PDF Text
Szöveg
til■ 11■1וווויוim
11. oldal
!■1111111111!■ו
^ וו.pth*«****»*■«m——
Cremieiix Adolf
Irta: d r . SSaaai L a j o s jászberényi főrabbi
A nagy francia
XIX,
védje
század
és
első
á l l a m f é r f i ú,
zsidóhilü
m inisztere
(1796.
ápr.
30.)
dúló ja
alkalm ából.
a
ügy-
születésének
130-ik
évfor-
A XIX. század első felében a nyugaleurópai
államokban zsidó kiválóságok a Mendelssohn
Mózes által megindított jogegyenlőségéi t folytattak nemes küzdelmet. Németországban
K i e s s e r Gábor (1806— 1863) harcolt tollal és
szóval az évszázados előilélelek ellen, Angliában M o n t e f i o r e Mózes (1784—1885) emelte az
angol zsidóság befolyását és tekintélyét, Franciaországban C r e m i e u x Adolf volt az, aki
nagy tudásával és ékesszólásával szállott sikra zsidó honfitársai, de nem egyszer a külföldi
zsidóság érdekében is. Franciaországban
ugyan már 1791-ben egyenjogúak lettek a zsidók a többi polgárokkal: ״a polgárokat csupán a rátermettség és a tehetség különböztetheti meg egymástól“, de a francia forradalom
e vívmányát Napoleon bukása után XVIII.
Lajos, valamint X. Károly csupán a kérészlyén felekezetekhez tartozó polgárokra vonatkoztatlák. Csak az 1830-iki párizsi forradalom juttatta újra uralomra a jogegyenlőség
zsidókra is kiterjedő hatályát és ennek kihartolásában nagy része volt Cremieux Adolfnak.
Nagy és elkeseredett küzdelmet folytatott a
középkorból visszamaradt more judaico-eskü
megszüntetése érdekében. A more judaico
(zsidó mintára letelt eskü) szerint, ha egy
zsidónak esküt kell tennie, úgy ez különleges
szertartások és hajmeresztő öneiátkozás közben történik, néhol a zsinagógában, más országokban a bíróságon: fedett fővel és nyitott
hébernyelvü biblia mellett. Cremieux erélyes
fellépésére Franciaországban a more judaicoeskü 1845-ben megszűnt, (nálunk Magyarországon csak 1868-ban, midőn néhai Lőw Lipót: ״A zsidó eskü múltja, jelene és jövője“
c. tanulmányát magábafoglaló felterjesztést
intézett a magyar kormányhoz). Cremieux éréJyesen küzdött minden megkülönböztetés ellen
és midőn egy tárgyalás alkalmával, melyen
az ö ügyfele történetesen zsidó volt, védőtársa
így kezdte beszédét: ״Védem X. Y.-t — X. Y.
zsidóval szemben." Cremieux igy riposztozott:
״Felkérem a kollega urat, szíveskedjék az ő
védencének vallását is közölni, mert ha már
az én kliensem vallását felfedte, az igazság
ngy kívánja, hogy a saját kliense vallását se
titkolja el."
Nagy tekintélye és lelkes igazságszeretete
kedvező fordulatot hozott abban a szörnyű
tragédiában, melyet ״a damaszkuszi vérvád"
Címen közöl a zsidó történetíró és melynek
szenvedő hősei ezúttal keleti zsidók voltak.
Emberi gazság, gyűlölet és politika együtt
kovácsolták azokat a bilincseket, melyek
1840-ben igen sok Damaszkuszban élő zsidó
kezeire kerültek. Amikor a francia lapok
meglehetősen elferdítve és a nyomozó hatóSágok eljárását szépítve közölték a Szíriából
érkezeit híreket, Cremieux haladéktalanul a
meggyőződése szerint ártatlanul meghurcol1ak és megkinzottak védelmére kelt. A franéia zsidóság Cremieux, az angol zsidóság
M o n t é t l o r e M ó z e s vezetése és irányítása metlett hatalmas mozgalmat indított a titokzatos
(igy felderítésére és a szerencsétlen megkiníottak kiszabadítására. Sir Monteíiore Mózes
ft tudós M ű n k S a l a m o n társaságában Egyiptómba utazik, hogy az ügyel közelebbről megfigyelve a titkos hatalmak működését leálfcázza. Csak természetes, hogy az akkori zsidóság e három méltó reprezentánsa rövid idő
Alatt megváltoztatták a bajba jutott keleti
isidók kinos és veszélyes helyzetét. De Creftiieux nem elégedett meg a jelenben nyuj(ott segítséggel, ö a jövőre is gondolt. Azt
« T Ö
I O
T S Z E I E K
A T A IiM U D JB Ó Ii É S A M I D R 1 S B Ó L
ír ja : S z a b o l c s i L a j o s
akarta, hogy a keleti zsidóság civilizálódjék,
hogy a saját kulturáltságából nyerjen a jövőben erőt igaza védelméhez. Ezért iskolákat
alapított, melyeket az egyiptomi zsidóság
Cremieux-iskoláknak nevezett el. A damaszkuszi vérvád, annak következményei és ezzel kapcsolatban a zsidóság teljes kiszolgáltaloltsága azt az elhatározást érlelte meg
Cremieux-ben, hogy egy oly zsidó szövetséget hívjon életbe, melynek a bárhol élő igaztalanul megtámadott zsidóság jogvédelmének biztosilása legyen a célja. Terve csak 20
év múlva, 1860-ban valósult meg. Ugyanis
ekkor alapította a ma is működő ״Alliance
Israélité Üniverselle"־t. mely céljául tűzte ki.
hogy ,mindazokat a zsidókat, kik zsidó vollukból kifolyólag zaklatásoknak vannak kitéve, szóval és tettel támogatja és hogy zsidó
elemi, földmivelési és ipariskolák felállitásával a zsidókat felekezetűk müveit tagjaivá és
hazájuk hű fiaivá neveli.
Eredményesen, fogta pártját az üldözött
romániai és orosz zsidóknak is 1866-ban és
a Berlinben 1869-ben, valamint Brüsszelben
1872-ben ez ügyben tartott tanácskozásokon
irányiló szerepet vitt.
Mózes megbiinhődött, mert egyszer megtagadta zsidó voltát. Azt hitték róla, hogy
egyiptomi pásztor és ő nem oszlatta el a ké*
telyt; engedte, hadd gondolják, hogy nem
is zsidó. Az Ur büntetése iszonyú volt; haló■!
porainak idegen földben kellett nyugodniuk,
nem temetkezhetett el az ősök földjén. De
József, ki büszkén vallotta származását,
hogy ő ״méerec ho-ivrim“, a zsidók földjérőt való, elnyerte jutalmát, hogy hamvai
ott nyugodhatnak a zsidók földjében
Izrael porai között.
*
Mi volt Áron vigasza?
Meg kellett halnia a sivatagban, de fiára
hagyhatta hivatását és halódó szeme még
látta, hogy papi díszruháját édes vére,
Eleázár veszi fel: az új főpap.
Mi volt Mózes bánata?
Meg kellett halnia a sivatagban és ide!־
genre, nem vérére, nem fiára, nem roko!־
nára, hanem idegenre kellett hagynia a vezéri pálcát és fia nem folytathatta ott, ahoi
Azok a nagy politikai fordulatok, melyek ö az Ur parancsára abbahagyta.
Franciaországban a XIX. században beköA bölcs, ki csak egyszer vétkezett, — a
vetkeztek, Cremieux Adolfot többször szólttudatlan,
aki csak egyszer tett jót — együtt
tották a politikai élet küzdő porondjára.
1830-ban kezdődik politikai pályafutása. Mi- állnak az Ítélet serpenyőjében.
dőn a júliusi forradalom kitör, ő is a szabadSágért küzdő republikánusok közé áll, majd
mint a republikánus párt tagját parlamenti
képviselővé választották. 1848-ban a nevezetes februári forradalom kormányában Lamartiné és Marras mellett ott látjuk Cremieux-t is, mint igazságügyminisztert és midőn 1870 szept. 4-én a törvényhozó testület
megszervezte a nemzeti védelem kormányát,
annak is tagja lett Cremieux is. Bismarck a
megkötendő béke feltételéül Elsasst jelölte
meg. A nemzeti védelem kormánya ekkor kijelentette: ״Egy talpalatnyi földet nem engedünk át, egyetlen követ sem várainkból". A
Toursba menekült csonka kormány élén ott
állott az akkor már 74 éves Cremieux. Mint
ismeretes, a nemzeti védelem a legnagyobb
áldozatok és lelkesedés dacára sem tudott
ellentállani a matematikai pontossággal előre
törő németeknek. Az 1871-iki békekötést Párisban belső harcok követték. Március 26-án
jakobinus kormány alakult, mely a nemzeü
védelem kormányának összes tagjait, köztük
Cremieuxt is a forradalmi törvényszék elé
állította
Akkor tartott védőbeszéde híven
tükrözi vissza a nagy éllamférfiu jellemét és
pályafutását. ״Zsidó vagyok“ — igy kezdte.
— ״pályám kezdetén szülővárosomban a felekezetek között, mint két tűz között állottam.
Én vagyok az első zsidó, aki ügyvéd lett ebben az országban és 40 évvel ezelőtt állottam
szülővárosomban a szabadságjogokért küzdők élére. Azóta itt Párizsban kétszer állóttam a szabadságért és emberi jogokért küzdők első soraiban és midőn legnagyobb volt
a veszély, a kormány élére szólítottak. Ha
azt kérdezné valaki; miért? Erre csak egyet
tudnék felelni: a szabadság gondolatához és
alapvető elveihez mindig hű maradtam, soha
semmi körülmény el nem ijesztett polgári
kötelességeim
teljesítésétől,
helytállottam
akkor is, amikor veszélyes volt helytállni és
kényelmesebb lett volna visszavonulni. A
haláltól sohasem féltem, most sem félek.
Egy 75 éves aggastyán mit várhat még az
élettől — ha úgy gondoljátok, hogy használtok a hazának, ám vegyétek el tőlem az
életet 1 ״
Cremieux-t a forradalmi törvényszék sem
merte halálra ítélni. Még kilenc évig élt és
1880-ban bekövetkezett halálakor Franciaország politikai nagyságai állottak ravatala
körül.
Izrael sátrait látta hegytetőről a pogány
próféta. Meglátta sátrainkat és megáldotta
őket, szólván: ״Mi szépek a te sátraid, Jákobl“ Mi kapta meg szivét, mi tetszett lelkének, hogy nyomban áldásra nyílt az
ajka? Megmondjuk. Azt látta a magasból,
midőn letekintett a pusztában táborozó zsidóság sátraira, hogy a zsidó sátraknak nem
egymás felé nyílt a bejáratuk. Egyik sátort
ból nem lehetett tehát belátni a másikba.
Egyikből nem lehetett átkémlelni a másíkba. És a pogány bölcs megértette ebből
az egyetlen jelből, hogy ezekben a sátraké
ban a családi erkölcs honolt és nem a kiváncsi, ledér erkölcstelenség és megáldotta
Izrael sátrait. . .
M á j u s h ó 6 - t ó l 1 3 -ig
KAM ARA M OZGÓ
A z
ő s e r d ő k le á n y a
Dzsungel film 8 felvonásban.
Főszereplők:
N orm an K erry és P atsy R uth M iller.
A
K É T
G H Á N Á I 0 8
Epizódok Napoleon hőskorából 8 felv.
C O R V IN S Z ÍN H Á Z
A z
ő s e r d ő k le á n y a
Dzsungel film 8 felvonásban.
Főszereplők:
Norman Kerry és Patsy Ruth Miller.
A
N O
G
T U
O
l
O K
Filmregény 8 felv.
Főszereplő: Irene Rich.
11. oldal
!■1111111111!■ו
^ וו.pth*«****»*■«m——
Cremieiix Adolf
Irta: d r . SSaaai L a j o s jászberényi főrabbi
A nagy francia
XIX,
védje
század
és
első
á l l a m f é r f i ú,
zsidóhilü
m inisztere
(1796.
ápr.
30.)
dúló ja
alkalm ából.
a
ügy-
születésének
130-ik
évfor-
A XIX. század első felében a nyugaleurópai
államokban zsidó kiválóságok a Mendelssohn
Mózes által megindított jogegyenlőségéi t folytattak nemes küzdelmet. Németországban
K i e s s e r Gábor (1806— 1863) harcolt tollal és
szóval az évszázados előilélelek ellen, Angliában M o n t e f i o r e Mózes (1784—1885) emelte az
angol zsidóság befolyását és tekintélyét, Franciaországban C r e m i e u x Adolf volt az, aki
nagy tudásával és ékesszólásával szállott sikra zsidó honfitársai, de nem egyszer a külföldi
zsidóság érdekében is. Franciaországban
ugyan már 1791-ben egyenjogúak lettek a zsidók a többi polgárokkal: ״a polgárokat csupán a rátermettség és a tehetség különböztetheti meg egymástól“, de a francia forradalom
e vívmányát Napoleon bukása után XVIII.
Lajos, valamint X. Károly csupán a kérészlyén felekezetekhez tartozó polgárokra vonatkoztatlák. Csak az 1830-iki párizsi forradalom juttatta újra uralomra a jogegyenlőség
zsidókra is kiterjedő hatályát és ennek kihartolásában nagy része volt Cremieux Adolfnak.
Nagy és elkeseredett küzdelmet folytatott a
középkorból visszamaradt more judaico-eskü
megszüntetése érdekében. A more judaico
(zsidó mintára letelt eskü) szerint, ha egy
zsidónak esküt kell tennie, úgy ez különleges
szertartások és hajmeresztő öneiátkozás közben történik, néhol a zsinagógában, más országokban a bíróságon: fedett fővel és nyitott
hébernyelvü biblia mellett. Cremieux erélyes
fellépésére Franciaországban a more judaicoeskü 1845-ben megszűnt, (nálunk Magyarországon csak 1868-ban, midőn néhai Lőw Lipót: ״A zsidó eskü múltja, jelene és jövője“
c. tanulmányát magábafoglaló felterjesztést
intézett a magyar kormányhoz). Cremieux éréJyesen küzdött minden megkülönböztetés ellen
és midőn egy tárgyalás alkalmával, melyen
az ö ügyfele történetesen zsidó volt, védőtársa
így kezdte beszédét: ״Védem X. Y.-t — X. Y.
zsidóval szemben." Cremieux igy riposztozott:
״Felkérem a kollega urat, szíveskedjék az ő
védencének vallását is közölni, mert ha már
az én kliensem vallását felfedte, az igazság
ngy kívánja, hogy a saját kliense vallását se
titkolja el."
Nagy tekintélye és lelkes igazságszeretete
kedvező fordulatot hozott abban a szörnyű
tragédiában, melyet ״a damaszkuszi vérvád"
Címen közöl a zsidó történetíró és melynek
szenvedő hősei ezúttal keleti zsidók voltak.
Emberi gazság, gyűlölet és politika együtt
kovácsolták azokat a bilincseket, melyek
1840-ben igen sok Damaszkuszban élő zsidó
kezeire kerültek. Amikor a francia lapok
meglehetősen elferdítve és a nyomozó hatóSágok eljárását szépítve közölték a Szíriából
érkezeit híreket, Cremieux haladéktalanul a
meggyőződése szerint ártatlanul meghurcol1ak és megkinzottak védelmére kelt. A franéia zsidóság Cremieux, az angol zsidóság
M o n t é t l o r e M ó z e s vezetése és irányítása metlett hatalmas mozgalmat indított a titokzatos
(igy felderítésére és a szerencsétlen megkiníottak kiszabadítására. Sir Monteíiore Mózes
ft tudós M ű n k S a l a m o n társaságában Egyiptómba utazik, hogy az ügyel közelebbről megfigyelve a titkos hatalmak működését leálfcázza. Csak természetes, hogy az akkori zsidóság e három méltó reprezentánsa rövid idő
Alatt megváltoztatták a bajba jutott keleti
isidók kinos és veszélyes helyzetét. De Creftiieux nem elégedett meg a jelenben nyuj(ott segítséggel, ö a jövőre is gondolt. Azt
« T Ö
I O
T S Z E I E K
A T A IiM U D JB Ó Ii É S A M I D R 1 S B Ó L
ír ja : S z a b o l c s i L a j o s
akarta, hogy a keleti zsidóság civilizálódjék,
hogy a saját kulturáltságából nyerjen a jövőben erőt igaza védelméhez. Ezért iskolákat
alapított, melyeket az egyiptomi zsidóság
Cremieux-iskoláknak nevezett el. A damaszkuszi vérvád, annak következményei és ezzel kapcsolatban a zsidóság teljes kiszolgáltaloltsága azt az elhatározást érlelte meg
Cremieux-ben, hogy egy oly zsidó szövetséget hívjon életbe, melynek a bárhol élő igaztalanul megtámadott zsidóság jogvédelmének biztosilása legyen a célja. Terve csak 20
év múlva, 1860-ban valósult meg. Ugyanis
ekkor alapította a ma is működő ״Alliance
Israélité Üniverselle"־t. mely céljául tűzte ki.
hogy ,mindazokat a zsidókat, kik zsidó vollukból kifolyólag zaklatásoknak vannak kitéve, szóval és tettel támogatja és hogy zsidó
elemi, földmivelési és ipariskolák felállitásával a zsidókat felekezetűk müveit tagjaivá és
hazájuk hű fiaivá neveli.
Eredményesen, fogta pártját az üldözött
romániai és orosz zsidóknak is 1866-ban és
a Berlinben 1869-ben, valamint Brüsszelben
1872-ben ez ügyben tartott tanácskozásokon
irányiló szerepet vitt.
Mózes megbiinhődött, mert egyszer megtagadta zsidó voltát. Azt hitték róla, hogy
egyiptomi pásztor és ő nem oszlatta el a ké*
telyt; engedte, hadd gondolják, hogy nem
is zsidó. Az Ur büntetése iszonyú volt; haló■!
porainak idegen földben kellett nyugodniuk,
nem temetkezhetett el az ősök földjén. De
József, ki büszkén vallotta származását,
hogy ő ״méerec ho-ivrim“, a zsidók földjérőt való, elnyerte jutalmát, hogy hamvai
ott nyugodhatnak a zsidók földjében
Izrael porai között.
*
Mi volt Áron vigasza?
Meg kellett halnia a sivatagban, de fiára
hagyhatta hivatását és halódó szeme még
látta, hogy papi díszruháját édes vére,
Eleázár veszi fel: az új főpap.
Mi volt Mózes bánata?
Meg kellett halnia a sivatagban és ide!־
genre, nem vérére, nem fiára, nem roko!־
nára, hanem idegenre kellett hagynia a vezéri pálcát és fia nem folytathatta ott, ahoi
Azok a nagy politikai fordulatok, melyek ö az Ur parancsára abbahagyta.
Franciaországban a XIX. században beköA bölcs, ki csak egyszer vétkezett, — a
vetkeztek, Cremieux Adolfot többször szólttudatlan,
aki csak egyszer tett jót — együtt
tották a politikai élet küzdő porondjára.
1830-ban kezdődik politikai pályafutása. Mi- állnak az Ítélet serpenyőjében.
dőn a júliusi forradalom kitör, ő is a szabadSágért küzdő republikánusok közé áll, majd
mint a republikánus párt tagját parlamenti
képviselővé választották. 1848-ban a nevezetes februári forradalom kormányában Lamartiné és Marras mellett ott látjuk Cremieux-t is, mint igazságügyminisztert és midőn 1870 szept. 4-én a törvényhozó testület
megszervezte a nemzeti védelem kormányát,
annak is tagja lett Cremieux is. Bismarck a
megkötendő béke feltételéül Elsasst jelölte
meg. A nemzeti védelem kormánya ekkor kijelentette: ״Egy talpalatnyi földet nem engedünk át, egyetlen követ sem várainkból". A
Toursba menekült csonka kormány élén ott
állott az akkor már 74 éves Cremieux. Mint
ismeretes, a nemzeti védelem a legnagyobb
áldozatok és lelkesedés dacára sem tudott
ellentállani a matematikai pontossággal előre
törő németeknek. Az 1871-iki békekötést Párisban belső harcok követték. Március 26-án
jakobinus kormány alakult, mely a nemzeü
védelem kormányának összes tagjait, köztük
Cremieuxt is a forradalmi törvényszék elé
állította
Akkor tartott védőbeszéde híven
tükrözi vissza a nagy éllamférfiu jellemét és
pályafutását. ״Zsidó vagyok“ — igy kezdte.
— ״pályám kezdetén szülővárosomban a felekezetek között, mint két tűz között állottam.
Én vagyok az első zsidó, aki ügyvéd lett ebben az országban és 40 évvel ezelőtt állottam
szülővárosomban a szabadságjogokért küzdők élére. Azóta itt Párizsban kétszer állóttam a szabadságért és emberi jogokért küzdők első soraiban és midőn legnagyobb volt
a veszély, a kormány élére szólítottak. Ha
azt kérdezné valaki; miért? Erre csak egyet
tudnék felelni: a szabadság gondolatához és
alapvető elveihez mindig hű maradtam, soha
semmi körülmény el nem ijesztett polgári
kötelességeim
teljesítésétől,
helytállottam
akkor is, amikor veszélyes volt helytállni és
kényelmesebb lett volna visszavonulni. A
haláltól sohasem féltem, most sem félek.
Egy 75 éves aggastyán mit várhat még az
élettől — ha úgy gondoljátok, hogy használtok a hazának, ám vegyétek el tőlem az
életet 1 ״
Cremieux-t a forradalmi törvényszék sem
merte halálra ítélni. Még kilenc évig élt és
1880-ban bekövetkezett halálakor Franciaország politikai nagyságai állottak ravatala
körül.
Izrael sátrait látta hegytetőről a pogány
próféta. Meglátta sátrainkat és megáldotta
őket, szólván: ״Mi szépek a te sátraid, Jákobl“ Mi kapta meg szivét, mi tetszett lelkének, hogy nyomban áldásra nyílt az
ajka? Megmondjuk. Azt látta a magasból,
midőn letekintett a pusztában táborozó zsidóság sátraira, hogy a zsidó sátraknak nem
egymás felé nyílt a bejáratuk. Egyik sátort
ból nem lehetett tehát belátni a másikba.
Egyikből nem lehetett átkémlelni a másíkba. És a pogány bölcs megértette ebből
az egyetlen jelből, hogy ezekben a sátraké
ban a családi erkölcs honolt és nem a kiváncsi, ledér erkölcstelenség és megáldotta
Izrael sátrait. . .
M á j u s h ó 6 - t ó l 1 3 -ig
KAM ARA M OZGÓ
A z
ő s e r d ő k le á n y a
Dzsungel film 8 felvonásban.
Főszereplők:
N orm an K erry és P atsy R uth M iller.
A
K É T
G H Á N Á I 0 8
Epizódok Napoleon hőskorából 8 felv.
C O R V IN S Z ÍN H Á Z
A z
ő s e r d ő k le á n y a
Dzsungel film 8 felvonásban.
Főszereplők:
Norman Kerry és Patsy Ruth Miller.
A
N O
G
T U
O
l
O K
Filmregény 8 felv.
Főszereplő: Irene Rich.