Fájl #736: "JBtermeszetiViszonyai.pdf"

JÁSZBERÉNY
TERMÉSZETI VISZONYAI
ÉS ÉLETE

IRTA:

BLÉNESSY JÁNOS

J Á S Z B E R É N Y
A JÁSZ HÍRLAPBAN megjelent
CIKKEK KÜLÖNLENYOMATA

Hogyan alakul ki
Jászberény neve és határa í

Egyes történetírók különböző
néven szerepeltetik Jászberényt a
középkorban.
Jornandes nyomán 1 inion a
Tárná és Zagyva közére, tehát
Jászberény tájára teszi Hnnnivárt.
a liánok fővárosát. Jornandes és
Priskos leírása alapján sokan
lüellakát is itt sejtik. Avcntinns,
a bajor történetírás atyja, az ava­
rok főcrődjét szintén Jászberény­
ben látja Kormait néven (Gyáriás
|.; A jászkunok története, II.
562. 1.)
Horváth Péter Comnientatiója
20J. lapján felsorolja, hogy váro­
sunk neve milyen alakban lordul
elő az oklevelekben. A legrégibb
kiváltságlevelek Beten szállá s-nak
nevezik, a későbbiek sedes Beven­
nék, Berényszék-nek (1357). Zsigmond király 1407-ben és 1412-ben
Jász-Bewlen-szálteísa néven em­
líti. Mátyás király 1169-ben.
Ulászló pedig 1192-ben sedes
Berénvszállásá-nak mondja. 11.
Ferdinánd 1625. december 10-i
privilégiumában írja először Jászberény-nek oppidum-mezőváros
jelleggel.
A felsorolásból arra következ­
tethetünk, hogy városunk nevét
3

a bölény, belény nevű pároscsülkű kérődző állatról nyerte,
amely Aristoteles szerint az ókor­
ban nagyszámmal legelt Európá­
ban, sőt a középkor elején még
hazánkban is gyakori volt. Ezt
bizonyítják a belény, berénv öszszetételű helynevek is. Az utolsó
vadon élő bölényt 1814-ben ej­
tették el Udvarhe'y megyében.
Bölényből a magyar nyelv
hangváltozási törvénye szerint
könnyen lesz Berény. O < e ajak­
működés szerinti változás, mint
fel, föl. Az 1 < r zönge-foghangok
ugrásszerű hangváltozása, mint
lévorel < revolver.
Jászberény mai határa a török
hódoltság folyamán alakul ki.
Több szomszédos község válik
pusztává s mint ilyen Jászberény
határába olvad. Horváth Péter
Cominentatiójának 218-219. lapján,
sorolja fel ezeket. A legtávolabbi
határrészt délkeleten 22 km-re
Mátyás király 1458-ban kelt pri­
vilégiumában Boldogházának ne­
vezi. Egy 1466-ból való határjá­
rati okirat deseensus Boldogfalva
néven említi. Akkor Thamló
György volt a kapitánya. Az
1930-i népszámlálás 548 lelket
talált rajta. Közülük egyesek a
közeli Jánoshidához szerettek vol­
na csatlakozni egyéni érdekből.
Északkeleten Borsóhalma határ­
rész szintén község volt. Mátyás
király kiváltságlevele szerint 1484ben Bartalus volt a kapitánya.
Most 159 lakója van. 1357-ben,
Nagy Lajos idejében Horgas érmellyéke birtoklása miatt pörbe
keveredik Jászberény Jákóhalmával. Szécs Miklós országbíró a
jákóhalmiak javára dönt. 1674-ben
újra határper tör ki a Tárnán túl
való pörös föld miatt, ahonnan a
jászberényiek 16 szekér szénát
4

vittek el erőszakkal (Palugvay 1.
A hármas kerületek . . . 150. I.
Önálló falu volt a határ északi
része, Négyszállás is. 461 lelket
számlál. Birtoklásáért nagy per
folyt Jászberény és Jászdózsa közt
1700-1767-ig. Északnyugaton Ágót
is a jász községek között említi
Mátyás király 1478-i kiváltságle­
vele. Északnyugaton a Peresi föl­
dek azt árulják el, hogy Árok­
szállás is szerette volna birtokába
venni.
Nagy történelmi események és
apró perpatvarok már régen ki­
alakították Jászberény mai hatá­
rát. A mai határvonalat jelzi a
városi mérnöki hivatalban lévő
két régi térkép. „Szabad Jászbe­
rény városa birtokainak képe,
melyet készített Bendekovieh
Lőrinc szabad jász és két kún
kerületek hites földmérője, 1798.
1: 14.538 mértékben. A másik:
Jászberény városa egész határának
meghitclt becsülök classifieatiója
szerint lett gcometrieai rajzolatja
IX övben, 1817-1819, 1 zol' 100 öl.
Major Gábor rajza.
Északon Árokszállás felől a
a Csörszárok egyik ága, kocsi- és
dülőút a határ, északeleten Jász­
dózsa felé a Cakó-ér és dülőút.
Keleten Jákóhalma mentén főleg
mesterséges határ húzódik, Jász­
telek mentén részben a Zagyva,
Alattyán és Jánoshida irányában
dülőutak. Délkeleten Jászalsószentgyörgytől a Zagyva választ el.
Délen és délnyugaton Pest megye
határával esik egybe. Ujszásztól
főleg árok, Tápiógyörgyétől diilőút, Farmostól és Egreskátától erek
választanak el. Nyugaton Kerek­
udvar, Jászfelsőszentgyörgy és
Pusztamonostor felé nagyrészt
utak vonnak határt.

A város belsősége 1326 hold
852 □ öl, külterülete 46.703 hold
469 Q öl, összterülete tehát 48.029
hold 1821 |~~] öl. A 15 községből
álló Jászságnak 4'5 része. Termé­
szetes középpontja a Zagyva és
larna egyesülése körül elterjedő
jász földnek, hazánk legtisztább
magyarlakta tájának.

i

Hogyan változik
Jászberény hatalmi köre
idők folyamán?

Jászberény az ezeréves Magyar­
országnak majdnem a közepén,
a mezőgazdaságilag nagyon érté­
kes Nagy Magyar Alföldnek la­
kóiról Jászságnak nevezett tájé­
kán fekszik, a Zagyva mindkét
partján, a Mátrától délre 30 kilo­
méternyire.
Hatalmi köre, vidéke, idők fo­
lyamán nagyon érdekes változa­
tosságot mutat.

Időszámításunk elején a DunaTisza közét betöltő s a rómaiak­
kal daeoló, kóborló szarmata jazygok idejéből nem szól a bír
róla. Az V. század közepén már
állítólag a hatalmas bún birodalom
székhelye. Otrokóesi Fóris Ferene, Ti inon, Horváth Péter,
Párisik Márton és mások Attila
díszes palotáját ugyanis a jász­
berényi Ferenc-rendi barátok
zárdája helyére teszik. Jordancs
szerint Ardarik, a gótok győztes
királya is, Attila székhelyén üti
lel sátorát.
Muratori olasz történetíró nyo­

mán szintén sokan vallják, hogy
Baján is Attila fényes palotája,
Etellaka romjain, Jászberény tá­
ján, rendezi be legerősebb gyürüvárát 565-ben, a hagyományok­
nak hódolva. Nagy Károly hoszszú nehéz küzdelem során 796-ban
veszi be a kagánok híres ringjét,
az avarok dúsgazdag kincstárát.
A Magyar Krónika 11. részé­
nek 21. lapján Herén vármegyét
a Szent István-léié megyék kö­
zött említi, a Corpus Juris, első
törvénytárunk szintén a megyék
sorába iktatja Comitatus Bereniensist.
A Jászberényre vonatkoztatva
vitás történeti adatok közt tehát
van olyan is, amely határozottan
bizonyítja városunk régiségét és
hajdani jelentékeny helyzeti erejét.
Úgy látszik azonban, hogy köz­
ben visszafejlődik. Mátyás király
idejében újra kezd növekedni
varázsereje, járási székváros, sedes
iurisdictionalis lesz. Berény ka­
pitányától
függenek ekkor a
szállások (descensns) kapitányai,
sőt a Nagykunság és Kiskunság
is törvényhatósága alá kerül. A
rendi Magyarország szívében a
székelyekhez hasonló demokra­
tikus társadalommá alakul. Élet­
revalóságát se a török uralom, se
az 1702 -1745-ig tartó zálogbaadás sem tudja megtörni. Csak
megcsonkul. Ujszászt például a
török világban szakítják cl a
Jászságtól. Vármegyék és egyesek
sok csorbát ütnek a Jászkunság
területén. Ez is oka lehet annak,
hogy 1745-ben újjászervezése al­
kalmával sajátságos közigazgatási
terület alakul ki, amint Palugyay
Ignác és Lukács Ignác mérnökök
1854-ben készült térképe mutatja.
ti

A Zagyva és a Tárná egyesü­
lése körüli jász tengerhez tarto­
zott a Nagykőrös közelében, Pest
megyében lévő Kara és Kocsér
puszta; a Nagykunsághoz pedig
a Szolnok és Békés megye hatá­
ra s a Kőrös mentén fekvő
Mesterszállás és Kunszentmárton.
A Kiskunság a legszórtabb terü­
let rendkívül zeg-zugos határok­
kal. Egyik szigete Orgovány, Fél­
egyháza, Szánk irányában húzó­
dik, majd Majsánál elágazik Ha­
las és Dorozsma felé. A másik
szigete perec alakú Kunszcntrniklós, Szabadszállás és Lajosmizse irányában. A Duna mellett
lévő Lacháza és Csóhát is a Kis­
kunsághoz tartozik.
Ennek a közjogilag sajátos, a
vármegyétől elkülönített, szét­
szórt törvényhatóságnak gépeze­
tét a Jászberényben tartott köz­
gyűlés tartotta mozgásban a ná­
dori főkapitány vezetésével.
Ezt a jogilag és területileg na­
gyon érdekes, ősrégi szervezetű
területet Jászberény nagy kárára
az 1876. XXXIII. t. c. megszün­
teti. A Kiskunságot Pest megyé­
hez csatolja. A Jászságot és a
Nagykunságot pedig a közöttük
lévő Szolnok megyével új tör­
vényhatósággá alakítja.
Jászberény hatásköre így meg­
szűkült,
fejlődési
feltételei
megcsappantak. Jelenleg a híres
jászok 219.000 kát. holdnyi jó
búzatermő területének, a Jász­
ságnak a feje, a 78.000 holdnyi
jászsági felsőjárásnak székhelye,
48.000 holdnyi terület tulajdo­
nosa. Jónevű a bora, sajtja, ba­
9

romfia. Világhírű Lehel-kiirtjéról
s Apponyi félévszázados képvise­
lőségéről.
Ennek az alföldi, falusias vá­
rosnak érdekes, dieső múltját s
termékeny határát sok világváros
irigyelheti. Érdemes, hogy meg­
ismerjük Jászberény természeti
viszonyait és életét hosszanti és
keresztmetszetben egyaránt.

Hogyan
alakul ki Jászberény
határának felszíne ?

A tudósok (Lóczy L., Cholnoky J. stb.) bevilágítottak Alföl­
dünk s egyúttal városunk hatá­
rának csodálatos múltjába is.
Alföldünk helyén a földtani
ókorban hatalmas hegytömeg (variszkuszi) terpeszkedett. Ez a kő­
szénkorszakban (300 millió éve?)
elsüllyedt. A Jászság alatt„ 1—2
km.-nyirc lappangó részét Ősmátrának nevezik, tátongó szikla­
medencéjét ellepi a másodkori
tenger, amely a krétakorszakban
(100 millió éve ?) beltengerré vá­
lik a Kárpátok felgyiirődése foly­
tán. Ez az úgynevezett Pannoniai-tenger. amely a mostani fel­
szín felett 300 m magasan hul­
lámzott, vastag törmelékkel töl­
tötte fel a medencét. A felemel­
kedő perem és a lesüllyedő belső
belső terület határán az oligócén
kor végén (18 millió éve ?) törés­
vonal támad, amelyen át kiömlő
lávából jcltornyosodik a Mátra.
Ennek törmeléke szintén hozzá­
járul a Jászság feltöltéséhez. A
harmadkor végén a tenger kicsurgásra talál az Aldunában- Si­
vatagi korszak tör vidékünkre.
A pliocén kor közepén (3 millió
éve ?) a Jászság területe újra
IJ

alább zökken. A horpadást a levantei kor tavi üledékei és szá­
razföldi hordalékai töltik ki. A
Pintér-kát fúrója a tengeri üle­
dékek fölé települt 55 fiatal (1
—2 millió éves) réteget tárta fel
317'27 m mélységig.
A legtöbb és legvastagabb ré­
tegben agyag rakódott le és pe­
dig: szürke színű 8 rétegben,
rozsdavörös 2, fehér köves, sárga
réteges, kemény mészköves, sár­
ga rozsdavereses, sötétkék, sötét­
szürke, szürke köves, sötét és
zöldköves agyag 1—1 rétegben,
barnaköves 4, fekete agyag szin­
tén 4 rétegben, melyek közül
egyik 53'5 m vastagságú. Sárgás­
szürke és barna homokos agyag
9 réteg. Homokból van egy sár­
gásszürke, 2 sárga futó, 8 szürke
s egy éles homokréteg. Van egy
apróhomokos és aprókavicsos ka­
vicsréteg is. Kőből egy sárga, vö­
rös és szürke réteg. Egy szürke
iszap- és egy 20 centiméteres
szénréteg.
Ezekre a levantei üledékekre
a negyedkor elején, a félig siva­
tagos diluviumban, tömérdek por
hull. A belőle keletkező lösz, a
sárga, likacsos agyag, tökéletes
síksággá párnázza a jászság fel­
színét. A hideg és igen nedves
jégkorszak végén megszülető
Zagyva és Tárná azonban össze­
visszabarázdálják s a löszháta­
kon homokzátonyokat halmoz­
nak fel a szélnek játékszerül. Az
árterületen iszapot raknak le. An­
nak szélén pedig meredek par­
tokat mosnak.
A víz és a szél építő és rom­
boló munkája miatt tehát nem
asztalsimaságú határunk. A Neszüri szőlőkben van legmagasabb
pontja; 115 m az Adriai-tenger
színe felett. A legmélyebb 88 m
12

a Csikós nevű liatárrészen. A vi­
szonylagos magasságkülönbség te­
hát 27 m, az átlagos magasság
pedig 101’óm, ami alföldi színt.
J 100-as rétegvonal a határ nyu­
gati részén húzódik a Gyilkos és
Peres düllők területén észak-déli
irányban, a vasúti vonaltól kezd­
ve azzal párhuzamosan kanyarog,
a Juhász-partnál délre fordul
Rckettyés síkságába. Az átlagos
lejtéisödés a Mátra törmeléke
miatt északdéli s egyúttal nyugat­
keleti, mint a Jászságé: Jászfényszaru határában Hegyeshalom 136
m. Szentandrás határszélén Veszszős halom 119 m, Jászkisér ha­
tárában Bütfenék 85 m, Jászladány délkeleti peremén Isten
kertje 86 m.
Jászberény határának déli ré­
szén homokbuckák sorakoznak.
Jelentősebbek: a Donatus-domb
és a 112 méteres Cseréihalom a
Zagyva könyökénél. Nesziirben a
112, 113 és 115 méteres jelzésű
magassági pontok. Nagy érdéiben
(106, 108 ni), az Öreg érdéiben
(112 m), a Homoki újerdéiben há­
rom 112 méteres halom. Petén
(102, 104 és 108 in), Portelken
Hegyeshalom és Juhászpart (101
m),
Töltevényen Annahalom
(107, 109, 110 és 111 méteres),
Rekettyében pedig a 109 méteres
magassági pontok. Itt vannak a
legmagasabb viszonylagos magas­
ságú dombok. Egyik 8, másik 6
méteres. A Homoki erdőben, Jaj
homokon és a Nagyerdőben van
4 méteres, néhány 4 méteres vi­
szonylagos magasság. A legtöbb
csak 2—3 méteres.
A határ északi részében feltű­
nik a 2 km hosszú Töviskes ha­
lom. A határ sík részeiből néhány
kunhalom emelkedik szigetszerű­
en. Az Ágói patak jobb oldalán
13

Neuy halom, Borsóhalinán két
kis halom ; Necsőn a 99 és 150
méteres jelzésű, a Mihálytelek
felé vezető út mellett Szerit Pál
halom és Paphalom (100 in), a
Zagyva jobboldalán még két kis
halom (94 és 97 m.) Csikós észa­
ki szélén Boldogházi halom s
végül a Tápió-esatorna közelében
Borjnhalom. A dombok és hal­
mok lejtője változatos. A sík te*
rületeket szelíd terephnllámok
tarkítják. Helyenkint rosszlefo­
lyású mélyedések hozódnak meg.
Jászberény határa tehát a feltöltődéssel keletkezett Nagy Ma­
gyar Alföldnek egyik legjellem­
zőbb darabja. Tökéletlen síkság.
A terepegyenetlenségeket a víz
és a szél munkája hozta létre és
alakítja tovább. Az ember is mó­
dosítja, mióta homokot és agya­
got bányász, hogy építkezhessék.
8.. ™ióta árkokat, csatornákat s
töltéseket épít a víz s a közleke­
dés céljaira.
A belső (endogén) hegyképző
erők szünetelnek határunkban.
Riasztó, pusztító földrengés 1868
június 21-én, augusztus 20-án,
december 15-én és 1877—79-es
években rázta meg városunkat.
A föld felszínén észrevehető vál­
tozást nem idézett elő, de sok
kart tett az épületekben. Főiemplomunk barokktornya sikerrel
dacolt ellene. Ennek' ablakából
szép kilátás nyílik. Horizontunk
északi szélén a Mátra 1014 mé­
teres gerince s ereszei kellemes
látványt nyújtanak. Nyugaton, a
Haj tán túl a gödöllői 300 méte­
res halmok ködlenek. Dél és Ke­
leti irányban végtelen rónában
vész el a révedező tekintet. Jász­
apáti kettős tornya még szabad­
szemmel is látható.
A Jászság szerkezetileg két

részből áll. Délkeleti része a
Zagyva, Tárná és Tisza folyami
lerakódása útján keletkezett alhtviális (heloeén) síkság, Az észak­
nyugati része pedig diluviális
(pleisztocén) löszhát és homok­
buckás, törmelékes vidék. Ennek
a két résznek a határa épen Jász­
berény területén, a százas réteg­
vonal mentén húzódik. Ezért anvnyira változatos határunk dom­
borzata s ennek következtében
Jászberény mezőgazdasági élete
is. Isten áldotta rögök ezek!
Ezekből kerülnek ki a jászok
tápláléka, élvezeti szerei, ruhá­
zata, sőt a lakás építéséhez szük­
séges javak egy része is.

Milyen Jászberény

világhelyzete ?

Minden község életének fontos
irányítója, hogy milyen viszony­
ban van környezetével. Éghajla­
tát, növényi, állati és emberi éle­
tét azonban elsősorban mégis
földrajzi helyzete szabja meg.
A részletes katonai térképen
azt látjuk, hogy 47° 3O'-es széles­
ségi kör a tanítóképző telkének
ésszakkeleti sarkán, a Pesti és
Korcsolya-utca elágazásánál, a
Határ-utca mentén húzódik oda,
ahol a honvédlaktanyától délre
lévő vásártérről a Jásztelki-út ki­
ágazik s így városunk 9 km2-nyi
belterületét majdnem két egyéniéi
részre osztja. Á beépített belső
terület legészakibb pontja, az
Akasztófahid, 47° 31’, a legdélibb
pedig a Református- és Izraelita­
temető között 47° 29’. Két ivperc
— két tengeri mérföld = 1852.2
= 3704 m. Városunk határának
legészakibb pontja a négyszáilási
tanyáknál 47° 35’, a legdélibb
pedig 47" 18’ 24”. Ujszász és
Tápiógyörgye között a vasút mel­
lett, Nagy-tanyánál, ahol a város
délfelé keskenyedő határa csúcs­
ban végződik. A határ két szélső
pontjának szélességi különbsége
tehát 16’ 36”. A Sarkcsillagot
ennyivel magasabban látják tehát
16

a négyszállásiak, mint a Nagy­
tanyán lévők. A két szélső pont
30 km-nyi távolságra van egy­
mástól a délkör mentén mérve.
(16 tengeri mérföldnél több.)
Ezek a szélességi adatok okoz­
zák, hogy Jászberény az északi
földgömb mérsékelt övében fek­
szik, hol a négy évszak váltako­
zik. A nap a napéjegyenlőség
idején 42° 30’ magasan delel.
június 21-én 23 '//'-kai magasabban
(66°), december 21-én pedig 2372°kal alacsonyabban. (19°). (23 72°
= az egyenlítő és ekliptika haj­
lásszöge.) Ennek következménye,
hogy a Nap a napéjegyenlőségek
idején az égi egyenlítőn halad,
tehát pontosan a keleti pontban
kel és a nyugati pontban nyug­
szik; június 21 én azonban 23 72°
XV2, azaz a keleti ponttól észak­
ra 33°-ra, december 21-én pedig
a keleti ponttól délre 33°-ra. A
felkelési és lenyugvási pontoknak
ez az eltolódása a 66°-os tágasság
(a Föld tengelyének és ekliptiká­
jának hajlásszöge) eredményezi,
hogy június 21-én a Nap 24Ö°-os
körívet ír le a jászberényiek ég­
boltján, míg december 2Í-én csak
120°-ok ívet, azaz leghosszabb nap­
palunk 16 óráig, a legrövidebb
pedig 8 óráig tart (hisz a nap
óránkint 15°-os utat tesz meg.)
A Mező-utca külső vége,Úri ka­
szinó, Bundáskút s a Szent Imre
temető nyugati kerítése mentén
vonul el a katonai térképen Ferrótól keletre számított 37° 35’-es
hosszúsági kör. Ebből levonva
Ferro és Greewich közt lévő kü­
lönbség: 17° 39’ 37”, megkapjuk
Jászberénynek Greenwichtol való
távolságát, 19° 55’23”. Jászberény
helyi ideje tehát Greenwichtol
kereken 20X4’ = 80’ = 1 óra
20’. A 15°-os hosszúsági körig a
17

ilyugateurópai időt használják a
közlekedésben, mi pedig a kö­
zépeurópai időt, azaz a 15°-os
délkör helyi idejét. -Budapest
helyi ideje 16’-el, Jászberényé
majdnem 19’-el tér el zónaidönktől, azaz ennyit siet a mi helyi
időnk szerint járó óra a vasúti
órákhoz képest.
A város legnyugatibb pontja,
az Andrea-lak és legkeletibb, a
vágóhíd közt mintegy 2’-nyi a
különbség. A határ legnyugatibb
csúcsa a Ilajta nevű határrészen
a Bibié halomtól délre a Ferrotól 37° 27’ 20” alatt van, a leg­
keletibb pedig a felsőszászbereki
vasúti állomás közelében 37° 45’.
A hosszúság különbség tehát 17’
40”, több Ví foknál. Mivel 1 ív­
fok = 4 időperc, Jászberény ha­
tárának legkeletibb pontján l
perccel előbb kel a Nap, mint a
legnyugatibb csúcsában. A szé­
lességi kör mentén 23 km-nek
felel meg.
Jászberény szélességi körén lé­
vő városok' Jászapáti, Debrecen,
Odessza, Asztrachan, Urga, Qué­
bec, Nantes, Díjon, Zürich, Salz­
burg, Sopron és Budapest. Ezek­
nek a városoknak szoláris éghaj­
lata egyforma, fizikai éghajlatuk
azonban különbözik a tengerszínfeletti magasságkülönbség és a
tengerhez való viszonyuk miatt.
A mi délkörünkön lévő helyek :
Tromső, Lodz, Krakó, Tissolc,
Gyöngyös, Kiskunfélegyháza, Pétervárad, Valjevo, Korfu, Agulhasfok. Ezeknek helyi ideje ugyan­
az, de évszakuk különbözik az
északi és déli gömb fekvés
miatt.
Mellettlakó pontunk, melynek
ugyanazon évszaka, de ellenkező
napszaka van, Alaska-félszigetétől
délre, a Csendes-óceánban fekszik.
18

Ellenlakó helyünk pedig, mely­
nek napszaka ugyanaz, de évsza­
ka ellenkező, az Agulhas-foktól
délre esik. Végül ellenlábas pon­
tunk, melynek évszaka és nap­
szaka is ellenkező, a Csendes
Óceánban, Uj-Zealandtól keletre
van.
Jászberény földrajzi helyzete
tehát általában kedvező. Szakér­
telemmel és buzgó munkával pa­
radicsommá lehet varázsolni.

19

en Jászberény
vízrajza?
Jászberény folyó és álló vizek­
ben elég gazdag. Legnagyobb kincse
a Zagyva. A pliocén korszak végén
(2 millió éve) született meg, mikor
éghajlatunk nedvesre fordult. A
Cserhát és Mátra vizeit vezeti
hozzánk. Kezdetben Jászberény ha­
tárában torkot a Levantei-tóba,
majd a Tis-a árterületébe s akkor
rakta le a szentgyörgyi és berényi
homokhátat. Mintegy 90 km es utat
te z meg 200 m es eséssel, míg
jászberény'határába ér 100 m es
tergerszínfeletti magasságban, Ke­
rekudvar alatt. Míg eddig általános
iránya észak-déli volt, határunkban
e'einte délkeleti irányba folyik.
Három sellőt s öt szigetei alkot.
Mostani partja, valamint árterüle­
tének partja is nagyobbára 2—3 m
magas, lépcsős, elég meredek. A
Cserőhalom lábánál húzott árok
vize századokon át a „késiimalom“
kerekeit forgatta.
A Donatusdomb északra tereli a
Zagyvát. Lomha kanyarulatokkal
érkezik a vasúti hídhoz, amely egy
kanyarulat átvágása fölé épült. A
vasbídtól északra van vízrajzunk
legérzékenyebb pontja. Szent János
szobra őrködik itt s az ú. n. Nagy
zugó. Ez 1926 bán nyerte mostani
vasszerkezetét, Küszöbének tenger2(1

színfeletti magassága 93'5 m. Három
rekesztő táblája 2 41 m, lezárt álla­
potban tehát 95 91 m es síkig
emelkedik. A városra nézve vesze­
delmes vizet ennek 6’45 m-es nyí­
lásán át engedik a város szélén
kanyargó Nagy érbe, mely az Akasztófahídnál keletre fordul s Jákóhalma alatt a Tárnába ömlik. Med­
rét nagyrészt sás és nád boii'ja,
de eredetileg ez lehetett a Zagyva
anyamedre.
A városon átfolyó Zagyva ma­
lomárokból fejlődhetett. Ennek irá­
nya a Nagyzúgótói a főtemplomig
kissé délkeleti s első két kanya­
rulata a Göncöl utca mellett levő
Szamárusztató öblözetében találko­
zik. Partja a tisztviselői fürdő táján
padmalyos, nádas. Á híres Balhé­
kért homokfürdőjénél kezdődik a
kies Városliget, melyet a XVII. sz.
végén Lipót nádorról, később pedig
egykori tulajdonosáról, Schönfeld
Margitról neveztek el.
A sziget északkeleti
sarkánál
épült az Alsózúgó 93.58 m es kü­
szöbmagassággal, 4 rekesztő táb­
lává'. A malom mellett levő ár­
apasztó zúgó küszöbe 92'18 m-re
van a tengerszíne fölött. A malom
jobb oldalán levő felülcsapó kere­
kek zúgója 94.83 m, a baloldali
kerekek zúgójának küszöbe ped'g
94'57 m magasságú.
Az engedélyezett duzzasztási víz­
magasság a malomfőnél 95'30 m.
Ezt a vonalat 1892. augusztus hó
17-én szabály szerű vizmagassági
jeggyel jelölték meg. Június 1-töl
szeptember 30 ig az árapasztó tiltóit minden szombat este 7 órától
kezdve egy-egy órai időközönként
egymásután felhúzzák s hétfő reggel
3 óráig nyitva tartják. A Zagyva
árvize Jászfényszaru községháza
udvarára szokott behatolni. Ekkor
éri el vízi malmunknál a megenge­
di

•

deli legnagyobb magasságot. Hogy
ezt túl ne lépje, a táblák felhuzáa fenéken bocsátják le a vizfölösleget. Ha az árvíz ennek elle­
nére is eléri a Nagyíugónál enge­
délyezett s
1926-ban megjelölt
9591 m magasságot, akkor foko­
zatosan felhúzzák az itteni zsilipe­
ket is. A zúgók alatt különleges —
széles és mély — meder képződött.
Legkeskenyebb a Szent Jánosgátnál, 6 m.
A
főtemplomtól
északnyugati
irányban 950 m-re levő Nagyérig
Musztafa basa 1567-ben erődít­
ményül ásatta a most haldokló
Csinosát. Ennek zugától délkeleti
irányban folyik a Zagyva. A kór­
háznál keletre kanyarodik, s Jász­
telekkel szemben a Tárnával egyesül.
Hajdan századonkint csak egy
nagy árvíz sújtotta városunkat, pld.
1845-ben. A Csincsa
mellékét
fenyegető árvíz ellen 1850-ben épí­
tették a Herkules gátat. A Hatvan
vidékén történt szabályozás óla
gyakoribbá vált a veszedelem. ML*
az árvíz 1877-ben Hatvanból 3 nap
alatt ért városunkba, 1881-ben 12
óra kellett. A Jákóhalmára vezető
utat erősen megrongálta. A Zagyva
szabályozásának első tervét a vas­
iunkat épitő Polifka János készí­
tette 1878-ban. 1880-ban emelik a
Szent János gátat, javítják a zugó­
kat, eltávolítják a zátonyokat s
megkezdik a meder
rendszeres
kotrását. Ez mindegyre szükségessé
válik, mert a duzzasztás miatt megáll a víz s a benne nagy mennyiségben lebegő hordalék leülepedik.
A termékeny iszapon kívül oldott
állapotban is tartalmaz a Zagyva
a növényekre fontos anyagokat. A
zúgók környékének 2 méteres vize
az evezésnek és halászatnak is
kedvez.
A Tárná Borsóhalma és Necső

22

táján öntözi határunkat. Itt igyek­
szik feléje az Ágó pataka és Nya­
valya-ér, de közben elenyésznek.
Délen a Tápió szegi határunk csücs­
két. Nagy számmal kanyarognak
az erek. A Nagyzúgótói kiinduló
Kis-ér, az Öregerdöben kanyargó
Horgas-ér, Neszür déli szélén Hajta, Bodrog és Görbe ér. Szikes, vi­
zenyős és mocsaras területek, álló
vizek, vályoggödrök is tarkítják
Jászberény határát.
A határ nagy részében magas a
talajvíz állása, azért szűkölködik
jó forrásokban. Annál gazdagabb
vadvizekben. Főleg Hajtán, hol a
lőszhomokhát alól kibugyogó for­
rások vize megfertőzve gyülemlik
össze. Még a kutak vize sem ki­
elégítő minőségű. 1854 ben Jász­
berénynek még csak három köz­
kút ja van. Főleg a Zagyva többszö­
rösen megfertőzött vizét isszák. A
3—4 öles magánkutak ásása lassan
terjed. A tanyák népe az erek szé­
lén vájt 3—4 lábnyi gödrök vizét
használja. Palugyay Imre szerint
1854-ben a lakosság háromnegyed
része beteg. Az artézi kutak fúrá­
sától várja a javulást.
Városunk 1868-ban kezdi furatni
az első artézi kutat Sződy József­
fel. Csak 15 öl mélységig bír le­
hatolni. Hoffer mérnök 1893 bán
kezdi meg nagy sikerrel a fúrást.
Az Érseki Leánynevelö előtt 252 m
mélységből peicenkint 70 liter 22’5
C° os vizet hajtat fel a természe­
tes hidraulikai és gáznyomás fel­
tárásával. A következő évben a
Kossuth-uccában levő Zöldfákul
231 rn-röl már 180 litert szolgáltat.
A Lehel-szálló 1895 ben fúrt kútja
pedig 245 méterrőt 120 literi.
Ugyanannyit Fecske Jánosnak 1896ban készített 236 méteres kútja.
Ekkor készül a vásártéri 251 mé­
teres kút is percenként 70 literrel.
23

1889-ben fúrják a Vallus-féle 224
méterest, melynek vizbősége 320
liter. A Felvégen 1901-ben 257 m
mélységből fakasztanak percenkint
300 liter vizet. A méntelep s a kór­
ház kútját 1904 ben fúrják. A Pintér-kutat pedig 1908-ban. Vizbősé­
ge 163 liter. Ezután fúrták a Pesti
úton, a honvédlaktanya előtt, a
Gyöngyösi- úton, a dohánybeváltó
s a mezőgazdasági szakiskola terü­
letén lévő kutakat.
Ez a 15 fokút 23 mellékkuttal,
több köz- és magánépületben lévő
kifolyó utján egészséges, finom
vízzel látja el a város lakosságát.
A vízvezeték és csatornázás kiépí­
tése fokozni fogja a tenger színe
alá hatoló artézi kutak áldásos vol­
tát. Egyes intézmények addig is
maguk gondoskodnak vízvezeték­
ről s mélyfúrású kútról. A tanító­
képző pld. 38 méteres kutból látja
el vízszükségletét. Öntözésre az
Elefánthy-tavat használja.
Most már a tanyák között is sok
gémes kút integet. Sőt mélyfúrású
kutak is akadnak, pld. az Eördöghféle tanyán 25 méteres.
A vizgazdaság fejlődésével egyre
javul jászberény egészségügye és
vagyoni állapota egyaránt.

24

Milyen Jászberény
csillagos ege, időjárása
---- és éghajlata?

Minden idők csendes szemlé­
lői : a végtelen távolságban csil­
logó öreg csillagok szépen mo­
solyognak látóhatárunk fölött
domborodó égbolton. Csodálatos
világuk méltán foglalkoztatja mind
az értelmet, mind a képzeletet.
A különböző fényű csillagok kü­
lönféle csillagképben csoportosul­
nak s naponkint körpályát írnak
le látszólag a legpontosabb óra
gyanánt, térbeli tájékozódásra is
alkalmasak. Ismeretük hasznos és
gyönyörködtető.
A Sarkcsillag alig végez kör­
mozgást, azért tájékozódási pont,
a Kis Göncöl rudjának a vége.
A Nagy Göncöl hátsó kerekeinek
segítségével keressük meg. A két
Göncöl közül kanyarodik ki a
Sárkány, feltűnő a feje. Nyaká­
nál van a Cepheus. E mellett a
W alakú Cassiopeia a Tejútban.
A Sárkány lejét Herkules tapossa.
Mellette a Lant elsőrendű csillaga,
a Véga ragyog. Szomszédja a
Hattyú csillagcsoport, melynek
elsőrendű csillaga a Daneb. Alat­
tuk van a Sas. Ennek legfénye­
sebb csillaga, az Atair, a Végával
és Danebpel nagy háromszöget
25

alkot s azért alkalmas tájéko­
zódásra.
Herkules mellett tündöklik a
Korona, benne másodrendű csil­
lag a Gyémánt. Mellette van az
Ökörpáisztor vagy Bootes, mely­
nek feltűnő sárga csillaga, az
Arkturusz, a Nagy Göncöl rúdjának ívalakú vonalába esik s
tájékozódásra szintén nagyon al­
kalmas. A Nagy Göncöl felső két
kerekének meghosszabbításában
találjuk a Szekeres csillagképet s
benne elsőrendű csillagát — a
Kecskét. Mellette kivehető a
Perseus. Másodrendű csillaga az
Algol. Szomszédja a sialakú Androméda s ennek folytatásában a
négyszögű Pegázus s mellette a
Delphin.
A felsorolt csillagképek alatt,
az Ekliptika mentén húzódnak
az állatöv tagjai: Kos, Bika az
Aldebarannal s a Fiastyúkkal;
Castor és Pollux-röl elnevezett
Ikrek, a kevésbbé feltűnő Rák,
az Oroszlán a Regulussal és Denebolával, a Szűz a Kalásszal, a
halovány Mérleg, Skorpió, Nyilas,
az eléggé észlelhető Bak, Víz­
öntő s végül a nagyon halovány
Halak. Ezekben a csillagképek­
ben mozognak látszólag a Nap,
Hold, Merkúr, Vénusz, Mars,
Jupiter, Saturnusz, Uránusz, Nep­
tunusz és a Plútó.
Nz Ekliptikával 23'5 fokot be­
záró Egyenlítő mentén van a
Kaszás, benne elsőrendű csillag
a Betelgeusz és a Rigel. Ennek
közelében van a Kis Kutya a
Prokyonnal s a Nagy Kutya a
Szinusszal, amelynek nevét vette
fel híres időjósunk.
Ezzel a névvel mintegy jelzi,
hogy az időjárás változékonysá­
gának oka nem tisztán földi, ha­
nem égi, főleg a Napon jelent’
26

kcző tényezők sorozata is. Erre
vall az Aristolelestől származó
meteorológia név is, amely az
időjárás elemeit: hőmérsékletet,
légnyomást, szelet, légköri ned­
vességet, felhőket, elpárolgást,
csapadékot, fény- és villamos
jelenségeket figyeli. Mivel az égi
jelenségeket nem kisérheti ha­
sonló figyelemmel, időjóslása nem
elég biztos. Főleg a ciklonok
vonulásából következtet a várható
időjárásra. Ha légnyomási maxi­
mum van hazánk felett, nyáron
meleg és száraz idő, télen derült,
hideg idő várható. Ha azonban
minimum, depresszió üli meg ha­
zánkat, nyáron hűvös és esős,
esetleg zivataros, télen felhős,
lágy, csapadékos idő szokott be­
következni. Újhold és holdtölte­
kor rendesen megváltozik az idő.
Első és utolsó negyedkor szép idő
szokott lenni; valamint a Hold
alacsony járása és távoli állása
alkalmával is; ellenkező esetben
zivataros, esős. A Hold és Nap
színes udvara csapadékot jelent,
úgyszintén az északról jövő bá­
rányfelhő, az erős reggeli nap­
tűzés is. A tiszta, piros napnyug­
vás jó idő jele.
A nép tapasztalat alapján ret­
teg a száraz, derült májusi éjtszakákon a fagyos szentektől kü­
lönösen zord tél után és a Medárd
napi esőtől. Babonásan hisz az
időjósló növényekben, állatokban
s egyes jelenségekben, amelyek­
ből következtet az időjárásra, a
hosszii őszre, közeledő esőre stb.
Jászberény időjárásának meg­
figyelésével az 1850-es években a
jászkun kerületi főorvos foglal­
kozott, 1896. óta pedig a mező­
gazdasági szakiskola. 1852. július
8-án és 18-án 38 R-t = 47*5 C-t,
rekkenő fojtó hőséget jegyeztek
27

fel, 1931. júl. 13-án 34", 1932. júl.
8- án 34'2"-ot. Ez elég gyakori.
Télen néha — 25" alá süllyed.
Az évi hőmérsékleti ingadozás
tehat igen nagy lehet. Márciusban
észleltek már 18° hideget és 20°
meleget is, ami nagy havi inga­
dozás. Tavasszal és ősszel előfor­
dul, hogy reggel 0°, délben pedig
20" a hőmérséklet. 1932. február
9- én esti 7'9" meleg 10-én reggelre
— 9T°-ra szállt alá. A napi in­
gadozás tehát 17" volt. Még átla­
gos számításban is 34° a maxi­
mum, a minimum pedig IS'5".
Az átlagos évi ingadozás tehát
52"-ra terjed. Ez szárazföldi vonás.
Kedvezőbb képet nyújt a hő­
mérséklet évi és több évi átlaga,
amint a következő táblázat mu­
tatja :

28

Évek I.
II.
1932 —2-9 -4-6
1916
01 0-8
1926
1871
1900 -3 2 -11

III.IV. V.
VI. VII. VIII IX. X. XI. XII. Átl.
Ó.811-5 16 0 21-0 241 20-4 23-8 121 4'4
2 8 9’08
5-610-9 14-7 17-9 21-6 19 8 17 2 12 8 3-7
0 3 10’8
4-611-1 15-8 19-3 21.6 20 7 16'5 10 7 4 0 -17 9.g

íme, Jászberény éghajlata az 1,
10 és 29 évi átlagos hőmérséklet
alapján egyaránt kedvező. A nö­
vényzetre azonban kártékony a
leghidegebb és legmelegebb hó­
napok középhőmérséklete közötti
nagy különbség, ami 20°-on felül
van, míg Angliában 14u. Ehhez
járul a tavaszi és őszi dérképző­
dés gyakorisága. Továbbá a jász
eső, amelyet gúnyból neveznek
így. Sürü porfelleg ez 1 Az izzó,
65°-os nyári napsugár keltette szél
szárnyán kavarog. Befátyolozza a
tikkadt láthatárt. Késő este elül
s ragyogóan csillagos, hüs éj kö­
vetkezik. Szerencsére az aszályos­
ság nem köszönt be minden év­
ben, vagy legalább is nem időzik
3—6 hétig. A XIX. században
22-szer tette tönkre az aratást.
Az esős napok száma Herbert
János számítása szerint 1916—26-os
11 év átlagában 95, a havas na­
poké pedig 11 volt 494 mm át­
lagos csapadékkal, ami elég kevés.
Évek szerint így oszlik meg:
1916
1917 1918 1919 1920 1921
462
352 443 573 541 312
1922
1923 1924
1925 1926
495
492 400
538 824
1932-ben 93 esős nap volt
447’2 mm csapadékkal.
A csapadék havonkénti meg­
oszlása nem mondható egyenle­
tesnek: Augusztus és szeptember
hónapok rendesen igen szárazak.
Ez az egyik oka az egyoldalú
gabonatermelésnek. A kapások és
szálas takarmányok megsínylik a
nyári esők hiányát. Október szá­
razsága az őszi vetések fejlődését
szokta hátráltatni. Kivételes az
olyan év, mint 1852-es volt. 52
esős napjából legtöbb augusztusra
és októberre esett, legkevesebb
30

januárra, áprilisra. Márciusban
pedig nem volt eső. A felhős
napok száma 213 volt. Egészen
derült 64, részben derült 88. —
Mivel Jászberénynek elég kevés
a csapadéka, légköri nedvességé­
nek évi átlaga is csak 75’4U/P.
fontos a talajnedvességgel való
gazdálkodás. Á sok eső és a jég
szerencsére ritkán tesz kárt. Leg­
több az 1—2 napos eső. A több
napos esők száma — mint 1932.
okt. 25 — nov. 1-ig, 8 nap —
igen ritka, valamint a vastag hó­
réteg is, mint 1933. dec. 20-án
23‘1 cm. 1932-ben napi három­
szori észleléssel 1043-szor jegyez­
tek fel légáramlást, 52-szer szél­
csendet. 8-as erősségű szelet egy­
szer észleltek, márc. 22-én. 7-és
erejűt ötször, februárban, egyszer
pedig májusban. 6-os erejűt nyolc­
szor, főleg augusztusban és szep­
temberben. Leggyakoribbak tehát
a 0—5 erejű szelek. A közepes
évi szélsebesség
2’3
m/sec.
Márciusban főleg északkeleti,
májusban déli, decemberben ke­
leti szelek lengedeztek, a többi
hónapokban pedig délnyugati
irányúak. Az uralkodó nyugati
szél ebben az évben 128, az észak­
nyugati pedig 119 alkalommal
jelentkezett. Legtartósabb volt a
szeptember 10—23-ig tartó dél­
nyugati áramlás.
Hajós István számítása szerint
1932. jún. 1-től 1933. júl. 1-ig a
20°-nál magasabb átlagos hőmér­
sékletű napok száma 71, a tenyé­
szet szempontjából fontos átlagos
l^-on felüli napok száma pedig
262 nap 4.0301 hőösszeggel.
A tavasz rendesen március kö­
zepén köszönt be, február végén
kivételesen. Hideg napok és éjtszakák még áprilisban, májusban
is vannak. Különösen a szőlőben
31

és gyümölcsösben tesznek nagy
kárt. A nyár többnyire június
közepén lép be. Legtöbbször
száraz, tikkasztó. Néha szelek,
zivatarok mérséklik. Szeptember
elején helyet ad a hűsebb, kel­
lemesebb ősznek, mely gyakran
szeles, esős. Máskor szelíd, nap­
fényes. Helyet ad a vénasszonyok
nyarának. Á tél ritkán tör ránk
hirtelen 1550-os hideggel s jelen­
tékeny hóval, mint 1933. dec.
11-én tette. Rendesen dec. köze­
pén gyakran ismétlődő dérrel
kopogtat be, sokszor havas eső­
vel. Rendesen — 10° alá sülyed.
Ritkán — 25° alá, mint 1879. és
1888. évben. (1888. jan. 2-án
Árvaváralján — 36'7'-t mértek.)
Néha mérsékelten múlik el. Más­
kor oly száraz és fagyos, hogy a
vetések is kárát vallják. Néha
feltűnő hózivatar is mutatkozik.
Március közepéig, néha áprilisig
húzódik. Ilyenkor az északi és
keleti szelek is erősen megtépdesik a vetéseket.
Míg időjárásunk, azaz a levegő
fizikai jelenségeinek változása
szeszélyes, addig éghajlatunk, azaz
légkörünk átlagos állapota, idő­
járási elemeink közepes értéke,
kedvező. A mezőgazdasági terme­
lést sokszor rettegésben tartja, de
gyakran bő áldást fakaszt.
Célszerűbb talajmüveléssel, ön­
tözéssel és erdősítéssel kell leküzdenünk időjárásunk mostohaságát!

Milyen Jászberény talaja
s mire használják?

Jászberény kincses bányája ter­
mékeny talaja, a Föld máié kér­
gének legfelső, bomló növényi
anyagokkal kevert rétege. A föld­
tani múlt, a Zagyva, Tárná, ég­
hajlat és növényzet hozta létre
s az ember mindegyre módosítja.
Származás szempontjából hatá­
runk termőföldje mind hordalék.
A víz és szél rakta le: neptunikus és eolikus eredetű. Az öntés­
talaj vízjárta területeinket borít­
ja. Most is nagy kiterjedésű vízállásos határrész a Hajta-mocsár.
Legtermékenyebb a Zagyva men­
tén húzódó öntéstalaj, amely na­
gyon bonyolult összetételű. Bor­
sóhalma, Zsombékos, Csíkos te­
rületén, Kanális-lápos és az erek
mentén a vizenyős rét uralkodik.
A Zagyvával és Tárnával pár­
huzamosan haladó erek rossz le­
folyású szakaszain, Hajtán, holt
folyóágakban és lefolyástalan hor­
padásokban a talaj betegsége gya­
nánt a szíkesedés lépett fel újab­
ban. Egyes öblözetekben ugyanis
összegyülemlik az esővíz, hóié,
amely sóoldatokat visz magával:
szódát,’ glaubersót, konyhasót stb.
Finom kolloidális anyagok összeragasztásával vízálló réteget hoz
létre s az aszály idejében elpárol­
gó vízből kicsapódnak a sók, ter­
méketlen fehér foltok ütik fel a
fejüket. Ezek költséges feladat
3 Blénessy : Jászberény természeti viszonyai és élete.

33

elé állítják a gazdát. Egyes he­
lyeken a szél siet segítségére s
homokkal gyógyítja meg a szikes
csíkot.
A szelíd szikesek kivételével
határunk alluviális területét ter­
mékeny fekete agyag födi, amely
a valamivel magasabb fekvésű
diluviális helyeken lazább, mor­
zsáé szövetű vályogtalajba megy
át. Hulló porból keletkezett, lyu­
kacsos szerkezetű, sárga színű,
homokos, meszes agyag — lösz,
a felszínen csak helyenkint mu­
tatkozik. A negyedkori lösztakaró
nagy részét ugyanis lemosták a
folyók, a megmaradt löszhátakra
pedig homokot halmozott fel a
Zagyva és a szél.
A várostól nyugatra agyaggal
kevert fekete homok képződött,
a magasabb fekvésű buckás há­
ton pedig világosabb színű ho­
moktalaj, amelynek nagy része
1850-ben még röpülő homok volt.
Silány sárga homok most már
csak néhány foltban mutatkozik,
pl. a katonai gyakorlótéren. Itt
és a szikeseken kevés a humusz,
a szerves anyag, amelyben a ta­
lajbaktériumok végzik áldásos
működésüket. Az ősi galériaer­
dők kiirtása óta másutt is meg­
fogyatkozott a televény s a szá­
raz éghajlat és a pusztai növény­
zet hatása alatt általában mező­
ségi talajt öltött magára Jászbe­
rény határa. Kimeríthetetlennek
vélt termőereje kimélésére és
pótlására vár különösen foszfor­
sav tekintetében.
Jászberény talaját először Sza­
bó József egyetemi tanár 1868ban Heves - Szolnok vármegyé­
ről készített térképén ábrázolta.
A százas rétegvonaltól keletre
korhanyós agyagot tüntet fel. A
Pusztamonostorra vezető út mén­
34

tón fekete homokot. A buckás te­
rületen pedig homoktalajt. —
Újabban híres agrogeológusaink
a szántás alján lévő talaj alapján
végzik a meghatározást. Városunk
alsó talaját a Bundáskút szelvé­
nye a következőképen tárja fel:
1'3 m humusz, 1'8 m sárgásszür­
ke homokos agyag, 0'6 m barna
homokos agyag. — A tanítókép­
ző mellett lévő libapáston pedig:
1’0 m humusz, 0'5 szürke sárgás
agyag, 03 m homokos agyag, 0’7
m szürke agyag, 0’6 m sárga
agyag. Legtöbb helyen a televény
alatt sárga agyagra vagy meszes
homokra akad a vizsgáló ásója.
Jászberény talaja általában ter­
mékeny és változatos. Azért tó’66
oldalú gazdasági termelésre hí­
vatott. A Zagyva, Tárná, Tápió
ártere elsősorban állattenyésztés­
re szolgáló terület volt. Csak a
folyók szabályozása tette lehetővé
hogy a százados legelőket felszán­
tották, az erdőket kiirtották és
mezőgazdasági termelés alá von­
ták a terület jelentékeny részét.
Az elszikesedett területet főleg
juhtenyésztésre használják.
Ugyancsak
állattenyésztésre
használták a magasabb homok­
buckás tájat, mely a Szolnok fe­
lé vezető vasútvonaltól nyugatra
terül el. A filoxerás világ után
azonban a határnak ezen részén
nagy változás következett be. A
homokban a filoxera nem él meg,
a szőlő megmarad s szíjjá a ho­
mokban keringő mész- és vastar­
talmú vizet. Ma már a buckákon
kitűnő szőlőfajok és ízletes gyü­
mölcsök díszlenek. A sovány, ho­
mokos legelők átalakultak gyö­
nyörű szőlőkertekké, melyek az
Alföld legzamatosabb borát —
Lehelgyöngyét — adják. így let­
tek a juhtartó jász gazdák szőlő­
3*

35

birtokosokká és az áldott fekete
földön a legacélosabb búzát ter­
melő földmívesekké, különösen
a vasútvonal kiépítése (1876) után.
Jászberény talajának gazdasági
ágak szerint való értékesítését s
az 1850 óta történt változásokat
a következő táblázat szemlélteti:
Legelő
Szántóföld
Év
kát. h.Q-öl kát. h. n-öl
1850 20.961 1.049 9.438 1.036
1933 28.883 172 4.064 1.098
Erdő
Szőlő
•fi
Ev
kat.h.rTöl kat.h. n-öl
1850 1.432 1.565 1.792 1.387
889 1.113
1933 3.173 1.110
Nádas
Rét
•fp
Ev
kát. h. □■öl kát. h.n-öl
397 1.132
1850 10.028 780
444 1.357
1933 7.258 1.399
Terméketlen
1850-ben 1.859 kát. h. 1575 Qöl
1933-ban 2.878 kát. h. 1.327 Q-öl
Az 1930-as népszámlálás szerint
mostani általában külterjes mű­
veléssel négyzetkilométerenkint
1089 lelket tart el Jászberény
talaja; csatornázással, alagcsövezéssel, öntöző berendezéssel, szikjavítással, megfelelő trágyázással,
talajmüvelésseí, vetőmag és vető­
forgó alkalmazásával belterjeseb­
bé lehet tenni városunk mező­
gazdaságát. Ez a sok vérrel, ve­
rejtékkel és imával megszentelt
talaj még sokkal több léleknek
tud megélhetést biztosítani. Va­
lóban kincses bánya Jászberény
határa I A silány homok megja­
vításával a mezőgazdasági szakis­
kola, a téglagyári égett föld he­
lyén kitűnő talaj létesítésével pe­
dig a tanítóképző intézet jár elől
szép példa gyanánt.
36

Kik a jászok elődei?
Honnan ered a nevük?

A jászok eredetére vonatkozó­
lag rendkívül szétágazó vélemé­
nyek hangzottak el. Támadt fan­
tasztikus elmélet is. A legtöbbnek
azonban van történeti alapja.
Kétségtelen ugyanis, hogy a mai
jász nép a történelem folyamán
többféle népétemből jött létre.
A jászokban azoknak a vére csör­
gedez, akik a Jászság területén
történelmi szerepet játszottak.
Ezeknek a száma pedig tömérdek,
mert a Jászság beleesett a nép­
vándorlások országútjába. Nézzük
ezek közül a jelentősebbeket!
A Jász Múzeumban lévő lele­
tek szerint a járhatatlan mocsarak
miatt csak a csiszolt kőkorszak­
ban ereszkedik le az ősember a
Mátra és Bükk lejtőiről. Főleg
vízi életet él. Kőbaltával építi
kezdetleges putrilakását, rözsekunyhóját. Kőlándzsával vadászik
ősmedvére, őstulokra és bölényre.
A bronzkorszakban Herodotos, a
történetírás atyja szerint (Kr. e.
V. század) a sziginnek laknak
vidékünkön. A sziginneket hallstatti kultúrájú nép hódítja meg,
amelyik bronztü helyett fibulákat
használ, urnában temetkezik. A
görög történetírók tájunkon a
trák-agathyrseket s a turáni gétákat említik. Utóbbi alacsony,
sárga bőrű faj Alföldünkön erős
királyságot szervezett papi veze­
37

téssel. Widukind, a X. századbeli
szász történetíró, Jornandes VI.
sz. elejéről való gót történetíró
nyomán a magyarokat, avarokat
és hónokat a gétáktól származ­
tatja.
A gétákat olyan nép hódítja
meg, amely már vastőrt, vaskar­
dot forgat. Edényeit koronggal
készíti. Üveget és ezüstfibulát
használ. A Kr. e. I. sz.-tól fogva
a Duna-Tisza közén ennek a kul­
túrának a művelői a híres-neves
jazigok. A Jász Múzeumban ezidétt még csak két jellegzetes
jazig edény van, de annál többet
jegyeztek fel róluk az ókori tör­
ténetírók, főleg Ammianus Marcellinus. Herodotos szerint a metanaszta (jövevény) jazigok no­
mádok voltak. Baromcsordáikkal,
méneseikkel kóboroltak. Ovidius,
a nagy római költő, a Fekete­
tenger melletti számkivetésében
(Kr. e. 8.) megtanulta nyelvüket,
amely Nagjy Géza szerint szumirakkád-ugor rokonságra vall. Fiók
Kálmán vogulosztják-ugor erede­
tűnek tartja. Hóman Bálint azon­
ban az újabb kutatások alapján
az irániak (árják) közé sorolja.
A jazigok eredeti neve: alán.
Első európai hazájuk a Maeotis-tó
(Azovi-tenger) környékén terült
el. A csodaszarvas regéje szerint
Dula nevű királyuk leányait ra­
bolja el Hunor és Magor. Kr. e.
120-ban a kínaiak említik először
a-la-na néven Iránban. Az arab
írók aszinak nevezik. Kr. u .év­
tizedben az orosz krónikások már
jasszi néven említik. A kauká­
zusi népeknél pedig osszi, osszét
a nevük még ma is. Strabó
Krisztus születésekor a Kárpáto­
kon kívül találja mint aszokat,
Ptolemaios mint jazygokat. A IV,
38

sz.-beli Ammianus Marcellinus
szerint a jazigok egy nagyobb
csapata Kr. e. 50 körül a Vas­
kapunál lovagolt be úgy, amint
a Kr. u. 113-ban épült Traianusemlékoszlop dombormüvei mutat­
ják s Amm. Marcellinus írja: „Ok
lovasok, fegyverük hosszú dárda,
vértjük vászonöltő, melybe simí­
tott szarv-héjakat, mint tollakat,
úgy szőnek bele (pikkelyes vért).
Rendesen több vezetéklóval in­
dulnak; ha elfárad az egyik, a
másikra ülhessenek . . .“ Az üt­
közetbe marha-marha! (talán
zsákmány, kincs) kiáltással, ro­
hantak. (A palesztinai cserkészek
hasonló csatakiáltással tűntek fel
a gödöllői világtáborozás alkal­
mával). Földbe szúrt kardot tisz­
teltek hadisten képében. Csak a
hősi halált tartották tiszteletre
méltónak.
Törzsfejedelmeikkel
együtt királyoknak hódoltak és
sikerrel dacoltak a római császár­
sággal. Sűrűn benőtt mocsarak
között szállásolták. A veszedel­
mesebb helyeken nagy kiterje­
désű gyepükkel, sáncokkal véde­
keztek. Frőhlich Róbert a Csörszárkot nekik tulajdonítja.
Kele József dr. a jász király,
tőlük származtatja a jászokat.
„A turáni magyar néptörzsek
honfoglalása a Duna és Tisza
közén — írja — nincs többé a
IX. sz. végéhez kötve. Mióta a
hún-avar-magyar folytonosságot
beigazolta az újabb oknyomozó
történelem és segítségére sietett
a régészet, antropologia, etnog­
ráfia és filológia, szinte kétség­
telenné vált, hogy a római limeszek a Mátra és Bükktől a Temesig terjedő térés öblében mos­
tani időszámításunk első száza­
daiban egy hatalmas, , kitartó,
elpusztíthatatlan jász nemzet (?)
39

élt, melyet fővárosából, Kánta­
nyáról, ritka békében, gyakori
háborúban hol önmaguk által
választott, hol a rómaiak által
rájuk erőszakolt fejedelmek kor­
mányoztak. A IV. század végévei­
ben a rokon hún birodalom nagy
foederatiojába olvadtak. Attila
köztük építi székhelyét (Jászbe­
rényben) és midőn a nagy király
fiainak osztályoskodásai megbont­
ják ezt a birodalmat, a svévekkel
szövetkeznek, míg a VI. sz. vége
felé a fajtestvér avarok beköltö­
zése ad nekik újabb támaszt,
emel erős védgátat a népvándor­
lás hatalmasan bomlasztó hullám­
verése ellen.41

A Zagyva-Tarna táján a hon­
foglaló magyarokat rokoni szere­
tettel fogadó jazig-jász folytonos­
ságot vallja Kelével együtt a jász
köztudat. Ez kifejezésre jut a
latin nyelvű oklevelekben. A
jászok az 1323-i oklevélben jassones, 1326-bán jasini, majd jasones,
1741'töl pedig jasiges, jaziges né­
ven szerepelnek. 1357-től 1741-ig
gyakori a philistinok, philistacai,
philistaci elnevezés is. Ezért
Gyárfás István felvetette a já­
szoknak a hyksosoktól való szár­
mazás elméletét. Ezt a lovas né­
pet ugyanis Kr. e. 2500 körül
Egyiptomba való betelepedésük
alkalmával nevezték el philisteusoknak, azaz beköltözőiteknek.
Egyiptomból Kr. e. 1541-ben,
Palesztinából pedig 1341-ben űzik
ki. Gyárfás szerint ekkor kerül­
nek hazánkba. A philisteus elne­
vezést egyesek a görög phileioistos, ijjkedvelő, ijjász szóból
származtatják, mások pedig azzal
magyarázzák, hogy a magyarok
megkeresztelkedése után is so­
káig kitartottak a jászok az ősi
40

pogány vallás mellett, mint a
hajdani philiszteusok.
A philisteus aethiópiai nyelven
betelepítést, beköltözést jelent.
Jelölheti tehát a Jászság betele­
pítésének történetét. Erre ugyanis
gyakran szükség volt a háborúk
és járványok miatt megritkult
népességű Jászságban. Marczali
Henrik a jászokban 1040 körüli
besenyő telepeseket sejt. Horváth
Péter szerint Kapolcs és Ákos
vezérek alatt 1084-ben telepedett
kánok a jászok, tehát jászok és
kúnok ugyanazok. Fekete Lajos
a Szent László által 1091-ben,
mások pedig a Kálmán király
által letelepített kánoktól szár­
maztatják a jászokat: Újabban
többen IV. Béla uralkodása alatt
1238-ban, Kötöny vezérlete alatt
bejött kánok között keresik a já­
szok őseit, akik mintegy 40.000
főnyi tömegben érkeztek hozzánk.
Hóman Bálint szerint (Magyar
történet, 125.1:) Kötöny kún ki­
rály IV. Bélának maga és népe
hódolatát jelentve, Magyarország
területén letelepülési engedélyt
kért kúnjai és a Volga vidékéről
velük együtt nyugatra sodródott
alán néptöredék, a jászok részére.
1239. végén meg is kapta. Ez a
legújabb felfogás a jászok ere­
detéről !
A jászok iráni származásának
legtekintélyesebb hirdetője Melicli
János. Öt megelőzőleg, 1899-ben,
Lamonszky, szentpétervári tanár
hirdette a jászok alán származását.
Szerinte Róbert Károly 1323-i
oklevelében szereplő 30 jász sze­
mélynév legnagyobb része iráni,
alán; pl. Keskene, Hurz, Larzan,
Furduch, Moksun, Jokon, Pubul,
Árpán, Kurman. Munkácsi Béla
szerint sok alán szó került a
magyar nyelvbe, pl. vért, kard,
41

üveg, vám híd, asszony, kert stb.
(Hóman, II. 65.). Ősi és többszöri
turáni-árja érintkezés jele ez! A
végén azonban a magyar nyelv
győzedelmeskedett rajtuk. tJgy
látszik, már nagyon régen! A
Zagyva mentén való letelepedés
előtt.
Most méltán tartjuk a jászokat
árja-iráni-alán származásuk elle­
nére is tősgyökeres turáni ma­
gyaroknak. Az 1910. évi nép­
számlálás alkalmával Jászberény
lakosságának 99.53°/o-a vallotta
magát magyarnak. 1930-ban pedig
99.57%. Jászberény, a jászok fő­
városa, a legmagyarabb városok
egyike! Mindenesetre ősi és sok­
rétű turáni népelem áldásos tör­
ténelmi fejleménye ez!

42

Amikor Jászberény
világbirodalom fővárosa volt

Attila Jászberényben

A jászokat sokan Attila kopor­
sójának őrzésére rendelt liánok­
nak tartják. Ennek az állításnak
is van történeti alapja.
A kínai fegyverek indítják nyu­
gatra a híres török-tatárfajta bá­
nokat. Balambér király vezetésé­
vel 372-ben lépik át a Volgát s
hódolásra kényszerítik a Kaukázus
felett lakó alánokat, a Dnyeszter
táján tanyázó keleti gotokat. Tár­
óiéba menekültek előlük a nyu­
gati gótok. A IV. század derekán
Pannóniába telepedett vandalok
pedig Itália felé vonulnak a
szarmata jazig és aZún-törmelékekkel együtt, (llóman, I., 38.)
A Duna-Tisza medencéjét a
királyi bánok szállják meg 375ben. Csakhamar a Rajnáig kalan­
doznak, hol408-ban elesik királyuk,
Oktor. öccsét, Roaszt (Rof), a
kelet-római császár tábornoki
címmel és 350 font arany tiszte­
letdíjnak nevezett évi adóval
kötelezi barátságra. Roasz király
öccsének, Munacsuknak (Bendegáz), a fiát, a fiatal Attilát küldte
el a császárhoz kezes gyanánt. A
nagytehetségű ifjá itt megismer­
kedik a roskadozó birodalom hi­
báival s későbbi nagy ellenfelével,
Aétiusszal. Attila 3Ö éves lehetett,
mikor 433-ban testvérével, Blédá43

val a húnok királya lett. Uralko­
dása elején a szerb Morava tor­
kolatánál, Margusban, arra köte­
lezte a rómaiakat, hogy ne segítsék
a húnok ellenségeit; adjak ki a
hozzájuk menekült húnokat és
megszökött római foglyokat, az
évi adót pedig emeljék 700 font
aranyra. így tette lehetetlenné
Attila azt a kétszínű bizánci poli­
tikát, amely a fenyegető barbárt
mindig egy másik barbárral pusztíttatta.
Ezután a nagy önállóságot élvező
hún törzsfőnökök ellen fordult
Attila s azok leverése után a
rengeteg birodalom korlátlan ura
lett. Priskos szerint egy pásztor
ekkor találta meg liadisten kardját,
melyet a hún-szarmata népek
babonás tiszteletben részesítettek
s a világ fölötti uralmat kötötték
hozzá. Ennek birtokában Attila
a két római császárral egyenran­
gúnak tekintette magát s mindég
volt ok Vagy ürügy, hogy állandó
rettegésben tartsa őket. 447-ben
Thessáliáig pusztított, 70 várost
dúlt fel. II. Theodosius csak
draga áron tudta kikönyörögni a
békét. Mikor Attila újabb köve­
teléssel állt elő, a császár egy
követség tolmácsával, Vigilasszal
és Attila felbérelt követével,
Edekonnal, meg akarta gyilkoltatni a nagy királyt. Edekon
azonban elárulta urának a gonosz
tervet. A császárnak teljesíteni
kellett a követeléseket.
A követség mitseinsejtö vezére
a köztiszteletben álló Maximius
szenátor volt. Titkárának, Priskos
rétornak, nagybecsű leírása sze­
rint a szerlr Morava torkolatánál
kel át a követség a Dunán (Istros),
a Temesen (Tibisiás), Bégán
(Dreko), Tiszán (Tysias) es né­
44

hány kisebb patakon. Hún falu­
kon utaztak át, hol szívesen
fogadják. Egyik faluban csatla­
koznak a seregével hazatérő
Attilához. A sereg bőrruhával
vértezett, ijjal, rövid karddal,
kopjával, kengyellel fölszerelt
lovasokból állt. Ezek föltétenül
engedelmeskedtek az alacsony
termetű, hosszú törzsű, széles
vállú, majdnem fekete arcú, vil­
logó szemű és lapos orrú hún
királynak, faki állandóan komoly
és méltóságos volt. Öltözete azon­
ban egyszerű volt. A cifraságot,
aranyat még a lova felszerelésén
sem tűrte. Priskos érdekesen írja
le a székhelyére bevonuló király
ünnepélyes fogadtatását és megvendégelését.
Jordanes nyomán Timon Sá­
muel 1733-ban írt munkájában a
Tárná és Zagyva közére teszi
Hunnivárt, a húnok fővárosát.
Priskos leírása alapján pedig
Jászberény táján sejtik Attila
székhelyét, Etellakát, Otrokocsi
Fóris Ferenc, Huszti András, sőt
Szabó Károly egyetemi tanár is,
aki lefordította Priskos híres le­
írását s Thierry Amadénak Attilá­
ról írt hatalmas munkáját s ezért
az Isten-ostora történetére vonat­
kozólag ma is a legelső tekintély.
Priskos szerint Attila díszes fa­
palotája fátlan, kőtélén vidéken
egy domb tetején állott. Simított
négyszögű szobrokból vert sánc­
cölöpökkel volt bekerítve. A pa­
lota talpazata barna diófából, a
falak fehér gyertyánfából épültek.
A falakat tarka eres gyökérfával
rakták ki. Kigyózóan csavaros
oszlopok, csinos tornyocskák és
veres fenyőfából faragott szobrok
díszítették. Az ajtók sárga fájába
csaták és áldozatok képei voltak
45

vésve. A bizánci követeket is bá­
mulatba ejtette a bún építészet
nagyszerűsége !
Priskos részt vett Attila lako­
máján is. Réka királyné nőudva­
rával fogadta a vendégeket. Míg
ezek ezüsttálakból ettek, arany
kupákból ittak, addig a világ ura
faedényekböl étkezett. Dalosok,
törpék és bohócok mulattattak a
vendégsereget. Attila nagyszámú
görög és latin tolmácsot meg ír­
nokot tartott. Legbecsültebb em­
bere, minisztere, a görög szárma­
zású Onegézius volt, aki meg­
győződéssel jelenti ki, hogy na­
gyobb becsületnek tartja Attilánál
a szolgálatot, mint a rómaiaknál
a gazdagságot.
II. Theodosius nem sokáig él­
te túl a gyilkolási terv meghiú­
sulását. Utóda, Marcianus, meg­
tagadta a szerződés megújítását.
450-ben egyszerre jelentették a
követek Bizáncban és Rómában:
„Uram és urad, Attila, azt paran­
csolja, készítsd el számára palo­
tádat!” III. Valentinustól a biro­
dalom felét követelte s. a csá­
szár nővérét, Honoriát, aki Attilá­
nak jeggyürüt küldött s ezért
férjhez kényszerítették egyik ud­
vari emberhez. 451. július 1-én
történt a catalaumi ütközet, a
történelem egyik legvéresebb csa­
tája. Ezután 452-ben Aquileijat
rombolta le Attila. Romát csak
I. Leó pápa könyörgése mentette
meg. A Marcianus ellen való ké­
szülődés közben Attila Ildikóval,
a frank király leányával tartotta
esküvőjét. Fáklyafény mellett ké­
ső éjig fogyott a bor, nőtt az
öröm. Daloltak a nagy királyról,
az ősökről. Attila is víg volt.
Talán először életében, de min­
denesetre utoljára. Szerelmet él­

Vezve, diadalról álmodva elvérzett.
Holttestét a síkság közepén
selyem sátor alá tették. A hó­
nok fájdalmukban levágták ha­
jukat, tőrrel megvagdalták arcu­
kat. Ki sohasem viselt magán
aranyat, holta után arany-, ezüst­
ös vaskoporsóba helyezték és
hullámsírba temették. Sírásóit
lenyilazták, hogy senki se tudja
a helyet, ahol a világtörténelem
egyik legnagyobb s legérdekesebb
hőse pihen.
Sok ország, sok város vetélke­
dik Attila hamvaiért, mint szék­
helyéért is. Bizonyára nem cse­
kély joggal Jászberény! A Zagy­
vát könnyen lehet itt egyik med­
réből a másikba terelni! Leg­
újabban, 1934. feruárjában, Ku­
tatásaim Attiláról címen a Turáni
Társaság országházbeli előadó
termében Prókay Miklós tartott
komoly, tudományos értékű elő­
adást. Szerinte Attila nem a Vol­
ga, hanem a Tisza mellett szüle­
tett — Fegyverneken; királyi
fővárosa nem Szentes, nem Bal­
mazújváros, hanem Jászberény
volt, itt halt meg, de legendáshírű
sírja a Tisza fegyverneki nagy
kanyarulatában van.
A leghatalmasabb turáni nép
legnagyobb királya úgy rendelke­
zett, hogy roppant birodalmát
egészen Rékától származott fia,
Ellák egyedül örökölje. Az apa
bölcs akaratát a fiák nagyravágyása meghiúsította. A Netád
mellett vívott testvérharcban
Ellák hősiesen küzdve esett el.
A nagy Hunbirodalom szerte­
foszlott. Attila rendkívüli egyéni­
ségének emléke azonban 1500 év
elteltével, is fényesen ragyog.
Fülöp Áron méltán zengi Atti­
láról írt hőskölteményében:
47

„Álig ember él földön, míg nap kel az égre,
Míg ki nem fogy végkép hold 8 csillagok fénye,
Hegyek omolhatnak, folyók apadhatnak,
Romokba dűlhetnek roppant birodalmak,
Népeket sodorhat az időknek árja,
Nem borul felejtés soha Attilára !“

Emléke legélénkebben a jász
és székely népben él, kiknek
testvériségét egyik XVIII. századi
történetíró (Farching) óta sokan
hirdetik.

4d

Amikor Jászberényben volt
a világ kincseshaza.

Az avarok Jászberényben.
Ázsiában fiúról fiúra szállt az
őshagyomány Attila országáról, a
gazdag apai örökségről. Á nagy
király halála után 115 évre örö­
kösei gyanánt jelennek meg az
avarok: szép, termetes, barnaképü hadfiak. Ugyanazt a nyelvet
beszélték, mint a húnok. Erköl­
cseikben, szokásaikban, viseletűk­
ben is hasonlók voltak. Csak
hajviseletük tért el. Hátul üstököt eresztettek, szalagot fontak
bele.
A Altáj vidékéről az V. század
közepén terjeszkednek nyugat felé.
A VI. században a Fekete-tenger­
től északra, a Volgától keletre
elterülő síkságon állomásoznak.
Akkor keltenek feltűnést, mikor
ben
565Baján lett a kánjuk, aki
diadalban és egyszerűségben ha­
sonmása Attilának, mint a le­
hunyt napsugárnak a hold. Baján
elődjének követe, Kandikh főtiszt,
557-ben jelenik meg először a
bizánci udvarban. Az avar kagán
562-ben már az Alduna vidékéről
— későbbi Etelközről — küldi
követeit Sarosius (Sáros) alán
fejedelem pártfogásával a császár­
hoz, településre alkalmas földte­
rület kijelölését sürgetve. A tár­
gyalás kedvezőtlen. 11. Justinus
császár 564-ben szintén visszauta­
sítja szövetségüket. Ekkor már az
Aldunánál tanyáznak s a Rajnáig
4 Blénessv j Jászberény természeti viszonyai és élete.

49

kalandoznak. Legyőzik 1. Sigelbert austráziai frank királyt s
ban
566avar-frank szövetség jön
létre. Ezt a fiatal Baján kagan
köti meg, aki a bún birodalom
visszaállításának merész tervével
kezdett uralkodni.
Ugyanezidőben teljes erővel tort
ki a küzdelem a keleti gotoknak
Itáliába költözése óta, húsz éve
a Dunántúlon lakó longobardok
és keleti szomszédaik, a gepidák
között. Kunimund gepida királyt
II. Justinus támogatta. A longobard Alboin pedig Bajánhoz for­
dult segítségért. Oly , feltétellel
kötötte meg a szövetséget a longobardokkal, ha átengedik nekik
marháik tizedrészét s győzelem
esetén a gepidák földjét s a zsák­
mány felét. A nagy küzdelem
ben
567dőlt el. A gepida király
elesett, Gepidia megsemmisült. A
Tisza vidékét az avarok foglaltak
el. Egy évvel később az Itahaba
költöző longöbardok földjét, Pan­
nóniát is megszállták. Ismét a
Magyar Alföld lett a középpontja
annak a nagy birodalomnak, mely
az Ens folyótól a Donig s> a Bal­
ti-tengertől a Száváig és Aldunaig terjedt. A világ előtt Báján
birodalma valóban Attila örök­
sége gyanánt tűnt fel. A krómkások Hunnia és A varia. kifeje­
zéseket vegyítve használják.
- Baján hódolva a hagyományos
emlékeknek, királyi tanyajat a
Tisza és Duna közt, a világhódí­
tó Attila palotájának a helyen
Jászberényben, emelte fel. Aventinus, a bajor történetírás atyja,
az Avar birodalom fővárosát
Bormann néven említi. így ír: „Az
avar kán székhelye azon a vidé­
kén van, melyen Ptolmnaios
szerint a jászok laktak. A Tiszán
felül nyugat felé uralkodott e
50

vidék fővárosa, Barmon* (Anna­
les Boj. 254.) Ez a leírás is Jász­
berényhez vezet.
A jászberényi avar erődről
Pető Gergely krónikájában (110—
111. 1.) ezt hja: „Az avarok Ma­
gyarországon is egy nagy palánkot csináltak vala, kit is várnak
nevezték. Ez a Tisza mellett vala
és ottan, holott most a Jászság
lakik. Ennek a várnak két nagy
árka és kerítése vala. A külső
Heves tartományban vagyon . . .,
a belső Fénszaru mellett. Annak
erősnek kellett lenni, mert min­
den prédát abba hordottak össze ...
Thudun egy harcban megöletik.
Lakott akkor egy sáncos palánk­
ban ottan, holott most Jászbe­
rény vagyon/4
Baján a vársáncok építése előtt
azzal erősítette 200 ezer főnyi
seregét, hogy az avarok (várkkunok), Ázsiában maradt három törzsétÁzsiából magához hivatta.Meg­
erősödve többször győzelmet ara­
tott a frankokon és a kelet ró­
mai birodalmon is. Körmönfont
ravaszsággal bánt el koronás el­
lenfeleivel. Alázatos szövetség­
kérő kliensből a birodalom adóz­
tató urává vált. A szerencse azon­
ban, amely fiatal korát csillogó
kedvezésével halmozta el, hajlottabb éveiben elhagyta őt. Vere­
ségek hatása alatt épülhetett a
sajátságos avar védelmi árok­
rendszer.
Az avar erődítményekről való
leírásunk a birodalom bukása
idejéből származik. Egy Albert
nevű vén katona, mint szemtanú
alapján Notger szentgálleni szer­
zetes (IX. század) s ez alapján
Aventinus (XVI. sz.) írja le. Ki­
lenc köralaku sövényről, gyepű­
ről tudósítanak, melyeket ringhnek, gyűrűnek, védkörnek nevez­
4*
51

tek. Ezek egymástól 40 ezer lé­
pésnyi távolságra voltak. Katonai
széles árok belső peremére 20
lábnyi magasságra hányták a
földet. Azt földbe vert karók
mögött fával, gerendákkal bélel­
ték ki. A töltés tetejét dúsan
növő fűzzel, fehér nyárfával ül­
tették be. A középső gyűrűben
— Jászberényben — volt az avar
kánok fejedelmi laka és kincstá­
ra. Amint Notker írja : „Ezekbe
a kerítésekbe gyűjtötték volt,
kétszáz éven át a nyugati népek
elrablóit kincseit az avarok.“ A
körök közt lévő területen is vol­
tak szállások. Az ellenség elől
ezek is a földfalak oltalma alá
menekültek.
A Csörsz-árokban sokan avar­
gyűrűt látnak. Régészeink az
avarok sirvermeiből — újabban
Jánoshidán — csontmaradványo­
kon kívül feltárták azoknak fegy­
vereit, ékszereit, csontjait, zab­
láit és hengereit. Jellemzők azok
a nagy karimájú függők, melye­
ket nagy körtealakú lógókkal a
a férfiak fülkagylóikra akasztva
viseltek. Jánoshidán 1933 nyarán
talált egyik hangszerüket meg is
szólaltatták. Az avarokat a sze­
mélyes vitézségen kívül jellemez­
te a keleti fényűzés: szép öltö­
nyök, drága fegyverek; arany-,
ezüst aztali edények, díszes bú­
torok. Kánjaik sátrai selyemszövetü és metszett mívű aranyke­
resztekkel voltak díszítve, melyek
felett olykor drágakövektől rá­
ért a császár hadvezére, Priskus
is. A római birodalom barátjává
szerette volna tenni. A fennhéjá­
zó Mauritius császár s az udvar
aljas cselszövése azonban lehetet­
lenné tette a közeledést. Kr. u.
52

600-ban a háború újra kitört.
Baján és Priskus öt rettenő csa­
tát vívtak. Hosszú uralkodása
végén, 602-ben, hanyatló biro­
dalmat hagyott Baján maga után.
Kiss Pipin, frank király, kinek
neje, Berta, Viterbói Gottfried
szerint avar leány volt, 796?-ban
a Tiszáig hatol, beveszi a kagán
székhelyét, feldúlja s 15 szekér
arany és ezüst zsákmánnyal tér
vissza. Az avar vérü Nagy Károly,
Pipin és Berta fia méri a döntő
csapást az Avarbirodalomra. Had­
járatának hírére az avarok is
nagy tevékenységet fejtenek ki.
Sajátságos védelmi rendszerüket
kijavítják, tökéletesítik. Eginliart,
Nagy Károly életrajzának írója,
így festi ezt a háborút: „E had­
járat minden ügyesség ellenére
is 8 évig (795—803) tartott. Ama
puszta, néptelen Pannónia s a
földig rombolt királyi lak, mely­
nek nyoma sem maradt, bizony­
ságot tesz a vívott csaták számá­
ról és az ott kiontott vér menynyiségéről. A hún nemzetség
ezen háborúban mind elhullott
s dicsőségük elborult. Századok
során át felhalmozott kincsük
zsákmányra jutott. Emberi emlé­
kezet óta nem volt olyan háború,
melyben a frankok jobban meg­
gazdagodtak volna, a kánok pa­
lotájában annyi aranyat és ezüstöt
találtak.44 így lett Jászberény he­
lyett Páris a világ egyik kincstára 1
Az Avarbirodalom megdönté­
sében a frankokat a törökfajta,
elszlávosodott kuturgur-bolgárok
segítették. Ok kapták jutalmul a
Duna-Tisza vidékét. Simeon bol­
gár cár idejében (893—927) nagy­
ra nő birodalmuk: Vezérei, dukái
közül Zalán uralkodott alföldün­
kön a honfoglaló magyarok meg­
jelenésekor.
53

Milyen történelmi szerepet
játszott Lehel vezér
s hogyan keletkezett
mondája ?

A honfoglaló magyarok 895
őszén Attila örökösei gyanánt je­
lennek meg a Dana—Tisza sík­
ságán, mint előbb az avarok. A
nyugatiak nem is találták külömbséget magyar, avar, és hún
között. Árpád fejedelem 50—60000
harcosa bővelkedett harci erények­
ben. Bölcs Leó, Gardési, Heribald,
Freisingeni Ottó adatai szerint
igénytelenek, erősen tűrik az éh­
séget, szomjúságot, hideget és
meleget
egyaránt.
Kitünően
kezelik a kardot, vértet, íjat és
kopj át. Vezéreiknek feltétlen en­
gedelmeskednek. Ha baj éri, arra
törekszenek, hogy a csorbát ki­
köszörüljék. A honfoglalás után,
899-től 984-ig 43 hadjáratot ve­
zetnek külföldre s ezek közül
csak 8 végződött balsikerrel.
A kalandozó magyarok legnép­
szerűbb vezére Lehel. Az ő váro­
sának nevezik Jászberényt s neki
tulajdonítják az itt őrzött világ­
hírű kürtöt. Ennek iparművészeti
értékét s történetét A Jász Mú­
zeum ismertetése című tanulmá­
nyom 5—18. lapján méltattam.
Jelenleg Lehel vezér történelmi
szerepét s a róla szóló monda
keletkezését igyekszem megvilá­
gítani Hóman Magyar Történelme
és Solymossy Sándor Lél vezér
54

kürt-mondája című értekezése
alapján (Ethnographia, 1929. 1.
szám).
Árpád negyedik fia Jutás, ezé
pedig Tas, Lehel apja. Hősünk
tehát fejedelmi törzs hajtása.
Krónikásaink Anonimussal együtt
Lél (Lelu, Lélö, Leel) néven em­
legetik s újabban történetíróink
is. Neve a lélek, lehellő, kürtfujó
szókkal kapcsolatos. A lélek szó
ugyanis kicsinyítő alakja a finn­
ugor lél=animus, spiritus szónak.
Lehel néven először Bonfinius
említi a XV. század végén. Ano­
nymus szerint Lelu filius Tosu
tuba cecenit, Alpár mezején
kürtjével ad jelt a döntő csatára
s üldözi a menekülő bolgár feje­
delmet. Horvátországot hódolatra
bírja. 898-ban elfoglalja a Nyitra
és Vág vidékét. A valóságban
azonban csak a kalandozások
idejében kezd szerepelni Bulcsú­
val és Botonddal együtt. Amint
Hórnan írja (I. 434): „Tetteik a
honfoglaló ősök emlékét is elho­
mályosították s a XIII. sz.-heli
szájhagyomány már a honfogla­
lók közé sorolja őket.“
Az oknyoniozó történelem Le­
hel hadnagyot törzsével a K'isAlföld északi részén a nyugati
hadiutak kapujában találja. Szál­
lásföldje az Enns folyóig terjedt.
Történelmi szerepe Árpád halála
(907) után kezdődik, mikor a
nyugati népek összefogtak a ma­
gyarok ellen a fiatal és tapaszta­
latlan Zoltán fejedelem idejében.
A magyarok azonban Lehelt vá­
lasztják vezérükké, aki 910-ben
Augsburg (Ágosta) mellett szét­
veri Gyermek Lajos király bajor,
sváb és frank harcosokból álló
seregét. 911-ben átkel a Rajnán.
913-ban Burgundiát pusztítja.
Arnulf bajor herceg biztatására
55

915-ben és 917-ben I. Konrád
király (911—918) ellen hadakozik,
a kővetkező két évben pedig
Svábországban. I. Henrik király
9 évig adófizetéssel tartja vissza
kalandozó őseinket. Ezalatt vára­
kat épít, átképezi seregét s 933
elején megveri az évi adót köve­
telő magyarokat. 938-ban I. Ottó­
val szemben hagyja el a szeren­
cse. Ezután 15 évig nem teszik
lábukat német földre azok, kiknek
29 lovas bravúrja annyira meg­
félemlítette a nyugati népeket,
hogy így imádkoztak : „A magya­
rok nyilaitól ments meg, Uram,
minket!“ Ottó császár öccse, Hen­
rik, 950-ben már a magyar földre
tör. Lehel dunamenti törzse szen­
ved a legtöbbet. Lehel 954-ben
Bulcsu segítségével torolja meg
a pusztítást. Újra megcsillogtatják
hadvezéri tehetségüket. Az új
haza megtartása céljából újra
megreszkettetik a magyarok el­
lenségeit. Támadó jellegű védelmi
lovasbravurjuk 955-ben törik meg
végkép.
A bajorok 954 végén elégedet­
lenkedtek I. Ottó uralkodása
miatt. Az Élbe mentén pedig a
szlávok kellemetlenkedtek. Vörös
Konrád lotharingiai és Bertold
bajor herceg biztatására Lehel és
Bulcsu 955. június végén Bajor­
országba indultak a Duna mentén.
Augusztus 8-án rajtaütéssel nem
tudták elfoglalni Augsburgot.
Másnap a vár felmentésére siető
császári hadsereg ellen kellett
felvonulniok Lech balpartján.
Aug. 10-én a csatát a magyarok
megkerülő hadoszlopának meg­
lepő rohama vezette be. Ez kez­
detben hatalmas sikerrel járt. A
poggyászt őrző cseh dandár meg­
futamodott két sváb dandárral
együtt. Ekkor Ottó a legelső hart56

vonal mögött álló frank dandárt
rendelte hátra a csatarend hely­
reállítására. A frank lovasság
rohama megváltoztatta a hadi
szerencsét. A magyar csatavezetés
elkövette azt a hibát, hogy nem
rendelte a megkerülő oszlop tá­
madásával egyidejűleg a fősereget
rohamra. Az összecsapás a német
fegyverek győzelmével végződött.
A megáradt Lech folyón való
átkelés közben vált egészen vál­
ságossá a magyar sereg sorsa.
Sokan a vizbe fúltak. Ottó ide­
jében intézkedett, hogy a vissza­
vonuló magyarok útját az Izar és
Inn folyó mentén a csehek és a
a morvák elállják, míg ő egész
seregével kíméletlen üldözésre
indul.
Bulcsút a bajorok. Lehelt pedig
a csehek ejtették fogságba. Regensburgba hurcolták, hol Hen­
rik herceg halálos betegen gyalá­
zatos halált mért ellenfeleire.
Ottó és Henrik győzelme teljes
volt, de örömüket megzavarta sok
jeles vitézük eleste. A magyarokat
cserbenhagyó Vörös Konrád is
áldozatul esett. Widukind írja:
amint szellőztetésre felemelte si­
sakját, egy menekülő magyar
nyilával gégéjét átlőtte. Holttes­
tét cseh barátai fosztották ki. A
magyar nép költői képzelete az
ő halálához fűzte később Lehel­
kürtjének színes mondáját. A
halálos ítéletet Henrik herceg
sem élte sokáig túl. Még abban
az évben befejezte viszontagságos
életét.
A lechmezei csatával végetértek
őseink nyugati hadivállalatai.
Ezeknek igazi oka Hóman sze­
rint (I. 153) a maguk határainak
és békéjének biztosítása, hatalmi
állásuk megszilárdítása, katonailag
és gazdaságilag egyaránt értékes
57

szövetségek létesítése. Nem voltak
azok öncélú harci kalandok vagy
éppen rablóvállalkozások.
Nem csoda, hogy ezeknek a
nagyjelentőségű harcoknak egyik
legkiválóbb hőse, Lehel (Lél) ve­
zér, legendás alakká válik idők
folyamán. Anonymus, aki a párisi
egyetemen járt, a szent Lászlókorabeli ősgesta alapján csak enynyit ír (cap. 55) az ágostai ütkö­
zet kimeneteléről: „Végre a ba­
jorok és alemanok istentelen cse­
lei által Lél és Bulcsu fogságba
jutának és az Inn folyó mellett
felakasztva öletének meg.“ 1170
körül tehát Anonymus nem tud
a kürt-jelenetről s a 7 gyászma­
gyarról. Száz évvel később Kézai
Simon már ezt írja (cap. 21): „Az
Augsburgot ostromló Lél és Bul­
csú a Lech folyó mellett táboroz
nak s a szorongatott városi la­
kosság hívására a császár Ulmból
segítségükre siet. Egy csapatot
közben szétugraszt. Lél és Bulcsu
megfutnak. Hajón mennek a
Dunán hazájuk felé, de Regensburgnál elfogják őket s a császár
elé állítják, aki halálítéletet mond
ki rájuk s Régensburg alatt bitó­
fán végeztette ki őket. Mások
pedig azt erősítgetik, hogy mikor
a császár elé állították őket, egyi­
kük — unus illorum — magát a
császárt kürtjével agyoncsapta.
Ez a mesebeszéd természetesen
nem lehet valószínű . . .“ Ebből
az tűnik ki, hogy a kürt-monda
a XIII. század derekán kialaku­
lóban van, de még nem tapad
határozottan Lehel nevéhez. A
Kézai előtti külföldi krónikák
nem tudnak a kürt-jelenetről.
Helyette a 7 életben hagyott és
megcsonkított magyar hírmondó­
ról emlékeznek meg. Nyilvánvaló
tehát, hogy a kiírtjelenet a re58

gensburgi vesztőhelyen nem tör­
tént meg.
Márk barát azonban 1350-ben
krónikája 33. fejezetében az
az ágostai csata leírását így foly­
tatja : „Ott estek fogságba Lél és
Bulcsu derék vezérek s elvitték
őket a császár elébe. S midőn a
császár kérdezte tőlük, miért olyan
kegyetlenek a keresztényekkel,
így szólának: Mi a nagy Isten
bosszúja vagyunk, kiket rátok
ostorul bocsátott, mert mikor ti­
teket üldözni megszűnünk, akkor
a ti kezetekbe esünk és elveszünk.
S mondá nékiek a császár: Vá­
lasszatok magatoknak olyan halált,
amilyet akartok. S Lél így szóla:
Hozzátok elő kürtömet, előbb
hadd fújjam meg, aztán megfele­
lek neked. S amint kürtjét elő­
hozták, a császárhoz közeledvén,
mikor kürtjét meg akarta volna
fájni, azzal amint mondják (fértúr),
oly erősen sújtotta fejbe a császárt,
hogy az egy csapásra szörnyet
halt és monda neki: Te előttem
fogsz menni és engem szolgálsz
a más világon. Mert a scythák
hite, hogy akit az életben megöl­
nek, a másvilágon neki szolgálni
tartoznak és Kégensburgban föl­
akasztották őket.“
Márk szerzetes nyomán beszéli
el a kürtjelenetet a Budai, Dubnici, Pozsonyi és Thúróczi kró­
nika is. Ezek alapján Solymossy
Sándor azt hiszi, hogy a Lehel­
monda az 1150-es években ala­
kult ki. Történeti valóság benne
a halálraítéltetés és a kivégzés
Regensburg mellett. Néphiedelmi
elem Lehel mondása: „Szolgálni
fogsz engem a másvilágon*. Mon­
dái elem gyanánt szövődik bele
a kürt-jelenet. A halál küszöbén,
a vesztőhelyen, egy váratlan for­
dulat, egyike a leghálásabb elbe-

szélö témáknak. Nem csoda, hogy
számos helyen felmerül egymástól
függetlenül s a leleményesség a
legváltozatosabb megoldási formá­
kat találja ki számára.
Herodatos pl. feljegyzi: A leg­
jobb lantost, Ariont, a kincseire
éhes hajósok útközben meg akar­
ják ölni. Megengedik azonban,
hogy búcsúéneket zenghessen.
Dalára előjönnek a halak. A ten­
gerbe ugró dalost egy delfin há­
tára veszi s Korintoszba vizsi. —
Ősi keresztény szokás szerint Je­
ruzsálemben, a szentsír templo­
mában, nagypénteken, midőn a
hívők az Üdvözítő keresztfájához
járultak csókra, egyik diakónus
felmutatta Salamon jeruzsálemi
király gyűrűjét és kürtjét. Ezek
az ereklyék a zarándokok képze­
letét mondaalkotásra ösztökélték.
Egyik monda szerint Salamon
megszöktetett felesége után Főre
pogány király udvarába megy, hol
halálra ítélik. Salamon utolsó kí­
vánsága: végezzék ki a városon
kívül és bucsúzásul fújhassa
meg kürtjét. Ennek hangjára a
vesztőhelyre siet harcosaival Morolf és megmenti királyi bátyját.
(Ez a Morolf Salamon és Markalf
című első népkönyvünkben (1577)
paraszttá változott, aki furfangjával többszörösen gúny tárgyává
teszi a bölcs királyt.)
A X—XII. században a kürtmegfújás a bitó alatt, mint epikus
téma, közkincs volt Európában.
A kürtjelenetes Salamon mondá­
nak a XII. században való álta­
lános elterjedését számos német,
francia, angol és orosz termék
bizonyítja. Solymossy János sze­
rint ez a keleti eredetű szívós
mondaelem került bele Lehelről
szóló mondánkba is.
60

Ezt a mondát a Lehel-kürt
büszke tulajdonosai, a jászok, szá­
zadokon át kegyelettel tovább
szőtték; vezérükké avatták Lehelt.
Jászberény Lehel városának vallja
magát. A jász hagyomány hatása
alatt Petőfi Sándor Lehel címen
három kisebb s Lehel vezér címen
egy csonkán maradt hosszabb el­
beszélő költeményben dicsőíti a
szabadságharc idején a legnagyobb
németverő magyar hőst, az erős­
akarat, hősiesség és németgyülölet példaképét. Balkányi Szabó
Lajos pedig Lehel kürtje címen
12 énekes hősregét írt 1850-ben
az elnyomott magyarság vigasz­
talására, buzdítására.

61

A jászkun telepítések
és kiváltságok virágkora
az Arpádház idejében

A Jász Múzeumban, a Lehel­
kürtön kívül értékes Árpád-bázi
emlék egy kardpenge, több sar­
kantyú, egy gyűrű, egy kengyel­
vas és főleg egy iramszarvasalakú mécses. Ezek a néma kút­
fők nem beszélhetnek a jászkúnokról. Okleveleink 1211 óta szól­
nak róluk, mikor még a mostani
Moldovában, Jassy (Jászvásár) kör­
nyékén, laktak az egykori Kúnországban, Cumaniában, a kán püs­
pökség területén. A kúnok meg­
térítéséért IX. Gergely pápa Róbert
esztergomi érseket mint pápai kö­
vetet kitüntetésben részesíti 1228.
márc. 21-én s ugyanakkor Béla ifjú
magyar királyt is hasonló mun­
kára sarkalja. 1238. október 25-én
pedig felszólítja, hogy a kún
püspök részére székesegyházat
építsen s javadalmakkal lássa el.
A tatárjárás előtt 30 hasonló ok­
levelünk szól a Kárpátok keleti
lábánál, a székelyek szomszédsá­
gában tanyázó kánokról, akik
közé tartoztak a jászok is. A jász
megkülönböztetés először az 1323-i
oklevélben tűnik fel.
Kele József dr., a jazig-jász foly­
tonosság hirdetője, Anonymus és
Kézai leírása alapján írja a hon­
foglalással kapcsolatban: „A já­
szok ősterületét a Mátrától délre
Solt-Alpár vonaláig nem foglalta
62

el senki. Az el volt foglalva 900
év óta és ezt a tulajdonjogot a
magyar hódítás nem támadhatta
meg.“ Szerinte a Jászság szélein
az orosz krónikákban palócoknak
nevezett kúnok szállnak meg:
helyesebben: Ed és Edömén meg
Káta kabarjai, kik Kievnél csat­
lakoztak honfoglaló őseinkhez.
A kúnok ugyanis a honfoglalás
idejében még az Uralon túl éltek.
Csak a XI. sz. második felében
jöttek a Dnyeper vidékére. Kele
szerint a honfoglalókkal bejött
kabarok és itt talált jászok allodiális birtokjoga kétségtelen. Szent
István a Jászságot comitatus Bereniensis címen államszervezetébe
iktatja. Kele a jászkún kiváltsá­
gokat is Szent Istvántól származ­
tatja, mert a későbbi oklevelek,
pl. Zsigmond 1407-ben, úgy erő­
síti meg azokat, mint amelyeket
a jászok, „a szent király jobbá­
gya?4, a boldog emlékezetű „szent
királyoktól44 nyertek. Bár nádor­
ispán ítél fölöttük, mint a ne­
mesek felett, de maguk közül
választott bírák tanácsában. Kele
a hagyomány útján jár, mely sze­
rint Jászberény tatárjárás előtt a
Hajta mocsarai mellett települt.
Temploma Szent István idejében
épült. A portelki hagyomány Pór
vitézzel vereti le a pogányok egyik
támadását a Szent Imre dombtól
délnyugatra lévő síkságon. Ezt a
területet jutalom gyanánt neki
ajándékozza Szent István, a nép
pedig Pórteleknek nevezte el. A
Pázsony dombon talált leletek a
mondának történelmi magvat
szolgáltatnak.
Az első küntelepítés (cumanusKuma folyó mellett lakó, a Kau­
kázus északi lábánál) elméletének
történeti alapja Szent László
1068-i cserhalmi diadala, melyben
63

áz Ozul vezetése alatt betörő
etelközi fekete kúnokat vagy
úzokat annyira megsemmisíti,
hogy tovább nem szerepelnek se
a magyar, se a bizánci krónikák­
ban. A fehér kúnokat Salamon
király börtönéből szabadulása után
Kutesk fejedelem vezetésével
hozza a nyakunkra. Ezeket is
Szent László kényszeríti hódo­
latra 1085-ben üngvár vidékén.
1089-ben pedig Temesvárnál győzi
le s Kapolcs vezér is elesik. A
foglyokat Szent László megkeresztelteti s a Tisza és Zagyva
közti térségen letelepíti. Katona
István és Horváth Péter tőlük
származtatja a jászkúnokat, míg
Fekete Lajos a Szent László által
1091-ben, mások pedig Kálmán
király által 1122-ben letelepített
kúnoktól. Valóban II. István ki­
rály legkedveltebb hívei a kúnok.
O telepíti a Duna-Tisza közére a
kiskúnokat. Az Egerben betegen
sínylődő királyt az a hír dönti
sírba 1131-ben, hogy az önző
oligarchák úton-útfélen gyilkol­
ta tják a jászkúnokat.
A jászkunok, főleg a nagykunok,
tömeges letelepítését a tatárjárás
idézte elő. A Duna és Don közt
tanyázó kún törszövetséget 1224ben verik szét. Kötöny kún király,
aki unokájának Endre herceggel
kötött jegyessége réven IV. Bélá­
val sógorságban volt, a maga és
népe hódolatát jelentette a ma­
gyar királynak s letelepülési en­
gedélyt kért kunjai s a Volga
vidékéről velük együtt nyugatra
sodródott alán néptöredék, a já­
szok részére. (Hóman, II., 125.)
1239 végén meg is kapta az en­
gedélyt s 40.000 családdal letelep­
szik. Béla biztosította őket régi
szabadságuk és szokásjoguk tisz­
teletben tartásáról királyuk hódo­
64

lata s az egész nép megkeresztelkedése ellenében. A tatárok harc­
modorát jól ismerő vezért és ka­
tonákat nyert bennük. Az oligar­
chák azonban ellenség elől me­
nekülő, garázdálkodó ellenségnek,
tatárcimboráknak nézték őket.
Mikor Sejbán, tatár vezér 1241.
március 15-én Jászberény vidékén
járt tizezer lovasával, Kötöny a
félreértés és vak düh áldozatául
esett. Emberei pusztítva bolgár
földre menekültek. Távozásuk
után szerencsétlenül végződött
a mohi csata.
A tatárok egyesztendős uralma
szörnyű pusztítást végzett. A má­
sodik honalapítás nagy munkájá­
ban 1243-ban IV. Béla visszatele­
píti a sértődötten távozó jászku­
nok 7 törzsét, mintegy 10.000
embert s erősebb láncokkal fűzi
magához. Fia, István, élj egy zi s
1254-ben nőül is veszi Erzsébetet,
a kún király keresztény hitre
tért lányát. Amint Hóman írja
(II. 178.): A kúnok és jászok az
Alföld korábban magyar lakta
vidékein telepedtek meg. A ma­
gyar nenességgel, a nemes servieusekkel egyenjogú katonáskodó
birtokos osztályként ékelődtek a
magyarságba a Duna-Tisza közén
s a Körös mentén a kúnok. Tő­
lük északra a Tisza szolnoki ka­
nyarulata mentén pedig az alán
népből sarjadt jászok jutottak
szálláshoz. A nemes jászkunok,
vagyis a 7 törzshöz tartozó nem­
zetségek nemesi jogon élvezett
örökbirtokként kapták meg szállás
földjüket s azon régi szokásaik
szerint telepedtek meg. Törzsfőik
hatósága alatt régi jogszokásaik
alatt eltek. Csupán haabaszállási
kötelezettséggel tartoztak az ural­
kodónak. A magyarokkal és a
megyei hatóságokkal támadt vi5 Blénesey: Jászberény természeti viszonyai és élete.

65

szályaik és Önként a király dön­
tése alá bocsájtott ügyeik elinté­
zésére Béla bírói hatóságul a
nádorispánt rendelte. Sátrakban
laktak, nomád módra pásztorkodtak. A csalfa Frigyes osztrák her­
ceg ellen vezetett hadjáratban
1246-ban Alpra fejedelmük veze­
tése alatt Béla oldalán vitézül
hadakoznak a könnyű fegyverzetű
jászkunok. IV. Béla és István if­
jú király közt dúló harcokban
hol az egyik, hol a másik oldalon
vitézkednek. A testvérharc elmúl­
tával újra az Alduna felé viszik
sátorfájukat, István azonban viszszatéríti. V. István seregében új­
ra sok jászkún lovast látunk
1271-ben, Ottokár cseh király le­
verése alkalmával. 1278. aug. 26-án
pedig a Morva -mezőn Habsburg
Rudolfon már-már győzedelmes­
kedő Ottokárt a jobb szárnyon
diadalmaskodó, gyorsan száguldó
jászkunok bekerítették s leverték.
Ezzel a cseh hegemóniát meg­
buktatták s megalapozták a Habs­
burgok uralmát. 1298. júl. 2-án
ráadásul a Rajna mellett lévő
Göllheimnél Nassaui Adolf német
császár leverésével Rudolf fiának,
Albertnek utat nyitnak a trónra.
A jászkúnok a szomszédos ma­
gyarok tulajdonjogát nem becsül­
ték eléggé. Nyájaikat, csordáikat
korlátlanul legeltették s ezért
sokszor fegyveres összetűzésre
került a sor. IV. László úgy szün­
tette meg ezeket, hogy a nemesi
birtokokat másutt cserébe adott
földdel vagy pénzzel megváltotta
a jászkúnok részére. Ö különben
a magyar és jászkún vérkevere­
désnek végletes képviselője. Ott­
hagyja királyi udvarát s a Tisza
mentén kúnjai közt sátorozik,
vadászik, tivornyázik. Haját kún
módra hosszúra ereszti s csim66

■^ókba fonja. Hegyes kán süveged/
szoknyaszerű kún köntöst, kún
sarut ölt. Résztvesz a természeti
erők tiszteletére a szent tűz s az
ősök bálványa előtt rendezett ál­
dozatokon. Egy szép kún leány
— Edua — kedvéért eltaszítja
keresztény, feleségét — Anjou
Izabellát. A pápa ismételten fi­
gyelmezteti őt és kúnjait a ke­
resztényi életmódra. 111. Miklós
pápa pl. 1278. szeptember 22-én
Fülöp fermói szerzetest és püs­
pököt küldte az Alföldre, hol
Kiskunfülöpszállás róla kapta a
nevét. A pápai követ unszolására
adta ki ÍV László 1279. június
23-án kelt diplomáját, melyben
esküvel kötelezi magát a kato­
likus hit megtartására, a kúnok
megtérítésére s megzabolázására.
A királyi tanácsülésen a kúnok
vezérei közül Ozur és Tolon vet­
tek részt. Megállapodás történt a
kúnok megkeresztelkedése, állan­
dó megtelepülése, káros szokásaik
levetkőzése és az egyházi sérel­
mek orvoslása tekintetében. Mind­
ezek megerősítésére július dere­
kán országgyűlést hívott egybe
Kún László Téténybe. Ennek
szerzeménye az 1279. augusztus
10-i oklevél, melyben László a
kúnok egyházi, vallási, birtok,
osztály, katonai szolgálat és tör­
vényhozási ügyeiről intézkedik.
Ez az alapvető oklevél dekrétum,
törvény-jellegű, mert a^ tétényi
országgyűlésen a karok és rendek
szavatosságával kelt. 14 pontja
többszázados fejlődés eredménye.
A IV. Bélától kapott földet úgy
adományozza a hét jászkún törzs
minden nemesének s egyetemé­
nek, hogy magok között osszák
fel és bírják mint a király ne­
mesei (tanquam nobiles regni
nostri.) Bíráskodásnál a nádor
67

i

mellé rendeli a nemzetségek bí­
rált és elöljáróit (assidente ei
iudice seu principe.) „Ha véron­
tás vagy más bűn miatt két kán
között támad per, ezekben egye­
dül annak a nemzetségnek a bírája
ítél (solus iudex illius generationis), melyhez a vádlott tartozik.
Két kún nemesnek ilyen egymás­
közti ügyében a nádor semmit
sem végezhet.11 Sőt ilyen esetben
a legmagasabb fórum, a király is,
csak a nemzetségi bíró hozzájá­
rulásával tehet igazságot; mi több,
a halálbüntetés vagy száműzetés^
á legsúlyosabb megtorlások elke­
rülésére is módot nyújt. Vagyon­
elkobzásról pedig szó sem lehet.
Egyúttal biztosítják a kúnok ősi
viseletét, a nemzetségi szokás­
jogot és önkormányzatot. E kiváltságok lejében a jászkúnók”
valamennyien megtérésre, állandó
megtelepedésre, a nomád élet­
mód, sátorozás és a keresztény­
séggel vívott harcok megszünte­
tésére kötelezték magukat s vé­
gül arra, hogy a király oldalán
harcolnak egyenkint és együtte­
sen, mint a többi nemesek (nobiles regales servientes.)
Hóman szerint (III. 139. 1) a
jászkúnók nagy tömegei nem ju­
tottak el a köznemesi színvonalra.
Emelkedésüknek útjában állt a
király hübérúri hatalma és a jász­
kún társadalomnak tüstént a vég­
leges megtelepedés után megin­
dult rétegződése. Előkelőbbjeik
kétségtelen nemesek voltak, a
király familiárisai. Egy részük
a királyné hübérúri hatósága alá
került. A magyar társadalom szer­
vezetébe a nemes jászkúnók va­
lahol a köznemesek és nemes
familiáriusok közt illeszkedtek be.
A jászkúnók az Árpádok ide­
jében a székelyekhez hasonló de­
68

mokratikus provinciális önkor­
mányzatnak örülnek. Résztvesznek az országgyűléseken, tehát
tagjai a magyar szent koronának.
Vitézül küzdenek III. Endre ér­
dekében az osztrák háborúban s
az 1298-i rákosi gyűlésen Károly
Róberttel (Carobert) szemben „a
királyi törzsből származó Endre
úrnak, mint az ország törvényes
urának hódolnak44 és a tornyosuló
veszedelem idejében neki ajánl­
ják fel segítségüket az „Árpádok
legmegbízhatóbb hívei. Osiség, hű
szolgálat és sok vér árán jegecesedett ki a jászkúnok-személy és
vagyonjoga. Így virágzottak ki a
jászkún kiváltságok a legmagyarabb királyok idejében!

A jászkún kiváltságok
hanyatlása és Jászberény
határának növekedése
a vegyesházbeli királyok
idejében.

A vegyesházbeli királyok em­
lékét a Jász Múzeumban több
Anjou- és Zsigmond-kori sarkan­
tyú, Hunyadi János kardja, a fe­
kete sereg idejéből való sisak és
mellvéd őrzi. Ezeknél beszéde­
sebbek Jászberény levéltárában
1484. évtől kezdődő eredeti kivált­
ságlevelek és oklevelek, amelyek
másolatban1 tartalmazzák az 1323ig visszamenőleg megjelent fon­
tosabb privilégiális leveleket is.
Pintér Jenő dr. adta ki a kincseket
Illésy János dr. fordításában. A
A jászkún kiváltságok zsibbadását
olvassuk ki belőlük, bár a jászok
Károly Róbert oldalán harcolnak
II. Vencel ellen 1304-ben s 1308ban a magyar királyi székbe se­
gítik, mert ereiben nagyanyja,
Mária, V. István leánya révén
jászkún vér csörgedezett. Banderiális seregében a nádor zászlaja
alá sorakoznak az oligarchák el­
lensúlyozására.
A jászkúnok demokratikus szer­
vezetét megmérgezi a hűbéri ál­
lamrendszer szelleme. A nemzet­
ségi szervezet bomlásnak indul. A
nemzetségek fejei örökössé teszik
a kapitánysági javadalmakat, ha­
daik vitézségéért magukat jutal­
70

maztatják meg, testvéreiket szol­
gaságba süllyesztik. Ennek első
bizonyítéka Károly Róbert 1323.
márc. 8-án kelt oklevele, mely
azért is fontos, mert a jászokat ez
említi legelőször külön néven. Keverge jász főúr fiai s mások elnyo­
mó hatalma és hatósága alól több
jászt felszabadít. Ezek közül még
pogány nevűek: Larsán, Ivacsán,
Garet, Zakarán és Jaduk; keresz­
tények : Keskene fia Jakab, Subul fia Demeter, Begzán fia Ist­
ván, Mógzán fia Pál, Csákán fia
András, Zakarán fia György, Keján fia Demeter, Kurmán fia
István, Magar fia György és Csamaz fia Péter, kik különféle had­
járatokban kitűnő szolgálatot tel­
jesítettek s azért őket és örökö­
seiket a királyi felséggel katonás­
kodni tartozó jászok kiváltságos
rendjébe (generatio jassonum)
visszahelyezi s megengedi, hogy
a király hívei közül maguknak
kapitányt vagy bírót (capitaneus
seu iudex) válasszanak.
A Kevergékhez hasonlóan csa­
ládi hatalmuk alá kényszerítik a
kánokat a Kurgánok, Ballárok,
Teszérek és Buthemérek. így a
jászkún társadalom egysége meg­
bomlik. A kún- és jaszkapitanyok
(capitanei Cumanorum et Jasonum) szállásbirtokosokká (homo
possessionatus) válnak telepeiken
s adófizetésre kötelezik a sátoro­
zó, pásztorkodó jászokat és kuno­
kat, kiket az egykorú források a
legalsóbbrendü népelemmel együtt
falusi kánoknak és jászoknak
(cumani et jazones rurales) ne­
veznek. King Miklós Kun es jász
társadalmunk a középkorban cí­
mű értekezésében. (Századok,
1932) inpossessionatus jobbágyok­
nak tartja a ruralisokat, Ilóman
pedig (III., 139.) familiárisi minő­
71

ségben látja őket, mert a területi
önkormányzatban résztvettek. A
székek kapitányait ugyanis a
földbirtokos kapitányok és a rurálisok közösen választották, vala­
mint a székülő esküdteket is. A
két társadalmi elem kialakulását
a hűbérrendszeren kívül a föld­
művelésre való áttérés és az ide­
iglenes téli szállások (descensus)
helyén állandó telepek (possessio,
villa) létesítése okozta.
Mindkét osztály hősiesen har­
col az Anjouk hadjárataiban:
1322-ben Bajor Lajos ellen Mühldorf mellett, 1328-ban az osz­
trák testvérharc lecsendesítésében,
1330-ban Bazarába cselvetéséből
sok jászkun dalia élete árán me­
nekül meg Károly Róbert. Nagy
Lajos híres hadjárataiban is nagy
szerepet játszanak a jászkun
könnyű lovasok. Durazzó Károly
kivégzését Nagy Lajos jász test­
vérekre bízza: Bechei Töttös
(Tutes) és Vesszősre (Vezzeus).
A jászkun könnyű lovasok azon­
ban a banderiális páncélos lo­
vagok mellett idővel háttérbe szo­
rulnak. Csak a szálláskapitányok
tudnak személyesen hadbaszállni.
A rurálisokra Nagy Lajos már
némi hadiadót vet ki. Sőt a XIV.
század végén még egyes kapitá­
nyok is szívesen szabadulnak a
katonáskodás terhe alól „pro
onere exercituationis“ fizetett adó­
val. A kúnok egy része a király­
nék hitbéréül kezdenek szolgálni.
A szegénység jele, hogy a lovas
íjászok helyett gyalog íjász vagy
kopjás csapatokat állítanak ki a
jászkúnok, ezeknek a kapitányát
nevezheti vajdának az 1357.
szept. 25-i oklevél.
Ebben fordul elő először Jász­
berény neve Bérén néven. A jász­
72

✓

herényi (de Jaz Bewlen) philistinok (jászok) vajdája, Örs (Wrs)
nemzetségbeli Marcell fianak,
Eustáknak fia — László, városá­
hoz akarja csatolni a Tárná men­
tén lévő Horgasmelléke nevű
területet, de Szécsi Miklós ország­
bíró vezetése alatt működő tör­
vényszék határjárás és régi iratok
alapján Jákóhalmához tartozónak,
Csupor Lóránd birtokának mi­
nősíti 160 arany forint zálogöszszeg lefizetése ellenében.
Zsigmond király seregében zsol­
dosok gyanánt küzdenek a jász­
kunok s veszendőben lévő ősi
nemesi jogaikat igyekeznek vele
megerősíttetni 1407. márc. 13-án s
1412. jan. 6-án. Utóbbit Jász
Bwlenszállásai Péter fiának, Lász­
lónak saját és egész országbeli
philisteusok nevében tett kérel­
mére, 1428-ban pedig a „philiszteusok nyomorúságán, a felettük
elmúlt néhány éhínség miatt keseregve.“ A jászkun kapitányok
önzése azonban tovább rombolja
a régi kiváltságokat. Zsigmond
pl. 12 kapitányságot tesz örökös­
sé. A jogfosztás idejében különös
jelenség, hogy 1422-ben érdemei
jutalmául Móczár Miklósnak ado­
mányozza Kisért. Az 1446. jún.
10-én kelt és a legtöbb oklevél a
jászkúnoknak csak két kiváltságát
erősíti meg: 1. maguk választotta
biráik ítélhessenek felettük, 2. „Az
összes vámszedőknek meghagyjuk,
hogy a filiszteusoktól vagy hol­
mijaiktól semmiféle vámot szed­
ni ne bátorkodjanak.44 Hunyady
János kormányzó 1450. aug. 10-én
Borsóhalma és Mihálytelek falu­
kat, Necsó'ház, Figedegyház és
Lanthó nevű pusztákat Bartallyus
Imrének adományozza, mivel előd­
jei is birtokolták. A festményei­
ről híressé vált szentandrási tem­
73

plom egyik freskója azt ábrázolja,
hogy a jászkúnoknak is része volt
1456. júJ. 21-én a nándorfehér­
vári fényes diadalban.
Mátyás király idejében szemé­
lyes katonáskodás helyett tegez­
pénzt fizetnek s az egykor híres
lovasok közgazdasági tényezővé
válnak. 1458. március 2-án Berényszállási (de Berémzallasa)
Gazdagh János és társai kérésére
elrendeli: „Az időnként válasz­
tott falusi bírák, tisztek vagy al­
ispánok s azok szolgái azon filiszteusaink közt ne tartózkodjanak
folytonosan s ne zsaroljanak tőlük
élelmiszert s pénzösszeget . . .
1473-ban ennek ismétléséhez fűzi:
„Csakis a bíróságokból s egyéb
szokásos jövedelmekből éljetek!“
1469-ben megengedi a berényszállási, fényszarui (Fewenszaru),
négyszállási és árokszállási filiszteusoknak, hogy taksájukat, adóju­
kat külön .fizessék, ne Heves
vagy Szolnok megye útján. Az
említett négy községet 1473-ban
mentesíti a kamara nyereségétől,
de követeli: az általuk régtől
fogva fizetni szokott 250—250
arany forintot Szent György és
Szent Mihály ünnepén és az évi
300 arany forint tegezpénzt. Jász­
berény levéltárában lévő legrégibb
eredeti, hártyás oklevél értelmé­
ben 1484. július 15-én Báthori
István országbíró előtt Pethe Péter
(de Myhaltelke) a Bartalyos Jakab
halálával reászállott borsóhalmi
filiszteusok kapitányságát és Bor­
sóhalma községet szántóival, rét­
jeivel, legelőivel, erdeivel, de a
Tárnán lévő kétkerekű malom
egynegyed részének kivételével
örökre átruházza Beke Györgyre
(de Zent-Georg), Ihantó Györgyre
(de Boldogháza) és Borsóhalmi
Bartalyos Imre leányaira, nemes
74

úrnőkre. Hangsúlyozza ez az ok­
levél : „Ha a filiszteusok kapitá­
nya fiörökös nélkül múlt ki,
akkor a kapitányságnak az ö unókájira és leányaira kellett száll­
nia ; de azután az illető unoka
vagy leány kérvény útján a ki­
rályi felség által azon kapitány­
ságban magát megerősíttetni volt
kötelező. “
Bár Mátyás király idejében to­
vább sorvadnak a jászkun kivált­
ságok, Jászberény tovább fejlődik.
Mátyás veti meg az itteni Ferencrendi kolostor alapját 1472. máj.
17-én. 1485-i dekrétumában meg
kimondja, hogy a jászkunokat
kizárólag a nádor kormányozza
s ezért a fáradságáért 3000 arany
évi tiszteletdijat húzzon. Ezzel
elismeri a jászkunok közigazgatási
önállóságát, megteremti a Hármas
Kerületek jogalapját, biztosítja a
jászkunok faji jellegét. A jász
széki automónia (sedes) az igaz­
ságos király idejében fejlődik ki.
Berényszállás, Négyszállás, Arokszállás és Fényszaru alkottak ele­
ve egy széket. Az oklevelek állan­
dóan együtt említik őket, officiálisaik, judexeik azonosak voltak.
A jász székben — úgy látszik —
Berény játszotta a főszerepe; a
négy szállás közt mindig az első
helyen említik s a „communitas
Philisteorum“ egyik oklevelének
kiadóiként két herényi bíró és
esküdt (jurati) s egy-egy fényszarui, négyszállási és árokszállási
esküdt szerepel. Ezt az oklevelet
a jász communitás pecsételte:
„1480 — sigilloque communitatis
Philisteorum . . sigillas,“ ami a
jász széknek automón hatósággá
alakulására vall. A szék (sedes)
elnevezés az illető székből ered­
het, a székek ugyanis a nádor ál­
tal kiküldött birak (iudex, comites
75

i
/

constitui) bíráskodási szerepét
vették át, kiknek megbízatása
bizonyos területre szólt, melyet
okleveleink a székely és szász
székek analógiájára sedes-nek ne­
veznek. Ebből következik, hogy
a székkapitány elsősorban bírói
tisztviselő volt. A szálláskapitány
csak földesúri bíráskodást gyako­
rolt. Mindkettő területre szorít­
kozott, míg a régi nemzetségi
kapitány vérségi kötelék alapján
működött.
A jászkún kiváltságok a Jagellók
idejében sorvadnak el egészen.
II. Ulászló ugyan megerősíti
1419-ben és 1492-ben a megcsor­
bított privilégiumot, az 1498. éví~T 0
47. dekrétumban azonban szolga- I
<
rendüeknek bélyegzi a jászkuno- \ ‘ |
kát. Kivétel számba megy ,högy
Berényi Sándor Mártonnak (de
Bérén) adományozza hű szolgála­
taiért 1500. jan’ 24-én Szent Imrepusztát müveit és műveletlen
szántóföldjeivel, rétjeivel, szőlői­
vel, erdeivel . . . 1512-ben kegyuraságot adományoz Jászberény­
nek. Az 1507. évi 6. dekrétum
azonban az összes jászkúnokat
királyi colonusoAr-nak, más földjét
művelő telepítvényeseknek tün­
teti fel, akik a királynak külön­
böző adóval tartoznak. Királyi
kiváltságos levelekkel elhalmo­
zott jászkúnokat nagyon bántotta
ez a királyi szentesítéssel ellátott
törvény. Valószínű tehát, hogy
a Dózsa György-féle parasztláza­
dásban ők is részt vettek. Ezt
mutatja a jászdózsai néphit, mely
szerint Dózsa György hamvait a
község határában rejtették el, s /
.
az 1514. évi 7. dekrétum, mely a
jászkunokat — ügy látszik bűn- "
'
tetősből — királyi tulajdonná,
jobbágyi állapotba süllyesztette.
A Jászkúnságnak mint korona­
76

birtoknak jövedelmei azl518.^vi
2. dekrétum szerint a királyi kony ha ellátására szolgálnak. A kirá­
lyi trón leghübb védői királyi
cselédekké válnak. Mohácsnál nem
kelhettek a haza védelmére.
A kettős királyválasztás alkal­
mával szittya érzelmük a nem­
zeti király, Zápolyai János pártjara állítja, aki 1533. márc. 13-án a
jászberényi (Jaz Berin) és négy­
szállási lakosokat királyi vagy
kormányzói írásbeli rendelet nél­
kül való kocsik kiállítása alól
felmenti. 1535. máj. 1-én pedig
Jászberyn város okos és körülte­
kintő bírája és esküdtjei“ kéré­
sére Borsóhalma falut, minthogy
a katonaság elpusztította s lakos­
sága Jászberényben keresett oltal­
mat, egész területével „hozzátar­
tozó és tartozandó bármi néven
nevezendő bármely hasznainak
és tartozékainak teljességével4* a
a jászberényi polgároknak adja
az eddigi közterhek, „adók és
akók“ viselésének kötelezett­
ségével.
Jászberény határának még ko­
rábbi növekedéséről értesít a Jász
Múzeumban lévő török levelek
közül a két első. Az 1570. jun.
25-én keltezett ezt írja: Ezen
alázatos levél írásának oka az,
hogy a hatvani szandsákbeli jászberiny város közelében lévő Szent
Imre, Szent Jakab és Borsóhalma
nevű szántóföldek, mivel régi idő
óta a nevezett város birtokában
vannak, az új khászi defterben
(lajstrom) is az említett város
lakosai részére írattak át olyan
feltétellel, hogy azokat az előbbi
módon hívják ugyan, de a neve­
zett város palánkjában tartózkodó
harcosok legeltethessenek a Bor­
sóhalma nevű föld legelőjén;
ezenkívül azonban a többi föld77

jeik teljes birtokában, a vallási
és világi törvények s a defter
ellenére, senki ne háborgassa és
zaklassa őket. — Jánoshida köve­
telése ellenére 1574. júl. 31-én
Romasán csausz helyszíni pörösködés alkalmával Kotán Orbán
s Szabó Péter jászberényi lakosok
bizonyítása alapján ezt az ítéletet
mondja ki: „Jánoshida lakói is
elismerték, hogy Nagyhalom, Al­
máshalom és a léglaégető t. i.
pörös helyek Jászberin lakosai vol­
tak a mohácsi csata óta. S mivel

ezenkívül ama helyek az előbb
folyt pör alkalmával is törvénye­
sen a város lakosainak ítéltettek

a kezükben lévő bírói végzés szerint,

azok most is Jazberin város lako­
sainak kezében hagyattak. Ez az
igazolvány adatott kezükbe, hogy
szükség esetén védhessék ma­
gokat."
így növekszik Jászberény tekinté­
lye és hatóra a jászkún kiváltságok
hanyatlása s a mohácsi vész ide-

Jászberény élete
és határának kialakulása
a török hódoltság korában

v'?

Az ozmánoknak Jászberényben
való vérzivataros uralkodását hir­
deti a Jász Múzeumban több
kard, lándzsahegy, sarkantyú,
török nyereg és főleg 146 eredeti
török levél, továbbá a városi levél­
tárban 1610 és 1687 közti időben
keltezett 55 eredeti magyar okirat.
A török levelek 1570—1677-es
évekből szólnak hozzánk. Magyar
és török iratok egyaránt tele
vannak a kínzás, dúlás és fosz­
togatás sok fajtájával. Jászberény
élet-halálharcát közvetlenül tárják
elénk, de a félhold itteni ural­
mának kezdetéről és végéről pontosan nem értesítenek.
Egy 1536-ban kelt oklevél Jánoshida, Tótkér, Alattyán elpusz­
tításával kapcsolatban megemlé­
kezik a jászberényi Ferenc-rendi
kolostor lerombolásáról. Ez azon­
ban csak futólagos török pusztí­
tás. Hatvan 1544-ben, Szolnok
pedig 1552 ben kerül török kézre
Jászberénnyel együtt. A hódoltsági

és királyi Magyarország határa
sokáig kettészelte a Jászságot, sőt
Jászberény határát is. Városunkat
határszélen levőnek tünteti fel
több török levél 1633., 1640.,
1651. és 1668. években. Éppen
ezért muzulmánok és keresztény
végbeli vitézek egyformán nyomorgatják Jászberény lakosságát,
79

sokszor szét is rebbentik. király
és nádor, szultán és nagyvezér
siet az adófizető Jászberény ol­
talmazására. A török Berim, néha
Jázberim, a nádor pedig Jászberiti
néven emlegeti városunkat.
A török levelek közt bőven
akad legfőbb szultáni leirat, fermán, melyek fejére a nissándzsik
cifrán lerajzolták a szultánok
nevének ágas-bogas jelét: III. és
IV. Murád, I. Ibrahim és IV.
Mohamed bonyolult tugráját.
Mind a négy császár feltűnő apai
szeretettel veszi védelmébe agyon­
sanyargatott jászberényi alattvalóit.
Sűrűn írják: „Igazságos napjaim­
ban az alattvalók elnyomásában
nem találom kedvemet.14 Ennek
a melegségnek az a magyarázata,
hogy Jászberény egyike ama nyolc
alföldi városnak, melyeket a szul­
tán tulajdonának, khásznak minősí­
tett s jövedelme Allah helytartó­

ját,. a szultán kincstárát illette.
Ezért ismétlődik a levelek elején:
„A szultáni khászhoz tartozó,
hatvani szandzsákbeli Berim vá­
ros bírái; lakosai ide jővén, pa­
naszolják . .
Ennek a kivált­
ságos városnak a védelmére ásatja
1567-ben Musztafa szolnoki basa
a Csincsát (árkot) és a kastéllyá
alakított Ferenc rendi kolostor kör­
nyékét palánkkal erősíti meg, azaz
kő és vas helyett földet, kosár­
vesszőt és fát használnak építési
anyagul.
A jászberényiek védelmére írt
fermánok a következő ékes üd­
vözlettel kezdődnek: „Tisztelt
eminek (adószedők) mintaképe,
nagyok és hírnevesek oszlopa,
hatalmas és mindentudó király
sokféle kegyeivel kitüntetett hat­
vani szandzsákbég: — Tartson
örökké tisztelete! — Továbbá
kádik (bírák) és hákimok minta*
80

képe, bölcseségnek és ékesszólás*
nak bányája: Mevlana, hatvani
kádi! — Növekedjék bölcsesége!
— Továbbá hasonló rangúak és
kortársak büszkeségei: natvani
olajbég és a nevezett várbeli har­
cosok agái! — Növekedjék ha­
talmuk! —“ A budai nagyvezér
állította ki ezeket a szultán ne­
vében, mert tászberény a budai
eiálet (helytartóság) hatvani szand­
zsákjához (zászlóalj) tartozott. A
fermánok főleg a jászberényi és
hatvani császári hivatalnokok ön­
kénye ellen védik városunk lakos­
ságát. így pl. III. Murád 1578.

dec. 22-én elrendeli: „Jászberényi
alattvalóink az állami kincstárnak
járó illetékeket és adót az emineknek megfizetik, a szandzsák­
bégek vojvodái, szubasijai ne
háborgassák . . .“ 1580. dec. 17-én
megparancsolja, hogy az illetmé­
nyeket, adókat a defter és kánún
szerint szedjék, egy akcsével,
szemmel se többet, ingyenes szol­
gálatot ne végeztessenek.
1594-ben Tieffenbach ostrom alá
veszi Hatvant. Ennek felmenté­
sére siet Istvánfy szerint Hasán
basa 10.000 törökkel a jászberényi
Ferenc-rendi kolostor mellett lévő
hídon át. Tieffenbach győzelme
után Jászberénybe vonul, mely­
nek kastélyát az ijedten menekü­
lő török felgyújtotta. A dúló
harcokban városunk lakossága is
elszéledt. Thurzó György nádor

Ketzer Endre nádori főkapitány
útján igyekszik őket hazatérésre
bírni. A török is segédkezik a
visszatelepítés munkájában. IV.
Murád 1625. jún 27-én írja: „Berín lakosai, kik ellenséges földről
kecsegtetéssel jöttek Szécsényből
és Újvárból, bár a szokásos fej-

adót fizetik, utólagosan újabb fej­
adót róttak rájuk. Ezt a magas
6 Bléneasy > Jászberény természeti viszonyai ó> élete.

81

fendeletemmel megszüntetem.44
Hasonló telepítésről szól az 1635.
máj. 7-i levél: Jászberin város
lakosai az előbbi hadjáratok alatt
különféle seregektől sanyargattatván elszéledtek s a város üresen
maradt. Az előbb romokban és
üresen heverő városba ellenséges
földről meghívó és menedéklevél­
lel bejötteket meg kell védeni az
egri biztosok, záimok és timárlik
élköltöztető" törekvéseitől. — I.
Ibrahim is védelmébe veszi váro­
sunkat 1647. jún. 8-i levélben:
^Berim város lakói a hódítás ideje
óta a hatvani várat szokták javí­
tani . . . Tehát szokás ellenére
Eger várának építésére ne kényszeríttessenek, nehogy elköltözze­
nek! IV. Mohamed hasonlókép
írja 1652. dec 11-én: Kádik! Ne
erőszakoljátok az örökösödést és
osztozkodás esetén 1000 akcsétól
15 akcsénál többet ne vegyétek!
Fáról v^gy szekérről leesett, víz­
be fűlt s tűzben égett után vér­
díjat venni kánunellenes. 1652.
dec. 22-i levele így szól: „Eddig
Berim város enimjei aratás ide­
jében 10 dokurcsinból egy dokurcsint szedtek s az összes tizedet
a város közelében kicsépelték,
a magot átvették s teljes megelé­
gedésben éltek. Most minden do­
kurcsinból 3 kila magot követel­
vén, megcsalják az alattvalókat.
Ez teljességgel tilos. Továbbá az
eminek ajándékba évente egy te­
hénnél többet ne követeljenek,
füstölt húst se!" IV. Mohamed
több levélben megtiltja, hogy az
eminek 10 bárányból egynél töb­
bet szedjenek, hogy a szandzsák­
bégek, agák erőszakosan ekét, ka­
szást, aratót, szűcsöt, szabót és
kovácsot hajtsanak szolgálatukra,
hogy posztót, fát, szénát, zsírt,
árpát, faggyút és más efféléket
82

«

évenkint ingyen követeljenek.
A fermánok csak korlátozták, de
megakadályozni nem tudták, hogy
a fejadó, kovács, vám, örökösödé­
si adó, fuvarozás, robot, tized,
birság, illeték, taksa özönehez
hozzá ne szegődjék a kegyetlen
zsarolás, sőt még az átutazok
erőszakoskodása is.
Hogy városunk erős adózó alany .
lehessen, a szultánok gazdasági
felvirágoztatására törekszenek.
Ezért írja I. Ibrahim 1640. júl.
30-án: „Mivel Jászberin a határ­
szél végén fekszik, lakosai nem
foglalkoztak a szőlőkertek műve­
lésével. Most más vidékről szőlő­
vesszőt szerezvén, amíg az ülte­
tendő szőlők kellőkép termőkké
nem válnak, a földbirtokosokat
tized- és adóköveteléssel ne zak­
lassák.” A szultáni rendelet alap- >
ján alig indul meg az anyagi erő­
södés, újabb háború, főleg tatár
csapatok martalékává válik. Ezt
sejteti az 1658. szept 19-i levél:
„Jászberin város szegény lakói a
tatárseregtől családjaikat, vagyo­
nukat megmentendők engedélyt
kérnek, hogy a városnál volt ár­
kot ki áshassák.” Az 1686-i tatár­
járás pusztífota el a Jászságot a
legkegyetlenebbül. Martalóc csa­
patokon kívül török katonák is
sokszor megdézsmálták császárjuk
városát. Több levélben olvassuk :
„Török katonák helységről hely­
ségre járván, Berin városából is
ingyen élelmiszereket, farkas- es
rókabőrt, kanalat, darutollat és
pénzt követelnek, kocsikat ren­
delnek ki.” „Némely gyalogosok
és levendek Berin városában 3
napig ettek, ittak. Lisztet, árpát,
egyéb élelmiszert s holmijokat
elrabolták.” Sokszor kést, sarut,
sózott és füstölt húst, sajtot és
bort vesznek el erőszakkal. Még
6*

83

A

*

7

Az iskolában tanuló gyermekeket
is bántalmazzák.
1635-től kezdve a legtöbb levél
arról értesít, hogy az elszabadult
rábök es elszaporodott rablók
óagy károkat okoztak s azok elI°Sa8^ra 8 a város szélén való
felá'kasztásukra városunk felhatal­
mazást kap. Több híres rablót
• névleg is megemlítenek a török
levelek, még többet a nádori le­
velek. Magyar és török hatóságok
egyaránt küzdenek, hogy Jász­
berényt, mely jelentékeny marha­
kereskedő várossá alakult, meg­
szabadítsák a banditák fosztoga­
tásától. Mint határszéli város,
1633 óta sokat szenved a füleki,
onodi, divinyi végbeli vitézektől
is, kiket a török „hitetlen rab­
ló hajdúk és huszárok44 nevén
emleget. Ezt mutatja pl. IV. Mu­
rád 1637. szept. 30-i fermánja,
mely egyúttal Jászberény köz­
jogi helyzetét is megvilágítja:
„A Jászságban lévő Berim és Jászladány s más helységek -lakosai
fölpanaszolják, hogy ók ámbár
magyar részről szabad korona
'jobbagyakul tekintetnek, a magyar
királyoknak adót fizetnek s az
iszlám részére is fizetik a fejadót,
mégis néhány év óta némely rab­
ló hajdúk és huszárok minden
gulyájukat és nyájaikat elhajtják
s házukból bútort, élelmiszert s
egyebeket rabolnak44 Megfékezé­
süket illetőleg hivatkozik egyik
nádori levélre, melyet Pálffy
István 1637. szept. 2-án adott ki
s melyben intézkedik, hogy a
jászberényiek szőlőit, marháit,
mezeit a végbeli vitézek ne bánt­
sák. Sok hasonló tárgyú oltalom­
levelet őriz városunk levéltára. Az
elfajulás jele, hogy I. Lipót is
megszólal 1673. jún. 7-én: „Pa­
naszosan tárják elénk Jászberény

városunk s a körülötte fekvő
kúnok és filiszteusok, sokan ta­
lálkoznak inkább rablóknak mint
katonáknak nevezhető csavargók,
kik panaszkodók házaira rátörni,
ai illendő ellátáson felül őket
zaklatni, majorsági holmijaikból,
barmaikból, bútoraikból megfosz­
tani, veréssel, gyilkolással, károm­
kodássál illetni és már-már pusz­
tává leendő lakocskáikból kizár­
ni meg nem szűnnek. Hasonló
módon némely főurak és neme­
sek szökött jobbágyok örve alatt
visszakövetelik, akik itt 40, sőt
több év előtt a legtávolabb vi­
dékekről lakozás végett megvon­
ták magukat. A kereskedést űző­
ket pedig régi kiváltságaik elle­
nére vámfizetéssel terhelni nem
átalják . . . Nem engedjük őket
gondozatlanul elpusztulni . . .“
A török,* tatár hadak, a végbeli
vitézek és rablók több szomszédos
falut pusztítottak el, melyek be­
olvadnak városunkba. Négyszál­
lást pl. 1667-ben csatolja Jászbe­
rény határához a városi levéltár­
ban őrzött következő okirat:
„ . . . A Jászságbeli Négyszállás
nevű falu elpusztulván, némely
élő lakosi nemes Jászberény vá­
rosában szállván, azon Négyszál­
lás nevű pusztát Jászberény vá­
rosához aplicáljuk, adván teljes
hatalmat, hogy a város bírhassa
és szokott adót adgyon tőle . .,.
Posoniensis, 1667. jún. 23. Ex
Consilionis Camarae Hungáriáé.“
Ugyanekkor csatolják városunk­
hoz Boldogházát is egy másik
oklevéllel: „ ... Informáltattunk,
hogy a jászságbeli Boldogháza
nevű pusztát elejitől fogvást a
jászberényiek minden kérdés kívül
bírták és a szokott adót is ők
fizették . . . Végeztük, hogy ennekutána ezen jászberényiek bír85

hassak, az azért villogó Ladányszentgyörgy lakói őket azon Holdogháza puszta telekben semmi
módon ne háborgassák . . “ Az
elpusztult Agó falut 1668-ban
gyöngyösi Petheö János kapfti
adománylevél útján. Két év múlva
azonban 500—5Ó0 forintért eladta
a jászberényieknek és árokszál­
lásiaknak. Jászberény mai határa
így alakul ki 1670-ben.
,
így . megnövekedett Jászbeúí veszedelem szakad a
XVII. század végén. Lesbe tá­
bornok német hadai és a kurucok
megújítják a tatárjárások pusztí­
tásait. 1680. márc. 28-án Thököli
linre veszi oltalmába városunkat:
„Mivel mostani fel s alá való táborlasból Jászberény városa gyakorta feles hadak kvártélyozásá­
val terheltetett, azért minden lo­
vas és gyalogos vitézeknek paran­
csolom, senki a megírt városra
zászlóstól megszállni, rajta ingyen
elődni, indolentiákat elkövetni
semmi módon ne merészeljék...“
1683. dec. 14-én ismételten írja:
„Jászberin lakosit semmi hatalmas­
kodással, zaklatással, sarcoltatással,
húzással, vonással háborgatni,
marhájukban, portékájukban ká­
rosítani ne merészeljék!“
A kivonatosan ismertetett ok­
mányokon kívül Jászberény levél­
tárában olvashatók I., III. Ferdinánd és Rudolf privilégiális ok­
levelei is, melyek csak írott malasztnak látszanak. A jászkún ki­
váltságokból a török csak azt
engedte meg,'zhogy maguk válasz­
totta kapitányaik bíráskodtak fe­
lettük. A régi privilégiumoknak
ez a maradványa is elég erős volt
arra, hogy az ősi lakosság megritkulása után messze vidékekről
betelepített magyár jobbágyokat
a jászkún jogálláshoz való ra­
86

gaszkodással tudatos jászokká
tegye. Jászberény vonzó erejét
különösen növelte az, hogy khászbirtok volt, a szultán oltalma alatt
állott. A jászberényiek személy
szerint nem érintkeztek a török
hatóságokkal. Bíró és tanács vet­
ték át az utasításokat s ők gon­
doskodtak a végrehajtásról. Jász­
berény jogi tekintélye a félhold
uralma alatt tehát a magyar sza­
bad kir. városok rangjára emel­
kedett. Ennek köszönhetjük, hogy
Jászberény határa és népessége a
vérzivataros időkből megnöve­
kedve, megizmosodva kerül ki.

87

Jászberény élete
a német katonai elnyomás
és elzálogosítás idejében
(1686—1745)

1686-ban Budaváráról is letűnt
a félhold. Alföldünk mégis harc­
tér képét mutatta. A keresztény­
ség védőbástyájának megfogyott
hőseit tovább gyötörte a német
zsoldos katonák vasvesszeje. Jász­
berény levéltárában olvashatjuk
Rabatta Rudolf gróf vezérkari
hadbiztos 1687. máj, 28-i ukázát,
melybén az ősi, nemes városnak
ezt írja : Jászberény falu és min­
den más ugyanazon zászló alá
tartozó falvak . . . végső kegy­
vesztettek szigorúan megbüntettessenek, üldöztessenek. Az alatt­
valóknak önhatalmúlag pénzadók,
nagy- és aprómarhák, kocsi, ga­
bona, bor, sör és minden más
akár erőszakkal is elvehetők. En­
gedetlenségtől elmaradhatatlan szi­
gorú büntetés mellett óvja magát
mindenegyes alattvaló 1“ A török
járomnál is súlyosabb igát raktak
a jászkunok nyakára.
Míg a jászberényi születésű
Baranyi Pál László, a kiváló je­
zsuita, az erdélyi gör. kel. olá­
hokat nagy számmal nyeri meg
a gör. kát. vallásnak I. Lipót nagy
örömére, addig Kolonics Lipót
1689. nov. 15-én nyíltan javasolja
a császárnak: „A forradalmakra
hajló magyar vér a némettel szc-

lídíttessék királya rendíthetetlen
hűségére.44 A legmagyarabb vi­
dékre, a Jászkunságra várf a
legkegyetlenebb megaláztatás. Ezt
megelőzőleg azonban I. Lipót
1692. aug. 8-án Jászberény város
javára, — „a török ellenséges
szomszédsága és az utak vesze­
delmes állapota miatt régi vásár­
jait elvesztvén" —három országos
vásárt engedélyez: Gyümölcsoltó
Boldogasszony, Sarlós Boldog­
asszony és Nagyboldogasszony ün­
nepén, megelőző és következő
napon. A kereskedőket védelmé­
be fogadja. 1696. nov. 5-én meg­
erősíti jászberényi Nagy András
és Muhoray Mihály közbejárására
a jászkúnók szabadságlevelcit.Közben azonban Kolomcs útján
eladásukról alkudozik a német
lovagrenddel. Sőtér Ferenc nádori
főkapitány ellenzése ellenére ár­
megállapítás végett a Jászkúnság
értékelése is megtörtént 1700.
febr. 16-án a földadó, robot, ha­
lászat* vadászat, csap- és mészárszékÍTserfőzők, malmok és,kilen­
cedek jövedelmének tekintetbe­
vételével. Az elactéis 500'000 rhénes forintért 1702. márc. 22-én
történt meg „az ország közszük­
ségleteinek előteremtése44 cj^én,
valójában a császár költséges há­
borúi, -barokk-pompájú udvartar­
tása és pazarlása miatt. Sőtér Fe­
renc azonnal terjedelmes emlék­
iratot adott beRnelyben bizonyí­
totta, hogy a Jászkunság eladása
a legdurvább jogtiprás. Nyoma­
tékül küldöttséget is vezetett
Bécsbe,de szidalommal fogadták.
A mariánus lovagrendet az
esztergomi káptalan kiküldöttei
iktatták be a Jászkúnság birtoká­
ba 1702. máj. 22-én, Jászberény­
ben. Városunk vezetői közül je­
leién voltak; Sorger János plébá­

nos, Kászonyi Tamás jegyző, Pélyi Mátyás bíró, id. és i ff. Tóth
János, Nagy János, Hájas Adalbert,
Torma Mátyás, Rigó András, Zuhaly István, Pernyész György és
Kovács György esküdtek s a jász
községek képviselői. Könnyes
szemmel, ökölbe szorult kézzel
jött-ment városunk jobbágysorba
süllyesztett lakossága. A gyűlésen
az Ország törvényei s a jászkún
privilégiumok alapján a nádor
nevében Lackovics László tilta­
kozott az adásvételi szerződés
ellen. Kz egri káptalan nevében
Franyó Mihály praefectus mond
ellen. Jászberény nevében Kászo­
nyi Tamás. Nógrád megye névé­
iben Pálffy György, az egész papság nevében Telkessy István, egri
püspök. Tiltakoztak a szomszédos
megyék, végül Széchenyi István
római szent birodalmi herceg. A
A tiltakozásnak annyi eredménye
lett, hogy Kagarek Henrik, a
lovagrend adminisztrátora, kije­
lentette, hogy az ■ ügyletet nem
tekinti adásvételnek, csak egyszet rű zálogos ügyletnek.
•
A jászkúnok?' elkeseredésükben
! 11. Rákóczi Ferenchez folyamodí tok, aki emlékirataiban írja: „A
; jászok és kúnok is arra hívtak
i fel, hogy szálljak síkra!“ „Nemi rég bocsátottam el a jászok és
i kúnok követeit, kik által hozzám
! / való hűségűket nyilvánították
pártomra állani.44 Főleg a jászok
1 gondolatvilágát fejezi ki 1703.
( május 12-i manifesztumában:
„Fegyverre szólít a képtelenül
hatalmaskodó, porcióztató, adóz­
tató, sónkat, kenyerünket elvevő
.német ellen édes hazánk.44 Má­
sodik kiáltványában kifejezetten
sérelmezi a jászkúnok elzálogosít
tását. 1703. szept. 29-én tokaji
táborából írja: „Jászberény vá90

f
...
rosnak lakosi hazájokhoz ,és hoz­
zánk igaz szereteteknek megbi-;
zónyítására táborunkban megjc- ,
lentek. Lovas és gyalog hadainknák parancsoljuk, Jászberény la­
kosit se személyükben háborgatni, j
sem mezőn lévő javaikban, sok­
kal inkább templom és kerítésen
belől, skólákban kárt tenni, meg.
ne próbálják . . .“ Ezenkívül Jász-i
berény levéltárában olvashatjuk
1703. okt. 11-i mozgósító levelét:
„Az egész Jászságon fegyverviselő
s viselhető felső, közép, alsó ren-;
deknek mind közönségesen s
mind személy szerint. A minket
keservesen sarcoltató, törvény­
telen igája alatt gyötrő német
naponként szerencsés előmene­
tellel folyó ügyünknek megaka­
dályozására az ellenünk való fegy­
verkezésre ingerli a rác nemzetet
oly ígérettel, hogy valamely tar­
tományt fegyvere által megnyer­
het, azt a maga nemzeteinek sza­
badon elfoglalhassa, a Jászságot
is teljességgel eltörölvén, örökösen
bírhassa. Most, mikor a Jászság
majdnem a németnek s rácnak
torkában ■ vagyon, hadaink közé j
jó fegyveresen kiki személy sze­
rint a pátenslévelünk vétele után i
halogatás nélkül magát bejelen­
teni el ne mulassza, hogy hazánk
igazságos javára célzó ügyet fegy-!
ver által szerencsésen folytathas­
suk. Ezen pátenslevelünket hely­
ről helyre vigyék!“
A jászok a „nemes jászezer rel vettek részt a felkelésben.
Rákóczi szerint a „Jászság lakói
5—6000 jó katonával szaporítot­
ták hadaimat.“ Sok nevezetes
haditettben szerepeltek. Néha rakoncátlankodták is. - Bercsényi
kellemes humorral beszéli el
Rákóczinak írt egyik levelében,
mint rabolták ki őt magát is jász
91

katonái.. Az otthon maradt jászo­
kat még a kurucok zaklatásaitól
is védenie kell Rákóczinak. 1704.
jón. 21-én Solt várából írja „Jász­
berény városbeli híveink instánciójára lovas és gyalog hadi tisz­
teinknek s alattok valóknak ke­
ményen parancsoljuk: Magunk
vagy generális Úr hívünk paszszusa nélkül Jászberénybe be­
menni, étel, ital, porta, lú vagy
szekér-adást, borbeli gazdálkodást,
a helység lakosit háborgatni,
prédálni ne merészeljék . . .“ 1708.
márc. 27-i levelében a__jézpénz_
megbecsülésére kéri a jászokat^
hazánk régi szabadsága érdeké­
ben. Az idézett okiratokon kívül
a Jász Múzeumban több tárgy
emlékeztet Rákóczira, a gazdasági
ismétlő iskola mellett álló nagy
fa is az ö nevét hirdeti. Jászbe­
rényben való tartózkodásáról ír
Bartsik Márton a Tudományos
Gyűjtemény 1827-i számának 38.
lapján: „Rákóczi Ferenc Jászbe­
rényben hosszabb ideig mulatván,
egy kis gyermeknek keresztatyja
lett, amely régi matriculából meg­
tetszik. A város egyik Tanácsosá­
nak, nemzetes Benedek István
úrnak, a múlt 1826. esztendei
nyarán újonnan kiásott pincéjé­
ben ama híres Rákóczi Ferencz
)énzei közül 130 db. találtatott.
1. F. a zűrzavaros időben Jászjerényben is hosszabb ideig rnuatván, azon a helyen, ahol most
a (Csel'alvay) patika vagyon, tar­
totta gyűléseit, következéskép
lakását is. Hihető tehát, hogy
ezen pénzek még azon időben
maradtak légyen Jászberényben ..“
A pénzek részben 1704., részben
1706. évből valók. Bercsényi
Miklós 1706. aug. 28—31-ig Jász­
berény mellett táborozott Károlyi
Sándor ajánlatára. 1709. szept.
92

9-én meg Vak Bottyán Szentlőrinckátán úgy intézkedett, hogy
a jászberényiek, mivel déli hatá­
rukat a rác sereg veszélyezteti,
más községek határában is legel­
tethessenek.
A nemzeti felkelés hanyatlását
jelzi Herberstein Henrik „ gróf,
szegedi varparancsnok, 17O2Zszepl.
9-i oltalom levele : „Miutáái Jász­
berény városa mint a jászok kerü­
letének főhelye a vele összeke­
belezett hely ekkel: nevezetesen
Fényszaru, Árokszállás, Dósa,
Apáti, Kisér, Ladány, Alsószentgyörgy, Mihálytelek, Jákóhalma,
valamint Felsőszentgyörgy a hűt­
len lázadásnak ezen zavaros idő­
szakában az ő szentséges felség
iránti hűség ösvényről letévelyedtek, most azonban visszatértek,
a felsorolt helységek lakosait ol­
talmam és igazgatásom alá vevén,
ezen kerületet biztonságba helyez­
ni határoztam személyükben és
javaikban." A jászberényi tanács
jegyzőkönyvek szerint (I. k. 18.
és 29 1.) 1710-ben az itt táborozó
kuruc, lengyel és svéd lovasok
részére Décsi István főbíró alig
tudott 918 kila zabot és árpát
összeszedni. A paroehiális temf»lom pénzéből pedig 535 rhenes
orintot kölcsönzött „Rákóczi já­
rása^ alkalmával. A császári
fegyvereknek több diadala után
Cusani Jakab 1710-ben szállja
meg. Jászberényt s innen indul
okt. 8-án Szolnok ostromára.
Hogy a jászok mennyire ragasz­
kodtak a vezérlő fejedelemhez,
Pálffy János grófnak az egész
Jászsághoz intézet 1710. nov. 18-i
levele mutatja: „Csodálkozva ér­
tem, hogy számosán köziiletek
nemhogy királyunk protektiója
alá visszajönnének, sőt ellent',
nyilván való pártosok e mai na­
93

pig is Rákóczi mellett fegy vér:
kéznek-, aki nyolcad nap alatt
vissza nem jő, minden ingó és
ingatlan jószágát lefoglaljuk . ..“
Sérelmeik orvoslása reményé­
ben teszik le a fegyvert 1711-ben.
A szatmári béke 5. pontja ígéri:
„Amennyiben a jászok és kúnok
kiváltságai az ország törvényei
ellenére megsértetteknek találtat­
nának, róluk az ország jövő gyű­
lésén gondoskodtassék.“ Az 1712évi országgyűlés bizottsága a Jász­
kúnság helyett több területet
ajánlott cserébe, de hiába. Fájdalomdij gyanánt azonban a
szünetelő nádori bíráskodást élet­
re keltették. A lovagrend zsarnokoskodása miatt elsősorban 1713.
dec. 12-én a jászberényiek paidőszkodnak, mert közöttük lakott
á lovagrend főkapitányi adminisz­
trátora Török András, Reisweg
Kristóf, Kiss Mátyás. 1714-ben
Orczy István lett az adminisz­
trátor, aki a jászkúnók helyzeté­
nek javítása végett Jászberény­
ben közgyűlést tartott a kerüle­
tek kapitányaival és a helységek
köldötteivel. III. Károly is rokon­
érzéssel viseltetett a meggyötört
jászkúnók iránt. Jóvá akarta ten­
ni elődjének hibáit s az 1715:
XXYIV. tc.-ben magára vállalta 3 U’ >

fele az ország közjövedelmeiből
volt fizetendő.
A visszaváltást elrendelő, tör­
vényt a folytonos háborúk miatt
nem tudták végrehajtani. Orczy
István közbejárására azonban 1731ben a lovagrendet kielégítették a
( Pesten létesítendő Invalidus Kór­
ház pénztárából. így azonban
csak a zálogbirtokos személye
változott. A terhek még emel­
kedtek is. A sok csalódás köze­
pette az önmegváltás gondolata
94

-

kelt szárnyra Jászberényből. A
pozsonyi híres jelenetet meg­
előzve, 1741. január 26-án 2741
jászkún huszár rohan a szoron­
gatott királynő segítségére. A ki­
váltságok Noé galambja gyanánt
1743. ápr. 9-én megjelenik Pálffy
János nádor oltalomíevele a jászok
és kúnok részére harmincad és
vámmentességük dolgában.
Az ismertetett nehéz időkben
a város vezetőinek és lakosainak
áldozatkészségéből Jászberény to­
vább fejlődik. A barátok tem­
ploma romjaiból 1691-ben emel­
kedik lel. Amint a Szent Ferenc
oltára mellett lévő díszes sírfel­
irat mutatja, Kovács György fő­
bíró hathatósan támogatta. Az ő
nevét viseli a Kossuth-űtcai kép­
oszlop is, melyet 1699-ben állí­
tottak lel bástyaszerűen. Ekkor
épülhetett a Gyöngyösi-út mellett
és a Szent Imre-temető előtt álló
hasonló képoszlop is, melyek az
akkori város szélét jelzik. A leg­
első, jászherényi tanácsgyűlési
jegyzőkönyv szerint ugyancsak
Kovács György bírósága idejében
építették a Cserőlia lomnál lévő
vízimalmot s a Zagyva .egyik gyaloghídját, valószínűleg a Serház
mellett lévőt. Élete végén, 1719ben keletkezett a Rozália-kápolna.
A kolostor 1730-ban épült. A
rendőrség épülete az egykori ven­
dégfogadó pedig 1731-ben. Rész­
letes adatunk nincs róluk, mert
a tanácsgyűlési jegyzőkönyv lapjai
1724—1743-ig részben üresen ma­
radtak. (A német lovagrend épít­
ményei közül a Serház ma is ere­
deti alakjában ágaskodik.)
Ismerjük a jegyzőkönyvek írói­
nak, a jegyzőknek nevét, 1741.
április 26-án a bíró tanácstársaival
együtt ^fogadja fel jegyzőnek
Káldy Ádámot. Évi fizetése, con-

ventioja: 50 frt kosztpénz, 3 pár
csizma, dolmányra 7 tallér, 80
köböl bor, 1 süveg, 8 kaszás, 6
eke szántásra, 2 szekér fa, 2 fer­
tály búza, a Jászságtól 10 tallér.
A nehéz időkben Jászberény főjegyzői
voltak: litnár Márton (16111), Ilereeseny
Mátyás (1685), Farkas István (1686), Szelessy Imre (1696), Kászony Tamás (1702),
Farkas Fái (1709), Káldi Adáni (1713),
Muhoray Mátyás (1722), Szoffkay Ferenc
(1728), Molnár Mátyás (1735).
1719 előtt szabadon választották a bíró­
kat. 1719. dec. 22-e óta a tanács 3 jelöltje
közül. Jászberény főbírói voltak: Sebők
Mátyás (1663), Erdős Pál (1683), Gottán
Márton (1684), Dalmadi Sándor (1688),
Baranyai Ambrus (1693), Keniencsey Mihály
|1695], Hájas Albert [1696|, Juhai István
11697, 1699, 1714 és 1716|, Muhary Mihálv
11698|, Nagy János [1700, 1707 és 1714],
l’élyi Mátyás |1702|. Molnár András (1703],
Bécsi István [1709, 1710], Tasy István
11712], Kovács János (1713], Kovács György
[1717], Pernyész Márton |1718 és 1724],
Nagy Mihály [1719. 1725]), György Jakab
[1 7201, Balog Gergely [ 1727|, Muhoray Mátyás
[1729] és Nagy Mihály J1735],

Jászberény élete
az önmegváltástól
Mária Terézia haláláig
(1745—1780)

Az örökösödési háború folya­
mán Mária Terézia lelkesedéssel
ír Pálffy Jánosnak a magyar csa­
patok győzelmeiről s őszintén
ígéri: „Nincs semmi, mit az or­
szág iránt hálás szívvel tenni
kész ne volnék.“ Ennek tudatá­
ban a jászkún kerületek 1744-ben
Jászberényből kérvényt terjesztet­
tek fel a helytartó tanácshoz:
„A királynak és az országnak
előlegezzük a kiváltás összegét
és a saját költségünkön a már
megadott 400 huszáron felül
még 1000 huszárt állítunk ki, ha
régi közjogi állapotunkba vissza­
helyeztetünk és abban soha meg
nem bolygattatunk.“ A királynő
Nagy Frigyes porosz királlyal ví­
vott harcok közepette, 1745. május
6-án ki is adta a diplomát, mely­
ben a megváltás, a redemptió
keresztülvitelét megengedte s a
jászkunok ősi privilégiumait hely­
reállította.
A megváltási összeg 580.900
rlienus forintra szaporodott. En­
nek előteremtésében Pálffy János
gróf, a nagyhatalmú nádor, Grassalkovics Antal gróf és Almássy
János nádori kapitány támogatták
a kerületeket. A jászok, részéről
Horváth András, a kiskun Náná7 Bléneasy : Jászberény természeti viszonyai és élete.

97

sy János és a nagykun Varró Ist­
ván buzgólkodtak a nehéz pénz­
ügyi művelet megoldásában. A
megváltási összeg legjelentéke­
nyebb részét, 65.150 forint fizeté­
sét Jászberény vállalta. Saját ha­
táráért 40.400, Boldogházáért 8000,
Négyszállás ‘/3 részéért 2000, MiiiGnnS ^aj°s kiskunsági pusztáért
11.000, Bene puszta */4 részéért
pedig 3750 forint fizetésére kö­
telezte magát.
A jászkun községek hasonló
kötelezvénye ellenében 1745. jún.
12-én Jászberényben nagy öröm
közepette hirdetik ki Mária Te­
rézia diplomáját. Ennek 1-ső
pontja kijelenti, hogy a jászkún
perekben csak a nádor, ennek
kapitányai és a választott bírák
ítélkezhetnek. A 2. pont szerint
a jászkúnok vámot személyük
és portékájuk után sehol sem
fizetnek’. A 3. pont kimondja,
hogy adósságokért nem lehet
őket letartóztatni, vagyonukat
sem lehet lefoglalni. A 4. pont
szerint a nádor nevezi ki közéjük
a nádori kapitányt, kinek elnök­
lete alatt választják kerületi ka­
pitányaikat, községi bíráikat s
egyéb tisztviselőiket. A 6. pont
szerint a jogok gyakorlásában, a
terhek viselésében minden jász­
kán egyenlő. A 7. pont a jöve­
vényeknek is mentességet, kivált­
ságot biztosít. A 8. pont a köz­
ségeknek kegyúri jogot ad. A 9.
pedig pallosjogban részesíti a
jászkunokat.
A jászkunokat anyai kegyével
elárasztó nagy királynő 1746.
máit’- 19-én a régi címerek felhasznalasaval megállapítja a nemesség jeléül a hármas kerületek
címerét. A kerületek egykori tör­
vényhatósági székházának, a jász­
berényi kir. járásbíróságnak orom­
98

zatán most is jól látható ez: a
címer alsó harmad részén a Kö­
rös, Tisza és Duna, melyek között
terülnek el a jászkún birtokok;
legalul van a jászok jele: egy
lovas vitéz jobb kezében kürtöt,
baljában pajzsot tart; a felső
mező bal oldalán a nagykunok
címere: álló oroszlán, melynek
feje fölött a hold és hatágú csil­
lag ragyog; jobboldalt a kiskuno­
kat ábrázolja egy jobb kezében
kivont kardot tartó, álló vitéz;
a két utóbbi között Pálffy János
gróf címere azt jelzi, hogy a
megváltás alkalmával újra a ná­
dor lett a jászkunok főbírája. Az
1747-i országgyűlésen Mária Te­
rézia a Habsburg-család másod­
szülött fiát, Sándor Lipótot, teszi
a jászkúnok örökös főbírójává.
(A malom fölött lévő Margit-szigetet sokáig Leopold-szigetnek
nevezték a kir. herceg tisztele­
tére). 1746-ban ajándékozza a
jászkúnoknak a Jász Múzeumban
lévő brokát selyemzászlót s a
jászoknak jeléül a fehér-kék színt.
A kiváltságok birtokában cso­
dálatos testvéri együttérzéssel és
összefogással kezdték előteremteni
az egyes községek ősi földjükért
a hatalmas váltságpénzt. Jász­
berény a rája eső 65.150 forint
fedezésére 46.705 forintot köl­
csönzött pesti uraktól és áj tatá­
soktól, néhány kanonoktól, eper­
jesi kereskedőktől, a gyöngyösi
és jászberényi konventtől. A város
a váltságösszeget lakóitól szerezte
be. Akik a váltsághoz hozzájárul­
tak, a közös városi ingatlanokból
megfelelő részt szakítottak ki
magántulajdon gyanánt, kötelmérték alapján. Ezek az ú. n. redemptusok redemtiójuk arányában jo­
got szereztek a még közösben
maradt rétek, legelők, erdők, ná­
7*
99

dasok haszonélvezetére is. Akik
nem tudtak földet váltani, de az
1000 lovas kiállításában segéd­
keztek, irredemptusok lettek Akik
á huszárok kiállításában se vettek
részt, inquillinus-, zsellér-sorsra
jutottak. Háttérbe szorult a birtok­
vásárlás, legeltetés, nád-, fűosztás
s egyéb kedvezmények alkalmá­
val' az irredemptusok, ezek pedig
a redemptusok javára, akik a redemptiókor egy kötél földért (kb.
30 kát. hold) 80 rh. forintot fi­
zettek, de 4 kötélnél többet senki
nem
vehetett. A
legkisebb
váltott föld '/2 kötél volt. A re­
demptusok nevei, a fizetett öszszeg a birtok megjelölésével együtt
a városi levéltárban őrzött Liber
Fundi-ban olvashatók.
A tanácsgyűlési jegyzőkönyvek,
a protokollumok értesítenek a
„Redemptionális cassa“ állapotá­
ról. Akik kötelezettségüket nem
tudták pénzzel leróni, marhával
is fizethettek. Kivételesen meg­
elégedtek egyelőre a kamatfize­
téssel is. A nagy teher miatt
egyesek elköltöztek. Ezek ingat­
lanát másokra ruházták, A város
a közös birtokok váltságát a le­
geltetési díjakból, a város tulaj­
donában lévő serház, mészárszé­
kek. boltok és malmok jövedel­
méből fizette. Az 1749. szept. 7-i
jegyzőkönyv szerint: „Az osztat­
lan földek árának interesit be­
hozza a dézsma, sőt a kapitális­
ból is valamit leszállít.44 Á váltságpénzt városunkban legelőször
(1755. jan. 3.) Kállay András fő­
bíró, Anvander János tanácsbeli
és Nagy György főjegyző fizette
ki. A megváltási pénztár végleges
elszámolását az 1760. szept. 30-i
jegyzőkönyvben olvassuk, 6.835
forint fölösleggel zárult a főtemp­
lom épülő tornya javára. Az
100

(/r hru
Ősöktől örökölt, vérrel és mun­
kával megszentelt földért, melyet
hibájuk nélkül eladott 1. Lipót,
a jászberényiek 87.356 frt-t fizet­
tek a kamatok s egyéb költségek
révén.
r
A megváltási summa nagy ré­
szének lefizetése után, 1751-ben
a XXV. t. c.-ben az országgyűlés
is elismerte a jászkúnók kiváltsá­
gait. Mária Terézia pedig 1751.
okt. 5-én kiadott királyi regulatio
néven ismert oklevelében szabá­
lyozza a kerületek közigazgatasi
rendjét és jogi helyzetét. Ebben
Jászberényt jelöli meg a levéltár
helyéül s ezzel városunkat a ke­
rületek székhelyévé avatta. A
városi tanács 1755. máj. 28-an így
rendelkezik: „Az írások és privi­
légiumok conservatiójára a város­
háza végében archívum építtessék
két rekeszben.44 A regulatio sze­
rint a község bíróit a birtokos
lakosság választja a tanács. 3 je­
löltje közül évről-évre minden­
szentek napján. A tanács élet­
hossziglan választja tagjait, a ta­
nácsosok közül pedig évenként
a perceptorokat, adószedőket,
borbírót, székbírót és pusztabírót.
A tanács választja a jegyzőket,
hadnagyot, polgárokat és tizede­
seket stb. Elsőfokú fellebbezési
hatóság a kerületi kapitányság.
A kerületi kapitányt a nádor
jelöltjei közül a kerületi gyűlés
választotta 3 évre s a községek
között felmerült ügyekben ítélke­
zett az ülnökök és esküdtek se­
gítségével. A nádor nevezte ki a
kerületek élére életfogytiglan a
nádori fő- és alkapitányt, tablabírákat és számvevőt. Segítségük­
re több választott és szegődött
tisztviselő és segédszemelyzet ál­
lott. Ennek a nagy fegyelemmel,
tekintélytisztelettel és erős valla101

5 ■ ? í»
q n *’

sós érzéssel működő törvényható­
sági szervezetnek székhelye Jász­
berény volt.
A, kiváltságos helyzetért Jász­
berény a megváltási pénzen kívül
más áldozattal is adózik. 1746
tavaszán és 1756 őszén nagy erő­
feszítéssel szereli fel fiait a po­
rosz háborúra. A hadsereg részé­
re élelmet és abrakot, Szolnokról
sót fuvaroz Vácra és Pestre, a
hajóállomásig. 1751. májusában
lovas századot küld a királyné
„udvarlására44, Budára. A beszál­
lásolt katonaság is sok gondot
okozott a városnak. Különösen
a békés években állomásozott
sok katona Jászberényben. 1775ben pl. egyszerre 168 lovas. A
város 7 nagy istállót építtetett
üveglámpásokkal, ablakokkal s a
lovak nagy részét mégis a gaz­
dáknál kellett elhelyezni. A sze­
retett királynét pénzzel is segí­
tették a jászkúnok. 1754. máre.
28-án Mária Terézia megköszöni
hódoló alattvalóinak a 12.600 frt
ajándékot. 1758-ban „a nemes
Districtus 1000 aranyat offerált44,
a dec. 2-i jegyzőkönyv szerint
Jászberényre 712 frt 57 kr esett.
1761. jan. 12-én 20.000 forinttal
segítik a kerületek nagy nehéz­
ségekkel küzdő asszonyukat. A
bécsi magyar nemes testőrség fenn­
tartásához is hozzájárult városunk,
sőt hadi kölcsönt is jegyzett. A
királyné 1778. ápr. 30-i kedves
hangú latin levelére a kerületek
600 lovast adtak, ebből Jászbe­
rény 65 lovast állított ki a békés
évek közepette.
A megváltás és a hadakozás
anyagi erőfeszítései közepette ter­
mészeti csapások is sújtják váro­
sunkat. Nagy árvíz pusztít 1744
nyarán, 1754 és 1774 tavaszán. A
malmok, gátak javítása, építése
102

nagy gonddal jár. Még több kárt
okoz a marhavész „a marhák sú­
lyos dögösködése“. 1747-ben Per­
nyész János, 1760-ban Pernyész
Mihály tűnik ki „a bomlott mar­
hák orvoslásában44. 1753 nyarán
és 1769 tavaszán a szárazság miatt
„a város marhái szomjan vesznek44.
A pusztákon s a marhajárásokon
kutakat ásnak. A farkasok is ér­
zékeny kárt okoznak. 1753 nya­
rán Jákóhalmával és Jásztelekkel
karöltve üldözi a város a Zsombikos nádjában lévő ordasokat.
1765. jan. 4-én 12 farkast ejtenek
el. A sáskajárás 1749-ben tesz
nagy kárt. Nagyon rossz termés
van 1755-ben is. Sokszor pusztít
tűzvész a nádfödél, rendetlen
építkezés, sok rossz kémény, sü­
tőkemence és gondatlan tüzelés,
pipázás miatt. Veszedelmes be­
tegség garázdálkodik 1759 telén.
„Mivel a szegénységnek kopor­
sónak való deszkája sincs, a Vá­
ros 400 deszkát vásárol 1759. jan.
án 44. 1748. júniusában a jégeső
8annyira „elrontotta44 a vetéseket,
hogy a szükölködők helyett a
csőszök bérét is a város fizette a
malmok vámjából.

nács Mária Terézia népboldogító
intézkedései szellemében igyek­
szik enyhíteni. Rendet, anyagi és
szellemi lendületet teremt. A vá­
ros ősi^9.tizedítJJLJ{zeí//>e'fm<Mtani 8 kerületre) osztja 1752. nov.
4-én. S'tized' “éleiT áll a tizedes'.
Két tized, azaz járás feje a pol­
gár. Ez a tanács rendeletét a
városi hadnagy-tói írásban kapja
és föltétlenül végrehajtja a ki­
szabott közmunkát és beszállá­
solást. Két városi hajdú és 3 éjjeli
őr vigyáz a nagy rendre; 1774.
óta őrködik tűzoltó a toronyban.
Jászberény mezőgazdaságára
103

fejlesztőlep; hatott, hogy 1746.
fehr. 12-e után állatot, gabonát
és bort is elfogadtak redemptióba
és adóba. Több kezes és szilaj
ménes; tehén-, borjú- igás marha
és göbölyökörcsorda; kos- és juhnyáj legelt a város határának
hatalmas „marhajárásainu és kis­
kunsági pusztáin. Egy ökör ára
átlag 10 forint volt. A pásztoro­
kat a kihágásoktól Koncsek János
pusztabíró 3 lovaslegény segítsé­
gével tartotta távol. A téli táplá­
lékot a nedves rétek, a közbirtokossági nyílások szolgáltatták,
melyeket kaszálás előtt nyilhúzással sorsoltak ki a 8 tized között.
1754. óta búzán, rozson, árpán,
kölesen és zabon kívül kukoricát
is kezdenek termeszteni, ami
fejlesztőleg hatott a szárnyas és
sertéstenyésztésre. A földmívelés
fejlődése jeléül tót kaszások je­
lennek meg Jászberényben. Az
ármegállapítások közt évről-évre
olvassuk a jegyzőkönyvekben:
magyar kaszás napszáma 9 pol_ fura, tóté 8. A város szélén kendér- és káposztaföldek terülnek
el. A közös birtokból alkalmas
helyeken dinnye- és tökföldeket
póznáznak ki 7-ed rész dézsmára.
A halászoktól és csikászoktól is
dézsmát szed a város 1750 óta,
sőt 1754. febr. 6-án céhbe tömö­
ríti őket s hetenkint 4 font
halat és 2 icce csíkot s némi dijat
is követel tőlük. A kiskunsági
jusztákon a kecskemétiek sokat
kellemetlenkedtek legeltetéssel,
kaszálással, elszántással, falopás­
sal, sőt határvillongással is, mégis
nagy hasznát vette Jászberény az
ottani legelőknek, vendégfoga­
dóknak és erdőknek. A lajosi
nyír erdő 1749-hen 1.2OÖ~^~1rt7 á
mizsei nyíres 1759-ben 1.300 frt,
aTnizSéi tölgyes~pedig 1774-ben
104

2.20(Ffrt bevételhez juttatja a
--vúrősE Mária Terézia parancsáraí
1755 óta a Zagyva mentén sok
füzest ültet a város, 1766 óta
szederfát is. 1772-ben öt erdőört
fizet és az erdőpusztítókat 1 fit
erejéig bünteti egy szál fáért
személyválogatás nélkül.
Jászberény iparának fejlődé­
séről a céhek tanúskodnak. Ezek
évről-évre gyarapszanak jövevé­
nyekkel lgv pl. bánóci Pecsenyánszky János és trencsénmegyei dakovigyeki Suba Ádám
vargarnester-legények 1746. jan.
én kapnak engedélyt a városi
9tanácstól letelepedésre és a céhbe
való felvételre. Hasonlóképen jut
városunkba Friedvalszky Ferenc
szűcsmester, akit 1751-ben a IV.
tized élére állít a köztisztelet. Az
1770. máre. 3-i tanácsgyülési jegy­
zőkönyvébe beírt latin szerződés­
ből megtudjuk, hogy trencsénmegyei Frivald községből jött,
hol a család magyar nemességet
szerzett, eredetileg Dauchin volt
a nevük. — A városnak a Cserőhalomnál lévő vízimalom 1754ben 1300, a városban~tevö jíetfig"9ÍÍ6 veEa búzát szerzett. Ebben
az időben két szárazmalmot épít
Kállay András, egyet pedig Szalóki Márton. A város tulajdoná­
ban voltak a mészárszékek, a
kocsmák és a serház is. Sokáig sa) ját kezelésben, majd bérbe adták.
. / Azok 6.450 frt. évi árendáját
' 1773-ban 7.790 frt-ta emelté á~ Vá~
rosi tanács. A só, dohány és pus­
kapor árulásából is haszna van a
városnak; sőt 5 görög kereskedő
boltbérletét 30—30 frt-ról 40—40
frt-ra emeli a város 1753-ban. A
német lovagrend ideje óta egyre
gyarapodó görög kereskedők mel­
lett versenytársul megjelennek a
zsidók is, és főleg bőrt vásárolnak.
105

A vargák és szíjártók kérése el­
lenére 1750. aug. 10-én még a
hálást-is megengedi nekik a. ta­
nács, ha 1 éjtszakáért 1 máriást
fizetnek. Jászberény kereskedel­
mén nagyot lendít a királynő
1779. márc. 5-i oklevelével, mely­
ben a 3. májusi országos vásárt
és a keddi meg pénteki heti vá­
sárt engedélyezi. A fejlődés jele,
hogy Jászberény lakossága roha­
mosan nő. 1746-ban 6.213 lélek,
1787-ben pedig 10.416 lélek.
... A gazdasági élet virágzása le­
győzte a megváltás nagy nehéz­
ségeit, sőt alakítókig hatott a
város mai képére is: A Gyöngyös,
Szolnok, Pest és Hatvan felé ve­
zető országutakat 1771-ben „kiborozdálják 4 pózna szélesre.44
Javítják a hidakat és újakat épí­
tenek. Kutat ásnak a városháza,
serház és vendégfogadó udvarán.
Befejezik a barátok templomának
mennyezetét, két új oltárt épí­
tenek s 1772-ben bővítik a ko­
lostort a novitiusok részére. A
Szent kút kápolnáját előkészítik
az 1757. évi felszentelésre. A fő­
templom köré szépen faragott kö­
vekből kerítést húznak 1757-ben.
A Zagyva parton álló rozoga tor­
nyot lebontják s a mostani gyö­
nyörű barokk torony építésébe
kezdenek 1759-ben. A kőműves
és ácsmunkát Majerhoffer János
végzi 1.800 frt-ért, a kő- és kép­
faragó munkát pedig Conti Leopola 1.600 frt-ért. A mellette lé­
vő régi templomot az 1772. nov.
i
10földrengés annyira megron­
gálja, hogy újra kellett építeni.
A torony emléktábláját 1759. okt.
8-án, a templomét pedig a szen­
tély ívének közepén 1775. máj.
16-án helyezték el kóládéban
Mária Terézia újveretű pénzeivel
együtt. A plébános házának épí­
106

tését 1760. ápr. 9-én határozza el
a tanács: ,, az ebédlő stukatnrara,
a többi szobák boltozásra építtet-^
nek.“ A kerületek házát 1763-ban 1
kőfallal övezik és börtönt építc- 4
lenek. A városi hrzsebet kótház
ősi épületének építését 1760. máj.
24-én határozza el a város s ekkor
nevezik el Török János javaslatára
II. Endre szentéletű leányáról.
Erre a nagy munkára Jászbe­
rény lakosságát az erős vallásos
érzés képesítette, melyben pél­
dául szolgált a nemes szívű ki­
rályné s élesztőleg hatott két
jezsuitának 1758. augusztusában
tartott missiója. Ennek emlékét
őrzik az akkor megkezdett processiók s Krisztus szenvedését
ábrázoló szobor a plébánia sar­
kánál. Az iskolaügy is fejlődést
mutat. Ozorószki János még egye­
dül tanít az 1750-es években.
Utóda, Balogh István mellé 1757.
febr. 25-én egy apácát állítanak
a leányok nevelésére. 1770-ben
Gajdosi Tamást alkalmazzák ta­
nítónak s továbbképzés céljából
1778- ban Budára küldik. A jász
gimnáziumot, melyet Dósa Pál
1767-ben alapított Jászapátiban,
1779- ben Jászberénybe helyezik s
foy városunk művelődési szem­
pontból is a Jászság főhelyévé
vált.
Ebben a jelentős korszakban a város
főbírái voltak: Sípos Pál (1746—48.) Kállay
András (1749 és 1755—59, 1763—65),
Iványi István (1760—62), Gulyás Ferenc
(1766—68 és 1771—72), Ozorószki János
(1769—70), Molnár József (1773—74), Kiss
Antal (1775—76), Szabó Mihály (1777—80).
Főjegyzők voltak: Nagy György (1746),
Molnár Ferenc (1758), Terjéki János (1760),
Kovács Imre (1771), Katona István (1775).
A város tisztviselőinek fizetése 1752-ben:
Főbíró: 100 fit, 2 pár csizma, 25 kila
búza, főjegyző: 100 frt, 2 pár csizma, 30
kila búza, 1 sertés, 1 mázsa só, hús és faggyú,
2. bíró: 70 írt. 2 pár csizma, 15 kila
búza 2. jegyző 60 frt. 2 pár csizma, 20 kila

107

i
I

búza, hadnagy és polgárok 10 frt. 3 pár
csizma, 6 kila búza, hajdúk 8 frt. 2 pár
csizma, 10 kila búza, 1 mázsa (=56 kiló)
hús, 50 font só.
A plébános fizetése 1751-ben 500 frt.
és stóla.
Az élelmiszerek ára 1767-ben : 1 font
tehénhús 3 kr, borjúhús 4 kr, bárányhús
4 pénz, szalonna 4 kr, háj 1 1 kr, gyertya
10 kr, faggyú 6 kr, írós vaj 10 kr, sajt 2
kr, 1 icce tehénvaj 18 kr, juhvaj 15 kr,
tej 1 kr, tejfel 5 kr, káposzta 3 kr, ecet
6 kr, liszt 4 kr; 1 lúd 15 kr, kacsa 6 kr,
pulyka 30 kr, tyúk 4'/'2 kr, csirke 3 kr,
12 tojás 3 kr.

108

Jászberény élete
11. József uralkodása alatt
(1780—1790)

Mária Teréziával nemcsak egy
nagyszerű asszony, vallásos, bölcs
uralkodó szállt sírba, hanem a
jászkunok jóságos anyja is. A
gyászoló könnyek fel se szárad­
tak, fia, II. József máris megin­
dította azokat a rendeleteket,
melyek minden privilégiumot,
autonómiát rosszul értelmezett
szabadságérzetnek, erkölcstelen­
ségnek és nagyzási hóbortnak
nyilvánítottak, még a jászkánok­
nak vérrel szerzett kiváltságait is.
Ezeknek
a kiváltságoknak
megtestesítője, a Hármaskeriilet
(districtus) törvényhatósági szék­
háza, melyet 1780 tavaszán kezd­
tek építeni s melyhez Jászberény ,
birtokosai arányában 217 öl kö­
vet hozatott, 1782-ben épült fel !
Jászberényben. Itt tartották meg
(most járásbíróság) a közgyűlése­
ket, törvényszékeket, tisztújításo, .
kát s a követválasztásokat. Az
/vcMre--««(»•.
akkor még földszintes épületnek
nyugati homlokzatán ez a lel, . tírás díszlett: „Regente imp. eaek. j- sarfi JOsepho II. pio felice aug. tfX I J UU Uvlo 1 AOHung., Boh., Gall. et. Lodom.
rege apóst, p. p. aedes haiKperpf'- ‘ •"
tractandis publicis Jasyg. et Cuman. negotiis , ae juridicando.
Destinatac eura Ignat. Ahnásy
comes regii et sunr. locumt. ca. pit. ex fundam. Restauratae et
uh

109

í

auctae anno 1782.“ A Mária Te­
rézia idejében megindult építke­
zés szépen halad tovább. 1780han 3 utcai közkutat ásnak kő­
vel kirakva: 1. a lőtéren a nagy
bolt előtt; 2. a Gyöngyösi-úton a
kvártélyház előtt, a strázsaház kö­
zelében ; 3. a Vili, tizedben, a
strázsaistálló és a csapszék között,
a pusztákon is egyre szaporodnak
a kőkutak. Csak az alsó pusztán
15 kút javításáról olvasunk
1788-ban.
1782. pünkösdjén szenteli fel
gróf Esterházy Károly egri püs­
pök a parochiális templomot, mely­
nek építése a toronynélkiil 29.570
rfrt-ba került Ozoroezky János
templombíró számadása szerint.
A híres püspököt Ágénál lovas­
bandérium, a város szélén, a
gyöngyösi-kapunál pedig a céhek
csapata s a városi tanács olyan
dísszel fogadta,mintgróí Batthyány
Lajos nádort 1759. oki. 5-én, a
torony emlékkövének elhelyezése
alkalmával: köszöntő beszéddel,
síppal, dobbal, trombitával és
vivátozással. Ekkor önteti újra a
város a Boldogságos Szűz tiszte­
letére 1716-ban készített 13 má­
zsás harangot (1 mázsa 56 kiló).
A főtemplom oldalajtói elé 1789ben díszes rekeszt csinálnak, hogy
a madarak be ne repülhessenek.
A templom felszerelését gazda­
gítják. Á plébános háza elé trak­
tust építenek és új cselédházat.
A káplánok szobáira dupla ab­
lakot szerelnek. II. József ren­
deletére 1785-ben el kellett adni
a jászberényi Szent Kereszt Congregátió szőlőjét 150 rfrt-ért a fő­
templom fenntartási alapja javára.
Ezt az alapot Mészáros Péter ka­
nonok-plébános 300 rfrt adomány­
nyal növeli. 11. József parancsára
1759-ben lerombolják a plébánia
tio

közelében épült Szent Lőrinc-ká{tolnát. A Kozália-kápolnát s a
mellette lévő Bánkódó Jézus
szobrát a tanács csak nehezen
tudja megoltalmazni. A reformá­
tus templom, eredetileg csak ora­
tórium, alapkövét 1783. augusz­
tusában teszik le. A türelmi ren­
delet adott rá alkalmat. Ezt 1782
tavaszán hirdették ki a jászbe­
rényi közgyűlésen. Ez ellen Pe­
tites András jászkerületi kapitány
tiltakozott, ilíésy István nagykun­
kerületi kapitány pedig hálál­
kodott. A gyámoltalanok és be­
tegek felkarolására tovább fej­
lesztik az Erzsébet ispitályt. En­
nek rétjét 30 rfrt helyett 1784-ben
100 rfrt-ért adják bérbe, a temp­
lomban is rendszeresen perselyeznck a kórház részére, sőt a
város is 500 rfrt-tal növeli 1785ben a kórházalapot. Az ispitály gondozója, Horváth György.
1784—87-ig 211450 rfrt bevétel­
ről és 103’97 rfrt kiadásról ad
számot 1787. jón. 13-án, midőn
11. József a koldulást megtiltotta
s a szegények 8 csoportba osztva
tizedeikben nem imádkozhattak
alamizsnáért az egyes porták előtt.
A városban lévő vízimalmot
1783-ban építik újra 100 öl kő
felhasználásával. Mindegyre javít­
ják az utakat, hidakat és töltése­
ket. A Nagy-ér torkánál lévő zágót 1785-ben újra építik s föléje
1788-ban hidat terveznek. A Zagy­
va tisztítása, a Zsombikos és
Tápió mocsarainak levezetésére
tervezett csatornák ásása „a nagy
hadi környülállásokhan, az éj­
jeli és nappali szüntelen forspontozások miatt megszakad.44 Az
irgalmas nővérek nevelő intézete
helyén álló Eehér-ló nevű kvár­
télyház javítása, cseréppel fedése
is nehezen sikerül. A mizsei nyí­
111

rest és tölgyest a város kénytelen
eladni, mert erősen lopják s „a
város kasszája tetemes adósságok­
kal van megterhelve4. Gondos­
kodnak, hogy helyén szép erdő
sarjadjon. A belső malom kör­
nyékét 1789-ben beültetik lüzzel,
a felsőszentgyörgyi határ közelé­
ben a Török útja mellett erdőt tele­
pítenek. A Szentkúti-kápolna kö­
rül elterülő régi református te­
mető szélén házhelyeket oszto­
gatnak ki. A főjegyző számára
házat építenek.
A városi tanács sűrűn sirán­
kozik a pénztár üressége miatt.
Nem fizetnek rendesen a város
bérlői, a kincstár se a hadi cé­
lokra lefoglalt gabonáért és ta­
karmányért. A városnak kellett
fizetnie még azt a költséget is,
melyért a gályák Pestről Zimonyba szállították Jászberény ter­
ményeit. A bormérés szabaddátétele is érzékenyen csökkentette
a város jövedelmét. Már a török
háború megindítása előtt, 1788.
jan. 26-án is ezt olvassuk a ta­
nács jegyzőkönyvében: „Az illő­
kéit nagy katonaság tartását
nem győzi a város“. A Caramelli
vértes lovasezred szállásolt itt s
vele együtt gróf Radetzky János,
a híres osztrák hadvezér is, mint
kadett 1784—88-ig. Ekkor vonult
a török ellen, s mint Lacy had­
vezér szárnysegéde vált híressé.
A nehéz viszonyok közt a me­
zőgazdaság fejlesztésére törekszik
Jászberény. A jövedelmező lóáltomány javítása céljából szálas
kancákat és 2 csődört vásárol a
város 1782-ben, 1789 óta mezőhegyesi méneket vesz igénybe.
A kukorica termesztés fokozá­
sával fejlődik a sertéstenyésztés
is, sőt 1788-ban300 sertés makkoltatására tölgyest bérel a tanács.

A fejős juhok száma pedig az
1789. máj. 16-i jegyzőkönyv sze­
rint 10.(K)0-re rúgott. Á városi
tanács 1786. nov. 15én megszün­
teti a vadászat szabadságát: „lieitatione mediante pilis offerendi
elocalni magunkban elvégeztük."
A halászatot is bérbeadják.
Bár a gazdasági helyzet évrőlévre romlik, mégis korszerű in­
tézmények létesülnek. 1787. aug.
24-én Mulioray Isván és Bartal
Ferenc kerületi birtokosok javas­
latára elhatározza a tanács, hogy
postaállomást létesít. Megfelelő
házról gondoskodik. Ágoston And­
rás kap postamesteri megbízást,
aki a házért 50 rfrt-ot, llorgas-ér
mellett 6 sessio kaszálóért 30
rlitot fizet évente a városnak.
Az iskolaiigy is nagy változáson
megy át. Az apáca helyett a lá­
nyokat 1783 óta Kovács József
tanítja. Kazinczy . Ferencnek, a
a nemzeti iskolák főinspektorá­
nak, az iskola államosítására vo­
natkozó levelét 1787. aug. 13-án
olvassák fel a tanács előtt. Ez
azonban „az új professzor fize­
tésére, a tanításra megkívántaié
új szobának s egyéb eszközöknek
megszerzésére magát nem ajálja."
1788. aug. 28-án Kazinczy Boros
Sándor főkapitány kíséretében
adja elő kérését: „A catholica és
helvetica valláson lévő gyermekek
a világi tudományok megtanulása
kedvéért ne külön, hanem egy
tanító keze alá járjanak, 3 pá­
pista tanítókon kívül a helvetica
vallást tartók közül is a nemes
város cassájából egy 4. indivi­
duum is rendeltessen — Vida
György. Az eddig fennforgani
szokott barátságtalanság igaz ba­
rátsággá, a gyűlöletesség pedig
hív szeretetté váljanak!“ A ta­
nács teljesítette ezúttal a nagy
8

Blénessy: Jászberény természeti viszonyai és élete,

113

író kérését. Ugyancsak a főka­
pitány jelenlétében 1788. aug. 27én terjesztette a tanács elé Hor­
váth Péter a gimnázium fejlesz­
téséről szóló rendeletet: „A ta­
nács a tanárok fizetésére ígért
összeget emeli. A gimnázium ele­
inte a főtemplom közelében, a
Szent Lőrinc kápolna mellett lévő
„hadnagyi kvártélyban11 működött.
Az ötosztályú gimnázium befo­
gadására a kőhíd mellett lévő
nagy gabnaraktárt, granariumot
alakítják át 1788-ban, 2.678 rfrt
költséggel. II. József németesítő
rendelete miatt a tanulók száma
azonban nagyon megcsökken. Sőt
Delphini József tanárnak is, ki
nem volt hajlandó német nyelv­
vizsgálatot tenni, el kellett hagy­
nia állását.
A germánizáláson kívül az új
közigazgatási rendszerrel is köz­
pontosításra törekedett a kalapos
király. Jászberény költségén két
aljegyző (Ágoston Antal és Mihalovits András) tanulmányozza
ban
1786Budán a „sistematica
prelectiót.11 A tanácsgyülési jegy­
zőkönyvek is új alakot öltenek
1788. máj. 1-től. A város ekkor
egy hadnagy helyett kettőt vá­
laszt. A szőlőcsőszök számát pe­
dig 5-ről 10-re emeli a „benyőzők
ostroma11 ellen. Fiziokrata szem­
pontból redelte el a felvilágosult
uralkodó az első általános nép­
számlálást és a földmérést. Mind­
kettő tömérdek költséget zúdított
a város nyakába, de nagy hasz­
nát veszi ma is a tudomány. A
tanács 1784. nov. 9-én Ágoston
Antal aljegyzőt, Balogh Mátyást,
Ki ss Pált, Gidyás Jánost és Nagy
Antalt küldi ki az összeírók se­
gítségére. Az 1785- és 1787-i nép­
számlálásnak Jászberényre vonat­
kozó összeíró íve vármegyénk
114

levéltárának egyik legbecsesebb
okmánya; 73 oldalra terjed s hi­
telesen tárja elénk városunk né­
pességi és társadalmi viszonyait.
ben
1787Jászberény házainak
száma 1.700; a családok, háztar­
tások száma 2.119, az összes lélekszám 10.416. Ebből férfi 5.361.
nő 5.055. A férfiak közül 26 pap,
238 nemes, 18 tisztviselő, 1.129
polgár és iparüző, ezek örököse
1.059 ; 797 zsellér és napszámos,
15 szabadságolt katona, 233 egyéb
foglalkozású, 1—12 éves sarjadék
1.455, 13—17 éves 391; távollévő
az országban 33, nem tudni hol
16; jelenlévő idegen az ország­
ból 41, Ausztriából 8, más or­
szágból 5. (L. Magyar Statisztikai
Szemle 1934. évi 11. és 1935. évi
1. számát!) A magyar történelmi
statisztika szempontjából is na­
gyon fontosak a Jászberényről
szóló 1787-i adatok. Ugyancsak
nagyjelentőségű a kataszteri föld­
mérés, mely 1797—89-ig tartott s
városunknak évente több mint
2.000 rfrt-jába került.
Az abszolút uralkodó 1787-ben
megszüntette a Jászkún-kerületek
önkormányzatát és az első (pesti)
közigazgatási kerületbe osztotta
be. Ezzel Jászberény jelentőségét
csökkentette. Megszűnt a kerületi
közgyűlés. A közvetlen közigaz­
gatást a jászkún kapitánynak ne­
vezett tisztviselő vezette, aki mel­
lett két jegyző és egy ügyész
látta el az adminisztrációt. A
Jászkún-kerület igazságszolgálta­
tási hatósága is megszűnt. Első
fokon a Jászberényben felállított
törvényszék, sedria politica, bí­
ráskodott.
Bár a városi tanács kivételével
kinevezett tisztviselők parancsol­
tak, szerencsére nagyrészt Jász­
berény fiai töltötték be a tisztsé­
115

geket s ezek kiegyenlítették az
önkényes uralkodó és a nemzeti
hagyományok közt lévő erős el­
lentéteket. Majláth József és AImásy Pál kir. comissariusok ro­
konérzéssel viseltetnek városunk
iránt. Jászberény szülöttei, vagy
Jászberény birtokosai a többek
között: Boros Sándor főkapitány,
Pintér Ferenc distr. főjegyző,
ban
1788a törvényszék elnöke;
Komáromy Menyhárt, aki feltű­
nően sokáig a districtusok gene­
rális perceptora, 1786-ban kir.
ügyész; Pethes András distr. ka­
pitány ; Horváth Péter disztr.
aljegyző; Muhoray István és
Bartal Ferenc distr. comissariu­
sok ; Katona István assessor;
Pintér István archivarius.
II. József idejében városunk főjegyzője:
Pethes János: fő bírái: Szabó Mihály (1780)
Nagy Mihály (1781—84 és 1787-ben, Kiss
Antal (1785—86), Bartal Ferenc (1787—88),
Anvander Mihály 1789—90).
A tanító fizetése évente 40 frt, 100
font hús, 8 font faggyú, 30 font só, 1 öl
fa, 15 kila búza. Arak 1783-ban : 1 selyem
kendő 2 frt, 1 selyem pruszlik 2 frt, ki­
varrott papucs 1 frt, 1 lószerszám 6 frt, 1
gyapjú 14 kr, 1 júh 1'5 frt, 1 ló 10 frt,
100 fő káposzta 2 frt. Az ökörcsordás 6—6
ökörért 1 véka búzát és 4—4 ökörért 1
kenyeret kap vagy ennek az árát. Szőlő­
pásztor 20 útért 4 garast, 1 kenyeret és
1 font húst igényelhet.

Jászberény élete
a XVIII. század utolsó
évtizedében

II. József tragikus clhunytáyal
elhalványul a racionális felvilá­
gosodás, amely a kiváltságok ellen
tört és a rendi, színezetű nacionálizinus erősödik meg, mely a
jászkún kiváltságok virágzására
vezet. II. József öccse és utóda.
II. Lipót idejében az 1791. évi
törvényekkel a rendiség ott foly­
tatja elöregedett életét, ahol Mária
Terézia korában elhagyta.
A Jászkún-kerület a helytartó­
tanács 1790. márc. 30-i rendele­
tével visszakapja autonómiáját, a
nádori lökapitanyi állást ismét
Boros Sándor foglalja cl, aki
Jászberényben az 1791. ápr. ó i
tanácsgyülési jegyzőkönyv szerint
életbelépteti a „normativumot,
melyben a magistratusnak töké­
letes instructiot ad in politicis,
in iuridicis és in occonomicis.“
Az 1791. évi XXIX. t. c. megen­
gedi a kerületeknek, hogy ország­
gyűlésre két követet küldjenek
(Álmásy Ignácot és Podmaniczky
Józsefet) szavazati joggal. A XXV.
t. c. pedig megerősíti a kerületek
kiváltságait: „Districtus Jazigorum
et Cumanorum in suis, legalibus,
iuribus et privilegiis, libertatibus
et immunitatibus a divis Hungá­
riáé regibus concessis et confirmatis in perpetuum conscrvantur.“
117

Ezért hálából a francia háború
másfél évtizede alatt a kért adót
és katonaságot a jászkunok kész­
séggel szavazták meg s nagy ter­
meszeiben való szolgáltatniányokkal támogatták II. Lipótot s 1792.
márciusában bekövetkezett halála
után I. Ferencet. Pedig a 11.
József idejében viselt török had­
járat erős drágulást idézett elő.
Jászberény 1793. febr. 14-i jegyző­
könyvében olvassuk: „Mivel az
elmúlt török háborúk alkalmával
városunk részéről megkívánt naturáliák s a szűk idők mostohasága miatt a város nagy adós­
ságba merült s a barmok száma
is megfogyott, Bene és Lajos
puszta egy részét bérbeadjuk.44
Nagy Ínség szorongatja városun­
kat 1791-ben. Még a gazdag
Podraczky János is eladja 1791.
jan. 8-án a nagy híd végén álló
házát élelemért. A tanács 4280
véka búzát vesz 8028 frt-ért és
318 véka kukoricát 376 frt-ért,
vetőmag beszerzésére 4.000 frt-ot
kölcsönöz az egri káptalantól.
Bessenyei Ferenc tanácsbeli még
1797-ben is erőlködik a kölcsön
behajtásáért, mert közben 1794
nyarán nagy szárazság, a rákövet­
kező télen nagy hideg pusztítja a
termést s a marhákat.
A város és polgárainak eladó­
sodása miatt nagy nehézségekbe
ütközik az 1792. évi francia há­
ború költségének Jászberényre
eső subsidiuma: 3174 frt, 4330
kila búza és hasonló mennyiségű
zab. Még az irredemptusok 334
káposztaföldjére is kivetnek 66
frt 48 kr’-t. Ezek behajtásával
Eördögh András „szemes és gyors
embert44 bízza meg a tanács 1792.
okt. 8-án. A pénzen és terraészetbenieken kívül a districtuális
megye évente 600 recroutát adott,
118

miből Jászberényre 66 újonc és
70 ló jutott. Ezek verbunkolási
költsége is a várost terhelte.
Városunk lakossága a sebesültek
számára tépéseket is küldött, ami­
ért 1. Ferenc nagy megelégedésé­
nek kegyes intimatumban ad ki­
fejezést az 1795. jan. 10-i jegyző­
könyv szerint.
1795. júl. 12-én Sándor Lipót
nádor Luxenburgban tűzijáték­
készítő laboratóriumában robba­
nás áldozata lett. A 1796. évi or­
szággyűlésen I. Ferenc 20 éves
öccsét, a népszerű József Antal
kir. herceget választották nádorrá
s a király őt nevezte ki a jászok
és kánok főbírójává. Magas hívataloskodása elején, 1797-ben
személyes látogatására méltatta
Jászberényt. Emlékét csakhamar
meg is örökítették a róla el­
nevezett Nádor-kertben emelt
obeliszkkel, melynek oldalara, il­
lesztett hercegi címer alatt lévő
márványtáblán most is olvasható
ez a felírás: Josepho Austrio
Francisci II. Aug. Fratri Rcgni
Hung, Palatino, quod provinciám
hanc idib. novemb. MDCCXCVII.
inviserit ac exima ubique benignit,
sua vestigia reliquerit. Iaxyges et
Cumani optimo iudici et comiti
grati posuere MDCCXCV1I. Ezt
a szép történelmi emléket 1934ben, midőn a területet drótsővénnyel vették körül s Szent
Imre herceg kertjenek neveztek
el, a kerítésnek a főtemplom
felé eső sarka elé helyezték át.
Most is büszkén hirdeti a legked­
vesebb nádornak, a magyar köz­
ügyek leglelkesebb istápolójának,
a jászkúnok szerető atyjának em­
lékét, akinek idejére esik Jász­
berénynek, a kerületek székhe­
lyének fénykora.
József nádor tapintatos, rokon119

érzéses magatartása idézte elő,
hogy a magyarság erején felül
pénzt es vert áldozott a francia
háborúban. Az első nemzeti föl­
kelésre ajánlott 600 legény és ló
állítására városunk tanácsa 1798.
dec. 10-en Szorad István tanácsost
és Nagy Antal aljegyzőt küldi ki.
Megismétlődik ez a következő
evekben is. 1798. dec. 15-én Kálíay
László tanácsos sietve szedi be a
redemptusok, földváltók 28.902
holdja után járó „zabbeli subsidiumot,44 mely 2890’5 kilára rú­
gott. 1799. jún. 15-én 362 katona
toborzását kezdik meg. Júl. 13-án
a borbírák a városi tanács elé
terjesztik a „nationális verbunk
által megemésztett italok árát,
íCCe ?,or és 23 icce pálinka
180 frt 3 kr; a vendégfogadós
áltál az assentans tiszt uraknak
adott ebéd pedig 13 frt 13 kr “
Ehhez járul még a fuvarozás,
pántlikák stb. költsége, mely
mind a város beneficalis pénz­
tárát terhelte.
Az anyagi gondok között is
szorgalmasan folyik az’ alkotó
munka. A Zagyva szabályozása
után a Tárná Jászberény hatá­
rában lévő nagy kanyarulatát
vágták, ált s azt az ifjú- nádorról
nevezték el. A.Z, 1796. márc. 19-i
jegyzőkönyv ezt írja: „Anvander
Mihály főbíró és Pethes János
főjegyző jelen voltak márc. 9-én
a Dósa és Jákóbalma közt ásott
Tarna-csatorna ünnepségén, hol
Bedekovics Lőrinc földmérő mél­
tatta az árok hasznát, számos
vivat-kialtas, dob- és trombita­
harsogás, tarackdurrogás közt felséges locumtenenserzhercog József,
kegyelmes főbírónk örök emlé­
kezetére József-csatornának hí­
vatni méltóztatott“. A Csíkosnak,
Jakab-rétjének s a Zsombikosnak
120

ármentesítése is sok munkát ad.
A birtokosoknak 1 irt adó
(quantuin) után 1 sukk árkot kel­
lett ásniok. A József-csatorna vé­
gén hidat, a Csinosán gyaloghidat
építenek s javítják a Zagyván
lévő hidakat. Az alsó pusztán
Bartsik János 100 írt-ért 1792-ben
Szent Vendel tiszteletére kápol­
nát építtet. 1793-ban a Szentkúti
kápolna tornyát 2000 írt költ­
séggel újraépítik, a főtemplom és
plébánia kerítését szintén 1797ben. Ekkor szegélyezik szomolnoki rézzel a lőtemplom tetejé­
nek 8 sarkát 55 írt-ért. 1798-ban
tisztítják és fehérre meszelik a
főtemplomot 240 írt-ért Bachtrod
József, llei mány Vencel és Arzl
Leopold. A 11. József rendeletére
lebontott Szt. Lőrinc, kápolna
helyére haranglábat emelnek. Szt.
Imre halmán keresztet állítanak
Pénzes Ferenc 50 frt adományá­
ból (1796), a lajosi vendégfogadó
mellett kőfeszületet (1799.)
Az Erzsébet-ispitály a katona­
ság kezén annyira veszendő karba
jutott, hogy 1796-ban eladják s
szegény betegeit a várostól 30
frt-ért bérelt házban helyezik cl.
Az 1797 jól. 7-i jegyzőkönyv sze­
rint a kórházhoz állandó fundusul
tartozó rét értéke 3000 frt. Pénz­
tárában 1798. márc. 17-én 5677
frt 26 kr. van. Kamatra kiadva
46 adósnál 1467 frt. — 1797. júl.
5-én hangzik el a tanácsban: „A
mostani városháza reparáltasson
vagy új építtessen, az pedig granariuninak alkalmaztasson ?“ 1799.
júl. 6-án pedig ezt olvassuk: „A
ns districtusok sub No 1077 meg­
küldik a felséges palatínus kegyes
resolutioját az építendő város­
háza iránt, meghagyván, hogy a
kivetett 2817 frt 15 kr költség
által ne hágattasson, melyre való
121

vigyázat Muhoray István esküdt
úrra bízatik. Alázatos hálaadással
vétetvén ezen kegyes resolutio,
másodbíró úrnak a szükséges ma­
tériákat megszerezvén, a jövő
esztendőben az épület felállíttasson.“ A Fehérló nagy kvártély­
háznak téglakerítése 1797-ben
ölenkint 5l kr-ba kerül. 1798 nov.
7-én azt javasolja Molnár Mihály
másodbíró, hogy építtessen a város
néhány száraz malmot, mert jö­
vedelmező s a város pusztai er­
deiből lehet fát vágni. A districtusok 1799. márc. 3-án közlik a
nádor engedélyét két száraz ma­
lom felállítása iránt. Az egyiket
Ágoston Antal malma mellett, a
vásárközben, a másikat a felvégi
kertek közt, a puskaporosok mű­
helyei irányában akarták felállí­
tani, végül azonban a Fehértói­
temető előtt tették nádtető alá
1799 novemberében.
A tűzvész 1793 és 1798-ban, a
fölötte nagy szél pedig 1794. ápr.
7-én tett nagy kárt. Az új építés
rendszeresen történik. A tanács
elsősorban a céhek elöljáróit kö­
telezi tűzoltásra: Pifkó György
szűcsöt, Szatmáry György szabót,
Dániel János kovácsot, Kovács
Imre csizmadiát, Sismis Ádám
vargát, Lengyel Mátyás takácsot.
A város tulajdonában lévő ké­
mények seprését Magctti Teréz,
gyöngyösi lakos, végzi évente
16 frt-ért. — A városnak alig van
haszna a belterületi 6 kocsmából
és 3 mészárszékből. Marhoffer
Eleonóra és utóda : Krakoviczer
György serfőzők 500 frt árendájából is elenged 100 frt-ot a
tanáé , 1791 óta. Az adókon kívül
főleg a pusztai legelők és erdők
jövedelmeznek. Azért az erdőket
gondosan kezelik. A malom kö­
rül álló füzes őrzéséért pl. évente
122

15 véka huzat kap Benc Pál. A
tanács 1799. dec. 1-én a város
tölgyeseit 18, a szil-, tapoly- és
juharerdőket 6, a füzeseket 3
részre osztotta, évente 1 részt
vágtak ki. A város utcáit 1798
őszén kezdik fásítani. A serház
mellett lévő házat 1792. jún 20án Gáspár Andrástól veszi meg
Már András kiskún kapitány, aki
1792. nov. 10-én 540 rft-ért adja
el a nagykúnoknak. Ennek a
kúnháznak, majd Riszner-féle in­
tézetnek a helyén áll az adóhi­
vatal kis palotája.
A Hármas-kerületek rendeletére
1796 tavaszán kezdi meg Jász­
berény határának költséges fel­
mérését és lerajzolását Bedekovics Lőrinc. 1799. jan. 12-én ter­
jeszti a városi tanács elé a mér­
nöki hivatalban most is látható
mappáját s „annak foglalatjáról
való calcnlusát.,, Ezek alapján
készülhetett a kiskúnfélegyházi
múzeumban lévő kéziratos könyv,
melynek címe „Jászok és kúnok
Ismérete és azok Birtokainak Le
írása. Irattatott Jász Apáthi Vá­
rosában 1799. Esztendőben" Ez a
Jászkúnságnak a XVIII. sz. vé­
gén fennálló gazdasági helyzetét
egy átmeneti korszak változatos
képét tárja elénk. E szerint Jász­
berény két nyomással használja
belső határát. Földje közép­
szerűen terem mindenféle gabo­
nát. Tanyaszállásokra osztották
fel Boldogháza nevű pusztát, míg
JNégyszállás csak kaszáló. Borsó­
halma lapos földjét a Tárná el
szokta önteni, ezért is csupán
kaszálónak használják. Közeli le­
gelője van Boldogháza homokos
szélein, nagyobb legelőket pedig
a redemptió alkalmával a Kiskúnságon szerzett Jászberény.
Az övé Lajos és Mizse puszta,
123

Bene pusztának fele. Ezek ho­
mokos földjén csak kevés szántó
és kaszáló van, de nevezetes a
la.) ősi tölgyes és a mizsei nyírerdő.
Jó füzes és topolya erdeje van
még Jászberénynek a Zagyva
mellett, továbbá van két szőleje
is. Ezekben közönséges kerti bo­
rok, de jó gyümölcsök teremnek.
Gabonát eladásra is kezdenek
termeszteni Pest, Vác, Eger, Gyön­
gyös és Miskolc piacára. A fásí­
tás megkezdődött, de a tüzelöfát
nagyrészt a szomszédos Heves
megyéből drágán szerzik be Jász­
berény lakói. A hiányt marha­
trágyából készült tőzeggel s a
nádaló rétekből pótolják.
A jászkunokról szóló első írott
könyvön s Jászberény határát
ábrázoló első térképen kívül
ugyancsak 1799. évből származ­
nak ,,/4 Jász é& Kun megyebeli
törvényszékeket tárgyaló Statútu­
mok."' A jászkunoknak 1768-i
folyamodványa alapján József
nádor nagy gonddal készítette el
s a Hármas-kerületi közgyűlés
önkormányzati jogánál fogva 1799.
febr. 13-án adta ki latin nyelven.
Szerkesztésére szükség volt, mert
a jászkunok nem egyénenként, ha­
nem összességükben voltak neme­
sek és különleges helyzetük miatt
az általános jog nem volt reájok
alkalmazható. A 13 statútum sza­
bályozza a pörlekedés formáit, a
hatóság elleni erőszak, rágalmazás,
becsületsértés és vádaskodás el­
bírálását, intézkedik a vakmerő
pereskedés ellen, szabályozza az
örökösödési és özvegyi jogot, mely
eltér a nemesek és a jobbágyok
öröklési rendszerétől; szigorú
alakiságokhoz köti az adásvételi
ügyleteket, korlátozza a kiván­
dorlást, előírja a végrendelkezés,
tanúkihallgatás formaságait; az
124

elévülés, adósságcsinálás, hatalniaskodás és esküvés sajátszerü
szabályait. Ezek a jászkún municipális törvények a részleges ma­
gyar jogfejlődés legjellegzetesebb
alkotásai. Az 1731. évi királyi
regulatiókkal együtt a jászkunok
ősi privilégiumainak, szokásainak
becses kodificatiói.
Ebben a korszakban a város főjegyzői :
Petbes János 1782, — Molnár András
1796 ; — főbírói: Anvander Mihály 1790—
92 és 1795—96, Barleik János 1793—94,
Nagy Mihály 1797—99, Bessenyei Ferenc
1800. Ekkor másodbíró: Molnár Mihály,
hadnagyok : Mizsei István és Sípos István ;
pusztabíró: Hegyessy István, malombíró:
Ozoróczki József, székbíró : Muhoray András,
templombíró: Pesti Mihály. Jászkerületi
kapitány: Petbes András. Nádori kapitány:
Boros Sándor, nádori alkapitány: Komá’
roiny Menyhért, aki a legnagyobb szerepet
játssza Jászberény ügyeinek az intézésében.
A tanítók és tanárok közül a jegyzőköny­
vek ezeket említik: Buday Fábián, Kovács
József, Tábory István, Hermán József,
Kormos Imre, Radinczky Ferenc, Primut
Rochus, Hubert János, Mihálkovics József
és Gajdosik Tamás. Utóbbi készíti a város­
háza részére a tintát iccénkint 20 kr-ért,
a fogyasztás évenként 35—40 icce. Mészá­
ros Péter kanonok-plébános halála után a
tanács 3 jelöltje közül az egri püspök
1798. ápr. 28-án jászberényi plébánosnak
Rigó Ferencet nevezi ki, aki okt. 3-án
apáti címet kap. A város 1791. jún. 15-én
választ először városi orvost Gottvil János
személyében. Rajta kívül működik még
Kerékgyártó Ferenc és Kovács lerenc
chyrurgus, a Hármas-kerületek phisicusa
Ilerpay Gábor, aki a malmon felül való
mosást megtiltja, mert az ivóvizet onnan
hordják. Az állatokat Balázs Mátyás „or-

Jászberény élete
a XIX. század első másfél
évtizedében

A XIX. század eleje a jászkun
nemesség virágzásának, a Napóle­
on ellen folytatott harcoknak, a
három utolsó nemesi felkelésnek
az ideje. Ezekből a küzdelmek­
ből is nagy mértékben kivette a
részét Jászberény városa, a Hár­
mas-kerületek törvényhatóságá­
nak székhelye. Sok vért és pénzt
áldozott, mert József nádor, a
I a jászkunok birája 1802. április L
23-án átírja s hiteles alakban ki- >
> állítja a jászok részére 1323. és
1681. évek között királyainktól
adományozott 30 eredeti kivált­
ságlevelet. Ez a vörös bőrbe kö­
tött, 106 folió-lapra terjedő, ostyá­
ba nyomott pecséttel ellátott írott
könyv Jászberény levéltárának
legértékesebb kincse, a jászok
nagy büszkesége, mert ősiségüket s vitézséggel szerzett kiváltsá­
gaikat tartalmazza, nevezetesen:
1. A vármegyéktől elkülönített
törvényhatóságuk van. 2. Csak az
ország nádora s szabadon válasz­
tott kapitányaik bíráskodhatnak
felettük. 3. Közösségük, universitásuk nemes, a nemesekkel együtt
hadakozik a király mellett. 4. A
kamaranyereségtől és minden
egyéb adótól mentesek. 5. Saját
személyükben akárki ellen pert
indíthatnak. 6. Tizedet vagy ki­
lencedet nem fizetnek. 7. A har126

mincadokon, a réveken sem. 8.
Egyházvédői joguk van. 9. Sza­
bad a bormérésük. 10. Mária Teré­
zia 1754. márc. 28-i oklevelével
az országgyűlési taksa alól is fel­
menti. Ráadásul I. Ferenc 1811.
dec 20 i oklevelében Jászberény­
nek okt. 4-én, vagy lia vasárnap­
ra esik, következő napon tartan­
dó 5. országos vásárt engedélyezi.
Ezeket az összesített kiváltsá­
gukat újra vérrel és anyagi áldo­
zatokkal szentelik meg a jászku­
nok. A hajdú városokkal együtt
az 1800-i nemesi felkelés alkal­
mával 768 közlegényt s 850 lovat
szerelnek fel az örökös tulajdono­
sáról elnevezett Palatínus-, azaz
Nádor-huszárezred felállítására.
Ebből városunk 83 katonát 93 lovat
állít ki az insurrectionális kassza kezelöjének, Pesti Mihálynak elszá­
molása szerint 9921 frt 6 kr költ­
séggel. A tanácsgyülési jegyző­
könyv 1800. dec. 6-án feljegyzi:
„A nótárius előmutatja azon la­
kosok jegyzékét, kiknél a felál­
lított új palatínus regement 2. diviziójabeli katonaság lovaival
együtt okt. 15-től nov. 12-ig kvártélyozott. A lakosok szénája fo­
gyasztásának nem kevés kárt tett
ily szűk széna üdőben.“ A jegy­
zőkönyvek a jászberényi nádor­
huszárok közül ezeket említik
meg: Kovács Antal főhadnagy,
Barátit József, kinek 1801-ben
„28 évi hűséges szolgálata van“,
Tóth István főstrázsamcster, Ko­
vács István és Szórád József
strázsamester, Antal Miklós káp­
lár, Palócz István, Szívós Máté,
Szabó György, Pintér József.
Csernus István, Kovács István,
Kiss András, Völgyi István, Sző­
ke Ferenc, Koncsek Pál, Kocsis
Antal, Juhász István, Suba Pál,
Fábián András, Sárközi József,
127

ÍJomoki Imre, László Ferenc,
Tóth Gáspár. Koháry Gábor stb.
A nádorhuszárok első ezredese
a török háborúban kitűnt Hertelendy Gábor volt. A Napóleon
ellen vezetett viszontagságos har­
cokban odaadással vezérelte a
jászkún ifjakat, akik vitézségük­
kel 1801-ben a Mária Teréziarend keresztjét szerezték meg pa­
rancsnokuknak. Leghíresebb tet­
tüket 1805. októberében hajtották
végre, midőn az ulmi fogságból
a franciák ostromzárán keresztül­
vágták magukat. Ezredesüket tá­
bornokká nevezték ki s harciin­
dulót írtak tiszteletére. A híres
tábornok többször volt Jászbe­
rényben. így pl. Kverentisz Já­
nos vásárbérlő házában lakott
1810. augusztus 16—17-én, midőn
József nádor legkedvesebb test­
vére, János kir. herceg városun­
kat, az itt állomásozó katonasá­
got meglátogatta s megszemlélte
a Lehel-kürtöt, melyet Molnár Fe­
rencnek 1788-ban írt latin köny­
ve híressé tett. A kürtről készült
két nagy rézmetszetet, melyek
most a Jász-Múzeumban vannak,
a tanács 1800-ban Kövér András
pozsonyi papnövendék közvetí­
tésével vásárolja meg. A kerüle­
tek költségén pedig József nádor­
nak ajánlva 1801-ben Trattner
Mátyás pesti sajtója alól kerül ki
Horváth Péternek a jászkunok
eredetét, történetét, alkotmányát
s földjét ismertető 274 oldalas
könyve: Commentatio de initiis,
ac maioribus Jasygum et Cumanorum eorumqe constitutionibus'“
Ennek földrajzi része nagy ro­
konságot mutat a kiskunfélcgyházai múzeumban lévő 1799-ben
névtelenül írott könyvvel. Mind­
kettő elég terjedelmesen foglal­
kozik Jászberény múltjával, ha­
128

tárának s kiskunsági pusztáinak
leírásával. A Lehel-kürtröl szóló
könyv újabb kiadását a város
rendeli meg Landerernél 250—
—250 példányban latinul és ma­
gyarul, árkusa 6 frt-ba kerül.
A Nádor-huszárezred kiállításán
kívül 1800-ban városunk 101178
véka búzával és 35522/8 véka zab­
bal segítette I. Ferencet. Az 1802.
nov. 17-i jegyzőkönyv szerint „a
stationans, transenans katonaság
és keresztül utazó uraságok fuva­
rozása a szegény adózó népnek
erején felüli terheket jelent." Ezek
a terhek évről-évre megismétlőd­
nek a toborozással együtt. 1803.
máj. 14-én 12 katonát állít ki
városunk és lát el útiköltséggel.
Napóleon császárrá koronázásakor
megújult a háború. 1805-ben 17,
1806-ban 65 insurgens ifjat küld.
1807. szept. 1—28-ig Ferdinánd
trónörökös vasas ezrede gyüleke­
zik Jászberényben. A beneficiális
kassza kiürül a katonaság élel­
mezése miatt s a lakosok közül
különösen megkárosodnak azok,
„akik a contractionális istállókhoz
közel laknak.44
I. Ferenc az osztrák császári
cím felvétele után, az 1808-i or­
szággyűlésen biztosította Magyar­
ország jogait s inegkoronáztatta
3. nejét, Mária Ludovicát. A lel­
kesedés jelét tárja elénk az 1809.
ápr. 8-i jegyzőkönyv: Az insurrectio kiállítását e hó 3-án szo­
kott verbunk által megtartották.
A megkívántató szám önként va­
ló jókedvükből vállalkozott szép
ifjakból kiállott.44 Az 1809. no­
vemberi toborozáson már csak 6
legény tűzött önként pántlikát
kalapjára, 27 ifjat kényszeríteni
kellett. Ennek oka az utolsó ne­
mesi felkelés, a győri csata sze­
rencsétlen kimenetele, melyben
9

Blénessy : Jászberény természeti viszonyai és élete.

129

a jászkunok jún. 14-én és 18-án
megállták a helyüket s kitüntet­
ték magukat a gyászos visszavo­
nulás fedezésében is. A felkelők
s a kitüntetettek névsorát Prückler
József közli „Jászberényi rajzok"
című könyvében. Jászberénybe
való visszatérésükről ezt írja az
1809. dec. 15-i jegyzőkönyv: „Vá­
rosunkba érkezik és illokáltaltatik
a jéisz megyebeli felkelő nemes
sereg osztálya. Tisztek és köz vi­
tézek illendően békvártélyoztattak és porciókkal kiszolgátatnak.“
39 jászberényi ifjú veti le a sár­
ga gombos, zsinóros világoskék
mundért, fekete csákót, kardot,
pisztolyt és fokost. 1810 elején
Napóleon nőül vette 1. Ferenc
leányát, Mária Lujzát. A háborús
veszedelem elmulónak látszott. A
nemesi felkelők és a Jászberény­
ben állomásozó katonák közt vé­
res kocsmai verekedések dúltak.
Bazsó István és Juhász József
súlyosan megsebesült. Városunk
nehezen tud 1810. márc. 3-án 19
legényt, 1812. aug 8-án pedig 23
újoncot felpántlikázni. 1813. má­
jus 27-én még nehezebben megy
24 katonának a kiállítása. Az
1813. október közepén Lipcsénél
lezajlott népek csatája előtt Jász­
berény katonaállománya kiapadt,
mert a nemesi felkelésen és ná­
dorhuszárokon kívül éveken át
más ezredek részére is toboroztak.
Sok jászberényi vitézkedett Ferdinánd trónörökös, Antal, Ferenc
és József főherceg, Lichtenstein
herceg, Radeczky és Gyulai gróf,
Vécsey és Ott báró meg Mészá­
ros nevét viselő magyar lovas
ezredekben, továbbá Esterházy
magyar gyalogezredében, sőt ve­
gyes ezredekben is.
A hosszan tartó francia háború
utolsó évében, 1814 két első hó­
130

napjában a Jászberényre kivetett
103 újoncból csak 28 katonát
tudnak Kállay László, Mizsei
István és Telek András tanácso­
sok nagy nehezen kiállítani. A
hadi segély sürgetésére pedig ezt
válaszolja a tanács 1814. február
26-án: „Minthogy városunk hatá­
rában a múlt esztendőben mind
gabonára, mind takarmányra igen
csekély termés volt, a mellett a
téli árvizek vetéseinkben tetemes
kárt okoztak, sőt a vermeinkben
találtatott gabonáink is a felfakadott víz által semmivé tétettek,
a rendkívül való vízáradások által
pedig számtalan házi és kerti
épületeink földig lerontatván,
lakosaink végső ínségre jutottanak, ezen okokra nézve alázatos
lélekkel deklarálja a tanács : sze­
gény adófizető népünk valamint
a hátralevő 2/s rész, annyival in­
kább az újabban kivetett hadi
segedelem megadására elégtelen
és tehetetlen.^ Elengedés helyett a
kincstár pénzbeli segedelmet is
kér s a tanács Terenyi Jánosra
bízza annak behajtását.
A háborús költségeken kívül
az időjárás mostohasága is nö­
veli a nyomorúságot. 1803 és
1806 tavaszán kenyérért sokan
eladják hajlékjukat: Az 1808. jún.
11-i jegyzőkönyv így panaszkodik :
„A keserves éhségnek eltávoztatására a városházán szükség van
5000 kila búzára, 6000 kila zabra,
1000 kila árpára és 300 szekér
szénára, a lakosoknak pedig 20.000
kila búzára, 10.000 kila árpára,
mert nyomorult állapotjuk és
ínségük leírhatatlan. Vetésük a
magvát se adja vissza. Kaszáló
rétjeik annyira elégtek, hogy azo­
kon többé egy kaszavágást sem
tesznek, következendően mind
járó, mind heverő jószágaiktól
9*

131

megfosztatnak.“ Főleg Tokajból
szállítanak élelmet a Tiszán. A
nyomorúságot az is növeli, hogy
az árak egyre növekednek s 1811ben devalváció történik. A parochiális templom 3377 frt 20 kr
tőkéje 675 frt 28 kr-ra csökken
az új váltó pénzben. Az egyházi
ezüst edényeket pedig a város
előzőleg 198 frt-ért megváltja.
A napóleoni háborúk közepette,
1802-ben, Rigó Ferenc apátplé­
bános és Komáromy Menyhért
emeritus vicekapitány ösztönzé­
sére Kardetter Tamás és Rábl
Károly pesti építőkkel 6250 frtért az 1761-ben épült barokk
tornyot, mely az 1781-ben készült
templomhoz képest nagyon ala­
csony volt, majdnem 50 m-ig
emelik; Schrieber Domonkossal
947 frt-ért besztercei rézzel befödetik és bearanyozzák. A költsé­
gek fedezésére Kovács Mihály
jászberényi születésű nagyváradi
kanonok 1000 frt-ot ajándékoz,
amiért a tanács 1802. júl. 31-én
„mélységes hálaadó köszönetét
tészen“. Az okt. 18-i jegyzőkönyv
szerint: „A paroch. templom tor­
nyának épülete már annyira vi­
tetett, hogy maholnap a korona,
kereszt is fel fog tétettetni. Örök
emlékezetnek okáért ezen jeles
napon másodbíró úr készíttessen
egy tisztességes ebédet, melyre
főtisztelendő apát úr vendégeivel
együtt, tekintetes palat. vicekapi­
tány (Makó Lőrinc), helyben lakó
magistratuális tiszt urak és az
egész tanács invitáltasson; a ko­
ronában pedig fog készíttetni egy
emlékeztető írás." Az ünnepségen
Szteszkál János, Miimarik József
és Kürti János muzsikált. A fő­
oltárra 1805-ben készíttetnek új
tabernaculuniót Becsben 1400 frtért, Ports János gyöngyösi mester
132

márványozza és aranyozza 800 írt­
ért Mocser József egri képfaragó
1808-ban új szószéket készít 1.150
frt.-ért. Aranyozása 1810-ben már
1.150 frt-ba s ÍO véka búzába kerül.
A plébánia 6 ablakára zsalugátert
szerelnek 76 frt 36 kr-ért. 1807ben téglakerítéssel veszik körül.
1812-ben szervezik Bán József
apátplebános kérésére a 3. kápláni állást. Fischcr egri érsek
1814. május 31-én bérmált váro­
sunkban.' A felsőszcntgyörgyi ha­
táron Kőszeghi Menyhért lovas
bandérium élén ékes beszéddel
köszöntötte.
Az Erzsébet-ispitály részere 1800
máj. 4-én megveszik a város granáriumát, magtárát 1500 frt-ért,
de az mégis bérházban húzódik
meg, mert a magtárt a jász ke­
rület használta, 1803-ban ifj. Makó
Lőrinc kerületi jegyző meg is
vette, lspitályház építésére Ko­
vács József kurátor fundust vesz,
Bábel Károly gyöngyösi építőmes­
ter be is adja 4179 frt-os terve­
zetét, de az 1808. jún. Il i jegy­
zőkönyv szerint: „Az ispitály épí­
tését a mostani szoros körnviilállások között boldogabb időre
halasztani kénteleníttetetik.“ A
devalvációt megelőzőleg, 1811. jú­
niusában, az adósok sietve fizették
vissza a kölcsönöket, így a majd­
nem 7.000 frt-os tőke nagyon le­
csökkent, az ispitály rétjének
bérlői se tudtak rendesen fizetni,
azért a kórház építése elmaradt.
Az ispitálytól a granáriumért
kapott 1500 frt-ból kezdik építeni
1800. jún. 3-án az új városházát
a zsindelyes régi ház helyén. A
téglát a város két kemencéjében
égetik. Sólymosról hozatnak kö­
vet 193 írt-ért. A munka nagy
részét az iparosok évi 15 napos
hetisoros ingyen munkával végzik.
133

Kz asztalos munkáért Weisz
Gottfrid így is 379, a lakatos mun­
káért Krajzelmajer Ferenc 246,
7 vas ajtóért 147 frt-ot kap, 11
nagy ablak üvegezéséért pedig
Kürti Mihály darabonként 3 frt
30 kr-t. A padlás kideszkázását
Tuschel Ferenc szolnoki ácsmes­
ter végzi 120 frt-ért. A sessionális
terembe egy nagy gömbölyű kály­
hát és 18 fekete széket állítanak
be. A Fehér-ló kvártélyházból
visszahurcolkodó tanács 1801.
aug. 1-én ülésezik benne először.
Ord. bíró Bessenyei Ferenc, 2-od
bíró Szórád István, tanácsosok :
Nagy Mihály, Bartsik János, Bcne
János, Balogh Mátyás, Dzián Imre,
Muhoray József, Kállay László,
Pesti Mihály és Alavánder József;
ord. notar. Molnár András, vicenatoriusok: Kiss Ferenc és Terjéki
Mihály először is a teljes Szt.
Háromságnak tiszteletére, hogy
az új házban teljes erőt engedjen
a közjónak folytatására és igaz­
ságnak szolgáltatására, 3 Miatyánkot és Üdvözletét mondanak
el. A városi tanács a mai hatás­
körön kívül egyesítette a főszolga­
bírói, járásbírói, rendőri, árva­
széki és telekkönyvi hatósági jog­
kört. Polgári vétkekért száműze­
tést, aristomot, pálcázást, korbá­
csolást és pénzbüntetést szabott ki.
1801. szept. 5-én Steöszel József
nádori főkapitány „generális visitatiója“ alkalmával sok üdvös
határozatot mond ki a tanács,
így pl.: a templomot és felszere­
léseit rendben és tisztán tartják.
A céhmesterek istenes viselke­
désre bírják a^’szilaj ifjúságot!
A levéltárt rendezik. Vigyáz a
tanács, hogy a házak sorjában
épüljenek és a vermek az utcák­
ról eltűnjenek. A fehérnép pendelben ne járjon az utcán. „Fel134
X

gyürekezve a Zagyván mosni ne
merészeljenek!“ Az Öreg-erdő
mellett a postamesternek bérbe­
adott földet s a Ilajta-mellékét
18 dűlőre szaggatják s erdősítésre
kiosztják, 1 hold birtokra 2 sukk
szélességű erdőföldet adnak, a
plébánosnak 50, a prédikátornak
20 ölnyit. Makkal és csemeték­
kel ültetik be s őrzését 2 csőszre
bízzák. A pusztai nyírest kivágjak
s azután körülárkolással védik a
sarjadzást. Dzián Imre, majd Ko­
vács József mint erdőinspektorok
buzgólkodnak a Leopold (Margit)
sziget, József (iskola) kert, utcák
és udvarok befásításán is. A gyú’mölcstermesztés fejlesztésén Dósa
Ferenc volt testőrző gárdahadnagy 1 áradozik. Lajos-pusztan
1803 telén osztanak földet s a
dűllőzést úgy intézik, hogy az
idehaza lévő 1 hold birtokra 1
öl szélességű föld jusson. 1807
tavaszán a haszontalan homokos
legelő egy részét úgy düllőzik ki,
hogy minden jugérumra 2'5 sukk
szélességű föld jusson. Az egészet
körülárkolják s beültetik szőlővel,
/gy telepítik a Neszőri-szőlőt! A
kát. és ref. egyháznak is adnak
belőle. A régi epres-kerteket rendbe­
hozzák. A város szélén szérűs
kerteket is bőven osztanak. A ta­
gosításra vonatkozókig tervezetet
készítenek.
Az állattenyésztés jövedelmez
a legtöbbet, főleg a juhászat. Az
1801. dec. 12-i jegyzőkönyv közli:
„A juhászok, mesteremberek, irredeniptusok által összeszerzett nagyszámú juhok városunk határait
özönniódon elborítván, legelő me­
zeinket despascalni szokták, hogy
a régi birtokos lakosságnak járó
jószági nem élhetnek . . .“ A
gyapjú párja 1802-ben 32 kr,
1809-ben 3 frt. A faggyú mázsáját
135

110 frt-jával fizeti 1810-ben a
gyöngyösi szappanosrncster. A mar­
habőr párját 100 frt-ért veszi meg
1811-ben Pecsenyánszky József
vargamester; 1814-ben, a deval­
váció után pedig 20 frt-ért Rosenfeld József álmosdi zsidó. Az iz­
raeliták térhódítását mutatja az
1813. júl. 28-i jegyzőkönyv, mely­
ben a görög kereskedők hiába
panaszolják, ho"y „a heti két vá­
sárban a zsidóknak portékáik
árulása megengedtetvén, nekik
elszenvedhetetlen kár“ A városi
tanács 1806-ban főleg a következő
iparosokkal dolgoztat: Kürti Mi­
hály üveges, Gombért Mihály kö­
teles, Kelemen Mihály kovács,
Török Lőrinc és Molnár András
szabó, Paszirer Antal asztalos,
Zámár Mihály és Feke Pál kerék­
gyártó. A város közepén lévő kőliídat Ráhel Károly kőmíves építi
1806-ban, 3170 frt-ba kerül, felét
a jászkeríilcti pénztár fizeti, mert
„a városon keresztül pastális és
coni/nerciális át lévén, ezen híd­
nak nemcsak Jászberény városa,
hanem a ns. Jászdistrictusok több
helységei és az országnak nagy
része használják.41 A tűzoltók fel­
szerelésének tökéletesítésére egy 10
akos vizipuskát vásárolnak Pesten
520 frt-ért.
A háborús állapotokba bevi­
lágít az 1805. dec. 11-i jegyző­
könyv : „A közbátorságra és csen­
dességre városunkban eddig 80
személy vigyázott fel, ezután 120
éjjel-nappal lovaikkal együtt ké­
szen álljanak.44 Az egyik tanácsost
„politia inspectorsággalu bízzák
meg. Baráth István és Ozorószki
Ignác mellé 3. hadnagyul megvá­
lasztják Szabó Pált a „tilalonitörések“ megakadályozására. Öt
bába működik városunkban, köz­
tük Pállya Julianna, kinek ré­
136

szere a város közepén házat épí­
tenek a seborvos udvarán. A him­
lőoltást 1814-ben kezdi meg Gottvil János. A nemzeti iskola 111.
osztályát 1803-ban a gimnázium­
hoz csatolják. Horváth Péter ná­
dori alkapitányi elfoglaltsága mi­
att az elemi iskolák vezetését
Rigó Ferenc apátplebános vál­
lalja magára 1808-ban; a gimná­
zium igazgatását pedig Ilermányi
Józsefre bízzák.
I'.bben az, időben főjegyző volt: Molnár
András, 1802-től Kőszeghy Menyhért; főbírnlf: Bessenyei Ferenc (1801, 1804—5),
Kállay I,ászló (1802—3, 1800—7,1809—10,
1812), Alavánder József (1808, 1813 — 14.),
Dzián Imre (1811). A franciskánusok giardianjai: Knrbisz Dániel, Uj Ignác és Lichcr
Modcstns. —• Kovács Antal tanító évi fi­
zetése 1807-ben: készpénz: 100 frt, 30 po­
zsonyi mérő búza á 1 frt 30 kr—105 frt,
25 font faggyú—7.30 frt, 1 mázsa hús=15
frt. 60 font só—5 frt, 2 öl fa—30 frt,
kvártélypénz—50 frt. In summa—292 frt
30 kr. — Á város adománya : 1800-ban az
egri tűzkárosnltaknak 40 frt, 1801-ben a
siketnémák házának építésére 25 frt, a fran­
ciáktól zsarolt tiroliaknak 5 frt, 1810-ben a
budai tűzkárosnltaknak 200 frt, a Ludovika
Akadémia felállítására 100 frt, a Nemzeti
Játszó Társaság felsegítésére 50 frt.

137

Jászberény élete I. Ferenc
zsarnoki uralkodása alatt
(1815—1824)

Az 1815. év szeptemberében
kötött szent szövetség biztosította
Ferenc császár elsőrendű nagy­
hatalmi állását. 1. Ferenc, ki
addig a francia forradalom ellen
küzdött, ezután a korlátlan ha­
talom megszilárdítására, az újí­
tások elnyomására törekedett.
Magyarországán nem hívott egybe
országgyűlést, a rendek megkér­
dezése nélkül felemelte az adót
s katonát szedett. Ez a fájdalmas
idő csiholta ki Kölcseyböl nem­
zeti imánkat. Panasztól, elkesere­
déstől, a vármegyék élére állított
királyi biztosok erőszakoskodásá­
tól volt hangos az ország. I, Fe­
renc magyarellenes miniszterei­
nek : Baldaccinek és Metternichnek ellensúlyozására törekedett
József nádor, aki a vitéz, lovagias magyarok érdekében mind­
egyre síkraszállt. Neki köszön­
hetjük, hogy a bécsi kormány
alkotmánytipró kilengései erősebb
megrázkódtatás nélkül vonultak
el a jászkunok felett.
A nádor iránt való szeretetböl
Jászberény az uralkodó születése
napját nagy ünnepséggel üli meg.
A tanács pl. 1819 febr. 9-én így
rendelkezik: „A jövő kedden,
febr. 12-én dicsösségesen uralkodó
fejedelmünknek születése napja
138

következvén, valamint más esz­
tendőkben, úgy most is a tiszta
hűségnek megbizonyítására< a tanács méltónak látta következendő
rendelkezéseket: 1. Bán József
apátplebános úr misézése közben
6 mozsárágyúlövések tétessenek.
2. Előző nap este szintén lövések
figyelmeztessék a lakosságot! 3.
Az új stationáló katonaság éppen
az nap érkezik városunkba, a
Kerületek a tiszteket vendégelik
meg, a strázsamestereket a város
a vendégfogadóban, a káplárok­
nak és közlegényeknek adasson
fejenként ’/.j font hús és 2 icce
bor!“ Az 1815. aug. 29-i jegyző­
könyv szerint: „Városunk hatá­
rában oly szűk gabona termés volt,
hogy a Felségnek megajált liadisegedelembeli gabonát megadni
nem tudja, pénzben való meg­
adása is nagy megerőltetéssel történik.“ Panaszkodva bár, de Jász­
berény megfizette az adót, az itt
állomásozó katonaságnak szállí­
totta az „utensiliákat,“ fizette „a
militáris épületek reparatióját“ és
a hadisegedelem „ejectatióját.“
A katonák elszállásolása és ellá­
tása nagy gondot okozott Komáromy István kvártélymesternek.
Koch György, a lotharingiai va­
sas ezred parancsnoka 1821- és
1822-ben Bécsből újévi üdvözletét
küld a tanácsnak, mert „az esz­
tendőt megelégedéssel töltötte városunkban.“ A katonaállítás a
béke éveiben kevesebbe került.
A tanács 1815. jan. 14-én meg­
állapítja : „Katonai állításra a paletán lévő redemptusok, a proportione possessorii, az irredemptusok a proportione contributionis
concurráljanak!“ A toborzás csak
1821-ben mutat nehézséget, 36
legény helyett csak 24 akadt. A
háború folyamán a salétromfőzés
J39

fellendült városunkban. 1815. ápr.
8-án Bodermánszky János és tár­
sai még egy újabb salétromfözö
kemence felállítására kérnek en­
gedélyt.
A francia háborúk folyamán
Jászberény mezőgazdasága fejlő­
dik. Faeke helyett vasekét kez­
denek használni. A közlegelőkből
sokat felszántanak még Benc
pusztán is, mert egy pozsonyi
mérő búza ára 1790-től 1816-ig
30 garasról 513-ra emelkedett. A
burgonya termesztést az 1817. jan.
4-i jegyzőkönyv említi először.
„Kukorica- és krumpliföldek ki­
szakítása miatt a legelő szembe­
tűnően szűkült/4 1817. márc. 7-én
ezt olvassuk: „A Kecskelábtúl a
Szamárszéken át vivő dellőúttúl
a kerekudvari szöghatárig fekvő
ugarföldek ezen esztendőben csu­
pán krumplit'ermesztésre fordíttatnak.44 A zabszükségletről 1823.
febr. 1-én így gondoskodnak:
„Mivel Jászberény pénztárát na­
gyon megrontja a sok zabvásár­
lás, Bene pusztán évenként 800
köböl alá való földet osszunk ki
a lakosoknak köblét 4 kila za­
bért.44 A másik nagy kiadás a fa­
hiány miatt a vizek mentén való
erdősítésen kívül 1817. márc. 22én „a sívó homokon újabb erdő­
földet szándékoznak osztani.44 A
mech. szövőszék feltalálása, a gyap­
jú árának emelkedése miatt a jász­
berényiek fő jövedelme a juhászat.
A hosszú, göndör gyapjas, csavart
szarvú magyar juh Jielyett selyem­
birkát kezdenek tenyészteni s
ezt birgének nevezik. A juhászat
túltengése miatt a tanács 1819.
ápr. 15-én elrendeli: „Valamint
birge, úgy a magyar juhok is a
marhák járásának depascatiójától
eltiltatnak. Jászberény lakóinak
majorkodásában a földmívelés
140

volt principális ága a nemzeti
boldogulásának, a pascuatio pedig
mint ennek elkerülhetetlen sege­
delme tekintetett. A pusztákat
határnélkiil való juhtartásbéli
speculatióra, melyet csak a tehet­
ségesebbek gyakorolhatnak, áltál­
engedni nem lehet, hacsak a
földmíveléshez szükséges barmok
s lovak tenyésztését elfojtani s
azzal a közönséget romlásba hozni
nem kívánná.44 Ezért megszabják,
hogy kiki mennyi juhot tarthat.
Ördögh András legelőbérlőnek
volt a legnagyobb nyája. „A ju­
hászok 1815. aug. 26án állították
fel a leánynevelő intézet előtt
lévő nagy feszületet. — A sertés­
tenyésztés fejlődését mutatja az
1822. máj. 11-i tanácsi határozat:
„A sertések szerfelett elszaporod­
tak a pusztán. Ezután csak a
szükségképen ott tartózkodó konvenciós 4 csősznek, tanyásoknak,
kertészeknek és gányóknak en­
gedtessen meg sertéstartás'44 Az
első hentesüzletre 1824. szept. 8-án
adnak engedélyt: „A sertéshús
mérésének jussát jövő évre próba
gyanánt Fridman Károly helybeli
kávés és hentesnek adják, mert a
sertéshúsmérést eddig holmi jöttment lakosok gyakorolták a nél­
kül, hogy ebből a város részére
legkevesebb haszon is háramlott
volna. A lakosok saját hízlalású
sertésük húsát, zsírját, szalonnáját
ezután is szabadon eladhatják.44
A kétszeres és tiszta búzából
sült kenyéren kívül fotáplálék a
hús, sokszor a füstölt, romlott
hús, avas szalonna, tarhonya és
köleskása. A húst bográcsban
gulyásnak vagy pörköltnek ké­
szítik el. A zöldségféléket: a
káposztát, répát, tököt kevésbbé
kedvelik. A dinnyét azonban nagy
mértékben fogyasztják. A szőlő
141

s gyümölcstermesztés hódít. A
dohány ültetést 1820-ban kezdik
meg Bene pusztán, a vadsáfránytermesztését pedig 1822-ben Négy­
szálláson. Preis András pesti ke­
reskedő 140 kát. holdat bérel erre
a célra, holdját 5 frt 30 kr-ért.
Hasonlóan frajzer András paprikatermesztésre. Az 1815. júl. 1-i
jegyzőkönyv szerint: „Preis József
több esztendőktől fogva városunk
határában a tábori apothecában
megkívántaié virágokat, füveket
és gyükereket ásatván és szedet­
vén, lakosainkat mindazokért
kifizette.”
Az első patikát a tanács 1790.
máj. 1-i engedélyével Déryné
édesapja, Schönbach József nyitja,
kit jegyzőkönyveink következe­
tesen Scheckenbach-nak írnak.
„Jószágát Hatvanból a város két
kocsija május , 22-én hozza át.”
Egyik bolthelyiségben kezdi meg
működését. 1794-ben azonban a
városnak „az újonnan felépült
latikáért 30 frt bért fizet. Csakíamar megvásárolja. Ez az eméktáblával megjelölt ház helyén
volt. Déryné azonban ennek épí­
tését megelőző év dec. 24-én
született. Apjának halálát és vég­
rendeletét az 1799. júl. 6 i jegyző­
könyv közli. Anyját, Kiedl Annát,
a hitelezők megrohanják, köztük
Babits Ignác bécsi kereskedő 533
frt 41 kr-ért, sőt a patikát ve­
zető Gréff Dániel is. A szoron­
gatott özvegy 1803. aug. 1-én
„passivái miatt házát és patikáját
felszereléssel együtt 3550 frt-ért
eladja Hoffer Ferenc budai paticariusnak, ki azt jó karba hozza.”
A megmaradt pénzt az árvák
pénztára kezeli, az özvegy nehe­
zen jut hozzá. 1807-ben Hentaller
Károlyé lesz a patika, amelyet
1819-ben kibővíti, telkét a város142

tói vett sávval növeli. — A tanács
1817. febr. 15-én elrendeli: „Az
egészség ártalmára az ablakok
télen át bezárva, betapasztva ne
tartassanak! A kuruzslók a gyó­
gyítástól eltiltatnak.“ 1823-ban
„a lakosok közül sokan skorbutban sínylődnek." A himlőoltás
ebben az időben rendszeres.
Gottvill János városi orvos, Pirchler Tádé kerületi orvos és Görög
János seborvos oltogatnak. Hat
bábaasszony a várostól évente
8—8 véka búzát kap.
Az Erzsébet-ispitály ügye eb­
ben az időben is csak vajúdik.
A nádori főkapitány 1816. júl.
6-án jóváhagyja a kórház építésé­
nek a tervét. Hozzáfűzi: „Az ispitály fundusához közeliévé Zagy­
va-folyás kicsapásának meggáto­
lására egy alkalmatos töltést készí­
teni még a folyó esztendőben el­
rendeltetik" Többszöri sürgetés
után az 1821. aug. 8 i jegyzőkönyv
szerint: „A kerületek megenge­
dik, hogy a közönséges ispitálynak felállítása boldogabb időre
halasztassék. A költségek viselé­
sére esztendőnként gabona- és
bortermések, ájtatos collecták
tétessenek . . .“
1818. márc. 27-én „a tanács
egyenes értelemmel elhatározta,
hogy a városháza egyemeletre
építtetne fel, felül a városi ta­
nácsnak sessionális sálája, a nó­
tárius, perceptoratus és archívum,
ide alá pedig a hajdúk szobája,
árestomok s boltok épülnének, a
mostani városháza pedig kávé- és
tractérliáznak alkalmaztatna . . .“
Az 1818. máj. 16-i jegyzőkönyv
szerint azonban: „A Districtusok
a városháza új épülete eránt tett
tanácsi határozatnak effectusban
vételét a fundusnak fogyatkozása
végett a föíclosztálynak végrehaj143

tásái’g elhalasztották . . .“ Á ta­
nács 1815 júl. 1-én elhatározza,
„hogy a serházat Rabi Károly
tervei szerint boltozatossá építik.44
Lechner János serföző két év
múlva is hiába sürgeti s azért a
bérletet átengedi Sípos Józsefnek
évi 3000 frt-ért. Mivel azonban
rossz sört gyárt, a város a bérle­
tet 1819-be Krakovitzer Jánosra
bízza évi 2550 írt ért. Az 1819.
márciusi árvíz a „Külső malom
déli oldalát fenekéből kiforgatta44.
Egészen újra kellett építeni. Kö­
zelében egy interimalis kis mal­
mot állítottak fel és 571 öl hoszszú töltést húztak. A belső malom
mellé pedig Varga Pál molnár
1919-ben kendertörőt építtet, mely
kétévi használat után a városé
lett. 1821-ben a belső malom
főmolnára'. Supeki Ferenc, legé­
nyei'. Ferenczi András, Ványik
József, Molnár István ; az egyik
külső malomban főmolnár: Ko­
vács .János, legényei: Háczai
András és Szakali Lukács; a má­
sik külső malomban főmolnár:
Szakali József, legényei: Angyal
Imre és Tukora Imre; a külső
száraz malom molnára Kalla Pál;
a belsőé pedig Papp János. A
malmok jövedelme pl. 1822. jan.
1—25-ig a molnárok részén kívül
a belső malomban : tisztabúza 17,
kétszeres 119, árpa 64, kukorica
25, malompor 3’5 kila; a külső
malomban: tiszta búza 10, két­
szeres 47, árpa 25, kukorica 9
kila, az új malomban: tiszta búza
6, kétszeres 17, árpa 5, kukorica
4 kila.
A város jövedelme az 1824.
júl. 27-i licitáció szerint a követ­
kező regálékból és egyéb beneficiumokból állt évente: A belső
nagy vendégfogadó 5 kocsmával,
3 mészárszékkel, 1421 hold vágó­
144

marha-járással: 5000 frt; a hajtai
vendégfogadó 12 hold legelővel,
6 hold szántóval 400 frt; a pesti
útban lévő csárda 12 hold lege­
lővel 150 frt; a serház 1800 frt;
a lajosi nagy vendégfogadó 12
hold szántóval, 35 hold legelővel
1500 frt; a lajosi kis csárda 12
hold legelővel 250 frt; a mizsei
csárda 12 hold legelővel 250 frt;
bolt a város udvara szögletén,
Mausberger Mátyás bérletében
150 frt; ugyanott másik bolt
depositorummal, sómérés jussával
1050 frt; az 1-ső középső bolt
Arahumovics Dávid bérletében
110 frt; 2. bolt Constantinovics
Demeter bérletében 110 frt; az
alsó boltok közül az 1-ső, melyet
Petrovics Tamás utódai bérelnek,
110 frt; a 2. bolt, melyet Hadzsi
László bérel 110 frt; a 3—5 bolt
is 110—110 frt; a középső boltok
mellett, a szögleten lévő 2 kvár­
télyház 60—60 frt; a doktori
kvártélyház mellett lévő 60 frt;
az alsó boltok mellett lévő ház
80 frt; a postaház mellett lévő
kvártély 50 frt; halászat, vadászat
100 frt; vadászat a pusztán 150
frt; az ispitály rétje 500 frt; a
vásári és piaci taksák jövedelme
1200 frt; a vízi- és szárazmalmok
jövedelme 2500 kila gabona. —
Az 1819. ápr. 15-i kimutatás sze­
rint a város tulajdonában 80 kü­
lön födél alatt lévő kisebb-nagyobb épülete van. A téglaégető
is a városé. Telek András másod­
bíró javaslatára 1820-ban cserép­
verőt is szerződtetnek. Libutka
Pál cserépégető ajánlatára 1821ben kezdik mélyíteni a Szent
János mellett lévő Berzátzy-féle
halastavat.
A plébániatemplomot 1820-ban
renoválják. A kriptájába való
temetkezés díját 16 frt-ról 50-rc
10

Blénessy: Jászberény természeti viszonyai és élete.

145

emelik. A körülötte lévő kőkerí­
tés anyagát a Szentkúti kápolna
átépítésére fordítják 1821. máju­
sában. A plébánia kertjében Bán
József apátplébános fürdőt épít­
tet 1823-ban. A barátok templo­
mának tetejét 1815-ben javítják,
sekrestyéjük és Szent Lászlóról
elnevezett kápolnájuk javítására
1823-ban 2000 cserépzsindelyt,
400 téglát és 100 frt-t ad a város,
a ref. templom tetejére szintén
2000 cserepet.
Az iskolaügy fejlődését szük­
ségessé teszi az, hogy az elemi
1-ső osztályába 200-nál több ta­
nuló jár. Ezért 1817. nov. 15-én
így intézkedik a tanács: „Kiss
Károly, Virág István és Cseri
László helybeli lakosok a tanács
által felállított 3 triviális oskola­
béli tanítóknak esztendei fizeté­
sek fejenként 40 frt, 30 véka
búza. A tanuló gyermekek alkal­
matosságára kiárendált 3 házak:
jelesen a felvégen Badari György né,
az alvégben Erős Gergelyné, a
túlsó részen pedig Csukonyi Miliálynénak esztendei árendája 60
frt és a szükséges requisitumok,
ú. m.: ülőlócák, könyvek, táblák,
egyszersmind az építendő oskolák
sumptum proiectumát a tek.
districtusoknak bemutatni ren­
deltetik. Pénzhiány miatt egye­
lőre csak az alvégi iskola kap új
épületet. A tanítók beosztása az
1819. nov. 10-i jegyzőkönyvből
tűnik ki: „Tábori István, a leá­
nyok tanítója 29 év óta, elgyen­
gülése miatt tovább nem tanít­
hat, a tanács conventiójának
felével: 35 frt, 30 véka búza, 1
öl fa, 50 font hús, 12 font fagygyú, 15 font sóval segíti pensió
gyanánt esztendőnként. Helyébe
Cseri Lászlót választották. Ennek
utódául az alvégi oskolába Kiss
14G

Károlyt helyezik, helyébe a vízentúli oskolába Bászti Pált vá­
lasztották ineg.“ A ref. iskola
rektora Kosa Dániel.
A gimnázium nehézségekkel
küzd Hermányi József igazgató­
sága alatt, mert Félegyháza fel­
mondja a fenntartására megajált
évi segedelmet. Jászberény 1820.
jún. 10-én magára vállalja „a
polgári boldogság eszközének, a
neveltetésnek elősegítésére, ám­
bátor a katolikusok részéről 4
normális és 3 fiókoskolabéli ta­
nítókat, a reformátusok részéről
1 tanítót fizet s 4 oskolaépületet
tart . . .“ Az 1823. dec. 20-i
jegyzőkönyv szerint „a felséges
resolutio a kir. gymnasium fundusát 8 tanító fizetésére elégte­
lennek tartja, azért elrendeli,
hogy a gymnasiuinot adja át
vagy a főtisztelendő praemontratensiseknek vagy a Sz. Ferenc
szerzeteseinek/4 A város azonban
kéri: „ezen kerületekben 150
ezernél több hűséges jobbágyait
ezen jótételre továbbra is része­
síteni méltóztasson.“
Nagy költséggel jár a tagosítás
vagy „új földozstály“ előkészítése.
A kataszteri térkép készítésével
Major Gábor földmérőt bízzák
meg 1817. febr. 15-én s a földek
minőségének megítélésére tize­
denként 2—2 becsüst küldenek
ki 1 frt 30 kr napidíjjal. A mér­
nökök díj a több ezer frt-ra rúg, míg
ellátásuk pedig havonta 200 frt.
A térkép 1819. májusában készül
el. Bedekovics Lőrinc kerületi
mérnök, Makó Lőrinc kér. fő­
jegyző, Mihálkovics József levél­
táros, Muhoray András kér. jegyző,
Bathó Ignác városi főjegyző,
Farkas Péter és Benedek István
tanácsbeliek jún. 9-én hitelesítik :
„A távolságok és perifériák mé1.0*

147

résében felfedezett különbözések
tekintetet sem érdemelvén, a
mappának és lajstromnak authentiója kérdésen kívül vagyon.44
E szerint Jászberény határá­
ban van :
21.967
11.746
33 713
13.891
éspedig 259
1157
1177
397
6930
1.182
1.077
1313
394

hold 568 n-öl szántó
kaszáló, azaz
542
99
elosztandó föld
1025 99
,,
212 „ el nem osztandó fő
folyóvíz
1273 99
n
vízállás
1244
n
szikes
1000 99
országút
1000
legelő
115 99
sovány homok
514 99
99 1447 „ belső fundus és k<
szőlő
384 99
erdő
,, 1233 99

Az egész határ 47.604 hold 1233
□ -öl. A tagosításra vonatkozó
elveket is megállapítják 13 pont­
ban. Egyesek ellenzése miatt
azonban 1819. júl. f;én elhalaszt­
ják a végrehajtást. Összeírják az
igazolok és ellenzők okait. Ezek
tekintetbevételével adja ki József
nádor 1824. febr. 27-én resolutióját, melyben a földeknek keve­
sebb darabokba leendő összehú­
zásának hasznát44 hangoztatja és
sürgeti.
Ebben az időben főjegyző volt: Kőszeghy
Menyhért, 1819-től Bathó Ignác; főbírók:
Kállay László (1815-16, 1820—21 és
1824), Tóth Imre (1817—19, 1822 23.)
Ferenc-rendi házfőnökök: I akács Elek,
Zsoldos Mihály, Szadniczky Domonkos és
Csikány Károly. — Pásztorok, csőszök bére
1822-ben : telién-, ökörcsordások és csikósok
6 darabtól 1 véka búza, 4 db-tól 1 kenyér ;
borjúcsordások 8 db-tól 1 véka búza, 4 ta­
valyitól 1 kenyér, 2 kis borjú egynek
számít; szőlőcsősznek 5 úttól 1 icce búza,
4 sortól 1 kenyér; szőlőpásztornak 30 sor­
tól 1 kenyér, minden sortól 1 kr; kuko­
ricacsősznek 1 kötél földtől ’/i kenyer,
minden
kötél földtől 1 icce búza ;
kenderés káposztacsősziiek
minden
pózna földtől I icce búza, nagy póznától
t/2 kenyér. — A város iparosainak évi
148

konvenciója: Felner Ferenc asztalosnak
150 fit 5 kila tiszta, 20 kila kétszerbúzii,
2 kocsi szalma; l’irk János lakatosnak 150
frt, 5 kocsi tiszta, 20 kila kétszerbúza, 2
kocsi széna; Szívós András kovácsnak 170
frt, 5 kila tiszta, 50 kila kétszerbúza . . .
A város adománya : 1816-ban a félegybázi
jégkárosultaknak 200 frt, 1818-ban a jászkiséri plébánia építésére 100 frt, 1819-ben a
kecskeméti tűzkárosultaknak szalma, tégla,
zsindely és a Ferenc-rendiek égett templo­
mára 50 frt ; a salzburgiaknak 16 frt;
1820-ban a szerviták egri templomára egy
beti gyűjtés, a Szt. Erzsébet nevét viselő
budai ajiácáknak 25 frt; 1821-ben az esz­
tergomi érseki templomra 50 frt. A király
1 font .só árát 1823-ban leszállítja 23 kr-ról
12-re. A jászberényi vásárt 1823. márc.
26—27-ről átteszik 24-re a zsidók búsvéti
ünnepe miatt: “Minthogy a vásári jövede­
lem a zsidók meg nem jelenése esetére
felette, megcsökkenne."

Jászberény élete a reform
korszak első részében
(1825—36).

A XIX. század második negyede
a gyorsütemű fejlődés korszaka.
Jászberény népessége is jelenté­
keny növekedést mutat. Széchenyi
István gróf eszméi és alkotásai
pezsgő életet teremtettek József
nádor támogatásával. A francia
forradalom hatását, a kor szelle­
mét, a társadalmi, gazdasági és
közjogi újitásokat már 1810 óta
sürgető nagy nádor bírta rá a
megcsontosodott I. Ferencet 1825ben a híres bergamói leiratra s
az 1825—27-i országgyűlés össze­
hívására. Az erre való előkészü­
letek és követválasztások élénken
foglalkoztatták a megyéket, a
Jászkunságot is.
Dósa József jászkerületi kapi­
tány 1825. aug. 27-én felszólítja
Jászberényt, hogy a szept. 11-én
tartandó országgyűlésre írják össze
az adócsökkentésre vonatkozó
adatokat, mire a tanács közli:
„A határ nagy része a,Zagyva,
Tárná, Tápió, Hajta és Agó hir­
telen áradása miatt sokat szen­
ved, a szénát elmossa a víz, a
búzavetéseket is sokszor elborítja.
A határ egy része, a pusztának
nagy része siványhomok, nem
terem elég gabona. Némely lako­
sok Kerekudvaron árendálnak
terhes fizetés mellett, némelyik
150

10—12 frt-t is fizet egy jugerum
földért. A valóságos nemes famí­
liák száma városunkban aug.
16- án végrehajtott felszámlás sze­
rint négy, földbirtokos famíliák
száma 2542, birtoktalan pedig
1075.“ A tanácsnak 1825. dec.
17- i határozata: „Minthogy a
mostani országgyűlésen oly neve­
zetes tárgyak vétettek pertractatiá
alá, melyek a többi hazafiakkal
minket is érdekelnek és amelyek
folyamatsát tudni nemcsak szép,
de szükséges is lehet, ennélfogva
elhatároztatik, hogy az Ország­
gyűlés Diariuina és Actái váro­
sunk archívuma számára megsze­
reztessen és azoknak megszerzé­
sek iránt egyik diaetalis követ,
Makó Lőrinc főadószedő úr megkérettessen.“
,
Az első reform országgyűlés
utolsó évében, a Tudományos
Gyűjtemény 1827. évi szamaban
jelent meg Jászberényről az első
önálló értekezés, Bartsik Márton
levéltáros írta. Leírása szerint:
„Kisded házak között méltósággal
emelkedik roppant pcirochíális
temploma. Díszesiti a körülötte
lévő és sok szenteknek statuáival
ékesített kőkerítés ... A város
közepén egy 6 kerekű, a városon
kívül egymásnak átcllenben helyheztetett 4—4 kerekű vízimalmok
a lakosoknak nem kevés szolgá­
latot nyújtanak. Mind a kettőnek
tájékán szép füzes és topolyos
erdők és nádalók vannak . . .
Jó ízléssel készült a jászkerületek
e<»yemeletű jurisdictionalis háza
is . . . Vagyon itt még kir. gimnasiian is, ahol a hat diák osko­
lákban világi tanítók tanítanak ...
és az utasok számára jó s alkal­
mas szobákkal készült vendég­
fogadó a Jász-kürthöz . . . Jász­
berény terrénuma gabonát közép­
ül

szerűen terem, a homokos rész
marhajárásra használtatok, ka­
szálói meglehetősek. Van két
szőlleje is, ahol a borok közön­
ségesek, de gyümölcsök jók te­
remnek. A hasznavehetetlen ho­
mokba ültetett Iiajta nevű erdeje
fával ugyan még keveset, azonban
náddal és vadakkal bőségesen
szolgál . . .“ Ez az értekezés
Jászberény múltját Horváth Péter
Commentatiója alapján ismerteti,
amely 1823-ban magyarul is
megjelent.
Á reformkorszak elején termé­
szeti csapások fékezik városunk
fejlődését. A szárazság miatt 1825.
és 1839. évben „a tanács a leg­
nagyobb áldozattételek mellett
sem tud a katonaság részére •ele­
gendő szénát hozatni.44 Az 1834.
jún. 17-i jegyzőkönyv szerint a
pusztán 384, a belső határban
127 barom döglött éhen. 1836.
márc. 28-án pedig: „Nemcsak a
tavak, hanem a folyóvizek is anynyira elapadtak, hogy a halászat
megszűnt, a szárnyas állatok el­
tűntek.44 A tanács 1836. aug. 18-i
rendelkezése: „A rendkívüles
szárasság miatt a kutak részint
kiszáradtak, részint annyira ki­
apadtak, hogy a lakosok napi
szükségletükre sem elegendők.44
Ezért azokat mélyítik és kővel
újra kirakják. Az árvizek 1830.
júniusában megrongálták a kecskelábi töltést s a mellette levő
külső zúgót, melynek védelmére
előző tavasszal 2'5 öles jégellenző
kemény fakarókat vertek be. Komáromy János tanácsbeli 1834.
okt. 4-i jelentése szerint pedig:
„A beiszapolt és náddal benőtt
Zagyvát a Nagy Mihály-féle szi­
getnek északi részétől a belső
malomig kitisztíttatta és kellő
szélességre kiásatta, a Szent Já­
152

nosnál lévő töltést is a víz felől
gallyakkal megerősítette.“
<4 város rendezését József ná­
dor 1817. évi rendeleté alapján
1825. nov. 17-én határozza cl a
tanács : „A város földmérői kezek
által felméreti esen. A város ke­
leti oldalán lévő kerthelyeket
házi fundusul osszák ki lO-öl
szélességben és 12 öl hosszúság­
ban. A házakat lineára kell épí­
teni. A fundust a testvérek ne
osszák fel, mert az a házakat sü­
ríti. A Kovács utcáról a Szőllőutcára közösítő utak nyittassanak."
A város regulatiőjára és csinosoilására felügyelő bizottság javas­
latára rendezik a főutcáról nyíló
utcákat is 1832-ben. Jászberény
egyik büszkeségének, főterének
kialakulásáról a tanács 1834.
márc. 3-án gondoskodik Heinhoffer Bálint kerületi földmérőnek
s a tiszti küldöttségnek „a vásári
nagy utca két oldalának célerányosabb kimérésére tett javasla­
tával kapcsolatban." A plébánia­
templom tetejének új zsindelyezését Homályosy Ferencre bízzák
1834. okt. 22-án 6900 váltófo­
rintért. A jobb oldalon levő 3
első széksort posztóval vonják be
az elöljárók tiszteletére. Az 1836.
tavaszán megrepedt 28 mázsás
nagy harangot Egerben újraöntik.
Az 1836. nov. 26-i jegyzőkönyv
közli: „A szentkúti újonnan épí­
tendő egyháznak fundamentu­
mába tétetett jegyzéseket Tóth
Imre curator bemutatja." 100 öl
solymosi követ építettek bele
350 frt árban.
A plébánia előtt álló Szenthá­
romság szobrot Alavander Mihály
állíttatta a kolerajárvány alkalmá­
val. Ez 1831. júl. végén lépett
fel Jászberényben. Gottvill János
orvos mellé segítségül a tanács
153

Szöllőssy Andrást szerződteti s
tizedfelvigyázókat jelöl ki, 1831.
aug. 6-án pedig így intézkedik:
„Mivel a temetők megteltek, mos­
tani rendkívül való halálozások
miatt a Fehértó-parti és Alvégitemetők, minthogy azok mellett
szabad gyep vagyon, illendő
mennyiségben megszaporíttatnak.
A gyöngyösi kapuban lévő te­
mető már a kertek között lévén,
a helyett egészen új temető a
Nagyér folyása mellett lévő par­
tos helyen kimérettetni és azon­
nal felárkoltatni rendeltetik/4 Az
Új-temetőhöz vezető utat 1832.
tavaszán jelölik ki. Az első váro­
si orvos, Gottvill János is elhúnyt 42 • évi szolgálata után.
Utódául Koor Jánost választják
meg 1832-ben. Jászberényben
a második patika felállítására
1830. jan. 30-án nógrádmegyei
Bordás János kér engedélyt. A ta­
nács így javasolja: „Ezen 16.000-nyi
népességű centrális helyen a
publicumoknak gyakori tartásánál
a kerületekbűl a magistratus
több ízben megjelenni szokott,
e mellett állandó stativáns kato­
naság és verbunkcommandó is
lévén, mindpedig a jászkerületbéli, Pest- és Heves-megyebeli
helyek is szűkölködnek patiká­
ban ; 3 orvos lakván itt, nem
haszon nélkül állíttatna fel egy
2. patika. A két patika egymást
contrallenizálná is . . .“ Mivel fo­
lyamodó engedélyével egyelőre
nem élt, 1831. okt. 1-én Preisgauer Károly létesíti az új patikát.
Az Erzsébet-ispitály ügyében
felsőbb felhívásra ezt határozza
a tanács 1828. jan. 9-én: „Mint­
hogy kiterjedtebb célú ispitálynak építésére ezen városnak funclusa nincsen, csupán olyant kí­
ván felállítani, amelyben az el[ 54

nyomorodtak és ügyefogyottak
tartassanak. Az ispitály fundusát
a többi községekével kapcsolni
nem kívánja, hanem önnön szük­
sége és fundusa kiterjedéséhez
képest fog felépítéséről gondos­
kodni
1831. ápr. 13-án hason­
lóan: „Az ispitály építését azon
időre kelletik elhalasztani, midőn
az épület és instructióra leendő
költségeken felül maradandó tőke
interese és egyéb jövedelmekből
a városban található nyomorul­
tak, árvák, szegény betegek ápolgatások tökéletesen megtörtén­
hessen. Az 1832. aug. 4-i jegyző­
könyv szerint a kerületek 10.000
frt-tal 37.000 frt-ra növelik a kór­
házi alapot, melyet sok szűköl­
ködő vesz igénybe. Az alap nö­
velésére adásvételekkor is szed­
nek százalékot, pl. 1837. jan.
11-én, midőn a Schönbach-féle
patikát Ilentallcr Károly Sonnleitner Ferencnek 10.000 váltóeédulaforintért eladja, az illetők
50—50 frt-t fizetnek a kórház
pénztárába.
— Hasonlóan készítik elő az
emeletes városháza építését. Az
1832. máj. 12-i tanácsi határozat:
„A mostaninál kijjebb, a nagy­
piacra építését a város csinosodása megkívánná . . . Másodbíró
ezen esztendőben legalább 300
ezer téglát égettessen s ha szük­
ségesnek látja, egy másik téglást
is felvegyen!“ Júl. 27-én ez a
terv merül fel: „Az egészen új
városháza egyik vége a mostani
városházától vonandó egyenes
linea és a bolti fundusból a ki­
sebb piaci utcához ragasztandó
bolti fuudusnak kiszakasztása
után úgy építtessen, hogy elejé­
vel a templom piacára, véggel az
oskolaépületre s a kisebb piaci
utcára nézzen . .
Az építsre
155

szánják a pusztai bérlet 7800
frt-ját, a bencficiális kasszából
3877 frt-ot, továbbá: „A Pestiútban lévő csárda a Cserőhöz
vétessen s eddig a csárdához tar­
tozó legelő szőlőlöldeknek adattasson el, az Aba-tó és Sárosérirét szintén a városháza építésére,.
A város dísze azon épületnek jó
ízléssel ábrázolását és célarányos
felosztását egy
építőmesterre
bízza.“ Kábel Károly, Bedekovics
Lőrinc, Endelle János és Polják
építőmesterek készítenek tervet.
Míg az emeletes városháza és
a kórház építése késik, a Szent­
kúti templom építése közben el­
készül a közelében lévő iskola.
A tanács 1836. nov. 9-én elren­
deli: A Kovács-utcai fiókoskola
új épületébe Szele Gábor másod­
bíró csináltasson padokat 70
vcfrt (váltócédulaforint) árban!
„A tanítók beosztása 1831. jan.
8-án: „A II. normális iskola taní­
tójának, boldogult Kovács István
helyébe, eddig volt 1-ső norm.
iskola tanítója, Kazi András, e
helyett eddig volt leányok taní­
tója, Cseri László, e helyett
Szentkút tájéki fiókiskola taní­
tója, Kiss András, helyébe pedig
Horváth Lajos diplomaticus norm.
tanító választatott. A felvégi fiók­
iskola tanítója, Sánta Pál, el fog
mozdíttatni, ha korhelységével
fel nem hagy.“ Valóban, 1837.
jan. 11-én olvassuk: „Sánta Pál­
nak elmozdításával a felvégi os­
kola tanítójának Kövér András
választatott, tekintetbevétetvén a
deákoskolák mellett eddig tett
hűséges szolgálatja, a tanításban
gyakorlottsága és neveletlen gyer­
mekekkel való megáldatása . • .“
— A válsággal küzdő gimná­
ziumon Horváth Péter nádori
156

alkapitány akar segíteni, azért
3825. jan. 29-én elrendeli: „Min­
den jász község küldjön 2 dcputátnst Jászberénybe jan. 31-re
oly utasítással, bogy a gimnázium
feísegítésében közönségeik részek­
ről milyen hazafias áldozatot te­
hetnek. Ilyen tudományos inté­
zetnek egy szabad nemzet kebe­
lében való fennállása mind díszes,
mind igen hasznos, elenyészte a
maradéknak szemrehányását meg­
érdemelné/ Makó Lőrinc kerületi
kapitány 1827. okt. 2-án bejelenti:
„A kerületek a gimnázium fenn­
maradását így akarják biztosítani;
A legközelebbi országgyűlésen O
Felsége által elengedett adóbeli
restantia fordíttatna e célra . . .
A gimn. fenntartásában így a
birtokos lakossal együtt résztvcsz
az irredemplus is/ „Józscl nádor
resolutiója alapján a ginm. lundusának növelésére az adófizetés
alól felmentett honoratiorokat és
tehetősebb lakosokat önként való
adakozásra szólítja fel a tanacs“
— 1828. jan. 9-én. 1836. jan. 16-án
pedig így határoz: „A tanács sze­
retné, hogy a deákoskolában is
hazafiak tanítsanak, megélhetés­
hez jussanak, de mivel a világiak
halálával maradékaikról való
gondoskodás a fundus növekedé­
sében nem kevés fogyatkozást
szülne, azért a két lelsőbb elassisban szerzetes atyák tanítsanak“.
A város fejlődése új vágóhíd
építését tette szükségessé. A tanács
1825. júl. 30-án így határoz: „A
nagy szél a vágószéket nagyon
megrongálta, kijjebb kell építeni
a Réhel hídja mellett lévő hajla­
ton, a Zagyva és Mihálytelki-út
között Dósa József distr. kapitány
és Alavander József esküdt-comissarins rendelkezése szerint/ A
hozzátartozó vágó marhajárás 1386
157

k.liold, A mészárszékekre vonatko­
zólag 1829. aug. 22-én ezt olvas­
suk : „Lőrintz Kristóf székárcndátornak a lábrakapott álmészár­
székek meggátolására megenged­
tetik, hogy a júhhúsmérést több
helybeli lakosnak kiadhassa s
maga is mérettessen/4 A marha­
levélben 1825. jún. 1-tól kezdve
az igavonó állat leírását is köve­
telik. Jászberény határán keresz­
tülhajtott állatok után pedig
legelődíjat szednek. Az 1829. évi
marhavész alkalmával nem lehe­
tett a marhákat idc-odahajtani.
Ugyanekkor éveken át „a lovak
között a veszedelmes rüh elhatal­
masodott44. A lovak részére még
mindég nem tud Jászberény elég
zabot termeszteni. Az 1835. febr.
28-i kimutatás szerint csak a ta­
nácsnak 70.166 pőréiéi szénéiréd és
dOAOd porció, zabról kelleti gon­
doskodnia esztendőnként 4 had­
nagy, 4 csősz, a beszállásolt ka­
tonák, a kerületi csendbiztos,
levélhordó katonák, a közgyűlésen
résztvevő tisztviselők lovai részére.
26 csődör és 40 bika teleltctésére,
1 porciót 9 fontnak számítva. —
Katonai kaszárnya építésének a
terve 1836. jan. 9-én merül lel:
„Ha itt építtetik fel, a tanács
elegendő fundust fizetés nélkül
és felépítéséig szükséges napszá­
mosokat is adand.44 A fennálló
katonai kváirtélyházak és istállók
értéke 1800 frt. — Kaszinó léte­
sítésének eszméjét 1836. jan. 15-én
pendíti meg Tatzman István fő­
adószedő „a szép nem, művelteb­
bek és pallérozottabbaknak mu­
lató helyül piarcon épült új há­
zában.44 „A nemzetre fényt hozó,
a mívelődésnek eszközül szolgáló
szándékért a tanács köszönetét
mondván, ahhoz foganatos előlépést kíván . . .“
158

A város fejlesztésében a taná­
csot régi adósságok gátolták.
Hogy azoktól szabaduljon, 1828.
október 25-én a következőképen
jár el:
,,/í város adósságainak kifize­
tése végett eladatott szőlőföldekért
bejött 3474 fit 48 kr, a nótáriusi
házért, melyet Ágoston András
postamester vett meg, 1720 Irt; a
vicenotariusi kvártélyért, melyet
Lakatos István nótárius vett
meg, 1800 írt; a másik nótáriusi
házért, melyet l’atzek Sámuel
földmérő vett meg, 1705 frt.
Egyik kereskedő kvártélyházat
Mihálkovics József distr. főnotárius vette meg 1777 írt-ért, má­
sikát lladzsi László 1020 írt-ert,
a szegleten llarsányi Constantin
szomszédságában lévő 2 kvartelyházat contrib. perceptor, Tatzman István 2515 frt-ért, túl a
TarnánJ12 pózna nyílásért Eördögb
András part, perceptor adott 815
frt-t, az Epres-kertért bejött 787
frt 45 kr., az Epres-kertben lévő
nyár- és eper fákért 299 Irt 5 kr,
összesen 14.748 frt 21 kr.“ A vá­
ros háztartása 1832-ben már
bevételi többletet mutat. Kiadása
10.154 frt 548 kr, bevétele pedig
41.126 frt 39 kr. A városi regá­
lékat és földeket igyekszenek bér­
beadni. így pl. a bénei 1600 hold
szántóföldet, holdját évi 26 ga­
rasért, a belső határban 427 4/s
hold szántót és 1648 hold ka­
szálót szintén 20 holdas parcel­
lákban. A bonéi pusztából 1640
holdat adnak bérbe, holdját 1 frt
36 kr-ért 1833-ban. A piaci bérlet
feltételei: „A. helybeli lakosokat,
kik állandó kofaságot nem foly­
tatnak, megtaxálni szabad nem
lészen. Az állandó kofáknak, a
sertésekkel és juhokkal keres­
kedőknek egy héten csak kétszer
159

fog engedtetni a taxáltatásuk; a
borszedö zsidóktól és házalóktól
csupán 12 kr-t vehet; a kocsin
megjelenőket 12 kr-nál fejjehb
nem taxálhatja Kiss Ferenc árendátor, ki esztendőre 940 frt-ot
fizet.“ A mészárszékek, kocsmák
és vendégfogadók bérlete jöve­
delmez a legtöbbet: 3.800 frt.
A serházat Lőrintz Kristóf 600
frt-ért bérli: Az 1. és 2. bolt
100—100 frt, a nagy sor boltok
közül az 1. és 3. számú 80—80
frt-ért, a 3. és 4. pedig 70—70
frt; legdrágább az 5. bolt a só­
mérés jussával. A városháza alatt
lévő 80 frt.
A vagyonosodás jelét mutatja
az ipar és kereskedelem fejlődése.
Az iparosok száma növekszik s
a céhek élete mozgalmas. A ke­
reskedelemre élénkítőleg hatott
József nádor végzése, mely sze­
rint 1830. jún. 11-től a zsidók
sátorban árulhatnak a pénteki
hetivásáron. Országos vásárokon
külön konyhát állíthatnak fel.
Az 1836. május 10-i jegyzőkönyv
szerint: „A tanács nem engedi
meg a zsidóknak a hetivásárok­
ban való szabados árulhatást,
mert ahová az izraeliták befészkeztek, az adózó népet kecseg­
tető hitelezésekkel kettes adó­
sokká tévén, végtére mindenek­
ből kimetszették a könnyű életet
szerető lakosokat; nehogy a zsi­
dók a szabados árulás engedelme
alatt szabados lakást formáljanak.
Portékáikkal naponként úgy is
megjelennek és hátalni szoktak.11
A tagosítás József nádor ismé­
telt sürgetése ellenére is késik.
Az 1825. május 5-i gyűlésre be­
hívott 411 birtokost nem bírták
megnyerni. Az 1833. január 18-i
tanácsi határozat: „A közbirtoko­
sok száma annyira megnöveke­
dő

dett, hogy a pusztai földek egy
részét szükséges művelés alá kiosztani.“ Lajospusztán 15 évi
használatra osztanak földet „1
hold idehazai örökös hold után
1 öl pusztai földet. Tisztázzák a
redemtus fogalmát is: „Vétel
útján csak az olyas lakosok tekintessenekredemptusoknak, akik­
nek birtokaikban félkötel váltású
vételek vagyon . .
Ebben az, időben főjegyzők : Bathó
Ignác, 1833-tól Pászty Imre, 1835-től Mulioray János. Aljegyzők: Oz.orósz.ki Gábor,
Lakatos István és Beleznay László. Főbírók :
Kállay László (1825—27 és 31—32), Alávánder Mihály (1828—30 és 35—36), Mizsey
István (1833.) — Bán József apátplebános
1825 elején Gyöngyösre megy, utódául
Stipula Józsefet választják. Ferencrendi
házfőnökök: Farkas László, Bartos Zachariás, Gsikány Károly és Dudás Ferenc. —
A postamesterséget Ágoston Andrástól
1830-ban Tessáni János és József veszik
meg, adminisztrátoruk Fnchs Alajos. —
Asztalosok : Felner Ferenc, Weisz Godefrid,
l’ecsenyánszky Menyhért és Mihály, Kocsis
Pál, l’aszir Mihály, Kiss Imre; lakatosok:
Verebes Mihály, Harmatit Márton, Sípos
Gábor; kovácsok : Szívós András, Varga Pál,
Csák István és Mihály ; kerékgyártó : Zámár
Mihály ; kötélgyártók: Gumbert Mihály,
Mező Mihály; szíjgyártó: Ruliriger József;
csizmadiák: Friedvalszky András, Vámos
Imre, Fazekas János, Simon Ferenc, Tóth
András, Borok Ferenc, Bátori István, KoItári János, Kovács József ; szűcsök : Fried­
valszky József, Valentini József, Nyitó Pál,
Bezzeg György. Herengei István, Zsitnyánszky János, Gubel Mihály, Piffkó
László, Takó Pál; rostások : Valentini And­
rás, Skalmik József; takács: Gyurkóczi
Pál; tímárok: l’ecsenyánszky József, Jakkel
István ; szabók : Szőllősi András, Bessenyei
József, Dobos Mihály, Mosoczi Mihály ;
kőmivesek: Jankovits János, Ilaag Ádám,
Gáspár Imre, l’ila János ; kalaposok : Czígler
Antal, Velykei István ; könyvkötők : Polgári
József,
juhász
István; mézeskalácsos :
llidler Anna; kollár: Feke Pál; cserepes:
Pucsolka Mihály ; korsós: Gyöngyösi György ;
órás : Bács János ; pintér : Kucsera Adátn ;
üveges: lladek Pál; fűsűs: Dorzál János:
borbély : I’oltver Ferenc, stb.

.1.1

Blénessy :

Jászberény természeti viszonyai és élete

161

Jászberény élete
a reform korszak
második felében
(1837—47)

A reformkorszak második felé­
ben Széchenyi és Kossuth reform­
törekvései mély hatást gyakorol­
nak Jászberény életére.
A jobb jövő előkészítése köz­
ben azonban városunk tanácsa
sohse feledkezik meg a múlt
dicsőségéről. A vérrel szerzett s
a pénzzel 1 visszaváltott jászkún
kiváltságokhoz való ragaszkodás
a konzervatív pártba állítja. En­
nek segítségével az 1840. évi or­
szággyűlés XVIII. t. c.-c a jászkúnokat mentesíti a vásári taksa
alól, a XXX. t. c. pedig adózásu­
kat könnyíti meg. Az új ural­
kodó születésnapját is a régi hű­
séggel üli meg a város, amint a
tanács 1840. ápr. 11-i intézkedése
mutatja: „Felséges uralkodónk,
Ferdinánd, 19-i
születésnapja
húsvét végett 21-érc tétetni ren­
deltetett.
Anyatemplomunkban
szentmise jó királyunk s kedves
hazánkért. Utána a helybeli ke­
rületi és katonai tiszt urak ma­
gyaros megvendégelése a nagy
vendégfogadóban. Fejenként 3
vfrt-ért a legillendőbbségig.“ A
tanácsterem részére megveszik V.
Ferdinánd arcképét. Az 1840. évi
országgyűlés megajánlása alapján
kiállítják a kék pántlikás új ka­
tonákat.
162

Az 1843. május 14-én megnyíló
országgyűlésre követül Szluha
Imre nádori főkapitányt és Illésy
János kapitányt küldik. Arra uta­
sítják, hogy József nádor támo­
gatásával „a jász és kún“ nemzet
jólétének, boldogságának emelé­
sére igyekezzenek . . . Az ősiség
tárgyalásakor annak fenntartása
mellett szavazzanak!“ Az 1844.
márc. 7-i utasítás így hangzik:
„Kérettessenek meg az ország
rendei, hogy a jász és kún nem­
zetet törvény erősítette privilégiális jussaikban védeni, oltal­
mazni kegyeskedjenek ... A
coordinatio eszméjével a legve­
szélyesebb rendszer szándékoltatik, a nép felségének pálya ké­
szíttetik, amire a nép értelmisége
nem eléggé képezett. A nép jó­
léte a gazdálkodásnak virágzóbbá
tételétől függ ... A nemzetnek
berendezését a szerént kell esz­
közleni, hogy mindenkinek tör­
vényesjussa meghagyatván, mind­
nyájokra boldogság sugároljon!“
Áz 1847-i hongyülésre küldött
követek (Szluha Imre és Kálmán
Sándor) szívére szintén a jászkún
testvérnép jogának fenntartását s
jólétének előmozdítását köti a
tanács. Továbbá: „A város leg­
forróbb óhajtása István főherceg
nádorrá választása, a kerületek
berendezésének sürgetése.44
Jászberény politikai felfogása
megegyezik József nádoréval, aki
1841 őszén a város kiskúnsági
pusztáit nézte meg s akinek ötven­
éves nádori ünnepére nagy épít­
kezésekkel készül a virágzó város.
A mostani emeletes városháza he­
lyét a tanács 1837. júl. 19-én így
jelöli meg: „Az új városháza épí­
tése örök időkig való felállása s
a jelenkori csinosabb ízléshez
(klasszicizáló stílushoz) képest a
11*
163

hagy sorboltnak a helyén a leg­
alkalmasabb. A Kerületek kérettessenek meg, hogy az orvosi lak­
helyet is a városnak engedni méltóztassanak . . .“ Az így megna­
gyobbított telken való építkezésre
az engedélyt József nádor 1838.
febr. elején adja meg. Az alapkő
letételéről az 1838. aug. 18-i jegy­
zőkönyv ezt írja: „Aug. 8-án d.
u. 4—5 óra között a kerületi gyű­
lésen Szluha Imre nádori főkapi­
tánynak a városháza építésében
tett fáradozásaiért hálás köszönet
nyilváníttatott ... A talpkő az
épületnek keleti részén az ud­
varba néző kapu saroknak bernenőleg jobboldali részén a föld­
színétől 1 sukknyira letétetett, a
benne lévő emlékírás ekként szól:
Jászberény bírójának, tanácsának
és mindensorsú lakosainak köz­
munkálkodásukkal, isten segítsé­
gével leteszi azon tanácsliáznak
talpkövét, melyet lakosai közügyé­
nek, az igazság kiszolgáltatásának
helyévé szentel és díszes állásában
felépít . . .“ Szele Gábor főbíró
beszédében ezt hangsúlyozta: „E
nevezetes épület mind csinossá­
gára, mind rendeltetésére nézve
ama régi, a magyar nemzettel egy­
korú és együtt vitézkedő, hazá­
jához és királyához mindenkor
hú jász elődeinktől mcgtelepítctt
híres Jászberény szállását és a
nemes kerületeknek anyavárosát
most és késő századokra is nevezesítendi, mert ezen épületben
— kedves polgártársaim — a mi
és késő maradékainknak vérrel
szerzett szabadságaik és birtokaik
tartani, az általunk választott bí­
rák által igazság szolgáltatni és
egyéb közdolgaink kormányoztatni fognak . . .“ Az 1839. márc.
9-i tanácsülésen: Szele Gábor fő­
bíró előterjeszti, hogy miután a
164

város új háza díszében legköze­
lebb büszkélkedend, méltónak
látná, hogy annak teremét fensé­
ges nádorispánunk és nádorispáni
kapitánynak életnagysága arc­
képe díszítse.44 A képek az új bú­
torokkal együtt rövidesen el is
készülnek. A. régi városházát
1812-ben lebontják s anyagából
az új városháza udvarán bolthajtásos istállót építenek. Az 1845.
évi emlékünnepre megfestelik
Mária Terézia arcképét, a Lehel­
kürt részére aranyozott ezüstpo­
harat s aranyzsinórt csináltatnak,
a városháza tetején őrködő Justitiaszobor kezébe aranyozott pallost
adnak. A Hármaskerületek pedig
arany és ezüstérmet veretnek az
első lapon József nádor mellké­
pével, a hátlapon ezzel a felírás­
sal: „A Jász Kun Hármas Kerü­
let Váltsága Százados Ünnepén
Félszázados Grófja s Biraja Ha­
lás Tiszteletére 1815.44 Az emlék­
érmek egy részét a tisztviselők
közt osztják szét, más részét pe­
dig sorsolás utján az adófizetők
közt. A Jászberényieknek 30 aranyés 60 ezüstérem jutott. A szeren­
csések névsorát az 1845. máj.29-i
jegyzőkönyv közli".
Az ünnepség lefolyásáról A
Jász-Kun kerületek váltságának
első százados öröniünnepe címen
118 oldalas könyvet adtak ki. A
nagy palatínus 1815. máj. 19-en
fényes kísérettel, Jozsel nevű
fiával együtt indult el Budáról.
Mendén és Katán keresztül a
déli órákban érkezett Hajtára,
hol Szluha Imre főkapitány lo­
vasbandériummal, mozsárdurrogtatással fogadta. Cserőhalomnál a
céhek és diákok sorfala, a Kovács­
utca végén Muhoray János fő­
jegyző üdvözölte. Mozsárdurrogás
és harsány éljenzés közepette ért
165

a menet a kőhídon felállított
díszkapúhoz, innen a nők sorfala
között a kerületi székház lépcső­
jéhez, ahol Bathó Ignác kerületi
főjegyző beszéddel, Taczman
Kriska pedig a jász lányok fehér
koszorújával köszöntötte. Az eme­
leten berendezett lakásban való
rövid pihenés után József nádor
a nagyteremben fogadta a hódoló
küldöttségeket. Ebéd után Vágó
Ignác jász kapitány vezetésével
megtekintette a várost. Estig
csupa nyüzsgés volt a tér. A ná­
dor szállása előtt a zenekarok
egymást váltották. Este egymás­
után gyultak meg a színes lámpionok és lámpák. Vidáman zsi­
bongott a tömeg éjfélig. Másnap
9 órakor a nagy vendég a lovas­
bandérium sorfala közt ment a
templomba, hol Stipula József
apátplebános prédikált, s a váci
prépost misézett. Ezután diszközgyűlés volt az új városházán.
A tisztelgést magyar nyelven kö­
szönte meg József nádor, aki
büszkén vallotta: „Az én ereim­
ben is Árpád vére forr.u Jász­
berény és környékének ember­
áradata sugárzó arccal hömpölygött az utcán,'éljenezve őfensé­
gét és fiát, a küldöttségeket, a
díszruhás lovasokat, a tollas gya­
logosokat s azokat az új katoná­
kat, akiket a nádor fia hadapródi
ruhában saját kezűleg szegődtetett a kék-fehér zászló alá; to­
vábbá Cseh Andrást, aki a lóluttatáskor első lett, amiért az
ifjú kir. herceg 30 forinttal ju­
talmazta. Délben a lakoma több
helyen zajlott le. A köszöntők
egymást érték. Folyt a bor. Nyár­
sakon ökör sült és szólt a zene.
A nádornak 16 fiatal asszony
nemzeti szokás szerint rostélyos­
kalácsot, sajtot és fekete bárányt

nyújtott ajándékul. D. u. tánc­
mulatság zajlott le a város­
háza és kaszinó termeiben. Har­
madnap József nádor megnézte
a kerületek irat- és pénztárát,
meglátogatta az iskolákat. Ebed
után búcsúztatásra sercglett a varos. A határtalan tisztelet tartós
éljenekben tört ki. A dandarsereg Cserőhalomnál tisztelgett utol­
jára. Két év múlva szívből gyá­
szolta Jászberény a felejthetetlen
nádort s fiának Istvánnak kine­
vezését sürgette. Az emlékünnep­
re írt ódát az iskolákban sokáig
szavalták. Utolsó szakasza így
hangzik:
„És ki hosszas ötven évbe
Szelíden kormányozott;
Kit övéinek közébe
Százados ünnep hozott;
Ki atyáskodva ügyel ránk :
József nádorunk s földiánk
Éltén legyen áldás s béke.
Légyen áldott emléke !

Jászberény városi képének ki­
alakulását, a zeg-zúgos utcák ren­
dezését, újak nyitását es befasíta
sát József nádor rendeletéinek
köszönjük, amelyekre a tanacs
sűrűn hivatkozik. Az eperfa és
akác ültetését is ö sürgeti, vala­
mint a hidak és töltések építését
is lloiry a vízhordók a gatakat
né rongálják, a Zagyva menten
522 öl hosszú korlátot ajlítanak
és nieregető lépcsőket. Az iöáí.
márc. 8-i jegyzőkönyv szerint.
„A tanács a temetők nyár- es
akácfával való beültetését is tervbe
veszi, a felvégi temetőben Jaiskola
létesítését is. Aki a fát rongálja,
mise után 12 pálcát szenved el.
A Szentkúti-teniplom építésére vo­
natkozólag 1837. júl. 8-an elhatá­
rozza a tanács: „Az anyateinplom
körül való kőkerítés elbontasson
és köve az építésben levő Szent167

kúti-egyház szükségének pótlására
fordíttasson ! A kerítésen álló fe­
szület és kőstatuák Jevétessenek...
A kőfal helyett jóízlésű fakarazat
csináltasson !“ A kőből újraépített
Szentkúti-templomban az isten­
tiszteletet csak 1842-ben kezdhetik
meg. Homályosy Ferenc kőmíves
és Hág Adám ács építették. A
Rozália-kápolna is a városrende­
zés folyamán kerül mostani he­
lyére. A tanács 1839. júl. 37-i
határozata: „Felsőbb rendeletre
a régi Rozália-kápolnát el kell
bontani és a volt Szent Lőrinc
kápolna helyén kell felépíteni a
pusztai árendából. Szélessége 3,
hosszúsága 5 öl, 792 frt 40 kr
költséggel.44 1840 őszén el is ké­
szül- — A Szent Erzsébet-kórház
építését József nádor 1845. január­
jában sürgeti meg utoljára. Halála
után, 1847. tavaszán kezdik épí­
teni. Első főorvosnak 6 pályázó
közül Mészáros Kúpért Ignác
orvostanárt választják meg, alti a
nagyrészt elkészült épületről 1847.
júl. 10-én így nyilatkozik: „A
betegház alapítása hasznos, belszerkezete azonban rossz, mert a
pallérozottabb kór- és aggbázakhoz kevésbbé hasonlít. Ilyen in­
tézetek építésében a nyilt levegő
folyására legfőbb ügyelet fordíttatik. Itt pedig a folyosó az épü­
let közepén, hosszában setéten
nyúlik végig, hova világosság és
tiszta levegő a két végéről két
félkör ablakocska által hatolhat
be, nem elegendő a betegszobák
párolgását magába fogadó folyosót
fenékig kitisztítani.44 A főorvosi
állás szervezésekor Koór János
városi orvos mellé halottkémet
is választanak Muhoray Titus
személyében. A városi barom­
orvosi állást 1845. jan. 18-án
létesítik s Kertész Károlyt vá.168

lasztiák meg, aki baromispitályt
épít és gyászkocsit lioz forgalomba.
A Schőnbach-féle patikát Sonnleitner Ferenc halála után (1838)
Steger Ferenc veszi meg 4000
ezüst pengőért, majd pedig Uitz
Imre óbudai gyógyszeres. A 2.
patika alapítója, Preisgauer Károly
1842-ben tanácsbeli lesz, nevét
Áray-ra magyarosítja, életét egé­
szen Jászberény közügyeinek
szenteli s patikáját Martinovics
Józsefnek adja bérbe.
Jászberény gazdasági életére jó­
tékonyan hat a Városi Takarék­
pénztár létesítése. A tanács ugyanis
1840. március 21-én elhatározza :
„A pusztai tölgyös erdő fáinak
árverés utján bejött pénze (22.000
frt) ne osztassék ki a birtokosok
között, hanem takarék cassa cím­
mel egy tőkéhen kezeltessen, hogy
a szorgalmatos szerzőnek pénzhez
jutni lehessen s hogy a tőke a
kamatokkal neveltessen. Ezen vá­
rosi takarékból selectiva hypotheca
nélkül senkinek pénz ne adas­
son . . . Azon tőke kezelőjének
Eördögh András tanácsbeli ne­
veztetett ki . . .“ Eddig a kórházárvaházalap és templompénztár
nyújtott kölcsönt, vagy egyesek,
főleg a zsidók. Az Adriai Bizto­
sító Társaság Adrietica Assccurato
néven 1842-l>en kezdi meg váro­
sunkban működését, a Pestme­
gyei Takarékpénztár pedig 1846ban. A város ári haszonvételei
(regáléi) az 1845. évi árverési ki­
kiáltási árakkal: mészárszékek:
alvégi 250, felvégi 200, Kovács­
utcai 200 frt. Vendégfogadó al­
végen 1500, a pusztán 2100 frt.
A serház Kovács Mihály ügyvéd
bérletében marad. A pusztai va­
dászatot hosszú, ideig Stcinbach
Ferenc bérli. Kocsmák: Kőpince
1500, alvégi 500, felvégi 500, Mor­
169

gó 500, Zöldfa 500, lajosi 250 írt.
Csárdák: hajtai 500, homoki 200
frt. Az 5 országos vásárban ital­
mérés 300, vásárbér 1000 frt. Heti­
vásárbér. 400 irt. Boltok bére:
sósbolt 150, a piacon álló emele­
tes ház alatt lévő 2 bolt 250—250,
a városháza alatt lévő 1-ső bolt
300, 2. bolt 280,3. bolt 250, 4. bolt
200 frt. Malmok: külső 1750,
belső 1000 kila gabona. Az ispitály rétje 800 frt. A város adós­
sága 1844. aug. 3-án 17.500 vfrt.
A tagosítás (commassatio) József
nádor sürgetése ellenére se va­
lósul meg, „mivel Árokszállás
sem szerze boldogulást a tagosztállyal.“ A pusztai földosztály sé­
relmeit 1837. márc. 30-án 9 pont­
ban foglalják össze. A határ futó­
homokjából erdősítés céljából
1839-ben is osztanak ki egy részt.
A fásítás eredeti okát az 1837.
ápr. 4-i jegyzőkönyv árulja el:
„Városunk határának délnyugati
oldalán fekvő részén a marha­
legelőt a szél futóhomokkal be­
borította. ennek meggátlására azt
a plágát facsemetékkel kell be­
ültetni. Kállay András erdőfel­
vigyázó Pesten kitanulta a fais­
kola kezelését, az erdő-tenyész­
tést, famagvakat, töves fiatal
fényűkét hozott magával.44, Az
újonnan kiosztott homokbol a
tizedek 1839 tavaszán 53 holdat
ültettek be, Lajos pusztán pedig
a város 1846-ban 660 kát. holdat.
Gyümölcsfákat is ültettek. A
hernyók irtását 1838. márc. 24-én
rendeli el először a tanács. A
földmívelésben fejlődést látunk.
Míg eddig az ugar szántását le­
geltetés céljából tiltották,, most
szorgalmazzák a többszöri szán­
tást. A mezőrendőri törvényt 1841
tavaszán léptetik életbe. Egy-egy
mezőrendörre 300—400 hold ör170

zését bízzák. A lótenyésztésre na­
gyobb gondot fordít a város. A
legeltetést 1844. ápr. 20-an 8
pontban szabályozzák. A selyemliernyótenyésztés az 1846. jan. 3-i
jegyzőkönyv szerint a múlthoz
viszonyítva hanyatlást mutat,. , a
fejlesztés érdekében ingyen adják
a petéket, s a homoki új erdő
mellett újabb epreskertet telepí­
tenek. Az árvíz 1845 nyarán és
1846 tavaszán okozott nagyobb
károkat, 1840-ben rossz termés
volt.
A kaszinó 1843. apr. 1-en a
városnak Taczman István emele­
tes háza mellett lévő 3 szobás
lakását veszi bérbe évi 50 frt-ért
és 1844 farsangnapján az árvák
javára táncmulatságot rendez a
városháza termeiben, 1846. január­
jában pedig „könyvtárának, mely
egyetlen a városban, a kipotlasára.“ Jászberény iskolaügyét 1831
óta mint igazgató Stipula József
apátplébános fejleszti. Kazy And­
rás elhunytával, 1838-ban Jankovits Pált választják meg tanító­
nak ; Dávid István halálakor,
1842-ben Fecske Andrást; a nyu­
galomba vonult Kovács Ferenc
helyett pedig 1843-ban Ilorti Ig­
nácot. Az 1841. dec. 18-i jegyző­
könyv szerint „a kinyomtatni szo­
kott oskolás gyermekek érdem­
szerinti neveiknek nyonitatási
kölségét apátplébános úr fizeti/4
A tanulmányi és erkölcsnevelési
állapotáról 1844 óta tábláskimu­
tatással számol be a tanácsnak.
Jellemző az 1847. nov. 20-i jegyző­
könyv: „A kir. helytartótanács az
elemi Hl. osztály felállítását s az
oskola megbövítésének eszközlé­
sére utasítja a tanácsot . . . De
közöspénztára helyzeténél fogva
nem teheti. Nyolc tanítókat ál­
landóan fizetvén, évenként 4000
171

vfrt a költsége, mellette 1 tanítót
s egynek özvegyét 750 vfrt nyug­
díjjal látja el. Azonfelül 13 osko­
lák belső és külső fogyatkozásá­
nak kijavításával terheltetik. A
tanodái gimnáziumi alaphoz éven­
ként 5000 pengő ezüstforinttal
járul a város.“ Az inasok ünnep­
napi tanítását 1840-ben kezdik
meg, a tanyán való istentiszteletet
1841-ben, az alsó pusztán lévő
gyermekek tanítását 1842-ben
(Kovács György), a tanyai ha­
lottak egyházi eltemetését pedig
1843-ban. Az 1844. szept. 21-i
jegyzőkönyv tudatja: „A pusztai
fi- és leánygyermekek Stipula
József apátplebános teljes meg­
elégedésére vizsgáztak a hittanból
és olvasásból, némelyek az írásés számolásból is, ezért a tanító­
nak 15 kila rozsbúza járandóságát
25 vfrt-tal és 10 font faggyúval
megjavítják/4 A Jászberény tulaj­
donában lévő török leveleket elő­
ször Fábri Ignác kanonok fordítja
le 1837-ben. A város a Magyar
Gazda és Nemzeti Újság e. lapo­
kat járatja évi 22, ill. 32 frt
előfizetéssel.
Ebben az időben főjegyző volt: Muhoray
János, aljegyző: Lakatos István, Beleznay
László és Pintér Mihály. Főbírók: Mizsey
István (1837), Szele Gábor (1838—39),
Petites József (1840—41), Tóth ínire (1842),
Komáromy János (1843—46) és Horváth
Gábor (1847). Érdekes az 1838. okt. 7-i
jegyzőkönyv: „Kállay László testi és lelki
erejének fogyatkozása miatt 1832-ben min­
dennemű szolgálatviselésről lemondott, 46
évi szolgálat után a senatorságról is lemond.
A tanács vonakodva fogadja el resignatióját
A város közügyeiben legzivatarosabb idő­
pontokban csiiggedés nélkül, tulajdonának
hátramaradásával töltött szolgálatáért ezen
tanács hálás köszönetét mond." 1848-ban
korelnök lesz. A főtemplom harangőzója,
Jankovits János hosszú szolgálat után meg­
hal 1843-ban, utódául Gugi Lászlót választ­
ják. A városnak Pctheő István, árokszállási
lakossal régóta folytatott pere 1841-ben
megszűnik. Feltűnő a tanács 1843. nov. 4-i
172

határozata : „Elősorolásra felesleges okoknál
fogvást a zsidók boltok haszonrabérelhelésétől örökre kizárottaknak tartassanak.
Izraeliták és Hátrányosok árulási sátorhe­
lyéül a városháza előtt álló kúttól le a
keresztnek nyúló tér rendeltetik. Zsidóknak
lerakodó hely tartása tilos." A tanács 1814.
jón. 22-én megengedi, hogy Nyitó Pál szűcs
házára írhassa : Itt készíttetik és méretik az
igaz borecet legolcsóbb áron, kerületi orvos.doktor urak által megvizsgáltatott és leg­
jobbnak hagyatott." A város adományai:
A Szt. Erzsébet nevét viselő apácáknak
többször széna, a nagykőrösi leégetteknek
1826-ban pénz és termény ; az egri minori­
ták leégett templomára 1828-ban 50 frt, a
kecskeméti ferenceseknek többször pénz és
termény, a Pesten felállítandó némák és
vakok intézetére 1836-ban 100 vfrt, a pesti
árvízkárosultaknak 1838-ban nagy gyűjtés,
az árvíztől sújtott 4 kiskun község részére
is, a kecskeméti luteránus egyház építésére
1839-ben 25 frt, Hunyadi Mátyás szobrára
25 frt, a gyöngyösi árvízkárosultak részére
gyűjtés; 1843-ban a vakok intézetében 1 ágy
alapítása 2400 frt, a miskolci leégetteknek
27 frt. A Tisza gőzhajózási Társulat rész­
vényeiből 3 ívet vált a varos 300 frt-ért.

173

Jászberény élete
a szabadságharc idejében

Negyvennyolcnak mindenütt
rügyfakasztó és vérrózsákat termő
tavaszán a jászberényiek is örül­
nek a magyar szabadság s a par­
lamentáris kormányzat békés ki­
vívásának. A tanács 1848-i jegy­
zőkönyvében olvassuk: „Ügyvéd
Kovács Mihály a tanítói, ügyvédi
és orvosi kar, úgy egyéb míveltebb osztálybeliek . kíséretében
örömérzését-tolmácsolva a magyar
alkotmányreform kérdésében tör­
téntekről, felhívá a tanácsot, a
nap nagyszerűségének jeléül a
nemzeti zászló kifüggesztését el­
rendelni szíveskedjék. A rokon­
öröm bebizonyításául a tanács a
zöld-fehér-vercs zászlónak a vá­
rosháza épületén kifüggesztését,
a középületek kivilágítását elren­
delve, a piactéren fekvő házak
tulajdonosait is utasítja házaik
kivilágítása végett . . .“ Márc. 28-i
népgyülésen: „Pethes József szo­
kott lelkesedéssel előrehocsátva
István főherceg, fenséges nádor­
nak a nemzet boldogítására célzó
törekvéseit, arcképét a nagyterem
elkészítésére kéri . . . Örömrivalgással fogadta gyülekezet.“ Más­
nap, 24-én „Folytatólag népgyülés,
melyben a tanács tagjain kívül
Taczman István főadószedő, Bartsik Márton aljegyző, a kebelbéli
műveltség s több lakosok a pesti
pontokat kitörő lelkesedéssel él­
ni

fogadtál:.. Az őrség szabályának
kidolgozására megbízták id. Kállay
László, Komáromy János, Ágos­
ton lnne, Velkey-Ilarsányi Mi­
hály, Bartal Márton, Nagy Sándor,
Sípos J. Urbán, Kié ger József,
Komáromy Alajos, Kéz Antal,
Petycnyánszky András, Sipos
György, Pénzes István . . . in akat.
Az őrségbe beírott polgárok név­
sora éljenzések közt olvastatott
fel. A fenséges nádort és öccsét,
József főherceget földbeli ado­
mánnyal jászpolgárokká óhajtják
nyilváinítani. A jász s kún kerü­
letek bclviszonyait tartalmazó ja­
vaslat felolvastatok . . .“ Maré.
31-én Vágó Ignác megyebeli ka­
pitány elnökletével a tanács le­
mond, az új választásig azonban
intézi az ügyeket s kívánja: „A
választói képesség szélesebb alapra
terjesztésekor a privilégiumra
figyelem fordíttasson.“ Az ápr.
17-i ncpgynlésen Horváth Gábor
főbíró, Pcthcs József és Mészáros
Ignác jelentik: „Megbízatásukhoz
képest a Pesti Központi Választ­
mánynál tisztelegvén, a pesti
pontok elfogadását s őrsereg ala­
kulását kijelentették, a választ­
mány éljenci követték. Perczel
Móric a jászkún népnek szelle­
mét érzékeny szavakkal emelvén
ki, köszönetét nyilvánított."
Az 1848. ápr. 11-én szentesített
törvények közül az V. és XXV.
te. vonatkozik a jászkúnokra.
Mivel István nádor állásáról le­
mondott az udvar féltékenyke­
dése miatt, a kerületek nádori
főkapitányát főispáni rangra emel­
ték. A közigazgatás meglévő for­
máit és a rcdcmpcióból eredő
magánjogi viszonyokat a törvény
egyelőre érvényben hagyta. A
18-as törvényeknek ezt a részét
Szentkirályi Móricz dolgozta ki.
175

A jászkúnok megelégedése kitű­
nik az ápr. 17-i jegyzőkönyvből:
„Mivel a múlt hongyülésen mind­
azokat, melyek a jászkún testvér­
nép javára eszközöihetők lehettek,
Pest megyének lelkes alispánja,
Szentkirályi Móric úr hatályos
befolyásával majdnem egyedül
vivá ki, aranytollal lepessen meg
s jászkún polgársággal^ A máj.
2-i jegyzőkönyv szerint: „Szent­
királyi M. a megtiszteltetést el
nem fogadhatónak nyilvánító,
mivel a munka nem tökéletes.
Megilletődését nyilvánítja, miként
ezen megtiszteltetés azok által
szándékoltatott, kiktől erre szá­
mot legkevésbbé tarthatott; óhajt„ ja a Jászkún-kerületek szabad­
ságát és gyarapodását ... Az ok­
levelet, aranytollat (219 vfrt) s
válaszát mint hálás elismerésünk
emlékét az írástárba tétetni
rendeli a közgyűlés/4 Nagy volt
az öröm, midőn Szluha Imre he­
lyébe Szentkirályi Móricot nevez­
ték ki főkapitánynak. A jászkú­
nok csak a nádori bíróság meg­
szüntetése miatt elégedetlenked­
tek. De megnyugodtak, midőn a
jászkún törvénykezés új fellebbviteli fórumához, a hétszemélyes
táblához, Deák Ferenc mint mi­
niszter előadóul Taczmann Ká­
rolyt nevezte ki (aki nevét Tarnayra magyarosította.)
Az első titkos választás előké­
szítését a május 8-i népgyülés
Taczman István elnöklete alatt
Komáromy János, Szele Gábor,
Pecsenyánszky András, Mizsey
István, Beszteri János, Kiss Né­
meth Ferenc, Ézsiás Sándor vá­
lasztmányi tagokra bízza. Éles
kortesnóták keletkeztek. Május
28 án Pethes József elnökletével
a városháza udvarán zajlott le a
választás, melyről így számolnak
176

be: „Horváth Gábor lő bíró a
tanács nevében a város pecsétjét
s a levéltár kulcsát átadja válasz­
tási elnöknek, ki a megürült bírói
székre öreg l^állay Lászlót, jegyező­
ségre Kiss Endrét, rendőr ügyész­
ségre Réz Antalt ideiglenesen
helyettesíti. Lelkes beszédben elő­
adja a szabad polgároknak e nap
ritka s 103 év óta fel nem tűnt '
ünnepélyességét. A tizedekből be­
hozott, palátok összeszámolása
alapján főbíró lett Horváth Gá­
bor, tanácsnokok: Komáromy
János, Farkas János, Réz Antal,
ifj. Mizsey István, Pénzes István,
Velkey István, Sípos György,
Szászki Mátyás, Szappanos János,
Suba Mátyás, Baráth István,
Gubel István, Torma István, Szabó
András. Főjegyző: Ézsiás Sándor,
1-ső aljegyző Szőllősy István, 2.
aljegyző Baráth Mihály, levéltár­
unk Nagy Sándor, főorvos Mé­
száros Rupert, sebész Elefánthy
Erneszt, halottkém Muhoray Ti­
tusz, pusztabíró ifj. Almásy Antal;
csendőrök: Farkas János, Ozoróczky József, szállásbiztos Paruczay András, előfogaü biztos
Radiiuetzky Alajos, szék- és piarc­
felügyelő Selyem József/4 A né­
hány kivételével új tagokból álló
tanácsra az örömujjongás köze­
pette súlyos gondok szakadtak.
Szentkirályi M. főkapitány beje­
lenti, hogy az ápr. lLén szente­
sített törvényeket veszedelem fe­
nyegeti. Ezért: Felszólíttatnak —
minden hazafiak felfegyverke­
zésre, őrseregnek felállítására;
jelöljön ki e város valamely for­
rást, melyből a haza oltárára
jénzbeli segedelmet lehetne ajánani. A kereskedőknél lévő pus­
kaport főbíró foglalja le! A fő­
kapitány rendeletéi hazafiúi méltánylattal fogadtattak. Máj. 29-én
12 IHénessy: Jászberény természeti viszonyai és élete

177

némi rendzavarás közepette teszi
le az esküt az új tanács, 102 tizedbeli képviselőt választanak, a
kerületi közgyűlésre pedig Pethes
Józsefet, Kiss Endrét, Völgyi Ist­
vánt és Pintér Mihályt küldik ki.
Ezután a gyűlés a szentegyházban hálát adott, hogy az alkot­
mányos jogokat gyakorolhatta s
áldást kért a város anyagi és
szellemi felvirulásáért. Máj. 31-én
Réz Antalt megválasztják fő­
csend biztosnak és a kerület ke­
zelésében lévő felkelési pénztár­
nak Jászberényre eső felerészét
kölcsönképen, kamat nélkül fel­
ajánlják a hazának, másik felét
pedig a nemzetőrség felfegyver­
zésére.
A békés átalakulás vértóba ful­
ladt. Batthyány miniszterelnök
1848. máj. 17-én a horváti és szerb
lázadás paiatt elrendelte 10.000
főnyi nemzetőrségnek toborzás
útján való felállítását. Ebből a
jászkúnokra 2.500 esett. A tobor­
zás lebonyolításával Pénzes Istvánt
és Torma Istvánt bízták meg. Az
újoncok fövegjére nemzeti szallagot tűztek. E lázas készülődés
közben jún. 23-án megejtették a
kerületi tisztújítást s a képviselő
választást is. Szavazóhely I-sö ti­
zedben a felvégi iskola, Il-ban a
Fehérló-katonaszállás, III-ban a
csizmadiák székháza, IV-ben a
nemzeti iskola, V-ben az alvégi
iskola, Vl-ban a deákiskola, VIIben a szűcsök céhháza. VlII-ban
a szentkúti iskola. Nádori alkapitány lett Kálmán Sándor, jász
kapitány Pethes Mihály. Mivel
Kossúth Lajos nem fogadta el vá­
rosunk mandátumát, Illésy Jánost
választották képviselőnek. Pethes
Józsefet Árokszállás választotta
meg. Kossuth és Wesselényi toborzója, mintha Lehel fújta volna
178

meg csatára hívó kürtjét, felkel­
tette az ősi harci kedvet. A kül­
földön lévő magyarok is hazatö­
rekedtek. Az 1848. jún. 17-i jegy­
zőkönyvben olvassuk: „Máramaros megye tudatja e város közön­
ségével, hogy Würtenberg király
nevét viselő huszárezredből egy
század Lenkey János Jcapitány
vezénylete alatt honszerelemből
lelkesítve Galíciából Szigetvárába
érkezett. Csakhamar követték őket
nádorhuszáraink is, akik ellen­
séges csapatok sorompóján áttörve,
folyókon átúszva, hegyen, erdőn
át jönnek haza Bállá Endre ti­
zedes, Sréter Lajos százados, Dessewffy Dénes alhadnagy, Tóth
Sándor tizedes, Virágh Gedeon és
Hollán Hugó főhadnagyok veze­
tésével. (L. Prückler: Jászberényi
rajzok 3—8. 1.)
A városi tanács is jó példát
mutat. A júl. 7-i közgyűlésen:
„Horváth Gábor főbíró előadja,
hogy a Halas alá vonulandó he­
rényi polgárkatonákkal elmenend.
Mivel szilárd akarata, főbírónak
helyettesítésére Komáromy János
választatott. Szinte kijelentette a
gyülekezet előtt Farkas János
tanácsnok, Ézsiás Sándor főjegyző,
Nagy Sándor levéltárnok, hogy
ők is elmennek a táborba, Réz
Antal pedig maga vagy fia. Úgy
2-bíró Mizsey István és Velkey
István adószedő is. Az ekként
tett hazafias nyilatkozatokra e
közgyűlés kimondja: főjegyzőnek,
levéltárnoknak és adószedőnek,
hogy a közigazgatás hátramara­
dást ne szenvedjen, az elmenetelt
meg nem engedheti. Az Önkén­
teseknek pedig jövő vasárnapig
leendő kiállítására Komáromy
János elnöklete alatt bizottságot
küldenek ki. Kiknek szűrök nincs,
a város kölcsönöz (150 drb.-ot
12+

179

1800 vfrt-ért). A nemzetőröknek,
kik inár naponként kétszer gya­
korolják magukat, júl. 2-től fe­
jenként 8 pengőkrajcár napidíjuk
kiutaltatik. A minisztérium egy
lengyel kaszavívót küldött Jász­
berénybe, ki 1 pfrt-nyi napidíj
mellett a nemzetőröket a kaszavívásra tanítja. A nemzetőrök
1818. júl. 15-én érkeztek Halasra,
hol a Jászság és Nagykunság öt
százada egyesült a kiskúnsági
századokkal a főkapitány parancs­
noksága alatt. Halasról a lángban
álló délvidékre, Verhászra vonul­
tak s vitézül harcoltak a rácok
ellen.
A viharfelhők tornyosulása
miatt Kossuth 1818. júl. 11-i be­
szédére az országgyűlés 200.000
honvédet szavazott meg. Ebből a
Jászkunságra 2985 esett. A kerü­
leti közgyűlés egyelőre 500 hon­
védet állított ki, melyből Jászbe­
rényre 54 jutott, akikkel aug.
20-án felváltották a nemzetőröket.
A város ellátta kalappal, csizmá­
val, szűrrel, vászonnadrággal és
kitlivel, fejenként pedig 10 ezüst­
krajcár napi zsolddal. A Hármas­
kerület 1848. szept. 20-án hatá­
rozta el, hogy lovasezredet is
szervez Lehel néven. Városunk
tanácsa szept. 26-án így intézke­
dik: „Az országot pusztulással
fenyegető ellenség hátráltatása s
fogyasztása tekintetéből Jászbe­
rény részéről 108 egyén állíttatik
ki, annak fele lovas lészen. A
nemzetnek ajándékul adandó lo­
vak terhe (1Ó.257 írt. 30 kr.) azo­
kat illeti, kikaverbászi táboriján
nem voltak. A felállítandó sereg­
nek leginkább az lészen a célja,
hogy az ellenség élelemmeli ellá­
tását és előnyomulását megaka­
dályozza, melyre főleg a lovasság
alkalmatos.11 A Lehel-huszárezred
180

parancsnokává a hadügyminiszter
okt. 6-án Ferenczi zMbertet ne­
vezi ki, aki nagy buzgósággal
megkezdi az egyes jász községek­
ben állomásozó századok kikép­
zését. Közben a Nádor-huszárez­
redbe is 100 újoncot toboroztak
a kerületekben. A képviselői
közgyűlés 1848. dec. 2-i jegyző­
könyve szerint: „Felolvastatott
Kossuth L. levele, mely szerint
Muhoray János a Jászság részéről
kormány biztosnak neveztetett ki,
aki előadja: szeretett magyar
hazánk minden oldalról ármány
és árulás által támadtatott meg.
Felszólítja a gyülekezetei, hogy
kötelességénél s hazafiúi érzeté­
nél fogva segédkezet nyújtani
igyekezzék." Kéthónapi kiképzés
után a Lehel-huszárezredet 1848.
dec. elején Jászberényben össze­
vonták s 3 századát dec. 5-én
Arad ostromára indították Mé­
szöly Farkas őrnagy vezetésével.
Közölök 75 huszár Dézsi Zsigmond
századossal hősiesen vett részt
Temesvár külvárosának vissza­
foglalásában. Ez a 3 század Vilá­
gosnál se tette le a fegyvert,
Pallos János főhadnagy hazavezette. A Lehel-huszárok 4. százada a szolnoki csatában. 1819.
jan. 22-én esett át a tűzkereszt­
ségen. Perezel Mór írja: „A Lehel
huszárok a balszárnyon vitézül
előre törtek. Az ezred másik őszíálya Bobory Kálmán őrnagy vezetésével Mészáros Lázár seregé­
ben harcolt Szikszónál; Hodrofikeresztárnál 1849. jan. 23-án ví­
vott diadalról ezt írja Klapka:
„A hevesi lovas nemzetőrök s egy
század Lehel-huszár voltak a nap
hősei." Ezek Klapka seregében
küzdölték végig a dicső tavaszi
hadjáratot s Komárom feladása
után kerültek haza.
ISI

]
/
/

/
/

1849 első negyedében a Jászság
is hadszíntérré vált. Az osztrák
és orosz csapatoknak sok élelmet
kellett szállítani. Windischgrátz
herceg a kerületek biztosául
Babarczy Antalt nevezte ki, kivel
együtt febr. 12-én Szentkirályi
Móric proklamációt adott ki, s
ezért ápr. végén a magyar kor­
mány Patay Józsefet nevezte ki
jászkúnkerületi
főkapitánynak.
Görgey győzelmes tavaszi hadjá­
rata alkalmával, a hatvani ütközet
után, ápr. 3-án Kossuth Jászbe­
rényben tartózkodott, mely alatt
állott Bamberg osztrák serege.
Ezt Klapka megkerülő mozdu­
lattal ápr. 4-én Tápióbicskénél
megverte. Mintegy 800 sebesültet
a jászberényi iskolákban s a ko­
lostorban Külkey István orvosolt,
többen a
Fehértói-temetőben
nyugszanak. Az isaszegi győzelem
után. ápr. 13-án a nemzetgyűlés
Debrecenben kimondta a detronizálást. Jászberényben a „füg­
getlenségi nyilatkozat*"1' nagyobbszeresítésére 10 akó jóminőségü
bort határozott a képviseleti köz­
gyűlés a helybeli ideiglenes kór­
házakban sínlődő betegek és sé­
rült magyar katonáknak kiosz­
tani.“ Az 1850. évi igazoltatási
iratok szerint: „A függetlenséget
e város piaci terén összehívott
számos lakosok előtt Illésy János
hirdette ki, a nádori kertben
boldogult József nádor tiszteletére
emelt kőoszlopot leromboltatta
(1849. nov. 5-én helyreállítják) és
a városházban lévő képeket leszedette.“
Budavár fényes visszafoglalása,
kor határainkra ráborult az északi
kolosszus árnyéka. Az 1849. júl.
10-i közgyűlésen Komáromy János
h. bíró jelenti: „A jelen nyo­
masztó körülmények közt mip-

denféle élelmiszerekkel el fog
láttatni az orosz sereg.“ A leg­
nagyobb veszedelem közepette
népfelkeléssel igyekezett Kossuth
a honvédséget megerősíteni. Az
1849. júl. 9-i jászberényi közgyű­
lésen a kerületek a 3731 illet­
ményen felüli állításokat „a haza
javára felajánlják* Stipula József
apátplebános vezetésével mintegy
2000 jászberényi szállt síkra, köz­
tük a kaszát már alig bíró öregek
és még alig bíró ifjak. Ruhájukra
keresztet varrtak. A várostól
északra táboroztak 8 tized szerint
8 századba tömörülve választott
kapitányaik vezetésével. Csutak
Kálmán ezredes 16 huszárral igye­
kezett belőlük hasznavelietö se­
reget alakítani, de a Hatvan felöl
jövő muszka sereg elől el kellett
széledniök. 1849. júl. 11-én újból
ellenség kezére került városunk
fiainak hagyományos hősiessége
és áldozatkészsége ellenére is.
Két hatalmas császár szurony­
erdeje közt a magyar szabadság
és függetlenség csillaga Világos­
nál lehanyatlott. Sokan nem ta­
lálták honjukat hazájukban. Sokra
sír, sokra vak börtön boruk. A
magyar nemzeti állami életet el­
fojtotta az önkényuralom. A jász­
berényi honvédek közül aug.
19-én már 93-at osztrák seregbe
kényszerítettek zeneszóval. 1849.
szept. 8-án „Kiéin cs. kir. had­
nagy szigorú felelet terhe alatt
meghagyja a városnak, hogy 9-én
reggelre a Szolnokon szállásoló
es. kir. katonaság betegei szamara
60 mázsa tiszta búzából őrölt
lisztet szállítson.41 1849. dec. 1-én
jelentik: „A generális vezetése
alatt itt tartózkodó cs. kir. had­
sereg részére kiszolgáltatott termesztinényekért az előlegezett
5000 pengőből nem tudtak min­
183

dent kifizetni, azért főbíró for­
duljon Szentiványi Vince cs. kir.
kerületi főispánhoz . . .“ 1849.
dec. 18-án: „Pethes Mihály kér.
kapitány elnökletével a birodalmi
alkotmány pontonként felolvas­
tatott, az ország ideiglenes kor­
mányzatának alapvonásai szintén.
A béke áldása helyett szomorú
karácsony és boldogtalan újév
borult a jobb sorsra érdemes
magyarra. A magyar független­
ségért Jászberény anyagi javait
is feláldozta. 1848. jún. 21-én
„múlhatatlanul szükségesek fede­
zésére44 5000 vfrt-t vesznek fel
kamatra, 1849. jan. 2-án 3000 vfrt-t,
mert „a vészterhes, háborgós idő­
ben a város pénztára tehetetlen
állapotban van.“ A bor- és húsmérés szabadságának kimondása
is ártott a város pénztárának,
ezért 1848. jún. 21-én elhatároz­
zák : „A marhahúsmérés ezután
is a városé. A szabad bormérésért
a városi pénztárt kárpótolják,
akik mellékutcában nyitnak kocs­
mát 1-szeres, akik transennális
utcában 2-szercs, akik a Pálinkás
keresztjétől a nagytemplomig
nyitnak kocsmát, 3-szoros pénzt
fizetnek.44 A Kossuth-bankóknak
1849. szept. 16-án a forgalomból
való kitiltása mintegy 100.000 frt
kárt okozott a városnak,
Az Erzsébet-kórház építésének
befejezése a hadakozás közepette
megakadt. 1849. szept. 22-én:
„A Jász-nőegylet által számos
fehér ruháknak és ágynemüeknek
a városi kórház részére nagy­
lelkűen tett ajándékozása öröm­
mel fogadtatott...“ Koór János
városi seborvos táborba szállt,
Mészáros Ignác megvált állásától,
a városi főorvosi állást csak 1849.
okt. 20-án töltötték be dr. Mokosinyi Mihállyal. A viharos évekW4

ben Elefánthy Emészt cs Margraf
József sebészkedett.
A gimnázium 1806—1851-ig
hatosztályú. 18‘25-től a ferenercndi
atyák tanítanak évdíj fejében
Stipula József apátplebános buzgó
igazgatása alatt. Több tárgyat ma­
gyarul tanítanak. Sok tót ifjú
végzi itt tanulmányait. Főleg ké­
regetésből éltek. A szabadságban:
alatt szünetelt a tanítás. A kórházi
ágynak átalakított padok pótlása
nehezen megy. A tanács 1819.
okt. 20-án így intézkedik: „Az
iskolai padoknak elkészítése ha­
lasztást nem szenvedvén, a Túl a
tarnai-hid padlói azon célra for­
dítandók". Az 1848. júl. 8-i jegy­
zőkönyv írja : „Ez idő szerint több
politikai liirlap olvashatása hasz­
nosnak találtatván, Kossút-hírlapja
és a Radical-lap megrendel tel i k,“
Később a Népbarát, majd pedig
a Közlöny is jár a városnak.
A szabadságharc alatt Főjegyzők: Ézsiás
Sándor (1848) és Sípos Imre (Í849), aljegy­
zők : Szőllősy István és Barátit Mihály. Fő­
bíró : Horváth Gábor. Radimesek János ha­
lála után, 1849-ben Beleznay Antalt választ­
ják meg kántornak. A ferencesek főnöke ■'
Ferenczi Gellért. A szerzetnek 1839-ben er­
dőt, 1850-ben szőllőföldet ad a város. Jankovies Pál szentkúti tanító elhunyta után,
1849-lten Völgyi Hónától választják meg.
kecske András alvég! tanító katonának csap
fel, helyét Ilorti lgnáecal töltik be, ennek
helyére pétiig Piffkó Antalt választják meg
ideiglenesen. Klausál Gábor céhszabályza­
tának megérkezésekor (1848 aug.) 7 céh
működik városunkban. Puskamester Rucska
Antal volt. Nádori főkapitány volt Almássv
János (1741—63), fia Pál (1766—79), fia
Ignác (1779—85), Boros Sándor (1786—98),
Steössel József (1798—1815), Somogyi An­
tal (1815—36), Szluha Imre (1837—48),
Szentkirályi Móric (1848), Patay József
(1849), Szentiványi Vince (1850).
Piaci árak 1849. jón.-bán: 1 pozsonyi
mérő—f>0'5 liter tiszta búza 4 írt, kétszeres
3 írt 36 kr, zab 1 írt 36 kr, árpa 1 frt
40 kr, 1 öl kemény tűzifa 10 frt,

1.85

Jászberény élete
a Bach-korszakban
(1850—59)

A szabadságharc lezajlása titán
az osztrák kormány kíméletlen
hódító módjára bánt el hazánk­
kal. Báró Haynau főparancsnok
Basta és Hocher módjára, véres
példaadással szorította engedel­
mességre e „rebellis44 népet. Hadi
Sándor osztrák belügyminiszter,
aki a márciusi forradalom alkal­
mával a Bécsbe érkező Kossuth
előtt tisztelgett, elvtagadás árán
arra vállalkozott, hogy a katonai
rémuralom eredményeit biztosítsa,
zsandárok, rendőrök, beamterek,
cenzorok hadával, rendeletek özö­
nével az 1849. márc. 4-i alkot­
mány alapján megteremtse a bi­
rodalmi egységet. A Jászkún ke­
rületek kiváltságos szerkezetét is
megszünteti s közigazgatási és
törvénykezési szempontból a me­
gyékkel teszi egyenlővé. A kapi­
tányi nevet azonban megtartja.
lízt a szomorú emlékű korsza­
kot a magyar származású tiszt­
viselők teszik tiirhetővé. Közülük
néhányat Jászberény díszpolgárává
is fogad hálából. Az 1850. márc.
27-i jegyzőkönyv közli: „Pestkerü­
leti főispán Szentiványi Vince és
jászkúnkeriileti főkapitány Jankovich György e város díszpol­
gáraivá lett elválasztásukat ke­
gyesen elfogadni méltóztattak,
örömet tanúsító hangulattal fo­
186

gadtatott. Az 1857. ápr. 30-i jegyző­
könyv szintén tudatja: „Magurai
báró Augnsz Antal, cs. kir. hely­
tartósági alelnököt Jászberény
díszpolgárává jelöli, mert a jászkún népet magas megjelenése
által gyakran megörvendeztette,
most páratlan közbenjárásával
kicszközló, hogy ő es. kir. Fel­
ségeik legmagasabb megjelenésük
alkalmával tisztelgett bandérium
a kincstártól kardokat nyert, az
1850. évi közmunkakötelezettség
megváltásától Öméltósága közben­
járására mentetett lel a város.“
Ilasonlóképen fáradozott Hegedűs
Zsigmond jászkúnkerülcti alkapitány és Petites Mihály jászke­
rületi kapitány. — Az abszolút
kormány 1850-ben osztja a Jász­
ságot a mostani két járásra. A
jászberényi járás első vezetőjéről
ezt írja az 1850. febr. 6-i jegyző­
könyv: „Elnök járásbeli kapitány
tek. Mnitoray János, kihez a ta­
nácsnak mint díszes kapitányi
hivatalának kezdőjének, első sze­
rencséje lévén, érdekes beszédé­
ben clöadá: hivatalának elválla­
lására nem hiúság, hanem egye­
dül a haza és különösen e város
mint szülőföldje iránti vonzódása,
annak virágzása és jobb létre esz­
közlése bírta reá, jól tudván,
hogy hivatala mily terhes és szi­
gorít felelősséggel jár . . .“ Járási
alkapitánya Harsányi Mihály volt:
Hivatalukban 1854-ben Subick
György járási kapitány és a ki­
váló építész családból származó
Iliid Károly járási alkapitány
váltja lel, utóbbit 1856-ban Ka­
szab Gábor. A város tanácsa jász­
berényiekből állt.
A német levelezés miatt kellett
idegent szerződtetni. Először Wander Károlyt, majd Aixinger Lászlót
és Plestott Henriket. Prónay
187

Lajost pedig azért választották
alcsendbiztosnak, mert tudott né­
metül. Jakkel István a német
írás-olvasás tanítására kapott en­
gedélyt. A német nyelvet terjesz­
tette a nagyszámú idegen kato­
naság is. Kezdetben a János fő­
herceg nevét viselő dragonyos
ezred, azután a Haller-huszárezred, később pedig a 4. és 5.
dsidásezred szállásolt városunk­
ban. A volt honvédeket és jász
fiúkat is ezekbe osztották he.
Az uralkodó születése és nevenapján pénzzel és borral gazda­
gon megvendégelte a katonaságot
a város. A parancsnokok több
köszönő levelét őrzi a levéltár.
Az uralkodóház tagjai közül az
elnyomatás éveiben először Alb­
recht főherceg látogatta meg Jász­
berényt. Az 1851. dec. 6-i jegyző­
könyv szerint 20 akó bor fogyott
cl a tiszteletére rendezett vacso­
rán. Az 1853. febr. 18-i merény­
let alkalmával a tanács részvétét
Ferenc Józsefhez juttatja s őfel­
ségéért misét mondatott. A királyi
pár fogadásának előkészítése cél­
jából Mizsey István tanácsost
küldték el a félegyházi gyűlésre
1857. márc. 21-én. Május 23-án
nagy népünnepség keretében a
jászlakodalmi szokásokat is be­
mutatták a Sasos-kertben. Az
ajándékozott hatalmas kalács és
sajt viszonzásául a király 1000
forintot adományozott a kórház
javára, Erzsébet királyné pedig
egy zászlót a város részére. Az
1857. jún. 13-i jegyzőkönyvben
olvassuk : „Főkapitány úr tudatja,
miszerint ő cs. kir. apostoli fel­
ségeik f. é. május 23-án történt
ünnepélyes fogadtatásuk a leg­
magasabb megelégedést kinyerte,
a városi elöljáróságnak közremunkálásáért köszönetét nyilvánítja.41
188

Ferenc József és Erzsébet ki­
rályné látogatása felvidítja a Bach
korszak kegyetlenül alkotmánytipró, sorozó, németesító és adóz­
tató sötét napjait. A gazdasági
életre nyomasztólag hatott a ret­
tenetes adórendszer. 1850-ben Uéhozták a földadót, jövedelmi, hadi,
kereseti és személyi adót, a dohánymonopoliumot, bélyeg, én­
kor- és más (ser, pálinka, bor,
hús) fogyasztási illetékeket, végül
különféle erős indirekt adókat.
1853. ápr. 14-én határozza el előszőr a városi tanács pótadó kivetését. Az 1853. okt. 15-i jegyzókönyv szerint „a jövő évi fo­
gyasztási adót 12.047 pírt 38 krért Lippe Móric gyöngyösi iz­
raelita vette bérbe.44 Eíefánthy
Sándor főjegyző kimutatása sze­
rint az 1855. évre kivetett adó
43.222 irt. 35 kr volt. 6000 frt-os
pótadót kellett kivetni. Az 1858.
máj. 1-i közgyűlés a kamarai kö­
telezvény eladhatását kéri, mert
„ezen gazdálkodási viszonyoknál
szerfelett sújtott gazdálkodó osz­
tály rendes adójának fizetésére
is alig képes, további községi
pótadót meg nem bírja.44 A nyo­
masztó adókon kívül 1854. júl*
16-án államkölcsön jegyzésére
kényszer! tették a várost. Ez a
rendes adó ötszörösére rúgott s
nagy nyomorba juttatta a várost.
A tanács 1854. okt. 1-én így ha­
tároz: „A város részére megaján­
lott államkölcsönre a város szegődményeseit kevesbbítik, a ki­
jelölt földeket bérbeadják, a kór­
ház pénztárát a majorkodó pénz­
tárhoz csatolják, a kamatra ki­
adott pénzt beszedik, a pusztán
a Fózer, Almásy és Pethes birtokök melletti földeket 14 évre
eladják. Ha az így befolyt ősz­
szeg nem lenne elég, a hátralékos
189

\
i
i

l
■
i
*

'

összeget adó arányában a lakó*
soktól szedik be.44 így is történt.
Az 1858. máj. 2-i közgyűlés a vá­
rost úgy szeretné a sok terhes
adósságtól megszabadítani, hogy
100 000 pfrt-ból álló törlesztéses
kölcsönt venne fel főkapitány se­
gítségével. Ezzel szemben az
érték-illeték kirovásával kapcso­
latban 1859. febr. 26-án kijelenti
a tanács: „A városnak semmi
fekvő vagyona nincs, ami a vá­
rosénak állíttatott, azt a közbir­
tokosság a végből engedé át, hogy
annak jövedelméből a község
némely szükségeit pótolja, mint
ezt a tagosítás is igazolja, a be­
vallott földbirtok a közbirtokos­
ság közt felosztatott.14
A város súlyos anyagi gondok
közt építi fel a katonai laktanyát.
Az 1850. jún. 11-i jegyzőkönyv
értesít: „Sóvárgó kebellel régóta
várják a város elöljárói és lakosai
azon örvendetes napot, melyen a
katonai szállással egybekötött ter­
hektől megszabaduland, annál
fogva a katonai laktanyának épí­
tése lelkesedéssel felkaroltatok.44
Ennek javára Bartsik Márton
törvényszéki ülnök műkedvelő
előadásokat és gyűjtést rendez.
Muhoray Titusz orvos 10 ezüst­
pengőt ad. A kaszárnya helyét
1851. júl. 17-én jelölik ki, az épí­
tési bizottság tagjait is: ilj. Far­
kas János főbíró, Harsányi Szi­
lárd, Radimetzky Lőrinc, Tarnay
Károly és Pecsenyánszky Andrást
1853. ápr. 14-én 150.000 vfrt.
kölcsön felvételével hatalmazzák
fel. „Mindenegyes pírt adó után
20 kr. pótadó vettessék ki tör­
lesztésül!44 Koczka Ferdinánd és
Obermeyer Lajos szolnoki építé­
szek 92.992 pfrt-os tervezetét fo­
gadták el. Az építést meg is kezd­
ték a katonai és polgári kormány­
mű

zóságtól kapott 30.000 pírt köl­
csönből. Az építés nehézségeit
jelzi az 1855. márc. 19-i jegyző­
könyv : „Obermeyer építőmester
a 8Ö.000 pfrt-ba került laktanya
tető alá hozását sürgeti, hogy az
összeomlástól raegmentessék . .
Ezért a város az államkötvényeit
olcsón eladja s ráadásul Lajosmizsén még 50Ö hóid házhelyet
’^“'TC~Xz"'“építés-költsége ■ r "bővítés
*'”~miatt ugyanis 30.000 pfrt-tal meg­
növekedett. 1857-ben került tető
alá. Az elszámolás 1858. nov.
22-én történt meg báró Barkóczy
megyei biztos elnöklete alatt.
Ennek következtében Farkas Já­
nos főbírót, kit közben polgár­
mesternek választottak, állásából
elmozdították. Még ma is a ka­
szárnya fiaként emlegetik a Bor­
sóhalmi úton lévő Farkas—Kollerféle kuriális villát.
Az 1850. jan. 18-i törvény alap­
ján Jászberényben is csendőrséget
állítanak fel. A serház mellett
lévő nagy kunok házát veszi bérbe
és alakítja át a város erre a célra,
sőt 1853-ban 6000 vfrt-ért meg is
veszi. Felszerelése, javítgatása
sokba került.
Az Erzsébet-kórház építését
Halász István vállalkozó 1850-ben
fejezi be. Az ablakokat Heiser
István, a nyoszolyákat Kovács
Pál, a lakatos munkát Pirch János
csinálja. Az ambitust márvány
helyett téglával padolják. A kór­
ház pénztára elesik az adásvéte­
lek alkalmával befizetni szokott
díjaktól a bélyegtörvény életbe­
léptével (1851). Kárpótlásul a
zsidók betelepedési díjából jut­
tatnak a kórháznak, melyet, köriilárkolnak, akác- és eperfával
szegélyezik. 1853-ban vaságyakat,
pokrócokat és vánkosokat vásá­
rolnak 36 beteg és agg részére.
191

)
I
i
íI
\l
®
N
w

A hetesek ellátását 1855-ben
bérbeadják Nagy Mihálynak. Edvi
Illés kér. főorvos vezetése alatt
Mokosinyi Mihály városi főorvos,
Elefánthy Ernő, Kertész Károly,
Margráf József, Muhoray Titusz
orvosok és Bartsik Mátyás állat­
orvos működnek. A bábaoklevelet
Buck Amália és Gerendásy Jozéfa
a pesti orvosi egyetemen szerzik
meg 1837-ben.
A zsidók betelepedését Jász­
berényben Buck Gábor aszódi iz­
raelita harcolja ki. A tanács 1850.
máj. 18-án így határoz: „E város
lakosainak az izraeliták iránti ösmeretes ellenszenvek nyomán fo­
lyamodó kérésétől elmozdittatik."
Jankovich György főkapitány a
jún. 22-i jegyzőköny szerint az
1840. évi 29. t. c. és az 1849.
márc. 4-i alkotmány 25§-a alapján
megengedi a betelepedést. A ta­
nács azonban hivatkozik a biro­
dalmi alkotmány 33§-ára mely
szerint a község körébe új tagok
felvétele a községek alapjoga,
mely jogot .a jászkún községek
szabadalmaiknál fogva is élveznek.
„Míg bárki ezen jogokkal nem
bír, boltbani nyilvános kereske­
dés üzése meg nem engedtetik.
E szerint Buck Gábor attól eltiltatik.“ Az 1850. júl. 1-i jegyző­
könyv már engedékeny: „Horváth
Pál tiszti ügyész kéri Hegedűs
Zsigmond jászkún kerületi alkapitányt, hogy Buck Gábor bérlő­
jének a szabadkereskedelem meg­
engedtessen . . . Felsőbbi rende­
let tudomásul vétetvén, B. G.
izr. Horváth P. úr boltjábani ke­
reskedése nem gátoltathatik.“ Buck
Gábor kérésére 1950. szept. 28-án
a betelepedett 7 család részére
kijelölik az izr. temető helyét.
Kocsmát és mészárszéket is bé­
relhetnek 1851. júl. 7-e óta, ha
193

keresztényeket alkalmaznak. Borinek Bernét tanító és Schönfeld
Jakab sakter telepedésével meg­
kezdődik a hitközségi élet is.
1857. márc. 7-én megveszik Horti
Lászlóné házát, melyet a csizma­
dia céh bérelt, s átalakítják ima­
háznak. Új tanítójuk, Fürst Meyer,
már magyarul is jól tud. Betele­
pedési engedélyüket 1859. szept.
17-én 5 frt-ról 10 frt-ra emelik.
A különböző vidékről jövő hí­
veket nehezen tudja a hitköz­
ségbe összetartani első rabbijuk,
Natonek József. A nép azonban
szívesebben kereskedik velük,
mint a régi görög kereskedőkkel.
Jászberény kereskedelme és ipara
fejlődésnek indul. Uj vásártérül
a Jászjákóhalmi út mentén lévő
Szentháromság-teret jelölték ki
1853-ban.
A mezőgazdaságra a tagosítás
hat fejlesztőleg. Lassú telek­
könyvezési munkálatok után a
város határának „düllőzésétu 1850
telén csinálták meg. 1851. dec.
24-én a tagosítást a belső ugar­
földekre nézve mindenki óhajtja.
A tanyaföldek különben is tagosított birtokok. A tagosítás végre­
hajtásával 1852. júl 11-én Muhoray János járási kapitány el­
nökletével Fodor Bélát, Eördögh
Andrást, Horváth Pált, Tarnay
Károlyt, Farkas Pált, Harsányi
Szilárdot. Ferenczi Andrást és
Elefánthy Sándor főjegyzőt bizzák
meg. Fekete László mérnök hold­
ját 8’/.2 pkr-ért vállalja. Az 5
holdnál kisebb birtokosok részét
„a külső vízimalomnál lévő ki­
rályrétjétől felfelé a monostori,
kerekudvari határig s Szt. Jánosig
jelölik ki.“ A parochiális földe­
ket Paphalomnál. A kiosztás kü­
lönben tizedházsor szerint történt
az 1853. szept. 6-i jegyzőkönyv13 Blénesay: Jászberény természeti viszonyai és élete

193

ben megjelölt dűlők sorrendjében.
A tagosítást 1853 végén már be­
fejezték, a mérnököket Madarasra
hazafuvarozták. 1000 pírt jutal­
mat adtak nekik. A kiosztott föl­
dek közt lévő réteket bérbe ad­
ták. Ezek elidegenítése miatt so­
kat kell vesződnie a városnak.
A tagosítási térkép hitelesítésekor
(1854. jún. 17.) Hajnald Ignác
mérnöknek 10, Vágó Ignácnak 4
arany, Juhász András mérnöknek
20 pfrt, a zenészeknek 15 pírt
tiszteletdijat adtak. A visszaélések
megakadályozására 1855. máre.
3-án Korponay Imrét városi mér­
nöknek választják meg 300 pfrt
évi fizetéssel . Az 1858. oki. 14-i
összeírás szerint az itthoni lege­
lőket felosztani akarók birtoka
22.923*/4 hold, a nem akaróké
14.103'/4 hold. A város szélén 4
helyen vályogvető helyeket árkolnak körül. A pusztai legelő fel­
osztására vonatkozólag Korponay
Imre, az itthoni legelőre nézvepedig Fekete László mérnök aján­
latát fogadta el az 1858. dec. 20i
gyűlés. A tagosítás alkalmával a
szolnoki utat az esős időben sá­
ros Szent Imre halmáról átteszik
a Gombos-kereszt homokos terü­
letére és az országutak mellé fá­
kat ültetnek, útjelző táblákat ál­
lítanak és árkot ásnak. 1858. máj.
8-án 621 szál akácfát ültetnek az
országutak mellé (62 frt 6 kr),
1859-ben 1924 szálat. A fásítás
részben a városi faiskolából tör­
tént, melyet Laczi József kezelt.
Az utcák elnevezése és a házak
számozása 1850-ben kezdődik.
Ekkor a városban 3279, a tanyá­
kon és szöllőkben 308, a pusztán
298 házat számoztak meg és 121
utcát láttak el névvel. Az utcák
világítását 1856-ban kezdik meg
havonként félfont gyertyával, A
194

város szépítésére Jankovich György
főkapitány nagy bizottságot léte­
sít 1851-ben. Az uteák és sétá­
nyok rendezéséért, az új temető
fásításáért ifj. Bathó Ignácot meg
is jutalmazzák. Fürdője mellett
1859-ben kávéház nyitására kap
engedélyt. Az Öregerdőben Ker­
tész Károly nyit fürdőt. A Zagyva
és Torna szabályozási társaság
részére a tanács 800 pfrt-t sza­
vaz meg 1853-ban „a hasznot
ígérő cél kivitelére.44 A Zagyva
medrét 1858 nyarán kitisztítják.
A Veres- és Beleznay-féle kuta­
kat rendbehozzák.
A gróf Kun* Leó-léle 1849-i
Entwurf a jászberényi gimnásiumot magánjellegű algimnáziummá
fokozta le s állandóan felette ló­
gatta Damokles kardját s elnéptelenítette. A város anyagi áldo­
zatok árán 1857. nov. 17-én sze­
rezte vissza nyilvánossági jogát.
Toldy l^ászló igazgató 5 ferencrendi társával tanított évi 480
pírt fizetésért. Mivel a gimnázium
előkészítő osztályában a német
nyelvet nem t nította kellő ered­
ménnyel Szalay András, 1858-ban
28 évi szolgálat után félfizetéssel
nyugdíjaztatását rendelte el a
helytartótanács, sőt tanítványait
sem volt szabad felvenni a gim­
náziumba. Utódául a németül is
tudó llartman Józsefet teszik meg.
A népoktatás fejlődését jelzi az
1852. okt. 13-i végzés: „Főkapi­
tány felhívására elhatározza a
tanács, hogy a 3. normáliskolát
(osztályt) felállítja, mert ez a város
műveltségének és anyagi jólété­
nek felvirágozásái eredményezendi.44 Ezt az osztályt bízták
Szalay Andrásra s ennek növen­
dékeit Laczi József tanította a
faiskola kezelésére, az oltásra is
1852 óta. A népes 1-ső osztályt
13*

195

1854. nov. 18-árt kettéválasztják,
az egyiket Völgyi Donát, a mási­
kat Fecske András tanítja. Milecz
János tanítót lajosmizsei puszta­
bíróvá választják. Az ekként meg­
ürült alvégi iskolába Nagy And­
rást, a felvégibe Gyurtyánszky
Józsefet választják meg tanítónak.
Az 1856. jún. 28-i jegyzőkönyv
szerint:
„E városban 4 leánytanoda létezik.'' A református ifjakat Dávid
László, az izraelitákat Borinek
Bernát tanítja. Rudolf trónörökös
születése alkalmával, 1858. szept.
4-én a tanács elhatározza, hogy
új emeletes iskolát épít „a trón­
örökös születése emlékére histó­
riai hűsége jeléül s a népnevelés
szent ügyét érvényre emelni
igyekszik a közpénztár állásának
jobbrafordultával." Kölcsön könyv­
tár is térjeszti a műveltséget.
Ennek javára 1857 telén rende­
zett két táncmulatság tiszta jöve­
delme 138 pfrt 49 kr. Beszerzik
a Miiller Gyula-féle naptárt, Tárkányi Béla templomkönyveit,
Fényes Elek és Palugyai Imre
statisztikai müveit, előfizetnek a
Magyar Hírlapra és a kormány­
lapokra. Králik János nyomdászt
1856. rnárc. 15-én díj nélkül a
lakosok közé veszi a tanács, hogy
nyomdát állítson, mely a szellemi
haladás egyik biztos emeltyűje.“
Még előbb Krausz Lajos készít
nyomtatványokat. Jászberény a
zenekarokra mindig sokat költött.
Az 1855. dec. 29-i jegyzőkönyv
tudatja: „A helybeli első zene­
kart Basztl János karmester szé­
pen kiképezte. Isteni szolgálato­
kon s más alkalmakkor dicsére­
tesen szerepel. Ezért a tanács
karmesternek évi 60 pfrt-ot s 10
ki la kétszerbúzát ad. Az eseten­
kénti díjazás ezzel megszűnik."
196 •

A Bach-korszakban nagyon sok
mulatságot, táncvigalmakat, lakomázást rendeztek a céhek, egye­
sületek, vendéglők és kávéházak,
különösen 1857-ben. A zárórát
sokszor áthágták.
Az új közigazgatási rendszer
szerint a jászberényi járásba. tar­
toztak városunkon kívül Árok­
szállás és Fényszaru mezőváro­
sok, Dósa, Felsőszentgyörgy, Jákóhalma, Monostor és Tarnaőrs
falvak, végül Kerekudvar puszta.
A városi tanácsot megfosztották
ősi bíráskodási jogától. Az igaz­
ságszolgáltatást a járásbíróság,
kerületi törvényszék és rögtönítélő
bíróság gyakorolta. Az elnyomó
uralom ellen Jászberényben csak
akkor tiltakoznak hivatalosan,
mikor Széchenyi István gróf
csontig hatoló támadást intézett
1859-ben Blickaufden Rückblick
című munkájával, s öldöklő iró­
niájával nevetségessé tette Bach S.
kormányát és személyét.
Ebben a korszakban főjegyző volt Sípos
Imre, 1851 után Elefánthy Sándor. Főbírók :
Horváth Gábor (1850—51), Farkas János
(1852—59), utolsó évében polgármesteri
címmel. 1859. okt. 8-i elmozdítása után
Áray Károly mint helyettes polgármester
vezeti a város ügyeit. — Apátplébános
Stipula József egri kanonoknak kineveztet­
vén, 1851. nov. 29-én elbúcsúzik 26 évi
lelkipásztorkodás után. „Az iskoláknak 20
évig igazgatója. Népünk anyagi és szellemi
jólétére nagy mértékben árasztotta kegyét.
Utódául Farkas Pétert választják, aki 1857ben c. prépost lett. A Szentkúti templom
részére 32 padot és új orgonát csináltatott.
Ferencesek főnöke Ferenczy Gellért, 1853-tól
Toldy László, 1857-ben Szentesy Gergely,
1858-ban Szegedi Kilit. A barátokhoz 1854ben szerződtet kántort a város.
A zsidók betelepedésének ideje. 1850. V.
19-én Buch Gábor, VIII. 10-én Steinbach
Ignác, Reich Hermán, VIII. 31-én Schwarz

197

Mózes, Bernáth Dávid, IX. 14-én Spitzer
Ignác, Brünauer Sámuel, X. 5-én Adler
Izsák, Rajner Móric, X. 12-én IIusz Márton,
Stern József — 1851. II. 19-én Buch Márton,
III. 29-én Schönfeld Sámuel, IV. 12-én
Merlinger Hermán, V. 3-án Weisz Márton,
V. 17-én Fiscler Móric, VII. 12-én Mandl
Jónás, XI. 15-én Briinauer Salamon, XI.
29-én Büchler Károly. — 1852. V. 13.
Süly Jakab, XI. 6. Schwarz Jakab, Deutsch
Mózes,
1853. III. 19. Leitner Farkas és
Salamon, IV. 14. Deutsch Miksa. — 1854.
III. 11. Büchler Márton, IV. 8. Reisz
Leopold, VI. 24. Grün Jakab, Liclitenstern
József, Hercze József, Vili. 31. Rattman
Ábraham; — 1855. III. 3. Ilerzskó Ábra­
hám, Lippe Simon, VIII. 4. Schön Teréz;
— 1856. I. 19. Büchler Vilmos, III. 15.
Wajczen Sámuel, V. 3. Polacsek Leopold,
Húsz Mojzes; — 1857. III. 14, Vertheimer
Hermán, IV. 18. Burger Hermán, IV. 25..
Beck András, Perczcler Pál, XII. 5. Singer
Ignác;
185R. I. 9. Haas Samu, III. 13.
Fried Kálmán, VI. 5. Braun Ignác, VIII.
28. Lázár Móric, Moller Emanuel; — J859.
IX. 17. Weisz József, XII. 10. Valdner
Sámuel — 1861. IV. 14. Iluszerl Mózes,
1863. V. 27. Stern Fülöp, Beck Mór, Vili.
29. Kohn Ignác, 1864. VII. 9. Hasz Ignác,
1865. IX. 29. Krausz Vilmos, 1868. 111. 24.
Böhm Adolf. A cselédkönyv 1851. évben lép
életbe. A mértékhitelesítő hivatalt 1854-ben
állítják fel. A dohánytermesztést Eördögh
A. 1850-ben kezdi meg boldogházi tanyáján.
Gyógyszerész a Schönbach-féle patikában
Uitz Imre, Áray Károly Szentlélek cimű
patikájában Martinovics József, 1850-től
Mercse Demeter. — A városháza emeletén
1851-ben az I. szobát a portás és napos
bakterek használják, a 2. szobát 3 csend­
biztos, 1 mezei őr, árvák, templom és gaz­
dasági pénztárak kezelői hivatalkodásainak ; a 3. tanácsülések tartására; 4. az ügyes­
bajos egyének kihallgatására szolgáló el­
nöki szoba ; 5. gazdasági gyűlésekre szolgáló
terem, melyben a telekkönyvi választmány
működik; 6. nyolc személy által használt
iroda ; 7. a jegyzők és levéltárnok szobája;

198

8. a számadásokat készítő főjegyző szobája.
Földszint 1. az előfogati biztosé, 2. a cse­
lédeké, 3. az adószedő és szállásbiztosé, 4.
a második bíró szobája.
A város adományai: 1850. 1. 3. llaynauféle alapítványra 20 ezüst forint, 1851. V.
24. a losonci ev. templom építésére 12.30
vfrt; 1853. 11. 12. Ferenc József emlékére
25 vfrt, ázsiai keresztényeknek 25 vfrt; 11.
19-én az országos vakok intézetének 129
vfrt 54 kr, IV. 9-én Őfelsége csodás meg­
menekülése helyére építendő templomra
gyűjtés és a város adománya 50 vfrt- 1855.
V. 5-én a jászkiséri. és jászladányi árvíz­
károsultaknak 20 kila búza és 40 vfrt. 1858.
V. 18-án balassagyarmati tűzkárosultaknak
10 pfrt. 1859. IV. 16-án Soroksár tűzkárosultjainak 5 új frt. 1852. I. 17-én Cegléd—sze­
gedi vasút részére a Pákapusztán keresztül
vezető földrészt ingyen átengedi a város
az ipar és kereskedés fellendítésére, az
egész hon felvirágozására.“ 1856. 11. 16-án a
Cegléd—miskolci vasút előleges költségei­
hez kész Jászberény 10.000 frt-vel hozzá­
járulni s a szükségelt területet ingyen át­
adni, mert az „a községeket legnagyobb
mérvben felvirágoztató vállalat."
Jászberényt ismerteti Palugyai Imre Jászkún kerületek s külső Szolnokmegye le­
írása 1854 című könyvének 121—125. lap­
jain. E szerint a város jövedelme 1850-ben
23.971 frt, kiadása 23.078 frt 12 kr. volt.
„Egy lovas század szállásol, s csendőrségből
1 hadnagy alatt 9 lovas csendőr. Egy nagy­
szerű lovas katonai laktanya most épül,
mely 200.000 pfrt-ba kerületül." Pray Leopold 4 lóerejű pálinkafőző gőzkatlant állí­
tott fel A kerületi dolgoztató intézetben
lialinaposztót és pokrócot készíttetnek a
rabokkal.
•

199

Jászberény élete
a provizórium idejében
(1860—1866).

A kétségbeesés hangulatából
nemzetünket az az ércketnény
nyugalom vezette ki, mellyel
Deák Ferenc nézte a Bach-kormány őrjöngéseit. A haza bölcsé­
nek köszönhető, hogy a magyar­
ság kitartott a 48-as jogfolytonos­
ság mellett s nem hallgatott sem
az ókonzervativok álrealisztikus,
sem az emigránsok ábrándos ígé­
reteire. Az idő Deáknak adott
igazat. A francia-olasz erők 1859
júniusában Solferinonál megver­
ték Ferenc József hadseregét,
melyben a jászkún önkéntes hu­
szárezred hiába vitézkedett Eszterházy Sándor gróf parancsnok­
sága alatt. Bach Sándor az adó­
préssel és az államadósság növe­
lésével hasztalan űzött nagyha­
talmi hóbortot, 1859. aug. 21-én
le kellett mondania. Albrecht fő­
herceget is felmentette a kor­
mányzóságtól a császár s Benedek
tábornokot bízta meg. 1860. ok­
tóber 20-án kiadta az ú. n. októ­
beri diplomát. Ebben lemondott
az abszolutizmusról s helyreállí­
totta az országok „történeti indi­
vidualitásait", a rendiországgyüléseket, de föléjük épített egy bi­
rodalmi tanácsot a közös ügyek
intézésére. A diploma kiegészí­
téseként 1861. február 26-án az
ú. n. februári pátenssel megszabta
200

F

a birodalmi gyűlésbe küldendő
követek számát. Az 1861. április­
ban megnyílt országgyűlés alkal­
mával a hallgatás ideje lejárt.
Nemzeti reményeink újra ébred­
tek. Az alkotmányos küzdelem­
ben az 1848. évi törvényekért
folyt a harc. Deák Ferenc máso­
dik feliratára az országgyűlést
feloszlatták s az abszolutizmus
újabb formája lépett életbe, mely­
nek jellegét Schmerling Antal
adta meg. Ennek az újabb meg­
próbáltatásnak a haza bölcse ve­
tett véget a Pesti Napló 18654
húsvéti cikkével, melyben ki­
emeli: „Mindig a fejedelmek
voltak, kik mélyebb belátással a
magyar alkotmány ellen intézett
rendeleteket visszavették, a sér­
tett törvényeket helyreállították
s a nemzet bizalmát ismét felélesztették.“ Schmerling bukása
után IJelcredi minisztériuma meg­
kezdte a kiegyezés előkészítését.
A magyar országgyűlést Ferencz
József 1865. dec. 14-én nyitotta
meg. Hangsúlyozta, hogy a jog­
vesztés és merev jogfolytonosság
helyett a pragmatica sanctiora
kell helyezkedni. A kiegyezési
tárgyalásokat megszakította 1866.
júniusában a porosz és olasz had­
járat. Azok folytatására azonban
jótékonyan hatott az osztrákok
königraetzi csatavesztése s az,
hogy Erzsébet királyné roman­
tikus lelkesedéssel vonzódott a
magyarokhoz.
A kiegyezési küzdelemben
Jászberény Eördögh Andrást vá­
lasztja országgyűlési képviselőjé­
nek 5 pfrt napidíjjal. A befolyt
12 év alatt a hazát sújtó törvény­
kezési és közigazgatási eljárás
káros hatásairól feliratot készíte­
nek Pintér Mihály főbíró elnök­
letével Koór János, Kovács Mihály,
201

Radimeczky Lőrinc és Kohári
András. „Az országgyűlés nem az
1848. évi törvények szerint híva­
tott egybe. Alkotmányos törvé­
nyeink szent alapja tépetett, mi­
dőn a magyar egész őszinteséggel
igyekezett behegeszteni a 12 év
alatt kegyetlenül ejtett sebeket..
Ez alatt seholse becsültetett a
föld jövedelme oly égbekiáltó
magasra, mint nálunk, mit Albrecht
főherceg is elismert, melynek
következtében Jászberény tiszta
jövedelme l/s, Lajosmizse 73-dal
kevesbíttetett. Ámde 1859-ig (9
évig) nyögött a város az igaztalanul kivetett adó súlya alatt s
így mind az ú. n. adóhátralék,
mind az 1861. évi sarc ki van
fizetve. Jászberény tehat megkí­
mélendő a katonai erőszakosko­
dástól . .
Halmay József indít­
ványára 1861. ápr. 14-en a város
képviselőtestülete nagy lelkesedés­
sel dísztagul választja Kossuth
Lajost, Teleki László grófot, Deák
Ferencet, Perczel Mórt, Türr
Istvánt, Klapka Györgyöt, Bartakovics Bélát, Lanovits Józsefet és
Földvári Jánost. Az 1861. május
10-i jegyzőkönyv szerint „Teleki
László gróf, az alkotmány leg­
bátrabb lángeszű bajnokának ha­
lálát 6 hétig gyászszalaggal, a
városházán és templomtornyon
gyászlobogóval gyászolja a varos,
temetésére küldöttség megy . . .“
Az országgyűlés feloszlatása alkaiméval, 1861. szeptember 29-én
Eördögh András beszámol mű­
ködéséről. Ekkor hangzik el:
„Látta a magyar, mint áldozza
fel szívvérit a képviselő, csak­
hogy hazájának boldogságát siet­
tesse. Ott látta a küzdők közt a
város közönsége Eördögh Andrást,
kinek működését magáévá teszi
s a haza javára hosszas életéért
202

könyörög . . .“ A . helyben szál­
lásoló katonai parancsnokság 1861.
nov. 29-én közli: minden nép­
gyűlés tilos, azok tartásától az
elöljáróság óvakodjék. A decem­
beri közgyűlés hazafias elkesere­
déssel állapítja meg a további sérel­
meket: A magyar alkotmány két
főkincsétől, az adó és újonc meg­
szavazás jogától is megfosztottak.
A császári adókat a tanács tehet­
ség szerint gyűjtse össze! Pintér
Mihály főbíró évzáró beszédében
méltán panaszkodott: „Ezen éven
át leküzdött viharok oly nagyok
valának, csak edzett férfi kebel
erélyes kitartása küzdhette le.
Némelyek keserű gyanúsítása miatt
hivatalomat nem folytathatom. A
tanács is lemond a városi ön­
kormányzat felfüggesztése miatt.
1861. év első napján, a megvá­
lasztásunk alkalmával a Boldogságos Szűz oltáránál az alkot­
mányra hitet tettünk, mit meg­
szegni nem bírunk." Utódául ősi
családi egybeköttetéseinél és bé­
kés szelleménél fogva Almásy
Antalt ajálta. Az újonnan kine­
vezett tanácsnak na"y segítségére
volt az új jász kerületi kapitány,
Ilartsik Márton, kinek apja a vá­
ros szolgálatában mint jegyző 40
évet töltött, a válságos időkben
azért vállalta hivatalát, hogy sze­
retett városának és hazájának jó­
létét előmozdíthassa, 1862. inárc.
10-én kieszközli az önkormányzat
helyreállítását. Almásy Antal
azonban csakhamar lemond a fő­
bíróságról, a város rendetlen belkormányzata és még rendetlenebb
pénzügyi viszonyai miatt, melyekbe
Jászberény önhibáján kívül jutott.“ A tanácsosok egy része szin­
tén lemond, „mert a város ta­
nácsa erős főkapitányi gyámság
alá rendeltetett.44 Áray Károly he­
203

lyettes főbírótól 1862. júl. 5-én
Tarnay Károly veszi át a város
vezetését ezekkel a szavakkal:
„Hazánk kivételes helyzetben van.
Az országot egy néma érzelem
lengi át. Férfias kitartással állani
meg a törvényesség terén és nem
adni fel őseinktől szent ereklye­
ként reánk hagyott alkotmányból
egy hajszálnyit sem. Én is azok
közt voltam, kik szomorú 12 év
alatt némán siratták a sújtott haza
sorsát. Ma szent elhatározással
foglalom el e város bírói állását.
A városi hatóság önállóságát fenn­
tartani, a város javát s lakosainak
boldogságát előmozdítani leend
legfőbb törekvésem. A város szent
ügye s lakosainak jobbléte egye­
sítsen bennünket.44
Jankovits György főkapitány
a kerület vezetését Hegedűs Zsigmond alkapitánynak adja át 1864.
jan. 9-én; mint a Helytartó Ta­
nács helyettes elnöke búcsúzik s
a kerületek felvirágzását óhajtja.
A város vezetésében újra válságot
idéz elő az 1865. jan. 7-i új szer­
vezés, midőn vezető kerületi ka­
pitány Sípos Imrét nevezi ki fő­
bírónak. Beleznay Ignác főjegyző
lemond, utóda, Radimeczky Lő­
rinc, öt hét múlva szintén. „A
közügyek iránti jóakaratáról s szép
tehetségéről ismert Prusovszky Ist­
vánt44 választják meg főjegyzőnek
1865. febr. 20 án, Halmay Józse­
fet, Tarnay Károlyt és Réz Gyu­
lát pedig „törvényszéki tanácsno­
koknak.44 A kerületi közgyűlés
1865. okt. 14-én óhajtja, hogv az
országgyűlési követek mellé kiképeztetés végett jászkún ifjakat ad­
janak. Örömmel írja az 1865. nov.
23-i jegyzőkönyv: „Apostoli kir.
felségének a közgyűlést f. é. dec.
10-re Pestre összehívó királyi le­
vele meghagyja, hogy Jászberény
204

f

az 1848. V. t. c. alapján kihirde­
tett választórendszabály szerint
választandó követét, béke- és nyu­
galomszerető férfit küldjön...
Hív jobbágyi szívből eredt hála
felállás által fejeztetett ki‘“
Az önkényes adóztatás, a harácsolás korszaka vége felé közele­
dik, már-már tűrhetetlen. Evrőlévre feljajdul a tanács: „A város
közpénztárra tetemeségi tartozá­
sai miatt (Geringer-féle kölcsön:
21.000 frt, ájtatos alapítvány 14.779
frt, stb.) oly szorult helyzetben
van, miszerint azok rendes kamat­
ját sem képes fizetni, a jelen
(1861. júl. 29) katonai adóvégre­
hajtás alkalmával a község a hátra­
lévő 4.200 frt adó lefizetésére kép­
telen. A szolnoki cs. kir. pénzügy­
igazgatóság fizetésképpen nem fo­
gadja el a város 29.530 frt értékű
régi statuskötelezvényét.“ „A ka­
tonai adóexecutío a város adójára
megkezdődött, a városháza nagy­
termébe 30 katona szállásoltatött“ (1861. aug. 7.) A város adójába
lefoglalták a kőpince, vásári ital­
mérés, piaci és vásári helypénz,
vadászat-halászat, a kocsmák és
malmok negyedévi bérletét (1864.
júl. 13.) Még kegyetlenebből hajt­
ják be az egyes polgárok adóját.
Á Schwarzenberg-dzsidásezreden
kívül a csendőrség is ránehezedik
a városra.
A természeti csapások még komorabbá teszik ezt a mostoha kor­
szakot. A nagy szárazság miatt a
jószágot a rendes legelőn éhendőglés fenyegeti, azért az 1863.
ápr. 25-i közgyűlés a kaszálókat
felszabadítja. Á nyomor enyhíté­
sére 1863. júl. 18-án inségbizottságot létesítTarnay Károly, Farkas
Péter. Kálmán János, Réz An­
tal, Sismis Mihály, Szabó József,
stb. Az 1864. jan. 26-i jegyző­
205

könyv közli: „Az élelem- és inunIcahiányban az éhséggel küzdők
száma naponta szaporodik, kik­
nek élelenimeli ellátása sem a
közpénztár, sem a könyöradományokból tovább nem fedezhető.
Azért a maga és mélyen sújtott
bözbirtokosság emberbaráti köte­
lességétől áthatva, polgártársai
nyomorán segítendő, közös bir­
tokára 36.000 frt kölcsön felvé­
telét szavazza meg . . .“ Az 1864.
ápr. 3-i jegyzőkönyv így intézke­
dik: „Tekintve, hogy a csekély
vagy semmi vagyonnal sem bíró
lakosság a város által az éhhalál­
tól megmentetett, viszonosságból
a napszám áprilisban 8 garas és
enni, vagy étel nélkül 15 garas,
májusban 10, ill. 16, jún.—aug.ban 15, ill. 25 garas. A napszá­
mosok a régi szokás szerint a kő. pince előtt foglaljanak helyet,
(f hogy találhatók legyenek!“ A
Jászkún-kerületnek juttatott 50.000

I frt állami inségkölcsönből Jászbe­
rény 5.000 frt-t kapott a vetőmag
t! beszerzésére. A skorbut megaka’ dályozására 10 akó jó borecetet
vesz a város. A nyomorúságot fo­
kozza a marhavész 1861-ben és
1861-ben és a pénzesere.
A mezőgazdaság fejlesztésére
ösztökéli a várost az élet meg­
nehezülése. A szerbtövis irtását
kötelezővé teszik. A lótenyésztést
díjazzák. Sipos Orbán javaslatára
1864. okt. 22—24-én termény-,
állat-, gyümölcs- és ekeversenykiÍ állítást rendeznek a városháza
épületében. A 10.000 hold köz*',
legelőt felosztják, 3 hold tőke­
földre 2 hold legelő jutott. A vá-'
ros körül szabadterületet hagy­
tak. A tagosított földek közt lévő
potyaföldek, Hajta és a Zagyvamelléki nádasok a közbirtokos­
206
ság kezére mentek. Az osztás

költségéről 1865. júl. 15-én sza- K

máj. 8-án a várostól átveszi a tör­
vényszék. Az új telekkönyvet Réz
Gyula és Komáromy Károly ké­
szíti Kiéger József felügyeletével
s mintegy 48.000 parcellából állt.
Az adótelekkönyvi munkálatokat
Liptay Andor városi mérnök végzi.
A város szépítésére a tanács nenr
fordíthat annyi gondot, mint sze­
retné. Az utcák mentén akác- és
szilfákat ültetnek. A sétatéren 6
tölgyfalóeát helyeznek el. A Ná­
dor-kert korlátfáit megújítják.
Hogy Bathó Ignác szépülő kert­
jét bekeríthesse, megengedik, hogy
a mellette bevezető utat sarampóval kertjéhez csatolja „a városi
tulajdonjog fenntartásával.44 A vá­
ros faiskolájában 1871-ben van
247 kétéves körte- és almafa, 8
kajszin- és szilvaoltvány, 31 meggyés cseresnyeoltvány, 251 nyári­
körte- és almaoltvány, 56 anyafa,
3 mandula . . . Az 1862. máj., 1-i
jegyzőkönyv szerint: „A város
tulajdonához tartozó, a külső zúgó
alatt lépő epreskertet a tanács
Kövér András tanítóra bízza, mint
aki a selyembogár tenyésztél körül
buzgólkodni szokott . . .“ A tűz­
vész elkerülése miatt 1861 óta
csak téglakéményt lehet építeni.
A tüzet a toronyban vészzászló­
val jelzik. Akik az oltásban ki­
tűnnek, jutalmat kapnak, mint
Gyurkovics György, Danko János.
Az 1863. júl. 27-i jegyzőkönyv
értesít: „Az uralkodó szárazság­
ban a IV. tizedben magas tégla­
fallal kerített (23 öl hosszú, 4 öl
széles) nádas istálló a szomszéd­
ságában lévő kőpineekocsmával
együtt leégett. A gyulladás oka az
istállóban szállásoló hg. Schwarzenberg-ezrcd 1. százada. A kar
1315 frt 661/., kr. Egy része (622
207

frt) megtérül a Triesti Biztosító
Társulat révén. A föpiactért eddig
dísztelenített eme rondaépülettől
a tér megtisztíttatván, míg szépítészeti tekintetben emeletes ven­
dégfogadót építhetnénk, a kő­
pince ideiglenes építése clhatároztatik. Vágner József, Rigó Fe­
renc faragók, Sződy József kőmű­
ves, Bauer János asztalos, Rostás
Dónát lakatos, Kóller Nándor
üveges vállalják.“
Az Erzsébet közkórházban 1861
telén a déli padlásfeljáratot az
őrültek gyógyítására zuhanykád­
fürdőnek alakítják át és takarék­
tűzhelyt építenek. Dr. Frantz
Alajos 1862. okt. 18-án orvosi ál­
lásáról lemond. „Kitűnő szakavatottsággal, sikerrel végzett mun­
kájáért a tanács köszönetét mond.“
Dr. Véninger Jánost választja meg
főorvosnak. Az Egri Képes Nap­
tár 1865-ben írja: „Jászberényben
az elnyomorodott és végső Ín­
ségre jutott emberekről nemesen
van gondoskodva a nem csekély
áldozatot igénylő polgári, ápolda
által, melyben a valódi szegények
ingyen, mások mérsékelt díjért
(napi 40 kr) illő ápolásban ré­
szesülnek.^ — A műtéteknél Gerendássy Mihály borbély segéd­
kezik. Városi állatorvosnak ismé­
telten megválasztják Kertész Ká
rolyt. Gyógyszerészek: Mercse
Döme és Uitz Imre. Első tizedbeli bábának Gerendássy Mihálynét, a IV.-ben Molnár Ágnest vá­
lasztják. A városi tulajdonok bér­
lői : Téglaház: Sződy József; ven­
dégfogadó, felvégi és Zöldfa-kocs­
ma : Pray András; Morgó és alvégi kocsma: Fecske János; kő­
pince és 3 mészárszék: Beck An­
tal ; felső malom: Sípos József;
külső malom: Skoda István; Ma­
lomépítési engedélyt kérnek: Val208

lus Antal, Moller Emánuel és
Sámuel. Koller Sándor fényké­
pészeti terem felállítására kap en­
gedélyt a nagyhíd és a papikért
közt lévő szabadtérre.
A nevelés ügyére nézve az Egri
Képes naptár 1865-ben ezt írja:
„Jászberény a kor igényeinek
igyekszik megfelelni. Van egy
négyosztályú gimnásiuma, mely­
ben egy világi igazgató (Visontay
János) alatt egy egri megyei áldozár, 3 Ferenc-rendi atya és egy
világi tanár foglalkozik a ]30-ra
menő tanoncok oktatásával. A *
szép készültségit igazgató, vala­
mint a hivataluk iránt lelkesedő
derék fiatal tanárok eléggé bizto­
sítanak, hogy az ifjúság nevelése
jó kezekben nyugszik. A négy­
osztályú fő elemi tanodában az
oktatásügy örvendetes haladásnak
kezd indulni. Van itt ezenfelül
egy osztály leánygyermekek ré­
szére és 3 vegyes alsó elemi
tanoda, melyekben az illető taní­
tók dicsérendő szorgalommal fá­
radoznak. A város az I-ső tizedbeli alsó elemi osztály részére egy
célnak megfelelő csinos épületet
emeltetett és a hiányt pótló felsőbb
magán nőneveidét létrehozta. E
nevelde az úri osztályra nézve
valódi jótétemény, mert abban a
6—12 éves leánygyermekek a
valláserkölcsi oktatáson felül sok­
oldalú képzettséget nyerhetnek."
Az 1860. októberi diploma szerint
újra magyar az oktatás nyelve.
A jegyzőkönyvekből még a következŐKet tudjuk meg: A felvégi
iskola építésére a városház termei­
ben táncvigalmat rendeznek. Kajlinger Sebestyén ács tervei szerint
két tágas termet építenek. A taní­
tók száma 1860-ban 8, 420 frt-tól
525 frt-ig terjedő fizetéssel. Az
alvégi iskolában 1862-ben két
14 Blénesay: Jászberény természeti viszonyai és élete

209

tantermet különítenek el a fiúk
és leányok különtanítása végett.
Szalay András 32, Czigány József
26 évi odaadó szolgálat után 1862ben nyugalomba vonulnak. Nagy
András 1863-ban meghal. A foko­
zatos előléptetés elve alapján így
tanítanak : IV. o.-ban Pirk György,
III. o. Sápi János, II. o. Kövér
András, I. o. Paraj Imre. Új taní­
tók Sípos István és Kiss István.
Hartman József szentkúti tanító
halála után (1865) Kövér Endre,
aki kitűnő bizonyítvánnyal ren­
delkezik. Braun Simon izr. taní­
tót vizsgálatra kötelezik. Érdekes
az 1865. nov. 11-i jegyzőkönyv:
„Sípos Imre hites ügyvéd bemu­
tatja a tanácsnak 100 frt-ról szóló
alapítványát, melynek kamataiból
felváltva a tisztaság által kitűnt
elemi iskolai fiák és leánykák
jutalmazandók. Ez a hanyagsággal
vádolható szülőket a gyermekek
tiszta magahordására ösztönzi/1
Magán nőneveidét SzélKárolyné
nyitott először. A tanács 1860-ban
6 kila búzával jutalmazta. A nő­
nevelés szent ügyétől átinelegült
szavakkal 1861. dec. 4-én Radimeczky Lőrinc javasolta: „Állít­
tassák egy nőnevelde, mely a je­
lenlegi leányosztály 2. részét ké­
pezné . .. Tudja minden tagja e
testületnek, hogy az anya adja
meg alapját a nevelésnek. Elha­
tározza a nőnevelde felállítását,
az anyatemplom átellenében lévő
régi kaszinói, ill. volt orvosi lakot
tűzi ki helyiségül. A nőtanító évi
fizetését az iskolahelyiségben lévő
lakáson kívül 420 frt-ban állapítja
meg, mely állomásra az általános
képzettségéről ismért Zirzen Zsanét bízza meg.11 A szép tervet
Riszner József valósítja meg, aki
egyúttal városunk ének-, zene­
életében is nagy szerepet játszott.
210

így pl. 1859-ben Kazinczy Ferenc
születésének századik születés­
napja alkalmával Szele Flór, Pecsenyánszky J., Pirkler, loth,
Barcsik Piroska s mások közre­
működésével szavalati, szín- és
zeneestélyt rendezett. Az 1863.
május 31-i jegyzőkönyv, szerint
„Riszner J. zongorataníto 6 éven
át e városban példás erkölcsi es
politikai önviseletével, minden
jótékony céloknál fárad,hatatlan
tevékenységével, jeles képzettsé­
gével tüntette ki magát, e város
polgárlakosául felvétetik. Nyílvanos nönevelde felállítása a közpénztár nyomasztó helyzetében
foganatosítható nem lehetvén,
R. J. magán nönevelde felállítása
iránti szándéka a tanács óhajtá­
sával találkozik, pártfogásába veszi
helyiségül szolgáló szabadlakassal
és évenként 400 frt segéllyel. R.
J. viszonzásul köteles a gimná­
ziumi ifjúságot a harmóniáé
énekben alaposan oktatni; az
egyházi karének vezetésében köz­
reműködni, 7 vagyontalan honoratior nőnövendéket nevelőnői
pályára képezni díjtalanul/4 Az
intézet első vizsgáján, 1864. jul.
2-án „Riszner József és Draut
Tekla nevelési elve: az erkölcs,
hazafias, magasabb társadalmi viseltség, házias nevelés — a pártfogolási célnak teljesen megfelel.
— „A templomi zenéért helybeli
8 személyes zenekarnak évi 24
frt, Krainer György karmesternek
15 kila búza szavaztatott meg,
mert a szentmiseáldozatot a zenekíséret magasztosabbá teszi (1863).“
A Kaszinó Egylet javaslatára
a város díszpolgárává választják
1860-ban Reményi Edét, az an­
gol királyné magán hegedűmű­
vészét. A kaszinó alapszabályai­
nak felterjesztésekor, 1862. márc.
14*

211

10-én megállapítják „Gróf Szé­
chenyi István magas iránya áhítatos követéséül, a közművelődés
terjesztésére a lefolyt években
megzilált egyetértést, polgári test­
vériséget azáltal véli helyreállít­
hatni a tanács, ha a most elkülönözve lévő, de hasonló polgári
elemekből álló két kasinó egyön­
tetű alapszabályok és egy fedél
alatt egyesíttetik, hogy így a szü­
letés és vagyonra nézve hasoneredetü és érdekű közössorsú ér­
telmiségi, földmíves és iparos pol­
gárok közös társalgás útján min­
den pártszínezetet, visszavonást és
rangkoroskodást mellőzve, egybeforradva, közműveltség tényezőivé
válhassanak s a társadalmi nyu­
galom, egyetértés és közjóiét elő­
mozdítására válvetve haladhassa­
nak ...“ Az Egri Képes Naptár
42—59. lapjain 1865-ben tudatja:
„Van Jászberényben egy 80 tag­
ból álló olvasó egylet, amely a
magyar irodalomra évenként nem
megvetendő összeget áldoz. Te> kintve Jászberény nagyterjedelmű
! birtokát (belső határa 47.142 hold,
' Lajos-, Mizse- és fél Bone-puszta
29.765, Mérges 4. 231 hold) , virág­
zóbb állapotban lehetne; hanem
a jász ember valamint bundájától
még kánikulában sem akar meg­
válni, a földmívelés terén is ma­
rad annál, amit atyjától tanult.
Ipara jelentéktelen, kereskedése
meglehetős élénk. A jászberényi
nép vallásosnak mondható. Vajha
benső erkölcsisége arányban állana!
Műveltség tekintetében még igen
sok az óhajtható. Az iskolaköteles
gyermekek jelentékeny része mosdatlanul és fésületlenül az utcai
porban játszik. A köz és magán­
épületeket kivéve nád vagy szal­
mafedelű szerény lakokból áll, a
város utcái meglehetősen rendet­
212

lenek .. A Gyöngyösi-út kikö­
vezését 1864-ben kezdik meg solymosi kővel. Az 1863. máj. 5-i jegy­
zőkönyv szerint „Hatvantól Szol­
nokig viendő vasútvonal anyagi
jólétet és szellemi kiadást tényezend, annak létrehozása érdeké­
ben Eördögli András elnöklete
alatt Muhoray János, Tarnay Ká­
roly, Pethes József, Sípos Orbán,
Mizsei István, Prusovszky István
feladata lesz az érdekelt községek,
puszták stasisztikai adatainak öszszegyűjtésével, a Szt. István kő­
szén bánya, iJl. a vasútépítő társa­
ság igazgatóságával (Havas József­
fel) érintkezésbe lépni és a város
részéről áldozatot nem kímélve
egész eréllyel odahatni, hogy e
város vasút által köttessék össze
Hatvannal és Szolnokkal.44
A hivatásos színészek 1862 te­
lén kezdik meg városunkban elő­
adásaikat Hidasi Elek igazgatásá­
val. Szigligeti Ede „II Rákóczi
Ferenc fogsága,, c. drámájának
előadását felsőbb helyen betiltják.
— Az 1861. jón. 22-i jegyzőkönyv
szerint „a kér. törvényszék nem
oly hatáskörű, mint a cs. kir. volt.
A tanács telekkönyvi ügyekben
a zelső bíróság, másodbíróság a
kér. törvényszék, nem a kir. ítélő­
tábla.44 1862 után a törvényszék­
től a pereket nem a hétszemé­
lyes, hanem előbb a kir. táblá­
hoz terjesztik.
Ebben a korszakban főbírók : Áray Károly
(1860), Pintér Mihály (1861), Alniásy Antal
(1862. I. 27. — V. 17), Áray Károly (1862.
V. 17—VII. 2), Tarnay Károly (1862.
VII 2. — 1864), Sípos Imre (1865 —).
Főjegyzők: Sipos Orbán (1861), Beleznay
Ignác (1862—1864), Radimeczky Lőrinc
(1865. I. 7—II. 20), Prusovszky István
(1865. II. 20. — Házfőnök: Szegedy Kilit,
Szabó Edvárd. — Nyomdászok: Krausz

213

László, Jankovics Ignác. A város egyesületi
tagsága: Orsz. Magyar Kertészeti Társulati
és Gazdasági Egyesület. Előfizetés: Fekete
Lajos: A jászkunok története, Sürgöny
hírlap, Ungorische Nachrichten, Hirnök. —
A tanács 1863. I. 24-én megbízza Kovács
Mihályt, hogy Jászberény történetének
vázlatát írja meg Ensel Sándor Helynevek
Magyarázata, ill. Megyei, városi és Községi
pecsétek leírása c. mű részére.
Érdekes hirdetmény: „A kerületek terü­
letén elejtett minden farkasért és medvéért
4 frt, bocsokért 2 frt jutalmat ad a Hely­
tartótanács. Az osztrák ürmértéket teszik
kötelezővé 1862-ben. Adományok: A felhőszakadás-sujtotta Tállya községnek 10 frt,
Széchenyi-szoborra 25 frt, a székesfehérvári
Szt. István-bazilika romjainak kiásására 5
frt, az Akadémia-palota építésére 1000 frt,
Máramaros megye Ínségeseinek 105 frt 94
kr, Beszterce ev. temploma építésére 10 frt,
stb. Piaci árak: 1860-ban 1 köböl tiszta
búza 7 frt 40 kr, kétszeres 5 frt 55 kr,
árpa 3 frt 42 kr, 1862-ben 1 font hús 18
kr, juhhus 10 kr. Tisztviselők évi fizetése
1862-ben : főbíró 600 frt; tanácsszéki elnök
500 frt, 40 kila búza, 10 kila árpa ; tanács­
bíró 400 frt; közgyám 400 frt; főjegyző
450 frt, 40 kila búza, 10 kila árpa; al­
jegyző 400 frt, 40 k búza, 10 kila árpa;
levéltárnok 300 frt, 40 k búza, 10 k árpa,
másodbíró 350 ftt, adószedő 500 frt, ellen­
őr 400 frt, alrendőrbiztos 200 frt, 15 k
búza. 5 k árpa; mezei rendőrtanácsnok
250 frt, 45 k búza, 10 k árpa; mezei
alrendőr 200 frt; templom — kórház gond­
nok 100 frt, 20 k búza, 5 k árpa; városi
s kórházi főorvos 400 frt; sebész 350 frt,
40 k búza, 10 k árpa ; pusztabíró 300 frt,
40 k búza, 10 k árpa; szállásbiztos 300 frt,
40 k búza, 10 k árpa; piacbíró és köz­
munkabiztos 200 frt, 40 k búza, 10 kila
árpa; iktató 200 frt, 15 k búza, 10 k árpa,
kiadó 200 frt, 30 kila búza, 10 kila árpa,
írnok 200 frt, 15 kila búza, 10 kila árpa.
A város határában 1865-ben szántó 22.535
hold, rét 6.727, legelő 11.502, szőlő 1.251,
erdő 1.794, nádas 398, kenderföld 52,
214

hasznavehetetlen 2.218, összesen 47.14-2 hold,
a város belterülete 662 hold. Lajos
Mizse
— Bene pusztán: szántó 8.867, legelő
12.001, rét 1.404, erdő 3.362, nádas 50,
hasznavehetetlen 4.079 hold. Mérges puszta
4.231 hold. A város összes britokteriilete
81.139 hold.

•21Ö

Tartalomjegyzék
Oldal.

Hogyan alakul ki Jászberény neve és határa ? —
— 3
Hogyan változik Jászberény hatalmi köre idők folyamán ? 7
Hogyan alakul ki Jászberény felszíne ? — — _ _
11
Milyen Jászberény világhelyzete ? — — —
___ _
16
Milyen Jászberény vízrajza. — — — —
— _ — 20
Milyen Jászberény csillagos ege, időjárása és éghajlata? 25
Milyen Jászberény talaja, s mire használják ? — —
33
Kik a jászok elődei ? Honnan ered a nevük? — — _ 37
Amikor Jászberény világbirodalom fővárosa volt. Attila
Jászberényben. — — — — — — — — — _ 43
10. Amikor Jászberényben volt a világ kincsesháza. Az avarok
Jászberényben — — — — — — — __ _ _
49
11. Milyen történelmi szerepet játszott Lehel vezér, s hogyan
keletkezett mondája ?
— — — — _
_
— _
54
12. A jászkún telepítések és kiváltságok virágkora az Árpád-ház
idejében. — — — — — — — _
— _
_
62
13. A jászkún kiváltságok közigazgatása és Jászberény határának
növekedése a vegyesházbeli királyok idejében. — — — 70
14. Jászberény élete és határának kialakulása a török hódolt­
ság korában.
15. Jászberény élete a német katonai elnyomatás és elzálo­
gosítás idejében (1686 — 1745).
— — — — — — 33
16. Jászberény élete az önmegváltástól Mária Terézia haláláig
(1745-1780). — — — — — — —
97
17. Jászberény élete II. József uralkodása alatt (1780—1790). 109
18. Jászberény élete a XVIII. század utolsó évtizedében — 117
19. Jászberény élete a XIX. század első másfél évtizedében. 126
20. Jászberény élete I. Ferenc zsarnoki uralkodása alatt
(1815-1824).
138
21. Jászberény élete a reformkorszak első részében (1825—1836). 150
22. Jászberény élete a reformkorszak második felében
(1837—1847).
162
23. Jászberény életea szabadságharc idejében.
— — — 174
24. Jászberény életea Bach-korszbkban (1850—1859). — — 186
25. Jászberény életea provizórium idejében (1860—1866). — 200
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.

Szerzőnek Jászberényről szóló művei:

Jászberény történelmi emlékei.
20 képpel s egy műmelléklettel.

A Jász Múzeum ismertetése
Jászberény vázlatos történetével.
y. / -.11 képpel.

„ “-' f

'MSZBERÉN*

\