PDF Text
Szöveg
DR. K Á L M Á N Ö D Ö N :
A Z E L S Ő JÁSZ Z S ID Ó
— S zületésének ÍOO-ik évfordulójához (1816— 1916). —
szenvét, k áro sn ak nézi és ezt csem pészkedésre szolgáló
a lk a lo m n a k ta rtja . De k ü lö n b en sem lév én azon börkereskedésre szükség, m iu tá n helyben azzal szám os m ag y ar és
n ém et tím áro k foglalk o zn ak .
U g y an ezért, v a la m in t a szeplőtlen és királyhoz! szűkségben tá n to ríth a ta tla n m ag y ar ajk ú nép az izra e liták
beköltözését felsőbb jó v áh ag y áso k m e lle tt m eg tu d á ak ad ály o z ta tn i, ügy ezek u tán sem h ajla n d ó b á rk it is az előbbiek
á lta l érdem eket szerzett k iv áltság o k b an a lakosok szem betű n ő h aszn aik n é lk ü l részesíteni. L év én e g y éb irán t e váro sn ak 5 országos és h e te n k é n t 2 h etiv ásárja, m elyekben
az izraeliták kereskedések szabad g y ak o rlatát élv ez h etik.
M ely n y ila tk o z a t tek in te te s járási k a p itá n y u rn á k m eg k ü ld en d ő .“ (L. Jászb erén y város tan ác sü lési jegyzőkönyvei
113. 1850.)
jászberényi újonnan épített m úzeum
szerény galériájában, a nem es jászk ú n k ap itán y o k büszkeképeí m ellett,
halkai húzódik m eg egy késői jővevénynek portréja és alatta a c ím :
״B uck G ábor, az első jász zsidó.“
Szom bati ru h ázatb an , ünnepélyes nyugalom m al
néz körül a szorgalm as, törekvő, élénk észt elB íhály M ór, úgy látszik, beletörődött ígyekeáruló szem ű zsidó, kire nem egyszer kem ényen
re átám ad t m ostani szom szédja, a jász k ap itán y , ha zete sikertelenségébe.
a lk o n y at felé a városban találta tilalom ellenére,
N e m úgy Buck G ábor, aki, m iután őt még
talán m ég k u ty á já t is reáuszította. M ost egym ás ugyanez év m ájus hó 18-íkán a városi tanács elm ellett díszlenek k épeik a m úzeum ban. B izony utasítja letelepedhetésí kérvényével, föllebbezett a
n a g y o t n éznének egym ásra, h a feltám ad n án ak ! jász-kún főkapitányhoz, azaz főispánhoz a tanács
A zsidó, hogy ily előkelő h elyre m erészkedett, a szűkkeblű h atáro zata ellen. K érvényében hívatkok ap itán y , h o g y őt szom orú, hazafíatlan Bach- zik az Í840־ik évi 29. t.-cíkkre, ahol a zsidók
h u szárn ak em lítik. H j a h ! így válszabad lak ása és az 1849. évi márto zn ak a szerep ek ! M a a szerény
cíus 4-ikí birodalm i alk o tm án y
Zsidó un o k ái m int tisztek szolgál25. § -ra, ahol a szabadköltözkön a k a császár seregében és Szluha
dési jog van kim ondva. A főkap itány tényleg m egsem m isíti a
k ap itán y családjának e vidéken
tanács h atáro zatát (2049/1850) és
ny o m a veszett. A G ábor zsidó
megengedi Buck Gábornak, az első
fia m int m egyei főügyész szerez
tek in tély t a zsidóságnak s a jász
zsidónak a letelepülést. A város
k ap itán y n a k — írm agja h a m aradt.
nem egyezik u g y an bele, de a
hatalm as Jankovich G yörgy, ak A Jászságban, csakúgy, m int a
kori főkapitány, ellen m égsem lépszomszédos N a g y k u n ság b an a szahét fel nyíltan, ezért a következő
badságharc u tán ig nem lak h ato tt
megjegyzéssel fogadja a felsőbb
zsidó. M ég 1849 elején sem, mih atározatot :
dőn K ossuth Lajos Jászberényben
״E zen felsőbbí kegyes ren d elet szetartó zk o d ik s lak ása előtt egy
rin t folyam odó B uck G ábor izraelitáF reudenberg M árk nevű bácskai
n a k e v áro sb an i ta rtó zk o d ása, v alaZsidó h ad n ag y teljesít őrséget,
m in t kereskedésének üzése m egengedm ég ő sem talál a városban zsidó
te tv é n . A zo n b an , m in th o g y a boltokb á n i n y ilv án y o s áru lh a tá s és kereslakosra. A jász lakosságnak ősi
kedés űzése egyedül a lakossági és polkiváltságai közé tartozott, hogy
g ári jogokhoz v a n k ö tv e : m in d az ideig,
idegent nem köteles m agakörébe
m íg b á rk i azon jogokkal n em bír, anbefogadni. És a zsidókat is ily iden a k bo ltb an i nyilv án o s kereskedés űzése
B u c k G áb o r, az első já sz zsid ó
m eg n em en g ed te tik . E szerin t Buck
G. B u c k , d er e r s te Ju d e im C o m ita t J á s z
geneknek tekintik, m int ezt a váG ábor izraelita, az e m lített jog b írh arosi levéltár egy o k m án y a kifejti
tása n é lk ü l b o ltb an i áru lá st nem gyakoa következő év elején.
Tolhatván, attó l e ltilta tik .“ (56. 6. 52. le v é ltá ri szám .)
U gyanis a jász-k ú n főkapitány kérdést intéz
Szóval, kezében volt m ár a fából vaskarik a.
Jászberény tanácsához, hogy m ily vélem énnyel V árosban la k h a t, de kereskedést nem ű zh et!
v a n n a k bizonyos B íhály M ór pesti izraelita keres- G ondolt erre egy nagyot B uck G ábor és kibérelte
kedő folyam odványáról, ak i ott letelepedni ak ar. bolthelyíségúl a — tiszti ügyész házát. Ügyes
A városi tanács összeül, az első tanácsos előadja fogás volt. P á r nap alatt m egjött a jász-kún
a dolgot és eg yhangúlag a következőket határoz- kerületi alk ap ítán y (23Í5. szám alatt kelt) rendezák Í850 ík év február 8 -ík á n : ״Dicsőségesen u ral- lete, h ogy ״B uck G ábor boltot n y ith a t H o rv áth P ál
kodott Felséges M á ria T e ré z ia k irály n ő á lta l a jász-k ú n
tiszti ügyész h ázában és ebben nem g áto lh ató “ . . .
n em zetn ek adott szab ad alam o k és szentesített szokásoknál
Ezzel m eg volt törve a jég. M int általában minfogva idegeneket keblökbe fogadni és m in t k özlakost n y ert
denütt, de különösen a zsidóságnál végtelenül
szab ad alm aik élvezetében részesíteni kizáró joga egyedül
fontos körü lm én y , hogy az ú ttö rő k céltudatos és
a községnek lévén ; ezen jog g y ak o rlatáb ó l k iin d u lv a
B íhály M ór által felállítan d ó bőrkereskedés folyam odására
bölcs eljárást tanúsítsanak. B uck G áborban valóban
m ély tisztelettel azon n y ilatk o zato tt (I) teszi a jelen tanácsi
m egvolt az arra hívatottság. Egyrészt m agaviseleg y ü le k e z e t: M iszerint B ihály M ór pesti izraelita bőrkeres־
tével
igyekszik az eddigi ellenszenvet elhárítani,
kedőből lak o saira nézve hasznost h áro m o ln i nem lát♦ sőt
m ásrészt arra törekszik, hogy a zsidóság háboríism ervén a lak o so k n ak az izra e litá k erán t viseltető ellen
4
25
a zsidóság elleni a n tip á tíá n a k ellen sú ly o zására, kevés idő
m ú lv a teljes megszűntetésére szo lg áltato tt a lk a lm a t. A jász
zsidók m eg alap ító ja te h á t az aszódi születésű B uck G ábor
v o lt.“ Ezen rövid n éh á n y sorból k io lvashatjuk a
zsidóság történetét. M índelnütt ellenszenvvel találkozík, idegennek tek in tik őket, a szűkkeblű tanács
kiváltságokra hivatkozik, m egnehezíti letelepülésükét, de m ikor végre m egtelepedhetnek, k itű n ik
hasznos voltuk, k itű n ik törhetetlen, áldozatoktól
vissza nem riadó hazafíságuk.
D ie a lte S y n a g o g e ín J á s z b e r é n y
A
régi
já sz b e ré n y i z s in a g ó g a
tatlan u l megszerezze, az őt m egillető jogokat.
״B uck G ábor folyam odik, hogy a városban és a
piarcon az első helyet ő k a p ja .“ Ezt olvassuk
még ez évben, 1850-ben, a városi tanácsülés
egyik (940. számú) jegyzőkönyvében. És a város
viselkedése m ár nem m e re v : ״F olyam odó kérése teljesíttetik , m iu tá n h ely b eli lakos és a k ö zterh ek viselésében
részt v észén .“
Ez volt az első engedm ény, m it
a jász székhely a zsidóknak n y ú jto tt. Á m de a
lassan k én t betelepülő zsidókon m ég ott ült a
türelm i adó m aradványa, hogy a zsidóktól, m intha
idegenek lennének, helypénzt követeltek. ״E zért
B uck G ábor izraelita kereskedő, m iu tá n a h elybeli kereskedőkkel a k ö zterheket arán y lag o san v iseli a p iarci és v ásári
helypénzfizetés alól m ag át fö lm en tetn i k é ri.“ Ez m ár kissé
merészség volt, úgy látszik. R endkívül érdekes a válasz, m elyet a tanácstól kérvényére k ap. A z egyenlőség elve terjed la ssa n k é n t: ״P o lg á ri k iv áltság o s jogok
g y ak o rlatára csak a h ely b eli birtokos lak o so k ta rth a tn a k
ig én y t és csak azok élh e tn e k azzal s m iu tá n a folyam odó
izraelita kereskedő csak tartózkodást engedélyt, nem pedig
lakást jogot eszközlött m a g á n a k k i, azért azok k iváltságos jogait nem leh et reá ru h á z n i és így az á lta la k ért h elypénzfizetés alól sem leh et felm e n te n i, a já n lv á n eg y ú ttal nékie
*várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testté olvadását. M iről h á tíra tíla g é rte síte n d ő !“ Ezek u tán B uck
G ábor és a városban egyre szaporodó hítsorsosaíra
v árt a feladat, hogy a nép körében m egszerettessék
m ag u k at. És ez, m int az ok m án y o k fényesen igazolják , teljes m értékben sikerült is n ek ik . K özjegyzőileg hitelesített írás is ad bizonyítványt arról, hogy
a zsidókat igen h a m a r m egszerette a nép.
A k e re s k e d e lm e t a s z á z a d k ö z e p é ig a g ö rö g k e r e s k e d ő k f o g l a l t á k l e ; a já s z n é p e l ő t t a z le n é z e tt
f o g l a lk o z á s v o lt . ״M ig a görögök ig y ek ez tek az ak k o r
m ég jóm ódú jászberényi nép k özött a kedvező a lk a lm a t
kihasználni, addig a zsid ó k am a z o k n a k h a ta lm a s v ersen y zőí lettek és ez előnyösebb lett a nagyközönségre. M iu tán
a szabadságharcban m eggyőződött a m a g y a r nép a zsidók
hazafiságáról, ezeknek a jász-k ú n kerü letek b e v aló lefelepedésüket m eg k ö n n y íte tte . A z első b áto r iz ra e lita , a k i itt
letelep ü ln i m erészelt B uck G ábor v o lt, k in e k elh atározása
26
Az első zsidó pontosan Í850 június Í9־ikén
telepedik m eg a jászságban. R övid három hónappal ezután m ár tizenegy zsidó családot találu n k ,
jobbára a heti piacok alkalm ával m ár régen a
városi nép m egbecsülését kiérdem lő, szomszéd
m egyékből beköltözködö kereskedőt. Aszód, G yöngyös és Pécelről jönnek az első telepesek, k ik et
öröm m el fogad B uck G ábor, kis hitközséget
alak ítv a belőlük. M ély gondolkodású em ber volt,
ak i a helyzet m agaslatán állott. E gym ás u tán
terem ti m eg a zsidó élet nélkülözhetetlen intézm ényeít, m indenütt áldozatkészen viselkedve és
társa it hasonló erényekre ösztönözve. Szeptem ber
28-íkán m egjelenik a tanács előtt és tem etőt kér
a kicsiny közösség szám ára. A tanács k é t tag ját
kiküldi és az ú. n. szolnoki tem ető m ellett egy
kisebb területet jelölnek ki zsidó tem etőül, m ely
ism ételt bővítések u tá n m ég m a is h asználatb an
van.
M ég alig telik el egy esztendő az első zsidó
település napjától, m ár eljár a tanácsnál, hogy
a zsidó kultusznak és k u ltú rá n a k em bereit a
városban beköltözni engedjék. A városi tanács
összeül ism ét és kijelenti, hogy nincs u g y an kifogása az ellen, h a Senfeid (Schönfeld) Jak ab
előím ádkozó-sakter és a lengyelországi B orinek
(Bondí) B ernát tanító itt m egtelepülnek, m ert az
előbbinek ״m arh ák leszúrása által“, utóbbinak
tan itás által biztosítva van a m egélhetése, ám de
szigorúan, büntetés terhe a la tt megtiltja nekik a
copf viselését! (335/185Í és 3456 58 jár. k a p . rend.)
Ezen rendkívül érdekes rendeletnek valószínűen
nem volt semmi bántó célzata, hanem inkább
erőszakkal a k a rtá k végrehajtani a G alíciából ideszárm azott zsidók alk alm azk o d tatását. M ég azt
is m erem hinni, hogy ezen szem élyes szabadságba
vágó h atáro zat titkos sugallm azója, m aga — a
kem ény m agyar, B uck G ábor volt. M iu tá n m ár
tanító és sakter volt, továbbá tem etőhely, teh át
a zsidó hitközségi élet alapfeltételei m egvalának,
m ost m ár a szaporodó családok szám ára állandó
ím aház és a lelki élet gondozására rabbi kellett.
B uck G ábor vállalkozik ezek megszerzésére. A
rabbíszék betöltésére m egindulnak az alkudozások,
tárgyalások. C ím nek elég szépen h a n g z o tt: jászkerületi főrabbíság! D e fizetni m ár nem sokat
tu d ta k .
V égre m egtalálják em berüket egy kiváló férfiú,
Natonek József szem élyében. N a g y világi m űveltségü, m agyarul, ném etül, héberül tökéletesen írni
és beszélni tudó em ber, ki a hatóság előtt is
n ag y tek in tély n ek örvendett. T em p lo m m á pedig
az ÍÍ54. szám alatti, á ltalu k m egvett házat alakítják, m ely előbb a csizm adiák céh-háza volt.
(56/57. T anácsülés! jegyzőkönyvek.)
Ezzel azu tán an y ak ö n y v i középpontot nyernek
a jászsági zsidók. A beköltözés egyre jobban
em elkedik. M íg Í85í־ben a születések szám a 12,
addig 1853-ban m ár 25, azaz több m int a kétszerese, és 1855-ben eléri a 30-at. M ár nem csak
kereskedők v an n ak k ö zöttük h an em iparosok is,
m ég pedig cipészek, szabók, szobafestők, szappanosok és n éh án y bérlő is. —
B uck G ábornak új gondja v a n ; m ég egy tan ító t
a k a r alkalm azni, hogy a tan ítás eredm ényesebb
legyen egyrészt, m ásrészt, hogy a zsidó gyerm ekek
tiszta m ag y ar nyelvet h alljan ak .
B orínek B ernát tanító úr ugyanis sokkal ügyesebben kezelte a pedagógia h ath ató s segédeszközét,
a nád p álcát, m int a m ag y ar nyelvet, lévén az ő
tan n y elv e díszes pó ly ák zsargon. F ürst M ayer
volt az új főtanító, k in ek kellő képesítése volt
egy ném ileg rendszeres iskola vezetésére. B uck
G ábor boldogan feszítette a mellét, hogy kéttanítós
iskolája v an és ott, a felső osztályokban, m agyarul
is ta n íto tta k ! H o g y ez m it jelent a B ach-korszakban, m időn a városi főbírói ik tató feliratai is
ném et n y elvűek Jászberényben és u g y an a k k o r
m ag y aru l ta n íta n a k a zsidó iskolában, — ezt
kellőképen alig értékelhetjük.
Ö rö k k é em lékezetes szerepet töltött be B uck
G ábor Í857־ben, m időn őfelsége m egjelenik Jászberényben. A z egész város készült a fogadtatásra.
A h atalm as főtéren körös-körül sátorok, avagy
talán diadalívek voltak felállítva, m inden céhnek
külö n -k ü lö n sátora, m elyekben a n n a k elöljárói
v árták őfelségét, ak i m ajd körüljár a téren és minden céh a m aga
rem ekm űnk áibem u tatása m ellett
üdvözli uralkodóját. K ülön sátor
volt a juhászokn ak , földm üvelöknek és különkü lö n az egyes
vallásfelekezetek n ek is. Ez idő
ben ötféle vallásfelekezet volt
képviselve a JászS á g b a n . A székh elyen m agában
m integy tizezer
róm ai katholíkus
m ellett, 965 helvécíai, 28 ágostai
és 77 görög nem
D r . K á lm á n Ö d ö n já s z b e ré n y i fő rab b i,
egyesültről ad
tá b o ri le lk ész
F e ld ra b b in e r D r. E . K á lm á n (J á s z b e ré n y )
4+
< , ,
4
,
/T T
i l í r t <i I C V C l t í i r ( U ♦
D ie n e u e S y n a g o g e ín J á s z b e ré n y
A z új já sz b e ré n y i z s in a g ó g a
o. 350/47). A görög nem egyesültek v o ltak a
m indinkább háttérbe szoruló görög kereskedők,
élükön a híres antiszem ita városi tanácsossal,
H arsán y i Szilárddal. E zeknek is külön sátor duk ált. Ez a görög tanácsos végtelen sokat kinozta
fa já n ak kiszorított, a zsidókat. E stén k én t körüljárta a várost, hogy nem akad-e tilalom ellenére
a szomszéd városból, faluból bennrekedt zsidó, k it
azután éjnek idején irgalm atlanul
k ih ajto tt m ég télen is, a vad éj-^
szakába. E lképzelhetjük, m ily
buzgósággalígyey
k ezett ez a taná-gs;
esős ú r lehetetlenné tenni a zsidók kérését, hogy
ők is külön sáto rb an hódoljan a k az ország
aty já n a k . B uck
G ábor szalad fűhöz-fához, hogy
h ő n ó hajtott vág y a sikerüljön és
a zsidók, a többi
felekezetek mellett álljan ak a
S z ó s z é k ta k a ró a h á b o rú e m lék ére
a ׳
le re n ♦
a já s z b e ré n y i zsin a g ó g á b a n
K r ie g s -K a n z e ld e c k e in J á s z b e r é n y
27
V égre mégis csak győzött a líberálizm us és megjött a kancelláriai engedély, hogy a zsidók is bemutathatják hódolatukat! N osza, szaladt az engedéllyel B uck G ábor hitsorsosaíhoz, hogy megbeszéljék, m int történjék a hódolás! — Forró nyári
délelőtt volt. A zsidók sátora piros bársony
falazattal, tórafüggönyökkel volt díszítve. O tt
állott a tér végén, a m ai honvédem lék helyén.
H a a végén állott is, de ott állott. Az iskolásgyerm ekek közül a felsőbb osztálybeliek, m integy
negyvenen, fiúk és leán y o k ünnepi díszben lázasan
k ipirult arccal állottak a sátor körül dísz sorfalat.
B uck G ábor szigorúan m eghagyta a Zsidóknak,
hogy a tan ító k felügyelete a la tt álló gyerm ekeken
kívül egyetlenegyet se engedjenek el otthonról,
de m ag u k a zsidók se jöjjenek közel, csak a
h iv ato tta k , hogy m éltóságteljesen történjék a hódolás. M időn őfelsége közeledett kíséretével, a tanulók
egy rövid ném et dalba kezdtek, m ajd N a to n e k
rabbi előlépett, csengő hangon ném etül gyönyörű
üdvözlő szav ak at m ondott és őfelségét m egáldotta.
E k k o r B uck G ábor lépett elő tórával a k arján
és pár szó kíséretében, a tó ra felnyujtásával fejezte
ki a jászkúnkerületek összzsídóságának hódolatát.
Őfelsége kegyesen fogadta az alattvalói hűség
m egnyilatkozását és m egelégedetten távozott a
növendékek k aréneke m ellett. — A herényi zsidó
L e o p o ld G edő : F lü c h tlin g e (S k izz e)
28
ság öröm m ám orban úszott e feledhetetlen napon
és nem volt boldogabb em ber széles e világon
B uck G ábornál. H o g y ezen, felekezetűnket egyenjogosító ünnepség a zsidóság tekintélyét öregbítette,
ez kétségkívül az ő érdem e volt.
M indezek fölött jótékony volt az első jász zsidó.
Bőséges udvart tarto tt, ahol n ap o n ta volt szegény
em ber az asztali vendég, zsidó vagy nem zsidó
egyaránt. N em csak családjának, de a helybeli
zsidóságnak is szép em léke, Jászberény város
Í885־íki 4502. szám alatti határozata. M inden kom m entár mellőzésével közlöm az eredeti szöveget:
. . . ״Jászb erén y város ta n á c si végzés : a v áros h atósága
B uck G áb o rn ak tíz szegénysorsú és k eresztény v allású
e g y én n ek tö b b éven k eresztül g yakorolt segélyezéséért a
legmelegebb köszönetét fejezi ki és nev ezett em b erbaráti
szeretetén ek em e fényes tén y ét jegy zökönyvileg is megörökít.״
H ogy m it jelentett a nagy k atholikus város tanácsán a k ezen spontán m egnyilatkozott tisztelete az első
jász zsidó iránt, elképzelhetjük: N em b án ták meg,
hogy befogadták őt és ezzel a zsidókat k ö rü k b e !
V alóban hálával tartozik a jászsági zsidóság
B uck G á b o rn a k ; nem csak azért, m ert u tat nyitott
hítsorsosainak e kerületben való letelepülésre és
m egélhetésre, hanem azért is, hogy céltudatos, higgadt és bölcs viselkedésével a zsidó felekezet tekintélyét emelte az új területen. M egérdem li, hogy
m úzeum ban levő képe előtt tisztelettel m egálljunk.
G ed ő L ip ó t ; M e n e k ü lte k (V ázlat)
EM Ö D I IM R E : H Ö F E R -J E L E N T É S
״. . . m a reggel óta T a rn o v a m ién k "
Es fölragyog sok bús szakállas arc
És ezer szemben boldog könnycsepp ég,
H o g y áth u llám zo tt T arn o v o n a harc,
— M a reggel óta T a rn o v a m iénk.
L A K A T O S L Á SZ L Ó : RACHEL
— R észlet egy készülő színdarabból —
SZEM ÉLYEK:
ELISE R A C H E L , színésznő.
R E B E K A , húga.
JA K A B } _ . ,
....
E S Z T E R I K achel szülei•
Sok hete v ártá k ezt az utcasarkon,
M íg végre itt függ a p lak át
S h álaim a rezg m ost m inden ajkon
És u jjo n g an ak ap ák , n ag y ap ák ,
H o g y reggel óta T a rn o v a m iénk.
T ö rté n ik P á risb a n , R ach el la k á sá n , a m ú lt század harm in cas éveiben.
V ad szenvedések, korbács és nyom or,
Sár, vér, piszok, száz roggyanó szekér.
H alál, halál, sok éhező gyom or
A z országúton. — És semmi kenyér.
De reggel ó ta T a rn o v a m iénk.
(N agy terem R ach el lak ásán . E m p ire-stílű bútorok,
am ely ek a polg ár-k irály ság ízlése szerin t készített tárg y a k k a l k ev erő d n ek . Sok szőnyeg, m ű tá rg y a k k a l zsúfolt
v itrin e k , több N apoleon-szobor, az egyik ab lak m ély ed ésben T a lm a szobra. Fényes csillárok, az előtérben egy pom pás em pire-stílű k ere v e t, kö rü lb elü l o lyan, m in t am iket
M m e R écam ier híres képén lá th a tu n k . E ste v an .)
Sok h ete v á rtá k ezt az utcasarkon,
Esőben, sárban m inden délután
És hazatérve ha kérdte az asszony
H a lk a n felelték: ״M ajd holnapután,
T á n h o ln ap u tán T a rn o v a m iénk.
Száz h o ln ap u tán m últ el azóta
K a ftán ju k eln y ű tt, folt h átán a folt,
D e tu d tá k : egyszer felzúg a nóta
S a k k o r feléled m inden, am i holt
És T arnov újra, újra a m iénk.
A D unajecznél h a lk zsongások járnak,
A gyúszót hoz a hús tavaszi szél.
A z öregek csak v árn ak , egyre v árn ak
M in d an n y i hallgat, egyik sem beszél.
T á n reggelre m ár T a rn o v a m iénk.
A D unajecnél m egm ozdul a róna,
V ad h u rrá han g zik. C sattog m ár a kard.
A D unajecnél felharsan a n ó ta
És lassan száll az ״Áldd m eg a m a g y art".
״. . . m a reggel óta T a rn o v a m ién k ."
M OLNÁR E R N Ő : H A LO TT K A TO N A
M ikor ment, an y ja sírva ráborult,
apja szemébe sötét k ö n n y to lu lt;
s ő csókkal érinté a szent jelet,
m ely fénylett fent az ajtófél felett.
M ikor vonultak, a vihar dalolt,
és p uska dörrent, ágyú z a k a to lt;
s m íg srapnell-túz rá gyilkos fényt vetett,
szívében édes lányarc nevetett.
S m eghalt. Szívébe golyó vert u ta t —
égnek m eredt szem e Istent k u t a t . . .
K ö rö tte szél zúg s hull eső h a v a :
kedvese k ö n n y e s anyja sóhaja.
író k , színészek, v ilá g fia k , színésznők töm ege. Cselédség.
E L S Ő JE L E N E T .
R A C H E L , R E B E K A , ÍR Ó K , S Z ÍN É S Z E K , Z E N É S Z E K ,
V IL Á G F IA K , S Z ÍN É S Z N Ő K .
(A m ik o r a függöny felgördül, m in d e n k i té to v á n , ijedten
á ll h ely én , középütt.)
R A C H E L (magából kikelve): M e n je te k ... M enjetek . . . A zonnal tak a ro d ja to k . . . N épség . . .
S e m m irev aló k . . .
E G Y Ú R : E gy félóra m úlva m ín d an n y íu n k at
vissza fogsz k ö n y ö rö g n i. . .
R A C H E L : H allgass, N e rv al, te vagy a legnyom orultabb m ind között. É h e n k ó rá sz !
T Ö B B E N : Ó ! E gy k ö ltő t így m egsérteni.
E G Y H Ö L G Y : Bolond vagy R a c h e l!
E G Y Ú R : M enjünk !
R A C H E L : H á t m enj, m enj, te nyálkás F leury.
Es m ondd m eg igazgatódnak, a Com édie sosem
látja többé R ach elt!
F L E U R Y (nevetséges p á to ssz a l) : És tu d n ád elhag y n i a deszkákat, m elyek a h a lh a ta tla n M olíére
lépteit is m agukba ittá k az A drienne Lecouvreur
k ö n n y eit is, a könnyeket is, ó m űvésznő.
E G Y H Ö L G Y (R e b e k á h o z ) : Csíbikém , szólj hozzá
v a la m it. . . A testvére vagy.
R E B E K A (kezével int, hogy ő semmit sem tehet).
R A C H E L : M ire vártok m é g . . . M enjetek, menjetek, hogy sosem lássalak b e n n e te k e t... T a k a rodjatok, csúf népség!
E G Y Ü R (egy m á s ik h o z ) : D oktor, h á t tegyen
valam it az Isten szerelm éért . . . H iszen elég,
tönkrepusztul a mi n ag y R achelünk.
E G Y O R V O S (R achel felé m eg y , jóságos sz a v a k k a l):
Elíse . . . R ach el . . . egy szóra . . . az orvosod
v agyok . . .
R A C H E L : A gyilkosom vagy . . . H ozzám ne
érj, m ert inasaim tapossák össze rossz csontjaidat...
A Z O R V O S (hátrálva, a másik úrhoz): H agyni
kell őt, m ást nem lehet t e n n i . . . E gy óra m úlva
elm úlik m inden . . .
29
A Z E L S Ő JÁSZ Z S ID Ó
— S zületésének ÍOO-ik évfordulójához (1816— 1916). —
szenvét, k áro sn ak nézi és ezt csem pészkedésre szolgáló
a lk a lo m n a k ta rtja . De k ü lö n b en sem lév én azon börkereskedésre szükség, m iu tá n helyben azzal szám os m ag y ar és
n ém et tím áro k foglalk o zn ak .
U g y an ezért, v a la m in t a szeplőtlen és királyhoz! szűkségben tá n to ríth a ta tla n m ag y ar ajk ú nép az izra e liták
beköltözését felsőbb jó v áh ag y áso k m e lle tt m eg tu d á ak ad ály o z ta tn i, ügy ezek u tán sem h ajla n d ó b á rk it is az előbbiek
á lta l érdem eket szerzett k iv áltság o k b an a lakosok szem betű n ő h aszn aik n é lk ü l részesíteni. L év én e g y éb irán t e váro sn ak 5 országos és h e te n k é n t 2 h etiv ásárja, m elyekben
az izraeliták kereskedések szabad g y ak o rlatát élv ez h etik.
M ely n y ila tk o z a t tek in te te s járási k a p itá n y u rn á k m eg k ü ld en d ő .“ (L. Jászb erén y város tan ác sü lési jegyzőkönyvei
113. 1850.)
jászberényi újonnan épített m úzeum
szerény galériájában, a nem es jászk ú n k ap itán y o k büszkeképeí m ellett,
halkai húzódik m eg egy késői jővevénynek portréja és alatta a c ím :
״B uck G ábor, az első jász zsidó.“
Szom bati ru h ázatb an , ünnepélyes nyugalom m al
néz körül a szorgalm as, törekvő, élénk észt elB íhály M ór, úgy látszik, beletörődött ígyekeáruló szem ű zsidó, kire nem egyszer kem ényen
re átám ad t m ostani szom szédja, a jász k ap itán y , ha zete sikertelenségébe.
a lk o n y at felé a városban találta tilalom ellenére,
N e m úgy Buck G ábor, aki, m iután őt még
talán m ég k u ty á já t is reáuszította. M ost egym ás ugyanez év m ájus hó 18-íkán a városi tanács elm ellett díszlenek k épeik a m úzeum ban. B izony utasítja letelepedhetésí kérvényével, föllebbezett a
n a g y o t n éznének egym ásra, h a feltám ad n án ak ! jász-kún főkapitányhoz, azaz főispánhoz a tanács
A zsidó, hogy ily előkelő h elyre m erészkedett, a szűkkeblű h atáro zata ellen. K érvényében hívatkok ap itán y , h o g y őt szom orú, hazafíatlan Bach- zik az Í840־ik évi 29. t.-cíkkre, ahol a zsidók
h u szárn ak em lítik. H j a h ! így válszabad lak ása és az 1849. évi márto zn ak a szerep ek ! M a a szerény
cíus 4-ikí birodalm i alk o tm án y
Zsidó un o k ái m int tisztek szolgál25. § -ra, ahol a szabadköltözkön a k a császár seregében és Szluha
dési jog van kim ondva. A főkap itány tényleg m egsem m isíti a
k ap itán y családjának e vidéken
tanács h atáro zatát (2049/1850) és
ny o m a veszett. A G ábor zsidó
megengedi Buck Gábornak, az első
fia m int m egyei főügyész szerez
tek in tély t a zsidóságnak s a jász
zsidónak a letelepülést. A város
k ap itán y n a k — írm agja h a m aradt.
nem egyezik u g y an bele, de a
hatalm as Jankovich G yörgy, ak A Jászságban, csakúgy, m int a
kori főkapitány, ellen m égsem lépszomszédos N a g y k u n ság b an a szahét fel nyíltan, ezért a következő
badságharc u tán ig nem lak h ato tt
megjegyzéssel fogadja a felsőbb
zsidó. M ég 1849 elején sem, mih atározatot :
dőn K ossuth Lajos Jászberényben
״E zen felsőbbí kegyes ren d elet szetartó zk o d ik s lak ása előtt egy
rin t folyam odó B uck G ábor izraelitáF reudenberg M árk nevű bácskai
n a k e v áro sb an i ta rtó zk o d ása, v alaZsidó h ad n ag y teljesít őrséget,
m in t kereskedésének üzése m egengedm ég ő sem talál a városban zsidó
te tv é n . A zo n b an , m in th o g y a boltokb á n i n y ilv án y o s áru lh a tá s és kereslakosra. A jász lakosságnak ősi
kedés űzése egyedül a lakossági és polkiváltságai közé tartozott, hogy
g ári jogokhoz v a n k ö tv e : m in d az ideig,
idegent nem köteles m agakörébe
m íg b á rk i azon jogokkal n em bír, anbefogadni. És a zsidókat is ily iden a k bo ltb an i nyilv án o s kereskedés űzése
B u c k G áb o r, az első já sz zsid ó
m eg n em en g ed te tik . E szerin t Buck
G. B u c k , d er e r s te Ju d e im C o m ita t J á s z
geneknek tekintik, m int ezt a váG ábor izraelita, az e m lített jog b írh arosi levéltár egy o k m án y a kifejti
tása n é lk ü l b o ltb an i áru lá st nem gyakoa következő év elején.
Tolhatván, attó l e ltilta tik .“ (56. 6. 52. le v é ltá ri szám .)
U gyanis a jász-k ú n főkapitány kérdést intéz
Szóval, kezében volt m ár a fából vaskarik a.
Jászberény tanácsához, hogy m ily vélem énnyel V árosban la k h a t, de kereskedést nem ű zh et!
v a n n a k bizonyos B íhály M ór pesti izraelita keres- G ondolt erre egy nagyot B uck G ábor és kibérelte
kedő folyam odványáról, ak i ott letelepedni ak ar. bolthelyíségúl a — tiszti ügyész házát. Ügyes
A városi tanács összeül, az első tanácsos előadja fogás volt. P á r nap alatt m egjött a jász-kún
a dolgot és eg yhangúlag a következőket határoz- kerületi alk ap ítán y (23Í5. szám alatt kelt) rendezák Í850 ík év február 8 -ík á n : ״Dicsőségesen u ral- lete, h ogy ״B uck G ábor boltot n y ith a t H o rv áth P ál
kodott Felséges M á ria T e ré z ia k irály n ő á lta l a jász-k ú n
tiszti ügyész h ázában és ebben nem g áto lh ató “ . . .
n em zetn ek adott szab ad alam o k és szentesített szokásoknál
Ezzel m eg volt törve a jég. M int általában minfogva idegeneket keblökbe fogadni és m in t k özlakost n y ert
denütt, de különösen a zsidóságnál végtelenül
szab ad alm aik élvezetében részesíteni kizáró joga egyedül
fontos körü lm én y , hogy az ú ttö rő k céltudatos és
a községnek lévén ; ezen jog g y ak o rlatáb ó l k iin d u lv a
B íhály M ór által felállítan d ó bőrkereskedés folyam odására
bölcs eljárást tanúsítsanak. B uck G áborban valóban
m ély tisztelettel azon n y ilatk o zato tt (I) teszi a jelen tanácsi
m egvolt az arra hívatottság. Egyrészt m agaviseleg y ü le k e z e t: M iszerint B ihály M ór pesti izraelita bőrkeres־
tével
igyekszik az eddigi ellenszenvet elhárítani,
kedőből lak o saira nézve hasznost h áro m o ln i nem lát♦ sőt
m ásrészt arra törekszik, hogy a zsidóság háboríism ervén a lak o so k n ak az izra e litá k erán t viseltető ellen
4
25
a zsidóság elleni a n tip á tíá n a k ellen sú ly o zására, kevés idő
m ú lv a teljes megszűntetésére szo lg áltato tt a lk a lm a t. A jász
zsidók m eg alap ító ja te h á t az aszódi születésű B uck G ábor
v o lt.“ Ezen rövid n éh á n y sorból k io lvashatjuk a
zsidóság történetét. M índelnütt ellenszenvvel találkozík, idegennek tek in tik őket, a szűkkeblű tanács
kiváltságokra hivatkozik, m egnehezíti letelepülésükét, de m ikor végre m egtelepedhetnek, k itű n ik
hasznos voltuk, k itű n ik törhetetlen, áldozatoktól
vissza nem riadó hazafíságuk.
D ie a lte S y n a g o g e ín J á s z b e r é n y
A
régi
já sz b e ré n y i z s in a g ó g a
tatlan u l megszerezze, az őt m egillető jogokat.
״B uck G ábor folyam odik, hogy a városban és a
piarcon az első helyet ő k a p ja .“ Ezt olvassuk
még ez évben, 1850-ben, a városi tanácsülés
egyik (940. számú) jegyzőkönyvében. És a város
viselkedése m ár nem m e re v : ״F olyam odó kérése teljesíttetik , m iu tá n h ely b eli lakos és a k ö zterh ek viselésében
részt v észén .“
Ez volt az első engedm ény, m it
a jász székhely a zsidóknak n y ú jto tt. Á m de a
lassan k én t betelepülő zsidókon m ég ott ült a
türelm i adó m aradványa, hogy a zsidóktól, m intha
idegenek lennének, helypénzt követeltek. ״E zért
B uck G ábor izraelita kereskedő, m iu tá n a h elybeli kereskedőkkel a k ö zterheket arán y lag o san v iseli a p iarci és v ásári
helypénzfizetés alól m ag át fö lm en tetn i k é ri.“ Ez m ár kissé
merészség volt, úgy látszik. R endkívül érdekes a válasz, m elyet a tanácstól kérvényére k ap. A z egyenlőség elve terjed la ssa n k é n t: ״P o lg á ri k iv áltság o s jogok
g y ak o rlatára csak a h ely b eli birtokos lak o so k ta rth a tn a k
ig én y t és csak azok élh e tn e k azzal s m iu tá n a folyam odó
izraelita kereskedő csak tartózkodást engedélyt, nem pedig
lakást jogot eszközlött m a g á n a k k i, azért azok k iváltságos jogait nem leh et reá ru h á z n i és így az á lta la k ért h elypénzfizetés alól sem leh et felm e n te n i, a já n lv á n eg y ú ttal nékie
*várja be az egyenlőség elvéül kimondott igének testté olvadását. M iről h á tíra tíla g é rte síte n d ő !“ Ezek u tán B uck
G ábor és a városban egyre szaporodó hítsorsosaíra
v árt a feladat, hogy a nép körében m egszerettessék
m ag u k at. És ez, m int az ok m án y o k fényesen igazolják , teljes m értékben sikerült is n ek ik . K özjegyzőileg hitelesített írás is ad bizonyítványt arról, hogy
a zsidókat igen h a m a r m egszerette a nép.
A k e re s k e d e lm e t a s z á z a d k ö z e p é ig a g ö rö g k e r e s k e d ő k f o g l a l t á k l e ; a já s z n é p e l ő t t a z le n é z e tt
f o g l a lk o z á s v o lt . ״M ig a görögök ig y ek ez tek az ak k o r
m ég jóm ódú jászberényi nép k özött a kedvező a lk a lm a t
kihasználni, addig a zsid ó k am a z o k n a k h a ta lm a s v ersen y zőí lettek és ez előnyösebb lett a nagyközönségre. M iu tán
a szabadságharcban m eggyőződött a m a g y a r nép a zsidók
hazafiságáról, ezeknek a jász-k ú n kerü letek b e v aló lefelepedésüket m eg k ö n n y íte tte . A z első b áto r iz ra e lita , a k i itt
letelep ü ln i m erészelt B uck G ábor v o lt, k in e k elh atározása
26
Az első zsidó pontosan Í850 június Í9־ikén
telepedik m eg a jászságban. R övid három hónappal ezután m ár tizenegy zsidó családot találu n k ,
jobbára a heti piacok alkalm ával m ár régen a
városi nép m egbecsülését kiérdem lő, szomszéd
m egyékből beköltözködö kereskedőt. Aszód, G yöngyös és Pécelről jönnek az első telepesek, k ik et
öröm m el fogad B uck G ábor, kis hitközséget
alak ítv a belőlük. M ély gondolkodású em ber volt,
ak i a helyzet m agaslatán állott. E gym ás u tán
terem ti m eg a zsidó élet nélkülözhetetlen intézm ényeít, m indenütt áldozatkészen viselkedve és
társa it hasonló erényekre ösztönözve. Szeptem ber
28-íkán m egjelenik a tanács előtt és tem etőt kér
a kicsiny közösség szám ára. A tanács k é t tag ját
kiküldi és az ú. n. szolnoki tem ető m ellett egy
kisebb területet jelölnek ki zsidó tem etőül, m ely
ism ételt bővítések u tá n m ég m a is h asználatb an
van.
M ég alig telik el egy esztendő az első zsidó
település napjától, m ár eljár a tanácsnál, hogy
a zsidó kultusznak és k u ltú rá n a k em bereit a
városban beköltözni engedjék. A városi tanács
összeül ism ét és kijelenti, hogy nincs u g y an kifogása az ellen, h a Senfeid (Schönfeld) Jak ab
előím ádkozó-sakter és a lengyelországi B orinek
(Bondí) B ernát tanító itt m egtelepülnek, m ert az
előbbinek ״m arh ák leszúrása által“, utóbbinak
tan itás által biztosítva van a m egélhetése, ám de
szigorúan, büntetés terhe a la tt megtiltja nekik a
copf viselését! (335/185Í és 3456 58 jár. k a p . rend.)
Ezen rendkívül érdekes rendeletnek valószínűen
nem volt semmi bántó célzata, hanem inkább
erőszakkal a k a rtá k végrehajtani a G alíciából ideszárm azott zsidók alk alm azk o d tatását. M ég azt
is m erem hinni, hogy ezen szem élyes szabadságba
vágó h atáro zat titkos sugallm azója, m aga — a
kem ény m agyar, B uck G ábor volt. M iu tá n m ár
tanító és sakter volt, továbbá tem etőhely, teh át
a zsidó hitközségi élet alapfeltételei m egvalának,
m ost m ár a szaporodó családok szám ára állandó
ím aház és a lelki élet gondozására rabbi kellett.
B uck G ábor vállalkozik ezek megszerzésére. A
rabbíszék betöltésére m egindulnak az alkudozások,
tárgyalások. C ím nek elég szépen h a n g z o tt: jászkerületi főrabbíság! D e fizetni m ár nem sokat
tu d ta k .
V égre m egtalálják em berüket egy kiváló férfiú,
Natonek József szem élyében. N a g y világi m űveltségü, m agyarul, ném etül, héberül tökéletesen írni
és beszélni tudó em ber, ki a hatóság előtt is
n ag y tek in tély n ek örvendett. T em p lo m m á pedig
az ÍÍ54. szám alatti, á ltalu k m egvett házat alakítják, m ely előbb a csizm adiák céh-háza volt.
(56/57. T anácsülés! jegyzőkönyvek.)
Ezzel azu tán an y ak ö n y v i középpontot nyernek
a jászsági zsidók. A beköltözés egyre jobban
em elkedik. M íg Í85í־ben a születések szám a 12,
addig 1853-ban m ár 25, azaz több m int a kétszerese, és 1855-ben eléri a 30-at. M ár nem csak
kereskedők v an n ak k ö zöttük h an em iparosok is,
m ég pedig cipészek, szabók, szobafestők, szappanosok és n éh án y bérlő is. —
B uck G ábornak új gondja v a n ; m ég egy tan ító t
a k a r alkalm azni, hogy a tan ítás eredm ényesebb
legyen egyrészt, m ásrészt, hogy a zsidó gyerm ekek
tiszta m ag y ar nyelvet h alljan ak .
B orínek B ernát tanító úr ugyanis sokkal ügyesebben kezelte a pedagógia h ath ató s segédeszközét,
a nád p álcát, m int a m ag y ar nyelvet, lévén az ő
tan n y elv e díszes pó ly ák zsargon. F ürst M ayer
volt az új főtanító, k in ek kellő képesítése volt
egy ném ileg rendszeres iskola vezetésére. B uck
G ábor boldogan feszítette a mellét, hogy kéttanítós
iskolája v an és ott, a felső osztályokban, m agyarul
is ta n íto tta k ! H o g y ez m it jelent a B ach-korszakban, m időn a városi főbírói ik tató feliratai is
ném et n y elvűek Jászberényben és u g y an a k k o r
m ag y aru l ta n íta n a k a zsidó iskolában, — ezt
kellőképen alig értékelhetjük.
Ö rö k k é em lékezetes szerepet töltött be B uck
G ábor Í857־ben, m időn őfelsége m egjelenik Jászberényben. A z egész város készült a fogadtatásra.
A h atalm as főtéren körös-körül sátorok, avagy
talán diadalívek voltak felállítva, m inden céhnek
külö n -k ü lö n sátora, m elyekben a n n a k elöljárói
v árták őfelségét, ak i m ajd körüljár a téren és minden céh a m aga
rem ekm űnk áibem u tatása m ellett
üdvözli uralkodóját. K ülön sátor
volt a juhászokn ak , földm üvelöknek és különkü lö n az egyes
vallásfelekezetek n ek is. Ez idő
ben ötféle vallásfelekezet volt
képviselve a JászS á g b a n . A székh elyen m agában
m integy tizezer
róm ai katholíkus
m ellett, 965 helvécíai, 28 ágostai
és 77 görög nem
D r . K á lm á n Ö d ö n já s z b e ré n y i fő rab b i,
egyesültről ad
tá b o ri le lk ész
F e ld ra b b in e r D r. E . K á lm á n (J á s z b e ré n y )
4+
< , ,
4
,
/T T
i l í r t <i I C V C l t í i r ( U ♦
D ie n e u e S y n a g o g e ín J á s z b e ré n y
A z új já sz b e ré n y i z s in a g ó g a
o. 350/47). A görög nem egyesültek v o ltak a
m indinkább háttérbe szoruló görög kereskedők,
élükön a híres antiszem ita városi tanácsossal,
H arsán y i Szilárddal. E zeknek is külön sátor duk ált. Ez a görög tanácsos végtelen sokat kinozta
fa já n ak kiszorított, a zsidókat. E stén k én t körüljárta a várost, hogy nem akad-e tilalom ellenére
a szomszéd városból, faluból bennrekedt zsidó, k it
azután éjnek idején irgalm atlanul
k ih ajto tt m ég télen is, a vad éj-^
szakába. E lképzelhetjük, m ily
buzgósággalígyey
k ezett ez a taná-gs;
esős ú r lehetetlenné tenni a zsidók kérését, hogy
ők is külön sáto rb an hódoljan a k az ország
aty já n a k . B uck
G ábor szalad fűhöz-fához, hogy
h ő n ó hajtott vág y a sikerüljön és
a zsidók, a többi
felekezetek mellett álljan ak a
S z ó s z é k ta k a ró a h á b o rú e m lék ére
a ׳
le re n ♦
a já s z b e ré n y i zsin a g ó g á b a n
K r ie g s -K a n z e ld e c k e in J á s z b e r é n y
27
V égre mégis csak győzött a líberálizm us és megjött a kancelláriai engedély, hogy a zsidók is bemutathatják hódolatukat! N osza, szaladt az engedéllyel B uck G ábor hitsorsosaíhoz, hogy megbeszéljék, m int történjék a hódolás! — Forró nyári
délelőtt volt. A zsidók sátora piros bársony
falazattal, tórafüggönyökkel volt díszítve. O tt
állott a tér végén, a m ai honvédem lék helyén.
H a a végén állott is, de ott állott. Az iskolásgyerm ekek közül a felsőbb osztálybeliek, m integy
negyvenen, fiúk és leán y o k ünnepi díszben lázasan
k ipirult arccal állottak a sátor körül dísz sorfalat.
B uck G ábor szigorúan m eghagyta a Zsidóknak,
hogy a tan ító k felügyelete a la tt álló gyerm ekeken
kívül egyetlenegyet se engedjenek el otthonról,
de m ag u k a zsidók se jöjjenek közel, csak a
h iv ato tta k , hogy m éltóságteljesen történjék a hódolás. M időn őfelsége közeledett kíséretével, a tanulók
egy rövid ném et dalba kezdtek, m ajd N a to n e k
rabbi előlépett, csengő hangon ném etül gyönyörű
üdvözlő szav ak at m ondott és őfelségét m egáldotta.
E k k o r B uck G ábor lépett elő tórával a k arján
és pár szó kíséretében, a tó ra felnyujtásával fejezte
ki a jászkúnkerületek összzsídóságának hódolatát.
Őfelsége kegyesen fogadta az alattvalói hűség
m egnyilatkozását és m egelégedetten távozott a
növendékek k aréneke m ellett. — A herényi zsidó
L e o p o ld G edő : F lü c h tlin g e (S k izz e)
28
ság öröm m ám orban úszott e feledhetetlen napon
és nem volt boldogabb em ber széles e világon
B uck G ábornál. H o g y ezen, felekezetűnket egyenjogosító ünnepség a zsidóság tekintélyét öregbítette,
ez kétségkívül az ő érdem e volt.
M indezek fölött jótékony volt az első jász zsidó.
Bőséges udvart tarto tt, ahol n ap o n ta volt szegény
em ber az asztali vendég, zsidó vagy nem zsidó
egyaránt. N em csak családjának, de a helybeli
zsidóságnak is szép em léke, Jászberény város
Í885־íki 4502. szám alatti határozata. M inden kom m entár mellőzésével közlöm az eredeti szöveget:
. . . ״Jászb erén y város ta n á c si végzés : a v áros h atósága
B uck G áb o rn ak tíz szegénysorsú és k eresztény v allású
e g y én n ek tö b b éven k eresztül g yakorolt segélyezéséért a
legmelegebb köszönetét fejezi ki és nev ezett em b erbaráti
szeretetén ek em e fényes tén y ét jegy zökönyvileg is megörökít.״
H ogy m it jelentett a nagy k atholikus város tanácsán a k ezen spontán m egnyilatkozott tisztelete az első
jász zsidó iránt, elképzelhetjük: N em b án ták meg,
hogy befogadták őt és ezzel a zsidókat k ö rü k b e !
V alóban hálával tartozik a jászsági zsidóság
B uck G á b o rn a k ; nem csak azért, m ert u tat nyitott
hítsorsosainak e kerületben való letelepülésre és
m egélhetésre, hanem azért is, hogy céltudatos, higgadt és bölcs viselkedésével a zsidó felekezet tekintélyét emelte az új területen. M egérdem li, hogy
m úzeum ban levő képe előtt tisztelettel m egálljunk.
G ed ő L ip ó t ; M e n e k ü lte k (V ázlat)
EM Ö D I IM R E : H Ö F E R -J E L E N T É S
״. . . m a reggel óta T a rn o v a m ién k "
Es fölragyog sok bús szakállas arc
És ezer szemben boldog könnycsepp ég,
H o g y áth u llám zo tt T arn o v o n a harc,
— M a reggel óta T a rn o v a m iénk.
L A K A T O S L Á SZ L Ó : RACHEL
— R észlet egy készülő színdarabból —
SZEM ÉLYEK:
ELISE R A C H E L , színésznő.
R E B E K A , húga.
JA K A B } _ . ,
....
E S Z T E R I K achel szülei•
Sok hete v ártá k ezt az utcasarkon,
M íg végre itt függ a p lak át
S h álaim a rezg m ost m inden ajkon
És u jjo n g an ak ap ák , n ag y ap ák ,
H o g y reggel óta T a rn o v a m iénk.
T ö rté n ik P á risb a n , R ach el la k á sá n , a m ú lt század harm in cas éveiben.
V ad szenvedések, korbács és nyom or,
Sár, vér, piszok, száz roggyanó szekér.
H alál, halál, sok éhező gyom or
A z országúton. — És semmi kenyér.
De reggel ó ta T a rn o v a m iénk.
(N agy terem R ach el lak ásán . E m p ire-stílű bútorok,
am ely ek a polg ár-k irály ság ízlése szerin t készített tárg y a k k a l k ev erő d n ek . Sok szőnyeg, m ű tá rg y a k k a l zsúfolt
v itrin e k , több N apoleon-szobor, az egyik ab lak m ély ed ésben T a lm a szobra. Fényes csillárok, az előtérben egy pom pás em pire-stílű k ere v e t, kö rü lb elü l o lyan, m in t am iket
M m e R écam ier híres képén lá th a tu n k . E ste v an .)
Sok h ete v á rtá k ezt az utcasarkon,
Esőben, sárban m inden délután
És hazatérve ha kérdte az asszony
H a lk a n felelték: ״M ajd holnapután,
T á n h o ln ap u tán T a rn o v a m iénk.
Száz h o ln ap u tán m últ el azóta
K a ftán ju k eln y ű tt, folt h átán a folt,
D e tu d tá k : egyszer felzúg a nóta
S a k k o r feléled m inden, am i holt
És T arnov újra, újra a m iénk.
A D unajecznél h a lk zsongások járnak,
A gyúszót hoz a hús tavaszi szél.
A z öregek csak v árn ak , egyre v árn ak
M in d an n y i hallgat, egyik sem beszél.
T á n reggelre m ár T a rn o v a m iénk.
A D unajecnél m egm ozdul a róna,
V ad h u rrá han g zik. C sattog m ár a kard.
A D unajecnél felharsan a n ó ta
És lassan száll az ״Áldd m eg a m a g y art".
״. . . m a reggel óta T a rn o v a m ién k ."
M OLNÁR E R N Ő : H A LO TT K A TO N A
M ikor ment, an y ja sírva ráborult,
apja szemébe sötét k ö n n y to lu lt;
s ő csókkal érinté a szent jelet,
m ely fénylett fent az ajtófél felett.
M ikor vonultak, a vihar dalolt,
és p uska dörrent, ágyú z a k a to lt;
s m íg srapnell-túz rá gyilkos fényt vetett,
szívében édes lányarc nevetett.
S m eghalt. Szívébe golyó vert u ta t —
égnek m eredt szem e Istent k u t a t . . .
K ö rö tte szél zúg s hull eső h a v a :
kedvese k ö n n y e s anyja sóhaja.
író k , színészek, v ilá g fia k , színésznők töm ege. Cselédség.
E L S Ő JE L E N E T .
R A C H E L , R E B E K A , ÍR Ó K , S Z ÍN É S Z E K , Z E N É S Z E K ,
V IL Á G F IA K , S Z ÍN É S Z N Ő K .
(A m ik o r a függöny felgördül, m in d e n k i té to v á n , ijedten
á ll h ely én , középütt.)
R A C H E L (magából kikelve): M e n je te k ... M enjetek . . . A zonnal tak a ro d ja to k . . . N épség . . .
S e m m irev aló k . . .
E G Y Ú R : E gy félóra m úlva m ín d an n y íu n k at
vissza fogsz k ö n y ö rö g n i. . .
R A C H E L : H allgass, N e rv al, te vagy a legnyom orultabb m ind között. É h e n k ó rá sz !
T Ö B B E N : Ó ! E gy k ö ltő t így m egsérteni.
E G Y H Ö L G Y : Bolond vagy R a c h e l!
E G Y Ú R : M enjünk !
R A C H E L : H á t m enj, m enj, te nyálkás F leury.
Es m ondd m eg igazgatódnak, a Com édie sosem
látja többé R ach elt!
F L E U R Y (nevetséges p á to ssz a l) : És tu d n ád elhag y n i a deszkákat, m elyek a h a lh a ta tla n M olíére
lépteit is m agukba ittá k az A drienne Lecouvreur
k ö n n y eit is, a könnyeket is, ó m űvésznő.
E G Y H Ö L G Y (R e b e k á h o z ) : Csíbikém , szólj hozzá
v a la m it. . . A testvére vagy.
R E B E K A (kezével int, hogy ő semmit sem tehet).
R A C H E L : M ire vártok m é g . . . M enjetek, menjetek, hogy sosem lássalak b e n n e te k e t... T a k a rodjatok, csúf népség!
E G Y Ü R (egy m á s ik h o z ) : D oktor, h á t tegyen
valam it az Isten szerelm éért . . . H iszen elég,
tönkrepusztul a mi n ag y R achelünk.
E G Y O R V O S (R achel felé m eg y , jóságos sz a v a k k a l):
Elíse . . . R ach el . . . egy szóra . . . az orvosod
v agyok . . .
R A C H E L : A gyilkosom vagy . . . H ozzám ne
érj, m ert inasaim tapossák össze rossz csontjaidat...
A Z O R V O S (hátrálva, a másik úrhoz): H agyni
kell őt, m ást nem lehet t e n n i . . . E gy óra m úlva
elm úlik m inden . . .
29