PDF Text
Szöveg
1967. március 12.
Látogatás
Szondái Sándor műtermében
Szandai Sándor szobrászművész
most,
7-én volt 64 éves, 1903. március 7-én született Szolnokon. A középiskolát is itt és
Mezőtúron végezte el. Művészi pályáját,
m int festő kezdte, 1928-tól írással is foglalkozott, novellái jelentek meg a napilapokban és a Nyugatban, a Munkában.
1931 és 32-ben saját kiadásában és szerkesztésében Szolnokon Irodalmi
Kurír
címm el évenként tízszer megjelenő folyóiratot ad ki.
1933-ban kezdett szobrászkodni, 1934től rendszeresen kiállít.
A Fürst Sándor utcai
VII. em eleti lakás ablakai
a Dunára néznek. Innen a
magasból már meglepően
absztrakt panoráma tárul a
szem em elé: vonalak, síkok. szín- és fényfoltok.
Szandai Sándor szobrászművész, bár egy jól körülhatárolható
életm űvet
mondhat
már magáénak,
itthon jobbára csak a benfentesebb
művészbarátok
körében ismert. Műveivel
azonban nap mint nap találkozhat a nagyközönség
is. Huszonhét plasztikai alkotása díszíti
köztereinket, új lakónegyedeinket, a
különböző intézményeket.
1958 óta elsősorban külföldön, főképp Franciaországban állítja ki műveit.
Legutóbb 1965-ben a zágrábi N o u v e lle T e n d a c e 3on szerepelt. Ennek a kiállításának a hatására kérte meg szem élyi adatait a
V e le n c e i
B ie n a lé
igazgatósága.
A realizmus talajáról kiindulva, túllépve az avangard mindent tagadó antitézisén egy új művészi szintézis lehetőségeit
kutatja
Szandai Sándor. Ez az út
letagadhatatlanul benne van
minden mai alkotásában is.
Megmagyarázhatatlan kvalitatív tényező, de lényegileg igaz P ic a s s ó n a k az a
gondolata, hogy egy fehér
lapon egyetlen fekete ceruza vonal is árulkodóan
igazolja tehetséges alkotóművész vagy dilettáns húzta-e.
A művészi hitvallás szerint megfogalmazott nonfiguratív műveket is ilyenfajta kvalitatív
tényezők
különböztetik meg a kalmár
szellemű
kóklerek
dömping áruitól.
Szandai Sándor legutolsó,
nonfiguratív korszakára is
ez a művészi hit a legjellemzőbb.
— A h i t a le g fo n to s a b b .
A z t ta r to m , h o g y h i t n é lk ü l
n e m lé t e z h e t s e m m i fé l e a lk o tá s . É n fe l t é t e l n é lk ü l h is z e k a b b a n , a m i t c s in á lo k ,
h is z e m , h o g y a m ű v é s z e i
jö v ő j é n e k ú t j á t já r o m
és
m u n k á m e g y e lk ö v e tk e z e n dő, d e f e l t é t l e n ü l b e k ö v e tk e z ő k o r ig é n y e it
e lé g íti
m a jd k i. S z e r e te m a f i a ta lo k a t, a k i k r é s z e s e i le s z n e k
m a jd e k o r n a k é s m e g é r te m ő k e t, m e g é r te m m e g v á lt o z o t t é le t r i tm u s u k a t, a
fe jlő d é s , a v á lto z á s s z á g u ld ó ir a m á t. T is z te le m a r é g i k o r o k e r e d m é n y e it, m á r
r é g e n tú l v a g y o k a z o n a z
a v a n g a r d tú lz á s o n ,
hogy
m e g k e ll s e m m is íte n i m in d e n t,
am i az
e m b e r is é g
k u l t ú r t ö r té n e t é h e z
k ö tő -
II
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP
ben a művekben,
nincs
robbanás és romboló erő.
mint a pszichológaiai automatizmust valló, a tudatalattiból alkotó gesztus festészetben, például P o llo c k náL
— Párizsban szinte naponként látogattak é l hozzám a neves képzőművészeti kritikusok. Vitatkoztak a műveim előtt. Próbáltak valakihez
hozzákapcsolni. rokonítani valakivel. Végülis Seurat-t véltek felfedezni grafikáimban.
d ik . A tu d o m á n y a z o n b a n
Azt azonban ők is elism ertö b b e t f e j lő d ö t t
e lm ú lt
ték, hogy ez csak nagyon
h a r m in c é v b e n , m i n t
az
távoli hasonlóság. Valóban
a z t m e g e lő z ő é v e z r e d e k b e n .
Seurat is hasonló fakturáM e m ó r iá m
nem
o ly a n ,
lis hatásokra
törekedett
h o g y le x ik á lis á n is m e r je m
grafikáiban, de ő pointilise n n e k e r e d m é n y e it, d e é rta volt, én pedig nem.
te m a lé n y e g é t. S z e r e tn é m ,
h a a z é n h i t e m is m e g é r Csak töredékét láthattam
te n é k .
a művész alkotásainak, az
élmények,
benyomások
Zavarba jövök és megmégis zuhatagszerűem szaakadok, ha arra gondolok,
kadtak rám. Két évvel ezhogy szavakba kell önteelőtt Kómában,
E m e r ig o
nem a látványt, amelyben
T ó t műtermében éreztem
a művész lakásán részem
magamat így. Nem is v éyolt. Hiszen az 1958
óta
letlen a hasonlóság. Szankészült m űveknek
éppen
dai Sándor és Tót Imre baaz az egyik közös lényerátok és egy kicsit
egy
gük, hogy szakított bennük
hitet valló alkotótársak.
alkotójuk a fogalmi gondolkodásmóddal,
mindenAz egyik szobában
a
nel, ami a képzőművészettervek, modellek
m ellett
ben „irodalmi”
tartalom
két építészeti tervet fedez— tiszta
és egyértelmű
tem fel. A pozsonyi hajóálvizuális képletek. Plasztilomás és a híd tervét. Ez
kus képek, festmények és
Szandai Sándor legújabb
grafikák.
megbízatása.
A hajóállomás csarnokának és a híEz a fajta művészet küdon levő kilátó-presszónak
lönösképp murális funkcióa belső szobrászati díszítéjú. A m odem építkezésben
sét kell elkészítenie.
eddig szinte még fel nem
mért dekorációs lehetőséAkaratlanul megint Tót
gei vannak.
Funkciójuk
Imre és a T e r m in i p á ly a azonban nem pusztán a díu d v a r márvány fríze jutott
szítés, ennél sokkal m aga- , eszembe.
sabbrendű vizuális igényeMár késő este volt, ami
ket is kielégítenek.
kor kiléptünk a ház kapu
— N agyon
sok
p o r tr é
ján. A művész is lekísért
s z o b r o t é s k is p la s z ti k á t k é bennünket, ő dolgozni ins z íte tte m . P o r tr é im b a n
és
dult a másik műtermébe.
u g y a n c s a k k ú tf ig u r á im n á l a
A búcsúzásnál arra gondolk o r s z e lle m é n e k te t t e m e le g e t, v a la m i b e lső k a r a k t e r tam. jó lenne, ha Szandai
é r z é s h o z z á a d á s á v a l.
K is Sándorral
és
m űveivel
p la s z ti k á im s u m m á i a g ro Szolnokon
is találkozhatte s z k s é g s z e m lé le té b e n j ö t nánk. 1968 első negyedévéte k lé tr e , d e
m in d ig
a
ben rendezik meg önálló
m o z g á s d in a m ik á j á v a l
és
kiállítását az Ernszt m úzek ih a n g s ú ly o z o t t e m b e r i k a umban. Ezt az anyagot itt,
r a k te r r e l. M o s ta n á b a n soSzolnokon is érdemes lenk a n a d im e n z i o n is t á k k ö z é
ne bemutatni.
s o r o ln a k és b á r 1958 ó ta a z
Rideg Gábor
O p - A r t s z e lle m é b e n fo g a lm a zo m m eg
m unkásságom a t, a h a n g o m e g y é n i. J ó l
v a g y r o s s z u l, d e
egyedül
c s a k é n v a g y o k k é p e s íg y
a lk o tn i. M ű v e i m m ű fa ji la g
is ú j m e g je le n é s ű e k , m e r t
n e m tu d o m
e g y é r te lm ű e n
sem
s z o b r á s z a tn a k ,
sem
fe s té s z e tn e k m e g je lö ln i. H is z e m , h o g y v iz u á lis a n öröm e t o k o z ó s z e lle m i
k is u g á rz á so k .
Beszélgetés közben
n éhány festményt.
grafikát
mutat. Festménynek, grafikának vagyok kénytelen jobb
pontosabbkifejezés híján nevezni ezeket a
műveket.
Figyelem magamon hatásukat. Próbálom rokonítani
az alkotót az ismert nyugati nonfiguratív irányzatokkal; a „ ze n g á v a l” a gesztus festészettel.
Valamin
azonban m indig fenn akadok. Nem érzem azokat az
idegesítő hatásokat
ezakr
ORTUTAY GYULA:
Amikor Ortutay
Gyula
1929 őszén beiratkozott a
szegedi egyetemre, humanisztikával, elsősorban görög filozófiával kívánt foglalkozni. Azután találkozott,
egy kiváló professzorral és
egy olyan tudományággal,
amely napok
alatt
új
irányt szabott tanulm ányainak, egész munkásságának.
Solymossy Sándor hatására már a szegedi egyetemi
évek alatt Szabolcsba utazik, balladákat és meséket
gyűjteni. Ily módon
fel
kellett figyelnie az egyetem falain túli világ gyötrő
problémáira, a dalok és
mesék kincseit őrző
nép
aggasztó állapotára, a föld
és jogok nélkül
kallódó
szegényparasztság. küzdelmeire. Éppen ez a valóság
felé fordulás, az aktuális
társadalmi
gondokat-feladatokat is vállaló szem lélet tette kutatásait újszempontúvá, termékennyé,
a
nemzeti közm űveltség egészében is jelentőssé. A közelmúltban megjelent, Halhatatlan népköltészet című
kötetének ez első és legfontosabb tanulsága
A néprajz
tudománya
sokat köszönhet
Ortutay
aktualitásigényének, annak,
hogy gyűjtő munkája
a
harmincas években szorosan összeforrt a magyar társadalom radikális átalakításának terveivel. Ebben az
összefüggésben válik csak
érthetővé például
Fedics
Mihály
meséinek
gyors
terjedése. Érdemes egy pil-
Halhatatlan
népköltészet
lanatra megállni Fedics bácsi és a mesegyűjtő találkozásánál. A színhely apró szabolcsi falu, Bátorliget, ahová Ortutay
egy
őszi napon, zuhogó esőben
érkezett. Ennél is nagyobb
baj volt. hogy reményei
megcsalták. Kiderült, hogy
Bátorliget alig néhány évtizedes település, néprajzi
szempontból tehát érdektelen. Indult volna tovább, de
nem volt mivel. Időmentésnek — hogy kárba n e vesz szen a napja — jó meséiét
keresett.
íg y került Fedics Mihály
kunyhójába. Itt élt ő unokájával, annak férjével és
három dédunokájával, igen
szegényesen. Meséi kiskanászokról,
sárkányokról,
királykisasszonyokról
az
Igazság és a Hamisság birkózásáról szóltak, de mögöttük a jelen és a közelmúlt eseményei, egy próbára tett élet motívumai is
felsejlettek. Ortutay ped!g
ki is em elte ezeket: hadd
tudja meg m inél
több
ember, hogy a m esék áradó
gazdagságában és pompás
szerkezetében a magyar szegényparasztság
eihagyottsága, elárult tehetsége vádol. Fedics bácsi apja cseléd volt szabolcsi uradalmakban. Fiára is ez a sors
várt. Im i-olvasni nem tanulhatott, volt kiskanász,
kisbéres, kocsis, napszámos,
erdőirtó munkás. Megjárta
Amerikát is, ahol farmokon és útépítésnél dolgozott. öregségére pár hold
földet vásárolt, de az e lúszott. Maradt a szegénysor, a koldusság és a lélek
csorduló bősége, a m esemondás adománya, am ely
Ortutay jóvoltából országszerte ismertté vált.
Aki
jól olvasta az akkori m eséket, az akkori
magyar
valóságra gondolt, és erősödött ' meggyőződésében:
ezt a világot össze
kell
törni, a
Fedics Mihályok
országává kell változtatni.
A hagyományt a jelen
és a jövő érdekében
kívánja hasznosítani. „Hiszen
a mai magyar falu — írja
Eleven vagy múzeumi kultúra című tanulmányában
nem azt várja tőlünk, hogy
valamilyen kiagyalt
eszmény szerint öltöztessük a
régi népi formákba, újra
meg újra. Nem akar bezárkózni a maga teremtette
régi költészeti, művészeti
formák újraélesztett világába... Ehelyett a ml kulturális tömegmunkánknak
meg kell találnia azokat a
módokat, am elyek révén az
írástudó, s mind nagyobb
természettudományos, technikai tudással, mind nagyobb kulturális igényekkel fellépő faluhoz szólhatunk.
Ezt a programot
segíti
hatékony megvalósulásában
Ortutay
Gyula
könyve,
amely az eddig jelzetteken
túl is sok időszerű kérdésben ad eligazítást, tudományos és közírói állásfogla lá st
Dersi Tamás
Zzinagógából:
könyvtár és csillagvizsgáló
A jászberényi zsinagóga
most még igen elhanyagolt
állapotban van. A megyei
tanács vb tervező irodáján
azonban
Zsidai
Emilné
építészmérnök, generáltervező irányításával készül,
nek az épület átalakításának tervet
A nagy belső térből részben két-, részben háromszintes
könyvtárépületet
alakítanak k t
Az épület
külső képe is alaposan megváltozik.
A tornyokat lebontják, lapostetőt húznak.
A földszinten kölcsönző
terem és raktár lesz, az
emeleten (külön feljáróval)
gyermekkönyvtár és a felnőttek számára egy olvasóterem. Kétszobás szolgálati
lakást is
magában foglal
majd az épület.
A tetőn
csillagvizsgálót
építenek. Két és félméteres
kupolájából tanulmányozhatják a helyiek a csillagok
járását
Ilyen most a zsinagóga
>
8 ilyen lesz átalakítás után
Látogatás
Szondái Sándor műtermében
Szandai Sándor szobrászművész
most,
7-én volt 64 éves, 1903. március 7-én született Szolnokon. A középiskolát is itt és
Mezőtúron végezte el. Művészi pályáját,
m int festő kezdte, 1928-tól írással is foglalkozott, novellái jelentek meg a napilapokban és a Nyugatban, a Munkában.
1931 és 32-ben saját kiadásában és szerkesztésében Szolnokon Irodalmi
Kurír
címm el évenként tízszer megjelenő folyóiratot ad ki.
1933-ban kezdett szobrászkodni, 1934től rendszeresen kiállít.
A Fürst Sándor utcai
VII. em eleti lakás ablakai
a Dunára néznek. Innen a
magasból már meglepően
absztrakt panoráma tárul a
szem em elé: vonalak, síkok. szín- és fényfoltok.
Szandai Sándor szobrászművész, bár egy jól körülhatárolható
életm űvet
mondhat
már magáénak,
itthon jobbára csak a benfentesebb
művészbarátok
körében ismert. Műveivel
azonban nap mint nap találkozhat a nagyközönség
is. Huszonhét plasztikai alkotása díszíti
köztereinket, új lakónegyedeinket, a
különböző intézményeket.
1958 óta elsősorban külföldön, főképp Franciaországban állítja ki műveit.
Legutóbb 1965-ben a zágrábi N o u v e lle T e n d a c e 3on szerepelt. Ennek a kiállításának a hatására kérte meg szem élyi adatait a
V e le n c e i
B ie n a lé
igazgatósága.
A realizmus talajáról kiindulva, túllépve az avangard mindent tagadó antitézisén egy új művészi szintézis lehetőségeit
kutatja
Szandai Sándor. Ez az út
letagadhatatlanul benne van
minden mai alkotásában is.
Megmagyarázhatatlan kvalitatív tényező, de lényegileg igaz P ic a s s ó n a k az a
gondolata, hogy egy fehér
lapon egyetlen fekete ceruza vonal is árulkodóan
igazolja tehetséges alkotóművész vagy dilettáns húzta-e.
A művészi hitvallás szerint megfogalmazott nonfiguratív műveket is ilyenfajta kvalitatív
tényezők
különböztetik meg a kalmár
szellemű
kóklerek
dömping áruitól.
Szandai Sándor legutolsó,
nonfiguratív korszakára is
ez a művészi hit a legjellemzőbb.
— A h i t a le g fo n to s a b b .
A z t ta r to m , h o g y h i t n é lk ü l
n e m lé t e z h e t s e m m i fé l e a lk o tá s . É n fe l t é t e l n é lk ü l h is z e k a b b a n , a m i t c s in á lo k ,
h is z e m , h o g y a m ű v é s z e i
jö v ő j é n e k ú t j á t já r o m
és
m u n k á m e g y e lk ö v e tk e z e n dő, d e f e l t é t l e n ü l b e k ö v e tk e z ő k o r ig é n y e it
e lé g íti
m a jd k i. S z e r e te m a f i a ta lo k a t, a k i k r é s z e s e i le s z n e k
m a jd e k o r n a k é s m e g é r te m ő k e t, m e g é r te m m e g v á lt o z o t t é le t r i tm u s u k a t, a
fe jlő d é s , a v á lto z á s s z á g u ld ó ir a m á t. T is z te le m a r é g i k o r o k e r e d m é n y e it, m á r
r é g e n tú l v a g y o k a z o n a z
a v a n g a r d tú lz á s o n ,
hogy
m e g k e ll s e m m is íte n i m in d e n t,
am i az
e m b e r is é g
k u l t ú r t ö r té n e t é h e z
k ö tő -
II
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP
ben a művekben,
nincs
robbanás és romboló erő.
mint a pszichológaiai automatizmust valló, a tudatalattiból alkotó gesztus festészetben, például P o llo c k náL
— Párizsban szinte naponként látogattak é l hozzám a neves képzőművészeti kritikusok. Vitatkoztak a műveim előtt. Próbáltak valakihez
hozzákapcsolni. rokonítani valakivel. Végülis Seurat-t véltek felfedezni grafikáimban.
d ik . A tu d o m á n y a z o n b a n
Azt azonban ők is elism ertö b b e t f e j lő d ö t t
e lm ú lt
ték, hogy ez csak nagyon
h a r m in c é v b e n , m i n t
az
távoli hasonlóság. Valóban
a z t m e g e lő z ő é v e z r e d e k b e n .
Seurat is hasonló fakturáM e m ó r iá m
nem
o ly a n ,
lis hatásokra
törekedett
h o g y le x ik á lis á n is m e r je m
grafikáiban, de ő pointilise n n e k e r e d m é n y e it, d e é rta volt, én pedig nem.
te m a lé n y e g é t. S z e r e tn é m ,
h a a z é n h i t e m is m e g é r Csak töredékét láthattam
te n é k .
a művész alkotásainak, az
élmények,
benyomások
Zavarba jövök és megmégis zuhatagszerűem szaakadok, ha arra gondolok,
kadtak rám. Két évvel ezhogy szavakba kell önteelőtt Kómában,
E m e r ig o
nem a látványt, amelyben
T ó t műtermében éreztem
a művész lakásán részem
magamat így. Nem is v éyolt. Hiszen az 1958
óta
letlen a hasonlóság. Szankészült m űveknek
éppen
dai Sándor és Tót Imre baaz az egyik közös lényerátok és egy kicsit
egy
gük, hogy szakított bennük
hitet valló alkotótársak.
alkotójuk a fogalmi gondolkodásmóddal,
mindenAz egyik szobában
a
nel, ami a képzőművészettervek, modellek
m ellett
ben „irodalmi”
tartalom
két építészeti tervet fedez— tiszta
és egyértelmű
tem fel. A pozsonyi hajóálvizuális képletek. Plasztilomás és a híd tervét. Ez
kus képek, festmények és
Szandai Sándor legújabb
grafikák.
megbízatása.
A hajóállomás csarnokának és a híEz a fajta művészet küdon levő kilátó-presszónak
lönösképp murális funkcióa belső szobrászati díszítéjú. A m odem építkezésben
sét kell elkészítenie.
eddig szinte még fel nem
mért dekorációs lehetőséAkaratlanul megint Tót
gei vannak.
Funkciójuk
Imre és a T e r m in i p á ly a azonban nem pusztán a díu d v a r márvány fríze jutott
szítés, ennél sokkal m aga- , eszembe.
sabbrendű vizuális igényeMár késő este volt, ami
ket is kielégítenek.
kor kiléptünk a ház kapu
— N agyon
sok
p o r tr é
ján. A művész is lekísért
s z o b r o t é s k is p la s z ti k á t k é bennünket, ő dolgozni ins z íte tte m . P o r tr é im b a n
és
dult a másik műtermébe.
u g y a n c s a k k ú tf ig u r á im n á l a
A búcsúzásnál arra gondolk o r s z e lle m é n e k te t t e m e le g e t, v a la m i b e lső k a r a k t e r tam. jó lenne, ha Szandai
é r z é s h o z z á a d á s á v a l.
K is Sándorral
és
m űveivel
p la s z ti k á im s u m m á i a g ro Szolnokon
is találkozhatte s z k s é g s z e m lé le té b e n j ö t nánk. 1968 első negyedévéte k lé tr e , d e
m in d ig
a
ben rendezik meg önálló
m o z g á s d in a m ik á j á v a l
és
kiállítását az Ernszt m úzek ih a n g s ú ly o z o t t e m b e r i k a umban. Ezt az anyagot itt,
r a k te r r e l. M o s ta n á b a n soSzolnokon is érdemes lenk a n a d im e n z i o n is t á k k ö z é
ne bemutatni.
s o r o ln a k és b á r 1958 ó ta a z
Rideg Gábor
O p - A r t s z e lle m é b e n fo g a lm a zo m m eg
m unkásságom a t, a h a n g o m e g y é n i. J ó l
v a g y r o s s z u l, d e
egyedül
c s a k é n v a g y o k k é p e s íg y
a lk o tn i. M ű v e i m m ű fa ji la g
is ú j m e g je le n é s ű e k , m e r t
n e m tu d o m
e g y é r te lm ű e n
sem
s z o b r á s z a tn a k ,
sem
fe s té s z e tn e k m e g je lö ln i. H is z e m , h o g y v iz u á lis a n öröm e t o k o z ó s z e lle m i
k is u g á rz á so k .
Beszélgetés közben
n éhány festményt.
grafikát
mutat. Festménynek, grafikának vagyok kénytelen jobb
pontosabbkifejezés híján nevezni ezeket a
műveket.
Figyelem magamon hatásukat. Próbálom rokonítani
az alkotót az ismert nyugati nonfiguratív irányzatokkal; a „ ze n g á v a l” a gesztus festészettel.
Valamin
azonban m indig fenn akadok. Nem érzem azokat az
idegesítő hatásokat
ezakr
ORTUTAY GYULA:
Amikor Ortutay
Gyula
1929 őszén beiratkozott a
szegedi egyetemre, humanisztikával, elsősorban görög filozófiával kívánt foglalkozni. Azután találkozott,
egy kiváló professzorral és
egy olyan tudományággal,
amely napok
alatt
új
irányt szabott tanulm ányainak, egész munkásságának.
Solymossy Sándor hatására már a szegedi egyetemi
évek alatt Szabolcsba utazik, balladákat és meséket
gyűjteni. Ily módon
fel
kellett figyelnie az egyetem falain túli világ gyötrő
problémáira, a dalok és
mesék kincseit őrző
nép
aggasztó állapotára, a föld
és jogok nélkül
kallódó
szegényparasztság. küzdelmeire. Éppen ez a valóság
felé fordulás, az aktuális
társadalmi
gondokat-feladatokat is vállaló szem lélet tette kutatásait újszempontúvá, termékennyé,
a
nemzeti közm űveltség egészében is jelentőssé. A közelmúltban megjelent, Halhatatlan népköltészet című
kötetének ez első és legfontosabb tanulsága
A néprajz
tudománya
sokat köszönhet
Ortutay
aktualitásigényének, annak,
hogy gyűjtő munkája
a
harmincas években szorosan összeforrt a magyar társadalom radikális átalakításának terveivel. Ebben az
összefüggésben válik csak
érthetővé például
Fedics
Mihály
meséinek
gyors
terjedése. Érdemes egy pil-
Halhatatlan
népköltészet
lanatra megállni Fedics bácsi és a mesegyűjtő találkozásánál. A színhely apró szabolcsi falu, Bátorliget, ahová Ortutay
egy
őszi napon, zuhogó esőben
érkezett. Ennél is nagyobb
baj volt. hogy reményei
megcsalták. Kiderült, hogy
Bátorliget alig néhány évtizedes település, néprajzi
szempontból tehát érdektelen. Indult volna tovább, de
nem volt mivel. Időmentésnek — hogy kárba n e vesz szen a napja — jó meséiét
keresett.
íg y került Fedics Mihály
kunyhójába. Itt élt ő unokájával, annak férjével és
három dédunokájával, igen
szegényesen. Meséi kiskanászokról,
sárkányokról,
királykisasszonyokról
az
Igazság és a Hamisság birkózásáról szóltak, de mögöttük a jelen és a közelmúlt eseményei, egy próbára tett élet motívumai is
felsejlettek. Ortutay ped!g
ki is em elte ezeket: hadd
tudja meg m inél
több
ember, hogy a m esék áradó
gazdagságában és pompás
szerkezetében a magyar szegényparasztság
eihagyottsága, elárult tehetsége vádol. Fedics bácsi apja cseléd volt szabolcsi uradalmakban. Fiára is ez a sors
várt. Im i-olvasni nem tanulhatott, volt kiskanász,
kisbéres, kocsis, napszámos,
erdőirtó munkás. Megjárta
Amerikát is, ahol farmokon és útépítésnél dolgozott. öregségére pár hold
földet vásárolt, de az e lúszott. Maradt a szegénysor, a koldusság és a lélek
csorduló bősége, a m esemondás adománya, am ely
Ortutay jóvoltából országszerte ismertté vált.
Aki
jól olvasta az akkori m eséket, az akkori
magyar
valóságra gondolt, és erősödött ' meggyőződésében:
ezt a világot össze
kell
törni, a
Fedics Mihályok
országává kell változtatni.
A hagyományt a jelen
és a jövő érdekében
kívánja hasznosítani. „Hiszen
a mai magyar falu — írja
Eleven vagy múzeumi kultúra című tanulmányában
nem azt várja tőlünk, hogy
valamilyen kiagyalt
eszmény szerint öltöztessük a
régi népi formákba, újra
meg újra. Nem akar bezárkózni a maga teremtette
régi költészeti, művészeti
formák újraélesztett világába... Ehelyett a ml kulturális tömegmunkánknak
meg kell találnia azokat a
módokat, am elyek révén az
írástudó, s mind nagyobb
természettudományos, technikai tudással, mind nagyobb kulturális igényekkel fellépő faluhoz szólhatunk.
Ezt a programot
segíti
hatékony megvalósulásában
Ortutay
Gyula
könyve,
amely az eddig jelzetteken
túl is sok időszerű kérdésben ad eligazítást, tudományos és közírói állásfogla lá st
Dersi Tamás
Zzinagógából:
könyvtár és csillagvizsgáló
A jászberényi zsinagóga
most még igen elhanyagolt
állapotban van. A megyei
tanács vb tervező irodáján
azonban
Zsidai
Emilné
építészmérnök, generáltervező irányításával készül,
nek az épület átalakításának tervet
A nagy belső térből részben két-, részben háromszintes
könyvtárépületet
alakítanak k t
Az épület
külső képe is alaposan megváltozik.
A tornyokat lebontják, lapostetőt húznak.
A földszinten kölcsönző
terem és raktár lesz, az
emeleten (külön feljáróval)
gyermekkönyvtár és a felnőttek számára egy olvasóterem. Kétszobás szolgálati
lakást is
magában foglal
majd az épület.
A tetőn
csillagvizsgálót
építenek. Két és félméteres
kupolájából tanulmányozhatják a helyiek a csillagok
járását
Ilyen most a zsinagóga
>
8 ilyen lesz átalakítás után