Fájl #747: "hutogep1980.pdf"

aránt, elsősorban a vállalat gazdasági
vezetésétől, hogy közös céljaink érdeké­
ben egyértelmű, határozott intézkedések
történjenek. Hogy ne csak beszéljünk a
végzett munka szerinti bérezésről, a dif­
ferenciálásról, a hanyagokkal szembeni
felelősségrevonásról, hanem tegyünk is,
mert a mi dolgozó kollektívánk a nehe­
zebb körülmények között is képes bebi­
zonyítani — mert akarja, mert büszke
rá —, hogy nem véletlen a LEHEL név
világot bejáró sikere.

A kommunista közösségek
felelősségével

Pártkongresszusra
Üzemi lapunkban decemberben ad­
tunk tájékoztatást vállalatunk dolgozói­
nak az előkészületek egy fontos szaka­
száról, a beszámoló taggyűlések tapasz­
talatairól.
Januárban ismét, jelentős események
voltak. Taggyűléseken vitattuk meg és
véleményeztük az MSZMP Központi
Bizottságának a párt XII. kongresszu­
sára kiadott irányelveit.

Együtt, közösen
Pártunk, híven a több mint két év­
tizede folytatott gyakorlatához, most is
már jóval a kongresszus előtt — múlt
év december 9-én — nyilvánosságra hoz­
ta nemcsak a párttagság, de egész né­
pünk számára a kongresszusi irányel­
veket.

fiatalok fokozottabb támogatását, né­
pünk műveltségi színvonalának növelé­
sét tűzik ki célul.
Az életszínvonal alakulásának megíté­
lésénél már nem ilyen teljes az egység,
pedig azt is tudja jól mindenki, hogy el­
fogyasztani csak azt lehet, amit előbb
megtermelünk.
El is érkeztünk az egyik legfon­
tosabb kérdéshez, jelenlegi gazdasági
munkánk minősítéséhez: van még bőven
pazarlás anyaggal, energiával, munka­
erővel és sorolhatnánk tovább.
A vitákban felvetődött sok olyan or­
szágos téma, mint: — a közvetlen ter­
melésirányítók lehetőségei. — a műszaki
értelmiség helye és szerepe társadal­
munkban, — a „csúszópénz” kérdése, a
bürokrácia és így tovább. Egy gondolat­

S/.ívós Antal, a városi pártbizottság első titkára részt vett a
Xlll-as alapszervezet taggyűlésén
Ez a nyílt, őszinte politika az egyre
megújuló és fejlődő tömegkapcsolatok­
nak. és a szocialista demokratizmus ki­
szélesedésének záloga. Egyben biztosíté­
ka annak, hogy a kongresszus hűen tük­
rözhesse vissza a párttagság, s rajtuk ke­
resztül az ország véleményét. Biztosíté­
ka ez pártunk helyes politikájának hi­
szen ez a politika népünket szolgálja és
a dolgozó nép alkotó módon vehet eb­
ben részt.
Az irányelvek teljes őszinteséggel szól­
nak jelentős eredményeinkről, de ugyan­
így gondjainkról is.
A viták középpontjában — s ez vár­
ható volt — gazdasági építőmunkánk és
az ezzel szorosan összefüggő életszínvo­
nal politikánk állt. De megfelelő súlyt
kapott a párt- és tömegszervezeti, az ide­
ológiai, a közművelődési munka is. He­
lyesen állapította meg egyik alapszerve­
zetünk: A gazdaságcentrikusság nem
vonhatja el figyelmünket attól, hogy az
irányelveket a maguk teljességében és
mély összefüggéseiben fogjuk fel.
A taggyűléseken és az azokat megelő­
ző pártcsoport értekezleteken gok.an nyil­
vánítottak véleményt. A vélemények
őszinték, bírálók és önbírálók voltak.
Felelősen kijelenthetjük, hogy párt­
tagságunkat a pártunk politikájába vetett
hit, a cselekvő tenniakarás, a személyes
példamutatásra való törekvés jellemzi.
Kifejezték viszont aggodalmukat is az
irányelvekben megfogalmazott helyes
célkitűzések gyakorlati végrehajtásáról,
és hangsúlyozták a fokozottabb ellenőr­
zés, a következetesebb felelősségrevonás
alkalmazásának szükségességét is min­
den szinten és területen. Ügy értékeljük,
hogy ezek a vélemények kifejez,ik a
pártonkívüli dolgozóink véleményét is.
Nincs aki ne értene egyet azzal a nem­
zetközileg Is elismert külpolitikával, amit
országunk a Szovjetunióval és a szocia­
lista országok közösségével együtt foly­
tat azért, hogy biztosítsa békés építő­
munkánk feltételeit. Vagy azokkal az
irányelvekkel, amelyek az öregek, a
többgyermekes családok, a családalapító

tál lehet a sok véleményt summázni:
vannak még belső tartalékaink!
Nem könnyű olvasmány ,az irányelvek.
Szinte minden mondata tömören fogal­
maz. Több esetben bővebb, egyértelműbb
kifejtését kérik párttagjaink. Természe­
tesen az észrevételeket, tapasztalatokat
továbbítjuk felsőbb pártszerveink felé.

Ne csak beszéljünk róla...
Nagyon sok szó esett a viták során
vállalatunkról is. Párttagságunk megál­
lapította. hogy: a XI. kongresszus óta
imponáló eredményeket értünk el. ame­
lyek jellemzőek országosan, de a váro­
sunkban és a Hűtőgépgyárban is.
Az eredmények elismerése mellett töb­
ben bátran elmondták véleményüket a
tapaszt altató hibákról, hiányosságokról.
A felszólalások nem öncélúak voltak.
Érezhető volt, a segíteni akarás a közös­
ség érdekében. Sok olyan dologra irá­
nyították rá a figyelmet, amikre a továb­
bi politikai és gazdasági munkánk során
jobban oda kell figyelni, mint: — a
gyártmányösszetételünk alakulása, — az
ésszerű takarékosság, — a szerszám- és
anyagellátás gondjai, — a munkaszerve­
zés, — a rendelkezésre álló szellemi ka­
pacitás hatékonyabb kihasználása, — a
munkaerőgazdálkodás, — a járművízhűtő-gyártás területén elmaradt fejlesz­
tések, — a bérrendszerünk. — a tömeg­
sport helyzete, — egyes vezetői magatar­
tások, és így tovább.
Sok javaslat is elhangzott a meglévő
problémák megoldására, de talán legta­
lálóbb a következő: elsősorban a saját
területén intézkedjen mindenki, ne más­
tól várja a probléma megoldását ... a
különböző vállalati szervek becsüljék
meg jobban egymás munkáját.
Ügy gondolom, hogy továbbfejlődé­
sünknek itt van a lényege, összefogásra,
a vezetők és beosztottak jó együttműkö­
désére, és nem az egymásra mutogatás­
ra van most szükségünk!
E mellett természetes igénnyel várják
munkás- és szellemi dolgozóink egy­

A januári taggyűlések — nem kevés­
bé fontos — napirendje a pártszerveze­
teink vezetőségeinek, valamint az üzemi
pártértekezlet küldötteinek megválasz­
tása volt.
Tagságunk kommunista felelősséggel
szavazott bizalmat a következő öt év po­
litikai munkáját irányító — az immár
húszra gyarapodott — alapszervezetek
titkárainak és vezetőségi tagjainak.
A jól előkészített munkát bizonyítja,
hogy a vezetőségekbe olyanok kerültek,
akik élvezik a kollektívák bizalmát;
hogy nőtt a munkások, a nők és a fiata­
lok, a magasabb politikai és szakmai tu­
dással rendelkezők száma. Sikeres mun-

Munkában az ötös alapszervezet
szavazatszedő bizottsága
kát kívánunk valamennyiüknek! Egyben
megköszönjük mindazon elvtársak áldo­
zatkész munkáját, akiknek újjáválasztására nem került sor. Végezzenek tovább­
ra is sikeres pártmunkát, kamatoztassák
gazdag tapasztalataikat.
A kongresszusra való felkészülésünk
folytatódik. Felelősség teljes feladat vár
arra a több mint száz hűtőgépgyári kom­
munistára, akik alapszervezeteik kül­
dötteiként képviselik a vállalat párttag­
ságát az üzemi pártértekezleten.
Kókai Rudolf

Összefogjuk erőinket
Az új év kezdetén szeretettel köszöntőm a Hűtőgépgyár minden dolgozóját!
Búcsúzva az óévtől: köszönöm helytállásukat, végzett munkájukat és erőt, egész­
séget kívánok mindenkinek az új év új feladataihoz.
1979. évi tervünk teljesítéséről ugyan még végleges és részletes adatok, elemzé­
sek nem állnak rendelkezésre, azonban a már ismert tények, számok alapján közös
munkánk eredményeként vállalt feladataink teljesítéséről emelt fővel adhatunk
számot. Nem jelenti ez tevékenységünk minden részterületén valamennyi feladat
maradéktalan, hibátlan végrehajtását, de jelenti a vállalati összmunka hatékonysá­
gának javulását, a gazdálkodás objektív és szubjektív tényezőinek, külső és belső
erőforrásainak jobb hatásfokkal történő hasznosítását, a gyár fejlődésének töretlen
továbbvitelét. Tükröződik ebben ennek a kollektívának a politikai érettsége, a tár­
sadalmi közös ügy iránti felelőssége.
A hatékonyság javítása a szocialista tervgazdálkodás állandó követelménye,
amelynek jelentősége a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában fokozódik. Kifeje­
ződik ez gazdaságpolitikánkban is. Ennek fő irányvonala az utóbbi évtizedben a tár­
sadalmi termelés hatékonyságának erőteljes javítása, amely több tényező együttes
figyelem bevét el ét jelenti. Legfőbb jellemzője, hogy mind a termelőerők, mind a
termelési viszonyok fejlődésének folyamatában a minőségi követelmények dominál­
nak. A népgazdaság V. ötéves terve a XI. kongresszus határozatai alapján a koráb­
bi!) képest szig wűb'h batékonvságkövetelményeket támaszt a gazdálkodás minden
szintjén és területén. Ezzel összefüggésben — a világgazdasági helyzet számunkra a
várhatónál is kedvezőtlenebb alakulásának hatását is figyelembe vév', — szüksé­
gessé vált tervgazdálkodásunk konkrét formájának továbbfejlesztése is.
Sokoldalú és sokirányú tudományos kutató- és elemző munka, az elmélet és
gyakorlat egybevetése, széles körű, nyílt és kritikus vita bontakozott ki ezzel kap­
csolatosan az elmúlt évek során. Jelentős határozatok születtek és támasztották alá
a konkrét célokat, és azok megvalósítását. A feladatok komplex jellege, a hatékony­
ság bonyolult összefüggései indokolták ezt. A határozatok a társadalmi, technikai,
gazdasági, irányítási, emberi tényezők kölcsönhatásait szabályozzák. Szükség is volt
erre, mert sokszor nem lebecsülendő jelentőségű ellentmondások, érdekütközések,
feszültségek is voltak, minthogy a népgazdasági és vállalati kategóriához tartozó
hatékonysági tényezők egybeesése tendencia jellegű volt csupán. Ezért a társadalmi
termelés hatékonyságának javítására irányuló különböző szintű és hatókörű tevé­
kenységek nemcsak gazdasági, hanem politikai feladatok is egyben. Ebben az öszszefüggésben fejeződik ki leginkább a társadalom tagjainak — az egyes emberek­
nek, csoportoknak, kollektíváknak — egyetemleges felelőssége. A gazdasági haté­
konyság növelése ugyanis össztársadalmi érdekeket kifejező közös ügy, ezért meg­
felelő politikai felelősséggel kell ezt az ügyet szolgálnunk.
A hatékonyság növelését a vállalati tevékenység valamennyi fő folyamatában
követelményként határoztuk meg már az V. ötéves terv kialakítása, során. Ugyan­
akkor az erőforrások, lehetőségek és korlátok ismételt reális számbavételét, a fel­
adatok differenciálását indokolta minden területen, a tervidőszak egymást követő,
és egymásra épülő szakaszaiban.
1979. évi tervünkben, cselekvési programunkban rögzített kötelezettségeink a
Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-i határozata
alapján és szellemében fogalmazódtak meg. A végrehajtásban a közelebbi és távlati
célokat összehangoltuk. Törekedtünk a népgazdasági, ágazati, területi és vállalati
érdekeknek leginkább megfelelő, hatékony megoldásokra.
Termelésünk növekedése a termelékenység színvonalának emelkedésével va­
lósult meg. A termékszerkezet és összetétel alakítása, termékeinjk minőségének és
korszerűségének javulása mindhárom piacon lehetővé tette 1979-ben is az értékesí­
tés volumenének és árbevételének növelését. Különösen fontos volt a tőkés expor­
tot növelni, minthogy ez a jelen időszakban — a külkereskedelmi mérleg hiányának
csökkentésével, illetve egyensúlyának helyreállításával összefüggésben — elsőrendű
népgazdasági érdek.
Vállalatunk tőkés exportja 1979-ben meghaladta a 23,5 millió dollárt, szocialista
országokba irányuló exportunkból pedig 21,3 millió rubel devizabevétel származott.
Jelentős eredménynek minősül az is, hogy bővültek exportpiacaink, szélesedtek ko­
operációs kapcsolataink és a gazdasági együttműködés fői-mái.
Ezek hatása a további fejlődésünket is pozitív irányban befolyásolja. Fejlesztési
célkitűzéseink megvalósítását több tényező együttes hatása befolyásolta, összességé­
ben a tervezettnek megfelelően, határidőben és költségszinten teljesültek. Készletés pénzgazdálkodásunk alakulása a gazdálkodás általános feltételrendszerének ne­
hézségeit tükrözi. Ezen a területen csapódtak le tevékenységünk gyengeségei, hiá­
nyosságai is, melyeknek kijavítása további erőforrás, tartalék számunkra.
A gazdálkodás személyi feltételeinek tervszerű alakítása jellemzője, egyben
meghatározó tényezője a vállalat egész fejlődésfolyamatának. Ez az a bázis, amelyre
alapozva az állandóan növekvő követelményekhez igazbdva határozzuk meg terve­
inket, feladatainkat. A Hűtőgépgyár több, mint negyedszázados fejlődése bizonyítja
a munkaerővel való gazdálkodás hatékonyságát, amely kifejeződik a létszám és
kereseti arányok folyamatos javulásában, a dolgozók munkakörülményeinek, mun­
kafeltételeinek, szociális, kulturális ellátottságának javulásában.
A vállalat pártszervezete, szakszervezete, KISZ szervezete támogatja a vállalat
gazdasági vezetőinek minden törekvését ebben a vonatkozásban is. így a szakmai
műveltség állandó fejlesztése, a tudati, világnézeti nevelés nagy mértékben járult
és járul hozzá az üzemi demokrácia erősítéséhez, a munkafegyelem, munkaerkölcs
és a munkahelyi légkör javulásához.
Dolgozóink érzik, tudják, tapasztalják és igénylik a velük való sokirányú törő­
dést. Ennek alapján bizton számíthatunk további helytállásukra.
Gorjanc Ignác

HŰTŐGÉP

2

i

1

_

Rovatvezető:
juhász Ferenc

hangja I

KISZ küldöttgyűlésről jelentjük
KlSZ-küldöttgyűlést tartottak vállalatunknál január huszonkettedikén, ame­
lyen megjelent Deák László, a megyei, Fekete József, a városi KISZ-bizottság tit­
kára, Szatmári Zoltán a városi pártbizottság munko.társa és a felső szintű vállalati
vezetők.
JX küldöttgyűlés személyi kérdésekkel foglalkozott. Elsőként a városi KISZbizottság előterjesztését ismertette Fekete József. Javasolta Babucs László — saját
kérésére, érdemei elismerése mellett történő — felmentését KISZ-bizottsági titkári
teendőinek ellátása alól, más munkakörbe helyezése miatt. A jelenlevő hetvenkét
küldött a javaslatot egyhangúlag elfogadta.

Tartalmas
időszaka
volt
életemnek
Babucs László több mint nyolc évig
töltötte be ezt a funkciót. Az első idő­
szakot tanulóévnek mondja. Irányításá­
val — a vállalat lendületes fejlődésével
összhangban — 1973-tól kezdődően foko­
zatosan javult a KIS’Z-szervezet mun­
kája. Szép eredménynek lehettünk tanúi,
részesei a politikai nevelés, a gazdasági
feladatok megoldása területén, és egyéb
téren is. Az elismerés sem maradt el.
Négy alkalommal érdemelték ki fiatal­
jaink a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját,
egyszer pedig a Kiváló KISZ-szervezet
zászlót kapták.
1— Igen tartalmas időszak zárult le az
életemben — nyilatkozta a búcsúzó tit­
kár a küldött-gyűlés után. Sokat tapasz­
taltam, átfogó ismereteket szereztem.
Ezek jelentős részét bizonyára haszno­
sítani tudom majd új beosztásomban is.
Amit személy szerint kaptam vezetők­
től, fiataloktól, a munkámtól, azzal is
nagyon elégedett vagyok. Viszont el kell
ismernem, hogyy a szép sikerek után
megtorpant a KISZ-élet fejlődése. Bízom
benne, hogy sikerül az új titkár irányí­
tásával új lendületre kapni. Ez nehe­
zebb feladat lesz, mint az alapok meg­
teremtése volt.
Sok sikert kívánok hozzá az utódomnak
és a Hűtőgépgyár minden fiataljának!
Fekete József az előterjesztés további
részében javaslatot tett a KlSZ-bizottság új titkárának személyére. A küldöt­
tek egyhangú szavazása után Hubanov
Mihály neve került fel a jelölő listára,
akit titkos szavazással megválasztottak
a KISZ-bizottság titkárának.

Örömmel
tapasztal­
tam
a fiatalok
aktivitását
Hubanov Mihály huszonhét éves, gé­
pészmérnök. Apja villamos gépszerelő,
anyja varrónő. Tanulmányait Miskolcon,
a Nehézipari Műszaki Egyetemen 1976ban fejezte be. Utána vállalatunknál he­
lyezkedett el feleségével együtt. A cél­
gépszerkesztési osztályon dolgozott, köz­
ben egy évig tényleges katonai szolgá­
latát töltötte. 1967 óta tagja az ifjúsági
szervezetnek, 1975-től a pártnak. A kö­
zépiskolában, később az egyetemen igen
aktív politikai, társadalmi tevékenysé­
get folytatott. 1977-től tagja a Hűtőgép­
gyár KISZ-bizottságának.
Most a terveiről kérdezem.
'— A beszámoló és a vezetőségválasz­
tó taggyűlések, illetve az akcióprogram
jelenti a további munka megalapozását.
A káderbizottság elvégezte munkáját,
mindenütt megvannak a javaslatok az
új vezetőségre. Magam is tagja voltam

a káderbizottságnak, s örömmel tapasz­
taltam a fiatalok aktivitását, felelősség­
tudatát. Erre bizonyára számíthatunk
ezután is. Vannak alapszervezetek, ame­
lyekre bármikor támaszkodhatunk. Ahol
kevésbé jól mentek a dolgok, ott javu­
lást szeretnénk elérni, az új vezetőségek
irányításával.
Ez a legfontosabb! Természetes, hogy a
mi munkánkat is csak az alapszerveze­
tek tevékenységén keresztül lehet érté­
kelni. Arra kérem a fiatalokat, hogy az
eddiginél is nagyobb lelkesedéssel, aka­
rással vegyenek részt a politikai és a
gazdasági munkában. Feladatuk lesz bő­
ven! A pártkongresszus határozatainak
feldolgozása, a forradalmi ifjúsági na­
pok eseménysorozatába való bekapcso­
lódás, készülni a KISZ-kongressszusra,
a politikai képzési év zárása, értékelése
és még sorolhatnám.
— Egy személyes jellegű kérdés. Pá­
lyakezdő gépészmérnök vagy, kevés gya­
korlattal. Nem félsz attól, hogy lema­
radsz a szakmai fejlődésben, s ha egy­
szer újra műszaki pályára kerülsz, megérzed ennek a hátrányát?
— Aki ilyen feladatot kap, annak er­
re bizonyos fokig számítania kell. Szak­
mai részkérdésekkel biztos, hogy nem
fogok találkozni mostanában. De azért
mégis csak egy nagy vállalatnál dolgo­
zom, ennek a vérkeringésébe tartozom.
A látóköröm pedig biztos, hogy bővülni
fog. Úgy gondolom, hogy ez bőséges
kárpótlás lesz az elmélyültebb műszaki
munkáért. Most azonban elsősorban a
politikai feladatokra kell összpontosíta­
nom.
A küldöttgyűlés a KISZ-bizottság
■részleges újraválasztásával folytatódott.
Pintér János, a jelölő bizottság elnöke
előterjesztésében elmondta, hogy Majo­
ros Sándor, Redler Béla és Sas László
más társadalmi funkcióba kerülésük
miatt felmentésüket kérték a KlSZ-bizottsági tagság alól. Helyettük a kül­
döttgyűlés titkos szavazással a KlSZ-bizottság tagjává választotta Benlce Ká­
rolyt, a téemká üzem villanyszerelőjét,
Nagy Istvánt, a szerszámüzem esztergá­
lyos szakmunkását és Szaszkó Lászlót,
aki a tmk műszaki osztályán dolgozik,
mint villamos szerkesztő.
Ezt követően Babucs László a három
felmentett KISZ-bizottsági tag és a ma­
ga nevében megköszönte a jó együttmű­
ködést. a megyei és a városi KÍSZ-szervek és vezetők segítségét, a vállalati ve­
zetők támogatását.
Hubanov Mihály is szót kért. Köszö­
netét mondott a bizalomért és jó „csa­
patmunkát” kért a fiataloktól.
Kókai Rudolf, majd Fekete József
meleg szavakkal köszönte meg felszóla­
lásában a régi KISZ-titkár nyolc éves
■'unkáját, és „útravalót” adott az újnak.
Juhász
IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII

Nagy sikerrel mutatkozott be a társas­
tánc klub megalakulása tizedik évfor­
dulóján a Molnár-testvérpár

Jó szakmát választottam
A hegesztő szakmát ebben a gyárban nem kell bemutatni, mert szinte minden
üzemben van valamilyen hegesztési munka: lánggal, villannyal, argonnal. Minden
évben van jelentkező, de évről-évre kevesebb a leány. Jelenleg 12 tanulóból csak
kettő, pedig itt igazán szükség van a fürge, könnyű kézre.
Először fémipari alapismereteket ta­
nulnak. Utána következik az izgalom,
a pisztolygyújtás, a varrathegesztés, az
olvadó fémmel való bánás tanulása. A
jól elvégzett munka a siker érzését táp­
lálja, örömet ad. Szépen hegesztett mun­
kadarab mellett beszélgettem Kecskés
Zsuzsa tanulóval.
— Már ötödikes koromban hegesztő
akartam lenni. A nagybátyám itt a Hű­
tőgépgyárban hegesztő és ő mesélt ne­
kem erről a munkáról. Hetedik osztály­
ba jártam, mikor gyárlátogatást tettünk
az üzemekben és a tanműhelyben. Elő­
ször akkor fogtam hegesztőpisztolyt a
kezembe. Azután még jobban ragaszkod­
tam hozzá. Pusztamonostoron lakom, az
általános iskolát 4,7 tanulmányi ered­
ménnyel végeztem.
Szülei is a gyárban dolgoznak, mind­
ketten fizikai
területen. Szorgalmas
munkásemberek. Az édesanya a múlt év
eleiétől több alkalommal meglátogatta
az oktatási osztályt, felíratta a Zsuzsát.
Kérte, hogy jöhessen hegesztő tanuló­
nak, mert a leány mindig azzal fogadta,
mikor hazament a gyárból: elintézted?
Az első félév után így nyilatkozik a
szakmáról;
— Most már tanuljuk a. lánghegesz­
tést. Különös érzés látni a sárgás-kékes
lángot, a középen égő piros fókuszpon­
tot, amikor az anyaggal egyesülve kiala­
kul a kohéziós kapcsolat, melyet én hoz­
tam létre.

Kinek ajánlod ezt a szakmát?
— Ügyes, könnyű keze, jó szeme le­
gyen, és szeressen dolgozni. Meg kell ta­
nulni, milyen a láng tulajdonsága, tud­
ni kell az anyag minőségét, a pálca, mi­
nőségét és még sok mindent. Akinek
kedve van hozzá, nem ördöngős dolog.
Aki ilyen lelkesedéssel szól a szakmá­
ról, biztosan van elképzelése a jövőre is:
— Először jól tanulni, majd sikeres
szakmunkás vizsgát tenni, később majd,
érettségizni. A legnagyobb vágyam az.
hogy „minősített hegesztő” vizsgát te­
hessek. Persze közben pénzt is kell ke­
resni.

Munka a javából
A „Bolyai Farkas” KlSZ-alapszervevezet a Villamos műszer és készülék fej­
lesztési főosztály kiszeseiből áll. 1974ben választották a nagy matematikus ne­
vét. 197í) óta Cseh István az alapszerve­
zet titkára.
— Szerencsés helyzetben voltam, ami­
kor átvettem a. mozgalmi munka irányí­
tását. Imponálóak voltak elért eredmé­
nyeink, mivel 1975-ben „Kiváló if júkom­
munista közösség”, 1976-ban KISZ KB.
Kollektív Dicsérő Oklevél kitüntetésben
részesült alapszervezetünk.

Megválasztásom évében gazdasági te­
rületünkön átszervezés volt — ekkor let­
tünk főosztály — s ez újabb lendületet,
adott a mozgalmi munkában is.

Jelenleg tizenkilencen vagyunk, mert
többen sorkatonai szolgálatot teljesíte­
nek. illetve gyesen vannak. A szervezett­
ségünk 75 százalékos. Eredményes a
párttaggá nevelésünk, négyen tagjai a
pártnak közülünk, egy pedig pártveze­
tőségi tag. Területünkön három szocia­
lista brigád működik, ebből kettőnek
KISZ tag a brigádvezetője. Mindannyi­
an brigádtagok vagyunk. így a KISZ- és
brigádmunka szorosan összekapcsolódik.
Minden jelentősebb társadalmi munka­
akción képviseltettük magunkat. A moz­
galmi év során kb. 300 órát dolgoztunk
társadalmi munkában. Csak néhányat
említenék: pl. vagonpakolás, hűtőszek­
rény átcsomagolás. st.b. Mindig ott segí­
tünk. ahol a termelés ezt legjobban
megkívánja. Megértettük a 40 órás ak­
ció szükségességét. Tizenketten dolgoz­
tak a különböző üzemekben.
Innen indult el az FMKT mozgalom és
az Alkotó ifjúság pályázat- és kiállítás
megszervezése, lebonyolítása.
— Igen, valóban. Ezek megrendezésé­
ben is sok munkánk van. Kuti Mihály
az FMKT vezetője, aki munkabizottsá­
gának irányításával jól látja el a felada­
tot. Az évek során szép eredményeket
értünk ii-l. Minden évben volt több ..do­

A beszélgetést nem kellett színezni,
felnőtt komolyságéi válaszok voltak ezek.
A munka megbecsülését, a közösségi
gondolkodást az iskolából, az úttörőszervezetből, de talán elsősorban a család­
ból hozza egy tizenötéves gyerek...
Ezek az elképzelések mind reálisak.
Hogyan látja ezt a szakmai oktató. Ka­
sza István?
— Zsuzsi nagyon aktív az elméleti tár­
gyaknál és a gyakorlati munkában egy­
aránt. A rábízott feladatokat jól oldja
meg. Jó közösségi ember, segítőkész. Tö­
rődik a. tanulótársaival. A kezdet bizta­
tó, de még többet várok tőle, főleg az
ifjúsági mozgalomban.
Zsuzsi mindennap 24 kilométert uta­
zik, korán kel és a délutáni szórakoztató
programokból is ritkán tudja kivenni a
részét a busz indulás miatt. így a könyv
marad számára. Szereti a könyvet és a
jó zenét. Ha sok lesz az ösztöndíja, mag­
nót is fog venni.
Tudom, hogy nem mindegyik fiatal
gondolkozik, dolgozik és él így. Többsé­
gük azonban igen és ez bíztató.

bogós” helyezettünk. Tavaly az Alkotó
ifjúság pályázat és kiállításon Szász Jó­
zsef — Dalmadi István pályázata:
„A Kompresszoros hűtőgép gyáregy­
ségben készített hőmérséklet végellen­
őrzés alatgyűjtőrendszer” nívódíj-ban
részesült. Áz FMKT-n Rékasi Róbert—
Sípos Balázs:
„Mun ka körülmények
kiala kit ásónak
vizsgálata a Bosch-csarnokban” pálya­
munkáját jutalmazták nívódíj-jal. En­
nél azonban sokkal többen vettünk részt,
hárman az FMKT-n, tizenketten pedig
az alkotón.
— A vetélkedőkről, sportrendezvé­
nyekről még nem is szóltál, pedig itt is
szép számmal részlvesztek.
— Sok-oldalú kis társaság a miénk. Vnla mennyi vetélkedőn ott voltunk. s min­
dig értünk el. helyezést is. Sőt. ebben a
mozgalmi évben önálló kezdeményezés­
sel is éltünk, megrendeztük a labdarúgó
KISZ-kupát. Szerettük volna megnyerni,
de csak a harmadik helyen végeztünk.
■— Nagyon szerény vagy. Nem említed,
hogy a múlt évben megnyertétek a helyi
OTP fiók és KISZ-bizottság közös ren­
dezésében meghirdetett takarékossági
versenyt.
— Október 31-én a Világtakarékossági
nap jegyében vehettük át a KISZ KB.
4000,— Ft-os ajándékát. Nagy volt az
öröm, hisz ha több pénzzel gazdálko­
dunk, akkor több programot megvalósít­
hatunk.
— A ’79-es esztendőben másnak is
örülhettél, novemberben vetted át a
KISZ KB. Dicsérő Oklevelét munkád el­
ismeréséül.
—■ Bevallom jó érzés volt, hogy figyel­
nek munkánkra, de úgy érzem ez a ki­
tüntetés nemcsak nekem szól, hanem
alapszervezetünk minden tagjának. Az
eredményeket csak közösen tudjuk elér­
ni. jó, hogy mindenkire számíthatok.
— Tervetek a következő mozgalmi
évre?
— Még jobb munkával, nagyobb akti­
vitással jó eredményeket elérni.
Szabó Katalin

3

HŰTŐGÉP

Élete a gyógyításé

Üzemorvosnak lenni ma még nem je­
lent rangot.. Évekkel ezelőtt, bizony lám­
pással kellett keresni orvosokat erre a
pályára, pedig égető .szükség van mun­
kájukra. A rossz munkakörülmények, a
gyér felszerelés, a nagy felelősség, a gyó­
gyításhoz szorosan nem tartozó ismere­
tek. s nem utolsósorban a szűkös anya­
giak nem tették vonzóvá ezt a pályát.
Szocialista egészségügyünk eredményes
intézkedéseket hozott a kedvezőtlen
hatások ellen. 1974 és 78. között
36 százalékkal nőtt az üzemorvosok
száma. Dr. Leilei György főorvos, aki
nyolc éve vállalatunk üzemorvosa, s
most 42 évi gyógyító munka után nyu­
galomba vonult, hogyan látja az üzem­
egészségügy problémáit ?
— Az üzemorvosnak óriási a felelős­
sége. Munkája három alapvető tevé­
kenységből áll. Első és legfontosabb a
megelőzés. Rendszeres időközönként a
KÖJAL-lal
együtt szűrővizsgálatokat
végzünk a gyár területén. Ismernünk
kell a technológiákat, azok emberre ká­
ros hatásait. Most a legújabban beveze­
tett ilyen szűrés az audiológiai vizsgá­
lat. A zajos helyeken dolgozóknál ha
elváltozást észlelünk, kiemeljük. Most
alakítják ki a kórházban a modern hal­
lásvizsgáló állomást. A vizsgálat során
kiszűrt beteget ide irányítjuk, ahol
megfelelő kezelést kap.
— Nincs lehetőség arra, hogy már az
új technológiák tervezésekor az üzem­
orvos javaslatát is kikérjék?

Dömpert
vettem
az
unokám ■
nak
Különböző korú hivatásos gépkocsive­
zető ismerőseimet meg szoktam kérdez­
ni karácsony környékén, mit vettél a
kisfiádnak, unokádnak, keresztfiadnak?
A válaszok szinte minden esetben ha­
sonlítanak egymáshoz, kisautó, darus
kocsi, dömper, traktor, azaz járműkate­
góriába sorolható játékok. Van ebben
valami sorsszerű, a hivatásszeretet leg­
többször tudatalatti megnyilvánulása.
Völgyi Sándor a vállalat egyetlen
aranygyűrűs gépkocsivezetője, kérdé­
semre a legtermészetesebb módon vá­
laszolja: — Dömpert vettem az uno­
kámnak. Bánk nagyon szeret vele játsza­
ni és bevallom, hogy én se nagyapai
,,kényszerből” ülök a szőnyegre, örömöm
telik benne nekem is. Meg, ha felnő,
hátha a nagyapa hivatását választja.
— Hogyan lett Sanyi bácsi gépkocsi­
vezető?
— Kacskaringós út vezetett a volánig.
Dédelgetett vágyam volt sokáig, de
mindig hiányzott; valami a megvalósu­
láshoz. A háború alatt nem volt lehető­
ségem, majd az új demokratikus hadse­
reg katonájaként sem kerültem volán­
közeibe. Leszerelésem után jobb híján
alkalmi munkás voltam, még dolgoztam
baromfikereskedő mellett is. Ezerkilencszáznegyvenkilencben Pestre mentem,
komolyabb megélhetés után néztem,
mert az államosítással megszűnt a hé­
be-hóba még kapható alkalmi munka is.
Jó helyem volt, a Kerámiában, de min­
den szál a Jászsághoz kötött, ötven­
négyben határoztam. Ha kisebb pénzért
is, de hazajövök. A szállításra kerültem,
onnan már sima volt az út. Most már

— Erre ma még nincs lehetőség. Csak
akkor derül ki egy gépről, hogy zajos,
amikor már itt van, beállították. Ilyen­
kor aztán megoldást kell találni a zaj
csökkentésére. Az új gépek jól dolgoz­
nák, hatékonyan termelnek, de sajnos
néhol ártalmakat is okoznak az embe­
reknek. Napjainkban a zajártalom a
legnagyobb gond.
A megelőzésben vannak segítőtársaim.
A munkavédelmi és a technológiai osz­
tállyal együttműködve dolgozom.
A gyógyító munka feltételei javultak
az elmúlt években. Négy évig egyedül
voltaim. Hetvenhatban lett a munkatár­
sam Szabó doktornő. A tárgyi feltételek
is javultak. Az orvosi rendelő bővült, a
gyár sokat áldoz korszerű felszerelésre,
a szakorvosi rendelések biztosítására.
Ennek ellenére nagy elfoglaltságot, óri­
ási felelősséget jelent ez a munka. Tel­
jes embert kíván. Sóikkal több ismeret­
tel kell rendelkeznie mint egy általános
orvosnak. Ismerni kell az egész gyárat,
a munkahelyeket, és embereket. SZTK
ügyekkel foglalkozunk, táppénzbe vételi
jogunk van. Általános higiéniai kérdé­
sektől az ételellenőrzéseken át. a szo­
ciális intézmények vizsgálatáig minden
a mi területünk. Végzünk gépjárműve­
zetői alkalmassági vizsgálatot. Szakmai
tanfolyamokra küldés előtt szintén vizs­
gálni kell, hogy a kijelölt dolgozó al­
kalmas-e arra a munkára. Ilyen kérdé­
sekben a munkapszichológiai laborral
együtt kell döntenünk. Az új dolgozók
is megfordulnak az orvosi rendelőben.
Munkánk harmadik területe a rehabili­
táció. Nagyon fontos. mert, a csökkent
munkaképességű dolgozót is munkába
kell állítani. Nem közömbös ez sem a
vállalatnak, sem az egyénnek.
— Az üzemorvos kettős függésben
dolgozik. A kórház dolgozója, de a
gyár orvosa. Nem nehezíti ez a munkát?
— Nem, ez így helyes. Az orvosnak
függetlennek kell lennie a gyártól. A
gyár nem befolyásolhatja munkánkat,
ítéleteinket nem másíthatja meg. De
együtt kell működnünk.
Ezt úgy érzem sikerült is megvalósí­
tani.
Nyugdíjasként is számítanak mun­
kámra. Bizony nem vagyok már olyan
friss, mint régen. Negyvenkét év után
kell egy kis lazítás. Február 1-től nani
négy órában dolgozom, ennyi azért még
jólesik.
Kiss Erika

közel vagyok az egymillió kilométerhez,
hogy lekopogjam, balesetmentesen!
— Sokszor halljuk „a. gépkocsi veszé­
lyes üzem”. Ml kell ahhoz, hogy bizton­
sággal tudjuk ezt az üzemet vezetni?
— A gépkocsivezetés életforma, amely­
hez nagy önuralomra van szükség.
Gyakran le kell tudni mondani baráti
vagy családi összejövetelekről, disznó­
torról. Lakodalomban sem várhatom
meg a menyasszonytáncot, ha tudom,
szólít reggel a kötelesség. Gyakorlatból
mondhatom, mint, jó tanácsot, hogy
üres gyomorral ne menjünk el soha,
mert az indulás időpontja mindig biztos,
a visszaérkezésé már kevésbé. Nagyon
fontos, hogy az ember bízzon önmagá­
ban, a gépkocsiban. Akarjon élni, nem
szabad úgy indulni, jaj mi lesz ha?...
— Gyakran mondják Sanyi bácsiról,
térkép nélkül is kiismeri magát, akárhová kell mennie!
— Nagyon ritkán tévedtem el. pedig
térképet soha nem használtam. Ha egy­
szer járok valahol, megjegyzem és bár­
mikor visszatalálok. Az országnak nem
sok olyan útja van. amelyiken még nem
jártam vagy a vállalati, vagy a saját
kocsimmal, mert nemcsak hivatásom,
kedvtelésem is a gépkocsivezetés. Sze­
retem az utat, a tájat, ismeretségeket kö­
tök . . . Szóval szép ez a foglalkozás, leg­
alábbis nekem nagyon.
Továbbra is jó utat!
Horti

Hazai győzelem
Szakma kiváló tanulója megyei ver­
seny volt január huszonnegyedikén a
tanműhelyben. Villanyszerelő és szer­
számkészítő tanulók, szakmánként tizenketten — a megye hat szakmunkás­
képzőjéből — mérték össze tudásukat.
Villanyszerelőknél első- és második
helyen hűtős tanuló végzett Faragó
László és Turóczi Ferenc.
A szerszámkészítőknél igazi háziver­
seny volt. Első Kalocsa Gyula, második
Tukacs János, harmadik Oláh János.
Faragó László és Kalocsa Gyula,
az országos versenyen képviselik majd
gyárunkat és a 606-os számú Ipari Szak­
munkásképző Intézetet.

Álmom­
ban
se
gondoltam
A III-as pártalapszervezet ú.j titkára
Pomázi Jánosné Nyeste Erzsébet. A
párttagság egyhangúlag választotta a 33
éves fiatalasszonyt erre a tisztségre.
Amikor becsengetek hozzá, s ajtót
nyit, fia a 20 hónapos Peti anyja nya­
kába kapaszkodva bizalmatlanul mére­
get. Gyors fürdetés után kedvenc kis­
párnái között a mama ölében alszik el.
Hamarosan megérkezik Andrea, a ka­
maszlány is. Erzsi, törékeny termetét
látva, a húgának nézném,
— Mit szólt a család, hogy párttitkár
lett?
— Rámbízták a döntést — mondja
nevetve. De amikor benn megmondták,
hogy engem javasolnak, bizony megle­
pődtem. Mindig végeztem társadalmi
munkát, szerettem csinálni. Peti szüle­
tése előtt műhelybizottsági titkár, azt
megelőzően bizalmi voltam. A szakszer­
vezeti fiók-ikönyvtánat is az én javasla­
tomra alakítottuk ki. Októberben, ami­
kor gyermekgondozási segélyről vissza­
mentem. már az első napon megkér­
dezte Urbán László párttitkár, hogy
akarok-e társadalmi munkát végezni.
Hát persze, mondtam, ez természetes.
De párttitkári funkcióra álmomban sem
gondoltam. Hetvennégy óta vagyok párt­

tag. Akkor végeztem el a marxista kö­
zépiskolát. Mindjárt a vizsga után meg­
keresett az Urbán elvtárs, hogy javasol­
nak a pártba. A párttaggyűléseken min­
dig elmondtam nyíltan és őszintén a
véleményemet.
1962-ben fiatalkorúként, kerültem a
gyárba. A III-as üzemben dolgoztam.
Majd egy kis kitérő után — a váci Kö­
töttárugyárból — ismét a Hűtőt válasz­
tottam munkahelyül, s ugyancsak a
Ill-ast. Ismerem az üzemet, mint a te­
nyeremet. Az összes munkahelyen dol­
goztam. Jól ismerem az ott dolgozókat
is. A munkával kapcsolatban mindig
volt véleményem, amit sosem rejtettem
véka alá. Szeretek dolgozni. A sokol­
dalú, változatos munkákat kedvelem.
— Hogyan képzeli el a munkáját? A
közeljövőben mit tervez?
— Sokan mondták, hogy nem tudom,
mit vállalok. Én csöppet se vagyok meg­
ijedve. Persze nem lesz könnyű. Tisztá­
ban vagyok vele, hogy a mi alapszervezetünk nem tartozik a legjobbak közé.
Fel kell erősíteni, pezsgőbbé tenni a
pártéletet. Én úgj’ gondolom, hogy a fi­
atalokat kell csatasorba állítani. Sok
fiatal dolgozik az üzemben, csak szét
kell nézni. A KISZ szervezet sem jeles­
kedik nálunk. Segíteni kell nekik, úgy
a pártnak, a gazdaságvezetésnek mint a
szakszervezetnek. így nevelhetjük a jövő
párttagjait. így érhetünk el jobb gazda­
sági eredményeket., színvonalasabb szer­
vezeti munkát.
Családom segít, támogat. Az üzem
gazdasági, társadalmi vezetői, a pártta­
gok segítségére számítok és bízom ben­
ne. Erre ígéretet kaptam. Remélem kö­
zösen jó munkát fogunk végezni.
k. e.

Portré, fotó nélkül
Úgy kezdtem cl fotózni, hogy volt a gyárban egy fotószakkör. Ludányi Laci bá­
csi és Éálint Pista bácsi vezette. Ök ismertettek meg a fényképezés titkaival, Hobbyból, szabad időben csináltam. Akkoriban a központi szerszámraktár vezetője vol­
tam. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre jobban igényelték, hogy társadalmi ren­
dezvényeken. sporteseményeken is ott legyek a masinámmal. 1968-ban hozta létre
a vállalat a technológiai laborban a fotó csoportot. Azóta főhivatásként űzöm ezt a
mesterséget. A szerelemből házasság lett.
Nemcsak a társadalmi események megörökítésére volt igény. Sok munkát adott
és ad ma is a műszaki fotózás, A belföldi forgalomban lévő szifonok dobozaihoz itt
készültek a fotók. A laborba kerülő termékek vizsgálatához rengeteg felvételt kell
készíteni. A dekoratív szitázáshoz is mi készítjük d diákat. Mi. mert az évek során
megnövekedett igényekhez a l 'tszám is növekedett. Ma hárman dolgozunk a fotó
laborban. Részben mi csináljuk a csőjáratos lemezek szitamintáit is. Ez alapján ké­
szítik Székesfehérvárott a hűtőszekrényekbe épített csőjáratos lemezt. A társadalmi
fotózással is régen átléptünk a gyár kapuin. A városi eseményeket, a múzeum, az
iskolák, a városi pártbizottság kérésére megörökítjük. Most fejeztünk be egy nagy
munkát. A városi pártbizottság a ..Jászberény város fejlődése a két kongresszus kö­
zött’’ címmel kiállítást rendez. Az ehhez szükséges tablók, felvételek elkészítése
nagy és szép feladat volt.
Munkánkhoz minden segítséget megkapunk, remélem tetszeni fog a lakosság­
nak. Jó és korszerű felszerelésünk van. de szeretnénk még egy sötétkamrát és mű­
termet. A színes felvételek iránt egyre nagyobb az igény. S ezt nem lehet a fekete­
fehérrel együtt előhívni, nagyítani.
Talán a legérdekesebb terület számomra a műtétek fotózása. A Il-es belgyógyá­
szati osztály gasztroenterológiai kutatásaihoz sok felvételen örökítettünk meg érde­
kes eseteket, operációkat. A szakmai értékét az orvosok tudják igazán felbecsülni.
Nemrég társadalmi munkáért aranyfokozat kitüntetést kaptam. Bár nem egye­
dül az én érdemem. Kollektív munka, jó közösség — így lehet csak a feladatokat
megoldani. Aranygyűrüs lettem én is novemberben. Szép hagyománya ez a válla­
latnak. A tablók készítése is a mi munkánk. Ehhez 300—350 törzsgárdatagot fényké­
peztünk le, s ez folytatódik az idén is.
Fotó is kellene a cikkhez? Hát megpróbálok keresni, talán lesz. A közmondás
szerint cipésznek lyukas a cipője, szabónak szakadt a nadrágja, fotóstól fényképet
ne kérjen senki.
Elmondta: Nemes Árpád
Lejegyezte: Kiss Erika

IIIlltllllHIUI

Üj alap­
szervezet
új titkár
Fontos szerepet tölt be a gyakorlati
munka első vonalában dolgozó alapszer­
vi párttitkár. A X-es párta lapszervezet
kádermunkáját dicséri, hogy a KlSZ-titkárból pártvezetőségi tagot, és abból
alapszervezeti párttitkárt lehetett java­
solni, Kocsis Károly személyében a te­
rületi újjászervezés után, amikor a. Mű­
anyag. a Daraboló-sajtoló és a Galvani­
záló üzemek területén új pártalapszervezetet, a XlX-est hozták létre.
Kocsis Károly 35 éves, örökmozgó)
ambiciózus fiatalember. Ismeri a gyá­
rat, itt kezdte a munkás életét, az
iparitanuló éveket, itt tanulta meg
a marós szakmát. Először a sport
vonzotta, a vállalat labdarúgócsapatá­
ban játszott, de a sportnál mégis jobban
érdekelte a mozgalmi munka. Hamaro­
san KISZ titkárnak választották. Mun­

káját a KISZ KB Dicsérő Oklevele is­
meri el. De nemcsak ö, hanem a Forgá­
csoló alapszervezet is megkapta a ki­
tüntetést. Megtalálta a hangot a fiata­
lokkal, eredményesen dolgozó, jó közös­
séggé kovácsolódott az alapszervezet.
Új szakasza kezdődött életének 1971ben, amikor párttag lett. Megértette,
hogy a párttagság még nagyobb felelős­
séggel és több munkával jár. Elvégezte
a ML középiskolát, tovább bővítette po­
litikai ismereteit, még többre lett képes,
öt évig a pártvezetőség tömegszervezeti
felelőse és a Galvanizáló üzem Marx Ká­
roly Kiváló Szocialista Brigád vezetője
volt. Ebben a fontos tisztségben jól
helytállt. Eredményesen agitált a párt
politikája mellett, jól szótértett az em­
berekkel. Mint párt vezetőségi tagot, a
galvanizálóban bekapcsolták az üzemi
négyszög munkájába. Bátor véleményé­
vel és állásfoglalásával, őszinte munkás­
érzelmével sokat segített a feladatok
megoldásában.
Megvan minden feltétele annak, hogy
Kocsis Károly az alapszervezet titkári
funkciójában helytálljon. Biztos, hogy
sokat segít elméleti felkészültségén, hogy
a pártbizottság öthónapos pártiskolára
küldte.
Kocsis elvtársat nemcsak a családja
várja haza, hanem az alapszervezet 32
tagja is.
Pesti Jánosné

HŰTŐGÉP

4

Brigádok házatája
Kábelerdö mélyén
A téemká üzem magas betonfalánál szerényen meghúzódik egy alacsony, föld­
szintes épület. Tágas termében munkapadok sorakoznak. Rajtuk különböző méretű
és alakú szerkezetek, dobozok. Egyiken apró lámpák sora villog. A másik nyitott
„hasából” színes vezetékek százai nyúlnak ki és terítik be az asztalt. A belépő ide­
gennek titokzatos, rejtelmes itt minden. Az itt dolgozó műszerészek számára mindez
a szakmához tartozik. Munkájuk sokrétű, szerteágazó.

Önök mivel foglalkoznak? — kérde­
zem a Bláthy Ottó Szocialista Brigád
vezetőjétől, Kisnémeth Pétertől.
— A legegyszerűbb alapműszerek. —
a volt- és ampermérők — javításától
kezdve a modern lyukszalag-vezérlésű
elektronikus berendezések készítéséig,
javításáig sok mindennel.

Közel száznegyven féle kisberendezést
és műszert készítünk és javítunk éven­
te — feleli a tizenkét tagú brigád veze­
tője.
— Bizonyára voltak nehéznek tűnő
feladataik is, mondjon el néhányat!
— A szerelőszalagok régi, mechanikus
időműszerei, vezérlései eléggé megbíz­

Értékelés előtt
Vállalatunknál a szocialista munka­
verseny jelentős szerepet tölt be a gaz­
dasági célkitűzések megvalósításában, a
dolgozók műveltségének növelésében, a
szocialista tudat, gondolkodásmód, ma­
gatartás fejlesztésében, a munkaerkölcs
erősítésében.
Szocialista brigádjaink február első
felében adnak számot 1979. évi vállalá­
saik, illetve augusztusban, az MSZMP
XII. kongresszusa, valamint hazánk fel­
szabadulása 35. évfordulója méltó meg­
ünneplésére tett pótfelajánlásaik teljesí­
téséről.
Az értékelés február 5—15 között lesz.
Ezúton is felhívjuk szocialista brigádja­
ink figyelmét, hogy az értékelésnél csak
azok a brigádok vehetők figyelembe,
amelyek a fenti határidőre önkiértékelé­
seiket, és 1980. évi felajánlásaikat bekül­
dik.
Új, és szabályszerű, hogy az éremfel­
tételek között első az általános művelt­
ség megszerzése.
A munkaverseny az egyes dolgozik,
kollektívák munkaköri kötelezettséget
meghaladó önkéntes termelési, fejleszté­
si, gazdasági kezdeményezése, mely ma­
gában foglalja egymás kölcsönös segíté­

hatatlanok voltak. Sokat küszködtünk
velük, amíg sikerült egy integrált áram­
körös vezérlőművet összehozni. Azóta
minden szalagnál ezek működnek, szin­
te hibátlanul. Készítői: Szikszai Józsefné és Rékasi László brigádtagok.
— A KUASY — fröccsgépek eredeti
hőfokszabályzó egységei is sokat „gyön­
gélkedtek.” Mióta az új — Fodor Jó­
zsefné és Tóth Mihályné alkotta — sza­
bály zópaneljeinkkel lecseréltük őket,
alig-alig van gondunk velük.
—■ A brigádjukban többen sokszoros
újítók. Jelenleg van-e beadva újításuk?
— Több is. Egyik jelentősebb közü­
lük — Magyar László és Mizsei György
műve — a GIM időművek zavarmente­
sítése. Bevezetésével megszűnik ezeknél
— a villamos hálózat zavaró hatásából
adódó — az eddig gyakori meghibásodás.
A másik újítást az ARO — ponthegesz­
tőgép áramszabályozó egységeinek ter­
melékenyebbé
tételére
vonatkozóan
nyújtottuk be. A nem szabályozható fix
egységeket egyetlen mozdulattal átvált­
hatóra javasoljuk módosítani.
— Mi a tapasztalatuk, mi okozhatta az
Önökhöz javításra leadott évi 1400—■
1500 berendezés meghibásodását?
— Hibaforrásként a nem egészen
megfelelő üzemi körülményeket és a
gondatlanságot említem. Szinte érthetet­
len például, hogy többezer forintot érő
.szivárgáskereső műszer hetente vissza­
térő „vendég” nálunk. Mindig marok­
nyi portól kell megszabadítani a szuperérzékeny érzékelőket. A beépített
porszűrők néha vagy eltűnnek belőlük,
vagy acéltűvel perforálva hatásukat
vesztik. Véletlen lenne?
— Milyen az anyagok és az egyéb al­
katrészek ellátása Önöknél?
— Az anyagellátás jó. Inkább a do­
kumentációk,
a
kapcsolási
rajzok
hiányosságai hátráltatnak bennünket. A
csaknem új szikraforgácsoló géphez pél­
dául sokadszor — külföldről — kellett
hívni a szerelőt, hogy javítsa meg. Meg­
győződésem, hogy a mi szakembereink
is tudnak közel annyit, mint a külföl­
diek, és meg tudnák javítani a gépet,
ha kapnának dokumentációt — szólt
közben Litkei Tamás, a műszerészek mű­
vezetője.

— Anyagtakarékosság is szerepel a
brigádvállalásaik között. Mennyit telje­
sítettek belőle?
Az alu- rézcső hegesztőgépek nagy­
frekvenciás hevítő tekercsét — amit
eddig valutáért kellett beszerezni —
Vörös Ferenc és jómagam gyári anya­
gokkal helyettesítettük. Közel ötven­
ezer a megtakarítás évente az így ki­
javított 60-70 berendezésnél, — válaszol
ismét a brigádvezető.
— A csomagolásnál használatos pán­
tológépek fűtőpatronjait sem kell már
valutáért beszereznünk. Az általunk ké­
szített, hazai anyagokból összeállított
patron ugyanúgy bírja a strapát, mint
az eredeti.
— Ügy számítottunk, hogy az összes
megtakarítás úgy hatvan-hetvenezer fo­
rint körül van.
— Nemsokára itt lesz a brigádválla­
lások értékelésének ideje. Ha megkér­
dezik a társadalmi munkafelajánlás tel­
jesítését, nyugodtan fognak maid vála­
szolni?
— Sikerült ezt is teljesíteni. Tavaly
kettőszázkilencven óra társadalmi mun­
kánk volt. Pótvállalásként még további
nyolcvan órát is hozzátettünk, amit az
év végi vállalati karbantartásoknál gyűj­
töttünk össze.
— A tanulás, a továbbképzés a mű­
szerészek munkájában is nélkülözhetet­
len. Hogyan valósult ez meg Önöknél?
— Az elmúlt évben négyen résztvettek közülünk az olajégők javítását, kar­
bantartását megismertető tanfolyamon...
Azóta teljesen mi vettük át a külső
cégtől a vállalat minden olajégőiének
javítását, karbantartását. Ezekre speci­
alizálta magát közülünk Gedei András.
Simon András. Egyik brigádtagunk Fo­
dor József tavaly fejezte be a tanulmá­
nyait a műszer- automatika főiskolán.

Üllő és kalapács

A kovács-dinasztiák nagy megbecsü­
lésnek örvendtek falun, városon. Külön
kasztot képviseltek az iparosok között
is a foglalkozásukra büszke, erős em­
berek.
A Hűtőgépgyár szakmunkásai között
jelentős azok száma, akiknek eredeti
foglalkozása kovács, de csak egy van,
aki nem tágított tanult mesterségétől:
Czigány István, az aranygyűrűs kovács.
Több mint huszonöt év alatt szak­
munkástanulók százai, talán ezren is.
tanulták tőle az acél alakításának tit­
kát, a. kalapács helyes fogását, az izzó
vas tiszteletét. Csak azért szomorú ki­
csit, hogy valamennyien csak 2—3 hetet
töltöttek nála, mert a tanterv ennyit
irt elő. Kovács egy sem maradt közü­
lük, pedig most már kellene az után­
pótlás, gyöngülnek az izmok ...
A téemká vasszerkezeti műhelyének
sarkában, első látásra ipartörténeti, mu­
zeális értékű szerszámokkal dolgozik
Czigány István. Az idő persze, nem állt
meg. A nagy teljesítményű gép (ajax)
sok fáradságtól megkíméli. A kézzellábbal hajtott fújtató helyett pedig egy
csap karját kell mindössze elmozdítania
és felizzik a tűz.
A sokféle fogó, kalapács, lyukasztó
között egy lópatkó is található. Sze­
rencsepatkó, amelyet nemcsak kovács­
műhelyben tisztelnek.
H. J.

sét a munkában, magánéletben, ismere­
tek gyarapítását, a szocialista munkaer­
kölcs és gondolkodásmód elősegítését.
A magasabb kitüntetést viselő szoci­
alista brigádoktól joggal várjuk el, hogy
rangjukhoz méltó értékelhető, konkrét
felajánlást tegyenek, melyben azonos
súllyal szerepelnek a hármas jelszó sze­
rinti feladatok, illetve azok teljesítése.
A szocialista brigádmozgalom kiváló
lehetőség arra, hogy felkutassuk és rá­
mutassunk a hibákra, veszteségekre,
felhívjuk a figyelmet a tartalékokra, a
kiaknázható lehetőségekre az anyag és
energiatakarékosság, a munkaidő jobb
kihasználása, a munka szervezettségének
javítása, a dolgozók szakmai képzése, a
gépek, berendezések szerszámok kihasz­
nálása terén.
Az .MSZMP XII. kongresszusa és fel­
szabadulásunk 35. évfordulója tiszteleté­
re indított szocialista munkaversenyben
vállalt feladatok sikeres megvalósításá­
nak érdekében kérjük a gazdaságvezető
és szocialista brigádvezető elvtársak se­
gítségét.
Kaszab György
munkaversen.yfelelős

Nem egyszerűen foglalkozás volt év­
századokon keresztül, hanem az ipar
és a munkáserő jelképe is. Az izzó) va­
sat formáló, kalapácsát biztosan tartó
izmos kovács alakja nagyon sok mun­
kásmozgalmi plakáton is megtalálható.
Költőket, szobrászokat, festőket ihletett
művészi alkotásokra ez a mesterség.

Eredményeiket látva, bizonyára az
idén is elnyerik, kilencéves pályafutá­
suk alatt harmadszor az aranykoszorús
szocialista brigád címet. Reméljük, hogy
továbbra is hasonló lelkesedéssel szor­
goskodnak a még jobb eredmények ér­
dekében.
— eszes —

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim

Mindent kérhetsz, csak targoncát ne!
Az üzemek gazdasági vezetői nem va­
lami nagy megelégedéssel besz.éinek a
targoncaellátottságról. Sőt vannak he­
lyek, ahol hónapok óta szinte minden­
nap jelentik a termelést akadályozó té­
nyezők között elsőként a targoncák több
órás hiányát. Ennek ellenére nincs elő­
relépés.
Ha a targoncagarázst, a 199-es telefon­
számot hívja vadaki, azt hinné magnó
szól, szinte mindig ugyanaz a válasz:
— Nem tudok adni! Nem tudok most
adni! Ilyenkor aztán függetlenül, hogy
belenyugszunk-e vagy sem, szidjuk a
csoportvezetőket, a targoncásokat, egy­
szóval a szállítást. Pedig a szitkozódásnak, a körülményeket ismerve nincs alapja. Lehetőségeikhez mérten, túlzás
nélkül mondhatom, mindannyian helyt­
állnak.
Miért a lehetőségekhez mérten?
— Az utóbbi hónapokban — nem sok

idő alatt — majdnem húszán hagyták el
a szállítást. A targoncák műszaki álla­
potára nem lehet rámondani szemrebbe­
nés nélkül, hogy jó. Amit említettem
volna első helyen, az a fizetés. Amikor
elmentem a garázsba, köszönésem is
megelőzve közölték:
— .Mindent kérhetsz, csak targoncát
nem! Nem kértem semmit,
hanem
körülnéztem, öt villástargonca, hat multicar platós „várta” a javítást. Ugyanígy
üzemképtelen állapotban volt egy von­
tató és egy öttonnás villás is. De a for­
galomban lévő járművek sem tökélete­
sek.
— Miért hozzák ki a műszaki előírás­
nak nem megfelelő kocsikat? — kérdez­
tem a targoncásoktól.
— Ha nem hozzuk ki, azt mondják
nem akarunk dolgozni. Csinálni kellene
ezeket, nem csak foldoznj-toldozni! Hiá­

nyos az alkatrész ellátás. A kéttonnás
villástargonca például több, mint féléve
áll, mert nem kaptak hozzá szivattyút.
— Nemrég átszervezték a belsőszállítást. Ahol eddig három targonca volt,
most egy van, aztán sorolhatnám a vál­
tozásokat. Az élet nem állt meg, az üze­
mek sem, de a munka nincs úg.y elvé­
gezve. Néhol olyan rendetlenség dúl,
hogy az kriminális! Az I-es végén —
például —annyi göngyöleg van egymás­
ra pakolva, hogy nem látni a szomszé­
dos műanyagüzemet.
A Bosch üzemnél rengeteg munka ma­
rad meg délutánra. Ezt a diszpécserek is
alátámasztották.
Az anyagok üzemekbe szállítását köz­
pontosították. Ügy- ahogy, bevált. Igaz,
utánfutó kocsikból naponta tönkremegy
legalább egy. Ennyi létszámnál viszont
másképpen aligha lehetne győzni a tem­
pót.
Mi rejlik amögött, hogy ennyien el­
mentek? A válaszok, szinte egybehang­
zóak.

— Ilyen gépekkel, ennyi munkáért
nem vagyunk megfizetve. Legtöbbünk­
nek 13 forint körüli órabérünk van. Tet­
tek nekünk olyan ígéretet, felelős embe­
rek, hogy tizenöt forintnál lejjebb nem
fogunk keresni. Ennek már több hónap­
ja. Az átszervezéssel a túlórák, és vele
együtt a jövedelmek is csökkentek. Sok­
szor nehéz eligazodni, hogy mi a sürgős,
küldözgetnek a mi főnökeink, az üzemek
főnökei, csoport vezetői, lakatosai, disz­
pécserei, raktárosai. Vannak itt, akik a
munkát kiadják, szép számmal.
Volt egy termelési tanácskozás, ahol
elmondtuk gondjainkat. Kérdéseinkre
még nem válaszoltak, pedig megígérték.
Mindenesetre elgondolkoztató. Mind­
annyian látjuk, hogy, dacolva az időjá­
rás okozta nehézségekkel, a kifogásolni
való gépekkel próbálják megoldani so­
kasodó feladataikat.
Akik maradtak, azokkal még messzi­
re el lehet jutni, de kérdés, maradnak-e
tovább, ha problémáikon nem segíte­
nek.
Burányi

5

HŰTŐGÉP

Szorít a határidő
Az új abszorpciós gyártó csarnokok
technológiai szerelése és telepítése utol­
só fázisba ért. A befejezéshez azonban
még sok szervezeti egység összehangolt
munkájára van szükség. A jelenlegi ál­
lásról és a várható beindításról informá­
lódtunk a kivitelezésben és a műszaki
előkészítésben résztvevő legfontosabb
egységek szakembereitől, beszéljenek a
soronkövetkező feladataikról és nehéz­
ségeikről a beindítással kapcsolatban.
A beruházási főosztály a munkák irá­
nyítója, szervezője és ellenőre. Tőlük
tudjuk, hogy a gyártó berendezések, gé­
pek egy része új tervezésű (ÁGTI, HAFE. INTRANSZMAS, illetve célgép osz­
tály. . .) és kivitelezésű (láng Gépgyár,
Ceglédi Vasipari KTSz, Gyár- és Gép­
szerelő Vállalat), másrészt a jelenleg is
üzemelő (abszorpciós szekrényt végsze­
relő) területekről lesz áthelyezve (Hűtő­
bútor, II. üzem). A tervcél kitűzése is
ennek megfelelően készült el, s így ke­
rült a külső tervezőintézetekhez is.
A múlt évben ,a Hűtőgépgyár és a SIBIR S. A. között létrejött szerződés ér­
telmében megvásárolt, és hazaszállított
francia gyártógépek közül a végszerelés­
re és palástlemez megmunkálásra alkal­
mas egységek kerülnek még ebbe az
üzembe. A gépek telepítési tervezése
és kivitelezése imár házilag az üzemfenn­
tartási főosztályon történik.
Az építészeti munkák, a levegő-, viz­
es az elektromos vezetékrendszerek
többsége kész. A gerinchálózatokról kell
még az egyes egységekhez lecsatlakoz­
tatni, a trainszformátorházi munkálato­
kat befejezni.
A gépészeti berendezések: tároló- és
S'Z.állítókonvejorok, leadok, felszedők,
kódolók, járatószalagok, festőfülkék és
konvejora a végszerelésre elő van ké­
szítve. Itt már a villamos- és pneumati­
kus rendszerek végső illesztése, illetve
vezérlési összehangolása van hátra,
mely a téemká üzemre vár.
A gyártástervezési osztály helyezte el
a gyártás technológiai sorrendjében a
jelenleg is üzemelő, gyártó gépeket,
melyről, az egyik gyártástervező el­
mondta :
— Az új gyártócsarnokban korszerű
szállító és járató konvejorok köré ter­
veztünk automatikus fel- és leadókat.
amelyek minimálisra csökkentik a fi­
zikai munkát. A festés szintén konvejoros megoldású lesz, korszerű festőfül­
kékkel. A nagy fröccsszerszámok felfogatására alkalmas fröccsgépek (IMI,
BATTENFELD) fölé korszerű, 12.5 to.
teherbírású kiszolgáló daru került, ameliyel a .szerszámcserék gyorsan és
biztonságosan elvégezhetők.
A francia gázüzemű hűtődobozok
gyártógépeinék elhelyezése, a termelő
területek kijelölése gondokat okozott,
más területek áttelepítését is szükséges­
sé teszi.
Az .abszorpciós aggregátgyárló tizem­
be csak úgy lehet az alkatrészgyártó
gépeket elhelyezni, ha onnan a javító
bázist teljes egészében átvisszük a je­
lenlegi GYGO szerszámraktárba. A

GYGO raktár készletét az épülő kész­
áruraktár egy lekerített csarnokrészé­
ben kell soronkívül elhelyezni. A tele­
pítési munkák még villamos-, gépész,
építész előtervezést és kivitelezést kí­
vánnak. mivel a francia gépek gyúrtásiés energiafelhasználási paramétereit
csak a múlt év végén ismerhettük meg
teljesen.
Á tmk szakemberei által leszerelt
francia gépekkel megrakott vagonok
múlt év december végén érkeztek meg
a Hűtőgépgyár területére. A rakomány
kitűnően volt csomagolva, így az ap­
róbb sérülésektől eltekintve épségben
raktuk ki a szállítmányt. Az évvégi
gyári leállás — amely a téemkásoktól
sok munka elvégzését követeli meg ■—a
Gyár és Gépszerelő Vállalat embereivel
karöltve két nap alatt sikerült a hat va­
gont kirakni, a gépeket valamint a
szerszámokat száraz, fűtött helyiségben
elhelyezni. Ennek télen fontos szerepe
van, hiszen a nedvesség miatt könnyen
megtámadja a rozsda a finoman meg­
munkált (köszörült) szerszámfelületeket
és gépasztalokat. A zsírzó csoport rend­
szeresen elvégzi a gépek olajozását, zsí­
rozását.
Elkezdődött a gépek tanulmányozása,
a dokumentációk fordítása, kiegészí­
tése. anyagok rendelése. A gépek mű­
ködőképes állapotuk ellenére nem felel­
nek meg a magyar szabványok egyes
előírásainak, illetve a munkavédelmi
biztonsági előírásoknak. így, üzembeál­
lításuk előtt részleges módosításukat fel­
tétlenül el kell végezni. Ugyanígy az ap­
róbb lazulásokat és kopásokat is felde­
rítjük a téemkára beszállított gépeken,
hisz .azok egészen a leszerelésig gyár­
tottak. A szerelők és szerkesztők egy­
úttal jobban megismerik a gépek mű­
ködését. A már üzembeállt gépek meg­
hibásodása kisebb valószínűséggel vár­
ható.
Sok és bonyolult feladat megoldásá­
ra kell felkészülnie, a gyártástechnoló­
gusoknak is. Ebben az évben hétféle új
ismeretlen
gyártókultúrával
állunk
szemben.
A francia szekrények dokumentációit
is át kell dolgozni néhány helyen. Hiá­
nyosságok és pontosítanivalók vannak
a rajzoknál. Nagyon fontos az egyes ,al­
katrészek anyagminőségének módosítá­
sa az itthon is beszerezhető, de minősé­
gileg megfelelőre. A műanyag alkatré­
szek tekintetében nagyon fontos az úgy­
nevezett színszám. Ez alapján tudunk
alapanyagot rendelni a BASF-tól. A
francia partner (mivel alkatrészeit koo­
perációban gyártatta) az , anyaglistán
például csak „fantázianevet” adott meg.
vagy egyszerűen minta alapján gyárta­
tott. A látszólag apróságnak tűnő aka­
dályok elhárítására sok energiát kell
fordítanunk.
A műszaki igazgatóság ütemtervet
adott ki, amely az indításra vonatkozik.
Nagyon szoros a határidő, amely csak
jó együttműködéssel, a szakemberek jó
munkájával valósítható meg.

Bordás hőcserélők

elpárologtatók korszerűsítésének egyik
variációjaként, szóba jöhet egy korsze­
rű hőcserélő konstrukció.
Az IKARUS a VI. ötéves tervben új
autóbusz családdal jelentkezik. Ebben
a munkában mi a szélvédő, illetve
utastérfűtő hőcserélőkkel veszünk részt.
Néhány kísérleti darabot már átadtunk
az IKÁRUS-nak.
Az új tömegközlekedési eszközök egy
része klímatizált változatban készül, az
elképzelések szerint az elpárologtatókat
és a kondenzátorokat mi fogjuk szállíta­
ni. A Karosszéria- és Járműgyárral a, fű­
tő. illetve a klímahőcserélők gyártásán
túlmenően szoros kapcsolatunk van a
járművek vízhűtőjének fejlesztésében is.
Az első új típusú vízhűtők még az idén
elkészülnek. Az új autóbusz család a
80-as évek közepétől közlekedik az uta­
kon.
— Az egyedi nagy hűtőberendezések
fejlesztésében hol tart a főosztály?
— A hűtőkamrák, hűtőtárolók ritka
bordaosztású hőcserélőinek sorába is
újabbakat kívánunk illeszteni — mond­
ta Hodász József. — Kiemelten foglalko­
zunk a központi gépházzal üzemelő hű­
tőházak nagyméretű elpárologtatóinak
fejlesztésével. Ezzel a témakörrel kap­
csolatban kívánjuk kialakítani a hűtő­
gépek kondenzációs hőjét hasznosító
vízmelegítők típussorát. Az első példá­
nyokat várhatóan még az idén kipróbál­
juk. A lényege az egésznek, hogy nem
kell külön áramot használni a víz mele­
gítéséhez. hiszen a kondenzátor hűtővize
kiválóan alkalmas mosásra, fürdésre.
Tulajdonképpen energia takarékos meg­
oldásról van szó.
— szó —

Budapesten, az Erzsébet királyné úton
van a Hűtőgépgyár hőtechnikai főosztá­
lya. Három fő termékcsoport fejlesztésé­
nek a gazdája a kollektíva: a kompreszszorok és hűtőaggregátok, az egyedi hű­
tőberendezések. valamint a hőcserélők
korszerűsítésével, ésszerűsítésével foglal­
koznak. A hőtechnikai főosztály vezető­
je Hodász József arról beszélt, milyen
fontosabb feladatokat oldottak meg a
múlt évben és melyek az idei esztendő
fontosabb célkitűzései.
— Az elmúlt időszak egyik jelentős
eredményének a fejlett technológiával
működő alumíniumbordás hőcserélőket
gyártó gépek üzembeállítását tartom —
kezdte a tájékoztatást a főosztályvezető.
— Ez teremtette meg az alapját a kor­
szerű kompakt sűrűbordás, hűtő-fűtő
hőcserélők készítésének. Olyan színvo­
nalú gyártásról van szó, amelynek ered­
ményeként megszűnt a korábbi tőkés
import és egyúttal megteremtettük a le­
hetőségét a hűtő- és klímatechnikai be­
rendezések tőkés piacon történő értéke­
sítésének. A klímahűtők és szekrények,
a fan-coilok elpárologtatói már erről a
gyártósorról kerülnek le. A hűtőaggre­
gátok fontos részei: a léghűtéses kon­
denzátorok szintén áttervezés alatt van­
nak., az új típussor kialakításával meg­
szűnik a nehézkes és anyagigényes előál­
lítás. Foglalkozunk a Tyler hűtőkamra
elpárologtatóinak továbbfejlesztésével,
a sarok aggregátos kivitelből a prototípus
már 1979-ben elkészült. A mennyezeti

Gazdaságpolitikai rovat
Közös vállalat: I.V.G. Bulka — Lehel
A Hűtőgépgyárnak kötelezettségei közé
tartozik az önálló értékesítési tevékeny­
sége folytán mind a saját, mind a nép­
gazdasági érdekeket, jól szolgáló tőkés
piacra való szállítás. Legjelentősebb
partnereink közé tartozik a Német Szö­
vetségi Köztársaság, ott elsősorban az
áruházhálózatot képviselő I. V. G.
Bulka cég.
Több mint tíz éves kereskedelmi kap­
csolatunk mindkettőnk részéről ered­
ményes. Számunkra — mindig a leg­
frissebb piac- és vevőigények diktálása
szükségszerűen ■— meghatározta a fej­
lesztések irányát. Konstrukcióink és
gyártásunk a KGST-országok között
az átlagszínvonaltól jóval előbbre tart.
A partnernél megalapozódott — a meg­
bízható ipari háttér révén — a tőkés
világban létkérdést jelentő hírnevünk.
Ez a kapcsolatrendszer az előzménye
annak a hírnek, amely röviden csak
úgy fogalmazható, hogy a Hűtőgépgyár
közös vállalatot alapít a Német Szövet­
ségi Köztársaságban.
Az
említett kapcsolatrendszert a
szakfőhatóság a Külkereskedelmi Mi­
nisztérium, valamint annak NSZK-beli
külképviseleti szerve, a Nagykövetség
Kereskedelmi Tanácsosi Hivatal is po­
zitívan értékelte és értékeli. Ezerkilencszázhetvennyolcban a külföldi kereske­
delmi tanácsosok külkereskedelmi mi­
niszteri tájékoztatóban intenzív progra­
mot kaptak közös vállalatok, kooperá­
ciós ügyletek lehetőségeinek feltárásá­
ra.
E kedvezőnek nevezhető hullám, va­
lamint a tőkés piacokon beállt úgyne­
vezet fehéráru-telítettségből adódó el­
adási nehézségek, érlelték a gondolatot,
amely Bulka úr elképzelésével is meg­
egyezett: közös vállalkozást kell létre­
hozni.
Egy közös vállalat alapításának rend­
kívül szerteágazó tevékenységsorozatát
mind hazai, mind NSZK-beli szabályok,
szabályozók, jogszabályok, pénz- és
vámügyi előírások, banki rendelkezések
és nyilván mindezek előtt, alatt és után
a két partner közötti megegyezendő
pontok határozták meg.
A most alapított korlátolt felelősségű
társasági formájú (GmbH) közös válla­
lat elsősorban értékesítési célú, azaz a
Hűtőgépgyár összes termékeinek egye­
düli értékesítési joggal felruházott szer­
ve a Német Szövetségi Köztársaság.
Nyugat-Berlin, Hollandia, Belgium és
Luxemburg területén. Második, de egy­

ben párhuzamos feladata az import­
külkereskedelmi szabályozók betartása
mellett mind, pénzben, mind időben
kedvező importlehetőségek biztosítása a
Hűtőgépgyár részére anyagok, szerszá­
mok és berendezések terén. A közös
vállalat 50—50 százalékos befektetési
tőkearánnyal került alapításra, a kép­
ződő tiszta nyereség szintén feles.
A vállalkozás alapítási törzstőke­
szükséglete 100 ezer márka.
Az érdekképviseletet magyar részről
a Hűtőgépgyárból delegált ügyvezető
igazgató biztosítja, aki a frankfurti
székhelyű GmbH
alkalmazottja. A
külszolgálat családosán értendő. Az
ügyvezető igazgató Monáth Ferenc.
Ugyancsak GmbH-alkalmazotti minő­
ségbe helyezik át Czinege Károlyt, aki
jelenleg még a Hűtőgépgyár vevőszol­
gálati megbízottjaként van tartós kül­
szolgálaton az NSZK-ban.
A társasági szerződés alapján a né­
met fél
képviseletét
személyesen
Bulka úr látja el. Hatásköreikben, , fe­
lelősségükben a befektetett tőkearány­
nak megfelelően egyenrangúak.
Jelenlegi stádiumában ott tart a kö­
zös vállalat alapítása, hogy az NSZK
Frankfurt am Main-i közjegyzője előtt
történt kétoldalú aláírás alapján a
Szövetségi Köztársasági Cégbíróságba a
vállalatot bejegyezték a megegyezett
néven, a következőképpen:
IV G Bulka — LEHEL
Internationale Verkaufsgesellschaft für
Kaltetechnik
mit beschrünkter Haftung
6000 Frankfurt am Main
Kaiserstrasse 41.
(Nemzetközi értékesítésű társaság hű­
téstechnikai termékekre korlátolt fele­
lősséggel)
Az első üzleti év 1980. január elsejé­
vel indult.
Ennél az ügyletnél is szempont volt a
tőkebefektetés maximum 3 éven belüli
megtérülése. Ez számításaink szerint be
fog jönni.
Természetesen az új értékesítés-tech­
nikai megoldás is csak akkor lehet
eredményes, ha a Hűtőgépgyár mint
ipari háttér, mint meghatározó társ, jó
minőségű termékeket és főleg minJ°nkor a megegyezett határidőre tud szál­
lítani.
Szabó István

. .........................................

Aranyat érő szemcsék
A háztartási hűtőszekrény gyáregy­
ség félreeső helyiségében szerényen la­
pul a fal mellé egy vashenger. Semmi
különös nincs rajta. Alját és tetejét egyegy karima zárja le, ezekhez csővezeték
csatlakozik. Akkora sincs az egész, mint
a hároméves kisfiam, mezítláb. Igaz,
hogy ez még csak kétéves. Ennek elle­
nére már több, mint, három millió fo­
rintot hozott a vállalatnak. Hogy ho­
gyan? Ezt a legílletékesebbtől. Tábori
János beállító lakatostól kérdezem.
— Eredetileg nem a takarékosság volt
a célunk. Itt., az aggregét szereidében
elég nagy mennyiségű száraz nitrogént,
használtunk fel a párologtató és a kon­
denzátor átöblítésére, nyomáspróbára
és más célokra. Az előírt harmat­
pont mínusz negyven C fok. Ezzel na­
gyon sok baj volt, márpedig, ha ennél
magasabb, akkor megkezdődik a víz
kicsapódása a rendszerben és befagyhat
a hűtőszekrény. Törtük a fejünket, hogy
miként tudnánk a nitrogén nedvesség­
tartalmát tovább csökkenteni. Arra gon­
doltam, hogy miért ne lehetne a hűtő­
szekrénynél alkalmazott kis szilikagél
szűrőt nagyban elkészíteni. Hát. elkészí­
tettük és beépítettük a meglévő nitro­
génvezetékbe. Ez az, ni! Nagyszerűen
beváltotta a hozzá fűzött reményeinket,
nem volt több gondunk a harmatponttal.
Tudtam, hogy az ipari nitrogén sokkal
olcsóbb, mint az általunk használt szá­
rított nitrogén. Már csak egy lépés volt,
hogy ezt is átengedjük a szűrőn. A szi­
likagél itt is megtette hatását. Azóta a
köbméterenként húsz forintos száraz nit­
rogén helyett ipari nitrogént használunk,
aminek kettő forint nyolcvan fillér köb­
métere, és a nedvességtartalmát ennek
is megfelelően leköti a szilikagél. Nem

újításnak indult ez. Meg akartunk olda­
ni egy problémát, és sikerült. Mások ja­
vasolták, hogy adjam be. Azóta megtud­
tam. hogy ez egy év alatt egymillió-ötszáznyolcvannégyezer forint megtakarí­
tást jelent. Ennek megfelelően az újítási
díjam is elég tekintélyes volt, a múlt év
végén pedig megkaptam a Kiváló Újító
kitüntetés arany fokozatát.
— Ez volt az első újításod?
— Ez volt a harmadik. Hét éve adtam
be kettőt, akkor még a nyomdában dol­
goztam. A mostaninál lényegesen kisebb
jelentőségűek voltak, de azokat is elfo­
gadták.
— Újabbak?
— Szintén kettő, illetve már csak egy.
A másikat visszavontam, mert a kísérle­
tek nem igazolták a várt eredményt. Ez
is
anyagtakarékossággal kapcsolatos,
meg az is, amelyik folyamatban van.
— További terveid?
— Megjött a kedvem, azt hiszem, ez
érthető. Most, egy újabb elképzelést for­
gatok a fejembe, de erről még korai len­
ne beszélni.

Az aggrcgátgyártásnál régen használ­
ják a szilikagélt is, meg a nitrogént is.
Egymástól függetlenül, más-más célt
szolgálnak. Mióta a kettő találkozott, a
húszforintos gáz helyett megteszi a. ket­
tőnyolcvanas is. Sőt! Azzal a fránya har­
matponttal sincs már baj. Egy vashen­
ger, alul-felül karimával lezárva, meg­
töltve szép fehér szilikagélszemcsékkel.
Ugye milyen egyszerű?! Csak éppen rá
kellett jönni.

Juhász

6

HŰTŐGÉP

Számvetés és tervek
Az év első hónapja a művelődési házban látszatra „uborkaszezon”. Ha csak a
rendezvények számát nézzük, valóban helyes a megállapítás. A kulisszák mögött
azonban igen intenzív munka folyik. Január első napjaiban készülnek az értékelé­
sek, statisztikai összegzések, a tapasztalatok elemzése. Az 1980. évi munkaterveket
először kiscsoportokban, majd intézményi szinten állítjuk össze. Alapelvünk: meg­
tartani, ami sikeres volt, a kevésbé sikereset felülvizsgálni, állandóan kísérletez­
ni és újítani. A Munkás és ifjúsági ház még csak az első teljes évet zárta, azért is
volt és van nagy jelentősége a számadásnak.

Az elmúlt évben 59 műsoros estet
rendeztünk. Ez hozzávetőlegesen azt .je­
lenti, hogy havonta öt nagyobb műsor
közül válogathattak dolgozóink. A leg­
fiatalabb közönség, a gyerekek részére
színházi előadásokat, zenés irodalmi
műsorokat, bohóc- és bűvész bemutató­
kat szerveztünk.

A műsorok vonzották a közönséget,
megközelítőleg 12 ezren művelődtek,
szórakoztak. Átlagban vizsgálva minden
vállalati dolgozó legalább 2 műsoron
részt vett. Sajnos ez csak az „átlag”,
ugyanis jelentős azoknak a száma, akik
még egyszer sem vettek részt program­
jainkon. Ebben az évben legfontosabb
feladatunk még több dolgozónk „becsá­
bítása” valamely művelődési formára.
Szakköreinkben, klubjainkban össze­
sen 58 ismeretterjesztő előadás hangzott
el különböző témakörökben. A hallgatók
száma meghaladta az 1500-.at. A menynyiségi növekedésen túl, a megvalósítás
módjában is előreléptünk. Igyekeztünk
a pusztán előadásos formát felváltani és
komplex módon, filmvetítésekkel, be­
mutatókkal színesíteni az előadásokat.
Huszonegy kisebb-nagyobb vetélkedő
és verseny megrendezése történt meg.
Témáiban is igen különbözőek, pl. tánc­
verseny, sportvetélkedő, „Játszótársam
mondd akarsz-e lenni” címmel irodal­
mi és politikai, technikai jellegűek.
Az elmúlt év során 4 klub működését
segítettük. Az elsők között biztosítot­
tunk nyugodt körülményeket nyugdíja­
saink részére. A nők klubjában különö­
sen a második félévben, számos érde­
kes előadás hangzott el. s túlzás nélkül
mondhatjuk, hogy családias hangulatú
rendezvényeik emlékezetesek maradnak.
Az ifjúsági klub munkájával még min­
dig nem lehetünk elégedettek. Nagyobb
létszámú tagság az alapfeltétele a rend­
szeres foglalkozásoknak, folyamatos mű­
ködésnek.
Az idén máris született egy klub, a
természetbarátoké. Minden
második
szombaton tartják foglalkozásaikat, amelyeken élménybeszámolókat, filmve­
títéseket terveznek.
A Madrigál-kórus tavaly ünnepelte
fennállásának 10. évfordulóját — várja
az énekelni szerető fiatalok jelentkezé­
sét.
A népi díszítőművészeti szakkör tag­
jai
a
népművészeti
hagyományok
megismerésén túl, ez évben már ki­
állításon mutatják be alkotásaikat,
amelyet
március
elején
láthatnak
dolgozóink.
A
nők
között
talán
legsikeresebbek a divatbemutatók; a
fodrász és kozmetikai verseny, gyermek­

ruházati. gyermekápolási cikkekből ren­
dezett kiállítások, és a szabás-varrás
tanfolyam volt.
A kiállítások népszerűek voltak dol­
gozóink körében. Az igényeknek megfe­
lelően, idén több kiállítást szeretnénk
rendezni.
Szerénytelenség nélkül mondhatjuk,
hogy számos színvonalas zenei rendez­
vény házigazdái voltunk Gondoljunk a
Székely Mihály operaestre, kórushang­
versenyekre. gordonka hangversenyre, a
Bárdos bajost köszöntő kórustalálkozóra
és a rádió Ki nyer ma? c. műsorára.
A társastánc csoport rendszeresen in­
dult országos versenyeken, ahol helye­
zéseket is értek el. Szeptemberben in­
tézményünkben
került sor országos
meghívásos versenyre. Jó képességeiket
bizonyítja, hogy októberben meghívást
kaptak a TV „Forgószín” c. műsorára.
A fennállásának 10. évfordulóját ün­
neplő csoport önálló műsorral mutatko­
zott be telt ház előtt.
Az utánpótlás biztosítása érdekében
ez évben indítottunk kezdő társastánc
csoportot is 10—14 éves gyerekeknek.

Hasonló korosztályok számára alakult
1980 első napjaiban bábkészítő-, és ját­
szó szakkör, ide szintén szerdán várják
még a jelentkező gyerekeket.
Minden héten csütörtökön gyermek
képzőművészeti szakkör tartja foglal­
kozását.
Számos esetben szervezetek rendezvé­
nyeinek lebonyolításában is közremű­
ködtünk. A vállalat különböző közössé­
gei részére igény szerint helyet biztosí­
tottunk összejöveteleik
megtartására.
Sajnos kevés közösség élt eddig ezzel a
felkínált lehetőséggel.
Elképzelésünk, hogy egy-egy üzemi
kollektívát felkérünk, legyenek házigaz­
dái egy-egy rendezvénynek. Arra tö­
rekszünk, hogy klubokban, szakkörökben
való aktív részvétel a brigádok kulturá­
lis vállalásainak értékelésekor differen­
ciáltabban kapjon elismerést.
Összegezve az elmúlt évet: Mi nép­
művelők, úgy érezzük sikerült úgy ki­
alakítani közművelődési munkánkat,
hogy kezd vonzóvá válni az intézmény,
elsősorban a hűtőgépgyáriak, de a vá­
ros és a Jászság lakosságának is. Sike­
rült beilleszkednünk a város közműve­
lődési intézményei közé, és szép számú
nagyobb városi rendezvény házigazdái
is voltunk.
Jó dolog tudni, hogy egyre többen
fedezik fel maguknak a Munkás és if­
júsági házat.
Mi pedig igyekszünk feladatunknak
egyre jobban megfelelni.
K. Csányi Zsuzsa

Jó közösség a nyugdíjas nők klubja

Lehet néhány millióval több?
December tizennyolcadikán Csömör
József műszaki igazgató adta át a kitün­
tetéseket, jutalmakat az újító mozgalom­
ban legeredményesebben dolgozóknak,
és az újítási hónapok győzteseinek, he­
lyezettjeinek.
Horváth Sándor (képünkön) az eloxáló
művezetője közel két évtized eredményes
újítói és feltalálói munkásságáért kiváló
feltaláló ezüst fokozat kitüntetést kapott.
A kiváló újító arany fokozatot Tábori Já­
nos lakatos kapta. Kelten, Bakos Károly
és Pál Imre az ezüst fokozatot vehették
át. Bronzot kilencen; Abonyi Sándor.
Beke Miklósné. Földi László. Ilonka Ist­
ván, Kispál László, Cs. Molnár László.
Papp Ferenc, Pázmándi István és Tasi
Imre kaptak.
A női újítási hónap győztese Vékás
Kovács Erzsébet, helyezettjei Csizmadia
Arpádné, Szabó Istvánná és Kiss Lászlóné.
Az ifjúsági újítási hónap messze elma­
radt a korábbi évek eredményességétől,
éppen ezért az eredeti kiírástól eltérően
állapították, meg a díjazást is. Győztes
és helyezettek nem voltak. A legered­
ményesebb, Rékasi János pénzjutalom­
ban részesült, amely természetesen sze­
rényebb volt a győztesnek kitűzött ősz­
szegnél.
Az elmaradás a korábbi évek ered­
ményességétől nemcsak az ifjúságiak

versenyére volt jellemző. A ’78-as évet
a csúcsnak lehet tekinteni minden vo­
natkozásban. A módosuló feltételek a
statisztikai összehasonlításnál többségé­
ben a csökkenést mutatják.
Kivétel a beadott és elfogadóit, újí­
tások aránya, amely minden eddiginél
kedvezőbb. A kitüntetések és jutalmak
átadása utáni beszélgetésen szó esett
gondokról és problémákról is. Többen
elmondták, hogy a szakvéleményezés­
nél sok az áttétel, sok a szerv, lényeges
előrelépés ezen a területen nem tapasz­
talható.
— Az újítót addig érdekli a téma, amíg a pénzt meg nem kapja szemlélet
morális hatása káros, k<>ll ellene tenni
— fogalmazódott meg a jogos igény a
beszélgetés közben.
— Az anyagtakarékosság túlzott elő­
térbe helyezése elterelheti a figyelmet
más, szintén nagyon fontos kérdésről,
például a normaóra megtakarításról, amely munkaerő kiváltást tesz lehetővé
— volt a véleménye egyik kitüntetettnek.
Az újítók kitüntetésének szerény ün­
nepsége a véleménycsere következtében
igazi fórummá vált. Hasznos javaslatok,
észrevételek hangzottak el, nem vitat­
ható a legilletékesebbektől, a kiváló
újítóktól.
Érdemes figyelni rájuk.
Horti

Olcsó beruházás

Az értékelemzés rendszeres alkotóte­
vékenység, melynek célja a felesleges
költségek feltárása és ezen keresztül a
legkisebb ráfordítással a legnagyobb
nyereseg biztosítása. A GTE őszön indí­
tott tizennyolc órás, értékelemzéssel fog­
lalkozó előadásán hárman vettünk részt.
Az előadó) Réder Béla a Magyar Ha jó- és
Darugyár gazdasági vezetője — országo­
san ismert szakember — számtalan gya­
korlati példával igazolta e módszer hasz­
nosságát. és alkalmazhatóságának széles
körét. Elsősorban külföldi példákra hi­
vatkozott.
,— Hangsúlyozta, hogy az értékelem­
zés csoportos munka. Az éri ékelemzés­
ben jártas szakemberek — csoportban
együttműködve — elméletileg képesek
javaslataikkal — a tervezéstől a kiszállí­
tásig — a jelenlegi teljesítmények akár
20—30 százalékos növelésére is. Az elő­
adó szerint országosan mindössze 600 ér­
tékelemző tevékenykedik, ez nagyon ke­
vés. A tanfolyam befejezésével — a hal­
lottak alapján — az a véleményünk,
hogy a vállalati hatékonyság növelését
jó] szolgálná ha a gyártás fő- és segéd­
folyamataiban dolgozó szakemberek kö­
zül minél többen elvégeznék a műszaki­
gazdasági értékelemzés minősítő tanfo­
lyamát.
A tanfolyam a legkisebb költséggel —
két huszonötös csoportban — Jászbe­
rényben lebonyolítható lenne, meghívott
előadók közreműködésével. 50 ember
képzése óriási potenciált jelentene a vál­
lalatnak. A szakemberek kiképzésére
fordítandó összeg rövid idő alatt megté­
rülhetne.
A II. európai értékelemzési konferen­
cia elnöki megnyitó beszédében hang­
zott el:
„Az értékelemzéssel elérhető megtaka­
rítás 25—30 százalékot tehet ki. de nem
ismeretlen a 70 százalékos megtakarítás
sem.”
Ezek alapján úgy gondoljuk, a szak­
emberek kiképzése jó befektetés lenne.
Bors László
Petrovcsik Ferenc
Földi László

Az újságokban, a rádióban és a tele­
vízióban nap mint nap olvassuk — hall­
hatjuk, — láthatjuk, hogy népgazdasági
terveink fő célja a gazdaság egyensú­
lyának javítása. Minden gazdálkodó egy­
ségnek kiemelt feladata az import, csök­
kentése és az export — elsősorban a tő­
kés export dinamikus növelése.
Az import csökkentését célozza az ész­
szerű takarékosság, a felesleges ráfor­
dítások feltárása és megszűntetése, im­
portból behozot t anyagok hazai anyagok­
kal való helyettesítése. Az export növe­
lésének előfeltétele a minőség javítása.
Ezek tehát, országos célok és felada­
tok. Természetes, hogy a vállalati célok
is ezt követik. A Hűtőgépgyárnak is évek
óta növekszik a tőkés export terve, s a
közelmúltban jelent meg a tőkés import­
ból beszerzett anyagok hazaiakkal való
kiváltására ösztönző felhívás. Ezen a té­
ren van tennivaló, hiszen termelésünk
nagyobbik felét adó hűtőszekrények anyaganak jelentős része tőkés importból
származik. Ha ehhez hozzátesszük, hogy
a termelés bővítésére csak a termelé­
kenység növelése révén van lehetősé­
günk. olyan módszereket, olyan eszközö­
ket kell találni, melyek alkalmazásával
jelentős eredmények érhetők el kis be­
ruházással, rövid megtérüléssel.
A műszaki-gazdasági értékelemzés er­
re alkalmas módszer lehet. A Gépipari
Tudományos Egyesület minden évben
továbbképző tanfolyamokat indít, s min­
den évben szerepel az előadások között,
a műszaki-gazdasági értékelemzés is.
Ezek általában 18 órás tanfolyamok, cél­
juk az értékelemzés iránti érdeklődés
felkeltése és a benne rejlő lehetőségek
propagálása. Százhúsz órás tanfolyam
elvégzésével pedig kellő jártasságot sze­
rezhetnek a szakemberek.
A műszaki-gazdasági értékelemzés —
tartalmát tekintve — új módszer, amely
a funkcióra összpontosít, újszerű gondol­
kodásmódot alakít ki.

HŰTŐGÉP

7

Új vezető az MHSZ élén
Az MHSZ székhazában Matécsa László főhadnagyot, az új járási-városi titkárt
stílszerűen éppen rendezkedés közben találtam. Matécsa elvtárs 1979. december el­
seje óta látja el ezt a felelősségteljes, és sok esetben nem könnyű feladatot. Eddigi
életútjáról, az új funkcióból adódó jelenlegi és távlati feladatokról beszélgetünk.

A december minden napja várakozással, ünnep előtti izgalommal van tele. Fe­
nyőfát vásárolunk, ajándékok után szaladgálunk, hogy örömet szerezzünk. Ilyen
forgatagban bizony keveseknek jut eszébe, hogy élnek közöttünk magukra maradt
idős emberek, akik már csak emlékeikből idézhetik a régi karácsonyok hangulatát.
A Sinka Gyula vezette Salvador Allende szocialista brigád tagjainak eszébe jutot­
tak patronáltjaik.
— Brigádunk a. Hűtőbútor osztályon dolgozik. Kapcsolatunk a városi tanács
öregek napközi otthonával közel öt éves. Ha időnk engedi, ellátogatunk az otthonba,
ahol mindig szívesen látott vendégek vagyunk. Várnak bennünket, elmondják apró
gondjaikat. A brigád tagjaival, közös programokat szervezünk. Legutóbb például a
Hűtőgépgyár kultúrparkjába látogattunk.
— Délelőtt óvodások kedveskedtek műsorral az otthon lakóinak. A délutáni öszszejövetelünknek a nemrég átadott Szövetkezet úti „Jobb, mint otthon” ifjúsági
pinceklub adott helyet. Itt átadhatjuk a brigád ajándékait, elbeszélgetünk a régi
időkről. Kiss Manyinak egy filmjét is levetítjük. A teremben áll a. feldíszített fe­
nyőfa, karácsonyi énekek szólnak. A meghatott arcokról gyorsan elszáll a gond, a
jókedvű nevetéstől megszépülnek a ráncok.
Jó érzés tudni, hogy nem feledkeztek meg Róluk. Mi is békés, nyugodt öregsé­
get kívánunk valamennyiüknek.
Úgy hiszem, a brigád tagjai is szívesen emlékeznek vissza december 17-e esté­
jére. — Nekünk pedig követendő példa.
K. S.
MM

Vendégünk volt
Dr. Teichter Ernő

Meglepetésnek, kedves figyelmesség­
nek, és a munkája méltó elismerésének
szánták a kitüntetést, munkatársai, a
gyáregység politikai — társadalmi és
gazdasági vezetői Pittner Józsefnek.
Egy éve sincs, hogy vállalatunk dol­
gozója lett. A Vas- Faipari Szövetkezet
gyáregységünkkel való egyesítése után,
korábbi beosztásának megfelelően sze­
mélyzeti előadóként dolgozott, nagy ru­
tinnal és hozzáértéssel.

Rendkívül eredményes munkát vég­
zett az egyesítéskor a bizonytalankodó
emberek meggyőzésében, a beilleszke­
déshez szükséges kedvező hangulat kia­
lakításában. Megfontolt, okos szavára
mindenki hallgatott. Még sokáig szeret­
tünk volna együtt dolgozni vele, alapos
politikai és szakmai felkészültsége, vala­
mint közvetlensége, segítő szándéka mi­
att.
Sajnos, az időt nem lehet megállítani.
Eljött a megérdemelt pihenés időszaka,
a nyugdíjba, vonulás. Egyet tehetünk
csak: a gyakori találkozás reményében
búcsúzunk Józsi bácsitól. A Hűtő- és
klímatechnikai gyáregység valamennyi
dolgozója, nevében őszintén gratulálunk
a kiváló dolgozó címhez, egyben kívá­
nunk jó pihenést, hosszú boldoa életet.
— Guthy —

Az Országos Anyag és Arhivatal ko­
hó- és gépipari főosztályának vezetője
Dr. Teichter Ernő nagy érdeklődéssel kí­
sért előadást tartott a pénzügy és anyag­
gazdálkodás szakembereinek, és vála­
szolt kérdéseikre.
Az új és módosított gazdasági szabály­
zókról elmondotta, hogy nem az 1968hoz hasonló reformról, hanem annak
folytatásáról van szó. Dialektikusán kell
értelmezni mindenkinek a gazdasági életben meglévő folyamatokat, azaz nincs
abszolút stabil helyzet, minden állandó
mozgásban van. Nagyon nehéz próbaév
és tapasztalatgyűjtés időszaka lesz a
..nyolcvanas", mert az állandó mozgás,
a dekonjuktúrális világpiaci helyzet
munkastílus, munkamódszer változta­
tást, a veszteségek visszaszorítását, a ter­
melés állandó mozgatását is igényli. A
gyors mozgás, azaz a kialakult helyzet­
hez való rugalmas alkalmazkodás meg­
követeli a szervezettebb, takarékosabb
munkát, az erők összefogását, az egész
ipar hatékonyságra hangolását. Az elő­
adó az árrendszerekkel kapcsolatban ki­
fejtette. hogy ki kell szélesíteni a sza­
badárrendszert. mert nagyobb mozgás­
lehetőséget biztosít. Ezzel együtt az el­
lenőrzés is szigorodik. Tisztességtelen
haszon esetén kollektív és egyéni felelősségrevonás történik. Szakmai árbizott­
ságokat hoznak létre, amelyek szigorú
döntőbírók lesznek majd akkor, ha a
csoportérdek az össztársadalmi érdektől
eltér.
Dr. Teichter Ernő a gazdálkodás vál­
tozásait így summázta: — Újra kell gom­
bolni a kabátot. — Sokkal komolyabb
munkát kell végezni és sokkal nagyobb
felelősséget kell vállalni mindenkinek,
így a nehézségek leküzdhetők. — Horti

A kettes szerelde hagyományos fenyőünnepén Benke Kálmán üzemvezető köszőnie meg az éves munkát. Itt köszöntek el Redler Józsefnétól is. aki
nyugdíjba ment.

— Ügy tudom nem a Jászságban szü­
lettél, hogyan kerültél erre a vidékre?
— 1942-ben születtem Csegődön (Szabolcs-Szatmár megye). Népes család­
ban nőttem fel, heten vagyunk testvé­
rek. így hamar meg kellett fognom a
munka végét boldogulásom érdekében.
Jászberénybe a katonaéveim alatt ke­
rültem és ahogyan a katonaságnál, úgy
a városban is maradtam, A sorkatonai
szolgálat után ugyanis továbbszolgáló­
ként katonáskodtam, majd elvégeztem
a Zalka Máté Katonai Főiskolát.
— Az MHSZ-szcl mikor kerültél kap­
csolatba?
— A kapcsolat nem újkeletű, hiszen
az itt folyó munkával már 1963-ban
megismerkedtem, mint a Lehel Vezér
Gimnázium klubvezetője, a. későbbiek
folyamán pedig, a tartalékos elő- és
utóképzésben vettem részt. Úgy érzem
mindig ott dolgoztam, ahol a legna­
gyobb szükség volt a munkámra. Ami­
kor szóltak, hogy segíteni., patronálni
kell az Ifjú gárda megalakítását hűtő­
gépgyári majd városi szinten, minden
tőlem telhető segítséget megadtam,
— Eddigi munkádat kitüntetések, ju­
talmak sora fémjelzi. Gondolom, hogy
ezt a mozgalmas, élményben gazdag
múltat az új beosztásodban jól tudod
majd hasznosítani.
Milyen feladatok állnak előttetek a
jövőben?

c4 kultúra muuktuai.
A művelődéspolitika követelményeinek
a vállalat művelődési háza is csak akkor
tud eleget tenni, ha tovább javítja kap­
csolatait a vállalaton belül, valamint a
városban levő üzemekkel, intézmények­
kel. Ezért nélkülözhetetlen egy olyan tes­
tület. amely képviseli a dolgozók és a te­
lepülés lakosságának kulturális igényeit.
A választásra december 13-án meghívást
kaptak a gazdasági vezetők, a szocialista
brigádtagok, KISZ aktivisták, és a vá­
ros különböző intézményeinek képvise­
lői. Sajnos a vártnál jóval kevesebben
jelentek meg.
A jelenlevők rövid összefoglalót hall­
hattak az intézmény egyéves kulturális
és gazdasági munkájáról. A beszámolót
hozzászólások követték.
Fehér Imre az MSZBT hűtőgépgyári
tagcsoportjának ügyvezető elnöke fel­
hívta a figyelmet a Szovjet Tudományés Kultúra Házának rendezvényeire, a
kölcsönözhető kiállításra, amelyet az
ifjúsági ház is megrendezhetne. Vélemé­
nye szerint a szocialista brigádokat job­
ban be kell kapcsolni a művelődési ház
programjaiba. Arató Antal a járási-vá­
rosi könyvtár igazgatója a nagyterem
ésszerűbb kihasználására javasolta, hogy
mozgatható fallal válasszák ketté. így
pódium műsorok megrendezésére is al­
kalmassá válik. Krizsán Sándor a Vasas­
szakszervezet nevében üdvözölte a jelen­
levőket. maid értékelte az intézmény
munkáját. Részletesen beszélt, a társa­
dalmi vezetőség feladatairól. Hangsú­
lyozta. hogy a vezetőségválasztás nem
formalitás, hanem a kultúra demokrati­
zálódásának alapvető fóruma. Az a fel­
adata, hogy feltárja a dolgozók vélemé­
nyét. és segítse javaslatokkal a jobb,
korszerűbb művelődést. Arra kell töre­
kedni, hogy a testület részt vegyen a
művelődési ház munkájában. A vezető­
ség tagjainak összetételénél is figyelem­
be vettük, hogy ki milyen területen tud­
ja segíteni a közművelődési munkát.
A kérdésekre Csillik Sándor személy­
zeti-szociális igazgató válaszolt. Majd
megválasztották a vezetőséget, amelynek
elnöke: Rózsa Lászlóné, titkára Dr.
Knorrné Csányi Zsuzsa intézményvezető.
Tagjai: Kalla András, Kilhof Zoltán. Ká­
rolyi Jánosné. Fehér Miklósáé a Ilűtőés klímatechnikai gyáregység klubveze­
tője. Benke Mária, a Radiátor gyáregy­
ség kultúrosa. Lukácsi László szocialista
brigádvezet.ő. Pintér István, a nyomda
üzem párttitkára. Molnár Anna társas­
táncklub vezető. Bartha Zoltán tanmű­
helyvezető, Dr. Arató Antal könyvtár
igazgató. Fodor Katalin, az Aprítógép­
gyár kultúrfelelőse.
Kérjük, éljenek a lehetőséggel — miu­
tán megismerkedtek a társadalmi veze­
tőség tagjaival — és javaslataikkal. vé­
leményükkel keressék fel őket. Remél­
jük ez is hozzásegít, hogy az idei év vé­
gén még színvonalasabb munkáról szá­
molhassunk be.
kerékgyártó

„Erősíteni
az elköte­
lezettséget"
— Az MHSZ előtt álló és a közeljövő
feladatai közé tartozik, hogy növeljük
az oktatói állomány szakmai-politikai
ismeretét, felkészültségét. A politikai
agitáció eszközeit jól hasznosítva, nö­
velni kell a kiképzésben résztvevők
honvédelmi ismereteit, erősíteni a ka­
tonai fegyelmet, a honvédelem iránti
elkötelezettséget.
A sport területén együttműködve az
ifjúság testedzésére hivatott szervezetek­
kel, minél szélesebb teret adni a sport
számára.
Legközelebbi feladatunk hazánk fel­
szabadulásának 35. évfordulója tisztele­
tére meghirdetett vetélkedősorozat meg­
rendezése, „35 év szabad hazában” cím­
mel. Ezúton is kérjük a Hűtőgépgyár
dolgozóit minél többen vegyenek részt
ezen a vetélkedőn.
— Mi pedig jó munkát, erőt, egészsé­
get kívánunk az új beosztásban.
Csatai József

i

Nemes célért
Vállalatunk gazdaságvezetése, a tár­
sadalmi- és tömegszervezetek mindenkor
kiemelt feladatnak tekintették dolgozó­
ink gyermekeivel való szociális, kultu­
rális törődést. De 1979. a gyermekek
nemzetközi éve volt. Operatív bizottsá­
got hoztunk létre, melynek akció­
programjáról év közben újságunk több
ízben beszámolt. Ez az év sikeres befeje­
zéshez ért el, de ezzel a gyermekek éve
nem zárult le vállalatunk életében.
Igen népszerű volt a havi egyszeri
színházi, báb és mozielőadás szervezése,
a szünidei nyári tábor sokoldalú rendez­
vény-sorozata, és nagyszerű gyermek­
majálist rendeztünk számukra. Hogy a
folytatás ne csak terv maradjon, már
élő példákról is be tudunk számolni.
Például művelődési házunkban január­
ban kezdte meg működését a gyermek
képzőművészeti szakkör, valamint folya­
matban van a gyermeki ánccsoport szer­
vezése.
Nemcsak a kultúrálódással, szórakoz­
tatással törődtünk eredményesen. Szoci­
alista brigádjaink is nagy mértékben ki­
vették részüket a különböző társadalmi
munkából, pl. játszóterek- játszóparkok
felújítása, sportudvar az iskoláknak, s
sorolhatnánk.
Komoly
összefogásról tanúskodtak
brigádjaink a 60 személyes bölcsőde alapjainak lerakásában, valamint a 40
személyes „Maci" óvoda bővítésénél,
mely intézmények befejezéséhez a jövő­
ben is várjuk brigádjaink lelkes, odaadó
munkáját, annál is inkább, hogy ez a lé­
tesítmény a hűtőgépgyári gyermekév
legkiemelkedőbb eseménye lesz.
Operatív bizottságunk ezúton mond
köszönetét mindazon dolgozóknak, akik
elősegítették a gyermekek évének méltó
megünneplését.

HŰTŐGÉP

8

SPORT — SPORT
Rovatvezető: Stórád Tamás

Előkelő helyen a
félidőben
A Jászságban még van mit tenni a sport népszerűsítéséért! A legjobb propa­
ganda az eredményes, jó játék. A labdarúgók ennek érdekében ’79 őszén mindent
megtettek. Ha a mérkőzések színvonalával akadt is időnként probléma, a játékosok
küzdeni akarása mindig megfelelő volt. Ennek köszönhető, hogy a Lehel több olyan
csapatot megelőzött, ahol jobb a játékosanyag. Nagy jelentőségű változás, hogy vég­
re függetlenített technikai vezető dolgozik a szakosztályban. Ősszel a csapathoz ke­
rült vezető edző, Kóczián Antal szaktudása az első perctől garancia volt az ered­
ményekre.

Házi verseny
A gyártástechnológiai- és a techno­
lógiai fejlesztésű osztály Pattantyús- és
Gillemot Szocialista Brigádjának kezde­
ményezésére, az MHSZ hűtőgépgyári lö­
vészklubja jól sikerült lövészversenyt
rendezett a Bérkocsis utcai pincelőtéren.
A január 10-i versenyen. — a szerve­
zőkön kívül — indult a Hűtőgép- és
Volkov Szocialista Brigád is. Minden
brigádtag lőállásba állhatott, és tíz érté­
kelt lövés alapján alakult ki az egyéni
helyezési sorrend. A brigádok helyezésé­
nek eldöntéséhez a brigád négy legjobb
lövészének teljesítményét összegezték,
ami szerint a végeredmény:
1. Pattantyús brigád 298 körrel, 2. Gil­
lemot 261 körrel, 3. Volkov 238 körrel,
és a 4. Hűtőgép brigád 205 körrel.
A versenyen egyénileg legjobban sze­
repeltek: Nagy Béla 88 kör. Földi László
78 kör. Szűcs Sándor 75 kör.

A lövészverseny jól szolgálta a brigá­
dok közötti jó hangulatú összejövetelek és tömegsport célját egyaránt.
F. I,.
Téli díszben

Kis fiók...

— Tervünk az 50 százalékos teljesít­
mény volt, — válaszolta kérdésemre —
és az, hogy ne legyenek kiesési gondja­
ink. Ezt teljesítettük. Ősszel a csapat tá­
madó játékával nem voltam elégedett,
elsősorban ennek javítása a következő
cél. Egyénileg a bajnokság során a vé­
dők nyújtották a legjobb teljesítményt
Az osztályzatok alapján készült rangsor
első három helyezettje — László. Laka­
tos, Kirschner — ebből a csapatrészből
került ki. Az első tíz mérkőzésen a kö­
zéppályásokkal is elégedett voltam, az­
tán Lukácsi elfáradt. Szívós nem tudta
állandósítani formáját.
A csatársorban egyenletes teljesít­
ményt nyújtott Bacher és Pecha, mindig
teljesítették, amit vártunk tőlük. Talán
egyedül Váczi okozott csalódást, tőle, te­
hetsége alapján sokkal többet vártam.
Ügy gondolom rendeződött életkörülmé­
nyeinek hatására játéka is nagyot fog
javulni tavasszal.
Az első csapat tehát jól szerepelt, a
tartalékoknál és az utánpótlásnál azon­
ban már komoly problémák adódtak.
Többször leírtuk, hogy a vezetés elsőcsapat-centrikus, és a helyzet azóta sem
változott.

A tartalékcsapatnak időnként kiállási
gondjai voltak! Ügy látszik ez már kró­
nikus betegsége a szakosztálynak.
Az ifjúsági csapat nem tudja megis­
mételni tavalyi sikerét, de ez lenne a
kisebb probléma. Nagyobb gond az. hogy
a jelenlegi társaság mögött óriási űr tá­
tong, a kiöregedők helyét nem fogják
tudni megfelelő erőkkel feltölteni. Bár
a probléma közeli, mégsem foglalkozik
vele a szakosztályvezetés kellően. Az
egyesület szempontjából ma is kihasz­
nálatlan lehetőség a város főiskolája és
két középiskolája. Ha nem is jellemzi a
helyzetet, de érdekes, hogy a jól szerep­
lő szolnoki ificsapat erősségei jászsági
gyerekek!
Egy szakosztály sikeres működésének
alapja a vezetés egysége. Hetek óta ke­
ring a mende-monda, hogy Takács nem
csinálja tovább, befejezte, még is csinál­
ja stb. A vezetés talán legagilisabb tag­
jának kiválása mindenképpen nagy vesz­
teség lenne. A jövőben is szükség van a
tapasztalatokkal, ismeretségekkel rendel­
kező, józan sportvezetőkre. Mind a szak­
osztályvezetés többi tagja, mind a lab­
darúgás kedvelői számítanak Takács
Lászlóra.

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'iiiiiiiiiiiiiiiii

Jelen és jövő a korongozóknál
Jégkorong, Országos Üttörő Bajnok­
ság: Lehel—FTC 8:1. Van-e, aki ezelőtt
öt évvel gondolta volna, hogy a követ­
kező 30 évben jászberényi jégkorongozók versenyre kelhetnek az ország leg­
jobb jégkorong szakosztályával, mégha
úttörő vonalon is? Gondolta-e valaki a
műjégpálya megnyitásakor, hogy három
év múlva, az akkor még korcsolyázni
sem tudói!) gyerekek bajnoki jégkorong
mérkőzést játszanak, nem is akármi­
lyen eredménnyel?
Az első sikerekig, ha nem is hosszú,
de megpróbáltatásokkal teli göröngyös
út vezetett. Fodor Árpád személyében
válogatott korongozót sikerült megnyer­
ni az alakuló szakosztály edzőjének, aki
a szakosztályvezetés támogatásával ki­
váló munkát végzett. Ma már Szőke
Attila segítségével — aki a KSI-ben. a
BVSC-ben, majd Dunaújvárosban iégkorongozott — mintegy 60 gyerekkel
próbálja megtanítani ezt a dinamikus,
gyors, férfias játékot.
— Milyen célkitűzései vannak a szak­
osztálynak? — kérdeztem a honvédség­
től nemrég leszerelt edzőtől.
— A legfontosabb cél: sportembereket
nevelni! Rendet szerető, jól tanuló, ide­
jüket beosztani tudó gyerekeket. Termé­
szetesen a sport terén is szeretnénk si­
kereket elérni. Távlati terveink szerint
az 1981/82-es szezonban szeretnénk ifjú­
sági csapatot is indítani. 1984-ben pedig
benevezünk a felnőtt bajnokságba is.
Ideális esetben 87-körül jó NB I-es jég­
korong csapata lehet a Lehel SC-nek. Az
idén a serdülők és az úttörők vesznek

részt a bajnokságban. A serdülő csapat­
nál egyelőre nem számíthatunk nagy eredmén.yekre, hiszen ellenfeleik 5—6 év­
vel régebben korcsolyáznak, az úttörők
azonban már megállják helyüket. A baj­
nokságban vezető U. Dózsa mögött az
ezüstéremért küzdenek a KSI-vel. Mint
a szakosztály vezetői elmondták, a fejlő­
déshez ma már eg.y-két változtatás el­
engedhetetlen. Például, főfoglalkozású
vezető nélkül már szinte életképtelen a
szakosztály.

Hatvan sportoló foglalkoztatása és az
ezzel járó problémák nem intézhetők el
munkaidő után. Egy dinamikusan fejlő­
dő, rövidesen 80—100 tagúra duzzadó
szakosztály valóban megérdemelne lega­
lább télen egy edzőt. A munkát az
egyszerűen megoldható, a pályával kap­
csolatos problémák megnehezítik. Na­
gyon kevés az edzésidő. Energia-takaré­
kosság van. és ez lerövidíti a szezont, de
ez a rövid idő sincs megfelelően kihasz­
nálva. Teljesen fölösleges hétfőn, szer­
dán és szombaton egész nap a közönség
számára nyitvatartani a pályát, hiszen
délelőtt 2—3 ember veszi csak igénybe.
12—15 óra között általában üres a jég.
A módosított renddel — ami a közönség
tényleges igényeihez igazodik, a kihasz­
náltságot jelentősen lehetne javítani, és
ugye ez is a takarékosság egyik formája!
Az pedig, hogy az öltözőkben legyen
melegvíz, csak jószándék kérdése.
Ügy gondolom, ha a gyermekévnek
vége is, tehetünk még egy-két dolgot
ezekér a reggel öt órakor edzésre induló
gyerekekért!

Múlt évben fiókunk nyereményekben
gazdag évet zárt. A Hűtőgépgyár dolgo­
zói közül 7 ember tudta rövid időn be­
lül nagy célját megvalósítani. Fortuna
istennő kegyeiből egy totózó, három lot­
tózó és három gépkocsi nyereménybetét­
könyv tulajdonos jutott jelentős összeg­
hez. A szerencsések közül ketten. fió­
kunkban eddig kifizetett legmagasabb
összegű pénznyereményben részesültek
(130 200,— Ft., illetve 112 000,— Ft).

A Zsaporozsec. Polski Fiat 126 és a
Skoda 105-ös személygépkocsik átvétele
maradandó emléket, élményt jelent a
boldog tulajdonosoknak.
Kívánunk a Hűtőgépgyár minden dol­
gozójának 1980. évben is hasonló, nye­
reményekben gazdag esztendőt:
OTP Hűtőgépgyári Üzemi Fiók
dolgozói

így búcsúztunk
Hosszú éveken át szorgalmas, becsüle­
tes és lelkiismeretes munkát végeztek a
gondnokság területén.
Mezei Jánosné és Kiss Jánosné takarí­
tónők, fáradságos tevékenység után, de­
cember utolsó napján mindketten nyug­
díjba mentek.
Nagyon fognak hiányozni, mert dolgos
kezük nyomán rend és tisztaság termett,
és jó munkatársaink voltak.
Ezúton is jó pihenést, hosszú és bol­
dog nyugdíjas évéket kívánunk mind­
kettőjüknek.
Cseh Jánosné

Felhívás!
Az 1976—1980. évre sízóló kollektív
szerződésünkben egyes kérdéseket csak
egy évi időtartamra rendeztünk, — az
éves gazdasági eredményektől függően
—, valamint a rendelkezések hatályá­
nak lejárta miatt. Ha a jogszabályok
változnak, ezt a kollektív szerződésben
is figyelembe veszik.
Kérjük vállalatunk dolgozóit, hogy az
elmúlt évekhez hasonlóan, 1980. február
15-ig ésszerű javaslataikat, észrevételei­
ket juttassák el a vállalati szakszerve­
zeti bizottságra.
Előzőleg műhely-, brigád-, vagy szak­
szervezeti csoport értekezl eteken vitas­
sák meg a kollektív szerződést módosító
javaslatokat.
Ezeken .a vitákon minden esetben ve­
gyen részt a helyi gazdaságvezet ő és az
elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzít­
sék.

A nemzetközi nőnap alkalmából kézi­
munka kiállítást rendezünk a Munkás és
ifjúsági házban. Kérjük vállalatunk nő­
dolgozóit, hogy amennyiben a kiállításra
megfelelő saját készítésű népi hímzések­
kel rendelkeznek — zsűrizésre szíves­
kedjenek február 27-re a kézimunka
szakkörre elhozni bemutatásra.
A kiállítás 1980. március 6-tól márci­
us 14-ig tart.
Vállalati
szakszervezet i bi zottság

Köszönetnyilvánítás

Irány Debrecen
Az adatrögzítők megyei versenyén de­
cemberben, vállalatunkat a számítóköz­
pont dolgozója képviselte. Bakosné Sző­
ke Mária második lett ellenőrző lyukasz­
tásban. Ezzel biztosította helyét a márci­
usi debreceni országos versenyre. Az
ügyes kezű fiatalasszony nem először
szerepel sikeresen.

Ezúton mondunk köszönetét
mindazon rokonoknak, jóbarátok­
nak, ismerősöknek, az üzemfenn­
tartási főosztály dolgozóinak, akik
édesapám, Gcrőcs János temetésén
megjelentek, tőle koszorúval, vi­
rággal búcsúztak, mély fájdalmun­
kat részvétnyilvánításukkal enyhí­
teni igyekeztek.
A gyászoló család nevében
Gcrőcs János

Köszönetiinket fejezzük ki mind­
azoknak, akik Szabó Istvánt az
utolsó útjára elkísérték: A mun­
kásőrségnek, volt munkatársainak,
barátainak, ismerőseinek. Köszö­
netét mondunk a II. aggregát
tizem és az abszorpciós üzem kol­
lektívájának, akik osztoztak mély
gyászunkban.
özv. Szabó Istvánná
és gyermekei

Horti Béla bácsit minden évben nagy
szeretettel köszöntik és megajándékoz­
zák karácsonykor a Nádor utca 3-as
számú ház lakói. Béla bácsi közel a
nyolcvan évéhez nagy szorgalommal,
közmegelégedésre látja el feladatát.
Tizenhat család fűtője.

II Ü T Ö G É I’
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. január hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. lörzsszám: 43 '1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Vendégünk volt SzeX^* Gyula
A magasrangú vendég Szolnok megyei látogatásának programjában szerepelt
Jászberény két nagy vállalatának, az Apritógépgyárnak és a Hűtőgépgyárnak a
meglátogatása, február hatodikén. Kíséretében voltak: Mohácsi Ottó, a Szolnok me­
gyei pártbizottság titkára, Bakó Gáspár, a Jászberény Városi Pártbizottság titkára.

)J JJ
a HUTO-

dolgozóinak

GÉPGYÁR
xiv. Évfolyam 2. szám

lapja
ÁRA: 2.50 Ft

1980. FEBRUÁR

Párfértekezletről jelentjük

Számadás és útmutatás
A kongresszusi előkészület legkiemelkedőbb vállalati eseményére a pártérte­
kezletre február 2-án került sor. A központi előadóterem technikai berendezése, szép
dekorációja méltó volt az eseményhez. A küldöttek és a vendégek Jászberény vá­
ros és benne vállalatunk két kongresszus közötti fejlődései bemutató kepkiállítast
is megszemlélhették.
A pontosan nyolc órakor kezdődő pártértekezletre a központi gyár húsz partalapszervezete 105 küldöttet választott a január 8. és 11. között megtartott vezetősegválasztó taggyűléseken.
Kókai Rudolf, a pártbizottság titkára rövid megnyitó beszédében arról adhatott
tájékoztatást, hogy százszázalékos a megjelenés a küldöttek részéről. A 26 meghí­
vott vendég közül pedig mindössze kelten hiányoztak, A pártértekezlet munkájá­
hoz szükséges levezető elnök személyére, a munkabizottságokra, az elnökség tagjaira
tett javaslatát a küldöttek egyhangúlag elfogadták.
A levezető elnök. Nagy János műszaki-gazdasági tanácsadó ismertette a párt­
értekezlet napirendi pontjait.
1. A pártbizottság beszámolója a XI. kongresszus óta végzett munkáról.
2. A kongresszusi irányelvek vitája és állásfoglalás az észrevételekben, javas­
latokban.
3. A pártbizottság tagjainak és a városi pártértekezlet küldötteinek megválasz­
tása.
A vendégek közül az elnökségben foglalt helyet Mohácsi Ottó, az MSZMP Szol­
nok megyei Pártbizottság titkára. Szívós Antal Jászberény város Pártbizottságának
első titkára és Búzás Sándor, a városi tanács elnöke.
Mielőtt Kókai Rudolf a mikrofonhoz lépett volna, egyperces néma felállással
tisztelegtek a résztvevők azon párttagok emlékének, akik az 1975. február 8-i pártér­
tekezlet óta hunytak el.

Gorjanc Ignác vezérigazgató és Kókai
Rudolf, a pártbizottság titkára fogadta
Szekér Gyulát és kíséretét. Bemutatták
a kompresszoros hűtőszekrények, vala­
mint az ipari hőcserélők gyártását.
A Minisztertanács elnökhelyettese
nagy érdeklődést tanúsított az alkalma­
zott korszerű technológiák, a termelés, a
gazdálkodás eredményei és a gondjai
iránt. Az üzemlátogatás után Gorjanc
elvtárs részletesen tájékoztatta a ven­
dégeket a vállalat történetéről, fejlődé­
séről és a gazdálkodás jelenlegi körül­
ményeiről. az előttünk álló feladatok­
ról.
Szekér Gyula, elvtárs a látottak és tá­
jékoztatás után elismerését fejezte ki
a Hűtőgépgyár kollektívájának. Külö­
nösen nagyra értékelte a kereskedelem­
politikát. a nagy ütemben évről-évre
emelkedő dollárexportot, a biztos piaci
pozíciót.
A licence- és know-liow vásárlást és
annak eredményeit — mint mondotta.
— országosan példaképül lehet, állítani.
Beszélt az önálló külkereskedelmi jog
kiszélesítésének gazdaságosságáról és
arról, hogy ezt az igényt központilag is
ösztönzik.
A fejlesztési épület tetőteraszáról a

gyár és környékének panorámáját te­
kintette meg kedves vendégünk. Az az
embercentrikus vállalati politika, amely­
nek bizonyítékai többek között a szoci­
ális, kulturális és sportlétesítmények, a
lakásépítés és támogatás eredményei,
Szekér elvtárs elismerő dicséretét vál­
totta ki.

A hőcserélő üzemben
A Minisztertanács elnökhelyettese a
látogatás befejezésekor azzal búcsúzott
vendéglátóitól, hogy — Először voltam
a Hűtőgépgyárban, de jó tapasztalatok­
kal. távozom és ha alkalmam lesz, szí­
vesen jövök Önökhöz.
Horti

Eredményes tanácskozás

A beszámolóból:
— Pártunk politikájának eredménye­
ként a Hűtőgépgyár fejlődése folytató­
dott. A vállalat termelése tovább növe­
kedett. Új termelő beruházásokkal gya­
rapodtunk. Dinamikusan növekedett az
export. Tovább javultak
dolgozóink
munkakörülményei, a szociális, kommu­
nális ellátottság. A politikai munkára is
a fejlődés a jellemző. Nőtt, a párttagság
ideológiai, politikai felkészültsége. A tö­
megszervezetek pártirányításával az
egész kollektíva munkája egységesebb
lett. A növekvő feladatokat eredménye­
sen tudtuk megoldani. — mondotta be­
vezetőben a pártbizottság titkára.

Gazdasági eredményeink
A Hűtőgépgyár eleget tett a népgaz­
dasági elvárásoknak és kötelezettségei­
nek, amelyet a magas kitüntetések sora
is bizonyít.
1976-ban: MT—SZOT Elnökség Vörös
Vándorzászlója; 1977-ben: Kiváló Vál­

lalat: 1978-ban: Jubileumi Zászló és Ki­
váló Vállalat; 1979-ben: Kiváló Vállalat.
A gazdaságpolitikai határozatok meg­
valósítását számos központi és belső ál­
lásfoglalás segítette elő. A pártbizottság
a konkrét feladatoknak megfelelő politi­
kai eszközökkel segítette a gazdaságve­
zetést a végrehajtásban. Termelési érté­
künk a IV. ötéves tervben elért 11 mil­
liárd 208 millió forinttal szemben az V.
ötéves tervben várhatóan 42.2 százalék­
kal magasabb lesz, eléri a 15 milliárd
930 millió forintot. A rubel elszámolású
export közel 48 százalékkal, a dolláré
pedig 330 százalékkal lesz magasabb eb­
ben a tervidőszakban, mint az előzőben.
Kedvező a devizakitermelési mutató is.
A növekvő termelési értéket folyamato­
san csökkenő létszámmal értük el. ’75
és ’80 között kétszázötvennel csökkent az
összlétszám. Az egy munkásra, jutó éves
teljes termelési érték 193 ezer forinttal
több, mint öt évvel korábban. A fejlő­
désünket mutató adatok csak úgy érté­
kelhetők igazán, ha a felmerülő külső és
belső problémák tükrében vizsgáljuk.
(folyt a 3. oldalon)

Február tizenegyedikén tanácskoztak
a Hűtőgépgyár szocialista brigádveze­
tőinek képviselői.
Velkei István VSZT titkár megnyitó
szavait követően Kárpáti József gazda­
sági igazgató szóbeli kiegészítést tett a
beszámolóhoz.
— ..Megállapíthatjuk, hogy a vállala­
ti munka verseny szabályzat kiállta a
gyakorlat próbáit. Módosításra kiegé­
szítésre nincs szükség” —■ mondot­
ta bevezetésképpen. Az 1980.
évi
feladatokról elmondotta. hogy 200
komplett olajhűtő legyártását kell el­
végezni az idén — szovjet megrende­
lésre. A gázhűtők prototípus minőségi
bevizsgálása még tart. Sikeres minő­
sítés esetén közel négyszáznyolcvan
gázhűtőre kapunk megrendelést. Száz­
literes söröshordóból közel 36 ezer da­
rabot kell román megrendelésre elké­
szíteni. Egyes járműhűtők gyártását le­
csökkent.] ük. főleg gazdaságossági okok­
ból. Úgyszintén kevesebbet gyártunk —
kapacitás hiánya miatt — százezer
négyzetméterrel a radiátorból is. Ez utóbbi a belföldi ellátást nem érinti,
ugyanis — az export rovására is — az
elmúlt évinél közel 160 ezer négyzetmé­
terrel többet kap a belföldi kereskede­
lem.
A kereskedelmi hűtőbútorok, a ház­
tartási hűtőszekrények, valamint más
alumíniumtermékek terén az 1979. évi­
hez hasonló forgalmat irányoztunk elő.
— Hamarosan bevezetésre kerül egy
olyan bérezési rendszer is. ami a veszte­
séget minimálisra csökkentve a termelés
folyamatosságát még jobban elősegíti.
A csak alkatrészgyártó üzemek és a csak
késztermék előállító üzemek anyagi ér­
dekeltségének összehangolása is hama­
rosan napirendre kerül.
Bejelentette még, hogy az idén is meg­
pályázza a Hűtőgépgyár a KGM Kiváló

Vállalata címet. A továbbiakban a Hűtő­
gépgyár 1980. évi munkaverseny vállalá­
sáról szólt..
A dollár elszámolású exportunkat 20
százalékkal növeljük, ezzel az idén elér­
jük a 30 millió dolláros exportszállítást.
A szocialista államokba irányuló ex­
portunkat. valamint a belkereskedelmi
igényeket is teljesíteni fogjuk.
Készleteink forgási sebességét 2,5 szá­
zalékkal meggyorsítjuk.
Az anyag- és energiatakarékosság te­
rületén 75 millió forint megtakarítást
érünk el. Az előző évekhez hasonlóan az
idén is két kommunista műszakot tar­
tunk. Ezenkívül a szocialista brigádok
ötvenötezer munkaóra ledolgozását vál­
lalták. Ezek ellenértékéből, a járás és a
város gyermekintézményeit bővítjük,
fejlesztjük. A vállalásokat a brigádok je­
lenlévő képviselői egyhangúlag megsza­
vazták.
Ezután Csömör József műszaki igaz­
gató vállalatunk ez évi anyag, energia és
egyéb takarékossági célkitűzéseit ismer­
tette.
— A népgazdaság hosszútávú fejlesz­
tési politikájával összhangban a terme­
lési szerkezet fejlesztése és a közgazda­
sági egyensúly javítása a célunk. A köz­
ponti intézkedések nem a termelés to­
vábbi bővítésére, hanem a termelési
költségek jelentős csökkentésére, a ta­
karékos gazdálkodásra ösztönzik a vál­
lalatokat. Kiemelten kell kezelni az im­
portanyag takarékosságot, illetőleg ahol
lehet az importanyag kiváltását hazai
anyagokkal. Az ilyen jellegű megtakarí­
tások az idén 60 millió forint kiadástól
mentesítik a vállalatot. A tüzelőanya­
gokkal és a villamos energiával való ta­
karékos gazdálkodás további 5—6 milli­
óval csökkenti a kiadásainkat. Megnőtt
a szerepe a gyorsan mozgósítható válla(folyt. a 4. oldalon)

HŰTŐGÉP

3

Van vagy nincs?

G^FIATALOK
Rovatvezető:
Juhász Ferenc

d

. -fi

d d
h a n 9 J 3 !

Forradalmi Ifjúsági Napok '80
Az idén tizenötödik alkalommal kerül sor a forradalmi ifjúsági napok megren­
dezésére. A FIN eseménysorozatának 1980. évben kiemelt hangsúlyt ad, hogy a ta­
vaszi napokban végzi munkáját pártunk XII. kongresszusa s ebben az évben em­
lékezünk hazánk felszabadulásának harmincötödik évfordulójára.
A forradalmi ifjúsági napok tavaszi ünnepeinket foglalják keretbe, 1848. már­
cius 15-re, az 1919-es Tanácsköztársaságra, s felszabadulásunk dátumára, 1945.
április 4-re emlékezünk. E három nemzeti ünnep történelmi tanulságai és az
MSZMP XII. kongresszusának tartalmi kérdései határozzák meg a rendezvény po­
litikai mondanivalóját.
A márciusi forradalom eszméi „SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG"
nem váltak valóra, a polgári átalakulásért folytatott harc elbukott. Történelmileg
véletlen, hogy március 15-e és március 21-e, a polgári forradalom és a szocialista
forradalom győzelmének ünnepe ennyire közeli dátumok 1918. októberében a pol­
gári Magyarország legjobb erői — élükön Károlyi Mihállyal — együtt folytatták az
1849-ben elbukott harcot a teljes polgári átalakulásért, a Habsburgoktól való elsza­
kadásét. Magyarországon 1919-re megértek a szocialista forradalom feltételei, győz
a proletárdiktatúra. 1919. március 21-e és a Magyar Tanácsköztársaság dicső 133
napja szocialista nemzeti hagyományaink értékei közé tartozik. A nemzetközi és a
hazai reakció összefogása vérbefojtotta a Tanácsköztársaságot, de ahogy 1849. után
a hatalom nem volt képes megsemmisíteni az előremutató) polgári eszméket, ugyan­
így a Horthy-rendszer sem tudta kiirtani népünkből a szocializmus gondolatát.
1945. április 4. hazánk felszabadulásának ünnepe, amelynek immár 35. évforduló­
jára készülődünk, szocialista társadalmunk nemzeti hagyományai közül a legjelen­
tősebb.

A FIN keretén belül ifjúkommunistáink népünk történelmének e három kiemel­
kedő eseményéről alapszervezeti taggyűléseken emlékeznek meg, illetve bekapcso­
lódunk a kiemelt városi rendezvénysorozatba. így az MHSZ által meghirdetett ..35
év Szabad Hazában’’ vetélkedősorozaton, az IG járási-városi lövészversenyen, fák­
lyás felvonuláson veszünk részt. Helyi rendezvényünk, az immár hagyományosnak
mondható 18 évesek köszöntése lesz.
Szabó Katalin

„<Vajyyjok olyan. Leyinjy mint te!”

Tömegsport. Divatos szó, divatos té­
ma. Sok-sok országos akció és helyi
kezdeményezés indult az utóbbi évek­
ben. Sokan foglalkoznak a szervezésé­
vel, talán még többen az adminisztrá­
lásával. Beszámolók, jelentések készül­
nek az eredményekről. Gyakran elsza­
badul a fantázia, s a néhány lelkes ko­
cogó számát megsokszorozza a nagyvo­
nalú kimutatás. Az viszont tény, hogy
ha a piakát kispályás labdarúgó baj­
nokságot, kupát hirdet, vagy bármi mó­
don kilátásba helyezi a focit, ez nagy
vonzerőnek szaimít, szinte biztos sikert
jelent. Kicsalja a pályára a fiatalokat
és a kevésbé fiatalokat. Sok harminc­
negyvenéves is tud önfeledten örülni, ha
megzörren a háló. Ha nincs háló, az
sem baj, nagyon megfelel a kis kapu is
a strandon vagy a két féltégla a pará­
nyi téren. Vannak persze, akik más
sportnak hódolnak. Nyáron nincs is baj,
ezer a lehetőség, aki akarja megtalálja
a megfelelőt. De most tél van. Beszo­
rultunk a lakásokba. Aki korcsolyázni
tud, annak nincs ilyen gondja.
— És aki nem tud, mit tehet? — kér­
dezem Kiss Józsefnét, a sportlétesítmé­
nyek vezetőjét.
— Nemrégen még heti két tömeg­
sportnap volt, hétfő és péntek. Az NB
es röplabda mérkőzések szintén pén­
Itekre kerültek. A többi szakosztály is
elégedetlenkedett, hogy kevés az edzés­
idejük, azért nem tudnak eredményt
felmutatni. A heti két napot viszont ál­
talában nem töltötte ki szervezett tö­
megsport, sokszor kongott a terem az
ürességtől, ezért a pénteki tömegsport­
napot megszűntettük, maradt a hétfő.

—■ Hétfőn mettől meddig tart?
— A csarnok középen függönnyel elvá­
lasztható. A fele reggel nyolctól este
tízig a dolgozók rendelkezésére áll. A
másik felében edzéslehetőséget kaptak
a sportiskola röplabdázói este fél héttől,
előttük pedig az úszószakosztály.

— A gyakorlatban ez másképpen fest.
Az utóbbi időben sokan .járunk ki, főleg
pingpongozni. Háromnegyed hat körül
minden alkalommal felszólít bennünket
a szertáros, hogy pakoljuk el az asztalo­
kat, és hat órára hagyjuk el a csarnokot,
mert jönnek az iskolások. Elpakolunk,
megfürdünk, felöltözünk, s félóráig még
várakozunk a hatnegyvenes buszra. Köz­
ben csupán négy-öt kislány tartózkodik
a teremben — nem a felében, hanem az
egészben. A többieket az a busz hozza,
amelyikre mi várunk.
— Erről eddig nem tudtam! Szigorúan
kiadom a szertárosoknak, hogy ezentúl,
ha csak két ember is maradni akar hat
óra után, biztosítani kell részükre a fél
termet, akár este tízig. (Ezt meg is teszi
a jelenlétemben.)
— Hallottam olyan kijelentést, hogy
„Kissné nem szereti a futballt”. Ezt az­
zal támasztották alá, hogy nem tűri a
labdarúgást a teremben. Még kis kapura
sem, keresztben. Sőt a lábteniszt sem
engedi meg. Magam is bosszankodtam
már emiatt.

Szeretem a focit...
A versenyzés mindenkinek erős érzel­
mi motivációt jelent. Még a „szolidabb”
képességű tanulók is a siker, a jó ered­
mény titkos vágyával indulnak „harcba”.
A szakma kiváló tanulója megyei ver­
senyek jól szolgálják a tanulók szakkép­
zettségének lemérését, az egységes ver­
senyszellemet.
Az elmúlt hetekben a 606-os Ipari
Szakmunkásképző Intézet negyvenhat
diákja tizennégy szakmában indult és
három tantárgyi versenyen is sikerült
előkelő helyezést elérni a fizikai, — elek­
trotechnikai és villamosipari szakrajzban.
Az egyre magasabb színvonalú szak­
mai versenyeken kilenc alkalommal ke­
rültek első három helyre a következő
szakmákban; esztergályos, villanyszere­
lő, szerszámkészítő, csőszerelő, autósze­
relő, hegesztő, géplakatos, bútoraszta­
los és női fodrász. A versenyek vissza­
hatnak a tanulmányi eredményekre, de
erősítik a közösségi szellemet is. Nem
csak a diák, a tanár és a szakoktató
várja és örül a jó eredménynek, de az
egész osztályközösség is.
A versenyek zsűrijének tagjai voltak
a szaktanárok, oktatók és vállalatunk
szakmunkásai. Az elméleti és gyakorlati
munka pontszámai alapján történt az
értékelés, pontos méréseket a MEF Hu­
nyadi János Szocialista Brigád tagjai vé­

gezték el. A fiatalok eredménye tükrözi
a jó elméleti felkészültséget, mely köl­
csönhatásban van azoknak a szakembe­
reknek a munkájával, akik mellett az
üzemekben dolgoznak.
A villanyszerelő szakmában első helye­
zett Faragó László így nyilatkozik: Ered­
ményes szereplésemhez nagy mértékben
segített, hogy a célgép üzemben dolgoz­
hatok. Itt sokoldalú feladatokat kell
megoldani, ennek eredménye volt, hogy
a munkát jó minőségben tudtam elké­
szíteni.
A versenyzés, a lehetőség szerinti leg­
jobb eredmény elérése megköveteli a fo­
lyamatos és rendszeres tanulást, a fe­
gyelmezett munkát. Egyetért ezzel Ka­
locsa Gyula, a szerszámkészítő szakma
első helyezettje: — Szorgalmasan készül­
tem a versenyre. Az eddigi ismereteket
mind felújítottam, de az elméletben
mégsem értem el a legtöbb pontszámot.
A gyakorlati munkában ezt a lemaradást
sikerült pótolni. Előnyös volt számomra
a megszokott környezet. Most készülök
az országosra, biztosan keményebb küz­
delem lesz.
Jelentős színvonalú nevelői, oktatói
munka van az eddig elért eredmények­
ben. Hat diák az országos döntőben kép­
viseli a 606-os Szakmunkásképző Intéze­
tet.
Pesti Jánosné

— Szeretem a Iagdarúgást, de féltem
ezt a létesítményt. Elkezdődik a fejelés­
sel, folytatódik a kétkapuzással. Belehevülnck és összetörik az égőket, szétrúg­
ják az épületet. Ezek a panelek nem
bírnák tartósan a lövéseket. Hálóval meg
lehetne oldani a védelmüket, de nincse­
nek függesztővasak.
— Úgy tudom, hogy felajánlották ezek­
elkészítését társadalmi munkában.
— Igen, felajánlották, de a jelenlegi
személyzet nem tudná megoldani a háló
kezelését, felfüggesztését.
— Előfordult, hogy a szokásos hétfői
napon már az öltözőbe sem akartak be­
engedni bennünket az ifjúsági labdarú­
gók, pedig az ajtón ott függött a tábla:
Ma tömegsportnap. Végül csak sikerült
átöltözni, de hoppon maradtunk, mert
ekkor már kétkapura fociztak (!) az
egész teremben az ifik. Volt, aki kivárta
a végét, mások elmentek. Amikor végre
felszabadult a fél terem, betódultak a
szintén várakozó Volán-dolgozók. Vol­
tak vagy harmincán. Kézilabda edzést
tartottak. Az a néhány hűtőgépgyári,
aki kitartott eddig, pingpongasztalokat
állított fel a sarokban, de azokon majd­
nem annyit pattogott a kézilabda, mint
a pingponglabda. Voltak még rendőrök
és jött egy szakasz katona is. Egy ré­
szük tenyérnyi helyen kosarazott, de töb­

ben csak álldogáltak, akkora volt a tö­
meg, de sportról már nem lehetett szó.
Egyik pingpongozót úgy arcul találták a
kézilabdával, hogy megszédült.
— Másnap értesültem az esetről, pa­
naszt tettek nálam. A katonák a KISZbizottság munkatársával beszélték meg,
hogy jönnek, aki viszont elfelejtett ne­
künk szólni. A volánosok érkezéséről
sem tudtam, bár rám hivatkoztak, azért
engedték be őket. Az ifi labdarúgók
négy edzéslehetőséget kértek az alapo­
zói időszakában, ebből egy esett hétfőre,
de csak a fél termet kapták meg! Ki­
használták a távollétemet és elfoglalták
az egész termet. Azt, hogy focizzanak,
nekik sem engedélyeztem. Ebből az eset­
ből okulva vezettük be azt a rendszert,
hogy aki hétfőn sportolni jön, le kell
adnia a gyári belépőjét. A szerelést is en­
nek ellenében kapja. Az idegeneket nem
engedjük be. A honvédséggel és a rend­
őrséggel együttműködési szerződésünk
van, de őket más napokra osztottam beeddig is, olyan időpontban, amikor nem
zavartak semmilyen edzést. Ez általában
fél egy és két óra között van.
— Most, hogy sajnos nincsenek NB
I-es röplabdamérkőzések, lenne mód a
pénteki nap visszaállítására, ha az igény
növekedne ?
— Nem, mert most többet kell edzeniök a lányoknak, hogy visszakerülhes­
senek. Azt azonban garantálom, hogy
hétfőn a fél csarnok az alkalmi sportoló­
ké lesz, ha pedig olyan versenyt szervez­
nek, amely igényli a másik leiét, meg­
lesz az is. Csak időben szóljanak! És még
valamit. Ha valaki nagyon akar másik
napon is jönni, szerdán és pénteken este
hét óra után jöhet, jobb híján. A kosár­
labda szakosztály ugyanis megszűnt és
ebben az időpontban tömegsport jelleg­
gel edzenek ők is. Ha ilyenkor jön vala­
ki, felszerelést hozzon magával, mert a
tömegsportét máshol tároljuk és csak
hétfőn hozzuk át.

Az együttműködésről
— Mi az oka, hogy kevés az említett
verseny ?
— Az együttműködés hiánya. A közel­
múltban például a plakátokról tudtuk
meg, hogy asztalitenisz versenyt hirde­
tett a KISZ-bizottság. Később aztán
kaptunk róla értesítést mi is. Van tömegsportfelelőse a KISZ-nek, a szakszerve­
zetnek és a Lehel SC-nek. Saját pénz­
ügyi kerettel is rendelkeznek. Elmennek
vásárolni, és idehozzák, amit megvettek.
Előtte nem kérdezik meg, hogy negyven­
négyes tornacipőre van-e szükség vagy
harminchatosra. Megveszik a tíz párat és
lehet, hogy évekig nem kell. Vásárolnak
százharminc forintos műszálas trikót,
holott a negyven forintos is megfelelne.
Hetekig nem volt pingponglabda. Ezeket
a dolgokat meg kellene beszélnünk. En
nem csinálok ebből presztízskérdést.
Csak szóljanak, felmegyek szívesen. Hét­
főnként szervezhetnénk játékos verse­
nyeket a családtagok bevonásával. Az
anyukákra is ráférne egy kis mozgás,
hozhatnák a gyerekeket is. Az apuka ad­
dig például pingpongozhatna a terem
másik felében. Biztosan tudnék segítsé­
get nyújtani ezen a téren. Tulajdonkép­
pen ezért járok a Testnevelési Főiskola
szervezői szakára. A célunk közös: megkedveltetni a sportot, a mozgást, és erre
vonzó lehetőségeket kínálni.
A cél valóban ez. Egyelőre csak cél. S
ez azért szomorú, mert e cél megvalósí­
tásához nagyszerű eszközök állnak ren­
delkezésünkre évek óta. Kilépünk a gyár­
kapun, belépünk a sportcsarnokba. Fel­
szerelést kapnak, sporteszközt, törölkö­
zőt. Ingyen és bérmentve. Vagy mond­
jam úgy: az előlegezett társadalmi mun­
ka fejében is?
Ezért viszont azt is elvárjuk, hogy ha
a bejáratnál tömegsportnapot hirdet a
tábla, ifjú labdarúgóink senkit se tessé­
kelhessenek ki az öltözőből, a sportolás­
ra szánt heti két-három óra felét ne
kelljen várakozással és mérgeiődéssel
tölteni, a sportszerekre szánt pénzzel
gazdálkodjanak, ne csak elköltsék, és
működjenek együtt, akiknek közös a
céljuk és a feladatuk. Talán még a háló
felfüggesztését is meg lehetne szervezni
a sportot kedvelők körében, ha elkészül­
hetnének azok a tartóvasak.
Tudom, cikkem nem kerek. Ide kí­
vánkozik a KISZ-bizottság, a szakszer­
vezeti bizottság és a Lehel SC illetéke­
seinek véleménye is. Ezúttal nem keres­
hettem fel őket, mert a terjedelem nem
teszi lehetővé. Következő számunkban
azonban készséggel biztosítunk helyet,
ha igénylik.
Olvasóink véleményét is várjuk.
Juhász

HŰTŐGÉP

3

Pártértekezletről jelentjük
(folytatás az első oldalról)

Az alapanyagok áremelkedései, az.
időnként fellépő anyaghiányok, kontin­
gens korlátozások. a konkurrencia harc
fokozódása, a kooperációs nehézségek, a
munkaerő fluktuáció, a munka és üzem­
szervezés hiányosságai, a munka és tech­
nológiai fegyelem megsértéséből adódó
veszteségek nehezítették feladataink
megoldását.
Kritikus hangon foglalkozott a bér­
es munkaerőgazdálkodás problémáival:
— Minden vezetőnek nagyobb gondot
kell fordítani a jól dolgozók megtar­
tására, ezért jobban kell törekedni a
helyes bérarányok, a teljesítményen
alapuló ösztönző bérek kialakítására.
A beszámolási időszakban fontos be­
ruházások valósultak meg. Új, hatalmas
gyártócsarnokok épültek a kompresszo­
ros hűtőszekrények, az ipari nagyhőcse­
rélők, az abszorpciós hűtőszekrények
gyártására. Jelentős környezetvédelmi
beruházás a korszerű szennyvíztisztító
üzembeállítása.
Jászárokszállási gyáregységünk négy­
ezer négyzetméter alapterületű gyártó­
csarnokkal bővült. Megnövelte a gyár­
egység termelő kapacitását a volt Vasés Faipari KTSz önfelszámolása és csat­
lakozása is.
Tovább folytatódott a gépek, berende­
zések korszerűsítése, új technológiák
bevezetése
Részletesen kitért a szocialista bri­
gádmozgalom eredményeire, feladatai­
ra.
Különösen elismerésre méltó az a len­
dület, amely a NOSZF 60. évforduló­
jára, pártunk XII. kongresszusa és ha­
zánk felszabadulásának 35. évfordulójá­
ra bontakozott ki. Egységes megállapí­
tásként hangzott, el a jövőre vonatkozó­
lag, hogy a tartalmi munka fejlesztésé­
ben még van bőven tennivaló.
A küldöttek helyeslő, egyetértő véle­
ményével találkozott a beszámolónak az.
a fejezete is (a későbbi hozzászólók
többen
foglalkoztak
a
témával),
amely így fogalmazott: — Dolgozóink
nagy többsége a vállalathoz tartozó, a
vállalathoz ragaszkodó munkásember.
Nehéz helyzetben mindig példamutatóan
részt vállalnak a munkából. Az elkövet­
kező időben változatlanul számítunk rá­
juk.
Minden gazdasági- és politikai eszköz­
zel oda kell hatni, hogy becsülete legyen
a jól végzett munkának és a jól dolgozó
munkásnak, s ne legyen maradása kö­
rünkben a lógósoknak, a felelőtlenek­
nek és az olyanoknak, akik élősködmek
a jól dolgozók nyakán. —

Borítékban, és közvetve
Vállalatunk sokat tett a dolgozók élet
és munkakörülményeinek javítása érde­
kében. Az átlagbér 30,8 százalékkal ma­
gasabb. mint ’75-ben. Több fejlesztési,
üzemszervezési és beruházási intézkedés­
sel jelentősen javultak a munkakörül­
mények. A vidéki dolgozók utazási költ­
ségeinek támogatása éves szinten mint­
egy hét millió forint, jelentős az üzemi
étkeztetés támogatása is.
A vállalatvezetés embercentrikus poli­
tikáját bizonyítja az az erőfeszítés, amely a lakásproblémák megoldásáért
történt. 1975-től 402 hűtőgépgyári család
költözött új lakásba vállalati támogatás­
sal. amelynek összege 29 millió forint.
A lakásépítés azonban a tervezettől el­
marad. várhatóan 110 OTP lakással ke­
vesebb kerül átadásra a. tervidőszak vé­
géig.
A gyermekintézmények fejlesztése te­
rén szintén nagy erőfeszítések történtek.
Az idén átadásra kerülő 60 személyes
bölcsőde és a Maci óvoda bővítése to­
vább javítja majd az igények kielégíté­
sének lehetőségét.

Hűség a párthoz
Tovább erősödött az eszmei. — politi­
kai, — szervezeti, — és cselekvési egy­
ség. A taglétszám 163-mal nőtt öt év
alatt. A felvett párttagok közel 77
százaléka munkás. A ’75-ös pártértekez­
let óta nyolccal gyarapodott a területi
átszervezési elveknek megfelelően a
pártalapszervezetek száma.
A beszámoló részletesen foglalkozott
az ideológiai, politikai, művelődési mun­
kában elért eredményekkel. A szocialis­
ta életmódban mutatkozó ellentmondá­
sok bírálata nagy súlyt kapott.

A szó és a tett egységének hiánya, a
túlzott anyagias szemlélet, az önzés, az
italozó életmód káros, tehát harcolni
kell ellene.
A tömegszervezetekben, tömegmoz­
galmakban, a munkásőrségben, vörös­
keresztben, MHSZ-ben, a sport terüle­
tén. a város és a vállalat különböző ve­
zető testületéiben pártmegbízatásukat
végzők munkájáról nagy elismeréssel
szólott a pártbizottság beszámolója.
A pártbizottság előtt álló feladatok
ismertetésével fejeződött be az első na­
pirend.
Kókai Rudolf elvtárs a pártértekezlet
elé terjesztette a pártbizottság állásfog­
lalás-tervezetét, amely a kongresszusi
irányelvek széles körű megvitatásának
tapasztalatait összegezte.

Huszonhármán kértek szót
Gazdaságpolitikai kérdésekről, a gaz­
daságszervező és irányító munkáról, a
műszaki értelmiség helyzetéről szóltak a
vi tában h uszonhárman:
Tóth Antal. Pomázi Jánosné. Hamar
József, Nagy Istvánná. Kiss Vendel.
Gorjanc Ignác, Várnai István. Antal Jó­
zsef. Lajkó Kálmánná. Velkei István,
Borics Istvánná, Kovács Ferenc, Mohá­
csi Ottó. Csömör József. Horti János.
Búzás Sándor, Fehér Imre, Szabados
Imre, Safcsák Gyula, Kocsis István. Be­
vész Ibolya, Csikóra Csaba ás Molnár
Antal.

Révész Ibolya: a KISZ-esek minden
alapszervezetben megvitatták a párt­
kongresszus irányelveit.
Nagyon komolyan vették ezt az ifik.
Kéri a pártalapszervezeteket, gazdaság­
vezetőket, hogy bátrabban támaszkod­
janak a fiatalok munkájára. így érzik
egyre jobbban, hogy szükség van rájuk.
A bizalom jólesik és kötelez.
Egyre több a fiatal párttag, és fon­
tos társadalmi megbízatásokat vállal­
nak. Gazdasági munkájukat is becsület­
tel elvégzik.

Czikora Csaba, a szerszámüzem kommunistái nevében szólt a gazdasági
munkában elért eredményekről, beszélt
az új gépek termelésbe állítása mellett
az azokat irányító, nagy tudású munká­
sok érdemeiről. Elmondta: az utóbbi öt
érben kedvezően fejlődött a kulcsfon­
tosságú üzem, de ha előtte nem hanya­
golták volna, el. másképpen állnának.
S a legutóbbi pártértekezleten. 1975.

Mohácsi
Ottó
megyei
párttitkár
A megyei- és városi pártbizottság ne­
vében üdvözölte a pártértekezlet min­
den résztvevőjét, majd így folytatta:
— Helyeseljük, hogy a dolgozó em­
ber fokozottabb megbecsülése hangot
kapott a beszámolóban. Ott, ahol a haj­
dani hétszázról közel hétezerre emelke­
dett a munkáslétszám, ahol évről-évre
halmozták az eredményeket, ez helyén­
való. A lenini normák érvényesülnek
az eszmei-politikai-cselekvési egység­
ben.
A megválasztandó pártbizottságnak és
párt-végrehajtó bizottságnak jó munkát
kívánunk!

i

„Az ifik
részt
kérnek a
munkából"

februárjában még „új, modern szer­
számüzem volt az ígéret."
Nagy érdeklődést váltott ki a küldöt­
tekben a művezető munkakör jellemzé­
se, amelyet a Népszava egyik írá­
sából idézett. Mi a művezető? „Két cin­
tányér között a levegő”. Sürgette Cziko­
ra elvtárs a művezetők hatáskörének
bővítését az eredményes munka érde­
kében.

„Milliószámra gyártjuk a szifonokat.
Jó termékhez modernebb gépeket ké­
rünk.” Lajkó Kálmánná brigádvezető.
Velkei István, a vállalat szakszerve­
zeti bizottságának titkára a szervezett
dolgozók nevében üdvözölte a küldött­
értekezletet és kívánt eredményes ta­
nácskozást. Tartalmas beszédéből kie­
melésre méltó a következő rész: „Még
mindig nem alakult ki megfelelően,
hogy a gazdasági vezetők mit, mennyit és
milyen formában mondjanak el a válla­
lati tervekről, célokról, gondokról. Szá­
mokkal túlzsúfoltak a beszámolók, indo­
kokat nem vagy csak ritkán tartalmaz­
nak. felépítésük is gyakran bonyolult.”
Az üzemi demokrácia fórumrendsze­
re gazdagabb lett, s további tartal­
mi fejlődés várható. A dolgozó kollek­
tíva a jogok és kötelességek egységes
megvalósítására törekszik, s ennek ér­
vényre juttatása a cél.

★ ★ ★
A vita összefoglalója után a küldöttek
egyhangúlag elfogadták a pártbizottság
két kongresszus között végzett munká­
járól készített beszámolót, és a kong­
resszusi irányelvek vitáját összegző ál­
lásfoglalás-tervezetet.

Bemutatjuk pártbizottságunkat
A jelölőbizottság javaslatával egyetértve, a küldöttek titkos szavazással egy­
hangúlag megválasztották a városi pártértekezlet küldötteit, valamint a 37 tagú
pártbizottságot, amelynek tagjai:
Berkó Józsefné, Berta László, Beszteri László, Bognár Ilona, Csanádi Sándor,
Csillik Sándor. Csömör József, Fehér István, Gorjanc Ignác, Horti János, Hubanov
Mihály, Kiss István. Kókai Rudolf, Kovács Ferenc, Kovács Rozália, László Lajos.
Mester István, Molnár Antal. Nagy Istvánná. Nagy János, Pesti Jánosné, Pesti
Sándor, Pernyész Lászlóné, Pintér István, Pócz István, Safcsák Gyula, Schiller
Erik, Szabados Imre, Varga Károlyné, Varga Sarolta, Várnai István, Velkei István,
Velkei Kálmánná, Virsinger Gyulámé és Zöldi Mária.

f

Gorjanc
Ignác
vezér­
igazgató
— „Nemcsak összegzés, nemcsak viszszatekintés a pártértekezlet feladata,
hanem a jövő céljainak meghatározása
is. Vállalatvezetőségi munkánk alapját
fogja képezni az itt elfogadott határozat.
Vállalatunk töretlen, átlagon felüli
fejlődéséhez hozzájárultak külső gyár­
egységeink is.
Vállalatvezetőségünk
tevékenységé­
nek sarkalatos pontja — volt és marad!
— az emberközpontú politika. Erre ösz­
tönöznek bennünket a XI. kongresszus
határozatai és nyomukban a megyei,
városi pártállásfoglalások, valamint sa­
ját belső parancsunk is.
■—■ Nehezebb körülmények között kell
teljesítenünk feladatainkat, mint bár­
mikor. S így lesz ez ■—■ előreláthatólag
— még a jövőben is. Biztosan támasz­
kodhatunk hűséges kollektívánkra, a
szocialista brigádokra. A rend és a fe­
gyelem volt mindig vállalatunk erőssé­
ge. A megnövekedett követelmények
ezeket nem nélkülözhetik a jövőben
sem.
A feladatok megoldásához kérem a
párt- és az egész kollektíva cselekvő
támogatását, egységes részvételét.

Az újonnan megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését. Szívós Antal
tett javaslatot a. testületnek a pártbizottság titkárára, titkárhelyettesére és a vég­
rehajtó bizottság tagjaira. Titkos szavazással egyhangú döntés született, ismét Kókai
Rudolf lett a pártbizottság titkára, helyettese pedig Mester István. A végrehajtó
bizottság további tagjai Csömör József. Hubanov Mihály, Iványi Lajos. Kovács Ro­
zália, Schiller Erik, Szabados Imre és Varga Károlyné.
'.iiiiifiiuiiniiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiuiiiiuuuuuuuuuiiiniiniiiiiiiiiiiiiiiuiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiuiiiiiiuuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiuit

Tanácskozott a városi pártértekezlet
Vasárnap délelőtt, február 17-én 9 órakor ült össze a városi pártbizottság kül­
döttértekezlete, hogy meghallgassa a beszámolót a tizenegyedik kongresszus óta
végzett munkáról, megvitassa azt. valamint a Központi Bizottság irányelvei
sokoldalú vitájának testületi összefoglalóját is jóváhagyja.
Városunk e kiemelkedően fontos politikai eseményén megjelent dr. Tímár Má­
tyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank
elnöke, Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Izsó Gyuláné
és Nagy Miklós, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai, valamint a város párt-,
állami-, vállalati szerveinek képviselői.
A résztvevők meghallgatták Szívós Antal első titkár szóbeli kiegészí­
tését. majd ezt követően huszonhármán kaptak szót, közöttük Tímár Mátyás elvtárs.
Megerősítették véleményükkel is a beszámolóban elhangzottakat. Az aktív és pártos
vita, felelősség azt tükrözte, hogy Jászberény kommunistái jó légkörben készülnek
pártunk tizenkettedik kongresszusára.
Zárt ülésen, titkos szavazással választották meg a küldöttek a városi pártbizott­
ság 51 tagját, és huszonhat küldöttet a megyei pártértekezletre.
A városi pártbizottság első titkárának ismét Szívós Antal elvtársat választották.
Városunk e kiemelkedő eseményéről részletes, fényképes tudósítást a lap már­
ciusi számában adunk.
Cg. L-né

HŰTŐGÉP

4

Brigádok házalója
Tanácskoztak
a brigádvezetők
(folytatás az első oldalról)
lati tartalékok hasznosításának. Az idén
közel 75 ezer normaóra megtakarítását
kell elérnünk. Ennek, a műszaki fejlesz­
téssel és a szervezési intézkedésekkel
elért normaóra megtakarításnak éppen
olyan nagy a jelentősége, mint az újítá­
sok által hasznosított eddigi veszteség­
idők csökkentésének.
— A munkaerő-megtakarítást megva­
lósító újítások ezentúl kiemelt anyagi
elismerésben kell, hogy részesüljenek.
— A brigádok aktív tevékenysegere
számít a vállalat a tervezett takarékos­
sági intézkedések sikeres végrehajtásá­
ban. A brigád felajánlásokkal
akai’ a
gyártási határidők lerövidítésére vonat­
koznak, akár a gyártási selejt vagy az
egyéb veszteség csökkentésére — hoz­
zájárulnak a vállalati nyereség növelé­
séhez — mondta befejezésül.
A következő előterjesztést Nagy Pál
szervezési osztályvezető tette. A múlt év.
üzem és munkaszervezési intézkedései­
ket, valamint az ez évi hasonló. felada­
tokat ismertette. A központi alkat­
részraktár nyilvántartása már számító­
géppel történik. Az állóeszközgazdálko­
dásban, a kapacitásgazdálkodásban, a
termelés szervezésében és irányításában
éppen úgy sikerült felhasználni a számí­
tógépet, mint a radiátorok anyagszük­
ségletének megállapításához. _ Az idén a
készletgazdálkodás gépesítésén dolgoz­
nak. Hamarosan a rendelésállomány és
a szállítás naprakész nyilvántartása és a
belföldi számlázás is számítógéppel tör­
ténik.
Az elhangzott beszámolókat a hozzá­
szólások követték.
Szabó István — a járművízhűtő üzem
dolgozója az anyagmegőrzésre vonatko­
zó brigádfelajánlásukat — felhívásukat
— a többi brigád figyelmébe ajánlotta.
Kaptás Pál — a hűtő- és klímatechni­
kai gyáregységtől — náluk már beve­
zetett energiatakarékossági intézkedése­
ket ismertette.
Kókai Rudolf, a pártbizottság titkára a
gazdasági vállalások pontosítását, tar­
talmasabb felajánlásokat kért a brigá­
doktól.
— Néhol a munkaverseny kampány­
jellege tapasztalható! Kevesebbet kell
beszélni és többet kell tenni a gazdasá­
gosabb termelés, a hatékonyság növelése
érdekében 1
Szabó Béla, a DH osztály dolgozója ja­
vasolta, hogy a szocialista brigádok kap­
csolata erősödjön a „Dolgozz hibátlanul”
mozgalommal. A brigádok, DH-megbízottjaik segítségével hibajelentő lapokon
segítenének a hibák felderítésében úgy,
hogy azoknak a mielőbbi megszűntetésé­
ben anyagilag is érdekelve lennének.
Szalóki Ferenc, a hűtő.- és klímatech­
nikai gyáregységtől pontosított részfela­
datokat kért a megtakarítási terv telje­
sítéséhez.
Czakó Károly, a munkaverseny érté­
kelés eddigi tapasztalatait ismertette. —
A munkaverseny nem cél, hanem eszköz
a gazdaságvezető kezében. Éljenek vele!
Hamarosan meghozza az eredményt! A
vállalásokat évközben is lehet, sőt kell
változtam, kiegészíteni, ha a cél elérése
szükségessé teszi — mondotta hozzászó­
lásában.
Kiss Gy. János, a hűtő- és klímatech­
nikai gyáregységből a műszakiak és al­
kalmazottak bérezési ellentmondásait
bírálta. Az elvégzendő feladatok szük­
ségességét az anyagi megbecsülésben is
le kell mérni.
Mihályi Sándor, a kooperációs gyár­
egység dolgozója az üzemi dolgozók na­
gyobb felelősségtudatára utalva — a
gyakori anyag- és munkaselejtet gondo­
sabb munkával csökkenteni lehetne —
mondotta.
Bacsa Ferenc, az üzembiztonsági főosz­
tály vezetője — anyagtakarékossági fel­
hívást ismertetett. Évi 1 százalékos
anyagmegtakarítással 25 millióval csökkenthetnénk a költségeinket.
Nagy András, a radiátor gyáregységtől
a brigádértékeléssel kapcsolatosan a kü­
lönböző fokozatok odaítélésének meg­
szorítását, valamint a fokozatosság el­
vének betartását kérte. A gépi adatfel­
dolgozásról elmondotta, hogy az csak ak­
kor jó, ha mindig helyes és megbízható
adatokat szolgáltat.

Tóth Alajosné — a BOSCH üzem dol­
gozója az alkatrészgyártásnál dolgozók,
valamint a szerelésnél dolgozók bérezési
differenciájából
adódó ellentmondá­
sokat bírálta.
Csömör József műszaki igazgató a hoz­
zászólásokra válaszolva. ígéretet tett,
hogy a rendelkezésre álló anyagi és mű­
szaki lehetőségekkel biztosítják a meg­
felelő munkakörülményeket.
Kárpáti József gazdasági igazgató a
bérezés, valamint a vállalat anyagi lehe­
tőségeinek és távlati elképzeléseinek
ismertetésével válaszolt a feltett kérdé­
sekre.
Velkei István VSZT titkár zárszavá­
ban kérte a gazdasági vezetőket és a
szocialista brigádokat, hogy az átgon­
dolt vállalások sikeres teljesítésével já­
ruljanak hozzá a vállalati célkitűzések
teljesítéséhez.
— eszes —

Brigádot
örököltem

Először a készáru raktárban alakítot­
tunk brigádot. Veres Péter névvel.
Majd 1976-ban átköltöztünk a hármas
üzembe, s a nagy létszám miatt ketté­
váltunk. Hosszas keresgélés után úgy
döntöttünk, hogy felvesszük Zalka Máté
nevét. Elhatároztuk, hogy ezek után is
úgy fogunk dolgozni, hogy aranykoszo­
rúsak legyünk.
Úgy látszik, hogy az átköltözés és a
névváltoztatás nem zavarta meg a bri­
gád életét. A hármas üzemben tovább­
ra is aranykoszorúsok vagyunk. Veze­
tőnk: Boros Istvánná.
A szalagon dolgozunk, exportra és
hazai piacra csomagolunk naponta 3700,
különféle típusú szifont. A szalagon
dolgozók egy brigádot alkotnak, így
vagyunk tizennégyen.
Többségükben
anyukák, nagymamák és néhány fiatal
lány is van. Még egy férfiú is akad a
brigádban, Darázs Zoltán, aki tavaly
szerelt le a katonaságtól. E kis közös­
ségbe nemcsak a brigádmozgalom fűzi,
hanem be is házasodott, elvette felesé­
gül Molnár Arankát.
Folytatjuk a gyermekévet, a Kossuthúti iskolában segítünk már évek óta
mindent, amire megkérnek bennünket.
Krasznay Ferencné tanárnő osztályát
patronáljuk.
Büszkék vagyunk Kudelka Katalinra,
aki 1978-ban megszerezte az érettségit,
és évek óta táncol a Jászsági Népi
Együttesben.
Sokat vállalunk társadalmi munkából
is. Voltunk az ifjúsági házban takaríta­
ni, dolgoztunk hatvan órát a kultúrparkban. De ráérünk a közös megmoz­
dulásokra is. Például szalonnasütést
rendeztünk a ligetben, a Lehel moziba
szoktunk együtt filmet nézni, színház­
ba. is járunk. Még politizálunk is.
Nagy örömünkre aranygyűrűs bri­
gádtagunk is van, Nagy Józsefné sze­
mélyében.
És a brigád összetartására az is jel­
lemző, hogy a brigádvezetőnk betegsége
miatt engem, a lányát választották meg
vezetőnek, hadd menjen a munkásha­
gyomány tovább.
Boros Zsuzsa
brigádvezető

Megtettük
amit
elvártak
Nem egyszerű véletlen hozott össze a daraboló-sajtoló üzem Egyetértés Szo­
cialista Brigádjával. Sok jót hallottam munkájukról, helytállásukról, —■ így tuda­
tosan kerestem őket.
— Vajon mit hoz az új esztendő? — kérdeztem Anderka János brigádvezetőtől.
— Nehéz az embernek saját brigádja munkáját dicsérni — kezdi csendesen —
de elmondhatom, megtettük amit tőlünk elvártak. Kérdésedre válaszolva, azt re­
méljük, hogy az 1980-as év sikerekben és eredményekben még gazdagabb lesz. Nem
önmagától lesz gazdagabb, hanem az egész évben szorgalmasan végzett hétközna­
poktól.
— Beszélgetésünket többször félbe kellett szakítani, mivel a brigádvezeiőt — a
SACMA-gép nagy szakértőjét — szólította a kötelesség. Az irodahelyiségben Pádárné és Szőrösné brigádtagokkal folytatódott az eszmecsere.
— 1974 áprilisában gazdasági átszervezés történt. Mi sajtolok akkor kerültünk
ide a daraboló üzembe. A Radnóti Miklós Szocialista Brigádból — ahol én három­
szoros, Szőrösné pedig négyszeres aranykoszorús volt — kértük átigazolásunkat.
Természetesen vállaltuk az Egyetértés brigád felajánlásainak teljesítését. Kiváló
brigádba jöttünk! Ezt szószerint értse, ugyanis 1972 óta minden évben elnyertük a
vállalat kiváló brigádja címet.
— így igaz! — helyesel Kovács Ferenc főművezető, a műhelybizottság ter­
melési felelőse. Ez a kollektíva régen eljutott addig a. felismerésig, hogy nem ele­
gendő csupán a terveket maradéktalanul teljesíteni, hanem elsőrendű kötelessé­
güknek tartják: szocialista módon tanulni és élni.
Mindezt elmondhatnám üzemünknél működő hét szocialista brigád bármelyikére.
— Közben visszaérkezik a brígádvezető gondosan vezetett brigádnaplóval. A
napló kivitelezésében sem lehet hibát találni, de az értékmérő, a tartalom. Ebből
valóban fel lehet idézni a kollektíva sok esztendős erőfeszítéseit. Még címszavak­
ban is nehéz felsorolni, hogy mi mindent csináltak.
— Közel ötszáz órát dolgoztunk társadalmi munkában. A legtöbbet Jászfelsőczentgyörgyön az Általános Iskola Úttörő Csapatánál és Jászjákóhalmán a Nap
köziotthonos Óvodában. De sorolhatnám tovább!
— A tizenegy fős brigádnak — az 1964-es alakulás óta — két alapítója, ma is
aktívan dolgozik. Fülöp Istvánná és Bajor Istvánná gépmunkásokkal a selejtalakulásról beszélgettem.
— Tisztában vagyunk vele, aki dolgozik az hibázik. Mégsem nyugodtunk abba,
hogy 1978-ban 214 forint volt egy főre eső selejtkárunk. A múlt évben nem is kel­
lett senkinek szégyenkezni. Leszállítottuk a fejenkénti selejtkárt 43 forint ötven
fillérre.
— Gyurkó Lászlóné, Rózsa János brigádtagokat a takarékosságról faggatom.
— Megkülönböztetett gondot fordítottunk — ma is — az üzembe lehozott anya­
gok megóvására — az anyagtakarékosságra. A vásárlási igényeknek megfelelően,
célhulladékból kisebb méretű alkatrészeket gyártunk. A múlt éven ez is többet je­
lentett valamivel félmillió forinttól.
— Bathó Elekné — Erzsiké régi jó ismerősöm. Gyakran találkozunk a szak­
szervezeti tanácsteremben, a műhelybizottság TT felelőse. Amit nem tudtam róla,
hogy egyik aktív tagja az Egyetértés Brigádnak.
— Brigádtagjaink többségének konkrét társadalmi megbízatása van. A brigád­
vezetőnk munkásőr, Szőrösné gazdasági felelős, ugyanakkor pártvezetőségi tag,
Pádá.rné vöröskeresztes tag, a műhelybizottságban pedig kulturos.
— Csáki Pál brigádtag, társaival együtt százszor inkább cselekszik, mintsem
beszél. Most azért úgy érzi el kell mondani egyet s mást.
— Maradéktalanul betartottuk a munkavédelmi előírásokat Ebben az igen
balesetveszélyes üzemben örömmel mondhatom brigádon belül nem volt semmi­
lyen baleset. Amit még személyesen kiemelnék, hogy a SACMA-gép üzemszerű
használhatósága felett védnökséget vállaltunk. Gondosabb munkával a tervezettel
szemben 4,5 százalékos normamegtakarítást értünk el.
— Akiket még szerettem volna megszólaltatni nem sikerült. Kovács Lászlóné
Sárika gyermekgondozásin van. Szatmári József pedig jelenleg sajnos kórházban.
Reméljük mindannyian, hogy hamarosan felépül.
— Tereba. K. István indította teli reményekkel útjára ezt a brigádot. Ma is
szívvel, lélekkel patronálja a kollektívát. A brigádról alkotott véleménye azonos
volt Kaszab István üzemvezetőével.
— Az őszinteség megkívánja elmondani, hogy összetételüknél, adottságaiknál,
helyzetüknél fogva a produktum nekik jobban meg van, a többiekével szemben.
Mind a hét szocialista brigád jó, de ha jók közül is a legjobbakról beszélünk való­
ban ők azok.
Az értékelésekről még elhamarkodottan kár lenne bármit is mondani. Szégyen­
kezniük biztos nem kell!
Baranyi József
'JiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuiiiiiiiiiiiiiiiiuHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuuuiiiniiiiiiiniuiiiiiiiuiui

Február 4-én hétfőn reggel röpgyűléssel kezdték a napot a téemkások. A 27 szoci­
alista brigád egyöntetűen csatlakozott a Magyar Vagon és Gépgyár Vörös Csillag
Gyárának „Sziklai Sándor” kohász brigádja országos felhívásához. A 12 szer 35 per­
ces kommunista műszak — amely március 22-én lesz — munkabérét a vállalati és
városi gyermekintézmények bővítésére ajánlották föl.

5

HŰTŐGÉP

Monáth Ferenc tíz érig volt a Hűtő­
gépgyár kereskedelmi igazgatója. Feb­
ruár elsejétől új beosztásban, mint az
IV G Bulka — Lehel GmbH közös vál­
lalat ügyvezető igazgatója fog dolgozni
Frankfurtban. Negyven munkás év, sok
tapasztalat, sok kitüntetés fémjelzi élet­
útját.
Az elektroműszerész, villanyszerelő
ifjúmunkás nem elégedett meg tanult
szakmája ismeretével. Szorgos, tanuló,
önképző munkásélet az emberi tulaj­
donságok szerencsés találkozása egyre
magasabb beosztások ellátására tette
alkalmassá. A műszaki egyetemi tanul­
mányai mellett a német nyelvet is jól

21 év
tapasz­
talatával
Szabó István, február elsejétől, a Hű­
tőgépgyár kereskedelmi igazgatója. A
negyvennegyedik évében járó gépész­
mérnök első munkahelye vállalatunk.
Közel huszonegy éve, friss diplomáját,
szorongatva belépett az akkor nagy
terveket fontoló, a. dinamikus fejlődés­
hez erőt gyűjtő kollektívánkba. Fél. év­
ig sem tartott, a pályakezdő ismerkedés,
a megszerzett tudás és a gyakorlat öszszehasonlítása, amikor művezetőnek ne­
vezték ki. Négy év hasznos tapasztalat­
gyűjtés a munka, „frontjának" első vo­
nalában, nagyon nagy segítséget jelent
a. további beosztásokhoz is. Kilenc év­
ig technológus csoportvezetőként, rend­
kívül sokat tett a. hűtőszekrénycsalád,
fejlesztéséért, gyártásának korszerűsí­
téséért, nemzetközi hírnevének megala­
pozásáért. öt évig a létesítmény főmér­

elsajátította. Nyelvtudását nagyon jól
tudta hasznosítani kereskedelmi igazgatói beosztásában, a. mostaniban pedig
elengedhetetlenül szüksége van rá.
Monáth elvtárs 1970-ben áthelyezéssel került a Hűtőgépgyárba. Közvetlen
egyénisége, határozott vezetői készsége,
széles körű ismerete hamar átsegítette
a. beilleszkedés nehézségein. Eredmé­
nyes tíz év, amely alatt a. szocialista,
export 165 százalékkal, a tőkés pedig
Í300 százalékkal nőtt.
Számos kitüntetés ismeri el a négy
munkás évtizedét. A Munkaérdemrend
ezüst, fokozatának és a Külkereskede­
lem kiváló dolgozója kitüntetésnek tu­
lajdonosa. Négyszer tüntették ki a. Ko­
hó- és Gépipar kiváló dolgozója címmel.
A Honvédelmi Érdemérem különböző
fokozatait négyszer vette át. Vállala­
tunk vezetősége öt alkalommal ismerte
el. munkáját kiváló dolgozó kitüntetés­
sel.
Mint kommunista vezető nagy aktivi­
tással vette ki részét, a közéletből. A
Lehel SC elnökeként sokat tett a sport­
ért. Tagja, a Magyar—Szovjet Baráti.
Társaság hűtőgépgyári tagcsoportja el­
nökségének.
Az új beosztásában kívánunk az ed­
digiekhez hasonló eredményes munkát!
Horti

|
;
|
;

nök helyettese. Termékeny időszak, új
ismeretek, új tapasztalatok időszaka,
összetett, bonyolult feladatok megoldá­
sa már többet jelentett a speciális szak­
mai ismerettől- Tárgyaláskészseg. ren­
deletek ismerete, kapcsolatteremtés ké­
pessége, gazdaságosság elemzés mind­
mind képességeket felszínrehozó és
próbára, tevő feladatok.
Szabó István jól helytállt. Biztos tu­
dáson alapuló határozott fellépése, kürültekintő megfontoltsága, mindig sze­
rény magatartása, nyílt és őszinte véle­
ményé tekintélyt, adott neki környeze­
tében. Közben nem divatnak hódolva,
hanem az idegen nyeli’ tudásának
hasznosságát felismerve megtanult né­
metül. 1978-tól a vezérigazgató ügyveze­
tő titkári munkakört töltötte be. Tárgya­
lási készséggel párosuló nyelvtudását na­
gyon jól érvényesítette a gyárat érintő
műszaki és kereskedelmi, valamint part­
neri kapcsolatokból eredő tárgyalásokon.
A Kohó- és Gépipar kiváló dolgozó­
ja, és négyszer ismerték el munkáját,
vállalat kiváló dolgozója kitüntetéssel.
Pártmegbízatásában a Gépipari Tudo­
mányos Egyesülés helyi szervezetének a
Racionalizálási Munkabizottságában vé­
gez elismerten jó munkát..
Nem véletlenszerű, inkább sorsszerű
Szabó István társadalmi munkája is,
mert a. racionalizálás (ésszerűsítés) egész
munkásságának egyik jellemzője. Üj
beosztásában, erre minden eddiginél
nagyobb szüksége lesz.
Ilorti

Köszöntő és emlékeztető
Ezen a napon, előkerülnek a virágok,
köszöntők hangzanak el — apró figyel­
mességet bizonyító kis könyvecskék, vá­
zák, tálak találnak gazdára. Mindezek
címzettjei a nők. ■— lányok, édesanyák,
nagymamák — őket köszöntik világszerte
e napon. Lányok, édesanyák, nagyma­
mák — akik a. gyárba lépve már min­
denki mással azonosak: munkatársak.
Vállalatunknál alig találni olyan mun­
kakört, olyan munkahelyet., amelyben,
ahol ne dolgoznának a. másik nem kép­
viselői.. A szalagok mellett., a. műszerek
társaságában, vagy a tervezőasztalok
mögött, ugyanúgy mint a férfiak, megta­
lálhatók. Munkatársak., akik részesei a
Hűtőgépgyár termelési értéke létrehozá­
sának, közreműködői a nyereség képzé­
sének, sikereknek, kudarcoknak, egya­
ránt.
Miért, ez a nap? Köszöntő és emlékez­
tető is egyben, Mementó — ma már egy­
re inkább — ami arra késztet, gondoljuk
át: nem volt mindenkor természetes az,
hogy egy nő gyárban dolgozik. Évek,
évtizedek teltek el, amíg a családokban
megszokottá vált, hogy az anya munkát
vállal. Emberöltőnyi az az idő, amíg el­
fogadottá vált, hogy a másik nem
képviselői is lehetnek tehetségesek, oko­
sak. Nem egyik napról a másikra ala­
kult ki, — jelentősen közrejátszott a vál­
tozásokban a társadalom szemléletének
és gazdasági életünknek sok-sok válto­
zása.
Vállalatunk, például megannyi intéz­
kedésével, intézményeivel, teszi lehetővé,
hogy a gyárkapun belépve teljes értékű

munkatársként tevékenykedhessenek a
nők. Bölcsődékben, óvodákban vigyáz­
nak a kicsikre, a gyár mellé telepített
zöldségbolt, élelmiszerbolt könnyíti a
„második műszak’’ munkáját, a műszak­
kezdéshez képest, — kisgyermekes édes­
anyáknak megengedett későbbi munka­
kezdés is a családanyák iránti megbe­
csülés bizonyítéka. Ugyanilyen figyel­
messég a gyes-en lévő kismamák felke­
resése, a nekik rendezett, találkozók.
Nehéz rangsorolni — talán nem is le­
het — mi a fontosabb: az említettekhez
hasonló intézkedések megvalósítása, mi­
nél több kisgyermek bölcsődei, óvodai
elhelyezése, vagy a munkahelyen a nők
megbecsülése, — anyagilag, erkölcsileg
egyaránt.
Minden bizonnyal az utóbbi területen
wn még pótolnivaló Bár fontos meg­
bízatások, — csoportvezetői, művezetői,
sztályvezetői — nők által betöltött posz­
tok bizonyítják, a tapasztalatot, a tudást
elismerik — legyen szó nőkről vagy fér­
fiakról. Persze van, amikor ezek az eré­
nyek kevésnek bizonyulnak. Az alkal­
masságnak sokszor az mond nemet, hogy
kisgyermeke van az illető nőnek, Nem­
ritkán az szab határt valaki, előmenete­
lének, hogy a másik nemhez tartozik.
Miért ez a nap? Köszöntő, emlékeztető
és figyelmeztető is. Köszönti a lányo­
kat. édesanyákat, nagymamákat, emlé­
keztet a nők megváltozott társadalmi
helyzetére, s figyelmeztet kötelességekre,
tiszteletadásra, megbecsülésre is egy­
aránt.
Hubanov Mihály

Gazdaságpolitikai rovat
Hűtőgépgyár — Camping Gaz
Többször írtunk már a teljesség igénye nélkül arról, ami a közvéleményben
röviden úgy fogalmazódott meg, hogy gyárat vettünk Franciaországból.
Először is azt kell tisztázni, hogy a Camping Gaz elnevezés mögött mi van. Egy
olyan értékesítő szervezet, amely mindenféle camping- szabadidő felszerelések for­
galmazásával és jól kiépített vevőszolgálatával sok országban, sőt Euiópán kívül is
érdekelt.
A sokféle termék között van 25 és35 literes hűtőbox, valamint 56 literes kombinált
üzemű abszorpciós hűtőszekrény, amelyet a Francia Sibir SA Huningue cég gyár­
tott eddig. A Sibir név sokunk számára ismerős, hiszen tizenegy éve, hogy licence
és know-how vásárlás alapján gyártjuk az abszorpciós hűtőszekrény családot. A
svájci, a francia Sibir cégek a Hűtőgépgyárral együtt alkotják az úgynevezett Sibir
csoportot. Évek óta a Hűtőgépgyár is szállított 60 literes hűtőszekrényt a francia
gyárnak, illetve a Camping Gaznak. Tehát az üzleti kapcsolat évről-évre szélese­
dett. A csoporton belüli munkamegosztás rendszeres megbeszéléseket eredménye­
zett. Ezerkilencszázhetvennyolc végén vetődött fel. de még csak lehetséges gondolat­
ként, hogy a Hűtőgépgyár átvenné a Sibir SA teljes termékprofilját. Az értékesítő
kezdeményezett: a piaci igények ismeretében. Arról van szó, hogy a piaci lehetősé­
gek bővültek, de a francia gyártóeég kapacitása ehhez már nem elegendő. A megol­
dás, hogy licence és know-how vásárlást eszközölnének felénk kiegészítve a teljes
gyártóberendezés és szerszám megvételével együtt, beleillett vállalatunk fejlesztési
koncepciójába.
A Camping Gaz biztosítottnak látja a piacokon már bevezetett típusok tökéletes
utángyártási lehetőségét, a megnövekedett hűtőszekrény szükséglet kielégítését, a
Hűtőgépgyárban. A nálunk kiépítés alatt álló abszorpciós kapacitásnövelő beruhá­
zások lehetővé teszik új típusok gyártását is a jelenlegiek mellett.
A rendkívül sokoldalú elemzés a Sibir csoporton belüli ismételt, tárgyalások, a
főhatóságokkal történt egyeztetése után tavaly a harmadik negyedévben megkötés­
re került a szerződés. A szerződés értelmében lakókocsikban is üzemeltethető 25 és
35 literes hűtőboxok és az 56 literes kombinált üzemű hűtőszekrény teljes gyárt­
mány és gyártási dokumentációját, a gyártáshoz szükséges összes szerszámot, ké­
szüléket és berendezést megvesszük és a szerződés érvényességi ideje alatt előre
meghatározott eves darabszámokat és féleségeket szigorú kötelezettségi előírások
mellett a Camping Gaz a Hűtőgépgyártól visszavásárol.
A szerződés érvényességi ideje hat év. Az emelkedő darabszámokat illetően
40-től 80 ezerig számolunk évente.
A számítások alapján a befektetés három év alatt megtérül. A gépek, berendezések
telepítése és a szükséges kisebb módosítások folyamatban vannak. Szigorú határ­
idők betartására ütemterv készült. Mindenki, azaz a munkában közvetlen résztve­
vők összehangolt, jó munkájával elérhető, hogy az első félév végére a vállalt köte­
lezettségnek megfelelően ötezer darab elkészüljön és ki legyen szállítva.
A szeszélyes piac egy dologban nem szeszélyes: kiváló minőségű és megbízható
árút fogad be csak. A Lehel gyártmányok hírnevét, ezek a minősítések alapozták
meg eddig és ezek tették lehetővé a dinamikusan növekvő tőkés exportot. Hírne­
vünk piacpolitikánkkal elválaszthatatlanul összefügg, most újabb lehetőség adatott
ennek bizonyítására.
■— Szerk. —

lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Gerényi
Istvánné
a párltitkár
— Milyen út vezet a kórháztól a Hű­
tőgépgyárig?
— Hosszú út. Tulajdonképpen véletle­
nül lettem egészségügyi dolgozó. Húsz
évvel ezelőtt nem volt könnyű elhelyez­
kedni, megfelelő munkahelyet találni. A
húgom jelentkezett munka mellett ápo­
lónőképzőbe. Amikor felvételizni ment,
apám engem is elzavart vele. Űt akkor
nem vették fel, mert nem volt még ti­
zennyolc éves. Engem igen. Ugyanabban
az évben szereztem ápolónői oklevelet,
amelyikben levelező tagozaton érettségiz­
tem. Meg sem száradt a tinta a bizo­
nyítványomon, már mentem a kétéves
röntgenasszisztens tanfolyamra. Közben
elvégeztem a marxista középiskolát,
majd felvételiztem a jogtudományi egye­
temre, de sikertelenül. A marxista egye­
tem hároméves általános tagozata kö­
vetkezett, utána pedig a négyéves sza­
kosító a szocializmus politikai gazdaság­
tana alapszakon. Ugye hosszú volt így.
egy szuszra?
Persze a valóságban eltelt közben ti­
zenöt év, és ez a tizenöt évi kórházi
munka nem múlt el nyomtalanul. Sok
borzalmat láttam. Előfordult például,
hogy egy fiatalember kisebb motorbal­
eset után jókedvűen jött be a saját lá­
bán. s miközben röntgeneztem meghalt.
Tizennyolc éves volt. Jobban megviselt
a halála, mint apámé, pedig nem ismer­
tem. .Másfél évtized után elkívánkoztam.
A pártfőiskolai végzettségemet is szeret­
tem volna érvényesíteni, a hosszú évek
alatt szerzett ismereteimet hasznosítani.
1974-ben nagy vonzerő volt a Hűtőgép­
gyár. Azóta dolgozom itt. kezdettől sze­
mélyzeti előadó vagyok.
— Mióta végzel mozgalmi munkát?
— 1958 bán léptem be a KISZ-be. Na­
gyon lelkes fiatalokból állt abban az idő­
ben a kórház alapszervezete, tényleg sok
mindent csináltunk. Hamarosan vezető­

ségi tag lettem, később titkár. Beválasz­
tottak a városi KISZ-bizottságba és a
végrehajtó bizottságba is. Kilenc éve
vettek fel a pártba. Évekig propagan­
dista voltam. Tavaly lettem tagja a sze­
mélyzeti-szociális igazgatóság területén
működő hetes számú pártalapszervezet
vezetőségének, most pedig az a megtiszteltetes ért, hogy titkárnak választottak.
— Hogyan vágsz neki az elkövetkező
öt évnek?
— Optimistán, mint minden feladat­
nak. Szeretnénk tovább növelni a párt­
tagok aktivitását. Sok segítséget vároka
pártbizottságtól, jó együttműködést a ve­
zetőségtől. Remélem e téren is tudom
hasznosítani amit eddig tanultam, ta­
pasztaltam. Mindig nagyon érdekeltek az
emberek és a társadalmi problémák.
Most a marxista-leninista egyetem két­
éves speciális tagozatán tanulok szocio­
lógiát.
— A kisgyermekes anyák többsége
nem. vagy csak kevés társadalmi mun­
kát vállai. Joggal hivatkoznak elfoglalt­
ságukra. s ezt nem is vehetjük rosszné­
ven tőlük. Két kisfiad van, de tőled
ilyesmit sose hallottunk.
— Nem jó. ha egy család befelé fordul
a gyerekek miatt. Én önállóságra akarom
nevelni őket, hiszen magam is korán
erre kényszerültem. Tizenegy éves ko­
romban veszítettem el anyámat, s né­
gyünk közül én voltam a legidősebb.
Apánk hetente egyszer járt haza. A na­
gyobbik fiam egyéves volt, amikor két­
hetes bentlakásos tanfolyamra küldtek.
Később háromhetesre is beiskoláztak,
ekkor már két gyermekünk volt. Még­
sem jelentett a távollétem semmiféle
problémát. Persze ehhez megértő férj is
kell, de az is előfordult már, hogy egyik
munkatársam vigyázott a srácokra.
Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Kiemelt pártokfatás
A marxista középiskola kilencvenöt
hallgatója sikeres vizsgát tett január
31-én. Á pártoktatás keretében működő
iskola tanulói politikai tájékozottságuk­
ról, vitakészségükről, s az elméleti kér­
désekben való jártasságukról tettek ta­
núbizonyságot. A vizsgázók közül ötvenen az első évfolyam hallgatói.

Jó felkészültségüket igazolja a 4,12-es
átlageredmény.

HŰTŐGÉP

legfiatalabii
párttitkár
Évszázados épület, amely lakás céljára
épült, ez ma a város szívében lévő nyom­
daüzemünk. Óvatosan lehet csak a gépek
között közlekedni. Nagy a zsúfoltság.
Nekem is jól a lábam elé kell néz­
nem, amíg egy nyárikonyhaszerű mel­
léképületbe kalauzol Pintér István.
Raktár lehet ez, mert glédában állnak
a kész nyomtatványok. Vagy talán mű­
hely, mert kisebb gépeket is felfedezek.
Tiszteletemre még egy széket is előva­
rázsol vendéglátóm, de neki már csak
egy halom papír jut ülőalkalmatosság­
nak.

Mivel is kezdhetném a beszélgetést?
Elmondja, hogy már akkor ki akarták
telepíteni a nyomdát a gyárba, amikor
ő még tanuló volt itt, pedig idestova ki­
lenc éve szakmunkás: magasnyomó gép­
mester. Azóta többféle elképzelés szü­
letett, sőt konkrét terv is készült. Csak
hát végül mindig akadt sürgetőbb fel­
adat, a felszabaduló épületet, anyagi
eszközöket valahogy mindig fontosabb,
a termeléssel szorosabban összefüggő
célra használták fel. Nekik pedig ma­
radt a reménykedés, hogy a következő
terv már biztosan valóra válik. Marad­
tak az elavult gépek, meg a három
mosdókagyló ötvenüknek. Ez az ösz-

szes tisztálkodási lehetőség. Nem csüg­
gedten, panaszkova mondja mindezt,
inkább rutinosan.
Hat évig volt a KISZ-alapszervezet
titkára, s ha felszólalt valamilyen fó­
rumon, biztos hogy ezzel kezdte a mondókáját. A vállalatnál tudnak a gondja­
ikról, egyszer csak lesz valami abból
a költözködésből.
Egyébként elismerik a munkájukat,
mert az tény, hogy jól dolgoznak ilyen
körülmények között is. Es nem csak
gazdasági vonalon. A KlSZ-alapszervezet tevékenységét is dicséret illeti. A
KISZ-titkár számára pedig mi lehet
nagyobb elismerés annál, hogy a párt­
ban is teljes bizalmat kapott. Öt vá­
lasztották a most megalakult alapszer­
vezet titkárává. Csak tízen vannak, de
mindenképpen időszerű volt, hogy ön­
álló
pártalapszervezet működjön a
nyomdában. Nehézkes volt taggyűlések­
re, rendezvényekre kijárni a gyárba.
Nemcsak a távolság miatt, hanem azért
is, mert két műszakban dolgoznak, rá­
adásul a. kintiek fél négykor vagy négy
órakor végeznek, s bizony nekik is eh­
hez kellelt igazodniuk. Most már ezek a
tényezők nem hátráltatják a pártmun­
kát. Jobban tudják hasznosítani az ide­
jüket, energiájukat azért is. mert a sa­
ját problémáikra jobban koncentrálhat­
nak. Persze az önállóságot szokni kell
a háromtagú vezetőségnek. A titkár dol­
gát nehezíti, hogy nem volt elődje, nem
lehetnek kialakult szokások, bevált
módszerek.
Amióta
megválasztották
gyakrabban megfordul a gyárban, mint
azelőtt, pedig korábban sem volt ritka
„vendég”. Tanácsot, segítséget kér, ha
kell, s természetesen meg is kapja.
Ismerve őt, minden remény megvan
rá, hogy a jó KISZ-titkárból jó párttit­
kár válik.
Juhász

Üdülési tájékoztató
A szakszervezeti üdültetés társadal­
munk egyik legszebb szociális vívmá­
nya, — az életszínvonal-politika szerves
része. A dolgozók üdültetése, egészségük
megóvása, az aktív pihenés össztársa­
dalmi érdek.
Az állam és a szakszervezet anyagi tá­
mogatásán túlmenően, jelentős szerepe
van a vállalati erőforrásoknak is.
1980-ban kedvezményes szakszerveze­
ti üdültetésben, 845-en részesülnek csa­
ládtagokkal együtt.
SZOT üdültetés: felnőtt üdültetés
szóló, házaspári 289; családos üdülte­
tés 472; szanatóriumi felnőtt 15; szana­
tóriumi gyermek 14; nyári gyermek 34;
külföldi csere — túrista 11; külföldi
hajó 10; összesen: 845.
Vállalati saját üdülőnk: Mátraszentistván turnusonként 32; Zamárdi turnu­
sonként 28; Tíszapüspöki turnusonként 8
Bérleményeink: Zamárdi turnuson­
ként 16; Balatonlelle turnusonként 14.
Mátraszentistváni üdülőnk egész év­
ben üzemel, a felsoroltak májustól szep­
temberig.
Hogyan alakulnak az üdültetés térí­
tési díjai?
Felnőttek, a családos és felnőtt üdü­
lőkben: I. oszt, üdülőben napi 48,— Ft,
14 napra 672,— Ft.
II. oszt, üdülőben napi 36,— Ft, 14 nap­
ra 504,— Ft; III. oszt, üdülőben 30,— Ft
14 napra 420,— Ft.
Az állam és a szakszervezeti mozga- [
lom az I. osztályú üdülőjegyekhez sze- I
mélyenként 1708,— Ft-ot, a II. osztályú­
hoz 1596,— Ft-ot, a III. osztályúhoz
1400,— Ft-ot ad hozzájárulásként.
Családos üdültetésben részt vevő
gyermekek 15 éves korig: Egységesen
_____
22,— Ft, 14 napra 308,— Ft. lö 'éven fe­
lül napi 26,— Ft, 14 napra 364 — Ft.
Szanatóriumi 21 napra: 420,— Ft. Isko­
lásgyermek gyógyüdültetés: napi 16,—
Ft. 23 napra 368,— Ft Nyári csoportos
gyermeküdültetés napi 16,— Ft. 10 nap­
ra 160,— Ft, 14 napra 224,— Ft.
A nem dolgozó házastársak kiegészítő
szelvénye változatlan áron kerül kibo­
csátásra. 7 napra 100,— Ft; 14 napra
200,— Ft.
Saját üdülőnkben és a bérleménye­
inkben továbbra is napi 10,— Ft/fő' a
felnőttek részére térítési díj, a nem dol­
gozó gyermekek részére 4,— Ft/fő. A
harmadik és a további gyermekek után,
sem a SZOT üdülőben sem a saját üdü­
lőnkben térítési díjat fizetni nem kell.
A felsorolt üdülőjegyek, január 1től december 31-ig szólnak, így kérjük
dolgozóinkat, hogy az üzemi TT-nél
érdeklődjenek, valamint a vállalati
üdültetési felelősnél Veres István elv­
társnál.
Vállalati
Szakszervezeti Bizottság

cfa'atty.tM
takaútóiiétii
Nézegetem a 25 éves törzsgárda tagok
tablóját, a sok arc mögött sok sikeres
életutat vélek. A legkülönbözőbb szak­
mák kiváló képviselői sorakoznak itt.
Van , közöttük géplakatos, betanított
munkás és csiszoló, kovács, anyagbe­
szerző, lakatos és vezérigazgató. Mind­
nyájan büszkén viselik a díszes arany­
gyűrűt. Van a tablón két takarítónő is.
Az övék nem mondható kedvelt munká­
nak. Huszonöt éven át takarítani, nap,
mint nap ugyanazokat a mozdulatokat
megtenni, nehéz. Szűkén méri az élet
ezen a pályán a sikerélményt. Épp ezért
tiszteletre méltó, ha azt egy negyedszá­
zadon át csinálja valaki. Sziszifuszi mun­
ka az övék, bármilyen nagy szükség is
van rájuk, talán kevésbé becsüljük meg
őket.

Manapság kabarétréfák kedveli témá% a takarítónő. Nagy hatalmú, hiszen
pótolhatatlan. Nehéz dolgozót találni er­
re a munkára, azért azt, aki még hajlan­
dó takarítást vállalni, nagy becsben
tartják. Sok humoros történetben sze­
replő társához egyáltalán nem hasonlít
Gulyás Ilona, aki az I-es üzem aranygyurus takarítónője. Egyszerű munkásnő
a nem alakjára szabott kék munkásruhaban, pirospöttyös kendő fogja össze
barna haját, ötvenkét óta söpri naponta
az I-es üzem csarnokát, a mellékhelyiségeket, irodákat. Előzőleg három évet
dolgozott a hármasban is az edénygyártasnal, de egészsége megromlott. Gépen
nem dolgozhat. Meg aztán az iskolák is
hiányozták. Máshoz nem ért. Ezt csinálja
most masodmagával az egyesben. Régeb­
ben ok is többen voltak. Most már nem
jönnek a nők takarítani. Ilonka pedig
koptatja a seprűt, s a lapátot rendület­
lenül. Két évvel ezelőtt elvégezte a hi­
ányzó osztályokat, megszerezte az álta­
lános iskolai végbizonyítványt. Ekkor
vettek fel a Petőfi Szocialista Brigádba.
i<-rre buszke, s az aranygyűrűre. Féltett
kincsként őrzi otthon. Nem viseli ujjún
csak zavarná a munkában.

Egyszerű ember. Társai szeretik. Ilonka megbízható, segítőkész. Szívesen elegy-egy levéllel, vagy bevásárol a
bufeben Nincsenek nagy vágyai. Szeret­
ne ledolgozni a még hátralévő éveket
első es egyetlen munkahelyén. S utána
meg nyugdíjasként is szeretne visszajár­
ni, hogy rend és tisztaság szülessen kezenyoman,
Kiss Erika

Jászok a szabadságharcban
— RÉDEI ISTVÁN SOROZATA
Amikor 1976-ban — a Rákóczi-évforduló alkalmából — elkezdtem a „II. Rá­
kóczi Ferenc és a jászok” című íráso­
mat, kezdett érlelődni bennem az elha­
tározás, hogy szőkébb hazánk, a Jászság
történetének alakulását megismertessem
a ma itt élő nemzedékkel, hazánk nagy
történelmi fordulói kapcsán.
Eredetileg második részként követke­
zett volna az 1848-as szabadságharc ide­
je, azonban tekintettel a 60. évfordulóra,
a Tanácsköztársaság jászsági eseménye­
it felelevenítő „Jászberény az országos
események, sodrában” követte. A most
induló sorozattal együtt a Jászság törté­
netének mintegy két évszázadát szem­
lélhetjük, a török hódoltság megszűnésé­
től a Tanácsköztársaság megdöntéséig.
Szükségesnek érzem azonban, hogy a
Rákóczi szabadságharc és az 1848-as ese­
mények között eltelt időszakkal kapcso­
latban — ha vázlatosan is — említést te­
gyek azokról az eseményekről, amelyek
döntő változásokat idéztek elő a Jászság
népének életében.

Nagy változások évszázada

A kereskedelemből és a kézműves
iparból élők a 19. század első felében
alig teszik ki az adózóknak öt százalékát.
Az eddig leírtakban természetesen
csak nagy vonalakban igyekeztem a jász
föld népének társadalmi és gazdasági át­
alakulását szemléltetni, a részletezés igé­
nye nélkül, a könnyebb áttekinthetőség
végett.
A szabadságharc idejét megelőző re­
formkorszak politikai vonásai is más­
képpen tükrözőének a jászkun kerületek
és a Jászság életében, mint az ország
más részein. A közjogi reformok itt nem
tűnnek olyan nagy jelentőségűnek, mint
a jobbágysággal bíró országrészeken. Itt
nem volt l'öldesúr és nem volt jobbágy.
A kerületek vezetését a kiváltságokhoz
való ragaszkodás a konzervatívok olda­
lára állítja.
Hogy milyen volt a belső helyzet a
Jászkun kerületekben, a kortárs író a
Pesti Hírlap 1848. évi 79. számában a kö­
vetkezőket írja: ,.A balsors és elnyo­
matásban, mely alatt Magyarország sinlődött, nem kis részt vön a bitorlások
s nagy visszaélések e kis hazája... Az
intelligentiát jellemtelenség bélyegző. Az
eszmeharcokat köztermeinkből kizárta
Szluha főkapitány. Ö vak engedelmessé­
get kívánt.” S ha valaki mégis a vissza­
élések ellen felszólalni merészelt. Szluha válasza az volt: „hallgasson az úr, az
úr mindig csak kapczáskodik!”

Ez alatt a majdnem másfél évszázad
alatt — a török uralom előtti még egysé­
gesnek mondható jász etnikum — telje­
sen átalakul. A Jászság eladatása előtt,
1699-ben készült Pentz-féle összeírásból
ismert, hogy a lakosság 42,5 %-a jöve­
vény. Ez az arány a későbbi időben to­
vább emelkedik. Különösen vonzóan ha­
tottak az idegenből ide áramlókra a te­
A forradalom hírére...
rület kedvező természeti adottságai, a
bőségben lévő föld, és nem utolsósor­
Az 1848. március 15-i pesti forradalom
híre három nap alatt jutott el Jászbe­
ban a kiváltságok újbóli visszaszerzésé­
nek reménye.
rénybe. Akkor még nem volt sem vasút,
sem telegráf. Március 18-án „Ügyvéd
Ez Mária Terézia 1745. május 6-i dip­
Kováts Mihály úr a. tanítói, ügyvédi és
lomájával vált valósággá, amikor hoz­
orvosi kar. úgy egyéb míveltebb osztály­
zájárult ahhoz, hogy a jászok megvált­
belieknek kíséretében a tanács előtt
hassák magúikat az eladottság állapotá­
megjelenvén...” arra hívta fel a taná­
ból, és visszaadta a jászkunok ősi kivált­
csot polgártársai nevében, hogy a várost
ságait. Az önmegváltás során a lakosság
lobogózzák fel és este világítsák ki ... . ,a
75 %-a váltott magának földet, ezek let­
nép nagyszerűségének méltó elismerése
tek a redemptusok, s a további 25 %.
jeléül...” így adjanak kifejezést örö­
aki nem tudott hozzájárulni a megvál­
müknek a pesti események fölött. Már­
tás összegéhez, a katonaállításban való
cius 23-án népgyűlést tartottak, amelyen
részvételével szerezte meg a jász társa­
elfogadták a pesti 12 pontot, és őrsereg
dalomhoz való tartozás jogát — lettek
megalakítását határozták el, melynek
az irredemptusok. A redemptus birtoko­
szervezésére egy bizottságot hoztak létre.
soknak azután olyan zárt egysége ala­
kult ki, amelynek meghatározó szerepe a
Március 24-én a már elfogadott pesti
Jászság életében egészen a második vi­
12 pontot — mint sokfelé az országban
lágháború végéig tart.
—, saját 15 pontból álló követeléssel
Míg a redempció első éveiben csak er­
egészítik ki: „Mit kívánnak a Jász Beről a két osztályról beszélhetünk, a ké­
rényi Polgárok? Legyen béke. Szabadság
sőbbi időben beáramló tömegek a zsel­
s egyetértés. Kívánjuk: Országgyűlési
lérek, nincstelenek számát gyarapították,
Követeinknek utasításul adatni. 1-ör. A
a jobbágy sorstól csak annyiban külön­
Pesti 12 pontok Törvénybe házalását.
bözve, hogy a kiváltságok alapján, ami e
or. A bel rendezés Törvénybe való ik­
2területre vonatkozott, szabadok voltak,
tatásának siettetését. 3-or. Világosan ki
nem szolga, de a földközösségben nem
fejteni Követeink által eddigi adó rend­
részesedhettek.
szerünket és ne haggya. be hozandó provisorius adó kults által a Kerületekre
Míg 1766-ban az összes jász községben
nagyobb teher háromollyék. igyekezze­
csak 66 zsellércsaládot mutat ki az ösznek elhárítani. 4-re. A Kamarai adósság
szeírás, 1787-ben már meghaladja az
vissza fizetését.” A további 11 pontban a
összcsaládok több mint 50 %-át.
kerületek által azonnal életbe léptetni
Azonban nemcsak a jász társadalom
határozzák: a nemzeti őrsereg felállítá­
képe mutat ilyen nagy változást. A me­
sát, szóbeli bíráskodást, a választási re­
zőgazdaság is átalakul. Az állattenyész­
formot, reformot a gazdálkodásban, jász­
tés belterjesebbé válik, a lakosság szá­
kun polgár elnök kinevezését, az or­
mának emelkedésével a földművelés is
szággyűlési követek visszahívását, a köz­
egyre nagyobb tért hódít. Míg a 18. szá­
lekedési eszjközök létesítését, a vizek
zad elején a Jászság területének mintegy
szabályozását, az ipar és a kereskedés
4 %-a volt szántóterület, és 96 %-a rét
fejlődését akadályozó intézkedések meg­
és kaszáló, a 19. század közepére 50—50
szűntetését.
százalékra módosul e két gazdálkodási
ág egymáshoz való viszonya.
(Folyt köv )
iiiiiiiiiiiiiiiiiuiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiijiiHuiijHinnumuHnujnnuummmjmumjnjn

Nők újítási hónapja

A Hűtőgépgyár gazdasági vezetése a
Nőbizottsággal közösen a márciust a nők
újítási hónapjának nyilvánítja. Az újí­
tási hónap megrendezésének célja, hogy
a Hűtőgépgyár nődolgozóit minél na­
gyobb létszámban kapcsolja be az újító
mozgalomba.
A javaslatokat névvel, lakcímmel,
munkahellyel, brigádnévvel, beosztással
ellátva, Jászberényben az újítási és sza­
badalmi osztályon, a kompresszor és
aggregét, a hűtő- és klímatechnikai vala­
mint a radiátor gyáregységnél az újítási
felelősöknél kell naplóztatni. A javasla­
tok elkészítésével kapcsolatban felvilá­
gosítást szintén ezeken a helyeken lehet
kérni.
A benyújtott javaslatokat az alábbi
versenyfeltételek szerint értékelik:
Verseny időszaka:
I 1980. március 1-től 1980. március 31-ig.
A verseny győzteseinek díjazása:

I. helyezett
II. helyezett
III. helyezett

1000,— Ft
800,— Ft
500,— FI
A verseny időszakában naplózott javas­
latért 1 pont, ha az újítás szerzője fizi­
kai dolgozó +1 pont, kísérletre elfoga­
dott javaslatért +3 pont, bevezetésre el­
fogadott javaslatért pedig +5 pont. Az
1980. június 15-ig hasznosított javaslatért
+10 pont.
Az a nődolgozó, aki március 7-én és
10-én újítási javaslatot nyújt be, külön
tárgyjutalomban részesül, és emléklapot
kap.
Az újítási hónapot 1980. VII. 1-én ér­
tékeli a vállalat gazdasági vezetése.
A beadott újításokra a vállalat Újítási
és Szabadalmi Szabályzata érvényes.
Jászberény, 1980. II. 4.

Csömör József s. k. Simon Ferencné s. k.
műszaki igazgató
VSZB nőfelelős

7

HŰTŐGÉP

— KÖRKÉP —

Emlékezik a volt partizán

munkával
Hazánk felszabadulásának 35. évfor­
dulója, valamint a XII. pártkongresszus­
ra készülődés jegyében rendezték meg
január végén a Kókai Lászlóról elneve­
zett zászlóalj munkásörei ünnepélyes
egységgyűlésüket a Kossuth Tsz. kultúr­
termében.
Az egységgyűlésen megjelent Árvái
István a megyei pártbizottság tagja, az
SZMT vezető titkára, Gorjanc Ignác a
megyei pártbizottság tagja, országgyűlé­
si képviselő, vezérigazgató. Dósa István
a Munkásőrség megyei parancsnok he­
lyettese, Major Tibor és Szívós Antal, a
járási, illetve városi pártbizottság első
titkára. Ott voltak a városi tanács, a já­
rási hivatal, a bázishelyi párt és gazda­
sági szervek vezetői, a társ fegyveres
szervek képviselői.
Gömöri Béla a zászlóalj parancsnoka
az egységgyűlésen elmondott beszédében
számot adott a két kongresszus között, a
kiképzésben, a szocialista versenyben
vállalt feladatok végrehajtásáról, az el­
ért eredményekről.
— A zászlóalj teljes személyi állomá­
nya — mondotta a parancsnok — politi­
kai meggyőződésből {akadó, magasfokú
aktivitással és felelősségérzettel hajtot­
ta és hajtja, végre a XI. kongresszuson
megjelölt — pártmegbízatásból adódó
feladatait.
Az. 1979-es kiképzési év eredményei­
ről Gömöri elvtárs elmondotta, hogy a
parancsnoki állomány kezdeményező­
kész, aktív volt és munkája pozitívan
hatott a teljes személyi állományra. A
szocialista verseny széleskörűen kibon­
takozott, amely folyamatosan elősegítet­
te a harckiképzés eredményességét, a
szolgálati feladatok fegyelmezett ellátá­
sát. Ösztönzően hatott a munkásőrök
munkahelyi példamutatására és hozzá­
járult a szocialista emberre jellemző er­
kölcsi tulajdonságok fejlesztéséhez.
Értékelte Gömöri elvtárs a harci és a
lőfeladatok végrehajtását, az állomány­
építő munkát, a bázishelyi szervekkel
való kapcsolattartást, köszöntötte a most
esküttevő munkásőröket, elköszönt a le­
szerelő és tartalékállományba menő
munkásőröktől.

Ezt követően megjelölte a Zászlóalj
személyi állománya előtt álló 1980. évi
legfontosabb feladatokat.
— A szocialista verseny értékelése so­
rán örömmel vettük tudomásul, hogy az
elmúlt évi eredményeik alapján az I.
század munkásőrei —parancsnok Hamar
József — ismételten kiérdemelték a
„Zászlóalj legjobb százada" kitüntető
címet. Az első századhoz tartoznak a Hű­
tőgépgyár munkásőrei. A munkásőrség­
ben vállalt pártmegbizatásuk becsületes
több éves teljesítése alapján a „Szolgá­
lati Érem" 20 éves fokozatát kapták a
hűtőgépgyári munkásőrök közül: Hamar
Károly. Suba István, Kirtyán János. 15
éves fokozatot: Nagy Béla, Farkas Sán­
dor. Barátit Géza, Szikszai Imre, Fülöp
István és Horváth László munkásőrök.
Leszerelésük, illetve tartalékállomány­
ba vonulásuk alkalmából a ..Munkásőr
Emlékérem'’ kitüntetést kapták: Pataki
Zoltán, Tukacs László. Szikszai Imre,
Darák Jenő munkásörök.
„Kiváló Munkásőr” kitüntetésben ré­
szesült Barna T. László, „Dicsérő Okle­
velet" kaptak: Bakki István, Fábián Bé­
la és Horváth László.
A szocialista verseny értékelése, a ki­
tüntetések átadása után felszólalt Árvái
István. A megyei, városi- és járási párt­
szervek nevében köszöntötte a munkás­
őröket, külön is azokat, akik elsőként
fogtak fegyvert. Köszönetét fejezte ki a
végzett munkáért. Ugyanakkor buzdítot­
ta a munkásőröket az újabb feladatok
vállalására. A kongresszusi irányelvek
szellemében fő feladatunk lesz az eddi­
gi eredményeink megszilárdítása. Ez a
.jövőnk megalapozását jelenti. Segítse elő
mind a gazdasági építő munkát, mind a
munkásőri pártmegbízatás teljesítését, a
kongresszusi és felszabadulási szocialis­
ta verseny!
A zászlóalj gyűlés kedves színfoltja
volt a fiatal munkásőrök eskütétele. Kö­
zöttük több hűtőgépgyári munkásőr fo­
gadta .,.. .fegyverrel, munkával, felvilá­
gosító szóval. . ."
— bor —

Jászberény, Kiss Ernő u. 1. Beszélgető­
partnerem Szilágyi Károly, nyugdíjas.
— Mi jut az eszébe a Szovjet Hadsereg
születésnapjáról?
— Talán az első találkozás jut eszem­
be a szovjet katonákkal, a szovjet harci
egységekkel. De ez rég volt, még 1943ban. Amikor először találkoztam velük,
akkor a második magyar megszálló
erők egyik egységének vasútbiztosító
támpont parancsnoka voltam Ukrajná­
ban. a vasziljevszkai támponton. Itt is­
merkedtem meg a szovjet emberekkel,
akikkel közöltem, hogy ha már a sors
így hozta, hogy együtt vagyunk, legyünk
békességben egymással.
Aratási munkákban vettünk részt, la­
kások rendbehozásában segítkeztek a
hozzám beosztott katonák. Hallgatólagos

Később újabb magyar egységek kerül­
tek ide. s egyike voltam azoknak, akik
foglalkoztunk ezeknek az elvtársaknak
továbbképzésével, átképzésével.
— Milyen volt egy partizántábor?
— Elsősorban a hadi-eseményekről
kaptunk tájékoztatást. Politikai és kato­
nai kiképzéssel foglalkoztunk egész nap.
Elmaradhatatlan volt a fegyvertisztítás,
karbantartás, ejtőernyő hajtogatás, ön­
ként vállalt fegyelemmel, katona módon
éltünk.
— Mivel bevetésre nem kerültek, ho­
gyan emlékszik a háború befejezésére,
hol volt akkor?
1944. decemberében indultak haza azok
a magyar partizánok, akik nem kerültek
bevetésre, 1945. februárjában érkeztünk
meg Debrecenbe, ott a Honvéd Örzászlóaljhoz csatlakoztunk. Szakaszparancs­
noki beosztást kaptam. Feladatunk volt
az ideiglenes kormány és a miniszté­
riumok épületeinek őrzése. Ezért éjjel­
nappal szabad közlekedést kaptam a
debreceni szovjet városparancsnoktól.
Nem sokáig voltam az őrzászlóalj köte­
lékében, mivel az Ideiglenes Kormány
december végén Németországnak hadat
üzent, és döntés született a mi részvéte­
lünkről a Szovjetúnió oldalán. Engem,
mint szálláscsináló tisztet Jászberénybe
irányítottak. Itt a nemzeti bank épületé­
ben volt az első demokratikus hadsereg
magva, Szalay Tibor ezredesnél jelent­
keztem, aki azt mondta, Jászjákóhalmán
biztosítsanak szállást. Ez sikerült is. Kap­
csolatot tartottam a jászberényi pa­
rancsnoksággal. A hadosztály Ausztriába

„Sok kicsi sokra megy”
Dolgozóink az elmúlt években szám­
talan tanújelét adták annak, hogy fele­
lősségük állandóan nő feladataink meg­
valósítása érdekében. Szélesedett és gaz­
dagodott az üzemi demokrácia, évről év­
re nő az újítók száma.
Az egyre növekvő követelmények meg­
változott magatartást, hatékonyabb mun­
kál és nagyobb felelősséget kívánnak
valamennyiünktől.
A hatékonyság, amely gyűjtőfogalom,
azt fejezi ki, hogy az elvégzett munka
meghozza-e a kívánt eredményt. Ez a
kívánt eredmény pedig a párt program­
nyilatkozatában, kongresszusi határoza­
taiban, illetve állami szintű döntés alap­
ján, tervekben nyer megfogalmazást.
Helyi, vállalati szintre ez ugyanúgy ér­
vényes.
Az 1980-as év az ötödik ötéves terv
befejező éve, egyben «a hatodik ötéves
terv előkészítésének esztendeje is. Neve­
zetes évfordulók, a XII. kongresszus és
hazánk felszabadulásának 35. évforduló­
ja is kiemelt jelentőségűvé teszik.
Ma már ismert, hogy a népgazdasági
egyensúly javul, de az is, hogy igen sok
még a tennivaló, a belső tartalékok, a
gazdaságosabb, a jobb munka érdekében.
Szemléletváltozás, cselekvőbb részvétel
kell, és úgy érzem ha valaha ilyen volt,
hogy „takarékoskodjunk minden gramm!
anyaggal, minden perc idővel és minden
forinttal” akkor ez most fokozott jelen­
tőségű saját jól felfogott érdekünkben.
Nagyon sok hasznos újítás segítette és
segíti jelenleg is munkánkat. Viszont
úgy érzem, hogy nagyon sok olyan dol­
gozónk van, aki más formában, vagyis
az újítás fogalmát és tartalmát nem min­
dig kimerítve tudna és akar segíteni.
Vannak jó ötletei, észrevételei, meglá­
tásai, de úgy van vele, hogy ezek apró­
ságok, pedig ezekre is szükség van most.
Azt kérem, hogy azokat az ötleteket,
melyek ésszerűbb, gazdaságosabb, terv­
szerűbb munkavégzést tartalmaznak,
írásban juttassák el hozzám, a fejleszté­
si épület 7. emeletére.
Csak az első lépés nehéz, de számta­
lan módja és lehetősége van a jobb mun­
kának. Ehhez kérem segítségüket. Nem

akarok olyan közmondásokra, bölcsessé­
gekre utalni, mint „sok kicsi sokra
megy",, „több szem többet lát”, vagy „jó
a nagy koponya, de a kollektív bölcses­
séget nem pótolja-’, mégis megteszem,
mert így van.
Minden beérkező ötletet, javaslatot
gondosan áttanulmányozunk és ha le­
hetséges. megvalósítjuk. Visszajelzőnk az
ötletet, javaslatot tevőknek.
Havonta egyszer a szűkített igazgatói
értekezlet fogja érdemben a javaslato­
kat. ötleteket megvizsgálni, és róluk dön­
teni.
Minden hónapban az öt legjobb, leg­
hasznosabb ötletet, felvetést, javaslatot
anyagilag is jutalmazni fogjuk.
A Hűtőgép újságon keresztül rendsze­
resen tájékoztatást fogunk adni a nagy
lehetőségeket rejtő és remélhetően igen
széles körben kibontakozó mozgalom cred menyeiről.
Várom tehát javaslataikat, ötleteiket!
Nagy János
műszaki- gazdasági tanácsadó

I. G. lövészverseny
Az Ifjú Gárda városi parancsnoksága
és az MHSZ Hűtőgépgyár Tartalékos
Klubja rendezésében standard pisztoly
lövészversenyt rendeztek a Bérkocsis
utcai pincelőtéren.
A verseny célját a közös társadalmi
tevékenységen, a hazafias — honvédel­
mi nevelésen érzett felelősséget. Török
Ernő a KISZ városi bizottsága sport­
honvédelmi felelőse méltatta megnyitó
beszédében. Majd Bállá Gyula lövészet­
vezető irányításával a 16 csapat végre­
hajtotta a versenyfeladatot. A nemes ve­
télkedésből „hazai" siker született.
1. helyet és az ezzel járó serleget a Hű­
tőgépgyár lövészklub csapata szerezte
meg.
A II. helyen a rendőrkapitányság, míg a
III. helyen a tartalékos klub csapata
végzett.
Ötvös Béla

Május elsejei felvonulás 1951-ben

megállapodást kötöttünk a bíróval, tud­
juk, partizántevékenység van a környé­
ken, de mi nem avatkozunk be. viszont
a támpontom ellen — amíg itt voltam
— egyetlen alkalommal sem történt tá­
madás. Mikor elvezényeltek bennünket,
a falu apraja-nagyja könnyes szemmel
búcsúzott..
1944. március 15-én ismét a frontra
kerültem, saját tapasztalatom és más il­
letékes katonavezetőkkel történt beszél­
getés alapján is meggyőződtem, hogy e
háború régen elveszett.
1944 áprilisában szakaszommal együtt
Kolomeánál. önként átálltam a Szovjet
Hadsereghez. Utána jómagam és mások
az antifasiszta iskolára kerültünk, és én
önként jelentkeztem partizán-kiképzésre
és utána. 1944 augusztusában párttag
lettem.
— Az SZKP-ban?
— Abban az időben az MKP részéről
sokan voltak kinn. A Kijev-melletti par­
tizániskolában ismerkedtem meg Rákosi
Mátyással. Nógrádi Sándorral. Gerő Er­
nővel, Vass Zoltánnal, Rácz Gyulával,
akik hazánk felszabadulását követően
jelentős politikai szerepet játszottak.
Akkor a magyar ellenállást szervezték.
Az ott működő pártvezetők azt készí­
tették elő. hogy hogyan kezdjenek majd
hozzá a szabad, független, demokratikus
Magyarország megszervezéséhez. A leg­
fontosabb teendők; államosítás, földosz­
tás, rendőrség és karhatalom megszerve­
zése.
Több partizáncsoportot ismertem, pél­
dául a Nógrádi Sándorét. Én a Gubakotreadnak voltam törzsparancsnoka.
Bevetésre azonban, részben a rossz
időjárás, részben a front gyors haladása
miatt nem került sor. Sztaniszlau mel­
letti kis községben állomásoztunk, a
szovjet egységekkel együtt a mi egysé­
günk is részt vett tisztogató harci cse­
lekményben, visszamaradt németek után
kutattunk.

indult. Én az embereimmel részt vettem
kisebb fegyveres akciókban. A háború
befejezésekor a bécsi döntés értelmében
hazaindultunk. 1945. május 19-én lesze­
reltem a katonaságtól, átkerültem a de­
mokratikus rendőrséghez Szolnokra, ahol
1945-ben rendőr őrszemélyzeti pk. vol­
tam, Szolnok városi rendőrkapitányság
megszervezésében részt vettem, majd a
kunhegyesi rendőrkapitányságra kerül­
tem parancsnoknak. A következő állo­
más Balassagyarmat. 1952-től az Aprító­
gépgyárban dolgoztam nyugdíjazásomig.
— 1945-ben került először ide, most
már herényinek érzi magát?
— Gyulavári községben születtem,
Jászberényről csak a Lehel kürt alapján
hallottam. 1958-tól itt lakom, herényinek
érzem már magamat. Nem beszélve
munkatársaimról, barátaimról. Néha
1945 előtti idővel kapcsolatban kérdezik?
— ugye emlékszel rá? Ebből úgy érzem,
mások is úgy érzik, herényi vagyok.
Mint az Aprítógépgyár dolgozója részt
vettem a téesz szervezésében is. Az üze­
mi pártvezetőségnek hosszú ideig tagja
voltam, majd a pártbizottság titkárának
választottak meg. Nyugdíjazásomig 1975ig töltöttem be ezt a funkciót.
Tagja voltam és vagyok a városi párt­
bizottságnak, az eddig végzett munká­
mat több kitüntetéssel ismerték el. A
Partizán Emlékérem, Fegyverrel a Ha­
záért Emlékérem. Szocialista Hazáért
Érdemrend kitüntetés. Munka Érdem­
rend ezüst fokozata kitüntetés tulajdo­
nosa vagyok. Ezen kívül az Aprítógép­
gyárban többször kaptam miniszteri és
vállalati kitüntetést.
— A nyugdíjas partizán tart-e kapcso­
latot a régi elvtársakkal?
■— Rendszeresen kapcsolatot tartok a
régi ismerősökkel, akik még élnek ...
Borbíró Lászlóval, Máthé elvtárssal.. .
A Partizánszövetségben rendezett talál­
kozókon részt veszek és emlékezünk
amíg élünk.
— Horti —

8

HŰTŐGÉP

— SPORT — SPORT —

Gólkirálynö

Rovatvezető: Szórád Tamás

Ritka az olyan ember, akinek a mun­
kája, egyben a hobbyja is. Urbán Kati
kétszeresen ilyen, hiszen imádja az ál­
latokat és a kézilabdát, napjai e kettős­
ségben telnek.
Rendkívül érdekes számomra, hogy
egy nő ilyen szakmát választ, mint a
Tied.
— Édesapám huszár volt, az ő elbe­
szélései, élményei alapján szerettem
meg a lovakat. Tatán mezőgazdasági
szakiskolát végeztem, lótenyésztés sza­
kon. Törökszentmiklósra kerültem gya­
kornoknak. Egy év után ide kerültem
a Hűtőgépgyárba, majd rövid idő múl­
va, az állatkertbe, gondozónak. A nagy­
vadakkal, oroszlánokkal, medvékkel
foglalkozom.
— Van-e kedvenced az állatok között?
— Igen, a kis póni, de sajnos ő nem
az én területemhez tartozik.
Az állatok gondozása folyamatos
üzem. Nem lehet könnyű összeegyez­
tetni a sporttal.
— Természetesen munkatársaim se­
gítse szükséges, de a kedvezmények
rám is vonatkoznak.
— Mikor kezdtél kézilabdázni?
r— Még általános iskolában, majd kö­
zépiskolában, iskolai csapatokban foly­
tattam. Ezután a tatai AC-ban, megyei
I. osztályban játszottam, akkoriban
még mint kapus, sőt a Lehel-ben is
kapusként kezdtem, csak később kerül­
tem ki a mezőnybe, jobbszélre.
Jól elsajátítottad a mezőnyjátékot
hiszen az osztályozón a legtöbb gólt te
dobtad.

Voltak szebb idők...

Színhely: KIESÉS UTÁN A
Lehel SC sportiroda
Résztvevők:
Grundtner János, a Lehel SC társ,
elnökhelyettese, Gergely László, a
klub ügyvezető elnöke, Langmár
István, a kézilabda csapat edzője,
Majoros Sándor, a kézilabda csapat
játékosa és Szórád Tamás.
Szórád:
Másfél évtized (!) után a csapatnak
tavaly sikerült NB II-be kerülnie,
onnan azonnal kiesett. Ez történt
1979. novemberében, azóta nincs
szakosztályvezetés, tulajdonképpen
nincs csapat sem.
Gergely:
Szerintem nem kell a vészharangot
kongatni! A társaság csak erre volt
képes. Nem lehet cél, hogy most új­
ra visszakerüljön. Most a csapat
építése, a nevelés az elsődleges.
Majoros:
Január vége van, nincs edzés, hoz­
zánk a kutya sem szólt, hogy most
mi lesz.
Langmár:
Tizenhét éve vagyok a szakosztály
tagja, de 1979. volt az első év, ami­
kor nem volt évzáró. Senki nem tö­
rődött a csapattal.
Szórád:
Úgy gondolom, az évzáró összejöve­
telen kiderült volna egy-két dolog,
így január közepéig húzódott. Pél­
dául az, hogy Koncz András nem
vállalja tovább a csapat edzéseinek
irányítását, bár erre a nyilatkozfltra fölösleges volt várni, hiszen nyílt
titok, hogy ha ő marad, akkor a já­
tékosok nem vállalták volna a já­
tékot.
Ez a huza-vona a szakosztályveze­
tés hibája.
Gergely:
Nem szabad arra várni, majd a
szakosztályvezetés intézi a dolgo­
kat. Elsősorban nekik, a játékosok­
nak kell akarni kézilabdázni.
Langmár:
Én több embert is kértem, legyen a
szakosztály vezetője, de mikor el­
mondom, hogy mit kell csinálni
társadalmi munkában, mindenki
kitér előle. Ha pl. Rózsa elvtárs
szólna, gondolom nehezebben tér­
nének ki.
Szórád:
Tulajdonképpen most vezet valaki
valamit? Ügy tudom, hogy összesen
nyolc tagja maradt az első csapat­
nak, de közöttük egy sincs kapus.
Langmár:
Rajtam kívül Berente tagja a veze­
tésnek. ő az ifjúsági csapat edzője.
Az tény, hogy most csak nyolcán
járnak edzésre, de van 14 játéko­
sunk aki felnőttnek számít, és még
igazolni is szeretnénk.
Szórád:
Megvannak a feltételek a munká­
hoz?
Langmár:
A csapat hetenként kétszer edzhet
teremben, kétszer szabadban, mun­
kaidő után.

— Nem kell ezt úgy „felfújni”. Egy­
szer egyikünknek, máskor másikunk­
nak megy jobban. Lényeg az, hogy az
NB II-ben vagyunk.
— Az 1976-ban alakult csapat erősí­
tés nélkül (!) 79-ben az NB II-be ju­
tott. Minek tulajdonítod ezt a páratlan
bravúrt?
— Szerintem Hudra Pista szervező
készsége és a csapat kiváló kollektív
szelleme volt a döntő. Mindannyian
„melósok” vagyunk, hasonló a gondol­
kodásunk, érdeklődési körünk, őszinték
vagyunk egymáshoz.
— Most minden valószínűség szerint
kerül hozzátok erősítésképpen egy-két
idegen. Gondolod, hogy be tudnak majd
illeszkedni?
— Remélem.
— Úgy tudom, az NB I. 3. helyezettje,
a Tatabánya hívott és te voltál is ott,
de végül maradtál Jászberényben.
,— Már régen, állandóan fáj a lábam,
fáslival játszom. Megmondtam ott is
hogy ily állapotban nem hiszem, hogy
eleget tudnék tenni az NB I-es követel­
ményeknek. Megvizsgáltak és tulajdon­
képpen a vizsgálatsorozat még ma is
tart. Azt tudom csak, hogy a kötősza­
lagokkal és az izomidegekkel van vala­
mi probléma. Bármi is lesz az ered­
mény, én már döntöttem, a jó kollektí­
vát és a jó munkahelyet választottam.
_— Fáj a lábad, de jársz edzésre és
játszol a mérkőzésen. Ennyire szereted
■
ezt a játékot?
-■ A legnagyobb büntetés, ülni a kispadon, és csak nézni a lányokat, így in­
kább én is részt veszek a mérkőzése­
ken, amíg tudok.
— Mielőbbi jobbulást kívánok, és sok
sikert az NB II-ben.

Majoros:
Én már most megmondhatom, hogy
a heti négy edzést, plusz a vasár­
napi elfoglaltságot nem tudom vál­ onwmnnnmmmminmmmnittiHiiiiuiiuBiwniniiUHiiuinfflHimnmunniittwiiMMMMnMiBiiuuuiflMMHBUDnw
lalni ilyen körülmények között!
Grundtner:
Mi ú|ság a sakkozóknál
Ez a baj, hogy nincs meg az a 12
srác, aki szívvel-lélekkel vállalná a
A sportkedvelők jól tudják, hogy a
játékot. A juttatást már megszok­
Négyéves fiam régi kívánságát teljesít­
tenisz a legjobban fizetett sportág, hi­
ták, de mamár egy félóra munka­
ve korcsolyát vásároltam 26-os lábára.
szen egyes versenyek első díja ma már
idő kedvezményt sem adhatunk.
Boldogan vette fel az ajándékot s csúsz­
50 000 dollár fölött van. Arról azonban,
kált vele a lakásban, nem kímélve pad­
Majoros:
hogy
a
sakkozók
is
közel
járnak
ehhez
lót és szőnyeget. Másnap a jégpályára
Hiába akarok én szívvel-lélekkel
a szinthez, már kevesen tudnak. Nem
kézilabdázni, mit szólnak otthon, ha
indultunk. Balázs a jégen két lépés
véletlen, hogy egyik sportág sincs az
hetenként négyszer este 8-kor me­
után hatalmasat vágódott, s felháborod­
olimpia műsorán.
gyek haza. Nem én vagyok az egyet­
va mondta — Itt nem lehet korcsolyáz­
Természetesen
az,
hogy
a
magyar
sak
­
len családos ember a csapatban.
ni. ez csúszik!
kozók
a
világ
legjobbjai
közé
tartoznak,
Két edzést mindenki vállal, de töb­
az alsóbb osztályban is érezteti hatását,
bet nem.
igaz, helyenként csak anyagiak terén.
Grundtner:
Kilencven dolgozónk élvezte a tél örö­
Amelyik egyesület nem tud fizetni, az
Proficsapatot pedig nem tudunk
meit február 3-án a Mátrában. A kul­
átigazolásoknál
„nem
rúg
labdába
”
.
(Eb
­
tartani. Edzenek kél napot, a válla­
turális osztály által szervezett kirándu­
ből a szempontból a sportág nem áll
lat pedig felszereléssel és pénzzel
láson a felnőttek és gyerekek — az idei
egyedül).
támogatja a csapatot.
tél jóvoltából — Mátraházán lót szán­
Komoly
erősítés,
jelentős
anyagi
támo
­
Szórád:
koztak. Délután, összekötve a kellemest
gatás nélkül is van előrelépés, azt sak­
Kérdés, hogy a két nap elég-e?
a hasznossal. Gyöngyösön megnézték a
kozóink
bizonyították.
Langmár:
Mátra Múzeumot.
E ragyogó szellemi sport terén váro­
Úgy látom, hogy a Lehel SC-nek i
sunk nem rendelkezik nagy hagyomá­
mindegy, hogy a megyeiben vagy az
nyokkal, de talán most sikerül megszi­
Jól sikerült a Pótszilveszter a LEHEL
NB II-ben játszunk. Nem ismerték
lárdítani^ helyünket az OB-ben. Mint a
GYÖNGYE étteremben. A finom vacso­
el mikor felkerültünk, s nem for­
szakosztály vezetői elmondták, ehhez
ra, a színvonalas műsor, a remek han­
szírozták azt sem, hogy kiestünk.
mesterjelölt szintű sakkozóra még
gulat 90 hűtőgépgyári dolgozó szép em­
Gergely:
szüksége lenne a Lehelnek, de így is van
léke lesz sokáig.
Én nagyon szeretem a csapatot, de
remény. A kiesés elleni harcban elsősor­
a munkaidő kedvezményre, ami a
ban a csoport vidéki tagjai (Veszprém.
négy edzéshez szükséges lenne, a
Brigádvetélkedőt rendeztek a szerve­
Tatabánya, Komló) lesznek a legnagyobb
rendeletek alapján nincs lehetőség.
zési és információs főosztályon. Négy
ellenfelek, a budapesti együttesek erő­
Grundtner:
szocialista brigád tagjai — hatvanan —
sebbeknek tűnnek.
Ez a kettősség mindig fennáll. A
vettek részt a három fordulós versenyen,
Az
együttes
fejlesztésének
egyetlen
játékosok azt mondják, adjon a
melyet a Bolyai János Brigád szervezett.
módja a nevelő munka. A 60 tagú, jól
vállalat, akkor lesz eredmény, a
13-j-l-es totókat készítettek. A kérdése­
összeforrt szakosztályban 5(!) játékos
vállalat azt mondja, majd ad ha
ket. aktuális kül- és belpolitikai, kultu­
foglalkozik az utánpótlással. Dr. Horeredmény lesz.
rális és sport témákból állították össze.
gosi Ödön hozzáértését bizonyítja, hogy
Nagyon nehéz a megfelelő utat
Két forduló után a legtöbb pontot elért
a
legtehetségesebb
fiatal,
Sápi
János
megtalálni!
tíz versenyző vett részt a döntőn, ahol
ma már a csapat második embere!
az első három helyezett értékes könyv­
Igen, a legjobb utat nagyon nehéz
Ezúton is felhívjuk a sakkot kedvelő
jutalmat kapott.
megtalálni. Az azonban semmi esetre
fiatalok figyelmét, hogy minden kedden
sem megoldás, hogy az edzőt kinevezem
A győztes Zana József Bolyai brigád,
és csütörtökön 18 órakor jelentkezhet­
vezető-edzőnek,
(vezető-edzői pótlék
második Illésné Lázár Mária, harmadik
nek az Üttörőházban (Bercsényi út),
nélkül), és az egyéb kötelességek rovat­
Kissné Szabó Erika, Kalmár László bri­
amennyiben ezt a sportágat választják.
ba beírom, hogy köteles ellátni a szak­
gád.
A gazdasági nehézségek miatt a sakko­
osztályvezetői teendőket is.
zók évente .megrendezett Lehel Kupájá­
Ezt a vetélkedést formát, ajánlani tud­
nak színvonala ellentétes tendenciát mu­
A Lehel SC elnökségének — mint
juk az ezévi vállalásokat most készítő
irányító és felügyeleti szervnek — sok­
tat a szakosztály fejlődésével, egyre ala­
brigádoknak. Mind a verseny szervezői,
csonyabb színvonalú.
kal nagyobb gondot kellene fordítani a
mind a résztvevők hasznos ismeretekre
szakosztályok munkájának az ellenőr­
A költségvetés elkészítésekor a Lehel
tesznek szert, vagy felelevenítik a régen
zésére, mert akkor talán észrevették
SC elnökségének úgy érzem jobban kel­
tanultakat Általános műveltségük, látó­
volna azt, amit már egy fél éve minden­
lene támogatni ezt a sportágat. Ha más­
körük is bővül.
lei tudott, akit érdekel a kézilabda, hogy
ért nem, azért, mert itt játszik a Lehel
vezetés nélkül a legjobb hadsereg sem
egyetlen I. osztályú sportolója, Shrancz
ér semmit! Ma már hadsereg sincs ...
mester, és több szakosztállyal ellentét­
ben itt folyamatos előrelépés tapasztal­
ható.

Hérek

FELHÍVÁS!
Március tizenkettedikén délután fél ;
ötkor aktuális kül- és belpolitikai kérdé­
sekről tart előadást Ipper Pál, a Magyar
Televízió főmunkatársa. Vállalatunk
minden dolgozóját szeretettel várjuk a.
Munkás és ifjúsági házban. A neves új­
ságíró természetesen válaszol a helyszí­
nen feltett kérdésekre.
Házigazda:
a hetes pártalapszervezet

HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. február hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

A 3. heti lottó négyestalálat kifizetése

Köszöntjük az MSZMP XII. kongresszusát!

Hazánk
íií születésnapjára
emlékezünk
A negyvenévesek is inkább az idősebbek, mint saját emlékeik alapján tud­
nak emlékezni. Pedig ez a 35 év ma már csupán fel emberöltő.
S vajon jól megtanultunk-e emlékezni?
Tudjuk — mert tanuljuk —, hogy ez a 35 évvel korábbi dátum jelentette
társadalmunk számára a tulajdonviszonyok alapvető megváltozásának lehetőségét,
ami törvényszerűen magában hordozza az osztály viszonyok és az elosztási viszo­
nyok változását is.
Tudjuk — mert ezek statisztikai tények —. hogy ez alatt a 35 ér alatt az ország
lakóinak több mint fele költözhetett új lakásba, hogy a mezőgazdaságunk terme­
lése kereken a kétszeresére, az iparé pedig több mint nyolc és félszeresére emel­
kedett. hogy egyre több ac országban a mosógép, az autó és a színes televízió.
Tudjuk. — mert mi már nem is tudhatjuk másképp —. hogy gyerekeink cipőben
járnak., hogy foltozott ruhában nem járunk az utcán, hogy nem szokás a korgó
gyomrunkra hivatkozni- és lehetne folytatni a felsorolást.
Arra, hogy mindez 35 érrel ezelőtt, másképpen is volt, a valaha munkanélküliek,
és nincstelen szegényparasztok milliós táboránál: élő tagjai tudnak csak igazán em­
lékezni . . .
Amikor az új haza születésnapját köszöntjük. álljunk meg egy percre és tisz­
telettel hajtsunk fejet azon szovjet hősök milliói emlékére, akik énnél: a nagyszerű
változásnak a lehetőségét biztosítottál: nekünk. Azok emlékére, akik életüket ál­
dozták a mi szabadságunkért.

XIV. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM

ARA: 2,50 Ft

1980. MÁRCIUS

Tisztelet a dolgozó nőknek!
Virág és szép szavak. Ez jellemző a tavasz kezdetén arra a napra, melyen a
dolgozói nőket köszöntik a munkahelyeken és a családban. Vállalatunk 3314 nő
dolgozója közül 2783-an kaptak ajándékot már a délelőtti órákban munkahelyei­
ken. A gyesen lévő kismamákat levélben köszöntötte a vállalatvezetőség.

1945. április 4. A szovjet hadsereg kiűzte
országunk területéről a nemet fasiszták utolsói csapatait, magyar csatlósaikkal
együtt.
Új korszak nyílt népünk ezeréves történetében. Elkezdődhetett az az addig
soha, nem tapasztalt ütemű. fejlődés, ami 35 ér alatt a népi demokratikus forrada­
lomtól a szocializmus alapjainak lerakásán keresztül a máig, a fejlett szocializmus
építésének szakaszához vezetett.
Ez a~ óit. nem volt könnyű és kitérömentes. Állandóan változói világpolitikai és
világgazdasági környezetben, időnként belső gyengeségeinkkel is megküzd ve kellett
végigjárnunk. S mert az út soron a magyar nép harcának mindvégig volt szilárd
vezetője, a. kommunisták pártja, s mert felszabadítónk. a Szovjetúnió biztosította
a. békés építés feltételeit, büszkék lehetünk erre a 35 évre, büszkék lehetünk elért
eredményeinkre.
Az elmúlt három és fel évtized során jelentősen átrendeződött a világ arculata.
Sorra, felszámolódtak a gyarmati és fasiszta rendszerei:, a szocializmus erős világ­
rendszerré vált. Egyre több nép küzd napjainkban is függetlenségéért. A kapitalista
világrendszer — imlságánal: elmélyülése során — görcsösen szeretné ezt a folya­
matot vissza fordítani. Erőszakpolitikájának időnként vannak is átmeneti sikerei.
De ez mit sem változtat azon a történelmi igazságon, hogy korunk a kapitalizmus­
ból a, szocializmusba való átmenet korszaka. És a történelem kerekét sem háborús
hisztériával, sem gazdasági nyomással nem lehet visszafelé1 forgatni, Nem lehet,
mert a mi .deolóigiánk szilárd és időtálló, a mi ideológiánk a világ munkásainak,
dolgozói népeinek ideológiája.

1945. április 4. Emlékezzünk
Mert a születésnap nemcsak köszöntésre, de emléke zésre is való. Emlékezzünk
—■ ha ellünk., vagy megtanítottak emlékezni — arra a lelkes és önzetlen munkára,
amivel, 'óijraépítettük a romokban heverő országunkat, az új forintra, az első szo­
cialista. alkotmányunkra-, a szilárd népi hatalom megteremtésére. És ne csak emlé­
kezzünk. Foglalkozzunk a mával is, de méginkább a jövőnkkel.
Napjainkban ismét bonyolultabbá vállal: a szocializmust építő munkánk külső fel­
tételei. Ezekhez törvényszerűen alkalmazkodnunk kell. Alkalmazkodásunkat nehe­
zítik belső gyengeségeink —, kicsit kényelmessé, fegyelmezetlenné váltunk egyre
növekvő jólétünk során —. amiket viszont nem törvényszerű megtartanunk.
Mi kommunisták — a reálisan gondolkodókkal együtt — valljuk, hogy a ma
szerényebb lehetőségei csal: átmenetiek. Valljuk, hogy pártunk vezetésével, egész
népünk-, összefogásával megalapozzuk töretlen továbbfejlődésünket.
De ezt mindannyiunknak akarnunk kell. Akarnunk kell, mert erre köteleznek ben­
nünket. az elmúlt 35 év eredményei, amelyekre büszkék lehetünk. Akarnunk kell,
hogy 35 év múlva a mi gyermekeink és unokáink is büszkén emlékezhessenek. S
ólcet a mi kötelességünk megtanítani emlékezni.
Előrehaladásunk, életünk nemesebbé, jobbá tételének elengedhetetlen feltétele
munkánk hatékonyságának és minőségének, javítása. És ez egyaránt vonatkozik
vezetőkre és vezetettek re. a munkapadok és az íróasztalok mellett dolgozókra. Csak
közösen, egymás munkáját segítve és megbecsülve, szervezetten juthatunk előre.
Ennél célravezetőbb, eredményesebb választási lehetőségünk nincs.

1945. április 4. A felszabadulás

A nőnapi ünnepség résztvevői

A szép szavakat délután a művelő­
dési ház színpadán gyűjtötték csokor­
ba és nyújtották át budapesti művé­
szek. Az ünnepi műsor méltó volt az
alkalomhoz. Radnóti gyönyörű verse a
,.Lévái a hitveshez” nemes ajándék
volt a szép csokor mellé. Kovács P.
József, a népszerű térébemondó ked­
ves szavai és zenei műsorszámok em­
lékezetessé tették a napot. Az egyórás
műsor után Hubanov Mihály vállala­
tunk KISZ-titkára mondott. ünnepi
beszédet. Többek között a következők­
ről beszélt:
..Március 8. az ér egy napja, a ked­
ves figyelmességek napja. Am az esz­
tendő minden napján azon dolgozunk,
hogy pártunk nőpolitikái határozatá­
nak célját megvalósítsuk. Ez a nap
jelenti azt a gazdag történelmi idő­
szakot. melynek folytatásaként, a szo­
cialista forradalom eredményeként a
nők társadalmi helyzetének megvál­
tozását hozta. Ma hazánkban azért
küzdünk, hogy a jogi és politikai
egyenlőség kivívásán túl a nők hát­
rányos megkülönböztetését megszűn­
tessük.”
A meleghangú köszöntő után Csillik
Sándor személyzeti és szociális igazga­
tó és Velkei István VSZB titkár ki­
tüntetéseket adtak át a kiemelkedően
dolgozó nőknek. Kiváló dolgozó jel­
vényt kapott: Rédei Lászlóné, Czirkel-

tette lehetővé, hogy történelmileg rövid idő alatt hazánk ..a három millió koldus"
országából közepesen fejlett ipari országgá lett.
Vállalatunk, a Hűtőgépgyár is a szocialista iparosítási politika szülötte. Mi még
Március 7-én a kompresszoros hűtő­
csak 28 évesek vagyunk. A Jászságban a nagyiparnak. az ipari munkásságnak nem
szekrénygyártó üzemben nőnapi ün­
voltak hagyományai. Környezetünk új arculata az elmúlt értizedben kezdett csak,
nepségeket tartottak. A reggeli és a
kialakulni. És szégyenkezés nélkül, emelt fővel emlékezhetünk erre a 28 érre is.
délutáni műszakváltáskor az elcsende­
Vállalatunk fejlődése töretlen volt, s azt szeretnénk, ha ez a jövőben is folytatódna.
sedett gépsorok között a művezetők,
Áz ország gondjai természetesen minket sem kerülnek el. Az összefogásra, a jói
ki-ki a maga területén köszöntötték az
csapatmunkára, nemcsak országos méretekben, de gyárunk kerítésén belül is szük­
ott dolgozó lányokat, asszonyokat.
ség van, ha előre akarunk haladni. Szükség van arra, hogy a jól szervezett munka­
A jókívánságokat, a meghitt szavakat
feltételeket mindenütt biztosítsuk, hogy becsületesen és hatékonyan kidolgozzuk a
a vállalati és a férfikollégák ajándéká­
munkaidőt, hogy mindenkinek egyértelmű feladatai legyenek és mindenki a vég­ val tették még emlékezetesebbé. A
zett munkájának mennyisége és minősége alapján részesüljön az eredményekből!
í'röccsgépeknél dolgozó Győzelem Szo­
Most., amikor hazánk felszabadulása 35. évfordulójának megünneplésére és I cialista
Brigád nőtagjait pár szál hóvi­
Pátiunk XII. kongresszusára készülünk, pártbizottságunk Herében azt kívánom
rággal és egy-egy hajlakkot és zöldal­
vállalatunk valamennyi dolgozójának:
ma szappant tartalmazó csomaggal kö­
Találkozzunk a március 22-i kongresszusi és felszabadulási műszakon a munka­ szöntötte a fiúk képviseletében Budai
padok mellett és a munkavégzés közben egyszer-egyszer emlékezzünk.
László brigád vezető.
A panelgyártó alkatrész üzemrészben
Kákái Rudolf

bach Károlyná, Velkei Antalné, Sánta
Klára, Kirtyán Jánosná, Vidra Józsefné, Mizsei Tamásná. Legény Bálaná
(Árok szállás). Matók Józsefné (Bol­
dogháza), Sebestyén Lászlóné.
Vezérigazgatói dicséretben részesült:
Váradi Lajosné, Tóth Istvánná, Mol­
nár Jánosné. Kovács Istvánná (Buda­
pest). Treba K. Sándorná.
Bognár Tiborná
a szakszervezeti
munkáárt ezüst fokozat kitüntetést
kapta.

NŐNAPI KÉZIMUNKA KIÁLLÍTÁS

egy szál gyönyörű szegfűt, valamint
mezőkövesdi-mintás térítőt nyújtott át
a nőknek Sárközi Ferenc művezető.
A festő üzemrész lányai egy-egy pi­
ros szegfűt kaptak ráadásként műveze­
tőjüktől, Kalla Andrástól.
A programcsoport hölgyei sok szín­
ben pompázó cserepes virágot, valamint
nagy doboz csokoládét vehettek át a fő­
nöküktől, Nemes Zoltántól.
A nemzetközi nőnap alkalmából ün­
nepelték, tisztelettel és ajándékokkal
halmozták el munkatársnőiket a férfi
kollégák. Részesítsék az év többi nap­
jain — a hétköznapokon — is hasonló
megbecsülésben őket! Bizonyára meg­
érdemlik.

Üdvözöljük a kongresszusi és felszabadulási műszakon résztvevőket!

HŰTŐGÉP

2

Pályakezdő csőszerelő

^FIATALOK

Ambrús Varga János
— Milyen munkát csinálsz legszíve­
sebben?
— Ami szorosan a csőszerelő szakmá­
hoz tartozik. Ezzel más is így van. Ás­
ni, vésni ki szeret? Új hálózatot szerel­
ni, az az igazi! Most az abszorpciós
aggregát üzem körhálózatának teljes
felújítását fejeztük, be. Ez is kedvemre,
való volt, de hetekig ásni kellett, hogy
hozzákezdhessünk. Segédmunkás nincs,
tetszik, nem. tetszik, ezt is meg kell csi­
nálni.
Eredetileg autószerelő akartam lenni,
de nem vettek fel. Másodiknak jelöl­
tem a csőszerelő szakmát. Most már
örülök, hogy így alakult. Hogy miért?
Talán, mert ez kötetlenebb. Ila valaki­
nek érzéke van hozzá, két-három év
alatt belejön ebbe a munkába. Nem
annyiból áll ám, hogy odarakok egy
darab csövet, mindegy, hogy hogyan,
csak a víz átfolyjon rajta. Úgy kell an­
nak állni, ahogy megvan írva! Be kell
tartani az előírásokat, szabványokat és
esztétikailag is szép munkát kell vé­
gezni. Mindenkitől lehet tanulni. Nincs
kizárva, hogy adott, esetben egy tanu­
lónak. jobb ötlete támad, mint egy régi
szakmunkásnak. Jó szakma ez. Az
egyik bátyám is csőszerelő volt, itt a
téemkán. Most Mezöfalván dolgozik, és
focizik, A másik bátyám Egerben rúg­
ja. a labdát, a harmadik meg Székesfeh érváron.
— Te hogyhogy nem focizol?
— Másfél éve hagytam abba, amikor
felszabadultam. Elhamarkodott lépés
volt. Az első adandó alkalommal foly­
tatom, Jelenleg a kispályás városi baj­
nokságban játszom, a hűtő KISZ csa­
patában.
— KISZ-tag vagy?
— Nem, ez csak a csapat neve. Az
osztályunkban nem volt jó KISZ-élet,,
— De a téemká üzemben van. . .
— Igen, mondják, A titkár össze is
hívta a társaságot, be akart szervezni
bennünket. Aztán valahogy abbama­
radt. Igaz, nem nagyon törtettünk.
Nekem személy szerint időm, se na­
gyon volna rá. Jó nagy kertünk van.
amit én művelek, mert a szüleim már
időse’-. A brigádwunkára meg a sport­
ra is kell időt szakítani. Alkalman­

73^ Rovatvezető:

Juhász Ferenc

hangja!

Tizennyolc évesek köszöntése
A vállalatunk KISZ-bizottsága és gazdasági vezetése korábbi hagyományokat
kí> vet ve a forradalmi ifjúsági napok kezdetén bensőséges ünnepségen köszöntötte a
tizennyolc éveseket, akiit nagykorúvá váltak és a társadalom felnőtt tagjait megil­
lető jogok és kötelességek birtokába jutottak.
A Hűtőgépgyár kollektívája bizalommal számít és támaszkodik az ifjúságra,
vállalatunk valamennyi fiatal dolgozójára. Biztosítja tanulását, jogát a művelő­
déshez, a pihenéshez, a szórakozáshoz.
Különös figyelmet fordít munkába való beilleszkedésének, a közügyekben való
részvételének biztosítására, családalapításának elősegítésére. Ugyanakkor társa­
dalmunk teljes értékű tagjának lenni felelősséget is jelent.
Ebben az ünneplésben a fiatalok között sok szó esik a magyar történelmi múlt for­
radalmi hagyományairól, a múlt és jelen kapcsolatáról, a szocialista hazafisági ól.
az. internacionalizmusról és napjaink íorradalmiságáról. Ma niui mindenki tudja,
hogy 1948-49. 1918-19. és 1945. újabbkori történelmünk kiemelkedő eseményei, nem­
zeti haladásunk jelentős állomásai, amelyre nemcsak emlékezni kötelességünk, ha­
nem úgy élni és dolgozni, hogy méltó folytatói legyünk a forradalmi hagyományok­
nak.
.... j
Kérjük, éljenek a 35. éve szabad hazánk valamennyi vívmányának lehetőségé- ;
vei. ugyanakkor vigyék tovább a tegnap fiataljainak harcát a fejlett szocialista
társadalom teljes felépítéséig.
— bor —

Eredményes munka

erősítettük a kapcsolatainkat, megbe­
széléseink- rendszeresek. A pártalapszervezettel egyeztettük az éves munkater­
vünket. Pártépítési munkánkért az el­
múlt évben a pártbizottság köszönetét
fejezte ki. Mindezeken túl nagyon fon­
tos a vezetőségi tagok aktív munkája,
és persze a tervek kialakításában és a
végrehajtásban a tagság egyetértése és
támogatása.
— Az alapszervezet első taggyűlésén
hallott beszámoló azt bizonyította, hogy
eredményes évet zárt a kollektíva. Szó
esik a beszámolóban a KISZ-radar ak­
cióban való folyamatos részvételről is,
ami napjainkban egyre több figyelmet
érdemel.
— Igen. Ez az akció vállalaton bein!
még akadozik, de üzemünkben jól működik. Több alkalommal eljuttattuk
észrevételeinket a KlSZ-bizottságra. A
gazdaság vezetés minden esetben tudott
erről, s változtatások is történtek. Jó a
kapcsolatunk a gazdasági vezetéssel
más téren is. Üzemi négyszögüléseink
rendszeresek. így a tájékoztatás, az in­
formációcsere
minden téren jónak
mondható.
— Az alapszervezet, az 1979/80-as
évi munkájának elismeréséül a KISZ
KB Kollektív Dicsérő Oklevelét kapta
meg. Hogyan fogadtátok a hírt?
Már 1971-ben is kaptunk. Rejtett ál­
munk teljesült ezzel és sok munka áll
mögötte. Elég, ha csak a napi gazdasá­
gi munkában való részvételt, a társa­
dalmi munkákat említem, de a sport
és kulturális életbe való bekapcsolódás
is idetartozik. Azt hiszem, hogy a jó
munkahelyi légkör, az összehangolt
munka eredménye ez, s nagyon örül­
tünk neki. Emellett persze kötelezi is
az alapszervezetünket, és továbblépésre
ösztönöz.
K. k.

■
;

i

|

Kibontakozóban

A mindennapi életben általában az
év utolsó hónapjában szokás összegez­
ni az elért eredményeket. A KISZ alap­
szervezeteknek áprilistól-áprilisig tart
egy mozgalmi év. Ilyenkor, tavasszal
történik a végzett munkáról a szám­
adás.
A Hűtőgépgyár egyik legjobban dol­
gozó alapszervezete a Sziklai Sándor
KISZ alapszervezet. Gyárunk kulcsfon­
tosságú munkaterületén, a szerszám­
üzemben dolgoznak. Pintér János tit­
kárt kérem, hogy beszéljen a munká­
jukról.
j
— A kollektíva, évröl-évre javuló
I
KISZ munkájának. kulcsa az együttmű­
ködés. A szocialista brigádokkal megniiiiuniiii’iiíniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiHiiiüiiiiiiiiiiPiiiniiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiinniiiiitiiHiiiiiir’iiHiiHiHun j

i

ffBőhrözoti feiatőtffCBS
A KÖM Ifjúsági Bizottsága a Vasasszakszervezettel egyetértésben, pályázatot
hirdet a kohó-'és gépipari vállalatok és intézmények fiataljai részére.
,
A pályázat célja, hogy a forgácsoló-, forgácsnélkül alakító-, a kéziszerszámok
és készülékek gyártása és ellátása területén a kutatás, a gyártmány- és gyártásfejlesztés, tervezés, kapacitásbővítés, nemzetközi együttműködés, belföldi munkamegosztás és kooperáció, a kereskedelem kérdései feldolgozásra kerüljenek.
Részvételi feltételek:
,
,
A 35 év alatti fiatalok egyénileg és csoportosan vehetnek reszt a pályázaton.
A jeligésen beküldött tanulmányokat — melyeknek terjedelme kb. 10, de maxi­
mum 20 oldal (30 sor, 60 leütés) lehet,
1980. október 15-ig
három példányban a KGM Ifjúsági Bizottság titkárának kell beküldeni.
(Zárt borítékban kérjük megadni a szerző(k) nevét.)
,
A tanulmányokat ágazati szintű bíráló bizottság értékeli. A kutatás, fejlesztés,
gyártás, értékesítés területét érintő nemzetközi együttműködési témakörökben az
i’_III. helyezést elért pályázók külön-külön 3000,— — 1000,— Ft pénzjutalomban
részesülnek.
...
(Csoportos pályázat esetén a díjak megosztva kerülnek kiadasra.)
A KGM Ifjúsági Bizottsága — a témaválasztás megkönnyítése érdekében —
témajavaslatot dolgozott ki, amelyet a minisztérium irányítása alá tartozó válla­
latok vezérigazgatóinak, (igazgatóinak) megküldtünk.
I'elvilágosílást ad:
Orosz Sándor, a KGM Ifjúsági Bizottság titkára
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Budapest, II. Mártírok útja 85. VI. em. 615.
Telefonszáma: 122-960/21-61, 355-792.
Budapest,-1980. február hó.
KGM Ifjúsági Bizottsága

i
i
I
j
’

i
|

A kompresszoros hűtőgép gyáregység
1976. májusában kezdett termelni. Az
első hónapok azzal teltek el, hogy min­
denki ismerkedett az új technikával,
technológiákkal. így tehát érthető, hogy
csak pár hónap elteltével alakult meg a
KISZ-alapszervezet. Időközben azonban
három és félév telt el. Ez valamennyi
alapszervezet életében nagyon hosszú
idő. A HŰTŐGÉP újság hasábjait olvas­
va jól dolgozó, kiemelkedő munkát vég­
ző személyekről, kollektívákról olvasha­
tunk. Itt azonban másról van szó.
Az évek során sok-sok próbálkozás,
titkárcserék, az állandó létszámmozgás
nehezítette a mozgalmi munka beindu­
lását. Ügy látszott nem tudjuk orvosolni
a hibát, örülünk azonban, hogy velünk
együtt felismerték az itt dolgozó fiata­
lok, hogy igenis szükség van a közössé­
get formáló, alakító KlSZ-alapszervezetekre, ifjúkommunistákra. Ezért nem is
a múltról, hanem a jelenről szeretnék
szólni.
Januárban kezdtük el valamennyi
alapszervezetnél a kádermunkát, vagyis
az üzemi négyszöggel alakítottuk ki kö­
zös javaslatunkat a következő mozgalmi
év titkári funkciójára, illetve vezetőség
tagjaira vonatkozóan. így történt ez a
Bosch-üzemben is. Figyelembe vettük a
helyi adottságokai, elbeszélgettünk a fi­
atalokkal, alapos „előkáderezést” végez­
tünk. Hiszen közös érdekünk, hogy az
itt folyó munka „élőbbé” váljon, bekap­
csolódjanak a fiatalok a mozgalmi mun­
kába, tudjuk azt, hogy bármikor lehet
rájuk számítani. Nem hiszem, hogy eb­
ben az üzemben nem olyan jól dolgozó
fiatalok tevékenykednének, mint a töb­
biben. Csak rajtatok áll, hogyan tudtok
élni a lehetőségekkel! A most megvá­
lasztott két új titkár, Agócs Ferenc, Cseh
Erzsébet, illetve a harmadik asz. megvá­
lasztásra kerülő titkára és vezetőségi ta­
gok reméljük „beváltják” a hozzájuk­
fűzött reményeket, sikerül felrázni a
társaságot, mozgósítani az előttünk álló
feladatok megoldásában. Hisszük, hogy
képesek lesztek erre a feladatra! Tutijuk,
hogy elsősorban a gazdasági munkában
„kell” jeleskednetek, hiszen ez az üzem

ként a szakmában is dolgozom mun­
kaidőn túl.
— Szórakozás?
— Több sportágat kipróbáltam: atlétizáltam, tornásztam, kézilabdáztam
és ugye a foci a legfontosabb. Szá­
momra ez a legfőbb szórakozás. Sze­
retem a jó zenét, a filmeket és még
sok mást. A diszkóból, már lassan ki­
öregszem a tizenkilenc évemmel.
— Mindig rövid hajat viselsz?
—■ Nem szeretem a hosszút. Ez is a
foci miatt van. Minden edzés, mérkő­
zés után megmostam. így a rövid volt
p ra Jetikus. Megszokt a m.
— A munkatársaid milyenek?
— I'iatal az egész brigád, Megmond­
juk a véleményünket egymásnak kertelés nélkül, de harag sosem marad,
Néha megkapjuk a főnöktől is, ami
kijár, de mi is megmondhatjuk neki
a vé l. e méi u/ ii n k. e t.
— Mennyi a fizetésed?
— Az órabérem tizenhárom-hetven.
Kétezernyolc-háromezerre jön ki ha­
vonta.
— Terveid, vágyaid?
— Hú, az sok van! Szeretném meg­
szerezni a jogosítványt kocsira. Nem.
kocsiról szó sincs, csak a. jogosítvány­
ról, fis focizni, minél magasabb osz­
tályban. Ez most a legnagyobb vá­
gyam.
Juhász

adja a legtöbb készterméket a vállalat­
nál, s nem lényegtelen, hogy milyen mi­
nőségű az a hűtőszekrény. Ügy érzem
sokat tudtok tenni e területen, jó és hi­
bamentes munkával hozzájárulva válla­
latunk éves tervének teljesítéséhez.
Számítunk továbbra is Pásztory Dezső
lelkes munkájára, akit a közbenső veze­
tőség titkárának javasolt káderbizottsá­
gunk egyetértésével az üzemi négyszög.
A gazdaságvezetéssel sikerült a közös
nyelvet megtalálni, jó hogy számítha­
tunk támogató, segítő munkájukra, hi­
szen e nélkül nehéz jó eredményeket el­
érni.
Ugyancsak kérjük a pártvezetőséget s
valamennyi üzemi párttag példamutatá­
sát, segítségét.
Nagy lelkesedéssel fogtatok a mozgal­
mi munka fellendítéséhez, közös erővel
formáljátok, alakítsátok ennek a kiskö­
zösségnek munkáját, életét.
KISZ-bizottságunk részéről maximális
segítséget ígérhetek, amennyiben mó­
dunkban áll kéréseitek teljesítése.
Az írásom elején arról írtam, hogy eb­
ben az újságban kiemelkedő, jó munkát
végző személyekről, kollektívákról írunk.
Szeretnék még rólatok is írni ilyen mi­
nőségben is, de ehhez kitartó, jó és tar­
tós munkára van szükség. Tudom, hogy
hosszú az út odáig, de lehet rövidíteni.
Szabó Katalin
KISZ-bizottság pol. ml.

Főnyeremény két deci rum curnisiivegben. Vidám tombolasorsolás a kiszesek
farsangi bálján.

3

HŰTŐGÉP

Városi pártértekezlet
Városunk kommunistái küldöttértekezlete 1980. február 17-én volt a munkás
és ifjúsági házban. A közel kétszáz küldött és meghívott vendég körében megjelent
dr. Timar Mátyás, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szűcs
János megyei párttitkár, Izsó Gyuláné gimnáziumi igazgató, a megyei párt-végre­
hajtó bizottság tagja.

Safcsák Gyula

A tervezésről

Az öt év munkájáról, a XI. kong­
resszus határozatainak végrehajt ásóról
készített írásbeli beszámolót Szívós An­
tal. első titkár szóbeli kiegészítéssel
ajánlotta a küldöttgyűlésnek.
E nagyszerű pártesemény összegezte
a XI. kongresszus óta városunkban
végbement fejlődést, változást, az ipar,
a mezőgazdaság és az oktatás-művelő­
déspolitika színvonalának emelkedését.
Nagy súlyt kaptak mind a beszámoló­
ban. mind a hozzászólásokban a XII.
kongresszusi
irányelvekről
alkotott
kommunista vélemények.
Eredményes tanácskozás volt. Har­
mincötén kértek szót, az idő rövidsége
miatt, tizenháromra nem kerülhetet sor.
A huszonkét hozzászóló nagy l'elelős-

Dr. Tímár Mátyás hozzászólás közben

seggel szólt a pártélet, az eszmei — po­
litikai munka, a gazdasági helytállás, a
takarékosság, a kis- és nagyipar vala­
mint a mezőgazdaság helyzetéről, és
pártos véleményét kinyilvánította a
meglévő problémák felszámolására is.
Dr. Tímár Mátyás is szót kért. A
nagy érdeklődéssel fogadott szavaiból
őszinte képet kaphattak a jelenlévők a
szocialista fejlődésünkről, a világgazda­
ság helyzetéről. Fontosnak ítélte Tímár
elvtárs a kis- és nagyipari fejlődést, az
ebben rejlő lehetőségeket, a vállalatok
összehangoltabb tevékenységét, a helyes
és ésszerű munkaszervezést, takarékos­
ságot,
A vitát Szívós Antal első titkár fog­
lalta össze. Majd a pártbizottság zárt
ülésen megválasztotta az 51 tagú párt­
bizottságot, a 11 tagú végrehajtó bizott­
ságot. valamint huszonhat küldöttet a
megyei pártértekezletre.
A városi pái'tbizottság első titkárá­
nak újra Szívós Antalt, titkáránál; Ba­
kó Gáspárt választották meg.
A városi pártbizottság tagjának vá­
lasztották a Hűtőgépgyárból Hamar Jó­
zsef, Gorjanc Ignác. Klinkó Ferencné,
Kákái Rudolf,
Kóródi Béláné,
Dr.
Knorrné Csányi Zsuzsa. Nagy Rátér, és
Taréba K. István elvtársakat. A városi
párt-végrehajtó bizottság tagja lett
Rókái Rudolf, a Hűtőgépgyár pártbi­
zottságának titkára.
Küldötteink a megyei pártértekezleten: Gorjanc Ignác, Hamar József. Irá­
nyi Lajos, Kovács Rozália és Kóródi
Bélává elvtársak.

Megyei pártértekezlet
Március 8—9-én tartotta meg két­
napos tanácskozását a megyei pártérlekezlet. Nemes Dezső, az MSZMP Po­
litikai Bizottságána'k tagja, a Népsza­
badság főszerkesztője. Barinkai Oszkár,
az MSZMP KEB tagja és Gergely Ist­
ván. az MSZMP KB tagja képviselték
a párt legfelsőbb vezetéséi. A hűtős
kommunistákat Gorjanc Ignác, Hamar
■József. Iványi Lajos, Kovács Rozália és
Kóródi Béláné elvtársak képviselték.
Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­
ság első titkára szóbeli jelentését nagy
érdeklődés kísérte.
A vitában részt vett Gorjanc Ignác
Vezérigazgatónk is. Azt. fejtette ki, hogy
a vállalati gazdálkodás .javításában
mekkora szerepe van a helyi kezdemé­
nyezésnek. a munkás tulajdonosi érzé­
sének. Előtérbe került a szocialista de­
mokrácia fejlesztése. Hangsúlyozta Gor­
janc elvtárs, hogy a gazdasági munka
javításában bizton számíthatnak a kom­
munistákra.
A megyei pártértekezlet meghozta ha­
tározatát. amely öt pontba foglalja a
társadalmi, gazdasági, ideológiai fela­
datokat. s megszabja az állami és párt­
szervek feladatait. A határozat elfoga­
dása után a megyei pártbizottság zárt
ülést tartott, amelyen újra megválasz­
totta a megyei pártbizottság első titká­
rának Andrikó Miklóst, titkárának: Ma­
joros Károlyt, Mohácsi Ottót és Szűcs
Jánost.
A kongresszusi küldöttek megválasz­
tásánál városunkat nagy megtiszteltetés
érte: bizalmat kapott Papp Imre, a Dé­
ryné Művelődési Központ igazgatója és

Kovács Rozália, a Hűtőgépgyár hegesz­
tője.
Kollektívánk, a Hűtőgépgyár minden
munkása és alkalmazottja, párttagja és
pártonkívülije nevében kívánunk pár­
tunk XII. kongresszusának eredményes,
jó munkát.
Csuta Lajosné

Pózmentesen, egyszerű természetes­
séggel. Ezek a gondolatok jutottak eszembe a 40 tonnás hajlítógép mellett
Kovács Rozália kongresszusi küldöttel
beszélgetve. Rövid, tömör mondatokkal
válaszolt munka közben, amíg a gép
lassú méltósággal hajlította és vasalta
a 150 literes hűtőszekrény fenéklemezét.
A molinókesztyűbe bújtatott kezek
minden elkészült darabot végig simítot­
ták. Több volt ez önmeózásnál. a moz­
dulatból a munkaszeretet is kiolvasható.
Huszonhárom évével a kongresszus
minden bizonnyal egyik legfiatalabb
résztvevője lesz a hűtőbútor üzem he­
gesztő szakmunkása.
— Nehéz megszokni a népszerűséget
— mondja mosolyogva, amíg a kész fe­
néklemezeket ládába rakosgatta. — Na­

A termelés és ezzel egyidejűleg a jól
jövedelmező értékesítés növelésével, a
gazdaságtalan vagy ráfizetéses termék
termelésének megszűntetésével, esetleg
új, gazdaságos gyártmány gyártásának
bevezetésével, valamint a termelési

költségek elsősorban belső és külső elő­
készítésével. az anyag- és alkatrész, be­
szerzésével és nem utolsósorban prog­
ramozásával. átfogó szervezés bevezeté­
sével megvalósíthatók a nyereségesebb
gyártmányok.
A termelés növelésének tervezése, de
a többi nyereségnövelő konkrét tevé­
kenység is megvalósítható, vezetési szin­
teken kézben tartható, egyénekre, cso­
portokra lebontható.
Ha a termelési és természetesen az
azt megelőző előkészítői (kereskedelmi,
beszerzési, műszaki, energiabiztosítási,
személyzeti stb.) tevékenység a vállalat
vezetői által összehangoltan megterve­
zett és irányított, akkor biztos az ered­
mény. biztos a nyereség, s ezáltal a dol­
gozók jövedelmének növelhetősége.
A tervszerűség magabiztosságot, nyugodtabb munkakörülményt ad. Aki a
jól megalkotott terv ismeretében végzi,
irányítja, ellenőrzi a beszerzés, a ter­
melés. az értékesítés egyes fázisait, az
munkáját sokkal körültekintőbben, sok­
kal gazdaságosabban és ezáltal sokkal
eredményesebben végzi.
A tervezés bonyolultságát, a készíté­
sekor felmerülő számtalan információ
szükségességét, egyes szakterületeken
kialakult speciális rendszerét ismételten
elismerjük és hangsúlyozzuk, hogy rész­
letességét és alaposságát szükségesnek
tartva éppen azért tárgyaltuk egyszerű­
sítve. hogy nélkülözhetetlenségét nyil­
vánvalóvá tegyük és ésszerű alkalmazá­
sának előnyeit kidomborítsuk.
Nem véletlen, hogy számos szakfo­
lyóirat és szakirodalom a tervkészítés
tudományát ma újból napirendre tűzi.
Gazdasági életünk és helyzetünk meg­
kívánja, hogy az eredményes alkotást,
termelést igen sokrétű, alapos és kor­
szerű módszerekkel kialakított terv irá­
nyítsa a megvalósulás terén.
Legyen a korszerű tervezésnek meg­
felelő információs bázisa, álljon rendel­
kezésre az alapos munkához minden
olyan ismeret, ami az elmúlt időszak
ilyen irányú munkájának gazdasági
alapjait magába foglalja, s azt előre­
mutató módon elemzi.
A tervkészítésnek igen széles, szinte
a teljes kollektívát érintő feladatnak
kell lenni, természetesen nem lépve túl
a munkába bevontak szakmai ismereté­
nek határát. A rétegtervek összehan­
golásából alakulnak ki a magasabb
szintű, konkrétumokat tartalmazó terv­
dokumentációk.
E munka szakszerű irányításával, a
kollektív bölcsesség felhasználásával
születhetnek meg azok a vállalati célok,
melyek részei lesznek a népgazdasági
tervnek, s biztosítják mindazt, ami gaz­
dasági fejlődésünkhöz szükséges.
Safcsák Gyula

gyon sokan gratulálnak, és vannak bi­
zonyára. akik természetesen irigyelnek
is.
Kovács Rozália tizenkilenc évesen lé­
pett a pártba. Az ajánlóktól és a tag­
ságtól kapott bizalom az ifjú szakmun­
kásnő emberi tulajdonságainak érték­
ítélete. Ezek a tulajdonságok; a szak­
ma szeretete, a közösségért érzett és
végzett munka, a szerény, de mindig
határozott véleményalkotás tették őt al­
kalmassá arra, hogy tavaly a vállalat
párt végrehajtó bizottságába választot­
ták. mely tisztségében a februári párt­
értekezleten is megerősítették. A váro­
si pártértekezlet megyei küldötté vá­
lasztotta.
— Nagy megtiszteltetésnek éreztem'
és előlegezett bizalomnak. Az igazi
meglepetés akkor kezdődött, amikor
hallottam a nevemet az elnökségbe ja­
vasoltak között.
— Hogy mi jutott eszembe? Sok
minden kavargóit bennem. Csak arra
emlékszem pontosan. hogy leültem
szemben a küldöttekkel. Rövid ideig,
talán néhány másodpercig arra gondol­
tam, hogy ez a legszebb nőnap az éle­
temben. Ez az érzés másnap fokozó­
dott a hihetetlenségig, amikor a java­

solt kongresszusi küldöttek között meg­
láttam a nevemet. A pártértekezlet után odahaza, Jászalsószentgvörgyön édesanyám várt, aki hét gyereket nevelt
fel — tíz év óta özvegyen — és meg­
edzette az élet, nem tudta eltitkolni
könnyeit. Néhány perc múlva pedig a
vőlegényem egy csokor virággal köszön­
tött nőnapon. Csodálatos két nap volt.
— Mit mondana el a kongresszuson,
ha szót kap?
— Az irányelvekben is megtalálható,
a vállalati, a városi, a megyei pártérte­
kezleteken és azok határozataiban meg­
fogalmazást nyert, a végzett munka sze-,
rinti differenciált . bérezés fontossága.
Kérném a kongresszust, hogy ennek a
nagyon fontos kérdésnek szerezzen ér­
vényt az élet minden területén. A fia­
talok érdekében a családalapításhoz, a
fészekrakáshoz kérnék fokozottabb tá­
mogatást. Lehet, hogy kicsit haza is
beszélek, mert májusra tervezzük az es­
küvőt. Még egy nagyon lényeges dol­
got mondanék, hogy büszke vagyok a
szakmámra. Nem bántam meg, hogy
hegesztő lettem. A pályakezdő fiatalo­
kat arra bíztatnám, tanuljanak szak­
mát és becsüljék meg azt.
Jó munkát a kongresszuson!

Gazdálkodásunk hatékonyságának fo­
kozása érdekében, ezzel szorosan össze­
függő kérdések felvetésével, régi és új
módszerek, tervezési, irányító folyama­
tok megvitatásával, általunk lényeges­
nek tartott témáknak pár számon át
folytatólagos közlésével reflektorfénybe
kívánjuk állítani választható munka­
módszereinket. illetve munkarendsze­
reinket.
A fentiekben összefoglaltak szerint
először az újság e számában a gazdál­
kodás eszközéről, a TERVEZÉSRŐL
lesz szó.
Bár törvény írja elő a gazdálkodó
szervek tervkészítési kötelezettségét, de
ezt nem lehet és nem is szabad jogi
kényszernek tekinteni, hisz nincs az
életnek olyan területe, ahol a terv ne
a tudatos cselekvés alapja lenne.
Tervezés, tervszerű munka irányítás
nélkülözhetetlen a gazdasági tevékeny­
ség során.
Népgazdaságunkra ható, s így válla­
latunkat is érintő világgazdasági hatá­
sok az első pillanatban sokunkban meg­
kérdőjelezik a tervezés realitását. Az
igaz, hogy pontosabban ma még nem
ismerjük az 5—6 év elteltével érvénybe
lépő árakat, s ugyancsak ismeretlen ma
még a piac akkori felvevőképessége, az
igények pontos alakulása. Ezekre az
információkra, adatokra nincs is szük­
ség. Alapvető cél. hogy a gazdasági
egység, a mi esetünkben a Hűtőgépgyár
a jövőben is fejlődjön, növelni tudja,
termelését, fokozni az értékesítést és
ezekkel arányban biztosítsa a nyeresé­
get. javítsa dolgozóinak jövedelmét, pó­
tolja. elhasználódott eszközeit.
Igaz, hogy az alapvető cél biztosítása
nem kíván aprólékos és merev utasítá­
sokat. de nem hagyhatók ki a vállalat
irányításáért felelős vezetők részéről a
vállalat jövőjének, fejlesztési irányának,
a célt megvalósító dolgozók létszám- és
jövedelem alakulásának perspektivikus
elképzelései, minden érdekelt számára
közzétett tervei.
E terveknek az egyéni, a csoport és
társadalmi érdekazonosságát, megfelelő
összhangját is biztosítani kell. Nincs
szándékunk a gazdasági vezetés bonyo­
lult. igen sokrétű szempontokat kielé­
gítő tevékenységét leegyszerűsíteni, de
éppen a vállalatvezetés egyik alapvető
ténykedését kívánjuk biztosítani azzal,
ha rámutatunk a nyereség növelésének
tervezhető, és vállalaton belüli részegy­
ségeknél megvalósítható formáira.

HŰTŐGÉP

4

Brigádok házatája
Drága anyagokkal dolgoznak

Az excentergépek gyors ritmusú kattogását a hajlítógépek méltóságteljes
..fölmordulása” kíséri. Nem tartozik a templomcsendű munkahelyek kézé e műhely.
Szorgos női kezek elégítik ki a gépek falánk étvágyát, hogy a horganyzott
és körlemezek alkatrészekké váljanak. Elvétve egy-két férfit is lehet látni, akik
gépbeáilítást vagy anyagmozgatást végeznek. Kaptás Pál beállító lakatos az itt dol­
gozó Vályi Péter Szocialista Brigád vezetője. A kívülállóknak a füle nehezen
szokja a zajt, de a szakembernek sok mindent elárulnak a gépek működéséről, és
arrói, hogy egyáltalán rendben megy-e minden? A brigádvezetőnek sok feladata
van. Szakmai ismeretén sok minden múlik, többek között az asszonyok keresete
is, mert az ő jó munkája a folyamatos termelés föltétele.
— Mi a legnehezebb munkájában? — kérdeztem az árokszállási brigádvezelőt.
— Szolgalmas munkásemberek a brigádtagok. Nagyon jó velük együtt dolgozni.
Csak egy területen nem tudtunk még olyan eredményt elérni, — amit jogosan el­
várnak tőlünk — ez a brigád kulturális munkája. A kollektíva többsége közép­
korú nő. akikre otthon a második műszak vár a családban. így nem könnyű kö­
zös kulturális rendezvényeket összehozni. Nem erőltetem, nem lehetek türelmetlen,
mert az ellenkező hatást érném el. Viszont amit nagy eredménynek tartok, minden
tagunk renelkezik általános iskolai végzettséggel. Amit, összetételünknél fogva nem
csinálunk megelégedésre, azt a másik oldalon pótoljuk, azaz a munkába adunk bele
többet. Társadalmi munkából is kivesszük a részünket, iskolákat patronálunk.
Eredményesen dolgozó, jó közösséget ismertem meg a Vályi Péter nevét viselj
szocialista brigádban. A kulturális vállalások teljesítésével, amivel elégedetlenek,
beszélgetésünk során kiderült, ott is vannak biztató kezdeti eredményeik,
A kitartó türelmes munka meghozza az eredményét.
Horti
jiiiiiiiiniHiiiiiiiiiiiiiiimiiiniiiniiiiiiiiiiiiniiiiniiiinininiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimmniiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Magunkra ismertünk
A Hűtőgép 1980. januári számában
. Brigádok házatája” sorozatban, a tmk
Bláth.y Ottó Szocialista Brigád vezetője
nyilatkozott brigádjuk életéről, munká­
járól, tapasztalatairól. A mef. ,,Jubileum
77” Szocialista Brigád nevében szeret­
nék a cikkel kapcsolatban megjegyzése­
ket tenni.
Brigádunk tagjaira nézve sérelmesnek
találtuk a .szivárgáskereső műszerekkel
kapcsolatban adott nyilatkozatot, amely
a javításuk körülményeit tartalmazza.
Meg kell jegyeznem, hogy mi telje.-:
mértékben egyetértünk a brjgádvezeto
véleményével a szűrő meghibásodással
kapcsolatban. Viszont arra a kérdésre,
hogy mi okozhatta többek között a szivárgáskereső műszerek sűrű meghibáso­
dását. a brigádvezető a következő vá­
laszt adta:
,,— Hibaforrásként a nem megfelelő
üzemi körülményeket és a gondatlansá­
got említeném meg. Szinte érthetetlen
például, hogy a többezer forintot érő
szivárgáskereső műszer hetente visszaté­
rő vendég nálunk Mindig maroknyi
portól kell megszabadítani a szuperér­
zékeny érzékelőket. A beépített porszű­
rők néha eltűnnek belőlük, vagy acéltű­
vel perforálva hatásukat vesztik. Vélet­
len lenne?” Mivel a gyár területén csak
a mef. használja ezeket a műszereket,
így magunkra ismertünk. Brigádgyűlést
tartottunk és úgy érezzük, abban, hogy
az érzékelőket maraknyi portól kell meg­
szabadítani, vétlenek vagyunk. Figye­
lembe kell venni az üzemi körülménye­
ket. Tudott dolog az, hogy állandó üzemi
levegő cserélődik a szivárgáskereső fül­
kékben. Továbbá az is tény, hogy a
Diesel targoncák közlekedhetnek üze­
münkben, ami a műszerek üzemképes­
ségére nézve káros. A szűrők elszennye­
ződése a szivárgáskereső műszerek érzé­
kenységét csökkenti, ami a minősítést
bizonytalanná teszi. Szintén megjegy­
zem, hogy kaptunk 2 db LEAKF1NDER
típusú igen érzékeny és drága szivárgás­
kereső műszert. Ezek a műszerek egy
hónapon belül használhatatlanná váltak
a levegő nagyfokú szennyezettsége mi­
att. Arra vonatkozóan, hogy a beépített

porszűrők eltűnnek, szintén van meg­
jegyezni valónk.
A műszerészeknél már régóta vezet­
nek egy kis füzetet, amelybe a műsze­
rek cseréjére vonatkozó adatokat írják
be. Ennek a füzetnek van egy olyan
rovata, hogy ,,szűrővel, vagy szűrő nél­
kül” hoztak-e vissza javításra a műszert.
A cserekor minden esetben ezt aláírá­
sunkkal igazoljuk. Tudomásunk szerint
ez a füzet rendszeresen van vezetve.
Ennek alapján meg lehet győződni arról,
hány esetben fordult elő, hogy a mű­
szert szűrő nélkül vittük cserére. .Ta­
pasztalataink szerint ilyen már régen
nem fordult elő. Tehát a szűrőket nem
az üzembentartóknál kell keresni. Való­
ban előfordult, hogy a dolgozó, tűvel
próbálta a műszer tisztítását elvégezni,
de ebben az ügyben már időben intéz­
kedés történt. Azóta ilyen nem volt.
Tekintettel arra, hogy a tmk üzem
egyik brigádjáról van szó, szeretném
megkérdezni, hogy tett-e valaki, a tmk
részéről valamilyen intézkedést arra,
hogy feltárják a gyakori meghibásodás
okait? Ellenörizték-e valaha azt. hogy a
műszereket milyen körülmények között
üzemeltetik? Biztosak vagyunk abban,
hogy ez nem véletlen dolog! Ezért egy
javaslatot szeretnék tenni a Bláthy Ottó
Szocialista Brigádnak:
Hetenként tartsanak műszer ellenőr­
zést és karbantartást azokon a területe­
ken, ahol az említett műszereket hasz­
nálják. Véleményükkel, tapasztalataik­
kal segítsenek brigádunknak a problé­
mát megszüntetni. Mi is mindent elkö­
vetünk annak érdekében, hogy csök­
kentsük a javításra váró műszerek szá­
mát. Segítségükkel jelentős eredménye­
ket érhetnénk el.
Azzal a gondolattal fejezem be kollek­
tívánk véleményét, hogy az ilyen és eh­
hez hasonló problémák megoldása nem
csupán két brigád együttműködésének
feladata. Őszintén reméljük, hogy az itt
leíi't vélemények ismeretében azok az
illetékesek is segítséget nyújtanak, akik­
nek módjukban áll megfelelő és hal ha­
tos intézkedéseket tenni.
Nagy István,
a „Jubileum 77” vezetője

Munkaérdemrend kitüntetettjei

Nagy Kálmán vevőszolgálati főosztály­
vezető nyugdíjba készül. Igaz már az el­
múlt évben elérte a nyugdíjkorhatárt.
de úgy döntött még egy évet ráadásként
dolgozik. Az ő munkája kezdettől lógva
összefügg a Hűtőgépgyár kereskedelmi
tevékenységével. Alapító tagja vállala­
tunknak a szó legszorosabb értelmében,
hiszen 1951 őszétől annak a beruházási
vállalatnak volt a diszpécsere, amely az
akkori Fémnyomó- és Lemezárugyárat
építette. A beruházási munkák befejez­

tével — mint sokan mások az építők kö­
zül — a vállalatnál kért és kapott mun­
kát. Akkor az értékesítési osztály élére
került. A kereskedelmi tevékenységgel
akkor jegyezte el magát és azóta is hi­
vatásszerűen, nagy odaadással végzi ezi
az alapos felkészültséget igénylő mun­
kál. 1966-ban kereskedelmi főosztály ve­
zetői, majd 1969-ben vevőszolgálati fő­
osztályvezető kinevezést kapott. Munká­
ja során igyekezett mindig a vállalni ér­
dekeit messzemenően képviselni, a ke­
reskedelempolitikai feladatokat munka­
társaival közösen hatékonyan végezni.
Eredményes munkáját több vállalati
és miniszteri kitüntetés fémjelzi. A vál­
lalat párt.- gazdasági és tömegszerveze­
ti vezetésének javaslatára nyugdíjba vo­
nulása alkalmából a Muiikaérdemrend
ezüst fokozata kitüntetésbe részesült.
Ügy gondoljuk egy ilyen magas kitünte­
tés méltó elismerése egy hosszú, sok
munkával és eredményekkel teli élet­
szakasznak.

Legendás
szakmai
tudás

25 év
gép­
óriások
között

Hanuszek László nevét sokan ismerik
a Hűtőgépgyárban és ő is ismeri a gyár
zegét-zugát. Nem csoda, hiszen alapitó
tagja vállalatunknak és csőszerelőként,
majd az energia dolgozójaként munká­
jával együtt járt, hogy sokfelé kellett
mennie. Alkalma nyílt a javítások köz­
ben, hogy sok emberrel megismerked­
jen. Jelenleg az energián csoportvezetői
feladatokat lát el. Munkáját nagy hoz­
záértéssel, szeretettel végzi, munkatár­
sai problémáival nagy körül tekintéssel
foglalkozik. Sokat tesz annak érdeké­
ben, hogy a csoport eredményesen való­
sítsa meg a rábízott feladatokat. l!)(53-tól
szocialista brigádtag, A munkahelyén
működő Vörös Csillag szocialista brigád
vezetője. Ez a brigád immár egy évtize­
de, jó munkája, a szocialista munka­
versenyben elért eredményei alapján
minden évben elérte az aranykoszorús
kitüntető címet. Mint mondja ez évben
nyugdíjbavonulása miatt a brigádnak új
vezetőt kell választania. Természetesen
a gyárral, a munkahellyel, a brigáddal a
kapcsolat nem szakad meg véglegesen.
Ezt nem csak azért mondja, mert a fia
és az általa vezetett brigád tagjai marad­
nak, hanem azért is, mert személyes
kapcsolatot továbbra sem akarja felad­
ni. A vállalat vezetői, amikor javaslatot
tettek arra, hogy Hanuszek László nyug­
díjba vonulása alkalmából megkapja, a
Munkaérdemrend bronz fokozata kitün­
tetést, erkölcsi elismerését akarták adni
annak a tevékeny munkának, amellyel
hozzásegítette a vállalatot a fennállás::
óta elért eredményekhez. Gratulálunk a
kormány kitüntetéshez és azt kívánjuk,
hogy az örökmozgó Hanuszek bácsi,
a nyugdíjas éveit töltse egészségben.

Az egyes üzem húzó- és sajtoló gép­
monstrumai között magas szikár mun­
kásember alakja tűnik fel, hol ii l, hol
ott. Munkál osztogat, szerszám felfogá­
sát végzi, az anyagmozgatást irányítja,
a.z anyaggal egyik géptől a másikhoz,
aztán a lágyítókemencék mellett veszí­
tem szem elől. Hetekkel későbp ünnepi
díszbe öltözve a Hűtőgépgyár emblémá­
jával díszített aranygyűrű csillog a ke­
zén. Pál' percre megállunk Horváth N.
Józseffel, az egyes üzem beállító lakatos
csoportvezetőjével. Kiderül, hogy január
elsejétől már nyugdíjas és kitüntetés át­
adására invitálták a minisztériumba.
Horváth N. József 1954 júniusától dol­
gozik a Hűtőgépgyárba. Negyedszázados
munkája csaknem végig az üzem gépgépóriásai mellé kötötte.
Munkája, intézkedései mögött mindig
érezhető volt a munka, a munkásember
tisztelete. Emberségéért., becsületességé­
ért az üzen dolgozói mindig szerelték.
Munkája során szem előtt tartotta, hogy
a népgazdaság, a vállalat és az alkotó
ember érdeke minél közelebb kerüljön
egymáshoz. Jellemző volt rá, hogy a ha­
talmas gépek és szerszámok hibáit ép­
pen olyan szeretettel .javítgatta, mid
szabadidejében kedvenc időtöltésként a
karórákat és zsebórákat. Az ott dolgozók
tudják, hogy nem volt érzékiden az em­
beri lélek betegségeinek orvoslásához
sem. Úgy búcsúzott, hogy munkájára,
ha szükség van nyugdíjas éveiben is a
gyái- rendelkezésére áll. Nem akar, nom
is tud tétlenségre kárhoztatva élni
Nyugdíjba vonulásával, a hűtőgépgyári
több mint 25 éves példás munkáját a
Munkaérdemrend, bronz fokozatával jii
talmaztálc.

Gyár­
alapítás
szemtanúja

Aranyból ezüst tanulságokkal
Nem szükséges magyarázat a cím­
hez, világosan kitűnik, hogy leminősítés történt.
Az értékelő bizottság a versenysza­
bályzatban
meghatározottak
szerint
végezte munkáját mindenütt — ez
meggyőződésem. Helyesen jártak el,
az I-es üzemrész November 7 Szocia­
lista Brigád értékelésekor is — füg­
getlenül attól, hogy a brigádtagok nem
tartották helyesnek.
A körülmények ismeretében úgy ér­
zem nem az értékelőkkel van itt prob­
léma, hanem ezt a munkaverseny sza­
bályzatot
valamiképpen
módosítani
kellene!
Mi történt tulajdonképpen?
Tizenkétszeres aranyérmes, húszéve
együttdolgozó, tizennégy tagú kollek­
tívát leértékelték ezüst fokozatra. A
brigádvezetőnek ugyanis
fegyelmije
volt, szigorú megrovás.
Nem ártana, ha a szabályzat kü­
lönbséget tenne fegyelmi és fegyelmi
között! Olyan fegyelmije volt Papp
Károly brigádvezetőnek, amely nem a
hanyagságából,
nemtörődömségéből,
ittasságából adódott.

Mindenesetre nem vétett olyan hi­
bát, hogy az általa vezetett kollektíva
egész évi fáradságos munkája legyen
leértékelve. Ahogy aztán a brigádta­
gok vélekedtek az értékelés után, hagy
maradjon meg saját titkomnak. Miért
kapott fegyelmit Papp Károly? — az
viszont, nem titok.
— Múlt év március 10-én — szabad­
szombaton
— délelőtti műszakban,
mint műszakvezető volt beosztva. Dél­
után kettőkor zárta az üzemet, a kul­
csot leadta a rendészetre. Rá húsz
percre tüzet észleltek. Az elektromos
kapcsolóhelyiség előtti faláda égett,
amelyben rongy volt tárolva, majd tü­
zet fogott a falra szerelt kábelköteg is.
Megállapították — hogy hogyan azt
nem tudom — valaki égő cigarettavé­
get dobott a ládába. Ezt kellett volna
Papp Károlynak észrevenni! Amiért a
fegyelmit kapta, hogy nem adta át az
üzemet szabályosan a rendészetnek.
Egyre viszont százat teszek, ha hivata­
losan történik az üzem átvétele, a tűz
akkor is bekövetkezett volna. Az más
ugyan, hogy nem szenvedett volna tö­
rést a tizennégy ember kollektív mun­
kája.

5

HŰTŐGÉP

Tisztelet a nőknek!

A nemzetközi nőnap jegyében kell
beszélni azokról a nődolgozókról, aki­
ket a hétköznapok egymásutánjában
őszre sem veszünk, de ha rövid időre
is hiányoznak közülünk, az feltűnik.
Ilyenek egyike Velkei Anlalné taka­
rítónő. a szerszám üzem Klárika nénije.
Számára a munka akkor kezdődött, amikor kilenc éves korában elszegődött
cselédnek, hogy családja megélhetését
megkönnyítse. A hosszú évek folyamán
eljegyezte magát a mezőgazdasági mun­
kával. hisz a tanyasi élet csak azoknak
biztosítja a fennmaradást, akik vállal­
ják a küzdést a földdel, a földért. Férj­
hez ment, gyerekei születtek, fia az Ap­
rítógépgyár megbecsült raktárosa, lá­
nya szakmunkástanuló. Átvették azt a
munkaszeretetei, amellyel édesanyjuk
ajándékozta meg őket.
Tíz éve jött a Hűtőgépgyárba dolgoz­
ni. azóta a szerszámüzemben takarítja
az öltözőket, irodákat. Szereti az embe­
reket. és joggal érzi, őt is szeretik,
megbecsülik, ötvennégy éves, már csak
eg.y éve van a nyugdíjig. Ezt mondja:
— Szerelnék maradni, ha az egészsé­
gem engedi. Szeretem ezt az üzemet.
Pedig tíz év óta mindig délután dolgo­
zom, és bizony ez sokszor azt jelenti,
éjfél is van mire hazaérek busszal Ú.jérdőre. Mert nekem már csak a régi
ház az igazi.
— Klárika néninek csak jut egy kis
ideje szórakozásra, pihenésre?
— A takarítás és a mindig éhes csa­
lád mellett nem nagyon. De, tudja mi­

lyen öröm az, amikor egy-egy finom
ebéd után látom az arcukon az elége­
dett mosolyt. A fiam gyakran megláto­
gat, hozza a két unokát és ennél na­
gyobb öröm igazán nem is kell, —
mondja és elsiet.
— A mun ka nem vár! — kiáltja még
vissza.
Egyszerű ember, becsületes dolgozó
és családanya. A munkájából rend és
tisztaság születik. Több éves gazdasági
munkája elismeréséül a nemzetközi nő­
nap alkalmából Kiváló dolgozó jelvényt
kapott.

Kiváló
dolgozó
Mizsei
Tairásné
— Sokat utazik?
— Ez volt az első külföldi utam.
Három éve végeztem a Pénzügyi- és
Számviteli Főiskolát. Először megfele­
lő jártasságot, önállóságot kellett sze­
reznem a munkában. Főleg export­
árakkal, ezek elemzésével foglalkozom.
— Bizonyára nem is akárhogyan,
hiszen hároméves munkaviszony után
kevesen kapnak Kiváló dolgozó jel­
vényt.
— Tulajdonképpen már hat év. hi­
szen a főiskola előtt is dolgoztam. Ad­
minisztrátor voltam az anyagosztályon.
Hetvennégyben sikerült a felvételim,
levelező tagozatra, de az első év után
fii írat koztam nappalira.
— Méltóképpen köszöntötték a nő­
napon. De úgy tűnik, hogy legköze­
lebb már anyák napján is indokoltan
köszöntik . . .
■— Legközelebb talán
még nem.
inért május végére várjuk a babát.
Ügy tervezem, hogy másfél évig ma­
radok otthon. Persze, ez még változ­
hat. S ha minden jól megy, az orosz
mellé az angol nyelvvizsgát is lete­
szem ezalatt.

A hármas üzemben március (i-án ünnepelték meg a nőnapot. Az üzem elő­
terében poharakkal megrakott asztal fogadta őket, amelyet a Hűtőgépgyár aján­
dékozott. ürbán László főművezető méltatta a dolgozó nők nemzetközi mozgalmat,
s a ma. békés és munkás hétköznapjainak hősét, a dolgozó nőt. aki a társadalmi
élet, minden területén, a munkában, a családban becsülettel teljesíti a rá háruló
feladatokat, és kötelességeket. A kis ünnepség befejezéseként a férfiak kiosztották
>> lányoknak és asszonyoknak az ajándékot.
Hetedikén reggel minden gyári dolgozót zeneszó fogadott a 70. nemzetközi
nőnap alkalmából. Külön meglepetés várt a szifon szereidében. Férfi munkatársa­
ink csokoládéval kedveskedtek ezen a napon.

Első
szociál­
politikai
titkár volt

Fiatalon
felelős
beosztásban

Bognár
Tiborné

Szórád
Zsuzsanna

Március elsején személyi változás
történt a szociálpolitikai titkári be­
osztásban. Saját kérésére, érdemei el­
ismerése mellett fölmentették Bognár
Tibornál. Rózsiira öt évig volt — e
nagyon nehéz, de nagyon szép, em­
berközelségű munkaterület élén. Köz­
megelégedésre látta, el munkáját. Le­
gendás
szerénysége,
segíteniakarása
személyének köztiszteletet adott.
Nőnapon a szakszervezeti munkáért
ezüst fokozat kitüntetést kapott.

Vendégünk volt Baranyai Géza

A szakszervezeti tanács Szórád Zsu­
zsannát választotta meg szociálpoliti­
kai titkárrá. Szakmailag jól felkészült,
számviteli főiskolát végzett huszon­
éves fiatal, aki mozgalmi tapasztala­
tokat a KISZ-ben szerzett. Szocialista
brigádnak is volt több évig vezetője.
Eddigi
munkájával,
magatartásával
kivívta környezete elismerő megbecsü­
lését. Minden adottsága megvan ahhoz,
hogy továbbmenjen azon az úton, amelyet elődje „kitaposott”.

A Vas- Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének titkára feb­
ruár 19-én látogatást tett a Hűtőgépgyárban, amelynek célja a gazdasági munkával
és a szakszervezeti tevékenységgel való ismerkedés volt.
A gazdálkodásról Csömör József műszaki igazgató, a szakszervezet időszerű
feladatáról Velkei István VSZT titkár tájékoztatta a kedves vendéget. A tájé­
koztatáson részt vett Kákái Rudolf, a parbizottság titkára és Hubanov Mihály, a
KISZ-bizottság titkára.
Kötetlen, oldott, problémákra koncentráló eszmecserén sok mindenről szó
eseti, amely a vállalati gazdálkodással. i politikai agitációs és propaganda mun­
kával kapcsolatban napi feladatként adódik.
Az eszmecserét üzemlátogatás követte, amelynek során Baranyai elvtárs a
kompresszoros hűtőgépek és az ipari hőcserélők gyártásával ismerkedett. A vendég
felkereste a munkás- és ifjúsági házat, a munkásművelődés ..fellegvárát", amely­
nek munkájáról, tárgyi feltételeiről nagy elismeréssel nyilatkozott. Majd a szoci­
ális- és sportlétesítményeket látogatta meg vendégünk, amelynek láttán megje­
gyezte. — Az embercentrikus vállalati politika szép példáját valósították meg.
Déiután Baranyi Géza találkozott a szakszervezet ágit.-prop. felelősével, ahol
az aktuális feladatok megvitatása szerepelt napirenden..
Vendégünk sok hasznos tanácsot adott a választási előkészületek politikai
munkájához.
Horti

Választásra készülünk
A SZOT Elnökség 1979 októberében
határozatot hozott, hogy 1980-ban be
kell számolni a két választás között
végzett munkáról, újjá kell választani
a szakszervezeti szerveket, tisztségvise­
lőket. a szakszervezeti bizalmiakat a
Központi Vezetőségig.
A határozat alapvető követelménye a
szakszervezeti demokrácia szélesítése, ai
tagság és a bizalmiak szerepének növe­
lése.
A választások tartalmi, szervezeti
előkészítése és végrehajtása során ve­
zető szervek és tisztségviselők számot
adnak a tagságnak öt év munkájáról.
A munka pozitív, negatív tapasztalatait
elemzik és megfogalmazzák az elkövet­
kezendő időszak legalapvetőbb tenni­
valóit. Nagy figyelmet fordítunk arra,
hogy az MSZMP XII. Kongresszusa
határozatát minden szakszervezeti tag
megismerje.
Jól készülünk a választásra, ha min­
den tisztségviselő segíti a szocialista
munkaverseny céljainak sikeres végre­
hajtását. az V. ötéves terv eredményes
befejezését, a VI. ötéves terv előkészí­
tését. Feladatuk, hogy támogassák, se­
gítsék a munkás, alkalmazotti jövede­
lem és kereseti arányok tervszerű és
céltudatos fejlesztését, a különböző, bé­
ren kívüli juttatások, például vállalati
lakásépítés, gyermek intézmények, üzem­
étkeztetés javítását. Szakszervezetünk
egész tevékenységében erősíteni kell a
vasipari dolgozók között a politikai fel­
világosító és nevelő munkát.
Tovább kell fejleszteni a szakszerve­
zet munkájának színvonalát a vállalat
előtt álló politikai és gazdasági felada­
tok megoldásának segítésében, a dolgo­
zók érdekeinek védelmében, képvisele­
tében.
Olyan
bizalmiakat.
főbizalmiakat,
tisztségviselőket válasszanak, akik a
szakszervezeti mozgalom előtt álló meg­
növekedett feladatoknak eleget tudnak
tenni. A vállalati és üzemi szerveket
úgy alakítsák ki, hogy az: erősítse a
szakszervezeti szervek és a tömegek
kapcsolatát, az üzemi és szakszervezeti
demokráciát és tovább növelje a dolgo­
zók által közvetlen választott bizalmi­
ak. bizalmi helyettesek, főbizalmiak, fő­
bizalmi helyettesek személyes felelős­
ségét és függőségét a tagságtól.
A jól megalapozott választás eredmé­
nyezze a tagság, a bizalmi testületek
hatáskörének, szerepének erősödését,
csökkentse a bizalmiak és a vállalati
felső szintű szakszervezeti vezető tes­
tületek között az áttételek számát, és
tegye lehetővé a bizalmiak megnöveke­
dett jog-, és hatáskörének érdemibb
gyakorlását.

A munkások, nők, fiatalok számának
további növelését fontos politikai kér­
désnek kell tekinteni. Biztosítani kell,
hogy a bizalmi testületekben, a külön­
böző vezető szervekben, tisztségekben
számarányuknak megfelelően kapjanak
helyet a termelő munkában, a külön­
böző munkamozgalmakban kitűnt fizi­
kai munkások. Tükröződjék a vállalat­
nál foglalkoztatott nődolgozók aránya,
és emelkedjen a fiatalok száma.
A választási kádermunka során sze­
repüknek és jelentőségüknek megfelelő­
en kell foglalkozni a bizalmiak, bizalmi
helyettesek, főbizalmiak, főbizalmi he­
lyettesek személyének kiválasztásával.
Olyan bizalmiakat — elsősorban mun­
kásokat — kell javasolni megválasztás­
ra. akik a felkészültségük alapján mél­
tóképpen tudják képviselni szakmájuk,
csoportjuk dolgozóinak érdekeit, a fel­
sőbb szintű szervekben is.
A bizalmi testületekbe, szakszervezeti
bizottságokba és egyéb tisztségekbe olyan munkásokat, szellemi dolgozókat
kell javasolni, akik felelősséget éreznek
a szocializmus iránt, képesek a part po­
litikájának magyarázására, megérteté­
sére. a tömegek mozgósítására. Kiváló
munkájuk, emberi magatartásuk alap­
ján élvezik munkatársaik, szaktársaik
bizalmát, támogatását és bátran kiáll­
nak a dolgozók jogos érdekeinek védel­
méért. tudnak és mernek „felfele és le­
fele" igent és nemet mondani!
A választási előkészítő munka során
legyenek figyelemmel a tisztségviselők
stabilitásának biztosítására. Akik ered­
ményes munkájukkal hozzájárultak a
szakszervezetünk előtt álló feladatok
megoldásához, továbbra is javasoljuk
szakszervezeti tisztségek betöltésére.
Különös gondot kell fordítani arra,
hogy a megszűnő testületek (szakszer­
vezeti tanácsok, műhely-, osztálybizott­
ságok) tagjai, titkárai a képességüknek
megfelelő tisztségbe kerüljenek megvá­
lasztásra. Személyüket a bizalmiak, fő­
bizalmiak. valamint a munkabizottsá­
gok vezetői és tagjai kiválasztásánál fi­
gyelembe kell venni.
Azoknak pedig, akiket nem javasol­
nak újraválasztásra, kifejezzük eddigi
munkájukért elismerésünket, köszönetünket és kérjük őket tovább társadal­
mi munka végzésére.
Az előttünk álló feladatok maradék­
talan megvalósítása érdekében követke­
zetes és fegyelmezett munkát kell vé­
geznünk. Ehhez kérjük a vállalat szer­
vezett dolgozóinak, a társadalmi, tö­
megszervezeti és gazdasági egységek ve­
zetőinek segítségét és támogatását.
Velkei István
VSZT titkár

HŰTŐGÉP

6

Másfél
évtized
munkás
tapasztala­
tával
Bús Béla
Tizenöt évig dolgoztam az esztergá­
lyos, illetve köszörűs szakmában, alig
egy éve vagyok normatechnológus. Ne­
héz az átállás. A munkát már lassan
megtanultam, kezdem tudni, érezni,
amit csinálok, de a műhely légköre hi­
ányzik. Mindig vassal bántam, most vi­
szont emberekkel. Népszerűtlen feladat
a miénk. A gázhűtö és járművízhűtő
üzem tartozik hozzám. Ügy érzem, hogy
minden népszerűtlenség ellenére sike­
rült megtalálnom az összhangot a dol­
gozókkal és a vezetőkkel egyaránt.
Nagy meglepetés volt számomra, hogy
engem választottak a tizennyolcas pártalapszervezet titkárává. Tagja voltam
ugyan a előző vezetőségnek, de nem
régóta. Talán azért gondoltak rám,

Fiatalon
vezető
beosztás­
ban
Baranyi József vállalatunk ösztöndí­
jasaként 1970-ben végezte el a Keres­
kedelmi Főiskolát.
— Nagyon örültem, amikor a taggyűgyűlésen a tagságtól bizalmat kaptam.
Meggyőződésem; a mai fiatalokra le­
het számítani. Csak az kell, hogy kap­
janak feladatokat, azokat rendszeresen
értékeljék. Segítsék munkájukat és ha
eredményesen
dolgoznak,
kapjanak
megfelelő elismerést, vagy ellenkező esetben figyelmeztetést, felelősségrevonást. Engem 24 éves koromban bíztak
meg az import-anyagellátási osztály ve­
zetésével, és közel hat éve vagyok az
alapszervezet vezetőségi tagja. Az a jó,
hogy az alapszervezet területén több fi­
atal is kapott ilyen lehetőséget.
— Arra a kérdésre, hogy hogyan tu­
dom összeegyeztetni a gazdasági és po­
litikai munkát, a következőket tudom
válaszolni:

Fokozni
a tempót
minden
téren
Varga Lászlóval, a IX. .alapszervezet
párttitkárával a salupad mellett beszél­
gettünk. Minden bevezető nélkül így
kezdte — amikor igent mondtam, arra,
hogy elvállalom a megtisztelő titkári
funkciót, tudtam, hogy kemény munka
vár rám —.
A párta lapszervezethez három gazda ­
sági terület — a szerszámüzem, a szer­
számszerkesztés és a gyártóeszközgaz­
dálkodás — ötvenhat kommunistája
tartozik. A vezetőségnek már eddig is
tagja volt 1974 óta. Ebben a gyárban
tanulta a szerszámkészítő szakmát, első
munkahelye a szerszámüzem, immár
két évtizede. A munka mellett tovább­
tanult, elvégezte a gépipari techniku­
mot. Nem voltak könnyű évek, de mi­
kor lehetőség nyílt arra, hogy marxista
középiskolával felvételizhet különbözeti
vizsgával a szakosítóra, nem habozott.
Úgy gondolta, hogy politikailag is to­
vább képezi magát, mert a szakmai tu­
dás mellett politikailag is képzett em­
berekre nagy szükség van. Személyesen
ismeri az alapszervezet területén dolgo­
zókat, ami a további munkájában nagy
segítséget jelent. Az eddigi társadalmi
munkában, a szocialista brigádmozga­
lomban ért el kimagasló eredményt, a
vele együtt
dolgozó
kollektívával.
Négyszeres vállalat kiváló brigádjának
volt a vezetője. A közösségért végzett
munka, politikai meggyőződéséből fa­
kad. Azt is tapasztalta, hogy nem min­
dig veszik figyelembe azt, aki többet

mert mindig végeztem mozgalmi mun­
kát, legtöbbet a szakszervezetben. A téemkán szocialista brigádvezető is vol­
tam.
A termelési igazgatóság, a termelési
főosztály, a gyártástechnológiai osztály,
a normatechnológiai osztály, a belső
szállítás szervezési osztály és a munka­
védelmi osztály kommunistái alkotják
az alapszervezetünket. Régebben nem
volt közvetlen kapcsolatom ezzel a te­
rülettel, de bizonyos ismeretség kiala­
kul ennyi év alatt. Most ezeket a kap­
csolatokat kell szorosabbra fűzni, és
persze újakat is létesíteni. Most, hogy
a gazdasági munkámhoz szükséges is­
mereteket többé-kevésbé elsajátítottam,
a politikai feladataim növekedtek meg.
Mindenesetre a kettő jó összehangolá­
sát meg kell oldanom. A kollégák biz­
tosítottak a támogatásukról, s állják is
a szavukat.
Pártvonalon egyik fontos célkitűzésünk,
a pártcsoportok munkájának javítása,
a párttagok aktivitásának növelése. El
akarjuk érni, hogy az emberek nyíltan,
bátran mondják el véleményüket. En­
nek fontosságát, könnyű belátni, bár
őszintén be kell vallanom, hogy magam
is a ritkán hozzászólók közé tartoztam.

Ügy ítélem meg, hogy a jelenlegi gaz­
dasági helyzet megköveteli mindenkitől,
aki az értékesítés, illetve a beszerzés te­
rületén dolgozik, hogy munkáját úgy
végezze, hogy az a gazdasági tevékeny­
ség mellett nagyon fontos politikai
munka is.
A végzett munkánkkal kivívtuk el­
ismerésünket nyugati partnereinknél is.
A tárgyalásokon a népgazdasági, illet­
ve a vállalati érdeket kell képviselni.
Ott kell dönteni, hogy a. megkötendő
szerződés előnyös vagy nem, ez nagy
felelősséget jelent.
Nagyon fontos feladatunk a hazai,
vagy szocialista országokból történő be­
szerzés. Vállalatunk ebben a kérdés­
ben már igen sokat tett és fokozott fi­
gyelemmel a jövőben még nagyobb eredményeket kell elérnünk.

Ebben a kérdésban nagyon fontosnak
tartom az importból származó anya­
gokkal való takarékosság további foko­
zását, hiszen 1 százalékos megtakarítás
több millió forintot jelent.

— A jövőt illetően számítunk a gaz­
dasági terület dolgozóinak, párttagjai­
nak és nem utolsósorban a fiatalok
megértő támogatására.
— ns —

tesz a kollektíváért. A megtisztelő meg­
bízatásával most nagyobb lehetőséget
kapott, hogy kamatoztatni tudja politi­
kai, gazdasági ismereteit, munkás elkö­
telezettségét.

— Elsőrendű cél, hogy a vállalat gaz­
dasági, politikai célkitűzésébe, érdek­
rendszerébe szorosan bele kell illeszte­
ni a terület kollektívájának az érdeke­
it. Elősegíteni a gazdasági, párt- és tö­
megszervezeti vezetés jobb összhangját.
Mindig is harcoltam azért, hogy a jö­
vedelmek jobban fejezzék ki a végzett
munka minőségét, mennyiségét és vál­
lalati hasznosságát.
— Egyetértünk az alapszervezet ve­
zetőségével és tagságával, hogy a jól
előkészített régi úton akarunk menni,
de nagyobb tempóval, úgy ahogyan azt
a XII. pártkongresszus irányelvei is cé­
lul tűzi ki.
Pestiné

lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Nem tetszik!
Előírás, hogy egy dolgozónak egy hó­
napra 1/4 kg, azaz 25 dkg. szappan jár
egyéni tisztálkodás céljára. Eddig rend­
ben is van!

Vegyünk például száz dolgozót. Kapok
egy hónapra 25 kg. szappant. Van 10
dkg-os, és 16,6 dkg-os szappan forgalom­
ban. Ha 1—1 darabot adóik, az 26,6 dkg.
Kilencvenhárom személynél elfogyott az
összes. A lemaradt hat vagy hét dolgo­
zónak mit adok? Vagy faragjam le va­
lamennyi darabról a súlyfölösleget és
egy kalapban összegyűjtve osszam szét?
Aki ezt a negyedkilós szappan-adagot
megállapította, annak kellene a lefa­
rigcsált darabokat elküldeni, cserében
egész szappanért.
Baranyi

Jászok a szabadságharcban
II. rész

— Rédei István sorozata

A március 13-i bécsi és a március
15-i pesti forradalomtól megrettent
Habsburg államtanács kénytelen volt
beleegyezni, hogy Batthyány Lajos ön­
álló magyar kormány megalakítására
kapjon megbízást. A március 20. és 30.
között ülésező országgyűlés pedig a
konzervatív arisztokrácia, a főnemesség
és a főpapság huzavonája ellenére egy­
másután szavazta meg a népképviseleti
országgyűlésről, a felelős kormányról, a
jobbágyfelszabadításról, a köztehervise­
lésről, az egyházi tized és az ősiség el­
törléséről, a sajtószabadságról, a vallá­
sok egyenjogúságáról, Magyarország és
Erdély uniójáról szóló törvényeket.
Kossuthnak és az országgyűlés balszárnyának sikerült a polgári átalakulás
legfőbb követeléseit elfogadtatni.
A márciusi események ugyancsak
megmozgatták Jászberény város életét
is. Kettős székhely lévén — a Jászkun
Kerületek és a Jászság központja — itt
zajlottak a kerületek ülései a kerü­
leti székházban (a mai bíróság épülete),
a városé pedig az 1839-ben felépült új
városházán.
Március 31-én a város tanácsa lemon­
dott, a választásokig azonban továbbra
is intézi a város ügyeit.

Ősi szokás szerint...
A Jászkun Kerületek április 4-re
Jászberénybe rendkívüli közgyűlést hív­
tak egybe, amelyet „ősi szokás szerint
a szabad, ég alatt" tartottak. Szluha Im­
re nádori főkapitány — aki eddigi te­
vékenységével mindent megtett. hogy
gátat vessen a kerületek liberálisabb
politikai fejlődésének — érezve a vele
szemben
megnyilvánuló
hangulatot,
hogy a közgyűlés határozatát megelőz­
ze, április 2-án beadta lemondását. A
közgyűlésen már meg sem jelent. He­
lyette Kálmán Sándor alkapitány elnö­
költ. Megnyitó beszédében méltatta a
kivívott polgári egyenlőség eszméjét, és
örömmel üdvözölte a „kerületi tiszti­
kart, a községek elöljáróit és a szokott­
nál számosabban megjelent népküldött­
jeit”, akiket mint mondta, „a nemzet­
szabadság, a tiszta hazafiúi érzelem és
a közügyek iránti nemes lelkesedés” ho­
zott össze. Beszéde végén az egybe­
gyűlteket komoly és higgadt tanácsko­
zásra, a szólásszabadság érdekében az
ellenvélemények békés meghallgatására
szólította fel.
Felolvasták a gyűlésen gróf Bat­
thyány Lajosnak a gyűléshez intézett
két levelét; „a nemzeti magyar felelős
minisztérium elnökévé” történt kineve­
zéséről, „a közteherviselésről, a papi ti­
zed és az úrbéri viszonyok megszűnte­
téséről" szóló, a kormány által elfoga­
dott törvénycikkekről. István nádor le­
iratban tudatja, hogy ,,Ö felsége őt,
mint az ország nádorát és királyi hely­
tartót, a törvények értelmében teljes
hatalommal felruházni méltóztatott. . ."
Felszólítja a kerületeket, hogy addig is.
míg a magyar minisztérium megalakul
Batthyány miniszterelnök rendeletéit
haladéktalanul teljesítsék. — Ezután
Szluha Imre nádori főkapitány ügyében
hoznak döntést. Országgyűlési követi
megbízatását visszavonják, a nádort pe­
dig kéri „. . . a főkapitányi korlátlan
hatalom százados bilincseit tovább tűr­
ni nem tudó jászkun nép”, hogy Szluha
Imrét hivatalából rögtön elmozdítani. . .
méltóztassék.” Kálmán Sándor alkapitánynak bizalmat szavaznak, ország­
gyűlési követükül pedik Illésy János
nagykun kapitányt és Balajthy Vendel
nádori táblabírót választják meg.

Az aranytoll...
A nádor Szentkirályi Móric pestme­
gyei I. alispánt nevezte ki a Kerület
főkapitányává. Szentkirályi jól ismerte
a jászok és kunok ügyeit, mert a Jász­
kun Kerületek szervezéséről szóló 18-18.
25. törvénycikk előkészítését is ő végez­
te, melyet V. Ferdinánd április 11-én
hagyott jóvá. Szentkirályi kinevezését
örömmel fogadták. Jászberény város ta­
nácsa a törvénycikk megszerkesztésé­
ben tanúsított buzgalmáért és az or­
szággyűlésben való támogatásáért jász­
kun polgárjoggal ruházza fel és elhatá­
rozza egy arany tollal való megajándé­
kozását. Szentkirályi szívesen fogadta a
nála tisztelgő küldöttséget, az aranyfól­

iát azonban nem fogadta el. így az
visszakerült városunkba. (A Jász Mú­
zeum kiállításán ma is láthatjuk.)
Az előbb említett 1848. évi 25. te.
rendelkezik a kerületi tisztségviselők,
az országgyűlési követek, a községi he­
lyi vezetők megválasztásának módjáról,
a közgyűlések rendjéről és többek kö­
zött kimondja, hogy a közgyűlések ülé­
sei nyilvánosak. A közigazgatással kap­
csolatban is rendelkezik a törvény 14.
§. alapján: „Míg a törvény a közigazga­
tás alakításáról részletesen intézkedend,
a közigazgatás formái és módja azon
változásokon kívül, melyek a jelen tör­
vénynél fogva szükségesek, az eddigi
gyakorlat szerint meghagyatik.” A 15.
„A redempcióból eredő magánjogi
viszonyok és haszonvételek a törvény
további rendeléséig ezennel világosan
fenntartatnak." A népképviseleti válasz­
tást az 1848. évi 5. te. határozta meg.
A városi tanács április 17-i népgyű­
lésén Horváth Gábor főbíró, Petlies Jó­
zsef és Mészáros Ignác jelentette, hogy
Pesten, a Központi Választmánynál
tisztelegve, midőn megbízatásukhoz hí­
ven a 12 pont elfogadását és az őrse­
reg alakulását, jelentették be. a választ­
mány megéljenezte őket, és „Perezel
Mórié a jászkun népnek, szellemét érzé­
keny szavakkal emelvén ki, köszönetét
nyilvánított."
Ugyanezen napon érkezett Batthyány
miniszterelnök intézkedése, miszerint a
Csehországban lévő jászkun „Nádor hu­
szárezred. részére vásárolt 180 szilaj ló"
ál vételéig ellátásukról gondoskodjanak.
Az új nádori főkapitányt május 2-án
iktatták be hivatalába. A város re-i
demptus és polgári rétegei elégedettek
voltak. A szabadabb közérzet, a pa­
rancsuralmi rendszel' megszűnte biza­
kodással töltötte el a várost és a kerü­
leteket. A kiváltságokhoz sem nyúltak
hozzá az újonnan megalkotott törvé­
nyek.

Megférhet köztünk uram...
Az öröm azonban nem sokáig tartott.
István nádor és Deák. Ferenc igazság­
ügyi miniszter május íi-i rendeletében
tudatja a kerületekkel, hogy a nádor
— kit a király teljhatalmú helytartó­
nak nevezett ki az ország élére —
„legfelsőbb jogai mellett a felelős mi­
nisztériumnak a törvény értelmében
alárendelt hivatalokat nem viselhetvén"
az 1818. évi 28. te. alapján lemond s
így az eddigi nádori törvényszék és
személyes bíráskodás megszűnik. A ke­
rületeknek ezentúl l'ellebbviteli ügyeik­
kel a hétszemélyes táblához, kel! l'olyamodniok. A nádor „Ezen pereknek elő­
adása végett a hétszemélyes táblához
egy rendes fizetéssel ellátott, de szava­
zat nélküli előadő"-t nevez ki. Azokat
a folyamodásokat pedig, melyeket ed­
dig a nádorhoz vittek elbírálás végett,
az igazságügyminiszter által javasolt,
de a nádor által kinevezendő három
tagú l'ellebbviteli bírósághoz kell fel­
terjeszteni. Május l.'l-i leiratában az
igazságügyminiszter felhívja a kerülete­
ket „hogy a hétszemélyes táblánál egy
a Jászkun Kerületek, jogviszonyait tel­
jesen ismerő elöadé> kineveztetése cél­
jából három alkalmas egyént ajánlja­
nak, kik közül a kinevezés fog eszkö­
zöltetni." A felterjesztett három fő kö­
zül, — egy jászsági, egy nagykunsági,
és egy kiskunsági — a nádor a jászsági
Taczman Károlyt nevezte ki. Ez azon­
ban kevés gyógyír volt a kerületek
büszkeségét sértő intézkedésre. Eddig
legfőbb bírájokul a nádort vallhatták, s
mostantól fogva bírájokul kaptak egy
„irodaigazgatót”. A .jászkun a királyon
kívül nemigen akart urat elismerni ma­
ga felett. Még a nádort se igen nézte
annak. Erről szól az az adoma, hogy
amikor a mihálytelki, (jászteleki) úr­
hoz nem szokott bíró a községet láto­
gató nádornak kezet nyújtva mondta:
„Megférhet köztünk uram, csak jól vi­
selje magát.”
A nádori bíráskodás megszűntetése
miatt küldöttséget menesztettek Deák
Ferenc
igazságügyminiszterhez.
aki
azzal bocsátotta el őket, ha a kerüle­
tek magokra nézve ebben sérelmet lát­
nak, azzal úgy is a nemsokára követ­
kező országgyűlés elé felterjesztéssel
fordulhatnak. A kerületek ebben egye­
lőre megnyugodtak.
(Folyt, köv.)

7

HŰTŐGÉP

Legyen olvasónk!
Könyvtárunk olvasói tudják. hogy az elmúlt, évet leltárnál kezdtük, s ezért
tebruár 12-én volt az első kölcsönző napunk. A másfél hónapos elmaradás ellenére
ls sikerült, megállítani az 1978-as évben megindult olvasói létszám csökkenését,
sőt 139 új belépőt is köszönthettünk. Jelenleg 1079 beiratkozott olvasója van
könyvtárunknak.
A rendezvények terén is sikerül előre lépnünk, mind a számok, mind pedig
\ látogatottság szempontjából. 1979-ben 10 rendezvényünk volt 595 résztvevővel.
Közelebb kerültünk a szocialista brigádokhoz. Kiemelkedő volt a Móricz évf orduló
tiszteletére indított rendezvénysorozat, amelynek során a szocialista brigádoknak
elküldtük a vetélkedőre szóló felhívást, is 33 brigád össze is mérte tudását.
Szeretnénk, ha az 1980-as évben többen bekapcsolódnának munkánkba, hiszen
Önökért van a 12 000 kötetes állomány és a 45 féle folyóirat. Ebben az évben is
a két fő célkitűzésünk az olvasók létszámának a növelése, s a szocialista brigá­
dokkal való m ég szorosabb kapcsolat kialakítása. Minden .rendezvényünkről érte­
sítjük a szocialista brigádokat, s hogy tájékozottak legyenek abban is, milyen
könyveket vásárolunk, minden hónapban megküldjük az előző hónapban vásárolt
könyvek listáját.
, Még két dolgot szeretnénk kérni! Ne sértődjön meg senki a „Kegyen újra ol­
vasónk!” című invitáló kártyáért, hiszen az nem felszólítás, hanem kérés, s mi
ezután is küldözgetni fogjuk, hiszen egyre több dolgozót szeretnénk megnyerni a
könyvek barátjának.
A későkkel és a könyvelvesztőkkel szemben viszont, szigorúbbak leszünk ez­
után. Tekintélyes összeget biztosít vállalatunk vezetősége és szakszervezeti bizott­
sága könyvvásárlásra, az elmúlt évben 70 000 forintot költöttünk. A könyveket
bonban nem egy embernek vesszük, hanem a vállalat összes dolgozójának. Ezért
kérünk mindenkit, hogy a kölcsönzési határidőt tartsák be (4 hét), hiszen más is
szeretné azokat elolvasni. Az állandó használatra szánt könyveket pedig könyves­
boltokban próbálják beszerezni, mert a miéink leltárban vannak, s nem eladók.
Borics Istvánné
könyvtáros

Harmincöt év
A Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­
tetett Magyar Honvédelmi Szövetség
Mélkedősorozatot hirdetett „35 év sza­
bad hazában" címmel. Célja, hogy a
társadalom legszélesebb rétegeiben fel­
keltse az érdeklődést és méltóképpen
Megünnepeljük hazánk felszabadulásáhak, a Győzelem Napjának 35. és a
y<>rsói Szerződés létrehozásának 25. évtei’dulóját. E hármas évforduló jegyé­
ben került sor a Hűtőgépgyárban lebrUár 25-én ünnepélyes és színvonalas
Vetélkedőre,
melyet Baranyi József
^HSZ klubtitkár nyitott meg.
Baranyi elvtárs köszöntőjében mél­
tatta a békét hozó szovjet katonák
bátor helytállását a felszabadító har­
cokban és mint mondotta: — A szov3et fegyveres erők nemcsak békét, lia7le'm. a szabadságot és a függetlensé9eí is meghozták Kelet-Európa orszá­
gainak.
A köszöntő után kezdődhetett a versCnV. melyre a belépőt a rejtvénvújság kitöltésével és légpuska lövészet­
tel váltották meg a résztvevők. A tét
~~ a tárgyjutalmakon túlmenően — az
Mső négy helyezett tovább versenyez­
het a járási-városi döntőben. Amíg a
Versenyzők feladataikra írták a vála­

szaikat, a játékvezető ötvös Béla a
közönséget is bevonta a játékba. A
helyes válaszokat könyvekkel jutal­
mazta.
A szóbeli és írásbeli kérdések zsű­
rizése után Csillik Sándor, a zsűri el­
nöke ismertette az első négy tovább­
jutó versenyző nevét: Bálint István.
Földi László. Taczmann András és
Petrovcsik Ferenc.

A versenyen kitűnt az első helyezett
Bálint István széles körű ismeretanya­
ga és határozott válaszadása.
A járási-városi döntőre csapattársa­
immal a hátralévő időben készülünk,
hogy méltóképpen képviseljük a vál­
lalatunkat.
— Cs —

Sok kicsi sokra megy
A fenti címmel újságunk februári számában a dolgozókhoz fordultam, hogy
'-'szrevét.eleikkel, javaslataikkal segítsék feladataink teljesítését. Tekintve, hogy
Mbb irányú megkeresés történt az értelmezést illetően, így visszatérd; az eredeti
C1kkben foglaltakra:

Szeretném leszögezni, hogy a felhívás
te'hniiféle érvényben lévő és kiadott
ullatati intézkedést nem keresztez, nem
Sutol. Egyetlen egy fő célja volt és ma­
ad; Gazdálkodjunk, gondolkodjunk és
t°teozzunk közösen céljaink megvalösíUsáért. A közösen szó az, amelyre a
Uhgsúiyt helyezem! Azt szeretném, ha
úndenki erezné felelősségét közös dol­
gainkért. Változatlanul közös vállalati
,®'ünk az újító mozgalom kiszélesítése,
UMogatása.
A Dolgozz Hibátlanul munkarendszer
. *ztálv ez év január 15-én kiadta, és az
. tetékesekhez eljuttatta felhívását, a DH
pS a szocialista brigádmozgalom kapcso­
sa címmel. Ez is hasonló gondolatokat
Jutalmaz, mint a „Sok kicsi sokra
Mvgy.” Ezek után látható, hogy több
'unyú, de azonos célokért küzdő, annak
Megvalósítására mozgósító felhívás van
. köztudatban. Talán ez okoz egy kis
l'A'art. a fejeikben. Legfontosabb cél az
öÖ0. évi és az V. ötéves tervfeladatank sikeres teljesítése. A cél elérésének
kyik fontos eszköze pedig a közösségért
J‘rzett egyéni felelősségvállalás, olyan
^Unkához
,
való
Váll)
viszony,
V1SZ.U11
amelyben kiC*hborodik az egyén legjobb alkoíót'szsége és megtalálja benne a saját si'^élményét is.
|, A februári felhívásra érdembeli javas­
még nem érkezett.
szeretném kérni a párt-. KISZ, szak■M'vezeti szerveket is, hogy támogassák

a 'remélhetőleg mihamarabb kibontako­
zó hatékonyabb gazdálkodást eredmé­
nyesebbé tevő munkát. .Jo volna, ha va­
lamilyen szintű tanácskozásokon napi­
rendre tűznék, áttekintenék a felhívás­
ban foglaltak megvalósításának lehető­
ségeit. A DII osztály felhívásában téte­
lesen. felsorolják azokat a területeket, le­
hetőségeket. amelyek a gazdálkodás ki­
emelt feladatait képezik. A .szocialista
módon dolgozni, mely a szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának fő al­
kotóeleme pedig nemcsak feltételezi, ha­
nem elvárja a magasabb színvonalú
munkát, a. hatékonyság növelését. Ha
vállalatunk szocialista brigádjai például
élnének a DH osztály felhívásában fog­
laltakkal, akkor egyúttal több feladatot
is megoldanának.
Konkréttá, értékelhetővé tudják ez ál­
tal is tenni a felajánlásukat, az értéke­
lésnél jobb helyezést tudnának elérni és
a kitűzött célt, a vállalati tervek telje­
sítését. is elősegítenék.
Csak egy lehet, a cél. minden eszközt
felhasználni a gazdaságosabb, a .jobb
munka érdekében. Ezt szolgálják a Sok
kicsi sokra megy című cikkben leírtak
is.
Sok hasznos, jó ötletet, észrevételt, ja­
vaslatot várok dolgozóinktól, mélyekéi
változatlanul hozzám kérek eljuttatni.
Nagy János
műszaki—gazdasági tanácsadó

Munkás egészségért

Dr. Karácsonyi László főorvos
előadást tart.
Az ember egyik legfontosabb érzék­
szerve a füle. Ezzel észleli a szüksé­
ges utasításokat hordozó hangokat és
a környezet információs közléseit, a
zajt is. Nagyobb zaj esetén viszont a
dolgozókat zajkárosodás érheti. Ma­
gyarországon — napjainkban — közel
egymillió ember hallása károsodott
kisebb-nagyobb mértékben. A sokun­
kat érintő témában a gyógyító orvosok
és az alkotó műszaki szakemberek
összefogására van szükség. Erről ta­
nácskoztak március 6-án vállalatunk­
nál az orvos—műszaki találkozón.
Átmenetileg a nagy zaj csak kelle­
metlen érzést vált ki a szervezetben.
Megnő a vérnyomás, fejfájás, fülzúgás,
alvászavar lép fel. Az idegrendszer
túlterhelése miatt gyorsul a kifáradás,
megnő a baleseti veszély. A zaj egyike
azoknak a kellemetlen környezeti be-,
hatásoknak, amit nem lehet megszok­
ni. Látszólag ugyan a több éve na­
gyon zajos helyen dolgozók úgy ér­
zik. hogy ők már megszokták, de ez
csupán érzékszervi csalódás. Ez annak
a jele, hogy a fülük egy bizonyos hang­
tartomány észlelésére már nem képes.
Hallásuk máris károsodott. Ennél a
fokozatnál a zajmentes munkahelyre

áthelyezéssel még megállítható a to­
vábbi hallásromlás.
További — hosszabb ideig — erős
zajban végzett munkával viszont ro­
hamosan romlik a hallás. Előbb-utóbb
nagyothallás. később süketség alakul
ki. Kevesen tudják, hogy egyes vegy­
szerek is okozhatnak halláskárosodást.
A vasiparban dolgozók közül minden
ötödik dolgozó ki van téve bizonyos
zajártalomnak.
Vállalatunknál 1977-ben felmért ada­
tok szerint zajos üzemeink közül a
sajtoló-darabolóból. az asztalos üzem­
ből és az abszorpciós aggregátüzemből
huszonnyolc dolgozót
„szűrtek" ki.
akiknek már kisebb-nagyobb hallás­
károsodása volt. A munkahelyeken a
lehető legkisebb zajérték volna kívá­
natos. A zaj teljes megszűntetésének
vannak azonban műszaki akadályai.
A még veszélytelen szintre lehet vi­
szont csökkenteni a különböző fülvé­
dők. a zajvédő vatták használatával.
A technológiák előírásai szerinti vé­
dőeszközök használata közös érdek. A
vállalaté is. de főleg a dolgozóké.
Érthetetlen, hogy azok a dolgozók,
akik a vegyikezelő helyeken szó nél­
kül használják a saválló ruhát és
csizmát, vagy a forró tárgyakat hőálló
kesztyűben fogják meg. miért nem
használják az ugyanolyan veszélyes
zajos helyeken a zajvédő-csökkentő
eszközöket!?
Bizonyára nincsenek tudatában an­
nak. hogy a pillanatnyi kényelmessé­
gükért nagyon nagy árat fizethetnek,
az „örök csend birodalmából" ugyanis
nincs visszatérés!
A már maradandó halláskárosodást
véglegesen megszűntetni nem lehet!
Ekkor már nem sokat segít az „okozó"
vállalat által folyósított párszáz forin­
tos kártérítés sem. Jobb a bajt meg­
előzni!
Az üzemorvosok, a munkavédelmi
osztály és az egészségügyi szolgálat
hallásszűrő vizsgálatai a megelőzést is
szolgálják. Minden erősen zajos mun­
kahelyen dolgozó hallásvizsgálatát ez­
után folyamatosan elvégzik, s ahol
szükséges még időben közbeavatkoz­
nak. Csendesebb területre irányítják
a kezdődő bajjal rendelkezőt még
időben.
Segítsük a munkájukat, hiszen a kö­
zösség érdekében is tevékenykednek.
— eszes —

Közügy a szabványügy
Eredményesen zárult 1980. február 19-én a Jászság „fővárosában" a MTESZ
Szolnok megyei Szervezete és a GTE helyi szervezete által rendezett gépipari szab­
ványalkalmazói tanfolyam. Ennek jelentőségét külön kiemeli az, hogy első ízben
került sor Jászberényben szabványosítási tanfolyamra. A tulajdonképpeni szerve­
zést gyárunk szabványügyi osztálya vállalta el, és a Hűtőgépgyár volt a házigazda.
Jól válogatta össze a hallgatókat és megfelelő tanítási-tanulási körülményekről
gondoskodott. A háromnapos tanfolyamra tizenheten jelentkeztek a gyár műszaki
szakemberei közül, az Apritógépgyárból négyen, míg a Műszeripari Szövetkezettől
hárman csatlakoztak.
Előadókról a Magyar Szabványügyi Hivatal és a Hűtőgépgyár gondoskodott.
A tematika összeállításánál figyelembe vettük azt. hogy a hallgatók tömören meg­
ismerjék a hazai szabványosítás rendszerét és a leglényegesebb szabványosítási
szakmai sajátosságokat. Így előadások foglalták össze a szabványosítás gazdasági
politikai vonatkozásait, az alapfogalmakat és ügymeneti kérdéseket, a szabványo­
sítás jogi problémáit, a szabványügyi szervezetek kialakulását és rendszeret, a
vállalati anyag- és áruforgalmi szabványkövetelmények elveit és gyakorlatát, a
szabványügyintézői feladatokat. így jogokat és kötelességeket.
Igen nagy érdeklődés mutatkozott azon témaköriéi kapcsolatban is. amely a
hűtőgépek, aprítógépek és műszerek szabványosítási sajátosságait jellemezte, bele­
értve a KGST szerepéi és a nemzetközi szabványegységesítés különös jelentőségét.
A negyedik napon a hallgatók beszámolón vettek részt, felkészültségüket jól jel­
lemzi az a tény is. hogy tizenketten kiváló eredménnyel vizsgáztak. A hallgatók
többsége egyetemi-főiskolai végzettségű volt, beosztásuk szerint technológusok,
szerkesztők, minőségellenőrök, művezetők, laboratóriumi és más műszaki dolgozók.
A vizsga utáni írásbeli véleménykutatás azt tükrözte, hogy a hallgatók kivétel nél­
kül hasznosnak és szükségesnek tartották az első szabványosítási tanfolyamot, mely
alkalmas volt arra, hogy a nagy összefüggéseket megismerjék, de elmélyedjenek
egyes részfeladatokban is. Mint egyik hallgatónk megjegyezte — „egyetemi színvo­
nalúnak" — értékelhető az előadássorozat.
A továbbiakban a vállalatok a most végzettek tekintélyes részét a helyi
szabványügyi részlegfelelősi hálózatba kívánják beállítani, hogy a tanultakat a
gyakorlati életben hasznosítsák.
Kovács Béla
szabványügyi ov.
uiunuuiiuniuiunuitiiumniuiuiuiinumuiiiuiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiiuiiiiuiiu

Hapirenden a kultúra
Március 4-én a vállalati művelődési!
bizottság ez évi első ülésén értékelte
'79 év munkáját, s megvitatta az 1980
évi tervet. A művelődési bizottság
társelnöke Csillik Sándor személyzeti
és szociális igazgató köszöntötte a bi­
zottsági tagokat, a meghívott vendége­
ket. mindenekelőtt Krizsán Sándort, a
vasasszakszervezet kulturális osztályá­
nak munkatársát. Nagy Judit, a mű­
velődési bizottság titkára fűzött rövid
kiegészítést az írásos beszámolójához.

szót kért Krizsán Sándor is.
Elmondotta, hogy a vasasszakszerve­
zet úgy látja, a Hűtőgépgyárban a
tudatos politikai munka összhangban
van a közművelődési tevékenységgel.
Kiemelte, hogy a bizottság emberköz­
pontú programot valósított meg. Mun­
kájuk a réteg-politikai elvre épül. Ki­
emelten foglalkoznak a szocialista
brigádok, a fiatalok, s a bejárók mű­
velődésével. Krizsán elvtárs felhívta a
figyelmet a nőkkel, a szakmunkásta­
nulókkal és a műszaki szakemberek­
kel való nagyobb törődésre.
Kiss Erika

8

HŰTŐGÉP

Sport—Sport
Rovatvezető: Szórád Tamás
A mester

„Van, vagy nincs?"

Míg beszélgettünk, az egyik cigaret­
táról a másikra gyújt. Megszokásból.
Göndör, barna haja ritkulni látszik.
Schrancz István 37 éves. Sakkmester,
jelenleg Jászberény egyetlen I. osztályú
sportolója, a Lehel OB Il-es csapatának
elsőtáblás játékosa.
— Mikor kezdett el sakkozni?
— Elég későn, 12—13 éves koromban.
Más sportágak is érdekeltek. A forduló­
pont; Budapestre kerültem középiskolá­
ba, és mivel Gyálon laktunk, minden
nap vonatoztam. Akkoriban még divat
volt, a váróteremben a sakkozás. Itt lát­
ta meg a Nyugati Vasutas (később be­
olvadt a BVSC-be) egyik versenyzője,
hogy elég jól ügyködöm, és hívott az
egyesületbe.
Innen pályafutása törésmentes. Húsz­
éves korában mesterjelölt. 1963-ban ír­
ják ki először az országos ifjúsági baj­
nokságot, amelyet Schrancz István nyer.
Közben sakkozik Angliában, a Vasutas
EB-n, majd a Volánhoz igazol, onnan
pedig az OB Il-es Utasellátóhoz.
— A mesteri cím. megszerzéséig vi­
szonylag hosszabb idő telt el.
— Igen, csak ’72-ben lettem mester.
Kellemes emlékem a megyével kapcso­
latban. hogy végül is a mesteri címet
Szolnokon szereztem.
— A megye legjobb sakkozójának
hosszú ideig Kádast tartották. Játszott-e
ellene?
—• Ötször játszottunk. Minden partit
én nyertem. Az ő stílusa nagyon fekszik
nekem.
'— Nagyon jó memória kell ahhoz,
hogy pontosan számon tartsa ellenfeleit
és az eredményeket.
— A nevesebbek elleni eredményt az
ember számon tartja. Tudom például,
hogy Sax ellen 1. :()-ra vezetek, persze
ezt a partit még akkor játszottuk, ami­
kor mesterjelölt volt.
— Hetenként mennyit foglalkozik a
sakkal?
— Húsz- huszonöt órát. Ebben benne
van a levelezés is. Tagja vagyok a
magyar levelezési sakk-csapatnak, pil­
lanatnyilag a levelezési EB döntőjé­
ben, illetve az olimpia elődöntő­
jében folyik a küzdelem. Itt. van egy
..fél” nemzetközi minősítésem is, tudni­
illik egyszer már teljesítettem a nor­
mát, de ahhoz, hogy a címet megkap­
jam, ezt meg kell ismételni.
— Mennyit hoz a. sakk a konyhára?
— A'/, általános sportminősítési sza­
bályzat. szerint I. osztályú sportoló va­
gyok. így kapok havi 1250 Ft felkészülé­
si pénzt. 300 Ft-ot pedig a sakkcsapat­
nál betöltött edzői állásért. Pénzéi t
azonban ezt nem lehet csinálni. Közép­
iskolai végzettségem van. Talán nem
látszik szerénytelenségnek, ha azt állílom. hogy ha amennyi időt én a sakkal
töltök, azt a tanulásra fordítom, ma már
két, egyetemi diplomám és egzisztenciám
lenne.
— Mi a véleménye, a Lehel bent
tud-e maradni az OB II-ben?
—■ A csoportból 3 csapat esik ki, és
úgy gondolom, erre 4 együttesnek van
„esélye”, köztük nekünk. Ez a csapat
nem üti meg azt a szintet, hogy átlag­
formában játszva biztos bentmaradó le­
gyen, de van esély. Utolsók biztos nem
leszünk.

A februári lapunkban megjelent tö­
megsporttal
kapcsolatos írás élénk
visszhangot váltott ki. Egyik figyelem­
re méltó olvasói véleményt közöljük.

▼

Ha az 1980-ban biztosított lehetősé­
geket nézem — inkább nincs. Tavaly
még gyakran vettem részt én is két
csemetémmel a tömegsportnapokon, a
gyerekek most is örömmel jönnének,
de nekem már teljesen kedvem szeg­
ték a körülmények. Egyetlen nap a
hétből, és akkor is csak fél terem —
még a törzsgárdának, a mindennek el­
lenére kitartóknak is kevés, de a mi­
nimális propagandával beszervezhető
dolgozókat tekintve gyakorlatilag sem­
mi.
Az indító cikkben szerepel, hogy
,.gyakran kongott a terem az üresség­
től.” Aki ismerte a körülményeket,
igazából nem is csodálkozhat rajta.
Az, hogy az embert számtalanszor,
ilyen vagy olyan indokkal, legtöbb­
ször váratlanul „kidobják”, még a
leglelkesebb embereknek is kedvét sze­
gi. (Arról nem is beszélve, hogy így
lemarad a munkaidő vége után induló
buszokról, s várhat jó esetben is vagy
egy órát.) S ki vállalja így, hogy má­
sokat is beszervezzen — én sem mer­
tem különösebben propagálni a torna­
termet, mint brigádvezető — az újon­
nan jövőknek így én lennék a. félre­
vezetője ...
Talán apróság, de ide kívánkozik:
azt hiszem, női számban az egyik —
vagy talán a leggyakoribb cipő mé­
ret a 37-es. Még véletlenül sem sike­
rült ilyen méretűt kapnom, még ha
az egyedüli nő voltam is a teremben.
A tornanadrágról nem is szólva, mert
aki uram bocsá’ 50 kilón felül van.
nemigen találhat megfelelőt.
Az idén — nagyon hasznos kezde
ményezésként — ping-pong bajnokság
indult. De ezzel jó időre egészen ta­
vaszig minden más lehetőség kiesett.
Aki nem akar versenyezni, mert még
tömegsport-versenyhez is túl kezdő
ping-pongban. annak ping-pongasztal
sem jut — aki pedig mást szeretne?!
Fél teremben talpalatnyi helyet sem
találhat. A gyerekek pedig?! Nyilván­
való, hogy útban vannak, hiszen a
ping-pongozók is
nagyon szorosan
vannak, a „vérre” de legalábbis pont­
ra menő versenyt az apróságok futkosásukkal nagyon zavarják. Azért pe­
dig. hogy az állandó „ne ugrálj, ne
futkoss!” szülői intelmeket hallgathas­
sák, igazán nem szükséges a sport­
csarnokba menni. (Pedig egyik álta­
lam. olvasott sport-kulturális tervben
a tömegsportnapokon a gyerekekkel
való külön foglalkozás
is
szere­
pelt ...)
|
Hogy ismételten az indító cikkre
utaljak — ez a verseny éppen egy
olyan rendezvény-sorozat lenne, amelyre a sportlétesítmény vezetője, a
terem másik felére is garantált lehe­
tőséget ígért az alkalmi sportolóknak.
Vagyis: verseny van, előre történő
jelzés van — terem nincs.
Vizmathy Cecilné

llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Farsangi mulatság; bál — bál, zene, vidámság kicsiknek és nagyoknak.
Képeink a bölcsődében és az óvodában készültek a legkisebbek jelmezbálján.

A nagy szervező
1976-ban alakult a Lehel SC női kézi­
labda szakosztálya, és hogy 1980-ban —
párját ritkító gyorsasággal — NB II-ben
játszhat a csapat, abban legnagyobb ré­
sze Hudra Istvánnak, az edzőnek van.
Ha röviden jellemezni kellene sport­
munkáját, azt mondanám rá: „Nagy
Szervező”. 1970-ig aktívan kézilabdázott
a Jászberényi Vasas, illetve a Jászberé­
nyi Lehel színeiben, majd a jászból dog­
házi kézilabdás lányok edzője lett. Már
'72-ben NB Il-es osztályzóra jutott csa­
patával. Közben tömegsport szinten
szervezte a Hűtőgépgyár női csapatát.
1976-ban úgy érezte, eljött az idő, kér­
vényt nyújtott be a sport klub elnöksé­
gének. hogy a női kézilabda csapattal a
megyei bajnokságban szeretnének in­
dulni. Az első évben hetedikek, majd a
2., az 1. és újra az első helyet szerezték
meg. Sikeres osztályozó után, a 4 éves (!)
múltra visszatekintő csapat jelentős iga­
zolás nélkül az NB II.-be jutott.
— Milyenek a lehetőségek a tovább­
lépésre?
— Ideálisak! Óriási bázist lehet tei-?mt.eni a város és a környékbeli közsé­
gek iskoláinak segítségével. Jó a kapcso­
lat például a jászberényi középiskolák­
kal. Még jobb szervezéssel 3—4 év alatt
az NB I/B sem elérhetetlen.
— Mi a titka a gyors sikernek?
— Elsősorban a sportág szeretete. Szá­
momra nincs lehetetlen. Nem lehet ezt
csak a pénzért csinálni, hiszen edzői di­
jam arra a benzinre sem elég, ami a
szakosztállyal kapcsolatos szaladgálás
közben elfogy. Beszélek iskolák illetéke­
seivel, gyerekekkel. Előfordul, hogy öt­
ször is elmegyek egy ügyben, mégsem
érem el a célt.
— Mit szól ehhez az elfoglaltsághoz a
család ?
— A feleségem nem rajong érte, do
megért, sokszor támogat is, hiszen ilyen­
nek ismert meg.
— Nem jelent-e majd problémát ma­
gasabb osztályban, hogy csak segédedzői
minősítése van?
— Egy évig már jártam edzői képzés­
re, de nyáron a gyakorlati táboron nem
tudtam résztvenni, ezért abba kelleti
hagynom. Most szeptemberben újra
kezdem. Az eddig eltelt időben folya­
matosan képeztem magam, szakkönyve­
ket olvastam, tanfolyamokon vettem
részt. Úgy érzem, nem lesz probléma.
— Csalódott lenne-e, ha kiesne a csa­
pat?
— Nem. Jóképességű játékosaink van­
nak, de fegyelmezettségben, csapatmun­
kában javulni kell. A csoport nagyon
erős. Viszont 50 százalékos teljesítmény­
nyel is ki lehet esni, tehát erre is fel
kell készülni. Ha így történne is, a meg­
kezdett úton megyünk tovább, mert
meggyőződésem, hogy a befektetett mun­
ka kamatozni fog.
Szórád Tamás

MŰKORCSOLYA BAJNOKSÁG
Jászberényben bonyolították le az
újonc- és serdülő műkorcsolyázók vi­
dékbajnokságát. Az újonc fiúknál Pernyész első, Sibelka harmadik lett,
újonc lányoknál Kaszab szintén a har­
madik helyet szerezte meg. A páros
számokban hazai sikerek születtek-,
ennek értékéből sokat levon, hogy a
győzteseknek nem volt ellenfele.
Az országos bajnokságon a serdülő
párosok mezőnyében bajnokságot nyert
a Pernyész-testvérpár. Ez az első hely
a szakosztály első bajnoki aranyérme!
Gratulálunk!
TOLLASLABDA CSAK NŐKNEK
Kedves sport-meglepetés volt a nő­
napi tollaslabda verseny, amelyet tö­
megsport alapon hirdettek és szervezlek
meg. A jó szándék ellenére a tömeg ki­
fejezés kissé túlzó, mert huszonöt lanv
és asszony mérte össze tudását. Akik olt
voltunk nagyon jól éreztük magunkat.
Túl a mozgás örömén, a rendezők —
többségükben férfiak — gondoskodtak
a gyerekekről, játszottak velük, amíg az
anyukák heves kontracsatákat vívtak
egymással. Jóleső érzés volt, hogy ká­
véval és üdítővel vendégelték meg az
ünnepeiteket, a nőket.
Remek hangulat, igazi sportélmény
tette valamennyi résztvevő számára em­
lékezetessé a nők napját. A végered­
mény; 1. Szirák Edit, 2. Oroszné Papp
Mária. 3. pédig Juhász Andrásné.
Az eredményhez tartozik: valamenynyien megfogadtuk, hogy részt veszünk
legközelebb is tömegsport rendezvényen,
még ha nem tollaslabda szerepel is a
műsoron.
Fabriczius Istvánná

Vetélkedjünk!
35 éve SZABADULT FEL HAZÁNK
1. Mikor és hol léptek magyar földre a
felszabadító hadsereg katonái 1944ben?
2. Mikor és mely szerv nyilvánította
nemzeti iineppé április 4-et?
3. 1945. március 17-én a Minisztertanács
rendkívüli ülése milyen rendeletét fo­
gadott el?
4. Az Országos Földbirtokrendező Ta­
nács. melynek Veres Péter is tagja
volt, mikor alakult meg?
5. A Magyar Kommunista Párt központi
napilapja volt a Szabad Nép. Mikor
jelent meg ez a száma, melyben a ve­
zércikk címe „Szabad Ország"?
A megfejtéseket 19X0. április 12-ig
kérjük a szakszervezeti könyvtárban
leadni; Egyénileg és brigáddal is lehel
versenyezni. A helyes megfejtők között
könyvjutalmat sorsolunk ki.
Várjuk a megfejtéseket!
Szakszervezeti Könyvtár
Az MSZMP Hűtőgépgyári Bizottság*
Agitációs- és Propaganda Munkabiz.
JÓZSEF ATTILA ÉLETE
1. Mikortól nevezik a költészet napjá­
nak József Attila születésnapját?
2. .József Attilát édesanyja — betegsége
és nagy nyomoruk miatt — kényte­
len volt nevelőszülőkhöz adni. Hány
éves volt akkor Attila és hová ke­
rült?
3. József Attiláék nagyon sokszor köl­
töztek, de volt egy hely ahol évekig
lakott édeianyjáékkal. Hol volt ez a
hely? Pontos címet kérünk!
-1. József Attila az „Elégia” című versi'
ben kérdez és válaszol is önmagának:
„Tudod-e,
milyen öntudat kopár öröme
húz-vonz, hogy e táj nem enged és
miféle gazdag szenvedés
taszít ide?
Anyjához tér így az a gyermek,
kit idegenben löknek, vernek.
Igazán
csak itt mosolyoghatsz, itt sírhatsz.
Magaddal is csak itt bírhatsz,
óh lélek! Ez a hazám.
A versben említett hely sokszor szín­
hely a költő verseiben, s a világiro­
dalomban a proletár külváros klaszszikus modelljévé vált. A nevét kér­
jük.
5. „dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes."
Ezt az idézetet mindenki ismeri. Hon­
nan való?
A megfejtéseket 1980. április 12-ig
kérjük a szakszervezeti könyvtárban
leadni! Egyénileg és brigáddal is lehet
versenyezni. A helyes megfejtők kozott
könyvjutalmat sorsolunk ki.
A Költészet Napja tiszteletére ünnepi
műsort szervezünk, melynek helyéről es
idejéről minden szocialista brigádot ér­
tesítünk. Ezúton is kérjük a brigádokat,
hogy részvételükkel emeljek e rendez­
vény ünnepélyességét.
Szakszerve '.éti Könyvtár

GyászoSaiíik
Ludányi Lászlónál, nagyon sokunk
szeretett Lia Nénijét gyászoljuk. Bá­
rom hónapja, hogy nyugdíjazása alkal­
mából újságunkban köszöntöttük. Vá­
ratlan halála valamennyiünket megren­
dített.
Emlékét megőrizzük.

Ezúton mondunk köszönetét a Hűtő­
gépgyár és a célgép üzem dolgozóinak,
akik szeretett férjem, Szőrös Albert
temetésén részt vettek, mély fájdalma­
mat enyhíteni igyekeztek:
gyászolói felesége

II Ü T Ö G É P
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
•Jászberény. 1980. március hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

A munka ünnepére
Május elseje eredetét tekintve nemcsak 41 virágba boruló természet és a hozzá
fűződő népszokásuk, hagyományos ünnepe, hanem a jogaikért hurcoló, gyakran éle­
tüket áldozó munkások sok évszázados hagyományos tüntetésének napja is.
Régi krónikák állításai szerint 1531. május elsején az olaszországi Lucca váro­
sában mintegy ezer ta.kácssegéd a munkájukat abbahagyva tisztességes ellátást, rövidebb munkaidőt, emberibb életet követeitek maguknak. Válaszul, a tüntető mes­
terlegény eket halomra ölték.
1884-ben az Amerikai Munkás Szövetség kongresszusa határozatban mondta ki,
hogy meg kell indítani az általános sztrájkot a nyolcórás munkanapért. Két év
múlva a sztrájkban több százezer munkás vett részt.
A legnagyobb munkásmegmozdulás Chicagóban volt.
A chicagói tüntetés emlékére a II. Internacionale 1889-ben Párizsban, az ala­
kuló kongresszusán határozatot hozott május elsejének munkásünneppé való ki­
kiáltására. A felhívást tettek követték az egész világon.
Később, az egyik londoni május elseji felvonuláson Engels Frigyes is részt vett és
ez a részvétel óriási hatással volt további munkáisságára.
Magyarországon is sokszor ünnepeltek ezen a napon. Természetesen ezt sem
vette jó néven az uralkodó osztály, mint az egyéb munkásmegmozdulásokat, de
azért a tavaszt nem lehetett megkötözni, tovább „izgatott” és „beszélt” — ahogy
ezt Ady Endre fogalmazta. Az első szabad május elsejét 1919-ben a Tanácsköztársa­
ság idején ünnepelték Magyarországon.
1945-ben a május elsejei felhívásban a következő mondatok olvashatók: „Nem
lehet, újjáépíteni az országot a munkásság és a parasztság szoros szövetsége nél­
kül. Ki az utcára május elsején! Mutassátok meg, hogy a 25 éves reakció uralma
után a magyar munkásság erősebb és egységesebb, mint valaha."
E történelmi emlékezés, a visszatekintés segítsen ünnepelni a mostani május
elsejét, reálisan értékelni mai világunkat, közvetlen környezetükben a családban,
a munkahelyükön, az országban.
Május elsején a munkát és a munkást ünnepeljük. A munkást, az alkotót, éle­
tünk és környezetünk alakítóit, formálóit, magunkat. Mai életünk, hazánk és a
világ népeinek döntő többsége munkasikernek tekintheti a békét, a munkához való
jogot, a munkalehetőségeket, az emberiség javára felhasznált minden munkater­
méket.
A munka és a munkás ünnepén sok gondolat jut eszünkbe, s ezek közül azt
hiszem mindenképpen munkánk folytatása, a jövőnk a legfontosabb.
A világban lezajló eseményeket ismerjük, belpolitikai életünk szilárd és nyu­
godt. Természetesen vannak gondjaink és problémáink. Azonban mostani nehéz­
ségeink jelentősen kisebbed; mint korábban. A nehézségeket következetes cselek­
véssel, minden szinten figyelmesebb és takarékosabb gazdálkodással, röviden
szólva jobb munkával le lőhet, és le fogjuk küzdeni! Ezt egyértelműen bizonyítja,
fejlődésünk még akkor is, ha ez a meglett Ú1 nem volt egyenletesen és folyamato­
san emelkedő.
Gyakran beszélünk nehézségekről, de van célunk, tervünk, elképzelésünk,
akaratunk és erőnk a jobb folytatásra, mai valóságunk tárgyilagos értékelésére.
Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai valamennyiünk számára szép
feladatot, jelentenek. Munkálkodjunk szorgalmasan céljaink minél hamarabb tör­
ténő elérése érdekében.
A világon szerte ünnepelnek a munkások, s a mi népünk velük együtt ünne­
pel. Ez összetartozást és közös célt jelent. Mi örülünk mások, a szomszéd- és ba­
ráti népid; munkasikereinek éppen úgy, mint a magunkénak. Mások eredményei
biztatást adnak munkánk további folytatásához, a mi vívmányaink pedig azokat
lelkesítik, akiknek még nem szabad, nem pirosbetűs ünnepe a május első napja.
Vidám ünneplésünknek, a hagyományos majálisnak a színhelye az idén is a
Béke és Barátság Bigét.
Mester István

Ünnepi tanácsülés
A Munkás és ifjúsági ház adott ott­
hont az 1'17.!-as választás éta tarló hét­
éves ciklus utolsó tanácsülésének. Az
április harmadikén tartóit tanácsülésen
Szalóki László, általános elnökhelyettes
megnyitója után Búzás Sándor tanács­
elnök ünnepi beszédében emlékezett
meg legnagyobb nemzeti ünnepünkről,
felszabadulásunk 35. évfordulójáról. A
méltató szavak mán a tanácsi munka
értékelésére kérőit sor. A ’73 április huszonötödiki választás óta jelentős fejlő­
désről adhatott számot a tanácselnök.
Hét év alatt a megválasztott apparátus
■fagy aktivitással és eredményesen dol­
gozott. Harminchat tanácsülés volt eb­
ben az időszakban, a testület 260 hatá­
rozatot hozott és 14 tanácsrendeletet
fogadott el. Tovább nőtt a demokra­
tizmus, erősödött a vitaszellem a vá­
ros érdekeinek szolgálatában. Ugrássze­
rű a fejlődés a lakosság társadalmi
munkájánál. Hét év alatt tízszeresére
nőtt a pénzben kifejezhető érték.

Gedei Györgyné átveszi a kitüntetést a
tanácselnöktől

A város fejlődéséért végzett önzetlen
munkában élenjáró kollektívákat és sze­
mélyeket. ..Társadalmi Munkáért” elis­
merésben részesítette a városi tanács.
Arany fokozatot kapott a Hűtőgépgyár
kollektívája a tavalyi évben végzett
négymillió forint értékű társadalmi
munkáért, amelyet Nagy János műszakigazdasági tanácsadó vett át a tanács­
elnöktől.
Szocialista brigádjaink közül a Vályi
Péter és a November 7. téemkás, a
Pattantyús Áron beruházó és a Dózsa
György asztalos brigádok kapták meg a
Társadalmi Munkáért kitüntető plakett
arany fokozatai.
Ezüst fokozatot kaptak:
a Sportlétesítmények Hajós Alfréd, a
gondnokság Kózsa Ferenc, a Villamos­
műszer Jedlik Ányos és a téemká Ko­
moron brigádjai.
Bronz fokozatot kapott a szerszámüzem
két brigádja, a November ’l és a Marx
Karoly, valamint a téemká József Attila
brigádja.
Az egyéni kitüntetettel; között is szép
számmal vannak hűtőgépgyáriak.
Szőnyi József, Nagy János, Nemes Ár­
pád, Emel József, Tóth János, Csókást
Héla arany fokozatot.
Nagy János (téemká). Varga István,
Kispál István ezüst fokozatot,
Mészáros József, Taska József, Ferencsik
Pál, Gedei Györgyné bronz fokozatot
kapott.
A kitüntetések átadása után a testü­
let zárt ülésen személyi kérdéseket tár­
gyalt, amely nagyon fontos állomása a
június nyolcadiki tanácstagi választá­
sok előkészületeinek. Tizenkettővel ke­
vesebb tanácstag kerül megválasztásra,
körzetei; összevonása ésmegszűnése mi­
att. A hatvannyolc tanácstagi körzetből
tizenháromban hűtőgépgyári dolgozó
van jelölve. Június nyolcadikén a vá­
lasztó polgárok az országgyűlési kép­
viselőre is szavaznak
Országgyűlési
képviselőnek
ismét
Gorjanc Ignác vállalatunk vezérigazga­
tója a jelölt.
Horti

C Jó eredmény a kongresszusi műszakon
Több mint egy hónap múlt el a
március 22-i kommunista műszak óta.
Az eredmények összegzése a legap­
róbb részletekig megtörtént. A koráb­
bi évek kommunista műszakjaihoz ha­
sonlóan nem egyetlen napon volt le­
hetőség a vállalás teljesítésére. Márci­
us 17-től április közepéig 1.3 272 nor­
maórát teljesítettek, amelynek a bér­
szorzata 174 ezer 923 forint. Az alkal­
mazotti állomány a termelőüzemek­
ben dolgozott. Az íróasztalt, a rajz­
táblát a szerelő szalaggal, az alkat­
részt gyártó gépekkel cserélték fel egy
műszak erejéig. A Sziklai Sándor bri­
gád országos felhívásához csatlakozva
vállalatunk dolgozói — ezúttal is hű­
en a hagyományokhoz — elismerésre
méltó termelési eredménnyel, munka­
sikerrel köszöntötték a párt XII. kong­
resszusát. Közel tizenegy millió forin­
tos termelési értéket állítottak elő.

(folytatás a 3. oldalon)

Műszaki igazgató a műanyagüzemben

i9fHwinnimtmtiHntiB«wmnmiminifflUHimnnoBmmiiinniiimitti»miuuufflntuau!«nBuni

ír

Koszorúzások,
megemlékezések
a szabadságunk
születésnapján
Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a hagyományokhoz hí­
ven koszorúzást és ünnepi nagygyűlést rendezett az MSZMP városi végrehajtó
bizottsága, a városi tanács végrehajtó bizottsága és a HNF városi elnöksége.
Miután a koszorúzási bizottságok elhelyezték az emlékezés és a kegyelet ko­
szorúit, a Hűtőgépgyár Munkás- és Ifjúsági Házának nagytermében Búzás Sándor
a városi tanács vb elnöke köszöntötte az ünnepi nagygyűlés résztvevőit. Az elnök­
ségben a város párt- és társadalmi vezetőin kívül helyet foglaltak olyan veterán
kommunisták mint Vasas Márton, Szilágyi Károly és Pestújhelyi Endre. Az ünnepi
beszédet Bakó Gáspár, a városi pártbizottság titkára mondotta.
Ünnepre gyűltünk össze a mai estén, hazánk felszabadulásának 35. évfordu­
lójára emlékezünk. A Jászsági Szabad Nép így adta hírül e nagyszerű eseményt:
1945. április 4. fontos dátum lesz ezután a demokratikus Magyarország törté­
nelmében. Nemzeti ünneppé avatta a magyar nép. Üdvözlünk új nemzeti ünne­
pünk! Üdvözlünk szabadság ünnepe"!

Bakó elvtárs beszédében továbbá kitért történelmi sorsfordulóinkra, küzdel­
mes utunkra a szocialista Magyarország megteremtéséig.
— Az Aprítógépgyár, a Fémnyomó és Lemezárugyár létrejötte jelezte szűkebb
hazánkban is ezt a folyamatot. Túrkeve után megindult a termelőszövetkezeti moz­
galom városunkban is. A munkapadok mellett, a földeken és az iskolában egyre
gyarapszik, gazdagodik szép kis országunk, benne szeretett városunk. Már ismerős­
ként köszönnek vissza a Hűtőgépgyár hatalmas csarnokai, az Apritógépgyár öntö­
déje. a Kossuth Téesz székháza, lakótelepek, iskolák, könyvtárak.
Bizonyítják azt az óriási lendületet ahogyan megindult városunkban a munkássá
válás folyamata, s a kapához-kaszához szokott jász emberek keze alól egyre több
országos elismerést kiváltó ipari termék került ki, iskoláinkból pedig a tanult
fiatalok ezrei
Az ünnepi beszédet színvonalas kultúrműsor követte, melyet a Lehel Vezér
Gimnázium irodalmi színpada és a tanítóképző főiskola énekkara adott elő.

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE!

HŰTŐGÉP

2

Egy kis plusz

A KISZ Központi Bizottság határoza­
ta értelmében 1980 tavaszán a dolgozói
területeken működő KlSZ-bizottságoknia'k is váMaílati küldöttgyűléseiket kell
tartani. A Hűtőgépgyár KISZ-Bizottsága
1980. április 24-én rendezi meg küldöttértekezlletét.
Megvitatja az elmúlt küldöttgyűlés óta
végzett munka főbb tapasztalatait, és a
KISZ-bizottság részleges újraválasztásá­
ban dönt.
A szervezeti szabályzat értelmében ez
év tavaszán területi (városi, megyei)
küldöttgyűlések megtartása lenne esedé­
kes. Figyelembe véve, hogy a KISZ X.
kongresszusának várható időpontja 198 l
tavasza, és a kongresszus előtt minden­
képpen szükséges területi küldöttgyűlé­
seket tartani, a központi bizottság 1980ra nem hív össze területi küldöttgyűlé­
seket.
Küldöttgyűlésünk politikai célja az ak ­
tív politizáló légkör tovább erősítése,
szélesítése a fiatalok körében, KISZ szer­
vezetünkben. A választások során töre­
kednünk keli a vezetés színvonalának
további javítására, a stabilitás erősíté­
sére. .Minden ifjúsági szervezet életében
jelentős esemény az, amikor vezető tes­
tületé, a KISZ-bizottság beszámol az el­
múlt mozgalmi év munkájáról, a végzett
munka főbb tapasztalatairól.A gyár fiataljainak, KISZ tagjainak
munkáját ebben az évben már kétszer
értékelték, igaz közvetett módon. Az
üzemi pártértekezlet azzal a ténnyel,
hogy tíz olyan KISZ fiatalt választott a
pártbizottság tagjai közé, akik az elmúlt
években még alapszervezeti titkárok, il­
letve vezetőségi tagok voltak, elismerte
a KISZ alapszervezeteink munkáját. A
forradalmi ifjúsági napok rendezvényso­
rozata keretében 1980. március 28-án
vehettük át a KISZ KB Kiváló KISZ
Szervezet Zászlaját. Ez a zászló mun­
kánk elismerésének jelképe, tevékenysé­

günk sűrített kifejezése. Munkánk ered­
ményeivel a kitüntetés birtokában sem
lehetünk teljesen elégedettek. Kötelez­
nek bennünket eddigi sikereink, hagyo­
mányaink. A küldöttgyűlésnek a munka
értékelésén túl a jövő feladataival is ki­
emelten kell foglalkozni.
Alapszervezeteink a küldöttgyűlésre
való felkészülést lényegében már az első
taggyűléseken megkezdték, ahol megvá­
lasztották azokat, akik az alrapszervezetüket képviselik majd. Nagyon fontos,
hogy a megválasztott fiatalok ismerjék
alapszervezetünk véleményét, legyenek
javaslataik a hibák kijavítására.
A küldöttgyűlés feladata az eddig vég­
zett munkánk elemzése. Ezért nagy a
küldöttek felelőssége. Kijelölni a legfon­
tosabb feladatokat, de végrehajtásuk
leghelyesebb módszereit az akipszervezetek vezetőségének, egész kollektívájá­
nak kell megtalálni.
Vállalatunknál a színvonalas, mozgal­
mi munka végzésének feltételei jók. Ezt.
az elmúlt évek sikerei is bizonyítják. A
vállalat pártszervezetétől, szakszervezeti
bizottságától és gazdaságvezetésétől sok
segítséget kaptunk. A jövőben is biza­
lommal fordulunk hozzájuk, lia, mi
KISZ vezetők, alapszervezeti tagok, egy
kicsit nagyobb felelősséggel látjuk el
munkánkat, akkor az eredmények nem
fognak elmaradni.
Feladatiunk az akcióprogramunkban
meghatározottak, végrehajtásának felté­
telei adottak. Tehát csak rajtunk, fiata­
lokon múlik az, hogy a következő moz­
galmi év végén miről tudunk számot ad­
ni, és hogyan értékelik majd munkán­
kat.
A feladatok eredményes végrehajtá­
sához valamennyi KISZ tagnak, és
KISZ-en kívüli fiatalnak sok sikert kí­
vánok.
Hubanov Mihály,
a KISZ-bizottság titkára

Kisfiús arca mindig mosolyra kész.
Nem gondolná az ember, hogy Csík Imre
már a huszonnyolcadik évét tapossa. Az
utóbbi kilencet a Hűtőgépgyárban.
— Az egyik lábaddal kiléptél a vegy­
ipari szakközépiskola kapuján, a másik­
kal meg egyenesen be ide a kettes üzem
festőműhelyébe. Egyértelműen jó ez?
Talán hasznos lett volna más munkate­
rületet is megismerned.
— Megszoktam és megszerettem ezt a
helyet, nem érzem hátrányát, hogy nem
láttam „világot". Persze a kapcsolódó
területeket azért ismerem a szükséges
mértékig. Lehet ám egy helyben is fej­
lődni. Amikor kezdtem, természetesen
részletesen elmagyaráztak mindent, fel­
hívták a figyelmem a különböző hiba­
forrásokra. Három hét múlva aztán ön­
állósítottak. Az éjszakai műszakban nem
volt kitől kérdezni, és ez volt az igazi
iskola. Amiért egyszer jól megizzadtam,
annak később biztos, hogy hasznát vet­
tem. így gyűllek a tapasztalataim. Egy
idő után, sejtettem, később tudtam, hogy
mikor hova kell nyúlni. Bizonyos gya­
korlat után már rutinból megállapítha­
tó, hogy milyen a minőség, hogy hogyan
kell módosítani a festék mennyiségét,
ha párás a levegő, vagy változik a fes­
ték hőmérséklete. Az elektrosztatikus
festőberendezés miatt el kellett végez­
nem a kétéves elektrikusi tanfolyamot.
A technikusi oklevelet szeretném még
megszerezni. A főiskolának nem mernék
mái’ nekivágni. Sas Lacival — aki osz­
tálytársam volt — egyszerre jöttünk ide.
Ö rövidesen üzemmérnök lesz. Ügy fo­
gadtak itt minket a munkatársak, veze­
tők, ahogy minden kezdőt kellene. Ezl
ne úgy értsd, hogy a tenyerükön hord­
tak! Sok segítséget kaptunk a beillesz­
kedéshez, a munkához, a tanuláshoz, a
társadalmi tevékenységbe való bekap­
csolódáshoz. He kaptunk mást is, ha el­
szúrtunk valamit! Személy szerint Ilon­
ka Elemértől igen sokat tanultunk, s ta­
nulunk még ma is. Ö nagyon tud bánni
az emberekkel. Ez egyébként jellemző
az egész kollektívára — talán azért is,
mert zömmel középkorúnkból áll. Jó
példa erre az az eset, amikor egy fe­
gyelmezetlen lányt helyeztek ide bünte­
tésből. Befogadta a közösség és megne­
velte.
— Ti is így fogadjátok a most kez­
dőket?
— Sajnos nincs rá módunk, mert nem
jönnek hozzánk fiatalok, sőt csökkentet­
ték a műhely létszámát.
— 1-Ia kevesebben is győzitek a mun­
kát, gondolom ez nem baj.

Zászló jó munkáért

talános Iskola úttörői színvonalas műso­
rukkal nagy sikert arattak.
Ezt követően a városi KISZ bizottság
megbízott titkára Budai László kért szót,
aki „három tavaszi ünnepünk” jelen­
tőségét méltatta. Zárszavában kiemelve:
„... A tavasz az újjászületés, a megúj­
hodás időszaka. Forradalmi hagyomá­
nyaink lelkesítsék fiataljainkat példás
tettekre, cselekedetekre, hiszen a mun­
kában mutatkozik meg az ember nagy­
sága ...”
Az ünnepi megemlékezés után az új
mozgalmi évben jó eredményeket és
szép sikereket kívánva adta át a KI­
VÁLÓ KISZ SZERVEZET-nek adomá­
nyozandó zászlót KISZ bizottságunk tit­
kárának.
Hubanov elvtárs köszönetét mondott a
kitüntetésért, majd röviden értékelte az
elmúlt mozgalmi év eredményeit, hiá­
nyosságait, az új mozgalmi év indításá­
ról, az előttünk álló feladatok végrehaj­
tásáról beszélt. A zászló átadása után
kitüntetésekre került sor.

Az 1930-as Forradalmi Ifjúsági Napok
alkalmából központi ünnepségen Ko­
vács Ferenc „KISZ ÉRDEMÉREM”.
Koczkás Karola „KIVÁLÓ IFJÚSÁGI
VEZETŐ” kitüntetéseket vettek át.
A vállalati ünnepségünkön Révész
Ibolya, KIVÁLÓ IFJÜ VEZETŐ, Ko­
vács Istvánná, Miklós M. Balázs, Takács
László KISZ KB. DICSÉRŐ OKLEVÉL,
Sziklai Sándor KISZ alapszervezet KISZ
KB KOLLEKTÍV DICSÉRŐ OKLEVÉL.
Varró Ferenc, Zsigmond Ernő KIVÁLÓ
DOLGOZÓ. Gulyás Katalin, Czakóná
Fazekas Mária és Kiss László Vezér­
igazgatói Dicséret kitüntetésben része­
sültek.
A jól dolgozó aktivisták könyvjutal­
mat kaptak, amit Hubanov Mihály adott
át: Szöllösi Sándornak, Velkei IKíván­
nának, Szentandrássy Ferencnek, Zatkó
Istvánnak és Szénási Jánosnak.
Valamennyi kitüntetettnek gratulá­
lunk !
A DÍVSZ INDULÓ közös eléneklésével ért véget az ünnepség.

Küldöttgyűlés - számadás

A Hűtőgépgyár KISZ szervezete má­
sodízben nyerte el a KISZ Központi Bi­
zottsága KIVÁLÓ KISZ SZERVEZET
zászlaját, az 1979/80-as mozgalmi évben
végzett eredményes munkáért,
A zászló átadására március 28-án ün­
nepi külsőségek között a tizedik emeleti
klubhelyiségben került sor. A vállalat­
vezetés és a KISZ-bizottság nevében
Pintér János levezető elnök köszöntötte
az ünnepségen megjelent valamennyi
résztvevőt. A KISZ megyei bizottságát
Hegedűs János, a városi KISZ bizottsá­
got Budai László, a vállalatvezetést
Kákái Rudolf pb. titkár, Csillik Sándor
személyzeti-szociális igazgató, Velkei
István VSZT titkár képviselte.
Bevezetőként Váci Mihály: Még nem
elég... című versét Nyeste Éva előadá­
sában hallhattuk, A Gyetvai János Ál­

— Ideális körülmények között nem, de
de mikor van ilyen? Betegség vagy sza­
badság esetén, no meg az anyaghiány
utáni hajrában vannak létszámgondja­
ink. A kötött munkahelyekre muszáj be­
állítani egy-egy személyt, akár több,
akár kevesebb a darabszám. Sokszor én
is beugróm felrakónak, de nem ritkaság,
hogy a művezető is.
— Te csoportvezető vagy?
— Az voltam, de megszűntették ezt a
munkakört. Most hivatalosan gépbeállító
vagyok, de a feladatom változatlan, és
lekopogom: az órabérem is.
— Mi a feladat és mennyi az órabér...
— A festőberendezés kezelését, a felü­
letkezelősor üzemeltetését és a hét-nyolc
fős csoport irányítását végzem. Az óra­
bérem tizenhat-ötven.
— Kétszeres kiváló katona voltál, ké­
sőbb kiváló dolgozó lettél, tavaly meg­
kaptad a Kiváló Társadalmi vezető cí­
met, most pedig a forradalmi ifjúsági
napok alkalmából átvehetted a Kiváló
Munkáért kitüntetést a kohó- és gépipa­
ri minisztertől. Hogy kell ezt csinálni,
hogy valaki „ennyire kiváló” legyen?
— Rendesen elvégzi az. ember a mun­
káját és tesz hozzá még egy kis pluszt.
Azt hiszem ez egy jó recept,
— Nálad mi ez a plusz?
— Elsősorban KISZ-munka. Hatvan­
nyolcban léptem be az ifjúsági szerve­
zetbe. Itt az üzemben másfél évig vol­
tam alapszervi titkár, majd megválasz­
tottak a közbenső vezetőség titkárává.
A közelmúltban összevontuk a három
alapszervezetet. Most vezetőségi tag va­
gyok, agit-prop. felelős.
— Elég sok nálatok a KISZ-en kívüli
fiatal. Miben látod ennek az okál?
— Az utóbbi években egyik átcsopor­
tosítás a másikat éri. Ha stabilizálódik
a kollektíva, biztosan nő majd a szerve­
zettség. A másik ok, hogy sok a bejáró’
az üzemben, és ők a közlekedésre hivat­
koznak. Nagy többségük viszont szoci­
alista brigádtag. Nekem az a vélemé­
nyem, hogy ha valaki a brigádmozga­
lomban megfelelően dolgozik, ehhez a
munkához már tényleg csak egy kis
plusz kell a KISZ-ben.
— A mozgalmi munkán kívül mivel
töltőd szívesen a szabadidődet?
— Szeretek zsebkendőnyi kiskertünk­
ben dolgozgatni. Kikapcsolódni, nyaral­
ni a családommal. Az otthoni elfoglalt­
ságom bizonyara hamarosan növekszik,
mert szeptemberre várjuk a második
gyermekünket.
Juhász

Fiatalok
figyelmébe!
A Hűtőgépgyár gazdasági vezetése a
KISZ bizottsággal közösen a

májusi és júniusi hónapokban
ifjúsági újítási versenyt
rendez.
A verseny rendezésének célja a fiata­
lok minél nagyobb számban történő be­
kapcsolása az újító mozgalomba, hogy
javaslataikkal elősegítsék a vállalatot
célkitűzéseinek megvalósításában.

A versenyben a 30. életéviiket még be
nem töltött fiatalok vehetnek részt.
(KISZ-en kívüliek is.)
Az alapszervezetek a tagok által be­
nyújtott javaslatok pontszámai alapján
kerülnek értékelésre. A versenyt az az
alapszervezel nyeri, amely egy főre ve­
títve a legmagasabb átlag pontszámol
éri el.
A verseny időszaka:
1980. május l-lől—június 30-ig.
A verseny díjazása:
I. hely. KISZ-alapszerv.
2 500,— Ft
2 000.— Ft
II. hely. KISZ-alapszerv.
III. hely. KISZ-alapszerv.
1 500,— Ft
A. legtöbb pontot elért újító kiváló újí
tói kitüntetést kap.
A verseny értékelése:
1981. január 15-ig történik, az értékelés­
nél az 1980. december 31-i állapot a
mérvadó.
A beadott újításokra a vállalat Újítási
és Szabadalmi Szabályzata az érvényes.
Felvilágosítást az újítási osztályon kap­
hatnak a fiatalok.
Csömör József
műszaki igazgató

Hubanov Mihály
KISZ B. titkár

HŰTŐGÉP

3

Nyomdánkról gondolkodva...
rovatvezető:

Sal'csák Gyula

Beszéljenek egynyelven
Folytatva a legutóbbi számunkban leírtakat, ez alkalommal a kereskedelem­
ről beszélek.
A kereskedelem, kereskedelmi tevékenység, belkereskedelem, külkereskedelem,
piacszerzés, bonyolítás és még el sem sorolható számos fontos teendőt összefoglaló
elnevezés. Mivel termelő vállalat vagyunk, minket elsősorban a kereskedelmi mun­
ka tervezést, alkotást, termelést és eredményt befolyásoló része érint a legérzéke­
nyebben. Volt idő — kis túlzással —, amikor az iparos termelt, a kereskedő pedig
csak értékesített. Azután a több termelés, a nagyobb haszon érdekében a „keres­
kedő” tájékoztatta az „iparost", hogy milyen áru, milyen formában, melyik piacon
a kelendőbb.
Az áruval való „házalás” helyett, a kereskedő az igények összegyűjtését, a for­
galmazás lehetőségét mérte fel, és tájékoztatta erről a termelőt. (Ügy gondolom, itt
kell elnézést kérnem mindazoktól, akik a bevezető rész elolvasása után, a leegy­
szerűsített gondolatmenetben, netán szakmájuk lebecsülését vélik soraim között
felfedezni. Kérem ne így Ítéljenek, az ellenkezőjéről írásom végén remélem meg­
győződnek majd.)
Visszatérve a tájékoztatásra, tulajdonképpen ezzel a kereskedelemmel foglal­
kozók megalkották „az iparvállalat marketingfolyamat információját”.
Nem szívesen írtam le így, e idézőjel közé zárt szavakat, de sajnos ezek pufogtatása
ma sokkal divatosabb, mint annak lényegretörő közlése, amit ez takar, illetve je­
lent. Mint már arról szóltam, a kereskedelem sok-sok ága közül számunkra, a ter­
melő ipar számára legfontosabb résszel, a gazdasági munkát befolyásoló tevékeny­
séggel foglalkozunk.
Az ipar termelékenységét, annak fokozhatóságál jelen esetünkben feltételezzük.
A termelésen belül a termék színvonalára, mennyiségére, féleségére, minőségére,
termékfajták termékcsaládok bővítésére, esetleg gazdasági szempontból való össze­
vonására, a termelékenység, a hatékonyság, a nyereség növelésére, a műszaki-gaz­
dasági fejlesztés tervszerű, de szükségszerű fokozására a kereskedelmi munka kap­
csán nyert értesülések és azok megfontolt, gazdasági helyzetünket mindig figye­
lembe vevő visszajelzése adja az egyedüli reális alapot.
Megfelelő kereskedelmi munka, alapos piac-ismeret esetén nincs olyan köz­
gazdasági szabályozókkal „bezárt kapu” (műszaki alkotókészség, belső tartalék­
feltárás, Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatása, bankhitel stb.), amely
ne nyílna meg a tenniakarás előtt.
Mi az, és hogyan segíti az iparvállalatot termelői, a termelést fejlesztő és biz­
tosító tevékenységek sorában?
A szállítandó termék kivitele függ az adott országban kialakult szokásoktól,
az éghajlati viszonyoktól, ipari fejlettségének fokától. Befolyásolják e tények a
termék kezelését, élettartamát, karbantartási lehetőségeit. (Szakemberképzés, alkat­
részellátás, kezelési tanácsadás stb.)
Ipari helyzet, konkurrencia, igényesség milyen fokon van? Tartós, vagy egy­
szeri piaci lehetőség a biztosított? A termék ára az adott piacon jó, milyen tevé­
kenységgel növelhető Az adott piaci terület gazdaságilag kiegyensúlyozott, kiegyen­
súlyozatlan? A termékkel kapcsolatos kooperációs együttműködés létesíthető-e?
Milyen téren és milyen fokon? Piaci igény szerint, milyen termékfejlesztési ciklus
tapasztalható?
Az adott piac a már meglévő, vagy megszerzés előtt álló piacra való hatása milyen?
Más piacon értékesített termékkel való azonosság illetve különbség?
A termék piacon történő bevezetésének feltételei? (Bevizsgálás, mintaküldés stb.)
Csomagolás, szállítás, lehetőségei, feltételei?
A fenti szűkre fogott kérdésfelsorolással a kereskedelmi iparfejlesztő tevékeny­
ség fontosságára kívántam felhívni a figyelmet. Ez az igen fontos munka nagy
felelősséget ró a kereskedelmi vonalon dolgozókra. Mint minden lényeges tevékeny­
ség. ez sem zárható merev szabályok béklyójába. Az adatközlő módszerek a témák
szerint esetről-esetre bővítendők, változtatandók.
Meggyőződésem, hogy a Hűtőgépgyár e téren kialakított munkamódszere jó
irányba halad, s a külkereskedelmi tevékenység kapcsán megteremtett külhoni
bástyákról a termelés színvonalát javító, a megfelelő műszaki fejlesztési alapját
biztosító értesítések, közlések származnak.
Safcsák Gyula

Az elektronikus képernyős szerkesz­
tés és a komputeres, fényszedésű újság
korszakában élünk. A jövő? ... A nyom­
datechnika korszerűsítésének útja, az
elektronizálás, a számítógépes fényszedési eljárás. A „klasszikus” nyomdász
fekete köpenyét és elmaradhatatlan sorjázóját felváltja az „elektronikus agy”.
A nyomdászatban az ólom középkora
lassan lejár. Az iparágban végbemenő
változások a közeljövőben befolyásoló
tényezőként fognak hatni nemcsak a kö­
zép, de a kisüzemek életére is.
Cikkemben próbálom ecsetelni azokat
az általam fontosnak vélt gondolatokat,
melyek a jövőben befolyással lehetnek
nyomdánkra.

A fejlődés útján
Fontos, talán legfontosabb, hogy az il­
letékesek megtárgyalják házinyomdánk
jelenét és jövőjét. Meghatározzák a fej­
lődés további irányát, melyet a vállalati
igények elsődleges kielégítésén túlmenő­
en a külső megrendelők igényeihez is
igazítanunk kell.
Különös tekintettel arra, hogy az 1979-es
termelési évben tovább növekedtek a
külső megrendelések.
Ez arra enged következtetni, hogy nyom­
dánk. termelékenységét tekintve túlnőtt
a vállalati igényeken. Ebből viszont le
kell vonni a megfelelő konzekvenciát,
és tervszerűen fel kell készülni a szabad
kapacitás jobb kihasználására. Tovább
kell fokozni üzletpolitikánkat annak ér­
dekében, hogy a minden évben vissza­
térő egyenetlen leterhelést a lehető leg­
szűkebb határok közé szorítsuk.
A továbbfejlődés irányát illetően re­
ális helyzetfelmérést kell végezni. Mi­
szerint az egyes nyomtatási technológiák
műszaki- gazdasági mutatóit elemezve
eldönthető; hogy mely nyomtatási eljá­
rást hasznosíthatnánk a legkedvezőb­
ben. Szerintem a jelenlegi igények fi­
gyelembevételével két technológiát kell
vizsgálat tárgyává tenni. Az egyik az of­
szetnyomtatás, a másik a szitanyomás.’
Az ofszetnyomtatás jelenleg kétségkí­
vül a legdinamikusabban fejlődő és az
utóbbi években leggyorsabban terjedő
nyomtatási technológia. Az íves és a
tekercs papírt felhasználó gépek nagy
üzemi sebesség mellett is kiváló nyo­
matminőséget adnak. Termékszerkeze­
tünket vizsgálva e nyomtatási technoló­
gia előnye abban rejlik, hogy a visszaté­
rő megrendelések lényegesen rövidebb
átfutási idővel gyárthatók. Figyelembe
véve azt a tényt, hogy a Hűtőgépgyár a
piaci igényeknek megfelelően rugalmas
termékváltásokra kényszerül, és ezen
termékekhez
máról-holnapra kísérő
nyomtatványokra van szükség, úgy vé­
lem a követelményekhez az említett
nyomtatás technológia előnyösen alkal­
mazható.

A szitanyomtatás nemcsak nyomda­
technikai, de közvetlen vállalati hasz­
nosítást is eredményezhet, mert ez az el­
járás ma már olyan fejlettségi szinten
van, hogy nyomtatási minősége vetekszik
a többi nyomtató eljárás minőségével,
még az árnyalatos kép vonatkozásában
is. Emellett a reklám és csomagolás te­
rületén a szitanyomás nem rendelkezik
a többi eljárás korlátáival: a legkülön­
bözőbb anyagú és alakú anyagok, tár­
gyak nyomtatását lehetővé teszi, szinte
korlátlan méretekig.
Hangsúlyozni kívánom, nem egy
ultramodern házinyomda létrehozása
mellett foglalok állást, hanem a hatéko­
nyabb üzemelést szolgáló beruházást tar­
tom célravezetőnek, szigorúan a tényle­
ges igényekhez mérten.

Korszerűsítés

A gépesítés felfrissítése, vagy egyálta­
lán más technológia alkalmazása önma­
gában még nem eredményezhet gyöke­
res változást. Véleményem szerint a ter­
melékenység további fokozása csak a
rendszerszervezés módszerével együtte­
sen valósítható meg. A szervezés köre
nem szorítkozhat csupán az üzemre. Há­
rom fő tényező együttes rendszerbe fog­
lalásával kell számolnunk: a megfelelő
megrendelői kör adottságaival, tulaj­
donságaival
(törzsmegrendelők, futó
megrendelők, kéziratok minősége, az át­
futási idő iránti igény), az ehhez csat­
lakozó megrendelési struktúrával (ter­
méktípus, példányszám, bonyolultsági
fok stb.) és az ezen feltételekhez megfe­
lelően illeszkedő üzemszerkezettel. Az
ésszerű üzemszervezés feladatát abban
látom, hogy a termelést gazdasági ala­
pokra helyezze és egyúttal az üzem ter­
melékenységét maximumra emelje. Ügy
érzem ide kívánkozik az a tapasztalati
tény, hogy egy vállalat vagy üzem fenn­
maradása és gyarapodása döntő mérték­
ben attól függ, mennyire működnek
együtt vezetőség és dolgozók.
Ma minden üzem jobban rákényszerül
a gazdaságos termelésre, mint bármikor
ezelőtt. A gazdaságos termelés viszont
megköveteli a rendelkezésre álló kapa­
citás optimális kihasználását, s ez ismét
előfeltételezi az olyan teljesítménycsök­
kentő tényezők kikapcsolását, amilyenek
I' például: a visszakérdezések (hiányzó,
t nem teljes vagy félreérthető adatok a
‘ munkatáskán), a várakozási idők (nem
11 készletezett nyersanyag, hiányzó mun­
kabizonylatok) a megrendelések kivite­
lezését nem beszélték meg időben.
Végül, de nem utolsósorban: elgondol­
kodtató az a tény, hogy üzemünkben a
szakmai Tcépzés a szakmunkás bizonyít|vány megszerzésével gyakorlatilag befe­
jezettnek tekinthető. Annak ellenére,
hogy a szakgárda túlnyomórészt fiata­
lokból tevődik össze. Az a körülmény,
hogy szakembereink nagy többsége sa­
...........................................................................................................................................................................................mnn
ját nevelésű, csak fokozza a szakmai
képzés igényét. Fennáll az önképzés le­
(folytatás az 1. oldalról)
hetősége is. Azonban mind a tudomá­
amelyet még túl is teljesítettek hétnyos-technikai fejlődés, mind a gazda­
százhetvennégy
négyzetméterrel.
A
sági növekedés feltételeire ható ténye­
többletérték közel másfél millió. An­
zők állandó változása egyre nagyobb kö­
nak a 110—120 családi ház tulajdonos­
vetelményeket támaszt a munkapad
nak mond igazán valamit a többlet­
A kongresszus méltó köszöntésére a
mellett is.
termelés, akik türelmetlenül várják,
március 24-vel kezdődő hetet egy fel­
A jövő technikájára a szakembereket
hogy központi fűtés melegénél telel­
hívás nyomán kongresszusi hétté nyil­
fel kell készíteni.
hessenek.
vánították a hűtőgépgyáriak. A hőcse­
Nyomda üzemünk eddigi fárad­
Körülbelül ezzel érzékelhető a boldog­
rélő gyáregység négy szocialista bri­
ságos munkájának gyümölcse akkor
háziak vállalásának nagyságrendje.
gádja tette a felhívást: a November 7,
érne be leginkább, ha az oly hosza IJéke Ifjúsági, a Május 1 és a Franszú idő óta húzódó kiköltözés kér­
dése
megoldást nyerne. Bizonyára
nincs
szükség
arra, hogy ismer­
tessem a jelenlegi
körülményeket,
amelyek ellenére az üzem mindig telje­
sítette a rá háruló feladatokat. Sőt túl­
teljesítette azzal, hogy a fokozódó ter­
melékenységével több külső megrende­
lést tud vállalni. Nem kis szerep tulaj­
donítható ebben az üzem gazdasági ve­
zetőjének és a kollektíva valamennyi
A szociális osztály dolgozója
tagjának.
Szafián László
csövet lapított
nyomdaipari technikus

Egy felhívás nyomában

Személyzeti igazgató műanyag
munkálás közben
Radiátor gyűjtőcső végbegörgőzés

bel Leó. Elsőként a Radiátor gyár­
egység csatlakozott négyezer négyzet­
méter többlettermelés felajánlásával,

meg­

A felhívás elindítói is kiemelkedő
munkasikereket tudhatnak magukénak.
A normaóra teljesítés heti átlaga az
olajhűtő üzemben 118.9 százalék, az
egyes és hármas üzemekben 110,8 szá-

zalék. a járművízhűtőt gyártó üzem­
ben pedig 113,6 százalék értéket mutat,
jó tíz százalékkal magasabbat, más
munkahetek átlagánál.
A felhíváshoz való csatlakozás sok
területen — ahol közvetlenül mérhető
— jelentős eredményeket hozott. Töb­
ben meg is jegyezték, és egyet kell
érteni velük, hogy a kongresszusi hét­
ből évet, éveket kell csinálni. A jó
munka nem lehet kampány, hanem
folyamattá kell tenni, mert a határo­
zatokat maradéktalanul megvalósítani
csak így lehet.
Tisztelet és köszönet minden óráért
azoknak, akik ledolgozták a kongreszszusi műszakot! Dicséret illeti a felhí­
vás elindítóit.

HŰTŐGÉP

4

Brigádok házatája
Értékelés után a budapestiek
Nehéz és könnyű helyzetben volt egyszerre a kompresszor és aggregül gyár­
egység operatív bizottsága, amikor értékelte a szocialista munkaverseny elmúlt
évi eredményeit.
Könnyű azért, mert a brigádok önértékelésükben példásan adtak számot a
végzett gazdasági és társadalmi munkáról, nehezítette viszont a mérlegelést, hogy
különlegesen kiemelkedő eredményt egyetlen kollektíva, sem ért el, így alakult ki
az élmezőny és egyben a legnépesebb mezőny: 12 együttes kapta meg az arany­
koszorús' elismerést. Graur Sándor, az üzemi szakszervezeti bizottság titkára is
tevékeny résztvevője volt a szocialista munkaverseny értékelésének.
— A kiegyensúlyozottság jellemzi mind
a Lőportár, mind pedig az Erzsébet ki­
rályné úton tevékenykedő szocialista
brigádokat. A kongresszusi és felszaba­
dulási munkaversenyben a kollektívák
példásan eleget tettek legfőbb kötelessé­
güknek, a tervteljesítésnek. A felhívás­
hoz minden brigád csatlakozott és
lúl is teljesítette a pótvállalást. Itt sem
adhatok számot „kiugró” eredmények­
ről, csupán néhány százalékos túltelje­
sítésekről. De azt hiszem, igaz az a
mondás, hogy nem jó az a terv, amit
50—(>() százalékkal túl lehet teljesíteni.
Úgy érezzük, a brigádok reálisan, jól
mérték fel lehetőségeiket.

— Érdemes lenne talán néhány bri­
gádról részletesebben is beszélni, hiszen
a Hűtőgép olvasói viszonylag keveset
tudnak a fővárosban dolgozó kollégáki ól.
— Kezdem a szerelő műhelyből az
Április 4. Szocialista Brigáddal. Rájuk
tavaly is mindig lehetett számítani: a
tervteljesítésben, az újításban, a mun­
kavédelmi vetélkedőn, a szakszervezeti
szemináriumon éppúgy, mint a TIT elő­
adásokon. Ismét jogosan kapták meg az
aranykoszorús elismerést. Hasonlókép­
pen ez a jellemzés igaz az előkészítő
műhely Szikra Szocialista Brigádjára is.
Kiemelném az anyag takarékosságban
elért majdnem 100 ezer forintos eredmé­
nyüket. A szerelő műhelyből aranyko­
szorús lett még a Március 15. kollektíva.
Ök, három elfogadott újítással rukkol­
tak ki az elmúlt esztendőben. Hat elfo­
gadott újítással dicsekedhet a mintaké­
szítő műhely és a technológiai osztály
dolgozóiból álló Zalka Máté kollektíva.
Jó eredménnyel zárta a tavalyi évet a
meósok Pataki István Szocialista Bri­
gádja. Az anyaghibás öntvények kijaví­
tásával és a selejtes öntvények vissza­
származtatásával mintegy 130 ezer fo­
rintot takarítottak meg. A Bajcsy-Zsi-

Bandi bácsi

A nagygépesek. Mindenki így ismeri
az üzemben, sőt azon túl is a I.enin bri­
gád tagjait. A szerszámtartó vasszek­
rényekben a sokféle géptartozékok, for­
gácsoló kések mellett mindenhol gondo­
san vigyázott eszközök a különböző mé­
retű kenderkötelek. Első látásra meg­
hökkentő: esztergakés és kenderkölél.
De aki jobban szemügyre veszi a gépek
elhelyezését, rájön a dolog nyitjára. A
gépmonstrumok egyike sem „lóg” ki a

Csomagoló asszonyok
Óvatosan célszerű körbenézni a kitáguló műhelycsarnok végén, mert külön­
ben a látvány a. szó szoros értelmében szédítő. Minden mozgásban van. Hasonlít
olyan csomóponthoz, amelybe utak sokasága torkollik, és csak egy vezet tovább.
Fontos út, a vásárlóhoz vezető. A radiátor nem, tartozik a raktározási, gondot
okozó termékek közé sem a gyárban, sem a, kereskedelemben. Van-e, l.esz-e, mi­
korra várható vevői kérdésre a kereskedők, legtöbbször széttárt karral, jelzik,
nem tudjuk.. Láttam nem egyszer, amikor a gyanútlan” vásárló a központi-fűtés­
szerelő óhaj-listájával kezében sorolta, hogy háromul, a. 625-ösből, a 615-ből st.b.
A csodálkozás akkor kezdődik, amikor a kereskedő a blokktömb helyett egy vas­
kos füzetet lapoz és beírja, az igényt. Talán jövőre, hangzik, az egykedvű válasz.
Nagyobb az igény tartósan — a. közeljövő sem ígér változást ■—, mint amennyit,
ki tud elégíteni a boldogházi gyáregységünk, pedig régen túl vannak azon a nagy­
ságrenden, amire a. létesítéskor számítottak. A radiátorok üzemi „élete" a csoma­
goló brigádnál — ahogy az üzemben legtöbben nevezik őket a, Tyereskováéknál.
— ér véget.

linszky Kórházban — szocialista szerző­
dés alapján — jelenlős társadalmi mun­
kát végeztek.

Az MSZBT Szocialista Brigád, egyik
erőssége a tanulás. Mind a heten képe­
zik magukat. A Haladás, az Előre bri­
gád is teljesítette elmúlt évi vállalását.
A vevőszolgálati főosztályon dolgozókszocialista brigádja, a. Kállai Éva, arra
szolgált jó példával, hogyan segítheti
eredményesen egy alkalmazottakból ál­
ló kollektíva a gyáregység gazdaságos­
ságát. Érdemes megemlíteni a számol:
mintegy 22 ezer munkalap ellenőrzésé­
vel több, mint félmillió forint visszinkasszót. nyújtottak, be a Gelkának és a
rtamovillnek. A Lehelex iroda Szondii
brigádja a kedvező külkereskedelmi
kapcsolatok kialakításával, üzletek köté­
sével két és negyed millió forint meg­
takarítást ért el. Aranykoszorús címet
kapnak, ők is, a. Márka, kollektíva, is.
Ez utóbbi együttesnél jelentős társa­
dalmi munka volt a 17-es számú óvoda
patronálása. A hőtechnika.i főosztály
Eötvös Lóránd Szocialista Brigádja is
minden felajánlását teljesítette.

Bori Istvánná, a tizenkilenc tagú bri­
gád vezetője. Nincs könnyű dolguk a lá­
nyoknak, asszonyoknak. Apránként., egy
műszak alatt annyit kell emelni, amely
egy élvonalbeli súlyemelőnek is becsü­
letére válna, intenzív edzés időszakban.
Gyors a munkatempó, a csomagolóanya­
gok ráfeszülnek a vajszínű bordás tes­
tekre és irány a teherautó, kamion vágj’
a vagon.
Munka közben váltunk néhány szót
Bori Istrá.nnéva.l, akiről gyorsan megtu­
dom. hogy Jánoshidáról jár be és négy­
szeres arany koszorús brigádnak a veze­
tője. Szavaiból félreérthetetlenül kiér­
ződik munkájának, munkahelyének sze­
retető. Az asszonyok összefogásáról, jó
kollektív szelleméről elismerően beszél­
nek a gyáregységben. Nem hagyják
cserben egymást a munkahelyen, sőt
azon túl sem. De a vezetőnek sem kell
agitálni őket, ha a munka úgy kívánja
— tudják, hogy az közös érdek — ma­
radnak a nyolc órán túl is. Rend és tisz­
taság, állapítom meg alaposan körbe­
nézve. A női munkahelyek általános
„képénél” többről van szó. A munka­
hely szépítése itt nemcsak porrongy,
seprű és felmosóvödör kérdése, több an­
nál. Ha kell, a festékes ecset, vagy a virágpalántázó kiskapu is előkerül, hogy

kívíil-belül harmónia, szépség legyen. A
társadalmi munka vállalásaik jelentős
részét éppen a második otthon otthono­
sabbá tételére fordítják. Nem az előírás,
a kötelességtől jesítés adja a brigádélet
alapját, hanem a közösen végzett mun­
ka összetartó öröme, az együltlét: ereje.
Elsők közöt t vannak, akik — nem egy­
szer kezdeményezők —■ a kiránduláso­
kon, kultúrprogramokon majdnem min­
dig teljes létszámmal vesznek részt.
Megbecsülésük és vonzásuk van a gyár­
egységi kollektívában. Nem egy átszer­
vezésnél az „átszervezett” egyetlen óha­
ja az volt, hogy „Tyereskováéknál” akar
dolgozni és kitüntetésnek vette az, aki­
nek teljesült. A legfiatalabb brigádtag
— húszon innen — szintén jánoshidai.
Nyomdász, de úgy döntött, hogy nem
vállalja a bejárást Szolnokra.. Ehhez a
választásához édesanyja betegsége is
hozzájárult. Tömören fogalmazott, beil­
leszkedéséről.
— Nem bántam meg, hogy ide jöttem.
Az asszonyok nagyon aranyosak, és se­
gítőkészek. Családias a hangulat.. Jó kol­
lektívába kerültem —. Marika szavaihoz
csak annyit fűzök hozzá, — én pedig jó
kollektívát ismertem meg.
Horti

Felelősséggel

Gyönyörű, acélkék forgácsspirálok ku­
pacokba tekeredve jelzik, győzött az em­
ber és gép összefogása az acélbuga fe­
lett. Nagyméretű szerszámok alkatrészei
készülnek az eszterga- és gyalugépeken.
A Lenin brigád tagjai nem tettek „eget­
rengető” dolgokat, a látványos, hangos
sikerek is elkerülték őket. Huszonegy
éve, a brigádmozgalom kezdete óta egy­
szer sikerült elérni vágyuk netovábbját,
a vállalat kiváló brigádja címet. Két do­
logban azonban párját ritkító eredmény­
nyel dicsekedhetnek. Nem ismerek még
egy brigádot a vállalatnál, ahol több
gyáralapító, több aranygyűrűs lenne
együtt. A másik, ha mindegyikük zakó­
jára tűzné valamennyi kitüntetését —■
a sztahanovista jelvénytől a munkaér­
demrendig, — volna olyan, amelynek
már nehezen tudnának helyei „szoríta­
ni”.

A tőle megszokott szerény természe­
tességgel válaszolt a gratuláló érdeklő­
dőknek. Ila valaki megkérdezte behoz­
ta-e a kitüntetést, mosolyogva igent bó­
lintott és máris a vasszekrényhez lépett.
Gondosan megtörölfe mindkét kezét,
mielőtt a dobozhoz nyúlt volna, majd
egy mozdulattal tenyerébe tette a kí­
váncsiskodónak. — így néz ki a Munka­
érdemrend ezüst fokozata — mondta
nem kis büszkeséggel. Nekem is szíve­
sen mutatta meg. Több, mint húszéves
ismeretségünk lehetővé tette, hogy fél­
mondatokból is megértsük ' egymást.
Nem szokványos kérdésnek szántam,
amikor én is azt kérdeztem, mit szólt az
asszony? Ö is tudta mire gondolok. —
Nagyot nézett és örült neki, hogy a csa­
ládban nemcsak neki van meg ez a ki­
tüntetése. hanem most már nekem is.
Kiegyenlítettem a „számlát" — mondja
mosolyogva. Búcsúzóul kezet ráztunk.
Acélos szorítása közben hirtelen eszem­
be jutott, hogy Oláh András, az idén
arany pecsétgyűrűt kap vállalati hűsé­
géért. A gyűrűsujj-mérete iránt érdek­
lődtem.

Bandi bácsi, azaz Oláh András, a bri­
gád vezetője. Április első napjaiban (az­
óta is) sokan megkeresték a karusszer
esztergánál, hogy kezet rázzanak vele,
vagy széles vállára paskoljanak, volt aki
„barackot" nyomott a fejebúbjára tiszte­
lete jeléül. — Gratulálok öreg, megér­
demelted — kezdték így, szinte vala­
mennyien, mondókájukal. Voltak nem
kevesen, akik hosszabban kérdezősköd ■
lek. — aztán milyen volt, az ünnepség?
— kivel találkoztál? ■— mit mondott a
miniszter? — mit szólt hozzá az aszszonj' ? . . .

— Nem árulom el — mondta moso­
lyogva — amikor megmérték tréfál koz­
tak velem, hogy tönkreteszem a gyárat
akkora gyűrű kell.
Néhány méterre távoztam, mikor
utánam szólt:
— Április végén majd összejön a bri­
gád, névadónk születésnapjáról megem­
lékezünk, és akkor vendégeim a fiúk
egy üveg sörre. Gyere el te is.
Köszönöm a meghívást.
Horti

— És hány kollektíva kapta meg a
második helyezést, az ezüst koszorút?

— Hat együttes érte el tavalyi mun­
kája eredményeként ezt az elismerést.
A forgácsoló műhelyből a Május 1., az
anyagosztályról a Vályi Péter, a közpon­
ti raktárból a Lehel, a hőtechnikai la­
borból az összevont Komodi—Pattan­
tyús, a klímatechnikai főosztályról a
Jedlik Ányos, valamint Frigória.. Két
együttes, a, Bláthy Ottó és a Teleki
Blanka kiváló munkabrigád, illetve
munkabrigád elismerésben részesült. A
munka ünnepét megelőző május elsejei
megemlékezéseken vehetik majd át a
kollektívák a megérdemelt elismerése­
ket és pénzjutalmakat.
— szó —

daru hatósugarából, A fél kézzel emel­
hető munkadarab ritkaságnak, játék­
szernek számít. Mázsák és tonnák fo­
rognak szédítő iramban a gépeken, ezek
ki- és beemelésére kellenek a kötelek.

Hűtőszekrényeink csomagolása min­
den tekintetben megfelel a követelmé­
nyeknek. Ami mégis problémát jelent, a
papírdoboz. Valamennyien ismerjük tu­
lajdonságait, s tudjuk, hogy kellő szige­
telés nélkül nem tud ellenállni az időjá­
rás viszontagságainak. Ismeretes az a
tény is, hogy bőven akadnak még raktá­
rozási gondjaink.
Mégsem lehet figyelmen kívül hagyni,
hogy a kompresszoros hűtőgép gyár­
egység előtt raktározott több száz hűlő­
szekrény mennyire ki van téve az időjá­
rás viszontagságainak. Nem is jelentene
nagy problémát, ha kellően fóliázva len­
nének. Sajnos azonban nagyon sok hű­
tőszekrény nincs védve az eső és hava­
zás ellen. A szeszélyes időjárás miatt
március 20-án már vastagon belepte a
hó ezeket a gépeket. Ezt követően pedig
eső áztatta a dobozokat.
Jogosan felmerül bennünk a kérdés,
hogy ki tartozik felelősséggel, ezért a
raktározási
körülményekért?
Tény,
hogy az időjárás maradandó nyomokat
hagy ezeken a dobozokon. De számol­
hatunk azzal a lehetőséggel is, hogy a
nedvesség helyrehozhatatlan kárt tesz a
gépekben is. Az anyagi kárt úgy érzem
nem kell ecsetelni, hisz természetes ve­
lejárója a jelen körülményeknek.
Gazdasági helyzetünk
ismeretében
nem engedhetjük meg, hogy szemünk
láttára menjenek tönkre ezek a gépek 1
Kötelességeinken túlmenően, valamenynyien felelősséggel tartozunk azért, hogy
termékeink kifogástalan állapotban jus­
sanak el a kereskedelembe.
Nagy István

5

HŰTŐGÉP

Legyen
mindenki
meós
Az ünnepi újságok hosszan közölték
a felszabadulás 35. évfordulója alkalmá­
ból kitüntetettek névsorát. Egyének és
kollektívák legjobbjai részesültek a leg­
nagyobb elismerésben. Számunkra ked­
ves ismerős név volt a Munkaérdemrend
arany fokozatát hozó sor közepén: Mester
Istváné.
Ez évben, Szentgyörgy napján múlt
huszonegy éve, hogy a fiatal gépészmér­
nök több társával belépett a gyárba.
Nagy tervekkel, reményekkel, a diploma
megvédése utáni napon.
Kezdeti nehézségek nem voltak. Vár­
ták. fogadták és munkával halmoztak el
ót, mindjárt a mostani helyen, a műsza­
ki ellenőrzés osztályán. Kis kitérője volt
csak, a gyártáselőkészítés területére,
amely sok hasznosat hozott a fiatal
mérnök életébe. A műszaki ellenőrzés,
magyarul a meó jelenti immár tizenhét
éve egyfolytában Mester István gondjatmunkáját, s öl éve ő a főosztály veze­
tője.
Nemcsak
a
gazdasági munkája,
hűsége, marxista képzettsége folytán a
gyári pártmunkában is hosszú évek óta
vezető szerepet tölt. be. Mint a végre­
hajtó bizottság tagja, a párt bizot t ság
titkárának választott helyettese segíti a
politikai-gazdasági előrehaladást.
E magas kitüntetés alkalmából mun­
katársai. vezetői kifejezték jókívánsá­
gaikat, de kapott dísztáviratokat is
szép számmal. Amikor én felkerestem
természetesen
ezzel
kezdtem,
és
nem csupán udvariasságból. Kisfiús
mosollyal, szerényen köszönte meg, és
a beszélgetés során meggyőződtem ai i’ól, amit Mester István mondott: nem
tette elbizakodottá a kitüntetés.
— Munkáséletem felét már a gyár­
nak szenteltem, biztosan tudom, hogy
n másik felét is itt töltöm el. Kezdet­
ben a vállalutvezetőség bizalmat adott,

ennek igyekeztem és igyekszem meg­
felelni.
—■ Voltak-e mélypontok? Igen, vol1ak. Hiszen a meózás egy kissé az ,,el­
lenzék" szerepét is betölti. Mi vagyunk
a fék, és ez nem mindig szimpatikus.
Hosszú évek munkája alatt voltak si­
kerek, sikertelenségek is. De az ered­
mények végül minket igazollak, Íriszen
a szép szótól a büntetésig mindent be
kellett vetni, hogy a kiváló minőségű
lerméket előállítani mindenkinek kö­
telessége és belső kényszere is legyen.
Az egész gyár presztízsét védjük min­
den ilyen, úgynevezett, akadékoskodás­
sal.
Jó lenne elérni, megvalósítani jó ér­
telemben a kisiparos szemléletet. Tud­
niillik a kézműves iparos, a jókezű
mester saját maga meósa is volt egy­
ben, és saját jól felfogott érdekében
csak príma árut, adott ki a kezéből.
Neki nem volt, mindegy, hogy vevőköie
marad-e, vagy máshoz pártol. Ebben
versengtek a legjobb iparosok. S most
talán, a külpiac szinte vérremenő konkurrencia harcában mindegy, hogy
tőlünk vásárol-e a vevő, vagy — mert,
kifogásai lehetnek — máshoz pártol?
Nem hiszem, hogy ez1 magyarázni kel­
lene.
— Tudati tényezőkre apellálok sok­
szor. mindenkivel szeretném megértet­
ni. hogy a munkásnak, aki termel, a
kereskedőnek, aki eladja azt, egy a cél­
ja a meóssal: csak és minden körülmé­
nyek között kifogástalan gyártmányt le­
het. jól eladni s úgy, hogy máskor is tő­
lünk vegyen a vevő.
Ez csak sok-sok harc árán valósulhat
meg, s még nem is egészen. De úgy ér­
zem, nem volt hiábavaló a küzdelmünk.
Munkatársaimmal együtt azon vagyunk,
hogy velünk együtt feleljenek mások is
a minőségért, legyen mindenki meós, s
lásson tovább az ő adott feladatánál.
— Érzem és átérzern a megtiszteltetés
nagyságát, ami a kitüntetéssel jár. De
az öröm, amelyet, érzek, a felelősségemet
is növelni fogja. Tudom még fokozni, es
akarom is fokozni a teljesítményt, a
kollektíva érdekében. Belső indítékaim,
elkötelezettségem arra késztet, hogy
munkámat továbbra is a legjobban vé­
gezzem.
M un káérdemrend: ki t'á ló mii n kásságért adják, adták. így gratulálunk hozzá
Mester István főosztályvezetőnek!

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiniiuiimiiiHiuiiiiiiiiiiimi

Közelebb a termeléshez
A szocialista brigádok elsődleges fel­
adata a termelést szolgálni, munkájuk­
kal a termelés színvonalát emelni. A
hármas jelszó is a fentieket hivatott
alátámasztani. Több jelentős fórumon
hangzott már el: a termeléshez művelt,
gondolkodni tudó dolgozókra van szük­
ség.
A vállalat, jelenlegi helyzetében — de
írhatnám a népgazdaság mai körülmé­
nyei között —, egyre nagyobb szerepet
és feladatokat kapnak a szocialista bri­
gádok közösségei. Hogy e feladatoknak
éleget tudjanak tenni, lépést kell tartani
a fejlődéssel a közösségek tagjainak
egyénileg is. Ügy vélem vállalatunknál
erre bőven van lehetőség. Az üzem igé­
nyeinek és a dolgozók képességeinek fi­
gyelembe vételével sokakat, iskoláznak
he különböző szaktanfolyamokra. A ta­
nulás mellett pedig a másik „képzési
forma” az önképzés, melynek keretében
ti dolgozó egyénileg gazdagítja tudását.
A MIH-nak (munkás és ifjúsági ház
fövidítése) is fontos szerepet kellene
kapnia a termelést közvetve segítő te­
vékenységben. Mire gondolok konkré­
tan? Mindenekelőtt több olyan kiscso­
port létrehozására, amely képes elősegí­
teni és folyamatossá tenni a dolgozók
szakmai művelődését. Ilyen csoport volt
korábban az FMKT klub, amely az
utóbbi időben meglehetősen rendszerte­
lenül tartja foglalkozásait.
A termelési segítő tevékenység lehet
Pl. az újítás. Az újítók klubja, vagy az
ötlet-klub beindítása számos lehetőséget
hozhatna e mozgalomban; tapasztalat­
cserék, szakmai beszélgetések, stb.
A brigádvezetői klub szintén nagy je­
lentősséggel bír a termelési kultúra ter­
jesztésében : foglalkozásaikon a brigádhiozgalmat, illetve a vállalatot érintő
időszerű kérdések kerülhetnének megvi­
tatásra. A klub — a brigádérlekezletekhez hasonlóan — eszmecserére épül, de
sokkal kötetlenebb formában.
A művelődési intézmények halasztha­
tatlan feladata a brigádok eddiginél
eredményesebb bevonása a közművelő­
dési folyamatba, de ez nemcsak a MIII
feladata. Nagyobb kezdeményező szere­
pet kellene vállalniuk a különböző tu­
dományos szervezeteknek is (GTE,
SZVT, stb.) e téren.

Próbáljunk lúljutni a kulturális vál­
lalások megtételekor a közös mozi és
színház látogatásokon. Ennek jelentősé­
ge ugyan tagadhatatlan, de évek óla
nem sok előrehaladás történt e terüle­
ten. A vállalások megtételekor a kultu­
rális osztály kiadott egy segédanyagot,
amely remélhetőleg könnyítést jelent a
közösségeknek. Ebben külön felhívtuk a
figyelmet a M1H programjaira, illetve a
házban megtartott előadások házigazda
szerepére. Sajnálatos, hogy brigádjaink
— néhány kivételtől eltekintve — nem
keresik a közös összejövetel lehetőségeit
a művelődési intézményen belül. Kívá­
natos lenne, ha a jövőben a brigádok
értékelésénél ezt is figyelembe vennék.
Persze azzal is tisztában kell lennünk,
hogy egyik napról a másikra jelentős
eredményeket aligha remélhetünk. De
ha legalább a kínálkozó lehetőségekkel
számotvetve alakítják ki az egyes bri­
gádközösségek művelődési szokásaikat,
minden bizonnyal közelebb kerülnek az
amúgy is számtalan követelményt tá­
masztó brigádélet egyik jelszavához; a
szocialista módon művelődni célkitűzés­
hez.
Kerékgyártó Zsuzsa

Fiatalon
kitüntetés
Gyakran olvashatjuk az újságban,
hogy valaki eredményes munkája alap­
ján — nyugdíjba vonulása alkalmából
a munkaérdemrendet kapta. Szinte mar
megszokott, hogy ezt a magas kitünte­
tést egy tartalmas életszakasz lezárása­
kor adományozza az Elnöki Tanács. Aki
most kapta, hazánk felszabadulásának
35. évfordulója tiszteletére, még fiatal,
nagyon is fiatal, alig túl a harmincon.
Babucs László, a Hűtő- és klímatech-

Munkásházaspár

v

a művelődésért
Messziről érkezett a Killiof házas­
pár. Az ország távoli csücskéből He­
gyeshalomból indultak három lányuk­
kal, és teremtettek itt új otthont. Kilhof Zoltánná, Erzsiké így beszél erről:
— A szüleim jászberényiek. Édesapám
vasutas volt, még a huszas évek elején
a MÁV Hegyeshalomba irányította. Ott
születtem, ott éltünk. A rokonokat lá­
togatni haza jártunk. Amikor eljött a
nyugdíj ideje, szüleim itt vettek házat,
és ideköltöztek. Édesapám halála után
jöttünk mi, hogy édesanyám ne marad­
jon egyedül. A gyermekeim Mosonma­
gyaróváron születtek. Férjem is vasutas
volt. Ott ismerkedtünk meg. mert ter­
mészetesen én is vasutas voltam.

— Tizennyolc évig dolgoztam a MÁVnál műszaki vonalon. — veszi át a szót a
családfő — A kettős határon a kocsik
átadása-átvétele volt a munkám. Ami­
kor 19(>7-ben eldöntöttük, hogy Jászbe­
rénybe költözünk, én szívesen jöttem.
Nekem tetszett a város. Olyan kedves,
családias volt a légkör.
— Én jöttem először. A Hűtőgépgyárban
az asztalos üzembe kerültem, fizikai
munkára. Szögelni kellett, de én nem
bántam. Örültem, hogy dolgozhatok.
Aztán a páromat is csalogattam. Jöjjön
ő is. Aztán 72 őszétől itt vagyunk —
mondta Kílhofné.

Három lány közül kettő, a legnagyobb
Eszter és a kicsi Bea sürög-forog. Kínál­
ják a vendégeket és szüleiket. Erzsiké
előkerít egy nagy fiókot. Tele van fény­
képpel. régi emlékkel.
— Ez itt a Csárdáskirálynő előadásán
készült, ez meg egy Móricz darab, no
ezen meg nem is lehet felismerni Zolit
— sorolja Erzsébet asszony.

Kilhof Zoltán amatőr színjátszó volt
fiatal korában. Sőt színdarabot is ren­
dezett. Járták az országot az ötvenes
években. A díszletet, a ruhákat, a kellé­
keket is maguk készítették. Tele voltak
hittel, lelkesedéssel. Zoli bácsi pontosan
emlékszik minden eseményre. A kultúra
szeretető és ápolása mindennapjai szer­
ves részévé vált. Négy évig művelődési
ház igazgató is volt, 1963—67-ig. Társa­
dalmi tevékenységét 49-ben a szakszer­
vezetnél kezdte, volt MADISZ titkár is.
Azóta is szüntelenül munkálkodik a kul­
túra, a munkásművelődés terjesztéséért.
— Amikor a Hűtőgépgyárba jöttem, a
H-es üzemben beállító lakatosként kezd­
tem, majd csoportvezető lettem. Megis­
merkedtem a munkatársakkal. Kérdez­
gettem szoktak-e kirándulni, színházba
menni. Hát nem nagyon jártak. Nem
élet az így. hogy ki a gyárba, meg haza.
Gyerünk kirándulni! Megszerveztem,
buszt kerítettem. Ezután mindig csinál­
tunk valamit. Kimentünk a Kiserdőbe
nyársalni. Vetélkedőt rendeztünk a gye­
rekeknek, meg a felnőtteknek is. Most
már színházba is, egy-egy jó zenés da­

ni kai gyáregység személyzeti osztály ve­
zetője megkapta a Munkaérdemrend
bronz fokozatát. Már általános iskolás
korában eljegyezte magát a mozgalmi
munkával, a KISZ-munka pedig életele­
mévé vált. A műszeripari technikum el­
végzése után a Hűtőgépgyárban helyez­
kedett el. Itt is gyorsan megkereste a
kapcsolatot a KISZ-szel, majd katonai
alakulatánál KISZ alapszervezeti titkári
funkciót vállal. Leszerelése után vissza­
jött dolgozni. A műszaki ellenőrzési fő­
osztályon a KISZ-alapszervezet vezető­
ségébe választották, később az alapszer­
vezet titkára lett. A gazdasági feladatok
mellett választott funkciójában is ki­
emelkedő munkát végzett. Nem volt vé­
letlen, hogy 1971-ben őt választottak
meg a vállalat KISZ-bizottságának füg­
getlenített
titkárául. Csaknem egy
évtizedes titkári tevékenységről be­
szélnek az elért sikerek. A vállalat ál­
tál elért eredményekben mindig benne
volt a fiatalok kezemunkája is. Azoké a

rabra akár száz jegyet is el tudnék adni
a Kettesben. A kulturális osztályon né­
ha már „haragszanak” rám, hogy más
területnek nem jut jegy. Én ott vagyok
a munkások között, tudom mit szeret­
nek. mit igényelnek.
— A mi brigádunknak is ő szervezte
a legutóbbi kirándulást, — szól közbe
Erzsiké. — Én a Május 1 brigád vezető­
je vagyok. Arany koszorúsok vagyunk
már évek óta. Jó közösség. Itt megtalál­
tam azt a kollektívát, hangulatot, ami
nagyon fontos a jó munkához. Nincs
széthúzás, veszekedés. Mindig segítünk
egymáson, és nemcsak a munkában, ha­
nem azon túl is összetartunk.
— A felszabadulás után, az újjáépítés
nehéz éveiben* fiatalon, kicsi gyerekkel,
munta után, hogyan lehetett még kedve,
energiája és ambíciója arra, hogy a kul­
túra közkatonája is legyen?

— Ezt csak úgy lehetett, hogy felesé­
gemmel mindezt közösen csináltuk. Nem
a kocsmába vitt az utam, hanem haza.
Gyorsan rendbe tettük a háztartást, (az
ablakpucolás ma is az én kizárólagos
feladatom) elláttuk a gyerekeket, aztán
szaladtam a kulturházba. Amikor már
nőttek a lányok, jöttek ők is. Vittük őket
magunkkal, ahová csak lehetett. Most
már előfordul, hogy a Pesten dolgozó
Andrea lányom szerez jegyeket egy-egy
jó előadásra, én meg összetoborzom itt­
hon az embereket. Olyan vagyok, ha
egyszer belekezdek valamibe, akkor en­
gem le se lehet lőni. A munkások álta­
lában a könnyű műfajt szeretik. Operet­
tet, vidám, zenés műsort, magyar nótát.
De később rá lehet beszélni őket másra
is. Ha az első alkalommal jól érezte ma­
gát, biztos eljön majd velünk máskor is.
Nem mondom, hogy könnyű dolog. Is­
merni kell az embereket, az igényeiket,
a darabokat, az előadást. És persze kell
egy bizonyos agitáló készség is. A sze­
mélyes példamutatásnak is van hatása.
Mi a feleségemmel nagyon szeretjük a
zenét, a színházat, a természetet. Nincs
olyan kórushangverseny Jászberényben,
amit ne hallgatnánk meg. Gyakran já­
runk színházba. így ismeretanyagom is
van. Általában úgy kezdem a szervezést,
hogy a brigádvezetőket keresem meg.
Csak egy-két ember, ha eljön, a követ­
kező alkalommal már az egész brigádot
hozzák magukkal. Jóelőre tájékozódni
szoktam, hogy mikor alkalmas az idő­
pont.
így aztán bizalommal vannak irántam a
dolgozók.
Én annak is örülök, ha tudok másoknak
jegyet szerezni.
Mindezt, évtizedeken át társadalmi
munkában, önként végezte.
Az elmúlt év végén Kilhof Zoltánt, a
munkás és ifjúsági ház társadalmi veze­
tőségébe beválasztották.
Kiss Erika

fiataloké, akiket az ifjúsági szervezet
titkáraként irányított. Több sikeres ak­
ciójukkal segítették a vállalat előtt álló
nehéz feladatok sikeres megvalósítását.
Eredményességüket mi sem bizonyítja
jobban, mint az a fokozatosan fejlődő,
egyre tartalmasabb munka, melynek
alapján 1975-ben, 1976-ban, 1977-ben és
1979-ben, tehát négy alkalommal nyer­
ték el a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Az elért eredményekben a vállalat
fiataljai között Babucs Lászlónak jelen­
tős szerepe van. Ügy gondolom, hogy
lelkiismeretes munkájával rászolgált az
elismerésre, s minthogy az eredmények
is a kollektív munkában születtek, úgy
ez a kitüntetés, rajta keresztül a többi
fiatalnak is szól.
Gratulálunk a kitüntetéshez és kíván­
juk, hogy Babucs elvtárs munkakörében
a munkaérdemrendhez méltó eredmé­
nyeket érjen el!
— bor —

6

hűtőgép

Jászok a szabadságharcban
III. rész

lilreibiil
Tudomány a termelésért
Műanyagos konferenciának adott ott­
hont munkás és ifjúsági házunk április
10-én és 11-én. Az előadások a hűtő­
gépgyártás során felmerülő műanyag­
feldolgozási problémákkal foglalkoztak.
Akik életre hívták ezt a konferenciát:
Magyar Tudományos Akadémia mű­
anyagfizikai munkabizottsága, az Eöt­
vös Lóránd. Fizikai Társulat, a Gépipa­
ri Tudományos Egyesület jászberényi
szervezete. Az ülésszak címe: „A hűtő­
gépgyártás
műanyagfeldolgozásának
műszaki és tudományos kérdései."
A Szolnok megyei műszaki hetek ke­
retében megrendezett konferencián ne­
ves gyakorlati és elméleti szakemberek
vettek részt, tartottak előadásokat és
vitatták meg problémáikat. A harminc­
öt meghívott vendég mejlett a házigaz­
da Hűtőgépgyár tizenöt szakemberrel
képviseltette magát. Itt sokrétű a mű­
anyagok felhasználása és ennek meg­
felelően sokrétű az alkalmazott techno­
lógia is.
A két évtizede tartó fejlesztési mun­
ka sok, országosan Is figyelemre méltó
eredményt hozott. Talán ennek tudható
be a konferencia iránti nagy érdeklő­
dés.
A megnyitót Ozsvári Ferenc műszaki
igazgatóhelyettes tartotta. Röviden is­
mertette a műanyagfeldolgozás fejlődé­
sét a Hűtőgépgyárban. A résztvevők
megismerkedhettek a feldolgozott anya­
gok sokféleségével és volumenével.
Megnyitójának befejeztével a kétnapos
tanácskozás résztvevőinek eredményes
munkát kívánt.
A levezető elnöki tisztséget Dr. Bo­
dor Géza, a Műanyagipari Kutatóintézet
tudományos főosztályvezetője, a Magyar
Tudományos Akadémia műanyagfizikai
munkabizottságának elnöke töltötte be.
Az első előadásban Zarubay Miklós
laborvezető-helyettes ismertette a je­
lenlévőkkel az általunk feldolgozott

Jobb a görgőzés
Tavaly októberben láttam először. Si­
etős volt a dolgom, mégis többször kör­
bejártam. Februárban újra nehéz volt
mellőle távoznom. Nem a lakatosmű­
helyben találtam rá másodjára, hanem
az alkatrészgyártó üzemben. Sorozatban
termelt. Nehéz „gyermekkora” volt —
jegyezték meg kísérőim, Papp Gábor
üzemvezető, Krasnyánszky József mű­
vezető és Jernei Zoltán műszaki elő­
adó. Hogy egy jó gép mitől lehet vonzó?
ízlés dolga. A Kolumbusz tojás hasonlat
jut eszembe róla. Roppant egyszerű. Mi
is kell hozzá? Megfelel egy nem nagy
pontosságú, használt esztergagép, egy
alakító profilos görgő, amelyet egy lég­
henger mozgat és természetesen az alu­
míniumradiátor gyűjtőcső, amelynek
egyik végét le kell zárni. A lezárás ed­
dig, alumínium tárcsát hegesztettek kör­
be a cső végén, most pedig saját anya­
gából begörgőzik hasonlóan a szifon­
gyártásnál már alkalmazott eljáráshoz.
Eredmény: anyagmegtakarítás, bérmeg­
takarítás, jobb minőség, termelékenyebb
munka. Kicsit „sántának” érezhetnénl;
a gyermekkorra vonatkozó megjegyzést
az eredmények ismeretében. Anélkül,
hogy hányatott „sorsát” és annak fordu­
latait részletezném, csak annyit, több év
kellett ahhoz, hogy az elgondolás terme­
lő erővé váljon, nem a boldogháziak hi­
bájából. A bérmegtakarítás nem nor­
maszigorítást vagy garasoskodást jelent,
hanem a „mindig kevés” munkaerő
megtakarítását. Néhány hegesztő mun­
káját kiváltja 'a berendezés, éppen azt
amire a legtöbb panasz van a szűk ke­
resztmetszet miatt.
Ferencsik Pál gyáregységvezető is úgy
fogalmazott — a hegesztés a legérzéke­
nyebb pontja a technológiai folyamat­
nak, kulcskérdése a radiátorgyártásnak.
A hegesztők létszáma, munkafegyelme,
termelést meghatározó tényező. A bi­
zonytalanság megszűntetése, vagy csök­
kentése csak műszaki fejlesztéssel bizto­
sítható. Az automatizálásé a jövő ezen
a téren is. Az intézkedések folyamatban
vannak. Egy-egy gép beállítása hat­
nyolc hegesztő munkáját váltja ki. A
kézi hegesztést kiküszöbölni teljesen
nem lehet, de csökkenteni a bizonyta-

műanyagokkal szemben támasztott kö­
vetelményrendszert. Ezután a Mű­
anyagipari Kutatóintézet szakemberei
vették át a szót. Régi ismerősünk, Kiss
László, kollégájával, Nagy Péterrel tar­
tott igen színvonalas előadást a Hűtő­
gépgyárban legnagyobb tömegben fel­
dolgozott műanyagfajta, az ütésálló polisztirol újrafeldolgozásáról és annak
reológiai vizsgálatáról.
A délelőtti előadások témája a hűtő­
gépgyári sajátosságoknak megfelelően
az ütésálló polisztirol vizsgálata volt,
kibővítve egy helyi specialitással, a freon korróziós hatásával.
Az előadások közötti szünet lehető­
séget nyújtott a résztvevők számára az
előadókkal való konzultálásra.
A délutáni programon igen érdekes
előadást hallhattunk az ultrahangos
műanyag vizsgálatról.
A konferencia második napján to­
vábbi műanyagok vizsgálati eredmé­
nyeiből kaptunk ízelítőt. Az előadások
utáni parázs viták tanulságosak voltak
mind az előadók, mind a résztvevők
számára.
Az ülésszak végén a levezető elnök
értékelte a munkabizottság tevékeny­
ségét, és megköszönte a rendező szer­
veknek, valamint a Hűtőgépgyár veze­
tőségének, hogy lehetővé tették a kon­
ferencia megtartását. Külön köszönetét
mondott Zarubay Miklósnak a sok ál­
dozattal járó és magas színvonalú ren­
dezésért. Befejezésül a résztvevők üzem­
látogatáson vettek részt, s ennek során
megismerkedtek a Hűtőgépgyár mű­
anyagfeldolgozó berendezéseivel.
Eredményes, az ismereteket gyarapí­
tó tanácskozás volt és nagyon szeret­
nénk, ha ezt a műanyagos találkozót
még több hasonló követné.
A cél, hogy a tudományos kutató­
munka eredményei egyre rövidebb idő
alatt váljanak termelő erővé, meghatá­
rozói legyenek a modern műanyagfel­
dolgozásnak.
Horváth József üzemmérnök

lanságot igen. Az automatizálás mellett
a másik járható út, a hegesztési varra­
tok elhagyása. Olyan technológiai eljá­
rások, mint a csővégbegörgőzés és a
menetmángorlás, lényeges előrelépést je­
lentenek.
— A festő üzemrész gondjáról is so­
kat beszélnek.
— Kettős értelemben is égető a gond,
t.űzrendészetileg és a kapacitás oldalá­
ról is. Két műszakban megállás nélkül
kell üzemeltetnünk a festőt, hogy győz­
zük a munkát. A tisztítás, karbantartás
a harmadik műszakban, vagy vasárnap
oldható meg, de a bértömeggazdálkodás
nagyon leszűkíti ezeket a lehetőségeket.
— Több helyen is hallottam az üzem­
ben, hogy van jó és kevésbé jó radiátor.
Nem a minőséggel, hanem a keresettel
összefüggésben.
— Sok fejtörést okoz a vezetésnek a
jelenlegi helyzet. Mivel a bér négyzet­
méterre van megállapítva, így kedvelt
a nagyméretű radiátorok gyártása. Ma­
gyarul; ugyanannyi munkával többet
lehet keresni a nagyméretű, mint a kis­
méretű radiátorokon. Mivel a kereske­
delmi rendelések, az igények kötik az
arányokat, nem marad más választá­
sunk, mint a gyakori átállás, amely tud­
valevő, mindig veszteséggel jár. Most
azon dolgozunk, hogy gazdaságosabb
szériák gyártása találkozzon az egyéni
érdekeltséggel.
Az idén tízéves a gyáregység. A töret­
len fejlődés jellemezte a hetvenes éve­
ket. A vásárlói igények egy része ennek
ellenére kielégítetlen maradt. A nyolc­
vanas évre, úgy tűnik elérte a növeke­
dés felső határát a termelés a jelenlegi
körülmények között. Nem csoda, hiszen
közel a dupláját produkálja annak, ami­
re a létesítményt tervezték. Azonban
megállás nincs, hatékonyabb műszaki
fejlesztéssel, hasonló okos újításokkal,
mint a gyűjtőcsővég begörgőző, további
munkaszervezést javító intézkedésekkel
megvan az előrelépés lehetősége. Ami
nagyon fontos — különböző beosztású
emberekkel beszélve meggyőződtem róla
— valamennyien akarják az előrelépést
és bíznak benne.
A boldogháziak bizakodó akarata tisz­
teletreméltó, nem is kevés. Azonban a
további fejlődés útjában álló akadályok
leküzdéséhez nem elegendő. Tudják ezt
a Hűtőgépgyár vezetői is.
Horti

— Ródei István sorozata —

Bár a márciusban és áprilisban lezajlott
események gyökeresen átformálták az
évszázados feudális-rendi berendezést, e
változások közvetlen irányítója a liberá­
lis ellenzék maradt, és legfeljebb a peáti baloldal szólhatott bele kismértékben
a dolgok folyásába. A forradalom ered­
ményei mellett ellentmondások kelet­
keztek. A jobbágyfelszabadítás eredmé­
nyeként a jobbágyság megkapta az úr­
béri földeket azzal, hogy a földesurakat
az állam majd kártalanítja, a zsellérei:
azonban nem kaptak a földekből. Nem
esett szó a forradalmi törvényekben a
nemzetiségek politikai jogairól, a nyelv­
használat biztosításáról, de a területi
autonómiáról sem. A bécsi udvar titok­
ban buzgón szította elégedetlenségüket.
A magyar lakossággal szemben a szerb­
lakta vidékeken vérengzésekre, fegyve­
res összetűzésekre került sor. Ezek meg­
akadályozására a magyar kormánynak
csak rosszul fel fegyverzett csekélyszámú
nemzetőrség és néhány magyar ezred
állott rendelkezésére, mert a magyar
katonaság zöme a bécsi udvar rendelke­
zése folytán Lombardiában, Csehország­
ban és Galíciában tartózkodott. Jelasics
horvát bán a Habsburg-ház titkos ren­
deletére fegyveres támadást szervezett
a magyar forradalom ellen.

„... bátorságosan fel lehet
a népet fegyverezni ”
Fokozódó feladattá vált a belső rend
fenntartása, és az ország védelme. A
nemzetőrség szervezésével kapcsolat­
ban még április 21-én körlevélben for­
dult Batthyány miniszterelnök a tör­
vényhatóságokhoz és a Jászkun Kerüle­
tekhez is. Mint körlevelében írta: „A
rend kérdése nem kevesebb most, mint
a szabadság kérdése is.” A szervezésre
vonatkozó utasítások azonban a nem­
zetőrség társadalmi összetétele tekinte­
tében némileg ellentmondóak. Míg
egyikben arról ír, hogy a nemzetőrség
soraitól lehetőleg tartsák távol a városi
és falusi szegénységnek fegyverfogásra
önként jelentkező rétegeit, a másikban
arra hív fel, hogy ahol a nemzetőrség­
gel szemben nincs ellenszenv, „ ... bátcrságosan fel lehet a népet fegyverez­
ni.”
Jászberényben a márciusi népgyűlés
ugyan kimondta már a nemzetőrség fel­
állítását, azonban annak végrehajtása
vontatottan haladt, mert a köznép gya­
nakodva fogadott mindent, ha katonás­
kodásról volt szó. Még bennük élt, hogy
1830-ig a szolgálati idő életfogytiglanig
tartott, ezután először 14, később 10, míg
végül 1845-ben csökkentették 8 évre. A
zsellérlakosság pedig nyíltan megmond­
ta, hogy ők csak akkor hajlandók kato­
náskodni, ha „a földek elosztása állal
nekik is jut, amit védjenek.”
A városi tanács május 8-i népgyűlésén
ismertették a belügyminiszter választá­
sokra vonatkozó rendelkezését. A „vá­
lasztói képességgel bírandóknak össze­
írását" egy nyolc tagú választmányra
bízzák. Az eddigi katonai szempontból
8 tizedre osztott várost 4 választókerü­
letre vonják össze. Az összeírások meg­
kezdését május 10-re, a kifüggesztést
15-ére határozzák meg.
A nemzetőrség szervezése, ha lassú is,
de mozgásban van. Erre utal a tanács
május 13-i jegyzőkönyvének bejegyzése:
„Nagy János, helybeli kiszolgált közvi­
téz az eránt teszi szóval kérését, hogy
miután őrseregi dobosnak megválaszta­
tott, fizetése rendszeresíttessék." A ta­
nács határozata: „Folyamodó dobosnak
e című szolgálati éves bére a ruházaton
kívül a Lándzsásokéval (városi őrség)
hasonlóan megajánltatik."
Május 16-án a miniszteri tanács hatá­
rozata értelmében Batthyány mint ide­
iglenes hadügyminiszter (Mészáros Lá­
zár a kormány kinevezett hadügyminisz­
tere ekkor még Lombardiában van, és
csak május 24-én érkezik a fővárosba)
és Baldacci báró, a haditanács elnöke
kiáltványban jelenti be a toborzás meg­
indítását. „A haza nevében szólíttatnak
fel tehát mindazon lakosok, kik a ren­
des nemzetőrségbe az ország zászlója
alá, a királyi trón, a haza és alkotmány
védelmére belépni kívánnak, hogy ma­
gukat illető hadfogadó (Werbung) helye­
ken jelentsék be.” A toborzás helyéül a
Jászkun Kerületekben Jászberényt és
Kunszentmiklóst jelölték ki. Az orszá­
gos toborzás 10 000 főre szólt, és ebből a
jászkunokra 2500 fő esett.

„A kasza hatalmas fegyver...”
Május 17-én Szentkirályi Móric jászkunkerületi főkapitány közli a minisz­
terelnökkel, hogy a nemzetőrség részére
hosszú nyélre szerelt rövid egyenes ka­
szákat készíttet és a kaszavívás oktatására a szolnoki vasútállomáson dolgozó
Vánszky Lajost kívánja alkalmazni, „aki
a lengyel szabadságháborúban 1830-ban
részt vett." Szemere belügyminiszter „a
középponti vasút” igazgatójától szabadságot kért Vánszky részére, hogy eleget
tegyen Szentkirályi kérésének. A kaszákra nagy szükség volt a nemzetőrség
részére, mert a jászkunok fegyvertárá­
ban csak 501 kard és 1001 darab pisztoly volt található, de országosan sem
volt sokkal jobb a helyzet. Egressy Gábor írta a Nemzeti Újságban: „Nemzet­
őri fegyvereink közül ki nem hagy un­
dok: a csép, kasza, hosszú nyelű balta,
vagy fokos; a csáti fa és ólmos bot vagy
buzogány.” A Radical-lap pedig így ír.
,.A kasza hatalmas fegyver bátor ember
kezében ...”

'

1
i
,

'
,

•

„Nem csügged a honvéd...” '
Ekkor a nemzetőrséget már a sorka- '
tonaság mintájára szervezték, s rendes
nemzetőrségnek nevezték. Míg az előbbi ;
inkább a rend fenntartásút és a vagyon­
védelmet szolgálta, — azt is csak hely­
beli viszonylatban —, az utóbbit már a
haza védelmére toborozták. Elnevezése
fölött élénk vita folyt, míg végül Kiss ,
Károly akadémiai tag Kisfaludy Károly
„Az élet korai” című verséből : „Nem
csügged a honvéd, tisztjét teljesíti...”
sorát idézve ajánlotta, hogy a rendes
nemzetőrt „honvéd”-nek, az új nemzeti
hadsereget „honvédséginek nevezzék.
Ajánlását a kormány és a közvélemény
elfogadta, így maradt ránk is örökül.

A haza oltárára...
A honvédség felállításához sok pénzre
lett volna szüksége a kormánynak. Az
osztrák hatóságok azonban mindent
megtettek, hogy az országból kivonják a
pénzt, az önálló gazdálkodás kialakítá­
sának megakadályozására. A hadsereg­
nek fegyverekre volt szüksége. Ezeket
azonban csak külföldről lehetett megvá­
sárolni, amihez pénzre volt szükség. Ez­
zel volt kapcsolatos a kormány május
19-i kiáltványa: „Felszólítjuk végre,
hogy midőn a hazát veszély fenyegeti,
tegyék a haza oltárára vagyonuknak is
valamely részét, s adjanak a hon védel­
mére” pénzt „vagy egyéb olyan vagyont,
amelyet könnyen lehet pénzzé fordíta­
ni.”
A fővárosban történtek híre, meglehetős
késéssel érkezett Jászberénybe. A postai
közlekedés hetenként csak kétszer járt.
Vasút még nem volt. A kormány hiva­
talos lapját is csak június 8-tol kaptak
a községek.
A városi tanács május 23-i ülésén is­
mertette Szentkirályi Móric főkapitány
fegyverkezésre felhívó leiratát: „Felszó­
lítja továbbá a város polgárait az őrse­
regnek minél előbbi felállítására, azon
polgárokat, kik a katonai szolgálatokban
gyakorlottak, az örsereg betanítására,
ajánlja ... a kaszákkali felfegyverzést.”
Május 20-án: „A Lovas Nemzetőrök számára készült 20 darab kardszíjakért”
darabonként 1 Ft 21 kr-t fizet ki a ta­
nács.
Május 23-án a „kiküldött középponti
választmány” bemutatja a tanácsnak a
községi választók névsorát, és „A képvi­
selők választására rendeltetik, mi sze­
rint azok választása úgy történjék, hogy
minden tized a maga képviselőit válaszsza meg külön, minthogy pedig a lako­
sok, valamint a választók számára nézve
is a tizedek között nagy aránytalanság
van, annál fogva ezekhez alkalmazva az
arány a képviselők számára is megtar­
tandó.”
(Folyt, köv.)

Ifjú Gárda díszőrségben a Petöfl-szobornál
1980. március 15-én

:

'■
'
.

7

HŰTŐGÉP

Nem tetszik

Minden kezdet nehéz

Román vendégek látogatása

Csökkenteni az .alkalmazotti állomány
létszámátl. Elhangzik — szinte minde­
nütt. De kérdezem csökken-e majd a
rengeteg — és egyre növekvő — admi­
nisztratív munka?
Egy-egy adatot annyi felé kell jelen­
teni — telefonon, írásban egyaránt —
sok embernek fogalma sincs róla!Meny­
nyi kimutatást abba lehetne hagyni,
anélkül, hogy valaki észrevenné!
Ddhet, furcsán hangzik a mondatom, de
nem elírásról, csupán az igazságról van
szó. A példák közül teljesen mindegy,
melyiket ragadom ki.
— A múlt év nyarán több ezer papír­
lapot osztottak szét, kaptam belőle jócs­
kán én is. Targoncaigénylés — volt rá­
írva.. Két példányban kérték déli tizen­
két óráig a targoncagarázsba leadni.
Amikor a program szinte óráról-óráni
változik — van ilyen is! — ki az, szeret­
ném látni, aki előre tudja, másnap hány
óraikor mihez szükséges targonca.
Pár hétig írogattam szorgalmasan, pre­
cízen, óráról-órána — saccra — mindent.
Targoncát véletlenül sem úgy kaptam
soha. Ig.y szépen abbahagytani, anélkül
hogy valaki lefújta volna az akciót.
Hosszú hónapok óta, tőlem még senki
nem kérdezte, hogy miért nem adom le,
vagy megy-e az igény egyáltalán.
Attól jobban semmi nem dühít, ami­
kor olyan papírmunkával telik az idő,
amit meglehet meg sem néznek. Hagy­
tam én el olyan kimutatást is, amit ko­
molyan fontosnak tartottam. Úgy vol­
tam vele, ha egy-két alkalommal nem
küldöm el, biztos nem állják meg szó
nélkül. Kíváncsiságból hagytam abba. —
hat. éve — idáig nem érdeklődtek. Több
kulisszatitkot, nem árulok el, nem ártana
egyszerűsíteni az egész vállalat terüle­
tére egységesen az adminisztratív mun­
kákat. Bár azt hittem az új év hoz vala­
mi változást.
1 lozott!
A „'megrendelőt.” most mái- csak üzem­
vezető írhatja alá. — művezető nem —
de még jellegénél fogva engedélyeztetni
kelll külön odatfönn!
—
Hogy néz ez ki közelebbről?
— Sürgős munka van, halasztást, nem
tűr.
Asztalosokra, van szükségünk. A kitöl­
tött megrendelőt cl visszük az üzemveze­
tőnek, ha éppen ott találjuk szerencsénk
van, íia nem, akkor hiába sürgős a mun­
ka.
Az engedélyeztetéssel ugyanez a helyzet.

Pásztoriné Völgyi Katalin öt éve dol­
gozik gyárunkban. Tavaly január óta a
kompresszoros hűtőgép gyáregységben
meós. Márciusban a nők újítási hónapja
alkalmából adta be első újítását.
— Megmondom őszintén, nagyon fél­
tem attól, hogy nem fog sikerülni. Sok
körülményt figyelembe kellett venni ah­
hoz, hogy a gyakorlatban is megvalósít­
sam elképzelésemet. Lényege az, hogy a
hűtőszekrény durva-szivárgáskereső fül­
ke előtt végeznek egy próbafeltöltést.
Itt nitrogén és freon adagolásával ellen­
őrzik a nagyobb szivárgásokat. Nagyon
sokszor megfigyeltem, hogy a töltést
végző dolgozónak nincs ideje, hogy a
szekrényeket 100 százalékosan feltöltse.
Így sok szekrény körbeforgott a javító­
szalagon. Ide tartozik az is, hogy a je­
lenlegi töltőberendezés igen sok kézi
műveletet igényel, ami a töltés minősé­
gét bizonytalanná teszi. A javaslatom a
jelenlegi töltőberendezés automatizált
változata, amely a kézi műveleteket egy
gombnyomásra egyszerűsíti. A készülék
biztosítja az aggregét előírt értékre való
feltöltését.
— Foglalkozik-e újabb probléma meg­
oldásával?
— Úgy érzem, erről még korai lenne
beszélni, mivel még ez az újításom nincs
elfogadva. „Minden kezdet nehéz” és ez
volt az első lépés.
— Valamit magáról?
— Férjem is ebben a gyáregységben
dolgozik, többszörös újító. Talán neki
köszönhetem, hogy én is bele mertem
vágni. Biztatott, hogy próbálkozzam. írisz
nincs csodálatosabb érzés, mint azt lát­
ni, hogy ez az én ötletem, én munkám.
De nagyon sokat köszönhetek munka­
társaimnak is, hogy bátorítottak és se­
gítettek.
Öt éve érettségiztem az erősáramúban.
Nagy örömöt jelentene amennyiben el­
fogadásra kerülne- újításom, mivel ezzel
egy nődolgozónak a munkáját megkönynyíteném.
Pásztori né, a munkáját felelősséggel
végzi. A minőséget nemcsak mástól, ön­
magától is megköveteli. Vezetői tavaly
Kiváló dolgozó jelvénnyel ismerték el
Aktív KISZ vezető, jó közösségi ember.
Nagy István

Április másodikén a Hűtőgépgyárban tett látogatást a romániai Dőlj megye
delegációja Constanta Ciontu, a megyei pártbizottság titkára, a megyei néptanács
elnökhelyettese vezetésével. A delegáció tagjai voltak Eugénia Albu, a krajovai
Ruhagyár pártbizottságának titkára és loan Vladu. a Dőlj megyei pártbizottság
agitációs és propaganda osztályának vezetője. A román vendégek az MSZMP
Szolnok megyei Bizottságának meghívására, hazánk felszabadulása 35. évforduló­
jának megyei ünnepségeire érkeztek. A többnapos baráti látogatásnak része volt
a hűtőgépgyári program is. A gyárlátogatásra és tapasztalatcserére érkező vendé­
geket elkísérte dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese,
Szabó István a megyei pártbizottság osztály vezetője. A vendégeket fogadta Bakó
Gáspár Jászberény város pártbizottságának titkára, Csömör József vezérigazgató­
helyettes és Kákái Rudolf, a pártbizottság titkára.
Csömör József tájékoztatójában a gyártörténet, a fejlődés főbb szakaszai mel­
lett részletesen szólt a jelenről és jövőről. Az alumínium, 50 és 100 literes sörös­
hordókat jól ismerik Romániában, évente több tízezer darabot szállít a Hűtőgép­
gyár a szomszédos országba. A kereskedelem és a szociálpolitikát megkülönböz­
tetett figyelemmel kísérték vendégeink, erre több kérdésük is volt. Kákái Rudolf
a politikai munkáról adott átfogó értékelést.

Mint a Luca széke
Valóban úgy halad az I-es üzemrész
női-férfi öltözőjében a tatarozási és át­
alakítási munka. Talán még lassabban!
Az üzemrendészet október elején ki­
függesztette a hatalmas táblát, miszerint
mindenkinek el kell hagynia az öltöző­
ket. Megszokott helyéről senki nem. szí­
vesen költözött, de bíztak abban, hogy
nemsokára visszatértnek. Október 20-án
kiürülték a szekrények, megüresedett
mindkét öltöző. Jó munkának idő kell
—- jelszóval elkezdődött a munka.
Hogyan ?
A rendészet lezárta az ajtókat. Eltelt
egy hónap, de még a szekrények meg
sem lettek mozdítva! Nem sokkal ké­
sőbb szocialista brigádtagok társadalmi
munkában vállalták, sőt végre is hajtot­
ták a szekrények leszállítását.
Már-már kezdtünk bizakodni, csak
lösz itt valami! Nem mondom, olykor
volt némi mozgolódás. Volt amikor kéthárom csőszerelő dolgozott, vagy hármain-négyen az építőkkel. Most félév el­
teltével, ha megnéznék azok a dolgozók,
akik évekig öltöztek itt, bizony csodá1koznának. No nem az átalakítás miatt,
hanem amiért semmi változás nincs.
Nem kell jártasság az építkezés vona­
lán, hogy tudjuk, egy hatméteres válasz­
fal felhúzásának, bepucolásánuk és egy
ajtó beépítésének nem szabad honlapo­
kig tartani. Más látszat még idáig nincs.
Tisztában vagyok véle, hogy minden
területnek megvannak a maga gondjai.
Problémái. Ezen a két öltözőn kívül
nyilvánvaló más fontosabb munka is
van.
Azért ettől függetlenül sokkal jobban
megoldhatták volna. Jobb munkaszerve­
zéssel már rég visszatérhettek volna
dolgozóink.
Nekünk sem mindegy, — nekik sem —
hogy helyben öltöznek tisztálkodnak,
vagy pedig vállalatunk területén össze­
vissza különböző üzemek öltözőiben.
Baranyi József

Üzemlátogatást tettek a kompresszoros háztartási hűtőszekrények és az ipari
hőcserélők gyártását végignézve elismerően szóltak az alkalmazott technikáról, a
jólszervezettségről. Az eszme- és tapasztalatcsere hasznos volt, hozzájárult a két
megye testvéri kapcsolatainak elmélyítéséhez.
Búcsúzóul Constanta Ciontu köszönetét mondott vendéglátóinak.
U1H1HHM)

illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Dolgozóink figyelmébe
Ebben az évben is megszervezzük a
nyári gyermektábort.
Táborozásra jelentkezhetnek a 7—12
éves korú gyermekek, akik az első osz­
tályt kijárták, vagy az ötödiket befe­
jezték.
Két hét a táborozási idő, az alábbi
turnusokban:
Első turnus: VI. 3(1—VII. 21.,
második: VII. 14—VII. 26.,
harmadik: VII. 28—VIII. 9-ig,
befejező turnus: VIII. 11—Vili. 23-ig.
Részvételi díj: 220,— forint. A befi­
zetés ideje a táborozás előtti hét: I.
turnusra VI. 23 és 24., Il-ra VII. 7 és 8„
Ill-ra VII. 21 és 22-e. a IV. turnusra
VIII. 4 és 5-e.
Jelentkezni lehet a gyermektáborok­
ba 1980. május 2—június 10-ig a szo­
ciális osztályon.
KISMAMÁK FIGYELMÉBE!
Időben szólunk azoknak az édes­
anyáknak. akik kisgyermeküket böl­
csődébe. óvodába akarják elhelyezni,
hogy kérésüket a szociális osztályon
július 15-ig jelentsék be.
Tudott dolog, hogy a vállalat igyek­
szik a kisgyermekek elhelyezéséről, jó­
létéről gondoskodni, de az is, hogy az
intézményekben 100 helyre 120—130 ki­
csit kell felvenni. Hogy a legindokol­
tabb kéréseket figyelembe tudja venni
a bizottság, már a jelentkezőket is­
mernie kell. Év közben csak nagyon
rendkívüli esetben tudunk felvenni kis­
gyerekeket.
Felhívjuk az édesanyák figyelmét ar­
ra, hogy ha a gyes például 1981. máju­
sában jár le, akkor már jelentkezniük
kell óvodára 1980. július 15-ig. így előjegyzik és a kellő időre a gyermek he­
lyét lehetőleg biztosítják, ö maga pe­
dig nyugodtan van, hogy munkájához
visszatérhet.
Akik nem a Hűtőgépgyár, hanem a
területileg közeli óvodát.
bölcsődét
igénylik, azok a szülők az ottani beíratási időben jegyeztessék be igényüket.
Tehát július 15-ig várnak minden
kismamát, akinek gyermekelhelyezési
kérése van. Időben szóltunk, hogy idő­
ben jelentkezhessenek.
Szociális Osztály

Élő
kapcsolatban
a
választókkal
Bemutatjuk a tanácselnököt
Tanyasi kisdiák, komoly érettségizett
fiatalember, gyermekpárti, de szakkép­
zetlen pedagógus, majd tanácsi osztály­
vezető. Közben éjjel-nappal agitált,
szervezett a dolgozó parasztok között
a nagy időkben, s érdemei vannak a
törökszentmiklósi járás emberei előtt,
akiket meggyőzött
a mezőgazdaság
nagyüzemi előnyeiről. A következő lé­
pés a tanárképző főiskola, amelyet 1964ben szép eredménnyel elvégzett. Útjának
elejét ezek a főbb állomások jelzik. Majd
1979.. a nagy lépcsőfok: a törökszent­
miklósi járási tanács elnöki székében
találjuk Búzás Sándort. Innen a me­
gyei pártbizottság politikai főiskolára
küldte, amelyet nappali tagozaton 1976ban fejezett be. Tanácsi államappará­
tusbeli múltja, politikai és szakmai kép­
zettsége alkalmassá tette újabb, meg­
tisztelő poszt betöltésére is: a megyei
pedagógus továbbképző intézet vezetője
lett. Itt munkásságát az új tanterv ki­
dolgozása és bevezetése jellemzi.

Múlt év október elsején választották
meg Búzás Sándort városunkban ta­
nácselnöknek. Amikor beszélgettünk,
meglepett szerénysége, tanáros finom­
sága. Ismerte már a gondokat, amelye­
ket majd az évek során választói meg­
elégedésére kíván megoldani. Látta,
mennyire szorít a cipő
és miben.
Búzás Sándor támaszt lát Jászberény

két nagyüzemének munkáskollektívájá­
ban, és a kisebb vállalatok, hivatalok
valamint iskolák és szocialista brigá­
dok összetartó erejében. Tudta, hogy ke­
vés a tanterem, még kevesebb a lakás
a városban, hogy a több mint ezer la­
kásigénylő gondját hosszú évekig talán
csak enyhíteni lehet majd. ..
Szükséges találkozni, élő kapcsolatot
tartani a választókkal, közvetlenül is.
Fogadóórái mindig zsúfoltak. Hisz ab­
ban, hogy a városi pártbizottsággal szo­
rosan együttműködve, annak alkotó se­
gítségével, az üzemekkel, lakossággal
együtt olyan Várospolitika alakul ki
Jászberényben, amely a fejlődést szol­
gálja. Együtt aw várossal, együtt a la­
kossággal: ez a' tanácselnök hitvallása.
Ez nekünk elég!

Városunk ötös számú tanácstagi vá­
lasztókörzetében Búzás Sándor tanács­
elnök a jelölt. Eddigi munkássága, a
testület élén nagyon rövid, de eredmé­
nyes működése adta a bizalom alapját.
Tudják a választópolgárok, hogy a ta­
nács elnökét hivatása gyakorlásában tá­
mogatniuk kell, ezt meg is ígérték. S
a választás után — és addig is — pe­
dig még közelebb érzik magukhoz ta­
nácstagjukat.
Csuta Lajosné

HŰTŐGÉP

8

Vetélkedjünk

A játékvezető

Rovatvezető: Szórád Tamás

Tavaszi helyzetkép
A szabadtéri sportok művelői már na­
gyon várták a hosszúra nyúlt tél végét.
Nem így a műkorcsolyázók, de a termé­
szet rendje előtt a fagyasztógépek is
kénytelenek voltak „fejet hajtani”.
Befejeződött a ’79—80-as korcsolyázó
idény, amely mindkét fiatal szakosztá­
lyunk számára szép sikereket is hozott.
Akár a műkorcsolyázók, akár a jégkorongozók eredményeit vizsgáljuk, nem
szabad elfelejteni, hogy mindössze há­
rom éve folyik a munka a szakosztá­
lyokban, és ezekben a sportágakban
8—10 év szükséges egy-egy versenyző
felkészítéséhez. A műkorcsolyázók vit­
rinjében már ott csillog az első baj­
noki aranyérem. Ha ebből nem is le­
het messzemenő következtetéseket le­
vonni, a szakosztály felépítése, a jó kö­
zösségi szellem, és nem utolsósorban a
szülők segítése több, mint biztató.
Nagy Mariann és Szőke Csabáné: 22
versenyzővel foglalkozik, de nyomuk­
ban ott van a közvetlen utánpótlást je­
lentő 40 gyerek, illetve a Gólya- és Maci
ovi rendszeresen korcsolyázó csöppségei.
A jég elolvadt, de az edzések tovább
folynak szárazon, vizen és a baletterem­
ben.
Ha sikerül elintézni, a gyerekek —
szülői támogatással — már augusztus­
ban jégre léphetnek Nyitrán. Az úttörő
jégkorongozók is érmet szereztek az or­
szágos bajnokságban. Az Újpesti Dózsa
és a KS1 mögött elért harmadik hely
nagy siker!
A Magyar Jégsport Szövetség vezetői
is elismeréssel nyilatkoznak a fejlődés­
ről. Példamutató az edzők szigora a ta­
nulmányaikban visszaeső gyerekekkel.
Esetenként a sportbeli eredmények ro­
vására, de a srácok érdekében, ösztön­
zőleg ható eltiltások követték a rossz je­
gyeket.
A télutó sportsikereiből a birkózók is
kivették részüket. A vidékbajnokságon
Mizsei 3., Tóth és Csányi 6. helyezést

szerzett, ezzel jogot nyertek az országos
bajnokságon való indulásra. Az után­
pótlás versenyeken elért kisebb-nagyob'o
eredmények után a felnőttek sikere fi­
gyelemre méltó.
A tavaszi idény kezdetekor az asztali­
teniszezők, a sakkozók, a női kézilabdá­
zók és a női röplabdások állnak az ér­
deklődés középpontjában, hiszen mind­
annyian az NB Il-ben szerepelnek.
A legkevesebb izgalmat az asztaiiteniszezők szereplése jelent. Évek óta biz­
tosan tartják helyüket a középmezőny­
ben. Folyamatos az utánpótlás nevelés
is, időnként egy-egy tehetség is felbuk­
kan, gondolok itt elsősorban az NB I-es
Tolnai VL-ban játszó Kiss Anikóra vagy
[lene Lászlóra.
A sakkozók „élet-halál” harcukat vív­
ják a bentmaradásért, pillanatnyilag kí­
vül a kieső zónán. A bajnokság elején a
vetélytársak ellen eladott pontok sajnos
nagy súllyal eshetnek latba a hajrában.
A következő hónapok legérdekesebb
színfoltja a két női csapat, a röplabdá­
sok és a kézilabdázók színrelépése.
Mindkét együttesnek nagyon nehéz dol­
ga lesz. Szálkái Julianna visszaigazolása
Martfűről erősítést jelent a kézi­
labdázóknak. Az igazat megvallva az
előkészületi mérkőzéseken nem mindig
játszott NB Il-es színvonalon a csapat,
de „élesben” minden másképp lehet.
A bajnoki mérkőzésekre a város köze­
pén levő Bathó-kertben kerül sor, így
megfelelő propagandával ki lehet alakí­
tani egy lelkes törzsközönséget, ami fo­
kozni tudja a hazai pálya előnyét.
A röplabda szakosztályban tulajdon­
képpen mindent elölről kellett kezdeni.
Hogy milyen á jelenlegi csapat, az rej­
tély. Ami nagyon valószínűnek látszik,
hogy az NB I. ma már csak álom. Az.
hogy az NB Il-es mezőny melyik részé­
hez tartozik az egyesület, rövidesen ki­
derül.

HiiuiuifflfflniminHunnmnnmamiiiiuiumuinimiiiiiiiiiinfflniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Önzetlenül
Szabadidejét ellenszolgáltatás nélkül
a sportért áldozó ember sajnos egyre
kevesebb lesz. Ök a sport megszállottjai,
akik példát mutatnak a nemes eszme
szeretetéből. Ilyen ember Tasi József.
1957 óta dolgozik a Hűtőgépgyárban,
mint TMK géplakatos.
— Ügy tudom, az egész család rajong
a sportért.
— Feleségem kézilabdázott, a na­
gyobb fiam a Lehel serdülő labdarúgó
csapatának tagja, lányom atletizál, a
kisebb fiam elsős a sportiskolában. Én
tíz évig voltam labdarúgó kapus. Most
az utánpótlás együttes technikai vezető­
je vagyok.
— Hogy került erre a posztra?
— Pályafutásom utolsó évében a tar­
talék csapattal együtt utazott az ifjú­
sági együttes és nagyon megkedveltem
a srácokat. Mikor abbahagytam a játé­
kot, elkezdtem intézni az ügyes-bajos
dolgaikat.
— Milyennek látja a Lehel labdarúgó
utánpótlásának helyzetét?
— Nem a legrózsásabb! Az iskolákkal
és a vezetőkkel sokkal jobbnak kellene
lennie a kapcsolatnak. Rendszeresen
csak 14—15 játékos jár edzésre, mert az
iskola különböző sportágakban igénybe
veszi a gyerekeket. Pl. Nyíregyházán el­
képzelhetetlen, hogy valaki a heti öt ed­
zésből egyet is kihagyjon, pedig 80—100
gyerekkel dolgoznak. Játszunk NB I-es
csapatok ifjúsági együttesei ellen is. Eb­
ben az évben 9 játékos öregszik ki a
csapatból, és ha most nem törődünk ve­
lük, nem hiszem, hogy a tehetséges srá­
cokat itt tudjuk tartani.
— Amikor társadalmi munkáról esik
szó, a sportot egyébként szerető embe­
rek szájából is olyan mondatok hangza­
nak el, hogy „kinek van arra ideje,”
csak időmilliomosok tudják azt csinál­
ni”.
7'asi Józsefnek is van sok elfoglaltsága,
problémája.
— Igen. A feleségem jelenleg is be­
tegállományban van, így többet kell se­
gítenem otthon, mint általában. Volt

úgy, hogy három hónapig kórházban
volt, akkor a három gyerek gondja is a
nyakamba szakadt. Sokszor magammal
vittem őket a mérkőzésekre. Emellett
elvégeztem a marxista-leninista közép­
iskolát és egyetemet. Jelenleg szakosí­
tóra járok. Nemzetközi munkásmozga­
lomból jelesen államvizsgáztam, most
éppen politikai gazdaságtan államvizs­
ga előtt állok. Jövőre, ha sikerül, a fi­
lozófia vizsgával befejeztem. Emellett
párttitkár-helyettes vagyok, évekig szo­
cialista brigádvezető voltam, ezt a
munkát most már más csinálja helyet­
tem.
Itt elgondolkoztam egy kicsit. Nem hi­
szem, hogy valakitől is elvárhatjuk,
hogy helytálljon a munkahelyén, gyere­
keket neveljen, társadalmi munkát vé­
gezzen és mellette — mert mikor lenne
rá ideje — éjszaka tanuljon. De tisztele­
tünket és megbecsülésünket ő és ők ki­
érdemlik.
Ügy gondolom, a fiatal géplakatosok­
nak nem nehéz példaképet választani,
a téemkán.
— Milyen további tervei vannak?
— A labdarúgással még nagyon sokáig
szeretnék foglalkozni. Lassan befejezem
tanulmányaimat, a tudásomat szeretném
valahogy hasznosítani. Talán sikerül
marxista középiskolában tanítani.
És amiről nem beszélt, — mert talán
még maga sem hiszi el, — készül a
Moszkvai Olimpiára!
A Lehel SC két társadalmi aktívát je­
lölhetett az olimpiára utazó küldöttség­
be, az egyik, egyhangú szavazással Tasi
József.

HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. április hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

1950-ben született, ’71-óta dolgozik a
Hűtőgépgyárban, nős. A jászberényi Va­
sas NB III-as labdarúgó csapatában fut­
ballozott, 1966-ban megyei ifjúsági válo­
gatott.
1976 óta — akkori munkatársa, Török
Imre hívó szavára — labdarúgó já­
tékvezető. Jó játékvezető — mint „szak­
társai mondják-, de nem sikeres játék­
vezető. Mert ez a két dolog, csakúgy
mint az élet sok más területén, sajnos
nem mindig esik egybe, de arról valljon
ő, Boros József:
— Az 1977. évi munkám után a me­
gyei játékvezető szövetség javasolt az
országos utánpótlás keretbe. Ez külön
megfigyelést, majd egy vizsgát jelent,
ami után ha sikerül, NB Il-es mérkőzést
vezethet az ember. Nekem ’79-ben ez si­
került, de mégsem vezethetek, mert ed­
dig a legjobb tíz került egy „emelettel”
feljebb, most csak az első öt, és én he­
tedik lettem. Mivel megyénként egy fi­
atal játékvezetőt vesznek figyelembe az
utánpótlás keretében, ez most a szolnoki
Tombor .József, így én egyenlőre nem
bizonyíthatok.
A legjobb megyei játékvezetőnek fel­
ajánlott „Dr. Magyar Béla Kupát” je­
lenleg Boros védi.
— Kezdő játékvezetőként mi okozta a
legnagyobb problémát?
— Az átállás, hogy már nem labda­
rúgó vagyok. Többször előfordult, hogy
az utolsó pillanatban húztam vissza a
rúgó lábam.
— Zavar-e a nézők bekiabálása?
— Nem figyelek oda, igyekszem csak
a játékra koncentrálni, ami még nálunk
is elég gyors ahhoz, hogy ne lehessen
egyszerre két helyre figyelni.
— Ha figyelsz, ha nem, a nézők csak
kiabálnak, sokszor nem éppen épületes
dolgokat. Mi az, ami miatt a játékveze­
tők ezt mégis eltűrik, és hétről-hétre ve­
zetik a meccseket?
— NB I-ig semmi esetre sem a pénz,
hiszen a honorárium alacsonyabb osz­
tályban éppen csak fedezi a kiadásokat.
A sport szeretető a legfontosabb indok.
— Jászberényben feltűnően sok mű­
ködő játékvezető van. Kinek köszönhe­
tő ez?
— Elsősorban Csák Ferencnek és Kof­
fer Andrásnak, az utóbbinak az MLSZ
játékvezetői testületében van komoly
beosztása. Ök szervezték a tanfolya­
mokat, irányították, segítették már évekkel ezelőtt a fiatal játékvezetőket.
— A labdarúgó játékvezetés olyan ma
nálunk mint a pontozásos sportágak:
nem árt a jólfésültség és egy „kereszt­
apa”! Segít-e Koffer beosztása a jászbe­
rényi bírók előrelépésében?
— Annyiban igen, hogy rajta keresz­
tül minden jászberényi játékvezetőre
jobban odafigyelnek. Ez is nagyon so­
kat jelent.
— Volt-e már olyan, hogy a hibád a
mérkőzés végeredményére döntő hatás­
sal volt?
— Olyan még szerencsére nem. Egy­
szer, kezdő játékvezető koromban két
szomszédos község rangadóján eldurvult
a játék, úgy érzem abban én is hibás
voltam.
— Ha észreveszed, hogy hibáztál,
korrigálsz-e?
— Soha. A játékosok és a nézők ezt
azonnal észrevennék, és természetesen
nem használna a tekintélynek.
— Ki a játékvezetői példaképed?
— Palotai intelligenciája és Kuti sze­
rénysége.
Szórád Tamás

Irány Moszkva
Véget ért a Szolnok megyei Néplap
olimpiai rejtvénypályázata. A tizenhét
írásbeli forduló ötven legeredménye­
sebb résztvevőjét hívták meg a tiszaligeti sportcsarnokba a színvonalas dön­
tőre, köztük vállalatunk több dolgozó­
ját.
Majzik Dezső szerszámkészítő szép
sikert ért el, szoros küzdelemben a
második helyet szerezte meg.
Az első három helyezett jutalma in­
gyenes utazás az olimpiára. A fiatal
gépészmérnök számára tehát valósággá
vált a vetélkedő címe: „Irány Moszk­
va!”

— 35 éve szabadult fel hazánk —
1. Mikor volt az Ideiglenes Nemzetgyű­
lés megyei képviselőinek az az ülése,
melyen ott volt a jászberényi kis­
gazdapárti vezető, Baráth Endre is?
2. Ki volt a Magyar Kommunista Párt
jászberényi szervezetének felszabadu­
lás utáni első titkára?
3. Mikor alakult meg Jászberényben a
nemzeti bizottság ideiglenesen?
4. Milyen döntés született a nemzeti bi­
zottság vezetőjének személyével kap­
csolatban?
5. Mikor tartotta első ülését a véglege­
sen megalakult városi nemzeti bizott­
ság?
A megfejtéseket 1980. május 10-ig
kérjük a szakszervezeti könyvtárban le­
adni! Egyénileg és brigáddal is lehet
versenyezni. A helyes megfejtők között
könyvjutalmat sorsolunk ki.
Az előző fordulóban könyvjutalmat
nyert a Dózsa Ferenc 11. szocialista
brigád a műszaki fejlesztési főosztályról.
A könyvet a szakszervezeti könyvi árban
veheti át a brigádvezető.
Szakszervezeti könyvtár, az MSZMP
hűtőgépgyári bizottságának agitációsés propaganda munkabizottsága

Könyvtári hírek
A „József Attila élete” című irodalmi
fejtörő helyes megfejtői közül könyvju­
talmat kapott a Neumann János Szoci­
alista brigád, a számítástechnikai osz­
tályról, és Majzik Dezső a szerszámszerkesztési osztály dolgozója. A könyvek a
szakszervezeti könyvtárban vehetők át.
Tisztelettel felhívjuk minden szoci­
alista brigád figyelmét, hogy könyvtá­
runkban 1980. április 22-én megnyílt a'
V. 1. Lenin születésének 110. évfordulója
tiszteletére rendezett kiállítás, amely
1980. április 30-ig tekinthető meg a
könyvtár nyitvatartása szerint. Minden
szocialista brigádot kérünk, hogy nézze
meg kis kiállításunkat.
Várjuk a látogatókat!
Szakszervezeti könyvtár

TÍZEZER forint nyeremény

Az 1980. I. negyedévi nyeremény taka­
rékbetétkönyvek sorsolásakor a több ki­
sebb összegű pénznyeremény mellett a
278052. sz. betétkönyv 10 000 Ft-ját 100
%-kal húzták ki.
Ez úton szeretnénk ismertetni a nyere­
mény takarékbetétkönyvek elhelyezésé­
nek feltételeit.
A nyeremény takarékbetétkönyvben
elhelyezett összegek nem kamatoznak
ehelyett minden ezer betétkönyv után
negyedévenként 20 nyeremény kerül ki­
sorsolásra. A nyeremény kiszámítási
alapja a betétkönyv utolsó negyedévi
átlagos
betétösszege,
maximálisan
50 000 Ft lehet.
1 nyeremény a negyedévi átlagbetét
250 %-a, 2 nyeremény a negyedévi át­
lagbetét 100%a, 5 nyeremény a negyed­
évi átlagbetét 50 %-a, 12 nyeremény a
negyedévi átlagbetét 25 %-a.
Nagyon örülnénk, ha a Hűtőgépgyár
dolgozói minél többen nyitnának nyere­
mény takarékbetétkönyvet.
Országos Takarékpénztár
hűtőgépgyár üzemi fiókja

|

NAPONTA 6—19-ig

Lehel Strandfürdő
Strandunk május elsején nyit. A ma­
jális alkalmából díjtalanul igénybe ve­
hető. Május 2-től megváltoznak az
árak az alábbiak szerint:
Felnőtt belépőjegy: 10,— Ft; Diák és
katona: 6,— Ft; Látogató jegy: 5,— Ft;
Kabinjegy: 15,— Ft.
Havi bérletek:
Felnőtt: 180,— Ft; Diák és katona:
120,— Ft; Hűtőgépgyári dolgozó: 70,—
Ft; Hűtőgépgyári dolgozó gyermeke:
50,— Ft.
Tömegsportnap hétfő és szombat
G—19 óráig.
A hét minden napján 6 és J/2 í! óra
között, gyári belépővel ingyenesen ve­
hetik igénybe a Hűtőgépgyár dolgozói
a strandot.
Pénztár: mindennap 6—19 óráig.

Jó vezetőket
a nagy feladatokhoz
„A szakszervezetek fontos feladata, hogy
képviseljék tagságukat és a. dolgozók
egyes rétegeinek, érdekeit a vállalatok
vezetősége és az állami szervek elölt.
Védjék a dolgozók törvényben biztosí­
tott jogait, szorgalmazzák a munkafel­
tételek és körülmények javítását.
... Lépjenek fel a munka, szerinti el­
osztás elvének következetesebb érvénye­
sítéséért a káros egyenlősdivel szem­
ben."
Ezt szabta feladatul — többek között
■— az MSZW XII. kongresszusa a szak­
szervezetek, így a Vasasszakszervezet
elé is.
Munkáskollektívánk gazdaság-politi­
kai fejlődésében, sikereiben a szakszer­
vezet érdemei is benne vannak. Az
utóbbi években sokat tettek a szerve­
zettség és üzemi demokrácia érvénye­
sítése terén, előtérbe helyezve a tagság
és a bizalmiak szerepét. Szakszervezeti
életű nket a szervezettség, a széles de­
mokratizmus. az érdekvédelem és a ter­
melésért érzett nagyfokú felelősség jel­
lemzi.

Nyíltan, demokratikusan
Szervezeti életünkben — a SZOT és a
Vasasszakszervezet határozatai! végre­
hajtva — újjáválasztották a bizalmi tes1 iiletet. s ez nagyban növelte a szervezet
szerepét. A főbizalmi-bizalmi választá­
soknál a tagság a legszélesebb nyilvá­
nosság, demokratizmus gyakorlatát va­
lósította meg. A megválasztott tisztség­
viselők bírják a tagság bizalmát, hiszen
öt évre ők fogják képviselni vállalatunk
szervezett dolgozóit. A százharmincöt.
többségükben törzsgárdatag és régi
mozgalmi harcos tisztviselő személye jó
garancia arra, hogy a legfőbb feladatát,
a munkásképviseletet, jól fogja ellátni.
Május 16-án pedig szakszervezeti éle­
tünk kiemelkedő eseménye, a vállalati
szakszervezeti bizottság és munkabizott­
ságok megválasztására került sor.
A bizalmi testület körében megjelent
Baranyai Géza, a Vasasszakszervezet tit­
kára, Egyed. Zoltán, az SZMT képvise­
lője, Szabó István, a SZOT részéről,
Krizsán Sándor, szakszervezetünk poli­
tikai munkatársa. Gorjanc Ignác vezér­
igazgatónk, Kókai Rudolf pártbizottsá­
gunk titkára, Hubanov Mihály, a K.1SZbizottság titkára.
Csillik Sándor, a Hűtőgépgyár pártbi­
zottságának tagja, személyzeti-szociális
igazgató volt a testületi választógyülés
levezető elnöke. Előszavában ígéretet
tett arra, hogy a bizalomnak megfelelő­
en, a törvényesség betartásával vezeti le
a választást. Nyílt szavazással választot­
ták meg a jelölőbizottságot, a szavazat­
szedő bizottságot, és a jegyzőkönyvveze­
tőket, valamint annak hitelesítőit. Be­
jelentette Csillik elvtárs, hogy a bizalmi
testület ülésének két napirendi pontja
lesz-a Vasas szakszervezet Elnökségé­
nek útmutatása szerint —:
Értékelő beszámoló az 1975-1980. kö­
zött végzett szakszervezeti munkáról,
valamint a választás. Majd felkérte
Velkei Istvánt, a vállalati szakszervezeti
bizottság titkárát a beszámoló előter­
jesztésére.
Velkei elvtárs, a vállalati szakszerveze­
ti bizottság megbízásából — az 1975.
szeptember 12-i választás óta végzett
munkáról — így kezdte előadását:
— Tisztelt Bizalmi Testület!
A vállalati szakszervezeti bizottság
nevében tisztelettel és szeretettel üd­
vözlöm a bizalmi testület ülésén megje­
lent küldötteket, meghívottakat és ven­
dégeket 1

Majd tájékoztatta részletekbe menően a
bizalmi testületet a vállalat, gazdasági,
politikai célkitűzéseinek végrehajtásá­
val kapcsolatos munkáról, tevékenység­
ről. döntésekről. Részletezte a termelési­
fejlődési eredményeket, az export és
belföldi piac kielégítésének szükséges­
ségét, az egy munkásra eső termelésiér­
téket és a keresetalakulást, amely a bebeszámolási időszakban jó fejlődést mu­
tat: míg 1975-ben több mint félmilliós
termelési érték jutott egy munkásra,
1979-ben ez 705 ezer forint. Lényegesen
emelkedett a munkabér is ötéves átlag­
ban.

Érdekvédelem, anyagi erkölcsi megbecsülés
— A munkaerőgazdálkodás vállalati
feladat, de a munkaerő megtartása nem
csupán egy osztály feladata. Minden ve­
zetőnek és szakszervezeti tisztségviselő­
nek nagyobb gondot kell fordítania a
jól dolgozó munkások megtartására,
alkalmazotti és fizikai állományban
dolgozókra egyaránt.

készüliin
Belpolitikai életünk kiemelkedően
fontos eseményére készülünk. Az Elnö­
ki Tanács június 8-ára tűzte ki az or­
szággyűlési képviselők és 'a tanácstagok
általános választását. A választások elő­
készítésének kiemelkedő jelentőségű
eseményei voltak a jelölőgyűlések. A
város 68 tanácstag választó körzetében
tizenkilenc hűtőgépgyári dolgozót java­
soltak, akiket a jelölőgyűlések megerősí­
tettek. Egy körzetben, az 57-esben ket­
tős jelölés történt, de mindketten hű­
tősök. Név, foglalkozás, illetve beosztás
szerint zárójelben a választó körzet
száma:
Bacsa Ferenc (4-es) főosztályvezető,
Barna T. István (42) osztályvezető, Bár­
dos István (46-os) művezető, Bathó Jó­
zsefné (52-es) hegesztő, Benedek József né (33-as) hidegalakító, Dobák Jánosné

dinamikusan fejlődött, részaránya eléri
a 37 százalékát az össztermelésnek.
A mezőgazdasági nagyüzemek a megyei
és az országos átlagot meghaladó évi 8
százalékos növekedési ütemet értek el.
amely nagyon figyelemre méltó ered­
mény.
A javuló, korszerűsödő városi közle­
kedés sok gonddal is küszködik. A tö­
megközlekedés kiterjesztését, az útháló­
zat korszerűtlensége akadályozza. A szi­
lárd útburkolat részaránya, alig több
mint 20 százalék, amely messze a ha­
sonló középfokú szerepkörű városok or­
szágos átlaga alatt van, amely 57 száza­
lék. Az új utcák nyitásával sajnos az
arány még kedvezőtlenebb képet mutat.
A kereskedelmi hálózatról is megál­
lapítást nyert, hogy a bővítés elmaradt
a tervezettől. Az egységek nagy száma

Testületi üléseinken amellett fog­
laltunk állást, hogy a vállalat részéről
tovább kell fejleszteni a feltételeket.
Hangsúlyt kapott részünkről a kategó­
riáknak megfelelő kereset kialakítása
az erkölcsi- és anyagi elismerés emelé­
sére azért is. mert szükségesnek láttuk
a
munkaerőhullámzás .megállítását,
förzsgárda megbecsülését.
— Gazdasági eredményeinket, mun­
kasikereinket a szocialista brigádmoz­
galom segítségéve] értük el. Kollektí­
vánk a mozgalom kezdeti szakaszától
számítva részt vesz a munkaversenyben.
A beszámolás időszaka alatt továb­
bi fejlődést ért el
á
brigádmoz­
galom mind a tagság emelkedésében,
mind az eredmények terén, természete­
sen a társadalmi és gazdasági munká­
ban egyaránt. Az elismerés sem maradt
el. mert például 1979-ben három és fél­
millió forintot osztottunk ki a munka-'
versenyben dolgozó kollektíváknak, ju­
talomként. Termelési érték, gazdasági és
társadalmi munka volt és van a nagv
összegű anyagi elismerés mögött. Nagy
társadalmi erő, igazi tömegmozgalom
ma már nálunk a brigádélet. Dolgozó­
ink mindig tudtak új és újabb vállalá­
sokat tenni, a nehézségeket leküzdve
lelkesen dolgozni, s ez a brigádmozga­
lomnak köszönhető.

Szociálpolitikai terveink nemcsak el­
készültek. de meg is valósultak. — foly­
tatta a vállalati szakszervezeti bizottság
titkára — s a bérpolitikáról szólva el­
mondhatom, hogy nagyobb körültekin­
téssel alakítottuk ki mint korábban. Az
a véleményünk, hogy még bátrabban
kell differenciálni a bérek és jutalmak
szétosztásában. A prémiumok kiszabá­
sánál pedig magasabb követelményeket
kell támasztani a vezetőkkel szemben.
Mert az elmúlt öt évben az alapbérek
terén jobban, a keresetek növekedésé­
ben pedig alig érvényesült a differenci­
álás. A kereseteket torzítják a magas
túlórák! S bár a bér öt év alatt 30 szá­
zalékkal növekedett, az átlagkereset 20
százalékkal nőtt, az országos átlagtól
még így is elmaradtunk.

Célunk — a gazdasági vezetőkkel
egyetértve — az, hogy kialakuljanak a
helyes bérarányok, ezzel elősegítsük a
munka hatékonyságának növekedését.
De el kell érnünk azt is, hogy a dolgo­
zók béren kívüli juttatását, szociálpoli­
tikai céljainknak megfelelően, emelni
tudjuk.

(folyt, a 3. oldalon)

Jászberény országgyűlési képviselőjelöltje újra Gorjanc Ignác

(29-es) hűtőgépszerelő, Emel József (10)
osztályvezető, Erki Ferenc (43-as) beta­
nított munkás, Ferencsik Pál (57-es)
gyáregységvezető, Kiss Vendelné (45-ös)
meós, Kocsis Árpád (66-os) betanított
munkás, Kónya Leó (34-es) gépkocsive­
zető, Lukácsi László (19-es) villanysze­
relő, Nagy Gyuláné (57-es) osztályvezető,
Nagy Istvánná (54-es) programozó, Nyíri
Lajos (25-ös) üzemvezető, Rédei István
(13-as) üzemvezető, Szarvas Imréné
(23-as) meós, Tábori Jánosné (47-es) he­
gesztő.
A jelölőgyűlések közül is kiemelke­
dett az április 23-án megtartott 15-ös
számú országgyűlési képviselői körzet
jelölő gyűlése, amelynek helyszíne a
Munkás és ifjúsági ház zsúfoltságig
megtelt színházterme volt.
Az elnökségben helyet foglaltak; Mo­
hácsi Ottó az MSZMP Szolnok megyei
Bizottságának titkára, Szívós Antal, a
városi pártbizottság első titkára, Búzás
Sándor, a városi tanács elnöke, Bakó
Gáspár, a városi pártbizottság titkára,
Gorjanc Ignác országgyűlési képviselő.
Búzás Sándor megnyitója után Szívós
Antal lépett a mikrofonhoz és összegez­
te a választás óta elért eredményeket,
de őszintén beszélt a megoldásra varó
gondokról is.
A néphatalom legfőbb szervéről az Or­
szággyűlésről elmondotta Szívós elvtárs,
hogy teljesítette megbízatását.
Ebben a ciklusban a kormány előter­
jesztése alapján 24 törvényt alkotott. A
tanácsok munkájában kiemelte a nép­
képviseleti. az önkormányzati és az ál­
lamigazgatási jelleg erősödését.
A városfejlesztés érdekében végzett
munkát elemezve a pártbizottság első
titkára megállapította.
— Ebben az időszakban az élet min­
den területén a kiegyensúlyozott fejlő­
dés volt a jellemző.
Tovább erősödött az ipar jelentősége, a
termelési érték közel 90 százalékát ál­
lítja elő. Az ipari termékek exportja is

a nem kevés helyen tapasztalható kor­
szerűtlenség a megoldás gyorsított üte­
mét igényli.
A város köztisztasági helyzete az erő­
feszítések ellenére tovább romlott, ezen
csak felsőbb tanácsi támogatással és
szélesebb körű társadalmi összefogással
lehet segíteni. Jó eredménynek mond­
ható a tanyák villamosítása, 98 tanya
kapott villanyt.
A szolgáltatások területén is jelentős
előrelépések történtek, csakúgy, mint az
egészségügyi és a szociális ellátásnál.
A nagy tapssal fogadott beszéd után
a városi pártbizottság első titkára javas­
latot tett Jászberény országgj’űlési kép­
viselőjének személyére. Gorjanc Ignác
nevének elhangzása után a megbecsü­
lést. a tiszteletet olyan hosszantartó,
őszinte taps fejezte ki, amelyet méltán
közmegbecsülésnek nevezhetünk.
A választóknak volt alkalmuk meg­
ismerni a jelölt képviselői munkásságát,
hiszen 1967 óta tagja az országgyűlés­
nél;. A jelölőgyűlésen többen kértek
szót. Kókai Rudolf, a Hűtőgépgyár párt­
bizottságának titkára a vállalat egész
kollektívája nevében támogatásáról biz­
tosította a jelöltet. Kiss József, a Jász­
sági Állami Gazdaság brigádvezetője
nagyra értékelte Gorjanc elvtárs eddigi
munkásságát és örömét fejezte ki az
újra jelölése fölött.
Kovács László, az Aprítógépgyár
munkása a vállalat kollektívájának el­
ismerő támogatását tolmácsolta.
/Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság
titkára a testület véleményét mondta el.
— Jól ismerik Gorjanc Ignác munkás­
ságát a megyében, sőt országosan is.
Nagy élettapasztalata, életbölcsessége, az
a hit, amivel dolgozik elismerésre mél­
tó. nagyon eredményes. Jól választottak
— mondotta befejezésül Mohácsi Ottó.
Az egyhangú szavazás is ezt bizo­
nyítja.

Köszöntjük az első magyar űrhajóst, Farkas Bertalant!

a

Ök bizonyítottak

Számítanak a íiataloBcro
A párt XII. kongresszusa, a szakszer­
vezeti választások, az országgyűlési kép­
viselők választása, a nemzeti és nem­
zetközi ünnepekről való megemlékezés
sűrített programjaiból a fiatalok is ala­
posan kivették részüket. Vállalatunk
kiszeseinek életében fontos állomás az
április 24-én megtartott küldöttgyűlés,
melyen az elmúlt akcióév munkájáról
szóló beszámolót és az idei év akció­
programjának fő feladatait vitatták
meg. E jelentős eseményen vállalatunk
gazdasági és társadalmi vezetői, vala­
mint a városi és megyei KISZ szerve­
zetek képviselői is jelen voltak. Az el­
nökség asztalánál foglalt helyet Kiss
Gyula, a városi pártbizottság munkatár­
sa, Kókai Rudolf vállalatunk pártbizott­
ságának titkára,Szabó István kereske­
delmi igazgató, valamint Budai László,
a városi KISZ bizottság titkára.
A beszámolót írásban kapták meg a
küldöttek. A rendkívül jól szerkesztett,
kritikus hangú és tartalmas értékelés­
hez szóbeli kiegészítést Hubanov Mihály,
a KISZ bizottság titkára fűzött. Az első

te a beszámolót: — Rövid, tömör, politi­
kus, kritikus és önkritikus. Az eredmé­
nyek és hiányosságok egyaránt szere­
pelnek, bár nem minden területet ele­
meztek. örülök a vitának — folytatta
Kókai Rudolf. Sok mindent másként lá­
tunk, a vitában megismerhetjük egy­
más álláspontját. így aztán közös plat­
formot alakíthatunk ki. Mostanában
sok a probléma, vélt vagy jogos sére­
lem. De ne felejtsék el, ez a vállalat a
szocialista társadalom szülötte. Gazda­
ságvezetése közel 20 éve ugyanaz. Ez a
vezetés, higgyék el, nem felejtett el ve­
zetni. Ma is hatezer embernek kell
munkát biztosítani, és megfelelő dön­
téseket hozni ennek érdekében. Egyér­
telmű választ sok mindenben nem tu­
dunk adni mi sem, mások sem. Nem
könnyű a népgazdasági helyzet. Ezt is
tudomásul kell venni. Amikor felvetik
a gondokat, ne csak a jogok oldaláról
közelítsék meg. A tartozik oldalt is meg
kell nézni. Akarjanak becsületesen ta­
nulni, dolgozni, utána az ellenszolgál­
tatás sem marad el. Egyensúlyba kell

és második taggyűlések eredményeit
öszegezve elmondta, hogy 605 KISZ tag
29 alapszervezetben dolgozik vállala­
tunknál. Kifejtette: A legfontosabb fel­
adat most, hogy a fiatalok munkaer­
kölcsében és munkafegyelmében továb­
bi előrelépés történjen.
— Minden fiatallal meg kell értet­
nünk, hogy a munkaidőt becsülettel
kell ledolgozni, minőségi munkát kell
végezni, feltárni és megszüntetni a hi­
bás munkaszervezésből adódó hiányos­
ságokat. A KISZ vezetők, aktivisták,
tagok példamutató politikai és gazdasá­
gi tevékenysége nagy lendületet adhat
a feladatok eredményesebb megvalósí­
tásában. — mondta Hubanov Mihály.
Felhívta a küldöttgyűlés résztvevőinek
figyelmét az ősszel sorra kerülő ifjúsági
parlamentek sikeres megrendezésére, a
fiatalok felkészítésére.
Hozzászólása után a beszámoló meg­
vitatására került sor. Elsőként Kuti Mi­
hály kért szót: — Az FMKT mozgalom
elválaszthatatlan a vállalat működésé­
től és döntően befolyásolja is azt. De
hiányzik az összhang, melynek oka az
érdekeltségi rendszerben keresendő. A
jól felkészült és a közösség által is el­
ismert, a vállalati életben jártas szak­
emberek közül nagyon sokan távoztak
el a közelmúltban. — Kuti Mihály beszélt
a brigád- és újító mozgalomról. Ezután
felhívta a fiatalok figyelmét a nyelvta­
nulásra, mely igen fontos egy önálló
export joggal rendelkező vállalatnál.
A fiataljaink minden támogatás elle­
nére nem mutatnak aktivitást a nyelvta­
nulás terén. Hozzászólását a következő
gondolattal zárta: — Az FMKT a prob­
lémákat nem oldhatja meg, de sajátos
eszközeivel sokat tehet.
Pintér János a szakmunkás tanulók
és betanított munkások versenymozgal­
mának hiányosságait tette szóvá. Turóczi Lajos az úttörőkkel való kapcsolat
fontosságáról és tapasztalatairól szá­
molt be.
Kókai Rudolf a vitában így jellemez­

hozni ezeket a dolgokat. A baj ott kez­
dődik, ha csak beszélünk a gondokról
és nem teszünk a megváltoztatása ér­
dekében. A fiatalok előtti komoly
feladatok egyike a XII. kongreszszus határozatának egységes értelmezé­
se, feldolgozása, végrehajtása. Az akció
programban vonzóvá kell tenni a fiata­
lok előtt a mozgalmi munkát.
Kérem a fiatalokat, igényeljék
munkájukhoz a párt segítségét, vegye­
nek részt az üzemi négyszög tevékeny­
ségében, mert csak közösen, együttmű­
ködve tudunk eredményeket elérni.
A vita után került sor a vállalati
KISZ-bizottság tagjainak részleges újra
választására. A titkos szavazás eredmé­
nyeként Illésné Lázár Máriát szervező
titkárnak, Zvara Lajost honvédelmi fe­
lelősnek és Pilár Györgyöt az FMKT
munkabizottság titkárának választották
meg a küldöttek .
Hubanov Mihály értékelte a küldött­
gyűlés munkáját. Többek között a kö­
vetkezőkről szólt: — Az ifjúsági szerve­
zet életében jelentős események ját­
szódtak le a közelmúltban. Üj titkárt
és hat új bizottsági tagot választottak
fiataljaink. Hét friss emberrel gyarapo­
dott testületünk. Remélem, ez a frisses­
ség a mozgalom javára válik. A fiata­
los aktivitást, az itt megmutatkozó épí­
tő vitaszellemet a jövőben szeretnénk
kamatoztatni. A most megválasztott ve­
zetőknek kívánom, hogy munkájuk so­
rán érezzék azt az egyetértést, ami itt a
választáskor mutatkozott.
A küldöttgyűlés záró aktusaként a ki­
váló és élenjáró KISZ szervezet pályá­
zaton legjobb eredményt elért alapszer­
vezetek vehették át jutalmukat. Az el­
ső helyezett a Bólyai Farkas, második
a Sziklai Sándor, harmadik a Komócsin
Zoltán alapszervezet lett. A leköszönő
bizottsági tagok munkáját megköszönve
könyvjutalmakat adott át Hubanov Mi­
hály Győr Margitnak, Kuti Mihálynak
és Ötvös Bélának.
Kiss Erika

Kiváló lett a központi alkatrész gyár­
egységhez tartozó forgácsoló üzem Dr.
Salvador Allende Ifjúsági Szocialista
Brigádja.
— Mintha csak az lett volna a céljuk,
hogy valamennyi fiatal nevében bizo­
nyítsanak. Legalábbis a jó eredmények
erre engednek következtetni.
Nagy Béla főművezetőnek köszönhe­
tem, hogy megismerhettem a kollektí­
vát és zavartalanul beszélgethettünk.
Az üzemvezetői iroda a megbeszélt idő­
pontban benépesedett.
Knór István brigádvezető mindjárt
azzal kezdte a bemutatást, hogy vala­
mennyien fiatalok, harmincon innen
vannak. Éppen ezért nagyon örülnek,
hogy őket találták méltónak a kiváló
címre. Pista 1977. óta vezeti a brigádot.
Kovács Istvántól vette át a stafétabotot,
akit közben a Komócsin Zoltán KISZ
alapszervezet titkárának választottak
meg.
— Ilyen a mai fiatalság! — állapítja
meg természetes határozottsággal. —
Ügy érzem, hogy hozzánk hasonlóan,
sok tízezer fiatal, bizonyít nap mint nap
ebben az országban. Szükség is van er­
re, mert még mindig sokan legyintenek,
ha a fiatalságról van szó.
— Pedig mi vagyunk többen, akik
mindennapi munkával, tanulással, pél­
dás magatartással bizonyítunk — fűzte
hozzá Birgés József brigádtag. aki az
1978-as évben végzett munkájáért meg­
kapta a szakma ifjú mestere címet.
— A brigádvezető szavai komolyak,
megfontoltak. Ehhez a biztonságot első­
sorban ez a fizikai dolgozókból, több­
nyire esztergályosokból álló kollektíva
teremtette meg.
— 1975-ben, öt éve alakultatok meg,
hogyan sikerült ilyen nagyszerű ered­
ményt elérni?
Hangos az iroda, mindenki beszélni
akar.
— Nem úgy álltunk a munkához, hogy
mindenki hozzáférhessen — mondja
tréfásan Sedop Pál brigádtag.
Fülöp Sándor veszi át a szót: Jó össze­
tartó kollektívával mindent el lehet ér­
ni. Gazdasági vállalásunkat 104 helyett
109 százalékra teljesítettük.
— Nem rohammunkát csináltunk ám!
— újságolja Knór István.
— Selejtes munkadarabokat nem ad­
tunk ki a kezünkből. Védnökséget vál­
laltunk a tűzoltó- és búvárpalackok mi­
nősége felett. A magas minőségi köve­
telményeket maradéktalanul kielégítet­
tük.
A gyáregység társadalmi — gazdasági
vezetőinek nem kevés támogatása is
benne van elért eredményeinkben. Nem
^szeretek személyeskedni, de meg kell
**említeni Tóth István művezető nevét,
aki fáradságot nem ismerve patronálja
brigádunkat.
— Az is előnye a kollektívának —
kapcsolódik beszélgetésünkbe Sándor
András naplóvezető — hogy zömmel
helybeliek
vagyunk. Váltóműszakba
járunk, de állandóan együtt.
— így teljes a létszámotok? — kér­
dezem Tóth Béla brigádtagot, aki Jánoshidáról jár be évek óta.
— Nem. Bolbásné Marika gyesen van,
Nemoda Zoltán és Risai Lajos pedig
katonák.
— A fiúkat kiértesítették az esemény­
ről?
— Ki bizony! — válaszolta a brigád­
vezető. Eljuttattuk a pénzjutalmat is!
Risaival jobban tudjuk tartani a kap­
csolatot, mivel itt van helyben.
— Mi meglátogattuk húsz napra a
nyáron! — kiált fel Birgés Jóska. Tar­
talékosként benn voltunk Mércse End­
rével és Kovács Istvánnal.
— Birgésről megtudtam, hogy a Pe­
tőfi Szocialista Brigádból került át ebbe
a kollektívába. Esztergályos és lakatos.
Nagy érzéke van az újításhoz. Ezt ki is
használja.

Kovács László üzemvezetőnek volt
módjában figyelemmel kísérni évek óta
azt a maximumot, amelyet a brigád
produkált. Szem és fültanúja volt be­
szélgetésünknek.
— Egyforma eséllyel indult az öt bri­
gád, hisz aranykoszorúsak voltak. Volt
olyan érzésem az értékelés időszakában,
talán sikerül a KISZ-eseknek. Szinte
mindenki KISZ-tag. A vállalati KISZbizottság megbízásából hulladékgyűjtő­
ket készítettek mindenfelé a városba.
Hulladékgyűjtő akciót szerveztek több
mint húsz órában. Harminc mázsa va­
sat, négy mázsa színesfémet szedtek
össze. Képviseltették magukat a KISZ
munkavédelmi vetélkedőn, első helye­
zést értek el. Rengeteget tudnék önzet­
len munkájukról beszélni...
— Én pedig ennek alapján rengete­
get tudnék írni.
Köszönöm a beszélgetést, gratulálunk a
kiváló gyáregység kiváló brigádjának.
Baranyi

Országos versenyre
Az 1980-as kiképzési év jelentős ese­
ménye volt május 9—11-ig a Szolno­
kon megrendezett szakalegységek el­
ső megyei találkozója. A városi Ifjú
Gárda két raja kapott meghívást a
rangos versenyen való részvételre, az.
Erősáramú Szakközépiskola
katonai
szakalegysége, és a Hűtőgépgyár—
Aprítógépgyár közös tűzoltó raja.
A kedvezőtlen időjárás ellenére jó
hangulatban kezdődött a verseny. A
tűzoltóraj első feladatként 800 1/perc
motorfecskendő szerelést hajtott végre,
majd váltófutásban bizonyította fizikai
állóképességét és felkészültségét, végül
tesztlapok kitöltésére került sor. A ka­
tonai szakalegységnek az alapos elmé­
leti felkészültség mellett az akadály­
pálya leküzdése is feladata volt.
A következő napon a 600 méteres
fegyveres terepváltó futóverseny tette
próbára az ifjúgárdistákat. A verse­
nyek befejeztével Szokola József, az
ifjúgárda megyei parancsnoka foglal­
ta össze a találkozó tapasztalatait. Az
eredményhirdetéskor pedig
kiderült,
hogy gárdistáink mindkét szakraj ver­
seny, sőt a fegyveres terepváltó első
helyezését is a magukénak mondhat­
ják. Ekkor adták át az országos ver­
senyre szóló meghívást is.
Dicséret helyett szerepeljenek itt a
tűzoltó és katonai rajok versenyén
résztvevők nevei: Kónya Tibor, Pál
Péter, Tóth István, Tarjányi József,
Török Ernő, Zvara Lajos, Erki Ferenc,
Vass Zsolt, Tolvaj András, Besenyei
Zoltán, Tábori István, Fülöp Zoltán,
Pomázi Gábor.
ötvös Béla

Szakmunkásjelöltek
A Hűtőgépgyár KISZ Bizottságának
termelési munkabizottsága és az oktatá­
si osztály ez évben is meghirdette a Hű­
tőgépgyár kiváló szakmunkástanulója
versenyt. Ebben azok a fiatalok vehet­
nek részt, akik a szakmai képzést a Hű­
tőgépgyárban kapják, szakmunkásvizsga
előtt álnak, és féléves iskolai átlagered­
ményük legalább elégséges.
A verseny kiterjed az érettségizett ta­
nulókra is, korra és KISZ tagságra való
tekintet nélkül, a következő szakmák­
ban: esztergályos, csőhálózati szerelő,
villanyszerelő,
hegesztő,
géplakatos,
szerszámkészítő.
A megrendezés feltétele, hogy a je­
lentkezők és résztvevők létszáma szak­
mánként elérje a hat főt. A Hűtőgép­
gyár KISZ Bizottsága által kiadott fel­
hívásban szerepel, hogy mit kell teljesí­
teni a versenyzőknek, illetve a verseny­
mozgalom értékelési rendszere.
A versenyben értékelhető, aki a 97
pontot eléri. Aki 105 pontot szerez az
megkapja a Hűtőgépgyár Kiváló Szak­
munkástanulója címet.
I. helyezés
1 500,— Ft/fő
II. helyezés
1 300,— Ft/fő
III. helyezés
1 000,— Ft/fő
A kiváló szakmunkástanuló'cím tulaj­
donosainál a vállalat a tanulóéveket be­
számítja a törzsgárda tagságba, tehát ez
a vállalatnál munkaviszonyban eltöltött
időnek számít. De az egyéves munka­
viszony megszakítása esetén a jutalmat
vissza kell fizetni.
Az eredményhirdetés és a jutalmak
átadása a szakmunkástanulók fogadó
ünnepségén történik.
Szabó

3

HŰTŐGÉP

Bizalmi testületi választás
(folytatás az 1. oldalról)
Az átfogó értékelés minden fontos
részletre kiterjedt, majd a bizalmiak
munkájánál az alábbiakat emelte ki
Velkei elvtárs:
— A bizalmiküldöttek részére bizto­
sítjuk, hogy az üzemi, munkahelyi gon­
dokat a vállalat vezetőségének elmond­
ják. Szervezeti felépítésük átfogja az
egész vállalatot. Élénk, eleven a kapcso­
lat a bizalmiak és a dolgozók között.
Szükséges viszont javítani a tájékozta­
táson úgy, hogy a testületi üléseken el­
hangzottakról a bizalmiak a dolgozó
csoportokat jobban informálják, a hatá­
rozatokról rövid időn belül tájékoztas­
sák.
Az üzemi demokrácia fóru­
mai a termelési tanácskozás, a munkabrigád-értekezlet és a szocialista brigá­
dok értekezletei. Megvalósult az egy
gazdaságvezető- egy bizalmi rendszer, az
igazgatótanácsban a korábbi öt helyeit
nyolc fizikai dolgozó képviseli a mun­
kásokat, és az eddigi 65 tagú vszt he­
lyett a bizalmiküldöttek százharminc­
egyen vannak. így szélesebb alapokra
került a szakszervezeti demokrácia.
Megítélésünk szerint jó mozgalmi cik­
lust zártunk, a szakszervezeti feladatok
megnövekedtek, a tisztségviselők jogés hatásköre bővült, lehetőségeink is
nagyobbak lettek.
A feladatok, célok vázolása után Vel­
kei elvtárs megköszönte a vállalat veze­
tőségének, felsőbb szerveinek eddig
nyújtott segítségét, s a testület nevében
leköszönt.
A beszámoló után Matók Imre, a
számvizsgáló bizottság elnöke tett jelen­
tést a bizalmi testületnek a gazdálko­
dásról. Azzal summázta jelentését, hogy
jól gazdálkodtak, szabályos az elszámo­
lás, helyes a bizonylatolás, amelyet az
ellenőrzések alkalmával tapasztaltak.
Jelentése után Csillik Sándor leveze­
tő elnök megnyitotta a vitát, amelyben
Bállá Gyula, Baráth Ferencné, Kókai
Rudolf, Pethes Sándorná, Baranyai Géza,
Károlyi Jánosné, Graur Sándor szólal­
tak fel.

Harcostársunk
a szakszervezet
Kókai Rudolf, a pártbizottság titkára
köszöntötte a bizalmi testületet, majd
a következőket mondotta:
— A szakszervezet a munkásosztály
érdekeit szolgálja, velünk harcostárs­
ként. A legfontosabb termelőerővel, az
emberrel törődés, ez a szakszervezet fő­
feladata. Pártbizottságunk a választások
alkalmával minden segítséget megadott,
de a pártalapszervezetek is ott voltak,
segítettek. Jónak értékeljük a szakszer­
vezeti tisztségviselők kiválasztását, erő­
sítést várunk tőlük. Legyenek azon,
hogy a megválasztásuk után növekedjék
a versenymozgalom tartalma, a jól vég­
zett munka megbecsülése. Ezt várjuk a
testülettől, amely képes arra, hogy moz­
gósítsa a dolgozókat, politizáljon helye­
sen és jó példát mutasson arra, hogy
első a kötelesség, csak azután érvénye­
síthetjük jogainkat.
Baranyai Géza, a Vasas szakszervezet,
a SZOT és az SZMT üdvözletét tolmá­
csolta, majd hangsúlyozta a nagy fela­
datokat, amelyek a gazdasági vezetők­
re és a szakszervezetre várnak a jövő­
ben. Itt a gyorsuló idő tényező lett,
stílusbeli változásnak kell következnie:
együttműködés, csapatmunka kell, a
megnövekedett hatáskörrel jobban él­
jünk.
Baranyai elvtárs érzékeny pontra ta­
pintott. amikor felhívta a figyelmet ar­
ra, hogy a vállalatnál 1200 embernek
nincs meg az általános iskolája. — Ezek
között sok a fiatal is, akik 2000-ben még
nem lesznek negyven évesek! Mindent
meg kell tenni, hogy elvégezzék az is­
kolát, saját érdekükben is. Hiszen szá­
mukra válik az elsősorban a fejlődésük
gátjává, ha lemaradnak, s persze a ter­
melés is kárát látja. A szocialista bri­
gádoktól kérjük, segítsenek ebben.
Baranyai Géza szólt a továbbiakban a
szakszervezeti tagdíj ötven százaléká­
ból képződő összeg felhasználásáról,
valamint a szakmai mozgalmak, tanfo­
lyamok összehangolásáról, s végül vala­
mennyi tisztségviselőnek jó munkát kí­
vánt.
Károlyi Jánosné figyelemre méltó hoz­
zászólásában kiemelésre érdemes a ter­
melési tanácskozásokról szóló megjegy­
zése: eddig egyhangúak voltak, szám­
adatok halmazával ne terheljük a dolgo­
zókat, inkább az érzelmi oldalról köze­
lítsük meg, és tegyük érdekeltebbé őket
a termelésben. Tájékoztassuk a dolgo­
zókat, mert nagy az információéhség.
A vitát Velkei István foglalta össze,
megköszönve a véleményeket, Kókai

rovatvezető-.

Safcsák Gyula

Gyártástervezés

Baranyai Géza Vasas-titkár
hozzászólása közben

elvtárs útmutatását, Baranyai elvtárs
értékelését.
Vita után a jelölőbizottság elnöke,
Remete László tett jelentést a bizalmi
testületnek. Ismertette, hogy széles körű
véleménykutatás előzte meg a kiválasz­
tást, azt akarták, hogy a jelölés talál­
kozzon a testület legkedvezőbb vélemé­
nyével, figyelembe véve a Vasasszak­
szervezet káderpolitikai irányelveit is.
Javasolta a
szavazólapra
felveze­
tésre elsőként a vszb tagjainak az aláb­
biakat: Elnök: Horváth István, titkár:
Velkei István, tagok: Szabó Károly, Szó­
ród Zsuzsanna, Pethes Sándorné, Graur
Sándor, Nagy András, Szívós Antalné,
Tóth János, Remete László és Pálinkás
Istvánná személyében.
Javaslatot tett a számvizsgáló bizott­
ság elnökére Matók Imre, a munkaügyi
döntőbizottság elnökére, elnökhelyette­
seire és tagjaira az alábbiakban: elnök
Kispál László, elnökhelyettesek: Inges
József és Újvári Ferenc, tagok: Juhasz
Ny. János, Csanádi Sándor, Szabó Zol­
tánná, Kele Istvánná és Budai Edit
személyében.
Szociálpolitikai bizottság vezetőjének
Szóród Zsuzsannát, agit.-prop. kultúrbizottság vezetőjének Károlyi Jánosnál,
szervezési bizottság vezetőjének Szabó
Károlyt, közgazdasági bizottság vezető­
jének dr. Horváth Istvánt, műszaki­
gazdasági bizottság vezetőjének Nagy
Pált, munkavédelmi bizottság vezetőnek
továbbra is Bállá Gyulát, testnevelésiés sportbizottság vezetőjének Szórád Bé­
lát, nőbizottság vezetőjének Simon Fe­
rencnél javasolta.
Itt a javaslatot nyílt szavazással fo­
gadta el a bizalmi testület, majd a Va­
sasszakszervezet képviselője, Krizsán
Sándor elvtárs jelenlétében titkos sza­
vazással meg is választotta a jelölteket.
Amikor Kemenesi Gábor szavazat­
szedő bizottsági elnök jelentését beadta,
ismertette a szavazás
eredményét.
Velkei István, a vállalati szakszervezeti
bizottság újjáválasztott titkára rövid
beszédben megköszönte a bizalmat.
Csillik Sándor elnöki zárszavával kö­
szöntötte a megválasztott új szakszerve­
zeti bizottságot, munkabizottságokat,
hangsúlyozta felelősségüket, s gratulált.
Mi is gratulálunk és jó munkát, erőt,
egészséget kívánunk megtisztelő megbí­
zatásukhoz!
Mészáros Júlia

Mint, arról ma már egyre több szakcikk, irodalmi sőt gyakorlati szervezési
felállás is tanúskodik, kezdjük megváltoztatni a II. világháború előttről ránk ma­
radt műszaki előkészítés igen elavult, és a maga idejében is speciális témákra ki­
dolgozott rendszerét.
Miből állt ez a műszaki előkészítés?
Feladat-meghatározás vagy piaci igénybejelentés, konstrukciós tevékenység,
technológizálás, anyagbeszerzés és a gyártás feltételeinek biztosítása.
Sajnos e szervezeti megoldás hátrányosan választja szét a konstrukciós, más
szóval gyártmányfejlcsztési tevékenységet a technológizálás, azaz a gyártásfej­
lesztéstől.
Ez a centrális műszaki előkészítés. Kiemelve a gyártmányszerkesztő és a
gyártástervező munkáját, s vizsgálva a centrális rendszer keretein belül a követ­
kezőket állapíthatjuk meg. Bár tervcél, konkrét tervezés, prototípus előzi meg a
szinte teljesen kész „0” sorozati dokumentációt, e dokumentációból ugyancsak
nagy és sok munkabefektetés után (technológizálás, művelettervezés, anyagnormázás, nullsorozat legyártása) kerülhet sor a végleges dokumentáció rögzítésére,
mert a munkavégzés kapcsán számos érv és ellenérv hatására módosul, javul
vagy torzul a tervezett gyártmány. De ez természetes, a vitákban született, ki­
kristályosodott termék a gyártás zökkenőmentességét biztosítja, ha ...
Ha nem lennének osztályok, főosztályok, igazgatóságok kreált bástyái, irányí­
tók részproblémákat nem ismerő, írásos formába foglalt „fedezet” papírjai, az
ebből fakadó időhúzás, időeltöltés behozhatatlan és bepótolhatatlan veszteségei.
A termékek korábban öt—tíz évig változtatás nélkül forgalmazhatók voltak.
A fenti „játéklevelezésre” még úgy-ahogy volt idő. Ma már, mi hűtőgépgyáriak
igazán tudjuk, hogy olyan cikkből is mint a háztartási hűtőszekrény más kivitelt,
designt vár a vevő az őszi-téli igényre és mást a tavasz-nyárira. De így van ez
az egyszerű kis rajzceruzánál, a személygépkocsinál, de még a repülőgépnél is.
Megváltozott a körülmény, megváltozott a felvevőpiac, igazodni kell az igé­
nyekhez.
A centrális tevékenységi köröket fel kell hogy váltsák az összevont, egy tevé­
kenységi körben dolgozó előkészítők.
Erről a témáról Kovács György és Mátay László szerzőpáros így ír:
..Szervezeti megoldásként ezért a központi technológiai osztályok megszűnésével
és a technológusoknak a gyártmányfejlesztési területre való bekapcsolásával hoz­
zák létre az egy tevékenységi körben elvégzett, már technológizált konstrukciót. ’
Az idézet szerinti munkavégzés eredménye mindenki előtt világos:
Gazdaságosan előállítható terv kerül le a tervezőasztalról. Ez előírásokban ismert
technológiák és berendezések alkalmazása dominál. Jó anyagkihozatali feltételek­
kel, kis munkaráfordítással rendelkezik a gyártmány, vagyis mindazon előnnyel,
amit a tervezési és kivitelezési szemléleti egység biztosít. Rövid átfutás az előké­
szítés frontján. Tipizált termék (alkatrész elosztás). Jól fejleszthető típusok.
Az .új módszer: „A technológizált konstrukció.”
Vagy talán nem is olyan új?
Nagy öröm számunkra, hogy a Hűtőgépgyárban a műszaki fejlesztő és előké­
szítő munka korszerűsítésének évekkel ezelőtt voltak kezdeményezői. Vannak
olyan szervezeti egységeink, kis számban, amelyek több éve működnek ennek a
korszerű „új elvnek” a szellemében. Némelyik kikristályosodott szervezeti felé­
pítés szerint, némelyik spontán, de eredményesen.
Látjuk a fejlődés irányát, megvannak a szakirodalmi és a saját gyakorlati
jó példáink ahhoz, hogy jelentősebb gyártmányainknál is hatékonyabb legyen elő­
készítő tevékenységünk.
Nem engedhetjük meg magunknak két évtizedes múltra visszatekintő háztar­
tási hűtőszekrény gyártásunkban azt, amit 1979-ben, ugyanis új gyártmány gyártásbavétele nélkül telt el az említett esztendő.
Befejezve e témával kapcsolatos írásomat, a rend kedvéért, úgy gondolom
meg kell említenem azokat a szerveket, melyeknek tevékenysége biztosíték a fej­
lődés adta módszer előnyeinek bizonyítására:
A csomagolástechnikai vonal szervezetileg is úgy látja el feladatát, hogy
„Technológizált konstrukciót” biztosít. Munkájuk jó hatásfokú, problémamentes.
Szervezetileg nem rendezett körülmények között, de a fenti kritériumokat csak­
nem kielégítve tevékenykednek — megítélésem szerint — a hőcserélő- és alutermék osztályok is.
A háztartási hűtőszekrény témájára is alakult egy TEAM, (munkacsoport),
az értékelemző tanfolyam keretén belül, a cikkben tárgyalt alapelv szerint,
összefoglalva:
A termékekkel kapcsolatos minden lényeges műszaki—gazdasági—piaci para­
méter a tervező asztalán dől el. E munka minőségét növeli, időráfordítását csök­
kenti, gazdaságosságát fokozza az egy tevékenységi körben végrehajtott előkészí­
tés, a jól kiművelt „technológizált konstrukció.”
Safcsák Gyula

Elismerés a minisztertől

Alig néhány éve. hogy a Hűtőgép­
gyárba került, mégis úgy ismeri a vál­
lalat zegét-zugát, mint a tenyerét. Mi­
kor ennek okát kutattam csak legyin­
tett. Ne csodálkozzon ezen, hiszen aki
alkatrészt gyárt annak ismernie kell jól
a készterméket is. Ahhoz, hogy ezt
megismerje, jó munkakapcsolatokat kell
teremtenie. Várnai István, a központi
alkatrész gyáregység fiatal vezetője szívos munkáVál az átlagostól' rövidebb idő

alatt teremtette meg a kapcsolatot va­
lamennyi gazdasági egységgel, megis­
merte a partnereket, akikkel kooperál­
nak. Nincs irigylésre méltó helyzetben.
Várnai István 1976-ban jött vállala­
tunkhoz vegyészmérnöki diplomával.
Először a központi alkatrész gyáregy­
ségnél vezetöhelyettesként dolgozott,
majd egy év eltelte után gyáregységve­
zetői kinevezést kapott.
Igen jó felkészültségű szakembernek
ismertük meg. Vállalatunkhoz már gaz­
dag tapasztalatokkal érkezett. Gyakor­
lata elsősorban a műanyagfeldolgozás
területén volt, de a gépipar több terü­
letén otthonosan mozog. Közgazdasági
ismereteket a műszaki egyetem vegy­
ipari gazdasági szakmérnöki szakán
szerzett. A műanyagfeldolgozás mellett
a gyáregység más jellegű tevékenységét
is gyorsan áttekintette, megszerezte a
szükséges gyártás és gyártmány ismere­
tet. Irányításával a gyáregység kollek­
tívája évek óta teljesíti a tervét.

Eredményes gazdasági vezetői tevé­
kenységét 1978-ban kiváló dolgozó, egy­
ben kiváló gazdaságvezető elismerés
fémjelzi. Most pedig a vállalat felter­
jesztése alapján Kiváló Munkáért mi­
niszteri kitüntetésben részesült.
— bor —
a«iBiiiiiiiiintiiiiiuiraHniniiHMiitiinu!B»ffliianiiiiiiniiini

Halló — halló itt Jászberény!
Nagysikerű kívánságműsort sugárzott
április 28-án a Magyar Rádió a Munkás
és ifjúsági házból

z

4

HŰTŐGÉP

Alapító­
tag
kitüntetése
Oláh Vendelné a járművízhűtő üzem
dolgozója, a vállalat alapító tagja. Alig
töltötte be 17. évét, mikor az excentergépre került dolgozni. Legnagyobb meg­
lepetésére néhány hónap múlva az
üzemvezető behívta az irodába. Míg a
gép mellől odáig ért, számvetést készí­
tett magában — nem volt selejtje, nem
hiányzott igazolatlanul — akkor most
mit akarnak vele? Az üzem’ vezetője
megdicsérte szorgalmas munkájáért és
javasolta, hogy vállalja el a szakszerve­
zeti bizalmi funkciót. Vázolta a felada­
tokat. Úgy gondolta, hogy meg tudja
csinálni, azóta is végzi ezt a munkát,
közmegelégedésre, lépést tartott a fej­
lődéssel, új ismereteket szerzett és igye­
kezett elintézni munkatársai minden
problémáját.
A jogos felvetések, észrevételek mel­
lett mindig kiállt, a munkásérdekeket
jól képviselte, amiért környezete bizal­
mát, tiszteletét kiérdemelte. Egy évti­
zednél többet dolgozott egészségre káros
munkahelyen, több műszakban, öt al­
kalommal volt kiváló dolgozó.
Ma már a tizenéves kislányból fehér­
hajú munkásasszony lett, az eddigi gaz­
dasági és társadalmi munkáját hazánk
felszabadulásának 35. évfordulója alkal­
mából Kiváló Munkáért kitüntetésben
részesítette a minisztérium, az üzem és
vállalat vezetősége javaslatára.
Badari Ilona

Kiváló
virág­
kertész
Tervezett parkok, évelő és egynyári
virágok ezrei, gondozott gyepszőnyegek
jelzik, hogy nálunk szakértő kezében
van a környezet szépítése.
Czigány György munkája valamenynyiünket gyönyörködtet.
Fut az idő. Tizenkét éve már, hogy
gyárunk
kertészeti
csoportvezetője.
Munkáját a tudás, a becsületes szorga­
lom, őt magát a szerénység jellemzi.
Igen sokat dolgozik, hiszen az irányítást
Czigány Györgynél nem a hátratett kéz­
zel kiadott utasítás jelenti, hanem a
szervezőkészség és a közvetlen fizikai
munka is. Csoportjával, keményen dol­
goznak annak érdekében, hogy a gyár
környéke, a parkok, a kultúrpark iga­
zán olyan lehessen, amilyen; gondozott,
tiszta, örömet adó. Hogy learathassuk a
látogatók elismerését: olyan a gyár kör­
nyezete mint egy üdülőé. A kertészek
nevelte sokféle virág-és dísznövény, iro­
dákban, műhelyekben teszik lakájossá a
második otthont.
Ezt a sokéves jó munkát vállalatveze­
tőségünk javaslatára Kiváló Munkáért
miniszteri kitüntetéssel jutalmazták.
Megérdemelte. Gratulálunk!
—mja32SHSaZS25E5S5Z!H!SaSHa£25aSS25a3B

Kiváló főosztály címet érdemeltek ki
a Kereskedők. Képünkön Szabó István
kereskedelmi igazgató kiváló dolgozó
kitüntetést ad át Szabó Ágnesnek, az
export osztály üzletkötőjének.

Vetélkedő
brigádok

Brigádok házalója
Mérce felett

Utolsó percig izgalmas volt a döntő
a tűzvédelmi vetélkedőn április 14-én.
A döntőben a két írásos forduló össze­
sített eredménye alapján a legjobb hat
csapat mérte össze tudását. Az első he­
lyezést és a vele járó 2500 forintot szo­
ros verseny után a gyártástervezési osz­
tály Volkov brigádja nyerte el 31 pont­
tal. A második helyen 28-28 ponttal
holtverseny alakult ki a technológiai
osztály Hűtőgép; és a szerkesztési osz­
tály Stromfeld Aurél brigádja között. A
két csapat a holtversenyt eldöntő 5—5
kérdés megválaszolásával ismételten
összemérte tudását, de a feleletek azo­
nos felkészültséget bizonyítottak. A zsű­
ri ezekután a második helyet 1250-1250
forint pénzjutalommal, megosztva ítél­
te oda a Hűtőgép és a Stromfeld Aurél
brigádoknak.

A döntő további sorrendje:
IV. helyezett Petőfi brigád, célgépüzem
21 ponttal, V. helyezett Gyetvai János
brigád, anyagellátási főosztály 20 ponltal, VI. helyezett Sallai' Imre brigád,
üzemgazdasági osztály 18 ponttal.

A városi-járási vetélkedőn vállalatunkat
az első három helyezett csapat képviseli.
A versenyt szervezők szerint a vetél­
kedő elérte célját. A brigádok megfe­
lelő aktivitásit tanúsítottak, hiszen 37
csapat nevezett be. jól szolgálva ezzel
a tűzvédelmi ismeretek bővülését. Vé­
gezetül köszönetünket fejezzük ki mind­
azoknak. akik a sikeres lebonyolítás
érdekében közreműködtek.
Tűzvédelmi osztály
Kaffka Margit író születésének 100.
évfordulója tiszteletére vetélkedőt hir­
detett brigádunk, amelyre 17 szocialista
brigád jelentkezett.
Egy rendezvénysorozatot terveztünk,
melynek ütemtervét a versenyezni kí­
vánó brigádoknak elküldtük a felhasz­
nált irodalom bibliográfiájával együtt,
hogy azonnal el tudják kezdeni a felkékészülést.
A szakszervezeti könyvtárban Kaffka
Margitra vonatkozó irodalom hiányos­
ságát a tanítóképző főiskolából könyv­
tárközi kölcsönzéssel pótoltuk.
Kaffka Margit életéről és munkássá­
gáról előadás formájában kaptak infor­
mációkat a versenyzők, majd Fábri
Zoltán Hangyaboly című filmjének levetítésével adtunk segítséget az alapos
felkészüléshez.
Műsorainkra nemcsak a vetélkedni
kívánó brigádokat hívtuk meg, így re­
méljük, hogy az érdeklődőknek is ma­
radandó élményben volt részük.
Június 2-án nyílik meg az írónőről
szóló kiállítás a központi előadó előte­
rében. Igen nehéz, de számunkra na­
gyon érdekes úton jutottunk az értékes
kiállítási anyaghoz. A megyei könyvtár
engedélye alapján az Irodalmi Múze­
umban készültek a képek, melyért a
technológiai labor fotósainak ezúton is
köszönetét mondunk. Reméljük, hogy a
kiállított anyag a közönség tetszését is
elnyeri.
Június 10-én, az évforduló napján
rendezzük meg a vetélkedőt, melyen 3
fős csapatokkal képviseltetik magukat
a brigádok. A csapatok munkáját a
nem versenyző brigádtagok is segíthetik.
Ha a versenyzők nem tudják a választ
és egy nem versenyző brigádtag vála­
szol, helyes válasz esetén a csapat a ki­
írt pontszám felét megkapja. Döntetlen
esetén az a csapat kerül előbbre, ahon­
nan többen vannak jelen a vetélkedőn.
Eredményes felkészülést, és jó szóra­
kozást kívánunk mindenkinek.
Szathmári Katalin
a Kaffka Margit Szocialista Brigád
vezetője

A gazdasági egységektől, ezen belül
a szocialista brigádoktól is még foko­
zottabb helytállást követelnek a növek­
vő politikai, gazdasági feladatok. A
brigádok munkáját értékelő bizottsá­
gok az elmúlt évekhez képest szigo­
rúbban, körültekintőbben bírálták el a
végzett munkát.
A fokozott várakozásnak is megfe­
lelt a Kerpely Kálmán Szocialista Bri­
gád. A múlt évben végzett munkájuk
elismeréséül a vállalat kiváló brigádja
kitüntetésben részesültek.

Az ünnepség után Fortuna Lászlói,
a brigád vezetőjét megkerestem, mond­
jon pár szót munkájukról, életükről.
— Nagyon örülünk a magas s':ntű
elismerésnek. Tulajdonképpen 1972 tői
Kerpely Kálmán a brigádunk neve. Az
alapító tagok már 1969 óta dolgoztak a
Szamuely Tibor brigádban.
Ennek
nagy létszáma miatt 1972-ben olyan
döntés született, hogy öt ideális lét­
számú kollektíva eredményesebben tud
dolgozni. Utólag elmondhatjuk helyes
volt a döntés. Jelenleg « tagú a brigá­
dunk.
— Kevesen vannak, akik nem isme­
rik őket. A vizsgálatok legnagyobb ró
sze a laboratórium műhelyében kezdi
„útját". Talán nem a légiótványosabb
munkák sorát végzik itt, de ahhoz,
hogy egy vizsgálati jelentés időben ke­
rüljön továbbításra, abban a brigá há­
gok lelkiismeretes, pontos munkájának
is nagy szerepe van.
— Ügy ítélem meg, hogy a brigád­
tagok érzik és tudják ezt. A munka
felajánláson túlmenően nem csak ránk­

tartozó, szoros anyag vizsgálatokat vé­
geztünk el. Példaként említem a
„Bosch” hűtőszekrények elpárologtató­
jának hegesztésénél jelentkező selejtkárokat. Itt igyekeztünk feltárni a tech­
nológiai és szerelési selejtképződés
okait. Folytathatjuk a sort az új hab­
anyag bevezetésénél végzett soronkívüli vizsgálatokkal, vagy a nagynyomá­
sú alumínium palackok gyártása során
bevezetett hőkezelések ellenőrzésével.
Ha utánaszámolnánk, ez pénzben sem
lenne éppen kis összeg.
— Újításokkal foglalkozik-e a kollek­
tíva?
— A múlt évben adtam be én is
újítást. A márciusban meghirdeteti
„Nők újítási hónapja" vállalati ver­
senyben pedig Szabó Istvánná harma­
dik helyezést ért el.
— A brigádnaplót nézegetve úgy tű­
nik, a társadalmi munkára is jut idő.
— Brigádunk tagjai az alap 20 órai
bőven túlteljesítették, s ami lényeges,
a vállalat területén dolgoztuk le. Az.
igazolást pedig a legjobb azonnal be­
írni a naplóba, nehogy az évvégi haj­
rában valami kimaradjon.
— Az is kitűnik: a naplóból, hogy
gyakoriak a „fehér asztal" melletti ta­
lálkozások.
— Kell a napi munka után a ki­
kapcsolódás. Természetesen nem min­
denhová jár együtt az egész brigád,
mert azt lehetetlen lenne egyeztetni.
Más-más az életkor, az. érdeklőd'v
Színháznak, mozinak már mindenki
maga érzi szükségét. Egy-egy jóhang’ilatú nyársalásra. névnapi összejövetel­
re meg mindenki kapható. A családta­
gok is szívesen eljönnek mert már is­
merjük egymást. A munka is jobb h mgulatban folyik, ha tudunk egymás
öröméiő1, bajáról.
A brigád tagjai csaknem valamennyi­
en kiváló dolgozók, sokan kaptak kü­
lönböző kitüntetést, és most a kollek­
tíva, megkapta a vállalat kiváló bri­
gádja címet.
Valamennyien kiérdemelték,
hogy
megismerjük nevüket: Fortuna László.
Pataki Balázs, Antal Pálné, Kaszab
Arpádné, Szabó Istvánná, Madarász
Ferenc, Urbán István és István Vilmosné.
Koczkás

niitiiiiiiiitiiniiiiiitiiiiiBiuniiiiiiMiiuinniiBiuiMHififfliimiuMiiniiiiiHMiBniiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiHiiiimiiiiiiiiiiiiiintiHni.niitiiiiift

Szorgalmasan - takarékosan
Trafóház! Idegeneknek belépni tilos! Ilyen és hasonló feliratú táblák fogad­
ják vagy inkább riasztják az ide belépni szándékozót. Az egyes üzem melletti
magas, tágas csarnokban zümmögő, nagy vasszekrények sorakoznak az ut két. ol__ Ezek energia-elosztó szekrények — mondja a kísérőm, az itt dolgozo Ságvári Endre Szocialista Brigád vezetője, Balog Sándor.
r- .
— Innen biztosítjuk a különböző üzemek villamosenergia ellátását — fűzi
méa hozzá. És közben végigvezet a birodalmán. Szakszerű magyarázatát hallgatva
lassan megismerem a munkájukat. Annak szépségeit is, de a nehézségeit is. Mind­
össze hét éve alakult meg a brigád. Azóta is változatlan összetételben dolgoznak,
s most is tízen vannak. A brigádnaplóban látom, hogy évek óta több százezer lorintos megtakarítást vállaltak. Hogyan sikerült ezt mindig teljesíteni?
__ Pár éve javasoltuk a fázisjavító kondenzátorok alkalrnazasat. Ahol szükség
volt rá saját kezűleg fel is szereltük. Ezért a vállalat évről-évre visszatérítést
kap az’áramszolgáltatótól. Amíg 1977-ben egymilliót, a múlt évben már egymilliókétszázhatvanezret kaptunk így vissza. Anyagvisszamentéssel is foglalkozunk. A
bontásnál vagy a felújításnál lecserélt, kidobásra ítélt egységekből a meg hasz­
nálható anyagokat kiszereljük, újra felhasználható állapotba hozzuk. Ezekből
is „összehozunk” évi 30—40 ezret.
,
,.
__ Magukat sokszoros újító brigádként emlegetik a vallalatnal. Hány Újításuk
__ Pontos számot már nem tudok mondani. A még elbírálás alatt lévő három
újításunk mellett további négy bevezetése folyamatban van. Közel százhatvanezer
forintos megtakarítás elérésére számolunk ezekből.
,
— Nemrégen felújították a munkahelyüket, ezt a trafohazat. Milyen változá­
sokat hozott ez a munkájukban?
............................
— A felújítás során beépített nagyobb teljesitmenyu berendezésekkel a mun­
kánk könnyebbé, az energiaszolgáltatás biztonságosabbá vált. Az új, kétsínes ve­
zetékrendszerrel például lehetőséget kaptunk az igényekhez igazodó üzemek kö­
zötti energia átcsoportosításra. Nagyobb figyelmet, pontosságot követel a munká­
ban viszont az, hogy manapság kicsit energia gazdálkodónak is kell már lennünk.
A villamos energia nagyon megdrágult. Az energia lekötési szerződések összeállí­
tásánál is nagyon figyelni kell. Ha többre szerződünk, mint a tényleges igény, a
többlet — a fel nem használt — után is kifizetett lekötési díjat kidobjuk az ab­
lakon. Ha esetleg kevésre szerződünk, a termelés kerül veszélybe, vagy vállalnunk
kell a többszörösen megemelt büntetést a többlet-felhasználásért.^
— A brigád minden tagjának az alapszakmája villanyszerelő, de elvégeztük
az elektrikusi átképzőt is.
— Folyamatosan három műszakban dolgoznak mindannyian. Elég nehéz feladat lehet az egyéb vállalásokhoz a tagságot összehozni.
— Valóban ritkán sikerül mindannyiunknak egyszerre elmenni valahová.
Azért a brigádgyűlésekre, a közös kirándulásokra — ha megosztottan is — csak
sikerült eljutnunk. Legutóbb Szilvásváradon voltunk, azelőtt pedig a Nemzeti
Múzeumba látogattunk el.
A sok szép eredményt felmutató brigád a már korábban háromszor elnyert
aranyjelvény mellé az idén a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést nyerte el. A
— eszes —
szorgalmas munkájukat látva, megérdemelten.

HŰTŐGÉP

S

Szimpózium
DÍSZTÁVIRAT

•«
%
a
%

•*;

SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASAGOK SZÖVETSÉ­
GÉNEK NAGYKÖVETSÉGE
BUDAPEST
KEDVES ELVTARSAK!
AZ ELSŐ KÖZÖS SZOVJET-MAGYAR ŰRREPÜLÉS AL­
KALMÁVAL KÉRJÜK, TOVÁBBÍTSÁK JÓKÍVÁNSÁGA­
INKAT VALERIJ KUBASZOV ÉS FARKAS BERTALAN
elvtArsaknak! feladataik végrehajtásához
JÓ ERŐT EGÉSZSÉGET ÉS SIKERES VISSZATÉRÉST KÍ­
VÁNUNK NEKIK!
JÁSZBERÉNY, 1980. MÁJUS 27.
a hűtőgépgyár dolgozói

*
£

*
a*
$
£
£
£
í

35 éves a Magyar-Szovjet Baráti Társaság
Barátság — az emberek közötti szoros, mély és tartós kapcsolatokat, a népek
közötti jó viszonyt kifejező szó. Társadalmi vonatkozásban osztályalapokon fogal­
mazódik meg. és az osztályérdekek alakítják ki gyakorlati formáit, módszereit.
A magyar munkásoknak igazi barátai más népek, nemzetek munkásai voltak és
lesznek a jövőben is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta a
magyar forradalmárok, a magyar kommunisták mindenkor a magyar—szovjet
barátság képviselői, hűséges hirdetői és megvalósítói voltak.
Amikor a Szovjetunió, internacionalista politikájához híven, a második világ­
háborúban arai ott győzelmével felszabadította népünket is, a leghaladóbb magyar
értelmiség 1945. június 9-én megalakította hazánkban a Magyar—Szovjet Műve­
lődési Társaságot, melynek felhívására országszerte alakultak meg helyi szerve­
zetek, csoportok, hogy a magyar—szovjet nép közötti barátságot fejlesszék, ápol­
ják és erősítsék.
Az elmúlt .35 év alatt népünk életében jelentős változások következtek be. A
magyarországi 1956-os ellenforradalmi események próbára tették ugyan népeink
barátságát, de a konszolidációt, követően ez a barátság még erősebb szálakkal
kötődött össze. A Magyar—Szovjet Társaság nem szervezetként, hanem a szerve­
zeti keretekei feloldva, mozgalomként, működik tovább Magyar—Szovjet Baráti
Társaság néven, mert a barátság ápolása egész társadalmunk, egész népünk közös
ügyévé vált. A szocializmust építő népünk mindennapi tevékenységének, politi­
kai. gazdasági, kulturális és tudományos életének szerves része a Szovjetúnióval
v:>lc> kapcsolat, a szovjet néphez fűződő barátság.
Vállalatunk 1971-ben lett a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kollektív tag­
csoportja. Az elmúlt évek tapasztalatai, eseményei bebizonyították, hogy dolgozó­
ink érdeklődése egyre növekvő mértékben nyilvánul meg a Szovjetunió eredmé­
nyeinek. tevékenységének, a szovjet emberek életének megismerése iránt. Elnök­
ségünk mellett úgy vállalatunk központjában, mint külső telephelyeinken, gyár­
egységeinkben egyre nő azoknak a száma, akik bekapcsolódnak a barátsági mun­
kába. MSZBT tagcsoportunk elnökségének irányításával több megemlékezésl
szerveztünk a vállalatnál. Szovjet emberekkel való találkozókat sokszor szervez­
tek üzemek kollektívái, szocialista brigádok. Különböző szervezésekben sok dol­
gozónk járt már a Szovjetunió különböző városaiban — különösen Tallinnban.
Szolnok testvérvárosában. Ezek a találkozások és utak maradandó élményt je­
lentenek a résztvevőknek, és egyre többeket mozgósítanak a barátsági munka
végzésére.
Az MSZBT Országos Elnöksége megalakulása 30. évfordulóján, tagcsopor­
tunkat aranykoszorús plakett kitüntetésben részesítette, addig végzett barátsági
munkánk elismeréséül. Egyre többen vannak olyanok, akik tudatosan vallják,
szovjet barátok voltunk, vagyunk és leszünk.
Kádár János elvtárs mondotta: „A társaság ..., nagyban hozzájárult a magyar
és a szovjet nép barátságának, testvériségének erősítéséhez ... A Szovjetunió és
a Magyar Népköztársaság barátsága mélyről fakad, kifejezi népeink közvetlen
békevágyát, a népek szabadságáért és boldogulásáért, a szocializmus és a kommu­
nizmus építéséért érzett mély felelősséget."
Fehér Imre
MSZBT Tagcsoport ügyvezető elnök
•**«*+****«>»*«»«.«»«»*•**« »♦♦«»«<>♦♦♦♦« «**♦»*«**««<*********« ■><>*«***«***«♦«<

Mesterhármas
A központi előadóban április 29-én hat üzem dolgozói jöttek össze, hogy ,ió
munkájuk eredményét megünnepeljék. A kooperációs gyáregység sorrendben har­
madszor lett kiváló, amely nagyon jó sorozatnak értékelhető. Tereba K. István, a
s«jroló- daraboló üzem művezetője nyitotta meg az ünnepi tanácskozást, majd
Nagy Béla pártalapszervezeti titkár megemlékezett a munka ünnepéről, méltatta
május elsejét.
A sajtoló-daraboló üzemnél azt tar­
Várnai István gyáregységvezető adott
totta Várnai Istrán nagyon fontosnak,
tájékoztatót a tavalyi munkáról. Elmon­
hogy teljesen egységessé vált a két
dotta. hogy a munkaszervezés javításá­
val több mint 48 ezer normaórát takarí­
üzemrész.
tottak meg, amely körülbelül 23 ember
A galvanizáló üzem kollektívájáról az
egész évi munkájával egyenlő. Kiemel­
összeforrott, jó szellemű ,,csapat” dicsé­
kedő eredmények születtek az anyagta­
rő jelzőket hallhattuk.
karékosság terén is. 54 tonna — a világ­
A műanyag üzemieknél a jó eredmé­
piacon gyorsan dráguló — műanyag, 32
nyek összetevői az anyagtakarékosság­
tonna ja. elsősorban fenyőfa megtakarí­
ban. az automatizálásban és természe­
tása jelzi, hogy a dolgát értő, határozott
tesen a kollektíva összefogásában ta­
vezetés mellé a kollektíva minden tagja
lálhatók meg.
felzárkózott, azaz egyet akarnak. A nor­
Az abszorpciós üzemiek méltatásakor
maórából adódó 50 millió forint többlet­
kiemelte, hogy rövid idő alatt jól beil­
termelés. az anyagtakarékosságból szár­
leszkedtek a gyáregység szervezetébe,
mazó 5 millió imponáló eredmények
minden elvárásnak eleget tettek.
csakúgy. mint a selejt 33 százalékos
A gyáregységvezető elemző tájékoz­
csökkenése egy ér alatt. A munkaver­
tatója után Velkei István véeszté titkár
seny mozgalom erejét jól példázza, hogy
méltatta valamennyi dolgozó helytállá­
■bő brigád közül 26 arany 8 czüsl és
1 bronz fokozalot ért el. Az „aranyosok” sát és tolmácsolta, a vállalatvezetés el­
ismerését. A kiváló' gyáregység kitünte­
közül a Savador Allende Kiváló Ifjúsági
tést bizonyító oklevelet nagy taps köBrigád lett.
közepette adta át Várnai Istvánnak, akit
vállalati javaslatra a minisztérium Ki­
A gyáregységvezető mind a hat üzem
váló Munkáért kitüntetésben részesített:
úiunkáját értékelte nagyon röviden. Az
Kiváló gazdaságvezető kitüntetést két
asztalos és a. csomagoló üzemnél az
üzemvezető Kovács László és Mizsei
unyagtakarékos munkát, a keletkező
Kálmán vehetett át. A gyáregység vala­
célhulladékok ésszerű újra felhasználá­
mennyi dolgozójának gratulálva egy
sát emelte ki.
közmondás jut eszembe, három a ma­
A forgácsoló üzemnél a többgépes
gyar igazság, negyedik a ráadás, de
nem baj, sőt nagyon is kívánatos, hogy
rendszer stabilizálódását, eredményes­
ne egy, hanem több ráadás legyen.
ségét hangsúlyozta.

A nyugat-német BASF vegyipari kon­
szern és a Gépipari Tudományos Egye­
sület jászberényi szervezetének közös
rendezésében 1980. május 20-án mű­
anyagfeldolgozási szimpózium volt.
A szimpóziumot Csömör József vezér­
igazgató helyettes nyitotta meg. Gerhard
Leisering, Herbert Zimmermann és
Manfred Urban szaktanácsadó mérnö­
kök írásvetítő segítségével nagy érdek­
lődéssel kísért előadásokat tartottak.
1976-os adatok alapján több mint 110
ezren dolgoztak a világhírű BASF kon­
szernnél, amelynek évi termelési értéke
kb. 23 milliárd márka volt. A vegyipari
termékek sokfélesége között megtalál­
hatók a különböző textilek, festékek,
növényvédőszerek stb....
A műanyagtermékek részaránya körül­
belül 18 %. Termékeiből a szocialista
országok is sokat vásárolnak. A szoci­
alista országok közül a Szovjetunió és
Lengyelország után Magyarország a leg­
jelentősebb kereskedelmi partnerük.
Mivel idén nem került sor a Hungaroplast nemzetközi műanyagipari kiállí­
tás megrendezésére, a BASF magyaror­
szági vásárlói — és elsősorban a Hűtő­
gépgyár szakemberei — részére tartott

több előadást műanyag termékei fel­
használásával és feldolgozásával kapcso­
latos korszerű ismeretekről. Bemutatták
a legújabb fejlesztéseik eredményeit a
hűtőgépgyári és több magyar vállalat
szakembereinek, az utóbbiak szintén je­
lentős vásárlói és felhasználói a mű­
anyagoknak, mint például a Videoton és
a Hajdúsági Iparművek.
A nyugat-német nagyvállalat 1976ban 777 millió márkát költött kutatásra
és több mint 10 000 alkalmazottat foglal­
koztatott laboratóriumaiban, köztük a
műanyagok alkalmazástechnikai kérdé­
seivel foglalkozó intézetben. A műa­
nyagalakító szerszámok, a fröccsöntés,
extrudálás és vákuumformázás téma­
körében elhangzott előadások azt bizo­
nyították, hogy megszerzett ismereteik
a hazai — és ezen belül a hűtőgépgyári
— szakemberek számára is hasznos
támpontot nyújtanak feladataik megol­
dásához.
Sajnos, a rendelkezésre álló idő rövid­
sége miatt az előadások csak lerövidí­
tett anyagot közöltek, a fordítás nem
volt teljesen tökéletes. Ezen problémák
és a jobb hasznosíthatóság érdekében
az előadások teljes szövege sokszorosí­
tásra kerül és minden résztvevő kézhez
fogja kapni.
Zarubay

Az összefogás eredménye

A kompresszoros hűtőgép az eddig
elért gazdasági eredményei ismereté­
ben gyárunk legnagyobb termelési ér­
téket előállító üzeme. Az elmúlt időre
visszatekintve valamennyien
tudjuk,
hogy számtalan akadályt kellett leküz­
deni ahhoz az üzem gazdasági vezetői­
nek és dolgozóinak, hogy kiérdemeljék
a kiváló üzem megtisztelő címet.
Négy éve 1976. május 10-től kezdő­
dött el a készárutermelés. A kezdeti
időszakban komoly gondokat adtak a
gyakori gépmeghibásodások, valamint
a nagy elvándorlás. A munkaerő ván­
dorlás kihatással volt a termelésre is.
Valójában az 1978 decemberi leállás­
kor stabilizálódott a gépi berendezé­
sek rendszere. A fordulópontot az je­
lentette az üzem életében, amikor 1977.
november 1-től beindulhatott a kétműszakos termelés. A Il-es üzemből át­
csoportosított komplett szerelő- és cso­
magoló gárdát irányítottak a gyáregy­
séghez. Hetvenkilenc végén állították
be az új palásthabosító berendezést.
Erre azért volt nagy szükség, hogy a
gyártási biztonság teljes legyen. A fes-

tő konveyor pálya helyreállításával
gyakorlatilag megszűntek a legnagyobb
problémák.
Az elért eredmények önmagukért
beszélnek. A továbbiakban is igen nagy
feladatok állnak az üzem dolgozói
előtt. De ezeknek a megoldása már
nem lesz nehéz, hisz az üzem kollek­
tívájának eddigi munkája is ezt példázza. Itt idézem Birgés Kálmán üzem­
vezető szavait.
’
„Ezekkel a nagy feladatokkal csak úgy
tudunk megbirkózni, ha mindannyian
egyet akarunk, és ez az egyetakarás
abban nyilvánul meg, hogy holnap
többet termelünk, mint ma. S az sem
baj, ha kevesebből, és jobban.’
Talán kevesen tudják, hogy eredeti­
leg két külön üzemként indult. (HB
szerelő üzem és HB alkatrészgyártó
üzem). Az elért eredmények azt iga­
zolják, hogy az üzem kollektívája két
kiváló oklevelet is kiérdemelt. Joggal
büszkék lehetünk erre. A továbbiak­
ban is hasonló szép eredményeket kí­
vánunk dolgozóinknak.
Nagy István

Majális a Neszürben. A teemká dolgozóinak egy népes baráti köre malacsütéssel,
'
nótaszóval tette emlékezetessé május elsejét.

6

HtJTÖGÉP

Jászok a szabadságharcban
IV. rész

„nem kölcsön,
de ajándok képpen...”

Az idei tavasz időjárása az évszáza­
dos negatív rekordok megdöntőjeként
vonul be a meteorológusok nyilvántar­
tásába, no meg az emberemlékezetbe.
Azt hiszem nem irigyelte az áprilisvégi
napokban a majális előkészítőit, szerve­
zőit senki. Jól sikerült légiparádé nem
vonz több tekintetet a magasba, mint a
vigasztalanul hömpölygő, fagyos széltől
kergetett fekete felhők tették napokig.
Vajon elmossa-e a hideg eső az ünnep­

éit eddig, mint „tilosat” — a felszabadu­
lás előtti egyetlen szabad május elsejé­
nek, az 1919-esnek szemtanúja, cselekvő
részese volt. Mint mondotta a délutáni
találkozásunkkor olyat még nem látott
Jászberény. A város apraja-nagyja az
utcán volt. Az asszonyok minden fellel­
hető piros ruhaanyagból zászlót varrtak.
Az akkori örömujjongáshoz, lelkesedés­
hez csak az 1945-ös második szabad má­
jus elseje mérhető.

A kormánynak a magyar hadsereg
és a pénzügyi önállóság megvalósításá­
hoz szükséges anyagiak előteremtésére
kibocsátott felhívására, amelyben ada­
kozásra szólította fel az országot, a
Jászság népe is megmozdult.
Május 11-én a jászjákóhalmiak, mint
azt tanácsülési jegyzőkönyvükben talál­
hatjuk: „... a csaknem egészen kiüre­
sedett Királyi Kincstár jövedelmei
gyarapítására . ..” „Figyelembe vévén
e Közönség szabad polgári a szűkölkö­
dő haza igényeit, hazafiúi buzgalmu­
kat tettleg is tanúsítani sietvén, a ha­
za oltárára köz majorkodó pénztárunk­
ból kétszáz ezüst No 200 pf. nem köl­
csön, de ajándok képen a mai közgyű­
lésből Kossuth Lajos pénzügyi Minis­
tér Urnák kezeihez letétetni elrendel­
tetik.”

Május 29-én Jászkisérről Stráda
Eduárd nyugalmazott lovaskapitány
„kétszáz pozsonyi mérő tiszta búzát”
ajánl fel az önkéntes sereg élelmezésé­
re, és értesítést kér, hova szállítsa. A
jászsági községek egymás után jelent­
keztek adományaikkal. Május 31-én
Jászberény város tanácsa úgy határoz,
hogy „ .. . a kerület kezelésében lévő
felkelési pénztárnak Jászberényre eső
fele részét kölcsön képpen, kamat nél­
kül felajánlják a hazának, másik felét
pedig a nemzetőrség felfegyverzésére.”
Júniusban Arokszállás 57 forint se­
gélyt és 1000 forint kamat nélküli köl­
csönt, Fényszaru 38,—: Jászalsószentgyörgy 12.52, Jászdósa 22.11 forint se­
gélyt, Jászkisér 1200 forint kamat nél­
küli kölcsönt ad a haza oltárára.

séget, — nem fogunk-e térdig érő sarat
dagasztani az ártéri erdő ösvényei men­
tén felállított sátorok között? — fogal­
mazódtak meg az aggodalmak, szeren­
csére fölöslegesen. Az időjárás „jól idő­
zített” a régenlátott nap is bemutatko­
zott. A Béke és barátság liget felé soha
nem látott emberáradat indult meg a
közlekedés szinte valamennyi eszközét
igénybevéve, többezren a célbaérés leg­
ősibb módját, az apostolok lovát válasz­
tották.
Az ünnepi díszbe öltözött ligetben
ínycsiklandozó illatok sejtették, hogy a
majálishoz tartozó szokások, hagyomá­
nyok dél körül ehető valósággá lesznek.
Az erre az alkalomra felállított dísztri­
bün — amely az ünnepi beszéd elhang­
zása után színpaddá változott —, egész
nap a majális középpontja volt.
Délelőtt tíz órakor a város vezetői kö­
szöntötték a tribünről a jelenlévőket.
Kövér Béla városunk Hazafias Népfront
titkára nyitotta meg az ünnepséget,
majd Fehérvári Rudolf, a városi párt
végrehajtó bizottság tagja, az Aprító­
gépgyár igazgatója a munkásosztály
nemzetközi nagy ünnepének jelen­
tőségét, eszméjét méltatta. A kiváló
címet
kapott
gazdasági
egysége­
ket a hagyomány szerint külön kö­
szöntötte Fehérvári Rudolf, a városve­
zetés nevében és annak jókívánságait
tolmácsolva. A dísztribün díszvendége
volt a veterán vöröskatona Vasas Már­
ton, aki kevesebb szabad május elsejét

Valóban, ahogy az ünnepi beszédben
is elhangzott — a szabadság számunkra
természetes állapot, az életünk megszo­
kott része, a demokrácia pedig nem jel­
szó, hanem életforma. Hozzá kell tenni
megharcolt, megdolgozott szabadság és
életforma. A nekünk természetes álla­
potért még nagyon sokan vívják sokszor
vérrel pecsételve létharcukat a világ­
ban.
Az ünnepi szavak után nonstop kul­
túrműsorban gyönyörködhettek a nézők,
majd sport shaw következett. Nagy kö­
zönségsikere volt Jászberény egyetlen
első osztályú „csapata” bemutatójának.
A kutyaidomítás művészetét, a kitartó
türelem, az ember legősibb barátjának
ragaszkodó szófogadását sokan megcso­
dálták. Az eszem-iszom, dínom-dánom
mellett alkalmi focicsapatok, tollaslabda
kedvelők mérték össze erejüket a tágas
réten. A gyerekek kedvencei az idén is a
mutatványosok voltak. A papírrózsa
hurkapálca szárát ellőni az idén is vir­
tusnak számított csakúgy, mint a hor­
padt oldalú dobozgúlát rongylabdával
telibe találni, vagy a körhintában az
előttünk ülő röptetése erőteljes rúgá­
sokkal.
Játék — zene — vidámság. Minden
együtt volt a jó szórakozáshoz, a jó
hangulatú majálishoz.
Szép békés majális volt, ilyennek
akarjuk a jövőben is.
Horti

Emlékezés 1945. májusára
A szépek között ö volt a legszebb,
Ezerkilencszáztizenkilenc folytatója,
Ritkán álmodott szépséges álom,
őszinte lelkek víg dáridója!
Hajnalban már kélt a város,
Boldog szemek egymásra nevettek,
S azok az áldott munkáskezek
Zászlókat magasba emeltek!
És szállt a dal, csendült az ének,
Ezrek és ezrek így vonultak,
Csepelről, Újpestről Pest szívébe,
Együtt a Jelen, a Múlt és a Holnap!
Boldogságtól izzott a körút,
Virág, zászlódísz minden ablakon,
S az emberfolyam vörös szalagként
Vonul át a zsongó városon.
És találkozva Pest szívében,
Virágos tengerré vált a sok folyam.
Álomképpé, mely mégis élt e napon,
S amelyről azóta is örökké álmodom!
P. F.

A kormány toborzási felhívására a
Jászkun kerületek május 23-án jelöl­
ték ki a toborzó biztosokat Jászbe­
rénybe és Kunszentmiklósra.

„választó polgároknak
palétáik összeszedetvén ... “
A városi tanács újjáválasztási köz­
gyűlése május 28-án vasárnap a Vá­
rosháza udvarán folyt le „a választó
Polgárságnak jelenlétiében.” Az addigi
„Főbíró Horváth Gábor Úr a Tanács
ahhoz tartozó hivatalnokok nevében is
hivataláról ünnepélyesen lemondván,
— a Nemes Város pecsétjét és Levél­
tár kulcsát a választást vezető Elnök
Pethes József Úrnak egész hivatalos­
sággal átadja.” A választási gyűlés tar­
tamára, amely k<t napig tartott,
Pethes József választási elnök a ,.tör­
vényszabta mód szerint” a választás
tartamára helyetteseket állít a főbírói
székre, jegyzőségre, rendőri ügyészség­
re, valamint nemzetőröket „a kívánt
csend biztosítása végett”. Azután a „ti­
zedekre felosztott polgároknak palétá­
ik (szavazólapjaik) összeszedetvén” —
Szentkirályi Jászkun főkapitány jelen­
létében — a szavazatok összeszámlálása megtörtént. A főbírói székbe újra
Horváth Gábor került. Ezenkívül meg­
választottak tizennégy tanácsnokot, egy
főjegyzőt, két aljegyzőt, egy-egy levél­
tárnokot, főorvost, sebészt, halottkémet,
pusztabírót, első és második csendőrt,
szállásbiztost, előfogati biztost, székés piacfelügyelőt, erdészt és 102 városi
képviselőt.

Május 29-én a választás folytatása­
ként Horváth Gábor főbíró ünnepélyes
eskütétele után Pethes József, a vá­
lasztások levezető elnöke átadta részé­
re a város pecsétjét és a levéltár kul­
csát, majd a tanács többi választottja
tette le az esküt. A Jászkun kerületek
gyűlésébe Pethes Józsefet, Kiss Endrét,
Völgyi Istvánt és Pintér Mihályt vá­
lasztották képviselőül. — Közben kisebb
incidensre is sor került: „a Városház
udvarán, szabad ég alatt tartott ezen
gyülekezet több ifiu Polgárok által"
mivel azok „a Nép ezen örömünnepére
tett egy néhány lövések által fogyasz­
tott puskaport a haza védelmére óhaj­
tanák megtartani — illetlenül megtámadtatván, mintegy erőszakolni akar­
ták az elnököt, hogy a lövöldözéseket
tiltsa el”, rágalmakkal illették a feles­
küdt hivatalnokokat. A tanács elren­
delte az ügy kivizsgálását. „Egyébaránt
a választás befejezett lévén, ez a Belügy Minisztériumnak jelküldetik." —
olvashatjuk a tanácsülés jegyzőkönyvé­
nek befejezésében.

Rédei István sorozata
Mészáros
Lázár
hadügyminiszter
május 30-án a Jászkun kerület részére
gyülekezési helyül Pesten az 1. és 2.
zászlóaljat jelöli ki. Május 31-én Sze­
mere Bertalan belügyminiszter július
2-ára, az országgyűlésre szóló meghí­
vója „az alkotmányos jogokat méltánylani tudó gyülekezet által szűnni
nem akaró éljenekkel fogadtatott ...”.

„inkább kést
szúrnak magokba..."
Az önkéntes hadsereg toborzása kez­
detben lassan haladt, a szakszerű és
részletes utasítások hiányában. Nagy
visszatetszést váltott ki, hogy a kor­
mány nem kívánt önkéntes lovasságot
felállítani. Ez különösen a huszárság
hagyományos toborzó helyein, a Jász­
kun és a Hajdú kerületben okozott
problémát. A Batthyány miniszterel­
nökhöz fordulók azt az Ígéretet kap­
ták, hogy a kormány szervez lovassá­
got, ha az ország anyagi helyzete ja­
vul. így a június elején a Jászságban
megkezdett toborzásnál sem tett kivé­
telt a kormány. „Pedig a jelentés sze­
rint olyan nagy volt a felháborodás,
hogy mikor a nagy számmal jelentke­
zők meghallották, milyen szolgálatot és
milyen öltözetben kell tenniük; „azon
felelettel, hogy ők inkább kést szúrnak
magokba, mintsem bakancsot viselje­
nek” ismét eltávoztak.”
A Jászságban azonban megtalálták a
kiutat. Kökényessy Szaniszló „A haza­
fias érzelmű hadfogadó tiszt úgy segí­
tett a helyzeten, hogy a gyalogos szol­
gálatot nem vállalókat felfogadta ezre­
déhez, a Nádorhuszárokhoz.”
Jászberényben június 2-án kezdődött a
toborzás. ..Kijelölték a toborzás helyét,
kitűzték a zászlót, és máris felcsendül­
hettek a verbunkos nóták. Ahol had­
fogadó parancsnokság volt, ott annak
legénységéből, máshol pedig fogadott
toborzókból, később a már felcsapott
önkéntesekből kerültek ki az előtáncosok. A „hajlandóknak” a toborzás ve­
zetője áldomásként italt fizetett, majd
azok, akik felcsaptak, megkülönböztető
jelzést (bokréta, szalag, csákó) kaptak,
és a kijelölt szálláshelyre vezették őket.”
Az önkéntes sereg vezetésére szük­
ség volt tisztekre is. Mészáros Lázár
hadügyminiszter június 9-én szólította
fel a hatóságokat, hogy a területükön
alakult vagy alakuló nemzetőrség szer­
vezésére és kiképzésére ajánljanak
törzstiszteket
zászlóaljparancsnoknak.
„Így lett Kökényessy (Gartner) Sza­
niszló főhadnagy, a 12. Nádor huszár­
ezred hadfogadó parancsnoka is a jász­
berényi nemzetőrség ideiglenes pa­
rancsnoka még őrnagyi kinevezése előtt.”

közköltségen
nemzeti szalag... “
Június 10-én Horváth Gábor, jászberény főbírája „a már megkezdett to­
borzásnak mikénti folytatása eránt
szót emelvén, annak vezetésével és a
vállalkozó újonc nemzetőrök beírásával
Pénzes István és Torma István tanács­
nokok bízattak meg, oly utasítással,
hogy az újoncok számára közköltségen
nemzeti szalag vétetvén, ebből azok fövegeire ismertető jelül mindenkinek adassék, e béli munkálkodásokat f. é. és
hó 11-én, délutáni istentisztelet után
azonnal folytatván s egyszersmind to­
borzás alakultával kiküldött tanácsta­
gok írásbeli rendelvényökre a korcs­
mában mérsékelve italok is kiadandók
lesznek, minek eredményéről a kül­
döttség által hetenként Főbíró Úr ille­
tőleg a Tanács értesítendő."
Szemere belügyminiszter június 16-án
újabb kiáltványt juttat el a Jászkun
kerületekhez: „Ezennel tehát felhívom
Önöket, hogy házuk és a haza védel­
mére 2000 polgárt állítsanak ki hét hét
alatt, fegyverezzék fel, amint lehet és
tudják. Fegyvereit és kaszáit hordja
össze számukra a nép.”
A Jászkun kerületek a 18-án megkapott
rendelet alapján a Jászságban Pethes
Mihály táblabírót, a Nagykunságban
Kálmán Sándor kerületi alkapitányt, a
Kiskunságban Balajthy Vendel nádori
táblabírót bízta meg az őrsereg szerve­
zésével, s úgy döntött, hogy a sereg
ötödrészét, 400 főt lovasként állít.
(folyt, köv.)

7

HŰTŐGÉP

Kultúra — Tanulás — Szórakozás

„Mit mondjak a fiamnak?”
Messze még a szeptember, az új tan­
év kezdete. Kerékasztal beszélgetésünk
témája mégis ezzel kapcsolatos. Idősze­
rűségét az adja, hogy most kezdik szer­
vezni a dolgozók általános iskolájának
ősszel induló osztályait. Vendégeink
meghívásánál arra törekedtünk, hogy
több oldalról közelíthessük meg az ál­
talános iskolai végzettség fontosságát, a
felnőttoktatás lehetőségeit.
Meghívtuk Kluka Istvánt, a dolgozók
általános iskolájának tagozatvezetőjét,
Czakó Viktort vállalatunk oktatási osz­
tályvezetőjét, Birgés Kálmánt, a ház­
tartási hűtőszekrény gyáregység üzem­
vezetőjét, Farkas István betanított mun­
kást ugyanebből a gyáregységből, és
Ozsvári Ferencnét, a munkapszicholó­
giai laboratórium dolgozóját.
újságunkat Juhász Ferenc képviselte.
Hűtőgép: — Mennyi az általános is­
kolai végzettséggel nem rendelkezők
száma Jászberényben és milyen a tanu­
lási kedv a felnőttek körében?
Kluka I.: — Körülbelül háromezerháromezerkétezáz főnek hiányzik a
nyolc osztálya a tankötelezettségi kor­
határon túl levők közül városunkban.
A hetvenes évek elején visszaesett a be­
iskolázás, utána javulás következett. Az
utóbbi három évben sajnos újra csök­
kent a létszám, mégpedig jelentősen.
Üzemi osztályunk már nincs. Ahhoz,
hogy javulásit tudjunk elérni, nagyon
széles körben kell ezzel a kérdéssel fog­
lalkozni, tényleg össztársadalmi érdek­
bek kell tekinteni. Egyszer körlevelet
küldtünk többek között a Hűtőgépgyár
néhány szervének is. Amikor kijöttem
Czakó kollégához megbeszélésre, mind
ott volt az ő asztalán! Leküldték neki a
címzettek, úgymond „illetékességből”.
Ez niem lehet egy ember vagy egy szerv
föladata 1
Hűtőgép: — És a „statisztika”, hogy
fest nálunk?
Czakó V.: — Dolgozóink közül ezerkétszáddtencvenlhánmian nem fejezték
he az általános iskolát. Ebből háromszáznyolcvaniketben még nem töltötték
he negyvenedik évüket, százötvenegyen
Pedig a harmincadikat sem. Ez valami­
vel kedvezőbb az országos átlagnál, de
korántsem jó. Minden évben végeznek
héhányan a várösban, illetve a környék­
beli községekben, de kihelyezett osztályt
három éve nem sikerült szervezni, mert
bem jött össze a minimálisan szükséges
fizenöt-tizenhat fő. Korábbam volt kihe­
lyezett osztály, előfordult, hogy kettő is
■aduit egy évben.
Hűtőgép: Az a néhány ember miért
szánja rá magát a tanulásra?
Czakó V.: — A szakmunkásbizonyíti'ánynak, a legtöbb betanító tanfolyam­
ok. a gépkocsivezetői jogosítványnak
e9yaránt előfeltétele a nyolc általános.
ütin aki egyszerűen szükségletét érzi,
hogy pótolja, amit gyerekkorában elmu­
lasztott.
Hűtőgép: — Farkas István esetében
Vaion mi volt az indíték?
, Barkas I.: Huszonnégy éves vagyok,
es maholnap iskolába megy a gyerekem
ls- Mit mondjak majd neki? Azt, hogy
apádnak öt osztálya van!? A feleségem
\s mindig mondta, hogy fejezzem be az
iskolát, legyen meg nekem is. Idebent is
biztattak a főnökeim, meg a munkatár­
saim. Aztán, hogy elkezdtem, megkap­
tam. a könyveket a gyártól, a műszak­
cserét is megoldották. Most fejeztem be
a nyolcadikat.. Otthon jártam Jánoshiaán.
Hűtőgép: — Nehéz volt?
Barkas I.: — Hát a magyar elég ne­
hezen ment a fejembe. A többi könybyebben. A matematikával nem volt
semmi baj. Most, hogy túl vagyok rajta,
Jelentkeztem hegesztő tanfolyamra.
Birgés K.: Az a véleményem, hogy
ennél jobb propagandát még nem talál­
lak ki. Pista az általános iskolai bizo­
nyítvánnyal a kezében hegesztő képe­
sítést szerez. Ha hegesztőként majd ti­
zenhét lesz az órabére az eddigi tizen­
négy helyett az meggyőzőbb lesz a mun­
katársak számára minden agitálásnál.
l0az Pista?
Hűtőgép: — Bőven van kit meggyőz­
ek hiszen az Önök üzemében hiányzik
b legtöbb dolgozónak az általános isko­

lai végzettsége, szám szerint száztizenhébnek. Ha holnapra valamennyien úgy
döntenének, hogy nekivágnak a tanulás­
nak, bizonyára nem tudnák a műszak­
cserét mindenkinek megoldani.
Birgés K.: — Még akkor sem tudnánk,
ha egy részterületről egyszerre túl so­
kan .akarnának iskolába járni. Persze ez
a veszély nem fenyeget bennünket. Vi­
szont megfelelő területi megoszlás ese­
tén a jelenlegi továbbtanulókon kívül
még kb. tíz dolgozónak tudnánk bizto­
sítani a feltételeket. Törekszünk is arra,
hogy szeptemberre meglegyen ez a tíz
személy. Olyan embereiket akarunk ösz­
tönözni és javasolni, akikkel a képessé­
gük és az eddigi munkájuk alapján to­
vábbi terveink vannak.
Ozsvári Ferencné: — Ez nagyon lénye­
ges! Tudjuk jól, hogy olyan emberek is
vannak, akiknek a szellemi képessége
nem elegendő az általános iskola elvég­
zéséhez. őket nem szabad mindenáron
iskolába kényszeríteni, esetleg kegye­
lem kettesekkel elcipelni a nyolcadikig.
Azokat kell taníttatni, akikben megvan
az ehhez szükséges képesség, csak gye­
rekkorukban nem volt lehetőségük is­
kolába járni, vagy egyszerűen haszonta­
lanok voltak.

Hűtőgép: — Pista, maga miért nem
idejében tanult?
Farkas I.: Nem azért, mert olyan bu­
ta voltam! Egyszer ugyan megbuktam,
de azért, mert nem mehettem iskolába
sokáig. Tizenhárom évesen meg már
mennem keltett dolgozni. Nem mon­
dom, felnőtt fejjel először kicsit furcsa
volt az iskolába járás, de azután meg­
szoktam. A tanárok nagyon .kedvesek
voltak.
Ozsvári Ferencné: Sok jó képességű
fiatal ember azzal hárítja el a biztatást,
hogy ő bizony nem tanul, mert az egy­
oldalú szalagmunkát hat általánossal is
ugyanúgy el tudja végezni, mint, érett­
ségivel. Lehet, hogy pillanatnvilág igaza
van, de a tudományos-technikai forra­
dalom későbbi szakaszában, mondjuk
húsz év múlva is elég lesz a tudása?
Birgés K.: Az sem olyan biztos, hogy
most elegendő! Nálunk például sokszor
előfordul, hogy a sokféle hűtőszekrény
alkatrészei, tartozékai között lévő apró
különbségek egyszerűen zárlatot okoz­
nak az alapvetően hiányos műveltségű
dolgozóknál. Vannak korszerű gépeink,
amelyek méginkább igénylik az általá­
nos és szakmai műveltséget.
Kluka I.: — Igen, azt így egységben
kell szemlélni, hiszen az általános és a
szakmai műveltség nem különíthető el.
Nem csak a nagyobb szaktudás és a
magasabb munkabér reményében tanu­
lunk. Az iskola szerettesse meg az olva­
sást, a színházat, humanízáltabb életre
neveljen, tanítson meg együtt lélegezni
az üzemmel, a rendszerrel... Fel kell
ébreszteni az emberekben a belső igényt
a tanulásra! Ez a legnagyobb eredmény,
amit elérhetünk, de ismétlem: ezt egy­
két ember nem képes megtenni. Ha va­
laki ma akar tanulni, megtalálja a mód­
ját.
Hűtőgép: — Mit tegyen tehát az a hű­
tőgépgyári dolgozó, aki pótolni akarja az
általános iskola hiányzó osztályait?
Czakó V.: Jöjjön el az oktatási osz­
tályra (a tanműhely épületében talál­
ható). Adunk neki jelentkezési lapot,
amelyet kitöltés után alá kell íratni az
üzemvezetővel, majd visszahozni. Itt
minden részletet megbeszélünk a je­
lentkezővel.
Hűtőgép: Mit tesz az oktatási osztály
a cél érdekében?
Czakó V.: Fel fogjuk keresni az üzem­
vezetőket, kérjük a főbizalmiak segít­
ségét, s a munkaverseny irodán keresz­
tül a szocialista brigádokét is. Megraga­
dunk minden lehetőséget a népszerűsí­
tésre. Hetedik-nyolcadik osztályt szeret­
nénk a gyárban indítani, ez kétszer öt
hónapot vesz igénybe. Aki ennél alacso­
nyabb osztályba kíván beiratkozni, an­
nak a jelentkezését is várjuk és továb­
bítjuk az iskolának. Ha minden üzem­
ből csak egy-két embert beszerveznek
már biztosított a kihelyezett tagozat lét­
száma. És Birgés elvtárs az imént tízzel
számolt...
Juhász Ferenc

A
munkáskóru6
tagja
Leninről
emlékeztünk
A könyvtárunkban V. I. Lenin szü­
letésének 110. évfordulója tiszteletére
megrendezett kiállítás igen nagy tet­
szést aratott szocialista brigádjaink kö­
rében. Egy hét alatt 300-an tekintették
meg, s igen értékes bejegyzések kisér­
ték naplónkban a látogatásokat.
Sok brigád élt a felkínált lehetőség­
gel, miszerint, ha a brigád minden tag­
ja megnézi a kiállítást, igazolást kap­
nak, s ez a kulturális vállalás teljesí­
tését megkönnyíti. Ezek alapján 14
brigádnak adtunk igazolást, de sokan
jöttek egyénileg is, aminek mi, könyv­
tárosok nagyon örültünk, hiszen a
könyvtár forgalmát erősen fellendítette
ez a „nyüzsgés”. A csúcsot az a nap
jelentette, amikor 110 látogatója volt a
kiállításnak, de a hét többi napján is
megvolt átlagban a 35 látogató.

Az ünnepi könyvhét 1980. május 30tól június 6-ig tart. A számunkra je­
lentős ünnepet könyvkiállítással és író­
olvasó találkozóval kívánjuk méltón
megünnepelni. Minden brigádnak el­
küldjük az ünnepi könyvhét ütemter­
vét, hogy mindenki részt vehessen a
rendezvényeken. Kiemelkedő központi
rendezvényünk az író-olvasó találkozó,
melynek keretében Soós Zoltán költőt
látjuk vendégül. A találkozót 1980. jú­
nius 2-án 15 órakor kívánjuk megren­
dezni a tizedik emeleti klubszobában.
A találkozót fizikai állományú bri­
gádok részére szervezzük. A rendez­
vény felett „házigazda szerepet” vállal­
hatnak a brigádok. Ez azt jelenti, hogy
a brigád aktívan segédkezik a szerve­
zésben, a terem berendezésében és a
tagok 50 százaléka részt vesz az író—
olvasó találkozón. A szakszervezeti
könyvtárban lehet jelentkezni a bri­
gádvezetőknek, ha vállalják a „házi­
gazda szerepet”, amely az értékelésnél
rangos kulturális vállalásnak számít.
Borics Istvánná
könyvtáros

35 éves az MSZBT
1. Mikor és milyen néven alakult meg
a Magyar-Szovjet Baráti Társaság?
2. Kiknek a kezdeményezésére alakult
meg?
3. Mikor vette fel a szervezet a Magyar
—Szovjet Baráti Társaság nevet?
4. Milyen szervezet az MSZBT?
5. Ki az MSZBT elnöke és a főtitkára?
6. Mi a neve az MSZBT folyóiratának?
7. Mikor és milyen kitüntetést kapott
az MSZBT?

Május 8-án a Déryné Művelődési Köz­
pontban rendezték meg a jászberényi
Vasas Munkásénekkar fennállásának 20
éves jubileumi hangversenyét. A mun­
kásénekkarok működése több évtizedes
múltra tekint vissza. A felszabadulás
előtti időkben az énekkarok tagjai szá­
mára üldöztetést jelentett, mert ezzel is
agitáltak, bátorították a munkásmozga­
lomban résztvevőket.
Az értelemre és érzelemre ható nagy­
sikerű hangverseny után a kórustagok
közül vállalatunk munkásaival beszél­
gettem. Mit ielent számukra a munkás­
énekkar tagjának lenni?
Badari Vendel, a téemká dolgozója a
kórusalapító, és ma is aktív tagja.

— Mindig szerettem a zenét, az ének­
lést. Fiatal koromban zenekarban ját­
szottam. így ma is ismerem a kottát.
Számomra nem nehéz a dalok betanu­
lása, inkább a szöveggel van problé­
mám.. A 20 év alatt nagyon sok élmény­
ben volt részem, mert az éneklés szeb­
bé, tartalmasabbá teszi az ember életét.
A sikeres fellépés után az ember szinte
megfiatalodik. Hetente egyszer próbá­
lunk. ha fellépés előtt állunk, akkor
többször. Ez mind a szabadidőből megy
el. Néha kihagyok egy-két próbát, de
akkor már hiányzik, a közösség, az
együttes munka. Szeretnék még sokáig
énekelni, jó lenne, ha a fiatalok jobban
vonzódnának a kórusénekléshez.

Bódi Katalin, a meó dolgozója, még
csak néhány éve tagja az énekkarnak.
— Általános iskolás koromban voltam
kórustag. Mikor hívtak a munkáskó­
rusba, arra gondoltam, hogy biztosan jó'
kikapcsolódás lesz. Azóta már tudom,
hogy számomra ez többet jelent. Újra
megtanultam a kottát olvasni. Az ének­
léssel nagyon sok mindent meg lehet
értetni az emberekkel. A mozgalmi da­
lokkal a szocialista rendszerünk elisme­
rését és védelmét, a vidámabbal fel­
szabadult emberi érzéseket. Számomra
sokat jelent a kórustagok együvé tarto­
zásának élménye.
A kóruséneklés szebbé, tartalmasabbá
teszi az emberek életét. Nemes törekvés
a szocialista életmód továbbfejlesztésé­
re, városunk zenei hagyományainak
ápolására.
Pesti Jánosné

A megfejtéseket 1980. június 12-ig
kérjük a szakszervezeti könyvtárban le­
adni. Egyénileg és brigáddal is lehet
versenyezni. A helyes megfejtők között
könyvjutalmat sorsolunk ki.
Az elmúlt hónapban könyvjutalmat
nyert a Stromfeld Aurél Szocialista
Brigád a szerszámszerkesztési osztály­
ról. A könyvet a szakszervezeti könyv­
tárban lehet átvenni.
Szakszervezeti Könyvtár
MSZMP Hűtőgépgyári Bizottságának
agitációs és propaganda munkabizotts.

HŰTŐGÉP

8

Rovatvezető; Szávád Tamás

Negyedszázad a szőnyegen
Régen volt rá példa, hogy a Lehel SC
képviseletében birkózó indulhatott az
országos bajnokságon. Most pedig egy­
szerre hárman is megszerezték a jogot,
köztük Mizsei János, a szakosztály ve­
zető edzője, ö érte el a legjobb ered­
ményt, a vidéki bajnokság bronzérme
után itt a 6. helyet szerezte meg.
— 1954 óta birkózom, — válaszolta
kérdésemre — akkor még a 78 kg-os
súlycsoportban, ma már nehézsúlyban.
39 éves vagyok, két fiam van, mind a
ketten lejárnak birkózni. Ha komolyan
veszik, talán jobb eredményeket érhet­
nek el mint én.
— Ügy tudom, egy időben olimpiai
kerettag volt?
— Nagyon közel álltam ahhoz, hogy
kijussak a római olimpiára. 1960-ban
országos ifjúsági bajnokságot nyertem,
a felnőtt bajnokságon 3. lettem, így be­
kerültem a válogatott keretbe. Abban a
súlycsoportban hárman pályáztunk a
két helyre, (kötött — illetve szabadfo­
gás szerk.) Az edzőtáborban három nap
szünetet kaptunk, abból egyet be kellett
menni dolgozni a munkahelyre, ahol
egy vasszilánk a karomba fúródott. Ha
azonnal felutaztam volna a Sportkór­
házba, biztos nem lett volna semmi
probléma, itt azonban a szilánk egy ré­
szét bentfelejtették. Fuccs az olimpiá­
nak! Érdekesség, hogy rajtam kívül a
másik jelölt is megsérült, így csak Hollósi Géza utazott.
— A későbbiek során, hogy alakult
pályafutása?
— '64-ig válogatott kerettag voltam.
Többször nyertem vidéki bajnokságot,
1. osztályú versenyeket.
— Az idő nem áll meg. Ebben az év­
ben ön volt a mezőny legidősebb ver­
senyzője. Meddig akar versenyezni?

— Jövőre elérem a negyedik X-et, és
úgy gondoltam, akkor be is fejezem.
Természetesen mint edző továbbra is
itt szeretnék dolgozni a szakosztályban.
— Az utóbbi években már jelentkez­
tek az első edzői sikerek is.

Szakosztályi
hírek

sénél jelentős társadalmi munkát vég­
zett a téemká építő- és csőszrelő
brigádja. Ezen a pályán játsszák bajno­
ki mérkőzéseiket női- és férfi kézilab­
dacsapataink, általában vasárnap déle­
lőttönként.

RÖPLABDA TORNA
1980-ban is megrendezik a Hűtőgép­
gyár sportcsarnokában a Magyar Röp­
labda Szövetség és a Lehel SC rende­
zésében a VII. Nemzetközi Női Röp­
labda Tornát ifjúsági válogatottak ré­
szére.
A résztvevő országok: Bulgária, Cseh­
szlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország
Német Demokratikus Köztársaság, Né­
met Szövetségi Köztársaság, Szovjetu­
nió, valamint a Magyar Ifjúsági „A” és
a Magyar „B” — Lehel SC vegyes csa­
pata.
A Lehel Kupák eddigi történetére a
következő számunkban visszatérünk.

SAKK
OB Il-es csapatunk megnyerte a
Komló elleni kiesési rangadónak szá­
mító mérkőzését, azonban sajnos a ve­
szélyes zónából így sem sikerült elke­
rülnie az együttesnék.
Májusban Sclirancz mester, a csapat
legjobb játékosa a Központi Statisztikai
Hivatal nemzetközi versenyén vesz részt
Zamárdiban.

LABDARÚGÁS
Egyedülálló teljesítménnyel „dicseked­
het” NB Il-es csapatunk. A lapzártáig
lejátszott 12 tavaszi fordulóban 5 gólt
rúgtak és 18-at kaptak, ezzel a 3. hely­
ről a 15-re estek vissza! Januári szá­
munkban azt írtuk, hogy a vezető edző
személye, szaktudása az első perctől ga­
rancia volt a jó eredményekre. Téved­
tünk?

ASZTALITENISZ
' Május 1-én rendezte a Lehel SC a
már hagyományos II. osztályú férfi
egyéni- és páros versenyét, amelyen a
szolnoki Killián NB I-es csapatának já­
tékosai is részt vettek. Rajtuk kívül 16
egyesület több, mint 50 versenyzője állt
rajthoz. A mieink közül szép sikert ért
el Reisz és Bene, akik párosban a 2. he­
lyet szerezték meg.
KÉZILABDA
Májusban avatták a Lehel Vezér Gim­
názium és a Hűtőgépgyár összefogásával
a Batihó kertben épült bitumenes kézi­
labdapályát, és öltözőt. A mintegy 120
ezer forintba került létesítmény építé­

— Több ifjúsági és serdülő verseny­
zőnk jó eredményeket ért el. Legtehet­
ségesebb tanítványom Szívós Tibi már
a Csepel színeiben birkózik. Sajnos ed­
zéslehetőségünk — heti három nap —
nagyon kevés.
— Ön másodállásban csőszerelő kis­
iparos. A birkózás miatt kevesebb mun­
kát tud vállalni, tehát az, hogy a sport­
tal f oglalkozik, anyagilag veszteséget
jelent.
— Nekem ez a szenvedélyem és, hogy
10—15 ezer forintba került évente, az
igaz, de nem hiszem, hogy a sport
pénzzel mérhető!
A sport pénzzel nem mérhető, az er­
kölcsi elismerés itt még többet ér. Re­
méljük, a sportklub vezetői sem fognak
megfeledkezni azokról, akik egy ne­
gyedszázada dolgoznak a Lehel SC hír­
nevének öregbítéséért!
Szórád Tamás

NEM TETSZIK
A központi raktárban láttam. Rövid
ideig állóhelyzetben lévő magasemelésű villástargonca alatt annyi olaj gyűlt
össze, hogy nem lehetett a targoncával
elindulni. Előbb ki kellett tolni az olaj­
tócsából, aztánt ment minden rendben
—• egy ideig.
Sajnálattal tapasztaltam, több ilyen
hidraulikus jellegű targoncánál hasonló
a helyzet.
Szerintem csak olcsóbb lenne a gépek
hibáinak elhárítása, mint az a rengeteg
olaj, ami semmibe vész. Nemde? Ha
mégsem így van, akkor vegyük figye­
lembe legalább a munkavédelmi elő­
írásokat !
Nem tanácsos ilyen helyen elcsúszni!
Báranyi
HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. május hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

A szurkolók egymás között csak így
emlegetik Pecha Lacit, a Lehel jobb­
szélsőjét, az NB II. egyik legfiatalabb
játékosát. Ez nem véletlen, hiszen lab­
darúgó dinasztiából származik, édesap­
ja és két nagybátyja is a Lehelben fut­
ballozott. Laci a jászberényi Lehel Ve­
zér Gimnázium II. osztályába jár. Jó ta­
nuló az iskolában, nagy tehetség a
sportban.
— Mióta vagy igazolt játékos?
— Hatodikos koromban mentem le a
pályára, ott azonnal helyet kaptam a
serdülő csapatban. Előtte versenyszerű­
en tornáztam, és ez a későbbiek folya­
mán nagy előnyt jelentett.
■— Fel tudod-e sorolni, kik voltak ed­
dig az edzőid?
— Lugosi József és Fekete István, a
serdülőben, Sárközi Gyula az ifiben és
és most Kóczián Antal.
— Mikor játszottál először az első
csapatban, NB II-ben?
— ’79. augusztus 5-én, akkor még nem
voltam 16 éves.
Azóta nagyon sokszor játszott a fel­
nőttek között. Tavaly és az idén is tagja
volt a megyei ifjúsági válogatottnak.
172 cm, 72 kg és ami a mai, számokkal
teli világban fontos, atlétikai eredmé­
nyei is jók! 12 perces futásban 3100 m,
400 m-en 54.7 mp, 100-on 11.7 mp,
30m-en 4—4,2 mp között.
Élvonalbeli labdarúgó szeretne lenni
— mint mondta nem a pénzért, hanem
a futballért, a dicsőségért.
— Ahhoz, hogy NB I-es labdarúgó le­
gyél, még nagyon sokat kell tanulnod.
Mikor túlóráztál utoljára edzés után?
— Nem is emlékszem. Tudom, hogy a
bal lábam elhanyagoltam, a fejelést is
gyakorolni kellene, de... De! Hogy is
mondhatná el egy 16 éves játékos, hogy
ma, a magyar pályákon — ahol profik
edzenek (!) — nem divat a túlórázás,
sőt akkor is rászólnak a fiatalra, ha a
gyakorlatokat teljes erőbedobással csi­
nálja.
Felmerül a kérdés, a „kispechábóí"
ilyen körülmények között lehet-e „Nagy
Pecha”?
— Melyik poszton szeretsz legjobban
játszani?
— Középcsatárt szeretnék játszani,
mert az kötetlen, visszajárhat labdáért,
keresztbe is elmozoghat.
— Van-e példaképed itthon vagy kül­
földön?
— A külföldiek között Keegan, illho.i
nincs.
— A labdarúgáson és a tanuláson kí­
vül mivel foglalkozol?
— Szeretek olvasni, most a Világiro­
dalom Remekei c. sorozatot olvasom.
Szeretem a zenét, nagyon szeretek tán­
colni, de erre kevés alkalmam adódik.

— Milyen a kapcsolatod az osztály­
társaiddal? Nem irigykednek-e rád.
amiért elmész dolgozatokról. vagy
azért, mert te már pénzt keresel?
— Nagyon jó a kapcsolatom, többen
rendszeresen kijárnak a meccsekre, és
drukkolnak nekem. Ha dolgozat írásról
elmegyek, biztos irigyelnek, de ez na­
gyon ritkán fordul elő. Általában csak
szerdán szoktam korábban eljönni, mert
edző-mérkőzés van, de a suliban akkor
is éppen tornaóránk lenne. A pénzért
nem hiszem, hogy irigyelnének.
— Mennyit kerestél az idén áprilisig,
és mit szoktál csinálni a pénzzel?
— Talán 1000 forintot. Én csal: meccs-pénzt kapom, és most elég ros- z
sorozatunk van. ősszel sokkal jobban
ment. A pénzt mindig hazaadom, a szü­
leim úgy is rám költik.
— Gondolom tudod hogy nem az or­
szág legjobb csatársorában játszol. Nem
sok gólt rúgtatok!
— Sajnos a csatársor elég alacsony,
ez a fejelésnél jelentős hátrány, ts
könnyen elnyomnak bennünket. Ezen
gyorsasággal kellene segítenünk.
— Hívtak-e már valamelyik nagy
csapathoz?
— Még nem.
— Ha most hívnának, mondjuk a Dó­
zsába. elmennél?
— Azt hiszem, még nem. Nagyon so­
kan fiatalon elzüllöttek, és nekem fon­
tos a tanulás is.
Pecha Laci olyan, mint a többi máso­
dikos gimnazista: szeret olvasni, szereti
a zenét é:-: a táncot.
Egyetlen egy dologban különbözik tár­
saitól — de ez így vagy úgy egész éle­
tére kihatással lesz — tehetséges spor­
toló. Ez egy lehetőség. Lehetőség arra,
hogy egy sportág művészeként bejárja
a világot, dicsőséget szerezzen magának
és másoknak, de ehhez már most le kell
mondani szinte minden szórakozásról,
és sokszor túlórázni kell edzés után. Ál­
dozatot kell hozni. Ellenkező esetben a
tehetség sem válik művésszé; maximum
szakmunkássá.
Szórád Tamás

XI gyufa nem játék
1980. április 29. Jászkisér, Perem u.
2. szám. Tragédiával! kezdődött ez a nap
az Ajtai családnál. Mint minden nap, a
családfő korán elment dolgozni az ál­
lami gazdaságba. A háziasszony felkelt,
s ezen a hűvös reggelen begyújtotta az
olajkáHyhát, hogy a kisgyermekek ne
fázzanak. Majd felöltöztette az ötéves
Ferencet, a hároméves Józsefet és a 14
hónapos Sanyikét. Elkészítette a regge­
lit, megetette őket, az olajkályhát elol­
totta, felöltözött, és aiz orvosi rendelő­
be ment.
A 14 hónapos Sanyika a gyermek­
ágyban játszadozott, a két nagyobbik
fiú pedig a heverőn, papírlapokat szag­
gattak szét. Az 5 éves Ferenc magához
vette a gyufásdobozit és a heverőn lévő
papírlapokat a gyufával való játszás
közben meggyújtotta. Az égő papírla­
pok a heverő és gyermekágy közötti
nyílásba estek, s ettől a heverő burko­
lata, valamint a gyermekágy betétje
meggyulladt. A két nagyobb gyermek,
látva a tüzet és a füstöt, kiszaladt az
utcára. A kis Sanyika a gyermekágyban
maradt.
A közeli utcában lakott a gyermekek
nagybátyja, aki otthoniról kerékpárral
távozni készült. Meglátta az utcán sírdogáló gyermekeket. Ég a házunk, jajveszékeltek. Rohant a nagybácsi a la­
kóházhoz, kinyitotta a konyhaajtót, de
a kicsapódó szúróláng útját állta. Haja
meg p erzselőd öt t.
Betörte az udvari ablakot, a beáram­
ló friss levegő hatására az egész szoba
berendezése lángba borult, nem tudott
bejutni a kis Sanyikéért.
Az. összeseregllett szomszédok igyeke­
zete is hiábavaló volt, a szerencsétlen
gyermeket nem tudták kihozni. A hely­

színre érkező tűzoltók az égő berende­
zési tárgyak közül emeltek ki. sajnos
már holtan.
A súlyos szülői gondatlanság ismét
gyermekáldozatot követelt. Mi is tör­
tént tulajdonképpen? A gyermek édes­
anyja, miután az olajkiályhát begyúj­
totta, a gyufát az olajkályha melllett
egy székre tette. — Az 5 éves Ferenc
innen vette magához. Játék közben
gyújtotta meg a papírlapokat.
A múlt év végén Szolnokon egy la­
kóházban, hasonló körülmények között.
3 gyermek lelte Halálát a tűzben.
Ha már e szörnyű eset kapcsán tollat
fogtam, szeretném tájékoztatni az olva­
sókat, hogy tavaly járásunkban 6 eset­
ben, megyénkben pedig 47-szer okozlak
a gyermekek tüzet. A tetemes anyagi
károk mellett a legtöbb esetben a gyer­
mekiek is közvetlen veszélybe kerültek.
Hasonló esetek elkerülhetőek akkor,
ha a szülők gyermekeiket nem hagyják
felügyelet nélkül, és a gyújtóeszközöket
elzárják előlük.
Közeleg a nyári szünidő, a vakáció. A
gyermekintézmények is hosszabb, rövidebb időre a szokásos karbantartási
munkák miatt bezárják kapuikat.
Szeretném felhívni a szülők figyelmet
hogy a nyári szünet alatt gondoskodja­
nak gyermekeik megfelelő felügyeleté­
ről, és ne feledkezzenek meg a gyújtó­
eszközök elzárásáról!
Teljen örömben, pihenésben minden
családban a nyári vakáció. Ne féledjükhogy a bajt meg kell előzni, mert a be­
következett tragédiákat meg nem tör­
téntté tenni sajnos már nem lehet.
Hidegföldi József
tűzoltó százados
városi-járási parancsnok

Megalakult Jászberény Város Tanácsa
Június 18-án megalakult Jászberény Város Tanácsa. A Jászság „fővárosa”
életének e fontos eseményén részt vett Szűcs János, az tílSZMP Szolnok-megyei
Bizottságának titkára, Ulveczky Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, Szívós
Antal, a városi pártbizottság első titkára, Kóródi Béla, a járási pártbizottság titká­
ra, Bakó Gáspár, a városi pártbizottság titkára, a választási bizottság elnöke,
Kövér Béla, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkára, valamint a város politikai, társadalmi és közéletének vezetői, képviselői.

Gorjanc
a fejlesztési

országgyűlési képviselő
épület aulájában adta le
szavazatát

Oláh János veterán tanácstag, korelnök
megnyitó beszédében köszöntötte a meg­
jelenteket, az újonnan választott város­
atyákat, akik éveken át lesznek majd
Jászberény közéletének formálói, segí­
tői. a város építői. Ezután megválasz­
tatták Kalmár Frigyest az ügyrendi és
számvizsgáló bizottság elnökének, aki
jelentést tett a június 8-i választás eredményéről. Ismertette, hogy Jászberény­
ben 68 tagú tanácsot választottak a tör­
vényes keretek betartásával.
Kövér Béla, a Hazafias Népfronl vá­
rosi bizottságának titkára javaslatára
ellenszavazat nélkül ismét tanácselnök­
nek választották Búzás Sándort. Elnök­
helyettes Emel József, az országosan el­
ismert „A” kategóriás építész, tervező
mérnök, a Hűtőgépgyár beruházási osz­
tályának vezetője lett. A tanács V. B.
titkára Dr. Mihályi István maradt. A
tizenegy tagú VB-be ismét bizalmat ka­
pott Lukácsi László, gyárunk fiatal vil­
lanyszerelője. A végrehajtó bizottság
letette az esküt a tanács előtt, majd
Oláh János korelnök átadta az elnöki
széket Búzás Sándornak, aki köszönetét
mondott a bizalomért. Rövid üdvözlő
beszédében Búzás elvtárs méltatta azt a
széleskörű eszmecserét, amely a lakos­
ság és a tanács között alakult ki.
A választást megelőző időszakban na­
gyon sok javaslat, észrevétel hangzott
el, amelynek hasznosítása a kiemelkedő
feladatok közé tartozik.
A közérdekű bejelentések nagy szá­
ma azt jelzi, hogy a lakosság felelőssé­
ge megnőtt, igénylik a közügyekbe való
bevonásukat. A tanácselnök kendőzet­
len őszinteséggel szólt a meglévő gon­
dokról, részben örökölt problémákról,
amelynek megoldása nem kevés idő és
erőfeszítés árán lehetséges csak. Kie­
melte a város lakóinak önzetlen segíte­
ni akarását, eredményes munkáját, amellyel nagyban hozzájárultak a város­
politikai célkitűzések megvalósításához.
Befejezésül arra kérte a testület i
sebb, tapasztaltabb tagjait, hogy se
sék az új — zömmel munkásfiatal
lanácstagok munkáját, beilleszkedését.
Sor került az első tanácsülésen a né­
pi ülnökök megválasztására is. Munká­
juk jelentőségét Dr. Pállá Etelka mél­
tatta. Kiemelte, hogy a népi ülnökök a
szakbírók nagyon fontos segítőtársai.
Az igazságos jogérzetük, az élettapasz­
talatuk, mély valóságismeretük ma már
elengedhetetlen az igazságszolgáltatás­
ban. A 72 népi ülnök közül húszán hű­
tőgépgyáriak.
Az alakuló tanácsülésen felszólalt
Szűcs János, tolmácsolva a megyei
Párt- és tanácsi vezetés jókívánságait.
Hozzászólásában elmondotta, hogy —
kiegyensúlyozott, jó politikai légkörben
történt meg a szavazás. A jelölőgyűlé­
seken nem egyéni, nem elérhetetlen vá­
gyak, hanem jogos közösségi ügyek let­
tek szóvá téve. Magas szintű volt a köz­
érdek képviselete. A kongresszus után
első alkalom volt a választás a széles­
körű véleménycserére. Szűcs János be­
jelentését, hogy a település-fejlesztési
versenyben, a megye hét városa közül
Jászberény második lett, nagy tetszés­

sel fogadták, (első Törökszentmiklósi
750 ezer forint a jutalom.
Ezután Szívós Antal kért szót. Jónak
értékelte a választást és annak előké­
születeit. Jó kívánságait fejezte ki vala­
mennyi megválasztottnak. A városi párt
végrehajtó bizottság gratulációját és jó­
kívánságait külön is tolmácsolta Gorjanc
Ignácnak vállalatunk vezérigazgató­
jának abból az alkalomból, hogy ismét
Országgyűlési képviselőnek választották
Fehérvári Rudolf, az Aprítógépgyár
igazgatója a munkás kollektíva nevé­
ben ígéretet tett, hogy erejükhöz mér­
ten segítik a közös feladatok megoldá­
sát.
Kókai Rudolf, pártbizottságunk titká­
ra, a Hűtőgépgyár valamennyi dolgozó­
ja nevében mondotta, hogy — az elmúlt
években is tapasztalható lelkesedéssel
fogjuk a jövőben is támogatni a külön­
böző városfejlesztési elképzeléseket, ki­
szén dolgozóink tudják, hogy amit tesznek, azt saját maguknak, gyermekeiknak. unokáiknak érdekében teszik.
Az alakuló tanácsülés, befejezésül a
megyei tanácstagok jelölését hagyta jó­
vá. Négy személyt küldtek a felsőbb tes­
tületbe. Ulveczky Tibort. Velkei Bélát,
Bacsa Ferencet és Bárdos Istvánt. Az
utóbbi kettő hűtőgépgyári dolgozó.

a..-

jí

„

a HŰTŐ­

■

AS?

GÉPGYÁR
1930. június

Ara: 2.50 Ft

Megfelel a szigorú követelményeknek

A Hűtőgépgyár az •elmúlt év végén
francia licencet és know-how-t vásárolt,
melyről a gyártás előkészítésének kü­
lönböző fázisaiban már többször tudó­
sítottuk dolgozóinkat. Ezúttal arról szá­
molhatunk be, hogy május 5-én elkez­
dődött a „0”-sorozat gyártása, majd, ez.t
követően június közepéig összesen 750
db T 618 C típusú abszorpciós hűtőszek­
rény került le a csomagoló szalagról. A
,,0”-sizéria gyártásánál a francia partner
is képviseltette magát. Két szakembe­
rük, a SIBIR S.A. korábbi igazgatójával
együtt, segített a doglozók.nak a munfcaLukácsi László a Járási-Városi Könyv­
fogások elsajátításánál, Nagyon meg
voltak elégedve a nálunk tapaszta’t,
tárban megtartott jelölőgyűlésen kapott
ismét bizalmat választóitól
segítőkész hozzáállással, és ezúton is
tolmácsoljuk köszönésükét mindazokA múlt havi számunkban közöltük a
na’k. akik az előkészítésben és a megva­
hűtőgépgyári jelöltek névsorát, amely­
lósításban részt vettek. Most pedig né­
hez viszonyítva három helyen van vál­
hány szót az új termékről.
tozás. Az 57-es körzetben kettős jelölés
A T 618 C típus, hivatalos nevén,
volt, a két hűtős közül 'Nagy Gyulánál
kombinált
üzemű abszorpciós lakókocsi
kapta meg a szavazatok 72 %-át. A 10hűtőszekrény. Nem is nevezhetjük a szó
es körzetben ugyan megválasztották
értelmében új terméknek,
Emel Józsefet, de a tanácselnök helyet­ 1 legteljesebb
hiszen a W 60 K, illetve a W 80 K tí­
tessé történt megválasztása után mai­ pusainak ■— melyeket évek óta gyár­
nem hűtőgépgyári dolgozó. A 66-os kör­
tunk — szintén kombinált üzeműek, az­
zetben Kocsis Árpád az utolsó pillanat­
az 220 V-ról 12 V-ról és propán-bután
ban lakhelyváltozás miatt visszalépett.
gázpalackról egyaránt üzemeltethetők.
Ez a megoldás alkalmassá teszi ezeket
Valamennyi megválasztottnak kíván­
a típusokat arra, hogy lakókocsiba épít­
juk, hogy eredményesen végezzék fele­
ve menet közben a gépkocsi 12 V-os
lősségteljes, de nagyon megtisztelő fel­
akkumulátoráról üzemeljenek, álló hely­
adatukat.

i

1

p\

*

zetben pedig a kempingekben kiépített
220 V-os hálózatról vagy a lakókocsi
saját gázpalackjáról üzemeljenek.
Az új termék „újdonsága” abban rej­
lik, hogy méreteiben jobban alkalmaz­
kodik a lakókocsi szűk beépítési mére­
teihez, formáját és színösszeállítását, va­
lamint kezelhetőségét tekintve pedig
kiválóan megfelel a nyugati piac jelen­
legi követelményeinek. Ennek a típus­
nak a gyártása és minősítése egyaránt
nagy feladatot ró a szakemberekre. A
lakókocsiban üzemelés feltételei közé
tartozik az adott mennyiségű étjég ké­
szítése 38 °C környezeti hőmérsékleten,
valamint a 2 °-os megdőlés melletti mű­
ködés is.
A „0”-sorozat gyártása kiértékelése a
közelmúltban megtörtént. Természetes,
hogy sem a műszaki előkészítési vonal,
sem az üzemi gyártó kollektíva nem te­
kinti véglegesnek azt a néhány készen
kapott vitatható műszaki megoldást, amely ennek a tetszetős és kelendő 55 li­
teres kétcsillagos hűtőszekrénynek a
gyártását gazdaságtalanná és — kalori­
kus értelemben — bizonytalanná teheti.
A közeli napok feladata, hogy az ed­
digi tapasztalatok alapján kialakuljon
az a végleges konstrukció, amellyel ez
a termék felzárkózik a nyugaton is gaz­
daságosan értékesíthető eddigi abszorp­
ciós típusok mellé.
Vida András

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiimiiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiin

A zsúfoltságig megtelt színházterem (Munkás es Ifjúsági Ház) közönségé többszőr vastapssal nyilvánította ki véleményét a műsoros baráti esten. A Magyar —
Szovjet Baráti Társaság megalakulása 35. évfordulója tiszteletére a város 6 tag­
csoportja június 9-én baráti esten emlékezett a történelmi eseményre. Ünnepi kö­
szöntőt' Bakó Gáspár, a városi pártbizottság titkára mondott. A házigazda hűtő­
gépgyáriak mindent megtettek azért, hogy a rendezvény színvonala méltó legyen
az eseményhez. A műsor első részében a nagymúltú Palotásy János énekkar adott
ízelítőt a kórusmuzsika remekeiből.
A baráti est második részében a szovjet vendégek mutatták be műsorukat.
Kitűnő fúvós zenekaruk Hacsaturján. Brahms, és Berlioz műveit szólaltatta meg
hitelesen, nagy zenei élményt adva. A női kórus előadásában megcsodálhattuk a
többszólamú szláv népdal szépségét. A szólisták szintén kitettek magukért.
A műsoros baráti est kiemelkedő kulturális és politikai esemény volt. A népe­
ink közötti barátság történelmi tény, és minden ilyen találkozó erősíti, mé­
lyíti, személyes élménnyé teszi.

Karmanov őrnagy köszönetét •mond a
meleg fogadtatásért és az ajándékba
kapott Lehel kürt másolatért.

HŰTŐGÉP

9

Ballag már a „véndiák”. Búcsúzó óvodások
iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiimimiuiiuiiuiuiuiuiiiiuiiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Munkásfiatal a tanácsban

Ismerkedés az alkotásokkal a megnyitás utáni percekben

Az idei Alkotó Ifjúság pályázat és ki­
állítás ötödik volt vállalatunknál. A ki­
állításon 21 alkotást láthattunk, melyet
26 fiatal készített. Volt egyéni munka,
de a többség alkotó közösség által meg­
valósított műszer, berendezés. A fő ten­
denciát idén is az elektronika jelentet­
te a legváltozatosabb formában. A cél­
gépekhez használható univerzális prog­
ram vezérlő egységtől kezdve a terme­
lés egy részfolyamatát irányító mikro­
processzoros vezérlő egységen át látha­
tó volt elektronikus hőfokszabályozó,
huzalpolc hegesztő automata gép, mű­
szaki paraméterek mérését segítő elekt­
ronikus műszer.
Az érdekességeken túl el kell azonban
mondani, hogy ez évben csökkent az
érdeklődés a fiatalok ezen versenymoz­
galma iránt. Tavaly 34 pályamunka ér­
kezett, idén 21. Az FMKT mozgalom
még nagyobb visszaesést mutat. Idén
csupán öt dolgozatot kellett értékelni,
az elmúlt évi hússzal szemben. A kiál­
lítás megnyitóján is ismerős arcokat
láthattunk, a célgépesek, villamos laborosok, téemkások alkotják a derékha­
dat. Pedig a vállalatnak a jövőben ta­
lán még nagyobb szüksége lesz a fiata­
lok ötleteire, alkotó kedvére, tudására.
Ezt hangsúlyozta Ozsvári Ferenc mű­
szaki igazgató-helyettes is, aki megnyi­
totta a kiállítást. Kiemelte, hogy a
konrét hasznosítás érdekében még van
tennivaló.
— Pozitív jelenség, hogy a fiatalok a
megszerzett ismereteiket a gazdasági
célok megvalósítására, a tartalékok fel­
tárására fordítják. Az ipari kutatások,
a vállalati fejlesztések eredményeit a
gazdaságosan gyártott és piacképes ter­
mékek előállítására kell felhasználni.
Örülök, hogy vállalati célokra orientált
pályaműveket láthatunk itt — mondta
Ozsvári Ferenc a kiállítás megnyitása­
kor, melyen ott volt Kókai Rudolf, a
pártbizottság titkára, Hübanov Mihály,
a KISZ bizottság titkára, és Dr. Sánta
György a Kohó- és Gépipari Miniszté­
rium képviseletében.

Az eredményhirdetésen a sikeresen
pályázókon kívül megjelentek a párt, a
KISZ és a gazdasági vezetés képviselői.
Jó lett volna, ha Csömör József műsza­
ki igazgató szavait azok is hallják, akik
nem kaptak díjat, s nem lehettek ott a
díjkiosztáson.

— Az a célunk, hogy a jó ötletei;,
használható munkák ne sikkadjanak el.
Legyen belőlük újítás. A hasznos és
gazdaságos megoldásokra a vállalatnak
mindig szüksége van. Ezt a lehetőséget
nem szabad elszalasztani. A fiatalok
erkölcsi és anyagi megbecsülésén túl ne
feledjük a szakmai siker fontosságát
sem. Köszönet illeti azokat a gazdaság­
vezetőket, akik lehetővé tették a fiata­
lok részvételét ezen a pályázaton. A jö­
vőben is nagy feladat hárul rájuk a jó
és gazdaságos ötletek megvalósításában
— mondta Csömör József.
Az. eredmények így alakultak:
I. katgória: Megvalósított FMKT szak­
dolgozat:
I. díj: Pilár György
III. díj: Lencse Györgyné — Sinka
Tibor
II. díjat nem adták ki.
II. kategória: megvalósított újítás:
I. díj: Petró Tibor — Tóth D. József
II. díj: Kuti Mihály
III. díjat a zsűri nem adta ki.
III. kategória: Alkotó kollektívák mun­
kája:
I díj: Szász József — Dalmadi István
II. díj: László Zoltán — Laki Endre
Németh Lehel
és Lukácsi László Benke Ká­
roly
III. díjat nem adta ki a zsűri.
IV. kategória: Egyéb munkák:
Nívódíj: Dalmadi István
II. díj: Kóczián Sándor — Rácz Ka­
talin
III. díj: Kuti Mihály — Bathó Tibor
I. díjat a zsűri nem adta ki.
Vállalatunk sikeresebb munkájának
szerves része a jó FMKT, illetve Alko­
tó Ifjúság pályázat mozgalom. Az ed­
digi tapasztalatok és eredmények ezt
igazolják. Ám van tennivaló a jobb elő­
készítés, szervezés terén. Gazdaságve­
zetőkre hárul a fiatalok bevonása e sa­
játos versenymozgalomba, hogy a bri­
gádmozgalom segítéséhez
hasonlóan
irányítsák, támogassák őket. Elenged­
hetetlenül szükséges a GTE és KISZ
hatékonyabb együttműködése is. E hár­
mas összefogás minden bizonnyal meg­
hozza majd gyümölcsét, melyet mind­
nyájan élvezhetünk.
Kiss Erika

Napjainkban egyre többet találkoz­
hatunk olyan huszonéves fiatalokkal,
akik nemcsak a termelésben végeznek
felelősségteljes, irányító munkát, ha­
nem hozzáállásuk és végzett munkájuk
alapján bizalmat kapnak valamilyen ál­
lamapparátusi tisztség betöltésére is.
Ezek közé tartozik Erki Ferenc, a komp­
resszoros hűtőgépüzem dolgozója. A jú­
nius 8-i választáson a jászberényi 43-as
körzet tanácstagjává választották.
— Elöljáróban szeretnék köszönetét
mondani az előlegezett bizalomért a vá­
lasztópolgároknak. Most is nehéz elhin­
ni, hogy ilyen fiatalon megválasztottak
és megbíznak bennem. Minden erőm­
mel azon leszek, hogy a körzetem prob­
lémáit, ügyes-bajos dolgait továbbít­
sam; és céljait megvalósítsam.
— Tudomásom van arról, hogy eddig
is sokat vállaltál magadra a különböző
közéleti és társadalmi munkákból.
— Valóban, sok megbízatásom van,
hisz tagja vagyok a KISZ-nek, az Ifjú­
gárdának is. A József Attila szocialista
brigád vezetője vagyok. De el kell, hogy
mondjam, mindezeket önként vállaltam,
és szívesen csinálom. Megválasztásomról
annyit szeretnék elmondani, hogy febru­
árban a jelölőgyűlések előtt felkerestek
a városi tanácstól. Magam is meglepőd­
tem, amikor közölték velem, hogy a vá­
rosi KISZ bizottság, valamint a Hűtő­
gépgyár KISZ bizottsága és az ifjúgár­
da vezetőség javaslatára a jelöltek kö­
zé kerültem.
— Választásod megtörtént. Milyen el­
képzeléseid, terveid vannak a jövőt il­
letően ?
— Ezen a területen még újonc va­
gyok. Elsődlegesnek az ismerkedést tar­
tom, úgy a tanácstagokkal, mint a ke­
rületben lakókkal. Ügy tervezem, hogy
a kerületben személyesen felkeresem a
lakókat. Nevezhetjük bemutatkozó lá­
togatásnak. Az ismerkedés után meg­
kezdődhet a munkám, amely nagyon
sok ember érdekeit képviseli.
— Mi régi ismerősök vagyunk. Sze­
retném, ha dolgozóink is megismerhet­
nének egy kicsit közelebbről.
— 1955-ben születtem Jászberényben.
1974-től dolgozom a Hűtőgépgyárban.
1977-ig a Il-es üzemben. Az átcsopor­
tosítás után kerültem a kompresszoros
hűtőgépüzembe. Nőtlen vagyok.
A beszélgetés nagyon mély nyomot
hagyott bennem, ahogy elnéztem Feri
mosolygós arcát, s hallgattam, milyen
tervei vannak, hogy fogja valóra válta­
ni, eszembe jutott, hogy nem is olyan
régen még gyakran hallani lehetett,
hogy „milyenek a mai fiatalok”. Na­
gyon sok Ferihez hasonló fiatal él és
dolgozik, akikben hatalmas az akarat­
erő, a tenniakarás. S az ilyen fiatalok
őszinte tiszteletet és megbecsülést érde­
melnek.
Nagy István

— Május hónapban 27 úttörőt avattak
KISZ-taggá
KISZ-eseink.
Azonban
nemcsak ez az egy esemény jelzi kap­
csolatunkat, hanem a közös rendezvé­
nyek is. így a járőrverseny, sportdélu­
tán, fegyvertechnikai bemutató, szalon­
nasütés, stb. Köszönet a jó munkájukért
a Salvador Allende, a Sziklai Sándor, a
Wienermann Lajos és a Dr. Háy László
KISZ alapszervezeteknek.
— Az április hónapban meghirdetett
„Hűtőgépgyár Kiváló Szakmunkástanuló”-ja verseny befejezéséhez közele­
dünk. A tanulók 6 szakmában 20—20
óra elméleti oktatás után gyakorlati
vizsgát tettek, majd társadalmi ismere­
tekből is levizsgáztak. Az értékelésre az
elméleti vizsga letétele után kerül sor,
amely része a szakmunkásvizsgának.
— Június 22—29. között tizennyolc
hűtős fiatal a bulgár tengerparton tölti
szabadságát. Az Express Ifjúsági és Di­
ák Utazási Iroda szervezésében és a he­
lyi OTP segítségével bonyolítják az uta­
zást. Tizenketten a részvételi díjat, il­
letve a valutát is OTP-re fedezik.
— Június — július hónapban takarí­
tási akcióval egybekötött hulladékgyűj­
tési akciót indított KISZ-bizottságunk.
Kérjük valamennyi alapszervezet és il­
letékes segítségét az akció sikeres lebo­
nyolításához!
— Június 8-án két fiatal KlSZ-tagunkat — Lukácsi Lászlót és Erki Fe­
rencet — tanácstaggá választották.
Gratulálunk!

— A 606. számú Ipari Szakmunkás­
képző Intézet hűtőgépgyári tanulói a
városi KISZ bizottság szervezésében az
öregerdei úttörőtábor felújításán dolgoz­
nak. A szép környezetben lévő hajdani
iskola a város úttörőinek kedvelt kirán­
duló és táborozó helye. Alkalmas KISZíiatalok, ifjúgárdisták továbbképzésére
is. Növekvő értékét a viszonylagos kö­
zelsége adja. Kerékpárral, sőt gyalogo­
san is rövid idő alatt elérhető. A tábor
felújítására, felszereltségének gazdagí­
tására széleskörű társadalmi összefogás
bontakozott ki.

KISZ-hírek
— KISZ alapszervezeti titkárok és bi­
zottsági tagok részvételével tartjuk éves
felkészítőnket június 27—29. között, kö­
zösen az Aprítógépgyár fiataljaival. A
háromnapos felkészítőn a kiadott téma­
körök feldolgozása mellett szabadprog­
ram is szerepel. így szalonnasütés, discó,
jó idő esetén strandolás.

— Mutasd, mit kaptál útravalóul!
Képünk az óvodások ballagásán készült

HŰTŐGÉP

Korszerű

rovatvezető^

Safesák Gyula

r ■

UJ
készáruraktár

Vezetés — irányítás — felelősség

Karcsú oszlopok tartják az üvegezett oldalfalú — de zárt — alagutat. Az új
abszorpciós üzemcsarnok északi részéből kiinduló — és a közlekedési utat maga­
san átívelő — építmény egy másik, új, hatalmas csarnokhoz csatlakozik. Mind­
két létesítményt a zárt szállítórendszert is és a készáruraktárt is a napokban vet­
ték ..birtokba" az ott dolgozók.
A készáruraktár egyszintes, üvegezett oldalfalú, lapostetős épületében ötezerhatszázhatvan négyzetméter tárolási alapterület áll a rendelkezésre. A CampingGaz és a hagyományos abszorpciós, valamint a BOSCH típusú kompresszoros hű­
tőszekrényekből — többszintes tárolási rendszerrel — egyszerre tizenhétezer darab
tárolására van itt lehetőség. A raktár egy részén a GyGO — speciális szerszám­
raktár közel 380 négyzetméter területtel, valamint a beruházási raktár 140 négy­
zetméter területtel is telepítésre került. Ezeknek a nem éghető anyagok tárolására
kialakított — különválasztott — raktáregységeknek a betelepítésével a tervezőnek
kettős célt is sikerült elérnie; Egyrészt az adott egységek tárolási igényeit sikerült
kielégíteni, másrészt — és az a döntőbb — sikerült a nagyon szigorú tűzvédelmi
rendelkezéseknek is eleget tenni. A kész hűtőszekrények raktárba szállítását az
abszorpciós és kompresszoros üzem, valamint az új készáruraktár között kiépített.,
a magasban elhelyezett, — zárt pályában mozgó konveyorrendszer végzi.
A négyszáznyolcvanhét méter hosszú PEK-típusú konveyor pályára az ab­
szorpciós üzem csomagoló szalagjától az automatikus felrakó berendezés azonnal
felteszi a hűtőszekrényeket.
A BOSCH-típusú hűtőszekrények is automatikus felrakóval kerülnek a kon­
veyor pályára. Ide kiépítésre került még egy 10 hűtőszekrény elhelyezésére alkal­
mas előzetes besorolóhely is, ami az elszállítópálya esetleges telítettsége esetén a
csomagolószalag termékeit akadálytalanul fogadja. A konveyorpálya függesztőin
(1,3 méteres percenkénti sebességgel „utaznak” a hűtőszekrények a készáruraktár
leié. A zárt alagútrendszer megvédi a hűtőszekrényeket az időjárás viszontagsá­
gaitól. A készáruraktárba érkezett csomagok leszedését a szállítópályáról automati­
kusan működő leszedőberendezés végzi. A leszedőberendezésből — ferde görgő­
soron — a hűtőszekrények a rendezőhelyre kerülnek. Innen kézi anyagmozgatás­
sal, illetve elektromos emelőtargonca segítségével kerülnek a tárolóhelyre.
A készáruraktár elhelyezése lehetővé teszi a vasúti és a közúti rakodást, ki­
szállítást is.
A most indult próbaüzemelés bizonyára kedvező eredménnyel zárul. Közben
egyes aggódó szakemberek is választ kapnak felvetéseikre, miszerint most a vasúti
rakodáshoz tervezett guruló rakodókocsi, avagy a vasúti kocsi padozatszintjéig ki­
épített beton rakodórampa alkalmazása lett volna-e a kedvezőbb. Az őszi—téli
targonca üzemeltetés pedig a közúti rakodás oldalánál levő ajtók kissé meredek
lejtőjéről adhat jó vagy rossz minősítést.
íiiuiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuniiiiiiiiMiiiiniiiniiiiininfflmuuuminimHBinnniiinJiiiiiiiuiiiuiiiiiiininnmniniiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiii

Kozmikus szerszámok
Harmadik éve üzemel a kozmoszban
a Szaljut-6 orbitális állomás. Ez idő alatt 8 legénység dolgozott a fedélzetén,
21-szer kapcsolódtak hozzá Szojuz és
Progressz űrhajók, nagy volumenű ku­
tatásokat és kísérleteket végeztek a tu­
domány és a népgazdaság érdekében.
Ilyen terhelésnek még egyetlen ember
irányította űrberendezés sem volt kité­
ve.
Az űrállomás huzamos funkcionálá­
sához sokban hozzájárultak a Prog­
ressz teherűrhajók, amelyek rendszere­
sen szállítanak szükséges anyagokat, le­
cserélendő berendezést és üzemanyagot.
Nagy érdemük van ebben a legénysé­
geknek is. A karbantartó és javító mű­
veletek végrehajtása során az ő hozzá­
értő munkájuk tette lehetővé sok rend­
szer és aggregét élettartamának lénye­
ges meghosszabbítását.
Kiderült, hogy űrrepülés közepette a
földön használatos szerszámokkal ne­
héz, sőt olykor lehetetlen dolgozni.
Éppen ezért a tudósok és szakembe­
rek egész kozmikus szerszámkészletet
hoztak létre.
A kozmikus kalapácsnak például az a
sajátossága, hogy ha ütnek vele, akkor
„nem rúg vissza”, vagyis reakciómen­
tes. Meg kell jegyeznünk, hogy sok koz­
mikus szerszám rendelkezik ezzel a tu­
lajdonsággal. A kalapácsot egyebek közt
üregesnek készítették és fémgolyókkal
töltötték meg. Az ütés során a golyók
felveszik a visszahatás energiáját és a
súrlódás következtében eloszlatják azt.
Az ütés után a golyók egy része ugyan­
is felfelé kezd mozogni, a másik része
pedig továbbra is lefelé igyekszik. A
visszahatást impulzus a golyók súrlódá­
sa folytán szűnik meg.
A pergőfúrót visszahatásmentes vil­
lamos hajtással látták el, amely sem­
legesíti a reaktív forgatónyom a tékot.
Ugyanekkor az űrhajós kezére csupán a
csapágyakban fellépő elenyészően kicsi
súrlódási nyomatékok hatnak. Ha a
szakemberek erre nem gondoltak volna,
akkor maga a szerszámot egy irányba
forgató pergőfúró ellenkező irányba
kezdene forogni, a fellépő visszaható
nyomaték révén.
Sok más szerszámhoz hasonlóan a
kozmikus pergőfúró szintén univerzális.
A rátéteket változtatva más munkák el­
végzésére is alkalmassá tehető.

3

A „földi” fúró hengeres formájú, a
kozmikus fúrót viszont úgy készítettek,
hogy átmérője a fúrószár felé fokozato­
san növekszik. Ennek következtében
nincs szükség nagy készletre fúrókból,
mivel ugyanazon fúróval különböző át­
mérőjű furatok készíthetők. Ezenkívül
nem kell nyomni a pergőfúrót. A koz­
mikus fúró ilgy működik, mint a facsa­
var: önmagát fúrja bele az anyagba.
Egyes szerszámokat egyetlen komp­
lexumba foglaltak. így például a fo­
gószerszámot általánossá tették: a tol­
datot cserélve szükség esetén harapófo­
góvá, ollóvá vagy kombinált laposfogó­
vá válik. Az ütő jellegű kis szerszámo­
kat kényelmi szempontból
speciális
nyélben tartják. Ez elejét veszi a szer­
szám elvesztésének és biztonságossá te­
szi a munkát.
Az orbitális állomás fedélzetén van­
nak csavarkulcsok, szigetelő és ragasztó
szalagok, huzalok, ragasztók, fonalak,
gumi- és kapron zsinórok stb. Mindaz
megtalálható, amire szükség lehet a ja­
vításnál és karbantartásnál. A szer­
számtáskában elektromos forrasztó pá­
ka is van. Az űrrepülések gyakorlatá­
ban ezt első ízben Ljahov és Rjumin
vitte magával.
A konstruktőrök gondoskodtak külön­
féle olyan kellékekről, amelyek meg­
könnyítik a szerszámok
használatát
súlytalanság közepette. Példának okáért
az űrhajós szerelőöv segítségével gya­
korlatilag az orbitális állomás bármely
pontján rögzítheti magát. Az ilyen sze­
relőövben zsebek vannak, amelyekben
szerszámok és apró rögzítő' eszközök
tarthatók.
Az űrhajósok minden bonyolult hely­
zetben kezdeményező-készségről, lele­
ményességről tettek tanúbizonyságot és
sikeresen elvégezték ezeket a munká­
kat.
Az űrhajósok még a földön az edzé­
sek során megismerkednek a szerszá­
mokkal,' azok elhelyezésével, jártasságot
szereznek a súlytalanság közepette való
kezelésükben. A földkörüli pályán vég­
zett javító munkák végzésében ma még
csak az első lépéseknél tartanak, ta­
pasztalatot gyűjtenek. A konstruktőrök
tovább dolgoznak az ilyen műveletek
végrehajtásához szükséges szerszámok
tökéletesítésén és új szerszámok létre­
hozásán.
G. Makszimov
(APN)

Manapság sokat beszélünk az irányítói, vezetői munkáról, munkakörről, sőt
magukról a vezetőkről, magatartásukról, módszereikről.
Elöljáróban ki szeretnénk jelenteni, hogy nincs szándékunkban ezen írás ke­
retein belül irányvonal vagy követendő magatartás ajánlására, csupán el akarjuk
gondolkodtatni azokat, akiknek e fontos munkakörrel kapcsolatban vannak felve­
téseik, megjegyzéseik. Még e bevezetőhöz' tartozik az is, hogy alapelképzelésünk
elsősorban iparvállalati keretek között mozog.

Ki az irányító, vagy a közhasználatú szóval mondva: ki a nézető?
Alapvető, de szubjektív állásfoglalás az, hogy a munkaköri ranglétrán felet­
tünk állók a vezetők és mi, meg a többiek, a beosztottaink is a dolgozók. E köz­
tudatban elterjedt, de komolytalan meghatározással szemben mi azt tartjuk reá­
lisnak és jövőbeni — a téma problémáit megoldani akaró — szemléletnek, mely
szerint mindenki, bármely poszton tevékenykedik, egyszerre beosztottnak és irá­
nyítónak is tekinthető. Megítélésünk szerint nincs az a „magas” irányító beosztás,
amely valamilyen szervezeti vagy függőségi viszony miatt ne minősülne végrehaj­
tói funkciónak. Ugyancsak ez mondható el a sor másik végén lévőkről is, hogy
nincs olyan beosztott, akinek ne kellene tevékenysége sikeréért irányítási fogalom
körébe eső munkát végezni. Elismerjük, hogy a fenti okoskodás nem oldja meg a
vezetői—vezetési konfliktusokat, és ellent mond minden olyan formális körülmény
is. amilyenekkel sajnos nap mint nap találkozunk, s bár felszínesek, de bosszan­
tóan károsak. Ilyen például az indokolatlan vezetői-apparátus. Ide sorolható a
durva hangú, ledorongoló stílusú termelési irányító is, hogy más rossz példát ne is
említsünk.
Ila megegyezünk abban, hogy mindenkinek van végrehajtói és irányítói fel­
adata, akkor talán szóba hozhatjuk a jó hatásfokú irányítás és az ebből követ­
kező sikeres végrehajtás általunk fontosnak vélt szempontjait. Az irányítás bizton­
ságát növeli a megfelelő szakmai tudás, a jó információ, az elérendő cél ismerete
és a kollektív vezetés megteremtése, a munkatársak irányításba történő bevoná­
sával. Hangsúlyozzuk ki, hogy a kollektív vezetés nem jelenti a „Ti dolgoztok,
majd én döntök” vagy a „többség dönt” módszerek alkalmazását, a vezető felelős­
ségének átadását stb. A kollektív vezetés elvének alkalmazása biztosítja a feladat
pontos közlésének lehetőségét, a megoldás módjainak kiválasztását, az információ
egységes és gyors cseréjét, a látókör bővítését úgy az irányító, mint a végrehajtók
körében. A döntés, a módszer megválasztása az irányító feladata és felelőssége,
de e módszer alkalmazásával felbecsülhetetlen biztonsággal és kevés vagy keve­
sebb kockázatvállalással végezheti munkáját, szervezheti meg a konkrét feladat
megoldását.
A túlzásoktól e módszernél is óvakodni kell. A döntés-hozatalt előkészítő ér­
tekezletek nem lehetnek formálisak, eredménytelen szócséplések. A döntések még
azokra is kötelező érvényűek, akik a vita során a választott módszer ellen foglal­
tak állást. Ezzel a fegyelem ilyen téren történő megszilárdítására kívántuk a fi­
gyelmet felhívni. Jól felkészült irányítók és végrehajtók, vagyis kiváló szakmai
együttes is képtelen jó munkát végezni megfelelő szervezeti felállás, jó szervezeti
kapcsolat és kikristályosított hatásköri leírás nélkül. Természetesen e szervezeti hi­
ányosságok — amenhyiben fennállnak — könnyen behatárolhatók, s megállapít­
ható, hogy melyik gazdasági irányító illetékességéhez kapcsolódnak és így annak
tevékenysége minősíthető, illetve korrigálható.
Megállapíthatjuk, hogy az irányítói feladat sikeres teljesítésénél a szakmai és
politikai, valamint a vezetői készség megfelelő birtoklásán túl az adott gazdasági
egység irányítással kapcsolatos nézete és az apparátus szervezettsége is mértékadó.
Az irányítás, a vezetés fogalma nyilván rossz emléket idéz fel abban a dolgozó­
ban, akinek az elöljárója kifogásolható emberi magatartást tanúsít, módszere le­
hengerlő és tetteiben következetlen.
Nagy szerepe van e témánál a megfelelő kádermunkának. Sokszor tapasztal­
juk, hogy a rosszul kiválasztott vezető — álhumánus okokból — az esetek többsé­
gében nem leváltásra, hanem egy másik, esetleg magasabb beosztásba kerül, te­
tézve ezzel a bajt. A irányítás még egy rossz beidegzéséről, a misztifikált vezetői
stílusról tegyünk említést. Találkozunk nehezen végrehajtható feladatokkal, s
ilyenkor a türelmetlen, szervezni nem tudó vezető gyakran hivatkozik az „elér­
hetetlen” felső vezetőre, annak „valahová” tett ígéretének „becsületből” való vég­
rehajtására, „ne hagyjuk bajban...” jelszóval.
A kellően meg nem alapozott, a következetlen, kapkodó irányítás, az állan­
dóan időzavarban levő és éppen ezért hatékonyan tevékenykedni nem tudó vezető
csorbítja a vezetési munka tekintélyét, rontja hatásfokát és teszi nehezen áttekint­
hetővé az irányító tevékenység fontos láncolatát.

Mint azt a bevezetőben is említettük, az irányítás örökzöld témáját tűztük
tollhegyre és az általunk fontosnak ítélt szempontokat véleményeztük. Meggyő­
ződésünk, hogy számos egyetértője és számos ellenzője lesz fejtegetéseinknek
Gondolatfelvetőnek szántuk, mint e rovat korábbi cikkeit is

Előlegezett bizalom

Üj seprű jól seper — mondja a köz­
mondás, s talán mégjobban, ha olyan
agilis fiatalasszony fogja a seprű nyelét,
mint Varga Istvánná. A gazdasági át­
szervezések, ésszerű szervezeti változá­
sokat is hoztak magukkal a hőcserélő

gyáregységen belül. így alakult ki a jár­
mű-vízhűtő üzem önálló új, 16-os számú
főbizalmi csoportja. Munkahelyi vezetői
alkalmasnak tartották az aktív, talpra­
esett Varga Istvánnét a jelölésre. A bi­
zalmat a dolgozók is előlegezték, s egy­
hangúlag öt választották. Ebben az új,
s nem könnyű helyzetben így vélekedik
a jövőről:
— A szakszervezeti munka nem új­
donság számomra. A kishőcserélők rész­
legének bizalmija voltam. Ebbe az
üzembe egy évvel azelőtt kerültünk át.
Most a legfontosabb, hogy megismer­
kedjem az emberekkel, sőt ők is megis­
merjenek engem. Szeretném, ha bátran
fordulnának hozzám gondjaikkal. Üj
dolog számomra az üzemi négyszög
munkájában résztvenni. A tájékoztatás
is sok újdonságot rejt magában. Nem
mondom, hogy könnyű most a helyze­
tem, családom támogat, segít. Munka­
helyi vezetőim, a pártszervezet is mel­
lettem állnak. Bátran fordulhatok hoz­
zájuk kéréssel, számíthatok rájuk. így
együtt dolgozva biztosan eredményei
lesz a munkánk.
Kiss Erika

4

HŰTŐGÉP

Brigádok házatája

Költő - munkás találkozó

Újra a régi kerékvágásban
Legszívesebben elhallgatnám az I-es
üzemrész November 7 Szocialista Bri­
gádjának a legutóbbi munkaversenyben
szerzett helyezését, azt is milyen foko­
zatot értek el a ranglistán, vagy hányán
vettek részt a kommunista szombaton.
De nem teszem, mert ezek nélkülözhe­
tetlen elemei a brigádmozgalomnak.
Hisz ezeken keresztül mérhetők a tettek
és az eredmények.
Elsőízben 1969-ben érték el az arany
fokozatot, azóta pedig állandóan tartot­
ták Múlt évi vállalásaikat értékelve,
minden meg volt, csak éppen becsúszott
egy fegyelmi. De nem olyan, amely ha­
nyagságból, ittasságból, nemtörődöm­
ségből adódott! Mégis leminősítették a
koi'eklívát ezüst fokozatra.
Márciusi számunkban pár sorban
„Aranyból ezüst — tanulságokkal” —
címmei leírtam a fegyelmi körülménye­
it. A brigádtagok véleményeiből, akkori
állásfoglalásukból úgy látszott gyógyít­
hatatlan törést okozott az esemény. El
volt kenődve a társaság igaz, de most
már megy minden a régi kerékvágás­
ban, jó úton.
Az értékelést követő napokban Papp
Károly brigádvezető is gyakran elmond­
ta „majd csinálja, aki akarja!” Most
három hónappal később, amikor a ke­
délyek megnyugodtak, már Ö is más
véleményen van.
— Mindenképpen vissza kell tornászni
magunkat az aranykoszorús jelvényhez.
Napokban csináltam egy számvetést.
Minden jel arra mutat, ha az év idő­
arányos részét nézem, nem kell szégyen­
kezni a kollektívának most sem. Ügyel­
ni kell arra, véletlenül sem következ­
hessen be hasonló fegyelmi.

Megjegyzem vétkesnek még mindig
nem érzem magam, százszázalékosan.
A sors hozta, hogy a három műszakve­

Korszerű műhelyben
Ismét költözött — most már nagyon
remélik végleges helyére — a márka­
szerviz.
Töbo mint egy évtizedes működésük
óta dolgoztak már a Veress Pálné, a
Mester, a Szondy utcában, az Erzsébet
királyné úton, és a Lőportár utcai komp­
resszor és aggregét gyáregységben. Ez
utóbbi helyen a második emeleten. Ez
bizony sok bosszúságot okozott. Amikor­
ra ilyen magasba felcipelték majd ismét
le a hűtőszekrényeket, bizony sok meg­
sérült.
Ezért is fogadták örömmel, hogy az
udvar másik utcára nyíló részét kapják
meg. Hivatalosan most a Lehel utca
23-as szám alatt van önálló, különbejáratuk. De az átalakításhoz pénz is kel­
lett.
— Pénz még csak volt — mondta Hornyák András vevőszolgálati főosztályve­
zető — de vállalkozót nem találtunk.
Megcsináltuk a terveket — még 1979 el­
ső félévében — de nem sokat jutottunk
előre. És ekkor kértünk segítséget a szo­
cialista brigádoktól. Két kollektíva, a
Márka és Bláthy Ottó együttműködési
megállapodást kötött a lakiteleki terme­
lőszövetkezet két szocialista közösségé­
vel. A szerződés alapján a hűtősök se­
gítettek a tsz központi konyháján a hű­
tőkamra szerelésében és a melléküzem­
ág hűtőtechnológiájának kialakításában.
Cserébe itt nálunk dolgozott a tsz épí­
tőipari brigádja. Betont törtek, falat húz­
tak, vakoltak.
Jó és gyors munkát végeztek — gya­
korlatilag február közepén láttak mun­
kához és május elején már be is lehetett
költözni a márkaszerviz új műhelyébe.
Valóban jólesik szétnézni a még min­
dig friss mészszagú, 240 négyzetméter
alapterületű műhelyben.
A belső szerelők már dolgoznak. A
munkaasztaloknál együtt van minden,
ami a kompresszoros háztartási hűtő­
szekrény javításához szükséges. A tech­
nológiai sor megfelelő kialakításával ja­
vul a belső javítás minősége, és ami
szintén nem mellékes, negyedére csök­
ken a gépek mozgatása. A számok is azt
mutatják, hogy nagy szükség volt erre

zető közül éppen nekem kellett bent
lennem.
Vállalásainkat — függetlenül a lehangoltságtól — gondosan állítottuk össze.
Azzal mindannyian számoltunk, hogy
feszítettebb év elé nézünk, még nagyobb
helytállásra, összefogásra lesz szükség.
Száznégy százalékra sikerült eddig tel­
jesíteni tervünket. Bízom benne, de­
cember közepére export kötelezettsé­
günknek is eleget teszünk. Szem előtt
tartjuk a társüzemek zavartalan terme­
lését, nagy súlyt fektetünk a kooperáci­
ós igények maradéktalan teljesítsére.

Kollektívánk összetétele kedvező min­
den szempontból. Van közöttünk gép­
munkás, lakatos, pyrometrikus, hegesztő,
irodai dolgozó. Felszabadulásunk 35. év­
fordulója, az MSZMP XII, kongresszusa
tiszteletére tett vállalásainkat szeret­
nénk túlteljesíteni, az aranykoszorús
jelvényt visszaszerezni.
— További tervek?
— Egyelőre elég. Mindig azt tartot­
tam: szép lassan, de biztosan! Úgy ér­
zem adottságaink megvannak a brigád­
mozgalom magasabb kitüntetéseinek el­
nyeréséhez is.
Erről azért korai lenne még beszélni!
Nem volt hiábavaló Gubicz Lászlónál:
a brigádtagokkal folytatott beszélgetése.
Mi tagadás, ö adta a lelket, a biztatást
az embereknek.
Gubicz elvtárs — aki jelenleg a Hő­
cserélő Gyáregység helyettes vezetője
— még az üzemnél főművezetősködöt.t
akkor, Ö sem gondolta, hogy ez a bri­
gád újra lábra áll.
— Örülök, hogy nem csak lábra áll­
tak. hanem erőteljesen megindultak az
arany fokozat eléréséért a November 7.
brigád tagjai.
Baranyi

a korszerű műhelyre. 1978-ban 2000. ta­
valy pedig 2400 készüléket javítottak
bent a telephelyen. No, ez nem azt je­
lenti, hogy több a meghibásodott fri­
zsider. Budapesten és Pest megyében
csak a márkaszerviz foglalkozik a
kompresszoros hűtőszekrények garanci­
ális javításával — azóta kevesebb a hi­
babejelentés a Ramovillnál és a Gelkánál.
A kis ünnepségen, ahol megemlékez­
tek május elsejéről is természetesen, a
legtöbb szó az új műhelyről esett. Ha
építőipari vállalat végezte volna ezt a
munkát, akkor anyaggal együtt 700 ezer
forintot kellett volna érte fizetni. A szo­
cialista együttműködés és a sok-sok tár­
sadalmi munka eredményeként 270 ezer
forintból hozták össze a műhelyt. Fél­
millió forintot takarítottak meg.
Érdemes név szerint is megemlíteni
azokat, akik a legtöbbet tették. Faludi
Péter műszaki és oktatási osztályvezető,
Soós Árpád márkaszerviz vezető, Ju­
hász Árpád, a márkaszerviz csoportve­
zetője és Kovács Sándor hűtőgép sze­
relő.
Az ünnepségen kiváló dolgozó jel­
vénnyel és oklevéllel ismerték el Juhász
Péter és Kovács Sándor munkáját. Azt
is bejelentették, hogy a műhelyben dol­
gozó belső szerelők Felszabadulás néven
új brigádot alakítottak.
— szó —

Hírek
A Munkás és Ifjúsági Házban műkö­
dő kézimunka szakkör márciusban ki­
rándulást szervezett Szentendrére. A
szakköri tagok megnézték a skanzent
és a múzeumokat. A program színház­
látogatással fejeződött be. A kirándulás
jól sikerült.
Június 18-án ünnepelte a kézimunka
szakkör megalakulásának egy éves év­
fordulóját. A szakkör tagjai nyugdíja­
sok és aktív dolgozók, akik minden hé­
ten szerdán 5 órától tartják a foglalko­
zást. A programok változatosak, jelen­
leg makramé fortélyait tanulják.
Az évfordulót szalonnasütéssel — ba­
ráti beszélgetéssel is megünnepelték a
Munkás és Ifjúsági Ház udvarán.

Az Ünnepi Könyvhét kiemelkedő ese­
ménye volt a június 2-i író-olvasó ta­
lálkozó, ahol fizikai dolgozók találkoz­
tak Soós Zoltán költővel. Ezúton is sze­
retnénk köszönetét mondani azoknak a
szocialista brigádoknak, akik részt vet­
tek a szervezésben. Különösen Urbán
Pál és Sass Béla, a TMK üzem gépla­
katosai segítettek nagyon sokat a talál­
kozó lebonyolításában. Az ő segítségük­
kel vált ez a költő-munkás találkozó si­
kerré, mert az volt. Bátran mondha­
tom, hogy a találkozó mindkét „fele"
kelelemesen csalódott a
másikban.
Hogy miért?
Soós Zoltán SZOT díjas költőnek
nyolc verses kötete jelent már meg, de
ebből négy katonai tárgyú, könyvtá­
runkban nincs meg. Dolgozóink nem is­
merték a költőt, ezért kicsit idegenked­
tek ettől a találkozótól.
Megérkezett a költő vállalatunkhoz
fáradtan, mivel már két találkozó azon
a napon mögötte volt, 14 óra 45 perckor
még csak tízen ültek a X. emeleti ta­
nácsteremben. A költő nem mondta, de
láttam az arcán, hogy kételkedik a ta­
lálkozó sikerében. Három órára 60-ra
emelkedett a résztvevők száma, s így el
is kezdtük a műsort.
Először egy szonettkoszorút olvasott
fel, amit fegyelmezetten, de kissé hide­

gen fogadott a közönség. A felolvasás
után önmagáról kezdett beszélni, ízesen,
nem kímélve saját, személyét. A közön­
ség hangulata oldódott, egyre több asz­
talnál hangzott fel a nevetés, ami az
előadót is jókedvre derítette, s egyre
színvonalasabb előadásra ösztönözte,
így hatott egymásra kölcsönösen közön­
ség és előadó.
A hangulat annyira feloldódott, hogy
elmaradt a megszokott hazasietés, s
mindössze ketten távoztak négy óra után tiz perccel, mert befizetés volt az
óvodában.
A végén a költő ismét komolyra for­
dította a. szót, s a közönség áhitatos
csendben hallgatta a felolvasott verset.
Mennyivel másabb csönd volt ez, mint
az elején! Fél ötkor fejezte be műsorát
Soós Zoltán, de ezzel még nem ért vé­
get a találkozó. Az emberek körbe fog­
ták, meghívókat dedikáltattűlc és szo­
rongatták a kezét. Miután magunkra
maradtunk, Soós Zoltán elmondta, hogy
nagyon jól érezte magát közöttünk, él­
vezte a közönséget és szívesen eljönne
egy teljes napra a Hűtőgépgyárba, hogy
elbeszélgessen a munkásokkal.
Azt hiszem, a találkozón jelenlévők
nevében írhatom: örömmel várjuk!
Borics Istvánná

Hogy mik vannak?

A mese semmiképpen nem hatott vol­
na meg — folytatta a főtörzsőrmester
az események elbeszélését. ■— Annál is
inkább, mert a lépcsőn észrevettem a
raktár lefűrészelt lakatját. Az „üzletve­
zetőnek” tehát nem volt kulcsa. Hagy­
tuk, hadd folytassa a magyarázkodást,
munkaadói igazolvány volt nála csak,
azt lapozgattam. Már megszokásból is
érdeklődni szoktunk ilyenkor a társak
felől, ezúttal azonban különös választ
kaptunk. Bent a hűtőszekrényben —
mondta, s rögtön a hatalmas fagyasztó­
kamrához léptem. Ha továbbra is tit­
kolja a dolgot, súlyos következmények­
kel járhatott volna.
A betörők rövidesen a rendőrségi ko­
csiba kerültek. Utóbb kiderült, hogy az
apa rendőri felügyelet alatt' állt, s vele
együtt vonta felelősségre a bíróság bűn­
társát, a nevelt fiát is. Hozzávetőlege­
sen másfél ezer forint értékű húsárút
gyűjtöttek össze a rendőrök megjelené­
séig.
BM Sajtóosztály

Betörő a hűtőszekrényben
Látott már egy-két betörőt életében
a főtörzsőrmester, de ő is meglepődött,
amikor a XV. kerületi Hubay téren le­
vő közért raktárának hűtőszekrényéből
e,<v enyhén zúzmarás fiatalember lepett
elő. Ha a rendőr nem körültekintő, erre
a fiúra feltehetően a hosszú és gyötrelmes fagyhalál várt volna, s legjobb
esetben is súlyos fagyási sérülésekkel
fizetett volna nevelőapja makacs ter­
mészetéért.
Mindeme furcsaságok előzményeiről
annyit fontos elmondani, hogy a fő­
törzsőrmesterre és járőrtársára szolgá­
latba indulásukkor nem vártak külön­
leges feladatok. Szokványos éjszakának
néztek elébe. Akkortájt nem történt
már hetek óta egyetlen betörés sem a
kerületben, bál- mint a későbbiekből kiderül, ez a tény nem adott okot túlzott
optimizmusra történetünk hőseinek. A
gépkocsizó járőr ütemesen járta a kije­
lölt útvonalat, üzleteket, épületeket el­
lenőrzött, benézett a nyitva levő szóra­
kozóhelyekre, s mindenütt nyugalom
honolt, amerre csak járt.
— Elmúlt már éjfél, készülődtünk be
a kapitányságra, pihenőre — említetten
főtörzsőrmester. — Ügy döntöttünk,
előbb még megnézzük a Hubay téri kö­
zértet, az lesz az utolsó állomás.
A hátsó bejárathoz mentünk, attól
kissé távolabb állítottuk le az autó mo­
torját, s gyalogosan folytattuk utunkat,
hogy észrevétlenek maradjunk. A kerí­
tés kiskapuja, meglepetésünkre, nyitva
volt, óvatosan indultunk tehát a raktár
ajtajához. Ezt is nyitva találtuk. Ahogy
benéztem a helyiségbe, a félhomályban
egy mozgó alakot vettem észre. Rávilá­
gítottam a zseblámpámmal. A raktár
nagy hűtőszekrényénél állt az ismeret­
len. Felszólítottam, hogy jöjjön köze­
lebb és igazolja magát. Ö elengedte az
ajtót, s az a mágneses zárnak köszön­
hetően, puhán becsukódott. Nincs ná­
lam a személyi igazolványom — mond­
ta — de ne is igazoltassanak, mert én
vagyok a közért új vezetője, ellenőrizni
jöttem be, láthatják, milyen rendetlen­
ség van'itt.

Rendhagyó fészkelőhely
A Faiskola úti bölcsőde kapuján lévő
postaládát nagyon sokszor nyitogatjálc
mostanában a gyerekek. A cinege család
magánélete valóságos közüggyé vált
olyan szeretettel veszik körül a nyolc
mindig éhes kismadarat.

5

HŰTŐGÉP

Tudni kell
igent és
nemet is
mondani
Amikor Remete Lászlót megkerestem
éppen telefonált. Fontos ügy — elnézést
kér.
— Két hétig beteg voltam, közben
összegyűltek a munkák. A bizalmiakat,
's meg kell keresnem, milyen problé­
mák várnak megoldásra. A segélyezések
kérdésében is dönleni kell. Hétvégén
meg horgászverseny lesz, azt is intéz­
nem kell, én vagyok az egyesület gaz­
dásági vezetője, rengeteg most a tenni­
való. mentegetőzik.
Valóban. Remete Lászlónak, az ener­
gia és a beruházási főosztályok főbizal­
mijának sok a tennivalója. Igazi közös­
ségi ember — mondják róla. Ci olyan,
hogy mindenki gondját a szívén viseli,
s nem nyugszik, amíg meg nem találja
az egyénnek és a közösségnek egyaránt,
megfelelő megoldást. Ez az „oka", hogy
nemrég újra bizalmat kapott, képvisel­
je a területén dolgozók érdekeit. Nagy
megtiszteltetés ez — vallja, s még na­
gyobb, hogy a VSZB tagjai közé is be­
választották előzetes jelölés nélkül.
Szakszervezeti munkájáról faggatom.
— Nagyon meglepődtem, s őszintén
megmondom, nagy öröm is számomra.
Úgy gondolom, hogy nagy feladatok
várnak rám. Nem szeretném, hogy utó­
lag azt mondanák a dolgozók — ezt is
minek választottuk. Előlegezett biza­
lom ez a jövőre, melyet segítőkész part­
nerekkel oldhatok csak meg. Nincs
hagy szakszervezeti „múltam”. 78-ban
lettem OB titkár, most újra választot­
tak. Igaz, ezt megelőzően KISZ vonalon
sokat dolgoztam. A feleségemet is ak­
kor ismertem meg. 78-ban úgy gondol­
tam,. hogy vagy megtanulok úszni, vagy
belefulladok. De sok segítséget kaptam
a kollektívától, a gazdasági vezetőktől,

szakszervezeti vezetőktől. Könnyű így
együtt dolgozni, mert mindnyájunknál;
egy a célja. Jobbat, szebbet akarunk.
Igaz, ez nem megy zökkenőmentesen.
Nekem — nekünk szakszervezeti ve­
zetőknek sok apró dologra kell figyel­
nünk. Ezekből nagy dolgok lehetnek.
Nem szabad átsiklani a problémák fö­
lött. még ha kis ügynek látszanak is.
Az emberekkel le kell ülni, megbeszél­
ni, tisztázni, ha valami nem tetszik,
vagy nem jól megy.

— Mit jelent Önnek ez a szó:
Bizalom?
— Olyan vezető nincs, aki mindenki­
nek egyformán jó. Akinek a vállát ve­
regetik, hogy jól van pajtás, jól dolgoz­
tál. az gyanús. Mert az ilyen vezető
nemigen tud nemet mondani akkor, amikor kell. Pedig kell tudni nemet is
és igent is mondani. Nemet kell mon­
dani a dolgozó jogtalan követelésére, s
a gazgdasági vezetőére is. Persze ilyen
is előfordul, tüske marad annak a szí­
vében, akinek a nemet mondtuk. De
minden helyzetet mérlegelni kell. A bi­
zalomhoz tartozik ez is. Ha az ügyes
bajos dolgaikat, hétköznapi, családi
gondjaikat is elmondják nekem az em­
berek — úgy érzem, ez az igazán mély
bizalom.
A választások előtt rengeteg emberrel
beszéltem, kértem ki a véleményét.
Nagy gonddal készítettük elő a bizal­
miak jelölését. Meg kell változtatnunk
azt a szemléletet, hogy a dolgozók azt
lássák, a bizalmi azért van, hogy bélye­
gek árát összeszedje. El kell érni, hogy
a sérelmekről időben tudjunk, mert se­
gíteni csak akkor tudunk. Az a felada­
tunk. hogy a jogos követelésekről tud­
junk és segítsünk a megoldásban, hogy
lássák a dolgozók, valóban az érdekei­
ket képviseljük.

Remete László megdolgozott eddig is
a bizalomért. Nincsenek kétségeink affelől, hogy ezután is úgy lesz. Jól vá­
lasztottak az energia és a beruházás
dolgozói.

Kiss Erika

Ez a munka vonz

Bíró Lajos kiváló dolgozó)
— Huszonnégy évesen — 1953 novem­
berében — jöttem ide, — gépmunkásként kezdtem. Később, lehetőséget kap­
tam tanulásra, így lett belőlem lakatos.
— Miért éppen lakatos?
— Mindig szerettem a gépeket, érde­
keltek a berendezések. Tudtam, hogy
ennek van jövője!
Itt kezdtem, ezt a szakmát ismertein
meg, s meg is szerettem.
— Lajost már tizenötévvel ezelőtt a
legek között emlegették. Nagy szaktu­
dásra és tapasztalatra tett szert. Állan­
dóan figyelte, illetve figyeli a nehéz­
ségeket, amelyek áthidalására kereste
és keresi a megoldásokat.
— Újításainak szinte száma sincs.
Nem véletlenül jutalmazták Kiváló Újí­
tói címmel. — emlékezett vissza Ilorvát Andor egykori művezetője — Bíró
Lajos irányítja évek óta az üzemrész
Május 1 szocialista brigádját
— Vállalati célkitűzéseinkkel egyetért­
ve, négy újítási javaslatot nyújtottunk
be az idén. Várható megtakarításunk
csak alumínium anyagból közel négy­
ezer kilogramm. De térül meg normaóra
és elektromos energia is bőven!
— Forintban mennyit jelent az újí-tás?

— Több, mint félmilliót.
— Hosszú ideig volt csoportvezető,
utóbbi években kísérleti lakatosként
dolgozik. Mennyiben különbözik a két
munka?
— Lényegében a nevében benne van.
Szerszámpróbák, kísérletezések tartoz­
nának hozzám, de szívesen csinálok
mindent, ami jön. Nem vagyok váloga­
tós.
Évek óta Ö látja el a szerszámdiszpé­
cseri teendőket, gyakori vendég a szer­
számüzemben.
— De másképpen kezdeném mostani
fejemmel! — hallom sokszor az embe­
rektől.
,
— Tőlem nem fogja hallani biztos!
Megtaláltam magam ebben a szakmá­
ban. Igaz, hétfőn hiába veszek tiszta
ruhát, másnap már ki sem látszom az
olajból, zsírból. De azért van a víz és a
mosószer!
— Bárhogy is nézzük, koszos, piszkos,
kemény munka ez amit végez, nem
gondolt tisztább, könnyebb pályára?
— Soha! Engem ez a munka vonz.
Ügy ítélem meg, hogy vállalatom eddig
megbecsült, munkámat elismerte.
— Az elismeréseket Lajos elhallgatta,
de én tudom, hogy munkásságáért, szí­
vós és eredményes helytállásáért negye­
dik alkalommal kapta a Kiváló Dolgo­
zó jelvényt.
Tulajdonosa a Honvédelmi Érdemérem
15 és 20 éves fokozatának is.
Kezdő diszpécser voltam, amikor
egész éjszaka nem tudta a két ügyeletes
TMK-s megcsinálni az egyik gépet.
Reggel öt óra felé abbahagyták. Bíró
Lajos nem nyugodott, megcsinálta. Fél
hatkor már üzemelt a gép. Sokáig azt
hittem, a véletlen művem volt. Szóba
hozom vajon emlékszik-e rá?
— Lehet, hogy volt ilyen— mondta.
— Mi jutott eszébe, amikor megkapta
a múlt évben az aranygyűrűt?
— Az, hogy érdemes volt huszonöt
évig egy helyen dolgozni. S az, hogy itt
akarok bizonyítani nyugdíjamig, ezen a
helyen.
Baranyi József

ffLWwiMwrw'ir'jiTwiiOMW<rwTiw~Tjn»Tjnr~tr~r‘rinij~ir,irtr,~"^i~^'~'

Napjaink divatos témái közé tartozik
a műanyagok egyre nagyobb térhódítá­
sáról beszélni. A Hűtőgépgyárban is je­
lentős a műanyagfeldolgozás. A Tech­
nológiai
Laboratóriumban
kerestem
Zf-rubay Miklóst, aki az „új anyag”
v*zsgálatával foglalkozik.
— Tíz éve, hogy a gyárba került, mi­
ven feladatot kapott kezdetben?
— Igen, most szeptemberben „jubilá­
lok” az egyetem elvégzése után jöttem
'de. Akkor a műanyagok felhasználása
már általánosan kialakult volt, a vizs­
gálatok ezt a folyamatot követték. A
vizsgálatok száma a felhasználás ará­
nyában nőtt — így, az ezekkel kapcso­
latos vizsgálatok kidolgozását kaptam
miadatul.
Később
egy
univerzális
anyagvizsgáló gép beszerzését, beüze­
melését és az ezen végzett műanyagos
Vizsgálatok feldolgozását.
—- Szép feladat egy kezdő mérnök­
nek, hogyan sikerült ezt megoldani?
.• Sok segítséget kaptam a munka­
társaktól. és az akkori laborvezető Kókai Rudolftól személy szerint. A szak­
mai munka magas szintű végzéséi se­
gítette elő a jó munkahelyi légkör is.
flogy ez valóban így van, azt mutatja
a.z asztalon a KGM Kiváló Munkáért ki­
tüntetés, amit a múlt hónapban vett át.
Több FMKT pályamunkája volt, pon­
tosabban a vállalati kiírások alapján öt,
s minden alkalommal helyezett volt. Ez
'^agában 5 év a tízből, ha időben szá­
molunk. Mindez jó lehetőség volt az
elmélyült elméleti és szakmai ismeret
megszerzéséhez, gyarapításához.
. —• A felkészülések során olyan kol­
lektív munkaszellem alakult ki, hogy
többen értek el komoly eredményeket.
Uz engem is segített, jobb eredmények?e sarkalt.
A diploma megszerzése óta tagja a
Gépipari Tudományos Egyesületnek, je­

lenleg mint vezetőségi tag. Anyagvizs­
gáló Szakbizottság üléseken vesz részt,
előadásokat tart — emellett szakmai
cikkeket ír. A szakmai elismerését jel­
zi. hogy a Kiváló Munkáért kitüntetés
mellett a Műszaki Irodalmi díjat is
megkapta. Beleolvastam a tanulmányba,
de a laikus számára — mint és is —
szinte érthetetlen képleteket, eredmé­
nyeket tartalmaz.
— A témája egyszerűen és röviden a
lágy PVC és az ütésálló polisztirol vizs­
gálata. Ezeknek a fel dolgozási módsze­
rei ismertek, éppen ezért a vizsgálat
során a vállalatnál felhasznált anyago­
kat és a sajátos igényeket vettem figye­
lembe a kidolgozás során.
— Az eredmény jelentőségét növeli,
hogy külföldön is érdeklődés mutatko­
zik.
— Tulajdonképpen ez a cikk már a
’77-es Labor évkönyvben megjelent, in­
nen vette át a GTE és a Magvar Ké­
mikusok Egyesülete műszaki folyóirata.
Lefordították Svájcban, s most kaptam
értesítést, hogy Csehszlovákiában is ér­
deklődnek utána.
— Jelenleg is hasonló munkán dolgo­
zik?
— Igen. Több éves téma, s még min­
dig lehet mit tenni az ütésálló poliszti­
rol freonállóságával kapcsolatos témák
tisztázásában. Gyakorlati eredményei
jelentkeztek külföldi kutatások alap­
ján. A folyamat, az eredmény ismere­
tes. de egyértelmű magyarázata nincs,
tudományos alapjai még feltáratlanok.

— Sok vizsgálati folyamatra, amely
vállalati feladatokkal szorosan kapcso­
latos. a laboratórium eszköz és hely hi­
ányában nem tud vállalkozni. Olvas­
tunk. hallottunk a laborfejlesztési ter­
vekről. Mint a labor vezető helyettesét
kérdezem, mi várható?
— Óriási lehetőségeket rejtenek. Bí­
zunk benne, hogy ezek minél előbb va­
lóra is válnak. Szeretnénk elérni, hogy
tevékenységünk függetlenné váljon az
üzemektől. Ez alatt értem, hogy ma­
gunk is félüzem jellegű felületkezelő és
műanyagfeldolgozó labort akarunk. így
kész eredményekkel tudunk szolgálni a
termelésnek.

Szép feladatok állnak
előtt!

a

kollektíva

Koczkás

Vállra vetett zakó, kissé hanyag ele­
gancia. Tizenöt éves gépészmérnöki gya­
korlat, teljes egészében a hűtőtechnika
vonalán. Alapos műszaki felkészültség
és gyártmányismeret. Kifinomult tár­
gyalókészség.
Most nem tárgyal.
Beszélgetünk.
Mondtam, hogy Hajnal Bélát szeretném
megismerni, és ő igyekszik önmagát
adni. Ha műszaki emberrel készítek in­
terjút, gyakran ütközöm túlzottan racio­
nális válaszokba, amelyek mögött szé­
gyenlősen megbúvik a szubjektum. Ez­
úttal fölöslegesnek bizonyul aggodal­
mam. Béla színes egyéniségében az ész,
a logika mellett megfelelő helyet kap­
nak az érzelmek is. És nem ad tanácsot,
hogy hogyan fogalmazzak majd, és ho­
vá tegyek felkiáltójelet. Rám bízza gon­
dolatait.
Ha az autóbuszon vagy a büfénél vá­
rakozva a közelében álltam, biztos, hogy'
valamilyen műszaki témáról folyó be­
szélgetés fültanúja voltam. Ez az oka,
hogy „megszállóinak’' hittem. Ö ellent­
mond.
— Nem vagyok megrögzött műszaki.
Ilyen a munkám, ez a természetes kö­
zegem, de rendkívül sok minden érde­
kel. Szeretem például a zenét, a kertész­
kedést, hobbym az éremgyűjtés. Barká­
csolással is szívesen töltöm az időmet.
Persze, hogy a munka a legfontosabb,
és az enyém tényleg nagyon érdekes és
szerteágazó. A konstruktőrnek sok szem­
pontra. előírásra és igényre kell figyel­
nie. s ha kész a konstrukció, azt meg is
kell védeni. Ma igen fontos a gazdasá­
gosság, az ésszerű takarékosság! A fiata­
lokat már ebben a szellemben kell ne­
velni. A jó mérnöknek közgazdasági is­
meretekkel is kell rendelkeznie.
— Te mennyire vagy mérnök és
mennyire osztályvezető?
— Azt tartom, hogy nem a cím, a rang
a fontos, hanem hogy az ember tartal­
mas, hasznos munkát végezzen. A jó
munkát pedig el kell ismerni anya­
gilag is. Helytelen, ha a fizetés nem a
teljesítménnyel, hanem a beosztással
arányos. A háztartási hűtőszekrény osz­

tálynak huszonkét dolgozója van. Ter­
mészetesen, hogy ez különböző vezetői
feladatokat irányító munkát is jelent
számomra. Általában csak a fő irány­
vonalat beszéljük meg, a részleteket ön­
állóan oldják meg a munkatársak, illet­
ve a csoportok. Ez felfelé is hasonló­
képpen néz ki. A főosztályvezetőm is
csak a szükséges mértékig határozza
meg a .munkámat, nem csorbítja a ha­
táskörömet. Én ezt az iskolát jártam
idehaza és ezt tapasztaltam külföldi út­
jaim során is.
— Jószerével még pályakezdőnek szá­
mítottál, amikor a Sibir céggel kötött li­
cencszerződés keretében egyéves tanul­
mányúton vettél részt Svájcban, majd
1973-ban ismét. Milyen tapasztalatokat
szereztél, s miként tudod hasznosítani?
— Nagyon sokat jelentett számomra
ez a két év. Belülről ismerhet­
tem meg egy másik országban, egy má­
sik társadalmi és gazdasági rendszerben
működő vállalatot. Nagyon jól szervezett
kis cég a Sibir. Méreteiben valamelyik
üzemünkhöz tudnám hasonlítani. Van
amit jobban csinálnak, mint mi, van
amit nem. Mindkettőből lehet tanulni,
de semmi okunk hasraesni előttük. Az
első évben az abszorpciós hűtőaggregátok tervezésével és gyártásával kapcso­
latos ismereteket kellett elsajátítanom,
emellett különböző alapkutatásokban és
kísérletekben is részt vettem. Kemény
munkával teltek a napjaim. Második al­
kalommal már úgy fogadtak, hogy ön
itt régi dolgozó, ez a feladat, tessék meg­
oldani !
,
— Mi volt a feladat?
— Abszorpciós aggregét javító bázist
kellett
tervezni,
harmadmagammal.
Megadták, hogy hány aggregátot kell ja­
vítani évenként, mennyi lehet a dolgo­
zók létszáma és kb. mennyibe kerülhet
az egész. Egy éven belül a kivitelezés is
megtörtént. Olyan jól' sikerült, hogy ide­
haza is megvalósítottuk — a kinti ta­
pasztalatok alapján tovább tökéletesítve.
Ezen túlmenően is nagyon sok hasznát
veszem a kinti tapasztalatoknak.
Jó kapcsolatok vállalaton belül és or­
szághatáron kívül. Tervezői munka és
kereskedelmi tárgyalások. Pártfelada­
tok. amelyek sohasem mennek a munka
rovására. Német nyelvvizsga. Komoly
munka, kikezdhetetlen jókedély. Minisz­
teri kitüntetés. Annamária kilenc éves,
Krisztián hat.. ö maga harminckilenc.
Mögötte tizenöt irigylésre méltóan moz­
galmas, gazdag év a pályán. Előtte to­
vábbi szép és nehéz feladatokat.
Juhász

6

HŰTŐGÉP

jászok a szabadságharcban_ _ _
V. rész

híreiből

Húszéves a GTE
A Gépipari Tudományos Egyesület
1981. februárjában tartja XVIII. tiszt­
újító közgyűlését. Ennek előzményeként
ünnepélyes taggyűlés volt 1980. május
29-én a Hűtőgépgyár és az Aprítógép­
gyár műszakijainak részvételével. Az
elnökségben helyet foglaltak:
Kuti Lajos, a GTE főtitkára, a Szer­
számgépipari Művek vezérigazgatója,
Király István, a Magyar Nemzeti Bank
kereskedelmi igazgatója, Gorjanc Ignác
vezérigazgató, a GTE társelnöke. Csö­
mör József műszaki igazgató, Izsó Gyu­
la, az Aprítógépgyár műszaki igazgató­
helyettese, Romhányi András főosztály­
vezető, a GTE jászberényi szervezeté­
nek kooptált titkára, Mester István fő­
osztályvezető, mint az ünnepélyes tag­
gyűlés levezető elnöke.
A vezetőség ötéves munkájáról szóló
beszámolója összefoglalta a szervezet
legfontosabb munkáit, amelyet eredmé­
nyesnek minősített nemcsak a beszá­
moló, hanem a hozzászólások is. Né­
hány tömör megállapítás a szóban elő­
terjesztett beszámolóból:
A GTE húszezres tagsága, amely a 31
éves fennállás alatt közel 50-szeresére
nőtt, jól mutatja azt a bizalmat, vonzó­
erőt, amelyet á szervezet a műszaki ér­
telmiségre gyakorolt.
„Az egyesület célja a Magyar Szocialis­
ta Munkáspárt és a Magyar Népköztár­
saság kormányának megfelelően a gép­
iparral kapcsolatos tudományok műve­
lése és fejlesztése, a népgazdaság mű­
szaki és gazdasági fejlődésének társa­
dalmi úton való előmozdítása, az egye­
sület munkájában résztvevő műszaki és
gazdasági értelmiség szakmai és ideoló­
giai színvonalának emelése, valamint a
műszaki közvélemény formálása.”
A beszámoló tükrözte, hogy a GTEben végzett társadalmi tevékenységgel
is az egyik legfontosabb népgazdasági
szempontot, a hatékonyság növelését
kívánták és kívánják a jövőben is elő­
segíteni.
Az üzemi munkát szakbizottságokban
és munkabizottságokban végezték. Az
Aprítógépgyárban két szakbizottság és
két munkabizottság, a Hűtőgépgyárban
nyolc szakbizottság működik. A szakbi­
zottságok öt év alatt számos vállalati
rendezvényt tartottak. A két bázisvál­
lalat támogatta az érdeklődő tagok sze­
mináriumokon való részvételét. A GTEben végzett munkával sok kapcsolat
bővítése és elmélyítése is megvalósult,
nemcsak határainkon belül, hanem azon túl is.
A beszámoló elemezte azokat a fela­
datokat és tennivalókat, amelyeket a
következő időben kell végezni a XII.
kongresszus határozatainak megvalósí­
tása érdekében: „...szellemi erőforrá­
sainkat, a szaktudást, a felkészültséget
minden területen jobban, gazdaságo-

Csomor József műszaki igazgatótól
Menyhárt Antalné a kitüntetést veszi ál

sabban és szervezettebben hasznosítsuk,
s fokozottan igényeljük és biztosítsuk
az értelmiség részvételét a szocializmus
építésében”. A beszámolót követő hoz­
zászólások arra adtak sok ötletet és ja­
vaslatot, hogyan lehetne a GTE-ben
végzett munkával a vállalati célok és
feladatok hatékonyabb megvalósítását
elérni.
A vezetőség választó taggyűlés részt­
vevői élénk figyelemmel hallgatták meg
Király István előadását, aktuális gaz­
daságpolitikai kérdésekről. A remek előadás bizonyítéka volt annak, hogyan
lehet nagyon komoly kérdésekről ér­
dekfeszítően, vidáman éS mégis tartal­
masán, nagy számú hallgatóság előtt
beszélni és újat mondani. Az energia-,
az élelmezés-, és a munkaerőgondokról
szólva — kevés, de érzékelhető száma­
dattal — meggyőzően hatottak a hall­
gatóságra és bizonyították, hogy való­
ban ezek olyan kérdések, amelyek köz­
vetlenül vagy közvetve mindenkit érin­
tenek.
A taggyűlés ünnepélyességét fokozta,
hogy felolvasták a jászberényi szerve­
zetet 20 évvel ezelőtt alapító 46 tag ne­
vét. Az alapítók között van László Ká­
roly nyugalmazott műszaki igazgató is,
aki sok éven át a GTE jászberényi szer­
vezet elnöki tisztségét töltötte be, és
munkájával eredményesen segítette az
egyesületet. Munkájáért a tagság és a
vezetőség külön is kifejezte köszönetét.
Az egyesületben végzett munkáért ki­
tüntetéseket és pénzjutalmakat adtak
át, valamint emlékplakettet kapott va­
lamennyi tag.
Az ünnepélyes taggyűlés a GTE jász­
berényi szervezetének vezetőségébe vá­
lasztotta :
Elnöknek: Csömör József műszaki igaz­
gatót,
Elnökhelyettesnek: Csillik Sándor sze­
mélyzeti és szociális igazgatót,
Ozsvári Ferenc műszaki igazgatóhe­
lyettest,
Pethő Ferenc főosztályvezetőt,
Titkárnak: Romhányi András főosz­
tályvezetőt
Megválasztásra került még további
hét személy vezetőségi tagnak, 11-en
küldöttek a GTE közgyűlésre és 13-ana
METESZ területi értekezletére.
Mester István

Újdonságok Budapestről
Csepeli autógyár, körmendi kórház,
albertfalvi cérnázó, szegedi nagyáruház,
paksi atomerőmű...
Még sokáig lehetne sorolni azokat a
létesítményeket, amelyek kivitelezésé­
ből — pontosabban fűtési-hűtési rend­
szerének megvalósításából részt vállal a
Hűtőgépgyár. .
A klímatechnikai főosztály munka­
társai — akik az előbb felsorolt léte­
sítmények terveit részben készítették
— méltán büszkék tavalyi eredmé­
nyükre.
A megváltozott gazdasági körülmé­
nyek között is 1979-ben 22 százalékkal
emelkedett az általuk képzett termelés
értéke.
E nagyszerű eredményben már ott
volt egy újdonság is. Az Erzsébet ki­
rályné útján röviden csak így emlege­
tik: FH-280. Ami nem más, mint egy
300 ezer kalóriás folyadékhűtő. Négy
darab készült belőle a paksi atomerő­
műhöz, három pedig Sajóbábonyba az
Észak-Magyarországi Vegyiművek meg­
rendelésére.

A paksi folyadékhűtők együttes kaló­
ria teljesítménye meghaladja az egy­
milliót. A vállalat ezzel kilépett az
úgynevezett kishűtő-teljesítményű be­
rendezések kategóriájából és ma már
képes egy-másfél millió kalóriás hűtési
igények kielégítésére is. Gyáron belül
eddig ilyen teljesítményű hűtőberende­
zés még nem készült. Alkalmazási ha­
tárát szeretnék a későbbiekben minusz
20—minusz 40 fokig kiterjeszteni. A be­
rendezések a Lőportár utcában készül­
tek, most még jelentős import anyag
felhasználással. A későbbiekben a gyár­
tásfejlesztés eredményeként már csak a
kompresszorokat vásárolják külföldről.
Némi túlzással, de egy új iparág szü­
letéséről beszélhetünk.
A régebbi gyártmányok közül az
FH-140 típusú folyadékhűtő négy pél­
dánya Algériában várja, hogy beszerel­
jék egy kenyérgyárba. Egyiptomban
magyar fővállalkozásban épülnek to­
jástárolók, az egyik szállító szintén a
Hűtőgépgyár.
— szó —

Országos problémákat vetett fel, hogy
Batthyány hadügyminiszter az újoncok
sorozásával kapcsolatban a sorkatona­
ság eddig szokásos 5 láb (158 cm) ma­
gasságmértékét 5 láb 2 hüvelykre (103,3
cm) emelte. Ezért a toborzásra előírt
létszám biztosítása nehézségekbe ütkö­
zött. A Bereg megyéből Pestre érkezett
200 önkéntesből is pl. mindössze 50 ütötte meg a megemelt mértéket, de Sze ­
geden sem volt sokkal jobb a helyzet,
mert 200 főből 70, Tolna megyében az
egy nap alatt jelentkezett 13 főből is
csak egy vált be. Egymást érték a ké­
relmek a régi magassági előírás vissza­
állítására. Mint a debreceni alispán ír­
ta: „Inkább terebélyes, mint magas
népfajunk”. A Jászságban ez nem oko­
zott gondot, mivel a jászok magasabbak
voltak az országos átlagnál.

A jász őrsereg felszerelése
A Jász-Kunság, Pest, Nógrád, Heves
és Külső-Szolnok megyék toborzókerületének központja Pest volt, ezért a 12.
Nádor huszárezred jászberényi had fo­
gadója által felfogadott önkéntesek
Pestre kerültek. A nyári időszakban a
Nádor huszárokhoz 123 újonc jelentke­
zett. A lovascsapatokhoz, mivel csak
alkalmas lóval és nyeregszerszámmal
rendelkezőket lehetett felvenni, legin­
kább a tehetősebbek kerültek, míg a
gyalogság nagyobb része a zsellérek,
nincstelenek közül tevődött össze.
A Kerületek ülése meghatározta az
őrsereg felszerelését: „1 szűr, két pár fe­
hérnemű, tű és cérna, kés és kanál, fé­
sű, sós zacskó és kulacs; lovasoknak ezenkívül tábori karó, kötőfék, fokos,
nyeregkápa, abrakos zsák, szénás kötél,
tarisznya, sarkantyú, lóvakaró és kefe.
Minden 10 emberre 1 bogrács...” Előír­
ta a ruházatot, és utasította a táborba
vonuló hadakat, hogy „Az utazás alatt
a városok vagy falvakban megszállás
tilos, hanem a mezőn szekerekkel körö­
zött táborban kell szállni".
A mozgósítás jól sikerült, Szentkirá­
lyi főkapitány azonban mégis azt kény­
telen jelenteni, hogy „Itt nem annyira
a lelkesülés, mint bőszültség uralkodik;
a nép megrémülve a Zentárói vett hí­
rek következtében kényszerít táborba
szállítani olyanokat, kik mindennapi
munkával keresik azon 200 forintos há­
zacska. mellett kenyerüket, mely a nem­
zetőrségi qualifikációjukat teszi, ezek
pedig szabadkoznak... Másik baj, hogy
a sereg alig néhány napja alakult és es­
küdött, gyakorolva tehát mindennél ke­
vésbé van.” A harmadik probléma, hogy
„általában hasznavehetetlen darab va­
sakkal és kaszákkal igen rosszul fel­
fegyverkezve, azon keveseket kivéve,
kiknek puskájuk és czél szerű nyelekre
illesztett kaszájaik vágynak ...”

Első kinevezések
az őrsereghez
Június 20-án érkeztek a kormánytól
az első kinevezések. Ideiglenes parancs­
nokul Kökényessy Szaniszló nádorhu­
szár századost őrnaggyá, a gyalogos
nemzetőrséghez Badányi Antalt őrnagy gyá, június 22-én Nagy Ferencet, Csepy
Jánost, Forster Ernőt őrnaggyá nevezi
ki. Mivel- Nagy Ferenc később betegsé­
ge miatt lemondott, helyébe Flődnig
Eduárd volt nádorhuszárezred százado­
sát nevezi ki a hadügyminiszter őrnagygyá. Ezen tisztek legnagyobb része a
szabadságharc egész ideje alatt kitart
és vezeti a jászok csapatait.
Az egész dandárhoz, amelyben a jász­
kun nemzetőrség is beosztásra került, a
kormányzat Szentkirályi Móric főkapi­
tányt nevezi ki kormánybiztosul. A to­
borzás és a felfegyverzés — még ha oly
szerény is — komoly anyagi megterhe­
lést jelentett a város részére, ezért a jú­
nius 21-i tanácsülésen Horváth Gábor
főbíró „.. .a közpénztár hiánya miatt
kölcsön felvételét javasolja. A tanács
közakarattal elhatározza 5000 vtf (vál­
tóforint) törvényes kamatra való felvé­
telét.” Ugyanezen ülésen ismertetik Ist­
ván nádor parancsát, „mely a rögtön
ítélő bíróságot a nép bujtogatókra és lázítókra is kiterjeszti.”

Kossuth levele
a jászberényiekhez
Az országgyűlési képviselőválasztást
június 18-án tartották, ahol egyhangú

Rédei István sorozata
„közfelkiáltással’’ Kossuth Lajost vá­
lasztották meg. Kossuth június 23-án
kelt levelében köszöni meg a megtisz­
teltetést, s többek között azt írja:
„... legyenek meggyőződve, mikép Jász­
berény város közönségét, önöket pol­
gártársaim, Nemzetünk legtisztább, s
népességre s pontosított erőre leghatal­
masabb törzstagját, s ekint ledrágább
leintsünk, Nemzetiségünk egyik védoszlopát képviselhetni tartandottam s
örültem volna Jászberényi) Választóim
irányában meleg polgártársi szeretetct
és hűséget, bizonyítani... Azonban sz.
leír. Pest Belváros Választóinak már előbbről szavamat adtam, s ezért, vala­
mint már Kecskemét, Zenta, Almás,
Szeged városok s Szentendre kerület vá­
lasztóinak irántam tanúsított igen be­
cses bizalmukat megköszönni kénteleníttetém, úgy a Jászberényi képviselő­
séget sem áll hatalmamban ez úttal el­
fogadni.”

A levél vétele után új szavazást tar­
tottak. A másodszori választás nagy
részvétlenségben ment végbe. 1537 vá­
lasztó közül alig 730 íratta be magát, de
a választáson ebből is csak 162 jelent
meg. Végül lllésy János lett Jászberény
országgyűlési képviselője.
,

Lengyel kaszavívó
Június 27-én Batthyány Lajos had­
ügyminiszter levélben értesíti Szentki­
rályi főkapitányt egy lengyel vívómes­
ter küldéséről: „Klecinsky József szüle­
tett lengyel, magát nálam bejelentvén,
miszerint ő a kaszának fegyverkénti ke­
zelésében jártas lévén, ebbeli ügyessé­
gét tanítás által a Magyar nemzetőrség­
re kiterjeszteni kívánná, én ezen egyént
a Jászkun Kerületekbe irányítottam és
mint kasza vívó mestert ajánlom. Miről
a főkapitány urat azon hozzátétellel ér­
tesítem, hogy oktatási díjjul neki na­
ponként 1 pforint az illető községek
pénztárából fizettessék, és számára egy
szoba és szállás rendeltessék.”

A leküldött lengyel kaszavívó július 2tól 14-ig oktatta Jászberényben az öszszegyűlt nemzetőröket, akik naponta
kétszer gyakoroltak és 8 pengőkrajcár
napidíjat kaptak.
Július 1-én a város tanácsa az egyre
újabb és újabb kiadások fedezésére
Horváth Gábor főbírót Pestre küldi,
hogy „.. .a város két mén lovait adja el
és az őrsereg részére 1000 darab kaszát
vegyen.” — A lovak eladása nem sike­
rült, de mint a tanácsülés jegyzőköny­
vében olvashatjuk, „.. .1000 darab ka­
szát
380
pengőforinton , vásárlóit"
Ugyanakkor beszerzésre került puska­
por, puskagolyók, és négy trombita. Az
ülésen tudatja a főbíró, hogy „a minisz­
térium által a helybeli Nemzetőrséghez
megkívántaié dobosoknak betanítására
egy rendes dobos küldetett."

Az országgyűlés
A július 2-ára összehívott országgyű­
lést — melyen a jászárokszállási válasz­
tó kerületet Pethes József, Jászberény
várost pedig llléssy János képviselt •—
5-én nyitották meg ünnepélyesen.

Az egyre súlyosbodó politikai hely­
zetben az országgyűlésre várt a nemzet
egységnek, a kormány támogatásának
demonstrálása., A választási törvény alapján választásra jogosultak többsége
a liberális nemesség képviselőit .juttatta
a nemzetgyűlésbe. A márciusi fiatalok
— tekintettel a 20 éves korhatárra —
nem kerülhettek megválasztásra. A vá­
lasztói cenzus a városok és a falvak sze­
gény néprétegét kizárta a választásbólA választásra jogosultak többsége meg
sem jelent a választáson, mert nem ér­
tette annak jelentőségét, de nem értet­
ték a baloldal radikalizmusát sem. Né­
pesebb csoportot a liberálisok mellett
csak a megyei politikában szerepelt ra­
dikálisok: Perczel, Madarász, Nyári al­
kottak. A baloldal, egyetlen tagja, a pa­
rasztság vezére Táncsics Mihály volt.
Kossuth, aki a kezdeti időkben még re­
mélte a megegyezést a Habsburg-házzal, júniusban már nem táplált illúzió­
kat, és egyre távolodott Batthyánynak
még mindig reménykedő magatartásától-

(folyt, köv.)

T

HŰTŐGÉP

Kedves vendég az Egyenlítőn túlról
Tisztelet
a pedagógusoknak
Sass Józsefné átveszi a kiváló dolgozó
kitüntetést Csillik Sándortól

A hagyományokhoz hűen az idén is
köszöntötte a vállalatvezetés a bölcsőde
és az óvodák dolgozóit. Munkájuk nél­
külözhetetlen. ök teszik lehetővé, hogy
az édesanyák visszatérhessenek a termelő-teremtő munkába. Odaadással, hi­
vatástudattal nevelik a gyerekeket és
örülnek a kicsik első sikeres lépéseinek,
első értelmes szavaiknak csakúgy mint
a szülők.
A kitüntetéseket és a jutalmakat Csil­
lik Sándor szem. szoc. igazgató adta át.
Kiváló dolgozó Bata Pálné, Sass József­
né és Kisbalázs Antalné.
Vezérigazgatói dicséretet kaptak: Mizsei
Sándorné, Bányai Jánosné, és Burka
Sándorné.
Valamennyiük munkáját övezze tisz­
telet, megbecsülés.

Kisbalázs Antalné a bölcsödések szere­
tett Pannika nénije kiváló dolgozó lett.

Ünnepi dísz, ünnepi szavak az Ifjúsági házban

Jó szakemberből sikeres oktató

Madagaszkárt szakszervezeti vezetőt láttunk vendégül a Hűtőgépgyárban.
Rakota Rivony Ernest a távoli ország Vas- Hajó- és Faipari Szakszervezetének
titkára tapasztalatszerző körúton járt Magyarországon. Ennek a programnak a
keretében járt nálunk, hogy egy nagy iparvállalat szakszervezeti munkájával
ismerkedjen. Schiller Erik gazdasági igazgató-helyettes a termelésről, a gyár törté­
netéről, Velkei István VSZB titkár pedig a szakszervezeti munkáról tájékoztatta a
vendéget, majd üzemlátogatás következett.

Talán sikerül
A 8. forduló lejátszásával befejeződött
az országos sakk-bajnokság tavaszi idé­
nye. Csapatunk a sikeres osztályozó után ismét az országos bajnokságban
küzdhet.
Sajnos az idényt a kiesőjelöltek kö­
zött zárjuk, habár lényegesen javult
csapatunk teljesítménye. Sikerült ebben
az idényben két csapattalálkozót meg­
nyerni: sikernek számít a Magyar Viscosa elleni győzelem, míg a kiesőjelölt
Komlói Bányász elleni győzelem pont­
egyenlőség esetén sorsdöntő lehet. Az
őszi idényben az első mérkőzés a szin­
tén kieső zónában következő BKV Előre
ellen lesz, majd négy erős budapesti
csapat következik (Vasútépítő, Postás,
I‘TC és Utasellátó). A nyár az egyéni
versenyek ideje, remélhetőleg néhány
játékosunk erősödik ezeken a versenye­
ken, s a hosszú pihenő alatt talán va­
lami erősítésre is alkalom nyílik.
A tavaszi idény végeredménye:
1. PMSC
8
8 0 0 83 pont
2. Utasellátó
8
7 0 1
73,5 p.
3. Vasas Izzó
6 0 2
8
69 pont
4. K. Tipográfia 8 4 2 2
60 pont
8 4, 1 3
5. Vasútépítő
60 pont
6. Veszp. Volán 8
5 0 3 58,5 p.
7 . Postás SE
8 4 0 4
57 pont
2 4 4
8. M. Viscosa
8
53,5 p.
9. FTC
8
3 1 4
52 pont
10. Tatab. Bány. 8 4 0 4 48 pont
11. Komlói Bány. 8
1 1 8 43,5 p.
8
12. Lehel SC
2 0 6 43 pont
13. BKV ELŐRE 8 0 1 7 42 pont
2 0 6 41 pont
14. Selyemkik.
8
Dr. Horgosi Ödön
edző

Nem tetszik
Kezdetben csodálkoztam, ha a lezárt
öltözőszekrényből eltűnt egy törülköző.
Most — amióta fakkos szekrények van­
nak — már azon tűnődünk, ha nem ve­
szik el! Könnyen gazdát cserélnek ezek
a nem nagy helyet elfoglaló holmik, —
de ez sem magyarázat!
A napokban például három vagonko­
csi jól megrakodva tűnt el vállalatunk­
tól. Viccesen hangzik, de való igaz! Kész
motorkompresszorokkal, valamint hűtő­
szekrényekhez szükséges import hátlap­
pal — 10 000 darabbal — gördült be a
szerelvény hozzánk.
■ A szállítólevelek eljutottak ugyan az
illetékesekhez, de amikor kirakodásra
sor került volna, már a vagonokat ki­
húzatták. (Tévesen nem a kirakó vá­
gányra tolták őket). Elég szomorú, hogy
ilyenek előfordulhatnak!
Kit lehet hibáztatni — esetleg kiket
— az érdekel a legkevésbé. Egyiket Hat­
vannál, másikat Szobnál, a harmadikat
pedig Hegyeshalomnál találták meg. Ta­
lán nem fordult volna elő az eset, ha
idejében hozzálátnak szállítóink a kira­
kodáshoz. Persze ez csak feltevés! Igaz,
nálunk nem valami jó szokás, — de meg­
szokott — hogy a le, illetve felrako­
dással nem sietünk túlzottan. Találkoz­
tam gépkocsivezetőkkel, akik anyagot
hoztak, illetve vittek. Hosszan tartó, in­
dulatos megnyilvánulásaikból pár szót
jegyeztem meg.
— A hátam borsókázik, ha ide külde­
nek magukhoz. Órákig várni kell tar­
goncára. Sehol nincs így, pedig száz
helyre járok. Szívesebben megyek távo­
labbra, csak ide ne kelljen!
Itt sincs értelme bárkit is hibáztatni,
de tény, hogy másképpen kellene mind­
ezt megoldani.

Nyugalmunk érdekében

A holnap szakmunkásai munka közben
Ivanics Sándor szakoktató az eddig dulnak és igen alacsony színvonalú a
felkészültségük. Óriási vágyat éreztem,
'■’égzett kiemelkedő munkája elismeré­
hogy megtanítsam őket a szakmai fogá­
séül vállalati kitüntetést „Vezérigazga­
sokra. Mikor elmentem oktatónak a
tói Dicséretet” kapott. A kitüntetés egy
pénzem is kevesebb volt vagy hatszáz
évtizedes fáradhatatlan oktatói teljesít­
forinttal. De az utána jövő eredmények
ményt jutalmazott. Az esztergályos
mégis azt bizonyították, hogy megérte,
Szakma oktatásánál hivatástudatra, erő­
főleg mikor országos versenyeket nyer­
feszítésre fokozottan szükség van. Jelen­
tek meg tanítványaim.
leg 17 tanulót kell oktatni a szakma
alapvető fogásaira. Nem könnyű azok­
— Milyen módszerrel tudja így leköt­
kal a fiatalokkal, akik nem erre a páni a tanulók figyelmét?
b'ára akartak jönni, a szakmát megis­
— A gyakorlati munka az elméletre
mertetni. Ebben nagy segítségére van a
épül, bevezető foglalkozáson ismételjük
műszaki-oktatói végzettség, mert a ta­
a tanmenet anyagát, és azután a gép
nulókat lelkileg is ismerni kell, ember
mellett. Maximálisan el kell látni a mű­
közeibe kell őket nevelni. Ehhez azon­
helyt produktív munkával, így a tanuló
ban nem elég a felkészültség, az oktató
minden idejét a szakma tanulására tud­
a személyiségén keresztül juthat el idája fordítani. Lehetőséget kell adni arra
>g.
is, hogy saját logikai készségét fejlessze.
Kevés improduktív munkával foglalko­
— Milyen út vezet az esztergagéptől
zunk, tudják, hogy értéket állítanak
az oktatói hivatásig?
elő, olyan hasznos munkadarabokat,
—• Míg az esztergagépnél dolgoztam
melyek további illesztésre, illetve beépí­
főbb tanulót tettek mellém, láttam, hogy
tésre kerül. A jó, a pontos munka örö­
®zok a gyerekek, már lassan felszaba­
me, nagy fegyelmező erő.

Impozáns polgárt védelmi kiállítás helyszíne volt a Munkás és Ifjúsági Ház.
Negyven tablón láthatta a nagyszámú érdeklődő, hogy nem vagyunk védtelenek a
legmodernebb fegyverekkel szemben sem.
Képünkön Búzás Sándor tanácselnök, a város polgári védelmi parancsnoka a kiállí­
tás megnyitóbeszédét mondja.

HŰTŐGÉP

8

Sok kétméteres kimaradt
Rovatvezető: Szórád Tamás

Ellentétes félidők

Gól! ! Kevés ilyen pillanatot láthattak a nézők tavasszal
A labdarúgó szurkolók nagyon gyor­
san el fogják felejteni ezt a tavaszt. A
hideg, esős időjárást talán még elvisel­
ték volna, de a Lehel játékával együtt
úgy látszik már sok volt, így egyre ke­
vesebben jártak ki a mérkőzésekre. Akik
kijártak, azok eleinte bosszankodtak,
később már csak mosolyogtak az együt­
tes teljesítményén. Súlyos kritika! A csőd
szélén volt a csapat, de a kiesést sike­
rült elkerülni. Ki gondolt volna erre a
21. forduló után, amikor a 3. helyen áll­
tuk!?
Miért? Ezt kell megtalálni, a konzek­
venciát levonni, hogy az eset ne ismét­
lődhessen meg!
A sportvezetők nem nagyon szívlelik
a kritikát. Akik társadalmi munkában
csinálják úgy gondolják, ha így nem jó,
csinálja más, akik pénzért, azok előtt
ott a példa, a labdarúgó válogatott volt
szövetségi kapitányának nyilatkozata:
„nem érdekel, mit írnak, nem értenek
hozzá.” Mindenki meg van sértődve, ha
nem a legjobbakat hallja. Pedig a kocsi
úgy megy, ahogy azt a gyeplőt kézben
tartó akarja! Tavasszal arra ment,
amerre akart!
A vezető edző felelősségét nem lehet
vitatni, de azt semmi esetre sem neki
kell vállalnia egyedül, mint ahogy so­
kan gondolják! A legnagyobb hibát ta­
lán ott követte el, hogy nem sikerült az
alapozás. Hosszú évek óta futballozó já­
tékosok mondták, hogy ez volt az első
alapozás, ahol nem volt izomlázuk. Az
együttes ezelőtt sem technikás játéká­
val, hanem átlagon felüli erőnlétével
nyerte a mérkőzéseket. Most nem nyer­
te. Az, hogy ki játszott jobbhátvédet,
vagy középpályást, ha nem is jelenték­
telen de nem meghatározó szempont.
Azt pedig, hogy ki játszón a csatársor­
ban, már nem is nagyon vitatta senki,
olyan gyenge volt ez a csapatrész.
A játékosok nagyobb része nem üti
meg az NB II. — nem magas — szín­
vonalát! Az amúgy sem túl jó játékos
állomány még gyöngült is a tavalyi­
hoz viszonyítva, hiszen a legjobb csa­
patrészből, a védelemből kivált a két
szélsőhátvéd. Ezt a rést az edzőnek si­
került betömnie, legalább is ősszel. Az
eltávozottak helyére igazoltak ugyan já­
tékosokat, akik azután a tartalék csa­
patban bizonyították, hogy ott a he­
lyük. Mivel a sportban nem igaz a köz­
mondás, hogy sok lúd disznót győz, így

olyan játékosokat kell igazolni — ellen­
tétben az eddigi gyakorlattal —, akik
tényleg erősítést jelentenek! Ha ez nem
történik meg, esélyeik a következő baj­
nokságban a bentmaradásra nem a legrózsásabbak.
Az I. csapat szereplése — sajnos —
hűen tükrözi az egész szakosztály hely­
zetét. Csak ismétlésbe bocsátkozunk, ha
leírjuk, hogy a tartalék csapatnak ki­
állási gondjai voltak, hogy az ifjúsági
csapattal a vezetők nem foglalkoztak
úgy, ahogy az elvárható lenne. (Az if­
júsági vezető edzőt egész évben egyszer
sem hívták szakosztály értekezletre!)
A fiatalok közül 12 (!) játékos öregszik
ki az ifi korból. Hárman — négyen sze­
retnének a Lehelben maradni, tehetsé­
gük alapján nem is szabad tőlük meg­
válni, de mi várhat itt rájuk? Pecha —
aki semmivel sem volt rosszabb, mint a
többi csatár — csak időnként kapott le­
hetőséget, Gál pedig összesen kétszer (!)
játszott csereként, inkább kipróbáltak a
középcsatár posztján egy megyei szintű
középhátvédet. Természetesen nem ezek­
nek a fiataloknak kell eldönteni a mér­
kőzéseket, de kiépített gerinc mellett
hajtós, jó kiegészítő emberek lehetnek,
ezenkívül övék a jövő. Legalább az ke­
csegtessen széppel, ha már a jelen csú­
nya! Jellemző az utánpótlás helyzetre
Dömök esete — nem tudni, a vezetők­
nek mond-e ez a név valamit?
A serdülő csapat legjobb játékosa fél
év után vissza ment Jánoshidára, mert
nem dicsőség ma a Lehelben játszani.
Jellemző az is, hogy a következő tan­
évre egyetlen egy olyan tanulót sem is­
koláztak be közép-, vagy főiskolára Jász­
berényben, akire mint sportolóra is szá­
mítanak! Pedig a lehetőség adott!
Az új rendelkezés, amely megpróbál­
ja újjá formálni az egész magyar lab­
darúgást, jelentősen megnöveli a veze­
tők felelősségét, elsősorban azzal, hogy
hagyják-e elkallódni a tehetséges játé­
kosokat. Talán még nem késő jó kap­
csolatot kiépíteni valamelyik megyei
bajnokságban játszó csapattal ebből a
célból. Az állandóan agonizáló tartalék
csapat gondjától megszabadulva — az ő
bajnokságuk megszűnik — talán több
időt tudnak szentelni az ilyen, nem
közvetlenül az első csapatot érintő dol­
gokra, mert ha ez nem történik meg,
előbb vagy utóbb, de mindenképpen a
csőd következik.
Szórád Tamás

Pár évvel ezelőtt a Hűtőgépgyárban
női kézilabda csapatot szervezett, szak­
osztályt alapított Hudra István. Az egy­
üttes ma már az NB II-ben szerepel.
Gyors siker!
A város szívében bitumenes kézilab­
da pályát avattak, két NB I/B-s játé­
kossal erősítették a csapatot, úttörő le­
ány kézilabda tornát rendeztek a kör­
nyékbeli községek csapatainak részvéte­
lével, szóval dolgoztak, szerveztek —
Hudra vezetésével. Aztán a bajnokság
negyedik (!!!) hete után Hudra megbu­
kott. Mint mondták: a szakmai felké­
szültsége nem elég az NB II-höz! Kik
mondták? A játékosok, akik — két ki­
vétellel — eddig csak megyei bajnok­
ságban játszottak! De nézzük a ténye­
ket. A bajnokság első fordulójában a
csapat idegenben nyert, majd három ve­
reség következett. Ezután a játékosok
megkeresték a Lehel SC vezetőit — az
edző éppen szabadságon volt ■—, hogy
valaki „segítsen" Hudrának, mert így ez
nem mehet tovább. Jó — mondtál; a
vezetők — van itt tapasztalt szakember,
segítsen!
ö nem — mondták a lányok, aztán vá­
lasztottak maguknak edzőt, vagy ha
így finomabb, elfogadták a következő
variációt. De ki legyen a vezetőedző?
Szavazás, a vezetőedző Lipták Zoltán.
A történetnek ezzel még nincs vége.
Hudra írásban benyújtotta lemondását
az elnökségnek, amit az elfogadott. Ma­
radt ' tehát Lipták. A csapat elutazott
Vácra — már az ö vezetésével — és
kikapott, a következő hazai mérkőzést
azonban — megnyerte. Megkezdődött a
felzárkózás? A dolog azonban akkor
sem tetszik, ha ez az ára a csapat bentmaradásának! Több okból nem!
Lehet, hogy Hudra felkészültsége
tényleg nem megfelelő, de négy hét
semmi esetre sem elég a bizonyításra.
Itt kell megjegyezni, hogy Hudra 10 éve
kézilabda edző segéd-edzői minősítéssel,

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiuiiiiiiiiiiiiitiiíiiiiiiiiuii

Újra indul
az autóverseny
A versenyszezon nyitására készülnek
a hűtőgépgyári autósok. A sok-sok kísér­
letezés eredményeit, a kemény munká­
val átdolgozott szabadnapok és éjsza­
kák „gyümölcseit” most takaríthatják
be. Már akinek sikerül! Az „országút
megszállottjaiként” ismert és elnevezett
autóversenyzűk fáradságot, autót és fő­
leg költséget nem kímélve ezúttal a kö­
vetkező helyi versenyeken próbálhat­
nak szerencsét.
A Lehel Kupa országos meghívásos au­
tós verseny idei első fordulóját a terep­
versenyt 1980. június 29-én. (vasárnap)
a jászberényi MHSZ gyakorlópályán
(szőlő, Erős-dűlő) rendezik. Edzés reggel
hét órakor, a verseny 10 órakor kezdő­
dik.
Az indulás feltétele az érvényes veze­
tői engedély és legalább két éves gya­
korlat. A második fordulóban a túraver­
senyt 1980. augusztus 24-én bonyolítják
le, egyenlőre még titkos útvonalon. In­
dulás reggel hét órakor lesz a jászbe­
rényi Szabadság térről. Nevezni csak
előzetesen — augusztus 22-ig lehet. —
Helyszíni nevezésre nincs lehetőség. A
harmadik forduló az ügyességi verseny
1980. szeptember 7-én (vasárnap) lesz
megtartva. Kezdés reggel 9 órakor. A
Lehel vezér téren kijelölt versenypá­
lyán adhatnak számot képességeikről az
indulók.
Nevezni előzetesen szeptember 3-ig,
illetve a helyszínen is lehet. Minden
érdeklődőt vár a
Magyar Autóklub
Hűtőgépgyári Csoportja
5101 Jászberény, Pf.: 64.

j jimtwi rí

Hírek

Gyászhír

— Május 31-én a vállalati tömegsport­
napon hatvanan neveztek be a kü­
lönböző sportágakba. Részben a rossz
idővel magyarázható az alacsony
részvételi arány.

Lapzártakor érkezett a megrendítő
hír, 43 éves korában, régóta türelemmel
viselt súlyos betegség következtében el­
hunyt Nemes Arpádné vállalatunk
törzsgárda tagja. Klárika sok éven át
volt gyárunk kiemelkedő tudású pénz­
tárosa. A felejthetetlen munkatársat
gyászoljuk.

— A „Munkahelyi Olimpia” keretén be­
lül jelenleg a férfi foci és női kézi­
labda versenyek zajlanak.

Emlékét megőrizzük.

Lipták most fejezi be az edzői tanfolya­
mot és egy éves edzői múltra tekinthet
vissza, a Lehel ifjúsági csapatánál.
Ha azt a három mérkőzést megnyeri
a csapat, nem derült volna ki az edző
felkészületlensége? Hozzá kell tennem,
hogy egy mérkőzést 2 góllal, egyet 3
góllal vesztettek úgy, hogy mindkét
összecsapáson 5—5 hétméterest kihagy­
tak !
Mi lesz, ha a lányok Liptákról is meg­
állapítják, hogy szakmai felkészültsége
nem megfelelő. Akkor újra váltás kö­
vetkezik a vezetők . támogatásával?
A dolog kísértetiesen hasonlít a Lehel
SC egyik, jelenleg szintén NB Il-es női
szakosztályának egykori helyzetéhez.
Az ügy lezárult. Ma már csak abban
reménykedhetünk, hogy a csapat jó já­
tékkal, és a bentmaradással bizonyítja
igazát
Végezetül álljon itt a két érintett vé­
leménye a legfontosabbról, hogy mik
voltak a vereségek okai, és mennyi az
esély a bentmaradásra?
Hudra: Ügy érzem, a játékosok nem
fogták fel, hogy ez NB II., itt keményen
dolgozni kell és a magánéletet is alá
kell rendelni a sportnak, ha sikereket
akarnak elérni. A vereségek legfonto­
sabb okait a görcsös akarásban és a fe­
gyelmezetlenségekben látom.
Lehet, hogy követtem el szakmai hibá­
kat, de a helyzetek elképesztően rossz
kihasználása nem szakmai hiba. Szerin­
tem még így is 95 százalék esély van a
bentmaradásra!
Lipták: Nem volt együtt a csapat, nem
bíztak önmagukban. El kell hitetni ve­
lük, hogy tudnak kézilabdázni. Ha a
következő öt mérkőzésből csak egyet
vesztünk, akkor nem lehet baj. Ügy
gondolom 60 százalék esély van a bentmáradásra!
Szórád Tamás

HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. június hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Idén is lesz Lehel Kupa
Nemzetközi Női Röpliabdatonna
július 9—13.

Hat év krónikája
A Leheli SC NB I-be jutott női röplabdacsapata sikeresen szerepelt az
1973-as bajnokságban: újoncként a 10.
helyen végzett 16 csapat közül. A Ma­
gyar Röplabda Szövetség akkori főtit­
kára — egy leendő vidéki bázis
kialakítása reményében, valamint a
Hűtőgépgyár, mint nagyvonalú támoga­
tó magnyerésével — javasolta, hogy —
közös rendezésben — írjunk ki nemzet­
közi tornát női ifjúsági válogatottak ré­
szére. A javaslatot szinte mindenki egy­
öntetűen támogatta. Az első évben —
mely egyúttal az új sportcsarnok igazi
avulója volt — még csak négy csapat
vett részt a tornán, de a következő évekiben már nem tudtunk elfogadni
minden jelentkező csapatot. A torna —
melyet minden év júliusának első felé­
ben rendezünk — bekerült a nemzet­
közi versenynaptárba is. A szocialista
országokon Kívül Franciaország, Hol­
landia és az NSZK is többször vendé­
günk volt Jászberényben.
Nyugodtan állíthatjuk, hogy a Lehel
Kupa nemzetközi női röplabdatorna eu­
rópai hírnévre tett szert a sportág ber­
keiben. A külföldi és a hazai sportve­
zetők a torna jó szervezésén kívül első­
sorban a szép környezetet, a fesztelen
hangulatos atmoszférát dicsérik. A Le­
hel Kupa csatát nyert, s felsorakozott a
többi rangos magyarországi röplabda­
torna — Savari Kupa (Szombathely,
női felnőtt), Volán Kupa (Székesfehér­
vár, ifi felnőtt), Göcsej Kupa (Zalaeger­
szeg, ffi ifjúsági) — mellé.
Az igen értékes trófeára eddig a követ­
kező neveket vésték:
1974. — Magyarország
1975. — NDK
1976. — Csehszlovákia
1977. — Lengyelország
1978. — Csehszlovákia
1979. — Lengyelország
Az előzetes jelentkezések alapján ebben
az évben 7 külföldi válogatott, vala­
mint 2 magyar együttes indul. Remél­
jük, hogy július 9—13. között sokszor
megtelik a csarnok, s a régen hallott
buzdítástól ismét erőre kap az egykor
dly sok sikert élért Lehel-sportág: a
röplabda.
Sánközy László

XIV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM

Ára: 2,50 Ft

1980. JÜLIUS

Megnyitás előtt
Tökéletes összpontosítás

Ülésexett
a pártblxottság
Az üzemi pártbizottság 1980. július
Jl-én tárgyalta Csömör József műszaki
'gazgató, vezérigazgatóhelyettes előter­
jesztésében „Az 1980. évi gazdaságpoli­
tikai feladatok , időarányos teljesítésé­
ből” szóló jelentést. Az ülésen Csömör
József szóbeli kiegészítést is tett. Ennek során feltárta a munkát és irányí­
tást nehezítő tényeket, melyek az új
szabályozórendszer kapcsán okoznak
'gén jelentős gondokat. Arról van
"gyanis szó, hogy a termelés hatékony­
ságának javítása érdekében számos
központi segítséget kapott és fogadott
népgazdaságunk termelő apparátusa.
Sok tényező, látszólag takarékosság a
beruházás frontján, szervezetlenség, feByelemhiány és még számos ok hátrál­
tatta az elvárt kibontakozást. A de­
centralizálás több esetben nem váltotta
be a hozzáfűzött reményeket, s így nem
b°zta, nem hozhatta á tervezett és elvárt eredményt. A fejlesztéshez előte­
remtett kölcsönök visszafizetésének el­
jött az ideje. A korábbi kampányfela­
datok nem tartalmaztak kellő alapos­
ságot a gazdaságosság, a jó gazdálko­
dás biztosításához. Az ezzel kapcsolatos
t'gyelmeztetések nem találtak halló fű­
tekre. Kedvezőtlenül hatott, még ebben
időszakban sokak által először lebe­
csült és figyelmen kívül hagyott kapi­
talista gazdasági válság „begyűrűzése”
's.

ántór említett kölcsönökből látszólag
''ágzó vállalatok részesültek és ered­
ménytelenségük pedig fokozta népgaz­
daságunk egyensúlyhelyzetének rom­
osát.
Nem volt más lehetőség, mint beve■etni a szabályozók új rendszerét, ami
crmészetesen népgazdasági szemponszerint és annak érdekében lett
^galkotva, átmenetileg ezzel korlátoza a vállalatok gazdasági lehetőségét.
. Sajnos nem várhatjuk el és nem
Jápzelhető el olyan szabályozórendszer,
ne>y külön-külön érdemei és eredméyei szerint hat egy-egy vállalatra.
A Hűtőgépgyár is két évtizeden kejeSZtül fejlődő, exportját fokozó válla­
ér volt, sőt továbbra is az, mégis bo. Volult és sokrétű elvonás tagadhatata«Ul nagy gondot okoz az eredményes­
ei?, a bérnövekedés, a műszaki és szob‘aI's fejlesztés oldalán. A szabályozók
^vezetésekor sok helyen hallottuk, új"Bokban, sőt e lapban is olvashattuk
^.célkitűzéseket, melynek eredménye­
set. népgazdaságunk pénzügyi egyeneiyi helyzete pozitívan kell, hogy
h*egváltozzék. Nehezíti helyzetünket az,
j.°8y szabályozó rendszerünk végrehaj­
ts' módját sokféleképpen értelmezték.
l . Jelentésben szó volt konkrétan néjtny, eddiginél jelentősen eltérő szabáZ??ó elemről, így többek között az eldási és vásárlási árak változásának, a
evizaárak csökkenésének és az „ex­
port ár” követésének az eredményre
ttó részéről.
A szabályozórendszer keresetnövekeessel kapcsolatos hatásáról.
erőforrások (állóeszköz, készlet,

munkaerő, bérek) nem kellő hatékony­
ságú működtetéséről, ami az eddiginél
jobban kisebbíti az eredményességet.
Vállalatunk 1980. évi értékesítési cél­
kitűzései növekedtek. Rendelésállomány
a tervünk 94 °/o-át teszi ki és biztos,
hogy éves tervünk teljes egészében le­
kötésre kerül.
A háztartási hűtőszekrények esetében,
valamint alumínium radiátornál, autoés habszifonnál, alumíniumhordónál a
kereslet meghaladja az adott gyártási
kapacitást.
A tervezettnél nagyobb létszámhiány,
elsősorban termelésszervezési intézke­
déseket von maga után, és bátrabban
kell foglalkoznunk termékszelekcióval.
Hátráltatja a termelőmunkát a rapszódikus anyag és alkatrészellátás. Szá­
mos régi kooperációs partnerünk szál­
lítási készsége egyre romlik. E véle­
mény úgy a belföldi szállítókra, mint a
demokratikus, illetve tőkés importá­
lókra vonatkozik.
Költségcsökkentési tervünk 95 millió
forint megtakarítást tartalmaz.
Nagy gondot kell fordítanunk a nagy­
értékű gépek kihasználásának növelé­
sére. Veszteségek csökkentésére napi
finomprogramok, valamint értékelések
készülnek, ami elősegíti a gépek jobb
kihasználását. Terveink szerint az át­
lagos műszaki kihasználást 2,0-ről 2,2re kívánjuk növelni. Különböző intéz­
kedésekkel munkaidő alap növekedést
tervezünk, mely ez évben 13,06 száza­
lékos lesz.

A bértömeg gazdálkodásnak — mely­
nek bevezetése most vált egyes igazga­
tóságokon általánossá — nagy a jelen­
tősége.
1980. évben kötelező bérfejlesztés volt,
mely január 1-vel lépett érvénybe.
Különböző helyeken megfelelő intézke­
déseket foganatosítva 1980. április 1-én
bérfejlesztésre került sor.
1980. május 1-én azokon a területeken
történt bérfejlesztés, ahol a normákat
differenciáltan rendezték.
Sokirányú gondoskodást foganatosítot­
tak szociálpolitikai tervünkben is, mely
továbbra is a lakásépítés, az óvodai és
bölcsődei férőhelyek növelése és egyéb
szociálpolitikai, sport és kulturális cél­
kitűzések végrehajtásának szellemében
születtek meg.
Gazdaságvezetésünk figyelmét párt­
bizottságunk felhívta azokra a problé­
mákra, melyeknek megoldásával, a
szervezés ésszerű átalakításával, számos
más vonatkozású tartalék felszabadítá­
sával, céltudatos, egységes irányítással,
a fegyelem fokozásával, megfelelő szi­
gorral, de sok figyelmet kívánó embercentrikussággal oda lehet hatni, hogy
sikeres gyártmányaink gazdaságosan
kerüljenek előállításra és nyereségesen
értékesítésre, melynek egyenes követ­
kezménye dolgozóink életkörülményei­
nek javulása.
Safcsák Gyula

Augusztus közepére tervezik a meg­
nyitását a Hűtőgépgyár melletti lakóte­
lepen épülő bölcsődének.
Hogy halad az építés? Mi készült el,
és mit kell még elvégezni? Elkészül-e
a határidőre?
Erre kerestük a választ a helyszínen.
Az elegánsan tagolt, egyszintes, vajszí­
nűre vakolt épület külsőleg teljesen
kész. Az ajtók és ablakok piros és fe­
hér színét kívül-belül most „kenik” fel
a festők. Az egyes számú pavilonban
éppen a radiátort szerelik. Á fürösztőterem halványzöld csempeburkolata és
a hasonló színű kád, mosdó, WC egysé­
gei elkészültek. Az összenyitható ajtó­
val ellátott — két tíz-személyes — fog­
lalkoztató teremben, valamint az elkü­
lönítő teremben a padlóburkolat, a sza­
lagparketta lerakásra vár.
— Ide csúszásmentes fehér metlachilap kerül — mondja a terveket jól is­
merő műszaki kísérőm a lebetonozott
napozóteraszon. A negyvenöt négyzet­
méteres zöld, fehér színű, kinyitható és
behúzható ponyvás napellenzőnek még
csak egyes vasszerkezeteit szerelték fel.
A pavilonokat összekötő hosszú folyo­
són szépen csillog a hófehér metlachiburkolat. A sarkoknál speciálisan ívelt
lapokat építettek be. — Ez a könnyebb
tisztántartást segíti — világosít fel kí­
sérőm.
A kettes pavilonban a tápszerelő­
készítő, a konyha és a vizes helyiségek
(fürösztó—mosdó)
falburkolata szép
pasztellsárga csempe. A konyha főző és
előkészítő technikai
berendezéseinek
még csak a csatlakozó csőcsonkjai van­
nak a helyükön. A pavilon két külön­
álló foglalkoztatótermében a fűtőteste­
ket már felszerelték. A szalagparketta
padlóburkolat és a műanyagtapéta fal­
burkolat nincs elkészítve. Az itteni na­
pozóterasz fölé piros—fehér csíkos nap­
ellenző ponyva kerül majd... A hár­
mas számú pavilonban — a „legna­
gyobbak” majdani lakosztályában — a
kék szín az uralkodó. Világoskék csem­
peburkolatot kapott az összes mosó,
mosdó, fürdő, WC egység, a berendezés
viszont még itt-ott hiányzik. Az ipari

mosógép és a centrifuga majdani helyét
a mosodában csak néhány csőcsonk
és
leszigetelt villanyvezeték jelöli.
A
személyzeti
szociális
helyisé­
gekben szorgoskodnak éppen az építők;
a fürdők válaszfalait állítgatják. Itt,
ebben a pavilonban is hiányzik a fog­
lalkoztató termek fal- és padlóburko­
lata.
A majdani kék-fehér csíkos ponyva
napellenző pár vasszerkezete viszont
már elkészült a napozóteraszon. Jelen­
leg tehát itt áll, illetőleg tart ez az
építkezés.
A tervek készítésekor a tervezők az
országos előírásokat jópár gondozónői
gyakorlati tapasztalattal „ötvözve” al­
kalmazták. A fürösztők célszerűbb el­
rendezéséhez, a játékraktározás célszerűsítéséhez sok segítséget adott a gya­
korlati tapasztalat. A gazdasági iroda
megközelítését — a foglalkozások zava­
rása nélkül — szintén közösen sikerült
megálmodni. De a tervek annyit érnek,
amennyit meg is valósítanak belőlük, a
lehető leggyorsabban! Az új óvoda ve­
zető személyzetét már kinevezték. Eb­
ben az a jó, hogy az építés során fi­
gyelemmel kísérhetik, és ha kell segít­
hetik a majdani munkahelyük kialakí­
tását.
— Július 15-re meghirdették az új
óvoda műszaki átadását — mondja a
kísérőm. — Ezután még közel egy hó­
nap áll az építők rendelkezésére a hi­
ányok pótlására — fűzi még hozzá. Ahogy az épület jelenlegi készültségét
látjuk lesz még mit csinálni ez idő
alatt is a kivitelezőknek!
A tereprendezésnél és füvesítésnél, a
kerítések építésénél és a kiszolgáló utak kialakításánál a szocialista brigá­
dok segítsége is elkelne! Mert az idő
sürget, s munka van bőven! A felvétel­
re váró majdani kis lakók szülei szin­
te naponta érdeklődnek az illetékesek­
nél és nyújtják be a gyermekük felvé­
teli kérelmét.
Ahhoz, hogy a hatvan kisgyermek
boldogan beköltözhessen — határidőre
— az új bölcsődébe, nagyon szorgos és
szervezett munkára van szükség.
— eszes —

A nyári tábor lakói lubickolnak önfeledten az egyre népszerűbbé váló hűtős
strandon.

2

HŰTŐGÉP

Trapper helyett Lewis Strauss

A Juhász testvérek együtt dolgoztak
másfél hónapig a hármas üzemben

A legfiatalabb tanácstag
Eléggé jellemző, hogy ha egy lány
férjhez megy, mérsékli vagy teljesen
abbahagyja a társadalmi munkát.

Készül a mélyhűtődoboz.

Muhari Ágit tíz. éve ismertem^ meg,
édesapja révén. Vidám, dundi kislány
volt. Fodrász akart lenni. Elhatározása
melett végig kitartott, s nyolcadikban
ezt írta a jelentkezési lapra. Mi legyen
a második szakma? Politechnikából
mindig jó jegye volt, otthon is örökké
barkácsoltak körülötte. A hegesztőt írta
be másodiknak — mert „azok jól is
keresnek”.
Jelesre szakmunkásvizsgázott — mint
hegesztő. Az abszorpciós üzembe került,
de hamarosan áthelyezték a kettesbe,
ponthegesztő gépre. Beteszi a mélyhűtődoboz.t az elektródák közé, megnyom­
ja a pedált, fordít a munkadarabon, is­
mét pedál, fordít, pedál. . . Öt éve. Eh­
hez ugyan nem volt szükség kétévi ta­
nulásra. Eleinte félt is a géptől. Ha ko­
rán pedálozott újra, akkorát durrantott
a masina, hogy a vadgerlék felröppen­
tek az aggregátműhely előtti jegenye­
fákról. És a dörrenések oly sűrűn kö­
vették egymást, mint egy jól sikerült
vadászaton. Ági ettől egészen kiborult.
Álmában is ezt hallotta, éjszakánként
többször felijedt. Sírva ment a szülei­
hez: én ott nem maradok tovább.
Főnökei, munkatársai csöppet sem le­
pődtek meg a dolgon. Mások is hason­
lóképpen ismerkedtek a fránya masi­
nával, de akiben volt türelem, kitartás,
beletanult. Az idő múlásával Ági körül
is alábbhagyott a „fegyverropogás”. Ma
már legfeljebb a gép hibájából fordul­
hat elő. Mozdulatai pedig oly gyakor­
lottá váltak, hogy ha KISZ-ügyben ha­
laszthatatlanul mennie kell, akkor is
teljesíti a normát.

Az ő esetében fordítva történt. Mióta
Bató Józsefnénak hívják, megszaporod­
tak az ilyen irányú feladatai. KISZvezetőségi tag volt, tavaly titkárrá vá­
lasztották a Kókai László alapszerve­
zetben. Hogy valaha tanácstag lesz,
azt viszont álmában sem gondolta. A
Messzelátó utcában laknak, a szülői
házban. Végleges otthonnak tekintik. Az
utolsó évtized új lakónegyedet terem­
tett a sokáig szunnyadó környéken.
Gombamód szaporodnak a házak — és
a gondok. Távol a központtól felépült
a sok családi otthon, és ezenkívül szin­
te semmi, ahogy az már lenni szokott.
Az ötvenkettes választókörzet jelölő­
gyűlésén annyi közérdekű kérés, panasz
elhangzott, hogy ha nem adódna, több
a következő öt évben, akkor is adhat­
nának belőle kölcsön. Miként s milyen
mértékben járulhat hozzá ezek megol­
dásához egy nagyon fiatal asszony? Bi­
zonyos, hogy a következő jelölőgyülé­
sen is lesz mit panaszkodniok a Kárpát
úti lakótelep választópolgárainak. Az is
kétségtelen, hogy a majdani panaszok
részben azonosak lesznek a mostaniak­
kal. De legalább ilyen biztosra vehető,
hogy Bató Józsefné tanácstag a maga
szerény eszközeivel élni .fog és nagynagy ambícióval, felelősséggel látja el
tisztét.
Ági mindig fodrász szeretett volna
lenni. Ebből annyi maradt, hogy tágabb családi körben senkinek sincs
gondja a frizurára. Nőkét, férfiakét
egyaránt ő tartja karban.
Ági hegesztő lett. Ebből annyi ma­
radt, hogy ha hiányzik valamelyik for­
rasztó a sorról, ő ugrik be helyette. A
ponthegesztés egyhangúságába ez visz
egy kis változatosságot. Amikor a
BOSCH-ba, meg az abszorpciósba he­
gesztőket helyeztek át, nagyon drukkolt
— hogy ő maradhasson. Pedig a he­
gesztők jobban keresnek, mint a pont­
hegesztők. Nagyon megszerette ezt a
kollektívát, és úgy érzi, hogy ez viszont
is igaz.
Kárbaveszett két esztendő? Aligha­
nem. De az azt követők egyre értéke­
sebbek.
Juhász

Ezen a nyáron is sok fiatal diákkal
találkozhatunk a Hűtőgépgyárban, akik
szünidejük egy részét munkával töltik.
Ez számukra nem csupán pénzkereseti
lehetőséget jelent, hanem az önálló
munkára nevelés szempontjából is hasz­
nos. A kompresszoros hűtőgépüzem dol­
gozó diákjai közül választottam ki né­
hányat, hogy elmondják véleményüket,
tapasztalataikat a gyárban töltött idő­
ről. Hagytam, hogy ők beszéljenek. Azért választottam ezt a formát, mert ezeknek a fiataloknak bőven volt mon­
danivalójuk.
Sándor Erika (Lehel Gimnázium): —
— Ez az első alkalom, hogy gyárban
dolgozom. A szerelősoron ugyanazt a
munkát végzem, mint akik itt dolgoz­
nak. Jó érzés azt látni, hogy teljesen
megbíznak bennünk. A rámbízott mun­
ka először szokatlan volt, de egy na­
gyon jó, fiatal kollektívába kerültem.
Azt tapasztaltam, hogy ebben az üzem­
ben mindenkinek meg kell dolgozni a
pénzért. Bármilyen munkát elvállalok,
főleg a pénzért. Ügy ismernek, hogy
nagy „pénzhajhász” vagyok. Ezt nem is
tagadom. Megyünk egy hétre Bécsbe és
szeretném, ha egy kis „külön” pénzem
lenne a külön kiadásra, mert a szüleim
is sok mindent fedeznek. Szeretem a
munkámat és szívesen csinálom.
Hever Éva (Jászárokszállás gimnáziu­
mi tanuló) —
— Örömmel jöttem ide. Nekem is
nagyon hamar sikerült beilleszkedni. A
munkatársaim is sokat segítettek. Szok­
tatom magam a munkához, mert egy év
múlva már dolgozni akarok. Érettségi

után szeretnék itt elhelyezkedni, mert
úgy tervezem, hogy levelezőn fogok to­
vábbtanulni. Három testvérem van és a
keresetemmel a szüleimnek akarok se­
gíteni. Még azt szeretném elmondani,
hogy vidékről járok be dolgozni és nem
szeretek korán kelni. Ezért a délutános
műszak jobb.
Vrbán Edit (Lehel Gimnázium): —
— Már második nyaramnak felét töl­
töm a hűtőben. Tavaly is itt voltam és
nagyon megszerettem. Dolgoztam már
mezőgazdaságban, de ez a munka job­
ban érdekel. Szintén megyek nyaralni
és a keresetemből vásárolni akarok.
Az az igazság, hogy itt a gyárban tud­
tam rászoktatni magam az önálló mun­
kára.
Pintér József (Jászberény, szakmun­
kásképző) : —
— A munka elég nehéz, amit rámbíz­
tak, de már megszoktam. Most végez­
tem el az általános iskolát és felvettek
a szakmunkásképzőbe. Tudom, hogy
szüleimnek sokba került az eddigi ta­
níttatásom és ezért a keresetemmel be­
segítek. Ha végeztem, én is a gyárban
fogok dolgozni, ismerősként fogok viszszatérni.
Törőcsik Tamás (Szentes, gimnáziumi
tanuló): —
— Nem hittem, hogy bele tudok jön­
ni a szalagmunkába, de a munkatársa­
im segítségével sikerült. Most már ön­
állóan dolgozom. Azt tapasztaltam, hogy
itt mindenkinek be van osztva a mun­
kaideje. „Lazsálni" nem lehet, mert ha
egy ember kiesik már baj van. Azért
jöttem ide dolgozni, mert engem is most
vettek fel gimnáziumba. Teszem fel, ha
anyuék megígérik, hogy vesznek egy
„TRAPPER” farmert, akkor megkere­
sem a különbözetet és vásárolok ma­
gamnak egy „LEWIS STRAUSS”-t. Most
ez a divat és így inkább az utóbbit sze­
retném.
— Búcsúzóul megkérdeztem, hogy jö­
vőre találkozunk-e itt agyárban? A vá­
lasz az volt, hogy amennyiben a Hűtő­
gépgyár lehetőséget biztosít, úgy vala­
mennyien visszatérnek. A lányok mo­
solyogva azt is hozzátették, hogy ez
függ az elszámolási laptól is.
Nagy István

Köszöntjük ifjú szakmunkásainkat
Ötvenötén az elmúlt napokban bizo­
nyították be, hogy a képzés ideje alatt
mennyire sajátították el a szakmai is­
mereteket. A végzős tanulók közül ma­
gas fokú elméleti és gyakorlati felké­
szültséget bizonyítottak és kaptak ki­
tűnő szakmunkás bizonyítványt Oláh
János és Tukacs János szerszámkészí­
tők, Almási Imszló csőszerelő, Rádl Bé­
la esztergályos és Rédei Zoltán gépla­
katos.

A hegesztők

A szakmunkássá válás minőségi vál­
tozást is jelent minden fiatal életében.
'Tapasztalni fogják, hogy jó és elismert,
szakmunkásnak lenni nem könnyű, de
nagyon felemelő dolog. Mindig újabb
és újabb feladatokkal kell megbirkóz­
niuk ahhoz, hogy megtalálják élelük
értelmét, munkájuk szépségét.
A szerszámkészítők

Pestiné

Jiiiiiiiiinniiiiiiiiiiiiinniiniiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

KISZ HÍREK
A Hűtőgépgyár KISZ-Bizottságának
szervezésében július 20-tól augusztus 2ig 25-en töltik szabadságukat a jugosz­
láv tengerparton.

A Coménius KISZ alapszervezet a jász­
berényi Városi Tanács Gyermekkórhá­
zának csecsemőosztályára 6 mesefalat
készített társadalmi munkában, arnelylyel az volt a céljuk, hogy lekössék a
beteg gyerekek figyelmét.

A Fonyó Sári KISZ-alapszervezet jú­
lius hónapban 140 db S—80-as aggregát
készregyártását
vállalta
társadalmi
munkában, amely 154 normaórának fe­
lel meg.
■»

TIZENHÁROM CSALÁDNAK FELEJTHETETLEN 1980. JÚNIUS 14-E. A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A MEGHITT ÜN­
NEPSÉGRE SOK ROKON, ISMERŐS VOLT KÍVÁNCSI. NEM MARADTAK EL AZ ILYENKOR SZOKÁSOS AJÁN­
DÉKOK SEM. A VÁLLALATI SZAKSZERVEZETI BIZOTTSÁG IS KIVETTE RÉSZÉT AZ ESEMÉNY SZERVEZÉSÉ­
BŐL, BONYOLÍTÁSÁBÓL, S AZ AJÁNDÉKRÓL — VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY FORMÁJÁBAN — SZINTÉN NEM FE­
LEDKEZETT MEG. AZ APRÓSÁGOK REMEKÜL „ELVISELTÉK”, HOGY NEVÜK ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖ­
ZÖTT KERÜLJÖN JÁSZBERÉNY DÍSZES ANYAKÖNYVÉBE.
EZEN A DÉLUTÁNON A KÖVETKEZŐ NEVEKKEL LETT GAZDAGABB E KÖNYV: BORICS CSABA, BUJDOSÓ
ZOLTÁN, FEKETE KRISZTINA, FÜLÖP ANITA, KALUP TAMÁS, KISFAL ÁGNES. MAJOR KRISZTIÁN, NYER­
GES ZOLTÁN, POLGÁR DÁNIEL, PILÁR ZOLTÁN, SZAPPANOS FERENC, TÓTH CSABA, TÓTH FERENC.

S

HŰTŐGÉP

Képes nem tetszik!

Vízállás - jelzés?

.A hűtőszekrény és a szerszámüzem
közötti betonplaccon több mint egy éve
reítélyes dolog hívja fel magára a fi^filmet. Rejtélyes, mert nem tudni
*1°gy a vihartépte, napszítta ponyva a‘att mi rejtőzik. Persze csak a ritkán
arra vetődő találgat, vajon nem köztéri
szobor-e késleltetett leleplezés előtt. A
a0sabb fantáziával megáldottak, ha ész­
reveszik a „valami” mellett rozsdásodó,
több tonna emelésére alkalmas acéls°drony kötelet, már sejthetik; nem
I [bűvészi alkotás vár arra, hogy esztéti*a' gyönyört fakasszon.

A folyosó végén furcsa faldekoráció
vonzza a kíváncsi tekintetet. A főtartó
falon a mennyezettől lefelé barna ragasztószalag, fejmagasságban elszakítva.
Rajta jelzések, dátumok. Hasonlókat
folyószéleken, hídlábaknál lehet látni,
természetesen nem ragasztószalagból és
nem felülről lefelé, hanem fordítva je­
lölve. A dátumok egy része nem mai
keletű, 76-77-es beírásokat is lehet ta­
lálni. A kezdetben „jóízű” humornak
szánt falra ragasztott papír, később iro­
nikussá, majd lehangolóvá lett. Mi tör­
tént tulajdonképpen? A szerszámüzem
fejépületében a földszinten található a
gyártóeszköz gazdálkodási osztály. Fö­
lötte a női öltöző. A vetkőzés és öltözés
közben történik valami, úgy nevezik,
hogy zuhanyozás, mosakodás. Ebből lett
a baj, ugyanis a mosóporos, szappanos
lé egy része nem hajlandó a 28 éve
megszokott úton távozni. De valahol
mégis csak távoznia kell (anyag nem
vész el) hát marad a mennyezet, ahol
nyári gomolyfelhő alakjára emlékeztető
csipkés nyomokat hagy. Időnként (min­
dig kiszámíthatatlanul) zabolátlan fo­
lyóhoz hasonlít a szennyvíz tobzódása.
Az elmúlt években történtek reménytkeltő kísérletek a rakoncátlan H2O +
szenny „megnevelésére”, de mindig
csak a remény maradt, no meg a vi­
gasz, majdcsak megjavítják. Az illeté­
kesek nevét, beosztását, akik tudnak
róla, sőt helyszíni szemle során maguk
is meggyőződhettek, hogy nem alapta­
lan nyavalygásról van szó, azért nem
írom le, mert túl hosszú lenne a névsor.

i
:
I
’
!
:
i

Jónéhányan tudjuk, hogy mit rejt a
Akadozott, gyűrődéseibén ujjnyi vas;,8 Porréteget dajkáló ponyva:
.másfél millió forint értékű i.import
^'Pet. A tavaly tavaszi BNV-n kellette
■”agát a román pavilonban. Szükség
an rá, megvettük. A vásárzárást köető héten meg is érkezett a karusszer
szterga azzal az elhatározott szándék­
ol,
O,1- hogy az enyhén szólva szűkös szer?űmgyártó kapacitást tágítsa. Nem úgy
“Sjkerült.
•került. Továbbra is kiállítási tárgy
,bóradt tű
Uódi-ldOtJUU ,„végtagokkal
, V
LCAf3<_> IV txcx A ” vár
V Cl 1 ­
és irozsdásodó
[a, hogy a tíz méterre levő üzem ajtaló,
0 (amely vele szemben van) átlép0?se. Sorsa, hányatott gyermekkora
*aínos
Jnos nem egyedülálló. Szerencsére
em is jellemző, de mindenképpen el“Ohdolkodtató. Az ügyében hosszas töp,ebgés után nem fordultam illetékesekez (ha egyáltalán vannak). LelkiszeOelm előtt levélhegyek, szigorú han.gfitelű feljegyzések sokasága jelent meg,
“[helynek védőpajzsa mögött mindenki
Jógedett, ő megtette a magáét. Nem oVan egyszerű a dolog, vélem hallani az
ryeket, több szerv összhangjára lenne
?Űkség. A közös kalapból ismét hiány*5 másfél millió és nem a „szegény”
"Pen múlott, hogy ebből még nem téu‘t meg egy fillér sem. Csapatmunka!?
— Horti —

A GyGO dolgozóit, akik a vízállást
jegyzik kevésbé vigasztalja a vita, hogy
kinek a feladata (az állítólag) szigete­
lés meghibásodás javítása.

rovatvezető:
r

Útkeresés — új gondolkodás!
Korunk növekvő problémája a természetes energiaforrások csökkenése, illetve
az energiaárak növekedése. Mindezek az iparilag fejlett országokban szükségessé
teszik az energiafogyasztás szintentartását, vagy csak igen kismértékű emelkedé­
sét az ipari termelés növekedése, illetve a háztartások fokozódó gépesítése mellett.
Ez vonatkozik a hazai háztartások energiafogyasztására is, hiszen kb. 23 %-os
részesedésükkel jelentős energiafogyasztók az ország energiagazdálkodásában.
Az elvárások különböző módon jelentkeznek a népgazdaság, a gyártó, illetve
a fogyasztó szempontjait tekintve:
Népgazdasági szempontok:

A fő tendencia az előbbiekből kitű­
nik. Hazánkban az érvénybe lépett kor­
látozások (hőtárolós fűtés, villanytűz­
helyek- vízmelegítők teljesítményének
redukálása, hűtőszekrények fogyasztá­
sának maximalizálása) csak a követel­
ményeket fogalmazzák meg, így a nép­
gazdaság összérdekét képviselik, de
nem látszik ma még ezek mellett olyan
ösztönző rendszer, amely erre a célra
létrehozott pénzeszközök segítségével
anyagi bázist teremtene a gyártóknak
energiatakarékos készülékek fejleszté­
sére, illetve gyártásbavételére. Ily mó­
don csupán a durva túlfogyasztások
korrigálhatók. a további „finomabb” lé­
pések jelentős fejlesztési munkával és
költséggel járnak a gyártó vállalatok
részére.
A villamosenergia iparból közismert
az a tény, hogy 1 kW erőmű kapaci­
tás költsége ma mintegy 50 ezer forint,
erőművi szinten. Ez a fogyasztó szint­
jén már 70—80 ezer forintot jelent.
Ezek a számok világosan mutatják
az energiafogyasztás
csökkentéséből
adódó, erőművi és energiahálózati be­
ruházás oldaláról jelentkező „másodla­
gos” megtakarítást is az el nem fo­
gyasztott energia mellett.
Nem annyira közismert, és ezért to­
vábbi vizsgálatot igényelne az un. pri­
mer energiával (pb gáz, földgáz) üze­
melő fűtő- és hűtőkészülékek energia­
fogyasztásának
csökkentése,
illetve
ilyen készülékekre való átállás hatása
elektromos működtetésről.
Jelenleg ugyanis 3,1 millió háztartás
rendelkezik gázellátással (ebből 900 ezer

Embertársainkért

Gajda István sokszoros véradó

^űén második alkalommal július 11Volt véradónap. Mitagadás, a számotekintve csökkenés volt tapasztalha­
tó a? utóbbi időben, örvendetes, hogy
te?st várakozáson felül sokan jelentkez­
ik • Kurucz György a nemrég megvá­
ltott vöröskeresztes titkár sokat tett
d ®rt, hogy minél többen adjanak vért
(győzőink közül. Minden üzemvezetőt
ó pereseit, s kérte, hogy a jelentkezőke S amennyire azt a termelés üteme
8edi biztosítsák a részvételt. Ennek
l

lakás földgázzal ellátott), ez a hazai
háztartások 80 %-át jelenti.
Elemzést igényelne az is, hogy 1 kW
villamos teljesítmény
(hőfejlesztésre
fordítva), illetve 1 m’ gázból nyert hő­
teljesítmény a fogyasztóhoz juttatva
népgazdasági szinten egymáshoz viszo­
nyítva milyen beruházást igényel, azaz
népgazdasági szinten a hőfogyasztó
háztartási készülékek melyik kivitele
(elektromos vagy gázüzemű) részesíten­
dő előnyben.

A gyártó szempontjai:
A gázzal üzemelő fűtő- és hűtőké­
szülékek a gyártó szempontjából vizs­
gálva bonyolultabbak, és ezért* részben
magasabb anyagárszintű, részben ma­
gasabb munkaidő ráfordítású gyártmá­
nyokat jelentenek, mint az elektromos
üzemmódúak. Ez összefügg a gázüzem­
nél megkívánt fokozott biztonsági kö­
vetelményekkel is. Külön problémát
jelent, hogy a gázüzem szerelvényei
részben tőkés importból származnak,
részben pedig olyan hazai előállítású
licenc termékek, amelyek forint-ára esetenként jelentősen magasabb, mintáz
importból beszerzetteké!
Ezek a többletköltségek az elektro­
mossal azonos funkciót betöltő gázüze­
mű készülék esetében nehezebben rea­
lizálhatók az eladási árban.
Fentiek a gyártó szemszögéből nézve
az elektromos üzemű készülékek mel­
lett szólnak, változást olcsóbb, jó mi­
nőségű hazai gyártású gázszerelvény
elemek alkalmazása, illetve fejlettebb
szerelési technológia bevezetése jelent­
hetne.

Fogyasztói szempontok:
A jelenlegi (dotált) energiaárak fogyasztói szempontból a gázüzem mellett
szólnak. Ennek igazolásául egy rövid összehasonlítás szolgáljon a Hűtőgépgyár
által gyártott abszorpciós hűtőszekrények köréből:

Típus
Üzemmód
Elektromos

az agitációnak köszönhető, hogy 241-en
jelentkeztek az orvosi rendelőben. Négy
önkéntes akadt csupán, akitől egészség­
ügyi ’ok miatt nem lehetett vért venni.
így az eredmény; 237-en 93 liter vért
adtak. Sok volt az első véradó. Inges
Sándorné például a siófoki tragédia
hallatán határozott úgy, hogy ő is ad
vért. Legalább így segítsen embertársa­
in. De a rendszeres véradók közül is
nagyon sokan eljöttek. Kollektívák, bri­
gádok tagjai, így a vasraktárban dol­
gozó Torma János, aki 30 alkalommal
adott vért, két fiatal munkatársával ér­
kezett.
A véradónapokkal kapcsolatos, szinte
örökzöld téma, hogy sokat kell vára­
kozni, amíg sorra kerül az ember. Nem
szeretünk ácsorogni, sokakat visszatart
a két-három órás tétlenkedés. A szigorú
orvosi vizsgálaton mindenkinek át kell
esni, s úgy látszik, hogy két orvos ke­
vés a gyors lebonyolításhoz. Kétszáz
önkéntesre számítottak, s az előkészített
üvegek elfogytak, gyors utánpótlásra
volt szükség. Ez is okozott némi fenn­
akadást. A szolnoki vértranszfúziós in­
tézet munkatársai pedig nagyobb lét­
számmal is szívesen jönnének, ha előre
tudnák, hogy körülbelül hány emberre
számíthatnak.
A vöröskeresztes szervezetnek tehát
most a lebonyolítás jobb megszervezése,
gyorsabb, zökkenőmentesebb előkészítés
megoldása lesz a feladata. S ha már
itt tartunk hadd mondjam el, hogy ed­
dig is derekasan helytálltak. Ezen a
napon is öt aktivista reggel hattól dol­
gozott a 750 szendvics elkészítésén, a
tea, a sör felszolgálásán. Ebben az év­
ben még egyszer lesz véradónap. Ad­
dig van idő a jobb előkészítésre.
Kiss Erika

Safcsák Gyula

PB-gáz
Földgáz

S 60*
1,1 kWh/24h

S 80***
1,7 kWh/24 h

S 150***
1,8 kWh/24

51 Ft/hó
2,4 kWh/24h

79 Ft/hó
3,4 kWh/24 h

84 Ft,hó
3,6 kWh/24

42,5 Ft/hó
2,9 kWh/24 h

45 Ft/hó
3,0 kWh/24

21 Ft/hó

23 Ft/hó

30 Ft/hó
—
—

összehasonlításként megjegyzem, hogy
egy HB 160*** típusú kompresszoros
háztartási hűtőszekrény 1,4 kWh/24 h
napi energiafogyasztással kb. 65 Ft üzemeltetési költséget jelent havonta.
A táblázat készítésénél az alábbi át­
lag energiaárakat vettem figyelembe:
villamos energia
1,55 Ft/kWh
propán-bután gáz
45 Ft/11 kg
földgáz
2,5 Ft/m3
Az előbbiektől eltérő helyi enerigaárak az arányokat kis mértékben módo­
síthatják, de alapvetően a különbség a
gázüzem (ezen belül a földgázüzem) ja­
vára dől el.
Bár az állami dotáció mértéke az egyes energiafajtáknál nem ismeretes e
sorok írója előtt, de a központi törek­
vések a lakások gázzal való ellátottsá­
gának fokozására a gázárak kisebb dotáltsága mellett látszanak szólni, azaz
törekvés látszik a gázellátás bővítésére
a villamos energiafogyasztás mértéké­
nek csökkentése érdekében.
A fogyasztónál a gázos kivitel bo­
nyolultabb volta az elektromos kivitel­
lel szemben a hűtőszekrény vásárlása­
kor kb. 800—1000 Ft többletköltséget
jelent. Ugyancsak többletköltséggel jár
a gázpalack megvásárlása, illetve a
földgázvezeték lakáson belüli bővítése.
Mindent összevetve a fogyasztónál

jelentkező egyszeri többletkiadás gázü­
zemű hűtőszekrény vásárlásakor és üzembehelyezésekor kb. 2000 Ft-ra tehe­
tő, amely pl. S 150 típusú PB-gázüzemű készüléknél kb. 5,5 év, földgázüze­
mű készüléknél kb. 3,3 év alatt térül
meg a jelenlegi energiaárak figyelem­
bevételével. Ez az adott készülék 15—
20 éves élettartamának 1/3—1/6-át je­
lenti.

A táblázat számai a gázüzemű ké­
szülékek esetében is az energiafogyasz­
tás csökkentésének sürgető igényére
utalnak. Az elektromos üzemmóddal
szemben ugyanis az előbbi gázüzemű
készülékek kb. kétszeres energiafel­
használással üzemelnek, ami . még ak­
kor is magasnak látszik, ha a villamos
energia előállítása erőművi szinten csak
kb. 30 % hatásfokkal történik. Minda­
mellett a táblázatban szereplő készülé­
kek energiafogyasztása
gázüzemben
nem magasabb, mint pl. az Electrolux
hasonló típusaié.
Ez az összeállítás csak néhány gon­
dolat felvetését célozta, amelyek alapo­
sabb vizsgálatot igényelnek az energia­
árak várható emelkedése, illetve a Hű­
tőgépgyár következő évekre érvényes
fejlesztési- kereskedelmi koncepciója,
valamint a hazai energiaellátási elkép­
zelések függvényében.
Oláh János

HŰTŐGÉP

4

Brigádok házatája

Tető alatt a házam
— Gondolatok az ifjúsági takarék előnyeiről —
Aki valamit akar, tegyen is érte. Ezt ’ sőt, talán a berendezkedésre is jut be
sugallja az egész mokány kis munkáslőle.
gyerek lénye, ez süt olajosbarna szemé­
Tető alatt van a házam. Nagyon szép,
ből és göndör hajából, ez van ráírva
legalábbis nekem, nekünk az. S bár­
kezére is. Tenni, nem várni a sültga­
mennyire is igyekeztünk, hajtottunk, az
lambot. Ez Darázs József autószerelő
„ifi” nélkül nehezebb lenne sokkal. A
hitvallása.
világ legjobb befektetése ez a dolog,
— Hetvenötben nősültem. Feleségem
mindenkinek ajánlom.
Jobb helyen
varrónő, a kátéeszben dolgozik. A nász
pénzt még nem tartottam, ez biztos.
évében, mindjárt az esküvő után mind­
ketten beugrottunk az ifjúsági takarék­
Uinauuuuuuifflmiuinnuufflni»iuiiiiiiiiuuiHi»Hniuiiurmi
ba fejenként nyolcszázzal. Hát, elég
nehéz volt, hiszen mindketten keveset
kerestünk. De az volt a cél, hogy gyűl­
jön a forint, mert kell. Építeni akartam,
Szociálpolitikai tervünk
kiváltani a kisházból, elérni a célt: a
teljesítéséhez
kétszintes házat, ahol műhely, garázs és
mindennek alkalmas alsórész, fenn pe­
dig kényelmes és ideális lakás legyen.
Két éve el is kezdtem az építkezést.
Sokat segített a gyárunk is, idefordul­
tam, ahol már tíz éve dolgozom. Kap­
tam cémenetlevelet, amellyel nagyon
Vállalatunknál programszerűen folyik
jól jártam, mert a gyártóműnél vehet­
a munkások lakástámogatása. Ebben az
tem meg az épületanyagokat. így ap­
évben tizenheten kaptak segítséget csa­
ránként összejött minden. Ha most kez­
ládi házuk építéséhez. Elkészült gyár­
deném, már sokkal többe
kerülne,
„menetközben” az árak egy kicsit el­
telepünkön most a tizenkilenc összkom­
mozdultak felfelé.
fortos öröklakás, amelyekbe már talán
Ha nem mondom, akkor is elhiheti,
szeptemberben be is költözhetnek a bol­
hogy nehéz volt építkezni, élni, közben
dog tulajdonosok. A bizottság méltá­
megérkezett a kislányom Bettiké, fele­
nyosan, gondosan és humánusan döntött
ségem gyesre került és azért a havi
ezerhatszázat le kellett fizetni az ifibe...
az igénylői kérelmek sorsáról, és jelent­
De most beérett a gyümölcse ennek a
hetjük, hogy a 19-ből 16 lakást munká­
foghozverős takarékosságnak: a kettőnk
sok kapták.
pénze 112 ezer forintra gyűlt öt év alatt
a kamattal együtt, meg az Ötépé adott
További 24 lakás épülését kísérhet­
hozzá még ugyanannyit 3,5 százalékos
jük figyelemmel.
kamatra. Ez már aztán annyit jelent,
hogy nem lesz gondunk a befejezésre,
— MJ —

Az aranykoszorús Kun Béla Szocialista Brigád legtöbb tagja már egy évti­
zednél is régebben dolgozik a H-es üzem vacuumszívó berendezésein.
— Brigádunk négy éve — 1976-ban — alakult nyolc fővel. Volt olyan gazda­
sági év, amikor két lépcsőt haladtunk fel — mondja Kovács Mátyásné — Erzsi­
ké — a brigád helyettes vezetője. Jelenleg tizenegyen vagyunk, nők kilencen és
két férfi. További fejlődésünk érdekében csak egy utat láttunk, és ez a szocia­
lista brigádmozgalomban való részvétel.
Munkánkat mindig felelősségteljesen végeztük, erről azonban gazdaságvezezetőink hivatottak szólni. Tőlünk ez szerénytelenségnek tűnne.
Hegyesi József a terület művezetője lelkesen beszél a kollektíváról.
— Figyelmesen, odaadóan dolgoznak. Sohasem panaszkodnak, pedig biztosan
fáradtak. Főként a lábuk érzi műszak végén az egész napi állómunkát.
— Most, hogy első alkalommal megszerezték az aranyjelvényt, milyen tervei
vannak a brigádvezetőnek, Herkules Jánosné — Erzsikének?
— Még többet szeretnénk tenni. Gazdasági munkánkon túl azon fáradozunk,
hogy egyre színvonalasabb rendezvényeket látogassunk. Elég magasra állítottuk
a mércét! Fő cél, hogy a szerelőszalag miattunk ne álljon. A megnövekedett igé­
nyeket maradéktalanul szeretnénk kielégíteni.
A brigádban családias a hangulat, valamennyien törzsgárdatagok, zömmel
többszörös kiváló dolgozók. Alig tudtam eligazodni az Erzsébetek között. Herkulesné, Kovácsné, Csertáné, Muhariné — a kilencük közül négyen kapták születé­
sükkor ezt a szép nevet. Legrégebben Muhart Lászlóné' lépte át a gyár kapuját,
— tizenhét éve.
— Megalakulásunk előtt is jó volt ez a közösség. Aktivitásunk, munkaked­
vünk azóta sem csökkent. Nagyon szeretünk együtt dolgozni, szórakozni, kirán­
dulni, olvasni.
— Van-e közös program kilátásban? — faggatom Cserta Istvánnét, Dórák
Jenőnét és Kovács Gyulánét.
— Most vasárnap megyünk Szentendrére. Egyesek esküsznek a tizenhármas
számra, mások tartanak tőle. Nem vagyunk babonásak. A véletlen hozta úgy, hogy
pont tizenharmadikára esik a kirándulás. Ettől függetlenül bízunk benne, hogy
nagyszerűen sikerül!
„Nem
Legtöbben édesanyák, feleségek asszonyok vagyunk, otthon is akad munka
bőven. A szabadidőt elsősorban az otthoni munkára fordítjuk. Nyáron viszont a
jó időben annál többet vagyunk együtt.
akartam
Kovács Mátyás tizenegy, felesége Erzsiké tizenkét éve bejárók Alattyánból.
Váltóműszakban dolgoznak, így csak műszakváltáskor találkoznak pár percre. [
vállalni"
Kovácsné a kollektíva megbízásából felvette a kapcsolatot a helybeli napközi ott­
honos óvodával. Szocialista szerződést kötöttek, ajándékokkal, szemléltető' eszkö­
zökkel kedveskednek a gyerekeknek. Jelentős részt vállaltak társadalmi munká­
ban is.
A július eleji keddi napon, amikor
Barátit Ferencnél kerestem a Il-es
— Nagyon szeretjük a gyerekeket, tudjuk mennyire szeretnek játszani, ezért
üzemben, jókor érkeztem. Éppen meg­
az alattyáni óvodában rendszeres „vendégek” vagyunk.
beszélést tartott a négy bizalmival. Té­
A szókimondó brigádvezetővel beszélgetek a legöregebb vácuumszívónál.
ma — a beiskolázási segélyek előkészí­
— Napi munkánk során gyakran érezzük, hogy mit jelent a kollektíva ereje
tése, javaslattétel, fontossági sorrend
és összefogása. Az alakuláskor sokat gondolkodtunk, hogy milyen nevet adjunk a
felállítása. így kéri a vállalati szak­
brigádnak. Valamennyien a Kun Béla név mellett szavaztunk. Jól választottunk.
szervezeti bizottság a főbizalmiktól. Sok
Csinos fiatalasszony szorgoskodik az egyik berendezésen. Hartman Vilmosnét
idő nincs a 10 órás szünetben Barátimé
— Marikát egy évtizednél is régebben ismerem. Jánoshidáról járnak be férjével,
energikus, határozott irányítása mellett
el is rendeződik a 15 javaslat dolga.
napi ötven kilométert ingázva.
Zöld utat kap a 10 gyermekes család,
— A termelés segítése, az abban való részvétel mindannyiunk kötelessége.
ahol öt nebuló koptatja az iskolapadot,
Amikor brigádunk megalakult, elhatároztuk, hogy a termelőmunkán felül valami
az egyedülállók, a súlyos beteg apa, aki
pluszt kell adni a közösségnek. így olyan kollektívát alakítottunk ki, amelyben
régen hiányzik a munkapad mellől. Vi­
első helyen áll az egymás iránti felelősség, egymás segítése.
tás eset is akad, nem tudni egy javas­
Lassan öt esztendő óta tart ki jóban, rosszban a Il-es üzemi szerelde Kun
latnál, hogy a férj esetleg nem kap-e
Béla nevét büszkén viselő brigádja. A brigádvezető szavai még mindig fülembe
szintén a gyártól segélyt. A négy mű­
csengenek.
hely négy bizalmija a gyors megbeszé­
— Lehet még ezt jobban is csinálni, elégedettek soha nem lehetünk.
lés után már siet is vissza dolgozni. Ba­
Baranyi rátimé még utánuk szól: — Az infor­
mációs jelentéseket is szedjétek már
össze péntekre, hogy tudjam mi a gond,
a probléma, milyen kérdések merülnek
fel az üzemben. E nélkül nem tudunk
senkinek segíteni.
,

Határozott, magabiztos, látszik, hogy ki­
taposott úton jár. A bizalmikkal fél­
szavakból is értik egymást. Nos, három
gyermek anyja és hat unoka nagymamá­
ja így vall magáról.

Együtt a nagy család.
A szerszámüzem Marx Károly Vállalat Kiváló Brigádjának tagjai minden évben
elmennek kirándulásra. Az idén a Parlamentet és a Budai várat tekintették meg.

— Az az igazság, megmondom őszin­
tén én már nem akartam vállalni most
ezt a tisztséget. Tíz éve pártcsoportbizalmi voltam a szereidében. 76-ban vá­
lasztottak műhelybizottsági titkárnak.
1959 óta itt dolgoztam a kettesben.
Régen valahogy más volt itt a légkör.
Akkor még sokan voltunk kb. 800-an.
Én is három műszakban dolgoztam, s
mindig tudtam találkozni a dolgozók­
kal. Jöttek is, megkerestek, én meg sza­
kítottam időt, hogy mindenkivel el tud­
jak beszélgetni. Most úgy érzem nincs
meg az a jó kapcsolat a dolgozókkal.
Közömbösek lettek az emberek, nem
maradnak itt egy kicsit sem, sokkal ke­
vesebben keresnek meg gondjaikkal.
Igaz, közben beindult a Bosch sokan
oda kerültek. A szakszervezeti munkát

Munkáslakások

is alig vállalja valaki. Egy fiatal bizalmim van, akinek nagyon örülök, mond­
hatni saját nevelésem. Nem vállalkoz­
nak a fiatalok ilyesmire.
—• Ennek ellenére önt jelölték és
választották meg újra a dolgozók. Ho­
gyan döntött úgy, hogy mégis vállalja
újabb 5 évre ezt a megbízatást.
— Itt nálunk nagyon jólműködő üze­
mi négyszög van. Valóban jó kapcsolat
van úgy a dolgozók és a vezetők, mint
a társadalmi tisztségviselők között. En­
gem Benke elvtárs, az üzemvezetőnk is
kért, hogy vállaljam, mert partnernek
tekint a munkájában. Meg a vállalati
szakszervezeti bizottság is kért, meg­
győztek. Aztán az is az igazsághoz tar­
tozik, hogy nem tudom milyen lenne,
ha nem csinálnám. Én úgy adnék, olyan
szívesen, szeretettel minden dolgozónak
sok pénzt, jutalmat, ami régen volt.
Most nagyon megcsappantak az anyagi
lehetőségek. Ezzel a szakszervezeti mun­
ka is kevesebb. Nem dönthetünk, java­
solhatunk úgy mint régen, mert nincs
mit szétosztani. Ügy látom sokan azt
gondolják, hogy a szakszervezet mostmár nem csinál semmit. Mindnyájan
tudjuk, hogy mások a gazdasági körül­
mények. Most másképp kell nekünk is
a dolgozók érdekeit képviselni. A mun­
kánk is más. Kötöttek a munkahelyek,
feszített az ütem, s a dolgozók nagyon
magukba fordultak. Pedig itt a mi üze­
münkben mindig lehetett szólni minde­
nért, és lehet most is. Azt szeretném, ha
látnák az emberek, hogy érezzék az
együvé tartozást. Ügy, mint otthon, itt
is. Persze ez' most nagyon nehéz. Ezek
az új szabályozók — nem értik az em­
berek. Pedig nézik a tévét, olvasnak új­
ságot, mégsem. Az igazat megvallva én
sem értem — de azt tudom és látom
nemcsak itt nálunk vannak gondokOrszágszerte ez van. Mindenütt meg
kell jobban dolgozni a pénzért. Ne­
künk szakszervezeti vezetőknek kétfelé
kell gondolkodni. A gazdasági feladato­
kat meg kell oldani, de a dolgozók ér­
dekeit is szem előtt kell tartani. A dol­
gozóknak pedig kötelességeik is vannak,
nemcsak jogaik.
Hát így vélekedik 1980-ban egy műnkásasszony. Büszkén említi meg, hogy a
társadalmi munkáért több kitüntetést
őriz otthon. A KGM kiváló dolgozója,
kiváló társadalmi vezető és vezérigazga­
tói dicséretben is részesült legutóbbSzerényen elhallgatta előttem,hogy nem­
csak a szakszervezeti munkában dolgo­
zik kiemelkedően. A munkaérdemrend
bronz fokozatát 1973-ban kapta meg.

Kiss Erika

5

HŰTŐGÉP

Ma nincs benn a beruházási főosz­
tályvezető, helyettese az ő szobájába
invitál. A tárgyalóasztal meletti hosszú
tapad nyikorogva veszi tudomásul, hogy
ráültem.
Elég kényelmetlen jószág.
Ilyen kellene minden értekezletre. A
berendezés „példamutatóan egyszerű”,
mondhatnám sivár. Más kérdés, hogy a
példát hányán követik.
— Most, hogy csökken a beruházási
lehetőség, feltehetően csökkenni fog a
főosztály munkája is.
— Ez évben még nem beszélhetünk
csökkenésről. Befejezés előtt áll az új
abszorpciós csarnok. A következő nagy
feladat a régi hűtőbútor üzem átalakí­
tása. Itt kap helyet az NDK-ból érkező
galvánsor és a központi támogatással
létesülő Hőtechnikai Kutató Fejlesztő
Intézet. Az utóbbi a különböző típusú
hűtőszekrények, klímakészülékek, hő­
cserélők korszerűsítését, a kísérleti la­
borlehetőségek növelését fogja szolgálni.
A csarnok egy része a szerszámüzem
bővítését teszi lehetővé. A lakásépítés is
állandó feladatot jelent számunkra.
Gyakran besegítünk a felújítási mun­
kákba, művezetéssel, műszaki ellenőr­
zéssel.
Kétségtelen, hogy a következő évek­
ben kevesebb lesz a beruházás. A beru­
házó feladata viszont annál nehezebb,
minél kevesebb a pénz. A lehetőségek
közül gazdaságossági számítások segít­
ségével igyekszünk kiválasztani a leg­
megfelelőbbet. Célunk a hatékonyság
növelése és az építési hányad csökken­
tése, a gépi beruházások előnyben ré­
szesítése. Nagy beruházás nem lesz a
VI. ötéves tervben.
— A kevesebb feladatot kisebb lét­
számmal fogják megoldani?
— A létszámcsökkenés minket sem ke­
rült el. Viszonylag rövid idő alatt tizen
mentek el tőlünk. A kilépőket tudato­
san nem pótoltuk. Azt viszont hátrá­
nyosnak tartom, hogy a tervezők is na­
gyon megfogyatkoztak.
— Személy szerint önnek melyek a
legfontosabb feladatai?
— Az osztályok közötti koordinálás,
középtávú és éves tervkészítés, kapcso­
lattartás a tanácsokkal, az OTP-vel és
más külső szervekkel. A tervezési és a
Pénzügyi vonal elsősorban hozzám tar­
tozik, de a főnököm távollétében ter­
mészetesen az egész főosztály munká­
jának irányítása is.

A párttitkár.
Huszonhárom éve vettek fel a pártba.
A múltkor kiszámoltam, hogy ebből ti­
zennyolc telt el úgy, hogy vezetőségi
tag, illetve titkár voltam. A XlV-es
alapszervezetben négy éve vagyok tit­
kár. A vezetőségben mindenki önálló­
an végzi a munkáját. Van egy jól be­
vált módszerem. Amikor megbízok va­
lakit egy feladattal megkérdezem tőle:
Mikorra tudod megcsinálni? Mond egy
dátumot. Én felírom, és ha addig nem
jelentkezik, én hívom a megjelölt na­
pon. Mivel ezt következetesen így csi­
nálom, reálisak az önként vállalt ha­
táridők és be is tartják azokat. Vezető­
ségi ülésre nem kell hívni senkit. A
munkaterv alapján tudják az idejét és
senki sem feledkezik meg róla. Csak
akkor szólok külön, ha netán módosít­
juk az eredeti időpontot.
A tanár.
Nagyon érdekes munka, szeretem.
Hányadik is? Ha jól számolom a mos­
tani a hetedik osztály, amelyet a
marxista-leninista középiskolában taní­
tok. Heti egy alkalommal tartunk fog­
lalkozást, három órában.
Persze erre fel is kell készülni, nem
szabad rutinból csinálni. Most, hogy
szünet van, szinte hiányzik. Magam is
végigjártam a középiskolától a szakosí­
tóig.
A népi ellenőr.
ötvennyolcban alakult meg a Nép!
Ellenőrző Bizottság, azóta tagja vagyok.
Évente két—három vizsgálatban veszek
részt, általában mint vizsgálatvezető,
vagy a munkabizottság tagjaként. Ez
nem csak elfoglaltságot jelent, tapasz­
talatszerzést is. Sokat profitálok belőle
a gazdasági munkámban.
A sakkozó.
A sakkszakosztály vezetőségi tagja
vagyok, a második csapat edzője és ak­
tív játékos. Kétszer voltam városi baj­
nok. Az első osztályú versenyzői szin­
tet már nagyon régen elértem, de az­
tán nem léptem tovább. Talán, mert ul­
tizni jobban szeretek. A fiam is játszik
a Lehelben, elég jól megy neki. Tizen­
hat éves. Lehet, hogy többre viszi az
apjánál.
A játékvezető.
A járási-városi játékvezetői testület
elnöki tisztét töltöm be és mérkőzést is
vezetek. Húsz évig fociztam, most ez
jelenti a testmozgást. A fiam is levizs­
gázott, általában együtt megyünk. Ö
vezeti a ifi meccset, én meg az első
csapatokét.
A főosztályvezető-helyettes, a párttit­
kár, a tanár, a népi ellenőr, a sakkozó
és játékvezető: Babusa Sándor. (Csak a
lényegesebbeket soroltuk fel.)
Juhász

.................iiiiiiii.......

fordult már meg. Ezért állandó válto­
zás van a munkában. Nem alakul ki
egy megszokott, begyakorlott ritmus,
mert mire kialakulna, új termékre kell
váltani. Sajnos ezzel szinte egyenes arányban mozog a létszám is. Ezért ál­
landóan meg kell győzni az embereket
egy-egy új dolog helyességéről.

Minden üzemben van megoldásra vá­
ró feladat. Különösen áll ez a hűtőbú­
tor üzemre, ahol most nagy változások
vannak, lesznek. Az átszervezés, költö­
zés az új üzemcsarnokba, nagy megter­
helést ró mind a gazdasági, mind a tár­
sadalmi vezetőkre, de leginkább a dol­
gozókra. Nincs könnyű dolga most Bathó Vendelnek, akit újra választottak
főbizalminak az üzem dolgozói. Amikor
indultam a hűtőbútor üzembe hogy ta­
lálkozzak vele, tavalyi élmények alap­
ján kolleganőm megjegyezte: Ott kemé­
nyen kell dolgozni, Bathó Vendel meg­
hajtja az embereket.
Azt vallja ma is, hogy a személyes
Példamutatás nagyon fontos.
— Mindenki mutassa meg, hogy tud
dolgozni. Én amit megcsinálok, azt meg
is követelhetem. Ennek érzem a hatá­
sát is, a példamutatás a legjobb mód­
szer az emberek meggyőzésében.

, — Sok mindenről kell meggyőzni az
itt dolgozókat?

■— Nem könnyű ennek az üzemnek a
helyzete. Itt nálunk legalább 40 termék
i

Most az átszervezés adja a legtöbb
munkát. Az új csarnokban két műszak
lesz. Nálunk sok az egyműszakos dol­
gozó. Kismamák, kisgyerekesek, rész­
ben rehabilitáltak, akik nem tudnak
két műszakot vállalni. Meg kell olda­
ni az ő gondjaikat is valahogy.
Kevesen vagyunk, létszám felvétel
dolgában zöld utat kaptunk. Az új dol­
gozók munkába állítása, a munkahely­
re való beilleszkedés, a termelés zökke­
nőmentessé tétele mind megoldásra vá­
ró feladat. Most ez ad nekem is sok
munkát. Szerencsémre gazdasági mun­
kámból adódóan állandó a kapcsolatom
a dolgozókkal.
— Hálátlan feladat a gazdasági ve­
zetés és a dolgozók között kapocsnak,
láncszemnek lenni?
— Nem egyértelműen jó. Az üzem, a
vállalat érdekét szem előtt kell tartani,
és törődni kell a dolgozók gondjaival
is. Sokszor a munkatörvénykönyvet, a
kollektív szerződést, a különféle szak­
szervezeti tájékoztató anyagokat kell
tanulmányoznom, hogy a legjobb meg­
oldást találjuk meg egy-egy esetben. Az
állandó változásban, mozgásban levő
üzemünkben most próbálkozunk a dif­
ferenciált
bérezés megvalósításával.
Nem tökéletes még, de majd kialakul,
remélem.
Kiss Erika

„Csak
esküvőkor fényképezkedtünk"

Jókedvében is ritkán beszél gyermek­
koráról, érthető, mert a derűs kiegye­
zés a megváltoztathatatlan múlttal nem
teljes. Nem is lehet az, olyan mélyen
ivódott a sejtekbe a húszas-harmincas
évek magyar valósága, a hatéves kor­
ban kezdődött cselédélet (ahogy akkor
nevezték, kisbojtár vagy kisbéres) min­
den keserve. Évekkel ezelőtt beszélge­
tésünk közben Farkas Antal — vagy
ahogy mindenki ismeri, Tóni bácsi —
gyáralapítót a gyermekkora felől kér­
deztem. Az arckifejezés, a mozdulatok
gyors változása belső vívódását tükröz­
te. Némi habozás után beavatott sorsa
elejébe. Olyan lebilincselően, pontosan
emlékezve minden részletre, hogy a me­
sélő nagyapót nem hallgatja figyelme­
sebben az unoka, mint én tettem, pe­
dig nem mese, hanem valóság, a tör­
ténelmi közelmúlt sorjázott elő. Kér­
tem, ismételjük meg a beszélgetést
magnó társaságában. Határozott —
Nem — volt a válasz. Akkor az alapí­
tó tag portréját hadd írjam le, nem
hallgatva el a fémnyomó szakmunkás
harmincadik életéve előtti időszakot
sem. A válasz ismét elutasító. — Minek
a múltat bolygatni... jó, hogy elmúlt,
felejtsük el... meg különben is egy ré­
szük él még azoknak, akiknél volt a
cselédkönyvem, vagy legalábbis a gye­
rekeik.
Tóni bácsival, a hármas üzem szer­
számdiszpécserével egy évtizedig köz­
vetlen munkakapcsolatban álltam. Tud­
tam róla, mennyire sajnálja, hogy a ké­
sőn megszerzett szakmája, a fémnyomó,
csak tiszavirág életű volt. Jött a profil­
váltás, a modernebb technika és az
olajban főzött somfák, a különböző alakos nyomóvasak az eldobandó tár­
gyakat szaporították. Csak néhány félt­
ve őrzött darab van még a szekrény
mélyén. A hasafazekakról, a belga lá­
basokról. a fütyülős teafőzőkről még
most is gyakran álmodik. Egy fémnyomópad is van még mutatóba. Ha aprócseprő munka akad, Tóni bácsi öröm­
mel veszi elő féltve őrzött kincseit és
máris a gép mellett terem, hóna alatt
a valaha szakmai büszkeséget fennen
hirdető nyomófával. — A múlkor több­
száz anyatej gyűjtő kupakot csináltam
a kórháznak társadalmi munkában. Az
úttörőknél pedig, különösen nyáron a
kisbogrács a sláger. Arra gondolok,
amíg peremezem, hogy nemrégen még
az „élet tartozéka”, a pusztai ember
mindennapos használati tárgya, sok híg
leves forralúja, ma a kirándulások ro­
mantikáját táplálja, jókedvű összejöve­
telek divatcikke lett.
Kérésemre, hogy elevenítsük fel a ré­
gi emlékeket, megadóan legyint. Kere­
sem a megadott címen, nincs otthon.
— A Nádverő utcába ment az apjához,
segít javítgatni az öreg házat — mond­
ja Farkasné.
Idősebb Farkas Antal az udvaron
egy hokedlin ülve fújja békésen a füs­
töt. A nyolcvannégy éves szervezetnek
meg se kottyan a munkás cigaretta
„kaparós” füstje. Hármasban emléke­
zünk az elmúlt időkre, a kenyér csatá­
jára. — Az én apám — emlékezik az
idős Farkas — kitűnő szakértője volt
a kaszának. Nagyon sokan hívták, gye­
re Tóni, válassz nekünk kaszát. A
csengéséből meg tudta állapítani, me­
lyik a jó.
— Én tízéves koromban voltam elő­
ször marokszedő — veszi át apjától a
szót Tóni bácsi. Mizseiéknél szolgál­
tam akkor. A gazdám nagyon elvert,

mert nem értem át a kévét, alacsony
növésű voltam. A szomszéd táblából is
átszóltak neki, Vendel, miért ütöd azt
a gyereket, nem tehet róla, hogy rövid
a keze. Adjál neki jobb kosztat, hadd
nőjön.
A nélkülözés, az éhezés külön fejezet
Tóni bácsi életében. Az állatok és az
állati sorban élő emberek között az
egymásra utaltság különös kapcsolata
alakult ki.
— Mindig éhesek voltunk és törtük a
fejünket a Béla komámmal — sajnos
szegény odaveszett a háborúba — hogy
kellene jóllakni. Volt a gazdának egy
Viola nevű tehene, haragudtam rá,
mert a jászolban aludtam, és előfor­
dult, hogy reggelre megette az izzad­
ságtól sós ízű leventesapkámat. De sze­
rettem is, mert éjfélkor tejet adott. Rá­
szoktattuk a komámmal, hogy éjfélkö­
rül megabrakoltatjuk. Jó volt az idő­
érzéke, mert mindig felkeltett bennün­
ket, aztán mind a hárman ettünk, ő
abrakot, mi tejet. Szegény kutyákkal
is kölcsönösen etettük egymást. A csir­
kék közé dobott vasvilla mindig meg­
tette a hatását. Aztán a sebesült rán­
tani valót a kutya elé dobtuk és szól­
tunk a gazdának, aki első dühéban jól
elverte szegény négylábút. így aztán
többször éreztük a híg levesben is a
hús ízét, a csontokat pedig visszajut­
tattuk a derék csaholóknak, akik ezért
minket szerettek. A macskákat is meg­
verettük néhányszor. A padlásra fel­
szökve nagy pusztítást végeztünk a füs­
tölt kolbászok között, hogy a cirmosra
tereljük a gyanút, néhány szál kolbász
végét megrágcsáltuk. De aztán őket is
leköteleztük a Viola tejével. A kamrá­
ból ellopott sajtot már nem tudtuk
másra kenni, rajtunk csattant az ütés,
így. járt körbe és váltogatta egymást
a verés a jóllakással. Egy trükk volt,
amelyre sehol sem jöttek rá, hogy hová
lesz a tejszín nagyrésze. A tetőből ki­
húzott nádszál belső üregén vándorolt
a gyomrunkba. A tejfölrétegen átszúrt
nádcső helye észrevétlen maradt. A
szalmakazal üregében kialakított spájz
is sokszor volt gyógyír éhségünkre,
hogy az egér ne lakmározzon a kon­
tónkra, rossz lábasokba tettük a szer­
zeményt. Legtöbbször avas szalonna,
vagy nyers tojás volt a menü. Persze
volt egy jó gazdám is, akinél család­
tagként kezeltek. Ott soha nem jutott
eszembe, hogy becsapjam őket, mert
nem éheztem. Hiába, az éhség nagy úr.
Amikor a Tóni fiamnak néha mesélek
a múltról, csak annyit mond, Apa,
hagyjuk, az egészet, mi már gyári mun­
kások vagyunk, felejtsük el. Neki könynyű, neki nincs mit elfelejteni hála
az.. hogy van-e régi fényképem? Nincs
csak esküvőkor volt szokás fényképezkedni.
— Mit csinál holnap délután? — kér­
deztem Farkas Antal gyáralapítótól.
— Kimegyek a Zagyvára, ott folyik
a kertem végén. Megnézem, hogy van­
nak a halak, szeretem, ha a hálómban
ficánkolnak. Nemsokára, ha nyugdíjas
leszek, még több időt szentelek a paszsziómnak.
Másnap véletlenül arra jártam. A vá­
ros széléről a folyó gátjáról messze
látni. A horizont szélén elmosódó ta­
nyabokrok előtt kombájnok falták a
búzatáblát. Tóni bácsi néhány percig,
kezében tartva szerény zsákmányát rej­
tő gyékény szatyrát, a távolba tekin­
tett. Vajon mi juthatott eszébe?
Horti

Finom falatok

Megnyílt a gyár előtti Csemege bolt új
részlege, amely régóta jogos igény ki­
elégítését szolgálja. A növekvő vendég­
forgalom is indokolta megnyitását.

HŰTŐGÉP

6

Nem lehet abbahagyni

Tarzan, Sas, Pingvin, Musztáng, Lu­
das Matyi, Mézga, nagyon jól megfér­
tek egymás mellett két hétig. A felso­
rolt neveket demokratikusan, szavazás­
sal választották maguknak a 12—15
gyerekből álló őrsök. Mint jó katona a
csapatzászlóra, úgy vigyáztak az őrs
nevére, no meg az őrs zászlajára a gye­
rekek. Rigmusokba foglalták, dalszö­
vegbe szőtték, de ha vetélkedéskor
volt szükség buzdításra, az őrs neve
akkor is megtette a hatását. Június 30án (harmadik éve) nyitotta meg kapu­
ját a hűtőgépgyári gyermektábor. Ta­
valyelőtt gyermekévre való méltó fel­
készülés, tavaly pedig a gyermekév
felejthetetlenné tétele inspirálta a szer­
vezőket. Talán a gondolat elindítói, a
szakszervezeti bizottság és a szociálpo­
litikai főosztály dolgozói sem hitték,

Fontos az ellenőrzés
A Hűtőgépgyár XV. pártalapszervezetének júniusi taggyűlésére meghívást
kapott Nagy Lajos, a népi ellenőrzés
városi — járási bizottságának elnöke.
Az alapszervezet felkérésére Nagy elv­
társ tájékoztatást adott a népi ellenőr­
zés munkájáról, felépítéséről, valamint
előzetesen összeállított kérdésekre adott
választ. Lehetőség nyílott arra is,
hogy a jelenlevők kérdéseket tegyenek
fel Nagy Lajosnak. A bevezetőben Be­
lényesi József az alapszervezet titkára
elmondta, hogy ezen a területen sajnos
hiányosak az ismereteink. A meghívást
is azért tartotta szükségesnek, hogy
közelebbről megismerjük a népi ellen­
őrök munkáját.
Nagy Lajos elmondta, hogy ha a népi
ellenőrzésről esik szó csak arra figyel­
nek fel, hogy vizsgálatot indítottak vagy
„szabálysértést fedtek fel.” Az igazi,
valódi munkáról kevesebbet beszélnek.
A népi ellenőrzési hálózat 324 ember­
ből tevődik össze. Kicsit hihetetlen, de
ezt az aránylag nagy létszámú tagságot
egy egészen kicsi apparátus irányítja,
egy elnök és egy ügyviteli alkalmazott.
Van egy 9 tagú testület, amely eskü
alatt végzi munkáját. Az állományon
belül vannak szakcsoportok, vizsgálat
esetén pedig munkabizottságot hoznak
létre. Munkájukat minden esetben terv­
szerűen végzik. A vizsgálatok és a be­

hogy a nyári tábornak ilyen sikere
lesz, sőt nem lehet abbahagyni. Min­
den évben négy-ötszáz 7 és 12 év kö­
zötti „hűtős” gyerek tölt felejthetetlen
két hetet szakszerű felügyelet mellett
a táborban. A tanítóképző főiskola
szünidős diákjai, a holnap általános
iskolai tanárai, az évek óta meglévő
szocialista szerződés értelmében vállal­
ják a szakszerű felügyeletet. Az idén
első ízben a tábor parancsnoka sem
hűtős. Rózsa Zsuzsa magyar-történelem
szakos, igaz, ő kivételesen a szegedi fő­
iskola hallgatója, de a családi szálak
és az elmúlt két év hűtős tábor gya­
korlata ideköti. A táborparancsnoknak
(és valamennyi résztvevőnek) az ridén
legtöbb gondot a szeszélyes időjárás
okozta. Gyakran kellett változtatni a
tematikán. A strand kínálta lehetősé­
geket sem sikerült teljesen kihasználni.
Az eső okozta bezártság azonban nem
telt unatkozással. Játéktanulás, dalta­
nulás, olimpiai vetélkedők szerepeltek
a műsoron. A Munkás és Ifjúsági Ház­
ban minden turnus bábműsorban gyö­
nyörködhet. A Dózsa György laktanya
katonái is tovább ápolják a jó kapcso­
latokat. A számháború rendezésén,
sportvetélkedők segítésén túl minden
évben nagy élmény a gyerekeknek a
laktanyalátogatás. Együtt ebédelni a
katonabácsikkal, filmet nézni, és be­
mászni a harckocsiba, nemcsak a fiúk­
nak, hanem a lányoknak is emlékeze­
tes.
Az idén is volt aszfalt rajzverseny.
A sportcsarnok környékét benépesítet­
ték a mesefigurák, a gyermeki fantázia
gazdagságára jellemzően. Legtöbben,
érthetően, az olimpia jelkép-állatát, a
Misa mackót örökítették meg.
Az idei nyári tábor mérlegét meg­
vonni még korai lenne, de az első két
turnus jellemzője a jó hangulat, a jó
ellátás, a játékos tanulás bíztató. Jö­
vőre is így legyen.
Horti

érkező információk, valamint a párt ve­
zetői igen nagy segítséget nyújtanak a
népi ellenőrzési hálózatnak. A panaszo­
kon és közérdekű bejelentéseken túlme­
nően tanácsadással is szolgálnak bárki­
nek, bármilyen ügyben.
Felsorolni is nehéz lenne milyen fel­
adatai és területei vannak a népi ellen­
őrzési hálózatnak. Gyakorlatilag minden
az ellenőrzése alá tartozik. Az állam
legfelsőbb sajátos ellenőrző szerve.
Szükségességéről úgy hiszem nem kell
külön beszélnünk. A NEB kizárólag
csak abban az esetben intézkedik, ha
egy vizsgálat, vagy bejelentés alapján
megállapították, hogy a gyanú alapos.
A hibákat fel kell tárni, de bizonyítani
is kell. A NEB állandó kapcsolatban áll
az állami szervekkel.
A továbbiakban Nagy elvtárs elmondta,
hogy névtelen bejelentés nincs! Egy-egy
panasz, vagy bejelentéskor feltétlenül
fontos a név és cím. Befejezésül azzal
a kéréssel fordult gyárunk dolgozóihoz,
hogy a továbbiakban is segítsék, támo­
gassák a népi ellenőrök munkáját.
Dolgozóink közül bizonyára kevesen
tudják, hogy gyárunkban is jelentős
azoknak a száma, akik a népi ellenőr­
zési hálózatban dolgoznak. Közmegbe­
csülést érdemel a népi ellenőrök mun­
kája. A taggyűlés tartalmas és színvo­
nalas volt. A XV-ös pártalapszervezet
kezdeményezése hasznosnak bizonyult.
Nagy István

Korszerű üzem épül
A Hűtőgépgyár szállítási- anyagmoz­
gatási feladatainak elvégzéséhez 184 kü­
lönféle járművet üzemeltetet. Ebből
nyolcvanhárom teher- és személyszállí­
tó gépjármű, illetve szervizkocsi. A
többi villás és szállítótargonca. A sok­
féle típusú és évjáratú jármű javítását
és karbantartását a jelenlegi garázs és
targonca javító műhely már nem képes
elvégezni. A meglehetősen régi épület­
ben — elavult felszereléssel és techno­
lógiával — dolgoznak. Nagy a zsúfoltság
és az ezzel járó baleseti veszély is.
Ennek a létesítménynek a bővítésére,
korszerűsítésére — az építéshez szüksé­
ges szabad terület hiányában — nem
volt lehetőség. Végleges megoldást csak
egy új üzem építése jelentett. A kor­
szerű — betonpilléres — üvegezett ol­
dalfalú új csarnok a hármas számú
üzemtől keletre épül.
Az ezerhétszázharminc négyzetméteres
egyszintes üzemépület területének 3/4
részében a gépkocsiszerviz lesz, a többi­

be a téemká vasszerkezeti műhely te­
lepül. Az új szervizüzemben dolgozók
munkáját korszerű hibafelmérő, vizsgá­
ló és javító gépek — műszerek segítik
majd.
A két hagyományos — harminckettő és
tizenkettő méteres szerelőaknákkal is
felszerelt — üzemben a legújabb javítá­
si technológia szerint végeznek majd az
itt dolgozók, a kis hibaelhárítástól a
nagyjavításig minden munkafolyamatot.
A vasszerkezeti üzemrész területén a
hagyományos satupadok, hegesztő, fúró
és köszörűgépek mellett tervezik egy
nagy teljesítményű lemezolló telepítését
is. A szervizüzem és a vasszerkezeti
üzem egy fedél alatti „társbérletét” kü­
lönösen a karosszéria-javítás lemezmun­
kálatainál lehet majd gyümölcsöztetni.
Az építők jelenleg az üzemcsarnok
tetőszerkezetét készítik és a tetőszige­
telés munkálatait végzik. A jövő év kö­
zepén, — a tervek szerint — a léte­
sítményt átadják.
— eszes —

Jászok a szabadságharcban
VI. rész
Mészáros Lázár hadügyminiszter jú­
lius 3-án kelt — Kálmán Sándor jász­
kun alkapitányhoz intézett — felszólító
levelét a Jászkun Kerületek közgyűlése
5-én tárgyalta. Az ország déli részén
kialakult helyzetre való tekintettel a
hadügyminiszter azt az utasítást adta,
hogy „ ... a jászkunságból 2500 nemzetőr
haladéktalanul Majsára (Kiskunmajsa)
induljon Kökényessy Szaniszló mint ide­
iglenes parancsnok vezénylete alatt, mely
sereg a kiindulási naptól az álladalom
részéről a rendes honvédekkel hasonló­
an fog díjjal elláttatni.’’ — Hasonló ren­
delkezést küldött Batthyány miniszter­
elnök Szentkirályi jászkun főkapitányhoz
is, melyben ezenkívül tudatja, hogy a
2500 főnyi csapatot két hónap letelte
után másik 2500-as létszámú csapat
váltja fel.
A rendeletek ismertetése után a fő- és
alkapitány kijelentette, hogy együtt
megy a sereggel, osztozva annak min­
den szenvedésében és dicsőségében. A
közgyűlés pedig határozatot hozott:
„1. Minden közönség a reá esett nem­
zetőröket felszerelvén, oly módon indít­
sa útnak, hogy 14 napon belül; július
15. délutánján Halas (Kiskunhalas) alatt
teremjenek; minden csapat előleges hír­
nököt küldjön Halasra, hogy a táborhely
részére kijelöltessék. 2. A gyalog nem­
zetőrök alá oly mennyiségben vétesse­
nek szekerek, hogy azokat élelmi szere­
ik, fegyverök és ruházatjaikkal Halasig
biztosan elvihessék; a lovasok számúra
hasonlóan 5 napra való széna- és ab­
rakszállító szekerek állíttassanak ki.
3. Az élelmi szerek, melyek a nép szo­
kásaihoz alkalmazott cikkekből: füstölt
hús, sonka, szalonna, stb. állhatnak,
szereztessenek be 5 napi bő ellátásra;
amely nemzetőr ezen élelemre valót ki
nem állíthatná, arról a mondott 5 nap
alatt a közönség tartozik gondoskodni.”
A gyalogos nemzetőrséget 2 zászlóalj­
ba osztották, 4—4 zászlóaljjal. A jászok
az I. zászlóalj első három századába ke­
rültek beosztásra. „I. zászlóalj: 1. szá­
zad: Jászberény és Fényszaru. Század­
parancsnok: Szabó László. 2. század:
Jászár okszállás, Jászladány, Jászdózsa,
Mihálytelek (Jásztelek) és Felsőszentgyörgy.
Századparancsnok: Kelemen
János. 3. század: Jászapáti, Jászkisér,
Jászalsószentgyörgy és Jákóhalma. Szá­
zadparancsnok: Küry Lajos. A lovas
nemzetőrség két osztályban alakult,
melyek egyikét Szabó László őrnagy, a
másikat Anvander Sándor százados ve­
zényelte.”
A Kerületek határozata nyomán a
jász községekben megindult a szervezés.
Jászberény város tanácsa július 6-án
tárgyalta a megkapott határozatot,
rendkívüli közgyűlésén. Horváth Gábor
főbíró arról tájékoztatta többek között
az összegyűlteket, hogy „... miután a
város részéről a reá eső 200 gyalog ön­
kéntesek száma máig sincs ki. Ezeknek
célszerű kiállítását, felfegyverzését és
felruházását tűzi ki e gyűlésnek tanácskozmányául...” A gyűlés részvevőinek
egy része azonban különböző véleményt
nyilvánított, s mint a jegyzőkönyvben
olvashatjuk: „A gyűlést az elnök elna­
polja másnapra, mivel Taczman Károly
és társa ingerlő modorban tett beszédei
által a közgyűlést, gúnyos tapsa és ne­
vetése által pedig az elnököt megsért­
vén, az ingerültséget a legfőbb fokra
emelte.”
A július 7-én folytatódó közgyűlésen
Horváth Gábor főbíró kijelenti, hogy:
.,... a Halas alá vonulandó herényi pol­
gár katonákkal mint önkéntes elmenend ...” Döntést hoztak, hogy az elvo­
nuló nemzetőrök részére „a szűrök árát
a város közpénztára fogja előlegezni."
Július 8-án a tanács 150 darab szűr el­
készítését rendeli meg Gyöngyösön, az­
zal a kikötéssel, hogy azok 12-ére le­
gyenek meg. A határidőre elkészült
szűrökért a közpénztár 1800 váltóforin­
tot ki is fizette, s azokat kiosztották a
Halas alá vonuló nemzetőrök között.

„annyi energiát a kivitelben,
mint amennyi hazafiságot
tapasztaltam
a megajánlásban...”
Július 11-én, a Pesten ülésező ország­
gyűlésen hangzott el Kossuth hatalmas
beszéde, amelyen a haza megmentésére
200 000 katona és 42 millió fedezetlen
hitel megajánlását kérte a képviselők­
től. A magával ragadó beszéd és a bal­
oldal követeléseinek részbeni megvaló­

Rédei István sorozata
sulásától elragadtatott — esküre emelt
kézzel felpattant — Nyáry Pált követ­
ve, a képviselőház kirobbanó lelkese­
déssel szavazta meg Kossuth kérését.
Ekkor hangzottak el emlékezetes szavai:
„ ... leborulok a nemzet nagysága előtt!
És azt mondom: annyi energiát a kivi­
telben, mint amennyi hazafiságot tapasz­
taltam a megajánlásban, s Magyarorszá­
got a poklok kapui sem dönthetik meg.”
Az országnak valóban katonára volt
szüksége. Az osztrák kamarilla által
mesterségesen szított szerb és román
nemzetiségek a török birodalomból át­
szivárgóit martalócok közreműködésé­
vel brutális kegyetlenségű összecsapá­
sokat kezdeményeztek a magyar lakos­
ság ellen. A vegyes nemzetiségű köz­
ségek lakói rettegéssel figyelték egy­
mást. A félelem sokszor vérfürdőkbe tor­
kollott. Az erre a részre gyűlt, mintegy
15 000 főnyi reguláris magyar katona­
ság a helytelen taktika és a fővezér áru­
lása miatt nem tudott eredményt elér­
ni, s csak hétről hétre az ezredek vérét
pocsékolta. A küzdelem mindkét fél ré­
széről a legnagyobb brutalitással folyt.
Ezen állapotokat tükrözi Vajda János
költő írása — aki ekkor a délvidéken
mint közlegény szolgált —: „Felmetszet­
ték az élő honvéd hasát, szalmát tettek
belé s azt meggyújtották. Egyiknek a
lábát térdig megnyúzták aztán a nyú­
zott lábánál fogva a napra kiakasztot­
ták. Másokat
élve temettek el stb.”
•
A kiontott vér bosszút szült és jóvá­
tehetetlen borzalmakat, mely nem kí­
mélte a fegyverteleneket, a nőket és
gyermekeket sem. Ez a kíméletlen test­
vérharc olyan szakadékot hozott létre
a Kárpát-medence népei között, amely
majd egy évszázadig ható gyűlölséget
eredményezett a nemzetiségek között,
kiszolgáltatva magukat az indulatokat
felszító agresszív erőknek.
A Kormány toborzási rendeletére a
megyék nem egyforma gyorsasággal re­
agáltak. „A jászkunok — akik az elsők
között álltak készen Zenta hívására —
még Szemere 2000 ember kiállítását
meghagyó körlevelére közölték, hogy
2000 főnyi gyalogos és 500 lovas nem­
zetőrrel készek „jelenni meg ott, ahol a
haza érdeke kívánni fogja.” Kikötésük
azonban az volt, hogy csak 6 hét idő­
tartamra. (Pest megye 4 hétre, Békés 3
hétre, Arad, Csongrád csak 2—2 hétre
tett vállalást.) Végül is a jászkunok 8
hétre vállalkoztak, miután Batthyány
külön levélben biztosította, hogy nem
fogják őket három évre elvinni, mint a
honvédeket.

Jászok a verbászi táborban
A Jászságban szervezett egységek Kö­
kényessy Szaniszló főhadnagy, a Nádor­
huszárezred hadfogadó tisztje vezetésé­
vel indultak el Kiskunhalasra, ahol
egyesültek a kunságiakkal, és július 18án keltek át Kisszállás-pusztán, „ahol
az alsó majornál pihent a sereg." A leg­
nagyobb munkaidőben, aratáskor, ott­
hagyva otthonaikat vonultak Szabadka
felé, Forster Ernő őrnagy, a jászkun
gyalogság zászlóalj parancsnokának ve­
zetésével. A szekéroldalak mellől fel­
nyúló kasza, lándzsa, fokos, puska je­
lezte az alföldön végigvonuló had útját.
A csapattal együtt ment Szentkirályi
Móricz, a jászkunok főkapitánya, az al­
kapitány, és többek között Jászberény
főbírája is. 19-én Szabadkán pihentek
meg, és innen indultak tovább a ver­
bászi táborba: 2020 gyalogos és 500 lo­
vas. Szentkirályi kérésére Mészáros
hadügyminiszter ágyúkat is bocsátott a
nemzetőrök rendelkezésére, miután az
üteghez szükséges 33 kocsiról és 66 lóról
gondoskodtak. A 6 lövegből álló hatfon­
tos ágyút július 23-án indították útnak
Soroksárról a verbászi táborba.
Július 24-én Szemere belügyminiszter
és István nádor — a délvidéki hadak
egységes vezérlet alá való helyezése ér­
dekében — báró Bechtold altábornagyot
fővezérül, Szentkirályi Móricz jászkun
főkapitányt pedig teljhatalmú kormány­
biztossá nevezte ki: „...a törvény ural­
mát, a békét és a rendet helyreállítani,
mennél kevesebb áldozattal, mennél kí­
méletesebb módon és eszközökkel, de
mindenáron helyreállítani — ha az esz­
közökben válogatni nem lehet.”
A jászkun nemzetőrök a Ferenc-csa­
torna és a „Cserna Bara” északi oldalán
verték fel sátraikat, mintegy háromne­
gyed órányira Szent Tamástól, a lázadó
szerbek főfészkétől.
(folyt, köv.)

HŰTŐGÉP

Jászárokszállási körkép
A Hűtőgépgyár vezérigazgatója 1972.
január 1-i hatállyal hívta létre allűtőés Klímatechnikai Gyáregységet, jász­
árokszállási telephellyel. A gyáregység
Profiljába a Tyler hűtött és hűtetlen

7

Javuló eredmények a brigádmozgalomban

kereskedelmi bútorok, pénztárpultok,
klímatechnikai berendezések gyártása
tartozott, amely azóta bővült a keres­
kedelmi hűtőbútorok, kishőcserélők és
olajhűtő vasszerkezetek gyártásával.

Hat év alatt közel hatszorosára
A gyáregység 1973-ban termelt először üzemszerűen: 81 millió forint terme­
lési értéket állított elő. A fejlődés dinamikus és töretlen, 1979-ben 452 millió fo­
rintos árbevételt értünk el. E számok mögött igen nagy munka, sok gond és fá­
radság húzódik meg. A vállalat és a gyáregység vezetésének ipart kellett terem­
teni, mezőgazdasági területen. Ipart kellett telepíteni, ipari munkás-kollektívát
kellett nevelni. Nehéz, de szép feladat volt, melynek még ma sem értünk a vé­
nére. A gyáregység alaptermékei a Tyler hűtő és hűtetlen bútorok a hazai ABC
áruházakon kívül megtalálhatók a környező szocialista országokban is. A Szov­
jetunió részére az elmúlt évben már 23 komplett áruházat szállítottunk, a leg­
modernebb konténeres hütőbútorokkal. Több komplett áruházi berendezést szál­
lítottunk az olimpiai létesítményekhez is.

Hatékonyan — termelékenyen

Klíma termékeink közül nagy jelen­
tőségűek a KS—8, KS—20 és KS—40
'Pari klímaberendezések, melyek nél­
külözhetetlenek a számítóközpontok,
áruházak és egyéb ipari létesítmények
klimatizálásához. A kereskedelmi hűtőOútorok családjába tartozó italhűtőket,
fogyasztókat, hűtővitrineket az ország
{Pajd minden üzletében megtalálhat­
lak, de a külföldre látogatók ugyanúgy
találkozhatnak termékeinkkel
Cseh­
szlovákiában, NDK-btn, Bulgáriában és
több más országban.
. •Jelentős fordulat volt a gyáregység
a község életében 1979. április elseJe>, amikor az. önfelszámolással megSzűnt Jászsági Vas-Fa Ipari Szövetké­
nt telephelyét és dolgozóit a gyáregy­
ség átvette. Ezután került sor az idő­
közben felépült új gyártócsarnokban a
kishőcserélő, és a kollektorcső gyártás
fhegteremtésére. Az elmúlt év végén
gyáregységünknek több, mint nyolc­

száz dolgozója volt. Dolgozóink 80 szá­
zaléka fizikai munkás. Az egy foglal­
koztatottra jutó termelési érték 575 ezer
forint, az egy közvetlen termelő dolgo­
zóra jutó termelési érték több, mint
egymillió forint. A gyáregység dolgo­
zóinak bérszínvonala 1979-ben 37 803
forint volt.
A gyáregység dolgozóinak szociális
ellátottsága az indulás óta jó. Az orvo­
si ellátás, az étkeztetés, a jogsegély
szolgálat biztosított. A vállalat folya­
matosan támogatja a gyáregység dol­
gozóinak lakásépítését, ezen felül eddig
mintegy 25 családot juttatott lakáshoz
és ez évben még 10 család kap lakást.
Gyáregységünk a bázisszerve a helyi
jászárokszállási VASAS sportkörnek. A
gyáregység vezetése külön gondot for­
dít a dolgozók továbbképzésére. Az el­
múlt évben negyvenkilencen vettek
részt állami és politikai oktatásban, fi­
án pedig tanfolyami továbbképzésben,
ezen túlmenően 244 volt a tömegpolitikai oktatásban résztvevők száma.
A gyáregység minden dolgozója tisz­
tában van azzal, hogy most kell viszszafizetnünk azt. amit a Hűtőgépgyár
a korszerű és modern üzem létrehozá­
sára fordított. Ezért nagy gondot for­
dítunk a termelés költségeinek csök­
kentésére, a hatékony létszámgazdál­
kodásra.
Munkánk eredményének könyvelhet­
jük el. hogy a gyáregység 1979-ben
65 millió forint vállalati szintű ered­
ményt ért el.
— tb —

lom fejlődését, eredményeit alapvetően
meghatározta a hűtő- és klímatechnikai
gyáregységnél az, hogy mezőgazdasági
területen alakult, tehát még nem ren­
delkezett ipari tapasztalatokra támaszkodé munkáskollektívával. A gyáregy­
ség alapítása óta a munkaverseny szer­
vezése. irányítása fokozott feladatot
rótt a vezetőkre. Eredményt csak szívós
munkával, lépésrőí-lépésre lehetett el­
érni. 1976-ban a gyár dolgozóinak még
csak 30 százaléka vett részt szervezett
formában a munkaversenyben. Az idén
pedig már 61 százalék. Az 1979-es év
volt az első, amikor már elmondhatjuk,
a munkaverseny mozgalom szervezeté­
ben és tartalmában megerősödött.
Nyolc új brigád megalakulásával 32
tevékenyen dolgozó szocialista brigá­
dunk volt. Eredményes munkájukat iga­
zolja, hogy 9 brigád elérte, illetve meg­
tartotta az arany fokozatot. 9 az ezüs­
töt. 5 a bronz fokozatot, és 7 brigád
kapott szocialista, 2 munkabrigád cí­
met.

mint hazánk felszabadulásának 35. év­
fordulója tiszteletére meghirdetett mun­
kaversenyben gyáregységünk teljes kol­
lektívája részt vett. Ennek eredménye
volt, hogy az elmúlt évben a brigádok
kommunista műszakokkal együtt 13.500
óra társadalmi munkát teljesítettek. Ezen felül van a közel 50 000 normaóra,
és mintegy 3 millió forint értékű im­
portanyag megtakarítás.
A kongresszusi munkaverseny irány­
elveinek figyelembevételével tevékeny­
kednek brigádjaink 1980-ban is. Válla­
lásaik megtételénél kiemelten az anyagés energiatakarékosság, a normaóra
megtakarítás, a minőségj avítás a fela­
dat. Nem feledkeztek meg Jászárokszállás nagyközség gyermekintézménye­
inek támogatásáról sem.
Az I. félévi munkaverseny értékelé­
se még most folyik, de már megálla­
pítható. hogy eredményeink az elmúlt
évinél jobbak lesznek.
Farkas Olga
munkaverseny felelős

Dobogós helyen a focisták
A jászárokszállási gyáregységben a munka megindulásával, egyidöben a spor­
tolási lehetőségek megteremtése is megkezdődött.
A gazdasági vezetők szeretik a sportot, szoros kapcsolatot tartanak fenn a
Jaszarokszállási Vasas SC-vel. olyannyira, hogy az egyesület elnöke Tamás Ber­
nül- és a labdarúgó szakosztály vezetője Szőke Csaba is hűtőgépgyári. A sportkör
eddigi legnagyobb sikerei erte el az idén: a labdarúgók a megyei bajnokságban
a 3. helyet szerezték meg úgy, hogy az utolsó 22 (!!!) mérkőzésen veretlenek'ma­
radtak.

''''IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1I1II1I1IIIIIIIIIIIIIIIRIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII1I

Főművezetők, művezetők, diszpécse­
rek bevonásával minden fontos felada­
tot megbeszél és meghatározza a "ten­
nivalókat. Ez történik reggel. Délután,
Műszakváltáskor már az eddig végzett
Múnka értékelése folyik — ugyanilyen
^szetételben — így a délutános veze­
tők pontosan tudják, hogy esetleg mi
nem sikerült délelőtt, és mi a feladatuk
este tízig. A termelés minden egyes ve­
hetőjét rendszeresen tájékoztatja a jeen és a jövő termelési, gazdasági, politkai feladatairól. Teszi ezt mindennap
f^tlágyi László a Tyler üzem vezetője.
V két „eligazítás” között pedig a munsűrűjében található, ahol segítségre,
'Zakvéleményre, vagy utasításra van
^ükség. Kritikus technológiai területen
Mveszi a művezetést, mert csak abban
'Jsz, amit saját tapasztalata alapján
Megismert.

Mivel jól ismerem, csak pár percet
kariam vele beszélgetni, mégis mindig
(01/ éreztem, hogy zavarom. Nem tud“’ú elfoglaltság nélkül találni. Élete­
ik két fontos kiemelkedő eseményére
-Oltam kíváncsi. Az egyik amikor el­
döntötte, hogy a célgépszerkcsztésről
’^idékre” jön dolgozni, a másik pedig,
Mgy a technológiai csoport vezetése
hán elvállalta a Tyler üzem vezetését.
‘9yik sem volt könnyű az biztos. (A
^telősséggel vállalt komoly elhatározás
Keilett hozzá.)
t
Talán a rajztábla mellett gondolaM rá, hogy mint fiatal mérnök, em­

berközelben többre vagyok képes. (Ek­
kor a vállalati- és megyei KlSZ-bizottság tagja volt, így szervező, irányító
képességét már bebizonyította és azt
elismerték.) 1974-et írtunk ekkor és
Jászárokszálláson új gyáregység, új le­
hetőség kínálkozott. Számítottam rá,
hogy ott majd új technológiát kell el­
sajátítanom és talán nem is kedvezően
fogadó kollégákat kell irányítani. Az új
technológiát elsajátítottam, a gyártási
folyamatot megismertem, a velem dol­
gozó kollektíva pedig ragyogóan összekovácsolódott.
Ezután következett a nehezebb meg­
próbáltatás. 1977 október elsejével kine­
vezték a Tyler üzem vezetőjévé. Bátor­
ságát az fémjelzi, hogy közel 340 em­
bert kellett ezentúl irányítani. És a
gyáregység minden dolgozója előtt köz­
tudott volt, hogy különböző okok miatt
korábban szinte évenként (összesen
öten) cserélődtek az üzem vezetői. Ilyen
előzmények után csak az vállalhat ha­
sonló feladatokat, akinek szakmai-poli­
tikai képzettsége, alkotókészsége meg­
felelő.
Két. évben már bizonyított Szilágyi
László. Az 1978-as 100 százalékos, és az
1979-beli 101 százalékos tervteljesítés,
bizonyítéka, hogy felsorakozott mögé a
Tyler üzem minden vezetője és dolgo­
zója.
örültünk, hogy 1980. május elsején
átvette a vállalat kiváló gazdaságveze­
tője címet.
Mikor a. jövőről kérdezem, a válasz
egyszerű és tömör: főnökeimmel és beosztottaimmal elégedett vagyok, mert
úgy érzem, ugyanolyan fontosnak tart­
ják a tervet, mint én. Minden tudásom­
mal és erőmmel azon leszek, hogy.megszüntessém gyáregységünknél a terme­
lést gátló tényezöket(l) Szeretném, ha
üzememben .mindenki derűsen és gör­
dülékenyen végezné munkáját.
— Guthy —

A játékosok — három kivételével —
a gyáregység dolgozói, csak úgy, mint a
siker kovácsa, Bíró István edző. Szép és
hosszú labdarúgó pályafutás után ült le
a sokszor nagyon „kényelmetlen” edzői
kispadra.
Már 16 évesen, 1942-ben bemutatko­
zott az akkor NB III-as Jb. Lehelben.
Érettségi után az FTC hívta, ahol két
évet olyan futballistákkal játszott együtt
mint pl. dr. Lakat Károly, vagy a spa­
nyol szövetségi kapitány, Kubala László.
Szolnok majd Salgótarján után ’52-ben
az első hívó szóra hazajött a Vasashoz,
ahol 12 évet játszott, majd — a kör
bezárul — újra a Lehel következett, ahol még 41 évesen (!) is játszott baj­
noki mérkőzést.
Ezután kezdődött az edzői pályafutás
— természetesen a Leliel-nél. Vajon ott
is fog befejeződni?
— Későn kezdtem ezt a pályát, hi­
szen vannak akik annyi idős korukban
már komoly eredményeket mutatnak fel.
A tapasztalatok hiánya miatt sajnos
többször is csalódnom kellett. Három év
a Lehelnél, majd Jákóhalma követke­
zett, amely akkor a megyei bajnokság
4. (!) helyén végzett. Üjra a Lehel —
szerződésbontás —, majd Rózsa László
hívó szavára Arokszállás.
— Mi az alapja ennek a sikernek?
— A csapat jó közösségi szelleme és a
jó vezetés. A vezetők és közöttem min-

dig korrekt kapcsolat
éreztem,
hogy bíznak bennem, mellettem állnak.
Természetesen itt is voltak problémák,
de a vezetők segítségével mindent sike­
rült megoldani.
— Kik tettek a legtöbbet a játékosok
közül ezért az eredményért?
— Mint már említettem, a csapat ereje
a jó kollektív szellemben van. de talán
Tóth László, Banka, Rédei, Varga és
Muntyán nyújtották a legjobb teljesít­
ményt.
— Milyen tervekkel vágnak neki a kö­
vetkező idénynek?
— Ezt a helyet megtartani nagyon ne­
héz lesz, hiszen vannak nálunk nagyobb
lehetőségekkel rendelkező csapatok, akik mögöttünk végeztek, gondolok itt a
Martfűre, Cukorgyárra, Vegyiművekre,
de ha az erőket sikerül összpontosítani,
talán megismételhetjük a sikert.
— Ügy tudom, az utóbbi időben több,
nagyobb csapat is hívta. Mi köti ide?
— Hívtak Salgótarjánba, Gyöngyösre és
Szarvasra is, de nem akarok már ván­
dorolni. Ügy érzem, hogy a Jászságban
is van tennivaló, el lehet érni szép eredményeket.
Nagyon jólesett, hogy a járási sport­
vezetők gondoltak rám, így én is tagja
lehetek az olimpiai küldöttségnek.
Szórád Tamás

8

HŰTŐGÉP

Autós kupa

Rovatvezető: Szórád Tamás

Igazi sportcsemege

A győztes lengyel csapat
Akik július elsejétől a Lehel Szálló
környékén sok hosszúra nőtt, mele­
gítés lányt láttak forgolódni, s egy
kicsit is érdeklődnek városunk sportja
iránt, már sejtették, hogy hamarosan
kezdődik a nagy esemény: az év leg­
jelentősebb ifjúsági röplabdatornája. A
magyar válogatott a szokásnak megfe­
lelően itt készült fel egy hétig a ver­
senysorozatra (mint később kiderült,
nem valami sikeresen).
Július 8-án az Erősáramú Szakközép­
iskola kollégiuma előtt álltak meg fo­
lyamatosan a buszok, melyek a részt­
vevő csapatokat szállították Ferihegy­
ről és a Keletiből Jászberénybe. Más­
nap aztán a zászlók is felkúsztak az
árbocra, hogy messziről is lássák: 8 or­
szág fiataljai adtak randevút a Hűtő­
gépgyár Sportcsarnokában.
Még az idő is megemberelte magát,
s egy héten keresztül igazi nyár fogad­
ta a Lehel Kupa részvevőit, s a szur­
kolókat. Húsz mérkőzést játszottak 2
csoportban, s a csoportdöntőktől kezd­
ve egészen magas színvonalú mérkőzé­
seknek lehettünk szemtanúi.
Sajnos a magyar csapatok nem ke­
rültek a legjobbak közé. Öröm az
ürömben, hogy a Lehel-Magyar „B”
csapatában végig kimagasló teljesít­
ményt nyújtott Baranyi Kati!

Négy csapat kiemelkedett a mezőnyből,
s végeredményben a legszívósabb, s
hallatlanul lelkes lengyel csapat győ­
zött szinte már teljesen vert helyzetből.
(A döntőben a csehszlovák válogatott
már 2:0-ra vezetett, s innen nyertek
3:2 arányban.)
A torna végeredményének felsorolá­
sa előtt a jövőre nézve nagyon bíztató
jelenségnek lehettünk szemtanúi. Úgy
láttuk, hogy Jászberényben még nem
felejtették el a röplabdát. Külföldi és
magyar vezetők egyöntetű véleménye
szerint a „jászberényi katlan”-hoz ha­
sonló röplabdás közönség nem sok akad.
Talán ez is közrejátszott abban, hogy
— a magyarok gyenge teljesítménye
miatt — a „Polska, Polska” bíztatástól
visszhangzott a csarnok, s a lengyel lá­
nyok nem voltak hálátlanok.
A torna végeredménye:
1. Lengyelország
2. Csehszlovákia
3. Bulgária
4. NDK
5. Lehel-Magyar „B”
6. Magyar ,,Á”
7. Jugoszlávia
8. Hollandia
9. NSZK
Sárközy László

MMMáívíwWEÍ

Sporthírek
Asztalitenisz
NB II-es csapatunk a tavaszi szezont
az 5. helyen zárta. Mivel ősszel a me­
zőnyt két részre osztják, így a Lehel
legrosszabb esetben hatodik lesz a baj­
nokság végén. A sikerhez elsősorban
az együttes kiegyensúlyozottsága, a já­
tékosok formaingadozás nélküli, egyen­
letes teljesítménye kellett. Kiemelkedő­
en szerepelt Bene, aki mérkőzéseinek 90
%-át (!) megnyerte. Gratulálunk!
Kézilabda
Jól hajrázott női csapatunk! Az utolsó
mérkőzésen öt pontot szereztek, azon­
ban az összesen szerzett 9 pontjukkal
így is kieső helyen zárták a tavaszi
szezont.
ősszel kiemelkedő teljesítményre lesz
szükség a bentmaradáshoz, hiszen 12
csapatból négy kiesik! Jobban szerepel
az együttes az MNK-ban, ahol jelenleg
már a legjobb 16 csapat (!) között van­
nak.
A férfiak dobogós helyen állnak a
megyei bajnokságban.

Röplabda
Röplabdás lányainknak nincs a kézi­
labdázókhoz hasonló gondjuk, mivel
náluk az idén az NB Il-ből nincs kie­
ső — szerencsére. Az együttes ugyanis
mindössze egy mérkőzést nyert (!), az
utolsó fordulóban Salgótarján ellen 3:2
arányban.
Hol van már az NB I...

Az IKLADI IPARI MÜSZERGYÁR
KISZ-Bizottságának meghívására a Hű­
tőgépgyárból 40-en utaztak el július 12én a tömegsportnapra. Nagyon jó szer­
vezésben zajlottak a versenyek, s ami
még tetézte a jó hangulatot, összetett
pontversenyben az első helyezést érték
el.

V. Hölgyek géposztály
1. Farkas Józsefné (CSEPEL AUTÓ)
19-es rajtszám
2. dr. Majzik Gabriella (CSEPEL
AUTÓ) 20-as rajtszám

Június utolsó vasárnapján furcsa za­
jokra riadtak fel — korán reggel — az
MHSZ gyakorlópályát övező fákról a
madarak. A hűtőgépgyári autósok és
versenybírók lelkes kis csoportja sátort
állított, versenypályát kijelölő bólyákat
és biztonságot szolgáló autógumikat ra­
kott ki. A felkelő nap első sugarai már
a koránkelő versenyzőket is a pályán
találták. Előbb csak gyalogosan, később
már saját kocsival járták be és ismer­
kedtek a közel nyolcszáz méteres pá­
lyával. Az emelkedőkkel, vizesárokkal,
éles kanyarokkal és a közel húsz kapu­
val nehezített pályán próbálgatták a tu­
dásukat. Már az első próbaköröknél ki­
derült, hogy a füves-homokos, illetve
az itt-ott kemény, hullámos terepen el­
sősorban a technikás vezetés érvénye­
sül.
A gyorsaságot imádó versenyzők egy­
más után álltak ki műszaki hiba miatt,
vagy csúsztak ki a pályáról és kerül­
tek a homokos partoldal „fogságába".
A rendezők által ide vezényelt autóda­
ru segítségének köszönhetően rövid idő
múlva újra „próbálkozhattak”. A tíz
órai versenykezdésre mindössze tizen­
két kocsi sorakozott fel. Valószínű, hogy
ebben az azonos időben futó székesfe­
hérvári és szentendrei „fontosabb” baj­
noki futam is „ludas” lehetett. Bizony­
ság erre az, hogy a verseny végére
Szentendréről megérkezett egy hét ko­
csiból álló, nálunk már törzstagnak
számító versenyzői társaság is. Az öt
különböző kategóriába besorolt ver­
senyzőknek háromszor kelteit a kijelölt
pályán végigmenni. Ezt mindannyian
teljesítették. Sőt, volt egy lelkes Trabantos ifjú, aki ráadásként még egy
plusz kört is ment, a mintegy félszáz
néző nagy derültségére. Ám a verseny­
ző nagy bánatára ezt a ..produkcióját”
a versenybíróság csak hibapontokkal
„jutalmazta”.
A végső sorrendet hibátlanul telje­
sített pályakörök mért ideje adta.
Ezek alapján a terepverseny vége­
redménye:
I. géposztály (700 cm3 hengerűrtartalo­
mig)
1. Morvay Tamás (Miskolci AFIT)
14-es rajtszám
2. Maksa Imre (DÉLÉP SC)
18-as rajtszám
3. ifj. Farkas József (CSEPEL AUTÓ)
17-es rajtszám
II. géposztály (1100 cmMg)
1. Pribusz Zoltán (e. k.)
as rajtszám
3III. géposztály (1300 cm3-ig)
1. Nagy István (LEHEL SC)
5-ös rajtszám
,
2. Nagy János (LEHEL SC)
7-es rajtszám
3. Nagy Sándor (KÜLKER SC)
21-es rajtszám
IV. géposztály (1600 cm3-ig)
1. Bárány Tibor (CSEPEL AUTÓ)
9- es rajtszám
2. Taczmann Lajos (LEHEL SC)
10- es rajtszám

Féléves munkánkról kívánok egy rö­
vid összefoglalót adni.
Az első félévben 496 beiratkozott ol­
vasónk volt, nem számítva a letéti
könyvtárak olvasóit. Az elmúlt hat hó­
napban 1894 látogató 4492 kötet köny­
vet kölcsönzött. Kilenc rendezvényün­
kön 1548 dolgozó vett részt, s közülük
1400 szocialista brigádtag.
Kedves olvasónk! Munkánk gördülé­
kenyebbé tétele érdekében bevezettük
a színcsíkos kölcsönzési rendszert. En­
nek az a lényege, hogy hat színt hasz­
nálunk a kölcsönzés folyamán, de min­
den héten másik színt. Amikor a hato­
dik színre kerül a sor az elsőt — ha
még van — kiszedjük, mert lejárt, s
megírjuk a felszólításokat a későknek.
Kérjük, ne sértődjenek meg, ha l'elszólítót kapnak ' — hiszen ez minden
könyvtárban természetes —, inkább
igyekezzenek határidőre visszahozni a
könyveket, vagy hosszabbítsák meg azokat.
Bízunk megértésükben, s hogy to­
vábbra is számíthatunk aktivitásukra,
mellyel jobb munkára serkentenek ben­
nünket.
Borics Istvánná
könyvtáros

Mély gyásztól megrendültén, hálás
szívvel mondunk köszönetét a Hűtőgép­
gyár vezetőinek, dolgozóinak, külön a
TMK kollektívájának, akik felejthetet­
len halottunk
SZELÉNYI JÁNOS
temetésén részt vettek, sírjára koszorút,
virágot helyeztek, részvétnyilvánításuk­
kal mély fájdalmunkban osztoztak.
A gyászoló család

a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. július hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Csapatversenyek eredménye:
1. KÜLKER SC
2. CSEPEL AUTÓ
3. LEHEL SC
Abszolút egyéni helyezései és idei öszszésített pontszámok:
1. Morvay Tamás (Miskolci AFIT)
9 pont
2. Maksa Imre (DÉLÉP SC)
6 pont
3. ifj Farkas József (CSEPEL AUTÓ)
4 pont
4. Takács Péter (DÉLÉP SC)
3 pont
5. Farkas József (CSEPEL AUTÓ)
2 pont
6. Farkas Józsefné (CSEPEL AUTÓ)
1 pont
7. Nagy István (LEHEL SC)
'
0 pont
8. Nagy János (LEHEL SC)
0 pont
9. Nagy Sándor (KÜLKER SC)
0 pont
10. Nyeső Pál (Szolnoki AFIT)
0 pont
Jó versenyt láthattak tehát azok a
nézők, akik ezen a vasárnapon kiláto­
gattak a kissé távoli pályára, ám végre
gördülékenyen
megrendezett
helyi
autóversenyre.
— eszes —

Kedves olvasónk!

A Sziklai Sándor KISZ-alapszervezet
július 3-án rendezte meg a hagyomá­
nyos NŐSÖK—NŐTLENEK labdarúgó
mérkőzését. Az idén a nőtleneknek
kedvezett a szerencse, 1 :0 arányban
győzték le a nősök csapatát.
Június 26-án került sor az olimpiai ve­
télkedő döntőjére, amelyet szocialista
brigádok és KISZ-alapszervezetek ré­
szére szerveztek. A döntőt elődöntő
előzte meg, s ebből 8 csapat jutott to­
vább. Végeredmény:
I. Bólyi János szoc. brigád (szervezési
és inf. főosztály)

II. Vályi Péter KISZ asz. (szerszám­
szerkesztési osztály)
III. Neumann János szoc. brigád (szá­
mítóközpont)
Gratuláunk a nyerteseknek!
Július 26-án Tamás Bernát sporte­
gyesületi elnök és Bíró István, a lab­
darúgócsapat edzője, utazik Moszkvába
a nyári Olimpiai játékokra, a jászárok­
szállási VASAS SE-ben kifejtett kie­
melkedő tevékenységük elismeréséül.

HŰTŐGÉP

Megindult a termelés az új üzemben, ahol abszorpciós hűtőszekrényeket
gyártanak.
tudósításunk a 3. oldalon

Uj kenyér
„Magyarországot több mint egy évez­
reden át a nép munkája, áldozatválla­
lása, társadalomformáló ereje éltette és
tartotta fenn.”
Alkotmányunk fenti idézete mintegy
kivonat, összegzés és értékelés történe­
lemkönyvünkből. Világos és egyértelmű
szövegezése rávilágít arra, hogy népünk,
szorgalmas munkájának köszönhető mai
valóságunk. Nemzeti múltunkban az ál­
lamalapítás és az új kenyér köszöntése
szép nemzeti üneppé formálódott, 1949től pedig alkotmányunk ünnepe is
augusztus 20.
A munkásosztály szövetségben a dol­
gozó parasztsággal, együttműködve a
haladó értelmiséggel kivívta és megszi­
lárdította a dolgozó nép hatalmát. En­
nek köszönhető az, hogy ma a szocializ­
mus építésén munkálkodhatunk.
Ebben az évben is megtermelte dolgo­
zó parasztságunk a gabonát. Az újságok
egymás után adják hírül, hogy mind
több termelő szövetkezetben és állami
gazdaságban kerül a kenyérnek való
biztonságba, fedél alá. Nem nehéz viszszaemlékezni, hogy a mostani esztendő­
ben a kenyér megtermelése több gon­
dot okozott a korábbiaknál. A későn
jött tavasz, a sok csapadék, és más aka­
dályok jelentkeztek. Sajnos néhány he­
lyen nem az ember, hanem a szeszélyes
természet és az árvíz aratta le a szor­
galmas munka gyümölcsét. Ha még eh­
hez hozzátesszük azt is, hogy ezévben
üem a politikai enyhülés, hanem a nem­
zetközi helyzet élesedése, a feszültség
fokozódása figyelhető meg, akkor lát­
hatjuk, és elfogadhatjuk, hogy az embe>i munkateljesítmény fokozására van
szükség, létünk és az emberiség fenn­
maradása érdekében. A Béke Világta­
nács budapesti felhívása, a komoly szö­
veg mindenkihez szól, figyelmeztet, de
o kivezető útra, a háborús veszély elke­
rülésének módjára is utal. Az ember
sok veszély és szörnyűség után győztese
és mindjobban győztese és legyőzője a
természetnek. Bízunk abban, hogy a
budapesti felhívás is ezt a győzelmet
segíti elő, és ismét az enyhülés lesz a
jellemző a politikai életben. A kedvező
nemzetközi helyzet kedvezőbb körülmé­
nyeket teremt és jelent mindennapi
munkánk végzéséhez, a kenyér megte­
remtéséhez és elfogyasztásához is. A tel­
jesítmény fokozása a munkában, a poli­
tikai aktivitásban, a különböző kezde­
ményezések pedig a nemzetközi helyzet
kedvező irányba való alakítására tudnak
befolyással lenni.
Az élet és a feladatok bonyolultsága
eddig is és ezután is csak fokozódik. Ez
n természetes és ehhez kell alkalmaz­
kodnunk! Bizonyítja ezt az alkalmazko­
dást éppen az az ezer év, amely az ál­
lamalapítás óta eltelt, de egyáltalán az
emberiség történelme is.
Az új kenyér sok és nehéz munka
árán került és kerül mindig az asztalra,
dolgozó parasztságunk hű szövetségese
a munkásosztály segít a kenyérnek való
megtermelésében. E két alapvető osz­
tály egyre közelebb és mind közvetle­
nebb kapcsolatban jelenti népi nemzeti
egységünk alapját és a hagyományos
Augusztus 20-i munkás—paraszt talál­
kozók is őszintén jelképezik ezt.
Mester István

Gazdag programok
Alkotmányunk születésnapját, a kia­
lakult hagyományoknak megfelelően szí­
nes, gazdag kulturális programokkal,
munkás-paraszt találkozókkal köszön­
tötte városunk lakossága.
A néptáncosok bemutatóján ízelítőt
kaphattunk korok és tájak legszebb tán­
caiból. A tanácsháza előtt Emel József
tanácselnök-helyettes mondott ünnep;
köszöntőt. A munkás-paraszt találko­
zók színhelyei az idén a mezőgazdasági
nagyüzemek voltak.
Jó hangulatban, a minden eddiginél
nagyobb erőfeszítést, fegyelmezettebb
munkát maguk mögött tudva, adtak tá­
jékoztatást eredményeikről, gondjaikról
a munkások képviselőinek. Az idei
rendkívüli időjárás próbára tette az
ember és a gép teherbíró képességét
minden korábbinál jobban. Jól állták a
próbát, az iparszerű termelés, az ipar­
szintű szervezettség, a mezőgazdaságban
dolgozók példás munkaszeretete, a leg­
hatásosabb eszközök az elemek elleni
harcban is, a további fejlődésnek pedig
elengedhetetlen zálogai.
Üj kapcsolatokat is alakítottak ki kol­
lektívák. Egyik ilyen, a közvetlen szom­
széd, a Zagyvamenti téesz gépjavító
brigádjának meghívására a téemká Komarov brigádja látogatott el a gépmű­
helybe. Találkozott a lakatos a lakatos­
sal, a hegesztő a hegesztővel, gépszere­
lő a gépszerelővel. Lehet-e ezt munkás­
paraszt találkozónak nevezni? A régi
megszokott értelemben aligha. A külön­
bözőségek egyre több területen lesznek
a múlté. Ez is hozzátartozik az alkot­
mánynapi ünnepségek képéhez.

Bolgár vendégek
Az alkotmánynapi ünnepségsorozat
kiemelekdő eseménye volt a Munkás és
Ifjúsági Házban megrendezett Bolgár
népművészeti kiállítás, amelyet öt na­
pig tekinthettek meg az érdeklődők.
A baráti nép művészetét gazdag kép­
anyagon csodálhattuk meg. A filmmű­
vészet eszközeivel pedig körutazást te­
hettünk, a Balkán vadregényes hegyei­
ben, Trákia gazdagon termő földjén, a
Fekete tenger világhírű üdülőiben. A
szocializmust építő nép munkasikereibe
is bepillantást nyerhettünk a jól válo­
gatott, könnyen áttekinthető kiállításon,
amelyet Iván Pejkovszki, a Bolgár Kul­
turális Központ igazgatója nyitott meg
augusztus 19-én.
A délutáni megnyitó előtt a Hűtőgép­
gyárral ismerkedtek a bolgár vendégek.
lvan Pejkovszki, dr. Dimiter Kolarov
propaganda igazgató és Alerandr Gjurov titkár (aki, mint tolmács bizonyí­
totta nyelvünk kitűnő ismeretét) nagy
érdeklődéssel hallgatta Iiadics Béláné
szociálpolitikai főosztályvezető tájékoz­
tatóját, amelyen részt vett Kókai Rudolf
a pártbizottság, Velkei István a szak­
szervezeti bizottság, Hubanov Mihály a
KISZ bizottság titkára.
A Bolgár Kulturális Központ, igazga­
tója őszinte örömét fejezte ki, hogy első
vidéki meghívását (egy hónapja van
Budapesten) olyan kollektíva képviselő­
itől kapta, akiknek eredményeit, mun­
káját Bulgáriában is ismerik. A legke­
resettebb hűtőszekrény-fajta a LEHEL
márkával jelzett.
A gyárlátogatást követően a vendé­
gek aktívaértekezleten folytattak esz­
mecserét kulturális kérdésekről.

Fagyasztó a fogyasztóknak
1977. december után ismét örülhet­
nek a fagyasztószekrények kedvelői. Jú­
lius végén megtörtént „0” széria gyár­
tás után nyitva áll az út a várva várt
nagyobb űrtartalmú, szolgáltatásokban
többet nyújtó, tetszetős kivitelű, immár
második
háztartási fagyasztószekré­
nyünk sorozatgyártása felé.
Az örömteli esemény kapcsán, úgy
vélem nem érdektelen, — még a gyári
lapunk szakközönségének sem — miu­
tán abszolút újdonságról van szó, a szek­
rényt kissé bővebben megismertetni.
A fagyasztószekrényekkel kapcsolatos
szakmai témáról írni, illetve a fejlesz­
tés megvalósításával lehetővé váló to­
vábbfejlesztéseket megemlíteni.
Mindenekelőtt nézzük a típusnevet.
A jól ismert HB jel arra utal, hogy az
J974-ben megvásárolt Bosch licenc és
know-how alapján készült modellről
van szó.
Ez azt jelenti, hogy a 160, 200, 240 két­
es háromcsillagos típusok után ez a he­
tedik olyan szekrényünk, amely az em­
lített szerződés eredményeként kerül
forgalomba. A 125, a szekrény névleges
bruttó űrtartalma. Az F a fagyasztótí­
pust jelzi, a T pedig, hogy a kezelő­
szerveket a tetőkeretben helyeztük el.

A szekrény, amint a képen is látható
három roll-bond típusú elpárologtató
lemezzel, két kosárral, azonkívül fa­
gyasztórekesz ajtófedéllel és kosárelő­
tétekkel van felszerelve. Az elpárolog­
tató lemezek a szekrényt három jól el­
különíthető térre osztják. A felső- és
bizonyos fokig a középső tér az úgyne­
vezett fagyasztó, a középső és az alsó
pedig a tároló rekesz. Minderről a
szekrény ajtajában található színes cím­
ke is tájékoztat.
A szekrény jellegénél fogva teljes

belső terében —18 °C alatti hőmérsék­
letet biztosít és kb. 40 kg áru tárolható
maximálisan.
A napi fagyasztóképessége 14 kg/24 h
— a H 60 F-nél ez az érték 6,25 kg/24
h — energiafogyasztása 1,3 kW/24 h,
amely nemzetközi viszonylatban is él­
vonalba tartozó megfelelően csekély ér­
ték.
A leírtakon kívül okvetlenül megem­
lítendő még a házilag átszerelhető job­
bos-balos ajtónyitás és a tetőkeretbe
beépített kezelőszervek, melyek funkci­
óit néhány, a fagyasztószekrénnyel kap­
csolatos új fogalom (tárolás, fagyasztás,
fagyasztóképesség) tisztázása kapcsán
lehet magyarázni.
Mindenki előtt világos, hogy a hűtés
tulajdonképpen egy tartósító eljárás,
melynek segítségével a különböző élel­
miszerek élvezeti és tápértékét lehet
hosszabb ideig megőrizni. Az is könynyen belátható, hogy a hőmérséklet mi­
nél alacsonyabb értéke a tartósítás mi­
nőségi szintjét emeli, illetve az eltart­
hatóság idejét meghosszabbítja.
Természetesen van egy optimum,
mely egyrészt technikai, másrészt gaz­
daságossági kérdés. Ennek függvényé­
ben alakult ki a —18 CC, melyet azon­
ban meghatározott idő alatt kell elérni,
ellenkező esetben a tartósítani kívánt
élelmiszerben komoly minőségromlás
léphet fel.
Elmondottakból nyilvánvaló,
hogy
először a hűtéssel tartósítandó élelmi­
szert meghatározott idő alatt legalább
(minimum) —18 °C-ra le kell hűteni —
ezt nevezzük fagyasztásnak —, majd
ezen a hőmérsékleten a lefagyasztott
élelmiszereket több-kevesebb ideig min­
den károsodás nélkül ott tarthatjuk,
azaz tárolhatjuk.
A fentiek figyelembevételével felsorolhatók tehát a fagyasztószekrény pa­
raméterei.
1. A szekrény teljes belső terében lega­
lább —18 °C-nak kell lennie.
2. A már lefagyasztott áru ezen a hő­
mérsékleten tárolható, ennek a menynyisége pedig a tárolókapacitás (fé­
rőhely) függvénye.
3. A szekrénynek rendelkeznie kell egy
meghatározott fagyasztóképességgel,
amelyet a gyártó cég ad meg szab­
ványos vizsgálatok alapján, általában
kg/24 óra értékben.

(folytatás a 3. oldalon)

Szeptember elsején nyílik új szociálpolitikai büszkeségünk, a 60 személyes bölcsőde,
amelynek a neve Mókus. Képünk augusztus közepén készült.

2

HŰTŐGÉP

Jövőre is szívesen jövünk

Vietnami fiatalok látogatása

Diáklány vagyok, és elhatároztam, hogy a nyári szünetben egy hónapot dol­
gozom a gyárban. Egyik reggel be is mentem a portára és eligazítottak, hogy a
jelvételi irodában kell jelentkeznem. Ott adtak egy nyomtatványt és elmagyaráz­
ták, hová kell menni aláíratni, lebélyegeztetni, bejegyezni, nyilvántartásba venni...
Először kissé megijedtem a „feladat nagyságától”, aztán nekigyürköztem és elin­
dultam a hatalmas gyárban. Üzemek és csarnokok sora, utak szövevénye, irodák
rengetege, de egy kis segítséggel mindent megtaláltam. Azt mondták, a styrol
műhelyben fogok dolgozni, másnap reggel hatkor kezdek.
Ott is voltam. Az ott dolgozók nagyon barátságosan fogadtak és bármit kér­
deztem, szívesen válaszoltak — mi hol van, ez nálunk így szokás, így kell csi­
nálni —. Majd megmutatták mi lesz a munkám.
— Vigyázz a kezedre, nehogy megégesd! Forró a drót! — de mit ér a jóta­
nács, ha eleinte még ügyetlen az ember fia, illetve lánya... Aztán lassan mégis­
csak belerázódtam a dolgokba és gyorsan eltelt az egy hónap. Az asszonyok saj­
nálták, hogy már befejezem és mondták, hogy jövőre is idejöjjek dolgozni. Vár­
nak. A leszámolásnál legalább annyi helyre kelleti menni, mint a felvételnél,
majd végül megkaptam a fizetést. H100,— forint. Ez rengeteg és az engem!
Gondolom nagyon sokan tudják mi az az öröm, amit akkor érez az ember,
mikor munkája elnyeri jutalmát. Most mindezekért szeretnek köszönetét mondani
azoknak az embereknek, akik segítettek, útbaigazítottak, lehetővé tették a nyári
munkát. És nemcsak nekem, hanem a többi fiatalnak is, akik a vakáció alatt a
gyárban dolgoztak.
Ezzel el is köszönök. Viszontlátásra!
Ugye jövőre is jöhetünk?
Molnár Beatrix, Lehel Vezér Gimnázium 3. a

A kékio JStfriáai

Egy sokat szenvedett ország ifjúsági
küldöttsége látogatott a vietnami nagy­
követség munkatársának, Nguyen Kim
Khang vezetésével a Hűtőgépgyárba,
augusztus 5-én.
A fiataloknak Csömör József műszaki
igazgató tartott tájékoztatót a vállalat
indulásáról, fejlődéséről és néhány szó­
ban bemutatta a Hűtőgépgyár termék­
szerkezetét.
A tájékoztató után Jovanov Sándor,
KISZ városi bizottságának titkára mon­
dott néhány emlékezetes mondatot.
„ ... Megragadom az alkalmat, hogy
Önökön keresztül gratuláljak népük
újabb sikeréhez, melyet Pharn Tuarn ért
elaSzaljut 36 fedélzetén, a világűrben.
Ez az újabb nemzetközi űrpáros nagyon
jó kifejezője és bizonyítéka a szovjet­
vietnami együttműködésnek és jól pél­
dázza a szocialista országok szoros
együttműködését az élet minden terüle­
tén ...”
Ez után a vendégek a szociális léte­
sítmények megtekintésére indultak, ahol

Gond a tárolás
Gyárunk 1967-ben fejezte be az L—70
AV típusú, míg 1970-ben az L—50 AV
típusú abszorpciós háztartási hűtőszek­
rények gyártását. (Ezt követően a svájci
SIEIR cégtől megvásárolt licenc alap­
ján kezdtük el gyártani a korszerűbb
S-tipusú abszorpciós háztartási hűtő­
szekrényeket.) Ezeket a hűtőszekrénye­
ket saját fejlesztésben gyártottuk, így
az L-tipusú hűtőszekrényekben az agg­
regét egységek cserélhetők voltak. Fel­
újítását a Gelka végezte, kápolnásnyéki
felújító üzemében.
A Hűtőgépgyár az 1979. év előtt gyár­
tott abszorpciós háztartási hűtőszekré­
nyekhez 10 évre biztosította a pótalkat­
részek ellátását. 1979. január 1-vel ez
megváltozott, mégpedig a Miniszterta­
nács 35/1978. (VIÍ/6.) számú rendeleté
alapján, amely a tartós fogyasztási cik­
kek alkatrész ellátásával és javítószol­
gálatával foglalkozik. A rendelet ki­
mondja: „A kötelező jótállással árusí­
tott, továbbá a mellékletben felsorolt
termékek alkatrész ellátásáról és javító­
szolgálatának megszervezéséről, ha az
áru fogyasztói ára — az 5000,— Ft-ot
nem haladja meg legalább 6 évig, —
az 5000,— Ft-ot meghaladta 8 évig kell
számítani.” (Ezen alkatrész ellátással
kapcsolatos rendeletet olvasóink figyel­
mébe ajánljuk, mert nemcsak háztar­
tási hűtőszekrényekre, hanem vala­
mennyi tartós fogyasztási cikkre vonat­
kozik. így például: TV, mosógép stb.).

elismeréssel nyilatkoztak a hűtőgépgyá­
ri dolgozók sportolási és szórakozási le­
hetőségeiről.
A programban szerepeit még filmvetí­
tés és a kompresszoros hűtőgép gyáregy­
ség munkájának bemutatása. A nagy
meleg elől jólesett elbújni a Lehel
Gyöngye étterem hűs falai közé, ahol
ebéd várta a vendégeket.
A vietnami fiatalok később a város
nevezetességeivel ismerkedtek meg és
ennek keretében megtekintették a jász
nép relikviáit bemutató Jász Múzeumot,
majd a kora délutáni órákban elutaztak
városunkból.
Az elutazás előtt Nguyen Kim Khang
megköszönte a szívélyes fogadtatást és
azt a sok segítséget, melyet a magyar
nép adott a vietnami népnek igazságos
harcuk megnyeréséhez Mi pedig szívből
reméljük, hogy az itt látottakat sikerül
hasznosítani és ezen keresztül eredmé­
nyesen munkálkodhatnak hazájuk felvi­
rágoztatásában.
Csatai József

Mivel az L-tipusú hűtőszekrények
gyártását megszüntettük, és a kötelező
alkatrész ellátási idő is letelt, így e tí­
pusok javítása is megszűnt. A javítá­
sukhoz szükséges aggregét készletekre
nincs szükség, ezért folyamatosan lese­
lejtezésre kerülnek. A Gelka részére
biztosított aggregét készletekből az év
folyamán visszaszállításra került L—50
és L—70 AV típusú abszorpciós háztar­
tási hűtőszekrényhez tartozó aggregéiből
ezernégyszáz darab. Ab aggregét készle­
tekből 10 év alatt gyorsan tudták „orvo­
solni” a hibákat, ami kedvezett a hűtő­
szekrény tulajdonosoknak. Mivel ezek a
típusok „kiszolgálták idejüket", így ke­
rültek vissza leselejtezésre. A selejtezés
előtt azonban le kell engedni a hűtőfo­
lyadékot, a szigetelést eltávolítani, majd
az égetőbe elszállítani — robbanásve­
szély megelőzése céljából — s végül a
MÉH-telepre eljuttatni. Erre ti munkára
kérték fel KISZ-tagjainkat.
A munka elvégzésében jeleskedtek:
a Vályi Péter KISZ alapszervezet, (Szer­
számszerkesztési osztály dolgozói) a
Radnóti Miklós KISZ alapszervezet (Ke­
reskedelmi igazgatóság; és az Anyagel­
látási főosztály fiataljai) és a Szerviz­
raktár Kállai Éva Szocialista Brigád
tagjai.
Köszönjük a segítségüket ! ! !
A következő hetekben is lesznek ha­
sonló volumenű munkák, aminek el­
végzésére örömmel vesszük más alap­
szervezetek és ifjúsági szocialista bri­
gádok jelentkezését is!

„Az Adria jellegzetessége nagy sótar­
talma, ami összefügg hőmérsékletével.
Hűvösebb északi vizeinek sótartalma
31-33 százalék, — míg a délieké 38 szá­
zalék — adriai sajátosság a víz nagy­
fokú átlátszósága. Általában 10—15 mé­
ter mélységig is le lehet látni, sótartal­
mával és átlátszóságával függ össze
gyönyörű kék színe is.”
Ilyen és hasonló szível melengető so­
rokat olvasgattunk az útikönyvben, hó­
napokkal az út előtt. Végre aztán egy
busznyi ifjúság sok izgalom után nagynagy várakozással elindult, hogy két
teljes héten át érezze és élvezze a ha­
tárokat nyitó szabadságot, a nyár min­
den szépségét, örömét.
Irány a tenger!
Apró településeket, zajos városokat
hagytunk magunk mögött — vasárnap
volt — s egyre szaporodott a látnivaló.
A Neretva völgyében jártunk, a híres
partizánharcok színhelyén. A hatalmas
kopaszon meredező sziklák tövében ka­
nyargó folyó mellett vitt az utunk. Ké­
ső délután értünk Sarajevóba. Gyors
vacsora, alvás. Hajnalban sátorbontás,
indultunk tovább. Reggeli már a busz­
ban, tovább a gyönyörűen zord, csupa
kanyar úton, szakadékok mellett — vé­
dőkorlát nélkül — siető autók között.
Első nagy élmény a Neretva partján
épült törökös hangulatot árasztó Mos­
tar. Pár óra pihenő volt csak, s mégis
megéreztünk valami keveset a város
romantikájából. Az ódon városrészben
nyüzsgő élet fogadott. Sok-sok kicsi hó
vézó, apró boltocska nyitja-tárja ajta­
ját az utca forgatagára — kellemes hű­
vöst, élményt ígérőn, hívogatón. A szűk
utcák fele régiségárusokkal, ötvösmű­
helyekkel, képeslapot, apróságokat kí­
náló bazárral. Alig vettük észre, hogy
már a híres mostari régi hídon járunk.
(A török építészet máig épen álló cso­
dája 1566-ból.) A pihenőnek vége, még
pár ház, s magunk mögött hagytuk ezt
a kedves várost.
Irány a tenger!
Már nem lehet olyan messze! Kilát­
ja meg elsőnek és hol találunk kem­
pinget? Izgultunk, persze! A felhők gyü­
lekeztek a fejünk felett! Már a tenger
mellett voltunk! Megláttuk, de milyen­
nek? Szürkés-feketének, félelmetesen
sötétnek és nagynak. Cikázó villámok
vesztek bele, a felhők belepték a csu­
pasz sziklákat, ömlött az eső!
Mégis, mire a zsúfolt kempingek so­
kaságában helyet találtunk, felvertük
végre sátrainkat, a szél elállt, kisütött
a nap is! És tűzött teljes erőből mind­
végig! A tenger megszépült. A felforró­
sodott homok az esti hullámveréstől
enyhült csak, ami lassan-lassan elnyel­
te az annyi gonddal épült homokvára­
kat, reggelre tükörsimára egyengette a
lábnyomokat, hogy élőiről kezdődjön
minden az új napon.
Igazi pihenés volt! Élveztük a nap
melegét, a homokos partot, a sekély vi­
zet. Kirándultunk Dubrovnikba, ebbe a
régi-régi hagyományokban gazdag „cso­
da” városba. Ezt elmesélni, méginkább
elfelejteni nem lehet. Egymást érik az
édes illatú leanderfák, — nemcsak itt,
mindenütt a part mentén — termésreforduló fügefák, pálmák. Mindenhon­
nan zene szűrődik ki, a galambok nyu­
godtan sétálgatnak az emberrengeteg

között. Az óvárost körülvevő várfalon
végigsétálni több óra, de a végtelen víz,
az egymás hátán ülő házak, virágzó
kertek látványa, a mindenféle elágazó,
sikátoros, csupalépcsős kicsi utcák él­
ménye visszaadhatatlan.
Láttuk Splitet. Kanyargó szerpentines
utakon eljutottunk Rijekába, ahol min­
den út a kikötőbe vezet. Személy-, és
fehérhajók erdeje, hatalmas daruk meredeznek ki a vízből, siető matrózok,
ténfergő túristák, amerre a szem ellát.
Sós víz és halszag keveredik a virágok
illatával, kiáltozásokkal, sirályok hang­
jával.
Jártunk I’ulában, ahol megcsodáltuk
az amfiteátrum monumentális épület­
tömbjét — és utóiért bennünket az iga­
zi kánikula! Hat napig „éltünk” Opatijától pár kilóméterre. A külvárosok
egymást érik. Végig a parton virágok,
sokféle pálma, kedves villák, panziók,
emberekkel zsúfolásig telt strandok, te­
raszos vendéglők, csillogó üzletek és
drágaság!
Es a tenger!... Ilányszínű arcát mu­
tatta percről-percre! Láttuk igazán kék­
nek. Tisztán, szinte bársonyosan sötét­
lő, mélykéknek hófehér habokkal. A
sziklás partok mentén átlátszóan tük­
rözte a zöld sokféle árnyalatát. Felfo­
kozott erővel és tündöklőn verte viszsza a fénysugarakat a csillogó víztükör,
amit elborítottak a csónakok, vízisíelők,
vitorlázók. És ahogy a napsugarak
a mélységet átsütik! — látni a kövek
között megbújó tengeri sünök fekete
foltjait, különös formájú halakat, ten­
geri növények százszínű szépségét.
Es este lustán, alig hallhatóan érnek
partot a hullámok, visszatükrözve tá­
voli városok fényeit — és a korzó újra
megtelik élettel! Élveztük a hűs vizet,
a nap barnító melegét, hogy letörölhet­
tük magunkról az újra és újra kiütő
sóréteget!
Visszagondolva minden még szebb,
még több talán, mint akkor, ott érez­
tük. Hogy lassan vége a nyárnak, min­
den még szebb, még több talán.
A kéthetes jugoszláviai utal a KISZbizottság szervezte!
Kockás Karola

Természetbarátok
Már hagyomány, hogy a Vasasszak­
szervezet az ország egy városában talál­
kozót hirdet, és várja az üzemek, intéz­
mények természetbarát szakosztályainak
tagjait.
Ez évben augusztus 9—10-ig Pécs vá­
rosa adott otthont a vasas természetjá­
rók népes csoportjainak.
Vállalatunkat a LEHEL SC Természet­
barát Szakosztályának harminc fiatal
túrázója képviselte.
A három nap programjai között túra­
verseny, városnézés, és a Vasas Művész­
együttes folklór műsorának megtekin­
tése szerepelt.
A találkozó kellemes meglepetéseként a
Mecsek túraverseny első és harmadik
helyezését érte el két csapatunk.
Ötvös Béla

HŰTŐGÉP

3

Fagyasztó a fogyasztóknak
(folytatás az első oldalról)
A három paraméteren kívül az utób­
bi kettő kombinációjaként van tulaj­
donképpen egy negyedik is, ez pedig az
egyidejű fagyasztás és tárolás. Gyakor­
latban ez azt jelenti, hogy a gyári uta­
sítások betartása esetén akkor is lehe­
tőség van házi fagyasztásra, ha a szek­
rényben már lefagyasztott árut, táro­
lunk. Ez a művelet az ott tárolt és le­
fagyasztott árut nem károsítja.
A fagyasztószekrények tehát jelentős
újdonságot és különbséget jelentenek a
normál két vagy háromcsillagos model­
lekhez képest.
Bár a fagyasztószekrény a normál
háztartási hűtőszekrényt nem pótolja.
Ulégis pótolhatatlan különösen az olyan
emberek számára, melyek nagy rész­
arányban
fogyasztanak
fagyasztott,
mélyhűtött élelmiszert, továbbá saját
kerttel rendelkeznek, vagy sertést szok­
tak vágni.
Jelentős a különbség a normál ház­
tartási hűtőszekrényekkel szemben a
kezelőszervek megoldásában, elhelyezé­
sében is. Ennek oka egyrészt technikai
(a hőfokszabályozót nem célszerű a bel­
ső térbe helyezni), másrészt a fagyasz­
tószekrények, különösen a 100 liter fe­
letti űrtartalmúak megrakott állapot­
ban jelentős áruértéket képviselnek,
ezért okvetlenül arra kell törekedni,
hogy a felhasználó az esetleges üzem­
zavarokról (áramszünet, ajtónyitvatartás, túlterhelés, aggregét dugulás stb.)
megfelelően tájékoztatva legyen, továb­
bá az egyes műveleteket (tárolás és fa­
gyasztás • tárolás együtt) el tudja egy­
mástól különíteni.
E feladatokat jelen esetben két kap­
csolóval és három kijelző lámpával ol­
dottuk meg. A két kapcsoló egyike a ki­
be kapcsoló, a másik az ún. fagyasztó­
kapcsoló, melynek bekapcsolásával a

motorkompresszor állandóan üzemel,
így a szekrényben leghidegebb hőmér­
séklet érhető el.
A lámpák közül a zöld a bekapcsolt,
feszültség alatti állapotot, (tároló üzem),
a piros a káros túlmelegedési, a sárga
pedig a fagyasztást üzemmenetet, tehát
az állandó üzemű kapcsoló bekapcsolt
állapotát jelzi.
Az esetleges áramkimaradás esetére
is van bizonyos
mértékű védelem,
ugyanis a megnövelt hőszigetelés kb.
16—18 órán át biztosítja a még megfe­
lelő belsőtéri hőmérsékletet.
A „0” széria illetve az „S” sorozat
megkezdése természetesen nem jelenti
e típussal kapcsolatban a fejlesztés vé­
gét. Már folyamatban van a beépített
változat tervezése és most lesz majd
lehetőség az MP 160 HA-val összeépí­
tett kivitel, az ún. „kombináció” kidol­
gozására is. Elkerülhetetlenné válik bi­
zonyára a későbbiekben a belső tér hő­
fokának analóg vagy digitális kijelzése
is. amely a vásárlók jobb tájékoztatását
biztosítja.
Vásárlóink először az őszi BNV-n,
majd augusztus végén már a boltokban
„találkozhatnak" a készülékkel. Nevez­
tük egyébként a szekrényt a vásári
nagydíjra. Ennek eredményét nagyon
kíváncsian várjuk.
Elkezdődött továbbá a „fagyasztó csa­
lád'’ harmadik tagjának, egy kb. 210
liter űrtartalmú készüléknek a tervezé­
si1 is.
Reméljük, hogy az e cikkben leírtak
hozzájárulnak a fagyasztószekrény és az
azzal végezhető műveletek jobb megis­
meréséhez és talán ennek kapcsán né­
hányat! a „gyakorlatban” is meggyő­
ződnek ezen új hűtőszekrénytípus ta­
gadhatatlan előnyeiről és szükségessé­
géről.
Károlyi János

Megindult a termelés
Gyártmányaink közül az abszorpciós
rendszerű hűtőszekrények keresettek
külföldön és itthon egyaránt.

A előrelátó — piackutatással alátá­
masztott — fejlesztési tervekben ezért
is határozták el korábban vezetőink,
egy új tizem építését erre a célra. Az
építkezés megkezdésekor még csak — az
addig két-három üzemben is készülő
abszorpciós gyártmányok egy helyre
történő összevonásáról készültek tervek.
Később — amikor a számunkra is igen
kedvező Camping-Gaz típusok gyártá­
sáról is sikerült megállapodni — ezek
gyártását szintén ebbe az új üzembe
>•irányították” a már módosított tervek.
Egész sor, külföldről átvett gyártóberendezést és készüléket kellett a helyi
sajátosságok figyelembevételével adap­
tálni és telepíteni. Közben az építők ál­
tal elkészített üzemcsarnokban a belső
szerelő és szakipari munkálatokban
szorgoskodtak az „alvállalkozók”.
A vállalatunk szakembergárdája a
külső cégek munkásaival karöltve közel
száz új berendezést épített be. Közülük
a legjelentősebbek; a speciális leszedő
és felrakóval rendelkező járató, a készáru-elszállító konveyor-pálya, az üzem­
anyag továbbító konveyor és görgőpá­
lyái, szerelőszalagjai, az önálló festőbe■endezés stb. Az üzem középső hajójá­
ba két „gépóriás” került. A BATTENFELD 800ü-es műanyag fröcesgépen
többek között a 125 literes fagyasztó­
szekrények, valamint a PS—150-es hű­
tőszekrények fröccsölt-belsőkamráit ké­
szítik. Az IMI műanyag fröcesgépen a
60-as fagyasztószekrények, valamint az
S—80-as hűtőszekrények fröccsölt bel­
sőkamráit gyártják. A hatalmas műa­
nyagfeldolgozó gépek több tonnás szer­

számainak gépi mozgatására a gépek
„fölé” nagy teherbírású darupályát építettek, megkönnyítve ezzel a szer­
számcserét. Ez korábban igen nehéz
munkát jelentett.
Az üzem építésénél átvettük azt a
nemzetközileg már régóta alkalmazott
elvet, hogy az egyes részterületeket, be­
rendezéseket — azok elkészülte után —
azonnal a termelés szolgálatába állít­
ják. Nem várnak a teljes üzem elké­
szültéig, átadásáig. Vállalatunk és a
népgazdaság érdeke is megkívánja, hogy
a milliókba kerülő berendezések minél
előbb üzemeljenek. Ezért is üzemeltet­
ték már az építés befejezése előtt a mű­
anyag friiecsgépeket, és egyes alkat­
részgyártó gépeket. Nagy jelentőségű az
is, hogy július utolsó napjaiban meg­
történt az átköltözés, s megindult a ter­
melés az új abszorpciós üzemben. Az
alkatrészek előregyártásával az átköl­
töztetés néhány napos időszükségletét
és az abból adódó anyaghiányt sikerült
úgy-ahogy semlegesíteni.

Reméljük, hogy az új helyen a ter­
melés teljes felfutása nemsokára meg­
valósul. Talán, ha az új berendezése­
ket és a technológiát megismerik, be­
gyakorolják az ott dolgozók.
Jó pár további újabb berendezés még
ezután készül.
A palástgyártó gépsor elkészülte az
egységesített palástok gyors, pontos
gyártását fogja elősegíteni. A festékelő­
készítő berendezés a festékelőkészítók
munkáját könnyíti meg. Készül továb­
bá az S—60-as típusú szekrények sze­
relőszalagja is, valamint újabb járató­
szalagok a járató-terembe.
Cjabb szép létesítményben kezdődött
tehát meg a termelés.
— eszes —

rovatvezető:

Safcsák Gyula

Jobban igazodva az é leihez
Augusztus vége van, s itt a tanulmányi év, vágj’ más néven az oktatási év
kezdete.
Az elkalandozás veszélye nélkül teszem hozzá, hogj’ sok más országban a nap­
tári évvel esik egybe az iskolai év nyitása is, míg a gazdasági évet júliusban zár­
ják, illetve augusztusban váltják.
Ha belegondolunk a mi sokünnepes decemberünkbe, az őszi mezőgazdasági
szállítások ipart hátráltató vagonproblémáiba, az erőfeszítésektől terhes évvégét
követő január-februári alapanyag ellátás körüli pangásba, bizony megállapíthat­
juk, hogy ráférne égj’ kis reform gazdasági számvetésünk naptári rendszerére is.
Visszatérve eredeti témánkra, az oktatás, a tanítás — tanulás minden ősszel
elkezdődő, nem kevés problémával járó tennivalóira, sok-sok gondolat, megol­
dásra váró feladat, nézet kíván nyilvánosságot. Minden központi gazdasági és tár­
sadalmi szerv fontosnak tartja a képzést és továbbképzést, mint hatékonyság-nö­
velő tényezőt.*Ennek érdekében szervezik, sőt túlszervezik az oktatást. Ez a meg­
állapítás igaz az általános iskolától az egyetemig, és igaz az üzemi szintű szakmai
továbbképzésen át a különböző politikai és más társadalmi képzésekig, beleértve
az üzemeken kívül szervezett tanfolyamokat is.
Helyes a megállapítás, hogy a kor­
szerű és korszerűsödő világunk minden
téren korszerűen oktatott és kiképzett
embereket, munkavállalókat kíván.
Nappali oktatási rendszerünk — be­
széljünk talán először erről — évtize­
dek óta az útkereséssel küzd. Annak el­
lenére. hogy elismerjük az oktatásban
is az új alkalmazásának szükségességét,
mégis bosszantó, hogy középiskolás szin­
ten régen nincs két egymást követő év­
ben azonos tankönyv, azonos tanmenet.
Nem megy csodaszámba az olyan di­
ák, aki négy évig bár egyazon épület­
ben folytatta tanulmányait, mégis kéthárom, sőt volt olyan időszak is, ami­
kor a négy év alatt hatféle intézmény­
be járt; Ennyiszer változott meg az is­
kola elnevezése és oktatási célkitűzése.
Az ilyen iskolában tanító pedagógusok
felelősségérzetének, — talán kismértékű
rugalmatlanságának — köszönhető, hogy
a szükséges, fontosnak ítélt tananyag
került minden külső változás ellenére a
tanulók fejébe. Ha nem lenne a maga
nemében tragikus, talán mosolyogni is
lehetne azokon a tréfákon, amiket az
irányító intézmények át-, szét- és öszszeszervezése vált ki. Itt kell szólnunk
róla, hogj’ az ipart talán legjobban érin­
tette a középiskolai, technikumi oktatás
beszüntetése, azaz a technikusképzés le­
állítása. Nem kell hangsúlyozni, hogy
ez az iskolatípus adta iparosodó társa­
dalmunk számára a kvalifikált szak­
munkást, a jól képzett művezetőt, üzemvezetőt, szerkesztőt, technológust és
ez a réteg jelentette iparunk derékha­
dát, s jelenti ma is kádertartalékát.
Sajnos, bár szinte mindenki érezte, lát­
ta a technikumok megszűntetésének ká­
ros hatását, visszaállításának vagy he­
lyettesítő iskolatípus létrehozásának a
legkisebb jele sincs.
A túlszervezésnek a technikusképzés
hiányán túl van egy másik, az általá­
nos iskolától az egyetemig terjedő vad­
hajtása, a sokrétű, egy-egj’ tanító, ta­
nár, igazgató, tanszékvezető szubjekti­
vitásán alapuló szakosodás. Ma Magyar­
országon az igényeket messze meghala­
dó szakféleséget képeznek minden szin­
ten. Tudjuk, hogy külföldön is kapnak
szakképzést, a miénktől jelentősen elté­
rő oktatási rendszerben, az ott tanuló
magyar diákok. Annak elismerjük szám­
talan előnyét, az egyénre nézve sajnos
csak oly csekély vonatkozásban gyara­
pítható, mint az adott ország nyelvének
ismerete. így lesz a külföldi főiskolán
vagy egyetemen végzett, nálunk sosem
használt szakképzettséggel rendelkező
szakemberből tolmács, fordító, jobb
esetben nemzetközi kapcsolatokkal fog­
lalkozó ügyintéző vágj’ külkereskedő.
(A sokszakú képzésnek csak égj’ lélek­
telen, katonás, parancsuralmi rendszer­
ben lenne esetleg meg a haszna, ha a
szak szoros kapcsolatban tudna lenni
az iparral annak gyors, főleg licencek
miatti fejlődésével, változásával. Ez
azonban a szocialista ipargazdaságtól
idegen.) Oktatási rendszerünk sűrűn
változó irányítói is látják, hogy’ itt ten­
ni, változtatni kell. Átfogó, rugalmas és
a fejlődéshez igazodó változást eddig
csak az évről-évre ötletszerűnek vélt
módosítások helyettesítették.
Gondolom, aki elolvasta eddig e so­
rokat, már korábban feltette magában
a kérdést: hogy kerül a csizma az asz­
talra? Mi közünk van nekünk egy üze­
mi lapban a téma ilyen irányú megkö­
zelítéséhez?
Sajnos sok közünk van hozzá, még
akkor is, ha nem a gyár, az ipari ob­
jektum üzemeltetésének szempontjából

nézzük, hanem úgy, mint szülők, hoz­
zátartozók, esetleg átmenetileg üzemi
dolgozók, volt és jövőbeni diákok. Most
csak úgy vizsgáljuk a kérdést, mint
vállalatunk feladatainak egyik legje­
lentősebb „nyersanyag” tartalékát, ká­
derutánpótlás- és káderfejlesztési szem­
pontból.
Az oktatási vonal „termelésének”
módszerét feltétlenül meg kellene vál­
toztatni. Természetesen ebből illetékes
vállalati szerveink is kiveszik részüket.
Szociális és oktatási igazgatóságunk
számos sikert könj’velhet el. Nyilván­
való. hogy ezek részfeladatok voltak, s
tovább kell tevékenykedni még. Egy’
másik területen is hallatjuk hangunkat,
tevékenyen befolyásoljuk az illetékese­
ket. Ez a Gépipari Tudományos Egye­
sület. Mind a helyi, mind az országos
program foglalkozik az oktatás ipart
segítő fejlesztésével.
Nagy öröm arról beszélni, hogy a Hű­
tőgépgyárban a gazdasági vezetés el­
képzelése összhangban van a tényleges
igénnyel. Köztudott, hogy oktatási osz­
tályunk vezetője a GTE helyi szerveze­
tének vezetőségi tagja és az oktatási
feladatok felelőse. Ismerve igazgatósá­
gának törekvéseit és a GTE helyi és
központi célkitűzéseit, biztosítottnak
látszik a továbbfejlődés. Felvetődik a
kérdés, hogy konkrétan mit kellene
tenni?
Nagy szükség lenne a lényeges alap­
szakok kiválasztására. Ezeken belül
úgynevezett „iskolaláncolatokat” kelle­
ne létrehozni az általános iskolától a
középiskolán át a felsőoktatásig. A fel­
sőoktatás első három éve főiskolai,
majd az azt követő két év egyetemi
végzettséget jelentene. Az iskolaláncolat
egyes fokain, ha az például ipari jelle­
gű, mód lenne a szakmunkásképzésre,
vagy az üzemmérnök-képzésre. Az is­
kolaláncolat szoros kapcsolatot tartana
azzal az intézménnyel, gyárral, amely
számára képzi hallgatóit, tanulóit. A
speciális képzés viszont az adott intéz­
ményre, üzemre hárulna.
Itt az a pont, amiért az egész beve­
zetésre talán kicsit bőven, talán néhol
szűkén tárgyalva sor került. Bár nagyon
szeretnénk egy ésszerű iskolatípust vagy
iskolatípus sort látni, de tudjuk, hogj’
ez egyik percről a másikra nem való­
sítható meg, viszont vállalatunknak ak­
kor is szüksége van jól képzett szak­
emberekre. Ezért minden erőnkkel biz­
tosítani kell azt a rendszert, amelyen
belül kapják meg dolgozóink azokat a
szakmai tudnivalókat, melyek a gazda­
ságos termelés biztosításához kellenek.
E rendszernek ki kell mozdítani a to­
vábbképzést a holtpontról!
Tovább kell lépnünk, és vállalaton
belül meg kell oldanunk — mivel ma
máshol ezzel még nem törődnek — a
szerkesztő-rajzoló képzést, a technikus­
szintű tervező technológus, műszaki irá­
nyító képzést, a műszaki ügyintéző, az
anyagbeszerző képzést, hogj’ hirtelen
többet ne is soroljak.
Fontos természetesen a minőségi
munkát biztosító szakmunkás időrőlidőre történő oktatása, sőt viszgáztatása.
összefoglalva: tovább kell mennünk
az általunk kipróbált úton és biztosí­
tani kell a tanulás-tanítás sokrétű mun­
káját vállalatunkon belül. Ezt kívánja
meg a termelékenység fokozása, a ha­
tékonyság növelése, az emberek szak­
mai intelligenciájának bővítése, a szín­
vonal emelése.
Safcsák Gyula

4

HŰTŐGÉP

Brigádok házatája
brigád nagy reményekkel

Jó benyomást keltő kellemes, tiszta kis helyiség a szerviz üzem kalorikus ja­
vító műhelye. Ismerős arcok mindenütt. Nemrég még az abszorpciós üzem Lehel—
70 Szocialista Brigádjában tevékenykedtek: Kecskés Sándor, Rendes László, Baranyi Ferenc és Kalla István. Bátort Lászlónéval ugyancsak ott, a Március 8. bri­
gádban találkoztam. De ismerősöm Tóth Károly, az abszorpciós Gorkij brigád egy­
kori tagja és Hips István szerviz brigádtag is. Akik újaknak tűntek, a Balogh
házaspár, függetlenül attól, hogy a feleség — Giziké — tizenöt, férje pedig —
András — már huszonkét éve vállalatunk dolgozói.
Naponta arra visz az utam, mindig a megszokott képet látom. Nagy szorga­
lommal dolgoznak, arra is alig van idejük, hogy feltekintsenek, szemügyre vegyék,
ha valaki benéz hozzájuk.
Elgondolkodtam, — valóban ezt a munkát csak úgy lehet eredményesen vé­
gezni, ha benne van a dolgozóban a munka szeretete, túl a fizetésen, pénzen, a
munkalehetőség megbecsülésén. Igen, itt olyanok dolgoznak, akik nem szeretnek
téblábolni, akiknek a munka életelemük. Fáradságot nem ismerve javítják az or­
szág különböző részeiről beszállított hibás hűtőszekrényeket. De a helyi visszaforgású szekrények hibáinak elhárítása is feladatuk.
Egy fedél alatt, egymásra utalva szorgoskodik öt szocialista brigád, összesen ki­
lenc dolgozója.
Nem egyszerűbb lenne egy új brigádot alakítani?
— Mi is így láttuk célszerűnek.
Május elsején „startoltunk” fölvéve a Május 1 nevet. — újságolta Balogh
Andrásné, Bátori Lászlóné és Kalla István. Mindenki azzal a fokozattal indult,
amelyet előző brigádjában elért. Az elgondolástól senki sem idegenkedett, hisz
hátrányos helyzetbe nem kerültünk. Alakulásunkról jegyzőkönyvet készítettünk
miszerint öten arany, négyen ezüstkoszorúsak minden igyekezetünkkel azon fára­
dozunk, hogy a szerviz üzem feladatait maradéktalanul teljesítjük.
— A kollektíva egy része hegeszt, egy része szerel.
A brigádvezető Kecskés Sándor, helyettese Rendes László, hogy nem most
kezdték a szakmát, az meglátszik munkájukon.
— A tanulással tudást és nem bizonyítványt kell szereznünk, hisz ez utóbbi
csak dokumentuma a tudás megszerzéséért kifejtett fáradságos munkának. Régi,
örök érvényű igazság, hogy nem az iskolának tanulunk, hanem az életnek. Nem
okoz gondot sem a hegesztés, sem a hűtőgépszerelés.
— Az eddig eltelt pár hónapról Baranyi Ferencet, Balogh Andrást faggat­
tam. Mindketten brigádvezetők voltak régebben.
— Féléves önkiértékelést mi is készítettünk. Felmértük a két hónap eredmé­
nyeit, feltártuk hiányosságainkat. Tartalmasán töltöttük ki a munka hatékony­
sága érdekében a munkaidőt, nem volt számottevő pontatlanság.
— Milyen területen vállalhat egy szerviz brigád társadalmi munkát?
— Mindenütt, ahol szükség van a segítő kézre! Júniusban például S—60-as
aggregátok javítását, megtöltését, hibás hűtőszekrények leürítését végeztük het­
venkét órában.
,Múltkoriban meg azt kérdezte az egyik illető, — kapcsolódik a társalgásba
Kecskés Sándor — hogy tudtok ti szervizesek takarékoskodni valamivel?
— Persze, hogy tudunk!
A klímaszekrények üzemeltetési idejét lecsökkentettük tizenhat órára. A
huszonnégy órai járatásnál 144 kW fogyott. Május elsejétől — amióta ezt beve­
zettük — csak 96 kW a fogyasztás. Napi 48 kW megtakarítás, két hónapra közei
két és félezer forint csak áramból! Sok kicsi sokra megy!
Rózsa Lászlóné — Marika néni — az üzem gazdaságvezetője készséggel állt
rendelkezésemre, hogy beszélgessünk.
— Tizenöt — húsz — huszonöt éves törzsgárdatagokról van szó, akik előző
brigádjuknál kivívták maguknak az arany, illetve az ezüstkoszorús jelvényt. Meg­
szakításuk nincs, tehát brigádtagságuk folyamatos. Nem látom semmi értelmét,
hogy például itt tevékenykednek állandóan és öt felé tartoznak.
— Megvallom őszintén, nem vagyok járatos a munkaversenyszabályzatban, de
mi történik, ha újonnan alakult brigádként fogják értékelni a kollektívát?
— Ez nem következhet be, hisz minden brigádtag hozta magával az évek
hosszú során kiérdemelt arany, illetve ezüst jelvényt.
Munkájukhoz, előbbrehaladásukhoz őszintén kívánunk sok sikert.
__ B __

Folytatódik a verseny
Tavaly augusztusban kezdődött a
kongresszusi és felszabadulási munka­
verseny. Amikor vállalatunk szocialista
brigádjai csatlakoztak a mozgalomhoz,
célul tűzték ki, hogy munkasikerekkel
köszöntik társadalmi életünk két nagy
eseményét, vállalásaik teljesítésével elő­
segítik a vállalat 1979. és 1980. évi ter­
veinek eredményes megvalósítását, a
VI. ötéves terv megalapozását.
Az augusztus elején megtartott brigád­
vezetői tanácskozások összegezték az
1980. I. félévben végzett munkát — a
vállalások teljesítésének helyzetét, és
meghatározták a második félév felada­
tait.
A kongresszusi verseny eddigi tapasz­
talatai igazolják, hogy a brigádok válla­
lásaiban háttérbe szorult a mennyiségi
szemlélet és elsősorban a gazdálkodás
minőségi tényezőinek javítására, a költ­
ségek csökkentésére helyezik a súlyt.
Szinte valamennyi brigád feladatai közé
vette az anyag- és energiatakarékossá­
got, vagy az ezt elősegítő újítótevékeny­
ségben való részvételt. Ennek első fél­
éves eredményét igazolja a 47 millió fo­
rintos megtakarítás, vagy a benyújtott
190 darab újítás. A verseny résztvevői­
nek tettrekészségét igazolja a kongreszszusi- és felszabadulási műszakban való
részvétel, vagy a hőcserélő gyáregység
brigádjai kezdeményezésére megtartott
kongresszusi héten elért kiemelkedő
eredmények. Tovább javult a brigádok
és az üzemi kollektívák közötti együtt­
működés készsége, az egymás munkájá­
nak segítése.
Az új kezdeményezések mellett még
mindig előfordul kedvezőtlen jelenség
is. A zömében konkrét vállalások között
még mindig vannak formális felajánlá­
sok. Több területen nehezítik a vállalá­
sok végrehajtását az anyag- és alkat­
részhiányok, kooperációs gondok.
A szocialista módon élni, tanulni jel­
szó jegyében tett vállalások tükrözik
azokat a kedvező változásokat, amelyek
a szocialista tudatosság és életmód fej­
lődése területén társadalmi méretekben
is megmutatkoznak. A kongresszusi
irányelvek vitája több új társadalmi,
politikai- és gazdasági kérdést vetett fel.
Ennek magyarázata, egységes értelmezé­
se a különböző párt- és tömegszervezeti
oktatás keretén belül
történt, igen
nagy érdeklődés és aktivitás mellett. Az
a tapasztalat, hogy az új kérdések
marxista-leninista alapon való magya­
rázata — ha nern minden dolgozónál,
nem is azonos mértékben — érezhető
hatással van a magatartásra, a kollektív
tevékenységre és a gazdálkodásra.
Ezzel párhuzamosan növekedett az ér­
deklődés az általános műveltség gyara­
pítására, a kultúra és közművelődés
egyre növekvő lehetőségeinek kihaszná­
lására. A brigádok kulturális vállalásai­
nak megítéléséhez hasznos segítséget
adott a kulturális osztályunk azzal, hogy
az év elején orientáló jellegű ajánlást
adott ki. Ennek eredménye, hogy a vál­
lalások színesebbek, gyakorlatiasabbak.
Növekedett a brigádok aktivitása,
részvétele a közművelődési rendezvé­
nyeken. Továbbra is nagy sikere van a
különféle vetélkedőknek, politikai fóru­
moknak, művészeti és ismeretterjesztő
jellegű előadásoknak, kiállításoknak.
Növekedik a brigádok részvétele a hét­
végi szabadidős programokon is.
A verseny folytatódik és az év befe­
jezéséig tart. A féléves értékelések azt
mutatják, hogy az éves terv teljesítése
— a jövő megalapozása — valamennyi
dolgozónktól hatékonyabb, fegyelmezet­
tebb munkát követel, Szükség van tehát
jó kezdeményezésekre, a brigádok tenniakarására, amelyek jellemezték eddig
is a kongresszusi és felszabadulási mun­
kaversenyt vállalatunknál.
— NS —

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiinHiiiiwuuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiijiiimuiiiiiii’iiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiniiHHiiiHiiinjiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiniiiiiiiiniiiiiiiiijiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiir.

Megérdemelt pihenő

Irénke néni átveszi a kitüntetését

Bensőséges ünnepség színhelye volt
augusztus 1-én a MEF selejtstatisztikai
csoportjának kis helyisége — Nyitó J.
Istvánnét, Irénke nénit köszöntöttük
nyugdíjba vonulása alkalmából.
Több hűtőszekrénytípus első darabjait ő
vette át (S—60-as, Lehel család), s bár
nagyon szerette ezt a területet, a két­
szeri lábtrombózis miatt áthelyezését
kérte. Ezután éveken át szifontest vég­
átvevőként dolgozott, majd a selejtsta­
tisztikai csoportba került.
A munkát mindig becsületesen elvé­
gezte, véleményét nyíltan elmondta. A
munka mellett a társadalmi tevékeny­
ségből is kivette a részét. A meóban a
Március 15 brigád alapító tagja volt,
majd a többszörös aranykoszorús Zója

brigádot vezette. Amikor a selejtstatisz­
tikai csoportba került, a Bólyai János
brigád aktív tagja lett.
A búcsúztatásra eljöttek a régi mun­
katársak képviselői is, és felelevenedtek
a több mint 20 év élményei. A három­
műszakos kemény munka és persze a
sok kellemesen együtt töltött brigádki­
rándulás, összejövetel is.
Mester István főosztályvezető Kiváló
dolgozó kitüntetést adott át munkája el­
ismeréseként, brigádtagjai, munkatársai
virágokkal, ajándékokkal köszöntötték.
Kívánjuk, hogy a megérdemelt pihe­
nés évei erőben, egészségben teljenek el
és a gyárban eltöltött több mint húsz
év kellemes emlék maradjon számára.
Pataki Antalné

Iskolafómogafás
Hamarosan új egységgel gyarapodik a
Bercsényi úti Iskola. A főépület mö­
götti udvarban — a napközis konyha
folytatásaként — négytantermes egység
kezdi meg működését idén szeptember­
ben.
A nyár derekán a városi tanács mű­
velődési osztálya kéréssel fordult Jász­
berény város üzemeihez, építőipari egy­
ségeihez, illetve kivitelező szerveihez,
hogy társadalmi munkájukkal segítsék
elő egy korszerű „forfa” szerkezetű pa­
neles. többtantermes épület lealapozását, összeállítását és befejező belső-,
külső szakipari munkáit.
A generál kivitelező a városgazdálko­
dási vállalat, amely az alapbetonozást
és az összeállítást végezte. A Jászsági
Építőipari Szövetkezet az üvegezést,
burkolást, csatornázást vállalta. A vil­
lamos hálózat bővítési és a világítási
hálózat kiépítési munkálatokhoz felke­
resték a Hűtőgépgyár TMK villanysze­
relő műhely Vályi Péter Szocialista
Brigádját is, amely már több iskola,
bölcsőde, szökőkút illetve művelődési
ház korszerűsítését végezte el önzetle­
nül, a város érdekében. A brigád veze­
tője, Hamar József és egy villamos
szerkesztő azonnal felmérte a félkész
épületrészt és soronkívül elkészült a vi­
lágítási villamos terv, mely figyelembe
veszi a korszerű iskolavilágítási igénye­
ket. Korábban nagyon sok iskolában
kis megvilágítási értéket adtak az el­
avult világítótestek. Mi ennek megfele­
lően a világítás kialakításánál a termé­
szetes fényviszonyokat próbáltuk he­
lyettesíteni.
Az új tantermek nagyok, világosak
és korszerűek. A táblát külön világító­
egység teszi jól láthatóvá.
Reméljük, hogy a megnövekedett lét­
számú első osztályosok is jól fogják
érezni magukat azokban a tantermek­
ben, melyeket a város szocialista bri­
gádjai társadalmi munkában hoztak
létre számukra.
— H. A. —

BBpgrtös&gok ! ?
Minden elismerésem a buszvezetőké.
Azoké, akik — mert ez a munkájuk! —
nap mint nap munkába és haza fuva­
roznak bennünket.
Bejáró dolgozó vagyok. Távolsági bér
letemet a gyárban vásárolom, s ugyan­
itt adom le elszámolás, adminisztrálás
miatt a már „leutazott”, érvénytelen
régit. Üj szabályok szerint a távolsági
bérletre is bélyegzővel ütik rá az ép­
pen esedékes hónap számát — ezzel is
könnyítve az örvendetesen egyre sza­
porodó kalauz-sofőr munkáját. 1980. au­
gusztus 4-én friss bérletet vásároltam
bélyegző nélkül! Azt a felvilágosítást
kaptam, hogy minden sofőr, aki egyben
kalauz is, megkapta ezt a bizonyos bé­
lyegzőt, s kérésre rá is „leheli” a bérlet­
re. Ugyanezen a napon a Jászberényből
17.55-kor induló újszászi járatra teljes
nyugalommal szálltam fel, s megkértem
a sofőrt erre az aprócska mozdulatra,
amivel nekem egész hónapra érvénye­
síti a bérletemet, és mert ez is a mun­
kája! A sofőr addig közömbös arca feldü­
hödött, gorombán és minősíthetetlen
hangnemben utasított „rendre”, marasz­
talt el először engem, később a gyári
„firkászokat” — ezek az ő szavai —,
akik félnek bepiszkítani a kezüket már
ezzel is. Nagy haragjában felemelke­
dett, s nem restellt többször és elég ki­
fejező erővel káromkodni sem.
Nem vagyok híve a tolakodásnak, ve­
szekedésnek — meglepetésemben fel­
merült bennem az a gondolat — hátha
ő nem is kapott bélyegzőt, s ezért ilyen
dühös. De nem! Tőle fél méterre volt,
és a kíváncsi rémülettel figyelő utasok,
az utca járókelőinek szeme láttán sú­
lyos nyolcast pacázott a bérletemre —
és visszakaptam! Miután ülőhelyet ta­
láltam, s hazafelé tartottam elgondol­
kodtam, vajon hogyan is van ez a Vo­
lánnak, ugye érdeke ennyi bérletet el­
adni, a sofőr a Volán alkalmazottja,
onnan részesül a „javakból”, tehát ne­
ki is érdeke kellene, hogy legyen.
Hogyan történik ezen érdekek egyez­
tetése a gyárral, hogy az ilyen és ha­
sonló konfliktusokra ne kerülne sor!
Mert elhiszem én, hogy mindenki bele­
fárad testileg-lelkileg a napi munkába,
de éppen ezért kellene az apró inzultu­
sokat kerülni utcán, a boltban, a hiva­
talokban, a buszon. Hogy nyugodtabban és emberibben élhessünk!
Kockás

s

IIÜTÖGÉP

Szabó József, a 2. számú főbizalmi
csoport vezetője vaskos dossziékkal ér­
kezett a beszélgetésre. Szakszervezeti
múltjának dokumentumait őrzi bennük,
így mindenre pontos választ tud adni.
Bizony, szükség is van az emlékezet
kiegészítésére. Lassan 25 éve, hogy át­
lépte a gyár kapuját, s a laboratóri­
umba került, mint vegyésztechnikus.
A különböző mérések, vizsgálatok napi
feladatai mellett műanyagfeldolgozó
üzemmérnök lett.
Szakszervezeti munkájáról pontos adatokat tudok. Hetvenkettő óta végez
szakszervezeti munkát, 79-ben titkár­
nak választották, az idén újra bizalmat
kapott. Nincs könnyű dolga, mert a mű­
szaki fejlesztési főosztály, a technológiai laboratórium, a műszaki igazgatóhelyettes titkársága tartozik területéhez.
— Ez a szétszórtság nem könnyíti
meg a munkát. Mindig törekedtem arra, hogy a területi elv érvényesüljön,
tehát mindegyik területről van valami­
lyen funkciót ellátó reszortos.
— Az ön területén dolgozók nagy
többségének egyetemi, főiskolai vagy
szakközépiskolai végzettsége van. A
műszaki értelmiséget képviselik. Jelente ez segítséget, vagy gondot a munká­
jában?
— Őszintén kell beszélni az embe­
rekkel. Kertelés és mellébeszélés nél­
kül, ezt várják el tőlem. Nem lehet azt
mondani, hogy valami kell vagy köte-

lező. Kérni lehet, egyszerű szavakkal,
megbeszélve. Például itt volt a szolida­
ritási bélyeg. Kértük a dolgozókat. Nem
volt muszály megvenni. így 90 száza­
lék fölött volt a vásárlás nálunk. A
személyes példamutatásnak is van ha­
tása. Meg lehet nyerni a dolgozókat,
megtalálva a közös nevezőt, hangot.
■— Hogyan érvényesül önöknél az íizemi demokrácia?
— Itt az én területemen nem ritka a
kettős jelölés. Most a választásoknál is
volt ilyen. A dolgozók kérték, hogy más
esetben is, például valamilyen kitünte­
tés odaítélésénél ne csak egy javasolt
nevét ismertessük. Kerüljön több név,
javaslat a dolgozók elé, hogy választ­
hassanak. Ne annyi legyen a szerepük,
hogy a javaslatot elfogadom — nem
fogadom. Ez az üzemi demokrácia szé­
lesedését jelenti, Régi szokás nálunk az
is, hogy minden kikerül a faliújságra.
ami bárkit érint, Mindenki látja, olvassa, így tudnak a döntésekről.
— ön mit szeretne elérni a szakszer­
vezeti munkájában?
— Az én véleményemet a gazdaság­
vezető mindig kikéri. Igyekszem is tá­
jékozódni a problémákról, gondokról.
Amit szeretnék, és nemcsak magamnak,
hanem általában a főbizalmiknak az.
hogy előléptetéseknél is jó lenne, ha
megkérdeznének bennünket. Azt hi­
szem egy főbizalminak kötelessége a te­
rületén dolgozó emberek munkáját, em­
beri tulajdonságait és szakmai tudását
is ismerni. Ezért a véleményünket jó
lenne, ha meghallgatnák. A másik do­
log, amit szeretnék a szakszervezeti
funkcióban lévők képzése, illetve to­
vábbképzése. Jónak tartanám, ha itt a
gyárban lenne szervezett továbbképzés,
melyet központi vagy megyei vezetők
tartanának. Fontos, hogy tudjuk, me­
lyek az új lehetőségek a munkánkban,
mit várnak el tőlünk, mibe szólhatunk
bele.
Kiss Erika

'MiiiiiiiitiiiiiiimiFiiiinimiiniiniiiiiiiiiininniiiiiiimininiiiiniuiauiniiuuuiuniuiuiniiiiuiiiiiiiuiinmnnmnuiainnnniiuNiuiii!

Megyei tanács tagja

Síkköszörűgépnél műszak elején

A jászberényi városi tanács alakuló
ülésén a megyei tanácstagok jelölését is
jóváhagyta. A négy jelölt között volt
Uárdos István, a szerszámüzem műve­
zetője a negyvenhatos körzet tanácstag­
ja. Bárdos István, a népképviseleti
funkcióját 1971-óta gyakorolja, mint vá­
rosi és megyei tanácstag. Aktívan részt
vett a megyei tanács műszaki és kom­
munális bizottságának munkájában.
Beszélgetésünk nehezen indul. Saját
magáról, munkájáról nem nyilatkozik
szívesen, inkább a tanács üléseken fel­
vetett problémákról, azok intézéséről, a
lehetőségek kereséséről szóló nagyszá­
mú levelezést mutatja.
Közel áll a dolgozókhoz, így a prob­
lémákat „első kézből” kapja, amit a
tanácstagi munkában hasznosít vagy in­
téz. Bizalommal fordulnak hozzá ügyes­
bajos dolgokkal. Tanácsot kérnek ál­
lamigazgatási ügyekben járatlan dolgo­
zók, esetenként még kérvény megírásá­
ban is segít. A megyei tanács ülésen el­
hangzott hozzászólásai megalapozott,
széles látókörről tanúskodnak.
— A tanácstagi munkám egyben pártmegbizatásom melyről taggyűlésen is
számot adtam. Lehetőségem volt elvé­
gezni a Marxista—Leninista esti egye­
temet, az ott tanultak bővítették politi­
kai látókörömet. Úgy érzem megtudom
ragadni egy-egy folyamat lényegét, fel­
mérem erőfeszítéseink célját és értel­
mét.

— Milyen munkamódszerrel dolgozik,
mint megyei tanácstag?
— A város és járás területéről több
gondunk közös, például az egészségügy
fejlesztése, közlekedés, úthálózat, csator­
názás és még lehetne tovább sorolni.
Javaslatainkat egyeztetjük az illetékes
szervekkel és a csoport közös álláspont­
ját továbbítjuk a felső tanácsi szervek
felé.
— Sokszor és sokan elégedetlenek
Jászberény fejlesztésével. A meglévő
anyagi javakat lehet-e ésszerűbben fel­
használni?
A tanácstagnak nem csak a közérdekű
és magán panaszokat kell ismerni, ha­
nem a jogszabályokat is, de a megyei és
városi tanács határozatait is. Figyelem­
be véve a város anyagi helyzetét, reáli­
san kell mérlegelni, hogy mit lehet vég­
rehajtani, és a pénzügyi költségvetésnél
azt az alternatívát kell támogatni. Ha a
város ipari vállalatai, szövetkezetei a
szubjektív érdekek elhagyásával tesznek
a város fejlesztéséért, gyorsítható az
ütem. Az alakuló ülésen elhangzott,
hogy a VI. ötéves terv fejlesztési céljai
helyesen és következetesen lesznek
rangsorolva, emelett érvelek és agitálok.
A megyei tanácsban végzett munkáról
a városi tanács felé van beszámolási
kötelezettsége. Bárdos István felé a bi­
zalom töretlen közel egy évtizede, mert
eleget tesz népképviseleti megbízatásá­
nak. Kitartóan, türelmesen és nagy hoz­
záértéssel képviseli és intézi választói
gondjait, problémáit.
Pestiné

Országos gondokról
Festői környezetben a Rába partján,
Győrött került megrendezésre az V. Or­
szágos Targoncaüzemeltetési Szeminári­
um augusztus elején. Kitűnő szervező­
nek bizonyult a Gépipari Tudományos
Egyesület Anyagmozgatási Szakosztálya.
Kényelmes elhelyezést és jó előadáso­
kat biztosított.
Szinte minden, gépiparhoz tartozó vál­
lalat képviselte magát. A kétszázhatvan
résztvevő között található volt karban­
tartó, üzemeltető, üzemszervező és for­
galmazó szakember.
Az érdekeltek 2 szekció 18 előadása
között válogathattak, ki-ki az érdeklő­
dési körének megfelelően.
A világ minden országának problémája
az anyagmozgatás, cél a teljes gépesítés,
s végső fokon az automatizálás.
Ma Magyarországon 25—26 000 db kü­
lönböző típusú targonca üzemel, ez
mintegy 6 milliárd népgazdasági va­

Helytállt a kenyércsatában

Aratás idején majd minden évben előfordul valahol az országban, hogy az
időjárás a kézi kaszákat is munkára parancsolja. Ilyen gondot a Zagyvamenti Ter­
melőszövetkezetnek nem okozott. Bűne csak annyi volt, hogy alaposan késleltette
a nagy munka kezdetét az idén, de ezt is jóvátette: rekordtermést Ígérő kalászo­
kat érlelt. Kaszásokat szerencsére nem kellett csatasorba állítani, de két régi kombájnos munkájára szükség volt, a saját aratókon felül. Egyikük — Kecskés Ferenc
— vállalatunk dolgozója. Beszélgetésünket Pusztamonostor határában kezdtük a
KOLOSZ-h típusú gépóriás mellett, s a járművízhűtő üzem savaskádjai között fe­
jeztük be.
— Hogyan került kapcsolatba a termelőszövetkezettel, miért esett önre a vá­
lasztás?
— Tíz évig itt dolgoztam és a gépműhelyben, előtte meg az állami gazdaság­
ban. Hetvenöt őszén jöttem a gyárba. Azóta nem arattam, de előtte minden évben,
ötvenkettőben még kaszával, rá egy esztendőre már aratógéppel, később meg
kombájnnal. Hetvenhatban is búzatábla volt a gyár mellett, úgy mint most. Ami­
kor megláttam a kombájnokat a kerítésen belülről, egyet csavarodott a szívem.
Adtam volna száz forintot, ha felülhetek az egyikre! Most meg a véletlen a ke­
zemre adta. Jön a főagronómus hozzánk, azt kérdi, eljönnék-e aratni? Majd ők
kikérnek a válalattól. Úgy is lett. Fizetésnélküli szabadságot kaptam az aratás ide­
jére. Hát így kerültem erre a masinára. Azelőtt az SZK-4-eshez voltam én szokva,
annak már ösmertem minden címondáját. Ettől tartottam egy kicsit, mert nagyon
bonyolult gép, de a próbaaratáson egy nap alatt összebarátkoztunk. Akkor kijöt­
tek a hibái a terhelés alatt, később aztán nem sok bajom volt vele.
— Mikor „bélyegeznek” a kombájnosok?
— Hat óra, negyed hétre jön értünk a kocsi. Nyolc, fél kilenc körül indulunk
a géppel, attól függően, hogy milyen a harmat. Addig elvégezzük a kisebb kar­
bantartást, láncfeszítést, szíjspanoiást. Általában este kilenc után indulunk haza,
mert az eső miatt kiesett napokat be kell hozni.
— Mennyit látott az olimpiából?
— Tíz percet, negyedórát néha sikerült elkapni a közvetítésből.
Azokat a sportokat szeretem nagyon, amit az egyszerű ember nem tud
megutánozni. A tornát,, a korcsolyát, meg az ehhez hasonlókat. Ahol újat, szépet
látok, amit csodálni lehet. A focit már nem szeretem, mert a labdába én is bele
tudok rúgni, és az elszáll valahova. Ha labdarúgók mindig oda tudnák rúgni aho­
vá akarják, biztosan más volna a véleményem.
— Mennyi gabonát aratott le egyedül? — kérdezem mostmár az üzemben, túl
a nagy erőpróbán.
— Pontosan nem tudnám megmondani, mert az írnok elment, de körülbelül
hetven vagonom van. A mezőgazdaságban száz mázsát mondunk vagonnak.
— Ezért mennyi pénzt kapott?
— Még csak egy részét kaptam meg, de ki lehet számolni. Mázsánként egy
forint harminc, plusz napi húsz forint a karbantartásért és tizennégy forintos óra­
bér az állás idejére. Ilyen is volt az eső miatt.
— Ebből elég szép összeg kikerekedik. Megdolgozott érte!
— Meg. Nem is fizikailag fárad el az ember, inkább idegileg. Nagyon sokfelé
kell figyelni: vágóasztalra, tarlómagasságra, szélességre, arra a rengeteg műszer­
re, magunkra és egymásra vigyázni aj-aj! Annak a borzasztó nagy gépnek minden
porcikája jól kell, hogy működjön, mert egy csavarlazulás is okozhat fél napig
tartó javítást. Ott ha valaki nem szakember, egyik hiba jön a másik után.
— És ez az üzemi munka milyen?
— Hát egy kis sav is van, egy kis gőz is van, egy kis meleg is van, de így
ahogy van már megszoktam. Amíg a munkadarab a kemencében van, pihenni is
lehet egy keveset. Egészében jobb, mint a téeszben volt, mert itt a nyolc óra az
nyolc óra. Nekem ez nagyon fontos. Negyvenöt éves ember vagyok, én már sokat
birkóztam a gépekkel meg hideggel.
— És ha jövőre is ilyen bő termés lesz?
Juhász
— Hát, ha hívnak is meg engednek is ...

gyont jelent. Várhatóan 1990-re a gé­
pek száma eléri a negyvenezret.
A szeminárium főleg ezeknek a nagy­
értékű gépeknek a megóvásával, célsze­
rű használatával, beszerzési szempont­
jaival, és nem utolsósorban a biztonság­
technikai előírásaival foglalkozott.
Nehéz út áll a szakemberek előtt, hisz
15—20 év lemaradást kell bepótolni, a
lemaradás a karbantartás területén a
legszembetűnőbb.
Eredményt csak célszerű intézkedések­
kel, illetve azok következetes betartásá­
val lehet elérni.
MSZ 16225/2 számú szabvány értelmé­
ben. mely a közeljövőben jelenik meg, s
egyértelműen meghatározza a különböző
típusú targoncák időszakos felülvizsgá­
latát. Természetesen a biztonságtechni­
kai követelményeket is tartalmazza.
Ugyancsak lényeges intézkedés a KGM
illetékesei részéről, hogy keresik a meg­
oldást az országos targoncaszerviz-hálózat kiépítésére.

A jelenlegi 3000 db évi javítási ka­
pacitást úgy kívánják bővíteni, hogy
évente 5000 db targonca felújítása vál­
jék lehetségessé. Az eredmények máris
biztatók!
A targoncavezetők képzése igen sok
kívánnivalót hagy maga utón. Gyakori,
hogy minimális képzés után ráültetik
őket a több százezer forint értékű gé­
pekre, aminek az a következménye,
hogy rövid idő alatt használhatatlanná
válik.
Külön hangsúlyozták, hogy az első lé­
pést az üzemeltetőknek kell megtenni­
ük, mégpedig szigorúan meg kell köve­
telni a targoncák napi átvizsgálását,
ápolását, ez pedig a targoncavezetők kö­
telessége!
Nekünk hűtőgépgyári dolgozóknak
meg kell szívlelnünk az intelmet, mert
a jól karbantartott, szakszerűen hasz­
nált targoncák hosszú ideig fognak szol­
gálni bennünket.
Németh László

6

HŰTŐGÉP

Mettingeni levél

Jászok a szabadságharcban
VII. rész

A kép felső részén az erőmű látható
Megérkeztünk az NSZK-ba — Ibben- ható. Maga a javítási munka — mint
bürenbe — ahol az 1967 óta üzemelő minden javítás ►— igen nehéz. Otthon
hűtődeltáink javítását végezzük.
nem lehet felkészülni a váratlan ne­
Mettingenben egy házat bérelt ne­ hézségek kivédésére, amikkel csak itt
künk a Prelyssag. (—az a részvénytár­ munka közben találjuk szemben magun­
saság, amely bányákat és erőművet üze­ kat.
így például nehéz lett volna megmon­
meltet — és ehhez tartozik a mi hűtő­
deltáinkkal dolgozó száraz hűtőtorony dani előre, hogy a zsalumozgató beren­
is.) A ház — az itt szokásos padlástérbe- dezés feletti kamrákat csak úgy lehet
építéses épület négy szobával, hallal, leszerelni, ha előbb a zsalumozgató
rudazatokat is lebontjuk. Vagy arra sem
■fürdőszobával, konyhával.
lehetett számítani, hogy itt a hét min­
Az első nap — azaz megérkezésünk den napján esik az eső (az eddigi két
estéje gyors kicsomagolással és beren­ hét alatt legalábbis) és emiatt lehetet­
dezkedéssel végződött. Másnap máris len a vízzel való nyomáspróbázás, mert
munkába kezdtünk. Feladatunk 82 hű­ az eső meghamisíthatja az esetleges szi­
tődelta alsó kamrájának leszerelése, a várgási helyek fellelését. Ezért az ellen­
belépő vízoldali csővégek perselyezése őrzés csak esőszünetekben lehetséges.
(hűtődeltánként 240 db persely csővé­ Másrészt a hűtők alatt futó hatalmas
gekbe szereléséről van szó), a tömítő vízvezetéki csőrendszer tovább nehezíti
gumigyűrűk teljes kicserélése és végül a a vízkamrák megközelítését, és persze a
kamra visszaszerelés, gumitömlők visz- sár és a huzat sem elhanyagolható.
szaszerelése, és vízzel való nyomáspró- De azért a társaság jó hangulatban és
bázás.
nagy hozzáértéssel végzi a munkát. A
A hűtőtorony közel 80 méter átmérő­ kezdeti nehézségeket lassan leküzdjük.
jű 99,5 méter magas hiperbolikus vas­ (Például csak az első három nap után
beton építmény, mely vasbeton lábakon építették ki a számunkra fontos víz- és
levegővezetékeket, villany vezetéket stb.)
nyugszik. Alsó 15 m magas gyűrűjét fe­
így rajtunk nem múlik a munka sike­
dik be hűtődeltáink (15 m magasak). A
kémény természetes huzata révén áram­ res teljesítése. Egyébként heti öt napot
lik át a hűtőlevegő hűtőink bordáin, és
kell dolgoznunk (itt minden szombat
hűti vissza a turbinától — a kondenzá­ szabad) s naponta 1/2 8-tól 1:2 6-ig. Hat
óra tájban érkezünk „haza" Mettingentortól jövő melegvíz i— kondenzátumot.
be, ahol bizony elő kell szednünk sza­
Az erőmű, melynek hűtéséhez két
nedves hűtőtorony és a mi általunk kácstudományunkat, mert a vendéglői
koszt — noha kiadós ■— igen drága, meg
szerelt levegőhűtésű torony tartozik, vil­
lamos áramot termel a helyben kibá­ nem is magyar szájíznek való.
A falucska — Mettingen — bár
nyászott szénből. Maga a részvénytársa­
mondhatnánk városnak is, igen szép
ság tulajdonképpen elsősorban szenet ad
el, csak a rosszabb minőségűt tüzelik el, rendezett, a házak takarosak, az utcák
illetve használják villamosáram-terme- kövezettek, csatornázottak. Az üzletek­
ben van minden! De valahogy úgy lát­
lésre. Ebből következik, hogy az erőmű
közvetlenül a bánya mellett épült, a to­ juk, hogy az árak itt is, az itteni fizeté­
ronyból látjuk a bányafelvonókat. A seket követik. Az élelmiszerek itt sem
olcsók például a húsáruk, vagy a ke­
szénbányászat, a bánya és a brikettező
nyér, s azzal együtt, hogy Németország­
közelsége meg is látszik a környéken,
ban fogyasztanak állítólag a legtöbb
szinte mindent belep a szénpor. Hűtőele­
meink is jócskán szénporosak, emellett gyümölcsöt, almát, barackot importál­
ják, de még a hagymát és burgonyát is.
az erőműből korábban felszálló korom,
(most már porleválasztó ciklont szerel­ És egy paradoxon: Egy kiló banán ol­
csóbb, mint egy kiló kenyér — vagy in­
tek fel a kéményre: itt a környezetvé­
kább a kenyér drága. Szabad időnkben
delmet komolyan veszik) és annak alu­
egyébként sétálunk, ismerkedünk a kör­
míniumra káros vegyületei is megtalál­
nyékkel, és minden nap fedezünk fel itt
hatók hűtőinken. Ennek ellenére azok
valami érdekeset. A falu körülbelül ak­
még állják a sarat.
kora, mint Jászárokszállás, — IbbenbilJavításukra tulajdonképpen csak azért ren meg mint Jászberény.
került sor, mert a víz belépő oldalán
Nagyon hiányzik a megszokott kör­
dolgozó hűtőcsöveket a víz kimosta, s
néhány darabnál eróziós jelenségek mu­ nyezet, a gyár, a munkatársak. Üdvöz­
letünket küldjük az otthoniaknak:
tatkoztak (közel 15 éve üzemelnek a hű­
Földi László, Kaszab Árpád, Zrupkó
tők). A teflonnal bevont csővégperselyek beszerelésével azonban élettarta­ Antal, Molnár Antal, Varga Ferenc,
Boros Sándor.
muk tovább nő, illetőleg meghosszabbít­
Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllinillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

ményes vásár lehetősége, a nyári ruhá­
zati árcsökkentés sok forint megtakarí­
tását jelenti.
A vállalat szakszervezeti bizottsága
már tavaly is július végén segített a
nagycsaládosok és egyedülállók iskola­
kezdés előtti gondjain. Idén kevesebb
pénzt jobban kellett szétosztaniuk. Száz­
negyven olyan gyári dolgozó kapott be­
iskolázási segélyt, ahol nagyon alacsony
volt az egy főre jutó jövedelem. A se­
gély összegét háromszázról ötszázra
emelték. így 313 gyermeknek könnyítet­
ték meg a szeptemberi iskolakezdést. A
kiosztott 147 ezer forintból minden bi­
zonnyal a legszükségesebb tanszerek és
eszközök bekerülnek az iskolatáskába. A
vállalat telephelyein működő szakszer­
vezeti bizottságok is hasonlóan tartalé­
Bár még javában tart a nyár, a szün­
kolnak pénzt e célra. Jászboldogházán
idő, a diákokat már engedményes tan­
12 ezer forintot osztottak szét, augusz­
szer vásárral „bosszantja” a kereskede­
tus első napjaiban. Jászárokszálláson 72
lem. Ha ők nem is, szüleik biztosan
iskolás korú gyermek részére 32 ezer
számbaveszik már a hiányzó iskolasze­
forintot juttattak.
reket, és a kinőtt nadrágokat. Az enged­
Kiss Erika

Beiskolázási segély

A tábor jobbszárnyán — Verbász köz­
ponttal — a Wollnhofer vezérőrnagy
dandárában szolgáló jászok és kunok;
2000 gyalogos és 449 lovas, a teljes ma­
gyar tábor gyalogságának tizedét, a lo­
vasság a harmadát adta. A századeleji
napóleoni háborúk óta a harctól elszo­
kott jászkun nemzetőrökre csakhamar
beköszöntöttek a megpróbáltatások ne­
héz napjai. A felkelés központjaként ki­
épített Szenttamásból a szerbek állandó
zaklatásának voltak kitéve, akik jól ki­
használták az erősség határában lévő
szálláshelyek és a magasra nőtt kuko­
rica adta lehetőségeket. Ezért a magyar
hadvezetés elrendelte a szálláshelyek
lerombolását és a kukorica kivágását.
E munka végrehajtására augusztus
1-én — katonaság fedezete alatt — a
jászkun nemzetőröket rendelték ki. A
munkálatok során összeütközésekre ke­
rült sor, melynek mindkét oldalon töb­
ben estek áldozatul. Augusztus 8-án
mintegy 2500 szerb felkelő indított tá­
madást Verbász irányába. A támadást
nemzetőreink visszaverték. Batthyány
miniszterelnök leiratban mondott köszö­
netét, amiért a „jászkun kerületi és
aradvárosi nemzetőrségek vitézül visel­
ték magukat.’’ Augusztus 13-án újabb
támadás érte a magyar nemzetőrsereg
jobb szárnyát, ahol nemzetőreink is tá­
boroztak. A támadást újra visszaverték.
Wollnhofer vezérőrnagy, a jobbszárny
parancsnoka jelentette a kormánynak:
” .. -vitéz csapataimmal előnyomultam
egész Szent-Tamásig és használtam ez
alatt azon alkalmat, miszerint a szent­
tamási földeken fennálló kukorica na­
gyobb részét, mely az ellenségnek min­
denkor nagyobb szolgálatot tett, a ka­
szákkal felszerelt jászok és kunok által
sorcsapataink és ágyúink fedezése alatt
lekaszáltattam.” Dicsérőleg írt a Sándor
és székely-gyalogság bátorságáról, „nem­
különben a 2-ik sorban előnyomult já­
szok és kunokról.”
Ebben az időben nemzetőreink legfőbb
fegyvere a kasza volt, mint a jelentés­
ben is olvasható. A kormány azonban
igyekezett a nemzetőrséget lőporos pus­
kákkal felszerelni. így kapott a jászkun
nemzetőrség augusztus 9-én a külföldről
beszerzett első belga fegyverszállít­
mányból 1190 darabot, amihöz aztán
annyira ragaszkodtak, hogy mikor
augusztus végén hazavonultak a déli vé­
gekről, mind hazahozták magukkal.
„...az a kár, hogy igen nagyra nőtt
Bácskában a kukorica...”
A kisebb sikerek ellenére Szentta­
mást nem sikerült elfoglalni. A közvé­
lemény elégedetlenül figyelte az esemé­
nyeket. A Pesten ülésező országgyűlésen
Bechtold fővezért árulással vádolta a
baloldal. Mészáros Lázár külügyminisz­
ter augusztus 10-én szemleútra indult a
déli végekre. Végig utazta a tábort.
Meglátogatta a jászkunokat is, és felszó­
lította őket, hogy az eredetileg elfoga­
dott két hónapon túl is maradjanak
szolgálatban, amire azok „hajlandónak
nyilatkoztak.” Erről emlékezve olvas­
hatjuk a Közlöny augusztus 19-én meg­
jelent 71. számában: "...Szolgáljon e
nemes elhatározás egyéb megyék nem­
zetőrségeinek is példaképül.” A szemle
tapasztalatairól a képviselőház augusz­
tus 16-i ülésén számolt be. Többek kö­
zött nemzetőreinkről is megemlékezett:
„A jász-kunok is derék emberek, jó ka­
tonák, különösen a lovasság kitünteti
magát; csak az a kár, hogy igen nagyra
nőtt Bácskában a kukorica, mert még
többet is tettek volna."
A hadügyminiszter szemléje nem sok
eredményt hozott. A kukorica nagyra
nőhetett ugyan, de a sikertelen akciók­
nak nem ez volt az oka, nem is a nem­
zetőrök gyávasága. A sorezredek császá­
ri érzelmű, habsburghű tisztjei valóban
nem szolgálták híven a szabadság ügyét.
Ez derült ki Szenttamás augusztus 19-i
újabb sikertelen ostrománál is. Egy jász­
kun nemzetőr augusztus 20-án Verbászról írt magánlevélben írja: „... a vitéz
Sándor-gyalogság küzdött, miként azt
ereje csak megengedte. Háromszor mász­
tak be az iszonyú sáncon, de nem volt
ki őket kövesse, s így minden töltéseket
ellövöldözve, egy ágyú lövést sem bírván
többé tenni, visszavonulni kénytcleníttettek ... Mi, mint mondom, arcba állít­
va, egyszer azt vesszük észre, hogy min­
den katonaság, tüzérség mellőlünk eltá­
vozva, Turia felé vonult.” Bechtold fő­
vezér ugyanis akkor adta ki a parancsot
a visszavonulásra, amikor a magyar se­
reg már-már elfoglalta a sáncokat.

Rédei István sorozata
Bechtold, akit annakidején Latour tá­
borszernagy utasított a magyar kor­
mány szolgálatára, a császári oldalról
kapott kérlelő és fenyegető levelek ha­
tására, annyira megingott, hogy augusz­
tus 27-én le is mondott. A bécsi udvar­
nak a terve azonban — hogy Bechtold
fővezér lemondásával — a magyar sereg
szétzüllik, s hogy Jellasics előtt szabad­
dá válik az ország szive, Pest felé az út,
nem vált be.

*
Az európai forradalmak helyzete
augusztusban kedvezőtlenül alakult a
magyar függetlenség számára. A párizsi
„júniusi csatában” Cavaignac tábornok
ötnapos élethalálharcban leverte a fran­
cia proletariátust. Június közepén a prá­
gai felkelést magyar lovasság a (Nádor­
huszárok) segítségével semmisítette meg
Windischgrátz. Július 23-án Radetzky
serege és Custozzánál szétzúzta a szárd
hadakat és bevonult Milánóba. Augusz­
tus 23-én Bécs utcáin győzedelmesked­
tek a katonák a felkelők felett. A Habsburg-ház leküzdötte válságát s teljes
erővel fordult a függetlenségért küzdő
Magyarország ellen.
Baját költségükön
Szentkirályi főkapitány augusztus ele­
jén felhívást intézett a jászkun kerüle­
tekhez, hogy újabb 2500 főt készítsenek
elő a déli végeken harcoló nemzetőrök
felváltására. Az előkészületek erre meg
is történtek, amikor megjelent Batthyány
augusztus 13-i rendelete, amely kisebb
önkéntes, de jól felszerelt alakulatok
mellett foglalt állást. Ezután a kerüle­
tek olyan döntést hoztak, hogy 500 fő­
ből álló önkéntes csapatot állítanak, sa­
ját költségükön a háború egész tarta­
mára. (Csupán posztóruha anyagért
10946 forintot fizetett ki a kerületek
pénztára.) Az önkéntes nemzetőrség
gyülekező helyéül Batthyány augusztus
27-én Pápa, Vác, Arad, Szolnok városo­
kat jelölte ki. (Szolnok és Vác az akkori
vasút két végpontja volt.) A szolnoki
gyülekező tábor élére Görgey Arthurt
nevezték ki, aki augusztus 29-én még
meg sem érkezett Szolnokra, Pestről
küldte első felhívását a „Jászkun kerü­
letek közönségének.”
A verbászi táborban levő nemzetőrök
„Bevégezvén a minisztérium által kitű­
zött táborozási időt” a levélváltást nem
várva meg. augusztus 27-én hazaindul­
tak, amiről Foster Ernő jászkun kerületi
őrnagy jelentésben értesíti a kerülete­
ket.
Miután Jellasics seregével átlépte a
Drávát szeptember 11-én, s megindult
az ország belseje felé, Batthyány szep­
tember 13-án elrendelte a pápai, váci és
a szolnoki tábor Veszprém környékére
való összevonását. A jászkun főkapitány
szeptember 13-án értesítette az Országos
Haditanácsot, hogy „a kerület által 500
főre határozott önkéntes csapat már ki­
állítatván, s a jász önkéntesek Berényben, a nagykunok Kisújszálláson., a kis­
kunok pedig Dorozsmán összevonatván;
az egész csapatnak mindhárom helyről
Szolnokba f. hó 17-én leendő megindí­
tásáról mai napon megtettem a kellő
intézkedéseket. Ezen önkéntes csapat
vászon és posztó ruhákkal, úgy szűrrel,
valamint bográcsokkal és sálorszerekkel
el leend. látva, s a verbászi jászkun tá­
borba szállított 1000 db puskából fel­
fegyverezve.” Az önkéntes jász csapat
társadalmi összetételére, egy fennma­
radt töredékjegyzék alapján következ­
tethetünk. E szerint a toborzottak 71,5
%-a földműves, 25 %-a iparos, 2,3 %-a
diák és más értelmiségi, egyéb 1,2 %.
„ ... ötszáz bajnokot állítson ...”

Szeptember 15-én Görgey kétségbe­
esett levelet írt a miniszterelnöknek
„ ... e pillanatban képtelen vagyok az
ellenség elébe indulni, azon egyszerű
oknál fogva, mivel seregem még nincs.”
Szeptember 17-én Görgey levélben szó­
lítja fel a kerületeket, hogy a megma­
radt 500 fegyvert azonnal szállítsák
Szolnokra, vagy „... ha igaz mit beszél­
nek, ha a jászkun kerület szive nagyobb,
mint a latolgatott szoros kötelesség,
.. .a másik 500 fegyver alá másik 500
bajnokot állítson... Tehát 500 fegyvert
vagy 500 fegyverest!” A központi vá­
lasztmány a levélre válaszolva közölte,
hogy miután új toborzás folyik, külön
toborzás nem rendelhető el, a megma­
radt 500 fegyvert visszaküldik.
(folytatás következik)

HŰTŐGÉP

7

Megszokott stílusban
Korcsolya Orsolya et -nő!
Baktat ólórántháza
Ámor u. 2.

Tárgy: Szerelmi vallomás.

Iktatószám: 2318/1980.

Tárgyi ügyben lefolytatott előzetes megbeszélésünkre való hivatkozással ez­
úton értesítem, hogy f. hó 1-i hatállyal beleszerettem Önbe.
INDOKLÁS: Kecsesnek mondható alakja, szépségesnek tekinthető orcája, 2,
azaz kellő db igéző tulajdonsággal bíró szeme, mikrokordbársonyos hangja, öszszességében elragadó úgynevezett lénye, valamint a fent említett kétoldali! tár­
gyalásunk folyamán eszközölt szerelmi tárgyú véleménynyilvánításának kiértéke­
lése olyan irányban és mértékben gyakorolt hatást személyemre szubjektív vonat­
kozásban, amely alkalmasnak és elégségesnek bizonyult a fent nevezett érzelem
előidézésére, illetve, kiváltására. Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelen­
tem, hogy szerelmem, ezidőszerint tényként forog fenn és semminemű, kalandor
elemet nem tartalmaz. Ebből kifolyólag jelen megkeresésem tárgyát képező meg­
nyilvánulás kölcsönös voltának tisztázása, illetve viszonzást lehetőségének és mi­
kéntjének leegyeztetése céljából szükségesnek és kívánatosnak tartom ismételt
személyes kapcsolatfelvétel eszközlését. Kérem, hogy ez ügyben f. hó 6-án 21 és
22 óra közötti időpontban szíveskedjék megjelenni Nyekkládháza, Bikkfa u. 2. sz.
alatti személyi tulajdonú fél szoba negyedkomfortos lakásomon, ahol egyidejűleg
bélyeggyűjteményem megtekintésére is mód és lehetőség lesz biztosítva.
Amennyiben kedvező viszonyulás tanúsítása lesz tapasztalható felém a témá­
ban. úgy a kérdés realizálására hosszú távon is komplex megoldási lehetőség áll
fenn részemről.
Felhívom figyelmét, hogy esetleges távolmaradását nyolc napon belül mentse
ki. az ezt igazoló okmányt két példányban küldje meg címemre tudomásulvétel,
illetve visszacsatolás végett. Ennek elmulasztása tárgyi tárgyú tárgyalásunk tár
gyárnak tárgytalanná válását vonja maga után, mint jogkövetkezményt.

Napimádok és szenvedélyes játékosok Zamárdiban
Idén is lesz nyár — hirdette a rádió,
az újságok. Nos, hogy lesz-e még. azt
ni ni tudom. Itt-ott volt zápor és ziva­
tar, meleg, kánikulai hőség jégesővel,
árvízzel tűzdelve. Dehát a nyár az nyár
— üdülési szezon.
Veres István üdülési felelős tapasz­
talata szerint a dolgozók többségének
júlhis 1 — augusztus 15-ig tart a nyár.
Pedig beutalók január elsejétől szil­
veszter napjáig állnak rendelkezésre.
Elő-, utószezonban a nyugdíjasok tíz
százaléka üdül. Sajnálatos és érthetet­
len dolog, hogy a gyesen lévő kisma­
mákat nem sikerült elküldeni pihenni,
Pedig nagyon kellene nekik a kikap­
csolódás. Két gyes-es üdülőjegyet ka­
pott a vállalat, s egyikre sem volt
igény. Talán kevesen tudják, hogy ezek­
be az üdülőkbe 6 hónapostól 3 éves ko­
rú gyermekkel utazhat a család. Az üdülők a kisbabák ellátásához szükséges
legmodernebb eszközökkel vannak fel­
szerelve. Az étkeztetés igazodik a gye­
rekek életkorához, finom és választé­
kos. Akinek ez nem felel meg, az főz­
het a picinek. Orvos, védőnő vigyázza
Az apróságok egészségét. Itt a pihenés
yalóban pihenés lenne a mamáknak, ha
igényelnék. Veres Istvánnak is az a legszomorúbb, ha nem tudja eladni a je­
gyeket.
Augusztus közeliéig 400 beutaló talált
gazdára. Igazán elégedettek, lehetünk.
Minden jogos igényt ki tudtunk elégí­
teni. Ami gondot okoz az az. hogy néhányan nem a rendeltetésnek megfele­
lően használják a beutalót. 2 + 1-es
jeggyel nem utazhat el csak házaspár,
vagy ugyanilyen beutalóval nem lehet
csak égj' gyereket vinni. Az ilyen ese­

2$

tek mindig a gyárra vetnek rossz fényt.
Pedig mindent el lehet intézni, cserélni
még itthon. Ehhez az üdülőfelelős meg­
ad minden segítséget, mert ő is örül,
ha megelégedve utazik el a dolgozó
nyaralni.
Node evezzünk békésebb vizekre.
Pontosabban a Balatonra. Az alföldi
emberek nagy többségének a víz, a tó
jelenti az igazi kikapcsolódást. Szépiá­
kon 140 család üdült. Bérelt és saját
önellátós nyaralók várják a hűlőgép­
gyáriakat Zamárdiban és Balatonlellén.
Összesen 1034-en tölthettek itt egy he­
tet, 10 napot, vagy két hetet. Jómagam
is Zamárdiban, a bérelt üdülőben töl­
töttem 10 napot. Mivel az időjárás a
mi turnusunk indulásához volt meg­
rendelve, a kis házikó 16 lakójával kel­
lemesen teltek napjaink. Füleki I.ászló
családjával Árokszállásról érkezett. Bár
Laci fiuk törött karral utazott a tóhoz,
ez nem akadályozta meg, hogy a Kiss
Ernő utcai üdülőben lakó Lipták Zol­
tánnal éjszakánként csónakkal horgász­
ni járjon. Szabó István, a hűtőelem dolgazója szintén családjával érkezett. Pis­
ta fiával ők is lejártak horgászni, bár
Erzsiké lánya szerint csak a kukacokat
tanították meg úszni. Nagy István, a
szerszámszerkesztésről nem tudta leráz­
ni nyakából két rakoncátlan fiamat. így
a fiúk sokat úsztak, pancsoltak a víz­
ben. Mi meg Nagyné Icával csokoládé­
barnára siittettiik magunkat a nappal.
Nagy közös evések, beszélgetések, séták
szaionnasiités tette felejthetetlenné ezt
a nyarat. Mindnyájunk vágya, hogy jö­
vőre is ilyen kellemesen teljen a szűk­
re szabott éves szabadságunk.
Kiss Erika

Kismama-találkozó Jászárokszállóson
A Zrínyi Ilona szocialista brigád ismét sikerrel rendezte meg. a most már ha­
gyományos kismama találkozót.
— Július 21-én délután, a gyülekező fiatal anyukák és a kisgyerekek boldog
Zsivajától volt hangos a gyáregység munkásklubja. A szervező és rendező brigád
tagijai, az első percektől kezdve a vendéglátók kedves figyelmességével gondos­
kodtak mindenről és mindenkiről. Már a bejáratnál köszöntötték az érkezőket, el­
kísérve őket az ízlésesen terített asztalokhoz, melyekről nem hiányzott a szép vi­
rág, az üdítő ital és a finom sütemény.
Most is tetszést váltott ki a kisteremben berendezett óvoda és bölcsőde, (egy­
szerre mindkettő). Sok szép játékkal tették otthonossá a kicsik számára, hogy a
5zülők szabadabban beszélgessenek egymással és a megjelent vendégekkel. Meg­
nyitóként a mamák virágot, a gyerekek kis mesekönyvet kaptak ajándékba és fö­
ladták a brigádvezető, Tuza Lajosné köszöntőjét: „Célunk, hogy a gyesen lévő
hiunkatársainlc ne szakadjanak el egymástól, a. gyáregységtől, ismerjék meg a
^Unkánkat, a nehézségeket és legyenek részesei sikereinknek is. A hosszú távol­
it minden percében gondoljanak arra, hogy szeretettel visszavárunk mindenkit.'’
A Gyóni úti óvodások kedves köszöntője után, Tamás Bernét főkönyvelő az
Alkalomhoz illő tömörséggel tájékoztatta a jelenlévőket a gyáregység életéről, gaz­
dasági eredményeiről: „Kívánom, hogy minél előbb ugyanilyen vidáman és egész­
ségesen újra találkozzunk, minden kismama karján, eggyel több gyermekkel." —
fejezte be tájékoztatóját a főkönyvelő, derültség és taps közepette.
Az Április 4. úti iskola úttörőinek dalos-verses összeállítása után orvosi tájé­
koztató következett a gyerekek beszédhibáinak gyógymódjairól, megszűntetésének
‘ehetőségeiről. Befejezésként a Csörsz pávaegyüttes citerával kísért népdalcsokra
Szórakoztatta a találkozó résztvevőit. A műsor után még sokáig beszélgettek. Volt
Miiről, hiszen az előző találkozó óta egy év elmúlt, közben sok minden történt, nakyott nőttek a kis csemeték és anyuka visszatérni készül a munkahelyre. Többen
bedig csak most mutathatták be — nem kis büszkeséggel — az újszülött kisbabát.
Zrínyi Ilona Szocialista Brigád tagjairól pedig ezúttal is dicsérettel szólhatunk,
hiszen rendezvényük ismét ragyogóan sikerült.
— Guthy —

Kapják: Cím 2 pld.
Saját

Keltmintfentmintlentmintközépen.
Tinta Alajos s. k.
aktaiktató és pennakoptató főfogalmazó

Szabadtérin

Emberségből jeles

Pénteken este aggódva figyeltük az
eget és sajnálkozva gondoltunk a Piros
karaván hűtőgépgyári nézőire, akiket
bizony könyörtelenül elkergetett az eső
a Dóm térről.
A mi csoportunk szombaton reggel. 6
órakor szélcsendben, eső nélkül indult
útnál: Szeged felé és ez biztatóan hatott
ránk. Tíz órakor már Szegeden voltunk,
elfoglaltuk szállásunkat, majd idegenve­
zető keresésre indultunk. Szerencsésen
fogtunk is egyet, az idegenforgalmi hiva­
talban, aki köriilvitt bennünket a város­
ban. megmutatta Szeged központját.
Újszegeden az Odessza városrészt, az ár­
vízi emlékművet, az alsóvárosi ferences
templomot és és a Boszorkány-szigetet.
Megcsodáltuk a dúsan aranyozott tem­
plomokat. a nagy árvíz után újjáépült
Szegedet. Az árvízi emlékmű mellől
megcsodáltuk a „Szőke Tiszát", amint
éppen ismét árvízzel fenyegeti a. várost.
Meglepődve hallgattuk az idegenvezető
szavait arról, hogy tizenkét boszokányt
égettek el a Boszorkány-szigeten, és fel­
ujjongtak a nők. amikor meghallották,
hogy négy férfi is volt az elégetett bo­
szorkányok között. Mivel a további bo­
szorkányégetést Mária Terézia betiltot­
ta, már csak 20 év alatti boszorkányok
vannak Szegeden, de a nemre vaut te­
kintetben megoszlottak a vélemények a
csoport tagjai között.
Ennyi izgalom után megebédeltünk a
Mátyás étteremben, majd a Dómban
meghallgattuk az orgonabemutatót, ami
igazán szép volt. Érdekes
volt a
Dómban megrendezett gyermekrajz-kiállítás is. Vél ötkor visszamentünk a
szállásra, hogy a vacsorára mindenki ki­
csinosíthassa magát. ízletes vacsorán­
kat a Hági étteremben fogyasztottuk el,
még egy séta és indultunk, a Dóm térre.
A fanfárok hangja után megcsodálhat­
tuk a messze .földön híres zenélő óra
muzsikáját, majd újra a fanfárok, s
kezdődött az előadás. Gyönyörű, látvá­
nyos megrendezésben láttuk Bizet Car­
menját. A címszerepet Mészöly Katalin
énekelte elbűvölő alt hangján. Don. Jó­
sét llosfalvy Bobért, Escamillót pedig
Iván Ponomarenkó szovjet énekművész
énekelte.

Vasárnap délelőtt a Móra Múzeum
látogatása, sétahajózás és a Zsinagóga
megtekintése szerepelt a programban.
Különösen a Móra Ferenc Múzeum kí­
nált nagy választékot a kiállításokból.
Állandó kiállításain kívül nagyon érde­
kes volt a Hermáim Lipót kiállítás, a
Móra Ferenc emlékszoba a földszinten,
Tóth Valéria, szobrászművész kiállítása
a kupolacsarnokban és a „Bégi magyar
könyv" című kiállítás a Somogyi Könyv­
tárban.
Ebédünk ismét a Hági étteremben
volt, majd egy búcsúséta után indul­
tunk vissza Jászberénybe, teli élménnyel
a. rangos zenei esemény szép emlékével.
Borics Istvánná

A résztvevők egy csoportja
Most egy éve Lénárt Józseffel, a szak­
maközi szakszervezeti bizottság titkárá­
val arról beszélgettem, hogy szocialista
brigádok összefogásában rengeteg lehe­
tőség van. A szakmaközi nyugdíjasok
életének színesebbé, érdekesebbé téte­
le legtöbbször nem pénz kérdése. Sok­
szor a szeretet, segítőszándék minden­
nél többet ér.

A brigádok tevékenységének új terü­
lete lehet a nyugdíjasok segítése. Van.
akiknek a házkörüli munkában, az ebéd
eljuttatásában, a téli tüzelő biztosításá­
ban kell a segítség. Ám sok nyugdíjas
egészséges, jól birja magát, dolgozik. A
hétköznapok
egyhangúságát
jólesik
azért feloldani egv-egy érdekes, válto­
zatos eseménnyel. Ilyen volt tavaly,
két brigád közreműködésével megren­
dezett juliális. Az idei nyáron is július
19-én százhúsz nyugdíjas töltött egy
kellemes napot a Béke és Barátság Li­
getben. Most már öt szocialista brigád
szorgoskodott, hogy emlékezetessé te­
gyék ezt a napot. A Volán vállalat Au­
róra brigádja gondoskodott az oda-viszsza utazásról. Az ízletes ebédhez valók,
s a bográcsban fövő étel a Kossuth Tsz.
Dózsa György brigádja tagjainak gond­
ja volt. A friss ropogós kenyeret a Sü­
tőipari Vállalat Killián György brigád­
ja hozta. A legfőbb szervezők, a műsor,
a technikai lehetőség megteremtésének
felelősei pedig két hűtőgépgyári brigád,
a gondnokság Rózsa Ferenc, és a TMK
Münnich Ferenc brigádja voltak.
Minden percet kitöltő program válto­
zatos, érdekes, színes volt. A napközis
tábor gyerekei adtak kis műsort. Tom­
bolán lehetett apróságokat nyerni. Ez­
után a szervező brigádok vetélkedtek.
Bajnokokat avattak lisztfújásban, zsákbafutásban. lepényevésben. A jóerőben
lévő nyugdíjas férfiak is résztvettek a
vetélkedésben, sőt még az unokák is
megpróbálták a zsákban futást.
A jó ebédhez magyarnóta szólt a
hangszórókból. Délután előkerült a kár­
tya is. és remek csatákat vívtak főleg
az asszonyok. Volt aki dalra fakadt jó­
kedvében.

A jól sikerült, élményt adó nap so­
káig beszédtéma lesz a nyugdíjas klub­
ban. Az öt brigád közös akciója pedig
remélhetőleg például szolgál a szocia­
lista brigádoknak.

HŰTŐGÉP

8

Rovatvezető; SzórAd Tamás

Olimpiát nyertem

Középen Majzik Dezső szerszámszer­
kesztő, sok vetélkedő hőse. A fiatal mér­
nök az olimpiai utat is nyerte.

SKO—6/F. Ez a neve annak az Express csoportnak, amelynek tagjaként
július 28-án 37 órás utazás után Moszk­
vába, a XXII. nyári olimpiai játékok
színhelyére érkeztem. Már a megérke­
zés pillanatától érezni lehetett azt a
nagy erőfeszítést, amit a szovjet nép tett
az olimpia zavartalan lebonyolítása ér­
dekében. Az Express-csoportokat szállí­
tó külön jelzéssel ellátott autóbuszok
szinte megállás nélkül jutottak el az
olimpia emblémáival és zászlaival fel­
díszített városon keresztül a szálláshely­
re. Az olimpiai járműveknek — a város
egész területén — külön sávot biztosí­
tottak és ezek a járművek mindenhol
elsőbbséget élveztek.
Az első nap az ismerkedéssel telt el.
Baráti találkozón vettünk részt a
Moszkvai Kőolaj finomító Vállalat paza­
rul berendezett művelődési házában. Az
olimpiát már itt is figyelemmel kísér­
hettük, hiszen a moszkvai TV 4 csator­
nája közül 3 reggeltől estig a versenye­
ket sugározta színesben.
Számunkra az „olimpiai nagyüzem”
másnap, 29-én indult be. Délután az
ökölvívó negyeddöntőket láttuk a 45
ezer nézőt befogadó új fedett olimpiai
csarnokban. Felemelő érzés volt látni a
magyar és a lengyel szurkolótábor öszszefogását. Lelkesen buzdítottuk egymás
versenyzőit. Sajnos ez sem segített sem
Gedón, — aki Ramostól, — sem a len­
gyel Szrzeczen, aki Stevensontól szen­
vedett vereséget. Lévai viszont a svéd
Ekburg legyőzésével — a legjobb négy
közé jutott. Innen siethettünk a szom­
szédban lévő uszodába, mert ott már a
vízilabdázók készülődtek. Sajnos a mi­
eink szereplése nem úgy sikerült, ahogy
vártuk, csak a bronzéremért játszhattak,
lélektelen játékkal győzték le Hollandi­
át. Látványos mérkőzést hozott viszont
a Szovjetunió—Jugoszlávia találkozó. A
mérkőzés után a boldog szovjet játéko­
sok ruhástól a vízbe dobálták a csapat
vezetőit.
A következő napokat az atlétikai ver­
senyeknek szenteltük, amit a 103 ezer
nézőt befogadó Lenin stadionban ren­
deztek. Néhány a legérdekesebb esemé­
nyek közül: kalapácsvetésben a győztes
Szedih világcsúcsán kívül a vesenyzők
egymás után dobtak a világcsúcshoz kö­
zeli 80 méter felett. A közepesnek in­
dult női távolugróverseny utolsó soro­
zatában hárman is 7 méternél meszszebbre ugrottak, alig maradva el a vi­
lágcsúcstól. Lenyűgöző volt a két angol
„csodafutó”, Coe és Ovett magabiztos
futása. Örökké emlékezetes marad a
3000 méteres akadályfutás utolsó 300
métere. A lengyel Malinowszki csodá­
latos hajrával előzte meg a végig nagy
fölénnyel vezető tanzániai Bayit. A len­
gyel és a velük együttérző francia szur­
kolók öröme leírhatatlan volt. A fran­
cia sportolók az olimpián a NOB zászla­
ját használták, de szurkolóik büszkén
lengették a francia zászlót és énekelték
a Marseillest. Sőt! Malinowszki győzel­
me után a stadionból kifelé a több száz
francia és lengyel szurkoló a 100 ezres
tömeg közepén együtt énekelte előbb a
francia, majd a lengyel himnuszt, végül
a franciák kezdeményezésére az internacionálét. Ez volt az igazán csattanós
válasz a bojkottra!
A sportesemények látogatása mellett
a sportolás lehetőségét is biztosították

az olimpia szervezői. Egy Moszkva mel­
letti kirándulóközpont erdőben kijelölt
kanyargós pályáján „olimpiai mérföld”
futóversenyt rendeztek a turisták szá­
mára. Futamonként a legjobb férfi és
női versenyzőt aranyéremmel jutalmaz­
ták, amit ünnepélyes keretek között
nyújtottak át.
A sporteseményeket igen magas szín­
vonalú kulturális programok egészítet­
ték ki. Megtekintettük a Lenin mú­
zeumot, a Lenin mauzóleumot, a Lomo­
noszov egyetemet, a Kreml és a Vörös
tér nevezetességeit, a Népgazdasági ki­
állítás több csarnokát, hajókiránduláson
és városnézésen vettünk részt.
Meglátogattuk Arhangelszkajában Juszipov herceg műkincsekben gazdag pa­
lotáját. Az esti programokban balett,
folklór és néptáncbemutatók szerepel­
tek. Láthattuk a világhírű Nyírfácska
együttes műsorát.
A kevés szabadidőt egyénileg is ki
tudtuk tölteni. Minden túrista érkezés­
kor az összes közlekedési eszközre szó­
ló bérletet kapott. így ki-ki érdeklődé­
si körének megfelelően még egyéni
programokon is részt tudott venni.
Sajnos, a két hét igen gyorsan elröpült,
de mindannyian felejthetetlen élmé­
nyekkel gazdagodva térhettünk haza a
béke és a barátság nagy demonstrációja,
az Olimpia színhelyéről.

Tanuljunk
Felhívjuk dolgozóink figyelmét, hogy
a vállalat oktatási osztálya az elmúlt
évekhez hasonlóan az 1980/81-es oktatá­
si évben is szervez nyelvtanfolyamokat
a Lehel Vezér Gimnázium bevonásával.
Jelentkezni lehet: német kezdő, német
középhaladó, angol kezdő és angol kö­
zéphaladó nyelvtanfolyamra.
Valamennyi tanfolyam 150 órás.
Helye: Lehel Vezér Gimnázium: heti 2
alkalom.
Részvételi díj: 800,— forint.
Jelentkezni a vállalat oktatási osztályán
a részvételi díj egyidejű befizetésével
lehet 1980. szeptember 15-ig.
A tanfolyamokat csak megfelelő szá­
mú jelentkező (15—20 főj esetén indít­
juk.
A Gorkij nyelviskola orosz nyelvből
indít kezdő és haladó tanfolyamot. A
jelentkezés feltételeiről, részvételi díj­
ról az oktatási osztály csak a későbbi­
ekben tud felvilágosítást adni.
Értesítjük dolgozóinkat, hogy mate­
matika és fizika tárgyból egyetemi fel­
vételire előkészítő tanfolyamot szerve­
zünk megfelelő számú jelentkező esetén.
Részvételi díj: 800,— Ft/fő.
Jelentkezni a vállalat oktatási osztá­
lyán lehet, a részvételi díj egyidejű befi­
zetésével, 1980. szeptember 15-ig.

Vigyük vissza
Az üzemek dolgozóinak — főként a
szocialista brigádtagoknak — könyv
iránti érdeklődése mérhető módon, esztendőről-esztendőre
növekszik.
A
könyv tanít, nevel, szórakoztat, mind­
annyiunk legjobb barátja. Sokan talán
annyira közel érzik magukhoz a köny­
veket, hogy elfelejtik visszavinni határ­
időre.
Gyakran találkoztam mostanában ilyen
finom felszólítással: „Bizonyára elkerül­
te szíves figyelmét, hogy a könyv köl­
csönzési határideje lejárt stb ..
Nem nevezem meg, sem a beosztását
nem tüntetem fel egyik ismerősömnek,
aki a felszólítás után nagy sokára meg­
találta a még 1976-ban kölcsönzött
könyvet.
Elfoglalt ember lehet, aki négy év el­
teltével sem tud pár percet szakítani a
visszaszolgáltatásra.
Baranyi

Csibra István, a kutyakiképzők vezetője

A nagyközönség által kevéssé ismert látványosság a munkakutyák versenye.
Hogy mennyire komoly dologról van szó, bizonyítja a több fordulós országos
csapatbajnokság, sőt Európa Bajnokság. Az országos bajnokságban eddig öt for­
dulót bonyolítottak le, az utolsó, 6. Jászberényben lesz szeptemberben.
Az eddig lezajlott versenyeket fölényesen nyerték a jászberényi versenyzők.
A csapat tagjai — akik most a szintén szeptemberben, Svájcban megrendezésre
kerülő Európa Bajnokságra készülnek — mind hűtőgépgyáriak.
Németh Gyula Lux nevű kutyája ebben az évben a legjobb teljesítményt érte
el. Lux pillanatnyilag az ország legjobb őrzővédő és nyomkövető kutyája.
Csibra István Karin nevű kutyája már most kiváló eredményekre képes, pedig a
mezőny egyik legfiatalabb, mindössze 2 éves versenyzője.
Horváth László Báró nevű kutyája a csapat legrutinosabb tagja, sok verseny
áll már mögötte, a legjobb átlagteljesítményre képes.
A szeptemberi bajnoki fordulóra minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak.
Szórád Tamás
niuiuiiiiniiiiiiiuiKiiiuiiiillllllininimiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiüliiiiiiiiiiiiiiHiiiinniiniiiiiiiliiiiiiiiiifiiiiiuniiiiiiiiiiiiiiiiiiH

Vallomás
Tizenhároméves koromban mentem
asztaliteniszezni a Gyetvai János Általá­
nos Iskolába, ahol akkor a Lehel az ed­
zéseit tartotta, Előtte az Üttörőházban
ping-pongoztam. A körülmények nem
voltak ideálisak, hiszen mindössze négy
asztal volt, abból három a nagyoknak
kellett, az utolsóra jutottunk vagy hú­
szán. Azért ott ragadtam, valami meg­
fogott. Gyorsan jöttek a sikerek; már
72-ben megyei serdülő bajnokságot nyer­
tem. Emlékszem, egy 42 Ft-os Pajtás tí­
pusú, gumis ütővel játszottam, ellenfele­
im meg ragyogó sóitokkal. Aztán én is
vásároltam egy jó ütőt — vesztemre —
hiszen az Úttörő Olimpiáig csak egy hó­
nap volt hátra, a softot még nem szok­
tam meg és gyorsan kiestem. Többször
nyertem serdülő és ifjúsági megyei baj­
nokságot egyéniben, párosban és vegyes­
párosban is, de a legszebb az volt, ami­
kor 16 évesen bekerültem az NB Il-es
felnőtt csapatba. A Szolnoki Vízügy el­
len 14:ll-re nyertünk, öt mérkőzésből
3-at nyertem. Egyre jobban ment a já­
ték, igaz edzést soha nem hagytam ki.
Még abban az évben ezüst jelvényes if­
júsági sportoló lettem, majd 1976-ban
arany jelvényes. Ekkor 24. voltam az
ifjúsági magyar ranglistán úgy, hogy
mindössze 6 versenyen vettem részt.
Amikor nem volt bajnoki mérkőzés
vagy felnőtt verseny Reisz Tibi vitt if­
júsági versenyre, sokszor a saját kocsi­
jával.
Sajnos akkor még nem volt ifjúsági
edző, ráadásul csak egyedül voltam a
korosztályban. Leérettségiztem, bevonul­
tam katonának, majd Miskolcon elkezd­
tem az egyetemet, ahonnan fél év után
kiszálltam. Ekkor már a Dec. 4. Drót­
művek csapatában asztaliteniszeztem.
Jó fizetésem volt, a csapat első embere
voltam, de valahogy nem éreztem jól
magam. Hazavágytam. Hogy Tibi mit
szaladgált, míg sikerült visszakerülnöm!
Nem akartak onnan elengedni. Amikor
elengedtek, itt nem volt munkahely stb.
Szóval 79-ben már újra itthon játszot­
tam. Abban az évben 77,5 százalékát
nyertem meg a mérkőzéseimnek, végül
a 8. helyen végeztünk.
Az idén nagyon kijött a lépés, eddig
90 %-ot csináltam, és a szünetben ötö­
dikek vagyunk, mindössze 2 ponttal le­
maradva a 2.-tól.
Ügy tudom, ilyen jól több mint tíz éve
nem szerepelt a szakosztály. Örülök,
hogy ehhez hozzájárulhattam, hangsú­
lyozom, hozzájárulhattam.
A közösségi szellem olyan a csapat­
ban, hogy talán máshol ilyen nincs is.
Persze, eléggé magunkra vagyunk utal­
va, a mérkőzésekre alig jár valaki Ró­
zsa Laci bácsin kívül. Nem túl népszerű
a ping-pong Jászberényben.
Érdekes, hogy ennek ellenére a Lehel
az egész NB-s mezőnyben az egyedüli
csapat, ahol csak hazai játékosok ját­
szanak, nincs máshonnan igazolt aszta­

liteniszező. Vagyis Reisz Tibi Pestről
jött, de ma már őt is jászberényinek
mondhatom 15 év után.
Ebben az évben az egyéni versenye'
ken is jól ment szinte mindannyiunk'
nak. Tibivel párosban sokszor voltunk
döntőben, de nyerni nem sikerült. Talán
majd a második félévben. Megnyertek1
viszont a megyei felnőtt bajnokságot.
A legjobb nyolc között rajtam kívül 1
kiliános, I. osztályban játszó asztaliteniszező volt!
Nagyon jólesett, hogy idegenek is gra­
tuláltak és kicsit meglepett, hogy a
klubbnál azt se mondták, hogy „jól van
öreg.” Hogy ilyen eredményt elérhettek1
a sportban, azt Reisz Tibinek, Erdős
Lajosnak és Nyári Zoltánnak köszönhe'
tem. ök sokat játszottak velem gyerek'
korom óta, mindig egyengették utam.
Az élet más területén is kezdek1
komolyan venni a dolgokat. Két ével
már elvégeztem a Bánki Donát Műszak1
Főiskolán, levelező tagozaton. Az isko­
la befejezése után is itt akarok dolgoz­
ni és még nagyon sokáig asztaliteni­
szezni, mert játszani nagyon szeretek.
Elmondta: Bene László
Lejegyezte: Szórád Tárná5

Korosztályának zamárdi bajnoka.
Az üdülőkben is népszerű a ping-pok^'
__________________
HŰTŐGÉP

a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájábak
Jászberény, 1980. július hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Fegyveres erők napján

Csák József kétszeres kiváló katona
A dicsőséges pákozdi csata évfordu­
lóján katonafiainkat, határőreinket, a
rendőreinket és a fegyveres testületek
munkás katonáit, a munkásőröket kö­
szöntjük. Ezen a napon emlékezünk
Rákóczi kuruc katonáira, Kossuth hős
honvédéire és a Tanácsköztársaság vö­
röskatonáira. Ök példáját adták a haza
szeretetének, védelmének. Bizonyítot­
ták, hogy a jó ügy dicsőséget ad a fegy­
vernek. Hittel, odaadással, megannyi
véráldozattal védték a hazát.

A haza védői a fegyveres testületek
tagjai, ma több felett őrködnek annál,
amit pusztán honnak nevezünk. Felsza­
badulásunk óta többről van szó ennél.
Ahogyan mi büszkék vagyunk a haza
védőire, ők arra büszkék, hogy egy ilyen
hazát, a szocialista társadalmi rend­
szert védelmezik. Van mit védelmezni,
hiszen dolgozóink életében először ala­
kult úgy, hogy e hazában nyugalomban,
békében és létbiztonságban élhetnek és
dolgozhatnak. Dolgozóink tudják, hogy
ez az állapot nem könnyen született.
Az eredményeket nagy küzdelemben,
nagy erőfeszítések árán hoztuk létre
közösen. Érthető tehát ezek féltése é.s
óvása, és az a becsületes törekvés, mely
ennek gyarapítását célozza. Céljaink,
törekvéseink világosak, amelyek pár­
tunk XII. kongresszusán egyértelműen
megfogalmazódtak. Azonban az ered­
ményes építőmunkához béke kell.
Hazánk tagja a Varsói Szerződésnek.
Minden lehetséges módon arra törek­
szik, hogy a katonai és a politikai eny­
hülést, a béke ügyét elősegítse. Azt
akarjuk, hogy a vitás nemzetközi kér­
dések tárgyalóasztal mellett rendeződ­
jenek. Törekvéseinket, azok helyessé­
gét több létfontosságú nemzetközi meg­
állapodás igazolja,
A fegyveres erők napja alkalmából
köszöntjük a katonai szolgálatot telje­
sítő „hűtős” fiatalokat. Leszerelésük
után visszavárjuk őket. Köszöntjük
ezen a napon gyárunk körzeti meg­
bízottját, a város és a járás rendőreit,
a belügyi dolgozókat. Köszöntjük a
munkásőri szolgálatot teljesítő dolgozó­
inkat, a Kákái László Munkásőrzászlóalj parancsnokait, személyi állományát.
Tisztelettel gondolunk közös vagyonunk
védőire, a rendészekre. Elismerésünk
azoknak, akik a közrend és közbizton­
ság önkéntesei. Azt kérjük a fegyveres
erők tagjaitól, hogy szocialista rendsze­
rünk vívmányai felett továbbra is szi­
lárdan őrködjenek: ki-ki a maga poszt­
ján.
— bor —

Nagyobb komfortú a PS 150-es
Mire ezek a sorok megjelennek, már
valószínűleg elkezdődött egy újabb hű­
tőszekrénytípus, a PS 150-es „0’’ széria
gyártása. Tulajdonképpen nem is új tí­
pusról van szó, hanem az 1974 óta gyár­
tott, közismert S 150 típusú abszorpciós
hűtőszekrény egy korszerűsített változa­
táról. A Bosch licenc és Know-how
kapcsán ugyanis sok olyan hasznos is­
meret és korszerű gyártóeszköz birtoká­
ba jutottunk, amelyekre alapozva már
197(>-ban megindult a fejlesztő munka a
fröccsöntött belsőkamra megtervezésével
a vákumszívott kivitel helyett.
A nagyméretű fröccsszerszám legyár­
tására csehszlovákiai testvérvállalatunk,
az érsekújvári Elektrosvit cég vállalko­
zott, ehhez alkalmas géppark birtokéi­
ban. A megfelelő anyagok é.s tapaszta­
latok hiányában a nagyméretű szerszám
gyártása kissé lassan haladt. Próbája
csak 1980. áprilisában volt.

Ezidő alatt más újabb gyártmányok
(pl. az un. hátlapelpárologtatós hűtő­
szekrény, fagyasztók stb.) által megsza­
bott ütemben készültek az egyéb szer­
számok is. így az első 5 szerszámmal
készített alkatrészekből összeállított PS
150 típusú hűtőszekrény legyártására
1980. szeptember első hetében került
sor.

A mintadarabok gyártásában résztve­
vők egyöntetű véleménye szerint az új
kivitel sokkal gyorsabban, könnyebben,
sérülésmentesebben
gyártható,
mint
elődje. Ez megmutatkozik az előkalku­
láció szerinti több, mint 1,5 óra szek­
rényen kén ti normaidő csökkenésben,
amihez még 50 forint feletti szekrényen­
ként! anyagköltség megtakarítás is járul,
ami annak is eredménye, hogy sok olyan
alkatrészt használtunk fel a PS 150-hez,
amit más hűtőszekrény típusoknál is
használunk (pl. palást, tető, kilincs stb.)
így nagy sorozatban, gazdaságosan gyárt­
hatók. Túl az előbbi számszerű és jelen­
tős előnyökön, nézzük meg milyen új­
donságokat tartalmaz a PS 150-es.
A tetszetős, barna színű tartozékok­
kal, barna szellőzőráccsal és barna mű­
anyag tetőkerettel rendelkező hűtőszek­
rény bizonyára kedvező fogadtatásra
talál a vevők körében.
A vevők régi jogos kívánságát vettük
figyelembe, amikor a ***'-os kivitelek
közül elsőnek ennél a típusnál megol­

dottuk az ajtónyitás irány házilag tör­
ténő megváltoztatásának lehetőségét.
Ugyanezek a készülékek továbbra is
úgynevezett jobbos kivitelben készülnek,
azonban a balos ajtónyitásra való átsze­
relést egy csavarhúzó birtokában bárki
könnyedén elvégezheti háztartásában a
használati utasítás magyarázata alapján.
Az ilyen átszerelésre a hűtőszekrény
15—20 éves élettartama alatt legfeljebb
2—3 alkalommal lehet csak szükség.
További jelentős előnyök fakadnak a
fröccsöntött belsőkamra alkalmazásából:
— Megszűnik a habba való nedves­
ségbejutás lehetősége a mélyhűtődoboz­
nál és a normáltéri elpárologtatónál,
amely korábban esetenként problémá­
kat okozott.
A normáltéri elpárologtató lamellák
speciális, víztömör lezárása egyébként
hűtőgépgyári szolgálati találmány alap­
ján történik. A találmány szerzői Kispál László és Mihalik László a gyár­
tástechnológiai osztály mérnökei.
— A belsőkamra célszerű kialakítása
miatt megszűnik az S 150 típusú fenék­
lemezénél meglévő rozsdásodási veszély,
amelyet a belsőkamra és a festett le­
mez közé esetenként bejutó víz okozott.
— A ***-os HB típusoknál alkalma­
zotthoz hasonló rendszerű mélyhűtő aj­
tó és belsőkamra kialakítás a mélyhűtő­
tér deresedését szünteti meg. Ez a hiba
a korábbi S 150 típusnál szintén jelen­
tett problémákat.
Leszerelve a IIB típusokéval azonos
tetőt, és 2 mm-es lábat alkalmazva 820
mm magas úgynevezett aláépíthető mé­
retű hűtőszekrény alakítható ki, amely
behelyezhető a modern konyhák mun­
kaasztala alá. Az ilyen kivitelek kere­
settek a tőkés piacokon.
A „0” széria gyártást követően jóvá­
hagyási vizsgálatok következnek hazai
és külföldi vizsgálóintézeteknél. Ezzel
egyidőben a propán-bután gázos, illetve
az Angliába szállított földgázüzemű
változatok véglegesítésére kerül majd
sor.
Bízunk benne, hogy az újjászületett,
nagyobb komfortú S 150-es, most PS 150
néven még jó néhány évig megbízható,
jól eladható gyártmánya lesz gyárunk­
nak.
Oláh János

A brigádokra lehet alapozni
Az MSZMP hűtőgépgyári végrehajtó
bizottsága és a szakszervezeti bizottság
szeptember 8-án együttes ülésen tár­
gyalta a kongresszusi és felszabadulási
munkaverseny helyzetéről szóló jelen­
tést.
A két testület megerősítette a jelen­
tés azon megállapítását, hogy dolgozó­
ink csatlakozása a kongresszusi munka­
versenyhez új lendületet adott a válla­
latunknál több mint két évtizedre viszszatekintő munkaverseny-mozgalomnak.
A jelentés feletti vita alkalmat adott
arra, hogy a két testület kicserélje vé­
leményét a kongresszusi-, és ezen túl.
a szocialista munkaverseny jelenlegi
helyzetéről, eredményeiről, gondjairól.
A hozzászólásokból kicsendült, hogy a
megnövekedett követelmények, a kia­
lakult új gazdasági helyzet lényeges
tartalmi és minőségi változásokat igé­
nye] a gazdálkodás, a munkaverseny,
illetve a brigádmozgalom területén is.
Több véleményt megerősítve egyetér­
tettek abban, hogy a mozgalom további
fejlődésének fontos feltétele lehet a je­
lenlegi érvényben lévőnél sokkal céli­
rányosabb, körültekintőbb Munkaver­
seny Szabályzat megalkotása.
Az új szabályzatnak biztosítania kell
a mozgalom rangjának, tekintélyének
megtartása mellett azt, — amit az egyik
hozzászóló fogalmazott meg — hogy
minden brigád olyan fokozatot kapjon,
amilyet megérdemel. A brigád munká­
jának megítélésében tehát az legyen a
döntő, hogy mit tettek, mi az eredmé­
nye tevékenységüknek az üzem, illetve
a vállalat számára. Ez viszont azt fel­

tételezi, hogy a brigádok tudják, mit
miért tesznek — legyen konkrét válasz­
tási lehetőségük. Ehhez segítséget, aján­
lásokat kell adni: jobb feltételeket kell
biztosítani ahhoz, hogy a brigádokban
meglévő kezdeményezések ki tudjanak
bontakozni.
A közös állásfoglalás hangsúlyozza a
szocialista tudat és életmód fejlesztésé­
nek egyre növekvő jelentőségét. Ezért
szükséges a párt, KISZ és a szakszer­
vezet nagyobb felelőssége a munkaver­
seny segítésében, irányításában és to­
vábbfejlesztésében, valamint a politi­
kai nevelés hatékonyságának növelésé­
ben. A mozgalom fejlesztésével párhu­
zamosan szükséges az agitációs- és pro­
pagandamunka még jobb összehango­
lása. Üdvözölték azt a javaslatot,
hogy a munkás- és ifjúsági házban
alakuljon meg a brigádvezetők klubja.
Itt lehetőség nyílna a közvetlenebb
és folyamatosabb találkozókra a gazda­
sági. mozgalmi vezetők és a brigádvezetók között. A brigádvezetők kicserél­
hetnék véleményeiket, tapasztalataikat
és képzésük is szervezett formában
véglegesen megoldódna.
Előttünk álló gazdasági feladatokkal
kapcsolatban az ülés hangsúlyozta: min­
dent el kell követni, hogy a vállalat
éves — ezen belül nyereség — terve
teljesüljön. Ehhez a munkához mozgó­
sítani keil vállalatunk valamennyi dol­
gozóját, a szocialista brigádokat — a
tett vállalásának maradéktalan teljesí­
tése érdekében. A közeljövőben, az
együttes testületi ülés határozata értel­
mében vállalati brigádvezetői tanácsko­
zásra kerül sor, ahol meg kell határoz­
ni a hátralévő időszak feladatait.

Gazdaságpolitikai állásfoglalás
A MŰSZAKI KUTATAS-FEJLESZTÉS
...... tartósan dinamikus és kiegyensú­
lyozott gazdasági növekedés csak a ha­
tékonyság erőteljes fokozásával érhető
el. A következő időszakban a hatékony­
ság emelkedésének fő forrása a terme­
lési szerkezet hazai adottságainak és a
nemzetközi feltételeknek is megfelelő,
a külföldi piac követelményeit kielégíti)
változtatása, továbbá a meglévő tarta­
lékok kihasználása, a rendelkezésre ál­
ló termelőberendezések és a munkaerő
jobb hasznosítása."
A fenti idézet része az MSZMP Köz­
ponti Bizottság 1977. októberi ülésén
kiadott nagyjelentőségű határozatának,
melynek szellemében alkotta meg a
jászberényi Városi MSZMP Végrehajtó
Bizottsága 1979. június 14-i állásfogla­
lását.
Az állásfoglalás a gyártmány- és
gyártásfejlesztési feladatok sikeres vég­
rehajtásának biztosítására, a szervezési
feladatokon túl a széles tömegeket moz­
gósító újító mozgalom műszaki fejlesz­
tést segítő lehetőségére és az ugyan­
csak társadalmi vonalon tevékenykedő
tudományos egyesületi tevékenység e
célkitűzés középpontba való állítására
hívja fel a figyelmet.
A legutóbbi üzemi párt-végrehajtó
bizottsági ülésen foglalkozott a testület
azzal, a gazdaságpolitikai bizottság ál­
tal előterjesztett állásfoglalás tervezet­
tel, mely a kutató- fejlesztő tevékeny­
séget a Hűtőgépgyárban a termeléshez
kapcsolódva, annak hatékonyságát biz­
tosító feladatok megvalósításánál kí­
vánja alkalmazni.
Az állásfoglalás tartalmazza, hogy a
legfelső gazdaságvezetés kiemelten kell
hogy foglalkozzon a termelőberendezé­
sek fejlesztésével, a folyamatos termék­
korszerűsítéssel és a termékszelekcióval.
Hangsúlyozottan kifejezi, hogy a kuta­
tó- fejlesztő munka területén is töre­

kedni kell az energiatakarékos termé­
kek kialakítására, szem előtt kell tarta­
ni az anyagtakarékosság jelentőségét,
különös tekintettél a nem rubel elszá­
molású valutáért vásárolt import anya­
gokra és alkatrészekre.
A minőség csökkentése nélkül kell
végrehajtani az esetleges anyag- ener­
giamegtakarításra kiható változtatáso­
kat.
Megfelelő szervezéssel biztosítani kell,
hogy gyártmányaink tervezésétől a
gyártás bevezetéséig terjedő idő a le­
hető legrövidebb legyen, hogy ezáltal
termékeink piacképessége, s nem utol­
sósorban újdonsági értéke növekedjék.
Ügy a tervezés, mint az előkészítés
és a gyártás során szem előtt kell tar­
tani a gazdaságosságot, valamint a köz­
gazdasági szemléletet.
Fontos feladat a gyártásfejlesztés és
ezen belül a célberendezések fejleszté­
sének kérdése is.
Növelnünk kell az ellenőrzés műszaki
színvonalát, tárgyi feltételeit (műszere­
zés, st'b. és törekedni kell a minőséget
biztosító ellenőrző munka elemző részé­
nek fokozására.
A végrehajtó bizottság felhívta vál­
lalatunk pártalapszervezeteinek. a szak­
szervezeti bizottságnak és a KISZ bi­
zottságnak a figyelmét arra, hogy a
műszaki kutatás- fejlesztési terveink
maradéktalan végrehajtásához minden
támogatást adjanak meg az illetékes
szerveknek, hogy az előttünk álló célok
sikeresen megvalósulhassanak.
Ezen belül a végrehajtó bizottság a
részfeladatokat határidőzte, és a végre­
hajtásukért felelős személyeket kijelöl­
te, valamint elhatározta, hogy a VI. öt­
éves terv során testületi üléseken a je­
len állásfoglalás végrehajtását, s ezen
belül a műszaki kutatás és fejlesztés
vállalati helyzetét meg fogja vizsgálni.

HŰTŐGÉP

2

Első „hivatalos” nyilatkozat

Kiváló feltételek a szakmunkásképzésben

Merre van a tanműhely? Elsősök érkezése

A Hűtőgépgyárban a szakmunkáskép­
zés egyidős a gyárral. A közel három
évtized változásainak (korszakainak)
követése nem könnyű dolog. Az első tíz
évben a sokszoros túljelentkezés volt a
jellemző és még valami: kimustrált gé­
pek, használt szerszámok. „Rossz szer­
számmal tanul meg az inas jól dolgoz­
ni!” szemléletnek a gazdasági alapja az
volt, hogy a termelés sem dúskált a
korszerű eszközökben.
A szakmunkásképzés, az utánpótlás
biztosítása mindig szívügye volt a gyár
vezetésének. Az anyagi lehetőségekkel
összhangban fejlesztette a tanműhelyt,
az oktatás technikai eszközeit, a gép­
állományt. Egyetlen évben sem költöttek
annyi pénzt gépekre, mint az idén. Tíz
új esztergagép, egy reszelő és egy fű­
részgép lett beállítva a tanévkezdésre.
Hegesztő és forgácsoló gépek kisegítő
berendezéseinek vásárlása is nagyobb
mértékű volt a korábbinál.
A saját erőforrásokon túl a Kohó- és
Gépipari Minisztérium kétmillió forintot
utalt át a szakmunkásképzési alapból.
A Hűtőgépgyár tanműhelye már évek
óta központja a fémipari alapképzésnek
a Jászságban. Más vállalatok, intézmé­

nyek tanulói, akiknek nem tudják bizto­
sítani az alapképzést, a Hűtőben tanul­
nak. Legutóbb a jászapáti Gépészeti
Szakközépiskola tanulói — szocialista
szerződés keretében — kezdték meg heti
két alkalommal a géplakatos alapisme­
retek elsajátítását.
A hetvenes évekkel szemben — ami­
kor nagyon visszaesett a szakmunkás
utánpótlás — jelentős javulás tapasztal­
ható. Az idén az olyan hiány-szakmá­
ban, mint az esztergályos, tíz első éves
tanulója van a gyárnak.
Visszaesett az érdeklődés viszont a
hegesztő szakma iránt, mert kettőről
három évre emelték a képzési időt.
Kilenc féle szakmában hatvanhatan
kezdték meg a tanulást a kitűnően fel­
szerelt tanműhelyben.
Az oktatás személyi feltétele biztosí­
tott. Nagy tudású, megfelelő pedagógiai
szakoktatói
gyakorlattal
rendelkező
gárda van. Új ember került a tan­
műhelyvezetői székbe Pásztor László
személyében. Huszonkét éves hűtős ta­
pasztalat, nagy szakmai ismeret birtoká­
ban van, amely jó ajánlólevél.
— nos —

Bolgár vendégek gyárunkban
Bulgáriai testvérmegyénk, Kjusztendil ifjúkommunistáinknak háromtagú
küldöttsége érkezett 1980. szeptember
11-én városunkban Ljubonir Georginov,
a Bolgár Komszomol Kjusztendil megyei
Bizottságának első titkára vezetésével.
A vendégeket Bakó Gáspár városi
párttitkár és Jovanov Sándor városi
KISZ titkár köszöntötte. A bolgár fiata­
lok rövid tájékoztatókon keresztül be­
pillantást nyerhettek a város gazdasági,
politikai és ifjúságmozgalmi életébe.
Megismerkedhettek az iparfejlesztés, a
mezőgazdaság és a szociális létesítmé­
nyek területén elért eredményekkel,
majd szó esett az előttünk álló felada­
tokról.
Ezután a Hűtőgépgyárba vezetett az
út, ahol a vállalat párt, KISZ- és gaz­
dasági vezetői fogadták a vendégeket.
Szabó István, kereskedelmi igazgató is­
mertette meg a gyár termékeivel bará­
tainkat. A gyakorlatban is láthatták a
hűtőszekrénygyártás
folyamatát
a
Kompresszoros gyáregységben és elis­
meréssel nyilatkoztak az ott folyó mun­

káról, berendezésekről és nem utolsó­
sorban termékeinkről.
A gyáregység megtekintését követően
aktivistákkal találkoztak vendégeink,
ahol egymás eredményeiről, megoldan­
dó feladatairól esett szó.
Ljubonir Georginov ismertette azon
levél tartalmát, amelyet a Bolgár KB
küldött a Komszomolnak. A levélben a
Központi Bizottság felhívta a Komszo­
mol figyelmét, hogy a jövőben jobban
egyeztessék munkájukat — mely egyéb­
ként igen széleskörű a kívánalmakkal
és fordítsanak nagyobb gondot a fiata­
lok szabadidejének ésszerű, hasznos el­
töltésére. Vagyis teremtsenek olyan le­
hetőségeket, melyek a fiatalok érdekei­
vel megegyeznek. Itt mindenki érezte,
hogy kicsit rokonproblémával állunk
szemben. Csak nálunk annyi különbség­
gel, hogy a fiataljaink nem mindig él­
nek a már meglévő lehetőségekkel sem.
A bolgár vendégek — miután Ljubo­
nir Georginov megköszönte a szívélyes
fogadtatást — a kora délutáni órákban
elutaztak Jászberényből.
Csatai József

Mókus a neve a Hűtőgépgyár leg­
újabb szociálpolitikai büszkeségének. A
hatvan személyes bölcsőde alapkövét ta­
valy kora tavasszal rakták le, a nem­
zetközi gyermekév méltó köszöntésére.
Most pedig szeptember elsején birto­
kukba vették a legkisebb hűtősök —
nem túlzás — az ország egyik legszebb,
legmodernebb bölcsődéjét. A hely kije­
lölés egyértelműen adódott. Oda kell
építeni, ahol a legnagyobb igény van,
hosszútávon.
A gyár melletti lakótelep folyamatos
bővítése (augusztus végén adtak át
újabb 19 lakást, a tervezett 192-ből 56
készült el eddig) vetette fel az igényt.
A fiatal lakótelep fiatal lakói valósá­
gos főnyereménynek tartják. Nem kell a
kicsiket a négy kilométerre lévő Jász­
berénybe behordani. Azoknak is főnye­
remény, akik a városban lévő otthonuk
és a gyár közötti utat csak több át­
szállással tudták megtenni, mert bölcsődés gyermeküket előbb el kellett he­
lyezni. Most már két óvodája és két böl­
csődéje van a Hűtőgépgyárnak, amely
közel 300 gyerek magas színvonalú el­
látását, nevelését biztosítja.
Az alapkőletételtől az átadásig nem
egészen másfél év telt el. Az építés min­
den szakaszában széles körű társadalmi
összefogás bontakozott ki. A gyermek­
intézmények sorsa különben is mindig
megdobogtatja a szíveket. Ebben az
esetben pedig különösen, mert magunk­
nak, gyermekeinknek építettük. A szo­
cialista brigádok, a KISZ alapszerveze­
tek többezer óra társadalmi munkát vé­
geztek az alapásástól az ablakpucolásig.
Különösen az átadás előtti másfél — két
hónap, a finis mutatta meg, hogy a sok­
szor ostorozott közönyösség teljesen el­
tűnik, ha értelmes célokat látnak az
emberek. A belső díszítéseket ügyeskezű
nők készítették, akik között a személy­
zet tagjai, a munkás klub kézimunka
szakkörének tagjai, sőt azok a kisma­
mák is megtalálhatók voltak, akiknek
gyermekét felvették.
A három pavilonból álló (minden kor­
csoport külön) épület építészeti megol­
dásában is rendhagyó. Saját műszaki
gárdánk tervezte. A szakirodalomban
található legjobb megoldások mellett al­
kalmazták a hosszú évek gyakorlati ta­
pasztalatait is. Kikérték a gondozónők,
a gyermekorvosok és a pszichológusok
véleményét, A tudományos alaposság
szerencsésen találkozott és ötvöződött
a nagy-nagy lelkesedéssel.
Az utóbbit pedig gyakran és kemé­
nyen próbára tették a külső körülmé­
nyek. Ki hinné, ha nem közvetlenül ér­
zi, hogy az evőkanál, vagy a szedő­
kanál beszerzése, vagy éppen a bebúto­
rozás mennyire körülményes. Sok, apró­
ságnak tűnő dolog hiánycikk, vagy na­
gyon nehezen beszerezhető, pedig elő­
írás, amelyek nélkül nem bölcsőde a
bölcsőde. Sok üröm vegyült az örömbe,
de túl vagyunk rajta. A pelenkát besze­
gő, az asztali futókat hímző asszonyok,
az árkot ásó, udvart rendező férfiak bi­
zonyára visszagondoltak saját gyermek-

Vajon ízleni jog-e?

De jót főzött Jucika néni
korukra, az evetről, az evetkéről, vagy
a kelempájsz madárról, azaz a mókusról
szóló mesékre. De ez a mókus nem me­
se, megdolgozott valóság. A meséhez
csak annyiban köthető, amit a személy­
zet tagjaitól, szülőktől, kívülálló kíván­
csiskodóktól, hivatalos átvevőktől hallot­
tam — meseszép ez a bölcsőde.
Az óvodai hely viszont kevés. A gyá­
ri-lakótelepi Maci óvodát ötven hellyel
bővítik a közeljövőben. A munkálatok
már elkezdődtek, valószínű év végére si­
kerül befejezni, amelyhez jelentős „ön­
kéntes erőt” azaz társadalmi munkát
kérünk.
Horti János

ív:

=♦:

35
i

£
*

(VitizaiMÍrfak a fcüwuirniíkat
A gyári lakótelepen szeptember elseje óta
MEGNYÍLT A LEGKISEBBEK BIRODALMA, AZ ÚJ BÖL­
CSÖDÉ. VAN MÉG BENNE HELY A GYERMEKGONDO­
ZÁSI SZABADSAGUKAT MEGSZAKÍTÓ KISMAMÁK
GYERMEKEI SZAMARA!
MINDAZOK A FIATALASSZONYOK, AKIK VISSZA­
TÉRNEK A TERMELŐ MUNKÁBA, KISGYERMEKÜK
SZAMARA BÖLCSÖDÉI ELHELYEZÉST KAPNAK.
VARJUK JELENTKEZÉSÜKET.
vAllalatvezetöség

*
*
*

*
*

=♦:

ifi

%I
ÍÉ

HŰTŐGÉP

3

Szerződéses túlmunka
Az 1980-as évek egy új, az eddigiek­
től jelentősen eltérő szemléletet honosí­
tanak meg az élet csaknem minden te­
rületén. Ez az új szemlélet alapja a ta­
karékosabb, megfontoltabb életvitelnek.
A korábbi évek pazarló stílusa, mely a
munkahelyen éppúgy megtalálható volt,
mint az esetek többségében a családo­
kon belül is, most feltétlenül megválto­
zik.
Sajnos ma még csak a szükségét érez­
zük, s helyeseljük a megfontolt gazdál­
kodást. és ha teszünk is olykor itt-ott
ennek érdekében valamit, a teljességtől,
a kielégítő színvonaltól még messze va­
gyunk.
A gazdaságosabb, ráfizetésmentes, sőt
nyereséges termelés tudja csak biztosí­
tani felemelkedésünket. Senki sem kép­
zeli, hogy befektetett gondos munka nél­
kül e téren elvárható lenne bármilyen
pozitív változás.
Vállalatunk fejlesztése, termőterüle­
tének növelése a szocialista építési él­
veknek megfelelően, az elvárások sze­
rint előrehaladva egyre tekintélyesebb
formában gyarapodott. A megnövelt
termelési kapacitás korszerűsége mel­
lett is igényelte a kétkezi dolgozók szá­
mának növekedését. A fejlesztés, a
bonyolultabb
gépek.
berendezések,
technológiák és termékféleségek szin­
tén magukkal hozták a fejlesztő, kö­
zép- és felsőfokú képzettséggel rendel­
kező munkavállalók gyarapítását, mun­
kakörülményeik javítását. Az is igaz,
hogy
megfelelő
előkészítő
appa­
rátus nélkül (ez a műszakiakon kívül
kereskedelmi és közgazdasági, de nem
utolsósorban a szociális vonalon dolgo­
zókra is vonatkozik) nem képzelhető el
piacképes, export-piacképes termék­
gyártás sem.
Nem engedhető meg a lövőnk szem­
pontjából. hogy gondolkodásunk terme­
lés-centrikussá váljék, s ne lássuk, hogy
a ma végterméket előállítók képtelenek
lennének teljesítményük fokozására, a
termelés fenntartására, a szükséges elő­
készítési, értékesítési, közgazdasági, szo­
ciális munka megbecsülése, megtartása
nélkül.
így van ez, ha minden egyensúlyban
van. ha nincsenek torzulások az ellátás­
ban. a kötelezettségben, a szervezetben.
Sajnos a felvetett problémák egyikemásika kisebb-nagyobb mértékben fel­
lelhető.

Minden erőnkkel azon kell lennünk,
hogy egészséges, túlzásoktól mentes
szervezettel oldjuk meg feladatainkat.
Az egyensúly
helyreállítása, ami
nemcsak vállalaton belüli, s nemcsak
kizárólag munkaerő-mennyiségi prob­
léma, országos szinten megindult. Az
eredmények már érezhetők, de a végle­
ges megoldás még várat magára.
De élni kell addig is, tenni kell a
jobb életkörülmények biztosításáért, a
jobb munkavégzés megvalósításáért.
A fiatalok már csak történelemből, az
idősebbek saját tapasztalataikból ismer­
nek egy pár drasztikus módszert a túl­
munka biztosítására. De erről szót se kí­
vánok ejteni.
Mi még megengedhetjük magunknak
azt, hogy gondjainkat megosztva az
egyén és vállalat között, arra kérjük
dolgozóinkat, hogy térítés ellenében
vállaljanak fizikai munkát, munkakö­
rüktől eltérő munkahelyen a létszámhi­
ány és a termelési gondok enyhítésére.
Térítés, tehát bér ellenében, törvényes
keretek között, szerződéses munkavi­
szonyban.
A felhívást és a szerződéses munka­
vállalást gondolom már mindenki isme­
ri. Ismerik és elismerik dolgozóink,
hogy e módon az egyén és a közösség is
előnyben részesül. Tény, hogy a bérezés
elmarad az építőipari segédmunkánál
szokásos ..útonállással” szinte egyenér­
tékű mértéktől, de számos szerződő fi­
atal talál lehetőséget egy-egy célkitű­
zésének ezúton történő korábbi megva­
lósítására.
Beszédtéma a szerződés lehetősége,
beszédtéma a munkavállalás irányított­
sága. Hiányzik a kételyeket eloszlató
felvilágosítás, a jó propaganda. Kedve­
zőtlen emlék a rosszul szervezett tava­
lyi 40 órás mozgalom lelkes résztvevő­
inek lelketlen értékelése.
Vannak problémák, késnek az általá­
nos érvényű információk, egy kicsit gaz­
dátlannak tűnik ma még ez a szerződé­
ses fizikai munkavállalás rendszere.
Reméljük, túlnövünk a kezdeti nehéz­
ségeken. megbátorodn.ik a kétkedők, s a
jó példa utat mutat majd, mert már
vannak akik értik, érzik, hogy e munka­
vállalás kapcsán nem ..világcsúcsok”
megdöntéséről, hanem tisztességes helyt­
állásról van szó olyan alapon, hogy a
végzett munkát bérrel is elismerik.
Safcsák

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwniiiitninitiiiiuiinuiiiiiiiunmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiitniiiiiiiiiii.'

Felhíucís!

Az áru ruhája

A vállalat gazdasági vezetése a társa­
dalmi szervekkel egyetértve az újítói
mozgalom fokozott fellendítése, a jog­
szabályok, rendeletek megismerése érde­
kében a brigádok részére vetélkedőt, il­
letve versenyt hirdet.
A verseny két részből áll:
— az újítási rendeletek, valamint a gya­
korlati alkalmazásnak ismerete
— az újító mozgalomban való aktív
részvétel.
Az ismeretek az Újítási és Szabadal­
mi Szabályzatban, Feladattervben, Sza­
badalmi Közlöny és Védjegyértesítőkben
(Műszaki Könyvtárban megtalálható)
megszerezhetők. A novemberi hónap
TOTÖ-jában szereplő 10. 11. 12. számú
kérdésekre a válasz szakirodalomban
nem lelhető fel, ezekre tippelni kell.
A novemberi hónap egyben újítási hó­
nap is. A brigádok (a brigádtagok által)
a benyújtott újításokkal vehetnek részt
a versenyben.
A versenyben csak azok a brigádok
lesznek értékelve, amelyek a TOTÓ-t is
leadják és újítást is nyújtanak be.
Az értékelést 1981. január 15-ig el kell
készíteni. A versenyt az a brigád nyeri,
amelyik egy főre vetítve a legmagasabb
átlag pontszámot éri el.
Az első három helyezett brigád pénz­
jutalomban részesül.

A hazai csomagolástechnika fejleszté­
se érdekében az Anyagmozgatási és
Csomagolási Intézet, az illetékes tárcák,
valamint társadalmi szervek támogatá­
sával és közreműködésével októberben
megrendezi a HUNGAROPACK ’80 Ma­
gyar Csomagolási Versenyt.
A korábbi hagyományoknak megfele­
lően vállalatunk is benevezett a ver­
senyre, az alábbi csomagolásokkal, illet­
ve saját tervezésű csomagolóanyagok­
kal :
1. l’arty, Dóra, Flóra szifon; Mixi—
Midi habszifon Clover export csomago­
lás (ausztrál);
2. Bilzer hőcserélő export csomagolás
(NSzK);
3. T 618 C hűtőszekrény habtálcás ex­
port csomagolás (francia);
4. Tyler hűtőbútor farostlemezeit gép­
láda 7 mm-es lemezből (szovjet export).
Vállalatunk 1967 óta az alábbi díjakat
nyerte a kétévenként megrendezett cso­
magolási versenyben:
1967- ben a kohó- és gépipari minisz­
ter különdíja (a legjobb fém-csomagoló­
szer, söröshordó)
1968- ban „A legszebb formatervezés
és grafikai „csomagolás” a könnyűipari
miniszter különdíja (habszifon).
1970-ben Hungaropack ’70 Nagydíj,
kohó és gépipari miniszter különdíja
(Iladal radiátor csomagolásért). Kohóés gépipari miniszter különdíja (Héron
gömbszifon csomagolásért).
1972-ben kohó- és gépipari miniszter
különdíja (háztartási hűtőszekrény cso­
magolásáért). Oklevél (autószifonok cso­
magolásáért).
1974-ben kohó- és gépipari miniszter
különdíja (klímakészülékek csomagolá­
sáért).
1976-ban kohó- és gépipari miniszter
különdíja (háztartási hűtőszekrény és
belső tartozékainak csomagolásáért).
1978-ban Oklevél (Mixi—Mini export
csomagolásért)
Sándor Gyula

Diákok a szilvásban
Zagyva mellől a Tisza mellé.
A Furák Teréz nevét viselő építőtábor
lakói két hétig jászberényi szakmunkás­
tanuló fiatalok, közöttük a hűtőgépgyá­
riak voltak. A csépai központú, Tiszamenti téesz gyümölcsösében segítették
a betakarítási munkát kétszázötvenen.
Tavaly kezdődött a kapcsolat a téesz és
a 006-os szakmunkásképző között.

rovatvezető:

Safcsák Gyula.

Érdemes takarékoskodni
A külkereskedelmi egyensúly javítása érdekében ez év januárjában bevezetett
új ár- és szabályozó módosítás a korábbinál lényegesen szigorúbb követelménye­
ket támaszt a vállalati gazdálkodással szemben. Ez a változás olyan — a korábbi
években dinamikusan fejlődő —- nagyvállalatot is mint a Hűtőgépgyár, érzéke­
nyen érintett.
A vállalatvezetés a várható változásokra megpróbált felkészülni. A hatékony­
ság növelése érdekében még tavaly korszerűsítette fejlesztési és tervezési rendsze­
rét. A műszaki fejlesztési tervben feszített program fogalmazódott meg. Az üzem
és munkaszervezés minden eddiginél jobban felszínre, illetve napirendre került.
A pártbizottság cselekvési programjában konkrétan megfogalmazást nyertek a ten­
nivalók, a határidők, a felelősök. A tömegszervezetek, a különböző mozgalmak, —
mint például a brigád, illetve újító mozgalom — tűzték zászlajukra a hatékonyság,
minőség jelszavak mellett a takarékosságot. Nem kevés vita, ellentmondás, megnemértés volt a kísérője ennek az időszaknak, sőt maradt belőle a mára, a holnap­
ra is. Újra kellett fogalmazni sok olyan összefüggést, amely eddig természetesnek
tűnt. Üjra kellett és kell tanulni a piac — világpiac — törvényszerűségeit, amely
gyakran szeszélyesnek mutatkozik. A takarékosság anyaggal, energiával, normaórá­
val a gazdálkodás kulcskérdésévé vált. Egy nagyvállalat érdekeltségi rendszerében
olyan korrekciókat végrehajtani, amely az új helyzetnek megfelelő, nem könnyű
és nem egyszerű dolog. Nem lehet csak fölülről jövő intézkedésekkel — legyenek
azok bármilyen jók — megoldani a problémákat. A gondolkodásmód, a magatar­
tásforma „korszerűbbé” tétele legalább ilyen fontos. Az érdekeltségi rendszert
egyénre szabottan kell állandóan „karbantartani”.

Követésre méBtö példák
Az anyagtakarékosságnak több példája érdemel említést. Nagymennyiségű acél­
lemezt dolgoznak fel évente a vállalat üzemei, azzal, hogy többségben áttértek a
táblalemezek helyett a szalagokban (tekercsekben) érkező lemezek feldolgozására,
15—20 százalékkal nőtt az anyagkihozatal. Nemcsak a kár — ahogyan a köznyelv
fogalmaz — hanem a hasznon sem jár egyedül. A hulladék nagyarányú csökkenése
mellett jelentős a normaidő megtakarítás, a munkaerő kiváltás, és nyugodtan mellé
tehetjük az energia megtakarítást is. Tehát összefüggnek a dolgok egymással. Mű­
szaki fejlesztések, újítások, üzemszervezési intézkedések együttesen alkalmazva pél­
dául a radiátor gyártásnál hoztak jelentős hasznot.
Figyelemre méltó tendencia, a Hűtőgépgyár termékeinél a minőségi követel­
ményeknek már nem megfelelő anyagok eladása továbbfelhasználásra. Nagy menynyiségű, évente többezer tonna, többségében tőkés importból származó műanyag
granulátumot dolgoznak fel. A technológiai hulladék újra felhasználása megoldott,
azonban a többszöri visszadarálás minőségi problémákat vet fel. Ami szifonfejnek
vagy hűtőszekrény alkatrésznek már nem felel meg, még ragyogóan alkalmas pél­
dául cipősarok készítésére, de másra is. Ilyen egyszerű a képlet, a gyár veszi is az
anyagot, meg el is ad belőle, mert vétek-megsemmisíteni (ami egyébként szintén
pénzbe kerül).
Az „anyagosok" sem tartják rangon alulinak az Interker börzén eladni vagy
éppen megvenni a fölöslegest vagy szükségest. Az idén közel ötven tonna finom­
lemezt, — amely nem volt eléggé „finom” — adtak el. A vásárlásnál is jobban
körül kell nézni. Az olcsóbb helyettesítő, de a célnak megfelelő anyagok keresése
is a jó vásár fogalmába tartozik.
Nagy mennyiségű huzalt, vagy közismert néven drótot dolgoznak fel a hűtő­
szekrények huzalpolcai és a kondenzátorai gyártásánál. Ha a huzalt úgynevezett
csévén szállítják, sokkal könnyebb vele bánni, nincs sérülésnek közel sem annyira
kitéve. A gépesített anyagmozgatással pedig időt és munkaerőt takarítanak meg.
Apropó, huzalpolc. Gyártóautomatát terveztek és viteleztek ki a célgépesek, amely
a legjelentősebb újítások között van számontartva. Egyébként az újítók erdményei is azt tükrözik, hogy a takarékosság van a figyelem fókuszában. Az idei év
legjelentősebbike az első félévben három és félmilliót hozott forintban, de dollár­
ban is számottevő, mert importot váltott ki az újítás bevezetése. A technológiák,
anyagnormák felülvizsgálata folyamatos és az erdmények azt mutatják, hogy meg­
éri. Ki hinne, hogy rezsianyagból (beletartozik a rozsdamarótól a söprűig, törlő­
rongytól az ecsetig sok minden) közel háromezer félét használnak. Ezen a terüle­
ten az ésszerű szigorítások azt eredményezték, hogy az áremelkedéseket sikerült
kompenzálni, sőt jelentősen visszaszorítottuk a költségeket.
A szocialista brigádok már évek óta, egyre jelentősebb vállalásokat tesznek —
és teljesítik azokat — anyag energia és normaóra megtakarítás terén. Kiemelkedő
az energia, területén dolgozó Ságvári brigád eredménye. Fázisjavító kondenzátorok
beszerelésével, bizonyos felújítási munkák elvégzésével (társadalmi munkában)
665 ezer forint megtakarítást értek el.

Takarékosság a legolcsóbb beruházás
A példák felsorolása hosszú lenne. Az akarat, a szándék méltatása viszont he­
lyénvaló. mert az összefogás, a felsorakozás a cél érdekében most minden eddiginél
fontosabb. Például az éves előirányzott energia-megtakarítás 3 millió 700 ezer fo­
rint villamos energiából, fűtő és tüzelőolajból. Az időarányos része teljesítve. De,
hogy ezt kimondhatjuk, a felsorakozás minőségileg új szakaszát kellett elérni,
amelybe a fázisjavító berendezések, a tüzeléstechnikai finomítások éppúgy bele­
tartoznak, mint az épület-üvegesek időben elvégzett munkája, vagy a fölösleges
„energia-emésztők” kikapcsolása. Az utóbbit önkéntes őrjáratok, azaz szocialista
brigádtagok végzik. A felhasznált anyagok tárolási módjának változtatása is jelen­
tős megtakarítások forrása. A jövő év elején a polisztirol tárolására készül köz­
ponti tartályrendszer, amely közvetlen összeköttetésben lesz a megmunkáló gépek­
kel. Az anyagmozgatásnak ez a módja összehasonlíthatatlan a hagyományos zsá­
kolással, anyagot, energiát, normaórát takarítunk meg. A szigetelőanyagnak hasz­
nált poliuretán eddig kéthektós vashordókban érkezett. Több mint másfélezer
tonnás éves mennyiségnél a szállítás, a tárolás, a veszteség tekintélyes summa, rá­
adásul valutában. A tartályrendszer kiépítése olyan haszonnal jár, amely nagyon
rövid idő alatt visszaadja a beruházási költséget. Tehát ez a járható út, már azért
is, mert így 15—20 százalékkal olcsóbb a beszerzési ár.
A takarékosság bonyolult és komplex feladat. Sok esetben pénzbe is kerül,
mert fejlesztéseket, beruházásokat kell megvalósítani. A pénzről pedig a népi
bölcsesség is azt tarja, hogy sosem elég. A szűkös lehetőséget jól felhasználni, az
anyagi erőket jól koncentrálni elvárás, amelynek meg kell felelnünk. Megéri, ezt
mutatják az elért eredmények, a tapasztalatok. Csak anyagmegtakarítás az első fél­
évben több mint 26 millió forint, amelynek nagyobb fele valutában is számolható.
E néhány gondolat — többségben jó eredményeket összegző — felvetése ter­
mészetesen nem ad, nem adhat teljes képet, részletekbe menő számvetést. Ki-ki a
maga területén számos példát tudna még mondani, hogy mimindennel takarékos­
kodunk. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy szinte mindenki tud arra is pél­
dát mondani, hogy még mi mindennel lehetne takarékoskodni.
Az ésszerű takarékosság sokmilliós beruházással ér fel, de ehhez a beruházás­
hoz nem kell hitelt felvenni. Tartalékaink között van, csak még bátrabban kell
hozzányúlni!
Hortf

4

HŰTŐGÉP

Brigádok házatája
Hatvanöt óra a bölcsödéért
Aki ebédjegyet vesz, náluk kopog a kisablakon, aki üdülőjegyét fizeti ki, hoz­
zájuk jön. Aki munka vagy védőruhát igényel, itt jelentkezik. Aki bejáró, itt vált­
hatja meg kedvezményes bérletét. A tüzelőutalványokat itt kapják meg az igény­
lők. Akinek bölcsődés vagy óvodás gyermeke van, itt kérheti a felvételi lapot. A
napközis nyári táborra náluk lehet jelentkezni és a pénzt kifizetni. A vállalati
bérlakások lakói csakis hozzájuk fordulnak, ha csöpög a csap, vagy beázik a tető.
A vállalati üdülők karbantartása az ő gondjuk. Akik mindezt végzik, a szociális
osztály dolaozói. a Déryné aranyérmes Szocialista Brigád tagjai.

Régen ismerem őket. Legutóbb —
augusztus végén az új bölcsődében talál­
koztunk. Vakarták az olajfestéket pen­
gével az ablaküvegről, meg a csempéről
a meszet. Kellemes szórakozásnak tűnt
utána az új pelenkák mosása, vasalása,
az edények mosogatása, fertőtlenítése. A
gyerekek új játékait lemosni, elpakolni
már valóban gyerekjáték volt. Mindezt
társadalmi munkában, hogy szeptember
elsejére minden a helyére kerüljön. Még
ott beszéltük meg a későbbi találkozót.
A nyolc éve alakult, jelenleg hét ta­
gú brigád eddig nem tett hetedhét or­
szágra szóló nagy csodát.
Dolgoztak szorgalmasan, igyekeztek a
beteg kolléganőik munkáját is — gyak­
ran hónapokon át — elvégezni. Minden
évben vállaltak személyenként 20—25
óra társadalmi munkát és teljesítették.
Hol a bölcsődében, óvodában segítettek,
volt amikor a kultúrparkban kellett a
munkáskéz. Szorosan együttműködnek a
kulturális osztály brigádjaival, akik tő­
lük leváltak 79-ben. Az együttműködés
a közös mozi, színházlátogatáson túl kö­
zös összejöveteleken is megnyilvánul.
Még apró ajándékokra is futja a bri­
gádkasszából. Ök aztán igazán tudnak a
pénzzel bánni, hisz valamennyiük a na­
pi munkában is pénzt kezel példásan.
A kommunista műszakot mindig tel­
jesítik. Tavaly a 40 órát is ledolgozta
az, akinek az egészségi állapota enged­

te, bírta. Most mégis bajban vannak. Az
első félévi önkiértékelésen 69 óra tár­
sadalmi munka szerepel, s egy megjegy­
zés: — A társadalmi munka nagy részét
az új bölcsőde határidőre való átadásá­
nál kívánjuk teljesíteni. El is mentek, s
míg ők a maltert meg a festéket va­
karták, határozat született. A brigádok
a társadalmi munkavállalásaikat a ter­
melésben kötelesek ledolgozni.
— Most mi lesz a 65 órával? kérdez­
tem — a brigádvezetőt — Kovács Andrásnét.
— Nem tudom. Az csak úgy meglesz
pluszban, ráadásként.
— Hogyan fogadták ezt a hírt?
— Mi mindig olyasmit vállaltunk,
amit tudtunk is teljesíteni. Vannak
köztünk kisgyerekesek, nekik a család
a nagyobb gond. Van, akinek egészsé­
ge nem a legjobb, van akinek idős szü­
leit kell gondozni. De a takarítást, mo­
sást, pakolást, ablakpucolást mindig el
tudtuk végezni. Most nem tudom mi
lesz a hiányzó órákkal. Azt mondták,
majd jön értesítés, hogy hol, mikor kell
dolgoznunk. Hát megpróbáljuk. Ha azt
mondják, hogy ezt kell csinálni, akkor
mi ezt csináljuk. S amíg valamelyi­
künk az üzemben volt, a többieknek el
kellett végezni azt a munkát is. Itt
azonnali intézkedést kell tenni sok eset­
ben, nem állhat a munka azért.
— Az alkalmazotti brigádoknak nagy
gond az, hogy a társadalmi munkaórák
mögött nincs termelési érték.
— Akkor számolja ki azt a költséget,
amit ki kellett volna fizetnie a válla­
latnak, ha takarító brigádot fogad.
Nemcsak mi dolgoztunk a bölcsődében,
más brigádok is takarítottak, s a böl­
csőde dolgozói is egy hónapig állandó­
an túlóráztak. Mi nem tehetünk sem­
mit. Ha jövőre azt mondják, csak az
üzemben dolgozott órák számítanak, mi
megpróbáljuk. Persze akkor kevesebbet
tudunk majd az óvodákban, bölcső­
dékben segíteni.
Szóval a Déryné brigád megpróbálja,
s ahogy én ismerem őket, biztosan tel­
jesíteni fogják azt, amit lehet. Csak
egyet nem értek. Miért kell Michelan­
gelónak széklábat faragni?
Kiss Erika

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiniuiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Van még tennivaló
Rendszeres minden év őszén a nőak­
tivisták találkozása gyárunkban. Ez tör­
tént szeptember 11-én is, amikor Tiborc
Zoltánná, a városi pártbizottság nőrefe­
rense tartott tájékoztatót.
Az eredmények említése mellett in­
kább a hiányosságokra, a megoldásra
váró feladatokra hívta fel a figyelmet.
Első helyen a nők foglalkoztatottságá­
ról beszélt:
— A munkaképes korú nők 78 száza­
léka dolgozik hazánkban. Ez a szám
Jászberény viszonylatában 70 százalék.
Törekedni kell arra, hogy a háztartás­
ban dolgozó nők aránya ne növekedjen.
A nők döntő többsége részt vesz a mun­
kaversenyben. A legnagyobb gond to­
vábbra is, hogy a fizikai munkát végző
nők többsége szakképzetlen. Például itt
a Hűtőgépgyárban 75-ben 6,8 százalék
volt a szakképzettséggel rendelkezők
aránya, 79-ben ez már 9,8 százalék. So­
kat tettek azért, hogy nők szakmát tanuljanak, vagy legalább betanított mun­
kások legyenek egy-egy tanfolyam elvégzése után.
Az egyenlő munkáért egyenlő bért
elvének megvalósításában is döntő sze­
repe van a szakképzettségnek. A bér
különbségek okai között a szakképzett­
ség hiánya, szakmai gyakorlat hiánya
szerepel elsőként. A vezetésben való
részvétel is szorosan összefügg a kép­
zettséggel.
Az elsőszámú női vezetők aránya sem
az iparban, sem a mezőgazdaságban or-

szágosan nem éri el a 10 százalékot. Az
alsó és középszintű vezetésben már jobb
a helyzet. A nők közéleti szerepéről
azonban jóval kedvezőbbet lehet elmon­
dani. Jelentősen nőtt a párttagok száma.
Jászberény a pártba való felvétel te­
kintetében mindig elől járt. Országosan
28,5 százaléka párttagságunknak nő,
városunkban ez 42 százalék. A pártba
kerülők a tagfelvétel előtt már komoly
mozgalmi munkát végeztek, a szakszer­
vezetben, KISZ-ben, brigádmozgalom­
ban. A nők helyzetének megkönnyítésé­
ért sokat tesz társadalmunk. Az óvodai,
bölcsődei férőhelyek szaporodtak, ám
úgy tűnik sosem eléggé.
Városunkban sokat javult a helyzet a
kereskedelmi ellátásban, a szolgáltatá­
sok bővítésében, de azért maradt még
tennivaló. A legtöbbet a nőkért maguk
a családok tehetnek.
A szemléletváltozás sokáig tartó folya­
mat, ami sok munkát ad még a jövőre.
— fejezte be tájékoztatóját Tiborc Zol­
tánná.
K. E.

lfetélkecftünk
A megyei KISZ-bizottság és az SZMT
Munkavédelmi Osztálya által meghirde­
tett felhíváshoz KISZ-bizottságunk is
csatlakozott. A vállalati munkavédelmi
vetélkedőnket szeptember 16-án bonyo­
lítottuk le a munkavédelmi osztály szak­
mai irányítása mellett.

A munkában nem ismernek lehetetlent
Kellemes elnézelődni annak, aki csupán negyedórára, vagy félórára jön ide az
asztalos üzembe. A fenyőgyanta jellegzetes illata csiklandozza az idegen orrát. Az
itt dolgozóknak ez természetes. Szinte elviselhetetlen a zaj, beszélgetni alig van
lehetőség. A faipari gépek „hangosak” és veszélyesek. Amerre a szem ellát, minde­
nütt fa és fa, különféle megmunkálás alatt.
Itt dolgozik a tizenhat tagú Dózsa György Szocialista Brigád. Vezetőjük a
többszörös kiváló dolgozó Ménkű János.
— 1957-ben jöttem ide, az Asztalosipari Vállalattól kértek át. öt év múlva
1962-ben alakítottuk a brigádot. Kezdetben brigádvezető helyettes voltam, így nem
okozott különösebb gondot, amikor közel tizenkét éve brigádvezetöt „csináltak”
belőlem.
— Az alapítókból Jani bácsin kívül vannak még többen is?
— Igen! Rácz István, Szarvas Lajos és Babucs Sándor.
Az üzemi karbantartó műhely — ahol a fűrészek, kések élezése folyik csende­
sebb. Tudunk beszélgetni.
— Brigádunkban a faipari szakmáknak szinte minden ágazata képviseltetve
van. Van köztünk üveges, mintakészítő, bognár — zömmel azonban asztalosok va­
gyunk. Birgés Jóska is asztalos, bár évek óta raktáros. Én lakatosmunkát csinálok,
de asztalos vagyok.
— Na látod! — szakítja félbe beszélgetésünket Pernyész János művezető —
Ezért mondtam tegnap, hogy kétségkívül ez az univerzális szakember-brigád tudja
a legtöbbet felmutatni.
Egyáltalán nem a többi brigádunk elmarasztalása rejlik szavai mögött, de a
legnagyobb horderejű munkát ők végzik. Nem beszélve arról, hogy közel húsz
éves múltra tekintenek vissza.
— Bazsó Lászlónak még a brigádban ez az első éve... A brigádvezető helyet­
tes szavaival élve: „gyorsan beilleszkedett a kollektívába. Munkáját lelkiismere­
tesen, nagy szorgalommal, odaadással végzi. Most már társadalmi megbízatása is
van”!
Erről már Lacitól érdeklődtem.
— Szeptember 6-án meghívót kaptam Szolnokra. Legnagyobb meglepetésemre
— a vállalat részéről egyedül engem — megválasztottak a Szakszervezetek Megyei
Tanácsa Ifjúsági Bizottságába.
— Amennyi társadalmi munka van mögöttük, felsorolni is nehéz lenne! Nem
véletlenül kapta meg a kollektíva a városi tanácstól önzetlen társadalmi munkáért
az arany plakettet.
Pusztamonostoron az MHSz lövészklub pinceklubjának kialakításában húszezer
forintos, több mint százötven órás munka fekszik. Különböző községekből is jöt­
tek köszönőlevelek.
Vannak vidékről bejáró brigádtagok. Ök hogyan veszik ki részüket a társadal­
mi munkából?
Juhász Imrét nem éri váratlanul a kérdés.
__ Jászfelsőszentgyörgyön — az orvosi lakásnál asztalos munkát végeztem hu­
szonkét órában. Igazolásom is van!
__ Szintén odahaza dolgoztam, az óvodai konyhánál!—vág a szavába Győr Ist­
ván, aki Jánoshidáról jár be, napi ötven kilométert utazva.
A gazdasági munkájukban is élenjárnak.
Régebben a kultúrparknál, decembertől mostanáig pedig a bölcsődénél mennyisé­
gileg _ minőségileg elismerésre méltó munkát végeztek.
Na de essen szó a takarékosságról!
Bojtos Bélát tartottam föl pár percre.
— Az anyagtakarékosságra mi is nagy súlyt fektetünk. Nincs már olyan em­
ber, aki ne tudná, hogy a fa méregdrága! Nem mindegy hol vágjuk el például az
első osztályú fenyőt. Amit csak lehet fölhasználunk, még a hulladékot is! Ülőké­
nek, irattartó doboznak, szerszámnyeleknek megfelelnek.
— Kétszáz darab szaporítóládát a kertészeknek — szintén hulladékanyagból
csináltunk — kiállították oda a fűrészgépeket túlharsogva Rácz István és Szarvas
Lajos alapító tagok.
— A régi törzsgárda sokat segít a brigád fiatalabb tagjainak. A négy alapitotag mindent átadott — tapasztalatokat, munkafogásokat — az utánuk következők­
nek. A Dózsa György brigád volt már vállalat kiváló brigádja is. Emléke megma­
rad valamennyiünkben. Az újabb siker azonban újabb feladatokat jelent.
További jó munkát, tanulást, azt hogy továbbra is teljes létszámban részt
vesznek párt-, vagy szakszervezeti oktatáson és szorgalmasan végzik gazdasági —
társadalmi munkájukat.
Meggyőződésem, hogy év végén a brigádvezető emelt fővel, büszkén mond­
hatja: vállalásunk minden pontját teljesítettük, amelyek összhangban voltak vál­
lalatunk érdekeivel. Megnyugtató, hogy az üzemvezetőnek, Muhari Miklósnak is
ez a véleménye.
Baranyi József

I. helyezett a „FÜRST SÁNDOR” KISZ
alapszervezet csapata (Célgépüzem, fő­
osztály)
Csapattagok: Szűcs Lajos, Kocsis István,
Oláh László, Velkei István.
II. helyezett a „BÓLYAI FARKAS”
KISZ asz. (VMKFF) csapata
III. helyezett a „GYETVAI JÁNOS”
KISZ asz. (TMK üzem) csapata

A városi döntőbe az első három helye­
zett csapat jutott tovább, ahol már a
Hűtőgépgyárat képviselik.
A vetélkedő szakmai anyagának össze­
állítását a munkavédelmi osztály dolgo­
zói végezték, míg az ifjúságpolitikai kér­
déseket a politikai képzési munkabizott­
ság, amelyet ezúton is megköszönünk.

Szabó Katalin

H Ü T • G É P

Nemes célokért

A szolidaritási alap forrása:
A magyar szakszervezetek által kezelt
szolidaritási alapnak két forrása van:
az egyik a szakszervezetek tagdíjbevéte­
lének 0,5 %-át kitevő összeg, a másik a
szolidaritási bélyegakció bevétele. A két
forrásból 1979-ben összesen 85,9 millió
forint, — 10,9 illetve 75 millió — állt
rendelkezésre. Ebből mintegy 20 millió
forintot fordítottunk különböző célokra:
élelmiszersegélyre, gyógyszerre, ruhane­
műre és egyebekre 8,4 milliót: gyógy­
kezelésre, gyógyüdülésre kb. 3 milliót:
egyetemi és szakmai ösztöndíjakra, 0,6
milliót: különböző haladó szervezetek
támogatására, 0,9 milliót: a Szakszerve­
zeti Világszövetség szolidaritási alapjára

2,1 milliót: a Magyar Szolidaritási Bi­
zottság támogatására 5 milliót fordítot­
tun k.
A szolidaritási alapból biztosított tá­
mogatások között szerepelt, többek kö­
zött a jugoszláviai földrengés áldozatai­
nak megsegítése, a portugál és vietná­
mi árvízkárosultak támogatása, valamint
további 15 ország ínséget szenvedő né­
pének élelmiszerrel és ruhaneművel va­
ló segélyezése. Az alap rendeltetésének
megfelelően, ebből fedeztük a különbö­
ző országokban létesített szakszervezeti
iskolák felállításához és felszereléséhez
adott hozzájárulásunkat, valamint a fej­
lődő országokból hozzánk érkezett és itt
tanuló szakszervezeti tisztségviselők ok­
tatásának, felkészítésének költségeit.
Hogyan kell az 1980-as akciót lebonyo­
lítani?
Az 1979-es akció — mint a számok
mutatják — igen sikeres volt. A befize­
tett 75 millió forint bizonyította: a ma­
gyar szervezett dolgozók megértették az
akció célját, rendeltetését. A SZOT, el­
nökségének 1979-es döntése értelmében
került sor az 1980-as akcióra. A tavalyi
maradványösszegből, valamint az idei
akció bevételéből — a beérkezett kérel­
mek alapján — kb. 30 millió forint ér­
tékű támogatást adunk a különböző or­
szágoknak. így például — az SZVSZ
tagországokkal közösen — szakszerveze­
ti iskolák létesítését és felszerelését tér
vezzük Angolában, Etiópiában, Vietnam­
ban és másutt. Nagyobb összeget adunk
Kambodzsának, a Jemeni Népi Demok­
ratikus Köztársaságnak, Afganisztánnak,
Ghánának. Hosszabb utókezelésre és re­
habilitációra szoruló csoportokat foga­
dunk a Vietnami Szocialista Köztársa­
ságból és Kambodzsából.
A SZOT titkársága az 1979-es tapasz­
talatok alapján kiemelten hangsúlyozta
az akció jó politikai előkészítésének fon­
tosságát. A politikai előkészítés során
mindenütt gondot fordítottak arra, hogy
a dolgozók részletesen megismerkedhes­
senek a szolidaritási akció céljával, az
önként felajánlott pénzösszegek felhasz­
nálásának módozataival.
Szakszervezeti
Bizottságunk
1980.
szeptember 8-i ülésén foglalkozott a szo­
lidaritási bélyegakció jelenlegi helyze­
tével és megállapította, hogy az 1979. év
hasonló időszakához viszonyítva lema­
radásunk van. Ezért kérünk minden
gazdaságvezetőt, szakszervezeti tagot,
szocialista brigádtagot, hogy a fenti cé­
lok megvalósítása érdekében támogas­
sák a szolidaritási bélyegakciónkat.
VSz B.

Egyáltalán nem nélkülözhető a szak­
avatott férfi munkaerő a téemká-üzemben. Amikor a generáljavítók között
Sinka József gyáralapítót kerestem, az
jutott eszembe, hogy munkahelyüket, —
nem is olyan régen épült tágas csarno­
kot — a megnövekedett követelmények
miatt már ki is nőtték. A generálozásra
váró gépek mellett alig-alig találni he­
lyet.
— Nem bosszantó, hogy ilyen szűk a
hely? — kérdeztem az aranygyűrűs la­
katostól. — Kétségkívül jobb lenne, ha
tágasabb hely állna rendelkezésünkre.
Persze egyenlőre nem akadályozza mun­
kánkat a zsúfoltság!
Amikor elmondtam mi járatban va­
gyok, megtörölte zsíros kezét egy darab
ronggyal, de tekintetét a felismerhetetlenségig szétszedett masináról le sem
vette.
Már elnézést, de nem sok mindent lá­
tok ilyen állapotban erről a gépről! Mi
ez?
Elégedett mosoly ragyog fel arcán és
csendesen válaszol:
— Az egyik síkköszörű, a másik lyuk­
köszörű. Ennek a két gépnek végezzük
jelenleg a generáljavítását.
Azt mondják: a generálozóknál nem
úgy állnak a munkához, hogy más is
hozzáférhessen. Mi az igazság?
— így van!

Bármikor jöhetnek ide főnökök, meg­
lepetés nem éri őket, sem pedig bennün­
ket. Akkor sincs nagyobb hajtás, ha itt
állnak mellettünk, viszont lazítás nem
jöhet szóba, ha magunk vagyunk sem.
Mindenki tudja a dolgát !
Komoly szaktudást, nagy felelősséget
igénylő munkát végez Sinka József
gyáralapító. Negyvenhat évéből közel
harmincat töltött a Hűtőgépgyárban, a
tmk üzemben. Hosszú évekig adott
ügyeletet, éjt nappallá téve. Tizenöt év
óta pedig generáljavító.
— Tizenhét évesen — géplakatosként
— szabadultam a Gaz-Mávagban. A
22/'8-as Gyárépítő Vállalatnál helyez­
kedtem el. Ezerkilencszázötvenegyben,
amikor még itt kukoricaföld volt — én
is megérkeztem a gyárépítők első cso­
portjával. Hivatalosan viszont 1952-től
számolom az éveimet.
Nem annyira látványos munka ez,
mint azoké, akik teljesítménynormában
dolgoznak. Mi csak közvetett módon
tudjuk az eredményes gazdálkodást elő­
segíteni.
Ezért nem hiszem hogy hátrányos
helyzetben vannak.
— Vezetőink éreztetik velünk, hogy
fontos munkát végzünk, helytállásunkra
számítanak.
— Hányszor volt kiváló dolgozó?
— Pontosan nem emlékszem, több al­
kalommal . . .
— Tervei?
— Becsületesen dolgozni tovább! Még
van tizennégy évem. Ügy vagyok vele,
ha délelőtt nem változtattam munkahe­
lyet, délután már fölösleges. Maradok.
— Mikorra lapunk megjelenik, túl le­
szünk a Fegyveres Erők Napján. A ki­
tartó, becsületes munka jutalmául Sinka
József megkapta a Honvédelmi Érdem­
érem 25 éves fokozatát.
Kitüntetéséhez őszintén gratulálunk!
Bárányi József

A SZOT elnökség 1979-es határozata
értelmében, ebben az évben is szolidari­
tási bélyegeket bocsátottunk a bizalmi
csoportjaink rendelkezésére, azzal a ké­
réssel, hogy az ott dolgozók támogassák
a SZOT szolidaritási alapját.
Az akció célja:
A magyar és a nemzetközi munkásmoz­
galomban mély hagyományai van a pro­
letár internacionalizmuson alapuló szo­
lidaritásnak. A magyar munkásosztály
mindig tevékeny segítője volt a felsza­
badulásukért, a nemzeti függetlenségü­
kért küzdő népek harcának. Munkás­
mozgalmi hagyományaink, valamint a
nemzetközi szakszervezeti mozgalom
iránti kötelezettségeink indokolják, hogy
a magyar szakszervezetek tagjai a ko­
rábbi években már bevált formában,
szolidaritási
bélyegakció
keretében
nyújtsanak hatékony segítséget a rászo­
ruló népeknek, országoknak.
Korunk ellentmondásos — a nemzet­
közi imperializmus békebontó törekvései
miatt — feszültséggekkel terhes légköre
különösen indokolttá teszi, hogy a világ
szervezett dolgozóinak figyelme a sza­
badságukért küzdő, a természeti csapá­
soktól sújtott országok népei felé for­
duljon. A harcoló országok illegalitásban
dolgozó szakszervezeteinek, illetve a már
felszabadult országoknak — a valóságos
gazdasági és politikai függetlenség ki­
vívásáért és megóvásáért küzdő — szakszervezeteinek egyaránt szükségük van
a világ szervezett dolgozóinak politikai,
erkölcsi és anyagi támogatására.
Az egyetemeinken, főiskoláinkon, szak­
szervezeti tanfolyamainkon tanuló, fej­
lődő országbeli ösztöndíjasok ellátását
és tanulmányait is a szolidaritási akció­
ból származó anyagi eszközökből fedez­
zük.

5

Rólunk írták

„Fel kell-e találni a hűtőszekrényt?”
Az igazi férfiak idős korukig megőriznek magukban valamit kölyökkorukból.
Visszaemlékszem egy latviji téesz elnökre, egy volgai építőre, egy moszkvai orvos­
professzorra. Valamennyi örömmel mutatja saját birodalmát, legyen az hatalmas
gát, egy üvegházi növényfajta, vagy egy új klinika. Lelkesedésük heve azonos. És
a türelmetlenség ahogyan várták az érdeklődést a vendég szemében, és a dicséret
naiv kívánsága.
Nemrégiben megismertem még egy ilyen embert. Ez Magyarországon volt, egy
híres üzemben, amelyik hűtőszekrénnyel látja el az egész országot. És nemcsak hű­
tőszekrénnyel. és nemcsak a saját országukat. A vezérigazgató ezenfelül ország­
gyűlési képviselő, az országgyűlés ipari állandó bizottságának elnökévé választották.

Nagyon komolyan beszélgettünk, mi­
kor hirtelen megkérdezte:
— Hogyan kerülhetnék kapcsolatba
Rodnyinával és Zajcevvel? Segítségüket
kérem gyermekeink edzéséhez.
— Nem tudom —, mondtam én — alig­
ha tudnak.
— A műkorcsolyához a hideget a gyár
adja —, magyarázta. A korcsolyapálya
már felépült. A mi bajnokaink. Regőczy
és Sallai voltak nálunk, szeretnénk az
Önök bajnokait is meghívni. Ne gondol­
ja. hogy nem teremtjük meg az összes
feltételt.
Láttam, hogy komolyan kérdezi, és
ekkor rögtön a fent ismertetett típushoz
soroltam.
*

Amikor negyedszázaddal ezelőtt Gorjanc Ignác a gyár élére került, még
nem volt gyár. Voltak félig kézműipari
műhelyek, alumínium edények, kezdet­
leges gyártmányok, tömegcikkek.
Az üzemet a poros alföldön építette,
Jászberényhez közel. Itt élnek a jászok,
a mi oszéteink rokonai. Saját hagyomá­
nyaikat erősen őrző, nyakas bátor törzs.
A hagyomány szerint vezérük. Lehel —
fogságba esve —, maga végzett kivégzé­
se előtt egy germán hadvezérrel. A helvi lakosok most is büszkék erre. Min­
denesetre a gyárat Lehelnek nevezik.
Az irodaház tetején álltunk, és lent­
ről a 10. emelet magasságából látható
volt az egész objektum, a festői szépsé­
gű lakótelep és a parkoló, ahol másfél­
száz gépkocsi. — többségben Zsiguli —
parkírozik. ezekkel járnak a munkások
és a mérnökök dolgozni.
Láttam a jégpálya világos négyszögét,
és a vidám állatkertet, amelyikről még
szó lesz. Az egész létesítmény fákkal
szegélvezett.
A gyár — az igazgató szavai szerint.
— a „lehet” és a „kell” keresztezésével
jött létre. A szükséglet diktálta, mert
saiát hűtőszekrénnyel az ország még
nem rendelkezett akkor. Az első kis teliesítményű. mindössze 100 literest 1958ban sikerült előállítani ■— természetesen
Suner névre keresztelték. Alapul az ak­
kori Saratovot vették.
*
— Azt kérdezik, ahogyan én is kér­
deztem — fel kell-e ma találni a hűtő­
szekrényt?
íme a vezérigazgató válasza: — A
rosszat nem kell, a jót feltétlenül.
Nem véletlenül kapta meg a Lehel
az önálló ernortjogot.
— A hideg mindenkinek kell —
mondta Gorjanc elvtárs — ahogy Önök
segítettek nekünk kezdetben, ugvanúgv
segítünk mi most Vietnamban felépíteni
egy gvárat. Amikor elkezdődött az
atomerőművek építése a sivatagban, ez
szintén tovább bővítette megrendelése­
inket. Miért? Mert ott nincs víz. A Hű­
tőgépgyárnak erős kutatóbázisa van. De
vásároltak, amikor kellett licencet a
nyugatnémet Bosch-tól, az amerikai
Tyler-től. a svájci Sibir-től.
Ezeknek a licenceknek a vásárlása is
kockázatosnak látszott, de amikor a vi­
lágon átlagossá vált az energiaválság,
mindenkit meggyőzött arról, hogy Gor­
janc és munkatársai előrelátóak voltak.
— Gondolja csak meg, — mondta ne­
kem Gorjanc 1— hazánkban nem egé­
szen 11 millió ember él, ez kb. 3 és
félmillió család. Közülük 3 milliónak
van hűtőszekrénye, és hamarosan min­
denkinek lesz. Ha mindegyiknél meg
tudunk takarítani fél kW-ot. akkor a
teljes megtakarítás másfél millió kW.
Ez egy új Paks!
*

Eddigi eredményeik alapján a ma­
gyar hűtőszekrények népszerűek a vilá­
gon. Megállapodás alapján vásárolja
Franciaország. NSZK. Anglia, Svájc, és
nagy mennyiségű árut vesz át Dánia,
Hollandia, Belgium, Kanada, az USA,
Japán stb. Az országnak évente 30 millió
deviza rubelt és több mint 25 millió
dollárt „hoznak”.

Még két számot említek meg. ame­
lyek a nemrégiben megtartott XII. párt­
kongresszus anyagában tűntek fel ne­
kem. A külpolitikáról szólva. Kádár Já­
nos elvtárs elmondta, hogy Magyaror­
szág 125 országgal áll diplomáciai kap­
csolatban. Külkereskedelmi kapcsolatot
pedig közel 150 országgal tart fenn. 125
és 150 — első ránézésre ez ellentmondás.
Pontosabban fogalmazva pedig: a gaz­
daság megelőzi a politikát.
Mint ismeretes, az ókori görögöknél
Hermes volt a kereskedők istene, egy­
ben a testi ügyesség és ékesszólás istene
is. A szárnyaló sarukban jut kifejezés­
re az amit az orosz közmondás úgy fe­
jez ki, hogy „Szaladj farkas, inadban az
igazság”.
Ismerem a magyar külkereskedőket,
gyorsak, tárgyalóképesek, de sikereik fő
titkát én másban látom: van mivel ke­
reskedniük. A népi Magyarország a kül­
piacokat nem jelszavakkal és nem rá­
beszéléssel. hanem munkája eredmé­
nyeivel hódítja meg. Ebből következik,
hogy a Hűtőgépgyár gépkezelői, lakato­
sai. szerelői nemcsak technikai felada­
tot oldanak meg, hanem politikai és
külpolitikait is.
*
Sok ember álmodozik arról, hogy a
fővárosban telepedjen le. feltételezve,
(ó, nem alaptalanul!) hogy ott élni, ha
nem is könnyebb, de érdekesebb: És
íme. az én hősöm szenvedélyesen arra
törekszik, hogy a gyári lakótelepet von.zó lakóhellyé tegye.
A Hűtőgépgyár dolgozóinak 600 lakást
biztosítottak Jászberényben. Az ország
hagyományai olyanok, hogy az emberek
jobban szeretik ha a lakás a sajátjuk,
nem pedig állami. A gyár segítőkész ve­
lük szemben, és évente 10 millió forintot
oszt ki családi ház építésre.
Tető a fejük felett, jólét, jó fizetés, ez
minden? Nem, fontos még. hogy a pénz­
nek legyen áru- és szolgáltatásfedezete.
(Ahogyan a XII. pártkongresszuson
megfogalmazódott: először meg kell ter­
melni a javakat, és csak azután lehet
felosztani és felhasználni őket.)
Az alapvető ellátás itt jó. kiegyensú­
lyozott. de a jó közérzethez ez is kevés.
Ezért is építette az üzem a műkorcso­
lyapályát. a pompás óvodát, a szép ét­
termet, a strandot, a sportcsarnokot —
ahol az ország legjobb sportolói is sze­
repelnek —. a saját állatkertet. Világos
fából készült, faragott kapuk, kis utak a
virágok között, fiatal fácskák. precízen
elkészített madárházak és ketrecek.
Vannak itt őzek, szilaj vaddisznók, pár­
duc. póni, oroszláncsalád. Matyi, a zord
sas. Szundi, a csintalan pávián, Misi, a
kis róka.
„A mi igazgatónk — mondta egy
mérnök —. ezekben a dolgokban is ki­
fejezésre juttatja gyermekszeretetét.
*
Már nem fiatal, kicsit őszülő, barna,
fekete bajúszú, meglepően kékszemű
ember, unokája első osztályba jár. Vál­
lára vette a tervekért, a minőségért, az
exportszállításokért. a munkásokért,
gyermekeik neveléséért érzett felelősség
súlyos terhét, de ezért a komor aggoda­
lom árnyéka sem érződik rajta.
Vidám fiúk és lányok járnak a sport­
pályákra.
— Nézze, ez a gyár megbecsülése, a
mi kis területünk presztízse! Ahhoz,
hogy jó hűtőszekrényeket tudjunk gyár­
tani, szív is kell.
Én tudom, hogy Gorjanc Ignác min­
dig kézben tartja a dolgokat, és kockáz­
tatásba is belemegy, a kezességet ma­
gára vállalja, és kész síkraszállni, — da
nem értelmetlen dolgokért. Nehezen
tudnám ezután őt tisztességtelen, bátor­
talan emberként elképzelni.
Röviden összefoglalva, — bizonyára
megértették; tetszik nekem ez az ember!
Megjelent — az Izvesztyija, 1980. június
12. számában. Rövidített változat.
írta: Anatolij Agranovszkij.
Fordította: Kuli Mihályné beruházó.

6

HŰTŐGÉP

A magyar kényes a gyomrára!
A Népi Ellenőrző Bizottság csaknem az egész országra kiterjedő vizsgálatot
tartott a tömegétkeztetés területén. Erre a vállalatunknál működő, az Alföldi
Vendéglátó Vállalat kezelésében lévő üzemi étkezdében is sor került. A legfonto­
sabb tapasztalatokról Bállá Gyula vizsgálatvezetővel beszélgetünk.
— A konyha kapacitása napi ezer
adag. Ezzel szemben átlagosan kilencszáz adag étel készül és fogy el. Ebből
kb. ötszáz előfizetéses, négyszáz pedig
étlap szerinti. Az utóbbit szinte kizáró­
lag az alkalmazotti állományú dolgozók
veszik igénybe. Az előfizetésesnél 15 szá­
zalék a szakmunkás tanulók, 59 százalék
az alkalmazottak és mindössze 26 száza­
lék a fizikai dolgozók aránya. Ez azt je­
lenti, hogy átlag 130 fizikai dolgozó ve­
szi csupán igénybe ezt a szolgáltatást.
Nagyon kevés! Hogy miért? Több oka
van. A termelő üzemekben dolgozó 1100
bejáró számára gyakorlatilag megold­
hatatlan az üzemi étkezés, mert fél óra
alatt bélyegezni, fürödni, átöltözni, ebé­
delni és még a buszt is elérni lehetetlen.
Műszak alatt ebédidő csak egy-két
üzemben van, munkavégzés után pedig
a helybeliek többsége is igyekszik ha­
za. Ide kell sorolni azt is, hogy a ne­
héz fizikai munkát végzők igényét nem
elégíti ki az előfizetéses menü, az étlap
szerinti választék pedig tizennégy óra
után minimális. Ez év első felét het­
venkilenc első felévéhez hasonlítva meg­
állapítható. hogy több mint tizenhárom
százalékkal csökkent az előfizetők szá­
ma. Persze ez a vállalati létszámcsökke­
néssel is összefügg.
— Milyen az étel?
— A menük ízben és jellegben kellő­
képpen eltérnek egymástól. Az idénysze­
rűségnek viszont csak részben felelnek
meg. Az előfizetésnél kiegészítő fogások
még alkalmanként sincsenek. Az „A”
menüt kimélőnek nevezik, de ez csak
abban különbözik a másiktól, hogy fű­
szerszegény, és hetente egyszer tejes
ételt is készítenek. Egyébként itt is zsír­
ral főznek, nem olajjal, és zsíros rántást
alkalmaznak, nem habarást. További hi­
ányosság, hogy a szárnyast, és a halat
teljesen mellőzik, csak sertéshúst és
marhahúst főznek.
Az A la carte étkezés tizenöt száza­
lékkal csökkent az említett időszakban.
Itt elég szűkös a választék. Az egyféle
főzelékkel és tésztával szemben két-kétfélét, az egyféle frissensülttel szemben
háromfélét tartunk szükségesnek. Az
olcsó ételekből keveset készítenek és
nyitás után egy órával ezek már elfogy­
nak.
— Miben látja az okát a felsorolt ne­
gatívumoknak?
— Részben a létszámhiányban. Há­
rom szakács és egy segédmunkás hiány­
zik, akiket feltétlenül pótolni kellene.
Szerencse, hogy a meglévő dolgozók szor­
galmasak és a technikai felszereltség is
kiemelkedő. Nos, mivel kevesen vannak,
magasabb készültségi fokú áruval dol­
goznak, ami kevésbé munkaigényes, de
drágább. Az anyagbeszerzés sem a legrózsásabb. Főzelékkonzervből, tésztából,
sőt lisztből és cukorból gyakran nem
nagy kiszerelésű, zsákos árut kapnak,
hanem fél kilós, egy kilós csomagokat.
Ez lényegesen többe kerül.
— Hogyan lehetne javulást elérni?
— A cél az ezer adagos konyha teljes
kihasználása kell, hogy legyen. Ezen
belül szükséges lenne növelni a fizikai
dolgozók arányát. Ehhez mindenekelőtt
mélyebben kell elemezni a távolmara­
dás okait, és a lehetséges mértékben
csökkenteni azokat. A már elmondotta­
kon túl indokolt volna az ételkiszolgá­
lást tizenöt óráig heghosszabbítani, az
igényekhez igazodó választékkal.
A kímélő menünél jobban kellene al­
kalmazkodni az irányelvekhez úgy az
anyagfelhasználás, mint a technológia
tekintetében.
A jelenlegi mellett célszerű lenne en­
nél magasabb nyersanyagértékű és fo­
gyasztói árú előfizetéses menüt is beve­
zetni. Ez választékbővítést jelentene és
bizonyára jobban kielégítené a fizikai
dolgozók egy részének igényét.
Egyébként a vizsgálat tapasztalatait
tizennyolc oldalas jegyzőkönyvben rög­
zítettük. Ezenkívül egy határozati javas­
latot is összeállítottunk, amely többek
között az előbbi felvetéseket is tartal­
mazza.
— Bizonyára kedvező megállapítások
is vannak a jegyzőkönyvben. Zárjuk
happy enddel a beszélgetést.
— Az általános higiéniai állapot ki­
sebb hiányosságoktól eltekintve jó.
A kiszolgálás kulturáltsága szintén. A
gépesítés és a hűtőkapacitás kiemelkedő.

A második büffé megnyitása már ön­
magában pozitívum. Mindkét büffé áru­
választéka kimagasló.
— Évek óta rendszeresen az üzemi
konyhán ebédelek, de ott még sohasem
láttam egy adag tésztán annyi sajtot
meg tejfölt, mint a vizsgálat idején. A
rántott szelet is jóval nagyobbra sike­
rült, mint szűkebb időkben. Számos is­
merősöm is ugyanígy vélekedik. Szívós
Istvánná üzletvezető szerint összefügg ez
az ellenőrzéssel?
— Nem, hiszem a vizsgálat erre ki
sem terjed.
— Egyetért a jegyzőkönyv megállapí­
tásaival?
— Igen .. .egyetértek. De ez kevés, et­
től a gondjaink nem oldódnak meg. Sza­
kácsot például három hónapja nem ka­
pok, nincs jelentkező.
— Megoldható a tizenöt óráig történő
ebédeltetés?
— Éppen akadálya nincs. A szociális
osztálynak kellene felmérést végezni,
hogy mekkora igény van rá.
Ha lesz ötven fő, megoldom.
— ön szerint lesz annyi?
— Biztos, hogy nem. Két óra után tíz
ember nincs az étteremben.
— A magasabb nyersanyagértékű me­
nü bevezetését indokoltnak tartja?
— A szociális osztálynak kellene fel­
mérnie, hogy hányán igénylik. Ha ötven
ember megveszi, én lefőzetem. Bár ész­
lelhető javulást alig jelentene az az egy
forint huszonkétfillér többlet, ami a ja­
vaslatban szerepel. A savanyúságra ép­
pen elég volna, de másra nem. Az vol­
na a reális, ha a jelenlegi helyett vezet­
nénk ezt be, nem pedig mellette. Ezt a
javaslatot viszont nem fogadta el a
gyár.
— Pártinformációban kérdezték, mi­
ért tűrik, hogy egyesek rendszeresen ki­
kivételes adagokat kapjanak, holott
mindenki kilenckilencvenet fizet az
ebédért, ön mit válaszolna erre a kér­
désre?
— Hivatalosan még nem kaptam ilyen
jelzést.
— És nem hivatalosan?
— Nem hivatalosan sem.
— Magam is számtalanszor tapasztal­
tam, hogy a tálaló miután „felméri” a
vendéget, hosszasan válogat a húsos tál­
ban, mire megtalálja a megfelelő dara­
bot. Ha közömbös, hogy ki melyiket
kapja, minek válogatni? Olyan esetről
is tudok, hogy egy fiatalemberre rá­
szóltak: tegye vissza, mert azt nem neki
szánták.
— Az én jelenlétemben ilyesmit nem
csinálnak.
— Az nem sok idő.
— De igen. Sokat vagyok a konyhán.
És még többet leszek!
— A kimélőre vonatkozó észrevételt
jogosnak tartja?
— Tulajdonképpen a kímélő nem azt
jelenti, hogy diétás. Ez egy fűszersze­
gény menü, ami gyomor- és májbántalmak esetén fogyasztható. Minden beteg­
ségre azért mégsem főzhetünk.
Ebben az esetben happy end nincs.
Sok vita, ellentétes vélemény hangzott
el az utóbbi időben.
A magyar ember kényes a gyomrára.
Érzékeny és jogosan szóvá teszi, ha igé­
nyeit nem elégítik ki. Mindenkiét min­
denkor lehetetlenség, nem is ez a fő cél.
A vizsgálat sem az egyéni sérelmeket,
az átlagtól messze eltérő igényeket ele­
mezte és tette szóvá, hanem az általá­
nost. Az objektív helyzetelemzés jegy­
zőkönyvben rögzítve van.
A továbblépéshez jó segítség.
Juhász

Szocialista módon élni
A Hűtőgépgyár szocialista brigádjai
közül elsőként a gazdasági igazgatóság
Madách Imre Szocialista Brigádja csat­
lakozott az országos visszhangot kiváltó
televíziós-műsort követő felhíváshoz. A
szeptember 34-én megtartott brigádgyű­
lésen úgy határoztak, hogy 1500 Ft befi­
zetésével járulnak hozzá a cukorbeteg
gyerekek korszerűbb gyógykezelésének
megvalósításához.
Követésre méltó a példa!

Jászok a szabadságharcban
Vili, rész
Szeptember 16-án éjjel egy órakor ér­
kezett Jászberénybe, a kerületekhez
Batthyány miniszterelnök rendelete,
hogy „ ... míg a katonaállítás iránti tör­
vénycikk ő felsége által szentesíttetnék,
a veszélyben lévő hont védelmi eszkö­
zök nélkül hagyni nem lehetvén, a hon­
védsereg szaporítására rögtön toborzás
indíttassák."
A már előbb besorozott önkéntes
nemzetőrök szeptember 17-én Köké­
nyessy Szaniszló őrnagy vezetésével
Szolnokra érkeztek, Görgey Artúr őr­
nagy, a Tiszán inneni mozgó önkéntes
nemzeti őrsereg parancsnoksága alá.
Az újabb toborzási rendeletre hivat­
kozva a kerületek azzal a kéréssel for­
dultak a kormányhoz, hogy mivel eddig
2500 nemzetőrt és 500 főnyi önkéntes
csapatot szereltek fel, a pénztár csak­
nem teljesen kiürült, „felpénz kiosztá­
sára bizonyos összeget küldjön." Kéré­
sükre a miniszterelnök a szolnoki adó­
hivatalnál 12000 forintot helyezett le­
tétbe, hogy ebből az összegből fedezzék
az 500 önkéntes ruházatát. A posztóruha
beszerzésével Varga Imre főjegyzőt és
Sismis Mihály várnagyot bízza meg a
kerületek ülése.
Az országgyűlés határozata alapján —
minden 127 lakos után 2 újonc — a
jászkun kerületeknek 2085 főt kell tobo­
roznia. A szeptember 20-i gyűlés döntése
alapján javaslatot tettek a kormánynak,
hogy az
újoncok közül
egyelőre
500 lovast állítanak ki, olyan feltétellel,
hogy ezek külön csapatban „Lehel lova­
sok" név alatt szolgálhassanak.

w

A Dunántúlon Jellasics mintegy 25000
főnyi serege lassan vonult észak felé.
Szeptember közepén már a Balaton tér­
ségébe ért. A Teleki Adám vezette kislétszámú magyar sereg nem mert köz­
vetlenül megütközni, csak nyomon kö­
vette.
Szeptember 22-én a bécsi udvar vég­
leg színtvallott. Menesztette a Batthyány
kormányt, és Lamberg tábornokot ne­
vezte ki a Magyarországon állomásozó
hadak teljhatalmú parancsnokává. Batthyánynak minden irányú törekvése a
bécsi udvarral való megegyezésre csődöt
mondott.
Pesten a baloldal képviselőiből álló
Országos Honvédelmi Bizottmány veszi
át a kormányzást. A pest-budai lakos­
ság sáncokat épít a főváros védelmére.
Jellasics a kapuk előtt. Kossuth szervezi
a mozgósítást. Szabadcsapatokat szer­
veznek. István nádor sem tagadja meg
habsburgi mivoltját, Becsbe szökik.
Szeptember 23-án Batthyány levelet
írt Szentkirályi jászkun főkapitánynak,
a kerületek segítségét kérve: „...való­
színű, miszerint Jellasics serege a Du­
nán átkelni, s az ország fővárosához a
Duna balpartján előnyomulni szándéko­
zik. Ez okból felszólítani sietek, a jász­
kun kerületbeli s közelebb fekvő hely­
ségeket tömeges felkelésre inteni, buz­
dítani” tartsa kötelességének, és az el­
lenséget „ ... mindenképp akadályoz­
tassa vagy pedig előmenetelben hátrál­
tassa."

Csepel sziget védelmében
Szeptember 23-án vette Görgey is
Batthyány parancsát, hogy Szolnokról
„ ... holnap minden disponilis seregével
személyesen, vonaton Pesten keresztül
Soroksárra vonuljon.” Másnap meg is
érkezett a mintegy 700 főnyi, jászkun,
szegedi és hevesi önkéntesekből álló csa­
patával, és az „indítóházhoz” közeli Üj
épületben szállásoltak be. 24-én a mi­
niszterelnök kihallgatáson fogadta Görgeyt, és Csepel sziget teljhatalmú pa­
rancsnokává nevezte ki. 25-én egy gőzö­
sön átkeltek a szigetre, hogy Jellasics
seregének esetleges ott való átkelését
akadályozzák. így sorakoztak fel a jász­
kun önkéntesek a pákozdi csata előtt
kiépített védelmi rendszerbe.
A városi tanács erőfeszítéseket tett
újabb csapatok felállítására. Szeptember
26-án döntést hozott: „Az országot pusz­
tulással fenyegető ellenség hátráltatása
és fogyasztása tekintetéből Jászberény
részéről 108 egyén állíttatik ki, annak
fele lovas lészen. A nemzetnek ajándé­
kul adandó lovak terhe (10257 írt 30 kr.)
azokat illeti, akik a verbászi táborban
nem voltak. A felállítandó seregnek leg­

Rédei István sorozata
inkább az lészen a célja, hogy az ellen­
ség élelemmeli ellátását és előnyomulá­
sát akadályozza, melyre főleg a lovasság
alkalmatos.”

A pákozdi csata
Jellasics serege szeptember 26-án el­
foglalta Székesfehérvárt. A 15000 főnyi
magyar sereg a Velencei-tó és Sukóró
között foglalt állást, az új főparancsnok,
Móga János cs. kir. altábornagy parancs­
noksága alatt. Igen, császári és királyi.
Nem tévedés. A magyar sereg vezénylő
tisztjeinek legnagyobb része — a Habsburg-ház utolsó pillanatig folytatott ket­
tős politikája eredményeként — viselte
a cs. kir. címet, mivel a kinevezéseket
szeptemberig V. Ferdinánd császár és
magyar király szentesítette. így történt
aztán, hogy Pákozdnál mindkét oldalon
császári- királyi tisztek vezette seregek
álltak egymással szemben, az érzelmek
azonban, amelyek a két sereget vezérel­
ték nem voltak hasonlók. Mint azt Jella­
sics egyik tábornoka mondta: „Most lá­
tom, hogy a magyar nemzet áll elle­
nünk fegyverben, s hogy a cs. kir. had­
sereg rendes csapatai állanak soraik­
ban." A magyar hadsereg 40 %-át olyan
önkéntes nemzetőrök alkották, akiknek
ez volt első találkozásuk az ellenséggel.
Szeptember 29-én délelőtt Jellasics csa­
patai támadást indítottak. A front egész
vonalán heves tüzérségi párbaj kezdő­
dött, Pázmándy Dénes, a képviselőház
elnöke lovasfutárral jelentette Pestre:
„Ügyes előrelátással felállított táborunk
az ellenséget a pákozdi határban, a hí­
res janicsártemetö-téren, csatarendben
várta. A csata, erősen folyik." A horvát.
sereg többször próbálkozott a jobb­
szárny rohamozásával, azonban a ma­
gyarokat nem tudták kiszorítani szilár­
dan tartott állásaikból. Jellasics a ko­
moly ellenállást tapasztalva, néhány óra
múlva visszavonta csapatait, és három
napi fegyverszünetet kért, amit Móga
tábornok meg is adott. A magyar sereg
első győzelmét aratta. Helytállt a nehéz­
ségek ellenére is. Nem volt véres nagy
csata — hat magyar és negyven főnyi
ellenség esett áldozatul — de hatalmas
morális győzelem volt. Jellasicsnak meg
kellett hátrálnia az elszánt magyar se­
reg előtt, és kihasználva a fegyverszü­
net adta lehetőséget Bécs felé menekült.

„Ozorai példa”
A Duna vonalát biztosító jászkunok
Adonyban elfogták gr. Zichy Jenőt, Fe­
hér megye adminisztrátorát, aki Jellasics
útlevelével Székesfehérvárról igyekezett
Róth császári tábornokhoz, a tartalékhadtest parancsnokához, bőröndjében
Jellasics kiáltványaival. Görgey haditör­
vényszék elé állította és szeptember
30-án Lőrén felakasztatta. Ennek a ha­
ditörvényszéknek tagjai között találjuk
Küry Lajos százados jászkiséri és Hetényi Barna főhadnagy szentgyörgyi ön­
kéntes nemzetőrt. Az Ítéletet Végh Fe­
renc kunszentmártoni nemzetőr hajtotta
végre.
Az ellenség mintegy 10000 főnyi utó­
védjét, amelyet Róth cs. kir. tábornok
vezetett, Perczel Mór szabadcsapataival
Ozoráig űzte, ahol Csapó Vilmos vezeté­
sével a tolnai nemzetőrök és a később
odaérkezett Görgey vezette jászkunok
gyűrűjében letette a fegyvert és október
7-én megadta magát. Ez volt az első
olyan győzelem, melyet nem hivatásos
katonák, hanem kiképzetten népfelke­
lők arattak reguláris erőkkel szemben.
A fogságba kerülteket a Tisza szabá­
lyozási munkáihoz vezényelték, kubikus
munkák végzésére.
________ ___
____ (folyt, köv.)

A rend apró őre

7

HŰTŐGÉP

Zene felsőfokon

őszi műsorajánlat

— Kocsis Zoltán előadói estje a Munkás és Ifjúsági Házban —

Régi kívánságot teljesít az Ifjúsági
Ház, amikor meghirdeti az őszi dszessz
koncertsorozatot. Hiszen a dszessz-barátok kicsit mostohagyerekek voltak ed­
dig. A sorozat október 7-én indul és
rögtön olyan neves zenészekkel, mint a
Bcnkő dixiland tagjai, őket követi no­
vember 18-án a Dós kvartett, december
2-án a I’ege együttes és végül december
16-án a Saturnus együttes mutatkozik
be. A rendezvénysorozatra bérletet bo­
csátunk ki 80 Ft-os áron.
Igazi csemegének számít a fiatalok
között CSEH Tamás önálló estje, amely­
re október 24-én kerül sor — a Lehel
Filmszínházzal közös rendezésben.
Az őszi- téli hónapokban is rendsze­
resen tartunk gyerekelőadásokat. Októ­
ber 26-án Móra Ferenc művei alapján

Bach — Wágner — Liszt — Bartók művek szólaltak meg
Kisfiús, szinte félszeg mosolya, a jólfésült ségtől mentes frizura a kamaszkor
illúzióját kelti első látásra. Éveinek számában nem sokkal van túl Kocsis Zoltán,
Kossuth-dijas zongoraművész a kamaszkoron, de művészetével a felnőttkor leg­
magasabb csúcsait járja. Korunk egyik legnagyobb zongoraművészének jászberé­
nyi föllépését hatalmas várakozás előzte meg. Táblás ház volt Munkás és Ifjúsági
Házunkban, amelyet a zene templomává avatott a művész szeptember 8-án. A Palotásy János Zeneiskola volt a rendező. A művész humánus gesztusból a műsor
bevételét, — benne a saját tiszteletdíját — a zeneiskola javára ajánlotta fel. A
gesztus mögött személyi „okok” is vannak. Gulyás István, a zeneiskola volt növen­
déke Kocsis tanár úr tanítványa. A tehetséges fiatalemberről — édesanyja a ze­
neiskola tanára — reméljük, sok jót hallunk még.
Akik megcsodálhatták Kocsis Zoltán művészetét, egy életre szóló zenei él­
ményt kaptak.
— Horti —

készült mesejáték kerül bemutatásra.
November 30-án — a rádióból és televí­
zióból már jól ismert — Levente Péter
és a Karsai Pantomim közös műsorát
nézhetik meg a gyerekek.
A színházkedvelők figyelmébe ajánl­
juk az október 2-i programunkat: Két
egyfelvonásos címmel Karinthy Ferenc
Gőz című abszurd játéka és Burns—
Mikó: Vidám koldusok című zenés pódi­
um játékát mutatjuk be, Benkő Péter,
Zsurzs Kati, Gálvölgyi János és Mikó
István közreműködésével. Randori kasz­
kadőr csoport november 12-én várja a
közönséget látványos programjával.
November 16-án Jákó Vera magyar­
nóta és népdalestje bizonyára nagy siker
lesz dolgozóink körében. A műsorban
fellép Jákó Vera, Csanádi György, Zsili
Mihály (táncos), kisér Mészáros Tivadar
zenekara.

uiiiiiiiiuuiuiiiiiiiiuiuiniuiuiuiniNiHuiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiitiiiiiininiuiiiiiwiiitiHiiiiwu)*HiH>wmuiJitiiu

Műszaki könyvnapok
Jelentős teret kap a műszaki irodalom
az élet minden területén, s ennek jegyé­
ben kerül sor a műszaki könyvnapok
megrendezésére október 7—31-ig.
Vállalatunk két könyvtára igyekszik
az országos színvonalhoz méltón hang­
súlyt adni programjaival a műszaki
könyv e jelentős, évente visszatérő ün­
nepének.
A műszaki könyvtárban október 7-én
10 órakor tartjuk a könyvnapok ünnepé­
lyes megnyitóját. Ünnepi beszédet mond
Kovács Béla.
Műszaki könyvekből kiállítást rende­
zünk okóber 7—31-ig, úgy a műszaki,
mint a szakszervezeti könyvtárban. A
kiállított könyveket meg is lehet vásá­
rolni a szakszervezeti könyvtárban.
Hogy a telephelyek műszaki érdeklő­
désű dolgozói is megvásárolhassák az
őket érdeklő könyveket, 10-én Jászboldogházán, 12-én pedig Jászárokszálláson
árusítunk könyveket.
Október 13-án 15 óra 30 perckor mű­
szaki író—olvasó találkozót szervezünk.
A találkozó szóvivője Dr. Iványi Attila,
témája: műszaki értékelemzés az ered­
ményesebb vállalati gazdálkodásban. A
X. emeleti tanácsteremben kerül sor a
találkozóra.
Szerkesztő-olvasó találkozót tervezünk
október 28-án 15 órakor. A találkozó
vendége Szűcs József, az Ezermester fő­
szerkesztője és egy belsőépítész. Taná­
csot lehét kérni a lakásberendezés ott­
honi elkészítésével kapcsolatban bárki­
nek. A kérdéseket előre le lehet adni a
szakszervezeti könyvtárban, hogy továb­
bíthassuk az Ezermester szerkesztőségé­
be. Jó ötleteket is el lehet mondani a
találkozón, s ha közhasznúnk, akkor le
is közli az újság. Véleményt lehet mon­
dani az Ezermesterről, szívesen hallgat­
juk a kritikát is.
Bízunk abban, hogy mindenki megta­
lálja az őt érdeklő programot rendez­

vénysorozatunkban. Mi nem csak mű­
szaki szakemberekre számítunk, hanem
mindenkire, aki rohanó életünkkel, a ro­
hamosan fejlődő tudományokkal lépést
akar tartani, s tudja, hogy ez csak an­
nak sikerül, aki egyaránt érdeklődik a
humán és a műszaki tudományok iránt.
Borics Istvánná könyvtáros

Et^lerties tudni
A Hűtőgépgyárban 1957 óta működik
Kölcsönös Segítő Takarékpénztár. Tagja
lehet minden dolgozó, ha belépéskor
vállalja, hogy rendszeresen takarékos­
kodik. Az általa meghatározott összeg
havonkénti levonására felhatalmazza a
bérosztályt.
A betét évi 3%-kal kamatozik. 3 havi
tagság után a tagok kérelmükre kölcsönt
is kaphatnak.
A KST a megtakarított összegeket a
befizetési időszak végén kamatokkal
együtt fizeti vissza a tagok kezeihez. A
KST-ben összegyűjtött pénzt, — amenynyiben arra a felvételkor még nincs
szükség — érdemes takarékbetétkönyv­
ben elhelyezni. Hat hónap eltelte után
a betét már az „Egy évre lekötött beté­
tek” után járó 5 % kamatra jogosult.
Kérjük a tagokat, hogy az ilyen irányú
kérelmüket 1980. október 15-ig szíves­
kedjenek fiókunknál bejelenteni.
Azok a dolgozók akik eddig még nem
voltak KST-tagok, vagy időközben tag­
sági viszonyukat megszüntették, már
november 1-től jelentkezhetnek az állo­
mányvezetőiknél ahol a belépéshez
szükséges nyomtatványokat rendelkezé­
sükre bocsájtják. KST-tagok a visszafi­
zetési jegyzéken határozzák meg, hogy
az 1980/81-es időszakban milyen összeg­
gel kívánják tagsági viszonyukat meg­
újítani.
OTP hűtőgépgyári Üzemi Fiókja

Ötös névadó
a munkás­
öröknél
* ★ *

A század
Iá,nyal
Nagy Katalin

A parancsnok gratulál

Nagy Judit

Kocza Zsuzsa

Bugyi Tímea

Baráth Erika Éva

Két hét tél a nyárban
Augusztus 4-e hétfő. Meleg, napos reggel. A járási tanács előtt nagy tömeg,
mindenki a buszra vár. 8 óra 05-kor feltűnik a láthatáron a kék-fehér Robur. Be­
szállás! A szülők elbúcsúznak csemetéiktől. S az utolsó utasítások: „Jó legyél!
Vigyázz magadra! Fogadj szót! Írjál!” — hallatszanak. Amikor mindenki kibújik
szülei ölelő karjaiból, és beszáll a buszba, néhány apuka felsóhajt: „Végre egy
kis szünidő!”, míg a mamák legörbült szájjal szipognak. Hát hiszen több, mint két
hétig nem látják szeretett kisfiúkat, kislányukat. Majd felberreg a motor, s drága
szüléink könnyes szemmel, kézzel-lábbal integetve néznek a távolodó autóbusz
után. Huszonnyolc műkorcsolyázó elindult a kéthetes nyitrai edzőtáborba.
A kocsiban vidám hangulat uralkodik... Csodálatos tájakon „haladunk” keresz­
tül. Szalámihegyek, sajtmezők, limonádé patakok és még sok más finomság. Mire
a határra érünk a hátizsákok, szatyrok, táskák tartalma igencsak megcsappan. Mi­
vel a határőr, a sok csomag miatt, a buszra feljönni nem tudott, ki az ajtón, ki
az ablakon próbált a szabadba jutni, útlevelével a kezében. De ezen is túljutot­
tunk. Innen aztán már számoltuk a kilométereket: 50 ... 30... 10 ... 2 ... 1. Hurrá!
Éljen! Megérkeztünk.
Kis bolyongás után megtaláltuk a szállásunkat. Vidáman pakoltunk ki a busz­
ból. Miután szétosztották a szobákat elkezdődött a rendezkedés, pakolászás. Szó­
val nagy volt a nyüzsgés. Jókedvűen szaladgáltunk ide-oda, föl-le.. Ezt a nagy
vidámságot azonban lehűtötte edzőnk eme bejelentése: Ma este 8 órakor vár ben­
nünket a jég! A mosoly ráfagyott az arcunkra.
Jó, jó szeretünk korizni, imádjuk a jeget, de azért első este valahogy nem akaródzott edzésre menni. De augusztusban jégre lépni, — mégis csak nagyszerű dolog!
Másnap reggel aztán teljes erővel kezdtük az edzéseket. Gyorsan kiderült,
hogy nem kirándulni mentünk Csehszlovákiába. Hiszen az edzések ... akárcsak té­
len! Bizony az első napokban újra megtanultuk, mi az az izomláz. Naponta három
órát voltunk jégen, s emellett még egy óra balettra is jutott idő. így nem csoda,
ha este fáradtan tértünk haza. Ilyenkor a legjobb barátunk csakis az ágy és a
paplan lehetett. A szállásunk egy kollégium második emeletén volt. 2 és 3 ágyas
szobákban kaptunk elhelyezést. Égy szállodában sem lakhattunk volna kényelme­
sebben. Csak melegvíz nem volt.
A városban hamar kiismertük magunkat. Tudtuk merre keressünk játékbol­
tot, l'agylaltost, cukrászdát. Sajnos a központ messze esett a szállásunktól. Reggel
sokat gyalogoltunk a tejivóba, no de ha kajáról van szó... ! Este is jólesett az a
kis séta a stadiontól hazáig. Teltek a napok, lassanként mindent megismertünk. S
kezdtünk rájönni, hogy mégis csak külföldön vagyunk, távol a szülői háztól. Épp
jókor! Szombaton reggel megkezdődött az első „szülőinvázió”. Egymás után for­
dultak be az udvarra az autók feltankolva egy kis hazai koszttal. Ami azt illeti,
nem is ártott, hiszen a szlovák kaja...?! Nem éppen a mi szájízünknek megfelelő.
Mivel a jégen hétfőn szünet volt, délután a társaság elment lanovkázni. Ezen
a libegőn — ami sokkal hosszabb és meredekebb mint a János-hegyi — mentünk
föl a Zobor hegyre. Innen szép kilátás nyílik Nyitrára és környékére. Persze tiszta
időben. Mi mindezt csak elképzelni tudtuk, semmit sem láttunk a ködtől. Visszali­
begtünk a városba, és a következő napra gondoltunk.
Megkezdődött a második jeges hét. Reggeli, edzés, ebéd, edzés egymás után. S
egyre többet gondoltunk az otthoni lakásra, a városra, a barátokra. .. a sulira. Hisz
még röpke 10 nap és... utolsó este elbúcsúztunk a jégtől, a hidegtől, az öltözőtől.
Kedden aztán nagy sürgés-forgás volt a kollégiumban. Csomagoltunk. Mikor
minden a helyén volt, ebédelni mentünk. Mégegyszer megnéztük az éttermet, a
folyót, a várost. Ki busszal, ki szüleivel indult haza. Búcsút vettünk a kollégiumtól,
s az autóbusz kigördült a kapun. Mikor mindenki elhelyezkedett: STOP! Va­
laki hiányzik. Pernyész Csaba. Ott maradt a szállodában. Fordulás, vissza. S pár
perc múlva már Jászberény felé vitt az utunk. Most már teljes létszámmal!
A vámos föl sem jött a buszra. Gyorsan átértünk a komáromi hídon. Milyen
jó újra hazai levegőt szívni. Budapesten keresztül jöttünk, s egymás után hagytuk
el a falvakat. Nagykátánál már mindenki mozgolódott, fészkelődéit. Mikor meg­
láttuk a Jászberény táblát már nem lehetett velünk bírni. Énekeltünk, kiabáltunk.
Mindenki elsőnek akart hazaérni. Ha nem is elsőnek, másodiknak vagy harmadik­
nak de végül is mindenkit hazavitt a busz.
Felejthetetlen napok voltak, s reméljük a sok kínlódás, gondoskodás, munka
az eredményeken is meglátszik majd. S akik mindezt megszervezték: Kaszab Gyuri
bácsi (szakosztályvezető), Pernyész Feri bácsi (intéző), Mariann néni (vezetőedző),
Irina néni (balettmester), Vera néni és Marika néni (segédedzők) és mindenki, aki
csak egy kicsivel hozzájárult ennek az edzőtábornak a sikeréhez.
Nagy élmény volt, nagyon köszönjük!
Szerdahelyi Sára (Lehel Vezér Gimnázium I/A.)

8

HŰTŐGÉP

Ügyesség - bátorság
Rovatvezető: Szórád Tamás

Olimpiai bajnok

Ami a személyi igazolványában meg­
található:
Neve: Sárközi István, született: 1947ben. Családi állapota: nős. Egy 12 éves
kislánya van. Iskolai végzettsége: érett­
ségi, vendéglátóipari szakközépiskola,
szakmája: autószerelő, labdarúgóedző.
Ami nincs benne, de talán a legjelen­
tősebb: 1968-ban Mexikóban labdarúgás­
ban olimpiai bajnok!
Jászberény második olimpiai bajnoka!
(Az első Csík Tibor, 1948-ban ökölví­
vásban győzött.) A Hűtőgépgyár sport­
körének első '— reméljük nem utolsó —
olimpiai bajnok tagja.
Visszajöttél vagy hazajöttél Jászbe­
rénybe?
— Visszajöttem. Egyelőre egy évre,
addig szól a szerződésem. A „haza men­
ni" nekem ma már nem Jászberényt je­
lenti, de úgy érzem, ez természetes.
Mikor kezdted a labdarúgást, és mi­
lyen volt pályafutásod?
— 1960 körül kezdtem lejárni Korompai Pista bácsihoz. Nem gondoltam én
NB I-re vagy olimpiára, csak nagyon
szerettem futballozni. Amikor NB I/B-s
volt a Lehel, már bekerültem az egybe.
Az, hogy innen elkerültem, egy vé­
letlenszerű dolog volt, csak úgy, mint
több lépés a pályafutásom idején. Ha jól
emlékszem 5,50 volt itt a gyárban az
órabérem és kértem 50 fillért. Nem kap­
tam meg, ezért elmentem Egerbe. Velük
bejutottunk az NB I-be, majd az MTK
következett. Akkor minden pesti csapat
hívott, de én már Sándorral — aki az­
óta a lányom keresztapja — mindent
megbeszéltem. Úgy érzem jól választot­
tam. Az MTK-tól mindent megkaptam,
olimpiai bajnok lettem. Igaz, voltak
problémák pl. a „kilencek" ügye, de
mégis szép hét év volt.
Anyagi dolgok miatt a Spartacushoz
igazoltam, majd a MÁV Előréhez. Ügy
éreztem, még jó vagyok az NB I-re. Két
évig maradtam, aztán elkövettem egy
nagy hibát, átmentem az Építőkhöz.
Nem akarom részletezni, de onnan min­
denképp el akartam jönni. Aztán — a
kör bezárul — most újra itt vagyok.
Mesélnél a mexikói olimpiáról?
— Olt is volt egy kis szerencsém. A
Szuromi és köztem kellett dönteni, és
én utaztam. Az első meccs előtt a Var­
ga Zoli otthagyott bennünket, így én
kezdtem. Úgy a 8. perc körül kaptam
egy rúgást de a mérkőzést végigjátszot­
tam. Fájt a lábam, de a következő mér­
kőzésre csak beerőszakoltak a csapatba,
a szünetben azonban már cserélni kel­
lett, mert alig tudtam menni. Elvittek a
kórházba, ahol megállapították, hogy re­
pedt a bokám. A bolgárok elleni dön­
tőn már újra a kispadon ültem, de nem
került sor a játékomra.
Hosszú időt töltöttél a labdarúgó pá­
lyán. Miben látod az okot, hogy ilyen
alacsony színvonalú a magyar labdarú­
gás?
— Nem hiszem, hogy újat mondanék.
Szemléletbeli problémák, amik össze­
függnek a pénzzel. A játékosok nem

koncentrálnak úgy a futballra, a győze­
lemre, mint nyugaton. Miért? Nincsenek
eléggé érdekeltté téve. Például ha festő
szakmával rendelkező labdarúgó elmegy
maszekolni, egy szombaton megkeres
akár 1000 forintot is. Ha vasárnap
győzne a csapat, az 600 Ft lenne (NB
II-ben). Inkább fest vagy tapétázik, vagy
autót szerel, mert jobban jár. Tévedés,
hogy a labdarúgók nagy pénzeket keres­
nek. Nekem például 4500 Ft. az alapom,
és ez, ha mindent megnyerünk felmehet
7000-re. De nem nyerünk meg mindent!
Ezenkívül ilyen kalória-fogyasztás mel­
lett 3000 Ft csak az én táplálkozásom.
Mi volt, ami meglepett itt a Lehelnél?
— Több dolog is, de talán a labdarú­
gással kapcsolatban az, hogy nincs be­
fejező csatárunk, Vígh Tibi pedig évek
óta a Vasasban vegetál. Úgy érzem, a
szurkolók érdekében meg kellene végre
egyezni a két klub vezetőinek, ö még
most is nagy nyereség lenne a csapat­
nak!
Úgy gondoltam, hogy sokkal könnyeb­
ben az első tíz között végzünk. Ha ne­
kem nem megy, megy másnak, nem kell
a kieséstől rettegúi. Azt hiszem, túl so­
kat várnak tőlem és én nem szeretnék
csalódást okozni, de én sem vagyok be­
fejező csatár.
Mik a terveid arra az időre amikor
befejezed az aktív labdarúgást?
,— Szakmám van több is, de azt hi­
szem a labdától már nem fogok tudni
elszakadni. Ügy gondolom, hogy edző le­
szek.
Szórád

Holdvilág Kupa
Harmadszor került sor éjszakai tájé­
kozódási túraversenyre a szolnoki Al­
földi Olajbányász SE rendezésében. A
rendező egyesület lehetőséget kívánt te­
remteni ezzel a kelet-magyarországi tu­
risták éjszakai tájékozódási képpességének felmérésére.
A 26 szakosztályt képviselő csapatok
augusztus 24-ére virradó éjszaka hajtot­
ták végre a Börzsönyben a nagy fizikai
állóképességet igénylő feladatot. A tér­
képen megjelölt táv kilenc és fél kilo­
méter volt.
A LEHEL, SC Természetbarát Szak­
osztályát képviselő csapat jól vizsgázott
ezen a versenyen annak ellenére, hogy
hasonló jellegű rendezvényen még nem
vett részt. A középmezőnyben végzett.
A jövőben a szakosztályvezetés nép­
szerűsíteni kívánja hasonló sportesemé­
nyeken való részvételt. Várja tagjai so­
rába azokat, akik szeretik a természetet,
a turizmust, és szeretnének közelebbről
is megismerkedni a tájékozódási futó ill.
túraversenyekkel.
Ötvös Béla

A LEHEL KUPA ’80 autós verseny
második fordulója — a túraverseny
— augusztus 24-én került megren­
dezésre. Már a megelőző napon bené­
pesült a sportcsarnok és a fejlesztési
épület környéke.
A reklámmatricákkal alaposan telera­
gasztott versenyautóknak az Autóklub
hűtőgépgyári tagjai, szakemberei előtt
műszaki gépátvételen kellett bizonyíta­
niuk, hogy kifogástalanok. Meglepő,
hogy ez nem mindegyiknek sikerült. A
megfelelt autókat — a hengerűrtartalom
szerint — négy különböző géposztályban
sorolták, majd rajtszámmal ellátva zártés őrzött — parkolóba, az úgynevezett
„parc ferme”-be zárták, a másnapi ver­
senykezdésig. Ez olyan terület, ahol a
már rajtra kész versenyautókon semmit
sem szabad javítani, átalakítani vagy
szerelni.
A reggel hét órakor indított 1-es rajt­
számú versenykocsinak már közel há­
romszáz nézője volt az áruháznál. Ez­
után három percenként rajtoltak a ko­
csik a közel száznyolcvan kilométeres
versenytáv megtételére.
Az útvonal a legkülönbözőbb minősé­
gű, jászberényi és a környező községi
utakon vezetett. Ezeken a kitűnő asz­
faltburkolat, a homokos dűlőút vagy
éppen a kemény földút mind megtalál­
ható volt. További nehézséget jelentett,
hogy útközben hét különpróbán, mért­
idejű ügyességi szlalomozást is kellett a
versenyzőknek teljesíteniük.
Hatvankilenc kocsiból hatvan sike­
resen célbaért.
I. géposztály
(700 cm3 henger-űrtartalomig)
I. Maksa—Rácz (DÉLGÉP) 59. rajtszá­
mú Trabant, 2. ifj. Farkas—Szeltner
(Csepel Autó) 65. rajtszámú Trabant,
3. Nyeső—Mihálycsik (Szolnoki AFIT)
64. rajtszámú Trabant.
II. géposztály
(1150 cm3 henger-űrtartalomig)
1. Hubert—Nagy (DOVIT) 78-as rajt­
szám Wartburg, 2. Varga—Tányér (Eger)
44-es rajtszám Skoda S—110, 3. Horváth

Köszönetünket fejezzük ki mind­
azoknak az ismerősöknek, jó ba­
rátoknak, munkatársaknak, akik
Szabó Ferencnét utolsó útjára
elkísérték.
Külön köszönetét mondunk a
Hűtőgépgyár egész kollektívájá­
nak, köztük az Alutermék és fém­
megmunkáló üzem I-es, III-as
részlegének, a Il-es üzemnek, az
az I-es üzemi MEF-részlegének és
a Hőcserélő gyáregység dolgozói­
nak, akik a temetésen résztvettek
és mélységes gyászunkban osztoz­
tak.
A gyászoló férje és fia.

HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. szeptember hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

—Sápi (Lehel SC) 43-as rajtszám Skoda
S—100.
III. géposztály
(1400 cm3 henger-űrtartalomig)
1. Nagy J.—Matalin (Lehel SC) 38-as
rajtszám Lada—1200, 2. Farkas—Beszte­
ri É. (Lehel SC) 36-os rajtsz. Lada—12Ú0,
3. Pusztai—Székely (DOVIT) 20-as rajt­
szám Lada—1200.
IV. géposztály
(1400 cm3 henger-űrtartalom fölött)
1. Billik—-Udvardi (FÖTAXI) 7-es rajt­
szám FIAT—125, 2. Bordák—Bordák J.
(É.V.I. SC) 8-as rajtszám Lada—1500,
3. Zágon—Kerekes (e.k.) 77-es rajtszám
Lada—1500.
Csapatverseny:
1. DOVIT csapata
1134 hibapont
2. Lehel SC csapata
1144 hibapont
tagjai: — Nagy J.—Matalin
38-as rajtsz.
Lada—1200
— Farkas—Beszterih É.
36-os rajtsz.
Lada—1200
— Horváth—Sápi
43-as rajtsz. Skoda S—100
3. Csepel Autó csapata
1800 hibapont
4. FÖTAXI csapata
2028 hibaponttal
Túraverseny abszolút egyéni sorrend
(csak a helyezésért pontot kapottak):
1. Maksa—Rácz
Trabant—601 gk.
9 pont
2. Nagy J.—Matalin
Lada—1200 gk.
6 pont
3. Farkas—Beszteri E.
Lada—1200 gk.
4 pont

Az ugratás és díja. Képünkön Nagy János.

Ügyességi versenyről
Köszönetnyilvánítás

Az ezüstérmes csapat. Balról —jobbra:
Matalin János, Nagy János, Farkasné
Beszteri Éva, Horváth Ottó, Farkas Já­
nos, Sápi Gábor, Dalmadi József

(Szeptember hetedike, Lehel v. tér)
A jó kanyar-technikával nyugodtan —
okosan versenyzők ezúttal is biztosan
győztek. Néhány versenyzőnek sajnos
nem nagyon sikerült a feladat megoldá­
sa. Volt aki a Ladájával akadt fönn —
szó szerint — egy járdaszigeten. Egy trabantos ifjú pedig bizonyára még emlé­
kezett a nem régen befejeződött ara­
tásra, ezért a szép példán felbuzdulva,
alapos „rendet vágott” a kirakott jelző­
zászlókból. A közel ötszáz nézőnek tet­
szettek ezek a produkciók, a versenybí­
róságnak azonban nem nagyon. Az aláb­
bi végeredmény legalábbis ezt tükrözi,
mivel egyikük sem szerepel a díjazottak
között.
I. géposztály (700 cm3-ig)
1. Szabó Dénes (23) Trabant, 2. Székely
Lajos (24) Polski FIAT-126, 3. Takács
Péter (25-ös) Trabant.
II. géposztály (1150 cm3-ig)
1. Ságer Ernő (30-as) Skoda S—100,
2. Rácz László (29-es) Skoda S—100,
3. Vasló Tibor (28-as) Skoda S—100.
III. géposztály (1400 cm3-ig)
1. Farkas János (31-es) Lada—1300,
2. Nagy János (34-es) Lada—1200, 3. Pick
Zoltán (36-os) Lada—1200.
IV. géposztály (1400 cm3 fölött)
1. Bárány Tibor (43-as) Lada—1500,
2. Szalai István (44-es) Polski FIAT

Hölgyek:
1. Dr. Majzik Gabriella (42-es) Trabant,
2. Farkasné Beszteri Éva (41-es) Lada—
1300
Csapatban
1. Csepel Autó, 2. Lehel SC.
Abszolút legjobb illőt futottak listája:
1. Szabó Dénes Trabant, 2. Dr. Majzik
Gabriella Trabant, 3. Székely Lajos
Polski FIAT—126, 4. Takács Péter Tra­
bant, 5. Farkas János Lada—1300, 6. Domita János Polski FIAT—126, 7. ifj.
Farkas József Trabant, 8. Nagy János
Lada—1200 9. Pick Zoltán Lada—1200,
A LEHEL KUPA ’80 összetett végered­
ménye :
A terepverseny, a túraverseny és az
ügyességi verseny abszolút egyéni vég­
eredménye és összpontszáma:
1. Maksa Imre (DÉLGÉP) 15 pont
(Megnyerte és egy évig őrzi a vándor­
serleget.); 2—3. Morvái Tamás (Miskolci
AFIT) 9 pont; 2—3. Szabó Dénes (e.k.)
9 pont; 4. ifj. Farkas József Csepel
Autó) 7 pont; 5—8. Nagy János (Lehel
SC) 6 pont; 5—8. Farkas János (Lehel
SC) 6 pont.
Az összetett csapatverseny végered­
ménye :
1. Csepel Autó; (A csapat véglegesen el­
nyerte a vándorkupát, mivel 1978—79—
80-ban is első lett.); 2. Lehel SC csapata;
3. DOVIT csapata; 4. Főtaxi csapata.

számadás

A/. ünnepi nagygyűlés elnöksége

Méltón
a Nagy Október
szelleméhez!

A vállalati négyszög tagjai koszorúztak
a Hősi Emlékműnél
November 6-án, a szokatlanul hideg
havas, eső's időben, több százan vettek
részt a Szovjet Hősi Temetőben és a
főtéri Hősi Emlékműnél megtartott koszorúzási ünnepségen. A Nagy Októbe­
ri Szocialista Forradalom 63. évfordu­
lóját köszöntő városi rendezvény-soro­
zat kiemelkedő eseményére, az ünnepi
nagygyűlésre Munkás és ifjúsági há­
zunkban került sor. Az elnökségben
foglalták helyet városunk párt-, álla­
mi- és tömegszervezeti vezetői, vala­
mint a fegyveres erők parancsnokai.
Az ünnepi beszédet Rókái Rudolf, Jász­
berény város párt végrehajtó bizottsá­
gának tagja, a Hűtőgépgyár pártbizott­
ságának titkára mondott. Az évforduló
világtörténelmi jelentőségét méltatva,
a szónok kiemelte a Szovjetunió béke­
politikáját, azt a hatalmas erőfeszítést,
amit létrejötte óta tesz a szovjetek ál­
lama a béke megőrzéséért. Majd így

Ismét új termék!
A közelmúltban adtunk hírt a T 680
C típusjelű 55 literes abszorpciós lakó­
kocsi hűtőszekrény gyártásának bein­
dulásáról. November elejére a SIB1R
S. A-tól vásárolt három típus közül
a legkisebb, a CT 125-ös box „0”-sorozat gyártását tudhatjuk magunk mö­
gött.
Ez a típus levehető tetővel készül, 25
liter űrtartalommal. Élelmiszer hűté­
sen kívül jégkocka készítésére is alkal­
mas. Az autóval kirándulók régi — jo­
gos — igényét oldhatja .meg ez a tet­
szetős, egyszerűen kezelhető hűtőhöz,
mely a másik két típushoz hasonlóan
220 V — 12 V — Pb gáz üzemmódok
bármelyikével működtethető.
Üzemeltetése akkor gazdaságos, ha a
kirándulást megelőző napon (pl. a ga­
rázsban) 220 V-os üzemben lehűtjük
a magunkkal vinni szándékozott élel­
miszert, italt. Utazás közben a jármű
12 V-os áramkörére csatlakozva bizto­
sítani lehet az élelmiszerek hidegen
tartását. Megérkezve a végcélhoz, a hűtőboxot közelítőleg vízszintes terepen el­
helyezve, gázpalackról tudjuk biztosíta­
ni a folyamatos hűtést.
A „O”-sorozat tapasztalatai kedvező­
ek, különösen a kalorikus bemérések
eredményeit illetően. Meg kell jegyez­
nünk azonban, hogy a hazai lehetősé­
gekre való adaptálás felvetett néhány
olyan műszaki problémát, melyek meg­
oldása elengedhetetlenül szükséges ah-

folytatta: ..Népünk sorsa sajátos szá­
lakkal kötődik az orosz forradalomhoz:
hat évtizeddel ezelőtt a magyar inter­
nacionalisták tízezrei
harcoltak. és
nemcsak a fiatal szovjet állam vedel­
ni '. rt, hanem a magyar nép szabadsá­
gáért. is.
A Tanácsköztársaság időszakáról Kó­
kai Rudolf elmondotta, hogy ..— Azok­
ban a nehéz hónapokban a magyar
proletár hatalom egyetlen szövetségese
a saját létéért is élet-halá’l harcot vívó
szovjet nép volt. A fehérterror elől me­
nekülő hazafiakat is ez az ország fo­
gadta be. Mindez nemzeti történel­
münk része, mint az is. hogy sokezer­
nyi szovjet katona áldozta életét or­
szágunk felszabadításáért" — hangsú­
lyozta az ünnepség szónoka.
Az ünnepi esemény további részében
kitűnő 'kultúrműsorban gyönyörköd­
hették a résztvevők. Hernádi András
vezényletével az úttörők fúvószenekara
mutatta be tudását, jól.
Az Erősáramú Szakközépiskola iro­
dalmi színpada méltón aratott nagy si­
kert zenével kombinált előadásával, amely Nagy Piroska tanárnő felkészítő
munkáját dicséri. Befejezésül a Szoci­
alista Kultúráért kitüntetéssel rendel­
kező, nagy múltú vegyeskar. a Palotásy
János kórus adott ízelítőt tudásából.

hoz, hogy a típust, könnyen gvárthatónak minősíthessük
(pl. helyettesítő
anyagok, megfelelő kötőelemek stb.).
A gázégő jelenlegi bonyolult, munka­
igényes kivitele is fejlesztési feladat.
A ,,0”-széria kiértékelése megtörtént.
A gyártás jelenlegi kisebb-nagyobb
akadályainak elhárítása után ez évben
még mintegy 3000 db hűtőbox legyár­
tása van tervbe véve.

Történelmi dátum ti község életében 1970. augusztus 3-a. Ezen a napon kez­
dődött a termelés a radiátor gyáregységben. Majd három hónap múlva, november
5-én ünnepélyes keretek között átadták rendeltetésének a Nagy Októberi Szocia­
lista Forradalom 53. évfordulója tiszteletére.
Többféle — egymást erősítő — igény jelentkezett a hatvanas évek második
felében, amely elvezetett a gyáregység alapítás gondolatához és gyakorlati meg­
valósításához. Az országépitő munkában, az életszínvonal emelésében elért nagy
sikerek az igények minőségi átalakulásában is megmutatkoztak. A lakásépítés,
a középületek építésének gyorsuló üteme ..radiátor-éhséget" keltett. Erre az idő­
szakra esik az az országos akcióprogram, amelyet a Magyar Alumíniumtröszt kez­
deményezett a „magyar ezüst" készregyártásának fokozására.
A Hűtőgépgyár vezetése is válaszút elé került a hatvanas évek végén. A ro­
hamos fejlődéshez egyre nagyobb létszámú munkaerő is szükségeltetett. A forrás
Jászberényben kiapadt. A munkaerő utánpótlást csak a környező településekről
volt lehetséges rövid távon pótolni. Melyik a járható út? Többezer ember naponta
utaztatni, vagy üzemet telepíteni oda, ahol van munkáskéz? A vállalatvezetés az
utóbbit választotta. Megkezdődött az alapos, nagyon sok tényezőt számításba vevő,
hol építsük fel? kérdés tisztázása. Jászboldogházára esett a választás. A kedvező
körülmények mellett nem elhanyagolható szempont volt a község akkori vezetői­
nek „ipart fogó" magatartása. Retten, a tízéves jubileumot ünnpelők között is ott
voltak. Nagy András, akkori tanácselnök évek óta a gyáregység dolgozója, társa­
dalmi tisztségében szakszervezeti titkár. Konkoly Béla — az eredményei alapján
méltán országos hírű Aranykalász téesznek jelenleg is elnöke — személy szerint
is nagyon sokat tett, a gyártelepítésért. Nem volt ebben ellentmondás, hanem a re­
alitás felismerése. A mezőgazdaság gépesítése felszabadította a munkaerő jelentős
részét, és ha nem tudnak munkaalkalmat' teremteni, olyan vándorlás indul el.
amely a település sorvadásához vezet. Felismerték, nemcsak saját, hanem gyer­
mekeik. unokáik érdekét is.
A vasútvonal, mint a szállításnak alapfeltétele szintén jelentős érv volt a dön­
tésnél. Ráadásul az állomás mellett üres felvonulási épületek „csábították” az
építem akarókat.
1968. november 15-én volt az ünnepélyes alapkő letétel. A terv 400 ezer négy­
zetméter fűtőfelületű alumínium radiátor gyártását írta elő évente. Szerencsére
figyelmen kívül hagyják már jónéhány éve az alapító okmányt .Például az idén
háromszorosát, azaz 1,2 millió négyzetmétert gyártanak le. Áz alapkő letétellel
egyidőben megkezdődött a munkástoborzás, amely kezdeténél csalódások sora érte
a gyáralapításban érdekelteket. Éppen azok nem akartak jönni, akik miatt történt
mindez. Szokásokkal, hagyományokkal, előítéletekkel kellett megküzdeni. Az első
csoport — 38 ember — akik külön busszal indultak a Hűtőgépgyárba elsajátítani
a radiátor készítés csínját-bínját. nagy hatással volt a tétovázókra. Többségük,
életében először lépte át gyár küszöbét. Tehát ismerkedni kellett egy új világgal,
új élettel. Kétségtelen tény, hogy a boldogháziak, jánoshidaiak gyorsan megszok­
ták az új helyzetet és alkalmazkodtak ahhoz. A „titokra" a jubileumi ünnepség
utáni baráti beszélgetésen kaptam a legjobb választ. — Ezek az emberek szeret­
nek dolgozni és ez alapvetően meghatározó. Bárhová kerülnek, helytállnak.
A radiátor gyáregység egy évtizedes munkája a bizonyíték, hogy a munka­
szeretet. az eredményesség nem túlzó foka a dicséretnek. Hét és félmillió négy­
zetméter radiátor, amelyet legyártottak kitűnő minőségben, körülbelül negvedrnillió családiház fűtésére elegendő. Eredményes munkásgárda kovácsolódott össze
és a „portéka" is kelendő, nem győznek eleget gyártani. A boldogháziak méltán
büszkék üzemükre, amely „gyermekkora" ellenére többször kiérdemelte a Kiváló
üzem, illetve gyáregység kitüntető címet nagyon is „felnőtt" produktumai elis­
meréséül. A kitűnő termőföldön meghonosodott jóhírű mezőgazdaság mellett a
boldogháziak jó hírét ma már az ipari termelés is reprezentálja.
(folytatás a 7. oldalon)

Vida András

Két megyéből
Szolnok és Békés megye műszaki ta­
nárai és szakoktatói — akik a jövő
géplakatosait, tanítják — látogattak a
Hűtőgépgyárba november 20-án tovább­
képzés céljából. Tóta József személyzeti
főosztályvezető köszöntötte a két megye
harminc műszaki pedagógusát. Horváth
László és Szikszai Imre, gépészmérnö­
kök tartottak előadásokat és konzultá­
ciókat az alkalmazott technológiákról.
Elsősorban a hidraulikus és pneumati­
kus gépek, berendezések érdekelték a
vendégeket, géplakatos szemmel. Magas
műszaki színvonalú, részben saját gyárt­
mányú berendezéseink bemutatása mű­
ködés közben, sok új ismerettel gazda­
gította a résztvevőket. A hűtőgépgyár­
tással, a szakmunkásképzéssel is meg­
ismerkedtek vendégeink, és mindkettő
színvonaláról elismeréssel szóltak.

Karácsonyt idéző hólepte fenyőfák. Egyidősek az alapkővel.
(Ellátogattunk a „10 évesekhez". Tudósításunk a 2—4. és 7. oldalon találhatók.)

HŰTŐGÉP

2

Lányok-asszonyok Boldogházán

Feltételes módban
gyáregységünknél számítanak a fi­
atalokra, figyelembe veszik véleményü­
ket, ötleteiket. Nem csak meghallgatják
problémáikat a vezetők, de ha van rá
mód, a megfelelő intézkedéseket is
megteszik”.
Bán Zoltán szavait idéztem. Pontosan
két éve hangzottak el a vállalati, ifjú­
sági parlamenten. A radiátor gyáregy­
ség egyik küldötte volt.
— Ma is ezt mondanád?
— Igen, változatlanul jó a kapcsolat
a vezetőkkel. Ezt mint volt KISZ-titkár
is elmondhatom. Minden fontos, a gyár­
egységi négyszögre tartozó ügyet meg­
beszélünk, s itt egyenlő partnerek va­
gyunk, azaz voltunk.
— Mi ez a múlt idő?
— A behívómat várom, már át is ad­
tam a tisztséget az utódomnak. Szóval
nem csak a múlt idő jogos, hanem a
feltételes mód is. A jövő évben sorra
kerülő parlamenten aligha mondhatok
bármit, hacsak nem valamelyik katonai
alakulatnál.
— Akkor nézzük tovább a múltat!
Hetvennyolcban nem voltál szégyen­
lős: színes tévét kértél a klubotok ré­
szére. Frappáns választ kaptál. Emlék­
szel, hogy hangzott?
— Ilyesmit nem lehet elfelejteni.
Gorjanc elvtárs kapásból válaszolt, a
jelenlévők derültségére. Azt mondta,
hogy ha év végéig legyártjuk az egy­
millió egyszázezer négyzetméter radiá­
tort, meglesz a színes tévé.
— És legyártottátok?
— Igen, és egy hónapon belül meg­
kaptuk a tévét.
— Tudsz kérni! És ma mit kérnél?
Rövid töprengés után:
— Azt hiszem egy kisbuszt.
— Tényleg tudsz kérni!!!
— A feltételes mód miatt bátorod­
tam így neki. Nagy gond nálunk az uta-

zás. Például a túlórázó dolgozók haza­
szállítása Jánoshidára, Jászalsoszentgyörgyre esetenként nehezen megoldha­
tó.
— Azért másra is jó volna a busz...
— Ami azt illeti, ki tudnánk használ­
ni! Mi is szeretünk kirándulni, sportol­
ni. Egyébként nagyon jó sportfelszere­
lésünk van. Egyik alkalommal beöltöz­
tünk, és vártuk a Barkast Berényből.
Meg is jött négy órára. Csak az volt a
zökkenő, hogy fél háromra kellett vol­
na Jászapátin lennünk. Jó volna az a
busz!
— Most hány négyzetméter lehetne
az ellenfél?
— Egymillió-kétszázezer négyzetméter
radiátor legyártása a célunk év végéig.
Ehhez a körülmények kedvező alaku­
lása szükséges.
— Milyen eredményről számolhatnál
még be a parlamenten?
— Feltétlenül beszélnék az úttörők­
kel kialakított kapcsolatunkról. Ezzel
elégedettek lehetünk, mert nagyon sok­
rétű és tartalmas.
— És mivel nem vagy elégedett?
— A szervezettséggel semmiképpen.
Több, mint száz harminc éven aluli fi­
atal dolgozik gyáregységünknél. Közü­
lük mindössze harmincán tagjai a
KISZ-nek, jelenleg ebből is kilencen
gyesen vannak. Tehát bármilyen KISZrendezvénynél huszonegy KISZ-tagra
számíthatunk. Elvileg. Nálunk, is hivat­
kozási alap a bejárás és a váltó mű­
szak. Ezek valós okok, de a jelenlegi
rossz arányt nem indokolhatják. Úgy
gondolom, hogy lényegesen növelhető
alapszervezetünk létszáma, s az a kö­
zeljövőben valóban fog is emelKedni.
— Kívánom, hogy mire leszerelsz,
egy kisbusz várjon itthon, ,s egy csuk­
lós buszra való KISZ-tagság!
Juhász

Kishütös napok az NDK-ban
Az NDK motorkompresszor gyártásá­
nak központjában, Schaarfensteinben, 12.
alkalommal rendezték meg a Kishütös
napokat. Október 16-án a fellobogózott
kultúrház előtt fogadták a külföldi elő­
adókat és résztvevőket a VEB dkk
Schaarfenstein, illetve a Kammer dér
Technik képviselői.
A hazai meghívottakon kívül öt szoci­
alista ország küldöttei vettek részt a
konferencia munkájában. (Szovjetúnió,
Lengyelország, Jugoszlávia, Csehszlová­
kia és Magyarország) A kétnapos ren­
dezvényen összesen 15 előadás hangzott
el, ebből 3 magyar (2 hűtőgépgyári, 1
finomszerelvénygyári).
Az előadások nagyobb része a minő­
séggel és a megbízhatósággal kapcsola­
tos problémákkal foglalkozott, kiemelve
a rendszeres vizsgálatok, különösen az
élettartamvizsgálatok fontosságát. E té­
makörhöz kapcsolódott a házigazdák ön­
kritikus motorkompresszor hibaelemzé­
se, amely összhangban volt a korábbi
megállapításainkkal.
Az előadások másik része a hűtőipar­
ban alkalmazható új anyagokról, illetve
technológiai eljárásokról adott áttekin­
tést. Ezek közül kiemelkedett prof.
Dr. Buding (Karl-Marx-Stadt Műszaki
Főiskola) előadása, amelyben ismertette
a mágneses anyagok kutatása terén el­

ért elméleti eredményeit és a gyakorlati
megvalósításra is bemutatott néhány
megoldást. Ez alkalommal is jó példát
láthattunk arra, hogy jó együttműködés­
sel a kutatás eredménye a gyakorlatban
rövid idő alatt megvalósítható.
Néhány előadás a hűtőszekrények és
az aggregátok mérés- és szabályozás­
technikájával foglalkozott. Ezek közül
Szász József „Digitális hőmérsékletmérő
műszerek alkalmazása a hűtőszekrények
minőségellenőrzésénél” című előadása
aratta a legnagyobb sikert. Az ismerte­
tett műszerek és mérési eljárások után
nemcsak a német, hanem lengyel és ju­
goszláv szakemberek is élénken érdek­
lődtek.
A kétnapos előadássorozat alkalmával,
valamint a személyes megbeszélések során módunk volt áttekinteni a hűtő­
szekrényeket, valamint azok alkatrészeit
gyártó vállalatok gondjait, problémáit,
illetve az elért eredményeket.
Egy-egy konferencia hasznosságát —
túl a személyes kapcsolatok kialakításán
— az bizonyítja, hogy az elhangzottak­
ból mennyit valósítunk meg. Remélem,
hogy a szerzett információk jól segítik
mindennapi munkánkat, hozzájárulva
ezzel az egyre magasabb szintű fejlesz­
tő-kutató tevékenység megvalósításához.
Szikra István

— Attól még nem lesz a brigád ..brigád”, hogy elnevezik.. Attól sem lesz az,
ha egy munkacsoport önmagát ennek kikiáltja. Akkor már kicsit az, ha. ilyen
címet kap elismerésül. De igazán akkor válik brigáddá, ha jó közösség lesz belő­
le. Van benne olyan összetartó erő, amelyet nem kívülről kap, hanem belülről
hozott létre.
— Nagy gondot fordítunk a DIImunkarendszer alkaImazására. Minden
esetben meósaí vagyunk saját mun­
kánknak.
Meghibásodott, bármilyen
okból selejtté vált, alkatrészt nem dol­
gozunk be.
— Nemcsak a munkában mutatnak
pélciát, hanem a szocialista együttélés
és a közösségi élet egyéb területein is.
Nemrég találkozót szerveztek a jászá­
rokszállási gyáregység f ataljaival. Ott
voltak az üzemi szakszervezeti bizott­
ság állal szervezett kiránduláson ;k>rospatakon, Tokajban. A helybeli mű­
velődési házban rendezett Kabos esten
Munka megbeszélés műszakkezdéskor
is többen resztvettek.
Mindezt Nagy Erzsébettől tudtam
— Nagy Erzsébet tíz éve dolgozik a
meg, aki 1977 óta lelkesen, odaadóan
gyáregységnél. Ö maga is liatal, mégis
irányítja a radiátor gyáregység No­
nagy lelkesedéssel beszélt a nálánál livember 7. Szocialista Brigádját, amely
atalabbakról.
jövőre mái' tíz éves lesz. Tagjai nők:
— Segítünk a hozzánk kerülő fiata­
lányok — asszonyok. A brigád összlétloknak a beilleszkedésben, rendszere­
száma tizenhárom. A fényképezéskor
sen foglalkozunk velük. Tapasztalata­
lepődtem meg, amikor csak néhányan
ink azt bizonyítják, hogy a fiatalok
álltak egymás mellé. A többiek?
többsége tudja a kötelességét, helytáll
— Gyesen! — hallatszott szinte kó­
a munkában, a tanulásban és a társa­
rusban. 1977-ben végzett munkájukat
dalmi tevékenységben.
az értékelő bizottság ezüstkoszorús jel­
— Túróczi Zsuzsa, Juhász Melinda
vénnyel jutalmazta. Egy évvel később
alig léiévé kerültek a brigádba. Sza­
már az aranykoszorús brigádok népes
vaikkal élve, remekül érzik itt magu­
táborához tartoztak. A szintet tartják.
Amikor munkájuk felől érdeklődtem,
kat.
Mézes Petemé és Kövér Ferencné briPezseg a brigádban az élet.
gádtagok újságolták, hogy a dolgos
Baranyi József
hétköznapok hogyan telnek el.
iiiiiiiiiiiiiummiiiiuiuMiaMmnnimiuiiiiuumiiiuuiiiiiiiiiuiiniiiuimiiiiiiiiiiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiuu

Összkomfortban
Nyár vége sok hűtős család számára
régen várt, különös örömet tartogatott.
Kezükbe vehették új lakásuk kulcsát.
Az új otthonba költözőitek egyike
Csibra Dezső, a Kompresszoros Hűtő­
gép üzem dolgozója. A délelőttös mű­
szak egyik szünetében beszélgetünk.
— Hallottam, hogy milyen viszon­
tagságos körülmények között , sikerült
végre megoldani a lakásgondját.
— Bizony, nem kis izgalommal járt!
Szentandráson, egy tanyán — nem a
legrózsásabb körülmények között —
laktunk. Sikerült eladni azzal a köte­
lezettséggel, hogy július elsejére kiköl­
tözünk, illetve átköltözünk az új la­
kásba, mondanom sem kell, hogy ez
nem sikerült! A tanya új tulajdonosa
persze jelentkezett — bontott, épített,
s mi a gyerekekkel egyre szűkeb o
helyre zsúfolódtunk. Arról nem is be­
szélve, hogy el kellett adogatni a bú­
torok egy részét, mert a hely kellett,
én meg nem tudtam hová tenni. Ráa­
dásul még az a sok-sok „apróság”, amivel szaladgálni kellett, tanácshoz,
meg itt a gyárban, és sok helyre.
— Manapság lakást építeni, vagy la­
káshoz jutni nem könnyű, — főleg
anyagilag. Milyen támogatást kaptak?
— Természetesen a szokásos allami
támogatást, s a nagycsaládosok számá­
ra járó kedvezményt is kértem a ta­
nácstól, de azt csak a szerződés fel­
mutatásával adják. Kezdődhetett az
utánjárás.
— Ennyi gond, várakozás után még­
iscsak eljött az elosztás.
— A sorsolás nekünk nem úgy sike­
rült, ahogy azt korábban elképzeltük.
Kicsit keserű szájízzel vettük tudomá­
sul, hogy a nagycsaládosok is ugyan­
abba a kalapba kerültek, s egyforma
eséllyel indulnak. Ez az 54 négyzetmé­
ter alapterületű két szobás lakás, amit
mi is húztunk, egy ilyen családnak
most is kicsi, ha nőnek a gyerekek,
még több gond lesz.
— Hány gyereke van?
— Három. A feleségem most gyesen
van.
— Sikerült már megbarátkozni a la­
kással?
— Sok apróság még hiányzik, de
mégis új otthon. Azért voltak nehézsé­
gek is, például a szennyvízlevezető
nem volt bekötve, hogy csak egyet em­
lítsek! Sok mindennek még nem talál­
tuk meg a helyét. Persze nem a pénz­
nek!
— Ilyen lakótelepi lakásban még
nem laktak. Ez a szokások, az életmód
megváltoztatásával is jár kicsit. Nehéz
lesz-e megszokni?
— Nem hiszem! A jót, a kényelme­
sebbet könnyű elfogadni. A gyerekek
meg ebbe nőnek fel. Közel van az óvo­

da, bölcsőde, ez számunkra is és a gye­
rekek számára is mindenképpen előny.
— Helyben van a sportolási lehető­
ség, mit jelent ez Csibráék számára?
— Bízom benne, hogy a gyereke­
imnek sokat!
Birkóztam, de
erre
mostanában nincs idő. Örülök, hogy a
ház körül el tudok látni mindent. Az
üzemben is sok a munka, dolgozni
kell keményen. Pártalapszervezeti ve­
zetőségi tag vagyok, ami szintén külön
feladatokat jelent. Nem panaszkodom,
hogy nincs mit csinálnom.
A beszélgetésre szakított idő lassan
lejár, vissza kell állni a gépek mellé.
uiiiniiiiHininmimniinniiiiiiiiiiiiiiiiiiiinniniuiiiiiiinnumn

KISZ hírek
Október 24-én a vállalatvezetés és a
pályakezdő szakmunkások találkozójára
került sor.
Az ünnepi köszöntőt kötetlen beszél­
getés követte, ahol kölcsönösen elmond­
ták véleményeiket, javaslataikat.

A takarékossági világnap alkalmából
az OTP helyi fiókjával vetélkedőt hir­
dettünk, mely október 31-én volt. A csa­
patok OTP-vel kapcsolatos, illetve ifjú­
ságpolitikai kérdésekre adtak választ. A
jó hangulatú vetélkedőn 40-en vettek
részt.
I. helyezett csapat:
Fürst Sándor KISZ alapszervezet
II.helyezett csapat:
Gyetvai János KISZ alapszervezet
III. helyezett csapat:
Sziklai Sándor KISZ alapszervezet
A nyertesek pénzjutalomban részesül­
tek.
November 3-án kitüntetéseket átadó
ünnepségünkön méltóképpen emlékez­
tünk meg a NOSZF 63. évfordulójáról,
történelmünk kiemelkedő eseményéről.
Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést ket­
tőn kaptak: Boros József, a Wienermann
Lajos KISZ alapszervezet titkára, és
Furcsa Endre, a Vályi I’éter alapszerve­
zet titkára.
A KISZ KB Egyéni Dicsérő Oklevelét
Majzik Dezső, a pol. képzési mb. veze­
tője vette át, míg a KISZ KB Kollektív
Dicsérő oklevelét a Radnóti Miklós
KISZ alapszervezet kapta.
A Szakma Ifjú Mestere: 1. Laki Endre,
Célgépüzem, 2. Pintér Ferenc, Célgép­
üzem, 3. Lukácsi László, TMK üzem, 4.
Antal László, Abszorpciós üzem.
Kiváló Ifjú Szakember: 1. Szász Jó­
zsef, VMKFF, 2. Szikra István VMKFF,
3. László Zoltán, Célgép főosztály.
A jól dolgozó aktivisták jutalomban
részesültek.

3

HŰTŐGÉP

Hírünk a nagyvilágban
A Riga melletti jurmalai Játék és Kultúrpalotában október 21-én nemzetközi
kiállítás nyílt. A magyar külkereskedelmi vállalat, a Transelektro mutatta itt be
vendéglátóipari berendezéseit. A kiállításon néhány cég 32 féle termékét láthat­
tuk. A Lett SZSZK újságjai is bő terjedelemben tudósítottak az eseményről.
Részleteket közlünk a Lett Kommunista Párt újságjában, a Jurmalában megje­
lent riportból.
„A Transelektro termékei a Szovjetunióban ismertek. Az Omnia kávéfőzővel
Riga és Jurmala majd minden presszójában lehet találkozni. Ez a gyártmány
egyszerű, megbízhatóan üzemel és külső formája is korszerű. IJe a Transelektro
más berendezéseket is exportál még a Szovjetunióba.
Erről érdeklődtem Bathó Lászlónál, az MNK Külkereskedelmi követségének
munkatársától.
— A kiállításon külker, vállalatunkkal társult néhány cég termékeit mutat­
juk be. A „Keripar” kávéfőzőket és kávédarálókat, habverőgépeket, bárpultokat
és cukrászati gépeket állít elő. A kiállításon megjelentek termékeikkel olyan is­
mert magyar cégek, mint a Lehel Hűtőgépgyár, Fémfeldolgozó, Mirköz, Élgép.
Alumíniumgyár.
A Transelektro legjelentősebb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Kiállítá­
saink az önök országában hagyományosak. Mi jártunk Moszkvában, Leningrádban, Kievben, Tallinnban, Tbilisziben, Jerevánban, Szocsiban. Nehéz felsorolni
azokat a városokat, ahol már szerepeltünk. A Szovjetúnióba szállítunk komplett
áruházi berendezéseket, melyeket a Tyler amerikai licenc alapján gyártunk. Volt
„olimpiai” megrendelésünk is. A berendezéseket szakembereink segítették szerel­
ni Moszkvában és Tallinnban.
A Lehel Hűtőgépgyár 3 féle termékét állította ki. Erről beszélt a gyár kép­
viselője, Bodrogi Csaba konstruktőr, aki nem először van a Szovjetúnióban. Nem
régen a pszkovi áruház szerelés-vezetését végezte, azonkívül a 8ü-as olimpiai
megrendelésen is dolgozott. Az alábbiakat nyilatkozta:
— Vállalatunk különböző termékeket állít elő. Ezek hűtőgépek és kőolaj és
gázvezeték kompresszor állomásaink hűtőrendszerei. Üzemünk résztvett a Barát­
ság kőolajvezeték megépítésében, szállítottunk hűtőberendezéseket olyan hatal­
mas ipari objektumokhoz, mint az Vszty-llimszki cellulózkombinát, hmelnyici
atomerőmű. Véleményem szerint ezek vállalatunk elismerését jelentik.. . _ Gépe­
ink gazdaságosak, külső megjelenésük korszerű, magas szinten automatizáltak.
Kereskedelmi kapcsolatban állunk a Szovjetunióval, NSZK-val, Franciaország­
gal. csak hogy a legnagyobb vevőinket említsem."
A kiállítás megnyitóján a Transelektro vezérigazgató helyettese, Darvas
György mondta:
„Reméljük, hogy ez a kiállításunk tovább erősíti az országaink közötti barát­
ságot és gazdasági kapcsolatokat.
Fordította: Pázmandi Istvanne
lUiniiiinnuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiuiiiiiiiiiiiiniuiuiiiiiiiiiiuiiuuuiiiiNiiuiiuuiuiiiuuuHuuuiiuimuimnumiiuuuHuiimnnHin

Mi újság a moszkvai „nagykövetségünkön"?

Jó üzlet! Képünkön egy leningrádi ABC
Moszkvában, nem messze a KGSTpalotától, a Kutuzov sugárúton, a tú­
risták által jól ismert Ruszkij Szuve­
nír házában gyakran hallani magyar
szót. Többek között itt található a
Transzelektro szervizirodája is. A Hű­
tőgépgyár vevőszolgálati megbízottja
Bathó László.
— Hogy mi is a feladatom — kér­
dezte önmagától, amikor munkája fe­
lől érdeklődtem. — Sofőr, raktáros,
mérnök és még sok minden vagyok. Ha
kell „ügyintézek”, de ha éppen arra
van szükség, akkor miniszter-helyette­
sekkel tárgyalok. A Hűtőgépgyárnak
egyébként 1972 óta van képviselete a
szovjet fővárosban, én vagyok a máso­
dik kiküldött.
— Akaratlanul is végighallgattam az
előbb egy telefonbeszélgetését. Oroszul
folyt a társalgás. Jól megtanulta a
nyelvet.
— Volt rá lehetőségem. Először di­
ákként jártam a Szovjetúnióban. 1974től 1977-ig pedig sok Tyler berendezés­
sel működő áruház szerelési munkáját
irányítottam. Leningrádban, Tallinn­
ban, Novokuznyeckben szereltünk hű­
tött és hűtetlen pultokat és mindent,
ami szükséges egy jól felszerelt üzlet­
hez. Rövidesen újabb átadás lesz.
— Talán éppen Moszkvában?
— Igen, a főváros egyik új lakóne­
gyedében, Sztroginóban adnak át egy
üzletet. Az eladótér 1200 négyzetmé­
ter alapterületű. Könnyű lesz ott dol­
gozni, hiszen az árut konténerben egy­
szerűen csak ki kell gurítani.
— Ez lesz a jubileumi áruház?
— Ezt pontosan nem tudom meg­
mondani. 1973-tól évente 20-30 komp­
lett áruházat adtunk át a Szovjetúni­
óban. Kétszáz üzletet már biztosan fel­
szereltünk a gyár Tyler típusú beren­
dezéseivel. Ez a mostani sztroginói üz­
let azért különösen jelentős nekünk,
mert mindössze két hét állt rendelke­
zésünkre a munka teljes elvégzésére.
A Szovjetúnióban is hagyománya van
annak, hogy egy-egy állami ünnep
előtt adják át az új létesítményeket.
Az új lakónegyedben élők a Nagy Ok­

tóberi Szocialista Forradalom 63. év­
fordulójára vették birtokukba az üzle­
tet. Rövidesen újabb átadás lesz, ezút­
tal délebbre Moszkvától: Bakuban. A
szovjet szakemberek Cséri István és
Görbe József irányítása mellett egy áruház berendezéseinek összeszerelésén
dolgoznak.
— Csak a Tyler típusú gyártmányok­
kal képviselteti magát a Szovjetúnió­
ban a Hűtőgépgyár?
— Nem. Hét éve szállítunk olaj hű­
tőket az egész ország területén épülő
gázvezetékek kompresszor állomásai­
hoz. Tulajdonképpen kooperációról van
szó. A Szellőző Művek, a Hűtőgépgyár
és a tallinni Volta gyár közösen készí­
ti az olaj hűtőket. Nagyon jól ismert a
Szovjetúnióban a Heller-Forgó féle
hűtőtorony, és található hűtőgépgyári
termék a sarkkörön túl is, Bilibinóban,
az atomerőműben.
— És vajon ismerik-e a jászberényi
vállalat nevét? Tudják-e, mit takar a
Lehel márkanév?
— Ezt lehetetlen lefordítani oroszra.
A velünk együtt dolgozó munkások így
ejtik ki: „hjütjőgépgyár”. de oroszul
emlegetik leginkább: Zavod Halagyilnik Masín, Jászberény.
—szó—
UNIVERZÁLIS FŰTŐ — HŰTŐ
Hűtésre és fűtésre egyarán alkalmas
berendezést helyeztek üzembe az egyik
omszki vállalatnál.
A folyékony üzemanyaggal működő
készülék — a szokásos kazánokkal ellen­
tétben — nem szennyezi a levegőt: a
több mint 300 fokos füstgázt vízmelegí­
tésre, alkotóelemét, a széndioxidot pedig
hűtőipari célokra használják.
Szovjet szakértők véleménye szerint a
kazánokat felváltják az új berendezé­
sek, segítségükkel a városok és telepü­
lések gazdaságosan láthatók el hővel,
megoldható a húskombinátokban, tej­
üzemekben, illetve a mezőgazdaságban
előállított termékek hűtése.
(APN)

rovatvezető:

Safcsák Gyula

Állást foglalt a végrehajtó bizottság
A hűtőgépgyári párt- végrehajtó bi­
zottság tárgyalta a vállalati termelési
szerkezet fejlesztésének helyzetéről szó­
ló jelentést a városi párt-vérehajtó bi­
zottság 1979. nov. 1-i állásfoglalása
alapján.
A Végrehajtó Bizottság megállapítot­
ta, hogy a vállalatunknál a termelési
szerkezet fejlesztése hosszú idő óta tu­
datosan és folyamatosan történik. Ez
döntően hozzájárult ahhoz, hogy nem­
zetközileg elismert nagyvállalattá vál­
hattunk. Az eddigi vállalati tevékeny­
séget a Központi Bizottság 1977. októ­
ber 20-i határozata és a városi párt­
végrehajtó bizottság 1979. nov. 1-i ál­
lásfoglalása megerősítették, ill további
ösztönzést adtak a még céltudatosabb,
következetesebb munkához. A vállalat
V. ötéves tervi beruházásai jól szolgál­
ták a dinamikus és töretlen fejlődést,
megalapozva ezzel a VI. ötéves terv
feladatainak végrehajtását. Vállalatunk
döntő lépéseket tett az intenzív fej­
lesztés útján. A gazdasági tevékenysé­
get jól segítették a pártszerveink és
szervezeteink.
A munka további, még céltudato­
sabb, következetesebb végzése céljából
szükséges:
Az exportképes, gazdaságosan előál­
lítható termékek gyártásának további,
folyamatos fejlesztése, részarányuk nö­
velése.
A IV. ötéves tervi beruházásoknak
elsősorban az intenzív fejlesztést szol­
gáló felhasználása.
A vállalati gazdálkodás eredményes­
ségének erősítése következetes keres­
kedelempolitikai tevékenységgel.
A korszerű üzem- és munkaszerve­
zési módszerek elterjedésének általá­
nossá tétele.
Megfelelő színvonalú munkaerőgaz­
dálkodás megvalósítása. A káder- és
személyzeti munka színvonalának to­
vább növelése. A szocialista elosztás
elvének következetesebb érvényesítése.
Szükséges, hogy pártszerveink és
szervezeteink politikai eszközökkel se­
gítsék a feladatok megértését, végre­
hajtását. Fontos eszközök: a személyes
példamutatás és meggyőzés, a politikai
nevelés, a tudati tényezők hatékony
fejlesztése.
A VI. ötéves terv eredményes végre­
hajtásának érdekében, valamint a ter­
melési szerkezet továbbfejlesztésének
megvalósítása terén az üzem párt- és
végrehajtó bizottság a felsőbb pártszer­
vek határozataiból és állásfoglalásaiból
kiindulva a következő célkitűzéseket
tartja különösen fontosnak, amelyek
megvalósításáért .a gazdasági vezetés,
a párt- és tömegszervezetek, a társa­
dalmi szervek felelősek.
Szervezési oldalról az elkövetkezen­
dő időben felül kell vizsgálni a műsza­
ki fejlesztés helyzetét, hogy termékeink
gazdaságosabb gyártásának biztosítása
céljából a műszaki intézkedésék végre­
hajtásának ideje a jelenlegihez képest
jelentősen csökkenjen.
Minden lehetőt meg kell tenni a gaz­
daságos termelés elősegítésére, úgy a
termék kiválasztással, mint a termék­
gyártás minőségének fokozásával.
Megfelelő piacpolitikával nemzetkö­
zileg elismert márkajellel, megfontolt

termékszelekcióval el kell érni, hogy
gyártmányféleségeink az alaptípusok
növekedése mellett ne szaporodjanak.
Nagy súlyt kell fektetni a munkae­
rőgazdálkodásra. a dolgozókkal való
foglalkozásra, s nem utolsósorban a
munkaszervezés kapcsán az ösztönző
és igazságos bérezésre. A munkahely,
a társadalmi körnj’ezet fejlesztésére és
a szociális igényék kielégítésére. Poli­
tikai érzékkel kell megközelíteni a
munkaerőgazdálkodás, munkaerő fel­
szabadítás kérdését, hogy a munkaerő
áthelyezésével, átcsoportosításával ha­
tékonyságunk ne csökkenjen, hanem
fokozódjék.
Az eddiginél nagyobb súlyt keld he­
lyezni vállalatunk fejlesztő, valamint
kereskedelem bonyolító tevékenységé­
nek centralizálására.
Beruházási tevékenységünket és an­
nak követelmény rendszerét oly magas
szintre kell emelni, hogy az új beru­
házás, illetve berendezés üzemeltetésé­
nek beindítása, valamint a teljes ka­
pacitású termelés elérése közti idő a
jelenleginél jóval rövidebb legyen.
Biztosítani kell a technológiai fegye­
lem betartását, elsősorban a termelési
vonal gyártástervezésének és ezen ke­
resztül a minőségi munka fokozásának
megteremtésével, és hangsúlyozottan
ki kell domborítani a termelés végre­
hajtó szerepének fontosságát. A terme­
lés segítségére kell lenni abban, hogy
tevékenysége kizárólag csak a terme­
lés gazdaságosságára koncentrálódjék.
Meg kell határozni, következetesen vég­
rehajtani és megkövetelni a közvetlen
tér melés i rány í t ók felelős ségét.
Továbbra is fel kell karolni és min­
den támogatást meg kell adni a taka­
rékossági mozgalomnak. Minden téren
az energiatakarékosságot szemelőtt kell
tartani. Termékeink energiafogyasztá­
sának csökkentését úgy kell biztosíta­
ni, hogy azok az értékesítés során ilyen
szempontból se kerüljenek hátrányba.
Végezetül az üzemi párt-végrehajtó
bizottság, elsősorban irányítási és el­
lenőrzési célzattal a jövőben is rend­
szeresen kíván foglalkozni a termelési
szerkezetek fejlesztésével, mint egyik
legfontosabb gazdaságszervező tevé­
kenységgel. A végrehajtó bizottság fon­
tos feladatokat szánt a párt és tömegszervezeték részére is. A VI. ötéves
terv során testületi ülésen foglalkozni
kíván a termelési szerkezet fejleszté­
sének vállalati helyzetével. A párt alap­
szervezetek e témát tűzzék napirend­
jükre, és foglalkozzanak a részfelada­
tok végrehajtásával, illetve annak el­
lenőrzésével.
Gondoskodjanak arról,
hogy a végrehajtó bizottság állásfogla­
lását a vállalat párttagsága megismer­
je, és az abban foglaltakat magáévá
tegye. A végrehajtó bizottság felkérte
a KISZ-bizottságot és a VSZB-t, úgy a
fiatalokkal, mint a dolgozók széles kö­
rével ismertessék meg feladatainkat.
A felsoroltakon túl a politikai, gaz­
dasági munka minden területén töre­
kednünk kell a hatékonyság növelésé­
re, tartalékaink kihasználására, a ter­
melőberendezéseink és munkaerőink
jobb hasznosítására, az előttünk álló,
nagyon komoly feladatok maradékta­
lan megvalósítása érdekében.

Nélkülözhetetlen a műszaki ember könyvespolcán a műszaki könyv. Képünk a
könyvhét megnyitóján készült.

4

foglalkoztató
Zömmel nőmunkásokat
_
- , ,
radiátor gyáregység alkatrészgyártó üzemében az átlagostól jóval hangosab­
ban kell beszélni, ha szót akarunk ér­
teni. A perforáló és daraboló célgépei;
nagy zajt csapnak.
A gyáregység tízéves évfordulójára
rendezett ünnepség előtt volt időm
megismerkedni egy nagyszerűen dolgo­
zó kollektívával. Nevüket találóan vá­
lasztották meg 1971-ben, az alakulás­
kor: Egyetértés.
— Az 1980-as gazdasági évet 21-en
kezdtük — kezdte a bemutatkozási
Szabó Józsefné — Jutka — a brigÁJ
vezetője. — A XII. kongresszus anyaga
nem csupán a politikai oktatás fő tó
máját jelentette és jelenti, hanem meg­
határozta, illetve meghatározza egéss
tevékenységünk tartalmát, valamint lé
nyegét. Munkánkat a XII. pártkong'
resszus célkitűzéseinek szellemében vé
gezzük. Ezek nem nagy szavak, a bri
gádnaplóból mindez kiolvasható.
Ha sorravesszük az Egyetértés brigáctagjainak életét, a tények erejével bi­
zonyítják, hogy valóban szocialista tí­
pusú emberekhez méltóan élnek, dol­
goznak. — Nem dicsekedték el nekem
pedig joggal büszkélkedhettek volna,
hogy múlt évi munkájuk alapján el­
nyerték a vállalat kiváló brigádja cí­
met. Akitől megtudtam: Papp Gábor
üzemvezető, aki fiatal kora ellenére
hatéves vezetési gyakorlattal rendelkekezik. Amikor végiglapoztuk a brigád­
naplót, megelégedéssel beszélt a napló­
vezetésről.
— Ilyen pontosan és hitelesen veze­
tett napló megkönnyíti év elején a vál­
lalások összesítését, majd közben rögzíti
a teljesítést, az év végi összesítés pedig
segíti az értékelő bizottság munkáját.
Nem beszélve arról, hogy az írott szó
nagyobb felelősségre készteti a brigád­
tagokat.
' — Az alakulást megelőző napokban
olyan kollektíváról álmodtunk, amely­
ben első helyen áll az egyetértés, egy­
más segítése — újságolta Csirke János
művezető, a brigád tiszteletbeli tagja.
— Jól megértjük egymást, meg, is ta­
láljuk a számításunkat, helytállásunk­
kal vezetőink — úgy érzem — elége­
dettek.
— Mikor jött ide?
— A feleségem után nem sokkal! Itt
van az egész család. A fim a hegesz­
tőknél dolgozik.
— A jászboldogházi Radiátor Gyár­
egységnél dolgozó szocialista brigádok
munkájával mennyire elégedett a gaz­
daságvezetés, erre utalnak Gorjanc Ig­
nác vezérigazgató sorai a napló egyik
oldalán.
„A gyáregység töretlen fejlődésében,
termelésnövekedésében és kiváló minő­
ségű árukibocsátásában döntő szerepe
van a szocialista brigádmozgalomnak
Az 1978. október 21-i kommunista mű­
szak méltóan reprezentálta a gyáregy­
ség brigádjainak munkáját. Eredmé­
nyek gyárunk szocialista vívmányait
gazdagítják. További sikereket és ma­
gánéletükben sok boldogságot kívánok”.
— Gazdasági munkájukban
elért
eredményeik mellett a naplóból kitűn­
nek közös kirándulásaik emlékei. Egyegy képeslap, vagy élménybeszámoló
őrzi a tartalmas, érdekes porogramokat.
Sós Sándorné — Marika — helyettes
brigádvezető szívesen beszél a közös
kikapcsolódásról.
— Három éve patronáljuk az általá­
nos iskola egyik osztályát. Most ötödi­

HŰTŐGÉP

kesek. Nagyon jó kapcsolatot alakítot­
tunk lei gyerekekkel, nevelőkkel egy­
aránt.
Tavasszal az osztály bútorait társa­
dalmi munkában lelakkoztuk. A gyere­
kekkel
ellátogattunk
Jászberénybe,
Szolnokra. Megismerkedtünk a két város’ nevezetességeivel. Mondanom sem
kell, a Hűtőgépgyár Kultúrparkja volt
a legnépszerűbb iskolásainknak.
Ilyenkor nem csak jól szórakozunk,
de jól ki is beszélgetjük magunkat.
— Nagy Kálmán — raktáros — egyi­
ke azon brigád tagoknak, akik Jászbe­
rényben dolgoztak, amíg nem kezdő­
dött el a munka Jászboldogházán.
— A III-as üzemben voltam, majd
később átkerültem a darabolóba. A köz­
pontilag szervezett kommunista műsza­
kon kívül szervezni szoktunk egy bri­
gádműszakot. Az elmúlt évben így 136
órát teljesítettünk produktív munkában.
— A csődarabolásoknál bevezetett új
munkamódszerről Csirke Jánost kér­
deztem.
— Lábpedálos fűrészgépeinket pneu­
matikus vezérlésre átalakítottuk úgy,
hogy egyszerre kétfajta méret is dara­
bolható. Ezzel elértük a hulladékmentes
darabolást és jelentős normaóra csökkenést.
— Tangucz Béláné — Marika
is
tizenegy éve még a III-as üzem szifonszereldéjében szorgoskodott.
Szívesen emlékszem vissza, jó helyem
‘iolt nagyon. Amikor eljöttem örültem
Is, nem is. örültem, hogy végetér a sok
utazgatás, tolongás. Nem örültem vi­
szont annak, hogy a jó kollektívától
T.ieg kell válnom. Fehér István volt
akkor a III-as üzem vezetője. Nagyon
rendes embernek ismertem, meg. A na­
pokban hallottam éppen, hogy még ott
van. Itt sincs problémám senkivel!
— Szarvák Mihályné — Marika — is,
Jászberényben kezdett 1969-ben. Jászalsószentgyörgyhöz, úgy gondolta, csak
közelebb van Boldogháza. Most már tíz
éve dolgozik itt.
— Havonta egyszer szokott lenni bri­
gádgyűlés. Aztán van ünnepélyes gyű­
lésünk egy évben kétszer, ahová a gye­
sen lévő kismamákat is meghívjuk. Je­
lenleg négyen vannak. Darák Jánosné.
Erős Béláné, Turóczi Istvánné és Ko­
vács Istvánné. Nem egyszer otthonuk­
ban is meglátogatjuk a boldog édesa­
nyákat.
— Hát így élünk, egyszerűen, mint
sok ezer munkásember — vette át bú­
csúzóul a szót Szabóné, a brigádvezető.
— Szeretnénk sok családnak örö­
met szerezni a munkánkkal. Radiáto­
raink iránt óriási az érdeklődés. Azon
fáradozunk, hogy ne legyen állandó hi­
ánycikk. Büszkeség tölt el bennünket,
hogy ebben a mi kétkezi munkánk is
benne van.
Baranyi József

Jó eredmények
a kommunista műszakon

Vajon melyik család otthonában ontja
majd melegét ez a radiátor? Csömör
József vezérigazgató-helyettes munka
közben.

I
A Petőfi Sándor Szocialista Brigád

Üzemi lapunk 8. számában írtunk ar­
ról, hogy az ú j csarnokban megindult az
abszorpciós szekrények gyártása. Be­
széltünk az új nagy teljesítményű gé­
pekről, a munkát könnyítő konveyor-pályákról és mindarról, amivel biztosítha­
tó a korszerű hűtőszekrény gyártás.
Egy dologról nem szóltunk akkor,
mégpedig a legfontosabbról: az ember­
ről és az embert formáló szocialista
munkaversenyről. Ezekről a kérdésekről
az alábbiakat jegyeztem fel, amikor az
üzem vezetőivel és a brigádok képvise­
lőivel találkoztam.
Kuruc/, György szerszámdiszpécser: —
Az üzem területén 9 szocialista brigád
dolgozik, többségük aranykoszorús és
van egy ifjúsági brigád is, amely néhány
éve alakult. Dolgozóink nagyon vártál;
az új csarnok átadását. Már az év elején
a brigádvállalásoknál megfogalmazták
azokat a feladatokat, melyekkel az át­
költözést zökkenőmentesen végre tudjuk
hajtani.

a tény, hogy ebben az évben már 30 szá­
zalékkal több abszorpciós hűtőszekrényt
gyártottunk, mint az előző év hasonló
időszakában. Nagy figyelmet fordítunk
a brigádok munkájára. Évek óta minden
brigádnak van egy-egy művezető patronálója. Az év végi értékeléseknél pedig
mindig következetesei-; vagyunk —
mondta Nagy Istvánné, a pártalapszervezet titkára.
— Vállaltuk, hogy az új dolgozók­
kal foglalkozunk, segítjük őket a brigád­
ba való beilleszkedésben. Közös rendez­
vényt még nem tudtunk tartani, mert a
vidékiekkel igen nehéz összeegyeztetni
az időpontot.
Ezekből a rövid és őszinte megnyilvá­
nulásokból is érezhető, hogy az üzem
kollektívája mindent elkövet vállalásaik
teljesítéséért. Az üzemvezetőség számít­
hat a brigádok munkájára, amelyre min­
den eddiginél nagyobb szükség van most.
Az új üzemben új technológia elsajátí­
tását, új gépek kezelését kellett megta­
nulni. Nem volt szükség hosszú „tanuló­
időre”. Visszaesés a termelésben
volt. Ebben nagy része van a bi
mozgalomnak is.
NS —

I jfe

Összefogás
— Amikor a brigádunk tagjai átjöttek
az átköltözés előtt a klímaberendezése­
ket festeni, alig tudták elképzelni, hogy
ebben a hatalmas csarnokban fognak
dolgozni — tette hozzá Kovács Belőné,
Összefogás ifjúsági brigádból.
— Még mindig elég szokatlan az új hely.
Az biztos, hogy sokkal kedvezőbbek a
munkakörülmények, de a jót is nehéz
az egyik napról a másikra megszokni —
mondta Sass Andrásné, a Petőfi Szoci­
alista Brigád vezetője.
— Az indulás kezdeti problémáinak
megoldását jól segítette az évekkel ez­
előtt megalapozott, megerősödött bri­
gádmozgalom. Ennek jó bizonyítéka az

Munkával köszöntöttük a Vas- Fém
és Villamoscncrgiaipari Dolgozók Szak­
szervezetének 28. kongresszusát.
A hűtőgépgyáriak november 15-én
szabadszombatjukat töltötték munká­
val, köszöntve a Vasasok kiemelkedő
politikai eseményét. Közel háromezren
álltak a gépek, a szerelőszalagok mel­
lé, hogy önzetlenül végzett munkájuk
bérét
gyermekintézmények
további
korszerűsítésére, bővítésére ajánlják föl.
Az eredmény imponáló. Közel 9 millió
forint termelési értéket állítottak elő
vállalatunk dolgozói.
Ezer hűtőszekrény, kétezer szifon,
huszonöt kereskedelmi hűtőbútor, száz­
ötven járművízhűtő, ezerötszáz négy­
zetméter — nagyon népszerű — alumí­
nium radiátor készült, többek között.
A Hűtőgépgyár kollektívája a hagyo­
mányoknak megfelelően most is ered­
ményes munkát végzett.
A törökszentmiklósiak kiemelkedő
eredményt produkáltak, több mint egy­
milliós termelési értéket állítottak elő.
A torlódás elkerülése végett sokan
nem szombaton dolgoztak, hanem no­
vember 10-e és 20-a között.
A kongresszuson résztvevő hűtőgép­
gyári küldöttek jó példával jártak elől,
még november 15-e előtt, második és
harmadik műszakban ledolgozták ön­
kéntes vállalásukat.
Horti János

Május

Az „anyagosok” meggyőződhettek róla,
jó-e, amit behoznak kooperációban.
összeszerelték — jó!

A műanyag üzem most
„kommunistázót” fogadott. Képünkön Göcző
Gáborné az igazgatási osztály dolgozója

HŰTŐGÉP

TörzsgáreSaköszisntő

5

A Hűtőgépgyár kollektívája az idén is a hagyományoknak megfelelően, a
Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén köszöntötte törzsgárda tagságát.
Az idén 1120-an kaptak hűségjutalmat a gyáregységi, főosztályi és üzemi ünnep­
ségeken. Az öt-tíz-tizenöt-húsz és huszonöt éve hűségesek között több, mint más­
tél millió forintot osztottak ki. A törzsgárdát köszöntő ünnepségsorozat legkie­
melkedőbb eseménye az aranygyűrűsök köszöntése volt november 4-én. Kilenc­
vennégyen kapták meg a gyár — világszerte ismert — emblémájával díszített
arany pecsétgyűrűt negyedszázados hűséges munkájukért. A Hűtőgépgyár hazai
és nemzetközi elismeréséhez, tekintélyéhez munkáséveik nagyobb részét adták az
immár idén negyedik „aranyos" évfolyam tagjai is. Velük együtt 391-en tulajdo­
nosai a gyár szép ajándékának.
A központi előadóban gyárunk párt, gazdasági és tömegszervezeti vezetői kö­
szöntötték az ünnepeiteket. Vel'kei István, a szakszervezeti bizottság titkára mél­
tatta a negyedszázad eredményeit, az emberi helytállás számos példáját, amely
része a gyártörténetnek és alapja mai valóságunknak.
A kitüntetteknek közel fele az 54—55-ös évben induló edénygyártásnál kezd­
te munkáséletét. Sok kedves — már-már feledésbe merült — történetet elevení­
tettek fel a gyár hőskoráról.
Az ünnepség nagyon jó hangulatban ért véget. Az „edényesek” megmutatták,
hogy nemcsak akkor tudtak dalolni, hanem most is.
Horti

•JiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiinm

Éberen az őrhelyen

— Gyáros család vagyunk. Felesé­
gem, és két fiam is innen eszi a ke­
nyerét — mondja többek között Sár­
közi Ferenc, rendész-csoportvezető.
Ráncbaszalad a homloka, de hamar
elsimulnak a ráncok és kék szeme jó­
kedvűen, legényesen felcsillan: beszél­
getünk. Hol is kezdje? Keresi az em­
lékezete sarkaiban a jót és a rosszat.
— Fegyveres őr lettem 25 évvel ez­
előtt. így több volt a szabadidőm, ami
nagyon kellett a házépítésre. Huszon­
négy szolgálat, huszonnégy szabad vál­
tásban voltunk. Tetszett a rend és szi­
gorúság. Hamarosan Csopakra vezé­
nyeltek továbbképzésre, utána őrpa­
rancsnok lettem.
Vigyáztunk a közvagyonra. Jó, hogy
soha nem kellett elsütnöm a Jegyvert.

De voltak az életemben meleg napok.
Az ellenforradalom alatt fegyverért
mentünk Szolnokra, már a zavargás
kellős közepén. Sikeresen megjártuk az
utat, de el nem felejtem soha! Köd,
igazoltatás, kockázat.
Négyen vagyunk már csak a rendé­
szeten ilyen „öregek”. Ha összejövünk,
a régi élmények rögtön szóbakerülnek.
Amikor egy hónapig haza se mehet­
tünk. . . Amikor hat napig azt hittük,
vége a világnak. .. ezek voltak a rossz
napok. De sokkal több a jó! Állítom,
becsületesek, jók az emberek. Az a
„néhány” megtévedt dolgozó, aki dézs­
málni akarta a gyárat, vagy minket
kijátszva sikerült is neki olykor-oly­
kor, nem jellemző.
Én kezemen nagyon sokan átmentek,
ismerem a dolgozók nagy részét, s hi­
szem, hogy a nagy többségük olyan
hűséges a gyárunkhoz, mint én. Kevés,
aki kockára teszi a becsületét egy cse­
kély értékért. Azon kell lenni, hogy
minél kevesebb legyen az ilyen, a meg­
tévedő.
Két és fél évem van még a nyugdí­
jig. Egészségesen jó lenne eltölteni, utána pedig szeretnék örülni a nyuga­
lomnak, az unokáknak.
Kívánom azoknak, akik most jönnek
a gyárba, hogy töltsenek el ők is hu­
szonöt évet, és ilyen megbecsülésben
legyen részük!
Mészáros Júlia

Akik átvették a 25. évi hűséget je­
lentő aranygyűrűt, sokan más válla­
latnál kezdték a munkát. Ezen a vidé­
ken a felszabadulás előtt kevés mun­
kalehetőség volt. Cseléd vagy napszá­
mos lehetett a szegényember. A Sár­
közi-házaspár is így kezdte munkás
életét. A felszabadulás után mindket­
ten a budapesti Konzervgyárba men­
tek dolgozni. Ott ismerkedtek meg és
rövid ismeretség után összeházasodtak.
Rokonoknál laktak albérletben, az 50es években jöttek vissza. Itt is albér­
letben kezdték, de férjét behívták ka­
tonának és a fiatal anya kereset és
munka nélkül maradt. Abban az idő­
ben sokan álltak a gyárkapu előtt
munkát kérni, de hetek és hónapok el­
teltek, mikorra a várakozást siker ko­
ronázta. Marikának erre nem volt le­
hetősége, mert a kislányt nem tudta
hová adni. így levelet írt a személyzeti
osztályra és várta a választ, vajon kape munkát?
— A várva várt választ megkaptam,
jöhettem felvételire — dolgozhatok!
Nagyon boldog voltam! Mert félzsák
krumplinál és lisztnél nem volt más a
háznál, meg mi ketten a gyerekkel.
Az I-es üzembe vettek fel, három
műszakba. A nagy gépek zúgását, a
nehéz fizikai munkát nem könnyen
szokta meg, pedig 14 éves korától fizi­
kai munkás volt, kellett a keresete a
héttagú családnak, ahol ő volt a leg­
idősebb. De ez más volt, mikor haza­
ment, mindig a fülébe zúgott a gép,
szinte szédült. Ez pár hét után elmúlt,

de minden erejére szükség volt — csi­
nálni kellett. A nehézségekben min­
dig a vidám természete segítette ke­
resztül, volt aki megkérdezte tőle —
neked soha nincsen problémád? —pe­
dig volt. Vidám természetével, tréfái­
val ma is mosolyt csalogat munkatár­
sai arcára.
Pista bácsi talán a gyár legrégibb
anyagmozgatója, 1955 óta mindig ezt
csinálta, most a II. üzem aggregát pá­
coló üzemben. Csak a munka lényege­
sen könnyebb. Volt időszak, amikor a
szerszámokat nem villással, hanem ké­
zi erővel kellett a húzógépre fel és le
tenni. Ma, ha délelőttös, már reggel 5
órára benn van. Kinyitja a csapokat,
hogy meleg legyen, előkészíti az anya­
got, engedi a kádba a tiszta vizet, ha
kell, beáll pácolni.
Húsz évig három műszakban jártak
dolgozni. Így tudtak vigyázni a gyere­
kekre, váltották otthon egymást. Csak
hétvégén találkoztak, mégis elégedet­
tek. Az eltelt és a jövő időről ígij nyi­
latkoznak:
„Nekünk sosem volt más jövedel­
münk, csak az, amit itt a gyárban ke­
restünk. Mindig vigyáztunk arra, hogy
a munkánkkal meg legyenek elégedve,
sem késés, sem hiányzás ne forduljon
elő.
Egy év múlva nyugdíjasok leszünk,
ha lesz egészség, bejövünk még utána
is dolgozni, mivel sosem voltunk nagy­
pénzű emberek, jó lesz a nyugdíjhoz
egy kis kiegészítés.”
Pestiné

Egyre többen számítgatják, mikor is
lesz az a bűvös 25-ös szám a munkás­
évek naptárában. E „házasság” kötésé­
nek szép jubileuma érkezett el Gattyán
Istvánné életében is. „Aranygyűrű lesre”
indultam hozzá az új abszorpciós üzem­
be.
— Hogyan telt el ez a huszonöt év?
— Köszönöm nagyon jól, és olyan ha­
mar, hogy észre se vettem. Fiatal lány
voltam, amikor bekerültem a hármas
üzembe az edénygyártáshoz. Sokféle
munkát végeztem. Én mindent szeret­
tem csinálni. Meg akkor még az volt a
jelszó: A gyáron -kívül többen vannak!
Hát megbecsültük magunkat, igyekez­
tünk. Fiatal gyár fiatal munkásai vol­
tunk. Szerettünk itt lenni. Jobban ment
a munka, ha daloltunk. Hány, de hány
délutános meg éjszakai műszakot végig
énekeltünk. Sokat dolgoztunk, túlóráz­
tunk és meg se éreztük. 58-ban két hó­
napig kétnaponként 16 óráztunk a vál­
tótársammal. Kellettek nagyon a hasas­
fazekak, exportra készültek. Nem volt
akkor huzakodás, ha az utolsó pillanat­
ban szóltak, hogy maradni kell — ma­
radtunk. Nem úgy, mint most. Most más
a légkör, meg az emberek hozzáállása a
munkához. Azután dolgoztam a Super
100-as szériagyártásán. Ott is szerettem
lenni, mindenütt feltaláltam magam. A
munkát ugyanúgy el kellett végezni, hát
sok gond nem volt velem.
Szűkre szabott önéletrajzából tudom,
hogy a példamutató és szorgalmas mun­
ka nem marad elismerés nélkül. Két év­
szám is jelzi a kiváló dolgozó kitünte­
tés tényét, s egy harmadik a Haza Szol­
gálatáért Érdemérem elnyerését. Az
egyiket épp „nászajándékként” kapta az
esküvője napján. Ám e jókedvű, talpra­
esett, ügyes asszony életében sikerek,
boldog évek után nehéz esztendők jöt­
tek. Két gyermeket nevelt fel özvegyen.
Sokszor ő, maga is betegeskedett, így az
orvos eltiltotta az üzemi munkától. 69-től
raktáros lett a Hűtőbútor üzemben. Ma
is szerszámraktáros immár az új üzem­
csarnokban. Ezernyi fiókban apró dol­
gok rejtőznek, de ő tévedhetetlen ül nyúl
a megfelelőhöz.
— Milyen itt a munka az új üzem­
ben? Nem magányos itt egyedül a rak­
tárban?
— Ö, nem vagyok én egyedül. Jövökmegyek, engem is keresnek mindig. A
munkát meg úgy osztom be magamnak,
hogy mindent el tudjak végezni. Nem
egyhangú ez a munka, sokféléből tevő­
dik össze. Vezetem a szerszámnyilván­
tartást, kartonokat, a munkaruhák, vé­
dőeszközök is hozzám tartoznak. A szer­
számok javíttatása szintén az én dol­
gom. Most a legsürgősebb az évvégi lel­
tározás.
Azután
az
elsősegély­
nyújtó hely is itt van. Elvégeztem né­
hány éve ezt a tanfolyamot. No meg ter­
mészetesen a raktárkezelői tanfolyamot
is. Aztán jön a társadalmi munka. Szak­
szervezeti bizalmi voltam régen, most
gazdasági felelős vagyok, de most is for­
dulhat hozzám bárki gondjával, segítek.
Nem szeretek tétlenkedni.
Egész lényére a mozgalmasság a jel­
lemző. A beszélgetés alatt is jött-ment,

nem ült le. így érzi jól magát. Az öröm­
mel végzett munka után együtt megy
haza mostmár lányával a gyárból. Ott­
hon izgatottan várják a család férfi tag­
jának, a 19 éves fiúnak a levelét Debre­
cenből a főiskoláról. Miután elköszön­
tem és tőle átmentem a hármasba. Régi
kolléganőjét Bóna Ferencnét kerestem.
Az aranygyűrű az ujján csillogott.
— Ez a gyűrű eddig a legszebb, amit
adtak a törzsgárda tagoknak — állapít­
ja meg nem kis büszkeséggel.
— Milyen volt az elmúlt 25 év az ön
életében?
— Nem panaszkodhatott. Elég jól telt
el. Gattyánnéval jól ismerjük egymást.
Én is itt kezdtem a hármasban végig itt
dolgoztam, s remélem, hogy továbbra is
itt leszek. Tizennégy évig a csiszolóban
voltam. Most meg a pácolást, eloxálást
csinálom.
— Mindkét munka nehéz fizikai mun­
ka. Az egészségre is káros mind a csi­
szolás, mind itt a savas gőz. Hogy bírja
ezt?
— Kezdetben nehéz volt, de megszok­
tam. Fiatalon még mindent könnyebben
elvisel az ember. Kötelező orvosi vizs­
gálatokra is menni kell. Ha baj van ak­
kor úgysem engednek itt dolgozni. Mun­
kaidő kedvezmény is van. 42 órát kell
hetente dolgozni.
Végignéztem a munkafolyamatot. Az
eloxálás, festés összetett feladat. Bóna
Ferencné minden csínját-bínját jól is­
meri a munkának. Már itt a gyárban,
munka mellett végezte el a 7—8 osz­
tályt. Aztán egy darukezelői tanfolya­
mot, erre az ismeretre szüksége van.
Olyan tapasztalatai halmozódtak fel az
évek során, hogy a savaskád „illatából”
tudja, hogy jó-e az összetétele. A festék
színéből, hogy milyen lesz az a szifon.
Fejből tudja a lakkozáshoz szükséges
anyagok összetételét, arányát. A kiváló
dolgozói kitüntetést ő is otthon őrzi.
— Hogyan tovább? Mit szeretne még
elérni?
— Én szeretem ezt a helyet, ezt a mun­
kát. Nem szeretnék innen elkerülni. A
kollektívát megszoktam. Jól együtt dol­
gozunk. Brigádunk, a November 7,
aranykoszorús. Én a vezetőhelyettes va­
gyok. Szeretem őket, így jó a közérze­
tem. Azt hiszem a hátralévő évek sok­
kal nehezebben fognak eltelni, mint ez a
huszonöt. Itt a pácolóban nyugdíjkor­
kedvezmény van. Sajnos a csiszolóban
nincs. Hat évet szeretnék itt tölteni, ha
egészségileg bírom.
Ahogy elnézem Bóna Frencné erőtől
duzzadó alakját, úgy gondolom sok baj
nem lehet. Azért kívánom neki, hogy jó
egészségben érje meg a nyugdíjas bú­
csúztatót, s utána még sok-sok évet. Azt
hiszem ilyet kívánni egy 45 éves fiatal­
asszonynak talán illetlenség is. Am ő,
már megkezdte a visszaszámlálást, hogy
hány év után is jár a korkedvezmény.
Lám egy újabb fajta időszámítás. Ez
azonban teljesen helyénvaló egy nehéz
munkával, férfias helytállással végig
dolgozott élet delén.
Kiss Erika

6

HŰTŐGÉP

Jó mulatság volt!

Jászok a szabadságharcban
X. rész

Ez évben már közel 800 meghívót vitt a posta a nyugdíjasoknak. A nagy nap
délutánján a buszmegállókban ünneplőbe öltözött idős emberek toporogtak. Vár
ták a buszt, amely most kizárólag ő értük jött, más nem szállhatott lel. Novem­
ber 14-én a fotocellás ajtó az irodaházban csak a nyugdíjasok előtt tárult szélesre.
Ezen a délutánon minden értük történt. Őket várták a gyár gazdasági- és társa­
dalmi vezetői.
Erre a találkozóra most négyszázan jöttek el. Nagy örömmel köszöntötték
régi munkatársaikat. Kisebb csoportokban beszélgettek. A vacsora előtt Hubanov
Mihály, a KISZ-bizottság titkára mondott köszönetét az elődöknek, a ma meg­
alapozóinak munkájukért. Kifejtette, a fiataloknak példamutatóan kell dolgozni,
hogy a fejlődés töretlen legyen. Csömör József műszaki igazgató pohárköszöntő­
jében arra kérte a vendégeket, hogy a sok nehézséget megért idős emberek mond­
ják el fiaiknak, unokáiknak, hogyan küzdötték le az akadályokat, a problémákat.
A mai csöppet sem könnyű gazdasági helyzetben így segítsék a gyárat, a ma
munkásait a nehéz feladatok megoldásában.
A vacsora után a vendégek kívánságára magyarnóta és népdal szólt. A he­
vesi cigányzenekarral sokszor ők is együtt énekeltek. Megtapsolták a művészeket:
Puskás Sándort, Urbán Etát, Pécsi Kiss Ágnest, Hollay Bertalant és a műsorvezető
Radványi Barnát.
Sok ismerős arccal találkoztam ezen az estén. Kocsis nénit és férjét köszöntöt­
tem. Öszhajú feleségével először vett részt nyugdíjas találkozón Bárányt István,
akit októberben búcsúztattak a tmk üzemben. Bállá Józsefné már 15 éve nyugdí­
jas és minden találkozóra eljött még eddig. Arra a kérdésre, hogyan telnek a
nyugdíjas évek így válaszolt: „Nagyon jól. Én két klubba is eljárok, a gyáriba
meg szakmaközibe is. Elbeszélgetünk, kártyázunk. Járunk kirándulni, meg szín­
házba is. Jól elszórakozunk”.
Mindnyájuk nevében mondott Farkas József köszönetét, ezért a kellemes es­
téért. . . — Jól esik, hogy nem feledkeznek meg rólunk. Az évközi kirándulás, a
segélyek, jutalmak, mind jelzik a figyelmességet. Hálával tartozunk azért, hogy a
gondban segítőkezet nyújtanak nekünk, s mindenütt a megbecsülés, a tisztelet
hangján szólnak hozzánk. A szórakozási lehetőségünk is biztosított. Van klubunk,
de legnagyobb öröm számunkra az ilyen baráti hangulatú, kellemes szórakozást
adó találkozó. — mondotta a nyugdíjasok titkára.
Kiss Erika

Zaj ellen csendlemez
A kohászatban és a gépiparban dolgo­
zók közül minden tizedik munkást ér
zaj- és vibrációs ártalom. A Vasasszak­
szervezet elnökségének titkársága ezért
intézkedési tervet állított össze a Kohóés Gépipari Minisztériummal közösen.
Az intézkedési terv értelmében a ko­
rábbi, reprezentatív felmérések után el­
készítik az üzemek za.itérképét is. Fon­
tos ez. mert sokszor csak a kártérítési
per megindításakor szereznek tudomást
a technológiai zajból eredő halláskároso­
dásról. Megállapították, hogy a vállala­
tok többségénél a nagy anyagi ráfordí­
tást igénylő pótlólagos zajvédelmi beru­
házások helyett az olcsóbb egyéni védő­
felszereléseket részesítik előnyben. A
munkások nem szívesen élnek ezzel a
megelőzési móddal.
A kohó- és gépipar jelentős zaj- és
rezgésvédelmi
kutató- gyártóbázissal
rendelkezik. Az Autóipari Kutató Inté­
zet saját fejlesztése az úgynevezett csen­
deslemez. A szellemes találmány lénye­
ge, hogy két vékonyabb lemez közé mű­
anyagfóliát helyeznek és a lemezeket
ponthegesztéssel rögzítik egymáshoz.
Ebből a lemezből gépekre burkolatot, és
zajártalomtól védő fülkéket lehet kiala­
kítani. A mérések szerint a csendesle­
mez alkalmazásával 15—20 decibellel
csökkenthető a zaj.
Az ipari bevezetés egyik helyszíne az
Április 4. Gépgyár, ahol a termoventillátorok zajcsökkentésére használják. A
szélesebb körű alkalmazás területeit
most vizsgálják. Az első vélemények
szerint ez a megoldás olcsóbb és hatéko­
nyabb, mint a korábbi, hasonló jellegű
próbálkozások voltak. A BEAG elektro­
akusztikai gyára a passzív akusztikai vé­
dőeszközök, míg a Szellőző Művek a rez­
géscsillapítók. hangtompítók és zajcsil­
lapítók készítésére szakosodik. A Hűtő­

gépgyár a gazdája a kompresszorok zajés rezgéscsillapításának, valamint a za­
varvédelmének.
A zaj elleni védekezés csak a hívatá­
sos szakemberek, továbbá az orvosok, a
szakszervezeti- és KISZ munkavédelmi
őrök hatékony együttműködésével lehet
sikeres. Rájuk vár a feladat, hogy a vál­
lalati szakszervezeti bizottságokon ke­
resztül nevelő, ismeretterjesztő és ter­
mészetesen ellenőrző tevékenységükkel
elősegítsék az egyéni védőeszközök hasz­
nálatát is.
— szó —
wiiuiiiiiiiiiuiiuiiiiuuiiiiuiuiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiin

„Szebb a páva, mint a pulyka.” A
Kultúrpark „őre” a látogatók kedvence

A bécsi kamarilla a pákozdi csata el­
vesztése és a kibontakozó ellenállás ha­
tására október 3-án, félredobva „alkot­
mányos aggályait” Jellasicsot Magyar­
ország teljhatalmú királyi biztosává
nevezte ki, feloszlatta az országgyűlést,
megsemmisítette eddig hozott határoza­
tait és kihirdette a hadiállapotot, el­
rendelte a várak átadását. Arad és
Temesvár a császári csapatok kezére
került, Erdélyt Puchner császári tábor­
nok, Urban alezredes román határőr ka­
tonái és a román felkelők birtokolták.
Október 2-án Batthyány lemondott, az
ország kormányfő nélkül maradt. A ve­
szélyes helyzetre való tekintettel októ­
ber 8-án a Honvédelmi Bizottmány
Kossuthra ruházta ugyan az elnöki
tisztet, azonban a bizottság összetétele
nem adott lehetőséget a baloldal által
elvárt lépések megtételére.
Október 6-án a bécsi munkásság és
radikális kispolgárság megmozdulásai
újabb forradalomba torkoltak. A rájuk
törő császári hadakkal szemben a Laj­
tánál álló magyar hadsereg segítségét
kérték. A kormány és a katonai vezetés
tétovázó magatartása
azonban csak
Windischgraetz hercegnek kedvezett,
mert időt biztosított csapatainak Bécs
körüli összpontosítására. Az október
28-án a határt átlépő, rosszul kiképzett
magyar újonc seregnek a 70 000 főre
szaporodott ellenféllel szemben a hősi­
es magatartása kevés volt. A Guyon ve­
zette nemzetőrök támadásukkal rövid
időre megzavarták ugyan az osztráko­
kat, azonban a létszám-, kiképzés- és
fegyverzetbeli különbség eredménye­
ként, október 30-án Schwechat-nál ve­
reséget szenvedett a magyar sereg.

Megalakul
a Lehel huszárezred
Az önvédelem szervezése létfontossá­
gúvá vált. A magyar kormány öröm­
mel fogadta a Jászkun kerület felaján­
lását a „Lehel lovasok” felállítására. A
kezdetben 500 főre tervezett felajánlást
azonban rövidesen túllépte a lelkese­
dés és a hazáért való aggodalom. Az
önként felajánlott lovak száma rövide­
sen elérte az ezret, és az egység ezred­
dé alakulhatott. A kormány az ezred
szervezésével és vezetésével Ferenczy
Albert alezredest bízta meg, 20 000 ezüst
forintot küldött hadfogadás céljára, azonkívül ruhát és felszerelést. Á felál­
lított ezredet a hadügyminiszter októ­
ber 2-i rendeletével „2. Lehel huszár­
ezred” néven sorolta be az újonnan
alakult lovasezredek sorába, majd de­
cember 3-án az egységes szervezetre
való tekintettel „14. Lehel huszárezred”
néven vonult be a szabadságharc későb­
bi csatáinak történetébe. A másik jász­
kunsági Nádor huszárezred a 12. szá­
mot kapta.
A Lehel huszárok egyenruháját is
előírta a 150. Közlöny: sötétbarna rö­
vid attilaveres zsinórzattal, világos
szürke lovaglónadrág, térdig bőrözve,
fehér köpeny és zöld csákó.
A fokozódó hadseregszervezés nagy
nehézségeket támasztott az önerejére
szorult, iparilag fejletlen, gazdaságilag
gyenge ország számára. A 200 000 főre
tervezett hadsereg mind fegyver, mind
ruházati felszerelésének problémája ko­
moly gondot jelentett. Még egy fehér­
neműváltás is a gondok közé tartozott.
Görgey októberben írta Kossuth-hoz:
„Csaknem valamennyi önkéntes zászló­
aljunk teljesen elpiszkosodott, mert Jel­
lasicsnak Székesfehérvárra bevonulása
óta ahol fehérneműjüket hagyták, csak
egy rendbeli fehérruhával bírnak. Ha
ezt ki akarják mosni, köpenyüket na­
pokon át meztelen testükön kell visel­
niük. Emiatt aztán a legénység között
annyira elharapózott a tetű betegség,
hogy sokaknak teste tele van sebekkel."
November 11-én országos gyűjtés in­
dult. Jászberény lakosai az óbecsei tá­
borban lévő önkéntesei részére 374 in­
get, 374 lábravalót, 13 lepedőt, 11 szal­
mazsákot, törülközőket, párnákat tol­
lastól, a jászberényi katonakórház ré­
szére 103 inget, 93 lábravalót (alsónad­
rág), 133 lepedőt, 48 párnahajat, 55 szal­
mazsákot, 40 rőf vásznat (1 rőf — 78
cm.), 2 törülközőt, 125 font tépést (1
font kb. 0,5 kg), gyűjtöttek.
A déli végeken táborozó kiskun nem­
zetőrök leváltására a Jászkerületből
szervezték a váltást, a Nagykunságban
szabad lovascsapatot szerveztek a Kas­
sa felé előretörő Schlick tábornok ve­
zette hadak ellen. A Miskolcon gyüle­

Rédei István sorozata
kező seregben ott találjuk az újonnan
alakult 14. Lehel-huszárezredet is. Az
összegyűlt 12 000 főnyi önkéntes ugyan
nem tudott győzelmet aratni a jól fel­
szerelt reguláris osztrák katonaság fe­
lett, előnyomulását akadályozva azon­
ban elősegítette a hátországi erők ren­
deződését.
December 2-án az osztrák kamarilla
lemondatta a forradalom ideje alatt
kompromittálódott V. Ferdinándot, és
helyére a 18 éves Ferenc Józsefet ültet­
te. Az osztrák seregek megindulhattak
a magyar függetlenségi törekvések le­
verésére.
A magyar haderőt meglehetősen cél­
szerűtlen felállásban érte az ország te­
rületén a támadás. A minden ponton
való védekezés szüksége teremtette ezt
az állapotot.

Vesztes csaták...
A Bécs felől indult Windischgraetz
december 27-én elfoglalta Győrt, és Bu­
da felé közeledve dec. 29-én Perczel
próbálkozott seregével megállítani Mór­
nál, a Görgey sértődöttsége miatt cser­
ben hagyott sereg azonban vereséget
szenvedett. Windischgraetz előtt szabad­
dá vált az út Buda és Pest felé.
December 31-én a kormánynak Deb­
recenbe kellett menekülnie. Az ország­
gyűlés és a kormány tagjai Szolnokig
vasúton tették meg az utat, ahonnan a
Nagykunság biztosított részükre szeke­
reket Debrecenig a dermesztő téli hi­
degben. A katonák kulacsában megfa­
gyott a bor, — mint korabeli vissza­
emlékezésből ismerjük.
Január 5-én az osztrák hadak bevo­
nulnak Budára, 7-én Windischgraetz
ostromállapotot hirdet „Buda és Pest
városok, úgyszintén Pest megye, a Jász­
kunság. úgyszintén Esztergom és Fehér
megyék” területére. A meghódolásra vo­
natkozó parancs válságos helyezetet te­
remtett az osztrák seregek torkában
lévő Jászság tisztségviselőinek körében.
A február 2-án tartott közgyűlésen ez­
zel kapcsolatban a következő döntés
született: „. . . a Jászságban lakó tiszt­
viselők Pestre idézésével, a hazát
fegyveres erővel megtámadó császári
sereg parancsnoka által kinevezett ki­
rályi biztos más célt nem tűzhetett ki,
mint a jász kerület belső igazgatásába
avatkozást, a tisztviselők helyeiken ma­
radnak, s Pesten nem fognak megje­
lenni.” Tekintettel azonban a Jászság
sarcolásának és a császári sereg beüté­
sének lehetőségére, Pethes Ferenc jász­
kerületi kapitányt és Hegedűs Zsigmond
jegyzőt utasítják, hogy Pestre elmenje­
nek és Babarczy Antal királyi biztossal
közöljék: ....... ha a tisztviselők meg­
győződésére fizikai kényszerítés által
erőszak tétetnék is, a nép nemzeties
hangulatán ez mit sem változtatna."
Az osztrák seregek elől a Tiszán is
áthátráló Perczel január 22-én időlege­
sen visszafoglalta Szolnokot. Hadijelen­
tésében többek között közli, hogy „a
Lehel huszárok a balszárnyon vitézül
előtörtettek”

Az osztrák seregok útjában
Jászberény és a Jászság az átvonuló
osztrák hadak felvonulási területévé
vált. 1949. február 25-én, a kápolnai
csata napján vonul be először osztrák
katonaság a városba: „. . . 19 katonát
kellett ággyal és élelemmel ellátni és
ugyanennyi lónak kellett helyet és ab­
rakot adni, ezenfelül 180 ökör számára
még szénát is követeltek.” — jegyezte
fel a l'erencrendiek história írója. Már­
cius 7-én „szerencsére a katonaság ki­
vonult a városból.”
A Lehel huszárezred egyrésze résztvett a kápolnai csatában, a Miskolc fe­
lől visszavonuló sereg sorában. A ka­
tonai
vezetés egymásközti civódása
eredményeként ezt az ütközetet is el­
vesztettük.
Március 9-én újabb átvonuló csapat
érkezik a városba: ....... összefogdosták
tyúkjainkat és gyöngytyúkjainkat, le­
vágták őket és a rendház udvarán meg­
főzték a tetőfedésre szánt új zsinde­
lyekből” — közli a História Domus író­
ja.
Miközben az ország belsejében vesz­
tes csaták a jellemzői ez időszaknak,
Erdélyben Bem hadserege egymás után
aratta győzelmeit, biztosítva ezzel a ta­
vaszi hadjárat szervezésének feltételeit.
(Bei. következik)

7

HŰTŐGÉP

(folytatás az első oldalról)
November 3-án műszakváltáskor került sor a ..születésnapi" megemlékezésre.
Ferencsik Pál. gyáregységvezető köszöntötte a résztvevőket, köztük Nyikos Jánost.
az MSZMP Jászberény járási titkárát. Gorjanc Ignácot vállalatunk vezérigazgató­
ját, valamint Jászboldogháza. Jánoshida és Jászalsószentgyörgy párt- és tanácsi
vezetőit, vállalatunk párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetőit. Ünnepi köszön­
tőt Rózsa László, termelési igazgató mondott. A gyáregység dolgozói közül többen
kitüntetést, jutalmat kaptak. Egy nem gyáregységi dolgozó is jutalomban részesült
kivételesen.Szalóki Ferenc, alapító gyáregységvezető. — Feri, ahogyan mindenki
nevezi, népszerűsége mit sem csökkent amióta elkerült Jászárokszállásra.
Az ünnepség baráti beszélgetéssel ért véget a községben is népszerű Radiátor
klubban. Az ízlésesen berendezett pinceklubról tudni kell, hogy széntároló volt.,
’..Társadalmi összefogással a szórakozás, a kultúrálódás
dohos, omladozó 1..'...
falakkal.
otthonát teremtették meg benne. Ez is jellemző az itt lakókra. Itt is élnek!

Huszonnyolcán voltak az alapítók.
Ki a répaföldről, ki a kőfaragó válla­
lattól indult gyárat teremteni Boldoghá­
zán. Arra sem mindegyik munkás em­
lékezhet. amire most a boldog visszaemlékezők:
Először mentem gyárba dolgozni, en­
nek tiszteletére kiöltöztem. .. Fehér tor­
nacipőt vettem fel, pirosbabos kendő­
vel kötöttem be a fejem. Ruhám, köpe­
nyein, mindenem áj és tiszta volt. Vak­
karimát kellett köszörülnöm, amihez
szemüveget is kaptam. De máig is kö­
szörülnék, ha nem szólnak rám. hogy
álljak le, itt. a reggeli-idő! Mit tudtam
én akkor? Azt hittem, ha az ember be­
áll a munkába, míg

Matok Jozseíne

1970 nyaran

Kérek egy sztorit

Birtokbavétel: 1970. augusztus

A birtokosok: 1980. november 3.

Köszönet a helytállásért

Szalóki Ferenc, alapító gyáregységve­
zető: Mindenből igyekeztem kivenni a
részem .együttélni az emberekkel. Résztvettem esküvőn, névadón, disznótorban,
hívtak születésnapra, névnapra. A leg­
váratlanabb helyzetbe akkor kerültem,
amikor kommunista műszak közepén
lélekszakadva rohantak értem az irodá­
ba. Menjek, mert mindjárt eggyel töb­
ben leszünk. Az elsősegély helyen iz­
zadva vettem tudomásul, hogy a gyár
— szó szoros értelemben — elsőszülött
gyermekét nem érdekli, értek-e a szülés
levezetéséhez vagy nem. Szerencsére,
azelőtt nemrégen született a fiam. így
nagyjából tudtam, mi a teendő. Egy­
szerre küldtem pelenkáért, pólyáért, bá­
báért, orvosért. Mire minden együtt
volt, túlvoltunk a kismamával a nehe­
zén. . .
Nagy András, volt tanácselnök: Az
avatás napján nem sokkal, Asztalos Já­
nos miniszterhelyettes és kísérete érke­
zése előtt szaladtak hozzám. Baj van.
nincs vörös szőnyeg, pedig az hozzátar­
tozik a protokollhoz. Nem tudok adni,
mondtam csüggedten, de mentőötletem
támadt: Menjünk a paphoz.
Sikerült. A templom szőnyegét kértük
kölcsön az avatáshoz.
Konkoly Béla, téesz elnök: Amikor
Szalóki Ferit, mint gyáregységvezetőt be­
mutatták a község vezetőinek, őszintén
és szívesen fogadtuk magunk közé. Nagy
Bandi sok és aprólékos kérdéssel ost­
romolta — Hát aztán gyerek van-e?,
akarnak-e még?, lakást igényeltek-e?,
mi a további szándékuk? ... stb. Sú­
gom Bandinak hagyd már, még majd
megsértődik.
De ő félhangosan válaszolt — akarom
tudni milyen ember, kit fogadunk ma­
gunk közé, kivel dolgozunk együtt. Nem
lett harag, sőt tisztességes viszony volt,
és van közöttünk.

hajt... Nekem még a véremben volt az
hogy a sor végén, csak a sor végén sza­
bad kiállni a kapával egy pillanatra...
S hogy néztem ki?! El is keseredtem,
amikor a többiek kinevettek, mert csak
a szemem villogott a koromból. Aztán
az. hogy jött a váltás, menni kellett fü­
rödni! Én az életben meztelenül még az
uram előtt se álltam, nemhogy idegen
nők lássanak így... Nagyon szégyenlős
voltam, de azt is megszoktam azután.
Ma már könnyen nevetek akkori ma­
gunkon, mert mások is ilyenek voltak.

Konkoly Ferenc
K.
liarBerényi asszonyok tanítottak,
mincnégy éves voltam. Csak mondták,
hogy „kalibrálás”, de nem értettem.
Mondtam, Írják már le. Később már én
tanítottam itthon a rokon meg ismerős
asszonyokat. Így fejlődött az életünk, az
az életem. Hogyan lett aztán a brigád?
Szalóki elvtárs behívott néhányunkat. s
elmagyarázta, mi az, meg hogy válaszszunk nevet. Beszélt sokat és megértet­
tük, hogy az összetartozás, a közös mun­
ka. a tanulás és a kényelmesebb élet je­
lenti a szocialista brigádot. Többek- let­
tünk mint voltunk!
Tizenkét asszony volt az alapítók kö­
zött, s közülük egy, Matók Józsefné
sorsa került papírra. De hasonló a töb­
biekével.
Konkoly Ferencnek pedig az a vélemenye, hogy a boldogházi ember a kenveret is megfújta, ha leesett, ilyen
megbecsülésben részesíti a gyárat is.
Bízunk a jövőnkben, s bennünk is bíz­
hatnak.

KÖSZÖNET

Olcsóbb, korszerűbb a réginél. Zsugorfóliázó gép.

A Hűtőgépgyár-újság útján szeret­
nék köszönetét mondani a gondnokság
„Rózsa Ferenc” Szocialista Brigád tag­
jainak. Szeptember 8-án tűzeset történt
lakásomon, elég nagy veszteség ért. Le­
égett a fáskamrám tüzelővel együtt.
Elmondtam munkahelyemen, hogy mi
történt. Főnököm hozzájuttatott fa­
anyaghoz és egyéb anyaghoz, és meg­
kérte a brigádot, hogy segítsen. Min­
denki egyértelműen felajánlotta segít­
ségét. Munkaidő után jöttek is, felépí­
tették a fáskamrámat, aminek nagyon
megörültem, hogy van hely, ahol tu­
dom tárolni majd a tüzelőmet. Ugyan­
is a brigád gondoskodott tüzelőről, fű­
részporról. amit ki is szállítottak. A
meleg kályha mellett gondolok a segí­
tőkész szívekre.
özv. Kohári Józsefné
nyugdíjas

Pesti Vendel
Az ő munkájukon áll vagy bukik a
terv. Ha szabadság, betegség vagy más
egyéb ok miatt számuk megfogyatkozik
akadozik a termelés. A helyzet kulcfia
a kezükben van, no meg a többiek ke­
resete is. Ilyen és hasonló véleménye­
ket hallottam az argonhegesztőkról. A
radiátor lelkét az alumínium csővázat
ók olvasztják egybe. Munkájuk mennyi­
sége mellett, a minőségnek is döntő sze­
repe van. Amíg a festő ..tévedése" a
szemet idegesíti, a fűtőlemez perforáló
görgőjének foghíja nem befolyásolja a
használhatóságot, addig a hegesztő min­
den mozdulata sorsdöntő... A szivárgó,
csöpögő radiátor nem tartozik a lakás­
tulajdonosok, vagy a középület-fenntar­
tók vágyálmai közé. Szerencsére — a
szőrös szívű nyomáspróbázóknak is kö­
szönhető — elenyészően kevés az olyan
eset, hogy fűtés helyett ellenkező ha­
tást. kedélyek lehűlését, szőnyegúsztatást idéznek elő a radiátorok. Az argonhegesztők „birodalma” fölött állan­
dóan s szemetrontó, kékesfehér fények
viliódznak. A hatásos elszívás ellenére
nem állítható, hogy a tiszta hegyi le­
vegőt imádók eldorádója lenne. Nem
könnyű munka. Éppen ezért értékes, ez
teszi kiemelten fontossá. A teljesítmény
és boríték vastagsága egyenes arányban
áll egymással. Itt nagyon sok múlik a
képességen, a szorgalmon. Papp Gábor
üzemvezető, a helyi nyelvezet könnyebb
megértését magyarázattal segíti. Húsz­
ezres hegesztő azt jelenti, hogy havonta
annyi varratot készít valaki. Jó néhá- nyan képesek erre, sőt egy-két ezerrel
meg is toldják. Pesti Vendel és Pintér
Ferenc is az élenjárók közül való.
Mindketten alapító radiátorosok. Az
ünnepségen kiváló dolgozó kitüntetéssel
ismerték el munkájukat. Az életkoruk­
ban meglévő tizenéves korkülönbség el­
lenére nagyon is egyforma az életútjuk.
Illetve mégis van egy árnyalatnyi különbség, Pesti Vendel még zsigereiben
érzi a „maszekparaszt” világ minden
nehézségét.

Pintér Ferenc

A hogyan továbbról teljesen egybe­
hangzó véleményük van, szeretnék, ha
nyugdíjas búcsúztatójuk előtt félórával
vehetnék le a bőrkötényt, kesztyűt, paj­
zsot. De addig még sokszor húszezer
varrat vár rájuk és ők nem bánják, sőt
akarják. Pintér Ferenc ígérete már a
jövő századnak is szól.
Horti

(Ílq.ijt!ikeííí ((Áázömjök
AZ ELKÖVETKEZŐ VI. ÖTÉVES
TERV IDŐSZAKÁRA SZÓLÓ VALLALATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS TERVEZETÉHEZ A DOLGOZÓK JAVAS­
LATAIKAT EGYÉNILEG. CSOPORTO­
SAN ÉS TESTÜLETILEG TEHETIK
MEG 1980. DECEMBER 31-IG.

A JAVASLATOKAT A JOGI ÖNÁL­
LÓ OSZTÁLYON KÉT PÉLDÁNYBAN
LEHET BENYÚJTANI.
ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG
..URH!

No és persze jószívűek. A Hunyadi János Szocialista Brigád tagjai az új bölcsődében is ..bemutatkoztak'' saját ké­
szítésű térítőikkel, asztali futóikkal.
Számszerint 16-ot .ajándékoztak oda.

8

HŰTŐGÉP

Szerkesztő - olvasó

Szép
bernula tkozón

találkozó

Rovatvezető: Szórád Tamás

A férfi asztalitenisz NB II Gárdoscsoport élmezőnye a bajnokság végén:
1 Medicor 28 pont, 2. Föv. Vízmű 18
pont, 3. Aknamélyítő 18 pont, 4. LE­
HEL, 18 pont.
Fia csak a puszta tényt vesszük ala­
pul, hogy asztalitenisz csapatunk a 4.
helyen végzett, az is kitűnő szereplés,
hiszen ilyen jól nem szerepeltek egy
évtizede. Nézzünk azonban egy kicsit a
számok mögé. Az asztalitenisz nálunk
siker-sportág. Világ- és Európa bajno­
kok egész sora játszik az élvonalban,
válogatottunk, klubcsapataink a nem­
zetközi mezőnyben az elsők között van­
nak. Itt sikert elérni még a második
vonalban sem könnyű.
A Medicor kiemelkedett a mezőnyből,
az egész bajnokság során mindössze
egy vereséget szenvedett, hazai pályán
— a Leheltől. A siker értékét ez min­
denképpen növeli, és az is, hogy csak
mérkőzés aránnyal szorult le a gárda a
dobogóról. Az egyéni versenyeken is
helytálltak a játékosok. Bene — mint
már arról hírt adtunk — megnyerte a
megyei bajnokságot az NB I-ben sze­

az autóversenyző
A háromfordulós LEHEL-KUPA autós
versenysorozatban igen szépen szerepel­
tek a LEHEL SC versenyzői.
Egyik közülük a vállalatunk dolgozója,
— NAGY JÁNOS — aki egy kategória­
győzelmével és egy második helyével
„alaposan” hozzájárult, hogy végülis az
összetettben a csapat második díja a
a vállalati vitrinbe került.
Munkahelyén, a Il-es üzem, aggregát
szereldéjében kerestem fel őt. Éppen egy
hegesztő-célgép beállításán dolgozott.
Gyors, szakszerű mozdulatokkal helyre­
igazította a szerszámot, kipróbálta, majd
szólt a mellette álló munkásnőnek, hogy
„kész, mehet”. Meglátszott, hogy alapo­
san ismeri az ottani termékek gyártásá­
nak szakmai fogásait.
Bemutatkozás után, elismerő szavaim­
ra szerényen megjegyzi: — Kilenc év
alatt — amióta itt dolgozom, ezen a
munkahelyen J— volt időm megismerni.
Beszélgettünk, s lassan megismerem
eddigi munkásságát. Autószerelő szak­
munkásvizsgát tett. Egy ideig az AKÖVtelep tehergépkocsijait javítgatta. A ba­
rátja hívására átjött a Hűtőgépgyárba
dolgozni. Rögtön a mostani munkahelyé­
re került, beállitólakatosnak. A Kun
Béla Szocialista Brigád alapító tagja, és
jelenleg mint brigádvezetőhelyettes is
tevékenykedik. Később a sportról, pon­
tosabban az autósportról beszélgetünk.
A nemes szenvedélyről kérdezem.
— Hogyan lett autóversenyző?
— Mindig vonzódtam a gépekhez.
Előbb én is éppen úgy mint fiatal kor­
társaim, motorkerékpár nyergében is­
mertem meg az utazás, a száguldás örö­

replő Killián versenyzői előtt, a. Reisz—
Bene páros négyszer jutott döntőbe II.
osztályú versenyen, és szintén ők 3. he­
lyet szereztek a Gyopáros Kupa nem­
zetközi DC versenyen. Hogy a szakosz­
tály ilyen jól működik, abban legna­
gyobb érdemei vitathatatlanul Reisz Ti­
bornak vannak. Vezető, edző, intéző,
játékos egy személyben. Rajongásig
szereti a sportágat, neveli a fiatalokat
és példát mutat nekik. Egyedülálló eb­
ben a mezőnyben, hogy az együttesben
rajta kívül csak saját nevelésű játéko­
sok játszanak!
— Hány játékossal dolgozik a szak­
osztály?
— Kilenc felnőtt, 6 ifjúsági. 11 ser­
dülő versenyzőnk van. ezenkívül 10
újonc is látogatja az edzéseket. Legna­
gyobb problémánk a fiatalok korláto­
zott játéklehetősége. Hetenként mind­
össze kétszer, félhattól nyolcig kapjuk
meg a sportcsarnok felét. Ennyi edzés
még a megyei szint tartására is kevés.
— Kik segítenek a munkádban?
— Nyári Zoli, a. szakosztály vezetője,
és nagyon sok segítséget kapunk Erdős
Lajostól, aki nyugdíjasként (!) sokszor
lejár edzésre, segít a. versenyek szerve­
zésében, lebonyolításában. A gyerekek­
kel Bús Márton foglalkozik, megyei vi­
szonylatban ők is értek el sikereket. Törőcsik Tamás a serdülő bajnokságon 2.
lett, a serdülő csapot szintén a 2., míg
az ifjúságiak a 4. helyen állnak.
— Mi az ez évi siker titka?
— Az edzések maximális kihaszná­
lása és az, hogy mindenki akarta ezt az
eredményt.
Valamit az edző által mondottakhoz
hozzá kell tenni. A szakosztályon belüli
kitűnő közösségi szellem, jó hangulat
nagy szerepet játszott a sikerekben.
Nem véletlen az, hogy a régi játékosok
ma is vissza-vissza járnak nemcsak a
mérkőzésekre, hanem az edzésekre is.
A Lehel SC 1980-ban legjobb ered­
ményt elért csapatának tagjai: Reisz
Tibor, Bene László, Szarvas János, Ha­
jós László, Gyurkó Miklós, Gál László.
Szórád

mét. Három éve egy már használt
LADÁVAL beneveztem az éppen akkor
először kiírt LEHEL KUPÁRA. Végig
autóztuk a távot a pár perccel fiatalabb
iker-öcsémmel, persze verseny tapaszta­
latok nélkül, és kevés sikerrel.
Későbbi eredmények?
— Általában az élen, az első három
között végeztem eddig. Az idén elég jól
összeszedtem a dijakat. A LEHEL KU­
PÁN kívül második lettem Balassagyar­
maton, a SALGÖ KUPÁN. Esélyesek
voltunk az Országos Bajnokságban (OB)
is. Sajnos négy futam után időhiány
miatt, nem folytattuk. Ugyanis éppen
most építkezek.
A családja hogyan vélekedik a renge­
teg szabadidőt és költséget felemésztő
hobbijáról?
—■ Szerencsére a feleségem is szeret
autózni, így az idő miatt nincs probléma.
Köztudott viszont, hogy az autóverseny­
zés eléggé költséges „szórakozás”. A fel­
készítéssel, szereléssel én magam is
„megbirkózom”. Az alkatrészek, a gu­
mik vásárlása és az üzemanyagköltség
viszont alaposan megterheli a családi
költségvetésünket.
Ezen a téren ránk férne több anyagi
támogatás a LEHEL SC részéről. Hiszen
társaimmal együtt saját zsebből, mégis­
csak a LEHEL SC színeiben versenyzünk, és a továbbiakban is itt akarunk
versenyezni.
Pedig más csapatba is hívtak bennün­
ket, eléggé kedvező ajánlatokkal! Bí­
zunk benne hogy itt is van lehetőség rá,
hogy támogatást kapjunk.
Az eddigi szép eredményeihez gratu­
lálunk. A további versenyzéshez jó fel­
készülést és sok sikert kívánunk!
1— eszes —

A műszaki könyvnapok rendezvény­
sorozata október 28-án szerkesztő-olva­
só találkozóval fejeződött be. Szűcs Jó­
zsef, az Ezermester főszerkesztője és
Hédervári Zita belsőépítész volt a ven­
dégünk.
A rendezvény nagyon jól sikerült. A
megjelentek aktívan érdeklődtek a té­
ma iránt. Hédervári Zita előadása után
— melyben azt is elmondta, mi egy
belsőépítész feladata —szinte két párt­
ra szakadt a hallgatóság. A férfink
Szűcs József köré csoportosultak és
élénk vitát folytattak a barkácsolásról,
közben sok értékes ötlet is elhangzott.
A hölgyek Hédervári Zita, köré csopor­
tosultak, s a szerencsésebbek, akik tud­
ták lakásuk pontos méreteit, tanácsot
kaptak ahhoz, hogyan a legpraktiku­
sabb a bútorok: elhelyezése az adott
lakásban. Közben külföldi barkácslapokat nézegettünk (ezeket az előadók
hozták magukkal), s ha valami meg­
tetszett belőle, le is fordították, s ta­
náccsal szolgáltak az elkészítés módjá­
ról is.
A találkozó 15 órakor kezdődött, s 17
órakor figyelmeztetni kellett a hallga­
tóságot, hogy a közeli busz indulás mi­
att búcsúzni kell az előadóktól. Gon­
dolom, rohanó életünkben kicsit ez is
lehet a siker jele.
Előadók, közönség baráti hangulat­
ban, megelégedetten váltak el.
A műszaki könyvnapok minden te­
kintetben sikeresek voltak könyvtá­
runk szempontjából. A szakkönyvkiál­
lítást 675-en tekintették meg, és októ­
berben 44 új beiratkozott olvasóval
szaporodott taglétszámunk. Ez ami egy­
részt a kiállításnak, másrészt a könyv­
árusításnak köszönhető. A könyvnapok
ideje alatt 9.000 Ft értékben árultunk
könyveket. Nagy sikernek örvendtek a
féláras könyvek.
December 10-ig még látható a szak­
szervezeti könyvtárban Alvaro Cunhal
Börtönrajzok című kiállítása. Minden
szocialista brigád igazolást kap, ha tag­
jainak legalább fele megtekinti a kiál­
lítást, amely igen rangos kulturális
vállalásnak számít.
Borics Istvánná
könyvtáros

Szolnokon történt
A Ság vári Endre szakszervezeti Mű­
velődési Központban reprezentatív ki­
állítás nyílt november 11-én. Szolnok
megye 17 vasas vállalata mutatta be
termékeit, 17 ezer ember munkájának
eredményeit a nagyközönségnek és
egymásnak is. A képekkel, grafikonok­
kal illusztrált bemutató nagy közön­
ségsikert aratott. Jól kapcsolódott a
megyei pályaválasztási hónap rendez­
vénysorozatához. A pályaválasztás előtt
álló fiatalok megismerhették a szak­
mákat. Tájékozódhattak arról, hogy a
Vasasok nagy családjához tartozni, az
elődök munkáját méltón folytatni, ol.yan életcél, amit érdemes választani.
Baranyai Géza, a Vasas titkára mon­
dott ünnepi beszédet. Az ünnepélyes
megnyitón a megye számos párt-, álla­
mi és tömegszervezeti vezetője részt vett.
Közöttük Szűcs János, az MSZMP
Szolnok megyei Bizottságának titkára,
Árvái István, az SZMT vezető titkára.
Vállalatunkat küldöttség képviselte.

WWHMItr

GYÁSZOLJUK
Fájdalmas veszteség érte a komp­
resszoros hűtőgépgyártó tizemet, a tizenhármas pártalapszervezet tagságát:
Zöldi Mária, a pártalapszervezet alapí­
tó titkára fiatalon, élete és tudása tel­
jében váratlanul, az önkéntes halált
választva, elhunyt.
Mindig segítőkész, roppant szerény
pártmunkás
tragikus
halála vala­
mennyiünket megdöbbentett. Kevesen
tudtunk betegségéről, mert nem pa­
naszkodott, eltitkolta azt. Dolgozni, em­
bertársain segíteni — volt számára a
legfontosabb.
Ravatalánál munkatársai, felettesei
rótták le kegyeletüket.
Szentesen, szülőföldjén helyezték vég­
ső nyugalomra.
Emlékét megőrizzük!

Közlemény!
BUSZJÁRATOK a Hűtőgépgyár Sport­
telepéhez
Páros számú hét szombatján (szabad­
szombaton)
PETŐFI TÉR i.:
5-ös 5.30, 1-es 6.30. 1-es 7.05, K5-ÖS
8.00, l.y-os 9.30. 5-ös 11.00, 1-es 13.15.
K5-ÖS 14.00, K5-ös 15.00,
5-ös 16.40,
Kly-os 18.10, Kly-os 19.50, 1-es 20.15.
HŰTŐGÉPGYÁR i.:
1-es 6.15, 1-es 7.30, Kly-os 8.30, ly-os
9.50, ly-os ,1-2.00, K5-ös 13.30, 5-ös 14.10,
K5-ös 16.00, 5-ös 17.00, K5-ös 18.30,
Kly-o-s 20.00, 1-tes 22.30.
Munkaszüneti napokon:
PETŐFI TÉR i.:
1-es 5.30, K5-ös 8.00, ly-os 9.30, K5-ös
11.00, 1-es 13.40, K5-ös 14.30, K5-ös
15.30, ly-os 16.30, Kly-os 18.10, Kly-os
19.50, 1-es 21.30.
HŰTŐGÉPGYÁR i.:
1-es 6.30, Kly-os 8.30, ly-os 10.00, K5-ös
12.00, 1-es 14.20, K5-ös 15.00, K5-ÖS
16.00, 5-ös 16.45, K5-ÖS 18.30, Kly 20.00,
1-es 22.20.
„K” jelzésű járatok különjáratok, a bér­
let nem érvényes!

Búcsúzunk Helíer Lászlótól
Elhunyt 73 éves korában a huszadik
század magyar mérnöktársadalmának
kiemelkedő alakja. Tagja volt a Ma­
gyar Tudományos Akadémiának, vala­
mint számos hazai és külföldi szerve­
zetnek. A Budapesti Műszaki Egyete­
men mérnök generációk nőttek fel,
akik tanításait, útmutatásait alkalmaz­
zák, viszik tovább az élet számos terü­
letén. A hűtőgépgyári mérnökök között
többen tanárukat, mesterüket tisztelik
Ileller László személyében. Az ered­
ményekben gazdag életutat kimagasló
művészi alkotások, világszabadalmak
fémjelzik. A Hcller-Forgó-féle hűtő­
elem gyártására kollektívánk vállalko­
zott 1958-ban. Nem kis szerepet vállal­
va a szabadalom világhírűvé tételében,
nemzetközi méretű alkalmazásában. Az
alaptípus továbbfejlesztett változatait
ma is gyártjuk. Léghűtéses hőcserélő­
ink olaj és gáz távvezetékek kompreszszor-állomásainak hűtési igényét elégí­
ti ki
a világ számos részén. Ileller
László alkotásaiban, tanítványai szelle­
mében él tovább. Munkássága a bizo­
nyíték, hogy az emberi elme, a „tit­
kok" megfejtésének csillapíthatatlan
vágya, az újat, a tökéletesebbet alko­
tás melegágya.
Az újat keresés közben talált egy­
másra a zseniális elme a felfedezés ki­
vitelezésére alkalmas kollektívával.

Emlékét megőrizzük.

HŰTŐGÉP

a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. november hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Két hőfokon
Ha a háztartási célú hűtőtechniká­
ban, illetve az ezzel kapcsolatos fo­
gyasztói igények alakulásában az utób­
bi évtized változásait, újdonságait meg­
figyeljük, megállapíthatjuk: Az egyre
nagyobb űrtartalmú szekrények elter­
jedését, az egyre alacsonyabb mélyhű­
tőtéri hőmérséklet iránti igényt, a há­
zilag megvalósítható fagyasztás lehe­
tősége iránti érdeklődést, a fagyasztó­
szekrények elterjedését, a csak nor­
máltérrel rendelkező, un. hát'lapelpároiogtatós vagy „0” csillagos készülékek
megjelenését. Ez utóbbi kettő egymás­
ra vagy egymás mellé elhelyezett kom­
binációja, valamint a beépíthető és alá­
építhető változatok a modul konyhák­
ban jól alkalmazhatók.
Mindezek mellett jelentős még és
említésre érdemes a hűtőszekrények
változatos színű műanyag-alkatrészek­
kel való felszereltsége, az energiataka­
rékos és zajszegény kivitelekre történő
törekvés. Mindezek jellemzők a Hűtő­
gépgyár gyártmányskálájára is, hiszen
240 literes hűtőszekrényünk a legna­
gyobb űrtartalmú, amit valaha is gyár­
tottunk, továbbá kompresszoros mo­
delljeink döntő többsége háromcsilla­
gos kivitelben is kapható.
Ezen túlmenően bevezetésre került
két fagyasztószekrény (GO és 125 lite­
res! és gyártjuk az ún. 100 literes hát­
lapelpárologtatós kivitelt is, a kombi­
nációk és beépíthető szekrények pedig
intenzív előkészítés alatt állnak. Ha a
változásokat, újdonságokat és igénye­
ket nézzük, szembeötlő, hogy van egy
olyan „speciális” hűtőszekrény-kivitel,
— ami ugyan nem újdonság, hisz kb.
15 éves múltra tekinthet vissza — de
Ugyanakkor képes több igény és újsze­
rűség egyidejű biztosítására.

Szakszerűen berendezve
Ez a hűtőszekrény a kéthőfokú, kéthűtőterű vagy kétajtósnak nevezett tí­
pus, amely tulajdonképpen a reneszán­
szát éli, és a Hűtőgépgyár is gyártotta
több évig L 210 K/60 M típusnéven.
Az elnevezés onnan származik, hogy
először ennél a hűtőszekrény típusnál
oldották meg a mély és normáltér kü­
lönálló, — két elpárologtatós — sorbakapcsolt hűtését. A „két-hőfok” tehát
a mélyhűtőtJér —18 °C, illetve ez alatti,
és a normáltér 0 +5 °C közötti értéke.
Az 1979-es Kölni Vásár óta még ezt is
továbbfejlesztette a Bosch-cég, ugyanis
az előbbi két zónát még egy harma­
dikkal az ún. „pincezónával” is — kb.
+10 °C körüli tér — megtoldotta. Azó­
ta ez a típusú hűtőszekrény a piac
.■slágere”.

Előbbiék folyamán szó esett arról,
hogy a két'hőfokú sok olyan tulajdon­
sággal rendelkezik, amelyekkel a jelen­
legi irányzatokat és igényeket egyma­
gában is ki tudja elégíteni. Ezek a kö­
vetkezők: általában nagy összűrtartalommal, normál csillagos szekrények­
hez képest megemelt űrtartalmú „csil­
lagos rekesz”, nagy normáltér (tulaj­
donképpen „hátlapelpárologtatós rész”)
elfogadható fagyasztóteljesítmény, háromzónás kivitel. Mindezek mellett az
energiafogyasztás radikális csökkenté­
sével, a jelentkező szabályozástechni­
kai problémák megoldásával és megfe­
lelő teljesítményű kompresszorok al­
kalmazásával minden esély megvan arra, hogy ezek a szekrények a piac leg­
keresettebb készülékei legyenek.

Ezek után néhány szót a hamarosan
bemutatkozó hűtőgépgyári kéthőfokúról; a H 280/60-ról:
A szekrény összűrtartaima 280 liter,
— a legnagyobb, amit valaha is gyár­
tottunk — ebből 60 liter mélyhűtő, il­
letve fagyasztőtér, 220 liter normál, az­
az 0— +5 °C hőmérséklettel rendelke­
ző tér. A szekrény két ajtóval rendel­
kezik, tehát a fagyasztó, illetve a nor­
máltér egymástól független, már ami a
használatát illeti. A peremfűtés, vala­
mint a leoivasztófűtés elhagyásával, az
új típusú, NDK gyártmányú HK 1,25
típusú kompresszor alkalmazásával a
hűtőszekrény átlagos napi energiafo­
gyasztása mindössze 1,3 kWh, ami fo­
gyasztás tekintetében ezt a típust a
nemzetközi élvonalba helyezi, és első,
ún. energiatakarékos kivitelünknek is
tekinthető. Fagyasztóképessége 4,5 kg/
24 h, ami a szabvány által megköve­
telt értéknél 50 %-al több.
A készülék
mind
a
fagyasztó,
mind a normáltérben
változtatható
polcosztással rendelkezik, ami a jó
helykihasználást maximálisan biztosít­
ja. Ennél a típusnál alkalmazzuk elő­
ször a francia kooperációban készült
Ez évben a beszámoló taggyűléseket november 25 és december 11. között tartot­
változtatható ajtóbélés-tartozékokat is.
ta meg 20 pártalapszervezetünk.
A 3 db kis, és a 2 db nagy méretű
A XII. kongresszus óta eltelt idő néhány hónap csupán és mégis kiemelkedik
(ebből az egyik fedéllel ellátott kivitel)
tárolóelem gyakorlatilag tetszés szerint
a beszámoló taggyűlés a többi közül, mert érződik az évközi pártmunkán a kongvariálható az ajtóbélés magassági irá­ , resszusi határozatok hatása. Tapasztalható, hogy alapszervezeteink érdemben fog­
lalkoztak a kongresszusi határozatok megismerésével, helyes értelmezésével és vég­
nyában.
Az elmondottakon kívül a készülék rehajtásával.
automatikus normáltéri leolvasztással,
Sok ténnyel lehet bebizonyítani, hogy alapszervezeteink előre léptek a párt­
házilag is átszerelhető ajtóforgáspont, munka színvonalában, tartalmában és módszereiben is. Ez a megállapítás illeti a
valamint kilincselhelyezés megoldással pártcsoport munkát, az írásos, lényegre törő beszámolókat és a beszámolókat kö­
és 100 mm magas, a modul konyhák vető aktív vitát, valamint a saját, végrehajtandó feladatokat is.
méretéhez igazodó lábráccsal van kia­
A végrehajtó bizottság által kialakított értékelési rendszer lehetővé teszi, hogy
lakítva.
az alapszervezeti pártmunka fejlődését viszonylag objektív módon lehessen meg­
Az idei „0” széria legyártása után a ítélni. Ez a demokratikus értékelési rendszer természetesen figyelembe veszi, hogy
sorozatgyártás a jövő év feladata a már a pártmunka közege a 20 alapszervezetnél eltérő, mivel eltérőek gazdasági felada­
eddig is nagy érdeklődést kiváltó tí­
taik is. Húsz alapszervezetről lévén szó, természetesen vannak eltérések, különböző­
pusunknak. A további tervek pedig —
ségek az alapszervezeti beszámolók között. Az eltérések ellenére észre lehet venni
melyék már előkészítés alatt állnak —
és meg lehet állapítani, hogy szinte minden alapszervezetnél volt egy néhány olyan
egy szolid, kevés átalakítással gyártha­
téma, amelyet nagyon alaposan, körültekintően és sok oldalról tárgyaltak és vitat­
tó, úgynevezett „háromzónás” kivitel tak meg. Örvendetes továbbá, hogy az alapszervezeti beszámolók nem általánossá­
kialakítása.
Károlyi János gokat, hanem az alapszervezet sajátosságainak megfelelő témákat vizsgáltak. A be­
számoló olvasásakor rá lehet ismerni a gazdasági területre. így az egyes alapszer­
vezetnél az új üzembe való költözés részleteit és a termelés nehézségeit elemezték,
az ötös alapszervezetnél a műszaki előkészítő tevékenység javítását, fokozását érin­
Miniszteri levél
tették sokoldalúan, a tizenötösnél pedig a minőséggel kapcsolatos veszteségek csök­
kentését elemezték ki nagyon alaposan.
KEDVES GORJANC ELVTÁRSI
A beszámolók középpontjában gazdaságpolitikai kérdések szerepeltek. Az alap­
a vállalat Által gyártott
szervezeti pártmunka fejlődését bizonyítja, hogy bár gazdaságpolitikai kérdésekkel
ÉS AZ 1980. ÉVI ŐSZI BNV-N VÁSÁR­
foglalkoztak, de nem termelési tanácskozás jelleggel és nem számhalmazokkal.
DÍJJAL KITÜNTETETT
Politikai oldalról világították meg a kérdéseket. A termelés, a gazdasági munka ha­
125 LITERES HÁZTARTÁSI
tékonyságát szolgáló politikai munka módszereit mindjobban érzékelik pártalapFAGYASZTÓSZEKRÉNY
szervezeteink.
FEJLESZTÉSÉÉRT ÉS A DÍJ ELNYE­
Úgy a beszámolókban, mint a hozzászólásokban segítő szándékú bírálatok és
RÉSÉÉRT ELISMERÉSEMET FEJEZEM
KI ÖNNEK, VALAMINT A VÁLLALAT javaslatok hangzottak cl. Ez azt mutatja, hogy párttagságunk felelősségérzete, szem­
lélete kedvezően fejlődött. Jogos elégedetlenség és további bátrabb előrelépés sür­
KOLLEKTÍVÁJÁNAK.
getése tapasztalható némely terület bérezési, ösztönzési rendszerével szemben. Ami­
KÍVÁNOM, HOGY A JÖVŐBEN IS kor párttagjaink ilyen kérdésekről politizálnak és mondanak véleményt, akkor ez
IIASONLÖ EREDMÉNYEK KÍSÉRJÉK
nem jelent anyagiasságot. Nem arról van szó, hogy teljesítmény nélküli többletjut­
ERŐFESZÍTÉSEIKET, ÉRJENEK EL tatást várnak el, hanem olyant, amit fedez az érdemi munka. Természetesen en­
TOVÁBBI SIKEREKET A VERSENY- nek megvalósításához az kell, hogy a teljesítmény mérési rendszer a dolgozók ál­
KÉPES, JO MINŐSÉGŰ TERMÉKET tal is érthető és könnyen értékelhető legyen, ami bérezési és munkaszervezési
LÉTREHOZÓ FEJLESZTŐ TEVÉKENY­ feladat.
SÉGÜK SORÁN.
Elsősorban a termelői jellegű üzemi alapszervezeteknél, de más alapszervezet­
BUDAPEST, 1980. NOVEMBER 20.
nél is sok szó esett a takarékosságról. Arról, hogy a takarékoskodás ne parancsszóra
ELVTÁRSI ÜDVÖZLETTEL:
történjék, ne csupán parancsszóra valósuljon meg, hanem tudati ráhatás segítse.
SOLTÉSZ ISTVÁN
Hogy ilyen belátásra, tudatos, ésszerű takarékoskodásra tudjunk eljutni, ez politi­
kai munka is. De az anyagi érdekeltségi rendszeren jutalmazást és büntetést is ér­
tenek. Anyagi érdekeltségi rendszer a negatív irányú, tehát a büntető jellegű érde­
keltség megvalósítása is. Járjon több anyagi juttatás a társadalmilag hasznosabb
és népgazdasági szempontból is fontosabb munkáért, teljesítményért. Ezt a véle­
Sajtónapra
ményt és elvárást már a XII. kongresszus irányelveinek vitája során is kifejezésre
A kommunista sajtó napján a megyei juttatta párttagságunk. Most, amikor már a tettek időszaka van, joggal várja el en­
pártbizottság propaganda és művelődé­ nek megvalósítását minden becsületesen dolgozó.
si osztálya nevében köszöntőm a szer­
A hatékonyság javítása nemcsak a termelés tárgyi feltételeire vonatkoztatható,
kesztő bizottság tagjait és aktivistáit. hanem a személyi feltételekre, a munkaerőre, a foglalkoztatásra, a vezetői munkára
Köszönetét mondunk azért a felelősség­ is. Úgy hiszem elég és meggyőző bizonyítéka és megnyilvánulása ez a fogalmazás
teljes tevékenységért, amellyel 1980-ban annak, hogy alapszervezeteink vezetőségei és párttagságunk tisztában van azzal,
is eredményesen működtek közre a dol­
(folytatás a 3. oldalon)
gozók tájékoztatásában, a helyi fel­
adatokra való mozgósításában.
Kérjük, hogy a lap — mint a helyi
agitáció, az üzemi demokrácia élő, ak­
tív fóruma — a jövőben is az embere­
ket mozgósítva ismertesse a párt XII.
kongresszusának határozataiból adódó
helyi tennivalókat. Az új ötéves terv
indulásának küszöbén az alapvető gaz­
dasági kérdések közérthető magyarázá­
sával bővítsék tovább a dolgozók köz­
gazdasági ismereteit. Járuljanak hozzá,
hogy tovább gyarapodjék a szocialista
módon élők köre; növekedjék a jól dol­
gozók, a kötelességüket becsülettel tel­
jesítők tekintélye, a jól végzett munka
rangja.
Mindehhez sok sikert, jó egészséget
kívánunk!
Szolnok, 1980. december 4.
Elvtársi üdvözlettel:
Dr. Boros Ottóné"

Kellemes ünnepeket és boldog új esztendőt kívánunk
minden kedves Olvasónknak!
Szerkesztőség

Beszámoló taggyűlések időszakában

Télapó itt volt! Útjára, amely során meglátogatta gyermekintézményeinket elkísér­
tük. Tanúsíthatjuk, hogy telizsákkal érkezett és üressel távozott. Képünkön a
Gólya óvodában érdeklődik, vajon mindenki jó volt-e? A válasz természetesen
egységes: Igen.
(folytatás a 4. oldalon)

HŰTŐGÉP

2

CSODÁS TÁJAKON!

Mi van a kerítés mögött?

A X. kongresszusra készülve

A Börzsöny (hegységben a Királyréti
turistaház adott otthont 1980. december
13—14-én a természetbarát szakosztály
hagyományos év végi zárótúrájának.
Az időjárás nagyon kegyes volt, iga­
zi csemegét tartogatott a harminc fia­
talnak, jó lehetőséget a téli sportok ked­
velőinek.
A szakosztályértekezleten rövid érté­
kelésen szó esett a 66 fős létszám aktív
munkájáról, a VASAS Természetjáró
tájékozódási verseny I. illetve III. he­
lyezéséről, a fiatal utazók és természet­
járók klubja előtt álló feladatokról. A
szakosztályvezetés ékkor fejezte ki elis­
merését Nyeste Éva, Kiss Erika, Takács
László, Birgés József és Erős István

A Hűtőgépgyár KISZ-szervezete novemberben bizottsági ülésen értékelte az
1980—81-es mozgalmi év első félévben végzett munkát.
A nyílt, őszinte vitában a testületi tagok, illetve a meghívott vendégek el­
mondták véleményüket. A bizottság megállapította, hogy a mozgalmi munka tar­
talmi jegyei tovább erősödtek alapszervezeteinknél, de a lehetőségeket még min­
dig nem használjuk ki teljesen. Ifjúsági szervezetünk egyik legfontosabb felada­
tának tekintette, és tekinti az irányító pártszervezettől kapott feladatok maradék­
talan végrehajtását.
A KISZ Központi Bizottság 1981 májusára összehívta X. kongresszusát. A fel­
készülés során felelősségteljes munka vár a szervezetekre, bizottságokra, alapszer­
vezetekre és minden KISZ-tagra egyaránt.
KISZ-bizottságunk a választással kapcsolatos káderelőkészítő és egyeztető fel­
adatait két káderbizottsággal végezte. Egyeztették elképzeléseiket a terület gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésével, véleményt cseréltek az ott dolgozó alap­
szervezetek munkájáról, a soros feladatokról.
Az alapszervezeteknél az első és második taggyűlést 1981. január 15.—márci­
us 15. között kell megtartani, amelyek előírt napirendi pontok szerint zajlanak
le.
A központi bizottság a kongresszusi felkészítés során levélben fordul a tagok­
hoz. Az értékelő és vezetőségválasztó taggyűlést követő tervező taggyűlés napi­
rendi pontja kiegészül a kongresszusi levél megvitatásával.
Az alapszervezeti vezetőség feladata, hogy a tagság időben megismerkedjen a
kongresszusi levéllel. A levél szól a társadalom fő kérdéseiről, a fiatalok helyze­
téről, életkörülményeiről, az előttük álló legfontosabb feladatokról és a belső élet­
ről.
A levél célja, hogy nyilvánosságot, demokratikus fórumot teremtsen a moz­
galmi munka fő kérdéseinek megvitatásához. Tapasztalatot, véleményt gyűjtsön a
fiatalok helyzetéről, feladatokról a helyi sajátosságok figyelembevételével. A, fel­
készülés során ismerjék meg és kérjék ki a környezetükben élő, KISZ-en kívüli
fiatalok és idősebbek véleményét is a levélben foglaltakról.
Bizottságunk feladatai közé tartozik, hogy segítsük és ellenőrizzük az alap­
szervezetek munkáját a felkészülés során. Szorosan tartozik ehhez az alapszerve­
zeti titkárok, valamint a taggyűléseket levezető elnökök felkészítése. A munka
helyszíni segítése nagyon fontos, különösen a gyengébben dolgozó alapszerveze­
teknél. Ezért bizottságunk különös figyelmet fordít a területfelelősi rendszer ki­
bővítésére és megerősítésére, ami a folyamatos és kölcsönös információadást is
megkönnyíti.
A KISZ-bizottság akcióprogramját 1981. január 31-ig elkészíti és eljuttatja az
alapszervezetekhez. Egyidejűleg el kell készíteni a féléves ütemtervet.
Feladatunk a küldöttgyűlés megszervezése, amelyen a bizottság beszámol az
előző küldöttgyűlés óta végzett munkáról, a IX. kongresszus határozatainak vég­
rehajtásáról.
Munkánkat a széles körű demokrácia kell, hogy jellemezze, ahol segítőszán­
dékú bírálatokkal javaslatokkal tehetjük tartalmasabbá az ifjúsági szövetség
munkáját. KISZ-bizottságunk törekvése, hogy a fiatalság egyre nagyobb részét
tömörítse politikai erővé, hogy előtérbe állítsa a munkát, a politikai képzést. Emellett többet kell foglalkozni a gyengébb szervezetekkel, a KlSZ-tagok, alapszer­
vezetek öntevékenységének kibontakoztatásával, a szervezeti élet demokratizmu­
sának fejlesztésével.
Munkánk során számítunk a KISZ-en kívüli fiatalok, idősebb munkatársak és
kommunisták, az irányító pártszervezetek és szervek segítségére.
Itt szeretném megköszönni valamennyi KISZ-vezetőnek, KISZ-tagnak az ed­
dig végzett munkáját, amellyel hozzájárultak elért eredményeinkhez.
A sikeres munkához kérjük tagságunk aktív részvételét, amelyhez jó munkát
és jó egészséget kívánunk.
Hubanov Mihály

Nagy sikerrel rendeztük meg 1980.
november 15-én a Maci oviban a szü­
lők bálját. Első alkalommal találkoz­
tunk ilyen jármában a szülőkkel. Az
óvónénik műsorral köszöntötték a je­
lenlévőket.
A műsor kiválasztásánál az volt a
célunk, hogy a szülők mélyebb bete­
kintést nyerhessenek óvodánk életébe,
s egy kicsit ezen az estén mindenki
gyerek lehessen.
A jó étvággyal elfogyasztott hurka­
vacsora után bábjelenettel nyitottuk
meg az estét, majd ovis cipőkbe és ru­
hákba öltöztünk. Gyerekjelenet követ­
kezett. Igyekeztünk ízelítőt adni az óvo­
dák életéből. Ekkor már hallottuk a kö­
zönség jóízű nevetését, tapsát. A jele­
netet követő játékos vetélkedőben a
szülők, kollégák, dajka nénik — tehát
minden résztvevő — megmutatták, hogy
tudnak gyerekek lenni.
Vastapssal jutalmaztuk Skála Ilonka
nénit, akit a versenyben csupán a zsű­
ri ébersége fosztott meg első helyezé­
sétől.
Tágra nyitott szemmel figyelték az
anyukák az igen szoros férfi versenyt,
a Kakasviadalt. Sajnálatunkra a hely­
színen nem dőlt el, hogy ki a „főka­
kas”. Legjobb tudomásunk szerint a ver­
seny még ma is folyik.
Vetélkedőnket a Rikkancs játékkal
fejeztük be, ahol a győztes már a jövő­
be mutatott. „Újságcikkében” megkö­
szönte az óvodának, hogy lehetővé tet­
ték az óvónők és szülők találkozását.
Jó mulatság volt, folytatást kíván!
Rabicsek Lászlóné óvónő

— Erre nem tudok válaszolni, nem
gondolkoztam még rajta. A közelmúlt­
ban volt itt a káderező bizottság. Elő­
ször kértem, hogy titkárnak már ne je­
löljenek, de végül is nem így történt.
Az az igazság, hogy ha újra megválasz­
tanak, szívesen csinálom tovább.- Ez
egyben pártmegbizatás is számomra.
— Ügy tűnik, hogy ez egyáltalán
nem befolyásolja hátrányosan a mun­
kátokat. KISZ-megmozdulásokon, társa­
dalmi munkán rendszerint ott látni a
szerszámszerkesztés fiataljait, vetélke­
dőn pedig szinte mindig, legyen az bár­
milyen témájú. És töbnyire előkelő he­
lyezést értek el.
— Ketten vagyunk ilyen notórius ve­
télkedők Majzik Dezsővel, és mindig
akad mellénk valaki. Tényleg elég
eredményesen szoktunk szerepelni. Ez
arra sarkall, hogy legközelebb is bene­
vezzünk és alaposan felkészüljünk.
1963-ban vettek fel a KISZ-be, négy
éve vagy titkár. November 7-én kiváló
ifjúsági vezető kitüntetést kaptál. Min­
dig ilyen tevékeny voltál?

— Nem. Az egyetemen én rengeteget
tanultam, mert elég nehezen fog a fejem.
Emiatt sok mindenből kimaradtam.
— Ilyet se hallottam még jó rendű
oklevéllel végzett gépészmérnöktől. El­
ismert szakemberként tartanak számon,
bár a szerszámszerkesztőket gyakran
emlegetik kevésbé elismerően is.
— Sokszor elmarasztalnak bennünket
a gyakori szerszámmódosítások miatt.
Ez néha jogos, néha nem. Ha rajzhiba
az oka, akkor jogos. Az esetek többsé­
gében azonban a gyártmány vagy a
technológia módosítása miatt kell a
szerszámon változtatni.
— Furcsa neved van, viccelődésre,
szójátékra kínálja magát.
— Itt az osztályon megszokták a hét
év alatt, már nem furcsa, hogy Furcsa
vagyok. A katonaságnál szekíroztak ve­
le sokat. Egyszer — régen — pedig fel­
kértem egy lányt táncolni és bemutat­
koztam. Azt válaszolta, hogy ne bohóc­
kodjak.
— Mit vársz a karácsonytól?
— Sok pihenést. Nehéz évünk volt.

fi „vetercn“

A KISZ-ben nincs felső korhatár, de
a
harminchoz közeledve általában
„visszavonulnak” még a legaktívabbak
is. Furcsa Endre már veteránnak szá­
mít a maga harminckét évével, s rá­
adásul a Vályi Péter Alapszervezet
titkára.
— Meddig maradsz tagja az ifjúsági
szervezetnek?

iránt, akik az elmúlt évben legtöbbet
tették a természetjárás ügyéért.
TOBORZÖ

A természetbarát szakosztály és a fi­
atal utazók klubja várja azoknak a je­
lentkezését, akik szervezett, sportturisz­
tikai formában szórakozva szeretnék
megismerni Magyarország és Európa
szép tájait.
Minden jelentkezőt szeretettel várunk!
LEHEL SC Természetbarát FUT-Klub
Szakosztály vezetőség
vezetősége
Jelentkezni lehet:
Kiss Erika, Szociális osztály Tel.: 198.,
Nyeste Éva, Munkaerőgazdálkodás, Tel.:
210.

iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinnniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

Gyermekcipőben,

Mi leszel, ha nagy leszel?
Pályaválasztási kiállítást rendezett a
munkás- és ifjúsági házban a 606-os
Klapka György Ipari Szakmunkásképző
Intézet és a Hűtőgépgyár
Nagy segítség ez a nyolcadikos kisdi­
ákoknak, mivel Jászberény és környé­
kén működő iparvállalatok által alkal­
mazott valamennyi szakmát tablókon,
munkadarabokon és késztermékeken
láthatják.
Csoportosan tanáraikkal, osztályfőnö­
keikkel együtt megnézte a kiállítást
többszáz tanuló.
A következő tanévben a Hűtőgépgyár­
ban esztergályos, marós, hegesztő- és
géplakatos képzés indul. E szakmákra
mintegy nyolcvan tehetséges fiatalt vá­
runk. Különösen ajáljuk lányok számá­
ra a hegesztő szakmunkás képzést.
Czakó

Pályakezdő levele
KEDVES SZÜLEIM!
Annyi minden írnivalóm van, hogy
azt se tudom, mivel kezdjem.
Mivel titeket mindig az érdekelt 0legjobban, hogy hol és miként lakom,
kezdem azzal.
A gyár vendégszállójában lakom, amit
a jászberényiek elég találóan az egyik
háztáji állatról (bika) neveztek el. Majd'
nem olyan mint a kollégiumok, ahol
eddig laktam. Ha otthon leszek, akkor
majd elmesélem, hogy néz ki, mert Ti
ide ugyan be nem tehetitek a lábatokatHogy miért?
Mert anyu ugye nő, az pedig kizárt
dolog, hogy egy férfi (ez én vagyok) itt
női vendéget fogadjon. Apu pedig fér'
fi, — akit ha behoznék, rossz példát
statuálnék az itt lakó nőknek. Harmadik eset kizárva. Ha jól tudom, valami
ilyesmi ihlette Hellert a 22-es csapdájá­
nak megírására.
Azért nem kell félni, még nem va­
gyok katona, és ez sem kaszárnya(Vagy ott lehet vendéget fogadni?!)
Még csak nem is tárolnak itt sémim
titkos dokumentet. (Mert az egyedül1
hely, ahol valamit tárolnak, az a kony­
ha.)
Már annyit beszélgettem az emberek­
kel erről, hogy lassan meg fognak győZ'
ni. Mert mit akarhatok én a magam
évével. Egy tacskó. Mégis pislákol méű
bennem a remény, hogy ha az a né­
hány jó barátom, akikkel együtt tanul'
tam és most már dolgoznak, megláto­
gat, büszkén mutathatom majd nekik!
— Nézd az ott a gyár, ahol dolgozom,
ez pedig a szálló, ahol lakom. Na gUe'
re be, csücsüljünk le egy kicsit.
Ha így lesz, majd írok.
F. F.

HŰTŐGÉP

Beszámoló taggyűlések időszakában
(folytatás az 1. oldalról)
hogy mi a teendő, mivel és hogyan lehet előbbre lépni. Hogy ez nemcsak szavak­
ban, hanem példamutató tettekben is kifejeződik, sok ténnyel lehet a mostani de­
cemberi munkanapokban igazolni. Nagyon sok kollektíva dicséretes példamutatást
tanúsít a munkában. Miért nem lehet ezt a teljesítményt állandósítani, illetve
odahatni, hogy ilyen erőltetett menetre ne legyen szükség az év végén?
Részletesen szóltak a beszámolók és a vitában felszólalók is a szakmai és po­
litikai képzés fontosságáról, szükségességéről. A pártoktatás rendszerességét és a jó
színvonalú foglalkozásokat igényli párttagságunk. Rugalmasan járt el .a tizenhatos
sz. pártaliapszervezet, amikor külön gondoskodott arról, hogy a műszakos munka
miatt két csoportban szervezte meg az oktatást. Nem tartotta kielégítőnek az egyes
számú pártalapszervezet beszámolója a dolgozók tájékoztatását az utóbbi hetek­
ben, mert nem jutnak el a termelési problémák teljes egészében a pártonkíviiliekhez. Ez a beszámoló éppen úg.v mint a többi is, bátor szavú bírálata mellett opti­
mista hangulatú.
Szó vollt további olyan fontos mondanivalókról, hogy miben látják a mostani
főbizalmi rendszer fejlődését, hogy a KISZ munkájának segítését az alapszerve­
zeti reszortmunka javításával lehet elérni. Ugyancsak, nem hagyták figyelmen kí­
vül az évvégi számadások a pártmegbíkatások teljesítésének vizsgálatát.
Az év közben rendszeresen megtartott titkári értekezletek módszertani segít­
sége azt eredményezte, hogy a beszámolók előkészítése, felépítése, a tartalmi mon­
danivaló és a feladatokat megjelölő befejező rész szerkezetileg is jónak és egysé­
gesnek minősíthető.
Összességében a beszámoló taggyűlések kapcsán megállapíthatjuk, hogy erő­
södött pártalapszervezeteink és párttagságunk eszmei, politikai, cselekvési és szer­
vezeti egysége, nőtt a kommunisták felelősségérzete.
Mester István

s**^***^****.**#*****************************************

Márkavédelem

nikai színvonalban már nem éri el az
elvárható illetve megkövetelt szintet.
— Az alkatrész állapotban értékesí­
tendő szerviz-termékek gyártása az önök feladata. Hogyan sikerül az Önök
és a gyártó üzem érdekeit összehangol­
ni?
— Az alkatrészgyártást előre beprog­
ramozzák. Érzésem szerint a közismer­
ten feszített éves késztermék-terv telje­
sítéséhez biztosítják elsősorban az al­
katrészgyártást az érdekelt üzemek. Mi
lenne, ha kis jóindulattal és kicsit több
odafigyeléssel esetleg a nagysorozatú al­
katrészgyártás tíz-húsz darabos többle­
téből részesedhetnénk? Szerintem az
üzemek a sok átállástól, mi pedig a
nagy mennyiségben, egyszerre hozzánk
ömlesztett alkatrész-mennyiség raktáro­
zási—feldolgozási gondjaitól mentesül­
nénk.
Maradna még így is elég gondunk,
nagy segítség lenne nálunk például, az
egységes számrendszer bevezetése.
Az alkatrészeket rajzszámon megren­
deljük, azután anyagszámon bevételez­
zük és nyilvántartjuk — a gépi adat­
feldolgozáshoz —, majd ismét rajzszám­
ra átszámozva csomagoljuk és kiszállít­
tatjuk. A rengeteg számsor, hibalehető­
ség, ezzel együtt bosszúság forrása.
A legjobb termék is előbb-utóbb el­
használódik, a szervizekbe, a javítómű­
helybe kerül. Az ottani jó, gyors és pon­
tos munka a gyártmányaink jó hírét
növeli.
A „LEHEL" márka-hírnév védelme
mindannyiunk kötelessége.
eszes

A termékek piacképességét, eladható­
ságát a korszerű kivitel, a jó minőség
és még egy sor további tényező hatá­
rozza meg. Ezek közül talán a legfon­
tosabb a szervizelési ellátottság.
— Hogyan van a szervizelés megold­
va a Hűtőgépgyár gyártmányainál? Er­
ről érdeklődtem az illetékesektől.
— Belföldön a GELKA és a RAMOVlLL is — fővállalkozási szerződésben
— vállalta a termékeink, elsősorban a
hűtőszekrények garanciális és időntúli
Javítását — szervizelését — világosít
fel Tóth László, a szerviz anyag- és al­
katrész ellátási osztály vezetője. Emel­
teti és ezzel párhuzamosan a budapesti
Vevőszolgálati főosztály és a szerviz üzem is végzi ugyanezt a feladatot. Sze­
relőink, szerviz és gyűjtő-kocsijaink
járják az országot és ha lehet, a hely­
színen kijavítják a hibákat, ha nem,
cserekészülékkel váltják fel a kijavítás
idejére elszállított készüléket. Külföldön
az oda telepített kirendeltségen tartóz­
kodó állandó képviselőnkkel szerződés­
ben álló üzemek látják el ezt a tevé­
kenységet.
— Közismert, hogy a pótalkat'’ész-el­
látás nagyon befolyásolhatja, ronthatja
Vagy segítheti a szervizellátást. Válla­
latunknál ez hogyan van biztosítva?
— A különböző országokban más­
olás pótalkatrész-ellátási időt határoz<>tt meg az ottani előírás.
Az eladás évétől számítva Svájcban
J5 évig, a KGST tagországokban álta­
lában 10 évig, a többi országban 6—8
ávig vagyunk kötelesek pótalkatrészt
szállítani a késztermékeinkhez.
Belföldön ugyancsak 6—8 év ez az idő.
A belföldi partnereink és a KGST-orSzágok általában negyedéves bontásban
t*dják meg az alkatrész-szükségletüket,
‘gy mi is hasonló gyakorisággal telje­
sítjük azokat.
A tőkés vevőinknek viszont nyolc hé­
ten belül le kell szállítani a kért —
Sokszor elenyésző mennyiségű — anya­
gokat, mert náluk ez a meghatározott
teljesítési idő. Ez rendkívül nehéz fela­
datot jelent, hiszen csak azonnali altatrészgyártás-indítás kéréssel sikerül
dgy-ahogy teljesíteni.
■— Mennyi alkatrészt szállítunk évente?
1978-ban — mikor még az aggre­
gét felújítást is végeztük —forintérték­
ben 82 milliót forgalmaztunk. Ezen be­
lül 225 ezer dollár és 356 ezer Rubel
bevételünk volt. Tavaly már csak al­
katrészből 72 millió forintot árultunk.
Hány féle típusú és kivitelű alkat­
részt kell szállítani, ha esetleg megren­
delik?
Háromszor 120 köbméter
, ■— Csak a különféle hűtőszekrények­
hez ezer fajta alkatrészből választhat­
A hűtőszekrények korszerűsítése sook a megrendelőink. Ehhez járul még
rán egyre több alkatrész gyártása törhogy közel húsz különböző csoma­
ténik műanyagból. Egy 160 literes hűgolási nagyságban és kivitelben is kér­
tőszekrényhez közel tíz kiló különböző
hetik mindezt.
minőségű műanyagot használnak fel.
.7- Hol és kik állítják össze végül a
Éves szinten ez többezer tonnát jelent.
küldeményeket?
A felhasznált műanyag nagyrésze ütés­
álló pqlisztirol, amelyből a hűtőszek­
— Ezt a nagy figyelmet és pontossá­
rény belsőkamrája, ajtóbélése és több
got követelő munkát a szervizraktár
dolgozói végzik. Sajnos a jelenlegi rak- kisebb alkatrésze készül. Jelentős menynyiség még a hűtőszekrény szigetelésé'árépület sem kapacitásban, sem tech­

Zsákolás nélkül

rovatvezető^

Safcsák Gyula

*2
A jövő év nemcsak e század 8. évtizedének első éve. hanem egy olyan év is,
ami jelentősen különbözik majd gazdasági hatásainál fogva az elmúlt időszak bár­
mely esztendejétől.
Gazdasági nehézségekkel már számos esetben küzdött a világ, főleg háborús
időszakokban, vagy nagy társadalmi átalakulások idején.
Most van kialakulóban egy olyan ciklus, amiben nem a korlátlan lehetősége­
ket véljük megteremteni, hanem a reális valóságot, a józan anyagi biztonságot.
Harmincöt éves európai béke után sok emberben felvetődik a kérdés, hogy
miért ez a visszafogás, miért ez a stagnálásnak tűnő szinttartás, ami, akárhogy is
szépítjük visszafejlődést, legalább is relatív visszafejlődést jelent.

Ilyen előzmények után, saját, jól fel­
fogott érdekünkben igen nagy jelentő­
sége van a megfontolt tervezésnek sző­
kébb világunk, a munkahelyünk eseté­
ben is.
Mint ismeretes, számos tervdokumen­
táció, rövid és hosszútávú prognózis
megbeszélése, kidolgozása folyt válla­
latunknál a lehetőség szerinti variáci­
ók, a várható hatások figyelembe véte­
lével.
Fontos és felelősségteljes munka, ez.
Ma már az oly sok szabályozó, korábbi
beruházásokhoz felvett kölcsönök viszszafizetése, a színvonal tartás és a fej­
lesztés szükségszerűsége, piaci felvevő­
képesség, munkaerő-helyzet és a mun­
kaerő gazdálkodás követelménye s nem
utolsósorban a háttéripar hiánya, a koo­
peráció zökkenői, mind-mind jelentősen
befolyásolják a tervalkotás egyszerűnek
nem nevezhető munkáját.
Részletesen, a számok és feladatok
konkrét meghatározásáról, majd ,1981.
januárjában, a Terv elfogadása után je­
lentkezünk. Most előzetesként csak ten­
nivalóinkat körvonalazzuk.
Ma és a jövőben is fontos számunk­
ra a szocialista államokkal folytatott ke­
reskedelmi tevékenység. Ennek export
vonatkozásai az olajhűtők, az árulíázi
berendezések, háztartási hűtőszekrények,
söröshordók, szifonok és radiátorok vo­
nalán valósulnak meg.
Két legnagyobb szocialista vevőnk to­
vábbra is a Szovjetunió és a Német
Demokratikus Köztársaság.
Az „egyensúly" megteremtésének té­
nyezője a mi nem rubel elszámolású
exportunk is. A legjelentősebb termé­
künk e téren a háztartási hűtőszekrény,
mely iránt töretlen az érdeklődés.
Jelentősebb felvevő piacunk: Fran­
ciaország, Német Szövetségi Köztársa­
ság.
Nyugat-Európán kívül Iránnal foly­
tatott kereskedelmünk mondható még
számottevőnek a jövőben is.

Az autó- és habszifon mellett 1981ben meg kell említenünk 'klímakészülé­
keinket is, mint új exportcikkünket.
A belföldi piac ellátása nem kevésbé
fontos feladatunk. Itt is a legjelentő­
sebb a háztartási hűtőszekrény lesz.
Belföldi forgalmunk megközelíti kapaci­
tásunk 40 százalékát.
Népszerű és igen keresett termékünk­
ből, a radiátorból a belföldi igények
jobb kielégítésére lehetőséget látunk,
elsősorban a lakásépítési arányok vál­
toztatásának következtében.
Áruházi berendezések terén kisebb el­
tolódás várható, egyes típusok előtérbe,
más típusok háttérbe kerülése miatt, de
összességében igényelt terméknek szá­
mítanak 1981-ben is.
Várhatóan gyártási kapacitásunk nem
növekszik az elkövetkező évben a szi­
fongyártásban.
E gyártmányszemléletű előrejelzésen
kívül feladataink megoldásához számos
más jellegű, a terv teljesítésével össze­
függő tennivaló van gazdaságunk min­
den területén. Ezeknek a feladatoknak,
célkitűzéseknek is hatniuk kell vállalati
eredményeinkben. Fontosságát aláhúzza
az a tény, hogy pártbizottságunk, vég­
rehajtóbizottságunk több konkrét, a
gazdasági vezetők felelősségét igénybe
vevő állásfoglalást hagyott jóvá, már ez
évben azzal, hogy megvalósulásuk ese­
tén figyelembe vette azok teljesítmény­
növelő, hangulatot pozitívan befolyáso­
ló, tehát elégedettséget hozó hatását.
A Hűtőgép újság 1980. évi utolsó szá­
mában a gazdaságpolitikai rovat e fen­
ti előretekintés szellemében kíván min­
den olvasójának boldog új esztendőt,
annak az idézetnek az ajánlásával, ami
a Szakszervezetek XXIV. kongresszusán
hangzott el az MSZMP első titkárának
beszédében:
„Mai viszonyaink között elsősorban
munkával kell nemes céljainkért küz­
deni."
Safcsák Gyula

re használt poliuretán hab, valamint
kisebb mennyiségben a kemény és lágy
PVC, polipropilén, poliamid, polietilén.
A műanyagok zöme tőkés importból
származik és ez komoly devizakiadást
jelent. Az olajárak emelkedése erősen
befolyásolta a műanyagok árát. 1978 és
79-ben jelentős áremelkedések követ­
keztek a világpiacon. Ez 50—60 millió
forint körüli veszteséget jelentett a vál­
lalatnak. Ezeknek az adatoknak az is­
meretében igen szomorú volt az, hogy
az egész vállalat területén szétszórt
granulátumot lehetett látni. Továbbá,
hogy a feldolgozás során keletkezett
technológiai hulladékot, valamint a selejtanyagokat milyen gondatlanul ke­
zeljük.
Az ismertetett problémák gyakorlati­
lag meg is határozták számunkra a fel­
adatokat. Ezek az import anyag kivál­
tása hazai alapanyaggal, a beszerzési
ár, raktározási, szállítási veszteségek
csökkentése, technológiai hulladék, selejtanyagok gyors újrafeldolgozása, őr­
lése. Az importból származó kemény
PVC-t, valamint polipropilént sikerült
kiváltani hazai gyártású anyagokkal,
amely kb. 5 millió forint megtakarítást
eredményezett.
Az árak csökkentése érdekében a
BASF céggel szemben — aki egyedüli
szállítónk volt sokáig — sikerült konkurrens szállítót találni. Lehetőség nyílt
a két cég versenyeztetésére, így az árak
csökkentésére. Ennek hatására, vala­
mint egyéb kereskedelempolitikai jelen­
ségek kedvezőbb alakulása eredménye­
ként 1980-ban a polisztirol árakat közel
20 százalékkal sikerült csökkenteni.

Az NDK poliuretán habanyag alkal­
mazása is kedvező volt számunkra szo­
lidabb ára miatt.
A szállítási, raktározási veszteségek
csökkentésére jelenleg folyamatban van
a berendezések telepítése. A granulá­
tum tárolásra 3, 120 köbméteres silót
telepítettünk, amelyekből az anyag cső­
vezetéken fog bekerülni a feldolgozó
gépekhez. így lehetőség lesz arra, hogy
a granulátumot tartálykocsiban, köz­
úton vagy vasúton hozzuk be. A silóban
való tárolással az anyag ára csökken­
ni fog. Nem kell villástargoncával szál­
lítani, így a szóródási veszteség meg­
szűnik. A felhasznált polisztirolnak kb.
a 60 százaléka tárolható így. Sajnos a
többi, a sokféle szín miatt nem oldható
meg. Az anyagmozgatás megkönnyíté­
se érdekében az idén 18 anyagfelszívót
is beszereztünk, amelyek már üzemel­
nek is.
A technológiai hulladék, valamint a
selejt újrafeldolgozása érdekében az el­
múlt években több darálót állítottunk
üzembe. A jól hangszigetelt, nagytelje­
sítményű darálókat közvetlenül az üzemben állítottuk fel. A központi daráló
üzem a vállalat más területén keletke­
zett hulladékot dolgozza fel. A keletke­
zett őrlemény nagyon jelentős mennyi­
ség, 1200—1400 tonna évenként. Ez azt
jelenti, hogy a beszerzett granulátum
több mint egyharmadát kétszer kell fel­
dolgoznunk, amely komoly munkavesz­
teséget jelent.
Ezért nagyon fontos a műanyag meg­
óvása, tisztántartása, a feldolgozás so­
rán a selejt csökkentése.
Sípos Géza

4

HŰTŐGÉP

Brigádok házatája
Nem mumusok - ellenőrök

és személyekre lebontva, a szükséges
idő megjelölésével. Ennek ismeretében
lehet a vállalásokat elkészíteni. A
munkanap megtakarítást a személyekre
lebontott munkaidő mérlegből, a bri­
gádtagok helyzetének alapos ismereté­
ből lehet tervezni. Itt figyelembe veszszük az éves szabadságokat, a kisgyer­
mekes mamák táppénzes napjainak
számát stb. A társadalmi munka­
órák értéke is igazán könnyen kiszá­
mítható. Az üzemben töltött munka
mögött normaóra van, s az előző évek
tapasztalataira alapozva könnyen lehet
a vállalás értékét forintban megadni.
így roppant egyszerűnek tűnik a. do­
log. A naplót tovább nézegetve szinte
a város kulturális életének krónikáját
találtam a lapokon. A naplóban lévő
szép rajzok alkotója a brigádvezető
Horváth István. Életének nagy szerelme
a rajzolás, a festészet. A leltározó cso­
port vezetője. Már huszonöt éve dolgo­
zik ezen az osztályon, ebben a munka­
körben.

Vallomás II.

Egri kiránduláson

A Louis Corvalán brigádot többször kerestem, hogy megismerjem munkájukat,
életüket, gondjaikat és örömeiket. Olyan a munkájuk, hogy néhányan mindig tá­
vol vannak. Saját bevallásuk szerint egy hónapban jó, ha adódik egyetlen olyan
nap, amikor mind a tizenhármán a hivatalos munkahelyen az ellenőrzési osztá­
lyon vannak. Munkájuk két nagy területen folyik, belső ellenőrzést és folyamatos
leltározást végeznek. A gazdasági, pénzügyi, műszaki ellenőrzés a vállalat minden
területére kiterjed. A jogszabályokban, külső és belső rendelkezésekben előírtak
betartásának vizsgálata a feladatuk.
— Hogyan valósul ez meg? — kér­
deztem. A kollektív válasz így állt össze:
— Ahol hibákat, hiányosságokat lá­
tunk, elmondjuk mi hogyan oldanánk
meg a problémát. Ezt nemcsak az érin­
tett terület vezetőivel beszéljük meg.
hanem a szakigazgatóknak is leírjuk.
Javaslatunk elfogadása, a megvalósítás a
mi munkánk igazi haszna. Ilyen siker­
élményünk az utóbbi egy-másfél évben
gyakran volt. Kérik a segítségünket, leg­
inkább a raktárban. Őszintén elmondják
gondjaikat.
A raktári rend és fegyelem meg­
teremtése nagyon fontos, hisz a készlet­
gazdálkodás nagy hangsúlyt kap a gaz­
dálkodás folyamatában. Ahol nincs meg
a megfelelő készletezés, szakrend, ott el­
lenőrizni, leltározni is nehéz. Előfordult
olyan eset is, hogy az egyik telephelyen
nagyon kellett volna egy bizonyos anyag,
itt meg halomszámra feküdt, csak senki
sem tudott róla. Az ellenőrzéskor ez ki­
derült, máris lehetett elszállítani. Az el­
fekvő készletek feltárása is folyamato­
san szerepel vállalásunkban. Ez is több
milliós haszon a vállalatnak, ha értéke­
síti.

A brigádnaplót átlapoztam, s több kü­
lönös dolgot tapasztaltam. Az első az,
hogy a brigádgyűléseket jegyzőkönyvszerűen rögzítik. Az új tagok felvétele
nem automatikus. Egy idő után kérheti
az új dolgozó. Legutóbb, úgy egy éve
Szöllősi Istvánnét vették fel a brigádba.
Ujjún a gyárhoz való hűségét bizo­
nyító aranygyűrű.

Vallomás I.
— Hogyan került az ellenőrzési osz­
tályra?

Te mit kaptál? (Mazsola)

— Az egészségem sajnos megromlott.
Hosszú ideig beteg voltam. Amikor
visszajöttem dolgozni, a rehabilitációs
bizottság javasolta nekem ezt a mun­
kakört. Huszonnégy évig dolgoztam
üzemben. Nagyon szerettem azt a mun­
kát, de most sem panaszkodhatok. Sze­
retettel fogadtak, segítettek.
— Milyen volt ez a huszonöt év?
— Szép is, jó is, nehéz is. Nekem
esztergályos a szakmám, így kerültem
a kettes üzembe. Nem volt könnyű a
munka, de szerettem. Én mindig együttéreztem, éltem a gyárral. A jót, a roszszat, a küzdelmes éveket közösen éltük
át. Amikor máshol volt a munkáskézre
szükség, akkor átirányították a forgá­
csolóba. A leghoszabb időt mégis a
hűtőszekrény gyártásánál töltöttem el.
Hetvenháromtól diszpécser voltam a
raktárban. Ott megtanultam a nyilván­
tartást, az ügyviteli rendet.'A szakmá­
ból az anyag és szerszámismeretet hasz­
nosítom most. így nem volt nehéz be­
letanulni az ellenőrzésbe. Ez idő alatt a
társadalmi munkából is kivettem a ré­
szem. Műhelybizottsági titkárként dol­
goztam. Munkámat megbecsülte, elis­
merte a gyár. Öt kiváló dolgozó kitün­
tetésem van. Szocialista brigád tagja
voltam hosszú évekig, így természetes,
hogy kértem a Corvalán brigádba a
felvételemet.
A második érdekes dolog az volt szá­
momra, hogy a vállalások, megtakarí­
tások munkanapra, forintra ki vannak
számolva. Ilyet alkalmazotti brigádnál
még nem láttam. A titkot Együd Lajos
osztályvezető árulta el.
— Decemberben készül el az osztály
éves munkaterve. Ebben szerepelnek té­
makörök szerint a feladatok, csoportra

— Milyen volt ez a munka a hőskor­
ban ?
— Régen is érdekes, változatos. Per­
sze a negyedszázad alatt nagyon meg­
változott. Ahogy nőtt a gyár, szakoso­
dott a tevékenység, úgy várt ránk, bel­
ső ellenőrökre is más és más feladat.
Az elején még mi kartonoztuk fel az
anyagokat a raktárban. Fejlapokat állí­
tottunk ki. Nem volt még szakember­
gárda akkor. Én végeztem egy könyve­
lői tanfolyamot még régebben, így a
könyvelést én csináltam. Azután a bi­
zonylati rend kialakítása adott sok
munkát. Mi magyaráztuk el, mutattuk
meg. hogyan kell a bizonylatokat kezel­
ni, hogy az anyagok mozgását követni,
számontartani tudjuk. Most is kell se­
gíteni a raktárban, de már a munka
minősége is megváltozott. Ma 72 ezer
anyagféleséget, ellenőrzünk évente két­
szer. Az évből 140 napot a külső telep­
helyeken töltünk.
— Hogyan lehetett a festészetet és
ezt a munkát összeegyeztetni?
— Hát nehezen. Nagy dilemmája volt
ez életemnek. Nem tudtam dönteni.
Már 11 éves koromban festettem, raj­
zoltam. A Déryné Művelődési Központ
képzőművész szakkörének alapító tagja
vagyok. Főiskolára is felvettek, de hát
a családi körülmények miatt nem me­
hettem. Most már nagyon bánom. A
festészet velem született, s velem hal
meg. Azért nem vagyok szomorú, mert
sok apró öröm az élet. Rengeteg kiállí­
táson vettem részt. Végül is itt a Hűtő­
gépgyárban aranygyűrűs lettem. Min­
dig megbecsültek, segítettek, ha kellett.
Jó kollektívában dolgozom. Ez külön
öröm. Még két évet töltök el itt. Aztán
a nyugdíjas években sok jó képet sze­
retnék festeni. Olajra akarok áttérni,
eddig akvarelleket készítettem. Csak a
festészetnek szentelem majd az időt.
Egyezkedünk, hogy lehetne egy közös
fotót készíteni. Aztán kiderül, hogy eb­
ben az évben már sehogy. Az évvégi
leltározás dandárja most van. Többen
vidéken végzik ezt a munkát. A férfiak
karácsonyig üzemben dolgoznak. A lányok-asszonyok pedig 3—3 műsza­
kot vállaltak év végéig. A naplóból vá­
lasztok egy fotót. Egy egri kirándulás
emlékét őrzi. Ez bizonyítja, hogy alapos
előkészítés, szervezés után azért össze­
jönnek, eltöltenek közösen egy-egy kel­
lemes délutánt, vagy napot.
így lett, igazi közösség ez a csapat,
melyet két aranykoszorú is bizonyít.
Kiss Erika

Gyere velünk táncolni. (Mókus)

Trabant és társai
A megtakarítások összegyűjtésén túl
feladatunk a színvonalas ügyfélfogadás
és felvilágosító tevékenység.
Fiókunknál az 1980-ás gazdasági év­
ben a betétállomány tovább emelkedett.
Az ifjúsági betétben takarékoskodók
száma meghaladja az 570-et. Ez a szám
1981-ben a bevezetésre kerülő módosí­
tások miatt feltehetően tovább fog nö­
vekedni.
A népszerű ifjúsági takarék formánál
1981. január 1-től a 14 éves alsó korha­
tár megszűnik, a 30 éves felső korha­
tár pedig 35 életévre módosul.
A havonta vállalható betételhelyezés
tetszőleges (100-zal osztható) összeg le­
het.
Az ötéves takarékossági időszak eltel­
te után a megállapodás határozatlan
időre meghosszabbítható. A betét évi
5 | 1 %-kal kamatozik.
A külön kölcsön igénybevételére a
betét felvételétől számított 2 év helyett
3 évig lesz lehetőség.
A hitel felhasználási köre és az ősz­
szege is módosult.
Az idén többször örülhettünk nyertesek
szerencséjének:
A negyedévenként tartott nyeremény­
betétek sorsolásánál 11 esetben volt fi­
ókunknál kisebb-nagyobb nyeremény. A
278052 számú betétkönyvvel 10 000 fo­
rintot nyert a tulajdonos.
Az 1980. november havi gépkocsi
nyeremény-takarékbetétek sorsolásán a
041’127 számú 10 000 forintos bel étkönyv
tulajdonosa Trabant Speciál típusú gép­
kocsit nyert.
A számsorsjátékokon 3 db 4 találatos
lottó, 1 db 13 találatos totó és 2 db
tárgynyeremény kiszolgáltatásáról szá­
molhatunk be.
A Hűtőgépgyár minden dolgozójának
.jó egészséget, eredményekben és nyere­
ményekben gazdag új évet kíván az
Országos Takarékpénztár
Hűtőgépgyári Üzemi Fiók
kollektívája

Qó fűkjtnéii

November 28-án kis ünnepség szín­
helye volt a gázhűtő üzem. Ipacs Pálnét, a köztiszteletben álló Marika nénit
búcsúztatták munkatársai, nyugdíjazása
alkalmából.
Munkatársait szerető, dolgozni foly­
ton akaró, soha nem tétlenkedő Marika
nénitől az üzem dolgozói és gazdaság­
vezetése nevében Péter Pál főművezető
köszönt el.
— Ipacs néni dolgozott a 111-aS
üzemben — a szifon simításon, később
a régi hűtőelem üzemben mint pácoló.
Több alkalommal — most a nyugdíjbavonulása alkalmával is — kapott Ki­
váló dolgozó kitüntetést.
Eljött, a megérdemelt pihenés idősza­
ka. A közvetlen közelében dolgozók sza­
vaival élve, nagyon fog hiányozni, jó
munkatárs volt.
— Tervei a nyugdíjas napokra?
— Nincs különösebb! Sokat dolgoz­
tunk már, ki szeretnénk magunkat pi'
henni. Nyár óta a férjem is nyugdíjas.

Mindent szétosztok köztetek! (Maci)

HŰTŐGÉP

Az első
műszerész
Nagy József
Kevés szakma van. amely létezése óta
Hlit sem veszített vonzerejéből. Még ma
sincsenek utánpótlás gondok. Titokzatos­
ság, misztikum is körüllengi. Valamikor
az ipartestületekben külön kasztot kép­
viseltek a műszerészek a többi ..finom"
szakmabeliekkel. Ismertető jegyük volt
a kiegyensúlyozott életmód, kötélidegzet.
Szinte soha nem hangoskodtak. Nagy
József aranygyűrűs műszerész, gyárunk­
nak a szó szoros értelmében első ilyen
képzettségű munkása, amikor már má­
sodszor kérdeztem tőle, hogy előfor­
dult-e már, hogy dühbe gurult és han­
goskodott, megsejtette, tudok valamit. —
Ritkán előfordult, ha a bérezésnél igaz­
ságtalanságot éreztem vagy, ha valaki a
munkához úgy állt hozzá, hogy nem­
akarom.
Szaktudásáról, kitartó szorgalmáról,
cmberszeretetéről legendákat hallottam.
Tanítványai — szinte valamennyj hű­
tős műszerész — olyan szeretettel és el­
ismeréssel beszélnek az „öregről”, ame­
lyet csak sajnos ritkán tapasztalhatunk
óz életben. Feljegyeztem néhányat kö­
zülük: — Megszállott, képes éjszaka
Nagykátáról saját kocsijával bejönni,
hogy megnézze működik-e, amit csinált,
mert nem volt benne teljesen biztos.
— Aki ilyen szinten végigcsinálta a
tekerős masináktól az elektronikáig a
szakmát, le a kalappal.
— A hibakeresés közben addig kom­
binál, míg meg nem találja a megol­
dást. Egyszer azt mondta, megálmodta
mi a hiba, felébredt és azonnal bejött a
gyárba. Megcsinálta. Mondtuk neki,
hogy álmodott, amikor nem is aludt?
Nem tudott maga elaludni. Csak mosoly­
gott.
— Nem fogott még ki rajta meló.
Amikor szóbahoztam tanítványai véle­
mények kissé zavarba jött.
— Gyáron belül szakmabeli sokáig
bem volt. Nem tudtam kire támaszkod­
ni, kitől kérdezni. A magamra utaltság
állandó birkózást is jelentett. Ila én
meghátrálok, mi lett volna?
Azt hiszem jól megvagyok a fiatalok­
kal, soha nem követelek tőlük többet,
mint amire magam is képes vagyok.
Több generációval élek együtt otthon is,
a gyárban is. Apósom 94 éves. Több
mint három évtizede együtt lakunk, de
lr|ég egy rossz szó sem volt közöttünk.
Pályaválasztása egyáltalán nem mond­
ható simának.
— Gyermekkoromban nem gondol­
hattam szakma tanulására, nagyon sze­
gények voltunk, ráadásul öten testvérek.
A háborút végig katonáskodtam, mint

híradós. Ott kedveltem meg a műszere­
ket. de pályaválasztásom mégis véletlen
volt. Negyvenötben, amikor megindult a
vasúti közlekedés, felkapaszkodtam egy
szerelvényre. Irány Pest! Bolyongtam
sóvárogva a romos városban és elhatá­
roztam. elszegődök inasnak. Egy kala­
poshoz kopogtattam be. Széttárta a kar­
ját — nem olyan időket élünk édes fi­
am! A következő sarkon kopott táblán
— „Mindennemű írópép—varrógép—iro­
dagép javítását vállalom" — felirat csá­
bított. Megállapodtunk a mesterrel két­
heti próbaidőben. Egy hét múlva szer­
ződtetett, Hát így történt...
Ügy adódott, hogy együtt utaztunk
Nagyhalára. A „fakaruszos korszakról”
beszélgettünk. Nagy József volt sokáig
a bejárók kocsiparancsnoka. A kelleme­
sen meleg panorámás buszból néztük a
tájat.
— Volt úgy, hogy középre tett benzin­
lámpával melegítettük végtagjainkat. De
ha nagyon fáztunk, jól jött egy kis el­
akadás a kanyargós makadámút hófúvá­
saiban. Mire kitoltuk, kimelegedtünk,
mondja.
A Birka Csárda környékén jártunk,
amikor félévszázad távlatában kalando­
zott a gondolat.
— Ez itt a Keglewich grófok birtoka
volt. Apám itt vállalt részesaratást, én
is itt kezdtem. Először ebédhordó, majd
marokszedő. Szóval haladtam a ranglét­
rán. A legmegalázóbb emlékem, hogy
megkértek „szépen" ne tegezzem a cse­
lédlányokat. valahogy úgy — büdös kö­
lyök! —
A karácsonyra terelődött a szó:
— A nagyságos iigyvédúréktól kap­
tunk jézuska-csomagot. Használt ruhát,
cipőt. Emlékszem rá, nagyon boldog vol­
tam, mert csak nekem volt jó a cipő, én
voltam a legkisebb.
És ötven évvel később?
— Összetartó család vagyunk. Két fiú­
unokám van. Kisvasutat kapnak sok-sok
szerelvénnyel.
Az első nagykátai buszmegállóban le­
szállt. hazaért. Az első kanyarig követ­
tem tekintetemmel és arra gondoltam,
de jó. hogy nem vették fel akkor kala­
posinasnak Nagy Józsefet!
Horti János

Karácsonyi segély
Többgyermekes családoknál a kará­
csony, az ünnepek külön gondot jelen­
tenek, hiszen ilyenkor több a kiadás, a
költség. Ennek a gondnak egyrészét
nyolcvan család válláról levette a Hű­
tőgépgyár Szakszervezeti
Bizottsága:
december 17-én és 18-án közöttük ki­
lencvenezer forintot osztott ki.
Jó helyre, jó célra került az — ál­
talában — egyezer forint. Három gyer­
mek, vagy ennél több is van a jutal­
mazott, segélyezett családoknál. Remél­
jük, a fenyőfa alatt szebb lesz az ün­
nep, több lesz az ajándék.
E nyolcvan nagycsaládnak, s velük
együtt minden szervezett dolgozónk csa­
ládjának kellemes ünnepeket és boldog
új évet kíván
a vállalati szakszervezeti bizottság.

Kongresszusi felhívás!
Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa megállapította, hogy az elmúlt öt esz­
tendőben — nehezebbé vált gazdasági feltételek között — jelentős eredményeket
értünk el társadalmunk gazdasági alapjainak erősítésében, a dolgozók élet- és
munkakörülményeinek fejlesztésében. A vasasok sajátjuknak érzik és tettekkel
támogatják pártunk politikáját. A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben
a kohászat, a gépipar és a villamosenergiaipar dolgozói, a közel harmincezer szo­
cialista brigád több mint háromszázezer tagja milliárdos értékű többlet vállalá­
sokkal járult hozzá feladataink megoldásához. Kongresszusunk elismerését és kö­
szönetét fejezi ki minden lelkiismeretesen dolgozó munkásnak, műszaki és közgaz­
dasági értelmiséginek, alkalmazottnak.
A 670 ezer szervezett vasas képviseletében tanácskozó XXVIII. kongresszu­
sunk határozata újabb, az egyént és a közösséget egyaránt szolgáló erőfeszítésre
szólítja a három iparág dolgozóit. A VI. ötéves tervben változatlanul elsődleges
kötelességünk a társadalom gazdasági alapjainak erősítése, a népgazdasági egyen­
súly javítása, a minden szempontból hatékonyabb munka. A megbecsülést érdem­
lő életszínvonal megőrzésének, az élet- és munkakörülmények javításának így te­
teremthetjük meg biztos alapjait. A hozzánk tartozó ágazatok dolgozóira az átla­
gosnál is nagyobb feladatok várnak, hiszen a kohászat, a gépipar és a villamos­
energiaipar a népgazdaság egésze szempontjából meghatározó. Legjobbjaink min­
dig a társadalmi haladás élharcosai sorában küzdöttek népünk felemelkedéséért.
Az évszázados vasas múlt mindannyiunkat e hagyományok folytatására kötelez.
A ma forradalmisága: a jobb munka és a holnapért érzett személyes felelősség.
Céljaink reálisak. A haladás üteme a korábbiaknál szerényebb, a feladatok
viszont bonyolultabbak. Ugyanazokért az eredményekért most többet kell tennük. Van erőnk és vannak kiaknázatlan tartalékaink. Az 1981-ben induló terv­
időszak során folytatni kell az ipar termékszerkezetének átalakítását. Fejlődésünk
alapfeltétele, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi energiák mind jobb
hasznosításával a gépipar jelentősen növelje a jövedelmező export arányát, s a
belföldi ellátás javítása mellett 1985-ig megkétszerezze a tőkés kivitelt. A kohá­
szatnak minőségben és választékban egyaránt megfelelő alapanyagot, másod- és
harmadterméket kéll adnia. A villamosenergiaipar feladata, hogy gazdaságosan
elégítse ki a népgazdaság, a lakosság villamos- és hőenergia igényét.
Egyetlen értékes percet, egyetlen kiló anyagot sem hagyhatunk veszendőbe
menni. A VI. ötéves terv első napjától úgy kell munkálkodnunk — mindannyi­
unknak a maga helyen, a személyes lehetőségeket messzemenően kihasználva, .—
hogy a termelékenység a termelésnél gyorsabban növekedjék. Törekedjünk az ér­
tékes nagytermelékenységű gépek és berendezések legjobb kihasználására. Vala­
mennyi termelőegységnél tegyük rendszeressé a gondos és pontos értékelemzést,
a szükséges intézkedések megtételét, hogy a termékek önköltsége átlagosan lega­
lább két százalékkal csökkenjen. A hatékonyság javítását az ésszerű takarékosság
általánossá tételével is segítsük.
Mindannyiunk érdeke, hogy jobban, gondosabban dolgozva, a felhasznált anyag­
ból minél értékesebb, valamennyi piacon elfogadott terméket állítsunk elő. Erez­
zünk felelősséget műhelyi, gyári, ágazati és népgazdasági méretekben is egymás
munkájáért. Ne hátráltassunk másokat fegyelmezetlenségünkkel, kisebb-nagyobb
mulasztásainkkal.
Eddigi eredményeinket közös munkával értük el. a jövőben is csak összefog­
va léphetünk előre.
VASASOK! SZERVEZETT DOLGOZOK!
SZAKSZERVEZETI TISZTSÉGVISELŐK! SZOCIALISTA BRIGÁDOK!
Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusának határozata felöleli mindazokat a
kiemelt tennivalókat, amelyek következetes valóraváltásával előbbre léphetünk a
gazdálkodásban, az élet- és munkakörülmények javításában, a dolgozók jogos ér­
dekeinek védelmében és képviseletében. A VI. ötéves terv sikeres végrehajtása
mindannyiunknak személyes érdeke. Az anyagi javak egyetlen forrása az érték­
teremtő munka, amelynek előfeltétele az elkötelezettség, a felkészültség, a kie­
gyensúlyozott munkahelyi légkör, a tartalmasabb szocialista demokrácia, a telje­
sítményekkel arányos erkölcsi és anyagi megbecsülés.
Kérjük a kohászat, a gépipar- és a villamosenergiaipar valamennyi dolgozó­
ját, hogy vállaljon alkotó részességet a közös és közösséget szolgáló feladataink
mind eredményesebb .megoldásában.
Budapest, 1980. november 16.
A VAS-. FÉM- ÉS VILLAMOSENERGIAIPARI
DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK
XXVIII. KONGRESSZUSA

I'llllllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii

Aranyos
nővérke

A helyszín Jászberény, Ipar utca 11. Csák Pali bácsi és felesége huszonegy gyer­
keket neveltek föl eddig. A legidősebb 32, a legfiatalabb 6 éves. Valamennyien
®Uami gondozottként kezdték életüket. Huszonegy szerencsés ember, akik Csákók­
ból cseperedtek föl, édes szülőként szeretik Pali bácsit és Erzsiké nénit. A „hivaks°s” szülők minden dicséretet megérdemelnek. Nemes tettüket támogatják szo­
cialista brigádok is. A téemkások télapója az idén sem maradt el.

Görcsbe rándult reszkető gyomorral
ülök az üzemi fogorvos rendelője előtt.
Nagyon lüktet a fogam, be van gyul­
ladva. Ilyen állapotban lehet, hogy ki
sem húzzák. Várok még, hadd menje­
nek a többiek. Nyílik az ajtó, nincs
mese, én következeli.
Kedves, pirospozsgás arcú, csupa vi­
dám teremtés betessékel. Párnás kezé­
vel simogat, jó szóval nyugtat. Valami
csodálatos belső nyugalom, derű árad
belőle. Egész lényét áthatja a vidám­
ság. Pajkos tekintetéből látom, nem kell
félnem. Észre sem veszem és túl va­
gyok mindenen. Ezért kár volt izgulni.
Bíró Andrásné, Irénke a fogorvosi aszszisztens is elégedett. Neki az a siker­
élmény, ha látja, hogy megnyugodva,
elégedetten távozik a beteg. Nagy ru­
tinja, sok tapasztalata van már, hiszen
1962 óta dolgozik ebben a munkakör­
ben, s vállalatunk arany pecsétgyűrűjét
viseli néhány hete az ujjún.
— Milyen volt a kezdet, az üzemor­
vosi ellátás, huszonöt évvel ezelőtt?
— Akkor még a nagyötös épületében,
a mai TŰK osztály helyén volt két kis
szobánk. Orvos is csak 3 órás volt.
Ügyeletes nővér voltam még akkor. Bi­
zony, sok munka hárult ránk, hisz a
rendelés után nekünk kellett mindent
csinálni. A baleseti ügyelet, az injekci­
ózások. a döntés egy-egy sürgős eset­

ben, mind a mi feladatunk volt. Abban
az időben még képesítésem sem volt,
60-ban szereztem általános és 74-ben
fogorvosi asszisztensi képesítést. Az or­
vosoktól, akik mellett dolgoztam szin­
tén nagyon sokat tanultam.
Aztán
ahogy nőtt a gyár, úgy nőttük ki a kis
szobákat. Itt alakították ki a rendelőt a
mai helyén, korszerű berendezéssel. Jó
körülmények között dolgozhatunk.
Ennyi idő alatt rengeteg emberrel is­
merkedett meg. Sok érdekes esete volt?
— Ö nagyon sok. Az emberek kedve­
sek. félősek, ezerfélék, sok minden meg­
történik velük. Előfordult, hogy a busz­
megállóból kellett visszahoznom a pá­
cienst. mert az injekció után meglépett.
Régebben a beteg adatait; anyja nevét,
születési évét fejből tudtam. Férjem
mindig rákérdezett, ha egy ismerős
ránk köszönt. Halkan odasúgta — anyja
neve?
Mostanában járok a Maci oviba.
Egy új fogszuvasodást gátló gyógy­
szert próbálunk ki. Egy héten egyszer
ezzel mossuk meg a gyerekek fogát.
Azóta, ha látnak, már mesziről kiabál­
nak. Inci néni mikor jössz megint piroskrémezni a fogunkat?
— Miért szép ez a munka?
— Azért, mert segíteni tudok az em­
bereken. Nehéz is, mert rengeteget ál­
lok, rohangálok. A betegekkel való jó
kapcsolat, a barátságos hang, a biza­
lom ahogy hozzám fordulnak tanácsért
boldogsággal tölt el. Az orvosokkal jól
együtt dolgozunk, félszavakból is meg­
értjük egymást. Nem is álmodtam, hogy
25 évet töltök majd itt, de boldog va­
gyok, hogy így történt.
Ha a vidámság, s a munkabírás el
nem hagy, akkor remélem a többi idő
is így telik el.
Mi is ezt kívánjuk!
Kiss Erika

HŰTŐGÉP

6

Tél az úton
Ha a téli úti taktika néhány gondo­
latát összegezzük, nem szabad elfeled­
kezni magáról a járműről sem. A jár­
mű kezelésében a könnyedséget, a sima,
folyamatos mozdulatokat kell ebben az
időszakban előtérbe helyeznünk. A he­
ves kormánymozdulatok, a hirtelen fé­
kezések, a durva kuplungolás azonnal a
megcsúszás, a megfarolás veszélyének
tesz ki bennünket, még akkor is, ha az
út különben nem különösebben csúszik!
Sőt a gázpedállal sem lehet úgy játsza­
ni, ahogy azt nyáron megszoktuk, nem­
csak a hirtelen gázadás, de a hirtelen
gázelvétel is a megcsúszáshoz vezethet,
különösen alacsonyabb sebességfokoza­
tokban, amikor a motor fékező hatása
nagy. Körülbelül tehát azt kell átvin­
nünk a kocsi egész technikai irányítá­
sába, amit pl. jeges úton a kormányke­
réken érzünk. Szokatlanul könnyű ilyen
szakaszon a kormányt mozgatni, sokan
érzik úgy, hogy csökken a biztonságér­
zetük! Praktikus jótanács, hogy amenynyire a volánon érezzük a tapadást, az
irányíthatóságot, körülbelül ugyanilyen
mértékben kell a többi kezelési tevé­
kenységünknek is finomodnia.
Első teles vezetőknek úgy magyaráz­
zuk ezt, hogy a mottó: „mindenből —
kevesebbet”! Azaz takarékoskodjunk a
motor fordulatszámával, mert túlpörög­
hetnek a kerekek, de takarékosan kell
bánni a fékpedállal is, érzéssel kezelni,
mert ugyanúgy a megcsúszó kerekek­
kel kell majd viaskodni. Azt újból és
újból érdemes felidézni még a haladot­
taknak is, hogy a megcsúszás elkerülése
a szükséges, hiszen a csúszó súrlódás
kisebb mint a gördüléskor meglévő ta­
padás, azaz a gördülés határán nagyobb
fékerők keletkeznek és rövidebb lesz
végül is a fékút. így elkerülhetjük az
őszi-téli vezetés egyik legkényelmetle­
nebb jelenségét, amikor a jármű rövid
időre irányíthatatlanná válik. A csúszó
kerekekkel lassuló jármű ugyanis irányíthatatlan. A kormányzással ilyen­
kor nem lehet a talajra oldalirányú
erőt átvinni, és így sem egy esetleges
akadályt elkerülni, sem a kocsit a menetsávjában megtartani nem tudjuk.
Petress István
iinnuuiiinnmninnininiirninnnniuffligDniiuuiuiuiiiuiiiir

a parkban

XI. befejező rész

Nem látott még a fotós bácsi fehéren
feketét?

Farmer és nyakkendő
a jégen

De jó lenne (zöld) fűbe harapni!

Jégre jöttek a szolnoki rádiósok de­
cember első szerdáján. A hatvan perces
ifjúsági műsornak, a Farmer és nyak­
kendőnek, a Hűtőgépgyár műjégpályája
adott helyet. Az a cél vezette a műsor
készítőit Jászberénybe, hogy jó példák
sorát felmutatva, népszerűsítsék a téli
sportot, a korcsolyázást, a jeges játéko­
kat a fiatalok — kisebbek és nagyob­
bacskák — között.
De idézzük a december 4-i estét. A hő­
mérő higanyszála jócskán nulla fok alá
süllyedt, de ez most sem zavarta a gye­
rekeket, hogy — mint máskor- is közön­
ségnapkor — kijöjjenek kedvenc pályá­
jukra, kerülni néhányat a jégen. A meg­
lepetés akkor kezdődött, amikor meg­
tudták, ma este rádióműsor részesei is
lehetnek.
Ügy is történt. A 17 órakor kezdődött
adásba szinte mindenki bekapcsolódott.
Amíg a játék tartott, addig a bírói fül­
kében egymás után beszéltek az ifjúsági
műsor vendégei. Mindenekelőtt a „há­
ziasszony” Gál Sándorné bemutatta a
pályát, szólt a környező sportlétesítmé­
nyekről, amelyekre méltán büszkék a
jászberényiek. Megszólalt a hivatásos
„jegesember” is, .aki — kissé bonyolul­
tan — elmagyarázta, hogyan is készül
a pálya jege.
A legnagyobb sikert mégiscsak a műkorcsolyás kicsinyek bemutatkozása je­
lentette. A pálya megnyitása, tehát 1977
óta szorgalmasan dolgoznak valamenynyien Nagy Mariann edző és Szőke Csabáné balettoktató irányításával.
Gulyás Ferenc

Jászok a szabadságharcban

Qéguaptái
Kivételesen hosszú iskolai szünet az
idei, 14 napos. így koripályánkon bizto­
san nagyüzem lesz, mert van tapasztalat
arról, hogy még a szomszédos megyék­
ből is érkeznek vendégek.
Tizennégy nap, százhúsz óra a jégen.
Naponta általában tíz órát tartunk nyit­
va, négy nap rövidül meg némileg: két­
szer jéglioki-meccs, kétszer pedig az ün­
nepek előtti délutánon:
Inkább tehát a kivételekről szóljunk:
December 23-án 10—15 óráig, december
24-én és 31-én 10—16 óráig, míg 1981.
január 2-án 10—15 óráig korcsolyázhat­
nak. A többi napokon 10—20 óráig örül­
hetnek a jégnek vendégeink.
Jéghoki-meccsek: december 23-án és
január 2-án.
Reméljük, jégnaptárunk hasznukra
lesz!
Sportlét. Vez.

Szentkirályi Móric jászkun főkapi­
tánynak az ellenséghez történt átpártolása után Kossuth febr. 2-án Illési Já­
nost kormánybiztosi megbízatással kül­
di a Jászságba, nehogy „... a jászku­
noknak is a szabadság, a köznemzeti
kincs védelmébeni készsége sem ha­
nyagságból vagy rosszakaratból eredő
elkedvetlenítés vagy mulasztás által
meg ne zsibbasztassék.” Szentkirályi az
átpártolás okául azt hozta fel, hogy
„... azt tűzte ki Pesten tartózkodása
céljául, hogy a kerületeket az ország
veszélyes krízisén minél szerencséseb­
ben keresztül vezethesse” s a meghódoltatást megakadályozza. Öt is elérte
azonban a közvetítők sorsa. Kossuth
hazaárulónak nyilvánította, Windischgríitz pedig vasra verette.
Az 1830-as lengyel felkelés egyik ve­
zetőjének, Dembinszkinek a honvédcsa­
patok főparancsnokául történt kineve­
zését a mindenáron hatalomra törő Gör­
gey „lealázásnak” nevezte, és mindent
elkövetett az új főparancsnok lejáratá­
sára. így történt aztán meg, hogy ki­
tűnő haditerv ellenére a kápolnai (Kálkápolna) csatát, melyben a Lehel hu­
szárok is résztvettek, a parancsnoki kar
széthúzása miatt elvesztettük. Görgey
márc. 5-én a tábornoki kart befolyásol­
va nemcsak leváltotta Dembinszkit, ha­
nem őrizet alá is helyezte. A lázadás­
ért hadbíróság járt volna Görgeynek,
Kossuth azonban ezt nem merte meg­
tenni. Vetter tábornokot, katonai tanács­
adóját nevezte ki főparancsnokul. Szét­
húzás uralkodott a tábornoki karban.
Mint például a márc. 5-én Szolnok
visszafoglalásáért indult támadásnál a
rangban idősebb Vécsey, szembeszegül­
ve Damjanich utasításával, később kelt
át a Tiszán, így az Ottinger osztrák tá­
bornok serege elmenekülhetett.
A szolnoki csata volt tűzkeresztsége a
jászkunokból álló — Kökényessy Szaniszló által vezetett — januárban felál­
lított 65. gyalogos zászlóaljnak is, mely­
ről a hadijelentésben olvashatjuk, hogy
„Kökényessy a 65. z. a. élén derekasan
viselte magát, pedig az újoncok egy ré­
sze egyenesre pántolt kaszákkal volt
felfegyverezve, de ezzel a fegyverrel is
a Zagyvába szorították az osztrák va­
dászokat.”
Az osztrák sereg csapatai a .Jászsá­
gon vonultak vissza. Március 11. és 14-e
között mintegy harmincezer főnyi had
vonult át a városon. Mint a História
Domusban olvasható: „... teljesen ki­
fosztották a kolostor magtárát és élés­
tárát, és nagy károkat okoztak a tüze­
lőfában is.” A város sem járt jobban.
Április elején az osztrák sereg a Galga völgyében, Galgamácsa és Jászfényszaru között erősített állásban várta a
magyar hadak támadását. A GyöngyösHatvan közötti úton Gáspár tábornok
vezette mintegy 16 000 főnyi seregét, az
osztrákok Pesttől való elvágására és át­
karolására Jászberényen keresztül az 1.
Klapka-, a 2. Aulich-, és a 3. Damjanichhadtest Tápióbicske—Isaszeg felé indul­
va igyekezett a Gödöllő környékére ter­
vezett döntő ütközet színhelye felé.
A Tápióbicske felé vonuló Klapka
hadtest azonban április 4-én Jellasics
seregének utóvédjével ütközött meg. A
váratlan találkozás meglepte a magya­
rokat, Klapka csapatai pánikba estek,
és csak a segítségül sietett Damjanich
hadtest vitte győzelemre a csatát.
Az előnyomuló hadtesteket követve
Kossuth Jászberénybe érkezett és ápri­
lis 3—4—5-én vizsgálatot folytatott a ke­
rület vezetői ellen, akik Babarczy oszt­
rák császári biztos rendeletéit köröztet­
ték a Jászság községeiben.

— Rédei István sorozata —
A tápióbicskei és az isaszegi csaták
sereg Gödöllő és Isaszeg felé vonult
vissza. Április 6-án a Klapka- és a
Damjanich-hadtest Isaszegnel győztes
csatát vívott ugyan az osztrák sereg fe­
lett, azonban a döntő győzelem ismét
elmaradt a Gáspár hadtest kívül mara­
dása miatt. Az. ütközetben a Lehel-hu­
szárok és a 65. zászlóalj is részt vett.
A tápióbicskei és az isaszegi csaták
sok véráldozatot követeltek, sok ezer
volt a sebesültek száma. A jászberényi
iskolákban és a ferences kolostorban
kórházakat állítottak fel, ahol mintegy
700 sebesültet ápoltak.
Dicsérőleg emlékezett meg Görgey a
Kökényessy által vezetett 65. zlj. váci
április 10-i csatában tanúsított hősi ma­
gatartásáról. Április 19-én már a nagysallói ütközetben találjuk a jászsági
csapatokat. Április 30-án Klapka Ko­
máromban kelt napiparancsában Köké­
nyessy Szaniszlót, a 65. jászkun zlj. őr­
nagyát a tápióbicskei és az isaszegi csa­
tákban tanúsított vitézségéért alezre­
dessé léptette elő. A Lehel-huszárok
és a 65. zlj. részt vett a Buda elfoglalá­
sáért vívott harcokban is.
A magyar seregek sikerei láttán Fe­
renc József császár levélben fordult se­
gítségért Miklós orosz cárhoz. Az orosz
kormányzat véleményét a magyarság
függetlenségi törekvéseivel kapcsolat­
ban Nesselrode gróf, kancellár fogal­
mazta meg: „Magyarország fölkelése
annyira előrehaladt, s olyantén fejleményű, hogy Oroszország nem marad­
hat annak közönyös szemlélője... A
lengyel menekültek által, akik Dem­
binszky és Bem vezetése alatt a ma­
gyar seregben egész hadtesteket képez­
nek, a magyar lázadás a Lengyelország­
ban szervezendő felkelés alapjául is
szolgál.” A magyar vezetők május 18án, a cári kiáltványból értesültek az
orosz csapatok várható betöréséről. En­
nek ellensúlyozására keresztes hadjára­
tot hirdettek: „A keresztesháborúnak
megkezdése a legközelebbi hétköz- és
vasárnapokon minden templomban a
lelkészek által, rhinden község piacán
az elöljárók által kihirdetendő, és ha­
rangzúgással az egész országnak tudtul
adandó.” Június 4-én a jászok keresz­
tes serege is elindult Hatvan felé.
Július 2-án a Görgey seregében har­
coló 65. jászkun zászlóalj szuronyro­
hammal foglalta el Ó-Szőnyt, melyért
Kökényessy alezredes vitézségéért di­
cséretet kapott. Július elején a Jászság
újabb 286 főnyi lovascsapatot alakított,
amelyet Kossuth Perczel tábornok pa­
rancsnoksága alá rendelt. A hónap kö­
zepén Perczel, Dembinszki és Dessewffy
hadtestei Jászberény és Nagykáta kö­
zött tartózkodott, itt csatlakozott támo­
gatásukra 8600 jászsági népfelkelő, és
innen indult Túra felé. Ott heves lo­
vassági csatát vívott a Tolstoj-gróf által
vezetett orosz hadakkal, azonban az
odaérkező túlerőben lévő orosz gyalog­
sággal szemben vissza kellett vonulnia.
Hiába szállt táborba minden fegyver­
forgató férfi, július végén az osztrák
hadak birtokába került a Jászság.
A tavaszi sikeres csaták után a cári
sereg túlereje, a katonai és politikai
vezetés hibái az összeomlás felé vitték
a szabadságért küzdőket. A kormány
Aradra menekült. Kossuth kezéből ki­
csúszott a vezetés. Görgey ragadta ma- •
gához a hatalmat, és aug. 13-án Vilá­
gosnál letette a fegyvert.
A Jászság és a Kunság népe végig
harcolva a magyar függetlenségért, Vi­
lágos után bújkálva indult hazafelé. A
dicső harcok és az elbukás után Haynau rémuralma következett.

A sorozat margójára
A HŰTŐGÉP ismét olyan vállalkozásnak adott fórumot, amelynek hatása
messze túljutott a lap kialakult olvasótáborán. A Tanácsköztársaság helyi vonat­
kozásait bemutató írások, majd az emlékezetes Rákóczi-sorozat után Rédei István
most lezárult cikksorozata a Jászság történetének olyan korszakába kalauzolta a
lap olvasóit, amelynek részletes megismertetésével a hozzáférhető helytörténeti
szakirodalom mindeddig adós maradt. A „Jászok a szabadságharcban” cím­
mel megjelent írások tehát a felfedezés izgalmával, újszerű élményével, s egyszer­
smind a helytörténeti ismeretszerzés gazdag lehetőségeivel ajándékozták meg a
sorozat népes olvasótáborát. Igen jó példája e cikksorozat annak is, hogy a Jász­
ságban mintegy két évtizede már szervezett formában munkálkodó honismereti
mozgalom aktív résztvevői közül többen a kezdeti öntevékeny adatgyűjtő mun­
kától miként jutottak el az önálló tudományos igényű kutatómunka és publiká­
ció-alkotás szintjére.
A HŰTŐGÉP megnövekedett olvasótábora a szülőföldszeretet szellemében a
szűkebb haza történelmi múltjának megismerése igényével tovább is nagy érdek­
lődéssel várja a hasonló témájú írásokat, amelyek a Jászság régebbi múltjának
egy-egy ismeretlen részletét tárják fel e táj lakói előtt.
Jászberény, 1980. dec. 9.
TÓTH JÁNOS múzeumigazgatá

HŰTŐGÉP

különkiadás
Vezércikk
A Vezér ezen a héten Nyugat-Influ­
enza küldöttségét fogadta. Magasnangú
Vendégeink — Bacilus Paksus Trolibus
vezetésével — az 1985. április 32-én
Lajosmizsén megtartandó a Bacilusgaz­
dák Világkörüli Konferenciájára érkez­
tek, de az eltérő időszámításuk miatt,
'kissé korán. Ezért a fogadóbizottság
megváltoztatta programjukat, s hozzánk
irányította a delegációt. A jeles szemé­
lyiségek először tájékoztatót hallottak
vállalatunk múltjáról, másodszor jövő­
be vetett hitünkről, harmadszor megte­
kintették a hűtőszekrény gyáregységben
az ebédszünetet. Ezt követően kulturá­
lis program keretében megszemlélték a
fejvesztési épület előtti „Márványra
Volt pénz, szobrászra nem” című alko­
tásvágyat. Búcsúzóul elismeréssel nyi­
latkozták a magyar bacilusgazdák tudo­
mányos tevékenységéről és L-ajosmizse
népének vendégszeretetéről.

Fiatalok firhangja
— Onnan mondjad haver, amikor
Megérkeztél az Életbe a te vörös dip­
lomáddal meg a nagy adag ambíciód­
dal, meg a világmegváltásoddal, és nem
engedtek érvényesülni a konzervatív
elemek.
— Nekem világoskék diplomám volt,
elégséges. Érvényesülni meg hagytak,
ügye. Kaptam szép feladatokat...
— Ó te szerény, te szerény pályakez­
dő! Szép feladatok! Szóval beledobtak
ü mélyvízbe. Ússzál, ha tudsz, ha nem
tudsz, akkor fulladj meg. Fulladj bele
u munkába te harminc éven aluli,
nincs segítség! Így bánnak nálunk a fi­
atalokkal.
— Segítettek az idősebbek, ha volt
Valami problémám.
■— Volt csőstül, tudom én azt. Nem si­
került beilleszkedni, kevés a fizetésed,
fossz a besorolásod. Meg sem meleg­
szel, már visznek katonának.
— Nem visznek, mert én lány vaQyok.
— Annál jobb! A nőpolitika tán ku­
tya?! Küzdjél az egyenjogúságodért! Miasoda dolog az, hogy a gyermektelen
nők nem kapnak szülési segélyt? Mond­
jad csak bátran, majd én leírom ide a
Fiatalok Hangjába. Ma már nem lehet
Csak úgy packázni az ifjúsággal. Nahát!

Gazdaságpolitika
Ezúttal olyan időszerű aktualitások­
kal kívánok foglalkozni e hasábokon,
•helyek napjainkban válnak esedékessé.
Nevezetesen különböző témákról lesz
szó. Mert itt van mindjárt a szervezet­
lenség
szervezésének gazdaságossági
Problematikája, ami aprópénzre váltva
úgy néz ki, mint amikor a háziasszony
kimegy a piacra. Kezében a szatyor. Mi
van a szatyorban? A bukszája! Mi van
a bukszában? A konyhapénz. És ami­
kor hazafelé megy a piacról, akkor mi
van a szatyorban? Na mi? Hát a buk­
szája. Mi van a bukszájában? Semmi,
ilyenképpen invitálva a gazdasági fo­
lyamatok perspektivikus egészét, könyhyen beláthatjuk, hogy a jövőben na­
gyon oda kell figyelnünk a horizontális
veszteségforrásokra. Ha felismerjük végre, hogy ezt így nem lehet, már csak
egy lépésre vagyunk a végső megoldás­
tól: azt csak úgy lehet.

Brigádok házatája
Beszélgetésünk úgy kezdődött, hogy
Kissné Marika átadta a szót Nagyné
dirikének, aki menten tovább is adta
Kovácsné Rózsikénak, akit ismerősei
leginkább Bözsi néninek hívnak.
— 1931-ben alakultam egy taggal, így
Sztán engem választottak meg alapító
tagnak. Kezdetben ifjúsági brigádnak
számítottam, mert kevesebb volt az át­
lagéletkorom az átlagéletkornál. De nem
ültem ám a babérjaimon, hanem ha­
ladtam a korral. így aztán sikerült el­
érni, hogy az átlagéletkorom fölötte lett
az átlagéletkornak, de ez még nem min­
den. Letagadtam a hat elemimet, hogy
^végezhessem élőiről mind a nyolcat.
A vállalásba meg a felajánlásra, mega
Pótfelvállalásra. Akkor az már össze­
sen ugye tizenhárom osztály.
•— Hányán vannak most? — kérde­
zem Valamilyenné Zsófikétól, aki fel­
lapozza a díszes brigádnaplót, s öröm­
től sugárzó arccal számolja össze:

Újévi kívánságok

Félreértések

írta és rajzolta: Safcsák Gyula

Egyik ismerősöm egyenesen a mel­
lemnek szegezte a kérdést, tudom-e mi
a Crossbar. Büszkeségtől duzzadó kebel­
lel, emelt fővel mondtam kapásból, te­
lefonközpont! He-he, volt a válasz leg­
nagyobb lelombozódásomra. Nehezen
megszerzett gyatra tudásismeretemet
ösztönösen védve felugrottam, a szek­
rényhez rohantam. Az idegen szavak
szótárából fennhangon olvastam a de­
finíciót. „Telefonközpontok kevés me­
chanikai mozgással, gyorsan működő
kapcsológépe".
Ili-hi — nézett rám kedvesen isme­
rősöm — te semmit sem tudsz a világ­
ból. Nézz oda. — mutatott ki az abla­
kon — látod azt a nagytáskás embert?
Mit gondolsz, mi van a táskában?
Fogalmam sincs, nincsenek röntgen­
szemeim.
— Sör, kiskomám, vagy bor — mond­
ta határozottan. Hová viszi, mit1 gon­
dolsz?
Haza... biztos... illetve honnan tud­
nám?
He-he-he, én megmondom, a budira!
— Én papírt használok, van amikor
újságpapírt.
— Fogalmad sincs, hogy egy jól fű­
tött vécében milyen jól lehet iddogálni.
— Szégyenlem magam, de tényleg
nincs.
— Tudod, amióta megjelent a tanács
szesztilalma a közterületekre, azt nem
kevesen így játsszák ki. Szagos partinak
is szokták nevezni.
Belémhasított a felismerés a múltko­
ri majdnem megjártam esetemmel kap­
csolatban. A Finom falatok melletti il­
lemhelyen sürgős ügyem támadt. A
benti sokadalmat megpillantva, illem­
helyhez illő illemtudással sorbanálltam.
Falfehérségem és sűrű topogásom gya­
nút keltett. Előre engedtek. Meghatód­
va és megkönnyebbülve hálálkodtam
magamban. Vannak még rendes embe­
rek. A kupakszőnyeg sem ébresztett
bennem rossz sejtelmeket.
— Meg sem kérdezed, hogy miért
Crossbar a neve?
— Mert egy valaki mindig kívül van,
és- ha gyanús alak közeledik, leadja a
drótot!
Végre leesett a tantusz!

— Húszán. Már húszán vagyunk.
— Aztán hány iskolát patronálnak?
— Tizenkét iskolát meg nyolc óvodát
patronálunk. Társadalmi munkában csi­
nálunk nekik sportudvart meg papír­
sárkányt. Most indiánrezervátumot kér­
tek tőlünk, de nem kaptunk még indi­
ánt. Valahogy majd megoldjuk. Ja, és
el ne felejtsem! Mi olyanok vagyunk,
mint egy kis család, ebben a gyárban,
ami olyan, mint egy nagy család.
— Én magam részéről azzal búcsú­
zom, hogy gratulálok. Mindenhez gra­
tulálok.

Műszaki újdonságok
Legújabb termékünkre, az automata
tojáshűtőre méltán lehetünk büszkék.
Megkérem Nagyfej Benőt, a konstruk­
ció szellemi atyját, mutassa be olvasó­
inknak szellemi fiát.
— Ez az automata teljesen automata,
ötszáz tyúkkal két napig, vagy két
tyúkkal ötszáz napig működik egyszuszra. Ide felállnak a tyúkok libasorba.
Minden nap fél tizenegy után két perc­
cel tojnak egyet, az időmű impulsust ad
a hőfokszabályzónak, az bekapcsolja a
hermetikus motorkompresszort. A többi
már megy, mint a karikacsapás.
— Itt az olvasható, hogy kakas-állás.
Ez mi célt szolgál?
— A nemjóját! Hát ez a főnök csir­
kekeltető automatája. Társadalmi mun­
kában fusiztak neki. Most már értem,
hogy miért reklamáltak J érce falvár ól.
Oda adtunk el egy száz darabos széririát, és azt írták, hogy a tojáshűtőben
kiscsibék keltek.

A „szögek” a jövőben is jól fogják öszsze kollektívánkat.

Gíe/n fezeik!
hogy ahol lyuk van, ott mindig folyik
a víz, ahol nincs lyuk, ott meg sose.
Ott volt az a gödör is, amit megírtam,
hogy bele ne essen valaki. Erre bete­
mették, hogy domb lett a helyén. Mi­
nek az a hegy? Tán kilátót akarnak rá?
Tessék azt nekem eltüntetni, adok rá
egy fél órát! Ültessenek a helyére ká­
kát. De nehogy csomó legyen rajta!
Mert azt én akarom rákötni.

Lepje meg a kereskedelmi igazgató a
termelési igazgatót olyan rendeléssel,
amelyben 600 000 teljesen egyforma mé­
retű és kivitelű hűtőszekrény van.

Fa szappan
A tisztaság fél egészség, tartja a népi
bölcsesség. Ki mitől és hogyan tiszta?
nem egyszerű kérdés. Vegyük például
a tisztálkodásra használatos, illetve eb­
ből az üzemben használható — mert
csak az kapható — szereket. Örökös vi­
tatéma. Jó-e a Baba, vagy Amó a módi.
Van, aki ennél is tovább megy, „hála”
a zugpiac áru és választék bőségének,
van fogalmunk a szappandivatról. Fa
szappant követelünk! hangzott az egyik
terület „mosószer főnökének” raktáro­
sokat megszeppentő dörgedelme. Meg­
lesz — találta fel magát egyikük félel­
mében — egy hét múlva jöjjön vissza.
Gyors intézkedés. Hulladékfa méretre
vágása, dobozok beszerzése. Az utóbbi
azért sem volt könnyű, mert kevesen
vannak, akik orgazda mivoltukkal kér­
kednek. Harminc darabot sikerült ki­
hívóan polcra tenni. A csalétek bevált.
Sőt „valahogy” az utalványt is aláírták.
A felhőtlen öröm nem sokáig tartott.
Útközben már kiderült a turpisság...
és még valami. Azóta jó a Baba-szap­
pan is.

Nyugdíjasoknak búcsúzó
— Már ezután mivel tölti napjait Jó­
zsi bátyám?
— Van nekem egy kis vityillóm a földecskémen. Hát majd azt szépen átala­
kítgatom kulipintyóniak, oszt elszöszmötölök benne az unokákkal, meg az anynyukommal. Kaptam a munkatársaim­
tól egy príma jó szöszmötöt, úgyhogy
arra sincsen gondom.
— Bejár-e majd egy kis nyugdíjkie­
gészíteni azért az üzembe?
— Be-bejárogatok biz én hébe-hóba,
ha nem lesz ilyen nagy hó. Kérdeztem
a főnököt is, hogy gyűjjek-e, oszt azt
mondta, hogy ugyan menjen mán, Józsi
bátyám.

Sport
Negyven fok van árnyékban, de a
labdarúgópályán nincs árnyék. Nincs.
Megírta a Magyar Ifjúság is. Majd lesz,
ha a fiúk hiába küzdenek a kiesésért.
Ugye mondtam. Nem sikerült nekik
így persze nem is lehet eredményt el­
érni. A megoldás mikéntje kézenfekvő.
Először is a vezetés hozasson féllábú
játékosokat, ha már a klub képtelen
ilyeneket kinevelni. így a méregdrága
futballcipőből a jelenleginek a fele is
elég lenne. Mármost, a megtakarított
összegből több rongylabdát vehetnénk
tömegsport célra. Mert a tömegnek
sportolni kell! De nem lyukas gatyában!
A tömegsport felfejlesztése, kiterjesz­
tése, és szélesítése révén létrejön a mi­
nőségi sport bázisa. Bázis nélkül nem
megy! És amíg a jégkorongozóknak
nem tudunk júliusban elegendő hógo­
lyót biztosítani, addig a röplabdázóktól
nem várhatunk jobb szereplést, hiába
van saját uszodánk. Világos?
Felhívom a figyelmüket, hogy mához
egy évre arra fogok rávilágítani kris­
tálytiszta logikával, hogy ha lenne
ökölvívó szakosztályunk, gyeplabda csa­
patunk és lepényevő legényegyletünk,
akkor azok miért szerepelnének úgy, ahogy, és főképpen kik lennének érte a
felelősök.
Juhász

7

elütés antiŐMn

Fedett jégpályán melegedjen gesztenye­
sütő mellett.

Nem gondol vissza örömujjongva egyik autós kollégánk egy bizonyos nyá­
ri napra. Százágra sütött a nap. Mil­
liók örültek neki, mert kevés volt az
idén belőle. Nem úgy póruljárt szak­
társunk, aki kezdő autós lévén bizony
nem volt tapasztalata ahhoz, hogy mit
kezdjen a Zagyva városi ágában lubic­
koló Wartburgjával. Hogyan került oda
a csintalan? Kihasználta azt a percet
amíg új gazdája udvariasan ki akarta
nyitni a nagykaput. A kézifék a feledés
homályába, a négykerekű pedig a pisz­
kos hullámokba merült. A gazda a ke­
servesen megspórolt hálátlan után ve­
tette magát, gatyára, mezítlábra vet­
kőzve. Hamarosan rá kellett jönnie,
hogy az ijedtségtől megsokszorozódott
ereje sem elegendő. Ha kitolt velem,
megmutatom, hogy én is kitolom! Elha­
tározásának a fájdalom váratlan lábba
nyilalása vetett véget. Egy üvegdarab
többnapos sántításra kárhoztatta. Hogy
egyesek mit bele nem dobálnak a víz­
be? Felháborító!
Horti

HŰTŐGÉP

8

Mindkét csapatunk feljövőben!

Beszélgetés fociügyben
A labdarúgás újságírói szempontból
— bár magamat nem tartom annak —
„lerágott csont”.
Ennek ellenére, mivel a legnagyobb ér­
deklődésre számot tartó sportág, illik
tájékoztatni a szurkolókat.
Néhány olyan kérdésre válaszolt Gubicz György szakosztály elnök, és Ta­
kács László szakosztályvezető, amelyek
a Lehel SC labdarúgó szakosztályának
mindennapi életével kapcsolatosak.
— Tavaly csak egy hajszál választot­
ta el a csapatot a kieséstől. Milyen in­
tézkedéseket tettek annak érdekében,
hogy ez ne ismétlődjön meg?
— Tanultunk a múlt hibáiból. Amíg
jól ment a csapatnak, bizonyos dolgo­
kat elnéztünk. Ma a következetesség a
legfontosabb elvünk. Jól dolgozni csak
ott lehet, ahol rend, fegyelem van. Min­
den héten szakosztály ülést tartunk, ér­
tékeljük a csapat és a játékosok telje­
sítményét, esetenként határozatainkat
jegyzőkönyvben rögzítjük.
__ A nyáron többszáz játékos került
szabadlistára, az erősítés mégsem úgy
sikerült, ahogy a szurkolók várták. Fő­
leg akkor szembetűnő ez ha tudjuk,
hogy Fényes és Sárközi szinte a szak­
osztály ölébe pottyant.
— Ezzel nem értünk egyet, öt játé­
kost igazoltunk, olyan NB II-es csapa­
toktól, amelyek előbb végeztek a Lehel­
nél, és ott a játékosok a kezdő csapat
tagjai voltak. Ha egy átigazolási időszak
után három játékos beépül egy csapat­
ba, az már jónak mondható. Igaz, hogy
a csatársor megerősítése nem sikerült.
Nem titok, hogy tárgyaltunk a csepe­
li Vinczével és Kökénnyel, a salgótar­
jáni Mohácsival, a diósgyőri Koleszárikkal és Zsírossal, de különböző okok
miatt nem sikerült a megegyezés.
— Az ismert slágert idézve„Van aki
sportol, van aki sportoló”, sőt van aki
profi sportoló. Ilyenek a mi játékosaink.
Mit várunk tőlük, és ezért mit kapnak?
— Az OTSH által szabályozott szer­
ződést kötünk mindenkivel. A 20 szer­
ződött játékos közül hat 4500, hat 4000,
négy 3500 és négy 3000 forintos alapfi­
zetést kap. Ezen kívül 300 Ft jár pon­
tonként a csapatnak. Ebből szoktunk
adni azoknak is, akik sérülés miatt nem
játszanak. Az elvárásokat a szerződés
rögzíti, ezek részletezése itt fölösleges,
annyit erről, hogy megegyezik az orszag bármely csapatánál alkalmazottakkai.
— A játékosok pénze tehát függ _ a
szerepléstől. Vonatkozik-e ez az edzőre
is?
— Az edző évvégi prémiumja függ,
az MLSZ előírás szerint. Természetesen
ha a klub elégedetlen a munkájával —
igaz, hosszú tortúra után — de szerző­
dést bonthat az edzővel is.
— Az utóbbi időben jelentősen emel­
kedett a „Százszorszép” nevű vendég­
látóipari egység forgalma egyes labda­
rúgók jóvoltából sőt volt, aki az edzé­
sen, tehát a munkahelyén is illuminált
állapotban jelent meg.
Milyen büntetés jár ezért, illetve beleszól-e a vezetés abba, mit csinál a
játékos szabadidejében?
— A szerződésben meghatározott kö­
telezettségeken túl nem. Ennek megsze­
géséért 5—8 esetben 300—500 forintos
büntetéseket szabtunk ki, egy játékos
ellen pedig fegyelmit indítottunk.^ Amennyiben ez sem elég, a szerződés­
bontás következik!
— Milyen jelentősége van a szakosz­
tály életében a közönség véleményé­
nek? Itt elsősorban arra gondolok, szá­
mít-e, hány néző jár ki a mérkőzések­
re?
— Mi azt szeretnénk, hogy a közön­
ség jól szórakozzon, tehát nyerjen a
csapat, akarjon, küzdjön. Azt azonban

le kell szögezni, hogy akikben nincs se­
gítőszándék, azokra nincs szükség! A
pályán vagy a pályán kívül elhangzott
véleményeket természetesen figyeljük.
Felvetődött a szurkolói ankétok ren­
dezése, a rossz tapasztalatok miatt
egyelőre ezt nem erőltetjük. A szurko­
lókkal szorosabb kapcsolat létrehozása
terén mindenképpen lépnünk kell!
— Ki dönti el, és milyen elvek alap­
ján, hogy kiket szerződtet az egyesület?
— A szakosztályvezetés, természetesen
kikérve az edző véleményét. 1—4 éves
szerződések köthetők, mi csak egy éve­
seket kötöttünk. Folyamatában nézve
először kijelöljük, hogy kik azok akik­
re a kiöregedett ifik közül számítunk,
és természetesen függ attól is, kiket iga­
zolunk. Az igazolásoknál az a szem­
pont, hogy lehetőleg minden posztra
két játékosunk legyen.
A csapat átlagéletkora fiatal. Itt kell
megemlítenem, hogy a 60 NB II-es csa­
pat közül . egyedüli!!!) a Lehel kötött
szerződést kiöregedett ifjúsági játéko­
sokkal, Rostással és Buchárral, sőt ide
számíthatjuk még Pechát is, aki tanu­
ló. Ezenkívül kölcsön adtuk a 20 éven
aluli Kisst, Váczit, Dzurjákot, Krasnyánszkit és Szabót.
— Mi van most Orsóssal?
— Február 15-én leszerel, a szakosz­
tály igényt tart rá, és ő is vissza akar
jönni.
— Nem luxus-e egy-két nagy tapasz­
talattal rendelkező volt játékos munká­
járól lemondani?
— Kire gondolsz?
— Sárközi Gyulára elsősorban.
— Az ő munkájára igényt tartunk,
de saját bevallása szerint pihenni sze­
retne.
— Változott-e valamit az eddig nem
éppen rózsás helyzet az utánpótlás vo­
nalán?
— Az ifjúsági vezető-edző feladata­
ként tűztük ki egy tervezet benyújtását,
ami biztosítja az előrelépést. Első lép­
csőként a mennyiségi feltöltés történik
meg, hiszen kevés utánpótlás korú el­
sősorban serdülő játékosunk van, ezt
követi a kiválasztás.
Tavasszal megrendezzük a Korompai
István emléktornát, ahová a Szolnoki
MÁV-MTE-n kívül egy NB I-es és egy
külföldi ifjúsági csapat meghívását ter­
vezzük. Megszervezzük az általános is­
kolák közötti korosztályos bajnokságot.
A jászberényi játékosok részére a nyáron önköltséges alapon kétszer 2 hetes
napközis rendszerű labdarúgó tábort
szervezünk, a Jászság iskoláiból pedig
iskolánként 1—3 diák részére szintén 2
hetes bentlakásos tábor kerül megren­
dezésre.
— Végezetül még egy kérdés. Milyen
célkitűzésekkel kezdte a csapat az idei
bajnokságot, és mit valósítottak meg
belőle?
— Az első tíz között kell végezni.
Ügy érezzük, rossz rajt után feljövőben
van az együttes.
— Köszönöm a beszélgetést.
— Szórád —
iiiiiuiuHiiHiuiumuiuiiniuuiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiniiiiiiiii

HŰTŐGÉP
a Hűtőgépgyár dolgozóinak lapja
Kiadja a Hűtőgépgyár
Felelős kiadó: Gorjanc Ignác
Felelős szerkesztő: Csuta Lajosné
Készült a Hűtőgépgyár nyomdájában
Jászberény, 1980. december hó
Felelős vezető: Rédei István
Megr. törzsszám: 43/1980.
Terjeszti a Hűtőgépgyár Vállalat
üzemen belül

Az utóbbi két évben jelentős mérték­
ben fejlődött mind a női, mind a férfi
kézilabda a Lehel SC-ben. A lányok­
nak sikerült gyökeret ereszteni az NB
II-ben, a fiúk ugyan tavaly kiestek, de
az idén kishíján visszakerültek. Mind­
két együtteshez az idén került új szak­
vezető. A lányokhoz Lipták Zoltán, a
fiúkhoz Langmár István, ők tájékoztat­
nak a szakosztályok helyzetéről, tervei­
ről.
— Mi volt az idei célkitűzés és mi
valósult meg belőle?
Lipták: Bent maradni az NB II-ben.
Ez sikerült, mivel a 6. helyen végez­
tünk.
Langmár: Az elnökség azt a célt tűz­
te ki, hogy az idén kovácsoljuk össze a
gárdát, mi azonban ennél többet, az
NB II-be való visszakerülést sem lát­
tuk elérhetetlennek. Sajnos ez nem si­
került, mert a bajnokságban csak a 2.
helyet tudtuk megszerezni.
— Milyen nehézségek, problémák hát­
ráltatták a munkát?
Lipták: A gyárral, illetve a Lehel
SC-vel semmilyen probléma nem volt,
bár úgy tűnt, hogy csak Rózsa László
figyelte igazán a csapatot, mások talán
azt várták, hogy kiesünk. Én éreztem,
hogy a gárda képes a bentmaradásra,
nagyobb nehézségek nem merültek fel.
Langmár: Problémánk volt bőven.
Már az alapozás nem úgy sikerült
ahogy kellett volna, későn dőlt el, hogy
én leszek az edző.
A teremtornában még jól ment, de
mindjárt a bajnokság 2. fordulójában
kikaptunk. Később Urbán Tamás sérü­
lése és kiválása okozott megoldhatatlan
problémát. Nyáron a játékosok kérésé­
re két hétig minden nap edzettünk, hogy
ősszel le tudjuk dolgozni minimális hát­
rányunkat, sajnos ez végül is nem si­
került. Urbán Tamás újabb sérülés mi­
att ősszel sem szerepelhetett, talán a
formaidőzítéssel is voltak gondok.
Megjegyzem, hogy ennek ellenére a
bajnok Kunhegyest úgy vertük meg itt­

hon, hogy 40 perc alatt mindössze 4
gólt kaptunk.
— Milyen az utánpótlás-háttér, van-e
olyan játékos, aki szóbakerülhet az el­
ső csapatnál.
Lipták: A még ifjúsági korú Pesti
Editet azonnal felhoztam az első csa­
pathoz, amikor ide kerültem. Rajta kí­
vül két olyan játékos van, akik jövőre
kerülnek gimnáziumba és már akkor
szeretném a felnőtt keretbe hozni őket,
legalább edzésre.
Langmár: Sajnos ifjúsági csapatunk
nagyrészt az Erősáramú Szakközépis­
kola kollégista diákjaira épül, akik érettségi után elmennek a városból. A
jászberényieket az utóbbi években mind
felvették főiskolára és közülük csak
Vgrin Gyurka jött vissza.
— Változik-e a csapat játékosállomá­
nya?
Lipták: Tóth Katalin eltávozott Jász­
berényből, befejezte a játékot Hegedű3
is. Dalmadi Erzsébetet sikerült rábe­
szélni, hogy ne hagyja abba, így ő to­
vábbra is rendelkezésre áll. Több játé­
kossal tárgyaltunk, mindenképpen sze­
retnénk 2—3 kézilabdázót igazolni ma'
gasabb osztályból.
Langmár: Eddig senki sem jelentette
be, hogy jövőre nem áll rendelkezésre.
Szabó Sándort kétműszakos munkára
osztották, így tartok tőle, hogy kéthe­
tenkénti edzéssel ő nem tudja formáját
megőrizni.
összesen 12 felnőtt játékosunk van,
ami azt jelenti, hogy átigazolással kel*
erősítenünk.
— Milyen tervekkel vágnak neki aZ
1981-es évnek?
Lipták: Ha az átigazolások sikerül­
nek, akkor a dobogón szeretnénk végez­
ni. Ha nem, akkor az első hat között. A
Lehel SC elnöksége elvárja, hogy baj­
nokságot nyerjünk, ezt a célt a szak­
osztály magáénak vallja.
Sok sikert!

Mi újság a jegeseknél?
A jégkorongozók az idén nagyon frissek voltak. Már november közepén tét
mérkőzésekkel készültek a bajnokságra.
A serdülők Székesfehérvárott a Volán Kupán a második helyet szerezték megAz úttörők részere november 22—23-án rendezték a LEHEL KUPÁT, amelyen a
házigazdákon kívül az Ű. Dózsa, a Dunaújváros és a Székesfehérvári Volán vett
részt. A tavalyi úttörő bajnok újpestiek magabiztos játékkal, fölényes győzelmeket
aratva biztosan nyerték a tornát.

EREDMÉNYEK:
A 3. helyért: Lehel—Dunaújváros 8:1. Az első harmadban még a vendéged
vezettek, a hajrában azonban „hengerelt” a Lehel. Sípos 5 gólt ütött.
Az 1. helyért: Ü. Dózsa—Volán 5:1. A lelkes volán csak megnehezíteni tudta
az újpestiek dolgát.
A torna gólkirálya: Leleszi (Dózsa) 12 góllal; legjobb kapusa: Pál (Volán)'•
legjobb hátvédje: Simon (Lehel) és legjobb csatára: Hefler (Dunaújváros).
Jó hír a szakosztályban, hogy Baksa Béla, a magyar ifjúsági válogatottal rész1
vett az IBV-n. Szőke Attila a csapatok edzője a legfiatalabb korosztály, a „ping­
vinek” edzéseinek beindítását tervezi. Péntekenként 14—17 óra között várja az
1968. január 1. után született, korcsolyával rendelkező, leendő hokisokat.
A műkorcsolyázók is elkezdték a versenyidényt. Az alapokat — mint arról
már. hírt_ adtunk — a nyáron Nyitrán rakták le. A Pernyész-testvérek tavalyi baj­
noki győzelme után az idén már többen is sikerre számíthatnak. A közel ötven
műkorcsolyázó gyerekkel három edző és két társadalmi edző foglalkozik. Harminc
kisgyerek jár az előkészítő csoportba — ők már három éve korcsolyáznak — és
80—100 óvodás is rendszeres látogatója a jégnek. Van tehát utánpótlás! A közel­
jövőben három, színvonalasnak ígérkező versenyt is láthat a jászberényi közönség­
január 17-én nemzetközi újonc körversenyre kerül sor, amelyre Kolozsvárról, Sza­
badkáról és Eisenstadtból érkeznek résztvevők. Jianuár 24—25-én a Lehel SC mj'
nősítő versenyére kerül sor, majd február 1-én itt rendezik a vidéki újonc baj­
nokságot.