280 megáldotta.
A szobor adatai:
Nagysága: 15 cm, máshol 30 cm
Anyaga: műanyag
Technika: kézzel festett
Származási hely: Olaszország
Cikkszáma: 5166
Jászberénybe érkezett: 1978. 03. 29.281
A Rosa Mystica szobor tisztelete az otthonban
A kedvesnővérek nagy szeretettel vezették a vendégeket a megszentelt Rosa Mystica
Szűzanya szobrához. Szépen példázzák a Krónikában olvasható bejegyzések:
„1978. július 20. A váci otthon gondozottjai 45-en Jászberénybe jöttek az otthon és
a város megtekintésére. A többség közülünk az emeleten várta őket a Rosa Mystica szobránál, kedves énekkel, ölelő karokkal. Mindenki megtalálta a maga ismerősét, megindult
a testvéri beszélgetés. (…) Aki akart busszal ment városnézésre a múzeumba és a temetőbe.
(…) majd befejezésül a Porciunkula-kápolnában együtt imádkoztak.
1983. február 2-án írták, hogy „Megtartottuk a  gyertyaszentelést a  Rosa Mystica
szobra előtt, utána égő gyertyával vonultunk a kápolna ajtajáig. Szép nagy mise következett szentbeszéddel.
1990. augusztus 1. A gyulai egyházközség hívei Paulik István vezetésével, zarándokútjukat a mi kápolnánkban fejezték be, nővéreinkkel együtt Rosa Mystica ájtatossággal.”
A Krónika feljegyzései szerint Szűz Máriához kötődő ünnepek alkalmából mindig gyertyát gyújtottak, és imádkoztak, onnan indultak a Szállást keres a Szent Család alkalmával is.
1985. december 7-én feljegyezték: „Első szombat és a Szeplőtelen Fogantatás előre vételezett miséje nagy misével. Délután Rosa Mysticát ünnepelték a kápolnában Rózsafüzérrel
a szobor jelenlétében, majd sok ének a betegrészlegben este a szobor előtt a folyosón.
1992. április 18-án, nagyszombaton, a folyosón lévő Rosa Mystica szobornál, tűzszentelés, húsvéti gyertya megszentelése. Majd égő gyertyával, körmenetben bevonultunk a kápolnába, háromszor énekelve: Krisztus világossága, Istennek legyen hála! Teljes kivilágítás lett a kápolnában.
1992. április 18. A folyosón lévő Rosa Mystica szobornál, tűzszentelés, húsvéti gyertya
megszentelése.
1992. december 9. Áthelyezett ünnep. (…) Ebéd után ½ 2 órakor a Rosa Mystica szobrot
énekszóval, körmenetben a kápolnába kísértük. Az oltárra helyezte a vezetőnővér, és közben
Rózsafüzért végeztünk a Szűzanya tiszteletére, a Szeplőtelen Fogantatás emlékére. …”282
Lázár István (Mezőkövesd, 1950–) 1977–1981 között a jászberényi főtemplom káplánja.
Krónika. 1978. 03. 19.
280 A máriás papi mozgalom olyan katolikus lelkiségi irányzat, mely a római katolikus egyház tanítását vallva
Szűz Máriás lelkületben, szorosabb egységre akarja vezetni elsősorban a papokat püspökükkel és a pápával.
281 Krónika. 1978. 03. 19.
282 Krónika a szövegben jelzett időpontokban.
278
279

126

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

Lázár István baktalórántházi plébános, c. apát úrtól érdeklődtem a Rosa Mystica szobor emlékének ápolásáról. Elmondta, hogy emlékszik a jászberényi szobor átadásra, sőt,
személyesen neki is hozott Kinga nővér egyet. Előző munkahelyén, Mérken és Vállajon is
van belőle egy. A szobor vándorútja a hívek lakására heti váltással ma is szokás, ahol együtt
imádkoznak a szobor előtt.
A baktalórántházi plébánián, az ő szobájában van jelenleg is, most tervezi, hogy itt is
megszervezi a Rosa Mystica Mária szobor emlékének a felelevenítését, vándoroltatását
a megjelenő Szűz Mária kívánsága szerint.283
Amikor a  szobrot 1978-ban az otthonban elhelyezték, a  kedvesnővéreknek nagyon
sokat jelentett, mert imáikkal, fohászaikkal bármikor fordulhattak Rosa Mysticához. Ma,
amikor az otthonban világi gondozottak laknak, a szobor lelkisége számukra talán már nem
bír olyan jelentőséggel, mint akkor a kedvesnővéreknek.
Versegi Lászlóné Pethő Katalin foglalkoztató nővér elmondta, hogy a  Rosa Mystica
szobor ma is az első emeleten, a lépcsőfeljáróval szemben van, ő maga szokott friss kerti
virágot vinni, a Mária ünnepeken gyertyát gyújtani. Ha vendégek érkeznek, minden alkalommal ismerteti a szobor történetét és a jelentőségét a gondozottak számára. Az otthon
hívő lakói ma is elmondanak egy-egy imát, fohászt a szobor előtt.284

A Rosa Mystica szobor díszítése 1987-ben

Lázár István plébános, c. apát közlése.
Versegi Lászlóné Pethő Katalin foglalkoztató nővér közlése 2018 augusztusában.

283
284

127

ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű szobra rózsa 2018-ban a Szent Klára Otthonban.

128

III. A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ
„Legyetek készen
Látod az árnyak hosszúra váltak
bús harmat könnyez sápadt szirmokon.
Látod? A napfény messze futott már
a tél hava csillog fáradt homlokon.
Érzed? Tieid messze mentek
te kis hajód is indulásra vár
Érzed? Örömnek ürmös a kelyhe
a legszebb ünneped lesz a szent halál!
Virassz azért hát! Várd a nagy Vendéget
ajtód felénél halkan már kopog
Miért félsz tőle? Borulj a Szívére
Üdvözíteni jött drága Jézusod!”
(Elefanty Kornélia Cypriane, Baja 1950. I. 16.)285

A 25 éves évfordulóra készített emléklap 1975-ben (Szabó Fekte Mária rajza)

Achatz Erzsébet Antúzia SSND-K, kalocsai iskolanővértől.

285

129

A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ

Az otthonban, tekintettel a gondozottak korára és egészségi állapotára, gyakori volt a halálozás, ezért már alapításakor építettek egy halottasházat, mely a temetőbe történő szállításig
biztosított méltó helyet az elhunytnak. Az ügyeletes orvos itt végezte el a halotti szemlét, az
elhunytat a lelkész felszentelte, és innen indult a gyászmenet kíséretében utolsó útjára.

Az otthon gyászjelentése

A család és a rendtársak gyászjelentést kaptak az otthontól:
A halottasházban egy állvány szolgált az elhunytak elhelyezésére. A kiszállítást két
órán belül le kellett bonyolítani, mindaddig, míg Szalóki Miklós igazgatása idején meg
nem oldották a halottasház hűtését. A kerti raktárban mindig tároltak 8–10 koporsót is.
A súlyos beteg, a  haldokló kedvesnővér az otthonban, utolsó órájában sohasem volt
egyedül, a rendtársak közül valaki fogta a kezét, mellette mindig imádkoztak. A halál beállta után kivitték a szobából a folyosóra, és ott egy félreeső helyen, a lépcső alatti részen, paravánnal lezárt területen, a rendtársak által gondosan előkészített rendi ruhába, melyet ők
csak „szent ruhának” neveztek, az ápolónőkkel együtt szépen felöltöztették, a kezét imára
kulcsolták, és elhelyezték rá a rózsafüzért. Azután átvitték a halottasházba, a koporsót egy
állványra helyezték, elé tették a szenteltvizet tartalmazó üvegedényt, hozzá a bukszus ágat.
Az otthon lelkésze hamarosan megszentelte. Általában délután 1 órakor a porciunkula
kápolnában rózsafüzért mondtak el az elhunyt lelki üdvéért, másnap reggel mutatták be
az engesztelő szentmisét. A  rendtársak az elhunytnak egy kis fehér mirtuszkoszorút készítettek, mely szimbolizálta a tisztasági fogadalmat. Az elszállítás előtt a kedvesnővérek
a halottasház kapujában szenteltvízzel hintették be a koporsót.286
Krónika. 1985. május 28. Kotlik Erzsébet Matildisz Legszentebb Üdvözítő Leánya nővér elhalálozásakor
leírtak, valamint Szívós Jánosné és Szatmári Károlyné közlése alapján.

286

130

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

Az otthon ravatalozója

Kedvesnővér a ravatalon

Fülöp Mártonné kezdeményezésére a kiszállításkor a gondnoknő, legalább 5–6 rendtárs, és azok a dolgozók, akik csak tehették, a kapuig kísérték az elhunyt kedvesnővért.
A halottasháztól a kapuig imádkozva adták meg a végtisztességet, az út végéig kísérték
szemmel az elhunytat. Eközben Gál Mária Pelágia nővér Jób testvér287 segítségével megszólaltatta a barátok templomának harangjait.288
Jászberényi Újtemető
Az Újtemetőben a Bathó-kápolnában, vagy előtte, az időjárástól függően ravatalozták
fel a halottat. A temetés alatt az egyetemes könyörgések között mondtak egy „szerzetesnővérre” vonatkozó szöveget. Ezt saját szavaival is megfogalmazhatta a temetést végző
atya.

Bathó-kápolna az Újtemetőben

Magyar Teréz Jozefa ravatalon a Bathó-kápolnában

Juhász János Jób OFM, sekrestyés.
Szatmári Károlyné, Szatmári Antalné közlése.

287
288

131

A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ

Két kedvesnővér ravatala a Bathó-kápolna előtt

Márkus Anna Zsófia a ravatalon

Újtemető, X. parcella, a szerzetesnővérek sírhelye,
V. parcella, a ferencesek nyughelye
A X. parcellában nyugszanak az Újszászon exhumált, és itt 1963. szeptember 3-án
újratemetett SDR (Isteni Megváltó Leányai) nővérek. Az V. parcella nyugati szegletében
hantolták el a ferences barátokat.

Megváltó nővérek sírhelye

Ferences szerzetesek nyughelye

Újtemető, III. és V. parcella, a szerzetesnővérek sírkertje
A temetési szertartáson a mindenkori igazgató, a rendtársak, az otthon lakói és dolgozói
a lehetőségeikhez képest vettek részt.
Szalóki Miklós igazgató találóan fogalmazta meg a búcsúzás pillanatait:
„Meghatók voltak azok a búcsúztatások, amikor egy-egy hű rendtárs, lakótárs átköltözött egy szabadabb, őszintébb, örökkévaló világba. Példamutató fegyelmezettségük itt is,
ilyenkor is lenyűgözte az un. világi szemlélőt. A legközelebbi szeretett nővértárs temetési
búcsúztatásakor nem voltak nagy sírások, teátrális érzelmi kitörések. Talán egy-egy könnycsepp megvillant, sőt szemérmes mosoly közepette elhangzott: – Semmi tragédia, Ő már
az Úr színe előtt van a korábban elhunyt testvérekkel, valamint a régen elköszönt szülők132

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

kel, családtagokkal. – E sorok elolvasása idején már minden volt kedvesnővér elfoglalta
a helyét az »új szeretetotthonukban«, Isten nyugosztalja Őket! Nyugodjanak békességben
Úrjézuskrisztusunk szent nevében!”
Sok szentéletű nővér költözött el az otthonból az örök hazába. Többségük örök, végső
nyughelyre a jászberényi Újtemetőben lelt. Számukra a szerzetesnővérek sírkertjét a jászberényi Újtemető III. és V. parcellájában 1951-ben jelölték ki. A sírkertet több alkalommal
bővítették, melyet az egyháztól, mint a  temető tulajdonosától, díjmentesen kaptak meg.
Az első kedvesnővér, akit itt hantoltak el 1951. február 7-én, Salzer Anna Everista SDR
(Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) rendjéhez tartozott, mindössze 67 évet élt.289 A kezdetekben a sírhelyeket egységes fakeresztekkel jelölték.

Fakereszttel jelölt sírok 1951–1954 között, halottak napján

Befedett sírok mindenszentek napján

Egységes műkő síremlékek 1975 után

Párvi Gizella összesítője a jászberényi otthonba érkező nővérekről, elhalálozásukról, nyughelyükről 2003. 12.
31-ig. JMTDT.

289

133

A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ

Az egységes betonsírkereszteket Csák József, jászberényi „sírköves mester” készítette.
A temetői síremlékeket az egyházi szeretetszolgálat fizette, amely 1975-ben 560 Ft/db-ba
került, és ekkor 60 darabot rendeltek belőle. A sírkeresztekre öntvénytáblákat erősítettek,
feltüntették az elhunyt polgári és szerzetesi nevét, a szerzetesrendet, a születés és az elhalálozás dátumát. A fém öntvény sírtáblákat a Vésnök és Ötvös Ktsz Budapesten, a Nagymező
utcában gyártotta.290
1976-ig mintegy 380 kedvesnővért temettek ebbe a parcellába, amely ezzel be is telt.
A sírok gondozása egyre nagyobb terhet rótt az idős, beteg kedvesnővérekre annak ellenére, hogy a sírgondozásba besegítettek az otthon kertészei, valamint a szocialista brigád
keretén belül az otthon dolgozói is.
A sírok díszítéséhez szükséges virágot az otthon kertészetében termesztették. Feljegyezték, hogy az 1988. évi halottak napja alkalmából hogyan készítették elő a virágokat:
„Előkészületek a temető díszítésére. Virágok kiszedése, a zöld előkészítése. Csokrok kötése:
400 csokor, 360 tő gömb krizantém stb.”
Párvi Gizella nyilvántartásából: 1974-ben ajándékozás címén a  római katolikus plébániától kaptak 1200 négyszögöl területet bővítésre, új parcella megnyitására. 1975-ben
megkezdték a  bővítési munkálatokat, és 1976 májusára megépítették a  10 nagy betonkeretet, amely újabb 300 sírhely kialakítását jelentette. 1977. február 7-én ünnepélyesen
Ambrus Pál SJ, az otthon akkori lelkésze szentelte fel.291
Körültekintő tervezés, a költségvetés elkészítése, engedélyezések után 1978. október
2-án kezdődött a megtelt sírkert rendezése Petri András igazgatósága alatt. Tizenkét évi
folyamatos munka után sikerült befejezni a szerzetesnővérek sírkertjében a régi sírkeresztek áthelyezését, melyeket egy beton alapra, egymás mellé több sorban helyeztek
el, középen egy szép nagy síremlékkel. 1990. április 19-én a szeretetszolgálattól érkező
Virányi Ottó szentelte meg. Zalán Katalin és Rácz István Perbált vették át a hatalmas
építményegyüttest.292
1978 halottak napjára így emlékezik Magyarka Borbála Kinga kedvesnővér: „Mindenszentek ünnepe. Nagy autóbusszal mentünk a temetőbe. Mindenki látni akarta az elkészült,
lefedett sírokat. Enyhe szép időnk volt. Elimádkoztuk közösen a  rózsafüzért, énekeltünk,
gyertyákat gyújtottunk. Este a kereszt kertben folytattuk az imát és a gyertyagyújtást.”293
A sírkertrendezési munkálatok közepette, a betonkeretek határolta parcellák végében
egy dombocskára korpusz nélküli nagy kőkeresztet állítottak. Csák József helyi kőfaragó
készítette, és 1984. augusztus 2-án az új igazgató, Szalóki Miklós szervezésében kedves
ünnepség keretében szentelték fel. Az  ünnepségen részt vett az egyház részéről Virányi
Ottó piarista atya, az egyházi szeretetszolgálat igazgatója és Zalán Katalin szociális nővér.
Az eseményt megörökítette a Krónika is:
„Délután 3 órára megérkezett a nagy autóbusz, amelyben kezdtünk elhelyezkedni a hatalmas gladióluszból készült sírcsokorral együtt. Minden mozgóképes nővér elfért a buszban. A  püspök úr, Szakos Gyula autója is megjött. (…) A  felszentelés 4 órakor volt. Mi
a hatalmas kereszt közelében helyezkedtünk el, amely a temetőnk végén kis föld-dombon
volt elhelyezve. A korpusz nélküli hatalmas kereszt alján a vörös-zöld sírcsokorral, a fehér
kereszt ágai között sötét töviskorona, jelképezve ebben az otthon és az itt eltemetett 517 nő Iktatókönyv és a Krónika.
Iktatókönyv szerint: 21/1975. március 24.
292 Krónika és az 1990. évi főnővéri jelentés.
293 Jelentés. 1978. december.
290
291

134

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

vér szenvedését, halálküzdelmét és Jézus kereszthalálában egyesült kínszenvedését. Szakos
Gyula püspök úr a nagy szél ellenére is erős hangon hangsúlyozta az Egyház legnagyobb
misztériumát, amely Urunk kereszthalála és dicsőséges feltámadása. (…) Visszaérkezve
a kápolnában igeliturgiát tartott a kitett cibórium előtt, majd a Jézus Szíve litániát is elmondotta.”294

A kedvesnővérek emlékére állított nagykereszt 1984-ben

A nagykereszt felszentelése, 1984-ben

A sírkert nyári virágokkal díszítve

Krónika. 1984. 08. 02.

294

135

A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ

Közös síremlék a sírkeresztek az áttelepítések előtt

Az összehordott sírkeresztek

Kedvesnővérekfelkeresik a rendtársaik sírját

Csernák Margit és Szarvas Irén plébániai alkalmazottak a temetőben

Magyar Teréz Jozefa temetése

A jászberényi KÉSZ csoport 2015-ig minden év június 18-án itt emlékezett az elhunyt kedvesnővérekre.

Párvi Gizella feljegyzése szerint:
937 fő hunyt el.
Ebből:
129 civil (1993-tól kezdve érkeztek a civil gondozottak az otthonba.)
2 főt a ferences kriptában helyeztek örök nyugalomra,
693 nővért az Újtemető szerzetesnővérek sírkertjében temettek el,
113 főt elszállítottak máshová.
Összegezve: a jászberényi temetőben 806 nővért temettek el 1999. december 31-ig.295
Párvi Gizella történeti visszatekintője. 2003. 12. 30.

295

136

Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa

2003. december 31-én éjfélig, összesen 1111 halottat írtak be a törzskönyvbe.296
A kedvesnővérek a Krónikában minden alkalommal rögzítették a szerzetes testvéreik
elhalálozási időpontját és a pontos adatait, egyeseknél még az életére és a temetésre vonatkozó történéseket is.

2020 tavaszán

Zárjuk e részt egy szomorú, egyben felemelő írással, amelyet a Krónikában jegyeztek
le. „Megboldogult Hanna297 nővér után nem maradt fénykép. Egyik plakát alján a leégett
gyertya mellett ez a kis vers volt.”298
Valaki elment, bárki volt,
Talán alighogy láttam.
Mégis valami nagy-nagy űrt
Hagyott ő itt e házban.
Valaki elment, bárki volt,
Vissza hát nem jön többet.
Utána néz az ablakunk
S halkan búcsút köszönget.
(Mentes M.299)”

Virányi Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve. Budapest. Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat, 2000. [S.l.] 51. o. (Párvi Gizella kigyűjtése alapján.)
297 Hanna vagy Horna nővér nevét nem sikerült beazonosítani.
298 Krónika.
299 Mentes Mihály (Süttör, 1891.– Győr, 1960.) kanonok, költő.
137
296

IV. SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI
Magyarország
A szociális, oktatási, kulturális intézmények – legyenek bármilyen fenntartásúak is
– nem nélkülözhetik a  társadalmi és gazdasági intézmények támogatását, úgy anyagai,
mint erkölcsi szinten. A támogatások formája az otthon esetében kevésbé pénzbeli, sokkal inkább kétkezi segítség, villanyszerelési munkák, térburkolat készítése és különböző
vasmunkák formájában nyilvánult meg. Igen jelentős támogatást jelentett a zarándokutak,
kirándulások lebonyolításához a térítésmentes vagy kedvezményes busz biztosítása. Jászberényben, a Lehel Hűtőgépgyár, a MEZŐGÉP, a Déryné Művelődési Központ, a Volán
Vállalat segítőkészsége mindenképpen meghatározó volt. Az otthon önállósodása után kiemelendő FIALA-Transz Kft. támogatása, amely a fuvarok bonyolításában volt jelentős.
Esetenként névtelenül is előfordult figyelmes, segítőkész támogatás: „1976. június 28. Egyik jótevő süket bácsi rengeteg barackot hozott a nővéreknek ajándékba ezzel
a  mondással: »csak akkor adja el pénzért a  gyümölcsét, ha már a  nővérek nem tudják elfogyasztani« .Imával viszonozzuk jóságát. 1985. június 13-án Kiss Balázs300 ny.
plébános úr két nagy kanna mézet hozott ajándékba az otthonba a  kedvesnővéreknek.
Mindenki kapott belőle saját használatra is.” Tóth Margit Cecilia nővér unokaöccse

Részlet a támogatók névsorából
300

138

Kiss Balázs 1934-től plébános volt Páhiban, ahol iskolákat épített, jó szervező lévén egyesületeket alapított.
Megszervezte a tanyai oktatást. 1984-től nyugdíjasként élt a páhi plébánián haláláig, 1987. június 20-ig.

Magyarország

A támogatóknak adományozott emlékplakett

A támogatóknak adományozott emléklap

Csányból annyi görögdinnyét hozott, hogy délben a nagy ebédlőben lehűtve mindenki
egy szép szeletet kapott.301
Az intézmény kapcsolatai közül kiemelendő a kulturális tevékenység.
Az egyházi ünnepek esetében a  karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó Mikulás idején
pásztorjáték, a nagyböjti időszakban a passiójátékok megjelenítésében a kedvesnővérek,
301

Krónika 1976. 06. 28.

139

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

a dolgozók és gyermekeik mellett elsősorban oktatási és művelődési intézmények csoportjai, közösségei vettek részt. Karácsonyi hangversenyeket adott egy-egy iskolai kórus, de
pl. a Vasas Kórus is.
Az egyházközségek hittanosai, a  Jászberényi Tanítóképző Főiskola, az Erősáramú
Szakközépiskola, Palotásy János Zeneiskola, általános iskolák, óvodák tanulói az egyházi
ünnepi műsorok mellett a világi ünnepségek alkalmából is műsorokkal köszöntötték a kedvesnővéreket. A Nemzetközi Nőnap, Idősek Napja, farsang időszaka és a nagyobb, kerek
évfordulók alkalmából szervezett ünnepségeken is elsősorban a gyermekek adtak műsort.
A kedvesnővérek saját nyugdíjukból, járandóságaikból, kézimunka értékesítésből származó pénzösszegekkel is támogatták az otthont.

Külföld
Németország
Jászberény és Vechta (Németország Alsó-Szászország) települések közötti testvérvárosi kapcsolat 1994-től működik.
Ennek része a különböző intézmények, civil szervezetek között kiépült baráti kapcsolat.
A Római katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona és a  vechtai Szent
Hedvig plébánia idősotthona közötti kapcsolatot Richard Büssing vechtai plébános foglalta össze, 2010-ben:
„A testvérvárosi kapcsolat keretében 1996 nyarán egy delegáció érkezett Vechtába
a  Szent Hedvig-plébánia idősotthonába. Szatmári Antalné, a  Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthonának akkori vezetője is tagja volt a delegációnak.
Ő akkor egy viszontlátogatásra hívott bennünket az intézetükbe. 1996 novemberében Frau
Liesel Greve, mint a gondozási szolgálatunk vezetője és én eleget tettünk a meghívásnak.
Mi, akik először jártunk Jászberényben, természetesen először a várossal, annak intézményeivel ismerkednünk. Felkerestük a városházát és a polgármestert, a katolikus főplébániát, Farkas Mátyás plébánost, a katolikus iskolát, az idősek otthonát. E találkozások
alkalmával bepillantást nyertünk az ottani viszonyokba.
Azonban a legnyomasztóbb benyomás az egyházi szeretetszolgálat otthonában ért bennünket: a szűk méretű szobák (17 ágy is volt egy helyiségben), a gondozáshoz szükséges
felszerelések és eszközök, a gondozó ágyak óriási hiánya. Az alacsony gondozói létszám, az
elfekvő részleg és az egész épület állapota. Abszolút kontraszt a másik oldalon: a tisztaság,
a barátságos és gyakran vidám légkör az egész házban. Ekkor világossá vált számunkra,
hogy a sok meglévő városi kapcsolat mellett ki kell építenünk a szociális-karitatív együttműködést is.
Miután ott helyben megismerkedtünk a  problémákkal, hol, mi a  hiány, eldöntöttük,
hogy a következő években figyelemmel kísérjük ezeket. Húsz különböző tételből álló kéréssel, „kívánságlistával” a tarsolyunkban érkeztünk haza Vechtába.
Már 1997 áprilisában útra indítottuk az első nagy szállítmányt, benne ágyak, gondozást segítő felszerelések és eszközök. Még gyűjtésből származó pénzzel is segítettünk.
A következőkben még három segélyszállítmányt küldtünk Jászberénybe. A második szakaszban 1998/99-ben az egykori Oythe plébánia gyűjtéséből nagyobb pénzsegélyt juttattunk
el. Ennek a pénznek az összegyűjtése nagy összefogást, aktivitást kívánt az egyházközségek
140

Külföld

részéről. De ők szívesen segítettek. Sajnos a második egészségügyi szakasz felszentelésénél
nem lehettünk jelen. De nagyon örültünk, hogy lehetőségeink szerint a partnerkapcsolatunkat élettel tudtuk megtölteni.
Közben a kétoldalú kapcsolatokat a dolgozóink személyes látogatásával is mélyíteni
tudtuk.
Azután a harmadik építési szakaszban, 2000. október 1-jén, amikor befejezték a tetőtér
beépítésével a helyiségek számának bővítését, a felszentelésen részt tudtunk venni, és az
a  megtiszteltetés ért, hogy ott beszédet tarthattam. Befejezésül részt vettünk Budapesten
a Szent István bazilikában egy ünnepi szentmisén, amikor a katolikus segélyszervezet alapításának 50. évfordulójára emlékeztek.
A jászberényi ferences templom orgonájának felújítását 2006-ban mi is támogattuk.
Számomra szimbolikus jelentőségű volt, amikor Anita és Mathias Hoyer német-magyar
esküvőjén asszisztálhattam. A hosszú ideig tartó kapcsolat és barátság azután különböző
okok miatt megszakadt. Egyik ok lehetett, hogy az otthonokban vezetőségváltás történt. Itt
Vechtában is sok problémánk és gondunk volt, amelyek lekötötték a figyelmünket. Ehhez
hozzájött még a tartós betegségem, amelyet a sok ima és Isten segítségével átvészeltem.
2008-ban új igazgatónő került a jászberényi szociális otthon élére Vargáné Deme Katalin személyében. Ő felvette velünk ismét a kapcsolatot, és egy DVD segítségével felelevenítette az emlékeinket.
Ami az utóbbi években nem sikerült, szeretnénk a következő évben pótolni. A vechtai
Szent Hedvig Alapítványtól jövőre ellátogatunk Jászberénybe, néhány szép napot töltünk
Önöknél, és a »régi barátságunkat« új élettel töltjük meg.
Richard Büssing plébános
a Szent Hedvig Alapítvány elnöke”302
A jászberényi egyházi otthonból közvetlenül az uniós csatlakozás előtt, 2004. április
végén egy kis delegáció látogatott Vechtába, melyről az Oldenburgi Népújság számolt be:
Magyar vendégek a vechtai Hedvig Alapítványnál
Ismeretátadás az uniós csatlakozás előtt
„A magyar testvérvárosból, Jászberényből érkezett hat fős delegáció kereste fel péntektől keddig a  vechtai Szent Hedvig Alapítványt (St. Hedwig-Stift). Szatmári Veronika,
a katolikus idősek otthona igazgatónője és munkatársai részletesen tájékozódtak a Hedvig
Alapítvány otthonaiban alkalmazott gondozási dokumentációról. A demenciával küzdő betegekre vonatkozó ápolási koncepció, az elektronikus adatfeldolgozás alkalmazása és az
inkontinenciás segédeszközök alkalmazási módja is témák voltak – fejtette ki Liesel Greve
ápolási vezető és Horst Gorniak igazgatási vezető.
Az őszinte kedvességgel és jószándékkal átadott információk apropója az volt, hogy
a magyarországi idősotthonoknak az Európai Unióhoz való csatlakozást követően számos
új törvényi szabályozásnak kell megfelelniük. „Ez a magyar Caritas tíz idősotthona számára is kihívást jelent” – hangsúlyozta a Hedvig Alapítvány kuratóriumának elnöke, Richard
Büssing plébános. A jászberényi szakértői csoport – az igazgatónő mellett a technikai igazgató, három gondozónő és egy tolmács – a megszerzett ismereteket a jövőben a Caritas
többi idősotthonában is terjeszteni fogja.
302

Richard Büssing: Egy testvérvárosi kapcsolat barátsággá vált, in: Dr. SUBA Györgyné: Jászberény katolikus
élete, 136. o.

141

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

A látogatás a Hedvig Alapítvány és a jászberényi katolikus idősek otthona közt régóta
fennálló együttműködés újabb állomása volt. A 90-es évek közepén a vechtaiak hathatósan
támogatták pénz- és tárgyi adományokkal a jászberényi idősek otthona újjáépítését. Még
ebben az évben felkerekedik viszontlátogatásra a Hedvig Alapítvány egy csoportja.”303

Oldenburgi Népújság tudósítása

Kirándulás Vechtából az Északi-tengerhez
303

142

Oldenbürger Münsterland 2004. április 28. (Oldenburgi Népújság).

Külföld

Eszmecsere az idősgondozás témájában: Liesel Greve, a Szent Hedvig Alapítvány ápolási igazgatója, Horst Gorniak igazgatási vezető, Christa Lamping, a  goldenstedti Szent
Ferenc Ház ápolási vezetője, és Richard Büssing plébános, a kuratórium elnöke kísérték az
elmúlt napokban a magyarországi vendégeket.304
Hollandia
Jászberény, és a hollandiai Groningen kapcsolatának megismeréséhez bevezetésül két
kulcsszemély: Vaszlovszky Károly Attila úr és felesége Wiea asszony, valamint Ria van de
Weide asszony és férje, Koos van de Weide életútját és tevékenységét kell kiemelni.
Vaszlovszky Károly Attila
Születetett: Budapest, 1928.11.11.
1948 óta él Groningenben. Pesterzsébeten járt az elemi iskolába, Pesten a polgáriba, itt
szerzett cinkográfus305 szakmát.
1948-ban költözött Hollandiába, és 1963-ig dolgozott a groningeni kliségyárban. Az itt
töltött 15 év alatt megszerezte a színes fényképészet felvétel és feldolgozás, grafikus tanoncoktató, vizsgáztató diplomát és a grafikai üzemalapítási és vezetői igazgató diplomát.
Ezután önálló vállalkozást nyitott, önálló üzletember lett: fotó- és filmkereskedő, fotóműterem, ipari fotók készítése szakokban.
Feleségével együtt a holland fotó- és filmimport nagykereskedőkkel utazott, és tanulmányozta az adott ország (Japán, Amerika, Kína, Kanada, az afrikai és az európai országok) gyárainak legújabb gyártási és szervezési módszereit.
Társadalmi, karitatív tevékenysége igen széleskörű:
Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appčl),306 (Keresztény
Politikai Párt) tagja.
1984-től három éven át, kulturális tanácstag a  groningeni önkormányzatban, a  fotó
(film), video szakosztályt képviselte.
1985-ben alapította Magyarország és Hollandia között a Stichting Nederland – Hongarije civil szervezetet.
Vaszlovszky Károly Attila karitatív tevékenységéről így ír:
„Mint Groningen város kulturális tanácsa tagjának 1984 szeptemberében támadt az az ötletem, hogy a Hollandia és Magyarország közötti intézményes keretekben folyó kölcsönös kapcsolatok révén járuljak hozzá Kelet- és Nyugat-Európa népei közötti békéhez és barátsághoz.
1985-ben Brinkman kulturális miniszter úrral vitattuk meg a témát, ő akkor szóban,
majd később írásban is támogatásáról biztosította az állampolgári kezdeményezés eme
új formáját. 1985. július 2-án egy ideiglenes összetételű csoport – amely a vezetőségből,
az alapítótagokból és Groningen város és tartomány közjegyzőjéből, Dijhuizen úrból
állt –. megalapította a Groningen–Budapest Baráti Kört, és bejegyeztette a groningeni
Kereskedelmi Kamaránál. A  kör célja, hogy az európai békéhez és biztonsághoz való
hozzájárulásként működjön a Magyarország és Hollandia polgárai közötti baráti kapcsolatok kiépítésében. Ebben magyarországi testvérszervezetünkkel, az Erasmus Baráti
304
305

306

Oldenbürger Münsterland 2004. április 28. (Oldenburgi Népújság).
(domboredzés, kémiagrafia). Eberhard által 1804 körül Magdenburgban felfedezett az az eljárás, mely szerint
tollrajzok vagy kéziratok sokszorosítására alkalmas cinklemezekre vihetők át. http://www.kislexikon.hu/cinkografia.html#ixzz5ejMh27Gp
Kereszténydemokrata tömörülés- CDA (Christen Democratisch Appčl).Hollandiában.

143

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Körrel (amely közreműködésemmel jött létre 1986-ban Budapesten) szeretnénk együttműködni a  kultúra, a  kereskedelme, a  tudomány és a  turizmus területén létrehozandó
kapcsolatok révén.
Ez az ideiglenes groningeni kezdeményezés, amelyben a  mi térségünk sajátos szempontjai döntő szerepet játszottak, végül is szélesebb keretet nyert, amikor 1987. március
23-án létrejött a Magyar–Holland Promotion országos szervezet.
Időközben már számos figyelemre méltó eredmény van mögöttünk. Mivel tevékenységünk gyakorlati megvalósításához pénzre van szükség, az anyagi hátteret a polgároknak/
szponzoroknak kell biztosítaniuk, mert mostanáig semmilyen alapítványtól vagy intézménytől nem kaptunk támogatást.
Az előttünk álló időszaknak közben »kampányterv«-vel vágtunk neki. Hogy ebből
csak néhány pontot említsünk: szimpóziumok szervezése, vásárokon és kiállításokon
való részvétel, kezdeményezések felkarolása, tapasztalatcsere, információs szolgáltatás,
kereskedelmi kapcsolatok, együttműködési tervek stb. A kultúra konkrét és közvetett kifejezési formáit támogató, a  társadalom előrehaladását ösztönző tevékenység talaján
állva egyidejűleg támogatjuk a  Kultúra határok nélkül című jelentésben megfogalmazott kormányzati irányvonalat. Célkiűzéseink és eredményeink igazolták a  nemzetközi
kapcsolatokban rejlő többletértéket, amely nem más, mint a béke és barátság erősítése
Európa minden népe között.”
Hazai György akadémikus így ír a baráti kapcsolatról:
„Hazánkban a Magyar-Holland Baráti Kör 1986 őszén alakult meg a Hazafias Népfront égisze alatt. Az Erasmus nevet vette fel, amely már önmagában is jelzi, hogy milyen
hagyományokhoz akar visszanyúlni, milyen csapásokon kíván előre haladni. (…) a mindenki által helyeselt és üdvözölt gondolat a magyar–holland kapcsolatok fejlődésén munkálkodó két ember, a budapesti Csík István (festőművész) és a groningeni Vaszlovszky Károly fejében született meg, egészen pontosan 1984-ben.”307
A támogatók, segítők köre:
Magyar részről: a Nemzetközi Kulturális Intézet, Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya
Budapesten, Pozsgay Imre államminiszter, szentendrei Csík István festőművész, a  Képzőművészeti Főiskola tanára. Holland részről: városi, és megyei vezetők, brüsszeli és hollandiai képviselők. Megalakulásának első pillanatától, a  Holland Királyi Nagykövetség
támogatását élvezte. A támogatók körét egész Hollandiában verbuválták.
A megvalósulásról:
A Nemzetközi Kulturális Intézet és a  Művelődési Minisztérium között sok-sok cserekapcsolat jött létre európai szinten, művészet, tudomány, idegenforgalom területén, az
iskolák és egyéb kulturális intézmények bevonásával.
Már 1985-től a Művelődési Minisztérium, Köpeczi Béla miniszter, dr. Boros Róbert segítő közreműködésével az iskolák közötti cserekapcsolatok mozgalmát kezdték kiépíteni.
• Akademie Minervadrs Hyum és a Magyar Iparművészeti Főiskolával épült ki kapcsolat, több cserelátogatásra, kiállításra adott lehetőséget.
• Az egri siketek általános iskolájával 1987-ben épült ki egy baráti együttműködés.
• A Fővárosi Kertészeti Vállalat vezetősége és 13 éldolgozója egy heti tanulmányúton vett részt Groningenben. Viszont látogatásra, Budapestre utazott a groningeni
Kertészeti Iskola 16 tanulója és tanára.
307

144

Erasmus fejléccel ellátott kétnyelvű (magyar és holland) hírlevél, időpont megjelölés nélkül. Vaszlovzsky
Károly tulajdona.

Külföld

Magyar kiállítás 1987-ben a Gronigeni Színházban

• A Holland Magyar Promóciós Alapítvány keretében, 1987 márciusában, a groningeni színházban, öt előadás hangzott el a holland festészet, a régiségek, az irodalom
és az idegenforgalom témában. Ehhez kiállítások kapcsolódtak.
• A magyarországi NŐK LAPJA által megadott címekre küldte a csomagokat, éppen
azt, amire a leginkább szükség volt.

Turisztikai kiállítás Groningenben. Vaszlovszky Károly Attila és felesége Wiertina (Wiea) Ankringa

145

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Vaszlovszky Károly Attila és a Weide házaspár

Ria van de Weide és férje, Koos van de Weide és
Wiea asszony

1990 után, miután megnyíltak a határok a kelet-európai országok felé, a segélyezések
lebonyolítására több karitatív szervezetre volt szükség. Vaszlovszy úr ezek alapításában
és vezetésében vállalt részt. Időközben ezen országok többsége csatlakozott az Európai
Unióhoz, és a segélyezéseknek ez a formája okafogyottá vált.
A szervezetek vezetését átadta másoknak, mára már nem is működnek. E tevékenységet
mappákban gyűjtött, gondosan rendszerezett irathalmaz bizonyítja.
Waszlovszky Wiertina (Wiea) Ankringa
Született: Middelstum (Hollandia), 1934.02.14.
Házassága előtt irodai dolgozó volt, majd azután a saját fényképészüzletükben dolgozott.
Hatvan éves házasságuk alatt négy közös gyermekük és 10 unokájuk született.
Ria van de Weide
Született: Ter Apel (Hollandia), 1928.09.02.
Képzettsége társadalmi szociális gondozó. Kezdetben Hágában dolgozott, majd Groningenben. A KBO szakszervezetében és több szociális szervezetben tevékenykedett.
Jelenleg szociális gondozó otthonban lakik.
Koos van de Weide (Ria van de Weide férje)
Született: Bolsvara ned, 1924.11.17–2011.
Foglalkozása: szabó, takácsmester
Egy leány, egy fiúgyermekük és négy unokájuk van.
A jászberényi és a groningeni kapcsolat létrejötte és tevékenysége
Jászberény és Groningen közötti kapcsolatfelvétel kezdeményezése – a dokumentumok
alapján – már jóval a rendszerváltás előtti időszakra, 1986-ra nyúlik vissza. Vaszlovszky
Károly, a groningeni Stichting Holland Magyar Promotion nevében küldött leveleket 1988
146

Külföld

Képeslap Groningenből

októberében, majd 1990 decemberében az otthon akkori igazgatójának, Szalóki Miklósnak. Sőt, kölcsönös látogatásra is sor került. Jászberényben dr. Magyar Levente mint polgármester 1990-ben fogadta is Vaszlovszky urat.
Mindaddig, míg az egyházi otthon a Jászberény Városi tanács VB. Egyesített Szociális Intézete tagintézményeként működött, a hivatalos kapcsolatfelvételre nem kerülhetett
sor. Később a jászberényi Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat és a groningeni308
KBO309 szervezet között a rendszerváltás után kialakult barátságról, hivatalos kapcsolatról, hál’ Istennek! – személyes emlékek, élmények alapján tájékozódhatunk Vaszlovszky
Károly Attila, Szatmári Károlyné Bathó Teréz és Szatmári Antalné Kocza Veronika révén.
Szatmári Károlyné Bathó Terézia a groningeni kapcsolat kiépítéséről elmondta:
„Jászberény és Groningen közötti kapcsolat csírája 1956 őszére nyúlik vissza, amikor
nagynéném, Bathó Julianna, aki prof. Bender György ortopéd szakorvos asszisztense, elhagyta az országot, és Hollandiában telepedett le, néhány év után került Groningenben
ahol Vaszlovszky Attila Károly fényképészmesterrel és feleségével került kapcsolatba, és
elnyerte a pártfogásukat, majd a barátságukat.
Károly, már korábban, 1948-ban kivándorló útlevéllel, tanulmányi céllal hagyta el Magyarországot, 70 éve él Groningenben. Ő kapcsolatba került a  groningeni jótékonysági
szervezettel, és az összeköttetéseit felhasználva irányította a figyelmet Magyarország felé.
Először gyermekeket üdültetett. Mint régi ismerőst, engem keresett meg Jászberényben.
Meglátogatta az egyházi szociális otthont, ahol én főszakács voltam. Itt jött az ötlete, hogy
talán ki kellene terjeszteni a jótékonysági tevékenységüket az idős szerzetesnők felé is.”310
Vaszlovszky Károly jászberényi barátságról levélben emlékezik meg:
„A mi családunk és Szatmári Károlyné családja között több mint félévszázada köttetett
barátság. Mi is többször jártunk Jászberényben, laktunk Teréznél a Kárpát utcai házukban, őket is vendégül láttuk Groningenben. Sőt Zoltánnak az esküvőjén, 1980 nyarán, mint
fényképész én készítettem az esküvői albumát, a lakodalma alkalmából. Amikor felkértek
a KBO-tól, a baráti segítés kiépítésére, rögtön Terézkére gondoltam.”
308
309
310

Groningen ősi Hansa-város, 200 ezer lakossal, 1614-ben alapított egyetemével, Hollandia legészakibb tartományának fővárosa.
Katolikus Szervezet Időseknek = idős katolikusok megsegítésére az egyház által alapított jótékonysági szervezet.
Szatmári Károlyné Bathó Teréz szóbeli közlése 2018. augusztus 2.

147

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Vaszlovszky Károly, a jászberényi otthon és a groningeni KBO jótékonysági szervezet
közötti kapcsolathoz fűződő eseményeket idézi:
„A groningeni KBO jótékonysági szervezet, megünnepelni készült, 500-as taglétszámuk
elérését. Ennek okán jött az ötletük, hogy talán valami jótettel lehetne emlékezetessé tenni.
Így született meg az ötlet, hogy talán a kelet-európai katolikusokat kellene segíteni, a nehéz
kommunista nyomás alatt voltak négy évtizeden át, és az otthonban élő apácák szenvedtek
a leginkább a rendek feloszlatása után.
Mivel én magyar vagyok, és itt élek Groningenben, engem kért fel a KBO vezetősége,
hogy tudnék-e egy hatékony tettet kigondolni. Magamra vettem a  kérdés megoldását és
felkértem családom jó barátnőjét Szatmári Károlyné Terikét, aki akkor még az otthon konyháján dolgozott, mint főszakács, hogy elfogadnának-e segítséget tőlünk Groningenből, pl.
cserekapcsolat által. Terike adta át a kérdést Szatmári Antalné Veronkának, aki akkor az
igazgató volt. Ő jónak találta a »csere« indítványt, és felvette a kapcsolatot velem.
Így született meg a kapcsolat, ami nagy segítséget hozott az otthonnak és lakóinak is.
Több formában és igen széles téren is, hosszabb periódusra.
Magamra vállaltam a  szervezést, tolmácsolást szóban és írásban. Csatlakozott hozzám Ria van de Weide asszony, aki a szervezet vezetőségi tagja volt, ő lett itt az anyagi és
gyakorlati ügyek szervezője. A mi ötletünk volt, hogy busszal, csoportos látogatásra hívjuk a jászberényi otthonban élő kedvesnővéreket. Az ötlet Szatmáriné Veronkának elnyerte
a tetszését, és magára vállalta a szervezés jászberényi feladatait.
Mivel én még akkor saját fényképész üzletemben dolgoztam, így a groningeni fogadás
szervezési feladatait meg kellett osztani szervezetünk több tagja között. Magyarnyelvű levelezésem meghozta az eredményt.
Az első busz apácái itt, a saját lakásomban lettek elszállásolva. Itt lakott még Szatmáriné Veronka, Dr. Horgosi Györgyné Dóra német tanárnő, és Vass Róza ápolónő is.
Gazdag napi programokkal láttuk el őket. A groningeni katolikusok közül, igen sokan
vállaltak munkát, segítséget, amely az elszállásolás, ebédeltetés, szállítás, ajándékozás formájában nyilvánult meg.
Sok ajándékkal lettek ellátva. Olyan sok takarót, és ruhaneműt kaptak, hogy a  busz
aljában nem fért, ezért még az ülésekre is kerültek, a kedvesnővérek azon ülve utaztak.
Mivel a KBO szervezeteknek Groningen volt a városi és megyei székhelye, így az első
csoportot, 1992-ben Jászberényből a város fogadta. A második csoport, 1993-ban, – Ria
van de Weide és az én segítségemmel a vármegye vendége volt.
A groningeni látogatás számos személyi, baráti kapcsolat kialakulását eredményezte.
Így alakult ki kapcsolat Veronka és Ria van de Weide és férje között, akik többször is voltak
Veronka vendégei Jászberényben, viszont Veronkát családostól nyaraltatták Groningenben.
Mivel Groningen és Budapest között heti holland buszjáratunk volt, és a sofőrrel én jó
barátságban voltam, így a Déli-pályaudvarig sok ruhát, járókát, ágyneműt stb. könnyen
tudtunk szállíttatni innen. Az elosztást teljes egészében Veronkára bíztuk, a mi ellenőrzésünkön kívül, Ria van de Weide többször is járt Jászberényben és ő érdeklődött az adományok felhasználása felől.
Egyik ilyen szállítás után, 1998 júniusában, Ria és a feleségem Wiea a Duna Hotelben
szálltak meg, amit Veronka szervezett. Ez idő alatt látogatást tettek egy pesti kolostorban
és találkoztak Felicia311 nővérrel, majd fogadta őket Keszthelyi Ferenc312 püspök, valamint
311
312

148

Baumann Mária Felicia (Bp., 1913–2005), CFSF (Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció), ápolónő.
Keszthelyi Ferenc (Eger, 1928–2010) ciszter szerzetes, váci püspök.

Külföld

Vaszlovszky Károly Attila és felesége, Wiea asszony

ellátogattak a jászberényi otthonba is, ahol felvilágosítást kaptak az adományok felhasználásáról.”313
Kirándulások Jászberényből Groningenbe
Jászberényből két alkalommal szerveztek csoportos látogatást Griningenbe. Tekintettel
arra, hogy mindkét csoportot igen gazdag programokkal várták, így sok KBO tagot kellett
a szervezésbe bevonni.
Az első csoport névsora fennmaradt:
1992 őszén:
Nővérek: Mészáros Margit, Varjú Mária, Szabó Gizella, Molnár Veronika, Tóth Borbála, Beke Rozália, Ambrus Johanna, Majtényi Etelka, Erki Mária, Kovács Mária, Vetró
Erzsébet, Buczkó Ilona, Baumann Mária, Bodnár Valéria, Pető Margit, Rontó Rozália.
Orvos: Dr. Suba György
Lelkész: dr. Gyulai Illés
Igazgató: Szatmári Antalné
Dolgozók: László Gáborné, Vass Rozália, Tukora Jánosné, Huszár Józsefné, Petri András, Petri Andrásné, Kövér Károly, Kövér Károlyné, Koroknyai Zoltán, Koroknyai Zoltánné, dr. Szabari Gábor, dr. Szabari Gáborné, Birgés László, Birgés Lászlóné, Szatmári
Ildikó, Szatmári Károlyné.
Programok:
Az első csoport, 1992. évi program
Résztvevők száma: 38 fő.
313

Vaszlovszky Károly Attila levele

149

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

• „A Kolostor templomban dr. Gyulai Ferenc Illés ferences szerzete szentmisét mutatott be.
• Látogatás Szent Bonifácius314 elhalálozási helyén, Dokkum kolostorában, ahol Illés
atya szentmisét mutatott be. A Szent Bonifácius forrásból vizet ihattak, 2 decis csatos üveg szenteltvizet mindenki kapott, amelyet hazavihettek Jászberénybe.
• Látogatást tettek az Északi-tengernél, parasztgazdaságokban, virágvásáron, katolikus temetőben.
• A városházán fogadáson vettek részt.
• Felkeresték az osztrák-magyar császárnő-királynő (Sissy) emlékhelyet.
• Több nevezetes hely meglátogatása után vásárlási lehetőséget kaptak.”315
A másodikcsoport, 1993. évi program:
Résztvevők száma: 39 fő.
1993. 09. 21. Érkezés Groningenbe, Sappemeehr-ben fogadás, kávézás közben, a fogadók és az érkezők részéről, köszöntők hangzottak el. Meleg vacsora elfogyasztása után
magánlakásokban kaptak elhelyezést a magyar vendégek.
1993.09.22. Hivatalos fogadás a Hoogenzand vármegye házban, szintén kétoldalú (polgármester és Szatmári Antalné) köszöntők hangzottak el, ahol ez alkalommal is, mint mindig Vaszlovszky Károly tolmácsolása segített a kölcsönös megértésben.
Dokkum városában a Titusz Brandsma kolostorban, a múzeumot és a templomot tekintették meg, ez utóbbiban szentmisét mutatott be dr. Gyulai Illés ferences atya.
A szent Bonifatius kútnál, szenteltvizet kaptak ajándékba, melyet haza is vihettek.
1993. 09. 23. Látogatás Uithuizen városkában, ahol egy berendezett régi kastélyt tekintettek meg, majd látogatást tettek egy hatalmas, virágtenyésztő kertészetben.
1993.09.24. Westeremden faluban egy nagy paraszti tehenészetet tekintettek meg, ahol
100 tehenet és 60 borjút tartanak, és mindössze két ember végzi az összes munkát. Utána
a tengernél, Noordpolderzijlnél. tettek látogatást.
1993. 09. 25. Stadskanaal – Ter Apel városokban vásárlás, az öreg kolostorban a múzeum megtekintése, látogatás egy idősek szanatóriumában. A templomban misét hallgattak.
Este ünneplés, éneklés, a vendégek sok csomagot kaptak.
1993. 09.26.Reggel szentmise után, a Sint Maartenscollege aulájában 150 személy búcsúzott, köszönő és búcsúzó beszédek hangzottak el, énekeltek, táncoltak, (még a kedvesnővérek is). Elénekelték a Himnuszt, jó utat kívánva indultak haza a vendégek.316
A groningeni látogatásokat nagy sajtó figyelem kísérte, kiemelés a tudósításokból:
A Katholiek Nieuswsblad 1993. szeptember 2-án ezzel a címmel tudósított a Szent Bonifác-forrásnál tett látogatásról. A cikk magyar fordításának tartalma: Dokkum városában
a Szent forrásnál kóstolják a „gyógyító” vizet. A templomi latin nyelvű misét dr. Gyulai
Ferenc Illés ferences atya mutatta be. A  terjedelmes cikk beszámol minden segítségről,
amelyet a jászberényiek kaptak a groningeni KBO szervezettől. Beszámolt a groningeniek 17 fős, jászberényi látogatásáról, és a jászberényiek 1992. és 1993. évi érkezésükről.
A jászberényi otthon helyzetéről. A közléseket Vaszlovszky Károly fordította.
Nestor, a KBO nyugdíjas magazin címlapján Bodnár Valéria317 (angolkisasszony) fényképével jelent meg, és a 4–5. oldalon „Magyar nővérek Groningenben” címmel terjedel314
315
316
317

150

Bonifatius Wynfrith (Crediton–672 körül – Dokkum 754) angol származású szerzetes, hittérítő, vértanú, Germania püspöke.
Vaszlovszky Károly levele.
Program, eredeti példánya.
Bodnár Valéria (Eger, 1928 – Budapest, 2011) IBMV. (Angolkisasszony).

Külföld

Látogatás a Dokkum-kápolnában Szent Bonifác hittérítő halának helyén 1992-ben. Beke Rozália Lothária, Tóth
Borbála Honora, Mészáros Margit Grácia, Varjú Mária Mauréla (Marica), Erki Mária, Tassy Katalin Flóra,
Muhari Ilona Regina kedvesnővérek

mes, képekkel illusztrált cikkben számol be a groningeni látogatásról. Az újságcikket illusztráló képek:

Bodnár Valéria kedvesnővérről megjelent felvétel
a groningeni helyi lapban

Ria van de Weide, Bodnár Mária Valéria a virágkertészetben

151

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

A Nieuwsblad van het Noorden 1993. szeptember 25-i számában, Rondje Stad tudósított a látogatásról:

Kovács Mária Gabriella és a kedvesnővérek
egy csoportja a virágkertészetben,

Baumann Mária Felicia nővér

„Ria van der Weide és Ilona318 nővér (76 éves).
A nővér azt a virágot tartja a kezében, amit tavaly
a kolostorban vittek innen és most virágzott ki”319.
A képen látható még Buczkó Ilona Fridolina

Fogadás a hoogezandi városházán, elől Muhari
Ilona Regina, Muhari Mária Lídia

318
319

152

Buczkó Ilona Fridolin (Temesvár, 1917–), SSND-Sz (Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek) női
szabó.
Fordítás: Vaszlovszky Károly.

Külföld

„A Katolikus szakszervezet magyar nővéreket hozatott Groningenbe, Borzalmas életkörülmények között élnek otthon” címmel.
Vaszlovszky úrnak köszönhetően rövid tartalmi fordítás:
„Egy heti fellejthetetlen nyaralás után – amit a groningeni vármegyében töltöttek – ez
alatt elfelejtették az otthoni nehézségeket. Sok ruha és élelmiszer adománnyal térnek hazájukba, itt hagyva a sok jó kapcsolatot, melyet az ittlétük alatt sikerült kiépíteni.”

Mészáros Margit Grácia, Erki Mária Michaela, Muhari Ilona Regina, Baumann Mária Felicia, Tassy Katalin
Flóra, Tóth Borbála Honóra, Beke Rozália Lothária, Varjú Mária Maurella, Rontó Rozália Majella, Buczkó Ilona
Fridelina, Kovács Mária Gabriella, Molnár Veronika Remigia, Szabó Gizella (Göndike), Muhari Mária Lidia

A kedvesnővérekről készül csoportkép Dokkumban: Első sor: Muhari Ilona Regina, Mészáros Margit Grácia,
Baumann Mária Felícia, Buczkó Ilona Fridolina, Tóth Borbála Honóra, Rontó Rozália Majella, Erki Mária
Michaela. Második sor: hátul középen, Varjú Mária Maurella (Marica)

153

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Groningenben 1992-ben, második ülésen dr. Suba György és dr. Gyulai Illés, mögöttük Petri András és Petri Andrásné

A lap ismerteti a baráti kapcsolat kiépítését, melyben elévülhetetlen érdeme van
Vaszlovszky Károly úr és Ria van der Weide asszonynak. A  cikk beszámol arról is,
hogy amikor a holland vendégek Jászberényben jártak, milyen benyomásokat szereztek:
„Mikor láttuk a kis betegszobákat, ahol 8–10320 beteg fekszik, hát még a nagy betegtermet,
akkor összeszorult a szívünk, és azt mondtuk, hogy vendégül látunk közülük egy csoportot,
ebben az évben is.
„A templomokban perselyeztünk, kéregettünk, akciókat szerveztünk, főleg Hogezand-Szappermeeri család Wyster hónapokig minden nap dolgozott, hogy pénzt és élelmiszert meg rengeteg ruhát és cipőt gyűjtöttek össze. Amiből azután a  kolostoron kívül
szegényeknek is fog jutni.”
A groningeni vármegye s annak a  KBO szervezete kitűnő programot szervezett
a 39 tagú csoportnak.„Magyar apácák Hoogezandban” címmel tudósított a Nestor, a KBO
nyugdíjas magazin 1993. decemberi száma:
Pénzügyi támogatások:
• „Ria van de Weide és Wiea Waszlovszky, 1994 augusztusában, nagy összegű valutát
vitt magával, és átnyújtotta a mosoda modernizálására. Ez alkalommal 10 járóka
és sok-sok csomag is átadásra került.
• Holland delegáció járt 1997 júniusában, Jászberényben, amikor Ria van de Weide
és Wiea Vaszlovszky, az előző összeghez viszonyítva, háromszor nagyobb mennyiségű nyugatnémet márkát adott át a tetőbeépítésre – szobajavításra.”321
Álljon itt összegzésül a  holland, groningeni segítség listája, amelyet Jászberénynek
juttattak természetben és pénzben:
• Groningen városa 1992-ben 37 fős csoportot fogadott egy hét időtartamra.
• A második autóbuszos csoporttal, 1993-ban 38 fő érkezett Groningenbe, a groningeni vármegye vendégeként. Mindkét buszos látogatás alkalmával a buszok, még az
ülések alatti részek is telis-teli voltak tömködve adományokkal.
320
321

154

Szatmári Antalné szerint, 19 fő.
Vaszlovzsky Károly levele, és az átvételről szóló számla.

Külföld

A holland KBO – Ria van de Weide
közreműködésével – anyagilag is segítette
a mosoda, a tetőtér, a liftek beruházását, a 19
ágyas nagybetegszoba, kisebb szobákká való
átalakítását, modernizálását és az emeleti fürdőszobák felújítását. Amikor a  tiszai árvíz
(mikor volt?) miatt, Jászladányból 51 fekvőbeteget a holland és vechtai testvéreinktől kapott, hófehér ágyneműbe tudtuk fektetni őket.
Ezek a betegek a refektóriumba a raktárakba,
a  folyosókon és minden talpalatnyi helyet
kihasználva tudtuk csak befogadni. Ekkor is
bizonyossá vált, hogy csak úgy tudunk mi is
helytállni, hogy a német és a holland testvéreink segítettek. Ugyanebben az időben még
57 nőt és gyermeket is elláttunk az árvíz miatt. Az ellátásukról gondoskodtunk. (+108fő)
ápolás, gondozás és élelmezés.
A főzőkonyhánk már ekkor teljesen fel lett
újítva Priscilla Céli belga szerzetesnő jóvoltából, így nagyobb mennyiségű étel főzésére
is alkalmas volt.
Ezekből a  tárgyi és ruhaadományokból
juttattunk a  tiszai árvízkárosultaknak, de Ria asszony egy kisgyermekkel
a Jászságban is több plébánián nehéz helyzetben élő családok részére is. Természetesen az otthon dolgozói is válogathattak belőle,
de a jászberényi óvodásoknak is szerveztünk többször gyermekjáték adományozást. A helyi kórházaknak is adtunk betegágyakat, gyógyászati segédeszközöket.”322
A KBO és a jászberényi otthon kapcsolata mellett több személyes, privát barátság is
létre jött a fogadó és a vendég családok között. Feleségem Wiea és Szatmáriné Veronka.
Sőt még a groningeni delegációt dr. Takács Nándor püspök atya is fogadta Székesfehérváron, aki levélben is megköszönte a segítséget.
Vaszlovszky Károlynak, Ria von de Weide asszony volt a  fő segítője, és a  motorja
a  szervezéseknek, így a  jászberényi otthonban kapott egy emlékszobát, táblával ellátva,
melynek neve „Ria szalon”.
„Sajnos, Ria van de Weide asszony, gondozó intézetben lakik, így nem zavarom a lelki
állapotát, a mostani kapcsolatokkal. Eddig én voltam a »háttér erő« tolmács, rendező.”
Mint a groningeni – jászberényi kapcsolat történetének szerkesztője, – egészítem ki,
hogy Vaszlovszky úr, mint fényképész mester kitűnő, művészi fotókkal rögzítette az
eseményeket. A kapcsolathoz kötődő dokumentumokat, az újságcikkeket összegyűjtötte,
egészen a kezdetektől napjainkig őrizte és ennek alapján, másrészt emlékezetből összegezte a kapcsolat történetét. Mindezeket Szatmári Károlyné Terike közvetítésével, majd
közvetlenül a rendelkezésemre bocsájtotta. Ezzel a jászberényi egyházi szociális otthon
történetének feldolgozását nagyon alapos és értékes adalékokkal bővítette.
322

Szatmári Antalné közlése 2019. 05. 30.

224

155

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Vaszlovszky Károly családi körben

Ezúton is köszönöm Vaszlovszky Károly úrnak, hogy e rész összeállításához megírta
az emlékeit és az általa készített fotókat, és az egykori dokumentumokat a rendelkezésemre bocsájtotta. Köszönöm továbbá Szatmári Károlyné Bathó Terézia sokoldalú közreműködését.
Hála és köszönet az önzetlen, hatalmas támogatásért!

A Római Katolikus Szeretetszolgálat további kapcsolatai más nyugati
országokkal
Belgium
Amicale Religieuses Hongrie (A.R.H.) – Összekötő Hidak Magyarországi Női Szerzetesek Baráti Körével kiépített kapcsolatoknak belga részről, Priscilla Celi 323 szerzetesnő,
magyar részről dr. Puskely Mária324 szerzetestanár volt a vezetője.
E gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően, 1992-ben konyhafelszereléseket,
rozsdamentes edényeket, robotgépeket, kávéfőzőt, gázsütőt, mosogatógépet, mosogatókat
kapott az otthon.325
Továbbá a magyarok számára, tanulmányi utakat, nyelvtanfolyamokat szerveztek Belgiumban.
323
324
325

156

Priscilla Celi, scjm (Jézus Mária Szeretettéről Nevezett Nővérek) szerzetesnő.
Dr. Puskely Mária Phd, SSND (Boldogasszony Iskolanővérek) szerzetes tanár, egyházi író.
Szatmári Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről. 1999. 12. 16. JMTDT. Krónika. 1992. december.

Külföld

A Brüsszelben kiadott PASSARELLES c. kétnyelvű folyóiratot, belga részről Priscilla
Celi, magyar réstzről dr. Puskely Mária szerkesztette. Ebben több alaklommal számoltak
be a szervezett programokról, tanulmányutakról.

1. A folyóirat címléce és az impresszuma

Ausztria
Osztrák kapcsolat a  Kamilliánus rend közvetítésével jött létre. Részt vevők: P. Anton
Gots, a  rend 104 tagjával, P. Leonhard Gregotsch, P. Alfred Pucher és dr. Angelo Brusco
generális rendfőnök: Magyar részről Szatmári Antalné a helyi Kamilliánus közösség vezetője
E sokoldalú kapcsolatok révén számos beruházás valósult meg. Mind ezek mellett
a személyes kapcsolatok kiépítése és a barátság ápolása legalább olyan jelentőséggel bírt.
Sajnos ezek a kapcsolatok szinte teljesen megszűntek. A kapcsolat története megérdemelné
az írásbeli feldolgozást.
Szatmári Antalné:
Ausztria – Kapcsolat a Kamilliánusokkal
Felvételiztem 1992-ben a Zsámbéki Katolikus Tanárképző főiskolára, ahová fel is vettek. Ott találkoztam egy hatvani hölggyel, aki előző héten jött haza Losensteinleitenből,
aki a kamilliánus kolostorban volt lelkigyakorlaton. A résztvevőket kiképezték a hátrányos
helyzetű emberek segítésére. Ezek laikus testvérek és főleg korházakba járnak lelkigondozást végezni és szociális feladatokat látnak el a településeken. Felvettem az egri érsek157

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

séggel a kapcsolatot, mert ők engedélyezhették a lelkigyakorlaton a részvételt. Megkerestek személyesen, elbeszélgettek velem és engedélyezték, hogy a lelkigyakorlaton részt
vegyek. Még azt is engedélyezték, hogy még két főt vihettem magammal.
Losensteinleitenben egy csodálatos közösségbe kerültem bele, egész Magyarországról és
a határon túlról is voltak résztvevők. P. Anton Gots volt a rendház főnök és a házigazdánk.
Minden kényelmünkről gondoskodott, de leginkább a lelki feltöltődésünkről. Reggel gitárral
ébresztett bennünket. Az esti együttlétünkre hazaért a rendházba P. Leonhard Gregotsch tatományfőnök is, igen fáradtan, de mindig volt valami, amivel minket is felvidított. Sokat beszélgettünk, minden érdekelte velünk kapcsolatban. Rajtuk keresztül ismertem meg P. Alfred
Puchert és dr. Angelo Brusco generálist is aki Rómából irányitotta a kamilliánus rendet.
Jászberényben 1992-ben megalapítottuk a Szent Kamill Szeretetszolgálatot. Lelki vezetőnk Farkas Mátyás apát úr volt. A legtöbb tagunk 14 fő volt, de mi nem magunkért
dolgoztunk, hanem minden tettünkkel másokat szolgáltunk. Legfőbb feladatunk a korházi
lelkigondozás volt, melyben maximálisan részt vett Sólyom József plébános, Bárdos Ferenc káplán, Pálfy János káplán, Kontra Gábor káplán, Papik György az otthon lelkésze,
a soha el nem fáradó Demeter atyával. Az ő irányításuk alatt végeztük ezt a lelkileg igen
megterhelő munkát. A lelki gondozásban fáradságot nem ismerve vett részt Bodnár Valéria
angolkisasszony kedvesnővér, akivel én is gyakran jártam a kórházba. Ima napokat és láncokat szerveztünk, a Rozália kápolnában gyakran imádkoztunk betegeinkért, voltak csodás
gyógyulások is. Többször voltunk lelkigyakorlaton a Kamilliánus rendházban Losensteinleitenben, valamint megcsodálhattuk Altenhofban a mozgássérült falut, amelyet Gots atya
hozott létre és szakmailag nekem sokat adott ez a falu is. Apartmanokban laktak a súlyos
mozgássérült fiatalok, de mindenkinek kellett valamit tenni azért, hogy a falu kiválóan
tudjon működni. A lakók 160- an voltak. Polgármesterük is volt, aki csak egy újjal tudta
működtetni az elektromos kocsiját, de kiválóan bemutatta a falut. Olyan mozgássérült is
volt, aki csak az állával tudta irányitani az elektromos kocsit, Linzbe jártak kávézni és vásárolni vonattal. A vonat megállt a faluban és speciális feljáróval már benn is voltak a vonat
kocsijába. A faluban úgy közlekedtek, hogy az ápolók biciklivel sem tudták utó érni őket.
A világban minden felé jártak üdülni.
Kétszer szerveztünk országos kamilliánus találkozót Jászberényben. Először 1993-ban.
A résztvevőket családoknál és az otthonban helyeztük el, az étkezés a Fő plébánia udvarában felállított katonai sátorokban történt. A szentmise a főtemplomban, az előadások a
templomban, a plébánián és a Szent István házban voltak. Részt vettünk az Új Temető búcsúján, ahol a szentmisét P. Anton Gots mutatta be, közel 1300 fő kérte a betegek kenetét.
P. Anton Gots és P. Leonhard Gregotsch gyakran ellátogattak az otthonba, de látogatást
tett P. Alfred Pucher és dr. Angelo Brusco generális is. Ők is felmérték, hogy miben tudnának
segíteni a rendszerváltás utáni nehéz helyzetben. Tőlük is kaptunk betegágyakat, gyógyászati
segédeszközöket, ágyneműt, ruhaneműt, takarókat, gyerekjátékokat. A betegosztály fürdőszobáját teljesen felújították, modern fürdető káddal, modern betegemelővel, és beteglifttel.
A kamilliánus szerzetesek a kikapcsolódásukat is segítették az otthonban lakó szerzetesővéreknek. Egy busznyi szerzetesnővérnek és kisérőiknek biztosítottak Máriazelben
egy rendházban teljes ellátást több napon keresztül. Sokat imádkoztunk, szentmisén, keresztúton vettünk részt, és persze kirándultunk is. Csodálatos fényképek készültek, amelyek visszaadják a jókedvet és a derűt, amelyben részünk lehetett Máriazellben. (Kérem ide
elhelyezni azt a képet, ahol hintáznak a nővérek)
A jótevőink adományainak köszönhető, hogy azokat az eszközöket, amelyek nem voltak szükségesek az otthon működéséhez tovább tudtuk adni. Igy kerültek adományok Er158

Külföld

délybe, Kárpátaljára, a Nyírségbe, Alattyánba (Som atya idejében), a helyi kórházba és
óvodákba, de városi szinten is szerveztünk ruhaadományokat, szeretetvendégséget, családi
napokat. Egy nyugdíjas óvónő óvodáskorú gyermekekkel foglalkozott az otthon épületében és kertjében. Ezeket a „generációk találkozás” témakörében szerveztük.
Szatmári Antalné:
Kapcsolatok – Belgium
Priscilla Celi belga szerzetesnő, a Jézus és Mária Szívéről nevezett irgalmas rend tagja. A magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntette ki
2002‑ben, áldozatos munkáját elismerve.
Ismeretségünk 1991. decemberében kezdődött. Karácsony előtt néhány nappal a Jászberényi Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatói iroda ajtaján kopogtattak és
két dinamikus, jó humorú nővér lépett be. A váratlan látogatás meglepő pillanatai után
szeretetteljes köszöntés, bemutatkozás következett. Priscilla nővér - kisérője Puskely Mária Kordia nővér Budapestről – azt a feladatot kapta a rendszerváltás idején, hogy segítse
a magyarországi szerzetesrendek újra indulását, illetve azokat az egyházi otthonokat főleg
tárgyi eszközökkel, amelyekben nagyobb számban szerzetesek voltak elhelyezve.
A mi otthonunkban elsőként tettek látogatást. Megtekintette az elavult főzőkonyha berendezését, a mosókonyha borzalmas állapotát, a 17 ágyas betegszobát, 6-7-10 ágyasa szobákat.
Ismertette Priscilla nővér a segítség lehetőségeit. Meghívott Belgiumba egy szakmai
útra, melyet elfogadtam és Pethő Margit Skolasztika nővérrel már 1992-ben kinn is voltunk. Itt mutatta meg egy rendházban azt a nagykonyhai berendezést, amit ajánlott a berényi otthonnak. Mivel lemértünk mindent (nála mindig volt mérőszalag) elfogadtam a berendezést, amelyet a berényi szakembereknek kellett Belgiumban leszerelni. Ezt a modern
konyhai berendezést tudtuk már 1992-1993-ban beszerelni idehaza. Abban az időben még
nehéz volt a segélyszállítmányoknak megérkezni Magyarországra. Ezért kellett egy olyan
helyet keresni, ahol központilag vámolták, illetve az adományokért nekünk kellett elmenni a központi helyre. Minden intézménynek már Belgiumban a csomagoláskor elosztották, hogy kinek mit tudnak adni. Nagyon célirányos volt az adomány. Főleg betegágyak,
ágyneműk, ruházat, gyógyászati segédeszköz, gyógyszerek, kötszerek, tej és tojáspor stb.
Gyerekruhákat, játékokat is csomagoltak, melyeket gyerekeknek juttattunk el. De nem maradt el az édesség sem, a csokoládé és egyéb finomságok.
A segítség kiterjedt a szakmai fejlődésemre is. Brüsszelbe - 1992 - a délutáni órákban
érkeztünk meg Skolasztika nővérrel repülővel és még azon a napon látogatást tettünk egy
vakok otthonában. Bemutatták az intézményt és részt vettünk egy foglalkozáson. Minden
nap 2-3-intézménybe látogattunk el és ismerkedhettem az idősgondozás korszerű követelményeivel. Egyik ámulatból a másikba estem. A szakmai „továbbképzésemen kívül” kb.
2 órát kaptunk Brüsszel bemutatásából. De nem kirándulni mentünk. Vége volt a szakmai
programnak és irány a repülő Budapest felé.
Ez még nem volt elég Priscilla nővérnek. Ragaszkodott ahhoz, hogy a főnővér és egy
ápoló menjen ki egy hónapos szakmai gyakorlatra. Törődött a szakmai fejlődésünkkel,
szakmai hozzáállásunkkal, az idősgondozás modern követelményeinek elsajátításával is.
Abban az időben ez óriási dolog volt nekem és az intézmény dolgozóinak.
Sokat foglalkozott a Szeretetszolgálat intézményeivel és vezetőivel. Igy valósulhatott
meg, hogy 2002-ben 12 főből álló igazgatókból álló munkacsoport – így én is – egy hetes
szakmai úton vehetett részt.
159

SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI

Idézet a PASSERELLES, az ÖSSZEKÖTŐ – HIDAK című 2002. 43. sz. újságból:
„A két hófehér kisbuszon nagy vörös kereszt: ebbe voltak bezsúfolva. Érkezésükkor
ajkukon mosoly, de akaratlanul is lecsukódó szemükön fáradság látszott… Micsoda elképesztő munkát végeztek! Egy hét alatt számos felfedezést tettek, sokat tanultak.”
A kinti tapasztalatokról írásban kellett beszámolni Priscilla nővér felé. Mindannyiunk
beszámolójából kitűnik, hogy a jövő követelményeibe, láthattunk bele.
Szakmai fejlődésem terén rengeteget köszönhetek Priscilla nővérnek!
Emlékezés:
Szatmári Antalné
Ahogy én láttam az otthon kapcsolatait
A holland kapcsolatról
„Két alkalommal vendégeskedtek a  kedvesnővérek az otthon segítőivel kiegészülve
Hollandiában illetve Groningenben. Groningen városa 1992-ben 37 fős csoportot fogadott
egy hét időtartamra. A második autóbuszos csoporttal 1993-ban 38 fő érkezett Groningenbe,
a groningeni vármegye vendégeként. Teljes ellátást biztosítottunk, csodálatos programokat
szerveztünk, a  gondolataikat is figyeltük a  kedvesnővéreknek. Mindkét buszos látogatás
alkalmával még az ülések alatti részek is teljesen teli voltak tömködve – ruha, takaró –
adományokkal. Hazafelé, amikor a határon meglátták az idős szerzetesnővéreket, hogy az
ülésen is a ruhaadományokon ülnek, ma már el sem tudjuk képzelni mi volt a reakció. A delegáció tagjai között mindig volt orvos, egészségügyi személyzet és lelkiatya, aki naponta
szentmisét mutatott be a kedvesnővérek részére a kint tartózkodás idején is.” (Vaszlovszky)
„A KBO és a jászberényi otthon kapcsolata mellett több személyes, privát barátság is
létrejött a fogadó és vendég családok között. Nagyon jó kapcsolat alakult ki feleségem Wia
és Szatmáriné Veronka, a holland és a magyar szerzetes testvérek között, akik már több
nyelven is tudtak egymással kommunikálni. De több Hollandiában élő jószándékú magyar
származású ember között is huzamosabb ideig maradtak fenn barátságok. Több alkalommal járt groningeni delegáció az otthonban, akik nemcsak az otthon életével, hanem az országgal is ismerkedtek. Találkoztak a Szeretetszolgálat vezetőivel is, sőt még a groningeni
delegációt dr. Takács Nándor püspök atya is fogadta Székesfehérváron, aki személyesen és
levélben is megköszönte az otthonnak nyújtott segítséget.” (Vaszlovszky)
„A holland KBO – Ria von de Weide közreműködésével – anyagilag is segítette az új
mosoda, a tetőtér beépítését, a liftek beruházását, a nagybetegszoba kisebb szobákká való
átalakítását, modernizálását, a fürdőszobák bővítését, felújítását.
A tiszai árvíz idején Jászladányból 51 fekvőbeteget a holland és a vechtai testvéreinktől
kapott modern ágyakba és hófehér ágyneműbe tudtuk fektetni, meggyőződhettünk arról,
hogy mi is csak úgy tudtunk helytállni, hogy a  német és holland testvéreink segítettek.
Ezeket a betegeket a refektóriumban, a raktárakban, a folyosókon és minden talpalatnyi
helyet kihasználva tudtuk csak elhelyezni az otthonban. Ugyanebben az időben még 57 nőt
és gyermeket is elláttunk az árvíz miatt, ellátásukról gondoskodtunk. A mi ellátottjainkon
felül így még plusz 108 fő ápolásáról, gondozásáról és élelmezéséről gondoskodtunk.
A főzőkonyha ekkor már teljesen fel lett újítva Priscilla Céli belga szerzetesnő jóvoltából,
így a főzőkonyha nagyobb mennyiségű étel főzésére is alkalmas volt. A tárgyi, ruha, ápolási, gyógyászati segédeszközökből juttattunk a tiszai árvízkárosultaknak, de a Jászságban is
több plébánián nehéz helyzetben élő családok részére is. Természetesen az otthon dolgozói is
160

Külföld

válogathattak belőle, de a jászberényi óvodásoknak is adományoztunk többször gyermekjátékokat. A helyi kórháznak is adtunk betegágyakat, gyógyászati segédeszközöket.
A kapcsolatok kiépítése Vaszlovszky Károlynak köszönhető, aki rengeteget tett annak
érdekében, hogy ez a  kapcsolat gyümölcsöző legyen. Ő volt az erős háttér, tolmács és
rendező. Köszönettel és hálával tartozunk az önzetlen és hatalmas támogatásért. Reméljük
érezték, hogy naponta imádkoztunk jótevőinkért.”
„Találkoztam egy fáradhatatlan, nagylelkű, odaadó asszonnyal, aki az egész munkálatok alatt a fő segítőm volt. Ő volt a motorja az egész szervezésnek. Ezt nagyra értékelték
a jászberényi otthonban, ezért a tetőtér második ütemének bővítésekor kapott egy emlékszobát, táblával ellátva, melynek neve ”Ria szalon.” Jelen lehetett Ria von de Weide ezen
a jeles eseményen.” (Vaszlovszky)
Az adományok mindig célirányosan jöttek és úgy is lettek felhasználva.
Jászberény, 2019. 07. 03.
Szatmári Antalné írása a vechtai kapcsolatokról
„A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona tetőtérfelújítás három ütemben történt. A három ütemű felújítás tette lehetővé az egész intézményben a tárgyi feltételek javítását, de férőhelybővítés is történt a folyamat alatt. A 100 férőhelyből 135
időskorú elhelyezésére lett lehetőség.
A hazai pályázati forrásokokat kiegészítette a németországi Vechtából érkezett segítség
is. Főleg a második és a harmadik ütemhez érkezett anyagi és tárgyi segítség. A második
ütem bővítésével tudtunk kialakítani nyolc kétágyas szobát, melynek mindegyikéhez fürdőszoba is csatlakozik. Egy nővérpultot, nővérszobát és egy társalgót (Ria szalon holland
segítség) is be tudtunk építeni, ami a foglalkoztatásokra alkalmas. A második ütemmel
párhuzamosan készült el a betegszállító lift is (holland és német támogatással) mely tizenöt
személyes. Ezek a beruházások az akkori nehéz helyzetben a vechtai és a groningeni segítség nélkül biztos nem valósulhatott volna meg. Ebbe a szárnyrészben az összes zuhanykabint, teljes felszerelésével együtt biztosították a  vechtai barátaink. De ágyneműtartós
ágyakat, éjjeliszekrényeket, ágyneműt, takarókat, hálóruhákat, függönyöket, egyéb textíliákat is küldtek, illetve hoztak.
A harmadik ütem felújítását is segítették anyagi és tárgyi eszközökkel a német és a holland barátaink. Itt is minden szobához csatlakozik fürdőszoba, valamint egy kisebb modern
lift – öt személyes – került beépítésre.
Kialakítottunk egy imatermet, egy teakonyhát, egy kibővült folyosói részen több kisebb blokkos társalgót, mely foglalkoztatásra is alkalmas. E szakasz szobáiba Vechtából
kaptuk az összes asztalt és éjjeliszekrényt, amit a kinti szakiskola diákjai készítettek és itt
a helyszínen szereltek össze. Az ablakokra függönyöket, az ágyakra takarókat, ágyneműket
kaptunk. A  harmadik ütemnek az átadását a  testvérvárosunkból érkező vendégek egyik
prominens képviselője Richard Büssing főtisztelendő atya adta át, akinek áldozatos munkája nélkül nem tudott volna így fejlődni az idősek otthona. Meg kell említeni a másik fő
segítő nevét is, Sr. Liesel Greve igazgató asszonyt, akinek szintén nagyon sokat köszönhetünk az adományok gyűjtése terén.”
Jászberény, 2019. 07. 03.

161

V. ARCKÉPCSARNOK

A kedvesnővérek
Acsai Ilona Eudista JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1908–Jászberény, 2007.) Szerzetesnő, 1946-ban Ikerváron menhelyi
gyermekeket gondozott. 2005-ben Kecskemétről érkezett a jászberényi otthonba.326 .
Achátz Erzsébet Anthuza SSND-K/ MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Végvár/ma: Románia, 1898–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő,
földrajz –természetrajz–vegytan szakos. A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek vezetése alatt álló hőgyészi r. k. polgári fiú- és leányiskola tanára. 1973-ban érkezett
Tiszalökről a jászberényi otthonba, mint sekrestyés tevékenykedett. Sírja a jászberényi Újtemetőben található.327 A Krónikából: „Achátz Anthuza példaadó, apostolkodó nővérünk,
kétnapi kórházi tartózkodás után testvérei jelenlétében, vasárnap csendesen az örökkévalóságba költözött. Az Úr megadta neki a kegyelmet, hogy rosszulléte alatt teljes öntudatánál,
feloldozást és papi áldást kapott, első pénteken, első szombaton még nagy áhítattal vette
magához a  kórházba ment Úr Jézust. Első
vasárnap már az örökkévalóság boldogságát
élvezhette. Az  Úr végtelenül irgalmas.” …
„Egy napon hunyt el Anthuza nővér és Szabó Anna Gottharda kalocsai iskolanővér. Temetésük is egy időben történt. „(…) Anthuza
nővért Csörgi atya, Gotthárda nővért a budapesti főnöke a Krisztus Király kápolnából, dr.
Bertók Ferenc búcsúztatta.. A  kápolna előtt
voltak felravatalozva. Rengeteg virág. Anthuza nővér rokonai, rendtársai, tanírványai
nagy számban jöttek el. Gotthárda nővérhez
Budapestről a  Krisztus Király egyházközség
hívei nagy autóbusszal jöttek, sok tanítvány,
rendtárs.
Ilyen ünnepélyes, nagy temetésünk
Achátz Erzsébet ravatala
még nem volt.”328
326

327
328

162

Szeretetszolgálat törzskönyve. (Besenyi Vendel másolatában, továbbiakban: Szeretetszolgálat törzskönyve;
(DIÓS István – VICZIÁN János: Előttünk jártak a hitben 1945–2010. 12. o. (továbbiakban DIÓS-VICZIÁN,
2014.) (Az adatok a Szeretetszolgálat törzskönyve, a rendi sematizmusok, a névtárak, az anyakönyvek, az
almanach-ok, az iskolai évkönyvek és számos más forrás alapján kerültek összegyűjtésre.)
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Krónika. 1983.

A kedvesnővérek

Ádám Anna Amatóra SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Jászapáti, 1905–Jászberény, 1984.) Missziós nővér, tanítónő. Öt nyelven beszélt, németül, franciául, angolul, spanyolul,
majd a kínai misszióban tanulta meg a kínai nyelvet. 1926-ban
a  kiskunfélegyházi Constantineum Leánynevelő Intézetben
tanítónői oklevelet szerzett. 1929-ben lépett a  rendbe. Jánoshalmán, Bácsalmáson és Kalocsán tanított. 1936-ban kínai
misszióba ment, ahonnan 1947-ben tért haza.329 A szétszóratás
után tanított Kalocsán, Balatonakarattyán, Tiszaföldváron és
Dévaványán. Nyugdíjba vonulása után idegen nyelvet tanított
Jászapátin. Szívesen és szépen festett. Két csodálatosan szép alkotását a jászapáti Kisboldogasszony templom őrzi. A mellék- Ádám Anna
oltárképben a Szeplőtelen Szűz lába alatt a földgömb. A másikon középen a Szűzanya, körben a stációs keresztúti képek kicsiben. Életének utolsó előtti
állomása a máriagyüdi kegytemplom, ahol sokirányú feladatot látott el. Egészségi állapota
megromlott, 1979-ben költözött Siklós-Gyüdről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.330 Haláláról a  Krónika feljegyezte: 1984. „Reggel 9 óra. Ádám Anna
Amatora nővérünk hosszadalmas, súlyos betegség, többszöri műtét és kórházi kezelés után
csendesen az örök hazába költözött. Egy nagyon tehetséges, kínai missziót megjárt, s szétoszlatás után nehéz helyzeteket átélt lélek vette el örök jutalmát.”
1984. március 27. Amatora nővérünk temetése. A jászapáti Földes Menyhért kanonok
temette Ft. Csörgi Atya segédletével. Elismerő szavakkal méltatta életét, lelkületét, művét
a jászapáti templom őrzi, két csodálatosan szép festményben, mellékoltárképben, a Szeplőtelen Szűz lába alatt a földgömb. Szép napos időben volt a temetés. Imádságuk szimbólumaként a jászapáti rokonok és ismerősök nagyon szép tulipánkoszorút hoztak. A kanonok
meleg szavakkal méltatta és mondta, hogy nagyon hiányzik a templomukból Amatóra nővér, aki még a tavalyi nyarat is otthon töltötte.”331
Amatóra kedvesnővér Jászapátin, német és angol nyelvet tanított, egykori tanítánya,
Demeter Borbála így emlékezik: „A német nyelvet Ádám Annuska nénitől kezdtem el tanulni. Örökre hálás szívvel gondolok szelíd határozottságára. Ő volt, aki megszerettette
velem a nyelvet. Már később, felnőttként gondoltam arra, lehet nem is a német miatt jártam
hozzá, hisz ezt én önként vállaltam és bizony Annuska néni elvárta, hogy felkészülten menjek hozzá, viszont maga a személyisége annyira vonzott, hogy én azt hiszem, neki tanultam
és nem tudatosan a jövőre gondoltam akkor még. Ám amikor lehetőségem nyílt 1974-ben
kimenni az akkori NDK-ba, hogy egy kedves német családnál tölthessek két csodálatos
hetet, akkor már hasznát vettem a német nyelvnek és Annuska néninek köszönhettem, hogy
az első perctől kezdve nem féltem megszólalni németül. Több alkalommal is részt vehettem
a németországi utazásokon. Nagyon szerettem tolmácsolni és ennek volt köszönhető, hogy
idegenvezetőnek készültem, de az élet másfelé irányított. Viszont a német nyelv a  munka-eszközöm lett és minden nap használom. A csereüdülésből pedig barátság lett, ami
a mai napig tart. Hálás szívvel köszönöm az akkori lehetőséget, hisz az alapozta meg a német nyelvhez kötődő viszonyomat.”
329
330
331

DIÓS-VICZIÁN, 2014. 12. o.
MOLNÁRNÉ Szikszai Klára: Urunk szolgálatában. 2007. 364–368. o.
Krónika. 1987. 03. 27.

163

ARCKÉPCSARNOK

Amatóra kedvesnővér mint tolmács, Jászapátin 1970-es évek elején

Ádám Anna Amatóra: Szeplőtelen lába alatt a  földgömb, a  jászapáti Kisboldogasszony templom oltárképe (Nagy Tamás felvétele)

164

A kedvesnővérek

Almási Matild Elakta OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Zimándújfalu/ma: Románia, 1899–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő, elemi iskolai
tanítónő. A  polgári iskola elvégzése után Kőszegen, 1918-ban lépett a  kongregációba.
1919-ben első, 1922-ben örök fogadalmat tett. Vasváron és Hódmezővásárhelyen elemi
iskolában tanított. 1942-től Vasváron a Szent Domonkos-rendi állami r. katolikus polgári
leányiskola óraadó tanítója. A  szétszóratás után, 1950-től kántor, 1970-ben Kistarcsáról
költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.332
Ambrus Magdolna Beáta SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Szentfülöp/ma: Szerbia, 1910–Jászberény, 1997.) Magyar–német szakos polgári iskolai tanárnő. 1942–1948 között Vecsés-telepen a  polgári leányiskola tanára. 1989-ben
Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.333
Andor Ilona Lukrécia OSU/OSUR
Szent Orsolya Rend
(Németmokra/ma: Ukrajna, 1882–Jászberény, 1955.) Szerzetesnő, tanítónő. Egerben
1931-től a Szent Orsolya-rendi elemi leányiskola tanítónője és leventeoktatója. 1955-ben
költözött Mezőkövesdről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.334
Aszódi Rozália Angéla OSM
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Békésszentandrás, 1903–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő. 1949-ben Budafokon a zárdában főnöknő. 1996-ban Békésszentandrásról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a békésszentandrási temetőben van.335
Bagi Erzsébet Szevera SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Péterréve/ma: Szerbia, 1896–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő. A Kalocsai Érseki Szemináriumban szolgált hosszú évekig, majd az érseki kastélyban. 1976-ban Kalocsáról érkezett a jászberényi otthonba.336 Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Temetéséről így írt
a Krónika: „Severa nőv. ünnepélyes temetése. Kalocsai egyházmegyéből két Ft. Atya jött,
így három papos temetése volt. Méltatták a nővér szemináriumban és az érseki kastélyban
teljesített szolgálatát. A rendi testvérek is szép számmal összejöttek.”337

332
333
334
335
336
337

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 15. o.
Uo. 17. o.
Uo. 18. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 22. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Krónika. 1982.

165

ARCKÉPCSARNOK

Bajor Hildegard Denise SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Bécs, 1903–Budapest, 1977.) Szerzetesnő, német–francia szakos középiskolai tanárnő. Sopronban, 1926-ban lépett a kongregációba. 1928-ban első, 1934-ben örök fogadalmát tette. 1940–1948 között Budapesten az Isteni Megváltó Leányai Szent Margit Leánygimnázium és a  Szent Margit Nőnevelő Intézet Leánylíceum és Tanítóképző tanára.
A  szétszóratás után, 1950-ben Budapestről költözött a  jászberényi otthonba, ahol előbb
dolgozó, majd gondozott. Az otthonban egy kis házi „szekrényboltot” nyitott a gondozottak számára. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.338 A Krónika így ír: „Megható nagy temetés volt. A városból is sokan jöttek össze. Rengeteg koszorú, csokor. Ambrus atya temette, szép beszéd kíséretében méltatta áldozatos munkáját, és köszönte meg azt a szeretetet és
szolgálatot, amit a nővérek felé kifejtett.”339
Balázs Erzsébet Immaculata OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Mindszent, 1909–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, tanítónő. Tanítóképzőt és gazdasági
szakiskolát végzett. Kőszegen, 1926-ban lépett a kongregációba. 1927-ben első, 1930-ban
örök fogadalmát ugyanott tette. Gazdasági iskolában háztartásvezetést tanított. A szétszóratás után több helyen volt kántor, majd letartóztatták, Szegeden volt börtönben. Szabadulása után harangozó és sekrestyés. 1979-ben Dömsödről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a dömsödi temetőben van.340
Balázs Erzsébet Stanisláva OCD/OCDJC
Sarutlan Kármelita Nőv
(Kispest, 1915–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő. 1943-ban Újpesten a  Kármelita Nővérek vezette Szent József Fiúotthonban és a Szent Teréz Árvaházban szolgált. 1953-ban
Paksról érkezett a jászberényi otthonba. Rákoskeresztúron temették el.341
Balázs Etelka Zsófia Emmánuela OP/DNAk
Domonkos Nővérek
(Budapest, 1895–Jászberény, 1955.) Szerzetesnő, tanítónő. Kőszegen, 1915-ben lépett
a  kongregációba. 1916-ban első, 1919-ben örök fogadalmat tett. Vasváron a  Szent Domonkos-rendi nővérek elemi leányiskolájának tanítónője, és a polgári leányiskola óraadó
tanítója is. A szétszóratás után Vasváron élt, 1951-ben költözött Budapestről a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.342

338
339
340
341
342

166

Diós-VICZIÁN, 2014. 27–28. o.
Krónika. 1977.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 30. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 30. o.
Uo. 30. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.

A kedvesnővérek

Balázskovics Anna Polikárpa BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Budapest, 1907–Jászberény, 1988.) szerzetesnő, okleveles ápolónő. Szombathelyen,
1931-ben lépett a kongregációba, 1933-ban első, 1938-ban örök fogadalmát tette. A rendben betegápoló nővér, egyházi intézetekben háztartást vezetett. Az egri szemináriumban
30 évig dolgozott a kispapoknál. 1982-ben Egerből érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.343
Balta (Barta) Lujza Szidóra/Lidoca CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szombathely, 1895–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, óvónő. Esztergomban lépett a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe. Fogadalmát is ugyanitt, 1927-ben tette. Munkácson óvónő.
1977-ben Szombathelyről érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.344
Bartha Anna Regina SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Vadász/ma: Románia, 1898–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, tanítónő. 1962-ben Gyuláról érkezett a jászberényi otthonba. Kitűnő rajzaival, festményeivel örvendeztette meg az
otthon lakóit és dolgozóit. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.345

Bartha Anna Regina: Tájkép
343
344
345

Uo. 31. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve; VARGA Kamill: Szerzetesek Jászberényben. 2019. 220. o. (Későbbiekben
VARGA, 2019.); Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Szeretetszolgálat törzskönyve, Szatmári Károlyné közlése. 2018.

167

ARCKÉPCSARNOK

Bárczi Margit SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Mezőkövesd, 1911–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő. 1928-ban Mezőkövesden lépett
be a  Jézus Szíve Népleányai Társaságba. 1930-ban első, 1948-ban örök esküjét tette. –
A szétszóratás után saját otthonában élt, és matyó hímzéssel miseruhákat készített. A háziipari szövetkezetben bedolgozóként dolgozott, hímzései külföldre is eljutottak. 1990-ben
Mezőkövesdről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.346
Bárkányi Júlia Alojzia FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Szeged-Fehértó, 1923–?) Szerzetesnő, Budapesten a  Bástya étteremben vendéglátói oklevelet szerzett. 1944-ben lépett Budapesten a rendbe, fogadalmát 1949-ben tette.
1952‑től Jászberényben, 1964-ben Csákváron, 1973-ban Bakonybélben a szociális otthon
konyhavezetője. 1980-ban nyugdíjazták, Máriaremetére, majd a központi rendházba költözött Budapestre.347
Barta Irén Madleine CND/CND/Z
Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend
(Budapest, 1892–Jászberény, 1962.) Szerzetesnő, ének- és zenetanár. 1915-ben Budapesten ének- és zenetanári képesítést szerzett. Törökbálinton, 1924-ben lépett be az ágostonos kanonisszák rendjébe. 1926-ban az első, 1929-ben örök fogadalmát tette. Törökbálinton
a polgári iskolában tanított 1929–1948 között. Zalaegerszegen a Notre Dame Tanítóképző
ének- és zenetanára. 1948–1957 között magánórákat adott. 1957-től Püspökszentlászlón,
1962-től Jászberényben az otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.348
Bathó Rozália Kamilla OSM/SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Zalavár, 1918–?) Jászberényből a rendjébe költözött, Bp., Hunyadi M. u. 24.

Bathó Rozália
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 40. o.
Uo. 40. o.
348 Uo. 42. o.
346
347

168

A kedvesnővérek

Baumann Mária Magdolna Felicia ASzFL/CSFS/
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Budapest, 1913–Jászberény, 2005.) Szerzetesnő, betegápoló nővér. Kétéves kereskedelmi képzőt, majd ápolónőképzőt végzett. Budapesten lépett a  rendbe 1939-ben,
beöltözött 1940-ben. Első fogadalmát 1942-ben, örök fogadalmát 1943-ban Budapesten tette. Betegápolónőként dolgozott Dorogon, majd röntgenes nővér Tatabányán. 1974-ig
a Szent Ferenc kórházban éjszakás nővér. 1974–1979 között
Bécsben ápolta a  betegeket. Abban az időben a  rendi közösségi életről szó sem lehetett, ezért jobbnak látta, hogy
az Egyesült Államokba meneküljön. A  rend illinoisi tartományában 11 évet szolgált. 1990-ben Magyarországra jött.
Néhány hét után a romániai provincia elöljárója Temesvárra Baumann Mária Magdolna
hívta közösségi életet élni. 1992-ben idős korára való tekintettel a jászberényi otthonba költözött. Az első években angol és német nyelv tudásával
segítette az otthon vezetőségét. Súlyosbodó betegsége miatt teljesen visszavonult. Budapesten, a Farkasréti temetőben temették el.349

a. Jobb szélen Csonka Mária, középen Baumann Mária Magdolna Felicia, mögöttük Csernák Margit, balra egy
vendég kedvesnővér

349

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 42. o; Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció Magyar Tartomány.

169

ARCKÉPCSARNOK

Bazsó Mária Xavéria SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Tata, 1883–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, tanítónő. A rendbe 1901-ben lépett, fogadalmát 1903-ban tette. A tanítóképzőt 1909-ben végezte Sopronban. Tanítói pályafutásának állomásai: Ercsi, Miklóshalma, Budapest, Mosonszentpéter, Hort. Az iskolák államosítását Vecsésen élte meg. 1950-től Pilisligeten mint gondnok dolgozott, 1954-ben először
Piliscsabára költözött, majd onnan került a jászberényi otthonba. Az itt töltött 25 év alatt
nagyon sokat kézimunkázott. Sorsát alázattal viselte, ahol tudott, segített. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.350

Bazsó Mária

Rendtársaival 1933/34-ben, a balról ülő nővér
Bazsó Mária Xavéria
350

170

A felvételen Xavéria kedvesnővér unokahúgával,
Csombó Erzsikével a ’60-as évek derekán

Adatközlők: Muzsik (Csombó) Katalin (Pozsony); Podzemná (Csombó) Erzsébet (Párkány).

A kedvesnővérek

Xavéria kedvesnővér a szobatársaival a hatvanas
évek végén az otthonban

Bazsó Mária síremléke

Béni Teréz Michaela BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Vasalja, 1895–Jászberény, 1975.) Szerzetesnő, ápolónő. Szombathelyen, 1922-ben lépett a kongregációba. 1925-ben első, 1928-ban örök fogadalmát tette. 1930-tól a Szent Mór
kollégium háztartásában, 1943-tól Szombathelyen a papnevelő intézet háztartásában szolgált. A kedvesnővér hosszú ideig az egri szemináriumban volt alkalmazásban. 1971‑ben
Egerből költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.351„Temetésén nagy számmal megjelentek az egri atyák és nővérek. Úgyszintén Budapestről és Szombathelyről is.” - írja a Krónika.
Benkő Julianna Szerafina OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Hódmezővásárhely, 1897–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő. 1946-ban már a szombathelyi kolostorban élt. 1959-ben Budakesziről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.352
Berniczky Terézia Alfonsa CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Felsőszinevér/ ma: Ukrajna, 1909–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő. 1926-ban Munkácson lépett a rendbe. Fogadalmát 1930-ban
tette Szatmárnémetiben. A zárda háztartásában dolgozott. A szétszóratás után kántor.
1979-ben Budapestről érkezett a jászberényi
otthonba, ő volt az otthon kántora is. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.353
351
352
353

DIÓS–Viczián, 2014. 51. o.; Krónika. 1975.
Uo. 52. o.
Uo. 56. o.

Berniczky Terézia

171

ARCKÉPCSARNOK

Bertalan Erzsébet Modeszta BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Csesztreg, 1905–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, betegápoló. 1943-ban már Szombathelyen a püspökvár háztartásában szolgált. 1946-ban Szombathelyen betegápoló. 1984‑ben
Dabasról érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.354
Bíró Márta Szilárda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Zetelaka/ma: Románia, 1920–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, mosónő. A szétszóratás
után 35 évig dolgozott a szeged-csanádi püspökségen, Szegeden. 1986-ban érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.355
Bódis Teréz M. Klementina CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Jászárokszállás, 1920–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő, betegápoló. Az ápolónői képesítést Mosonmagyaróváron szerezte. Esztergomban, 1939-ben lépett a rendbe, 1941-ben
öltözött be ugyanitt, fogadalmát 1942-ben Szatmáron tette. 1997-ben érkezett Jászárokszállásról a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.356
Bódis Teréz Tekla CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászárokszállás, 1903–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, ápolónő. Esztergomban ápolónőképzőt végzett, ugyanitt 1924‑ben
lépett a  Szatmári Irgalmas Nővérek rendjébe, 1925‑ben itt
öltözött be, fogadalmát ugyanitt tette 1928-ban. Budapesten
a MABI kórház ápolónője volt. 1950 után Budapesten ápolónő.
1952-ben a  hejcei szociális otthonba költözött, innen helyezték át 1955-ben Jászberénybe, itt ápolónőként dolgozott. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.357
Bódis Teréz

Bodnár Mária Valéria IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Eger, 1928–Budapest, 2011.) Szerzetesnő, tanítónő. A  tanítóképzőt Egerben végezte 1947-ben. Tanult zongorázni, orgonálni, varrni és gépelni, hogy hasznosíthassa magát.
1946-ban a budapest-zugligeti rendházban lépett a rendbe. Örök fogadalmát 1958-ban
354
355
356
357

172

Uo. 57. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
TÓTH Lászlóné Görbe Zsuzsanna: Szerzetesnővérek Jászárokszálláson. (Későbbiekben: TÓTH, 2016.) 2016.
24. o; Szeretetszolgálat törzskönyve;
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 63. o; VARGA, 2019. 223. o. Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

A kedvesnővérek

magánlakásban, titokban tette. 1950-ig hittant tanított. Az egri
nagytemplomban és a  környező falvakban szolgált kántorként.
A Műtrágya-értékesítő Vállalatnál adminisztrátorként dolgozott.
A  későbbi években több helyen jelentkezett hitoktatónak vagy
kántornak. Kis termete miatt nem vették föl, ezért állami gazdaságban dolgozott egy ideig, majd a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben. 1964-ben betegen bekerült a jászberényi otthonba
gondozottnak, ahol színdarabokat írt, betanította, ő maga is részt
vett azok színrevitelében. 1967-ben önként magánlakásba költözött. Úgy érzete, hogy még tud dolgozni. A cigányok segítője lett Jászberényben és környékén. A cigány szülőket dolgozni Bodnár Mária
tanította, és mindenben segítette, gyermekeiket hitoktatta, velük
kirándult. 2004-ben az Angolkisasszonyok Idős Otthonába került Zugligetre. Rendben tartotta a kertet, a szegényeket élelemmel, ruhával látta el. Minden hónap első péntekjén Sükösdön kántorkodott. Visszaérve azonnal szentségimádásra ment a zugligeti alsó kápolnába.
Naponta kora reggel a városmajori Jézus Szíve templomba ment szentmisére, hogy azután
a portaszolgálatot átvegye, így a többiek mind mehessenek a zugligeti szentmisére. Bevásárolt, a postát hozta-vitte, nem tudott nemet mondani. Mindenkihez kedves volt, mindenkin
segített. Alázatos, mindenben lelkiismeretének engedelmeskedett. Bajban, nehézségben „Jézus segíts!” volt a szava. Egész napja imádság volt munka közben is. Az utolsó időben többször fájt a feje, fáradékony volt. 2011. január 13-án is egy szegényen akart segíteni. Eltévedt,
majd 15-én kórházba került. Egyheti ottlét után – ami alatt nem tért magához – az Úr Jézus
a mennyországba vitte.358

A cigány pasztorációban résztvevőkkel
358

SUBA Györgyné: Jászberény katolikus élete. 2010. 168–169. o.; Bodnár Valéria nekrológja. (http://congjesu.

173

ARCKÉPCSARNOK

Boldizsár Ilona M. Leona IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Oros, 1909–Budapest, 2006.) Szerzetesnő. 1930-ban lépett az Angolkisasszonyok
rendjébe, és 1931-ben öltötte magára a  szent ruhát. A  nyíregyházi rendházban szolgált
1950-ig. Később testvérével, Magdolna Karitásszal, aki követte őt a rendbe, kimentek Argentínába, ahol a nyíregyházi rendtársak közül többen is dolgoztak a renden belül. Viszont
betegség miatt visszatértek Magyarországra, és Miskolcon telepedtek le. A Mindszenti
templomban sekrestyések lettek. 1998-ban testvére súlyos betegsége miatt a jászberényi
otthonba költöztek. Amikor Zuglóban megnyílt az idős nővérek otthona, odaköltözött.
Miskolcon helyezték örök nyugalomra.359

Boldizsár Ilona gyászjelentése

Boldizsár Magdolna Karitász IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Oros, 1919–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő. Nővérét követve lépett az Angolkisasszonyok rendjébe. A szétszóratás után Argentínába költözött testvérével, ahol már több nyíregyházi rendtársuk is dolgozott. Betegség miatt visszaköltöztek, majd Miskolcon a Mindszenti
templomban sekrestyési szolgálatot vállalt. 1998-ban súlyosan megbetegedett, és a jászberényi otthonba költöztek, ahol még ez évben elhunyt. Miskolcon helyezték örök nyugalomra.360
Boma Olga IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Eger, 1893–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő, kézimunka oktató. 1951-ben Bódvarákóról érkezett a  jászberényi otthonba. Megemlékezés a  Krónikából: 1977. szeptember 27.
359
360

174

hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:bodnar- )
http://congjesu.hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:boldizsár- )
(http://congjesu.hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:bodnar- )

A kedvesnővérek

Boma Olga temetése. Muskátli volt a kedvence, ezért ebből készítettek koszorút. Életében
gyakran dúdolta: »… a síromra, sírhalmomra koszorút muskátliból fonjatok«. Kérte, hogy
énekeljük majd el a sírjánál. Az otthon minden muskátliját leszedtük, még a cserepesét is,
hogy ebből készüljön a koszorú. A szertartás után ottmaradtunk és elénekeltük a muskátlis
éneket. Nem volt kegyeletsértő, megható, testvéries, családias volt. Magunk voltunk.”361 .
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Bontó Julianna Márta IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Szeged, 1901–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, felső kereskedelmi iskolai és tanítóképzői tanárnő. 1923-ban magyar–történelem szakos tanítóképzői tanári oklevelet szerzett.
1927-től Budapesten polgári iskola tanára. 1929–1936 között Budapesten a rend által fenntartott tanítóképzőben, Veszprémben 1937–1948 között a  leánylíceum és a  tanítóképző,
a  kereskedelmi leány középiskola írástan óraadó tanára. 1964-ben Budapestről érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.362
Bonyai Anna Asztéria FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Cserszegtomaj, 1907–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő, ápolónő. 1927-ben ápolónőképzőt végzett. Budapesten lépett a Vincés Nővérek rendjébe, fogadalmát 1932-ben ugyanitt
tette. 1928–1950 között a MÁV kórház ápolónője. Budapestről 1991-ben érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.363
Borbély Ilona SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Balassagyarmat, 1895–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, tanítónő. A tanítóképző elvégzése után, 1929-ben Budapesten lépett a Jézus Szíve Népleányai Társaságba. Első esküjét
1931-ben, örök esküjét 1944-ben Hódmezővásárhelyen tette. Kálózon a tanyákon apostolkodó, az óvodát, rövidáru- és vegyeskereskedést fenntartó Kis Szent Teréz Otthonban szolgált. 1939-ben Hódmezővásárhelyen elöljáró, a Korda Rt. –fiók, az egyházközségi munka, s
a vele kapcsolatos apostolkodás vezetője. A szétszóratás után vállalati bedolgozó. 1981-ben
Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.364
Borsos Katalin Franciska OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Mezőhegyes, 1903–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő. Hódmezővásárhelyen 1924-ben lépett
a kongregációba. Kőszegen, 1927-ben tette örök fogadalmát. Ugyanott kertész és állatgondozó.
1943-tól Hódmezővásárhelyen szolgált.365 A szétszóratás után Jászapátin idős rokonát gondoz361
362
363
364
365

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1977. 09. 27.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 70. o.
Uo. 70. o.
Uo. 70. o.
Uo. 74. o.

175

ARCKÉPCSARNOK

ta, ahonnan 1964-ben költözött a jászberényi otthonba, ahol haláláig a kertészetben dolgozott.366
„Ésszel, szorgalommal irányította a kertészetet.” A Krónika 1983. május 17-én feljegyezte:
„Borsos Katalin Franciska nővérünket igazgató úr köszöntötte, 20 éve szorgalmasan ápolta
a kertet és szakszerű tudását átadta az alkalmazottaknak is, háláját az otthon nevében meleg
szavakkal és virágokkal tolmácsolta. A nővérek vidám énekkel köszöntötték, és ebben a jó hangulatban fogyasztották el a fimon birkapörköltet.” A halálát a Jelentés is megörökítette:
„1987. január 16-án reggel nagy megdöbbenés lett úrrá a közösségen. A mindenki által
ismert és nagyon szeretett Borsos Katalin Franciska trombózisban 10 perc alatt az ágyán
felöltözve, ülve meghalt. Ez a rövid idő elég volt ahhoz, hogy teljes öntudattal bűnbánatot
tartott, megáldozott, pápai áldásban részesült, azután lehunyta a  szemét, s már csak az
Úr előtt nyitotta ki. (…) Koporsója, sírja tele volt virággal. Jászberényben édesanyja fölé
temettük. Nagy űrt hagyott maga után.” 367 Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Borz Margit Larina CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Esztergom, 1893–Jászberény, 1971.) Házfőnöknő, polgári iskolai igazgató. 1907‑ben
Szatmárnémetiben lépett a rendbe, 1910-ben öltözött be, fogadalmát 1912‑ben ugyanitt
tette. Magyar–történelem–testnevelés szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.
1920-ban Szatmárnémetiben kezdett tanítani. 1926–1938 között a sátoraljaújhelyi Carolineum Római Katolikus Polgári Leányiskola tanára. 1938–1947 között a székesfehérvári Ferenc József Nőnevelő Érseki Leánynevelő Intézet elöljárója. Szelevényből 1967-ben
érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Nagykéry Mária
néven jelentek meg évkönyvei, értesítői azokban az intézményekben, ahol tevékenykedett.368
Bratu Anna Richarda CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Edelény, 1909–Jászberény, 1997.) Szerzetesnő. 1942-ben
már Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem Szent Mór Kollégium háztartásában szolgáló 3 nővér főnöknője. 1983-ban Dabasról érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.369

Bratu Anna

366
367
368
369

176

Adatközlők: Ambrus Andrásné Rejkó Magdolna, Kozma Lászlóné Kiss Katalin, Illés Pál. 2018.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 74. o.; Krónika. 19. január 16.
Uo. DIÓS–VICZIÁN, 2014.
Uo. 78. o.

A kedvesnővérek

Buczkó Ilona Fridolin SSND-Sz/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Temesvár, 1917–Jászberény, 1997.) Szerzetesnő, női szabó. Szegedről 1955-ben érkezett a jászberényi otthonba. Mint
sekrestyés is tevékenykedett. Szívesen vett részt a farsangi műsorok színrevitelében.370

Buczkó Ilona

Bugyáki Gizella Alfonza ENB/OSE/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Budapest, 1913–Jászberény, 1999.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett.
1936-ban Budapesten lépett a  rendbe, 1940-ben egyszerű, 1943-ban ünnepi fogadalmat
tett. A rendben betegápolóként, majd az ORFI-ban ápolónőként dolgozott. 1999-ben érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.371
Bugyinka Mária Margit BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Pécs, 1905–Jászberény, 1999.) Szerzetesnő, betegápoló. 1946-ban Szombathelyen betegápoló. 1993-ban a pécsi otthonból érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Bujdosó Ilona Krisztina SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Jászberény, 1923–Szécsény, 2018.) Szerzetesnő, varrónő. 1944-ben lépett a  rendbe,
1946-ban tett egyszerű fogadalmat. A szétszóratás után Budapesten a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet varrodájában dolgozott. Pécsről 1999-ben érkezett a jászberényi otthonba.372
2018-ban Szécsényben hunyt el a  Szegénygondozó Nővérek Betánia Otthonában.373
Jászberényben a Szent Imre temetőben a családi sírkertben nyugszik.
90. születésnapján ezt olvashatjuk a város honlapján:
„Emlékezetesen szép napot tölthettek együtt mindazok, akik részesei voltak Bujdosó
Ilona Krisztina nővér 90. születésnapi ünnepségének. A  jászberényi Szent Klára Idősek
Otthona lakója ő, aki testvérével, Joachima nővérrel együtt került az intézménybe tizenhá370
371
372
373

Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014 80. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
VARGA, 2019. 246. o; Szegénygondozó Nővérek Esztergomi anyaház iratanyaga Hajós M. Ágnes nővér
jegyzete alapján.

177

ARCKÉPCSARNOK

rom évvel ezelőtt. Mindketten a Szegénygondozó Nővérek Rendjéhez tartoztak. Krisztina
nővér édestestvérét sajnos néhány éve elveszítette, s az intézményben is ő az egyedüli, aki
annak idején nővéri szolgálatot látott el.”374
Bujdosó Mária Joachima SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Jászberény, 1919–Jászberény, 2010.) Szerzetesnő. Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő
iskola, kitűnő eredménnyel.
1937. szeptember 29-én Szombathelyen jelölt. Krumbachban (Ausztria) a  ferences
rendház ápolónője. 1943-ban Rákospalotán a Szent Erzsébet Otthonban szegénygondozó.
1938-ban öltözött be, 1939-ben egyszerű fogadalmat tett. 1939-ben Győrben belső gondozó, 1942-ben Rákospalotán dolgozott. 1946-ban Sashalomra, majd Egerbe került. 1948.
szeptember 12-én tett örök fogadalmat. 1949-ben Diósgyőrben szolgált, 1950-ben Kecskemétre került. 1999-ben érkezett testvérével, Krisztinával a jászberényi otthonba helyből.
A jászberényi Szent Imre temetőben van eltemetve.375
Burkus Franciska Delicia SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Ménfőcsanak, 1915–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő, gazdatiszti szaktanár. 1936‑ban
szaktanítói oklevelet szerzett. Kiskunfélegyházán a Constantinum Tanítóképző óraadó tanára. 1943-tól a  Constantinum Leánynevelő Intézet Mezőgazdasági Leány Középiskola
tanára. 1992-ben Székesfehérvárról költözött a  jászberényi otthonba. Székesfehérváron
temették el.376
Bús Erzsébet M. Celiána CsCs/ SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1921. 08. 28–Esztergom, 2000. 08. 01.) Szatmári irgalmas nővér, tanító.
Bús István táncoktató és Harmat Erzsébet első gyermekeként született, őt követte még
nyolc leánytestvér. Közülük, Erzsébet és Irén a szerzetesnői hivatást választotta.
Erzsébet és Irén az elemi iskolát a jászberényi Érseki Leánynevelő Intézetben végezte,
melynek a szellemisége meghatározta későbbi életüket.
Édesapjuk 1943-ban bekövetkező halála után Irén, mielőtt még fogadalmát letette volna, visszatért a  szülővárosába, ahol a  táncoktatást átvette, mivel a  család kereset nélkül
maradt.
Erzsébet 1936. szeptember 7-én nyert felvételt Esztergomban a Szatmári Irgalmas Nővérek Társulatába mint jelölt. Itt szerzett tanítói oklevelet. 1941. július 19-én öltözött be, és
1942. július 19-én tett fogadalmat. Ezután Szegeden, a főiskolán matematika–fizika szakos
tanári diplomát szerzett. Már itt kitűnt apostoli buzgósága. A tanyai misszióban segédkezett a jezsuita atyáknak.
374
375
376

178

http://jaszberenyonline.hu/
VARGA, 2019. 244. o; Szegénygondozó Nővérek Esztergomi anyaház iratanyaga Hajós M. Ágnes nővér
jegyzete alapján.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 82. o.

A kedvesnővérek

Bús Erzsébet

A Bús testvérek: Erzsébet, Mária (Zverina Ernőné), Irén (Bojti
Istvánné), Ilona (Kisnémeth Albertné)

Matematika–fizika szakos tanárként szolgált. Csodával határos módon 1948–1962 között a dorogi bányaiskolánál hittant tanított. Ezt örömmel emlegette később is! 1962–1970
között egyházközségi munkát végzett Budapest-Albertfalván; 1970–1976 között sekrestyés volt a budapesti Oltáriszentség plébánián; 1976–1979 között a budapesti Szent István-bazilikában egyházközségi munkát végzett. Ezt követően nyugdíjasként, kötetlen
munkaidőben tette a jót, ahogy Szent vincés
lelkülete diktálta.
Igen jó szervező volt, ahogy a  körülmények engedték, tagja lett az Országos Turista
Egyesületnek, s itt nagyon sok alkalma volt
„elhinteni a  jó magot”. Sokan emlékeznek
rá vissza, milyen élményt jelentett számukra
a  látottakról való elbeszélgetés … múzeumokról, templomokról…
A szétszóratás éveiben számukra nem
volt kötelező az un. Szűzmária kiszsolozsma
elimádkozása, de ő nem élt ezzel az engedménnyel, sőt sietve szerzett egy papi zsolozsmás könyvet, mondván „ez az igazi”! És ő ezt
végezte naponta! Sokszor hangoztatta: „ezt
kellene bevezetni nekünk is!”
Amikor 1990-ben a szerzetesrend újjáalakulhatott, azonnal felajánlotta szolgálatait az
elöljárónak. Készségesen és nagy hozzáértéssel eljárt a  hivatalokban, intézte a  visszaBús Erzsébet elsőáldozási emléklapja

179

ARCKÉPCSARNOK

igénylések ügyeit, több ízben járt Szlovákiában, Romániában, hitoktatásokhoz könyveket
szerzett, és mindig segített, ahol csak lehetett.
1992 nyarán agykárosodás érte, féloldali bénulással. Gyógyszeres kezeléssel a tudata vis�szaállt, de a bénulás megmaradt. Ezután, 1992 augusztusában került a jászberényi otthonba.
Tevékeny természete a betegágyban is megmutatkozott. Csodálatos volt látni azt a szorgalmat, ahogy alkotott továbbra is. Az ágyban, ülőhelyzetben is kézimunkázott, olvasott,
és soha-soha nem panaszkodott… Gyógyulásra vágyott, de nem erőszakosan kívánva ezt,
viselte, amit az Úr reá mért.
Zalán Katalin M. Luciána tartományfőnök hívására 1999. április 30-án visszatért oda,
ahonnan indult a szerzetesnői élete, az esztergomi rendházba. Életének legutóbbi szakaszában, ahogy fizikai fájdalmai egyre nőttek, hallották csendes panaszait. Isten megkönyörült
rajta és hazavitte. 2000. augusztus 1-jén hunyt el Esztergomban, ahol a Szentgyörgymezői
temető Szatmári Irgalmas Nővérek sírkertjében helyezték örök nyugalomra.377

Bús Erzsébet M. Celiána a ravatalon

Buttás Katalin Evodina SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Mezőkövesd, 1913–Jászberény, 2000.) Szerzetesnő. Vácott 1943-ban a szeminárium
háztartásában házi nővér. 1991-ben Jászárokszállásról érkezett a  jászberényi otthonba.
Jászárokszálláson temették el.378
377

378

180

A  Szatmári Irgalmas Nővérek tartományfőnöknő, Zalán Katalin nekrológja és Bús Erzsébet testvére, Bús
Skolasztika kiegészítő nekrológja alapján készült összeállítás; Adatközlők: Fenyvesi Ferencné Bús Rozália,
Molnár Antalné Bús Terézia, Székely Béláné Bús Katalin. 2019.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 84. o.

A kedvesnővérek

Bürgermeister Anna Devota FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Nagymaros, 1877–Jászberény, 1963.) Szerzetesnő, ápolónő. 1970-ben Budapesten lépett a Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába. 1911-ben első, 1914-ben utolsó
fogadalmat tett. Betegápolóként dolgozott. A szétszóratás után, 1951-től a váci szociális
otthonban élt, 1953-ban a jászberényi otthonba helyezték. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.379
Czakó Mária Tirza SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Kiskunfélegyháza, 1906–Jászberény, 1978.) Szerzetesnő, tanárnő. Polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1938-ban Siklóson az állami római katolikus polgári leányiskola,
1942-ben Cegléden az állami Szent József Római Katolikus Polgári Leányiskola tanára.
1970-ben Kiskunfélegyházáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 380
Czibik Julianna Margit FdC/SZLT
Isteni Szeretet Leányai Társulata
(Csákvár, 1913–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, óvónő. 1932-ben Budapesten lépett be
a Vincés Nővérek rendjébe, fogadalmát 1937-ben ugyanitt tette. 1933-ban Szobon, 1948ban Újpesten óvónő. 1950–1986 között ugyanitt óvónő. 1987-ben Budapestről érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.381
Cziráki Anna Terézia Cirilla SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Sátoraljaújhely, 1905–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő. 1943-ban már Kiskunfélegyházán
a Ferences Szegénygondozó Nővérek tagjaként a városi szeretetházban szolgált. 1991‑ben
Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.382
Czirják/Ciriák Mária IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1895–Jászberény, 1953.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanárnő. Budapesten
1927-től az Angolkisasszonyok elemi leányiskola tanítónője. 1941-ben Kecskeméten a leánylíceum és tanítóképző tanára. 1953-ban Nagykőrösről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.383

379
380
381
382
383

Uo. 84. o.
Uo. 87. o.
Uo. 88. o.
Uo. 90. o.
Uo. 90. o.

181

ARCKÉPCSARNOK

Csabai Franciska Filoména BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Kisnána, 1902–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő. 1943-ban már Celldömölkön a Vármegyei
Nagy Sándor Közkórházban, 1946-ban Kőszegen a  bencés rendház háztartásában szolgált.
1970-ben Kisnánáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.384
Csapó Magdolna Elia OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Kunsziget, 1915–Jászberény, 2002.) Szerzetesnő. 1946-ban a szombathelyi kolostorban élt. 1999-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.385
Csapó Gizella Thomázia SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Kunsziget, 1902–Pannonhalma, 1989.) Szerzetesnő, polgári iskolai igazgató. Fogadalomtétele után földrajz–kémia–
természetrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett.
1929-ben Csornán a polgári leányiskola, 1938-ban Sopronban
az állami római katolikus polgári leányiskola igazgatója. A szétszóratás után, 1950–1969 között az Egyházi Szeretetszolgálat
egyházi megbízottja Jászberényben. 1969-től a  pannonhalmi
szociális otthonban élt, ott hunyt el.386 A Krónika így emlékezik
meg róla 1983-ban: „Ő volt a jászberényi otthon első egyházi
vezető nővére. A kezdeti sok nehézség, a temető rendezése, az
egész otthon megalapozása az ő nevéhez fűződik.”
Csapó Gizella

Császár Margit Anzelma BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Sümeg, 1906–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő. Pécsett a Szent Mór Kollégium háztartásában szolgált. 1983-ban Sümegről költözött a jászberényi otthonba. Sümegen temették
el.387
Császár Bernadett Precióza SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Tiszapolgár, 1924–Csepel, 2011.) Szerzetesnő, közgazdász technikus. Tiszaalpáron
járt a zárdában iskolába, ott kapott hivatást a nővérektől. Önéletírásában így emlékezik:
384
385
386
387

182

Uo. 93. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 94. o.; Krónika. 1983.
Uo. 94. o.

A kedvesnővérek

„A kézimunkát kicsi korunktól fogva tanították. Magunk készítette díszkendőt kellett beadni mindig, erre jegyet is kaptunk.
Ötödik-hatodik elemiben aztán vittek bennünket gazdasági
továbbképzőbe: kerti munkára, konyhába. Itt találkozhattunk
a házi munkát végző nővérekkel, nagyon kedvesek voltak, úgy
bántak velünk, mint édes gyerekeikkel. Elgondolkodtam akkor, milyen jó nekik, tiszták, kedvesek és még velünk is szóba
állnak.” 1938-ban lépett a rendbe, Polgáron, majd Hőgyészen
volt jelölt. Esti tagozaton végezte a polgárit, nappal mint portás
dolgozott. Kalocsára került, ahol négy évet töltött, hármat aspi- Császár Bernadett
ránsként, egyet posztulánsként. 1944-ben első fogadalmát tette.
A front idején Budapesten szolgált, ebédlősként a fiatalok étkeztetésében vett részt. 1950ben Máriabesnyőn tett örök fogadalmat. A szétszóratás után Budapesten egy családnál felügyelt egy csecsemőkorú gyermekre. A hatóság meghurcolta, és el kellett hagynia a fővárost. Jelentkezett az egyházi szeretetszolgálatnál, Szörényi Gábor igazgatónál, aki Vácra
helyezte, ahol akkor szervezték a szociális otthont. Munka mellett elvégezte a közgazdasági technikumot. Az otthonban élelmezésvezető, szakács és könyvelő. 1961 októberében
került Jászberénybe, ahol az otthon már szervezettebb formában működött, mint Vácott. Itt
is élelmezésvezetőként dolgozott. Első időszakban az otthonban lakott, majd egy szövetkezeti lakásba költözött egy rendtársával együtt, és innen járt be az otthonba mint alkalmazott
dolgozó. Az ÁVH itt is megtalálta. Számos alkalommal és ürüggyel zaklatták. 1979-ben
nyugdíjba vonult, de még bejárt az otthonba, segített az utódjának, és a gondnoknő „jobb
keze” volt. Erről így írt önéletrajzában: „Továbbra is bejártam az otthonba segíteni, megszoktak, megszerettek a nővérek, 500-nak fogtam le a szemét. Amikor a házi papunk, Ambrus Pál misézett, kihangosították az egész házban a fekvőbetegek miatt. Csodálatos lelki
megnyugvást láttam a betegeken, az atya nagy türelemmel, szeretettel gyóntatta, áldoztatta
őket. Hosszan imádkoztunk a  haldoklók mellett, naponta a  Szűz Mária kis zsolozsmáját
végeztük.” 1990-ben felszámolta a lakását, és a Kalocsai Nővérek Mária utcai rendházába
költözött. Életének utolsó éveit a csepeli otthonban töltötte. Itt hunyt el, a Rákoskeresztúri
köztemetőben helyezték örök nyugalomra.388
Csepela Katalin Loyola CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Selmecbánya/ma: Szlovákia, 1890–Jászberény, 1971.) Szerzetesnő, polgári iskolai
tanárnő. Szatmárnémetiben, 1905-ben lépett a rendbe, 1907-ben öltözött be, fogadalmát
1910-ben ugyanitt tette. Tanítóképzőt végzett, népiskolai tanítónő. 1919-ben mennyiségtan–fizika szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1939–1944 között Léván
a női kereskedelmi szaktanfolyam óraadó tanára, 1941–1944 között már az igazgatója.
1950-től házaknál korrepetált. 1955-ben a nógrádverőcei, majd 1968-tól a  jászberényi
otthon lakója. Sírja a Jászberényi Újtemetőben van. Munkája: A Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló lévai r.k. Nőnevelő Intézet elemi,
polgári leányiskolája, és a  2 éves női kereskedelmi szaktanfolyam 1941–1944 közötti
évkönyvei.389
388
389

http://kalocsainoverek.hu/hivatastortenetek/m-p-betus-nevek/precioza-növer/
DIÓS–VICZÁN, 2014. 97. o; VARGA, 2019. 219. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővé-

183

ARCKÉPCSARNOK

Csepreghy Magdolna Chistophora OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Budapest, 1917–Jászberény, 1993.) Házfőnöknő, tanárnő. Kőszegen, 1942-ben lépett
a  kongregációba. 1942-ben első, 1945-ben örök fogadalmat tett. A  tanítóképző tanára,
majd Vasváron főnöknő. A szétszóratás után Olaszfaluban a plébánián, majd a veszprémi
püspökség konyháján, később Siófokon dolgozott. Szombathelyről érkezett a jászberényi
otthonba, ahol portás volt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.390
Cserniczky Ilona Marianna OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Homonna/ma: Szlovákia, 1879–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő, középiskolai tanárnő.
1917-től Kassán a Szent Orsolya-rendi Elemi Leányiskola tanítónője. A szétszóratás után,
1950-ben Budapestről a jászberényi otthonba szállították. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.391
Csihar Mária Szerafika BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Szentgotthárd, 1909–Budapest, 1981.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. A polgári iskola elvégzése után Szombathelyen, 1937-ben lépett a kongregációba. 1939-ben első, 1945ben örök fogadalmat tett. A rendben betegápoló nővérként dolgozott. 1970-ben Szentgotthárdról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.392
Csillik Mária Katalin VSM/VSM
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák
(Jászberény, 1918–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, konyhai
munkás.
1947-ben belépett a polgárdi vizitációs kolostorba. Beöltözése 1948. november 23-án volt. Fogadalmat 1949. november
24-én tett.
1950 nyarán, a szerzetesrendek feloszlatása után hazament
Jászberénybe.
1957-től az államosított, egykori polgárdi kolostorban működő szociális otthonban kapott munkát.
1961-től az 1973-ban történő nyugdíjazásáig a jászberényi
egyházi
otthonban dolgozott alkalmazottként mint konyhai
Csillik Mária
munkás. Ekkor költözött be az otthonba mint gondozott, és ott
élt élete végéig. Szerény, alázatos, megelégedett volt.
1993. november 19-én hunyt el. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.393

390
391
392
393

184

rek anyakönyvi másolata.
Uo. 97. o.
Uo. 105. o.
Uo. 101. o.
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett (Vizitációs) Rend, Budakeszi. Az életrajzot és a  fényképeket Szijjártó

A kedvesnővérek

Jobb szélen ül Csillik Mária Katalin

Alojzia, Csillik Mária Katalin, Holecza Júlia Claudia Simplisciana, Pető Margit Skolasztika

Katalin vizitációs nővér bocsájtotta rendelkezésre. 2019. 03. 20.

185

ARCKÉPCSARNOK

Csonka Mária IBMV/IBMV/CJ
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1920–Budapest, 2011.) Szerzetesnő, tanítónő.
1936-ban lépett a rendbe. 1939-ben első, 1945-ben örök fogadalmat tett. 1944–1948 között Budapesten az Angolkisasszonyok
elemi iskolai tanítóképző gyakorló iskolájának a  tanítónője.
A szétszóratás után húgához költözik, és keresztény családoknál
hittant oktat. Majd később a Széher utcai Szent Ferenc kórházba kerül, először a portán, majd a felvételi osztályon dolgozik.
1960-tól a lőrinci iskolában tanított. 3941981-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba, ahonnan 1995. szeptember 29-én
visszatért a rendjébe. (Bp. Szarvas Gábor u. 50.)395
Budapesten, a Szent Mihály-templom kriptájában helyezték
Csonka Mária
örök nyugalomra.
Életútját unokahúga, Könyves Ilona foglalta össze:
Csonka Mária emlékére
1920. okt. 29–2011. júl. 26.
A négy gyermekes Csonka család első gyermekeként született 1920. október 29-én. Gyermekéveit Ilona húgával, aki 2 évvel fiatalabb, Zugligetben a Labanc utcai házban töltötték.
Majd a Váci utcai Angolkisasszonyokhoz is együtt jártak. Kettőjük bensőséges szeretet kapcsolata életük végéig kísérte őket.

Boldizsár Ilona Leona és Csonka Mária közös üdvözlete az új otthonukból

394
395

186

DIÓS–Viczián, 2014. 105. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

A kedvesnővérek

Csonka Mária gyászjelentése

Az iskolában Mária buzgalma, komolysága kitűnt társai közül, és 9 éves korában már
tudatosan mondja: apáca lesz, az Urat akarja szolgálni. Korkedvezménnyel marad bent jelöltként az intézetben; 1936-ban lép a rendbe, 1944-ben leteszi a fogadalmat.
Szorgalma, engedelmessége tanulmányai végzése közben is jellemzőek Rá. Nagy örömmel és türelemmel kezd el tanítani.
A szétszóratás nehéz, kegyetlen napjait Ilona húgánál tölti, ahol húga leányát felügyeli,
tanítja, és sok társához hasonlóan keresztény hívő családokhoz jár hittant tanítani, korrepetálni.
Betegsége, majd súlyos műtétei miatt a  Szécher úti Szt. Ferenc Kórházba kerül, majd
csodálatos felgyógyulása után a kórház dolgozója lesz; először a  portán, majd a felvételi
irodán dolgozik.
1960-ban a lőrinci iskolában kap tanítói állást. Papp Béla iskolaigazgató kikötése: első
osztályt taníthat, és Lőrinciben nem járhat templomba. Így 1978-ig – nyugdíjazásáig – a hajnali vonattal jár naponta Hatvanba a reggeli misére.
De nem csak a gyerekeket tanította, nevelte, - este a cigány felnőttek analfabetizmusának
felszámolását tűzte ki célul, és az ő területén hatalmas munkával, kitartással ezt el is érte.
A településen ma is szeretettel emlegetik, és tanítványai közül többen rendszeresen látogatták őt – haláláig.
Munkáját a kommunista nézeteket valló igazgató is elismerte. 1975-ben pedagógusnapon
kormánykitüntetett lett.
Nyugdíjba vonulása után ismét húgához költözött, majd a Jászberényi Otthonba ment.
Nagy vágya teljesült a Zugligeti házzal; hiszen abban a templomban imádkozhatott, ahol
gyermekként ismerkedett a hittel és találkozott a jó Istennel.
187

ARCKÉPCSARNOK

Betegségeit nagy türelemmel, panasz nélkül viselte, bízott az Úr végtelen irgalmában és
égi Édesanyja segítségében.
Hosszú szenvedései és idős kora ellenére kedves, szelíd, imádkozó lénye sok embernek
fog hiányozni.
Az Úr adja meg nyugalmát és a nagyon várt hazaérést!
Imádkozzunk érte!”396
Danyi Piroska Franciska OSM/OSM
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Szárazbő-puszta, 1892–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. 1946-ban Kőszegen a napközi otthon, a gyermeknyaraltató és a rendház főnöknője. 1954-ben Pestszentlőrincről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.397

Jobb szélen ül Danyi Piroska Franciska

Darabont Mária SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Jászberény, 1901–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. 1922-ben Budapesten lépett a Jézus
Szíve Népleányai Társaságába. Első esküjét 1924-ben Dunavarsányban tette. Pécelen és
Kálózon kerti, gazdasági munkákat végzett. A szétszóratás után, 1950-ben a soponyai plébánián dolgozott, 1951-ben Kálózon erdőgazdasági munkás. 1969-ben Kálózról érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.398

396
397
398

188

Könyves Ilona írásos közlése.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 109. o.
Uo. 109. o.

A kedvesnővérek

Deli Margit Júlia OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Szentlőrinc, 1902–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanárnő. 1920-ban tanítóképzőt végzett. 1926-ban Pécsett lépett a rendbe. 1928-ban első, 1931-ben örök fogadalmat tett. 1938–1948 között a Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend római katolikus elemi iskola tanítóképző és leánylíceum igazgatója. A jászberényi otthonba 1980-ban
Pécsről érkezett. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.399
Demkó Auguszta Gizella BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Felsőapáti, 1914–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, betegápoló. 1946-ban Szombathelyen betegápoló. 1984-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.400
Dolovai (Dolovcsák) Erzsébet Annunciáta OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Marcali, 1893–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő, tanítónő. 1914-ben tanítóképzőt végzett, és még ebben az évben belépett az ágostonos kanonisszák rendjébe. 1918-ban első,
1922-ben örök fogadalmat tett. Pécsett a  Miasszonyunk női kanonokrendi zárda elemi
iskolai tanítónője. Balatonmáriafürdőről 1958-ban érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.
Dobos Teréz Hermina SM/SM
Szociális Missziótársulat
(Jászárokszállás, 1902–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, szociális munkás. 1930-ban
lépett a rendbe. Első fogadalmát 1933-ban, örök fogadalmát 1939-ben tette. A jászberényi otthonba 1973-ban érkezett Hatvanból. A jászberényi barátok templomának kriptájába
temették.401
Dorkó Etelka IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Bekölce, 1902–Jászberény, 1980.) Szerzetesnő, középiskolai tanár. 1924-ben testnevelő tanári oklevelet szerzett. 1929–1948 között Egerben az Angolkisasszonyok Érseki Leánygimnázium, az Érseki Tanítóképző Intézet és Leánylíceum, az érseki felsőkereskedelmi
iskola tornatanára. A női kereskedelmi tanfolyamok óraadó tanára. 1980-ban Egerből érkezett a jászberényi otthonba. Mikófalva Bekölcén temették el.402

399
400
401
402

Uo. 113. o.
Uo. 114. o.
TÓTH, 2018. 29. o.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 120. o.

189

ARCKÉPCSARNOK

Eichinger Éva Benilda SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Szentfülöp, 1898–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, tanítónő. 1965-ben költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Temetéséről a  Krónikában olvashatunk: 1984. január 14-én elhunyt Eichinger Éva
Benilda szatmári irgalmas nővér, aki mint egyházi vezetőnővér- helyettes tevékenykedett.
„Este 10 órakor csendesen elhunyt Eichinger Benilda Éva szatmári irgalmas nővér. Kinga
nővér kiemelte, hogy halottas ruhája pedáns rendben, tisztán volt elhelyezve a felöltöztetéshez. 85 éves volt. Éva nővér beszentelése a halottas kamrában a 10 órai nagymise után volt.
Január 16-án délelőtt volt Benilda Éva nővér temetése, Ft. Csörgi István Atya szép beszédben emlékezett meg itteni életéről, Ő beteg testvérek ápolására jött az otthonba 18 évvel ezelőtt. Testi-lelki erejével nagy segítséget jelentett a gondozottaknak, helyettes vezető
nővér is volt egy ideig. Még betegsége előtt is a posta kihordásával hasznosította magát,
utolsó erejével. Testvére sírja mellé temették. A havas-esős-hideg januári időben.”
A negyedéves jelentésben Magyarka Borbála Kinga egyházi megbízott, vezetőnővér
így írt: „Éva néni csendesen az örökkévalóságba költözött. Igen nagy űrt hagyott maga
után. Nemcsak az otthon, de a város ismert és szeretett Benhilda Éva nénije volt. Erejének

190

Eichinger Éva fiatalon

Eichinger Éva utolsó fényképe

Vendégek között: Achátz Anthuza, Pannika, Kinga,
Cecília, Éva. Kis Kinga anyjával

Rokonai körében

A kedvesnővérek

teljében jött az otthonba, hogy szolgálja elsődlegesen beteg testvérét, aki rövidesen meghalt, utána az egész otthont a legalacsonyabb és legfárasztóbb munkával, soha viszonzást
nem várva, bölcs szigorral és okos szeretettel, sok megaláztatást szenvedett, ezek tették
erőssé, hogy mint az egyházi vezetőnővér helyettese nagy szívével és erejével átfogta az
egész közösséget. Amikor erői fogytak, mindig megtalálta azt a kisebbet, kevesebbet, amelyet még szeretete és fizikai ereje, értelme elbírt. Soha nem élve önmagának. Személyesen
nagyon sokat köszönhetek neki, az első lépéseket, a megosztott szenvedéseket, megaláztatásokat ő könnyítette és imával erőt eszközölve. Az Úr áldja, és adjon neki nagyon fényes
örökéletet. Kérésére testvére sírja mellé temették. Nagylélek, egyszerű temetése. A külföldön élő rokonok csak fénykép után láthatták szeretett tántijukat.”403
Elefánty Kornélia Cypriana SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Devecser, 1899–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. Magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-ben Kiskunhalason a római katolikus polgári iskola, 1938-ban a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek
vezetése alatt álló jánoshalmi római katolikus polgári leányiskola tanára. 1989-ben érkezett
Budapestről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.404
Eberhardt Erzsébet Matild OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Szentgotthárd, 1916–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő, tanítónő. Sopronban 1944–1948
között az Orsolya-rendi tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítónője. A  szétszóratás után
a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolgozott. 1987-ben a jászberényi otthonba költözött. Budapesten temették el.405
Endrei (Petzl) Katalin Theobalda CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Zsombolya, 1905–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő. Ischlben háztartási iskolát végzett.
Zsámbékon, 1924-ben lépett a kongregációba, fogadalmát 1929-ben ugyanott tette. Pécsett
dolgozott 1950-től a csecsemőotthonban. 1986-ban Érdről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 406
Ehmann Erzsébet (Jolán) M. Eustolia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Budafok, 1922–Jászberény, 1964.) Szerzetesnő, betegápoló. 1943-ban Szatmáron lépett a rendbe, 1945-ben itt öltözött be, 1947-ben tett fogadalmat ugyanitt. 1960-ban Alcsútdobozról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 407
403
404
405
406
407

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika és Jelentés. 1984.
DIÓS–Viczián, 2014. 128. o.
Uo. 126. o.
Uo. 129. o..
VARGA, 2019. 230. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

191

ARCKÉPCSARNOK

Erdélyi Margit Notburga BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Felsőtárkány, 1905–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő. 1939-ben Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem Szent Mór kollégium háztartásában szolgált. A szétszóratás után Egerben
a szeminárium szakácsa volt, innen költözött 1987-ben a jászberényi otthonba. Egerben
a minoriták templomában helyezték örök nyugalomra.408
Erdélyi Margit Izabella ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Vámosgyörk, 1917–Budapest, 2006.) Szerzetesnő, ápolónő. 1942-ben lépett a rendbe,
1944-ben egyszerű, 1947-ben ünnepi fogadalmat tett. A rendben mint szakácsnő, mosónő,
ápolónő dolgozott. Több évig volt a jászberényi otthon lakója, ahonnan 1999-ben visszatért a rendjébe. Sírja Budapesten a Batthyány téri Szent Anna-templomban van.409
Erdélyi Mária Gonzaga BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Felsőtárkány, 1908–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. Szombathelyen, 1925-ben lépett a  kongregációba. Első fogadalmát 1927-ben, örök fogadalmát
1930-ban ugyanott tette. A  rendben betegápoló nővérként szolgált. A  szétszóratás után
Felsőtárkányban volt kántor. 1987-ben Egerből érkezett a jászberényi otthonba. Egerben
a minoriták templomában helyezték örök nyugalomra.410
Erki Mária Michaela SMR/SMR
Maria Reparatrix Nővérek – Örökimádó Nővérek
(Jászberény, 1911–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő. A  szétszóratás után Budapesten a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolgozott. 1981-ben érkezett Budapestről a jászberényi otthonba, ahol az oltárdíszítésben és egyéb liturgikus szolgálatban
vett részt. 1983-ban eltávozott az otthonból. Vácról 1992-ben
visszatért a  jászberényi otthonba. A  jászberényi Újtemetőben
a szülei mellé temették.411
Erki Mária

Erősné Bota Mónika OSM/SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Eger, 1891–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő. Egyedül ő volt a jászberényi otthon lakói
közül, aki özvegyként került a szerviták rendjébe. Az otthon krónikája így örökítette meg
408
409
410
411

192

Uo. 131.
Uo. 131. o.
Uo. 131. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

A kedvesnővérek

100. születésnapján az életútját: „ … Egy csodálatosan szövődött élet Isten gondolatában:
az ideális keresztény házasélet, a  Szűzanya oltalma alatt; majd a  fájdalmas Anya élete,
eltemette férjét, gyermekeit, mindenből kifosztottan Isten, a Szervita rendbe hívja. (…) Buzgó fogadalmas élet, termékeny öregkor, teli apostoli tűzzel. A rózsafüzér apostola, minden
erejét, maradék pénzét, rózsafüzér készítésére, anyagbeszerzésre fordította. Jászberény kis
elsőáldozói kezébe 400−500 db. rózsafüzért adott, innét az otthonból, kis tartókba, ízlésesen
elkészítve. Reméljük, hogy a Fájdalmas anya a rózsafüzérek láncán vezeti be az örök hazába.” A jászberényi Újtemetőben temették el.412
Eszenyi Margit SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Gyula, 1902–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő. Apja Eszenyi Sándor járásbíró, anyja
Kovács Berta htb. A 4 polgári után kereskedelmei tanfolyamot végzett. 1932-ben Budapesten lépett a rendbe. Első esküjét 1935-ben, és örök esküjét 1953-ban Mezőkövesden tette.
1935-től a mezőkövesdi Szív üzlet vezetője. A szétszóratás után a Matyóházzal együtt dolgozott. Miseruhákat hímzett, forgalmazott. 1988-ban Mezőkövesdről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.413
Farkas Erzsébet Paula CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászárokszállás, 1903–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő,
ápolónő. Esztergomban lépett a  rendbe 1924-ben, 1925-ben
itt öltözött be, fogadalmát ugyanott 1928-ban tette. 1967-ben
Jászárokszállásról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.414

Farkas Erzsébet

Fazekas Erzsébet Konstantina CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Miava/ma: Szlovákia, 1900–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, középiskolai tanárnő.
1915-ben Szatmárnémetiben lépett a rendbe. Fogadalmát 1920-ban Esztergomban tette.
Szatmárnémetiben érettségizett, Budapesten 1938-ban matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-től a  sátoraljaújhelyi Carolineum római katolikus
leányiskola, 1938–1948 között Esztergomban az Irgalmas Nővérek Érseki Boldog Margit
Leánygimnázium tanára, a  leánygimnázium igazgatója. 1950 után ugyanitt a  vízivárosi
412
413
414

Krónika. 1991.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 134. o.
TÓTH, 2018. 25. o; VARGA Kamill: Szerzetesek Jászberényben. 222. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

193

ARCKÉPCSARNOK

templom sekrestyése. 1980-ban Esztergomból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.415
Fejős Anna Placida CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Magyarkanizsa/ma: Szerbia, 1891–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, ápolónő. A polgári
iskola elvégzése után, 1915-ben Budapesten lépett a kongregációba. 1920-ban első, 1924ben örök fogadalmát ugyanitt tette. 1933/1934-ben ápolónői oklevelet szerzett. A deszki
gyermekszanatóriumban, Pestújhelyen betegápoló. A  szétszóratás után Kunszentmártonban háztartási alkalmazottként foglalkoztatták, és a templom szolgálatában is tevékenykedett. Innen költözött 1972-ben a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.416
Fehér Erzsébet SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Hatvan, 1920–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő. Végzettsége: 3 gazdasági ismétlő iskola, jeles eredménnyel. 1936-ban lépett be a rendbe, 1937. február 25-én öltözött be, 1938ban tett egyszerű fogadalmat. 1938-ban Budapesten, majd Egerben szolgált. 1947‑ben
Egerben az Almagyar utcába került. 1947-ben örök fogadalmat tett. 1981-ben Budapestről
került a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.417
Fekete Antónia Eugénia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Győrszentmárton, 1875–Jászberény, 1959.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben
tanítóképzőt végzett. 1892-ben lépett a rendbe, fogadalmát ugyanitt tette 1896-ban. Székesfehérváron népiskolai tanítónő. 1957-ben a csákvári, még ez évben a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.418
Fekete Mária Franciska OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Szakony, 1904–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő, tanárnő. 1939-ben Pécsett novícia.
1946-ban a szombathelyi kolostorban élt. A szétszóratás után a szakonyi tsz-ben dolgozott
segédmunkásként. 1998-ban Szakonyból érkezett a jászberényi otthonba. Mint nyugdíjas,
a Jász Múzeumban teremőrként dolgozott. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.419

415
416
417
418
419

194

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 141. o.
Uo. 143; Józsa László. 2018.
VARGA, 2019. 245. o; Szegénygondozó Nővérek Esztergomi anyaház iratanyaga Hajós M. Ágnes nővér
jegyzete alapján.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 141. o.
Uo. 145. o.

A kedvesnővérek

Ferenc Jolán Brigitta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Hidasnémeti, 1890–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. Szatmárnémetiben 1905-ben lépett a rendbe, fogadalmát 1909-ben ugyanitt tette. Tanárképző főiskolát végzett. Népiskolai tanítónő, 1929-ben a  székesfehérvári Ferenc József Nőnevelő
Intézet polgári leányiskolájának tanára. 1958-ban Sárospatakról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.420
Filip Mária M. Villanova (Villána) CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Ipolyharaszti, 1904–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, ápolónő. 1926-ban Esztergomban lépett a rendbe, 1927-ben öltözött be, 1929-ben fogadalmát ugyanitt tette. 1988-ban
Balassagyarmatról érkezett a jászberényi otthonba. Balassagyarmaton helyezték örök nyugalomra.421
Fodor Teréz SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Szeged, 1909–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő. 1928-ban Szegeden lépett a  rendbe.
Első esküjét 1930-ban Szegeden, örök esküjét 1948-ban Mezőkövesden tette. Itt, majd
1934-ben Kálózon a tanyákon apostolkodó, az óvodát, rövidáru és vegyeskereskedést
fenntartó Kis Szent Teréz Otthon Szív boltjának vezetője. A szétszóratás után, 1950-ben,
Budapesten egy szobrászműhelyben üzemvezető. 1952-ben ÁPISZ-bolt vezető. 1990-ben
Budapestről érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.422
Fogarassy Margit Valéria SSND-SZ/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Újszentanna, 1895–Jászberény, 1986.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. 1919‑ben
magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-ben már Debrecenben a római katolikus leányiskola, és utódja, a Svetits Intézet Római Katolikus Nőipariskola óraadó tanára, 1938-ban és 1942-ben a polgári leányiskola megbízott igazgatónője.
1941-től a  Szent Márta Ipari Leány Középiskola óraadó tanára. 1967-ben Debrecenből
érkezett Jászberénybe, sírja ugyanott az Újtemetőben van.423
Forró Rozália Erneszta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Gúta/ma: Szlovákia, 1887–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, varrónő. Varrónőnek tanult. 1908-ban Szatmárnémetiben lépett a rendbe. Fogadalmát 1910-ben ugyanitt tette.
420
421
422
423

Uo. 147. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve; VARGA, 2019. 223. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 152. o.
Uo. 153. o.

195

ARCKÉPCSARNOK

Pannonhalmán és Esztergomban varrodában dolgozott. Esztergomból 1961-ben érkezett
Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.424
Fraller Kozefa Julianna OSU/OSUR
Szent Orsolya Rend
(Répcebónya, 1891–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő. Szerzetesi fogadalmát 1918-ban
tette. 1953-ban Újpestről érkezett Jászberénybe, sírja ugyanott, az Újtemetőben van.425
Frank Katalin Teréz FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Budaörs, 1884–Jászberény, 1963.) Szerzetesnő. 1909-ben Budapesten lépett a rendbe.
Fogadalmát 1914-ben Törökszentmiklóson tette. 1910–1926 kötött Törökszentmiklóson,
1926–1935 között Németbolyban, 1935–1946 között Szegeden, 1946–1950 között Székesfehérváron a zárda háztartásában dolgozott. 1950 után Gyulán a rokonainál élt, 1961-ben
onnan érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Fritsche Aranka SM/SM
Szociális Missziótársulat
(Budapest, 1886–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő. Polgári iskolát végzett. 1926-ban lépett
a rendbe. 1938-ban Balatonbogláron óvoda, missziósház, népgondozóház dolgozója. 1968ban Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Fritz Valéria Melánia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Komárom, 1903–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő. Polgári iskolát végzett. 1926-ban
Szatmárnémetiben lépett a rendbe. Fogadalmát 1929-ben Rozsnyón tette. Internátusi felügyelő volt. 1982-ben érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Fügi Vilma Terézia OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Szombathely, 1901–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő. Gimnáziumi érettségi után gyorsés gépírói képesítést szerzett. Pécsett 1940-ben lépett a rendbe. 1941-ben első, 1944-ben
örök fogadalmát tette. 1945-ben alperjelnő. A szétszóratás után, 1950-től Balatonalmádiban
fizikai munkás, 1955-től Pécsett az ostyasütőben, 1957-től a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben dolgozott. 1980-ban Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.426
Nagy szeretettel fabrikált humoros verseket az otthonban szervezett farsangi ünnepségekre.
424
425
426

196

Uo. 154. o.
Uo. 155. o.
Uo. 159. o.

A kedvesnővérek

Fülöp Vilma Ilka FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Kiskede, 1885–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő, betegápoló. 1907-ben lépett a  rendbe Budapesten. Fogadalmát 1909-ben ugyanott tette. Szegénygondozó és betegápoló volt.
A szétszóratás után, 1961-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.427
Gál (Gaál) Amália Pelágia SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Sajóbábony, 1922–Jászberény, 1995.) Szerzetesnő. 1956-ban érkezett a  jászberényi
otthonba. Mivel alkalmazott konyhalányként dolgozott, ezért a városban bérelt lakást.
1979-ben nyugdíjazták. Idős korában, 1988-ban mint gondozott visszatért az otthonba.
Sajóbábonyban temették el. 428
Galvanek Mária Redempta SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Nagyszombat, 1904–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, szakács. A szétoszlatás után Budapesten a Krisztus Király egyházközségnél apostolkodott. 1984-ben Budapestről érkezett
az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.429
Gamauf Erzsébet Chrysostoma CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Budapest, 1891–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő, tanítónő,
Gamauf Margit nővére. Budapesten konzervatóriumot végzett. 1912-ben Szatmárnémetiben lépett a rendbe. Fogadalmát
1915-ben ugyanitt tette. Elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett.
1929-ben a  sátoraljaújhelyi Carolineum polgári leányiskola
énektanítója. 1938-tól az esztergomi vízivárosi Irgalmas Nővérek polgári leányiskola óraadó ének-zene tanítója. 1950 után
kántor. 1972-ben Budapestről érkezett a Jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.430
Gamauf Erzsébet

Gamauf Margit Henrietta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Budapest, 1898–Jászberény, 1970.) Szerzetesnő, tanítóképző intézeti tanár. 1912‑ben
nővérével, Erzsébettel együtt lépett be Szatmárnémetiben a rendbe. Fogadalmát 1916427
428
429
430

Uo. 160. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 165. o.

197

ARCKÉPCSARNOK

ban ugyanitt tette. Budapesten ének-zene szakos tanítóképzői tanári oklevelet szerzett.
1938-tól a székesfehérvári Ferenc József Nőnevelő Intézet polgári leányiskola, 1941-től
a  leányiskola és tanítóképző intézet ének-zene tanára és internátusi felügyelője. 1950
után Székesfehérváron, majd Martonvásáron kántor. 1969-ben Budapestről költözött
a jászberényi otthonba, az otthon kápolnájában is kántorkodott. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.431
Gamerra Alberta Mária bárónő SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Székelykeresztúr, 1877–Jászberény, 1961.) Szerzetesnő. Apja báró Gamerra Oszkár
földbirtokos, anyja Stoss Amália htb. Felsőpolgári iskolát és líceumot végzett. 1927‑ben
Budapesten lépett be a  rendbe. 1928-ban első, 1929-ben örök esküjét ugyanott tette.
1929-ben Dunavarsányban, 1931-ben Mezőkövesden főnöknő, 1932-ben Budapest-Kamaraerdőn apostolkodott, német, francia, angol, olasz nyelvet, hittant tanított. A  szétszóratás után, 1953-ban Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.432
Gauder Erzsébet Gertrud ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Zombor, 1910–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett.
1928-ban Budapesten lépett be a  rendbe. 1931-ben egyszerű, 1933-ban ünnepélyes
fogadalmat tett. A rendben betegápolóként, műtősnőként és sekrestyésként dolgozott.
1983-ban érkezett Budapestről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.433
Gáspár Anna M. Ortolána SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Mezőkövesd, 1913–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. Matematika–fizika szakos tanári és kézimunka tanítói oklevelet szerzett. 1935-ben lépett a rendbe,
első fogadalmát 1937-ben, örök fogadalmát 1943-ban tette. 1942–1944 között Érsekújváron az Isteni Megváltó Leányai vezetése alatt álló Flenger polgári leányiskola tanára. 1991ben a halála napján szállították Jászárokszállásról a jászberényi otthonba. Sírja a jászárokszállási temetőben van.434

431
432
433
434

198

Uo. 165. o.
Uo. 165. o.
Uo. 168. o.
Uo. 168. o.

A kedvesnővérek

Gazdag Terézia Hermina CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Kerkaszentmiklós, 1908–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő. Zsámbékon 1927-ben lépett a  kongregációba.
Fogadalmát 1930-ban ugyanitt tette. Zsámbékon háztartásban dolgozott. A  szétszóratás után, 1950 őszétől
Székesfehérváron háztartásban dolgozott. 1972-ben
a csákvári, a verőcei, a gyóni és 1985-ben a jászberényi
otthonba költözött. Sírhelye a jászberényi Újtemetőben
van.435
Gazdag Terézia sírhelye

Gerencsér Anna Matild OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Bő, 1906–Jászberény, 1978.) Szerzetesnő, tanítóképző intézeti tanár. Budapesten
1936-ban tanítóképzői rajztanári oklevelet szerzett, ahol 1938-ban már szerzetesnő, a Szent
Orsolya-rendi tanítóképző óraadó tanára. A jászberényi otthonba 1977-ben érkezett. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.436
Gombos Etelka Gabriella SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Felsőszemeréd, 1888–Jászberény, 1960.) Házfőnöknő, középiskolai tanár. Sopronban
1906-ban lépett a kongregációba, 1908-ban első, 1914-ben örök fogadalmát tette. 1911ben Budapesten magyar–történelem–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett.
1928-ban Budapesten házfőnök, és a Szent Margit Leánygimnázium igazgatóhelyettes tanára. A budai Szent Margit Intézetet az ő elgondolása szerint tervezte Fábián Gáspár. Dolgozott Komáromban, Móron, 1941–1947 között Győrszabadhegyen mint főnöknő. A szétszóratás után Piliscsabán talált otthonra egy ismerősénél. 1960-ban érkezett a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.437
Gonda Róza/Paula Hildegárd CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Lőcse/ma: Szlovákia, 1913–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő, tanítónő. 1928-ban Székesfehérváron lépett a rendbe, 1931-ben öltözött be Esztergomban, fogadalmát 1933‑ban
ugyanitt tette. Elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett. Az  Irgalmas Nővérek Esztergom-vízivárosi érseki polgári leányiskola óraadó tanítója. 1964-ben Budapestről érkezett
a jászberényi otthonba. Sárospatakon temették el.438

435
436
437
438

Uo. 170. o.
Uo. 172. o.
Uo. 177. o..
Uo. 178. o; VARGA, 2019. 228. o.

199

ARCKÉPCSARNOK

Gölniczi Mária Alfonza SSS/SZTT
Szociális Testvérek Társasága
(Budapest, 1913–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő, okleveles betegápoló. 1955-ben az
ÁVH letartóztatta, 9 hónapig vizsgálati fogságban volt. Pomázról érkezett Jászberénybe
1976-ban. Sárospatakon temették el.439
Gonter Aranka SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Bp., 1898–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő. Négy polgári után egyéves kereskedelmi
szaktanfolyamot végzett. 1943-ban lépett be a rendbe Budapesten. Első esküjét 1946-ban
ugyanitt tette le. A szétszóratás után tisztviselő, könyvelő volt. 1982-ben Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.440
Gráf Anna Jozefa JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Mosonszentjános, 1900–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő, felügyelőnő. 1943-ban Kecskeméten a Jó Pásztor Nővérek bűnbánó leányok nevelő intézetének felügyelőnője. 1946ban Ikerváron menhelyi gyermekek gondozója. 1971-ben Budapestről érkezett Jászberénybe, ugyanott temették el az Újtemetőben.
Gulyás Mária Michaela CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1925–Jászberény, 2007.) Szerzetesnő, ápolónő. 1944-ben Szatmáron lépett a rendbe, 1946-ban öltözött be, 1948-ban fogadalmát ugyanitt tette. 1999-ben érkezett a  jászebrényi otthonba. 2000-ben Esztergomban jelentkezett az újra alakult rendbe,
2002‑ben örök fogadalmat tett. Sírja a jászberényi Fehértói temetőben van.441
Gulyás Rozália Petrina SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Csorna, 1877–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. 1929-ben Sopronban az Isteni Megváltó Leányai elemi iskolai tanítónőképző tanára. A szétszóratás után,
1953-ban a  pécsi szociális otthonba költözött. 1954-től a  püspökszentlászlói, 1955-től
a nógrádverőcei, 1962-től a csákvári, 1963-tól a jászberényi otthon lakója. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.442

439
440
441
442

200

Uo. 179. o.
Uo. 178. o.
VARGA, 2019. 230. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 183. o.

A kedvesnővérek

Habencius Anna Villána OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Farmos, 1916–Jászberény, 2003.) Szerzetesnővér, szakács. 1941-ben lépett a rendbe Kőszegen. 1942-ben beöltözött, ideiglenes fogadalmat 1944-ben, örök fogadalmat
1947-ben tett. A szétszóratás után a pannonhalmi szociális otthonban dolgozott 1958-ig.
1958. február 23-án érkezett Jászberénybe a szociális otthonba, ahol bejáró dolgozóként
főszakács volt 1971-ig. Nagyszerűen hímzett, a magas hímzésekkel, különösen a papi
ruhák díszítésében jeleskedett. 1999-ben érkezett a jászberényi otthonba mint gondozott,
és itt élt 2003-ban bekövetkezett haláláig. A jászberényi főtemplom kriptájába temették.
2009-ben posztumusz Szent Rozália-díjjal ismerték el munkásságát.443
Hajdú Júlia Alexia ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Deáki, 1902–Jászberény, 1986.) Szerzetesnő, ápolónő. 1924-ben Pozsonyban lépett
a rendbe. 1927-ben egyszerű, 1930-ban ünnepélyes fogadalmat tett. 1939-ben költözött át
Budapestre. A rendben ápoló-, műtős- és varrónőként dolgozott. 1986-ban érkezett Budapestről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.444
Halmai Irma Cecília OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Budapest, 1883–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő. Pécsett, 1907-ben lépett a  rendbe.
1910-ben első, 1915-ben örök fogadalmát ugyanitt tette. 1951-ben Pécsről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.445
Hangai Piroska Mária Innocentia JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1920–Jászberény, 2003.) Szerzetesnő, tanítónő, ápolónő. 1946-ban Ikerváron menhelyi gyermekeket gondozott. 1997-ben Kecskemétről költözött az otthonba.
Óbudán temették el.446
Havasi Róza M. Kamilla SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Budapest, 1896–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, hivatalnok. 1929-ben lépett a rendbe, 1930-ban öltözött be, 1931-ben tett egyszerű fogadalmat. 1931-ben Ludányban
szolgált, 1932-ben Egerben, 1938-ban Veszprémben, 1942-ben Jászberényben elöljáró.
1943‑ban tett örök fogadalmat. 1946-ban Kisvárdára került, 1947-ben Budafokon elöljáró.

443
444
445
446

BESENYI Vendel: Habencius Anna Villana szerzetesnővér. In: Jászberény katolikus élete. 2010. 165. o.
DIÓS–VICZIÁN, 2014, 193. o.
Uo. 195. o.
Uo. 198. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.

201

ARCKÉPCSARNOK

1949-ben Budafok-Felsővárosban a zárdában szolgáló nővérek főnöknője. 1985-ben Dabasról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.447
Háry Julianna Eszter OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Pötréte, 1908–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, szakácsnő. Kőszegen, 1935-ben lépett
a kongregációba. Ugyanitt tette 1936-ben első, 1939-ben örök fogadalmát. A rendház szakácsnője. A szétszóratás után a veszprémi püspökség konyháján szolgált. 1995-ben Nagykanizsáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Hautzinger Julianna Klára JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Mosonszentpéter, 1894–Jászberény,
1979.) Szerzetesnő. 1968-ban Nógrádverőcéről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.448

Látogatóival 1977-ben

Hende Margit Erzsébet OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Kám, 1868–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő. Portás és a szegények gyámolítója volt.
1946-ban Kőszegen az anyaházban szolgált. A szétszóratás után, 1954-ben Szombathelyről
a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.449
Herák Mária Szilárda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Kapuvár, 1894–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, ápolónő. Szatmárnémetiben ápolónőképzőt végzett. 1913-ban itt lépett a rendbe, fogadalmát 1916-ban ugyanitt tette. Szegeden
a sebészeti klinikán ápoló és a nővérek főnöknője. 1950 után Budapesten a Széher úti kórház
ápolónője. 1976-ban érkezett Kapuvárról a jászberényi szociális otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.450
447
448
449
450

202

Uo. 202. o; VARGA, 2019. 238. o.; Hajós M. Ágnes nővér jegyzetei alapján.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014, 206. o.
Uo. 206. o.

A kedvesnővérek

Herein Stefánia IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1884–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. 1918-ban Budapesten az Angolkisasszonyok Tanítóképző Intézetének tanára és helyettes igazgatónője.
A szétszóratás után, 1950-ben Budapestről szállították a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.451
Hermann Katalin Tadea OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Becsehely, 1897–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő. Kőszegen, 1921-ben lépett a kongregációba, 1922-ben első, 1925-ben örök fogadalmát ugyanitt tette. Vasváron portás és takarító. A szétszóratás után Becsehelyen a rokonoknál élt. 1977-ben Becsehelyről költözött
Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.452
Hevesi Margit Angelika dr. SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Kapuvár, 1896–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő,
tanítóképzői tanár, költő – Toldy Ferenc dédunokája. Tanítónői oklevelet Kalocsán, az érettségi bizonyítványt Baján szerezte. 1919-ben lépett a  rendbe.
1921-ben tett fogadalmat. Kalocsán polgári iskolai tanárképzőt végzett. 1923–1926 között a budapesti tudományegyetem bölcsész hallgatója. 1926-ban doktorrá
avatták. 1948‑ig Kalocsán a polgári iskola tanárképző
intézetében a magyar irodalom segédtudományait és
nyelvészetet, 1926–1948 között a tanítóképző intézetben magyar irodalmat és történelmet tanított. 1944-ban
Bódvarákón és Bódvafalván bújtatta az apácának öltöztetett zsidó Kálmán Kata fotóművészt és Kálmán
Klára grafikust. 1948 után nővértársaival Balatonakarattyán élt kis nyaralóban. 1977-ből Balatonakattyáról Hevesi Margit sírhelye
érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja a  jászberényi
Újtemetőben van. Számos verseskötete jelent meg. Írt színdarabokat, drámákat.453 Temetéséről megemlékeztek az otthon Jelentésében is: 1977. augusztus 3. „Ma délután,
hosszú szenvedés után meghalt dr. Hevesi Margit Angelika, kalocsai iskola nővér. Nagy
egyéniségét, tudását, hírnevét eltemettük… Esperes úr temette, bensőséges imák, méltatások keretében. Igen sokan összejöttek a temetésre, az ország minden részéről. Ilyen
nagy temetés ritkán van.”

451
452
453

Uo. 207. o.
Uo. 208. o.
Uo. 209.; Krónika.1977. 08. 03.

203

ARCKÉPCSARNOK

Hochler Ilona Herlinda SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Battonya, 1877–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. 1918-ban a kolozsvári Mariánum női felsőkereskedelmi iskola óraadó tanára. A szétszóratás után, 1953-ban
Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.454
Holczinger Emília Adalberta SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Győr, 1893–Jászberény, 1959.) Szerzetesnő, tanítónő. Tanítóképzőt végzett. 1927-ben
Budapesten lépett a rendbe, első fogadalmát 1929-ben, örök fogadalmát 1936-ban ugyanitt
tette. 1941-ben Nagykátán tanítónő a  római katolikus népiskolában. A  szétszóratás után
Győrben gyári munkás, végül tanított. 1958-ban nyugdíjazták, ezután költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.455
Holecza Júlia Claudia Simpliciana VSM/VSM
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák
(Kartal, 1921–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő.
Szülei: Holecza József és Tóth Mária.
A polgárdi vizitációs rendbe 1944. május 19-én lépett be. 1944 októberében hazakerült
szüleihez a háború miatt. 1945 júniusában mehetett vissza a kolostorba, ahol 1946. május
31-én öltözött be. Ideiglenes fogadalmát 1947. június 1-jén tette le.
1948-ban megbetegedett, kórházba került, de 1950-ben még néhány hónapra visszatérhetett a polgárdi zárdába. A feloszlatáskor testvéréhez költözött, ahonnan 1951-ben került

Balról első Poszert Ágnes Erzsébet, a második, Holecza Júlia Claudia Simpliciana
454
455

204

Uo. 212. o.
Uo. 213. o.

A kedvesnővérek

a jászberényi egyházi otthonba. Később a gyóni otthonban dolgozott. Örök fogadalmat tett
1972‑ben. A gyóni otthon megszüntetése után ismét Jászberénybe került. Csendesen, békességben élt mint gondozott. 1996. június 1-jén hunyt el, Kartalon helyezték örök nyugalomra.456
Horváth Anna Terézia CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Szombathely, 1911–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, rajztanár. 1938-ban Nagyberényben a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek zárdájában szolgált. 1993-ban Bicskéről költözött a jászberényi otthonba. Zsámbékon temették.457
Horváth Erzsébet Jeroma SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Nagykáta, 1921–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, tanítónő. 1937-ben Budapesten lépett a rendbe. Első fogadalmát 1939-ben, örök fogadalmát 1945-ben, Máriabesnyőn tette.
Tanítóképzőt végzett, tanított. 1950 után Jászladányon kántor. 1970-ben a jászberényi szociális otthonba költözött, majd eltávozott. 1988-ban visszatért az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.458
Horváth Klotild IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Pápa, 1879–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő, középiskolai tanárnő. 1900-ban német–
magyar szakos polgári iskolai, majd angol–francia szakos középiskolai tanári oklevelet
szerzett. 1900-tól tanított, 1918-ban Eperjesen a kereskedelmi iskolával kapcsolatos leánygimnáziumban, 1922-ben Egerben az Angolkisasszonyok leánylíceumában. Nyíregyházán
az Angolkisasszonyok leánylíceuma és internátusa első igazgatója 1929-ben, 1936–1944
között igazgatóhelyettese. 1941–1948 között a kereskedelmi leány középiskola internátusi felügyelő tanára, 1943–1948 között a leánygimnázium igazgatóhelyettese. 1955-ben
a nógrádverőcei otthonba költözött, majd innen még ez évben a jászberényi otthonba helyezték át. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.459
Horváth Magdolna SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Gerencsér, 1897–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő. 1922-ben Budapesten lépett a rendbe. Első fogadalmát 1924-ben, örök fogadalmát Budapesten tette 1942-ben. 1924-től
a Korda üzletben kiszolgáló, és a peremkerületekben apostolkodott. Jézus Szíve tiszteletének volt nagy apostola, a családfelajánlásokat szorgalmazta. 1981-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.460
456
457
458
459
460

Szűz Mária Látogatásáról Nevezett (Vizitációs) Rend, Budakeszi. Az életrajzot és a  fényképeket Szijjártó
Katalin vizitációs nővér bocsájtotta rendelkezésre. 2019. 03. 20. Uo. 433. o.
Uo. 216. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 217. o.
Uo. 220. o.
Uo. 221. o.

205

ARCKÉPCSARNOK

Horváth Margit Lea CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Nagyatád, 1905–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, cipőfelsőrész-készítő. Zsámbékon
1930-ban lépett a kongregációba, fogadalmát ugyanitt tette 1933-ban. A szétszóratás után
a  székesfehérvári papi otthon háztartásában dolgozott. 1960-tól a  nógrádverőcei, majd
a székesfehérvári szociális otthonban élt. 1975-ben a gyóni, végül 1982-től a jászberényi
otthon lakója. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.461
Horváth Mária Priszcilla SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Kismarton/ma: Ausztria, 1877–Jászberény, 1964.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. Sopronban, 1894-ben lépett a kongregációba. 1896-ban első, 1910-ben örök fogadalmát ugyanitt tette. Egyetemen tanári oklevelet szerzett. Sopronban 1929-től az Isteni Megváltó Leányai polgári leányiskola tanára. 1933-ban általános titkárnő. 1939-ben általános
tanácsosnő. 1939–1943 között általános vikárius is. A szétszóratás után, 1960-ban Sopronból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.462
Horváth Mária Emerencia SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Sárvár, 1892–Jászberény, 1965.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő, nevelőintézeti
igazgató. Matematika–természettan szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1929–
1948 között Csornán az Isteni Megváltó Leányai polgári leányiskola tanára, 1937–1948
között igazgatója. A szétszóratás után, 1957-ben Sárvárról költözött a jászberényi szociális
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.463
Hölszky (Höliszky) Mária Angéla CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Liptórózsahegy/ma: Szlovákia, 1889–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítónőképzőt végzett. 1906-ban lépett a  rendbe, fogadalmát is itt tette
1913-ban. Népiskolai tanítónőként szolgált. A szétszóratás után a pécsi, majd a nógrádverőcei otthonban élt. 1959-ben Kapuvárról költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.464
Hutflesz Gizella Erazma SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Mosonszentjános, 1897–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. Budapesten 1925-ben lépett
a rendbe. Első fogadalmát 1926-ban, örök fogadalmát 1931-ben ugyanitt tette. 1925-től a gödöllői premontrei intézet gazdasági udvarában dolgozott. 1950 után a mosonmagyaróvári
461
462
463
464

206

Uo. 222. o.
Uo. 223. o.
Uo. 223. o.
Uo. 226. o.

A kedvesnővérek

plébánián segített. 1979-ben Mosonmagyaróvárról költözött a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.465
Illés Margit Puchéria CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szentmártonkáta, 1907–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, ápolónő. 1926. október 27-én
Esztergomban lépett a rendbe, 1927-ben öltözött be, 1929-ben tett fogadalmat ugyanitt.
1967-ben Szentmártonkátáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.466
Imre Borbála Franciska CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Karancskeszi/Bikalikk-bányatelep, 1896–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő, ápolónő.
1925-ben Esztergomban lépett a rendbe. 1926-ban öltözött be, 1929-ben ugyanitt tett
fogadalmat. 1953-ban Vácról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.467
Iványi Erzsébet Filoména CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászfelsőszentgyörgy, 1903–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő,
betegápoló nővér. A jászberényi kórházban műtősnővérként szolgált. 1974-ben érkezett Jászberényből a helyi otthonba.468 A Krónika feljegyezte: „1984. június 7. Meghalt Iványi Erzsébet Filoména szatmári irgalmas nővér. A sokszori tüdőgyulladással már
nem tudott a  szervezete megbirkózni. Váratlanul ment el, nagy
űrt hagyott maga után. Jóízű nevetése elnémult a  folyosóról, s
a kertben sincs, aki a park gondját szívére venné. Június 11‑én
temették. Egész Jászberény ismerte, hosszú évekig dolgozott
a jászberényi kórházban, nagyra értékelték, szerették. Testvére,
Damjána nagyon egyedül érzi magát”.

Iványi Erzsébet

Iványi Margit Damjána CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1890–Jászberény, 1985.) szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett.
1909-ben Szatmárnémetiben lépett a rendbe, fogadalmát 1912-ben tette. Budapesten a Vöröskereszt Kórház ápolónője. 1972-ben érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőbe van.469

465
466
467
468
469

DIÓS–VICZIÁN 2014. 231. o.
VARGA, 2019. 224. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
VARGA, 2019. 220.o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 234. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 235. o.

207

ARCKÉPCSARNOK

Izsáki Mária Edilburga CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Nagybánya/ma: Románia, 1884–Jászberény, 1966.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1898-ban itt lépett a rendbe, fogadalmát is itt tette 1903-ban.
Népiskolai tanítóként dolgozott. A szétszóratás után, 1960-ban Vállajból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.470
Jégl Erzsébet Margaréta CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Püspöklak, 1920–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő. 1942-ben Zsámbékon lépett a rendbe. 1993-ban Pécsről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja a  jászberényi Újtemetőben
van.471
Juhász Júlia Piroska FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Gyöngyös, 1898–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő, szakácsnő. 1931-ben lépett a rendbe. 1934-ben az első, 1938-ban utolsó fogadalmát ugyanitt tette. A rendház szakácsnője.
A  szétszóratás után a  Hermina úti lelkészségen házvezetőnő. 1954-ben nyugdíjazták.
1967-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.472
Juhász Greguss Terézia Bonifácia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Mélykút, 1898–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, ápolónő. 1925-ben Budapesten lépett
a rendbe. 1926-ban Esztergomban öltözött be, 1928-ban ugyanitt tett fogadalmat. 1968-ban
Polgárdiból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.473
Kabos Erzsébet Petra OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Bükkösd, 1898–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő, középiskolai tanár. 1924-ben magyar–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett Pécsett. 1925-től a  Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend Szent Erzsébet leánygimnázium tanára.
1940-ben a középiskolai tanári diplomájának érvényességét a tanítóképzőkre is megszerezte. 1936–1940 között Nagykanizsán a Notre Dame leánygimnázium tanára, megbízott igazgatója. A szétszóratás után, 1962-ben Pécsről költözött a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Munkái: 1925–1944 között az intézeti értesítők és
évkönyvek társszerzője.474
470
471
472
473
474

208

Uo. 235. o.
Uo. 240. o.
Uo. 243. o.
VARGA, 2019. 221. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 246. o.

A kedvesnővérek

Kádas Emma (Emília) Fortunáta BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Álmosd, 1902–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. Szombathelyen
1929-ben lépett a  kongregációba. Első fogdalmát 1931-ben, örök fogadalmát 1937-ben
tette. Egyházi intézményekben betegápoló nővér, háztartási alkalmazott. Pécsről 1986-ban
a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.475
Kadosa (Köpping) Margit Terézia Mercédesz CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Dióskál, 1876–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett, és magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1897-ben itt lépett a rendbe, 1898-ban öltözött be, fogadalmát 1900-ban
ugyanitt tette. 1926–1932 között Jászberényben szolgált. Ezt követően Székesfehérváron
a Ferenc József Nőnevelő Intézet polgári leányiskola tanára. 1958-ban a nógrádverőcei
otthonba, majd még ez évben Jászberénybe helyezték. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.476
Kálmán Erzsébet Márta SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Kiskundorozsma, 1900–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, szakács. 1983-ban Dabasról
érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. A Krónika feljegyezte: 1984. február 7. „Tegnap este csendesen elaludt az Úrban Kálmán Erzsébet Márta,
szegedi iskolanővér, 85 éves volt. Temetése 10-én 11 órakor lesz. A temetésre sok vendéget
várunk, 41 évig dolgozott a szegedi püspöki aulában. Értesítést küldtek, hogy az iszonyú
hóvihar miatt a püspök úr, és a ft. papság nem tud eljönni a temetésre, az utak járhatatlanok, tömegesen akadnak el az autók. Így ft. Csörgi István lelkész úr temette őt, szeles,
hideg, de nem havas időben. Szép beszédet mondott. Alig egy évig volt itt Márta nővérünk.
Már betegen nagyon nem ismerhettük meg őt. De tettei követték őt az örök hazába és imádkozunk érte.”477
Kametler Gizella Leontina SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Budapest, 1899–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő. 1927-ben Budapesten lépett a Szalvátor Nővérek rendjébe. Első fogalmát 1928-ban, örök fogadalmát 1934-ben Máriabesnyőn tette. A  gödöllői premontrei rendházban adminisztrátor. 1943-ban házfőnöknő, és
a premontrei Szent Norbert Nevelőintézet háztartásának vezetője. Budapesten a szalvátori
Háziipari Szövetkezet dolgozója. Innen ment nyugdíjba. 1965-ben Budapestről költözött
a jászberényi otthonba. Máriabesnyőn temették el.478

475
476
477
478

Uo. 247. o.
Uo. 247. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1984. 02. 07.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 251. o.

209

ARCKÉPCSARNOK

Kancsár Katalin Veronika SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Mélykút, 1892–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár. Mennyiségtan–
természettan szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1938-ban Siklóson a polgári leányiskolában tanított. 1942-ben Magyarkanizsán az Irgalmas Nővérek polgári fiú- és
leányiskola tanára. A  szétszóratás után, 1977-ben a  pécsi, majd 1978-ban a  jászberényi
otthonba költözött. Máriabesnyőn temették el.479
(Zsámba) Karádi Etelka Doloris CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Tiszaluc, 1883–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő, tanár. Magyar–történelem szakos
polgári iskolai oklevelet szerzett. 1989-ben Szatmáron lépett a rendbe, 1901-ben öltözött
be, 1903-ban tett fogadalmat Szatmáron. 1938-ban már Miskolcon az érseki tanítóképző
tanára, 1941–1946 között a jászberényi érseki leánynevelő intézet polgári leányiskola elöljárója, 1948-ban házfőnöknő. 1970-ben Verőcéről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van. 480
Károlyi (Károly) Ilona Ignáta SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Kiskunhalas, 1906–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, középiskolai tanár. 1931-ben kézimunka szakos tanári oklevelet szerzett. 1936-ban Budapesten az Isteni Megváltó Leányai
Szent Margit Leánygimnáziumában tanított. 1989-ben érkezett Budapestről a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.481
Kecskés Jolán Márta Fidelis JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek Kongregációja
(Pálháza, 1906–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, felügyelőnő. 1943-ban Kecskeméten
a Jó Pásztor Nővérek bűnbánó leányok nevelő intézetének felügyelőnője. 1989-ben érkezett Budapestről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.482
Kelemen Margit Zsófia FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Kéthely, 1925–?) Szerzetesnő. 1946-ban Budapesten lépett a rendbe. Székesfehérváron a gazdaságban dolgozott. Fogadalmát 1952-ben Bakonybélben tette. 1951-ben Nagyvázsonyban, 1954-ben Pannonhalmán, 1959-től Jászberényben, 1960-tól Vácott, 1964-től
Kéthelyen otthonok háztartásában alkalmazottként dolgozott. 1993-ban visszatért a központi házba, és a rend háztartásában dolgozott.483
479
480
481
482
483

210

Uo.. 251. o.
Uo. 253.; VARGA, 2019. 217.; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Uo. 255. o.
Uo. 259. o.
Uo. 261. o.

A kedvesnővérek

Kelemen Regina IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Ógyalla/ ma: Szlovákia, 1880–Jászberény, 1951.) Szerzetesnő, tanítónő. Budapesten
1927-ben az Angolkisasszonyok elemi leányiskolája intézeti növendékeinek tanítónője.
1948-ban Klotildligeten házfőnöknő. A  szétszóratás után, 1950. november 8-án az első
csoportban, Budapest-Zugligetből szállították a  jászberényi otthonba. A  második nővér
volt, akit a jászberényi Újtemető szerzetesnővérek parcellájában temettek el.484
Kelemen Teréz Hildegard SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Győr, 1904–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő, középiskolai tanárnő. 1933-ban történelem–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1936–1948 között az Isteni
Megváltó Leányai Szent Margit Leánygimnázium és Nőnevelő Intézet leánylíceum és tanítóképző tanára. A szétszóratás után, 1973-ban Győrből költözött a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.485
Kempf Margit Kornélia CDCJ/OCDCJ
Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek
(Strassburg, 1883–Jászberény, 1955.) Szerzetesnő. 1943-ban Gyónon a Kármelita Nővérek vezette leányárvaházban szolgált. 1995-ben érkezett Vácról a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.486
Kerekes Anna Alvéra CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Kömörő, 1912–Debrecen, 1980.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár. Esztergomban, 1927-ben lépett a rendbe, fogadalmát
1934‑ben ugyanitt tette. Az esztergomi tanítóképző után Szegeden magyar–történelem és
egészségtan–testnevelő szakos polgári iskolai
tanári képestést szerzett. 1938-tól Székesfehérváron a  Ferenc József Nőnevelő Intézet
polgári leányiskola tanára. Kapuváron házfőnök. 1950 után gyógypedagógus, majd a váci
otthon vezetője. 1970–1973 között a jászberényi otthonban, a Római Katolikus Szeretetszolgálat egyházi megbízottja.487
Karácsony a betegágynál
484
485
486
487

Uo. 262. o.
Uo. 262. o.
Uo. 263. o.
Uo. 264. o.

211

ARCKÉPCSARNOK

Kilár Ilona Zsuzsa Bianka SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Söjtör, 1910–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár. Magyar–történelem–testnevelő szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1938-ban Cegléden az
államilag segélyezett polgári leányiskola, 1942–1948 között Vecsés-telepen a hitközségi
állami segélyezett polgári leányiskola tanára. A szétszóratás után, 1975-ben a verőcemarosi szociális otthonba költözött, 1979-ben áthelyezték a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.488
Kincses Mária Magdolna JohannaNDS/CND/Z
Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend
(Nagynyárád, 1914–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, tanárnő. 1946-ban Zalaegerszegen
szolgált. 1976-ban Nagynyárádról érkezett a jászberényi otthonba. Nagynyárádon temették
el. A temetéséről jegyezte fel a Krónika: „Kincses Magdolna Johanna egy hosszú, szenvedéssel teli élet után a Szűzanya Szeplőtelen Szívének szombatján az örök otthonba költözött. A rokonság kérésére Nagynyárádra szállítottuk. A falu népe könnyes szemmel, boldogan várta az ő »kedvesnővérkéjét«. A Kincses család »lelkianyját«. Nyitott koporsóban ott
feküdt a szembemiséző oltár előtt, virágdíszben. A szentmisét falubelije, osztálytársa és lelkitestvére mutatta be, a falu plébánosa, és volt káplánja koncelebrált. A szentbeszéd alatt
egy szem sem maradt könny nélkül, nem a fájdalomtól, hanem a meghatottságtól. Majd
a beszentelés után, megindult a lámpás menet, hat férfi vitte a koporsót, példás rendben
és fegyelemben. A családi kriptába temették, azok mellé, akik az ő karjaiban haltak meg.
S mindez a  Szeplőtelen fogantatás ünnepén. Az  otthonban nagy űrt hagyott maga után.
Elszállt, mint Illés, a szeretet szekerén, fénycsóvát, mely világít, húzott otthonunk egére.”489
Király Mária Modesta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szeged, 1913–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, tanítónő. 1932-ben Esztergomban lépett a rendbe, 1934-ben öltözött be, 1936-ban fogadalmát ugyanitt tette. 1991-ben Süttőről
érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.490
Kispál Julianna Teréz Margit OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Jászberény-Portelek, 1913–Jászberény, 1993.) Szülei: Kispál János, Nagy Julianna). Szerzetesnő, ápolónő. 1938-ban Pécsett lépett a  rendbe. Beöltözése 1939-ben
volt. Első fogadalmát 1940-ben, örök fogadalmát 1943-ban Keszthelyen tette. A  szétszóratásig Pécsett a  kármelita rendházban szolgált. 1950-ben hazajött szüleihez Jászberény-Portelekre, és a  gazdaságban dolgozott. 1955. december 1-jén érkezett az otthonba, és alkalmazott nővérként dolgozott. 1971-től gondozottként élt az otthonban.
488
489
490

212

Uo. 268. o.
Uo. 269. o.
VARGA, 2019. 228. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata; Szeretetszolgálat törzskönyve.

A kedvesnővérek

A  kolostor kertjében az állatai körül tevékenykedett. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.491
Kispál Julianna jelentkezett a kármeliták pécsi rendházához. Soós M. Aloysia kármelita perjelnő levélben kereste meg
dr. Kele István plébánost, amelyben írja, hogy Kispál Julianna
felvételét kérte a rendjükbe, ismertette a felvétel rendjét. Általában el szoktak beszélgetni a jelölttel, de Jászberény olyan
messzi esik Pécstől, hogy előbb érdeklődnek Kispál Julianna élete felől. Kérte a  plébánost, hogy „Tessék szíves lenni
őt szándéka felől kicsit kikérdezni. s a  benyomását róla közölni. Vajon alkalmasnak látszik-e az imádságos, áldozatokkal Kispál Julianna
teljes, szigorú karmelita életre? Bírja-e majd a nagy hallgatást, békésnek, csendesnek. s mégis vidámságra is hajlamosnak látszik-e? Testi egészség
szempontjából szívós ember benyomását teszi-e, mert enélkül nálunk igazán nem lehet
kilátás megmaradásra. Rendes családból való-e?”

Kispál Julianna fogadalmi szentképe

491

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 271. o.;

213

ARCKÉPCSARNOK

A válasz nem került elő, de valószínű, hogy kedvező volt, mert felvételt nyert.
A rendi főnöknő levélben összegezte Margit kedvesnővér életét:
„Szülei földműves emberek voltak. Kilencen voltak testvérek, négy meghalt, a felnőtt
kort öten érték el, két fiú és három lány. Julianna már kiskorában imádságos lelkületű volt.
Nagylány korában az akkori Szív Újságban olvasta, hogy az újonnan alapított keszthelyi
Kármel felvesz új tagokat 30 éves korig. El is küldte oda a felvételi kérvényt, adatait közölve. Mivel Keszthelyen férfi Kármel volt, elküldték a levelét az új pécsi Kármel főnöknőjének, Soós Anna Aloysia anyának. Nagy volt a  meglepetése, mikor a  Keszthelyre írt
levelére 1938 áprilisában Pécsről jött a válasz, hogy felvételt nyerhet, jöjjön el jelentkezni.
Ő előzőleg nem szólt a rokonságnak. Úrnapján jelentette be szándékát. Mivel Pécs messze
volt, édesapja kísérte el. Édesapjával és összes holmijával együtt megjelent a  zárdában
1938. június 20-án.
Ki gondolta volna, hogy 55 év múlva éppen ezen a napon viszi el az Úr az égi Kármelbe.
Édesapja áldásával kezdte el a szerzetesi életét. A zárdában az állatok gondozásával
volt megbízva. Kis kézi csengővel csengetett, amikor a csirkéket össze akarta hívni, s azok
rohanva jöttek a csengőszóra. Volt, amikor bárányt, kecskéket is gondozott. Állatszeretete
öregségében is megnyilatkozott. Hungarocellből éles késsel ügyesen faragott ki madarakat, galambokat, cinkéket.
Csendes, de alapjában nagyon vidám kis nővér volt. Huncut tekintete mögött, komolyan
kimondott szavai mögött bujkált az állandó derű. A  szétszóratás idejében a  jászberényi
szociális otthon alkalmazottja lett, nyugdíjazása után ő maga is mint gondozott élt tovább
az otthonban. Amíg ereje volt, kivette a részét a munkából. Szívesen kertészkedett.”
„1992 októberében egykori elöljárónk: Fügi Vilma Mária Terézia nővérünk temetésére
ment a pécsi közösség Jászberénybe, s visszajövet elhoztuk őt pár hétre Pécsre. (…) Már
akkor nem volt egészen jól, panaszkodott a gyomrára, de nem gondoltuk, hogy ez végzetes
betegség előjele. Az otthonvezető nővére április második felében jelezte, hogy komoly betegség mutatkozik, tumor, májnagyobbodás stb. Ő maga a betegségéről 1993. május 17-én
így ír: »rettentően szenvedek. Senki nem tudja (…) Most értettem meg, hogy miért szenvedek ennyit: a felajánlást elfogadta a jó Isten. A halál késik, még szenvedni, nem meghalni
(…) Kérem imáitokat, ha már nem leszek. Tudom, hogy kármelitának sokat kell szenvedni.
Isten legyen irgalmas hozzám!«
Ezután meglátogattuk őt ketten az otthonban. Arca egészen lesoványodott, teste dagadt.
Nagyon örült a testvéri látogatásnak, s utána a 80. születésnapjára írt június 9-i levélnek.
Kevéssel halála előtt jött pár sor: »Megköszönöm megemlékezéseteket, köszönöm, köszönöm. Nem gondoltam, hogy ide jutok a semmivé válásban. Imával … testvéretek a sírig: Margit nővér.«
Mindenki tudta, hogy nagy beteg. Igyekeztek fájdalmait csökkenteni. Szent Szív ünnepén még részt vett a szentmisén. Utána két nap volt súlyos állapotban, míg felvirradt rá az
örök fény napja. – Jézus és Mária legszentebb Szívéről volt elnevezve.
Június 18-án volt Jézus Szíve ünnepe, másnap Mária Szeplőtelen Szívének ünnepe. Következő nap, június 20-án éjjel fél 12-kor ölelte magához a két legszentebb Szív.”
„… Kis nővérünk emlékét nagy szeretettel őrizzük. Hisszük, hogy imádkozik a  pécsi
Karmel bontakozó életéért, és vár minket az égi Kármelben, amikor mi is végigjártuk a földi pályánkat.”492

492

214

Sarutlan Kármelita Nővérek iratanyaga, Magyarszék. Kispál János tulajdonában.

A kedvesnővérek

A nagypapa temetése 1958 szeptemberében: Velkei Barnabásné Kispál Klára, Seres Jánosné Nyitrai Mária,
Csapó Gizella egyházi vezető, Kispál Jánosné Nyitrai
Anna, Kispál János (Klára, Julianna és János testvérek)

Fr. Kovács Kamill OFM, Kispál György újmisés pap
és Kispál Julianna Jászalsószentgyörgyön 1978ban.493
493

Zsendör Kispál Mária Hortulána CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1887–Jászberény, 1974.) Szerzetesnő.
(Szülei: Zsendör Kispál János, Nagy Anna). 1906-ban Szatmáron lépett a  rendbe,
1907‑ben öltözött be, 1909-ben ugyanitt tett fogadalmat. 1968-ban Polgárdiból érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.494
Kiss Anna Mercédesz BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Újfehértó, 1909–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. 1928-ban Szombathelyen lépett a  kongregációba. A rendben betegápoló nővérként dolgozott. A szétszóratás
után, 1950-ben a gyóni otthonba vitték. 1953-ban áthelyezték
Jászberénybe, ahonnan 1955-ben eltávozott. 1975-ben ismét
a  gyóni otthonba költözött, majd a  pécsi otthonba helyezték
át, majd ismét visszakerült Jászberénybe. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.495
Kiss Anna

493
494
495

Kispál János közlése. 2018.
VARGA, 2019. 217. o.; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 272. o.

215

ARCKÉPCSARNOK

Kiss Erzsébet Anasztázia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1908–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő, ápolónő. Szatmárnémetiben ápolónőként végzett. Esztergomban, 1927-ben lépett a rendbe, 1929-ben itt öltözött be, fogadalmát 1931-ben ugyanitt tette. Ápolónőként dolgozott. 1950 után egy plébánián házvezetőnő. 1981-től a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.496
Kiss Júlia Karitász SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Mezőtúr, 1900–Jászberény, 1978.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár. Kézimunka mesternői oklevelet szerzett. Cegléden a  Szent József polgári leányiskola tanára.
1963‑ban Kunszentmártonból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.497
Kittel Magdolna Pelágia CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Lázárfalva, 1898–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő. 1923-ban Zsámbékon lépett
a kongregációba, fogadalmát 1926-ban ugyanitt tette. Zsámbékon háztartásban dolgozott.
1950‑ben a  gyóni otthonba költözött, 1953-ban a  jászberényi otthonba helyezték. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.498
Klaczek Anna Ágota SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Kishegyes, 1895–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő. 1922-ben lépett a Szalvátor Nővérek rendjébe. Első fogadalmát 1924-ben, örök fogadalmát 1930-ban ugyanitt tette. Betegsége miatt kisebb zárdák konyháján, 1948-ban Nagykőrösön dolgozott. 1950-ben a gyóni
szociális otthonba költözött. 1955-ben a csákvári tüdőszanatóriumból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.499
Knotz Magdolna Xavéra FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Mosonpéter, 1911–Bakonybél, 1988.) Szerzetesnő. 1929-ben Budapesten lépett
a rendbe. 1950-től az egri szeminárium takarítónője, 1958-tól a jászberényi otthon mindenese, 1978-tól a bakonybéli szociális otthon lakója. 500

496
497
498
499
500

216

Uo. 272. o; VARGA, 2019. 224. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi
másolata.
Uo. 275. o.
Uo. 277. o.
Uo. 277. o.
Uo. 280. o.

A kedvesnővérek

Koczon Mária Leandra BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Petesháza, 1913–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, betegápoló. 1943-ban Kőszegen
a Kelcz-Adelffy Árvaház és Fiúnevelő Intézetben szolgált. 1946-ban Celldömölkön a Vármegyei Nagy Sándor Közkórházban betegápoló. A szétszóratás után Egerben a szeminárium szakácsa. 1987-ben érkezett Egerből a jászberényi otthonba. Kőszegen temették el.501
Kohut Zsuzsanna Konstantina CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Istebna, Lengyelország, 1886–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő. 1905-ben Budapesten
lépett a kongregációba. 1908-ban első, 1933-ban örök fogadalmát ugyanott tette. Zomborban, Tatabányán, majd a deszki gyermekszanatóriumban konyhavezető. 1943-ban Pécelen
az idős és beteges nővérek üdülőjében szolgált. A  szétszóratás után, 1954-ben a  hejcei,
1956 után a jászberényi szociális otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Kokovai Anna Pongrácia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Hódmezővásárhely, 1890–Jászberény,
1977.) Szerzetesnő, óvónő. 1907-ben Kőszegen lépett a kongregációba. 1909-ben az első,
1913-ban az örök fogadalmát ugyanott tette. Óvónőképzőt végzett. Szombathelyen az
óvónőképző intézet segédtanítója. 1940‑től
1942-ig Szombathelyen a Szent Domonkos-rendi nővérek óvodájának óvónője és
ministránsként szolgált. 1946-ban Vasváron
óvónő. A szétszóratás után Budapesten a Szolidaritás Szövetkezetben dolgozott. 1973-ban
Budapestről érkezett Jászberénybe. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.502

Temetése 1977 februárjában

Kolla Katalin Dolorósa OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Nagytószeg, 1889–Jászberény, 1980.) Szerzetesnő. Kőszegen lépett a  kongregációba.
Háztartásban dolgozott. 1966-ban a püspökszentlászlói szociális otthonba költözött. Eltávozott, majd visszatért, és 1971-ben a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Temetéséről feljegyezte a Krónika: „1980. június 4. „Doloróza nővért 4 pap
kísérte a sírjához. A temetést Máriagyüd kegyhely plébánosa végezte. Máriagyüdről eljött
Kájus ferences atya is, aki a hónap végén gyémántmisés lesz. Hálás szeretettel jöttek a temetésre. Doloróza nővér 33 éven keresztül élt a kegytemplom szolgálatában. A gyüdi hívek
is szerettek volna busszal eljönni a felejthetetlen, jó nővér temetésére, de a termelőszövet501
502

Uo. 282. o.
Uo. 283. o.

217

ARCKÉPCSARNOK

kezetnek halaszthatatlanul vállalniuk kellett a  szállításra előjegyzett cukorborsó szedését.
Bácsmegye Rém községből a rokonokkal együtt a káplán is eljött, ő imádkozta a sírnál a könyörgéseket. A rokonok, a rendi testvérek elhalmozták szebbnél szebb virággal a sírt.”503
Koncz Mária Pelágia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szatmárnémeti/ma: Románia, 1871–Jászberény, 1955.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1888-ban lépett a rendbe, fogadalmát 1892-ben ugyanitt tette. Jászberényben népiskolai tanítónő. 1950-ben Szolnokról szállították a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.504
Kondákor Katalin Szervácia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Letenye, 1898–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő. 1946-ban Szarvaskenden szolgált.
A szétszóratás után, 1976-ban Szombathelyről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Haláláról írta a Krónika: „Hősiesen szenvedő élet szűnt meg. Tanúságtevő volt az egész otthon részére. Különösen a világi dolgozókra volt igen jó hatással.”505
Korány Gabriella Kosztka CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászóújfalu, 1884–Jászberény, 1951.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanítónő. 1902-ben
magyar–történelem szakos polgári iskolai oklevelet szerzett. 1907-ben Szatmáron lépett
a rendbe, 1908-ban itt öltözött be, 1910-ben ugyanitt tett fogadalmat. A Paulai (Páli) Szent
Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló lévai polgári leányiskola
tanára. A szétszóratás után 1950-ben, Székesfehérvárról költöztették teherautón a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.506
Kormos Piroska Mária Mauritia SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Jászladány, 1913–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő. 1938-ban öltözött be, első fogadalmát 1938-ban,
örök fogadalmát 1940-ben tette. 1940-ben Losoncon,
1941‑ben Sátoraljaújhelyen, 1942–1943 között Kassán, 1943-ban Diósgyőrben, 1944–1948 között Pesterzsébeten, 1948-ban Győrben, 1949–1950 között
Újpesten az Erkel utcában szolgált. A szétszóratás után
Kovács Mihály nyugalmazott jászfelsőszentgyörgyi
plébános házi gondozója Jászberényben. Az  idős lel503
504
505
506

218

Kormos Piroska és Kovács Mihály síremléke

Uo. 284. o.; Krónika. 1980. 06. 04.
Uo. 288. o.
Uo. 288. o.
Uo. 293.; VARGA, 2019. 217.; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

A kedvesnővérek

kész halála után, 1962-ben a költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Fehértói temetőben van.507
Korponai Ilona Emília Olga OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Arad/ma: Románia, 1883–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, tanítónő. Elemi iskolai
gyorsírói tanítói oklevelet szerzett Dombóváron a Szent Orsolya-rendi elemi iskolai tanítóképzőben, 1929-ben óraadó tanítója. 1939-ben a római katolikus nőipari iskola tanítója. 1938-ban mint szerzetesnő, ugyanott a  leányiskola tanítója is. A  szétszóratás után,
1953‑ban a pécsi szociális otthonba, 1954-ben a püspökszentlászlói, 1955-ben a nógrádverőcei, 1956-ban ismét a püspökszentlászlói, 1962-ben a jászberényi otthonba helyezték.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.508
Kóta Gizella Pongrácia (Pancratia) OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Ivánc, 1913–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő, segédápolónő. 1938-ban szerzetesi fogadalmat tett. 1990-ben Jakabszállásról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.509
Kovách Hildegard (Hilda) Ágota ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Budapest, 1916–Jászberény, 1999.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett.
1934-ben Budapesten lépett a  rendbe. 1938-ban egyszerű, 1941-ben ünnepi fogadalmat
tett. A  rendben ápolónőként dolgozott. 1999-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.510
Kovács Borbála Ermina SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Hatvan, 1899–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár, ápolónő. 1929‑ben
Budapesten lépett a rendbe. Első fogadalmát 1930-ban ugyanitt, örök fogadalmát 1936-ban
Máriabesnyőn tette. Nagykátán és Ságon a zárda háztartásában dolgozott, majd Budapesten
az OTI Központi Kórház betegápolója. Szegeden, 1941–1944 között a tanárképző főiskolán földrajz–kézimunka szakos hallgató. Itt szerezte meg a polgári iskolai tanári képesítést
is. A szétszóratás után nyugdíjazásáig a Sportkórház éjszakás nővére. 1985-ben Hatvanból
költözött a jászberényi otthonba. Hatvanban temették el.511

507
508
509
510
511

Szegénygondozó Nővérek Esztergomi anyaház iratanyaga Hajós M. Ágnes nővér jegyzete alapján.
Uo. 294. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 297. o.
Uo. 298. o.

219

ARCKÉPCSARNOK

Kovács Borbála Walburga CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Jóka/ma: Szlovákia, 1901–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő. 1927-ben Zsámbékon lépett a kongregációba, fogadalmát is ott tette 1930-ban. 1930-ban Pécsett az Erzsébet Tudományegyetem sebészeti klinikáján szolgált. A szétszóratás után, 1950 őszétől a rokonok
fogadták be. 1967-ben a csákvári, később a gyóni, 1985-ben a jászberényi szociális otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.512
Kovács Julianna Antónia JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1909–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő, felügyelőnő. 1943-ban Kecskeméten a  Jó Pásztor Nővérek bűnbánó leányok nevelő intézetének felügyelőnője. 1969-ben
Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.513
Kovács Mária Gabriella OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Rábakovácsi, 1908–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő, tanítónő. 1934-ben Kőszegen, 1946-ban Szarvaskenden a  Szent
Domonkos-rendi Nővérek elemi leányiskolájának a tanítónője.
1987-ben Szombathelyről érkezett Jászberénybe. Sírja a  jászberényi Újtemetőben van.514

Kovács Mária

Kovács Terézia Martina OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Ludány, 1908–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, szakácsnő. Szarvaskenden, 1937-ben
lépett a kongregációba. Kőszegen, 1938-ban az első és 1941-ben az örök fogadalmát tette.
Vasváron élt, és Szombathelyen dolgozott mint szakács. A szétszóratás után Mezőkövesden a plébánián szolgált, majd Egerben szakácsnő. 1992-ben Egerből költözött a jászberényi otthonba. Egerben temették el.515

512
513
514
515

220

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 298. o.
Uo. 300. o.
Uo. 301. o.
Uo. 302. o.

A kedvesnővérek

Kovács Veronika Angéla JPNK/JPN
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1915–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő, felügyelőnő, szakácsnő. 1943-ban
már Kecskeméten a Jó Pásztor Nővérek bűnbánó leányok nevelő intézetének felügyelőnője.
1991-ben Kecskemétről érkezett a jászberényi otthonba. Kecskeméten temették el.516
Kövecsek Mária Ottilia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Esztergom, 1889–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő. 1905-ben lépett a rendbe. Fogadalmát 1909-ben tette. Budapesten a Hám János Otthon főnöknője. 1950 után Esztergomban
a ferences kollégium ebédlőse. 1962-ben költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
Kózsa Erzsébet Olga SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Hatvan, 1899–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő, ápolónő. 1923-ban Budapesten lépett
a rendbe. Első fogadalmát 1925-ben, örök fogadalmát 1931-ben ugyanitt tette. Ápolónői
képesítést szerzett. Az  OTI Központi Kórház ápolónője. 1970-ben Hatvanból költözött
a jászberényi otthonba. Máriabesnyőn temették el.517
Kővári Magdolna Eucharistia CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Felsősegesd, 1914–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő, ápolónő. 1935-ben Zsámbékon
lépett a kongregációba. Fogadalmát ugyanott tette 1939-ben. A szétszóratás után, 1950
őszétől Békéscsabán betegápoló. 1990-ben Nagyatádról költözött a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.518
Krisztián Mária Kunigunda CDCJ/OCDCJ
Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek
(Budapest, 1892–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő. 1943-ban Újpesten a Kármelita Nővérek vezetése alatt álló Szent József fiúotthonban és a Szent Teréz árvaházban szolgált.
1953-ban Gyónból érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.519
Kriván Anna Cecília Ozana BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Csetnek/ma: Szlovákia, 1887–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő. Hatvan éven át az Egri
Papnevelő Intézetben szolgált. 1982-ben Egerből érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
516
517
518
519

Uo. 303.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 305. o.
Uo. 308. o.
Uo. 312.

221

ARCKÉPCSARNOK

a jászberényi Újtemetőben van. Idézet a Krónikából: „1984. augusztus 27. Kriván Anna
Ozana annunciáta nővérünk 97 éves korában szép csendesen meghalt. Fekvő beteg egy
hétig volt. Végelgyengülés és a  vágy »hazamenni a  Jézuskához« mondogatta szlovákos
kiejtéssel. Augusztus 30-án temették Ozana nővért. Sokan jöttek Csehszlovákiából, a nagy
rokonság. Az egri szemináriumból papok, rendtársak. Csörgi atya temette két pap segédlettel. A  hálás főtisztelendő atyák pedig megáldották, a  hűséges, szolgáló és a  papokért
szentelt imádságos élet földi hamvait. 60 évig szolgált mosolygós kedvességgel az egri
szemináriumban. Sok szentmisét kap a hálás papságtól.”520
Krakonperger Teréz Magdolna OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Rakamaz, 1902–Jászberény, 1978.) Szerzetesnővér. 1977-ben Győrből érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.521

Krakonperger Teréz temetése

Lajter Mária Fortunáta SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Szank, 1913–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő, ápolónő. 1938-ban lépett a rendbe. Első
fogadalmát 1940-ben Máriabesnyőn, örök fogadalmát 1946-ban ugyanott tette. A  budapesti OTI Központi Kórházban, a Magdolna Baleseti Kórházban ápolónő. 1946-ban Szentgotthárdon szolgált. 1947-ben a budapesti piarista rendházban főnöknő. 1964-ben érkezett
Budapestről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.522
Lakatos Julianna Alba SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Kevermes, 1896–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, tanítónő. Elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett. 1941–1948 között Kiskunmajsán a Szegény Iskolanővérek belterület leányiskola
tanítónője. Budapestről érkezett 1979-ben a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. A Krónika is megemlékezett a  temetéséről: „A kunágotai plébános temette, aki
édesanyjával jött. Méltatta Alba néni apostoli munkáját, gyermekek felé irányuló szeretetét,
kedves figyelmességét és áldozatait. (...) Kérte, hogy ezután az égből támogassa pártfogoltjait. A rendtársai szépen énekeltek és búcsúztak.”523
520
521
522
523

222

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1984. 08. 27.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 321. o.
Uo. 321. o.; Krónika. 1983.

A kedvesnővérek

László Erzsébet M. Eszter SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Jászjákóhalma, 1924–Szécsény, 2015.) Szerzetesnő. Végzettsége: 6 elemi, 1 gazdasági iskola, kitűnő eredménnyel. 1939-ben
lépett a rendbe, 1940. május 1-jén öltözött be Ludányban.1940.
október 4-én tett egyszerű fogadalmat. 1941-ben Kispesten külső
gondozó. 1942-ben Veszprémben szolgált. 1946-ban Diósgyőrbe
került.1950-ben Jászberényben a  világi szociális otthon vezető
főnővére. 1950. május 25-én titokban tette le örök fogadalmát.
1991-ben újra felölthette a rendi ruhát, és a szécsényi közösség
alapító tagja, elöljárója lett. 2000-ben az idősek és betegek iránti
odaadó szolgálatát Nógrád megye közgyűlése Salkaházi Sára-díjjal jutalmazta. A szécsényi városi temetőben temették el.524

László Erzsébet

Rendtársaival

Legény Teréz M. Dezidéria SDR/IMR
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Jászárokszállás, 1895–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő, betegápoló, varrónő. 1923-ban
lépett a rendbe Sopronban, első fogadalmát 1927-ben, örök fogadalmát 1933-ban ugyanott
tette. A rendben szabás-varrást oktatott. Szentesre került ápolónőnek. A szétszóratás után
hazatért Jászárokszállásra, és a Szatmári Irgalmas Nővérek fogadták be. Rövid időn belül
524

Szegénygondozó Nővérek Esztergomi Anyaház iratanyaga.

223

ARCKÉPCSARNOK

Szajolba, innen Gyöngyösre került, és varrónőként dolgozott. Hatvanévesen ment nyugdíjba. Egy ideig még Gyöngyösön élt, majd hazaköltözött Jászárokszállásra. 1961-ben költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.525
Legeza Mária Valencina SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Liptószentmiklós/ma: Szlovákia, 1909–Jászberény, 1995.) Szerzetesnő, tanítónő. Elemi iskolai tanítói oklevelet szerzett. 1938-ban a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek vezetése alatt álló jánoshalmi polgári leányiskola óraadó tanítója. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.526
Lékó Ilona Hedda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászjákóhalma, 1911–Jászberény, 1995.) Szerzetesnő. 1928-ban Esztergomban lépett
a rendbe, 1930-ban öltözött be, 1933-ban fogadalmát ugyanitt tette. 1994-ben Kalocsáról
érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.527
Lévai Klára Szalome SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Cibakháza, 1918–Jászberény, 2002.) Szerzetesnő, tanítónő.
1941-ben Nagykátán népiskolai tanítónő. 1979-ben Nagykátáról
költözött a jászberényi otthonba. Máriabesnyőn temették el.528

Lévai Klára

Lipovicz Rozália Michaela OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Ják /Tótfalu/, 1886–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő. 1907-ben Szombathelyen lépett a kongregációba. Kőszegen tette 1909-ben az első, és 1912-ben az örök fogadalmát.
1946‑ban Vasváron szakácsnő. A szétszóratás után a piliscsabai otthonban élt. 1955-ben
Szombathelyről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.529

525
526
527
528
529

224

TÓTH, 2018. 21. o.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 325. o.
VARGA, 2019. 227. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS-VICZIÁN, 2014. 328. o.
Uo. 330. o.

A kedvesnővérek

Lipták Jolán Teodóra BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Ipolykürt, 1902–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. Szombathelyen
1923-ban lépett a kongregációba. 1926-ban első, 1929-ben örök fogadalmát ugyanitt tette.
A rendben betegápolóként dolgozott. 1950-ben a váci otthonba költözött. 1973-ban Szombathelyről érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.530
Lócsa Mária Relindis CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Sátoraljaújhely, 1892–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő, ápolónő. Szatmárnémetiben
ápolónőképzőt végzett. 1913-ban lépett a  rendbe. Fogadalmát ugyanitt tette 1916-ban.
Az  esztergomi internátus betegápoló nővére. 1950-től Pannonhalmán konyhavezető.
1954‑ben áthelyezték Püspökszentlászlóra. 1963-tól a  jászberényi otthon lakója. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.531
Lukács Erzsébet Bonaventúra ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Zetelaka/ma: Szlovákia, 1896–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő. 1914-ben Budapesten lépett a rendbe. 1918-ban egyszerű, 1921-ben ünnepi fogadalmat tett. A rendben szakácsnőként dolgozott. A  szétszóratás után, 1953-tól 22 éven át a  kesztölci plébánián
sekrestyésként szolgált. 1975-ben Kesztölcről költözött a jászberényi otthonba. A Krónika így emlékezik 1975-ben: „Február 1-jén érkezett Lukács Erzsébet Bonaventúra
ferencrendi Erzsébet nővér. 25 évig volt Kesztölcön sekrestyés. Kedvesen dicsekedett,
hogy 25 szál szegfűt kapott búcsúzásul a 25 éves szolgálata jeléül. Az autó lépésben jött
ki a faluból, és az egész idő alatt zúgtak a harangok, az egész falu a kapuk előtt állt és
integetve búcsúztak tőle.”
Kesztölcön helyezték örök nyugalomra.532
Lukács Luca Verona SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Szabadka, 1902–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, ápolónő. 1922-ben Budapesten lépett a  rendbe. Első fogadalmát 1924‑ben, örök fogadalmát 1930-ban ugyanitt tette.
1924–1950 között Nagykikindán, Óbecsén ápolónő, a  váci
szemináriumban szakácsnő. 1943-ban Máriabesnyőn a  novíciák nevelője és kertész, a  szegedi tanulmányi házban kisegítő. A szétszóratás után, Budapesten háztartásban dolgozott.
1959-ben nyugdíjazták. 1972-ben Máriabesnyőről érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a máriabesnyői temetőben van.533
530
531
532
533

Lukács Luca

Uo. 331. o.
Uo. 332. o.
Uo. 335. o. Krónika. 1992.
Uo. 335. o.

225

ARCKÉPCSARNOK

Maár Emília Niceta FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Szered, 1881–Jászberény, 1956.) Szerzetesnő. 1906-ban Budapesten lépett a rendbe.
1911-ben az első, 1914-ben az utolsó fogadalmát ugyanott tette. Varrónőként dolgozott
1950 után. 1951-ben a váci, 1953-ban a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.534
Madár Rozália Klára ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Mosonszentmiklós /Jánosháza, 1905–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő, ápolónő. 1923‑ban
Budapesten lépett a rendbe. 1926-ben egyszerű, 1928-ban ünnepi fogadalmat tett. A rendben
betegápolóként és szakácsnőként dolgozott. 1979-ben érkezett Dunakilitiről a  jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.535
Madarász Magdolna SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Alsódabas, 1899–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő. Szociális kurzust végzett. 1932-ben
Budapesten lépett a rendbe. Első esküjét 1935-ben ugyanott tette. A központi ház portása
volt. A  szétszóratás után a  családjánál élt. 1984-ben Budapestről érkezett a  jászberényi
otthonba. Budapesten temették el.536
Magyar Teréz Jozefa OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Vép, 1899–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, ápolónő. 1939-ben Pécsett újoncként
szolgált. 1971-ben Vépről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.537
Magyarka Borbála Kinga NDS/NDS Pécs
Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend

Magyarka Borbála
534
535
536
537

226

(?–1996. június 2.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. 1934‑ben
Pécsett novícia. Szegeden 1938/40-ben az Apponyi Kollégiumban földrajz–növénytan–állattan–vegytan és ásványtan szakos tanítóképzői tanári oklevelet szerzett. 1943–1948 között
Pécsett a  Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek
leánylíceum és tanítóképző tanára. Jászberényben az Egyházi
Szeretetszolgálat egyházi vezetőnővér megbízottja 1975 júniusától 1991-ig. Ő hozta el Olaszországból 1978. március 29-én
a Rosa Mystica Szűzanya-szobrot. 1990-től részt vett rendjének

Uo. 337. o.
Uo. 337. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo. 337. o.
Uo. 339. o.

A kedvesnővérek

az újraindításában Pécsett, majd oda távozott, miután a jászberényi otthon visszakerült az
egyház tulajdonába 1991-ben.538
Maitz Anna Skolasztika OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Kőszeg, 1884–Acsád, 1970.) Szerzetesnő. Kőszegen 1911-ben lépett a kongregációba.
1913-ban első, 1917-ben örök fogadalmát ugyanott tette. Takarítónő volt a  varrodában és
a vasalóban. 1946-ban már Vasváron szolgált. A szétszóratás után Szombathelyen pap rokonainál házvezetőnő. 1957-ben a peresznyei szociális otthonból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.539
Márkus Anna M. Zsófia O Praem/OPraem
Premontrei Női Kanonokrend
(Mersevát, 1921–Jászberény, 2001.) Szerzetesnő. Beöltözött 1942-ben, örök fogadalmat
1950-ben tett. A szétszóratás után a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetnél dolgozott. 1997‑ben
Zsámbékról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.540

Márkus Anna Zsófia a ravatalon

Marosvölgyi (Márcsik) Margit Kinga CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Budapest, 1908–Jászberény, 1986.) Szerzetesnő. 1930-ban Zsámbékon lépett a kongregációba, fogadalmát ugyanott tette 1934-ben. Zsámbékon ebédlős. 1950 őszétől Várpalotán
538
539
540

Uo. 339. o.; Szeretetszolgálat iratanyaga, Krónika.
Uo. 340. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

227

ARCKÉPCSARNOK

egyházközségi nővér, 1973-tól a gyóni, 1985-től a jászberényi szociális otthon lakója. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.541
Martinovits Ilona Eliza SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Bácsföldvár, 1889–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő. 1913-ban Budapesten lépett
a rendbe. Első fogadalmát 1914-ben, örök fogadalmát 1920-ban ugyanitt tette. A nagykikindai szeretetotthonban, Pestújhelyt az OTI Dr. Vass József Munkáskórházban, a budapesti és a váci piarista rendházban szolgált, 1943-ban Vácott házfőnöknő, a szeminárium
háztartásának vezetője, majd a gödöllői premontreiek háztartásában szolgáltak főnöknője.
1950 után a sándorfalvi plébánián, majd Máriabesnyőn dolgozott, ahonnan 1973-ban érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.542
Martonosi Mária Imelda SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Makó, 1901–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. Matematika–fizika
szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1942-től a debreceni női ipariskola óraadó
tanára. 1942-ben szerzetesnő, a  debreceni Svetits Leánynevelő Intézet tanára. 1938-ban
Szegeden a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek tanítóképzőjének gazdasági
tanára. A  szétszóratás után, 1974-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.543
Matheja Marie M. Amanda CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Deutschpiekar /Lengyelország/, 1895–Jászberény, 1970.) Szerzetesnő, ápolónő. A polgári iskola elvégzése után, 1919-ben lépett a  kongregációba. 1922-ben első, 1926-ban
örök fogadalmat tett. 1934-ben Újpesten a Gróf Károlyi Sándor Közkórházban szolgált,
29 nővér főnöknője. 1942–1944 között ápolónői oklevelet szerzett. Makón a Vasgyári Kórházban betegápoló, a deszki Szent Imre Gyermekszanatóriumban, Érsekújvárt az Állami
Kórházban főnöknő. A szétszóratás után, 1953-ban a hejcei otthonba költözött, majd innen
a jászberényi otthonba helyezték. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.544
Máthé Etel Cella CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Kászonfeltíz/ma: Románia, 1882–Jászberény, 1960.) Szerzetesnővér. 1898-ban lépett
a rendbe Szatmáron, 1900-ban öltözött be, 1902-ben tett fogadalmat ugyanitt. 1928–1933
között Jászberényben szolgált. 1956-ban Miskolcról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.545
541
542
543
544
545

228

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 347. o.
Uo. 348. o.
Uo. 351. o.
Uo. 351. o.
VARGA, 2019. 216. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

A kedvesnővérek

Mátyás (Izabella) Gizella M. Beatrix SPS/CFSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Petőmihályfalva, 1919–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő. 1939-ben lépett a  rendbe,
1940-ben öltözött be. Nem tett örök fogadalmat. 1943-ban Újpesten a Ferences Szegénygondozó Nővérek zárdájában szolgált. 1991-ben Verőcéről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.546
Melcher Róza Joachima OSM/SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Edelény, 1916–Jászberény, 1971.) Szerzetesnő. 1946-ban Kőszegen napközi otthonban, gyermeknyaraltatóban szolgált. 1971-ben került Miskolcról a jászberényi otthonba.
Edelényben temették el.547
Melegh Erzsébet Karola OSM/SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Bénye, 1912–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő. 1949-ben Ráckevén a zárdában szolgált.
Az 1940-ben megnyílt zárdában főnöknő. A jászberényi otthonba 1994-ben Budapestről
érkezett. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.548
Mészáros Veronika Dithilda SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Szeged, 1921–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, szakácsnő. 1938-ban Budapesten lépett
a rendbe. Első fogadalmát 1940-ben Máriabesnyőn, örök fogadalmát 1946-ban ugyanitt tette. 1940–1950 között a budapesti és a szegedi piarista rendházban, a Magdolna kórházban,
a gyóni plébánián és a mosonmagyaróvári piarista rendházban szakácsnő. 1950-ben az atyákkal együtt Hatvanba hurcolták. 1973-ban a verőcei otthonba költözött, innen 1973 decemberében Budapestről a jászberényi otthonba érkezett. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.549
Mészáros Margit Grácia FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Kecskemét, 1924–Jászberény, 1999.) Szerzetesnő, női szabó. 1982-ben érkezett Dabasról a jászberényi otthonba. Kecskeméten temették el.550

Mészáros Margit
546
547
548
549
550

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 353. o.
Uo. 356. o.
Uo. 356. o.
Uo. 361. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

229

ARCKÉPCSARNOK

Mező Anna Philothea SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Karánsebes/ma: Románia, 1913–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő.
Matematika–fizika–ének szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1940-ben Szegeden
a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Árpádházi Boldog Margit Leánygimnáziumának tanára. 1942–1948 között a fonyódi Szent István polgári iskola énektanára. 1982ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.551
Michálik Veronika Kolumba OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Kassa/ma: Szlovákia, 1894–Jászberény, 1976.) Szerzetesnő. Kassán, 1913-ban lépett
a  kongregációba. Kőszegen 1915-ben első, 1918-ban örök fogadalmát tette. Velemben
1943-ban, Szegeden 1943-ban, Hódmezővásárhelyen 1946-ban, majd Vasváron háztartásban szolgált. 1974-ben Szombathelyről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.552
Miklós Erzsébet Ilona SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Budapest, 1909–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő, tanítónő. 1927-ben Budapesten lépett a rendbe. Első fogadalmát 1929-ben, örök fogadalmát 1935-ben Máriabesnyőn tette.
1929–1950 között Nagykátán népiskolai tanítónő, majd a váci püspökségen irodista. Borsányi Sarolta nővérrel Kerekegyházáról Sztálinvárosba internálták. A  kényszermunkatáborban önfeláldozóan segítette a beteg Saroltát. Szabadulásuk után egy tanyai iskolában
tanított. 1979-ben Nagykátáról költözött a jászberényi otthonba. Sírja a máriabesnyői temetőben van.553
Módly Margit Irén SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Gyöngyössolymos, 1915–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. 1940-ben Sátoraljaújhelyen
a szeretetház nővéreinek főnöknője. 1979-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.554
Mohácsi Margit IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Csépa, 1890–Jászberény, 1974.) Szerzetesnő, tanítónő. Kézimunka tanítói oklevelet
szerzett. 1936-ban Nyíregyházán az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának tanítója,
1938-ban internátusi felügyelő tanára. 1943–1948 között az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának rendes tanára. A szétszóratás után, 1950 novemberében a jászberényi otthon551
552
553
554

230

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 362. o.
Uo. 362. o.
Uo. 364. o.
Uo. 367. o.

A kedvesnővérek

ba szállították, 1953-ban áthelyezték a váci, majd 1960-ban a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.555
Molnár Anna Adelheid CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Szombathely, 1894–Jászberény, 1971.) Szerzetesnő. A polgári iskola elvégzése után,
1930-ban Budapesten lépett a kongregációba. 1932-ben az első, 1936-ban az örök fogadalmat Budapesten tette. Budapesten az Assisi Szent Ferenc Kórházban adminisztrátor,
a deszki Szent Imre Gyermekszanatóriumban titkárnő. 1971-ben Szombathelyről érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.556
Molnár Ilona Krisztella SSS/SZTT
Szociális Testvérek Társasága
(Sándorfalva, 1907–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő, felsőkereskedelmi végzettsége
volt. Szegvárt a Károlyi-Korniss Alapítvány (Szociális Testvérek Társasága Testvérképző
Intézet óvoda, öregek otthona) munkatársa. A szétszóratás után sekrestyésként dolgozott.
1966-ban Füle településről érkezett a jászberényi otthonba.557
Molnár Veronika Remigia BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Jászárokszállás, 1912–Jászberény, 2001.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. 1929-ben
lépett a rendbe, első fogadalmát 1931-ben, örök fogadalmát 1934-ben tette. 1946-tól Szombathelyen az anyaegyházban szolgált. A  békéscsabai kórházban ápolónőként dolgozott.

Molnár Veronika Remigia nővér fogadalmi szentképe
555
556
557

Uo. 368. o.
Uo. 368. o.
Uo. 369. o.

231

ARCKÉPCSARNOK

1985-ben Jászárokszállásról érkezett a jászberényi otthonba. A jászberényi Újtemetőben
helyezték örök nyugalomra.558
Moravectz Emília Assumpta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Selmecbánya/ma: Szlovákia, 1886–Jászberény, 1970.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1904-ben ugyanitt lépett a rendbe, fogadalmát 1907-ben is itt
tette. Szatmárnémetiben, majd Jászberényben népiskolai tanító. A szétszóratás után, 1950 novemberében a jászberényi otthonba szállították. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.559
Mülleck Franciska M. Julianna (Szilvia) SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Elek, 1898–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, varrónő. 1933-ban lépett a rendbe. 1933-ban
öltözött be, 1934-ben tett egyszerű fogadalmat. 1936-ban Újpesten, 1940-ben Makón szolgált. 1943-ban tett örök fogadalmat. 1945/1946-ban Jászberényben szolgált. 1948-ban Egerben a szeretetházban dolgozott, de átkerült Salgótarjánba. 1949/1950-ben Mohácson szolgált.
1974-ben Sopronból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.560
Nagy Mária Alojzia BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Gyöngyössolymos, 1908–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. N. Margit Ludmilla testvére, aki szintén annunciáta szerzetesnővér. 1937-ben Szombathelyen lépett a kongregációba. 1940-ben első, 1945-ben örök fogadalmát ugyanott tette. A rendben
betegápoló nővérként dolgozott. 1986-ban Szombathelyről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.561
Nagy Mária Edit SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Öttevény, 1910–Jászberény, 2005.) Szerzetesnő, tanítónő. Karcagon 1939/1940-ben
az Isteni Üdvözítő Nővérei leányiskola tanítónője, műkedvelő előadások szervezője, az
iskolai ínségsegélyezés, az Actio Catholica és a Szívgárda vezetője. 2002-ben Budapestről
költözött a jászberényi otthonba. Máriabesnyőn van eltemetve.562
Németh Anna Klotild OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Szentpéterfa, 1897–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő. Kőszegen, 1918-ban lépett a kongregációba. 1919-ben az első, 1922-ben az örök fogadalmát ugyanott tette. Hódmezővásárhelyen
558
559
560
561
562

232

TÓTH, 2018. 30. o.; Verseghy Lászlóné Pethő Katalin közlése.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 373. o.
VARGA, 2019. 298. Szegénygondozó Nővérek Esztergomi anyaház iratanyaga Hajós M. Ágnes jegyzete alapján.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 382. o.
Uo. 383. o.

A kedvesnővérek

szakácsnő. A szétszóratás után egyházközségi munkát végzett. 1972-ben a pécsi, majd még
ugyanabban az évben a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.563
Németh Erzsébet Ottilia OSU/OSUR
Szent Orsolya Rend
(Rábaszentmihály, 1890–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő, tanítónő, nyelvmester. Tanítói oklevelet szerzett. 1938-ban nyelvmesterré képesítették. Győrött 1918-ban a Szent Orsolya-rendi
elemi leányiskola, 1936-tól a Győr-belvárosi elemi leányiskola, 1941-től a Szent Orsolya-rendi
ipari leány középiskola tanára. 1947-ben a római katolikus leányiskola tanítónője. 1957-ben
érkezett Pannonhalmáról a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.564
Németh Julianna Gladesinda FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Ötvös /Kóny/, 1917–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő. 1936-ban Budapesten lépett a rendbe. 1939-ben az első, 1942-ben az utolsó fogadalmát ugyanott tette. A rendház háztartásában
dolgozott. A szétszóratás után konyhai dolgozó, a Hermina-kápolna takarítónője. 1991-ben
Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.565
Németh Klára Filoména OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Gyulakeszi, 1874–Jászberény, 1953.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. Polgári iskolai tanítói oklevelet szerzett. 1913-ban a  Miasszonyunk Női Kanonokrend pécsi polgári
leányiskola, 1929-ben a tanítóképző tanárnője. 1953-ban Győrből érkezett a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.566
Németh Mária Filippa BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Káptalanfa, 1919–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő, ápolónő. A polgári iskola elvégzése
után Szombathelyen lépett a kongregációba. 1942-ben az első, 1948-ban az örök fogadalmát
ugyanitt tette. Ápolónői oklevelet szerzett. 1943-ban Szombathely közkórházában szolgált.
1983-ban Pákáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.567
Novák Hermina Izidóra BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Szikla, 1899–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő. 1930-ban Szombathelyen lépett a kongregációba. 1932-ben az első, 1938-ban az örök fogadalmát ugyanott tette. Háztartást vezetett egyházi intézményekben. 1946-ban Szombathelyen a szeminárium háztartásában
563
564
565
566
567

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 388. o.
Uo. 389. o.
Uo. 390. o.
Uo. 390. o.
Uo. 391. o.

233

ARCKÉPCSARNOK

szolgált. A szétszóratás után az egri szeminárium szakácsnője.
1983-ban Egerből költözött a  jászberényi otthonba. Egerben
helyezték örök nyugalomra.568

Novák Hermina

Novák Mária Charitász OSM/SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Pécs, 1923–Budapest, 2012.) Szerzetesnővér, varrónő. A feloszlatás után a Szolidaritás Háziipari Szövetkezetnél dolgozott. 1999-ben érkezett a jászberényi otthonba, ahonnan
2004-ben visszatért a saját rendjébe. (Budapest, Hunyadi Mátyás u. 24.) Elhunyt 2012-ben,
nyughelye Budapesten a Szervita templom kriptájában van.569

Karitász kedvesnővér, Versegi Lászlóné Pető Katalin nővérnek készített szentképe569

Nyírádi Erzsébet Borbála CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Nagydorog, 1914–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, ápolónő. Zsámbékon lépett a kongregációba, fogadalmát 1939-ben ugyanott tette. A  szétszóratás után, 1950 őszétől Szek568
569

234

Uo. 395. o.; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Versegi Lászlóné Pethő Katalin tulajdona.

A kedvesnővérek

szárdon betegápolóként dolgozott. 1992-ben Szekszárdról érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.570
Nyúl Ilona Jozefin JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1909–Jászberény, 2006.) Szerzetesnő. A szétszóratás után a budapesti Szolidaritás Háziipari Szövetkezetben
dolgozott takarítónőként. 1985-ben Dabasról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.571

Nyúl Ilona

Nyúl Julianna Erzsébet JPN/JPNK
Jó Pásztor Nővérek
(Kecskemét, 1906–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő. 1946-ban Ikerváron menhelyi gyermekeket gondozott. 1985-ben a dabasi otthonból érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.572
Oromszegi Izabella (Borbála) Elvira SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Vác, 1927–Jászberény, 2011.) Szerzetesnő, tanítónő. 2001-ben Kecskemétről érkezett
a jászberényi otthonba. Máriabesnyőn temették el.573
Papp Erzsébet Enrika IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Balatonfüred, 1909–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, ápolónő. 1938-ban Veszprémben
az Angolkisasszonyok rendházában házi nővér. 1996-ban Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Budapesten temették el.574
Papp Margit Teréz NDS/CBMV
Notre Dame de Sion Nővérek (Női Kanonok és Tanító Rend)
(Szentdienes, 1898–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár Kaposváron.
1982-ben Pécsről érkezett az otthonba. Sírja a  jászberényi Újtemetőben van. A  Krónika
570
571
572
573
574

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 396. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 397. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Uo.

235

ARCKÉPCSARNOK

a temetéséről írt. „A betegszobában hat hét után Papp Margit Teréz nővérünk, a lelki béke
mosolyával szép csendesen az örökkévalóságba költözött. (…) Temetésére messziről jöttek,
Pécsről a tanítványok, rendtársak, rokonok, a hála virágaival, (szegfű, tulipán, cala) borították a sírját. Egy nagy pedagógus hagyta el a földet, 40 évig nevelte a leendő tanítónőket.”575
Paraszti Julianna Erzsébet SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Hatvan, 1901–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. 1924-ben Budapesten lépett a  rendbe. Első fogadalmát 1926-ban, örök fogadalmát 1932-ben ugyanitt tette. 1926–1952 között Gödöllőn a premontrei rendházban mosónő. Tápióságon, a Ferenc József Intézetben,
Nagykátán, Mernyén, Gödöllőn szakácsnő, majd a  váci szeminárium háztartásvezetője.
1952-ben a  hatvani plébánia házvezetőnője. 1970-ben Hatvanból érkezett a  jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.576

Temetése 1979 februárjában

Partos Gizella Sigisberta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Zalatna/ma: Románia, 1872–Jászberény, 1955.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1892-ben itt lépett a rendbe, fogadalmát 1895-ben is itt tette.
Székesfehérváron a  női ipariskolában kézimunka tanítónő. 1954-ben Székesfehérvárról
költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.577

575
576
577

236

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1982.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 409. o.
Uo. 410. o.

A kedvesnővérek

Párvi Gizella Lucia FdC/SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
(Szentendre, 1910–Jászberény, 1997.) Szerzetesnő. 1928-ban Budapesten felsőkereskedelmi iskolát végzett. 1933-ban itt lépett a Vincés Nővérek rendjébe. 1934-ben az Alsóerdői úti zárdában irodista. Fogadalmát 1939-ben ugyanitt tette. 1939-ben a központi házban,
1943-ban a San Marco úti zárdában irodista. 1950 júniusában Dunaharasztiba, a rokonaihoz költözött. 1951 januárjától a jászberényi szociális otthon könyvelője. 1966‑ban nyugdíjazták, és az otthon gondozottja lett. Ő vetette papírra a jászberényi szeretetszolgálat első
ötven évének történetét. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.578
Pászthy Mária Mechiorist CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1884–Jászberény, 1961.) Szerzetesnő, tanítónő. Pászthy Erzsébet Hildelita
húga. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1902-ben itt lépett a rendbe, és 1907-ben itt
tett fogadalmat. Esztergomban, majd Székesfehérváron a  háztartástan tanára, népiskolai
tanítónő. 1961-ben érkezett Jászberényből, a városi lakásából az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 579
Pászthy Erzsébet Hildelita CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1880–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő. Pászthy Mária Mechiorist nővére.
1902-ben lépett a rendbe Szatmárnémetiben. Fogadalmát 1904-ben itt tette. Jászberényben
a zárda háztartásában dolgozott. 1950 után a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.580
Payer Olga IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1901–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, polgári
iskolai és tanítóképzői tanár. 1923-ban matematika–természetrajz szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Kecskeméten 1928-tól az Angolkisasszonyok Leánygimnáziuma és
Tanítóképző Intézete óraadó tanára. Szegeden 1933-ban természettan szakos tanítóképzői tanárrá képesítették. 1938-tól
Kecskeméten az Angolkisasszonyok római katolikus leánylíceuma és a tanítóképző tanára. 1945–1958 között az igazgatója.
1965‑ben Kecskemétről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.581
Payer Olga

578
579
580
581

Uo. 410. o.; Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője. 2003. 12. 31.
Uo. 411. o.
Uo. 411. o; VARGA, 2019. 216. o.
Uo. 421. o.

237

ARCKÉPCSARNOK

Pesti Ilona SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Kiskundorozsma, 1905–Jászberény 1978.) Szerzetesnő. Szegeden a felsőkereskedelmi iskola 2 évét végezte el. 1927-ben lépett a  rendbe Szegeden. Első esküjét ugyanott
1929-ben, utolsót 1947-ben Budapesten tette. 1936-ban Hódmezővásárhelyen, 1939-ben
Kálózon a tanyavilágban apostolkodó, az óvodát, rövidáru- és vegyeskereskedést fenntartó
Kiss Szent Teréz Otthonban elöljáró, 1941-ben Kolozsvárt elöljáró. 1950-ben Tápiógyörgyén kántor, egyházadószedő, templomdíszítő. Énekkart is szervezett. 1952-ben kitelepítették Csővárra. 1953-ban Balatonfüreden, 1955-ben Nógrádbercelen kántor. 1976-ban
Bercelről érkezett a jászberényi otthonba.582
Peti Erzsébet Ludovika CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Nagykanizsa, 1902–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, ápolónő. 1925-ben Zsámbékon
lépett a kongregációba, fogadalmát ugyanott 1928-ban tette. 1930-ban Pécsett az Erzsébet
Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján szolgált. A  szétszóratás után, 1950 őszétől Budapesten betegápoló, 1976-ban a pécsi, majd 1977-től a jászberényi otthon lakója. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.583
Petrik Anna Emerencia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Pány, 1903–Budapest, 1968.) Szerzetesnő. 1921-ben Kassán lépett a kongregációba.
1922-ben első, 1925-ben örök fogadalmát Kőszegen tette. Budapesten a domonkos rendházban, majd Hódmezővásárhelyen szakácsnő. A szétszóratás után Budapesten élt, innen
költözött a jászberényi otthonba 1967-ben. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.584
Petróczy Rozália Szaniszla SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Karancskeszi, 1916–Salgótarján, 1987.) Szerzetesnő, tanárnő. 1931-ben Budapesten lépett a  rendbe. Első fogadalmát 1933-ban, örök fogadalmát 1939-ben Máriabesnyőn tette.
Matematika–fizika–testnevelő szakos tanári oklevelet szerzett. 1942-ben Budapesten a Szalvátor Intézet polgári leányiskola tanára. 1950 után a  salgótarjáni kórházban asszisztens.
1985-ben Karancskesziből költözött a jászberényi otthonba. Sírja Máriabesnyőn van.585
Petsche Erzsébet Apollónia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Hasenfeld /Alsó-Ausztria,1882–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő. Vilhelmina és Szebasztiana nővére. 1911-ben Kőszegen lépett a kongregációba. 1912-ben első, 1915-ben örök fo582
583
584
585

238

Uo. 417. o.
Uo. 419. o.
Uo. 419. o.
Uo. 420. o.

A kedvesnővérek

gadalmát ugyanott tette. Vasváron a mosodában és a konyhán dolgozott. A szétszóratás után
Vácott, 1961-től a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.586
Petsche Jozefa Szebasztiana OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Hasenfeld /Alsó-Ausztria, 1890–Jászberény, 1963.) Szerzetesnő. Apollónia és Vilhelmina húga. Kőszegen, 1909-ben lépett a  kongregációba. 1911-ben az első, 1914-ben az
örök fogadalmát is itt tette. Kőszegen az anyaházban szolgált. A szétszóratás után Újlakon
egy gazdálkodó család fogadta be, és a háztartásban segített. 1961-ben Vasvárról érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.587
Petsche Magdolna Vilhelmina OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Hasenfeld /Alsó-Ausztria, 1888–Jászberény, 1961.) Szerzetesnő, Apollónia húga, Szebastiana nővére. 1909-ben lépett a kongregációba Kőszegen. 1911-ben első, 1914-ben örök
fogadalmát is itt tette. Cipészként 1946-ban Kőszegen az anyaházban szolgált. A szétszóratás után Újlakon egy gazdálkodó család fogadta be, teheneket őrzött és a háztartásban
segített. 1961-ben érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.588
Pető Margit Skolasztika VSM/VSM
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák
(Jánoshida, 1928–Piliscsaba, 2014.) Szerzetesnővér, könyvelő. Szülei, Pethő Lajos
és Tóth Mária mélyen vallásosak voltak. Mátraverebély-szentkúti kegyhelyen erősödött
meg benne az a  lelkület: „Lemondani a  világról és Jézusnak
élni”. Először a  kármelitáknál érdeklődött, de ott telített volt
a létszám, és várni kellett. Közben megtalálta a hasonló szellemiségű közösséget, a Vizitációs Rendet.
Polgárdiban lépett a rendbe 1948-ban. Beöltözött 1949-ben.
1950 év elején, még a feloszlatás előtt, egészségügyi okokból
el kellett hagynia a  kolostort, ugyanis a  nővérek nagyon szegényen éltek. Szűkös élelem és tüzelő hiány miatt Skolasztika
nővér tüdején beszűrődés kezdődött, ezért 1950. március 4-én
eltanácsolták a kolostori élettől, majd 1950 nyarán feloszlatták
a rendeket.
Otthon, a szüleinél az egészségi állapota javult, megerősödött. Még ez évben, 1950-ben, 8 napos lelkigyakorlatot végzett, Pető Margit
szeptember 24-én a gyóntatója előtt letette a magán fogadalmát.
Először plébániára került házvezetőnőnek, utána Székesfehérváron a  papi otthonban dolgozott, mert a  jászberényi otthonba helyhiány miatt nem
mehetett.
586
587
588

Uo. 421. o.
Uo. 421. o.
Uo. 421. o.

239

ARCKÉPCSARNOK

1961 nyarán sikerült szülőfalujához közelebb, Jászberényben, az egyházi jellegű szociális otthonban mint takarítónő elhelyezkednie, ahol 8 évig dolgozott.
Közben tanult, és esti tagozaton a helyi gimnáziumban leérettségizett. Szeretett volna
betegápolónak tanulni, de erre nem volt lehetőség. Ezt a Jóisten akaratának fogta fel, így más
útra tért, és levelező tagozaton közgazdasági technikumot végzett Szolnokon. A jászberényi
otthonban sok fizikai munkát végzett, itt nem volt lehetősége közgazdasági vonalon dolgozni, ezért Budapesten könyvelőként helyezkedett el. Sok nyugtalanság volt benne, mivel a vidéki élethez szokott, nehéz volt a városi viszonyokhoz alkalmazkodnia, de sohasem hiányzott
a Jóisten segítsége. Naponta tudott szentmisére menni, ez nagy erőt adott neki minden napra.
A lengyelországi vizitációs kolostor főnöknője, Claudia anya közbenjárt Stefan
Wyszynski bíborosnál, hogy a magyarországi vizitációs nővérek fogadalmi helyzetét rendezze, akik a feloszlatás miatt nem tudták folytatni szerzetesi életüket. Igaz, államilag továbbra is tiltott volt a működésük, de kolostor híján is megállták a helyüket a kinti civil
életben és a világi munkahelyeken. Kérték, hogy a körülményekhez képest élhessék lelkiségüket, és letehessék az örök fogadalmat. Az engedélyt megkapták. Így a Vizitációs Rend
lengyelországi elöljárója felajánlotta, hogy visszaveszik Skolasztika nővért a rendbe, aki
ezt elfogadta, és 1975. december 8-án letette az örök fogadalmát.
Nyugdíjba vonulása után sekrestyésként dolgozott Józsefvárosban, majd 1987-ben
vagy 1988-ban ment vissza a  jászberényi otthonba dolgozni. A  Római Katolikus Szeretetszolgálat képviseletében 1991–2005 között egyházi megbízott a jászberényi otthonban.
2006. január 6-án visszatért a rendjébe, a budakeszi vizitációs kolostorba, ahol kevés volt
a fiatal rendtárs. Úgy gondolta, ha megbetegszik, nem tudják megfelelően ápolni, és ezért
2006. július 27-én Piliscsabán, a megváltós nővérek szociális otthonában kapott helyet.
2014. február 19-én visszaadta lelkét Teremtőjének. A budakeszi temetőben, a vizitációs
nővérek kriptájában nyugszik.589

A jászberényi otthonban üdvözli a jelenlévőket

589

240

Skolasztika, Csillik Mária Katalin, Klaudia anya,
Holecza Júlia Claudia Simplisciana kedvesnővérek

Szűz Mária Látogatásáról Nevezett (Vizitációs) Rend, Budakeszi. Az életrajzot és a  fényképeket Szijjártó
Katalin vizitációs nővér bocsájtotta rendelkezésre, 2019. 03. 20.

A kedvesnővérek

Pitner Ilona Aloysia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászárokszállás, 1906–Jászberény, 2007.) Szerzetesnő,
tanítónő. Esztergomban 1923-ban lépett a  rendbe, 1927-ben
öltözött be, fogadalmát 1930-ban ugyanitt tette. 1930-ban végezte a tanítóképzőt. A szerzetesrendek feloszlatása után is tartották a kapcsolatot a rendtársakkal. Rendtársait Márianosztrára internálták. Ő a gyenge egészségi állapota miatt nővéréhez
Budapestre költözött, majd Miskolcon plébániai mindenesként
teljesített szolgálatot. 1988-ban Jászárokszállásról érkezett
a jászberényi otthonba.
100. születésnapján, így emlékezett: „Nem volt könnyű az Pitner Ilona
élet, de szerettem dolgozni, tevékeny lány voltam már fiatal koromban is. Tanítványaimat az Istenben való hitre, a hazafiságra, az erkölcsös életre, a hagyományok őrzésére neveltem. Arra, hogy legyenek hűségesek a jó istenhez, az országhoz,
segítsék, szeressék egymást. (…) De legszívesebben a másik otthonomra, a közösségre emlékszem vissza. Ma már csak hárman vagyunk itt nővérek az otthonban, ahová 1988-ban
költöztem be. (…) Imádságos életre hívott le a  jó isten. Az  imádsággal együtt szolgálni
az embereket, segíteni egymásnak, mert egyedül nem boldogulunk. Ez a  hivatásunk, ha
a jó Isten megadja a kegyelmet, az erőt és az időt is hozzá.”590 Alojzia nővérre emlékezik
Verseghyné Katika: „Amikor egy kedvesnővér haldoklott, Alojzia kedvesnővér összehívta
elsősorban a rendtársakat, és más rendbéli nővéreket és a haldokló ágya körül Rózsafüzért imádkoztak, és énekeltek. Csodálatos ember volt, szigorú, de nagyon következetes.”591
Jászberényben hunyt el, Jászárokszálláson temették.

Pitner Ilona Aloysia nővér 1999-ben a jászberényi szociális otthon felújítási, bővítési munkálatainak befejezése
alkalmából emlékfát ültet.
590
591

TÓTH, 2018. 28, 50. o; VARGA, 2019. 224. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek
anyakönyvi másolata.
Adatközlő: Verseghy Lászlóné Pető Katalin. 2018.

241

ARCKÉPCSARNOK

Elől Alojzia nővér, Verseghyné Katika foglalkoztató nővérrel a századik születésnapján

Polgár Katalin Jácinta CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Olad, 1911–Pécs, 1977.) Szerzetesnő. A húga, Mária Szalome is szerzetesnő. 1926-ban
Esztergomban lépett a rendbe, fogadalmát 1930-ban ugyanott tette. Székesfehérváron konyhavezető volt. 1950 után a pannonhalmi papi otthon konyhavezetője. 1962. október 31-én érkezett a jászberényi otthonba, ahol helyettes főszakácsként szolgált, amellett kántorként is tevékenykedett. 1977-ben a pécsi otthonba költözött. Sírja a püspökszentlászlói temetőben van.592
Polgár Teréz Astéria CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Zarkaháza, 1910–Jászberény, 1965.) Szerzetesnő, ápolónő. 1929-ben lépett Zsámbékon a kongregációba. Fogadalmát 1932-ben ugyanott tette. 1939-ben Pécsett a nagyszeminárium háztartásában szolgált. Kőszegen a közkórházban betegápoló. A szétszóratás után,
1950 őszétől Székesfehérváron betegápoló. 1964-ben Székesfehérvárról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.593
Poszert Ágnes Mária Erzsébet VSM
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák

Poszert Ágnes
592
593

242

(Nagytétény, 1905–Jászberény, 2005.) Szerzetesnő, ápolónő.
Édesapja Poszert Márton hajós tiszt, édesanyja Korom Teréz. 11 gyermekük született. Ágnes születése után a család Bajára költözött. Az elemi és polgári tanulmányait a bajai iskola
nővérek zárdájában végezte mint bejáró tanuló.
Az első világháború nehéz évei alatt kereskedelmi tanulmányait nem tudta befejezni a szerb megszállás miatt. Magyar
állampolgárságuk megtartása miatt nem engedték érettségi
vizsgára. Szülei egy évig varrni taníttatták. 1928-tól Baján különböző helyeken mint irodai tisztviselő dolgozott.

DIÓS–VICZIÁN 2014. 425. o.
Uo. 426. o.

A kedvesnővérek

Édesapja 1928-ban meghalt, így édesanyjával és kis húgával ketten maradtak otthon.
Édesanyja, agyvérzésből kifolyólag, hosszú évekig magatehetetlen súlyos beteg volt, Ágnes
nagy szeretettel ápolta. Édesanyja halála után, 1948-ban jelentkezett felvételre a polgárdi Vizitációs Rendbe. Szíve régi vágya teljesült 1948 novemberében, amikor belépett a kolostorba.
1949. december 7-én beöltözött, és 1950 nyarán feloszlatták a rendeket. De 1951. január elejéig a kolostorban maradt az asszisztens nővérrel és pár idősebb fogadalmas nővérrel.
Később sikerült Székesfehérváron háztartási alkalmazottként elhelyezkednie, itt dolgozott
1956 augusztusáig. Innen került a harkányi állami szociális otthonba mindenes dolgozónak. Munka mellett elvégezte az ápolónői tanfolyamot, és ezután mint kinevezett ápolónő
dolgozott nyugdíjazásáig, 1963. február 1-jéig.
Időközben az örökfogadalmat is letehette. Nyugdíjba vonulása után kérte felvételét
a püspökszentlászlói egyházi szociális otthonba, ahol 34 éven át sekrestyésként dolgozott.
Innen 1997 márciusában a jászberényi otthonba került. (A kedvesnővér nagyon szeretett
verseket írni.)
Szentségekkel ellátva, 2005. augusztus 9-én hunyt el Jászberényben, egy hónappal
100. évének a betöltése előtt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.594
Bíró László püspök látogatta őt.
Purkathoffer Mária Julianna OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Pischelsdorf-Romatschachen /Stájerország, 1886–Jászberény, 1962.) Szerzetesnő.
1909-ben Kőszegen lépett a  kongregációba. 1914-ben első, 1917-ben örök fogadalmát
ugyanott tette. Hódmezővásárhelyen a mosodában dolgozott. A szétszóratás után, 1958-ban
Szombathelyről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.595
Puszt Anna Konkordia BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Pilisszentiván, 1905–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. 1923-ban
Szombathelyen lépett a  kongregációba. 1925-ben az első, 1932-ben az örök fogadalmát
ugyanott tette. A rendben betegápoló nővérként dolgozott. 1960-ban a csákvári tüdőkórházból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.596
Rácz Erzsébet Rufina SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Visk/ma: Románia, 1917–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő. 1949-ben lépett a rendbe. Első
fogadalmát 1950-ben Máriabesnyőn, örök fogadalmát 1956-ban Budapesten tette. Gödöllőn
a premontrei intézetben, 1950-től a váci szemináriumban, 1952-ben Felsőgödön, 1955-től
a budapesti piarista rendházban háztartási alkalmazott. 1993-ban nyugdíjazták. 1994-ben Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a máriabesnyői temetőben van.597
594
595
596
597

Szűz Mária Látogatásáról Nevezett (Vizitációs) Rend, Budakeszi. Az életrajzot és a  fényképeket Szijjártó
Katalin vizitációs nővér bocsájtotta rendelkezésre. 2019. 03. 20.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 433. o.
Uo. 434. o.
Uo. 435. o.

243

ARCKÉPCSARNOK

Raigl Eleonóra Tehophila CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Mosontétény, 1875–Jászberény, 1961.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1896-ban itt lépett a rendbe, fogadalmát 1900-ban ugyanitt tette. Esztergomban polgári iskolai kollégiumvezető. 1953-ban a hejcei otthonba költözött. 1956-ban
a jászberényi otthonba helyezték. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.598
Rajhona Margit IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Nagyugróc, 1882–Jászberény, 1966.) Szerzetesnő. 1940–1948 között Nyíregyházán
az Angolkisasszonyok Kereskedelmi Leányközépiskola internátusi felügyelője. 1950-ben
Nyíregyházáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.599
Rakusz Mária Kassziána OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Eger, 1897–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő. 1923-ban Kőszegen lépett a kongregációba. 1924-ben az első, 1927-ben az örök fogadalmát ugyanott tette.
1946-ban Vasváron és Kőszegen a vasalóban és a varrodában dolgozott. A szétszóratás
után az egri rokonai fogadták be. 1954-től a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.600
Rauer Teréz Zsófia BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Pósaszentkatalin/ma: Ausztria, 1896–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. 1918-ban Szombathelyen lépett a  kongregációba. 1923-ban első, 1928-ba
örök fogadalmát ugyanott tette. A  rendben betegápoló nővérként dolgozott. Kőszegen
a Kelczy-Adelffy Árvaház és Fiúnevelő Intézetben szolgáló nővérek főnöknője. 1955-től
a püspökszentlászlói, a nógrádverőcei, majd 1957-ben a jászberényi otthonba helyezték.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.601
Rehák Paulina Dominika OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Paks, 1878–Jászberény, 1960.) Szerzetesnő. 1899-ben lépett a  rendbe Pécsett.
1903‑ban az első, 1906-ban az örök fogadalmát is itt tette. 1951-ben a váci otthonba költözött, 1958-ban helyezték a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.602

598
599
600
601
602

244

Uo. 437. o.
Uo. 437. o.
Uo. 438. o.
Uo. 440. o.
Uo. 441. o.

A kedvesnővérek

Reisinger Anna Kestentia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Lantosfalva, 1896–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő. 1919-ben Kőszegen lépett a kongregációba. 1921-ben első, 1924-ben örök fogadalmát ugyanitt tette. A háztartásban dolgozott. A szétszóratás után Alsóújlakon egy jólelkű parasztcsaládnál húzta meg magát. Pesten
egy orvos család háztartási alkalmazottja. 1970-ben Alsóújlakról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.603
Reszler Julianna Hermengilda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Csanálos, 1892–Jászberény, 1966.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1907-ben itt lépett a rendbe, fogadalmát 1911-ben ugyanitt tette. Népiskolai tanítónő. 1950-ben a jászberényi otthonba szállították. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.604
Répási Erzsébet Ilona OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Gáva, 1908–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő. 1987-ben érkezett Nyíregyházáról. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.605 606

Pápai áldás az 50 éves jubileumra606

603
604
605
606

Uo. 443. o.
Uo. 443. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Verseghy Lászlóné Pethő Katalin tulajdona.

245

ARCKÉPCSARNOK

Rohrer Amália Mária Johanna OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Zalagalsa, 1900–Jászberény, 1981.) Szerzetesnő. 1936-ban lépett be a rendbe Pécsett.
Első fogadalmát 1940-ben ugyanott tette. Külsős nővér, portás, sekrestyés volt. 1944-ben
Táplánszentkeresztre, 1968-ban Pécsre költözött. 1969-ben Pécsről érkezett a jászberényi
otthonba, ahol sekrestyési feladatokat is végzett az otthon kápolnájában. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.607
Rónaky Mária Jolánta OSA/CSA Pécs
Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonokrend
(Pécs, 1911–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, tanítóképzői igazgató. 1930-ban tanítóképzőt végzett. 1930-ban Pécsett lépett a rendbe. 1932-ben az első, 1937-ben az örök
fogadalmát ugyanott tette. Pécsett a  Miasszonyunk Női Kanonokrend tanítóképző tanára. 1942–1948 között a  tanítóképző és az internátus igazgatója. 1973-tól a  pécsi, majd
1975‑től a jászberényi otthon lakója. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.608
Rontó Rozália Majella SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Szolnok, 1918–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő, ápolónő. A szétszóratás után a szolnoki MÁV kórházban dolgozott.
1990-ban érkezett Szolnokról a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.609

Rontó Rozália

Ruby Emilia IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1899–Jászberény, 1962.) Szerzetesnő, kereskedelmi leányiskolai tanárnő.
1930-ban magyar-német szakos felső kereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett. Nyíregyházán 1932-ben az Angolkisasszonyok elemi leányiskolájának tanítónője. 1938–1948
között az Angolkisasszonyok fönntartotta női felsőkereskedelmi iskola, az Angolkisasszonyok reálgimnázium tanára is. 1957-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.610
607
608
609
610

246

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 447. o.
Uo. 448. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 451. o.

A kedvesnővérek

Rudy Mária Filippina OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Szombathely, 1901–Jászberény, 1974.) Szerzetesnő. 1946-ban már Vasváron szolgált.
1959-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja a  jászberényi Újtemetőben
van.611
Ruttner Gizella Benedikta OSU/OSUR
Szent Orsolya Rend
(Albertirsa, 1896–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. 1921-ben tett szerzetesi fogadalmat.
1965-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. A Krónikában feljegyezték, hogy
1975-ben kapta meg a magyar állampolgárságát, „egy hosszadalmas honosítási eljárás
után”. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.612
Samm Margit M. Genovéva CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Farád, 1909–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő. 1933-ban lépett a rendbe Esztergomban. 1934-ben öltözött be, 1936-ban tett fogadalmat. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van.613
Sándor Mária M. Imelda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Tornyosnémeti, 1909–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő. 1925-ben Sátoraljaújhelyen lépett a rendbe, 1927-ben Esztergomban öltözött be, 1930-ban fogadalmát ugyanitt tette.
1972-ben Esztergomból érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.614
Sándorfi Anna Assumpta CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Eger, 1908–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő, tanítónő. Az egri tanítóképző elvégzése
után Zsámbékon, 1932-ben lépett a kongregációba. Beöltözött 1934-ben Zsámbékon, örök
fogadalmát 1941-ben ugyanott tette. Palotabozsokon tanítónő. A szétszóratáskor Zircre internálták, majd Egerben rokonok fogadták be. Noszvajban tanított. 1963-ban nyugdíjazták.
Egerben egyházközségi nővér. 1987-ben Egerből költözött a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.615

611
612
613
614
615

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 452. o.
Uo. 453. o.
VARGA, 2019. 225. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
VARGA, 2019. 226. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS-VICZIÁN, 2014. 458. o.

247

ARCKÉPCSARNOK

Sándorfi Anna Assumpta beöltözési és örökfogadalmi szentképei

Sánta Margit Richarda ENB/SZEBN
Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
(Újgrác, 1894–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő, ápolónő. 1915-ben Pozsonyban lépett
a rendbe. 1920-ban egyszerű, 1923-ban ünnepi fogadalmat tett. 1939-ben átköltözött Budapestre. A rendben gyógyszertáros, betegápoló, sekrestyés, és orgonistaként dolgozott. 1976‑ban
Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.616
616

248

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 458. o.

A kedvesnővérek

Schäffarczyk Mártha Waldertrudis CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Bzinitz/ma: Szlovákia, 1886–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, ápolónő. A polgári iskola elvégzése után, 1929-ben Budapesten lépett a kongregációba. 1932-ben első, 1936‑ban
örök fogadalmat ugyanott tette. 1935/1936-ban ápolónői oklevelet szerzett. Makón
a vármegyei Szent István Kórházban, Kecskeméten a Városi Közkórházban betegápoló.
1982‑ben Kecskemétről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben
van. A Krónikából tudhatjuk: „Marosi Izidor váci s. püspök temette, méltatta a nővér áldozatos egyházközségi munkáját a jászberényi főtemplomban.”617
Schäffer Josepha Skolasztika CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Szombathely, 1886–Jászberény, 1962.) Szerzetesnő. Budapesten, 1930-ban lépett a  rendbe. 1933-ban Budapesten első,
1936-ban örök fogdalmát ugyanott tette. Az anyaházban varrodában dolgozott. 1960-ban Szombathelyről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.618

Schäffer Josepha

Schajermann Mária Seréna CSFS/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Vállaj, 1899–Jászberény, 1971.) Szerzetesnő, ápolónő. A  polgári iskola elvégzése
után, 1926-ban Budapesten lépett a kongregációba. 1929-ben első, 1933-ban örök fogadalmát tette. 1934/1935-ben ápolónői oklevelet szerzett. Ózdon az Állami Vasgyári Kórházban, Budapesten az Erzsébet Szeretetotthon kórházában, majd Pestújhelyen az OTI Munkáskórházában betegápoló. 1957-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.619
Schilly Paula Gertrud SM/SM
Szociális Missziótársulat
(Újpalánka, 1894–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő. Elkísérte Rónai Mária Paulát 1922‑ben
amerikai szervező útjára. 1980-ban Kálózról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. A Krónika így emlékezik: „Éjszaka meghalt szeretett Paula nénink,
»keresztmama«, Schilly Gertrud Paula szociális missziósnővér, 89 éves korában. Sokat szenvedett. Mindenki segítő »keresztmamája« volt jósága és segítőkészsége miatt. (...)” 620
617
618
619
620

Uo. 460. o.; Krónika. 1983.
Uo. 461. o.
Uo. 461. o.
Uo. 462. o.; Krónika. 1983.

249

ARCKÉPCSARNOK

Schirattó Mária Geotórgina OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Nagytószeg, 1886–Jászberény, 1958.) Szerzetesnő. Kőszegen, 1911-ben lépett a kongregációba. 1913-ban első, 1916-ban örök fogadalmát ugyanott tette. Hódmezővásárhelyen
a  kertben és az állatok körül dolgozott. A  szétszóratás után, 1954-ben Győrből érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.621
Schneider Leopoldina Alexandra CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Bécs, 1883–Jászberény, 1962.) Szerzetesnő, tanárnő. Érettségi után zenetanári diplomát szerzett. 1907-ben lépett Szatmárnémetiben a rendbe, fogadalmát 1910-ben ugyanitt
tette. Székesfehérváron magántanárként németet és zenét tanított. 1950-ben a hejcei szociális otthonból helyezték a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.622
Schneider Szidónia Engrata CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szepesremete, 1870–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő. 1896-ban Szatmárnémetiben
lépett a rendbe, még ez évben itt öltözött be. 1898-ban fogadalmát is itt tette. A zárda
háztartásában dolgozott. 1930-ban Jászberényben szolgált. A szétszóratás után, 1950-ben
Nagykállóból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.623
Schuller Terézia IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Szolnok, 1894–Jászberény, 1965.) Szerzetesnő, középiskolai tanár. Magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1929-ben Kecskeméten az Angolkisasszonyok tanítóképzőjének tanára, 1936–1941 között Nyíregyházán az Angolkisasszonyok leánygimnáziumának tanára. 1941–1944 között Élesden a polgári iskola igazgatója.
1945–1948 között Nyíregyházán az általános iskola igazgatója. 1965-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.624
Semsei Apollónia Belina CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Komárom /Dunaújfalu, 1875–Jászberény, 1967.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónői tanfolyamot végzett. 1893-ban Szatmárnémetiben lépett a rendbe, 1896-ban fogadalmát is
itt tette. Szegeden ápolónő, Budapesten a MABI kórház ápolónője, majd az Irgalom Ház
házfőnöknője. 1956-ban Gyönkről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.625
621
622
623
624
625

250

Uo. 463. o.
Uo. 465. o.
Uo. 466. VARGA, 2019. 213. Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 467. o.
Uo. 470. o.

A kedvesnővérek

Simkó Irma Patricia CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Diósgyőr, 1906–Jászberény, 1986.) Szerzetesnő, ápolónő. A polgári iskola elvégzése
után, 1922-ben Budapesten lépett a kongregációba. 1926-ban első, 1932-ben örök fogadalmát tette. 1931/1932-ben ápolónői oklevelet szerzett. Zomborban főnöknő, Miskolcon
betegápoló. A  szétszóratás után, 1950-től Boldogkőváralján betegápoló. 1982-ben Miskolcról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.626
Simóka Katalin Innocencia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Herény, 1896–Jászberény, 1956.) Szerzetesnő, óvónő. Az óvónőképző elvégzése után,
1927-ben Kőszegen lépett a  kongregációba. 1928-ban első, 1931-ben örök fogadalmát
ugyanott tette. Szegeden óvónő. 1956-ban Dúzsról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.627
Simon Anna Metilla CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1895–Jászberény, 1982.) Szerzetesnő, tanítóképzői és polgári iskolai tanárnő. Simon Margit Renilda húga.
A szatmárnémeti tanítóképző elvégzése után tanárképző főiskolát végzett. 1912-ben Szatmárnémetiben lépett a rendbe,
fogadalmát 1917-ben ugyanitt tette. 1915–1933 között Székesfehérváron tanított, majd Miskolcon a tanítóképző intézet
tanára. Cikke a  székesfehérvári Ferenc József Nevelőintézet
tanítóképzői értesítőben jelent meg 1937-ben. (A vallásos
meggyőződés erősítése a lélektan, neveléstan és nevelési történelem keretében.) 1981-ben a jászberényi lakásából érkezett
az otthonba. Sírja a jászberényi Szent Imre temetőben van.628

Simon Anna

Simon Jolán Mária Margaréta OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Szekszárd, 1910–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónői képesítést szerzett. 1940-ben Pécsett lépett a rendbe. Első fogadalmát 1931-ben Budapesten, örök fogadalmát 1942-ben Pécsett tette. Betegápoló nővér volt. A  szétszóratás után Szekszárdon
a kórházban, 1964-től Budapesten dolgozott. 1987-ben Budapestről érkezett a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 629

626
627
628
629

Uo. 472. o.
Uo. 472. o.
Uo. 472. o.
Uo. 473. o.

251

ARCKÉPCSARNOK

Simon Margit Renilda CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1882–Jászberény, 1966.) Szerzetesnő, tanárnő.
Simon Anna Metilla nővére. Szatmárnémetiben a tanítóképző
elvégzése után tanárképző főiskolát végzett. 1899-ben ugyanitt lépett a rendbe, 1901-ben öltözött be, fogadalmát 1903-ban
ugyanitt tette. Jászberényben polgári iskolai tanár, majd Kapuváron házfőnöknő. 1950 után a jászberényi otthon lakója. Sírja
a jászberényi Szent Imre temetőben van.630
Simon Margit

Somogyi Márta Imelda OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Pakod, 1876–Jászberény, 1966.) Szerzetesnő. 1946-ban Kőszegen az anyaegyházban
dolgozott. 1956-ban Olaszfáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.631
Spák Anna Kordula OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Tímár, 1898–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő. 1924-ben szerzetesi fogadalmat tett.
1959-ben Tímárból érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.632
Sulák Erzsébet Fulgentia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Kálóz, 1883–Jászberény, 1983.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett. Szatmárnémetiben lépett a rendbe, fogadalmát 1905-ben ugyanitt tette. Székesfehérváron volt
ápolónő. 1980-ban Kálózról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.633
Super Anna Stefánia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Alsólászló, 1904–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő. 1927-ben Kőszegen lépett a kongregációba. 1929-ben első, 1932-ben örök fogadalmát ugyanott tette. A háztartásban dolgozott. A szétszóratás után egy családnál szolgált. 1991-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Kispesten temették el.634
630
631
632
633
634

252

Uo. 473. o. VARGA, 2019. 217. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Uo. 480. o.
Uo. 482. o.
Uo. 488. o.
Uo. 489. o.

A kedvesnővérek

Szabó Aranka Bertoara FFM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Egregy, 1911–Jászberény, 1993.) Szerzetesnő. Budapesten 1935-ben lépett a rendbe.
1938-ban az első, 1941-ben az utolsó fogadalmát ugyanott tette. A rendház háztartásában
dolgozott, adománygyűjtő nővér volt. A szétszóratás után a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet vasalónője. 1989-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.635
Szabó Olga Erna CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Endrőd, 1912–Budapest, 1983.) Szerzetesnő, ápolónő.
A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat egyik alapítója.
1929-ben Esztergomban lépett a rendbe. 1933-ban ugyanott tett
fogadalmat. Sátoraljaújhelyen óraadó. Babits Mihályt is ápolta.
Különösen kötődött a súlyos beteg költőhöz, aki ragaszkodott
hozzá, és nagyon sajnálta, amikor az kénytelen volt az ápolási
feladatait másra átruházni, mert 1936-ban 2 éves betegápolói
képzést adó iskolát indított be az esztergomi orvosok segítségével. 1938-ban ápolónő a budapesti Szent István Kórházban,
majd főnöknő a budapesti MABI, ezt követően az esztergomi
Kolos kórházban. „Esztergomban, 1950. május 15-én rendőrök
és civilek vették körül a Kolos Kórházat. Senkit sem engedtek, Szabó Olga
se ki, se be. A  délelőtt folyamán Erna nővérérnek össze kellett csomagolni. Csak azok maradhattak munkahelyükön, akik hajlandók voltak kilépni
a rendből. Ilyen nővér nem akadt! Délután jött értük a teherautó és a zárdába vitte őket.”
1950-ben, a rendek szétszóratásakor az állam és az egyház közti megállapodás során létrehozott Paritásos Bizottság szociális albizottságának tagja. 1951-ben Szörényi Gáborral
a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat alapítója, és haláláig fáradhatatlan apostola.
Az egyházi szociális otthonok beindítása, majd a bennük élők lelki gondozása a kezében
volt. A szeretetszolgálat kezdte működtetni az 50-es évek elejétől azt a „hálózatot”, mely
otthont teremtett az ország különböző területein a munkaképtelen, beteg, rászorultaknak.
Az otthonok lakói csak azt látták, hogy van fedél a fejük felett, van élelmük, gondozást
kapnak, de e mögött Szabó Erna fáradhatatlan munkálkodása állt. Lékai László így jellemezte: „… A szeme mindenhová felfigyelt, a szíve mindenfelé megdobbant. S utána követte
a felismerést az alkotó tettek sorozata. Jelenléte, elgondolásai, töretlen útkeresése a Püspöki Karnak is hatékony segítséget jelentett.” Szabó Erna elgondolása nyomán jött létre az
Ostya és Templomellátó, a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet szerzetesek részére. Tevékenyen részt vett az Országos Papi Otthon megszervezésében és beindításában. Önmagát
így jellemezte: „Én egy olyan stílust vittem, ami kereste a kiegyenlítést, az áthidalást és
kerültem a töréseket. Békeszerető ember voltam és vagyok. Csak nagyon lényeges dolgokban vittem törésre a dolgokat.”
Késői méltatói pedig így nyilatkoztak: „Energikus egyénisége, derűs határozottsága intelligenciával, tárgyalókészséggel, alázatos szeretettel együtt jelentkezett! Hazánk katolikus
635

Uo. 492. o.

253

ARCKÉPCSARNOK

egyháztörténelmének XX. századi nagyjai között életműve és egyénisége kiemelkedő helyet
foglal el, Istenért és emberekért szolgáló szerzetesnővérek között pedig páratlanul első.”
Mély vallásosság és hit jellemezte. Két
évvel halála előtt írta: „Uram, amint múlnak
éveim és napjaim, egyre inkább feltör bennem
a  kérdés: mi lesz ezután, hogyan tovább, ha
ki kell állni a  mozgalmas életből? Sokszor
elcsüggeszt, félelemmel tölt el, mert távlat
nélkülinek látom, de csak pillanatokig, mert
hitem mondja, sőt értelmem is, hogy a halálSzabó Olga síremléke
lal nem fejeződik be az élet. De nagyon igaz,
hogy Isten országa a »szent bizonytalanság« országa. Mindig újra és újra, nap, mint nap
el kell mélyülnöm, le kell szállnom lelkem legbelsejébe, hogy Veled találkozva, egyesülve
megéljem azt a pillanatnyi öröklétet, amely teljes valóságában a halál után bontakozik ki,
válik valóra”!
Sokan köszöntötték 70. születésnapján 1982. március 4-én. Naplójába ekkor már többször került hasonló bejegyzés: „Sokszor elfáradok nagyon!”
Az utolsó bejegyzésre – 2 nappal kórházba kerülése előtt – 1983. május 29-én került
sor. „Uram! A gyermekekkel való kapcsolatodban és tanításodban talán az a legfontosabb,
hogy olyan bizalommal forduljak Hozzád, mint a gyermek anyjához. Beteg vagyok! Néha
érzem, néha nem, de teljes szívemből átadom magam Neked! Rád bízom magam! De nemcsak magam, hanem mindent, amit Te rám bíztál. A Szeretetszolgálat minden jelenlegi és
jövő gondját. A Te ügyed, eddig én sáfárkodtam vele és érte!” !636
A jászberényi Krónika feljegyezte: „1983.
július 23. Értesültünk, hogy Szabó Olga Erna
nővér a  Szeretetszolgálat volt vezetője meghalt. 20-án volt a haláleset és 28-án a temetés
Verőcemaroson. Ft. Szakos Gyula püspök segédlettel temette.
Minden otthon képviseltette magát. Jászberényből két kocsival mentek: Kinga vezetőnővér, a  főnővér és helyetteseik, néhány
rendtársa.” Az otthon a Jelentésben is megemlékezik a temetésről: „ (…) Megrendítően
ünnepélyes volt a  szertartás, ezüst színű koporsó, virágözönben, főpapok és papok, idős
gondozottak és a  fiatalabb gondozó gárda,
mondhatjuk a  magyar Egyház gyásza volt.
(…) Mély megrendüléssel állt a sírnál Szörényi Gábor atya. A nagy szeretetművet együtt
alkották, s mindketten már csak imával és
áldozattal tudják támogatni. Más vet és más
Szabó Olga gyászjelentése
http://archivum.ekor-lap.hu/szabo_erna

636

254

A kedvesnővérek

arat! Minden az aratás urának kezében van, ez a mi biztosítékunk. (…)” 1983. augusztus
3-án a jászberényi otthon kápolnájában gyászmisét mutattak be Erna nővér lelki üdvéért,
ezen a napon ünnepelte volna fogadalmának arany jubileumát.637
„Esztergom Rászorulóinak Megsegítéséért” Szabó Erna-díjat alapított Esztergom Város Önkormányzata.638
Szabó Fekete M. Rozália CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1923–Jászberény, 1998.) Szerzetesnő. 1937. szeptember 2-án Esztergomban lépett a rendbe, 1945-ben tett fogadalmat Szatmáron. 1992-ben Jászberényből érkezett
az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.639

Jász Múzeum munkatársai 1987-ben: Álló sor, balról jobbra:
Buschmann Ferenc, Tóth János, Balla Péterné, Gulyás Csabáné,
Rédei István, dr. Bathó Edit, Kohári Józsefné. Ülő sor: Tóth Jánosné, Vass Istvánné, Bíró Istvánné, Szabó Fekete Mária, Szabó
Andrásné (Fotó: Gledura Katalin)

Szabó Fekete Rozália

Szabó Jolán Marcella CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Kékkút, 1911–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő, ápolónő. A  polgári iskola elvégzése
után Budapesten, 1934-ben lépett a rendbe. 1936-ban az első, 1939-ben az örök fogadalmát
ugyanott tette. Kántori és ápolónői oklevelet szerzett. Makón a Vármegyei Szent István
Kórházban műtősnővér, Deszken kántor. A szétszóratás után, 1950 őszétől Budapesten betegápoló, Pesterzsébeten kántor. 1989-ben Tapolcáról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.640

637
638
639
640

Krónika. 1983. 07. 23; 1983. 08. 03.
http://archivum.ekor-lap.hu/szabo_erna
Szeretetszolgálat törzskönyve; VARGA Kamill: Szerzetesek Jászberényben. 2019. 230. o.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 494. o.

255

ARCKÉPCSARNOK

Szabó Mária Gundiszalva OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Radamos/ma: Szlovénia, 1886–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, varrónő. 1910-ben
Kőszegen lépett a kongregációba. 1911-ben első, 1914-ben örök fogadalmát ugyanitt tette.
Vasváron, Kőszegen, Szarvaskenden, majd 1946-ban Kőszegen szakácsnő. A szétszóratás
után 1955-ben Pusztaedericsről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.641
Szalai Piroska Stella CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Paripás, 1902–Jászberény, 1995.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. 1929-ben
Zsámbékon a Keresztes Nővérek állami segélyezési polgári leányiskola, 1944–1948 között a  leánylíceum és tanítóképző tanára. 1988-ban Budapestről költözött a  jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.642
Szekér Róza Gabriella OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
(Zalabesnyő, 1896–Jászberény, 1974.) Szerzetesnő, házimunkás. 1946-ban a  szombathelyi kolostorban élt. 1964-ben Zalaegerszegről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.643
Széles Margit Andrea OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Kisbér, 1901–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanárnő. 1927-től növendékként Bácsán a Szent Orsolya-rendi elemi leányiskola tanítónője. 1930-ban földrajz–természettan–rajz–vegytan szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Győrött
1935–1948 között a Szent Orsolyarendi polgári leányiskola, 1937-től a római katolikus
nőipari iskola és a  polgári iskola tanára. Cikkei jelentek meg az iskolai értesítőkben.
1987-ben Nagyigmándról érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.644
Széll Erzsébet Ignácia SM/SM
Szociális Missziótársulat
(Budapest, 1902–Jászberény, 1990.) Szerzetesnő, gyermekgondozónő. 1946–1948 között Zalaegerszegen a Szent József Otthonban szolgáló nővérek főnöknője. 1979-ben Budapestről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.645

641
642
643
644
645

256

Uo. 496. o.
Uo. 500. o.
Uo. 504. o.
Uo. 505. o.
Uo. 505. o.

A kedvesnővérek

Szénási Erzsébet Filoména OPraem/OPraem
Premontrei Női Kanonokrend
(20. század) Szerzetesnő. 1946-ban Kenyerinben (népiskola,
óvoda, napköziotthon, szegénybetegek gondozása, népművelés)
szolgált. 1966-tól 1978-ban történt nyugdíjazásáig a jászberényi
otthon ebédlős dolgozója.646

Szénási Erzsébet

Szigeti Anna Szeréna CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Hegykő, 1888–Jászberény, 1958. nov. 12.) Szerzetesnő, tanítónő. Chorinban /Németország/ lépett a kongregációba. Fogadalmát ugyanott tette. 1943-ban Szentkirályon
az elemi iskola tanítónője. A szétszóratás után, 1950 őszétől a gyóni otthon lakója, majd
1958 májusától a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.647
Szívós Rozália Clementina (Klemensa) CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény, 1902–Jászberény, 1954.) Szerzetesnő, tanítónő. Esztergomban tanítóképzőt végzett. 1924-ben itt lépett a rendbe, 1928-ban öltözött be, fogadalmát 1930-ban
ugyanitt tette. Népiskolai tanítónő volt. A szétszóratás után, 1954-től a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.648
Szlávik Mária Julianna OSU/OSUS
Szent Orsolya Rend
(Pozsony/ma: Szlovákia, 1889–Jászberény, 1963.) Szerzetesnő, tanítónő, házfőnöknő.
Kisvárdán 1927-ben már a Szent Orsolya-rendi elemi leányiskola, 1932-ben a tanítóképző
tanítónője. Hevesen 1939/1940-ben a polgári leányiskola igazgatónője. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.649
Szlovák Karolin Julianna OSM/OSM
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
(Garampéteri, 1892–Jászberény, 1974.) Szerzetesnő, házfőnöknő. 1943-ban a Szervita
Nővérek noviciátusa Rákosszentmihályon, napközi otthona és elemi iskola leányinternátusa
646
647
648
649

Uo. 506. o.
Uo. 509. o.
Uo. 512. o; VARGA, 2019. 222. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Uo. 512. o.

257

ARCKÉPCSARNOK

házfőnöknője. 1964-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van.650
Szőke Berta Benedikta BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Csatószeg, 1884–Jászberény, 1976.) Szerzetesnő, okleveles ápolónő. 1913-ban Szombathelyen lépett a kongregációba. 1923-ban az első, 1928-ban az örök fogadalmat ugyanott
tette. Ápolónő oklevelet szerzett. 1943-ban a Vas megyei és Szombathely Város Közkórházában szolgált. A szétszóratás után, 1950-ben a gyóni, a püspökszentlászlói, a nógrádverőcei, újra a püspökszentlászlói otthon lakója. 1976 októberében a püspökszentlászlói
otthonból költözött a jászberényi otthonba, ahol egy hónap után elhunyt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.651
Szőke Jusztina Jozefa SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Mohol/ma: Szerbia, 1891–Jászberény, 1969.) Szerzetesnő, középiskolai tanárnő. Testnevelés szakos középiskolai és magyar–történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet
szerzett. 1912-től tanított: Szegeden a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővéreknél, Budapesten az Árpádházi Boldog Margit Leánygimnáziumban, Budapesten a Boldog
Gizella Ipari Leányközépiskolában. 1969-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.652
Szűcs Ágnes Veronika CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Nagykálló, 1901–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő, csecsemőgondozó, szakápoló.
1925-ben Zsámbékon lépett a kongregációba. Fogadalmát 1928-ban ugyanott tette. Palotabozsokon dolgozott. A szétszóratás után a rokonok fogadták be. 1983-ban Egerből érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.653
Takács Irén Chantal CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Gúta/ma: Szlovákia, 1915–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, tanárnő. Pozsonyban tanító. Szegeden tanárképző főiskolát végzett. Pozsonypüspökiben lépett a kongregációba. Fogadalmát ugyanott tette. A szétszóratás után Pitvaroson a rokonok fogadták be. 1963‑ban
Pitvaroson tanított. 1986-ban Pitvarosról költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.654

650
651
652
653
654

258

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 513. o.
Uo. 514. o.
Uo. 514. o.
Uo. 516. o.
Uo. 519. o.

A kedvesnővérek

Takács Karolin Vinárda FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Nyirád, 1914–Jászberény, 1965.) Szerzetesnő, műhímző. 1933-ban Budapesten lépett
a rendbe. 1936-ban első, 1939-ben utolsó fogadalmát ugyanott tette. Műhímző volt, és tanított. A rend napközi otthonnal kapcsolatos kisdedóvó segédóvónője. A szétszóratás után
gyógyszertári asszisztens. 1965-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van.655
Takáts Magdolna Tarzícia OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Szombathely, 1900–Jászberény, 1977.) Szerzetesnő,
rendfőnöknő, tanítónő. A tanítóképző elvégzése után, 1924-ben
Kőszegen lépett a kongregációba. 1925-ben az első, 1928-ban
az örök fogadalmát ugyanott tette. Elemi iskolában tanított
Kőszegen és Hódmezővásárhelyen. 1946-ban Szarvaskenden
7 nővér főnöknője, és 11 jelölt újoncmestere. A  szétszóratás
idején rendfőnöknő. Szombathelyről kiutasították. Plébánián
szolgált.656 1975‑ben Csákvárról érkezett a jászberényi otthonba. A  Domonkos Nővérek rendi krónikájában feljegyezték:
„[Tarzícia nővér] 1976-ra már nagyon elgyengült, ezért kérte
felvételét a jászberényi szeretetotthonba, ahol több nővértársa is Takáts Magdolna
élt. Nagy szeretettel fogadták a főnöknőjüket, akinek a nekrológ
szerint csendesen, imádságban teltek napjai, míg 1977. június 5-én visszaadta fáradt lelkét
Jegyesének.”657. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.
A Krónika írja: „14 rendi nővér jött volt főnöknőjük temetésére. Meghatóan énekelték
a domonkos Salve Regina-t a sírnál. Ft. Ambrus atya temette.”658
Takács Mária Martina SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Csömödér, 1923–Jászberény, 2012.) Szerzetesnő, ápolónő.
1942-ben Szekszárdon az Egri Magyar Normát követő szegénygondozó nővér. A nagyvenyimi szeretetotthonból érkezett
2000-ben a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.659

Takács Mária
655
656
657
658
659

Uo. 519. o.
Uo. 520. o.
Domonkos Nővérek rendi krónikája.
Domonkos Nővérek rendi krónikája.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

259

ARCKÉPCSARNOK

Tálasi Mária Irmina SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Pusztamogyoród, 1904–Jászberény, 1975.) Szerzetesnő, ápolónő. 1965-ben Zalaegerszegről érkezett az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. Haláláról megemlékezett a Krónika is: „Példás életével, munkásságával, úgy a nővérek, mint az alkalmazottak
megbecsülését és szeretetét váltotta ki. Amilyen csendesen élt, olyan szépen és csendesen
halt meg testvéri kézben.”660
Tassi Borbála Luciosa CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szajol, 1920–Jászberény, 1973.) Szerzetesnő, tanítónő. Esztergomban tanítóképzőt végzett. 1936-ban itt lépett a rendbe, 1941-ben öltözött be ugyanitt, fogadalmát 1943-ban Szatmáron tette. Tanítónőként dolgozott. 1950 után Tápiószőlősön általános iskolai tanító. 1964-ben
Tápiógyörgyéről költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 661
Tassy Katalin Flóra CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Szajol, 1922–Jászberény, 2011.) Szerzetesnő, betegápoló.
1939-ben lépett a rendbe Esztergomban, 1944-ben Szatmáron
öltözött be, 1947-ben fogadalmát Esztergomban tette. A szétszóratás után a  jászberényi gyermekkórházban dolgozott.
1993‑ban érkezett Tápiógyörgyéről a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.662

Tassy Katalin

Telek Rozália Quirina/Kvirina CSS/CFSsS
Legszentebb Üdvözítő Leányai, Pozsony
(Tiszavárkony, 1906–Jászberény, 1976.) Szerzetesnő, betegápoló. 1943-ban a pestújhelyi zárda lakójaként az OTI Dr. Vass József Munkáskórházában ápolónő. A jászberényi
otthonba 1969-ben Lábatlanból költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.663 Haláláról
így írt a Krónika: „Telek Rozália Qirina nővér hirtelen halála az ebédlőben, amikor gyü660
661
662
663

260

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1975.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 522. o; VARGA, 2019. 229. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Szeretetszolgálat törzskönyve; VARGA, 2019. 229. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 524. o.

A kedvesnővérek

lekeztek a nővérek – mindenkit megrendített. Ebéd előtt a Jézus Szíve litániáját gyakorolta
a  harmóniumon, hogy a  délutáni áldáson szépen játszhassa és énekelje. A  feladatát az
örökhazában mondta illetve énekelte el.”664
Tomka Gizella Janka OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Budapest, 1899–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, tanítóképzői tanár. A tanárképző elvégzése után, 1929-ben Kőszegen lépett a  kongregációba. 1930-ban az első fogadalmát
ugyanitt tette. Kőszegen a Domonkos-rendiek tanítóképzőjében tanított, ahol a fiatal nővérek nevelője. A szétszóratás után élelmiszeripari munkás. 1965-ben érkezett Budapestről
a jászberényi otthonba, ahol mint helyettes rendfőnöknő tevékenykedett. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.665 A Krónika így emlékezik: 1984. január 5. „Ma volt Tomka Gizella
Janka nővér temetése, nagyon sok nővértársa, ismerőse eljött a temetésre. A temető kápolna előtt ravatalozták fel, rengeteg virágot, koszorút kapott. A szertartást ft. Csörgi atya
végezte, Tőke István emődi esperes, plébános és Tóth Ferenc borsfai plébános, domonkos
atyák segédletével. Tőke atya szép beszédében méltatta Janka nővért mint kiváló tanárnőt,
és éppen olyan kiváló szerzetesnőt. (…)” A Jelentésből: „Neve az otthon életében fogalom
volt mint irodai dolgozó mint gondozott mint egyházi megbízott, sokoldalú tehetségével,
műveltségével. Mindig vezető tisztséget töltött be. Az Úr legyen szolgálatainak jutalma.” 666
Tombor Mária Rufina CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Csurgó, 1902–Püspökszentlászló, 1977.) Szerzetesnő, ápolónő. Esztergomban ápolónőképzőt végzett. 1928-ban Csurgón lépett a rendbe. Fogadalmát 1931-ben Esztergomban
tette. Itt kórházi ápolónő volt. 1956-tól a jászberényi otthon alkalmazottja mint ápolónő.
1968-tól a püspökszentlászlói otthonban élt. Sírja a püspökszentlászlói temetőben van.667
B. Tóth Irén Borgia SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Kecskemét, 1926–Jászberény, 2008.) Szerzetesnővér.
2000-ben érkezett Nagyvenyimből Jászberénybe. Nyughelye
a jászberényi Újtemetőben van.668

Tóth Irén
664
665
666
667
668

Krónika. 1976.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 530. o; Domonkos Nővérek rendi krónikája.
Krónika. 1984. 01. 05.
Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.
Szeretetszolgálat törzskönyve.

261

ARCKÉPCSARNOK

Tóth Irén

Tóth Borbála Honóra SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Mezőkövesd, 1916–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, beteggondozó. A szétszóratás után, 1951-ben érkezett az otthonba,
ahol sekrestyésként is tevékenykedett. „Lakószobája valóságos
varroda volt. Hímzés mellett, ő varrta a gondozottak ruháját,
készítette el a rendi ruhákba öltöztetett 27 bábut.” Sírja a jászberényi Újtemetőben van.669

Tóth Borbála

Tóth Ilona M. Aquináta SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Jászberény, 1926–Jászberény, 2014.) Szerzetesnő. Végzettsége 6 elemi és 3 éves gazdasági iskola, kitűnő eredménnyel.
1941-től Gyulán jelölt, 1942-ben öltözött be. 1943-ban Szécsényben dolgozott.
1945‑ben Veszprémben, majd Gyulán szolgált. 1949-ben Egerben az Almagyar utcában
dolgozott. 1949-ben tett örök fogadalmat. A szétszóratás után hazajött Jászberénybe a szüleihez, majd hamarosan nagybátyjához, a zalkodi plébánoshoz került, ahol 1970-ig vezette
a plébánia háztartását, díszítette a templomot, és rendben tartotta a ruhákat. A kert művelése és a baromfi ellátása is az ő feladata volt. Édesapja megözvegyült, ezért ismét Jász669

262

Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1994.

A kedvesnővérek

berénybe, a szülői házba költözött. Hamarosan a főplébániára
került, ahol a háztartást vezette, a kertet művelte és a baromfiállományt gondozta. Eközben a pap nagybácsi is hazaköltözött,
aki édesapjához hasonlóan ápolásra szorult. Édesapja 1991‑ben,
nagybátyja 2004-ben hunyt el. 1990-ben kezdődött a rend újraszervezése. Az elöljáró főnővér engedélyével mint hozzátartozó
gondozója, itthon maradhatott. 1992-től 2004-ig áldoztathatott,
járt ki az első szombati gyónókhoz. Vasárnaponként 3–4 beteghez járt ki áldoztatni. Megbetegedése után, 2013-ban költözött
a jászberényi egyházi otthonba. A jászberényi főtemplom kriptájában helyezték örök nyugalomra.670

Tóth Ilona

Tóth Julianna Florentina CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Oros, 1908–Jászberény, 1987.) Szerzetesnő, ápolónő. 1928-ban Budapesten lépett
a kongregációba. 1931-ben első, 1935-ben örök fogadalmát ugyanott tette. 1931/1932-ben
ápolónői oklevelet szerzett. Budapesten az Assisi Szent Ferenc Kórházban, majd Tatabányán a Bánya és Járványkórházban műtős nővér. 1985-ben először a dabasi, majd a jászberényi otthon lakója. Demecserben temették el.671
Tóth Júlia Etelfrida FMM/FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
(Gyöngyös, 1897–Jászberény, 1978.) Szerzetesnő, szakács, konyhavezető. 1921-ben
lépett Budapesten a rendbe. 1924-ben az első, 1927-ben az utolsó fogadalmát tette. A rendház háztartásában dolgozott. A szétszóratás után a családjánál élt. 1970-ben Gyöngyösről
érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.672
Tóth Julianna Clarentia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Csongrád, 1912–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett.
1928-ban Esztergomban lépett a rendbe, 1933-ban öltözött be, 1934-ben fogadalmát
ugyanitt tette. Ápolónőként dolgozott 1950 után is. 1992-ben Szegedről érkezett az otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.673
Tóth Mária Beatrix OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Nagypál-Nyíres, 1896–Jászberény, 1972.) Szerzetesnő. 1918-ban Kőszegen lépett
a kongregációba. 1919-ben az első, 1922-ben az örök fogadalmát ugyanott tette. Vasváron,
670
671
672
673

SUBA Györgyné írása a kedvesnővérrel történt beszélgetés alapján 2013-ban.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 536. o.
Uo. 535. o.
Uo. 535. o; VARGA, 2019. 227. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi másolata.

263

ARCKÉPCSARNOK

Kőszegen, Szombathelyen ruhatáros, takarítónő, kertész. 1972-ben Zalavárról költözött
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.674
Tóth Rozália Nikoletta OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Bögöte, 1926–Jászberény, 1999.) Szerzetesnő, 1946-ban Kőszegen az anyaegyházban
szolgált. 1994-ben a hejcei otthonból érkezett Jászberénybe. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.675
Török Teréz Bazilissza SSND–K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Ada, 1898–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő. A  szétszóratás után 30 évig szolgált
a szendrői egyházközségben. 1983-ban Szendrőről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja
a szendrői temetőben van. A Jelentésből: „1984. december 19. Szép csendesen meghalt.
Öntudatosan fogadta előző nap a  feloldozást és a  pápai áldást. Gyermeteg egyéniségét
nagyon megszerettük, szépen tudott szenvedni. A falu kívánságára Szendrőn temették el,
ahol az egész falu szeretettel kísérte utolsó útjára.”676
Traub Róza Szeréna OP/DNAK
Domonkos Nővérek
(Nagyvázsony, 1918–Jászberény, 1984.) Szerzetesnő, varrónő. A polgári iskola elvégzése után, 1946-ban Szarvaskenden lépett a kongregációba. Ugyanott 1947-ben az első,
Kőszegen 1950-ben az örök fogadalmát tette. Varrodában dolgozott. A szétszóratás után
gyári munkás. 1983-ban Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi
Újtemetőben van. Idézet a Jelentésből: „Kedves egyéniségét a testi-lelki szenvedés takarta,
finom ízlése, erős akarata, jószívűsége »a pillangó kisasszony« becézése arra vall, hogy
dolgozók és nővérek egyaránt szerették.”677
Urbán Anna Marciana CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászszentandrás, 1913–Jászberény, 1989.) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett. 1934-ben Esztergomban lépett a rendbe, 1936-ban öltözött be, fogadalmát 1939‑ben
ugyanitt tette. Ápolónőként dolgozott. 1983-tól a  váci, 1989-től a  jászberényi otthon
lakója. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. 678

674
675
676
677
678

264

Uo. 537. o.
Uo. 537.o; Szeretetszolgálat törzskönyve.
Szeretetszolgálat törzskönyve; Szeretetszolgálat Jelentése. 1984. 12. 19.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 539; Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1984.
Uo. 547. o; VARGA, 2019. 228. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi
másolata.

A kedvesnővérek

Vajda Anna Peregrina SDR/IML
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Magyarkanizsa/ma: Szerbia, 1899–Jászberény, 1979.) Szerzetesnő. Könyvkötést és papírfestést tanult. 1920-ban Sopronban lépett a kongregációba. 1922-ben az első, 1928‑ban
az örök fogadalmát ugyanott tette. A  szétszóratás után, 1952-től Piliscsabán a  generális
anya mellett teljesített szolgálatot. 1976-ban a verőcemarosi, 1979-ben a jászberényi otthonba költözött. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.679
Vámos Margit M. Jolán SPS/CPSP
Ferences Szegénygondozó Nővérek
(Ludányhalászi, 1920–Nagyvenyim, 1998.) Szerzetesnő. 1936-ban lépett a  rendbe,
a beöltözés ideje: 1936. Első fogadalmát 1937-ben, örök fogadalmát 1938-ban tette. Szolgálati helyei: Diósgyőr, Sátoraljaújhely, Győr, Veszprém, Sátoraljaújhely, Diósgyőr, Kisvárda. Ajakon plébániai házvezetőnő. A jászberényi otthonba 1989-ben Ludányhalásziból
érkezett. 1992-ben visszatért a saját rendjébe, és azután a krumbachi /Németország rendházban élt.680
Vártak/Vártok Jolán Berchmana OSU/OSUR
Szent Orsolya Rend
(Körösszakál, 1906–Jászberény, 1996.) Szerzetesnő, tanítónő. 1930-ban Budapesten
a Szent Angéla elemi iskola, tanítóképző tanítónője. 1955-ben Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.681
Varga Mária Teofhila CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Jászalsószentgyörgy, 1928–) Szerzetesnő, ápolónő. Ápolónőképzőt végzett Budapesten a Jaán Ferenc Egészségügyi Szakiskolában. 1948-ban lépett a rendbe. 1950-ben hazatért a szülői
házba, és mezőgazdaságból élt. 1954-ben első, 1957-ben örök
fogadalmát tette. 1958–1960 között a  jászberényi otthonban
segédápolónő, 1961–1962 között a  Schöpf-Mérei Kórházban
a koraszülött osztály utókezelőjében dolgozott. 1962–1964 között nappali tagozaton elvégezte a csecsemőgondozói tanfolyamot. 1964-től 1966-ig a Schöpf Mérei Kórház Salgótarján úti
telepén dolgozott. 1967-ben a budapesti László Kórház gyermekosztályán szolgált. 1968-tól 1970-ig az Országos Idegelme Varga Mária
Gyógyintézet Felnőtt osztályán dolgozott. 1970–1981 között
a  Szabadság-hegyi Gyermekszanatóriumban szolgált. 1983-ban nyugdíjaztatta magát.
1984–1990 között a verőcei otthonban élt gondozottként. 1990-től1994-ig az Emmauszi
Szeretetotthonban ápolónő és kertész. 1995–1997 között a jászberényi otthon gondozottja,
679
680
681

Uo. 551. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve; CFSF/ASzFL Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció Magyar Tartomány.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 556. o.

265

ARCKÉPCSARNOK

ahol nagyon szeretett kertészkedni. 1998-ban visszatért a rendjébe, és újrakezdte a rendi
közösségi életet. (A rendből kapott információ idején, 2018-ban még élt.)682
Varga Mária Arnulfa SDR/IML Sopron
Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
(Hövely, 1893–Jászberény, 1977.) Szerzetesnővér, betegápoló. 1955-ben érkezett
Hövelyről a  jászberényi otthonba. Sírja
a jászberényi Újtemetőben van. A Krónika is
megörökítette a  temetést: „A temetést ferences atya végezte egészen szerzetesi szertartással. Igen sok rokon és rendi testvér érkezett a temetésre. A temető új parcelláját vele
kezdtük.”683
Temetése 1977 februárjában

Varjú Mária Maurella (Marica) SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Tiszaföldvár, 1921–?) Szerzetesnő, háztartási munkálatokat végzett a rendben. 1990-ben
Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba, ahonnan 2004-ben
a csepeli Szent József otthonba
távozott.684

Varjú Mária

Karácsonykor,karjaiban
a Kisjézussal

Vass Erzsébet Melitia CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Jászberény/Tóalmás, 1888–Jászberény, 1965.) Szerzetesnő, tanítónő. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1911-ben itt lépett a rendbe, 1913-ban öltözött be, fogadalmát
1915-ben ugyanitt tette. Népiskolai tanítónő volt. A szétszóratás után, 1950 novemberétől
a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.685
682
683
684
685

266

CFSF/ASzFL Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció Magyar Tartomány.
Szeretetszolgálat törzskönyve; Krónika. 1977.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 557. o.

A kedvesnővérek

Vedres Erzsébet Raffaella SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Szegedi Iskolanővérek
(Munkács/ma: Ukrajna, 1906–Jászberény, 1992.) Szerzetesnő, polgári iskolai tanár.
Magyar–történelem és testnevelés szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. 1938‑ban
Eleken az Jézus Szíve polgári leányiskola tanára. 1988-ban Debrecenből érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.686
Velősy Teréz Martina SSND-SZ/SSND
Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek
(Budapest, 1928–Jászberény, 2005.) Szerzetesnővér, ápolónő.687
Szülei: Velősy Elek és Brósz Erzsébet. A nyolc testvér közül
a hatodik (Klára, Cecília, Edit, Gyula, György, Teréz, Gizella,
Imre).688
Életéről bővebben a nekrológból szerezhetünk ismereteket:
„… Édesanyja testvére, Brósz Mária Gusztáva nővér, hosszú
évtizedeken át a temesvári gimnáziumban volt történelem tanár.
Az uralomváltás Budapestre költöztette az egyre bővülő családot.
Az édesapja, Velősy Elek jó kapcsolatban volt Sík Sándorral és
a Zászlónk ifjúsági folyóirat írócsoportjának tagjaként működött. Velősy Teréz
Nyolc gyermeke közül, hatodik, Teréz már a magyar fővárosban
született. Terézke, még csak tízéves volt, amikor nővére, Edit, a nagynéni, Mária Gusztáva
nevét választva, beöltözött.
Terézke kisgyermekkorától nagyfokú segítőkészség élt benne szenvedő, beteg embertársai iránt, ezért érettségije megszerzése után emeltszintű ápolónő képzőt végzett, hogy minél hatékonyabban gondoskodhasson a rászorulókról. Ápolónői pályáját a Parádi Állami
Gyógyfürdőben kezdte el, de közben úgy érezte, hogy őt is szerzetesi életre hívja az Úr. Erre
az egyetlen engedéllyel működő női rendben, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskola-

M. Cordia, M. Etelka, M. Magdolna, M. Martina
kedvesnővérek

686
687
688

M. Róza, M. Martina és M. Erzsébet

Uo. 558. o.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
Unokahúga, dr. Velősy Borbála (1954–) belgyógyász főorvos, 2019. 09. 13.

267

ARCKÉPCSARNOK

nővérek közösségében volt lehetősége. Ezért 1957. október 1-én, Debrecenben szerzetes
kongregációnk jelöltje lett. Szívesen, szeretettel ápolta beteg növendékeinket hol Debrecenben, hol Budapesten, ahová az engedelmesség szólította, előbb jelöl- majd nővérként,
egészen 1964-ig. Nemcsak testi gyógyulásukkal, hanem lelkük fejlődésével is törődött.
1961. augusztus 10-én érkezett el számára a  beöltözés boldog napja. Teréz a  Mária
Martina nevet választotta, hiszen „Martin” védőszentjének, Lisieux-i Szent Teréznek a családi neve volt, ezen felül másik kedves szentjére, Porres Mártonra emlékeztette, akit mélységes Isten- és emberszeretet hatott át. Martina nővérünk 1962-ben tett ideiglenes, majd
1968-ban örökfogadalmat.
Közben elöljáróink a rendi ifjúság nevelésével is megbízták. Apostoli lelkülete és Krisztus követésében mindent szívesen vállaló áldozatkészsége ekkor bontakozott ki igazán.
1972-től 1976-ig még a debreceni Katolikus Diákotthon adminisztrációs feladatait is ellátta. Ekkor azonban egészsége már egyre romlott, és édestestvérének, Gusztáva nővérének
önfeláldozó, tíz éven át tartó gondos ápolása sem tudott rajta segíteni. Így 1985-ben, nyugdíjasként, saját kérésére a jászberényi egyházi szociális otthonba vették fel.”
(Választása nem véletlen, ismerhette a  jászberényi otthont, hiszen bátyja, dr. Velősy
György orvos 1952-től 1976-ig Jászberényben, Jászdózsán, Jászalsószentgyörgyön, majd
Szolnokon praktizált.)

Ria van de Weide asszony Velősy Terézt meglátogatja a betegágyánál

Az elmúlt húsz év a szakadatlan szenvedések időszaka volt, de Martina nővér nem engedte át lelkét a csüggedésnek. Sokféle meg-megújuló betegségét rendünkért ajánlotta fel,
így a szenvedés apostolságával támogatta az ifjúság vallásos neveléséért vállalt szolgálatunkat. Alkalomadtán betegtársai, ápolói figyelmét is az örök értékekre irányította, igyekezett őket a Krisztus követésére buzdítani, életük keresztútján.”689
Martina kedvesnővér Budapesten, a  Bem téri Szent Anna templom urnatemetőjében
nyugszik a legidősebb nővérével, Klárával egy kettős urnafülkében.690
689
690

268

Boldogasszony Iskolanővérek levéltára, Debrecen. Lobmayer M. Ágnes Judit tartományfőnöknő.
Unokahúga, dr. Velősy Borbála (1954–) belgyógyász főorvos, 2019. 09. 13.

A kedvesnővérek

Vermes Ilona Johanna Mária VSM/VSM
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák
(Valkó, 1916–Jászberény, 2002.) Szerzetesnő, ápolónő.
Édesapja Vermes Viktor erdőmérnök, édesanyja Palkovics
Ilona.
A polgárdi Vizitációs Rendbe 1941. április 19-én lépett be,
és az év november 13-án öltözött be. Ideiglenes fogadalmat
1942. november 14-én, örök fogadalmat 1946. március 20-án tett.
A budakeszi vizitációs kolostorba 1996-ban Pécsről, a saját
lakásából érkezett, és 2002. július 15-én távozott a jászberényi
otthonba.
Két héttel az érkezése után, 2002. július 31-én meghalt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.691

Vermes Ilona

Vetró Erzsébet Piroska BMV/ANK
Annunciáta Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
(Szeged, 1902–Jászberény, 1952.) Szerzetesnő. 1986-ban Pécsről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.692
Viczián Zsuzsanna Mária Angéla CDCJ/OCDCJ
Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek
(Kondoros, 1900–Jászberény, 1997.) Szerzetesnő. 1943-ban Pesterzsébeten a Kármelita nővérek vezette Szent József és Szent Erzsébet Árvaházban szolgált. 1988-ban Gyomaendrődről érkezett a jászberényi otthonba. Békéscsabán temették el.693
Virágh Margit IBMV/IBMV
Angolkisasszonyok
(Budapest, 1896–Jászberény, 1975.) Szerzetesnő, tanítónő. Budapesten 1927-től az Angolkisasszonyok női felsőkereskedelmi iskolája, 1936–1939 között a tanítóképző intézet
gyakorló iskolája, 1943–1948 között Kecskeméten az Angolkisasszonyok érseki tanítóképző gyakorlóiskola tanítónője. 1975-ben Budapestről érkezett a  jászberényi otthonba.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.694
Vitéz Margit Tabita CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Orosháza, 1920–Jászberény, 1991.) Szerzetesnő. 1944-ben Zsámbékon lépett a kongregációba, 1949-ben a  fogadalmát ugyanott tette. A  szétszóratás után, 1950 őszétől egy
691
692
693
694

Szűz Mária Látogatásáról Nevezett (Vizitációs) Rend, Budakeszi. Az életrajzot és a  fényképeket Szijjártó
Katalin vizitációs nővér bocsájtotta rendelkezésre. 2019. 03. 20.
Szeretetszolgálat törzskönyve.
DIÓS–VICZIÁN, 2014. 561. o.
Uo. 564. o.

269

ARCKÉPCSARNOK

szegedi családnál háztartási alkalmazott. 1979-től a gyóni, 1982-től a jászberényi szociális
otthonban élt. Ő vezette az otthon kórusát, szerepléseikkel színesítették a rendezvényeket.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.695

Balról az 5. Vitéz Margit

Vörös Anna SJC/SJC
Jézus Szíve Társasága Népleányok
(Veszprém, 1906–Jászberény, 1988.) Szerzetesnő. 1929-ben Budapesten lépett a rendbe. Első esküjét 1933-ban Mezőkövesden, örök fogadalmát 1939-ben ugyanott tette. Monokon háztartásban, kertben dolgozott. A szétszóratás után Mezőkövesden háztartási, kerti
munkákat végzett. 1983-ban Mezőkövesdről érkezett a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. A  Jelentésből: „Megható szép temetése volt Jászberényben.
30 nővértársa jött el és a rokonság. Csodálatosan szépen énekelték a rendi »suscipe-t«.
Hiányzik kedves, mosolygós, imádságos egyénisége.”696
Vucskovics Mária Remigia CSC/KN
Keresztes Nővérek
(Baja, 1896–Budapest, 1977.) Szerzetesnő. 1927-ben Zsámbékon lépett a kongregációba, fogadalmát ugyanott 1930-ban tette. Zsámbékon, Dénesfán háztartásban dolgozott.
A szétszóratás után, 1950-ben a gyóni, 1959-ben a jászberényi, majd a csákvári, és végül
újra a jászberényi otthonban élt. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.697

695
696
697

270

Uo. 566. o.
Uo. 567. o.
Uo. 567. o.

A kedvesnővérek

Wéber Karolina Karola ENT/ENT
Egyházközségi Nővérek Társasága – Szent Péter Apostol Leányai
(Nagybucsa, 1898–Jászberény, 1968.) Szerzetesnő, női szabó. 1934-ben Pécsett lépett
a rendbe. 1935-ben ugyanott tette első fogadalmát. Sükösdön, Kalocsán, Miskén, Baján és
Piliscsabán a plébánia háztartását vezette. A szétszóratás után, 1968-ban Bajáról költözött
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.698
Weis Mária Alojzia FdC/SZLT
Isteni Szeretet Leányai Társulata
(Nagybörzsöny, 1905–Jászberény, 1994.) Szerzetesnő, gyermekgondozónő. 1922-ben
Budapesten lépett a rendbe, fogadalmát 1927-ben Gyöngyösön tette. Gyöngyösön árvaházvezető, 1950-től plébániai dolgozó. 1967-ben a csákvári szociális otthon lakója, 1974-ben
Nagybörzsönyből költözött a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.699
Windsauer Erzsébet Gizella SDS/SDS
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
(Győr, 1897–Jászberény, 1975.) Szerzetesnő, tanítónő. 1924-ben lépett Budapesten a rendbe. Első fogadalmát 1926-ban, örök fogadalmát 1932-ben ugyanott tette. A tápiósági általános
iskola, 1936-ban Budapesten az Isteni Üdvözítőről Nevezett Nővérek vezette Szalvátor Intézet tanítóképző gyakorlóiskola tanítónője. 1948–1950 között Máriabesnyőn novícia mesternő.
1950 után Győrött a szülői házban óraadásból élt. 1969-ben Győrből költözött a jászberényi
otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van. A Krónika feljegyezte, hogy „Csapó Gábor
karmelita atya temette. Rokonai és tanítványai közül igen sokan eljöttek a temetésre.”700
Wrobel Pauline Brigitta CFSF/ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
(Zelezie/Galícia/ma: Lengyelország, 1884–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő, betegápoló. 1906-ban Budapesten lépett a kongregációba. 1909-ben első, 1934-ben örök fogadalmát ugyanott tette. Budapesten az Erzsébet Szeretetotthon Kórházában betegápoló, Makón
a  Szent István Kórházban főnöknő. A  szétszóratás után, 1954-ben Budapestről érkezett
a jászberényi otthonba. Sírja a jászberényi Újtemetőben van.701
Zágár Erzsébet Terezina OCD/OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje
(Budapest, 1907–Jászberény, 1957.) Szerzetesnő. 1943-ban Pesterzsébeten a Kármelita
Nővérek vezette Szent József és Szent Erzsébet Árvaházban szolgált. 1956-ban Budapestről érkezett a jászberényi otthonba. Budapesten temették el.702
698
699
700
701
702

Uo. 569. o.
Uo. 570. o.
Uo. 572. o.
Uo. 573. o.
Uo. 574. o.

271

ARCKÉPCSARNOK

Zékány Leona Evariszta SSND-K/MKIT
Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
(Hátszeg/ma: Románia, 1903–Jászberény, 1985.) Szerzetesnő, énektanárnő.
1931‑ben a  Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek vezetése alatt
álló hőgyészi polgári fiú és leányiskola ének-és szépírás tanítója, és zongoraórákat is
adott. 1983‑ban Hajdúszoboszlóról érkezett a jászberényi otthonba. A jászberényi Újtemetőben temették el.703
Zimmermann Vilma Lidvina CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Dóc/Dócifűrész, 1875–Jászberény, 1952.) Szerzetesnő. 1900-ban Szatmárnémetiben
lépett a rendbe, 1901-ben itt öltözött be, fogadalmát 1903-ban ugyanitt tette. Az esztergomi
zárdában házigondnok. A szétszóratás után, 1950-ben a jászberényi otthonba szállították.
Sírja a jászberényi Újtemetőben van.704
Zalán Katalin M. Luciána CSCS/SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
(Lőrinci, 1925–Esztergom, 2015.) Szerzetesnő. Többgyermekes pedagógus családban
született. Elemi iskoláit Lőrinciben végezte. 1935-ben kezdte meg tanulmányait Esztergomban, az Érseki Boldog Margit Leánygimnáziumban. 1943-ban érettségizett kitűnő
eredménnyel. Ekkorra már tudatosult benne, hogy szerzetes tanár akar lenni, ezért jelentkezett a rend szatmári noviciátusába. A háború után, 1946-ban tette első fogadalmát.
Két évig egyetemi hallgató Szegeden. A  rend működési engedélyének megvonása után
a szeretetszolgálat munkatársaként dolgozott 40 éven át, ahol
igazgatóhelyettesként szolgált 1983–1998 között. A rend 1989
után újraszerveződött. 1990-től 12 éven át Luciána nővérnek
tartományfőnökként döntő szerep jutott az Esztergomba történő
visszaköltözés mellett a zárda újraalakításában, és az Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola Óvoda és Általános Iskola, valamint a Szent Vince Szociális Otthon létrehozásában is. 2002‑től
mint tartományi vikária, elsősorban a rend által fenntartott intézmények ügyeivel foglalkozott egészen addig, amíg súlyos
Zalán Katalin
betegsége ezt lehetetlenné nem tette. Esztergomban a Szatmári
Irgalmas Nővérek zárdája kriptájában helyezték örök nyugalomra. Több városi elismerés mellett 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje címmel tüntették ki érdemeinek elismeréseként.705

703
704
705

272

DIÓS–VICZIÁN, 2014. 575. o.
Uo. 577. o; VARGA, 2019. 214. o; Magyar Vicáriátushoz tartozó Szatmári Irgalmas Nővérek anyakönyvi
másolata.
http://szfvar.katolikus.hu/hirek/elhunyt-zalan-katalin-m--luciana-nover-20150125+20150207/?evhoe=2019-5, http://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-zalan-katalin-m-luciana-nover/

A kedvesnővérek

Virányi Ottó igazgatóval egy kézimunka-kiállítás megnyitóján

Zalán Katalin gyászjelentése

273

ARCKÉPCSARNOK

Nem tudjuk, kiről készült a tabló, de nagyon szemléletesen mutatja be egy kedvesnővér
életútját: a tervek, a remények, mint iskolaigazgató, majd a szétszóratás után és végül az
otthon lakójaként.
Az életutakból elénk tárul a töméntelen felhalmozott szellemi és lelki érték, amit képviseltek az egykori kedvesnővérek, akik civilben is igaz tanúi voltak Jézusnak!

274

A férfi szerzetesek életútja

A férfi szerzetesek életútja
Alyusik János OSM
Szűz Mária Szolgái, szervita
1950. december 9-től volt alkalmazott a jászberényi otthonban.
1975-ben Pannonhalmán élt.706
Boromissza Antal SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(? 1899. 12. 12–Pannonhalma, 1976. 12. 13.)
Egyszerű fogadalmat 1922. július 30-án, ünnepi fogadalmat, 1933. február 2-án tett. 1922–1924 között a zugligeti Manrézában volt segítőtestvér-novícius. 1925–1930 között Pécsett,
1931–1941 között Szegeden, 1942–1947 között a Manrézában,
1948–1950 között Nagykapornakon volt szakács. 1950-ben Tiszahomokra internálták. A szétszóratás után különböző szociális otthonokban dolgozott. Jászberényben az egyházi szociális
otthon sertéstelepén alkalmazták 1954. február 13-tól. 1970‑ben
bevonult a pannonhalmi idősotthonba.707
Boromissza Antal

Dinya Vince Károly (Carolinus) SVD
Isteni Ige Társasága, verbita
(Endrőd, 1929. 01.09–Székesfehérvár, 2015. 02. 25.)
A Békés megyei Endrődön (ma: Gyomaendrőd) született
egy sokgyermekes tanyasi parasztcsalád legfiatalabb gyermekeként. Először 1950 januárjában lépett be a  verbita rendbe Kőszegen mint misszióstestvér, de a  jelölteket, köztük őt
is, még a  rendtestvérek elhurcolása előtt hazaküldték. Mivel
1950 nyarán csak a kőszegi házat oszlatták fel olyan brutálisan,
nyár végén a fiatalokat Budatéténybe hívták össze, hogy a megszokotthoz képest néhány héttel korábban, augusztus 15-én ott
újítsák meg fogadalmaikat. Vince atya ekkor öltözött be mint
Károly (Carolus) testvér. Nem sokkal később azonban innen is
el kellett mennie mindenkinek. Mivel ő még csak novícius volt,
a rendhez való jogi kapcsolata így meg is szűnt, de nem a lelki.
Nyáron behívták katonának. Mint „megbízhatatlan osztályellenség” az első munkaszolgálatosok közé került, és a két
706
707

Dinya Vince Károly

Szeretetszolgálat törzskönyve.
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/

275

ARCKÉPCSARNOK

év három hónapot Pusztavacson és Budapesten szolgálta végig a legnagyobb építkezéseken. A körülmények olyan embertelenek voltak, hogy haláláig nyomot hagytak rajta. Enni
sokszor alig kaptak, és a fűtetlen helyiségben álló vaságy puszta sodronyán aludtak még
a legdermesztőbb hidegben is.
Miután leszerelt, 1954. december 15-én Jászberényben a korábbi ferences rendházban helyezkedett el mint kertész. Az épület akkoriban a feloszlatott nővérrendek idős, már
munkaképtelen tagjainak otthonaként funkcionált. Az ide „száműzött” nővérek beszélték
rá, hogy végezze el a gimnáziumot, és érettségizzen le. Ezután lépett be az egri szemináriumba, ahol teológiai tanulmányai után 1969-ben, negyven évesen pappá szentelték.
Először két évig Geszteréden, majd egy évig Taron, utána két évig Nyírbátorban, végül
három évig Újfehértón volt káplán. 1977-ben lett plébános Dombrádon. 1984-ben Heinrich
Heekeren generális jóvoltából három társával együtt illegálisan elvégezte a  noviciátust,
majd az ideiglenes fogadalomtételek után, 1988-ban örök fogadalmat tett.
1991-ben Füzesabonyban lett plébános, majd miután a  rend visszaszerezte a  kőszegi
missziósházat (1994), az érsek engedélyével elhagyta az egyházmegyét, és visszatért a rendi
keretek közé. Évekig ő látta el a Szent Imre Missziósház gazdasági, árubeszerzői feladatait.
2000 után egyre gyengébb lett, de keményen próbálta tartani magát. Végül alig két héttel
a halála előtt át kellett szállítani a székesfehérvári Országos Papi Otthonba, ahol csak pár
napig lehetett. Nagyon hamar kórházba kellett szállítani, ahol rövid szenvedés után elhunyt.
Kőszegen temették el.708

Beöltözés Budatétényben 1950 szeptemberében, néhány nappal a feloszlatás előtt. A földön ülő sorban
jobbról a harmadik Dinya Vince, mögötte a szülei

Egy illegális összejövetel az 1950-es években. Balról
a szélen, Dinya Vince Károly

1960-ban a generális „beszökött” Magyarországra,
és a rendtestvérek összejöttek Budatétényben. Bal
szélen Dinya Vince Károly

Dinya Vince nyughelye a kőszegi temetőben

708

276

http://www.verbita.hu/az-urhoz-koltozott-dinya-vince-svd-atya

A férfi szerzetesek életútja

Ecseri Mihály SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Isaszeg, 1913. 01. 13–Pilisvörösvár, 2003. 12. 16.)
Egyszerű fogadalmát 1936. március 11-én, ünnepi fogadalmát 1946. augusztus 15-én tette.
Az isaszegi sekrestyés fiaként, lelki olvasmányai hatására választotta a  Jézus Társaságot. 1935-ben felvették először
aspiránsnak, majd a következő évtől kezdte meg a noviciátust
P. Hemm János vezetése alatt. A noviciátus után a Manrézában
maradt mint kertész, szabó és ruhatáros. 1940–1944 között a kalocsai rendházban volt szabó, ebédlős, portás. A  háború után
néhány évig a kispesti rendháznál volt házi mindenes, kertész,
ebédlős, majd a  feloszlatásig Mezőkövesden házi mindenes,
szabó és kertész. A szétszóratás után először Tabon működött
mint sekrestyés. Jászberényben 1958. október 18-tól sertésgonEcseri Mihály
dozó, majd Isaszegen sekrestyés és harangozó. Betegségéből
való felépülése után a pannonhalmi otthonban lábadozott, majd
a  verőcemarosi szociális otthon alkalmazottja volt. A  rend visszaállítása után a  kispesti
templom sekrestyéseként dolgozott. Élete utolsó éveit a Radvány utcai rendházban, illetve
a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban töltötte, ahol elhunyt.709
Faltum János SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Regőce, 1894. 01. 22–Pannonhalma, 1969. 12. 27.)
Egyszerű fogadalmát 1921. december 27-én, ünnepi fogadalmát 1931. augusztus 15-én tette.
Német ajkú családban született. Az  elemi iskola után asztalosnak szánták, de gyenge egészségi állapota miatt szűcsnek
tanult. 1912-ben Bezdánban segédi oklevelet szerzett, majd
Zomborban és Budapesten dolgozott. 1914-ben felvételét kérte
a Jézus Társaságba. A kalocsai rendházban megkezdte a noviciátust megelőző aspiránsi évét, de hamarosan behívták katonának. 1920-ban, a leszerelése után Pécsett folytatta az aspiránsi
évét, majd Érden végezte a noviciátust. 1923-ban itt szabóként Faltum János
tevékenykedett, majd 1924 júliusától Pécsett ruhatáros, a  következő évtől kezdődően előbb Érden, majd a Manrézában, a noviciátusban szabó és portás volt. 1932-től Kalocsán szabó és ruhatáros. 1936-tól előbb Budapesten, majd Kassán,
a főiskolán volt szabó. 1940-ben súlyosan megbetegedett, utána a pesti rendházban, majd
1943-tól Kalocsán, 1945-től pedig Nagykapornakon volt szabó. A szétszóratás után Kispesten működött mint sekrestyés, majd 1951. augusztus 1-től a jászberényi szociális otthonban
volt házi mindenes. 1952-ben betegen érkezett a pannonhalmi szociális otthonba, ahol –
amíg egészsége megengedte – szabóként dolgozott, valamint hat évig méhészkedett.710
709
710

http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/

277

ARCKÉPCSARNOK

Fehér János SJ
Jézus Társasága, jezsuita

Fehér János

(Hangács, 1902. 12. 20–Pannonhalma, 1993. 06. 20.)
Egyszerű fogadalmát 1934. május 10-én, ünnepi fogadalmát
1944. augusztus 15-én tette.
Gazdasági szakiskolát végzett, de szerzetesi hivatást érzett.
1933-ban elkezdte az aspiránsi évét, majd a  következő évben
belépett a rendbe. Már mint novícius (?) a Dániel utcai bérelt
földön kertészkedett, majd Kalocsán, Szegeden és Kispesten
végezte ugyanezt a munkát. A szétszóratás után először a Széher úti kórházban, majd 1951. augusztus 1-től a jászberényi szociális otthonban volt kertész. Ezután Budapesten a KISTEX-nél
dolgozott mint segédmunkás, végül a  nógrádverőcei szociális
otthonba került kertészként. 1967-től volt a pannonhalmi szociális otthon lakója.711

fr. Józsa István Pachómus OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Nagyvárad/ma: Románia, 1913.11.12–Tápiógyörgye, 1997. 01. 08.)
1931. augusztus 29-én öltözött be Szécsényben, 1932. augusztus 30-án egyszerű, első
fogadalmat tett. 1932-ben Vácon nyomdász, 1935. szeptember 8-án örök fogadalmat tett.
Simontornyán 1947-ben szakács, majd 1948-ban sekrestyés és kapus. A rendek feloszlatása után 1950-től építőipari munkásként dolgozott, majd 1950. november 24-től a jászberényi egyházi otthonban házi munkásként alkalmazták.712
fr. Juhász János Jób OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Pátroha, 1913. 05. 17–Pannonhalma, 1990. 07. 21.)
1939. március 12-én öltözött be Pécsett.
1939. szeptember 11-én kezdte meg a noviciátust Szécsényben.
1940. szeptember 12-én tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1941-ben Szegeden szakács.
1943. október 4-én tett örök fogadalmat Szegeden.
1944-ben katonai szolgálaton.
1945-ben Vácon szakács.
A feloszlatás után, 1950. november 24-től Jászberényben, a barátok templomában volt
sekrestyés.
1990. március 5-én került a  pannonhalmi szociális otthonba. Győrben, 1990. július
21-én hunyt el.
1991. július 31-én tartották érte a gyászmisét, majd utána a jászberényi ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.713
711
712
713

278

http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Levéltára.
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Levéltára.

A férfi szerzetesek életútja

Juhász János gyászjelentése

fr. László János Benitusz OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Boldog, 1919. 08. 1–Pannonhalma, 1971. 08. 29.)
1938. október 4-én öltözött be Gyöngyösön.
1943. augusztus 25-én kezdte meg a noviciátust Szécsényben.
1944. augusztus 26-án tett egyszerű fogadalmat Szécsényben.
1947. szeptember 8-án tett örök fogadalmat Gyöngyösön.
1948–1950 között Jászberényben szabó, kapus és alamizsnagyűjtő.
A szétszóratás után elhagyta a berényi kolostort.
1954. június 15-én érkezett Jászberénybe az otthonba, ahol házimunkásként dolgozott.
1968. január 26-án a pannonhalmi szociális otthonba került.714
Magócsy István SJ
Jézus Társasága, jezsuita testvér
(Csongrád, 1911. 08. 20–Pannonhalma, 1998. 01. 25.)
Egyszerű fogadalmát 1939. február 1-jén Budapesten tette.
A noviciátust a  zugligeti Manrézában végezte. 1942-től
Nagykapornakon volt szakács és kertész; 1946–1948 között
a pécsi Pius Kollégiumban kertész és házi mindenes. 1949-ben
a  Manrézában portás és házi mindenes; 1950-ben Hódmezővásárhelyen kertész, ruhatáros, sekrestyés és házi mindenes.
A szétszóratás után előbb Budapesten, majd Pécsett dolgozott
fizikai munkásként. Jászberényben 1954. április 20-tól szerelő714

Magócsy István

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Levéltára.

279

ARCKÉPCSARNOK

ként dolgozott az egyházi szociális otthonban. 1973-tól haláláig a pannonhalmi szociális
otthon lakója volt.715
fr. Négele József Justus OFM Cap.
Ordo Fatrum Minorum Capuccinorum, Capucinus
(Mór, 1899. 09. 01–Mór, 1956. 03. 15.)
Kapucinus rendbe lépett 1924-ben.
Egyszerű (ideiglenes) fogadalmat tett Scheibbsben (Ausztriában), 1925-ben.
Örök fogadalmat Klagenfurtban tett 1928-ban.
Kertész 1925–1927 között Leibnitzben.
Kertész 1927–1934 között Klagenfurtban.
Sekrestyés 1934–1938 között Móron.
Sekrestyés 1938–1944 között Tatán.
Sekrestyés 1944–1950 között Móron.
Házi munkás 1953. július 15-től Jászberényben az egyházi szociális otthonban.
Móron halt meg, ott temették el.716
fr. Pál (Paál) Ferenc OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Szombathely, 1924. 07. 24–Pécs, 1995. 12. 16.)
1950. februárban vonult be a felsőegresdi ferences kolostorba segítő testvérnek.
1950. június 10-én elvitték Jászberénybe a kényszertartózkodási helyre. Két hónap után
szabad elvonulást engedélyeztek számukra. Ezt követően hazament Szombathely/Zanatra.

Temetésen Jászberényben – a bal oldali ministráns fr. Kovács Kamill, a jobb oldali fr. Pál Ferenc, középen
Boros János, a barátok templomának plébánosa
715
716

280

http://jezsuita.hu/nevtar/?l=M
Kapucinus Rendház Archívuma Mór

A férfi szerzetesek életútja

1954-ben jelentkezett Esztergomba, a  ferences gimnáziumba, de létszámhiány miatt
nem vették fel. Javasolták, hogy jelentkezzen az egyházi szeretetszolgálatnál, mert a jászberényi otthonukba keresnek szerzeteseket házi munkásnak. P. Szörényi Gábor a szeretetszolgálat vezetője engedélyezte, hogy Jászberényben munkát vállaljon.
1954. február 26-tól négy évig dolgozott a  jászberényi otthon sertéstelepén a  „jó”
Boromissza Antal jezsuita testvérrel együtt, aki igazi jó tanítója volt.
1958-ban Püspökszentlászlóra, az egyházi otthonba került, ahol 34 évig mint lovaskocsis, majd favágó és fűtő dolgozott a jámbor életvitelű P. Németh Jánossal,717 aki nevelésének hatására lépett be a jezsuita rendbe.
1982. február 20-án örök fogadalmat tett.
1993 szeptemberében, kórházi kezelés után Fricsy Ádám atya,718 Pécs környéki jezsuita
elöljáró a rendházba magához vette és gondoskodott róla. 1995. december 16-án elhunyt.719
Simó Zoltán SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Tabajd, 1925. 06. 10–Pilisvörösvár, 2015. 10. 25.)
1949. május 30-án testvérként kezdte el a noviciátust a budai
Manrézában. Csupán az első évet tölti Budapesten, mert 1950.
május 19-én az ávósok elfoglalják a noviciátus épületét, és a novíciusok Szegedre kerülnek. Június 10-én az ottani jezsuitákat
Jászberénybe, a ferences kolostorba internálják. 1951-ben szabadul, és Budapestre megy, ahol 1954-ig különféle helyeken dolgozik: lakatos, a Hittudományi Akadémián hivatalsegéd, gázgyári
munkás, a szállítóberendezések gyárában segédmunkás. 1954‑től
ismét Jászberénybe kerül, ahol 1975-ig a  jászberényi szociális
otthon mindenese és kántor. 1971-ben ő tervezi a ferences temp- Simó Zoltán
lom harangjainak elektromos működtetését. A megvalósítást Békési Zoltán villanyszerelővel végezte. Részt vett benne Bathó Tibor és Juhász János Jób testvér is. Örök fogadalmat Budapesten 1984. július 31-én tett. Solymáron kántor és mindenes,
a Farkasréti temetőnél lévő templomban, később Nógrádverőcén a szociális otthon segítője.
A rendszerváltás után, már mint nyugdíjas kerül a makkosmáriai templomhoz kántorként és
segítőként, majd a Mária utcai rendházban volt portás. 2008-tól utolsó éveit Pilisvörösváron
töltötte a Szent Erzsébet Otthonban, ahol a szentmiséken kántorként szolgált. Szeretett barkácsolni, javítgatni, és nagy szeretettel osztogatta a csokoládét a fiatalabb jezsuitáknak.720
fr. Szekér István Konrád OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Kecskemét, 1892. 12. 02–Pannonhalma, 1976. 01. 18.)
1923. november 26-án öltözött be Dunaföldváron.
1923. november 26-án kezdte meg a noviciátust Pécsett.
717
718
719
720

Németh János (Egyed, 1910–Pécs, 1982) SJ (jezsuita) szerzetes.
Fricsy Ádám (Kakasd, 1914–Pécs, 1998) SJ (jezsuita) szerzetes.
Adatközlő: Pál Ferenc unokaöccse és a MNL Vas megyei Levéltár.
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/; http://www.parbeszedhaza.hu/cikk/elhunyt-simo-zoltan-sj; Sisa
Menyhért kántor közlése.

281

ARCKÉPCSARNOK

1924. november 28-án tett egyszerű fogadalmat Pécsett.
1925-ben Pécsett szakács.
1927. december 3-án tett örök fogadalmat Szolnokon.
1927-ben Szolnokon kukta és alamizsnagyűjtő, majd ebédlős. Itt maradt a feloszlatásig.
1952. július 31-től a  jászberényi egyházi otthonban házi
munkásként alkalmazták.
1959. május 29-én került a pannonhalmi szociális otthonba.721
Szekér István

Tóth Kovács Lajos SJ
Jézus Társasága, jezsuita testvér
(Hódmezővásárhely, 1910. 10. 13–Verőcemaros, 1995. 02. 21.)
Egyszerű fogadalmát 1934. szeptember 11-én, ünnepi fogadalmát 1947. február 2-án tette.
A zugligeti Manrézában a noviciátust mint testvérnovícius
1931–1932 között végezte, majd megszakítás után 1934-től
folytatta. A noviciátus után nyomdász és bevásárló volt a házban. 1942–1946 között Kalocsán ebédlős volt a konviktusban,
házi mindenes és portás. 1947–1948 között a szegedi kollégiumban volt portás és órás. 1949–1950 között ismét a Manrézában
volt ebédlős és a  templom gondnoka. 1950-ben TiszahomokTóth Kovács Lajos
ra internálták, majd Budapesten dolgozott fizikai munkásként.
1951. szeptember 13-tól 1954-ig a jászberényi szociális otthonban, majd a következő évben Püspökszentlászlón, 1955–1995 között Verőcemaroson volt
házi mindenes.722
Vida Ferenc SJ
Jézus Társasága, jezsuita testvér
(Túrterebes, 1890. 01. 21–Pannonhalma, 1975. 02. 18.)
1921–1923 között Érden volt testvérnovícius, majd 1924–
1941 között Szatmárnémetiben a  rendház gazdasági vezetője,
a kápolna sekrestyése, a szolgák felügyelője, ebédlős. 1942–1944
között Nagykapornakon méhész, ebédlős, házi mindenes, kapus.
1945–1949 között Kalocsán gazdasági vezető, kertész, ebédlős.
1950-ben a  szegedi kollégium gazdasági vezetőhelyettese volt,
majd ebben az évben Mezőkövesdre internálták. 1951. augusztus
1-től Jászberényben mint nyugdíjas, házi munkásként alkalmazták. 1954-ben beköltözött a pannonhalmi szociális otthonba.723
Vida Ferenc
721
722
723

282

Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Levéltára.
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/

Az otthon lelkészei

Az otthon lelkészei
(Ez a fejezet a jászberényi szolgálati idő kezdete alapján lett összeállítva.)
P. Szabó Lajos Brúnó OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Karcfalva/ma: Románia, 1877. 08. 25–Budapest-Pasarét,
1966. 06. 26.)
1919. május 15-én öltözött be. 1920. május 17-én tett egyszerű fogadalmat. 1901-től szegedi börtönlelkész, majd amerikai magyar lelkész. 1919. május 15-én öltözött be. 1923. május
20-án tett örök fogadalmat. 1925-ben New Yorkban magyar
lelkész. 1931–1932. Amerikában New Brunswickben helyettes plébános.724 1935-ben Jászberényben helyettes házfőnök,
rendes és nagyböjti hitszónok, hitoktató, a házi tanács tagja és
a növendékek gyóntatója. 1940-ben Egerben házfőnök helyettes, a házi tanács tagja, hitszónok, a laikus testvérek magisztere.
1944-ben Rozsnyón házfőnök, a laikus testvérek lelkivezetője,
a III. Rend igazgatója, hitszónok és gyóntató. 1948-ban Mátraverebély-Szentkúton a házi tanács tagja, a rendház gondnoka,
a laikus testvérek lelkivezetője, könyvtáros, hitszónok és gyóntató. 1950–1959. Jászberényben az idős nővérek otthonának
lelkigondozója.725

Szabó Lajos

Szabó Lajos Brúnó sírja
a jászberényi Újtemetőben

P. Dr. Kalmár Vince Özséb OFM
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
(Zenta/ma: Szerbia, 1893. 07. 05–Esztergom, 1982. 06. 27)
Pappá szentelték 1916. június 25-én. 1908. szeptember 5-én
lépett a kapisztránus rendtartományba. 1914. október 2-án ünnepi fogadalmat tett, teológiából doktorált. 1914−1922. Gyöngyösön tanár.
1922−1928. New Yorkba küldték káplánnak, és 6 hónap
múlva már a New Brunswick-i Szent László-templom plébánosa.
1928−1931. Gyöngyösön teológiai tanár. 1931−1933.
Gyöngyösön házfőnök és plébános. 1933−1934. Szécsényben
hitoktató.
724
725

Kalmár Vince

Magyar katolikus almanach.1930/31. 238. o.
http://www.ppek.hu/facsimile/Magyar_Papi_Egyseg_1966_36_37_facsimile.pdf Magyarok Nagyasszonya
Ferences Rendtartomány gyűjteménye, nekrológiumok és sematizmusok.

283

ARCKÉPCSARNOK

1934−1937. Gyöngyösön teológiai tanár. 1937−1938. Bécsben gyóntató. 1938−1941.
Berlinben a magyar kolónia lelkésze. (1941-ben a berlini magyar követ utasítására hazarendelték Nyíregyházára.)726 1943−1947. Gyöngyösön ismét teológiai tanár.727
1947−1948. A  rendtartomány tanácsosa.728 1950−1959. Gyöngyösön újból teológiai
tanár, a rendtartomány tanácsosa. 1959−1960. Jászberényben az egyházi szociális otthon
lelkésze.729
Meghalt Esztergomban 1982. június 27-én.730
Dr. Kalmár Özséb kapisztránus provinciális 1923-ban vette át a New Brunswick-i plébániát, rendtársai segítségével megalakította az Anyák Klubját, a Szent László szülők-tanítók társulatát, mert az új iskolában a tanulók száma 529-re emelkedett. Hamarosan megalakult a Szent Imre Ifjúsági Egylet is.731
1950 júniusában, hogy elkerülje az elhurcolást, Budatétényben egy ismerősnél keresett
menedéket. Följelentés alapján 1952. június 25-én letartóztatták, majd október 10-én izgatás vádjával hét évre ítélték. November 5-én büntetését négy évre mérsékelték.732
Munkája: Szeretetünk életútja Istenhez. Gyöngyös, 1947.
Dr. Szabadka Zoltán Medárd O. Praem
Ordo Praemonstratensis, OPraem, Candidus Ordo, premontrei
(Kölpény/ma: Szerbia, 1891. 04. 11–Pannonhalma, 1985. 03. 05.)
Pappá szentelték 1913. október 15-én. 1909. szeptember 5-én lépett a jászói premontrei
rendbe. 1913. szeptember 8-án ünnepi fogadalmat tett. 1913. október 15-én, pappá szentelésekor hittudományból doktorált. 1913−1919. Jászón a hittudományi főiskolán tanár.
1914−1916. Tanulmányi felügyelő is ugyanott. 1914−1919. A reál középiskolák hittanárokat képesítő bizottságának tagja. 1919−1923. Győrben a reáliskolai nevelőintézet
hittanára. 1923−1929. Pécsett a Zrínyi reáliskolai nevelőintézet hittanára.
1929−1938. Gödöllőn a hittudományi főiskola és a gimnázium hittanára. 1938−1942.
Nagykaposon/ ma: Szlovákia/ plébános. 1942−1943. Budafokon gimnáziumi hittanár.
1943−1946. Jászón/ ma: Szabadka/ központi háznagy és teológiai tanár. 1946−1948.
Gödöllőn gimnáziumi hittanár. 1951−1952. Isaszegen segédlelkész. 1952−1956. Szentlőrinckátán kisegítő lelkész. 1956-tól Pannonhalmán töltött négy évet. 1960–1961 között
Jászberényben az egyházi szociális otthon lelkésze.733
Meghalt 1985. március 5-én Pannonhalmán a Szent Adalbert Otthonban.734
Prédikációi: Evangélium (1947)

726
727
728
729
730
731
732
733
734

284

http://lexikon.katolikus.hu/K/Kalmar.html
PILLINYI Gyula: A magyarországi latin és görög szertartású világi és szerzetes római katolikus papság névtára és az országos hivatalok névmutatója. 1943.
PILLINYI Gyula: A magyarországi latin és görög szertartású világi és szerzetes római katolikus papság névtára és az országos hivatalok névmutatója. 1947/48.
SUBA Györgyné: Jászberény katolikus élete 134. o.
http://lexikon.katolikus.hu/K/Kalmar.html
http://lexikon.katolikus.hu/N/NewBrunswick.html
https://www.google.hu/#q=Kalmar.html
http://lexikon.katolikus.hu/S/Szabadka.html
http://lexikon.katolikus.hu/P/Pannonhalmi szociális otthon.html

Az otthon lelkészei

Munkái:
Mélyítsd el az eucharisztikus Jézus szeretetét. Gödöllő, 1937. (2. bővített kiadás 1938.)
Mindent Jézus Szent Szívével. Bp., 1937.
Mindent Szűz Máriával. Gödöllő, 1937.
Mit köszönhetsz Krisztus szent testének? Gödöllő, 1937.
A szebb jövő reménye: a papok szombatja. Gödöllő, 1937.
Mit ad neked az Oltáriszentség? Gödöllő, 1938.
Szent óra. Fordította németből. Bp., 1938.735
Szabó István Tihamér OCist
Ordo Cisterciensis, ciszterciek
(Veszprém, 1894. 06.11–Pannonhalma, 1979. 04. 24.)
„A rend noviciátusába a 1913. augusztus 14-én lépett. Az egyetemi tanulmányait
Innsbruckban végezte, és okleveles középiskolai hittantanári képesítést szerzett. Áldozópappá 1919. szeptember 29-én szentelték. 1919–1921 között tanár Baján, 1921–1922-között káplán Zircen, 1922–1940 között Szentgotthárdon hittantanár, káplán, apátsági könyvtáros, gyóntató, 1940–48 között Egerben hittantanár, közben 1945/46-ban Szentgotthárdon
betegszabadságon.
A szétszóratás után 1954-től 1979. április 24-én bekövetkezett haláláig Pannonhalmán a Szociális Otthonban élt. Aranymisés pap, okl. középiskolai hittanár volt, gyönge szervezetű, törékeny, mégis szívós ember. Sok betegeskedése ellenére derűs, eleven
kedélyűember volt. Óvatosan és némi kedves huncutsággal kerülte a  sok munkát, annál jobban szeretett a rekreációban csevegni, diákjaival törődni, ügyes-bajos dolgaikkal
odaadó együttérzéssel foglalkozni. Nem volt jeles szónok, sem kiváló didakta, de amit
tanított hitünkről, amit hirdetett az evangéliumról, azt átélte, és meleg szívén át sugározta szószékről és katedráról egyaránt. Mikor 1954-ben véglegesen meg kellett telepednie
a szerzetesek számára fenntartott Szociális Otthonban, onnan is szívesen kijárt segíteni
különbö-zőplébániákba. Ereje azonban egyre fogyott, végül daganatos meg-betegedés
gyanújával gyomorműtétnek vetette alá magát. A kórházból való elbocsátásakor az orvosok közeli halálával számoltak. Ám derűs optimizmusa öreg kora ellenére változatlan
mozgékonysággal úgy-szólván halála napjáig vitte, mozgatta, emberek társa-ságát kerestette vele. Békességes, Istenváró és Isten után vágyódó lélekkel távozott az életből, ami
neki az utolsó három évtizedben az otthonát vesztett szerzetes sorsát jelentette.
Amikor néhány nappal halála előtt Pannonhalmán meglátogattam, ezt mondta: »Most
már elbúcsúzom tőled és minden rendi testvéremtől. Isten vár, és szívesen megyek haza. És
nagyon hálás vagyok az Úrnak, mert nagyon sokat kaptam tőle«. Jó lenne valamennyiünknek ilyen szelíden elszakadni a földtől, és ilyen hálás szívvel megtérni Atyánk házába!”736
1961-ben, rövid ideig a jászberényi egyházi szociális otthon lelkésze volt.737

735
736
737

http://lexikon.katolikus.hu/S/Szabadka.html
Egri FEHÉR/FEKETE 5. 1996. karácsony. Tanáraink voltak: https://docplayer.hu/10490548-Beszamolo-a-mcdsz-kozgyuleserol.html Dr. Palos Bernardin írása
http://lexikon.katolikus.hu/P/Pannonhalmiszociálisotthon.html

285

ARCKÉPCSARNOK

Ambrus Pál SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Jászapáti, 1895. 10. 20–Pannonhalma, 1983. 08. 23.)
Pappá szentelték 1926. július 26-án Grazban (Grác).
1913. július 30-án Nagyszombatban belépett a Jézus Társaságba. 1926. július 24-én vette fel a  subdiaconatust (alszerpap).
1924−1927. Innsbruckban teológiát tanult. 1929. február 2-án
tette le a  magisztrátusi vizsgát. 1929−1931. Budapesten latin-történelem szakos tanári képesítést szerzett. 1932−1941. Kalocsán tanít latin, magyar, görög nyelvet, történelmet. Rektorrá
nevezték ki. 1944−1948. Pécsett tanított, és ugyanitt aligazgató
volt. 1948−1949. Kaposváron lelki igazgató, templomigazgató,
Ambrus Pál
a szerzetesjelöltek vizsgáztatója.
1949−1950. Kalocsán tanított. 1950-ben Máriapócsra internálták. 1950−1951. Nagykapornakon káplán. 1951−1958. Jászdózsán káplán. 1958−1961.
Nógrádverőcén lelki igazgató. 1961−1978. A  jászberényi egyházi szociális otthon lelki
igazgatója. 1978−1983. Pannonhalmán a szociális otthon lakója.
Meghalt Pannonhalmán 1983. augusztus 23-án, ott temették el. 738
A Krónika feljegyezte: „Nagyon összeforrtunk, mindenben osztotta életünket, élet és
halál, betegség és kiszolgáltatottság, ünneplés és öröm összekovácsoló erők.
Az otthonunknak 17 évig volt a lelkésze. Szerény, csendes egyénisége itt és Pannonhalmán mindenki számára sugározta Krisztust. Hála imádságunk szállt érte és hozzá.
Hetek óta nagyon gyenge állapotban volt.”739
1983 decemberében Hevenesi János SJ nekrológjából:
„1895. október 20-án született a jámborságáról híres Jászságban, Jászapátin, egyszerű, vallásos szűcs-kisiparos családban. Ő volt a tizedik, az utolsó gyermek. Gyenge
testalkata miatt csak a hatodik elemi után lehetett gimnazista: a jezsuitáknál, Kalocsán.
[…] A páter igazi aranykora tulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a szétszóratás után
a kereszt árnyékát vetette életére. Aki, mint jó ura, Jézus, Izajás jövendölésében (52,2)
’maga is tudta, mi a gyengeség’, a jó öreg nővérek igazi papja lett, apostola, őrangyala,
szolgája. Húsz év alatt mintegy háromszáz kedvesnővért készített fel a nagy útra szentkenettel, imádkozással, éjjelt nappaltól meg nem különböztető, igazán elképesztő áldozatos munkával. A nővérek határtalanul szerették, tisztelték. Csodálatos lelki ráhatással
még utolsó éveiben is igazán jó, értelmes, világos, gyakorlatias homíliáival és főleg élete
tündöklő példájával beérlelte annyi jó nővérnek életszentségét. Valósággal – és óriási
mértékben – megsokszorozta bennük a maga érdemeit. Elmondhatjuk tehát: egyszerűen
fel nem mérhető az a szolgálat, amelyet Ambrus atya, mint otthoni-lelkész népünknek,
magyar egyházunknak és egyetemes egyháznak tett. […] Apostoli tette volt persze a sok
imádság, rózsafüzér […] a szentmiséi, adorációi[….]”740

738
739
740

286

MOLNÁRNÉ Szikszai Klára: Urunk szolgálatában. 237−238. o.
Krónika. 1983. 08. 25.
MOLNÁRNÉ Szikszai Klára: Urunk szolgálatában. 244. o.

Az otthon lelkészei

Fabriczius János
római katolikus lelkész
(Gyöngyös, 1909. 03. 05–Székesfehérvár, 1979. 01. 13.)
Felszentelés: 1932. 06. 19.
Segédlelkész Arlón 1932, Demecserben 1933, Jászapátin 1935, hitoktató Miskolc-Mindszent 1947, érseki tanácsos 1967, nyugdíjban 1969-től. Nyugdíjas kisegítő Jászkiséren 1969–1974. 1974-től a Székesfehérvár Papi Otthon lakója.741
A jászberényi egyházi otthonba 1978. december 6-án a székesfehérvári papi otthonból
érkezett, és ez év végéig látta el a lelki szolgálatot.742
P. Csörgi István SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Tura, 1913. 10. 10–Jászberény, 1991. 07. 17.)
Pappá szentelték 1941. június 22-én, Szegeden. 1925−1926.
Aszódon, 1926−1929. Gödöllőn a premontreieknél gimnazista,
a gimnázium 4. osztályának elvégzése után lépett a rendbe.
1929−1933. Kalocsán teológushallgató.
1935−1936. J. T. (Jézus Társasága) Szegeden és Budapesten
működő Bölcseleti Főiskola hallgatója. 1942−1948. J. T. rendi
beosztásban. 1943-ban Nagykapornakon volt plébános helyettes, hitoktató és ifjúsági vezető. 1944-ben Szegeden végezte
a terciát, majd a következő években Kalocsán tanított hittant,
a Mária-kongregáció prézese volt, valamint miniszter a rendházban. 1949-ben a fakultatív hitoktatás bevezetésekor hitoktató-segéd lett a kalocsai gimnáziumban.743 1949-től a pesti Jézus Csörgi István
Szíve templomban volt lelkész és templomi gyóntató. 1950-től
Kalocsán lelkész, az eperföldi Szent Imre-templomban plébános helyettes. 1950-ben, a jezsuita rend feloszlatása után fel kell adnia kalocsai kápláni megbízatását.
1951−1965. Betegszabadságon. Közben magántanár volt Kiskőrösön, illetve 1965-től
lelkipásztori szolgálatot vállalt Kiskőrösön mint káplán. 1978–1991 között Jászberényben
az egyházi szeretetszolgálat otthonában spirituális, besegített a Jézus neve plébánián.744
Meghalt Jászberényben 1991. július 17-én.745 Budafokon a jezsuiták temetőjében helyezték örök nyugalomra.
A szeretetszolgálat Krónikája feljegyezte: 1991. július 17. „Szeretett jó Ft. Csörgi István S. J. lelki atyánk 78 éves korában d. u. ½ 2 órakor az örökkévalóságba költözött. 13 évig
gondozta lelkünket. Naponta meglátogatta a betegeket. Utolsó vasárnapján minden erejét
összeszedve, még két szentmisét mondott, de halálosan kimerült. Enni nem tudott, nem kívánt semmit. Utolsóig dolgozhasson, ez volt a kívánsága! Az Úr teljesítette hű szolgájának
kérését. (…) Július 24-én 11 órakor a Barátok-templomában felravatalozott Ft. Atyánkért
koncelebrációs szentmise és beszentelése volt. 16 pap volt jelen. Mise előtt közösen Ró741
742
743
744
745

Egri Főegyházmegyei Sematizmus 1975.
Krónika 1978. december.
http://archivum.asztrik.hu/allam-es-egyhaz-elvalasztasa-fakultativ-hitoktatas
Jézus neve plébánia irattára, Jászberény.
http://www.google.hu/magyar_jezsuitak_

287

ARCKÉPCSARNOK

zsafüzért imádkoztunk. Nagyszámú rokonság, nővérek és hívek megtöltötték a templomot.
Nemesszeghy Ervin S.J. tartományfőnök volt a főcelebráns. (…) A beszentelés után Kovács
István esperes úr búcsúztatta. Neki nagy segítség volt. A jászsági papságnak is gyóntatója
volt. Majd vezetőnővérünk az otthon dolgozói és nővérei nevében búcsúztatta és köszönte
meg a 13 évi szolgálatot. (…) Végül a turai egyházközség nevében búcsúztatta a plébános.
Kérte, hogy segítse föntről a papi hivatásokat. A szertartás után vitték a koszorúkat, koporsót, kikísértük a templomból és szállították Budafokra, és ott temették. (…) Drága jó Atyánk
nagy űrt hagyott maga után.”746
Kovács Vencel
római katolikus lelkész
(Nagymácséd/ma: Szlovákia, 1917–Budapest, 1997. 05. 06.)
Pappá szentelték 1942. június 14-én Esztergomban. 1942–1944. Patak, káplán. 1944–
1945. Dunaszerdahely, káplán.
1945–1946. Esztergom - Belváros, káplán. 1946–1947. Hidaskürt, káplán. 1947-ben
Nagysurányban káplán, Ságújfaluban kihelyezett káplán. 1948-ban Szomoron, majd Ságújfalun kihelyezett káplán. 1949–1966. Dejtáron plébános. 1962-től főegyházmegyei tanácsos. 1966-tól egyházi szolgálaton kívül. 1991–1992. Jászberényben az egyházi otthon
lelkipásztora.
Elhunyt: 1997., Budapest. 747
„1966-ban sajnálatos körülmények miatt, felmentését és egyházmegyei szolgálaton kívül helyezését kérte. Sashalomra költözött és ott fizikai munkásként élt. Papságához élete
végéig hű maradt. Alkalmanként Szentkúton és másutt vállalt kisegítést. 1962-ben érseki tanácsosi kinevezést kapott. Az 1989-es névtár nyugdíjasként említi. Hosszas betegség
után, 1997. május 6-án hunyt el, életének 79., papságának 54. évében. A Budapest-Cinkotai temetőben temették el.”748
A szeretetszolgálat Krónikája így ír róla:
„1992. június 6. Ma könyvhét van. Ft. Kovács Vencel atyának is elkészült a 2. könyve
»Odamegyek az Isten oltárához«, a papi hivatásokról. Az első könyve »Színes ablak«, ez
160, a mostani 200 Ft-ba kerül. Igen megdrágult a nyomda is. Aranymiséjére készült. Szép
ajándék a fiúknak ballagásra.”
1992. június 21-én az aranymiséje még itt volt. „Június 21. Úrnapja. Otthonunkban
du. 3 órakor volt Kovács Vencel, otthonunk lelkészének aranymiséje. Az ebéden részt vettek
Sípos Zoltán esperes úr és kántora, esperes úr szakácsnője és igazgatónőnk. Ebéd alatt
a szobájában díszítettünk ft. Atyának. Délután a szentmisén a szomszéd templom karnagya
játszott. Több templomi énekes és hívő is jelen volt. Harsogott a kápolna a szép énekektől.
Elsőnek a vezetőnővér köszöntötte az aranymisést, majd esperes úr egy Sík Sándor verssel.
Buczkó Ilona Fridolin nővér is egy szép verset mondott. Végül igazgatónőnk egy ismeretlen
gyönyörű verset olvasott fel. Ft. Atya egy költői lélek. Igen tartalmas homíliát mondott.
Felidézte papi jelmondatát. Második új könyve is a papi hivatásról szól. Ha még egyszer
születne, akkor is pap lenne! Szentmise végén elénekeltük a Te Deumot, a pápai és a magyar himnuszt. Emlékszentképet kaptunk, majd bevonultunk az ebédlőbe, és a  vendégek
746
747
748

288

Krónika. 1991. 07. 17.
Esztergomi sematizmus. 1970. (Váci Egyházmegyei Könyvtár; Prímási levéltár.)
BEKE Margit: Az Esztergomi (Esztergom-Budapest) Főegyházmegye papsága, 1892–2006. 392. o.

Az otthon lelkészei

is velünk vacsoráztak. Segítettünk hálát adni az 50 év minden kegyelméért. Sok szép lelki
élményben volt részünk. Deo gratias! Fáradtak voltunk a nagy meleg miatt, 33 fok.
November 19. Megérkezett Virányi Ottó atya két munkatársával. Szentmisét koncelebrált a főtemplomi káplánnal, ki magával hozta a hittanos énekkarát, melyet a ferences
templom kántora kísért.
Megjött Vencel atya is. Nem akar tovább itt maradni. Többször elmondta már, hogy
»veszem a micisapkám, mert kalapom nincs, és elmegyek«. Nem tud ilyen elzártan élni,
neki meg van a baráti köre, a könyvírás stb. Ide szerzetes pap való, aki meg tud ülni, és
látogatja a betegeket.”
„1993. január 4. Vencel atya a búcsú szentmisét tartja. Köszönjük a sok lelki kegyelmet,
áldozatot, amit értünk tett.
Majd megosztotta legszebb itteni élményét: »Egyik betegszobában 5 nővér van és 5 különböző rendbéliek, és a legnagyobb szeretetben élnek«. Igen ez egy nagyon jó meditációra
adott alkalmat és tovább követésre buzdított bennünket. Láthatóan fájó szívvel távozott.
Este Vencel atya ismét megindokolta elmenetelének okát. Kértük imáit, amit mi is megígértünk. (…) Sajnos, lelki atya nélkül maradtunk. Nagyon buzgó imára van szükség, hogy
ismét kapjunk egy lelkiatyát.”749
Kurucz István Remig OSB
Ordo Sancti Benedicti, bencés
(Székesfehérvár, 1922–Pannonhalma, 2006. 04. 04.)
1952-ben szentelték pappá.
Állomáshelyei: Kiskomárom, Murakeresztúr, Pókaszepetk, Zalaszentbalázs, Csurgó,
Kisbér, Győrszentiván, Vaszar, Enying, Súr, Kajárpéc, Tárkány. Közben 1971-től három
évig Pannonhalmán kerti gondnok, majorságvezető és tóthegyi lelkész. 1985-ben költözhetett véglegesen vissza Pannonhalmára. Itt helyettes házgondnok és ruhatáros lett, majd
1989-től 1991-ig a  Szent Adalbert Otthon igazgatójaként dolgozott, emellett a  bazilika
custosa és pénztáros is volt. 1994-től esperesként, majd egészen haláláig a Szent Adalbert
Otthon lelki igazgatójaként tevékenykedett, közben az egyházmegyei levéltárat gondozta.
Remig atya hosszú éveken át a hívek szelíd lelkű, áldozatos életű lelkipásztora volt.
Amikor pedig visszakerült Pannonhalmára, barátságos, szolgálatkész rendtárs és lelkiatya
volt a közösségben és a Szent Adalbert Otthonban is.
Mindazt, amiben felismerte Isten akaratát, nagylelkűen elfogadta: Így végső betegségét is.750
„Hűséges derék szolga, mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád, menj be urad örömébe” (Mt 25,21)
1992-ben kétszer két hónapon át volt a jászberényi otthon lelkipásztora.
Fazekas Béla OP
Ordo Fratrum Praedicatorum, OP, Ordo Sancti Dominici, domonkos
1993-ban a  jászberényi egyházi szociális otthon lelkésze. 1995 júniusában ismét itt
szolgált.
749
750

Krónika. 1992. 06. 06; 1992. 06. 21; 1992. 11. 09.; 1993. 01. 04.
https://bences.hu/data/files/hirlevelek/hl06-2.pdf

289

ARCKÉPCSARNOK

Nagy Zoltán SJ
Jézus Társasága, jezsuita
(Hódmezővásárhely, 1910. 08. 31–Budapest, 1998. 05. 27.)
„1937–38-ban a zugligeti Manrézában volt novícius. Felszentelése 1948. február 2-án volt.
1939-ben Budapesten kezdte, majd Kassán fejezte be filozófiai tanulmányait. 1941-ben
a pécsi Pius Kollégiumban matematikát tanított, 1942–44 között Szegeden teológiát tanult.
1946-ban a Manrézában végezte harmadik probációját. 1947–48-ban a pécsi Pius Kollégiumban matematikát, fizikát tanított. 1949-től az egyházmegyei Actio Catholica vezetője volt.
1950-ben a pesti Jézus Szíve templomban volt lelkész, a Mária-kongregációk prézese, templomi
gyóntató. A szétszóratásban először Ugodon volt káplán, majd 1950–57 között Mezőszilason
lelkész, 1957–61-ig Bakonykoppányban, 1961–63 között Nagykapornakon, 1963-ban Zalaapátiban káplán. 1964–76 között Rádon, 1977–83 között Kolontárban lelkész. 1983–85 között
Veszprémben töltötte nyugdíjas éveit, majd újból aktív szolgálatot vállalt. 1985–86-ban Bugacon, 1986–87-ben Andocson, 1987–89-ig Kaposváron, 1990–91-ben Veszprémben, 1992-ben
Hódmezővásárhelyen lelkészkedett. A Jézus Társasága visszaállítása után 1993–94-ben Budapesten nyugdíjas, majd 1993–1994 között751 Jászberényben a (szociális otthon lelkésze) spirituális, 1996–98 között pedig a jezsuiták budapesti Radvány utcai otthonában volt lelkész. 752
Rácz Imre
római katolikus lelkész
(Gyöngyös, 1914. 07. 07 (?)–1997. 02. 21.)
Pappá szentelték: 1938. 06. 12.
Káplán: Szendrő, Bátor, Adács, Detk, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Polgár. Plébános: Tiszadob, 1946–1948.
Káplán: Pásztó, Arló, Miskolc-Mindszent, Mezőkövesd II.,
Diósgyőr, Arló, Adács, Atkár.
1979-től nyugdíjas.753
1994. december 19–26. között szolgált az otthonban mint
lelkész.754
Rácz Imre

Nagy László
római katolikus lelkész
1995. januártól két hónapig szolgált az otthonban mint lelkész.
Isky István
római katolikus lelkész
(Bodrogolaszi, 1915. 04. 09(?)–2001. 11. 17.)
Pappá szentelték: 1941. 06. 15. (Kassa)
751
752
753
754

290

Krónika 1994. december. Az otthon Krónikája szerint 1993–1994 között volt az otthon lelkipásztora.
http://jezsuita.hu/nevtar/?l=N
Egri Egyházmegyei Sematizmus 1987; JÓZSA László: „Intruibo ad altare Dei”.
Krónika 1994. december.

Az otthon lelkészei

Segédlelkész Szepsiben, hitoktató Kassán, segédlelkész
Szerencsen, Tarcalon.
Plébános: Felsőgagyon, Szikszón, Hercegkúton, Sátoraljaújhelyen, Rátkán.
Nyugdíjas: 1992-től.
1995. januártól áprilisig lelkipásztor a jászberényi otthonban.755

Isky István

Nagy Béla
római katolikus lelkész
(Kassa/ma: Szlovákia, 1917. 07. 11–Nyíregyháza, 2007. 11. 16.)
Pappá szentelték: 1942. 06. 14. Kassán. 1942-ben, Kassamindszent, káplán. 1942–1944. Mádon káplán. 1944-ben
Tállyán káplán. 1944–1946. Bajorország, tábori lelkész. 1947ben Szemerén adminisztrátor. 1947–1957. Pamlényban adminisztrátor. 1957–1964. Kishután adminisztrátor. 1964–1977.
Tállyán plébános. 1977–1991. Vilmányban plébános. 1991től nyugdíjas. 1991–1997. Hejcei egyházi otthonban lelkész.
1997-től a Nyíregyházi Papi Otthon lakója. 1974-től érseki tanácsos.756 1995. áprilistól egy hónapig, majd 1999-ben is ő volt
a jászberényi otthon lelkipásztora.757
A nyíregyházi papi sírkertben helyezték örök nyugalomra.758

Nagy Béla

Csizmáz István
római katolikus lelkész
(Mezőkövesd, 1909. 12. 29–Muhi, 1997. 07. 11.)
Pappá szentelve: 1935. 06. 23.
Segédlelkész: Erdőkövesd, Polgárd, Szentmargitapuszta,
Domoszló, Kunszentmárton, Törökszentmiklós, Tiszaszentimre.
Plébános: Tiszaszentimre, Ónod.
Nyugdíjba vonult 1992-ben.759
1995. április 26-tól május 15-ig volt az otthon lelkésze Jászberényben.
Csizmáz István
755
756
757
758
759

Egri Egyházmegyei Sematizmus 1987.
Az Egri Főegyházmegye Jubileumi Sematizmusa 123. o.
Krónika 1995. április; Krónika 1999. április.
Új Ember 2007. 12. 02. 15. Hirdetések.
Egri Főegyházmegyei Sematizmus. 1987.; JÓZSA László: „Intruibo ad altare Dei” 246. o.

291

ARCKÉPCSARNOK

Barabás József
római katolikus lelkész
Csíkszeredáról érkezett a jászberényi otthonba, ahol 1995 júniusától július végéig volt
az otthon lelkésze.760
Fazekas Béla
római katolikus lelkész
Sopronból érkezett, 1995. július végétől két hónapon át szolgált a jászberényi otthonban, többször váltották egymást Barabás Józseffel.761
Papik János György
római katolikus lelkész
(Fényeslitke, 1941. 12. 16–)
Pappá szentelték 1965. június 20-án. 1965−1966. Erdőteleken káplán. 1966−1968. Jászberény, Jézus neve templom káplánja. 1968−1969. Erdőkövesden káplán. 1969−1970. Nagykállóban káplán. 1970−1971. Miskolcon káplán. 1971−1974.
Nyíregyháza I., káplán. 1974−1988. Miskolcon civil munkán.
1988-ban Egerben káplán. 1988−1997. Bánrévén plébános.
1997−2000. Eger−Belvárosban káplán. 2000−2004. Jászberényben a szeretetotthon lelkésze.762
2008-től nyugdíjas, a  Gyöngyös−Felsővárosi plébánián
lakik.763
Papik János György

A képen látható személyek: Hórvölgyi László, Papik György, Takács
Mária Martina, Tóth Irén Mária Borgia
760
761
762
763

292

Krónika 1995. június.
Krónika 1995. június.
Egri Főegyházmegyei Sematizmus. 2004.
http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/palanki-puskarik

Az otthon lelkészei

Hidegkúti Sándor
római katolikus lelkész
(Ózd, 1927. 09. 22–Nyíregyháza, 2010. 10. 29.)
Pappá szentelték 1951. december 30-án.
1952−1953. Sajóládon káplán. 1953−1954. Nyíradonyban
káplán.
1954−1955. Miskolc−Újdiósgyőrben káplán. 1955−1957.
Jászárokszálláson káplán. 1957−1958. Rakamazon káplán.
1958−1959. Egyeken káplán. 1959−1959. Tiszabercelen plébános. 1959−1960. Zaránkon plébános. 1960−1964. Balmazújvároson plébános. 1976−1990. Sajószögeden plébános.
1990−2003. Miskolc−Görömbölyön plébános. 2003-tól nyugdíjas.
Címek: 1984-től c. esperes, 2001-től c. kanonok.
2004−2008. Nyugdíjasként Jászberényben az egyházi szociális otthon lelkésze.
Elhunyt: Nyíregyházán, 2010. október 29-én.764
Sajnos, nem sikerült kideríteni, hogy ki volt 1995–2000 között az otthon lelkésze.

Hidegkúti Sándor

Szentmisét koncelebrálnak, bal oldalon Hidegkúti Sándor

764

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Sematizmusa. 2010.

293

ARCKÉPCSARNOK

A szeretetszolgálat vezetői
Gergely István
(Jászberény, 1912. 01. 25–Jászberény, 1991. 07. 22.)
Iskolai végzettsége: 2 elemi, majd tanfolyamok
Foglalkozása: gazdasági cseléd, kereskedő, 1945 után pártmunkás
Munkahelye, beosztása: Egyházi Szociális Otthon, Jászberény; vezető: 1950-ben három hónapig.765
Gergely Istvánné Szívós Margit
(Jászberény, 1917. 02. 26–Jászberény, 1995. 08. 26)
Iskolai végzettsége: 4 elemi
Munkahelye, beosztása: Egyesített Szociális Otthon, Jászberény; vezető: 1950–1969 között.766
Gergely Istvánné a  szociális otthonban lakott fiával, akit
egyedül nevelt.
Gergely Istvánné

Fülöp Mártonné Fülöp Anna
(Jásztelek, 1930. 02. 07–Jászberény, 1983. 02. 08.)
Iskolai végzettsége: Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény,
1966.
Munkahelye, beosztása:
Jásztelki földművesszövetkezet
Jászberényi lottózó
Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, Jászberény, könyvelő 1971-ig
Egyházi Szeretetszolgálat, Jászberény, intézményvezető
(gondnoknő) 1971–1983 között.
Társadalmi megbízatása: 1970-től 1983-ig választási megFülöp Mártonné
bízott.767
A Jelentésben olvashatjuk:
„Fájó szívvel tudatjuk, hogy Fülöp Mártonné 1983. febr. 8-án életének 53. évében elhunyt. Végső búcsúztatása február 11-én 13 órakor a Fehértói temetőben. Leánya és Testvérei.”
A Krónikában feljegyezték: „Nagyon sokat szenvedő, de hősiesen kitartó, elveihez hű
maradó volt szeretett otthonvezetőnk és gondnokunk. Nagy űrt hagyott maga után. Lelkiis765
766
767

294

Adatközlő: Gergely István ifj., Jászberény, 2017.
Adatközlő: Gergely István ifj., Jászberény, 2017.
Adatközlő Fülöp Györgyi, Jászberény, 2017.

A szeretetszolgálat vezetői

meretes, odaadó, gondos munkája szinte pótolhatatlan. Őszinte szeretete az idősek felé töltötte be életét. Sok hálával tartozunk neki.” Február 11-én, a temetés napján, így emlékeztek meg róla: „Pannika, Fülöp Mártonné temetése. Többen elmentünk, az itthon maradók
pedig imádkoztak a temetés ideje alatt. Este részletesen beszámoltunk az állami, nagyon
ünnepélyes, zenés temetésről, rengeteg virágról. A fehér jácint sírcsokrunk kiemelkedően
szép volt, képviselte az örök tavaszt … ”768
Petri András
(Pusztamonostor, 1929. 06. 06–Jászberény, 2008. 05. 15.)
Anyja neve: Ilonka Veronika
Iskolai végzettsége:
Elemi iskoláit Pusztamonostoron és Hatvanban végezte.
Reálgimnáziumi érettségi
Ipari technikusi oklevél
Oklevél felsőfokú államháztartási végzettségről
Oklevél gazdasági vezetői komplex tanfolyamról
Bizonyítvány speciális költségvetési szak elvégzéséről
Társadalmi tevékenysége:
A Petőfi SE és a Lehel MTK vezetőségi tagja
A Jászberény Járási Testnevelési Sportbizottság instruktora Petri András
A Városvédő és Szépítő Egyesület alapító tagja
A Magyar Mezőgazdasági Társaság jászsági csoportjának
vezetőségi tagja
Munkahelye, beosztása:
1953–1978. Gazdasági igazgató a jászberényi kórházban
1978–1983. A Jászberényi Egyesített Szociális Otthon igazgatója
Munkásságát így értékelte a  Magyar Hírlap: „Petri András olyan ember, aki az ügy
érdekében nem ismer lehetetlent, a céljához következetesen eljut.”
Betegsége miatt 62 éves korában nyugdíjba vonult, és egyetlen mondattal búcsúzott
a  munkatársaitól: „Mindig, mindent a  közösségért tettem, miközben megfeledkeztem
a családomról és magamról.”
A 2003. évi Város Napi ünnepségen Közszolgálati életműdíjat vehetett át „több mint
öt évtizedes munkássága elismeréseként, az
egészségügy területén kifejtett példaértékű
szakmai munkásságáért, eredményes közéleti
tevékenységéért, az idősgondozás területén
végzett munkájáért.”769

Koccintás a kitüntetése után dr. Magyar Levente
polgármesterrel
768
769

Krónika és Jelentés. 1983. febr. 9, 11.
Petri András önéletrajzi kézírása; Magyar Hírlap. 1980. 08. 05. 6. o.; Jászkürt. 2003. 09. 20. 3. o.

295

ARCKÉPCSARNOK

Szalóki Miklós
(Jászberény, 1949. 11. 30–)
Általános iskola, Jászberény, 1964.
Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény, 1964–1968.
SZKI, mechanikai műszerész, 1968–1970.
GAMF, gépgyártás technológia szak, 1972. (diplomát nem
szerzett, 2 év)
A KGM Intézet által szervezett felsőfokú technikum, 1976.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskola, 1987.
Evangélikus Főiskola, Darmstadt, 1985. Továbbképző tanulmányok
SOTE, addiktológiai konzultáns, 2002.
Pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátás szakvizsga, 2004.
Pszichiátriai betegek ellátása – országos szakértő
Szenvedélybetegek ellátása – országos szakértő
Szociális képzések – országos szakértő
Nyelvismeret: társalgási szintű német
Munkahelyei, beosztása:
1968–1978. Lehel Hűtőgépgyár, Jászberény, mérésügyi részlegvezető, műszaki fejlesztési előadó
1979–1984. SZOVÁLL, a jászberényi kirendeltség vezetője
1984–1991. Egyesített Szociális Intézet, Jászberény, igazgató
1991–1992. Egyesített Szociális Intézet, Jászberény, igazgató, kivéve az Egyházi Szeretetszolgálat Otthonát, melynek fenntartását átvette az egyház.
1993–1994. JNSZ Megyei Önkormányzat, szociális menedzser. PHARE (Lengyel-Magyar Gazdasági Támogatási Program) JNSZ és Heves megye regionális forrásközpontjának a vezetője
1994–2012. Újszászi „Kastély Otthon”. Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és
Rehabilitációs Intézménynek az igazgatója.
Főbb munkái:
• Az Európai Unió Phare szociálpolitikai segítségnyújtó programja Magyarországon.
1994.
• Szociális intézményi helyzetkép JNSZ megyében. 1994.
• Addiktológiai konzultáns szenvedélybetegeket ellátó intézményekben. 2006.
• Szociális szakmai képzés a darmstadti Evangélikus Főiskolán. 1994.
• JNSZ megyei szenvedélybetegek, alkoholbetegek rehabilitálása
• Szakmai írások, publikációk a Szociális munka c. szaklapban
• Szakmai konferenciák szervezése
• Kihívások és válaszok. (konferencia anyaga) 2005.
• 15 éves a „Kastély Otthon” – jubileumi kiadvány. 2009.
Kitüntetése: többszörös Kiváló Dolgozó; Pro Caritate. 2005.
Társadalmi tevékenysége: A jászberényi Lehel SE elnökség tagja. 1972–1978; a jászberényi Lehel női kézilabdacsapat szakosztályvezetője; Szociális Szervezők Egyesületének
elnökség tagja 1984–1994; Szociális Szervezők Kamarájának elnökségi tagja; Gerontológiai Társaság és a Magyar Szociálpolitikai Tanács észak-alföldi régiójának állandó szak296

A szeretetszolgálat vezetői

értője; Visszaút Rehabilitáció Alapítvány elnöke; Szociális Munka Országos Alapítvány
kurátora, 1984–1991.770
Virányi Ottó atya 1986-ban írt könyvében a feltett kérdésekre így válaszolt az igazgató:
• Miért jöttem ide? Emberi kapcsolatokat kerestem, s hogy adjak valamit a rászorulóknak. S ők azok, az öregek. Kivétel nélkül. Szeretem őket. Apám közgazdász volt,
83 éves korában halt meg. Anyám pedagógus, velünk él a családban. Hat testvérem
van. Tudom, ha megérjük, mindannyian megöregszünk. Talán nem kell folytatnom…
• Jóleső érzéssel mondhatom: a  gondozottak bíznak bennem, szeretnék rászolgálni
a bizalmukra. A munkatársaim is nagyobb részt érzik, mit csinálnak. Azt szeretném,
ha mindannyian szívügynek, s nem csupán pénzzel mérhető »érdemnek« tekintenék
hivatásukat. Mert itt minden munkakör: hivatás, amely karakterizálandó.
• Örömeim? A  már említett bizalom. Ha tíz karom lenne is, megkapaszkodnának
mindegyikben. A napi nyolc óra nem elég. Családom körében, a tv előtt sem vagyok
nyugodt: »oda« gondolok, rendben van-e minden?
• A gondozottak létszáma: 100 fő, ebből 56 aktív. Az átlag életkor az egyházi részlegben a legmagasabb: 75–80 év között mozog.
• Állandó fejlesztésre gondolunk gazdasági és egyéb vonalon. Parkosítani is szeretnénk.”771
Szatmári Antalné Kocza Veronika
(Jászberény, 1943. 05. 29–)
Tanulmányok:
Általános iskola: Jászberény, 1957.
Gyors és gépíró iskola: Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény, 1973.
Szociális otthoni ápoló: egészségügyi szakiskola, Szolnok,
1975.
Érettségi: Lehel Vezér Gimnázium, Jászberény, 1979.
Általános ápoló, általános asszisztens: egészségügyi szakiskola, Szolnok, 1981.
Okleveles szociális szervező: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1991.772
Családgondozó: Zsámbéki Tanárképző Főiskola, 1993.
Családvédelmi intenzív tanfolyam, 1993.773
Szatmári Antalné
Szociális menedzser: A  Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Tanárképző Főiskolán 1995–1998 között tanulmányokat folytatott, és EURODIR diplomát szerzett. (A szakmai gyakorlat Franciaországban volt.) 1998.
Mentálhigiénés szakember: Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi
Kar, 2003.
Tereptanár: Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, 2003.
Szakvizsga: Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, 2003.
770
771
772
773

Szalóki Miklós írásos közlése. 2018.
VIRÁNYI Ottó: Római katolikus szociális otthonok képekben, riportokban. Budapest, 1986. 65. o.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp., 1991. aug. 30.
OKLEVÉL a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola családvédelmi intenzív tanfolyamának az elvégzéséről.1993. október 2.

297

ARCKÉPCSARNOK

Munkahelyei, beosztása:
1960–1970. Lehel Hűtőgépgyár, Jászberény, betanított munkás.
1971–1991. II. számú betegotthon, segédápolónő, ápolónő, vezető gondozónő. 1986. május 15-től a gondozási központ vezetője.774
1991–2005. Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat, Jászberény, igazgató775
Kitüntetések:
Pro Caritate
Miniszteri dicséret
Szívós Jánosné Hering Ilona

Szívós Jánosné

(Jászberény, 1943. 08. 14–)
Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi
Szakképzettsége: általános betegápoló
egészségügyi főiskola, intézetvezetői szak, 1984.
Munkahelye, beosztása:
Jászberényi Városi Kórház, általános ápolónő
1973–1977. Egyházi otthon, főnővér
1977–1991. Intézményvezető ápoló (vezető főnővér)
1991–1998. Gondozási központ-vezető
Kitüntetései:
Intézet Kiváló Dolgozója
Rokkantak napjára miniszteri kitüntetés776

Szörényi (Holács) Gábor
SJ (jezsuita)

Szörényi Gábor

774

775
776

298

(Jánoshalma, 1912. 10. 20–Vác, 1984. 02. 10.)
1930-ban Budapesten lépett be a  rendbe. Családi nevét
1936-ban változtatta Holácsról Szörényire. 1933–1934-ben
folytatta gimnáziumi tanulmányait. 1935–1938 között Budapesten végezte bölcseleti, majd 1939–1943-ban Szegeden teológiai
tanulmányait. Itt szentelték pappá 1942-ben. 1944-től 1948-ig
Kalocsán a konviktust vezette. Az iskolák államosítása után
1949-ben Pécsett volt helyettes házgondnok. A szerzetesrendek
feloszlatásakor, 1950-ben a  tartományfőnök helyettese volt.
Amikor budapesti rendtársait 1950. július 18-án elhurcolták,
neki sikerült elmenekülnie. A szerzetesek ügyeinek rendezésére
a kormány létrehozta az úgynevezett „Paritásos Bizottság”-ot,
és mivel a kiszemelt embert, a cisztercita Hagyó-Kovács Gyulát letartóztatták, sor került az ő megbízatására. Kinevezésekor,

V. Egyesített Szociális Intézet, 1986. május 12., helyettesítésről szóló kirendelési okmány (Szalóki Miklós
igazgató); Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 1989. december 20. A gondozási központ vezetőjévé történő kinevezési okirat. (Buzás Sándor tanácselnök.)
Adatközlő: Szatmári Antalné 2018.
Adatközlő: Szívós Jánosné 2018.

A szeretetszolgálat vezetői

1950 nyarától a tizenkétezer szerzetes és szerzetesnő kb. 6-8 százaléka szorult betegsége
és előrehaladt kora miatt gondozásra és eltartásra. Ettől kezdve a Római Katolikus Egyházi
Szeretetszolgálat ügyeit intézte harminc éven keresztül. Papi, szerzetesi és szerzetesnői
otthonokat szervezett Pannonhalmán, Jászberényben, Gyónon, Verőcemaroson, Székesfehérváron, Püspökszentlászlón, Pécsett, Bakonybélben, Csákváron és Piliscsabán. Számos
tárgyalást kellett folytatnia a helyi községi, városi és megyei tanácsokkal, az Állami Egyházügyi Hivatal képviselőivel. Csak Pannonhalmán harmincöt év alatt tizennyolc férfi és
tizenkét női szerzetesrend négyszázhuszonnyolc tagja kaphatott gondozást. Fontos műve
volt a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet megszervezése, mely különösen a kezdeti időkben sok szerzetesnek és szerzetesnőnek biztosított keresetet. Nagy utánjárással szervezte
meg Hévízen és Mátraszentimrén az üdülőket. Hetvenévesen megromlott egészsége miatt
nyugdíjaztatását kérte, és Verőcemarosra vonult vissza. Két évvel később Vácon halt meg.
Pannonhalmán temették el több száz szerzetes testvére mellé.777
Virányi Ottó
SP (piarista)
(Született: ?, 1927–Budapest, 2001. 01. 25.)
A budafoki premontrei gimnáziumban tett érettségi vizsga
után 1945-ben kérte felvételét a piarista rendbe. A noviciátus
után elkezdte a teológiai tanulmányait, és magyar–latin szakos
tanár szeretett volna lenni. Az egyházi iskolák államosítása,
majd a szerzetesrendek működésének állami korlátozása miatt
ezt már nem tehette meg.
1949. december 26-án ünnepélyes fogadalmat tett Sík
Sándor, akkori piarista tartományfőnök jelenlétében Végleg
a rendben maradt, de nevelői munkáját a plébániai hívek között
végezte Drégelypalánkon, Budapesten az óbudai és az újlaki
Virányi Ottó
plébánián.
Közben 1956/57-ben teológiai tanár Esztergomban. Sokak
lelki épülését és erősítését szolgálta a lelket gyötrő években.
1980-ban Lékai László prímás-érsek, bíboros kinevezte a félévszázados Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatójává. Az ötvenéves intézmény történetét híven
mutatja be „A Római Katolikus Szeretetszolgálat ötven éve” c. könyve, amelyet néhány
hónappal halála előtt fejezett be, és adott ki.
1980 után Virányi Ottó érdeme is volt, hogy a szeretetszolgálat lehetőségei megnőttek,
tevékenysége gazdagodott. A kezdeti öt szerzetesi otthon száma kilencre gyarapodott, és új
feladattal bővült: az ipolytölgyesi Szent Erzsébet Gyermekotthont szellemileg fogyatékosok számára hozták létre.
Az 1980-as, 90-es években a szeretetszolgálat közreműködésével számos új tevékenység alakult ki a hallássérültek, a vak gyermekek, a szenvedélybetegek, és szegény családok
gondozására.
Ottó atya nagyon figyelmes volt, minden évben levélben köszöntötte a  kedvesnővéreket, a dolgozókat a karácsonyi ünnepek közeledtével, melyet a szentestén az igazgató
olvasott fel. Nem feledkezett meg a nyugdíjba vonuló dolgozókról sem, levélben köszönte
777

http://jezsuita.hu/nevtar/szorenyi-holacs-gabor/

299

ARCKÉPCSARNOK

meg a szolgálatot, és Isten áldását kérte további életükre.
Ottó atya, szerzetességének 55., áldozópapságának 50. évében a betegek szentségével
megerősítve halt meg. Nyughelye Budapesten, az Új Köztemetőben van.778
Endrődy Zsuzsanna Mária
(1948. 01. 19–2017. 03. 20.)
Mérnök-közgazdász. 1998 novemberétől dolgozott a Római
Katolikus Egyházi Szeretetszolgálatnál, először mint gazdasági
vezető, majd 2000–2013 között, nyugdíjazásáig, igazgatóként.
„Mérnök-közgazdászként végzett, 1972 és 1998 között különböző vállalatoknál műszaki tudományos együttműködéssel,
üzemszervezési, épületüzemeltetési-, kereskedelmi és marketing
feladatokkal foglalkozott.
A szervezet intézményeiben nemcsak fenntartóként, ha kellett
»beugró« szakemberként is jelen volt – időközben a  teológiai
végzettségét szakvizsgával egészítette ki.
Szakmai sokoldalúsága mellett kiemelkedően jó volt a munkatársaihoz való viszonya.
Mindenki nyugodtan fordulhatott hozzá: akár szakmai, akár magánéleti problémákban,
mindig igyekezett segíteni. […]
Ebben az időszakban jelentős szemléleti és jogszabályi változások történtek a szociális gondoskodás rendszerében. Szívügye volt a legsúlyosabb állapotú idősekről, a demens
betegekről való gondoskodás. Az otthonokban szakápolási tevékenységbe kezdtek, demens
betegek ellátására alkalmas részlegeket alakítottak ki, a módszertani munkára nagy hangsúlyt fektettek. [...]
Azt vallotta, hogy a munkánk csak akkor lehet teljes, ha a tudatában vagyunk annak,
hogy a rászorulók sokszor általunk tapasztalhatják meg az evangélium hirdetését, hitelességét.”779
Szatmári Károlyné Bathó Terézia
(Jászberény, 1937.10.16–)
Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a szakács
szakmunkás képesítést Szolnokon szerezte meg.
A Római Katolikus Szeretetszolgálat jászberényi otthonában 1969-től mint szakács, majd a szociális otthonok összevonása után, 1981-től mint főszakács dolgozott. 1994-ben vonult
nyugdíjba. Ez idő alatt szinte együtt élt a kedvesnővérekkel,
hiszen közülük – akik egészségi igazolvánnyal rendelkeztek –
állandóan a konyhán segédkeztek. Mint hívő asszony közel került hozzájuk, osztozott örömükben, bánatukban. Nagyon sokat
tanult tőlük. Ebből adódóan Terike, nagyon sokoldalú információval járult hozzá e könyv
megírásához.
778
779

300

http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/
Részlet dr. Egervári Ágnes, a Katolikus Szeretetszolgálat vezetőjének nekrológjából. http://www.szeretetszolgálat.hu/

VI. FÜGGELÉK

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek
Jászberényben elhunyt kedvesnővérek, akik a jászberényi Újtemető szerzetesnővérek
sírkertjében pihennek. (A helyi Szent Imre, vagy a Fehértói-temetőben nyugvókat külön
kiegészítés jelzi.
708 fő (2019. 01. 04.-i állapot szerint.)
polgári és rendi neve

rend

születés és
halálozás

születési hely foglalkozás

honnan és mikor
érkezett az otthonba

Ábrahám Margit Kosztka

SDR

1896–1960

Fertőszentmiklós

1957 Fertőszentmiklós

Achatz Erzsébet Anthuza

SSND-K

1898–1983

Végvár,
Románia

1973 Tiszalök

Ács Anna Melenióra

CSS

1907–1976

Agyagos

Ádám Anna Amatóra

SSND-K

1905–1984

Jászapáti

1979 Siklós-Gyüd

Adamek Anna Piroska

FdC

1884–1970

Basahid,
Torontál vm.

1964 Budapest

Adorján Gizella Imelda

SDR

1902–1966

Pinyed

Alaxa Gizella Magdolna

OSM

1898–1961

Pozsony

Albrecht Anna Crucia

SSND–K

1914–2002

Bátaszék

Almási Matild Elekta

OP

1899–1977

Zimánd

1970 Kistarcsa

Ambrus Magdolna Beáta

SSND-K

1910–1997

Szentfülöp

1989 Budapest

Andor Ilona Lukrécia

OSU

1882–1955

Németmakra,
Románia

1955 Mezőkövesd

Apari Terézia Fausta

SSND–K

1898–1957

Erdőd

1957 Hőgyész

Bagi Erzsébet Szevera

SSND–K

1896–1982

Péterréve

Bajor Hildegard Denise

SDR

1903–1977

Bécs

1950 Budapest

Bakos Ilona Salome

FDC

1888–1956

Káptalanfa,
Veszprém m.

1954 Káptalanfa

Balázs Etelka Emmanuela

OP

1895–1955

Budapest

1950 Budapest

ápolónő

tanárnő

1975 Agyagosszergény

1966 Győr
1953 Budapest

Szolid. Szöv.
gépi kötő

érsekségi
házvezető

2000 Mágocs

1976 Kalocsa

301

FÜGGELÉK

Balázs Mária Mónika

302

IBMV

1902–1971

Kecskemét

1962 Kecskemét

Balázskovics Anna Policarpa BMV

1907–1988

Budapest

1982 Eger

Bali Anna Hedvig

FdC

1907–1981

Gyulavári

1977 Pécs

Bálint Emília Avelin

CSCS

1904–1980

Pécs

Balogh Mária Karla

SSND-K

1907–1999

Ada

1997 Püspökszentlászló

Balta Lujza Szidóna

CSCS

1895–1979

Szombathely

1977 Szombathely

Bárányos Borbála Bernadett

OSM

1905–1979

Budapest

Bárczy Margit

SJC

1911–1994

Mezőkövesd

1990 Mezőkövesd

Barta Irén Madeleine

CND

1892–1962

Budapest

1962 Püspökszentlászló

Bartha Anna Regina

SSND–SZ 1898–1983

Vadász

Barwig Stefánia Pelágia

OP

1887–1969

Kunzendorf

1964 Piliscsaba

Bató Rozália Kamilla

OSM

1918–?

Zalavár

Bp. saját rendbe
költözött

Bauer Terézia Theodóra

IBMV

1894–1960

Komárom

1950 Nyíregyháza

Bazsó Mária Xavera

SDR

1883–1979

Tata

tanítónő

1954 Piliscsaba

Bedő Margit Apollónia

SDR

1894–1968

Zalaegerszeg

tanítónő

1968 Zalaegerszeg

Begány Margit Aurelia

SSND–K

1887–1956

Budapest

Benács Anna

SJC

1905–1993

Pécsvárad

Benács Anna

SJC

1905–1993

Pécsvárad

1993 Mezőkövesd

Benedek Erzsébet Gráciána

SDR

1913–1996

Mezőkovácsháza

1996 Piliscsaba

Béni Teréz Michaela

BMV

1895–1975

Vasalja

ápolónő

1971 Eger

Benkő Julianna Serafina

OCD

1897–1973

Hódmezővásárhely

ápolónő

1959 Budakeszi

Bera Margit Ilma

SMR

1902–1955

Somogykéthely

1955 Budapest

Berdó Ágnes Colomana

SSND–K

1896–1979

Ada

1979 Pécs

Bermuska Anna

ENT

1916–2000

Szirmabesenyő

1988 Vác

tanárnő

gépírónő

tanítónő

1979 Nyírábrány

1977 Verőcemaros

1962 Gyula

1956 Vác
sekrestyés,
kántor

1993 Mezőkövesd

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Bernáth Mária Cecilia

SJC

1925–1996

Gyula

tanítónő

Bernetics Mária Alzelma

FdC

1874–1958

Gradiska,
Ausztria

1950

Bernitzky Terézia Alfonza

CSCS

1909–1991

Felsőszinevér szövőnő

1979 Budapest

Bertalan Erzsébet Modesta

BMV

1911–1996

Csesztreg

1984 Dabas

Bíró Erzsébet Margiana

SDR

1917–1994

Kunágota

Bíró Mária Szilárda

SSND–SZ 1920–1989

Zetelaka

1986 Szeged

Bódis Teréz Klementina

CSCS

1920–1998

Jászárokszállás

1997 Jászárokszállás

Bódis Teréz Tekla

CSCS

1903–1989

Jászárokszállás

1955 Hejce

Bogárfalvi Erzsébet Alerina

CSCS

1876–1953

Akos,
Szilágy m.

1952 Büdszentmihály

Boldizsár Ilona Leona

IBMV

1909–2006

Oros–Budapest

1999 Bp. visszatért a rendbe

Bolla Erzsébet Ludovika

CDCJ

1895–1981

Karakószörcsök

1981 Budapest

Bona Olga

IBMV

1893–1977

Eger

Bontó Julianna Márta

IBMV

1901–1984

Szeged

1964 Budapest

Bonnyai Anna Asteria

FdC

1907–1991

Cserszegtomaj

1991 Budapest

Borbás Julianna Joela

SDR

1896–1953

Gyöngyösmellék

1950 Budapest

Borbély Ilona

SJC

1895–1983

Balassagyarmat

1981 Budapest

Borbély Katalin Ottilia

OSU

1901–1989

Rakamaz

Borbély Rozália Loyola

CSC

–1965

Boros Julianna Majelia

OP

1912–1999

Borsos Katalin Franciska

OP

1903–1987
cs.sb.

Mezőhegyes

Borz Margit Lerina

CSCS

1893–1971

Esztergom

1967 Szelevény

Bóta Rozália Mónika

OSM

1891–1992

Eger

1965 Eger

Bratu Anna Richarda

CSC

1909–1997

Edelény

1983 Dabas

Braune Olga Emat

SMR

1890–1961

Budapest

1961

ápolónő

kézimunkavezető

sekrestyés

sírja megvan,
adat nem
található rajta
Tiszaújfalu

1988 Nagykörös

1986 Szeged

1951 Bódvarákó

1989 Rakamaz

1997 Jászberény
kertész

1964 Jászapáti

303

FÜGGELÉK

304

Budai Jusztina Ercharda

SSND–K

1897–1993

Óbecse

1985 Baja

Buday Mária Inviolata

SSND–SZ 1890–1962

Krasznahorkaváralja

Bugyáki Gizella Alfonza

ENB

1913–1999

Budapest
VIII.

1999 Budapest

Bugyinka Mária Margit

BMV

1905–1999

Pécs

1993 Pécs

Bujdosó Ilona Krisztina

SPC

1923–2018

Bujdosó Mária Joachim

SPS

1919–2010

Jászberény

Bujtás Mária Ositha

SDR

1891–1970

Fertőszentmiklós

Bulcz Mária Krisztina

CDCJ

1896–1988

Arad

1979 Vámosszabadi

Burgermesiter Anna Devota

FMM

1877–1963

Kismaros,
Nógrád m.

1953 Vác

Burian Terézia Debita

SDR

1916–1987

Szőny

tanítónő

Bús Erzsébet Celiana

CSCS

1921–2000

Jászberény

esztergomi rendházba ment, ott
hunyt el.

Busai Margit Ottilia

JPN

1889–1969

Jászapáti

Cagrán Margit Vincentia

FdC

1870–1959

Mezgovetz,
Jugoszl.

Cede Jozefa Pulchéria

FdC

1874–1954

Heilenstein,
Stájerország

Ciasztó Katalin Quirina

FdC

1876–1968

Czakó Mária Tirza

SSND-K

1906–1978

Chronstan,
Felső–Szilézia
Kiskunfélegyháza

Czibik Julianna Margit

FdC

1913–1994

Csákvár

1987 Budapest

Cziczer Margit Szalézia

IBMV

1903–1966

Berencs

1959 Budapest

Czigler Anna Hermina

SDR

1878–1952

Rohonc

1950 Budapest

Cziráki Anna Terézia Citella

SPS

1905–1992

Sátoraljaújhely

1991 Budapest

Czirják Mária

IBMV

1895–1953

Budapest

1953 Nagykörös

Csabai Franciska Filoména

BMV

1902–1983

Kisnána

1970 Kisnána

Csákányóczky Kiss Ilona
Apollónia

LÜL

1913–1978

Székesfehérvár

Csank Anna Emerencia

SSND–K

1902–1985

Szépfülöp
(alig olvasható

tanító

1961 Kétegyháza

Szécsényben hunyt el, Jászberény
Szent Imre temetőben nyugszik.
1999. Jászberény
ápolónő

1953 Győr

1984 Solt

1969 Jászapáti
betegápoló

1950 Eger
1950 Budapest

tanító

1950 Gyula
1970 Kiskunfélegyháza

ápolónő

1975 Szeged
1984 Jánoshalma

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Csapó Magdolna Elia

OCD

1915–2002

Kunsziget

1999 Budapest

Csapó Terézia Innocentia

SDR

1913–1961

Öttevény

1961

Császár Anna Lauretta

SSND–K

1910–2001

1994 Pécs

Császár Julianna Expedíta

SSND–SZ 1898–1955

Csonoplya,
Bács–Bodrog
vm.
Penjetti city,
Amerika

Csatlós Anna Floriberta

SSND–SZ 1889–1961

Dernő

1960

Cseh Ilona Balbina

SSND–

1892–1970

Kiskunfélegyháza

1967 Kiskunfélegyháza

Csép Borbála Bona

FdC

1900–1963

Németbóly

1958 Rákosliget

Csépány Erzsébet Ágnes

OP

1900–1980

Eger

1971 Jászkisér

Csepela Katalin Loyola

CSCS

1890–1971

Selmecbánya

1968 Nógrádverőce

Csepreghy Magdolna
Cristofora

OSD

1917–1993

Budapest

1993 Szombathely

Cserniczky Ilona Marianna

OSU

1879–1957

Homonna,
Zemplén m.

1950 Budapest

Csihar Mária Szerafika

BMV

1909–1981

Szentgotthárd

1970 Szentgotthárd

Csillik Mária Katalin

VSM

1918–1993

Jászberény

Csonka Erzsébet Dorothea

OSU

1909–1988

Kisbér

Csontos Magdolna Charitas

JPN

1924–2002

Izsák

Szolidarítás
Szöv.

1991 Budapest

Dániel Erzsébet Pia

JPN

1905–1991

Szentistván

postai tisztv.

1990 Miskolc

Danyi Piroska Franciska

OSM

1892–1979

Szárazbőpuszta

1954 Pestszentlőrinc

Darabont Mária

SJC

1901–1979

Jászberény

1969 Kálóz

Deák Erzsébet

SJC

1913–1997

Medveshidegkút

1988 Mezőkövesd

Debreczky Mária Johanna

IBMV

1870–1954

Harangfalva,
Pozsony vm.

1951 Kisar

Dékány Ágnes Benno

SDR

1894–1972

Jánoshalma

1972 Győr

Deli Margit Júlia

CBMV

1902–1981

Szentlőrinc

1980 Pécs

Demkó Auguszta Gizella

BMV

1914–1996

Felsőapáti

1984 Budapest

Derkits Anna Winfrieda

SDR

1872–1953

Stegesbach,
Ausztria

1950 Szajol

1955 Debrecen

konyha munkás

1973 Jászberény
1988 Budapest

305

FÜGGELÉK

306

Dietl Erzsébet Antónia

OSU

1880–1969

Nagyszeben

kézimunka
mesternő

1950 Újszász

Dikány Mária Paschalis

SDR

1889–1974

Jánoshalma

1967 Győr

Dobos Terézia Hermina

SM

1902–1989
B.k.

Jászárokszállás

1973 Hatvan

Dolovai Erzsébet Annunciata CBMV

1893–1967

Marcali,
Somogy m.

Dombay Sarolta Eusietta

SDR

1923–1995

Zenta

Dombi Etelka Angela

JPN

1907–1995

Mindszent

1984 Szeged

Dombi Etelka Angela

JPN

1907–1995

Mindszent

1984 Szeged

Dominkovits Julianna
Brigitta

FDC

1878–1969

Celldömölk

1960 Budapest

Donovár Erzsébet Ágnes

OSU

1902–1966

Erdőtelek

1961 Gyöngyös

Donovitz Eleonóra Jolanta

FDC

1878–1962

Kalocsa

Dörner Gertrud Emerana

SSND–K

1908–1982

Kerény, Bács
vm.

1981 Körösladány

Drobis Emerentia Leopoldina

CSC

1907–1997

Nagycétény

1997 Budapest

Dusik Erzsébet Donata

SSND–SZ 1894–1962

Temesvár

1962 Püspökszentlászló

Dvorzsák Paula Angela

SDR

1895–1981

Szabolcs

1980 Budapest

Egyed Rozália Rózsa

SSS

1920–1996

Keszthely

1993 Budapest

Eichinger Éva Benilda

SSND–K

1898–1984

Szentfülöp

Elefánthy Kornélia Cyriana

SSND-K

1899–1993

Devecser

1989 Budapest

Elekes Ilona Klára

SM

1896–1979

(RadnaBanna

1976 Budapest

Endre Katalin Theobolda

CSC

1905–1989

Zsombolya

1986 Érd

Enyedi Julia Vizitata

SSND-K

1918–1992

Kelebia

1989 Budapest

Enyedi Julia Vizitata

SSND–K

1918–1992

Kelebia

Enyingi Viktória Karolina

SDR

1912–1996

Nyúl

Eperjesi Róza Hedvig

FdC

1897–1972

Gyöngyös

Erki Mária Michaela

SMR

1911–1996

Jászberény

1967 Balatonmáriafürdő
pénzügyi
előadó

tanítónő

tanítónő

tanárnő

1972 Verőce

1958 Budapest

1965 Pécs

1989 Budapest
1994 Nyúl

ápolónő,
műtős

1970 Gyöngyös
1992 Vác

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Erki Szabó Mária Heliodora

SSND–SZ 1910–1962

Csongrád

1961

Eszenyi Margit

SJC

1902–1988

Gyula

1988 Mezőkövesd

Etler Gizella Odilla

SDR

1908–1990

Páka

1973 Páka

Fábits Anna Villana

SDR

1886–1982

Szentelek

Fáncsi Erzsébet Pulcheria

SSND–K

1885–1969

Topolya

1967 Csákvár

Farkas Erzsébet Paula

CSCS

1903–1967

Jászárokszállás

1967 Jászárokszállás

Fazekas Erzsébet Konstantina

CSCS

1900–1982

Miava, Nyitra
vm.

1980 Esztergom

Fecske Ilona Celza

FdC

1902–1973

Gyöngyös

Fehér Erzsébet Fabiána

SPS

1920–1989

Hatvan

1981 Budapest

Fejős Anna Placida

CFSF

1891–1982

Magyarkanizsa

1972 Kunszentmárton

Fejős Terézia Dorottya

SSND–K

1889–1959

Magyarkanizsa

1954 Kalocsa

Fekete Antónia Eugénia

CSCS

1875–1959

Győrszentmárton

1957 Csákvár

Fekete Ilona Anita

SDR

1912–1958

Guta

1958 Bagolyirtás

Fekete Mária Franciska

OCD

1904–1998

Szakony

1998 Szakony

Fekete Rozália Cherubina

OP

1902–1992

Püspöki

1992 Budapest

Ferenc Jolán Brigitta

CSCS

1890–1958

Hidasnémeti

1958 Sárospatak

Fesszel Anna Marianna

FdC

1885–1954

Vác

1953 Vác

Fodor Terézia

SJC

1909–1992

Szeged

1990 Budapest

Fogarassy Margit Valér

SSND-SZ 1895–1986

Újszentanna,
Arad vm.

1967 Debrecen

Fogas Katalin Febronia

SSND–SZ 1892–1961

Lemhény

1961

Forgó Ágnes Jonilla

SDR

1898–1973

Újvidék

Forró Rozália Ernesta

CSCS

1887–1968

Guta, Komárom m.

1961 Esztergomi
tábor

Fraller Jozefa Julianna

OSU

1891–1973

Répcebonya

1953 Újpest

Frank Katalin Teréz

FdC

1884–1963

Budaörs

1961 Gyula

ápolónő

tanítónő

ápolónő

1965 Pécs

1970 Budapest

1956 Budakeszi

307

FÜGGELÉK

308

Frey Erzsébet Consolata

CSCS

1885–1976

Győrsziget

tanítónő

Fritsche Aranka

SM

1886–1969

Budapest

1968 Budapest

Fritz Valéria Melánia

CSCS

1903–1994.
B.k.

Komárom

1982 Jászberény

Fügi Vilma Terézia

OCD

1901–1992

Szombathely

1980 Budapest

Fügedi Teréz Abilia

SSND–K

1906–1980

Zenta

1979 Budapest

Fülöp Gizella Jozefa

FdC

1890–1969

Vécs

Fülöp Vilma Ilka

FMM

1885–1967

Kiskede, Udvarhely vm.

Gaál Erzsébet Berta

FdC

1896–1969

Mosdós

Gamauf Erzsébet Chrisostoma

CSCS

1891–1977

Budapest

1972 Budapest

Gamauf Margit Henrietta

CSCS

1898–1970

Budapest

1969 Budapest

Gamerra Alberta Mária báró

SJC

1877–1961

Székelykeresztúr

1953 Budapest

Ganyu Mária Milburga

SSND–SZ 1895–1972

Nyírcsaholy

1972 Budapest

Gáspár Mária Martina

IBMV

1901–1961

Mezőkövesd

1960

Gáspár Mária Simplicia

FdC

1890–1958

Gáspár

1950 Sümeg

Gauder Erzsébet Gertrud
Henriett

ENB

1910–1990

Zombor

1983 Budapest

Gazdag Teréz Hermana

CSC

1908–1990

Dobri

1985 Dabas

Gerencsér Ágnes Jovina

SDR

1900–1980

Vica

Gerencsér Anna Matild

OSU

1906–1978

Győr

1977

Giczi Erzsébet Uberta

SDR

1895–1983

Csorna

1973 Csorna

Giefing Anna Nicefora

SDR

1889–1954

Nagymárton

1950 Budapest

Gombos Etelka Gabriella

SDR

1888–1960

1960

Gosztonyi Rozália Tobia

SDR

1896–1976

Felsőszerenéd, Hont
vm.
Sopron

1975 Szany

Gothner Aranka

SJC

1899–1983

Budapest

1982 Budapest

Gráf Anna Jozefa

JPN

1900–1972

Mosonszentjános

1971 Budapest

ápolónő

1973 Győr

1969 Kisbér
1961 Budapest

óvónő

ápolónő

1967 Nagykereki

1979 Győr

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Grasvanek Mária Redempta

SDR

1904–1984

Nagyszombat

Greska Erzsébet Eucheria

SSND–K

1915–1996

Kalocsa

Gruber Anna Karitász

SDR

Grunszky Paulina

SM

74 éves 1958 Pfoffstölten,
Alsó–Ausztria
1886–1980 Rittau,
Ausztria

Gubucz Tekla Ágota

SM

1898–1983

Gugan Margit Juvenális

SSND–K

Gulyás Mária Michaela

1984 Budapest
érsekségi
portás

1984 Kalocsa
1950 Budapest

varrónő

1977 Budapest

Endrőd

gyermekgondozó

1979 Endrőd

1904–1980

Baja

tanárnő

1974

CSCS

1925–2007

Gulyás Rozália Petrina

SDR

1877–1968

Jászberény
(Fehértói t.
temették)
Csorna

1963 Csákvár

Gyarmati Viktória

IBMV

1873–1958

Kassa

1950 Budapest

György Márta Gertrud

FdC

1899–1987

Zetelaka

Győrvári Erzsébet Felicia

CSC

1904–1995

Magyarnádalja

1992 Szombathely

Gyurica Katalin Claver

JPN

1902–1988

Tolmács

1988 Budapest

Gyüre Erzsébet Liliosa

FdC

1889–1963

Vajkóc, Ung
vm.

1961 Budapest

Gyüre Erzsébet Liliosa

FdC

1889–1963

Vajkóc, Ung
vm.

Habencius Anna Villána

OSD

1916–2003
B.k.

Farmos

1999 Jászberény

Hajdú Júlia Alexia

ENB

1902–1986

Deáki

1986 Budapest

Hajek Irén

IBMV

1872–1957

Veszprém

1956 Balatonalmádi

Halász Mária Florentina

BMV

1909–1996

Hódmezővásárhely

Halász Mária Szerena

IBMV

1892–1972

Kecskemét

1965 Kecskemét

Halmai Irma Cecilia

CBMV

1883–1954

Budapest

1951 Pécs

Hangya Viktória
Hermenegild

SDR

1888–1976

Magyarkanizsa

Hantzinger Julianna Klára

JPN

1894–1979

Mosonszentpéter

1968 Nógrádverőce

Hanusz Mária Gerharda

IBMV

1877–1953

Nagysurány,
Pozsony vm.

1950 Budapest

1898–1974

Budapest

Hanzely Erzsébet Bernharda SDR

1999 Jászberény

ápolónő

ápolónő

ápolónő

ápolónő

tanítónő

1974 Budapest

1961 Budapest

1989 Szeged

1968 Nógrádverőce

1971 Hódmezővásárhely

309

FÜGGELÉK

Hári Julianna Eszter

OP

1908–1996

Pötréte

1995 Nagykanizsa

Hautzinger Julianna Klára

JPN

1894–1979

Mosonszentpéter

1968 Nógrádverőce

Havasi Rozália Kamilla

SPS

1896–1994

Budapest

1985 Dabas

Hegedűs Anna Ágnes

FdC

1891–1969

Markaz

1968 Gyöngyös

Hencz Vilma

IBMV

1885–1958

Salgótarján

1958 Eger

Hende Mária Erzsébet

OP

1868–1957

Olad

1954 Szombathely

Hényel Mária Gizella

FdC

1880–1971

Gyöngyös

Herák Mária Szilárda

CSCS

1894–1979

Kapuvár

1976 Kapuvár

Herein Stefania

IBMV

1884–1958

Budapest

1950 Budapest

Hermán Katalin Tadea

OP

1897–1982

Becsehely

1977 Becsehely

Hevesi Margit Angelika dr.

SSND-K

1896–1977

Kapuvár

1976 Balatonakarattya

Hirschfeld Ibolya Alfonza

CSCS

1905–1990

Kolozsvár

1974 Budapest

Hochler Ilona Herlinda

SSND-SZ 1877–1954

Battonya

1953 Budapest

Hodán Stefánia Gerarda

JPN

1896–1975

Kolozsvár

1970 Budapest

Hoffer Magdolna Gertrud

OSU

1901–1993

Kisbucsa

Holczinger Emilia Adalberta SDS

1893–1959

Győr

Holecska Rozália Ottilia

FdC

1895–1984

Orosháza

ápolónő

1969 Gyöngyös

Holper Erzsébet Rogáta

SDR

1886–1972

Törökszentmiklós

ápolónő

1956 Törökszentmiklós

Horváth Borbála Floriana

SDR

1866–1962

Bágyog,
Sopron m.

ápolónő

1957 Rábacsanak

Horváth Erzsébet Jeroma

SDS

1921–1988

Nagykáta

1988 Jászberény

Horváth Erzsébet Salutária

SSND–K

1913–1996

Szolnok

1995 Kiskunfélegyháza

Horváth Julianna Gizella

IBMV

1885–1963

Vál, Fejér m.

1953 Szakcs,
Tolna m.

Horváth Klotild

IBMV

1879–1958

Pápa

1955 Nógrádverőce

óvónő

1965 Esztergom

Hiányzik a tábla

310

házi munkás

1993-ban Sopron
1958 Győr

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Horváth Koleta Erzsébet

CSC

1911–1995

Újkígyós

1994 Székesfehérvár

Horváth Magdolna

SJC

1897–1981

Gerencsér

1981 Budapest

Horváth Margit Lea

CSC

1905–1993

Nagyatád

1982 Dabas

Horváth Mária

FMA

1904–1992

Pakod

1991 Budapest

Horváth Mária

FMA

1904–1992

Pakod

1991 Budapest

Horváth Rozália Lagiosa

OSM

1915–1981

Eger

1980 Eger

Horváth Terézia Felicia

SDR

1894–1974

Szany

Hölczky Mária Angela

CSCS

1889–1968

Lipótrózsahegy

1959 Kapuvár

Huber Júlia Kolumbána

SSND–K

1897–1961

Topolya

1957 Biatorbágy

Huflesz Gizella Erazma

SDS

1897–1979

Mosonszentjános

1979 Mosonmagyaróvár

Huszár Rozália Radegundisz SDR

1876–1972

Szany

1955 Hejce

Hübler Mária Lea

FdC

1892–1960

Magyarsarlós,
Baranya m.

1958 Pincehely

Illés Margit Pulcheria

CSCS

1907–1979

Szentmártonkáta

1967 Szentmártonkáta

Illés Teréz Andrea

OCD

1910–1973

Bridgeport

1973 Győr

Imre Borbála Franciska

CSCS

1896–1985

Karancskeszi

1953 Vác

Ivánkovics Veronika Virgilia SSND–K

1902–1997

Erdőtelek

1989 Budapest

Iványi Erzsébet Filoména

CSCS

1903–1984

Jászfelsőszentgyörgy

Iványi Lenke Karola

CBMV

1896–1955

Budapest

Iványi Margit Damjána

CSCS

1891–1985

Jászberény

ápolónő

1972 Jászberény

Iványi Mária Zita

CSS

1909–1986

Szombathely

ápolónő

1982 Nagykanizsa

Izrael Mária Anasztázia

SSND–SZ 1907–1991

Bártfa

1972 Debrecen

Izsáki Mária Edilburga

CSCS

1884–1966

Nagybánya

1960 Vállaj

Jandek Izabella Clotild

SDR

1872–1958

Győr

1950 Budapest

Jankovits Katalin Rozália

FDC

1904–1962

Berzence

1954 Somogyszob

tanítónő

ápolónő

1958 Nagylevel

1972 Jászberény
1953 Vác

311

FÜGGELÉK

312

Jechlich Karolina Sergia

FDC

1866–1954

Sittenhoffen

1953 Vác

Jedon Éva Jozefa

FFM

1918–1995

Budapest

Jeffencz Vilma Róza

FdC

1872–1962

Budapest

1950 Budapest

Jegl Erzsébet Margareta

CSC

1920–1994

Püspöklak

1993 Pécs

Jekl Etelka

SM

1899–1982

Vasas

1982 Pécs

Jellencz Vilma Róza

FdC

1872–1962

Budapest

tanítónő

1950 Budapest

Jencsel Mária Consortia

CSCS

1888–1968

Nagykároly

tanítónő

1961 Miskolc

Józsa Anna Krisztifora

OSU

1910–1989

Nyúlfalu

Józsa Ilona Ildefonza

IBMV

1893–1993

Kunszentmárton

Juhász Júlia Piroska

FMM

1898–1985

Gyöngyös

Juhász Mária Fandilász

FMM

1921–1998

Sátoraljaújhely

Juhász Mária Ivoritta

SSND–K

1925–1990.

Kiskunfélegyháza

1985 Szeged

Juhász Szilvia Etronia

SSND–K

1897–1991

Gyöngyös

1982 Gyöngyös

Juhász Teréz Bonifacia

CSCS

1898–1982

Mélykút

1968 Polgárdi

Kabos Erzsébet Petra

CBMV

1898–1969

Bükkösd

1962 Pécs

Kádas Emma Fortunáta

BMV

1902–1994

Álmosd

1986 Pécs

Kadosa Margit Terézia
Mercedes

CSCS

1876–1958

Dióskál, Zala
m.

1958 Nógrádverőce

Kállai Rozália Egida

SSND–SZ 1887–1974

Mohol

1966 Szeged

Kálmán Erzsébet Márta

SSND–SZ 1900–1984

Kiskundorozsma

Kapcsa Vilma

IBMV

1880–1967

Garamszentbenedek

1966 Esztergom

Kapcsa Vilma

IBMV

1880–1967

1966 Esztergom

Kapsa Ágnes Paula

SDR

1898–1984

Garamszentbenedek,
Borsod
Csucsa

1971 Budapest

Karádi Etelka Doloris

CSCS

1883–1972

Tiszaluc

1970 Verőce

Kari Rozália Salvatóris

FDC

1895–1954

Gyergyószentmiklós

1953 Rákospalota

ápolónő

1995. Budapest

1988 Nyúl
varrónő

1950 Budapest
1967 Budapest

gyors- és
gépíró

szakács

1985 Budakeszi

1983 Dabas

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Károlyi Ilona Ignáta

SDR

1906–1989

Kiskunhalas

1989 Budapest

Károlyi Jolán Coelia

SDR

1912–1991

Kiskunhalas

Kecskeméti Julianna
Odorica

SSND–K

1905–2002

Zenta

2000 Mágocs

Kecskés Jolán Márta
Fidelisz

JPN

1906–1994

Pálháza

1989 Budapest

Kedvessy Ilona Claudia

FdC

1871–1954

Budapest

1950 Eger

Kelemen Erzsébet Cordula

SDR

1870–1954

Hajós

1950 Budapest

Kelemen Regina

IBMV

1880–1951

Ógyalla

1950 Budapest–
Zugliget

Kelemen Teréz Hildegárd

SDR

1904–1973

Győr

1973 Győr

Kemenes Regina Lelissza

CSCS

1889–1953

Gyergyószentmiklós

1950 Törökbálint

Kempf Margit Kornélia

CDCJ

1883–1955

Strassburg

1955 Vác

Kertész Erzsébet Jusztiána

SSND–K

1905–1986

Trebinje

Kilár Ilona Bianka

SSND-K

1910–1979

Söjtör

1979 Verőcemaros

Király Mária Modesta

CSCS

1913–1994

Szeged

1991 Süttő

Kispál Júlia Terézia Margit

OCD

1913–1993

Jászberény

1971 Jászberény

Kispál Mária Julianna

CSCS

1887–1974

Jászberény

1968 Polgárdi

Kispál Terézia Timophila

IBMV

1902–1969.
Sz.I.

Jászberény

1969 Jászberény

Kiss Anna Mercedes

BMV

1909–1987

Újfehértó

1987 Pécs

Kiss Emilia Johanetta

SDR

1902–1988

Tószeg

Kiss Erzsébet Anasztázia

CSCS

1906–1987

Jászberény

Kiss Erzsébet Milena

SDR

1898–1978

Gálos

ápolónő

1971 Győr

Kiss Ilona Feliciana

SDR

1901–1968

Rábapordány

ápolónő

1966 Rábapordány

Kiss Júlia Charitas

SSND-K

1900–1978

Mezőtúr

1963 Kunszentmárton

Kiss Rozália Ascellina

SDR

1900–1973

Tormáspuszta ápolónő

1966 Sopron

Kittel Magdolna Pelagia

CSC

1898–1954

Lázárföldpuszta

1953 Győr

óvónő

tanárnő

mosónő

1989 Budapest

1986 Budapest

1954 Tószeg
1981 Recsk

313

FÜGGELÉK

314

Klaczek Anna Ágota

SDS

1895–1977

Kishegyes

1955 Csákvár

Klug Etelka Cyriaka

SDR

1887–1954

Felsőszelette

1951 Budapest

Kohut Zsuzsanna Constantia CFSF

1886–1957

Istebna, Lengyelország

1956 Hejce

Kókai Szabó Sarolta
Erzsébet

OCD

1897–1986

Kerekegyháza

1982 Kecskemét

Kokova Anna Pongrácia

OP

1890–1977

Hódmezővásárhely

1973 Budapest

Kolla Katalin Dolorósa

OP

1897–1980

Nagytószeg

1970 Püspökszentlászló

Koncz Mária Pelagia

CSCS

1871–1955

Szatmárnémeti

1950 Szolnok

Kondakor Katalin Szervácia

OP

1898–1977

Letenye

1976 Szombathely

Kondek Anna Ronvalda

SPS

1906–1987

Hatvan

ápolónő

1986 Budapest

Kontra Teréz Adél

FdC

1888–1970

Endrőd

tanítónő

1964 Endrőd

Korény Gabriella Kosztka

CSCS

1884–1951

Jászóújfalu

1950 Székesfehérvár

Korponai Ilona Olga

OSU

1883–1968

Arad

1962 Püspökszentlászló

Kóta Gizella Pongracia

OSU

1913–1991

Ivánc, Vas m.

1990 Jakabszállás

Kovács Borbála Walburga

CSC

1901–1990

Jelka, Pozsony vm.

1985 Dabas

Kovács Erzsébet Fruzsina

SPS

1915–1991

Budapest

Kovács Hildegárd Ágota

ENB

1916–1999

Budapest IX.

Kovács Ilona Adorina

SDR

1903–1966

Misefa,
Zala m.

Kovács Ilona Auguszta

SSND–K

1904–1985

Tarnalelesz

1984 Budapest

Kovács Júlia Gudelia

FDC

1878–1961

Káptalanfa

1958 Sümegcsehi

Kovács Julianna Antónia

JPN

1909–1969

Kecskemét

1969 Budapest

Kovács Mária Gabriella

OP

1908–1998

Rábakovácsi

1987 Szombathely

Kovács Mária Gerardis

SDR

1914–1985

Szolnok

Kovács Rozália Rozamunda

IBMV

1899–1961

Kárásztelek

1955 Budapest

Kovács Teréz Libarata

FdC

1893–1959

Várvölgy,
Zala m.

1957 Pestszentiván

ápolónő

1988 Budapest
1999 Budapest

ápolónő

ápolónő

1960 Nagybaracska

1969 Szolnok

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Kovács Teréz Liliosa

SDR

1908–1986

Magyarkanizsa

óvónő

Kovacsek Mária Ottilia

CSCS

1889–1972

Esztergom

1952 Esztergom

Kovalinka Júlia

IBMV

1869–1958

Zombor

1957 Hejce

Környei Ilona Margit

CSS

1910–1967

Székesfehérvár

1967 Csákvár

Kővári Magdolna Eucharista CSC

1914–1991

Felsősegesd

1990 Nagyatád

Krajcsi Anna Annunciata

IBMV

1882–1956

Garamkovácsi

1955 Vác

Kránitz Ilona Gerarda

CSS

1902–1988

Ebergőc

Kránitz Ilona Gerarda

CSS

1902–1988

Ebergőc, Sopron vm.

Kranner Anna Genoveva

FdC

1888–1967

Mosonszentpéter

szakácsnő

1952 Szany

Kranner Teréz Alojzia

FdC

1885–1966

Mosonszentpéter

ápolónő

1950 Gyöngyös

Krapenberger Teréz Magdolna

OSU

1902–1978

Rakamaz

Krár Erzsébet Orlanda

SDR

1898–1982

Mór

Kreipel Celesztin Karmella

SDS

1895–1953

Kisjakabfalva

Kreisel Matild

SM

1889–1963

Budapest

irodavezető

1959 Budapest

Kriska Mária Kapisztrána

SDR

1905–1988

Magyarkanizsa

ápolónő

1988 Csorna

Krisztián Mária Kunigunda

CDCJ

1892–1957

Budapest

Kriván Anna Ozanna

BMV

1887–1984

Csesznek

szakács a szemináriumban

1982 Eger

Kubovics Mária Teofima

SDR

1909–1985

Pesthidegkút

ápolónő

1982 Budapest

Kulcsár Mária Leona

SSND–

1917–2001

Tornyosapáca–Bp.

1997 Bp. visszakölt. a rendbe

Kulla Julianna Leuvin

SMR

1890–1974

Rudabánya

1974 Budapest

Kurcz Anna Martina

SDR

1897–1973

Szentpéterfa

Kurdics Ilona Minima

SSND–K

1906–1992

Kiskunfélegyháza

1989 Farmos

Kurics Anna Egberta

SSND–K

1908–1994

Kiskunfélegyháza

1986 Farmos

Kurtner Katalin Salome

SDR

1887–1973

Mosonszolnok

1965 Budapest

ápolónő

1986 Budapest

1969 Sopron
1969 Sopron

1977 Győr
ápolónő

1981 Kapuvár
1953

1953 Gyón

ápolónő

1973 Szentpéterfa

315

FÜGGELÉK

316

Kurucz Anna Martina

SDR

1897–1973

Szentpéterfa,
Vas m.

1973 Szentpéterfa

Lajter Mária Fortunáta

SDS

1913–1969

Szank

1964 Budapest

Lakatos Julianna Alba

SSND-SZ 1896–1983

Kevermes

1979 Budapest

Lánc Anna Teréz

FdC

1904–1982

Mosonszentjános

1960 Mosonszentjános

Lang Julianna Aleydis

SDR

1894–1985

Mosonszentpéter

Latkó Katalin Sebestyén

CSC

1899–1982

Sztankován,
Liptó vm.

1965 Pécs

Lauf Gertrud Winfrida

FdC

1879–1954

Oberschleisen

1950 Rajka

Lázár Mária Verdina

IBMV

1900–1974

Mezőkövesd

1972 Rákoskeresztúr

Legény Terézia Dezidéria

SDR

1895–1981

Jászárokszállás

1961 Jászárokszállás

Legeza Mária Valentina

SSND-K

1909–1995

Liptószentmiklós

1990 Budapest

Lehoczki Katalin Fausta

FdC

1893–1969

Szentpál

ápolónő

1968 Gyula

Leitner Rozália Armilla

SDR

1904–1978

Csatár

ápolónő

1974 Zalaegerszeg

Lékó Ilona Hedda

CSCS

1911–1995

Jászjákóhalma

Lengyel Emerencia Celiana

SDR

1909–1993

Rábaszentlászló

ápolónő

1992 Budapest

Lestár Katalin Sarolta

CSC

1903–1995

Budapest III.

óvónő

1991 Budapest

Leszták Borbála Szylvestra

SDR

1901–1973

Diósgyőr

ápolónő

1960 Miskolc

Link Mária Szervula

SSND–K

1917–1996

Tolna

ostyasütő

1992 Tolna

Lipka Ilona Valburga

SSND–K

1883–1961

Mélykút

1957 Jánoshalma

Lipovics Rozália Michaela

OP

1881–1957

Ják, Vas m.

1955 Szombathely

Lippai Julianna Benjamina

OSU

1906–1987

Kisvárda

1981 Debrecen

Lipták Jolán Teodóra

BMV

1902–1981

Ipolykürt

1973 Szombathely

Litkovics Hermina Malvin

CSC

1902–1985

Nádszeg,
Szlovákia

Locsa Mária Relindis

CSCS

1892–1967

Sátoraljaújhely

1963 ismeretlen

Losonczi Franciska Anthuza

SDR

1910–1981

Ada

1950 Pesthidegkút

ápolónő

1984 Budapest

1994 Kalocsa

ápolónő

1985 Dabas

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Lovarnyák Viola Szidónia

SDR

1888–1961

Apátistvánfalva, Vas m.

1950 Budapest

Lukács Rozália Benedicta

CDCJ

1899–1969

Lajosmizse

1969 Nógrádverőce

Maár Emilia Niceta

FMM

1881–1956

Szered, Moson vm.

1953 Vác

Maász Terézia Modesta

SSND–K

1886–1963

Zsablya

1963 Pécs

Madár Rozália Klára

ENB

1905–1992

Mosonszentmiklós

1979 Dunakiliti

Magyar Teréz Jozefa

OCD

1899–1982

Vép

Maitz Anna Skolasztika

OP

1884–1970

Kőszeg

1957 Peresznye

Majtán Mária Angela

FMM

1891–1963

Bécs

1963 Szigetvár

Majtényi Etelka Adolfa

SSND–SZ 1918–2003

Szerencs

ápolónő

1981 Budapest

Malcsík Anna Edeltrudis

SDR

1903–1974

Nyalka

ápolónő

1974. Piliscsaba

Mándl Etelka Irma

OSM

1911–1987

Bocska

tsz dolgozó

1974 Bocska

Mányi Ilona Benicia

SSND-SZ 1903–1978

Polgár

1974 Debrecen

Mányi Ilona Benicia

SSND–SZ 1903–1978

Polgár

1974 Debrecen

Markovics Ágnes Margit

CSCS

1912–1998

Markotabödöge

1993 Markotabödöge

Márkus Anna Zsófia

O Praem.

1921–2001

Mersevát

Marosvölgyi Margit Kinga

CSC

1908–1986

Budapest III.

1985 Dabas

Maróti Mária Laurenta

SSND–
SZ S

1895–1979

Kiskundorozsma

1969 Esztergom

Marsovszky Mária Melinda

SDR

1890–1969

Érsekújvár

Martinovits Ilona Elise

SDS

1889–1973

Bácsföldvár

1973 Gödöllő

Martonosi Mária Imelda

SSND-SZ 1901–1981

Makó

1974 Budapest

Martonosi Piroska Maxima

SDR

1883–1969

Szeged

Máté Etelka Cella

CSCS

1882–1960

Nagykászonfeltíz

1956 Miskolc

Matheja Mária Amanda

CFSF

1895–1970

1953 Hejce

Mátray Erzsébet Terézia

FdC

1897–1967

Plekony
Slerkie,
Lengyelo.
Kunszentmárton

ápolónő

Szolidaritás
Szöv.

tanítónő

ápolónő

1971 Vép

1997 Zsámbék

1968 Nógrádverőce

1953 Budapest

1964 Törökszentmiklós

317

FÜGGELÉK

318

Mátyás Gizella Beatrix

SPS

1919–1991

Petőmihályfa

1991 Verőce

Mechlman Róza Hilda

FdC

1880–1956

Fazekasboda

1950 Székesfehérvár

Megtért Margit Hildebrand

SDR

1901–1978

Vác

Megyaszai Margit Tullia

SSND–K

1907–1996

Temeskeresztes

1993 Budapest

Melegh Erzsébet Karola

OSM

1912–1998.

Bénye

1994 Budapest

Mentes Gizella Ernestina

SDR

1874–1956

Agyagosszergény

1955 Hejce

Mészáros Erzsébet Alena

SSND–SZ 1892–1982

Csorvás

varrónő

1971 Budapest

Mészáros Jolán Evelin

FDC

1912–1992

Budapest

tanárnő

1992 Pécs

Mészáros Veronika Dithilda

SDS

1921–1988

Szeged

1973 Budapest

Mező Anna Filotea

SSND-SZ 1913–1983

Karánsebes,
Temes vm.

1982 Budapest

Michalik Veronika Columba

OSD

1894–1976

Kassa

1974 Szombathely

Mihály Berta Filomena

CND

1886–1956

Katona

1955 Vác

Módly Margit Irén

SPS

1915–1979

Gyöngyösszőlős

1979 Budapest

Mohácsi Margit

IBMV

1890–1974

Csépa

1960 Vác

Molnár Anna Adelheid

CFSF

1894–1971

Szombathely

1971 Szombathely

Molnár Erzsébet Ottilia

FdC

1904–1974

Bánokszentgyörgy

1974 Budapest

Molnár Júlia Editrud

FdC

1888–1978

Torvaj

1967 Gyöngyös

Molnár Julianna Marina

FdC

1897–1983

Csempeszkopács

ápolónő

1974 Zirc

Molnár Katalin Anatólia

FdC

1873–1966

Szalka, Hont
vm.

ápolónő

1950 Gyula

Molnár Veronika Remigia

BMV

1912–2001

Jászárokszállás

1985 Jászárokszállás

Moravecz Emilia Assumpta

CSCS

1886–1970

Selmecbánya

1950 Esztergom

Morent Mária Borbála

CSCS

1884–1967

Kálmánd,
Szatmár vm.

Morent Mária Borbála

CSCS

1884–1967

Kálmánd,
Szatmár vm.

Móricz Etelka Dosithea

SDR

1902–1979

Tardoskedd

ápolónő

ápolónő

1967 Nógrádverőce

1950 Budatétény
1950 Budatétény

diétásnővér

1974 Miskolc

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Murvai Erzsébet Kordula

OSU

1909–1990

Püspökladány házi munkás

1989 Budapest

Muha Mária Emerencia

IBMV

1877–1960

Magyarizsép,
Zempl. vm.

Muhi Ilona Regina

SM

1902–1981
B.k.

Jászladány

1950 Nyíregyháza
ferences templom
kriptájába temették
1972 Jászberény

Muhi Mária Lidia

SSND–K

1891–1974

Magyarkanizsa

1972 Szeged

Müllek Franciska Szilvia

SPS

1898–1979

Elek

1965 Kecskemét

Nagy Anna Melchiora

SDR

1898–1976

Acsalag

1974 Sopron

Nagy Erzsébet Olimpiádes

SSND–K

1904–1993

Targu Jiu

kézi m. tanár

1983 Dabas

Nagy Irén Bonfilia

CSC

1907–1984

Nádszeg

ápolónő

1982 Budapest

Nagy Magdolna Margit

IBMV

1901–1976

Nagykálló

1966 Jászberény

Nagy Mária Alojzia

BMV

1908–1990

Gyöngyösszőlős

1986 Szombathely

Nagy Mária Feliciana

CSS

1908–1952

Bécs

1950 Budatétény

Nagy Mélykúti M. Bartolomea

SSND–K

1908–1994

Zenta

1993 Püspökszentlászló

Nagy Rozália Malvina

SDR

1892–1973

Szany

Naszádos Mária Lidvina

FdC

1911–1997

Csákvár

1992 Budapest

Német Erzsébet Ottilia

OSU

1890–1958

Rábaszentmihály

1957 Pannonhalma

Németh Anna Klotild

OP

1897–1973

Szentpéterfa

1972 Pécs

Németh Emilia Edmunda

SDR

1880–1968

Gór, Vas m.

1951 Csernatháza

Németh Erzsébet Relindis

SDR

1886–1975

Kajár

1957 Budapest

Németh Etelka Lizetta

SSND–SZ 1908–1982

Nyírcsaholy

1980 Debrecen

tanítónő

1970 Szany

Németh Julianna Gladezinda FMM

1917–1991

Kóny

1991 Budapest

Németh Karola Athanázia

CDCJ

1905–1982

Győr

1973 Győr

Németh Klára Filoména

CBMV

1874–1953

Gyulakeszi

1953 Győr

Németh Mária Filippa

BMV

1919–1990

Káptalanfa

1983 Páka

Nepusz Mária Auguszta

SDR

1887–1973

Pápasalamon

1969 Nógrádverőce

319

FÜGGELÉK

320

Novák Mária Charitas

OSM

1923–?

Pécs

1992 Bp. visszat.
a rendbe

Nyírádi Erzsébet Borbála

CSC

1914–1994

Nagydorog

1992 Szekkora

Nyúl Ilona Jozefin

JPN

1909–2006

Kecskemét

1985 Dabas

Nyúl Julianna Erzsébet

JPN

1906–1988

Kecskemét

1985 Dabas

Nyúl Mária Magdolna

IBMV

1882–1957

Kecskemét

1957 Kecskemét

Obermayer Irén Marietta

SM

1904–1986

Rácalmás

1983 Dunaföldvár

Olesz Borbála Mária

CSCS

1863–1951

Szegvár

1950 Esztergom

Olesz Erzsébet Ida

FdC

1870–1953

Szegvár

1950 Putnok

Orosz Ilona Paula

OSU

1889–1964

Csobád

Orosz Mária Mercedes

SDR

1899–1976

Horgos

1976 Mosonmagyaróvár

Pálfy Anna Marcia

SSND–K

1896–1975

Óbecse

1965 Siklós

Palkovics Teréz Domiella

SDR

1904–1973

Darácsfalu (alig olvasható)

1968 Győr

Pálosi Erzsébet Beatrix

SM

1903–1985

Budapest
VI. k.

1979 Budapest

Palotai Magdolna Edmunda

CSC

1897–1987

Szentkirály

Papp Margit Teréz

NDS

1898–1982

Szentdienes

1982 Pécs

Papp Regina Julia

SSND–K

1914–1988

Jánoshalma

1984 Jánoshalma

Papp Rozália Dominica

CND

1882–1954

Mezőszilas

1953 Gyón

Papp Rozália Hilária

OP

1890–1960

Illendorf,
Stájero.

1954 Hódmezővásárhely

Paraszti Júlia Erzsébet

SDS

1901–1979

Hatvan

1970 Hatvan

Pártos Gizella Sigisberta

CSCS

1872–1955

Zalatna

1954 Székesfehérvár

Párvi Gizella Lucia

FdC

1910–1997

Szentendre

1951. Jászberény

Pászthy Mária Melchioris

CSCS

76 éves

Pásztori Mária Quadrilla

SDR

1906–1984

Soltvadkert

Pataky Anna Sanctina

SDR

1896–1961

Répceszentgyörgy

kertész

gazdaságvezető

1950. Újszász

1985 Dabas

1961 Jászberény
ápolónő

1968 Jászberény
1954 Hejce

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Payer Olga

IBMV

1901–1982

Budapest

1965 Kecskemét

Peics Ilona Agricola

SSND–K

1915–1998

Martonos

1992 Budapest

Perlaky Irén Mariella

SDR

1905–1970

Szil

1969 Szil

Pesti Ilona

SJC

1905–1978

Kiskundorozsma

1976 Bercel

Péter Szabó Mária Zsuzsanna

SSND–K

1884–1969

Horgos

1967 Csákvár

Pethő Anna Ernesztin

SM

1912–1992

Zalaszabar

1985 Bükkszentkereszt

Peti Erzsébet Ludovika

CSC

1902–1988

Nagykanizsa

1977 Pécs

Petrik Anna Emerencia

OP

1903–1968

Dány

1967 Budapest

Petringer Margit Hyeromina

SDR

1912–1996

Ercsi

1995 Budapest

Petsche Erzsébet Apollónia

OP

1882–1969

1961 Vasvár

Petsche Jozefa Sebastiana

OP

1890–1963

Hasenfeld
Alsó- Ausztria
Hasenfeld Alsó-Ausztria

Petsche Magdolna Wilhelmina

OP

1888–1961

Hasenfeld Alsó-Ausztria

1961

Pintér Anna Marianna

FdC

1884–1973

Rábapordány

1958 Pécel

Pintér Mária Margit

FdC

1872–1962

Rábapordány

Piti Borbála

IBMV

1895–1958

Szentes

1954 Kunszentmiklós

Piukovics Ágota Richarda

SSND–K

1909–2001

Mátételke

1993 Mátételke

Plevó Erzsébet Róza

FDC

1923–1962

Inánc

Pócs Rozália Crestentia

FDC

1899–1971

Eger

1960 Eger

Polgár Teréz Asteria

CSC

1910–1965

Zarkaháza,
Vas vm.

1964 Székesfehérvár

Polich Anna Amatóra

SSND–K

1893–1980

Veprőd

Polich Anna Dolorosa

SSND-K

1893–1980

Veprőd

1979 Siklós-Gyüd

Polócz Etelka Ernestina

FDC

1883–1966

Győrszentistván

1961 Szeged

Polócz Etelka Ernestina

FDC

1883–1966

Győrszentistván

1961 Szeged

Pomázi Ilona Emma

SSND–K

1904–1989

Budapest

1989 Kiskunfélegyháza

1961 Vasvár

ápolónő

gépellenőr

tanítónő

1950 Rábapordány

1959 Budapest

1979 Siklós–Gyüd

321

FÜGGELÉK

322

Poór Katalin Alexandra

SDR

1895–1958

Farkasfa, Vas
vm.

1956 Budapest

Popek Mária Isidora

CFSF

1904–1979

1973 Kunszentmárton

Poszert Ágnes Erzsébet

VSM

1905–2005

Lakach,
Csehszlovákia
Nagytétény

ápolónő

1997 Püspökszentlászló

Pumb Antónia Augustina

FdC

1888–1972

Budapest

tanárnő

1964 Budapest

Purkarthoffer Mária Julianna OP

1886–1962

Romatschachau, Ausztria

1958 Szombathely

Puskás Mária Anna

CSCS

1886–1951

Várkesző, Vas
vm.

1950 Várkesző

Puszt Anna Concordia

BMV

1905–1985

Mecsekszabolcs

1960 Csákvár

Puszta Margit Bonaventúra

FDC

1904–1982

Nógrádludány

Rácz Mária Róza

JPN

1912–1996

Kistelek

1996 Budapest

Rada Márta Hermina

FdC

1874–1959

Vác

1953

Raigl Eleonóra Theophilla

CSCS

1875–1961

Tétény, Moson vm.

1956 Hejce

Rajki Mária Ernessa

SDR

1887–1969

Győr

Rajnoha Margit

IBMV

1882–1966

Nagyugróc,
Bars vm.

1950 Nyíregyháza

Rakusz Mária Kassziána

OP

1897–1982

Eger

1954 Eger

Rancz Ilona Hermina

IBMV

1890–1963

1963 Budapest

Rauch Mária Peregina

SSND–K

1896–1981

Kurtapatak,
Háromszék
vm.
Csonoplya

1975 Köveskál

Rauer Teréz Zsófia

BMV

1896–1957

Szentkatalin,
Vas vm.

1957 Nógrádverőce

Rédei Klára Hilda

OSU

1921–1985

Heves

Rehák Paula Dominika

CBMV

1879–1960

Gastfalva

1958 Vác

Reisinger Anna Krestencia

OP

1896–1972

Lantosfalva,
Vas vm.

1970 Alsóújlak

Reményi Erzsébet Gusztavina

CSC

1910–1997

Eger

1982 Dabas

Répási Erzsébet Ilona

OSU

1908–1988

Gáva

1987 Nyíregyháza

Reszler Julianna Hermenegild

CSCS

1892–1966

Csanálos,
Szatmár vm.

1950 Székesfehérvár

Ribka Viktória

JPN

1907–1976

Budapest IX.

1969 Budapest

tanítónő

tanítónő

takarítónő

1975 Ludányhalászi

1963 Győr

1985 Győr

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Richtarik Mária Renata

SDR

1886–1973

Dunaföldvár

1969 Verőce

Rohrer Amália Johanna

OCD

1900–1981

Galsa, Zala
m.

Rónaki Mária Jolanta

CBMV

1911–1979

Pécs

Rontó Rozália Majella

SDR

1918–1998

Szolnok

Rózsa Erzsébet

1894–
1975

Szeged

htb

1983. Szeged

Ruby Emilia

IBMV

1899–1962

Budapest

1957 Budapest

Rudy Mária Filippa

OP

1901–1959

Szombathely

1959 Budapest

Ruttner Gizella Benedikta

OSU

1896–1979

Albertirsa

1965 Budapest

Schajermann Mária Szeréna

CFSF

1899–1971

Vállaj

1957 Budapest

Salczer Anna Evarista

SDR

1884–1951

Leiterszentgyörgy

1950 Budapest

Samm Margit Genovéva

CSCS

1909–1998

Farád

1997 Püspökszentlászló

Sándor Mária Imelda

CSCS

1909–1972

Tornyosnémeti

1972 Esztergom

Sándorfi Anna Assumpta

CSC

1908–1988

Eger

1987 Eger

Sánta Margit Richarda

ENB

1894–1979

Új-Grác,
Jugoszlávia

1976 Budapest

Sántha Anna Kinga

CSS

1900–1979

Új-Grác,
Délvidék

Sári Viktória Sebestyén

SDR

1873–1956

Sárnyai Julianna Limána

SSND–K

1905–1995

Magyarkanizsa,
Jugoszlávia
Magyarkanizsa

Simon Anna Metilla

CSCS

1895–1982

Jászberény

Schöffer Jozefa Skolasztika

CFSF

1886–1962

Szombathely

Schilli Berta Kandida

FdC

1898–1973

Vállaj

Schilli Berta Kandida

FdC

1898–1973

Vállaj

Schilly Paula Gertrud

SM

1894–1983

Újpalánka

1980 Káloz

Schindler Leopoldina
Alexandra CSCS

1883–
1962

Bécs

tanítónő

1962 Hejce

Schiratto Mária Gregoria

OP

1886–1958

Nagytószeg

1954 Hódmezővásárhely

sekrestyés

1969 Pécs
1975 Pécs

ápolónő

ápolónő

1990 Szolnok

1976 Budapest
1950 Budapest
1994 Baja

középisk. tanár 1981. Jászberény
Szent Imre temetőben nyugszik.
1960 Szombathely
1971 Vállaj
ápolónő

1971 Vállaj

323

FÜGGELÉK

324

Schmidt Ilona Skolasztika

SSND–SZ 1908–1987

Károlyfalva

Schmitz Ilona Katarina

OSU

Budapest

Schneider Gizella Bonifacia

SSND-SZ 1899–1985

Schneider Szidonia Grata

CSCS

Schober Terézia Gizella

1908–1992

1984 Győr
tanár

1992 Budapest

1870–1954

Gyertyánliget, Kárpátalja
Szepesremete

1985 Dabas
1950 Nagykálló

SMR

1881–1960

Budapest

1958 Budapest

Schreiner Anna Eleonóra

SDR

1872–1956

Mannersdorf,
Burgenland

1950 Budapest

Schneider Leopoldina
Alexandra

CSCS

1883–1962

Bécs

Schrott Anna Amadea

OSM

1901–1977

Abony

1977 Verőce

Schuffarczyk Márta Valdetrudis

CFSF

1906–1983

Bzinitz, Lengyelország

1982 Kecskemét

Schuller Teréz

IBMV

1894–1965

Szolnok

1965 Budapest

Schvarcz Julianna

SDR

1884–1959

Ercsi

1950 Budapest

Schwalbe Klára

IBMV

1877–1954

Biele, Lengyelország

1954 Budapest

Schwarz Anna Polexina

SDR

1878–1951

Ercsi

1950 Budapest

Schwarz Mária Symphorosa

SDR

1891–1963

Sopronkeresztúr

1963 Budapest

Schweitzer Erzsébet Ferdinanda

SSND–K

1873–1961

1961

Sedon Éva Rodalda

FMM

1918–1995

Kamaraszentgyörgy,
Temes m.
Budapest

Semsey Apollónia Bellina

CSCS

1875–1967

Dunaőrújfalu

1956 Gyönk,
Tolna m.

Simkó Irma Patricia

CFSF

1906–1986

Diósgyőr

1982 Miskolc

Simoka Katalin Innocentia

OP

1896–1956

Herény,

Simon Anna Meltilla

CSCS

1895–1982.
Sz.I.

Jászberény

Simon Jolán M. Margareta

OCD

1910–1987

Szekszárd

Sínai Erzsébet Emmanuela

IBMV

1891–1969

Kárásztelek,
Szilágy vm.

1955 Újpest

Sinai Júlia Krisztiana

IBMV

1886–1961

Kárásztelek

1955 Újpest

tanárnő

1950 Hejce

1995 Budapest

Vas vm.

1956 Dúzs, Tolna
m.
1981 Jászberény
Szent Imre temetőben temették el.
1987 Budapest

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Skerlecz Mária Pietatis

SMR

1872–1956

Oroszló,
Baranya vm.

1956 Budapest

Smuk Rozália Ercharda

SDR

1899–1982

Pusztasomorja

Soltész Ludovika

IBMV

1876–1969

Lapispatak,
Szepes vm.

1951 Bódvarákó

Somogyi Márta Imelda

OP

1876–1966

Pakod, Zala
m.

1956 Olaszfa

Sós Katalin Verba

SDR

1921–1993

Fegyvernek

Sóti Erzsébet Gerézia

SDR

1899–1990

Kanizsa

1981 Budapest

Spak Anna Cordula

OSU

1898–1973

Timár

1959 Timár

Steier Anna Beda

SDR

1900–1979

Mór

1954 Jászárokszállás

Stippek Ilona Fidelia

FdC

1886–1954

Budapest

1950 Budapest

Stomp Vilma Erzsébet

OSU

1905–1989

Rakamaz

1982 Kisvárda

Strausz Anna Almeda

FDC

1885–1958

Újpest

1953 Gyón

Stumpf Katalin Márta

OSU

1900–1988

Rakamaz

1982 Kisvárda

Sulák Erzsébet Fulgentina

CSCS

1883–1983

Kálóz

1980 Kálóz

Szabó Anna Gottharda

SDR

1900–1983

Budapest

középisk. tanár 1983 Budapest

Szabó Anna Menedóra

SDR

1901–1986

Acsalag

ápolónő

Szabó Aranka Bertoara

FMM

1911–1992

Egregy

Szabó Erzsébet Amatóra

SDR

1897–1969

Tényő

Szabó Fekete Mária Rozália

CSCS

1923–1998

Jászberény

1992 Jászberény

Szabó Gizella Amanda
Mária

FMM

1914–2008

Egregy–Bp.

1998 visszatért
a rendbe

Szabó Jolán Marcella

CFSF

1911–1992

Kékkút

1989 Tapolca

Szabó Lujza Celerina

SSND–K

1895–1959

Sátoraljaújhely

1958 Kiskunhalas

Szabó Mária Gundisalva

OP

1886–1968

Dobronak/
Szlovénia

Szabó Mária Ossia

SPS

1884–1957

Csopak

1957 Balatonfüred

Szabó Mária

FMM

1908–1989

Egregy

1989 Budapest

ápolónő

ápolónő

1968 Nógrádverőce

1993 Szolnok

1976 Acsalag
1989 Budapest

ápolónő

varrónő

1962 Győr

1955 Pusztaederics

325

FÜGGELÉK

326

Szabó Júlia Michaela

OSU

1880–1956

Vének

1951 Budapest

Szalai Julianna Rita

SM

1902–1991

Pécs

Szalay Piroska Stella

CSC

1902–1995

Paripás

1988 Budapest

Szántó Mária Johanna

SDR

1876–1954

Fertőendréd

1954 Hejce

Szatmári Erzsébet Epifania

SDR

1885–1957

Nádasd,
Vas m.

1957 Győrszabadhegy

Szatmáry Magdolna Karmella

SDR

1897–1989

1984 Nádasd

Szedenik Petronella Mónika

OSU

1875–1956

Kiszinyom
(alig olvasható
Borisfalva

Szekér Rozália Gabriella

OCD

1896–1974

Zalabesnyő

1964 Zalaegerszeg

Szeles Margit Andrea

OSU

1901–1989

Kisbér

1987 Nagyigmánd

Széll Erzsébet Ignácia

SM

1902–1990

Budapest

1979 Budapest

Szerényi Margit Angéla

SM

1886–1967

Budapest

1964 Budapest

Szigeti Anna Serena

CSC

1888–1958

Hegykő

1958 Pécs

Szimitz Ilona Kalasantia

SDR

1914–1994

Valeapály/
Románia

Szívós Rozália Clemensa

CSCS

1909–1954

Jászberény

1954

Szlapák Piroska Pia

OP

1903–1992

Csongrád

1987 Kistelek

Szlávik Mária Julianna

OSU

1889–1963

Pozsony

1963 Clerca (alig
olvasható

Szlovák Karolina Julianna

OSM

1892–1974

Garampéteri,
Zólyom vm.

1964 Budapest

Szmolenszki Katalin
Potámia

SSND–K

1919–1994

Bácskertes

Szorcsik Erzsébet Areta

SSND–K

1910–1991

Zenta

1980 Siklós–Gyüd

Szosnowsky Eugénia Helena OSBM

1879–1955

Hibiw

1955 Máriapócs

Szőke Berta Benedicta

BMV

1884–1976

Csataszeg

1976 Püspökszentlászló

Szőke Jusztina Jozefa

SSND-SZ 1891–1969

Mohol

1969 Budapest

Sztupowszky Rozália
Elandia

SDR

1914–1995

Madaras

1993 Madaras

Szűcs Ágnes Veronika

CSC

1901–1992

Nagykálló

1983 Eger

tanítónő

házimunkás

ápolónő

énektanár,
karnagy

1986 Gyöngyös

1954 Himód,
Sopron m.

1991 Nagylózs

1991 Budapest

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Szűcs Julianna Huberta

CFSF

1919–1998

Sátoraljaújhely

1997 Budapest

Takács Irén Chantal

CSC

1915–1994

Guta

1986 Pitvaros

Takács Julianna Nepumucena

OSU

1887–1961

Bágyog

1957 Rábacsanak

Takács Karolina Winarda

FMM

1914–1965

Nyirád,
Veszprém m.

1965 Budapest

Takáts Magdolna Tarzicia

OP

1900–1977

Szombathely

1975 Csákvár

Takács Mária Martina

SPS

1923–2012

Csömöde

2000. Nagyvenyim

Takács Terézia Reginalda

SDR

1890–1956

Rábacsanak

1955 Rábacsanak

Tálasi Mária Hermina

SDR

1904–1975

Pusztamogyoród

Tanhert Adél

IBMV

1875–1956

Teschen,
Ausztria

Taraba Teréz Etelka

SSND–SZ 1907–1992

Mád

Tarencz Márta

IBMV

1887–1969

Fogaras

Tarr Anna Emelinda

SDR

1907–1966

Érsekújvár

Tassi Borbála Lucioza

CSCS

1920–1973

Szajol

Tassy Katalin Flóra

CSCS

1922–2011

Szajol

Telek Rozália Quirina

CSS

1906–1976

Tiszavárkony

1969 Lábatlan

Telich Margit Anna

FMM

1870–1953

Muzsna,
Küküllő vm.

1951

Tilner Emilia Angelika

FdC

1872–1957

Bécs

1950 Mihályi

Tlucskó Borbála

IBMV

1889–1971

Szepesremete

1968 Budapest

Tokai Margit Thoma

SDS

1902–1995

Jobbágyi

ápolónő

1974 Jobbágyi

Tokodi Veronika Benignata

SSND–K

1914–2001

Mélykút

tanítónő

2000 Mágocs

Tomanek Adél Florina

FdC

1877–1960

Pécs

1950 Budapest

Tomka Gizella Janka

OP

1899–1984

Budapest
VIII.

1965 Budapest

Tóth Anna Ilona

FdC

1914–1984

Jánoshida

ápolónő

1980 Jánoshida

Tóth Anna Perpétua

SSND–SZ 1887–1968

Kiskunmajsa

szakács

1968 Szeged

ápolónő

1965 Zalaegerszeg
1951

tanító, ápolónő 1983 Budapest
1969 Eger
tanár

1962 Tinnye
1964 Tápiógyörgye

gyermekápolónő

1993. Tápiógyörgye

327

FÜGGELÉK

328

Tóth Borbála Honora

SDR

1916–1994

Mezőkövesd

Tóth Erzsébet

FMA

1900–1994

Esztergom

Tóth Erzsébet

FMA

1900–1994

Esztergom

tanítónő

1992 Budapest

Tóth Erzsébet Olivera

SSND–K

1893–1967

Kalocsa

sekrestyés,
harangozó

1963 Kalocsa

Tóth Ilona Klára

FNR–III.

1909–1990

Magyarbél

1989

B. Tóth Irén Mária Borgia

SPS

1926–2008

Kecskemét

2000 Nagyvenyim

Tóth Júlia Etel Frida

FMM

1897–1978

Gyöngyös

1970 Gyöngyös

Tóth Julianna Clarentia

CSCS

1912–1994

Csongrád

1992 Szeged

Tóth Mária Beatrix

OP

1896–1972

Nagypáli

1972 Zalavár

Tóth Mária

SM

–1961

Tóth Rozália Nicoletta

OP

1926–1999

Bögöt

1994 Hejce

Tóth Teréz Perpétua

FdC

1907–1986

Kerepes

1950 Eger

Tóth Viktória Romána

FdC

1877–1974

Jánoshida

1969 Jánoshida

Tóth Zsófia Godoleva

SDR

1896–1966

Hövej

Török Katalin Emerita

IML

1888–1973

Hövej

1957 Fertőszentmiklós

Traub Róza Szerena

OP

1918–1984

Nagyvázsony

1983 Budapest

Trink Rozália Kázmér

SMR

1914–1986

Orosháza

1982 Budapest

Tullner Mária Generoza

SDR

1878–1967

Győr

1962 Győr

Tullner Terézia Aquilina

SDR

1876–1963.

Győr

Tüski Rozália Gertrud

JPN

1907–1995

Csorna

1994 Csorna

Újlaki Terézia Angina

SDR

1908–1991

Nemesapáti

1991 Budapest

Urbán Anna Marciána

CSCS

1913–1989

Jászszentandrás

1989 Vác

Urbán Mária Egenda

SSND–SZ 1879–1960

1958 Szeged

Uvira Albertina Klára

SDR

Kirchenrochbach,
Bajorország
Zayugróc,
Turóc vm.

1892–1974

ápolónő

1951 Mezőkövesd
1992 Budapest

ápolónő

ápolónő

főszakácsnő

1963 Hövej

1962 Győr

1973 Győr

Jászberényben eltemetett kedvesnővérek

Wahl Adél Anna Berchmana

OSU

1892–1956

Pozsony

Vajda Anna Peregrina

SDR

1899–1979

Magyarkanizsa

Varga Anna Matild

SDR

1898–1981

Hövej

Varga Erzsébet Eucheria

SDR

1899–1971

Rum

Varga Erzsébet Hortulána

SDR

1898–1951

Érsekvadkert

1950 Budapest

Varga Katalin Taddea

SSND–K

1900–1994

Madaras

1986 Csákvár

1895–1975

Céterrére

tanítónő

1974 Mátraverebély Szentkút

ápolónő

1955 Hövej

Varga Mária

1955 Hejce
szövőnő

1979 Verőcemaros
1979 Budapest

ápolónő

1965 Sárvár

Varga Mária Arnulfa

SDR

1893–1977

Hövej

Varga Mária Gelasia

SDR

1893–1960

Szany

Varga Mária Ursitia

SDR

1901–1976

Fertőszentmiklós

műtős assz.

1975 Szentes

Varga Rozália Theofrieda

SDR

1893–1960

Szany, Sopron m.

tanítónő

1957 Szany

Vártok Jolán Berchmana

OSU

1906–1996

Körösszakál

1955 Budapest

Vass Erzsébet Melitia

CSCS

1888–1965

Tóalmás

1950 Jászberény

Vastry Blanka Veronika

JPN

1898–1972

Újpest

1963 Budapest

Vedres Erzsébet Raffaela

SSND-SZ 1906–1992

Munkács

1988 Debrecen

Végh Margit Kinga

SSND–K

1919–2002

Sárosd

Verbenszky Anna Bertholda

SDR

1896–1970

Dubrova

1957 Császvár
(alig olvasható

Verbői Katalin Constancia

SSND–SZ 1879–1958

Kistószeg,
Torontál vm.

1958 Elek

1953 Csorna

szabó

2000 Budapest

Vermes Ilona Johanna Mária VSM

1916–2002

Valkó

ápolónő

2002 Budakeszi

Vetro Erzsébet Piroska

BMV

1912–2001

Szeged

1986 Pécs

Vidovics Katalin Auguszta

FdC

1883–1968

Vágszerdahely

ápolónő

1966 Pécs

Vidra Júlia Georgina

SDR

1903–1982

Nagykapornak

ápolónő

1980 Nagykapornak

Virágh Margit

IBMV

1896–1975

Budapest
IX. k.

Vitéz Margit Tabita

CSC

1920–1991

Orosháza

1975 Budapest
1982 Dabas

329

FÜGGELÉK

330

Vizer Katalin Bonnárda

CSCS

1875–1962

Szaniszló,
Szatmár vm.

1950 Budatétény

Völgyesi Anna

IBMV

1881–1953

Passau

1950 Budapest–
Zugliget

Vörös Anna

SJC

1906–1988

Veszprém

1983 Mezőkövesd

Vrbenszky Anna Bertholda

SDR

1896–1970

Dubrova

Vucskovics Mária Remigia

CSC

1896–1977

Baja

1959 Csákvár

Wagner Erzsébet Renildis

SDR

1874–1951

Győr

1950 Budapest

Wahl Adél Berchmana

OSU

1872–1956

Pozsony

1955 Hejce

Waldherr Erzsébet Crescentia

SDR

1874–1956

Mosonszentpéter

1950 Budapest

Weber Karolina Karola

ENT

1898–1968

Bucsa

1968 Baja

Weisz Anna Candida

FdC

1873–1951

Budapest

1951 Pécel

Weisz Anna Candida

FdC

1873–1951

Budapest

1951 Pécel

Weisz Anna Epitánia

SDR

1896–1957

Mikefa

1953 Hejce

Weisz Mária Aloyzia

FdC

1905–1994

Nagybörzsöny

ápolónő

műtősnővér

1957 Csákvár

1974 Nagybörzsöny

Welkovitsch Teréz Nepomu- 1876–
cena SDR
1955

Sircz, Burgenland

1950 Budapest

Windschauer Erzsébet
Gizella

SDS

1897–1975

Győr

1969 Győr

Widrott Anna Emma

CFSF

1906–1996

Wierschutzin, ápolónő
Németország

1995 Budapest

Wittbrodt Anna Emma

CFSF

1906–1996

Wierschutzin,
Németország

1995 Budapest

Wrobel Paula Brigitta

CFSF

1884–1957

1954 Budapest

Zala Jolán Palmira

SDR

1908–1977

Zalenice,
Lengyelország
Győr

Zékány Leona Everista

SSND-K

1903–1985

Hátszeg,
Bereg vm.

Zimányi Terézia Edit

SSND–K

1911–1996

Kiskunfélegyháza

Zimmermann Vilma Lidvina CSCS

1875–1952

Dócifürész
Bars m.

1950 Esztergom

Zorkó Gertrud Zita

FdC

1864–1952

Marchen

1950 Eger

Zvonarich Franciska Virgilia SDR

1899–1970

Kelénpatak

Újszászon halt
meg.

ápolónő

1975 Budapest
1983 Hajdúszoboszló

tanítónő

1983 Balatonkenese

Vidéken eltemetett kedvesnővérek

Zsigmond Mária Heraklia

SSND–K

1911–1992

Izsákfa

Zsömbölyi Margit Glorioza

SDR

1905–1997

Zalaegerszeg

házi munkás

1873 Celldömölk
1995 Zalaegerszeg780

Rövidítések: F.t. (Fehértői temető); B.k. (Barátok templomának kriptája); Sz.I. (Szent Imre temető)

Vidéken eltemetett kedvesnővérek
polgári és rendi
neve

rend

születés–
halálozás

honnan érkezett

hol temették el

egyéb

Ackermann Mária
Zita

OSN

Paks,
1901–1983.

1983. Paks

Paks

6 elemi

Acsai Ilona

JPN

Kecskemét,
1908–2007.

2005. Kecskemét

Antal Magdolna
Jusztina

SM

Vállaj,
1928–1981.

1981. Bp. XII. k.

Nyírliget Bátor

szakápoló

Arnóczky Margit
Lenke

SDS

Komját,
1920–2000.

1997. Bp. Hősök tere

Máriabesnyő

ápolónő

Aszódi Rozália
Angéla

OSM

Békésszentandrás
1903–1998.

1996. Békésszentandrás

Békésszentandrás

Budafoki
plébánia sekrestyése

Balázs Erzsébet
Immaculáta

OP

Mindszent,
1909–1979.

1979. Dömsöd

Dömsöd

tanítónő, Dömsödön plébánia
házvezető

Balázs Erzsébet
Staniszláva

OCD

Kispest,
1915–1954.

1953. Paks

Rákoskeresztúr

Balog Lenke
Vikcina

SSND-K

Újszász,
1903–1994.

1994. Pécs

Újszász

–

Győr

htb.

Balogh Julianna
Baumann Mária
Felicia

Győrcsanak, Győr V.
1892–1980
CFSF

Berbeim Mária
Ilona

6 elemi

Bp. VII. k.,
1913–2005.

Bp. 1992.

ápolónő

Újkígyós,
1915–1976

1976. Gyula

Máriabesnyő

ápolónő

Betán Anna
Evasdo

SDS

Karancskeszi, 1916.

1996. Karancskeszi

Máriabesnyő

ápolónő

Bodizsár Magdolna Charitás

BMV

Oros,
1919–1998.

1998. Miskolc

Miskolc

varrónő

Bujtás Mária
Viktóriana

IML

Petőháza,
1913–1987.

1987. Petőháza

Petőháza

ápolónő

Burkus Franciska
Delicia

SSND-K

Mészfőcsanak,
1915–1992.

1992. Székesfehérvár

Székesfehérvár

gazdasági
szaktanár

Buttás Katalin
Evodina

SDS

Óbecse,
1910–2006.

1996. Bp. VIII. k.

Máriabesnyő

–

Az otthon törzskönyve (Kigyűjtés: Besenyi Vendel másolatából.)

780

331

FÜGGELÉK

332

Cászár Anna
Ortolána

IML

Mezőkövesd,
1913–1991.

1991. Jászárokszállás

Jászárokszállás

Czakó Veronika
Cesine

SSND-K

Kiskunfélegyháza,
1909–1961.

1954.

Gyöngyös

Gyöngyösön
halt meg.

Császár Katalin
Véra

SDS

Püspökhatvan,
1910–1996.

1993. Bp. XVI. k.

Máriabesnyő

ápolónő

Császár Margit
Anzelma

BMV

Sümeg,
1906–1985.

1983. Sümeg

Sümeg

4 polgári,
ápolónő

Csere Etelka
Brigitta

SDS

Zenta,
1922–2001.

1999. Máriabesnyő

Máriabesnyő

Csillik Margit
Teréz

ACR

Jászberény,
1915–2001.

1998. Bp. Fehérvári
u. 31.

Pusztamonostor

műhely dolgozó

Deák Katalin Ilma

SDS

Bp. IX. k.
1920–2000.

1995. Bp. XII. k.

Máribesnyő

–

Dorkó Etelka

IBMV

Bekölce,
1902–1980.

1980. Eger

Mikófalva-Bekölce

tanár

Éberhard Erzsébet
Matild dr.

OSU

Szentgotthárd,
1916–1997.

1987. Bp. VII. k.

Budapest

egyetemi tanárnő, Szolidaritás
Háziipari Szöv.
alk.

Eckrich Margit

UNUM

Szigetújfalu,
1909–1996.

1994. Cegléd

Cegléd

–

Erdélyi Margit
Notburga

BMV

Felsőtárkány,
1905–1988.

1987. Eger

Eger, minoriták t.

Egerben
a szeminárium
szakácsa

Erdélyi Mária
Gonzaga

BMV

Felsőtárkány,
1908–1988.

1987. Eger

Eger minoriták t.

ápolónő, kántor
(Felsőtárkány)

Faragó Mária
Magdolna

SDS

Kecskemét,
1914–1988.

1987. Bp. IX. k.

Máribesnyő

betegápoló

Farkas Ágnes
Bernarda

SDR

Csorna,
1921–1966

1963. Csorna

Csorna

ápolónő

Farkasinszky
Anna Denisia

SDS

Nagykáta,
1918–1999.

1998. Gödöllő

Máriabesnyő

ápolónő

Fazekas Julianna

CSCS

Kökénypuszta,
1912–1985.

1985. Pécs

Pécs

ápolónő

Fedot Erzsébet
Edmunda

IBMV

Kemence,
1917–1997.

1996. Gyömrő

Gyömrő

–

Filip Mária
Villána

CSCS

Ipolyharaszti,
1904–1988.

1988. Balassagyarmat

Balassagyarmat

ápolónő

Fischer Terézia
Koncessza

SDS

Cikó,
1910–2000.

1994. Bp. VIII. k.

Máribesnyő

Bp. Piarista
rendházban
dolgozott

Vidéken eltemetett kedvesnővérek

Gál Amália
Pelágia

SDR

Sajóbábony,
1922–1995.

Jászberény, 1988.
Hentes u.

Sajóbábony

Jászberényben
konyhalány

Gerőcs Blanka
Consoláta

SDS

Siófok,
1912–2003.

1998. Pölöske

Máriabesnyő

tanítónő, Pölöske plébánián
kántor

Gonda Paula Róza CSCS
Hildegard

Lőcse,
1913–1973

1964. Bp. XII. k.

Sárospatak

középiskolai
tanár

Gölmczi Mária
Alfonza

Bp.,
1913–1977

1976. Pomáz

okl. betegápoló
ápolónő,
Izsákon pléb.
házvezető

Gyöngyösi Margit

IBMV

Kiskunfélegyháza,
1912–1991.

1990. Kiskunhalas

Hamar Mária
Zsófia

CFSF

Gyöngyös,
1909–1995.

1995. Bp. XV. k.

Budapest

ápolónő

Hangai Piroska
Inocencia

JPN

Kecskemét,
1920–2003.

1997. Kecskemét

Óbuda

tanítónő,
ápolónő

Máriabesnyő

gimn. tanár

Harmmetler
Gizella

Bp.,
1899–1969.

Hegyessy Róza
Ida

ASzFL

Bp. 1920–
1997.

1994. Bp. XV. k.

Pestújhely /templom kriptája)

ápolónő

Hermann Éva
Ildefonza

CSS

Baj,
1906–1993.

1992. Bp. XI. k.

Baj

ápolónő

Holecza Julianna
Klaudia

VSM

Kartal,
1921–1996.

1982. Dabas

Kartal

4 elemi

Horváth Anna
Terézia

CSC

Szombathely,
1911–1993.

1993. Bicske

Zsámbék

rajztanár

Huszár Margit
Lidia

SDS

Vasvár,
1921–2001.

2000. Kecskemét

Máriabesnyő

diplomás
ápolónő

Ircsik Erzsébet
Bontilia

OSM

Bakonybél,
1916–1999.

1999. Püspökszentlászló

Budapest, Szervita
templom

Kalmár Piroska
Bazilissa

SSS

Szeged,
1906–1972

1969. Szeghalom

Kamettler Gizella
Leontina

SDS

Bp.
1899–1969

1966. B. XIII. k.

Máriabesnyő

varrónő

Mélykút,
1892–1979.

1978. Pécs

Máriabesnyő

tanárnő

Kancsár Katalin
Veronika

htb.

Kardos Erzsébet
Melinda

SSND-K

Somogy,
1905–1985.

1984. Békés

Békés

tanítónő

Kepes Anna
Inmculáta

JPN

Boldog,
1921–2006.

2004. Bp. Fiumei út

Boldog

óvónő

Nagynyárád,
1914–1982

1976. Nagyvnyárád

Nagynyárád

tanárnő

Kincses Mária
Magdolna
Kiss M. Erzsébet
Ágnes

JPN

Kecskemét,
1914–1994.

1994. Bp.

Óbuda

Kiss Terézia
Kattiopa

SSND-K

Kerény
(Délvidék),
1913–1996.

1996. Püspökszentlászló szoc. o.

Bácsalmás

óvónő

333

FÜGGELÉK

Kiszely Teréz
Tilda

SSS

Békéscsaba,
1912–2001.

2000. Csobánka

Csobánka

varrónő

Koczon Mária
Leandra

BMV

Pestesháza
(Szlovénia),
1913–1996.

1987. Eger

Kőszeg

Egerben
a szeminárium
szakácsa

Kottlik Erzsébet
Matildisz

CSS

Bánfalva,
1905–1985.

1985. Sopron

Sopron

ápolónő

Kovács Borbála
Ermina

SDSn.

Hatvan,
1899–1989.

1985. Hatvan

Hatvan

polgári isk.
tanár ápolónő

Kovács Terézia
Martina

OP

Ludány,
1908–1993.

1992. Eger

Eger

htb.

Kovács Veronika
Angéla

JPN

Kecskemét,
1915–1993.

1991. Kecskemét

Kecskemét

szakácsnő

Kozsa Erzsébet
Olga

SSS

Hatvan,
1899–1981.

1970. Hatvan

Máriabesnyő

betegápoló

Lévai Klára
Salome

SDS

Cibakháza,
1918–2002.

1979. Nagykáta

Máriabesnyő

tanítónő

Lukács Erzsébet
Bonaventúra

SPS

Zetelaka,
1896–1992.

1975. Kesztölc

Kesztölc

4 elemi, harangozó

Lukács Verona
Luca

SDS

Szabadka,
1902–1988.

1972. Gödöllő

Máriabesnyő

htb. 6 elemi

Madarász Magdolna

SJD

Alsódabas,
1899–1985.

1984. Bp. XI. k.

Budapest

4 polgári +2
felső

Magisztrát Ilona
Flávia

JPN

Bp.,
1912–1999.

1999. Bp. X. k.

Budapest

tanító, MÁV
Utasellátó

Major Margit
Kapisztrána

SDS

Bp.,
1903–1995.

1993. Budapest V. k.

Máribesnyő

főiskolai tanár

Makkos Erzsébet

CDCJ

Bp.,
1920–2001.

1999. Bp. XI. k.

Budapest

?

Edelény,
1916–1971

1971. Miskolc

Edelény

htb

Melcher Róza
Merle Veronika
Fabiola

CSC

Ratkaszegy,
1905–2000.

1999. Bicske

Murarátka

4 polgári

Mészáros Margit
Grácia

FDC

Kecskemét,
1924–1999.

1982. Dabas

Kecskemét

6 elemi, női
szabó

Bp.,
1909–1987.

1979. Nagykáta.

Máriabesnyő

tanítónő

Miklós Erzsébet
Ilona

334

Molnár Ilona
Krisztina

SSS

Sándorfalva,
1907–1967

1966. Füle

?

felsőkereskedelmi isk. végzett, sekrestyés

Molnár Margit
Lima

BMV

Mezőkövesd,
1914–1999.

1997. Mezőkövesd

Mezőkövesd

–

Nagy Irén Szerafika

SSND-K

Csengőd,
1903–1995.

1991. Kalocsa

Budapest

tanítónő

Nagy Mária Edit

SDS

Öttevény,
1910–2005.

2002. Bp. XI. k.

Máriabesnyő

tanár

Vidéken eltemetett kedvesnővérek

Neuhauss Ilona

IBMV

Bp. XII.
1911–1989.

1988. Bp. VIII. k.

Budapest

főiskola, tanár,
kézimunka
tanár

Novák Hermina
Izidóra

BMV

Szikla,
1899–1989.

1983. Eger

Eger

szakács szemináriumban

Oravecz Erzsébet
Perpétua

FdC

Pásztó,
1903–1986.

1984. Pásztó

Pásztó

ápolónő

Oromszegi Borbála Elvira

SDS

Vác,
1927–2011

2001. Kecskemét

Máriabesnyő

tanítónő

Öri Anna Jozefa

ACR

Vép,
1914–1995.

1994. Szombathely

Szombathely

–

Páger Mária

FMM

Makó,
1910–1990.

1988. Makó

Makó

htb. tsz. tag.

Papp Erzsébet
Enrika

IBMV

Balatonfüred,
1909–1996.

1996. Budapest V. k.

Budapest

ápolónő

Petróczy Rozália
Szaniszla

SDS

Karancskeszi,
1916–1987.

1985. Karancskeszi

Máriabesnyő

tanár, kórházi
asszisztens
(Salgótarján)

Pfeffer Anna
Gerioza

SDR

Szentlőrinc,
1912–1997.

Bp. XI. k.

Dombovár

Pitner Ilona
Aloyzia

CSCS

Jászárokszállás,
1906–2007.

1988. Jászárokszállás

Jászárokszállás

tanítónő

Polgár Róza
Vilma

FdC

Törökszentmiklós,
1905–1953.

1950. Törökszentmiklós

Törökszentmiklós

szakácsnő

Polyák Anna
Aomélia

SSND-Sz

Királyhelmec,
1905–1995.

1995. Sárospatak

Királyhelmec

–

Rácz Erzsébet
Rufina

SDS

Viss,
1917–1994.

1994. Bp. VIII. k.

Máriabesnyő

Bp. Piarista
rendh. alk.

Sándor Irén
Bonita

CSC

Rábakovász,
1908–1999.

1999. Szombathely

Sátor Etelka
Honeszta

SDS

Újpest,
1903–1996.

1996. Bp. IV. k.

Máriabesnyő

–

Schlichting Teréz
Kornélia

V. irg.

Soroksár,
1891–1969.

1969. Bp. XX. k.

Bp. Pesterzsébet

–

Simon Teréz

FdC

Sümegcsehi,
1892–1956.

1955. Pécs

Pécs

a pécsi klinikán
halt meg.

Somogyvári
Borbála Emilia

csc

Mór,
1911–1999.

1995. Mór

Mór

főnővér

Magyarkanizsa,
1893–1980.

1977. Szeged.

Szeged

tanárnő

Sajókazinc,
1906–1997.

1996. Gyöngyös

Gyöngyös

–

Soós Teréz

Stygar Etelka

SSS

6 elemi

335

FÜGGELÉK

Super Anna
Stefánia

OP

Alsólászló,
1904–1991.

1991. Bp. XIII. k.

Kispest

6 elemi

Szabó Anna Olga

CFSF

Kiscsősz,
1902–1997.

1994. Kiscsősz

Kiscsősz

ápolónő, Kiscsőszön kántor

Szabó Erzsébet
Erminasda

SDR

Zomba,
1901–1956.

1954. Paks

Szabó Mária
Katalin

OSM

Kiskunhalas,
1910–1992.

1991.Bp. Szilágyi E.
fasor 1.

Budapest X. k.

óvónő

Szabó Mária
Paula

OSM

Bp.,
1905–1991.

1991. Bp. X. k.

Budapest X. k.

női szabó

Székely Gizella
Grácia

SSND-K

Bátmonostor,
1926–1997.

1997. Püspökszentlászló

Borota

tanítónő

Szél Ilona Lujza

SDS

Galgahévíz,
1921–1997.

1989. Galgahévíz

Máriabesnyő

tanítónő

Szentmihályi
Ilona Ida

FdC

Győrszentivány,
1909–1995.

1992. Bp. VI. k.

Rákoskeresztúr

-

Szikszai Margit
Mária Franciska

SM

Pécs,
1917–1983.

1982, Hatvan

Pécs

óvónő Nagykátán

Szolnoki Irén
Anna

OCD

Győr,
1910–1995.

1995. Tápiógyörgye

Tápiógyörgye

–

Szombati Julianna
Eufrázia

JPN

Kiskunfélegyháza,
1908–1992.

1986. Kunszállás

Kunszállás

6 elemi

Tóth Julianna
Florencia

CSFS

Oros,
1908–1987.

1985. Dabas

Demecser

ápolónő

Tóth Margit
Cecilia

OSM

Hatvan,
1900–1965

1965. Hatvan

Török Terézia
Bazilia

SSND-K

Ada,
1898–1984.

1983. Szendrő

Nógrádverőce,
1907–1977

1976. Gyula

Turjányi Margit

336

Csákvári gyógyintézetben
halt meg.

tanítónő
Szendrő

6 elemi, htb.
varrónő

Varga Anna
Trifánia

FdC

Mezőkövesd,
1909–1986.

1986. Bp. Rákóczi
u. 11.

Mezőkövesd

ápolónő

Varga Ilona Zita

SDS

Nagykáta,
1927–2003.

2000. Tápióbicske

Máriabesnyő

6 elemi

Velősy Irén
Martina

SSND-Sz

Bp, 1928–
2005.

1986. Debrecen

Budapest Farkasrét

ápolónő,
Katolikus
Diákotthon
Debrecen

Viczián Zsuzsanna Angéla

OCD

Kondoros,
1900–1997.

1988. Gyomaendrőd

Békéscsaba

htb.

Vögány Lászlóné
Tóth Ilona

SM

Jászkisér,
1913–1961.

1960.

Távozások az otthonból

Völgyi Marianna

OCD

Esztergom,
1926–1999.

1997. Bp. VIII. k.

Budapest

–

Zágár Erzsébet
Teréziana

OCD

Budapest,
1907–1957.

1956. Bp. XX. k.

Rákoskeresztúr

Budapesten
halt meg kórházban.781

Távozások az otthonból
A kedvesnővérek egy része különböző okok miatt távozott az otthonból: más otthonba
helyezték, külföldre költözött, visszatért a rendjébe, a rendje vállalta a további gondozását stb.
Álljon itt néhány feljegyzés a Krónikából:
„1975. január 20-án itt volt a csákvári otthon gondnoknője és az egyházi gondozónő.
Két nővért hoztak és helyette két nővért vittek Csákvárra tőlünk.
1975. április 15-én Dorkó Etelka782 angolkisasszony gondozottunk önként elhagyta az
otthont. Eger Bacsó Béla u. 12. sz. alá költözött.
1976. június 30. Bodnár Valéria783 nővér véglegesen elhagyta az otthont, mert a jászberényi cigány pasztorációt vállalta fel.
1977. április 17. Elbúcsúztunk Schilly Mária Gertrúd784 nővérünktől, aki Hollandiába
települt. Egy kis műsor keretében fejeztük ki hálánkat a sok szolgálatért, szeretetért, mindannyiunk számára igen kedves egyéniség volt. 21 évet töltött otthonunkban. Sokat virrasztott a betegek mellett, az ebédlőben fő segítség volt, szeretettel gondoskodott, takarított Ft.
atyánál. Mindenkinek mindene volt.”785
7.

1990 után az újra induló rendekbe Jászberényből az alábbi nővérek távoztak:
1. Bató Rozália Kamilla Szervita nővér (Zalavár, 1918–) Bp. saját rendbe költözött,
Bp. Hunyadi M. u. 24.
2. Beke Rozália Lothária (Andráshida, 1916–?) 1998. 11. 16-án a piliscsabai otthonba költözött.
3. Boldizsár Ilona Leona Angolkisasszony (Oros, 1909–2006) 1999. 09.29. visszatért a rendjébe Bp. Szarvas Gábor u. 50.
4. Bús Erzsébet Celiana Szatmári irgalmasnővér (Jászberény, 1921–Esztergom,
2000. 08. 08.) 1999. 04. 30. visszatért az esztergomi rendházba.
5. Csonka Mária Angolkisasszony (Budapest,1920–2011. 08. 13.) 1995. 09. 29. vis�szatért a rendjébe Bp. Szarvas Gábor u. 50.
6. Erdélyi Margit Izabella Szent Erzsébet Nővér (Vámosgyörk, 1917. 08. 28–Budapest, 2006.) 1999. 01. 18. saját rendjébe költözött.
7. Kulcsár Mária Leona Szegedi iskolanővér (Tornyosapáca, 1917.02.18–
2001.12.12.) 1997. december 13. Visszaköltözött a saját rendjébe Bp.
Szociális otthon törzskönyve (Kigyűjtés Besenyi Vendel másolatából.)
Dorkó Etelka (1902–1980) angolkisasszony, tanító. 1973-ban érkezett az otthonba és 1975-ben visszament
Egerbe, majd 1980. március 14-én visszajött, és 1980. április 30-án elhunyt.
783 Bodnár Valéria (1928–2011) IBMV (Angolkisasszony)
784 Schilly Mária Gertrud (Újvidék 1916–?), OCD (Sarutlan Karmelita nővérek), gyermekgondozó, 1956-ban
érkezett az otthonba, 1977-ben távozott a rendjébe, Hollandiába.
785 Krónika 1977. 04. 17.
781

782

337

FÜGGELÉK

8. Novák Mária Charitas Szervita nővér (Pécs, 1923..03.11–Bp., 2012.04.01), Saját
rendjébe, Bp. Hunyadi Mátyás u. 24. visszatért 2004. 11. 16. Nyughelye, Bp. Szervita templom kriptája.
9. Szabó Gizella Amanda Mária Missziós Nővér (Egregy, 1914–Budapest, 2008. 10.
07.) 1998. 09. 15. saját rendjébe költözött. Bp. Hermina u.
10. Vámos Margit Jolán Szegénygondozó nővér (Ludányhalászi, 1920.11.02–Nagyvenyim, 1998.04.01.) 1992. 01.29. Visszaköltözött a saját rendjébe Krumback786
(Ausztria)
11. Varga Mária Teofila Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregációja (Jászalsószentgyörgy, 1928–) 1997-ben Budapest Széher u. 71. (még él, 2018. 08. 06.)787 Életrajzát megkaptam külön is.
12. Varjú Mária Maurella (Marica) Kalocsai iskolanővér, (Tiszaföldvár, 1921–?):
szerzetesnő, háztartási munkálatokat végzett a rendben. 2004-ben a csepeli Szent
József otthonba távozott.
Rövidebb ideig voltak a jászberényi otthon gondozottjai
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.

786

787

338

Adametz Katalin
Adorján Gizella
Aldorfer Aglája
Ambrus Jolán
Loránta
Bajczár Margit
Barwid Stefánia
Bató Rozália
Kamilla
Beke Rozália
Theofila
Bliszko Mária
Bodnár Valéria
Boldizsár Ilona
Leona
Borbás Erzsébet
Borbély Mária
Borsodi Anna
Böröndi Mária
Briczky Mária
Buczkó Ilona
Bucsi Anna
Bús Erzsébet
Celiana

32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.

Czuczor Apollónia
Császlik Erzsébet
Csirke Anna
Csonka Mária
Csutorás Julianna
Dankó Jolán
Deigner Gertrud
Derzsényi Mária
Dobra Erzsébet
Dr. Pickel Paula
Éder Mária
Erdélyi Margit
Izabella
Fabó Malvin
Fekete Ágnes
Frast Veronika
Frühauf Erzsébet
Ginádt Franciska
Greltar Margit
Györkös Borbála
Hajduk Mária
Hancz Mária
Hazuka Jozefa
Hegedűs Izabella

55.
56.
57.
58.
59.
60.
61.
62.
63.
64.
65.
66.
67.
68.
69.
70.
71.
72.
73.
74.
75.
76.

Hermann Mária
Horváth Erzsébet
Holecza Julia
Horka Julianna
Horváth Irma Jolán
Hönisch Erzsébet
Kadanovich Mária
Karácsonyi
Erzsébet
Károlyi Mária
Kay Rozália
Kemény Zsófia
Keszthelyi Karoly
Király Julianna
Kiss Anna
Kiss Erzsébet
Enciana
Kocsis Julianna
Konvdinka Szilvia
Kophelyi Ilona
Kovács Anna
Kovács Anna
Kovács Ilona
Kovács Mária

Krumbach Ausztriában van, Weisses Kreutzban éltek, ami Krubachhoz tartozott. A ’70-es években a ferences
kedvesnővérek kimentek Bécsbe, hogy ott szolgáljanak, és őrizzék a rend hivatását. A ’80-as évekbe kerültek
Runbachba. Ott élték a szerzetesi életet. imádkoztak. Vámos Margit Jolán ott hunyt el.
A szeretetszolgálat Törzskönyve (Besenyi Vendel másolatában).

Alkalmazottak névsora

77. Kozma Mária
Julianna
78. Kozsmér Mária
79. Kulcsár Mária
Leána
80. Libera Ottilia
81. Lindmayer Margit
82. Machon Margit
83. Mankos Karolina
84. Márti Mária
85. Mauer Anna
86. Mayer Mária
87. Merényi Anna
88. Michael Etelka
89. Milus Anna
90. Mohácsy Erzsébet
91. Mohácsy Margit
92. Molák Jozefa
93. Morell Marianna
94. Nagy Amália
95. Nagy Krisztina
96. Nagy Margit
97. Nagy Mária
98. Németh Ágnes
99. Novák Mária
Charitas
100. Oláh Genovéva
101. Oszoha Ilona
102. Pámer Gizella
103. Pápai Mária

104. Patatin Lucia
105. Pelzer Teréz
106. Pettl Mária
107. Pintér Irma Orsolya
108. Plutzer Teréz
109. Polgár Julianna
Ancilla
110. Pötl Mária
111. Prazsák Olga
112. Raxipovich Mária
113. Rozdolszky
Julianna
114. Rubleczky Erzsébet
115. Sáfár Cecilia
116. Schilliy Mária
117. Schreindorfer
Márta
118. Selmayer Mária
119. Selmayer Orsolya
120. Skultéti Gizella
121. Steiner Márta
122. Stigelmayer Terézia
123. Sümetz Teréz
124. Svitch Erzsébet
125. Szabó Ágnes
126. Szabó Franciska
127. Szabó Gizella
Amanda
128. Szabó Katalin
Katalin (1889)

129. Szabó Katalin
Rafaella (1924)
130. Szabó Lujza
131. Szabó Matild
132. Szakál Mária
Valentina
133. Szillery Jolán
134. Szimicz Ilona
135. Szűcs Irén
136. Tamási Terézia
Szeráfia
137. Tekeres Margit
138. Varga Irma Mária
Kordia
139. Varga Mária Teofila
140. Vámos Margit
Jolán
141. Varjú Mária
Maurella
142. Tóth Julianna
143. Török Borbála
144. Vékony Erzsébet
145. Verling Katalin
146. Weisz Anna
147. Wiczian Anna
148. Wieger Anna
149. Wurtzky Katalin
150. Wuskovics Mária
151. Zsombolyi Margit
Gizella Glorioza788

Alkalmazottak névsora
1950–2005 között
1950–1977 között (II. sz. Állami Szociális Otthon)
A dolgozók létszámára vonatkozó adatokról kevés anyag áll a rendelkezésre, viszont,
amelyek fennmaradtak, azok világi és az egyházi otthon dolgozói és gondozotti létszámát
együtt tartalmazzák: 1951-ben 170 fő gondozott, a dolgozói létszám együtt 32 fő.789
Található egy dokumentum, mely külön is rögzítette az egyházi otthon személyzeti
létszámát, mely szerint összesen 21 fő, ebből 6 gondozónő, valamennyi képesített. 790
788
789
790

Szociális otthon törzskönyve (Kigyűjtés Besenyi Vendel másolata alapján.)
Jászberény Városi Tanács VB. Jegyzőkönyve 1951. április 15. MNL-JNSzML.
Szolnokon, 1961. 11. 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális otthonban 1961. 11. 15-én
tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.

339

FÜGGELÉK

1977–1991 között (Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete)
Az ápolónők száma általában 10–14, takarítónő 4, konyhai személyzet 10 fő körül lehetett, mosónő 4 fő. Az Egyesített Szociális Intézet ellátotti létszám 750 fő felett volt, ebben
a házigondozottak az idősek klubja és három szociális otthon és a gondozóház létszáma is
benne van. A mosoda és a konyha szolgáltatása kiterjedt az említett 750 főre.791
1991–2001 között (Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Idősek Otthona)
Az intézmény összes létszáma, 1998-ban 44 fő.
Részletezve:
Igazgatásban 3 fő, (Igazgató, gazdaságvezető, és adminisztrátor. Az igazgató helyettese:
a gazdaságvezető, és a főnővér.)
Egészségügyi dolgozó 21 fő
Élelmezésben 9 fő
Mosodában 3 fő
Technikai személyzet 6 fő
Karbantartás, (gépkocsivezetés, fűtés) 1 fő
Kerti munkások (A 2,5 katasztrális holdas konyhakertben és az 1 katasztrális holdas
parkban) 3 fő dolgozik.
Szociális és foglalkoztató nővér 1 fő. (A foglalkoztató nővér: egyszemélyben látja el
a foglalkoztatást – korábban nem volt ilyen státusz – ő kezeli azon lakóknak a költőpénzét
is – megbízás alapján – akik erre képtelenek. Kívánságra apróbb bevásárlásokat is elvégzi.
Az élelmezést az élelmezésvezetővel együtt 9 fő látja el. Napi háromszori főétkezést,
a betegek diétáját biztosítják. Mivel saját konyhát üzemeltetnek, így az időskori sajátosságoknak megfelelő étrendet tudják biztosítani.792
1998-as jegyzőkönyv utóellenőrzésről:
„A második ütemű bővítés befejezéséhez közeledik. A  tetőtér beépítése a  lakószobák
zsúfoltságát csökkenti.
A megvalósítás utolsó szakaszában van a betegszállító lift megépítése.
Háziorvos napi 3,5 órában látja el a gondozottakat.
Ápoló gondozó 23 fő, közülük 9 szakképzetlen, 5 most folytatja tanulmányait.
2 fő szakképzett főnővér, 1 szakképzett gyógytornász, 1 fő szociális nővér, 1 fő foglalkoztató nővér vesz részt az intézmény munkájában.
A mentálhigiénés feladatok ellátását a plébános, és egy fő, Skolasztika nővér végzi.
Dietetikus nincs.
Összességében megállapítható, hogy az intézmény vezetése nagy erőfeszítéseket tesz
annak érdekében, hogy az ellátottak elhelyezési körülményein javítson, a vonatkozó kormányrendelet szakmai előírásainak megfeleljen.”793
2002-ben a dolgozói létszám:
A tetőtér beépítés után a gondozotti létszám növelésével a dolgozók száma is emelkedett.
Az intézmény 69 dolgozója különböző csoportokban dolgozik:
Igazgatásban 4 fő, egészségügyi csoport + orvos 37 fő, élelmezés 9 fő, technikai személy791
792
793

340

Szívós Jánosné és Szalóki Miklós közlése.
Szatmári Antalné szakdolgozata 2002.
Jegyzőkönyv, 1998. december 8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási hivatal ellenőrzéséről felvett
jegyzőkönyv.

Alkalmazottak névsora

zet 9 fő, karbantartás 2 fő, kerti munkások 3 fő, szociális és mentálhigiénés munkatárs 5 fő.
Az ápolónők 90%-a szakképzett. A mentálhigiénés 5 fő, mind szakképzett.?794

Vezetői munkakörben tevékenykedő személyek 1950–2005 közötti
időszakban
Gergely István és Gergely Istvánné gondnoki működése idejében (1950–1969,
tevékenykedő középszintű vezetők.
Egyházi megbízott: Csapó Gizella M. Thomázia SDR (Isteni Megváltó Leányai) 1950–
1969.
Főnővér: Varga Viktória M. Emelina SDR (Isteni Megváltó Leányai) (lelki gondozók
voltak)
Gazdaságvezető: Varga Erzsébet M. Angelina SDR (Isteni Megváltó Leányai) 1950–1983.
Élelmezésvezető: Császár Bernadett Precióza SSND-K (Kalocsai Iskolanővérek)
1961–1979.
Főszakács: Habencius Anna Villána OP (Domonkos Nővérek) főszakács 1958–1971
(nyugdíjazása után még 1977-ig töltötte be ezt a pozíciót.)
Fülöp Mártonné Fülöp Anna gondnoki működése idejében (1970–1977)
Egyházi megbízott: Kerekes Anna M. Alvéria CSCS (Szatmári Irgalmas Nővérek)
1970–1973-ig.
Főnővér: Lutze Márta M. Chrisztofóra CSCS (Szatmári Irgalmas Nővérek) 1968-tól
1970-ig.
Főnővér: Bognár Erzsébet Kinga SPC (Ferences Szegénygondozó Nővérek) 1953-tól
alkalmazott. (Ápolónő, ő lett a főnővér Lutze Márta után.)
Főnővér: Szívós Jánosné 1973–1991.
Gazdaságvezető (főkönyvelő): Varga Erzsébet M. Angelina SDR (Isteni Megváltó Leányai) 1950–1983.
Élelmezésvezető: Császár Bernadett Precióza SSND-K (Kalocsai Iskolanővérek) 1961–
1979.
Egyházi megbízott: Nagy Anna Anica egyházi vezetőnővér, gondozónővér 1973-tól
1975. májusig.
Egyházi megbízott: Magyarka Borbála Kinga NDS (Notre Dame Nővérek) 1975 júniusától 1991-ig.
Főszakács: Habencius Anna Villána OP (Domonkos Nővérek) 1969–1977.
Főszakács: Szatmári Károlyné Bathó Terézia 1977–1992.
Petri András igazgatói működése idejében (1978–1983)
Intézményvezető ápoló: Szívós Jánosné 1973–1991. (Egészségügyi Főiskola intézményvezetői szak 1979–1984.)
794

Szatmári Antalné szakdolgozata 2002.

341

FÜGGELÉK

Gazdaságvezető: Varga Erzsébet M. Angelina SDR (Isteni Megváltó Leányai) 1950–
1983.
Élelmezésvezető: Konkoly Józsefné Klinkó Ella 1980–1986 között. (Kórházban dolgozott, majd oda is távozott.)
Egyházi megbízott: Magyarka Borbála Kinga SND (Notre Dame Nővérek) 1975–1991.
Főszakács: Szatmári Károlyné Bathó Terézia 1977–1992. (szakács volt 1969-től)
1978. Szalóki Miklós igazgatói működése idejében (1984–1991)
Intézményi vezető főnővér: Szívós Jánosné 1973–1991.
Könyvelő: Erdődi Sándorné világi otthonból jött át, 1978-ban.
Gazdaságvezető: Rácz János, Borics Jánosné Bíró Margit
Élelmezésvezető: Konkoly Józsefné Klinkó Ella 1980–1986.
Élelmezésvezető: Szilasi Józsefné 1986. Pestről jött.
Egyházi megbízott: Magyarka Borbála Kinga SND (Notre Dame Nővérek) 1975–1991
februárjában távozott.
Szatmári Antalné Kocza Veronika igazgatói működése idejében (1991–2005)
Főnővér: Almási Béláné Viktorik Andrea
Gazdaságvezető: Kisnémeth Lászlóné
Gazdaságvezető: Kelemen Jenőné
Gazdasági ügyintéző: Sinka Ferencné
Műszaki vezető: Szatmári Antal
Élelmezésvezető: Szilasi Józsefné
Főszakács: Szatmári Károlyné Bathó Terézia 1992-ig.
Egyházi megbízott: Pethő Margit Skolasztika VSM (Vizitációs Nővér) 1991. március 7-től
2005-ig. Már 1999. május 18-án is kérte a felmentését.795
Adminisztrátor: László Kálmánné
Kovacsics Zsuzsanna SSS (Szoc. Testvér) megbízott igazgató idejében
(2005–2008)
Intézményvezető ápoló: Vargáné Deme Katalin
Gazdaságvezető: Kelemen Jenőné
Élelmezésvezető: Szilasi Józsefné
Vargáné Deme Katalin igazgató idejében 2008-tól
Intézményvezető ápoló: Katonáné Pócz Katalin
Gazdaságvezető: Kelemen Jenőné
Élelmezésvezető: Szilasi Józsefné

795

342

Szatmári Antalné: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi Otthonának vezetői. In. Jászberény katolikus élete. 134–135. o.

Alkalmazottak névsora

Egészségügyi gondozás:
Az orvos – begyógyász – naponta jár az intézménybe és az aktuális feladatokat – félállásban – minden nap ellátja, vizitál, vizsgál, gyógyszert ír, tanácsot ad.796
Az intézményben szolgálatot teljesítő orvosok:
Dr. Kovács Ilona tisztifőorvos
Dr. Somogyi Klára tisztifőorvos
Dr. Juhász Erika városi főorvos
Dr. Sárközi Mária tisztifőorvos
Dr. Figus Albert 1971-ig
Dr. Horváth András talán 1956–1972.
Dr. Juhász Erika
Dr. Simon László 1972–1982.
Dr. Kutas Csaba 1982–1997.
Dr. Varga Aladár 1997–2015.
Dr. Lakatos Elvira 1997-ben pszichiáter
Dr. Marschal György pszichiáter
Dr. Suba György a dolgozók üzemegészségügyi vizsgálatát végezte 1998–2006 között.
Ügyeletben több jászberényi körzeti orvos is részt vett a sürgősségi ellátásban.

8.

Alkalmazott szerzetesnővérek az otthonban
1. Achatz Erzsébet Anthuzia SSND-K. (Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskola
Nővérek Társulata), sekrestyés
2. Adametz Katalin Bernadett CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1950. november 15-től.
3. Antal Magdolna Jusztina797 SMR (Mária Repatrix Társaság) ápolónő, szakápoló.
1978-ban nyugdíjba vonult.
4. Bakos Lujza Libória SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1959. március
2-tól.
5. Balits Rozália Dolorita SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1958. május
19-től.
6. Bathó Mária ápolónő (nem tett fogadalmat) ápolónő, osztályos nővér 1960–1987
között. (Mária Repatrix Társaság)
7. Bárkányi Júlia Alojzia CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1952. szeptember 1-től.
8. Bódis Teréz Tekla, CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1955-től ápolónő
9. Bognár Erzsébet Kinga SSND (Miasszonyunkról Nevezett Iskola Nővérek) 1953.
július 10-től.
10. Bognár Mária Gentilia SSND (Miasszonyunkról Nevezett Iskola Nővérek) 1959.
november 15-től.
796
797

Uo.
Antal Magdolna Jusztina (1928–1981), SM (Szociális Misszióstársulat).

343

FÜGGELÉK

11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
23.
24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.

798

344

Boros Julianna Majella OP (Domonkos) 1958. szeptember 1-től.
Borsos Katalin Franciska SP (Domonkos Nővér), 1964–1987. kertész.
Cziczer Margit Szalézia IBMV (Angolkisasszonyok) 1959. április 29-től.
Csapó Gizella Thomazia SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1952. július
22-től.
Csapó Teréz Innocentia SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1958. január
15-től, majd 1968. november 21-től.
Csepeli Irén Bianca CSC (Keresztes nővérek) 1960. február 5-től.
Darabont Mária SJC (Jézus Szíve Népleányai Társaság) kertész
Dömök Mária Elíz FdC (Irgalmas Nővérek) ápolónő (A szétszóratás előtt az
ORFI-ban volt főnővér.)
Dömök Rozália Viktorina CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1954. augusztus 3-tól.
Forster Márta Adalberta JPN (Jó Pásztor Nővérek) 1957. július 2-től.
Gaál Amália Pelágia SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1956. szeptember 29-től 1979-ig ebédlős nővér volt.
Gáspár Mária Azária SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1951. június 7-től.
Dömök Mária Eliz CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek) ápolónő.
Hábencius Anna Villána OP (Domonkos nővér) 1958. február 23-tól 1971-ig.
Főszakács volt.
Kelemen Margit Zsófia CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1959. május 30.
Kispál Julianna Margit OCD (Sarutlan Kármelita Nővérek) 1955. december 1-től.
Knotz Magdolna Xavéria CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1958. július 1-től.
Kovács Erzsébet Izidóra CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1958. szept. 21-től.
Kubovics Mária Theotima SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1959. október 2-től.
Locher Teréz Gabriella CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1950. november 30-tól.
Majlik Erzsébet Desidéria SSND (Miasszonyunkról Nevezett Iskola Nővérek)
1953. szeptember 1-től.
Marosvölgyi Margit Kinga798 CSC (Keresztesnővér) ápoló.
Mélykúti Ilona Gonsalatrix SSND (Miasszonyunkról Nevezett Iskola Nővérek)
1958. novembertől.
Muhari Erzsébet Jolán CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1962. április 15-től. Ápolónő.
Párvi Gizella Lucia CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1951. január 16-tól. Könyvelő volt.
Pásztori Mária Quartilla SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1955. január
1-től.
Pethő Margit Skolasztika VSM (Szűz Mária Látogatásáról Nevezett rend, vizitációs nővérek) 1961. június 2-tól. Egyházi vezető nővér.

Marosvölgyi Margit Kinga Budapest (1908–1986) CSC (Keresztesnővér).

Alkalmazottak névsora

38. Polgár Róza Vilma CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1950. november 13-tól.
39. Polgár Katalin Jácinta CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek) 1962. október 31-én érkezett az otthonba, 1977-ben Pécsre távozott.
Jászberényben helyettes főszakács volt.
40. Ráski Jolán M. Hildeberta CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1961. október 1-től.
41. Schilly Mária Gertrúd OCD (Sarutlan Kármelita Nővérek), ápolónő 1956–1977.
(Hollandiába ment a rendjébe.)
42. Schümetz Teréz Gertrud CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas
Nővérek Társulata) 1950. december 9-től.
43. Szabó Rozália Febronella SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1957. november 13-tól.
44. Szalai Karolin Sebastiana BMV (Annunciata Nővérek, Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói) 1953. december 1-től.
45. Szántó Katalin IBMV (Angolkisasszonyok) 1957. október 8-tól.
46. Szénási Erzsébet Filoména O Praem. (Premontrei Női Kanonokrend) ebédlős dolgozó 1978-ig, konyhalány. (Jánoshidán született).
47. Tombor Mária Rufina CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1956. március 14-től.
48. Tomka Gizella M. Janka OP (Domonkos Nővérek) 1962. június 1-től.
49. Tóth Borbála Honóra SDR (Isteni megváltóról nevezett Nővérek) sekrestyés, varrónő.
50. Vajda Julianna Adónia SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1953. november 16-tól.
51. Varga Mária Theofila CFSF (Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció) 1958.
július 1-től.
52. Varga Viktória Emelina I SDR (Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek) 1958. március 2-tól.
53. Viati Irén Helladia CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1957. május 6-tól.
54. Vitéz Margit Tabita CSC (Keresztes Nővér) kórusvezető.
55. Weisz Mária Alojzia FdC (Irgalmas Nővérek) sekrestyés
56. Zalán Katalin Luciana CSCS (Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata) 1959. június 15-től.799
9.

Férfi szerzetesek, mint alkalmazottak
A férfi szerzetesek végezték a nehezebb fizikai munkát igénylő feladatokat a kertészetben, a sertéstelepen, a karbantartásokban stb. Legelőször 3 férfi szerzetes érkezett 1950ben, majd a létszámuk 1951-ben még 4 fővel bővült. (A későbbiekben már világi fizikai
munkásokat is alkalmaztak.)
1. Aljusch János OSM (Szervita szerzetes) házi munkás, 1950-től.
2. Boromissza Antal SJ (jezsuita) házi munkás, sertésgondozó 1954–1970.
799

Az alkalmazottként foglalkoztatott nővérek névsorának összeállításának alapjai: a Jelentések, a Krónika, az
érkezésekről vezetett nyilvántartás 1950–1969, Szeretetszolgálat törzskönyve. Adatközlők: Besenyi Vendel,
Szalóki Miklós, Szatmári Antal, Szatmári Antalné, Szatmári Károlyné, Szívós Jánosné.

345

FÜGGELÉK

3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
10.

Dinya Vince Károly SVD (verbita) kertész 1954-től.
Ecseri Mihály SJ (jezsuita) sertésgondozó 1958-tól.
Faltum János SJ (jezsuita) 1951–1952.
Fehér János SJ (jezsuita) kertész 1951-től.
Józsa István OFM (ferences testvér) házi munkás 1950-től.
Juhász János Jób OFM (ferences testvér) házi munkás, sekrestyés. 1950–1990.
László János Benitusz ferences testvér 1954–1968.
Magócsi István SJ (jezsuita) szerelő 1954–1973.
Negele József Justus ferences testvér 1953–1954.
Pál Ferenc OFM ferences testvér, sertésgondozó 1954–1958.
Simó Zoltán SJ (jezsuita) villamosmérnök, szerelő, mindenes, kántor 1954–1975.
Szekér István Konrád ferences testvér 1952–1959.
Tóth Kovács Lajos SJ (jezsuita) szerelő 1951–1954.
Vida Ferenc SJ (jezsuita) házi munkás 1951–1954.800

Az egyházi szeretetszolgálat világi dolgozói
A gondozott kedvesnővérek kezdetben alkalmazottként dolgozhattak, és ott is lakhattak, később ez megszűnt. Választaniuk kellett, ha továbbra is alkalmazottként dolgoznak,
el kell hagyni az otthont. Többen választották a kiköltözést, a városban béreltek, vagy
összefogva vásároltak házat.
1. Albrecht Valéria ápolónő
2. Almási Béláné Viktorik Andrea nővér, főnővér, osztályvezető ápoló
3. Bakki N. Istvánné szakács
4. Balázs Ferencné ápolónő
5. Balázs Miklósné segédápoló
6. Balogh Elemér nyugdíjas 1969. júniustól fűtő
7. Barabás Éva 1993-tól ápolónő
8. Baranyi Anna betegápoló
9. Baráth Gézáné ápolónő
10. Bathó János kertész
11. Bathó Jánosné takarító
12. Békési Zsuzsanna ápolónő 1992-ig
13. Bojti Jánosné élelmezésvezető nyugdíjba ment 1978.
14. Borics Jánosné Bíró Margit gazdaságvezető
15. Bugyi Mária adminisztrátor
16. Bugyiné Buck Rita ápolónő
17. Csík Ágnes 1993-tól takarító
18. Csillik Istvánné Kovács Mária mosónő
19. Csonka Imréné takarító
20. Darázs Erika segédápoló
21. Demény Sándorné ápolónő
22. Demeter Sándorné ápolónő
23. Dobák Jánosné ápolónő
800

346

Érkezések nyilvántartása 1950–1969. Az érintett szerzetesrendek archívumai. Adatközlők: Pál Ferenc, Sisa
Menyhért, Szatmári Károlyné.

Alkalmazottak névsora

24.
25.
26.
27.
28.
29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
44.
45.
46.
47.
48.
49.
50.
51.
52.
53.
54.
55.
56.
57.
58.
59.
60.
61.
62.
63.
64.
65.
66.
67.
68.
69.
70.

Endrődi Jánosné adminisztrátor
Erdődi Sándorné irodai dolgozó
Ézsiás Istvánné Rózsa Erzsébet 1967. február 14-től takarítónő, mosónő.
Farkas István 1969. novembertől fűtő, télen ideiglenesen alkalmazták őket.
Farkas Jánosné ápolónő
Fejős Istvánné betegápoló 1980-ig.
Fejős Jánosné ápolónő
Fetter Teréz 1968. október 14-től
Fülöp Istvánné konyhalány
Fülöp Mártonné Fülöp Anna 1970–1977 között, otthonvezető gondnok.
Gajda Pál technikai dolgozó
Gergely István 1950–1951 között otthonvezető gondnok
Gergely Istvánné 1951–1969 között otthonvezető gondnok
Gömöri Julianna 1968. szeptember 1-től nyári szezonban takarított.
Görbéné Budai Adrienn foglalkoztató nővér
Gréczi Jánosné ápolónő
Gulyás Jánosné ápolónő
Harsányiné Szepesi Zsuzsanna ápolónő
Hegyesi Sándorné segédápoló
Hermann Tiborné Fülöp Éva 1992-től, foglalkoztató nővér
Holczer Erzsébet mosónő volt Kormos Piroskával.
Jakus Józsefné Szórád Margit 1969-től takarító
Járai Mária 1992-től betegápoló
Juhász Ildikó betegápoló 1978.
Juhász László fűtő
Juhász Tibor élelemzésvezető 2011-től
Kasnya Lászlóné szakács
Kasnya Tiborné gyógyszernyilvántartó
Kasnyáné Anna konyhai dolgozó
Kasza Andrásné adminisztrátor
Kelmen Jenőné gazdaságvezető 1997-től.
Kis Jánosné Ilona takarító 1982.
Kisnémet Lászlóné Boros Anna gazdaságvezető 1997-ig.
Kisnémeth László 1992-től mindenes karbantartó, szerelő
Kispál Antalné Margit konyhai dolgozó 1981-ig.
Kiss Béláné takarító
Kiss Jánosné Ilonka 1982–1993 között takarító.
Kiss Mária (Szabó Andrásné)
Kocsis Vendelné Lonci 1969–1991 között betegápoló
Kollár Imréné takarító
Konkoly Józsefné Klinkó Ella 1980–1986 között élelmezésvezető
Kormos Piroska Mária Mauritia sz.g.n. mosónő volt 1962. június 1-től.
Kovács Ferenc technikai dolgozó
Kovács Józsefné konyhalány
Kovács Sándorné szakács
Kovácsné Erzsike takarító
Kökény Sámuelné segédápoló
347

FÜGGELÉK

71. Krupa Ferenc sertésgondozó
72. Kun Ferencné Marika 1992-től konyhai dolgozó
73. Kun Lajosné betegápoló 1980-ig.
74. Lajos Béláné Mária betegápoló
75. Lékó Józsefné segédápoló
76. Litkei Tamásné Péli Anna Mária segédápolónő
77. Menyhárt István technikai dolgozó
78. Mészáros Istvánné adminisztrátor
79. Móczóné Kispál Erzsébet takarító
80. Molnár Éva 1982-től betegápoló
81. Molnár Lászlóné mosónő
82. Mondi Józsefné mosónő
83. Móra Istvánné 1969-től ápolónő
84. Mórócz Istvánné Gizella ifj. ápolónő
85. Mórócz Istvánné Irén 1980-tól betegápoló
86. Muhari Ferencné Baranyi Anna 1990-től betegápoló
87. Müller Mártonné Anna 1977.
88. Nagy Györgyné takarító
89. Nagy Istvánné Marika 1980-tól takarító
90. Nagy Katalin ápolónő
91. Novodomszki Jánosné ápolónő
92. Nyitrai Mihályné Király Katalin 1992-től ápoló
93. Nyitrai Miklósné ápolónő
94. Oláh Éva foglalkoztató nővér 1992
95. Oláh Kálmán 1969. novembertől sertésgondozó
96. Orosz Ibolya 1966. április 15-től kisegítő munkás
97. Országh Sándorné Balla Teréz 1969. október 15-től. mindenes
98. Pászti Pálné adminisztrátor
99. Pernyész Istvánné Mizsei Jolán 1969. novembertől
100. Pesti Béla fűtő
101. Pesti Béláné Bódi Rozália takarító 1982-ig.
102. Pesti Károly kertész
103. Pető Andrásné foglalkoztató nővér
104. Petri András 1978–1983 között igazgató
105. Piffkó László polgári alkalmazott 1992-ben. (katona idejét töltötte)
106. Pintér Gyula 1967. június 1-től.
107. Pintérné N. Andrea osztályvezető ápoló
108. Podráczkiné Gerőcs Mária segédápoló
109. Pozsonyi Béláné Sándor Erzsébet 26 évig volt ápolónő az otthonban.
110. Pörnyeszi Veronika 1967. augusztus 1-től.
111. Rácz János gazdaságvezető 1978-tól nyugdíjazásig, 1988-ig.
112. Rózsahegyi Györgyné Zsuzsa 1991-től diplomás betegápoló
113. Rózsáné … Erzsébet takarító, mosónő
114. Sánta Béláné segédápoló
115. Sass Lajosné 1991-től betegápoló
116. Schiller Natália ápolónő intézményvezető ápoló 1997-től
117. Simon Andrásné konyhalány
348

Alkalmazottak névsora

118. Simon Antalné Kovács Teréz mosónő
119. Simon Józsefné Almási Teréz mosónő
120. Sípos Imre szerelő, gépkocsivezető 1978-tól
121. Sinka Ferencné Völgyi Ágnes gazdasági ügyintéző 1993–2018.
122. Sisa Elekné szakács 1994–2016.
123. Szabó Andrásné Kiss Mária 1967. augusztus 16-tól ápolónő.
124. Szabó Gábor gondnok 1985-ben.
125. Szalóki Miklós 1984–1991 között igazgató
126. Szatmári Antal 1974–1978 között, mint a Mezőgép dolgozója másodállásban karbantartó volt az otthonban. 1991–2005 között karbantartó, gépkocsivezető. Egy
ideig munkavédelmi és tűzrendészeti előadó is.
127. Szatmári Antalné Kocza Veronika segédápolónő, 1971–1975; ápolónő, 1975–
1986; gondozási központ vezetője 1986–1991; igazgató, 1991–2005.
128. Szatmári Károlyné Bathó Terézia 1969–1977 között szakács; 1977–1992 között
főszakács
129. Szikszai Mária ápoló
130. Szilas Józsefné Pásztor Erzsébet élelmezésvezető 1986–2011.
131. Szívós Jánosné 1973–1992 között intézetvezető főnővér
132. Szívós Mária 1967. augusztus 16-tól
133. Szívós Melinda 1991-től ápoló
134. Szőrös Gyuláné ápolónő
135. Taczmann Ferenc kertész
136. Tarkó Andrásné Marika adminisztrátor
137. Terjéki Istvánné ápolónő
138. Tolnai Jánosné Móczó Ilona mosónő
139. Tóth Anna ápolónő
140. Tóth Endre gépkocsivezető
141. Tóth Henrietta ápolónő
142. Tóth Ilona 1963. október 1-től varrónő
143. Török Pál fűtő
144. Tősér Andrea ápolónő
145. Túri Pálné ápolónő
146. Tuzáné Jakab Zsuzsanna ápolónő
147. Urbán Józsefné segédápoló
148. Ványi Lászlóné Simon Erzsébet 1966. október 16.
149. Varga Ferencné
150. Varga Ferencné ápolónő
151. Varga Margit varrónő
152. Vargáné Deme Katalin 2005–2008 intézményvezető ápoló; 2008-tól igazgató.
153. Vári Annamária ápolónő
154. Vass Rozália ápolónő, fiatal korától a nyugdíjazásig itt dolgozott. 1975-től nyugdíjazásáig.
155. Vass Rozália segédápoló
156. Vassné Erzsébet beteggondozó1991-ig.
157. Vékás K. Sándorné konyhalány
158. Versegi István 1964-től kertész
159. Versegi Istvánné Bangó Julianna ápolónő, 1964–2005-ig osztályvezető ápoló
349

FÜGGELÉK

160. Versegi Istvánné Bangó Julianna 1964. augusztus 17-től segédápolónő, majd osztályvezető ápoló 1964–2005 között. (1968-ban érettségizett, 1971-ben egészségügyi szakiskolát végzett.)
161. Versegi Lászlóné Pethő Katalin foglalkoztató nővér
162. Versegi Tiborné segédápoló
163. Zsótér Péterné segédápoló801
Az otthon alkalmazottjai hasonló jogi viszonyban dolgoztak, mint bármelyik nem egyházi szociális otthonban. Itt is működött a szakszervezet, bizalmi volt közel két évtizedig
Szatmári Károlyné és Szatmári Antalné, titkár Szívós Jánosné.
Működött továbbá szocialista brigád, vállalásuk fontos része volt az otthon kertjében
és a kedvesnővérek hatalmas sírkertjében való szorgoskodás. Családostól vállaltak részt
a Mikulás ünnepség, a betlehemes játékok, és a farsangi műsorok megszervezésében és
a műsorok színrevitelében.

A női szerzetesrendek régi/új nevének rövidítés jegyzéke
BMV ANK
Annunciata Nővérek – Gyümölcsoltó Boldogasszony Szolgálói
ND MKIT
Kalocsai iskola nővérek Miasszonyunkról nevezett Női Kanonokrend
CDCJ OCD
Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek
CFSF ASzFL
Assisi Szent Ferenc Leányai Kongregáció
NDS CND/Z
Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend
KN/CSC
Keresztes Nővérek
CSCS SZINT
Páli Szent Vincéről Nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek Társulata
ENB OSE/SZEBN Szent Erzsébetről Nevezett Betegápoló Nővérek
ENT
Egyházközségi Nővérek Társasága – Szent Péter Apostol Leányai
FdC SZLT
Isteni Szeretet Leányai Társulata
FdC SZLT
Irgalmas Nővérek – Páli Szent Vince Szeretet Leányainak Társulata
FMA FMA
Segítő Szűz Mária Leányai – Don Bosco Nővérek
FNR-III.
Ferences Nővérek – Reguláris III. Rend
FMM FMMN
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társasága
IBMV IBMV
Angolkisasszonyok802
JPN JPNK
Jó Pásztor Nővérek
CSS CFSsS
Legszentebb Üdvözítő Leányai
OCD OCD
Sarutlan Kármelita Nővérek
OPraem OPraem Premontrei Női Kanonokrend
OSBM OSBM
Nagy Szent Bazil Rendi Nővérek
OP DNAK
Domonkos Nővérek
OSM SMV
Szervita Nővérek – Szűz Mária Szolgálóleányai
OSU OSUS
Szent Orsolya Rend
Krónika; Érkezési nyilvántartó 1950–1969. Adatközlők: Szatmári Antal, Szatmári Antalné, Szatmári Károlyné, Szívós Jánosné, Versegi Istvánné, Versegi Lászlóné; Krónika és a Szeretetszolgálat törzskönyve.
802 A 2002-es generálkongregáció határozatának egyházi jóváhagyása után a közösség 2004. január 30-án vette
fel hivatalosan a Boldogságos Szűz Mária Intézete (IBMV) helyett – az alapító szándéka szerint Jézus nevét – a Congregatio Jesu nevet (CJ), valamint teljes terjedelmében átvette a jezsuita Rendalkotmányt. http://
congjesu.hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=3&Itemid=5
801

350

A férfi szerzetesrendek nevének rövidítése

SDR IML Sopron
SDS SDS
SJC SJC
SM SM
SMR SMR
SPS CPSP
SSND-K MKIT
SSND-Sz SSND
SSS SZTT
VSM VSM

Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek
Isteni Üdvözítő Nővérek – Szalvátor Nővérek
Jézus Szíve Társasága Napleányok
Szociális Missziótársulat
Maria Reparatrix Nővérek – Örökimádó Nővérek
Ferences Szegénygondozó Nővérek
Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulata
Miasszonyunkról nevezett Szegedi Iskolanővérek
Szociális Testvérek Társasága
Szűz Mária Látogatásáról Nevezett Rend – vizitációs apácák

A férfi szerzetesrendek nevének rövidítése
OSM
SJ
SVD
OFM
OFM Cap.

Szűz Mária Szolgái, szervita
Jézus Társasága, jezsuita
Isteni Ige Társasága, verbita
Ordo Fatrum Minorum (Kisebb Testvérek Rendje), ferences
Ordo Fatrum Minórum Capuccinorum, CapucinusForrásjegyzék

Forrásjegyzék
Kiadványok:
BEKE Margit: Az  Esztergomi (Esztergom-Budapest) Főegyházmegye papsága 1892–
2006. Esztergom
BORSODI Csaba: A szerzetesrendek feloszlatása, működési engedélyük megvonása 1950
nyarán, In: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2000/1–4.
BÜSSING, Richard: Egy testvérvárosi kapcsolat barátsággá vált, in: Dr. Suba Györgyné:
Jászberény katolikus élete, Jászberény 2010.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Sematizmus 2010. Debrecen
DIÓS István–VICZIÁN János: Előttünk jártak a hitben, 1945–2010 között elhunyt kedvesnővéreink. Budapest, 2014.
Dr. ANTALÓCZI Lajos: Jelenések, üzenetek és a jövő – Kisboldogasszony Plébánia, Eger
2000.
Egri Főegyházmegye Sematizmusa, 1987. Eger
Egri Főegyházmegye jubileumi sematizmusa, 2004. Eger
Az Esztergomi Főegyházmegye névtára 1970. Esztergom (Váci Egyházmegyei Könyvtár)
GERGELY Jenő: Az 1950-es egyezmény és a szerzetesrendek felszámolása Magyarországon, Vigília Kiadó, Budapest, 1990.
JÓZSA László: „Intruibo ad altare Dei” Szeged, 2016.
351

FÜGGELÉK

LANKOVSKI, Johanna: Szerzetesség kislexikona Athenaum, 2000.
Magyar katolikus almanach Szerk. Gerevich Tibor – Leopold Antal – Zsembery István
1927, 1931
MAGYARY Csilla: Titkos értelmű rózsa - Vallás és Élet Kiadó USA 1979
MOLNÁRNÉ Szikszai Klára: Urunk szolgálatában Jászapáti, 2007.
PILLINYI Gyula: A  magyarországi latin és görög szertartású világi és szerzetes római
katolikus papság névtára és az országos hivatalok névmutatója 1943.
PILLINYI Gyula: A  magyarországi latin és görög szertartású világi és szerzetes római
katolikus papság névtára és az országos hivatalok névmutatója 1947/48 évre Budapest
SÁROS András: A jászberényi ferences templom története. Jászberény, 2004.
SZÁNTÓ Konrád: A jászberényi ferences templom története Pécs, 1974.
TÓTH Imre: Római katolikus világi papság és a férfi-női szerzetesrendek címtára 1947/48.
Budapest
TÓTH Lászlóné GÖRBE Zsuzsanna: Szerzetesnővérek Jászárokszálláson. Gyöngyös,
2016.
TÓTH Sándor, VIRÁNYI Ottó: Római katolikus szociális otthonok képekben, riportokban. Budapest, 1986.
VARGA Kamill OFM: Szerzetesrendek Jászberényben, Jászberény, 2019.
VIRÁNYI Ottó: A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat ötven éve, Budapest, 2000.
Közgyűjteményekben, és különböző tulajdonban lévő iratanyagok:
Besenyi Vendel kigyűjtéseihez felhasznált dokumentumok: Egyházi otthon felvételi naplója (törzskönyve), az Újtemetőben lévő sírhelyek leírása, Jézus Neve Plébánia halotti
anyakönyvei, Szolnoki Levéltár polgári halotti anyakönyvek.
Jászberény Városi Tanács VB. 116/1950.sz. 412. o. In: MNL-JNSzML Jászberényi VB.
határozatok.
Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője 2003. 12. 31; Szatmári Antalné magángyűjteménye
Szalóki Miklós, 1984–1991 között volt az otthon igazgatója, írásos közlése 2018. 01. 30.
JMTDT.
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1950. június 27-én, 1215–121 J–1.1950. elnevezésű véghatározata alapján. Az  ingatlan A.I.3-4 sorszáma alatt az újonnan nyitott
26 317. számon kelt bevezetésre: Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun Szolnok
Megyei Levéltára (MNL-JNSzML), A rendház tulajdoni lapja.
Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség 12287/1960. sz. megkeresése alapján.
MNL-JNSzML: a rendház tulajdoni lapja.

352

Forrásjegyzék

Bánki Vilmos esperes-plébános 131/1975. sz. 1975. december 31-én kelt levele.
MNL-JNSzML, a rendház tulajdoni lapjával egybefűzve.
Jegyzőkönyv, 1951. április 15. a Jászberény Városi Tanács rendes üléséről. MNL JNSzML.
Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális
otthonban 1961. november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális
otthonban 1961. november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
Dr. Pap Mihály városi főorvos Jászberényben 1962. szeptember 29-én kelt levele Jászberény Városi Tanács VB. Egészségügyi osztályának 12.845/1962. eü. sz. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
Gergely Istvánné otthonvezető (1950–1969), 1957. október 1-jén kelt jelentése a Városi
Tanács Egészségügyi Bizottságának. MNL-JNSzML, a Városi Tanács jegyzőkönyvei.
Jászberény Városi Tanács VB 116/1950.sz. 412. o. In: MNL-JNSzML Jászberényi VB határozatok.
Szolnokon 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális
otthonban 1961. november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
Jászberény Város 1958. évi községfejlesztési (!) terve. MNL JNSzML
Értesítés a beszerzésről Magyarka Borbála Kinga NDS Notre Dame nővér 1975–1991 között egyházi vezetőnővér részére. Szatmári Antalné gyűjteménye.
Jegyzőkönyv képviselőtestületi ülésről 1990. december 11. Jászberényi Városi Könyvtár
helytörténeti gyűjteménye.
Jászberény Város Önkormányzati ülésének 1991. május 15. jegyzőkönyve. Jászberényi
Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteménye.
Jászberény Város Önkormányzati jegyzőkönyve 1991. május 15. Jászberényi Városi
Könyvtár helytörténeti gyűjteménye.
Megállapodás, a ferences kultúrház és az udvar tulajdonjogáról, bérbeadásáról. Szatmári
Antalné gyűjteménye.
Virányi Ottó és Endrődy Zsuzsanna levele 1999. január 5. Szatmári Antalné gyűjteménye.
1986-os helyettesítési, majd 1990. évi, 5 évre szóló kinevezési okirat. Szatmári Antalné
gyűjteménye.
Gergely Istvánné otthonvezető 1957. október 1-jén kelt jelentése a Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának. MNL-JNSzML, a Városi Tanács jegyzőkönyvei.
Magyar Nemzeti Levéltár Budapest Főváros Levéltára. XII. 3. Egyházi szervek. A Pesti
Szervita Rendház és a Magyar Szervita Rendfőnökség iratai 1683–1948. 3,8 ifm.

353

FÜGGELÉK

Magyar Nemzeti Levéltár. XIX-A-21. Az államigazgatás felsőbb szervei. Központi (nem
miniszteriális) szervek iratai. Állami Egyházügyi Hivatal. 43. doboz. 124. Szociális
Intézmények.
Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Szolnok
Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltár, Szombathely
Működő női szerzetesrendek levéltárai:
CSFS/ASzFL Assisi Szent Ferenc Leányai rendház
Kalocsai Érseki Levéltár
Domonkos nővérek rendi krónikája.
Kapucinus Rendház Archívuma, Mór
Verbita Missziósház Archívuma, Kőszeg (Tóth Zoltán SVD)
Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Levéltára, Budapest
V. Egyesített Szociális Intézet 1986. május 12. helyettesítésről szóló kirendelési okmánya (Szalóki Miklós igazgató); Jászberényi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1989. december
20. A gondozási központ vezetőjévé történő kinevezési okirat. (Buzás Sándor tanácselnök.)
Jászberény Városi Tanács VB. Jegyzőkönyve 1951. április 15. MNL-JNSzML.
Szolnokon, 1961. november 25-én kelt: Összefoglaló jelentés a jászberényi II. sz. szociális
otthonban 1961. november 15-én tartott vizsgálatról, 1. o. MNL-JNSzML: a Jászberény Városi Tanács Egészségügyi Bizottságának iratai.
Jegyzőkönyv, 1998. december 8. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal
ellenőrzéséről felvett jegyzőkönyv.
Kéziratok, dokumentumok:
Negyedéves jelentések, krónikák 1975–2001. Jász Múzeum Történeti Dokumentációs
Tára (JMTDT) az alábbi intézményekről:
• II. sz. Állami Szociális Betegotthon, 1950–1974.
• HAINFAHRT Márton: A jászberényi Ferences kolostor, a jászberényi vár, (tervező
építész jegyzetei) 2000. május hó. (Kézirat.) JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• Elhaltak nyilvántartása 1951. 02. 07. és 1963. 06.13. között. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• Érkezési nyilvántartó 1950–1970 évekről. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• Érkezési nyilvántartó 1982–1991 évekből. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• Jelentések (A mindenkori egyházi megbízott vezető írta) 1975–1978; 1982, 1983,
1984, 1985, 1987, 1988, 1989, 1990. évekből. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye
• Krónikák (A kedvesnővérek írták.) 1978., 1979., 1980., 1981., 1982., 1983., 1984.,
1985., 1986., 1988., 1989., 1990., 1991 évekből. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.

354

Forrásjegyzék

• Krónikák 1991., 1992., 1993., 1994., 1995., 1996., 1997., 1998., 1999., 2000.,
2001. évekből. JMTDT Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• Párvi Gizella Lucia történeti visszatekintője. 2003. 12. 31.
• Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat Otthona, 1991–
• Szeretetszolgálat Iktatókönyv 1969–1991 közötti időszak. Besenyi Vendel magántulajdona
• Szeretetszolgálat otthona Törzskönyv. Besenyi Vendel másolatában. (Besenyi Vendel tulajdona.)
• Szatmári Antalné: Időskori életútváltozás mentálhigiénés szempontból. Szakdolgozat, Semmelweis Egyetem Testneveléstudományi Kar Mentálhigiéné Tanszék,
2002. Szatmári Antalné magángyűjteménye.
• SZATMÁRI Antalné: Összefoglaló az intézmény életéről 1999. december 16. Szatmári Antalné magángyűjteménye.
Folyóiratok:
• Jászkürt, 1998. 01. 31.
• Jászkürt 2003. 09. 20. 3. o.
• Jászkürt, 1989. 12. 6. o.
• Jászkürt, 2000. 10. 07. 01. 3. o.
• Jászkürt, 2004. 05.29.
• Jászkürt. 1989. december 6.
• Jászkürt 2010. áprilisi száma.
• Magyar Hírlap 1980. 08. 05. 6. o.
• SÁROSDY Judit: Megszentelt hajlék: Megújult a jászberényi katolikus szeretetotthon. Jászkun Krónika, 1998. 01. 26.
• Szolnok Megyei Néplap 1981. 03. 21. 4. o.
• Új Néplap, 1998. 11. 02. 2. o.
• Új Ember 1984. 12. 05. 2. o.
• Új Ember 1984.12.02. 5. o.
• Új Ember 1985. 04. 14. o.
• Új Néplap 1993. 07. 27. 6. o.
• Új Néplap 2000. 12. 31. 1. o.
• Új Néplap 2001. 12. 27.
• Új Néplap, 2000. 10. 02.
• Új Néplap, 2000. 10. 02.
• Új Néplap, Jászsági Extra – Jászberény, 1993.11.23. 6. o.
• Újlaki Hangok Az újlaki Katolikus Egyházközség Lapja, Budapest-Óbuda, 2001.
február.
• Váratlan támogatás Jászberényben: Fölgyorsulhat az újjáépítés. In: Jászkun Krónika, 1998. 09.04. 3. o
Internetről letöltött anyagok:
http://congjesu.hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:bodnar
http://lexikon.katolikus.hu/M/Miasszonyunkr%C3%B3l%20nevezett%20N%C5%
91i%20Kanonokrend.html
355

FÜGGELÉK

http://lexikon.katolikus.hu/S/Sz%C5%B1z%20M%C3%A1ria%20L%C3%A1togat%C3%A1s%C3%A1r%C3%B3l%20Nevezett%20Rend.html
http://szocmissz.hu/tortenetunk.html
http://www.adorans.hu/node/2502
http://www.jopasztor.hu/
http://www.magyarkurir.hu/hirek/notre-dame-noi-tanito-rend-miasszonyunk-noi-kanonokrend
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoci%C3%A1lis_Testv%C3%A9rek_T%C3%A1rsas%
C3%A1ga
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=10
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=11
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=13
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=15
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=27
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=28
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=36
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=38
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=43
https://uj.katolikus.hu/rendek.php?h=9
http://archivum.asztrik.hu/allam-es-egyhaz-elvalasztasa-fakultativ-hitoktatas
http://archivum.ekor-lap.hu/szabo_erna
http://congjesu.hu/congjesu/index.php?option=com_content&view=article&id=84:bodnarhttp://jezsuita.hu/nevtar/
http://jezsuita.hu/nevtar/?l=M
http://jezsuita.hu/nevtar/?l=N
http://jezsuita.hu/nevtar/author/foadminusr/
http://jezsuita.hu/nevtar/szorenyi-holacs-gabor/
http://lexikon.katolikus.hu/K/Kalmar.html
http://lexikon.katolikus.hu/N/NewBrunswick.html
http://lexikon.katolikus.hu/P/Pannonhalmi szociális otthon.html
http://lexikon.katolikus.hu/S/Szabadka.html
http://pecel.vaciegyhazmegye.hu/sites/default/files/2009.02.22. pdf http://albertgallery.eu/
documents/eltero.pdf
http://szfvar.katolikus.hu/hirek/elhunyt-zalan-katalin-m--luciana-nover-20150125
+20150207/?evhoe=2019-5
http://www.adorans.hu/N%C5%91i_szerzetesrendek
http://www.adorans.hu/node/2488
http://www.eger.egyhazmegye.hu/index.php/palanki-puskarik
http://www.google.hu/magyar_jezsuitak_
http://www.magyarkurir.hu/hirek/elhunyt-zalan-katalin-m-luciana-nover/
http://www.parbeszedhaza.hu/cikk/elhunyt-simo-zoltan-sj
http://www.ppek.hu/facsimile/Magyar_Papi_Egyseg_1966_36_37_facsimile.pdf Magyarok Nagyasszonya
http://www.titkosertelmurozsa.shp.hu/hpc/web.php?azonosito=titkosertelmurozsa&oldalko
http://www.verbita.hu/az-urhoz-koltozott-dinya-vince-svd-atya
https://bences.hu/data/files/hirlevelek/hl06-2.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Orsolya-rend
356

Forrásjegyzék

https://szerzetes.hypotheses.org/noi-rendek/orsolyita
https://www.google.hu/#q=Kalmar.html
https://www.google.hu/search?q=ap%C3%A1ca+viseletek&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=2ahUKEwjEgcP2-KreAhVMbFAKHYQgAhUQsAR6BAgFEAE&biw=1428&bih=739
Leonard Gregotsch OSCam fényképe és adatai
https://www.google.hu/search?q=Leonard+Gregotsch+OSC&sxsrf=ACYBGNSVoTGyA_55j9uZ7qdO1RmVl4rQ6Q:1578818557691&tbm=isch&source=iu&ictx=1
&fir=jTWAlmkmESV0oM%253A%252CmfIIF7ab_PHajM%252C_&vet=1&usg=AI4_-kQrjPgLQsBA9pQN9WzIXHrozXsdig&sa=X&ved=2ahUKEwjZ4K661f3mAhXjtYsKHbrbBDkQ9QEwAnoECAkQCQ#imgrc=jTWAlmkmESV0oM
Anton Gots életútjához fényképéhez
https://www.google.hu/search?q=Anton+Gots+OSCam&sxsrf=ACYBGNT718ruNrjE_X4vRxEsppW5oRPZ0g:1578818790470&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=2ahUKEwj8ta6p1v3mAhUBAxAIHekoBykQ_AUoAXoECAsQAw&biw=1200&bih=622
Adatközlők
Ambrus Andrásné Rejkó Magdolna 89 éves Jászapáti (Borsos Katalin Franciska) 2018.
Gergely István ifj. Jászberény 2017.
Illés Pál 82 éves, Jászapáti (Borsos Katalin Franciska) 2018.
Józsa László 87 éves Kunszetmárton (Fejős Katalin) 2018.
Kozma Lászlóné Kiss Katalin 69 éves, Jászapáti (Borsos Katalin Franciska) 2018.
Muzsik (Csombó) Katalin szül. Csombó, Pozsony (Bazsó Mária Xavéria) 2018.
Pál Ferenc Szombathely (Pál Ferenc OFM)
Podzemná (Csombó) Erzsébet Bazsó Mária, Párkány (Bazsó Mária Xavéria) 2018.
Sisa Menyhért Jászberény 2018.
Szalóki Miklós 70 éves Jászberény (Az otthon igazgatja.) 2018.
Szatmári Antalné Kocza Veronika 75 éves Jászberény (Az otthon alkalmazottja, igazgatója
1991–2005), 2018.
Szatmári Károlyné Bathó Terézia 79 éves Jászberény 2018. (Az otthon főszakács.)
Székely Béláné Bús Katalin 75 éves Jászberény (Bús Erzsébet) 2019.
Szívós Jánosné Hering Ilona főnővér Jászberény 2018.
fr. Varga Kamill OFM 2017-2019.
Verseghy Istvánné Bangó Júlia 70 éves Jászberény (Az otthon alkalmazottja) 2018.
Verseghy Lászlóné Pető Katalin 56 éves (Az otthon alkalmazottja.) 2018.
Magócs Mária, unokaöccse, keresztfia: dr. Suba György közlése 2019.
Rövidítések jegyzéke
(MNL JNSZML), Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár,
Szolnok
(JMTDT), Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Tára, Jászberény

357

FÜGGELÉK

Névmutató
Achátz Anthuza 190
Achátz Erzsébet Anthuza 26, 76, 162, 190
Ács István 82
Acsai Ilona Eudista 162
Ádám Anna Amatóra 74, 76, 163
Alfred Pucher dr. 39, 157
Almási Matild Elakta 165
Alojzia, Csillik Mária Katalin 185
Alyusik János, 63, 275
Ambrus Johanna 149
Ambrus Magdolna Beáta, 97, 165
Ambrus Pál 76, 79, 81, 82, 99, 114, 134, 259, 286
Áment Lukács dr. 107
Andor Ilona Lukrécia 165
Angelo Brusco dr. 39, 157
Antal Józsefné 19
Antal Magdolna 64
Arnold Bahlmann 54
Aszódi Rozália Angéla 165
B. Tóth Irén Borgia 261
Bagi Erzsébet Szevera 165
Bagovszky Ádámné 61
Bajor Hildegard Denise166
Bakki Istvánné 67
Balázs Erzsébet 166
Balázs Erzsébet Stanisláva 166
Balázs Etelka Zsófia 166
Balázskovics Anna Polikárpa 167
Bálint József dr. 96
Balta (Barta) Lujza Szidóra/Lidoca 167
Bánki Vilmos 17
Barabás József 79, 292
Bárczi Margit 168
Bárdos Ferenc 158
Bárkányi Júlia Alojzia 168
Barta Irén Madleine 168
Bartha Anna Regina 73, 76, 167
Bathó Julianna 147
Bathó Mária 15, 64
Bathó Rozália Kamilla 168
Bathó Tibor 281
Batthyány Strattmann László 108
Baumann Mária Magdolna Felicia 97, 149, 151, 152,
153, 169,
Bazsó Mária Xavéria 91, 170, 171
Beke Rozália Lothária 76, 149, 151, 153, 337
Békési Zoltán 281
Bender György prof. dr. 147
Béni Michaella 116, 171
Benkő Julianna Szerafina 171
Bernard Schueppe 54, 55
Berniczky Terézia Alfonsa 77, 171
Bertalan Erzsébet Modeszta 172
Bertók Ferenc dr. 162
Besenyi Vendel 9
Birgés László 149

358

Birgés Lászlóné 149
Bíró Márta Szilárda 172
Blaskovich Mihály 16
Bódis Teréz M. Klementina 172
Bódis Teréz Tekla 172
Bodnár Valéria 15, 74, 91, 99, 149, 150, 151, 158, 172
Boldizsár Ilona M. Leona 103, 174, 186
Boldizsár Magdolna Karitász 174
Boma Olga 174
Bontó Julianna Márta 175
Bonyai Anna Asztéria 175
Borbély Ilona 175
Boromissza Antal 63, 70, 275, 281
Boros János 280
Boros Róbert dr. 144
Borsányi Sarolta 230
Borsos Katalin Franciska 69, 175
Borz Margit Larina 176
Bratu Anna Richarda 176
Brinkman 143
Brósz Erzsébet 267
Brósz Mária Gusztáva 267
Buczkó Ilona Fridolin 74, 76, 83, 103, 119, 149, 152,
177, 288
Bugyáki Gizella Alfonza 177
Bugyinka Mária Margit 177
Bujdosó Ilona Krisztina 177
Bujdosó Mária Joachima 66, 178
Burkus Franciska Delicia 178
Bús Erzsébet M. Celiána 178, 179
Bús Ilona (Kisnémeth Albertné) 179
Bús Irén (Bojti Istvánné) 179
Bús István 178
Bús Mária (Zverina Ernőné) 179
Buschmann Éva 9, 57, 58
Buttás Katalin Evodina 180
Bürgermeister Anna Devota 181
Céli, Priscilla 42, 114, 155, 156, 157, 159
Czakó Mária Tirza 181
Czapik Gyula dr. 12
Czibik Julianna Margit 97, 181
Cziráki Anna Terézia Cirilla 181
Csabai Franciska Filoména 182
Csák József, 133, 134
Csapó Gábor 271
Csapó Gizella Thomázia62, 72, 215, 182
Csapó Magdolna Elia 182
Császár Bernadett Precióza 22, 62, 67, 182
Császár Margit Anzelma 182
Cséfalvy Endre 108
Cséki Sándor 12
Csepela Katalin Loyola 183
Csepreghy Magdolna Chistophora 184
Csernák Margit 136, 169
Cserniczky Ilona Marianna 184
Csihar Mária Szerafika 184

Névmutató
Csík István 144
Csillik Mária Katalin 65, 184, 240
Csillik Zsuzsa 87
Csizmáz István 79, 291
Csombó Erzsike 170
Csonka Mária 74, 108, 169, 186
Csörgi István 26, 64, 79, 85, 89, 100, 108, 162, 163,
209, 222, 287
Danyi Piroska Franciska 188
Darabont Mária 188
Darvas József 12
Deli Margit Júlia 189
Demeter Mátyás 158
Demkó Auguszta Gizella 189
Dijhuizen 143
Dinya Vince Károly (Carolinus) 63, 69, 275, 276, 341
Diós István 9
Dobos László dr. 10
Dobos Teréz Hermina 189
Dolovai (Dolovcsák) Erzsébet Annunciáta 189
Domán Ferenc 119
Dorkó Etelka 189
Dömök Mária Eliz 64
Eberhardt Erzsébet Matild 191
Eberhardt Thun 54
Ecseri Mihály 63, 70, 277
Ehmann Erzsébet (Jolán) M. Eustolia 191
Eichinger Éva Benilda 116, 190
Elefánty Kornélia Cypriana 129, 191
Endrei (Petzl) Katalin Theobalda 191
Endrődy Zsuzsanna 13, 50, 52, 78, 300
Erdélyi Margit Izabella 192
Erdélyi Margit Notburga 192
Erdélyi Mária Gonzaga 192
Erki Mária Michaela 76, 98, 114, 149, 151, 153, 192
Erős Ferencné Bóta Mónika 73, 99, 192
Eszenyi Margit 193
Eszenyi Sándor 193
Fabriczius János 79, 287
Faltum János 63, 277
Farkas Erzsébet Paula 193
Farkas Mátyás 50, 140, 158
Fazekas Béla 78, 79, 111, 292, 289
Fazekas Erzsébet Konstantina 109, 193
Fehér Erzsébet 194
Fehér János 63, 69, 78
Fejős Anna Placida 194
Fekete Antónia Eugénia 194
Fekete Mária Franciska 194
Fekete Zoltán dr. 114
Ferenc Jolán Brigitta 195
Filip Mária M. Villanova (Villána) 195
Fodor Teréz 195
Fogarassy Margit Valéria 195
Forgács István dr. 32
Forró Rozália Erneszta 195
Fraller Kozefa Julianna 196
Frank Katalin Teréz 196

Fricsy Ádám 91, 281
Fritsche Aranka 196
Fritz Valéria Melánia 196
Fügi Vilma Terézia 214, 196
Fülöp Mártonné 21, 24, 25, 57, 61, 67, 88, 89, 114,
131, 294
Fülöp Vilma Ilka 197
Gál (Gaál) Amália Pelágia 65, 131, 197
Galvanek Mária Redempta 197
Gamauf Erzsébet Chrysostoma 197
Gamauf Margit Henrietta 77, 197
Gamerra Alberta Mária 198
Gamerra Oszkár 198
Gáspár Anna M. Ortolána 198
Gauder Erzsébet Gertrud 198
Gazdag Terézia Hermina 199
Gerencsér Anna Matild 199
Gergely István 21, 22, 57, 294
Gergely Istvánné Szívós Margit 21, 22, 23, 24, 57, 294
Gombos Etelka Gabriella 199
Gonda Róza Paula Hildegárd 199
Gonter Aranka 200
Gots, Anton 39, 54, 64, 157
Gölniczi Mária Alfonza 200
Gráf Anna Jozefa 200
Gregotsch dr., Leonhard 39, 157
Greve, Liesel 50, 140
Gulyás Mária Michaela 200
Gulyás Rozália Petrina 200
Gyulai Ferenc Illés dr. 121, 149, 150, 154,
Habencius Anna Villána 65, 201
Hagyó-Kovács Gyula 12
Hainfart Márton 43
Hajdú Júlia Alexia 201
Halmai Irma Cecília 201
Hamvas Endre dr. 12
Hangai Piroska Mária Innocentia 201
Harmat Erzsébet 178
Harrach Péter 46, 47, 48
Háry Julianna Eszter 202
Hautzinger Julianna Klára 202
Havasi Róza M. Kamilla 201
Hazai György 144
Heinrich Heekeren 276
Hemm János 277
Hende Margit Erzsébet 202
Herák Mária Szilárda 202
Herbert Töpfellel 54
Herein Stefánia 203
Hermann Katalin Tadea 203
Hevenesi János 286
Hevesi Margit Angelika dr. 203
Hidegkúti Sándor 79, 292, 293
Hildegárd Denise 74
Hirschfeld Ibolya Alfonza 74
Hochler Ilona Herlinda 204
Holczinger Emília Adalberta 204
Holecza József 204

359

FÜGGELÉK
Holecza Júlia Claudia Simplisciana 185, 204, 240,
Horgosi Györgyné 148
Horst Gorniak 141, 143
Horváth Anna Terézia 205
Horváth Erzsébet Jeroma 205
Horváth Klotild 205
Horváth Magdolna 205
Horváth Margit Lea 206
Horváth Mária Emerencia 206
Horváth Mária Priszcilla 206
Hórvölgyi László 292
Hován Ágoston 48, 105
Hoyer, Anita és Mathias 141
Hölszky (Höliszky) Mária Angéla 206
Hubert Berktke 54, 55
Huszár Józsefné 149
Hutflesz Gizella Erazma 206, 207
Illés Margit Puchéria 207
Ilonka Veronika 295
Imre Borbála Franciska 207
Isky István 79, 290
Iványi Erzsébet Filoména 207
Iványi Margit Damjána 207
Izsáki Mária Edilburga 208
Jégl Erzsébet Margaréta 208
Jóború Magda 12
Józsa Ilona Ildefonza 89, 97,
Józsa István Pachómus 63, 278
Juhász Greguss Terézia Bonifácia 208
Juhász János Jób 63, 66, 131, 278, 281
Juhász Júlia Piroska 208
Juhász Mária Fandilász 74
Kabos Erzsébet Petra 208
Kádas Emma (Emília) Fortunáta 209
Kadosa (Köpping) Margit Terézia Mercédesz 209
Kálmán Erzsébet Márta 203, 209
Kálmán Kata 203
Kalmár Vince Özséb dr. 7, 9, 283, 284
Kametler Gizella Leontina 209
Kancsár Katalin Veronika 210
Karádi Etelka Doloris (Zsámba) 210
Károlyi (Károly) Ilona Ignáta 210
Kasnya Gábor 87
Kasnya Lászlóné 67, 103
Katalin M. Luciana 13
Katona István 106
Kecskés Jolán Márta Fidelis 210
Kele István dr. 213
Kelemen Margit Zsófia 210
Kelemen Regina Lelissza 14, 211
Kelemen Teréz Hildegard 211
Kempf Margit Kornélia 211
Kerekes Anna Alvéria 62, 211
Kerti Mária 114
Keszthelyi Ferenc 148
Kilár Ilona Zsuzsa Bianka 212
Kincses Mária Magdolna Johanna 212
Király Mária Modesta 212

360

Kispál György 119, 215
Kispál János 215
Kispál Jánosné Nyitrai Anna 215
Kispál Julianna Teréz Margit 212, 213, 215
Kispál Klára 215
Kispál Margit 116, 119
Kiss Anna Mercédesz 215
Kiss Balázs 138
Kiss Erzsébet Anasztázia 216
Kiss Júlia Karitász 216
Kittel Magdolna Pelágia 216
Klaczek Anna Ágota 216
Knotz Magdolna Xavéra 216
Koczon Mária Leandra 100, 217
Kohut Zsuzsanna Konstantina 109, 217
Kokovai Anna Pongrácia 217
Kolla Katalin Dolorósa 217
Koncz Mária Pelágia 218
Kondákor Katalin Szervácia 218
Kontra Gábor 158
Korány Gabriella Kosztka 218
Kormos Piroska Mária Mauritia 218
Kóródi Anikó 106
Koroknyai Zoltán 149
Koroknyai Zoltánné149
Korom Teréz 242
Korponai Ilona Emília Olga 219
Kóta Gizella Pongrácia (Pancratia) 219
Kovách Hildegard (Hilda) Ágota 219
Kovács Berta 193
Kovács Borbála Ermina 219
Kovács Borbála Walburga 220
Kovács Győző 96, 108
Kovács István 288
Kovács Józsefné 103
Kovács Julianna Antónia 220
Kovács Kamill 114, 118, 119, 215, 280
Kovács Mária Gabriella 149, 151, 152, 153, 220
Kovács Mihály 218
Kovács Sándorné 67
Kovács Terézia Martina 220
Kovács Vencel 79, 81, 83, 85, 91, 109, 288, 289
Kovács Veronika Angéla 221
Kovacsics Zsuzsanna 57
Kózsa Erzsébet Olga 221
Könyves Ilona 186
Köpeczi Béla 144
Kővári Magdolna Eucharistia 221
Kövecsek Mária Ottilia 221
Kövér Károly 149
Kövér Károlyné 149
Krakonperger Teréz Magdolna 222
Krisztián Mária Kunigunda 221
Kriván Anna Cecília Ozana 221
Kruppa Ferenc 70
Kurucz István Remig 79, 289
Kutas Csaba dr. 66, 78
Laczkó József 43

Névmutató
Lajter Mária Fortunáta 222
Lakatos Julianna Alba 222
Lamping, Christa 143
László Erzsébet M. Eszter 293
László Gáborné 149
László János Benitusz 63, 279
Lázár István 126, 127
Legény Teréz M. Dezidéria 223
Legeza Mária Valencina 224
Lékai László 253, 299
Lékó Ilona Hedda 224
Lévai Klára Szalome 225
Liesel Greve 140, 141
Lipovicz Rozália Michaela 224
Lipták Jolán Teodóra 225
Lócsa Mária Relindis 225
Lukács Erzsébet Bonaventúra 60, 225
Lukács Luca Verona 225
Maár Emília Niceta 226
Madár Rozália Klára 226
Madarász Magdolna 226
Magócs Mária 72
Magócsy István 63, 279
Magony Jánosné 27
Magyar Levente dr. 32, 33, 37, 47, 110, 147, 295
Magyar Teréz Jozefa 131, 136, 226
Magyarka Borbála Kinga 30, 36, 67, 84, 89, 99, 102,
114, 123, 124, 134, 226
Maitz Anna Skolasztika 227
Majtényi Etelka Adolfina 97, 149
Márkus Anna M. Zsófia 227
Márkus Anna Zsófia 132
Marosvölgyi (Márcsik) Margit Kinga 64, 227
Martinovits Ilona Eliza 228
Martonosi Mária Imelda 228
Máté György 107
Máthé Etel Cella 228
Matheja Marie M. Amanda 228
Matkovics Margit Ágnes 98
Mátyás (Izabella) Gizella M. Beatrix 229
Mayer Mihály 90
Mécs László 90
Melcher Róza Joachima 229
Melegh Erzsébet Karola 229
Mentes Mihály 137
Merk Istvánné 67
Mészáros József 96
Mészáros Margit Grácia 149, 151, 153, 229
Mészáros Veronika Dithilda 229
Mező Anna Philothea 230
Michálik Veronika Kolumba 230
Miklós Erzsébet Ilona 230
Módly Margit Irén 230
Mohácsi Margit 230
Molnár Anna Adelheid 231
Molnár Ilona Krisztella 231
Molnár Veronika Remigia 76, 149, 153, 230, 232
Moravecz Emília Assumpta 232

Muhari Erzsébet Jolán 64
Muhari Ilona Regina 151,152, 153,
Muhari Mária Lídia Regina 152, 153
Mülleck Franciska M. Julianna (Szilvia) 232
Nagy Anna Nanica 91, 104 , 215
Nagy Béla 79, 100, 291
Nagy Katalin 102
Nagy László 79, 290
Nagy Mária Alojzia 232
Nagy Mária Edit 232
Nagy Tamás 76
Nagy Vencel 12
Nagy Zoltán 290
Nagykéry Mária 176
Negele József 63, 69, 280
Nemesszeghy Ervin 288
Németh Anna Klotild 232
Németh Erzsébet Ottilia 233
Németh János 281
Németh Julianna Gladesinda 233
Németh Klára Filoména 233
Németh Mária Filippa 233
Novák Hermina Izidóra 233
Novák Mária Charitász 234
Nyírádi Erzsébet Borbála 234
Nyúl Julianna Erzsébet 235
Oláh Évike 121
Oláh István 87
Oláh Zsolt 87
Olt Károly 12
Oromszegi Izabella (Borbála) Elvira 235
Ottmár 81
Ozana 108
Ölbey Irén 101
Őszi Valéria 72
Pál (Paál) Ferenc 63, 70, 280
Pálfy János 158
Palkovics Ilona 269
Pálmai Péter Godolfréd 91, 96
Palócz Dorina 9
Papik János György 54, 79, 100, 158, 292
Papp Erzsébet Enrika 235
Papp Izabella 10
Papp Margit Teréz 235
Papp Tihamér 33
Paraszti Julianna Erzsébet 236
Partos Gizella Sigisberta 236
Párvi Gizella Lucia 14, 21, 22, 134, 136, 237
Pászthy Erzsébet Hildelita 237
Pászthy Mária Mechiorist 237
Payer Olga 73, 237
Pesti Ilona 238
Pethő Lajos 239
Pethő Margit Skolasztika 37, 77, 109, 114,149, 185,
239, 240
Peti Erzsébet Ludovika 238
Pető István 66
Pető Skolasztika 159

361

FÜGGELÉK
Petri András 27, 57, 89, 134, 149, 154, 295
Petri Andrásné 149, 154
Petrik Anna Emerencia 238
Petróczy Rozália Szaniszla 238
Petsche Erzsébet Apollónia 238
Petsche Jozefa Szebasztiana 239
Petsche Magdolna Vilhelmina 239
Pfeffer Anna Gernoza 98
Pierina Gilli 121, 122
Pittner Ilona 47, 241
Polgár Katalin Jácinta 65, 76, 77, 91, 242
Polgár Teréz Astéria 242
Porres Márton 268
Poszert Ágnes Erzsébet 74, 204, 242
Poszert Márton 242
Pozsgay Imre 144
Pozsonyi Béláné 114
Purkathoffer Mária Julianna 243
Puskás Mária Anna 14
Puskely Mária 9, 109, 156, 157
Puszt Anna Konkordia 243
Rácz Erzsébet Rufina 243
Rácz Imre 79, 290
Rácz István Perbált 29, 134
Raigl Eleonóra Tehophila 244
Rajhona Margit 244
Rajz Mihály dr. 96
Rakusz Mária Kassziána 244
Rauer Teréz Zsófia 244
Regőczi István 108
Rehák Paulina Dominika 244
Reisinger Anna Kestentia 245
Répási Erzsébet Ilona 245
Reszler Julianna Hermengilda 245
Richard Büssing 9, 48, 49, 50, 65, 141, 140, 143
Rohrer Amália Johanna 76, 246
Rónaky Mária Jolánta 246
Rontó Rozália Majella 24, 149, 153, 246
Ruby Emilia 246
Rudy Mária Filippina 247
Rusvai György 28
Ruth Scherbing 65
Ruttner Gizella Benedikta 247
Salczer Anna Evarista 14, 133
Samm Margit M. Genovéva 247
Sándor Mária M. Imelda 247
Sándorfi Anna Assumpta 247
Sánta Margit Richarda 248
Sáros András 107
Schäffarczyk Mártha Waldertrudis 249
Schäffer Josepha Skolasztika 249
Schajermann Mária Seréna 249
Schilli Mária Gertrúd 15, 74, 91, 198, 249
Schirattó Mária Geotórgina 250
Schneider Leopoldina Alexandra 250
Schneider Szidónia Engrata 250
Schuller Terézia 250
Schwarz Anna Polixena 14

362

Semsei Apollónia Belina 250
Seres Jánosné Nyitrai Mária 215
Simkó Irma Patricia 251
Simó Zoltán 63, 70, 76, 77, 118, 281
Simóka Katalin Innocencia 251
Simon Anna Metilla 251
Simon Jolán Mária Margaréta 251
Simon Lajos 12
Simon Margit Renilda 252
Sípos Zoltán 86, 288
Sisa Menyhért 61, 86
Solymosi János 70
Sólyom József 158
Somogyi Márta Imelda 252
Soós Anna Aloysia 214
Soós M. Aloysia 214
Sőke János 38
Spák Anna Kordula 252
Stefan Wyszynsk 240
Stoss Amália 198
Stuchlik Józsefné 10
Suba György dr. 121, 149, 154,
Sulák Erzsébet Fulgentia 252
Super Anna Stefánia 252
Szabadka Zoltán Medárd dr. 79, 284
Szabari Gábor dr. 149
Szabari Gáborné dr. 149
Szabó Anna Gottharda 162
Szabó Aranka Bertoara 253
Szabó Fekete M. Rozália 255
Szabó Gizella (Göndike) 149, 153
Szabó István Tihamér 79, 285
Szabó Jolán Marcella 255
Szabó Lajos Brúnó 79, 283
Szabó Mária Gundiszalva 256
Szabó Olga Erna 12, 13, 22, 253, 255
Szakos Gyula dr. 13, 134, 135, 254
Szalai Piroska Stella 256
Szalóki Miklós 9, 10, 27, 28, 29, 32, 33, 34, 35, 36, 39,
57, 59, 62, 89, 130, 132, 134, 147, 296
Szamári Anikó 87
Szarvas Irén 136
Szatmári Antal 26, 109
Szatmári Antalné Kocza Veronika 9, 29, 33, 37, 45, 52,
57, 62, 99, 109, 114, 141, 141, 147, 148, 149, 150,
154, 155, 156, 158, 160, 161, 297
Szatmári Ildikó 87, 149
Szatmári Károly 87
Szatmári Károlyné Bathó Teréz 9, 23, 65, 67, 147, 148,
149, 153, 156
Szekér István Konrád 63, 281
Szekér Róza Gabriella 256
Széles Margit Andrea 256
Széll Erzsébet Ignácia 256
Szénási Erzsébet Filoména 65, 257
Szigeti Anna Szeréna 257
Szívós Jánoska 87
Szívós Jánosné Hering Ilona 9, 33, 62, 69, 87, 119, 298

Névmutató
Szívós Rozália Clementina (Klemensa) 257
Szlávik Mária Julianna 257
Szlovák Karolin Julianna 257
Szőke Berta Benedikta 257
Szőke János 40, 43
Szőke József 109
Szőke Jusztina Jozefa 258
Szörényi (Holács) Gábor 13, 100, 183, 253, 254, 298
Szűcs Ágnes Veronika 258
Taczman András 110
Takács Ervin 108
Takács Irén Chantal 258
Takács Karolin Vinárda 259
Takács Mária Martina 49, 292, 259
Takács Nándor dr. 30, 44, 96, 155, 160
Takáts Magdolna Tarzícia 259
Tálasi Mária Irmina 260
Tassi Borbála Luciosa 260
Tassy Katalin Flóra 66, 151, 153, 260
Telek Rozália Quirina/Kvirina 260
Toldy Ferenc 203
Tombor Mária Rufina 261
Tomka Gizella Janka 114, 261
Tóth Albert 44
Tóth Anna Ilona 76
Tóth Borbála Honora 24, 28, 61, 75, 61, 72, 76, 149,
151, 153, 262
Tóth Ferenc 261
Tóth Ilona M. Aquináta 262
Tóth Irén Mária Borgia 49, 292
Tóth István 12
Tóth Júlia Etelfrida 119, 262, 263
Tóth Julianna Clarentia 262
Tóth Julianna Florentina 262
Tóth Kovács Lajos 63, 282
Tóth Margit Cecilia 138
Tóth Mária 204, 239
Tóth Mária Beatrix 262
Tóth Ottokár 11
Tóth Rozália Nikoletta 264
Tőke István 261
Török Teréz Bazilissza 264
Traub Róza Szeréna 264
Tukora Jánosné 149
Urbán Anna Marciana 264
Vajda Anna Peregrina 265
Vámos Margit M. Jolán 265
Váradi Béla dr. 96
Varga Erzsébet Angelina 62
Varga Erzsébet Hortulána 14
Varga Erzsébet M. Angelina 341
Varga Kamill 9
Varga Mária Arnulfa 266
Varga Mária Teofhila 265
Varga Mihály 19
Varga Viktória M. Emelina 22
Vargáné Deme Katalin 57, 141
Varjú Mária Mauréla (Marica) 102, 149, 151, 153, 266

Vártak (Vártok) Jolán Berchmana 265
Vass Erzsébet Melitia 266
Vass Rozália 114, 148, 149
Vaszlovszky Károly Attila 9, 38, 39, 48, 121, 143, 146,
147, 148, 149, 150, 153, 155, 156
Vaszlovszky, Wiertina 38, 39, 143, 146, 152, 154, 155
Vedres Erzsébet Raffaella 267
Velkei Barnabásné Kispál Klára 215
Velőssy Teréz Martina 65, 66, 73, 75, 267,
Velősy Elek 267
Velősy György dr. 268
Veöres Jolán 101
Veres József 12
Vermes Ilona Johanna Mária 269
Vermes Viktor 269
Verseghy István 69
Versegi Lászlóné Pethő Katalin 9, 102, 127, 234
Versegi Mónika 87
Vetró Erzsébet 149
Vetró Erzsébet Piroska 269
Viczián János 9
Viczián Zsuzsanna Mária Angéla 269
Vida Ferenc 63, 282
Virágh Margit 269
Virányi Ottó 9, 13, 29, 30, 33, 34, 37, 45, 47, 72, 86,
100, 104, 105, 134, 273, 289, 297, 299
Vitéz Margit Tabita 76, 269
Vörös Anna 270
Vucskovics Mária Remigia 83, 270
Wágner Erzsébet Renildis 14
Wéber Karolina Karola 271
Weide, (Koos van de Weide) 39
Weide, Koos (van de Weide) 143, 144, 146, 148
Weide, Ria (van de Weide) 39, 45, 46, 48, 66, 121, 143,
144, 146, 148, 153, 155, 160
Weis Mária Alojzia 75, 97, 271
Windsauer Erzsébet Gizella 271
Wrobel Pauline Brigitta 271
Zágár Erzsébet Terezina 271
Zalán Katalin M. Luciána13, 29, 33, 37, 50, 72, 86,
134, 180, 272
Zana Mátyás dr. 19
Zékány Leona Evariszta 272
Zimmermann Vilma Lidvina 272
Zorkó Gertrud Zita 14
Zsendör Kispál Mária Hortulána 215

363

FÜGGELÉK

Helynévmutató
Ada 264
Adács 290
Ajak 265
Albertirsa 247
Alcsút 121
Alcsútdoboz 191
Álmosd 209
Alsódabas 226
Alsólászló 252
Alsóújlak 245
Altenheim 54
Amerika 143
Andocs 290
Arad/ma: Románia 219
Argentína 175
Arló 287, 290
Atkár 290
Ausztria 14, 39, 40, 44
Bács 256
Bácsföldvár 228
Bagolyirtás 13
Baja 203, 242, 270, 271, 285
Bajorország 291
Bakonybél 11, 168, 210, 216, 299
Baktalórántháza 127
Balassagyarmat 163, 175, 195
Balatonakarattya 163
Balatonalmádi 196
Balatonfüred 235, 238
Balatonmáriafürdő 189
Balmazújváros 293
Bánréve 292
Bátor 290
Battonya 204
Bécs 166, 169, 250,
Becsehely 203
Békéscsaba 11, 231, 269
Békésszentandrás 165
Bekölce 189
Belgium 39, 40, 42, 156, 159
Bénye 229
Bercel 238
Berlin 284
Besztercebánya 115
Bezdán 277
Bicske 205
Bodrogolaszi 290
Bódvafalva 203
Bódvarák 203
Bódvarákó 175
Boldog 279
Boldogkőváralja 251
Bolsvara 146
Borsfa 261
Bő 199
Bögöte 264

364

Brüsszel 78, 157, 159
Budafok 165, 191, 201, 202, 284, 287
Budakeszi 171, 240, 269
Budaörs 196
Budapest 10, 14, 26, 99, 108, 123, 134, 143, 144, 166,
167, 168, 170, 171, 172, 175, 177, 178, 181, 182,
183, 184, 186, 188, 189, 191, 192, 193, 194, 195,
196, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205,
208, 209, 210, 211, 216, 217, 219, 220, 221, 222,
225, 226, 227, 228, 229, 230, 231, 232, 233, 234,
235, 236, 237, 238, 241, 243, 246, 247, 248, 249,
250, 251, 252, 253, 255, 256, 258, 261, 263, 264,
265, 266, 267, 269, 270, 271, 276, 277, 278, 279,
281, 282, 285, 287, 288, 290, 298, 299, 300
Budapest-Albertfalva 179
Budapest-Cinkota 288
Budapest-Kamaraerdő 198
Budapest-Zugliget 173, 211
Budatétény 275, 276, 284
Bugac 290
Bükkösd 208
Bzinitz/ma: Szlovákia 249
Cegléd 181, 212, 216,
Celldömölk 182, 217
Chorin/Németország/ 257
Cibakháza 214
Csákvár 11, 15, 168, 181, 194, 199, 214, 216, 220, 243,
258, 270, 271, 299
Csanálos 245
Csány 139
Csatószeg 258
Csehszlovákia 14
Csehszlovákia 14, 115, 222
Csepel 182, 183
Cserszegtomaj 175
Csesztreg 172
Csetnek/ma: Szlovákia 221
Csíkszereda 79, 292
Csongrád 191, 263
Csorna 182, 200, 206
Csömödér 258
Csővár 238
Csurgó 261, 289
Dabas 172, 176, 202, 209, 229, 235
Darmstadt 296
Deáki 201
Debrecen 195, 228, 267, 268
Dejtár 288
Demecser 263, 287
Dénesfa 270
Deszk 194, 217, 228, 231, 255, 290
Deutschpiekar /Lengyelország 228
Dévaványa 163
Devecser 191
Diósgyőr 178, 218, 223, 251, 265, 290
Dióskál 209

Helynévmutató
Dóc/Dócifűrész 272
Dokkum 150, 151, 153
Dombóvár 219
Dombrád 276
Domoszló 291
Dorog 169
Dömsöd 166
Drégely-csitári 118
Drégelypalánk 299
Dunaföldvár 281
Dunaharaszti 237
Dunakiliti 226
Dunaszerdahely 288
Dunavarsány 188, 198
Dúzs 251
Edelény 176, 229
Eger 165, 167, 171, 173, 175, 178, 189, 192, 194, 201,
216, 217, 220, 221, 232, 234, 244, 247, 262, 283,
292
Egerszalók 118, 119
Egregy 253
Egyek 293
Elek 232, 267
Élesd 250
Emőd 261
Endrőd 253, 275
Enying 289
Eperjes 205
Ercsi 14, 170
Érd 191, 277, 282
Erdőkövesd 291, 292
Erdőkövesd 292
Erdőtelek 292
Érsekújvár 198, 228
Érsekvadkert 14
Esztergom 167, 172, 176, 178, 180, 193, 194, 195,
196, 197, 200, 207, 208, 211, 212, 216, 221, 224,
225, 237, 241, 244, 247, 255, 257, 260, 261, 263,
272, 281, 283, 284, 288,
Fallóskút 118
Farád 247
Farmos 201
Felsőapáti 189
Felsőegresd 280
Felsőgagy 291
Felsőgöd 243
Felsősegesd 221
Felsőszemeréd 199
Felsőszinevér/ ma: Ukrajna 171
Felsőtárkány 192
Fényeslitke 292
Fonyód 230
Franciaország 297
Füle 231
Füzesabony 276
Garampéteri 257
Gáva 245
Gerencsér 205

Geszteréd 276
Gödöllő 206, 209, 228, 236, 243, 284, 285, 287,
Grác 286
Groningen 39, 45, 143, 146, 147, 148, 149, 150, 151,
153, 154, 155
Gúta/ma: Szlovákia 195, 258
Gyomaendrőd 269
Gyón 11, 105, 199, 205, 206, 208, 211, 215, 216, 220,
221, 228, 229, 257, 258, 299
Gyöngyös 11, 224, 263, 271, 279, 283, 284, 287, 290,
292,
Gyöngyössolymos 232
Gyönk 250
Győr 14, 178, 204, 211, 218, 222, 233, 250, 256, 271,
278, 284
Győrszabadhegy 199
Győrszentiván 289
Győrszentmárton 194
Gyula 120, 167, 193, 262
Gyulakeszi 233
Hága 121, 146
Hajdúszoboszló 272
Hangács 278
Hasenfeld /Alsó-Ausztria 238, 239
Hátszeg/ma: Románia, 272
Hatvan 189, 194, 219, 221, 229, 236, 295
Hegykő 257
Hejce 13, 172, 217, 244, 250, 291
Helynévmutató összesítve
Hercegkút 291
Herény 251
Heves 257
Hévíz 299
Hidaskürt 288
Hidasnémeti 195
Hódmezővásárhely 165, 175, 217, 230, 232, 243, 250,
258, 279, 282, 290, 171
Hollandia 9, 15, 39, 46, 143
Homonna/ma: Szlovákia 184
Hoogenzand (Hollandia) 150
Hort 170
Hőgyész 162, 183, 272
Hövely 266
Ikervár 162, 201, 235
Innsbruck 285
Ipolyharaszti 195
Ipolykürt 224, 225
Ipolytölgyes 72, 73, 292
Isaszeg 277
Ischl 191
Istebna, Lengyelország 217
Ivánc 219
Ják /Tótfalu 224
Jakabszállás 219
Jánoshalma 224, 298
Jánoshida 118, 239
Japán 143
Jászalsószentgyörgy 265, 268, 290

365

FÜGGELÉK
Jászapáti 74, 163, 286, 290
Jászárokszállás 172, 180, 189, 193, 198, 224, 231, 232,
241, 293
Jászberény-Portelek 212
Jászdózsa 268, 286
Jászfelsőszentgyörgy 208, 218
Jászjákóhalma 223, 224
Jászkisér 287
Jászladány 29, 58, 205, 218
Jászó 284
Jászóújfalu,
Jászszentandrás 264
Jásztelek 294
Jóka/ma: Szlovákia, 220
Józsefváros 240
Kács 118
Kajárpéc 289
Kalocsa 163, 165, 183, 203, 224, 271, 277, 278, 282,
286, 287, 298
Kálóz 188, 195, 249, 252
Kám 202
Kanada 143
Kaposvár 235, 286, 290
Káptalanfa 233
Kapuvár 202, 203, 206, 211, 152
Karancskeszi 238
Karancskeszi/Bikalikk-bányatelep 207
Karánsebes/ma: Románia 230
Karcag 232
Karcfalva/ma: Románia 283
Kartal 25, 204, 205,
Kassa/ma: Szlovákia 184, 218, 238, 277, 290, 291,
230, 291
Kassamindszent/ma: Szlovákia 291
Kászonfeltíz/ma: Románia 228
Kecskemét 162, 178, 181, 200, 201, 210, 221, 229,
235, 237, 249, 250, 261, 269, 281
Kékkút 255
Kenyerin 257
Kerekegyháza 230
Kerkaszentmiklós 199
Keszthely 212
Kesztölc 225
Kéthely 210
Kevermes 22
Kína 143
Kisbér 256
Kisbér 289
Kishegyes 216
Kishuta 291
Kiskanizsa 11
Kiskede 197
Kiskomárom 289
Kiskőrös 287
Kiskőrös 287
Kiskundorozsma 209, 238
Kiskunfélegyháza 163, 178, 181
Kiskunhalas 191, 210

366

Kiskunmajsa 222
Kismarton/ma: Ausztria 206
Kisnána 182
Kispest 166, 223, 252, 277, 278
Kistarcsa 165, 257, 265
Klagenfurt 280
Klotildliget 211
Kolontár 290
Kolozsvár 204 , 238
Komárom 196, 199, 289
Komárom/Dunaújfalu 250
Kondoros 269
Kölpény/ma: Szerbia 284
Kömörő 211
Körösszakál 265
Kőszeg 11, 165, 166, 175, 182, 184, 188, 201, 202,
203, 217, 220, 224, 227, 229, 230, 232, 238, 242,
244, 245, 250, 251, 252, 256, 258, 261, 263, 264,
275, 276
Krumbach (Ausztria) 178
Krumbachi (Németország) 265
Kunágota 222
Kunszentmárton 194, 216, 291
Kunsziget 182
Lábatlan 260
Lantosfalva 245
Lázárfalva 216
Leibnitz (Ausztria) 280
Leiterszentgyörgy 14
Lengyelország 14, 240
Letenye 218
Léva 183
Liptórózsahegy/ma: Szlovákia 206
Liptószentmiklós/ma: Szlovákia 224
Losenstein 78, 121
Losonc 218
Lőcse/ma: Szlovákia 199
Lőrinci 186, 272
Ludány 201, 220, 223
Ludányhalászi 265
Mád 291
Magyarkanizsa/ma: Szerbia 194, 210
Makkosmária 118
Makó 228, 232, 249, 255, 270
Marcali 189
Marchen 14
Máriabesnyő 59, 183, 205, 209, 210, 219, 221, 222,
224, 225, 226, 228, 229, 230, 232, 235, 243, 271
Máriagyüd 163
Máriagyüd 217
Máriamakkos 120
Márianosztra 241
Máriapócs 286
Máriaremete 118, 168
Martonvásár 198
Mátrafüred 119
Mátraháza 119
Mátraszentimre 299

Helynévmutató
Mátraszentimre Bagolyirtás 299
Mátraverebély 59, 118, 120, 239
Mátraverebély-Szentkút 283
Mátyásföld 96
Mélykút 208 , 210
Ménfőcsanak 178
Mérk 127
Mernye 236
Mersevát 227
Mezőhegyes 175
Mezőköves 165, 168, 180, 193, 195, 198, 220, 262,
270, 277, 282, 290, 291
Mezőszilas 290
Mezőtúr 216
Miava/ma: Szlovákia 193
Middelstum (Hollandia) 146
Miklóshalma 170, 189
Mindszent 166
Miske 271
Miskolc 79, 175, 210, 228, 229, 241, 251, 292
Miskolc-Görömböly 293
Miskolc-Mindszent 287, 290
Miskolc-Újdiósgyőr 293
Mohács 232
Mohol/ma: Szerbia 258
Monok 270
Montichiari (Olaszország) 121, 123
Mór 199, 280
Mosonmagyaróvár 172, 207, 229
Mosonpéter 216
Mosonszentjános 200, 206
Mosonszentmiklós/Jánosháza 226
Mosonszentpéter 170 , 202
Mosontétény 244
Muhi 291
Munkács/ma: Ukrajna 167, 267
Murakeresztúr 289
Nag 290
Nagyatád 11, 206, 221
Nagybánya/ma: Románia 208
Nagyberény 205
Nagybörzsöny 271
Nagybucsa 271
Nagydorog 234
Nagyigmánd 256
Nagykálló 250, 258, 292
Nagykanizsa 11, 208, 238
Nagykapornak 275
Nagykapornak 277, 279, 282, 286, 287
Nagykapos/ ma: Szlovákia/ 284
Nagykáta 115, 204, 205, 219, 224, 225, 230, 236
Nagykikinda 225, 228
Nagykőrös 181, 216
Nagynyárád 212
Nagypál-Nyíres 263
Nagysurány 288
Nagyszombat 197, 286
Nagytétény 242

Nagytószeg 217, 150
Nagyugróc 244
Nagyvárad/ma: Románia 278
Nagyvázsony 210, 264
Nagyvenyim 161, 259, 265
Németboly 196
Németmokra/ma: Ukrajna,
Németország 9, 14, 39, 54
New Brunswick 283, 284
New York 283
Nógrádbercel 238
Nógrádverőce 202, 205, 206, 209, 219, 244, 258, 281,
286, 278
Noszvaj 247
Nyirád 259
Nyíradony 293
Nyírbátor 276
Nyíregyháza 175, 205, 230, 244, 245, 246, 250, 284,
291, 292, 293
Óbecse 225
Ógyalla/ ma: Szlovákia 211
Olad 242
Olaszfa 252
Olaszfalu 184
Olaszország 121, 226
Oldenburg (Németország) 142
Ónod 79, 291
Oros 175, 263
Orosháza 269
Oyte (Németország) 51, 140
Ózd 249, 293
Öttevény 232
Ötvös /Kóny/ 233
Pakod 252
Paks 166, 244
Pálháza 210
Palotabozsok 258
Pamlény 291
Pannonhalma 62, 107, 182, 196, 210, 233, 242, 275,
277, 278, 279, , 280, 281, 282, 284, 285, 286, 289,
299
Pány 238
Pápa 205,
Parád 276
Paripás 256
Pásztó 290
Pátroha 278
Pécel 188, 217
Pécs 11, 13, 36, 37, 90, 99, 176, 177, 178, 189, 191,
192, 194, 196, 201, 206, 208, 209, 210, 212, 213,
215, 220, 226, 227, 232, 234, 235, 238, 242, 244,
246, 251, 269, 251, 269, 271, 275, 277, 278, 279,
281, 282, 284, 286, 299
Péliföldszentkereszt 11
Peresznye 227
Pest 245
Pesterzsébet 143, 218, 255, 269, 270
Pestszentlőrinc 188

367

FÜGGELÉK
Pestújhely 194, 228, 249, 260
Péterréve/ma: Szerbia 165
Petesháza 217
Petőmihályfalva 229
Piliscsaba 11, 13, 170, 199, 271, 299
Pilisliget 170
Pilisvörösvár 277, 281
Pilisszentiván 243
Pischelsdorf-Romatschachen (Stájerország) 243
Pitvaros 258
Pókaszepetk 289
Polgár 183, 290
Polgár 290
Polgárdi 204, 208, 215, 239, 269, 291
Pomáz 200
Pósaszentkatalin/ma: Ausztria 244
Pozsony/ma: Szlovákia 248, 257, 258
Pozsonypüspöki/ma: Szlovákia 258
Pötréte 202
Pusztaederics 256
Pusztamogyoród 260
Pusztamonostor 295
Pusztavacs 276
Püspök 208
Püspökszentlászló 13, 168, 219, 225, 242, 243, 244,
261, 281, 282, 299
Rábakovácsi 220
Rábaszentmihály 233
Ráckeve 229
Rád 290
Radamos/ma: Szlovénia 256
Rakamaz 222
Rákoskeresztúr 166, 183
Rákospalota 178
Rákosszentmihály 257
Rátka 291
Regőce 277
Rém 218
Répcebónya
Róma 97
Rozsnyó/ma: Szlovákia 283
Ság 219
Ságújfalu 288
Sajóbábony 197
Sajólád 293
Salgótarján 11, 232, 265
Sándorfalva 228, 231
Sándorfalva 231
Sárospatak 195, 199, 200
Sárvár 206
Sashalom 178, 288
Sátoraljaújhely 176, 181, 193, 197, 218, 225, 230, 247,
265, 291
Scheibbs (Ausztria) 280
Segesd 11
Selmecbánya/ma: Szlovákia 183, 232
Siklós 181, 210
Siklós-Gyüd 163

368

Simontornya 278
Siófok 184
Soponya 188
Sopron 11, 79, 166, 170, 182, 191, 199, 200, 206, 232,
292
Söjtör 212
Straßburg/ma: Strasbourg (Franciaország) 211
Súr 289
Sükösd 173, 271
Sümeg 182
Süttő 212
Svájc 39
Szabadka/ma: Szerbia 225, 284
Szajol 224, 260
Szakony 194
Szank 222
Szárazbő-puszta 188
Szarvaskende 220, 256, 220, 258, 264
Szatmár – Szatmárnémeti/ma: Románia 172, 176, 183,
191, 193, 194, 195, 197, 200, 202, 206, 207, 208,
209, 210, 215, 216, 218, 225, 228, 232, 236, 237,
244, 245, 250, 251, 252, 255, 260, 266, 282
Szécsény 11, 177, 178, 223, 262, 278, 279, 283
Szeged 75, 166, 172, 175, 177, 178, 195, 202, 211,
212, 226, 228, 229, 230, 237, 238, 250, 258, 263,
269, 270, 272, 275, 278, 281, 283, 287, 290, 298
Szeged-Fehértó 168
Szegvár 231
Székelykeresztúr/ma: Románia 198
Székesfehérvár 13, 14, 44, 119, 160, 176, 178, 194,
195, 199, 206, 209, 210, 211, 236, 237, 239, 242,
243, 250, 251, 252, 275, 276, 287, 289, 299
Szekszárd 235, 251, 258
Szelevény 176
Szemere 291
Szendrő 264, 290
Szentdienes 235
Szentendre 237
Szentfülöp/ma: Szerbia 165, 190
Szentgotthárd 184, 191, 222, 285
Szentkirály 257
Szentlőrinc 189
Szentmargita-puszta 291
Szentmártonkáta 207
Szepesremete 250
Szepsi 291
Szered 226
Szerencs 291
Szikla 233
Szikszó 291
Szilvásvárad 119
Szob 181
Szolnok 246, 250, 268, 282, 297
Szombathely 167, 171, 172, 177, 178, 182, 184, 189,
192, 194, 202, 205, 209,214, 215, 217, 220, 224,
227, 230, 231, 232, 233, 243, 244, 247, 249, 258,
264, 280
Tab 277

Helynévmutató
Tabajd 281
Tállya 291
Tápiógyörgye 260, 278
Tápióság 236, 271
Tápiószőlős 260
Táplánszentkereszt 246
Tar 276
Tarcal 291
Tárkány 289
Tata 170, 280
Tatabánya 169, 217, 263
Temesvár/ma: Románia 169, 177
Ter Apel (Hollandia) 146, 150
Tímár 252
Tiszaalpár 183
Tiszabercel 293
Tiszadob 290
Tiszaföldvár 163, 266
Tiszahomok 275, 282
Tiszalök 162
Tiszaluc 210
Tiszapolgár 182
Tiszaszentimre 291
Tiszavárkony 260
Tóalmás 266
Tornyosnémeti 247
Tóthegy 289
Törökbálint 14, 168
Törökszentmiklós 196, 291
Tura 287
Túrterebes/ ma: Szlovákia 282
Ugod 290
Uithuizen (Hollandia) 150
Újfehértó 215
Újgrác 248
Újlak 239
Újpalánka 249
Újpest 166, 218, 221, 228, 229, 232
Újszász 132, 296
Újszentanna 195
USA 14, 43, 44
Vác 119, 180, 181, 183, 192, 207, 210, 211, 224, 225,
226, 228, 232, 235, 239, 244, 264, 278, 299
Vadász/ma: Románia 167
Valkó 269
Vállaj 127, 208, 249
Vámosgyörk 192
Várkesző 14
Várpalota 228
Vasalja 171
Vasvár 165, 166, 203, 217, 220, 224, 227, 230, 239,
244, 247, 256, 263
Vaszar 289
Vechta 9, 44, 45, 48, 49, 50, 51, 52, 54, 56, 65, 78, 140,
141, 142, 155
Vecsés 170, 212
Vecsés-telep 165
Végvár/ma: Románia 162

Velem 230
Vép 226
Verőce 199
Verőce 210
Verőce 229
Verőcemaros 13, 72, 212, 282, 299
Veszprém 175, 201, 235, 262, 265, 270, 285, 290,
Vilmány 291
Visk/ma: Románia 243
Westeremden (Hollandia) 150
Zalaapáti 290
Zalabesnyő 256
Zalaegerszeg 168, 212, 256, 260
Zalagalsa 246
Zalaszentbalázs 289
Zalatna/ma: Románia 236
Zalavár 168, 264
Zalkod 262
Zaránk 293
Zarkaháza 242
Zelezie/Galícia/ma: Lengyelország 270
Zenta/ma: Szerbia 283
Zetelaka/ma: Szlovákia 225
Zimándújfalu/ma: Románia 165
Zirc 247
Zombor/ma: Szerbia 198, 217, 277
Zugliget 186, 275, 279, 290, 282,
Zsámbék 191, 199, 206, 208, 216, 220, 221, 227, 234,
1238, 247, 256, 269, 270, 297
Zsombolya 191

369

FÜGGELÉK

Rezümé
Több éves kutató és feldolgozó munka eredményeképpen valósult meg dr. Suba Györgyné: Szeretetszolgálat Jászberényben c. mintegy 400 oldalnyi terjedelmű könyve.
Magyarországon a második világháború után a kommunista baloldal igyekezett a teljes
hatalmat magához ragadni, minden olyan egyént likvidálni akartak, aki esetleg potenciális
ellenfél lehetett. 1950-re érkezett el az idő, hogy a legnehezebb ellenféllel, a katolikus egyházzal is leszámoljanak, hosszú parttalan viták lezárása után oszlatták fel a szerzetesrendeket.
A kedvesnővérek közül sokan plébániákon helyezkedtek el, ahol különböző munkakörökben
alkalmazták őket (sekrestyés, harangozó, kántor, házvezetőnő). Többen vállaltak házi gondozást, vagy éppen a termelőszövetkezetekben végeztek különböző fizikai munkát.
A betegek, idősek, a gondozásra szoruló szerzetesek otthonra leltek az akkor alapított
szeretetszolgálat által az állammal közösen működtetett szociális otthonokban.
Az jászberényi ferences kolostorban apácák részére alapítottak szociális otthont, melyben
az idők folyamán több mint 30 rend tagjai kaptak hosszabb-rövidebb ideig elhelyezést.
A gondozottak közül, egészségi és fizikai állapotuk szerint nagy szorgalommal vettek
részt a konyhai, a kertészeti, gondozási és egyéb munkákban is. Nagy szeretettel segítették egymást, különösen a rendtársak figyeltek egymásra. Itt is élték tovább a rendi életüket,
dacára az erősen megváltozott körülmények között. A kedvesnővérek civilben is igaz tanúi
maradtak Jézus Krisztusnak. Istenbe vetett hitük, példamutató életvitelük, szorgalmuk alapján nagy megbecsülésnek örvendtek nemcsak az otthon dolgozói, hanem a település lakosai
körében is.
A mindenkori világi személyzet, vezetők és beosztottak igyekeztek a lehetőséghez képest
minden feltételt biztosítani a hit gyakorlásához. Ennek szellemében tartották az egyházi ünnepeket, rendi évfordulókat, és egyéb kulturális rendezvényeket is.
A szerző jól tagolt dolgozatában tárja elénk: az otthon történetét, a zárt otthon falai közötti
életet. (Részvétel az otthon működtetésében, alkotói tevékenység, lelkigondozás, egyházi
ünnepek, rendi élethez kapcsolódó megemlékezések, ünnepek, kulturális rendezvények, üdülések, zarándokutak.) Külön fejezetet kapott a végső búcsú, temetés, és a temető. Tekintélyes
rész foglalkozik az otthon bel-és külföldi kapcsolataival. Az egész könyv igen hangsúlyos
része az Arcképcsarnok fejezet, ahol több mint 400 kedvesnővér, férfi szerzetes, lelkész életútját mutatja be.
A könyv minden megállapítása irattárakban, levéltárakban, a kedvesnővérek által vezetett krónikákban, az otthon irattárában fellelhető információkra, ismeretekre épül. De igen
jelentősek az egykori dolgozók elbeszélései is. Ezeket egybegyűjtve csak ebben a könyvben
találhatjuk meg.
A könyv a legteljesebb adatközlésre törekedett, a hivatkozásokat megtalálják minden lap
alján, így a kutatók, a téma iránt komolyabban érdeklődők is pontos, részletes adatforrásokhoz juthatnak, de a csak olvasni vágyók is találnak, érdekes, olvasmányos leírásokat, megrázó
szerzetesi életutakról, önfeláldozó életekről, alázatról, szolgálatról, kultúra közvetítésről stb.
Sok helytörténeti adat és esemény bemutatása teszi még érdekesebbé a könyvet, aminek nem titkolt célja az adatok összegyűjtésén, rendszerezésén és közzé tételén kívül az
is, hogy Jászberény történetének és vallásos életének egy újabb területét ismertesse meg
az olvasókkal.
A nagy munkát, az adatok összegyűjtését, feldolgozását dr. Suba Györgyné végezte, ő a
kiadvány szerzője szerkesztője. A szerző segítői: Szalóki Miklós, Szatmári Antalné Kocza
Veronika, Szatmári Károlyné Bathó Teréz, Szívós Jánosné Hering Ilona, fr. Varga Kamill
370

Rezümé

OFM, Versegi Istvánné Bangó Júlia, Versegi Lászlóné Pethő Katalin, Vaszlovszky Károly
Attila. Lektor: Papp Izabella. Szakmai lektorok: Szalóki Miklós, Szatmári Antalné Kocza
Veronika. Anyanyelvi lektor: Stuchlik Józsefné Szabari Erzsébet.
A fotók az otthontól, az egykori dolgozóktól és a forrásban megjelölt helyekről származnak.
Nagy erénye a könyvnek a részletes tartalomjegyzék, a pontos név-és helynévmutató,
amely a könyv használatát, a tájékozódást nagyban megkönnyíti.
A könyv természetesen nem lehet teljes még akkor sem, ha szerzője, szerkesztője erre
törekedett mindvégig, de hiszi, hogy a még ma fel nem lelt adatok egyszer nyilvánosságra
kerülhetnek, a zárolt anyagok titkossága az idők folyamán megszűnik, s ezt a témát valaki
majd folytatja, kiegészítve a most még kérdőjeles részeket.
A Jász Helytörténeti Kör és a Jászapátiak Baráti Egyesületének közös kiadásában, nagy
támogatói összefogással készült el a szeretetszolgálat jászberényi otthon alapításának 70.
évfordulója alkalmából. Emléket állítva ezzel az otthon egykori lakóinak, a több mint 1000
kedvesnővérnek, szerzetesnek és róluk gondoskodó többszáz dolgozónak is.
Értékes könyv, a maga nemében egyedülálló és mindenképpen hiánypótló és időtálló.
Méltó arra, hogy a hívők és nem hívők a könyvespolcukon elhelyezzék, és időről időre levéve azt, gyakran forgassák.

371

FÜGGELÉK

Summary
The 400-page book written by dr. Suba Györgyné with the title of Charity Service in
Jászberény is based on several years of research.
After the Second World War the communists made every effort to grab the power. They
strived to eliminate all those who were deemed potential rivals. By 1950 time had become
ripe for a final showdown with the most serious opponent, notably the Catholic Church.
It was after lengthy and futile disputes that the religious orders were dissolved. Many of
the Sisters of Charity went on to work in parishes in different occupations (sacristans,
bell-ringers, cantors, and housekeepers). Quite a few of them undertook home care for the
sick and the elderly, or decided to work as labourers in cooperatives.
Sick and elderly people, as well as monks and nuns in need of care all found accommodation in the retirement homes jointly operated by the state and the newly-established
Charity Service.
Such a retirement home was set up for nuns in the Franciscan Monastery of Jászberény.
Over time members of more than 30 religious orders were taken care of in this institution
for shorter or longer periods.
The inmates were busy (in function of their health and general fitness) working in the
kitchen, or in the garden, or taking part in other types of chores. They helped each other
with great affection. Former fellow nuns were especially attentive to each other. They went
on living a monastic life in spite of the radically changed social environment. The Sisters of
Charity remained faithful witnesses of Jesus Christ even after ceasing to be nuns officially.
They were highly respected by workers of the retirement home, as well as by the populace
of the town for their strong faith in God, their exemplary way of life, and their diligence.
The lay staff (leaders and inferiors alike) attempted all the way to make it possible
(within the confines of the conditions) to fully practice the Christian faith. Religious festivals, anniversaries of the Order, and other cultural events were held in that spirit.
In her well-structured book the author presents the history of the retirement home, and
the life going on within its walls: participation in running the home, creative activities, religious life, religious festivals, anniversaries of the Order, ceremonies, cultural events, recreation trips, and pilgrimages. A separate chapter is devoted to the topic of passing away,
funerals and cemeteries. External relations of the retirement home (both in Hungary and
abroad) are extensively covered in the book. Special importance is attached to the Portrait
Gallery which presents the careers of more than 400 Sisters of Charity, monks and priests.
All findings of the book rely on data and information retrieved from the archives of the
retirement home, and chronicles written by the Sisters of Charity, as well as from other
archives. The oral contributions of former employees are also of high value. Those are
meticulously collected and compiled exclusively in this book.
The book has been meant to be as detailed as possible. Annotation is to be found at the
bottom of each page. Therefore, specialists, researchers and all those with a heightened
interest in this topic will find the book to be an invaluable trove of accurate and detailed
information. However, the general public (with an average level of interest in the topic)
will also find a lot of interesting reading in the book: thought-provoking and easy-to-read
descriptions of heartrending careers of monastic figures, of self-sacrificing personalities, of
humility, of service, of transmission, of culture etc.
The quality of the book is enhanced by the presentation of numerous local events and
data of local history. A declared aim of the book is to provide information for the readers
372

Summary

on a new and uncharted territory of the history of Jászberény, and the religious life of its
inhabitants.
The tremendous task of collecting and processing the data was carried out by dr. Suba
Györgyné, who is the author and the editor of the book. She was assisted by Szalóki Miklós,
Szatmári Antalné Kocza Veronika, Szatmári Károlyné Bathó Teréz, Szívós Jánosné Hering
Ilona, fr. Varga Kamill OFM, Versegi Istvánné Bangó Júlia, Versegi Lászlóné Pethő Katalin, Vaszlovszky Károly Attila. The text was revised by Papp Izabella. Professional consultants were Szalóki Miklós and Szatmári Antalné Kocza Veronika. Linguistic revision
was carried out by Stuchlik Józsefné Szabari Erzsébet.
The photos were obtained from the retirement home, from former employees, and from
other sources as indicated in the book.
The summary was translated into foreign languages: Sasvári Tekla (English),…
This book has a remarkably detailed table of contents, as well as an accurate index of
names and place names. All these make it easy for the reader to use the book.
As a matter of fact, this book cannot be fully comprehensive no matter how hard its
author-editor was trying to achieve that all along. But she is convinced that someday new
data are bound to come to light, and restricted material will become public, and someone
in the future will be able to carry on processing the pertinent material. If and when that job
is done, some open questions will gain answers, and the present book will be hopefully
brought to completion.
The book is published to commemorate the 70th anniversary of establishing the retirement home of Jászberény. It is a joint edition of the Jász Helytörténeti Kör (Association
of Yazygian Local History) and the Jászapátiak Baráti Köre (Association of Friends of
Jászapáti). Thus homage is paid to the former inmates of the retirement home, the more
than 1000 Sisters of Charity, monks and to the hundreds of employees who took care of
them.
The book is not only valuable but also unique in its kind, and is authoritative in this topic. The book should have a respected place on bookshelves of believers and non-believers
alike, and is definitely worth browsing time and again.

373

FÜGGELÉK

Samenvatting
Het 400 pagina’s tellende boek van Dr. Suba Györgyné met de titel Szeretetszolgálat
Jászberényben
(Liefdadigheidswerk in Jászberény) is gebaseerd op onderzoek dat meerdere jaren
duurde.
Na de Tweede Wereldoorlog hebben de communisten alles in het werk gesteld om de
macht te grijpen. Ze probeerden diegenen te elimineren die als potentiële rivalen werden
beschouwd. In 1950 was de tijd rijp voor een laatste machtstest met de meest beslissende
tegenstander, namelijk de katholieke kerk. Na langdurige en zinloze geschillen werden
de bestellingen ontbonden. Veel van de zusters van liefdadigheid werkten in parochies in
verschillende beroepen (koster, klokkenluider, cantors en huishoudsters). Heel wat van hen
zorgden voor de thuiszorg van zieke en oudere mensen of besloten te werken als werknemers in coöperaties.
Zieke en oudere mensen, evenals monniken en nonnen die zorg nodig hadden, vonden
onderdak in de bejaardentehuizen die gezamenlijk door de staat en in de nieuw opgerichte
liefdadigheidsinstelling werden beheerd.
Zo’n bejaardentehuis werd opgezet voor nonnen in het Franciscaanse klooster van Jászberény. Na verloop van tijd werden leden van meer dan 30 orden in deze faciliteit voor
kortere of langere periodes verzorgd.
De bewoners werkten, afhankelijk van hun gezondheid en algemene toestand, in de
keuken of tuin of namen deel aan andere taken. Ze hielpen elkaar met grote genegenheid.
Voormalige nonnen waren bijzonder aandachtig voor elkaar. Ondanks de radicaal veranderde sociale omgeving leefden ze een kloosterleven. De zusters van naastenliefde bleven
getrouwe getuigen van Jezus Christus, zelfs nadat zij ophielden nonnen te zijn. Ze werden
gerespecteerd door de werknemers van het rusthuis en door de stedelingen vanwege hun
sterke geloof in God, hun voorbeeldige manier van leven en hun harde werk.
De leken, zowel leidinggevende als ondergeschikte rangen, probeerden het christelijk
geloof binnen de beperkte omstandigheden volledig uit te oefenen. Religieuze vieringen,
religieuze jubilea en andere culturele evenementen vonden in deze geest plaats.
In haar goed gestructureerde boek presenteert de auteur de geschiedenis van het bejaardentehuis en het leven binnen de muren: deelname aan het leiderschap van het huis,
creatieve activiteiten, religieus leven, religieuze festivals, verjaardagen van de orde, ceremonies, culturele evenementen, recreatieve reizen en bedevaarten. Een ander hoofdstuk is
gewijd aan het onderwerp dood, begrafenissen en begraafplaatsen. De externe relaties van
het bejaardentehuis, zowel in Hongarije als in het buitenland, worden in het boek uitvoerig
behandeld. Bijzondere aandacht wordt besteed aan de portrettengalerij, die de carrières van
meer dan 400 zusters van liefdadigheid, monniken en priesters toont.
Alle resultaten van het boek zijn gebaseerd op feiten en informatie uit de archieven van
het bejaardentehuis en op kronieken geschreven door de zusters van liefdadigheid en uit
andere archieven. Mondelinge rapporten van voormalige werknemers zijn ook van grote
waarde. Deze zijn zorgvuldig verzameld en uitsluitend in dit boek verzameld.
De bedoeling was om het boek zo gedetailleerd mogelijk te maken. Notities staan ​​onderaan elke pagina. Experts, onderzoekers en iedereen met een speciale interesse in dit onderwerp zullen daarom een ​​onschatbare pool van nauwkeurige en gedetailleerde informatie
in het boek vinden. Maar het boek zal ook een interessant boek zijn voor het grote publiek,
met een meer algemene interesse in het onderwerp: tot nadenken stemmende en gemak374

Samenvatting

kelijk te lezen beschrijvingen van bewegende levensverhaalen van monastieke bewoners,
van onbaatzuchtig leven, van nederigheid, van het dienen van anderen, van het overdracht
van cultuur en meer.
Het boek wint ook door de beschrijving van tal van lokale evenementen en door verwijzing naar lokale geschiedenisgegevens. Het biedt lezers informatie over een nieuw en
voorheen onbekend gebied in de geschiedenis van Jászberény, evenals over het religieuze
leven van sommige van zijn inwoners.
Dr. Suba Györgyné, auteur en redacteur, heeft de enorme taak op zich genomen om
gegevens te verzamelen en te verwerken. Ze werd ondersteund door Miklós Szalóki, Veronika Szalmari Antalné Kocza, Teréz Szatmári Károlyné Bathó en Jánosné Szívós Ilona
Hering, fr. Kamarg Varga OFM, Istvánné Versegi Júlia Bangó, Lászlóné Versegi Katalin
Pethő en Károly Attila Vaszlovszky. De tekst werd herzien door Papp Izabella. Met dank
aan Miklós Szalóki en Veronika Kocza Antal Szatmári voor het professionele advies. Józsefné Szabari Elizabeth Stuchlik heeft de taalkundige revisie uitgevoerd.
De foto’s zijn gemaakt door het bejaardentehuis en voormalige werknemers en komen
ook uit andere bronnen die in het boek worden vermeld.
De samenvatting is vertaald in verschillende talen: Tekla Sasvári (Engels) Dr. Elsa
Müller (Duits), Simon Richter (Nederlands).
Het boek bevat een opmerkelijk gedetailleerde inhoudsopgave, evenals een zeer nauwkeurige lijst met namen en plaatsnamen. Dit maakt het voor de lezer veel gemakkelijker
om het boek te gebruiken.
Natuurlijk kan zo’n boek nooit echt compleet zijn, hoe hard de auteur-editor dat doel
ook probeert te bereiken. De auteur is er echter van overtuigd dat op een dag nieuwe gegevens aan het licht zullen komen en dat eerder ontoegankelijk materiaal openbaar toegankelijk zal worden en door iemand anders verwerkt. Hopelijk worden dan enkele open vragen
beantwoord en is dit boek dan echt af.
Het boek wordt gepubliceerd op de 70e verjaardag van het bejaardentehuis van Jászberény. Het is een gezamenlijke editie van Jász Helytörténeti Kör (Vereniging van Yazygian Homeland History) en Jászapátiak Baráti Köre (Vereniging van Vrienden van Jászapáti). Dit ter ere van de voormalige gevangenen van het rusthuis, de meer dan 1000
liefdadigheidszusters, de monniken en de honderden werknemers die voor hen zorgden.
Het boek is gezaghebbend en uniek in zijn soort, evenals toonaangevend voor dit onderwerp. Het boek kan een vaste plek vinden in de boekenkast van zowel gelovigen als
niet-gelovigen, en het is de moeite waard om er steeds opnieuw naar te kijken.

375

FÜGGELÉK

Zusammenfassung
Das 400-seitige Buch von Dr. Suba Györgyné mit dem Titel Szeretetszolgálat Jászberényben (Wohltätigkeitsarbeit in Jászberény) basiert auf mehrjähriger Forschung.
Nach dem Zweiten Weltkrieg unternahmen die Kommunisten alle Anstrengungen, um
die Macht zu ergreifen. Sie bemühten sich jene zu eliminieren, die als potenzielle Rivalen
galten. 1950 war die Zeit reif für eine endgültige Machtprobe mit dem entscheidendsten
Gegner, namentlich der katholischen Kirche. Nach langwierigen und vergeblichen Streitigkeiten wurden die Orden aufgelöst. Viele der Schwestern der Nächstenliebe arbeiteten
in Pfarreien in verschiedenen Berufen (Küster, Glöckner, Kantoren und Haushälterinnen).
Nicht wenige von ihnen kümmerten sich um die häusliche Pflege von kranken und älteren
Menschen oder beschlossen, als Arbeiter in Genossenschaften zu arbeiten.
Kranke und ältere Menschen sowie pflegebedürftige Mönche und Nonnen fanden in
den vom Staat und in den vom neu eingerichteten Wohltätigkeitsdienst gemeinsam betriebenen Seniorenheimen eine Unterkunft.
Ein solches Altersheim wurde für Nonnen im Franziskanerkloster von Jászberény eingerichtet. Im Laufe der Zeit wurden Mitglieder von mehr als 30 Orden in dieser Einrichtung für kürzere oder längere Zeiträume betreut.
Die Bewohner, in Abhängigkeit von ihrer Gesundheit und ihrer allgemeinen Verfassung, arbeiteten in der Küche oder im Garten oder nahmen an anderen Aufgaben teil.
Sie halfen sich gegenseitig mit großer Zuneigung. Ehemalige Nonnen waren besonders
aufmerksam zu einander. Sie führten trotz des radikal veränderten sozialen Umfeldes ein
klösterliches Leben. Die Schwestern der Nächstenliebe blieben treue Zeugen Jesu Christi,
selbst nachdem sie aufgehört hatten Nonnen zu sein. Sie wurden von den Arbeitern des
Altersheims sowie von der Bevölkerung der Stadt für ihren starken Glauben an Gott, ihre
vorbildliche Lebensweise und ihren Fleiß respektiert.
Das Laienpersonal, führenden und untergebenen Ranges gleichermaßen, versuchten innerhalb der begrenzten Umstände den christlichen Glauben vollständig zu praktizieren. In
diesem Geist fanden religiöse Feierlichkeiten, Ordensjubiläen und andere kulturelle Veranstaltungen statt.
In ihrem gut strukturierten Buch präsentiert die Autorin die Geschichte des Altersheims
und das Leben innerhalb seiner Mauern: Teilnahme an der Führung des Heims, kreative
Aktivitäten, religiöses Leben, religiöse Feste, Jahrestage des Ordens, Zeremonien, kulturelle Ereignisse, Erholungsreisen und Pilgerfahrten. Ein weiteres Kapitel widmet sich dem
Thema Tod, Beerdigungen und Friedhöfe. Die Außenbeziehungen des Altersheims, sowohl
in Ungarn als auch im Ausland, werden in dem Buch ausführlich behandelt. Besonderes
Augenmerk wird auf die Porträtgalerie gelegt, die die Karrieren von mehr als 400 Schwestern der Nächstenliebe, Mönchen und Priestern zeigt.
Alle Ergebnisse des Buches stützen sich auf Fakten und Informationen die aus den
Archiven des Altersheims stammen und auf Chroniken, die von den Schwestern der Nächstenliebe verfasst wurden, als auch aus anderen Archiven. Auch die mündlichen Berichte
ehemaliger Mitarbeiter sind von hohem Wert. Diese wurden sorgfältig gesammelt und exklusiv in diesem Buch zusammengestellt.
Es war beabsichtigt, das Buch so detailliert wie möglich zu gestalten. Anmerkungen
befinden sich am Ende jeder Seite. Experten, Forscher und alle mit einem besonderen Interesse an diesem Thema werden im Buch daher einen unschätzbaren Fundus an genauen
und detaillierten Informationen finden. Doch auch der Öffentlichkeit, mit einem eher all376

Zusammenfassung

gemeinen Interesse am Thema, wird das Buch ebenso eine interessante Lektüre sein: zum
Nachdenken anregende und leicht zu lesende Beschreibungen von bewegenden Lebensläufen klösterlicher Bewohner, von selbstloser Lebensführung, von Demut, vom Dienst am
Nächsten, von Vermittlung der Kultur und anderem mehr.
Das Buch gewinnt auch durch die Darstellung zahlreicher lokaler Ereignisse und durch
den Bezug auf Daten der lokalen Geschichte. Es bietet den Lesern Informationen über ein
neues und bisher unbekanntes Gebiet der Geschichte von Jászberény sowie das religiöse
Leben einiger seiner Bewohner.
Dr. Suba Györgyné, Autorin und Herausgeberin, unternahm die immense Aufgabe der
Datensammlung und -aufarbeitung. Sie wurde unterstützt von Miklós Szalóki, Veronika
Szalmari Antalné Kocza, Teréz Szatmári Károlyné Bathó und Jánosné Szívós Ilona Hering,
fr. Kamarg Varga OFM, Istvánné Versegi Júlia Bangó, Lászlóné Versegi Katalin Pethő und
Károly Attila Vaszlovszky. Der Text wurde von Papp Izabella überarbeitet. Für die fachliche Beratung sind Miklós Szalóki und Veronika Kocza Antal Szatmári zu danken. Józsefné
Szabari Elizabeth Stuchlik übernahm die Arbeit der sprachlichen Überarbeitung.
Die Fotos wurden vom Altersheim und von ehemaligen Mitarbeitern bereitgestellt und
stammen auch aus anderen Quellen, die im Buch verzeichnet sind.
Die Zusammenfassung wurde in mehrere Sprachen übersetzt: Tekla Sasvári (Englisch),
Dr. Elsa Müller (Deutsch), ….
Das Buch zeichnet sich durch ein bemerkenswert detailliertes Inhaltsverzeichnis sowie
ein sehr genaues Verzeichnis von Namen und Ortsnamen aus. Dem Leser wird dadurch die
Verwendung des Buches sehr erleichtert.
Natürlich kann so ein Buch nie wirklich vollständig sein, unabhängig davon wie sehr
sein Autor-Herausgeber versucht dieses Ziel zu erreichen. Die Autorin ist jedoch davon
überzeugt, dass eines Tages neue, weitere Daten ans Licht kommen werden und bisher unzugängliches Material öffentlich zugänglich und von jemand anderes weiteraufgearbeitet
wird. Dann werden hoffentlich einige noch offene Fragen beantwortet und das vorliegende
Buch wirklich fertiggestellt.
Das Buch wird veröffentlich anläßlich des 70. Jahrestages des Altersheims von Jászberény. Es ist eine Gemeinschaftsausgabe des Jász Helytörténeti Kör (Verein der Yazygischen
Heimatgeschichte) und des Jászapátiak Baráti Köre (Verein der Freunde von Jászapáti).
Dadurch soll den ehemaligen Insassen des Altersheims, den mehr als 1000 Schwestern der
Nächstenliebe, den Mönchen und den Hunderten von Angestellten, die sich um sie kümmerten, eine Hommage gezollt werden.
Das Buch ist maßgebend und einzigartig in seiner Art sowie richtungsweisend für dieses Thema. Das Buch kann gleichermaßen einen festen Platz in den Bücherregalen von
Gläubigen und Nicht-Gläubigen finden und es lohnt sich, immer wieder einmal hineinzuschauen.

377

UTÓSZÓ

UTÓSZÓ
E könyv megjelenése előtt, 2020. július 30-án szervezték meg a Római Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára Idősek Otthona 70 éves fennállásának ünnepi megemlékezését
a Jézus Neve-templomban. Római Katolikus Szeretetszolgálat központjából dr. Vajda Norbert főigazgató, Burány Norbert lelkész és Búza Bence titkársági munkatárs volt jelen.

Az ünnepi szentmisét Szántó József c. apát, főesperes, plébános mutatta be Burányi Roland, Füleczki István, dr. Novák István, Resch Tamás és Versler Tamás concelebrálásával.
Szántó József szentbeszéde:
Hálaadás a Katolikus Szeretetszolgálat fennállásának 70. évfordulója alkalmából
a Szent Klára Idősek Otthonban
„Minden szentmise hálaadás. A mai nap kiemelten ünnepi alkalom, amikor 70 esztendőt átölelő szeretetszolgálat működéséért adunk hálát itt a barátok templomában és a volt
kolostorban a mai Szent Klára Otthonban.
Embersorsunk, életünk eseményeit földi történésének láncolatában rögzítik. Egyéni
életünk: világra születésünk, sok-sok feladattal, viszontagságokkal birkózunk, hivatásunk
feladatainak teljesítésében helytállva küszködünk, majd szenvedések között halál közeledtével szembesülünk, végül indulunk haza az Atyai Házhoz A temetőben pedig itt marad egy
lenyomat rólunk, egy darabig, sírkő, rajta egy név.
A közösségek életében is az események láncolata kitapintható. Egy nemzet, egy település életében is sok-sok esemény láncolata rögzíti a történéseket: Számtalan tragédia,
pusztulás, majd újrakezdés, fennmaradásért vívott küzdelmek láncolatát tartjuk számon…
Ennek az elmúlás hatalmával megjelölt világunknak van ám egy láthatatlan történés
vonulata is, ezt nem mindenki ismeri fel: a Szentháromság egy Isten örök szeretete árad
a világra, az emberre.
378

Szántó József szentbeszéde

A bűnbe bukott ember után Megmentőként Szabadítóként jön Jézus Krisztusban. Sokszor, sokféleképpen szólt utoljára Fia által hozzánk. Szenvedést, halált vállal, – halált legyőz: Föltámadásában Isten távlatot, örök jövőt hoz el. Titokzatos vérkeringésbe köti önmagával – szentségei által az embert, hogy életünk legyen. Szentlelkét árasztja, hogy újuljon
a föld újra. Küldöttei által királyi menyegzőre hívja és a föltámadásra készíti föl a népét.
Ez a mű, a Jézus Krisztus műve – nem tetszik ám ez a gonosznak soha,. Ez a mű
a Titokzatos Testben az Egyházban a történelem minden fejezetében erőszakot szenved…
Heródestől kezdve, napjaink történéseiben is, finoman, rafináltan az utolsó napig.
Itt és most álljunk meg egy szóra, a magyar földön akkor 1950-et írtak. Miután az egyházi iskolák államosítását végbe vitték, a fiatalok átnevelése elindult, az ország prímását
börtönre ítélték. A nagyon nagy falat, a szerzetesrendek likvidálása következett. 1950. június 9-én éjjel: szerzeteseket, apácákat leponyvázott kocsikra kényszerítve, otthonuk elhagyására kényszerítették fegyveres őrök kíséretével, vigyázatával.
Rákosi Mátyás diktál a Püspöki Karnak: szerzetesrendek kérdése, vagon-kérdés. Szibériába viszik ha … tárgyalóasztalhoz kényszeríti őket: Grősz József aláírja a kierőszakolt
egyezményt, hogy a szerzetesek életét megmentse 1950. augusztus 30-án. Most tessenek
megkapaszkodni, őt, 1951. V. 15-én őrizetbe vették! Amikor a harmadik érsek: Czapik
Gyula beteg lett, Grőszt kiszabadították, hogy legalább hírmondónak egy érsek szabad
legyen.
A szerzetesrendek feloszlatása után 6 fiú és 2 leányiskola maradhatott egyházi, működésüket 25–25 szerzetes biztosíthatta.
A szerzetesrendek feloszlatása 187 férfi és 456 női zárda mintegy 11 000 tagját érintette, – tessék ezt elképzelni vagonokban Szibériában menet. A gonosznak ez egy telitalálata
volt. A nevelésben megkezdődhetett a csúszás, a züllés. A betegellátásban, árvaházak működtetésében a hanyatlás. Nélkülük, Krisztus hűséges tanúi nélkül szegényebb, sivárabb
lett nemzetünk ezen fejezetének történelmi szakasza.
A szerzetesek, nővérek jelenetős része ellátás, fizetés, nyugdíj nélkül maradt, földönfutóvá vált, – más részük internáló táborba került. A beteg, idős gondozásra szoruló szerzetesek helyzete volt a legkilátástalanabb.
Amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1950. VIII. 30-án aláírta a feloszlatásról szóló
megegyezést, létrehozták a Katolikus Egyházi Kegydíjasok és Betegek Szeretetszolgálatát
amely ma Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat néven működik.
Bakonybél, Csákvár, Gyón és Jászberény – Jánoshida helyett Pannonhalma, ahová ekkor az elhagyott, öreg szerzeteseket és nővéreket szállították. Jászberényben 1950. november 8-án kezdte meg működését az otthon, ekkor hozták az első 54 nővért nagy teherautón,
majd ez a létszám év végére 120-ra egészült ki. Az elmúlt hét évtizedben 27 rendből, ös�szesen 1027 nővér töltötte itt életének utolsó szakaszát. 1989-ig szent ruháiknak használatától is megfosztva, a megalázott, megcsúfolt Jézusnak társai lettek. (Csak a koporsóban
adhatták rájuk rendi ruháikat.)
A deportálásuk, megaláztatásaik és kényszerpályára erőltetett életük a szenvedő Krisztushoz tette hasonlóvá őket. Óriási felkiáltójel minden idők embere számára, a Szeretet
himnusz szempontjai szerint:
A szeretet mindent eltűr,
Mindent elvisel.
A sértést nem tatja számon,
A szeretet soha el nem múlik.
379

UTÓSZÓ

A Szeretetszolgálat visszakérte, és 1991-ben visszakapta valamennyi állami fenntartású, egyházi jellegű otthonának felügyeleti és üzemeltetési jogát, így Jászberényben is. Ma
itt a Szent Klára Otthonban már nincs egyetlen kedvesnővér sem, de vannak gondozásra,
ápolásra szoruló, az örökkévalóságra készülődő betegek.
Krisztusban jó Testvérek! 70 év nem kis idő. Van mit megköszönni a mai megemlékező
szentmisében.
Tudnunk kell: ez a világ elmúlik, benne a gonosz műve is semmivé válik. Az örökkévalóságban egyetlen érték, a szeretet lesz. a szeretet lesz érdemes csak. A szeretet soha el
nem múlik. Csak azokat a szavainkat, tetteinket tudjuk Isten elé vinni értékként, mennybelépőként amelyek tiszta szeretetből fakadtak, – Isten dicsőségére, embertársaink javára,
boldogítására szolgáltak.
Tudjunk hát ezen a jubileumi megemlékező napon, hálát adni azért ami jó volt, azért is
amit Isten megpróbáltatásként megengedett, mert az is szeretetének követe volt.
Tudjunk hát mindenért hálát adni, ami nagy kereszthordozás volt, tudjunk hát hálát adni
azért amit nem kívántunk, de nem tudtuk elkerülni, mert az is az Ő látogatása volt.
Itt a jászberényi temetőben – amikor megláttam a tisztelendő nővérek 708 sírját, és
a  sírkert temetői keresztjét, rajta a korpusz helyett a töviskoszorút, akkor értettem meg
Dienes Valéria: Magasztalja lelkem kezdetű énekének utolsó sorait:
»Dicsőség az Úrnak, áldjuk az Atyát,
Fiút és a Lelket századokon át!
Tudom, hogy mit adtál: töviskoronát,
Áldott légy ma érte, s minden koron át!«

Legyen hála a történelem Urának, hogy városunkban a szeretetszolgálat működése
nyomán a földönfutóvá vált nővérek otthonra találtak.
Legyen hála ezen intézmény 70 éve betegeket gondozó, ápoló szolgálatért.
Legyen hála ezen intézmény mindenkori felelős vezetői szolgálatukért.
Legyen hála az itt dolgozók Krisztusi lelkületét sugárzó szeretetéért.
Előre tekintve, ezen intézmény szolgálatához kérjük az Egyház Anyjának égi segítségét. A Szűzanya oltalmazzon, védjen minden veszedelemtől. Ő ajánljon és mutasson be
minket Szent Fiának mindannyiunkat.
Amen!”
Jászberény, 2020. 07. 30.
Szántó József c. apát, főesperes, plébános

380

AZ ELŐFIZETŐK NÉVSORA
Boldog
Medvéné Fehér Tünde és családja

Gyöngyössolymos
Márkus Mária tanár

Budakeszi
Lantos Szilárd műszaki tanár

Gyöngyöstarján
Dr. Szívós János Ádám orvos
Dr. Szívós János Gábor orvos

Budaörs
Veliczky Józsefné ny. programtervező matematikus
Budapest
„A Jászságért” Alapítvány
Dr. Dobos László közgazdász-szociológus
Fehér Melitta gyógytornász
Jászok Egyesülete
Dr. Lantos Klementina jogász
Dr. Lantos Krisztina ügyvezető igazgató
Rózsa Jánosné nyugdíjas
Sáros Katalin nyugdíjas
Simek Pál ny. nyomdaipari mérnök
Szatmári Ferenc
Szilasi Józsefné ny. élelmezésvezető
Tóth Jánosné ny. iskola igazgató
Vidovich Anikó klinikai kutató asszisztens
Cegléd
Fodorné Mészáros Piroska nyugdíjas
Cibakháza
Dr. Maczkó Sándorné ny. óvónő
Csepel
Kispál György esperes plébános
Debrecen
Dr. Fehér Krisztina Eszter orvos
Dr. Suba László orvos
Eger
Horváth Gábor
Dr. Horváth Gábor Miklós
Esztergom
Héber Istvánné ny. tanítónő
Gödöllő
ifj. Szatmári Zoltán kereskedelmi menedzser
382

Jánoshida
Vári Annamária ápolónő
Jászapáti
Ambrus Andrásné ny. tanár
Balláné Szabó Ilona ny. könyvtáros
Barta István honism. szakkörvezető
Báthor Pál önkéntes tűzoltó
Borbás Ferenc emeritus főkapitány
Fehér Ferenc karbantartó
Fülöp Ferenc és Kovács Krisztina
Fülöp Péter és családja
Kiss Béla gazdálkodó
Mihályi Jánosné ny. könyvtáros
Mihályi József ny. törzskönyvező
Mihályi Péterné Birkás Terézia hittanár
Pócs János országgyűlési képviselő
Szlávik és Végh család
Utassy János törzskönyvező
Városi Könyvtár
Zagyi Sándor és Fülöp Ágnes
Jászárokszállás
Nagyné Bódis Borbála főkönyvelő
Schiller Natália vezető ápoló
Sisa Menyhért kántor
Jászberény
Aszódi Ferencné ny. adminisztrátor
Bábosik Józsefné ny. posta főellenőr
Bakki-Nagy Anikó bolti eladó
Balla Istvánné ny. ápolónő
Barcza Márton geológus
Barcza Sarolta kisgyermek
Barcza-Kozma Anett
Bartha László Attila szaktanár
ifj. Bathó István szállítási ügyintéző
Dr. Bérczes Anna fogorvos

Besenyi János ny. üzemmérnök
Dr. Besenyi Orsolya fül-orr-gégész szakorvos
Besenyi Péter vállalkozó
Besenyi Vendel ny. agrármérnök
Bohárné Bathó Rozália önk. képviselő
Bolla János jászkapitány, agrármérnök
Bóna Nándor könyvtáros
Bötös Erika titkárnő
Bucholszky Tünde tanárnő
Budai Lóránt polgármester
Bujdosó Józsefné nyugdíjas
Bujdosó Sándor nyugdíjas
Buschmann Éva terápiás csop. vezető
Czigányné Harmath Éva tanítónő
Cseh János
Csirke Istvánné nyugdíjas
Csörgő Terézia ny. biológia-kémia sz. gimn.
tanár
Csúzné Baranyi Rozália ny. szoc. otthon
igazgató
Darázs István vállalkozó
Darázs Melinda újságíró
Deméné Ilonka Gabriella tanárnő
Demény Sándorné ápolónő
Demeter Sándor tanár
Dohar Bence mérnök informatikus
Dr. Dunay Miklós állatorvos
Egressy András jogsegély ügyintéző
Ézsiás Sándor buszsofőr
Fábián Rigó Attila vállalkozó
Fábiánné Völgyi Erzsébet
Farkas Jánosné ny. építész
Fiala Károly vállalkozó
Forgács László tanító, gazdálkodó
Fülöp Istvánné nyugdíjas
Dr. Gledura Éva orvos
Gulyás Erzsébet könyvtáros
Gulyásné Túróczi Margit gazd. igazgató
Dr. Gyárfás Eszter orvos
György Lászlóné nyugdíjas
Dr. Gyurkó Lászlóné Dezső Ágnes ny. óvónő
Hájos Pál üzemmérnök
Hasznos Rozália könyvtáros
Heringei Mária ápolónő
Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató
Hulin Györgyné ny. pedagógus
Illés Pál nyugdíjas

Ilonkáné Baranyi Zsuzsanna tanár
Járomi Jánosné nyugdíjas
Jász Múzeum
Jászberényi Gazdák és Polgárok Köre
Jászberényi Katolikus Óvoda és Iskola
Jászberényi Református Egyházközség,
Mező István lelkipásztor
Kasnya Lászlóné ny. szakács
Kasza Lajos vállalkozó
Katolikus Szeretetszolgálat Szent Klára
Otthona
Katona Katalin ny. tanárnő
KÉSZ Jászberényi Csoport
Keszthelyi Lászlóné nyugdíjas
Kisnémet Lászlóné ny. gazd. vezető
Kispál János Sándor nyugdíjas
Kispálné Hegedűs Laura üzemmérnök
Kissné Palásti Anita terápiás m. társ
Kocsis Zsuzsanna
Kohári Béláné nyugdíjas
Konyhás Mihály főtanácsos igazgató
Kovács Éva középiskolai tanár
Dr. Kovács Lajos vezető ügyész
Kozma József műszaki tanár
Kozma Máté programozó
Kövér Károlyné nyugdíjas
Kun Katalin ny. főnővér
Laboda István vállalkozó
Lantos Tibor ny. agrármérnök
Lantos Tiborné nyugdíjas
Litkei Zoltán faipari mérnök
Major Ádám kántor
Márkus Márta tanítónő
Mizsei Béla nyugdíjas
Mizsei Csaba hajóskapitány
Móczár Béla ny. tüzér alezredes
Molnár Györgyné tanítónő
Molnárné Somogyi Margit tanár
Molnárné Telek Katalin
Muhari Ildikó kereskedő
Muhari István ny. festőmester
Muhari Tibor ny. agrármérnök
Nagy András ny. gimn. igazgató
Nagy Istvánné Farkas Klára ny. köztisztviselő
Nagy Kálmán nyugdíjas
Nagy Tünde üzletvezető
Dr. Novák István főigazgató, plébános
383

Nyitó Róbert ügyvezető
Nyolczasné Bábosik Ilona nyugdíjas
Dr. Ócsai Antal orvos
Pakainé Bathó Edit irodai dolgozó
Parti Csaba könyvtáros
Parti Tamás tanár
Patakiné Kocza Anita programszervező
Dr. Petrics István ügyvéd
Piroska Róbertné gondnoknő
Piszker Istvánné nyugdíjas
Pócs Tiborné vállalkozó
Pozsonyi Lajos mg. szerelő
Sápi Gábor szállítm. vezető
Sárközi Jánosné ny. kereskedő
Sas Andrásné nyugdíjas
Simon Miklós kertész
Sinka Ferencné ny. gazdasági ügyintéző
Sisa Elekné ny. szakács
Sisa Jánosné nyugdíjas
Soós Istvánné ny. kereskedő
Szabó László ny. igazgató
Szalóki Miklós ny. szoc. otthon igazgató
Szatmári Anikó ingatlanközvetítő, önkormányzati képviselő
Szatmári Antal nyugdíjas
Szatmári Antalné mentálhigiénés szakember,
ny. szoc. otthon igazgató
Szatmári Ildikó egészségügyi dolgozó
Szatmári Károlyné nyugdíjas
Szatmári Melinda dr. jogász
Szatmári Nóra marketinges
Szatmári Zoltán vállalati igazgató
Szatmáriné Sápi Magdolna vállalkozó
Székely Béláné nyugdíjas
Szentkúti plébánia
Szilágyi Györgyné kertész
Szívós János ny. autószerelő
Szívós Jánosné Hering Ilona ny. gondozási
központ vezető
Szűcs Tiborné kertész
Taczman András diakónus
Taczman Sándorné terápiás m. társ
Taczmann László nyugdíjas
Taczmann Tamás vállalkozó
Tamás Zoltán iskola igazgató
Tiborc Zoltánné nyugdíjas
384

Tóth Endre
Tóth Rudolf nyugdíjas
Tóthné Gyetvai Klára tanár
Orbán Árpád erdész
Tóthné Muhari Ildikó ny. tanár
Túróczi Antalné ny. külkereskedő
Turupulyi László
Udvardy László vállalkozó
Vargáné Deme Katalin ny. intézményvezető
Városi Könyvtár
Vas Rozália ápolónő
Vass Józsefné ny. varrónő
Versegi Imréné nyugdíjas
Versegi Istvánné ny. ápolónő
Versegi Lászlóné terápiás m. társ
Vidovich Kálmán gépészmérnök
Vidovich Lászlóné ny. tanár
Dr. Yosef Assetze belgyógyász főorvos
Yosef Markos egyetemi hallgató
Jászboldogháza
Kispálné B. Baranyi Aranka ny. főkönyvelő
Kocsis Imréné nyugdíjas
Kövér János őstermelő
Papp Izabella ny. levéltáros
Szűcs Gergely őstermelő
Jászjákóhalma
Kasnya Tiborné ápolónő
Szegedi Ferencné
Kemence
Kelemen Zoltán plébános
Lajosmizse
Kovácsné Terenyi Éva nyugdíjas
Miklósné Besenyi Erzsébet tanárnő
Terenyiné Besenyi Mária nyugdíjas
Kiskunfélegyháza
Dr. Szaszkó Mária orvos
Kunszentmárton
Dr. Györgyi Lajos
Józsa László ny. tanár, helytörténeti kutató
Mosonszentgyörgy
Basitz Lajos plébános

Párkány (Szlovákia)
Muzsik (Csombó) Katalin
Podzemna (Csombó) Erzsébet
Phullingen (Németország)
Soós József
Soósné Szalóki Zsuzsanna
Soós Laura
Soós Anna Zizi

Szeged
Dr. Besenyi Zsuzsanna nukleáris medicina
szakorvos
Dr. Janka Zoltán Jászberény díszpolgára
Dr. Muhari Dezső ny. állatorvos

Róma
Versler Sándor káplán

Szolnok
Boros Lajos
Dr. Szalóki András
Dr. Szalóki István
Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény

Sátoraljaújhely
Lóczi Tamás r.k. plébános

Újszász
Bíró Tünde ápolónő

Sydney (Ausztrália)
Mag Mária

A SZERZŐ SEGÍTŐI
Besenyi Vendel, Palócz Dorina, dr. Dobos László, dr. Suba György, Szalóki Miklós, Szatmári Antalné Kocza Veronika, Szatmári Károlyné, Bathó Teréz, Szívós Jánosné Hering Ilona, Varga Kamill OFM, Versegi Istvánné Bangó Julianna, Versegi Lászlóné Pethő Katalin,
Vaszlovszky Károly Attila

385

TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 5
AJÁNLÁS----------------------------------------------------------------------------------------------------- 7
BEVEZETŐ-------------------------------------------------------------------------------------------------- 8
I. A RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZI SZERETETSZOLGÁLAT TÖRTÉNETE ------- 11
A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása és a jászberényi internálótábor--------- 11
A Római Katolikus Szeretetszolgálat létrehozása ------------------------------------------------------ 12
A szeretetszolgálat jászberényi otthonának alapítása (II. sz. Állami Szociális Betegotthon)---- 13
A Városi Tanács VB. Egyesített Szociális Intézete------------------------------------------------------ 25
A Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat jászberényi otthona (1991–2007)----------------- 30
II. ÉLET AZ OTTHON FALAI KÖZÖTT------------------------------------------------------------ 59
Részvétel az otthon működtetésében --------------------------------------------------------------------- 62
Alkotói és egyéb tevékenység ------------------------------------------------------------------------------ 71
Lelki gondozás az intézményben--------------------------------------------------------------------------- 77
A kulturális rendezvények ---------------------------------------------------------------------------------- 100
Üdülések, zarándokutak, kirándulások ------------------------------------------------------------------- 116
Szűzanya Rosa Mystica, Titkosértelmű rózsa ----------------------------------------------------------- 121
III. A VÉGSŐ BÚCSÚ, TEMETÉS, A TEMETŐ -------------------------------------------------- 129
IV. SZOCIÁLIS OTTHON KAPCSOLATAI ------------------------------------------------------- 138
V. ARCKÉPCSARNOK ---------------------------------------------------------------------------------- 162
A kedvesnővérek---------------------------------------------------------------------------------------------- 162
A férfi szerzetesek életútja ---------------------------------------------------------------------------------- 275
Az otthon lelkészei-------------------------------------------------------------------------------------------- 283
A szeretetszolgálat vezetői ---------------------------------------------------------------------------------- 294
VI. FÜGGELÉK--------------------------------------------------------------------------------------------- 301
Jászberényben eltemetett kedvesnővérek----------------------------------------------------------------- 301
Vidéken eltemetett kedvesnővérek ------------------------------------------------------------------------ 331
Távozások az otthonból ------------------------------------------------------------------------------------- 337
Alkalmazottak névsora -------------------------------------------------------------------------------------- 339
A női szerzetesrendek régi/új nevének rövidítés jegyzéke--------------------------------------------- 350
A férfi szerzetesrendek nevének rövidítése--------------------------------------------------------------- 351
Forrásjegyzék-------------------------------------------------------------------------------------------------- 351
Névmutató------------------------------------------------------------------------------------------------------ 358
Helynévmutató------------------------------------------------------------------------------------------------ 364
386

Rezümé--------------------------------------------------------------------------------------------------------- 370
Summary------------------------------------------------------------------------------------------------------- 372
Samenvatting-------------------------------------------------------------------------------------------------- 374
Zusammenfassung-------------------------------------------------------------------------------------------- 376
UTÓSZÓ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 378
ELŐFIZETŐK NÉVSORA------------------------------------------------------------------------------- 382
A SZERZŐ SEGÍTŐI-------------------------------------------------------------------------------------- 385

387