PDF Text
Szöveg
ZSIDÓK LETELEPÜLÉSE
A JÁSZSÁGBAN
EREDETI OKLEVELEK ALAPJÁN
ÍRTA
DR KÁLMÁN ÖDÖN
Függelékül 44 kiadatlan oklevél
OR-ZSE Könyvtár
1004326
BUDAPEST, 1916
MÚLT ÉS JÖVŐ SZERKESZTŐSÉGE
PODMANICZKY UTCA 6.
A régi jászberényi zsinagóga.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos
Az
új
jászberényi
zsinagóga.
Rabbiképző - Zsidó Egyetem
Könyvtára
BEVEZETÉS.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A Jászság területe ; lakosai. A >>Háromas kerületek« megyei rendszerbe foglalása. 1876. XXXIII. t.-c. A jászok mióta neveztetnek filiszteusoknak ? Phil-oistos = íjjász. A Jászság mint kiváltságos terület.
I. Károly, I. Mátyás kiváltságlevelei. A török hódoltság alatt laknak
zsidók a Jászságban. Heilmann Farkas Wolf élelmező zsidó. Az elnéptelenedett vidékek benépesítése. A Jászság szenvedése Kollonics érsek
működése alatt. III. Károly és Mária Terézia hívják a zsidókat a jászsági vásárokra. Kászonyi Tamás, jászberényi jegyző fontos ki jelentései az idegenek letelepüléséről. Az 1745-i privilégiális okmány. Jászkún területről kiszorítják a zsidókat. József »Bau-Jud« Szolnokon akai*
letelepedni. Az oklevelek egyikében sincs említve a zsidók távoltarthafásának joga. Az 1790 : XXV. és az 1790 : XXXVIII. t.-c.-ek szándékolt
összecserélése.
Jászság alatt értjük azon területet, mely a Nagymagyaralföld északi részén a Zagyva, Tárná és Tápió vizek mentén 1
terül el, mintegy ezer négyzetkilométernyi kiterjedésben.
Lakosai a XII-ik századtól kezdve egészen a legutóbbi időkig,
1876-ig, külön területi kiváltságokat élveztek, amikor az 1876 :
XXXIII. t.-c. alapján megyei rendszerbe osztattak be. Különős kedvezményekben a szomszéd Kunsággal, helyesebben
Kis- és Nagy-Kunsággal együtt részesíttettek királyaink által;
ismételt kiváltságlevelekben vannak felsorolva mindazon előnyök, melyeket e »Háromas-Kerületek« lakossága élvezett.
Idők folyamán a terület nagysága változott helységek hozzácsatolása, illetőleg elvonása által. Legutóbb az említett megyei
rendszerbefoglalás változtatott képén, amikor a Jászkunság
1 Miután nagy és tartós szárazság idején a Tápió és Tárná, de
különösen ez előbbi vize teljesen kiszárad, és zsidó házastársak rituális
elválasztása csakis víz partján épült városban történhetik — e terűlétén csakis a Zagyva melletti helységekben adtak ki válóleveleket.
1*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
4
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
területe Szolnok, Heves, Pest és Csongrád megyékhez csatoltatott.1
A jászság lakosai a jászok vagy — mint okleveleink nevezik
— a filiszteusok. Ezen filiszteus elnevezés a XIV־ik századtól
kezdve általános. A Jászság történetírói igyekeznek kimutatni
ezen elnevezés megokolásában, hogy a jászok tényleg a bibliai
filiszteusoktól származnának. A dolog erőszakolt. Másutt kell
keresnünk a magyarázatot. A XlV-ik század oklevelei mutatják, hogy az időben terjesztik a pápa térítői a Jászkunságban
a kereszténységet.12 A kunok megtérnek, a jászok pogánykodnak, nem akarnak megtérni : pagani, filistei, melyek, miként
egykor a filiszteusok, sok bajt okoztak a hívőknek. Hogy a
bibliai népek között épen a filiszteusokat választották a jászok
korholásául, ezt is megérthetjük, ha a jász (íjjász) szó rokonértelmét felismerjük a phil-oistos görög íjj-kedvelő szóban.
Azt azonban világosan látjuk, hogy a jászkerület a vegyesházbeli királyoktól^ kezdve a legutóbbi időkig kiváltságos
terület volt. I. Károly alatt már saját választott kapitányuk
1 A Jászság helységeit a következőkben állíthatjuk össze okleveleink
alapján. (A helységnevek mellett lévő számok azon évet jelzik, melyben
az illető helységet felemlítő oklevél kelt.) Apáti (1438), Árokszállás
(1438), Bódogháza (1484), Borsóhalma (1535), Berényszállás (1438),
Fövenyszaru (1433). Fügéd (1427), Fügedegyház (1449), Jákóhalma
(1449), Kisér (1409), Kürlh (u. o.), Ladány (u. o.), Lantho (1449), Mihálytelke (u. o.), Mizse (1427), Necsőegyház (1449), Négyszállás (1300).
Szentgyörgy (1425), Szentkozmademjénszállás (1408), Szarvas (1425),
Újfalu (1424), Ujszász (1449). A dőlt betűkkel jelzettek nem tartoznak
jelenleg a jászkerületi rabbinátushoz, viszont újabban idecsatlakozott
Jászdósa, Szentandrás, Alattyán, Jánoshida, Alsószentgyörgy, Tarnaörs
(ismét elszakadt), Visznek (elszakadt), Egreskáta (elszakadt). Pusztamonostor, Szenti mre.
2 (Lásd Századok 1916 júniusi számában 372. olda’on). A pápa,
XII. János, megtiltja, hogy az újonnan megtérített kúnokat, alachokat, selavokat túl nagy tized zsarolásával visszarettentsék a megtéréstől . . . »decimas integras nimis rigorose cxegitis, quod neophiti
et conversi ... a convcrsionc Duismodi, propterea retrahuntur.«
Hogy a kúnok megtérnek, ezt jelentik 1228-ban a pápának, de a jászok
nehezen térnek meg. azt láthatjuk az 1365 június 30-án I. Lajos által
kiadott oklevélből, hol mint *Pagani et infidclii« szól a *Phi üstéi seu
Jasones«-ről; majd IX. Bonifác pápa 1399 április 18־1־ól kelt rendeletébői, hol sürgeti ezek megtérését. U. o. 531. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
5
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vezetése alatt tömörülnek a királyi sereg zászlója alá.1 Később
mind több kiváltságokban részesülnek a jászok és ezek közé
tartozandónak vélik azt is, hogy zsidót nem kötelesek megtűrni
maguk között! Mátyás király felmenti a jászokat örök időkre
a rendes és rendkívüli királyi adók fizetése alól 1479-ben.
Majd 1512-ben kegyúri jogokat kapnak a filiszteusok. Viszont
a török hódoltság alatt elnéptelenedő Jászság önállóságát
elveszti és mint lucrum camerae kezeltetik. Még pedig Ulászló
egyik intézkedése juttatja e sorsra a jászokat.1
2
Hogy a török hódoltság alatt a Jászság területén laktak
zsidók, arról van adatunk. A zsidókra szükség volt ily őstermeléssel foglalkozó vidéken, hol iparnak nyoma sincs, kereskedelmi cikkekben is nagy a hiány. A zsidók hozzák el a távoli
vidékek cikkeit, viszont ők szállítják tovább a gabona fölöslegét. Háborús időkben ők a sereg felszerelésének, ellátásának
intézői. A nemesség katonáskodott, a jobbágyság helyhez
kötve, szabad mozgásában gátolva, a zsidókra és a betelepült
görögökre vár a szerep, hogy helységről-helységre menve,
a megvásárolt gabonát, lovat, igás állatot a seregnek szállítsák.
A török háborúskodások idején mindkét csatázó félnek
seregében megtalálhatjuk a zsidó élelmezőket. így, a török
kézen lévő Jászságban a főélelmező tiszt zsidó. A Jászság
1558-ban török fenhatóság alá kerül és egész területét a hatvani szandzsákhoz csatolják. Jászberény, mint központ, külön
kerületet == nahijet képez és ennek élelmezési biztosa Heilmann
Farkas Wolf nevű zsidó.3 Részletesebb adataink nincsenek
arról, hogy állandóan itt lakott-e ezen Heilmann, avagy a
török sereget követve, valahonnan Törökországból jött városról-városra, ütközetről-ütközetre. Ha német nevét tekintjük,
úgy az látszik valószínűbbnek, hogy Ausztriából származott
kereskedővel van dolgunk, ki megnyerte a török »palánkfő«
kegyét. A török zsidók spanyol vagy eredeti török neveikről
azonnal felismerhetők. Hogy osztrák, avagy magyar területen
1 L. Gyárfás : A jász kánok története III. kötet 463. lap.
2 L.>• u. o. IV. 196.
3 U. o. IV. 26. Mielőtt török kézre kerül a Jászság, Szolnokhoz
csatoltatik. melynek erős várát nagy katonasággal töltik meg és már
ezeket is Heilmann élelmezi a jászok segítségével.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
()
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lakó zsidók igen sokszor kereskednek ellenséges területeken
is, — erre számos példát tud a történelem. A török úgy vélte,
hogy ő örökre megvetette lábát a megszállott területen, az
ellenségeskedéseknek vége, igyekezni kell tehát a szomszéddal
baráti viszonyba jutni, ők tehát szívesen látják, ha a régi
ellenség alattvalói bizalommal felkeresik területét üzleti ügyeik
lebonyolítására. A török Budának pasája gyakran fordul a
császárhoz barátságosan, hogy egymás alattvalóinak érdekét
védjék, adósságaikat hajtsák be. Ilyen szívesen látott osztrák
származású zsidó lehetett Heilmann Farkas Wolj is, kit azután
itt marasztal a hatvani pasa, ő azonban rövid ittlét után átmegy
a szomszédos Szolnokon székelő császáriakhoz és ott is marad
seregszállítói minőségben.
A törökök kitakarodása után a Habsburgok főtörekvése
az elnéptelenedett vidékek betelepítése. S ezen igyekezetük
közben az idegen telepesek között itt-ott elvegyülő zsidót is
békén hagyják új tűzhelyét, felépíteni. A tizenhetedik század
második felében, tehát a török kitakarodással egyidejűleg,
hazánkba szorult északról és nyugatról nagyobbszámú zsidó.
Ügyszólván, kevés kivétellel, ezek a magyar zsidóság ősei, kik
ekkor Magyarországba családonként beszállingóztak. A tizenhetedik század közepén a kozák üldözés szorítja Galíciába és
hazánkba az orosz zsidókat ; az osztrák területekről 1670 körül
menekülnek a szigorú kitiltás következtében ; végre a morva
zsidók is nyugodtabb területre húzódtak a harmincéves hó ború
elől, hol nem volt kis kereskedésük, zaklatott életük annyi
veszélynek kitéve.1
Ámde már a tizennyolcadik század elején a császári udvar
oly irányú törekvéseivel találkozunk, mely a zsidók visszaszorítását, terjeszkedésük meggátlását tűzte ki célul. Kollonics
érsek szereplése nemcsak magyarellenes, hanem époly mértékben zsidóellenes is. A gyér zsidó lakosságot »meglehetős
nagyszámúdnak (»In zimlicher Anzahl«) 12 tartja, kiket rendszabályokkal kell az elszaporodástól visszatartani.
Különösen megszenvedte e korszak átkát a Jászság.
1 Büchler: Bpesti zsidók tört. 123. lap.
2 U. m. 178. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A mindenható érsek az általa kegyelt lovagrendek jövedelmét
minden törvényes és nem törvényes úton növelni akarván —
kihasználta I. Lipót zilált pénzügyi helyzetét és az ország
egyik legjobb búzatermő vidékét, a Jászkunságot, a király׳
nevében eladta, aránylag csekély összegért, a német lovagrendnek. Ezek után takarodniok kellett e területről a zsidók
nak. Még csak kereskedni se mertek árúikkal, avagy országos
vásáron résztvenni portékáikkal, úgyhogy I. Lipót utódja,
III. Károly és Mária Terézia kiváltságlevelükben híva-hívják
a kereskedőket, kalmárokat az országos vásárokra, oltalmat
és védelmet biztosítván nekik, csak el ne maradjanak a jászsági vásárokról.1 Zsidóknak, protestánsoknak egyforma a
soruk a Jászságban a XVII. és XVIII. században ; egyaránt
eretnekeknek tekintik őket.2 Buda 1712-ben, Lajtaújfalú
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1 L. » Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek és
oklevelek gyűjteménye« című munka 98. oldalán. »Miért is titeket egyetemlegesen és egyenkint kereskedőket, kalmárokat és vásáros embereket
és bármely utazókat ezennel biztatunk, biztosítunk és bizonyossá teszünk,
miszerint ... az országos ... és heti vásárokra mindenféle áruitokkal,
holmitokkal és javaitokkal szabadon, bizton ... és minden félelem és
féltése nélkül személyeteknek és áruitoknak . . . jöjjetek, igyekezzetek
és járuljatok és elvégezvén ott minden üzleteteket, ismét haza vagy
ahová akartok visszatérhessetek a mi különös pártfogásunk és oltalmunk
alatt, mindig sértetlenül maradván, személyetek és holmiaitok. Es
akarjuk, hogy ez a piacokon és más közhelyeken bárhol nyilvánossá
tétessék és kihirdettessék.«
2 Már 1629-ben panaszkodik Jászberény város, hogy evangélikusok
csap- és mészárszéket akarnak felállítani, ami megkárosítaná a városi
korcsma és húskimérő helyeket. A nádor, gróf Esterházy Miklós, tényleg
megtiltja az evangélikusoknak a csap- és mészárszéknyitást. (Gyárfás :
A jászkúnok története, IV. rész. 245. lap.) Am nem javul a protestánsok
helyzete még másfél évszázad múltán sem. 1765 június 15-én a város
felveszi lakosul Fischer Jakab lutheránus szíjjártólegényt. Három hét
múlva megjelenik a városi tanács gyűlésén Török János prépost-plébános
és előadja, hogy ő >>. . . mint Lelky Pásztor, azon okból protestál, és
átalyában ellenzi, hogy mivel még eddig ezen Nemzetes városban luterana
Religió nem volt, feltehető, hogy ezen egyén kezdetet vévén ell szaporodik és föltétetik, hogy a Calviniana Religiónak is gyökeresebb lészen,
holott keresztényi buzgóságunk azt hozná magával, hogy az mostan
városunkban lakozó eretnekség(ét) is inkább kevesiteni, kiirtani tartoznánk,
nemhogy újabb eretneknek be rohanását engednünk kelletnék . . . Mire
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
8
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1739-ben rombolja le a területén épült zsinagógát,1 hogy azután
onnan a zsidókat kiűzze. A német lovagrend hatása alatt a
városi tanács Jászberényben is inkább a betelepülő görög
kereskedőket részesíti kiváltságokban, mintsem zsidókat tűrjön meg területén.2 Nem szűnik meg a helyzet, nem javul
akkor sem, midőn a végleges eladás jogtalannak minősíttetik
s csak zálogul bírja a rend e területet. Az eladás ellen tilt akoznak egymásután az érdekelt felek. Ezen tiltakozók közül minket
különösen a jászberényi jegyző, Kászonyi Tamás szavai érdékelnek, ki, — bizonnyal szemben a lovagrend szándékolt,
szabadköltözködést gátló, rendeletéinek, ezt mondja: »ezen
mostani ellentmondásból kifolyólag régi megbecsült és eddig gyakorolt lehetőség szerint. . . szabad ezen kerületekbe mindenkinek
régóta bejönni és kivándorolni /« Ezen tiltakozás, mely 1702. év
májusában hangzott el az összes jászkun városok követeinek
jelenlétében, nyíltan mondja, hogy idegenek betelepülése ellen
semmi akadály sem volt a Jászkunság területén. Ha később
mégis kizárják e területekről a zsidókat, az, a lovagrend 29 éves
jogtalan birtoklása alatt történik s III. Károly, majd Mária
Terézia uralma alatt erősödik meg. — Kiegészíti Kászonyi
Tamás szavait a Mária Terézia 1745 május 6-ikán kiadott jász
privilegiális okmány egy véletlenül elejtett pontja, mely szerint : »Előbbemlített Jászok és Kunok kerületeinek . . . szabad
legyen, hogy . . ., bárhonnan odakerülő jövevényeket maguk
közé befogadhassanak és őket a többi lakosokkal egyenlően
a köztük fennálló általános és közös terhek viselésére szoríthassák...« A királynő ezen diplomájának magyarázatában,
a Jászság redempciójának alapos megír ója, Kele úgy véli, hogy
»a Jászkunságban . . . is . . . szabad volt bárkinek letelepedni . . .
nemcsak szabad, hanem a török kiűzetése után mindenkit
szívesen láttak, sőt mesterséges úton is telepítettek . . .« 3
a tanács megköszönvén a főtisztelendő prépost úrnak lelki buzgóságát,
Fischer Jakabra vonatkozó határozatát revokálván, azt lakosul be nem
veszi . . . (Jászberény városi tanácsülés jegyzőkönyvei 1765 júlitis 6.)
1 Büchler: i. m. 192. lap.
2 Jászberény város tanácsülési jkönyv. 1765 jún. 22. 4. pont.
A görögök meghagyatnak a kereskedésökben.
3 Lásd dr. Kele József: A jászkúnság megváltása ]32. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Nem javul a helyzet, mígnem a jászkunok, megúnva
a német lovagrend súlyos igáját, azt nehéz áldozatok árán
lerázni akarják. Ők maguk, a jászkun lakosok, elhatározzák,
hogy saját vagyonukból kifizetik a lovagrend zálogösszegét,
500 ezer rhénes forintot, csakhogy visszanyerjék szabadságukat.
Ez megtörténik, a Jászság szabaddá lesz, de már ekkor elhintették itt a vallási intolarentia magvait az idegen urak. Míg
az egész országban emelkedik a zsidók száma, a már említett
osztrák kiűzések nyomán, — mert az üldözöttek Magyarországban vélik éltöket nyugodtabban eltölthetni és számuk
honunkban emelkedik, — a Jászkunság nem enged be terűlétére zsidót. Az 1735—37־iki népszámlálás alkalmával 2595
zsidóé ״találnak hazánkban, mely közül csak 1054 *magyar
születésű, a többi, tehát 58%, ezen idők beköltözöttje. De ezekbői egyetlenegyet sem találunk, mint a Jászság területén lakót.
A következő 10 év alatt hazánkba költöző 350 vagyonos zsidó
közül sem jut e területre, mint azt elmondhatják az 1749-ben
Pozsonyba gyűlt zsidó küldöttek,1 kik a kivetett türelmi adó
(Malke-Geld)1
2 megtárgyalására jöttek össze az országgyűlés
székhelyére.
A szomszédos Szolnok város és Hevesmegye sincs jobb
véleménnyel a zsidók letelepedhetéséről. Bizonyos szolgálatok
jutalmazásául, kiváltság-levelet kap József »Bau Jud«, ki magyar
területen akar letelepedni. A budai városi tanács nem fogadja
be őt lakosul, mire a Jászsággal határos, egyidőben egy közigazgatású Szolnokon akar letelepedni. Szolnokon sem boldogul
a városi tanáccsal. A kiváltság-levél alapján a szolnoki várparancsnok veszi oltalmába, de Hevesmegye, melynek területéhez akkor »Külső Heves« címmel Szolnok is tartozott, nem
hajlandó területén zsidót megtűrni. Ezen korszak kedvezett
ugyan néhány kiváltságos zsidónak, sőt a néhány hitközségnek
is, de általában Kollonics szelleme volt uralkodó hazánkon.
Jó szerencse, hogy nemeseink, főnemeseink minden Bécsből
jött rendeletet sanda szemmel, gyanakvó lélekkel fogadtak,
•«
1 Bernstein i. m.
2 U. o. A Maike Geld-ről bővebben.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
10
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
így a zsidóság elleni intézkedéseket is. Amikor helytartósági
rendelet útján kitiltja a városok közelségéből a zsidókat, —
nemeseink, nagyrészt önérdekből, de tagadhatatlanul emberies
érzésektől is vezetve, megtűrik portájukon nyersterményeik
értékesítőjét. így lassanként a nemesi telkekre húzódik a zsidóság s a városokba csak vásárokra járnak. A mohácsi vész előtt
megfordítva volt. A zsidók inkább a városokban laktak s kereskedéseik mellett a regaliai jövedelmeket bérelték. Ennek magyarázata kézenfekvő. A zsidó természettől fogva várostszerető
lény, ha lehet, nagyobb gócpontokba húzódik. Amint ezt látjuk,
ma is a falusi hitközségek elnéptelenedésén, sőt teljes kihalásán.1
Amíg azután engedték a zsidókat, mint például az Árpádházbeli
királyok alatt, ezek városba húzódtak. Tudjuk, hogy a bányaváros is szívesen látta valaha maga körében a zsidót; pénzverdékben szerepeltek ! De a török kitakarodás után, midőn
az elnéptelenedett vidékekre a Habsburgok nyugatról hoztak
telepeseket, — a városokat német polgárokkal — új meg új
kiváltságokkal felruházva — töltik meg. Ezen kiváltságos
polgárság nem szívesen látta a hasonló mozgékonyságú, kereskedéshez nem kevésbé jól értő, zsidó konkurrenciát s kiváltságai közé iktatta a városok zsidómentességét. A német lovagrend a maga területét egyenrangúvá igyekszik tenni a többi
kiváltságos városokkal s ő sem tűr zsidót a Jászkúnságban.
Ez időből való e területnek a zsidók elől való elzárása ! A meglevő
40 oklevelek valamennyiét átolvashatjuk s egyetlen egyben sem
találunk még utalást sem arra, hogy a múltban a jászkúnok kiváltságai közé sorozták volna a zsidók távoltarthatását, József
nádor 1802-ben átírja a jászok számára évszázadok folyamán
adományozott 30 kiváltságlevelet, de egyikben sincs szó a zsidókról. És a jászok mégis ősi jogokra hivatkoztak, valahányszor
zsidó akart letelepedni közöttük. így még 1850-ben is egy állítólagos kiváltságlevelet emlegettek, melyet Mária Terézia
adott volna nekik, mellyel megakadályozhatták a zsidók
betelepülését. Pedig a jog, melyre hivatkoznak, nem létező
valami, s ők — talán szándékosan — két törvényt összetévesz
1 L. Később 123. lap, a jákohalmai, jászdósai, pusztamonostori
:hitközség elnéptelenedését.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
11
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tettek, melyek egyike reájuk is : a 25/1790 ; a másik, amely
reájuk nem vonatkozik, az 1790. évi harmincnyolcadik t.-cikk,
mely a bányavárosok és csakis a bányavárosok kiemelésével,
azok kivételével szabad lakhatást enged az országban zsidóknak.1 De mit törődtek a jászok törvénnyel, joggal, amikor
ők a zsidókat távoltartani akarták ! Összekötötték a két törvényt és azt mondták, hogy amint a 25־ik cikkben együtt
/•
említtetik kiváltságuk a bányavárosokéival, úgy együtt vannak ők a 38-ik cikkben is a kiemelt bányavárosokkal! Hogy ez
a tények elferdítése, azzal ők nem törődtek. A fő az volt, hogy
a zsidót tényleg sikerült a lehetőség szerint távol tartani maguktól.
De csak a lehetőség szerint. A zsidókat, bármennyire is
haragudtak reájuk, nem bírták nélkülözni. Mária Terézia uralkodásától kezdve nyomon követhetjük a zsidóknak a Jászságbán való szereplését, miután azokról, úgy a helytartótanács
oklevelei között, mint a Jászság székhelyének, Jászberény
városnak tanácsi végzései között gyakorta esik szó.
1 L. tovább 43. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
I. FEJEZET.
A Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 1850-ig.
A) Mária Terézia és II. József alatt.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A zsidók kereskedésének megszorítása. A bőrrel való kereskedés.
Vonatkozó országos rendelkezések. A jászberényi szíj járt ók és vargák
a zsidók kereskedése ellen fordulnak. A város teljesíti kérelmüket.
Pusztamonostoron és Hevesben laknak a Jászságban kereskedő zsidók.
A nemesi telkek és a zsidóság. A görögök harca a jászsági kereskedelemért. A Háromas-kerületek is a zsidók ellen foglalnak állást. Ábrahám zsidó Bernát görög elleni panasza. Pálinkát szállít Abrahám közmegelégedésre. A zsidók pálinkán kívül még bőrrel és ócskavassal
kereskednek. Oesterreicher Mózes. A zsidók kontraktusainak erejét
nem védi a város. Mária Terézia alatt gyér a kereskedő zsidó a Jászságban. Izrael Jakab. Ábrahám pozsonyi zsidó. Hadzsi Demeter, a görögök védője. A görögök félholtra verik Izrael zsidót. Sperl Abrahám.
Hers Dávid. Mandl Abrahám. A *pozsonyi zsidók«.
A zsidóknak az országban való szabad kereskedését gyakorta megszorítások alá vették, jóllehet, nélkülök nem bírtak
boldogulni Európa egy államában sem az ország pénzügyi
helyzetének alapos hátránya, sok helyütt visszafejlődése nélkül.
All ez főkép Magyarországra, ahol középosztály egyáltalán
nem volt, mely a jobbágy által a nemességnek, papságnak
termelt gabonát értékesítette volna. Nem volt, aki ezeknek
fejében távoli vidékek árúját járatlan utakon, kétes biztonságú
vidékeken, félreeső falvakba elvitte volna. Erre csak a zsidó
volt alkalmas ! A zsidó, ki ugyanoly megadással tudta tűrni
hajlott vállán vitt butyrot, a pandúrőrmester nádpálcáját,
útcagyerekek hahotáját, mint amilyen készséggel, rátermettséggel adta el a gróf terményét, intézte pénzügyeit. A zsidó
megállta helyét mint ócskavas-, rongyszedő, mint (a gazdasági
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
13
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kérdésekben úgynevezett) tandler-kereskedő ; és megállta
helyét széles látókörével, számérzékével mint kapitalista, mint
a tőke értékének, erejének mérlegelője. Ezt tapasztalhatjuk
majd a Jászságban kereskedő zsidóknál is.
Láttuk hogy a III. Károly által alapított helytartótanács
(1723) rendeletéi több ízben korlátozták a zsidók szabad mozgását. Alig egy esztendei működése után már ráér, hogy a
zsidók ügyeivel foglalkozzék.1 1724. június 26-án kiadott rendelete értelmében a zsidóknak bányavárosok körletében, 7
mértföldön belül, sem lakniok, sem tartózkodniok nem szabad.
Sőt még tovább megy a helytartótanács intézkedéseiben,
amennyiben megparancsolja a rabbiknak, hogy hirdessék ki
hitsorsosaik körében, hogy ők bőrt sehol sem vásárolhatnak.
A bőrrel való kereskedés kérdése állandóan napirenden
van. Hazánkban az állattenyésztés mindenkor meglehetős
nagy volt, a nyersbőrökkel való kereskedés tetemes hasznot
hajtott. A falusi, tanyai fogyasztó potom áron adta el a timároknak a juh-, borjú- és marhabőröket. Midőn azután a külfölddél kereskedelmi kapcsolatban élő zsidók kivitelre vásárolták
össze az árut, tetemesen nagyobb árért, mint az itteni tímárok,
vargák vásárolták azt és a nép természetesen szívesebben
adta nyers termékét a jobb árat kínáló zsidóknak, — akkor
egyszerre megindult a mozgalom a háttérbe szorított iparosok
részéről, a zsidóknak bőrrel való kereskedésük betiltása iránt.
Törvényeink, a legrégibb századoktól kezdve, külön foglalkoznak a nyersbőrökkel való kereskedés módozataival. Ámde,
változnak az idők ; az 1659־ik évi 70. t.-cikk úgy intézkedik,
hogy az ország honosainak elővásárlási joga van az idegenek
előtt (. . . indigenis regni jus in easdern praeemptionis salvum,
et integrum mane t), kik csak vásárok idején vásárolhatnak
bőrt, különben a megyék alispánjai vagy a helyi hatóságok
elkobozzák azokat ( . . . dempto nundinarum tempore . . .
Cutis ... ne praematur, sub confiscatione earundem, per vicecomites comitatuum, vei locorum magistratus peragenda.).
Mikor azután reájött a kormányhatóság, hogy ez a törvény csak
1 L, M. Zs. Sz. 1892. 396. és kk. Es L. Corpus iuris Hungária ed.
Márkus.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
14
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a céheknek kedvez, de nem a termelő parasztság és nemességnek, — a céhek ezen elővásárlási jogát 1715. évi 79-ik t.-cikkel
törlik. Viszont a helytartótanács említett rendelete úgy érteimezi a törvényt, hogy a zsidók idegenek, kiknek csak bizonyos,
meghatározott vásáridőben szabad bőrrel kereskedniök. Ez
ellen ismételten felfolyamodnak a zsidók, minek eredményeként elérik, hogy a tanács 1736 máj. 19-én új rendeletet bocsájt
ki : Ha a zsidók és külföldiek vásár idején kívül akarnak valahol
bőrt venni, úgy jelentkezzenek a helység tanácsánál, vagy a
bírónál s azután háborítatlanúl vásárolhassanak.1
• /
Ezen megoldással nem voltak megelégedve a jászberényi
/• •
szíjjártók és vargák. A városi tanácshoz 1750-ben folyamodványt nyújtanak be : a Zsidók által bőrrel való kereskedésiül
leendő el tiltások eránt. A városi tanács, mely a német lovagrend birtoklása óta mindig hajlott a zsidók elleni határozatok
hozatalára, az 5-ik számú 1750-ről kelt jegyzőkönyvi jelentése
szerint, teljesiti a szíjjártók és vargák kérelmét. (Jászberényi
tanácsülési végzések 1750. év, pagina 53.).
A Jászságba járó, kereskedő zsidók a szomszédos Hevesben
laktak, még pedig két helyen : Puszta-Monostoron és Hevesen.
Az 1735/37-iki általános népösszeírás a Jászságból zsidót egyáltalán nem jelent, ellenben nagyobb számú zsidó lakost talál
Hevesben.1
2 Ugyancsak nagyszámú zsidó kereste fel árúival
a Jászságot a pestmegyei Aszód és Zsámbék községekből. Különősen Puszta-Monostoron húzódtak meg a zsidók, kik a környékben kereskedtek, miután az nemesi telek volt, a Tassycsaládé, kik megtűrték közelükben a zsidót. Ez általános szokás
volt Magyarországon, hogy nagyobb helyiségek közelében,
miután a városi lakosság nem tűrte meg a zsidókat kebelében,
nemesi telkeken telepedtek meg, ahová éjszakánkint visszatértek nehéz, nappali fáradozásaikból.
Mária Terézia uralkodása alatt harcra kél egymással a
görög és zsidó faj, hogy a Jászságban kereskedhessen. Előbb
úgylátszik, hogy a görögöknek sikerül végleg kiszorítani a
1 Diamant: A magyar zsidók történetéhez a múlt században.
M. Zs. Sz. 1892. 396.
2 L. Acsádi: A magyar zsidók 1735-ben. Imit-évkönyv 1897-ben.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
15
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
zsidókat, s a Háromas-kerület egyaránt állástíoglal a zsidók
távoltartása mellett (Jászberényváros, tanácsülési jegyzőkönyvek 1760.). De már 1762-ben egy bizonyos Ábrahám nevű zsidó
azt kéri, hogy a görögök ócskavassal ne kereskedhessenek a
város területén. A tanács Ábrahám zsidó kérését pártfogolja és
kitiltja Jászberényből Bernát görögöt. (Jegyzőkönyvek u. o.
187. és 189. szám alatt.). Ez az Ábrahám zsidó kedvelt és tekintélyes kereskedő volt ez időben. Valószínűleg azonos azon
Ábrahámmal, kivel két esztendővel későbben a város szerződést köt pálinka szállítására. (Tanácsülési jegyzőkönyvek
90/1764.).
A tanácsülési végzés sok tekintetben jellemző, azért szóró!
szóra közlöm : »Abrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka administratiója iránt alku téttetvén, az alku tavali mód szerént
megmarad, úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki ;
hanem 9 akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót
itt, az Ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor
meg tölteni.« (Idézett jegyzőkönyv hatodik pontja 1764. évi
október 31-ikén.).
A pálinkaszállítás igen szép haszonnal járható üzlet volt,
mert a város maga kezelte monopoliumszerüen a városi italméréseket, így évenként tekintélyes mennyiségű szeszt vásárolt.
Hogy mennyire megfelelt Ábrahám a szállításnak, azt onnan
látjuk, hogy már ismételten ővele köt szerződést a város. Viszont
nem minden érdekesség nélkül való a kilenc akó ráadáspálinka
kikötése sem, mely az üzlet simább lebonyolítását segítette elő.
A zsidóknak a Jászságban való kereskedését egyelőre e
háromféle árúban látjuk kimerülni : a nyersbőr-, ócskavas- és
pálinkában ! Úgylátszik, hogy a nép inkább velük kötött ügyleteket, mintsem a mindenkép betelepedni akaró görögökkel.
Mária Terézia zsidóellenes intézkedései eleinte — legalább is
pár esztendeig — kevés figyelemben részesülnek. Míg a háború
nagyobb gondjai foglalják el a bécsi köröket, kevés érkezésük
van a zsidók elleni hajszára. Előbb az örökösödési harc (1740—
48), majd a hétéves háború (1756—63) súlyosabb kérdés volt,
mintsem a városi polgárságnak zsidók elleni kicsinyes áskálódásai. De amint elül a harci zaj, elölről kezdődik a régi nóta.
Ezúttal nemcsak a zsidók, hanem a protestánsok ellen is.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
16
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Tudott dolog, hogy a protestánsok helyzete a XVIII-ik század közepén s második felében hazánkban csaknem tűrhetetlen volt. Templomaikat bezáratták, sokat katholikus templommá avattak, egyházközségeiket feloszlatták, választásaikat
minden aprólékos dologba balekapaszkodva megsemmisítették,
még szabad lakhatásukban is akadályozták.
A jászberényi városi jegyzőkönyv is elénk tár egy ily képet. Egyet a sok közül. Az, hogy a városi tanács küldöttségileg
tiszteleg a nádornál, hogy tiltsa be a protestánsoknak a mészárés csap-szék állítást, mert ezt a város monopóliumként kezeli, — ez még hagyj án. (A népboldogító szövetkezeti eszme
már akkor is kisértett!) De, hogy a már egyszer lakosul bevett
Fischer Jakab bádogost törüljék a lakók sorából, mert a luterana
religiót követi, — ez már élénk fényt vet a városi tanács gondolkodására. (Jászberény tanácsülési jegyzőkönyvek 139—
142/1765.) (Lásd a 7. oldalon levő jegyzetet.)
Bizonnyal a zsidók ügyét sem kezelték sokkal jobb indulattal. Oesterreicher Mózes zsidótól kölcsönhitelt kérnek herényi
lakosok (avagy talán csak árúhitelt), aki csak oly feltétel alatt
hajlandó hitelezni nekik, ha Írásbeli kontraktust kötnek az
ügyletről. Mily meglepetéssel fogadhatta Oesterreicher a városi törvényszék egyik határozatát, mely szerint a tanács »a
lakosokat a zsidók kontraktusának implementumára hivatalos
úton nem fogja szorítania (U. o. 19—79/1772. sz.) Holott hazánkban bármely vidék törvényszéke, ha annak területén nem
is lakhattak zsidók, de az ottaniakkal kötött törvényes követelések igazoltattak, úgy azoknak érvényt szereztek. Ámde
a bölcs jász tanács valósággal a »levélölés« rendszerét akarta
felújítani.
Nem is találkozunk a következő tíz évben, egész a királynő
haláláig, okmányainkban, jegyzőkönyveinkben zsidó nevekre.
Nemcsak hogy a mindenütt — bányavárosokat kivéve — megengedett házaló kereskedéstől tiltattak el, hanem még az országos vásárokról is kiszoríttattak.
Amint II. József császár trónralép, az egész országban
enyhül a zsidók helyzete. A császár 1781 máj. 13-ikán sajátkezűleg ír az udvari kancelláriákhoz a zsidók ügyében és felszólítja a hivatalt, hogy azok helyzetének javítására vonatkozó
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
17
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
javaslatait egy éven belül nyújtsa be. (Magy. kané. lev.
2692/1881). A dolgok kedvező fordulata, az erdélyi és a magyár kancelláriai jelentések jóindulatú hangja, felbátorítja
a. zsidókat. A jászkunvidéki zsidók azt kérik, hogy ezentúl
ők is bátran járhassanak vásárokra (Magy. kanc. 2686/1783).1
Mindenfelől előterjesztik a zsidók sérelmeiket. A megyékben
a legjobb indulattal véleményezik a zsidók ügyeit, a felvilágosodás, a kiváltságok elleni harc mindenütt örvendetesen terjed,
csak »a Jász-Kun kerületek tanácsa nem tartja hasznosnak
kereskedésüket«, melynek indokolásait a helytartótanács elfogadja (9466/84.)2
Mindazonáltal enged Jászberény város tanácsa és szemben
a tíz év előtt hozott határozattal, 1782-ben intabulálja Izrael
Jakab zsidónak egyik herényi lakosnál lévő adósságát (Tanácsülés jegyzőkönyvek 311/1782). Ugyancsak elfogadja s peres útra
tereli Ábrahám pozsonyi zsidónak ez előbbi után pár nappal
később, Párvay Pál herényi termelő ellen beadott kontraktusát.
(334/1782). A következő években élénk lesz a zsidóknak szereplése. Az említetteken kívül többször találkozunk Sfrerl Ábrahám (97/1885), Izrael zsidó (226 4886 ; 316—329/1786) és még
több (névtelenül) *pozsonyi zsidóké nevével. (229/1786).
A görögök és zsidók közötti versengés mind nagyobb méreteket ölt. A görögök védője Hadzsi Demeter tekintélyes kereskedő, a zsidók érdekében Izrael Jakab aszódi zsidó jár el a
városnál. A kölcsönös irigység végre botránnyá fajul. A görögök meglesik a városba jövő Izraelt és félholtra verik. Nagy
csődület támad, az esetnek sok szemtanúja akad, kik azután
a városi törvényszéknél mondják el mindazt, amit láttak. (U. o.
329/1787.) így hálálta meg Hadzsi azon szívességet, melyet
néki Izrael, áruk hitelezésével, nyújtott. (226/1786.)
Bármennyire is igyekeztek a görögök a Jászság területén
kereskedő zsidókat távoltartani érdekkörüktől, a nép mindazonáltal szívesen adja áruját a zsidónak és vásárol is tőle. II.
József uralma előkészítője volt egy jobb jövőnek, mely bár
késett, — a nagy francia forradalom minden kisebb kérdést
háttérbe szorított, — de a helyzet javulóban volt.
1 L. Marczali : A magyar zsidók története II. József korában,
2 U. o. M. Zs. Sz. 1884.
2
Dr. Káli ín: A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
18
B) A zsidók helyzetének általános javulása.
II. J ózsef harca a kiváltságok ellen nehezen megy, mert erőszakkai történnek a rendelkezések végrehajtásai. Az 1792-iki országgyűlés és a zsidók. A regnikoláris bizottság. A jászságban pörösködő zsidók
Mózes Abrahám és Morgit Aser. Sugár József és Panner Salamon gyapjúkereskedők. A >>Grémiumok« harca a zsidók ellen. A jászberényi kereskedelmi kamara véleménye a zsidókról. A görögök uralomrajutása.
A gyapjútermést egyetemlegesen veszik a zsidók. Hóhér Sámuel györgyei zsidó. Sternlicht Izrael és társai. A .város szabályzata a zsidók kercskedéséről. Roscnfeld József megveszi a marhabőröket. Lakhatott-e
Jászberényben Hirsch Löw Jász nevű talmudista 1817-ben ? Pusztamonostor, Alattyán, Jánoshida és Kerekudvarban lakhatnak zsidók.
Zsidó éjjeli menedékek. Depositoriumok. A görögök ismét támadják a
zsidókat. Weisz Mojzcs. Weiszberger József pőre Biró Urbán ellen.
Kaufmann Albert Hersch. Beck Dávid. Deutsch Mátyás.
/•
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
II. József eszméi egyetlen pont körül mozogtak : Harc
minden oly kiváltság ellen, melyek útján nehányan emelkednek
s többen jogtalanul elnyomatnak ! Ámde II. József erőszakos
módon igyekezett keresztülvinni, minden átmenet nélkül, az
ő progresszív intézkedéseit és ez nagy ellenhatást szült. így látjuk ezt a zsidók ügyében tett intézkedéseinél is. A császár nem
akarta szaporítani a Magyarországba letelepült zsidók számát
újabb telepítések által, de a már ittlakóknak emberségesebb
életet igyekezett biztosítani. Ezért megszüntette a szabad
királyi városok kiváltságait és a kancelláriai jelentések érteimében könnyít a zsidók helyzetén.1 Ámde, amint a császár
behunyja szemét, több városban, hová a császár engedélyével
letelepedtek, nyilvánosan megtámadják a zsidókat, üzleteiket
fölforgatják ; sok helyütt még életük is veszélyben forgott.
Ezen állapotok csak rontottak a zsidók helyzetén, a császár
fáradozásai, úgylátszott, e téren is, veszendőbe mentek.
Mégis a francia forradalom szele Európaszerte éreztette
jótékony hatását. Az egyenlőség utáni vágyódást nem lehetett
kiirtani a lelkekből. Az 1791-iki országgyűlés 38-ik törvénycikke
föltétien a zsidók mellett foglal állást, utasítván azon helysége
1 U. o. 359. lap. Kancell. rend. 3902/1783.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
19
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
két, melyek így kiűzték a zsidókat, jóllehet ott előbb már laktak zsidók, hogy engedtessék meg számukra a visszatelepülés.
A Jászságban kereskedő zsidók számára ugyan kevés,
avagy semmi újat sem hozott a törvény, de most már a honi
zsidók nem is akartak részleges engedményeket, hanem országosan akarták javítani helyzetüket.
Evégből az 1792 május 22-én megnyílt országgyűlés elé a
magyarhoni zsidóság »megokolt törvényjavaslatot« nyújtott
be, melyben a zsidók állapotának országos rendezését kívánták.
A javaslat 9 pontból állott. A 2-ik cikk ezen beadványban azt
kéri, hogy »mint minden más polgár és lakosnak ezen királySágban, úgy a zsidóknak is szabad legyen, egyik helységből a
másikba, egyik városból, véghelyből és faluból minden külön
helyihatósági engedély nélkül a másikba utazni és ott, ameddig
tetszik, tartózkodni. Szabad legyen a királyi szabadvárosokba
határvárosokba, falvakba ugyanazon feltételekkel, mint más
polgárnak, a zsidóknak is letelepedni és a földesúr engedélyével
házakat és földeket venni, bérelni és birtokolni^1
A képviselőház bizottságot küldött ki ezen törvény tárgyalására. A bizottság (regnicoláris deputatio) 1792 november
12-ikén kezdte meg tárgyalásait, melyen József nádor elnökölt
és gróf Haller József volt az előadó. A bizottság jóindulatúlag
kezeli a zsidók ügyeit, törvényj a vaslatot készít, melyben a
bányavárosok kivételével mindenütt szabad kereskedést engednek a zsidóknak ; a királyi városokban pedig, erre meghatározott utcákban, még lakhatást, házvételt is engedélyez. A boltnyithatás azonban nincs utcához kötve, azt a nemzsidókhoz
hasonlóan űzhetik a kiváltságos városokban is. Megjegyzi a
bizottság, hogy nyilvános hivatal viselést, szavazati jogokat
nem ad a zsidóknak.
A javaslat nem emelkedik törvényerőre, a közbejött francia
háború megakadályozza annak országgyűlési tárgyalását. A
Jászság ismét nem nyitotta meg kapuit a zsidók előtt. A francia
háború költségeinek fedezésére minden felül felajánlják adómányaikat a zsidók, a Jászságból természetesen nem érkezhetik
zsidótól pénz.2
1 Löw i. m. 14.. lap.
2 A francia háb. adományozóinak listájában.
2*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
20
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A XVlII-dik század utolsó tizedében különben is ritkábban kerülnek zsidó nevek a jászsági oklevelekbe. Háborús idők nem alkalmasak a házaló kereskedésre. Mindazonáltal két érdekes adatról értesülünk : egyik, hogy a jászherényi törvényszék dönt két zsidónak egymás elleni perében,
másik pedig, hogy a pálinka-, nyersbőr, ócskavas- és pénzkölcsönző-üzíetek mellé egy újabb ág is csatlakozik : a gyapjúvásárlás. A pörösködő zsidók neve Mózes Ábrahám és Morgit
Áser, a gyapjúvásárlással foglalkozóé Sugár József (U. o.
92/1791). Sugár Józsefnek segítőtársa e téren Panncr Salamon. A jegyzőkönyvek nem adnak felvilágosítást arról, hogy
ezek mely városból valók. Hosszabb pőre van még ez években
Mandl Ábrahámnak is Bosnyák Antal ellen, kinek birtokát a
bíróság a hitelező javára intabulálja (553/1794).
A XlX-dik század első éveiben a kereskedelmi kamarák
fordulnak országszerte a zsidók ellen.1 A nemzsidó kereskedőknek kényelmetlen vetélytárs volt a nálánál fürgébb, kisebb
igényű, teliát kevesebb haszonnal megelégedő zsidó. Hol a
»Gremium«-ok adtak be kérvényt a zsidók ellen, hol meg a zsidók folyamodtak a császárhoz a kamarák túlkapásai ellen. A
kiváltságos területek kereskedelmi kamarái főkép a házaló
kereskedés ellen fordulnak. Tudniillik ezek okozzák nékik a
legszembetűnőbb károkat. A házaló zsidókat külföldről kiűzött
gonosztevőknek nevezi, orgazdáknak, az ifjak erkölcsei aláásóinak. Ezért a házaló’kereskedést teljesen meg kell szüntetni.12
Buda, Pest, Trencsén és Nagyszombat városok tanácsai, a kamarák véleménye alapján, a zsidókat kiüzendőknek véli. Ugyanígy gondolkodik a jászberényi kamara is, melyet most már
teljesen a görögök kerítenek hatalmukba. Ily kcreskedőnevekkel
találkozunk Jászberényben 1803-ban : Michalides, Dzián, Sismis, Avakumovics, Szerafin, Hadzsi, Dezmond, Morzál boltoskereskedők. (Tanácsülési jegyzőkönyvek.) Es ezek akarják,
mint idegeneket, a zsidókat távoltartani a város területéről.
Az iparoscéhek listájában sem találunk magyarabb nevekre
ez ősmagyar helységben : Krajzelmajer (!) lakatos, Weiss Gott1 M. Zs. Sz. iqi2. 244. lap. Richtmaiin cikke.
2 Löw. i. ni. 52—53. lap. Acta comitiorum 138. kk.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
21
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
frid asztalos, Venczel Hermann kömives, Spatz Antal apotekarius, Schenbach sarkantyús, Krakovitzer serfőző, ^Ubrik
Dániel tímár, Krazelits gombkötő, Grumbert kötélgyártó,
Santer zsemlyesütő. A chirurgus Gottwill János, vendéglős
Winglmeier és kávéházas Höfstetter. (U. o.) így alakul Jászberény város iparos és kereskedelmi kamarája ; ezek külföldről jönnek, mint a zsidók s megélni akarnak a helybeli kisbirtokos parasztság között, mint a zsidók és mégis ugyanezek határozzák el az ő gremiumi üléseiken, hogy a zsidót távoltartják
az ősjász területről.
A város közönsége azonban csak a zsidók letelepülése ellen
van, de nem bejáró kereskedésük ellen. Sőt a következő években
kiad egy rövid, de konkrét formájú megállapítást a zsidók szabad kereskedéséről. Már 1803-ban összeállnak a juhászgazdák
és a város fenhatósága alatt egyetemlegesen adják el az évi
gyapjútermelést. A szerződést a városi jegyző készíti, nyilvános
tanácsülésen bemutatja és a gyűlés Hojjer Sámuel györgyei
zsidóval köt kontraktust a gyapjúeladásról. (U. o. 204/1803.)
A már eddig is kereskedni járó zsidók között új nevekre is
akadunk (Salamon Beckés Mendel Mandl. 415/1804. és 373/1805),
úgyhogy a város helyénvalónak látta a civódó görögök és zsidók között rendet teremteni.
A görögök ugyanis azzal támogatták zsidóellenes mozgalmaikat, hogy a zsidók nem járulnak a városi közös terhek
viseléséhez. Erre Sternlicht Izrael és három más zsidó megjelenik a jászberényi városházán és kéri, hogy : ))tisztelettel instálnak, hogy nekik a Házonként való kereskedés Esztendőként
és fejenként fizettendő 4 írt taxa fizetés mellett megengedtessen !«. Ez történik 1805 évi febr. 6-án (181. sz. jegyzőkönyv.)
A város végkép állást akarván foglalni a zsidók kereskedésének ügyében, elhatározza, hogy egy-egy zsidó minden hónapbán csak egy hétig kereskedhet a város területén. Jöttét, valamint távoztát a bírónál jelenteni köteles. Ezen egy-egy heti
kereskedésért fejenként 90 kr.-ral kell hozzájárulni a közterhek
viseléséhez.1 Mintegy negyedszázadig ez a szabályzat határozta
1 Szóról-szóra az 181/18o5־iki jegyzőkönyv. Az Instansoknak
megengedtetik, hogy ezután is minden hónapban egy hétig (fejenkint
fizetendő 90 kr. taxsa mellett) folytathassák a városban szokott keres
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
22
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
meg a zsidóknak itteni kereskedését. (Némelyek szerint napi
17 kr-t kellett az itt tartózkodó zsidónak a jászság területén
fizetni, — de nem tudom, hogy ezen állításnak mely oklevélben van forrása.)1
Amint a gyapjút együtt adják el Hoffer györgyei zsidónak,
úgy most már a marhabőröket is egy megbízható embernek
akarják eladni. A város tényleg »megerősíti Rosenfeld József
aszódi zsidónak a helybeli árendásokkal a marhabőröknek kivitele eránt költ contraktusát«. (Tanácsülési jegyzőkönyvek
183 1809 sz.)
Ugyanez évben Mandl Ignác, ugyancsak aszódi zsidó,;! gyapjút akarja megvenni, de nem sikerül egyezségre lépni. (291)
Mandl Ignácnak egy más vállalata sem sikerül. Folyamodványt nyújt, be a városhoz, hogy itt pálinkát mérhessen. A város e kérését nem teljesíti (378/1810). Hogy miként gondolta
Mandl ez árusítást, nem tudhatjuk ; de valószínűleg nem letelepedést kért, csak egy bizonyos mennyiségnek a kiárusítását.
Ez a kereskedelmi viszony azután állandó jó marad. Rosenféld, aszódi zsidó, még 1814-ben is vásárolja a bőröket, melyeknck párjáért 20 forintot ajánl. (Jegyzőkönyvek 33/1814.)
A •városi kőpince borszükségletét Ungár Salamon gyöngyösi
zsidó látja el. Midőn egy alkalommal nézeteltérés keletkezik
közte és a városi »boradministrator« között, a tanács utasítja
a boradministratort, hogy )}barátságosán egyezzék ki a gyöngyösi zsidó kereskedővel«. (246/1816.)
Bármily kedvező is volt a nép és a zsidók közötti érintkezés, az mégsem valószínű, hogy itt 1817-ben talmud tudományokban jártas kereskedő lakott légyen.
Szófer Mózes responsumai között előfordul bizonyos Hirsch
Löw Jász nevű ember kétszer is (I. kötet 82., II. kötet 60.).
Bacher Vilmos ezen Jász melléknevet úgy magyarázza hogy
az illető jászberényi lakos volt. Ez nem valószínű. Még ha a
»jász« tényleg geográfiái családnév is, akkor is inkább azért
viselték, mert e vidéken kereskedtek tulajdonosai, de nem
•kedéseket, kötelesek lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek
alkalmatosságával magokat a bíróságnál bejelenteni !
1 Richtmann idézett cikke. M. Zs. Sz. 1912. 109. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
23
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert ezen — tiltott területen — laktak.1 Van ugyan a jelenlégi jászkun területről egy responsum Szófer Mózesnél, de ez
a Kunságban, illetve annak határán lévő Tiszabeő városban
lakó Jákob Beer Tiszabőről szól (I. 164. V. 53• 1823-ról). Ez
azonban inkább volt lehetséges, mert az említett helység sok
ideig nem tartozott a jászkunsághoz, másrészt arról tényleg
vannak adataink, hogy a kun kapitány a Kunságban hallgatólag itt-ott megtűrte kedvelt zsidaját.2
Közben Európaszerte szabadmozgást nyernek a zsidók.
Baden nagyhercegség 1809-ben, Poroszország 1812-ben, Bajorország 1813-ban és Dánia 1814-ben ad szabad lakhatási és költözködési jogot a zsidóságnak.
A magyarhoni zsidók az 1825—27-iki országgyűléstől várták helyzetük javúlását. A gyűlés a liberalizmus jegyében hívatott össze 13 évi absolut kormányzás után és ezért sokat vártak
tőle a zsidók. Amit még eddig soha nem tettek, most, az országgyűlés megnyitása után pár héttel, állandó bizottságot alakitottak, melynek kötelessége telt volna a parlamenti küldötteknck állandó informálása állapotainkról. Tizenhárom magyar
vármegye és Horvátország zsidóinak együttes gyűlése 8 tagú
bizottságra bízta ügyeinek képviseletét. Ezek magyar és latin
nyelven szerkesztett beadvánnyal fordúltak az országgyűlés
tagjaihoz, hivatkoztak a magyar nagylelkűségre, mellyel Európában legelőször — 1791-ben — kezdtek foglalkozni a zsidók
ügyeivel, a további intézkedésekben is kérik a törvényhozók
jóindulatát. Reámutatnak azon szomorú körülményre, hogy
ma rosszabb helyzetben élnek a magyar zsidók, mint egykor
a XH-ik vagy a XV-ik században.
A zsidók igyekezete ismét hiábavaló volt ; nem is foglalkozott a megnyílt országgyűlés beadványukkal. Sőt. Midőn a
1831-iki regnikoláris deputáció elkészíti a Ház elé terjesztendő,
a zsidóság ügyeit némi jóindulattal kezelő javaslatait, különvéleményt jelentenek be ellene a szabad királyi városok és
Horvátország, úgyhogy még az 1826-iki diétára sem készül el
ügyük. Várniok kell még néhány esztendőt, míg kívánságaik
csak részben is teljesülnek.
1 Bachcr: Századunk elejéből. M. Zs. Sz. 1892. 701.
2 U. o.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
24
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A Jászságban kereskedő zsidók ezalatt mind közelebb jönnek lakni a központhoz, Jászberényhez. Négy helység nyitja
meg előttük kapuit a közvetlenül szomszédos megyékben,
mindössze 10—20 kim. távolságban. Ezen helységek : Pusztamonostor, mely Hevesmegyéhez, Alattyán és Jánoshida, meIvek Pestmegyéhez, végre Kerekudvar, mely Külső-Szolnokmegyéhez tartozott. Mindegyikében hitközségek keletkeznek,
de tagjai, a zsidó kereskedők, egész héten át távol vannak otthonról. Némelyike éjjelre hazatér, sokan az éjjelt lopva vagy
nyíltan a Jászságban töltik. Egész rendszeres zsidó éj jeli menedékek keletkeznek, hol pár krajcárért fekvést kaptak a házaló
zsidók. Majd későbben, hogy ne kelljen árúikat magukkal
vinni nap-nap után ki a városból, be a faluba, helyiségeket
béreltek Jászberényben árúcikkeik beraktározására. Családjaik
ugyan még nem laktak a városban, de raktáruk itt volt s ők
maguk is itt-ott a városban megháltak. Pár hónap alatt észrevették a görögök a zsidók halk beszivárgását s teljes erővel
hozzáfogtak visszaszorításukhoz. Nem rettennek vissza »a zsidók fortélyos kizsarolásától« és árúik erőszakos elvevésétől
sem. (496. sz. jegyzőkönyv. Tanácsülési végzések 1838.)
Általában nem nagyon védte a város a zsidók ügyét s a
rajtuk esett sérelmeket enyhén bírálta meg. Midőn az egyik
monostori izraelitát, Weisz Mojzest, megtámadja az utcán
Varga István nevű jászberényi paraszt, főbe veri és száz forintot
veloroz« tőle, — a bíróság elutasítja a panaszost, mert nincs
elég bizonyítéka, mellyel a tényt bizonyítaná. (U. o. 1122. sz.
és 1170. sz.) Epén ily lanyhasággal intézi a tanács NémetDeutch Áron alattyáni zsidó panaszát Kirschoff János árendás
ellen, elutasítva őt, mert csak puszta vallomás alapján akarta
adósát elmarasztalásra köteleztetni s tanút nem tudott állítani.
(1181/1837.)
Nagyobb érdeklődést keltett Weiszberger József gyöngyösi
zsidónak Bíró Urbán ügyvéd elleni hosszú pere, mely erős dilemma elé állította a jászberényi bíróságot. Tartozott ugyanis
az említett Weiszberger zsidónak bizonyos Herengei József
nevű jászberényi lakos 375 forinttal. Weiszberger ügyvédnek
adta át követelésének behajtását. Az ügyvéd, Bíró Urbán
tényleg behajtja a tartozást, de az összeget elkölti és nem
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
25
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
akarja megfizetni Weiszbergernek (203/1838). A bíróság elmarasztalja az ügyvédet és a tartozást földjére és házára bekebelezi. (Bírósági végzés 825/1838). Bíró Urbán továbbra sem
fizet, jól tudva, hogy a zsidó itt nem vehetvén meg földjét,
házát, tehetetlen lesz ellenében. Ámde Weiszberger sem hagyja
jussát s a bíróság által elrendelt árverésre elküldi jó szomszédját, a gyöngyösi kéményseprömestert, ki meg akarja venni
olcsó árért az ügyvéd úri házát és szőllejét. Bíró Urbán nem
számított ezen fordulatra s nagy ügygyel-bajjal az árverés folyama alatt szedte össze a 375 forintot s kérte az árverés beszüntetését. (135/1839. sz. 51. 6. 140.)
A bíróság előtt tárgyalt pörök mind nagyobb összegekről
szólnak. így Kaujmann Albert Hersch alberti-i zsidó 2000 írt.bán egyezik ki Böhm József helyi lakossal, kinek birtokát, illefőleg árúit zár alá vette. (786/1839. sz. 52.1. 136•) Nagyobb
összegről szól Beck Dávid árendás zsidónak Czuppán Márton
elleni pőre (1069/1837. sz. 51. 4. 156.). Epén így Deutsch Mátyás
és Márton alattyáni izraeliták Borbély Antal özvegye iránti
keresete. (536/1837. sz. végzés. Irattár 51. fiók. 3 csomó 119.
szám.) Karpelesz Salamon gyóni izraelita 1230 frt.-ot követel
Balog Józsefnétől. Beck Dávid szentmártonkátai és Bernát
Dávid aszódi zsidók Pethes József helyi előkelő nemes elleni
pőre intabulatióval végződik s a zsidók tanácstalanok, mert
senki nem akar részt venni az árverésen, ők maguk pedig nem
vehetik meg az ingatlant. (1439/1845. sz. 54. 2. 177.) Mindenesetre tekintélyes összegről lehetett szó, ha nemes ember portáját tábláztatta a bíróság.
Szükkeblűséget tanúsított a jászberényi tanács Rosenthál
Zsigmonddal szemben, aki Tánczos István birtokára kér betáb1 ázást. A tanács összeül és kimondja, hogy előbb meg kell tudni,
hogy nem tartozik-e az adós helybeli keresztény polgárnak s azok
hitelösszegét fedezi-e előbb a birtokállomány ? És csakis akkor,
ha még marad fönn érték a birtokból, — akkor engednek a
kecskeméti zsidó betáblázás iránti kérvényének ! Ma aligha
vizsgálná a bíróság, hogy van-e másnak táblázási joga ?
(991/1839. sz.)
Míg az országgyűlés a zsidók helyzetének javításával foglalkozik, addig a jászsági magisztrátus, bizonyul ismét a görög
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
26
kereskedők befolyása alatt, a zsidók kereskedésének korlátozásán dolgozik.
Az 1839-ben összeült országgyűlésen a legmesszebbmenő
jóindulattal tárgyalták a zsidók ügyeit. Az elfogadott törvényjavaslat valóban liberális alkotás volt. Ámde a főrendek megnyirbálták az alsóház határozatait : nem voltak oly bőkezűek
a jogok adományozásában, a kiváltságok szüntetésében. A
bécsi köröknek még a mágnások változtatásai sem voltak elegendők. Többek között a megszégyenítő türelmi adó fizetése
alól sem mentettek föl. Az eredmény az 1840. évi XXIX-ik
törvénycikk, mely hívatva volt az ország területén szabad
mozgást biztosítani a zsidóknak. Ezen országos törvény ellen
kilenc esztendeig sikerrel harcol a jász főváros.
CJ A Jászság harca az 1840: XXIX. t.-c. ellen.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászberényi tanácsosok nem engedik be a zsidókat, bár állami
törvény megengedi a betelepülést. Schenfeld Ábrahámot elverik. A
tanács a nádorhoz fordul a zsidók ellen. A boltosok veszik reá a várost
e lépésre. A nádor visszautasítja a boltosok kérését és szabad árulhatást
engedélyez. A zsidók bolthelyiséget kérnek. A város örökre és mindenkorra visszautasítja a zsidók kérését. Depositoriumot próbálnak tartani. A görög kereskedők a depositorium tarthatás ellen fordulnak
A honosítási törvény tárgyalása. A jászkun követ a zsidóság ellen foglal állást. A jászsági zsidók helyzete mégis javul. Éjjelen át io krajcárért
bennalhatnak. Spitzer bérli a necsői pusztát. Monostoron laknak zsidók.
Spitzer résztvesz a magyar hadseregnek való szállításban. Betöltőnzik. A szabadságharc alatt kevés kereskedelem van a városban.
A XVIII-ik század első évtizedeiben Európaszerte megtörténik a zsidók polgárosítása. Franciaország, Poroszország,
Bajorország, Báden és Dánia után a magyar országgyűlés is
szabadlakhatást, kereskedést és iparűzést, sőt a földbirtokszerzést is lehetővé akarja tenni a zsidóknak. A kiváltságok szűnőfélben vannak, az emberi jogok terjedőben. De a Jászság, mint
valami állam az államban, nem akarja beengedni területére a
zsidókat. Ennek oka a zsidók elleni általános elfogúltságon
kívül még az is, hogy e területen különös sikerrel vetették meg
lábukat a görög kereskedők és ezek igyekeznek távoltartani
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
27
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a vetélytársakat. A jászberényi »Gremium« tagjai nagyrészt
görögök, mint nevük is mutatja és ezek döntő befolyást gyakoroltak nemcsak a városi tanács határozataira, hanem az
országgyűlési követek wtasitásaira^ is. Már Mária Terézia
uralma alatt határozatot hoz a jász-kun-distriktusi gyűlés, még
pedig a jászberényi Grémium beadványa alapján, hogy tiltakozik a zsidók lakhatása ellen, nemkülönben a zsidók házaló
kereskedése ellen. Epén így ismétlődik ez II. József alatt is.
Mikor azután a jászkun kerületek követküldési jogot nyernek
(1792.), igyekeznek e véleménynek érvényt szerezni az országgyűlésen is. A jászkun kerületek küldötte a szabadságharc
utánig, mint látni fogjuk, csaknem mindig a zsidók elleneseinek
táborában volt.
Amíg az országgyűlés többsége a zsidók ellen foglalt állást,
addig nincs különvéleménye a jászságnak. Am amikor az 1840.
XXIX. t.-c. szabadlakhatást és kereskedést biztosít nekik,
megindul az ellenük való harc. Otthon a Jászságban csak úgy,
mint az országgyűlésen.
Már 1840-ben bíróság előtt panaszolja Schenfeld Ábrahám
pusztamonostori zsidó, hogy midőn árújával a városba jött,
megtámadták őt s leányával gorombán bántak«. (867. sz.
jegyzőkönyv.) Ez azonban az ellenszenvnek csak kicsinyes megnyilatkozása. Sokkal alaposabb munkát akartak a városok
polgárai végezni. Pozsony, Székesfehérvár, Jászberény s még
néhány város a törvény visszavonását kérik, vagy legalább is :
»a városoknak további kiváltságot nyújtani a zsidók beözönlése
ellen «.r
A jászberényi kereskedők egyenesen a nádorhoz, mint a
jászkunok legfőbb bírájához feldúltak, kérve őt, hogy lakhatást
egyáltalán ne engedélyezzen a Jászságban, a hetivásárokon
pedig — a mennyiben megengedhető — a zsidók csak olyan
portékát árúihassanak, melyeket a helyi görög boltosok nem
tartanak ! A nádori székben azonban oly férfi ült, aki nem hallgatott kicsinyes érdekekre, hanem az igazság és törvény alapján állva, minden eléje került ügyet jóakaratú tárgyilagosság1 Bernstein i. m. 16 és 57. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
28
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
gal bírált meg. Ugyanazon nádor, ki 50 évvel ezelőtt elnököl
a zsidók helyzetének javítását célzó regnikoláris deputáció ülésein. Ezen bizottság a legjobb indulattal tárgyalja a zsidók
ügyét és kidolgozott javaslatai teljes költözködési és kereskedési szabadságot akar adni a zsidóságnak. A nemes gondolkodású nádor valóban II. József szellemi örökösének tekinthető.
Így történt ez a jászberényi boltosok folyamodványánál is.
Hogy azonban a jászkunok kiváltságait, melyek még életben
voltak, némikép figyelembe vegye, véleményezés végett visszaküldi a boltosok kérését a kerülethez. A fenkölt lelkű nádornak,
bár azonnal megvolt a véleménye ez ügyről, ámde be akarta
tartani a szokásos hivatalos formákat is. A kerület azután ismét
továbbküldi a kérést a jászberényi városi tanácshoz. A tanács
úgy véli, hogy a boltosoknak igazuk van : csak olyan árúval
kereskedhetnek a zsidók, melyek helyi kereskedőktől meg nem
szerezhetők ! A nádorhoz visszaérkező ily tartalmú vélemény,
nem befolyásolja annak higgadt ítéletét. Leír a városhoz és
közli velük, hogy a zsidóknak *szabad ánílhatást engedélyezi,
tehát minden korlátozás nélkül. A város kénytelen-kelletlen
tudomásul veszi ezen leiratot, de a jövőben minden eléje kerülő
zsidóügyben a legkérlelhetetlenebb ellenszenvvel viselkedik.
A kérdéses folyamodvány aktái a következők : I. Tanácsülési
határozat Jászberényben, 1842-ben :
1159. A helybeli Boltos kereskedőknek fenséges Nádorispány Ur Eő császári és királyi Főhercegségéhez benyújtott
és onnan a f. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek tárgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül 01atén portékákk
árulhatására szoritatni kérik, melyek boltjaikban nem léteznek,
a j. kerületek f. é. 2511. sz. végzésének értelmében ezen tanácscsal közöltetvén
minek következtében : Részszerint folyamodók a folyamodványban előterjesztett eléggé fontos okaiknak figyelméből,
részint a heti vásároknak a zsidók részéről minden nemüekben
szabadossá tételétől bizonyára származandó különbféle következményeknek tekintetéből és egyébb közös érdekek nézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mellőzésével
részéről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
29
1eti vásárokban! árulás, ha tovább megengedtetik is, egyedül
}ly árúnemüekre terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek
egyébként itten meg nem szerezhetők — mely végzésbeli
nyilatkozás a tekintetes j. küldösségnek (9) küldessen meg.
Csakhamar megérkezik a nádori leirat a kerülethez, melyet
íz továbbit.
1082/1843. A tettes kerületeknek f. é. 2399 sz• nlatti azon
végzések mely szerint Nádori királyi leirat, melynek értelmében a
zsidóknak a heti vásárokbani szabad árulás megengedtetik ahhoz
való alkalmaztatás végett megküldetik felölvastatik. Sept. 4.
Szogál tudományul — a piartz hasznának bérlőjével Tudómány végett közöltetni rendeltetvén — Egyébb iránt tanácsbeli Szele Gábor és Eördög András urakra bizatik a piarczon
a kocsi és a gyalog árulókk rendezése, arról készítendő tervnek
jóváhagyás végett bemutatása mellett — mely végzés az
illető küldöttségnek adasson ki.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Az első visszavonásnál nem áll meg a város s egymásután
utasítja vissza a zsidóknak a nádori határozaton felbátorodott
kéréseit :
1146/1843. Buck Márton, Schwarcz Jakab, Blau Gábor,
Spitzer Ignácz, Buck Gábor, Bernát Eriik és Viliéi* Istvány
izraeliták a végett folyamodnak, hogy miután a hetivásárbani
árulás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
egymásközött civódniok kellessen — részekre kinek-kinek
bizonyos taksa lefizetése mellett Sátor helynek való helyek
jeleltcssenek ki. Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának o r s z ág o s, és nem heti vásárokban lévén helye — a szerint
miután a heti vásárokra megjelenő Izraeliták és egyébb sátor
alatt árulóknak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba megjelenők közeitt egyekk a másik előtt nagyobb juss formálás
a vagy követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodók
keresetének helyt adni nem lehet, — mely végzés a folyamódoknak adasson ki.
Ezek után a zsidók azt kérik, hogy a város bolthelyiségeit
av*gy magánlakásokat üzletnyitás céljából adjanak át számukra. A kerület kérdésére igy felel a város :
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
30
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1179/1843• A tek. nem. kér. azon végzése 2390 sz., mely
arról, hogy a közönségek és privátusok boltjaikba a Cursus
folyama alatt Izraelitákk bebocsájthatása megengedtessen a
vélemény követeltetik — felolvastatván
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elő sorolni feleslegesnek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye marad — a
zsidókat akár privátusok akár közönségek boltjaiknak haszna
bérelhetésitől nem csupán a jelen Cursus folyama alatt, hanem
mindenkorra és örökre kizárni és kizárottaknak mint tekinteni,
mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás Helyettes kapitány t.
Pethes Mihály urnák adasson és küldessen meg.
Tehát a városi tanács »nem csupán a jelen bérlet folyama
alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni« akarja a zsidókat,
kiket már országgyűlési törvény hazánkban szabad költözködési
joggal ruházott fel.
Ezen merev visszautasítás kellemetlenül hat a zsidókra.
Azt hitték, hogy a törvényben biztosított jogok lassanként
a gyakorlatban is valóra válnak. A csalódás talán nem érte őket
egész váratlanul, de mindenesetre tartózkodásra bírta őket.
Más úton próbálják meg a városi árulás megkönnyítését. Légnagyobb nehézség abban volt, hogy a minden hetivásárra
árút kellett behozni a szomszéd faluban lévő lakóhelyükről
és a vásár múltával a megmaradt árút ismét visszahordani kellett
helyiségükbe. Ezen nagy üggyel-bajjal járó és fáradságos
munka sokakat visszatartott a jászsági kereskedéstől, minek
viszont a helyi görögök örvendtek. Végre a bejáró zsidók úgy
oldották meg a kérdést, hogy a városban parasztházaknál,
ládákban tartották portékájukat, valami csekély díjat fizetve
a megőrzésért. Ez a módszer igen jól bevált. Mind többen követték az elsők példáját s tekintélyes árúmennyiséget adtak el
a zsidók, többet, mint az itt lakó kereskedők. Fokozta még a
zsidók hitelezése is a vételkedvet, melyről panaszlólag szólnak
a helyiek : Nagy a lukszus és sok a hitelbe vásárlás ! Amint
tudatára jönnek a görögök az őket fenyegető veszedelemnek,
mely az ügyesebb vetélytárs felülkerekedésében rejlik, azonnal
hozzáfognak régi helyzetük megerősítéséhez.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
31
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Előbb is a vásári kirakodónál elfoglalják a zsidók már
megszokott helyét s őket oly messzire lakoltatják, hogy a
vevőknek valóságos fáradságukba kerül a hozzájuk férkőzés.
Azután bepanaszolják a városnál, hogy a zsidók magánházak־
bán nagymennyiségű árút tartanak elrejtve s így kijátszák
a városnak a zsidók lakhatás?, elleni határozatát. Kérik, hogy ezt
a város szüntesse meg. Amennyiben pedig a nép titokban mégis
őrizné a zsidók árúit, mert ... »a lakosság és a kereskedő izr.
nép között időnként nagyobb és nagyobb . . . viszonyos állás eszközöltetik«. (718/1845. sz. jegyzőkönyv.) . . . úgy arra is büntetés
tétessék, aki helyet ad az árúnak és az is, aki elraktározza
árúját. A büntetés nagysága példás legyen, mert helybeli
polgárok érdekének megvédéséről van szó. Tényleg, ily értelemben határoz a város ; 25 frt. büntetés jár a zsidókra, ennek fele
az árú őrzőjére. Midőn bizonyos Spitzer Ignácnak az árúját
megtalálják s feljelentik őt a tanácsnál, a büntetést teljes
nagyságban kiszabják rá. Erre a zsidók a kerülethez fordulnak
a tanácsi végzés ellen, de a kerület is tilosnak véli a depositóriumlerakodóhely tartást (jászkúnkerületi végzések 3286/1845.).
Amidőn pedig továbbra is titkolt helyeken több izraelitának
holmiját megtalálják s a nép mindenben azok mellé húz, szemben a görög kereskedőkkel, ezek ismét úgy nyilatkoznak, hogy
a zsidóknak a hetipiacra való megjelenését eltörlendőnek véli
(Tanácsülési végzés 718/1845.). Az ügynek aktái a következők :
1844/845. Tanácsülési jk.
A helybeli boltoskereskedők közönségesen folyamodásbeli
érzékeny panaszaik ömledezései mellett kérések támogatására
felhozott ok képeni azon igazságaiknál fogva, miszerint a városokbani első helyek az árulásra nézve a vidékiek előtt országszerte a helybelieket illetik, azért esedeznek, hogy a heti vásárokba megjelenni szokott Izraelitákk és Sáfrányosoknak a
piarczi téren árulási helyek a boltok alóli tér rendeltessen,
továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek tartásáról az erészben•
bölcs felsőbbi, úgy kerületi végzések és intézkedések nyomán
és értelmében büntetés mellett gátoltassanak. 1844. jul. 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó kereskedőknek kéréseik — mivel gyakorlat szerint kétségtelen miszerint a helybelieknek a Vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
32
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az érdemből kérésekhez képest az . . . Izraelitáknak . . . sátorhelyül városháza előtti Téren való kúttól lefelé a keresztnek
nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodó helyeknek tartástóli
eltiltatását érdekli a panaszlott Zsidóknak c részben lévén
már a múlt esztendei 2400 sz. alatti utasító végzése a tens
Kerületekk a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, a mely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, az olyan
büntetésképen annyiszor, amennyiszer 25 vtfrt. fizetésében elmarasztaltatik, a lakósok közül pedig azok, kik portékás kereskedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek,
általhágói tekintetnek és mint olyanok szintén büntetésül
12 írt. köteleztetnek mely végzés tétessen közönségessé . . .
mely végzés Piarcz Bírónak adassék ki.
A görögök addig szimatolnak, míg egy zsidót törvényszegésen érnek :
Tanácsülési jegyzőkönyvek 889. sz. 1844. évről. A helybeli
boltos kereskedők közönségesen folyamodásbeli azon előterjesztések mellett, hogy bátor az Izraelitáknak helybeni
lerakodó helyet tartani a nagymélt. helytartó kir. magy. tanácsnak parancsa következtében a T. Kerületek által is megtiltatott még is mit sem adva a felsőbbi és a Nemes Tanácsnak
közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer Ignátz
Izraelita Teke Pálnál, három ládákat, teli portékákat tart,
kérvén, hogy a nevezett Izraelita, mint is a felsőbbi parancsoknak ellenszegülő, a megszabott büntetésben elmarasztalva
bűn tettessen. 1844. Jul• 20•
Főbíró Urnák szóbeli előadásával igazolva lévén a folyamodó kereskedőknek panaszbeli kitételek annyiba, amennyibe
a panaszlott Izraelita Spitzer Ignátznak fizetéses utáni Teke
Pálnál három ládája portékája találtatik. Annálíogva bepanaszlott Izraelita Spitzer Ignátz, mint is közönségessé tétett
Felsőbbi tilalom ellenére portékáival Helyben veszteglő és a
végett larakodó helyet használó a 25 vt. frt. büntetés pénznek,
Panaszlott Teke Pál ellenben mint is a közhírül tétetett rendelés
ellenére a panaszlott Izraelita portékáinak hellyt engedetlen
maga viseléséért a megszabott 12 vtf és 30 kr büntetési pénznek
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
33
megfizetésében elmarasztaltatik avégre főbírónak, Komáromi János úrnak kiadasson.
A görög kereskedők áskálódása, hazugságon alapult,
amint erről a következő okmány értesít :
28/1845. Tanácsülési jegyzőkönyv.
Felolvastatott a Tettes Ns kerületekk í. é. 3285 sz. alatti
azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó helynek
be nem valósodása miatt a folyamodó Izr. kereskedők a Ns.
Tanácsnak elmarasztaló végzése alól felóldoztassanak. 1844.
decz. 21.
Tudományul szolgál, adasson ki a főbíró úr Komáromi
Jánosnak a ,hoz való alkalmazkodás végett.
Ezek után a zsidó kereskedők lerakodóhelyet kérnek :
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
I37/I^45•
Felolvastatik a Tettes Ns. kerületek a m. é. 3286 sz. alatti
azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó Izr.-nak
abbeli kérések, mely szerint lerakodóhelynek engedelméért
esedeztek nem teljesítetett.
1844. decz. 16.
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerületi végzés
a'hoz való alkalmazkodás és az illető Izr.-nak tartalmáruli
értesítések végett főbíró Komáromy János úrnak adasson ki.
A görögök ismét vádaskodnak a zsidók ellen.
162/1845.
A helybeli boltoskereskedők közönségesen hivatkozván a
Nádori kerületi kegyes intézvény és Rendeletekre, úgy a Ns.
Tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadások mellett
— minél fogva az izraelita kereskedők az érdeklett felsőbbi
rendeletek ellenére lerakodó helyeket tartanak és árúcikkeket
minden tartózkodás nélkül szabadon árullyák, kérik, hogy
Spitzer Ignátz, Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton aszódi
Israeliták, ki portékáikkal rendesen helyben tartózkodnak
makacs megátalkodásokért megfenyítessenek. — Jövőre nézve
pedig a tartózkodás és rakodóhely tartós érdemében és tekintetében keltt és felhozott felsőbbi rendeleteket a panaszban
álló Israelitákkal pontosan megtartani a Ns. Tanács kegyeskedjék.
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
3
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
34
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1845 fekr• TKiadatik ezen panasz teljes folyamodvány a tanácsbeli
Kállay András és Arany Károly urakk, azon utasító rendeléssel minél fogva a panasz tárgyában föníorgó és illetőleg
valónak állított körülményeket megvizsgálván s ha szükség
Tanukat is hallgatván, kiterjeszkedve a folyamodványt minden
részeire napfényre deríteni igyekezzenek főleg azt — igaz
légyen-e és mennyiben a panaszlott Israelitákk a folyamodó
kereskedőségnek állítása szerint állandó itteni tartózkodások
így a Czikkeikk heti vásárokon kivül folytonos árulása, és
megnevezve tartózkodások helyét, tegyenek könnyüállásos
tudósítást, hogy ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
A zsidóság és a lakosok közötti viszony mindjobban javul,
amiért is a görög kereskedők a heti vásárt teljesen eltörölni
akarják.
718/1845. Tanácsülési jk.
A . . . városi javak mikénti bérbeadásának kérdésében
a következő előleges Rendelések . . . Téttetnek :
. . . d) a heti vásárt és a vidéki kereskedőkk heti vásárokbani
megjelenését és árú cikkeikk árusítását illetőleg figyelembe
vévén a tanács azon körülményt mely szerint a divatba vett heti
vásárokkal a lakosság és a kereskedő Israelitakép között időnként
nagyobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöltetik.
Tekintvén továbbá azon tapasztalásbul merített visszaéléseket melyek a kereskedő Isr.-k részéről a lakosság irányábán gyakoroltatik. — szem előtt hordva a zsidó kereskedők
által gyakorlatba vett kölcsönzések szomorú jövendőjét — a
heti vásárok illy képpeni felálásaival a fehér nép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből melyek árúcikkeiknek mineműségében a zsidó kereskedők által elkövetettnek — részéről a
tanács heti vásárokba vidéki kereskedőknek bizakodását és
árúcikkeikk árulását egyelőre botsájtottaknál fogva — a hogy
a heti vásárnak országos vásárrá lett fordítását a Lakosság
birtokának vesztével légyen kénytelen utóbb megsiratni, ertörlendőt óhajtja.
Hogy a hetivásár eltörléséről a nádor hallani sem akart,
az természetes. A görög kereskedők kicsinyes kenyérírígysége
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
35
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
miatt, nem engedhető, hogy a fejlődésnek induló jász központ
kereskedelmi növekedésében megállíttassék. Amint a zsidók
a nádor jóindulatáról értesülnek, továbbra is raktárhelyiségeket
tartanak fenn a városban, miről egy bírósági végzés értesít
bennünket. Ugyanis Schlesinger József pesti kereskedő megkeresi a jászberényi bíróságot, hogy, miután Schwartz Jakab
aszódi zsidó árúit lakóhelyén nem találja, Jászberényben
pedig az illető raktárt tart, ott foglalná le a bíróság tartozása
fejében a nála vásárolt, de ki nem fizetett portékát (363/1846. sz.
Végzés 54. 3. 105.)
Hogy ez időben a Jászságban kereskedő zsidókat már —
jóllehet a városban való laktatást lehetetlenné tette a városi
tanács — mégis jászsági zsidóknak nevezi a hivatalos kormány
is, ezt az 1846-ik év augusztus 6-iki Budapesti Híradóból
láthatjuk, ahol a türelmi adó megváltási összegének felosztása
van közölve. A 4. pont így hangzik : Azon egyes izraeliták és
községek is, mint a Jászkún kerületben . . .,• יmelyek nincsenek
bekebelezve . . . csatlakozzanak a (felosztási) rendszabályhoz.1
A városi hatóság hangulatára némi befolyást gyakorol
az országgyűlési *honosítási törvénye vitája. Ugyanis az 1847
november n-ikén megnyílt országgyűlés megkezdte a honosítási
törvény tárgyalását. Pont egy hónapra rá, december 11-ikén
egyik kerületi ülésben felállott gróf Forgács pozsonyi kanonok
és azt ajánlotta, hogy a honosítandótói megköveteljék azt is,
hogy *bevett vallásán legyen. Az ajánlat nagy zajt vált ki a kép־־
viselőkből. Mellette nyilatkozik Osegovich, a kapcsolt részek
követe, valamint Ferencsich, Kapronca helyettes követe és
— a Jászkunkerillet követe is. Ellene volt ez indítványnak
Kossuth és Szemere. Bár nehéz küzdelmek árán, de mégis
megbukik az indítvány. A törvény további tárgyalásánál győz a
liberálizmus és január 28-ikán, ugyanezen törvény tárgyalásánál
így hangzik a szöveg : » . . . minden valláskülönbség nélkül!«
Hogy ezen vita tisztán csak a zsidókra vonatkozott, ezt Kossuth
nyíltan megmondta felszólalásában : » . . . megvallom, hogy
különösen a zsidó vallást követő hazai lakosokra nézve sajnálom . . .« majd ismét : ». . . zsidók kereskedést üzletnek, gyára1 U. o. 27. lap 4. pont.
3*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
36
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kát alapíthatnak . . .« másutt : » . . . Pesten Kunewalder méltatlannak találtatik politikai jogokra csak azért, mert Mármarosbán vagy Pozsonyban söpredék zsidótömeg van . . .«. Az országgyűlési hangulat kedvező alakulása némikép fékezte a tanácsnak zsidóellenes hangulatát, jóllehet ez esztendőben meghal
a jászzsidók ügyeinek igazságos megítélője, a jászok legfelsőbb
ítélő bírája : József nádor.
Közben a jászsági zsidók helyzete türhetőbbé válik. Hallgatólag megtűrik, hogy éjjelen át a Grémium (avagy a város)
pénztárába fizetendő 10 »schein« krajcárért a városban maradhassanak. Ilyenkor rendesen több zsidó alszik egy parasztházban, melyet a görögök erősen szemmel tartanak. Volt a
városban egy öregkisasszony, Sósi Ilona, ki mind a három
szobáját zsidóknak adta bérbe s ezt hivatásszerűen űzte.1
A legtekintélyesebb kereskedő görög, Harsányi Szilárd, arra
nagyon vigyázott, hogy hétfőtől péntekig terjedjen a zsidók
itttartózkodása, amely ily módon ideiglenesnek volt tekinthető.
Nagyobb eredménynek látjuk, hogy a herényi határban
lévő necsői pusztát zsidó bérelte ki ez évben : Spitzer Ignác.
Ezen Spitzerrel még sokat fogunk találkozni az események
folyamán ; mint forradalmárt börtönbüntetéssel sújtotta őt
az abszolutisztikus kormány. <5 bérelte ki a földet Bernáth
Dávid aszódi izraelitától, ki viszont — valószínűleg — a Pethesféle bérletet adta át Spitzernek albérletbe. (Tanácsülési jk.
776/1849.) A Spitzer által bérelt tanyán meglehetős nagy
mennyiségű állat állomány volt és igen sok gazdasági eszköz.
Ezt abból következtetjük, hogy midőn Spitzer Ignácot a bécsi
kormány mint forradalmárt elvitette s felesége nyolc kis gyérmekkel a tanyán nagy anyagi zavarokkal küzd, — marhák leromlanak, eszközök tönkremennek — a bíróság még mindig
3358 forint értéket állapít meg a tanyán levő ingatlanaiért.
Ez az első lépés mégis arra nézve, hogy a Jászság területén
zsidók lakjanak. Jászberény földjeiből már bérelt zsidó, a város
területén hétfőtől péntekig már meghálhattak, csak egy lépés
választotta el őket attól, hogy végkép megnyerjék a lefelepülési engedélyt.
1 Kohn Fülöp úr szóbeli közlése.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
37
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Erre azonban várni kellett a szabadságharc letörése utánig.
Egyelőre tovább is a közel lévő helységekben van házi tűzhelyük. Legrégibb temető Pusztamonostoron van, az említett
Tassy nemesi birtokon. Az ottani hitközségnek egy igen régi
tórapéldánya jelenleg a jászberényi hitközség őrizetében van.
Kora legalább száz éves. Az egykori hitközség emlékét jelenlég csak a temető őrzi. Ma már alig 2—3 zsidó család lakja.
Pontos oklevelünk van arról, hogy mely vidékek zsidó
kereskedői látogatták a jászsági heti piacokat. Ha beletekintünk az 1857 november 13-ikán kiállított katonai népfelkelők
listájába, úgy nyíltan láthatjuk, hogy honnan jöttek be az
első telepesek, kik bizonnyal a már régebbi piaci árúsokból
kerültek ki. A 32 zsidó ifjú közül Pusztamonostoron született 11,
Aszódon 6, Bicskén 4, Gyöngyösön 2, Abony, Vácz, Hevesen
1—1, Nógrádmegyéből 2 ; a többi négy távolabbi vidékekről
származott ide.
Amint láthatjuk, Hevesmegyének három helységéből is
jönnek zsidók a Jászságba : Monostor, Gyöngyös és Heves
városokból. Hogy ott nagyobbszámú zsidó lakott, mutatja
azon körülmény is, hogy a zsidók általános gyűlésén, 1848bán,1 Hevesmegye két követtel képviselve : Hirsch Leopold
és Stern Mór által. Hevesmegye különben is ez időben igen
liberálisan viselkedik. Országgyűlési követe, Schnee, a legelsők
között van, kik a zsidók emancipációját követelik.1
2 Ott tehát
nem bánták meg, hogy zsidót lakosul láttak területükön.
Ez időben Jászberényben a következőkép oszlott meg a
vallási lélekszám : római katholikus 9750, helvéciai 965, ágostai
evangélikus 28 és görög nem egyesült 77. Ez utóbbiak voltak
a görög kereskedők, kiknek száma fogy. Csak néhány meggazdagodott, tekintélyes ember, közöttük Harsányi Szilárd
városi tanácsos, a kereskedelmi kamara elnöke, képviselte itt
a görög fajt.
Űj nevekkel a kereskedő zsidók között alig 2—3-mal találkozunk. Schweitzer Bernát pesti nagykereskedő Varga Ferencnek szállít árút (jegyzőkönyv 722/1846), valamint Weiser Lipót,
1 L. Löw i. m.
2 L. Zeller I. 86.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
38
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
viszont Kiss János jászberényi boltosnak Silbermann Abrahám
szerzi be árúját. Irsáról is jönnek új házalók : Pollák Lőrinc
és Politzer Fülöp. Különben elég gyér a zsidó név a bírósági
és városi jegyzőkönyvekben.
A szabadságharc ideje alatt nem lehetett valami élénk
vételkedv s az országútak biztonsága sem csábította a zsidókat
nagy vállalkozásokba. Jászberény is nagy eseményeknek tanúhelye. A »Werbung«, elfogadóhelyek között van Jászberény is,
ahol bizonnyal jelentkeztek zsidó fiatalemberek is a haza szolgálatára. A zsidók nagy számmal jelentkeztek hadi szolgálatra. Kossuth Lajos becslése szerint, melyet épen Jdszberényben nyilvánított a lakása előtt díszőrséget vezénylő Freudenberg Márk nevű zsidó hadnagy előtt, mintegy *húszezren vitézül
harcolnak hadseregünkben((.1 Ha százalékokban akarnók kifejezni a zsidóknak a szabadságharcban való részvételét s
alapul Kossuth becslését vesszük, akkor a 180—200 ezer katonának tiz százalékát kell zsidónak tekintenünk, holott a tíz
millió országlakosnak csak alig négy százaléka zsidó. Jászberény
maga 1000 darab kaszát vásárol, puskaport a nemzeti őrseregnek és 54 katona teljes felszerelését vállalja.
A szabadságharc alatt nagyobbarányú szállításban vesznek részt a zsidók. A már említett Spitzer Ignác 1849 február
hóban, valószínűleg saját gazdálkodásából való szekereken két
társával, Kohn Jakab pesti és Grünek Károly Henrik berlini
születésű, szintén pesti zsidóval hadseregfelszerelési cikket szállít
Debrecen felé. Zsámbéknál osztrák katonák utolérik őt és elfognak 549 darab inget, ugyanannyi alsóruhát, 475 posztócsákót,
200 kényelmes csákót, 100 viaszvászon csákóboritékot, 1 tiszti
csákót, 17 tucat nemzeti sapkát, 1500 lószőrforgót, 4500 nyakkötőt, 50 tucat magyar címert, 100 kardbojtot, 15 tiszti övét
és 8 zászlót, összesen 10 kocsival. A bíróság Spitzert 8 évi nehéz
vasban töltendő sáncmunkára ítéli, két társát pedig kötél általi
halálra. Windischgrátz herceg a másik két vádlottnak börtönbüntetésre változtatja ítéletét, Spitzerét pedig helybenhagyja.1
2
1 L. Bernstein i. m. 169. lap.
2 U. o. 269. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
39
Spitzer 1 és 3/4 évig raboskodik Josefstadtban.1 Felesége kétszer is jelentkezik Őfelségéhez audienciára, míg végre hazaengedik. Még egy katona lakott és elhalt Jászberényben, ki
részt vett a nagy idők mozgalmaiban : Húsz Mózes.2
A szabadságharc le veretett, az osztrák győzők teljes megkódolást követeltek. Jászberény város tanácsa is elhatározza,
hogy húsz forintot ajánl a báró Haynau Gyula táborszernagy
tiszteletére létesítendő alapítvány javára ! 3 Az idők parancsolnak ! Jászberény városa német feliratú jegyzőkönyveket szeréz, a Bach-korszak súlyos napjai következtek. Mi lesz a jászsági zsidókkal ?
I
* 1849 októberben oda van még 1. 776/1849. sz. tanácsülési jegyzőkönyvet.
2 Húsz Mózes is csak később telepszik meg.
8 Tanácsülési jegyzőkönyvek 20/1850.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
I
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
II. FEJEZET.
A zsidók betelepülése.
A) Az első tíz esztendő.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászsági tanácsosok nem akarják beengedni a zsidókat. A birodalmi alkotmány 25-ik pontja. A jász-kún főkapitány kérdésp Bihály
Mór pesti izraelita ügyében. A tanács megtagadja Bihály letelepülési
engedélyét. Miért hivatkoznak Mária Terézia kiváltságára. A királynő־
kiváltságlevelei. Visszapillantás e kiváltságokra. Buck Gábor kérvényét is visszautasítják. A kerülethez fordúl támogatásért. A főkapitány megengedi neki a letelepülést. Az első jász zsidó. Nem engedi a
város, hogy üzletet nyisson. A jász-kun kerületi kapitány boltnyitást
engedélyez neki. A piacon első helyért folyamodik. Teljesítik kérését.
Piaci helypénz fizetése alól nem mentik fel. A zsidókat dicsérő okirat.
Betelepülések a szomszéd megyékből. Aszód, Gyöngyös, Pécel adja
az első rajokat. Zsidó temető. Schönfeld Jakab sakter. Bondi Bernát
melamed. Tilos a copfviselés. A többi jász községek zsidó telepesei.
Apátin Salamon melamed, az első halott. Két év alatt minden jász közsegben van zsidó. A zsidók pozíciót nyernek. Árúikat szívesen veszi a
hatóság, katonaság. Karpeles Salamon földet bérel. A bérlet ünnepélyes
installációval adatik át. A pesti hitközség ír a jászsági zsidókról. Az
iskolaalapba mennyit fizetnek ? Jászberénybe kiadott csecsemők nagy
halálozási száma. Az anyakönyvek híradásai. Natonek anyakönyvvezető
rabbi. Lippe fogyasztás-bérlő. Templomot alakítanak a csizmadia
céh-házból. Fürst Mayer főtanító. 0 felsége látogatása. A zsidók hódolatát is fogadja. Natonek működése. Hazafiatlanság vádja. A környék
beözönlése. A zsidók összeírása. 5 forint letelepülési díj. Zsidó iparost
nem szívesen vesznek be. Buck Gábor lakóssági jogért folyamodik.
Nem adják meg. Lippe Ede orvostudor letelepülése. A Lippe-család
vezetőszerepe. A zsidók belélete. Iskola, templom. A katonaköteles
ifjak jegyzéke. A zsidó egybekelés nehézségei. A pap már talárt visel.
A szónoklat nyelve nem kizárólag német. Néha magyar alkalmi beszédet is tartott. Natonek erélyessége. A templom épületének megvétele.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
41
A pap előtt történik a zsidók törvényszéki csküdtetése. Ennek kellemetlen oldalai. Wolf Sámuel templomszolga öngyilkossága. Schwarcz
Mózes metsző. Leitner Sámuel nagy tekintélye. Salamon Lázár moheL
Tanítók: Ehrentheil, Blumenfeld, Löwinger. Idegen papok szereplése
a Jászságban. Még egyszer fellépnek a görög kereskedők a zsidók ellen.
Erős rendszabályok a zsidók beköltözése ellen. Szigorú felügyelet az
ittlakókra. Nyilvántartási anyakönyv a zsidókról. Natonek távozása.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jóllehet, a szabadságharc idején az osztrák, valamint a
magyar kormány is egyaránt tanúsította a zsidók hősi viselkedését: az osztrák súlyos büntetések kirovása által, a magyar
felelős kormány a zsidók pártolása által, — a jászberényi tanácsosok még mindig nem akarják beengedni a zsidót a Jászság
területére. Ámde, a mit sikerült a városnak elérni a magyar
országgyűlés 1840. évi XXIX. törvénycikke ellenére : a zsidók
távoltartását, — a mit teljesen figyelmen kívül hagytak a
tanácsosok : a Szegedre menekült első felelős kormány zsidó
vallást emancipáló rendeletét, — ezt nem sikerült többé érvényben tartani az 1849 április 4-ikén megjelent *birodalmi alkotHiánya 25-ik pontja ellenében, amely szabad költözködést biztosított a zsidóknak, kik erkölcsi kifogás alá nem estek. Nem
lehetett messze az idő, mikor az első zsidó megveti lábát a Jászságban s ezzel lehetővé teszi egy valóban fejlődő község és
fiókhitközségeinek létesülését. Miként történik ez ?
A jászberényi újonnan épített múzeum szerény galériájábán, a nemes jászkun kapitányok büszke képei mellett, halkai
húzódik meg egy késői jövevénynek portréja és alatta a cím :
>Buck Gábor, az első jász zsidó.<- Szombati ruházatban, ünnepélyes nyugalommal néz körül a szorgalmas, törekvő, élénk
észt eláruló szemű zsidó, kire nem egyszer keményen reátámadt
mostani szomszédja, a jász kapitány, ha alkonyat felé a városbán találta tilalom ellenére ; talán még kutyáját is reáuszítóttá. Most egymás mellett díszlenek képeik a múzeumban.
Bizony nagyot néznének egymásra, ha feltámadnának ! A zsidó,
hogy ily előkelő helyre merészkedett, a kapitány, hogy őt szómorú, hazafiatlan Bach-huszárnak említik. Hjah ! így változnak a szerepek ! Ma a szerény zsidó unokái mint tisztek szolgálnak a császár seregében s a jász kapitánynak — írmagja
ha maradt.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
42
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Már 1850-ben a jász-kún főkapitány kérdést intéz Jászberény tanácsához, hogy mily véleménnyel vannak bizonyos
Bihály Mór pesti izraelita kereskedő folyamodványáról, aki ott
letelepedni akar. A városi tanács összeül, az első tanácsos elő;adja a dolgot és egyhangúlag a következőket határozzák 1850-ik
év február 8-ikán : }Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária
Terézia királynő által a jász-kún nemzetnek adott szabadalmok
és szentesített szokásoknál fogva idegeneket keblökbe fogadni
és mint közlakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni
kizáró joga egyedül a községnek lévén ; ezen jog gyakorlatából kiindulva, Bihály Mór által felállítandó bőrkereskedés folyamodására mély tisztelettel azon nyilatkozatot (!) teszi a jelen
tanácsi gyülekezet : Miszerint Bihály Mór pesti izraelita bőrkereskedőből lakosaira nézve hasznost háromolni nem lát, sőt
ismervén a lakosoknak az izraeliták eránt viseltető ellenszenvét, károsnak nézi és ezt csempészkedésre szolgáló alkalomnak
tartja. De különben sem lévén azon bőrkereskedésre szükség,
miután helyben azzal számos magyar és német tímárok foglalkoznak.
Ugyanezért, valamint a szeplőtlen és királyhozi szükségben tántoríthatatlan magyar ajkú nép az izraeliták beköltözését felsőbb jóváhagyások mellett meg tudá akadályoztatni,
úgy ezekután sem hajlandó bárkit is az előbbiek által érdemekét szerzett kiváltságokban a lakosok szembetűnő hasznaik nélkül részesíteni. Lévén egyébiránt e városnak 5 országos és hetenként 2 hetivásárja, melyekben az izraeliták kereskedések
szabad gyakorlatát élvezhetik. Mely nyilatkozat tekintetes
járási kapitány úrnak megküldendő.« (L. Jászberény város
tanácsülési jegyzőkönyvei 163, 1350.)
Az első folyamodót tehát nem akarják befogadni maguk
közé.
Ámde miért hivatkozik a tanács Mária Terézia rendeletéré, avagy kiváltságlevelére ? A királynő tényleg sokféleképen
kedvezett a kerületeknek, összesen öt nagyobb oltalomlevelet
ad számukra. És pedig : Pálffy János nádor 1743 április 9-én
a királynő nevében oltalomlevelet szolgáltat a jászkunoknak
a harmincad és vámmentességük tárgyában. Második volt az
1845-iki részletes kiváltságlevél. Majd 1750 január 15-én terű-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
43
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
leti nagyobbítást engedélyez. Nagy kedvezmény volt azután
az 1754 március 28-ikán nyert kiváltság, melyben a királynő
felmenti a jászkun kerületet az országgyűlési taksa fizetése
alól. Végre halála előtti esztendőben még egy országos vásár
tartását engedélyezi, valamint a kedd és pénteki hetivásárt.
Reánk nézve a második privilégium bír fontossággal. A már
említett hatodik pont azt mondja, hogy joguk van befogadni
és azokat közös terhek viselésére kötelezni, — kik épen közéjük telepednek. Ebben egyetlen szó sincs a zsidókról, de még
kevésbé arról, hogy joguk lenne valakit be nem fogadni. Avagy
ha a Mária Terézia alatt alkotott 1715. évi XXV. törvénycikket,
mely megerősíti a régi jászkun kiváltságokat, vizsgáljuk, —
ebben sem találjuk meg azon »szabadalmat«, melyre az 1850-iki
tanácsülési jegyzőkönyv céloz.
Melyik írásba foglalt kiváltságra hivatkoznak tehát a jász
tanácsosok, midőn a zsidók betelepülését megtagadják?
Ha a dolgot közelebbről vizsgáljuk, könnyen reáakadhatunk a tanácsos urak szándékos és tudatos tévedésére.
Az 1790-iki országgyűlés összesen 74 törvénycikket alkotott, melyeket II. Lipót jóváhagyott. Ezek között kettő van,
mely kettőnek összefüggésbe hozása és ügyes összecserélése
által, — a jászok zsidótól való mentességét véltek maguknak
biztosíthatni. Ez a két artikulus a 25-ik és a 38-ik. Ez utóbbi
törvény, mely kevesebbet ad ugyan mint II. József, de többet,
mint a királyi városok adni akartak, hosszú ideig volt a zsidóság oltalomlevele, mintegy félszázadig. ». . . Judaei intra ambitűm regni Hungáriáé, partiumque adnexarum degentes, in
cunctis liberis ac regiis civitatbus, etaliis locis (non intellectis
huc regiis montantis civitatibus) in statu illő, in quo ad prímám
Januarii anni 1790. praefuerant, conserventur, et si nefors
exturbati fuissent, ad eundem reponantur.« Ezen törvény a
bányavárosokat tényleg felruházza azon joggal, hogy a zsidókat׳
távoltartsák területükről. De már az összes szabad királyi
városokat és más helységeket nem! Sőt, ha ki is kergették
onnan a zsidókat, kötelesek visszaengedni, ha 179° január 1”én
már laktak ott zsidók. A másik törvény a 25-ik cikk, — tehát
már előbb tárgyalt — együtt említi a jászkunokat a szabad
királyi és bányavárosokkal, valamint a hat hajdúvárossal,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
44
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hogy mindezek régi kiváltságaikban megtartassanak! Hogy
ezen kiváltság nem vonatkozott a zsidómentességre, bizonyítja,
hogy a pár héttel utóbb tárgyalt harmincnyolcadik cikkben
kiemelve vannak a bányavárosok a többiek közül és csakis
a bányavárosok. Ha ugyanezen kiváltságot a jászkun kerületnek is szánták vala, úgy bizonnyal ez is jeltüntetve volna azon
országgyűlés határozatai között, mely országgyűlés a jászkun
kerületnek követküldési jogot adományozott,
A jászberényi tanácsülés tehát tévesen hivatkozott válaszábán Mária Terézia adományozta szabadságleveleire. (113 1850.)
Ezen válaszból különben is kiérzik, hogy mily erősen ült a
bécsi hatalom, még a vidéki városok határozatai felett is. Előbb
is szükségesnek tartja kiemelni, hogy a jász nép a királyhoz
)tántoríthatatlan hűségű /« Ez bizony sokat jelentett az abszolutizmus első esztendejében. Azután pedig a lojális hang, melylyel Mária Terézia uralmát említi, nagyon jellemző a kor és
viszonyok visszatükrözésére.
A bécsi udvar közös alkotmánytervezete készen volt ;
kötelező erővel bírt ez az »összbirodalom« minden tartományára egyaránt. A magyar alkotmány hatályon kívül helyeztetett és az 1849 márc. 4-én kelt rendelkezés szerint igazgattak a magyar hivatalok is. Haynau visszahívatott ugyan, de
Albrecht főherceg is a Bach által készített rendszer szerint
kormányzott.
Es a jász zsidóság ezen rendszernek köszönheti létalapját . . . Két nappal előbb, mintsem Bihály Mór kérvényét benyujtá Jászberény város tanácsának, — leiratot
intéz Geringer, fő polgári komisszárius a kerület biztosokhoz, hogy zsidó bizalmi embereket küldjenek hozzá, mert
a zsidók polgári helyzetén a bécsi kormány javítani akar.
A cél bizonnyal az volt, hogy politikai befolyást nyerve a
zsidókon, azokat maga számára befolyásolhassa, Az egész
országban elterjed pár hét alatt a hír, hogy a magyar
zsidók helyzetén a bécsi kormán}7 javítani akar, Mint tudjuk, Bihályt visszautasította, ezen közhangulat dacára, a
jászberényi városi tanács.
Bihály Mór, úgy látszik, beletörődött igyekezete sikertelenségébe.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
45
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Nem úgy Buck Gábor, aki, miután őt még ugyanez év
május hó 18-ikán a városi tanács elutasítja letelepedhetési
kérvényével, fellebbezett a jász-kún főkapitányhoz, azaz a
főispánhoz a tanács szűkkeblű határozata ellen. Kérvényében
hivatkozik az 1840-ik évi 29. t.-cikkre, ahol a zsidók szabad
lakása és az 1849.
március 4-iki birodalmi alkotmány 25. §-ra,
ahol a szabadköltözködési jog van kimondva. A főkapitány
tényleg megsemmisíti a tanács határozatát (2049/1850) és
megengedi Buck Gábornak, az első zsidónak, a letelepülést.
A város nem egyezik ugyan bele, de a terjedő közhangulat és
a hatalmas Jankóvich György, akkori főkapitány, ellen mégsem léphet fel nyíltan, ezért a következő megjegyzéssel fogadja
a felsőbb határozatot :
»Ezen felsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor izraelitának e városbani tartózkodása, valamint kereskedésének űzése megengedtetvén. Azonban, minthogy a boltokbani nyilvános árulhatás és kereskedés űzése egyedül a
lakossági és polgári jogokhoz van kötve : mindaz ideig, míg
bárki azon jogokkal nem bír, annak boltbani nyilvános kereskedés űzése meg nem engedtetik. Eszerint Buck Gábor izraelita,
az említett jog bírhatása nélkül boltbani árulást nem gyakoTolhatván, attól eltiltatik.« (56. 6. 52. levéltári szám.)
Szóval, kezében volt már a fából vaskarika. Városban
lakhat, de kereskedést nem űzhet ! Gondolt erre egy nagyot
Buck Gábor és kibérelte bolthelyiségül a — tiszti ügyész házát.
Ügyes fogás volt. Pár nap alatt megjött a jász-kún kerületi
alkapitány (2515. szám alatt kelt) rendelete, hogy »Buck Gábor
boltot nyithat Horváth Pál tiszti ügyész házában és ebben
nem gátolható«. . . Ezzel meg volt törve a jég. Mint általában
mindenütt, de különösen a zsidóságnál végtelenül fontos körülmeny, hogy az úttörők céltudatos és bölcs eljárást tanúsítsanak. Buck Gáborban valóban megvolt az arra hivatottság.
Egyrészt magaviseletével igyekszik az eddigi ellenszenvet
elhárítani, másrészt arra törekszik, hogy a zsidóság háborítatlanul megszerezze, az őt megillető jogokat. »Buck Gábor
folyamodik, hogy a városban és a piarcon az első helyet ő
kapja.« Ezt olvassuk még ez évben, 1850-ben, a városi tanácsülés egyik (940. számú) jegyzőkönyvében. És a város visel
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
46
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kedése már nem merev: »Folyamodó kérése teljesíttetik,
miután helybeli lakos és a közterhek viselésében részt vészén.«
Az első engedmény, mit a jász székhely a zsidóknak nyújtott.
Ámde a lassanként betelepülő zsidókon még ott ült a türelmi
adó maradványa, hogy a zsidóktól, mintha idegenek lennének,
helypénzt követeltek. »Ezért Buck Gábor izraelita kereskedő,
miután a helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan
viseli, a piarci és vásári helypénzfizetés alól magát fölmentetni
kéri.« Ez már kissé merészség volt, úgy látszik. Rendkívül
érdekes a válasz, melyet a tanácstól kérvényére kap. Az egyen״
lőség elve terjed lassanként: »P01gári kiváltságos jogok gyakor*
latára csak a helybeli birtokos lakosok tarthatnak igényt és
csak azok élhetnek azzal s miután a folyamodó izraelita keres״
kedő csak tartózkodási engedélyt, nem pedig lakósi jogot
eszközlött magának ki, azért azok kiváltságos jogait nem
lehet reá ruházni és így az általa kért helypénzfizetés alól sem
lehet felmenteni, ajánlván egyúttal nékie, várja be az egyen״
lőség elvéül kimondott igének testté olvadását. Miről hát״
iratilag értesítendő !« Buck Gábor és a városban egyre szapo״
rodó hitsorsoraira várt a feladat, hogy a nép körében meg״
szerettessék magukat. És ez, mint az okmányok fényesen
igazolják, teljes mértékben sikerült is nekik. Közjegyzőileg
hitelesített írás is ad. bizonyítványt arról, hogy a zsidókat
igen hamar megszerette a nép.1
A kereskedelmet a század közepéig a görög kereskedők
foglalták le ; a jász nép előtt az lenézett foglalkozás volt. »Míg
a görögök igyekeztek az akkor még jómódú jászberényi nép
között a kedvező alkalmat kihasználni, addig a zsidók amazok*
nak hatalmas versenyzői lettek és ez előnyösebb lett a nagy׳
közönségre. Miután a szabadságharcban meggyőződött a magva*
nép a zsidók hazafiságáról, ezeknek a jász-kún kerületekbe
való letelepedésüket megkönnyítette. Az első bátor izraelita,
aki itt letelepülni merészelt, Buck Gábor volt, kinek elhatá*
rozása a zsidóság elleni antipátiának ellensúlyozására, kevés
idő múlva teljes megszüntetésére szolgáltatott alkalmat. A jás^
1 A Buck-család tulajdonában lévő, közjegyzői pecséttel ellátott
emlékiratból. Az irat keletkezéséről nem tud a család felvilágosítást adni*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
47
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
zsidók megalapítója tehát az aszódi születésű Buck Gábor
volt.« Ezen rövid néhány sorból kiolvashatjuk a zsidóság történetét. Mindenütt ellenszenvvel találkozik, idegennek tekintik
őket, a szűkkeblű tanács kiváltságokra hivatkozik, megnehezíti
letelepülésüket, de mikor végre megtelepedhetnek, kitűnik
hasznos voltuk, kitűnik törhetetlen, áldozatoktól vissza nem
riadó hazafiságuk.
Az első zsidó pontosan 1850 június 19-ikén telepedik meg
a Jászságban. Rövid három hónappal ezután már tizenegy
zsidó családot találunk, jobbára a heti piacok alkalmával már
régen a városi nép megbecsülését kiérdemlő, szomszéd megyékbői beköltözködő kereskedőt. Aszód, Gyöngyös és Pécelről
jönnek az első telepesek, kiket örömmel fogad Buck Gábor,
kis hitközséget alakítva belőlük. Mély gondolkozású ember volt״
aki a helyzet magaslatán állott. Egymás után teremti meg
a zsidó élet nélkülözhetetlen intézményeit, mindenütt áldozatkészen viselkedve és társait hasonló erényekre ösztönözve.
Szeptember 28-án megjelenik a tanács előtt és temetőt kér
a kicsiny közösség számára. A tanács két tagját kiküldi és az
ú. n. szolnoki temető mellett egy kisebb területet jelölnek ki
zsidó, temetőül, mely ismételt bővítések után még ma is használatban van.
Még alig telik el egy esztendő az első zsidó település napjától, már eljár a tanácsnál, hogy a zsidó kultusznak és kultúrának embereit a városban beköltözni engedjék. A városi
tanács összeül ismét és kijelenti, hogy nincs ugyan kifogása
az ellen, ha Senfeld (Schönfeld) Jakab előimádkozó-sakter és
a lengyelországi Borinek (Bondi) Bernát tanító itt megtelepülnek, mert az előbbinek »marhák leszúrása által«, utóbbinak
tanítás által biztosítva van a megélhetése, ámde szigorúan r
büntetés terhe alatt megtiltja nekik a copf viselését ! (335/1851
es 3456/58 jár. kap. rend.) Ezen rendkívül érdekes rendeletnek
valószínűen nem volt semmi bántó célzata, hanem inkább erőszakkal akarták végrehajtani a Galíciából ideszármazott zsidó
alkalmazkodtatását. Még azt is merem hinni, hogy ezen szeniélyes szabadságba vágó határozat titkos sugalmazója, maga —
a kemény magyar, Buck Gábor volt. Miután már tanító és
sakter volt, továbbá temetőhely, tehát a zsidó hitközségi élet
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
48
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
alapfeltételei megvalának, most már a szaporodó családok
számára állandó imaház és a lelki élet gondozására rabbi kellett.
Az első hat hónapban a következő telepesek jönnek :
Buck Gábor Aszódról, Blau Jakab Hevesről (699/1850. sz.
jegyzőkönyv), Reich Hermann és Steinbeck Ignác Budapestről
(766), kik a város épületében nyitnak ékszerüzletet, Schwarcz
Mózes (814), Spitzer Ignác és Brünauer Sámuel (863), Bernát
Dávid, Rajner Mór (944), Ádler Izsák (943), Húsz Márton (979),
Stern József (985), Lévy Mózes Pécelről (1109), ki később templomszolga = samesz lett, Karpeles Salamon, ki 18 évre földet
bérel (1120). Majd a következő évben ismét újak jönnek :
Buck Márton (84/1851), Schönfeld Sámuel Aszódról (179),
Mellinger Hermann (205), Weisz Hermann, ugyancsak Aszódról (232), Fischer Móric, Törökszentmiklósról (259), Oberldnder
Mojzes és Húsz Sámuel (297), Bondi Bernát, Schenjeld Jakab
(335), Mandel Jonász (357), Brünauer Salamon Aszódról (554)
és Büchler Károly Mihálytelekről (583). Egy esztendő leforgása
alatt tehát 26 család telepedik meg a központban, Jászberényben.
A környéken is találhatók : Jászladányon az Eisler, Gunst,
Ádler, Sugár család ; Jászdósán a Lustig, Schwarcz Zsigmond,
Stern Bernát családja; Jászfényszarún az Ungvári-, Gruber- és
Kruspach-család ; Mihály telken Schwarcz Juli családja ; Alsószéntgyörgvön a GnmAu/-, Schönféld-cs<Aá.d ; Jákóhalmán Schönféld Nátán és Kiéin Jakab családja ; Felsőszentgyörgyön Rosenberg-, Braun- és S/m7e£/-család; Jászkiséren Stern Jakab és
Kiéin Sámuel családja; Arokszálláson a Steininger- és Leitersdórfér-csalid.
Nem egész két év alatt az egész Jászságban találunk
zsidó lakosra. A vidékek teljesen a központ, Jászberény után
indultak. Jászberénnyel egyidejűleg Jászapátira is több zsidó
család költözik és az első években nem marad ez sem
Jászberény mögött. Amikor a központ anyakönyvi kerületté
alakul, Jászapáti is vezetni kezd anyakönyvet, magához csatolva Mihálytelek, Ladány, Jánoshida, Kisér, Alattyán és
Alsószentgyörgy helységeket is. Legrégibb sírkő Apátin bizonyos Salamon Melamedé az ötvenes évekről. Kerek hengeralakú oszlop.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
49
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Mindez oly gyors tempóban történt, a betelepülők oly
egymás után jelentkeznek felvételre, hogy a város észre sem
veszi, amikor már egész hitközség keletkezik kebelében, fiók
imaközösségekkel a vidéken ! És mindez a »birodalmi alkotmány«
alapján. Megjegyzendő, hogy nemcsak a jászkunkerület hivatkozik leirataiban ezen tör vény paragrafusokra, hanem maga a
város is, midőn a zsidóság ellenében foglal állást, a birodalmi
alkotmány 33. §-át említi, mint a községek lakósfelvevő vagy
visszautasító jogát szabályozó rendelkezést. — Talán az első települő zsidók használhatósága is hozzájárult a többiek szívesebb fogadtatásához. így például Blau Jakabtól, — ki 1850
július tizenegyedikén kapja meg a települési engedélyt, — már
ugyanazon év október ötödikén a katonaság nagyobb vásárlást eszközöl. A zsidó állandó, nyugodt kereskedőnek bizonyul,
csekélyebb haszonnal megelégszik, mint vetélytársa, a görög.
Míg hét évvel ezelőtt azt határozza a város tanácsa (1179/843.
sz. jegyzőkönyv.), hogy zsidót egyszer és mindenkorra kizár
a városból, a város épületeiben, avagy magánépületekben lévő
bérletről, — most, 1850. év augusztus 10-ikén a város boltját
két zsidó kibérli : Reich Hermann és Steinbeck Ignác és a velük
kötött szerződést nyílt ülésen tárgyalja a város és helybenhagyja. A városi kőpince-korcsmát is kiadnák Fleissig Márton
nevű pásztóhai korcsmárosnak, ámde az illető fizetési feltételei
nem kedvezők a városra. Egy évvel előbb még visszautasítja
a város a Budapestről folyamodó Bihály Mórt, — most már
akadály nélkül megengedi ugyanezt Bernát Dávidnak, ki ugyancsak nyilvános bőrkereskedést nyit. — Már földet is bérelhet
zsidó : Karpeles Salamon tizennyolc éves bérletet köt Ráner
Alajos 7-dik tizedbeli lakossal, annak földjét átvévén s a hosszú
lejáratú szerződés megnyitása ünnepélyes installációval kezdődik, melyre a város tanácsost küld ki. Az installátió a régi birtokba ve vések ünnepélyességével történik. Megjelenik Strasser
Salamon, dabasi lakosnak megbízottja, aki tiltakozik a bérlés
ellen. A kereskedelem és földművelés mellett az iparnak is akad
zsidó képviselője : Schweitzer Ignác szobafestő személyében.
Hogy ily népes zsidóközség keletkezik Jászberényben és
környékén, — észreveszik a kormánykörök is. A Haynau által
a zsidókra kivetett hadisarc felosztásának alapjául a türelmi
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
4
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
50
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
adóalapot akarták választani, ez ellen tiltakozik a pesti izrhitközség ; tiltakozik, mert 1828 óta, midőn az az adóalap ke־
letkezett, többféle eltolódás alakult’zsidók által lakott területen. így például »1828-ban még nem voltak zsidók a jászkunság
területén « — írja beadványában a pesti hitközség. — Az adó•
felosztó bizottság november 12-én Keller miniszteri biztos el•
nöklete alatt készült tervezetében már szintén felveszi az itt
lakó zsidókat : »Jazygien und Cumenien 2000 Gulden«. így
szól a bizottság jelentése. Ha tehát az egész jászkunságban
száz zsidó családot veszünk fel, alig jut egyénenként 20 frt-nál
több adóösszeg, mellyel az izraelita iskolaalaphoz járultakA kivetett összeget csak 1855-ben fizették le teljes összegében
s így minden kétséget kizárólag résztvettek a jászsági zsidók is az
országos izraelita iskolaalap megteremtésében.1
A temető három hónappal az első zsidó letelepülése után,
már használatban van. Rendkívül sok »pesti gyermeket«temetnek. Ezek azon szerencsétlen kis lelkek, kiket pesti szülőanyák
gondozásba, dajkaságba adnak ki csekély összegért. A szülő
többé nem is néz a gyermek után ; talán szívesebben veszi, ha
elpusztul a gyermek, ki reá csak anyagi áldozatot jelent, de
semmiféle lelki kapcsolatban nincs véle. Amíg nem volt itt
zsidó temető, addig a városi köztemetőbe földelték el a zsidó
»pesti gyermekeket« is. Már ezért is kötelessége volt a helyi
zsidóságnak megfelelő temetőhelyről gondoskodni. Az első
években 30 kis, Budapesten született zsidó gyermeket temettek el 1—9 hónapos korban, köztük többnek még a nevét sem
sikerült megállapítani; csak egyéni nevükkel szerepelnek az
anyakönyvben : József gestorben 9 Monat, Julié 5 Monat, Teréz
3 Monat stb. A Budapest környéki temetők ilyen apró hantokkai telvék, mig a Patronage oltalmukba nem vette őket.
Az anyakönyvek különben is többféle hírt adnak nekünk.
Az első gyermek, aki a helybeli izraelita anyakönyvben szerepel, az 1850 november 15-én született Grünwald Teréz, G.
Ábrahám és Reiner Rozi leánya. Miután az illető atyának nem
volt még lakhatási joga a városban, azt kell feltételeznünk,
hogy az anya, Reiner Rozi, csak ideiglenesen tartózkodott az
1 L. Bernstein i. m. 305. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
51
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
itt lakhatási engedélylyel bíró atyjánál, Reiner Móritznál.
— Bár az sincs kizárva, hogy Grünwald Ábrahám hivatalos engedély nélkül lakott itt, mint erről, ily esetről, többször értesülünk későbben. A kerület születési adatai csak 1861-ben
kapnak külön könyvet, ámde akkor visszamenőleg állítja össze
Büchler Áron rabbi a jászsági rabbiszékben a második, 1851-től
kezdve. A kerületben Jászkiséren születik gyermek 1851-ben.
— A halálozási anyakönyv igen szomorú képet mutat. Az első
három évben hetven haláleset fordul elő, ezek közül öt felnőtt
és a többi három-négy éven aluli gyermek. Ma, midőn a község
tízszer akkora, évenként alig 15—20 haláleset történik és akkor 25־en haltak el, kik közül 23 kis gyermek volt. Nemcsak
a »pesti gyermekek« törtek le sorban szegénykék, hanem a
helyi lakosoknak is kevés érzékük volt a gyermekneveléshez.
Az anyakönyvek első vezetőit nem sikerült kifürkésznem.
Háromféle írás ismerhető fel az 1850—54. évek idejéből. Az
első írás mintegy három éven át húzódik egyfolytában, sőt
pár hónapi fölváltás után ismét jelentkezik. Majd 1853-tól
kezdve újra más írás található egészen Natonek anyakönyvvezető-rabbi fellépéséig. Nem lehetetlen, hogy ez utóbbi !y2
év alatt Borinek Bondi Bernát tanító vezeti az anyakönyvet
német nyelven. 1854-től kezdve azután Natonek József rabbi
az anyakönyvvezető.
A betelepülés ezenközben folyton tart úgy Jászberényben,
mint a körzetben. Kissé megzavarja ugyan a zsidók nyugodt
kereskedését egy nagyobbarányú fosztogatás, mely miatt ártatlanok is szenvedtek, de lassanként elsimul ez a kellemetlen
ügy is. Ugyanis 1853-ban, ősszel, sorba fosztogatja egy tolvajszövetkezet a lakók házait s az orgazdák között egy zsidót találunk. Bár a tettesek nem zsidók voltak,1 mégis a zsidók
betelepülését akarják korlátozni. Négy hónapon át minden
jelentkező zsidó visszautasítást nyer. Sokáig tartott, míg elnyugodtak a kedélyek.
»A városi fogyasztást Lippe Móritz bérli« (50/1853). így a
bizalom helyreáll lassanként.
Az új lakosok templomról is akarnak gondoskodni. Temp
1 Az orgazdák zsidók voltak.
4♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
52
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lommá az 1154. szám alatti házat alakítják, mely előbb a csízmadiák céh-háza volt. (56/57. Tanácsülési jegyzőkönyvek.)
A legelső emlék a templomról egy 1852-ben készült és Engesztelőnapon felavatott tóra függöny, 5612-iki évjelzéssel. Ez különben is a legrégibb emlék a jászberényi hitközség múltjából.
Azután anyakönyvi középpontot nyernek a jászsági zsidók. A beköltözés ismét egyre jobban emelkedik. Míg 1851-ben
a születések száma 12, addig 1853-ban már 25, azaz több mint
a kétszerese, és 1855-ben eléri a 30-at. Már nemcsak kereskedők vannak közöttük, hanem iparosok is, még pedig cipészek,
szabók, szobafestők, szappanosok és néhány bérlő is. —
Az elsőnek, Buck Gábornak új gondja van ; még egy tanítót
akar alkalmazni, hogy a tanítás eredményesebb legyen egyrészt, másrészt, hogy a zsidó gyermekek tiszta magyar nyelvet
halljanak.
Borinek Bernát tanító úr, majd Wichs nevű utódja
ugyanis sokkal ügyesebben kezelte a pedagógia hathatós segédeszközét, a nádpálcát, mint a magyar nyelvet, lévén az ő
tannyelvűk díszes pólyák zsargon. Fürst Mayer volt az új
főtanító, kinek kellő képesítése volt egy némileg rendszeres
iskola vezetésére. Buck Gábor boldogan feszítette a mellét,
hogy kéttanítós iskolája van és ott, a felső osztályokban, magyárul is tanítottak ! Hogy ez mit jelent a Bach-korszakban,
midőn a városi főbírói iktató feliratai is német nyelvűek Jászberényben és ugyanakkor magyarul tanítanak a zsidó iskolábán, — ezt kellőképen alig értékelhetjük.
Örökké emlékezetes szerepet töltött be Buck Gábor 1857-ben,
midőn őfelsége megjelenik Jászberényben. Az egész város készült a fogadtatásra. A hatalmas főtéren köröskörül sátorok,
avagy talán diadalívek voltak felállítva, minden céhnek különkülön sátora, melyekben annak elöljárói várták őfelségét, aki
majd körüljár a téren és minden céh a maga remekmunkái bemutatása mellett üdvözli uralkodóját. Külön sátor volt a juhászoknak, földművelőknek és külön-külön az egyes vallásfelekezeteknek is. Ez időben ötféle vallásfelekezet volt képviselve
a Jászságban. A székhelyen magában mintegy tízezer római
katholikus mellett, 965 helvéciai, 28 ágostai és 77 görög nem
egyesültről ad hírt a levéltár (U. o. 350/47). A görög nem egye-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A Jászság első rabbija.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
'6
N
N
?0
*í2
גז
> כ.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
‘גז
O
>■
□ז
3
0Q
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
53
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
sültek voltak a mindinkább háttérbe szoruló görög kereskedők,
:lükön az egyik, mindenütt vezető szerepet betöltő városi taná:sóssal. Ezeknek is külön sátor dukált. Ez a görög tanácsos végtélén sokat kínozta fajának kiszorítóit, a zsidókat. Esténként
körüljárta a várost hogy nem akad-e tilalom ellenére a szomszéd városból, faluból bennrekedt zsidó, kit azután éjnek idején
irgalmatlanul kihajtott még télen is a vad éjszakába. Elképzelhetjük, mily buzgósággal igyekezett ez a tanácsos úr lehetetlenné tenni a zsidók kérését, hogy ők is külön sátorban hódoljanak az ország atyjának. Buck Gábor szalad fűhöz-fához,
hogy hőn óhajtott vágya sikerüljön és a zsidók, a többi feleke־
zetek mellett álljanak a téren.
Végre mégis csak győzött a liberálizmus és megjött a kancelláriai engedély, hogy a zsidók is bemutathatják hódolatukat !
Nosza, szaladt az engedéllyel Buck Gábor hitsorsosaihoz, hogy
megbeszéljék, mint történjék a hódolás ! — Forró nyári délelőtt volt. A zsidók sátora piros bársony falazattal, tórafüggönyökkel volt díszítve. Ott állott a tér végén, a mai honvédemlék
helyén. Ha a végén állott is, de ott állott. Az iskolásgyermekek
közül a felsőbb osztálybeliek, mintegy negyvenen, fiúk és leányok ünnepi díszben lázasan kipirult arccal állottak a sátor
körül díszsorfalat. Buck Gábor szigorúan meghagyta a zsidóknak, hogy a tanítók felügyelete alatt álló gyermekeken kívül
egyetlenegyet se engedjenek el otthonról, de maguk a zsidók
se jöjjenek közel, csak a hivatottak, hogy méltóságteljesen történjék a hódolás. Midőn őfelsége közeledett kíséretével, a tanúlók egy rövid német dalba kezdtek, majd Natonek rabbi előlépett, csengő hangon németül gyönyörű üdvözlő szavakat
mondott és őfelségét megáldotta. Ekkor Buck Gábor lépett elő
tórával a karján és pár szó kíséretében, a tóra felnyujfásával
fejezte ki a jászkúnkerületek összzsidóságának hódolatát.
Őfelsége kegyesen fogadta az alattvalói hűség megnyilatkozását
és megelégedetten távozott a növendékek karéneke mellett.
Az első jászsági rabbi Natonek József nagy világi műveltségű, magyarul, németül és héberül tökéletesen írni és olvasni
tudó ember volt, aki a francia nyelvet is folyékonyan beszélte.1
1 L. Blumberger : Natonek életrajza.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
54
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Életrajzi adatait a következőkben foglalhatjuk össze : Neve
tulajdonképen : Afeta/ímo^-óriásnövény, nagyatyját így hívják.
Született a komárommegyei Kömlöd községben, 1813-ban.
Meghalt a hevesmegyei Bátor faluban, 1892-ben. Atyjától elsajátította a magyar és német irást-olvasást, majd a komáromi
jesíva tanulója lett. Innen Nikolsburgba megy az országos
rabbi iskolájába. Végre a pozsonyi Chaszam Szófer előadásait
hallgatja és itt rabbioklevelet nyer. Ezek után haza megy Komáromba, hol megnősül, üzletet nyit, mely nem soká prosperál.
Majd hadseregszállító lesz, előbb az osztrák, utóbb a magyar
seregnek ad el vágómarhát. Közben megismerkedik Horn Edévei is, kit külföldre menekültében hathatósan támogat. A
szabadságharc leveretése után, 1850-ben megszerzi a pesti
helytartótanácstól a tanítói képesítést és Nagysurányban
vállal tanítói állást. Itt azonban a rabbi és tanító között surlódások keletkeznek. Örömmel fogadja a jászberényi hitközség
meghívását a jászkerületi rabbi állásra. 1854-ben foglalja el
az állást és hét évig működik helyben. Innen Székesfehérvárra
megy, hol 1861 október 28-án választották meg rabbi-helyettesnek. Egyelőre 3 évre.1 Ennek elteltével résztvesz a Palesztinába
kolonizáló mozgalomban, amikor is ez ügyben előkelő török
politikusokkal tárgyal.2 Később ott megbetegszik, hónapokig
fekszik, mialatt a krétai zavargások oly mérveket öltenek,
hogy a török kormány minden nemzetiségi irányú mozgalmat,
így a kolonizációt is, békésebb időkre halaszt.3 Török földről
hazajövet Budapesten telepszik meg,4 hol folytatja irodalmi
működését és egy németnyelvű felekezeti lapot ad ki »Das
einige Israel« címmel. Majd Bátor nevű faluba megy, hol
befejezi életét leánya házánál.
Irodalmi működése, valamint propagaciós útja egyetlen
ideál körül forog és ez a bnationales Judentum /« Résztvesz a
legszentebb ügyekvéssel minden olyan mozgalomban, mely a
nemzeti zsidóság céljai felé vezetnek. Ez időben, az ötvenes
L. Steinhercz : A székesfehérvári zsidók története.
2 L. u. o.
3 Natonck József életrajza, irta Blumberger József. Bpest, 1911.
L. Steinhercz J. A székesfehérvári zsidók története. 41.,• ז50
4
56. lap.
1
•f
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
55
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
években, Európaszerte élnek jámbor álmodozók, nagytudású
kereskedők, nemzeti lét után vágyódó rabbik, a zsidóságot
forrón szerető orvosok, kik élénk levelezésben állanak egymással,
sajnálattal látják a zsidóság gyengülését s valamilyen útonmódon annak reformálására törekednek. Kijegecesedik az a
gondolat, hogy a szétszóródottságban van a gyengülés oka,
egységes zsidóság hiányát érezzük, ezért kellene az ősi Palesztinában önálló országot alakítani. Ez az eszme különösen a
morva zsidóktól indult ki s terjedt el egész Európában. Kitűnő
férfiak tárgyalnak e kérdésekről, mint Steinschneider; rabbik,
mint Benisch Ábrahám és Löwy Albert.1 Ez a szellem bontakozik ki Trebitsch Menachem, nikolsburgi országos rabbi tanítványainak működéséből, kik közé Natonek is tartozott. Ilyen
ideálok után vágyó emberek voltak Hollender Benjámin leobschützi gazdag kereskedő, kitűnő hebraista, Servi J. M., a
konstantinápolyi *Credit général ottoman« bank igazgatója,
ugyancsak lelkes hébernyelv-müvelő, dr. Landsberg liegnitzi
rabbi, a nagy filantróp, kiket összehozott céljának előbbresegítésében Natonek. Az ő egyénisége föltétien kiemelkedett a
vidéki kisváros rabbiszékéből, magasabb, univerzálisabb eszmék
foglalkoztatták őt. Ezeknek a barátoknak hívására és támogasásával beutazta Németországot, Belgiumot, Franciaországot,
Hollandiát és Törökországot, mindenütt a »PalesztinátColonizáló
Zsidók « egyesületének, a ^ ישוב ארץ ישרn^n-nek szószólójaként.
Jászberényben ezen ideálok után járó embernek kellemetlensége is volt. Midőn egy prédikációja keretében a zsidóság
igazi hazájának Palesztinát mondotta, a hitközség elöljárósága
megtagadta ezen tanításával a közösséget s a határozatot az
elöljáróság 1860 június 25־ikén közölte a jászkerületi kapitányi
hivatallal. A kapitány a következőket közli Natonekkel.: »Nr.
2551• Jászberényer k. k. Bezirks-Capitaneat. Laut Angabe dér
hiesigen isr. Cultus Vorstehung vöm 25-ten d. Z. 34 sollen
Sie in den Tempel in einer Kanzelrede die Gemeinde aufgefordert habén, zu Gott zu beten, dasz die Juden ja nicht emancipirt werden, da ihre Heimath und ihr Vaterland nicht hiet,
sondern in Jerusalem ist.
1 L. Steinschneider Mór élete és munkássága c. cikket. Imit-évköny v
I9I5• 225. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
56
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Aus diesem Grunde soll Ihnen die Unterschrift dér Dankadresse an Se. k. k. aposth. Majestát verweigert worden sein.
Dér Herr Rabbiner werden mit Bezug auf das hiesige
Schreiben vöm 10-ten d. Z. 2214 aufgeíordert über den Sachverhalt Ihre Ausserung mit Beschleunigung abzugeben. Jászberény den 30. Juni 1860. Dér k. k. Bez. Capitain. Eötvös.
An den Herrn Bezirks-Rabbiner Joseí Natonek im Loco.«
A kapitány tehát ismételten felhívta őt, hogy igazolja
magát a hazafiatlanság vádja alól.
Hogy a hitközség vezetői helyesen ítélték-e meg azon
híressé vált templomi szónoklatát, avagy félreértették, azt ma
már nehéz megállapítani. De az tény, hogy sokan voltak barátai
is a helybeli zsidók között, kik közül többen, mikor már székesfehérvári állását elfoglalta, tömegestől keresték őt fel bizalműk jeléül.
Irodalmi munkálatai széleskörű tudásról tesznek tanúságot.
Ismeri a modern bibliaexegezist és műveli is. Az Énekek éneke
kommentárban, melyet szüleinek ajánl, egyaránt idézi a kérésztény teológusok véleményét, valamint a zsidó midrásművelőkét. Erősen kikel a misztikus kabbalisták ellen, kik tönkre teszik
e mű értelmét, valamint visszautasítja a munkát darabokra
tépő véleményeket is. Annyiban tartja drámai jellegűnek az
Énekek énekét, hogy dialógok szerepelnek Szulamit és Salamon
király, valamint Szulamit és pásztora között. Az egész könyvecske a zsidó nőnek tiszta szerelmét tárja elénk, mint ezt
már bizonyos dr, Hetzel 1780-ban megjelent munkája sejteti.
(Eine deutsche Paraphrase des Hohenliedes. Ofen 1871.)
Majd ő maga is magyarázó jegyzetekkel נגהות המפיקcímmel
látja el Hollender Benjámin Éneke éneke fordítását és magvarázatát (u. o.) Végre még ugyanezen kötetben : »Ein kistórisches Charakterbild grosser isr. patriotischer Frauenn címmel
felvonultatja a bibliának mintegy 25 női alakját, kiknek mindannyija, mint »nemzeti« zsidó nők élnek a zsidóság szívében.
Ilyennek tartja Montefiore Juditot is, valamint Rothschild
Constant és Anna bárónőket, kik zsidó tudományos működést
fejtenek ki a héber nyelv iránti szeretetükben ; valamint Montéfiore Judit asszonyt, aki a Szentföld iránti szeretetének ad
ismételten kifejezést. A zsidóság megújhodását csakis nemzeti-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
cégi alapon tartja kivihetőnek, amely nagy rekreációnak küszöbén vagyunk. A kor legmelegebben gondolkozójának M. Heszt
tartja, »korunk Jezsajásának« nevezi, aki »Rom und J erusalem^
c. munkájában a zsidóság nemzetiségi voltáért száll síkra.
További irodalmi müvei : קמצים. ^טלושדיmelyben a Szentírás háromféle hermeneutikájáról beszél. (Megjelent Prágában
1859-ben), továbbá ^Religion u. Wissenschajta, melyben a kettőnek összeegyeztetéséről értekezik. »Das erhabene Frauenlob«,
melyben a zsidó nőnek a vallás erősítése körül kifejtendő fontos szerepét hangoztatja.
Székesfehérvári tartózkodása alatt szorgalmasan dolgozik
Pauer József püspökkel egy ötnyelvű szótár kiadásán, melynek
első rövid kötete megjelent. A szótár nagy készültségéről ad
tanúbizonyságot, amennyiben héber-, magyar-, latin-, németés francia nyelvű volt.
Érdeklődésünkre tarthatna számot a török portánál bemutatott memoranduma, mely a gyarmatosításnak terveit tartalmazta, melyet a konstantinápolyi zsidóság vezetőivel, elsősorban az ottomán hitelintézet igazgatójával egyetemben dőlgozott ki.
Pesti nyugalmában, már megtámadott egészségi állapotbán, adta ki »Das einige Israeh című lapot, mely valószínűleg
csak egész rövidéletű volt.
Ha még megemlítjük a dr. Lansberg liegnitzi rabbi 25
éves hivatali működésekor kiadott »» «כתר שם טובE11renkranz«
des guten Rujes« c. brosúráját, melyben e nagy emberbarát
működését ismerteti, valamint annak családfáját mutatja
be, — úgy valószínűleg minden nyilvánosságra került munkáját
tárgyaltuk.
Igen nagy tudású, modern gondolkodású ember volt, aki,
ha ma él, nagyobb elismerésben részesülne, míg akkor, midőn
még csak keletkezőiéiben voltak a hitközségek, — nem érvényesülhetett.-----Az első tíz évben igen váltakozó a hangulat a zsidókkal
szemben. Megtörténik, mint láttuk, hogy sorban egymásután
visszautasítja a város a betelepülni akaró zsidókat azért, mert
a Jászságban garázdálkodó tolvaj szövetkezet egyik notórius
tagja zsidónak adta el a lopott holmik egyrészét. Ha tehát nem
‘ •
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
volna zsidó orgazda a vidéken, — így szól a tanácsosok bölcsesége — akkor tolvaj banda sem keletkezhetnék. (Tanácsülési
jegyzőkönyvek 557/1853. sz. dec. 2.) Viszont, amikor belátja
a város, hogy *miután az évi fogyasztási adó 9500 f>. forintban
állapíttatik meg, de a képviseleti gyűlés meg lévén győződve, hogy
ezen összeg közös (házi) kezelés útján be nem hajtható{(, elhatározza,
hogy haszonbérbe adja azt a pályázó Lichtenstern Józsefnek.
E haszonbérlet nem jól jövedelmező üzlet lehetett, mert egvmásután cserél gazdát: előbb Lippe Móricé (500/1853), azután
ez említett Lichtenstern József nyeri (510/1854), végre Moller
Ignác próbálkozik meg vele (209/1857). Hogy ő sem nagy haszonnal zárta ez üzlet mérlegét, az kitetszik abból is, hogy rövidesen
más foglalkozás után néz. Az italkimérést lassanként a zsidók
végzik. A legrégibb időktől kezdve ott találjuk a zsidókat a
korcsmák kimérő asztalánál országszerte, csakúgy mint a Jászságban. Ha kereskedése van is, ugyanott, a szomszéd szobában
italkimérést tart. Mindjárt a letelepülés első évében 5—6
zsidó kocsmárost találunk. Ezeknek azonban keresztény csaplárost kellett tartaniok ; azzal vádolták ugyanis a zsidókat,
hogy nem mérik ki pontosan a litert ! Még tíz esztendő múlva
is vita tárgya lesz ez a városban.
Az újabb települők közül sokan otthagyják a jászsági
kisebb helységeket és a központba, Berénybe húzódnak. Igv
Jászdósáról a Lws/zg-család (137/1854) Deutsch Simon AlattyánTol (557/1853), Moller Dániel Monostorról (121/1856). Ez olyjelenség, mely még ma is tart s lassanként a központ felszippántjá a környékben lakó zsidókat. Mint új forrás jelentkezik
,a távoli Bicske helység is, mely a mai vezető szerepet játszó
családok születési helye. így Leitner Farkas és Leitner Salamon,
Weisz Adolf és Weisz József voltak bicskeiek, valamint Hertzel
József is. A város elhatározza, hogy ezen beözönlést valamikép
szabályozza. Különösen iparosok betelepülését nézte újabban
rossz szemmel s utasította többször vissza őket. Szobafestő 3!
szabó 3, cipész 3, jő a városba zsidó, vattakészítő és még más
iparos, kiket hosszas huzavona után vesz fel a tanács, de mát
egy Löw Benjámin nevű szücsmestert egyáltalán nem hajlandó
Jakósai közt látni (272/1856). Már 1854-ben összeírják hivatalosan a zsidókat s elhatározzák, hogy a rendes lakosfelvételi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
59
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
taksán kívül 5 pfrtot kell a zsidóknak fizetni (118/1857). Midőn
felmerül a kérdés, hogy milyen jogon szedik ezen külön összeget,
megtalálják a kézenfekvő titulust is hozzá : könnyen megtörténik, hogy a letelepült izraelita beteg lesz s akkor a városnak
kell a kórházi illetéket fizetni. Későbben 10 p. forintra emelkedik az összeg. Kivételt tesznek azonban Húsz Mózes kiszolgált katonával, akinek azonnal letelepedést engedélyeznek
(385/1854). Ellenben az a néhány zsidó, kik régebben, a város
békéjét felzavaró tolvajbanda működése idején, visszautasíttattak, — ezek ismételten hiába jelentkeznek felvételért.
Hogy mily összeget láttak elegendőnek a megélhetés megteremtésére a város urai, ezt egyik határozatból sejthetjük,
ahol nem veszik fel Berczeller Márk nyersbőr és gyapjúkereskedőt,
mert csak 600 (hatszáz) p. forintot tud felmutatni.
Buck Gábor smét megpróbálja — itt tartózkodásának
immár ötödik évében —, hogy lakossági jogot nyerjen. A jász
császári és királyi kapitányi hivatal a várostól teszi függővé a
jog megadását s a város tanácsa ismét előráncigálja a 49-iki
birodalmi alkotmány 25-ik pontját, »mely az izraelitáknak a
letelepedést mindenhol megengedte s ezen legfelsőbb rendeletnek a
város közönsége is hódolva az ide folyamodott izraelitáknak —
ellenszenve dacára — letelepedni megengedni kényteleníttetett, minthogy azonban hivatkozott alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány úr
önagyságának e tárgyban 1850-ik évi 2049-ik szám alatti leirata
szerint a lakosi fog megadása kizárólag a közönségeket (tanácsot)
illeti. . . nem hajlandó e testület folyamodó Buck Gábor kérelmének teljesítésére* (448/1854). Némi tekintélyt ad a helyi zsidóságnak, midőn a városi gyűlésen felolvassák a bécsi egyetemen
végzett Lippe Ede orvos tudor oklevelét s engedélyt adnak neki a
városbani praxisra. Ez az első okleveles képzettségű zsidó a városbán, aki az imént jött Natonek rabbival együtt immár szellemi
előkelőséget is vitt be a zsidóság életébe. Lippe együtt jött fivérévei, Simonnal; ez utóbbi ecetgyár építésére kapott engedélyt s
gyorsan tekintélyre tett szert hitsorsosai előtt. Jogosan, mert
hiszen rabbi fiai voltak, Lippe Vilmos gyöngyösi rabbi gyermekei,
kinek az országban igen jó neve volt. Utóbb ugyan kellemetlenségei származtak Lippe rabbinak egy hazafias beszédje miatt
melyet a harcoló magyar honvédekhez intézett a szabadság-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
60
harc alatt, de az ebből folyó zavarok inkább még emelték
tekintélyét. Hovatovább Jászberényben is a Lippe-család jut
vezető szerephez. Móric, Simon és Ede, valamint leszármazottjaik lesznek Gyöngyös, Hatvan, Jászberény és Szolnok zsidóságának elöljárói (70. és 171/1855).
A zsidók erkölcsi életét jellemző adatnak vehetjük azon
tudósítást, melyről 1856-ban értesít a városi jegyzőkönyv, hogy
a zsidók vigalmat rendeztek és ennek engedélyéért felajánlanak
5 p. forintot a helybeli kórháznak (73/56). A mulatság Adar hó
7-ikén (február végén) tartatik meg, amelyen — valószínűleg
imaházuk átalakítási költségére gyűjtenek, mert hisz nemsokára, ez év végén, kérik a várost, hogy »imaházukat átalakíthassák«. Azt különben később is látjuk, hogy a zsidók önként
küldtek a városi kórháznak pénzadományt. így bizonyos
Büchler Vilmos 5 p. forintot. Lassanként kifejlődik az a szokás
is, hogy ha zsidót tiltott kártyajátékon kapnak, 5 forintot fizet
az illető a kórház javára. (Polgármesteri ikt. 1546/1860.)
A zsidók bel életét is alkalmunk van megfigyelni néhány
elejtett adatból.
Az első tanító hat évi működés után — Bondi Bernát —־
1856-ban eltávozik (1395/1856). Eleinte a sakter tanítja a gyérmekeket, de ezt a város betiltja. (Polg. iktató 3456/1858.)
Helyette Bürst Majer lesz a tanító, akit előképzettsége, tudása,
modern gondolkodása képessé tette volna az iskola vezetésére,
ámde igen kevés erénnyel bírt, tekintélyt nem tudott tartani.
Idejében még egy tanító volt, bizonyos Wichs nevű, aki pár évig
együtt működött Ehrenteil\^\ is. Fürsttel sokszor volt baj, mert
lágy ember létére még jogos járulékait sem szolgáltatták ki pontosan és így minden pillanatban a bírósághoz ment panaszra.
Volt egy pőre a hitközséggel, mely évekig foglalkoztatta a törvényszéket.
Az első templom, melyet 1852-ben avattak fel, szűknek és
kényelmetlennek bizonyult, ezért öt év múlva átalakítják.
Az első tórafüggöny négyzetes alakja is azt mutatja, hogy a
helyiség alacsony volt, nem méltó imaház. Kibérelik tehát
Horthy Lászlóné 1154-ik telekkönyvi szám alatt levő házát és
ezt alakítják át templomnak. Az elnök ekkor is Buck Gábor
I
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
I
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
(56/1857). Még ez évben történik a fiatal császár-király látógatása, melyről már előbb részletesen megemlékeztünk.
Nagy fontossággal bír reánk az 1857-ik évben kiállított
népfölkelésre kötelezett 14—19 éves izraelita fiúk jegyzéke.
A jászkerületi zsidóság 32 fiatalembert jelent be mint népfölkelőt. Ezen okmányból megtudhatjuk nagyjában, hogy az
abszolút kormány alatt mely helységek voltak a Jászkerülethez beosztva : Dósa, Tarnaörs, Árokszállás, Monostor, Jákóhalma, Fényszaru, Túra és Felsőszentgyörgy. Amit II. József
császár már megkezdett, a szabadságharc folytatott, azt az
osztrák kormány most szigorú pontossággal keresztülvitt :
a zsidóság áltányos védkötelezettségét !
Izraeliták egybekelése csak a jászkerületi kapitány engedélyével történhetett. Miután a rabbinál jelentkezett a mátkapár, ki igazolványt adott nekik, hogy a férfi már mentes katonakötelezettségétől, — engedélyt kellett a kapitánytól is szerezni
az esküvő megtartásához. Ez viszont a várostól kért erkölcsi
bizonyítványt a felekről s ha mindez rendben megtörténik —
akkor szabad a papnak az esketést végrehajtani (131/1855. sz.).
A szertartás a szabad ég alatt történt konzervatív módon. A pap
azonban már talárszerü öltönyben volt a funkciók alatt, ami
némi haladó szellemnek a jele. A szónoklat nyelve nem kizárólag
német. Natonek rabbi magyarul is tudott és öreg emberek élő
tanúsága szerint, a fél kívánságára, úgy temetésnél, mint egybekelésnél magyarul is szónokolt. — Temetésnél nem mindig volt
szentbeszéd, csak valóban érdemes embernél. Természetesen
ez sokszor nehéz probléma elé állította a rabbit. De elég erélyesnek látszott Natonek működésében. Megtörtént, hogy egy sátoros ünnep alkalmával rendőrrel hajtatta össze egyik jákóhalmai
zsidó áruját, portékáját, mert az az országos vásárra kirakodott.
Alatta erősödik meg a gyülekezet annyira, hogy a bérelt
lemplomhelyiséget megvették. Lippe Móric kérvényt ad be, hogy
*ne gvehessék a templomot 1859 január 21-én. Nyolc darab bizonyítványt mellékelnek, melyek mind azt igazolják, hogy minden kellék megvan a templom megvásárolhatására. (Jászkerül^ti járási kap. 5479. sz• rendeleté.)
A metszőknek akkor sem lehetett fényes dolguk, melyen
marhazsír és hurka árulásával igyekeztek segíteni. A hentesek
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
62
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
bepanaszolják ezt a járáskapitánynál, aki azonban ezt meg־־
engedi (910/859. sz. U. o.).
A hitközségi tagok közül többen irigy szemmel nézik a
rabbi tekintélyét és mindenáron ellene törnek. így sokan nem
akarják lefizetni a rabbinak járó díjakat és csak kapitányi
behajtásra engedelmeskednek. Ez bizony nem valami szép színben tünteti fel az utókor előtt őket, kik a tanítónak járó fizet״
séget is csak bíróság közbelépése útján térítik meg. Rabbi és
tanító másutt mindenütt köztiszteletben állott a zsidóságnál;
itt, Berényben a különböző vidékekről összesereglett és egymást csak üzleti kellemetlenségekből megismert családok torzsalkodásának, a rabbi és tanító itta meg a levét, ők kerültek
a külvilágban kiélesedett viszony őrlőfokai közé.— Ezenfelül még
egy hivatalos funkciója volt a rabbinak, mely gyakorta kizavarta őt nyugalmából. Jászberény város tanácsa régi jászkun
kiváltságok alapján törvényszék jellegű ítélkezési joggal bírt.
Sőt, mint a városháza homlokzatán díszelgő Justitia szobra
mérleggel kezében hirdeti, pallósjoga is volt a városnak. Ha
pedig a törvényszék elé került bármely ügyben zsidó férfiú,
akár Berényben, akár a többi jász városokban, úgy a jászkerületi rabbi előtt kellett az illetőnek esküt tenni. Legyen az vádlőtt vagy panaszos avagy tanú, nem a régi more iudaico imaszíjjal, imaköpenyben,templomban történt az eskü-}kivétel«, hanem
egyszerűen a pap jelenléte tette az esküt elfogadottá. Sokszor
figyelmeztette a bíróság a rabbit, hogy az eskükivételnél óvatos
legyen, mert az illető esküjén alapszik az egész per, mert más
bizonyíték nincs. Megtörtént, egy alkalommal, hogy egy ily
pörnél a bíróság az esküvallomásra alapította ítéletét s pár hét
múlva kitűnt, hogy a pap előtt tett eskü hamis eskü volt. Azóta
nagyon vigyázott a rabbi, hogy csakis kétségkívül szavahihető
embertől fogadjon el vallomást, nehogy az ily esetek ismétlődése lejárassa a papi tekintélyt. Ha azután a rabbinak kételye volt a fél iránt, ki bizonyos üzleti ügyekben került a törvényszék elé, úgy sokszor nehéz helyzetbe került a pap saját
híveivel szemben.
A hitközség tagjai között nem volt meg a kölcsönös szeretét. Egészen idegenül éreztek a más-más vidékről bevándorolt
hitsorsosok. A templom csak némileg volt összekötő kapocs,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert az gyakorta civódásoknak volt otthona, olykor pártvillongásoknak. Észrevétlenül kifejlődött bizonyos széthúzás a Heves
megyéből bevándorolt zsidók és a Pest megyéből beköltözöttek
között. Hogy mi volt ennek alapja : vallásos irányzatokban
való eltérés, avagy a különböző műveltségi fokon állók különböző kívánalmai, ezt ma már nehéz megállapítani. Ámde tényr
hogy ugyanazok állanak egymással szemben Natonek rabbi
távozása előtti 3 éven át, kik az első rabbi utódja, Büchler Áron■
alatt ismét összetűznek, csaknem 10 éven át pörlekednek, végre
a községet teljesen kettészakítják és csak újabb 14 év után áll
helyre a békesség, amidőn az első letelepülők megöregednek s
fiaik veszik át a vezetést.
Meglehetősen felkavarja a nyugalmat 1858-ban Wolf Sámuel templomszolga öngyilkossága. Valószínűleg egész rövid
ideig élt Jászberényben az illető, de maga az eset nagy szenzációt keltett. Csak akkor, midőn a törvényszéki szakértő orvos
felboncolta és »die Obdukation ergab Wahnsinn<<, vagyis, hogy
elmezavarában oltotta ki életét, adták meg néki a végső tisztességet.
Az anyakönyvek még több érdekes pontra nézve adnak
felvilágosítást. Az első metsző, Schönfeld, után és vele egyidejűlég is Schwarcz Mózes volt, ö 1852-ben jön a városba, a tanács
602/1852. sz. határozatával ezt megengedi ; ő egyszersmind
»móhel« is. Bárha ezen utóbbi hatáskörre kevéssé volt szükség,,
miután a közbecsülésnek örvendő Leitner Sámuel kereskedő a:
legnagyobb buzgósággal vállalta ezen szent cselekedet elvégzését. Azon régiek közül való volt Leitner, kik mérföldre elmentek, hogy ezen legszentebb cselekedetnek, újszülött gyermek
Ábrahám kötelékébe való felvételének ők maguk legyenek végzöi. Nemcsak Berényben, hanem az egész Jászságban született
gyermekek nagy része belekerült az ő »móhel-könyvébe« 1853-tól
kezdve 1877-ig, tehát csaknem negyed évszázadig ! Nem fogauott el ezért semmi tiszteletdíjat, sőt igen sokszor ő vállalta
a »Gevatter«-ság költséges szerepét is. Jámbor, ״istenes életű
férfiú volt Leitner Sámuel, csendes szavú, de nagy tekintélyű
hitközségi tag, aki lehetőleg távoltartotta magát a községi életben 1 ábrakapott civódástól.
Ugyancsak Schwarcz Mózes előimádkozó-metszővel egy-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
időben — ki 15 évig működik Berényben — szerepel Salamon
Lázár mohéi is, majd később Bernát Dávid. Ez utóbbi szintén
csak jámbor buzgalomból és nem hivatásszerűen végezte a cirkumciziót. Bizonyos Schwarcz Benjámin mészáros is szerepel
itt-ott mint mohéi. Ellene a város eltávolítási eljárást indít, mert
engedély nélkül lappang a városban (140/1858).
Templomszolga Mózes Péczel volt. O azonos Löwy Mózessel, kit származáshelyéről illettek »péceli« előnévvel. Eleinte
mint kereskedő jött Berénybe 1857-ben, hol csakúgy nem sikerült biztos megélhetést teremteni, mint Pécelen és ezért vállalja a templomszolgai állást 1858-ban, valószínűleg Wolf Sámuel öngyilkossága után.
Az iskola ügye meglehetősen sülyedt. Biztató kezdet után
(1395/1858 sz.) előbb Fürst Majer tanít egyedül, majd a sakter
segítségével. Borineknek még két évvel távozása után is pőre
van a hitközséggel, nemkülönben Fürst Máj érnék is, ki különben Veszprémből jött a jász központba. Kisebb-hosszabb ideig
működnek a hitközségi iskolánál Ehrenteil és Wichs 1856-ban,
majd együt Blumenfeld és Schwarcz J. (1859—1861-ben),
továbbá egész rövid ideig Löwinger Dávid, kit 1861-ben Lippe
Simon alkalmaz. A közönség nincs működésével megelégedve,
elküldik, amiért vele szintén pörre kerül a dolog (1075/1861).
E tanítók sorából messze kiemelkedik Ehrenteil, ki később oly
híressé vált brosúráival, melyeket az orthodox és neológ harcok
közcpett írt. Kiváló 'érfiú, nagy hébertudású, általános tiszteletnek örvendő egyéniség, ki Jászberényben még erős konzervatív
motívumok után halad, — még a pappal szemben is — és csak
később lesz az orthodox Reich Ignácnak kérlelhetetlen ellenfele. Midőn Ehrenteil látta a berényi hitközség áldatlan helvzetét, hamarosan távozik.
Fürst Majer régi követelésében 470 frt fejében pörli a közéget melyet megítél neki az elsőfokú bíróság (1408/1861).
A másodfokon azonban a tanító elveszti ügyét és hiába kérelmezi a pör újrafelvételét.
Mindezen változások és pörlekedések mellett is dicséretére
legyen kiemelve a hitközségnek, hogy mindig magyarul tanitott az egyik tanító, ami az abszolutisztikus kormányzat idején
valóban kiemelkedő dolog volt.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
65
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A helybeli rabbin kívül némely alkalommal idegen papok
vendégszónoklatai tanítják a hívőket vallásosságra, emberszeretetre és hazaszeretetre. Volt itt Lippe Vilmos gyöngyösi főrabbi
(szül. Puchón, Trencsén megyében, 1793-ban, rabbivá választották Gyöngyösön 1842-ben, hol 9 évig működik), Hirsch
Márkus tiszabői főrabbi (szül, ugyanott, követte atyját a rabbiszékben, majd Óbudán és Hamburgban lett rabbi; meghalt
1909-ben), Arnstein Ábrahám ugyancsak tiszabői rabbi, ki a
két Hirsch között működött, kinek pecsétje : *Oberrabiner von
Gross-Kumanien«-nek hangzott Fürst Lázár gyöngyösi rabbi
(szül. Giszingben, Ausztriában, 1822-ben, Gyöngyösön megválasztották 1853-ban, hol haláláig működik. Elhúnyt 1893-ban),
Schwab Löw pesti rabbi 1853-ban volt Berényben, majd Hirschjeld Hirsch aszódi rabbit hallgatják a jász zsidók, midőn az
•őfelsége elleni merénylet meghiúsulása feletti hálaadóistentiszteletre gyűlnek össze. Még mielőtt rabbit választanak, Löffler
Lipót zsámbéki rabbi működését is igénybe veszik.
Közben mindjobban emelkedik a helyi zsidóság száma,
amelyet még egyszer korlátozni próbál a görög kereskedők utolsó
tekintélyes képviselője, egyik városi tanácsos. A görögök teljesen
elveszítették lábuk alól a talajt, a zsidóság gyökeret vert! Hogy
történhetett ez oly terrénumon, amelyen a városi vezetőség minden igyekezettel a zsidók ellen fordul és mindenben a görögöknek igyekszik kedvezni ?
י
Ennek oka mélyreható és bármint. hirdetik ellenkezőjét, az
élet megismétli munkáját. A nép és a zsidóság között gyorsan fejlődik a jó viszony és őt használja fel kereskedőül! Hiába hoz a tanács zsidóellenes határozatot, ha a nép a zsidót pártolja, bízik
benne, a görögöt pedig elesni hagyja, vagyonilag tönkremenni.
Hiába szorítják hetipiac alkalmával a zsidót a piac legszélére,
ahová a vevő tekintete el sem ér, ha egyszer keresi a zsidó kereskedőt a nép és elhalad a görög mellett. A görögök helyzete itt׳
is tarthatatlanná vált, mint az ország többi részében, mert a magyár nép több bizalommal ajándékozta meg a zsidót és a kereskedelmi viszony tisztán a kölcsönös bizalmon alapszik. Még
nincs tíz esztendeje, hogy a zsidóság letelepszik a Jászságban és
már a legkényesebb megbízatásokat vállalhatnak magukra a
nép jóvoltából. Es ha mégis sikerül a tanácsban a görögök nagyDr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
5
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
66
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tekintélyű vezetőjének oly irányú végzést hozatni, mely a zsidóság szabad mozgását korlátozná, — ez a határozat semmi esetre
sem hű tükre az életnek, a zsidóság és a nép közötti viszonynak
és talán ez a legutolsó nyílt zsidóellenes tanácsülési döntés.
Egyik görög tanácsos lett és megkezdte a munkálatokat
fajának visszaszorítói ellen. A görög boltosok sorban bezár־
ták üzleteiket és helyette zsidó üzletek nyíltak meg. Ez ellen
valamikép tenni akart a tanácsos úr. Alkalom volt nyilt fellépésre, amidőn bizonyos Weisz József bőrkereskedő letelepedhetést kér, ámde a mellékelt bizonyítványok »nem bírnak azon kellékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek s
szükségesek«! A tanácsos nem elégszik meg azzal, hogy a kérelmezőt »kérelmétől elmozdítandónak véleményezi«, hanem ezen
egy izraelita ügyének megítélése szerint akarja a jövőben minden
zsidónak kérését mérlegelni, »nehogy az ilyesek beözönlése által
a szegénység szaporodása az egész közösség terhére idéztessék
elő, . . . javasolja az ovakodást... és e tárgyban kér bővebb tanácsi intézkedést«. És még tovább is szolgál tanáccsal a görög,
m ért »ez alkalommal hivatalosan előterjesztvén, miszerint e
város kebelében az izraelita beköltözőitek annyira elszaporodtak. ..«
hogy » . . . hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván
— határoztatik . . .« Ezek után következnek a határozatok.
Mindenekelőtt a megtelepedni akarók szándékát nehezítik meg,
azután a már itt lakók feletti felügyeletet szigorítják. *Minden
letelepedni óhajtó izraelita azon községi elöljáróságtól, melyben
előbb lakott, szolgabírói megerősítéssel hitelesítendő erkölcsi bizonyítványa mellett oly vagyonbeli állása hiteles kimutatására, vagy
oly biztos és kétségen jölüli hiteles jótálló levél előmutatására is
kötelezendő, mely mellett történendő elszegényedés esetében, folyamodó avagy családja e község lakosai terhére legkevésbé sem válik.«
Hogy ily bizonyítvány megszerzése csaknem lehetetlenség, — ezt jól tudták a tanácsosok. Hiszen akinek minden kétségen felül álló és biztos anyagi erőssége van, az nem vándóról ki előbbi helyéről és nem keres új terrénumot megélhetésére ! De még ezenfelül is megszigorítják a beköltözési feltétéleket, felemelvén az eddigi díjat 10 forintra.
Ugyancsak új rendeleteket hoztak a már itt lakók ellenőrzésére. Először is felújítják az 1854 június 17־ikén hozott
ff
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
67
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
határozatot, melyben a zsidók pontos összeírását határozzák el,
egyik tanácsosra — ezútta1 Sismis Mihályra — bízván annak
pontos ellenőrzését. De az összeírást kétfelé is foganatosítani
kell : egyrészről maguk a zsidók, »a zsidó elöljáró és Rabbi minden
itt tartózkodó jeleiket össze írni s tanácsnak meghagyására előmutatni köteleseké, — másrészt »a belcsendbiztosi hivatal köteles minden itt letelepedhetési joggal biró, vagy jövőben megtelepülendő
izraelita családról nyilván, könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanácsnak gyakrabban megvizsgálván, időnként azok számára és állásáról
a tanácsnak jelentést tenni.. .«
így azután erősebb lehet az ellenőrzés szigora s könnyebben
megbüntethető a titkon s engedelem nélkül itt tartózkodó.
Ha pedig btartózkodhatási engedély nélküliek találtatnának (a
városban), annyiszor amennyiszer a helybeli polgári kórház javára
io forintban 0. é. elmarasztalandók s ezen összeg az illetőkön megveendő s az utóbbiak a város kebeléből, — ahonnan eltávoztak azon
község kebelébe kötött útlevéllel vissza kísérendők lesznek.«
Miután ezen szigorú rendszabályok következményei alól, —
vagyis, hogy a városba pár napra bejött zsidókat »Schupp«levéllel ne toloncolják tartózkodási helyére, — valamikép méntesíteni akarták magukat, — azon eljárást vették szokásba,
hogy az itt talált zsidókat egy itteni hitsorsos segédjének fogadta.
Csakhamar erre is reájött a magisztrátus, mire a rabbit tették
anyagilag felelőssé az ily esetekben, őt minden alkalommal 10 p.
forintra büntetni rendelték.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek 245/1859 szeptember 17.)
A rabbi tényleg nyilvántartási anyakönyvet kezd' vezetni,
amelyből meglehetős pontossággal értesülünk a zsidók népmozgalmi eseteiről.
Ezen tanácsülési határozatot tekinthetjük a jászsági zsidók
betelepülésére vonatkozó rendszabályok utolsójának. Tizedik
év telt el azóta, mióta az első jász zsidó felvételt kér és a beköltözöttek első — úgyszólván — próbaideje lejárt. Nagyobb
tömegben egyelőre nem keresik fel a Jászságot, csak lassú
beszivárgás emeli az itt lakók számát mind a mai napig.
Hogy a próbaidőt sikerrel állták-e, azt a fejlődő kereskedelem mondja meg és a hivatalos részről a város tanácsához
intézett rendelet, mely mintegy válasz volt az elöbbeni zsidó5*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
68
B)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ellenes határozatokra. A járáskapitány ugyanis az egyik zsidó
panaszára átír a városhoz, hogy »a zsidó lehet gyógyszerész,
minden nemű italokat mérhet, és minden üzletet jolytathaU!
(Járási kap. rend. 509/1860.)
A hitközség beléletében is egy mérföldkőhöz jutottak. Az
1860-ik évben távozik el Natenek József rabbi. Eltávozása nem
simán történik. A járáskapitány előtt egyezkednek a felek a
kitört háborúságon. Az év őszén csaknem minden nap beidézve
van ez ügyben néhány hitközségi tag, míg végre végkielégítést
akarnak adni a rabbinak, ha távozik. Natonek megunván a
hercehurcát, távozik a városból. Ámde, még a megegyezett
összeget sem akarják kifizetni néki, csak ismételt bírói beavatkozással. (Járáskapitányi rendeletek 4071/1860 október 6 és
4787/1860 nov. 28., valamint : Polgármesteri iktató 1606 1860.
és 1799/1860.)
Mindezen zavarok mellett a jász zsidók első tíz évökben
emelkednek számban, súlyban, kultúrában és hitéleti berendezkedésben.
A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése.
Ausztria gyengülése Magyarország erősítésére bírja a kormányt.
A zsidóságra is kedvező a közhangulat. A zsidók földbirtokot szerezhétnek. Lippe Móritz f und üst vesz. A jászsági zsidók homoki szőlőt
vesznek. A szőlőtelepítések mintaszerűsége. Blau Hermann céhbeli
remekelése. Büchler Áron lesz rabbi. Az elöljáróság hitoktatási képzettséget követel tőle. Mit követel a helytartóság szervezeti szabályzata
a rabbi előtanulmányai minimumának ? A váltók korlátozásáról szóló
rendelet zsidóellenes éle. Büchler megtagadja annak kihirdetését. A
város megrój ja. Az iskolát zúgiskolának minősítik. A tanítók gyors
egymásutánban való váltakozása. Lisser Ignácz, Schwarcz Salamon,
Süsskind Anna, Fischer Sámuel, Löwinger Bernát, Helfmann Sámuel,
Weiner Simon tanítók. Az iskolaügy rendezetlensége. Braun Simon
tanító kéri az iskola nyilvános magánjellegét. Nem kap engedélyt ;
felszólítás nyilvános iskola emelése iránt. A rabbi jelentése az iskola
állapotáról. »Héber tanoda.« »Izraelita íiókhittanoda.« Büchler Aront
kérik fel iskolaigazgatónak. Magániskolák. A zsidó iskola megszűnése.
A chewra fejlődése. A szegénysegélyző-egylet alakulása.
Az 1860-iki esztendő nagy változásokat hoz be Magyarországon. A szerencsétlenül végződő 1859-iki olasz háború
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
69
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
minden téren meg változtat ja az uralkodó felfogását és szakítani
akar eddigi egyeduralkodói rendszerével. Amerre csak teheti,
engedékenynek mutatkozik, hogy megértse az ország az ő nemes
törekvéseit. Amit külpolitikában vesztett, azt trónjának megszilárdításával igyekszik pótolni. A német fejedelmek vetélkedésében Bismarck segítségével a Hohenzollernek emelkednek
a Habsburgok rovására. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az volt,
hogy a porosz uralkodóház izig-vérig egységes német népre
támaszkodhatott, míg a habsburgi monarchiának negyedrésze
sem volt németajkú. Minél erősebbnek tűnt fel I. Vilmos,
reátámaszkodva kitűnő embereire : Bismarckra, Moltkére, —
annál inkább igyekezett I. Ferenc József kielégíteni a magyarság kívánságát, hogy itt benn erősödjék, készülődhessék egy
elkerülhetetlen porosz-osztrák háborúra. Ebből magyarázható
minden irányú engedékenysége az osztrák udvarnak, mely végeredményben a 67-iki kiegyezéshez vezetett. — Es az ország
nagy, vitális kérdései mellett, a zsidóságra nézve is engedményéknek egész sorozatát hozta az 1860—70-iki tíz esztendő.
Megindul országszerte a mozgalom, hogy a zsidók aktív politikai
jogokat szerezhessenek, földet vehessenek, autonómiát nyerjenek és az autonómián belül iskoláikat, hitközségeiket rendezhessék. Legelőbb is Liptószentmiklóson indul meg a mozgalom,
hogy a választásoknál a zsidók is cselekvőleg részt vehessenek.1
Ennek nyomán mindenütt megpróbálkoznak a zsidók politikai
helyzetük javításán. Ingatlan szerzés még eddig nem tartozott
a zsidók jogai közé, habár itt-ott már hosszúlejáratú földbérlet,
sőt vétel is előfordul az országban ünnepélyes installációk keretében.12 Bérletről a Jászságban már élőbbről is tudunk, de
földvételről csak 1861-ből értesülünk. Lippe Móric vesz fundust,
a jászberényi tanácsülési jegyzőkönyv értesítése szerint, miután
elterjed a hír, hogy őfelsége külön rendelettel kegyeskedett
megengedni a zsidóknak a fekvőbirtokszerzést. A 263/1861.
sz. tanácsülési végzés szerint a város közönségének nincs is
semmiféle kifogása a vétel iránt. Ezek után a zsidók sorban
1 L. Herczog Emil: A lipt ószent mi klósi zsidók története. Egyenlöség XIII—XIV. évf.
2 L. Grossmann Zsigmond : Birtokképesség. Egyenlőség 35. 28.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
70
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vesznek megtakarított pénzükből kisebb-nagyobb földbirtokot a homo׳־
kos részen fekvő herényi határban.
Ez a vállalkozás egészen új fordulatot jelent a jászsági
zsidók életében !
Míg a helybeli gazdák nem szívesen dolgoztak homoki
földeken, addig a zsidók ezekből vásároltak birtokot és szőlővel
telepítették be ! Mandl, Moller, az említett Lippe- és Brünauercsaládok próbálkoznak az új vállalkozással, mely csakhamar
meghozza gyümölcsét és tulajdonosait anyagiakban megszilárdítja. Az előbbiekhez mind többen csatlakoznak és ez a törekvés két irányban is kedvezően befolyásolta a jász zsidók helyzetét.
A magyar nép csak az olyant tekinti megállapodott, gyökérrel bíró, a helységet valóban szerető lakosnak, akinek földje
van, birtoka van, aki tulajdonszálakkal van a helység rögéhez
nőve. A többit csak idegen zsellérnek, átmeneti lakosnak nézi,
habár félszázadig tapossa ugyanazon utca kövezetét. És az
idegennel szemben való bizalmatlanságot nem lehet kiűzni
leikéből. — Amint azután a zsidó földet vásárol és azonosak
az ő primitívebb igényű szükségletei, melyek a földműveléssel
járnak, mint az őslakosé ; ott látja künn a szabad tanya szomszédságában ; az időjárás szeszélyét féli mindkettő a föld térmésének fejlődésében ; együtt remegnek a tavaszi fagyoktól,
a nyári jégtől; együtt várják a földanyának áldásait, — akkor
eltűnik valamennyire leikéből az idegenkedés, megállapodott
lakónak nézi a zsidót és lélekben közelebb jutnak egymáshoz.
A másik előny, mely a zsidó szőlőtelepítésekből származott,
a tényleges anyagi erősödés, az új foglalkozási ág megnyílása
által. Eleinte a föld olcsó volt, nemkülönben a hitel, — a napszám csekély, úgy, hogy 5—8 év alatt meghozta a szőlő eredeti
vételárát.
És ami különösen dicséretreméltó erény volt a zsidóknál
e területen, hogy mindjárt kezdetben mintaszerűen kezelték
földjüket, aminthogy még ma is a herényi zsidók szőlőművelése
sok tekintetben mintául szolgálhat a többi lakosságnak. Ök,
tehát, kik évszázadok óta elzárva voltak a földkultúrától,
azonnal intenzív és mintaszerű gazdálkodást folytattak.
Másutt is javulás mutatkozik. A céhrendszer már alkonyát
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
71
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
élte, autonómiája tűnőiéiben, a jászsági céhek egymásután
zárják be helyiségeiket, miután iparhatósági önkormányzatuktói megfosztattak a városi elöljáróság mint iparhatóság műkő*lése által. Ez a zsidóságra előnyös volt, mert a céhek maguktartása mindig zsidóellenes. Az első tíz esztendőben meglehetős
nagyszámú iparos telepedett le Berényben, de ezeket csak megtűrte a céh, ámde teljesjogú céhtagnak nem vette fel. Az első
zsidó Blau Hermann, ki 1861-ben a 85-ik sz. városi határozat
szerint »oly feltétel alatt telepedhet le, ha magát a szabó céhbe
remekelés által fölvéttetin. Az illető elkészít egy magyar attilát és
ez kitünően sikerülvén, mi sem állja útját megtelepedésének.
A zsidók tekintélyének emelkedését tanúsítja Buck
•Gábornak kérése az őszi vásár elhalasztása iránt, amiért az zsidó
ünnepnapra esik. A város a kérést nem teljesíti. Ámde ekkor
előáll a vásárbíró és jelenti, hogy hely pénz nem folyt be a
vásárban, mert az izraelita kereskedők távol tartották magukat
a vásártól. (233/1860 és 233/1861.) — A zsidó kereskedők körében
ez időtájban látszik a törekvés, hogy üzlethelyiségeiket a főtérre helyezzék. A jászberényi főtér igen nagyterjedelmű,
mindenféle üzletág talál ott megfelelő helyet. Idővel alig egykét nem zsidó kereskedelmi helyiség marad a főtéren.
A zsidók humanitárius érzékét dicsérik azon önkéntesen
felajánlott adományok, melyeket a kórháznak juttatnak
(52/1861).
Az 1861-ik esztendő elején, február tizennegyedikén, átveszi
a »Kai ser- und königliche jászberényer Bezirks-Kapitanaat«
hivatalától Büchler Áron rabbi az anyakönyveket, melyek az
előbbi rabbival támadt pórból kifolyólag a hitközség részéről
a kapitányi hivatalban helyeztettek el. így hát betöltésre került
a rabbiállás !
A rabbi megválasztását nem nyílt pályázat útján eszközöl-,
fék. A régiek nem bíztak a választások esélyeibe, melyek sokszór véletlen szeszély által beíolyásoltatnak, hanem inkább
tekintettek papi állások betöltésénél az illető családjának papi
körökkel való nexusára. A Jászberényben vezető állást vivő
Lippék a rabbiszék megüresedésénél azonnal édesatyjuk jó
barátjára, a pásztói rabbi családjára gondoltak, kinek rabbioklevéllel bíró fiát ajánlották megválasztásra. A pásztói rabbi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
72
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Büchler Dávid> vagy amint hívták, Dávid Szügyecz, jó barátság״
bán élt Lippe Vilmos gyöngyösi rabbival, akinek fiai Jászberényben hangadók voltak az ily kérdésekben. Ők ajánlották atyjuk
barátjának fiát, Büchler Aront rabbinak. A hitközség tagjai
szintén ismerték a pásztói rabbi jóhírét s midőn hallották,,
hogy a fiatal papot Aszód Juda, dunaszerdahelyi pap, vejéül
fogadja, akkor elfogadták a Lippe-család ajánlatát s próbaelőadás nélkül, régi szokás szerint beküldték atyjának a
wabbonusz-leveleU. A választásba a régi rabbi hívei nem akartak
belenyugodni. Bárha ezek kezdettől fogva sem voltak annyira
Natonek hívei, mint Natonek ezt hitte, hanem inkább bizonyos
párttusa keretében alakultak ki az egymással szemben álló
csoportok. A két párt közötti súrlódás évtizedekig tart s ennek
központjába a rabbiállás sodortatik. De míg Natonek erélyes,
sértést nem tűrő férfiú volt s így gyakran nyílt összecsapásra
került a dolog, mely tűzből ő helyesebbnek vélte az eltávozást,
mintsem az örökös veszekedést választani, addig Büchler béke״
szerető, bármily személyes sértést némán eltűrő, civódást kerülő
lelkületű volt, aki évtizedekig önmegadással nézte, hogy a két párt
az ő állását használja fel hullámtörőnek. Végtelen szelídséggel
tűrte az egymást felváltó, párt szenvedély tői tisztán nem látó,
hitközségi elöljáróság utasításait. Bizony Natonek rabbi a városi
elöljáróságtól kér működési bizonyítványt és nem a hitközségtői, mert ez utóbbi vezetőségében oly izzó volt a hangulat, hogy
minden, a rabbi személyével összefüggő kérdés, csak újabb
kitörésre adott volna alkalmat. A városi tanács május negyedikén
foglalkozik Natonek rabbi kérésével és úgy határoz, hogy
»Nagy tiszteletű 'járási rabbi Natonek József úrnak miután polgári
kötelességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivatalos bizonyítvány kiadása elrendeltetik^. (602/1861. sz.)
Röviddel ezután, még ez évben oly értelmű felszólítást kap
Büchler rabbi a budai helytartótanácstól, hogy reméli, hogy a
katonai állításhoz szükséges 20 évesek lajstromát mindenkor
a legnagyobb pontossággal fogja elküldeni és nem kell bízottmányi ellenőrzéshez folyamodni.
A katonai állításra kötelezettek száma mindjobban emelkedig újabb települések által. Megkönnyítik az új üzletnyitást
azáltal is, hogy a jászkerületi kapitány megsemmisíti a város״
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
73
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
nak szigorú rendelkezéseit. így azt is, hogy izraelitának boltnyithatásért 16 pengő forintot kellene fizetni. (Közigazgatási
ikt. 41/1863.)
Az új rabbinak nem sokáig van nyugodt élete.
Alig kétévi otttartózkodás után Büchler rabbit felszólítja
a hitközségi elöljáróság, hogy mutassa be törvényesen igazolt
bizonyítványát (*gesetzlich legitimirte Zeugnis über Religionunterrichts-Bejahigung«) arról, hogy ö hittant a főgimnáziumbán taníthat. Büchler válaszol, hogy törvényeink értelmében a
»Hattara« rabbioklevél feljogosítja öt a gimnáziumi hitoktatásra.
Az elöljáróság nincs megelégedve a válasszal, e tárgyban mindenfelöl érdeklődik és 75/1863. sz. alatt felszólítja a rabbit, hogy
גmagas hely tartóság rendeletéiben foglalt képességét mutassa be.
Mit értett az elölj áróság helytartósági rendelet alatt ? Midőn
a szabadságharc leveretése után az osztrák kormány a magyar
zsidóság szervezéséhez fog, a már előbb említett Geringer főpolgári biztos körrendeletét intéz a kerületi biztosokhoz, hogy
a zsidó bizalmiférfiak véleményét gyűjtsék egybe az egyházi
szervezkedés ügyére nézve. Ezeknek beérkezése után négy
rabbit és három laikust hivat magához Geringer és bizalmas
értekezletben előterjeszti a beérkezett véleményeket. A rabbik
közül ott volt Schwab Löw Pestről, Löw Lipót Szegedről, Zipser
Székesfehérvárról és Freyer Győrből. Laikus volt ott Kassowitz,
dr. Löblin és dr. Schwimmer,• később Barnav, a pesti hitközség titkára.1 A gyűlés, melyen Sacher kormányzó tanácsos
elnökölt, Löwöt bízta meg a szervezeti szabályok előkészítésével.
Ezen szabályokban a rabbiképesítésről az áll, hogy a tíz év múlva,
tehát az 1860-ik éven túl, akceptálandó rabbi csak az lehet, 1. ki
íőgimnáziumi bizonyítványt mutat fel, 2. ki héber-nyelvtan,
bibliafordítás, népszerű hit- és erkölcstan, zsidótörténet ismeretét és egy valláserkölcsi tartalmú írásbeli dolgozatra való
képességet bizonyít, 3. három rabbitól bírjon képesítő bizonyítvánnyal.
Az tény, hogy a helytartótanács nem bírta keresztülvinni
ezen szervezeti szabályzatát, mert az orthodoxok tiltakoztak
ellene Őfelségénél ; ámde a jászberényi elöljáróság haladottabb
1 L. Vcnetianer: A zsidóság szervezete . . . 494. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
74
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
érzelmű volt s magára nézve kötelező erejűnek akarta elismerni
ezen szabályzatot.
Büchler rabbi az elöljáróság ismételt felszólítására azt válaszolja, hogy ő más szabályt nem ismer el mintsem azt, hogy a
»Hattara« elegendő mindennemű rabbifunkciók végzéséhez és
visszautasítja az elöljáróság vádját, hogy ő elvállalt kötelezettségének meg nem felelt volna. Ez időtől kezdve a rabbi és előljáróság között feszült viszony áll be, mely hogy nem vezet egyelőre szakadásra, — ez a rabbi engedékenységében és a zsidók
közeli szervezkedésének reményében keresendő.
A gimnáziumban a zsidó növendékek száma emelkedőben
volt, ezért vált aktuálissá a hitoktatás kérdése. A zsidók különben is érdeklődtek a gimnázium iránt, ezt a könyvtárnak adott
könyvadományokkal és pénzbeli jutalomdíjak felajánlásával
bizonyították. A zsidó gimnazisták száma 1866-ban 18, 1879-ben
61,1884-ben 43 és 1886-ban 49.— Büchler Áron 1878-ban 1 ezüst
húszast ad a franciában való jó haladásért Rosenfeld Miklósnak,
Lippe Simon és Brünauer Fülöp pár száz forint értékű ajándékot
ad, Brünauer Adolf 26 db. könyvet. (L. az Értesítőkben az illető
évekről.)
Közben más oldalról is kellemetlensége támad a rabbinak.
A városi elöljáróságtól 22/25 jelzés alatt utasítást kap, melyben
a város bizonyos felsőbb helyről jött intézkedést közöl a köznépnek váltók kiállítása és aláírásától való távoltartásától, mert a
köznép a váltók természetét és követelményét nem ismervén, az
elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák. Ha csak ennyi
lett volna a köriratban, bizonnyal szó nélkül kifüggesztette
volna azt Büchler, ámde oly utóirat ékeskedett rajta, melyet már
nem hagyhatott szó nélkül. *Különösen az izraeliták a váltókiállításokra való rábeszélésrőli eltiltásra figyelmeztessenek. . .
■ez .. . dobszó útján is a nép előtt kihirdetendő, egyúttal pedig hivatalos másolatban az izr. Rabbi úrnak az izraeliták előtt a zsinagógabán leendő közzététel végett ezen végzés megküldendő.« Ezen utóirat
kedvezőtlen élét saját felelősségére nem akarta Büchler rabbi
kihirdetni hívei előtt és megmutatta azt hitközségi elöljáróinak.
Ezek kereken kijelentették, hogy nem engedik kihirdetni, avagy
kifüggeszteni a templomban az inkriminált rendeletet. Az előljárók nem gondoltak arra, hogy a dologból rabbijuknak kelle-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
75
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
metlensége lehet és az ilyentől lehetőleg kímélni kell a rabbiallás
tekintélyét. Mire Büchler átír a városnak és tudatja, hogy a f. évi
22- sz. tanácsi határozatra vonatkozólag a kultusz-elöljáróság
u kihirdetést a váltók kiállítására vonatkozólag az okból nem engedi
meg, mert kételkedik ily felsöbbi rendeletnek létele eránt, mely
a türedelmetlen jellemet viseli; febr. 10. Amidőn megérkezik
ez irat a városházára, a tanácsosok iszonyú düh vei fogadják és
néhány közülök a rabbi azonnali megbüntetését kívánják, mint
széksértőt. A határozat azonban mégis az, hogy, miután a tanács
ellenében használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági
Vendeletek nyílt ellenszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik. Ezenkívül figyelmezteti őt az elöljáróság,
h°gy eranyában a tanács a közvetlen felettes hatóság, amiért is
intézkedéseinek pontos megtartását szoros kötelességének kísérje.
Ámde már ez alkalommal sem elégednek meg általános intelmekke], hanem kiküldi a tanács Arai Károly belrendőri főnököt, hogy
ő, mint polgári biztos jelenjék meg a zsinagógában és az ö ottlétében hirdesse ki határozatukat a rabbi, különbeni 25 váltóforint
birság terhe alatt (94/1864).
E dolog mélyen sértette a hitközségi tagok önérzetét és
mind nagyobb ingerültséggel tárgyalták a fejleményeket, ke1'esve, hogy kinek hibája juttatta eddig az ügyet. A hitközségi
elöljáróság a rabbit akarta felelőssé tenni, a rabbi viszont az
elnökre hárította az ódiumot, majd mindketten a városi tanácsot
okolták mindezekért. Két dolgot azonban a pillanatnyi ingerültségen túl is károsan befolyásolt ez incidens : előbb is a régi pártok
közötti súrlódást ismét felújította, azután pedig újból a rabbit
állította a felkavart izgalmak gyújtópontjába.
Midőn röviddel ezután egy újabb rendeletet küldött át a
v&ros. mely lényegében semmi támadó célzattal nem bírt, csakhogy épen alkalmatlan időben érkezett, csak növelte a zavart
es mindenki a helyi zsidóság megaláztatását látta a rendeletben.
Ugyanis egy időben érkezik meg a városi tanácshoz Bartsik
Márton jászkerületi kapitány útján azon országos rendelkezés,
mely szerint az otszágban lakozó izraeliták kötelezve vannak állanáóan vezeték és tulajdonneveikkel élni, más, az eddig szokásban lévő
nevek használatától eltiltatnak. A rendeletnek templomban való
kifüggesztése ismét nyugtalanságra adott alkalmat, melyet tető
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
fokra emel a kóserhús kimérése körül keletkezett bonyodalom׳
(143/1864) Közigazgatási tanácsülési jegyzőkönyvek, Jászberény.)
Mikor végre a zsidóiskolának bezáratását rendeli el a városi
közgyűlés, akkor a helyzet már tarthatatlan lesz. A hitközségi
elöljárók zsidóüldözést kiabáltak, az elöljáróság ellenzői elszakadást hangoztattak, napirenden voltak a templomi veszekedések,
ablakbe verések, ingerültségek, — jóllehet azt senki sem tudta
volna megmondani, hogy miért ? Az események és véletlenek
szerencsétlen egymásutánja borította fel a békés fejlődést, mely
előbb-utóbb végleges kettészakadáshoz vitte a községet.
Az iskolaügy különben is nyílt sebe volt a hitközségnek.
Kezdettől fogva sem volt nyilvános engedélye a zsidóiskolának,
csak a tagok ügyszeretete igyekezett rendes iskolát fenntartani.
Miután Fürst Majer eltávozott az iskolától, valamint
Ehrentheil és Blumenjeld, nem tudtak állandó tanítóhoz jutni.
Az 1862-ik évben mégegyszer visszajő a hitközség iskolájához
Blumenfeld, melyben ezúttal csak egy évig működik. Ámde
dicsérőleg nyilatkoznak az egykorú iratok a következő két évben
működő Lisser Ignácról. Úgy látszik rövid pillanatra, hogy az
iskola is állandó erőhöz jutott ezen tanító személyében, kihez
még egy kisegítő tanítót vesznek, Schwarcz Salamont, és egy
kézimunkatanítónőt, Süsskind Annát. Hogy minek tulajdonítható ezen tanerők hirtelen távozása, ma már nehéz megállapítani, de a következő 1866—70-ig terjedő négy év négy új tanító
nevet vet felszínre Fischer Sámuel (1869), Löwinger Bernát,
Z/tfZ/wzann Sámuel és Weiner Simon személyében. Ezzel azután
lezáródik a jászberényi zsidóiskola első korszaka és körülbelül
öt évig nincs is zsidóiskola az egész Jászság területén.
Amint a tanítók folytonos cserélgetéséből láthatjuk, az
iskola vezetése nem volt szilárd kezekben. Az iskolaügy hazánkbán még csak gyermekkorát érte. Nem volt szervezeti szabályzat, a fegyelem csak véletlenre bízva. Amily szent igyekezet volt
zsidó hitfeleinknél a gyermekek iskolai nevelése, époly ártalmas
volt a testületi szervezet nélküli iskolafenntartás. A tanító »/^Zfogadásai a hitközségi elnökre, legjobb esetben a rabbira bízva,
kiknél — a legnagyobb jóhiszeműséggel — a jó tanítás egyetlen
feltételként szerepelt : a tanító vallásossága. Az oklevél fontos-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
77
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ságát mindig hangoztatták, de valójában sokszor elneztek e kelléktől más kínálkozó előnyös tulajdonság kedvéért. — Iskolaszék
nem volt; nyilvánossági jogot nem mertek kérni, mert féltek
az államhatalom beavatkozásától ; a tanítói állás definitívségét
tagadták s így minden valamirevaló tanító igyekezett biztosabb
révbe jutni, mint a jászberényi zsidóiskola.
Azon időben, midőn a hitközség békéje megzavarva van a
városi hatóság állítólagos erőszakossága miatt, ekkor kívánja a
tanács a budapesti tankerületi királyi főigazgatóság 148/1864. sz.
rendelete alapján, hogy az itteni izmaelita növendékek oktatasaban
ezideig alkalmazásban volt két magántanítónak képességéről, azok
okmányainak, a leckerend és a tanítók felosztása, felterjesztése tárgyában való részletes jelentéstétel három nap alatt beküldessék, A
hitközség 96. sz. átiratában azonnal felel a tanácsnak, a mikor
kéri, hogy hitközségi magániskolájának nyilvánossági jog adassék, miután Braun Simon nevű tanítója a törvény kívánta kellékekkel, oklevéllel bír.
Ezen kérvényből láthatjuk, hogy az ügyek vezetésében
való járatlanság szolgáltatott alkalmat a jászkapitányi beavatkozásra, mert hiszen a hitközség rég megnyerhette volna •a budai
helytartóságtól a nyilvánossági jogot, ha oda fordult volna. így
azonban Beleznay Nepomuk János esküdt, a jászkerületi kapitány helyettesítésében tudatja, hogy a jászberényi izraelita iskola
mint zugiskola szüntettessék meg! (3030/864. jászker. kap. rendelkezés.) 1864 augusztus 26-án.
Ezen kapitányi rendeletet bemutatja Áray Károly tanácsos
a városi közgyűlésen oly megjegyzéssel, hogy a helybeli kultuszelöljáróság iskolájában okleveles tanító működik, tehát helyénvalónak találja-e a tanács, hogy mindezek dacára bezárassák
a zsidóiskola ? A tanács (68j) úgy dönt, hogy nem lévén nyilvános
engedélye a hitközségnek, iskolája zugiskolának nyilvánittatik.
Hogy ezen hatósági rendelkezés ismét elkeseredettséget
szült a hitközségi tagok sorában és folyton azt kutatták, hogy
ki követett el mulasztást a múltban, ezt elképzelhetjük. Még a
folyó 1864-ik év utolsó havában gyűlést tart a hitközség és azon
elhatározzák, hogy Braun Simon tanítójuk nevére nyilvános
Jellegű magániskolát kérelmeznek, miközben a városi határozatot fellebbezik a helytartóság előtt. Pár hónap alatt megérkezik
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
78
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a válasz beadványukra, melyet a jászkerületi kapitányság közöl
a hitközséggel (1201/1865. sz.), hogy »a hitközség állítson nyílvános izraelita felekezeti iskolát okleveles tanítókkal, mely ellen
semmi kifogás nincs «.
Ezen felszólításnak valószínűleg igyekezett a hitközség
eleget tenni, — bár erről okmányokat nem találunk — miután
rövid idő múlva a kapitányság részletes jelentést kér Büchler
Áron rabbitól a jászberényi izr. normáliskola állapotáról. Ekkor
már Braun Simon távozik és helyette hitoktatóhelyettest
vettek.
A jelentés pontosan elénk tárja, hogy »a jászberényi héber
népiskolának << három tanítója van. Es pedig Lisser Ignác okleveles főelemi tanító, Schwarcz Salamon hitoktatóhelyettes, Süss׳
kind Anna kézimunkatanítónő. Az iskola elrendezése alelemi
felosztású kétosztályú. Az alsóosztályban 27 növendék van, a
felsőben 23, összesen ötven gyermek. Ezek közül 17 fiú és 33
leány.« A'jelentés még azt is megjegyzi, hogy több ilyen normáliskola az izraelita vallásúak között a Jászságban nincsen.
Braun Simon tanító azért hagyja itt az iskolát, mert a nyílvánossági jog iránti kérvénye kedvezőtlenül intéztetett el.
Ezen esztendőkben az elemi iskola felső osztályaiban hittanosztályzatot Büchler Áron rabbi adott, mint ezt az anyakönyvi iktatóból kiolvashatjuk.
Az iskola zilált állapotát jellemzi az a körülmény is, hogy
sok zsidó fiú a katolikus iskolát látogatta. Büchler rabbi és az
akkori plébános, Farkas Péter között kellemes érintkezési viszony
volt és ez alapon felkéri a plébánost a rabbi illő levélben, hogy
hasson oda, hogy »a katholikus iskolába járó izraelita tanulók &
héber tanoda látogatására utasittassanak* (121/1865). Első pillanatra azt hinnők, hogy csak hittanra kívánja a rabbi a nővéndékeknek héber tanodába való utasítását, de ha több helyen
megfigyeljük a hitközségi iskola elnevezését, mindenütt )héber
tanodádnak nevezik ; különben is a rabbi az iskola igazgatója׳
Lisser Ignácnak távozása után, míg okleveles tanítót nen!
kapnak )izraelita fiókhittanodan címmel nyitnak iskolát, melynek
tanítója Fischer Sámuel. Rövid idő múlva beolvad ezen iskola
a normál zsidó iskolába, melynek tanítója 1868/96-ben Helfmann
Sámuel lesz, majd 1870-ben Löwinger Bernát — mindketten
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
okleveles föelemi tanítók, kiknek Büchler rabbi távozásukkor
igen meglehangú, dicsérő működési bizonyítványt ad.
Az iskola azonban még mindig nem nyilvános, a hitközség
nem akarja vállalni a fenntartói kötelezettséget és csak esztendőről esztendőre fogad tanítót, kinek fizetését az iskolát látógató növendékek szüleire veti ki kultuszadó formájában. Eleinte
az a szerencsétlen módszer járta, hogy a tanító fizetését az egyes
tanulók egyenként fizették le a tanító kezeihez, de ez sok pörösködéssel járt s azért ettől elálltak.
Hogy fönnállásának utolsó esztendejében magániskola
volt, ezt azon statisztikai kimutatáson olvashatjuk, melyet az
országos izraelita kongresszus előkészítői felhívására Büchler
rabbi készített. Az »iskolák« rovatban ez van írva: »elemi iskola
csak 'privátügy nálunk, mert nem bírjuk tartania.
Ezen iskola utolsó okmányának tekinthetjük Löwinger
Bernát főtanoda tanító 1869 október tizedikéről kelt levelét f
melyben felkéri Büchler Áron rabbit, hogy az elöljáróság október
9־iki határozata értelmében fogadja el az iskola igazgatóságát,
az ifjúság nevelését.
Egyelőre többet nem hallunk a hitközségi iskoláról. Két
izr. magániskola működik a városban. Az egyik Blumenthal
Fülöpé, ki immár harmadízben jő Jászberénybe s ezúttal a város
támogatásával állít magániskolát — a másik Weiner Simon főelemi önálló tanítóé — kik mindketten a rabbi igazolása szerint
a legjobb sikerrel működnek.
Két évvel később már a következőket jelenti a rabbi Szász
Károly jászkunkerületi tanfelügyelőnek : 400/872. sz. október
elsejéről kelt rendeletére bátor vagyok, mint izraelita lelkész
jelenteni, miszerint helyben, az izraelita hitközségben támadt
viszály miatt már két év óta az izraelita iskola megszűntettetett és
csak két magániskola létezik. Azonban 30 gyermek iskolázatlanul marad. Ennélfogva nem vagyok képes Nagyságod felszóHtásának eleget tenni. 1872. IX. 6.
A ))hitközségben támadt viszály« ásta alá tehát az iskola
fennállását s tette lehetetlenné a helyi zsidóság intézményeinek
fejlődését.
Ennek rövid történetét későbben adjuk. Előbb a hitközség
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
80
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
két nemescélú egyletéről tegyünk említést, melyek szintén elakadtak a szét vonás idején : a chevra és a szegénysegély ző.
Chevra kadisáról említést téve nem találunk csakis abban
a statisztikai lapban, melyet Büchler rabbi állított össze az
országos kongresszust előkészítő bizottság felszólítására. Kétségkívül már akkor régen működik helyben chevra kadisa, hiszen
a jász központnál sokkal kisebb helyiségben, Arokszálláson már
1855-ben megalakítja a chevrát a talált okmányok szerint az
ottlakó 11 zsidó család.1 A letelepülések első esztendej ében még
nem külön szerv a chevra. Ugyanazon Buck Gábor jár el a
chevra ügykörébe tartozó dolgoknál, így pl. a temetőtelek megszerzésénél, aki a kicsiny, fejlődő hitközség ügyeit ellátja. Lassanként különválik a községtől, a templomnak új tórafüggönyt
ajándékoz, bizonyos napokon, mint mindenütt egyebütt, a mázkir istentiszteletek napján, minden templomi jövedelem a
chevra külön pénztárát illeti, temetéseknél csakis a chevra
látja el a szükségleteket, szóval megalakul a chevra kaddisa.
Miután az ötvenes évek elején megjelölt temető szűknek bizonyúl, a várostól ismét telket kérnek, valamint engedélyt arra,
hogy körülárkolhassák a temetőt. Egyrészt azért volt szükséges,
mert esőzések idején az ásott földbe sok víz szivárgott alá, nem
volt lefolyása, a sírok süppedtek és a sírkövek megrongálódtak.
Másrészt pedig valamilyen módon elkülöníteni akarták a mellette fekvő réttől, mert sokszor a sírokra tévedt a legelő állat.
A város egy körmöd aranyért, mint színleges vásárlói árért, hajlandó a temetőterületet nagyobbítani. Az aranyért a chevra külön küldi egyik tagját Budapestre.1
2 Ugyanezen alkalommal kérnek engedélyt a várostól »Cidduk ha-din« ház építésére. A ház
elegendő nagyságúra volt tervezve, ámde a terem felét elszakították a temetőőr lakásának alakítva, úgy, hogy még a gyászkocsi állandó elhelyezésére sem alkalmas, és a temetői imákat
a szabad ég alatt végzik még télen is. — A temető szépen rendezett sírkert, mely három tagozatból állott. Téglalapalakú terűlet, mely hosszában széles úttal kettéosztva, ismét téglaalakú
1 Az árokszállási chewra kaddisa emlékirata, fennállásának 50-ik
évfordulójára.
2 Az 1941/1868-iki tanácsülési jk. és idős emberek egybehangzó
közlése.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
81
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tereket adott. Az utcafelőli féltéglalap közepén áll az »őrház«nak jelentett kis ház, tőle az utcáról jobbra a legrégibb temetkezési hely. Ennek sírdombjai alig emelkednek, sírkövei csaknem olvashatatlanok, pedig alig ötven éven felüliek. E területtel szemben lévő féltéglalapban öt sort alakítottak, mely még
ma sem telt meg teljesen. (Újabban az utcafelőli rész bal negyedébe is temetkeznek.) A chevra lassanként feladata magaslatára
emelkedik és jótékonyságra is tetemes összeget fordít. A »chevra«
név alatt azonban csak egész későn, a kongresszus statisztikájábán találkozunk Jászberényben a zsidóság e régi intézményével.
A szegénysegélyzőegylet megalakítása az 1865-ik év végén
$ a következő esztendő elején történik. Az első jegyzőkönyvek
németül vezettetnek. Az egylet címe : ^Jászberényer isr, Amiénunterstützungs-Verein = J. izraelita szegénysegélyzö társulat.«
Pecsétje a magyar körfelirat közepén sin és daleth betűk. Elnöke
Söly Jakab, alelnök Böhm Ignác, jegyzője Schwarcz Emánuel.
Az első évben 159.25 forint bevétellel szemben csak 22 forint
kiadás állott, amikor az egylet nem kezdte meg segélyző munkáját. A második évben már 15 forintot fizet segélyezésre,
ugyanannyit egyleti tag eltemettetésére és 130 forintért sors]egyeket vásárolnak. A következő évben már egyleti orvost
választanak 40 forint tiszteletdíjjal, társasági helyiséget bérelnek, szolgát tartanak 33 forint fizetéssel és sorsjegyeket ismét
vesznek. Az egylet vagyonosodásakor minden fölösleges pénzért
sorsjegyet vásárolnak. Ezen sors jegyvásári ást a tagok nem
Egészen önzetlenül sürgették, mert egy, 1867-ről való jegyzőkönyvi határozat szerint (10/1867.) a sorsjegyen nyert összegnek csak x/10 része illeti a pénztárt, 9/10 része a tagokat.
Majd oly részletességgel pontozatokba foglalják az elhalálozott tagok törvényes árvái nyereményhányadát, hogy
ezen sorsjegy üzletet az egylet nem egészen mellékes ágának kell
tekintenünk. Eleinte vásárolnak hitelsorsjegyet, 1864-iki államsorsjegyet és száz rubeles 1866-iki orosz sorsjegyet. Az egylet
erősödik, gyarapodik és ennek is megakasztója a hitközséget
teljesen kettészakasztó viszálykodás.
Or. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
6
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
III. FEJEZET.
A hitközség kettészakadása.
ו
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kanczelláriai rendelet intézkedése a községek szétválásáról. A
székesfehérvári eset hatása. Zavarok. A vidéki községek rabbi járulékai.
Törvényszéki esküdtetés. A »Kirchenzucht«. Brünauer Dávid elnök.
A kongresszusi választás. Dr. Popper József. Disszidensek új saktcrt
vesznek. Kiközösítik őket a templomból. A rabbi ezekkel tart. Nehézségek egy névadás körül. A kapitány rendelete. Külön imahelyiség.
Üj anyakönyvvezetés. Dajjannak akarják Büchlert alkalmazni. Teljes
szakadás. Anyagi zavarok. Hírlapi polémia. A rabbi beadványa a minisztériumhoz. Az iratok a kerülethez kerülnek. Tárgyalások. Hivatalos
kettéválás. Következményei. Az iskola megszűnése. Magániskolák.
Blumenfeld harmadszor jön a városba tanítónak. A Talmud Tóra alapítása. Büchler buzgólkodása. Az iskola fejlődése. A fiatal hitközségi
tagok mozgalma. A kongresszusi község tisztviselői. A szegénysegélyzőegylet válsága. A hangulat javulása. Elemi iskola megnyitása. Ohrenstein Henrik és Gottesmann Johann tanítók. Anyakönyvi kerületek
szabályozása. A béke utáni vágyakozás. Az egyesülés.
A község tagjai között kitört viszály régi időre vezethető
vissza. De a helyi egyenetlenségen kívül, még a hazai hitközségek
valamennyijében levő feszültség, a haladó és konzervatív pártok
közötti nagy gyűlölség az ország zsidó hitközségeinek nyugalmát fölborították. A kir. udvari kancellária 13901. sz. rendelétével 1862-ben hivatalosan megengedte, hogy Székesfehérvárott a község vezetésével ki nem békült orthodox párt elszakadjon és külön hitközséget alakítson. Ezzel megadatott a
lehetőség a községek kettészakítására. Mert ürügyül felhozni
az orthodox, avagy haladó nézetet igen könnyű volt bárhol
ahol csak lelkiismeretlen emberek távolálló forrásból származó
és táplálkozó viszálykodása a békés nyugalom megbontását
célozták. Igen sok községben a vallásosságot szakadás okául
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
83
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hirdető vezér egyáltalán nem élt vallásos életet, hanem másnemű szétvonást a vallásvédelem köpönyege alatt szítottak
lángra.
A jászberényi hitközség tagjai között sem volt vallásosságukból kifolyó ellentét soha. Ámde a hazai községek áldatlan
helyzetében, miután megvolt a lehetőség a szétszakadásra, könynyen akadt ok is a szétszakításra. Különösen a jászberényi hitközség tagjaira gyakorolt mély benyomást a székesfehérvári
eset, mert hiszen az ő papjuk községével, Natonek, volt berényi
rabbi közönségében történt a hivatalos kettéválás, akivel még
élénk összeköttetésben volt pártja. Azon végzetes purimi látógatás, mellyel néhány jászberényi zsidó új hivatalában, Székesfehérvárott megtisztelte a régi papot, — ez a látogatás hozta
el a szétszakadás gondolatának magvát.
Büchler rabbi 1861 február 14-én veszi át a kerületi kapitányságtól az anyakönyveket azon megjegyzéssel, hogy a születési és halálozási matrikulákban törlést és helyesbítéseket
talált és a számozás sem helyes. Már két évre reá megkezdődik
a feszültség a rabbi és községe között a gimnáziumi hitoktatásból kifolyólag. Az erre következő esztendőben a váltók kiállításra vonatkozó városi rendelet nyugtalanítja a kedélyeket.
Majd 1865-ben a pusztamonostori zsidók bejelentik, hogy ők
elszakadnak a hitközségtől és más rabbinátus működését keresik.
(Izr. anyakönyvi iktató 50/1865 sz.) Végre az a tény, hogy a
kerületbeli zsidók egyike sem fizette a rabbinak járó illetéket
— igen megnehezítették helyzetét. A kerületi hitközségek és
tagok eleinte a jászberényi hitközség pénztárába fizették a
»rabbiadót«, ámde utóbb megegyeztek, hogy direkt fizetik a
Járulékot a rabbi kezeihez (76/1866. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ennek az lesz a következménye, hogy a következő 1867-ik évben
felkéri a jászkerületi kapitányt, hogy hajtsa be járulékait, mert
eW jászsági község sem akar fizetni ! A járulék nagysága Jászhidánytól 18 forint, Jászfényszaru és Apátitól 16—16 forint,
Alattyán 12 írt, Alsószentgyörgy 12 írt, Jászkisér 16 írt, Dósa
9 forint, Felsőszentgyörgy 10 forint, Mihálytelek 3 írt 75 kr.
Összesen 112 írt 75 kr., amely összeg abban az időben tetemesnek
v°lt mondható. A rabbinak fizetésén kívül még elég szép mellékjövedelme volt a törvényszéki eskedtetésekért is ; az egész
6♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
84
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jászságban csak neki volt ehhez joga. Egy ilyen eskü 6—8 frt
fizetéssel járt, mely összeget a bíróság kérlelhetetlenül behajtóttá számára. Megtörtént, hogy a kerületben levő sakterok
tudtán kívül törvényszéki eskedtetést végeztek, mely ellen ő térmészetesen erélyesen tiltakozik. így Rosendorn Jakab jászladányi
saktert feddi meg (78/1865. sz. a.). Avagy midőn Adler Benjámin
jászapáti sakternak ad rabbiíunkciók végzésére engedélyt,
esketést nem végezhét (u. o. 59/1865).
Érdekes kérelmet intéz Büchler rabbi 1866-ban a jászkapitányhoz. Arra kéri, hogy a szombatot megszegő zsidókat
pénzbeli büntetéssel sújtsa ! (66/1866. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ez a törekvés nem elszigetelt jelenség. Már 1874-ben hosszabbán értekezik Löw Lipót : Zűr neueren Geschichte dér Juden
in Ungarn c. munkájában a magyar zsidóság kebelében mutatkozó irányzatról, mely nem retten vissza a )KirchenzuchfaAol.
Sőt bizonyítékot közöl arról is, hogy 1841-ben egy hajszálon
függött, hogy úgy a katholikus, mint a zsidó egyházi fenyítést
behozzák a rendi ülések határozataiban. Konzervatívok táborábán mindenütt hangoztatták annak szükségességét, hogy a
rabbikollégiumnak joga legyen a vétkezőket nyilvánosan bűntetni. Nagyszent miklóson, Torontál megyében, még Löw idejében is a hitközségi tanácsteremben egy kaloda volt, azon korból, midőn még pellengérre állították a vallást sértőket. Említve
volt már az is, hogy Natonek rabbi egy ízben a sátoros ünnep
alkalmával kirakodott vásáros zsidókat rendőrökkel kergettette el portékájuk mellől. — Ebben az időben talmudtanuló
bachurokat is tartott Büchler rabbi, mint Kempler Mór, Róth
Majer, Unter Jakab és Friedmann Lázár talmudtanulók, kik
hitközségi tagok jóvoltából étkeztek azok vendégasztalánál.
Az északi megyék jesivájához hasonlóan szeretett volna Büchler
Jászberényben is talmudiskolát létesíteni, ámde ez nem nagyon
sikerült itt. A szegénysegélyzö egylet létrejöttén is erősen bűzgólkodott a rabbi, amiért is őt az egylet tiszteleti tagnak
választja. Jól esett ezen tiszteletnyilvánítás néki, mely minden
párttusán felülemelkedve adatott meg s lelkészi működése elismeréséül hangzott.
Rövid időre úgy látszik, hogy minden ellentét elsimult.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
85
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Szívélyes levélben köszönti Brünaiier Dávidot az alkalomból,
Hogy a hitközség elnökké választotta. (25/1867. sz. o.) Majd a
fiókhitközség vallásos életének javításával foglalkozik. Kiutazik
a környékbe, előadásokat tart azokban, méltatlan sakterokat
állásukról lemondat, majd az alattyáni községben felmerült
civódást intézi el szépszerével, az árokszállásiakat kéri, hogy
templomukat a régi berendezés szerint építsék. Itthon a gimnáziumi hitoktatást igyekszik rendezni, hogy az a gimnázium
épületében történhessék. És pedig 1—1 órában a felsőbb és
alsóbb osztályban. Az igazgató (Visontay) elrendeli, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor az algimnázium és csütörtökön délután
a felsőgimnáziumi izr. növendékek járjanak hittanra. (U. o.
1869.) — Ezalatt megindulnak országszerte az Eötvös József
báró által kezdeményezett kongresszusra való képviselőválasztási agitációk. Az egész ország két részre bomlik. A kongresszus
határozatától vélték döntőleg megoldhatni a függőben levő kérdéscket, ezért a konzervatívek és haladók egyaránt teljes harcitűzzel indultak a választási kampányba. Úgy az orthodoxok
előkészítő bizottsága Reich Ignác aláírásával, mint a másik párt
felszólítja a jászberényieket a csatlakozásra. A rabbi értesíti
Reichot, hogy ő személyesen ugyan az orthodoxiával rokonszenvez, de a jászsági községek erre az irányzatra nem térnek,
hanem örömmel várják a kongresszus határozatait.
A jászberényi zsidóság is készült a választásra. Dr. Popper
József miskolci orvos és Gross Adolf között volt a választás,
mely az előbbi győzelmével végződött. Előkelő képviselőjük
volt tehát a jászberényieknek. Blau Jakab ugyan váltig GansLudasig ajánlotta kongresszusi képviselőül, de mégis a központ
jelöltje mellett volt a közhangulat. Dr. Popper tekintély volt,
országos nevű ember, kit Eötvös báró már a bizalmi értekezletre
is meghívott dr. Hirschler Ignác ajánlatára. Ez a Popper
volt a kongresszus legfontosabb ügyének, a szervezeti szabálytatnak, előadója, kinek beszédje nyomán tört ki első ízben a’
11Jogtalanság. Popper ugyanis előadásában úgy nyilatkozott,
hogy sok szervezeti pontban a rabbik hatáskörét kisebbíteni
kellett, mert a múltban sokszor a békétlenségnek és civódásnak vált forrásává a rabbik beavatkozása hitközségi ügyekbe.
A hitközség jónevü képviselőt nyert Popperben, de épen,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
86
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert ily exponált haladópárti képviselőjük volt, károsan hatolt
vissza sok ügyben a község pártoskodására.
A kongresszusra készülő választás még a legbékésebb községek nyugalmát is felzavarta, hát még a jászberényiét, hol
lappangó ellenségeskedés élt a hitközségi tagok között. A régi
ellentétek felújultak, elfeledett sértések életrekeltek, már behegedt sebek felfakadtak. A templom újra veszekedések színhelyévé lett, ahonnan a kiválásra kész hitközségi tagok egyike
imaszékét kifürészelte a pádból, ezzel is demonstrálva, hogy ő
elégedetlen a templomi közönséggel.
Ámde ismételten megjegyezhetjük, hogy az ellentétek
semmi esetre sem származnak vallásos nézetekből, hiszen a
végső kiválásnál az új párt haladóvá alakult és a régi község
sem csatlakozott az orthodoxokhoz, hanem maradtak a régiben
status quo ante-k. A széthúzás egyes-egyedül személyi motívumokra vezethető vissza itt különösen, — de igen sok más honi
községben is.
Egymásután két dolog körüli vitában jutottak az ellentétek oly fokra, hogy a viszály lángja a lappangó hamuból
gyúanyagra találva hirtelen lángra kapott.
Büchler rabbi nyugodtan elküldte a kongresszusi haladó
pártnak a hitközség statisztikáját, — mert hiszen a hitközség
nagy része haladó szellemű volt és ezért visszautasította az
orthodoxok csatlakozásra felhívó körlevelét.
[Megírta, hogy a hitközség áll 87 családból, 413 lélekből.
Árokszállás 28 család (84 lélek), Fényszaru 26 (56), Apáti 18
(43), Kisér 14 (38), Ladány 12 (29), Alsószentgyörgy 9 (22),
Felsőszentgyörgy 5 (17), Alattyán 7 (18), Dósa 5 (13), Jákóhalma 5 (14), és Mihály telken 3 (9). Összesen tehát a Jászságban
a kongresszus idején 219 család lakik 756 lélekkel.]
Röviddel ezután levelet kap az elöljáróságtól Haas jegyző
aláírásával, hogy »von Seite des Vorstandes werden Sie hiemit
ersucht, Sie wollen sowohl die Fleischbank von Ujitz als auch
diejenigen Háuser, die sich von einem anderen Schochet ohne
den Gemeinde-Schochetim schlachten lassen assern.n 1870
nov. 11.
Néhány tag ugyanis bizonyos mellékügyek miatt összeszólalkozva az elöljárósággal, megtagadta az adófizetést és ezzel
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
87
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kapcsolatban számítva arra, hogy a hitközség nem bocsátja
rendelkezésére a metszőket — már eleve fogadott metszőket,
kivel a mészárosnál tehenet is vágattak. Mindezt azonban nem
a rabbi ellenére tették e disszidensek — sőt a saktert kötelez
ték, hogy bizonyítványaival megjelenjék a rabbi előtt, minek
nz eleget is tett.
Az elöljáróság levelére azt felelte a rabbi, hogy nincs oly
helyzetben, hogy a felszólításnak eleget tehessen. A SulchanAruch szerint csakis engedetlen és tudatlan, valamint vallásszabványait sértő metsző vágása tiltható el. Az illetőnek pedig
kitűnő bizonyítványai vannak, előtte megjelent, tehát elég
ha engedélyt nem adott neki a vágásra, vallási tilalmat nincs
joga neki ez esetben a metszőre kimondani. 1870 nov. 11.
A disszidensek győzelmüknek tekintették e levelet, ámde
a rabbi magára haragította vele az elöljáróságot. Egyszerre felhangzott a jelszó : lám, igaza volt a kongresszusi képviselőnek. Popper József dr.-nak, a rabbik sok helyen megzavarják
a nyugalmat !
Egy hétre reá a disszidensek egyik vezető tagjának leánya
születik. A pap hivatalos értesítést kap az elöljáróságtól, melyben figyelmeztetik, hogy csak azon újszülött leánynak adhat
nevet a templomban, amely gyermek apja erre engedélyt mutat
föl a hitközségi pénztárostól.* A november húszadikán hozott
határozat éle természetesen az újszülött atyja s egyszersmind
valamennyi disszidens ellen irányult. Ezt már abból is láthatjuk,
hogy ugyanakkor egy listát készítenek a kántor számára, amely
nevek viselőit nem szabad a tórához szólítani.
Tehát a »Kirchenzucht«, az egyházi fenyítés egész virágábán indult meg a pap nélkül, sőt annak ellenére !
A pap tényleg kezdettől kezdve félő szemmel nézte az
elöljáróság igyekvését s a másik párttal rokonszenvezett.
A hitközségnek jól meggondolva írt. Három napig tartott,
niíg a választ megadta. Ezen idő alatt eldőlt a hitközség egységének sorsa. Ugyanis a levél vétele után, az újszülött atyjának
kívánságára kiadott annak hivatalos bizonyítványt arról —
november huszonkettedikén, — hogy a leánynévadasnal a szertartáshoz szorosan hozzátartozik az atya tóra elé szólitasa. Ezen
bizonyítvánnyal az apa Lakatos Imre jászkerületi helyettes
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
88
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kapitányhoz megy s bepanaszolja a hitközséget és rabbit, hogy
őt vallásának szabad gyakorlatában akadályozzák, nem engedik
a szentség elé (tóra elé) járulni és leánygyermekét az egyház
kötelékébe felvétetni. — A kapitány rövid úton hivatalos iratot
küld a rabbihoz, melyben elrendeli, hogy a leánynak az eddigi
szokásos módon, azaz tórához járulással kapcsolatban név
adassék. (Jászker. kap. hiv. 1843/1870. szám.)
Ezen rendelet birtokában megírja válaszát a hitközségnek.
Ezúttal erélyesen és kimerítően : a hitközség rendeletének nem
engedelmeskedhet. A tóraeléj árulás vallásos kötelesség, mely
elé gátat ő, pap, nem vethet senkinek, még kevésbé annak, ki
leányának zsinagógái nevet akar adni. Ha anyagi követelése
van a hitközségnek valamelyik fél ellen, — tessék azt vele
elintézni, — de a papi állást erre felhasználni nem engedi.
Hogy pedig a kántornak — mint értesült — valamilyen listát
adtak volna át, amelyre írt tagok a tóra elé nem szólíthatok
lennének, — ez ismét oly nebálá, oly csúfság, melyet nem hagyhat szó nélkül, melyet még rabbikollégium sem engedhet meg
magának : embereket kizárni a vallásos élet keretéből. Felszólítja a hitközséget, hogy ezen rendeletet vonják vissza,
különben ő lesz kénytelen az elöljáróság ellenében kimondani az
átokbahelyezést! Ám ő ezt nem akarja, békét akar. 1870 nov. 24.
Ezen levél megérkezte után tomboló erővel tört ki a vihar.
Nem tudták mire vélni, hogy miért ír ily erélyes hangon a rabbi,
mígnem köztudomású lett, hogy már megérkezett hozzá a kapitányság levele, mely teljesen a disszidensek malmára hajtotta
a vizet. Most már Büchler nyíltan azok mellé állott, mert a
hatóság védelme alatt valónak vélte ügyét. Az elöljáróság
tényleg nem tehetett semmit. Világosan írt a pap, igazsága tudatában. A gyűlésen, melyen a válasz közöltetett a legelkeseredettebb hangok hallatszottak a másik párt és a rabbi ellen. A levegóbén úgyis ott élt országszerte a kettészakadás, a szétválás
gondolata s a gyűlésen már hallatszottak hangok, hogy forduljanak Popper József dr.-hoz orvoslásért, ki kiváló tagja a
haladó zsidóságnak és papellenes érzelmű.
Tényleg ezekben a napokban ír át Popper a városnak, hogy
ő lett a megalakult XVI-ik községkerület elnöke és minden izraelita felekezeti ügyekben felmerült vitát ő hozzá irányítsanak.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
89'
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Most azután a helyzet megfordult ! Az eddigi disszidensek
az egész vonalon győzedelmeskedtek. A jászkerületi kapitány
elrendelte az elöljáróság tilalmának semmibevevését; a rabbi a
közte és az elöljáróság közötti ügyben felülmaradt ; — Brünauer
Dávid elnök látta, hogy az ő helyzetük tarthatatlan, nekik kell
a hitközség keretéből kilépniök, vagy békés úton belenyugodni
céljuk nem sikerültébe.
A békés megegyezés lehetetlennek látszott. Többen megfőgadták, hogy azon templomba nem járnak többé, a rabbit nem
ismerik el rabbijuknak s kilépnek a község kebeléből. A pap
emberei viszont elfoglalták régi helyüket a templomban, követelték az elöljáróság lemondását.
Az első lépés a szakadáshoz az volt, hogy a papellenes tábor
külön istentiszteletre gyűlt és Reik nevű hitközségi tag kitakarított árúraktárát bocsájtotta e célra rendelkezésre. Itt rendes
minjannal imádkozott ezután egész addig, mígnem új templomot
építenek. Ezek azt követelik, hogy két tórát adjanak ki a régi
templomból számukra és egy szombat este tényleg erőszakkal
hoznak ki a templomból tórákat. Közben új anyakönyveket vesznek és a minisztériumból is kérik ennek a mozgalomnak jóváhagyását. A papellenesek csatlakoznak a kongresszusiakhoz, a
pappártiak a status quo ante-csoporthoz. Ámde a régi elöljáróság
niég mindig nem mondott le, hanem minden úton-módon igyekezett a pap pártjának és magának a papnak is kellemetlenséget
csinálni.
Talán nehezen is ment a szakadás, avagy talán mielőtt
lemondott az elöljáróság, még egyszer döntő sujtást akar mérni
3z ellenfélre, — a rabbit meg akarta fosztani állásától. Minden
lehetőt elkövetett, hogy kezéből kivegyék az anyakönyveket,
de nem ment ez semmikép sem. Az anyakönyvvezetői állást
a törvény meglehetősen védte, hiszen ez egyik szerv a katonaállításra kötelezettek előállítására ! Ha ez nem sikerült is, a rabbit
rnint anyakönyvvezetőt kiemelni állásából, — úgy kikezdték a
1'abbi címét, melyet már régen, állásfoglalásának harmadik esztendejében, kifogásoltak. Ugyanis ők a Geringer főpolgári biztos
által összehívott bizalmas értekezleten, Löw Lipót által kidőlgoztatott szervezeti szabályzatban foglaltakat követelték a rabbitói: érettségi bizonyítványt és bizonyos modern héber tudáso
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
90
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kát igazoló okmányokat. Tudták, hogy ezzel nem rendelkezik
rabbijok. Az első nyilvános gyűlésen, melyen újra felidéztettek
a régi ellentétek, határozatot hoz a község, hogy öt »dajjan*-nak
alkalmazza heti 8 forint fizetéssel. (Izr. hitk. elölj, ülés 152/871.)
Ily szavakba burkolta az elöljáróság a rabbiságtól megfosztó
határozatot ! Ezen idő alatt kimondhatatlan sokat szenvedett
a rabbi kvalifikálhatatlan nyugtalanításoktól. A rabbi nagyon
értette, hogy mit céloz e levél, de szándékosan félreértette és
megköszönte, hogy őt rabbiállásán kívül dajjannak is alkalmázzák, ilyenformán akarva segíteni az ő szorult anyagi helyzetén. Ő ez állást, mely az elöljárók humanizmusát igazolja —
elfogadja. »Az Ür fizesse meg Önöknek jóságukat*(!) kívánsággal
zárja levelét. (Izr. anyakönyvi iktató 110/871 szeptember 17.)
A finom gúny nem tévesztette el hatását. Ám az elöljáróság időt
akar nyerni az események előkészítésében s durván válaszol a
rabbinak. Felszólítja a rabbit, hogy 8 nap alatt világos választ
írjon dajjanná történt megválasztását közlő iratukra, mert előbbi
levele kétértelmű volt. Egyben felszólítja őt az elöljáróság, hogy
többé a rabbi címet ne használja, mert dajjan-nak választották
meg. (Jászb. izr. hitk. jegyzők. 158/1871 szept. 22.)
Dacára a mélyen sértő hangnak, melyben a hitközség átirata
tartva van — írja Büchler —, arra azonnal válaszol. Nem kétértelműén, hanem világosan. A dajjan-állást elfogadja s elsején
a nyugtát el fogja küldeni. Ámde a rabbi állásról nem mondott le,
mely egyetlen lehetőség lenne ezen viszony megszüntetésére,
tehát a rabbi fizetésről szóló nyugtát is elfogja küldeni a pénztároshoz : a papit és a dajjanit ! Ezt ő világosan megírta. Ami
pedig a nevének írását illeti, azt nem a hitközség tanácsa szerint
fogja írni, hanem ezután így : Büchler Áron kerületi rabbi és
dajjan. 113/871 nov. 23.
Ezen levél után az események gyorsan gördülnek.
Az elöljáróság, úgy amint volt, kivonul a templomból és a
már említett raktárépületet használja imaháznak. Ez a helyiség
a mai izraelita hitközségi elemi iskola tájékán volt, benn az udvarban. Elhatározzák az új templom építését, továbbá, hogy új
anyakönyveket vesznek. Popper Józsefet, a XVI-ik községkerületi elnököt fölkérik, hogy ők a kongresszusi párthoz tartozó hitközséget akarván alakítani, ebbeli törekvésükben támogattas-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
sanak. Többé semmi sem tarthatja össze a két pártot. A pap mindent elkövet, hogy a minisztérium ne hagyja jóvá az új község
alakulását, de már hiába. Kezdik az új templom építését s ő kevés
hívével kénytelen hallgatni a híreket, hogy mind magasabbra
nőnek az új templom falai.
Ámde a dolognak anyagi hátránya is mutatkozni kezdett.
A kilépett tagok nem fizettek többé a régi hitközség pénztárába
egyházi adót s így megállt a hitközségi gépezet vezetése, melynek
kormányához ezúttal Buck Gábor állott. A pénztár üres volt,
a pap járandóságát nem voltak képesek többé kiutalni. Míg a
kettészakadás előtt mint lekicsinyelt csekély összeg szerepelt a
papnak szánt dajjani fizetés, mely 7 forint vala hetenként, addig
niost az ő összes papi illetménye heti öt forintra rúg. Nyilvánvaló
volt tehát, hogy a megmaradt tagok oly kevés számúak, hogy
nem tudják a község intézményeit felszínen tartani. Hozzájárult még, hogy a vidéki fiókhitközségek is sorban elpártoltak.
Úgyszólván csak Fényszaru és Kisér tartott ki a status quo hitközség mellett. Az itteni tagok sem hajlandók többé a régi
templomban hirdettetniegybekelési szándékukat, mint ez ahevesi
rabbival egy ily esetből kifolyó pőréből kitetszik. Szóval a község
a legnagyobb zavarok közé kerül.
Sajnálatos volt, amelytől azonban a küzdelem hevében
nem lehetett visszaterelni a feleket, — hogy a dolog hírlapi polémiák által a nagy nyilvánosság előtt tárgyaltatott.
A hatvanhetes kiegyezés után alapított jászberényi újság,
a »Jászkunsága nyitotta meg lapjait a hitközségi pörlekedések előtt. Az 1872. évi július havi egyik számban mindkét hitközség vezetői nyilatkoznak, egymást okolva a történtekért.
A nyilatkozatok egyik pontjából kitűnik, hogy a rabbi nélkülöz,
heti 5 forint fizetésből megélni nem tud. Ez a bántó jelentés arra
bírja Gyurka József jászberényi katholikus segédlelkészt, hogy a
rabbi szorult helyzetének javítására mozgalmat indít. Felhívja
a közönséget, de különösen a rabbi tehetősebb hitsorsosait, hogy
ruinden erejükkel igyekezzenek segíteni lelki vezetőjükön. A lap
szerkesztője, Pásztor Ferenc, örömmel támogatja e mozgalmat,
n1ert ebben a felekezetközi toleranciának, az emberek egymáshoz való közeledésének alkalomnyílását látja. A mozgalom ered1*lénnyel jár s csak akkor szüntetik meg azt, midőn nyílt levél-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ben erre felkéri Pásztor szerkesztőt — maga a rabbi. A levél
igen szép ; nemes önmegtagadás minden szava, Isten akaratábán való megnyugvás sugárzik belőle. Érdemes elolvasnunk :
». . . Midőn a mindenható Istentől ezen hivatal viselésére rendeltettem, egyszersmind azon kötelezettséget vettem magamra
— hivatásomhoz híven — némely életélvről lemondva, szükölködést tűrni, egyedül Isten szavaiban búvárkodni, és hitsorsósaim lelkiüdvére felügyelni. És hogy valóban csekély fizetésem mellett gyakran szűkölködést tűrni, és jóbarátaim áldozatkészségét kellett igénybe venni : istenfélő alázattal viseltem el;
de állásom méltóságát meggy alázandó, nyilvánosságra soha,
de soha nem hoztam volna ezt. És ha most a községi civódások
következtében Ínséges állapotom napfényre hozva, bár nagy sebet
ütött szívemen, de ezt is istenfélő alázattal tűröm, mint Isten bűntetését, dícsértessék az ő szent neve, — De a sebre gyógyító írként
hatott, látva, hogy a vallási gyillölség nagy fala ledöntetett, ember
embertársához közeledik, vele nyomor- és örömben osztozni, és
valósulásához közeledik a prófétának következő mondata »lesz
egy idő, midőn Isten egy lesz, és neve egy«. És midőn tiszt.
Gyurka József úr ezen adományozást megkezdé, új életet öntött a civilizált vallások ezen alapelvébe : »szeresd felebarátodat, mint tenmagadat«. Nem fogok megszűnni az Egek Urához
esedezni, hogy a testvéri tolerancia szelleme, melynek Gyurka
József úr oly szép tanujelét adta, mindnyájunkat nagy tettekre
lelkesítsen . . .«
• /
Ily módon lett híressé a húsz évvel előbb betelepült jász zsidóság.
Büchler rabbi végső szorultságában Lipschitz Lipóthoz
fordul segítségért, ki tudvalevőleg az orthodox iroda legerősebb
támasza volt. Lipschitz megígéri támogatását, ha a község orthodoxszá alakul. Büchler megpróbálja úgy a jászberényi, valamint
a jászapátii és fényszarui hitközségek orthodox alakítását s e
célra a közvetítő irodától kellő számii blankettát kap. Lipschitz
egyik levelében azt mondja, hogy legfontosabb, hogy dr. Popper
elveszítse talaját a Jászságban s erre törekedjék Büchler Berényben. Ámde az orthodox párthoz való csatlakozás nem volt
ínyére Büchler híveinek sem, mert hiszen egész világnézlet választotta el a herényi zsidókat a közvetítő irodától. E község
kettéválása igazán csak helyi viszálykodáson alapult és nem val
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
93
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lásos különbségeken. Nem is sikerül ezen terve s ezért a köz vetítő iroda biztató levelei lassanként elmaradoznak.
A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 26915/1872.
számú rendelete megengedte, hogy hitközségek kettészakadjanak — hiábavaló volt tehát a rabbi ellenkező irányban kifejtett
mindennemű igyekezete.
Végre Büchler rabbi az utolsó lépésre határozta el magát
és feljelentést írt, úgy a jászkerületi kapitányhoz, mint a vallásügyi minisztériumhoz Brünauer Dávid és elvtársai ellen, kik
elszakadtak a hitközségtől és nemcsak szertartásaikat külön
gyakorolják, hanem külön anyakönyvet kezdenek vezetni. Ezen
feljelentést július hó elején adja be és felsorolja mindazon hátrányokat, melyek a kettéválásból származnak. Rámutat arra
a sajnálatos tényre is, hogy a hitközségi iskola is áldozatul esett
a viszályban s most egyik község sem tud iskolát fenntartani.
Rámutatott arra is, hogy a kerülethez tartozó zsidók, különösen
a vidékiek, ingadozván abban, hogy melyik községhez tartózzanak, ugyanazon apa gyakorta hol egyik, hol a másik hitközségnél jelenti be újszülött gyermekét, ebből kiszámíthatatlan jogi
fonákságok származnak. — Röviddel ezután a Kiskunhalason
székelő jászkúnkerületi tanfelügyelőnek, Szász Károlynak is
jelenti, hogy két év óta szünetel az iskola, a gyermekek tanítás
nélkül állanak, hívja fel tehát a tanfelügyelő a helybeli zsidókat,
hogy együtt iskolát emeljenek.
A minisztérium már augusztus hóban leküldi az iratokat
a kerületi főkapitánysághoz, részben, hogy ha lehet békés elintézést nyerjen az ügy s a két község egyesüljön, részben pedig,
ha ez nem sikerül, mint első döntő bíróság lépjen fel ez ügyben.
A kapitányságnál igen sokáig húzódik az ügy. A kihallgatások
napirenden vannak. Békés elintézésről szó sem lehet. Csakis azt
tárgyalják, hogy mit csináljanak a rabbi fizetésével ? A kevés
taggal maradt község nem képes kiszolgáltatni a fizetést, az új
község pedig nem akar hozzájárulni, mert ők már új anyakönyvvezetőt választottak előbb Reich Zsigmond, majd ennek megbetegedése után Silberstein Sámuel személyében. Az új községttek nincs többé semmi köze minden más közösséghez, mert ők
1ttár templomot is építettek, melyet a pesti főrabbi dr. Kohn
Sámuel avatott fel ünnepélyesen számukra.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászkerületi kapitány előtt megjelent felek egyikének
irataiból sem lehet megállapítani pontosan, hogy a rabbinak
mennyi fizetése van. Pedig ez volt a kerületi kapitány előtt a
legfontosabb kérdés, mert csak az esetben akarta kimondani a
szétválást, ha a régi hitközség intézményei meg nem inognak,
így első sorban a rabbi ellátása zavartalanul történik-e ?
A kapitány hivatkozva a minisztérium 19010. sz. rendeletéré, mely szerint a szétválás miatt felmerülő vitás ügyek elintézésével és végrehajtásával ő (Szivák Imre) bízatott meg, tehát
joga van a hitközség összes iratait bekívánni, úgy a jegyzőkönyveket, mint a pénztárkönyveket elhozatja s abból akarja megállapítani a rabbi illetményeit. Ámde a 4750/73. sz. végzéséből
azt olvashatjuk, hogy sehol semmi nyoma a hitközség és rabbija
között kötött szerződésnek.
Ez volt a rabbi ügyének perdöntő mozzanata. A kettéválást
kimondták. A kongresszusi község anyakönyvvezetése a polgármester hatásköre alá helyeztetik a törvény alapján. (Rendeletek
tára 1871. évi folyt. 2. pont.)
A régi község, mint status quo izr. hitközség szerepel, az
újnak neve : jászberényi egyesült izr. hitközség.
Ez után következnek a visszafejlődés évei. A tényleges kiválás már 1871-ben megtörténik, midőn a tórákat elviszik a templomból és külön istentiszteletet rendeznek, ám hivatalosan csak
egy-két év múlva mondja ki a minisztérium megbízásából a
jászkerületi kapitány.
Tizennégy éven keresztül állott fenn két hitközség Jászberény
város területén. Ezen idő alatt a két párt között a legszélesebb
ür tátongott. Míg a régi együttlétnél hangos összecsapásokban
nyilvánult meg az ellenszenv, most a különválás ideje alatt halk
gyűlölség fejlődött ki a pártoskodók között. Egyik sem kereste
volna fel a másiknak templomát ! Gyermekeiket óva intették
a másik gyülekezet gyermekeitől, de még jobban templomától.
Nem volt oly szerve a vallásos élet megnyilatkozásának,
mely meg ne sínylette volna a szétválást, ha ugyan nem pusztult
teljesen bele.
Az utolsó egységes együttlét 1870 június kilencedikén volt
gróf Batthyány Lajos exhumáltatása napján tartott ünnepélyes
gyászistentiszteleten.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
95
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Legelőször is az iskola esik áldozatul. A tanítókat elbocsátják, kötelezettség irányukban semmi sem volt, miután nem vala
az iskolának hitközségi jellege. Ezek eltávoznak s egyik hitközség sem gondolkodik a gyermekek neveléséről. A gyermekek egy
része a városi iskolákba jár,sok pedig,különösen a felsőbb osztály
beliek jó része egyáltalán nem látogatja az előadást.
Több szülő kérésére ismét a városba jő immár harmadszorra
Blumenfeld Fülöp és magániskolát nyit. Eleinte a normáliskolai
növendékeknek is a pap ad hittani osztályzatot, később maga
Blumenfeld tanít hittant is.
Vele egyidejűleg Weiner Simon főelerni tanítónak is van
magán elemi iskolája, hogy a meglehetős nagyszámú izraelita
növendékek mégis zsidó nevelésben részesülhessenek. A hitközség
ugyanis tetemesen növekedik. Míg a kongresszus idején 87 csaIád van Berényben, összesen mintegy 50 elemi iskolai növendékkel, tíz évvel később 131 család 814 lélekkel, kik közül nggyermek 12 évig terjedő tanköteles és 12—15 éves 48 fiú és leány. Az
emelkedés rendkívüli nagy azért, mert az előbbi adat a tény leges növendékek számát mutatja, míg az utóbbi a tanköteleseket.
A közbeeső idő alatt sokat javul ugyanis a magyar közoktatás.
Az oktatásügy rendezése már-már mutatja hatását és Szász.
Károly tanfelügyelő munkásságának jótékony hatása immár
mutatkozik. Sajnos, a helybeli zsidóságnak épen akkor nincsen
iskolája, mikor a kerületi iskolákat újjászervezik. Szász Károly
1872-ben bocsájtja széjjel gyönyörű perspektívát nyújtó tervezetét, megküldi ezt a rabbinak is miheztartás végett, de iskola
hiányában mit sem tehet a hitközség.
Mindkét párt növendékeinek nagy része Blumenfeld iskoIáját látogatja, hol a szegényebb növendékek ingyenes oktatásbán részesülnek és a pap tanúsága szerint (1875 december 13.) a
héber oktatásban is kellő sikerrel taníttatnak.
A városi iskolában levő növendékek pedig kétfelé is jártak
hittanra. Az új hitközség tagjainak növendékeit az új metsző
tanította, ki egyszersmind anyakönyvvezető rabbihelyettes volt,
a régi község növendékeit bizonyos Stern Sámuel nevű tanító,
még pedig a templom helyiségében.
Blumenfeld a város részéről igen messzemenő támogatásbán részesült, miután növendékei között sok a keresztény
/
•
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
־96
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
is és még ezenfelül ő volt, ki az első óvodát állította fel a
városban.
A városi gyűlés dicsérő szavak kíséretében fűtőanyagot
szavaz meg neki (33OO/I873• tanácsülési jk.). Majd engedélyt
kér, hogy a városi kőpince-kocsma üres helyiségében taníthasson,
míg megfelelő iskolahelyiséget kap. Megadatik neki (u. o.
593/874). Majd a városhoz fordul, hogy a helységben fennálló
zugiskolákat zárassák be. Ez a beadvány főként Stern Sámuel
^ellen fordult, aki hittanon kívül, idővel, minden tantárgyat tanitott. A város utasította a hitközséget, hogy zugiskoláját zárja
be. Stern Sámuel erre folyamodik, hogy magániskolája nyilvánosságot nyerjen s addig, míg elintézik ügyét, taníthasson.
(619/1874. tanácsülési jk.). Blumenfeld igen ügyesen nyeri meg
a jász tanácsosok kegyét; minden tekintetben támogatják öt
erkölcsileg és anyagilag. Minden egyes alkalomból meghívja
őket vizsgájára, hova küldöttséget jelöl ki a tanács. (2629/75•
u. o.) A tűzifa iránti kérése évről-évre teljesítve lesz.
Blumenfeldnek itteni működése azonban csak addig tart,
míg megnyílik a hitközség elemi iskolája. Ennek előkészítése
•évekre terjedő hosszú munka volt, mígnem mindkét párt tagjai
belátták, hogy a gyermeknevelés ügyét nem szabad teljességgel
elveszni hagyni.
Büchler rabbi volt az iskolaügy propagálója, midőn a templomi szószékről és társadalmi úton igyekszik a szülők szívében
fölébreszteni ez iránti szent kötelességérzetüket.
O eleinte egy Talmud-Tóra-egylet alakítását vette tervbe,
mely intézmény célja lenne az ifjúság vallásos ismeretének
emelése. A szétválás korában tényleg végtelen szomorú képet
nyújtott a hitoktatás. Ebből a korszakból való hitközségi tagok
teljességgel járatlanok az imakönyvben, annak kezelésében.
Tíz év alatt akkorát sülyedt a herényi zsidóság vallásos állapota,
amilyet az országban talán egy hitközség életében sem találunk.
A napontai istentisztelet csaknem teljesen szünetelt, a metszők
felügyelet nélkül önkényesen jártak el minden téren, a gimnáziumi növendékek nem látogatták pontosan sem a kongresszusi,
sem a status quo izr. hitoktatást. A legfőbb ideje volt már a
Talmud-Tóra-egylet életbehívásának.
A Talmud-Tóra-egylet 1879 április 24-ikén alakult, a királyi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
97
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
pár ezüstlakodalmának napján, kimondottan azon örvendetes
ünnepnap emlékére. Címe : »Der Jászberényer Talmud-ToraVéréin.« Célja a helybeli izraelita gyermekek hitoktatásának
ápolása és annak alkalmazott hitoktató útján való ellátása.
Később, midőn bevételeiket nagyobbítani akarták, az egylet
hatáskörébe felvették az elhalt tagok lelkiüdvéért való misnaj joth
olvasást is és ennek kapcsán a rabbanan-kaddis imádkozását,
mely bizonyos, az egylet pénztárába fizetendő összeg ellenében
az egyleti elnökr avagy helyettese által történt. (Az alapszabályok 1., 2., és 3. §-a). Az egylet bevételei közé tartoztak a felvételi díjak, évi tagságdíj (1 írt 20 kr. havi részletekben fizetve),
önkéntes adományok, a növendékek havi 30 kr.-nyi tagdíja,
mely alól szegény növendékek mentesek, végre nem tagok gyérmekeinek beiratkozási díja, mely 50 kr.-ban állapíttatott meg.
Tagja lehet férfi és nő egyaránt, de szavazati joga csak a férfiaknak van. Az egylet vezetését 11 tagú bizottság végzi az elnökkel
az élén. Bizottsági gyűlést minden negyedévben, közgyűlést
évenként egyszer, lehetőleg április 24-ikén, őfelségéik házassági
évfordulásának napján, tartanak. A választott elöljáróság megbízása háromévenként jár le. — Az egylet megalakult 50 taggal.
Még a környékből is akadnak pártfogó tagok. Büchler rabbi
buzgólkodik, hogy minél több tagot gyűjtsön. Az első felhívás
Purim napján kerül a hitközségi tagok kezeihez, miután a megelőző szombaton hosszabb beszédben hívtja fel hívőit a pap,
gyermekeik vallásos nevelésének komolyabbá vételére : »Ebredjetck, ébredjetek, atyák és anyák, hogy eleget tegyetek a szülők
szent hivatásának ! Öt tételt állítok elébetek és ezt megfontolva,
••
lehetetlen, hogy e szent ügy mellett közömbösen álljatok. 1-szor :
Gyermekeink gondját viselni szent kötelességünk. 2-szor:
Gyermekeink jó nevelése a mi dicsőségünk. 3-szor : Gyermekeink
sorsa gyakran mitőlünk veszi eredetét. 4-szer : Gyermekeink
tettei és cselekményeiért gyakran mi vagyunk a felelősek. 5-ször :
Gyermekeink jó erkölcsi vigasztalás a halálban . . . stb.« Érdekes,
hogy a beszédet magyar nyelven tartotta, míg az összes TalmudTóra-jegyzőkönyvek, köröz vények, számadások német nyelvűek.
Az alakuló gyűlésen választanak elnököt Büchler rabbi személyében és még nyolc bizottsági tagot. Buck Gábort, Brünauer
Sámuelt, Grün Jakabot, Moller Sámuelt, Schöly Jakabot,
7
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
98
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Lerner Jakabot, Kohn Ignácot, Silberstein Sámuelt. Majd hat
nap múlva súrlódások után kiválik Buck Gábor, mire fölemelik
a bizottsági tagok számát még néggyel : Lippe Simon, Schlösinger Móric, Hochhauser Emánuel, Weisz Móriccal. Eleinte
üléseket igen gyakran tartanak, hogy kellőkép szervezzék az
egyletet. Már május negyedikén elhatározzák, hogy megvalósítják a szent célt és berendezik a Talmud-Tóra-iskolát. Annál
is inkább, mert egy alkalmas tanító jutott kezük ügyébe. A megnyitás június elsején történik ; 12 irtot fizetnek a tanítónak
havonként, ki naponta, délelőtt 10-től 12-ig és délután négytől
hatig tanítja a gyermekeket, a városi iskola előadásai után.
A szolga havonta 1 (egy) forintot kap. — Hogy miért tört ki
a súrlódás a szép hivatással és buzgó munkakedvvel megalakított egylet kebelében, nem tudhatjuk. De már a harmadik
ülés meghívóját aláiratlanul küldi vissza Buck Gábor. A rabbi
megérezte, hogy ezen szerv: a gyermekek hitoktatása, egyformán gondját képezi minden szülőnek, akár status cjuo, akár
kongresszusi zsidó az. És vágyai képzeletében úgy remélte és
látta, hogy ez az alakítandó Talmud-Tóra összehozza a két
hitközség tagjait és majd ez megteremti az általa úgy óhajtott
egységet. A két hitközség tagjai között már elült a gyűlölet
haragja ; inkább csak dac és a külön templom tartotta őket
távol. Társadalmi érintkezésben némi közeledés volt észlelhető.
Cirkumciziónál már a kongresszusi párt is gyakorta igénybe vette
a rabbi közreműködését. Nem ugyan a templomban, hanem az
újszülött otthonában. Nemes idealizmus vezette a rabbit mindenkép igyekezetében. Ezidőben 48 fiú és 57 leány volt izr. tanköteles Jászberényben és bizonnyal fájt is a rabbinak, hogy
ezek hitoktatás nélkül nőnek fel. A Blumenfeld-féle magániskoIában igen kevés tanóra fordíttatott a hittanra. És oda is kevés•
zsidó gyermek járt. Inkább a Dávid János igazgató-tanító vezetése alatt álló városi iskolát látogatták a zsidó növendékek is.
Azért kellett a Talmud-Tóra-iskolát sürgősen megnyitni. Már
az első napokban harmincnyolc szülő küld összesen 58 gyérmeket, fiút és leányt is, Talmud-Tórába, kik fizettek havi 17 írt
40 kr. tandíjat. Ezeken kívül voltak a tandíjmentesek. E bevétel a növendékek szaporodása után rövidesen 22 írt 50 kr.-ra
nő. Hogy mennyi volt a tandíjmentesek száma és hogy hány
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
99
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szülő nem íratta be egyáltalán a gyermekét, — azt most már
nem állapíthatjuk meg. A fizető növendékek nyugtája azonban
megmaradt és így elég képet nyerhetünk az intézmény műkődéséről. Helyiségül a templom női osztálya szolgált; a régi
csizmadia-céhház nagyterme tehát nemcsak templomul, hanem
iskolául is megfelelt. Leányokat azonban inkább Blumenfeld
iskolájába járattak, hol kézimunkát is tanulhattak. A hitközség tagjai meglehetős szeretettel karolták fel az új iskolaügyet.
Az első hónapban a rendes 5 írt tagságdíj, 22 írt 50 kr.-nyi
tandíjon felül 7 frt 20 kr. önkéntes adományt tüntet fel az elszámolókönyv; tehát összesen 35 frt bevételük volt. Nem nagy
összeg. De tekintve, hogy a tanítónak 12 irtot, szolgának 1 irtot
fizettek : az egylet elég szilárd alapokon nyugodott. A tanító,
more patrio napokat evett a szülőknél.
Az új iskola tehát megnyüt. Tíz évig nem volt egyáltalán
zsidójellegű iskola a nyolcszáz zsidó lélekszámú városban, a
szülők egyenetlenkedése folytán. Ámde Büchler rabbi nem
állott meg félúton. Augusztusban gyűlést hív egybe, melyen
elhatározzák, hogy a szépen működő Talmud-Tóra-iskolát kiépítik
rendes, nyilvános zsidó iskolává. Nyilt felhívást intéznek mindkét hitközség elnökéhez, hogy keressenek módot a normáliskola
felállításához, valamint annak kiadásaira fedezetet keressenek.
A kongresszusi pártból való Leitner Kálmán örömmel fogadja
az eszmét és megpróbálkozik a lehetetlennel a két párt egyesitésével. Az ő atyjától örökölt vallásos kedélye nem tudta felfogni, hogy az ősi zsidóság megőrző és továbbfejlesztő iskolát
ne támogassák egyesek személyi gyűlölködő okokból. Hogy az
iskola üdvös voltát kézzelfoghatólag bizonyítsák, augusztus
végén évnegyedes vizsgát tartanak a Talmud-Tórában, melyen
a növendékek igen szép előmenetelt tanúsítanak. Leányok a
héber olvasásban és bibliai történetben, fiúk a biblia fordításúbán és liturgiában. A vizsga délutánján közgyűlést tart az egylet, melyre az immár 67-re felszaporodott tagok nagy számmal
jönnek el. A gyűlésen Leitner Kálmán meleg, szívből fakadó
szavakkal kéri a helybeli zsidókat, hogy állítsák fel az elemi iskolát. Hogy erre az itteni nagyszámú zsidó növendékek fizetendő
tandíjából elég fedezet van, — megnyugtatja a kételkedőket.
Sőt a jövedelmek nagyobbítására ajánlja, hogy mindkét
7*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
100
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
izr. hitközség megkerestessék a levágandó tehenek után darabonként 2 írt beszedésére, mely összeget fordítsák az iskolaalapra.
Az indítványt elfogadják, a községek megkerestetnek azonos
tartalmú, a zsidóságnak mindnyájunk előtt szent jövőjét hangoztató levelekkel. A várt eredmény ezúttal elmarad. Az elnököktői visszajött irat úgy véli, hogy a két község jelen helyzete lehetétlenné teszi egy közös iskola szervezését. Tehát ismét ez okozza
a bomlást. Először ez szünteti meg a szépen működő iskolát
1869-ben és most tíz év után ez a civódó szellem teszi lehetetlenné
az újraébredést.
Pedig már helyiséget is kaptak a városi iskola épületében,
miről a polgármester értesíti a Talmud-Tóra-egyletet. Közben lemond a tanító és új ember után kellett nézni. Meg is találják Stricker Ármin vizsgázott normáliskolai tanítóban, kit egy
szemesterre felvesznek ugyancsak 12 írt havi fizetés és kosztnapok ellenében ; Stricker a szept. n-iki gyűlésen személyesen
megjelenik, bizonyítványait bemutatja és őt azonnal akceptálják. ő azonban lakbér nélkül nem hajlandó vezetni a TalmudTóra-iskolát, mire elhatározzák 1880. évi februárban, hogy félévenként 10 forint lakbért szavaznak meg az új tanítónak. És
miután különben is sok a kiadás, a két község súrlódása folytán
csökken a bevétel, programmba veszik az egylet új hatáskörét:
a kegyeletápolást. Ez valamivel javított az egylet anyagi helyzetén. Tudniillik elhalt tagok, avagy tagok elhalt hozzátartozói
után »rabbanan-kaddis«-t, gyászimát mondatnak-az elnökkel,
melyért megfelelő összeg fizetendő az egylet pénztárába. A tagok
örömmel fogadják Büchler rabbi önzetlen ajánlatát, mellyel saját
mellékjövedelmeinek egyikét áldozza fel az egylet kedvéért.
Ámde nem tesz le a gondolatról, hogy a Talmud-Tórát kiszélesbítse és elemi iskolává alakítsa át. Ha az ő ereje gyengének
mutatkozott is erre, de már felnőtt a fiatalabb nemzedék. Azok,
akik már gyermekkorukat együtt töltötték s nem különböző
helységekből vándoroltak be, nem idegenkedő, ellenséges indulattal viseltettek egymás véleménye iránt s közügyekben nem
egyéni érvényesülés, hanem a szent célokért való összefogás volt
mindenben ideáljuk. Ezek a fiatalok veszik kezükbe az iskolaügyét s azt sikerrel megoldják s ezek fogják elsimítani a két hitközség tagjai közötti ellentétet is és végre egyesítik a kongresz-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
101
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szusi és status quo hitközséget. Pár esztendő céltudatos munkája
volt ez, de a békítgetés munkája alatt sikerült kioltani a lelkékből a kölcsönös gyűlölködés lángját s helyette elplántálni a
fejlődés csiráját !
A község már áhította a nyugalom és békesség idejét.
Az anyahitközség viszályát a kerületi községek is megsínylették.
A monostori hitközség Gyöngyöshöz csatlakozott. A fényszarui
zsidók között is kiütött a viszály. Blumenthal Lázár külön saktért fogad. A jászladányi község nem akart saktert alkalmazni.
A felsőszentgyörgyi sakter, Müller Joachim otthagyja községét.
A jákóhalmai pedig erkölcstelenül viselkedik. Az árokszállási
elnök, Krohalber hívja a papot, mert Steiner Eduárd sakter ellen
sok a panasz. A jászkiséri hitközség azt vallja, hogy ő csak három
évre csatlakozott a rabbinátushoz. Majd teljes civódás üt ki a
jászladányi község tagjai között. Alsószentgyörgyön is kiüt a
zavar azon kérdés körül, hogy vághat-e Schönfeld Ignác.
Egyszóval a fejetlenség teljes, a nyugalom utáni vágy általános.
Az »Egyesült izraelita 11itközség« 1872-ik évben június
21-ikén kezd külön anyakönyvet vezetni. A hitközség elnöke
Brünauer Dávid, anyakönyvvezető-hitelemző Reich Zsigmond,
ki már előbb 1871 októberében alkalmaztatott az akkor még
együttlevő hitközségnél előimádkozónak. Majd három évi műkődés után beteg lesz, később elhal s helyette Braun Ignác műkődik pár hónapig. Reich Zsigmondnak egyetlen szaváért sok borsót törtek orra alá, mert az anyakönyvben ily bejegyzést találtak nála »az újszülött keresztelés előtt meghalt.« Természetesen
megeredt a gúny áradata ellene, hogy a község gyermekeit
»schemad« felé viszi valóban. Majd Silberstein Sámuel hitelemző
vezeti az anyakönyveket egész 1880-ig. Eleinte Silberstein tűrhető viszonyban van Büchler rabbival, együtt buzgólkodnak
a Talmud-Tóra felvirágoztatásán : a rabbi mint elnök, emez
mint jegyző, utóbb igen elhidegült a viszony közöttük. Állítólag
Silberstein összeadott törvénytelenül oly házaspárt, hol a nő
özvegyasszony, de még le sem telt a köteles várakozási idő, sőt
áldott állapotban volt. A rabbi véleményt kér kartársaitól és
133 rabbi véleménye alapján ászéról ja Silbersteint. ö utána
1880-ban Kiéin József az anyakönyvvezető, sőt rabbihelyettes.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
102
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kiéin a gimnáziumban is tanít hittant Büchlerrel egyidejűleg.
Szóval a hitoktatásnál is elkülönödtek a növendékek. A gimnázium 1885/86-ik évi Értesítője szerint Büchler heti 3 órában és
Kiéin József heti 2% órán tanít. Ekkor 49 zsidó növendék volt.
A következő évtől kezdve már csak Büchler szerepel az
Értesítőben.
A szegénysegélyző egylet is megszenvedte a község szétválását, amennyiben a tagok között keletkezett súrlódás csaknem
veszélybe döntötte a jótékony intézményt. Elhatározta ugyanis
néhány tag, hogy az egyletet fel fogják oszlatni, megbuktatva
a jelenlegi vezetőséget, mely jobbára a régi hitközség tagjai közül
került ki. A közgyűlésen tényleg sikerült keresztülvinni ez indítványt. Jó szerencse, hogy a hatóság megsemmisítette a közgyűlési határozatot. (Tanácsülési jk. 601/1875. sz.)
Maga az új község is anyagi zavarokkal küzdött és a városhoz fordul 400 írt évi kultuszsegítségért, de a tanácsosok csak
meghallgatják a kérvényt, bővebb tárgyalás alá nem veszik
(2835/1874. u. 0.).
Két esemény okozott fordulatot a kettévált hitközségek
életében. Első az elemi iskola megnyitása, másik az anyakönyvi
kerületek országos rendezése.
Az elemi iskola megnyitása teljesen magánvállalkozás volt.
Azon fiatal hitközségi tagok munkája, kik helybeli szülők gyérmekei, felsőbb iskolákat végeztek és szomorúan látták a helybeli zsidóság civódását. Sajnálattal látták, hogy a legkisebb
izraelita hitközség is erősödik intézményben, fejlődik befőlyásban, tekintélyben, csak az ő hitéletük mutat szomorú képet.
Ezen fiatalemberek — jobbára jogászok — részben letelepedve
itt, részben csak haza-hazajárogatva, őszintén óhajtották a helybeli zsidóság egyesítését, fejlesztését, művelését. Ezek közül való
volt Buck Zsigmond és Lippe Vilmos, továbbá e társasághoz
tartozott Ballal Lajos és még néhányan. Különösen Lippe és
Buck voltak az egyesítés előkészítői. Néhányan a legnemesebb
igyekezettől sarkalva, kezet fogtak és saját anyagi és erkölcsi
felelősségükre iskolaépületet béreltek — később vettek —, tanítót
alkalmaztak, az államtól nyilvánossági jogot nyertek. Tanítóul
néhány próbálgatás után, Ohrenstein Henrik okleveles tanítót
alkalmazzák, ki állását elfoglalja az 1879/80-ik tanévben. Ez volt
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
103
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az első lépés a hitközség fejlődésében. Az iskola megnyitását
eleinte kétség kísérte, de nemsokára teljes siker koronázta. Különősen, midőn Ohrenstein elhívja maga után Jászberénybe az
egri ortodox izraelita elemi iskolából kolléganőjét, Gottesmann
Johannát. Az iskola oly közmegelégedésre működik, hogy kétévi fennállása után teljesen kiszorítja az itteni magániskolát,
a Blumenfeld Fülöpét, aki 1881-ben tényleg a Felvidékre, Pribócra költözik s az állami iskolánál vállal hivatalt. Blumenfeld
Fülöp magániskolája nagyrészt zsidó gyermekekből állott. Látható ez onnan is, hogy ő akkor jő Jászberénybe magánintézetet
nyitni, midőn, 1869-ben, megszűnik a hitközségi iskola és akkor
távozik, 1881-ben, midőn újból megnyílik a zsidó iskola.
Ohrensetein igazi zsidó szellemben nevelkedett férfiú volt.
Atyja, tóramásoló szófér, jesivára küldi fiát, hol tekintélyes hébertudásra tesz szert. Ámde a sok nélkülözés megérleli benne az
elhatározást, hogy tanítóképzőbe lépjen. Szepesben végzi él azt
és 1873-ban tesz képesítő vizsgálatot. Eleinte Liptószentmiklósón, majd Apatinban tanítóskodik, honnan az egri ortodox izraelita elemi iskolához kerül, hol három évig tanít. Innen kerül
Jászberénybe. Egerben működik vele egyidőben, ugyanazon
iskolánál Gottesmann Johanna tanítónő is, kit a herényi iskolához hív el egy év múlva. Ez utóbbi gyöngyösi műtakácsmesternek a leánya, ki az egri katolikus képzőben tesz képesítőt.
Csak 3 évig működik helyben és Szilasbalhásra távozik.
Ohrenstein a lehetőség szerint szervezte az iskolát, a hitközség lelki életébe belekapcsolta és így a »magánügy«-ből —
közügy lett, ö különben is élénk részt vett a község mozgalmaiban, miután később a hitközség és chevra jegyzője lett.
Ez az intézmény, az iskola, volt az egyesítés első lépése.
A második állami rendelkezés volt az anyakönyvi kerületek
szabályozásában.
Megjelent ugyanis 1885-ben az 1924-ik számú szabályrendelet, mely megállapította a hitközségek területkörét ányakönyvi kerületekbe való beosztás alapján.
Jászberényt központnak tette meg a rendelet a jászsági
felső járásban s megszüntette a kettős anyakönyvvezetést.
Jóllehet, ha a felek külön kérelmezték volna, talán ismét engedélyezte volna a minisztérium a kongresszusi községnek a
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
101
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
külön anyakönyvvezetést, ámde már ekkor megérett a dolog
a békülésre !
A fiatal generáció mind hangosabban követelte az öregektol, hogy álljanak félre, mert ők vannak útjában a békének.
Végre 1885. évi december hó húszadikán összegyűl mindkét hitközség együttes közgyűlésre, melyen a polgármester vezette, mint elnök, a tanácskozást s az izraelita anyakönyvi kerület
tagjai Büchler Áron lelkészt válasszák anyakönyvvezetővé.
Itt történt meg a két község egyesítése, mely több mint
tizenhárom évi különszakadás után, oly sok energia elpazarlása
után, a fiatalok munkájaként sikerült. Mikorra a pap működésének huszonötéves fordulóját élte, boldogan láthatta ismét
együtt híveit.
A kettős hitközség ideje szomorú korszaka a jászberényi
zsidóságnak. Aligha heveri ki egyhamar a sülyedés okozta hátlányokat. Jó szerencse, hogy az isteni Gondviselés nem lankadó,
hanem folyton erősödő, szent vallásunk iránt való kitartás szellemét oltotta lelkűkbe.
A kongresszusi hitközség külön vezetett anyakönyve 1885
december 31-ikén végleg lezáratott Elefánty szolgabíró, Haas
Sámuel és Buck Zsigmond hitközségi elnök jelenlétében, a kultuszminisztérium 1929/1885. sz. rendelete értelmében.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
IV. FEJEZET.
A mai hitközség alakulása.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Két-két akta a község szétválásáról és egyesüléséről. A kiegyezési gyűlések. Anyakönyv vezető-választás. Az új község megalakulása. Alapszabályok. Iskolaügy. Anyakönyvek. Az iskola magántulajdon volt.
Templomépítő-bizottság. Telekvétel. Kovács Károly terve. A templom
elkészülése, felavatása. Haas Sámuel elnöksége. Moskovicz Jónás elnöksége. Buck Zsigmond elnöksége. Nőegylet-alakulás. A chevra. A szegénysegélyző. Orgonavétel a templom számára. Villany világítás behozatala. Patronázs-fiókegyletalakulás. Mandl Mór elnöksége. Hitszónokválasztás. Dr. Kálmán megválasztása. D1*. Gyárfás elnöksége.
Neuberger elnöksége. Szabó Adolf jubileuma. Talmud Tóra. Büchler
rabbi halála. Herczeg Jenő elnöksége. Leányegylet. A mai hitközség
vezetői. Hitközségi tisztviselők.
A jászberényi zsidóság hitélete visszatért a nyugodt mederbe.
Mindkét fél igyekezett tabula rasa-t felállítani s az eredeti
viszály magvát kigyomlálni. Két-két akta áll a kutató előtt,
melyek a cívódás kezdetét, viszont amelyek annak teljes megszűnését tárják elénk.
Az első oklevél 1870-ről kelt, mely a november negyediki
gyűlés határozatait tárja fel. A hitközség kizárja hét tagját,
miután »laut mehrmaliger Überzeugung den Ruin dér Gemeinde
beförderten, und gégén wártig sich gánzlich als Störer derselben
herausstellten« az illetők a hitközség ellenségei!
Ezen jegyzőkönyv határozatai által szétvált hitközség egyesítéséről az 1885 december 22., 23., 25. napján tartott békítő
tárgyalások jegyzőkönyve értesít. A régi — status quo —
község részéről ott volt Buck Zsigmond, Moller Emánuel, Hay
József, Ehrlich Miksa, 'Neuberger Adolf, Schlestnger Mór, Lippe
Vilmos és Lippe S. Arnold. A kongresszusi hitközség részéről
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
106
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
megjelent : Haas Sámuel, Leitner Kálmán, Lustig Ignác, Donáth
Jakab és Söly Jakab. A tárgyalások igen biztató előjelek között
indultak meg.
Mindkét fél tele béke vággyal jött el a gyűlésre.
Már a megalakulásnál is látszott, hogy lelkűk mélyén
kívánják a feltétlen egyesülést. A gyűlés elnökéül az idősebb
Haas Sámuelt,— a kongresszusi hitközség vezérét — jegyzőül
pedig a fiatal Buck Zsigmondot, a status quo község megbízottját válasszák. Haas megnyitja az ülést s kéri a megjelenteket,
hogy mindent feledjenek el a múltból és minden feltétel nélkül
egyesüljön a két község, Haas szavai mély benyomást keltenek.
Feltárja a szomorú visszaesést, mely a helyi zsidóság életében,
intézményeiben észlelhetők a kettéválás óta. Különösen a gyérmeknevelés, a templomlátogatás, a tisztviselők fizetése azon
pontok, melyek a kettéválás ideje alatt súlyosan szenvedtek.
De még ezenfelül a zsidó vallás külső tekintélyének is végtelen
sokat árt a jelen áldatlan helyzet. Ezért azt ajánlja, hogy a
jelenlévő megbízottak határozzák el a két község egyesítését,
erről értesítsék küldőiket és nyolc nap leforgása alatt a helybeli
zsidóság minden felnőtt férfi tagja rendkívüli közgyűlésre jöjjön
össze, melyen megalakul majd a jászberényi izraelita hitközsége
Egyben bejelenti (Haas), hogy a december húszadikán Elefánti
polgármester vezetése alatt megtartott gyűlésen, mely gyűlést
a minisztérium anyakönyvvezetésekről szóló újabb rendelete
tett szükségessé, Büchler Aront választották anyakönyvvezetővé.
Mindezen bejelentéseket és indítványokat a legnagyobb csöndben és komolyságban hallgatta végig a bizottság. Egyhangúlag
elfogadják az előadottakat s elhatározzák, hogy december
harmincadikára hívják össze a két község együttes közgyűlését.
Ez megtörténik. S az új közgyűlés általános felkiáltással kimondja az egyesülést és elnöknek Haas Sámuelt, a volt kongresszusi hitközség elnökét, jegyzőnek Buck Zsigmondot, a volt
status quo hitközség elnökét választja.
így történik a teljes kibékülés.
A másik két akta a pap személyéről szól. Az egyik a szétválás kezdetét jelzi, második az átkos idő befejeztét. Az elsőben
— 1871 október 21-én húsz közgyűlési vezető tag által aláírott
jegyzőkönyv — azt olvashatjuk, hogy a közgyűlés »az egyház-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
107
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hívek lelki és vallásos mívelődése érdekéből egy rendes
papi állomást szervez és erre nézve a pályázatot ezennel elrendeli s a pályázatkihirdetéssel az elöljáróság bizatik meg. A beérkezendő pályázati kérvényeket közgyűlésileg fogja tárgyalni
és a papot megválasztani.« Egyszóval a dájján-nak megválasztott Büchler személye fölé papot akarnak választani.
Ezen gyűlés határozatait expiálja a tizennégy évvel később
(1885) december 23—25-ikén hozott jegyzőkönyvi határozat
III-ik pontja, mely kimondja, hogy Büchler Áron fölé főrabbi
nem választható, csakis koordinált hitszónok.
E szerződés, mely jogforrása lett a 25 évvel később választott hitszónokkal kötött szerződésnek is, fontosabb pontjaiban
a következőket tartalmazza : »A jászberényi izraelita hitközség
megválasztja a fennállott status quo hitközségnek Büchler
Áron úr személyében alkalmazva volt rabbiját, illetve ezen
község s a jászberényi kerülethez csatolt hitközségek által
1885 december 20-án megválasztott anyakönyvvezetőjét életfogytiglan anyakönyvvezetőnek s egyelőre a rabbi-funkciókkal is
megbízza. A rabbi-teendők tekintetében a hitközség elölj áróságának utasításához leend kötve.«
Majd, miután a rabbi fizetését tárgyalja, így folytatja :
»A hitközség... a kor követelményeinek megfelelő magyar
hitszónokot . . . választhat . . . stb. Ezen szerződés három példányban állítandó ki, úgy a hitközség elnöksége, mint Büchler
Áron úr által láttamozva. Egy példányt a hitközség levéltára
őriz, egyet Büchler Áron úrnak adunk át, egyet pedig Varga
László kir. közjegyző úrnál megőrzés végett letétbe helyezünk. Kmf.«
Immáron nem volt semmi akadálya a békés fejlődésnek,
Az ideiglenes elöljáróságot március 11-én végleg megerősítik
hatáskörében s a következőkép egészítik ki. Elnök: Haas
Sámuel, alelnök : Lustig Ignác, jegyző : Buck Zsigmond, pénztáros : Ehrlich Miksa, ellenőr : Lippe S. Arnold. Bár a kongresszusi község tagjainak száma nagyobb, — mintegy 75 adófizetőt számlál — mégsem veszik a számarányt az új alakulásnál tekintetbe, csupán csak a reátermettséget.
Az első dolog volt az anyakönyvek egyesítése. Eddig meglehetős rendszertelen anyakönyvvezetés volt. Ugyanis külön
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
108
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kötetbe írták a Jászberényben született és külön a kerületben
született gyermekek adatait. Epén így7 az esketéseket, valamint
halálozásokat is. Ámde egy-egy kötet már megtelt 1865-ben
s újat kellett kezdeni ; így tizenkét darab anyakönyv volna
már ez magában. Miután Jászapátinak és Jászszentandrásnak
egyidőben külön központja volt s csak később helyeztetett el
a jászberényi anyakönyvvezetőnél, miután továbbá a község
kettéválása idején mindkét fél külön anyakönyvet vezetet, elgondolhatjuk, hogy mily zavaros helyzet állott elő némely
adat elökeresésekor.
Most azután több ezer oldalas anyakönyvet vett a község
a születések, halálozások és esketések számára.1
A második teendő volt az alapszabályok elkészítése és benyújtása. Ennek elvégzése Buck Zsigmond jegyzőre hárult, ki
pontosan megfelelt a nem kis feladatnak. Általában Buck
Zsigmond volt az új község alapköveinek lerakója. Munkájában
hűséges társ volt Lippe Vilmos.
Az alapszabályokat, melyeket az 1880 december 15-ikén
Schweiger Márton irodai elnök által szétküldött tervezet után
dolgozott ki Buck, 1886. évi november 27-ikéiy terjesztik fel.
Két évig húzódik jóváhagyásuk, míg végre gróf Csáky Albin
39667/1888. sz. alatt ugyanazon év október 26-ikán láttamozza
azokat.
Ezeknek elkészítése után a gyermeknevelés felé fordul az
elöljáróság figyelme.
Az iskola ügye az utóbbi időben lényegesen javult. Mintegy
nyolctagú bizottság alakult a hitközségek vezető emberei körébői, kik saját vagyoni felelősségük mellett iskola íentartását
vállalták magukra. Miután a pap buzgalmából működő TalmudTóra iskolát nem sikerült nyilvános normál iskolává bővíteni,
attól függetlenül, de mindkét hitközség tagjainak támogatásával nyitotta meg néhány ügybuzgó tag a magán társulati iskolát.
Itt ismét Lippe Vilmos és Buck Zsigmond járnak elő jó példával. Hozzájuk csatlakozik még Neuberger Adolf, Löwi Adolf dr.,
Buck Dávid, Haas Sámuel s még néhányan. Ezek a főtéri
1 Registert készített hozzájuk volt tanítványom, Haas Agneska.
orvostanhallgatónő.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
109
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Neuberger-féle házban (ma Erdős-féle telek) megnyitják iskolájukat, melyben okleveles tanítókat alkalmaznak. Előbb Ohrenstein Henriket 1879-ben, majd mellé Gottesmann Johannát,
ennek távozta után Grünwald Henriket.
Az első három évben Lippe volt az iskolafentartó-bizottság
elnöke, ki átsegítette az iskolát a kezdet nehézségein. Tandíjat
szedtek a növendékektől és a kongresszusi hitközségtől évi
200 forint szubvenciót kaptak. Ezen bevételekből tartották
fenn az iskolát, melynek azonban állandóan volt adóssága.
Ugyanis a beruházásokat, telekvételt, építést takarékkölcsönből
fedezték, valamennyiök jótállásával.
Három év után alkalmatlannak bizonyul a régi hely és
a mai Bercsényi- — a régi Uri-utcában (9-dik házszám) —
vesznek hatalmas nagy, két utcára nyíló telket, ugyanazon
helyen, hol tizenkét évvel azelőtt a kongresszusi hitközség
ideiglenes imaháza volt. E telken építenek három tantermet,
fedett folyosót, szolgalakást. A gyermekek szabad terét befásítják és külön nagy gazdasági kertet rendeznek be, melyen
kertészetet tanítottak. Ekkor már az iskola élére dr. Löwy
Adolf orvos kerül, mint elnök. Löwy dr.-nak működéséről így
ír az iskolai »Ertesítő« akkor, midőn ő mintegy húsz év után
távozik az intézet vezetéséből : »Iskolánk vezetőségében nagy
változás állt be a tanév folyamán. Dr. Löwy Adolf orvos úr,
eddigi iskolaszéki elnökünk, 1901 december 22-én lemondott
e tisztségéről s egyben az iskolaszéki tagságról is . . . huszonkét
esztendős múltja van még csak ennek az iskolának; mint
minden intézménynek, ennek is sok súlyos megpróbáltatáson
kellett átesnie, míg megszilárdulhatott s kifejlődhetett annyira,
hogy ma nemcsak e városnak, hanem az egész környékm k is
méltányolt intézete. E huszonkét esztendőből körülbelül húsz
éven át dr. Löwy Adolf vezette az iskolát, mint az iskolaszék
elnöke, behatóbb leírás nélkül is megalkothatja tehát mindenki
magának véleményét arról a gondos szeretétről, mellyel dr. Löwy
Adolf úr e tisztét ellátta ... A hitközség kénytelen volt elfogadni
e lemondást, mert arról értesült, hogy az elhatározás megmásíthatatlan. Ámde a volt elnök úrnak iskolaügyünk fejlesztése
körül szerzett érdemeit a hitközség hálásan iktatta jegyzőkönyvébe. A tantestület is . . . benne . . . megtestesülve látta az
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
110
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
iskola iránt táplált önzetlen buzgóságot.n De még e sorok nem
fejezik ki kellőkép azt a végtelen odaadó munkásságot, mellyel
Löwy dr. az iskolának legaprólékosabb ügyeivel nap-nap után
nem fáradó szorgalommal tevékenykedett.
יEzen iskolának átvételét határozta el a hitközség elöljárósága s megbízta Lippe S. Arnold hitközségi ellenőrt, hogy az
iskolatulajdonosokkal az átadás iránt tárgyalásokba bocsájtkozzék. Ezek folyamán leltárt készítenek az iskoláról és a vételár,
építési költségek, felszerelések összegét 4051 azaz négyezerötvenegy forintban állapítják meg. Az iskolatulajdonosok feltétele, hogy a még fennálló háromezernyolcszáznegyvenkét forint
adósságot vegye át a hitközség és az iskola további fentartását
és fejlesztését elvállalja. A hitközség örömmel fogadja az ajánlatot és sürgősen eszközli a telekkönyvi átíratást.
Az iskola még egyszer él át megrázkódtatást, midőn 1889-ben
egyszerre két tanerő távozik : az 1880-ban idejött Grünwalá
Henrik és a helyben csak két évig működő Franki Katalin
tanítónő. Azóta az iskola rendes mederben működik, igyekszik
azt minél mélyebbre mosni, munkáját intenzívebbé tenni.
A távozottak helyébe lép Szabó Adolf tanító és ugyanakkor
Weisz Mari tanítónő ; mindketten — az utóbbi ugyan csak
mint kézimunka-tanítónő — a mai napig működnek iskolánknál.
Nem lehet eléggé dicsérni az elöljáróság helyes látását,
hogy legelső kötelességei között is ily fontos ügynek tekintette
a gyermeknevelést.
Az anyakönyvek, az alapszabályok s az iskolaügy helyes
mederbe terelése után a templomépítés felé fordul a közügy.
Két helyiségben is volt istentisztelet a községek egyesítése
idején. A status quo hitközség harminc éves imaházában, —־
a régi csizmadia céhházban az egyik — a kongresszusi község
újabb, de kicsiny s nem méltó templomában az Úri-utcában
(mai hitközségi kántorlakásban) a másik. Az egyik kicsi, a másik
elavult s elodázhatatlan teendő volt egy új, modern templom
építése bármily nagy áldozatok árán is.
A hitközség egyik közgyűlésén már 1886 november 30-ikán
felveti Schwarcz Herinann a templomépítés gondolatát s ez
azután többé nem kerül le a napirendről.
Megalakul a templomépitő bizottság. Tagjai az elöljáróságon
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
Ili
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kívül Neuberger Adolf, Moskovicz Jónás, Lippe Vilmos, dr. Löwy
Adolf, Kiéin Márkusz és Neuberger Ignác. Különösen a Neubergerek voltak e bizottság erői, kik, mint szakértők, döntő
súllyal bírtak a tárgyalásoknál.
Előbb is nyilvános pályázatot hirdetnek templomépítési
tervre. Építés helyéül megvették az Üri-utca és Vásár-utca
keresztezésénél lévő két nagyobb telket, az úgynevezett Jankovich- és mellette a Beleznay Mihály-féle telkeket. A beadott
pályázatok közül Kovács Károly mérnök tervét találják a légsikerültebbnek, kinek is 1887. év február 14-ikén kiadja a
templomépítési bizottság a hatvan forintnyi jutalmat.
A bizottság most már két irányban kezdi meg munkásságát.
Pályázatot hirdet a templom felépítésére és egyidejűleg hozzáfog a szükséges pénzösszeg előteremtéséhez.
Az építő-vállalkozók ajánlatai közül legmegfelelőbbnek
találták Ursitz L. és fia cég pályázatát s tényleg neki adták át
a megbízást.
Előbb azonban az építéshez szükséges pénzösszeget akarták
némikép biztosítva látni. E célból a bizottság megkezdte a
gyűjtést a legszélesebb mederben. Magyar és német nyelvű felhívást küldenek széjjel az ország minden hitközségéhez, intézményéhez, magánosokhoz és társulatokhoz. Alázatos kérvényt
nyújtanak be még a kabinetirodához is. Megírják e felhívásban,
hogy a praeliminált kiadások 25—26.000 forintra rúgnak és
ezt nem tudják előteremteni saját erejükből.
A városhoz beadott kérvény szép eredménnyel járt, amenynyiben a város tanácsa három éven át esztendőnként négyszáz
forint támogatást szavaz meg.
A megyéhez benyújtott folyamodvány, melyben a közmunkaváltság 1889., 90., 91. éveire való elengedését kérték —
visszautasíttatott. (8382/889. megyei határozat.)
A kabinetirodához beadott kérvény is eredménytelen volt.
A pesti hitközség ötven forintot, a pesti chevra kadisa
huszonöt forintot adományozott. Több hitközség küldte el még
adományát, így a losonci, miskolci, zólyomi stb. stb.
Apponyi Albert gróf, Jászberény város képviselője rövid,
szép levél kíséretében öt ven forintot küldött.
Nagyobb összeggel járult még hozzá Moskovitz Jónás, ki
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
112
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
500 forintot, Neuberger Ignác 200 forintot és Buck Gábor, ki
szintén 200 forintot adott.
Mindezeken felül szépen gyűlt a pénz a Moskovitz és Kiéin
Márkusz által kibocsátott gyűjtőiveken. Különösen az előbbi
szelíd erkölcsi nyomást gyakorolt az összes osztrák, cseh, morva
és magyar gyárosokra, nagykereskedőkre, kiktől csak jászherényi zsidók vásároltak árút, s nem egytől ötven forintos
adomány is érkezett. Öt és huszonöt forint közötti gyűjtőív
igen sok található. Sok gyáros kötelességének tartotta, hogy
ne csak ő maga jegyezzen, hanem még ott künn is gyűjtsön
a jászberényi templom céljaira.
Majd a felépítendő templom üléseit kezdték árusítani.
A propoganda nagy buzgalommal folyt, úgyhogy két év
leforgása alatt a költségek némikép való fedezése biztosítva
látszott. Midőn még elhatározta a közgyűlés, hogy a hiányzó
összeget egyik helyi bankból való kölcsön útján eszközli, —
a jászkerületi népbank útján — hozzáfogtak az építéshez.
A már említett Ursitz L. és fia építő-vállalkozó az 1889—90.
év telén fogott munkába Kovács Károly mérnöknek már két
év óta megvett tervei szerint. Az építő pallér Wessely Károly
volt, kinek példás ügybuzgóságát a hitközség még külön jutalomdíjjal is kiemelte.
A templom építésénél sok előre nem látott akadály merült
fel. A feltöltés alig bírta el a nagy épületet, de különösen a két
magas tornyot, s így ismételten kellett változtatni a terveken.
Eleinte a női karzat hátsó felén, a prosceniumban, külön tanácsterem volt elkészítve ; utóbb a közfalat lebontották s női ülésekét rendeztek ott be. Sőt egy ideig ugyanazon helyiség az orgona
és az énekkar számára volt rezerválva.
Az épület szeptemberre annyira elkészült, hogy megtarthatták az ünnepélyes felavatást. Tehát 1890 szeptember 10-ikén
volt az új templom megnyitása. Ünnepi szónokul a nagy tekintélynek örvendő Löw Immánuel szegedi főrabbit kérték fel. Az
ünnep emléke még ma is igen élénken él az emberek lelkében.
Nagy áhítattal hallgatták a város mindenrendű lakói, midőn
a pap a vallás adományait képletesen a hétféle nedvhez hasonlította : a harmat, a víz, a bor, az olaj, a vér, a tej és a méhek
mézének ajándékaihoz és ezzel kapcsolatban a vallás szerepét
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
113
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vázolta. Mindenki előtt, ki csak ott volt, magasztosak a percek,
melyben az ünnepi tanítás befejeztél hallották a hívők : »Ha
ide vezérel vezeklő bűnbánat, múltnak hálája, jövőnek aggalma,
jelennek borúja : ha idevezérel szűdnek epedése, kebled
esengése, lelked bánat ja ; ha ide vezérel ifjat hitvallása, anyát
hálaadása ; ha ide vezérel szíved áhitatja, ünnepnek malasztja,
szombat pihenése, köznap fáradalma ; ha ide vezérel élőknek
szerelnie, holtaknak emléke : fogadjon Kirbas E lókim, az Úr
szent lelkének magasztos közelsége. Szent gondviselése óvja e
hajlékot vésztől, bántalomtól, hogy késő nemzedékek járuljanak benne a Teremtő színe elé : ajkrebegve, esdekelve, áhitat־
bán elmerülve. És erre mondjátok mindnyájan: Amen!«
Az ünnepet díszes bankét zárta be, melyet Moskovicz —
az időközben megválasztott elnök — lakásán tartották.
Moskovicz Jónást határozottan a templomépítés körül kifejtett nagy buzgóságáért választották meg elnöknek. A templomra vonatkozó csaknem összes levelezéseket, gyűjtéseket,
intézkedéseket az építő-bizottság nevében — ő végezte. Őt
1889-ben választották meg. Haas Sámuelnek, ki még egyszer
elnöke lett a hitközségnek 1893—97-ig, a hitközség felvirágoztatása körül kifejtett érdemeiért hálából arcképét a gyűlésterem
számára megörökíteni rendelték. Haas mintegy huszonöt évig
volt a zsidóság szolgálatában. Moskovicz csak rövid ideig —
egy három éves cikluson át — volt elnök, azután lemondott.
Elköltözött Jászberényből. A főgimnáziumnál alapítványt tett
eltávozta előtt, melyből jelenleg 123 koronát jó tanuló növendék
kap vallásra való tekintet nélkül. A gyakorlatban ez összeget
mindig zsidó vallású tanuló kapta.
Ezidőben a hitközség is alapítványt tett a gimnáziumnál,
melyet, szintén vallásra való tekintet nélkül, a történelemben
kiváló tanuló kap. (Ez alapítvány később egyesíttetett a jubi־
leumi újabb hitközségi alapítvánnyal.)
Moskovicz Jónás elköltözése után Buck Zsigmond veszi át
a hitközség vezetését, aki azonban a hitközség tagjainak őszinte
bánatára rövid másfél évi elnöksége után elhal. Osztatlan részvét
állotta körül az új templom lépcsőzeténél végbúcsúra odahelyezett koporsóját, kinek törekvéseitől még sokat várt volna a
helyi zsidóság. Utódja Haas Sámuel lesz.
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
8
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
114
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Különben is sorban elhullottak a régiek. Egymás után
temetik el Leitner Sámuelt, Buck Gábort, Brünauer Dávidot,
Griinwald Ábrahámot, Leitner Farkast, a fiatal Lippe S. Arnoldót. Mindmegannyi név, melyek a hitközség jegyzőkönyveiben
sűrűn szerepelnek.
A hitközségi élet fellendülése buzdítólag hat a nőkre is, kik
elhatározzák, hogy más községben szokásos módon, itt is egyesületben tömörülnek emberbaráti és kulturális célzattal. A nőegylet megalakulásában a legnagyobb buzgóság mutatkozik.
Mindjárt a két község egyesülése idején, 1887. év novemberében megtartják az alakuló közgyűlést, melyen 89 rendes, 43.
pártoló és 5 alapító tag jelentkezik. Elnökül Lippe Simonnét
kérik fel, míg a titkári teendőket Löwy Adolf dr. vállalja. Az
egylet ügyésze Buck Zsigmond, jegyzője Weisz István lesz.
Alelnökül Deutsch Fülöpn ét és pénztárnokul id. Neuberger
Ignácnét választják. Már az első évben sikerül a 632 forint
bevételből 386 forint tartaléktőkét biztosítani, mely évről-évre
emelkedőben van. Az újonnan felépült templom számára a nőegylet díszes chu/ppát, esküvői mennyezetet készít, midőn azonbán ezen kiadást néhány tag kifogás alá veszi, a hitközség
kifizeti a chuppa költségeit, nem ugyan készpénzzel, de kötelezvénnyel s a kamatveszteség biztosításával. Sőt a hitközség
13/II. 189 1. sz. határozatával az esküvőknél gyűjtött egész
adomány összeget a nőegyletre ruházza át. Az eddigi elnöknő,
Lippe Simonné 1893-ban lemond s helyét Deutsch Fülöpné
foglalja el, titkárnak pedig a lemondó, de örökös dísztagul
választott Löwy dr. helyett Gyárfás Ferenc dr.-t választották
meg. Ez évben nagyobb propaganda-mozgalom indul meg,
melynek eredménye 44 új rendes és 18 új pártoló tag lesz.
Deutsch Fülöpné mintegy nyolc évig viseli az elnöki tisztséget.
A chevra kaddisára és szegénysegélyző-egyletre nézve is üdítőlég hatott a zsidó élet rendes mederbe terelése. Ezen két humanitárius egylet — melynek története külön lapokat igényelne —
átvergődött valahogy a múltból a község kettészakadása idején.
Mindkét községből voltak tagjai s valóságos csoda, hogy a
felszínen maradtak annyi pártviszály és pártcívódás közepett.
A chevrára — sajnos — állandóan várt a szomorú kötelesség :
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
115
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
halottak eltakarítása s e kegyeletes munkájában nem volt
zavarva. Jótékonysági munkássága tényleg igen szűk keretek
között mozgott.
A szegénysegélyzö egylet, mely, mint említve volt, 1865-ik
év végén alakul meg, elnökül Kiéin Ármint, pénztárnokul
Weitzner Somát, alelnökül Schöly J.-t, főjegyzőül Schwarcz
Emánuelt, jegyzőül Helfmann Somát választotta. Alapszabályukat 8841 R/1869. sz. alatt hagyják jóvá. Ezen alapszabályom
kát Blumenfeld Ignác, egy ideig társulati jegyző készíti. Majd
később Lerner Jakab és Schöly J. vezetik az egylet ügyeit,
míg később Lustig Ignác, végre Hoffmann Vilmos lesz az elnök,
kinek sikerül az egylet tevékenysége iránt a legnagyobb szimpátiát ébreszteni.
A szegénysegélyzö és chevra között kölcsönös viszony
létesül talán a legnagyobb harcok idején. A chevra 14/872. sz.
határozata értelmében, hajlandó a templomban hazkárat tartani a szegénysegélyzö elhalt tagjainak, ha a szokásos díj 50
százalékát lefizeti az egylet. Idők folyamán három dísztagot
választ a szegénysegélyzö : Sípos Orbánt, Büchler Aront és
Kohn Ignác orvost. Ez utóbbit — bár időközben megszűnt ezen
intézmény — egyleti orvosnak választják Hoffmann Vilmos
indítványára.
Ezenközben közeledett az idő a recepcióhoz. Ez idő még
nem jutott el a történelmi távlatba. Az ezt követő kor már a
jelen s még nem a történelemé . . .
A jászberényi zsidók is erősödnek számban, emelkednek
műveltségben. A hitközségi tagok gyermekei közül többen az
egyetemre kerülnek, diplomát szereznek és a szülővárosban
telepednek le. Orvosok, ügyvédek, bírók lesznek a kiskereskedők,
kisiparosok gyermekeiből, ami a hitközség szellemi nívóját
erősen felemelte. Tekintélyben is növekszik a hitközség. Impozáns temploma, jó iskolája, tagjainak szépen emelkedő száma
csak siettették a recepcionális törvénynek, a zsidó vallás elismerésének, egyenjogúsításának életbeléptetését. Az iskolát előbb
8*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
זו-*
s
1*11
-־ נx
2
ןך-ז
s
TZ ••
116
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
csak nyolcszáz, utóbb kétezer koronával támogatja a város
(1900 január 1-től). Ma, az általános ingyenes népoktatási
törvény óta (1908. évi 46. t.-c.), az állam mintegy 1500 koronával járul az iskola fenntartásához.
A templomi istentisztelet korszerű átalakítását célozta az
orgona és énekkar szervezése Mandl Móric elnöksége alatt.
Az orgonát is, mint régebben az iskolát, magánosok vették.
Büchler rabbi ellenzi annak behozatalát konzervatív szem
pontból, utóbb azonban — miután apósától, Aszód Judától
azt a választ nyeri, hogy állását emiatt ne hagyja el — beletörődik az orgonás istentiszteletek tartásába.
Ugyancsak a templomnak emelése volt a villanyvilágítás
bevezetése 1908-ban. Általában Mandl elnöksége alatt láthatólag mutatkozik a tagok anyagi erősödése.
A zsidó patronázs-egyesület helyi fiókja 1909-ben alakul
meg, elsők között a vidéki hitközségek sorában. Mindjárt kézdetben közel 80 rendes és 7 alapító tagja van a helyi fióknak.
Szükség is van az egylet működésére, miután a városban
nagyobbszámú zsidó lelencgyermek nyer elhelyezést. A központ az első öt évben ötezer koronát küldött számukra. Mandl
halála után dr. Gyárfás Ferenc, eddigi alelnök veszi át a vezetést. Első ténykedése, hogy Büchler rabbi 50 éves működésének betöltése után, előrehaladott korára való tekintettel, hitszónoki állást hirdet a község, aki a gimnáziumi hitoktatást is
végezze. Előbb azonban 1911 február 15-én Büchlerrel ez iránybán megegyezik a hitközség. Az 1911. év tavaszán három jelölt
tartja meg próbaszónoklatát e sorrendben : dr. Kandel Sámuel
budapesti hittanár, dr. Kálmán Ödön, Vasvár megválasztott
rabbija és Spiegel Ármin szarvasi rabbi. A május 28-án megválasztott dr. Kálmán Ödön szeptember elsején foglalja el
állását. Előbb csak mint hitszónok és a főgimnázium és polgári
leányiskola hitoktatója, utóbb mint anyakönyvvezető és fogházlelkész. Dr. Kálmán installációja nagy ünnepélyességgel történik 1912 február 18-án. Dr. Hevesi Simon installálja az újonnan
választott papot.1
1 Székfoglaló beszéd : dr. Kálmán Ödöntől. Különlenyomat a Magyár Zsinagóga 1914. évi negyedik füzetéből.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
•— ץ
>
r
117
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Dr. Gyárfás, a jellem és szerénység e mintaképe, sajnos,
csak egy cikluson működött.
Büchler Áron nem sokáig élvezi nyugalmát. Alig két év
múlva utódjának beiktatása után, ötvennégy évi működés után
befejezi életét 1914. évi október hó 28-ikán. A község és város
osztatlan részvéte kíséri örök nyugovóra a papot. Koporsójánál dr. Kálmán jászberényi, Büchler Zsigmond albertirsai,
dr. Blumgrund abonyi és Breuer Soma nagykátai rabbik
búcsúztatják.1
Hosszú, munkás élet nyert befejezést. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elismerő, köszönő levélben adott
kifejezést az ifjúság vallásos nevelése körüli érdemeinek. Nagy
időket élt itt át ez egyetlen állásában Büchler. Ö is osztotta
azon idős papok sorsát, kik mellett hitközségeik hirtelen megmagyarosodtak, míg ők maguk német anyanyelvűk miatt nem
vállalkozhattak szabatos magyar szónoklatok tartására. Ősztóttá továbbá azon papok sorsát, kiket működés közben talált
a kongresszus, s szemeikkel láthatták községeik kettészakadását. Az ő helyzetét még az különösen is megnehezítette,
hogy hitközsége különböző vidékekről összejött, új telepesekből
állott, kikből hiányzott a szoros összetartozandóság érzése s a
templomot, tanácstermet gyakorta tették cívódások színhelyévé.
Büchler igyekezett konzervatív szellemben ellátni teendőit,
mint ezt az orthodox közvetítő irodához intézett egyik levelében említi.
Elénk tetszésre talált egyik országos mozgalma, melyet
a középiskolai növendékek szombati írás és rajzolás alóli felmentése ügyében szervezett.
Nagy buzgósággal szervezte továbbá a két község széthúzása idején a helybeli Talmud Tóra egyletet.
Az anyakönyvvezetés államosítása idején hasznos felhívást
közölt az »Egyenlőség«-ben az egyházi anyakönyvvezetés fenntartása érdekében.
1 Gyászbeszéd rabbi felett dr. Kálmán Ödöntől. Magyar Zsinagóga
1915. V. szám. U. o. a Büchler Zsigmond albertiirsai rabbi gyászbeszéde.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
118
írásbeli munkája csak egy maradt fel, a magyar és német
nyelven megjelent : >>Talmudvédő« (dér Thalmudvertheidiger).
(Jászberény, 1882. Nyomtatva özv. Wertheimerné és társánál.)
Az ötoldalas kis munkában bibliai helyekből bizonyítja, hogy
a »goí« szó nem másvallásúakra vonatkozó megvető, lekicsinylő
kifejezés, mert hiszen Abrahám, Jákob és Mózes idején a »goi«
szó a zsidó népre vonatkozott.
Halála után a chevra alapítványt tett nevére, melynek
kamataiból évenként a hittanban kiváló gimnáziumi nővéndék kap jutalmat. Viszont a hitközség arcképét készíttette el
tanácsterme számára. Özvegye iránt, kit nemeslelküsége, fenkölt gondolkodása városszerte tiszteltté tett, a hitközség méltányosan, önmagához méltó nobilitással járt el, midőn férje
javadalmazásának érintetlen teljességében hagyta meg.
Sikerült ünnepélye volt a jászberényi zsidó iskolának,
Neuberger Ignác elnöksége alatt, Szabó Adolf tanító 25 éves
tanítói jubileuma, melyen képviseltette magát a város, az
Országos izraelita tanítóegylet, ennek Debrecen kerületi (alföldi)
fiókköre, a helybeli állami, városi és felekezeti iskolák. Jelenvolt Rhédey János tanfelügyelő Szolnokról, ki a miniszter elismerő leiratát adta át az ünnepeltnek. így tehát a pap után
a hitközség tanítója is megkapta a miniszteri elismerést műkődésükért. A miniszter 2691/914. sz. alatt őszinte elismeréssel
emlékezett meg »a hosszú, buzgó és eredményes működéssel szerzett érdemeiről«. Az ünnepély 1914 június 21-én
tartatott meg.1
z •
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
*
*
*
Ha a hitközség tagjainak társadalmi helyzetét jellemezni
akarnák, úgy csak az örvendetes számadatokat közölhetnők.
1 L. a jászberényi zsidó iskola 1913—14. évi Értesítőjét. Valamint:
Ünnepi beszéd Szabó Adolf jubileumán, tartotta dr. Kálmán Ödön
rabbi Jászberény, különlenyomatot. — Ehelyütt állítjuk össze Szabó
Adolf munkáit: Hittani tankönyvek az elemi iskolák I., II.. III. ősztályai számára. Részletes tárgybeosztás elemi iskolák számára. Különböző pedagógiai cikkek szaklapokban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
119
Tagjainak sorában mindenféle foglalkozási ágakat találünk, még pedig a kivetkező megoszlásban :
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kereskedő (ötnél kevesebb alkalmazottal) .. 67
Kereskedő (ötnél többalkalmazottal)............
4
Kereskedelmi alkalmazott ...............
6
Piaci árús ........................................................
7
Ügynök ............................................................ 16
Iparos............................................................... 25 .
Ipari alkalmazott..............................
6
Orvos ......................................................... ....
4
Ügyvéd ............................................
14
Hivatalnok ........................................
19
Tanár................................................ ..............
2.
Bíró ..............................................
2
Kisbirtokos (1—10 hold) .............................
Középbirtokos (10—100) .............................
Tanító ......................... . ................................
Magánzó............................................................
Kávés...............................................................
Fényképész ....................................................
Fuvaros ............................................................
összesen.........
232
Földbirtoka 24 zsidónak van összesen mintegy 700 hold
kiterjedésben. Néhány hold kivételével értékes szőlészetet műveinek, mely 700 hold értéke közel két millió korona, vagy még
jóval azon felül.
Saját háza van no helybeli zsidónak, 3 ezertől 150 ezer
koronáig terjedő értékben. A megyei adó utáni virilisek közül
42 zsidó (25%), holott lélekszámban csak 3.3%, tehát kilencszer annyi adót fizetünk, mint lélekszám szerint megilletne<
A hitközségnek 1915-ben 25 ezer korona preliminált kiadása
volt, mely azonban a harmincezer koronát megközelítette.
Ebből 12 ezer koronát egyházi adó címén szedtek be a hitközség tagjaitól.
Mindazonáltal a tagok készséggel támogatnak minden
humanitárius és kulturális törekvést.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
120
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Az újabban alakuló Talmud Tóra egylet a gimnásium
növendékeit serkenti a biblia alaposabb tanulására. Evenként
mintegy 100—150 koronát fordít a kiválóbbak jutalmazására.
Az Izraelita Leány egylet célja szegény leányok önálló keresethez juttatása, továbbá önművelés : tanfolyamok és felölvasások rendezése által.
így tehát a hitközségi szervezeten kívül : a chevra kaddisa,
a félszázados szegénysegélyző-egylet, a 30 éves nőegylet, a.
patronázs helyi fiókja, az újabban alakuló Talmud Tóra és
Leányegylet, összesen hat egylet igyekszik a helyi zsidóság״
nak emberbaráti kötelességeit felekezeti úton is teljesíteni.
Viszont igyekszik a helyi vonatkozásokon felül is belekapcsolódni a zsidóság országos ügyeiben való részvétel útján. Elénk
részt vesz a községkerületi életben, szépszámú tagjai vannak
az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, az Országos Magyar
Izraelita Közművelődési Egyletnek ; a hitközség támogatja az
Országos Izraelita Tanító-Egyletet, az Izraelita Magyar Kézműés Földmívelési Egyletet, az Izraelita Hitközségi Tisztviselők
Egyletét, az Országos Rabbi-Egyletet, stb. intézményeket.
*
*
*
E rövid történelmi emlékezések lezártakor a magyar nép
élet-halálharcát vívja. Aggódó szívvel kísérjük a világháború
eseményeit és a Világ Királyának segítségében bízunk, midőn
jövőnkre gondolunk.
A nemzet fiatalsága ott vérzik a harcmezőn. Ott vannak
a helyi zsidó fiúk is az áldozatok oltárán. Hogy mekkora lesz
az áldozat, ezt ma, a háború harmadik évében, még nem is
sejtjük. Már eddig is nem egy életével, vérével pecsételte meg
a hitét, melyet a zsidóság a magyar hazával kötött.
Az Úr legyen velünk és elégelje meg a sóhaj és könnyek
tengerét és hozza el számunkra a dicsőséges békét.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A jászberényi hitközség jelen vezetősége.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Elnök: Herczeg Jenő. Alelnök: dr. Neumann József.
Ellenőr: Fischer Ignác. Pénztáros : Kiéin Adolf. Gondnokok :
Roboz Manó és Spagatner Zsigmond. Ügyész: dr. Grünwald
Ármin.
Az iskolaszék elnöke : Leitner Ármin.
A chewra kaddisánál: Elnök: Berger Vilmos. Pénztáros :
Bender Jakab. Gondnokok : Adler János és Lerner Jakab.
Izraelita Szegény segélyző-Egylet: Elnök : dr. Kálmán Ödön.
Pénztáros : Reiner József. Ellenőr: Weisz Adolf. Jegyző: Bérger Vilmos. Alelnök : üresedésben.
Nöegylet: Elnök : Buck Zsigmondné. Alelnökök : Leitner
Ávminné, Neuberger Ignácné. Pénztáros : Halmos Lipótné.
Titkár: Brünauer Jenő dr.
Talmud Tor.. : Alakulóban.
Izraelita Leányegylet: Díszelnök : Leitner Árminné Elnök :
dr. Kálmán Ödönné. Titkár: Kart 11 Júlia. Pénztáros : Bender
Klára. Alelnök : Berger Margit.
Községkerületi (XVI.) tagok: Herczeg Jenő, dr. Kálmán
Ödön, Leitner Ármin, Löwy Emil (Jászapáti), Neuberger Ignác.
J hitközség tisztviselői :
Dr. Kálmán Ödön rabbi, anyakönyvvezető. Helyben műkődik 1911 óta. (Elődje Büchler Áron.)
Halmos Lipót főkántor. Helyben működik 1897 óta. (Elődje
Kohn Bernát.)
Eisenberg Bern át kántormetsző. Helyben működik 1899.
óta. (Elődje Feinstadt Márton.)
Gottesmann Bernát egyházfi. Helyben működik 1896. óta.
(Elődje Lővy Mózes.)
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
122
Balog Heimann tanító. Helyben működik 1902 óta. (Elődje
Ohrenstein Henrik.)
Szabó Adolf tanító, jegyző. Helyben működik 1889 óta.
(Elődje Grünwald Henrik.)
Vámos Adolf tanító. Helyben működik 1895 óta. (Elődje
Szabóné Weisz Mari.)
Szabóné Weisz Mir. kézimunkatanítónő.
Csillik István iskolaszolga.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A jászsági fiókhitközségek története.
A fiók-hitközségek története általánosságban. Idők folyamán támadt
változások. Jánoshida, Pusztamonostor és Alattyán idegen megyei
községek. Jászapáti, Árokszállás. Jászladány, Jászkisér, Jászfényszaru.
Jászdósa. Szcntandrás, Jákóhalma, Mihálytclek, Alsószentgyörgy, Felsőszentgyörgy, Tarnaörs, Szentmártonkáta, Visznek, Lőrinczkáta.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A fiók-hitközségek története némileg különbözik az anyahitközségétől. Ugyanis a jelenlegi jászberényi izraelita anyakönyvi kerülethez tartozó helységek — mint említve volt —
nem mindig tartoztak a maguk egészében a Jászsághoz. E terűlet többféle alakulásnak volt alávetve idők folyamán, amely
körülmények itt-ott kedvezőképen befolyásolták az e vidéken
lakó zsidók sorsát.
Amíg a Jászság, mint kiváltságos terület, a német lovagrend hatása alatt állott, távoltartotta területéről a zsidókat, addig
a közvetlen közelségben lévő kisebb helységek, melyek idők
folyamán más közigazgatási hatáskör alá tartoztak, már évszázaddal előbb megtűrték a zsidót maguk körében.
Tény az, hogy Magyarország területén a tizennyolcadik
század második feléig igen gyér számban laktak a zsidók, nem
csoda tehát, hogy e környékben nem keletkezett nagyobb
hitközség.
A szabadságharc koráig három hitközségről van tudomásunk a mai Jászság területén. A XIX. század második felében
összesen tíz működik, ma pedig hat. A jász kerületben lakó
zsidó családok száma 130.
A három régi község Pusztamonostor, Alattyán és Jánoshida. Az első kettő Hevesmegyéhez tartozott, az utóbbi Pestmegyéhez. Miután ezek zsidó lakói nem esnek a jászsági zsidók
betelepülésének idejére, történetükkel nem foglalkozunk. Tény,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
124
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hogy mindháromban régi temető van, legalább 150 évre visszamenő.
• •
Jánoshida, midőn megalakult a közelében lévő jászapátii
anyakönyvvezetőség, oda csatlakozik. Legelső bejegyzés az új
központban 1856-ról kelt, amikor Jánoshidán a Kruspach(Gruspach-), Ernst-és Deutsch-családok laknak. Majd későbben
Jászberényhez csatlakozik, közvetlen Büchler rabbi álláselfoglaása után 1862-ben. Temetőjükben a legrégibb sírok jeltelenek.
Ma nyolc zsidó család lakja, van metszőjük és ünnepnapokon istentiszteletük.
Pusztamonostor a legrégibb község a környékben. Nemesi
birtok, melyen megtűrte a birtokos a zsidót. Midőn a Jászságba megindult a beözönlés, Monostor évről-évre gyengült.
Az Ungvári- és Schwarcz-családok laknak itt legrégibb időktől
kezdve. A Monostorról — a hitközség feloszlásával — Jászberénybe került tórapéldány legalább száz esztendős. Az 1854-ik
esztendőben a jászberényi izr. anyakönyvvezetőséghez csatlakozik, de már 10 év múlva más rabbinátus működését keresik.
Tényleg a gyöngyösi hitközséghez csatlakoznak és ott is maradnak, mígnem az országos törvények — a megyei rendszernek
a Jászságra való kiterjesztése 1876-ban — Monostort Jászberényhez osztja. Ekkor ismét ide kapcsoltatnak és anyakönyvi felügyelőjük Reiner Gáspár lesz. Ma három család
lakja, istentiszteletet nem tarthatnak, templomjuk nincs. A régi
mázkirkönyv bizonyos Fischer Hermán saktert említ, ki 1858bán kolerában halt meg.
Alattyán szintén Heves vármegyéhez tartozott és 1853-ban
Jászapátihoz csatlakozott. A Brünauer- és Deutsch-családok
laktak ott régebben. Később Apátival együtt a herényi rabbinátushoz csatoltatik. Rabbinak évenként 12 forint adót fizettek. Eleinte saktert, imaházat, tanítót tartottak. Két saktérről is emlékeznek az anyakönyvek. Bizonyos Steinberger
Abrahámról, ki elveszi a jászberényi Lázár Ciliit, azután Friedmann Wolfról, ki patriarkális kort ér, s ott hal meg 1893-ban.
A község békéje 1867-ben megbomlik, amikor a község bírája
129/1867. sz. alatt átír Büchler herényi rabbinak, hogy csináljón békét az ottani zsidók között, mert Brünauer Fülöp a kultuszközségtől végkép el akar válni, költségekhez hozzá nem
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
125
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
járul, a község templomában rég időtől lévő Eszter könyvét,
Mózes törvényét elvinni akarja és így az izraelita község, mely
annyi idő óta fennáll, tökéletesen feloszlik. A község tényleg
folyton gyengül. 1870-ben, a népszámláláskor már csak hét
család lakja 18 lélekszámban. Ma nincs temploma már, saktert
nem tartanak, csak a temető őrzi a község emlékét. Jelenleg
öt család lakja.
Ezen helységek tehát nem eredeti Jászközségek. Ellenben
ilyenek közé tartozik: Apáti, Arokszállás, Ladány, Kisér,
Fényszaru, Dósa, Szentandrás, Jákóhalma, Mihálytelek, Alsószentgyörgy és Felsöszentgyörgy.
Közülök hatban van hitközségi élet, a többiben csak néhány
család él. Felekezeti iskola háromban van : Apátin, Arokszállásón és Ladányon. Némi hitoktatás három helyen. Metszőt tartanak hét helyen. Jászkiséren 1914-ben épült az igen szép
zsinagóga, Fényszarun 1915-ben a mintegy 60 éves templom
összeomlott, most van az építés tervbe véve, Arokszálláson
1867-ben szép templomot építettek, Ladányon, Apátin és Alsószentgyörgyön egyszerű, a célnak megfelelő zsinagóga van.
Jászapáti körülbelül Jászberénnyel egy időben alakított
anyakönyvi központot. Hozzá tartozik 1854-ben : Jászalsószentgyörgy, Mihálytelek, Ladány, Jánoshida, Kisér és Alattván.
Majdnem tíz évig önálló hitközség, míg 1863-ban csatlakozik
a jászkerületi anyakönyvi kerülethez. A község 16 forintot
fizetett a rabbinak évenként,
mint
anyakönyvvezetőjének.
•r
Eleinte bizonyos Salamon melamed volt a templomi vallásos
élet irányítója, valószínűleg anya könyv vezetője is. Az ő síremléke a legrégibb Apáti zsidó temetőjében. Méter magas,
35—40 cm. széles átmérőjű kőoszlop körirattal. Utána Adler
Benjámin előimádkozó-metsző látta el a község vallásos vezetését, ki mint rabbihelyettes működik és a herényi rabbitól is
engedélyt kap az egyházi és bírói esketés kivételével mindennemű rabbifunkció végzésére. Adler meghal 1876-ban meglehetős magas életkorban. Utána Grossmann József lesz a
metsző, kinek idején elveszik az anyakönyveket a jászberényi
rabbinátustól és hét évig ismét önálló a község. Az anyakönyvek
országos rendezésekor a már említett 1924/1886. sz. minisztéri rendelet a hitközséget Jászkisérhez csatolja s oda vitteti át
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
126
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az anyakönyveket. Itt három évig vannak, míg végre ugyancsak miniszteri intézkedésre Jászberénybe kerülnek az iratok
s maradnak is Végképen.
Az 1870-iki népszámlálás 18 családot talál itt, 43 lélekszámban. Akkor a község elnöke Büchler Károly. A rabbi
— Büchler Áron — azt szeretné, hogy a hitközség orthodox
szervezetűvé alakuljon, s miután az elnök rokona volt, úgy
látszott, hogy a dolog sikerülni is fog. A rabbi célja az volt,
hogy a kerület orthodox szervezete majd megakadályozza a
központi község kongresszusi szervezkedésének lehetőségét.
Ámde ez az igyekezete megfeneklett azon, hogy a kívánt harminc fizetőtag száma nem volt meg s különben is Büchler
Károly elnöksége lejárt s Schlesinger M. vette át a vezetést.
A község jelenlegi vezetője Löwy Emil, a XVI. községkerület tagja. Tanítója Polgár Jenő, ki a főgimnáziumi hitoktatást is ellátja. Az iskola nyilvános magánintézet. A kántor
Weisz J.
Ez évben 120 koronával járulnak a központi hitközség
budget-jéhez. Évi állami adóban 3800 koronát fizetnek, mely
a zsidó lakosság tűrhető helyzetét mutatja. Jelenleg 39 zsidó
család lakja.
Árokszállás ma önálló hitközség. Az első családok neveivel
egyidejűleg találkozunk, mint a központban. A Strasser-család,
mely Dabasról, a Leitersdorfer-család, mely Liptóból származik ide. Már 1855-ben 11 család lakik itt, kiknek kántor-metszője
Rosenberg Emánuel. Ez a 11 zsidó megalakítja az önálló
chewrát, miután 276 négyszögöl temetőt vesz. Az egylet elnöke
Schwarcz Sámuel 1863-ig. Ettől kezdve rendszeres törzskönyve
van a chewrának. Később Eichenbaum Ferenc a metszőjük,
majd Kohn Ignácz. Már az előbbit figyelmezteti Büchler rabbi,
hogy rabbinikus ténykedéstől tartózkodjék. Templomépítésnél
arra figyel a rabbi, hogy az, hagyományos formában tör-,
ténjék. Az 1870-ben megejtett népszámlálás szerint 28 családból áll a hitközség, mely 84 lelket számlál. Az iskola állítólag
már 1860-ból való. Öt esztendeig működik ott Steiner Eduárd
metsző, amikor a község kihívja Arokszállásra a papot, hogy
az ellene felmerült sok-sok panaszt személyesen vizsgálja meg.
Ez időben (1871) Krohalber a hitközségi elnök. Önálló lett
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
127
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a hitközség 1886 óta, saját anyakönyvvezetővel, ki a fele״
kezeti iskola tanítója. Jelenleg Katz József, kinek polgári
iskolai tanítói képesítése, sőt rabbinikus ténykedések végzésére
Hattarája is van. Chewrája megünnepelte 50 éves fennállását
és azt emlékiratban örökítette meg. Jelenlegi kántora Güns N.
Jászladány megalakulásáról nincsenek pontos adataink.
Eleinte az apátii anyakönyvhöz tartozik s vele együtt kerül
a herényi központhoz. Az ötvenes évek elején bizonyos Russ
Hermann a kántor-metszőjük. A hitközség a Lustig-, Adler-,
Deutsch- és Gunst-családokból állott. Már 1862-ben megjelenik
közöttük Büchler herényi rabbi s Deutsch Mózest megesketi
egy bírói eljárás alatt levő ügy hitelesiségére. Utóbb e funkciót
Rosendorn Jakab előimádkozóval akarják végeztetni, de a
rabbi hivatalosan eltiltja ettől a metszőt. Ez utóbbinak 1866bán történt távozása után a hitközség nem bír megegyezni
a megválasztandó sakter személyében s a civódás hevében
néhány tag megtagadja az adófizetést. Utóbb Waldmann Hermannt alkalmazzák metszőnek és akkor, a béke örömére, szombati prédikációra hívják ki Büchler rabbit (1870). Még az évben
tartott népszámlálás szerint 12 zsidó család lakik ott 29 lélekkel. A rabbiadója 18 forint. Midőn az iskolák állapotáról részletes jelentést kér a miniszter 1874-ben, akkor Ladányon épen
nincsen tanító. Iskolásfiú volna 7, leány 6. Ezek közül 8 nővéndék volna hajlandó tandíjat fizetni, öt nincs oly helyzetben,
hogy fizethessen. Mint kis hitközség, nem tud tetemesebb
fizetést adni metszőjének, ezért igen sokszor vannak tisztviselő nélkül. Elszakadnak Jászberénytől 1886-ban és Szolnokhoz csatoltatnak. Elnök jelenleg Lustig Ignác, a XVI-ik
községkerület tagja.
Jdszkisér jelenleg önálló hitközség. A kerületek közül légelőször Berény után, e helységben jelentkeznek zsidók. Az első
tíz évben a születések száma nem több ugyan mint nyolc, de
ez a hiányos anyakönyvvezetésre vezethető vissza. Stern Jakab
és Kiéin Sámuel az első telepesek. Érdekes, hogy tanukul nem
zsidókat jelentenek be ; így Hegedűs Gedeont, Jeszenszky
Dánielt. Eleinte igen rendetlenül jelentik be a születési esetekét ; hol Apát’n, hol Berényben, hol meg mindkét helyen
ugyanazon születési esetet. Majd 1856-tól 1863-ig rendszeresen
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
128
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Apátihoz tartoznak. 1875-ig ismét Berényhez, 1875 és 1886
között Apátihoz, míg megfordul a kocka és mintegy három
éven át Apáti fog Kisérhez tartozni. Steiner Éliás a metszőjük,
majd Mayersohn Ki ve.
Rabbiadó címén 16 forintot fizetnek 1867-ben Jászberénynek. Az 1870-iki népszámlálás idején 14 család lakta 38 lélekszámban.
Midőn a központ — Jászberény — civódni kezd és viszálykodás van napirenden, ők is belesodródnak a pörpatvarba,
egy véleményükkel, melynek értelmében szerintük Büchler
rabbit csak három évre akceptálták, nem véglegesen. Mindazonáltal ők tartanak ki leghűségesebben a régi herényi hitközség mellett, kijelentve, hogy nem csatlakoznak a kongreszszusiakhoz, hanem status quo ante-k maradnak, mint a kerü
leti rabbinátus.
Jelenlegi vezető család a Leitnerek, valamint dr. Karczag
községkerületi tag.
Jászfény szaru zsidó lakói jobbára a közelfekvő Monostorról telepedtek be, kik már előbb is kereskedni jártak be
a helységbe. Legelső bejegyzés 1853-ról való, amikor már
bizonyos G/uö6r-családnak fia születik és a mohéi Ungvári
Laj os. Ez a két család még most is a Kömg-családdal együtt
a község őstagjai. Gruber Salamon 1863-ban a leánynévadó
a templomban, utána majd 15 évig Feiner Emánuel a vallásos
ólet vezetője. Nagy pusztítást visz véghez a községben az
1872-iki koleraj ár vány. Az elöljáróság 1865-ben felszólítást
kap a rabbitól, hogy a sakter jobban vigyázzon a húskimérésre
s ne döntsön rabbinikus kérdésekben. 1865-ben iskolát tartanak fenn, tanítójuk bizonyos Schönberger Henrik. Blumenthal
Lázár hitközségi tag 1868-ban külön saktert fogad, nincs megelégedve a hitközség alkalmazottjával ; az illető metsző ténylég távozik. Ez időre esik a kongresszus körül kifejlődött harc,
amikor Büchler rabbi e községet orthodox alapon szervezi.
A község tényleg a mai napig is szigorú vallásosságban él, hol
szombaton szünetel a kereskedés. Az 1870-iki népszámláláskor
26 család lakja 56 lélekszámmal. Rabbiadójuk 16 forint volt.
1874-ben 16 iskolaköteles fiú van és 14 leány ; évenként 200
íorintot fizettek be 1874-ben tandíj gyanánt. A kicsiny köz-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
129
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ségben igen szép zsidó élet fejlődhetnék, ha iskolát tudnának
fenntartani. Jelenlegi imaegyleti gondnok König Márton. A községnek huszonnégy adófizető családja van. Evenként 120 koronát fizetnek az anyaközség budgetjéhez.
Jászdósán soha nem laktak nagyobb számmal zsidók.
Az ötvenes évek elején Lustig és Ernst nevekkel találkozunk
az anyakönyvekben. Az 1870-iki népszámlálás idején is csak
5 család lakik 13 lélekszámban. Mindazonáltal tartottak saktért is és 9 forintot fizettek rabbiadóként. Jelenleg nyolc zsidó
család lakja.
J ászszentandrás csak 1883-ban alakul külön politikai községgé. Izraelita anyakönyvet vezet, Szüsz Mór által 1886-tól
1889-ig, ki azután Jászberénybe beszolgáltatja az anyakönyvekét a kultuszminisztérium 4594/89. sz. rendelete alapján. Halálozási,-> egybekelési anyakönyve egészen üres, születési eset
három fordul elő. Jelenleg két zsidó család lakja.
Jákóhalmán valamikor volt hitközség élet, de a falusi
hitközségek mintájára ez is elköltözések és halálozások következtében mindjobban kihal. Régente előimádkozó-saktert tartottak, a múltból templomépület emlékeivel is találkozunk, —
• ma már csak két temetője emlékeztet a régi életre. Schönjeldés K70w-családok voltak az első települők. 1860-ból bizonyos
Fischer Hermann sakterról találunk említést, 1870-ből pedig
Wertheimer sakter nevét olvashatjuk. Az első temetőt a városi
elöljáróság 1876-ban fel akarja szántatni, s ez csak Büchler
rabbi közbelépésére marad el. Az 1870-iki népszámláláskor
5 zsidó család lakja 14 lélekszámban. Jelenleg nyolc zsidó
lakója van.
Mihálytelek avagy Jásztelek zsidó lakói a legkésőbbi települők és nem is emelkedett számuk soha olyanná, hogy intézményeket tarthatott volna fenn. Temetőjük, templomuk, iskoIájuk soha nem volt. Az 1870-iki népszámlálásnál 3 család
lakta, kik 3 forint 75 krajcárt fizettek rabbiadó címén. Jelenleg
öt zsidó család él ott.
Alsószent györgy ma a környék legszigorúbb vallásosságban
élő zsidósága. A község inkább erősödik. Szép temploma van
és rendes hitközségi élete. Az ötvenes években Apátihoz tartózott, 1863 óta Jászberényhez. Eleinte nem volt temetőjük,
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
9
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
130
1858-ban még Tápiószelére vittek halottat. A múltban sok
kellemetlenségük volt a sakterokkal, ma mintaszerű rend van
az imaegyesületben. 1870-ben csak kilenc zsidó családja van.
Akkor 12 forint rabbiadót fizettek. Jelenleg húsz zsidó csaIád lakja.
Felsöszentgyörgynek is csak temetője mutatja a múltat.
Valaha volt metszőjük, tanítójuk. Büchler Jakab volt az első
települő Stricker Jakabbal. 1865-ben 10 forint rabbiadót fizettek. Tórát a jászberényi hitközségtől kaptak kölcsön, amiért
12 évi díjat fizettek. Ma öt zsidó család lakja.
Rövid ideig Jászberényhez tartozik Tarnaörs (1859), Szentmártonkáta (1875), Visznek ; Lörinczkáta is 1883-ban ide akar
csatlakozni.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Háborús szószéktakaró.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
IRODALOM.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Gyárfás István : A jász-kunok története I—IV. kötet.
Dr. Büchler Sándor: A budapesti zsidók története.
Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek
és oklevelek gyűjteménye. (Előszóval Pintértől.) Jászberény 1.
Dr. Kele József: A jászkunság megváltása.
Dr. Diamant: A magyar zsidók történetéhez. 1892.
Dr. Bernstein : Az 1848/9-iki magyar szabadságharc és
a zsidók.
Dr. Acsádi: A magyar zsidók 1735-ben. 1897.
Dr. Marczali Henrik : A magyar zsidók története II. József
korában.
Löw, Leopold: Zűr neueren Geschichte dér Juden in
1879. Budapest.
Dr. Richtmann Mózes: Régi Magyarország zsidóságáról.
1912.
Dr. Venetianer Lafos: A zsidóság szervezete. Budapest,
1902.
Dr. Bacher: Századunk elejéről. 1892.
Zeller: Egyházpolitikai viták.
Blumberger József: Natonek J. rabbi életrajza.
Dr. Steinherz: A székesfehérvári zsidók története.
Steinschneider Mór élete és munkássága. 1915. Imit.
Évkönyv.
Dr. Herczog Emil: A liptószentmiklósi zsidók története.
Grossmann Zsigmond: Birtokképesség. 1916.
Löw Immánuel: Beszédek.
9*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
FÜGGELÉK.
A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó
oklevelek.
1. számú oklevél.
Jászberény város szerződik pálinkaszállításra.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Ábrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka administratiója
iránt alku téttetvén, az alku tavali mód szerént megmarad,
úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki ; hanem kilenc
akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót itt az
ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor megtölteni.
Tanácsülési jegyzőkönyv 1764. évi október 31-én.
2. számú oklevél.
181. sz. Szabályzat a Jászságban kereskedő zsidóknak.
Izrael Sternlicht 3 zsidó társaival azon instálnak, hogy
nekik a Húzónként való kereskedés és Esztendőnként és fejenként fizetendő 4 forint taxsa fizetés mellett megengedtessen.
Az Instansoknak megengedtetik, hogy ezután is minden
hónapban egy hétig (fejenként fizetendő 90 x taksa mellett)
folytathassák a városban szokott kereskedéseket, kötelesek
lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek alkalmatosságéval magokat a bíróságnál bejelenteni.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek, Jászberény, 1805 február
6-áról.)
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
134
3• számú oklevél.
I. Tanácsülési határozat, Jászberényben, 1842-ben.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1159. A helybeli Boltos kereskedőknek fenséges Nádorispány ur Eő császári és királyi Főhercegségéhez benyújtott
és onnan a f. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek tárgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül olatén portékák
árulhatására szoritatni kérik, melyek boltjaikban nem léteznek
a j. kerületek f. é. 2511. sz. végzésének értelmében ezen tanácscsal közöltetvén
minek következtében : Részszerint a folyamodók a folyamodványban előterjesztett eléggé fontos okainak figyelméből,
részint a heti vásároknak a zsidók részéről minden neműekben szabadossá tételéből bizonyára származó különféle következményeknek tekintetéből és egyébb közös érdekek nézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mellőzésével részéről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a heti
r•:
vásárbani árulás, ha továbbá megengedtetik is, egyedül
oly
árunemüekre terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek egyébként itten meg nem szerezhetők, mely végzésbeli nyilatkozás
a tekintetes j. küldöttségnek küldessen meg.
4. számú oklevél.
A nádori leirat a kerülethez.
1082/1843. A tetteskerületeknek f. é. 2399. sz. alatti azon
végzések, mely szerint Nádori királyi leirat, melynek érteimében a zsidóknak a heti vásárokbani szabad árulás megengedtetik ahhoz való alkalmaztatás végett megküldetik, felolvastátik. Sept. 4. Szolgál tudományul a piartz hasznának bérlőj évei Tudomány végett közöltetni rendeltetvén. Egyébb iránt
tanácsbeli Szele Gábor és Eördög András urakra bizatik a
piarcon a kocsi és gyalog árulók rendezése, arról készítendő
tervnek jóváhagyás végett bemutatása mellett, mely végzés
az illető küldöttségnek adasson ki.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
135
5• számú oklevél.
J város egymásután utasítja vissza a zsidóknak a nádori
határozaton felbátorodott kéréseit.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1146/1843. Buck Márton, Schwarz Jakab, Blau Gábor,
Spitzer Ignác, Buck Gábor, Bernát Eriik és Viller Istvány
izraeliták a végett folyamodnak, hogy miután a hetivásárbani
árulás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
egymás között civódniok kellesen — részekre, kinek-kinek
bizonyos taksa lefizetése mellett Sátor helynek való helyek
jeleltessenek ki. Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának országos és nem heti vásárokban lévén helye, aszerint, miután a
hetivásárokra megjelenő izraeliták és egyéb sátor alatt árulóknak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba megjelenők
között, egyik a másik előtt nagyobb juss formálás, avagy
követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodók keresetének helyt adni nem lehet, mely végzés a folyamodóknak adassón ki.
6. számú oklevél.
A zsidók kérik, hogy a város bolthelyiségeit, avagy magánlakás
sokat üzletnyitás céljából adjanak át számukra.
1179/1843. A tek. nem. kér. azon végzése 2390. sz., mely
arról, hogy a közönség és privátusok boltjaiba a Cursus folyama
alatt Izraeliták bebocsájthatása megengedtessen, a vélemény
követeltetik felolvastatván,
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elősorolni feleslegesnek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye marad —
a zsidókat akár privátusok, akár közönségesek boltjainak
haszna bérelhetéseiből nem csupán a jelen Cursus folyama
alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni és kizárottaknak mint tekinteni, mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás
Helyettes kapitány t. Pethes Mihály urnák adasson és küldessen meg.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
136
•ל
7• számú oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jb. város t. ülési jk. 1844. 845. A helybeli boltos kereskedők közönségesen folamodásbeli panaszaik ömledezései mellett kérések támogatására felhozott ok képeni azon igazságaiknál fogva, miszerint a városokbani első helyek az árulásra
nézve a vidékiek előtt országszerte a helybelieket illetik, azért
esedeznek, hogy a heti vásárokba megjelenni szokott Izraelitáknak és Sáfrányosokk a piarci téren árulási helyek a boltok
alóli tér rendeltessen, továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek
tartásáról az erészben bölcs felsőbbi úgy kerületi végzések és
intézkedések nyomán és értelmében büntetés mellett gátoltassanak. 1844. íul- 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó kereskedőkk kéréseik,
— mivel gyakorlat szerint kétségtelen, miszerint a helybelieknek a vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos
az érdemből — kéréseikhez képest az . . . Izraelitáknak . . .
sátorhelyül a városháza előtti téren való kuttól lefelé a keresztnek nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodóhelyeknek
tartásátóli eltiltását érdekli a panaszlott zsidóknak a részben
lévén már a múlt esztendei 2400. sz. alatti utasító végzése a
tes kerületekk, a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, amely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, azt olyan
büntetés képen annyiszor amennyiszer 25 vtf fizetésében elmarasztaltatik, a lakosok közül pedig azok, kik portékás kereskedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek
általhágói tekintetnek és mint olyanok, szintén büntetésül 12
vtf. köteleztetnek, mely végzés tétessen közönségessé... és
a piarci bírónak adassék ki.
8. sz. oklevél.
A határozat ellen vétenek a zsidók :
889. A helybeli boltos kereskedőknek közönségesen azon
folyamodásbeli előterjesztések mellett, hogy bátor az Izraelitáknak helybeni lerakodóhelyet tartani a nagym. helytartó
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
í
מ
137
*
kir. magy. tanácsnak parancsa következtében a t. kerületek
által is megtiltatott, mégis mit sem adva a felsőbbi és a ns.
Tanács közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer
Ignác izraelita Teke Pálnál három ládákkal, tele portékákkal
tart kérvén, hogy a nevezett izr., mint is a felsőbb parancsoknak e ellenszegülő a megszabott büntetésben elmarasztalva
büntetessen.
9. sz. oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1844. Jul. 20.
Főbíró urnák szóbeli előadásával igazolva lévén, a folyamodó kereskedők panaszbeli kitételek annyiba amennyibe a
panaszlott izr. Spiczer Ignácnak fizetéses utáni Teke Pálnál
3 ládája portékája találtatik, annálfogva bepanaszlott izr.
Spiczer Ignác, mint is a közönségessé tétett Felsőbbi tilalom
ellenére portékáival helyben veszteglő és a végett lerakodó
helyet használó a 25 vtf. büntetéspénznek ; panaszlott Teke
Pál ellenben, mint is a közhírül tett rendelés ellenére a panaszlőtt izr. portékáinak helyt-engedetlen magaviseletéért a megszabott 12 vtf. és xr büntetési pénznek megfizetésében elmarasztaltatik — a végre Komáromi János főbíró urnák kiadasson.
10. sz. oklevél.
A vád nem áll meg :
28/1845. Felolvastatott a tettes ns Kerületekk f. é. 3285
sz. alatti azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó
helynek be nem valósodása miatt a folyamodó izr. kereskedők a ns. Tanácsnak marasztaló végzése alól feloldoztassanak.
44. dec. 21.
Tudományul szolgál, adasson ki a főbíró Komáromi Jánosnak a’hoz való miheztartás végett.
zz. sz. oklevél.
A zsidók a depositorium tartást megengedni kérik :
137/1845. Felölvastatik a tek. ns. kerületekk a m. é. 3286.
sz. azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó izr.-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
138
nak abbali kérések, mely szerint lerakodó helyért esedeznek,
nem teljesittetik.
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerületi végzés ahoz
való alkalmazkodás és az illető izr. tartalmáruli értesítések
végett főbíró urnák adasson ki.
12. sz. oklevél.
A zsidók engedély nélkül tartanak lerakodó helyet:
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
162. A helybeli boltos kereskedők közönségesen hivatkozván a Nádori kerületi kegyes intézvény- és Rendeletekre,
úgy a ns. tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadások mellett, minél fogva az izr. kereskedők az érdeklett felsőbbi rendeletek ellenére lerakodó helyeket tartanak és árucikkeiket minden tartózkodás nélkül szabadon árulják, kérik,
hogy Spiczer Ignác, Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton
aszódi izr., kik portékáikkal rendesen helyben tartózkodnak,
makacs megátalkodásukért megfenyít essenek. Jövőre nézve
pedig a tartózkodás és lerakodóhelytartás tekintetében költt
és felhozott felsőbbi rendeleteket a panaszban álló izr.-kal
pontosan megtartatni a ns. Tanács kegyeskedjék. 845. febr. 1.
Kiadatik ezen panaszteljes folyamodvány tanácsbéli Kállai András és Árvái Károly urakk, azon utasító rendeléssel —
minélfogva a panasz tárgyában fenforgó és illetőleg valónak
állított körülményeket megvizsgálván és ha szükség tanukat
is hallgatván kiterjeszkedve a folyamodványt minden részeire
napfényre deríteni igyekezzenek — főleg azt — igaz légyen-e
és mennyiben a panaszlott Izraelitákk a folyamodó kereskedőségnek állítása szerént állandó itteni tartózkodások úgy a
Cikkeikk hetivásárokon kivül folytonos árulása és megnevezvén
tartózkodásuk helyét tegyenek környülállásos tudósítást, hogy
ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
13. sz. oklevél.
J18j1845. Ezért a zsidók ne jöhessenek a heti vásárokra.
A hetivásárt és a vidéki kereskedőknek hetivásárbani
megjelenését és árucikkeikk árusítását illetőleg — figyelembe
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
139
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vévén a tanács azon körülményt, mely szerint a divatba vett
hetivásárokkal a lakosság és a kereskedő izr. nép között időnként nagyobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöltetik. Tekintvén továbbá azon tapasztalásból merített visszaéléseket, melyek a kereskedő izr. részéről a lakosság irányábán eszközöltetik — szem előtt hordva a zsidó kereskedők
által ■yakorlatba vett kölcsönzések szomorú jövendőjét
hetivásárok ilyképpeni felállásával a fehérnép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből, melyek árucikkeiknek minemüségében a zsidó kereskedők által elkövettettnek — részéről a
tanács hetivásárokba vidéki kereskedőknek bizakodását és
árucikkeik árulását az előre bocsájtottaknál fogva, nehogy
a hetivásárnak országos vásárrá lett fordítását a lakosság
birtokának vesztével legyen kénytelen utóbb megsiratni —
eltörlendőt óhajtja . . . (Ezen határozat ismét a nádor elé kerül,
aki ugyanúgy dönt, mint három évvel ezelőtt, hogy a zsidók
szabadon kereskedhetnek áruikkal.)
14- sz. oklevél.
yy6!!84g. Jászberény város tanácsülésé jegyzőkönyveiből.
A tanácsosok Bernáth Dávid aszódi izraelita azon folyamodására, miszerint Spitzer Ignátznak haszonbérbe adott
tanyáin található marhák, takarmányok és szerszámok megbecsültetését kéri, Spitzerné pedig 8 neveletlen gyermekei nevökben és azt kéri, hogy az árenda kezein meghagyattassék, hogy
Bernáth Dávid kérésére 5 alkalmatos tanukkal a tanyán talált
jószágokat és egyebeket megbecsültét vén, azoknak jegyzékét
bemutatják, miszerint a megbecsültek ára 3358 vtf tétetik ki.
Spitzerné folyamodására véleményezik, hogy az árendába vetteket az ő végpusztulása nélkül nála hagyni nem lehet, a cselédek fizetésére is mindenkor Bernáth Dávidtól kölcsönöz, a vagyónókat desolált állapotban tartja, azonban Bernáth Dávid
nyilatkozata szerint, hogyha Spitzer Ignátz, mint neje reményű,
uj évig Cseh Országból haza jön, noha az árendába egy fillért
sem fizetett, továbbá is meg fogja tartani. Ha pedig uj évig
Spitzer Ignác meg nem érkezne, Bernáth Spitzer Ignátznéra
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
140
bízott javaival tetszése szerint rendelkezhet, azideig a kölcsön
adott összegek és egy évi fizetetten árenda biztosítására az
összeirt javak Spitzernével teendő végső elszámolásig bírói zár
aló veendők.
A tanács bírói zárat rendel el és a határidőt elfogadja.
Október 23.
15- sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850 február 16. 113. Járási kapitány tekintetes Muharay
János ur, fő kapitány ur őnagyságának meghagyásában felsőbb
helyről beküldött Bihály Mór izraelita pesti bőrkereskedőnek
folyamodását közölvén, melyben családjával együtt Jászberényben teendő letelepedhetésre és bőrkereskedésre ottani űzhet éré
(sic !) cngedelmet kér adatni a helybeli viszonyok és a néphangulása figyelembe vétele mellett adandó nyilatkozat végett.
Február 8-án 1850-ik évben.
*
Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária Terézia királynő
által a Jász Kun nemzetnek adott szabadalmok és szentesített
szokásoknál fogva idegeneket keblükbe fogadni és mint közlakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni kizáró joga
egyedül a községnek lévén, Ezen jog gyakorlatából kiindulva
Bihály Mór által felállítandó bőr kereskedő folyamodására mely
tisztelettel azon nyilatkozatott (!) teszi a jelen tanácsi gyülekezet : Miszerint Bihály Mór pesti Izraelita bőrkereskedőből
lakosaira nézve hasznost háromoln nem lát, sőtt ismervén a
lakosoknak az Izraeliták eránt viseltető ellenszenvét károsnak
nézve ezen csempészkedésre szolgáló alkalomnak tart. De különben sem lévén azon bőrkereskedésre szükség, miután hely
ben azzal számos magyar és német tímárok foglalkoznak.
Ugyanezért, valamint a szeplőtlen és királyhozi szükségben tántoríthatatlan magyar ajkú nép az Izraeliták beköltözését
felsőbb jóváhagyások mellett megtudá akadályoztatni, úgy ezek
után sem hajlandó bárkit is az előbbiek által érdemeket szerzett
kiváltságokban a lakosok szembetűnő hasznaik nélkül részesiteni. Lévén egyébb iránt e városnak 5 országos és hetenként 2
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
141
heti vásárja, mellyekben az izraeliták kereskedések szabad gyakorlatátt élvezhetik. Mely nyilatkozatt Tekintetes járási kapitány urnák megküldendő.
16. sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
1850. máj. 18. 489. Buck Gábor aszódi Izraelita a rendes dij
lefizetése mellett a város lakói közé kéri magát jelvétetni.
E város lakosainak az Izraeliták eránti ösmertét ellen szénvek nyomán folyamodó kérésétől elmozdittatik.
J7* sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850. julius 19. 627. Tekintetes Muharay János Jászberényi
Jászkapitány ur Nagyságos Jankovich György főkapitány
úrtól érkezett határozatát 2049. szám Buck Gábor folyamodása
következtében a végett teszi tudomásul a Tanácsnak, hogy
miután mindazon Zsidóknak kik az országban, vagy kapcsolatos részeiben születtek, vagy az országbanni lakásra törvényes
utón engedelmet nyertek — ha ellenök erkölcsi magok viselete
tekintetibül bebizonyított alapos kifogás nincs az egész Országbán a bányavárosokon kivül akar hol szabadon lakhatás kereskedés és ipar üzés az 1840-ik 29 T. c. megengedtetett miután
még ezen felöl a Személy szabad költözhetése a birodalmi határozatokon belül az 1849. évi Mártius 4-iki birodalmi alkotmány
25 § által minden korlátozás ellen biztositatott az erkölcsi
bebizonyított kifogásokon kivül álló Zsidónak a Jász Kun kerületi községekbe való szabad költözhetés s ottani kereskedés és
ipar üzés nem akadályozható, — azonban a község körébe uj
tagok felvétele a felhívott birodalmi alkotmány 33 § által a
községnek biztosított alapjogai közzé soroztatván s ezen jog
kizáró gyakorlatát a Jász Kun kerületi községek szabadalmaiknál fogva is folytonosan élvezvén a község polgári, vagy lakossági dij mellett, vagy dij nélküli engedményezésre ezentúl is a
község kizáró jogai közé tartozik, minél fogva valamint egy részről a birodalom akármely polgárát, tehát a zsidókat is a kerületi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
142
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
községekbe való beköltözéstől tartozkodástul itteni kereskedés
és iparűzéstől, — erkölcsök elleni alapos kifogás nem léttében
eltiltani úgy másrészről a községek akárkinek is — tehát a
Zsidóknak is polgárság vagy lakossági jog engedményezésére
kötelezni nem lehet — önként következik mikép a beköltözött,
vagy beköltözendő de lakosnak be nem vett zsidók hasonlólag
a községi egyébb tartózkodókkal együtt a község polgári jogok
élvezésében nem részesíthetők — a községben tartózkodásoknál fogva pedig a minden tartózkodását illető kötelességek és
közterhek viselésére kötelezendők.
*
Melly utasítás Jászberény Városávali értesítés végett megküldetett.
Ezen felsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor Izraelitának e városbani tartózkodása valamint kereskedésének üzése megengedtetvén. Azonban mint hogy a boltokbánni nyilványos árulhatás és kereskedés üzése egyedül a lakossági és polgári jogokhoz van kötve mindaz ideig, mig bárki
azon jogokkal nem bír annak boltbani nyilványos kereskedés
üzése meg nem engedtetik.
E szerint Buck Gábor Izraelita az említett jog birhatása
nélkül boltbani árulást nem gyakorolhatván — attól eltiltatik.
56, 6. 52.
18. sz. oklevél.
1850. 'julius 1. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
637. Jász Kun kerületi alkapitány 2315 szám alatt kelt
rendelete, hogy Buck Gábor boltot nyithat Horváth Pál tiszti
ügyész házában és ebben nem gátolható.
♦
Erről Buck Gábor értesítendő. 56. 6. 56.
19. sz. oklevél.
940I1850. Buck Gábor folyamodik, hogy a vásárban és a piarczon
az első helyet ő kapja.
*
Folyamodó kérése teljesítetik miután helybeli lakos és a
közterhek viselésében részt vészén.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
143
20. sz. oklevél. (U gyanott.)
1&51- június 21. 320. Buck Gábor izraelita kereskedő, miután a
helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan viseli a piarczi
es vásári helypénz fizetés alól magát fölmentetni kéri.
*
Polgári kiváltságos jogok gyakorlatára csak a helybeli
birtokos lakosok tarthatnak igényt és csak azok élhetnek azzal
s miután a folyamodó izraelita kereskedő csak tartózkodási
engedélyt, nem pedig lakosi jogot eszközlött magának ki, azért
azokk kiváltságos jogait nem lehet reá ruházni és igy általa kért
helypénz fizetés alól sem lehet felmenten ajálván egyúttal nékie
várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testé olvadását.
Miről hátiratilag értesítendő.
21. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850. szeptember 28. Buck Gábor a többi helyben letelepedett Izraeliták nevében is azért folyamodik, hogy részökre egy temető hely
*
Velkey István és Szele Gábor tanácsos urak a kért temető
hely kiszemlélésére kiküldetnek tudósítások beváratván.
22. sz. oklevél. (Ugyanott.)
1851. fulius 21. 333. Bondi Bernáth és Senfeld Jakab izraeliták
az első mint tanító, a másik sakter erkölcsiségekröl bemutatott
bizonyítványoknál fogva e Városban letelepedhetésekért könyörögnek.
*
Miután folyamodóknak életmódjok fentartására jelessen
Bondi Bernáthnak tanítás által, Senfeld Jakabnak pedig marhák
leszurása által kereselek (!) volna; bemutatott erkölcsiségeket
és jó magaviseletöket tanúsító bizonyítványoknál fogvást letelepedések ezennel megengedtetik.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
144
23■ sz. oklevél. (Ugyanott.)
1851. szeptember 13. 437- Buck Gábor helybeli izraelita kereskedő
azt kéri: hogy a vásári és piaczi helypénz fizetése alól felmentessék.
*
Miután a vásári és piarczi haszonvételeknek árvereltetések
alkalmával világosan kimondatván a helyben letelepedett
izraelita kereskedőkre, hogy a vásári és piarczi helypénz fizetéstől
nem mentesek ; folyamodó kérésén mint idő utánni az érdeklett
haszonbérlők sérelme nélkül segíteni nem lehet.
24- sz. oklevél. (Ugyanott.)
1854. junius 17. A városban tartózkodó zsidók össze Írása
szükségesnek találtatván — ennek eszközlésére Arvay Károly ur
megbizatik.
25. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1854. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
Március 5. 131. Berczeller Márk izr. bőr és gyapjú kereskedőnek, ki letelepedhetést kér, csak 600 p. forintja van, amely
vagyoni állás csekély, hogy az itt tartózkodás megengedtessék
neki. Különben is a város többféle kereskedők nélkül nem
szűkölködik
a letelepedés számára meg nem engedtetik.
26. sz. oklevél.
November 2. 510. Miután az 1854/5-ik évi fogyasztási adót
9500 p. forintban állapittatik meg és a képviseleti gyűlés meg
lévén győződve, hogy ezen összeg közös kezelés utján be nem
hajtható — a Várost kötelező és illő feltételek mellett a haszonbérleti jogot Lichtenstern József és társainak átengedi és a szerződést levéltárba tétetni rendeli.
27. sz. oklevél.
Szeptember 16. 448. Cs. és Kir. kapitányi hivatal véleményt
kér Buck Gábor lakosság közzé való felvételéről.
Miután az 1849 évi márc. 4-iki birodalmi alkotmány
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
145
25־ik §-a izraelitáknak a letelepedést mindenhol megengedte,
ezen legfelsőbb rendeletnek a város közönsége is hódolva az ide
folyamodott izraelitáknak — ellenszenve dacára — letelepedni
megengedni kénytelenittetett, minthogy azonban hivatkozott
alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány ur őnagyságának e tárgybán 1850־ik évi 2049-ik szám alatti leirata szerint a lakosi jog
megadása kizárólag a közönségeket illeti. . . nem hajlandó e
testület folyamodó Buck Gábor kérelmének teljesítésére.
28. sz. oklevél.
1857. Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
Márt. 3. 56. Buck Gábor mint a helybeli izraelita vallás
közönség elöljárója az iránt folyamodik, hogy Horthy Lászlóné
1154. szám alatti általuk megvett házát imaháznak átalakíthassák.
A tanácsnak ellene semmi észrevétele nincs.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
29. sz. oklevél.
Junius 28. 162. jegyzőkönyv 5-ik pontja ... A vásár és
piarczra vonatkozó javaslat egészen meg változtatván, különbség׳
nélkül minden helybeli lakos a helypénz fizetéstől mentesíttetik.
50. sz. oklevél.
118. Izraelitáknak kórházbani gyógyíttatás kedvéért letelepe•
déskor 5 p. forintot fizetni rendeli a tanács.
31• sz. oklevél.
1859. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
Szeptember 17. 245. Weisz József izraelita borkereskedő
fölmutatott bizonyítványainál fogva szokott dij mellett kéri
az itteni letelepedhetést megengedni. — Mielőtt e kérelemre
nézve érdemleges határozat hozatnék, megvizsgálás s véleményes
jelentés tétel végett Harsányi Szilárd tanácsnoknak kiadatik.
1859. Szeptember 24. 254. Harsányi tanácsnok hivatalosan
jelenti, miként Weisz József izraelita tartózkodhatási kérel10
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
146
méhez a mellékelt két rendbeli okmányok nem bírnak azon kellékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek
s szükségesek. Ennélfogva őt kérelmétől elmozditandónak
véleményezi. Jövőre pedig hasonló esetekben javalja az óvakodást, nehogy illyesek beözönlése által a szegénység szaporodása
az egész község terhére idéztessék elő, mely tárgyban kér bővebb
tanácsi intézkedést.
32. sz. oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Ezen felolvasott hivatalos jelentés következtében —
miután folyamodó előadott okmányai illetékes kellékkel ellátva
nincsennek, itteni telepedhetési kérelmétől ezennel elmozdittatik. Egyébiránt jövendőre nézve szolgálandó zsinórmértékül
határoztatik, hogy minden itt letelepedni óhajtó izraelita azon
elöljáróságtól, melyben előbb lakott szolgabirói megerősítéssel hitelesítendő erkölcsi bizonyítványa mellett oly vagyoni állása
hiteles kimutatására, vagy oly biztos és kétségen fölüli hiteles
levél előmutatására is kötelezendő, mely mellett történendő
elszegényedés esetében folyamodó, avagy családja e község lakosai
terhére legkevésbé sem válik. A megtelepedhetési jog kinyerésére
szabott dij ezentúl 10 forintra emeltetni rendeltetvén.
Ez alkalommal hivatalosan előterjesztve : miszerint e város
kebelében az izraelita beköltözőitek annyira elszaporodtak,
hogy azok és családjai elszegényedés esetében nem kis részben e
község terhére válandnak. Melynek kikerülése tekintetibül
hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván —
határoztatik :
ször. Hogy az izraelita helybeli Elöljáró és Rabbi minden
1itt tartózkodó feleiket össze Írni s tanácsnak Sismis Mihály
ur, mint e részbeni megbízottnak meghagyására elő mutatni
kötelesek.
szor. Minden itt tartózkodó izraelita különbség nélkül
2köteles tartozkodhatási engedélyét ez időtől közterhek viseléséről kelt elismer vénnyel, u. m. éjjeli őrködés teljesítéséről,
katonatartásról, községi terhek beszolgálásáról, országos közmunkaerő és adók lefizetéséről szóló bizonyítványaikkal előmutatni — mit ha ezek nem teljesítenének, vagy főleg tartózkodhatási engedély nélküliek találtatnának, annyiszor amennyi-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
.־k
147
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szer a helybeli polgári kórház javára 10 f.-ban o. e. elmarasztalandók — s ezen összeg az illetőkön megveendő s az utóbbiak
a Város kebeléből ahonnan eltávoztak azon község kebelébe
kötött útlevéllel vissza kisérendők lesznek.
szor. Ha itteni letelepedéssel biró izraelita kereskedők,
3vagy iparosok hitsorsosaikbóJ időközben segédet fogadnak föl,
ezek okmányai szoros megvizsgálás végett az első pontban kínévezett tanácsnoknak gazdáik által esetenként 10 forint büntetés
terhe alatt bemutatandók lesznek.
szer. Az izraelita Elöljáró avagy Rabbi — mennyire a
4fentebbi határozatot hitsorsosaik nem teljesitik, vagy azok
mint vidéken lakók — önszükség fedezés avagy kereskedési
viszony végett e község kebelében 24 órán túl tartózkodni tapasztaltatnának — s az illyen egyéneket az Elöljárók fel nem
jelentenék egyik fél úgy mint a másik a korház javára annyiszor
amennyiszer 10 forintra büntetendő s rajtok megveendő.
ször. A belcsendbiztosi hivatal köteles minden itt lefele5pedhetési joggal biró, vagy jövőben megtelepülendő izraelita
családról nyilván könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanácsnak
gyakrabban megvizsgálván — időnkint azok számára és állásáról a tanácsnak jelentést tenni.
Mely határozat kiküldött és megbízott tanácsnok, belcsendbiztosi hivatal, izraelita Elöljáró és Rabbinak alkalmazkodásul
kiadatni rendeltetik.
55. sz. oklevél.
T. ülési jk. Jb. város. 1861.
1408. Mayer Fürst magántanitó a jb.i hitközséget 470 írt
13 x és ennek kamatai erejéig pörli. Szept. 14. (M. F. veszprémi
illet.). A tárgyalás okt. 10-ére tűzetik ki oly megjegyzéssel,
hogy az egyik fél meg nem jelenése esetén a másik fél előadása
szerint lesz a döntés.
34• sz. oklevél.
2350. Mayer Fürst perli a hitközséget 470 frt erejéig.
Mivel felperes megbízottja által magáért beleegyezik
abba, hogy követelése kielégíthetése s tisztába hozatala végett
az izraelita község számadása rendbehozatala tekintetéből 2
10♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
148
havi idöhalasztás megadassák — azokból alperes a követelt
összegbe elmarasztaltassék s a kielégítésre a kért 2 havi idő
jelen ítélet kézbesítésétől számított 60 napokra megadatik.
Dec. 12.
35• sz. oklevél.
602. Natonek rabbi hivatalos bizonyítványa kiadatik.
Nagy tiszteletű járási rabbi Natonek József Urnák miután
polgári kötelességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivatalos bizonyítvány kiadása elrendeltetik. Máj. 4.
36. sz. oklevél.
Közig, t. ülési jk. jászberényi. 1864.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
143/216. Jászker. kap. tek. Bartsik Márton ur f. é. 329. sz.
alatt kelt rend.-vei felsőbb intézmény folytán tudatja, miszerint
az országban lakozó izr. kötelezve vannak állandóan vezeték
és tulajdon nevekkel élni, más az eddig szokásban lévő nevek
használatától eltiltatnak.
Közlendő a Cultus elöljárósággal, Rabbival.
3y. sz. oklevél. (Ugyanott.)
99/271. u. a. 542 sz. Budapest tanker. kir. főigazgatóságának f. é. 148 sz. alatti : az itteni izr. növendékek oktatásában
ezideig alkalmazásban volt két magántanitónak felterjesztése
képességéről, azok okmányinak, a leckerend és a tanítók
felosztása tárgyában megkeres vény a helybeli izr. elöljárósággal leendő közlés és annak idején a leendő jelentéstétel végett
megküldetik. III/3.
Izr. elöljárósággal közöltetik, hogy 3 nap alatt jelentést
tenni igyekezzék a leirat érdemében.
38. sz. oklevél. (Ugyanott.)
184/397. a helybeli izr. cultuselöljáróság a f. é. 96 sz.
j elentésévei a felsőbbileg kívánt helybeli izr. magántanitók
képességéről szóló bizonylatok egy, a m. k. Helyttósághoz in
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
149
tézett kérvénnyel együtt feljebb terjesztés végett bemutatja.
5/4 ׳864.
Felterjesztetik jelentés kíséretében a jászker. kap.-hoz.
39■ sz. oklevél. (Ugyanott.)
565 1014. Jászker. kap. ur helyett Beleznai Nép. János
esküdt ur f. é. 3030. sz. alatti értesítésével tudatja, hogy felsőbbi intézmény folytán az izr. zugiskolák szüntessenek meg.
26 VIII. 864.
40. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
687/1327. Az izr. zugiskolák megszüntetésére vonatkozó
kapitányi rendelet folytán Aray Károly belrendőri tanácsos
ur hivatalos jelentését azzal mutatja be, miként a Cultuselöljáróságot utasította, hogy tegyen a nyert utasítás szerint jelentést, mivel ellenkező esetben az iskola fennállása meg nem
engedtetik. Ki. tü. 864. 3/11.
Ezen jelentés mellett visszamutatott kapitányi rendeletben világosan kimondatott az, hogy izr. zugiskolák, ha abban
okleveles tanító működik is, meg nem engedhető, — ennélfogva
ezen jelentés mellékleteivel együtt Aray Károly urnák a rendeletben meghagyottak teljesítése végett — hivatalos jelentése
beváratik.
41• sz. oklevél. (Ugyanott.)
186/415. Jb. város Tanácsülési jk. 864. Braun Simon
jászberényi izr. tanító engedélyt kér és e tárgyban jelentést étel
végett leír a kerület.
308/661. B. S. kérvényéről Aray K. jelentése a kér. kap.-hoz
felterjesztendő.
42. sz. oklevél.
T. ülési jk. 1864. Jb. város.
22/25. Jászker. kap. ur m. é. 3394 sz. alatt kelt rendeletévei meghagyja felsőbbi utasítás folytán, — hogy a köznép a
váltók állítás és aláírástóli óvakodásra figyelmeztessék, mert
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
150
a köznép a váltók természetét és követelményét nem ismervén,
az elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák, különösen
az izraeliták a váltó kiáll.fásokra való rábeszélésrőli eltiltásra
Ezen megküldött kapitányi rendelet tudomásul vétetvén,
másolatban a kapura kifüggesztendő és terjedtebb közzététel
tekintetéből dobszó utján is a nép előtt kihirdetendő, egyúttal
pedig hivatalos másolatban az izr. Rabbi urnák az izr. előtt a
zsinagógában leendő közzététel végett ezen végzés utóirással
megküldendő — határoztatik.
43• sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
94/182. Büchler Áron jászkerületi rabbi értesítése, melyben a f. é. 22 sz. tanácsi határozatra vonatkozólag tudatja,
hogy a Cultuselöljáróság a kihirdetést a váltók kiállítására
vonatkozólag az okból nem engedi meg, mert kételkedik ily
elsőbbi rendeletnek létele iránt, mely a türedelmetlen jellemet
viseli.
10/2. Ezen beadott értesítés szerint a tanács ellenében
használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági rendeletek nyílt ellenszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik és figyelmeztetvén ezúttal úgy a Rabbi
mint a Cultuselöljáróság, hogy a tanácsi, mint közvetlen erányában felettes hatósági, annál inkább felsőbbi intézkedések
pontos megtartását szoros kötelességének kisérje. Ennélfogva
újólag is hivatkozva a f. é. 22 sz. rendeletre komolyan meghagyatik különbeni 25 vtf. birság terhe alatt az izr. rabbinak,
hogy a legközelebbi zsinagóga alkalmával, Aray Károly belrendőri tanácsos ur mint polgári biztos jelenlétében a közlött
rendeletet okvetlenül hirdesse ki.
44• sz. oklevél.
J ászkunkerületi kapitányi hivatal.
4750/873. A jászberényi izr. hitközségek különválása miatt
felmerült vitás ügyek kérdésében a m. kir. vallás- és közoktatási
ministerium 19010. sz. a. kelt rendeletének végrehajtásával
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
151
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Szivák Imre kér. jegyző bízatván meg, eljárása eredményéről
beterjeszti jelentését, mely szerint ismételt felhívás után is a
másodízben kitűzött tárgyalásra csak a congressusi hitközség
és a rabbi képviselői jelentek meg ; — s előbb nevezettek által
az új hitközség által vezetett anyakönyvek eredetben bemutattak, — s azon észrevétellel, hogy a hitközségi elöljáróság
aláírásával is hitelesíttessenek, — rendben találtattak — a régi
hitközség által követelt számadási könyvek beszolgáltattak,
a rabbi fizetésének mennyisége azonban megállapítható nem
volt, miután állításuk igazolására egyik fél sem hozott fel kétségtelen adatokat. A jelentés tudomásúl vétetik, — s az eljárás
eredményéről az illetők jelen határozat által olykép értesítetnek, hogy amennyiben a fent hivatolt rendelet további végrehajtását kívánják — ebbeli kérelmüket kellőleg felszerelve
ide nyújtsák be, addig is az eredetben beterjesztett számadási
könyvek az iratok között megtartatni rendeltetnek. Végül a
Congressusi alapokon szervezkedett egyesült hitközség által
jövőre külön vezetendő anyakönyvek tekintetében Jászberény
város polgármestere megbizatik, hogy azok tárgyában a’ törvényes felügyeletet a fennálló szabványok értelmében (Rendeletek
tára 1871. évi foly. 2. sz.) gyakorolja, s az év végével lezárva
s a' kellő aláírásokkal ellátva egy példányban ide a’ kér. levéltár
számára terjessze be. Mely határozat tudomás és alkalmazkodás végett Jászberény város polgármesterének, mindkét hitközség elöljáróságának, s Büchler Áron rabbinak kiadatni rendeltetik. Jászberény 1873. Sept. 20. Jászkún kér. alkapitánya
helyett : Kerek Jósef m. k. kerületi főjegyző. Másolat hitelére :
Taray János s. k. h.kiadó.
Ezen oklevelek valamennyijét eredeti példányokból másoltam. Egytől-egyig kiadatlanok. Kutatásaimban nemes készséggel állott rendelkezésemre Muharay Zoltán levéltáros úr,
E helyütt is fogadja igaz köszönetemet.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
TARTALOMJEGYZÉK.
Oldal
12
12
18
26
II. FEJEZET.
A zsidók betelepülése ......................
A) Az első tíz esztendő..................................................
B) A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése............
40
40
68III.
IV.
III. FEJEZET.
A hitközség kettészakadása ..........................................................
82
IV.
A
A
A
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
BEVEZETÉS ........
I. FEJEZET.
A Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 1850-ig.......................
A) Mária Terézia és II. József alatt. .....................................
B) A zsidók helyzetének általános javulása ..........................
C) A Jászság« harca az 1840 : XXIX. t.-c. ellen...................
ך
FEJEZET.
mai hitközség alakulása ............ י........................................ 105
jászberényi hitközség jelen vezetősége.................................... 121
jászsági íiókhitközségek története.............................................. 123
IRODALOM..............................
131
FÜGGELÉK.
A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó oklevelek ............ 133
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A JÁSZSÁGBAN
EREDETI OKLEVELEK ALAPJÁN
ÍRTA
DR KÁLMÁN ÖDÖN
Függelékül 44 kiadatlan oklevél
OR-ZSE Könyvtár
1004326
BUDAPEST, 1916
MÚLT ÉS JÖVŐ SZERKESZTŐSÉGE
PODMANICZKY UTCA 6.
A régi jászberényi zsinagóga.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos
Az
új
jászberényi
zsinagóga.
Rabbiképző - Zsidó Egyetem
Könyvtára
BEVEZETÉS.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A Jászság területe ; lakosai. A >>Háromas kerületek« megyei rendszerbe foglalása. 1876. XXXIII. t.-c. A jászok mióta neveztetnek filiszteusoknak ? Phil-oistos = íjjász. A Jászság mint kiváltságos terület.
I. Károly, I. Mátyás kiváltságlevelei. A török hódoltság alatt laknak
zsidók a Jászságban. Heilmann Farkas Wolf élelmező zsidó. Az elnéptelenedett vidékek benépesítése. A Jászság szenvedése Kollonics érsek
működése alatt. III. Károly és Mária Terézia hívják a zsidókat a jászsági vásárokra. Kászonyi Tamás, jászberényi jegyző fontos ki jelentései az idegenek letelepüléséről. Az 1745-i privilégiális okmány. Jászkún területről kiszorítják a zsidókat. József »Bau-Jud« Szolnokon akai*
letelepedni. Az oklevelek egyikében sincs említve a zsidók távoltarthafásának joga. Az 1790 : XXV. és az 1790 : XXXVIII. t.-c.-ek szándékolt
összecserélése.
Jászság alatt értjük azon területet, mely a Nagymagyaralföld északi részén a Zagyva, Tárná és Tápió vizek mentén 1
terül el, mintegy ezer négyzetkilométernyi kiterjedésben.
Lakosai a XII-ik századtól kezdve egészen a legutóbbi időkig,
1876-ig, külön területi kiváltságokat élveztek, amikor az 1876 :
XXXIII. t.-c. alapján megyei rendszerbe osztattak be. Különős kedvezményekben a szomszéd Kunsággal, helyesebben
Kis- és Nagy-Kunsággal együtt részesíttettek királyaink által;
ismételt kiváltságlevelekben vannak felsorolva mindazon előnyök, melyeket e »Háromas-Kerületek« lakossága élvezett.
Idők folyamán a terület nagysága változott helységek hozzácsatolása, illetőleg elvonása által. Legutóbb az említett megyei
rendszerbefoglalás változtatott képén, amikor a Jászkunság
1 Miután nagy és tartós szárazság idején a Tápió és Tárná, de
különösen ez előbbi vize teljesen kiszárad, és zsidó házastársak rituális
elválasztása csakis víz partján épült városban történhetik — e terűlétén csakis a Zagyva melletti helységekben adtak ki válóleveleket.
1*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
4
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
területe Szolnok, Heves, Pest és Csongrád megyékhez csatoltatott.1
A jászság lakosai a jászok vagy — mint okleveleink nevezik
— a filiszteusok. Ezen filiszteus elnevezés a XIV־ik századtól
kezdve általános. A Jászság történetírói igyekeznek kimutatni
ezen elnevezés megokolásában, hogy a jászok tényleg a bibliai
filiszteusoktól származnának. A dolog erőszakolt. Másutt kell
keresnünk a magyarázatot. A XlV-ik század oklevelei mutatják, hogy az időben terjesztik a pápa térítői a Jászkunságban
a kereszténységet.12 A kunok megtérnek, a jászok pogánykodnak, nem akarnak megtérni : pagani, filistei, melyek, miként
egykor a filiszteusok, sok bajt okoztak a hívőknek. Hogy a
bibliai népek között épen a filiszteusokat választották a jászok
korholásául, ezt is megérthetjük, ha a jász (íjjász) szó rokonértelmét felismerjük a phil-oistos görög íjj-kedvelő szóban.
Azt azonban világosan látjuk, hogy a jászkerület a vegyesházbeli királyoktól^ kezdve a legutóbbi időkig kiváltságos
terület volt. I. Károly alatt már saját választott kapitányuk
1 A Jászság helységeit a következőkben állíthatjuk össze okleveleink
alapján. (A helységnevek mellett lévő számok azon évet jelzik, melyben
az illető helységet felemlítő oklevél kelt.) Apáti (1438), Árokszállás
(1438), Bódogháza (1484), Borsóhalma (1535), Berényszállás (1438),
Fövenyszaru (1433). Fügéd (1427), Fügedegyház (1449), Jákóhalma
(1449), Kisér (1409), Kürlh (u. o.), Ladány (u. o.), Lantho (1449), Mihálytelke (u. o.), Mizse (1427), Necsőegyház (1449), Négyszállás (1300).
Szentgyörgy (1425), Szentkozmademjénszállás (1408), Szarvas (1425),
Újfalu (1424), Ujszász (1449). A dőlt betűkkel jelzettek nem tartoznak
jelenleg a jászkerületi rabbinátushoz, viszont újabban idecsatlakozott
Jászdósa, Szentandrás, Alattyán, Jánoshida, Alsószentgyörgy, Tarnaörs
(ismét elszakadt), Visznek (elszakadt), Egreskáta (elszakadt). Pusztamonostor, Szenti mre.
2 (Lásd Századok 1916 júniusi számában 372. olda’on). A pápa,
XII. János, megtiltja, hogy az újonnan megtérített kúnokat, alachokat, selavokat túl nagy tized zsarolásával visszarettentsék a megtéréstől . . . »decimas integras nimis rigorose cxegitis, quod neophiti
et conversi ... a convcrsionc Duismodi, propterea retrahuntur.«
Hogy a kúnok megtérnek, ezt jelentik 1228-ban a pápának, de a jászok
nehezen térnek meg. azt láthatjuk az 1365 június 30-án I. Lajos által
kiadott oklevélből, hol mint *Pagani et infidclii« szól a *Phi üstéi seu
Jasones«-ről; majd IX. Bonifác pápa 1399 április 18־1־ól kelt rendeletébői, hol sürgeti ezek megtérését. U. o. 531. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
5
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vezetése alatt tömörülnek a királyi sereg zászlója alá.1 Később
mind több kiváltságokban részesülnek a jászok és ezek közé
tartozandónak vélik azt is, hogy zsidót nem kötelesek megtűrni
maguk között! Mátyás király felmenti a jászokat örök időkre
a rendes és rendkívüli királyi adók fizetése alól 1479-ben.
Majd 1512-ben kegyúri jogokat kapnak a filiszteusok. Viszont
a török hódoltság alatt elnéptelenedő Jászság önállóságát
elveszti és mint lucrum camerae kezeltetik. Még pedig Ulászló
egyik intézkedése juttatja e sorsra a jászokat.1
2
Hogy a török hódoltság alatt a Jászság területén laktak
zsidók, arról van adatunk. A zsidókra szükség volt ily őstermeléssel foglalkozó vidéken, hol iparnak nyoma sincs, kereskedelmi cikkekben is nagy a hiány. A zsidók hozzák el a távoli
vidékek cikkeit, viszont ők szállítják tovább a gabona fölöslegét. Háborús időkben ők a sereg felszerelésének, ellátásának
intézői. A nemesség katonáskodott, a jobbágyság helyhez
kötve, szabad mozgásában gátolva, a zsidókra és a betelepült
görögökre vár a szerep, hogy helységről-helységre menve,
a megvásárolt gabonát, lovat, igás állatot a seregnek szállítsák.
A török háborúskodások idején mindkét csatázó félnek
seregében megtalálhatjuk a zsidó élelmezőket. így, a török
kézen lévő Jászságban a főélelmező tiszt zsidó. A Jászság
1558-ban török fenhatóság alá kerül és egész területét a hatvani szandzsákhoz csatolják. Jászberény, mint központ, külön
kerületet == nahijet képez és ennek élelmezési biztosa Heilmann
Farkas Wolf nevű zsidó.3 Részletesebb adataink nincsenek
arról, hogy állandóan itt lakott-e ezen Heilmann, avagy a
török sereget követve, valahonnan Törökországból jött városról-városra, ütközetről-ütközetre. Ha német nevét tekintjük,
úgy az látszik valószínűbbnek, hogy Ausztriából származott
kereskedővel van dolgunk, ki megnyerte a török »palánkfő«
kegyét. A török zsidók spanyol vagy eredeti török neveikről
azonnal felismerhetők. Hogy osztrák, avagy magyar területen
1 L. Gyárfás : A jász kánok története III. kötet 463. lap.
2 L.>• u. o. IV. 196.
3 U. o. IV. 26. Mielőtt török kézre kerül a Jászság, Szolnokhoz
csatoltatik. melynek erős várát nagy katonasággal töltik meg és már
ezeket is Heilmann élelmezi a jászok segítségével.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
()
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lakó zsidók igen sokszor kereskednek ellenséges területeken
is, — erre számos példát tud a történelem. A török úgy vélte,
hogy ő örökre megvetette lábát a megszállott területen, az
ellenségeskedéseknek vége, igyekezni kell tehát a szomszéddal
baráti viszonyba jutni, ők tehát szívesen látják, ha a régi
ellenség alattvalói bizalommal felkeresik területét üzleti ügyeik
lebonyolítására. A török Budának pasája gyakran fordul a
császárhoz barátságosan, hogy egymás alattvalóinak érdekét
védjék, adósságaikat hajtsák be. Ilyen szívesen látott osztrák
származású zsidó lehetett Heilmann Farkas Wolj is, kit azután
itt marasztal a hatvani pasa, ő azonban rövid ittlét után átmegy
a szomszédos Szolnokon székelő császáriakhoz és ott is marad
seregszállítói minőségben.
A törökök kitakarodása után a Habsburgok főtörekvése
az elnéptelenedett vidékek betelepítése. S ezen igyekezetük
közben az idegen telepesek között itt-ott elvegyülő zsidót is
békén hagyják új tűzhelyét, felépíteni. A tizenhetedik század
második felében, tehát a török kitakarodással egyidejűleg,
hazánkba szorult északról és nyugatról nagyobbszámú zsidó.
Ügyszólván, kevés kivétellel, ezek a magyar zsidóság ősei, kik
ekkor Magyarországba családonként beszállingóztak. A tizenhetedik század közepén a kozák üldözés szorítja Galíciába és
hazánkba az orosz zsidókat ; az osztrák területekről 1670 körül
menekülnek a szigorú kitiltás következtében ; végre a morva
zsidók is nyugodtabb területre húzódtak a harmincéves hó ború
elől, hol nem volt kis kereskedésük, zaklatott életük annyi
veszélynek kitéve.1
Ámde már a tizennyolcadik század elején a császári udvar
oly irányú törekvéseivel találkozunk, mely a zsidók visszaszorítását, terjeszkedésük meggátlását tűzte ki célul. Kollonics
érsek szereplése nemcsak magyarellenes, hanem époly mértékben zsidóellenes is. A gyér zsidó lakosságot »meglehetős
nagyszámúdnak (»In zimlicher Anzahl«) 12 tartja, kiket rendszabályokkal kell az elszaporodástól visszatartani.
Különösen megszenvedte e korszak átkát a Jászság.
1 Büchler: Bpesti zsidók tört. 123. lap.
2 U. m. 178. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A mindenható érsek az általa kegyelt lovagrendek jövedelmét
minden törvényes és nem törvényes úton növelni akarván —
kihasználta I. Lipót zilált pénzügyi helyzetét és az ország
egyik legjobb búzatermő vidékét, a Jászkunságot, a király׳
nevében eladta, aránylag csekély összegért, a német lovagrendnek. Ezek után takarodniok kellett e területről a zsidók
nak. Még csak kereskedni se mertek árúikkal, avagy országos
vásáron résztvenni portékáikkal, úgyhogy I. Lipót utódja,
III. Károly és Mária Terézia kiváltságlevelükben híva-hívják
a kereskedőket, kalmárokat az országos vásárokra, oltalmat
és védelmet biztosítván nekik, csak el ne maradjanak a jászsági vásárokról.1 Zsidóknak, protestánsoknak egyforma a
soruk a Jászságban a XVII. és XVIII. században ; egyaránt
eretnekeknek tekintik őket.2 Buda 1712-ben, Lajtaújfalú
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1 L. » Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek és
oklevelek gyűjteménye« című munka 98. oldalán. »Miért is titeket egyetemlegesen és egyenkint kereskedőket, kalmárokat és vásáros embereket
és bármely utazókat ezennel biztatunk, biztosítunk és bizonyossá teszünk,
miszerint ... az országos ... és heti vásárokra mindenféle áruitokkal,
holmitokkal és javaitokkal szabadon, bizton ... és minden félelem és
féltése nélkül személyeteknek és áruitoknak . . . jöjjetek, igyekezzetek
és járuljatok és elvégezvén ott minden üzleteteket, ismét haza vagy
ahová akartok visszatérhessetek a mi különös pártfogásunk és oltalmunk
alatt, mindig sértetlenül maradván, személyetek és holmiaitok. Es
akarjuk, hogy ez a piacokon és más közhelyeken bárhol nyilvánossá
tétessék és kihirdettessék.«
2 Már 1629-ben panaszkodik Jászberény város, hogy evangélikusok
csap- és mészárszéket akarnak felállítani, ami megkárosítaná a városi
korcsma és húskimérő helyeket. A nádor, gróf Esterházy Miklós, tényleg
megtiltja az evangélikusoknak a csap- és mészárszéknyitást. (Gyárfás :
A jászkúnok története, IV. rész. 245. lap.) Am nem javul a protestánsok
helyzete még másfél évszázad múltán sem. 1765 június 15-én a város
felveszi lakosul Fischer Jakab lutheránus szíjjártólegényt. Három hét
múlva megjelenik a városi tanács gyűlésén Török János prépost-plébános
és előadja, hogy ő >>. . . mint Lelky Pásztor, azon okból protestál, és
átalyában ellenzi, hogy mivel még eddig ezen Nemzetes városban luterana
Religió nem volt, feltehető, hogy ezen egyén kezdetet vévén ell szaporodik és föltétetik, hogy a Calviniana Religiónak is gyökeresebb lészen,
holott keresztényi buzgóságunk azt hozná magával, hogy az mostan
városunkban lakozó eretnekség(ét) is inkább kevesiteni, kiirtani tartoznánk,
nemhogy újabb eretneknek be rohanását engednünk kelletnék . . . Mire
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
8
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1739-ben rombolja le a területén épült zsinagógát,1 hogy azután
onnan a zsidókat kiűzze. A német lovagrend hatása alatt a
városi tanács Jászberényben is inkább a betelepülő görög
kereskedőket részesíti kiváltságokban, mintsem zsidókat tűrjön meg területén.2 Nem szűnik meg a helyzet, nem javul
akkor sem, midőn a végleges eladás jogtalannak minősíttetik
s csak zálogul bírja a rend e területet. Az eladás ellen tilt akoznak egymásután az érdekelt felek. Ezen tiltakozók közül minket
különösen a jászberényi jegyző, Kászonyi Tamás szavai érdékelnek, ki, — bizonnyal szemben a lovagrend szándékolt,
szabadköltözködést gátló, rendeletéinek, ezt mondja: »ezen
mostani ellentmondásból kifolyólag régi megbecsült és eddig gyakorolt lehetőség szerint. . . szabad ezen kerületekbe mindenkinek
régóta bejönni és kivándorolni /« Ezen tiltakozás, mely 1702. év
májusában hangzott el az összes jászkun városok követeinek
jelenlétében, nyíltan mondja, hogy idegenek betelepülése ellen
semmi akadály sem volt a Jászkunság területén. Ha később
mégis kizárják e területekről a zsidókat, az, a lovagrend 29 éves
jogtalan birtoklása alatt történik s III. Károly, majd Mária
Terézia uralma alatt erősödik meg. — Kiegészíti Kászonyi
Tamás szavait a Mária Terézia 1745 május 6-ikán kiadott jász
privilegiális okmány egy véletlenül elejtett pontja, mely szerint : »Előbbemlített Jászok és Kunok kerületeinek . . . szabad
legyen, hogy . . ., bárhonnan odakerülő jövevényeket maguk
közé befogadhassanak és őket a többi lakosokkal egyenlően
a köztük fennálló általános és közös terhek viselésére szoríthassák...« A királynő ezen diplomájának magyarázatában,
a Jászság redempciójának alapos megír ója, Kele úgy véli, hogy
»a Jászkunságban . . . is . . . szabad volt bárkinek letelepedni . . .
nemcsak szabad, hanem a török kiűzetése után mindenkit
szívesen láttak, sőt mesterséges úton is telepítettek . . .« 3
a tanács megköszönvén a főtisztelendő prépost úrnak lelki buzgóságát,
Fischer Jakabra vonatkozó határozatát revokálván, azt lakosul be nem
veszi . . . (Jászberény városi tanácsülés jegyzőkönyvei 1765 júlitis 6.)
1 Büchler: i. m. 192. lap.
2 Jászberény város tanácsülési jkönyv. 1765 jún. 22. 4. pont.
A görögök meghagyatnak a kereskedésökben.
3 Lásd dr. Kele József: A jászkúnság megváltása ]32. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Nem javul a helyzet, mígnem a jászkunok, megúnva
a német lovagrend súlyos igáját, azt nehéz áldozatok árán
lerázni akarják. Ők maguk, a jászkun lakosok, elhatározzák,
hogy saját vagyonukból kifizetik a lovagrend zálogösszegét,
500 ezer rhénes forintot, csakhogy visszanyerjék szabadságukat.
Ez megtörténik, a Jászság szabaddá lesz, de már ekkor elhintették itt a vallási intolarentia magvait az idegen urak. Míg
az egész országban emelkedik a zsidók száma, a már említett
osztrák kiűzések nyomán, — mert az üldözöttek Magyarországban vélik éltöket nyugodtabban eltölthetni és számuk
honunkban emelkedik, — a Jászkunság nem enged be terűlétére zsidót. Az 1735—37־iki népszámlálás alkalmával 2595
zsidóé ״találnak hazánkban, mely közül csak 1054 *magyar
születésű, a többi, tehát 58%, ezen idők beköltözöttje. De ezekbői egyetlenegyet sem találunk, mint a Jászság területén lakót.
A következő 10 év alatt hazánkba költöző 350 vagyonos zsidó
közül sem jut e területre, mint azt elmondhatják az 1749-ben
Pozsonyba gyűlt zsidó küldöttek,1 kik a kivetett türelmi adó
(Malke-Geld)1
2 megtárgyalására jöttek össze az országgyűlés
székhelyére.
A szomszédos Szolnok város és Hevesmegye sincs jobb
véleménnyel a zsidók letelepedhetéséről. Bizonyos szolgálatok
jutalmazásául, kiváltság-levelet kap József »Bau Jud«, ki magyar
területen akar letelepedni. A budai városi tanács nem fogadja
be őt lakosul, mire a Jászsággal határos, egyidőben egy közigazgatású Szolnokon akar letelepedni. Szolnokon sem boldogul
a városi tanáccsal. A kiváltság-levél alapján a szolnoki várparancsnok veszi oltalmába, de Hevesmegye, melynek területéhez akkor »Külső Heves« címmel Szolnok is tartozott, nem
hajlandó területén zsidót megtűrni. Ezen korszak kedvezett
ugyan néhány kiváltságos zsidónak, sőt a néhány hitközségnek
is, de általában Kollonics szelleme volt uralkodó hazánkon.
Jó szerencse, hogy nemeseink, főnemeseink minden Bécsből
jött rendeletet sanda szemmel, gyanakvó lélekkel fogadtak,
•«
1 Bernstein i. m.
2 U. o. A Maike Geld-ről bővebben.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
10
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
így a zsidóság elleni intézkedéseket is. Amikor helytartósági
rendelet útján kitiltja a városok közelségéből a zsidókat, —
nemeseink, nagyrészt önérdekből, de tagadhatatlanul emberies
érzésektől is vezetve, megtűrik portájukon nyersterményeik
értékesítőjét. így lassanként a nemesi telkekre húzódik a zsidóság s a városokba csak vásárokra járnak. A mohácsi vész előtt
megfordítva volt. A zsidók inkább a városokban laktak s kereskedéseik mellett a regaliai jövedelmeket bérelték. Ennek magyarázata kézenfekvő. A zsidó természettől fogva várostszerető
lény, ha lehet, nagyobb gócpontokba húzódik. Amint ezt látjuk,
ma is a falusi hitközségek elnéptelenedésén, sőt teljes kihalásán.1
Amíg azután engedték a zsidókat, mint például az Árpádházbeli
királyok alatt, ezek városba húzódtak. Tudjuk, hogy a bányaváros is szívesen látta valaha maga körében a zsidót; pénzverdékben szerepeltek ! De a török kitakarodás után, midőn
az elnéptelenedett vidékekre a Habsburgok nyugatról hoztak
telepeseket, — a városokat német polgárokkal — új meg új
kiváltságokkal felruházva — töltik meg. Ezen kiváltságos
polgárság nem szívesen látta a hasonló mozgékonyságú, kereskedéshez nem kevésbé jól értő, zsidó konkurrenciát s kiváltságai közé iktatta a városok zsidómentességét. A német lovagrend a maga területét egyenrangúvá igyekszik tenni a többi
kiváltságos városokkal s ő sem tűr zsidót a Jászkúnságban.
Ez időből való e területnek a zsidók elől való elzárása ! A meglevő
40 oklevelek valamennyiét átolvashatjuk s egyetlen egyben sem
találunk még utalást sem arra, hogy a múltban a jászkúnok kiváltságai közé sorozták volna a zsidók távoltarthatását, József
nádor 1802-ben átírja a jászok számára évszázadok folyamán
adományozott 30 kiváltságlevelet, de egyikben sincs szó a zsidókról. És a jászok mégis ősi jogokra hivatkoztak, valahányszor
zsidó akart letelepedni közöttük. így még 1850-ben is egy állítólagos kiváltságlevelet emlegettek, melyet Mária Terézia
adott volna nekik, mellyel megakadályozhatták a zsidók
betelepülését. Pedig a jog, melyre hivatkoznak, nem létező
valami, s ők — talán szándékosan — két törvényt összetévesz
1 L. Később 123. lap, a jákohalmai, jászdósai, pusztamonostori
:hitközség elnéptelenedését.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
11
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tettek, melyek egyike reájuk is : a 25/1790 ; a másik, amely
reájuk nem vonatkozik, az 1790. évi harmincnyolcadik t.-cikk,
mely a bányavárosok és csakis a bányavárosok kiemelésével,
azok kivételével szabad lakhatást enged az országban zsidóknak.1 De mit törődtek a jászok törvénnyel, joggal, amikor
ők a zsidókat távoltartani akarták ! Összekötötték a két törvényt és azt mondták, hogy amint a 25־ik cikkben együtt
/•
említtetik kiváltságuk a bányavárosokéival, úgy együtt vannak ők a 38-ik cikkben is a kiemelt bányavárosokkal! Hogy ez
a tények elferdítése, azzal ők nem törődtek. A fő az volt, hogy
a zsidót tényleg sikerült a lehetőség szerint távol tartani maguktól.
De csak a lehetőség szerint. A zsidókat, bármennyire is
haragudtak reájuk, nem bírták nélkülözni. Mária Terézia uralkodásától kezdve nyomon követhetjük a zsidóknak a Jászságbán való szereplését, miután azokról, úgy a helytartótanács
oklevelei között, mint a Jászság székhelyének, Jászberény
városnak tanácsi végzései között gyakorta esik szó.
1 L. tovább 43. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
I. FEJEZET.
A Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 1850-ig.
A) Mária Terézia és II. József alatt.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A zsidók kereskedésének megszorítása. A bőrrel való kereskedés.
Vonatkozó országos rendelkezések. A jászberényi szíj járt ók és vargák
a zsidók kereskedése ellen fordulnak. A város teljesíti kérelmüket.
Pusztamonostoron és Hevesben laknak a Jászságban kereskedő zsidók.
A nemesi telkek és a zsidóság. A görögök harca a jászsági kereskedelemért. A Háromas-kerületek is a zsidók ellen foglalnak állást. Ábrahám zsidó Bernát görög elleni panasza. Pálinkát szállít Abrahám közmegelégedésre. A zsidók pálinkán kívül még bőrrel és ócskavassal
kereskednek. Oesterreicher Mózes. A zsidók kontraktusainak erejét
nem védi a város. Mária Terézia alatt gyér a kereskedő zsidó a Jászságban. Izrael Jakab. Ábrahám pozsonyi zsidó. Hadzsi Demeter, a görögök védője. A görögök félholtra verik Izrael zsidót. Sperl Abrahám.
Hers Dávid. Mandl Abrahám. A *pozsonyi zsidók«.
A zsidóknak az országban való szabad kereskedését gyakorta megszorítások alá vették, jóllehet, nélkülök nem bírtak
boldogulni Európa egy államában sem az ország pénzügyi
helyzetének alapos hátránya, sok helyütt visszafejlődése nélkül.
All ez főkép Magyarországra, ahol középosztály egyáltalán
nem volt, mely a jobbágy által a nemességnek, papságnak
termelt gabonát értékesítette volna. Nem volt, aki ezeknek
fejében távoli vidékek árúját járatlan utakon, kétes biztonságú
vidékeken, félreeső falvakba elvitte volna. Erre csak a zsidó
volt alkalmas ! A zsidó, ki ugyanoly megadással tudta tűrni
hajlott vállán vitt butyrot, a pandúrőrmester nádpálcáját,
útcagyerekek hahotáját, mint amilyen készséggel, rátermettséggel adta el a gróf terményét, intézte pénzügyeit. A zsidó
megállta helyét mint ócskavas-, rongyszedő, mint (a gazdasági
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
13
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kérdésekben úgynevezett) tandler-kereskedő ; és megállta
helyét széles látókörével, számérzékével mint kapitalista, mint
a tőke értékének, erejének mérlegelője. Ezt tapasztalhatjuk
majd a Jászságban kereskedő zsidóknál is.
Láttuk hogy a III. Károly által alapított helytartótanács
(1723) rendeletéi több ízben korlátozták a zsidók szabad mozgását. Alig egy esztendei működése után már ráér, hogy a
zsidók ügyeivel foglalkozzék.1 1724. június 26-án kiadott rendelete értelmében a zsidóknak bányavárosok körletében, 7
mértföldön belül, sem lakniok, sem tartózkodniok nem szabad.
Sőt még tovább megy a helytartótanács intézkedéseiben,
amennyiben megparancsolja a rabbiknak, hogy hirdessék ki
hitsorsosaik körében, hogy ők bőrt sehol sem vásárolhatnak.
A bőrrel való kereskedés kérdése állandóan napirenden
van. Hazánkban az állattenyésztés mindenkor meglehetős
nagy volt, a nyersbőrökkel való kereskedés tetemes hasznot
hajtott. A falusi, tanyai fogyasztó potom áron adta el a timároknak a juh-, borjú- és marhabőröket. Midőn azután a külfölddél kereskedelmi kapcsolatban élő zsidók kivitelre vásárolták
össze az árut, tetemesen nagyobb árért, mint az itteni tímárok,
vargák vásárolták azt és a nép természetesen szívesebben
adta nyers termékét a jobb árat kínáló zsidóknak, — akkor
egyszerre megindult a mozgalom a háttérbe szorított iparosok
részéről, a zsidóknak bőrrel való kereskedésük betiltása iránt.
Törvényeink, a legrégibb századoktól kezdve, külön foglalkoznak a nyersbőrökkel való kereskedés módozataival. Ámde,
változnak az idők ; az 1659־ik évi 70. t.-cikk úgy intézkedik,
hogy az ország honosainak elővásárlási joga van az idegenek
előtt (. . . indigenis regni jus in easdern praeemptionis salvum,
et integrum mane t), kik csak vásárok idején vásárolhatnak
bőrt, különben a megyék alispánjai vagy a helyi hatóságok
elkobozzák azokat ( . . . dempto nundinarum tempore . . .
Cutis ... ne praematur, sub confiscatione earundem, per vicecomites comitatuum, vei locorum magistratus peragenda.).
Mikor azután reájött a kormányhatóság, hogy ez a törvény csak
1 L, M. Zs. Sz. 1892. 396. és kk. Es L. Corpus iuris Hungária ed.
Márkus.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
14
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a céheknek kedvez, de nem a termelő parasztság és nemességnek, — a céhek ezen elővásárlási jogát 1715. évi 79-ik t.-cikkel
törlik. Viszont a helytartótanács említett rendelete úgy érteimezi a törvényt, hogy a zsidók idegenek, kiknek csak bizonyos,
meghatározott vásáridőben szabad bőrrel kereskedniök. Ez
ellen ismételten felfolyamodnak a zsidók, minek eredményeként elérik, hogy a tanács 1736 máj. 19-én új rendeletet bocsájt
ki : Ha a zsidók és külföldiek vásár idején kívül akarnak valahol
bőrt venni, úgy jelentkezzenek a helység tanácsánál, vagy a
bírónál s azután háborítatlanúl vásárolhassanak.1
• /
Ezen megoldással nem voltak megelégedve a jászberényi
/• •
szíjjártók és vargák. A városi tanácshoz 1750-ben folyamodványt nyújtanak be : a Zsidók által bőrrel való kereskedésiül
leendő el tiltások eránt. A városi tanács, mely a német lovagrend birtoklása óta mindig hajlott a zsidók elleni határozatok
hozatalára, az 5-ik számú 1750-ről kelt jegyzőkönyvi jelentése
szerint, teljesiti a szíjjártók és vargák kérelmét. (Jászberényi
tanácsülési végzések 1750. év, pagina 53.).
A Jászságba járó, kereskedő zsidók a szomszédos Hevesben
laktak, még pedig két helyen : Puszta-Monostoron és Hevesen.
Az 1735/37-iki általános népösszeírás a Jászságból zsidót egyáltalán nem jelent, ellenben nagyobb számú zsidó lakost talál
Hevesben.1
2 Ugyancsak nagyszámú zsidó kereste fel árúival
a Jászságot a pestmegyei Aszód és Zsámbék községekből. Különősen Puszta-Monostoron húzódtak meg a zsidók, kik a környékben kereskedtek, miután az nemesi telek volt, a Tassycsaládé, kik megtűrték közelükben a zsidót. Ez általános szokás
volt Magyarországon, hogy nagyobb helyiségek közelében,
miután a városi lakosság nem tűrte meg a zsidókat kebelében,
nemesi telkeken telepedtek meg, ahová éjszakánkint visszatértek nehéz, nappali fáradozásaikból.
Mária Terézia uralkodása alatt harcra kél egymással a
görög és zsidó faj, hogy a Jászságban kereskedhessen. Előbb
úgylátszik, hogy a görögöknek sikerül végleg kiszorítani a
1 Diamant: A magyar zsidók történetéhez a múlt században.
M. Zs. Sz. 1892. 396.
2 L. Acsádi: A magyar zsidók 1735-ben. Imit-évkönyv 1897-ben.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
15
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
zsidókat, s a Háromas-kerület egyaránt állástíoglal a zsidók
távoltartása mellett (Jászberényváros, tanácsülési jegyzőkönyvek 1760.). De már 1762-ben egy bizonyos Ábrahám nevű zsidó
azt kéri, hogy a görögök ócskavassal ne kereskedhessenek a
város területén. A tanács Ábrahám zsidó kérését pártfogolja és
kitiltja Jászberényből Bernát görögöt. (Jegyzőkönyvek u. o.
187. és 189. szám alatt.). Ez az Ábrahám zsidó kedvelt és tekintélyes kereskedő volt ez időben. Valószínűleg azonos azon
Ábrahámmal, kivel két esztendővel későbben a város szerződést köt pálinka szállítására. (Tanácsülési jegyzőkönyvek
90/1764.).
A tanácsülési végzés sok tekintetben jellemző, azért szóró!
szóra közlöm : »Abrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka administratiója iránt alku téttetvén, az alku tavali mód szerént
megmarad, úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki ;
hanem 9 akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót
itt, az Ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor
meg tölteni.« (Idézett jegyzőkönyv hatodik pontja 1764. évi
október 31-ikén.).
A pálinkaszállítás igen szép haszonnal járható üzlet volt,
mert a város maga kezelte monopoliumszerüen a városi italméréseket, így évenként tekintélyes mennyiségű szeszt vásárolt.
Hogy mennyire megfelelt Ábrahám a szállításnak, azt onnan
látjuk, hogy már ismételten ővele köt szerződést a város. Viszont
nem minden érdekesség nélkül való a kilenc akó ráadáspálinka
kikötése sem, mely az üzlet simább lebonyolítását segítette elő.
A zsidóknak a Jászságban való kereskedését egyelőre e
háromféle árúban látjuk kimerülni : a nyersbőr-, ócskavas- és
pálinkában ! Úgylátszik, hogy a nép inkább velük kötött ügyleteket, mintsem a mindenkép betelepedni akaró görögökkel.
Mária Terézia zsidóellenes intézkedései eleinte — legalább is
pár esztendeig — kevés figyelemben részesülnek. Míg a háború
nagyobb gondjai foglalják el a bécsi köröket, kevés érkezésük
van a zsidók elleni hajszára. Előbb az örökösödési harc (1740—
48), majd a hétéves háború (1756—63) súlyosabb kérdés volt,
mintsem a városi polgárságnak zsidók elleni kicsinyes áskálódásai. De amint elül a harci zaj, elölről kezdődik a régi nóta.
Ezúttal nemcsak a zsidók, hanem a protestánsok ellen is.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
16
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Tudott dolog, hogy a protestánsok helyzete a XVIII-ik század közepén s második felében hazánkban csaknem tűrhetetlen volt. Templomaikat bezáratták, sokat katholikus templommá avattak, egyházközségeiket feloszlatták, választásaikat
minden aprólékos dologba balekapaszkodva megsemmisítették,
még szabad lakhatásukban is akadályozták.
A jászberényi városi jegyzőkönyv is elénk tár egy ily képet. Egyet a sok közül. Az, hogy a városi tanács küldöttségileg
tiszteleg a nádornál, hogy tiltsa be a protestánsoknak a mészárés csap-szék állítást, mert ezt a város monopóliumként kezeli, — ez még hagyj án. (A népboldogító szövetkezeti eszme
már akkor is kisértett!) De, hogy a már egyszer lakosul bevett
Fischer Jakab bádogost törüljék a lakók sorából, mert a luterana
religiót követi, — ez már élénk fényt vet a városi tanács gondolkodására. (Jászberény tanácsülési jegyzőkönyvek 139—
142/1765.) (Lásd a 7. oldalon levő jegyzetet.)
Bizonnyal a zsidók ügyét sem kezelték sokkal jobb indulattal. Oesterreicher Mózes zsidótól kölcsönhitelt kérnek herényi
lakosok (avagy talán csak árúhitelt), aki csak oly feltétel alatt
hajlandó hitelezni nekik, ha Írásbeli kontraktust kötnek az
ügyletről. Mily meglepetéssel fogadhatta Oesterreicher a városi törvényszék egyik határozatát, mely szerint a tanács »a
lakosokat a zsidók kontraktusának implementumára hivatalos
úton nem fogja szorítania (U. o. 19—79/1772. sz.) Holott hazánkban bármely vidék törvényszéke, ha annak területén nem
is lakhattak zsidók, de az ottaniakkal kötött törvényes követelések igazoltattak, úgy azoknak érvényt szereztek. Ámde
a bölcs jász tanács valósággal a »levélölés« rendszerét akarta
felújítani.
Nem is találkozunk a következő tíz évben, egész a királynő
haláláig, okmányainkban, jegyzőkönyveinkben zsidó nevekre.
Nemcsak hogy a mindenütt — bányavárosokat kivéve — megengedett házaló kereskedéstől tiltattak el, hanem még az országos vásárokról is kiszoríttattak.
Amint II. József császár trónralép, az egész országban
enyhül a zsidók helyzete. A császár 1781 máj. 13-ikán sajátkezűleg ír az udvari kancelláriákhoz a zsidók ügyében és felszólítja a hivatalt, hogy azok helyzetének javítására vonatkozó
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
17
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
javaslatait egy éven belül nyújtsa be. (Magy. kané. lev.
2692/1881). A dolgok kedvező fordulata, az erdélyi és a magyár kancelláriai jelentések jóindulatú hangja, felbátorítja
a. zsidókat. A jászkunvidéki zsidók azt kérik, hogy ezentúl
ők is bátran járhassanak vásárokra (Magy. kanc. 2686/1783).1
Mindenfelől előterjesztik a zsidók sérelmeiket. A megyékben
a legjobb indulattal véleményezik a zsidók ügyeit, a felvilágosodás, a kiváltságok elleni harc mindenütt örvendetesen terjed,
csak »a Jász-Kun kerületek tanácsa nem tartja hasznosnak
kereskedésüket«, melynek indokolásait a helytartótanács elfogadja (9466/84.)2
Mindazonáltal enged Jászberény város tanácsa és szemben
a tíz év előtt hozott határozattal, 1782-ben intabulálja Izrael
Jakab zsidónak egyik herényi lakosnál lévő adósságát (Tanácsülés jegyzőkönyvek 311/1782). Ugyancsak elfogadja s peres útra
tereli Ábrahám pozsonyi zsidónak ez előbbi után pár nappal
később, Párvay Pál herényi termelő ellen beadott kontraktusát.
(334/1782). A következő években élénk lesz a zsidóknak szereplése. Az említetteken kívül többször találkozunk Sfrerl Ábrahám (97/1885), Izrael zsidó (226 4886 ; 316—329/1786) és még
több (névtelenül) *pozsonyi zsidóké nevével. (229/1786).
A görögök és zsidók közötti versengés mind nagyobb méreteket ölt. A görögök védője Hadzsi Demeter tekintélyes kereskedő, a zsidók érdekében Izrael Jakab aszódi zsidó jár el a
városnál. A kölcsönös irigység végre botránnyá fajul. A görögök meglesik a városba jövő Izraelt és félholtra verik. Nagy
csődület támad, az esetnek sok szemtanúja akad, kik azután
a városi törvényszéknél mondják el mindazt, amit láttak. (U. o.
329/1787.) így hálálta meg Hadzsi azon szívességet, melyet
néki Izrael, áruk hitelezésével, nyújtott. (226/1786.)
Bármennyire is igyekeztek a görögök a Jászság területén
kereskedő zsidókat távoltartani érdekkörüktől, a nép mindazonáltal szívesen adja áruját a zsidónak és vásárol is tőle. II.
József uralma előkészítője volt egy jobb jövőnek, mely bár
késett, — a nagy francia forradalom minden kisebb kérdést
háttérbe szorított, — de a helyzet javulóban volt.
1 L. Marczali : A magyar zsidók története II. József korában,
2 U. o. M. Zs. Sz. 1884.
2
Dr. Káli ín: A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
18
B) A zsidók helyzetének általános javulása.
II. J ózsef harca a kiváltságok ellen nehezen megy, mert erőszakkai történnek a rendelkezések végrehajtásai. Az 1792-iki országgyűlés és a zsidók. A regnikoláris bizottság. A jászságban pörösködő zsidók
Mózes Abrahám és Morgit Aser. Sugár József és Panner Salamon gyapjúkereskedők. A >>Grémiumok« harca a zsidók ellen. A jászberényi kereskedelmi kamara véleménye a zsidókról. A görögök uralomrajutása.
A gyapjútermést egyetemlegesen veszik a zsidók. Hóhér Sámuel györgyei zsidó. Sternlicht Izrael és társai. A .város szabályzata a zsidók kercskedéséről. Roscnfeld József megveszi a marhabőröket. Lakhatott-e
Jászberényben Hirsch Löw Jász nevű talmudista 1817-ben ? Pusztamonostor, Alattyán, Jánoshida és Kerekudvarban lakhatnak zsidók.
Zsidó éjjeli menedékek. Depositoriumok. A görögök ismét támadják a
zsidókat. Weisz Mojzcs. Weiszberger József pőre Biró Urbán ellen.
Kaufmann Albert Hersch. Beck Dávid. Deutsch Mátyás.
/•
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
II. József eszméi egyetlen pont körül mozogtak : Harc
minden oly kiváltság ellen, melyek útján nehányan emelkednek
s többen jogtalanul elnyomatnak ! Ámde II. József erőszakos
módon igyekezett keresztülvinni, minden átmenet nélkül, az
ő progresszív intézkedéseit és ez nagy ellenhatást szült. így látjuk ezt a zsidók ügyében tett intézkedéseinél is. A császár nem
akarta szaporítani a Magyarországba letelepült zsidók számát
újabb telepítések által, de a már ittlakóknak emberségesebb
életet igyekezett biztosítani. Ezért megszüntette a szabad
királyi városok kiváltságait és a kancelláriai jelentések érteimében könnyít a zsidók helyzetén.1 Ámde, amint a császár
behunyja szemét, több városban, hová a császár engedélyével
letelepedtek, nyilvánosan megtámadják a zsidókat, üzleteiket
fölforgatják ; sok helyütt még életük is veszélyben forgott.
Ezen állapotok csak rontottak a zsidók helyzetén, a császár
fáradozásai, úgylátszott, e téren is, veszendőbe mentek.
Mégis a francia forradalom szele Európaszerte éreztette
jótékony hatását. Az egyenlőség utáni vágyódást nem lehetett
kiirtani a lelkekből. Az 1791-iki országgyűlés 38-ik törvénycikke
föltétien a zsidók mellett foglal állást, utasítván azon helysége
1 U. o. 359. lap. Kancell. rend. 3902/1783.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
19
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
két, melyek így kiűzték a zsidókat, jóllehet ott előbb már laktak zsidók, hogy engedtessék meg számukra a visszatelepülés.
A Jászságban kereskedő zsidók számára ugyan kevés,
avagy semmi újat sem hozott a törvény, de most már a honi
zsidók nem is akartak részleges engedményeket, hanem országosan akarták javítani helyzetüket.
Evégből az 1792 május 22-én megnyílt országgyűlés elé a
magyarhoni zsidóság »megokolt törvényjavaslatot« nyújtott
be, melyben a zsidók állapotának országos rendezését kívánták.
A javaslat 9 pontból állott. A 2-ik cikk ezen beadványban azt
kéri, hogy »mint minden más polgár és lakosnak ezen királySágban, úgy a zsidóknak is szabad legyen, egyik helységből a
másikba, egyik városból, véghelyből és faluból minden külön
helyihatósági engedély nélkül a másikba utazni és ott, ameddig
tetszik, tartózkodni. Szabad legyen a királyi szabadvárosokba
határvárosokba, falvakba ugyanazon feltételekkel, mint más
polgárnak, a zsidóknak is letelepedni és a földesúr engedélyével
házakat és földeket venni, bérelni és birtokolni^1
A képviselőház bizottságot küldött ki ezen törvény tárgyalására. A bizottság (regnicoláris deputatio) 1792 november
12-ikén kezdte meg tárgyalásait, melyen József nádor elnökölt
és gróf Haller József volt az előadó. A bizottság jóindulatúlag
kezeli a zsidók ügyeit, törvényj a vaslatot készít, melyben a
bányavárosok kivételével mindenütt szabad kereskedést engednek a zsidóknak ; a királyi városokban pedig, erre meghatározott utcákban, még lakhatást, házvételt is engedélyez. A boltnyithatás azonban nincs utcához kötve, azt a nemzsidókhoz
hasonlóan űzhetik a kiváltságos városokban is. Megjegyzi a
bizottság, hogy nyilvános hivatal viselést, szavazati jogokat
nem ad a zsidóknak.
A javaslat nem emelkedik törvényerőre, a közbejött francia
háború megakadályozza annak országgyűlési tárgyalását. A
Jászság ismét nem nyitotta meg kapuit a zsidók előtt. A francia
háború költségeinek fedezésére minden felül felajánlják adómányaikat a zsidók, a Jászságból természetesen nem érkezhetik
zsidótól pénz.2
1 Löw i. m. 14.. lap.
2 A francia háb. adományozóinak listájában.
2*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
20
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A XVlII-dik század utolsó tizedében különben is ritkábban kerülnek zsidó nevek a jászsági oklevelekbe. Háborús idők nem alkalmasak a házaló kereskedésre. Mindazonáltal két érdekes adatról értesülünk : egyik, hogy a jászherényi törvényszék dönt két zsidónak egymás elleni perében,
másik pedig, hogy a pálinka-, nyersbőr, ócskavas- és pénzkölcsönző-üzíetek mellé egy újabb ág is csatlakozik : a gyapjúvásárlás. A pörösködő zsidók neve Mózes Ábrahám és Morgit
Áser, a gyapjúvásárlással foglalkozóé Sugár József (U. o.
92/1791). Sugár Józsefnek segítőtársa e téren Panncr Salamon. A jegyzőkönyvek nem adnak felvilágosítást arról, hogy
ezek mely városból valók. Hosszabb pőre van még ez években
Mandl Ábrahámnak is Bosnyák Antal ellen, kinek birtokát a
bíróság a hitelező javára intabulálja (553/1794).
A XlX-dik század első éveiben a kereskedelmi kamarák
fordulnak országszerte a zsidók ellen.1 A nemzsidó kereskedőknek kényelmetlen vetélytárs volt a nálánál fürgébb, kisebb
igényű, teliát kevesebb haszonnal megelégedő zsidó. Hol a
»Gremium«-ok adtak be kérvényt a zsidók ellen, hol meg a zsidók folyamodtak a császárhoz a kamarák túlkapásai ellen. A
kiváltságos területek kereskedelmi kamarái főkép a házaló
kereskedés ellen fordulnak. Tudniillik ezek okozzák nékik a
legszembetűnőbb károkat. A házaló zsidókat külföldről kiűzött
gonosztevőknek nevezi, orgazdáknak, az ifjak erkölcsei aláásóinak. Ezért a házaló’kereskedést teljesen meg kell szüntetni.12
Buda, Pest, Trencsén és Nagyszombat városok tanácsai, a kamarák véleménye alapján, a zsidókat kiüzendőknek véli. Ugyanígy gondolkodik a jászberényi kamara is, melyet most már
teljesen a görögök kerítenek hatalmukba. Ily kcreskedőnevekkel
találkozunk Jászberényben 1803-ban : Michalides, Dzián, Sismis, Avakumovics, Szerafin, Hadzsi, Dezmond, Morzál boltoskereskedők. (Tanácsülési jegyzőkönyvek.) Es ezek akarják,
mint idegeneket, a zsidókat távoltartani a város területéről.
Az iparoscéhek listájában sem találunk magyarabb nevekre
ez ősmagyar helységben : Krajzelmajer (!) lakatos, Weiss Gott1 M. Zs. Sz. iqi2. 244. lap. Richtmaiin cikke.
2 Löw. i. ni. 52—53. lap. Acta comitiorum 138. kk.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
21
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
frid asztalos, Venczel Hermann kömives, Spatz Antal apotekarius, Schenbach sarkantyús, Krakovitzer serfőző, ^Ubrik
Dániel tímár, Krazelits gombkötő, Grumbert kötélgyártó,
Santer zsemlyesütő. A chirurgus Gottwill János, vendéglős
Winglmeier és kávéházas Höfstetter. (U. o.) így alakul Jászberény város iparos és kereskedelmi kamarája ; ezek külföldről jönnek, mint a zsidók s megélni akarnak a helybeli kisbirtokos parasztság között, mint a zsidók és mégis ugyanezek határozzák el az ő gremiumi üléseiken, hogy a zsidót távoltartják
az ősjász területről.
A város közönsége azonban csak a zsidók letelepülése ellen
van, de nem bejáró kereskedésük ellen. Sőt a következő években
kiad egy rövid, de konkrét formájú megállapítást a zsidók szabad kereskedéséről. Már 1803-ban összeállnak a juhászgazdák
és a város fenhatósága alatt egyetemlegesen adják el az évi
gyapjútermelést. A szerződést a városi jegyző készíti, nyilvános
tanácsülésen bemutatja és a gyűlés Hojjer Sámuel györgyei
zsidóval köt kontraktust a gyapjúeladásról. (U. o. 204/1803.)
A már eddig is kereskedni járó zsidók között új nevekre is
akadunk (Salamon Beckés Mendel Mandl. 415/1804. és 373/1805),
úgyhogy a város helyénvalónak látta a civódó görögök és zsidók között rendet teremteni.
A görögök ugyanis azzal támogatták zsidóellenes mozgalmaikat, hogy a zsidók nem járulnak a városi közös terhek
viseléséhez. Erre Sternlicht Izrael és három más zsidó megjelenik a jászberényi városházán és kéri, hogy : ))tisztelettel instálnak, hogy nekik a Házonként való kereskedés Esztendőként
és fejenként fizettendő 4 írt taxa fizetés mellett megengedtessen !«. Ez történik 1805 évi febr. 6-án (181. sz. jegyzőkönyv.)
A város végkép állást akarván foglalni a zsidók kereskedésének ügyében, elhatározza, hogy egy-egy zsidó minden hónapbán csak egy hétig kereskedhet a város területén. Jöttét, valamint távoztát a bírónál jelenteni köteles. Ezen egy-egy heti
kereskedésért fejenként 90 kr.-ral kell hozzájárulni a közterhek
viseléséhez.1 Mintegy negyedszázadig ez a szabályzat határozta
1 Szóról-szóra az 181/18o5־iki jegyzőkönyv. Az Instansoknak
megengedtetik, hogy ezután is minden hónapban egy hétig (fejenkint
fizetendő 90 kr. taxsa mellett) folytathassák a városban szokott keres
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
22
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
meg a zsidóknak itteni kereskedését. (Némelyek szerint napi
17 kr-t kellett az itt tartózkodó zsidónak a jászság területén
fizetni, — de nem tudom, hogy ezen állításnak mely oklevélben van forrása.)1
Amint a gyapjút együtt adják el Hoffer györgyei zsidónak,
úgy most már a marhabőröket is egy megbízható embernek
akarják eladni. A város tényleg »megerősíti Rosenfeld József
aszódi zsidónak a helybeli árendásokkal a marhabőröknek kivitele eránt költ contraktusát«. (Tanácsülési jegyzőkönyvek
183 1809 sz.)
Ugyanez évben Mandl Ignác, ugyancsak aszódi zsidó,;! gyapjút akarja megvenni, de nem sikerül egyezségre lépni. (291)
Mandl Ignácnak egy más vállalata sem sikerül. Folyamodványt nyújt, be a városhoz, hogy itt pálinkát mérhessen. A város e kérését nem teljesíti (378/1810). Hogy miként gondolta
Mandl ez árusítást, nem tudhatjuk ; de valószínűleg nem letelepedést kért, csak egy bizonyos mennyiségnek a kiárusítását.
Ez a kereskedelmi viszony azután állandó jó marad. Rosenféld, aszódi zsidó, még 1814-ben is vásárolja a bőröket, melyeknck párjáért 20 forintot ajánl. (Jegyzőkönyvek 33/1814.)
A •városi kőpince borszükségletét Ungár Salamon gyöngyösi
zsidó látja el. Midőn egy alkalommal nézeteltérés keletkezik
közte és a városi »boradministrator« között, a tanács utasítja
a boradministratort, hogy )}barátságosán egyezzék ki a gyöngyösi zsidó kereskedővel«. (246/1816.)
Bármily kedvező is volt a nép és a zsidók közötti érintkezés, az mégsem valószínű, hogy itt 1817-ben talmud tudományokban jártas kereskedő lakott légyen.
Szófer Mózes responsumai között előfordul bizonyos Hirsch
Löw Jász nevű ember kétszer is (I. kötet 82., II. kötet 60.).
Bacher Vilmos ezen Jász melléknevet úgy magyarázza hogy
az illető jászberényi lakos volt. Ez nem valószínű. Még ha a
»jász« tényleg geográfiái családnév is, akkor is inkább azért
viselték, mert e vidéken kereskedtek tulajdonosai, de nem
•kedéseket, kötelesek lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek
alkalmatosságával magokat a bíróságnál bejelenteni !
1 Richtmann idézett cikke. M. Zs. Sz. 1912. 109. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
23
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert ezen — tiltott területen — laktak.1 Van ugyan a jelenlégi jászkun területről egy responsum Szófer Mózesnél, de ez
a Kunságban, illetve annak határán lévő Tiszabeő városban
lakó Jákob Beer Tiszabőről szól (I. 164. V. 53• 1823-ról). Ez
azonban inkább volt lehetséges, mert az említett helység sok
ideig nem tartozott a jászkunsághoz, másrészt arról tényleg
vannak adataink, hogy a kun kapitány a Kunságban hallgatólag itt-ott megtűrte kedvelt zsidaját.2
Közben Európaszerte szabadmozgást nyernek a zsidók.
Baden nagyhercegség 1809-ben, Poroszország 1812-ben, Bajorország 1813-ban és Dánia 1814-ben ad szabad lakhatási és költözködési jogot a zsidóságnak.
A magyarhoni zsidók az 1825—27-iki országgyűléstől várták helyzetük javúlását. A gyűlés a liberalizmus jegyében hívatott össze 13 évi absolut kormányzás után és ezért sokat vártak
tőle a zsidók. Amit még eddig soha nem tettek, most, az országgyűlés megnyitása után pár héttel, állandó bizottságot alakitottak, melynek kötelessége telt volna a parlamenti küldötteknck állandó informálása állapotainkról. Tizenhárom magyar
vármegye és Horvátország zsidóinak együttes gyűlése 8 tagú
bizottságra bízta ügyeinek képviseletét. Ezek magyar és latin
nyelven szerkesztett beadvánnyal fordúltak az országgyűlés
tagjaihoz, hivatkoztak a magyar nagylelkűségre, mellyel Európában legelőször — 1791-ben — kezdtek foglalkozni a zsidók
ügyeivel, a további intézkedésekben is kérik a törvényhozók
jóindulatát. Reámutatnak azon szomorú körülményre, hogy
ma rosszabb helyzetben élnek a magyar zsidók, mint egykor
a XH-ik vagy a XV-ik században.
A zsidók igyekezete ismét hiábavaló volt ; nem is foglalkozott a megnyílt országgyűlés beadványukkal. Sőt. Midőn a
1831-iki regnikoláris deputáció elkészíti a Ház elé terjesztendő,
a zsidóság ügyeit némi jóindulattal kezelő javaslatait, különvéleményt jelentenek be ellene a szabad királyi városok és
Horvátország, úgyhogy még az 1826-iki diétára sem készül el
ügyük. Várniok kell még néhány esztendőt, míg kívánságaik
csak részben is teljesülnek.
1 Bachcr: Századunk elejéből. M. Zs. Sz. 1892. 701.
2 U. o.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
24
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A Jászságban kereskedő zsidók ezalatt mind közelebb jönnek lakni a központhoz, Jászberényhez. Négy helység nyitja
meg előttük kapuit a közvetlenül szomszédos megyékben,
mindössze 10—20 kim. távolságban. Ezen helységek : Pusztamonostor, mely Hevesmegyéhez, Alattyán és Jánoshida, meIvek Pestmegyéhez, végre Kerekudvar, mely Külső-Szolnokmegyéhez tartozott. Mindegyikében hitközségek keletkeznek,
de tagjai, a zsidó kereskedők, egész héten át távol vannak otthonról. Némelyike éjjelre hazatér, sokan az éjjelt lopva vagy
nyíltan a Jászságban töltik. Egész rendszeres zsidó éj jeli menedékek keletkeznek, hol pár krajcárért fekvést kaptak a házaló
zsidók. Majd későbben, hogy ne kelljen árúikat magukkal
vinni nap-nap után ki a városból, be a faluba, helyiségeket
béreltek Jászberényben árúcikkeik beraktározására. Családjaik
ugyan még nem laktak a városban, de raktáruk itt volt s ők
maguk is itt-ott a városban megháltak. Pár hónap alatt észrevették a görögök a zsidók halk beszivárgását s teljes erővel
hozzáfogtak visszaszorításukhoz. Nem rettennek vissza »a zsidók fortélyos kizsarolásától« és árúik erőszakos elvevésétől
sem. (496. sz. jegyzőkönyv. Tanácsülési végzések 1838.)
Általában nem nagyon védte a város a zsidók ügyét s a
rajtuk esett sérelmeket enyhén bírálta meg. Midőn az egyik
monostori izraelitát, Weisz Mojzest, megtámadja az utcán
Varga István nevű jászberényi paraszt, főbe veri és száz forintot
veloroz« tőle, — a bíróság elutasítja a panaszost, mert nincs
elég bizonyítéka, mellyel a tényt bizonyítaná. (U. o. 1122. sz.
és 1170. sz.) Epén ily lanyhasággal intézi a tanács NémetDeutch Áron alattyáni zsidó panaszát Kirschoff János árendás
ellen, elutasítva őt, mert csak puszta vallomás alapján akarta
adósát elmarasztalásra köteleztetni s tanút nem tudott állítani.
(1181/1837.)
Nagyobb érdeklődést keltett Weiszberger József gyöngyösi
zsidónak Bíró Urbán ügyvéd elleni hosszú pere, mely erős dilemma elé állította a jászberényi bíróságot. Tartozott ugyanis
az említett Weiszberger zsidónak bizonyos Herengei József
nevű jászberényi lakos 375 forinttal. Weiszberger ügyvédnek
adta át követelésének behajtását. Az ügyvéd, Bíró Urbán
tényleg behajtja a tartozást, de az összeget elkölti és nem
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
25
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
akarja megfizetni Weiszbergernek (203/1838). A bíróság elmarasztalja az ügyvédet és a tartozást földjére és házára bekebelezi. (Bírósági végzés 825/1838). Bíró Urbán továbbra sem
fizet, jól tudva, hogy a zsidó itt nem vehetvén meg földjét,
házát, tehetetlen lesz ellenében. Ámde Weiszberger sem hagyja
jussát s a bíróság által elrendelt árverésre elküldi jó szomszédját, a gyöngyösi kéményseprömestert, ki meg akarja venni
olcsó árért az ügyvéd úri házát és szőllejét. Bíró Urbán nem
számított ezen fordulatra s nagy ügygyel-bajjal az árverés folyama alatt szedte össze a 375 forintot s kérte az árverés beszüntetését. (135/1839. sz. 51. 6. 140.)
A bíróság előtt tárgyalt pörök mind nagyobb összegekről
szólnak. így Kaujmann Albert Hersch alberti-i zsidó 2000 írt.bán egyezik ki Böhm József helyi lakossal, kinek birtokát, illefőleg árúit zár alá vette. (786/1839. sz. 52.1. 136•) Nagyobb
összegről szól Beck Dávid árendás zsidónak Czuppán Márton
elleni pőre (1069/1837. sz. 51. 4. 156.). Epén így Deutsch Mátyás
és Márton alattyáni izraeliták Borbély Antal özvegye iránti
keresete. (536/1837. sz. végzés. Irattár 51. fiók. 3 csomó 119.
szám.) Karpelesz Salamon gyóni izraelita 1230 frt.-ot követel
Balog Józsefnétől. Beck Dávid szentmártonkátai és Bernát
Dávid aszódi zsidók Pethes József helyi előkelő nemes elleni
pőre intabulatióval végződik s a zsidók tanácstalanok, mert
senki nem akar részt venni az árverésen, ők maguk pedig nem
vehetik meg az ingatlant. (1439/1845. sz. 54. 2. 177.) Mindenesetre tekintélyes összegről lehetett szó, ha nemes ember portáját tábláztatta a bíróság.
Szükkeblűséget tanúsított a jászberényi tanács Rosenthál
Zsigmonddal szemben, aki Tánczos István birtokára kér betáb1 ázást. A tanács összeül és kimondja, hogy előbb meg kell tudni,
hogy nem tartozik-e az adós helybeli keresztény polgárnak s azok
hitelösszegét fedezi-e előbb a birtokállomány ? És csakis akkor,
ha még marad fönn érték a birtokból, — akkor engednek a
kecskeméti zsidó betáblázás iránti kérvényének ! Ma aligha
vizsgálná a bíróság, hogy van-e másnak táblázási joga ?
(991/1839. sz.)
Míg az országgyűlés a zsidók helyzetének javításával foglalkozik, addig a jászsági magisztrátus, bizonyul ismét a görög
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
26
kereskedők befolyása alatt, a zsidók kereskedésének korlátozásán dolgozik.
Az 1839-ben összeült országgyűlésen a legmesszebbmenő
jóindulattal tárgyalták a zsidók ügyeit. Az elfogadott törvényjavaslat valóban liberális alkotás volt. Ámde a főrendek megnyirbálták az alsóház határozatait : nem voltak oly bőkezűek
a jogok adományozásában, a kiváltságok szüntetésében. A
bécsi köröknek még a mágnások változtatásai sem voltak elegendők. Többek között a megszégyenítő türelmi adó fizetése
alól sem mentettek föl. Az eredmény az 1840. évi XXIX-ik
törvénycikk, mely hívatva volt az ország területén szabad
mozgást biztosítani a zsidóknak. Ezen országos törvény ellen
kilenc esztendeig sikerrel harcol a jász főváros.
CJ A Jászság harca az 1840: XXIX. t.-c. ellen.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászberényi tanácsosok nem engedik be a zsidókat, bár állami
törvény megengedi a betelepülést. Schenfeld Ábrahámot elverik. A
tanács a nádorhoz fordul a zsidók ellen. A boltosok veszik reá a várost
e lépésre. A nádor visszautasítja a boltosok kérését és szabad árulhatást
engedélyez. A zsidók bolthelyiséget kérnek. A város örökre és mindenkorra visszautasítja a zsidók kérését. Depositoriumot próbálnak tartani. A görög kereskedők a depositorium tarthatás ellen fordulnak
A honosítási törvény tárgyalása. A jászkun követ a zsidóság ellen foglal állást. A jászsági zsidók helyzete mégis javul. Éjjelen át io krajcárért
bennalhatnak. Spitzer bérli a necsői pusztát. Monostoron laknak zsidók.
Spitzer résztvesz a magyar hadseregnek való szállításban. Betöltőnzik. A szabadságharc alatt kevés kereskedelem van a városban.
A XVIII-ik század első évtizedeiben Európaszerte megtörténik a zsidók polgárosítása. Franciaország, Poroszország,
Bajorország, Báden és Dánia után a magyar országgyűlés is
szabadlakhatást, kereskedést és iparűzést, sőt a földbirtokszerzést is lehetővé akarja tenni a zsidóknak. A kiváltságok szűnőfélben vannak, az emberi jogok terjedőben. De a Jászság, mint
valami állam az államban, nem akarja beengedni területére a
zsidókat. Ennek oka a zsidók elleni általános elfogúltságon
kívül még az is, hogy e területen különös sikerrel vetették meg
lábukat a görög kereskedők és ezek igyekeznek távoltartani
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
27
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a vetélytársakat. A jászberényi »Gremium« tagjai nagyrészt
görögök, mint nevük is mutatja és ezek döntő befolyást gyakoroltak nemcsak a városi tanács határozataira, hanem az
országgyűlési követek wtasitásaira^ is. Már Mária Terézia
uralma alatt határozatot hoz a jász-kun-distriktusi gyűlés, még
pedig a jászberényi Grémium beadványa alapján, hogy tiltakozik a zsidók lakhatása ellen, nemkülönben a zsidók házaló
kereskedése ellen. Epén így ismétlődik ez II. József alatt is.
Mikor azután a jászkun kerületek követküldési jogot nyernek
(1792.), igyekeznek e véleménynek érvényt szerezni az országgyűlésen is. A jászkun kerületek küldötte a szabadságharc
utánig, mint látni fogjuk, csaknem mindig a zsidók elleneseinek
táborában volt.
Amíg az országgyűlés többsége a zsidók ellen foglalt állást,
addig nincs különvéleménye a jászságnak. Am amikor az 1840.
XXIX. t.-c. szabadlakhatást és kereskedést biztosít nekik,
megindul az ellenük való harc. Otthon a Jászságban csak úgy,
mint az országgyűlésen.
Már 1840-ben bíróság előtt panaszolja Schenfeld Ábrahám
pusztamonostori zsidó, hogy midőn árújával a városba jött,
megtámadták őt s leányával gorombán bántak«. (867. sz.
jegyzőkönyv.) Ez azonban az ellenszenvnek csak kicsinyes megnyilatkozása. Sokkal alaposabb munkát akartak a városok
polgárai végezni. Pozsony, Székesfehérvár, Jászberény s még
néhány város a törvény visszavonását kérik, vagy legalább is :
»a városoknak további kiváltságot nyújtani a zsidók beözönlése
ellen «.r
A jászberényi kereskedők egyenesen a nádorhoz, mint a
jászkunok legfőbb bírájához feldúltak, kérve őt, hogy lakhatást
egyáltalán ne engedélyezzen a Jászságban, a hetivásárokon
pedig — a mennyiben megengedhető — a zsidók csak olyan
portékát árúihassanak, melyeket a helyi görög boltosok nem
tartanak ! A nádori székben azonban oly férfi ült, aki nem hallgatott kicsinyes érdekekre, hanem az igazság és törvény alapján állva, minden eléje került ügyet jóakaratú tárgyilagosság1 Bernstein i. m. 16 és 57. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
28
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
gal bírált meg. Ugyanazon nádor, ki 50 évvel ezelőtt elnököl
a zsidók helyzetének javítását célzó regnikoláris deputáció ülésein. Ezen bizottság a legjobb indulattal tárgyalja a zsidók
ügyét és kidolgozott javaslatai teljes költözködési és kereskedési szabadságot akar adni a zsidóságnak. A nemes gondolkodású nádor valóban II. József szellemi örökösének tekinthető.
Így történt ez a jászberényi boltosok folyamodványánál is.
Hogy azonban a jászkunok kiváltságait, melyek még életben
voltak, némikép figyelembe vegye, véleményezés végett visszaküldi a boltosok kérését a kerülethez. A fenkölt lelkű nádornak,
bár azonnal megvolt a véleménye ez ügyről, ámde be akarta
tartani a szokásos hivatalos formákat is. A kerület azután ismét
továbbküldi a kérést a jászberényi városi tanácshoz. A tanács
úgy véli, hogy a boltosoknak igazuk van : csak olyan árúval
kereskedhetnek a zsidók, melyek helyi kereskedőktől meg nem
szerezhetők ! A nádorhoz visszaérkező ily tartalmú vélemény,
nem befolyásolja annak higgadt ítéletét. Leír a városhoz és
közli velük, hogy a zsidóknak *szabad ánílhatást engedélyezi,
tehát minden korlátozás nélkül. A város kénytelen-kelletlen
tudomásul veszi ezen leiratot, de a jövőben minden eléje kerülő
zsidóügyben a legkérlelhetetlenebb ellenszenvvel viselkedik.
A kérdéses folyamodvány aktái a következők : I. Tanácsülési
határozat Jászberényben, 1842-ben :
1159. A helybeli Boltos kereskedőknek fenséges Nádorispány Ur Eő császári és királyi Főhercegségéhez benyújtott
és onnan a f. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek tárgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül 01atén portékákk
árulhatására szoritatni kérik, melyek boltjaikban nem léteznek,
a j. kerületek f. é. 2511. sz. végzésének értelmében ezen tanácscsal közöltetvén
minek következtében : Részszerint folyamodók a folyamodványban előterjesztett eléggé fontos okaiknak figyelméből,
részint a heti vásároknak a zsidók részéről minden nemüekben
szabadossá tételétől bizonyára származandó különbféle következményeknek tekintetéből és egyébb közös érdekek nézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mellőzésével
részéről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
29
1eti vásárokban! árulás, ha tovább megengedtetik is, egyedül
}ly árúnemüekre terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek
egyébként itten meg nem szerezhetők — mely végzésbeli
nyilatkozás a tekintetes j. küldösségnek (9) küldessen meg.
Csakhamar megérkezik a nádori leirat a kerülethez, melyet
íz továbbit.
1082/1843. A tettes kerületeknek f. é. 2399 sz• nlatti azon
végzések mely szerint Nádori királyi leirat, melynek értelmében a
zsidóknak a heti vásárokbani szabad árulás megengedtetik ahhoz
való alkalmaztatás végett megküldetik felölvastatik. Sept. 4.
Szogál tudományul — a piartz hasznának bérlőjével Tudómány végett közöltetni rendeltetvén — Egyébb iránt tanácsbeli Szele Gábor és Eördög András urakra bizatik a piarczon
a kocsi és a gyalog árulókk rendezése, arról készítendő tervnek
jóváhagyás végett bemutatása mellett — mely végzés az
illető küldöttségnek adasson ki.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Az első visszavonásnál nem áll meg a város s egymásután
utasítja vissza a zsidóknak a nádori határozaton felbátorodott
kéréseit :
1146/1843. Buck Márton, Schwarcz Jakab, Blau Gábor,
Spitzer Ignácz, Buck Gábor, Bernát Eriik és Viliéi* Istvány
izraeliták a végett folyamodnak, hogy miután a hetivásárbani
árulás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
egymásközött civódniok kellessen — részekre kinek-kinek
bizonyos taksa lefizetése mellett Sátor helynek való helyek
jeleltcssenek ki. Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának o r s z ág o s, és nem heti vásárokban lévén helye — a szerint
miután a heti vásárokra megjelenő Izraeliták és egyébb sátor
alatt árulóknak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba megjelenők közeitt egyekk a másik előtt nagyobb juss formálás
a vagy követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodók
keresetének helyt adni nem lehet, — mely végzés a folyamódoknak adasson ki.
Ezek után a zsidók azt kérik, hogy a város bolthelyiségeit
av*gy magánlakásokat üzletnyitás céljából adjanak át számukra. A kerület kérdésére igy felel a város :
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
30
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1179/1843• A tek. nem. kér. azon végzése 2390 sz., mely
arról, hogy a közönségek és privátusok boltjaikba a Cursus
folyama alatt Izraelitákk bebocsájthatása megengedtessen a
vélemény követeltetik — felolvastatván
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elő sorolni feleslegesnek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye marad — a
zsidókat akár privátusok akár közönségek boltjaiknak haszna
bérelhetésitől nem csupán a jelen Cursus folyama alatt, hanem
mindenkorra és örökre kizárni és kizárottaknak mint tekinteni,
mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás Helyettes kapitány t.
Pethes Mihály urnák adasson és küldessen meg.
Tehát a városi tanács »nem csupán a jelen bérlet folyama
alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni« akarja a zsidókat,
kiket már országgyűlési törvény hazánkban szabad költözködési
joggal ruházott fel.
Ezen merev visszautasítás kellemetlenül hat a zsidókra.
Azt hitték, hogy a törvényben biztosított jogok lassanként
a gyakorlatban is valóra válnak. A csalódás talán nem érte őket
egész váratlanul, de mindenesetre tartózkodásra bírta őket.
Más úton próbálják meg a városi árulás megkönnyítését. Légnagyobb nehézség abban volt, hogy a minden hetivásárra
árút kellett behozni a szomszéd faluban lévő lakóhelyükről
és a vásár múltával a megmaradt árút ismét visszahordani kellett
helyiségükbe. Ezen nagy üggyel-bajjal járó és fáradságos
munka sokakat visszatartott a jászsági kereskedéstől, minek
viszont a helyi görögök örvendtek. Végre a bejáró zsidók úgy
oldották meg a kérdést, hogy a városban parasztházaknál,
ládákban tartották portékájukat, valami csekély díjat fizetve
a megőrzésért. Ez a módszer igen jól bevált. Mind többen követték az elsők példáját s tekintélyes árúmennyiséget adtak el
a zsidók, többet, mint az itt lakó kereskedők. Fokozta még a
zsidók hitelezése is a vételkedvet, melyről panaszlólag szólnak
a helyiek : Nagy a lukszus és sok a hitelbe vásárlás ! Amint
tudatára jönnek a görögök az őket fenyegető veszedelemnek,
mely az ügyesebb vetélytárs felülkerekedésében rejlik, azonnal
hozzáfognak régi helyzetük megerősítéséhez.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
31
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Előbb is a vásári kirakodónál elfoglalják a zsidók már
megszokott helyét s őket oly messzire lakoltatják, hogy a
vevőknek valóságos fáradságukba kerül a hozzájuk férkőzés.
Azután bepanaszolják a városnál, hogy a zsidók magánházak־
bán nagymennyiségű árút tartanak elrejtve s így kijátszák
a városnak a zsidók lakhatás?, elleni határozatát. Kérik, hogy ezt
a város szüntesse meg. Amennyiben pedig a nép titokban mégis
őrizné a zsidók árúit, mert ... »a lakosság és a kereskedő izr.
nép között időnként nagyobb és nagyobb . . . viszonyos állás eszközöltetik«. (718/1845. sz. jegyzőkönyv.) . . . úgy arra is büntetés
tétessék, aki helyet ad az árúnak és az is, aki elraktározza
árúját. A büntetés nagysága példás legyen, mert helybeli
polgárok érdekének megvédéséről van szó. Tényleg, ily értelemben határoz a város ; 25 frt. büntetés jár a zsidókra, ennek fele
az árú őrzőjére. Midőn bizonyos Spitzer Ignácnak az árúját
megtalálják s feljelentik őt a tanácsnál, a büntetést teljes
nagyságban kiszabják rá. Erre a zsidók a kerülethez fordulnak
a tanácsi végzés ellen, de a kerület is tilosnak véli a depositóriumlerakodóhely tartást (jászkúnkerületi végzések 3286/1845.).
Amidőn pedig továbbra is titkolt helyeken több izraelitának
holmiját megtalálják s a nép mindenben azok mellé húz, szemben a görög kereskedőkkel, ezek ismét úgy nyilatkoznak, hogy
a zsidóknak a hetipiacra való megjelenését eltörlendőnek véli
(Tanácsülési végzés 718/1845.). Az ügynek aktái a következők :
1844/845. Tanácsülési jk.
A helybeli boltoskereskedők közönségesen folyamodásbeli
érzékeny panaszaik ömledezései mellett kérések támogatására
felhozott ok képeni azon igazságaiknál fogva, miszerint a városokbani első helyek az árulásra nézve a vidékiek előtt országszerte a helybelieket illetik, azért esedeznek, hogy a heti vásárokba megjelenni szokott Izraelitákk és Sáfrányosoknak a
piarczi téren árulási helyek a boltok alóli tér rendeltessen,
továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek tartásáról az erészben•
bölcs felsőbbi, úgy kerületi végzések és intézkedések nyomán
és értelmében büntetés mellett gátoltassanak. 1844. jul. 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó kereskedőknek kéréseik — mivel gyakorlat szerint kétségtelen miszerint a helybelieknek a Vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
32
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az érdemből kérésekhez képest az . . . Izraelitáknak . . . sátorhelyül városháza előtti Téren való kúttól lefelé a keresztnek
nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodó helyeknek tartástóli
eltiltatását érdekli a panaszlott Zsidóknak c részben lévén
már a múlt esztendei 2400 sz. alatti utasító végzése a tens
Kerületekk a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, a mely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, az olyan
büntetésképen annyiszor, amennyiszer 25 vtfrt. fizetésében elmarasztaltatik, a lakósok közül pedig azok, kik portékás kereskedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek,
általhágói tekintetnek és mint olyanok szintén büntetésül
12 írt. köteleztetnek mely végzés tétessen közönségessé . . .
mely végzés Piarcz Bírónak adassék ki.
A görögök addig szimatolnak, míg egy zsidót törvényszegésen érnek :
Tanácsülési jegyzőkönyvek 889. sz. 1844. évről. A helybeli
boltos kereskedők közönségesen folyamodásbeli azon előterjesztések mellett, hogy bátor az Izraelitáknak helybeni
lerakodó helyet tartani a nagymélt. helytartó kir. magy. tanácsnak parancsa következtében a T. Kerületek által is megtiltatott még is mit sem adva a felsőbbi és a Nemes Tanácsnak
közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer Ignátz
Izraelita Teke Pálnál, három ládákat, teli portékákat tart,
kérvén, hogy a nevezett Izraelita, mint is a felsőbbi parancsoknak ellenszegülő, a megszabott büntetésben elmarasztalva
bűn tettessen. 1844. Jul• 20•
Főbíró Urnák szóbeli előadásával igazolva lévén a folyamodó kereskedőknek panaszbeli kitételek annyiba, amennyibe
a panaszlott Izraelita Spitzer Ignátznak fizetéses utáni Teke
Pálnál három ládája portékája találtatik. Annálíogva bepanaszlott Izraelita Spitzer Ignátz, mint is közönségessé tétett
Felsőbbi tilalom ellenére portékáival Helyben veszteglő és a
végett larakodó helyet használó a 25 vt. frt. büntetés pénznek,
Panaszlott Teke Pál ellenben mint is a közhírül tétetett rendelés
ellenére a panaszlott Izraelita portékáinak hellyt engedetlen
maga viseléséért a megszabott 12 vtf és 30 kr büntetési pénznek
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
33
megfizetésében elmarasztaltatik avégre főbírónak, Komáromi János úrnak kiadasson.
A görög kereskedők áskálódása, hazugságon alapult,
amint erről a következő okmány értesít :
28/1845. Tanácsülési jegyzőkönyv.
Felolvastatott a Tettes Ns kerületekk í. é. 3285 sz. alatti
azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó helynek
be nem valósodása miatt a folyamodó Izr. kereskedők a Ns.
Tanácsnak elmarasztaló végzése alól felóldoztassanak. 1844.
decz. 21.
Tudományul szolgál, adasson ki a főbíró úr Komáromi
Jánosnak a ,hoz való alkalmazkodás végett.
Ezek után a zsidó kereskedők lerakodóhelyet kérnek :
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
I37/I^45•
Felolvastatik a Tettes Ns. kerületek a m. é. 3286 sz. alatti
azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó Izr.-nak
abbeli kérések, mely szerint lerakodóhelynek engedelméért
esedeztek nem teljesítetett.
1844. decz. 16.
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerületi végzés
a'hoz való alkalmazkodás és az illető Izr.-nak tartalmáruli
értesítések végett főbíró Komáromy János úrnak adasson ki.
A görögök ismét vádaskodnak a zsidók ellen.
162/1845.
A helybeli boltoskereskedők közönségesen hivatkozván a
Nádori kerületi kegyes intézvény és Rendeletekre, úgy a Ns.
Tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadások mellett
— minél fogva az izraelita kereskedők az érdeklett felsőbbi
rendeletek ellenére lerakodó helyeket tartanak és árúcikkeket
minden tartózkodás nélkül szabadon árullyák, kérik, hogy
Spitzer Ignátz, Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton aszódi
Israeliták, ki portékáikkal rendesen helyben tartózkodnak
makacs megátalkodásokért megfenyítessenek. — Jövőre nézve
pedig a tartózkodás és rakodóhely tartós érdemében és tekintetében keltt és felhozott felsőbbi rendeleteket a panaszban
álló Israelitákkal pontosan megtartani a Ns. Tanács kegyeskedjék.
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
3
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
34
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1845 fekr• TKiadatik ezen panasz teljes folyamodvány a tanácsbeli
Kállay András és Arany Károly urakk, azon utasító rendeléssel minél fogva a panasz tárgyában föníorgó és illetőleg
valónak állított körülményeket megvizsgálván s ha szükség
Tanukat is hallgatván, kiterjeszkedve a folyamodványt minden
részeire napfényre deríteni igyekezzenek főleg azt — igaz
légyen-e és mennyiben a panaszlott Israelitákk a folyamodó
kereskedőségnek állítása szerint állandó itteni tartózkodások
így a Czikkeikk heti vásárokon kivül folytonos árulása, és
megnevezve tartózkodások helyét, tegyenek könnyüállásos
tudósítást, hogy ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
A zsidóság és a lakosok közötti viszony mindjobban javul,
amiért is a görög kereskedők a heti vásárt teljesen eltörölni
akarják.
718/1845. Tanácsülési jk.
A . . . városi javak mikénti bérbeadásának kérdésében
a következő előleges Rendelések . . . Téttetnek :
. . . d) a heti vásárt és a vidéki kereskedőkk heti vásárokbani
megjelenését és árú cikkeikk árusítását illetőleg figyelembe
vévén a tanács azon körülményt mely szerint a divatba vett heti
vásárokkal a lakosság és a kereskedő Israelitakép között időnként
nagyobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöltetik.
Tekintvén továbbá azon tapasztalásbul merített visszaéléseket melyek a kereskedő Isr.-k részéről a lakosság irányábán gyakoroltatik. — szem előtt hordva a zsidó kereskedők
által gyakorlatba vett kölcsönzések szomorú jövendőjét — a
heti vásárok illy képpeni felálásaival a fehér nép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből melyek árúcikkeiknek mineműségében a zsidó kereskedők által elkövetettnek — részéről a
tanács heti vásárokba vidéki kereskedőknek bizakodását és
árúcikkeikk árulását egyelőre botsájtottaknál fogva — a hogy
a heti vásárnak országos vásárrá lett fordítását a Lakosság
birtokának vesztével légyen kénytelen utóbb megsiratni, ertörlendőt óhajtja.
Hogy a hetivásár eltörléséről a nádor hallani sem akart,
az természetes. A görög kereskedők kicsinyes kenyérírígysége
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
35
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
miatt, nem engedhető, hogy a fejlődésnek induló jász központ
kereskedelmi növekedésében megállíttassék. Amint a zsidók
a nádor jóindulatáról értesülnek, továbbra is raktárhelyiségeket
tartanak fenn a városban, miről egy bírósági végzés értesít
bennünket. Ugyanis Schlesinger József pesti kereskedő megkeresi a jászberényi bíróságot, hogy, miután Schwartz Jakab
aszódi zsidó árúit lakóhelyén nem találja, Jászberényben
pedig az illető raktárt tart, ott foglalná le a bíróság tartozása
fejében a nála vásárolt, de ki nem fizetett portékát (363/1846. sz.
Végzés 54. 3. 105.)
Hogy ez időben a Jászságban kereskedő zsidókat már —
jóllehet a városban való laktatást lehetetlenné tette a városi
tanács — mégis jászsági zsidóknak nevezi a hivatalos kormány
is, ezt az 1846-ik év augusztus 6-iki Budapesti Híradóból
láthatjuk, ahol a türelmi adó megváltási összegének felosztása
van közölve. A 4. pont így hangzik : Azon egyes izraeliták és
községek is, mint a Jászkún kerületben . . .,• יmelyek nincsenek
bekebelezve . . . csatlakozzanak a (felosztási) rendszabályhoz.1
A városi hatóság hangulatára némi befolyást gyakorol
az országgyűlési *honosítási törvénye vitája. Ugyanis az 1847
november n-ikén megnyílt országgyűlés megkezdte a honosítási
törvény tárgyalását. Pont egy hónapra rá, december 11-ikén
egyik kerületi ülésben felállott gróf Forgács pozsonyi kanonok
és azt ajánlotta, hogy a honosítandótói megköveteljék azt is,
hogy *bevett vallásán legyen. Az ajánlat nagy zajt vált ki a kép־־
viselőkből. Mellette nyilatkozik Osegovich, a kapcsolt részek
követe, valamint Ferencsich, Kapronca helyettes követe és
— a Jászkunkerillet követe is. Ellene volt ez indítványnak
Kossuth és Szemere. Bár nehéz küzdelmek árán, de mégis
megbukik az indítvány. A törvény további tárgyalásánál győz a
liberálizmus és január 28-ikán, ugyanezen törvény tárgyalásánál
így hangzik a szöveg : » . . . minden valláskülönbség nélkül!«
Hogy ezen vita tisztán csak a zsidókra vonatkozott, ezt Kossuth
nyíltan megmondta felszólalásában : » . . . megvallom, hogy
különösen a zsidó vallást követő hazai lakosokra nézve sajnálom . . .« majd ismét : ». . . zsidók kereskedést üzletnek, gyára1 U. o. 27. lap 4. pont.
3*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
36
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kát alapíthatnak . . .« másutt : » . . . Pesten Kunewalder méltatlannak találtatik politikai jogokra csak azért, mert Mármarosbán vagy Pozsonyban söpredék zsidótömeg van . . .«. Az országgyűlési hangulat kedvező alakulása némikép fékezte a tanácsnak zsidóellenes hangulatát, jóllehet ez esztendőben meghal
a jászzsidók ügyeinek igazságos megítélője, a jászok legfelsőbb
ítélő bírája : József nádor.
Közben a jászsági zsidók helyzete türhetőbbé válik. Hallgatólag megtűrik, hogy éjjelen át a Grémium (avagy a város)
pénztárába fizetendő 10 »schein« krajcárért a városban maradhassanak. Ilyenkor rendesen több zsidó alszik egy parasztházban, melyet a görögök erősen szemmel tartanak. Volt a
városban egy öregkisasszony, Sósi Ilona, ki mind a három
szobáját zsidóknak adta bérbe s ezt hivatásszerűen űzte.1
A legtekintélyesebb kereskedő görög, Harsányi Szilárd, arra
nagyon vigyázott, hogy hétfőtől péntekig terjedjen a zsidók
itttartózkodása, amely ily módon ideiglenesnek volt tekinthető.
Nagyobb eredménynek látjuk, hogy a herényi határban
lévő necsői pusztát zsidó bérelte ki ez évben : Spitzer Ignác.
Ezen Spitzerrel még sokat fogunk találkozni az események
folyamán ; mint forradalmárt börtönbüntetéssel sújtotta őt
az abszolutisztikus kormány. <5 bérelte ki a földet Bernáth
Dávid aszódi izraelitától, ki viszont — valószínűleg — a Pethesféle bérletet adta át Spitzernek albérletbe. (Tanácsülési jk.
776/1849.) A Spitzer által bérelt tanyán meglehetős nagy
mennyiségű állat állomány volt és igen sok gazdasági eszköz.
Ezt abból következtetjük, hogy midőn Spitzer Ignácot a bécsi
kormány mint forradalmárt elvitette s felesége nyolc kis gyérmekkel a tanyán nagy anyagi zavarokkal küzd, — marhák leromlanak, eszközök tönkremennek — a bíróság még mindig
3358 forint értéket állapít meg a tanyán levő ingatlanaiért.
Ez az első lépés mégis arra nézve, hogy a Jászság területén
zsidók lakjanak. Jászberény földjeiből már bérelt zsidó, a város
területén hétfőtől péntekig már meghálhattak, csak egy lépés
választotta el őket attól, hogy végkép megnyerjék a lefelepülési engedélyt.
1 Kohn Fülöp úr szóbeli közlése.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
37
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Erre azonban várni kellett a szabadságharc letörése utánig.
Egyelőre tovább is a közel lévő helységekben van házi tűzhelyük. Legrégibb temető Pusztamonostoron van, az említett
Tassy nemesi birtokon. Az ottani hitközségnek egy igen régi
tórapéldánya jelenleg a jászberényi hitközség őrizetében van.
Kora legalább száz éves. Az egykori hitközség emlékét jelenlég csak a temető őrzi. Ma már alig 2—3 zsidó család lakja.
Pontos oklevelünk van arról, hogy mely vidékek zsidó
kereskedői látogatták a jászsági heti piacokat. Ha beletekintünk az 1857 november 13-ikán kiállított katonai népfelkelők
listájába, úgy nyíltan láthatjuk, hogy honnan jöttek be az
első telepesek, kik bizonnyal a már régebbi piaci árúsokból
kerültek ki. A 32 zsidó ifjú közül Pusztamonostoron született 11,
Aszódon 6, Bicskén 4, Gyöngyösön 2, Abony, Vácz, Hevesen
1—1, Nógrádmegyéből 2 ; a többi négy távolabbi vidékekről
származott ide.
Amint láthatjuk, Hevesmegyének három helységéből is
jönnek zsidók a Jászságba : Monostor, Gyöngyös és Heves
városokból. Hogy ott nagyobbszámú zsidó lakott, mutatja
azon körülmény is, hogy a zsidók általános gyűlésén, 1848bán,1 Hevesmegye két követtel képviselve : Hirsch Leopold
és Stern Mór által. Hevesmegye különben is ez időben igen
liberálisan viselkedik. Országgyűlési követe, Schnee, a legelsők
között van, kik a zsidók emancipációját követelik.1
2 Ott tehát
nem bánták meg, hogy zsidót lakosul láttak területükön.
Ez időben Jászberényben a következőkép oszlott meg a
vallási lélekszám : római katholikus 9750, helvéciai 965, ágostai
evangélikus 28 és görög nem egyesült 77. Ez utóbbiak voltak
a görög kereskedők, kiknek száma fogy. Csak néhány meggazdagodott, tekintélyes ember, közöttük Harsányi Szilárd
városi tanácsos, a kereskedelmi kamara elnöke, képviselte itt
a görög fajt.
Űj nevekkel a kereskedő zsidók között alig 2—3-mal találkozunk. Schweitzer Bernát pesti nagykereskedő Varga Ferencnek szállít árút (jegyzőkönyv 722/1846), valamint Weiser Lipót,
1 L. Löw i. m.
2 L. Zeller I. 86.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
38
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
viszont Kiss János jászberényi boltosnak Silbermann Abrahám
szerzi be árúját. Irsáról is jönnek új házalók : Pollák Lőrinc
és Politzer Fülöp. Különben elég gyér a zsidó név a bírósági
és városi jegyzőkönyvekben.
A szabadságharc ideje alatt nem lehetett valami élénk
vételkedv s az országútak biztonsága sem csábította a zsidókat
nagy vállalkozásokba. Jászberény is nagy eseményeknek tanúhelye. A »Werbung«, elfogadóhelyek között van Jászberény is,
ahol bizonnyal jelentkeztek zsidó fiatalemberek is a haza szolgálatára. A zsidók nagy számmal jelentkeztek hadi szolgálatra. Kossuth Lajos becslése szerint, melyet épen Jdszberényben nyilvánított a lakása előtt díszőrséget vezénylő Freudenberg Márk nevű zsidó hadnagy előtt, mintegy *húszezren vitézül
harcolnak hadseregünkben((.1 Ha százalékokban akarnók kifejezni a zsidóknak a szabadságharcban való részvételét s
alapul Kossuth becslését vesszük, akkor a 180—200 ezer katonának tiz százalékát kell zsidónak tekintenünk, holott a tíz
millió országlakosnak csak alig négy százaléka zsidó. Jászberény
maga 1000 darab kaszát vásárol, puskaport a nemzeti őrseregnek és 54 katona teljes felszerelését vállalja.
A szabadságharc alatt nagyobbarányú szállításban vesznek részt a zsidók. A már említett Spitzer Ignác 1849 február
hóban, valószínűleg saját gazdálkodásából való szekereken két
társával, Kohn Jakab pesti és Grünek Károly Henrik berlini
születésű, szintén pesti zsidóval hadseregfelszerelési cikket szállít
Debrecen felé. Zsámbéknál osztrák katonák utolérik őt és elfognak 549 darab inget, ugyanannyi alsóruhát, 475 posztócsákót,
200 kényelmes csákót, 100 viaszvászon csákóboritékot, 1 tiszti
csákót, 17 tucat nemzeti sapkát, 1500 lószőrforgót, 4500 nyakkötőt, 50 tucat magyar címert, 100 kardbojtot, 15 tiszti övét
és 8 zászlót, összesen 10 kocsival. A bíróság Spitzert 8 évi nehéz
vasban töltendő sáncmunkára ítéli, két társát pedig kötél általi
halálra. Windischgrátz herceg a másik két vádlottnak börtönbüntetésre változtatja ítéletét, Spitzerét pedig helybenhagyja.1
2
1 L. Bernstein i. m. 169. lap.
2 U. o. 269. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
39
Spitzer 1 és 3/4 évig raboskodik Josefstadtban.1 Felesége kétszer is jelentkezik Őfelségéhez audienciára, míg végre hazaengedik. Még egy katona lakott és elhalt Jászberényben, ki
részt vett a nagy idők mozgalmaiban : Húsz Mózes.2
A szabadságharc le veretett, az osztrák győzők teljes megkódolást követeltek. Jászberény város tanácsa is elhatározza,
hogy húsz forintot ajánl a báró Haynau Gyula táborszernagy
tiszteletére létesítendő alapítvány javára ! 3 Az idők parancsolnak ! Jászberény városa német feliratú jegyzőkönyveket szeréz, a Bach-korszak súlyos napjai következtek. Mi lesz a jászsági zsidókkal ?
I
* 1849 októberben oda van még 1. 776/1849. sz. tanácsülési jegyzőkönyvet.
2 Húsz Mózes is csak később telepszik meg.
8 Tanácsülési jegyzőkönyvek 20/1850.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
I
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
II. FEJEZET.
A zsidók betelepülése.
A) Az első tíz esztendő.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászsági tanácsosok nem akarják beengedni a zsidókat. A birodalmi alkotmány 25-ik pontja. A jász-kún főkapitány kérdésp Bihály
Mór pesti izraelita ügyében. A tanács megtagadja Bihály letelepülési
engedélyét. Miért hivatkoznak Mária Terézia kiváltságára. A királynő־
kiváltságlevelei. Visszapillantás e kiváltságokra. Buck Gábor kérvényét is visszautasítják. A kerülethez fordúl támogatásért. A főkapitány megengedi neki a letelepülést. Az első jász zsidó. Nem engedi a
város, hogy üzletet nyisson. A jász-kun kerületi kapitány boltnyitást
engedélyez neki. A piacon első helyért folyamodik. Teljesítik kérését.
Piaci helypénz fizetése alól nem mentik fel. A zsidókat dicsérő okirat.
Betelepülések a szomszéd megyékből. Aszód, Gyöngyös, Pécel adja
az első rajokat. Zsidó temető. Schönfeld Jakab sakter. Bondi Bernát
melamed. Tilos a copfviselés. A többi jász községek zsidó telepesei.
Apátin Salamon melamed, az első halott. Két év alatt minden jász közsegben van zsidó. A zsidók pozíciót nyernek. Árúikat szívesen veszi a
hatóság, katonaság. Karpeles Salamon földet bérel. A bérlet ünnepélyes
installációval adatik át. A pesti hitközség ír a jászsági zsidókról. Az
iskolaalapba mennyit fizetnek ? Jászberénybe kiadott csecsemők nagy
halálozási száma. Az anyakönyvek híradásai. Natonek anyakönyvvezető
rabbi. Lippe fogyasztás-bérlő. Templomot alakítanak a csizmadia
céh-házból. Fürst Mayer főtanító. 0 felsége látogatása. A zsidók hódolatát is fogadja. Natonek működése. Hazafiatlanság vádja. A környék
beözönlése. A zsidók összeírása. 5 forint letelepülési díj. Zsidó iparost
nem szívesen vesznek be. Buck Gábor lakóssági jogért folyamodik.
Nem adják meg. Lippe Ede orvostudor letelepülése. A Lippe-család
vezetőszerepe. A zsidók belélete. Iskola, templom. A katonaköteles
ifjak jegyzéke. A zsidó egybekelés nehézségei. A pap már talárt visel.
A szónoklat nyelve nem kizárólag német. Néha magyar alkalmi beszédet is tartott. Natonek erélyessége. A templom épületének megvétele.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
41
A pap előtt történik a zsidók törvényszéki csküdtetése. Ennek kellemetlen oldalai. Wolf Sámuel templomszolga öngyilkossága. Schwarcz
Mózes metsző. Leitner Sámuel nagy tekintélye. Salamon Lázár moheL
Tanítók: Ehrentheil, Blumenfeld, Löwinger. Idegen papok szereplése
a Jászságban. Még egyszer fellépnek a görög kereskedők a zsidók ellen.
Erős rendszabályok a zsidók beköltözése ellen. Szigorú felügyelet az
ittlakókra. Nyilvántartási anyakönyv a zsidókról. Natonek távozása.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jóllehet, a szabadságharc idején az osztrák, valamint a
magyar kormány is egyaránt tanúsította a zsidók hősi viselkedését: az osztrák súlyos büntetések kirovása által, a magyar
felelős kormány a zsidók pártolása által, — a jászberényi tanácsosok még mindig nem akarják beengedni a zsidót a Jászság
területére. Ámde, a mit sikerült a városnak elérni a magyar
országgyűlés 1840. évi XXIX. törvénycikke ellenére : a zsidók
távoltartását, — a mit teljesen figyelmen kívül hagytak a
tanácsosok : a Szegedre menekült első felelős kormány zsidó
vallást emancipáló rendeletét, — ezt nem sikerült többé érvényben tartani az 1849 április 4-ikén megjelent *birodalmi alkotHiánya 25-ik pontja ellenében, amely szabad költözködést biztosított a zsidóknak, kik erkölcsi kifogás alá nem estek. Nem
lehetett messze az idő, mikor az első zsidó megveti lábát a Jászságban s ezzel lehetővé teszi egy valóban fejlődő község és
fiókhitközségeinek létesülését. Miként történik ez ?
A jászberényi újonnan épített múzeum szerény galériájábán, a nemes jászkun kapitányok büszke képei mellett, halkai
húzódik meg egy késői jövevénynek portréja és alatta a cím :
>Buck Gábor, az első jász zsidó.<- Szombati ruházatban, ünnepélyes nyugalommal néz körül a szorgalmas, törekvő, élénk
észt eláruló szemű zsidó, kire nem egyszer keményen reátámadt
mostani szomszédja, a jász kapitány, ha alkonyat felé a városbán találta tilalom ellenére ; talán még kutyáját is reáuszítóttá. Most egymás mellett díszlenek képeik a múzeumban.
Bizony nagyot néznének egymásra, ha feltámadnának ! A zsidó,
hogy ily előkelő helyre merészkedett, a kapitány, hogy őt szómorú, hazafiatlan Bach-huszárnak említik. Hjah ! így változnak a szerepek ! Ma a szerény zsidó unokái mint tisztek szolgálnak a császár seregében s a jász kapitánynak — írmagja
ha maradt.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
42
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Már 1850-ben a jász-kún főkapitány kérdést intéz Jászberény tanácsához, hogy mily véleménnyel vannak bizonyos
Bihály Mór pesti izraelita kereskedő folyamodványáról, aki ott
letelepedni akar. A városi tanács összeül, az első tanácsos elő;adja a dolgot és egyhangúlag a következőket határozzák 1850-ik
év február 8-ikán : }Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária
Terézia királynő által a jász-kún nemzetnek adott szabadalmok
és szentesített szokásoknál fogva idegeneket keblökbe fogadni
és mint közlakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni
kizáró joga egyedül a községnek lévén ; ezen jog gyakorlatából kiindulva, Bihály Mór által felállítandó bőrkereskedés folyamodására mély tisztelettel azon nyilatkozatot (!) teszi a jelen
tanácsi gyülekezet : Miszerint Bihály Mór pesti izraelita bőrkereskedőből lakosaira nézve hasznost háromolni nem lát, sőt
ismervén a lakosoknak az izraeliták eránt viseltető ellenszenvét, károsnak nézi és ezt csempészkedésre szolgáló alkalomnak
tartja. De különben sem lévén azon bőrkereskedésre szükség,
miután helyben azzal számos magyar és német tímárok foglalkoznak.
Ugyanezért, valamint a szeplőtlen és királyhozi szükségben tántoríthatatlan magyar ajkú nép az izraeliták beköltözését felsőbb jóváhagyások mellett meg tudá akadályoztatni,
úgy ezekután sem hajlandó bárkit is az előbbiek által érdemekét szerzett kiváltságokban a lakosok szembetűnő hasznaik nélkül részesíteni. Lévén egyébiránt e városnak 5 országos és hetenként 2 hetivásárja, melyekben az izraeliták kereskedések
szabad gyakorlatát élvezhetik. Mely nyilatkozat tekintetes
járási kapitány úrnak megküldendő.« (L. Jászberény város
tanácsülési jegyzőkönyvei 163, 1350.)
Az első folyamodót tehát nem akarják befogadni maguk
közé.
Ámde miért hivatkozik a tanács Mária Terézia rendeletéré, avagy kiváltságlevelére ? A királynő tényleg sokféleképen
kedvezett a kerületeknek, összesen öt nagyobb oltalomlevelet
ad számukra. És pedig : Pálffy János nádor 1743 április 9-én
a királynő nevében oltalomlevelet szolgáltat a jászkunoknak
a harmincad és vámmentességük tárgyában. Második volt az
1845-iki részletes kiváltságlevél. Majd 1750 január 15-én terű-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
43
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
leti nagyobbítást engedélyez. Nagy kedvezmény volt azután
az 1754 március 28-ikán nyert kiváltság, melyben a királynő
felmenti a jászkun kerületet az országgyűlési taksa fizetése
alól. Végre halála előtti esztendőben még egy országos vásár
tartását engedélyezi, valamint a kedd és pénteki hetivásárt.
Reánk nézve a második privilégium bír fontossággal. A már
említett hatodik pont azt mondja, hogy joguk van befogadni
és azokat közös terhek viselésére kötelezni, — kik épen közéjük telepednek. Ebben egyetlen szó sincs a zsidókról, de még
kevésbé arról, hogy joguk lenne valakit be nem fogadni. Avagy
ha a Mária Terézia alatt alkotott 1715. évi XXV. törvénycikket,
mely megerősíti a régi jászkun kiváltságokat, vizsgáljuk, —
ebben sem találjuk meg azon »szabadalmat«, melyre az 1850-iki
tanácsülési jegyzőkönyv céloz.
Melyik írásba foglalt kiváltságra hivatkoznak tehát a jász
tanácsosok, midőn a zsidók betelepülését megtagadják?
Ha a dolgot közelebbről vizsgáljuk, könnyen reáakadhatunk a tanácsos urak szándékos és tudatos tévedésére.
Az 1790-iki országgyűlés összesen 74 törvénycikket alkotott, melyeket II. Lipót jóváhagyott. Ezek között kettő van,
mely kettőnek összefüggésbe hozása és ügyes összecserélése
által, — a jászok zsidótól való mentességét véltek maguknak
biztosíthatni. Ez a két artikulus a 25-ik és a 38-ik. Ez utóbbi
törvény, mely kevesebbet ad ugyan mint II. József, de többet,
mint a királyi városok adni akartak, hosszú ideig volt a zsidóság oltalomlevele, mintegy félszázadig. ». . . Judaei intra ambitűm regni Hungáriáé, partiumque adnexarum degentes, in
cunctis liberis ac regiis civitatbus, etaliis locis (non intellectis
huc regiis montantis civitatibus) in statu illő, in quo ad prímám
Januarii anni 1790. praefuerant, conserventur, et si nefors
exturbati fuissent, ad eundem reponantur.« Ezen törvény a
bányavárosokat tényleg felruházza azon joggal, hogy a zsidókat׳
távoltartsák területükről. De már az összes szabad királyi
városokat és más helységeket nem! Sőt, ha ki is kergették
onnan a zsidókat, kötelesek visszaengedni, ha 179° január 1”én
már laktak ott zsidók. A másik törvény a 25-ik cikk, — tehát
már előbb tárgyalt — együtt említi a jászkunokat a szabad
királyi és bányavárosokkal, valamint a hat hajdúvárossal,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
44
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hogy mindezek régi kiváltságaikban megtartassanak! Hogy
ezen kiváltság nem vonatkozott a zsidómentességre, bizonyítja,
hogy a pár héttel utóbb tárgyalt harmincnyolcadik cikkben
kiemelve vannak a bányavárosok a többiek közül és csakis
a bányavárosok. Ha ugyanezen kiváltságot a jászkun kerületnek is szánták vala, úgy bizonnyal ez is jeltüntetve volna azon
országgyűlés határozatai között, mely országgyűlés a jászkun
kerületnek követküldési jogot adományozott,
A jászberényi tanácsülés tehát tévesen hivatkozott válaszábán Mária Terézia adományozta szabadságleveleire. (113 1850.)
Ezen válaszból különben is kiérzik, hogy mily erősen ült a
bécsi hatalom, még a vidéki városok határozatai felett is. Előbb
is szükségesnek tartja kiemelni, hogy a jász nép a királyhoz
)tántoríthatatlan hűségű /« Ez bizony sokat jelentett az abszolutizmus első esztendejében. Azután pedig a lojális hang, melylyel Mária Terézia uralmát említi, nagyon jellemző a kor és
viszonyok visszatükrözésére.
A bécsi udvar közös alkotmánytervezete készen volt ;
kötelező erővel bírt ez az »összbirodalom« minden tartományára egyaránt. A magyar alkotmány hatályon kívül helyeztetett és az 1849 márc. 4-én kelt rendelkezés szerint igazgattak a magyar hivatalok is. Haynau visszahívatott ugyan, de
Albrecht főherceg is a Bach által készített rendszer szerint
kormányzott.
Es a jász zsidóság ezen rendszernek köszönheti létalapját . . . Két nappal előbb, mintsem Bihály Mór kérvényét benyujtá Jászberény város tanácsának, — leiratot
intéz Geringer, fő polgári komisszárius a kerület biztosokhoz, hogy zsidó bizalmi embereket küldjenek hozzá, mert
a zsidók polgári helyzetén a bécsi kormány javítani akar.
A cél bizonnyal az volt, hogy politikai befolyást nyerve a
zsidókon, azokat maga számára befolyásolhassa, Az egész
országban elterjed pár hét alatt a hír, hogy a magyar
zsidók helyzetén a bécsi kormán}7 javítani akar, Mint tudjuk, Bihályt visszautasította, ezen közhangulat dacára, a
jászberényi városi tanács.
Bihály Mór, úgy látszik, beletörődött igyekezete sikertelenségébe.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
45
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Nem úgy Buck Gábor, aki, miután őt még ugyanez év
május hó 18-ikán a városi tanács elutasítja letelepedhetési
kérvényével, fellebbezett a jász-kún főkapitányhoz, azaz a
főispánhoz a tanács szűkkeblű határozata ellen. Kérvényében
hivatkozik az 1840-ik évi 29. t.-cikkre, ahol a zsidók szabad
lakása és az 1849.
március 4-iki birodalmi alkotmány 25. §-ra,
ahol a szabadköltözködési jog van kimondva. A főkapitány
tényleg megsemmisíti a tanács határozatát (2049/1850) és
megengedi Buck Gábornak, az első zsidónak, a letelepülést.
A város nem egyezik ugyan bele, de a terjedő közhangulat és
a hatalmas Jankóvich György, akkori főkapitány, ellen mégsem léphet fel nyíltan, ezért a következő megjegyzéssel fogadja
a felsőbb határozatot :
»Ezen felsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor izraelitának e városbani tartózkodása, valamint kereskedésének űzése megengedtetvén. Azonban, minthogy a boltokbani nyilvános árulhatás és kereskedés űzése egyedül a
lakossági és polgári jogokhoz van kötve : mindaz ideig, míg
bárki azon jogokkal nem bír, annak boltbani nyilvános kereskedés űzése meg nem engedtetik. Eszerint Buck Gábor izraelita,
az említett jog bírhatása nélkül boltbani árulást nem gyakoTolhatván, attól eltiltatik.« (56. 6. 52. levéltári szám.)
Szóval, kezében volt már a fából vaskarika. Városban
lakhat, de kereskedést nem űzhet ! Gondolt erre egy nagyot
Buck Gábor és kibérelte bolthelyiségül a — tiszti ügyész házát.
Ügyes fogás volt. Pár nap alatt megjött a jász-kún kerületi
alkapitány (2515. szám alatt kelt) rendelete, hogy »Buck Gábor
boltot nyithat Horváth Pál tiszti ügyész házában és ebben
nem gátolható«. . . Ezzel meg volt törve a jég. Mint általában
mindenütt, de különösen a zsidóságnál végtelenül fontos körülmeny, hogy az úttörők céltudatos és bölcs eljárást tanúsítsanak. Buck Gáborban valóban megvolt az arra hivatottság.
Egyrészt magaviseletével igyekszik az eddigi ellenszenvet
elhárítani, másrészt arra törekszik, hogy a zsidóság háborítatlanul megszerezze, az őt megillető jogokat. »Buck Gábor
folyamodik, hogy a városban és a piarcon az első helyet ő
kapja.« Ezt olvassuk még ez évben, 1850-ben, a városi tanácsülés egyik (940. számú) jegyzőkönyvében. És a város visel
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
46
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kedése már nem merev: »Folyamodó kérése teljesíttetik,
miután helybeli lakos és a közterhek viselésében részt vészén.«
Az első engedmény, mit a jász székhely a zsidóknak nyújtott.
Ámde a lassanként betelepülő zsidókon még ott ült a türelmi
adó maradványa, hogy a zsidóktól, mintha idegenek lennének,
helypénzt követeltek. »Ezért Buck Gábor izraelita kereskedő,
miután a helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan
viseli, a piarci és vásári helypénzfizetés alól magát fölmentetni
kéri.« Ez már kissé merészség volt, úgy látszik. Rendkívül
érdekes a válasz, melyet a tanácstól kérvényére kap. Az egyen״
lőség elve terjed lassanként: »P01gári kiváltságos jogok gyakor*
latára csak a helybeli birtokos lakosok tarthatnak igényt és
csak azok élhetnek azzal s miután a folyamodó izraelita keres״
kedő csak tartózkodási engedélyt, nem pedig lakósi jogot
eszközlött magának ki, azért azok kiváltságos jogait nem
lehet reá ruházni és így az általa kért helypénzfizetés alól sem
lehet felmenteni, ajánlván egyúttal nékie, várja be az egyen״
lőség elvéül kimondott igének testté olvadását. Miről hát״
iratilag értesítendő !« Buck Gábor és a városban egyre szapo״
rodó hitsorsoraira várt a feladat, hogy a nép körében meg״
szerettessék magukat. És ez, mint az okmányok fényesen
igazolják, teljes mértékben sikerült is nekik. Közjegyzőileg
hitelesített írás is ad. bizonyítványt arról, hogy a zsidókat
igen hamar megszerette a nép.1
A kereskedelmet a század közepéig a görög kereskedők
foglalták le ; a jász nép előtt az lenézett foglalkozás volt. »Míg
a görögök igyekeztek az akkor még jómódú jászberényi nép
között a kedvező alkalmat kihasználni, addig a zsidók amazok*
nak hatalmas versenyzői lettek és ez előnyösebb lett a nagy׳
közönségre. Miután a szabadságharcban meggyőződött a magva*
nép a zsidók hazafiságáról, ezeknek a jász-kún kerületekbe
való letelepedésüket megkönnyítette. Az első bátor izraelita,
aki itt letelepülni merészelt, Buck Gábor volt, kinek elhatá*
rozása a zsidóság elleni antipátiának ellensúlyozására, kevés
idő múlva teljes megszüntetésére szolgáltatott alkalmat. A jás^
1 A Buck-család tulajdonában lévő, közjegyzői pecséttel ellátott
emlékiratból. Az irat keletkezéséről nem tud a család felvilágosítást adni*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
47
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
zsidók megalapítója tehát az aszódi születésű Buck Gábor
volt.« Ezen rövid néhány sorból kiolvashatjuk a zsidóság történetét. Mindenütt ellenszenvvel találkozik, idegennek tekintik
őket, a szűkkeblű tanács kiváltságokra hivatkozik, megnehezíti
letelepülésüket, de mikor végre megtelepedhetnek, kitűnik
hasznos voltuk, kitűnik törhetetlen, áldozatoktól vissza nem
riadó hazafiságuk.
Az első zsidó pontosan 1850 június 19-ikén telepedik meg
a Jászságban. Rövid három hónappal ezután már tizenegy
zsidó családot találunk, jobbára a heti piacok alkalmával már
régen a városi nép megbecsülését kiérdemlő, szomszéd megyékbői beköltözködő kereskedőt. Aszód, Gyöngyös és Pécelről
jönnek az első telepesek, kiket örömmel fogad Buck Gábor,
kis hitközséget alakítva belőlük. Mély gondolkozású ember volt״
aki a helyzet magaslatán állott. Egymás után teremti meg
a zsidó élet nélkülözhetetlen intézményeit, mindenütt áldozatkészen viselkedve és társait hasonló erényekre ösztönözve.
Szeptember 28-án megjelenik a tanács előtt és temetőt kér
a kicsiny közösség számára. A tanács két tagját kiküldi és az
ú. n. szolnoki temető mellett egy kisebb területet jelölnek ki
zsidó, temetőül, mely ismételt bővítések után még ma is használatban van.
Még alig telik el egy esztendő az első zsidó település napjától, már eljár a tanácsnál, hogy a zsidó kultusznak és kultúrának embereit a városban beköltözni engedjék. A városi
tanács összeül ismét és kijelenti, hogy nincs ugyan kifogása
az ellen, ha Senfeld (Schönfeld) Jakab előimádkozó-sakter és
a lengyelországi Borinek (Bondi) Bernát tanító itt megtelepülnek, mert az előbbinek »marhák leszúrása által«, utóbbinak
tanítás által biztosítva van a megélhetése, ámde szigorúan r
büntetés terhe alatt megtiltja nekik a copf viselését ! (335/1851
es 3456/58 jár. kap. rend.) Ezen rendkívül érdekes rendeletnek
valószínűen nem volt semmi bántó célzata, hanem inkább erőszakkal akarták végrehajtani a Galíciából ideszármazott zsidó
alkalmazkodtatását. Még azt is merem hinni, hogy ezen szeniélyes szabadságba vágó határozat titkos sugalmazója, maga —
a kemény magyar, Buck Gábor volt. Miután már tanító és
sakter volt, továbbá temetőhely, tehát a zsidó hitközségi élet
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
48
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
alapfeltételei megvalának, most már a szaporodó családok
számára állandó imaház és a lelki élet gondozására rabbi kellett.
Az első hat hónapban a következő telepesek jönnek :
Buck Gábor Aszódról, Blau Jakab Hevesről (699/1850. sz.
jegyzőkönyv), Reich Hermann és Steinbeck Ignác Budapestről
(766), kik a város épületében nyitnak ékszerüzletet, Schwarcz
Mózes (814), Spitzer Ignác és Brünauer Sámuel (863), Bernát
Dávid, Rajner Mór (944), Ádler Izsák (943), Húsz Márton (979),
Stern József (985), Lévy Mózes Pécelről (1109), ki később templomszolga = samesz lett, Karpeles Salamon, ki 18 évre földet
bérel (1120). Majd a következő évben ismét újak jönnek :
Buck Márton (84/1851), Schönfeld Sámuel Aszódról (179),
Mellinger Hermann (205), Weisz Hermann, ugyancsak Aszódról (232), Fischer Móric, Törökszentmiklósról (259), Oberldnder
Mojzes és Húsz Sámuel (297), Bondi Bernát, Schenjeld Jakab
(335), Mandel Jonász (357), Brünauer Salamon Aszódról (554)
és Büchler Károly Mihálytelekről (583). Egy esztendő leforgása
alatt tehát 26 család telepedik meg a központban, Jászberényben.
A környéken is találhatók : Jászladányon az Eisler, Gunst,
Ádler, Sugár család ; Jászdósán a Lustig, Schwarcz Zsigmond,
Stern Bernát családja; Jászfényszarún az Ungvári-, Gruber- és
Kruspach-család ; Mihály telken Schwarcz Juli családja ; Alsószéntgyörgvön a GnmAu/-, Schönféld-cs<Aá.d ; Jákóhalmán Schönféld Nátán és Kiéin Jakab családja ; Felsőszentgyörgyön Rosenberg-, Braun- és S/m7e£/-család; Jászkiséren Stern Jakab és
Kiéin Sámuel családja; Arokszálláson a Steininger- és Leitersdórfér-csalid.
Nem egész két év alatt az egész Jászságban találunk
zsidó lakosra. A vidékek teljesen a központ, Jászberény után
indultak. Jászberénnyel egyidejűleg Jászapátira is több zsidó
család költözik és az első években nem marad ez sem
Jászberény mögött. Amikor a központ anyakönyvi kerületté
alakul, Jászapáti is vezetni kezd anyakönyvet, magához csatolva Mihálytelek, Ladány, Jánoshida, Kisér, Alattyán és
Alsószentgyörgy helységeket is. Legrégibb sírkő Apátin bizonyos Salamon Melamedé az ötvenes évekről. Kerek hengeralakú oszlop.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
49
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Mindez oly gyors tempóban történt, a betelepülők oly
egymás után jelentkeznek felvételre, hogy a város észre sem
veszi, amikor már egész hitközség keletkezik kebelében, fiók
imaközösségekkel a vidéken ! És mindez a »birodalmi alkotmány«
alapján. Megjegyzendő, hogy nemcsak a jászkunkerület hivatkozik leirataiban ezen tör vény paragrafusokra, hanem maga a
város is, midőn a zsidóság ellenében foglal állást, a birodalmi
alkotmány 33. §-át említi, mint a községek lakósfelvevő vagy
visszautasító jogát szabályozó rendelkezést. — Talán az első települő zsidók használhatósága is hozzájárult a többiek szívesebb fogadtatásához. így például Blau Jakabtól, — ki 1850
július tizenegyedikén kapja meg a települési engedélyt, — már
ugyanazon év október ötödikén a katonaság nagyobb vásárlást eszközöl. A zsidó állandó, nyugodt kereskedőnek bizonyul,
csekélyebb haszonnal megelégszik, mint vetélytársa, a görög.
Míg hét évvel ezelőtt azt határozza a város tanácsa (1179/843.
sz. jegyzőkönyv.), hogy zsidót egyszer és mindenkorra kizár
a városból, a város épületeiben, avagy magánépületekben lévő
bérletről, — most, 1850. év augusztus 10-ikén a város boltját
két zsidó kibérli : Reich Hermann és Steinbeck Ignác és a velük
kötött szerződést nyílt ülésen tárgyalja a város és helybenhagyja. A városi kőpince-korcsmát is kiadnák Fleissig Márton
nevű pásztóhai korcsmárosnak, ámde az illető fizetési feltételei
nem kedvezők a városra. Egy évvel előbb még visszautasítja
a város a Budapestről folyamodó Bihály Mórt, — most már
akadály nélkül megengedi ugyanezt Bernát Dávidnak, ki ugyancsak nyilvános bőrkereskedést nyit. — Már földet is bérelhet
zsidó : Karpeles Salamon tizennyolc éves bérletet köt Ráner
Alajos 7-dik tizedbeli lakossal, annak földjét átvévén s a hosszú
lejáratú szerződés megnyitása ünnepélyes installációval kezdődik, melyre a város tanácsost küld ki. Az installátió a régi birtokba ve vések ünnepélyességével történik. Megjelenik Strasser
Salamon, dabasi lakosnak megbízottja, aki tiltakozik a bérlés
ellen. A kereskedelem és földművelés mellett az iparnak is akad
zsidó képviselője : Schweitzer Ignác szobafestő személyében.
Hogy ily népes zsidóközség keletkezik Jászberényben és
környékén, — észreveszik a kormánykörök is. A Haynau által
a zsidókra kivetett hadisarc felosztásának alapjául a türelmi
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
4
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
50
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
adóalapot akarták választani, ez ellen tiltakozik a pesti izrhitközség ; tiltakozik, mert 1828 óta, midőn az az adóalap ke־
letkezett, többféle eltolódás alakult’zsidók által lakott területen. így például »1828-ban még nem voltak zsidók a jászkunság
területén « — írja beadványában a pesti hitközség. — Az adó•
felosztó bizottság november 12-én Keller miniszteri biztos el•
nöklete alatt készült tervezetében már szintén felveszi az itt
lakó zsidókat : »Jazygien und Cumenien 2000 Gulden«. így
szól a bizottság jelentése. Ha tehát az egész jászkunságban
száz zsidó családot veszünk fel, alig jut egyénenként 20 frt-nál
több adóösszeg, mellyel az izraelita iskolaalaphoz járultakA kivetett összeget csak 1855-ben fizették le teljes összegében
s így minden kétséget kizárólag résztvettek a jászsági zsidók is az
országos izraelita iskolaalap megteremtésében.1
A temető három hónappal az első zsidó letelepülése után,
már használatban van. Rendkívül sok »pesti gyermeket«temetnek. Ezek azon szerencsétlen kis lelkek, kiket pesti szülőanyák
gondozásba, dajkaságba adnak ki csekély összegért. A szülő
többé nem is néz a gyermek után ; talán szívesebben veszi, ha
elpusztul a gyermek, ki reá csak anyagi áldozatot jelent, de
semmiféle lelki kapcsolatban nincs véle. Amíg nem volt itt
zsidó temető, addig a városi köztemetőbe földelték el a zsidó
»pesti gyermekeket« is. Már ezért is kötelessége volt a helyi
zsidóságnak megfelelő temetőhelyről gondoskodni. Az első
években 30 kis, Budapesten született zsidó gyermeket temettek el 1—9 hónapos korban, köztük többnek még a nevét sem
sikerült megállapítani; csak egyéni nevükkel szerepelnek az
anyakönyvben : József gestorben 9 Monat, Julié 5 Monat, Teréz
3 Monat stb. A Budapest környéki temetők ilyen apró hantokkai telvék, mig a Patronage oltalmukba nem vette őket.
Az anyakönyvek különben is többféle hírt adnak nekünk.
Az első gyermek, aki a helybeli izraelita anyakönyvben szerepel, az 1850 november 15-én született Grünwald Teréz, G.
Ábrahám és Reiner Rozi leánya. Miután az illető atyának nem
volt még lakhatási joga a városban, azt kell feltételeznünk,
hogy az anya, Reiner Rozi, csak ideiglenesen tartózkodott az
1 L. Bernstein i. m. 305. 1.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
51
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
itt lakhatási engedélylyel bíró atyjánál, Reiner Móritznál.
— Bár az sincs kizárva, hogy Grünwald Ábrahám hivatalos engedély nélkül lakott itt, mint erről, ily esetről, többször értesülünk későbben. A kerület születési adatai csak 1861-ben
kapnak külön könyvet, ámde akkor visszamenőleg állítja össze
Büchler Áron rabbi a jászsági rabbiszékben a második, 1851-től
kezdve. A kerületben Jászkiséren születik gyermek 1851-ben.
— A halálozási anyakönyv igen szomorú képet mutat. Az első
három évben hetven haláleset fordul elő, ezek közül öt felnőtt
és a többi három-négy éven aluli gyermek. Ma, midőn a község
tízszer akkora, évenként alig 15—20 haláleset történik és akkor 25־en haltak el, kik közül 23 kis gyermek volt. Nemcsak
a »pesti gyermekek« törtek le sorban szegénykék, hanem a
helyi lakosoknak is kevés érzékük volt a gyermekneveléshez.
Az anyakönyvek első vezetőit nem sikerült kifürkésznem.
Háromféle írás ismerhető fel az 1850—54. évek idejéből. Az
első írás mintegy három éven át húzódik egyfolytában, sőt
pár hónapi fölváltás után ismét jelentkezik. Majd 1853-tól
kezdve újra más írás található egészen Natonek anyakönyvvezető-rabbi fellépéséig. Nem lehetetlen, hogy ez utóbbi !y2
év alatt Borinek Bondi Bernát tanító vezeti az anyakönyvet
német nyelven. 1854-től kezdve azután Natonek József rabbi
az anyakönyvvezető.
A betelepülés ezenközben folyton tart úgy Jászberényben,
mint a körzetben. Kissé megzavarja ugyan a zsidók nyugodt
kereskedését egy nagyobbarányú fosztogatás, mely miatt ártatlanok is szenvedtek, de lassanként elsimul ez a kellemetlen
ügy is. Ugyanis 1853-ban, ősszel, sorba fosztogatja egy tolvajszövetkezet a lakók házait s az orgazdák között egy zsidót találunk. Bár a tettesek nem zsidók voltak,1 mégis a zsidók
betelepülését akarják korlátozni. Négy hónapon át minden
jelentkező zsidó visszautasítást nyer. Sokáig tartott, míg elnyugodtak a kedélyek.
»A városi fogyasztást Lippe Móritz bérli« (50/1853). így a
bizalom helyreáll lassanként.
Az új lakosok templomról is akarnak gondoskodni. Temp
1 Az orgazdák zsidók voltak.
4♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
52
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lommá az 1154. szám alatti házat alakítják, mely előbb a csízmadiák céh-háza volt. (56/57. Tanácsülési jegyzőkönyvek.)
A legelső emlék a templomról egy 1852-ben készült és Engesztelőnapon felavatott tóra függöny, 5612-iki évjelzéssel. Ez különben is a legrégibb emlék a jászberényi hitközség múltjából.
Azután anyakönyvi középpontot nyernek a jászsági zsidók. A beköltözés ismét egyre jobban emelkedik. Míg 1851-ben
a születések száma 12, addig 1853-ban már 25, azaz több mint
a kétszerese, és 1855-ben eléri a 30-at. Már nemcsak kereskedők vannak közöttük, hanem iparosok is, még pedig cipészek,
szabók, szobafestők, szappanosok és néhány bérlő is. —
Az elsőnek, Buck Gábornak új gondja van ; még egy tanítót
akar alkalmazni, hogy a tanítás eredményesebb legyen egyrészt, másrészt, hogy a zsidó gyermekek tiszta magyar nyelvet
halljanak.
Borinek Bernát tanító úr, majd Wichs nevű utódja
ugyanis sokkal ügyesebben kezelte a pedagógia hathatós segédeszközét, a nádpálcát, mint a magyar nyelvet, lévén az ő
tannyelvűk díszes pólyák zsargon. Fürst Mayer volt az új
főtanító, kinek kellő képesítése volt egy némileg rendszeres
iskola vezetésére. Buck Gábor boldogan feszítette a mellét,
hogy kéttanítós iskolája van és ott, a felső osztályokban, magyárul is tanítottak ! Hogy ez mit jelent a Bach-korszakban,
midőn a városi főbírói iktató feliratai is német nyelvűek Jászberényben és ugyanakkor magyarul tanítanak a zsidó iskolábán, — ezt kellőképen alig értékelhetjük.
Örökké emlékezetes szerepet töltött be Buck Gábor 1857-ben,
midőn őfelsége megjelenik Jászberényben. Az egész város készült a fogadtatásra. A hatalmas főtéren köröskörül sátorok,
avagy talán diadalívek voltak felállítva, minden céhnek különkülön sátora, melyekben annak elöljárói várták őfelségét, aki
majd körüljár a téren és minden céh a maga remekmunkái bemutatása mellett üdvözli uralkodóját. Külön sátor volt a juhászoknak, földművelőknek és külön-külön az egyes vallásfelekezeteknek is. Ez időben ötféle vallásfelekezet volt képviselve
a Jászságban. A székhelyen magában mintegy tízezer római
katholikus mellett, 965 helvéciai, 28 ágostai és 77 görög nem
egyesültről ad hírt a levéltár (U. o. 350/47). A görög nem egye-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A Jászság első rabbija.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
'6
N
N
?0
*í2
גז
> כ.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
‘גז
O
>■
□ז
3
0Q
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
53
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
sültek voltak a mindinkább háttérbe szoruló görög kereskedők,
:lükön az egyik, mindenütt vezető szerepet betöltő városi taná:sóssal. Ezeknek is külön sátor dukált. Ez a görög tanácsos végtélén sokat kínozta fajának kiszorítóit, a zsidókat. Esténként
körüljárta a várost hogy nem akad-e tilalom ellenére a szomszéd városból, faluból bennrekedt zsidó, kit azután éjnek idején
irgalmatlanul kihajtott még télen is a vad éjszakába. Elképzelhetjük, mily buzgósággal igyekezett ez a tanácsos úr lehetetlenné tenni a zsidók kérését, hogy ők is külön sátorban hódoljanak az ország atyjának. Buck Gábor szalad fűhöz-fához,
hogy hőn óhajtott vágya sikerüljön és a zsidók, a többi feleke־
zetek mellett álljanak a téren.
Végre mégis csak győzött a liberálizmus és megjött a kancelláriai engedély, hogy a zsidók is bemutathatják hódolatukat !
Nosza, szaladt az engedéllyel Buck Gábor hitsorsosaihoz, hogy
megbeszéljék, mint történjék a hódolás ! — Forró nyári délelőtt volt. A zsidók sátora piros bársony falazattal, tórafüggönyökkel volt díszítve. Ott állott a tér végén, a mai honvédemlék
helyén. Ha a végén állott is, de ott állott. Az iskolásgyermekek
közül a felsőbb osztálybeliek, mintegy negyvenen, fiúk és leányok ünnepi díszben lázasan kipirult arccal állottak a sátor
körül díszsorfalat. Buck Gábor szigorúan meghagyta a zsidóknak, hogy a tanítók felügyelete alatt álló gyermekeken kívül
egyetlenegyet se engedjenek el otthonról, de maguk a zsidók
se jöjjenek közel, csak a hivatottak, hogy méltóságteljesen történjék a hódolás. Midőn őfelsége közeledett kíséretével, a tanúlók egy rövid német dalba kezdtek, majd Natonek rabbi előlépett, csengő hangon németül gyönyörű üdvözlő szavakat
mondott és őfelségét megáldotta. Ekkor Buck Gábor lépett elő
tórával a karján és pár szó kíséretében, a tóra felnyujfásával
fejezte ki a jászkúnkerületek összzsidóságának hódolatát.
Őfelsége kegyesen fogadta az alattvalói hűség megnyilatkozását
és megelégedetten távozott a növendékek karéneke mellett.
Az első jászsági rabbi Natonek József nagy világi műveltségű, magyarul, németül és héberül tökéletesen írni és olvasni
tudó ember volt, aki a francia nyelvet is folyékonyan beszélte.1
1 L. Blumberger : Natonek életrajza.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
54
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Életrajzi adatait a következőkben foglalhatjuk össze : Neve
tulajdonképen : Afeta/ímo^-óriásnövény, nagyatyját így hívják.
Született a komárommegyei Kömlöd községben, 1813-ban.
Meghalt a hevesmegyei Bátor faluban, 1892-ben. Atyjától elsajátította a magyar és német irást-olvasást, majd a komáromi
jesíva tanulója lett. Innen Nikolsburgba megy az országos
rabbi iskolájába. Végre a pozsonyi Chaszam Szófer előadásait
hallgatja és itt rabbioklevelet nyer. Ezek után haza megy Komáromba, hol megnősül, üzletet nyit, mely nem soká prosperál.
Majd hadseregszállító lesz, előbb az osztrák, utóbb a magyar
seregnek ad el vágómarhát. Közben megismerkedik Horn Edévei is, kit külföldre menekültében hathatósan támogat. A
szabadságharc leveretése után, 1850-ben megszerzi a pesti
helytartótanácstól a tanítói képesítést és Nagysurányban
vállal tanítói állást. Itt azonban a rabbi és tanító között surlódások keletkeznek. Örömmel fogadja a jászberényi hitközség
meghívását a jászkerületi rabbi állásra. 1854-ben foglalja el
az állást és hét évig működik helyben. Innen Székesfehérvárra
megy, hol 1861 október 28-án választották meg rabbi-helyettesnek. Egyelőre 3 évre.1 Ennek elteltével résztvesz a Palesztinába
kolonizáló mozgalomban, amikor is ez ügyben előkelő török
politikusokkal tárgyal.2 Később ott megbetegszik, hónapokig
fekszik, mialatt a krétai zavargások oly mérveket öltenek,
hogy a török kormány minden nemzetiségi irányú mozgalmat,
így a kolonizációt is, békésebb időkre halaszt.3 Török földről
hazajövet Budapesten telepszik meg,4 hol folytatja irodalmi
működését és egy németnyelvű felekezeti lapot ad ki »Das
einige Israel« címmel. Majd Bátor nevű faluba megy, hol
befejezi életét leánya házánál.
Irodalmi működése, valamint propagaciós útja egyetlen
ideál körül forog és ez a bnationales Judentum /« Résztvesz a
legszentebb ügyekvéssel minden olyan mozgalomban, mely a
nemzeti zsidóság céljai felé vezetnek. Ez időben, az ötvenes
L. Steinhercz : A székesfehérvári zsidók története.
2 L. u. o.
3 Natonck József életrajza, irta Blumberger József. Bpest, 1911.
L. Steinhercz J. A székesfehérvári zsidók története. 41.,• ז50
4
56. lap.
1
•f
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
55
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
években, Európaszerte élnek jámbor álmodozók, nagytudású
kereskedők, nemzeti lét után vágyódó rabbik, a zsidóságot
forrón szerető orvosok, kik élénk levelezésben állanak egymással,
sajnálattal látják a zsidóság gyengülését s valamilyen útonmódon annak reformálására törekednek. Kijegecesedik az a
gondolat, hogy a szétszóródottságban van a gyengülés oka,
egységes zsidóság hiányát érezzük, ezért kellene az ősi Palesztinában önálló országot alakítani. Ez az eszme különösen a
morva zsidóktól indult ki s terjedt el egész Európában. Kitűnő
férfiak tárgyalnak e kérdésekről, mint Steinschneider; rabbik,
mint Benisch Ábrahám és Löwy Albert.1 Ez a szellem bontakozik ki Trebitsch Menachem, nikolsburgi országos rabbi tanítványainak működéséből, kik közé Natonek is tartozott. Ilyen
ideálok után vágyó emberek voltak Hollender Benjámin leobschützi gazdag kereskedő, kitűnő hebraista, Servi J. M., a
konstantinápolyi *Credit général ottoman« bank igazgatója,
ugyancsak lelkes hébernyelv-müvelő, dr. Landsberg liegnitzi
rabbi, a nagy filantróp, kiket összehozott céljának előbbresegítésében Natonek. Az ő egyénisége föltétien kiemelkedett a
vidéki kisváros rabbiszékéből, magasabb, univerzálisabb eszmék
foglalkoztatták őt. Ezeknek a barátoknak hívására és támogasásával beutazta Németországot, Belgiumot, Franciaországot,
Hollandiát és Törökországot, mindenütt a »PalesztinátColonizáló
Zsidók « egyesületének, a ^ ישוב ארץ ישרn^n-nek szószólójaként.
Jászberényben ezen ideálok után járó embernek kellemetlensége is volt. Midőn egy prédikációja keretében a zsidóság
igazi hazájának Palesztinát mondotta, a hitközség elöljárósága
megtagadta ezen tanításával a közösséget s a határozatot az
elöljáróság 1860 június 25־ikén közölte a jászkerületi kapitányi
hivatallal. A kapitány a következőket közli Natonekkel.: »Nr.
2551• Jászberényer k. k. Bezirks-Capitaneat. Laut Angabe dér
hiesigen isr. Cultus Vorstehung vöm 25-ten d. Z. 34 sollen
Sie in den Tempel in einer Kanzelrede die Gemeinde aufgefordert habén, zu Gott zu beten, dasz die Juden ja nicht emancipirt werden, da ihre Heimath und ihr Vaterland nicht hiet,
sondern in Jerusalem ist.
1 L. Steinschneider Mór élete és munkássága c. cikket. Imit-évköny v
I9I5• 225. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
56
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Aus diesem Grunde soll Ihnen die Unterschrift dér Dankadresse an Se. k. k. aposth. Majestát verweigert worden sein.
Dér Herr Rabbiner werden mit Bezug auf das hiesige
Schreiben vöm 10-ten d. Z. 2214 aufgeíordert über den Sachverhalt Ihre Ausserung mit Beschleunigung abzugeben. Jászberény den 30. Juni 1860. Dér k. k. Bez. Capitain. Eötvös.
An den Herrn Bezirks-Rabbiner Joseí Natonek im Loco.«
A kapitány tehát ismételten felhívta őt, hogy igazolja
magát a hazafiatlanság vádja alól.
Hogy a hitközség vezetői helyesen ítélték-e meg azon
híressé vált templomi szónoklatát, avagy félreértették, azt ma
már nehéz megállapítani. De az tény, hogy sokan voltak barátai
is a helybeli zsidók között, kik közül többen, mikor már székesfehérvári állását elfoglalta, tömegestől keresték őt fel bizalműk jeléül.
Irodalmi munkálatai széleskörű tudásról tesznek tanúságot.
Ismeri a modern bibliaexegezist és műveli is. Az Énekek éneke
kommentárban, melyet szüleinek ajánl, egyaránt idézi a kérésztény teológusok véleményét, valamint a zsidó midrásművelőkét. Erősen kikel a misztikus kabbalisták ellen, kik tönkre teszik
e mű értelmét, valamint visszautasítja a munkát darabokra
tépő véleményeket is. Annyiban tartja drámai jellegűnek az
Énekek énekét, hogy dialógok szerepelnek Szulamit és Salamon
király, valamint Szulamit és pásztora között. Az egész könyvecske a zsidó nőnek tiszta szerelmét tárja elénk, mint ezt
már bizonyos dr, Hetzel 1780-ban megjelent munkája sejteti.
(Eine deutsche Paraphrase des Hohenliedes. Ofen 1871.)
Majd ő maga is magyarázó jegyzetekkel נגהות המפיקcímmel
látja el Hollender Benjámin Éneke éneke fordítását és magvarázatát (u. o.) Végre még ugyanezen kötetben : »Ein kistórisches Charakterbild grosser isr. patriotischer Frauenn címmel
felvonultatja a bibliának mintegy 25 női alakját, kiknek mindannyija, mint »nemzeti« zsidó nők élnek a zsidóság szívében.
Ilyennek tartja Montefiore Juditot is, valamint Rothschild
Constant és Anna bárónőket, kik zsidó tudományos működést
fejtenek ki a héber nyelv iránti szeretetükben ; valamint Montéfiore Judit asszonyt, aki a Szentföld iránti szeretetének ad
ismételten kifejezést. A zsidóság megújhodását csakis nemzeti-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
cégi alapon tartja kivihetőnek, amely nagy rekreációnak küszöbén vagyunk. A kor legmelegebben gondolkozójának M. Heszt
tartja, »korunk Jezsajásának« nevezi, aki »Rom und J erusalem^
c. munkájában a zsidóság nemzetiségi voltáért száll síkra.
További irodalmi müvei : קמצים. ^טלושדיmelyben a Szentírás háromféle hermeneutikájáról beszél. (Megjelent Prágában
1859-ben), továbbá ^Religion u. Wissenschajta, melyben a kettőnek összeegyeztetéséről értekezik. »Das erhabene Frauenlob«,
melyben a zsidó nőnek a vallás erősítése körül kifejtendő fontos szerepét hangoztatja.
Székesfehérvári tartózkodása alatt szorgalmasan dolgozik
Pauer József püspökkel egy ötnyelvű szótár kiadásán, melynek
első rövid kötete megjelent. A szótár nagy készültségéről ad
tanúbizonyságot, amennyiben héber-, magyar-, latin-, németés francia nyelvű volt.
Érdeklődésünkre tarthatna számot a török portánál bemutatott memoranduma, mely a gyarmatosításnak terveit tartalmazta, melyet a konstantinápolyi zsidóság vezetőivel, elsősorban az ottomán hitelintézet igazgatójával egyetemben dőlgozott ki.
Pesti nyugalmában, már megtámadott egészségi állapotbán, adta ki »Das einige Israeh című lapot, mely valószínűleg
csak egész rövidéletű volt.
Ha még megemlítjük a dr. Lansberg liegnitzi rabbi 25
éves hivatali működésekor kiadott »» «כתר שם טובE11renkranz«
des guten Rujes« c. brosúráját, melyben e nagy emberbarát
működését ismerteti, valamint annak családfáját mutatja
be, — úgy valószínűleg minden nyilvánosságra került munkáját
tárgyaltuk.
Igen nagy tudású, modern gondolkodású ember volt, aki,
ha ma él, nagyobb elismerésben részesülne, míg akkor, midőn
még csak keletkezőiéiben voltak a hitközségek, — nem érvényesülhetett.-----Az első tíz évben igen váltakozó a hangulat a zsidókkal
szemben. Megtörténik, mint láttuk, hogy sorban egymásután
visszautasítja a város a betelepülni akaró zsidókat azért, mert
a Jászságban garázdálkodó tolvaj szövetkezet egyik notórius
tagja zsidónak adta el a lopott holmik egyrészét. Ha tehát nem
‘ •
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
volna zsidó orgazda a vidéken, — így szól a tanácsosok bölcsesége — akkor tolvaj banda sem keletkezhetnék. (Tanácsülési
jegyzőkönyvek 557/1853. sz. dec. 2.) Viszont, amikor belátja
a város, hogy *miután az évi fogyasztási adó 9500 f>. forintban
állapíttatik meg, de a képviseleti gyűlés meg lévén győződve, hogy
ezen összeg közös (házi) kezelés útján be nem hajtható{(, elhatározza,
hogy haszonbérbe adja azt a pályázó Lichtenstern Józsefnek.
E haszonbérlet nem jól jövedelmező üzlet lehetett, mert egvmásután cserél gazdát: előbb Lippe Móricé (500/1853), azután
ez említett Lichtenstern József nyeri (510/1854), végre Moller
Ignác próbálkozik meg vele (209/1857). Hogy ő sem nagy haszonnal zárta ez üzlet mérlegét, az kitetszik abból is, hogy rövidesen
más foglalkozás után néz. Az italkimérést lassanként a zsidók
végzik. A legrégibb időktől kezdve ott találjuk a zsidókat a
korcsmák kimérő asztalánál országszerte, csakúgy mint a Jászságban. Ha kereskedése van is, ugyanott, a szomszéd szobában
italkimérést tart. Mindjárt a letelepülés első évében 5—6
zsidó kocsmárost találunk. Ezeknek azonban keresztény csaplárost kellett tartaniok ; azzal vádolták ugyanis a zsidókat,
hogy nem mérik ki pontosan a litert ! Még tíz esztendő múlva
is vita tárgya lesz ez a városban.
Az újabb települők közül sokan otthagyják a jászsági
kisebb helységeket és a központba, Berénybe húzódnak. Igv
Jászdósáról a Lws/zg-család (137/1854) Deutsch Simon AlattyánTol (557/1853), Moller Dániel Monostorról (121/1856). Ez olyjelenség, mely még ma is tart s lassanként a központ felszippántjá a környékben lakó zsidókat. Mint új forrás jelentkezik
,a távoli Bicske helység is, mely a mai vezető szerepet játszó
családok születési helye. így Leitner Farkas és Leitner Salamon,
Weisz Adolf és Weisz József voltak bicskeiek, valamint Hertzel
József is. A város elhatározza, hogy ezen beözönlést valamikép
szabályozza. Különösen iparosok betelepülését nézte újabban
rossz szemmel s utasította többször vissza őket. Szobafestő 3!
szabó 3, cipész 3, jő a városba zsidó, vattakészítő és még más
iparos, kiket hosszas huzavona után vesz fel a tanács, de mát
egy Löw Benjámin nevű szücsmestert egyáltalán nem hajlandó
Jakósai közt látni (272/1856). Már 1854-ben összeírják hivatalosan a zsidókat s elhatározzák, hogy a rendes lakosfelvételi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
59
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
taksán kívül 5 pfrtot kell a zsidóknak fizetni (118/1857). Midőn
felmerül a kérdés, hogy milyen jogon szedik ezen külön összeget,
megtalálják a kézenfekvő titulust is hozzá : könnyen megtörténik, hogy a letelepült izraelita beteg lesz s akkor a városnak
kell a kórházi illetéket fizetni. Későbben 10 p. forintra emelkedik az összeg. Kivételt tesznek azonban Húsz Mózes kiszolgált katonával, akinek azonnal letelepedést engedélyeznek
(385/1854). Ellenben az a néhány zsidó, kik régebben, a város
békéjét felzavaró tolvajbanda működése idején, visszautasíttattak, — ezek ismételten hiába jelentkeznek felvételért.
Hogy mily összeget láttak elegendőnek a megélhetés megteremtésére a város urai, ezt egyik határozatból sejthetjük,
ahol nem veszik fel Berczeller Márk nyersbőr és gyapjúkereskedőt,
mert csak 600 (hatszáz) p. forintot tud felmutatni.
Buck Gábor smét megpróbálja — itt tartózkodásának
immár ötödik évében —, hogy lakossági jogot nyerjen. A jász
császári és királyi kapitányi hivatal a várostól teszi függővé a
jog megadását s a város tanácsa ismét előráncigálja a 49-iki
birodalmi alkotmány 25-ik pontját, »mely az izraelitáknak a
letelepedést mindenhol megengedte s ezen legfelsőbb rendeletnek a
város közönsége is hódolva az ide folyamodott izraelitáknak —
ellenszenve dacára — letelepedni megengedni kényteleníttetett, minthogy azonban hivatkozott alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány úr
önagyságának e tárgyban 1850-ik évi 2049-ik szám alatti leirata
szerint a lakosi fog megadása kizárólag a közönségeket (tanácsot)
illeti. . . nem hajlandó e testület folyamodó Buck Gábor kérelmének teljesítésére* (448/1854). Némi tekintélyt ad a helyi zsidóságnak, midőn a városi gyűlésen felolvassák a bécsi egyetemen
végzett Lippe Ede orvos tudor oklevelét s engedélyt adnak neki a
városbani praxisra. Ez az első okleveles képzettségű zsidó a városbán, aki az imént jött Natonek rabbival együtt immár szellemi
előkelőséget is vitt be a zsidóság életébe. Lippe együtt jött fivérévei, Simonnal; ez utóbbi ecetgyár építésére kapott engedélyt s
gyorsan tekintélyre tett szert hitsorsosai előtt. Jogosan, mert
hiszen rabbi fiai voltak, Lippe Vilmos gyöngyösi rabbi gyermekei,
kinek az országban igen jó neve volt. Utóbb ugyan kellemetlenségei származtak Lippe rabbinak egy hazafias beszédje miatt
melyet a harcoló magyar honvédekhez intézett a szabadság-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
60
harc alatt, de az ebből folyó zavarok inkább még emelték
tekintélyét. Hovatovább Jászberényben is a Lippe-család jut
vezető szerephez. Móric, Simon és Ede, valamint leszármazottjaik lesznek Gyöngyös, Hatvan, Jászberény és Szolnok zsidóságának elöljárói (70. és 171/1855).
A zsidók erkölcsi életét jellemző adatnak vehetjük azon
tudósítást, melyről 1856-ban értesít a városi jegyzőkönyv, hogy
a zsidók vigalmat rendeztek és ennek engedélyéért felajánlanak
5 p. forintot a helybeli kórháznak (73/56). A mulatság Adar hó
7-ikén (február végén) tartatik meg, amelyen — valószínűleg
imaházuk átalakítási költségére gyűjtenek, mert hisz nemsokára, ez év végén, kérik a várost, hogy »imaházukat átalakíthassák«. Azt különben később is látjuk, hogy a zsidók önként
küldtek a városi kórháznak pénzadományt. így bizonyos
Büchler Vilmos 5 p. forintot. Lassanként kifejlődik az a szokás
is, hogy ha zsidót tiltott kártyajátékon kapnak, 5 forintot fizet
az illető a kórház javára. (Polgármesteri ikt. 1546/1860.)
A zsidók bel életét is alkalmunk van megfigyelni néhány
elejtett adatból.
Az első tanító hat évi működés után — Bondi Bernát —־
1856-ban eltávozik (1395/1856). Eleinte a sakter tanítja a gyérmekeket, de ezt a város betiltja. (Polg. iktató 3456/1858.)
Helyette Bürst Majer lesz a tanító, akit előképzettsége, tudása,
modern gondolkodása képessé tette volna az iskola vezetésére,
ámde igen kevés erénnyel bírt, tekintélyt nem tudott tartani.
Idejében még egy tanító volt, bizonyos Wichs nevű, aki pár évig
együtt működött Ehrenteil\^\ is. Fürsttel sokszor volt baj, mert
lágy ember létére még jogos járulékait sem szolgáltatták ki pontosan és így minden pillanatban a bírósághoz ment panaszra.
Volt egy pőre a hitközséggel, mely évekig foglalkoztatta a törvényszéket.
Az első templom, melyet 1852-ben avattak fel, szűknek és
kényelmetlennek bizonyult, ezért öt év múlva átalakítják.
Az első tórafüggöny négyzetes alakja is azt mutatja, hogy a
helyiség alacsony volt, nem méltó imaház. Kibérelik tehát
Horthy Lászlóné 1154-ik telekkönyvi szám alatt levő házát és
ezt alakítják át templomnak. Az elnök ekkor is Buck Gábor
I
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
I
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
(56/1857). Még ez évben történik a fiatal császár-király látógatása, melyről már előbb részletesen megemlékeztünk.
Nagy fontossággal bír reánk az 1857-ik évben kiállított
népfölkelésre kötelezett 14—19 éves izraelita fiúk jegyzéke.
A jászkerületi zsidóság 32 fiatalembert jelent be mint népfölkelőt. Ezen okmányból megtudhatjuk nagyjában, hogy az
abszolút kormány alatt mely helységek voltak a Jászkerülethez beosztva : Dósa, Tarnaörs, Árokszállás, Monostor, Jákóhalma, Fényszaru, Túra és Felsőszentgyörgy. Amit II. József
császár már megkezdett, a szabadságharc folytatott, azt az
osztrák kormány most szigorú pontossággal keresztülvitt :
a zsidóság áltányos védkötelezettségét !
Izraeliták egybekelése csak a jászkerületi kapitány engedélyével történhetett. Miután a rabbinál jelentkezett a mátkapár, ki igazolványt adott nekik, hogy a férfi már mentes katonakötelezettségétől, — engedélyt kellett a kapitánytól is szerezni
az esküvő megtartásához. Ez viszont a várostól kért erkölcsi
bizonyítványt a felekről s ha mindez rendben megtörténik —
akkor szabad a papnak az esketést végrehajtani (131/1855. sz.).
A szertartás a szabad ég alatt történt konzervatív módon. A pap
azonban már talárszerü öltönyben volt a funkciók alatt, ami
némi haladó szellemnek a jele. A szónoklat nyelve nem kizárólag
német. Natonek rabbi magyarul is tudott és öreg emberek élő
tanúsága szerint, a fél kívánságára, úgy temetésnél, mint egybekelésnél magyarul is szónokolt. — Temetésnél nem mindig volt
szentbeszéd, csak valóban érdemes embernél. Természetesen
ez sokszor nehéz probléma elé állította a rabbit. De elég erélyesnek látszott Natonek működésében. Megtörtént, hogy egy sátoros ünnep alkalmával rendőrrel hajtatta össze egyik jákóhalmai
zsidó áruját, portékáját, mert az az országos vásárra kirakodott.
Alatta erősödik meg a gyülekezet annyira, hogy a bérelt
lemplomhelyiséget megvették. Lippe Móric kérvényt ad be, hogy
*ne gvehessék a templomot 1859 január 21-én. Nyolc darab bizonyítványt mellékelnek, melyek mind azt igazolják, hogy minden kellék megvan a templom megvásárolhatására. (Jászkerül^ti járási kap. 5479. sz• rendeleté.)
A metszőknek akkor sem lehetett fényes dolguk, melyen
marhazsír és hurka árulásával igyekeztek segíteni. A hentesek
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
62
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
bepanaszolják ezt a járáskapitánynál, aki azonban ezt meg־־
engedi (910/859. sz. U. o.).
A hitközségi tagok közül többen irigy szemmel nézik a
rabbi tekintélyét és mindenáron ellene törnek. így sokan nem
akarják lefizetni a rabbinak járó díjakat és csak kapitányi
behajtásra engedelmeskednek. Ez bizony nem valami szép színben tünteti fel az utókor előtt őket, kik a tanítónak járó fizet״
séget is csak bíróság közbelépése útján térítik meg. Rabbi és
tanító másutt mindenütt köztiszteletben állott a zsidóságnál;
itt, Berényben a különböző vidékekről összesereglett és egymást csak üzleti kellemetlenségekből megismert családok torzsalkodásának, a rabbi és tanító itta meg a levét, ők kerültek
a külvilágban kiélesedett viszony őrlőfokai közé.— Ezenfelül még
egy hivatalos funkciója volt a rabbinak, mely gyakorta kizavarta őt nyugalmából. Jászberény város tanácsa régi jászkun
kiváltságok alapján törvényszék jellegű ítélkezési joggal bírt.
Sőt, mint a városháza homlokzatán díszelgő Justitia szobra
mérleggel kezében hirdeti, pallósjoga is volt a városnak. Ha
pedig a törvényszék elé került bármely ügyben zsidó férfiú,
akár Berényben, akár a többi jász városokban, úgy a jászkerületi rabbi előtt kellett az illetőnek esküt tenni. Legyen az vádlőtt vagy panaszos avagy tanú, nem a régi more iudaico imaszíjjal, imaköpenyben,templomban történt az eskü-}kivétel«, hanem
egyszerűen a pap jelenléte tette az esküt elfogadottá. Sokszor
figyelmeztette a bíróság a rabbit, hogy az eskükivételnél óvatos
legyen, mert az illető esküjén alapszik az egész per, mert más
bizonyíték nincs. Megtörtént, egy alkalommal, hogy egy ily
pörnél a bíróság az esküvallomásra alapította ítéletét s pár hét
múlva kitűnt, hogy a pap előtt tett eskü hamis eskü volt. Azóta
nagyon vigyázott a rabbi, hogy csakis kétségkívül szavahihető
embertől fogadjon el vallomást, nehogy az ily esetek ismétlődése lejárassa a papi tekintélyt. Ha azután a rabbinak kételye volt a fél iránt, ki bizonyos üzleti ügyekben került a törvényszék elé, úgy sokszor nehéz helyzetbe került a pap saját
híveivel szemben.
A hitközség tagjai között nem volt meg a kölcsönös szeretét. Egészen idegenül éreztek a más-más vidékről bevándorolt
hitsorsosok. A templom csak némileg volt összekötő kapocs,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert az gyakorta civódásoknak volt otthona, olykor pártvillongásoknak. Észrevétlenül kifejlődött bizonyos széthúzás a Heves
megyéből bevándorolt zsidók és a Pest megyéből beköltözöttek
között. Hogy mi volt ennek alapja : vallásos irányzatokban
való eltérés, avagy a különböző műveltségi fokon állók különböző kívánalmai, ezt ma már nehéz megállapítani. Ámde tényr
hogy ugyanazok állanak egymással szemben Natonek rabbi
távozása előtti 3 éven át, kik az első rabbi utódja, Büchler Áron■
alatt ismét összetűznek, csaknem 10 éven át pörlekednek, végre
a községet teljesen kettészakítják és csak újabb 14 év után áll
helyre a békesség, amidőn az első letelepülők megöregednek s
fiaik veszik át a vezetést.
Meglehetősen felkavarja a nyugalmat 1858-ban Wolf Sámuel templomszolga öngyilkossága. Valószínűleg egész rövid
ideig élt Jászberényben az illető, de maga az eset nagy szenzációt keltett. Csak akkor, midőn a törvényszéki szakértő orvos
felboncolta és »die Obdukation ergab Wahnsinn<<, vagyis, hogy
elmezavarában oltotta ki életét, adták meg néki a végső tisztességet.
Az anyakönyvek még több érdekes pontra nézve adnak
felvilágosítást. Az első metsző, Schönfeld, után és vele egyidejűlég is Schwarcz Mózes volt, ö 1852-ben jön a városba, a tanács
602/1852. sz. határozatával ezt megengedi ; ő egyszersmind
»móhel« is. Bárha ezen utóbbi hatáskörre kevéssé volt szükség,,
miután a közbecsülésnek örvendő Leitner Sámuel kereskedő a:
legnagyobb buzgósággal vállalta ezen szent cselekedet elvégzését. Azon régiek közül való volt Leitner, kik mérföldre elmentek, hogy ezen legszentebb cselekedetnek, újszülött gyermek
Ábrahám kötelékébe való felvételének ők maguk legyenek végzöi. Nemcsak Berényben, hanem az egész Jászságban született
gyermekek nagy része belekerült az ő »móhel-könyvébe« 1853-tól
kezdve 1877-ig, tehát csaknem negyed évszázadig ! Nem fogauott el ezért semmi tiszteletdíjat, sőt igen sokszor ő vállalta
a »Gevatter«-ság költséges szerepét is. Jámbor, ״istenes életű
férfiú volt Leitner Sámuel, csendes szavú, de nagy tekintélyű
hitközségi tag, aki lehetőleg távoltartotta magát a községi életben 1 ábrakapott civódástól.
Ugyancsak Schwarcz Mózes előimádkozó-metszővel egy-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
időben — ki 15 évig működik Berényben — szerepel Salamon
Lázár mohéi is, majd később Bernát Dávid. Ez utóbbi szintén
csak jámbor buzgalomból és nem hivatásszerűen végezte a cirkumciziót. Bizonyos Schwarcz Benjámin mészáros is szerepel
itt-ott mint mohéi. Ellene a város eltávolítási eljárást indít, mert
engedély nélkül lappang a városban (140/1858).
Templomszolga Mózes Péczel volt. O azonos Löwy Mózessel, kit származáshelyéről illettek »péceli« előnévvel. Eleinte
mint kereskedő jött Berénybe 1857-ben, hol csakúgy nem sikerült biztos megélhetést teremteni, mint Pécelen és ezért vállalja a templomszolgai állást 1858-ban, valószínűleg Wolf Sámuel öngyilkossága után.
Az iskola ügye meglehetősen sülyedt. Biztató kezdet után
(1395/1858 sz.) előbb Fürst Majer tanít egyedül, majd a sakter
segítségével. Borineknek még két évvel távozása után is pőre
van a hitközséggel, nemkülönben Fürst Máj érnék is, ki különben Veszprémből jött a jász központba. Kisebb-hosszabb ideig
működnek a hitközségi iskolánál Ehrenteil és Wichs 1856-ban,
majd együt Blumenfeld és Schwarcz J. (1859—1861-ben),
továbbá egész rövid ideig Löwinger Dávid, kit 1861-ben Lippe
Simon alkalmaz. A közönség nincs működésével megelégedve,
elküldik, amiért vele szintén pörre kerül a dolog (1075/1861).
E tanítók sorából messze kiemelkedik Ehrenteil, ki később oly
híressé vált brosúráival, melyeket az orthodox és neológ harcok
közcpett írt. Kiváló 'érfiú, nagy hébertudású, általános tiszteletnek örvendő egyéniség, ki Jászberényben még erős konzervatív
motívumok után halad, — még a pappal szemben is — és csak
később lesz az orthodox Reich Ignácnak kérlelhetetlen ellenfele. Midőn Ehrenteil látta a berényi hitközség áldatlan helvzetét, hamarosan távozik.
Fürst Majer régi követelésében 470 frt fejében pörli a közéget melyet megítél neki az elsőfokú bíróság (1408/1861).
A másodfokon azonban a tanító elveszti ügyét és hiába kérelmezi a pör újrafelvételét.
Mindezen változások és pörlekedések mellett is dicséretére
legyen kiemelve a hitközségnek, hogy mindig magyarul tanitott az egyik tanító, ami az abszolutisztikus kormányzat idején
valóban kiemelkedő dolog volt.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
65
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A helybeli rabbin kívül némely alkalommal idegen papok
vendégszónoklatai tanítják a hívőket vallásosságra, emberszeretetre és hazaszeretetre. Volt itt Lippe Vilmos gyöngyösi főrabbi
(szül. Puchón, Trencsén megyében, 1793-ban, rabbivá választották Gyöngyösön 1842-ben, hol 9 évig működik), Hirsch
Márkus tiszabői főrabbi (szül, ugyanott, követte atyját a rabbiszékben, majd Óbudán és Hamburgban lett rabbi; meghalt
1909-ben), Arnstein Ábrahám ugyancsak tiszabői rabbi, ki a
két Hirsch között működött, kinek pecsétje : *Oberrabiner von
Gross-Kumanien«-nek hangzott Fürst Lázár gyöngyösi rabbi
(szül. Giszingben, Ausztriában, 1822-ben, Gyöngyösön megválasztották 1853-ban, hol haláláig működik. Elhúnyt 1893-ban),
Schwab Löw pesti rabbi 1853-ban volt Berényben, majd Hirschjeld Hirsch aszódi rabbit hallgatják a jász zsidók, midőn az
•őfelsége elleni merénylet meghiúsulása feletti hálaadóistentiszteletre gyűlnek össze. Még mielőtt rabbit választanak, Löffler
Lipót zsámbéki rabbi működését is igénybe veszik.
Közben mindjobban emelkedik a helyi zsidóság száma,
amelyet még egyszer korlátozni próbál a görög kereskedők utolsó
tekintélyes képviselője, egyik városi tanácsos. A görögök teljesen
elveszítették lábuk alól a talajt, a zsidóság gyökeret vert! Hogy
történhetett ez oly terrénumon, amelyen a városi vezetőség minden igyekezettel a zsidók ellen fordul és mindenben a görögöknek igyekszik kedvezni ?
י
Ennek oka mélyreható és bármint. hirdetik ellenkezőjét, az
élet megismétli munkáját. A nép és a zsidóság között gyorsan fejlődik a jó viszony és őt használja fel kereskedőül! Hiába hoz a tanács zsidóellenes határozatot, ha a nép a zsidót pártolja, bízik
benne, a görögöt pedig elesni hagyja, vagyonilag tönkremenni.
Hiába szorítják hetipiac alkalmával a zsidót a piac legszélére,
ahová a vevő tekintete el sem ér, ha egyszer keresi a zsidó kereskedőt a nép és elhalad a görög mellett. A görögök helyzete itt׳
is tarthatatlanná vált, mint az ország többi részében, mert a magyár nép több bizalommal ajándékozta meg a zsidót és a kereskedelmi viszony tisztán a kölcsönös bizalmon alapszik. Még
nincs tíz esztendeje, hogy a zsidóság letelepszik a Jászságban és
már a legkényesebb megbízatásokat vállalhatnak magukra a
nép jóvoltából. Es ha mégis sikerül a tanácsban a görögök nagyDr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
5
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
66
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tekintélyű vezetőjének oly irányú végzést hozatni, mely a zsidóság szabad mozgását korlátozná, — ez a határozat semmi esetre
sem hű tükre az életnek, a zsidóság és a nép közötti viszonynak
és talán ez a legutolsó nyílt zsidóellenes tanácsülési döntés.
Egyik görög tanácsos lett és megkezdte a munkálatokat
fajának visszaszorítói ellen. A görög boltosok sorban bezár־
ták üzleteiket és helyette zsidó üzletek nyíltak meg. Ez ellen
valamikép tenni akart a tanácsos úr. Alkalom volt nyilt fellépésre, amidőn bizonyos Weisz József bőrkereskedő letelepedhetést kér, ámde a mellékelt bizonyítványok »nem bírnak azon kellékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek s
szükségesek«! A tanácsos nem elégszik meg azzal, hogy a kérelmezőt »kérelmétől elmozdítandónak véleményezi«, hanem ezen
egy izraelita ügyének megítélése szerint akarja a jövőben minden
zsidónak kérését mérlegelni, »nehogy az ilyesek beözönlése által
a szegénység szaporodása az egész közösség terhére idéztessék
elő, . . . javasolja az ovakodást... és e tárgyban kér bővebb tanácsi intézkedést«. És még tovább is szolgál tanáccsal a görög,
m ért »ez alkalommal hivatalosan előterjesztvén, miszerint e
város kebelében az izraelita beköltözőitek annyira elszaporodtak. ..«
hogy » . . . hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván
— határoztatik . . .« Ezek után következnek a határozatok.
Mindenekelőtt a megtelepedni akarók szándékát nehezítik meg,
azután a már itt lakók feletti felügyeletet szigorítják. *Minden
letelepedni óhajtó izraelita azon községi elöljáróságtól, melyben
előbb lakott, szolgabírói megerősítéssel hitelesítendő erkölcsi bizonyítványa mellett oly vagyonbeli állása hiteles kimutatására, vagy
oly biztos és kétségen jölüli hiteles jótálló levél előmutatására is
kötelezendő, mely mellett történendő elszegényedés esetében, folyamodó avagy családja e község lakosai terhére legkevésbé sem válik.«
Hogy ily bizonyítvány megszerzése csaknem lehetetlenség, — ezt jól tudták a tanácsosok. Hiszen akinek minden kétségen felül álló és biztos anyagi erőssége van, az nem vándóról ki előbbi helyéről és nem keres új terrénumot megélhetésére ! De még ezenfelül is megszigorítják a beköltözési feltétéleket, felemelvén az eddigi díjat 10 forintra.
Ugyancsak új rendeleteket hoztak a már itt lakók ellenőrzésére. Először is felújítják az 1854 június 17־ikén hozott
ff
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
67
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
határozatot, melyben a zsidók pontos összeírását határozzák el,
egyik tanácsosra — ezútta1 Sismis Mihályra — bízván annak
pontos ellenőrzését. De az összeírást kétfelé is foganatosítani
kell : egyrészről maguk a zsidók, »a zsidó elöljáró és Rabbi minden
itt tartózkodó jeleiket össze írni s tanácsnak meghagyására előmutatni köteleseké, — másrészt »a belcsendbiztosi hivatal köteles minden itt letelepedhetési joggal biró, vagy jövőben megtelepülendő
izraelita családról nyilván, könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanácsnak gyakrabban megvizsgálván, időnként azok számára és állásáról
a tanácsnak jelentést tenni.. .«
így azután erősebb lehet az ellenőrzés szigora s könnyebben
megbüntethető a titkon s engedelem nélkül itt tartózkodó.
Ha pedig btartózkodhatási engedély nélküliek találtatnának (a
városban), annyiszor amennyiszer a helybeli polgári kórház javára
io forintban 0. é. elmarasztalandók s ezen összeg az illetőkön megveendő s az utóbbiak a város kebeléből, — ahonnan eltávoztak azon
község kebelébe kötött útlevéllel vissza kísérendők lesznek.«
Miután ezen szigorú rendszabályok következményei alól, —
vagyis, hogy a városba pár napra bejött zsidókat »Schupp«levéllel ne toloncolják tartózkodási helyére, — valamikép méntesíteni akarták magukat, — azon eljárást vették szokásba,
hogy az itt talált zsidókat egy itteni hitsorsos segédjének fogadta.
Csakhamar erre is reájött a magisztrátus, mire a rabbit tették
anyagilag felelőssé az ily esetekben, őt minden alkalommal 10 p.
forintra büntetni rendelték.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek 245/1859 szeptember 17.)
A rabbi tényleg nyilvántartási anyakönyvet kezd' vezetni,
amelyből meglehetős pontossággal értesülünk a zsidók népmozgalmi eseteiről.
Ezen tanácsülési határozatot tekinthetjük a jászsági zsidók
betelepülésére vonatkozó rendszabályok utolsójának. Tizedik
év telt el azóta, mióta az első jász zsidó felvételt kér és a beköltözöttek első — úgyszólván — próbaideje lejárt. Nagyobb
tömegben egyelőre nem keresik fel a Jászságot, csak lassú
beszivárgás emeli az itt lakók számát mind a mai napig.
Hogy a próbaidőt sikerrel állták-e, azt a fejlődő kereskedelem mondja meg és a hivatalos részről a város tanácsához
intézett rendelet, mely mintegy válasz volt az elöbbeni zsidó5*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
68
B)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ellenes határozatokra. A járáskapitány ugyanis az egyik zsidó
panaszára átír a városhoz, hogy »a zsidó lehet gyógyszerész,
minden nemű italokat mérhet, és minden üzletet jolytathaU!
(Járási kap. rend. 509/1860.)
A hitközség beléletében is egy mérföldkőhöz jutottak. Az
1860-ik évben távozik el Natenek József rabbi. Eltávozása nem
simán történik. A járáskapitány előtt egyezkednek a felek a
kitört háborúságon. Az év őszén csaknem minden nap beidézve
van ez ügyben néhány hitközségi tag, míg végre végkielégítést
akarnak adni a rabbinak, ha távozik. Natonek megunván a
hercehurcát, távozik a városból. Ámde, még a megegyezett
összeget sem akarják kifizetni néki, csak ismételt bírói beavatkozással. (Járáskapitányi rendeletek 4071/1860 október 6 és
4787/1860 nov. 28., valamint : Polgármesteri iktató 1606 1860.
és 1799/1860.)
Mindezen zavarok mellett a jász zsidók első tíz évökben
emelkednek számban, súlyban, kultúrában és hitéleti berendezkedésben.
A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése.
Ausztria gyengülése Magyarország erősítésére bírja a kormányt.
A zsidóságra is kedvező a közhangulat. A zsidók földbirtokot szerezhétnek. Lippe Móritz f und üst vesz. A jászsági zsidók homoki szőlőt
vesznek. A szőlőtelepítések mintaszerűsége. Blau Hermann céhbeli
remekelése. Büchler Áron lesz rabbi. Az elöljáróság hitoktatási képzettséget követel tőle. Mit követel a helytartóság szervezeti szabályzata
a rabbi előtanulmányai minimumának ? A váltók korlátozásáról szóló
rendelet zsidóellenes éle. Büchler megtagadja annak kihirdetését. A
város megrój ja. Az iskolát zúgiskolának minősítik. A tanítók gyors
egymásutánban való váltakozása. Lisser Ignácz, Schwarcz Salamon,
Süsskind Anna, Fischer Sámuel, Löwinger Bernát, Helfmann Sámuel,
Weiner Simon tanítók. Az iskolaügy rendezetlensége. Braun Simon
tanító kéri az iskola nyilvános magánjellegét. Nem kap engedélyt ;
felszólítás nyilvános iskola emelése iránt. A rabbi jelentése az iskola
állapotáról. »Héber tanoda.« »Izraelita íiókhittanoda.« Büchler Aront
kérik fel iskolaigazgatónak. Magániskolák. A zsidó iskola megszűnése.
A chewra fejlődése. A szegénysegélyző-egylet alakulása.
Az 1860-iki esztendő nagy változásokat hoz be Magyarországon. A szerencsétlenül végződő 1859-iki olasz háború
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
69
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
minden téren meg változtat ja az uralkodó felfogását és szakítani
akar eddigi egyeduralkodói rendszerével. Amerre csak teheti,
engedékenynek mutatkozik, hogy megértse az ország az ő nemes
törekvéseit. Amit külpolitikában vesztett, azt trónjának megszilárdításával igyekszik pótolni. A német fejedelmek vetélkedésében Bismarck segítségével a Hohenzollernek emelkednek
a Habsburgok rovására. Ennek egyik oka nyilvánvalóan az volt,
hogy a porosz uralkodóház izig-vérig egységes német népre
támaszkodhatott, míg a habsburgi monarchiának negyedrésze
sem volt németajkú. Minél erősebbnek tűnt fel I. Vilmos,
reátámaszkodva kitűnő embereire : Bismarckra, Moltkére, —
annál inkább igyekezett I. Ferenc József kielégíteni a magyarság kívánságát, hogy itt benn erősödjék, készülődhessék egy
elkerülhetetlen porosz-osztrák háborúra. Ebből magyarázható
minden irányú engedékenysége az osztrák udvarnak, mely végeredményben a 67-iki kiegyezéshez vezetett. — Es az ország
nagy, vitális kérdései mellett, a zsidóságra nézve is engedményéknek egész sorozatát hozta az 1860—70-iki tíz esztendő.
Megindul országszerte a mozgalom, hogy a zsidók aktív politikai
jogokat szerezhessenek, földet vehessenek, autonómiát nyerjenek és az autonómián belül iskoláikat, hitközségeiket rendezhessék. Legelőbb is Liptószentmiklóson indul meg a mozgalom,
hogy a választásoknál a zsidók is cselekvőleg részt vehessenek.1
Ennek nyomán mindenütt megpróbálkoznak a zsidók politikai
helyzetük javításán. Ingatlan szerzés még eddig nem tartozott
a zsidók jogai közé, habár itt-ott már hosszúlejáratú földbérlet,
sőt vétel is előfordul az országban ünnepélyes installációk keretében.12 Bérletről a Jászságban már élőbbről is tudunk, de
földvételről csak 1861-ből értesülünk. Lippe Móric vesz fundust,
a jászberényi tanácsülési jegyzőkönyv értesítése szerint, miután
elterjed a hír, hogy őfelsége külön rendelettel kegyeskedett
megengedni a zsidóknak a fekvőbirtokszerzést. A 263/1861.
sz. tanácsülési végzés szerint a város közönségének nincs is
semmiféle kifogása a vétel iránt. Ezek után a zsidók sorban
1 L. Herczog Emil: A lipt ószent mi klósi zsidók története. Egyenlöség XIII—XIV. évf.
2 L. Grossmann Zsigmond : Birtokképesség. Egyenlőség 35. 28.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
70
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vesznek megtakarított pénzükből kisebb-nagyobb földbirtokot a homo׳־
kos részen fekvő herényi határban.
Ez a vállalkozás egészen új fordulatot jelent a jászsági
zsidók életében !
Míg a helybeli gazdák nem szívesen dolgoztak homoki
földeken, addig a zsidók ezekből vásároltak birtokot és szőlővel
telepítették be ! Mandl, Moller, az említett Lippe- és Brünauercsaládok próbálkoznak az új vállalkozással, mely csakhamar
meghozza gyümölcsét és tulajdonosait anyagiakban megszilárdítja. Az előbbiekhez mind többen csatlakoznak és ez a törekvés két irányban is kedvezően befolyásolta a jász zsidók helyzetét.
A magyar nép csak az olyant tekinti megállapodott, gyökérrel bíró, a helységet valóban szerető lakosnak, akinek földje
van, birtoka van, aki tulajdonszálakkal van a helység rögéhez
nőve. A többit csak idegen zsellérnek, átmeneti lakosnak nézi,
habár félszázadig tapossa ugyanazon utca kövezetét. És az
idegennel szemben való bizalmatlanságot nem lehet kiűzni
leikéből. — Amint azután a zsidó földet vásárol és azonosak
az ő primitívebb igényű szükségletei, melyek a földműveléssel
járnak, mint az őslakosé ; ott látja künn a szabad tanya szomszédságában ; az időjárás szeszélyét féli mindkettő a föld térmésének fejlődésében ; együtt remegnek a tavaszi fagyoktól,
a nyári jégtől; együtt várják a földanyának áldásait, — akkor
eltűnik valamennyire leikéből az idegenkedés, megállapodott
lakónak nézi a zsidót és lélekben közelebb jutnak egymáshoz.
A másik előny, mely a zsidó szőlőtelepítésekből származott,
a tényleges anyagi erősödés, az új foglalkozási ág megnyílása
által. Eleinte a föld olcsó volt, nemkülönben a hitel, — a napszám csekély, úgy, hogy 5—8 év alatt meghozta a szőlő eredeti
vételárát.
És ami különösen dicséretreméltó erény volt a zsidóknál
e területen, hogy mindjárt kezdetben mintaszerűen kezelték
földjüket, aminthogy még ma is a herényi zsidók szőlőművelése
sok tekintetben mintául szolgálhat a többi lakosságnak. Ök,
tehát, kik évszázadok óta elzárva voltak a földkultúrától,
azonnal intenzív és mintaszerű gazdálkodást folytattak.
Másutt is javulás mutatkozik. A céhrendszer már alkonyát
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
71
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
élte, autonómiája tűnőiéiben, a jászsági céhek egymásután
zárják be helyiségeiket, miután iparhatósági önkormányzatuktói megfosztattak a városi elöljáróság mint iparhatóság műkő*lése által. Ez a zsidóságra előnyös volt, mert a céhek maguktartása mindig zsidóellenes. Az első tíz esztendőben meglehetős
nagyszámú iparos telepedett le Berényben, de ezeket csak megtűrte a céh, ámde teljesjogú céhtagnak nem vette fel. Az első
zsidó Blau Hermann, ki 1861-ben a 85-ik sz. városi határozat
szerint »oly feltétel alatt telepedhet le, ha magát a szabó céhbe
remekelés által fölvéttetin. Az illető elkészít egy magyar attilát és
ez kitünően sikerülvén, mi sem állja útját megtelepedésének.
A zsidók tekintélyének emelkedését tanúsítja Buck
•Gábornak kérése az őszi vásár elhalasztása iránt, amiért az zsidó
ünnepnapra esik. A város a kérést nem teljesíti. Ámde ekkor
előáll a vásárbíró és jelenti, hogy hely pénz nem folyt be a
vásárban, mert az izraelita kereskedők távol tartották magukat
a vásártól. (233/1860 és 233/1861.) — A zsidó kereskedők körében
ez időtájban látszik a törekvés, hogy üzlethelyiségeiket a főtérre helyezzék. A jászberényi főtér igen nagyterjedelmű,
mindenféle üzletág talál ott megfelelő helyet. Idővel alig egykét nem zsidó kereskedelmi helyiség marad a főtéren.
A zsidók humanitárius érzékét dicsérik azon önkéntesen
felajánlott adományok, melyeket a kórháznak juttatnak
(52/1861).
Az 1861-ik esztendő elején, február tizennegyedikén, átveszi
a »Kai ser- und königliche jászberényer Bezirks-Kapitanaat«
hivatalától Büchler Áron rabbi az anyakönyveket, melyek az
előbbi rabbival támadt pórból kifolyólag a hitközség részéről
a kapitányi hivatalban helyeztettek el. így hát betöltésre került
a rabbiállás !
A rabbi megválasztását nem nyílt pályázat útján eszközöl-,
fék. A régiek nem bíztak a választások esélyeibe, melyek sokszór véletlen szeszély által beíolyásoltatnak, hanem inkább
tekintettek papi állások betöltésénél az illető családjának papi
körökkel való nexusára. A Jászberényben vezető állást vivő
Lippék a rabbiszék megüresedésénél azonnal édesatyjuk jó
barátjára, a pásztói rabbi családjára gondoltak, kinek rabbioklevéllel bíró fiát ajánlották megválasztásra. A pásztói rabbi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
72
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Büchler Dávid> vagy amint hívták, Dávid Szügyecz, jó barátság״
bán élt Lippe Vilmos gyöngyösi rabbival, akinek fiai Jászberényben hangadók voltak az ily kérdésekben. Ők ajánlották atyjuk
barátjának fiát, Büchler Aront rabbinak. A hitközség tagjai
szintén ismerték a pásztói rabbi jóhírét s midőn hallották,,
hogy a fiatal papot Aszód Juda, dunaszerdahelyi pap, vejéül
fogadja, akkor elfogadták a Lippe-család ajánlatát s próbaelőadás nélkül, régi szokás szerint beküldték atyjának a
wabbonusz-leveleU. A választásba a régi rabbi hívei nem akartak
belenyugodni. Bárha ezek kezdettől fogva sem voltak annyira
Natonek hívei, mint Natonek ezt hitte, hanem inkább bizonyos
párttusa keretében alakultak ki az egymással szemben álló
csoportok. A két párt közötti súrlódás évtizedekig tart s ennek
központjába a rabbiállás sodortatik. De míg Natonek erélyes,
sértést nem tűrő férfiú volt s így gyakran nyílt összecsapásra
került a dolog, mely tűzből ő helyesebbnek vélte az eltávozást,
mintsem az örökös veszekedést választani, addig Büchler béke״
szerető, bármily személyes sértést némán eltűrő, civódást kerülő
lelkületű volt, aki évtizedekig önmegadással nézte, hogy a két párt
az ő állását használja fel hullámtörőnek. Végtelen szelídséggel
tűrte az egymást felváltó, párt szenvedély tői tisztán nem látó,
hitközségi elöljáróság utasításait. Bizony Natonek rabbi a városi
elöljáróságtól kér működési bizonyítványt és nem a hitközségtői, mert ez utóbbi vezetőségében oly izzó volt a hangulat, hogy
minden, a rabbi személyével összefüggő kérdés, csak újabb
kitörésre adott volna alkalmat. A városi tanács május negyedikén
foglalkozik Natonek rabbi kérésével és úgy határoz, hogy
»Nagy tiszteletű 'járási rabbi Natonek József úrnak miután polgári
kötelességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivatalos bizonyítvány kiadása elrendeltetik^. (602/1861. sz.)
Röviddel ezután, még ez évben oly értelmű felszólítást kap
Büchler rabbi a budai helytartótanácstól, hogy reméli, hogy a
katonai állításhoz szükséges 20 évesek lajstromát mindenkor
a legnagyobb pontossággal fogja elküldeni és nem kell bízottmányi ellenőrzéshez folyamodni.
A katonai állításra kötelezettek száma mindjobban emelkedig újabb települések által. Megkönnyítik az új üzletnyitást
azáltal is, hogy a jászkerületi kapitány megsemmisíti a város״
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
73
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
nak szigorú rendelkezéseit. így azt is, hogy izraelitának boltnyithatásért 16 pengő forintot kellene fizetni. (Közigazgatási
ikt. 41/1863.)
Az új rabbinak nem sokáig van nyugodt élete.
Alig kétévi otttartózkodás után Büchler rabbit felszólítja
a hitközségi elöljáróság, hogy mutassa be törvényesen igazolt
bizonyítványát (*gesetzlich legitimirte Zeugnis über Religionunterrichts-Bejahigung«) arról, hogy ö hittant a főgimnáziumbán taníthat. Büchler válaszol, hogy törvényeink értelmében a
»Hattara« rabbioklevél feljogosítja öt a gimnáziumi hitoktatásra.
Az elöljáróság nincs megelégedve a válasszal, e tárgyban mindenfelöl érdeklődik és 75/1863. sz. alatt felszólítja a rabbit, hogy
גmagas hely tartóság rendeletéiben foglalt képességét mutassa be.
Mit értett az elölj áróság helytartósági rendelet alatt ? Midőn
a szabadságharc leveretése után az osztrák kormány a magyar
zsidóság szervezéséhez fog, a már előbb említett Geringer főpolgári biztos körrendeletét intéz a kerületi biztosokhoz, hogy
a zsidó bizalmiférfiak véleményét gyűjtsék egybe az egyházi
szervezkedés ügyére nézve. Ezeknek beérkezése után négy
rabbit és három laikust hivat magához Geringer és bizalmas
értekezletben előterjeszti a beérkezett véleményeket. A rabbik
közül ott volt Schwab Löw Pestről, Löw Lipót Szegedről, Zipser
Székesfehérvárról és Freyer Győrből. Laikus volt ott Kassowitz,
dr. Löblin és dr. Schwimmer,• később Barnav, a pesti hitközség titkára.1 A gyűlés, melyen Sacher kormányzó tanácsos
elnökölt, Löwöt bízta meg a szervezeti szabályok előkészítésével.
Ezen szabályokban a rabbiképesítésről az áll, hogy a tíz év múlva,
tehát az 1860-ik éven túl, akceptálandó rabbi csak az lehet, 1. ki
íőgimnáziumi bizonyítványt mutat fel, 2. ki héber-nyelvtan,
bibliafordítás, népszerű hit- és erkölcstan, zsidótörténet ismeretét és egy valláserkölcsi tartalmú írásbeli dolgozatra való
képességet bizonyít, 3. három rabbitól bírjon képesítő bizonyítvánnyal.
Az tény, hogy a helytartótanács nem bírta keresztülvinni
ezen szervezeti szabályzatát, mert az orthodoxok tiltakoztak
ellene Őfelségénél ; ámde a jászberényi elöljáróság haladottabb
1 L. Vcnetianer: A zsidóság szervezete . . . 494. lap.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
74
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
érzelmű volt s magára nézve kötelező erejűnek akarta elismerni
ezen szabályzatot.
Büchler rabbi az elöljáróság ismételt felszólítására azt válaszolja, hogy ő más szabályt nem ismer el mintsem azt, hogy a
»Hattara« elegendő mindennemű rabbifunkciók végzéséhez és
visszautasítja az elöljáróság vádját, hogy ő elvállalt kötelezettségének meg nem felelt volna. Ez időtől kezdve a rabbi és előljáróság között feszült viszony áll be, mely hogy nem vezet egyelőre szakadásra, — ez a rabbi engedékenységében és a zsidók
közeli szervezkedésének reményében keresendő.
A gimnáziumban a zsidó növendékek száma emelkedőben
volt, ezért vált aktuálissá a hitoktatás kérdése. A zsidók különben is érdeklődtek a gimnázium iránt, ezt a könyvtárnak adott
könyvadományokkal és pénzbeli jutalomdíjak felajánlásával
bizonyították. A zsidó gimnazisták száma 1866-ban 18, 1879-ben
61,1884-ben 43 és 1886-ban 49.— Büchler Áron 1878-ban 1 ezüst
húszast ad a franciában való jó haladásért Rosenfeld Miklósnak,
Lippe Simon és Brünauer Fülöp pár száz forint értékű ajándékot
ad, Brünauer Adolf 26 db. könyvet. (L. az Értesítőkben az illető
évekről.)
Közben más oldalról is kellemetlensége támad a rabbinak.
A városi elöljáróságtól 22/25 jelzés alatt utasítást kap, melyben
a város bizonyos felsőbb helyről jött intézkedést közöl a köznépnek váltók kiállítása és aláírásától való távoltartásától, mert a
köznép a váltók természetét és követelményét nem ismervén, az
elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák. Ha csak ennyi
lett volna a köriratban, bizonnyal szó nélkül kifüggesztette
volna azt Büchler, ámde oly utóirat ékeskedett rajta, melyet már
nem hagyhatott szó nélkül. *Különösen az izraeliták a váltókiállításokra való rábeszélésrőli eltiltásra figyelmeztessenek. . .
■ez .. . dobszó útján is a nép előtt kihirdetendő, egyúttal pedig hivatalos másolatban az izr. Rabbi úrnak az izraeliták előtt a zsinagógabán leendő közzététel végett ezen végzés megküldendő.« Ezen utóirat
kedvezőtlen élét saját felelősségére nem akarta Büchler rabbi
kihirdetni hívei előtt és megmutatta azt hitközségi elöljáróinak.
Ezek kereken kijelentették, hogy nem engedik kihirdetni, avagy
kifüggeszteni a templomban az inkriminált rendeletet. Az előljárók nem gondoltak arra, hogy a dologból rabbijuknak kelle-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
75
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
metlensége lehet és az ilyentől lehetőleg kímélni kell a rabbiallás
tekintélyét. Mire Büchler átír a városnak és tudatja, hogy a f. évi
22- sz. tanácsi határozatra vonatkozólag a kultusz-elöljáróság
u kihirdetést a váltók kiállítására vonatkozólag az okból nem engedi
meg, mert kételkedik ily felsöbbi rendeletnek létele eránt, mely
a türedelmetlen jellemet viseli; febr. 10. Amidőn megérkezik
ez irat a városházára, a tanácsosok iszonyú düh vei fogadják és
néhány közülök a rabbi azonnali megbüntetését kívánják, mint
széksértőt. A határozat azonban mégis az, hogy, miután a tanács
ellenében használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági
Vendeletek nyílt ellenszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik. Ezenkívül figyelmezteti őt az elöljáróság,
h°gy eranyában a tanács a közvetlen felettes hatóság, amiért is
intézkedéseinek pontos megtartását szoros kötelességének kísérje.
Ámde már ez alkalommal sem elégednek meg általános intelmekke], hanem kiküldi a tanács Arai Károly belrendőri főnököt, hogy
ő, mint polgári biztos jelenjék meg a zsinagógában és az ö ottlétében hirdesse ki határozatukat a rabbi, különbeni 25 váltóforint
birság terhe alatt (94/1864).
E dolog mélyen sértette a hitközségi tagok önérzetét és
mind nagyobb ingerültséggel tárgyalták a fejleményeket, ke1'esve, hogy kinek hibája juttatta eddig az ügyet. A hitközségi
elöljáróság a rabbit akarta felelőssé tenni, a rabbi viszont az
elnökre hárította az ódiumot, majd mindketten a városi tanácsot
okolták mindezekért. Két dolgot azonban a pillanatnyi ingerültségen túl is károsan befolyásolt ez incidens : előbb is a régi pártok
közötti súrlódást ismét felújította, azután pedig újból a rabbit
állította a felkavart izgalmak gyújtópontjába.
Midőn röviddel ezután egy újabb rendeletet küldött át a
v&ros. mely lényegében semmi támadó célzattal nem bírt, csakhogy épen alkalmatlan időben érkezett, csak növelte a zavart
es mindenki a helyi zsidóság megaláztatását látta a rendeletben.
Ugyanis egy időben érkezik meg a városi tanácshoz Bartsik
Márton jászkerületi kapitány útján azon országos rendelkezés,
mely szerint az otszágban lakozó izraeliták kötelezve vannak állanáóan vezeték és tulajdonneveikkel élni, más, az eddig szokásban lévő
nevek használatától eltiltatnak. A rendeletnek templomban való
kifüggesztése ismét nyugtalanságra adott alkalmat, melyet tető
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
fokra emel a kóserhús kimérése körül keletkezett bonyodalom׳
(143/1864) Közigazgatási tanácsülési jegyzőkönyvek, Jászberény.)
Mikor végre a zsidóiskolának bezáratását rendeli el a városi
közgyűlés, akkor a helyzet már tarthatatlan lesz. A hitközségi
elöljárók zsidóüldözést kiabáltak, az elöljáróság ellenzői elszakadást hangoztattak, napirenden voltak a templomi veszekedések,
ablakbe verések, ingerültségek, — jóllehet azt senki sem tudta
volna megmondani, hogy miért ? Az események és véletlenek
szerencsétlen egymásutánja borította fel a békés fejlődést, mely
előbb-utóbb végleges kettészakadáshoz vitte a községet.
Az iskolaügy különben is nyílt sebe volt a hitközségnek.
Kezdettől fogva sem volt nyilvános engedélye a zsidóiskolának,
csak a tagok ügyszeretete igyekezett rendes iskolát fenntartani.
Miután Fürst Majer eltávozott az iskolától, valamint
Ehrentheil és Blumenjeld, nem tudtak állandó tanítóhoz jutni.
Az 1862-ik évben mégegyszer visszajő a hitközség iskolájához
Blumenfeld, melyben ezúttal csak egy évig működik. Ámde
dicsérőleg nyilatkoznak az egykorú iratok a következő két évben
működő Lisser Ignácról. Úgy látszik rövid pillanatra, hogy az
iskola is állandó erőhöz jutott ezen tanító személyében, kihez
még egy kisegítő tanítót vesznek, Schwarcz Salamont, és egy
kézimunkatanítónőt, Süsskind Annát. Hogy minek tulajdonítható ezen tanerők hirtelen távozása, ma már nehéz megállapítani, de a következő 1866—70-ig terjedő négy év négy új tanító
nevet vet felszínre Fischer Sámuel (1869), Löwinger Bernát,
Z/tfZ/wzann Sámuel és Weiner Simon személyében. Ezzel azután
lezáródik a jászberényi zsidóiskola első korszaka és körülbelül
öt évig nincs is zsidóiskola az egész Jászság területén.
Amint a tanítók folytonos cserélgetéséből láthatjuk, az
iskola vezetése nem volt szilárd kezekben. Az iskolaügy hazánkbán még csak gyermekkorát érte. Nem volt szervezeti szabályzat, a fegyelem csak véletlenre bízva. Amily szent igyekezet volt
zsidó hitfeleinknél a gyermekek iskolai nevelése, époly ártalmas
volt a testületi szervezet nélküli iskolafenntartás. A tanító »/^Zfogadásai a hitközségi elnökre, legjobb esetben a rabbira bízva,
kiknél — a legnagyobb jóhiszeműséggel — a jó tanítás egyetlen
feltételként szerepelt : a tanító vallásossága. Az oklevél fontos-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
77
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ságát mindig hangoztatták, de valójában sokszor elneztek e kelléktől más kínálkozó előnyös tulajdonság kedvéért. — Iskolaszék
nem volt; nyilvánossági jogot nem mertek kérni, mert féltek
az államhatalom beavatkozásától ; a tanítói állás definitívségét
tagadták s így minden valamirevaló tanító igyekezett biztosabb
révbe jutni, mint a jászberényi zsidóiskola.
Azon időben, midőn a hitközség békéje megzavarva van a
városi hatóság állítólagos erőszakossága miatt, ekkor kívánja a
tanács a budapesti tankerületi királyi főigazgatóság 148/1864. sz.
rendelete alapján, hogy az itteni izmaelita növendékek oktatasaban
ezideig alkalmazásban volt két magántanítónak képességéről, azok
okmányainak, a leckerend és a tanítók felosztása, felterjesztése tárgyában való részletes jelentéstétel három nap alatt beküldessék, A
hitközség 96. sz. átiratában azonnal felel a tanácsnak, a mikor
kéri, hogy hitközségi magániskolájának nyilvánossági jog adassék, miután Braun Simon nevű tanítója a törvény kívánta kellékekkel, oklevéllel bír.
Ezen kérvényből láthatjuk, hogy az ügyek vezetésében
való járatlanság szolgáltatott alkalmat a jászkapitányi beavatkozásra, mert hiszen a hitközség rég megnyerhette volna •a budai
helytartóságtól a nyilvánossági jogot, ha oda fordult volna. így
azonban Beleznay Nepomuk János esküdt, a jászkerületi kapitány helyettesítésében tudatja, hogy a jászberényi izraelita iskola
mint zugiskola szüntettessék meg! (3030/864. jászker. kap. rendelkezés.) 1864 augusztus 26-án.
Ezen kapitányi rendeletet bemutatja Áray Károly tanácsos
a városi közgyűlésen oly megjegyzéssel, hogy a helybeli kultuszelöljáróság iskolájában okleveles tanító működik, tehát helyénvalónak találja-e a tanács, hogy mindezek dacára bezárassák
a zsidóiskola ? A tanács (68j) úgy dönt, hogy nem lévén nyilvános
engedélye a hitközségnek, iskolája zugiskolának nyilvánittatik.
Hogy ezen hatósági rendelkezés ismét elkeseredettséget
szült a hitközségi tagok sorában és folyton azt kutatták, hogy
ki követett el mulasztást a múltban, ezt elképzelhetjük. Még a
folyó 1864-ik év utolsó havában gyűlést tart a hitközség és azon
elhatározzák, hogy Braun Simon tanítójuk nevére nyilvános
Jellegű magániskolát kérelmeznek, miközben a városi határozatot fellebbezik a helytartóság előtt. Pár hónap alatt megérkezik
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
78
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a válasz beadványukra, melyet a jászkerületi kapitányság közöl
a hitközséggel (1201/1865. sz.), hogy »a hitközség állítson nyílvános izraelita felekezeti iskolát okleveles tanítókkal, mely ellen
semmi kifogás nincs «.
Ezen felszólításnak valószínűleg igyekezett a hitközség
eleget tenni, — bár erről okmányokat nem találunk — miután
rövid idő múlva a kapitányság részletes jelentést kér Büchler
Áron rabbitól a jászberényi izr. normáliskola állapotáról. Ekkor
már Braun Simon távozik és helyette hitoktatóhelyettest
vettek.
A jelentés pontosan elénk tárja, hogy »a jászberényi héber
népiskolának << három tanítója van. Es pedig Lisser Ignác okleveles főelemi tanító, Schwarcz Salamon hitoktatóhelyettes, Süss׳
kind Anna kézimunkatanítónő. Az iskola elrendezése alelemi
felosztású kétosztályú. Az alsóosztályban 27 növendék van, a
felsőben 23, összesen ötven gyermek. Ezek közül 17 fiú és 33
leány.« A'jelentés még azt is megjegyzi, hogy több ilyen normáliskola az izraelita vallásúak között a Jászságban nincsen.
Braun Simon tanító azért hagyja itt az iskolát, mert a nyílvánossági jog iránti kérvénye kedvezőtlenül intéztetett el.
Ezen esztendőkben az elemi iskola felső osztályaiban hittanosztályzatot Büchler Áron rabbi adott, mint ezt az anyakönyvi iktatóból kiolvashatjuk.
Az iskola zilált állapotát jellemzi az a körülmény is, hogy
sok zsidó fiú a katolikus iskolát látogatta. Büchler rabbi és az
akkori plébános, Farkas Péter között kellemes érintkezési viszony
volt és ez alapon felkéri a plébánost a rabbi illő levélben, hogy
hasson oda, hogy »a katholikus iskolába járó izraelita tanulók &
héber tanoda látogatására utasittassanak* (121/1865). Első pillanatra azt hinnők, hogy csak hittanra kívánja a rabbi a nővéndékeknek héber tanodába való utasítását, de ha több helyen
megfigyeljük a hitközségi iskola elnevezését, mindenütt )héber
tanodádnak nevezik ; különben is a rabbi az iskola igazgatója׳
Lisser Ignácnak távozása után, míg okleveles tanítót nen!
kapnak )izraelita fiókhittanodan címmel nyitnak iskolát, melynek
tanítója Fischer Sámuel. Rövid idő múlva beolvad ezen iskola
a normál zsidó iskolába, melynek tanítója 1868/96-ben Helfmann
Sámuel lesz, majd 1870-ben Löwinger Bernát — mindketten
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
okleveles föelemi tanítók, kiknek Büchler rabbi távozásukkor
igen meglehangú, dicsérő működési bizonyítványt ad.
Az iskola azonban még mindig nem nyilvános, a hitközség
nem akarja vállalni a fenntartói kötelezettséget és csak esztendőről esztendőre fogad tanítót, kinek fizetését az iskolát látógató növendékek szüleire veti ki kultuszadó formájában. Eleinte
az a szerencsétlen módszer járta, hogy a tanító fizetését az egyes
tanulók egyenként fizették le a tanító kezeihez, de ez sok pörösködéssel járt s azért ettől elálltak.
Hogy fönnállásának utolsó esztendejében magániskola
volt, ezt azon statisztikai kimutatáson olvashatjuk, melyet az
országos izraelita kongresszus előkészítői felhívására Büchler
rabbi készített. Az »iskolák« rovatban ez van írva: »elemi iskola
csak 'privátügy nálunk, mert nem bírjuk tartania.
Ezen iskola utolsó okmányának tekinthetjük Löwinger
Bernát főtanoda tanító 1869 október tizedikéről kelt levelét f
melyben felkéri Büchler Áron rabbit, hogy az elöljáróság október
9־iki határozata értelmében fogadja el az iskola igazgatóságát,
az ifjúság nevelését.
Egyelőre többet nem hallunk a hitközségi iskoláról. Két
izr. magániskola működik a városban. Az egyik Blumenthal
Fülöpé, ki immár harmadízben jő Jászberénybe s ezúttal a város
támogatásával állít magániskolát — a másik Weiner Simon főelemi önálló tanítóé — kik mindketten a rabbi igazolása szerint
a legjobb sikerrel működnek.
Két évvel később már a következőket jelenti a rabbi Szász
Károly jászkunkerületi tanfelügyelőnek : 400/872. sz. október
elsejéről kelt rendeletére bátor vagyok, mint izraelita lelkész
jelenteni, miszerint helyben, az izraelita hitközségben támadt
viszály miatt már két év óta az izraelita iskola megszűntettetett és
csak két magániskola létezik. Azonban 30 gyermek iskolázatlanul marad. Ennélfogva nem vagyok képes Nagyságod felszóHtásának eleget tenni. 1872. IX. 6.
A ))hitközségben támadt viszály« ásta alá tehát az iskola
fennállását s tette lehetetlenné a helyi zsidóság intézményeinek
fejlődését.
Ennek rövid történetét későbben adjuk. Előbb a hitközség
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
80
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
két nemescélú egyletéről tegyünk említést, melyek szintén elakadtak a szét vonás idején : a chevra és a szegénysegély ző.
Chevra kadisáról említést téve nem találunk csakis abban
a statisztikai lapban, melyet Büchler rabbi állított össze az
országos kongresszust előkészítő bizottság felszólítására. Kétségkívül már akkor régen működik helyben chevra kadisa, hiszen
a jász központnál sokkal kisebb helyiségben, Arokszálláson már
1855-ben megalakítja a chevrát a talált okmányok szerint az
ottlakó 11 zsidó család.1 A letelepülések első esztendej ében még
nem külön szerv a chevra. Ugyanazon Buck Gábor jár el a
chevra ügykörébe tartozó dolgoknál, így pl. a temetőtelek megszerzésénél, aki a kicsiny, fejlődő hitközség ügyeit ellátja. Lassanként különválik a községtől, a templomnak új tórafüggönyt
ajándékoz, bizonyos napokon, mint mindenütt egyebütt, a mázkir istentiszteletek napján, minden templomi jövedelem a
chevra külön pénztárát illeti, temetéseknél csakis a chevra
látja el a szükségleteket, szóval megalakul a chevra kaddisa.
Miután az ötvenes évek elején megjelölt temető szűknek bizonyúl, a várostól ismét telket kérnek, valamint engedélyt arra,
hogy körülárkolhassák a temetőt. Egyrészt azért volt szükséges,
mert esőzések idején az ásott földbe sok víz szivárgott alá, nem
volt lefolyása, a sírok süppedtek és a sírkövek megrongálódtak.
Másrészt pedig valamilyen módon elkülöníteni akarták a mellette fekvő réttől, mert sokszor a sírokra tévedt a legelő állat.
A város egy körmöd aranyért, mint színleges vásárlói árért, hajlandó a temetőterületet nagyobbítani. Az aranyért a chevra külön küldi egyik tagját Budapestre.1
2 Ugyanezen alkalommal kérnek engedélyt a várostól »Cidduk ha-din« ház építésére. A ház
elegendő nagyságúra volt tervezve, ámde a terem felét elszakították a temetőőr lakásának alakítva, úgy, hogy még a gyászkocsi állandó elhelyezésére sem alkalmas, és a temetői imákat
a szabad ég alatt végzik még télen is. — A temető szépen rendezett sírkert, mely három tagozatból állott. Téglalapalakú terűlet, mely hosszában széles úttal kettéosztva, ismét téglaalakú
1 Az árokszállási chewra kaddisa emlékirata, fennállásának 50-ik
évfordulójára.
2 Az 1941/1868-iki tanácsülési jk. és idős emberek egybehangzó
közlése.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
81
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
tereket adott. Az utcafelőli féltéglalap közepén áll az »őrház«nak jelentett kis ház, tőle az utcáról jobbra a legrégibb temetkezési hely. Ennek sírdombjai alig emelkednek, sírkövei csaknem olvashatatlanok, pedig alig ötven éven felüliek. E területtel szemben lévő féltéglalapban öt sort alakítottak, mely még
ma sem telt meg teljesen. (Újabban az utcafelőli rész bal negyedébe is temetkeznek.) A chevra lassanként feladata magaslatára
emelkedik és jótékonyságra is tetemes összeget fordít. A »chevra«
név alatt azonban csak egész későn, a kongresszus statisztikájábán találkozunk Jászberényben a zsidóság e régi intézményével.
A szegénysegélyzőegylet megalakítása az 1865-ik év végén
$ a következő esztendő elején történik. Az első jegyzőkönyvek
németül vezettetnek. Az egylet címe : ^Jászberényer isr, Amiénunterstützungs-Verein = J. izraelita szegénysegélyzö társulat.«
Pecsétje a magyar körfelirat közepén sin és daleth betűk. Elnöke
Söly Jakab, alelnök Böhm Ignác, jegyzője Schwarcz Emánuel.
Az első évben 159.25 forint bevétellel szemben csak 22 forint
kiadás állott, amikor az egylet nem kezdte meg segélyző munkáját. A második évben már 15 forintot fizet segélyezésre,
ugyanannyit egyleti tag eltemettetésére és 130 forintért sors]egyeket vásárolnak. A következő évben már egyleti orvost
választanak 40 forint tiszteletdíjjal, társasági helyiséget bérelnek, szolgát tartanak 33 forint fizetéssel és sorsjegyeket ismét
vesznek. Az egylet vagyonosodásakor minden fölösleges pénzért
sorsjegyet vásárolnak. Ezen sors jegyvásári ást a tagok nem
Egészen önzetlenül sürgették, mert egy, 1867-ről való jegyzőkönyvi határozat szerint (10/1867.) a sorsjegyen nyert összegnek csak x/10 része illeti a pénztárt, 9/10 része a tagokat.
Majd oly részletességgel pontozatokba foglalják az elhalálozott tagok törvényes árvái nyereményhányadát, hogy
ezen sorsjegy üzletet az egylet nem egészen mellékes ágának kell
tekintenünk. Eleinte vásárolnak hitelsorsjegyet, 1864-iki államsorsjegyet és száz rubeles 1866-iki orosz sorsjegyet. Az egylet
erősödik, gyarapodik és ennek is megakasztója a hitközséget
teljesen kettészakasztó viszálykodás.
Or. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
6
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
III. FEJEZET.
A hitközség kettészakadása.
ו
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kanczelláriai rendelet intézkedése a községek szétválásáról. A
székesfehérvári eset hatása. Zavarok. A vidéki községek rabbi járulékai.
Törvényszéki esküdtetés. A »Kirchenzucht«. Brünauer Dávid elnök.
A kongresszusi választás. Dr. Popper József. Disszidensek új saktcrt
vesznek. Kiközösítik őket a templomból. A rabbi ezekkel tart. Nehézségek egy névadás körül. A kapitány rendelete. Külön imahelyiség.
Üj anyakönyvvezetés. Dajjannak akarják Büchlert alkalmazni. Teljes
szakadás. Anyagi zavarok. Hírlapi polémia. A rabbi beadványa a minisztériumhoz. Az iratok a kerülethez kerülnek. Tárgyalások. Hivatalos
kettéválás. Következményei. Az iskola megszűnése. Magániskolák.
Blumenfeld harmadszor jön a városba tanítónak. A Talmud Tóra alapítása. Büchler buzgólkodása. Az iskola fejlődése. A fiatal hitközségi
tagok mozgalma. A kongresszusi község tisztviselői. A szegénysegélyzőegylet válsága. A hangulat javulása. Elemi iskola megnyitása. Ohrenstein Henrik és Gottesmann Johann tanítók. Anyakönyvi kerületek
szabályozása. A béke utáni vágyakozás. Az egyesülés.
A község tagjai között kitört viszály régi időre vezethető
vissza. De a helyi egyenetlenségen kívül, még a hazai hitközségek
valamennyijében levő feszültség, a haladó és konzervatív pártok
közötti nagy gyűlölség az ország zsidó hitközségeinek nyugalmát fölborították. A kir. udvari kancellária 13901. sz. rendelétével 1862-ben hivatalosan megengedte, hogy Székesfehérvárott a község vezetésével ki nem békült orthodox párt elszakadjon és külön hitközséget alakítson. Ezzel megadatott a
lehetőség a községek kettészakítására. Mert ürügyül felhozni
az orthodox, avagy haladó nézetet igen könnyű volt bárhol
ahol csak lelkiismeretlen emberek távolálló forrásból származó
és táplálkozó viszálykodása a békés nyugalom megbontását
célozták. Igen sok községben a vallásosságot szakadás okául
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
83
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hirdető vezér egyáltalán nem élt vallásos életet, hanem másnemű szétvonást a vallásvédelem köpönyege alatt szítottak
lángra.
A jászberényi hitközség tagjai között sem volt vallásosságukból kifolyó ellentét soha. Ámde a hazai községek áldatlan
helyzetében, miután megvolt a lehetőség a szétszakadásra, könynyen akadt ok is a szétszakításra. Különösen a jászberényi hitközség tagjaira gyakorolt mély benyomást a székesfehérvári
eset, mert hiszen az ő papjuk községével, Natonek, volt berényi
rabbi közönségében történt a hivatalos kettéválás, akivel még
élénk összeköttetésben volt pártja. Azon végzetes purimi látógatás, mellyel néhány jászberényi zsidó új hivatalában, Székesfehérvárott megtisztelte a régi papot, — ez a látogatás hozta
el a szétszakadás gondolatának magvát.
Büchler rabbi 1861 február 14-én veszi át a kerületi kapitányságtól az anyakönyveket azon megjegyzéssel, hogy a születési és halálozási matrikulákban törlést és helyesbítéseket
talált és a számozás sem helyes. Már két évre reá megkezdődik
a feszültség a rabbi és községe között a gimnáziumi hitoktatásból kifolyólag. Az erre következő esztendőben a váltók kiállításra vonatkozó városi rendelet nyugtalanítja a kedélyeket.
Majd 1865-ben a pusztamonostori zsidók bejelentik, hogy ők
elszakadnak a hitközségtől és más rabbinátus működését keresik.
(Izr. anyakönyvi iktató 50/1865 sz.) Végre az a tény, hogy a
kerületbeli zsidók egyike sem fizette a rabbinak járó illetéket
— igen megnehezítették helyzetét. A kerületi hitközségek és
tagok eleinte a jászberényi hitközség pénztárába fizették a
»rabbiadót«, ámde utóbb megegyeztek, hogy direkt fizetik a
Járulékot a rabbi kezeihez (76/1866. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ennek az lesz a következménye, hogy a következő 1867-ik évben
felkéri a jászkerületi kapitányt, hogy hajtsa be járulékait, mert
eW jászsági község sem akar fizetni ! A járulék nagysága Jászhidánytól 18 forint, Jászfényszaru és Apátitól 16—16 forint,
Alattyán 12 írt, Alsószentgyörgy 12 írt, Jászkisér 16 írt, Dósa
9 forint, Felsőszentgyörgy 10 forint, Mihálytelek 3 írt 75 kr.
Összesen 112 írt 75 kr., amely összeg abban az időben tetemesnek
v°lt mondható. A rabbinak fizetésén kívül még elég szép mellékjövedelme volt a törvényszéki eskedtetésekért is ; az egész
6♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
84
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jászságban csak neki volt ehhez joga. Egy ilyen eskü 6—8 frt
fizetéssel járt, mely összeget a bíróság kérlelhetetlenül behajtóttá számára. Megtörtént, hogy a kerületben levő sakterok
tudtán kívül törvényszéki eskedtetést végeztek, mely ellen ő térmészetesen erélyesen tiltakozik. így Rosendorn Jakab jászladányi
saktert feddi meg (78/1865. sz. a.). Avagy midőn Adler Benjámin
jászapáti sakternak ad rabbiíunkciók végzésére engedélyt,
esketést nem végezhét (u. o. 59/1865).
Érdekes kérelmet intéz Büchler rabbi 1866-ban a jászkapitányhoz. Arra kéri, hogy a szombatot megszegő zsidókat
pénzbeli büntetéssel sújtsa ! (66/1866. Izr. anyakönyvi iktató.)
Ez a törekvés nem elszigetelt jelenség. Már 1874-ben hosszabbán értekezik Löw Lipót : Zűr neueren Geschichte dér Juden
in Ungarn c. munkájában a magyar zsidóság kebelében mutatkozó irányzatról, mely nem retten vissza a )KirchenzuchfaAol.
Sőt bizonyítékot közöl arról is, hogy 1841-ben egy hajszálon
függött, hogy úgy a katholikus, mint a zsidó egyházi fenyítést
behozzák a rendi ülések határozataiban. Konzervatívok táborábán mindenütt hangoztatták annak szükségességét, hogy a
rabbikollégiumnak joga legyen a vétkezőket nyilvánosan bűntetni. Nagyszent miklóson, Torontál megyében, még Löw idejében is a hitközségi tanácsteremben egy kaloda volt, azon korból, midőn még pellengérre állították a vallást sértőket. Említve
volt már az is, hogy Natonek rabbi egy ízben a sátoros ünnep
alkalmával kirakodott vásáros zsidókat rendőrökkel kergettette el portékájuk mellől. — Ebben az időben talmudtanuló
bachurokat is tartott Büchler rabbi, mint Kempler Mór, Róth
Majer, Unter Jakab és Friedmann Lázár talmudtanulók, kik
hitközségi tagok jóvoltából étkeztek azok vendégasztalánál.
Az északi megyék jesivájához hasonlóan szeretett volna Büchler
Jászberényben is talmudiskolát létesíteni, ámde ez nem nagyon
sikerült itt. A szegénysegélyzö egylet létrejöttén is erősen bűzgólkodott a rabbi, amiért is őt az egylet tiszteleti tagnak
választja. Jól esett ezen tiszteletnyilvánítás néki, mely minden
párttusán felülemelkedve adatott meg s lelkészi működése elismeréséül hangzott.
Rövid időre úgy látszik, hogy minden ellentét elsimult.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
85
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Szívélyes levélben köszönti Brünaiier Dávidot az alkalomból,
Hogy a hitközség elnökké választotta. (25/1867. sz. o.) Majd a
fiókhitközség vallásos életének javításával foglalkozik. Kiutazik
a környékbe, előadásokat tart azokban, méltatlan sakterokat
állásukról lemondat, majd az alattyáni községben felmerült
civódást intézi el szépszerével, az árokszállásiakat kéri, hogy
templomukat a régi berendezés szerint építsék. Itthon a gimnáziumi hitoktatást igyekszik rendezni, hogy az a gimnázium
épületében történhessék. És pedig 1—1 órában a felsőbb és
alsóbb osztályban. Az igazgató (Visontay) elrendeli, hogy vasárnap délelőtt 9 órakor az algimnázium és csütörtökön délután
a felsőgimnáziumi izr. növendékek járjanak hittanra. (U. o.
1869.) — Ezalatt megindulnak országszerte az Eötvös József
báró által kezdeményezett kongresszusra való képviselőválasztási agitációk. Az egész ország két részre bomlik. A kongresszus
határozatától vélték döntőleg megoldhatni a függőben levő kérdéscket, ezért a konzervatívek és haladók egyaránt teljes harcitűzzel indultak a választási kampányba. Úgy az orthodoxok
előkészítő bizottsága Reich Ignác aláírásával, mint a másik párt
felszólítja a jászberényieket a csatlakozásra. A rabbi értesíti
Reichot, hogy ő személyesen ugyan az orthodoxiával rokonszenvez, de a jászsági községek erre az irányzatra nem térnek,
hanem örömmel várják a kongresszus határozatait.
A jászberényi zsidóság is készült a választásra. Dr. Popper
József miskolci orvos és Gross Adolf között volt a választás,
mely az előbbi győzelmével végződött. Előkelő képviselőjük
volt tehát a jászberényieknek. Blau Jakab ugyan váltig GansLudasig ajánlotta kongresszusi képviselőül, de mégis a központ
jelöltje mellett volt a közhangulat. Dr. Popper tekintély volt,
országos nevű ember, kit Eötvös báró már a bizalmi értekezletre
is meghívott dr. Hirschler Ignác ajánlatára. Ez a Popper
volt a kongresszus legfontosabb ügyének, a szervezeti szabálytatnak, előadója, kinek beszédje nyomán tört ki első ízben a’
11Jogtalanság. Popper ugyanis előadásában úgy nyilatkozott,
hogy sok szervezeti pontban a rabbik hatáskörét kisebbíteni
kellett, mert a múltban sokszor a békétlenségnek és civódásnak vált forrásává a rabbik beavatkozása hitközségi ügyekbe.
A hitközség jónevü képviselőt nyert Popperben, de épen,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
86
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
mert ily exponált haladópárti képviselőjük volt, károsan hatolt
vissza sok ügyben a község pártoskodására.
A kongresszusra készülő választás még a legbékésebb községek nyugalmát is felzavarta, hát még a jászberényiét, hol
lappangó ellenségeskedés élt a hitközségi tagok között. A régi
ellentétek felújultak, elfeledett sértések életrekeltek, már behegedt sebek felfakadtak. A templom újra veszekedések színhelyévé lett, ahonnan a kiválásra kész hitközségi tagok egyike
imaszékét kifürészelte a pádból, ezzel is demonstrálva, hogy ő
elégedetlen a templomi közönséggel.
Ámde ismételten megjegyezhetjük, hogy az ellentétek
semmi esetre sem származnak vallásos nézetekből, hiszen a
végső kiválásnál az új párt haladóvá alakult és a régi község
sem csatlakozott az orthodoxokhoz, hanem maradtak a régiben
status quo ante-k. A széthúzás egyes-egyedül személyi motívumokra vezethető vissza itt különösen, — de igen sok más honi
községben is.
Egymásután két dolog körüli vitában jutottak az ellentétek oly fokra, hogy a viszály lángja a lappangó hamuból
gyúanyagra találva hirtelen lángra kapott.
Büchler rabbi nyugodtan elküldte a kongresszusi haladó
pártnak a hitközség statisztikáját, — mert hiszen a hitközség
nagy része haladó szellemű volt és ezért visszautasította az
orthodoxok csatlakozásra felhívó körlevelét.
[Megírta, hogy a hitközség áll 87 családból, 413 lélekből.
Árokszállás 28 család (84 lélek), Fényszaru 26 (56), Apáti 18
(43), Kisér 14 (38), Ladány 12 (29), Alsószentgyörgy 9 (22),
Felsőszentgyörgy 5 (17), Alattyán 7 (18), Dósa 5 (13), Jákóhalma 5 (14), és Mihály telken 3 (9). Összesen tehát a Jászságban
a kongresszus idején 219 család lakik 756 lélekkel.]
Röviddel ezután levelet kap az elöljáróságtól Haas jegyző
aláírásával, hogy »von Seite des Vorstandes werden Sie hiemit
ersucht, Sie wollen sowohl die Fleischbank von Ujitz als auch
diejenigen Háuser, die sich von einem anderen Schochet ohne
den Gemeinde-Schochetim schlachten lassen assern.n 1870
nov. 11.
Néhány tag ugyanis bizonyos mellékügyek miatt összeszólalkozva az elöljárósággal, megtagadta az adófizetést és ezzel
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
87
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kapcsolatban számítva arra, hogy a hitközség nem bocsátja
rendelkezésére a metszőket — már eleve fogadott metszőket,
kivel a mészárosnál tehenet is vágattak. Mindezt azonban nem
a rabbi ellenére tették e disszidensek — sőt a saktert kötelez
ték, hogy bizonyítványaival megjelenjék a rabbi előtt, minek
nz eleget is tett.
Az elöljáróság levelére azt felelte a rabbi, hogy nincs oly
helyzetben, hogy a felszólításnak eleget tehessen. A SulchanAruch szerint csakis engedetlen és tudatlan, valamint vallásszabványait sértő metsző vágása tiltható el. Az illetőnek pedig
kitűnő bizonyítványai vannak, előtte megjelent, tehát elég
ha engedélyt nem adott neki a vágásra, vallási tilalmat nincs
joga neki ez esetben a metszőre kimondani. 1870 nov. 11.
A disszidensek győzelmüknek tekintették e levelet, ámde
a rabbi magára haragította vele az elöljáróságot. Egyszerre felhangzott a jelszó : lám, igaza volt a kongresszusi képviselőnek. Popper József dr.-nak, a rabbik sok helyen megzavarják
a nyugalmat !
Egy hétre reá a disszidensek egyik vezető tagjának leánya
születik. A pap hivatalos értesítést kap az elöljáróságtól, melyben figyelmeztetik, hogy csak azon újszülött leánynak adhat
nevet a templomban, amely gyermek apja erre engedélyt mutat
föl a hitközségi pénztárostól.* A november húszadikán hozott
határozat éle természetesen az újszülött atyja s egyszersmind
valamennyi disszidens ellen irányult. Ezt már abból is láthatjuk,
hogy ugyanakkor egy listát készítenek a kántor számára, amely
nevek viselőit nem szabad a tórához szólítani.
Tehát a »Kirchenzucht«, az egyházi fenyítés egész virágábán indult meg a pap nélkül, sőt annak ellenére !
A pap tényleg kezdettől kezdve félő szemmel nézte az
elöljáróság igyekvését s a másik párttal rokonszenvezett.
A hitközségnek jól meggondolva írt. Három napig tartott,
niíg a választ megadta. Ezen idő alatt eldőlt a hitközség egységének sorsa. Ugyanis a levél vétele után, az újszülött atyjának
kívánságára kiadott annak hivatalos bizonyítványt arról —
november huszonkettedikén, — hogy a leánynévadasnal a szertartáshoz szorosan hozzátartozik az atya tóra elé szólitasa. Ezen
bizonyítvánnyal az apa Lakatos Imre jászkerületi helyettes
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
88
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kapitányhoz megy s bepanaszolja a hitközséget és rabbit, hogy
őt vallásának szabad gyakorlatában akadályozzák, nem engedik
a szentség elé (tóra elé) járulni és leánygyermekét az egyház
kötelékébe felvétetni. — A kapitány rövid úton hivatalos iratot
küld a rabbihoz, melyben elrendeli, hogy a leánynak az eddigi
szokásos módon, azaz tórához járulással kapcsolatban név
adassék. (Jászker. kap. hiv. 1843/1870. szám.)
Ezen rendelet birtokában megírja válaszát a hitközségnek.
Ezúttal erélyesen és kimerítően : a hitközség rendeletének nem
engedelmeskedhet. A tóraeléj árulás vallásos kötelesség, mely
elé gátat ő, pap, nem vethet senkinek, még kevésbé annak, ki
leányának zsinagógái nevet akar adni. Ha anyagi követelése
van a hitközségnek valamelyik fél ellen, — tessék azt vele
elintézni, — de a papi állást erre felhasználni nem engedi.
Hogy pedig a kántornak — mint értesült — valamilyen listát
adtak volna át, amelyre írt tagok a tóra elé nem szólíthatok
lennének, — ez ismét oly nebálá, oly csúfság, melyet nem hagyhat szó nélkül, melyet még rabbikollégium sem engedhet meg
magának : embereket kizárni a vallásos élet keretéből. Felszólítja a hitközséget, hogy ezen rendeletet vonják vissza,
különben ő lesz kénytelen az elöljáróság ellenében kimondani az
átokbahelyezést! Ám ő ezt nem akarja, békét akar. 1870 nov. 24.
Ezen levél megérkezte után tomboló erővel tört ki a vihar.
Nem tudták mire vélni, hogy miért ír ily erélyes hangon a rabbi,
mígnem köztudomású lett, hogy már megérkezett hozzá a kapitányság levele, mely teljesen a disszidensek malmára hajtotta
a vizet. Most már Büchler nyíltan azok mellé állott, mert a
hatóság védelme alatt valónak vélte ügyét. Az elöljáróság
tényleg nem tehetett semmit. Világosan írt a pap, igazsága tudatában. A gyűlésen, melyen a válasz közöltetett a legelkeseredettebb hangok hallatszottak a másik párt és a rabbi ellen. A levegóbén úgyis ott élt országszerte a kettészakadás, a szétválás
gondolata s a gyűlésen már hallatszottak hangok, hogy forduljanak Popper József dr.-hoz orvoslásért, ki kiváló tagja a
haladó zsidóságnak és papellenes érzelmű.
Tényleg ezekben a napokban ír át Popper a városnak, hogy
ő lett a megalakult XVI-ik községkerület elnöke és minden izraelita felekezeti ügyekben felmerült vitát ő hozzá irányítsanak.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
89'
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Most azután a helyzet megfordult ! Az eddigi disszidensek
az egész vonalon győzedelmeskedtek. A jászkerületi kapitány
elrendelte az elöljáróság tilalmának semmibevevését; a rabbi a
közte és az elöljáróság közötti ügyben felülmaradt ; — Brünauer
Dávid elnök látta, hogy az ő helyzetük tarthatatlan, nekik kell
a hitközség keretéből kilépniök, vagy békés úton belenyugodni
céljuk nem sikerültébe.
A békés megegyezés lehetetlennek látszott. Többen megfőgadták, hogy azon templomba nem járnak többé, a rabbit nem
ismerik el rabbijuknak s kilépnek a község kebeléből. A pap
emberei viszont elfoglalták régi helyüket a templomban, követelték az elöljáróság lemondását.
Az első lépés a szakadáshoz az volt, hogy a papellenes tábor
külön istentiszteletre gyűlt és Reik nevű hitközségi tag kitakarított árúraktárát bocsájtotta e célra rendelkezésre. Itt rendes
minjannal imádkozott ezután egész addig, mígnem új templomot
építenek. Ezek azt követelik, hogy két tórát adjanak ki a régi
templomból számukra és egy szombat este tényleg erőszakkal
hoznak ki a templomból tórákat. Közben új anyakönyveket vesznek és a minisztériumból is kérik ennek a mozgalomnak jóváhagyását. A papellenesek csatlakoznak a kongresszusiakhoz, a
pappártiak a status quo ante-csoporthoz. Ámde a régi elöljáróság
niég mindig nem mondott le, hanem minden úton-módon igyekezett a pap pártjának és magának a papnak is kellemetlenséget
csinálni.
Talán nehezen is ment a szakadás, avagy talán mielőtt
lemondott az elöljáróság, még egyszer döntő sujtást akar mérni
3z ellenfélre, — a rabbit meg akarta fosztani állásától. Minden
lehetőt elkövetett, hogy kezéből kivegyék az anyakönyveket,
de nem ment ez semmikép sem. Az anyakönyvvezetői állást
a törvény meglehetősen védte, hiszen ez egyik szerv a katonaállításra kötelezettek előállítására ! Ha ez nem sikerült is, a rabbit
rnint anyakönyvvezetőt kiemelni állásából, — úgy kikezdték a
1'abbi címét, melyet már régen, állásfoglalásának harmadik esztendejében, kifogásoltak. Ugyanis ők a Geringer főpolgári biztos
által összehívott bizalmas értekezleten, Löw Lipót által kidőlgoztatott szervezeti szabályzatban foglaltakat követelték a rabbitói: érettségi bizonyítványt és bizonyos modern héber tudáso
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
90
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kát igazoló okmányokat. Tudták, hogy ezzel nem rendelkezik
rabbijok. Az első nyilvános gyűlésen, melyen újra felidéztettek
a régi ellentétek, határozatot hoz a község, hogy öt »dajjan*-nak
alkalmazza heti 8 forint fizetéssel. (Izr. hitk. elölj, ülés 152/871.)
Ily szavakba burkolta az elöljáróság a rabbiságtól megfosztó
határozatot ! Ezen idő alatt kimondhatatlan sokat szenvedett
a rabbi kvalifikálhatatlan nyugtalanításoktól. A rabbi nagyon
értette, hogy mit céloz e levél, de szándékosan félreértette és
megköszönte, hogy őt rabbiállásán kívül dajjannak is alkalmázzák, ilyenformán akarva segíteni az ő szorult anyagi helyzetén. Ő ez állást, mely az elöljárók humanizmusát igazolja —
elfogadja. »Az Ür fizesse meg Önöknek jóságukat*(!) kívánsággal
zárja levelét. (Izr. anyakönyvi iktató 110/871 szeptember 17.)
A finom gúny nem tévesztette el hatását. Ám az elöljáróság időt
akar nyerni az események előkészítésében s durván válaszol a
rabbinak. Felszólítja a rabbit, hogy 8 nap alatt világos választ
írjon dajjanná történt megválasztását közlő iratukra, mert előbbi
levele kétértelmű volt. Egyben felszólítja őt az elöljáróság, hogy
többé a rabbi címet ne használja, mert dajjan-nak választották
meg. (Jászb. izr. hitk. jegyzők. 158/1871 szept. 22.)
Dacára a mélyen sértő hangnak, melyben a hitközség átirata
tartva van — írja Büchler —, arra azonnal válaszol. Nem kétértelműén, hanem világosan. A dajjan-állást elfogadja s elsején
a nyugtát el fogja küldeni. Ámde a rabbi állásról nem mondott le,
mely egyetlen lehetőség lenne ezen viszony megszüntetésére,
tehát a rabbi fizetésről szóló nyugtát is elfogja küldeni a pénztároshoz : a papit és a dajjanit ! Ezt ő világosan megírta. Ami
pedig a nevének írását illeti, azt nem a hitközség tanácsa szerint
fogja írni, hanem ezután így : Büchler Áron kerületi rabbi és
dajjan. 113/871 nov. 23.
Ezen levél után az események gyorsan gördülnek.
Az elöljáróság, úgy amint volt, kivonul a templomból és a
már említett raktárépületet használja imaháznak. Ez a helyiség
a mai izraelita hitközségi elemi iskola tájékán volt, benn az udvarban. Elhatározzák az új templom építését, továbbá, hogy új
anyakönyveket vesznek. Popper Józsefet, a XVI-ik községkerületi elnököt fölkérik, hogy ők a kongresszusi párthoz tartozó hitközséget akarván alakítani, ebbeli törekvésükben támogattas-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
sanak. Többé semmi sem tarthatja össze a két pártot. A pap mindent elkövet, hogy a minisztérium ne hagyja jóvá az új község
alakulását, de már hiába. Kezdik az új templom építését s ő kevés
hívével kénytelen hallgatni a híreket, hogy mind magasabbra
nőnek az új templom falai.
Ámde a dolognak anyagi hátránya is mutatkozni kezdett.
A kilépett tagok nem fizettek többé a régi hitközség pénztárába
egyházi adót s így megállt a hitközségi gépezet vezetése, melynek
kormányához ezúttal Buck Gábor állott. A pénztár üres volt,
a pap járandóságát nem voltak képesek többé kiutalni. Míg a
kettészakadás előtt mint lekicsinyelt csekély összeg szerepelt a
papnak szánt dajjani fizetés, mely 7 forint vala hetenként, addig
niost az ő összes papi illetménye heti öt forintra rúg. Nyilvánvaló
volt tehát, hogy a megmaradt tagok oly kevés számúak, hogy
nem tudják a község intézményeit felszínen tartani. Hozzájárult még, hogy a vidéki fiókhitközségek is sorban elpártoltak.
Úgyszólván csak Fényszaru és Kisér tartott ki a status quo hitközség mellett. Az itteni tagok sem hajlandók többé a régi
templomban hirdettetniegybekelési szándékukat, mint ez ahevesi
rabbival egy ily esetből kifolyó pőréből kitetszik. Szóval a község
a legnagyobb zavarok közé kerül.
Sajnálatos volt, amelytől azonban a küzdelem hevében
nem lehetett visszaterelni a feleket, — hogy a dolog hírlapi polémiák által a nagy nyilvánosság előtt tárgyaltatott.
A hatvanhetes kiegyezés után alapított jászberényi újság,
a »Jászkunsága nyitotta meg lapjait a hitközségi pörlekedések előtt. Az 1872. évi július havi egyik számban mindkét hitközség vezetői nyilatkoznak, egymást okolva a történtekért.
A nyilatkozatok egyik pontjából kitűnik, hogy a rabbi nélkülöz,
heti 5 forint fizetésből megélni nem tud. Ez a bántó jelentés arra
bírja Gyurka József jászberényi katholikus segédlelkészt, hogy a
rabbi szorult helyzetének javítására mozgalmat indít. Felhívja
a közönséget, de különösen a rabbi tehetősebb hitsorsosait, hogy
ruinden erejükkel igyekezzenek segíteni lelki vezetőjükön. A lap
szerkesztője, Pásztor Ferenc, örömmel támogatja e mozgalmat,
n1ert ebben a felekezetközi toleranciának, az emberek egymáshoz való közeledésének alkalomnyílását látja. A mozgalom ered1*lénnyel jár s csak akkor szüntetik meg azt, midőn nyílt levél-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ben erre felkéri Pásztor szerkesztőt — maga a rabbi. A levél
igen szép ; nemes önmegtagadás minden szava, Isten akaratábán való megnyugvás sugárzik belőle. Érdemes elolvasnunk :
». . . Midőn a mindenható Istentől ezen hivatal viselésére rendeltettem, egyszersmind azon kötelezettséget vettem magamra
— hivatásomhoz híven — némely életélvről lemondva, szükölködést tűrni, egyedül Isten szavaiban búvárkodni, és hitsorsósaim lelkiüdvére felügyelni. És hogy valóban csekély fizetésem mellett gyakran szűkölködést tűrni, és jóbarátaim áldozatkészségét kellett igénybe venni : istenfélő alázattal viseltem el;
de állásom méltóságát meggy alázandó, nyilvánosságra soha,
de soha nem hoztam volna ezt. És ha most a községi civódások
következtében Ínséges állapotom napfényre hozva, bár nagy sebet
ütött szívemen, de ezt is istenfélő alázattal tűröm, mint Isten bűntetését, dícsértessék az ő szent neve, — De a sebre gyógyító írként
hatott, látva, hogy a vallási gyillölség nagy fala ledöntetett, ember
embertársához közeledik, vele nyomor- és örömben osztozni, és
valósulásához közeledik a prófétának következő mondata »lesz
egy idő, midőn Isten egy lesz, és neve egy«. És midőn tiszt.
Gyurka József úr ezen adományozást megkezdé, új életet öntött a civilizált vallások ezen alapelvébe : »szeresd felebarátodat, mint tenmagadat«. Nem fogok megszűnni az Egek Urához
esedezni, hogy a testvéri tolerancia szelleme, melynek Gyurka
József úr oly szép tanujelét adta, mindnyájunkat nagy tettekre
lelkesítsen . . .«
• /
Ily módon lett híressé a húsz évvel előbb betelepült jász zsidóság.
Büchler rabbi végső szorultságában Lipschitz Lipóthoz
fordul segítségért, ki tudvalevőleg az orthodox iroda legerősebb
támasza volt. Lipschitz megígéri támogatását, ha a község orthodoxszá alakul. Büchler megpróbálja úgy a jászberényi, valamint
a jászapátii és fényszarui hitközségek orthodox alakítását s e
célra a közvetítő irodától kellő számii blankettát kap. Lipschitz
egyik levelében azt mondja, hogy legfontosabb, hogy dr. Popper
elveszítse talaját a Jászságban s erre törekedjék Büchler Berényben. Ámde az orthodox párthoz való csatlakozás nem volt
ínyére Büchler híveinek sem, mert hiszen egész világnézlet választotta el a herényi zsidókat a közvetítő irodától. E község
kettéválása igazán csak helyi viszálykodáson alapult és nem val
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
93
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
lásos különbségeken. Nem is sikerül ezen terve s ezért a köz vetítő iroda biztató levelei lassanként elmaradoznak.
A vallás- és közoktatásügyi minisztérium 26915/1872.
számú rendelete megengedte, hogy hitközségek kettészakadjanak — hiábavaló volt tehát a rabbi ellenkező irányban kifejtett
mindennemű igyekezete.
Végre Büchler rabbi az utolsó lépésre határozta el magát
és feljelentést írt, úgy a jászkerületi kapitányhoz, mint a vallásügyi minisztériumhoz Brünauer Dávid és elvtársai ellen, kik
elszakadtak a hitközségtől és nemcsak szertartásaikat külön
gyakorolják, hanem külön anyakönyvet kezdenek vezetni. Ezen
feljelentést július hó elején adja be és felsorolja mindazon hátrányokat, melyek a kettéválásból származnak. Rámutat arra
a sajnálatos tényre is, hogy a hitközségi iskola is áldozatul esett
a viszályban s most egyik község sem tud iskolát fenntartani.
Rámutatott arra is, hogy a kerülethez tartozó zsidók, különösen
a vidékiek, ingadozván abban, hogy melyik községhez tartózzanak, ugyanazon apa gyakorta hol egyik, hol a másik hitközségnél jelenti be újszülött gyermekét, ebből kiszámíthatatlan jogi
fonákságok származnak. — Röviddel ezután a Kiskunhalason
székelő jászkúnkerületi tanfelügyelőnek, Szász Károlynak is
jelenti, hogy két év óta szünetel az iskola, a gyermekek tanítás
nélkül állanak, hívja fel tehát a tanfelügyelő a helybeli zsidókat,
hogy együtt iskolát emeljenek.
A minisztérium már augusztus hóban leküldi az iratokat
a kerületi főkapitánysághoz, részben, hogy ha lehet békés elintézést nyerjen az ügy s a két község egyesüljön, részben pedig,
ha ez nem sikerül, mint első döntő bíróság lépjen fel ez ügyben.
A kapitányságnál igen sokáig húzódik az ügy. A kihallgatások
napirenden vannak. Békés elintézésről szó sem lehet. Csakis azt
tárgyalják, hogy mit csináljanak a rabbi fizetésével ? A kevés
taggal maradt község nem képes kiszolgáltatni a fizetést, az új
község pedig nem akar hozzájárulni, mert ők már új anyakönyvvezetőt választottak előbb Reich Zsigmond, majd ennek megbetegedése után Silberstein Sámuel személyében. Az új községttek nincs többé semmi köze minden más közösséghez, mert ők
1ttár templomot is építettek, melyet a pesti főrabbi dr. Kohn
Sámuel avatott fel ünnepélyesen számukra.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A jászkerületi kapitány előtt megjelent felek egyikének
irataiból sem lehet megállapítani pontosan, hogy a rabbinak
mennyi fizetése van. Pedig ez volt a kerületi kapitány előtt a
legfontosabb kérdés, mert csak az esetben akarta kimondani a
szétválást, ha a régi hitközség intézményei meg nem inognak,
így első sorban a rabbi ellátása zavartalanul történik-e ?
A kapitány hivatkozva a minisztérium 19010. sz. rendeletéré, mely szerint a szétválás miatt felmerülő vitás ügyek elintézésével és végrehajtásával ő (Szivák Imre) bízatott meg, tehát
joga van a hitközség összes iratait bekívánni, úgy a jegyzőkönyveket, mint a pénztárkönyveket elhozatja s abból akarja megállapítani a rabbi illetményeit. Ámde a 4750/73. sz. végzéséből
azt olvashatjuk, hogy sehol semmi nyoma a hitközség és rabbija
között kötött szerződésnek.
Ez volt a rabbi ügyének perdöntő mozzanata. A kettéválást
kimondták. A kongresszusi község anyakönyvvezetése a polgármester hatásköre alá helyeztetik a törvény alapján. (Rendeletek
tára 1871. évi folyt. 2. pont.)
A régi község, mint status quo izr. hitközség szerepel, az
újnak neve : jászberényi egyesült izr. hitközség.
Ez után következnek a visszafejlődés évei. A tényleges kiválás már 1871-ben megtörténik, midőn a tórákat elviszik a templomból és külön istentiszteletet rendeznek, ám hivatalosan csak
egy-két év múlva mondja ki a minisztérium megbízásából a
jászkerületi kapitány.
Tizennégy éven keresztül állott fenn két hitközség Jászberény
város területén. Ezen idő alatt a két párt között a legszélesebb
ür tátongott. Míg a régi együttlétnél hangos összecsapásokban
nyilvánult meg az ellenszenv, most a különválás ideje alatt halk
gyűlölség fejlődött ki a pártoskodók között. Egyik sem kereste
volna fel a másiknak templomát ! Gyermekeiket óva intették
a másik gyülekezet gyermekeitől, de még jobban templomától.
Nem volt oly szerve a vallásos élet megnyilatkozásának,
mely meg ne sínylette volna a szétválást, ha ugyan nem pusztult
teljesen bele.
Az utolsó egységes együttlét 1870 június kilencedikén volt
gróf Batthyány Lajos exhumáltatása napján tartott ünnepélyes
gyászistentiszteleten.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
95
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Legelőször is az iskola esik áldozatul. A tanítókat elbocsátják, kötelezettség irányukban semmi sem volt, miután nem vala
az iskolának hitközségi jellege. Ezek eltávoznak s egyik hitközség sem gondolkodik a gyermekek neveléséről. A gyermekek egy
része a városi iskolákba jár,sok pedig,különösen a felsőbb osztály
beliek jó része egyáltalán nem látogatja az előadást.
Több szülő kérésére ismét a városba jő immár harmadszorra
Blumenfeld Fülöp és magániskolát nyit. Eleinte a normáliskolai
növendékeknek is a pap ad hittani osztályzatot, később maga
Blumenfeld tanít hittant is.
Vele egyidejűleg Weiner Simon főelerni tanítónak is van
magán elemi iskolája, hogy a meglehetős nagyszámú izraelita
növendékek mégis zsidó nevelésben részesülhessenek. A hitközség
ugyanis tetemesen növekedik. Míg a kongresszus idején 87 csaIád van Berényben, összesen mintegy 50 elemi iskolai növendékkel, tíz évvel később 131 család 814 lélekkel, kik közül nggyermek 12 évig terjedő tanköteles és 12—15 éves 48 fiú és leány. Az
emelkedés rendkívüli nagy azért, mert az előbbi adat a tény leges növendékek számát mutatja, míg az utóbbi a tanköteleseket.
A közbeeső idő alatt sokat javul ugyanis a magyar közoktatás.
Az oktatásügy rendezése már-már mutatja hatását és Szász.
Károly tanfelügyelő munkásságának jótékony hatása immár
mutatkozik. Sajnos, a helybeli zsidóságnak épen akkor nincsen
iskolája, mikor a kerületi iskolákat újjászervezik. Szász Károly
1872-ben bocsájtja széjjel gyönyörű perspektívát nyújtó tervezetét, megküldi ezt a rabbinak is miheztartás végett, de iskola
hiányában mit sem tehet a hitközség.
Mindkét párt növendékeinek nagy része Blumenfeld iskoIáját látogatja, hol a szegényebb növendékek ingyenes oktatásbán részesülnek és a pap tanúsága szerint (1875 december 13.) a
héber oktatásban is kellő sikerrel taníttatnak.
A városi iskolában levő növendékek pedig kétfelé is jártak
hittanra. Az új hitközség tagjainak növendékeit az új metsző
tanította, ki egyszersmind anyakönyvvezető rabbihelyettes volt,
a régi község növendékeit bizonyos Stern Sámuel nevű tanító,
még pedig a templom helyiségében.
Blumenfeld a város részéről igen messzemenő támogatásbán részesült, miután növendékei között sok a keresztény
/
•
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
־96
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
is és még ezenfelül ő volt, ki az első óvodát állította fel a
városban.
A városi gyűlés dicsérő szavak kíséretében fűtőanyagot
szavaz meg neki (33OO/I873• tanácsülési jk.). Majd engedélyt
kér, hogy a városi kőpince-kocsma üres helyiségében taníthasson,
míg megfelelő iskolahelyiséget kap. Megadatik neki (u. o.
593/874). Majd a városhoz fordul, hogy a helységben fennálló
zugiskolákat zárassák be. Ez a beadvány főként Stern Sámuel
^ellen fordult, aki hittanon kívül, idővel, minden tantárgyat tanitott. A város utasította a hitközséget, hogy zugiskoláját zárja
be. Stern Sámuel erre folyamodik, hogy magániskolája nyilvánosságot nyerjen s addig, míg elintézik ügyét, taníthasson.
(619/1874. tanácsülési jk.). Blumenfeld igen ügyesen nyeri meg
a jász tanácsosok kegyét; minden tekintetben támogatják öt
erkölcsileg és anyagilag. Minden egyes alkalomból meghívja
őket vizsgájára, hova küldöttséget jelöl ki a tanács. (2629/75•
u. o.) A tűzifa iránti kérése évről-évre teljesítve lesz.
Blumenfeldnek itteni működése azonban csak addig tart,
míg megnyílik a hitközség elemi iskolája. Ennek előkészítése
•évekre terjedő hosszú munka volt, mígnem mindkét párt tagjai
belátták, hogy a gyermeknevelés ügyét nem szabad teljességgel
elveszni hagyni.
Büchler rabbi volt az iskolaügy propagálója, midőn a templomi szószékről és társadalmi úton igyekszik a szülők szívében
fölébreszteni ez iránti szent kötelességérzetüket.
O eleinte egy Talmud-Tóra-egylet alakítását vette tervbe,
mely intézmény célja lenne az ifjúság vallásos ismeretének
emelése. A szétválás korában tényleg végtelen szomorú képet
nyújtott a hitoktatás. Ebből a korszakból való hitközségi tagok
teljességgel járatlanok az imakönyvben, annak kezelésében.
Tíz év alatt akkorát sülyedt a herényi zsidóság vallásos állapota,
amilyet az országban talán egy hitközség életében sem találunk.
A napontai istentisztelet csaknem teljesen szünetelt, a metszők
felügyelet nélkül önkényesen jártak el minden téren, a gimnáziumi növendékek nem látogatták pontosan sem a kongresszusi,
sem a status quo izr. hitoktatást. A legfőbb ideje volt már a
Talmud-Tóra-egylet életbehívásának.
A Talmud-Tóra-egylet 1879 április 24-ikén alakult, a királyi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
97
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
pár ezüstlakodalmának napján, kimondottan azon örvendetes
ünnepnap emlékére. Címe : »Der Jászberényer Talmud-ToraVéréin.« Célja a helybeli izraelita gyermekek hitoktatásának
ápolása és annak alkalmazott hitoktató útján való ellátása.
Később, midőn bevételeiket nagyobbítani akarták, az egylet
hatáskörébe felvették az elhalt tagok lelkiüdvéért való misnaj joth
olvasást is és ennek kapcsán a rabbanan-kaddis imádkozását,
mely bizonyos, az egylet pénztárába fizetendő összeg ellenében
az egyleti elnökr avagy helyettese által történt. (Az alapszabályok 1., 2., és 3. §-a). Az egylet bevételei közé tartoztak a felvételi díjak, évi tagságdíj (1 írt 20 kr. havi részletekben fizetve),
önkéntes adományok, a növendékek havi 30 kr.-nyi tagdíja,
mely alól szegény növendékek mentesek, végre nem tagok gyérmekeinek beiratkozási díja, mely 50 kr.-ban állapíttatott meg.
Tagja lehet férfi és nő egyaránt, de szavazati joga csak a férfiaknak van. Az egylet vezetését 11 tagú bizottság végzi az elnökkel
az élén. Bizottsági gyűlést minden negyedévben, közgyűlést
évenként egyszer, lehetőleg április 24-ikén, őfelségéik házassági
évfordulásának napján, tartanak. A választott elöljáróság megbízása háromévenként jár le. — Az egylet megalakult 50 taggal.
Még a környékből is akadnak pártfogó tagok. Büchler rabbi
buzgólkodik, hogy minél több tagot gyűjtsön. Az első felhívás
Purim napján kerül a hitközségi tagok kezeihez, miután a megelőző szombaton hosszabb beszédben hívtja fel hívőit a pap,
gyermekeik vallásos nevelésének komolyabbá vételére : »Ebredjetck, ébredjetek, atyák és anyák, hogy eleget tegyetek a szülők
szent hivatásának ! Öt tételt állítok elébetek és ezt megfontolva,
••
lehetetlen, hogy e szent ügy mellett közömbösen álljatok. 1-szor :
Gyermekeink gondját viselni szent kötelességünk. 2-szor:
Gyermekeink jó nevelése a mi dicsőségünk. 3-szor : Gyermekeink
sorsa gyakran mitőlünk veszi eredetét. 4-szer : Gyermekeink
tettei és cselekményeiért gyakran mi vagyunk a felelősek. 5-ször :
Gyermekeink jó erkölcsi vigasztalás a halálban . . . stb.« Érdekes,
hogy a beszédet magyar nyelven tartotta, míg az összes TalmudTóra-jegyzőkönyvek, köröz vények, számadások német nyelvűek.
Az alakuló gyűlésen választanak elnököt Büchler rabbi személyében és még nyolc bizottsági tagot. Buck Gábort, Brünauer
Sámuelt, Grün Jakabot, Moller Sámuelt, Schöly Jakabot,
7
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
98
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Lerner Jakabot, Kohn Ignácot, Silberstein Sámuelt. Majd hat
nap múlva súrlódások után kiválik Buck Gábor, mire fölemelik
a bizottsági tagok számát még néggyel : Lippe Simon, Schlösinger Móric, Hochhauser Emánuel, Weisz Móriccal. Eleinte
üléseket igen gyakran tartanak, hogy kellőkép szervezzék az
egyletet. Már május negyedikén elhatározzák, hogy megvalósítják a szent célt és berendezik a Talmud-Tóra-iskolát. Annál
is inkább, mert egy alkalmas tanító jutott kezük ügyébe. A megnyitás június elsején történik ; 12 irtot fizetnek a tanítónak
havonként, ki naponta, délelőtt 10-től 12-ig és délután négytől
hatig tanítja a gyermekeket, a városi iskola előadásai után.
A szolga havonta 1 (egy) forintot kap. — Hogy miért tört ki
a súrlódás a szép hivatással és buzgó munkakedvvel megalakított egylet kebelében, nem tudhatjuk. De már a harmadik
ülés meghívóját aláiratlanul küldi vissza Buck Gábor. A rabbi
megérezte, hogy ezen szerv: a gyermekek hitoktatása, egyformán gondját képezi minden szülőnek, akár status cjuo, akár
kongresszusi zsidó az. És vágyai képzeletében úgy remélte és
látta, hogy ez az alakítandó Talmud-Tóra összehozza a két
hitközség tagjait és majd ez megteremti az általa úgy óhajtott
egységet. A két hitközség tagjai között már elült a gyűlölet
haragja ; inkább csak dac és a külön templom tartotta őket
távol. Társadalmi érintkezésben némi közeledés volt észlelhető.
Cirkumciziónál már a kongresszusi párt is gyakorta igénybe vette
a rabbi közreműködését. Nem ugyan a templomban, hanem az
újszülött otthonában. Nemes idealizmus vezette a rabbit mindenkép igyekezetében. Ezidőben 48 fiú és 57 leány volt izr. tanköteles Jászberényben és bizonnyal fájt is a rabbinak, hogy
ezek hitoktatás nélkül nőnek fel. A Blumenfeld-féle magániskoIában igen kevés tanóra fordíttatott a hittanra. És oda is kevés•
zsidó gyermek járt. Inkább a Dávid János igazgató-tanító vezetése alatt álló városi iskolát látogatták a zsidó növendékek is.
Azért kellett a Talmud-Tóra-iskolát sürgősen megnyitni. Már
az első napokban harmincnyolc szülő küld összesen 58 gyérmeket, fiút és leányt is, Talmud-Tórába, kik fizettek havi 17 írt
40 kr. tandíjat. Ezeken kívül voltak a tandíjmentesek. E bevétel a növendékek szaporodása után rövidesen 22 írt 50 kr.-ra
nő. Hogy mennyi volt a tandíjmentesek száma és hogy hány
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
99
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szülő nem íratta be egyáltalán a gyermekét, — azt most már
nem állapíthatjuk meg. A fizető növendékek nyugtája azonban
megmaradt és így elég képet nyerhetünk az intézmény műkődéséről. Helyiségül a templom női osztálya szolgált; a régi
csizmadia-céhház nagyterme tehát nemcsak templomul, hanem
iskolául is megfelelt. Leányokat azonban inkább Blumenfeld
iskolájába járattak, hol kézimunkát is tanulhattak. A hitközség tagjai meglehetős szeretettel karolták fel az új iskolaügyet.
Az első hónapban a rendes 5 írt tagságdíj, 22 írt 50 kr.-nyi
tandíjon felül 7 frt 20 kr. önkéntes adományt tüntet fel az elszámolókönyv; tehát összesen 35 frt bevételük volt. Nem nagy
összeg. De tekintve, hogy a tanítónak 12 irtot, szolgának 1 irtot
fizettek : az egylet elég szilárd alapokon nyugodott. A tanító,
more patrio napokat evett a szülőknél.
Az új iskola tehát megnyüt. Tíz évig nem volt egyáltalán
zsidójellegű iskola a nyolcszáz zsidó lélekszámú városban, a
szülők egyenetlenkedése folytán. Ámde Büchler rabbi nem
állott meg félúton. Augusztusban gyűlést hív egybe, melyen
elhatározzák, hogy a szépen működő Talmud-Tóra-iskolát kiépítik
rendes, nyilvános zsidó iskolává. Nyilt felhívást intéznek mindkét hitközség elnökéhez, hogy keressenek módot a normáliskola
felállításához, valamint annak kiadásaira fedezetet keressenek.
A kongresszusi pártból való Leitner Kálmán örömmel fogadja
az eszmét és megpróbálkozik a lehetetlennel a két párt egyesitésével. Az ő atyjától örökölt vallásos kedélye nem tudta felfogni, hogy az ősi zsidóság megőrző és továbbfejlesztő iskolát
ne támogassák egyesek személyi gyűlölködő okokból. Hogy az
iskola üdvös voltát kézzelfoghatólag bizonyítsák, augusztus
végén évnegyedes vizsgát tartanak a Talmud-Tórában, melyen
a növendékek igen szép előmenetelt tanúsítanak. Leányok a
héber olvasásban és bibliai történetben, fiúk a biblia fordításúbán és liturgiában. A vizsga délutánján közgyűlést tart az egylet, melyre az immár 67-re felszaporodott tagok nagy számmal
jönnek el. A gyűlésen Leitner Kálmán meleg, szívből fakadó
szavakkal kéri a helybeli zsidókat, hogy állítsák fel az elemi iskolát. Hogy erre az itteni nagyszámú zsidó növendékek fizetendő
tandíjából elég fedezet van, — megnyugtatja a kételkedőket.
Sőt a jövedelmek nagyobbítására ajánlja, hogy mindkét
7*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
100
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
izr. hitközség megkerestessék a levágandó tehenek után darabonként 2 írt beszedésére, mely összeget fordítsák az iskolaalapra.
Az indítványt elfogadják, a községek megkerestetnek azonos
tartalmú, a zsidóságnak mindnyájunk előtt szent jövőjét hangoztató levelekkel. A várt eredmény ezúttal elmarad. Az elnököktői visszajött irat úgy véli, hogy a két község jelen helyzete lehetétlenné teszi egy közös iskola szervezését. Tehát ismét ez okozza
a bomlást. Először ez szünteti meg a szépen működő iskolát
1869-ben és most tíz év után ez a civódó szellem teszi lehetetlenné
az újraébredést.
Pedig már helyiséget is kaptak a városi iskola épületében,
miről a polgármester értesíti a Talmud-Tóra-egyletet. Közben lemond a tanító és új ember után kellett nézni. Meg is találják Stricker Ármin vizsgázott normáliskolai tanítóban, kit egy
szemesterre felvesznek ugyancsak 12 írt havi fizetés és kosztnapok ellenében ; Stricker a szept. n-iki gyűlésen személyesen
megjelenik, bizonyítványait bemutatja és őt azonnal akceptálják. ő azonban lakbér nélkül nem hajlandó vezetni a TalmudTóra-iskolát, mire elhatározzák 1880. évi februárban, hogy félévenként 10 forint lakbért szavaznak meg az új tanítónak. És
miután különben is sok a kiadás, a két község súrlódása folytán
csökken a bevétel, programmba veszik az egylet új hatáskörét:
a kegyeletápolást. Ez valamivel javított az egylet anyagi helyzetén. Tudniillik elhalt tagok, avagy tagok elhalt hozzátartozói
után »rabbanan-kaddis«-t, gyászimát mondatnak-az elnökkel,
melyért megfelelő összeg fizetendő az egylet pénztárába. A tagok
örömmel fogadják Büchler rabbi önzetlen ajánlatát, mellyel saját
mellékjövedelmeinek egyikét áldozza fel az egylet kedvéért.
Ámde nem tesz le a gondolatról, hogy a Talmud-Tórát kiszélesbítse és elemi iskolává alakítsa át. Ha az ő ereje gyengének
mutatkozott is erre, de már felnőtt a fiatalabb nemzedék. Azok,
akik már gyermekkorukat együtt töltötték s nem különböző
helységekből vándoroltak be, nem idegenkedő, ellenséges indulattal viseltettek egymás véleménye iránt s közügyekben nem
egyéni érvényesülés, hanem a szent célokért való összefogás volt
mindenben ideáljuk. Ezek a fiatalok veszik kezükbe az iskolaügyét s azt sikerrel megoldják s ezek fogják elsimítani a két hitközség tagjai közötti ellentétet is és végre egyesítik a kongresz-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
101
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szusi és status quo hitközséget. Pár esztendő céltudatos munkája
volt ez, de a békítgetés munkája alatt sikerült kioltani a lelkékből a kölcsönös gyűlölködés lángját s helyette elplántálni a
fejlődés csiráját !
A község már áhította a nyugalom és békesség idejét.
Az anyahitközség viszályát a kerületi községek is megsínylették.
A monostori hitközség Gyöngyöshöz csatlakozott. A fényszarui
zsidók között is kiütött a viszály. Blumenthal Lázár külön saktért fogad. A jászladányi község nem akart saktert alkalmazni.
A felsőszentgyörgyi sakter, Müller Joachim otthagyja községét.
A jákóhalmai pedig erkölcstelenül viselkedik. Az árokszállási
elnök, Krohalber hívja a papot, mert Steiner Eduárd sakter ellen
sok a panasz. A jászkiséri hitközség azt vallja, hogy ő csak három
évre csatlakozott a rabbinátushoz. Majd teljes civódás üt ki a
jászladányi község tagjai között. Alsószentgyörgyön is kiüt a
zavar azon kérdés körül, hogy vághat-e Schönfeld Ignác.
Egyszóval a fejetlenség teljes, a nyugalom utáni vágy általános.
Az »Egyesült izraelita 11itközség« 1872-ik évben június
21-ikén kezd külön anyakönyvet vezetni. A hitközség elnöke
Brünauer Dávid, anyakönyvvezető-hitelemző Reich Zsigmond,
ki már előbb 1871 októberében alkalmaztatott az akkor még
együttlevő hitközségnél előimádkozónak. Majd három évi műkődés után beteg lesz, később elhal s helyette Braun Ignác műkődik pár hónapig. Reich Zsigmondnak egyetlen szaváért sok borsót törtek orra alá, mert az anyakönyvben ily bejegyzést találtak nála »az újszülött keresztelés előtt meghalt.« Természetesen
megeredt a gúny áradata ellene, hogy a község gyermekeit
»schemad« felé viszi valóban. Majd Silberstein Sámuel hitelemző
vezeti az anyakönyveket egész 1880-ig. Eleinte Silberstein tűrhető viszonyban van Büchler rabbival, együtt buzgólkodnak
a Talmud-Tóra felvirágoztatásán : a rabbi mint elnök, emez
mint jegyző, utóbb igen elhidegült a viszony közöttük. Állítólag
Silberstein összeadott törvénytelenül oly házaspárt, hol a nő
özvegyasszony, de még le sem telt a köteles várakozási idő, sőt
áldott állapotban volt. A rabbi véleményt kér kartársaitól és
133 rabbi véleménye alapján ászéról ja Silbersteint. ö utána
1880-ban Kiéin József az anyakönyvvezető, sőt rabbihelyettes.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
102
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kiéin a gimnáziumban is tanít hittant Büchlerrel egyidejűleg.
Szóval a hitoktatásnál is elkülönödtek a növendékek. A gimnázium 1885/86-ik évi Értesítője szerint Büchler heti 3 órában és
Kiéin József heti 2% órán tanít. Ekkor 49 zsidó növendék volt.
A következő évtől kezdve már csak Büchler szerepel az
Értesítőben.
A szegénysegélyző egylet is megszenvedte a község szétválását, amennyiben a tagok között keletkezett súrlódás csaknem
veszélybe döntötte a jótékony intézményt. Elhatározta ugyanis
néhány tag, hogy az egyletet fel fogják oszlatni, megbuktatva
a jelenlegi vezetőséget, mely jobbára a régi hitközség tagjai közül
került ki. A közgyűlésen tényleg sikerült keresztülvinni ez indítványt. Jó szerencse, hogy a hatóság megsemmisítette a közgyűlési határozatot. (Tanácsülési jk. 601/1875. sz.)
Maga az új község is anyagi zavarokkal küzdött és a városhoz fordul 400 írt évi kultuszsegítségért, de a tanácsosok csak
meghallgatják a kérvényt, bővebb tárgyalás alá nem veszik
(2835/1874. u. 0.).
Két esemény okozott fordulatot a kettévált hitközségek
életében. Első az elemi iskola megnyitása, másik az anyakönyvi
kerületek országos rendezése.
Az elemi iskola megnyitása teljesen magánvállalkozás volt.
Azon fiatal hitközségi tagok munkája, kik helybeli szülők gyérmekei, felsőbb iskolákat végeztek és szomorúan látták a helybeli zsidóság civódását. Sajnálattal látták, hogy a legkisebb
izraelita hitközség is erősödik intézményben, fejlődik befőlyásban, tekintélyben, csak az ő hitéletük mutat szomorú képet.
Ezen fiatalemberek — jobbára jogászok — részben letelepedve
itt, részben csak haza-hazajárogatva, őszintén óhajtották a helybeli zsidóság egyesítését, fejlesztését, művelését. Ezek közül való
volt Buck Zsigmond és Lippe Vilmos, továbbá e társasághoz
tartozott Ballal Lajos és még néhányan. Különösen Lippe és
Buck voltak az egyesítés előkészítői. Néhányan a legnemesebb
igyekezettől sarkalva, kezet fogtak és saját anyagi és erkölcsi
felelősségükre iskolaépületet béreltek — később vettek —, tanítót
alkalmaztak, az államtól nyilvánossági jogot nyertek. Tanítóul
néhány próbálgatás után, Ohrenstein Henrik okleveles tanítót
alkalmazzák, ki állását elfoglalja az 1879/80-ik tanévben. Ez volt
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
103
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az első lépés a hitközség fejlődésében. Az iskola megnyitását
eleinte kétség kísérte, de nemsokára teljes siker koronázta. Különősen, midőn Ohrenstein elhívja maga után Jászberénybe az
egri ortodox izraelita elemi iskolából kolléganőjét, Gottesmann
Johannát. Az iskola oly közmegelégedésre működik, hogy kétévi fennállása után teljesen kiszorítja az itteni magániskolát,
a Blumenfeld Fülöpét, aki 1881-ben tényleg a Felvidékre, Pribócra költözik s az állami iskolánál vállal hivatalt. Blumenfeld
Fülöp magániskolája nagyrészt zsidó gyermekekből állott. Látható ez onnan is, hogy ő akkor jő Jászberénybe magánintézetet
nyitni, midőn, 1869-ben, megszűnik a hitközségi iskola és akkor
távozik, 1881-ben, midőn újból megnyílik a zsidó iskola.
Ohrensetein igazi zsidó szellemben nevelkedett férfiú volt.
Atyja, tóramásoló szófér, jesivára küldi fiát, hol tekintélyes hébertudásra tesz szert. Ámde a sok nélkülözés megérleli benne az
elhatározást, hogy tanítóképzőbe lépjen. Szepesben végzi él azt
és 1873-ban tesz képesítő vizsgálatot. Eleinte Liptószentmiklósón, majd Apatinban tanítóskodik, honnan az egri ortodox izraelita elemi iskolához kerül, hol három évig tanít. Innen kerül
Jászberénybe. Egerben működik vele egyidőben, ugyanazon
iskolánál Gottesmann Johanna tanítónő is, kit a herényi iskolához hív el egy év múlva. Ez utóbbi gyöngyösi műtakácsmesternek a leánya, ki az egri katolikus képzőben tesz képesítőt.
Csak 3 évig működik helyben és Szilasbalhásra távozik.
Ohrenstein a lehetőség szerint szervezte az iskolát, a hitközség lelki életébe belekapcsolta és így a »magánügy«-ből —
közügy lett, ö különben is élénk részt vett a község mozgalmaiban, miután később a hitközség és chevra jegyzője lett.
Ez az intézmény, az iskola, volt az egyesítés első lépése.
A második állami rendelkezés volt az anyakönyvi kerületek
szabályozásában.
Megjelent ugyanis 1885-ben az 1924-ik számú szabályrendelet, mely megállapította a hitközségek területkörét ányakönyvi kerületekbe való beosztás alapján.
Jászberényt központnak tette meg a rendelet a jászsági
felső járásban s megszüntette a kettős anyakönyvvezetést.
Jóllehet, ha a felek külön kérelmezték volna, talán ismét engedélyezte volna a minisztérium a kongresszusi községnek a
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
101
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
külön anyakönyvvezetést, ámde már ekkor megérett a dolog
a békülésre !
A fiatal generáció mind hangosabban követelte az öregektol, hogy álljanak félre, mert ők vannak útjában a békének.
Végre 1885. évi december hó húszadikán összegyűl mindkét hitközség együttes közgyűlésre, melyen a polgármester vezette, mint elnök, a tanácskozást s az izraelita anyakönyvi kerület
tagjai Büchler Áron lelkészt válasszák anyakönyvvezetővé.
Itt történt meg a két község egyesítése, mely több mint
tizenhárom évi különszakadás után, oly sok energia elpazarlása
után, a fiatalok munkájaként sikerült. Mikorra a pap működésének huszonötéves fordulóját élte, boldogan láthatta ismét
együtt híveit.
A kettős hitközség ideje szomorú korszaka a jászberényi
zsidóságnak. Aligha heveri ki egyhamar a sülyedés okozta hátlányokat. Jó szerencse, hogy az isteni Gondviselés nem lankadó,
hanem folyton erősödő, szent vallásunk iránt való kitartás szellemét oltotta lelkűkbe.
A kongresszusi hitközség külön vezetett anyakönyve 1885
december 31-ikén végleg lezáratott Elefánty szolgabíró, Haas
Sámuel és Buck Zsigmond hitközségi elnök jelenlétében, a kultuszminisztérium 1929/1885. sz. rendelete értelmében.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
IV. FEJEZET.
A mai hitközség alakulása.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Két-két akta a község szétválásáról és egyesüléséről. A kiegyezési gyűlések. Anyakönyv vezető-választás. Az új község megalakulása. Alapszabályok. Iskolaügy. Anyakönyvek. Az iskola magántulajdon volt.
Templomépítő-bizottság. Telekvétel. Kovács Károly terve. A templom
elkészülése, felavatása. Haas Sámuel elnöksége. Moskovicz Jónás elnöksége. Buck Zsigmond elnöksége. Nőegylet-alakulás. A chevra. A szegénysegélyző. Orgonavétel a templom számára. Villany világítás behozatala. Patronázs-fiókegyletalakulás. Mandl Mór elnöksége. Hitszónokválasztás. Dr. Kálmán megválasztása. D1*. Gyárfás elnöksége.
Neuberger elnöksége. Szabó Adolf jubileuma. Talmud Tóra. Büchler
rabbi halála. Herczeg Jenő elnöksége. Leányegylet. A mai hitközség
vezetői. Hitközségi tisztviselők.
A jászberényi zsidóság hitélete visszatért a nyugodt mederbe.
Mindkét fél igyekezett tabula rasa-t felállítani s az eredeti
viszály magvát kigyomlálni. Két-két akta áll a kutató előtt,
melyek a cívódás kezdetét, viszont amelyek annak teljes megszűnését tárják elénk.
Az első oklevél 1870-ről kelt, mely a november negyediki
gyűlés határozatait tárja fel. A hitközség kizárja hét tagját,
miután »laut mehrmaliger Überzeugung den Ruin dér Gemeinde
beförderten, und gégén wártig sich gánzlich als Störer derselben
herausstellten« az illetők a hitközség ellenségei!
Ezen jegyzőkönyv határozatai által szétvált hitközség egyesítéséről az 1885 december 22., 23., 25. napján tartott békítő
tárgyalások jegyzőkönyve értesít. A régi — status quo —
község részéről ott volt Buck Zsigmond, Moller Emánuel, Hay
József, Ehrlich Miksa, 'Neuberger Adolf, Schlestnger Mór, Lippe
Vilmos és Lippe S. Arnold. A kongresszusi hitközség részéről
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
106
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
megjelent : Haas Sámuel, Leitner Kálmán, Lustig Ignác, Donáth
Jakab és Söly Jakab. A tárgyalások igen biztató előjelek között
indultak meg.
Mindkét fél tele béke vággyal jött el a gyűlésre.
Már a megalakulásnál is látszott, hogy lelkűk mélyén
kívánják a feltétlen egyesülést. A gyűlés elnökéül az idősebb
Haas Sámuelt,— a kongresszusi hitközség vezérét — jegyzőül
pedig a fiatal Buck Zsigmondot, a status quo község megbízottját válasszák. Haas megnyitja az ülést s kéri a megjelenteket,
hogy mindent feledjenek el a múltból és minden feltétel nélkül
egyesüljön a két község, Haas szavai mély benyomást keltenek.
Feltárja a szomorú visszaesést, mely a helyi zsidóság életében,
intézményeiben észlelhetők a kettéválás óta. Különösen a gyérmeknevelés, a templomlátogatás, a tisztviselők fizetése azon
pontok, melyek a kettéválás ideje alatt súlyosan szenvedtek.
De még ezenfelül a zsidó vallás külső tekintélyének is végtelen
sokat árt a jelen áldatlan helyzet. Ezért azt ajánlja, hogy a
jelenlévő megbízottak határozzák el a két község egyesítését,
erről értesítsék küldőiket és nyolc nap leforgása alatt a helybeli
zsidóság minden felnőtt férfi tagja rendkívüli közgyűlésre jöjjön
össze, melyen megalakul majd a jászberényi izraelita hitközsége
Egyben bejelenti (Haas), hogy a december húszadikán Elefánti
polgármester vezetése alatt megtartott gyűlésen, mely gyűlést
a minisztérium anyakönyvvezetésekről szóló újabb rendelete
tett szükségessé, Büchler Aront választották anyakönyvvezetővé.
Mindezen bejelentéseket és indítványokat a legnagyobb csöndben és komolyságban hallgatta végig a bizottság. Egyhangúlag
elfogadják az előadottakat s elhatározzák, hogy december
harmincadikára hívják össze a két község együttes közgyűlését.
Ez megtörténik. S az új közgyűlés általános felkiáltással kimondja az egyesülést és elnöknek Haas Sámuelt, a volt kongresszusi hitközség elnökét, jegyzőnek Buck Zsigmondot, a volt
status quo hitközség elnökét választja.
így történik a teljes kibékülés.
A másik két akta a pap személyéről szól. Az egyik a szétválás kezdetét jelzi, második az átkos idő befejeztét. Az elsőben
— 1871 október 21-én húsz közgyűlési vezető tag által aláírott
jegyzőkönyv — azt olvashatjuk, hogy a közgyűlés »az egyház-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
107
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hívek lelki és vallásos mívelődése érdekéből egy rendes
papi állomást szervez és erre nézve a pályázatot ezennel elrendeli s a pályázatkihirdetéssel az elöljáróság bizatik meg. A beérkezendő pályázati kérvényeket közgyűlésileg fogja tárgyalni
és a papot megválasztani.« Egyszóval a dájján-nak megválasztott Büchler személye fölé papot akarnak választani.
Ezen gyűlés határozatait expiálja a tizennégy évvel később
(1885) december 23—25-ikén hozott jegyzőkönyvi határozat
III-ik pontja, mely kimondja, hogy Büchler Áron fölé főrabbi
nem választható, csakis koordinált hitszónok.
E szerződés, mely jogforrása lett a 25 évvel később választott hitszónokkal kötött szerződésnek is, fontosabb pontjaiban
a következőket tartalmazza : »A jászberényi izraelita hitközség
megválasztja a fennállott status quo hitközségnek Büchler
Áron úr személyében alkalmazva volt rabbiját, illetve ezen
község s a jászberényi kerülethez csatolt hitközségek által
1885 december 20-án megválasztott anyakönyvvezetőjét életfogytiglan anyakönyvvezetőnek s egyelőre a rabbi-funkciókkal is
megbízza. A rabbi-teendők tekintetében a hitközség elölj áróságának utasításához leend kötve.«
Majd, miután a rabbi fizetését tárgyalja, így folytatja :
»A hitközség... a kor követelményeinek megfelelő magyar
hitszónokot . . . választhat . . . stb. Ezen szerződés három példányban állítandó ki, úgy a hitközség elnöksége, mint Büchler
Áron úr által láttamozva. Egy példányt a hitközség levéltára
őriz, egyet Büchler Áron úrnak adunk át, egyet pedig Varga
László kir. közjegyző úrnál megőrzés végett letétbe helyezünk. Kmf.«
Immáron nem volt semmi akadálya a békés fejlődésnek,
Az ideiglenes elöljáróságot március 11-én végleg megerősítik
hatáskörében s a következőkép egészítik ki. Elnök: Haas
Sámuel, alelnök : Lustig Ignác, jegyző : Buck Zsigmond, pénztáros : Ehrlich Miksa, ellenőr : Lippe S. Arnold. Bár a kongresszusi község tagjainak száma nagyobb, — mintegy 75 adófizetőt számlál — mégsem veszik a számarányt az új alakulásnál tekintetbe, csupán csak a reátermettséget.
Az első dolog volt az anyakönyvek egyesítése. Eddig meglehetős rendszertelen anyakönyvvezetés volt. Ugyanis külön
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
108
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kötetbe írták a Jászberényben született és külön a kerületben
született gyermekek adatait. Epén így7 az esketéseket, valamint
halálozásokat is. Ámde egy-egy kötet már megtelt 1865-ben
s újat kellett kezdeni ; így tizenkét darab anyakönyv volna
már ez magában. Miután Jászapátinak és Jászszentandrásnak
egyidőben külön központja volt s csak később helyeztetett el
a jászberényi anyakönyvvezetőnél, miután továbbá a község
kettéválása idején mindkét fél külön anyakönyvet vezetet, elgondolhatjuk, hogy mily zavaros helyzet állott elő némely
adat elökeresésekor.
Most azután több ezer oldalas anyakönyvet vett a község
a születések, halálozások és esketések számára.1
A második teendő volt az alapszabályok elkészítése és benyújtása. Ennek elvégzése Buck Zsigmond jegyzőre hárult, ki
pontosan megfelelt a nem kis feladatnak. Általában Buck
Zsigmond volt az új község alapköveinek lerakója. Munkájában
hűséges társ volt Lippe Vilmos.
Az alapszabályokat, melyeket az 1880 december 15-ikén
Schweiger Márton irodai elnök által szétküldött tervezet után
dolgozott ki Buck, 1886. évi november 27-ikéiy terjesztik fel.
Két évig húzódik jóváhagyásuk, míg végre gróf Csáky Albin
39667/1888. sz. alatt ugyanazon év október 26-ikán láttamozza
azokat.
Ezeknek elkészítése után a gyermeknevelés felé fordul az
elöljáróság figyelme.
Az iskola ügye az utóbbi időben lényegesen javult. Mintegy
nyolctagú bizottság alakult a hitközségek vezető emberei körébői, kik saját vagyoni felelősségük mellett iskola íentartását
vállalták magukra. Miután a pap buzgalmából működő TalmudTóra iskolát nem sikerült nyilvános normál iskolává bővíteni,
attól függetlenül, de mindkét hitközség tagjainak támogatásával nyitotta meg néhány ügybuzgó tag a magán társulati iskolát.
Itt ismét Lippe Vilmos és Buck Zsigmond járnak elő jó példával. Hozzájuk csatlakozik még Neuberger Adolf, Löwi Adolf dr.,
Buck Dávid, Haas Sámuel s még néhányan. Ezek a főtéri
1 Registert készített hozzájuk volt tanítványom, Haas Agneska.
orvostanhallgatónő.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
109
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Neuberger-féle házban (ma Erdős-féle telek) megnyitják iskolájukat, melyben okleveles tanítókat alkalmaznak. Előbb Ohrenstein Henriket 1879-ben, majd mellé Gottesmann Johannát,
ennek távozta után Grünwald Henriket.
Az első három évben Lippe volt az iskolafentartó-bizottság
elnöke, ki átsegítette az iskolát a kezdet nehézségein. Tandíjat
szedtek a növendékektől és a kongresszusi hitközségtől évi
200 forint szubvenciót kaptak. Ezen bevételekből tartották
fenn az iskolát, melynek azonban állandóan volt adóssága.
Ugyanis a beruházásokat, telekvételt, építést takarékkölcsönből
fedezték, valamennyiök jótállásával.
Három év után alkalmatlannak bizonyul a régi hely és
a mai Bercsényi- — a régi Uri-utcában (9-dik házszám) —
vesznek hatalmas nagy, két utcára nyíló telket, ugyanazon
helyen, hol tizenkét évvel azelőtt a kongresszusi hitközség
ideiglenes imaháza volt. E telken építenek három tantermet,
fedett folyosót, szolgalakást. A gyermekek szabad terét befásítják és külön nagy gazdasági kertet rendeznek be, melyen
kertészetet tanítottak. Ekkor már az iskola élére dr. Löwy
Adolf orvos kerül, mint elnök. Löwy dr.-nak működéséről így
ír az iskolai »Ertesítő« akkor, midőn ő mintegy húsz év után
távozik az intézet vezetéséből : »Iskolánk vezetőségében nagy
változás állt be a tanév folyamán. Dr. Löwy Adolf orvos úr,
eddigi iskolaszéki elnökünk, 1901 december 22-én lemondott
e tisztségéről s egyben az iskolaszéki tagságról is . . . huszonkét
esztendős múltja van még csak ennek az iskolának; mint
minden intézménynek, ennek is sok súlyos megpróbáltatáson
kellett átesnie, míg megszilárdulhatott s kifejlődhetett annyira,
hogy ma nemcsak e városnak, hanem az egész környékm k is
méltányolt intézete. E huszonkét esztendőből körülbelül húsz
éven át dr. Löwy Adolf vezette az iskolát, mint az iskolaszék
elnöke, behatóbb leírás nélkül is megalkothatja tehát mindenki
magának véleményét arról a gondos szeretétről, mellyel dr. Löwy
Adolf úr e tisztét ellátta ... A hitközség kénytelen volt elfogadni
e lemondást, mert arról értesült, hogy az elhatározás megmásíthatatlan. Ámde a volt elnök úrnak iskolaügyünk fejlesztése
körül szerzett érdemeit a hitközség hálásan iktatta jegyzőkönyvébe. A tantestület is . . . benne . . . megtestesülve látta az
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
110
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
iskola iránt táplált önzetlen buzgóságot.n De még e sorok nem
fejezik ki kellőkép azt a végtelen odaadó munkásságot, mellyel
Löwy dr. az iskolának legaprólékosabb ügyeivel nap-nap után
nem fáradó szorgalommal tevékenykedett.
יEzen iskolának átvételét határozta el a hitközség elöljárósága s megbízta Lippe S. Arnold hitközségi ellenőrt, hogy az
iskolatulajdonosokkal az átadás iránt tárgyalásokba bocsájtkozzék. Ezek folyamán leltárt készítenek az iskoláról és a vételár,
építési költségek, felszerelések összegét 4051 azaz négyezerötvenegy forintban állapítják meg. Az iskolatulajdonosok feltétele, hogy a még fennálló háromezernyolcszáznegyvenkét forint
adósságot vegye át a hitközség és az iskola további fentartását
és fejlesztését elvállalja. A hitközség örömmel fogadja az ajánlatot és sürgősen eszközli a telekkönyvi átíratást.
Az iskola még egyszer él át megrázkódtatást, midőn 1889-ben
egyszerre két tanerő távozik : az 1880-ban idejött Grünwalá
Henrik és a helyben csak két évig működő Franki Katalin
tanítónő. Azóta az iskola rendes mederben működik, igyekszik
azt minél mélyebbre mosni, munkáját intenzívebbé tenni.
A távozottak helyébe lép Szabó Adolf tanító és ugyanakkor
Weisz Mari tanítónő ; mindketten — az utóbbi ugyan csak
mint kézimunka-tanítónő — a mai napig működnek iskolánknál.
Nem lehet eléggé dicsérni az elöljáróság helyes látását,
hogy legelső kötelességei között is ily fontos ügynek tekintette
a gyermeknevelést.
Az anyakönyvek, az alapszabályok s az iskolaügy helyes
mederbe terelése után a templomépítés felé fordul a közügy.
Két helyiségben is volt istentisztelet a községek egyesítése
idején. A status quo hitközség harminc éves imaházában, —־
a régi csizmadia céhházban az egyik — a kongresszusi község
újabb, de kicsiny s nem méltó templomában az Úri-utcában
(mai hitközségi kántorlakásban) a másik. Az egyik kicsi, a másik
elavult s elodázhatatlan teendő volt egy új, modern templom
építése bármily nagy áldozatok árán is.
A hitközség egyik közgyűlésén már 1886 november 30-ikán
felveti Schwarcz Herinann a templomépítés gondolatát s ez
azután többé nem kerül le a napirendről.
Megalakul a templomépitő bizottság. Tagjai az elöljáróságon
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
Ili
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
kívül Neuberger Adolf, Moskovicz Jónás, Lippe Vilmos, dr. Löwy
Adolf, Kiéin Márkusz és Neuberger Ignác. Különösen a Neubergerek voltak e bizottság erői, kik, mint szakértők, döntő
súllyal bírtak a tárgyalásoknál.
Előbb is nyilvános pályázatot hirdetnek templomépítési
tervre. Építés helyéül megvették az Üri-utca és Vásár-utca
keresztezésénél lévő két nagyobb telket, az úgynevezett Jankovich- és mellette a Beleznay Mihály-féle telkeket. A beadott
pályázatok közül Kovács Károly mérnök tervét találják a légsikerültebbnek, kinek is 1887. év február 14-ikén kiadja a
templomépítési bizottság a hatvan forintnyi jutalmat.
A bizottság most már két irányban kezdi meg munkásságát.
Pályázatot hirdet a templom felépítésére és egyidejűleg hozzáfog a szükséges pénzösszeg előteremtéséhez.
Az építő-vállalkozók ajánlatai közül legmegfelelőbbnek
találták Ursitz L. és fia cég pályázatát s tényleg neki adták át
a megbízást.
Előbb azonban az építéshez szükséges pénzösszeget akarták
némikép biztosítva látni. E célból a bizottság megkezdte a
gyűjtést a legszélesebb mederben. Magyar és német nyelvű felhívást küldenek széjjel az ország minden hitközségéhez, intézményéhez, magánosokhoz és társulatokhoz. Alázatos kérvényt
nyújtanak be még a kabinetirodához is. Megírják e felhívásban,
hogy a praeliminált kiadások 25—26.000 forintra rúgnak és
ezt nem tudják előteremteni saját erejükből.
A városhoz beadott kérvény szép eredménnyel járt, amenynyiben a város tanácsa három éven át esztendőnként négyszáz
forint támogatást szavaz meg.
A megyéhez benyújtott folyamodvány, melyben a közmunkaváltság 1889., 90., 91. éveire való elengedését kérték —
visszautasíttatott. (8382/889. megyei határozat.)
A kabinetirodához beadott kérvény is eredménytelen volt.
A pesti hitközség ötven forintot, a pesti chevra kadisa
huszonöt forintot adományozott. Több hitközség küldte el még
adományát, így a losonci, miskolci, zólyomi stb. stb.
Apponyi Albert gróf, Jászberény város képviselője rövid,
szép levél kíséretében öt ven forintot küldött.
Nagyobb összeggel járult még hozzá Moskovitz Jónás, ki
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
112
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
500 forintot, Neuberger Ignác 200 forintot és Buck Gábor, ki
szintén 200 forintot adott.
Mindezeken felül szépen gyűlt a pénz a Moskovitz és Kiéin
Márkusz által kibocsátott gyűjtőiveken. Különösen az előbbi
szelíd erkölcsi nyomást gyakorolt az összes osztrák, cseh, morva
és magyar gyárosokra, nagykereskedőkre, kiktől csak jászherényi zsidók vásároltak árút, s nem egytől ötven forintos
adomány is érkezett. Öt és huszonöt forint közötti gyűjtőív
igen sok található. Sok gyáros kötelességének tartotta, hogy
ne csak ő maga jegyezzen, hanem még ott künn is gyűjtsön
a jászberényi templom céljaira.
Majd a felépítendő templom üléseit kezdték árusítani.
A propoganda nagy buzgalommal folyt, úgyhogy két év
leforgása alatt a költségek némikép való fedezése biztosítva
látszott. Midőn még elhatározta a közgyűlés, hogy a hiányzó
összeget egyik helyi bankból való kölcsön útján eszközli, —
a jászkerületi népbank útján — hozzáfogtak az építéshez.
A már említett Ursitz L. és fia építő-vállalkozó az 1889—90.
év telén fogott munkába Kovács Károly mérnöknek már két
év óta megvett tervei szerint. Az építő pallér Wessely Károly
volt, kinek példás ügybuzgóságát a hitközség még külön jutalomdíjjal is kiemelte.
A templom építésénél sok előre nem látott akadály merült
fel. A feltöltés alig bírta el a nagy épületet, de különösen a két
magas tornyot, s így ismételten kellett változtatni a terveken.
Eleinte a női karzat hátsó felén, a prosceniumban, külön tanácsterem volt elkészítve ; utóbb a közfalat lebontották s női ülésekét rendeztek ott be. Sőt egy ideig ugyanazon helyiség az orgona
és az énekkar számára volt rezerválva.
Az épület szeptemberre annyira elkészült, hogy megtarthatták az ünnepélyes felavatást. Tehát 1890 szeptember 10-ikén
volt az új templom megnyitása. Ünnepi szónokul a nagy tekintélynek örvendő Löw Immánuel szegedi főrabbit kérték fel. Az
ünnep emléke még ma is igen élénken él az emberek lelkében.
Nagy áhítattal hallgatták a város mindenrendű lakói, midőn
a pap a vallás adományait képletesen a hétféle nedvhez hasonlította : a harmat, a víz, a bor, az olaj, a vér, a tej és a méhek
mézének ajándékaihoz és ezzel kapcsolatban a vallás szerepét
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
113
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vázolta. Mindenki előtt, ki csak ott volt, magasztosak a percek,
melyben az ünnepi tanítás befejeztél hallották a hívők : »Ha
ide vezérel vezeklő bűnbánat, múltnak hálája, jövőnek aggalma,
jelennek borúja : ha idevezérel szűdnek epedése, kebled
esengése, lelked bánat ja ; ha ide vezérel ifjat hitvallása, anyát
hálaadása ; ha ide vezérel szíved áhitatja, ünnepnek malasztja,
szombat pihenése, köznap fáradalma ; ha ide vezérel élőknek
szerelnie, holtaknak emléke : fogadjon Kirbas E lókim, az Úr
szent lelkének magasztos közelsége. Szent gondviselése óvja e
hajlékot vésztől, bántalomtól, hogy késő nemzedékek járuljanak benne a Teremtő színe elé : ajkrebegve, esdekelve, áhitat־
bán elmerülve. És erre mondjátok mindnyájan: Amen!«
Az ünnepet díszes bankét zárta be, melyet Moskovicz —
az időközben megválasztott elnök — lakásán tartották.
Moskovicz Jónást határozottan a templomépítés körül kifejtett nagy buzgóságáért választották meg elnöknek. A templomra vonatkozó csaknem összes levelezéseket, gyűjtéseket,
intézkedéseket az építő-bizottság nevében — ő végezte. Őt
1889-ben választották meg. Haas Sámuelnek, ki még egyszer
elnöke lett a hitközségnek 1893—97-ig, a hitközség felvirágoztatása körül kifejtett érdemeiért hálából arcképét a gyűlésterem
számára megörökíteni rendelték. Haas mintegy huszonöt évig
volt a zsidóság szolgálatában. Moskovicz csak rövid ideig —
egy három éves cikluson át — volt elnök, azután lemondott.
Elköltözött Jászberényből. A főgimnáziumnál alapítványt tett
eltávozta előtt, melyből jelenleg 123 koronát jó tanuló növendék
kap vallásra való tekintet nélkül. A gyakorlatban ez összeget
mindig zsidó vallású tanuló kapta.
Ezidőben a hitközség is alapítványt tett a gimnáziumnál,
melyet, szintén vallásra való tekintet nélkül, a történelemben
kiváló tanuló kap. (Ez alapítvány később egyesíttetett a jubi־
leumi újabb hitközségi alapítvánnyal.)
Moskovicz Jónás elköltözése után Buck Zsigmond veszi át
a hitközség vezetését, aki azonban a hitközség tagjainak őszinte
bánatára rövid másfél évi elnöksége után elhal. Osztatlan részvét
állotta körül az új templom lépcsőzeténél végbúcsúra odahelyezett koporsóját, kinek törekvéseitől még sokat várt volna a
helyi zsidóság. Utódja Haas Sámuel lesz.
Dr. Kálmán: A zsidók letelepülése a Jászságban.
8
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
114
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Különben is sorban elhullottak a régiek. Egymás után
temetik el Leitner Sámuelt, Buck Gábort, Brünauer Dávidot,
Griinwald Ábrahámot, Leitner Farkast, a fiatal Lippe S. Arnoldót. Mindmegannyi név, melyek a hitközség jegyzőkönyveiben
sűrűn szerepelnek.
A hitközségi élet fellendülése buzdítólag hat a nőkre is, kik
elhatározzák, hogy más községben szokásos módon, itt is egyesületben tömörülnek emberbaráti és kulturális célzattal. A nőegylet megalakulásában a legnagyobb buzgóság mutatkozik.
Mindjárt a két község egyesülése idején, 1887. év novemberében megtartják az alakuló közgyűlést, melyen 89 rendes, 43.
pártoló és 5 alapító tag jelentkezik. Elnökül Lippe Simonnét
kérik fel, míg a titkári teendőket Löwy Adolf dr. vállalja. Az
egylet ügyésze Buck Zsigmond, jegyzője Weisz István lesz.
Alelnökül Deutsch Fülöpn ét és pénztárnokul id. Neuberger
Ignácnét választják. Már az első évben sikerül a 632 forint
bevételből 386 forint tartaléktőkét biztosítani, mely évről-évre
emelkedőben van. Az újonnan felépült templom számára a nőegylet díszes chu/ppát, esküvői mennyezetet készít, midőn azonbán ezen kiadást néhány tag kifogás alá veszi, a hitközség
kifizeti a chuppa költségeit, nem ugyan készpénzzel, de kötelezvénnyel s a kamatveszteség biztosításával. Sőt a hitközség
13/II. 189 1. sz. határozatával az esküvőknél gyűjtött egész
adomány összeget a nőegyletre ruházza át. Az eddigi elnöknő,
Lippe Simonné 1893-ban lemond s helyét Deutsch Fülöpné
foglalja el, titkárnak pedig a lemondó, de örökös dísztagul
választott Löwy dr. helyett Gyárfás Ferenc dr.-t választották
meg. Ez évben nagyobb propaganda-mozgalom indul meg,
melynek eredménye 44 új rendes és 18 új pártoló tag lesz.
Deutsch Fülöpné mintegy nyolc évig viseli az elnöki tisztséget.
A chevra kaddisára és szegénysegélyző-egyletre nézve is üdítőlég hatott a zsidó élet rendes mederbe terelése. Ezen két humanitárius egylet — melynek története külön lapokat igényelne —
átvergődött valahogy a múltból a község kettészakadása idején.
Mindkét községből voltak tagjai s valóságos csoda, hogy a
felszínen maradtak annyi pártviszály és pártcívódás közepett.
A chevrára — sajnos — állandóan várt a szomorú kötelesség :
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
115
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
halottak eltakarítása s e kegyeletes munkájában nem volt
zavarva. Jótékonysági munkássága tényleg igen szűk keretek
között mozgott.
A szegénysegélyzö egylet, mely, mint említve volt, 1865-ik
év végén alakul meg, elnökül Kiéin Ármint, pénztárnokul
Weitzner Somát, alelnökül Schöly J.-t, főjegyzőül Schwarcz
Emánuelt, jegyzőül Helfmann Somát választotta. Alapszabályukat 8841 R/1869. sz. alatt hagyják jóvá. Ezen alapszabályom
kát Blumenfeld Ignác, egy ideig társulati jegyző készíti. Majd
később Lerner Jakab és Schöly J. vezetik az egylet ügyeit,
míg később Lustig Ignác, végre Hoffmann Vilmos lesz az elnök,
kinek sikerül az egylet tevékenysége iránt a legnagyobb szimpátiát ébreszteni.
A szegénysegélyzö és chevra között kölcsönös viszony
létesül talán a legnagyobb harcok idején. A chevra 14/872. sz.
határozata értelmében, hajlandó a templomban hazkárat tartani a szegénysegélyzö elhalt tagjainak, ha a szokásos díj 50
százalékát lefizeti az egylet. Idők folyamán három dísztagot
választ a szegénysegélyzö : Sípos Orbánt, Büchler Aront és
Kohn Ignác orvost. Ez utóbbit — bár időközben megszűnt ezen
intézmény — egyleti orvosnak választják Hoffmann Vilmos
indítványára.
Ezenközben közeledett az idő a recepcióhoz. Ez idő még
nem jutott el a történelmi távlatba. Az ezt követő kor már a
jelen s még nem a történelemé . . .
A jászberényi zsidók is erősödnek számban, emelkednek
műveltségben. A hitközségi tagok gyermekei közül többen az
egyetemre kerülnek, diplomát szereznek és a szülővárosban
telepednek le. Orvosok, ügyvédek, bírók lesznek a kiskereskedők,
kisiparosok gyermekeiből, ami a hitközség szellemi nívóját
erősen felemelte. Tekintélyben is növekszik a hitközség. Impozáns temploma, jó iskolája, tagjainak szépen emelkedő száma
csak siettették a recepcionális törvénynek, a zsidó vallás elismerésének, egyenjogúsításának életbeléptetését. Az iskolát előbb
8*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
זו-*
s
1*11
-־ נx
2
ןך-ז
s
TZ ••
116
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
csak nyolcszáz, utóbb kétezer koronával támogatja a város
(1900 január 1-től). Ma, az általános ingyenes népoktatási
törvény óta (1908. évi 46. t.-c.), az állam mintegy 1500 koronával járul az iskola fenntartásához.
A templomi istentisztelet korszerű átalakítását célozta az
orgona és énekkar szervezése Mandl Móric elnöksége alatt.
Az orgonát is, mint régebben az iskolát, magánosok vették.
Büchler rabbi ellenzi annak behozatalát konzervatív szem
pontból, utóbb azonban — miután apósától, Aszód Judától
azt a választ nyeri, hogy állását emiatt ne hagyja el — beletörődik az orgonás istentiszteletek tartásába.
Ugyancsak a templomnak emelése volt a villanyvilágítás
bevezetése 1908-ban. Általában Mandl elnöksége alatt láthatólag mutatkozik a tagok anyagi erősödése.
A zsidó patronázs-egyesület helyi fiókja 1909-ben alakul
meg, elsők között a vidéki hitközségek sorában. Mindjárt kézdetben közel 80 rendes és 7 alapító tagja van a helyi fióknak.
Szükség is van az egylet működésére, miután a városban
nagyobbszámú zsidó lelencgyermek nyer elhelyezést. A központ az első öt évben ötezer koronát küldött számukra. Mandl
halála után dr. Gyárfás Ferenc, eddigi alelnök veszi át a vezetést. Első ténykedése, hogy Büchler rabbi 50 éves működésének betöltése után, előrehaladott korára való tekintettel, hitszónoki állást hirdet a község, aki a gimnáziumi hitoktatást is
végezze. Előbb azonban 1911 február 15-én Büchlerrel ez iránybán megegyezik a hitközség. Az 1911. év tavaszán három jelölt
tartja meg próbaszónoklatát e sorrendben : dr. Kandel Sámuel
budapesti hittanár, dr. Kálmán Ödön, Vasvár megválasztott
rabbija és Spiegel Ármin szarvasi rabbi. A május 28-án megválasztott dr. Kálmán Ödön szeptember elsején foglalja el
állását. Előbb csak mint hitszónok és a főgimnázium és polgári
leányiskola hitoktatója, utóbb mint anyakönyvvezető és fogházlelkész. Dr. Kálmán installációja nagy ünnepélyességgel történik 1912 február 18-án. Dr. Hevesi Simon installálja az újonnan
választott papot.1
1 Székfoglaló beszéd : dr. Kálmán Ödöntől. Különlenyomat a Magyár Zsinagóga 1914. évi negyedik füzetéből.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
•— ץ
>
r
117
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Dr. Gyárfás, a jellem és szerénység e mintaképe, sajnos,
csak egy cikluson működött.
Büchler Áron nem sokáig élvezi nyugalmát. Alig két év
múlva utódjának beiktatása után, ötvennégy évi működés után
befejezi életét 1914. évi október hó 28-ikán. A község és város
osztatlan részvéte kíséri örök nyugovóra a papot. Koporsójánál dr. Kálmán jászberényi, Büchler Zsigmond albertirsai,
dr. Blumgrund abonyi és Breuer Soma nagykátai rabbik
búcsúztatják.1
Hosszú, munkás élet nyert befejezést. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elismerő, köszönő levélben adott
kifejezést az ifjúság vallásos nevelése körüli érdemeinek. Nagy
időket élt itt át ez egyetlen állásában Büchler. Ö is osztotta
azon idős papok sorsát, kik mellett hitközségeik hirtelen megmagyarosodtak, míg ők maguk német anyanyelvűk miatt nem
vállalkozhattak szabatos magyar szónoklatok tartására. Ősztóttá továbbá azon papok sorsát, kiket működés közben talált
a kongresszus, s szemeikkel láthatták községeik kettészakadását. Az ő helyzetét még az különösen is megnehezítette,
hogy hitközsége különböző vidékekről összejött, új telepesekből
állott, kikből hiányzott a szoros összetartozandóság érzése s a
templomot, tanácstermet gyakorta tették cívódások színhelyévé.
Büchler igyekezett konzervatív szellemben ellátni teendőit,
mint ezt az orthodox közvetítő irodához intézett egyik levelében említi.
Elénk tetszésre talált egyik országos mozgalma, melyet
a középiskolai növendékek szombati írás és rajzolás alóli felmentése ügyében szervezett.
Nagy buzgósággal szervezte továbbá a két község széthúzása idején a helybeli Talmud Tóra egyletet.
Az anyakönyvvezetés államosítása idején hasznos felhívást
közölt az »Egyenlőség«-ben az egyházi anyakönyvvezetés fenntartása érdekében.
1 Gyászbeszéd rabbi felett dr. Kálmán Ödöntől. Magyar Zsinagóga
1915. V. szám. U. o. a Büchler Zsigmond albertiirsai rabbi gyászbeszéde.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
118
írásbeli munkája csak egy maradt fel, a magyar és német
nyelven megjelent : >>Talmudvédő« (dér Thalmudvertheidiger).
(Jászberény, 1882. Nyomtatva özv. Wertheimerné és társánál.)
Az ötoldalas kis munkában bibliai helyekből bizonyítja, hogy
a »goí« szó nem másvallásúakra vonatkozó megvető, lekicsinylő
kifejezés, mert hiszen Abrahám, Jákob és Mózes idején a »goi«
szó a zsidó népre vonatkozott.
Halála után a chevra alapítványt tett nevére, melynek
kamataiból évenként a hittanban kiváló gimnáziumi nővéndék kap jutalmat. Viszont a hitközség arcképét készíttette el
tanácsterme számára. Özvegye iránt, kit nemeslelküsége, fenkölt gondolkodása városszerte tiszteltté tett, a hitközség méltányosan, önmagához méltó nobilitással járt el, midőn férje
javadalmazásának érintetlen teljességében hagyta meg.
Sikerült ünnepélye volt a jászberényi zsidó iskolának,
Neuberger Ignác elnöksége alatt, Szabó Adolf tanító 25 éves
tanítói jubileuma, melyen képviseltette magát a város, az
Országos izraelita tanítóegylet, ennek Debrecen kerületi (alföldi)
fiókköre, a helybeli állami, városi és felekezeti iskolák. Jelenvolt Rhédey János tanfelügyelő Szolnokról, ki a miniszter elismerő leiratát adta át az ünnepeltnek. így tehát a pap után
a hitközség tanítója is megkapta a miniszteri elismerést műkődésükért. A miniszter 2691/914. sz. alatt őszinte elismeréssel
emlékezett meg »a hosszú, buzgó és eredményes működéssel szerzett érdemeiről«. Az ünnepély 1914 június 21-én
tartatott meg.1
z •
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
*
*
*
Ha a hitközség tagjainak társadalmi helyzetét jellemezni
akarnák, úgy csak az örvendetes számadatokat közölhetnők.
1 L. a jászberényi zsidó iskola 1913—14. évi Értesítőjét. Valamint:
Ünnepi beszéd Szabó Adolf jubileumán, tartotta dr. Kálmán Ödön
rabbi Jászberény, különlenyomatot. — Ehelyütt állítjuk össze Szabó
Adolf munkáit: Hittani tankönyvek az elemi iskolák I., II.. III. ősztályai számára. Részletes tárgybeosztás elemi iskolák számára. Különböző pedagógiai cikkek szaklapokban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
119
Tagjainak sorában mindenféle foglalkozási ágakat találünk, még pedig a kivetkező megoszlásban :
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Kereskedő (ötnél kevesebb alkalmazottal) .. 67
Kereskedő (ötnél többalkalmazottal)............
4
Kereskedelmi alkalmazott ...............
6
Piaci árús ........................................................
7
Ügynök ............................................................ 16
Iparos............................................................... 25 .
Ipari alkalmazott..............................
6
Orvos ......................................................... ....
4
Ügyvéd ............................................
14
Hivatalnok ........................................
19
Tanár................................................ ..............
2.
Bíró ..............................................
2
Kisbirtokos (1—10 hold) .............................
Középbirtokos (10—100) .............................
Tanító ......................... . ................................
Magánzó............................................................
Kávés...............................................................
Fényképész ....................................................
Fuvaros ............................................................
összesen.........
232
Földbirtoka 24 zsidónak van összesen mintegy 700 hold
kiterjedésben. Néhány hold kivételével értékes szőlészetet műveinek, mely 700 hold értéke közel két millió korona, vagy még
jóval azon felül.
Saját háza van no helybeli zsidónak, 3 ezertől 150 ezer
koronáig terjedő értékben. A megyei adó utáni virilisek közül
42 zsidó (25%), holott lélekszámban csak 3.3%, tehát kilencszer annyi adót fizetünk, mint lélekszám szerint megilletne<
A hitközségnek 1915-ben 25 ezer korona preliminált kiadása
volt, mely azonban a harmincezer koronát megközelítette.
Ebből 12 ezer koronát egyházi adó címén szedtek be a hitközség tagjaitól.
Mindazonáltal a tagok készséggel támogatnak minden
humanitárius és kulturális törekvést.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
120
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Az újabban alakuló Talmud Tóra egylet a gimnásium
növendékeit serkenti a biblia alaposabb tanulására. Evenként
mintegy 100—150 koronát fordít a kiválóbbak jutalmazására.
Az Izraelita Leány egylet célja szegény leányok önálló keresethez juttatása, továbbá önművelés : tanfolyamok és felölvasások rendezése által.
így tehát a hitközségi szervezeten kívül : a chevra kaddisa,
a félszázados szegénysegélyző-egylet, a 30 éves nőegylet, a.
patronázs helyi fiókja, az újabban alakuló Talmud Tóra és
Leányegylet, összesen hat egylet igyekszik a helyi zsidóság״
nak emberbaráti kötelességeit felekezeti úton is teljesíteni.
Viszont igyekszik a helyi vonatkozásokon felül is belekapcsolódni a zsidóság országos ügyeiben való részvétel útján. Elénk
részt vesz a községkerületi életben, szépszámú tagjai vannak
az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, az Országos Magyar
Izraelita Közművelődési Egyletnek ; a hitközség támogatja az
Országos Izraelita Tanító-Egyletet, az Izraelita Magyar Kézműés Földmívelési Egyletet, az Izraelita Hitközségi Tisztviselők
Egyletét, az Országos Rabbi-Egyletet, stb. intézményeket.
*
*
*
E rövid történelmi emlékezések lezártakor a magyar nép
élet-halálharcát vívja. Aggódó szívvel kísérjük a világháború
eseményeit és a Világ Királyának segítségében bízunk, midőn
jövőnkre gondolunk.
A nemzet fiatalsága ott vérzik a harcmezőn. Ott vannak
a helyi zsidó fiúk is az áldozatok oltárán. Hogy mekkora lesz
az áldozat, ezt ma, a háború harmadik évében, még nem is
sejtjük. Már eddig is nem egy életével, vérével pecsételte meg
a hitét, melyet a zsidóság a magyar hazával kötött.
Az Úr legyen velünk és elégelje meg a sóhaj és könnyek
tengerét és hozza el számunkra a dicsőséges békét.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A jászberényi hitközség jelen vezetősége.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Elnök: Herczeg Jenő. Alelnök: dr. Neumann József.
Ellenőr: Fischer Ignác. Pénztáros : Kiéin Adolf. Gondnokok :
Roboz Manó és Spagatner Zsigmond. Ügyész: dr. Grünwald
Ármin.
Az iskolaszék elnöke : Leitner Ármin.
A chewra kaddisánál: Elnök: Berger Vilmos. Pénztáros :
Bender Jakab. Gondnokok : Adler János és Lerner Jakab.
Izraelita Szegény segélyző-Egylet: Elnök : dr. Kálmán Ödön.
Pénztáros : Reiner József. Ellenőr: Weisz Adolf. Jegyző: Bérger Vilmos. Alelnök : üresedésben.
Nöegylet: Elnök : Buck Zsigmondné. Alelnökök : Leitner
Ávminné, Neuberger Ignácné. Pénztáros : Halmos Lipótné.
Titkár: Brünauer Jenő dr.
Talmud Tor.. : Alakulóban.
Izraelita Leányegylet: Díszelnök : Leitner Árminné Elnök :
dr. Kálmán Ödönné. Titkár: Kart 11 Júlia. Pénztáros : Bender
Klára. Alelnök : Berger Margit.
Községkerületi (XVI.) tagok: Herczeg Jenő, dr. Kálmán
Ödön, Leitner Ármin, Löwy Emil (Jászapáti), Neuberger Ignác.
J hitközség tisztviselői :
Dr. Kálmán Ödön rabbi, anyakönyvvezető. Helyben műkődik 1911 óta. (Elődje Büchler Áron.)
Halmos Lipót főkántor. Helyben működik 1897 óta. (Elődje
Kohn Bernát.)
Eisenberg Bern át kántormetsző. Helyben működik 1899.
óta. (Elődje Feinstadt Márton.)
Gottesmann Bernát egyházfi. Helyben működik 1896. óta.
(Elődje Lővy Mózes.)
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
122
Balog Heimann tanító. Helyben működik 1902 óta. (Elődje
Ohrenstein Henrik.)
Szabó Adolf tanító, jegyző. Helyben működik 1889 óta.
(Elődje Grünwald Henrik.)
Vámos Adolf tanító. Helyben működik 1895 óta. (Elődje
Szabóné Weisz Mari.)
Szabóné Weisz Mir. kézimunkatanítónő.
Csillik István iskolaszolga.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
A jászsági fiókhitközségek története.
A fiók-hitközségek története általánosságban. Idők folyamán támadt
változások. Jánoshida, Pusztamonostor és Alattyán idegen megyei
községek. Jászapáti, Árokszállás. Jászladány, Jászkisér, Jászfényszaru.
Jászdósa. Szcntandrás, Jákóhalma, Mihálytclek, Alsószentgyörgy, Felsőszentgyörgy, Tarnaörs, Szentmártonkáta, Visznek, Lőrinczkáta.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
A fiók-hitközségek története némileg különbözik az anyahitközségétől. Ugyanis a jelenlegi jászberényi izraelita anyakönyvi kerülethez tartozó helységek — mint említve volt —
nem mindig tartoztak a maguk egészében a Jászsághoz. E terűlet többféle alakulásnak volt alávetve idők folyamán, amely
körülmények itt-ott kedvezőképen befolyásolták az e vidéken
lakó zsidók sorsát.
Amíg a Jászság, mint kiváltságos terület, a német lovagrend hatása alatt állott, távoltartotta területéről a zsidókat, addig
a közvetlen közelségben lévő kisebb helységek, melyek idők
folyamán más közigazgatási hatáskör alá tartoztak, már évszázaddal előbb megtűrték a zsidót maguk körében.
Tény az, hogy Magyarország területén a tizennyolcadik
század második feléig igen gyér számban laktak a zsidók, nem
csoda tehát, hogy e környékben nem keletkezett nagyobb
hitközség.
A szabadságharc koráig három hitközségről van tudomásunk a mai Jászság területén. A XIX. század második felében
összesen tíz működik, ma pedig hat. A jász kerületben lakó
zsidó családok száma 130.
A három régi község Pusztamonostor, Alattyán és Jánoshida. Az első kettő Hevesmegyéhez tartozott, az utóbbi Pestmegyéhez. Miután ezek zsidó lakói nem esnek a jászsági zsidók
betelepülésének idejére, történetükkel nem foglalkozunk. Tény,
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
124
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
hogy mindháromban régi temető van, legalább 150 évre visszamenő.
• •
Jánoshida, midőn megalakult a közelében lévő jászapátii
anyakönyvvezetőség, oda csatlakozik. Legelső bejegyzés az új
központban 1856-ról kelt, amikor Jánoshidán a Kruspach(Gruspach-), Ernst-és Deutsch-családok laknak. Majd későbben
Jászberényhez csatlakozik, közvetlen Büchler rabbi álláselfoglaása után 1862-ben. Temetőjükben a legrégibb sírok jeltelenek.
Ma nyolc zsidó család lakja, van metszőjük és ünnepnapokon istentiszteletük.
Pusztamonostor a legrégibb község a környékben. Nemesi
birtok, melyen megtűrte a birtokos a zsidót. Midőn a Jászságba megindult a beözönlés, Monostor évről-évre gyengült.
Az Ungvári- és Schwarcz-családok laknak itt legrégibb időktől
kezdve. A Monostorról — a hitközség feloszlásával — Jászberénybe került tórapéldány legalább száz esztendős. Az 1854-ik
esztendőben a jászberényi izr. anyakönyvvezetőséghez csatlakozik, de már 10 év múlva más rabbinátus működését keresik.
Tényleg a gyöngyösi hitközséghez csatlakoznak és ott is maradnak, mígnem az országos törvények — a megyei rendszernek
a Jászságra való kiterjesztése 1876-ban — Monostort Jászberényhez osztja. Ekkor ismét ide kapcsoltatnak és anyakönyvi felügyelőjük Reiner Gáspár lesz. Ma három család
lakja, istentiszteletet nem tarthatnak, templomjuk nincs. A régi
mázkirkönyv bizonyos Fischer Hermán saktert említ, ki 1858bán kolerában halt meg.
Alattyán szintén Heves vármegyéhez tartozott és 1853-ban
Jászapátihoz csatlakozott. A Brünauer- és Deutsch-családok
laktak ott régebben. Később Apátival együtt a herényi rabbinátushoz csatoltatik. Rabbinak évenként 12 forint adót fizettek. Eleinte saktert, imaházat, tanítót tartottak. Két saktérről is emlékeznek az anyakönyvek. Bizonyos Steinberger
Abrahámról, ki elveszi a jászberényi Lázár Ciliit, azután Friedmann Wolfról, ki patriarkális kort ér, s ott hal meg 1893-ban.
A község békéje 1867-ben megbomlik, amikor a község bírája
129/1867. sz. alatt átír Büchler herényi rabbinak, hogy csináljón békét az ottani zsidók között, mert Brünauer Fülöp a kultuszközségtől végkép el akar válni, költségekhez hozzá nem
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
125
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
járul, a község templomában rég időtől lévő Eszter könyvét,
Mózes törvényét elvinni akarja és így az izraelita község, mely
annyi idő óta fennáll, tökéletesen feloszlik. A község tényleg
folyton gyengül. 1870-ben, a népszámláláskor már csak hét
család lakja 18 lélekszámban. Ma nincs temploma már, saktert
nem tartanak, csak a temető őrzi a község emlékét. Jelenleg
öt család lakja.
Ezen helységek tehát nem eredeti Jászközségek. Ellenben
ilyenek közé tartozik: Apáti, Arokszállás, Ladány, Kisér,
Fényszaru, Dósa, Szentandrás, Jákóhalma, Mihálytelek, Alsószentgyörgy és Felsöszentgyörgy.
Közülök hatban van hitközségi élet, a többiben csak néhány
család él. Felekezeti iskola háromban van : Apátin, Arokszállásón és Ladányon. Némi hitoktatás három helyen. Metszőt tartanak hét helyen. Jászkiséren 1914-ben épült az igen szép
zsinagóga, Fényszarun 1915-ben a mintegy 60 éves templom
összeomlott, most van az építés tervbe véve, Arokszálláson
1867-ben szép templomot építettek, Ladányon, Apátin és Alsószentgyörgyön egyszerű, a célnak megfelelő zsinagóga van.
Jászapáti körülbelül Jászberénnyel egy időben alakított
anyakönyvi központot. Hozzá tartozik 1854-ben : Jászalsószentgyörgy, Mihálytelek, Ladány, Jánoshida, Kisér és Alattván.
Majdnem tíz évig önálló hitközség, míg 1863-ban csatlakozik
a jászkerületi anyakönyvi kerülethez. A község 16 forintot
fizetett a rabbinak évenként,
mint
anyakönyvvezetőjének.
•r
Eleinte bizonyos Salamon melamed volt a templomi vallásos
élet irányítója, valószínűleg anya könyv vezetője is. Az ő síremléke a legrégibb Apáti zsidó temetőjében. Méter magas,
35—40 cm. széles átmérőjű kőoszlop körirattal. Utána Adler
Benjámin előimádkozó-metsző látta el a község vallásos vezetését, ki mint rabbihelyettes működik és a herényi rabbitól is
engedélyt kap az egyházi és bírói esketés kivételével mindennemű rabbifunkció végzésére. Adler meghal 1876-ban meglehetős magas életkorban. Utána Grossmann József lesz a
metsző, kinek idején elveszik az anyakönyveket a jászberényi
rabbinátustól és hét évig ismét önálló a község. Az anyakönyvek
országos rendezésekor a már említett 1924/1886. sz. minisztéri rendelet a hitközséget Jászkisérhez csatolja s oda vitteti át
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
126
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
az anyakönyveket. Itt három évig vannak, míg végre ugyancsak miniszteri intézkedésre Jászberénybe kerülnek az iratok
s maradnak is Végképen.
Az 1870-iki népszámlálás 18 családot talál itt, 43 lélekszámban. Akkor a község elnöke Büchler Károly. A rabbi
— Büchler Áron — azt szeretné, hogy a hitközség orthodox
szervezetűvé alakuljon, s miután az elnök rokona volt, úgy
látszott, hogy a dolog sikerülni is fog. A rabbi célja az volt,
hogy a kerület orthodox szervezete majd megakadályozza a
központi község kongresszusi szervezkedésének lehetőségét.
Ámde ez az igyekezete megfeneklett azon, hogy a kívánt harminc fizetőtag száma nem volt meg s különben is Büchler
Károly elnöksége lejárt s Schlesinger M. vette át a vezetést.
A község jelenlegi vezetője Löwy Emil, a XVI. községkerület tagja. Tanítója Polgár Jenő, ki a főgimnáziumi hitoktatást is ellátja. Az iskola nyilvános magánintézet. A kántor
Weisz J.
Ez évben 120 koronával járulnak a központi hitközség
budget-jéhez. Évi állami adóban 3800 koronát fizetnek, mely
a zsidó lakosság tűrhető helyzetét mutatja. Jelenleg 39 zsidó
család lakja.
Árokszállás ma önálló hitközség. Az első családok neveivel
egyidejűleg találkozunk, mint a központban. A Strasser-család,
mely Dabasról, a Leitersdorfer-család, mely Liptóból származik ide. Már 1855-ben 11 család lakik itt, kiknek kántor-metszője
Rosenberg Emánuel. Ez a 11 zsidó megalakítja az önálló
chewrát, miután 276 négyszögöl temetőt vesz. Az egylet elnöke
Schwarcz Sámuel 1863-ig. Ettől kezdve rendszeres törzskönyve
van a chewrának. Később Eichenbaum Ferenc a metszőjük,
majd Kohn Ignácz. Már az előbbit figyelmezteti Büchler rabbi,
hogy rabbinikus ténykedéstől tartózkodjék. Templomépítésnél
arra figyel a rabbi, hogy az, hagyományos formában tör-,
ténjék. Az 1870-ben megejtett népszámlálás szerint 28 családból áll a hitközség, mely 84 lelket számlál. Az iskola állítólag
már 1860-ból való. Öt esztendeig működik ott Steiner Eduárd
metsző, amikor a község kihívja Arokszállásra a papot, hogy
az ellene felmerült sok-sok panaszt személyesen vizsgálja meg.
Ez időben (1871) Krohalber a hitközségi elnök. Önálló lett
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
127
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
a hitközség 1886 óta, saját anyakönyvvezetővel, ki a fele״
kezeti iskola tanítója. Jelenleg Katz József, kinek polgári
iskolai tanítói képesítése, sőt rabbinikus ténykedések végzésére
Hattarája is van. Chewrája megünnepelte 50 éves fennállását
és azt emlékiratban örökítette meg. Jelenlegi kántora Güns N.
Jászladány megalakulásáról nincsenek pontos adataink.
Eleinte az apátii anyakönyvhöz tartozik s vele együtt kerül
a herényi központhoz. Az ötvenes évek elején bizonyos Russ
Hermann a kántor-metszőjük. A hitközség a Lustig-, Adler-,
Deutsch- és Gunst-családokból állott. Már 1862-ben megjelenik
közöttük Büchler herényi rabbi s Deutsch Mózest megesketi
egy bírói eljárás alatt levő ügy hitelesiségére. Utóbb e funkciót
Rosendorn Jakab előimádkozóval akarják végeztetni, de a
rabbi hivatalosan eltiltja ettől a metszőt. Ez utóbbinak 1866bán történt távozása után a hitközség nem bír megegyezni
a megválasztandó sakter személyében s a civódás hevében
néhány tag megtagadja az adófizetést. Utóbb Waldmann Hermannt alkalmazzák metszőnek és akkor, a béke örömére, szombati prédikációra hívják ki Büchler rabbit (1870). Még az évben
tartott népszámlálás szerint 12 zsidó család lakik ott 29 lélekkel. A rabbiadója 18 forint. Midőn az iskolák állapotáról részletes jelentést kér a miniszter 1874-ben, akkor Ladányon épen
nincsen tanító. Iskolásfiú volna 7, leány 6. Ezek közül 8 nővéndék volna hajlandó tandíjat fizetni, öt nincs oly helyzetben,
hogy fizethessen. Mint kis hitközség, nem tud tetemesebb
fizetést adni metszőjének, ezért igen sokszor vannak tisztviselő nélkül. Elszakadnak Jászberénytől 1886-ban és Szolnokhoz csatoltatnak. Elnök jelenleg Lustig Ignác, a XVI-ik
községkerület tagja.
Jdszkisér jelenleg önálló hitközség. A kerületek közül légelőször Berény után, e helységben jelentkeznek zsidók. Az első
tíz évben a születések száma nem több ugyan mint nyolc, de
ez a hiányos anyakönyvvezetésre vezethető vissza. Stern Jakab
és Kiéin Sámuel az első telepesek. Érdekes, hogy tanukul nem
zsidókat jelentenek be ; így Hegedűs Gedeont, Jeszenszky
Dánielt. Eleinte igen rendetlenül jelentik be a születési esetekét ; hol Apát’n, hol Berényben, hol meg mindkét helyen
ugyanazon születési esetet. Majd 1856-tól 1863-ig rendszeresen
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
128
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Apátihoz tartoznak. 1875-ig ismét Berényhez, 1875 és 1886
között Apátihoz, míg megfordul a kocka és mintegy három
éven át Apáti fog Kisérhez tartozni. Steiner Éliás a metszőjük,
majd Mayersohn Ki ve.
Rabbiadó címén 16 forintot fizetnek 1867-ben Jászberénynek. Az 1870-iki népszámlálás idején 14 család lakta 38 lélekszámban.
Midőn a központ — Jászberény — civódni kezd és viszálykodás van napirenden, ők is belesodródnak a pörpatvarba,
egy véleményükkel, melynek értelmében szerintük Büchler
rabbit csak három évre akceptálták, nem véglegesen. Mindazonáltal ők tartanak ki leghűségesebben a régi herényi hitközség mellett, kijelentve, hogy nem csatlakoznak a kongreszszusiakhoz, hanem status quo ante-k maradnak, mint a kerü
leti rabbinátus.
Jelenlegi vezető család a Leitnerek, valamint dr. Karczag
községkerületi tag.
Jászfény szaru zsidó lakói jobbára a közelfekvő Monostorról telepedtek be, kik már előbb is kereskedni jártak be
a helységbe. Legelső bejegyzés 1853-ról való, amikor már
bizonyos G/uö6r-családnak fia születik és a mohéi Ungvári
Laj os. Ez a két család még most is a Kömg-családdal együtt
a község őstagjai. Gruber Salamon 1863-ban a leánynévadó
a templomban, utána majd 15 évig Feiner Emánuel a vallásos
ólet vezetője. Nagy pusztítást visz véghez a községben az
1872-iki koleraj ár vány. Az elöljáróság 1865-ben felszólítást
kap a rabbitól, hogy a sakter jobban vigyázzon a húskimérésre
s ne döntsön rabbinikus kérdésekben. 1865-ben iskolát tartanak fenn, tanítójuk bizonyos Schönberger Henrik. Blumenthal
Lázár hitközségi tag 1868-ban külön saktert fogad, nincs megelégedve a hitközség alkalmazottjával ; az illető metsző ténylég távozik. Ez időre esik a kongresszus körül kifejlődött harc,
amikor Büchler rabbi e községet orthodox alapon szervezi.
A község tényleg a mai napig is szigorú vallásosságban él, hol
szombaton szünetel a kereskedés. Az 1870-iki népszámláláskor
26 család lakja 56 lélekszámmal. Rabbiadójuk 16 forint volt.
1874-ben 16 iskolaköteles fiú van és 14 leány ; évenként 200
íorintot fizettek be 1874-ben tandíj gyanánt. A kicsiny köz-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
129
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
ségben igen szép zsidó élet fejlődhetnék, ha iskolát tudnának
fenntartani. Jelenlegi imaegyleti gondnok König Márton. A községnek huszonnégy adófizető családja van. Evenként 120 koronát fizetnek az anyaközség budgetjéhez.
Jászdósán soha nem laktak nagyobb számmal zsidók.
Az ötvenes évek elején Lustig és Ernst nevekkel találkozunk
az anyakönyvekben. Az 1870-iki népszámlálás idején is csak
5 család lakik 13 lélekszámban. Mindazonáltal tartottak saktért is és 9 forintot fizettek rabbiadóként. Jelenleg nyolc zsidó
család lakja.
J ászszentandrás csak 1883-ban alakul külön politikai községgé. Izraelita anyakönyvet vezet, Szüsz Mór által 1886-tól
1889-ig, ki azután Jászberénybe beszolgáltatja az anyakönyvekét a kultuszminisztérium 4594/89. sz. rendelete alapján. Halálozási,-> egybekelési anyakönyve egészen üres, születési eset
három fordul elő. Jelenleg két zsidó család lakja.
Jákóhalmán valamikor volt hitközség élet, de a falusi
hitközségek mintájára ez is elköltözések és halálozások következtében mindjobban kihal. Régente előimádkozó-saktert tartottak, a múltból templomépület emlékeivel is találkozunk, —
• ma már csak két temetője emlékeztet a régi életre. Schönjeldés K70w-családok voltak az első települők. 1860-ból bizonyos
Fischer Hermann sakterról találunk említést, 1870-ből pedig
Wertheimer sakter nevét olvashatjuk. Az első temetőt a városi
elöljáróság 1876-ban fel akarja szántatni, s ez csak Büchler
rabbi közbelépésére marad el. Az 1870-iki népszámláláskor
5 zsidó család lakja 14 lélekszámban. Jelenleg nyolc zsidó
lakója van.
Mihálytelek avagy Jásztelek zsidó lakói a legkésőbbi települők és nem is emelkedett számuk soha olyanná, hogy intézményeket tarthatott volna fenn. Temetőjük, templomuk, iskoIájuk soha nem volt. Az 1870-iki népszámlálásnál 3 család
lakta, kik 3 forint 75 krajcárt fizettek rabbiadó címén. Jelenleg
öt zsidó család él ott.
Alsószent györgy ma a környék legszigorúbb vallásosságban
élő zsidósága. A község inkább erősödik. Szép temploma van
és rendes hitközségi élete. Az ötvenes években Apátihoz tartózott, 1863 óta Jászberényhez. Eleinte nem volt temetőjük,
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
9
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
130
1858-ban még Tápiószelére vittek halottat. A múltban sok
kellemetlenségük volt a sakterokkal, ma mintaszerű rend van
az imaegyesületben. 1870-ben csak kilenc zsidó családja van.
Akkor 12 forint rabbiadót fizettek. Jelenleg húsz zsidó csaIád lakja.
Felsöszentgyörgynek is csak temetője mutatja a múltat.
Valaha volt metszőjük, tanítójuk. Büchler Jakab volt az első
települő Stricker Jakabbal. 1865-ben 10 forint rabbiadót fizettek. Tórát a jászberényi hitközségtől kaptak kölcsön, amiért
12 évi díjat fizettek. Ma öt zsidó család lakja.
Rövid ideig Jászberényhez tartozik Tarnaörs (1859), Szentmártonkáta (1875), Visznek ; Lörinczkáta is 1883-ban ide akar
csatlakozni.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Háborús szószéktakaró.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
IRODALOM.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Gyárfás István : A jász-kunok története I—IV. kötet.
Dr. Büchler Sándor: A budapesti zsidók története.
Jászberény r. t. város levéltárában lévő kiváltságlevelek
és oklevelek gyűjteménye. (Előszóval Pintértől.) Jászberény 1.
Dr. Kele József: A jászkunság megváltása.
Dr. Diamant: A magyar zsidók történetéhez. 1892.
Dr. Bernstein : Az 1848/9-iki magyar szabadságharc és
a zsidók.
Dr. Acsádi: A magyar zsidók 1735-ben. 1897.
Dr. Marczali Henrik : A magyar zsidók története II. József
korában.
Löw, Leopold: Zűr neueren Geschichte dér Juden in
1879. Budapest.
Dr. Richtmann Mózes: Régi Magyarország zsidóságáról.
1912.
Dr. Venetianer Lafos: A zsidóság szervezete. Budapest,
1902.
Dr. Bacher: Századunk elejéről. 1892.
Zeller: Egyházpolitikai viták.
Blumberger József: Natonek J. rabbi életrajza.
Dr. Steinherz: A székesfehérvári zsidók története.
Steinschneider Mór élete és munkássága. 1915. Imit.
Évkönyv.
Dr. Herczog Emil: A liptószentmiklósi zsidók története.
Grossmann Zsigmond: Birtokképesség. 1916.
Löw Immánuel: Beszédek.
9*
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
FÜGGELÉK.
A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó
oklevelek.
1. számú oklevél.
Jászberény város szerződik pálinkaszállításra.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Ábrahám aszódi zsidóval újra a Pálinka administratiója
iránt alku téttetvén, az alku tavali mód szerént megmarad,
úgy, hogy minden akóért 5 forintot adunk neki ; hanem kilenc
akó ráadással tartozik. Azonkívül a pálinkás hordót itt az
ászokon, amidőn csapra vétetik, tartozik mindenkor megtölteni.
Tanácsülési jegyzőkönyv 1764. évi október 31-én.
2. számú oklevél.
181. sz. Szabályzat a Jászságban kereskedő zsidóknak.
Izrael Sternlicht 3 zsidó társaival azon instálnak, hogy
nekik a Húzónként való kereskedés és Esztendőnként és fejenként fizetendő 4 forint taxsa fizetés mellett megengedtessen.
Az Instansoknak megengedtetik, hogy ezután is minden
hónapban egy hétig (fejenként fizetendő 90 x taksa mellett)
folytathassák a városban szokott kereskedéseket, kötelesek
lévén mindenkor idejöveteleket és elmenetelek alkalmatosságéval magokat a bíróságnál bejelenteni.
(Tanácsülési jegyzőkönyvek, Jászberény, 1805 február
6-áról.)
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
134
3• számú oklevél.
I. Tanácsülési határozat, Jászberényben, 1842-ben.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1159. A helybeli Boltos kereskedőknek fenséges Nádorispány ur Eő császári és királyi Főhercegségéhez benyújtott
és onnan a f. é. 1427. sz. alatt a jászkerületeknek tárgyaltatás
végett leküldött abbeli folyamodások, melyben kitett okaiknál
fogva a zsidókat a heti vásárokban egyedül olatén portékák
árulhatására szoritatni kérik, melyek boltjaikban nem léteznek
a j. kerületek f. é. 2511. sz. végzésének értelmében ezen tanácscsal közöltetvén
minek következtében : Részszerint a folyamodók a folyamodványban előterjesztett eléggé fontos okainak figyelméből,
részint a heti vásároknak a zsidók részéről minden neműekben szabadossá tételéből bizonyára származó különféle következményeknek tekintetéből és egyébb közös érdekek nézetéből
is kívánatosnak találván és pedig érdekének mellőzésével részéről ezen tanács odanyilatkozik — miszerint a zsidók a heti
r•:
vásárbani árulás, ha továbbá megengedtetik is, egyedül
oly
árunemüekre terjesztessen abbeli szabadalmok, melyek egyébként itten meg nem szerezhetők, mely végzésbeli nyilatkozás
a tekintetes j. küldöttségnek küldessen meg.
4. számú oklevél.
A nádori leirat a kerülethez.
1082/1843. A tetteskerületeknek f. é. 2399. sz. alatti azon
végzések, mely szerint Nádori királyi leirat, melynek érteimében a zsidóknak a heti vásárokbani szabad árulás megengedtetik ahhoz való alkalmaztatás végett megküldetik, felolvastátik. Sept. 4. Szolgál tudományul a piartz hasznának bérlőj évei Tudomány végett közöltetni rendeltetvén. Egyébb iránt
tanácsbeli Szele Gábor és Eördög András urakra bizatik a
piarcon a kocsi és gyalog árulók rendezése, arról készítendő
tervnek jóváhagyás végett bemutatása mellett, mely végzés
az illető küldöttségnek adasson ki.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
135
5• számú oklevél.
J város egymásután utasítja vissza a zsidóknak a nádori
határozaton felbátorodott kéréseit.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1146/1843. Buck Márton, Schwarz Jakab, Blau Gábor,
Spitzer Ignác, Buck Gábor, Bernát Eriik és Viller Istvány
izraeliták a végett folyamodnak, hogy miután a hetivásárbani
árulás nekiek megengedve vagyon, nehogy a sátorhelyekért
egymás között civódniok kellesen — részekre, kinek-kinek
bizonyos taksa lefizetése mellett Sátor helynek való helyek
jeleltessenek ki. Okt. 27.
Sátorhelyeknek egyesek részére való kimutatásának országos és nem heti vásárokban lévén helye, aszerint, miután a
hetivásárokra megjelenő izraeliták és egyéb sátor alatt árulóknak a hely mutatva vagyon a heti vásárokba megjelenők
között, egyik a másik előtt nagyobb juss formálás, avagy
követelésnek nem létté tekintetéből — folyamodók keresetének helyt adni nem lehet, mely végzés a folyamodóknak adassón ki.
6. számú oklevél.
A zsidók kérik, hogy a város bolthelyiségeit, avagy magánlakás
sokat üzletnyitás céljából adjanak át számukra.
1179/1843. A tek. nem. kér. azon végzése 2390. sz., mely
arról, hogy a közönség és privátusok boltjaiba a Cursus folyama
alatt Izraeliták bebocsájthatása megengedtessen, a vélemény
követeltetik felolvastatván,
melynek következtében ezen tanácsi testületnek számos,
jelen alkalommal azonban ismételten elősorolni feleslegesnek
látszott okoknál fogvást elhatározott véleménye marad —
a zsidókat akár privátusok, akár közönségesek boltjainak
haszna bérelhetéseiből nem csupán a jelen Cursus folyama
alatt, hanem mindenkorra és örökre kizárni és kizárottaknak mint tekinteni, mint tartani. Mely végzésbeli nyilatkozás
Helyettes kapitány t. Pethes Mihály urnák adasson és küldessen meg.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
136
•ל
7• számú oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Jb. város t. ülési jk. 1844. 845. A helybeli boltos kereskedők közönségesen folamodásbeli panaszaik ömledezései mellett kérések támogatására felhozott ok képeni azon igazságaiknál fogva, miszerint a városokbani első helyek az árulásra
nézve a vidékiek előtt országszerte a helybelieket illetik, azért
esedeznek, hogy a heti vásárokba megjelenni szokott Izraelitáknak és Sáfrányosokk a piarci téren árulási helyek a boltok
alóli tér rendeltessen, továbbá az Izraeliták a lerakodó helyek
tartásáról az erészben bölcs felsőbbi úgy kerületi végzések és
intézkedések nyomán és értelmében büntetés mellett gátoltassanak. 1844. íul- 6.
Méltánylást érdemelvén a folyamodó kereskedőkk kéréseik,
— mivel gyakorlat szerint kétségtelen, miszerint a helybelieknek a vidékiek előtt árulásra nézve elsőségek általányos
az érdemből — kéréseikhez képest az . . . Izraelitáknak . . .
sátorhelyül a városháza előtti téren való kuttól lefelé a keresztnek nyúló tér rendeltetik. Mi továbbá a lerakodóhelyeknek
tartásátóli eltiltását érdekli a panaszlott zsidóknak a részben
lévén már a múlt esztendei 2400. sz. alatti utasító végzése a
tes kerületekk, a hivatkozott végzés tartalmánál fogva a kérés
részére nézve azon rendelés tétetik, minél fogva, amely vidéki
kereskedő heti vásárokba árulás végett megjelenni szokott és
múltával a vásárnak portékáit magával nem viszi, azt olyan
büntetés képen annyiszor amennyiszer 25 vtf fizetésében elmarasztaltatik, a lakosok közül pedig azok, kik portékás kereskedőknek helyet adni bátorkodnak, mint a közrendelésnek
általhágói tekintetnek és mint olyanok, szintén büntetésül 12
vtf. köteleztetnek, mely végzés tétessen közönségessé... és
a piarci bírónak adassék ki.
8. sz. oklevél.
A határozat ellen vétenek a zsidók :
889. A helybeli boltos kereskedőknek közönségesen azon
folyamodásbeli előterjesztések mellett, hogy bátor az Izraelitáknak helybeni lerakodóhelyet tartani a nagym. helytartó
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
í
מ
137
*
kir. magy. tanácsnak parancsa következtében a t. kerületek
által is megtiltatott, mégis mit sem adva a felsőbbi és a ns.
Tanács közönségessé tett végzésére, azoknak ellenére Spitzer
Ignác izraelita Teke Pálnál három ládákkal, tele portékákkal
tart kérvén, hogy a nevezett izr., mint is a felsőbb parancsoknak e ellenszegülő a megszabott büntetésben elmarasztalva
büntetessen.
9. sz. oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1844. Jul. 20.
Főbíró urnák szóbeli előadásával igazolva lévén, a folyamodó kereskedők panaszbeli kitételek annyiba amennyibe a
panaszlott izr. Spiczer Ignácnak fizetéses utáni Teke Pálnál
3 ládája portékája találtatik, annálfogva bepanaszlott izr.
Spiczer Ignác, mint is a közönségessé tétett Felsőbbi tilalom
ellenére portékáival helyben veszteglő és a végett lerakodó
helyet használó a 25 vtf. büntetéspénznek ; panaszlott Teke
Pál ellenben, mint is a közhírül tett rendelés ellenére a panaszlőtt izr. portékáinak helyt-engedetlen magaviseletéért a megszabott 12 vtf. és xr büntetési pénznek megfizetésében elmarasztaltatik — a végre Komáromi János főbíró urnák kiadasson.
10. sz. oklevél.
A vád nem áll meg :
28/1845. Felolvastatott a tettes ns Kerületekk f. é. 3285
sz. alatti azon rendelések, melynél fogva a kérdésbeli lerakodó
helynek be nem valósodása miatt a folyamodó izr. kereskedők a ns. Tanácsnak marasztaló végzése alól feloldoztassanak.
44. dec. 21.
Tudományul szolgál, adasson ki a főbíró Komáromi Jánosnak a’hoz való miheztartás végett.
zz. sz. oklevél.
A zsidók a depositorium tartást megengedni kérik :
137/1845. Felölvastatik a tek. ns. kerületekk a m. é. 3286.
sz. azon intézkedések, melynek értelmében a folyamodó izr.-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
138
nak abbali kérések, mely szerint lerakodó helyért esedeznek,
nem teljesittetik.
Szolgál tudományul. Egyébiránt ezen kerületi végzés ahoz
való alkalmazkodás és az illető izr. tartalmáruli értesítések
végett főbíró urnák adasson ki.
12. sz. oklevél.
A zsidók engedély nélkül tartanak lerakodó helyet:
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
162. A helybeli boltos kereskedők közönségesen hivatkozván a Nádori kerületi kegyes intézvény- és Rendeletekre,
úgy a ns. tanácsnak utasító szabályaira panaszos azon előadások mellett, minél fogva az izr. kereskedők az érdeklett felsőbbi rendeletek ellenére lerakodó helyeket tartanak és árucikkeiket minden tartózkodás nélkül szabadon árulják, kérik,
hogy Spiczer Ignác, Gábor és Jakab, úgy Jakab és Márton
aszódi izr., kik portékáikkal rendesen helyben tartózkodnak,
makacs megátalkodásukért megfenyít essenek. Jövőre nézve
pedig a tartózkodás és lerakodóhelytartás tekintetében költt
és felhozott felsőbbi rendeleteket a panaszban álló izr.-kal
pontosan megtartatni a ns. Tanács kegyeskedjék. 845. febr. 1.
Kiadatik ezen panaszteljes folyamodvány tanácsbéli Kállai András és Árvái Károly urakk, azon utasító rendeléssel —
minélfogva a panasz tárgyában fenforgó és illetőleg valónak
állított körülményeket megvizsgálván és ha szükség tanukat
is hallgatván kiterjeszkedve a folyamodványt minden részeire
napfényre deríteni igyekezzenek — főleg azt — igaz légyen-e
és mennyiben a panaszlott Izraelitákk a folyamodó kereskedőségnek állítása szerént állandó itteni tartózkodások úgy a
Cikkeikk hetivásárokon kivül folytonos árulása és megnevezvén
tartózkodásuk helyét tegyenek környülállásos tudósítást, hogy
ahhoz képest lehessen bővebben intézkedni.
13. sz. oklevél.
J18j1845. Ezért a zsidók ne jöhessenek a heti vásárokra.
A hetivásárt és a vidéki kereskedőknek hetivásárbani
megjelenését és árucikkeikk árusítását illetőleg — figyelembe
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
139
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
vévén a tanács azon körülményt, mely szerint a divatba vett
hetivásárokkal a lakosság és a kereskedő izr. nép között időnként nagyobb és nagyobb fizetés és viszonyos állás eszközöltetik. Tekintvén továbbá azon tapasztalásból merített visszaéléseket, melyek a kereskedő izr. részéről a lakosság irányábán eszközöltetik — szem előtt hordva a zsidó kereskedők
által ■yakorlatba vett kölcsönzések szomorú jövendőjét
hetivásárok ilyképpeni felállásával a fehérnép előtt nevezetes
fogra hágott Luxus tekintetéből, úgy azon csalás és csalárd
fogásnak mellőzése nézetéből, melyek árucikkeiknek minemüségében a zsidó kereskedők által elkövettettnek — részéről a
tanács hetivásárokba vidéki kereskedőknek bizakodását és
árucikkeik árulását az előre bocsájtottaknál fogva, nehogy
a hetivásárnak országos vásárrá lett fordítását a lakosság
birtokának vesztével legyen kénytelen utóbb megsiratni —
eltörlendőt óhajtja . . . (Ezen határozat ismét a nádor elé kerül,
aki ugyanúgy dönt, mint három évvel ezelőtt, hogy a zsidók
szabadon kereskedhetnek áruikkal.)
14- sz. oklevél.
yy6!!84g. Jászberény város tanácsülésé jegyzőkönyveiből.
A tanácsosok Bernáth Dávid aszódi izraelita azon folyamodására, miszerint Spitzer Ignátznak haszonbérbe adott
tanyáin található marhák, takarmányok és szerszámok megbecsültetését kéri, Spitzerné pedig 8 neveletlen gyermekei nevökben és azt kéri, hogy az árenda kezein meghagyattassék, hogy
Bernáth Dávid kérésére 5 alkalmatos tanukkal a tanyán talált
jószágokat és egyebeket megbecsültét vén, azoknak jegyzékét
bemutatják, miszerint a megbecsültek ára 3358 vtf tétetik ki.
Spitzerné folyamodására véleményezik, hogy az árendába vetteket az ő végpusztulása nélkül nála hagyni nem lehet, a cselédek fizetésére is mindenkor Bernáth Dávidtól kölcsönöz, a vagyónókat desolált állapotban tartja, azonban Bernáth Dávid
nyilatkozata szerint, hogyha Spitzer Ignátz, mint neje reményű,
uj évig Cseh Országból haza jön, noha az árendába egy fillért
sem fizetett, továbbá is meg fogja tartani. Ha pedig uj évig
Spitzer Ignác meg nem érkezne, Bernáth Spitzer Ignátznéra
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
140
bízott javaival tetszése szerint rendelkezhet, azideig a kölcsön
adott összegek és egy évi fizetetten árenda biztosítására az
összeirt javak Spitzernével teendő végső elszámolásig bírói zár
aló veendők.
A tanács bírói zárat rendel el és a határidőt elfogadja.
Október 23.
15- sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850 február 16. 113. Járási kapitány tekintetes Muharay
János ur, fő kapitány ur őnagyságának meghagyásában felsőbb
helyről beküldött Bihály Mór izraelita pesti bőrkereskedőnek
folyamodását közölvén, melyben családjával együtt Jászberényben teendő letelepedhetésre és bőrkereskedésre ottani űzhet éré
(sic !) cngedelmet kér adatni a helybeli viszonyok és a néphangulása figyelembe vétele mellett adandó nyilatkozat végett.
Február 8-án 1850-ik évben.
*
Dicsőségesen uralkodott Felséges Mária Terézia királynő
által a Jász Kun nemzetnek adott szabadalmok és szentesített
szokásoknál fogva idegeneket keblükbe fogadni és mint közlakost nyert szabadalmaik élvezetében részesíteni kizáró joga
egyedül a községnek lévén, Ezen jog gyakorlatából kiindulva
Bihály Mór által felállítandó bőr kereskedő folyamodására mely
tisztelettel azon nyilatkozatott (!) teszi a jelen tanácsi gyülekezet : Miszerint Bihály Mór pesti Izraelita bőrkereskedőből
lakosaira nézve hasznost háromoln nem lát, sőtt ismervén a
lakosoknak az Izraeliták eránt viseltető ellenszenvét károsnak
nézve ezen csempészkedésre szolgáló alkalomnak tart. De különben sem lévén azon bőrkereskedésre szükség, miután hely
ben azzal számos magyar és német tímárok foglalkoznak.
Ugyanezért, valamint a szeplőtlen és királyhozi szükségben tántoríthatatlan magyar ajkú nép az Izraeliták beköltözését
felsőbb jóváhagyások mellett megtudá akadályoztatni, úgy ezek
után sem hajlandó bárkit is az előbbiek által érdemeket szerzett
kiváltságokban a lakosok szembetűnő hasznaik nélkül részesiteni. Lévén egyébb iránt e városnak 5 országos és hetenként 2
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
141
heti vásárja, mellyekben az izraeliták kereskedések szabad gyakorlatátt élvezhetik. Mely nyilatkozatt Tekintetes járási kapitány urnák megküldendő.
16. sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
1850. máj. 18. 489. Buck Gábor aszódi Izraelita a rendes dij
lefizetése mellett a város lakói közé kéri magát jelvétetni.
E város lakosainak az Izraeliták eránti ösmertét ellen szénvek nyomán folyamodó kérésétől elmozdittatik.
J7* sz. oklevél.
Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850. julius 19. 627. Tekintetes Muharay János Jászberényi
Jászkapitány ur Nagyságos Jankovich György főkapitány
úrtól érkezett határozatát 2049. szám Buck Gábor folyamodása
következtében a végett teszi tudomásul a Tanácsnak, hogy
miután mindazon Zsidóknak kik az országban, vagy kapcsolatos részeiben születtek, vagy az országbanni lakásra törvényes
utón engedelmet nyertek — ha ellenök erkölcsi magok viselete
tekintetibül bebizonyított alapos kifogás nincs az egész Országbán a bányavárosokon kivül akar hol szabadon lakhatás kereskedés és ipar üzés az 1840-ik 29 T. c. megengedtetett miután
még ezen felöl a Személy szabad költözhetése a birodalmi határozatokon belül az 1849. évi Mártius 4-iki birodalmi alkotmány
25 § által minden korlátozás ellen biztositatott az erkölcsi
bebizonyított kifogásokon kivül álló Zsidónak a Jász Kun kerületi községekbe való szabad költözhetés s ottani kereskedés és
ipar üzés nem akadályozható, — azonban a község körébe uj
tagok felvétele a felhívott birodalmi alkotmány 33 § által a
községnek biztosított alapjogai közzé soroztatván s ezen jog
kizáró gyakorlatát a Jász Kun kerületi községek szabadalmaiknál fogva is folytonosan élvezvén a község polgári, vagy lakossági dij mellett, vagy dij nélküli engedményezésre ezentúl is a
község kizáró jogai közé tartozik, minél fogva valamint egy részről a birodalom akármely polgárát, tehát a zsidókat is a kerületi
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
142
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
községekbe való beköltözéstől tartozkodástul itteni kereskedés
és iparűzéstől, — erkölcsök elleni alapos kifogás nem léttében
eltiltani úgy másrészről a községek akárkinek is — tehát a
Zsidóknak is polgárság vagy lakossági jog engedményezésére
kötelezni nem lehet — önként következik mikép a beköltözött,
vagy beköltözendő de lakosnak be nem vett zsidók hasonlólag
a községi egyébb tartózkodókkal együtt a község polgári jogok
élvezésében nem részesíthetők — a községben tartózkodásoknál fogva pedig a minden tartózkodását illető kötelességek és
közterhek viselésére kötelezendők.
*
Melly utasítás Jászberény Városávali értesítés végett megküldetett.
Ezen felsőbbi kegyes rendelet szerint folyamodó Buck
Gábor Izraelitának e városbani tartózkodása valamint kereskedésének üzése megengedtetvén. Azonban mint hogy a boltokbánni nyilványos árulhatás és kereskedés üzése egyedül a lakossági és polgári jogokhoz van kötve mindaz ideig, mig bárki
azon jogokkal nem bír annak boltbani nyilványos kereskedés
üzése meg nem engedtetik.
E szerint Buck Gábor Izraelita az említett jog birhatása
nélkül boltbani árulást nem gyakorolhatván — attól eltiltatik.
56, 6. 52.
18. sz. oklevél.
1850. 'julius 1. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
637. Jász Kun kerületi alkapitány 2315 szám alatt kelt
rendelete, hogy Buck Gábor boltot nyithat Horváth Pál tiszti
ügyész házában és ebben nem gátolható.
♦
Erről Buck Gábor értesítendő. 56. 6. 56.
19. sz. oklevél.
940I1850. Buck Gábor folyamodik, hogy a vásárban és a piarczon
az első helyet ő kapja.
*
Folyamodó kérése teljesítetik miután helybeli lakos és a
közterhek viselésében részt vészén.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
143
20. sz. oklevél. (U gyanott.)
1&51- június 21. 320. Buck Gábor izraelita kereskedő, miután a
helybeli kereskedőkkel a közterheket aránylagosan viseli a piarczi
es vásári helypénz fizetés alól magát fölmentetni kéri.
*
Polgári kiváltságos jogok gyakorlatára csak a helybeli
birtokos lakosok tarthatnak igényt és csak azok élhetnek azzal
s miután a folyamodó izraelita kereskedő csak tartózkodási
engedélyt, nem pedig lakosi jogot eszközlött magának ki, azért
azokk kiváltságos jogait nem lehet reá ruházni és igy általa kért
helypénz fizetés alól sem lehet felmenten ajálván egyúttal nékie
várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testé olvadását.
Miről hátiratilag értesítendő.
21. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1850. szeptember 28. Buck Gábor a többi helyben letelepedett Izraeliták nevében is azért folyamodik, hogy részökre egy temető hely
*
Velkey István és Szele Gábor tanácsos urak a kért temető
hely kiszemlélésére kiküldetnek tudósítások beváratván.
22. sz. oklevél. (Ugyanott.)
1851. fulius 21. 333. Bondi Bernáth és Senfeld Jakab izraeliták
az első mint tanító, a másik sakter erkölcsiségekröl bemutatott
bizonyítványoknál fogva e Városban letelepedhetésekért könyörögnek.
*
Miután folyamodóknak életmódjok fentartására jelessen
Bondi Bernáthnak tanítás által, Senfeld Jakabnak pedig marhák
leszurása által kereselek (!) volna; bemutatott erkölcsiségeket
és jó magaviseletöket tanúsító bizonyítványoknál fogvást letelepedések ezennel megengedtetik.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
144
23■ sz. oklevél. (Ugyanott.)
1851. szeptember 13. 437- Buck Gábor helybeli izraelita kereskedő
azt kéri: hogy a vásári és piaczi helypénz fizetése alól felmentessék.
*
Miután a vásári és piarczi haszonvételeknek árvereltetések
alkalmával világosan kimondatván a helyben letelepedett
izraelita kereskedőkre, hogy a vásári és piarczi helypénz fizetéstől
nem mentesek ; folyamodó kérésén mint idő utánni az érdeklett
haszonbérlők sérelme nélkül segíteni nem lehet.
24- sz. oklevél. (Ugyanott.)
1854. junius 17. A városban tartózkodó zsidók össze Írása
szükségesnek találtatván — ennek eszközlésére Arvay Károly ur
megbizatik.
25. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
1854. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
Március 5. 131. Berczeller Márk izr. bőr és gyapjú kereskedőnek, ki letelepedhetést kér, csak 600 p. forintja van, amely
vagyoni állás csekély, hogy az itt tartózkodás megengedtessék
neki. Különben is a város többféle kereskedők nélkül nem
szűkölködik
a letelepedés számára meg nem engedtetik.
26. sz. oklevél.
November 2. 510. Miután az 1854/5-ik évi fogyasztási adót
9500 p. forintban állapittatik meg és a képviseleti gyűlés meg
lévén győződve, hogy ezen összeg közös kezelés utján be nem
hajtható — a Várost kötelező és illő feltételek mellett a haszonbérleti jogot Lichtenstern József és társainak átengedi és a szerződést levéltárba tétetni rendeli.
27. sz. oklevél.
Szeptember 16. 448. Cs. és Kir. kapitányi hivatal véleményt
kér Buck Gábor lakosság közzé való felvételéről.
Miután az 1849 évi márc. 4-iki birodalmi alkotmány
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
145
25־ik §-a izraelitáknak a letelepedést mindenhol megengedte,
ezen legfelsőbb rendeletnek a város közönsége is hódolva az ide
folyamodott izraelitáknak — ellenszenve dacára — letelepedni
megengedni kénytelenittetett, minthogy azonban hivatkozott
alkotmány 33-ik §-a és a Főkapitány ur őnagyságának e tárgybán 1850־ik évi 2049-ik szám alatti leirata szerint a lakosi jog
megadása kizárólag a közönségeket illeti. . . nem hajlandó e
testület folyamodó Buck Gábor kérelmének teljesítésére.
28. sz. oklevél.
1857. Jászberény Város tanácsülést jegyzőkönyvéből.
Márt. 3. 56. Buck Gábor mint a helybeli izraelita vallás
közönség elöljárója az iránt folyamodik, hogy Horthy Lászlóné
1154. szám alatti általuk megvett házát imaháznak átalakíthassák.
A tanácsnak ellene semmi észrevétele nincs.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
29. sz. oklevél.
Junius 28. 162. jegyzőkönyv 5-ik pontja ... A vásár és
piarczra vonatkozó javaslat egészen meg változtatván, különbség׳
nélkül minden helybeli lakos a helypénz fizetéstől mentesíttetik.
50. sz. oklevél.
118. Izraelitáknak kórházbani gyógyíttatás kedvéért letelepe•
déskor 5 p. forintot fizetni rendeli a tanács.
31• sz. oklevél.
1859. Jászberény Város tanácsülési jegyzőkönyvéből.
Szeptember 17. 245. Weisz József izraelita borkereskedő
fölmutatott bizonyítványainál fogva szokott dij mellett kéri
az itteni letelepedhetést megengedni. — Mielőtt e kérelemre
nézve érdemleges határozat hozatnék, megvizsgálás s véleményes
jelentés tétel végett Harsányi Szilárd tanácsnoknak kiadatik.
1859. Szeptember 24. 254. Harsányi tanácsnok hivatalosan
jelenti, miként Weisz József izraelita tartózkodhatási kérel10
Dr. Kálmán : A zsidók letelepülése a Jászságban.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
146
méhez a mellékelt két rendbeli okmányok nem bírnak azon kellékekkel, melyek a megtelepedhetés kinyerésére elégségesek
s szükségesek. Ennélfogva őt kérelmétől elmozditandónak
véleményezi. Jövőre pedig hasonló esetekben javalja az óvakodást, nehogy illyesek beözönlése által a szegénység szaporodása
az egész község terhére idéztessék elő, mely tárgyban kér bővebb
tanácsi intézkedést.
32. sz. oklevél.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Ezen felolvasott hivatalos jelentés következtében —
miután folyamodó előadott okmányai illetékes kellékkel ellátva
nincsennek, itteni telepedhetési kérelmétől ezennel elmozdittatik. Egyébiránt jövendőre nézve szolgálandó zsinórmértékül
határoztatik, hogy minden itt letelepedni óhajtó izraelita azon
elöljáróságtól, melyben előbb lakott szolgabirói megerősítéssel hitelesítendő erkölcsi bizonyítványa mellett oly vagyoni állása
hiteles kimutatására, vagy oly biztos és kétségen fölüli hiteles
levél előmutatására is kötelezendő, mely mellett történendő
elszegényedés esetében folyamodó, avagy családja e község lakosai
terhére legkevésbé sem válik. A megtelepedhetési jog kinyerésére
szabott dij ezentúl 10 forintra emeltetni rendeltetvén.
Ez alkalommal hivatalosan előterjesztve : miszerint e város
kebelében az izraelita beköltözőitek annyira elszaporodtak,
hogy azok és családjai elszegényedés esetében nem kis részben e
község terhére válandnak. Melynek kikerülése tekintetibül
hathatós intézkedések megtétele szükségesnek találtatván —
határoztatik :
ször. Hogy az izraelita helybeli Elöljáró és Rabbi minden
1itt tartózkodó feleiket össze Írni s tanácsnak Sismis Mihály
ur, mint e részbeni megbízottnak meghagyására elő mutatni
kötelesek.
szor. Minden itt tartózkodó izraelita különbség nélkül
2köteles tartozkodhatási engedélyét ez időtől közterhek viseléséről kelt elismer vénnyel, u. m. éjjeli őrködés teljesítéséről,
katonatartásról, községi terhek beszolgálásáról, országos közmunkaerő és adók lefizetéséről szóló bizonyítványaikkal előmutatni — mit ha ezek nem teljesítenének, vagy főleg tartózkodhatási engedély nélküliek találtatnának, annyiszor amennyi-
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
.־k
147
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
szer a helybeli polgári kórház javára 10 f.-ban o. e. elmarasztalandók — s ezen összeg az illetőkön megveendő s az utóbbiak
a Város kebeléből ahonnan eltávoztak azon község kebelébe
kötött útlevéllel vissza kisérendők lesznek.
szor. Ha itteni letelepedéssel biró izraelita kereskedők,
3vagy iparosok hitsorsosaikbóJ időközben segédet fogadnak föl,
ezek okmányai szoros megvizsgálás végett az első pontban kínévezett tanácsnoknak gazdáik által esetenként 10 forint büntetés
terhe alatt bemutatandók lesznek.
szer. Az izraelita Elöljáró avagy Rabbi — mennyire a
4fentebbi határozatot hitsorsosaik nem teljesitik, vagy azok
mint vidéken lakók — önszükség fedezés avagy kereskedési
viszony végett e község kebelében 24 órán túl tartózkodni tapasztaltatnának — s az illyen egyéneket az Elöljárók fel nem
jelentenék egyik fél úgy mint a másik a korház javára annyiszor
amennyiszer 10 forintra büntetendő s rajtok megveendő.
ször. A belcsendbiztosi hivatal köteles minden itt lefele5pedhetési joggal biró, vagy jövőben megtelepülendő izraelita
családról nyilván könyvet vezetni s ezt a kinevezett tanácsnak
gyakrabban megvizsgálván — időnkint azok számára és állásáról a tanácsnak jelentést tenni.
Mely határozat kiküldött és megbízott tanácsnok, belcsendbiztosi hivatal, izraelita Elöljáró és Rabbinak alkalmazkodásul
kiadatni rendeltetik.
55. sz. oklevél.
T. ülési jk. Jb. város. 1861.
1408. Mayer Fürst magántanitó a jb.i hitközséget 470 írt
13 x és ennek kamatai erejéig pörli. Szept. 14. (M. F. veszprémi
illet.). A tárgyalás okt. 10-ére tűzetik ki oly megjegyzéssel,
hogy az egyik fél meg nem jelenése esetén a másik fél előadása
szerint lesz a döntés.
34• sz. oklevél.
2350. Mayer Fürst perli a hitközséget 470 frt erejéig.
Mivel felperes megbízottja által magáért beleegyezik
abba, hogy követelése kielégíthetése s tisztába hozatala végett
az izraelita község számadása rendbehozatala tekintetéből 2
10♦
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
148
havi idöhalasztás megadassák — azokból alperes a követelt
összegbe elmarasztaltassék s a kielégítésre a kért 2 havi idő
jelen ítélet kézbesítésétől számított 60 napokra megadatik.
Dec. 12.
35• sz. oklevél.
602. Natonek rabbi hivatalos bizonyítványa kiadatik.
Nagy tiszteletű járási rabbi Natonek József Urnák miután
polgári kötelességeinek is a legpéldásabban eleget tett, hivatalos bizonyítvány kiadása elrendeltetik. Máj. 4.
36. sz. oklevél.
Közig, t. ülési jk. jászberényi. 1864.
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
143/216. Jászker. kap. tek. Bartsik Márton ur f. é. 329. sz.
alatt kelt rend.-vei felsőbb intézmény folytán tudatja, miszerint
az országban lakozó izr. kötelezve vannak állandóan vezeték
és tulajdon nevekkel élni, más az eddig szokásban lévő nevek
használatától eltiltatnak.
Közlendő a Cultus elöljárósággal, Rabbival.
3y. sz. oklevél. (Ugyanott.)
99/271. u. a. 542 sz. Budapest tanker. kir. főigazgatóságának f. é. 148 sz. alatti : az itteni izr. növendékek oktatásában
ezideig alkalmazásban volt két magántanitónak felterjesztése
képességéről, azok okmányinak, a leckerend és a tanítók
felosztása tárgyában megkeres vény a helybeli izr. elöljárósággal leendő közlés és annak idején a leendő jelentéstétel végett
megküldetik. III/3.
Izr. elöljárósággal közöltetik, hogy 3 nap alatt jelentést
tenni igyekezzék a leirat érdemében.
38. sz. oklevél. (Ugyanott.)
184/397. a helybeli izr. cultuselöljáróság a f. é. 96 sz.
j elentésévei a felsőbbileg kívánt helybeli izr. magántanitók
képességéről szóló bizonylatok egy, a m. k. Helyttósághoz in
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
149
tézett kérvénnyel együtt feljebb terjesztés végett bemutatja.
5/4 ׳864.
Felterjesztetik jelentés kíséretében a jászker. kap.-hoz.
39■ sz. oklevél. (Ugyanott.)
565 1014. Jászker. kap. ur helyett Beleznai Nép. János
esküdt ur f. é. 3030. sz. alatti értesítésével tudatja, hogy felsőbbi intézmény folytán az izr. zugiskolák szüntessenek meg.
26 VIII. 864.
40. sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
687/1327. Az izr. zugiskolák megszüntetésére vonatkozó
kapitányi rendelet folytán Aray Károly belrendőri tanácsos
ur hivatalos jelentését azzal mutatja be, miként a Cultuselöljáróságot utasította, hogy tegyen a nyert utasítás szerint jelentést, mivel ellenkező esetben az iskola fennállása meg nem
engedtetik. Ki. tü. 864. 3/11.
Ezen jelentés mellett visszamutatott kapitányi rendeletben világosan kimondatott az, hogy izr. zugiskolák, ha abban
okleveles tanító működik is, meg nem engedhető, — ennélfogva
ezen jelentés mellékleteivel együtt Aray Károly urnák a rendeletben meghagyottak teljesítése végett — hivatalos jelentése
beváratik.
41• sz. oklevél. (Ugyanott.)
186/415. Jb. város Tanácsülési jk. 864. Braun Simon
jászberényi izr. tanító engedélyt kér és e tárgyban jelentést étel
végett leír a kerület.
308/661. B. S. kérvényéről Aray K. jelentése a kér. kap.-hoz
felterjesztendő.
42. sz. oklevél.
T. ülési jk. 1864. Jb. város.
22/25. Jászker. kap. ur m. é. 3394 sz. alatt kelt rendeletévei meghagyja felsőbbi utasítás folytán, — hogy a köznép a
váltók állítás és aláírástóli óvakodásra figyelmeztessék, mert
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
150
a köznép a váltók természetét és követelményét nem ismervén,
az elfogadót gyakran a legnagyobb zavarba hozzák, különösen
az izraeliták a váltó kiáll.fásokra való rábeszélésrőli eltiltásra
Ezen megküldött kapitányi rendelet tudomásul vétetvén,
másolatban a kapura kifüggesztendő és terjedtebb közzététel
tekintetéből dobszó utján is a nép előtt kihirdetendő, egyúttal
pedig hivatalos másolatban az izr. Rabbi urnák az izr. előtt a
zsinagógában leendő közzététel végett ezen végzés utóirással
megküldendő — határoztatik.
43• sz. oklevél. (Ugyanott.)
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
94/182. Büchler Áron jászkerületi rabbi értesítése, melyben a f. é. 22 sz. tanácsi határozatra vonatkozólag tudatja,
hogy a Cultuselöljáróság a kihirdetést a váltók kiállítására
vonatkozólag az okból nem engedi meg, mert kételkedik ily
elsőbbi rendeletnek létele iránt, mely a türedelmetlen jellemet
viseli.
10/2. Ezen beadott értesítés szerint a tanács ellenében
használt illetlen kifejezések egészen a felsőbb hatósági rendeletek nyílt ellenszegülési jellegét viselik magukon, mely ezennel
komolyan megróvatik és figyelmeztetvén ezúttal úgy a Rabbi
mint a Cultuselöljáróság, hogy a tanácsi, mint közvetlen erányában felettes hatósági, annál inkább felsőbbi intézkedések
pontos megtartását szoros kötelességének kisérje. Ennélfogva
újólag is hivatkozva a f. é. 22 sz. rendeletre komolyan meghagyatik különbeni 25 vtf. birság terhe alatt az izr. rabbinak,
hogy a legközelebbi zsinagóga alkalmával, Aray Károly belrendőri tanácsos ur mint polgári biztos jelenlétében a közlött
rendeletet okvetlenül hirdesse ki.
44• sz. oklevél.
J ászkunkerületi kapitányi hivatal.
4750/873. A jászberényi izr. hitközségek különválása miatt
felmerült vitás ügyek kérdésében a m. kir. vallás- és közoktatási
ministerium 19010. sz. a. kelt rendeletének végrehajtásával
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
151
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
Szivák Imre kér. jegyző bízatván meg, eljárása eredményéről
beterjeszti jelentését, mely szerint ismételt felhívás után is a
másodízben kitűzött tárgyalásra csak a congressusi hitközség
és a rabbi képviselői jelentek meg ; — s előbb nevezettek által
az új hitközség által vezetett anyakönyvek eredetben bemutattak, — s azon észrevétellel, hogy a hitközségi elöljáróság
aláírásával is hitelesíttessenek, — rendben találtattak — a régi
hitközség által követelt számadási könyvek beszolgáltattak,
a rabbi fizetésének mennyisége azonban megállapítható nem
volt, miután állításuk igazolására egyik fél sem hozott fel kétségtelen adatokat. A jelentés tudomásúl vétetik, — s az eljárás
eredményéről az illetők jelen határozat által olykép értesítetnek, hogy amennyiben a fent hivatolt rendelet további végrehajtását kívánják — ebbeli kérelmüket kellőleg felszerelve
ide nyújtsák be, addig is az eredetben beterjesztett számadási
könyvek az iratok között megtartatni rendeltetnek. Végül a
Congressusi alapokon szervezkedett egyesült hitközség által
jövőre külön vezetendő anyakönyvek tekintetében Jászberény
város polgármestere megbizatik, hogy azok tárgyában a’ törvényes felügyeletet a fennálló szabványok értelmében (Rendeletek
tára 1871. évi foly. 2. sz.) gyakorolja, s az év végével lezárva
s a' kellő aláírásokkal ellátva egy példányban ide a’ kér. levéltár
számára terjessze be. Mely határozat tudomás és alkalmazkodás végett Jászberény város polgármesterének, mindkét hitközség elöljáróságának, s Büchler Áron rabbinak kiadatni rendeltetik. Jászberény 1873. Sept. 20. Jászkún kér. alkapitánya
helyett : Kerek Jósef m. k. kerületi főjegyző. Másolat hitelére :
Taray János s. k. h.kiadó.
Ezen oklevelek valamennyijét eredeti példányokból másoltam. Egytől-egyig kiadatlanok. Kutatásaimban nemes készséggel állott rendelkezésemre Muharay Zoltán levéltáros úr,
E helyütt is fogadja igaz köszönetemet.
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára
TARTALOMJEGYZÉK.
Oldal
12
12
18
26
II. FEJEZET.
A zsidók betelepülése ......................
A) Az első tíz esztendő..................................................
B) A hitközség erősödése — az ellentétek élesedése............
40
40
68III.
IV.
III. FEJEZET.
A hitközség kettészakadása ..........................................................
82
IV.
A
A
A
E
- Z ra
R tá
O yv
ön
K
BEVEZETÉS ........
I. FEJEZET.
A Jászságban kereskedő zsidók 1750-től 1850-ig.......................
A) Mária Terézia és II. József alatt. .....................................
B) A zsidók helyzetének általános javulása ..........................
C) A Jászság« harca az 1840 : XXIX. t.-c. ellen...................
ך
FEJEZET.
mai hitközség alakulása ............ י........................................ 105
jászberényi hitközség jelen vezetősége.................................... 121
jászsági íiókhitközségek története.............................................. 123
IRODALOM..............................
131
FÜGGELÉK.
A jászsági zsidók betelepülésére vonatkozó oklevelek ............ 133
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Könyvtára