Fájl #722: "Trianon_utan.pdf"

Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye
Trianon után

Frühwirth Mátyás
országgyűlési képviselő főszerkesztésében

szerkesztette

Wenzel István

Kiadásért felel: Dolezsál László
Budapest, 1930,

APPONYI ALBERT gróf
v. b. t. t, országgyűlési képviselő úrnak,

Dr. CZETTLER JENŐ
képviselőházi alelnök úrnak

,és
ALMÁSY SÁNDOR
főispán úrnak
emlékezésül a Trianon utáni
tíz esztendőre

Apponyi Albert gróf

Ön APPONYI ALBERT gróf 1846
május 29-én született Becsben. Fia
néhai György gróf volt udvari kancel­
lárnak. Első nevelését otthon kapta,
majd 1863-ig a kalksburgi jezsuiták
intézetében tanult. Ezután jogot hall­
gatott Pesten és Bécsben. 1868-ban
hosszabb külföldi út során politikai
és nemzetgazdasági tanulmányokkal
foglalkozott. A szuezi csatorna meg­
nyitására Egyiptomba utazott. Haza­
térve, 1872-ben a szentendrei kerü­
let képviselőjévé választotta. 1875ben a választásokon négy helyen
kisebbségben maradt s csak 1877ben jutott be ismét a Házba, a
bobrói kerület mandátumával. Már
első parlamenti fellépésével feltű­
nést keltett, mikor a gyámügyi
törvényjavaslathoz felszólalva, nagy
szónoki képességéről tett tanúságot.
Működése súlypontja ezidöben a
közgazdasági kiegyezésre s főként
a kereskedelem és külpolitika kér­
déseire esett. A Sennyey párt hive
volt, de amikor az egyesült ellenzék
megalakult, ehhez csatlakozott és a
pártban, mely az 1887-iki ország­
gyűlés vége felé a nemzeti párt
nevet vette fel, hamarosan vezér­
szerephez jutott. A közigazgatási
reformjavaslatot mindaddig támo­
gatta, mig a kormány a kétszaka­
szos elvi jelentőségű törvényjavas­
latot nyújtotta be, amikor újból
ellenzéki álláspontra helyezkedett.
A polgári házasság behozatalára az
első parlamenti lökést annakidején
az ő felszólalása adta; a reform­
javaslat beterjesztésekor azonban a
polgári házasságkötés kötelező for­
máját ellenezte és nem szavazta
meg. A Bánffy-kormányt különösen
katonai kérdésekben támadta. A mil-

lenium alkalmával azonban proklámálta a pártközi békét. 1897 végén
hozzájárult Ausztriához való viszo­
nyunk ideiglenes rendezéséhez, de
később egyre erősebben hangsú­
lyozta a végleges, önálló berendez­
kedés jogát. 1898 őszén a bécsi és
ischli tanácskozások miatt heves
támadást intézett a kormány ellen s
ez kiindulópontja volt annak a küz­
delemnek, mely Bánffy báró lemon­
dásával végződött. 1899-ben párt­
jával együtt belépett a szabadelvű
pártba. Az 1901-es országgyűlés
elnökévé választotta s székfoglaló­
ját az összes pártok rokonszenvvel
fogadták. Az ujoncjavaslat ellen folyt
obstrukció idején a nagy számmal
érkező küldöttségeket a parlament
iránt való bizalom megőrzésére in­
tette. Khuen Héderváry gróf minisz­
terelnöksége alatt egész tekintélyét
latbavetelte a parlamenti rend meg­
óvása végett, de az obstrukciót
megállítani nem tudta. A Khuenkormány második lemondása után,
az úgynevezett kilences bizottság­
ban az ó programmja szolgált a
katonai kérdésekben a tanácskozás
alapjául. Tisza István gróf kormányrajutásakor, bár álláspontját a kor­
mány katonai programmja nem egé­
szen fedte, nehogy új tápot adjon
az obstrukciónak, bentmaradt a sza­
badelvű pártban és csak 1904 no­
vemberében, a párhuzamos képvi­
selőházi
ülések
elhatározásakor
lépett ki. Vele együtt kiléptek régi
hivei is s újból megalakították a
nemzeti pártot. Bár a házszabály­
módosítást helyeselte, annak keresz­
tülvitelét a választási reform letárgyalásáig elodáztatni törekedett. Az
1904 november 14-iki események s

9

aíok következményeinek
hatása
alatt pártjával együtt belépett a
függetlenségi 48-as pártba s tagja
lett az ellenzék vezérlő bizottságá­
nak. Az 1905—6. évi válság idején
a nemzeti ellenállás egyik legkivá­
lóbb vezére és irányítója volt. Igen
sok város és község választotta
meg diszpolgárává. 1905-ben ő szer­
kesztette a szövetkezett ellenzék
felirati javaslatát. A delegációnak
mindig egyik legtevékenyebb tagja
volt. A béke helyreállítása után a
Wekerle kabinetben elvállalta a
kultusztárcát. Nevéhez fűződik a
néptanítók fizetésrendezéséről, az
állami és nem állami elemi iskolák
jogviszonyáról sa népoktatás ingye­
nességéről szóló törvény. Tágabb
teret biztosított az oktatásban a
magyar nyelv használatának. A kul­
túra decentralizációja s a vidék
szellemi életének fellendítése céljá­
ból több vidéki gócponton kulturházakat létesített. Befejezte az új
kongrua'örvényt s előkészítette a
katholikus autonómiáról szóló javas­
latot s a középiskolák reformját.
1910 elején
megvált tárcájától.
Sokáig elnöke volt a Szent István
Társulatnak, 1893-ban pedig a Kisfaludy-Társaság tagja lett. A buda­
pesti egyetem jogi és orvosi fakul­
tásának tiszteletbeli doktora. Beszé­
deinek kétkötetes gyűjteménye 1896ban jelent meg. 1898 óta a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteletbeli s
jelenleg igazgató-tagja. Hosszú idő
óta álltalánosan ismert és tisztelt ve­
zető alakja az interparlamentáris
konferenciának 1899-ben a magyar
csoport elnöke lett s a konferenciá­
kon több Ízben elnökölt. Nagy zene­
kedvelő s a filharmonikus zenekari
10

hangversenyek megalapításában és
fejlesztésében nagy része van. Tár­
sadalmi s emberbaráti célú mun­
kássága közismert. Elnöke a Poliklinikai Egyesületnek. 1897 tavaszán
egybekelt Mensdorff-Poully Klotild
grófnő csillagkeresztes hölggyel.
1901-ben valóságos belső titkos taná­
csos lett. 1881 óta képviseli Jász­
berény városát. A koalíció bukása
után kettészakadt a függetlenségi és
48-as párt Apponyi akkor Kossuth
Ferenc párjához csatlakozott s e
pártnak Kossuth Ferenc halála után,
1914-ben elnöke lett. Az obstrukció
idején a mentelmi bizottság őt is
kizárta a Ház üléseiről. A háború
kitörésekor résztveft a Treuga Bei
előkészítésében, amely az országra
kényszeritett harcban egységes köz­
véleményt állított a kormány mögé.
A pártközi béke azonban 1916-ban
felborult. Az ellenzék azt követelte,
hogy a külügyek és hadügyek ellen­
őrzésére az ellenzék tagjaiból par­
lamenti bizottság küldessék Bécsbe.
A kormány ehhez hozzájárul s az
ellenzék Apponyi Albert és Andrássy
Gyula grófokat, valamint Rakovszky
Istvánt küldötte ki. Burián báró
külügyminiszter azonban oly ridegen
fogadta a bizottságot, hogy az azon­
nal viszatért és lemondott megbízatá­
sáról. A választójog kérdésében sür­
gette a hősök választójogát. 1917ben az Eszterházy, majd a két
Wekerle-kormányban ismét kultusz­
miniszter volt, 1918 nyarának dere­
kán azonban leköszönt, A forradal­
mak idején teljesen visszavonult a
politikától, a kommunisták üldözése
elől pedig Dunántúlra menekült,
majd pozsonymegyei eberhardi bir­
tokára vonult vissza. Csak jóval a

kommunizmus bukása után tért vissza
a fővárosba és résztvett a Clarkféle tárgyalásokon. Az ő kormány­
elnökségének gondolata is felvető­
dött, ez a terv azonban meghiúsult
a pártok egy részének ellenkezésén
Apponyi ekkor ismét visszavonult
az aktuális politikától s egész mun­
kásságát a béketárgyalások előké­
szítésére fordította. 1919 december
elején felkérték őt a békedelegáció
elnöki tisztének elvállalására. 1920
február 7-én érkezett Párisba a
magyar békedelegáció s február
15~én vette át Neuillyben a béke­
feltételeket. Másnap Apponyi Albert
gróf angol, francia s olasz nyelven
megrázó erejű, hatalmas beszédében
védelmezte a magyarság igazát és
megtette a magyar békeküldöttség
előterjesztését Mivel a legfelsőbb
tanács a békefeltételeket nem volt
hajlandó enyhíteni, Apponyi lekö­
szönt tisztéről s igy Benárd Ágost
akkori népjóléti miniszter irta alá a
békét. Az első nemzetgyűlési válasz­
tások idején — bár Apponyi nem
is volt Magyarországon — hűséges
kerülete ismét megválasztotta. 1921
májusában országos ünnepség kere­
tében ülte meg 75 születésnapját s
közéleti működése 50 éves jubile­
umát, Néhai Károly királyi ez alka­
lommal az aranygyapjas renddel tün­
tette ki, melyet 1921 nyarán vett
át a királytól Svájcban, A kormány
megbízásából résztvett a Népszö­
vetséget előkészítő nemzetközi bi­
zottság tárgyalásain s a bizottság
egyik alelnökévé választotta. Néhai
Károly király második visszatérési
kísérlete után élesen szembefordult
a Bethlen-kormánnyal s az első
nemzetgyűlésben a választójogi ja­

vaslat tárgyalásakor ó terjesztette
elő az ellenzék tiltakozó deklaráció­
ját a javaslatnak rendeleti utón való
életbeléptetése ellen. A második
nemzetgyűlésbe ismét a jászberényi
kerület küldötte be egyhangúan s a
nemzetgyűlés korelnöke volt. Tagja
volt a külügyi és közjogi bizottság­
nak. Mint a Külügyi Társaság elnöke
rendkívül sokat fáradozott a magyar
közvélemény figyelmének a külpo­
litikai kérdések iránt való felkel­
tése érdekében. A napi politika ese­
ményeiben ritkán vesz részt, de
minden nagy elvi kérdésnél és alkot­
mányjogi javaslatnál hullatja szavát.
A választójogi javaslathoz mondott
hatalmas beszéde hatása alatt a kor­
mány viszavonta a képviselői eskü­
ről szóló szakaszt. Bár az ellenzék
soraiban foglal helyet, mindenkor a
leghiggadtabban s a nemzet egye­
temes érdekeit szem előtt tartva,
gyakorol bírálatot a kormány műkö­
dése felett s nem egyszer szavazott
a kormány mellett. Az alkotmányos
eszközökkel dolgozó, megfontolt
legitimista politika vezéregyénisége,
aki 1925 júniusában szilárd voná­
sokkal rajzolta meg e politikai irány
követendő útját körmendi beszédé­
ben, amely beszéd európaszerte
nagy hatást keltett. 1925 őszén a
kormány felkérésére Walkó minisz­
terrel s Tánczos altábornaggyal
együtt képviselte Magyarországot a
Nemzetek Szövetsége ülésén s két
nagyhatású beszédet mondott a
kisebbségek védelméről s a bizton­
sági szerződéséről. A Nemzetek
Szövetségének e kérdésekben tanú­
sított magatartása miatt 1925 októ­
berében felvetette a kérdést, marad­
jon-e vagy kilépjen Magyarország
11

a szövetségből. A frankhamisítás
ügyének parlamenti vitájában uqyancsak hallatta szavát, megállapítva,
hogy a kormányt bűnösnek nem
tartja, de ha a kormány úgy érzi,
maradásával káros hatást kelt a
külföldön, akkor hagyja el helyét.
1925 ben Vasmegyében vásárolt
birtokot s azóta ott gazdálkodik.
Több ízben higgadt eljárásra s az
alkotmány tiszteletére hívta fel a
királykérdésben a pártokat. Igen sok
társadalmi, emberbaráti és katholikus vallási egyesület diszelnöke és
elnöke. Külpolitikai tevékenységét
fáradhatatlanul folytatja s ez a
munka nem merül ki Magyar­
országnak a Népszövettségben való
képviseletével. Neve az egész vilá­
gon mindenütt közbecsülésben áll.
Külföldön mint Magyarország rep­
rezentatív államférfiét és a világ
egyik legnagyobb szónokát ismerik.
Az Interparlamentáris Unió kon­
ferenciáin mindig ő volt a magyar
csoport vezérszónoka. 1923 őszén
több egyetem meghívására Amerikába
utazott, hogy az amerikai közvéle­
ménnyel megismertesse Középeurópa
helyzetét. Newyorkhan, Chicagóban'
és sok más amerikai és kanadai
városban tartott előadást. Közép­
európa problémájáról szólva, igen
részletesen ismertette a magyar
kérdést is és előadásaival Amerikában
szinte szokatlanul nagy sikert ara­
tott nemcsak előadásának fascináló
hatásával, de az általa képviselt
ügy igazságos voltánál fogva is.
Útja valóságos diadalut volt s ezzel
is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy
a világnak Magyarországról táplált
véleménye fokozatosan
kedvező
változáson megy át. Ilyen sok­

12

oldalú és nagyjelentőségű munka
közben töltötte be életének 80-ik
esztendejét 1926. május
29 én.
Ekkor elhárította magától a törvény­
hozás ünneplését, de nem háríthatta
el az ország ünneplését. A hivatalos
Amerika
táviratilag
üdvözölte,
tengerentúli tisztelői pedig arany­
serleggel lepték meg. Az uj ország­
gyűlés képviselőházában termé­
szetesen
Jászberény
egyhangú
mandátumával foglal helyet. A Ház
megnyitásakor a korelnöki tiszt
ezúttal is őt illette volna, ő azon­
ban nem vállalta
alkotmányjogi
aggodalmainál fogva. A népszövet­
ség előtt azóta is többször vívott
nagy és kemény csatákat a magyar
igazság érdekében s e küzdel­
mekben, ha nem is tudta még
kivívni a teljes győzelmet, amely­
nek útjában ezer meg ezer kül ■
politikai akadály áll, legyőzni, vagy
megadásra kényszeríteni soha sem
tudták. 1927-ben Hollandiában s az
azutáni időkben Németországban és
Olaszországban tartott nagysikerű
előadásokat a magyar ügyről. Össze­
gyűjtött
beszédei két
kötetben
jelentek meg. Emlékezetes munkája:
The juridical natúré of the relations
between
Austria
and Hungary
(Ausztria és Magyarország viszo­
nyának
jogi természete),
mely
1907-ben jelent meg. A Kisfaludy
Társaság „Aesthetika és politika,
művész és államférfi" címmel adta
ki a Társaságban elmondott szék­
foglalóját 1895 ben. Emlékirataival,
mely remeke a memoir-irodalomnak,
nagyszerűen belevilágít a kiegyezés
óta lefolyt korszak sok,
eddig
megfejthetetlennek látszó rejtélyébe.

^Ci^íicLa

A Jászság.
írta: Dr. Apponyi Albert gróf.
A magyar faj e fölöttébb érdekes és értékes elágazásával még
teljesen be nem heggeát sebét érintjük, midőn attól, mint ]ász~NagykunSzolnok megye közönségének egy részéről kell beszélnünk. Legyen ez
mondva e nemes vármegye többi lakóinak minden sérelme nélkül; tiszte­
lettel és ugyanazzal a testvéti szeretettel viseltetik irántuk a jászság,
amellyel ők a jászságot kötelékükbe fogadták. De nem lehet és nem is
kell elfelejteni a jász kun kerületek dicső múltját, királyi kiváltságleve­
lekkel körülbástyázott ősi autonómiáját, mely fölött mint főkapitány az
ország első zászlósa: a nádorispán őrködött. És nem enyésznek el e faj
jellegzetes tulajdonságai, melyek az országnak háborús időkben leg­
kiválóbb katonáit, a béke korszakában pedig legnyugodtabb, legmegbíz­
hatóbb törvénytisztelő polgárait, legszorgosabb munkásait, legrendesebb
gazdáit aáták. Volt mindig magukhoz való eszük és éles Ítéletük, melyből
nem hiányzott a kellő adag ravaszság sem; de ez vértezte őket körül a
demagógia kisértései ellen, melynek szitáján keresztül tudtak látni és
tartotta fenn bennük azt a józan konzervatív gondolkozást, mely egyen­
súlyba tattja a lelkeket és ha nem is teremt merész vállalkozásokat, biz­
tosítja az általános szerény jólétet. Hazánknak kevés olyan területe van,
amelyen hasonlóan egészséges vagyon-megoszlási viszonyok volnának,
mint a jászföláön. Amit Aristoteles az emberi társaáalom legkedvezőbb
struktúrájának mond: a középvagyonosság túlnyomósdga itt van meg a
legnagyobb kiterjedésben.
Ennek a népnek a lelke pedig romlatlan, becsületes, megbízható,
mindenek fölött pedig mélységesen vallásos. Aki ismeri kell, hogy meg­
szeresse, nem nyillik meg egykönnyen mindenkinek, de akit szeretetébe
befogadott, az várakat építhet reá. Most lesz 53 éve, hogy mint teljesen
idegen, először léptem vele érintkezésbe, képviselővdlasztdsi ügyben először,
mint egy pártomhoz tartózó kiváló jelölt támogatója, azután 50 év alatt
magam, mint jelölt és megválasztott képviselő. Azóta soha meg nem ingott
irántam való bizalma és a jövőben, ha Isten adáig éltet, megüljük politi­
kai összeköttetésünk aranylakodalmdt. Pedig e hosszú idő alatt a hatalom
mellyel többszőrön, mint ellenzéki állottam szemben, a rendelkezésére álló

13

összes eszközök kíméletlen felhasználásával többször tett kétségbeesett
kísérleteket megbuktatásomra, peáig ép azétt, mert a hatalomnak sokszor
voltam kegyeltje, nem igen állott módomban a helyi érdekeket hatásosan
előmozdítani. A mi oldalunkon ismeretlen fogalom volt nemcsak a válasz­
tási korrupció, de a törvény által megengedett választási költség is. Tisz­
tán a hazafias meggyőződés ideális köteléke fűzött egymáshoz. Hogy
helyesen választottak e midőn hűségüket az én személyemhez kapcsolták,
arról a vélemények különbözhetnek; de, hogy a jellemességnek ez a megtámadhatatlansága fényes bizonyítvány e nép erkölcsi működése mellett,
ahhoz gondolom nem férhet szó.
A szeretet és'tisztelet. — igenis: a tisztelet, súlyt fektetek ennek
kiemelésére — mellyel fászberény népének hódolok, kiterjed az egész
jászságra, mely még ma is Jászberényben látja különleges szellemi és
erkölcsi életének központját, legtipikusabb kifejezőjét. Örömmel ragadom
meg az alkalmat, hogy e kiirthatatlan érzelmeimnek e könyv lapján
kifejezést adjak. Nekem a jászsággal való összeköttetés közéletem leg­
becsesebb vívmányai közé tartozik; ha majd később visszaemlékeznek rám,
az én emlékemet a jászság szelíden tündöklő fényétől el nem választhatják.

Czettler Jenő ár.
a képvisclöház alelnöke

CZETTLERJENÖ dr. országgyű­
lési képviselő, a képviselőház alel—
nőké. J.-árokszálláson született 1879ben. Középiskoláit,^ Jászberényben,
egyetemi tanulmányait a budapesti
és berlini tudományegyetemen végez­
te. R jogi és az államtudományi dok­
torátust 1901-ben szerezte meg. Már
kora ifjúságától kezdve szociálpo­
litikai tanulmányokat folytatott és
mint egyetemig hallgató számos
szociális agrárpolitikai értekezést
irt. 1901-től a füldmivelésügyi minisz­
térium gazdasági osztályában kül­
kereskedelmi kérdésekkel foglalko­
zott. 1906-ban résztvett a cseléd­
törvény és a munkástörvény kodifikációs munkálataiban. R földmivelésügyi minisztérium 1908-ban Ber­
linbe küldte tanulmányútra. Nagyobb
tanulmányutakat tett Németország­
ban, Dániában és Svédországban,
ahol löbbekközötCa mezőgazdasági
szövetkezet működését tanulmányoz­
ta. Viszatérésekor a minisztérium
kirendelte a Magyar Gazdaszövet­
séghez az Amerikából való visszavándorlás
ügyeinek
vezetésére.
Mindamellett folytatta szociálpolitikai
munkásságát s számos munkája jelent
meg. így többekközött : „R német
agrárkrízis és a gabona vám". R
magyar ifjúság szociális feladatai,
A falu kulturnépessége és a falusi
kultúra védelme, „A tanyai település
és tanyai központok", A kereske­
delmi politika világtörténelmi jelen­
tősége a XX, században", A szabad
tanítás szervezete Magyarországon",
„A mezőgazdasági munka hatása a
fiatalkorúak kriminalitásának csök­
kenté éré", , „Népfőiskolák",
„A
szociálisták ^agrárprogrammja", stb.
A háború kitörésekor a rokkant

telepítés ügyével foglalkozott és
erről a kérdésről is több tanulmányt
tett ;közzé. Tagja lett a hadsereg
főparancsnokság és a hadügymi­
nisztérium mellett szervezett legfőbb
gazdasági tanácsnak. 1917-ben a
magyar tudományos f akadémia a
„Magyar mezőgazdasági szociál­
politika" cimü rendszeres munkáját
jutalomban részesítette és megbízta
őt, hogy a magyar telepítés ügyéről
összefoglaló munkát írjon. Ez időben
a következő tudományos értekezései
jelentek meg: „A hadirokkantak
telepítése
Magyarországon", „A
földmivelő Magyarország és a világ­
háború", „Közélelmézésünka háború
után", „A rokkant telepilés Auszt­
riában és Németországban", „Innere
Kolonisation in Ungarn", „A svéd
főiskolák", stb. Számtalan tudomá­
nyos és társadalmi egyesületnek
tiszteletbeli elnöke
és igazgató
választmányi ] tagja. Szerkesztője a
Magyar Gazdák Szemléjének. 1918
év elején a budapesti tudomány­
egyetemen a mezőgazdasági szoci­
álpolitikából magántanárrá habilitál­
ták, de már ezt megelőzőleg évek
óta előadta az állatorvosi főiskolán a
köz- és nemzetgazdaságtant. Ugyan­
ebben az évben a Magyar Gazda
szövetség igazgatójának választották.
A politikába a Hadik-kormány kine­
vezésekor kapcsolódott bele, amikor
földmivelésügyi államtitkár lett, de
mielőtt állását elfoglalhatta volna
kitört a forradalom és egy rövid időre
megakasztotta további köz szerep­
lését. A magyar gazdaszövetséget
feloszlatták és őt fegyveres terror
csapattal mozditották el igazga­
tói tisztségéből. A közoktatásügyi
népbiztosság az egyetemen is eltil-

2

\
I

I

17

tóttá a tanítástól és kénytelen volt
a fővárost is elhagyni. R kommün
bukása után legtöbb idejét a Magyar
Gazdaszövetség újjéépitésének szen­
telte. 1919 decemberében a közgaz­
dasági egyetemen a szövetkezeti
politikai tanszékre nyilvános rendes
tanárnak nevezték ki, mely katadrát
1925-ben az agrárpolitikai és gaz­
daságtörténeti tanszékkel cserélte
fel. 1924-25-iki tanévben a közgaz­
dasági tudományi kar dékánja volt.
Rz 1920 évi első nemzetgyűlési
választásokon a jákóhalmai kerület
választotta meg nemzetgyűlési kép­
viselővé s azóta is ezt a kerületet

képviseli. Igen értékes működést
fejtett ki mindkétt nemzetgyűlésen
a pénzügyi és egyébb gazdasági
javaslatok tárgyalásánál. Rz ország­
gyűlésbe is régi kerülete küldötte
be a Keresztény Gazdasági és
Szociális Párt programmjával. A
képviselőház egyik alelnökévé vál­
asztotta meg. Czettler Jenő dr.
különösen a jásznép ügyeinek szen­
telte életének jó részét. Vezetésével
és tanácsaival a jászságból a fővá­
rosba szakadt intelligencia jelentős
helyeket foglalt el a magyar nem­
zeti és közélet számos terén.

Almdsy Sándor
főispán

ALMÁSY SÁNDOR főispán, Szol­

nok. Jászberényben született 1874ben. Középiskolai tanulmányait a
jászberényi gimnáziumban és jogi
tanulmányait a budapesti tudomány­
egyetemen végezte. Önkéntesi évét
a
magyar királyi I-es honvéd
huszárezrednél szolgálta le. A 4
honvéd huszárezred tartalékos had­
nagya volt. Pályáját 1898-ban, mint
szolgabiró kezdte meg és 1906-ban
főszolgabíró lett. 1917 évben már
Somogy, Baranya, Vas, Sopron,
Moson, Győr,
Komárom, Nyitra
vármegyék, valamint Győr és Komá­
rom városok miniszteri
biztosa.
1918 augusztus 7-én a pomázi
járás küldöttségileg vitte vissza
szeretet
főszolgabíróját, de már
október hónapban a forradalmárok
elmozdították hivatalából.
Ekkor
Pestre ment, de ott a kommunisták
1919-ben elfogták és mint túszt,
illetve politikai foglyot a Margit
körúti katonai fogházban, majd a
rákospalotai leányjavitó intézetben
tartották fogva 1919 október havá­
tól 12 hónapon keresztül Heves,
Hont és Nógrád vármegyék, 1921-től
a következő évig Nyugatmagyarország kér. kormánybiztosa volt
Sopron, Moson, Zala, Vas vár­
megyékben és Sopron városban.
1922 február 7-ike óta Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja.
1923 március 4 étől 1927 junius

30-ig főispánja volt Bihar vár­
megyének is. 1922 óta Jász-Nagy­
kun-Szolnok vármegye és 1923
március 4 ike óta Békés vármegye
lakásügyi miniszteri biztosa. Értékes
tevékenységéért számos katonai és
polgári kitüntetésben volt része és
többek között a Ferenc József rend
lovagkereszt, a II. osztályú polgári
hadiérdem kereszt és a II osztályú
magyar érdemkereszt a csillaggal
tulajdonosa. Almásy Sándor elnök­
lete alatt alakult meg a Szolnok Zagyvarékas—Ujszászi Ármentesitő
és Belvizlevezetö Társulat és az ő
érdeme, hogy a régóta húzódó
Zagyva gát építése 1926-ban teljes
befejezést nyert és igy a jelzett
községek határainak nagy részét az
árvíz állandó veszedelmétől meg­
mentette Elévülhetetlen
érdemei
vannak Szolnok
város minden­
vonatkozású fejlesztésében. Inten­
ciójára, hathatós
közbenjárására
történt a m. kir. nagyváradi bábaképezdének Szolnokon való el­
helyezése és részére
megfelelő
modern intézet felállítása, a városi
gőzfürdő, a városi színház, városi
bérház, városi utcarendezés és
parkírozás, valamint a m kir. fémés faipari szakiskola felállítása is.
Számos kulturális és
társadalmi
egyesületnek diszelnöke, elnöke és
pártfogója.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
alkotó ereje.
írta : Almásy Sándor főispán.
A Tisza két partján gyönyörű sik területen fekszik az ország legjobb
búzát termő földü vármegyéje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Mint
ilyen 54 év óta áll fenn, ezt megelőzőleg részben a szabad jászok és
nagy kunok kerületei, illetve Heves, Külső Szolnok és Pestmegye részei
voltak. A trianoni szerződés a vármegye területét érintetlenül hagyta,
hisz a vármegye nemcsak Magyarország kellős közepén fekszik, de lakos­
sága 100 százalékig magyar, 47 nagyközségében és 6 megyei városában
nincs idegen ajkú. Népét jellemzi a mindig erősen konzervatív természetű,
önerejében bízó, nehezen lelkesülő, de szívós kitartásu magyar természet.
Beszéde kevés, gondolkodása komoly, tettei erősek. Bátor, halálmegvető,
a fizikai és lelki szenvedéseket büszkén magába rejtő s türelemmel
viselő nép.
A vármegye lakosságának igen nagy százaléka földműveléssel foglal­
kozik, talán egyedüli kivétel a vármegye székhelye Szolnok, ahol már
igen nagy állami és magánkézen lévő iparvállalatok működnek. Éppen
ezért érezte a kommunizmus borzalmait legjobban és a történelem hosszú
során is mindig sokat szenvedett Szolnok, melyen régen a hadak ország­
úba vezetett keresztül s legutoljára is itt folyt le a románok és vörösök
romboló csatája, úgy, hogy Trianon után Szolnok rommá lőtt vártemplo­
mával, összelővőldözött köz és magán épületeivel, felrobbantott Tisza
hidjával, letört, kifosztott lakóival, kiknek intelligens soraiból közel ötvenet
gyilkolt le a vörös terror, a pusztulás, a rémület, az elvadulás képét tárta
elébünk. S mégis az ős magyar faj regeneráló ereje az elmúlt tiz év
alatt nemcsak újra építette, de vonzóvá, kedvessé, széppé tette a romjaiból
újraéledt Szolnokot, a felrobbantott két Tiszahid újra összeköti a szőke
folyam két partját. A megsemmisült régi fából készült Zagyva-hid helyett
remek vasbeton hid vezet, Damjanich művészi szobrával ékeskedő művész­
telep mellett, gyönyörű parkban áll a Tisza folyó partján emelt hatalmas
szálló, a csodálatos hatású természetes hővizü fürdő, a restaurált színház,
az újonnan aszfaltozott utcák, mind-mind hirdetői a magyar faj erejének

23

S csodálatos megújhodási természetének. De nemcsak Szolnok, hanem az
egész vármegye iskolapéldája a hatalmas életerőnek, mert dacára a
világháború, vörös veszedelem s oíáh megszállás szenvedéseinek, gyilkoló
pusztításainak és szennyes rablásainak, e vármegye újra él, fejlődésnek
indul s hiszem, hogy a benne rejlő hatalmas magyar erő kivirágozza
annak'a jövő'erős nemzedéknek’ tekintélyes részét, mely hivatva lesz az
eljövendő Nagymagyarországot boldogítani.
E vármegye adta a nemzetnek Salvátorát is Főméltóságu urunk
személyében.
Szolnok 1930 november hó.

Hazánk gazdasági nehézségei.
írta: Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő.
Csonka hazánk életében különös jelentőséget kapott az agrárkér­
dés. Különösen nagy probléma lett a mezőgazdasági termelésünk és érté­
kesítésük. A nagy monarchiában, amelyben Nagymagyarország tényleg
éléskamra volt és jó ipari piac más népek számára, Magyarország meg­
találta a maga számitásait. Az új európai elrendezésben azonban hazánk
nemcsak el lett szakítva régi gazdasági területeitől és piacától, hanem
még meg is csonkították a meglévő természetes gazdasági egységet.
Tanulmányunknak mindjárt az elején kell megemlíteni azt, hogy
Nagymagyarországon négyzetkilométerenként 56 lélek esett és most pedig
négyzetkilóméterenként 96 lélek jut. Világos tehát, hogy a ránkszakadt
lakóssürűség rendkívül módon befolyásolta az ország kereső lakosságá­
nak megélhetési és kereseti viszonyait. Ha összehasonlitjuk kicsi hazán­
kat az európai államok lakóssürűségével, akkor azonnal látjuk, hogy
csonka hazánk abnormálisán, úgyszólván máról holnapra kapott nagyszámú,
tömött lakosságot. Németországban 130 ember lakik négyzetkilóméteren­
ként, Franciaországban 82, Ausztriában 72, Csehországban meg csak 70
a lakóssürűség. íme tehát a szomszéd államok közül Magyarország a
legsűrűbben lakott ország, tehát a legtöbb embert kell eltartania. Míg
más államok az ő kereső lakosságukat el tudják helyezni és foglalkoz­
tatni fejlett iparukban, addig nálunk a Csonka-Magyarországon ez a ren­
geteg ember mind a mezőgazdaságot nyomja. így lehetséges az, hogy
hazánkban Czettler Jenő a képviselőház alelnökének becslése szerint
közel 250 ezer mezőgazdasági munkás és kubikos van munkanélkül. Igaz,
hogy a munkanélküliséget egy agrárállam valamivel könnyebben tudja
elviselni, mert az éhségforradalmaktól nem kell annyira félnie, mint az
ipari államoknak, ahol az élelmiszereket, kenyeret és búzát sok helyen
külföldről kell behozni. Mezőgazdasági népességünk különösen nehéz
helyzetbe került épen az egyes államoknak többtermelése miatt.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet jelentése szerint 1926—1927
évben az egész világon még csak 30 millió q. búza volt felesleges, illetve
eladatlan búza jelentkezett. 1927—1928 esztendőben 60 millió q. volt
már és 1928—1929 évben pedig már közel 100 millió métermázsára emel­
kedett a világ felesleges búza mennyisége.

25

1. Részesedésünk a középeutópai agiárimport államok búza és búzaliszt ellátásában 1928\29 gazá.évben.1

országok 1bevitelében Magyarország 13.5 »/„ helyett 43.5 »/0. Ausztria bevitelében más
országok 5.U /0 helyett 1.4 %. Ausztria bevitele összesen 3890 ezer q helyett 3566 ezer q.

Tisztán és világosan látni tehát, hogy ezzel az óriási búzamemjnyiséggel szemben a magyar búza is hátrány! szenved. A magyar búza
amely meghódította maga számára úgyszólván egész Európát, most messze
visszaszorult és bizony az egyes államok, amelyek pedig magyar búzát
fogyasztottak, egyszerűen áttértek, vagy a saját búzatermésük fokozására,
vagy pedig más külföldi nemzetek termését vették át. Tehát az egyes
nemzetek búzacsatája azzal végződött a mi számunkra, hogy a magyar
búza a mi nyakunkon marad. így tehát hazánknak nagy problémája, a
búzakérdés vár megoldásra.
A világnak nagy búzafeleslege lenyomta a búzának az árát és
olyan mélyre süllyedt le a nemes magvaknak az ára, hogy teljesen a ter­
melési költségek alá került. Az agrártermelést nem lehet máról-holnapra
átalakítani és azon a földön, amelyen búza és rozs termett, nem lehet
máról-holnapra nagymennyiségben mást termelni.
A búzakérdés tehát nemcsak magyar kérdés, hanem úgyszólván
egész Európának és Amerikának a kérdése.
Hisszük, hogy Csonkahazánk ki fog menekülni a gazdasági élet­
nek eme súlyos bajaiból. Be akarjuk mutatni, nem e munka számára
készült kimutatásokból ugyan, de egész országunk külkereskedelmi for­
galmát mégis megláthatjuk a csatolt grafikonokból és kimutatásokból.
Az egész ország gazdasági mérlege, különösen agrárviszonyain­
kat tekintve, megállapíthatók ezekből a kimutatásokból. Gondos tanulmá­
nyozások és a számoknak jó megfigyelése után tiszta képet alkothatunk
hazánk agrár jelentőségéről más nemzetek közötti forgalmában.
Látjuk, hogy ma már visszaszorultunk az egyes országok mező­
gazdasági importjában és évről-évre nemcsak a többtermelésünk, hanem
a régi piacunkból visszaszorult búza és egyéb mezőgazdasági termény is
a nyakunkon maradt.
Ha megfigyeljük azonban, látjuk, hogy országunkba
évenként
több mint 500 millió pengő értékű olyan ipari cikk jön a szomszédos álla­
mokból, amelyeket itt magyar kézzel, magyar munkaerővel, magyar tőké­
vel, magyar tudással lehetne előállítani. Tehát végeredményben 500 millió
pengő tiszta jövedelem maradhatna itt az országban, ha más országok­
ból beözönlő ipari cikkeket itt állítanánk elő. Ameddig tehát külföldről
idegen nációknak a termékeit ilyen nagy arányokban hozzuk be, addig
mindig indokolt lesz egy okos és fokozodó iparfejlesztés.
Most már rátérve agrárérdekeinkre, azt lehet mondani felemelt
fővel az európai népeknek nemzetközi fórumai előtt is, hogy nem igaz­
ság az, hogy a magyar földnek a termése, búzája, rozsa, állata itt marad
a magyar népnek a kamrájában és viszont külföldről rengeteg ipari
cikk vándorol be Magyarországba. Vagyis amiért mi dolgozunk és amit
a magyar nép termel, azt nem veszik meg, azonban amit a szomszéd
államok népei termelnek, azt viszont mi jó pénzen, drágán megvesszük.
Az igazság tehát az, hogy a mi verejtékünk, a mi munkák, a mi fáradt-

27

// Részesedésünk a középeurópai agrárimport államok szarvasmatha ellátásában 192829. gazd. évben.1

1 Kiigazítandó: Svájc bevitelében Csehszlovákia 0’1°/, helyett 6.6 %. Svájc bevitele összesen 16560
ezer q helyett 1980 ezer q.

oo

CM

Ságunkból idegen népek, idegen nációk tisztességesen megélnek. Vissza­
fordítjuk tehát ezt a gazdasági igazságot és azt mondjuk, hogy azok az
államok, melyektől mi ipari cikket veszünk, azok ugyanolyan mennyiség­
ben vegyenek tőlünk mezőgazdasági terményt. Nem igazság az e szerint,
hogy azok a munkások, azok a tisztviselők, azok a dolgozók, akik a
magyar nép számára készítik külföldön az ipari cikkeket, hogy azok ame­
rikai, vagy más országokból származó búzát, kenyeret és húst egyenek.
A magyar igazság azt követeli, hogy azok az államok, amelyektől mi
veszünk ipari cikkeket, azok vegyenek tőlünk búzát, rozsot és állatot.
Úgy hangzik mint a kétszer kettő négy és mégis milyen nehezen érvé­
nyesül ez a valóságos életben.
Németországból rengeteg ipari cikket hozunk be, Csehországnak
óriási piaca van, Ausztria pedig eladja nekünk mindenféle gyári termék­
nek jó részét és mégis ha azt figyeljük, hogy mit vesznek tőlünk, azt
kell megállapítanunk, hogy a külkereskedelmi forgalomban messze mögötte
maradunk annak a gazdasági mérlegnek, egyenlegnek, amelyet a gazda­
sági viszonyok megkövetelhetnek.
A magyar népnek kimenekvő útja tehát egyedül egy és pedig az,
hogy itt van a magyar búza és csak attól vegyünk ipari cikket, aki meg­
veszi tőlünk búzánkat. Az egész magyar közvéleménynek és az
egész Parlamentnek és minden magyar embernek arra kell törekednie,
hogy a magyar földnek termése el legyen helyezve. Sürgősebb ez minden
más kérdésnél, mert ha piacát megtalálhatjuk a magyar föld termésének
akkor Magyarországon a megélhette ismét türhetővé válik és minden
magyar embernek meg lesz a kenyere és meg lesz a jövője is.
Az uj kereskedelmi szerződéseknek, amelyeket a szomszéd álla­
mokkal most már egymásután ismét meg fogunk kötni, ezt az arany igazságot
kell valóra váltaniok. A most folyó cseh-magyar vámháború már ennek
az igazságnak el nem ismeréséből támadt.
Bízunk abban, hogy a magyar kormány felelős tényezői nem
fogják engedni elhomályosítani a magyar nemzetnek ezt a nagy igazságát
és egy tál lencséért nem fogják odaadni a magyar nemzet jövőjét. Komo­
lyan és férfiasán kell kitartanunk emellett az igazság mellett és meg
tudjuk teremteni a magyar mezőgazdasági lakosság existenciáját, amelyen
nemcsak a földműves népnek a jobb jövője épül fel, hanem az egész
ország lakosságának, iparosságának, a munkásságnak és az intelligenciának
a kenyere és megélhetése is alapszik.
Könyvünk, amely a jászok és kunok vezetőit mutatja be, egyik
feladata volt, hogy rámutasson a vezetők alkotásaira, a népnek a törek­
véseire és bemutassa Jász-Nagykun-Szolnok megyét azokban a férfiakban,
akik egy egész megyének az apró és nagy gondjait viszik. Ez a megye
vezetőiben, a legkiválóbb férfiakat találta meg. Apponyi Albert gróf,
Czettler Jenő országgyűlési képviselők, ennek a megyének kimagasló
egyéniségei, Almássy Sándor főispán pedig a közigazgatásnak régi mestere
29

III. Részesedésünk a középeurópai agrárimport államok sertés ellátásában 1928\29. gazd. évben. 1

1 Kiigazítandó: Ausztria bevitelében Románia 10'4%-os aránya kétszer van beírva.

o
to

CM

IV. Részesedésünk a középeurópai agrárimport államok zsír és szalonna ellátásában 1928-29. gazd. évben.1

/. Kiigazítandó: Németország bevételében más országok 5.6 % helyett 0.8 0/°. Ausztria
sen 12.1 ezer q. helyett 162.1 ezer q.

bevétele össze­

V. Részesedésünk a középeurópai agrárimport államok baromfi ellátásában 1928\29. gazd. évben. 1

1 Kiigazítandó-. Ausztria bevitelében Magyarország 85'8 % 1927-es adat 1 Németország bevitelében más
országok 23 ezer q helyett 15’2 ezer q.

CM
tO

VI Részesedésünk a középeurópai agrdiimport államok tojás ellátásában 1928/29 gazd. évben. 1

CU

1 Kiigazítandó: Ausztria beviteleoen jyiagyarorszag wu
4'4%. Svájc bevitelében Dánia 18% helyett Olaszország 18 %. Svájc bevitelében Dania 9 5 /0 helyett Belgium 9 5 /0.

Az egész megyének a lakossága pedig a magyar szenvedésekből,
a magyar bajokból épen agrár természeténél fogva is a legnagyobb részt
viseli. Ez a megye az ország lakosságából agrár szempontból a leg­
nagyobb arányban részesül, így tehát a nagy gazdasági bajokból is
aránylag a legtöbb terhet viseli. A jász tanyáknak a népe, nagy kun
városoknak küzködő gazdája kétszeresen érzi ennek a súlyos időnek
még súlyosabb terheit. Hazánk egész nyomorúsága ebben a megyében,
illetve ennnek a megyének lakosságában ütközik ki. Azt lehetne mon­
dani, hogy az országnak hű tükre Jász Nagykun-Szolnok vármegye.
Könyvünket útjára bocsájtjuk, amellyel mi a vármegye népének
példát akarunk szolgáltatni, az ő vezetőiben tükröt akarunk adni a nép
elé, hogy lássa meg a vezetőit munkájukban és rámutassunk egy nagy­
szabású népnek nehéz, küzdelmes életére.
Könyvünk a legnagyobb élő magyar írásával kezdődik, amely
élénken rámutat a magyar népnek útjára.
Ezúton köszönöm meg Apponyi Albert gróf Ónagyméltóságának
Czettler Jenő képviselőházi alelnök úr Öméltóságának, Almásy Sándor
főispán úr Öméltóságának, hogy voltak szívesek írásaikkal a mi könyvünk­
nek a sikerét biztosítani. Köszönetét mondok a vármegye intelligenciájának,
papjainak, jegyzőinek, tanítóinak, gazdáinak és mindazoknak a vezetőknek,
akik tanitásokkal és irásokkkal bennünket segíteni voltak szívesek.
Isten vezessen bennünket!

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Trianon előtt és Trianon után.
írta: Wenzel István.

A nyugati városok számtalan olyan várossal és helységekkel
dicsekedhetnek, melyek 8-900 és jóval 1000 éven túli nagy múltra
tekinthetnek vissza. Ezekben a régi városokban azután fellelhető a patinás
múlt minden alkotása, művészete, kúlturája, pompája vagy eleven gazda­
sági élete. Ezek a városok a századok alatt kialakították élethivatásaikat,
megteremthették életfeltételeiket, kiverekedhették a maguk jelentőségét és
nagyságát. Egyes városok kereskedelmi gócpontok, vagy kereskedelmi
összekötők, más városok viszont fontos hadászati védőbástyák lettek.
Egyik helység a tudományok, másik a művészetek, harmadik az ipar egyegy fontos területei lettek. És minden város a körülmények adta hivatá­
sának élt és igyekezett jelentős szerepét emelni a századok alatt.
Ha mi magyarok a nyugaton járunk, megcsodáljuk a nyugat nagy
kultúráját, régi városaikat, melyekben gyakran a legkisebb kő is törté­
nelmet, vagy ősi kultúrát jelent és megcsodáljuk e városok gazdaságát,
melyek századok munkájából és szorgalmából tevődtek össze.
Művészeink nyugatra mennek, tehetségeink nyugaton keresik a
tökéletesedést és nyugatról szívjuk fel a kultúrát, haladást, a jövőt.
Mert a magyar városok nagyrésze is ősi múlttal bir, de még
sem találni meg bennük a gazdagságot, a régi múlt tradícióit, összegyűj­
tőit értéket és emléket, mint a nyugaton. Ha párhuzamot vonunk egy
7—800 éves nyugati és egy ugyanolyan múltú magyar város között,
akkor azt kell látnunk, hogy a nyugati város hivalkodva, büszkén mutatja
százados kultúráját és alkotásait, mig nem egy magyar város ugyanolyan
idővel, maradék ősi kultúrájával, ősi alkotásaival a nyugati város színvo­
nalán mélyen alulmarad. És Nyugat avval a fölényes gőggel néz ránk,
amivel az egyiptomi nézte le az ő kétezeréves kultúráját csodáló ifjú
helléneket. Nyugat a mi ezeréves múltunktól ezeréves kultúrát és nagy­
ságot várt, de amit keresett, amit a saját életéből, fejlődéséből kialakult
szemléletével keresett — nem találta meg Magyarországon és ezért úgy
ítéltek, hogy létjogosulatlan nép vagyunk. Nyugat nem kereste az okot, a

3*

35

körülményeket, a lepergett századok sem érdekelték, — csak a tényeket
nézte, a tényeket, melyek szerinte ellenünk szóltak Keveset talált
Magyarországon a magyarság munkájából és csak a meglévő állapotokat
nézte, —a "tényekek. Pedig ezek a szomorú »tények« azok, melyek leg­
erősebben szólnak a magyarság hivatottsága, kultúrája, haladása, létjogo­
sultsága és igazsága mellett. A kifosztott magyar városok nem ellenünk,
hanem mellettünk szólnak.
Az emberiség bölcsője Ázsia ontotta a néptömegeket, melyek
mind a tengerek felé törtek. Kisázsia és Európa magas kultúrával bírtak,
sőt kultúrájuk már dekadenciába hajlott, de Ázsiában és keleten vajúdott
az élet. Ez a vajúdás dobta ki a mayyarságot is, mely a többi népekhez
hasonlóan a tengerek felé nyomult. így szakadt egy részük északra, mig a
nagyobb része délnyugat felé vette útját. A magyarságnak ez a része
nem juthatott el a tengerig, mert ott már megerősödött népeket talált és
megállt a Duna—Tisza földjén. Megállt és rövid száz év alatt biztosította
a kereszténységgel a kultúra fejlődését, ősi, magával hozott kultúráját
átalakította a nyugati kultúrához és úgy államszervezésében, mint törvény­
hozásában hihetetlen rövid idő alatt emelkedett fel a nyugati nemzetek
kulturnivójához. Sőt nem egy törvénnyel meg is előztük a Nyugatot.
A települések szakadatlanul folytak és egyik várost és községet
a másik után alapították. Várak épültek a nemzetvédelemnek, kolostorok
a tudomány ápolására és templomok a hitélet kimélyítésére. A magyarság
megmutatta, hogy amilyen győzhetetlen volt a harcban, olyan fáradhatat­
lan az alkotások terén. De a magyarságnak nem az a szerep jutott, amit
maga is kivánt, amit nyugaton látott érvényesülni; az államszervezet
kiépítése, a fejlődés és a haladás, mert ezeknél sokkal, fontosabb és
tragikusabb hivatása lett. Magyarországnak: védelmére kellett lenni Európa
nyugaton és délen fejlődő kultúrájának. A magyarság főerejét a védelmi
harcok vették el, a rövid békés idők pedig fegyverkovácsolással és romok
felépítésével múlottak el. Az ázsiai és a keleti betöréseknek mi voltunk
védőbástyái és amig mi századokon át verekedtünk, pusztultunk és fogy­
tunk, addig a nyugati városok fejlődtek, építettek és gazdagodtak. Amig
a mi templomainkat lerombolták a harcok, addig a nyugat templomait az
építészet és képzőművészet remekeivel diszitették. Amikor a nyugati
városok egyetemeket alapítottak, nálunk barbárok rombolták le iskoláinkat.
Amikor Amszterdamban gyémánt köszörülés folyt, nálunk kardokat fentek,
mig Haarlemben a virágkertészet is jó kenyeret adott, akkor nálunk
szörnyű dúlások tarolták le terményeinket és . vették el az utolsó kenyeret
is. Belgiumban felvirágzott a csipkeverő ipar és ezalatt vagy minket
vertek, vagy mi vertünk^másokat — nyugatért. Olaszországban fejlődött
az ipar, a képzőművészet, amikor nálunk a legutolsó alkotások dőltek
romba. Mig északon, délen és nyugaton felépítettek egyszer valamit, az
nagyrészben meg is maradt. És ha egy nyugati város tíz templomot
épített, — akkor egy magyar város százat, — mert a magyar városok
36

templomai nen maradtak meg, néni volt annyi ideje sem, hogy feldíszít-'
hessék, mert lerombolták, felégették, elpusztították. Ha elmúltak a harcok,
— lázasan folyt a munka, az építés. Várak, védőfalak, iskolák, templomok
emelkedtek fel újra a romokból, hogy néhány év múlva ledőljön ismét.
Tízszer épült fel az, — ami a magyarságnak megmaradt, Amig Lyonban
virágzott a selyemipar, addig a magyarság lerongyolta magát — nyugatért
és amikor legsiralmasabb volt a magyarság sorsa, akkor építették és
díszítették a Varseilles egyik gyönyörű palotáját a — Trianont.
És mikor elmúltak ezek a borzasztó századok, amikor a magyar­
ság, a nyugat százados védelmezője, agyonsebzett harcosa egyszer nyugat­
tól is várt már végre valamit — akkor megismert egy nevet: Trianont.
Százados történelmi missziónkért megkaptuk nyugat háláját és
feldarabolta Magyarországot. Soha ennél barbárabb, igazságtalanabb és
ostobább katasztrófát nem ért még nemzet. Elvették az ország kéthar­
madát, mert ott idegen ajkúak is éltek. Ez volt a hála azért, hogy helyet
és földet adtunk Magyarországon azoknak a beszivárgott kis népcsalá­
doknak és a szomszédos népek olyan töredékének, amelyek nem voltak
életképesek, akiknél hiányzott a kultúra és az önvédelem ereje. Hazát
adtunk nekik és védelmeztük őket. És ezek az idegenek, akiket békében
hagytunk, akiket nem erőszakoltunk soha asszimilálódásra, beolvadásra,
ezek az idegenek nyugodtan szaporodhattak a mi vérünkkel tartott haza
földjén. Mi iskolákat, templomokat adtunk nekik, biztosítottuk gazdasági
létfeltételeiket és ezért lehasitotta Trianon azokat a területeket Magyar­
országról, ahol idegen ajkúak éltek A lehasitolt területekkel pedig idegen fenhatóság alá kényszeritettek 3 és fél millió magyart is Nagy magyarország
325 441 km2 (az anyaország 283000 km2| területéből 62.000 km2 cseh,
102.000 km2 oláh, 21.000 km2 délszláv (Horvát—Szlavocország 42.000
km2) és 5.000 km2 osztrák uralom alatt áll. Cscnkamagyarország területe
93.000 km2-re zsugorodott. Ha a trianoni felfogást nem csak Magyaror­
szágra, hanem más államokra is alkalmazzák, akkor fel lehetne darabolni
elsősorban Amerikát különböző nemzetek között, Belgiumot a németek
és franciák között, Nagybritánia az anyaország 47 500 000 lakosa mellett
4171 millió — és Franciaország 39.500000 lakosa mellett 57 millió idegen
alattvalóval bir. Ezenfelül Franciaországban németek, olaszok és spanyo­
lok is élnek. Fel lehetne osztani minden országot, fel lehetne forgatni a
trianoni igazságtalansággal mindent csak máról-holnapra, de Trianon íté­
lete csak máról holnapra maradhat fenn. Mert azt, amit gazdasági, kultu­
rális és földrajzi szükségszerűségek századok alatt teremtettek és erősí­
tettek meg, azt nem változtathatja meg semmi, még Trianon sem.
V

A trianoni Magyarország gazdasági, földrajzi és vízrajzi egység
volt. Nemzetiségi kisebbségei századok alatt minden életfeltételeiket
Magyarországtól nyerték, minden berendezkedésük Magyarországhoz
37

kötötte és ez az ősi berendezkedés csak Magyarországon biztosíthatja á
kisebbségek jövőjét, Magyarország három és fél millió magyarral elvesz­
tette: az erdőség nagy részét, ami ma csak 11.000 km2, mig Nagymagyarországon 80.000 km2 volt. Elvesztek a Bánát és Bácska óriási búzate­
rületei, Csonkamagyarországon pedig a legsűrűbb búzavetés a Jászságban
és Békésvármegyében van, ahol a legbizonytalanabb az időjárás. Elvesz­
tettük minden só-, nemesfém- és kőolaj bányáinkat. Vasbányából csak
egyetlen egy maradt meg Rudabányán. Az északnyugati Kárpátokban vol­
tak Nagymagyarország legiparosabb telepei és ezeket mind elvesztettük.
A fonó és szövőipar nagyobbik felét vesztettük el és faiparunk, valamint
papiros gyártásunk a Nagymagyarországinak ötödére csökkent. Elvágták
a magyarság ősi fajának azokat a gyökereit, melyek a legfontosabb életfentartó szervei voltak és kifosztva, megcsonkítva kellett a magyarságnak
a „trianoni békeszerződés“-nek mondott halálos ítélettel megbirkóznia.
**
*
A halálra ítélt Csonkamagyarországban Trianon halálra ítélte a
vármegyéket is és előkészítették a megbénított ország vármegyéinek meg­
bénítását. A megmaradt vármegyék között Jász-Nagykun- Szolnok vármegye
nem vesztett ugyan területéből, de a háború és forradalmak, valamint a
Trianon után óriási feladatok merültek fel, melyhez emberfeletti munkára
volt szükség.
De Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a Trianon utáni tiz év alatt
megmutatta, hogy nem indult pusztulásnak, hanem az alkotó és nemzet­
mentő munka olyan intenzivitását produkálta, amely egyik legjobb bizto­
sítéka Magyarország jövőjének és feltámadásának.

Amikor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye szerepét és teljesítmé­
nyét tekintjük, nagymértékben járul hozzá mai helyzetének objektív érté
keléséhez a megye és lakosságának rövid történeti áttekintése.
A vármegye jász-kun lakosságának története még a honfoglalás
idejére vezethető vissza.
Már a görög írók egy és ugyanazon népnek nevezte a Chunokat
vagy a Hunokat, akik a kínai birodalomnak állandó, tüzzel-vassal pusz-

38

titó ellenségei voltak, A név eredetét illetően Theopratus Simocatta azt
írta, hogy az ogurok (magyarok) régi fejedelmeit hívták kunoknak és a
kunok tőlük vették nevüket. Más vélemény a kun nevet a Kuma folyótól
származtatja, mert ennek a Kaukázus északi részén eredő folyónak
vidékén laktak a kumánusok, vagy a kunok.
A jászok egy ágát képezték a magyaroknak és jász nevüket
(Jassones) Jásus fejedelmüktől vették. A „jász" név magyar szóból ered és
pedig az „ijj", „nyirjpharetra) szavakból az „ijjász" (pharetrarius) és ebből
lágyabb8n kiejtve a „jász". Ugyanis a magyar királyok hadviselése esetén
kötelesek voltak bizonyos számú nyilasokat, vagy ijjasokat adni, mert
ezt a fegyvernemet különösen jól használták.
A kunokkal Almos vezér a mai Oroszországnak Kiev várának
ostrománál találkozott és a közös nyelvben egymásra ismert két nép
szövetséget kötött. A hét kun vezér Ed, Edőmér (aki utódaiban egy
királyt, Aba Sámuelt adott a magyaroknak) Ete, Osad, Bojta, Böngér,
és Rétéi voltak. Az Almos seregéhez csatlakozott jászkunok azután Ár­
páddal együtt jöttek be Magyarországba. A kunok később, mint ellenség
többször törtek be az országba, igy 1089-ben is Kopulcs vezérlete alatt,
de László király leverte őket, a foglyokat megkereszteltette és a Tisza és
a Zagyva vizek közti térségen a mai jászságban telepítette le. II.
István király, akinek a kunok szövetségesei voltak, a Duna és Tisza
közé telepítette őket és ezektől a telepesektől erednek a mai kis
kunok
Legutoljára IV. Béla uralkodása alatt jöttek be a kunok 1239ben, amikor a mongolok elől menekültek és Kuthen királyuk vezérlete
alattt 40.000 emberrel kérték Magyarországba való letelepedésüket. IV.
Béla a Tisza, Körös, Maros és Temes vizek környékén telepítette le
őket ezektől származnak a mai nagykunok. IV. Béla a tafárdulás után a
jászkunokat három kerületre osztotta és nemesi szabadalmakkal látta el.
Birájukká a nádorispánt tette meg. Hét nemzetségre osztotta őket és
mindegyik nemzetiségnek egy-egy főnököt adott, aki a nádorispánnal
együtt ítélt minden törvényes ügyeikben.
A XIII. és XIV. században a jászoknak és a kunoknak saját kebelük
bői választott kapitányaik voltak. Ebben az időben négy „székre" (seder
jurisdíctionales) voltak felosztva és minden széknek külön kapitánya volt
és ezektől függödtek a „szállások" (descensus) kapitányai, vagy bírái.
Minden székhez több szállás, vagy község tartozott. A négy szék a
mizsei, kecskeméti, kolbászi és halasi szék volt, melyekhez Mátyás király
idejében lett felállítva az 5-ik, a jászberényi szék is. A jászok és kunok
egyenlő szabadalmakkal éltek és IV. László király idejétől kezdve a nádor
volt legfőbb ítélő birájuk. Ha pedig a nádori hivatal nem volt betöltve,
úgy mindenkor a királyi helytartók viselték e méltóságot, akiknek szemé­
lyes elnöklete alatt a saját kebelükből megválasztott bírák Ítéltek úgy
egyházi, mint világi ügyekben. Mátyás király 1461—ik évben a kolbászi
39

székhez tartozó nagykunok részére kiadott oklevélből is kitűnik, hogy
semmiféle más törvényhatóság nem avatkozhatott bele ügyeikbe és a
királyi bírák, vagy grófok Ítélkezéseiknél részt nem vehettek.
A jászkunok az egész országban mindenütt nemeseknek voltak
tekintve és mint ilyenek háborúk alkalmával kötelesek voltak a magyar
királyokat zsold nélkül vérükkel és vagyonukkal szolgálni. Ezenkívül mint
született nemesek földesúri hatalom alatt soha nem voltak. Tizedes dézsmát
termékeikből nem adtak, vámot nem fizettek sem hidakon, sem réveken,
húst, bort és egyebet mindenkor szabadon mérhettek. Mindössze évenként
500 forintot voltak kötelesek fizetni a királyi kincstárnak és azt a 300
aranyforint zablapénzt (proventus pharetralis), amit Zsigmond király a
jászokra vetett ki/ Dózsa parasztlázadásai után 1514 ben a jászkunok
is adófizetésre leitek kötelezve és igy jutottak a török világ idején abba
a szomorú helyzetbe, hogy nemcsak a magyar királyoknak, hanem a
török basáknak is kellett adót fizetniük. Ezidőben elvesztették önkormány­
zatuk nagy részét és olyan helységeket és pusztákat is, melyeket azóta
sem szerezhettek vissza.
1680 és 1710 között érte őket a legtöbb katasztrófa. A rác, török,
majd kuruc csapatok feldúlták a legtöbb falut, községet és várost, ame­
lyek egy néhány kivételével mind elpusztultak. A jászkunokat régi
szabadalmaikba a török uralom alól való felszabadulás után I. Leópold
helyezte vissza, azonban 1702-ben „az ország közös szükségeinek fede­
zése" céljából Eszterházy Pál herceg nádor tiltakozása dacára 500 000
forintért eladta a jászkun területeket a német vitézi rendnek. A német
rend bizonyos évi adót követelt a jászkunoktól és a főkapitányi hivatal
adminisztrátorává 1703 bán Török Andrást nevezte ki és mindegyik kerü­
letet saját kapitányának vezetése alatt hagyta meg. Az elnyomás szomorú
évei következtek a jászkunokra és különösen az 1733-ban adminisztrátora
kinevezett Podratzky György sanyargatta meg duplájára emelt adókkal a
jászkun népet és arra törekedett, hogy a jászkunokat jobbágyi helyzetbe
juttathassa.
A jászkunok panaszai 1744-ben gróf Pálffy János közbenjárására
eljutottak Mária Teréziához, akitől panaszaik mellett azt kérték a jász­
kunok, hogy szomorú helyzetükből magukat kiválthassák. Készek voltak az
500.000 forint tőkének és a középületek javítási költségeinek lefizetésére,
valamint 1000 lovas katonának a már előbb kiállított 400 lovason kívül
a saját költségükön való kiállításukra. Ezen feltételek mellett 1745 ben
Mária Terézia a jászkunok kívánságához hozzájárult és önmaguk kivál­
tását megengedte, egyben alkotmányukba és szabadalmaikba visszahelyezte.
Az erről szóló adománylevél szövegét még ebben az évben junius hó
12-én nagy ünnepségek között hirdették ki Jászberényben.
Mária Terézia rendeletéi, melyeket a felszabadulással kapcsolat­
ban és a későbbi időpontokban hozott, 1848-ig voltak érvényben.
Az idők folyamán ezeknek a rendelkezéseknek nagy része elévült és a
40

jászkunok résztvettek a közös teherviselésben, a vámokat is rendeáert
fizették és a megyéktől is csak névleg különböztek.
Mint független népnek saját címerük volt és ezt a címert már
IV. Béla király 1248 bán saját címerébe vette fel. Mária Terézia pedig
1446 bán a kerületeknek új pecsétet adományozott, amelybe a régi címer
is bevan foglalva. A jászok címerben egy kürtöt, baljában pajzsot tartó
lovas vitéz. A régi kun címerben egy koronázott két lábon álló oroszlán
felső részén egy csillag, alsó részén pedig a növekvő hold látható. A jász­
kunok színe fehér és kék.
*
A jászság lakossága 1850 ben 59.856 lélek volt Székhelye Jász­
berény régi telepitvény és a város kitűnő levéltárában tálálható sok
értékes okmánya (sok török Írásai is vannak) nagy történelmi múltat
igazolnak. Itt van a híres „Jászkürt*1, Lehel vezér kürtje. Jászárokszállás
eredete bizonytalan, de Mátyás király idejében virágzó helység volt.
Jászapáti egyike a legrégibb jász telelepitvényeknek és 1493-ban mar
hatalmas templommal birt.
A régi nagykunságban Karcag volt az anyaváros. Régi eredetű,
de eredetéről csak hagyományok vannak. A régi Karcag nem a jelenlegi
helyen feküdt, hanem az úgynevezett Karcagtelken. Az itteni levéltárban
többekközött megvan Bethlen Gábornak egy Kassán 1624 május hó 26-án
kelt okirata is. Kisújszállás hajdan Péterszállása volt. Turkeve Keve
vezértől kapta nevét, aki annakidején a Túr (most Berettyó) folyó mellett
telepedett le.
A közigazgatásilag 1879-ben rendezett Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye az 1900 as években annak dacára, hogy a megye közigazgatási
rendezése óta fejlődésnek indult, még mindig aránylag nem a legjobb
képet mutatta. Ipari és kereskedelem ügye meglehetősen gyenge volt. A
vármegyében csak a kézműipar érvényesült, mert az a nagyobb termelési
mód, mely egyes iparágakban tapasztalható volt, nem közelíthette meg a
gyáripar jellegét. A megyében 1896 előtt már több ipartestület volt, igy:
Szolnokon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Jászberényben, Karcagon, Turkevén, Kunszentmártonban, Jászapátin, Jászkiséren, Jászladányban, Jászalsószentgyörgyön, Kunhegyesen, Madarason, Dévaványán, Abádszalókon és
Törökszentmiklóson. Ipariskolája volt Szolnoknak, Mezőtúrnak, Jászbe­
rénynek, Karcagnak, Turkevének, Kunszentmártonnak, Jászárokszállásnak
és Törökszentmiklósnak. A kézműipar, (melyben nagy szerepet játszott
a házi ipar is) fejlődésére jellemző az, hogy 1879-ben a megyében
4707 és 1900-ban 6139 iparos volt, az akkori kimutatások szerint meg­
lehetősen rossz helyzetben.
A kereskedők nem szervezkedtek ebben az időben még és részben
nem is akartak szervezetbe tömörülni, mert nem látták be tömörülésük­
nek szükségességét és előnyeit. Kisebb tömörülés Szolnokon és Török-

41

§2entmiklóson kezdődött meg. A Szolnoki Kereskedelmi Társulat 1896ban létesitette a kereskedelmi iskolát és a női kereskedelmi tanfolyamot.
A vármegye mezőgazdaságának fejlesztésére a gazdasági egye­
sület 1897-ben dr. Darányi István földmivelésügyi miniszter támogatá­
sával népies gazdasági előadások rendszeresítését kezdte meg.
A megye közlekedésügye meglehetősen gyenge volt Hiányoztak
az utak és a közlekedési eszközök. Ezidőtájban vett nagyobb lendüle­
tet az útépítés, a vasutak és vicinálisok vonalainak megépítése, valamint a
távbeszélő állomások fölállítása. A megyének 1900-ban két kórháza volt,
a jászberényi Erzsébet kórház és az 1896-ban létesített vármegyei köz­
kórház.
A vármegye lakossága az 1910-es népszámlálás idején 273.964
és az 1920 évi népszámlálásnál 387225 lélek volt. A megye Csonkamagyarországnak az első megyéi között van területi kiterjedésben. A
vármegye területet 1910-ben 912.469 katasztrális hold volt. Ez a szám
azonban 1920-ban 913.943-ra emelkedett. Ez a gyarapodás részben a
vármegye határainak kiigazítása és nagyobb területek ármentesitése foly­
tán keletkezett. A megyében az 1910 évi kimutatások szerint 77.694 lakó­
ház, ebből Szolnokon 4.792 állt.
A vármegye 6 városában és 47 községében á legnehezebb mun­
kákat a világháború és a forradalmak után végeztek el. A világháború
elvesztésével okozta nagy gazdasági csapás, a forradalmak dulásai, a
megszállás okozta teljes kifosztottság majdnem minden alkotó erejétől
fosztotta meg a vármegyét. Azonban a magyar őseró, a magyar élniakarás és az országcsonkitás fájdalmas sebe óriási munkára késztette a
vármegye lakosságát és vezetőségét is. Amikor legkevesebb ereje és
legkisebb lehetősége volt az alkotó munkának, akkor mutatta meg JászNagykun-Szolnok vármegye, hogy a magyarság ősi fenntartó ereje el­
pusztíthatatlan, szívóssága a legnagyobb csapások dacára is él és alkot.
Szolnok, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr és Turkeve városok,
valamint az összes községek az elmúlt tiz év alatt rengeteg munkával,
beruházással, építkezéssel, gazdasági és szociális intézményekkel haj­
tották végre a vármegye Trianon utáni fejlesztését. Biztos és nagy jövője
van egy olyan vármegyének, amelyik nemcsak magának, hanem a nem­
zetnek is nagy embereket adott. Nagy fiai között elsősorban ki kell
emelnünk nagybányai Horthy Miklós Magyarország kormányzóját Apponyi
Albert grófot a legnagyobb magyart, dr. Czettler Jenőt a képviselőház
alelnökét, a nagy jászt és Almásy Sándort Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
főispánját, aki nagy alkotásaival, munkájával, intézmények létesítésével
örökítette meg nevét.

42

Szolnok.
Ősrégi település. Már kétezer évvel ezelőtt állandó letelepülési
helye volt a Tisza menti népeknek, amelyek egymást váltották fel. A
város már a rómaiak és az árpádházi királyok korában jelentős kereske­
delmi hely volt. Múltjáról nincsenek elfogadható adatok és igy a város
ősi történetéről semmit sem tudunk. Az első irás, mely Szolnok létezését
dokumentálja 1075-ből való és Zounok vezér földjének nevezi Szolnokot,
mely e vezér nevétől nyerte ne­
vét is. Szent István király idejé­
ben a város megyeszékhely és
királyi ispánság volt.
A virágzásnak indult vá­
rost a tatárok 1241-ben földig
rombolták
és megmaradt la­
kossága szétszéledt. A mongol
vész után gyors tempóban haladt
a visszatelepülés és a lerombolt
város hamarosan felépült. 1422Szolnok. Városháza.
ben Zsigmond király Szolnok vá­
ros harcviselő, katonás népét men­
tesítette harmincad és vám alól. A jelentőségében és fejlődésében emel­
kedő város régi földvára helyén I. Ferdinánd 1550-ben várat építtetett a
török invázió ellen való védekezésre, de már két évvel később 1552
szeptember 4-én az idegen zsoldosoktól elhagyott és csak bedeghi Nyári
Lőrinc várnagy ötven katonájával védett várat a törökök elfoglalták. A
várat 1685-ig tartották megszállva, amikor Heisler és Mercz tábornokok
43

visszafoglalták. Ezután a vár egymásután cserélte uralt. R kuruc tokaji
Ferenc után Deák Ferenc és Károlyi Sándor, majd Rabutin császári had­
vezér és 1710-ben Cusani Jakab császári generális volt a vár ura. A
sorozatos harcok azonban teljesen tönkre tették, elpusztították a várost s
megakadályozták a város gazdasági és kulturális fejlődését,
A várost a háborús dulásokon kívül más csapások is sújtották.
1739-ben roppant tűzvész pusz­
tította el a várost, mely alig kez­
dett felépülni, amikor 1742-ben
ismét a lángok martaléka lett, flz
egész városból csak a székes­
egyház és a kolostor maradt meg.
A következő évben 1743 tói 1744iq borzalmas pestisjárvány pusz­
tított, ami elvitte a lakosság egyharmad részét. Alig múlt el a ve­
szély romboló ciklon söpört vé­
gig
a városon, alig hagyott házat
Szolnok. Vármegyeház.
sértetlenül. 1755 ben a nagy szá­
razság okozta éhínség tizedelte meg a sokat szenvedett lakosságot. 1774ben roppant sáskajárás pusztított és 1791-ben ismét a pestis tizedelte
meg a város lakosait.
Végre 1805-ben, mikor a várból kivitték az őrséget is békés
fejlődés indulhatott meg. Szolnok
felett, mint a tragikus sorsú ma­
gyar városok felett elmúltak a
századok és a város magyarjai­
nak vére, verejtéke, munkája
szorgalma nem tudott olyan
eredményeket produkálni, mint a
nyugati városok. Mig nyugaton
évtizedeken át folyt minden szá­
zadban az építő, az alkotó, a
teremtő munka, a fejlődés, a ha­
Szolnok. Vár.
ladás, addig a magyar városok,
mint Szolnok nem értek meg
egy negyed századot, melyben nyugalom lett volna. Nem volt 15- 20
évük, melyben maradandót alkothattak volna. Szolnok hűen tükrözi vissza
Magyarország középeurópai szerepét.- küzdelem a török és barbár invá­
zió ellen nyugatért és küzdelem a germán és osztrák előretörés ellen
önmagunkért.
A XIX. század elején sóraktárak, kincstári sör és élesztögyárak,
fatelepek, vízimalmok stb, tették jelentőssé. Az egész Tiszántúl fa és
gabona feldolgozása Szolnokon bonyolódott le. 1847-ben építették meg
44

a szolnoki vasútvonalat, de e rövid idejű békés fejlődést az 1848-as
szabadságharc váltotta fel ismét. 1874-ben rendezett tanácsú város és
1879-ben a Jász- és Nagykun kerületek, valamint Külső Szolnok megye
egyesítésével Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye lett. 1898-ban
bevezették a villanyt és 1910-ben megépítették a tiszai közúti vashidat,
aszfaltozták, kövezték a város főbb útvonalait és csatornázták a város
belterületét.
A világháborút követő
forradalmak újabb megpróbálta­
tásnak tették ki a várost. A kom­
munista csapatok 1919 május 3án szállták meg a várost és ezt
három hónapon keresztül tartó
román ágyúzás követte. Ezerkét­
száz házat lőttek össze, a vár­
templomot, az iskolákat, a pos­
tahivatalt, a törvényszéket, a
pénzügyigazgatóságot és
még
számos középületet. Augusztus
elsején indult meg Szolnokról a vörös offenziva, melyet rövidesen
megszállás követett.
Szolnok fel
a
decemberig
tartó román
volt dúlva, ki lett fosztva. A rémuralom a város 16 polgárát végezte ki
és a meghurcolás, megaláztatás minden tortúráját elszenvedte. Összedült
középületei, kifosztott közhiva­
talai és polgárai, valamint a fel­
robbantott Tiszai híddal az egész
város barbár pusztítás képét adta.
A románok 1919 év de­
cemberében kénytelenek voltak
kivonulni és a város fellélegzett.
Nem érezte megvertnek,
legyőzöttnek, kifosztottnak magát
mert ősmagyar erővel azonnal
talpra állott és alkotó erejével
hozzálátott a város rendezéséhez.
Szolnok. Nemzeti szálló.
Ezek a gondok azonban hatványozottak voltak, mert a javításokhoz, beruházásokhoz, építésekhez
szükséges anyagi eszközök nem álltak rendelkezésre.
Fontos kérdés volt a jogrend biztosítása és a közigaz­
gatás pontos, eredményes működésének helyreállítása.
A vagyonbiztonság védelmére sokat tett a város ifjú rendőr­
sége. A városi rendöség államosítása még a román megszállás alatt
történt, amikor dr, Bóna Pál lett a rendőrkapitány. A fiatal rendőrség­
nek a kommunista bűncselekmények valamennyi nemével meg kellett

45

ismerkednie. Roppant munka nehezedett az uj intézmény vállaira. A
puril'ikáló munka megindulásakor alig volt Szolnokon olyan ház, amely­
nek lakója konkrét adattal nem fordult volna a rendőrséghez, A bekeritetlenül álló több mint száz hold kiterjedésű pályaudvar vagyontár­
gyainak őrzése is a rendőrség gondja volt. A pályaudvaron külön de­
tektív csoport és körletőrség tevékenykedett. A rendőrség kitűnő
munkájának tulajdonítható az, hogy a szolnoki és környéki bűncselek­
mények statisztikája évről-évre javuló tendenciát mutat. A leggyakoribb
bűncselekmények a lopás, melyet az ember testi épsége ellen elköve­
tett bűncselekmények követnek. Ez utóbbiak elkövetésénél nagy sze­
repet játszik a fiatalság hagyományos virtusa. A szolnoki rendőkapi—
tányság működésének elmúlt tiz esztendejében tudásának és lelkiisme­
retességének legjavát vitte bele és ezzel biztosította a város belső nyu­
galmát, vagyonbiztonságát és jogrendjét. A rendőrkapitányság vezetője
1928 óta Fábry Zoltán rendőrtanácsos.
Szolnokot sok válság, katasztrófa és pusztulás sújtotta, de a bal­
sors mégsem győzhette le. Szorgalmas polgársága a törvényt, a rendet,
a vagyont tisztelve, szellemi és anyagi tőkét gyarapítva, lángoló haza­
szeretettel, becsületes alkotó munkával haladt előre. A város ma az
Alföld iparának és kereskedelmének jelentős gócpontja. Lakosságának
száma 1850-ben 10.617,, 1870-ben 15.847, 1900-ban 25000 és 1920ban 32539 volt. A lakósok száma ma 44.000-re tehető, melynek 20
százaléka szabadfoglalkozású és tisztviselő 20 százaléka földmivelő 20,
százaléka ipari munkás és 35 százaléka iparos és kereskedő.
Közegészségügye magas nívón áll és fejlesztésére a város nagy
összegeket áldoz. 1927-ben 36480 pengőt fordított közegészsége javítá­
sára, 1928-ban 52000 pengőt, 1929-ben 68340 pengőt és az 1930 év
október végéig 71368 pengőt költött kórházaira és intézeteire. A vár­
megyei közkórház, a bábaképezde, a szülészeti klinika, az anya- és
csecsemóvédő intézet, gyermekkórház, tüdőbeteg gondozó stb. mind
súlyos gondot okoznak a város vezetőségnek városfejlesztő munkájában.
Szociálpolitikáját kitűnő irányelvek vezetik. A város területén
tiltva van a koldulás, mert a havi gyűjtések és önkéntes adományok
összegei a szegényügyi bizottsághoz folynak be, ahol az adományok
kiosztásáról kellőképen gondoskodnak. A bizottság gondozónői utján
ruházattal és élelmiszerekkel látja el szegényeit. A téli hónapokban ingyen
ebédet oszt ki naponta és a szegénysorsu iskolai tanulókat naponta 2
deci ingyentejjel táplálják. Napközi otthonokat tartanak fenn külön a
felekezetek számára és szegényháza 100 személyre van berendezve.
Szegényügyekre 1927-ben 10.608 pengőt, 1928-ban 36252, pengőt 1929ben 31.832 pengőt és 1930 év október hó végéig 35039 pengőt fordított.
Közoktatásügye, népnevelésügye sincs kevésbé jelentős helyen.
Gimnázium, leányliceum, felsőkereskedelmi iskola, fa-és fémipari szakiskola,
fiú-és leánypolgári iskolák, tanonciskolák, 40 elemi iskola, népművelési
46

tanfolyamok, zene és énekiskolák szolgálják kitünően a pedagógiai, ipari
és kulturális népnevelést. Közoktatásügyére a város 1927-ben 48.761
pengőt, 1928-ban 79522 pangót, 1928-ben 108.794 pengőt és 1930 év
október hó végéig 116.240 pengőt fordítottak.
Testnevelését 4 sportegyesület és levente egyesületek szolgálják
a vármegyei és a városi testnevelési bizottság felügyeletében.
Szolnoknak jelentős szerepe van a képzőművészet terén. A szol­
noki művésztelep, melynek Kohner Adolf báró az elnöke, európai hírű.
A művésztelep 1920-ban létesült és rövid idő alatt európai viszonylatban
is kitűnő helyet szerzett magának. Fennállása óta számos jónevű, azóta
világhíres külföldi és magyar festő látogatta Szolnokot.
Közel ötven társadalmi, kulturális, ipari és gazdasági egyesület
van a városban, melyek valamennyien hozzájárulnak a város minden
vonatkozású fejlesztéséhez.
Szolnokot kifosztotta a forradalom, tönkretette a vörös-román
háború, a román megszállás. Mikor a románok kivonultak siralmas képet
mutatott a város külseje is. Rongált, összelőtt házak, a felrobbantott
tiszai hid, katasztrofális élelmezési, ipari, gazdasági és városi állapotok
súlyos gondokat róttak a város vezetőségére és lakosságára. De Szolnok
bebizonyította, hogy amikor legnagyobb a veszély, akkor benne is a
legnagyobb az erő a védelemhez, az alkotáshoz.
A legválságosabb rövid tiz év alatt annyit épített és olyan intéz­
ményeket létesített, amennyit ilyen rövid idő alatt még sohasem tehetett
meg. 1922-ben építette a klinikaszerü bábaképző intézetet, 1924-ben a
városi szegényházat, a sporttelepet és 1925-től, amióta dr. Tóth Tamás
polgármester áll a város élén védőgáttal látták el a Zagyvát, rengeteg
utcát köveztek, a belváros valamennyi utcáját aszfalt burkolattal látták
el, a városi színházat teljesen modernül építették át, városi bérházat
építettek, városi parkot létesítettek, megépítették a Tisza szállót és
gyógyfürdőt, amelynek vizét közel 1000 méteres mély kút szolgáltatja.
Megépítették a sertésvágóhidat, az anya és csecsemővédőt, több parkot,
állami költségen felépült a fa és fémipari szakiskola. Jelenleg építés alatt,
van a postapalota, új aszfalt út építése az autóbusz forgalom számára,
a Tisza partján rakodópart létesült és kikövezik az egész városi
parkoldalt, valamint megvalósítás előtt áll a gyermekkórház létesítése.
A város képe rendszeres, észszerű városrendezési politikára val.
A személypályaudvartól a Baross utca vezet a belváros szivébe. Ezen
az útvonalon fekszik a m. kir. fa-és fémipari szakiskola, majd a víz­
torony mögött a városi szegények otthona.
A forgalmas útvonalon a város kereskedelmi és ipari életének
elevensége nyilvánul meg és az útvonal két oldalán elhúzódó üzletek
egy
lázasan
fejlődő
és
dolgozó
város
képét
adják.
A
Kossuth téren van a városháza, a Külső Szolnokmegyei Takarékpénztár
és m. kir. pénzügyi palota. A Gorove utcában áll a kir. törvényszék

47

háromutcára nézóhatalmas palotája, a vármegyeháza és afóposta régiépülete
(az uj postapalota a Baross utcában épül). A Szabadság téren áll az
1848-iki szabadságharcban elesett hősök emlékszobra és innen nyílik a
Szanda felé vezető Tisza-hid és a nem régen épült Alcsi felé vezető

vasbeton Zagyva-hid bejárata.
A várban van a híres művésztelep gondosan ápolt park közé­
pen, a parkban Damjanich János fehérmárvány lovas szobrával. A Tisza
parton van a gyönyörű Tisza szálló^és gyógyfürdő és előtte van az átépített
városi színház. A színház után a Verseghy Ferenc reálgimnázium követ­
kezik. A templomon túl a, Tomory-utcában már ipari telepek és gyárak
követik egymást soron. Fatelepek, gabona raktárak, gépgyár, vasöntöde,
benzinraktárak, gőzmalmok, gőzfűrész telepek, majd a Máv mühelytelepe
után számos ipartelep.
Szolnokot a munka jellemzi, munkáját pedig az alkotás és alko­
tásainak olyanok a gyümölcsei, amelyek nemcsak Szolnok jövőjét, hanem
a nagy magyar jövőt is egészségesen táplálják.

48

Dr. TÓTH TAMÁS polgármester,
Szolnok. Ugyanott született 1893ban. Szolnokon érettségizett 1901—
ben és egyetemi
tanulmányait Bu­
dapesten végezte
el 1914-ben. ami­
kor bevonult és
csak
1918-ban,
mint tüzérfőhad­
nagy szerelt le.
Ebben az évben
lépett Szolnok város szolgálatába,
mint aljegyző. Képességeit hamar
felismerték és 1920-ban már ta­
nácsnok, 1921-ben városi főjegyző
és 1925-ben Szolnok város pol­
gármestere lett Működését legjob­
ban Szolnok város fejlődése tük­
rözi vissza, mert polgármestersé­
gének eddigi 5 esztendeje alatt
számos alkotással tette értékes te­
vékenységét maradandóvá. A városi
parkok, a szegényház, a városi
bérház, az átépített színház, a vá­
góhíd, a városi fürdő, a hőforrás
és számos más városi közintéz­
mény és közmunka, valamint a
szegényügyek,
a
közegészségi
ügyek és a pedagógiai ügyek foko­
zottabb mértékű ápolása mind szé­
leskörű munkásságát, nagykoncep­
ciójú városfejlesztési politikáját iga­
zolják. Dr, Tóth Tamás polgármes­
tert megválasztásakor szívvel lélek­
kel fogadta az egész város és
működésével általános és őszinte
közmegbecsülést és
közszeretet
váltott ki.
szolnoki SCHEFTSIK ISTVÁN
főszolgabíró Szolnok. Ugyanott szü­
letett 1886-ban az ősi szolnoki
Scheftsik családból. Nagyapja 12
évig volt Szolnok nagynevű pol­

4

gármestere. Tanulmányait Szolno­
kon, Brassóban és Pozsonyban
végezte. Először a kereskedelmi
pályára lépett, majd édesapja ipar­
vállalatának 1905-ben történt leégése
után hosszabb külföldi tanulmány­
útra ment, majd a jogi pályára lé­
pett. A jogott Nagyváradon, Kolozs­
várott és Budapesten végezte. Pá­
lyáját 1910-ben néhai Horthy Sza­
bolcs főispán alatt mint tb. szolgabiró kezdte el, majd 1914-ben a
törvényhatóság egyhangúlag válasz­
totta meg aljegyzőnek 1919-ben tb.
főszolgabírónak, tb. főjegyzőnek és
1922- ben másod-főjegyzőnek. A
központi járás megszervezésekor
1923- ban
járási főszolgabírónak
választották meg. Előkelő tagja a
város társadalmának. Az Országos
Központi Hitelszövetkezet szolnoki
fiókjának elnökigazgatója, Rákóczifalva községnek díszpolgára, vala­
mint számos egyesületnek vezetője
és pártolója. Értékes és eredményes
működésével nagymértékben hozzá­
járul a megye minden vonatkozású
fejlesztéséhez és sokszorozza csa­
ládjának a megye szolgálatában el­
ért nagy érdemeit.
Dr. LÉVAY GYULA városi tiszti
főügyész, Szolnok. 1889-ben szüle­
tett Berettyószentmártonban. Gimná­
ziumot a debreceni református kol­
légiumban végezett, majd a debre­
ceni jogakadémián hallgatott jogot.
Ügyvédi vizsgát Budapesten tett.
A világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be és 1918-ig teljesített ka­
tonai szolgálatot. Ekkor Nagyvára­
don működött, majd 1919-ben Szol­
nokra ment, ahol 1922-ben városi
tiszti főügyésznek választották meg.
Ezenkívül ügyvédi irodáját is vezeti.

49

szentgróthi BORSOS JÓZSEF ki­
rályi ügyészségi elnök, Szolnok.
Makkoshotykán született 1875-ben
Középiskoláit és a jogakadémiát
Sárospatakon végezte, majd 1897ben Sátoraljaújhelyen lett törvény­
széki joggyakornok. Később ugyan­
ott, mint aljegyző és törvényszéki
jegyző működött.
Beregszászon
1902-től
aljárásbiró,
1905-ben
ügyészségi alelnök, 1908-tól ügyé­
sze volt. 1921-ben nevezték ki a
szolnoki királyi ügyészség elnökévé.

Dr. KEREKES SÁNDOR városi
főjegyző,
polgármester helyettes,
Szolnok. Ugyanott született 1887ben. Szolnokon 1904-ben érettségi­
zett, jogot Kolozsvárott hallgatott és
ugyanott avatták doktorrá. A világ­
háború idején 1915-től 1918-ig tel­
jesített katonai szolgálatot. Szolnok
város szolgálatába 1920-ban lépett,
ahol 1922-től városi tanácsnok és
1925 óta városi főjegyző és helyet­
tes polgármester.
Dr. KISS ERNŐ Szolnok várme­
gye felsőházi tagja, ügyvéd, föld­
birtokos, Szolnok. Ugyanitt született
1871-ben, itt végezte el középiskoláit
és jogot Budapesten hallgatott.
Ügyvédi oklevelét 1897-ben szerezte
meg. Ebben az évben nyitott Szol­
nokon ügyvédi irodát, de emellett
gazdaságát is vezette, Tagja volt
az 1901 és 1910 évi országgyűlés­
nek. Gróf Tisza István szükebb
baráti köréhez tartozott. A háború
alatt, mint miniszteri biztos vezetett
egy katonai megfigyelő állomást,
majd saját kívánságára frontszol­
gálatra osztották be 1916-ban. A
kommün alatt a szegedi kormány
tagja volt és visszatérése után
folytatta gazdálkodását és ügyvédi
50

gyakorlatát is. Elnöke az Ügyvédi
Kamarának, tagja a vármegye tör­
vényhatósági bizottságának, ügyve­
zető elnöke a megyei Egységes
Pártnak és felsőházi követe a megye
törvényhatóságának. Működésével
osztatlan elismerést váltott ki és
úgy a város, mint a megye egyik
legnagyobb
köztiszteletben
álló
tekintélye.

Dr. KENÉZ BÉLA Szolnok város
országgyűlési képviselője, egyetemi
nyilv. r. tanár, Szolnok. Ugyanott
született 1874-ben. Középiskoláit
Szolnokon, egyetemi tanulmányait
Budapesten, Lipcsében és London­
ban végezte, 1895-ben az Orszá­
gos Statisztikai Hivatalban, majd s
titkári minőségében a kereskedelmi
minisztériumban működött. 1907-ben
pedig már a kolozsvári egyetem
statisztikai tanszékének rendes tanára
lett. 1917-ben IV. Károly király
budapesti egyetemi tanárá nevezte
ki és az udvari tanácsosi címet
adományozta. 1920-ban Szolnok
nemzetgyűlési képviselője és a kö­
vetkező két választáson nagy több­
séggel választották meg a város
országgyűlési képviselőjévé. Tagja
a Magyar Tudományos Akadémiá­
nak. Számos munkája jelent meg és
ezek között szerepelnek a „Statisz­
tikai elmélet", a „Városok fejlődése"
és „Nép és Föld" című könyvei.

Dr ELEK ISTVÁN városi tiszti
főorvos, Szolnok. Ugyanott született
1883-ban. Középiskoláit szülőhelyén
és egyetemi tanulmányait Budapes*
ten 1906-ban végezte. Azután Bu­
dapest különböző klinikáin műkö­
dött, majd Szolnokon 1909-ben,
mint magánorvos kezdte meg tény­
kedését. 1919-ben választották meg
főorvosnak.

Dr. SZÁLLER MIKLÓS várme­
gyei tiszti főorvos, Szolnok. Sze­
rencsen született 1884-ben. Közép­
iskoláit Sátoralja­
újhelyen, egyetemi
tanulmányait Bu­
dapesten végezte,
ahol
1909-ben
avatták doktorrá.
Különböző buda­
pesti
klinikákon
való m ű köd és
után 1914-ben vonult be és 1918ig teljesített katonai szolgálatot. 1920bán választották meg a vármegye
tiszti főorvosává. Számos egyesület
elnöke és alapitó tagja, A Várme­
gyei Orvosszövetség fiókjának társ­
elnöke, a Vöröskereszt főorvosa és
alapitó tagja a Természettudományi
Társaságnak.
KISS GÁBOR árvaszéki ülnök,
Szolnok. Beregszászon, 1895. évi
július hó 11-én született. Középis­
kolai tanulmányait
a nyíregyházi fő­
gimnáziumban, jo­
gi
tanulmányait
pedig Kassán,
Kecskeméten s a
debreceni tudo­
mányé gyet emen
végezte. Közép­
iskolai tanulmányainak befejeztével,
jogászévei alatt Trencsénben lap­
szerkesztő volt s itt jelent meg
1919-ben „Átokország diákja" című
verses kötete. Trencsénböl a cseh
megszállás folytán jött el s előbb
Csót-táborban. majd Szolnokon a
menekültek ügyeit intézte, mint
kormánybiztosi megbízott. Mint ár­
vaszéki ülnök, 1920 május havában
lépett Szolnok város szolgálatába.
4*

1925 óta tb. vármegyei árvaszéki
ülnök. Árvaszéki ülnöki működésé­
vel kapcsolatos a szolnoki kulturszociális és humanitárius egyesülé­
sek megszervezésében s az ily célt
szolgáló intézmények létesítésében
és fenntartásában való közreműkö­
dése. így ügyvezető igazgatója az
Országos Stefánia Szövetség szol­
noki fiókjának, mely a város egyik
legnagyobb kulturszociális intézmé­
nyét, az anya- és csecsemővédő
intézetet, az ehhez tartozó tejkony­
hát, bölcsödét, anyaotthont és cse­
csemőotthont foglalja magában. Mint
a gyermekvédelmi ügyek városi
előadója s mint a Magyar Vörös­
kereszt Egylet szolnoki választmá­
nyának titkára, feladatává tette a
gyermekvédelmi társadalmi közjóté­
konyság szolnoki központosításának
megszervezését a Vöröskereszt mű­
ködésének keretében, igy a szol­
noki menhelyi telepen kihelyezett
elhagyott gyermekek védelmét, a
fiatalkorúak felügyelő hatósága alá
tartozó gyermekek ellenőrzésének s
a Patronázs tevékenységnek társa­
dalmi kifejlesztését. Tagja a várme­
gyei iskolánkivüli népművelési bi­
zottságnak, jegyzője és könyvtár­
noka a
Vármegyei Kaszinónak,
disztagja a Szolnoki Sakk-körnek,
tagja a szolnoki áll. el. iskolák
gondnokságának, vezetője a városi
könyvtárnak, tagja a városi isko­
lánkivüli népművelési bizottságnak,
munkatársa a Szolnoki Újságnak,
főtitkára a szolnoki Verseghy Fe­
renc Irodalmi Körnek,
melynek
megalakításában tevékeny részt vett.
Tagja a Budapesten székelő Ma­
gyar Irodalmi és Művészeti Szövet­
ségnek, valamint a Szegeden szé­
51

kelő Alfőldkutató Bizottság társa­
dalomrajzi és irodalmi szakosztá­
lyainak.
Dr. KEREZSY JENŐ ügyvéd,
vármegyei árvaszéki ügyész, Szol­
nok. Nagykárolyban született 1882ben. Középiskoláit Budapesten és
Temesvárott, az egyetemet Buda­
pesten és Kolozsvárott végezte
1910-ben. Pályáját Szolnokon mint
ügyvéd kezdte el és azóta is meg­
szakítás nélkül ott mőködik. Érté­
kes tevékenységével általános köztiszteletett váltott ki, valamint nagy
közmegbecsülést szerzett hivatásán
kívül eső széleskörű társadalmi
tevékenységével is. 1915-ben vo­
nult be és a szerb, valamint a
montenegrói harctéren
teljesített
katonai szolgálatot. 1918-ban mint
népfelkelő főhadnagy szerelt le.
UNGAR DEZSŐ városi főmér­
nök Szzolnok. Nagyvizsonyon 1879ben született. Középiskoláit Eger­
ben és műszaki tanulmányait a
budapesti műegyetemen
végezte
1907-ben. Pályáját mint magánmér­
nök kezdte el Budapesten. 1909választották meg Szolnok város
mérnökévé. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és a kövelkező
évben Pzemysl elesetével orosz
fogságba jutott, ahonnan 1920-ban
került vissza. 1922-ben nevezték
ki városi főmérnöknek. Vezette a
város aszfaltburkolási munkálatait
tervezte és építette a járványkór­
házat, a városi árücsarnokot a
szegényházat a vágóhidat. Ellen­
őrizte a Színház, bérházak és a
Tisza szálló építkezéseit. Szolnok
város fejlődésében Ungár Dezső
főmérnök technikai irányítása igen
jelelentős szerepet játszik.

52

FÁBRY ZOLTÁN rendőrkapitány,
Szolnok. Rimaszombaton született
1877-ben. Tanulmányait Eperjesen
a jogakadémiával
végezte. Pályáját
Besztercebányán a
16-os honvéd gya­
logezrednél kezdte
1896-ban,
majd
Sopronban a 18-as
gyalog ezrednél,
mint
főhadnagy
szolgált és 1906-ban nyugalomba
vonult. Ugyanebben az évben Rima­
szombaton, mint rendőralkapitány,
majd 1915-től mint rendőrkapitány
teljesített szolgálatot. 1919 ben me­
nekülnie kellett és Egerben, majd
Jászberényben működött, ahol a
rendőrkapitányságság vezetője volt.
Innen Szombathelyre került a kerü­
leti főkapitánysághoz és végül 1928
október havában, mint rendőrtaná­
csos vette át a szolnoki rendőrka­
pitányság vezetését, ahol működé­
sével általános tiszteletet váltott ki.
1914- ben vonult be harctéri szol­
gálatra és az orosz fronton küzdött.
1915-ben hivatali érdekből felmen­
tették.
HORVÁTH MIKLÓS m. kir. államépitészetilfőtiszt, Szolnok. Jász­
berényben született 1894-ben. Kö­
zépiskolai tanul­
mányait 1912-ben
ugyanott végezte
és a kolozsvári
egyetemen jogot
hallgatott. Pályáját
1914-ben
Szik­
szón, mint adóhi­
vatali gyakornok
kezdte el. 1916-ban Tiszaroff adó­
hivatali ellenőrévé nevezték kj és

Szolnokon 1926 óta működik. Tár­
sadalmi ténykedése során jegyzője
a Keresztény és Gazdasági párt­
nak, választmányi tagja a Katholikus Körnek, titkára az Adóhivatali
Tisztviselők Országos Egyesülete
helyi csoportjának, elnöke a Besenyszögí Vadásztársaságnak és tagja
még több egyesületnek. A világhá­
ború kitörésekor 1914 ben vonult
be katonai szolgálatra és az orosz
fronton küzdött, ahol
1915-ben
súlyosan megsebesült, úgy, hogy
ban,
1916mint rokkantat szabadsá­
golták. Kitüntetései a Károly csa­
patkereszt, a sebesülési érem és a
háborús emlékérem.

MATTERNY ANDOR postafőnök,
Szolnok. Sátoraljaújhelyen 1870ben született. Középiskolai tanul­
mányait ugyanott és Iglón végezte,
ahol 1890-ben érettségizett. Buda­
pesten közlekedési tanfolyamot vég­
zett és pályáját Sátoraljaújhelyen,
mint távirdászgyakornok kezdte el.
Ungváron nyerte el postatiszti ki­
nevezését. majd Sátoraljaújhelyre
helyezték 1901-ben és az ottani
postahivatal vezetésével bízták meg.
Működésének több állomása után
1915-ben került Szolnokra, ahol
azóta is vezetője a postahivatalnak.
A kommün után egyik főszerve­
zője volt a Keresztény Szociális és
Gazdasági Pártnak, Elnöke a Pos­
taalkalmazottak Önsegélyező Egye­
sületének és vezető tagja számos
más egyesületnek is.
DEÁK KAROLY m. kir. pénz­
ügyőri főbiztos Szolnok. Budapespesten született 1877-ben és ugyan­
ott végezte el iskolai tanulmányait.
Pályáját nagyszalontán kezdte, majd
Nagyváradon, Belényesen, Székely-

hidán, Margitán, Pécsen, Budapes­
ten Újpesten, Pesterzsébeten és
Ráckevén működött. Budapesten a
pénzügyőri ujonciskolának két évig
volt oktatója.
SZŰCS ALADÁR m. kir. mér­
tékhitelesítő főellenőr, Szolnok.' Kő­
teleken született 1883 bán. Iskolai
tanulmányait Új­
pesten és a1 felsőipariiskolát Bu­
dapesten
1901—
ben végezte el.
Több magánvál­
lalatnál való mű­
ködése után 1909ben állami szol­
gálatba lépett és
a kecskeméti mér­
tékhitelesítőhöz nyert
beosztást.
Azután Győrben és Budapesten
volt beosztása és 1930 óta a szol­
noki mértékhitelesítő hivatal veze­
tője. A világháború
kitörésekor
1914 ben vonult be és 1918-ig tel­
jesített katonai szolgálatot. Hiva­
tásán kívül sokat foglalkozik szá­
mos sport kór vezetésével és e
téren is értékes eredményeket ért el.
Dr. KERESZTFALVY GYULA
rendőrkapitány, Szolnok. Bártfán szü­
letett 1893-ban. Középiskoláit Eper­
jesen, egyetemi tanulmányait Sze­
geden véqezte. Pályáját Bártfán
kezdte el mint takarépénztári tiszt­
viselő, majd Poprádon már a rend­
őrségnél, majd Ráckevén működött.
1920-ban, mint rendőrfogalmazó
került Szolnokra, ahol rövidesen
rendőrkapitány és a kapitányság
állandó helyettese lett.
OLARY SÁNDOR csendőr őr­
nagy. Szolnok. Nagyváradon szü­
letett 1889-ben. Tanulmányait ugyan­

53

ott és a pécsi hadapród iskolában
1907-ben végezte. Pályáját Kolozs­
várott kezdte meg, majdNagyenyeden, Nagyváradon és Debrecenben
teljesített szolgálatot. 1928 óta van
Szolnokon. A világháború kitörése­
kor 1914-ben vonult be harctéri
szolgálatra és az orosz fronton
küzdött öt hónapon keresztül, az­
után fogságba esett 1915 január
havában
Szibérián,
Kínán
és
Amerikán keresztül 1919-ben tért
vissza.
KÖRTVÉLYESSY DEZSŐ okle­
veles gépészmérnök, a szolnoki
állami fa- és fémipari szakiskola
igazgatója Szolnok. Eperjesen szüle­
tett 1887-ben. Ugyanott végezte a
gimnáziumot és a budapesti József
műegyetemen 1910-ben szerezte meg
gépészmérnöki oklevelét. Pályáját a
Ganz és társa Danubius gyárban
Budapesten kezdte el, majd a pécsi
fémipari szakiskola tanára lett. Ké­
sőbb Budapesten az állami felső­
ipariskola tanára volt. Társadalmi
működése során többekközőtt tagja
a vármegye törvényhatóságának is.
A világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be katonai szolgálatra és
1918-ban szerelt le. Kitüntetései: a
III.-os osztályú katonai érdemkereszt,
az ezüst és bronz érem, valamint a
Signum Laudis.
WOLLEK GÉZA állami reálgim­
náziumi igazgató, Szolnok. Temeskutason született 1876-ban. Közép­
iskoláit Szegeden, főiskolai tanul­
mányait a budapesti és a kolozsvári
egyetemeken végezte. Pályáját Szol­
nokon 1900-ban, mint helyettes
tanár kezdte meg, majd 1902 ben
rendes tanárrá nevezték ki. 1924
óta az intézet igazgatója. Széles­

54

körű társadalmi működése során
elnöke a szolnoki Keresztény Gaz­
dasági és Szociális Pártnak, a TESz
szolnoki kerületének, tb. elnöke az
Attila sportkörnek tagja a várme­
gyei hatóság testnevelési bizottsá­
gának, a római katholikus egyház­
község tanácsának, Szolnok-vármegyei iskolánkivüli népművelés
választmányának, a vármegye tör­
vényhatósági bizottságának és a
város képviselőtestületének. Védnöke
a Kathotikus Legényegyletnek és
világi elnöke a Constantin római
katholikus elemi iskola iskolaszéké­
nek.

KESZTHELYI ISTVÁN állami
iskolai igazgató, vármegyei tanító­
testületi elnök, Szolnok. Belgrádban
született 1872-ben.
Középiskoláit Pancsován, a tanító­
képzőt Baján vé­
gezte, ahol 1891ben szerezte meg
oklevelét. Pályáját
Kevepallos köz­
ségben, mint ál­
lami iskolai tanító 1891-ben kezdte
el, ahol 1894-ben igazgató lett és
ebben a minőségében 1919-ig mű­
ködött. Ebben az évben nevezték
ki a szolnoki állami iskola igazga­
tójává. 1923 óta a szolnoki állami
tantestület és a vármegyei általános
tanítóegyesület elnöke. Tagja a ró­
mai katholikus egyházközségnek, a
községi képviselőtestületnek, a vár­
megyei törvényhatósági bizottság­
nak és az Úri Dal és Zene Egye­
sületnek.

NOVOTHNY JENŐ állami igazgató-tanitó, Szolnok. Az abauj-tor-

fiámegyei Semsén született. Közép­
iskoláit és zenei
tanulmányait Kas­
sán, a tanítókép­
zőt Baján 1901ben végezte. Pá­
lyáját ugyanabban
az évben Buzitán,
mint kántor-tanító
kezdte meg, majd
Királyhidán, Dunakilitiben működött
és 1920-ban helyezték át Szolnokra,
ahol 1929-ig az állami polgári leány­
éi fiúiskola énektanára, majd ami­
kor állását leépítették az elemi is­
kola igazgatója lett. Társadalmi tevé­
kenysége során számos dalárdát
szervezett meg, igy többekközött
Szolnokon az egyházi zene és ének­
kar megszervezője. A világháborúban
1914- tői tíz hónapig küzdött és
1915- ben került orosz hadifogságba,
ahonnan 1918-ban sikeres szökése
után érkezett vissza. Hivatásában
és társadalmi működésében szerzett
érdemeiért számos elismerésben
részesült.
P. FARAGÓ FÁBIÁN Szt. Ferencrendi házfőnök, Szolnok. Szabadkán
született 1879-ben. Középiskoláit
ugyanott végezte a főgimnáziumban.
Teológiai tanulmányait Szombathe­
lyen és a bajai rendi intézetben
végezte és 1901-ben Kalocsán szen­
telte pappá Majorossy h. püspök.
Még ebben az évben a pécsi szigeti
külvárosi plébánia segédlelkésze,
majd rövidesen helyettes házfőnök
lett. 1911-től Gyöngyösön plébános
és házfőnök, 1912-től Simontornyán
házfőnök és plébános volt, majd
1913-tól
Szécsényben,
1914-töl
Pécsett, 1918-tól Kecskeméten már
mint rendi tanácsos és 1922-től

Szigetváron működött. 1926 óta
házfönőke a szolnoki Szent Ferenc
rendnek. A kommün alatt jelentős
szerepe volt az ellenforradalom
megszervezésében.
P. UNYI BERNARDIN hitoktató,
belvárosi plébános, Szolnok. Bácson
kólái tanulmányait
született.
Lippán, Pécsett,
Baján és Szege­
den, teológiai ta­
nulmányait Gyön­
gyösön végezte.
Pályáját Kecs­
keméten 1918-ban,
mint hitoktató lel­
kész kezdte el,
később Baján működött, majd kiment
Amerikába s New-Yorkban két éven
keresztül volt lelkész. Amerikából
visszatérve Budapesten ténykedett,
majd 1927-ben Szolnokra került,
ahol egyházi működése mellett iro­
dalmi tevékenységet is fejt ki és
főszerkesztője a Katholikus Élet
című lapnak. Ügyvezető elnöke a
Katholikus Legényegyletnek, a Kat­
holikus Népszövetségnek, a Crédó
Egyesületnek, valamint számos egy­
házi, szociális és társadalmi egye­
sületnek. Az 1920 évi szerb meg­
szállás alkalmával tanúsított egyházi
és hazafias magatartása miatt a
szerbek elfogták és a nemzeti had­
sereg bevonulásáig három és fél
hónapon keresztül tartották fogva.
Dr. KONRÁD JENŐ bábaképezdei igazgató tanár, Kerületi szülész­
főorvos,
Szolnok.
Nagyváradon
született 1878-ban. Oklevelét Bu­
dapesten 1901-ben szerezte meg.
Pályáját Budapesten kezdte a II-es
számú női klinikán, majd Kolozs­
várott, Drezdában és Strassbürgban
55

működött. Nagyváradon a bábáképezde igazgató-tanára. Tagja a vár­
megyei törvényhatósági bizottságnak,
a városi képviselőtestületnek és több
orvosi, társadalmi és kulturális
egyesületnek. Nagy szaktudásáért
és értékes, eredményes működéséért
általános köztiszteletben részesül.
ORESKÓ DEZSŐ nyugalmazott
állami iskolai igazgató tanító, Szol­
nok. Rakamazon született 1871-ben
Középiskolai Ta­
nulmányait Eger­
ben és Miskolcon
a
tanítóképzőt
Sárospatakon vé­
gezte,
oklevelét
1891-ben
sze­
rezte meg. Ezen­
kívül
megsze­
rezte még ipariskolai rajztanitói és
kántori képesítését is. Tizenhárom
éven keresztül a szolnoki középis­
kola
énektanára
volt. 1893-tól
Szolnokon mint tanító működött
a községi iskolánál, majd később
1899-ben az iskolák államosítása
után állami tanító lett. 1928-ban
vonult nyugalomba. Számos dalárdát
szervezett meg, az ipartestületek­
nél hosszabb ideig mint ellenőr
működött, műkedvelői előadásokat
rendezett és az ifjúság megszerve­
zője és vezetője volt
Tizenhárom
évig volt jegyzője a Vármegyei
Tanítói Egyesületnek.

NAGY LAJOS nyugalmazott ál­
lami iskolai igazgató-tanitó, Szol­
nok. Lökösházán született. 1853-ban.
Középiskoláit a rozsnyói evan­
gélikus
főgimnáziumban és az
állami tanítóképzőt Losoncon vé­
gezte.
Megszerezte a gimnázi­
umokat képesítő tornatanári okle­
56

velet. Pályáját Annafalván 1893—bari
kezdte, majd a gömörmegyei Nagyrőczén 37 esztendőn át magyarositotta a
pán­
szláv érzélmű la­
kosságot. Nyug­
díjazása után a
szolnoki
Szent
István király te­
metkezési egyletnekkönyvelőjelett,
ahol még ma is
müködlk. Társadalmi
ténykedése
során számos társadalmi alakulat­
nak tevékeny tagja. A „Murány
völgye" című lapnak rendes leve­
lezője. 1912 óta van Szolnokon,
ahol a Keresztény Gazdasági és
Szociális Párt háznagya a „Szol­
nok és Vidéke" cimü lap felelős
szerkesztője éz több egyesületnek
vezetője.
Dr, KISS MIKLÓS magánorvos,
Szolnok.
Beregszászon született
1897-ben. Középiskolai tanulmányait
Nyíregyházán és
Trencsénben vé­
gezte majd a buda­
pesti egyetemen
szerezte meg dip­
lomáját. Pályáját a
szolnoki közkór­
házban kezdte,
meg és később
mint magánorvos folytatta működé­
sét. Tagja az Országos Orvosszö­
vetségnek és a MOVE-nak. 1915—
ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz, román és az olasz
frontokon küzdötte végig a világ­
háborút. A székelyhadosztály viszszavonulásakor 1919-ben szerelt le.
Kitüntetései: bronz Signurn Landis,
a második osztályú vitézségi érem,

a Kérőig csapatkereszt, a sebesü­
lési érem és a hadi emlékérem.
Dr. JUHÁSZ PÁL orvos, Szol­
nok. Nagykörűben született 1899ben. Középiskolai tanulmányait az
egri főgimnázium­
ban, egyetemi tanulmányaitabudapesti Pázmány Pé­
ter tudományegye­
temen végezte,
ahol 1925 ben sze­
rezte meg diplo­
máját.
Pályáját
Nyíregyházán kezdte meg 1925-ben
mint kórházi alorvos, majd a szol­
noki megyei kórházban három évig
mint belgyógyászati alorvos műkö­
dött. 1928 óta magánorvos, 1917ben vonult be és az orosz, majd
az olasz frontokon küzdött. Kitün­
tetései a másodosztályú vitézségi
érem, a bronz vitézségi érem, a
Károly csapatkereszt és a sebesü­
lési érem. Nagykörűben 1918-ban
megalakitotta a nemzetőrséget, ami­
ért a kommün alatt a komunisták
részéről üldöztetésben volt része.
A kommün után a nagykörűi csendőrtarlaléknak parancsnoka volt.

báró KOHNER ADOLF dr. a
„Szolnoki Művész Egyesület" elnö­
ke, Szolnok 1878-ban
született
Budapesten. Középiskoláit ugyanott
és egyetemi tanulmányait Berlinben
végezte. Mezőgazdasággal, majd
pénzüggyel foglalkozott, 1908-ban
Ferenc József udvari tanácsosnak
nevezte ki. 1912-ben a bárói rangot
és 1916-ban a Ferenc József rend
csilagos középkeresztjét kapta meg.
A világháborúban egyetlen fia hősi
halált halt. Báró Kohner Adolf dr.
a magyar művészetek egyik leg­

nagyobb pártfogója és mecenésá.
Évtizedek óta támogatja a szolnoki
művészegyesületet, melynek 1912
óta elnöke.
RÁTZ KORNÉL a Magyar Nemzeti
Bank főfelügyelője,
a szolnoki
fiókintézet főnöke, Szolnok. Nagybecskereken
született 1873-ban.
Középiskoláit
ugyanott
végezte
1891-ben majd 1892-ben Grácban a
kereskedelmi és iparakadémiát. Pá­
lyáját 1896-ban az Osztrák-Magyar
Bank bécsi intézeténél kezdte el,
azután Miskolcon, Szegeden, Nagybecskereken, Pancsován és Szara­
jevóban működött. 1921-ben az m.
kir. állami jegyintézethez nyert be­
osztást. 1924-ben a Nemzeti Bank­
hoz és rövidesen annak szolnoki
fiókintézetéhez került, melynek ma
is vezető főnöke.
IVAN1TS JÓZSEF szállodás és
kávés, Szolnok. Malogszegen szüle­
tett 1885-ben. Pályáját a budapesti
Metropol szállóban kezdte meg,
majd budapesti működése után a
veszprémi Korona szálloda, kávé-,
ház és étterem tulajdonosa 1 ett
Fűzfőn és Balatonalmádin vezette
üzleteit és végül Szolnokon vette át
a saját tulajdonát képező „Nemzeti
szálloda" és „Nemzeti Kávéház“-at.
A világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be és az orosz fronton küz­
dötte végig a világháborút. Kitün­
tetései : a
másodosztályú ezüst
vitézségi, a bronz vitézségi érem, a
Károly csapatkereszt és a hadi ér­
demrend vaskeresztje.
WESTHER REZSÓ vendéglős
és szállodás, Szolnok. Ugyanott
született 1896 bán. Középiskolai
tanulmányait a szolnoki reálgimná­
ziumban végezte és pályáját a buda­

57

pesti Hungária szállóban kezdte el.
Nagy szakképzettséggel vette át az
1928-ban megnyitott Tisza szállót,
melynek azóta vezetője. A világhá­
ború kitörésekor 1915-ben vonult
be és az olasz fronton küzdött, ahol
megsebesült. 1918-ban mint tizedes
szerelt le.
WESTHER ISTVÁN szállodás,
Szolnok. 1892-ben született Szol­
nokon. Középiskoláit ugyanott vé­
gezte 1910 ben és Budapesten a
József műegyetem hallgatója volt.
Szállodai szakképzettségét a buda­
pesti Erzsébet királyné szállóban
szerezte meg. A világháború kitö­
résekor 1914-ben vonult be és az
orosz frontokon küzdött, ahol 1915ben fogságba esett. Mint cserefo­
goly csak 1922-ben térhetett vissza.
Mint tartalékos zászlós szerelt le
a Károly csapatkereszt és a hadi
emlékérem kitüntetésekkel. A Westher fivérek Szolnokon az országoshirü Tisza szállót vezetik, melynek
nívóját a nyugateurópai városok
szállóinak színvonalára emelték.
TARY TIMÓTH ny. királyi járásbirósági irodafőtiszt, Szolnok. Ugya­
nott született 1860-ban. Középisko­
láit
szülőhelyén
végezte el és rö­
viddel utána 1880ban katonai szol­
gálattételre vonult
be. 1883 bán lé­
pett a vármegye
szolgálatába, mint
számvevőségi dijnok. A következő évtől kezdve
a járásbíróságnál,
mint dijnok,
később, mint írnok
működött.
Jászapátiban.
Jászapátiból Szol­
nokra a telekkönyvi
hivatalba
58

helyezték. Í9í8-ban nevezték ki
irodafőtisztfé és 1924-ben 40 éves
szolgalat után vonult nyugalomba.
Tagja a Katholikus Körnek, amely­
nek háznagya és alelnöke is, tagja
a Crédo Egyesületnek és a római
katholikus egyháztanácsnak.
NÉMETH GYULA MÁV tisztvi­
selő, Szolnok. Mezőtúron született
1885-ben. Ugyanott és
később
Szarvason végezte középiskolai ta­
nulmányait. Pályáját 1907-ben kezdte
a MÁV szolgálatában, mint állomás­
felvigyázó segédtiszt Békésföldvá­
ron. 1908-ban Szolnokra helyezték
át és állomásfelvigyázónak nevezték
ki. Tisztviselő képesítési vizsgát
1927-ben Budapesten tett és még
ugyanabban az évben tisztviselőnek
nevezték ki. Szolnokon 1929-óta
forgalmi szolgálatot teljesít és pénz­
tárt kezel Széleskörű társadalmi
működése során a szolnoki MÁV
sportegylet megszervezője és meg­
alapítója, melynek ma alelnöke és
az atlétikai osztály alelnöke. Meg­
alapítója és megszervezője a szol­
noki vasúti áruháznak, amelynek
tisztviselője és ügyvezető igazgató
helyettese. A szolnoki református
egyház presbitere.
CSETNEKI KÁROLY MÁV főtiszt. Szolnok. 1887-ben született
Lajtakörtvélyesen. A felsőiparisko­
lát Kassán 1908 bán végezte. Hu­
zamosabb ideig működött a Ganz
féle villamossági r, t.-nél, a Köz­
ponti Gáz- és Villamossági r. t.-nél
Szegeden. Kétéves tanulmányúton
volt külföldön. 1914-óta a szolnoki
MÁV műhelyben teljesített szolgá­
latot. 1918-ban nevezték ki főtisztté.
Előadója a MÁV sportegylet li­
gájának és társelnöke a középma­

gyarországi labdarugók alszövetségének. A magyar sport és testneve­
lés terén értékes tevékenységet fejt
ki. 1914-ben vonult be és az orosz
fronton küzdött 14 hónapig. 1915ben hivatali érdekből felmentették.
VERES SÁNDOR fiókszerlárnok,
Szolnok. Ugyanott született 1895ben Középiskolai
tanulmányait Petrozsényben
vé­
gezte Pályáját a
hunyadmegyeiPiskiben, mint szer­
tárnok jelöltkezdte
1913-ban. 1921ben Szolnokra he­
lyezték át, mint mühelyszertárnokot
és 1922-ben a fiókszertár vezetője
lett. Tagja a MÁV Sportegyletnek
és a keresztény nemzeti pártnak.
BORSI LAJOS MÁV főművezető,
Szolnok. Debrecenben született 1883ban. Ugyanott végezte el tanulmá­
nyait, majd a kárpitos szakmát
tanulta. A MÁV szolgálatába 1907ben lépett Debrecenbe, majd Bu­
dapestre és 1912-ben Szolnokra
nevezték ki főművezetővé. Társa­
dalmi működése során választmányi
tagja a MÁV milleneumi egyesüle­
tének, a Vasutas Szövetkezetnek 8
éven át volt igazgatósági tagja és
a Keresztény Gazdasági Szociális
Párt helyi szervének tagja a párt
megalakulása óta.
GÁLCSIK JENŐ MÁV főműve­
zető, Szolnok. Ugyanott született
1888-ban. Négy középiskoláját Kas­
sán végezte el és Miskolcon kezdte
pályáját. 1913-ban Szolnokra he­
lyezték és azóta is megszakítás
nélkül ott működik. Széleskörű tár­
sadalmi tevékenységében a szolnoki

kereszfényszociaíista szakszervéíéteket alapította meg Farkas főmér­
nökkel, elnöke a Milleneum Önképző
Dal- és Zeneegyletnek, a megye
dalos kerületének, tagja a városi
képviselőtestületnek és a római
katholikus egyházközség tanácsá­
nak. Hivatásán kívül társadami mű­
ködéséért osztatlan szeretetben és
közmegbecsülésben részesül
ILLYÉS ENDRE MÁV főműve­
zető, Szolnok. Kolozsvárott szüle­
tett 1888-ban. Is­
kolai tanulmányait
ugyanott végezte
az ipari szakisko­
lával
1907-ben.
Pályáját a MÁV
s z o 1 g á1 a fában
kezdte meg, majd
külömböző beosz­
tások után 1927-ben lett a MÁV
szolnoki főműhelyének főművezetője.
Társadalmi működése során titkára
a szolnoki Összetartás Egyesület­
nek és 5 éven keresztül volt titkára
a Rákosi Vasutas Egyesületnek.
PATAY FERENC MÁV főmű­
vezető, Szolnok. Ugyanott született
1894-ben. Szolnokon végezte el
középiskoláit az iparszakiskolával
1913-ban. Működését még ugyan­
ebben az évben a MÁV szol­
gálatában
kezdte el.
1918-ban
nevezték
ki Szolnokon,
MÁV
művezetőnek, 1922 ben a fűtőház
művezetője és 1929-ben
főmű­
vezetője lett. Egyik megszerve­
zője a fütőházi Öszetartás dal és
zene egyletnek, amelynek 1913-ban
történt megalapításánál
tevékeny
részt vett. Hét éve parancsnoka a
szolnoki fütőházi tűzoltó testületnek,
választmányi tagja a vármegyei

59

önkéntes tűzoltó
testületnek és
vezető tagja számos egyesületnek
és testületnek.
CSAPÓ SÁNDOR MÁV főmoz­
donyvezető,
Szolnok.
Ugyanott
született 1880-ban. Középiskoláit
szülőhelyén
vé­
gezte el, majd a
lakatos
szakmát
tanulta ki. Szak­
ismereteinek bőví­
tésére Budapes­
ten működött,majd
1899-ben a MÁV
szolgálatába
lé­
pett. 1909-ben mozdony vezető és
1920-ban főmozdonyvezető
lett.
Megszervezője az 1920-ban léte­
sült szolnoki MÁV mozdonyvezetők
otthonának, melynek megalapítása
óta elnöke. Az egyesület szociális
és kulturális célokból alakult meg,
mely jelenleg a MÁV mozdonyve­
zetők áldozatkészségéből 1927-ben
épített székházában működik. Tagja
a városi képviselőtestületnek, a
római katholikus egyházközség kép­
viselőtestületének,
a Keresztény
Gazdasági Szociális Pártnak, a m.
kir. áll. vasutasok szövetségének,
az Országos Mozdony vezetők Szak­
csoportjának és alelnöke a MÁV
szolnoki sportegyesületének.
DOBOS ISTVÁN főmozdonyve­
zető, Szolnokon. Ugyanott született
1881-ben. Tanulmányainak elvég­
zése után pályáját
a szolnoki MÁV
műhelyben kezdte
el, ahol azóta is
megszakítás nélkülműködik.Pénztárnoka a szolnoki
Mozdonyvezetők
Otthonának és vá­
60

lasztmányi tagja a Keresztény Gaz­
dasági és Szociális Pártnak.
PÁSZTOR JÓZSEF MÁV főmoz­
donyvezető, Szolnok. Ugyanott szü­
letett 1885 ben. Középiskolai tanul­
mányait, valamint
az iparszakiskolát
szülőhelyén vé­
gezte. A lakatos
szakmaelsajátitása
után MÁV szolgá­
latba lépett, ahol
1910-ben
moz­
donyvezetővé és
1922-ben főmozdonyvezetővé ne­
vezték ki. Titkára a Mozdonyveze­
tők Otthonának, választmányi tagja
a Keresztény Gazdasági Pártnak,
valamint a Katholikus Körnek és
számos más egyesületnek.
SZABÓ ISTVÁN nyug. MÁV
főkalauz, Szolnok. Ugyanott szüle­
tett 1880 bán. Középiskoláit szülő­
helyén végezte el.
Katonai szolgálata
után
1901-ben
MÁV szolgálatba
lépett Szolnokon.
1905-ben Pisk be
helyezték át, ahol
1908-ban kalauz­
nak nevezték ki.
1909-től van ismét Szolnokon és
főkalauzi
kinevezését
1918-ban
nyerte el. 1924-ben vonult nuugalomba. Tagja a városi képviselőtestü­
letnek és a szegényügyi bizottság­
nak, a Vasutas Áruház Szövetkezet
igazgatóságának, a Katholikus Kör
választmányának, a Keresztény Gaz­
dasági és Szociális Párt választ­
mányának, a szolnoki MÁV sport­
egyesület gazdasági bizottságának,
valamint számos más társadalmi,

kulturális és szociális egyesület
vezető tagja.
ifjabb BÓDI ISTBÁN nyug. MÁV
főintéző, Szolnok. Ugyanott született
1874-ben. Középiskoláit a szolnoki
reálgimnáziumban
végezte, ahol
1895-ben érettségizett. Államszámvifell vizsgát 1897 ben tett. Pályáját,
mini gyakornok és 1921-ben, mint
főintéző vonult nyugalomba, A há­
ború évei alatt megszervezte a
kertkazdaságot (MÁV műhely kert­
gazdaságot), jóléti intézményt, meg­
alapította a hadikonyhát és a cipő­
műhelyt. A Milleneumi Önképző
Zene és Dalegyesületnek húsz éven
át volt ügyvezető elnöke. Elnöke a
II. sz. temetkezési és segélyző
egyesületnek. Husznnöt év óta vár­
megyei
törvényhatóságának
és
harminc év óta a város képviselő­
testületének tagja. A háború alatt
kifejtett értékes
és eredményes
működésének elismeréséül a III.
osztályú polg. erdemkeresztet kapta.
GULYÁS FRIGYES nyug. MÁV
mozdonyfelvigyázó, Szolnok. Gyomán szülelett 1876-ban.
Iskolai
tanulmányait Gyomán és Szolnokon
végezte, majd a
lakatos szakmá­
nak
kitanulása
után a szolnoki
MÁV műhelyben
működött. Pesten
1892 tői 1897-ig
volt MÁV szolgálatban, majd katonai
szolgálat idejének kitöltése után
vissza került Szolnokra, ahol, mint
mozdonyvezető 1910-ig és azóta
mint mozdonyfelvigyázó működött.
1930-ban negyvenéves szolgálat
Után vonult nyugalomba. Széleskörű

társadalmi tevékenysége során éve­
kig volt alelnöke a Katholikus Kör­
nek, választmányi tagja a Keresz­
tény Gazdasági és Szociális Pártnak,
tagja a Hangya Szövetkezet igaz­
gatóságának, alelnöke a szolnoki
Mozdonyvezetők Otthonának
és
választmányi tagja a Crédó egyesü­
letnek, Ezenkívül számos egyesület­
nek vezető és rendes tagia, melye­
ken keresztül város minden vonat­
kozású fejlődését szolgálja.
Dr. FUCHS GYTLfl törvényszéki
elnök, Szolnok. Nagyszentmiklóson
született 1878-ban. Középiskoláit
Temesvárott, jogi tanulmányait Buda­
pesten végezte és ugyanott szerezte
meg diplomáját 1901-ben. A követ­
kező évben Nagykikindán törvény­
széki joggyakornok, majd Nagyszent­
miklóson 1910-ben jarásbirósági
albiró, 1910 ben Versecen járásbiró.
1914-ben Nagykárolyfalván vezető
járásbiró volt, ahonnan bevonult és
csak 1918-ban négyésfélévi katonai
szolgálat után mint h. katonai ügyész
a koronás arany érdemkereszttel és
a Signum Laudissal szerelt le.
Ekkor Temesvárott törvénybiró lett,
de az oláhok kiutasították és úgy
került 1920-ban a szolnoki törvény­
székhez. 1921-ben tanácselnökké
nevezték ki és 1926 óta a törvény­
szék elnöke.
Gyöngyös—Halászi VADÁSZ
KÁROLY GYÖRGY dr. vármegyei
főjegyző, Szolnok. Túrkevén szüle­
tett 1886-ban. Régi nemesi család­
ból származik. Családjának nemes­
levélé; 1610-ben II. Mátyás király
adományozta. Középiskolai tanulmá­
nyait Mezőtura és Szarvason, egye­
temi tanulmányait Budapesten és
Kolozsvárott végezte, ahol 1908-ban
61

avatták az államtudományok dok­
torává. Külföldi tanulmány útja után
1909 ben a megye szolgálatába lépett.
A következő évben már vármegyei
aljegyzővé nevezték ki. 1914-ben
szolgabiró 1916-ban vármegyei al­
jegyző lett. A kommunisták elől
Nagyváradig kellett menekülnie,
ahonnan 1919 év augusztus havá­
ban tért vissza. 1920 óta a vár­
megye nagy köztiszteletben álló
főjegyzője. Alapitó és választmányi
tagja a vármegyei Gazdasági Egye­
sületnek, főgondnoka a ref. egy­
háznak és tagja több társadalmi
egyesületnek.

JESZENSZKY JÓZSEF várme­
gyei árvaszéki ülnök, főispáni titkár,
Szolnok. Nagybecskereken 1886 bán
szülütett. Középiskoláit szülőhelyén
végezte és Eperjesen tette le az
államvizsgát. Pályáját 1912-ben Torontálvármegye szolgálatában kezdte
el. 1914 ben bevonult és az orosz,
majd az olasz fronton küzdőit.
Kitüntetései között van a Signum
Laudis is. Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye szolgálatába
1922-ben
került, ahol rövidesen aljegyző, majd
árvaszéki ülnök lett. 1922 óta főis­
páni titkár.
BIHARY ISTVÁN kir. tanfelü­
gyelő, hivatali főnök, Szolnok. Nagyenyeden született 1881 ben. Közép­
iskoláit szülőhelyén filozófiai tanul­
mányait Kolozsvárott és a jogot
Eperjesen végezte. Pályáját Nagykükülló vármegyébe kezdte. A világ­
háború kitörésekor önként jelent­
kezett katonai szolgálatra, de viszszarendelték Rimaszombatra a kir.
tanfelügyelőség élére. 1918 óta van
Szolnokon, ahol vezető főnöke a

62

tanfelügyelőségnek és vezére a
megyei tanítóságnak. Jelentős szerepe
van a Leventeintézmény megyei
szervezésénél. Számos előadást tar­
tott már az iskolánkivüli népműve­
lés keretében. Ügyvezető elnöke a
megyei tanítóegyesületnek.

linderiaui TREXLF.R ALBERT
MÁV felügyelő, állomásfőnök, Szol­
nok. Budapesten született 1871-ben.
Győrött és Budapesten végezte a
hadapród iskolát. Boszniában, mint
zászlós, majd mint hadnagy teljesí­
tett szolgálatot 1896-ig, amikor a
MÁV szombathelyi üzletvezetősé­
génél kezdte meg uj pályáját. Kü­
lönböző állomások után 1921-ben
vette át a szolnoki állomásfőnök­
séget, ahol azóta is megszakítás
nélkül működik. Háborús szolgála­
tának elismeréséül a koronás arany­
kereszttel, a vitézségi érem szalag­
jával tüntették ki. Széleskörű Tár­
sadalmi működése során elnöke a
Máv. Tiszti Kaszinónak, alelnöke a
Turáni Vadászok Orsz. Egyesületé­
nek, a szolnoki Crédó egyesületnek
és a méhész Egyesületnek. Társ­
elnöke a Máv. Sportegyesületnek
tagja a vármegyei törvényhatósági
bizottságnak és a városi képviselő­
testületnek.
óvári PAPP GÁBOR Dr. m. kir.
egészségügyi főtanácsos, a vm, köz­
kórház igazgató főorvosa, Szolnok.
Tordán született 1867-ben. Közép­
iskoláit Kolozsvárott, egyetemi tanul­
mányait Becsben végezte 1891-ben
avatták
doktorrá. Az egyetemi
sebészeti klinikán első tanársegéd
volt és 1879-ben a szolnoki vm.
közkórház igazgató-főorvosa lett.
Számos orvostudományi munkája

jelent meg. Eredményekben gazdag,
fáradhatatlan és értékes működéséért
a Ferenc József-rend hadiékitményes lovagja lett és megkapta a
Magyar Vöröskereszt Egylet II. oszt,
díszjelvényét is. Elnöke az ország
Vidéki Kórházak Egyletének és az
Országos Orvos szövetség vármegyei
fiókjának, valamint számos tudomá­
nyos és társadalmi egyletnek.
KÁDÁR GYULA a szolnoki Cukor­
gyár rt. ügyv. igazgatója, Szolnok.
Abonyban született 1872-ben. Közép­
iskoláit Szolnokon és Budapesten
végezte. Pályáját a helyi cukorgyár­
nál kezdte el, ahol főkönyvelő, majd
igazgató lett. 1912-ben lett a szol­
noki cukorgyár kereskedelmi igaz­
gatója, amelyet tudásával, kitűnő
szakképzettségével fejlesztett naggyá.
Tagja a vármegye törvényhatóságá­
nak, a város képviselőtestületének,
számos megyei és városi bizottság­
nak és igazgatója a Villamos Ipar­
vállalatnak.
Dr. VARGA IMRE belgyógyász, a
vármegyei
közkórház
főorvosa
Szolnok. Nagybajamon
született
1889-ben. Középiskoláit Kaposvárott
az egyetemet Budapesten végezte.
1912-ben avatták doktorrá. Pályáját
a II. sz. belgyógyászati klinikán
kezdte meg, ahol 1922 ig működött
A világháborúban, mint katona­
orvos szolgált különböző beosztá­
sokban. Kitüntetései: között van a
Signum Laudis a kardokkal és a
II. oszt, tiszti vöröskereszt emlékérem
is, 1922 óta a szolnoki vm. köz­
kórház főorvosa és a belgyógyászati
osztályvezetője, működése osztatlan
elismerést váltott ki.
VÁNCZA MIHÁLY a városi
ipartelepek ügyvezetője, Szolnok.

Kunszentmiklóson született 1885ben. Budapesten érettségizett és ott
végezte műszaki tanulmányait is.
Pályáját a Ganz-féle Víllamossáqi
Rt. szolgálatában kezdte meg 1906ban. Szolnok város szolgálatába
1911-ben lépett, mint a közüzemek
adminisztrátora, 1912 óta úgy a
műszaki, mint a kereskedelmi ügyek
vezetője. A szolnoki Hitelbank Rt.
felügyelőbizottsági és a Tiszavidéki
Takarékpénztár választmányi tagja.
Vezető tagja még számos egyesü­
letnek és jelentős szerepet visz az
országos autóturisztika terén is. Ipari
és kereskedelmi képzettsége emelte
a városi ipartelepeket arra a magas
nívóra, melyet a rohamosan fejlődő
város életében elfoglalt.
Dr. TÓTH TIVADAR a »Szolnoki Ujság« szerkesztője, Szolnok
Szolnokon
született
1892-ben.
Ugyanott végezte a gimnáziumot, a
bölcsészeti egyetemre Budapesten
járt. Doktori értekezése »A jászku­
nok története a török hódoltság
korában« volt. Irodalmi tevékenysé­
gét már korán kezdte meg és az
»Egyetemi Lapok«-ban jelentek meg
kisebb cikkei. A budapesti Ferenc
József intézetben volt gyakorló ta­
nár. Ott érte a világháború, amikor
bevonult és rövidesen kikerült az
orosz frontra, ahol 1916-ban került
fogságba. Négy évet töltött Szibé­
riában. Visszaérkezése után a szol­
noki gimnázium tanára lett, ahol
rövidesen cserkész csapatot szerve­
zett. 1926 óta jelenik meg szer­
kesztésében és kiadásában a »Szolnoki Ujság«, mely legelső lapja a
megyének. ír a »Figyelő«-ben is.
Pedagógiai működése, publicitása
általános elismeréssel van kisérve.

63

Széleskörű társadalmi tevékenysé­
gében mindenkor Szolnok gazdasági,
kulturális és szociális fejlődését
szolgálja.
almásy SZALAY PÁL Jász Nagy­
kun-Szolnok vármegye Gazdasági
Egyesületének igazgatója, Szolnok.
Derecskén született 1893-ban. Kö­
zépiskoláit és a Gazdasági Akadé­
miát Debrecenben végezte el. ahol
1914 ben nyert oklevelet. Ekkor a
világháború kitörésével bevonult és
az orosz, valamint az olasz harcte­

64

reken küzdött 1918-ig. Kitüntetései
a bronz, II. oszt, vitézségi érem,
ezüst, a Signum Laudis, Károly
csapatkereszt. Leszerelése után a
Felsőmagyarországi Gazdák Szövet­
kezetének titkára lett. A kommün
alatt Detek községben levő családi
birtokán gazdálkodott. 1930 óta a
vm. Gazdasági Egyesület titkára,
majd még ettől az évtől igazgatója.
Főszerkesztője
a
*Tiszamelléki
Gazda« c. lapnak és tagja a város
képviselőtestületének.

Jászberény.
Jászberénynek, a jászok patinásmultú fővárosának e monográfiánk­
ban való ismertetését a város jelentős történeti múltjára tekintettel meszsziről kell kezdenünk.
A város alakulásának időpontja a történelmi idők messzeségébe
nyúlik, de — ellentétben sok magyar alföldi város oklevélszerűen kimu­
tatható keletkezési időpontjával — még eddig nem sikerült a későbbi
Jászberényt tevő ősi kommunifás nyomára akadni.
Eddig több történetíró igyekezett a jászokat azokkal a szarmatajazyg törzsekkel összefüggésbe hozni, melyek a rómaiak pannóniai és
dáciai birtoka közé ékelődve a Duna—Tisza-közén nomád lovasokként
évszázadokon keresztül éltek és nyomaikat sok történelmi emléken hagy­
ták a késői századoknak. Ezek a törzsek — faji tulajdonságaiknak meg­
felelően — nem tömörültek állandó lakhelyű közösségbe, (egykorú és
utánakövetkező krónikásokban is „metanasta", kóbor néven vannak állan­
dóan nevezve), hanem állandó csatározásokban, legelőhelyeiknek itt-ott
való felütésében találták meg életcéljaikat. Annyi bizonyos, hogy a város
és a Zagyva vidéke a szartnata-jazyg törzsek itt tartózkodása idején —
ligetes, cserjés és erdővel-vízzel bőven ellátott terület volt és úgy gazda­
ságilag, mint katonailag ideális adottsággal szolgált az idetelepülőknek
Egy régi, hitelességében eddig nem kifogásolt adat szerint is, pár em­
beröltő múlva, az avar uradalom idején, ezeknek egy khánja, Baján, „hó­
dolva a hagyományos emléknek" királyi tanyáját ezen a helyen emelte.
Hogy azután az ittlakó nomád-törzsek fajilag, társadalmilag és
gazdaságilag hogyan fejlődtek azzá a néptörzzsé, amely később — a hon­
foglalás és az azt követő nemzedékek munkájában — a Szent István-kora­
beli királyi földesúri hatósága alá tartozott zárt területből az árpád-, majd
vegyesházbeli királyok alatt mind céltudatosabban tört a „kiváltságosság"
felé -- erre mindezideig nyomaink nincsenek. Az tény, hogy a feudális
középkori Magyarországban a jászok egyre erősebben, a királyi „placet“-ek
biztositó rendelkezéseiben egyre fixirozottabban lettek azzá a különleges

5

65

közösséggé, mely a kisbirtokos elemet, ma így mondhatnánk: a kisgazda
demokráciát tette meg e kiváltságos törzs társadalmi és gazdasági be­
rendezésének alapelvévé.
Ami a város szorosabban vett múltjára tartozik, már a Szent Istvánalapitotta vármegyék sorában találkozhatunk Bérén vármegye kitétellel s
azután egy egyházi vonatkozású feljegyzés szerint a város 1332-ben, te­
hát Károly Róbert konszolidált, nagyhatalmi Magyarországában, mint önálló
lelkészi központ létezett. Zsigmond király 1407 és 1412-i kiváltságleve­
lében Jász-Bewlenszállása, majd Mátyás király 1469-i és Ulászló 1492-i
okleveleiben mint Berén-szállásaszéke jegyeztetett föl. Ez utóbbi elneve­
zés már arra is támpontot nyújt, hogy a város a XV. században jelentős
közigazgatási központ volt. A város ezután a törökhódoltság idejéig állan­
dóan gyarapodott javakban, pusztái és legelői a különleges „közbirtokossági“ rendszer alapján egészen — Kecskemétig húzódtak. A török uralom
elején a féktelen győzők ereje polipként szívta a tehetős város minden
erejét, mig a sztambuli udvar rá nem jött arra, hogy jövedelmezőbb és
biztosabb az adózás, ha a legyőzőiteket háborítatlanul engedi dolgozni.
Ez a felismerés a várost ismét nagy gazdasági központtá tette, aminek
emlékét a városi Jászmuzeumban sok eredeti török oklevél őrzi. A török
kivonulásával a város életereje rohamosabban nőtt.
I. Lipót azonban 1702-ben elzálogosította az egész Jászkunságot,
aminek a 43 év múlva történt visszaváltásából a város is — ma néhány
millió pengőre értékelhető összeggel — kivette a magáét.

Jászberény ezután, egészen 1876-ig mozgalmasságot hozó köz­
hivatalokkal, — előzőleg mint kerületi székhely, hová a jászkun hármas­
kerületek közgyűlésének idején özönlött a sok kiküldött, — majd törvény­
székkel biró központ volt. A nyolcosztályú leánynevelőintézet, gimnázium,
járásbiróság, dohánybeváltóhivatal, valamint az 50-es honvédzászlóalj és
az 1. honvédlovasezred egy osztálya és lovas főtiszti iskola nagyban
emelték a város jelentőségét. Ebben az időben volt a város társadalmának
féltett tagja Kóburg Ferdinánd is, a bolgárok későbbi uralkodója. Kiheverhetetlen csapás azonban ezután érte a várost a törvényszék elhelyezésével,
majd az új megyeszékhellyel, Szolnokkal, — a társadalmi élet mozgal­
massága és az ezzeljáró idegenforgalom és pezsdülő élet hiánya miatt
visszaesett. Csupán a lélekszám tekintetében történt jelentős változás, a
lakosság száma ezidőtől napjainkig több, mint 13.000 lélekkel emelkedett.
Ebben a csendes időben a krónikás feljegyeznivalója csupán két jelentős
változás: Pintér Mihály főbírónak az az akciója, mellyel a várost máig
változatlan bőségű artézikutakkal látta el, a másik pedig Koncsek István
polgármesternek az elhatározása, hogy a főteret — most Apponyi tér —
kiköveztette és csatornáztatta 1912-ben. Ez a két munka nyitotta meg az
útját az 1918 óta tartó új rezsim további tervszerű munkájának.
A világháború értékeket romboló vihara között a városnak mint­
egy 13 millió korona megtakarított készpénzvagyona, beruházás hjjján,
66

teljesen összemorzsolódott. így azután Trianon teljesen pénztelenül, pénz­
ügyi nehézségekkel tele, de rendben találta az ősi várost. Pár év kellett
a lábrakeléshez. Az erőgyűjtés majdnem 1927-ig tartó ideje után, a i'50.000
pengőnyi Speyer kölcsön elég volt ahhoz,
hogy dr. Friedvalszky Ferenc polgármes­
ter a városba vivő nagy utakat rendbe­
hozassa, melyek egyidőre — sajnos —
csak makadámútak maradtak. A vasúti
állomáshoz vezető Rákóczi-ut, a nagy
tanyai és teherszállítási forgalmat lebo­
nyolító Kossuth Lajos ucca és a Horthy
Miklós út, mely a nagy vásártérhez vezet
— az eddigi szokástól eltérően: több
kocsi-szélesre lett elkészítve és így a
makadám majdnem a járdákig borítja az
úttestet. Ismerve a makadám természetét ez
a javulás azonban csak évekre szól s ennek
tudatában a lehetőséghez képest állandó u.
Jászberény. Hősök szobra.
n. foltozó rendszerrel és öntözéssel igye­
keznek azt karbantartani, ugyancsak ebből a megoldásból vett a város egy
gözhengert és egy öntözőautót. A gránitkockákkal vagy egyébb modern
útburkolattal való kikövezés tervét ezzel — a városi közgyűlés egyrészének opponálása miatt — a városvezetőség a legközelebbi gazdasági
javulás idejéig halasztotta csak el, de addig is, kisebb költséggel kőbur­
kolattal látta el a térrevezető mellékuccák mindegyikét, mellyel az Apponuitér tisztántartása nagy mértékben javult. A fentemlitett gőzhengert a város
szabad idejében hasznosítja s az a környéken és a vármegyében állandóan
bérbe dolgozik.
Miután a polgármester programjának sarkalatos pontja az út­
karbantartás, a mai napig gondot fordítottak a városba vezető dűlőútak
megjavítására. Évről-évre újabb földútakat szabadítanak meg a gödröktől,
a gazdák örökös panasztárgyától és egyidejűleg az útak mentén a fásítás
tervszerűen folyik úgyannyira, hogy a kommün fapusztítását eddig mintegy
30.000 facsemetével pótolták. Miután ez a városnak jelentős kiadást jelen­
tett, a vezetőségnek az a programja, hogy lehetőleg mindent házilag
állítsanak elő kevés pénzből. Ez a gondolat két városi faiskola felállítását
eredményezte, melyek közül az egyik a nagykátai út mentén, a másik a
honvédlaktanya mellett egy fenyő-erdő telepítéssel lesz hivatva a fásítást
minimális költséggel lehetővé tenni. Az útakkal egyidejűleg a járdaépítés
is szisztématikusan folyt, úgy hogy kevés ucca van már gyalogjáró nélkül,
A nehéz 1930-as esztendő akadályozta meg, hogy a járdaépítés, melyre
1925 óta évente 100—200 millió koronát áldoztak, teljesen be ne fejeződjék.
A városvezetőség munkájának szembeszökő eredményeképp első­
sorban a városkép javulását lehet javára írni. Az Apponyi-tér képénék
5*

67

javításához például rendkívül hozzájárult az 1782-ben épült Nagyboldogasszony-templom restaurálása, melynek során a bárok stílusú templom,
stilustisztaságának meghagyása mellett patinás új külsőt kapott. A templom­
hoz csatlakozik az új, francia­
stílusú park, mely több mint 7000
köbméter föld felhordásával lett
arra a nívóra hozva, ahol jelenleg
áll és a templom architekturális
szépségéhez teljesen hozzásimul.
A park előtt áll a város közönsé­
gének kegyeletét a háború hősei
iránt hirdetve Vass és Pongrácz
szobrászművészek hatalmas bronz
lovasszobra. A templom túlsó
oldalán
elterülő piactér szintén
Jászberény. Városháza—Pannónia Szálló—
nivellálva lett és egyidejűleg csa­
Járásbíróság.
tornába szorították a török-időkből
származó Csincsa torkolatát. Ezzel a térrel szemben készül most a posta­
hivatal egyemeletes modern épülete, melynek érdekében a polgármester
már megkezdette tárgyalásait.
Idetorkollik a Nádor-ucca — József nádor 1845-ben tett látoga­
tásának emlékéről nevezve — mely egyenesen vezet a Zagyva kögáttal
ellátott partján a Margitszigetig. A Zagyva, mely különösen őszi és tavaszi
áradások idején nagy viztömegű folyóvá duzzad s nem egyszer veszedelme
a környéknek, a városon belül erős gátak közé fogva természetszerűen
állandóan behordja medrét iszappal. A város ezt a kotrási munkát 1930ban a legnagyobb munkanélküliség idején rendelte el, hogy a helyzetben
némi könnyebbülést hozzon. A Zagyva rendbentartásához tartozik még,
hogy az u. n. külső-zúgónál az egyik legutóbbi árvíz alkalmával elsodort
zsilipeket vas-zsiliprendszerrel cserélték ki.
Közvilágításban a város 1929. tavaszán ért el jelentős változást.
A Salgótarjáni Művek távvezetékébe ekkor kapcsolódott be Jászberény,
melynek alapfeltétele volt az addigi 350 uccai lámpáról 670 égőre való
kibővülés. Ezzel a százszázalékos javulással nemcsak a város vertikális
vonalai, hanem a mellékuccák is, különösen a belvárosi részen jól vannak
megvilágítva, A vezetőség állandóan felszínen tartja a további hálózat­
bővítést, aminek az eredménye lesz pár év múlva a külvárosi uccák jobb
megvilágítása. A Salgóba való bekapcsolódás valamivel olcsóbbá tette az
áramot és az ipari művek számára olcsó árammal is szolgált. Ennek
tulajdonítható, hogy a városi hálózat félév leforgása alatt 35 km-rel bővült.
A helyzet nem mondható ily szerencsésnek a vízszolgáltatás terén.
Bár egy csomó és bővizű artézikét nyáron is változatlanul ellátja a lakos­
ságot és a város motorikus erővel való öntözéséhez is elegendő mennyi­
séget ad, mégis nagy hiányát lehet érezni a vízvezetéknek. Ez az oka

68

részben annak, hogy kevés az emeíetesház. Az Erzsébet-közkórház, á
tanítóképző-intézet, a reálgimnázium, a mezőgazdasági szakiskola, a Lehel szálló, Állami adóhivatal, mind kénytelenek saját vízvezetéket felszerelni.
P csatornázás is a főbb vonalakra
szorul, de a város igyekszik
adandó alkalommal olyan részlet­
megoldásokat adni — mint leg­
utóbb a tanítóképző építése miatt
a Rákóczí-úfi másfél km.-es háló­
zat, hogy azokatajövőben építendő
csatornahálózatba be lehessen
kapcsolni A gazdasági viszonyok
javulásával fog megkezdődni a
tárgyalás a városi vízvezeték
megépítésére.
Jászberény. Leánynevelőintézet.
A városvezetőség a legközelebbi jövőre két feladatot tűzött maga elé. Az egyik a Rákóczi-út
kinyitása a másik a tisztviselőtelep kertváros létesítése.
A vasúti állomástól a város szivéig, az Apponyi-térhez vezető
Rákóczi-út eddig a térbe-torkollás közelében két másodrendű uccába
zsúfolódott össze. Az állomástól nyílegyenesen és szélesen futó, de
a legfontosabb részen összetorlódó útnak ez nemcsak forgalmi, de
városrendezési szempontból is teljes abszurdumát jelentette. A polgár­
mester ajánlatára a képviselőtestület a jászberényi származású Warga
László fővárosi városrendező főmérnök tervét fogadta el, mely ennek az
útnak, valamint betorkolló mellékuccáknak és a Zagyva-hídon át az
Apponyi-térbe való befutásnak levegőt, rendszert és áttekinthetőséget ad.
Az út kinyitásának terve a város beléletében sok pro- és kontravitának
adott tápot, amelyeken felül mégis az összérdek győzött. A kinyitással
kapcsolatban ugyanis a városnak 17 lakóházat kell lerombolni, illetve
kisajátítani. Ez volt a mérleg egyik súlyos oldala. Ezzel szemben a város
úgyszólván megerőltetés nélkül máris megvásárolta azokat a nagyobb
értékű házakat, melyek a tervbe estek és csak a kisebb értékű házak
kisajátítása maradt hátra a következő évek feladatául. A rendezés pezsdítő hatása azonban rövid másfél év alatt máris megnyilvánult. E termé­
szetes főútvonal eddig elhanyagolt mentén mintegy húsz épület emelke­
dett a „kinyitás" hírére, lakóházak, épületek, üzletek nyíltak és végül,
mindezek koronájaként 1930 nyarán elkészült a 120 méteres homlokzatú,
kétemeletes, neo-klasszikus stílusú tanitóképzőintézet 1,300.000 pengőbe
került palotája. A modern, higiénikus és nagy internátussal felszerelt iskola
szomszédságában építi fel a város a három és fél hold területen meg­
tervezett sportpályát. A 110 méter széles, 186 méter hosszú és futópá­
lyával biró sporttelep rövidesen való megszületése nagy lendületet fog
adni a Jászberényi Lehel AC-nak, mely 1930. évi sorozatos győzelmeivel

69

áz eisóosztályú futballcsapatok közé küzdötte fel magát. Énnek az útnak
a Zagyvahidhoz való torkolásánál épült fel 1929-ben a magyaros ízlésű
egyemeletes kir. adóhivatal épülete, mely tengelyével máris az új Rákócziúti tervbe van építve.

A városvezetőség másik
feladatát a tisztviselőtelep-kert­
város megteremtésében tűzte
maga elé. A kertváros, melynek
új építési szabályrendelete épp e
sorok megírásakor készül, az
újvonalú Rákóczi- útnak kétharmad
részénél kezdődik és innen a
városszéli gyümölcsöskertek felé
hajlik át. A város anyagi helyzete
nem
engedte meg, mint azt más
Jászberény. M. kir. állami Tanítóképző Intézet.
városokban láttuk, hogy ingyen
engedje át az addig beépítetlen területet családiházak építése céljára
tisztviselőknek s igy azt árverésen fogják szétosztani. Ez a városrész
Jászberény egyik legizlésesebb része lesz, melynek egészséges levegője
és pormentessége máris adva van.
A Trianon-utáni idők alkotásánál fel kell még említenünk a
kulturház és napközi otthon felépítését, mely egy érdekes kezdeménye­
zésből, Riba Hugó ferencrendi házfőnök iniciativájából és a rend áldozat­
készségéből jött létre. A kulturház a városnak legjobban parkírozott
részén, a Ferenciek terén emelt színházépület, ahol az év nagyobb részén
mozielőadásokat tartanak, melynek jövedelme a napközi otthon költségét
fedezi.
Ez az intézmény, valamint száraz időben az útak állandó öntözése
tette egyúttal lehetővé, hogy az ifjú nemzedék egészsége nagymértékben
javult s pl. a fenyegető tüdővésznél mintegy 30—25 százalékos csökkenést
mutat a közegészségügy javulása rövid pár esztendő alatt.
A szomorú tíz esztendőnek szűkös viszonyaihoz képest tehát
Jászberény az élniakarás és az élethez való jog felmutatásaként az alko­
tásoknak egész sorát végezte el és lassú, szívós munkával akarja vissza­
szerezni a város régi és méltó'helyet elfoglaló pozícióját.

Dr. FRIEDVALSZKY FERÉfctC
polgármester, Jászberény. Született
ugyanott 1878-ban. Középiskoláit
gimnáziumi érettsé­
givel Jászberény­
ben, egyetemet Bu­
dapesten és Kolozs­
várott végzett és
ott avatták az államtudományok
doktorává. Pályáját,
biró Jászberényben
kezdte meg 1907-ben. A háború
alatt, mint rendőrkapitány és árva­
széki ülnök működött és 1918 bán
választották meg polgármesterré.
A román megszállás alatt százhúsz­
ezer román katonát volt kénytelen
élelmezni A világháború idején fel
volt mentve katonai szolgálat alól.
Mindössze ezek az adatok, me­
lyeket Friedvalszky Ferenc polgár­
mester rendelkezésünkre bocsájtott
és
működéséről, munkásságának
eredményéről nem volt hajlandó nyi­
latkozni. Mindazonáltal nem ma­
radtunk adat nélkül és működését,
tevékenységét legjobban Jászberény
városa Trianon utáni válságos idők
küzdelmében, munkájában és alko­
tásaiban találjuk meg. A város kul­
turális, szociális, gazdasági, köz­
igazgatási és minden vonatkozású
fejlődése Jászberény lakossága sok
értékes közéleti szereplője mellett
elsősorban Friedvalszky Ferenc pol­
gármester nevéhez van kötve.
MUHORAY ZOLTÁN városi fő­
jegyző, Jászberény. Született Ujszászon 1877-ben. A közigazgatási
tanfolyamot Budapesten végezte.
Pályáját 1902-ben kezdte és 1929
óta Jászberény város főjegyzője,
ahol értékes működésével nagy

köztiszteletet váltott ki.
Dr. PÉNZES SÁNDOR tiszti fő­
ügyész, Jászberény. Ugyanott szüle­
tett 1883-ban, mint egyik leszárma­
zottja a legrégibb jász családnak.
Középiskoláit Jászberényben, jogi
tanulmányait Budapesten, Berlinben
és Kolozsvárott végezte. Ügyvédi
vizsgája után Jászberényben irodát
nyitott és a nagyképzettségű Pénzes
Sándor dr.-t hamarosan, 1914-ben
tiszti főügyésznek választották meg.
A világháború alatt, mint tiszti fő­
ügyész a város rendőrségének is
vezetője volt. Elnöke a jászberényi
Vöröskereszt Egyletnek, tagja az
Állami Iskolák Gondnokságának, a
Középiskolák Iskolaszékének, az
Iparostanonciskola felügyelő bizott­
ságának és még számos társadalmi
egyesület ügyvezetésében vesz tevé­
keny részt.
Dr. BATHÓ KÁROLY ügyvéd,
vármegyei tb. tiszti főügyész, Jász­
berény. Született ugyanott 1883-ban.
Tanulmányait Jászberény, Budapes­
ten és Kolozsváron végezte, ahol
1905-ben avatták doktorrá. Jászbe­
rényben 1908-ban önálló ügyvédi
irodát nyitott. Hivatásán kívül érté­
kes társadalmi tevékenységet fejt ki
és ezek során tagja, a vármegyei
törvényhatóságnak, a városi képvi­
selőtestületnek, az állandó bizott­
ságnak és a Kaszinónak, elnöke a
Palotási Dalkörnek, kiadója a »JászHírlap«-nak és helyi főtitkára a
Katholikus Népszövetségnek. Ezen­
kívül számos egyesületben visz ve­
zető szerepet. A világháború ideje
alatt 1915-ben vonult be és az orosz
frontra került. Mint tartalékos hon­
véd huszárhadnagy szerelt le a
Károly csapatkereszt kitüntetéssel.
71

Dr. BATHÓKÁLMÁN királyi köz­
jegyző, Jászberény. Született ugyan­
ott 1884 ben. Középiskoláit Jász­
berényben, felsőis­
koláit Budapesten
és
Kolozsvárott
végezte, ahol jogot
hallgatott és 1906ban tette le ügy­
védi vizsgáját. Pá­
lyáját Jászberény­
ben kezdte, majd
1911-ben közjegyző helyettes volt
édesatyjánál, 1916-tól Szilágycsehi
közjegyzője volt és 1921 óta van
Jászberényben. Tagja a városi kép­
viselőtestületnek, a vármegye tör­
vényhatósági bizottságnak és a kisközgyűlésnek. Igazgatósági és vá­
lasztmányi tagja majdnem valamennyi
helyi egyesületnek és testületnek.
BATHÓ MÁRTON anyakönyv­
vezető, Jászberény. Ugyanott szüle­
tett 1864-ben. Középiskolai tanul­
mányait Jászberényben végezte el.
Pályáját mint törvényszéki dijnok
kezdte el és ebben a minőségben
1881-től 1885-ig működött. Később
a jászberényi rendőrségnél tolnok
volt, majd a városi adópénztár pénz­
tárosa lett. 1905-ben jászberényi
anyakönyvvezetónek lett kinevezve.
Társadalmi
tevékenysége
során
tagja a Palotási Dalkörnek és az
Úri Kaszinónak.
néhai BATHÓJÁNOS királyi köz­
jegyző, Jászberény. Ugyanott szüle­
tett 1846-ban. Tanulmányait Buda
pesten végezte és az ügyvédi vizsga
letétele után Jászberényben nyitott
ügyvédi irodát. Azonban megye, il­
letve városi szolgálatban mint jegyző
és közjegyző 1894 ig volt. Tagja
volt, a városi képviselőtestület vár­

72

hatóságának, valamint a vármegyei
törvényhatósági bizottságnak A he­
lyi Apponyi-pártnak harminc éven
át volt elnöke. Számos katolikus és
polgári egyesület megalapílása fű
ződik fáradhatatlan munkásságával
nevéhez. Arcképét a Jászok Egye­
sülete megfeslette és a városháza
közgyűlési termében helyezte el.
Arcképének leleplezési ünnepén dr.
Czettler Jenő a képviselőház alelnöke méltatta néhai Bathó János ér­
demeit.
Dr. F1R1CZKY JÁNOS ügyvezető
városi tisztiorvos, m. kir. egészség­
ügyi tanácsos, tb vármegyei főor­
vos,
Jászberény
Született 1873-ban,
Bakabányán.
Kö­
zépiskolai tanulmá­
nyait Selmecbányán
és Nyitrán, az egye­
temet Budapesten
1900-ban végezte.
Pályáját a buda­
pesti Szent István kórházban ugyan­
abban az évben kezdte meg és
Jászberénybe 1903-ban került, ahol
először, mint gyakornok segédorvos,
majd mint alorvos működött. A köz­
egészségügyi szolgálat terén kifej­
tett rendkívül eredményes működé­
sének elismeréseként 1930 bán m.
kir. egészségügyi tanácsosnak nevez­
ték ki. Az egyházi zene és ének,
valamint a katholikus hitélet más
terén kifejtett tevékeny munkássá­
gáért 1924-ben a Pro Ecclesia et
Pontifice pápai érdemkereszttel lett
kitüntetve. 1910-ben lett a vármegye
tiszteletbeli főorvosa
Széleskörű
társadalmi tevékenysége során tagja
a vármegye törvényhatósági bizott­
ságának, választmányi tagja a Köz-

ponti Katolikus Körnek és a Vár­
megyei Orvosi Szövetségnek, vala­
mint az Orvosszövetség tisztiorvosi
szakosztályának és igazgatója a
Jászberényi Polgári Kaszinó Egylet­
nek. Pi világháború során a jászbe­
rényi Vöröskereszt kisegítő kórház
főorvosa volt és eredményes és fá­
radhatatlan működésért a másod­
osztályú hadiékitményes díszjelvény
nyel tüntették ki.
Dr. ALMÁSY ANTAL jegyző,
Jászberény. Született ugyanott 1888 bán. Középiskolai tanulmányait Jász­
berényben és Ko­
lozsvárott végezte
és 1913-ban avat­
ták doktorrá 1913tól Temesmegyében mintszolgabiró működött 1919
ig, amikor a hűségéskü megtaga­
dása miatt kiutasították és ekkor
választották meg Jászberényben jegy­
zőnek, ahol 1922 óta a népjóléti
és illetőségi ügyosztály vezetője.
A világháborút 1915-től küzdötte
végig az összeomlásig.
Dr. GERENDÁSSY JÁNOS köz­
igazgatási I. osztályú aljegyző, Jász­
berény. Ugyanott született 1905-ben.
Középiskoláit Jász­
berényben, jogi ta­
nulmányait Buda­
pesten végezte és
ott avatták doktorrá
1927-ben. Pályáját
Jászberényben dr.
Balhó Károly ügy­
védi irodájában
mint ügyvédjelölt kezdte és innen
ment át a város szolgálatába, mint
megválasztott I. osztályú aljegyző.

Azóta az iparügyek, tanügyek, me­
zőgazdasági és közegészségügyek,
kórházi ápolási ügyek, állategész­
ségügyek, leventeügyek, statisztikai
és az általános közigazgatási ügyek
tartoznak hatáskörébe. Társadalmi
működésében választmányi tagja a
Jászberényi Lehel Atlétikai Klubnak
és a Jászberényi Korcsolyázó Egy­
letnek.
ZAKARIÁS JÓZSEF m. kir. adóhi­
vatali főnök, pénzügyi tanácsos, Jász­
berény. Székelyudvarhelyen született
1885-ben. Ugyan­
ott végezte közép­
iskolai tanulmányait
és a kolozsvári
egyetemen hallgatta
a jog és államtu­
dományokat. — A
pénzügyi fogalma­
zói szakvizsgát
1910-ben tette le. Pályáját Marostordán 1906-ban minttb. vármegyei
aljegyző kezdte, majd 1909-től Ma­
rosvásárhelyen a pénzügyigazgató­
ságnál, mint p ü. fogalmazó műkö­
dött. 1920-ban mint p. ü. titkár, meg­
tagadta a megkövetelt hűségesküt és
ezért menekülni volt kénytelen és
ekkor került a budapestvidéki pénz­
ügyigazgatósághoz, ahol rövidesen
p ü. tanácsos lett. 1926-ban Szék­
szárára helyezték osztály vezetői be­
osztással és 1929 ben nevezték ki
a jászberényi adóhivatal főnőkévé.
Hazafias magatartásáért a románok
által megfosztva állásától, mint mu­
zsikus kereste kenyerét Marosvá­
sárhelyen, ahol moziban hegedült
és zongorázott, hogy megőrizhesse
magyarságának szabadságát. Ügy­
vezető elnöke a jászberényi Polgári
Lóvészegyletnek, egyházközségi ta­
73

nácstag és tagja számos társadalmi
egyesületnek, többek között a Tolna
vármegyei cserkész nagytanácsnak,
Dr. CSIKÓ SÁNDOR adóügyi
jegyző Jászberény. Született Jászbe­
rényben 1883májush. 5-én.Tanulmányait Jászberény­
ben, Iglón, Kecs­
keméten, Budapes­
ten és Kolozsvárt
végezte. Kolozsvá­
rott avatták a jogés
államtudomá­
4
nyok
doktorává.
Jászberényben öt
évig volt ügyvédjelölt, majd há­
borús katonai szolgálata után 1918
december 18-án közigazgatási szol­
gálatba lépett. Jászberény városá­
nál, mint községi bíró, majd mint
közgyám és rendőri büntető biró
is működött. 1926 áprilisában vá­
lasztatott meg adóügyi jegyzőnek.
Hivatásán kívül tagja : a Kereske­
delmi Egyesületnek, a Központi Ka­
tholikus Körnek, az Úri Kaszinó­
nak. a Polgári Kaszinónak és tagja
és pénztárosa a Jászberényi Gimná­
ziumi Iskolatársak Egyesületének.
1915 augusztus hó 15-től teljesített
háborús katonai szolgálatot a cs. és
kir. 26-os vadászzászlóalj köteléké­
ben. 1916 februárjában front szol­
gálatot teljesített, majd kórház vo­
naton és 1917 elejétől 1919 no­
vember 10-ig a budapesti cs. és
kir. Auguszta barakkórházban telje­
sített egészséyügyi szolgálatot.
FARKAS BEDE ISTVÁN, a jász­
berényi forgalmiadó hivatal főnöke.
Szolnokon
született
1901-ben.
Középiskoláit szülővárosában vé­
gezte. Az érettségi letétele után a
Magyar Köztisztviselők Fogyasztási

74

és Értékesítő Szövetkezetének szol­
noki kirendeltségénél nyert alkalma­
zást, honnan katonai szolgálatra
kellett bevonulnia,
majd annak letelte
után ugyancsak a
kirendeltséghez
ment vissza. Innen
Alberti Irsára távo­
zott, ahol az egyik
nagy fatelep fő­
könyvelője lett. 1927
január 1 én a megfelelő szakvizsga
letétele után a jászberényi forgalmi­
adóhivatalhoz került. 1928 január
1-én véglegesítették, majd április­
ban főellenőrré nevezték ki. 1928
augusztusától pedig a hivatal főnöke.
Ezen állásának betöltése előtt tagja
volt több egyesületnek, a sport egy­
leteknek és a »M0VE«-nek.
Dr. NAGY KÁLMÁN közgyám,
Jászberény. Ugyanott született 1896ban. Középiskoláit Jászberényben vé­
gezte és az állam­
tudományi doktori
diplomáta budapesti
Pázmány Péter tu­
domány egyetemen
nyerte el. Jászbe­
rényben mint közgyám 1926 óta mű­
ködik. Hivatali tény­
kedése a
város közönségének
minden rétegében közmegbecsü­
lését váltotta ki. Választmányi tagja
a Lehel Atlétikai Klubnak, tagja
a Központi Katholikus Körnek, az
Úri Kaszinónak, valamint a Polgári
Lövészegyletnek.

WITTMANN ZSIGMOND tör­
vényhatósági útbiztos, Jászberény.
Született 1897-ben Kecskeméten.
Középiskoláit Jászberényben és Bu-

dapesten végezte. 1920-ban útbiztossá nevezték ki a megyénél Jász­
berény székhellyel
és azóta is itt
működik. Közben
Szolnokon
újból
vizsgát tett 1921bcn. Érdemes tár­
sadalmi tevékeny­
sége során alel­
nöke a jászberényi
Galamb, Baromfi és Nyúltenyésztő
Egyesületnek, melynek kiállításán
szép eredményeket ért el. Háznagya a
Lehel Atlétikai Klubnak, zászlótar­
tója a Palotás Dalkörnek és tagja a
Központi Katholikus Körnek, vala­
mint számos más társadalmi és kul­
turális egyesületnek. A világháború
idején 1915-ben vonult be és az
orosz, román és olasz frontokon küz­
dött. 1918-ban szerelt le egy nagy­
ezüst, két kis ezüst, két bronz, a
Károly csapatkereszt, sebesülési érem
két ponttal és a hadi emlékérem kitün­
tetésekkel. Rövid ideig teljesített még
katonai szolgálatot a Nemzeti had­
sereg kötelékében.
FUCHS ERNŐ városi számvevő,
Jászberény. Született ugyanott, 1902ben. Középiskoláit Jászberényben
végezte. Érettségi
után a Műegye­
temre iratkozott be.
melyet nehéz meg­
élhetési viszonyai
miatt nem tudott
befejezni. A posta­
takarékpénztárnál
dijnokosko dott,
a Fodor-féle rádió­
laboratóriumban dolgozott. 1926-ban
visszament és július 6-án városi pénz­
tártisztté választották. Az államszám­

viteli államvizsgát 1927-ben tette le.
1930 január hóban a főispán városi
számvevőnek nevezte ki. Az 1923ban kitört vasutassztrájk alkalmából,
mint egyetemi hallgató korában ki­
tanult mozdonyvezető három na­
pig teljesített szolgálatot a MÁV.nál. A Nemzeti Munkavédelmi szer­
vezettől kifejtett eredményes műkö­
déséért elismerő oklevelet kapott.
A Hungária Magyar Mechanikusok
Egyesületének seniora és garabon­
ciása volt. Egyik megalapítója a
Műegyetem Rádióklubjának. Parancs­
noka a 858. sz. Jász-Cserkész csa­
patnak, működő tagja és pénztárosa
a Palotási Dalkörnek, jegyzője a
Köztisztviselők Fogyasztási Szövet­
kezet kerületi választmányának,
ezenkívül tagja a Lövészegyletnek,
a Katholikus Körnek, Urak Kongre­
gációjának, a Templomi Énekkarnak,
valamint számos egyesületnek.
SUBA LAJOS városi főszámvevő,
Jászberény. Ugyanott született 1901 ben. Érettségi vizsgáját Jászberény­
ben 1919-bentettele.
Budapesten a köz­
gazdasági egyetem
hallgatója volt és
ugyanott tette le államszámviteltani ál­
lamvizsgáját. 1922től Jászberényben
mint pénztári tiszt működött, majd
1924-től h. számvevő, 1925-től h. fő­
számvevő volt és 1927-ben végleges
főszámvevőnek választották meg. Tb.
parancsnoka az Önkéntes Tűzoltó­
egyesületnek és titkára az urak
Mária Kongregációjának.
KÖRÖSKÉNYI JENŐ városi fő­
mérnök, Jászberény. Kunszentmártonban született 1883-ban. Közép-

75

iskoláit Nagyváradon végezte és a
budapesti műegyetemen 1906-ban
nyert mérnöki oklevelet, 1907-ben
Jászberényben vá­
rosi mérnök, 1910től Szatmárnémeti­
ben városi mér­
nök, majd vezető
főmérnök volt Jász­
berényben
1927ben
választották
meg városi főmér­
nöknek és azóta kizárólag hivatá­
sának él. Egy könyvet adott ki
»Szatmárnémeti sz. kir. város város­
rendezési és fejlesztési vázlatterve
és programmja.« címen, amivel rend­
kívül nagy sikert aratott.
Dr. HORVÁTH GYÖRGY m. kir.
rendőrtanácsos, a jászberényi m. kir.
állami rendőrkapitányság vezetője.
Született Budapes­
ten 1887-ben. Ko­
lozsvárott végezte
középiskoláit és a
Ferenc József tu­
dományegyetemen
1910-ben avatták az
államtudományok
doktorává.
1908ban lépett a kolozsvári rendőrség
szolgálatába és 1910-ben fogal­
mazói gyakornok lett. A következő
évben már rendőrfogalmazó, 1916ban II. osztályú rendőrkapitány,
1918-ban I. osztályú rendőrkapitány
1920-ban a budapestvidéki állam­
rendőrség budafoki rendőrkapitány­
ságának vezetője. 1923-ban került
Jászberénybe és a következő évben
nyerte el a repdőrtanácsosi kineve­
zést. 1914-ben vonult be katonai
szolgálatra és az orosz fronton küz­
dötte végiga világháborút. 1918-ban

76

a kolozsvári katonai rendőrség pa­
rancsnoka volt. Ugyanebben az év­
ben augusztus 1-én, mint főhadnagy
lett felmentve további katonai szol­
gálat alól. Köztiszteletben álló tár­
sadalmi tevékenységei során a Pol­
gári Lövész Egyletnek alelnöke és
tevékeny részt vesz a város társa­
dalmi és kulturális életében.
Dr. HALMOS ORBÁN m. kir.
rendőrfogalmazó, Jászberény. Szüle­
tett a barsmegyei Peszéren 1895-ben
Középiskolai tanul­
mányait
Eszter­
gomban, felsőipar­
iskolai tanulmányait
Budapesten és Sze­
geden végezte, a
budapesti
tudo­
mányegyetemen
1921 évben tett
államtudományi államvizsgát, Sze­
geden pedig 1924-ben avatták dok­
torrá. Pályáját Esztergomban kezdte
1918-ban a volt városi rendőr­
ség szolgálatában, 1920 bán már
az állami rendőrségnél, mint m. kir.
rendőrfelügyelő működött,
majd
Tatabányán, Székesfehérváron, Vesz­
prémben Komáromban mint rendőr­
fogalmazó és végül Jászberényben
teljesit szolgálatot. Jászberényben
a kapitányság belügyminiszteri meg­
bízott állandó helyettes vezetője
és a kapitányság rendőri büntetőbirája. Társadalmi ténykedései során
tagja az Úri Kaszinónak és a Lö­
vész Egyesületnek. A világháború
során 1915-ben vonult be katoná­
nak és az orosz, valamint az olasz
fronton küzdötte végig a háborút.
1918-ban szerelt le mint tart, hadnagy
és kintüntetései a következők : bronz
vitézségi érem, Károly csapatkereszt

sebesülési érem és a hadi emléké­
rem.

BELEZNAY ZOLTÁN, a jászbe­
rényi m. kir. rendőrkapitányság hi­
vatalai főtisztje. Jászjákóhalmán szü­
letett 1880-ban. Középiskoláit Jász­
berényben végezte, majd 1898-ban
városi szolgálatba lépett 22 évi
szolgálat után mint irattáros távo­
zott a városházáról. Ettől az időtől
a jászberényi rendőrkapitányság fő­
tisztje. Beleznay Zoltán hivatali el­
foglaltsága mellett élénk társadalmi
szerepet visz. Elnöke az Önkéntes
Tűzoltó Testületnek, valamint helyet
tes parancsnoka a városi tűzoltóság­
nak. Ugyancsak tiszteletbeli járási
tüzrendészeti felügyelő. Jászberény
városának 15 éven kérésziül kép­
viselőtestületi tagja volt.
Dr. RUSKA JÁNOS m. kir. rendőr
segédfogalmazó, Jászberény. Szüle­
tett Budapesten 1899-ban Közép­
iskolaitanulmányait
Budapesten végez­
te, 1916-ban érett­
ségizett és azállamtudományok dokto­
rává 1922-ben avat­
ták a budapesti Páz­
mány Péter tu­
dományegyetemen.
Pályáját 1921-ben kezdte a'' buda­
pesti főkapitányságon.
1928-ban
Egerben és 1930 április hó óta
Jászberényben működik. A világhá­
ború idején 1916-ban vonult be és
az orosz, román és az olasz fron­
tokon küzdött. Kitüntetései: a Károly
csapatkereszt és a hadi emlékérem.
1918 bán szerelt le.

NAGY IMRE in. kir. dohánybe­
váltó hivatal főnöke, Jászberény.

Ecséden született 1883-ban. Érett­
ségi vizsgálatait
Nagykörösön tette
le. 1904-ben a szol­
noki dohánybeváltó
hivatalban,
mint
gyakornok 1907-ig
működött majd Zág­
rábban dohányjöve­
déki tiszt volt 1908ig. Zsombolyán hasonló minőség­
ben 1912-ig. Nagyatádon 1915-ig
és Békéscsabán 1929 ig működött.
Még ebben az évben került Jász­
berénybe hivatalfőnöki minőségben.
Tagja a MOVE-nak, a Földrajzi
Társaságnak, a TESz-nek.
VARGHA KÁLMÁN magy. kir.
postafőnök, Jászberény. Nagyváradon született 1877-ben. Középis­
koláit ugyanott és
postatiszti tanfolya­
mot
Budapesten
végzett.
Pályáját
Nagyváradon kezd­
te 1896 bán, Buda­
pesten mint posta­
felügyelő működött
és 1928-ban Jászzték ki postafönökberénybe
alyi-kormány
ideje
nek.
A
alatt megkezdte a postások nem­
zeti szervezését, de a rohanó ese­
mények megakadályozták ebben. A
kommün alatt erősen hazafias maga­
tartásáért letartóztatták a kommu­
nisták, de sikerült Bécsbe szöknie,
ahonnan csak a tanácsköztársaság
bukása után térhetett vissza. Jász­
berényben értékes társadalmi tény­
kedést is fejt ki és többek között
tagja a központi Katholikus Körnek.
VÁLINTI LAJOS az Országos
Társadalombiztosító Intézet jászbe­

rényi kirendeltségének vezetője,
Jászberény. Született ugyanott 1898ban. Középiskoláit Jászberényben
végezte, jogtudományi államvizsgá­
ját Budapesten tette le. 1919. óta
van az Országos Társadalombiztosító
Intézet kirendeltségénél, ahol először
mint dijnok, majd számtiszt és mint
számellenőr működött. 1927. óta
vezetője a kirendeltségnek. Értékes
társadalmi tevékenységei során tagja
az Úri Kaszinónak, a Római Kato­
likus Központi Körnek és alelnöke
a Lehel futball Clubnak. 1917-ben
vonult be katonai szolgálatra és az
albán fronton küzdött. 1919-ben
mint zászlós szerelt le.
Dr PERNYÉSZ SÁNDOR igaz­
gató főorvos, Jászberény. Budapes­
ten született 1894-ben. Középiskoláit
Jászberényben vé­
gezte el és Buda­
pesten avatták dok­
torrá 1921-ben Pá­
lyáját a budapesti II.
számú kórbonctani
intézetben,
mint
gyakornok kezdte
meg, azután mint
műtőnövendék, majd mint műtő­
orvos öt éven át a Pázmány
Péter Tud. Egyetem I. számú sebé­
szeti (Verebély) klinikáján működött.
1927—1928 évben az Erzsébet
Tud. Egyetem sebészeti klinikájának
I. tanársegédje volt. 1928-ban nevez­
ték ki a jászberényi »Erzsébet«
közkórház
igazgató
főorvosává.
Kinevezése nagy szaktudásának, ki­
váló képességeinek volt őszinte
elismerése. Eredményekben gazdag
közkórházi működése általános tisz­
teletet és megbecsülést váltott ki.
Hivatásán kivül értékes társadalmi

78

tevékenységet fejt ki, melynek során
tagja a Királyi Orvos Egyesületnek,
a Magyar Sebésztársaságnak, az
Erzsébet
Egyetem Tudományos
Egyesület orvosi szakosztálynak, az
Orsz. Orvosszövetségnek, a jászbe­
rényi Kaszinó Egyesületnek, a vár­
megyei törvényhatósági bizottságnak,
valamint számos egyesületnek és
testületnek. R tudományos egyesü­
leteknek előadásokat tart és az or­
vostudomány aktuális kérdéseiről
nagy érdeklődést keltő cikkei jelen­
nek meg úgy a hazai, mint a kül­
földi lapokban. 1915-ben vonult be
katonai szolgálatra és a következő
évben az orosz fronton esett fog­
ságba, ahonnan 1918-ban tért vissza
és mint egészségügyi zászlós sze­
relt le.
Dr. SZABÓ JULIK orvosnő, Jász­
berény. Született ugyanott 1903-ban.
Középiskoláit Jászberényben, egye­
temi tanulmányait
Pécsett végezte és
ugyanott avatták
doktorrá 1927-ben.
Pályáját
Jászbe­
rényben kezdte az
állami szemkórház­
ban, majd a buda­
pesti Új Szent Já­
nos kórházban és Pécsett a belgyó­
gyászati klinikán működött. 1928-ban
választották meg Jászberényben se­
gédorvosnak. A szülészeti klinikán
is működött. Hivatásán kivül érté­
kes társadalmi tevékenységet is fejt
ki. Tagja a Keresztény Úri Kaszinó­
nak és a Jászsági Egyesületnek.
Dr. PAPP FERENC kórházi or­
vos, Jászberény. Született Ecséden
1894-ben. Középiskoláit Jászberény­
ben végezte és Budapesten avatták

doktorrá 1910-ben. Budapesten, majd
Kaposvárott mint kórházi orvos mű­
ködött és 1927 óta vqn Jászberény­
ben, ahol kórházi
röntgen orvos és
az Országos Társa­
dalombiztosító In­
tézet orvosa. 1914ben
vonult be
harctéri szolgálatra
és 1916-ban orosz
fogságba
került,
ahonnan csak 1918-ban érkezett
vissza. Mint zászlós szerelt le a
Károly csapatkereszttel és a hadi
emlékéremmel.
Dr. PECSENYÁNSZKY BÉLA or­
vos, Jászberény. Született ugyanott
1903-ban. Középiskolai tanulmányait
Jászberényben végezte
és Budapesten 1929ben avatták dotorrá.
Pályáját a Rókus-kórházban kezdte, a Szt.
István kórházban foly­
tatta, majd külömböző
klinikákon és a Szent
László kórházban vé­
gezte. Jászberénybe 1930-ban ke­
rült. Értékes társadalmi tevékeny­
ségei során a Csaba bajtársi egye­
sület dominusa, a MOVE tagja,
valamint számos társadalmi és kul­
turális egyesületnek.
Dr. SZABÓ JÁNOS járási és
városi m. kir. állatorvos Jászberény.
A tolnamegyei Izményen született
1901-ben. Gimnáziumi tanulmányait
Bonyhádon és felsóiskolai tanulmá­
nyait a m. kir. állatorvosi főiskolán
Budapesten és Berlinben Thierartzliche Hochschulen-n 1924-ben vé­
gezte. Pályályát 1925-ben
mint
magánállatorvos kezdte Szászváron,

később az m. kir. állami olytóanyagtermelő intézetnél, Budapesten és
1926-tól Gáván mint járási m. kir.
állatorvos működött. Nyiracsád és
Nyiradonyi működése után 1930-ban
Jászberénybe választották meg.
BERCSÉNYI BERTALAN IST­
VÁN kórház gondnok, Jászberény.
Született ugyanott 1891-ben. Közép­
iskoláit Jászberény­
ben és a felsöépitész ipariskolát
Budapesten
vé­
gezte, ahol 1911ben szerezte meg
építészi oklevelét.
Pályáját ugyanab­
ban az évben egy
építés-vállalatnál kezdte meg, majd
ben
1912önkéntességi évét szol­
gálta le. 1913-tól Dümmerling Ödön
műépítész irodáját vezette a világ­
háború kitöréséig. Fogságából való
visszatérése után elvállalta a kórház
gondnokságát, melynek 1921-ben
választották meg. E második hiva­
tása mellett széleskörű társadalmi
tevékenységet végez. Megalakította
az Első Jászberényi egyletet, amely­
nek elnöke, volt, a Vivő Egylet­
nek titkára. Mentőparancsnoka az
Önkéntes
Tüzoltótestületnek és
számtalan igen jól sikerült műked­
velői előadást rendezett.
Működésében mindenkor a város
közegészségügyi, kulturális és tár­
sadalmi fejlődését szolgálta. 1914ben vonult be katonai szolgálatra
és a szerb, majd az orosz fronton
küzdött, ahol 1915-ben megsebe­
sült és fogságba került. A fogoly­
táborban is enyhíteni igyekezett
a fogság szenvedésein és egy
színtársulatot szervezett meg. Fára­
79

dozásainak eredményeképen még
Gyóni Géza halála előtt kiverekedte
azt, hogy 1917 júniusában felavat­
hatták állandó színházukat. Később
megalakította a kereskedelmi egye­
sületet, amelynek 1800 kézműipar­
ral foglalkozó magyar hadifogoly
tagja volt. Megszervezte az ipar­
oktatást, az ipar rajziskolák mintá­
jára. Később nagy szenvedések árán
sikerült 1920-ban megszöknijés haza­
érkezni. Mint hadnagy szerelt le
a nagy ezüst, bronz, vitézségi érem,
a német katonai érdemérem, a Ká­
roly csapatkereszt, a sebesülési
és a hadi emlékérem, kitünteté­
sekkel.
vitéz SÁRKÖZY (FRIDVALSZKY)
ISTVÁN kórházi ellenőr, Jászberény.
Ugyanott született 1892-ben. Felső­
ipariskolai tanul­
mányait Szegeden
ban
1913végezte,
még azon év őszén
egyéves önkéntes­
ségi katonai szol­
gálat következett,
ahonnan bekerült
a világháború ki­
törésekor az első harctéri csapatszállitásokba. A legelső galíciai
harcok alatt Przemyslbe került, hol
súlyosan megsebesült, s mint lába­
dozó beteg került a vár feladásakor
orosz fogságba. Hosszú fogsága
alatt bejárta európai oroszországot,
majd keletszíbériát, később a japá­
nok fennhatósága alatt dolgozott
éveken át. Hosszú bolyongások
után az Indiákon keresztül tért haza
ban.
1920Egy ideig atyjával együtt
gazdálkodott, majd a jászberényi
közkórház ellenőrévé választották
meg. Tagja a jászberényi Kaszinó

80

Egyesületnek, a Lövészegyletnek,
a Katholikus-körnek és az iparos­
tanonciskolán gépipari szakrajzot
tanít. Vitézzé 1924-ben avatták,
amikor nevét, anyja nevére „Sárközy“-re magyarosította.
Dr. TÓTH LAJOS JÓZSEF hon­
védfőorvos, Jászberény. Született
Szentesen 1900-ban. Középiskoláit
Szentesen végezte
és 1924 ben avat­
ták orvossá. Pályá­
ját a
budapesti
K é t h 1 y klinikán
kezdte,
majd a
Szent István kór­
házban és a Bár­
sony klinikán mű­
ködött. 1925 ben a kaposvári 7-es
honvéd gyalogezred főorvosa lett.
1926-tól az 5-ös honvéd kerékpáros
zlj főorvosa. A világháború idején
1918-ban vonult be katonai szolgá­
latra és 1919-ben mint hadapród
jelölt szerelt le. Pl kommunizmus
után résztvett a Peidl kormány le­
tartóztatásában. Résztvesz az ifjú­
sági mozgalmakban. Elnöke a szen­
tesi Egyetemihallgatók
Körének,
vezető tagja a Menza Medikának,
melynek egyben alapitója is, egyik
alapitója az egyetemi zászlóaljnak,
választmányi tagja a Turul Bajtársi
Szövetségnek, az Orvostanhallgatók
Segélyegyesületének, az Általános
Egyetemi Segélyegyletnek, volt alvezére a Csaba Bajtársi Egyesület­
nek és tagja még számos társadalmi
és kultur egyesületnek.
SZABÓ LÁSZLÓ városi tűzoltó
parancsnok, Jászberény. Az ungmegyei Szobránczon született 1890ben. Középiskoláit Ungvárott Kassán
és Budapesten, a tűzoltói tanfolya-

mot Budapesten 1922-ben végezte.
Pályáját 1909-ben kezdte meg Ungmegyében, majd Bercsényfalván
mint községi se­
gédjegyző műkö­
dött 1914-ig, ami­
kor bevonult és
az orosz fronton
teljesített harctéri
szolgálatot. 1919től Jászberényben,
ahol 1922-ig, mint
városi katonai nyilvántartó tényke­
dett és akkor nevezték ki hivatásos
tűzoltóparancsnokká.
SZÉKELY ALAJOS, a József
Nádor
reálgimnázium
hittanára,
szentszéki tanácsos, Jászberény Szü­
letett a szatmármegyei Mezőpetriben 1887-ben. Középiskolai tanul­
mányait a szatmári katolikus fő­
gimnáziumban és Egerben, valamint
teológiai tanulmányait is ott végezte
és 1910-ben szentelték pappá. Pályáját
mint káplán Bodonyban kezdte, majd
Jászalsószentgyörgyön, Jászfényszarun és Jászárokszálláson működött.
1919 óta van Jászberényben, minta
gimnázium rendes hittanára. 1930ban szentszéki tanácsossá nevezték
ki érdemekben gazdag, fáradhatat­
lan tevékenységének elismeréséül.
Elnöke a Katholikus Legényegylet­
nek, a Szociális Missziós Társulat
egyházi tanácsadója, a Katholikus
Iskolaszék tagja a Jászberényi Pol­
gári Leányiskola hittanára, a Szivgárdának vezetője, egyházközségi
képviselőtestületi tag, Szolnokmegyei Népművelési Bizottságnak ren­
des tagja, valamint rendes és vezető
tagja számos más egyházi, társa­
dalmi, szociális és kulturális testü­
letnek.

6

JÓZSY FERENC, a m. kir. állami
József Nádor reálgimnázium igazga­
tója, Jászberény. Született Manigán
1891-ben.
Tanul­
mányait a pozsonyi
főgimnáziumban
1909-ben és a bu­
dapesti tudomány­
egyetemen 1913-ban
végezte el. Pályáját
a móri állami polári iskolánál mint h. tanár kezdte
ben,
1914majd 1919-tól a jászbe­
rényi áll. reálgimnáziumnál mint ta­
nár, 1926-ban mint megbízott és
1927- töl mint kinevezett igazgató mű­
ködik. Jászberény kulturfejlődésének
több jelentős mozzanata van nevével
kapcsolatban. Hivatásában, működé­
sében elért eredményei a város fej­
lődését és jövőjét szolgálják. Értékes
tevékenysége köztiszteletet és meg­
becsülést váltott ki. A világháború
kitörésekor 1914-ben vonult be
harctéri szolgálatra és az orosz,
román, olasz, valamint a francia
frontokon küzdött 41 hónapon ke­
resztül. Mint honvéd tüzérfőhadnagy
1918-ban szerelt le a hadiékítményes ezüst és bronz, Signum Laudisszal, a Károly csapatkereszttel.
Tulajdonosa a Háborús Emlékérem­
nek is. A Trianon utáni időben ki­
fejtett széleskörű társadalmi tevé­
kenységét mutatja az is, hogy számos
egyesületnek és testületnek tagja,
vezetője és elnöke. így többek
között elnöke a Városi Iskolánkivüli
Népművelési Bizottságnak, a Polgári
Lövész Egyesületnek, a Tisztviselők
Szövetkezete kerületi választmányá­
nak, alelnöke az Iparostanonciskola
felügyelő bizottságának, választott
tagja Jász-Nagykun-Szolnok vár­

81

megye törvényhatósági bizottságának
kisgyűlésének, Iskolánkivűli Népmű­
velési Bizottságnak, Jászberény vá­
ros képviselőtestületének, több bi­
zottságának, a Római Katholikus
Egyházközség képviselőtestületének
és tanácsnak, a Római Katholikus
Iskolaszéknek, az Állami Elemi Nép­
iskolák gondnokságának és az Óvo­
dák felügyelő bizottságának. Igaz­
gatója a Jászberényi Gimnáziumi
Iskolatársak Egyesületének és igaz­
gatósági tagja a Katholikus Nép­
szövetség helyi fiókjának. Ezenkívül
választmányi és rendes tagja még
számos országos és helyi társadalmi
egyesületnek.
MÓCZÁR MIKLÓS állami tanító­
képző-intézet igazgatója, Jászberény.
1884-ben született Kiskunfélegyhá­
zán. Ugyanott vé|
’ gezte középiskoláit
j és a tanítóképzőt.
«li Budapesten a polg.
isk. tanárképző-fő­
szerezte
meg a polg. isk.
tanári-, a Pázmány
Péter tudomány­
egyetemen pedig a tanítóképző­
intézeti tanári oklevelet. Pályáját
Budapesten kezdte meg 1908-ban
mint nevelő-tanár a polgáriskolai
tanárképző főiskolán. 1909-töl 1919 ig
Kassán a róm. kath. lanitó és tanitónőképző intézetnél működött. A
csehektől követelt hűségeskü meg­
tagadása miatt menekülnie kellett
és 1919-től 1930-ig a kiskunfélegyházai áll. tanítóképző-intézetnél volt.
1930. január 26-ika óta a jászberé­
nyi áll. tanítóképző-intézet igazga­
tója. Kiskunfélegyházán előbb titkára,
később gondnoka volt az Iskolán-

82

kivüli Népművelési Bizottságnak.
Tanügyi szakirodalommal 20 év óta
foglalkozik és eddig 22 tankönyve
jelent meg, melyek a népiskolai-,
polgári iskolai- és tanítóképző inté­
zeti természetrajz-, gazdaság és
háztartástan tanítás legújabb tanítási
módszerei szerint készültek és meg­
jelenésük mindenkor teljes sikert
váltott ki. Entomologiai kutatásokat
végzett a hunyadmegyei Kudsiri
havasokon és szülővárosában Ezek­
ről írott cikkei rovartani szaklapok­
ban jelentek meg és széleskörű
szakismeretről, valamint új és érde­
kes megfigyelésekről tettek bizony­
ságot. Nagy visszhangot keltő köz­
leményeket és mintaelőadásokat írt
az iskolánkivűli népművelési mód­
szertan új kérdéseiről a „Pestvár­
megyei Népművelés" című folyó­
iratba. Ezenkívül állandó központi
előadója a Pestvármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak és
az iskolánkivűli népművelési előadó­
képző tanfolyamnak.
FAZEKAS ÁGOSTON állami
reálgimnáziumi tanár és a »Jász
Hírlap* felelős szerkesztője, Jász­
berény. Született
Kikunfélegyházán
1880-ban. Közép­
iskoláit ugyanott,
felsöiskolai tanulinányaítpedig a bu­
dapesti tudomány­
egyetemen végezte
1903-ban. Tanári
pályáját a kisszebeni piarista gim­
náziumban kezdte, majd a hártfai, kaposvári és jászberényi reál­
gimnáziumban folytatta. Ma is ennek
a jónevű intézetnek a tanára és
Jászberény pedagógiai nevelésügyé­

nek egyik főerőssége. Tevékeny és
eredményes munkával vett részt a
válságos időkben a polgárság meg­
szervezésére 1919-től. Társadalmi
ténykedése során a Keresztény Kis
gazdapárt e'nöke, majd a »Jász
Hírlap® fe'elős szerkesztője lett.
Az utolsó tiz esztendő minden jelen­
tősebb politikai és társadalmi moz­
zanatában jelentékenyen vett részt.
Ügyvezető alelnöke a Központi
Katholikus Körnek, igazgatósági tagja
az Egri Egyházmegyei Takarékpénz­
tár jászberényi fiókintézetének, tagja
a Központi
választmánynak, az
Iskolaszéknek, az Elemi Iskolai
Gondnokságnak, valamint számos
más egyesületnek.
JANKOVITS JÁNOS reálgimná­
ziumi tanár, Jászberény. Született
Zsámbékon 1895-ben. Középiskoláit
Esztergo m bán,
Kassán ésGyőrben,
főiskolai tanulmá­
nyait a Pannonhal
mai Hittudományi
és Tanárképző Fő­
iskolán végezte, ta­
nári oklevelét a
budapesti
Orsz.
Bizottságtól nyerte,
ben.
19211923. óta van Jászberény­
ben, ahol értékes pedagógiai tevé­
kenységén kívül élénk társadalmi
működést fejt ki. Nevelőmunkája
legjavát a reálgimnázium ifjúsági
önképzőkörében fejti ki, melynek
nyilvános ünnepségei mindig nagy
érdeklődéstől kisért eseményei Jász­
berény kulturális és nemzeti életé­
nek. Főtitkára a Jászberényi Gimná­
ziumi Iskolatársak Egyesületének és
a Jászberényi Keresztény Nőegylet­
nek, tagja a jászberényi kath. egy­

6*

házközség képviselőtestületének, ak­
tív tagja számos társadalmi és kul­
turális egyesületének. Különböző
körökben és egyletekben tartott fel­
olvasásaiban főkép szociális problé­
mákkal foglalkozik. Irodalomtörténeti
tárgyú dolgozata „Gyöngyösi hatása
Kőszeghy Pálra" címen a jászbe­
rényi gimn. érfesitőjében jelent meg.
Folklorisztikai gyűjtésének eddigi
eredménye a közeljövőben fog meg­
jelenni. „A zsámbéki nyelvjárás
hangtana", „Zsámbék község múltja"
és „A budajenöi és telkű német te­
lepítés történetéhez" címen kisebbnagyobb tanulmányokban.
RING KÁROLY állami elemi isko­
lai igazgató, Jászberény. Pakson
született 1885-ben. Középiskoláit
ugyanott, a tanító­
képzőt Baján vé­
gezte
1905-ben.
Pályáját Ercsiben
ugyanabban az év­
ben kezdte el, majd
a következő esz­
tendőben Várady
L. Árpád akkori c.
püspök felhívására és Schercz Sán­
dor bajai tanítóképzői igazgató aján­
lására Bukovinába ment nemzeti
missziót teljesíteni, ahol csángókat
tanított. 1917-ben kerül Jászberénybe
és azóta itt a VIII. kerületi állami
elemi iskola igazgatója. Értékes tár­
sadalmi ténykedései során elnöke a
Jászsági alsó és felső állami tanító
egyesületnek, titkára a Központi
Katholikus Körnek, oktatója a Le­
vente Egyesületnek és előadója a
Népművelési bizottságnak.
PIFFKÓ ANTAL iparostanociskolai igazgató, Jászberény. Született
Jászberényben 1885-ben. Elemi és

$3

középiskoláitjászberényben végezte,
a tanítóképzőt Losoncon. Az iparostanonciskolai rajztanfolyamot Brassó­
ban járta 1911 —
912-ben. Pályáját
Jászt ényszaruban
kezdte 1905 ben a
községi r. k. elemi
népiskolánál 1909
óta van Jászbe­
rényben és azóta
működik a r. k.
az
iparostanonciskoiskolánál és
óta
utóbbinak igaz­
Iában, 1924
gatójává választották. Értékes tár­
sadalmi tevékenységei során Nép­
művelődési előadó, választmányi
tagja a Kath. Legényegyletnek, a
legényegyleti Cserkész Csapatnak
a Lövész Egyletnek, tagja az Úri
Kaszinónak, a Közp. R. K. Körnek,
a Kath. Nőetjyletnek, valamint jegy­
zője a Róm. Kath. Tantestületnek.
Évenként a
pünkösdi
ünnepek
alatt műhelymunka és rajzkiállítást
rendez az iparos tanoncok munkái­
ból, mely kiállításokat több ezren
látogatják s az mindenkor nagy
sikerrel zárul. A világháború kitöré­
sekor 1914 augusztusában vonult
be harctéri szolgálatra. Az orosz,
román, valamint olasz harctereken
küzdötte végig a háborút. Több
kitüntetésben részesült s 1918 bán
mint géppuskás hadnagy szerelt le.
szalacsi SZABÓ JÁNOS m. kir.
mezőgazdasági
szakiskola igaz­
gatója, Jászberény. Désen született
1883-ban. Középiskoláit ugyanott
a gazdasági akadémiát Kolozsvá­
rott végezte és tanári oklevelét
Pápán nyerte el. Pályáját gróf Te­
leki Károly marosérpataki uradal­
mában kezdte el 1904-ben, majd
84

1907-től a kolozsvári m. kir. gaz­
dasági akadémián és 1908-tól a
somogyszentimrei, Csíkszeredái, sza­
badkai, kecskemé­
ti mezőgazdasági
szakiskolánál mű­
ködött. 1923 óta
igazgatója a földmivelésügyi
mi­
niszter fennható­
sága alatt álló
jászberényi m. kir.
mezőgazdaság iskolának. Széleskörű
szakismereteivel a mezőgazdasági
oktatás terén igen sok szép gya­
korlati eredményt ért el, melyek
nagymértékben hozzájárultak a já­
rás mezőgazdaságának fejlődéséhez.
A vezetése alatt álló mezőgaz­
dasági szakiskola 1889-ben alakult.

A jászberényi gazdák az iskola meg­
valósítására a rendemptus közbirto­
kosság vagyonából 8000 forintot
ajánlottak fel. Ettől az áldozatkész­
ségtől indíttatva Jászberény város
1896-ban ingyen felajánlotta a gya­
korlati oktatáshoz szükséges 209
katasztrális hold 457 négyszögöl
területet oly feltétellel, hogy amig
a földterület földmives iskola cél­
jait szolgálja az államkincstár érte
bért nem fizet. Az iskola Jászbe­
rény várostól a Nagykáta községbe
vezető köves megyei út mellett
a város központjától 5 km, távol­
ságra fekszik. A gazdasági terü­
lete egy tagból áll. Háromféle ta­
laja meszes, televényes, kötöttebb
agyagos homok, középrésze televényben szegény, mélyrétegű agya­
gos homok, harmadik része erősen
meszes mélyrétegü futóhomok. A
gépekkel gazdasági eszközökkel
és állatokkal jól felszerelt gazda­

Sághoz egy 27 holdas szöllő is
tartozik 1000 hl. befogadó minta­
pincével. A szakiskola tanulói kü­
lön e célra emelt épületben
nyernek elhelgezést, melg épület
40 tanuló számára van kellően
berendezve, szalacsi Szabó János
igazgató hivatásán kivül társadalmi
tevékenységet is fejt ki, melynek
során
alelnöke az iskolánkivüli
népművelési bizottságnak és tagja
az állami iskolák gondnokságának.
HARASZTHY JÓZSEF m. kir.
áll. gazdasági népiskola igazgatója,
Jászberény. Született Perecsényen
1881-ben. Közép­
iskolai
tanulmá­
nyait és a tanító­
képzőt Ungváron,
a gazdasági isko­
lát Somogyszentimrén végezte,ahol
gazdasági okleve­
let nyert. Pályáját
Dunapatajon 1902-ben kezdte, majd
1906-ban Jászberénybe került, mint
iskola igazgató. Azóta Jászberényben
fejt ki igen értékes pedagógiai és
gazdasági szaknevelést, mely műkö­
désért a legteljesebb közmegbecsü­
lést váltotta ki. Az Iskolánkivüli
Népművelési Bizottság kebelében
szabadelőadásokat tart. Résztvesz a
gazdatársadalmi mozgalmakban és
népjóléti intézmények tevékenysé­
geiben, ellenőre a Palofási Dalkör­
nek és a Katholikus Dalkörnek, va­
lamint választmányi tagja a Gazdasági
Szaktanítók Orsz. Egyesületének és
a szolnokmegyei All. Tanítók Egye­
sületének. 1914-ben vonult be és
az orosz fronton teljesített katonai
szolgálatot, ahol még ugyanabban
az évben fogságba esett és csak

1921-ben sikerült visszatérnie.
ZUBEK MIHÁLY tanító, Jászbe­
rény.Született Csongrádon 1886-ban.
Tanulmányait Csongrádon és Kis­
kunfélegyházán végezte. 1906-ban
került Jászszentlászlóba, ahol 1910-ig
működött. A vasmegyei Kisnardán
1914-től 1921-ig ténykedett. Kisnar­
dán megszervezte a nyugatmagyar­
országi felkelést és a mozgalom
propaganda osztályának nagy sike­
reket elért vezetője volt. Leszere­
lése után azonban menekülnie kel­
lett és ekkor osztották be Jákra,
ahonnan a következő évben a csong­
rádi állami belterületi iskolába ke­
rült. Itt 1924-ig tanított és akkor B.
listára került. 1929-ben nyerte el a
jászberényi homoki tanyai iskolába
való beosztását. 1914-ben vonult be
és 1916 bán került orosz hadifog­
ságba, ahonnan csak 1921-ben jött
vissza és a nagyezüst vitézségi érem­
mel szerelt le.
Dr. HORTI LAJOS orvos, Jászbe­
rény. Született ugyanott 1897-ben.
Középiskoláit Jászberényben végezte
és Budapesten a
Pázmány Péter tu­
dományegyetemen
ben
1922avatták
doktorrá. Pályáját
a budapesti Szent
Rókus kórházban
kezdte, majd kü­
lönböző fővárosi
klinikákon és kórházakban műkö­
dött. Jászberényben 1927 óta ki­
zárólag orvosi hivatásának él. Rende­
lője egyike a legmodernebbül fel­
szerelt orvosi laboratóriumoknak
1915 ben vonult be harctéri szolgá­
latra és az orosz, román, valamint az
olasz frontokon küzdötte végig a
85

világháborút. Mint tartalékos had­
nagy 1918-ban szerelt le.
Dr. OLÁH ISTVÁN ügyvéd, föld­
birtokos, Jászberény. Született ugyan­
ott 1877-ben. Középiskolai tanulmá­
nyait Jászberényben
végezte, egyetemre
Budapesten járt és
ugyanott
avatták
doktorrá 1902-ben,
Ügyvédi vizsgáját
1905-ben tette le.
1905 óta van Jász­
berényben és azóta is ugyanott
vezeti birtokát és folytatja ügyvédi
praxisát.
Jászberény
társadalmi
életében jelentős szerepet visz:
választmányi tagja és
ügyésze
a Központi Katolikus Körnek, jog­
tanácsosa
a
Jászsági
Gazdák
Szövetkezetének, választmányi tagja
az
Úri Kaszinó Egyesületnek,
a városi és a pénzügyi bizottság
tagja. Tb. főügyésze a várme­
gyének, ügyésze az Egyházme­
gyei Takarékpénztárnak, a Bor­
termelők Első Pince Részvénytársa­
ságának és tagja a képviselőtestü­
letnek. A világháború kitörésekor
1914- ben vonult be és a szerb, orosz,
olasz, valamint a román frontokon
küzdötte végig a világháborút.
1918 bán mint százados szerelt le
ezüst és bronz Signum Laudis és a
Károly csapatkereszt kitüntetésekkel.
Dr. TARNAY TIBOR ügyvéd
Jászberény. Született Lajosmizsén
1883. évben. Középiskoláit Jászbe­
rényben és Iglón, egyetemi tanulmá­
nyait Budapesten és Kolozsvárott vé­
gezte és 1910-ben telt ügyvédi vizs­
gát. Ez idő óta Jászberényben gya­
korló ügyvéd. 1911-től a városi
képviselőtestület, 1912-től kezdve
86

a vármegyei törvényhatósági bi­
zottság és 1921-től kezdve a vár­
megyei közigazgatási bizottság tagja.
A Jászberényi Ka­
szinó elnöke, a
szolnoki ügyvédi
kamara
választ­
mányi tagja, a jász­
sági
Hitelintézet
ügyésze és J.-N.Szolnok vármegye
Ib. főügyésze. A
világháború alatt 1914 július 28-tól
1918 december 1-ig teljesített kato­
nai szolgálatot. Mint tartalékos főhad­
nagy szerelt le. Háborús kitüntetései
bronz vitézségi és a katonai érdem­
érem.
Dr. NAGY SÁNDOR ügyvéd Jász­
berényben született 1894-ben. Kö­
zépiskoláit szülővárosában végezte,
majd a budapesti Pázmány Péter
tudományegyetem hallgatója lett. Jogi
tanulmányainak befejezése után 1919
decemberében doktorrá avatták, majd
1923 áprilisában letette az ügyvédi
vizsgát. Ezután Jászberényben nyi­
tott ügyvédi irodát, ahol a mai na­
pig is joggyakorlatot folytat. A vi­
lágháború négy esztendeje alatt ka­
tonai szolgálatot teljesít. Mint tar­
talékos zászlós 1918 decemberében
leszerelt. Jegyzője a Jászberényi Ka­
szinó Egyesületnek és titkára a Palotási Dalkörnek. Virilis alapon tagja
a vármegye törvényhatóságának.
Városi képviselőtestületi fag.
Dr. CSIKY GUSZTÁV ügyvéd,
Jászberény. Született Penyigén 1894ben. Középiskolai tanulmányait Zilahon végezte és 1923-ban avatták
doktorrá a budapesti Pázmány Pé­
ter tudomány egyetemen. Ügyvédi
vizsgáját 1925-ben tette le. Ebben

áZ esztendőben nyitott Jászberényben
ügyvédi irodát, melyet ma is vezet.
Ügyésze a Bába Egyesületnek, el­
nöke a Levente
Athlétikai Clubnak,
alelnökea Levente
Egyesületnek
és
vezetője a Kisbirtokosságnak és az
Ipartestületn ek.
Jászberény
sport
életének egyik je­
lentős megteremtője. 1915-ben vo­
nult be és az orosz fronton már
a következő esztendőben fogságba
esett, ahonnan csak 1920-ban tér­
hetett vissza.
KONCSEK JÁNOS okleveles mér­
nök, Jászberény. Született ugyanott
1901-ben. Középiskoláit Jászberény­
ben végezte és Sopronban nyerte
el az erdészeti főiskolán erdőmér­
nöki oklevelét. Pályáját a veszprémi
püspökségnél kezdte meg, majd
Szegeden az erdőigazgatóságnál
folytatta és 1930 augusztusától van
magánmérnöki irodája Jászberény­
ben. Ott kizárólag földmérésekkel
foglalkozik.
lászlófalvi Dr. EÖRDÖGH OSZ­
KÁR nyugalmazott kórház igazgató
főorvos, egészségügyi tanácsos, föld­
birtokos, Jászbe­
rény.
Ugyanott
született 1857-ben.
Gimnáziumi tanul­
mányait Eperjesen
és az orvosi egye­
temet Bécsben vé­
gezte. Klinikai
gyakorlaton Budaott tette le tiszti
orvosi vizsgáját is. Pályáját 1888ban Kápolnán kezdte meg a hu­

szároknál. Később Jászberényben
járásorvos, majd kórház igazgató
főorvos lett, nyugalomba vonulá­
sáig, 1927-ig. Huszonhárom évig
volt a jászberényi református egy­
házközség főgondnoka. Virilis tagja
a vármegye törvényhatósági bi­
zottságának. A világháború ideje
alatt a közkórház katonai kisegítő
kórháznak lett berendezve és ezen­
kívül Jászberényben még két másik
Vöröskereszt kórháznál is teljesített
szolgálatot. Ezért a munkásságáért
a Vöröskereszt másodosztályú dísz­
jelvényét kapta elismerésül. A lászló­
falvi Eördögh család ősi nemesi fa­
mília, melynek eredetét a XIII. szá­
zadig vezethetik vissza. Édesapja
András Jászberény első országgyű­
lési (Tisza párti) képviselő volt a
szabadságharc után összehívott első
országgyűlésnek 1861-ben. Édes­
atyja, aki a szabadságharcban is
résztvett 1809-ben született és 1873ban halt meg.
néhai lászlófalvi EÖRDÖGH AND­
RÁS, Jászberényben született 1848ban. Már elemi iskoláit Bécsben a
Terezianumban végezte, ahol a gim­
názium befejezése után két évig jo­
got hallgatott. Azután a budapesti
egyetemen folytatta jogi tanulmá­
nyait és annak befejezése után a
bírói pályára lépett. Mint kúriai bíró
vonult nyugalomba és Budapesten
halt meg 1928-ban. A megboldogult
testvérbátyja volt dr. Eördögh Osz­
kárnak.
NAGY LÁSZLÓ nyugalmazott
járásbirósági
elnök, Jászberény.
Született Vámosoroszin 1870-ben
Középiskoláit és a jogakadémiát Sá­
rospatakon végezte, a bírói vizsgát
Budapesten 1898-ban tette le. Pályá-

87

ját Máramarosszigeten
1894-ben
kezdte, majd Tasnádon, Zilachon
és Mezőtasnádon működött. 1901ben jött Jászbe­
rénybe, ahol 1916tól vezetője volt
a járásbíróságnak.
1920 bán
pedig
elnökévé nevezték
ki.
1927-ten a
Kormányzó a III.
fizetési csoportjel­
legével tüntette ki, a jogszolgál­
tatás terén kifejtett működésének
elismerésére. 1930-ban vonult nyu­
galomba. Társadalmi tevékenysége
során választmányi tagja a Kaszinó
Egyesületnek, tagja volt a képvise­
lőtestületnek és a református egy­
házközségnek örökös presbitere,
Dr. SZABÓ JÓZSEF a Jászsági
Hitelintézet és Gazdák Bankja r. t.
elnökigazgatója, Jászberény. Ugyan­
ott született 1880-ban. Középiskoláit
Jászberényben végezte, egyetemet
Budapesten és Kolozsváron járt.
1902-ben szerezte meg a jogi és
politikai doktorátust. 1905-ben lett
a bank igazgatója, 1923 óta pedig
elnöke. Behatóan foglalkozik mező­
gazdasági kérdésekkel és földbirto­
kán gazdálkodik. Társadalmi műkö­
désében elnöke és igazgatója több
gazdasági egyesületnek és mint
virilista tagja a városi képviselőtes­
tületnek, valamint a vármegye tör­
vényhatósági bizottságának. A világ­
háború kitörésekor 1914-ben vonult
be katonai szolgálatra és a szerb
fronton volt 1917-ig, amikor köz­
érdekből felmentették. Mint honvéd­
százados szerelt le a Signum Laudis
és Károly csapatkereszt kitünte­
tésekkel.
88

MERZA ISTVÁN, az Egyházme­
gyei Takarékpénztár
jászberényi
fiókjának igazgatója. A szilágyme­
gyei Tasnád köz­
ségben
született
1896-ban. Felsőkereskedemlit végzett
Miskolcon, majd az
érettségi utánEgerben az Egyházme­
gyéi Takarékpénz­
tár kötelékébe lé­
pett. Mint revizor itt működött 1922től 1925-ig és ekkor a takarékpénztár
jászberényi fiókjához helyezték át
igazgatói minőségben. Azóta a mai
napig is lelkes igyekezettel és kö­
rültekintéssel intézi a fiók ügyeit.
A város társadalmi életében komoly
szerepet visz. Igazgatósági tagja a
Katholikus Népszövetség jászbe­
rényi tagozatának, választmányitagja
több társadalmi egyesületnek. A vi­
lágháború második évében katonai
szolgálatra bevonult. Résztvett a
szerb és orosz frontküzdelmekben.
1916 júliusában orosz hadifogságba
került, ahonnan 1920 decemberében
szabadult, amikor is mint tartalékos
hadnagy leszerelt. Rirtokosa a Ká­
roly csapatkeresztnek és a Hadiem­
lékéremnek.
FECSKE SÁNDOR földbirtokos
és malomtulajdonos, Jászberény.
Született ugyanott 1889-ben. Közép­
iskoláit Budapesten a II kerületi
főgimnáziumban és a jogi absolutoriumot a budapesti Pázmány Péter
tudomány egyetemen végezte. Huza­
mosabb ideig otthon gazdálkodott,
malmát vezette, a város villanyvilágilási szükségletét 1928-ig látta
el, amikor
az áramszolgáltatást
Salgótarján vette át. A tanácsköz­

társaság ideje alatt szembehelyez­
kedett a kommunistákkal, amiért
halálra Ítélték és életét Egressy
hadnagy tragikus halála mentette
meg. Értékes társadalmi tevékeny­
sége során 1928-ig alelnöke volt
az Úri Kaszinónak és választmányi
tagja a Központi Katholikus Körnek.
VALLUS ISTVÁN, gazdasági
tanácsos, földbirtokos és malomtu­
lajdonos. Jászberényben született
1872-ben. Miután középiskoláit szülőváro­
sában elvégezte a
bácsmegyei Adán a
gazdasági iskola nö­
vendéke lett. Mint
okleveles gazda az­
után visszatért Jász­
berénybe és átvette
földbirtokának intézését és malmát
vezette. A kommün kitöréséig zavar­
talanul végezte munkáját. Ekkor mi­
vel rendíthetetlen nemzeti magatartás
miatt tartania kellett a teroristák bru­
talitásától, elmenekült szülővárosá­
ból. Négy hónapon keresztül bujkált
az országban, mely idő alatt hihetet­
len kálváriák közölt hol mint kisegítő
malom-munkás, majd mint szolga
tartotta fenn magát. A diktatúra
bukása után a lakosság lelkes szere­
tettel és bensőséges tisztelettel fo­
gadta visszatérését. A kommunisták
minden elmozdítható vagyonból
kifosztották és ekkor fogott hozzá
birtokának és malmának újjáteremtéséhez. Vallus István Jászberény
egyik legjelentősebb polgára. Har­
minc esztendő óta mint virilista tagja
a vármegye törvényhatóságának és
a város képviselőtestületének. Alel­
nöke a Központi Katholikus Körnek,
igazgatósági tagja az Egyházmegyei

Takarékpénztárnak és a Jászsági
Hitelintézet és Gazdák bankjának.
Fáradhatatlan támogatója a szegé­
nyeknek. Horthy Miklós kormányzó
kiváló és sokoldalú eredményes
közéleti működéséért 1925-ben gaz­
dasági tanácsossá nevezte ki.
NOVOTHA ANDOR könyv, ze­
nemű és papirkereskedő, Jászbe­
rény. Egerben született 1885 ben.
Ugyanott végezte
iskola tanulmányait
Pályáját Egerben
kezdte, majd Szom­
bathely,
Eszter­
gom,
Budapest,
Kolozsvár és Szatmár, jobb könyv­
üzleteiben műkö­
dött. 1906 óta önálló könyv, ze­
nemű és papirkereskedése van
Jászberényben, ahol a kereske­
delmi és társadalmi tevékenysége
nagy tiszteletet váltott ki. 1925-ben
a Faluszövetség által rendezett ál­
talános kiállításon aranyérmet nyert.
Az 1923 évi Magyar Hét alkal­
mával nagyezüst éremmel tüntette
ki a debreczeni kereskedelmi ipar­
kamara. Novotha Andor adta ki
nagy áldazattal a több évtized óta
nem kapható Jász Nagykun-Szolnők vármegye nagy fali térképét,
melynek Gerő László őrnagy volt
a tervezője. Több könyvet adott
ki, melyek közül különösen peda­
gógiai és vallásos tárgyú ifjúsági
színdarabok szerepelnek. Társa­
dalmi ténykedései során választ­
mányi tagja a Budapesti Országos
Könyvkereskedők és papirkereskedók egyesületének a Katholikus Le­
gényegyletnek, ellenőre a Kereske­
dők Egyesületének és rendes tagja

89

számos egyesületnek és testület­
nek. 1910-től 1914-ig kiadója volt
a Jász-Újságnak, A világháborút
elejétől végig a román, orosz és
olasz frontokon küzdötte végig és
1919-ben szerelt le a Károly csa­
patkereszttel és a hadi emlék­
éremmel.
PECSENYÁNSZKY ALAJOS,
asztalosmester, a jászberényi Ipar­
testület elnöke. Jászberényben szü­
letett 1877-ben. Miután elemi isko­
láit elvégezte az asztalos mestersé­
get tanulta ki. Felszabadulása után
1904-ben nyitott műhelyt szülővá­
rosában. Azóta élénk szerepet visz
az iparosság életében. 1928-ig elől-

90

járósági tag, illetve számvevő a2
Ipartestületben, majd 1928-tól an­
nak elnöke. Pecsenyánszky Alajos
az Iparkamara kültagja. Városának
közmegbecsülésben álló polgára,
akit 1929 ben vármegyei törvényha­
tósági bizottsági taggá választottak.
Mint városi képviselőtestületi tag
számos bizottságban is helyet fog­
lal. 1922 tői világi elnöke a Katho­
likus Legényegyletnek. A világhá­
ború 4 esztendeje alatt katonai
szolgálatot teljesített. A dunaszerdahelyi fogolytáborban
asztalos
műhelyt vezetett és mintegy 120
emberrel hadikórházak számára be­
rendezéseket készitett.

Mezőtúr.
Alakulása a honfoglalás idejére vezethető vissza, bár régi emlékei
a tatárduláskor túlnyomórészben elpusztu'tak. Birtoklásának története
pontosan csak a Hunyadi háztól kezdve ismeretes, mint Mátyás király
adománya a Kállay és Parlaghy családoknak.
A város fejlődése lassú, különösebb eseményektől mentes, de
mindenkor előrehaladó irányú volt. A város 1879 ben 21.242 lakossal
birt. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint lakosainak száma 26.911
A 41 év alatt mutatkozó 5.600 lélekszám emelkedés nem arányos a nagy
idővel szemben és így népesedési szempontból ez a lassú fejlődés viszszaesésnek tekinthető
1879-ben a városban 66 kereskedő és 313 különböző szakmájú
iparos volt. Népoktatásra 21 tanteremmel rendelkező népiskolái voltak,
ugyanannyi tanerővel A hat osztályú polgári iskolával egyesített refor­
mátus gimnázium ekkor már 349 éves múltra tekintett vissza. Az 1530ban létesített református gimnázium volt a város kulturbázisa. A gimnázium
fenntartásának minden gondja Mezőtúr lakosaira nehezedett és 360 eszten­
dőn keresztül viselte is a gimnázium fenntartásának költségeit. A gimnázium
ma a már 1889-ben épült új egyemeletes, hatalmas épületben van és
bentlakó tanulói az 1914-ben épült két emeletes modernül berendezett
diákotthonban nyernek elhelyezést. A gimnáziúm épületeihez tartozik még
az 1911-ben épült tornaterem, rajzterem, könyvtár és igazgatói lakás
épülete is.
A város 1879-ben önálló egészségügyi kört képezett és kórháza
6 betegre volt berendezve, Ebből az időből való adatok szerint majdnem
minden utcájában padlójárda volt és a város éjjeli világítását a téli
hónapokban 44 lámpával látták el. A város 71.286 katasztrális hold terü­
leten 5482 házból áll. 26.911 lakosa közül 20.344 ír és olvas és mind­
össze 78-an nem beszélik a magyar nyelvet.

91

A város nagyon sokat szenvedett anyagiakban a román meg­
szállás alatt, amely véget vetett ugyan a proletárdiktatúrának, de új
fosztogatásnak adott lehetőséget. A megszállás után az Országos Föld­
birtokrendező Bizottság 2400 katasztrális holdat osztott fel 1200
törpebirtokra. Az OFB által adott
200 házhely ma már túlnyomó részben beépült. A háború után
a város válságos anyagi helyze­
tének dacára nagyszabású épít­
kezési programot kezdett meg,
mellyel hozzájárult a vállalkozás
fokozásához és főleg a város
fejlesztéséhez A városházát
Mezőtúr. Városháza és Tűzoltólaktanya.
950 000 pengő költséggel építet­
ték. A városháza építése ulán a tűzoltó laktanya, a gazdasági ismétlő is­
kola, 2 állami ovóda és 3 kerületi állami elemi iskola következtek. A fő­
utcákat kőburkolattal, az összes utcákat betonjárdával látták el.
A város közrendészetét a magyar királyi állam-rendőrség, a kül­
területen a magyar királyi csendőrség látja el. A tűzrendészet szolgálatá­
ban a hivatásos városi tűzoltóság és az Önkéntes Tűzoltó Egylet áll. A
büntetési statisztika szerint a város köz és vagyonbiztonsága jó. A város
területe 4 vizszabályozó és ármentesitö társulat között oszlik meg. A
legnagyobb árvíz magasság 1919-ben volt, de az sem törte át sehol a
határbeli védgátakat.
Egészségügyét kórháza, a legnagyobb népbetegség leküzdé­
sére jól berendezett tüdőbeteg gondozó intézete, a gyermekvédelmet és
a szociális ellátást a Stefánia fiókja, két gyermekmenhelye és szegény­
háza szolgálja.
A pedagógiai neveléséhez van 22 állami elemi iskolája 28 tante­
remmel, gazdasági ismétlő isko­
lája 3 tanteremmel, a református
iskolák 25 tanteremmel és katho­
likus elemi iskolája 2 tanteremmel.
A szakoktatáshoz iparostanoncis­
kolája van. A leányneveléshez
leányliceum 60 férőhelyes internátussal. Ezenkívül eredményes
működést fejt ki az Iskolánkivüli
Népművelési Bizottság úgy a
város kül-, mint belterületén. A
leányliceumban és a református
Mezőtúr. Református templom.
gimnáziumban rendszeres zeneoktatás van . A népkönyvtár, amely meglehetősen látogatott 2000 kötettel van
92

ellátva. A leventék száma 2100 és számukra kitűnő sportpálya és
lövőtér van.
A társadalmi mozgalmakat 50 különböző egyesület irányítja, mely­
nek mindegyike nemzeti, megyei
és városi érdekeket szolgál a
gazdasági, szociális és kulturális
törekvésekkel.
A városi vezelőség épít­
kezési programjában a legköze­
lebb végrehajtandó munkálatok
között az útbúrkolatok, a csator­
názás és a vízvezeték építése
szerepel és előreirányozott költ­
ségvetésében mindenkor arra tö­
rekszik, hogy a város fejlődésé­
nek folytatására megfelelő anyagi fedezet álljon rendelkezésére. így a régi
költségvetésnek 400.000 aranykoronás összegével szemben a mai költség­
vetése 750000 pengő, mely költségvetési összegnek jelentőségét különö­
sen az domborítja ki, hogy a város jövedelme teherviselésének arányában
igen gyenge.

93

'I

1898-ban kezdte Mezőtúron, minti
Dr. SPETT ERNŐ polgármester,
és 1927 óta a város tiszti
Mezőtúr. Ugyanott született 1878- ügyvéd
i
főügyésze. Ügyé­
bán. Középiskoláit Szolnokon, a
sze a Mezőtúr
jogtudományi egyetemet Budapesten
Takarékpénztár és
végezte és ugyanott tette le ügyvédi
Népbank, a Me­
vizsgáját 1904fben. 1905 ben vá­
zőtúri öregdiákok
lasztották meg Mezőtúr polgármes
Egyesületének, va­
terévé, majd Szolnokon 1918-ban,
lamint számos
1921 óta ismét Mezőtúron, ahol
egyesületnek tag­
azóta is a város köztiszteletben és
ja. A világháború
általános megbecsülésben álló pol­
kitörésekor 1914 ben vonult be ka­
gármestere. Működése nem nagy
tonai szolgálatra és 1917-ben fel­
alkotásokban nyilvánult meg, mert a
város anyagi helyzete nem engedte mentették.
Dr. HAMPEK BÉLA királyi jámeg azokat a beruházásokat, épít­
rásbirósági
elnök. Mezőtúr. Ercsi­
kezéseket és egyéb városfejlesztési
pusztán
született
1872-ben. Közép­
munkálatokat megvalósítani, amelyek
iskolai
tanulmányait
1896 bán vé­
a város kívánságát és a polgármes­
ter célját képezik. A város pénzügyi gezte. Pályáját még ebben az évben
t
helyzete nem engedi meg a beru­ a székesfehérvári törvényszéknél,
mint
joggyakornok
kezdte,
majd
házásokat és bölcs vezetés szüksé­
ges ahhoz, hogy a város háztartá­ 1900-ban már Mezőtúron albíró,
1908-ban királyi járásbiró volt. 1924
sának mérlegét egyensúlyba tartsa.
Az ilyen munkában tehát nem lehet óta a járásbiróság elnöke. Társa­
a tevékenység értékét intézmények­ dalmi ténykedése során tagja a
ben és alkotásokban kimutatni. mezőtúri Úri Kaszinónak. A világ­
Széleskörű társadalmi tevékenysége háború ideje alatt hivatali érdekből
során díszelnöke a Mezőtúri Öreg­ fel volt mentve a katonai szolgálat
diákok Egyesületének, elnöke az alól.
Dr. HÉJJAS PÁL királyi járásbiró,
Önkéntes Tűzoltó Egyletnek, a me­
Mezőtúr.
Kecskeméten született
zőtúri Atlétikai Futball Klubnak,
valamint az Olvasó Egyletnek. A vi­ 1897-ben. Ugyanott végezte a gim­
náziumot a refor­
lágháború kitörésekor
1914-ben
mátus kollégium­
vonult be és 1918 végéig küzdött
ban 1916 bán, va­
a
frontokon. Mint
huszárszá­
lamint a jogaka­
zados szerelt le a Signum Laudis
démiát is, de szi­
és a Károly csapatkereszt kitünte­
gorlatait Budapes­
tésekkel
ten és Szegeden
Dr. BORDACS MIKLÓS ügyvéd,
tette le 1922-ben.
városi tiszti főügyész, Mezőtúr.
Pályáját
Kecs­
Ugyanott született 1872-ben. Közép­
keméten kezdte még ugyanabban
iskolai tanulmányait Szarvason 1889az évben a királyi törvényszéken,
ben, egyetemi tanulmányait Buda­
mint joggyakornok. 1923-tól, mint
pesten 1893-ban végezte. Pályáját
94

törvényszéki jegyző, majd 1928-tól,
mint titkár működött. Mezőtúron
1930 óta királyi járásbiró Társa­
dalmi ténykedései során tagja az
Úri Kaszinónak, az Atlétikai Klub­
nak és a városi Dalárda igazgató­
ságának. A világháború idején 1915
ben vonult be és az orosz, vala­
mint az olasz frontón küzdötte végig
a világháborút. Másfél évig a nem­
zeti hadseregben teljesített katonai
szolgálatot. 1920 bán szerelt le a
kis ezüst és bronz vitézségi érmek­
kel, a Károly csapatkereszt és a
katonai érdemkereszt kitüntetésekkel.
Dr. BOGNÁR JÓZSEF királyi
közjegyző Mezőtúr. Született Kulán
1878 bán. Középiskoláig Budapesten
1896 bán, egyetérni tanulmányait
ugyanott 1900 bán
végezte. A követ­
kező évben a lugosi királyi tör­
vényszéken volt
aljegyző és 1904
óta királyi köztől
1920-ig
jegyzőT jelölt volt. 1912Buziásfürdőn majd Rétságon és
1926 óta Mezőtúron, mint királyi
közjegyző működik. Működésében
mindenkor a város kulturális, gaz­
dasági fejlődését igyekszik szol­
gálni. Hivatásán kívül társadalmi
tevékenységet is fejt ki és ennek
során tagja az Úri Kaszinónak, a
Mezőtúri Vadásztársaságnak, a Me­
zőtúri Polgári Lövészegyletnek és a
Királyi Közjegyzők Országos Egye­
sületének. A háború alatt közérdek­
ből fel volt mentve a katonai szol­
gálat alól.
BORSOS KÁROLY főgimnáziumi
igazgató, Mezőtúr. Született Keszt-

Középiskolai tanul­
mányait az eszter­
gomi Szent Bene­
dek rendi, majd a
pápai református
főgimnáziumban,
teológiai tanulmá­
nyait a pápai reformálus teológiai
akadémián, afilokolozsvári és a
leipzigi egyetemen 1896- ben végezte.
Pályáját ugyanabban az évben
kezdte Mezőtúron, ahol 1906 óta
igazgatója a református gimnázium­
nak. Működését és annak eredmé­
nyeit Mezőtúr minden kulturmozgalmában meg lehet találni, de kü­
lönösképen a mezőtúri református
főgimnázium irányításában és fej­
lesztésében. Társadalmi működésé­
ben tagja a vármegye törvényható­
sági bizottságnak, a városi képvi­
selőtestületnek, református egyház­
megyei tanácsbiró, a református
zsinatnak, az Országos Középiskolai
és az Országos Református Tanárok
Egyesületének, valamint a mezőtúri
Úri Kaszinó választmányi tagja.
Irodalmi tevékenységet fejt ki és
állandóan közlik cikkeit az egyházi
és tanügyi lapok, ezenkívül főszer­
kesztője a „Protestáns Tanügyi
Szemlének.
A MEZŐTÚRI REFORMÁTUS
GIMNÁZIUM, A magyar faj kulturérzékét, áldozatkészségét és szívós
kitartását dokumentálja a mezőtúri
református gimnázium. A kis város
gimnáziuma 400 éves múltra tekint­
het vissza. Alapítása 1550. évre
tehető. Alapitói a város első refor­
mátorai Thúri Szabó Lukács és
Thúri Jakab voltak, 1692 ben a
95

úriak a pusztító törökökétől elme­
nekültek és 1699-ig Tószegen tar­
tózkodtak. 1705 ben a rácok rohan­
ták meg a várost, azt kirabolták és
az otthon maradt lakosokat lemé­
szárolták. A városba csak Rákóczi
hadaival tértek vissza 1710 ben,
amikor a rácokat elűzték. Ekkor
befejezték a félbenmaradt lemplomépítést és helyreállították az iskolát.
A XVIII. század folyamán virágzó
állapotban volt a túri iskola és a
Dunántúlról, a Felvidékről s Erdély­
ből is voltak tanulói. 1850-ben pro­
fesszori lakást építettek. 1851-ben
az abszolutisztikus kormány azon
követelésének, hogy minden teljes
gimnáziumban 12 tanár állittassék
be, nem tudott a túri fenntartó
testület megfelelni és ezért a 6
osztályú túri iskola 1855-ben meg­
szűnt, de már 1858-ban Bárándi
Kiss Sándor professzor fáradhatat­
lan közbenjárására újra feltámadt.
1859-ben az alsórészi közbirtokos­
ság gróf Erdődi-alapítvány cim alatt
5000 forintot,
1864 ben Ferenc
József alapítvány cim alatt 200
katasztrális hold földet adott a gim­
názium céljaira. A felsörészi köz­
birtokosság földadományát eladták
és a vételárból 18.000 forintot jut­
tatott a gimnáziumnak. 1883 bán
kezdték meg az iskola új építését,
mely a következő esztendőben ké­
szült el. 1883 őszén nyílt meg az
új épületben a VII. és a következő
év őszén a VIII. osztály. Az intézet
1895-ben tartotta meg első érettségi
vizsgálatait. A nyilvánossági jogot
és érettségi vizsgálat tartásának jo­
gát az intézet véglegesen 1900-ban
kapta meg. Sok küzdelem után
200.000 korona építési államsegély96

lyel 1914-ben kezdték meg az im­
már nélkülözhetetlenné vált internátus építését, amely 1915-ben készült
el. A gyönyörű 2 emeletes „Refor­
mátus Egyház Diákotthona" 120 ta­
nuló befogadására van kilűnően be­
rendezve és ezzel az internátussal
a világháború egy rövid időre meg­
állította a 360 évig saját erejéből
fejlődő 400 éves múltú gimnázium
fejlődését.
Dr. BOROSS ISTVÁN református
gimnáziumi tanár, Mezőtúr. Ugyan­
ott született 1897-ben. Gimnáziumi
tanulmányait Me­
zőtúron 1918 bán,
egyetemi tanulmá­
nyait Budapesten
és Debrecenben
végezteés ott nyer­
te el
1922-ben
diplomáját is Pá­
lyáját 1921-ben a
miskolci református gimnáziumban
kezdte és 1922-ben ment át a mező­
túri református gimnáziumhoz, ahol
egyik legjobb erőssége a gimnázium
kitűnő tanári karának. Pedagógiai
működésével méltán váltott ki álta­
lános köztiszteletet és társadalmi
működésével őszinte közmegbecsü­
lést. Titkára a Mezőtúri Öregdiákok
Egyesületének, tagja az Iskolánkivűli
Népművelési Bizottságnak és ü. v.
elnöke a Mezőtúri Atlétikai és
Futball Klubnak. A Mezőtúri Újság­
nak szerkesztője. Értékes irodalmi
tevékenységet fejt ki, egy önálló
verses kötete és 5 irodalomtörténeti
monográfiája jelent meg, melyek
nagy sikert értek el.
POLGÁR GYULA m. kir. posta
és távirda felügyelő, Mezőtúr. Bu­
dapesten született 1884-ben. Ugyan­

ott végezte felsőkereskedelmi isko­
láit 1901-ben, valamint 1904-ben a
postatiszti tanfolyamot.
Pályáját
1901 ben kezdte a m. kir. Postata­
karékpénztárnál,
majd
1902-ben
Szolnokon, 1903-ban Budapesten,
1904- ben Turócszentmártonban, —
1905- ben Budapesten, még ugyan­
ebben az évben Szolnokon, majd
1924-től Hatvanban, mint hivatal­
főnök ténykedett, 1925-től Szolno­
kon és 1929-től Mezőtúron, mint
postahivatali főnök működik. Tagja
az Úri Kaszinónak, a Római Katho­
likus Körnek, a római katholikus
egyházközségnek, a Gyermekgon­
dozónak és az Országos Postástiszti
Kaszinónak. A világháború alatt
hivatali érdekből a katonai szolgá­
lat alól mentesítve volt.
HflNUSZ ZOLTÁN plébános, ka­
marás tanácsos, Mezőtúr. Ujkécskén
született 1876 bán. Középiskolai ta­
nulmányait Kecskeméten 1896 bán
és teológiai tanulmányait Vácott vé­
gezte 1900-ban. Még ebben az év­
ben kezdte el pályáját Vácon, mint
káplán püspöki levéltáros és püspöki
udvari pap. Majd Tápióbicske után
ban
1913Mezőtúrra került, ahol a
hitélet kimélyitése és sokirányú tár­
sadalmi működéséért pápai kama­
rásnak nevezték ki. Tagja a vár­
megye törvényhatósági bizottságnak
és tiszteletbeli tágjává mezőtúri öreg
Diákok Egyesületének.
FALUSSY GUSZTÁV református
lelkész, Mezőtúr. Szentkirályi-sza­
badján született 1892-ben. Gimná­
ziumi érettségijét 1911-ben Pápán
tette le és ugyanott végezte teo­
lógiai tanulmányait 1915-ben. 1917-ig
hallgatója volt a tudományegyetem
bölcsészeti fakultásának.
Pályáját

7

Mezőtúron 1915-ben kezdte, mint
segédlelkész, 1916-ban a reformá­
tus gimnázium helyettes tanára és
internátusi
fel­
ügyelő lett, 1919től rendes lelkésze
a városnak. Szé­
leskörű társadal­
mi tevékenysége
során elnöke a
Nemzeti Hitelinté­
zet mezőtúri fiók
választmányának, a Hangya Szövet­
kezetnek, tagja a vármegye tör­
vényhatósági bizottságának, a gim­
názium igazgató-tanácsának, a re­
formátus egyházmegye belmissió
bizottságának, a tanügyi bizottság­
nak, a mezőtúri öreg Diákok egye­
sületének és még számos egyesü­
letnek. A világháború kitörésekor
ben
1914vonult be, de később fel­
mentették. Értékes irodalmi tevé­
kenységet is fejt ki, mint a „Refor­
mátus Figyelő" tudósítója a mező­
túri lapokban is számos cikke jelent
meg és a dunántúli protestáns lap­
ban hosszabb tanulmányt közölt a
vasárnap megszenteléséről.
Dr. TAKÁCS LÁSZLÓ belgyó­
gyász, Mezőtúr. Ugyanott született
1896-ban, Középiskolai tanulmányait
Mezőtúron 1916ban, orvosi tanul­
mányait a buda­
pesti
egyetemen
végezte 1921-ben.
Pályáját ugyaneb­
ben az évben kezd­
te Budapesten,ahol
1923-ig a belgyó­
gyászati klinikán, majd még ugyan­
ebben az évben Berlinben a II. sz.
belgyógyászati klinikán működött.
97

Mezőtúron 1928 óta van, ahol
tagja az Úri Kaszinónak, a »MONE«
helyi szervezetének, az Országos
Orvosszövetségnek, a mezőtúri At­
létikai és Futball Klubnak, vala­
mint
számos más egyesületnek.
Értékes szakirodalmat is fejt ki és
orvosi hetilapokban, valamint né­
metországi egészségügyi lapokban
számos cikke jelenik meg. Kiváló
képességei általános közszeretetét
váltottak ki.

Dr. ÁDAM FERENC ügyvéd,
Mezőtúr. Ugyanott született 1875ben. Középiskolai tanulmányait 1893ban Hódmezővá­
sárhelyen, egyete­
mi
tanulmányait
Budapesten és Ko­
lozsvárott végezte.
1900- ban avatták
doktorrá. Pályáját
1901- ben Mezőtú­
ron kezdte és az­
óta állandóan ott
működik. Ügyésze
a Mezőtúri Takarékpénztárnak, főgondnoka volt egy időben a refor­
mátus egyházközségnek,
megbí­
zottja a királyi ügyészségnek, vá­
lasztmányi tagja a mezőtúri Úri
Kaszinónak és elnöke a Mezőtúri
Földműves Szövetségnek. Megala­
pítója a Hangya Szövetkezetnek,
elnöke több Olvasó körnek, vala­
mint a Városi Mezőgazdasági
Bizottságnak, igazgató választmányi
tagja a Tiszántúli Mezőgazdasági
Kamarának, alelnöke a Mezőtúri
Öreg diákok Egyesületének, tagja a
vármegye törvényhatósági bizott­
ságának és a városi képviselőtes­
tületnek. Alelnöke volt a régi
Kossuth pártnak, később megszer­
vezte a helybeli kisgazda pártot és
annak hosszabb időn át elnöke volt.
1914-ben vonult be katonai szolgá­
latra és a Balkán frontokon küzdött.
1918-ban szerelt le, mint százados
a Signum Laudis és a Károly csa­
98

patkereszt kitüntetésekkel. Széles­
körű társadalmi
tevékenységével
általános köztiszteletet váltott ki.
Meg kell még említeni, hogy több
éven át volt szerkesztője a „Mezőtúr
és Vidéke" című hetilapnak.
HAJDÚ JÓZSEF a Nemzeti Hitel­
intézet fiókjának igazgatója, Mező­
túr. Kápolnán született 1891-ben.
Középiskolai ta­
nulmányait Nagybecskereken vé­
gezte és ugyanott
érettségizett 1909ben. — Pályáját
ugyanebben
az
évben a Jolsvai
Magnezitipar Rt.nél kezdte, majd
1908-tól a nagybecskereki Közgazdasági Banknál,
1923-tól a Nemzeti Hitelintézet
kiskunhalasi fiókjának vezetőjeként
működött. A Nemzeti Hitelintézet
mezőtúri fiókjának 1926 óta igaz­
gatója. Társadalmi tevékenysége
során tagja az Úri Kaszinónak, a
római katholikus egyházközség vá­
lasztmányának és ellenőre a Római
Katholikus Körnek. A dr. Varga
féle szabadkai kémkedési perben a
szerbek elfogták és tíz évi fogságra
ítélték. Sok szenvedés után azonban
az ítélőtábla felmentette az alapta­
lannak bizonyult vádak alól. A világ­
háború ideje alatt fel volt mentve
katonai szolgálat alól.
ZflKÁR JENÓ a Földműves
„Hangya" és Hitelszövetkezet igaz­
gatója, Mezőtúr. Pusztatenyőn szü­
letett 1889-ben. Középiskolai tanul­
mányait 1907-ben Mezőtúron, a
műegyetemet 1912-ben Budapesten
végezte. 1920 óta van Mezőtúron,
ahol működése általános köztiszte­
letet váltott ki. Értékes társadalmi
tevékenysége során alapító tagja a
Katholikus Körnek és alelnöke a
mezőtúri Vadásztársaságnak, vala­
mint a Polgári Lövészegyletnek.
1915 ben vonult be katonai szolgá­
latra, de felmentették.

Turkeve
Pl Trianoni Magyarország egyik sokat szenvedő letaposott városa.
A csonkaország hasonló egy gyökerétől megfosztott fához, amelyik
elvesztette életerejét szolgáltató és felszívó ereit. És ebben az életerőtől
megfosztott országban százszorosán tragikus a csonkaország egy-egy
városa. Nagy, még soha megnemért válságos idők ezek a kis magyar
városok. Heroikus küzdelem kell ahhoz, hogy ezek a kis városok
élni tudjanak, hogy megmaradja­
nak a jövőnek, a nagy magyar
jövőnek. A fejlődés, a haladás
elrohan sok kis magyar város
felett és vannak küzdő, szenvedő
városok, melyek elmaradnak a
haladás, a fejlődés rohanó küz­
delmében.
Turkeve egy ilyen magyar
város, küzd, alkot, épít heroikus
küzdelmet folytat önmagáért és a
trianoni ítélet leküzdéséért. Egy
halálra ítélt ország, halálra ítélt
városa nagy diadala az is, ha fenntartja magát, ha nem engedi magát
eltaposni, ha kiverekedi magának a fenntartó életlehetőségeket és ha él,
— ha fejlődés, haladás, alkotás nélkül is él, — de letiporni nem
engedi magát.
Pedig Turkeve is egyike azoknak a magyar városoknak, amelyek
nagy lendülettel indultak a fejlődésnek és erősödésnek. 1879-ben már
11.518 volt lakosainak száma és 27 kereskedő mellett 168 külömböző
szakmájú iparos dolgozott. A város utcáiban padló járda volt és 11
tanteremben 11 tanítóval gyakorolták a népnevelést. Az akkori időknek
megfelelő tűzrendészete, egészségügyi védelme és közrendészete volt.
7*

99

Ez a város még sem fejlődhetett abban a mértékben, mint ahogy adva
volt a lehetőség. Ez a város 41 év alatt 1920 bán még mindig csak
12.973 lakossal birt 31.781 kát. hold területen. Területén 3224 ház áll és
lakosainak 80 százaléka ír és olvas. A lakos­
ság szinmagyar, mindössze 12 lélek nem
beszéli a magyar nyelvet. A trianon utáni
időkben még súlyosabbá vált a város hely­
zete, mint volt. A kis bevételek mellett
nagyok a városnak azok a terhei, melyeket
viselnie kell. Ezért az utolsó tíz év építései,
alkotásai, beruházásai ha kis mértékben is
voltak, ezek mégis nagy áldozatokkal és
erőmegfeszitésekkel jártak.
A város lakosságát ma nem egész
13.500 ra teszik és lakosainak főfoglalkozása
a mezőgazdaság. Az országos földbirtok
rendező bizottság 170 házhelyet osztott ki,
melyek nagyrésze már be van építve és 150
Turkeve. Hősök szobra.
hold földet osztottak ki 70 igénylő között
A villanyvilágítást 1925-ben vezették be, amit már régen és
nagyon nélkülözött a város lakossága, úgyszintén kereskedelme és ipara is.
Még ebben az évben áldoztak kegyelettel hősi halottjaik emlékének és
felállították a hősök emlékszob­
rát és ebben az évben készült el
a hősök ligete is.
Az ifjúsági és testnevelés fej­
lesztésének 1928-ban leventeotlhont épiteltek kitűnő sport'
teleppel, melynek területét a város
ajándékozta. A pedagógiai neve­
lés két 3 tantermes állami és egy
református elemi iskolával gaz­
dagodott. Van polgári és önálló
qazdasáqi iskolája. A kitűnő
Turkeve. M. kir. állami polgári
....
, ,
.
, . .
fiú- és leányiskola,
népkönyvtár a városházán van
elhelyezve. Szociális intézményei között elsősorban a Városi Szegényház
és az Országos Stefánia Szövetség szülő-otthona fejt ki különösen
szép működést.
A vízszolgáltatás javítására két artézi kútat fúrtak 1925-ben.
A három és fél kilométeres törvényhatósági út építését 1927-ben fejezték
be. Kifogástalan közbiztonságát államrendőrségi kapitányság szolgálja.
A városvezetőséget kulturális, gazdasági, szociális és egyébb
vonatkozású törekvéseiben számos társadalmi egyesület támogatja hathatós
közreműködésével.
100

Dr.

GYÖRFFY KÁLMÁN

polgármester, Turkeve. Ugyanott
Született 1892-ben.
Középiskolai
tanulmányait 1911-ben Szarvason
és egyetemi tanulmányait Debre­
cenben
végezte.
Kolozsvárott
1918-ban avatták doktorrá. Pályáját
1918 bán Turkevén kezdte meg,
mint rendőrkapitány. 1929 ben vá­
lasztották meg a város polgármes­
terévé. A várost a lehető legrosszabb
pénzügyi helyzetben vette át és így
minden törekvése elsősorban oda­
irányult, hogy a város tartozásait
kiegyenlíthesse és azután megfelelő
anyagi alapot találhasson azokra a
beruházásokra, melyek a városve­
zetőség gazdasági politikájában és
a polgármester programmjában sze­
repelnek. Hivatásán kívül társadalmi
tevékenységében elnöke az Alsó­
részi 48-as Olvasó Körnek, a VI.
kér. Olvasó Körnek, a Testnevelési
Bizottságnak és a Polgári Lövész­
egyesületnek. valamint vezető tagja
számos m᧠helyi testületnek és
egyesületnek, melyek minden vonat­
kozásban a város fejlesztésére irá­
nyuló törekvéseket támogatják. A
világháború alatt 1914-től 1918-ig
teljesített katonai szolgálatot és az
orosz, valamint az olasz fronton
küzdött. Mint főhadnagy szerelt le
a kisezüst, a Signum Laudis és a
Károly csapatkereszt kitüntetésekkel.
1919 ben a kommunisták hónapo­
kon át tartották tusz-ként fogva.
Működése és munkássága osztatlan
megbecsülést vált ki.
NAGY ISTVÁN főjegyző h pol­
gármester, Turkeve. Ugyanott szüle­
tett 1874-ben. Gimnáziumi érettségi­
jét 1894-ben tette le és Szarvason
1898 bán szerezte meg jegyzői ok­

levelét. tanulmányai közben egyé­
ves önkéntesi katonai szolgálatot
teljesítet és pályáját 1896-ban Karancsságban mint jegyzőgyakornok
kezdte meg. Jegyzői oklevelének
elnyerésével egyidóben Margitlán
volt segédjegyző, de 1898-ban már
Turkevén mint adóügyi jegyző mű­
ködött. Tehetségének, tudásának és
lelkiismeretes ténykedéseinek elis­
meréseként 1902-ben főjegyzővé vá­
lasztották. Értékes társadalmi tény­
kedései során parancsnoka az Ön­
kéntes Tüzóltótesfületnek és szá­
mos egyesületnek vezető és irányitó
tagja. A világháború alatt hivatali
érdekből fel volt mentve katonai
szolgálat alól
Dr. LÁSZLÓ GYULA a városi
tiszti ügyész, Turkeve. Tállyán szü­
letett 1896 bán. Gimnáziumi érett­
ségijét Mezőtúron
tette le 1915-ben és
jogi tanulmányait
Szegeden 1927-ben
végezte. Pályáját
mint gyakorló ügy­
véd 1928 bán kezd­
te és 1930-ban Tur­
keve város tiszti
ügyésze lett. Ügyésze még a túrkévéi református egyháznak is. 1915ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz fronton küzdött, ahol
1916-ban fogságba esett. Csak 1920bán térhetett vissza Szibériából, 56
havi fogság után.
Dr. GYÖRFFY LAJOS városi közi­
gazgatási tanácsnok, Turkeve. Ugyan­
nőtt született 1897-ben. Gimnáziumi
érettségijét 1914-ben telte le Pápán
és egyetemi tanulmányait Debrecen­
ben és Budapesten végezte. A Ke­
leti akadémiának 1920-ig, tudomány­

ul

éghetem jogi fakultásának 1912-ig
és bölcsészeti fakultásának 1922-ig
volt hallgatója, Budapesten és ott
avatták doktorrá 1921-ben. Még
ugyanabban az évben Turkevén mint
árvaszéki ülnök kezdte meg pályá­
ját, majd rövidesen a Magyar Fo­
lyam és Tengerhajózási részvény­
társaság budapesti intézetében mint
fogalmazó működött. 1927-ben lett
újból Turkeve árvaszéki ülnöke és
1929 óta a város közigazgatási
tanácsnoka, a városok orsz.kongreszszusának tudósítója. Tagja aNéprajzi
Társaságnak, valamint számos más
egyesületnek, melyeken keresztül a
város minden vonatkozású fejlődését
szolgálja. A világháború idején 1915ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz fronton küzdötte végig
a háborút, mint hadnagy szerelt le a
Károly csapatkereszt és a hadi
tiszti emlékérem kitüntetésekkel.
Dr. ABRAHAM JÁNOS városi
tiszti főorvos, Turkeve. Ugyanott
született 1891 ben. Gimnáziumi érett­
ségijét 1910-ben tette le Selmeczbányán, és egyetemi tanulmányait
Budapesten végezte 1918-ban és
ugyanakkor avatták doktorrá. 1920ban ment vissza Turkevére orvosi
prakszisának folytatására és azóta
is állandóan Turkevén működik. Úgy
hivatásabeli, mint társadalmi műkö­
déséért általános köztiszteletnek ör­
vend. Tagja a Természettudományi
Társaságnak és alelnöke a turkevei
Úri Kaszinónak. A világháború ki­
törésekor 1914-ben vonult be és az
orosz fronton 1918-ig teljesített
egészségügyi katonai szolgálaton.
Kitüntetései a Károly csapatkereszt,
arany érdemkereszt és a vöröske­
reszt, tiszti jelvény.

102

FARKAS JENÓ m. kir. rendőrfo­
galmazó, a rendőrkapitányság ve­
zetője, Turkeve. Budapesten született
1889-ben. Gimná­
ziumi érettségijét
1909 ben tettele és
1913 bán végezte
a
jogakadémiát
Kecskeméten. Pá­
lyáját Kecskemé­
ten 1909-ben kezd­
te el, majd J Kiskunfélegyházán és
Balassagyarmaton működött. 1928
óta van Turkevén, ahol ma is a
rendőrkapitányságvezetője. 1913-ban
egyéves önkéntesi szolgálatra vonult
be és katonai szolgálata ideje alatt
tört ki a világháború, melyet az orosz
fronton küzdött végig 1918-ig. 1919ben mint tartalékos főhadnagy 50 szá­
zalékos rokkant szerelt le, a Károly
csapatkereszt, a sebesülési érem és
a háborús tiszti emlékérem kitünte­
tésekkel.
MINAY LAJOS állami polgári is­
kolai igazgató, Turkeve. Budán szü­
letett 1880-ban. Az állami tanítókép­
zőt 1899-ben és a polgári iskolai
tanár képzőt 1908 bán végezte el
Budapesten. 1899 tői Magasréven,
majd Ungtarnocon tanított, Nagyka­
páson pedig mint iskolai igazgató
működött,1911-től Turkevén mint ta­
nár tevékenykedett és 1919-ben a
polgári iskola igazgatója lett. A tur­
kevei pedagógiai nevelésnek nélkü­
lözhetetlen támassza és Turkeve
kulturális fejlesztése körüli fárad­
hatatlan tevékenységével nagy köz­
tiszteletet és közmegbecsülést vál­
tott ki. Széleskörű társadalmi tevé­
kenységében a Magyar Irodalom­
történeti Társaságnak, az Ungi Nem­
zetségek Bercsényi Egyesületének,

öz Alföldkutató Bizottságnak tagja: 1880-ban Egerben tetté le. Pályáját
a Turkevei Iskolánkivüli Népműve­ ugyanebben az évben kezdte Ernődön
lési Bizottság ügyvezető elnöke, mint poslakezelő és 1885 óta túrJász Nagykun-Szolnok vármegye Is­ kévéi postamester. Hivatásán kívül
kolánkivüli Népművelési Bizottsá­ társadalmi téren szolgálta a város
gának a vall, és közokt. Miniszter kulturális és gazdasági fejlődését.
által kinevezett tagja, a Turkevei Tagja az Országos Postamesteri
Testnevelési Tanács tagja a Tnr- Egyesületnek és a lúrkevei Úri
kevei Hitelszövetkezet felügyelőbi­ Kaszinónak. 1928-ban negyven­
zottságának elnöke, a református éves szolgálati jubileuma alkalmá­
egyház presbitere, az állami elemi ból Signum Laudis kitüntetésben
iskolák gondnoksági elnöke, az ipa­ részesült és a kereskedelmi miniszter
rostanonciskola igazgatója, a Tur- és a posta igazgatósága küldte
keveí Atlétikai Club választmányi meg hosszú szolgálati ideje alatt
tagja, a Turkevei Polgári Lövész­ kifejtett érdemekben gazdag tevé­
egyesület alelnöke, az Országos kenységének elismerését.
Polgáriiskolai Tanárok Egyesületének
ANTONI ERNŐ római katholikus
tagja. Több folyóiratnak és hírlap­ plébános. Tűrkeve. Ernődön szüle­
nak munkatársa. Vezetője és elő­ tett 1886-ban. Középiskoláit 1905adója a Turkevei Iskolánkivüli Nép­ ben Miskolcon, teológiai tanul­
művelési Bizottság által évenkint mányait Egerben végezte, ahol
rendezett tanfolyamoknak és isme­ 1909-ben szentelték pappá. Pályá­
retterjesztő előadásoknak. Irodalmi ját a borsodmegyei Sáta község­
téren több munkája jelent meg. ben mint káplán 1909-ben kezdte
„Erdélyi János életrajza", „Jókai Mór meg. Működésének több állomásai
élete", valamint egy hosszabb tanul­ után 1920-ban lett Tűrkeve plé­
mánya Petőfi Sándorról szép sikert bánosa, ahol azóta is igen szép
arattak. Hosszú ideig társszerkesz­ tevékenységet fejt ki a hitélet kitője volt a „Turkeve" című helyi mélyitése és Tűrkeve város kultu­
lapnak is. A világháború alatt mind­ rális fejlesztése terén. Társadalmi
végig katonai szolgálatot teljesített. tevékenységével is Tűrkevén álta­
Huszonkilenc hónapot töltött a fron­ lános köztiszteletet, közmegbecsü­
ton. Részt vett az első szerbiai lést váltott ki. Tagja az Állami
hadjáratban, a doberdói harcokban Elemi Iskolák Gondnokságának, a
s több hónapot töltött az orosz és Vöröskereszt Egyletnek, a turkevei
román harctereken. Front-szolgálata Hitelszövetkezet igazgatóságának,
alatt három vitézségi éremmel s a valamint az Óvodák Gondnoksá­
Károly csapatkereszttel lett kitün­ gának.
tetve. Tulajdonosa a karddal és si­
A túrkevei plébánia 1790-ben
sakkal díszített háborús emlékérem­ alakult. A világháború alatt elreknek.
virálták a templom orgonájának
ANTONI MIHÁLY m. kir, posta­ sípjait és egy harangot, amit azon­
mester. Turkeve. Ernődön született ban 1925 ben meglehetős áldoza­
1862-ben. Gimnáziumi érettségijét tok árán sikerült pótolni Az egy­

105

házközség 1929-ben építtette egy
egytantermes^ tanítói](lakással el­
látott elemi iskolát és 1930-ban
renoválták a plébánia épületét. A
hitélet fejlesztése terén több egye­
sület támogatja az egyházközséget,
igy többek között a Rózsafűzér
Társulat, a Jézus szentszive Tár­
sulat, a Hitterjesztési Egyesület, a
Szivgárda, stb.CZIRIÁK GÉZA református lel­
kész, Turkeve. Kunhegyesen szü­
letett 1890 ben. Gimnáziumi érett­
ségijét 1909-ben
Mezőtúron
tette
le, teológiai tanul­
mányait a debre­
ceni teológiai aka­
démián 1913-ban
végezte. — Még
ugyanabban
az
esztendőben es­
küdt felügyelője lett a debreceni
akadémiai internátusnak. 1913 de­
cember 21-től segédlelkész volt
Turkevén és 1921 óta rendes refor­
mátus lelkésze a városnak. Tagja a
városi képviselőtestületnek, a var­
megyei törvényhatósági bizottságnak.
Elnöke a Presbitériumnak, az Óvoda
felügyelő bizottságnak, Anya- és
csecsemővédő Egyesület helyi fiók­
jának és a községi iskolaszéknek.
Tagja még a „Turkevei Hírlap"
szerkesztőbizottságnak, a Mezőtúri
Öregdiákok Egyesülete választmá­
nyának és a református iskolaszék­
nek. Az egyházközség 1930-ban
egy kéttantermes tanítói lakással
ellátott iskolát építtetett és ugyan­
akkor a lelkészi lakot és a templo­
mot renováltatta. Az egyházközség
évente több, mint 100 gyermeket
ruház fel és ezenkívül anya- és

'104

csecsemővédelmet is gyakorol igéit
jótékonyan. A hitélet kimélyitésében
a Leányegylet és a belmissziói
bizottság is résztvesz.
Dr. SZILÁGYI DÁVID ügyvéd,
Turkeve. Született 1882-ben Turke­
vén. Gimnáziumi érettségijét 1901ben tette Kisúj­
szálláson, egye­
temi tanulmányait
Budapesten és Ko­
lozsvárott végezte
1910-ben — és
ugyanakkor avat­
ták doktorrá. Tur­
kevén kezdte meg működését 1913ban és azóta is Turkevén van ahol
ténykedése őszinte köztiszteletet
váltott ki. Tiszteletbeli ügyésze a
városnak, választmányi tagja a tur­
kevei Kaszinónak, tagja a képviselő
testületnek és a vármegyei törvény­
hatósági bizottságnak. Ügyésze a
turkevei Hitelszövetkezetnek, az
Ipartestületnek, elnöke az Iparos
Szövetkezetnek. A forradalom alatt
a helybeli polgárőrség főparancs­
noka volt. Á városi vízvezeték épí­
tése, valamint a villanyvilágítás be­
vezetése körül jelentős érdemeket
szerzett, mert nagymértékben neki
tulajdonítható ezeknek a munkála­
toknak a lebonyolítása. Irodalmi
tevékenységében társszerkesztője a
„Turkevei Hírlapnak" is
ADflMETZ LEÓ gyógyszerész,
Turkeve. A sziléziai Mostyban szü­
letett 1869-ben. Gimnáziumi tanul­
mányait Késmárkon és Lőcsén vé­
gezte, 1893 ig a bécsi egyetem
hallgatója volt. Ettől az évtől kezdve
1898-ig Kenderesen és azóta Tur­
kevén vezeti gyógyszertárát. Tény­
kedéseiben Turkeve minden vonat­
kozású fejlődését és haladását szol­
gálja és ezért is általános köztisz­
teletben részesül.

&

Kisújszállás.
Kisújszállás 1418-ban kun helység volt és egy 1501-ben kiadott
határ járási okirat szerint a várost, akkor községet Péterszállásnak nevezték.
Kisújszállást egy 1557 évi jelentés rendesen adózó községnek mondja.
1690 körül ismét teljesen elpusztították a községet a törökök (egyes források
szerint a tatárok, vagy rácok) és úgy feldúlták a helységet, hogy az elmenekült
családok közül még 1708 körül is csak néhányan tértek vissza. A község 1708ban kezdett ujraépülni és 1740-ben már városi életet folytatott, sőt kitűnő
középiskolája is volt. 1879 ben lakosainak száma 10.732 volt, 36 kereskedővel,

Kisújszállás. Róm. kath. templom.

189 iparossal. Gimnáziuma 6 osztályos volt és 14 népiskolában ugyanannyi
tanító működött. A téli hónapokban világítása volt és majdnem valamennyi
utcája téglajárdával volt kiépítve.
Az 1920-as népszámlálás szerint 13.766 lélek élt 3221 házban a
105

város 35.528 kaiasztrális hold területén. A szinmagyar városban mindősszé
1 lakos nem beszélte a magyar nyelvet és 3097 lakos nem irt és olvasott.
A háború utáni összeomlás nagy megpróbáltatás volt a városnak
is, de kommunizmus csak fokozta gazdasági vérveszteségét. A kommunistákat a román hadsereg zavarta
ki a városból, azonban olyan
áldozatot hozott ezért, mely
tulment minden kereten és való­
sággal megbénitolfa Kisújszállást.
A város ostroma alatt majdnem
valamennyi középületnek tetőzetét
ágyutűz tette tönkre. Az erős
ágyúzás alatt a polgármester há­
zába is beütött egy gránát. A
románok bevonulásával pedig ál­
talános
fosztogatás vette kezdetét.
Kisújszállás: Városháza.
Minden elmozditható gépet, fel­
szerelést értéket
elhurcoltak,
még a nyári lakásokat is kifosztották. A takarmányt elvitték, az állatállományt
elhajtották. A dicsőséges román megszálló sereg műveletei nagyon emlé­
keztetők voltak a tatárjárásra. Kivonulások után a város fellélegzett, pedig
ott volt maga felett Magyarország katasztrófája: Trianon.
A háborús gondok, a forradalmak, a megszállás és kifosztás után
talpraállítani egy kis magyar várost nagy feladat volt. De a magyar
élniakarás, a szívósság, a történelmi hivatottság és a kunmagyarság ősereje
lehetővé tették, hogy megmentsék a várost a magyar jövőnek.
Építkezés és beruházás vette kezdetét és rövidesen számtalan
utcán épült gyalogjáró, új iskolák épültek a régiek helyén és egy szociális
intézmény nyomorék gyermekek számára 150 bentlakónak berendezve. A
hősök emlékszobra helyett a hősök házát fogják a közeljövőban építeni,
amely főleg az ifjúság nevelését lesz hivatott szolgálni.
A város közbiztonsága, közegészségügye, pedagógiája és szociál­
politikája olyan nívón áll, mely biztosítja a fejlődést és a haladást.

106

í)r. GAÁL JÁNOS polgármester,
Kisújszállás. Ugyanott született 1878bán Középiskoláit Kisújszálláson,
jogi tanulmányait a debreceni egye­
temen végezte, mig az ügyvédi vizs­
gát 1909-ben Budapesten tette le.
1910 ben
Kisújszálláson; ügyvédi
irodát nyitott és 1918 ig tartotta fenn,
amikor édesatyja 35 évi polgármes­
tersége után nyugalomba Vonult és
Dr. Gaál Jánost választották meg
egyhangúlag Kisújszállás.város pol­
gármesteréül. A világháború kitö­
résekor 1914 ben vonult be, a szerb
fronton küzdött, ahol harcképtelenné
vált és ezért a hadtápnál mint utász
és munkásosztag parancsnoka lesze­
reléséig teljesített szolgálatot. Leszelése után elfoglalta polgármesteri
hivatalát, ahol minden törekvése a
város gazdasági, kulturális, szociális
ésipari fejlesztésére irányul, amenynyiben a városfejlesztésére a város
anyagi
helyzete megengedi. Az
1929 évi általános tisztujjításnál
egyhangúlag választották meg pol­
gármesterré.

PÁPAY ISTVÁN főjegyző, Kis­

újszálláson. Ugyanott született 1880bán. Középiskolai tanulmányait szülövárosábana köz­
igazgatási tanfo­
lyamot pedig Deb­
recenben
1901ben végezte. Pá­
lyáját Kisújszállá­
son 1899-ben, mint
jegyző gyakornok
kezdte és a kö­
vetkező évben
Biharmegyében,
mint segédjegyző működött. 1902ben Kisújszállás rendőrkapitánya
lett és 1908-ban megválasztása foly­

tán átvette a tőjegyzöséget. fezirányü
működésében mindenkor a város
közigazgatási, gazdasági és kultu­
rális érdekeit szolgálta,amivel őszinte
köztiszteletet váltott ki Társadalmi
működésében presbitere a reformá­
tus egyházközségnek és a gimná­
ziumi iskolaszék tagja. Irodalmi
munkásságot is fejt ki, a „Kisújszál­
lás és Vidéke" című helyi iapban,
melynek belső munkatársa.
Dr.KONCZ IMREügyv.tiszliorvos,
Kisújszállás. Ugyanott született 1868bán. Középiskolait
Debrecenben
1886-ban, felsőiskoláit Kolozsvárott
végezte és ugyanott szerezte meg
diplomáját is 1891 ben. Pályáját a
kolozsvári kórház sebészeti és sze­
mészeti osz'ályán kezdte meg, ahol
később mint tanársegéd működött
Mezőtúron városi tisztiorvos volt,
Kisújszálláson
mint magánorvos
kezdte meg működését, később vá­
rosi tisztiorvos lett. A Vöröskereszt
egyesület helyi fiókjának elnöke és
tagja az Országos Orvos Szövet­
ségnek és m. kir. egészségügyi
tanácsos.
Dr. NAGY SÁNDOR városi tisz­
tiorvos, Kisújszállás.
Tiszadobon
született 1887 ben. Középiskolai ta­
nulmányait Kisújszálláson 1905-ben,
felsőiskolai tanulmányait Budapesten
végezte, ahol 1912-ben nyerte el
diplomáját. Pályáját Lőcsén mint

kórházi orvos kezdte el, majd 1918ban Kisújszállásra került, ahol azóta
is megszakítás nélkül
működik.
Alelnöke a Vöröskereszt helyi fiók­
jának. A világháború kitörésekor
1914-ben vonult be katonai szolgá­
latra és az orosz fronton teljesített

107

előbb mint segéd, majd később mint
főorvos katonai egészségügyi szol­
gálatot. 1918-ban szerelt le a ko­
ronás arany vitézségi éremmel.
VADAS ALADÁR rendőrtanácsos,
a kapitányság vezetője, Kisújszállás.
Dégen született 1883 bán. Közép­
iskolai tanulmányait Veszprémben,
Zalaegerszegen és Budapesten vé­
gezte. Pályáját Esztergomban mint
közigazgatási gyakornok kezdte meg,
ahol rövid idő múlva helyettes alkapitányá nevezték ki érdemes mű­
ködésének elismeréséül. Szerepesházán már, mint kapitány működött,
ahonnan 1919-ben Ceglédre mene­
kült. Itt három évig vezető rendőr­
kapitány helyettes volt, majd 1922ben Kisújszálláson vette át, mint
rendőrtanácsos a kapitányság veze­
tését.
LÉMAN KÁLMÁN római katholikus Plébános,-Kisújszállás. A szatmármegyei Mérk községben született
1887-ben. Középiskolai tanulmányait
Nagykárolyban 1907-ben, főiskoláit
Egerben 1911-ben
végezte és
ugyanott szentelték pappá. Pályáját
Mezőtárkányon 1911-ben mint káp­
lán kezdte meg, majd Kunszentmártonban és Ozdon mint hitoktató mű­
ködött. Kisújszállásra 1927-ben ke­
rült ahol azóta is plébános. Hitéleti
működésén kivül vezetője az összes
helyi római katholikus egyházi egye­
sületnek és általában széleskörű tár­
sadalmi működésével is nagy köz­
tiszteletet váltott ki.
A kisújszállási önnálló római ka­
tolikus egyházközség 1908-ban ala­
kult meg. Területén körülbelül 800
tisztviselő, kereskedő és iparos volt
már régebbi időből, akik azonban
mint a fiók egyházközség hívei a

108

szomszédos Kendereshez tartoztak.
A kisújszállási katholikusoknak akkor
egy-egy tantermes iskolájuk volt,
ami azonban egyáltalán nem elégí­
tette ki a pedagógiai szükségletet.
1908-ban azonban néhai Debreczeni
János egri kanonok, nagyprépost
45.000 koronáért megvette a ma is
fennálló plébániai épületet és a lel­
kész jövedelméül földbirtok helyett
kétszázezer korona értékű kötvényt
vásárolt. A világháború végével
azonban sok csapás érte az egy­
házközséget. A kisújszállási egyházi
személyzet állampapírokba alapított
megélhetése romba dőlt. Az állam­
papírok kamatait a kommunizmus
után megint rendszeresen kapta az
egyházközség azonban ezeknek az
összegeknek a vásárló ereje nagyon
kicsire zsugorodott. Azonban a hí­
vek, valamint az egyházközség plé­
bánosa lelkes működésének meg
volt az eredménye és rövid idő alatt
sikerült roppant anyagi gonddal
küzdő egyházközségét pénzügyileg
is rendbe hozni. így többek között
a régi egy iskola helyett az egy­
házközségben már kettő van és az
eddig meszelt-falu templom rendezve
renoválva és kifestve van. A hité­
let kimélyült és az egyházközséget
az Oltáregyesület, a Mária Kongragáció, a Szociális Missió társulat
valamint a Katholikus Kör is ered­
ményesen támogatja munkájában.
TÖRÖK IMRE református esperes,
Kisújszállás. Debrecenben született
1867-ben. Középiskoláit 1885-ben,
teológiai tanulmányait szülőhelyén
végezte 1889-ben. Pályáját báró
Radvánszky családnál kezdte, ahol
mint nevelő 3 évig működött. Később
a debreceni kollégiumnál volt helyet­

tes tanár, majd Tiszaroffon 10 évig
és kunhegyesen két évig mint lelkész
fejtett ki tevékenységet. Kisújszál­
láson 1904 óta van, ahol ténykedését
általános elismerés kiséri. Hivatásán
kívül szerkeztője és kiadója a
„Szeretet" című egyházi lapnak.
Tanulmány utat 1909-bentettSveicba
1926 bán Észt és Lengyelországban
volt, majd Ausztriába utazott. Szent­
földi útja 1931-re van előkészítve.

NAGY ISTVÁN református lelkész,
Kisújszállás. A biharmegyei Bojt
községben született 1861 ben. Kö­
zépiskoláit Nagyszalontán, Mezőtu-

ronés Debrecenben végezte. Ugyanott
folytatta teológiai tanulmányait is.
Pályáját szülőhelyén kezdte meg

1885 ben mint segéd lelkész, 1887-től
Karcagon helyettes tanár volt, majd
Nagyváradon működött 1889-től,
1891-ig. Pályafutásának még egy­
két állomása után 1906 bán került
Kisújszállásra, ahol azóta mint rendes
lelkész általános köztisztelet mellett
fejt ki tevékenységet. Hitéleti műkö­
désén kívül széleskörű társadalmi
tevékenységet fejt ki. Megalapította
a református ember baráti szövet­
ségeket, egy árvaházat alapított és
azt vezeti, megszervezett egy refor­
mátus leányegyesületef, melynek ő

a lelki vezetője. Irodalmi térén is
sikereket ért el kitűnő cikkeivel és

tartalmas munkáival.
BODOR LAJOS BÉLA reformá­
tus igazgató-tanító, Kisújszállás.
Turterebesen született
1878 bán.
Középiskoláit Halmiban, a tanióképzőt Máramarosszigeten végezte és

1896-ban nyerte el oklevelét. Pályá­
ját Szinérváralján kezdte el, mint
rendes tanító, majd 1897-ben került
Kisújszállásra, ahol kiváló képessé­
geinek elismeréseként már a kö­
vetkező esztendőben igazgató-tanító
lett, ahol azóta is működik. Rend­
kívül nagy kiterjedésű társadalmi
tevékenységet fejt ki, melynek so­
rán többekközött elnöke a Heves­
kunsági Egyházmegyei tanító Tes­
tületnek, alelnöke a Vármegyei Ál­
talános Tanító Egyesületnek, tagja
az Országos Szövetség igazgatósá­
gának, az Egyházmegyei Tanügyi
Bizottság elnöke és előadója,. Ezen­
kívül presbiter, a református és
községi iskolaszék és az állami
iskolák gondnokságának tagja. A
KANSZ helyi csoportjának titkára
és tagja a kisújszállási Vöröskereszt
városi választmányának. Még számos
egyesület, szövetkezet és testületnek
vezetője tagja. Irodalmi tevékeny­
séget is fejt ki és felelős szerkesz­
tője a „Kisújszállás és Vidéke„
című szépirodalmi és politikai heti­
lapnak. A világháború idején 1915ben vonult be katonai szolgálatra,
azonban a következő évben hiva­
tali érdekből felmentették. Lesze­
relése után egy százágyas kisegítő
kórházat állitatott fel kitűnő meg­
szervezésével,
amelynek
mind­
végig vezetője volt. Harmincéves
pedagógiai működése alkalmával
kitüntető miniszteri elismerésben ré­
szesült.

Dr. CSÁNYI JÓZSEF orvostudor
fogorvos, Kisújszállás. Pacséren szü­
letett 1900-ban. Középiskolai tanul­
mányait a budapesti
református
gimnáziumban 1918 bán végezte.

109

a budapesti egyetem orvosi fakul­

szállási iskola fogászati rendelő veze­

tásán 1924-ben ok­
levelét 1927-ben
pedig szakorvosi
képesítését nyerte
el. Pályáját Kisúj­

tője. Hivatásán kivül társadalmi tevé­
kenységet folytat és igy tagja a Keresz­
tény Ifjúsági Egyesület választmá­
nyának és a vármegyei törvényha­
tósági bizottságnak. A világháború
idején a szabadkai VI. honv. gyalog­
ezredben, majd az olasz fronton
Isonsó hadseregben szolgált.

szálláson 1926 bán
már mint önálló
orvos kezdte el. Kenderesi és Kisúj­

110

Karcag.
Régi kulturterület Karcag város is. A város eredetére nézve a
rendelkezésre álló dokumentumok a XIV. századig mennek, de a város,
illetve akkor még község alakulásáról, fejlődéséről elfogadható bizonyí­
tékok nem igen maradtak fenn. 1879-ben, amikor a város szabályrende­
letét újból alakította 14.980 lakosa volt 73 kereskedővel és 197 iparossal.
Szépen működő négyosztályú gimnáziuma volt, tizenhat népiskolája állott
fenn, melyekben tizenhat tanító működött. A városnak akkor már egy
heti lapja is volt, a »Nagy-Kunság«. Az 1920. évi népszámlálási adatok
szerint a város 67.223 katasztrálís hold területén, 5550 házzal, 22.569
lakossal birt. Ezek közül az analfabéták száma 5287.
A kommunizmus alatt nagyon sokat szenvedett és vesztett a
varos, de összehasonlítható nagyobb veszteségek érték a román meg­
szállás alatt A megszálló csapatok minden
gabonát és majdnem a teljes állatállományt
elvitték, úgy hogy a várost kivonulásukra
teljesen kifosztották. Ezek dacára az utolsó
tíz év alkotásai között elsősorban a vízve­
zetéki hálózat fokozatos fejlesztését kell
kiemelni. A pedagógia fejlesztésére két
tanyai iskola épült, melyekben öt tanerő
tanít Felépittette a város 360.000 pengő
költséggel a kultúrpalotát is és ebbe az
épületbe helyezték el a városi mozit, vala­
mint az értékes tárgyakat őrző Nagykun
múzeumot. Renoválták a városi gőz- és
kádfürdőt és teljesen modern felszereléssel
látták el. Kitűnő strandfürdő létesült nyolc­
Karcag. Református templom.
tíz katasztrálís hold területen, melynek
forrásából táplálkozó vize erősen jód és brom tartalmú.
111

Lakosainak száma ma 24.000 tehető, Hősi halottja 600 van a
városnak, hadirokkantja 283, hadiözvegye 171 és hadiárvája 98.
Karcag város 1897-ben háromszáz katasztrális hold földet ado­
mányozott a földmives iskola részére. A Magyar Királyi Mezőgazdasági
30 tanuló részére épült, de látogatottsága miatt bővíteni kellett.
A szakiskolánál Karcag város közönsége 3, Jász-Nagykun-Szolnok vár­
megye 5 alapítványi helyet tart fenn. A karcagi római katholikus egyház­
község plébániájának alakulásá­
ról nincsenek megbízható ada­
tok, annyi azonban megállapít­
ható, hogy XVI. század közepéig
állott fenn. A reformáció terje­
dése következtében megszűnt
plébániát Mária Terézia állíttatta
fel 1796-ben. Temploma 1775-ben
épült és 1901-ig állott fenn, ami­
kor a vallásalap egy igen szép
román stilü templomot építtetett
Karcag. Városháza.
a régi helyébe A hívek száma
1789 ben 2400 volt és 1930-ban
5500 lélek. Az egyházközségnek három iskolája van tiz tanteremmel
melyekben körülbelül 500 tanuló részesül oktatásban. A szalvator
apácáknak igen szép emeletes zárdájuk van 4 tanteremmel és egy kis
templommal. A hitélet fellendítésére a Szivgárda a Mária Kongregáció és
a Szociális Missziótársulat is igen szép tevékenységet fejt ki.
A város minden vonatkozású fejlődését a városvezetőség mellett
számos gazdasági, ipari, kulturális és társadalmi egyesület szolgálja.

> »

112

Dr. HAJNAL ISTVÁN polgármes­
ter, Karcag.
Született ugyanott
1885-ben. Jogtudományi tanulmá­
nyainak elvégzése után pályáját Kar­
cag város közigazgatásánál kezdte,
ahol nemsokára a város főjegyzője
lett. Ebben a minőségben 1920-tól
az egy évig üresedésben lévő pol­
gármesteri állás ügykörét mint he­
lyettes látta el. Később polgármes­
ternek választották meg és azonnal
hozzálátott városfejlesztési program­
jának megvalósitásához, melynek
nagy eredménye többek között a
kultúrpalota felépítése és a gázkút
feltárása volt. Működésében min­
denkor a város fejlesztésére és fő­
leg pénzügyének rendezésére törek­
szik. Tevékenysége általános köz­
megbecsülést és köztiszteletet vált
ki. Széleskörű társadalmi tevékeny­
sége során a Széchenyi Társaskör­
nek, a Nagykun Sportligának, a
községi Iskolaszéknek, a Vöröske­
reszt helyi fiókjának, a Mezőgaz­
dasági Takarékpénztár felügyelőbi­
zottságának, valamint számos társa­
dalmi egyesületnek elnöke. Tagja a
Református Presbitériumnak és a
gimnázium igazgató tanácsának.
PÉNTEK JÓZSEF főjegyző, Kar­
cag. Ugyanott született 1882-ben.
Középiskolai tanulmányait Késmár­
kon végezte 1901-ben, érettségi
vizsgájával. A közigazgatási tanfo­
lyamot 1904-ben Debrecenben fe­
jezte be. Pályáját Tiszakürtön kezdte,
1905-ben mint aljegyző. 1907 ben
már főjegyző voltTiszaugon, 1909töl Tiszavárkonyban, 1911-től Kar­
cag közigazgatási főjegyzője. 1916tól Karcag város közigazgatási ta­
nácsnoka és 1927-től a város fő­
jegyzője. Általános elismeréssel ki­
8

sért hivatásbeli működésén kivül
társadalmi tevékenységet is fejt ki
és igy tagja a Iskolaszéknek, a
Gimnáziumi Tanácsnak, a Takarék­
pénztár választmányának, református
presbiter és vezető tagja még szá­
mos egyesületnek és testületnek.
DR. SANTA PÉTER városi tiszti­
orvos. Karcag. Ugyanott született
1879-ben. Középiskoláit Karcagon,
az egyetemet Budapesten végezte.
Ugyanott nyerte el tisztiorvosi ok­
levelét is. Pályáját a Stefánia gyer­
mekkórházban kezdte el, majd a
Szent István kórházban volt gya­
kornok, ahol rövidesen segédorvos
és alorvos lett. 1915 ben került
Karcagra, ahol városi tisztiorvosnak
választották meg. 1914-ben vonult
be katonai szolgálatra és az orosz,
olasz és a román frontokon mint
csapatorvos teljesített szolgálatot.
1918 bán szerelt le, a Signum
Laudis, a Károly csapatkereszt és a
Vöröskereszt érdemérem kitünte­
tésekkel.
Dr. ELBEL TIBOR m. kir. köz­
jegyző, Karcag. Nagykárolyban szü­
letett 1872-ben. Középiskoláit Kas­
sán, egyetemi tanulmányait Buda­
pesten végezte, ahol ügyvédi vizs­
gája után a közjegyzői pályára lépett.
Működésének első állomása Debre­
cen. ahol helyettes közjegyző volt,
majd onnan Karcagra került, ahol 20
éve mint királyi közjegyző működik.
Intenzív társadalmi tevékenységében
ügyvezető elnöke az Úri Kaszinó­
nak, 14 év óta társelnöke a Széc­
hényi társaskörnek, elnöke a városi
Takarék-pénztárnak, tagja a vár­
megyei törvényhatóság bizottságnak,
113

a városi képviselő testületnek, va­
lamint számos egyesületnek.
Dr. MARINKA LAJOS forgalmiadó
hivatali főnök, Karcag. Kolozsvárott
született és ugyanott végezte a
felsőiskoláit. Pályáját Kolozsvárott
kezdte meg, mint rendőrfogalmazó,
ahol később tb. rendőrkapitány lett,
majd a bűnügyi osztály vezetője és
végül a rendőri büntető biró volt.
Menekülése után a karcagi forgal­
miadó hivatal főnökévé nevezték ki
1914-ben vonult be harctéri szolgá­
latra és az orosz, később az olasz
fronton küzdött. Kitüntetései} Signum
Laudis a kardokkal és a Károly
csapatkereszt.
atkári SZALAY LÁSZLÓ es­
peres plébános, Karcag. Egerben
született 1872-ben Középiskolai és
theológiai tanulmányait szülőhelyén
végezte, ahol 1894-ben szentelték
pappá. Pályáját mint káplán kezdte
Sáta községben, majd Recsken
és Jászapátin működött. 1899-től
1921-ig Gyáva község plébánosa
volt. 1920-ban értékes és ered­
ményekben gazdag hitéleti műkö­
désért a rakamazi kerület esperessévé nevezték ki. 1921 óta Karcag
város esperes plébánosa. Hiva­
tásán kívül gondnoka volt a Vörös­
kereszt kórháznak, ahol elisme­
réssel kisért működését a Vörös­
kereszt diszéremmel tüntette ki.
Mint virilista tagja a képviselő
testületnek, a vármegyei törvény­
hatósági bizottságnak, a római
katholikus egyháztanácsnak, elnöke
az iskolaszéknek, tanfelügyelője az
Egyházkerületnek és tanácsadója a
Szociális Missiós társaságnak.
TÖRÖK VINCE református lel­
kész, Karcag, A biharmegyei Mar-

114

gittán született 1875 ben. Középis­
koláit és
teológiai tanulmányait
Debrecenben végezte. Pályáját Haj­
dúböszörményben mint segéd lelkész
kezdte el, 1903-ban választották
meg Tiszaeszláron rendes lelkész­
nek, ahol egyházmegyei jegyző is
volt, majd 1909-ben került Karcagra,
ahol azóta is megszakítás nélkül
lelkésze a városnak. Kiváló egyházi
szónok és iró, aki ezirányú műkö­
désével is általános köztiszteletben
és megbecsülésben áll. Igazgatósági
elnöke a Hangya fogyasztási szövet­
kezetnek.
Dr. OLASZ VILMOS nyugalma­
zott rendőrkapitány, Karcag. Debre­
cenben született 1880-ban. Debre­
cenben végezte közép és felsőisko­
láit és ugyanott avatták az állam­
tudományok
doktorává. Pályáját
1912-ben Debrecenben kezdte el, a
rendőrség szolgálatában. Karcagon
1916-ban nevezték ki a város vezető
rendőrkapitányának, ahol 1922 ig
működött nyugalomba vonulásáig.
Működésére általános közbecsüléssel
tekintenek, mert mindenkor Karcag
város lakóinak biztonságát, valamint
a város mindenvonatkozásu érdekeit
tartotta szeme előtt.
Dr. RIMASZOMBATI ISTVÁN
ügyvéd, Karcag, Ugyanott született
1887-ben. Középiskoláit Karcagon
és Rozsnyón a tudományegyetemet
Debrecenben és Kolozsvárott vé­
gezte, ügyvédi vizsgát Marosvásár­
helyen 1914-ben tett le. A világ­
háború kitörésekor 1914-ben vonult
be katonai szolgálatra és 1918-ban
szerelt le másodosztályú vitézségi
érem, két Signum Laudis a kardokkal
és Károly csapatkereszt kitüntetések­
kel. Karcagon 1922-ben nyitott önálló

ügyvédi irodát ahol ügyésze a
városi Takarékpénztárnak és Gazda­
sági Egyesületnek, valamint tagja
városi képviselő testületnek.
B. KISS JÁNOS földbirtokos,
Karcag. Ugyanott született 1868
bán. Iskoláinak elvégzése után
saját birtokán gazdálkodott, melyet
azóta is vezet. Társadalmi tevé­

8*

kenysége során tagja a városi
képviselőtestületnek, a vármegyei
törvényhatósági bizottságnak, a re­
formátus egyháztanácsnak, elnöke
a karcagi Vadász Társaságnak és
tagja a Mezőgazdasági Takarék­
pénztárnak és a városi közmű­
veknek.

115

Központi járás.
A háborúval, forradalmakkal és természeti csapásokkal sújtott
járás a legválságosabb időket élte a Trianon utáni tíz esztendőben. A járás
területén lévő Szolnok város székhely, hét község, tizenhat puszta és
a tanyák már számtalan katasztrófát értek meg. A községek nagy része
a XI. és XII. században alakultak, de alakulásuk óta természeti csapásoknak,
ragályos betegségeknek, tűzvésznek, árvíznek, tatárdúlásnak, törökvésznek
és a rácok véres pusztításainak voltak kitéve. Nem egy község kétszerhqromszor is elpusztult, de a szívós és törhetetlen erejű magyar lakosság
azokat mindig újraépítette. így a községek gyakran változtatták helyűket,
mert a lerombolt, elpusztított, vagy árvíz öntötte községek mellett építették
fel új fészkeiket.
Óriási kulturális eredményeket érhet­
tek volna el, ezek a községek a székhellyel
együtt, ha ezek a pusztítások legalább
részben elkerülték volna.
A fejlődési
folyamat az 1880 as évek táján indult meg,
amikor a megye közigazgatásának rende­
zése volt.
A világháború a forradalmak és
különösen a kommunizmus ideje nagy meg­
próbáltatást jelentett a járásnak. A kommu­
nisták a járás területén is harcban állottak
a román hadsereggel és ezeknek a har­
coknak sok rombolás lett a szomorú ered­
ménye
A kommün után lassan magához tért
‘ a járás kifosztott s elcsigázott lakossága
és a régi magyar élniakarással megindutak a munkák, a beruházások és az építkezések, öt községében építtettek

116

állami és községi elemi népiskolákat. Vezseriy községben egg római
katholikus templomot építettek, eggidőben egg szép kulturházzal. Rákóczifalván mozgószínház épült színpaddal felszerelve, A vízszolgáltatás javí­

tására négg községében fúrtak artézi kutakat, a közlekedés javítására
pedig különösen két községében Szajolban és Naggkörüben folgt igen
szép út és gyalogjáró építés. Szajolban és Tiszavárkongban is felállították
a községek hősi halottjainak emlékművét. Nagg tempóban indult meg a
villanyvilágítás bevezetése az egyes községekben és a közlekedés javítá­
sára rendszeres autóbusz járatokat létesítettek. Egyéb beruházások és
renoválások folytak a járás területére eső Szajol, Rákóczifalva, Tiszavárkony
Vezseny, Nagykörű, Besenyszög és Kőtelek községekben.
Pí családi morál megőrzésére és a népbetegségek leküzdésére
kifejtett védekező eljárások, valamint az a rendszeres gazdasági munkál­
kodás, ami a járás életében tapasztalható teljes bizonysága annak, hogy
a trianoni katasztrófát is legyűri az a magyar nemzet, amelyiknek olyan
dolgos egyedei vannak, mint a Központi járásnak. A járásnak lakossága
minden válságon felülemelkedik, fáradhatatlan munkájával és szívós élniakarásával.

Dr. szolnoki SCHEFTSIK kereszt és a háborús emlékérem.
GYÖRGY tb. főszolgabíró, Szolnok. 1919-ben szervezője és vezetője
Ugyanott született 1892-ben. Közép­ volt a szolnoki ellenforradalmi har­
iskoláit Magyaror- coknak. A nemzeti hadsereg felállí­
szágon’és Ausztriá­ tásakor azonnal jelentkezett Szege­
ban, jogi tanulmá­ den és belépett a hadseregbe,
nyait Budapesten, ahonnan később a testőrséghez
munkabírása,
1923 bán végezte. került. Egyénisége,
Pályáját Szolnok értékes tevékenysége megyeszerte
vármegyénél kezd­ őszinte köztiszteletet vált ki.
te, ahol hat éven
SZAJOL. A község 1300 körül
keresztül várme­ alakult és 1332 ben már rendes
gyei jegyző volt. Szolnokon, mint könyvezetése volt, ami azonban a
ügyvédjelölt működik. Hivatásán későbbi harcok és dulások után
kívül széleskörű társadalmi tevé­ megsemmisült. A török hódoltság
kenységet fejt ki. Megszervezte a alatt a község teljesen elpusztult
Frontharcos Szövetség helyi cso­ a lakosság szétszóródott és elme­
portját és a szövetség helyi elnöke, nekült és csak a tőrök hódoltság
választmányi tagja a szolnoki »Tisza« megszűnése után tértek lassan
Evezős Egyletnek és a Vivő Klub­ vissza és építették fel a községet
nak. Megszervezője és igazgatója a régi helyétől északnyugatra. A
szolnoki Galamblövő Egyletnek és kommunizmus alatt épen úgy meg­
vezető tagja számos társadalmi és sínylette a tanácsköztársaság ural­
gazdasági egyesületnek. Szociális mát mint a többi községek. Azon­
ténykedése során ingyenkenyérrel ban a háború és forradalom után
és ebéddel látja el a szegénysorsú a nehéz viszonyok között álló
frontharcosokat és azok családtag­ község hozzálátott községfejlesz­
jait, valamint ruhaneműk kiosztásé-' tési programmjának megkezdésé­
val jelentősen hozzájárul a nyomor hez. 1925-ben artézi kutat fúrtak,
enyhítéséhez. Nyomorenyhítő akció­ 1923-ban a község hősi halottjai­
jához megszerezte a város/támo­ nak kegyeletes emlékoszlopot állí­
gatását is. Minden ténykedésével a tottak, 1928 bán római katholikus
vármegye, illetve a járás kulturális, elemi iskola épült és 1930 bán
szociális és gazdasági í fejlődését a községen keresztül vezető utat
meg.
mozdítja elő. A világháború kitöré­ kitűnő autóútnak építették
sekor 1914-ben vonult be katonai Folyamatban van a villanyvilágítás­
szolgálatra és az-orosz, valamint a nak bevezetése is.
JÓZSA GYULA főjegyző, Szajol.
francia frontokon küzdött 30 hóna­
pon keresztül. Kitüntetései: a III. A háromszéki Szárazajtán született
osztályú katonai érdemkereszt a 1887-ben. Középiskolai tanulmányait
kardokkal, a nagyezüst vitézségi Sepsiszentgyörgyön 1905-ben vé­
érem két példánya, a kisezüst, a gezte. Még ebben az évben HáromII-od osztályú német Vaskereszt, a székmegyében, Hidvégen mintsegédsebesülési érem, a Károly csapat­ jegyzö kezdte meg pályáját. 1916-

118

tói Gidófalván jegyző volt és 1926
óta Szajol község főjegyzője. Társa­
dalmi ténykedései során tagja a
szajoli Hitelszövetkezet igazgatósá­
gának és elnöke a Testnevelési
Bizottságnak. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és az orosz
fronton küzdött, ahol megsebesülése
után 1915 év végén mint honvéd
főhadnagy szerelt le. Kitüntetése: a
III.-ad osztályú katonai érdemkereszt
a kardokkal.
AüAM JÁNOS adóügyi jegyző,
Szajol. Jászapátin született 1903-ban.
Középiskoláit ugyanott, a jegyzőitanfolyamot Eger­
ben 1926 bán vé­
gezte el. Pályáját
ugyanebben az év­
ben Zaránkon kezd­
te el, majd Jászdózsán és 1929 óta
Szajolban működik.
Társadalmi tényke­
dése során a helyi Polgári Lövész­
egylet titkára.

CZEGLÉDI PÁL római katholikus
lelkész, Szajol. Jászárokszálláson
született 1887-ben. Középiskoláit
Gyöngyösön és Egerben, teológiai
tanulmányait Egerben 1909-ben vé­
gezte és ugyanott szentelték pappá.
Pályáját Bükkszentmihályon még
ebben az évben kezdte el, mint

káplán, majd Nagyvárkonyon, Me­
zőkövesden és

Jászberényben mű­

ködött. 1924 óta van Szajolban, ahol
hitéleti működésén kivül elnöke az
Olvasó Körnek, a Hangya Hitelszö­

vetkezet felügyelő bizottságának, va­
lamint az Iskolaszéknek.

RENNER JÓZSEF római katho­
likus kántor, igazgató-tanitó, Szajol.
A hontmegyei Bajtiban 1875-ben
született. Középiskoláit és a taní­
tóképzőt
Esztergomban végezte

1890-ben és ugyanakkor szerezte meg
oklevelét is Pályáját Bernecze-Barátiban 1889-ben kezdte meg, majd
Kisbárapátin és Boldog községben
működött. 1895 óta van Szajolban,
mint kántortanitó és 1923 bán vá­
lasztották meg igazgatónak. Tagja
a
vármegyei Tanító
Egyesület
választmányának már harminc esz­
tendeje, kilenc éve elnöke a török­
szentmiklósi és kunszentmártoni
egyesitett római katholikus körnek,
tagja a községi képviselőtestület­
nek, megszervezője a Katholikus
Olvasókörnek, amelynek
alaku­
lása óta 1889 töl a jegyűje, ügy­

vezető elnöke a Hangya Szövetke­
zetnek és az Iskolánkiviili Nép­
művelődés keretében előadásokat
tart.

RAKÓCZIFALVA. A község II
Rákóczi Ferenc tulajdonát képezte,
majd amikor birtokát elkobozták a
község a báró Malonyai család birto­
kába jutott. A Malonyai család
birtok-öröklésének
megszakadása
folytán a község a kincstár tulajdo­
nába ment át. A kommunizmus
bukása után lassan annyira rendez*
hette pénzügyeit a község, hogy
beruházásokra
és
építkezésekre
fordíthatott jelentősebb összegeket,
így többek között 1926 ben vezették

be a villanyvilágítást. Artézi kutat
furattak, utakat köveztek és autó­
buszjáratot létesítettek Szolnok és
Rákóczifalva

között. A Tiszán át
119

komp közlekedik. Van a községben
mozgószinház is, mely színpaddal
van ellátva, Az önkéntes fűzoltótes­
tület 20 tagból, a leventeegyesület
360 tagból áll. Több társadalmi
egyesület szolgálja még a község
gazdasági és kulturális fejlődését.
Említésre méltó, hogy a község­
háza az iskola és a jegyzői lakás II
Rákóczi Ferenc lebontott vadász­
kastélyának tégláiból épült. A község
területe 9.935 katasztrálís hold,
aminek jórésze nagybirtok. Az OFB
256 házhelyet osztott ki, melynek
nagyrésze beépítésével egy új telep
létesült 500 lakossal. A község
lakosainak száma ma 5500-re tehető.
LIPTÁK GÉZA főjegyző, Rákóczifalva.
Miskolcon
született
1887 ben. Középiskoláit ugyanott
1905* ben, a közigazgatási tanfolya­
mot Budapesten 1910-ben végezte.
Pályáját Tápióságon mint gyakor­
nok kezdte meg majd Jászapátin
segédjegyzö és 1913-tól Szajolban
mint főjegyző ‘működött. Rákóczifalvának 1926 óta főjegyzője. Igaz­
gatója a Hangya Fogyasztási Sző-'
vetkezetnek, elnöke az állami elemi
iskolai Gondnokságnak, a római
katholikus egyházközségnek, a Tűz­
oltó testületnek és vezető tagja
több helyi egyesületnek.

NAGY
TIBOR
segédjegyző,
Rákóczifalva. A békésmegyei Bucsatelepen született 1899-ben. Közép­
iskoláit Nagyváradon és Kisúj­
szálláson
érettségivel
1917-ben,
a jegyzői tanfolyamot pegig Eger­
ben végezte, 1922-ben. Pályáját
Rákóczifalván kezdte meg, ahol
azóta megszakítás nélkül működik.
Társadalmi tevékenységében ok­
tatója a Levente Egyesületnek.
120

A világháborúban 1917-től 1918-ig
az olasz fronton küzdött és lesze­
relésére a bronz vitézségi érmet
éz a Károly csapatkereszt kitünte­
téseket szerezte meg
RÉSZ JÓZSEF állami elemi is­
kola igazgató Rákóczifalva. Kaplonyban született 1895-ben. Közép­
iskoláit gimnáziumi érettségivel 1911ben, a tanítóképzőt Egerben 1915ben végezte 1922 óta van Rákóczífalván ahol működése kezdetén tanító
volt, de rövidesen igazgatóvá ne­
vezték ki. Társadalmi ténykedése
során főoktatója a Levente egyesü­
letnek ügyvezető elnöke a Polgári
Lövész Egyletnek, az iskolánkivüli
népművelési bizottságnak, igazgatója
a tanonciskolának, a továbbképző
gazdasági iskolának és karnagya az
Iparos Dalkörnek. 1915-ben vonult
be katonai szolgálatra és az orosz
fronton küzdött 1916-ig, amikor meg­
sebesült és fogságba esett. 1922-ben
fogolycsere utján került csak haza.
SZENTMIKLÓSY JÓZSEF refor­
mátus lelkész, Rákóczifalva. A somogymegyei Júthon született 1863ban. Teológiai ta­
nulmányait Sáros­
patakon, Pápán és
Budapesten végez­
te. Pályáját 1887ben
Vezsenyben
kezdte meg és 1896
óta van Rákóczifal­
ván, ahol mint ta­
nító is működött, A község sok
szociális és kulturális teljesítménye
fűződik nevéhez, illetve munkássá­
gához.
KOVÁCS KÁLMÁN gyógysze­
rész,
Rákóczifalva. Czibakházán

született

1876-ban. Középiskoláit
Szolnokon és
Szarvason,
fő­
iskolai
tanulmá­
nyait a budapesti
tudományegyete­
men végezte. Pá­
lyáját
Csépán
kezdte meg, majd
Gyöngyösön
és
Szentesen működött Rákóczifalván
1910 óta van. ahol saját gyógyszer­
tárát vezeti.
Értékes társadalmi
munkásságáért is osztatlan köztisz­
teletben részesül. Alapító tagja az
Iparoskörnek és elnöke a Hitelszö­
vetkezet felügyelő bizottságának.
A kommunizmus alatt tanúsított
hazafias magatartásáért üldöztetés­
ben volt része, de a kommunizmus
összeomlása megmentette a komo­
lyabb következményektől.
TISZAVARKONY. A község ere­
dete nem sokkal a honfoglalás
idejére eső első települések kor­
szakába nyúlik vissza. A község
1550-ben, mint jól adózó falu sze­
repelt, de a török hódoltság alatt
elpusztult és területe legelőként volt
bérbeadva. A visszatelepülések 1730
körül indultuk meg. A háborús és a
forradalmas idők súlyos csapást
mértek a községre. A kommunista
és a román hadsereg csatározásai
alatt sok károsodás érte a községet.
Többek között összelőtték a templo­
mot és a tiszai gátakat nem tudták
védeni,
minek következtében a
Tisza kiöntött és másfél méter
magasságban elöntötte az egész
községet. Óriási munka várt a köz­
ségre, 1925 ben renoválták a templo­
mot, de még az előző évben köz­
adakozásból felállították a hősök

emlékművét, hogy a község 72
hősi halottjának emlékét kegyelettel
ápolják. A községnek 26 rokkantról
és 27 hadiözvegyről kell gondos­
2400 lélek,
kodnia. Lakossága
melynek egyharmadrésze reformá­
tus és kétharmadrésze római katho­
likus vallású.
SZÉKELY ISTVÁN főjegyző, Tiszavárkony. Mikházán született 1891ben Középiskoláit Marosvásárhelyen
1910 ben, a közi­
gazgatási tanfolya­
mot ugyanott 1913ban végezte el. Pá­
lyáját Marosvézsen
mint segédjegyző
kezdte el, Székelydályán mint kör­
jegyző
működött.
Később Magyarvégen volt h. köz­
jegyző, ahonnan Budapestre került.
Tiszavárkonyban 1921 ben válasz­
tották meg adóügyi jegyzővé, 1922ben pedig a község főjegyzője lett.
Fáradhatatlan és eredményes tevé­
kenységéért őszinte köztiszteletben
és közmegbecsülésben részesül.
ben
1914vonult be katonai szol­
gálatra és az orosz frontra került,
de megsebesülésével harcképtelenné
válva 1917 ben felmentették. Kitün­
tetései a Károly csapatkereszt, a
sebesülési érem és a hadi emlék­
érem.
KOVÁCS ANDRAs római kat­
holikus plébános, Tiszavárkony. Tápiószelén született 1891-ben. Kö­
zépiskoláit Aszódon, Cegléden és
Vácott végezte, ahol 1910 ben érett­
ségizett. Teológiai
tanulmányait
Vácott végezte és 1915-ben szen­
telték pappá. Pályáját Szódon kezdte,
majd Izsákon, Csongrádon, Tápió121

gtjörgyén, Lajosmizsén, Újpesten,
Pesterzsébeten és ismét Csongrádon működött. Tiszavárkonyban 1925
óta plébános. A hitélet kimélyitése
érdekében gyakorolt eredményes és
értékes működéséért általános köz­
tiszteletnek és őszinte közmegbe­
csülésnek örvend. A Hangya Hitelszö­
vetkezet elnöke, tagja a vármegyei
törvényhatósági bizottságnak, a köz­
ségi képviselőtestületnek és elnöke
a Katholikus Népszövetség helyi
fiókjának.
A plébánia 1874-ben alakult és
a plébánia templomot 1812-ben
építették. Az egyházközség hívei
1571 lelket tesznek ki. A plébániá­
hoz tartozik Tiszavezseny is.

TISZAVEZSENY. Az egyházköz­
ség 1928-ban alakult. Kovács András
plébános vezetésével és fáradhatatlan
buzgalma eredményeként a követ­
kező évben közadakozásból építették
fel az első római katholikus temp­
lomot és megalakították az egy­
házközséget, amely azonban Tiszavárkonyhoz tartozik. Híveinek száma
500 lélek.
SÁRKÖZY JÓZSEF református
lelkész, Tiszavárkony. Tatán született
1881-ben. Középiskoláit Tatán és
Budapesten végezte, ahol 1900-ban
tette le az érettségit. Budapesten
végezte a teológiát is és ugyanott
nyerte el lelkész! oklevelét 1906-ban.
Pályáját Jászkiséren kezdte el mint
ségédlelkész, majd Kecskeméten
működött és 1907 óta van Tisza­
várkonyban, ahol hivatásán kívül
ügyvezető igazgatója a Hitelszövet­
kezetnek és a Hangyaszövetkezet­
nek, elnöke az állami iskolai gond­
nokságnak és tagja a képviselő
testületnek.
122

KISS

KÁLMÁN állami

iskolai

igazgató-tanitó, Tiszavárkony. Szü­
letett Tiszaföldváron 1898-ban. Kö­
zépiskoláit Karca­
gon, a tanítóképzőt
Sárospatakon és a
gazdasági tanfolya­
mot Kunszentmártonban
végezte.
Sárospatakon még
szaktanfolyamot is
végzett és Tápiósülyön levente főoktatói tanfolya­
mot járt. Pályáját 1917-ben kezdte
meg Tiszaföldváron és Tiszavár­
konyban 1920 óta van. Hivatásán
kívül főoktatója a Levente Egyesü­
letnek, a református egyházközség
kántora, vezetője a gazdasági to­
vábbképző népiskolának és gond­
noka az állami elemi iskolának.
1916-ban vonult be katonai szolgá­
latra és az orosz fronton küzdött
1918-ig, ahol megsebesült. Kitünte­
tései: a másodosztályú vitézségi
érem, a Károly csapatkereszt, sebe­
sülési érem és a hadi emlékérem.
TASKA JÁNOS római katholikus
kántor-tanító, Tiszavárkony. Jászbe­
rényben született 1884-ben. Közép­
iskoláit Jászberény­
ben a tanítóképzőt
Egerben végezte el
és ugyanott sze­
rezte meg okleve­
lét is
1905-ben.
1913-ban kereske­
delmi tanfolyamot
végezett Szegeden.
Pályáját Jászberényben kezdte meg,
ahol mint kántor-tanító működött.
Tiszavárkonyon 1926 óta van. Pe­
dagógiai működésén kívül előadója
az iskolán kivüli népművelési bi-

Sotfságnak és tagja a Hitelszövet­
kezet felügyelő bizottságának. 1914ben vonult be katonai szolgálatra
és 1918 ig végig küzdötte a világ­
háborút. Kitüntetései: az első osz­
tályú vitézségi érem, a bronz v.
érem és a Károly csapatkereszt.
NOVÁK FERENCNÉ szül. Rész
Valéria tanítónő Tiszavárkony. Kaplonyban született 1888-ban. Közép­
iskoláit és a tanító­
képzőt Kassán vé­
gezte el 1907 ben.
Ugyanott szerezte
meg oklevelét is.
Pályáját Tiszavárkonyban kezdte el
és azóta is meg­
szakítás nélkül ott
működik. A világháború idején, míg
a férje a fronton küzdött a kántori
teendőket is ellátta és általában
olyan tevékenységet fejt ki, mellyel
általános köztiszteletet és közmeg­
becsülést ért el.
NOVÁK FERENC ny. kántortanitó Tiszavárkony. Szilvásujfalun
született 1888-ban. Középiskoláit és
a tanítóképzőt Sá­
rospatakon végez­
te. el 1907-ben.
Pályáját 1914-ben
kezdte el, de rö­
videsen
kikerült
az orosz frontra,
ahol megsebesült
és fogságba esett.
Fogságából csak 1920 bán térhetett
vissza. Még ebben az évben Tiszavárkonyban lett kinevezve és később
kántorrá is megválasztották. 1926ban vonult nyugalomba.
VEZSENY. Az 1200-as években
már fennállott a község, azonban

rövid élete után a tátárok éípüsá*
titották a falut. Ujraépülése után
lassú fejlődésnek indult meg, de
további sorsáról nincsenek elfogad­
ható bizonyítékok. 1895-ben a fél
községet árvíz pusztította el. Köz­
vetlenül a háború előtt épült fel a
községi iskola és ugyanakkor több
artézi kutat fúrtak és vizvezető
csatornákat helyeztek el. 1916 bán
vezették be a villanyvilágítást, 1917ben építették fel a kulturházat és
válságos anyagi helyzetének dacára
a római katholikus templomot.
JANKA FERENC főjegyző, Vezseny. 1888-ban született Mikházán.
Középiskoláit Székelyudvarhelyen és
Ma rosvásárhelyen
valamint a jegyzői
tanfolyamot is
ugyanott végezte
el, ahol később
vezető jegyző lett.
től
1915ebben a
minőségben mű­
ködött 1919-ig és
Vezsenyben 1921-ben lett megvá­
lasztva. Értékes közigazgatási műkö­
désén kívül széleskörű társadalmi
tevékenységet is fejt ki. Igazgató­
sági tagja a Fogyasztási Szövetke­
zetnek, tagja a Hitelszövetkezet fel­
ügyelő bizottságának, az Iskola­
széknek és a vármegyei törvényha­
tósági bizottságnak Elnöke a helyi
r. kath. egyházközségnek, valamint
a Testnevelési Bizottságnak.
Dr. UNGÁR KÁROLY kőrorvos
Vezseny. 1891-ben született Dunaszecsőn. Középiskoláit Baján és
Pécsett, az egyetemet Budapesten
ban
1916végezte. 1918-tól 1920-ig
Budapest különböző kórházaiban
működött, majd 1920 tói 1922-ig
123

Öunaszegcsőn magánotvosi prakist
folytatott. 1922 óta körorvos Tiszavárkonyban. Tagja a Természet­
tudományi Társulatnak, a népmű­
velési Bizottságnak, az Építésügyi
Bizottságnak,
a
Testnevelési
Bizottságnak és a Lövész Egylet­
nek. 1916-ban vonult be katonai
szolgálatra és Dalmáciába került.
1918-ban szerelt le mint orvoshad­
nagy.
TÓTH JÁNOS hentes-és mészáros
és vendéglős, Vezseny. Ugyanott
született 1885-ben. Iskolai tanulmá­
nyait Vezsenyben és Szolnokon
végezte. Iskoláinak elvégzése után
a hentes és mészáros iparágban
képeztette ki magát és szakismere­
teinek bővítése végett Magyaror­
szág nagyobb városaiban működött
1911-ben önállósította magát Ve­
zsenyben, ahol azóta is működik és
a község iparosságának egyik jelentős
tagja. Társadalmi ténykedése során
tagja a vármegye mezőgazdasági
bizottságának, mint virilista tagja a
község képviselőtestületének, tiz év
óta igazgatója és elnöke a Vezsenyi
Fogyasztási és Értékesítő Szövet­
kezetnek, valamint tagja a Polgári
Körnek. A világháború során az
orosz fronton küzdött, ahol 1916-ban
fogságba esett és csak 1918-ban
érkezett vissza. Fogságának ideje
alatt vasbányában dolgoztatták nagy
szenvedések mellett.
NAGYKÖRŰ. A község szintén
azok közül a községek közül való,
amelyek eredetűket a honfoglalás
idejére vezethetik vissza. Azonban
elkerülte sok község legtragikusabb
sorsát, a török invázió nem pusztí­
totta el a községet, mert hadjáratinak
nem esett útjába. A Trianon utáni
válságos időkben nehezen tért ma­
124

gához az anyagilag kataszrofális
helyzetbe került
község, de az
1926—28-as években már négy és
fél kilométeres betonjárdát építtetett.
Állami elemi népiskola épült és más
kisebb renoválási és beruházási
munkálatokat hajtottak végre. A
községnek 139 hősi halottja van.
AMBRUS
JÓZSEF főjegyző,
Nagykürű. Tiszavárkonyon született
1865-ben. Középiskoláit gimnáziumi
érettségivel 1883-ban és a jegyzői
tanfolyamot
1887-ben
Egerben
végezte. Pályáját Tiszaaánán kezdte
el, ahol mint segédjegyzö műkö­
dött, majd Tiszafüreden mint járási
Írnok, Besenyszögön mint adóügyi
jegyző és Tiszasülyön mint főjegyző
teljesített közigazgatási szolgálatot.
1896óta Nagykörű község főjegyzője.
A vármegyei törvényhatósági bizott­
ságnak harminc év óta tagja, vala­
mint tagja még az Országos Több­
termelési Ligának a Heves-SzolnokJászvidéki Tiszaszabályozó Társu­
lat választmányának és a községi
Hitelszövetkezet
igazgatóságának.
Elnöke az állami iskolák gondnok­
ságának, az Önkéntes Tűzoltó
Egyesületnek, a Vadásztársulafnak,
a Testnevelési Tanács helyi szer­
vének, a helyi római katholikus
iskolaszéknek pedig világi elnöke.
A világháború ideje alatt közérdek­
ből fel volt mentve a katonai
szolgálat alól.
SZATHMÁRY LAJOSállami elemi
iskolai igazgató-tanitó, Nagykörű.
1883-ban született Fegy verneken.
Középiskoláit Szegeden, a tanító­
képzőt Szatmárnémetiben végezted
1908-ban. Pályáját Fegy verneken
még ugyanebben az évben mint
római katholikus tanító kezdte meg,

majd 1913-ban Nagykörűbe bérűit
és ott 1915 óta igazgatója az
állami elemi iskolának. Kiváló pe­
dagógia működé­
sén kívül ügyveze­
tő elnöke az Isko­
lánkivüli Népmű­
velési Bizottság­
nak és vezetője a
Népművelési tan­
folyamoknak. Ügy­
vezető elnöke a
Lövész Egyesületnek és köny­
velője a Hitelszövetkezetnek. 1915ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz, valamint az olasz
fronton küzdött a világháború befe­
jezéséig. Kitüntetései: a bronz
vitézségi érem, a Károly csapatke­
reszt és a sebesülési érem.
KIRÁLY FERENC gazdasági is­
kolaigazgató, Nagykörű. Hódmezőszületett
1889-ben.
vásárhelyen
Középiskoláit
ugyanott, a tanító­
képzőt Kiskunfél­
egyházán
1907ben, a gazdasági
pedagógiai iskolát
pedig
1920-ban
Komáromban vé­
gezte Pályáját
Hódmezővásárhelyen, mint elemi
iskolai tanító kezdte meg, ahol
1907-től 1918-ig működött. 1920 tói
az orosházi polgári és felső mező­
gazdaságiiskolának volt tanára. 1926tól a tótkomlósi polg iskolánál, 1927től a mindszenti gazdasági isko­
lánál, mint igazgató
működött
és 1929 óta a nagykörűi gazdasági
iskola igazgatója. Társadalmi tevé­
kenysége során tevékeny részt vesz
minden gazdasági, kulturális moz­

galmakban és az IskolánkivüliNép­
művelés keretében igen értékes elő­
adásokat tart.
dolhai PETROVAY BÉLA
földbirtokos, Nagykörű. Ugyanott
született 1874-ben. Középiskoláit
érettségivel 1891-ben végezte. Azóta
saját
földbirtokán
gazdálkodott
és jelenleg is gazdaságát vezeti.
1915-ben vonult be katonai szolgá­
latra és 1918-ban szereit le'
A Petrovay család eredetét körül­
belül ötszáz évre vezetheti vissza
és a mármarosmegyei régi Dolha
és Petrova községekből ered. Nagy­
apja Petrovay László táblabiró volt.
A kommunizmus alatt a család és
különösen Petrovay Béláné állami
elemi iskolai tanítónő hazafias
magatartásáért sok üldöztetésben
részesült és a család is sokat szen­
vedett. A család mindenkor a község,
valamint a járás kulturális, gazdasági
és szociális fejlődését szolgálta ami­
vel őszinte köztiszteletet és köz­
megbecsülést váltott ki.
MILOTAY JÓZSEF postamester,
Nagykörű. Nyirbogárdon született
1856 bán. Középiskoláit Debrecen­
ben végezte el és pályáját 1873ban mint gazdatiszt kezdte el a
gróf Deseffy uradalomban. 1883ban nevezték
ki
Nagykörűben
postamesterré és azóta
is
ott
működik. Hosszú időn keresztül
volt tagja a község képviselőtes­
tületének és a helybeli takarék­
pénztárnak huszonhárom éven ke­
resztül volt köztiszteletben
álló
pénztárnoka. A világháború alatt
egyedül teljesített postai szolgála­
tot és az akkori postai nagy for­
galmat egyedül végezte el. A
kommunizmus alatt sok szenvedés
125

érle, mert a postahivatalt a kom­
munisták kaszárnyának rendezték
be és hazafias magatartásáért, va­
lamint a postahivatal védekezé­
séért üldöztetésben volt része.
VARGYASSY GYULA okleveles
gyógyszerész,. Nagykörű. Szentgotthárdon született 1879-ben. Közép­
iskoláit Szombat­
helyen
egyetemi
tanulmányait Ko­
lozsvárott 1900-ban
végezte. Pályáját
1896-ban mint gya­
kornok kezdte meg
Szentgotthárdon,
ahol 1904 ben mint
önálló gyógyszerész működött a
világháború kitöréséig. A világhá­
ború ideje alatt 1914-ben vonult be
és a szombathelyi kórházban, valamint
Zágrában teljesített katonai gyógy­
szerészi szolgálatot 1918-ig. Lesze­
relése után Lajtaújfalun és Szabad­
szálláson működött, végül 1918 óta
vezeti Nagykörűn gyógyszertárát.
BESENYSZÖG. A község lakos-,
sága 5150 lélek. Háborús vesztesége
hősi halottjaiban 120 és rokkantjainak
száma 46. 1926-óta öt tanyai iskola
épült, amelyben öt tanerő látja el
a népoktatást. Az artézi kút fúrása
után került sor a
Kulturépület
felépítésére, amely 1930 évben készült
el. A lakosság általában véve nagyon
rossz anyagi viszonyok között él
és ezeket a családi, illetve személyi
terheket hasonlóképen viseli el a
község és bevételek hiányában nem
áll módjában mindazokat a beruhá­
zásokat és építkezéseket foganatosí­
tani, melynek programjában vannak.
HOLUB PÁL főjegyző, Besenyszög. Szarvason született 1889-ben
126

és ugyanott érettségizett 1907-ben.
A közigazgatási tanfolyamot Debre­
cenben végezte 1921-ben. Pályáját
Vezseny községben
mint
segédjegyző
kezdte meg, ahol
később adóügyi
jegyző lelt. Kőtele­
ken 1927-ben vá
lasztották főjegyző­
vé és Besenyszögön 1930 óta van.
1914 ben vonult be katonai szol­
gálatra és az orosz fronton küzdött,
ahol még ugyanabban az évben fog­
ságba eselt. 1918-ban került csak
haza és akkor szerelt le.
Vitéz MEDGYESY JÉNÖ adó­
ügyi jegyző, Besenyszög. Szolno­
kon született 1891 ben. Középisko­
láit Budapesten 1910-ben, a köz­
igazgatási
tanfolyamot
ugyanott
1913 bán végezte. Pályáját Jákóhalmán 1911-ben mint gyakornok
kezdte meg, de a tanfolyam vé­
geztével Szolnokra
került, mint
helyettes számtiszt, majd Rákóczifalván helyettes jegyző volt és on­
nan 1914-ben a világháború kitö­
résekor katonai szolgálatra vonult
be
1917-ben a román fronton
harcolt és 1918-ig küzdötte végig
a világháborút. Kitüntetései: I. osz­
tályú vitézségi érem, a Károly
csatkereszt és a hadi emlékérem.
GIRÓ ISTVÁN segédjegyző, Be­
senyszög. Hosszufaluban született
1892 ben. Középiskoláit Sárospata­
kon végezte és ugyanott tette le az
érettségit 1914-ben. A közigazgatási
tanfolyamot 1921-ben végezte. Pá­
lyáját Besenyszögön kezdte el és
azóta is megszakítás nélkül ott mű­
ködik. Hivatásán kívül a Nemzeti

Munkavédelmi Egyesület vezetője.
A világháború kitörésekor 1914 ben
vonult be katonai szolgálatra és az
orosz fronton küzdött, ahonnan tü­
dőgyulladással kórházba került, majd
az olasz frontra vitték, ahol meg­
betegedett. Az összeomlás után a
csendőrtartalékhoz került Besenyszögre és ott szerelt le 1920 bán.
Kitüntetései a II-od osztályú ezüst
vitézségi érem a Károly csapatke­
reszt és a hadi emlékérem.
NAGY SÁNDOR nyugalmazott
főjegyző, földbirtokos, Besenyszög.
1867-ben.
Jászapátiban született
Középiskoláit
Gyöngyösön
és
Jászberényben vé­
gezte el. Pályáját
Tarnaőrsön kezdte
el, majd Jászapátin
és végül Tiszasülyön
működött
1896 tói 1923 ig,
amikor harmincnyolc évi értékes
szolgálat után nyugalomba vonult,
Számtalan értékes alkotás fűződik
nevéhez, igy többek között a Tiszasüly—Jászladány közút, valamint a
Tiszasüly—Jászkisér útak megépí­
tése. 1902-ben három állami iskolát

építtetett tanítói lakással együtt.
Államköltséggel artézi kútat fúra'ott,
jegyzői lakást építtetett és számos
más hasonló közmunka fűződik
fáradhatatlan tevékenységéhez.
AMBRUS
LÁSZLÓ esperes­
plébános, Besenyszög. Tiszavárkonyon született 1863-ban Középis­
koláit Szolnokon és Egerben és
teológiai tanulmányait is ugyanott
végezte 1886 bán. Tiszanána, Füzes­
abony, Felsönyárád után 1901 ben
került Besenyszögre és azóta is
közel harminc esztendeje ott műkö­
dik olyan fáradhatatlan és értékes
tevékenységgel, melyet a legnagyobb
köztisztelet és őszinte szeretet kisér.
HARSÁNYI TIBOR földbirtokos,
Besenyszög. Szolnokon született
1898 bán és ugyanott végezte kö­
zépiskoláit 1916-ban tette le érett­
ségi vizsgáit és azután rövidesen
a családi birtok vezetését vette át.
1916 bán vonult be katonai szol­
gálatra és a román, olasz valamint
az orosz frontokon küzdötte végig
a világháborút. 1918-ban szerelt le
a II-os oszt, ezüst vitézségi érem,
a Károly csapatkereszt és a hadi
emlékérem kitüntetésekkel.

127

Jászsági felső járás.
Igen érdekes, de nem egészen és dokumentumokkal nem teljesen
alátámasztott a jászoknak története. Elnevezésűket illetően is eltérőek a
vélemények. Egyik felfogás az, hogy a jászok egy ágát képezték a
magyaroknak és Jásus fejedelmükről nevezték el őket jászoknak (Jassones)
és így a metanasta jászoknak egyenes utódai a mai jászok. Ezt a felfogást
más vélemény avval teszi helytelenné, hogy a metanasta jászokat sarmata

Jászárokszállás. Hősök szobra.

Jászdózsa. Hősök szobra.

eredetűeknek állítják. Egy legelfogadhatóbb vélemény szerint a jász szó
magyar eredetű és ezt az „ijj“, vagy „nyíl" szavakban kell keresni, mert
ezekből a szavakból származott az íjász, vagy lágyabban ejtve ki
a szót „jász".
A kunok ugyanis tartoztak a magyar királyoknak hadviselés esetén
bizonyos számú ijjasokat adni, mert evvel a fegyverrel kitűnően bántak,
így tehát ezekről az ijjasokról nyerték a kunok a jász nevet és ezt a

128

megkülönböztefést Róbert Károly egyik 1323 ik évben keltezett oklevelében
is megtalálhatjuk. Mátyás király idejében egyes okiratokban „Jaziges"
néven is esik szó a jászokról.

A török hódoltság idején a jászkunok a legelhagyottabb állapotban
voltak, mert mig a magyar királyoknak a köteles adót befizették, a török
basák is adófizetésre kényszerítették őket, ezenkívül önkormány­
zatuktól nagyrészben megfosz­
tották és területükből több olyan
helységet és pusztát szakítottak
el, melyek azelőtt a jászkunság­
hoz tartoztak. 1542 ben, amikor
Budavárát elfoglalták a törökök,
a halasi szék a hozzátartozó
szállásokkal és pusztákkal együtt
a kiskunságtól elszakítva SzolJászárokszőllás. Alszögi állami iskola.
nokmegyéhez lett csatolva. Köz­
igazgatási tekintetben pedig a
kiskunság Pestmegyétől, a nagykunság és a jászság Hevesmegyétől lett
függővé téve. A legtragikusabb időszaka a jászság életének 1680 és
1710 közé esik, mert ezalatt a harminc év alatt pusztult el a legtöbb falu
és város a rác és török dúlások folytán. 1702-ben pedig herceg Eszterházy
Pál nádor tiltakozása dacára a király 500.000 forintért eladta a jászságot
a német vitézi rendnek. 1745-ben Mária Terézia a jászok régi kívánságára
megengedte, hogy az 500.000
forint tőke és a középüle­
tekre tett javítási költségek lefi­
Hóm. k»th. iíkola H«nty»*tóveikezettel
zetésével, valamint 1000 lovas­
katonának kiállításával önmagukat
kiválthassák. A királynő idevo­
natkozó rendeletét nagy ünnepség
közepette hirdették ki Jászbeberényben.
A múlt század nyolcva­
nas éveiben a megye közigaz­
Alnttyán.
gatási rendezése után indult meg
a fejlődés a Jászsági felsőjárásbán is. 1920-ban a felső járás 78.679 katasztrális hold területén 43.653
lakossal birt, melyek közül 30.158 írt és olvasott. A járás területén 9156
ház állt. A járáshoz tartoznak Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászdózsa,
Jászjákóhalma, Jásztelek, Alattyán, Jánoshida és Pusztamonostor községek
Jászberény székhellyel. A forradalmak utáni válságos időkben, melyet az
általános gazdasági krízis súlyosbított, nagy megpróbáltatásnak volt a
járás kitéve. Mindezek dacára szorgos és eredményes alkotó munka folyt
9

129

A községekben majdnem kivétel nélkül felállították
hősi halottjainak emlékszobát, vagy emlékműveit,
ligetét. Számtalan gyalogjáró, községi útat, valamint
tására autóútakat építettek, melyek elkészülte után
rendszeresítettek.
Jászfényszaruban a Zagyvát szabályozták és

Jászjákóhalma. Róm. kath. templom.

az egyes községek
kiépítették a hősök
a közlekedés javí­
autóbusz járatokat

védő gátakat építet-

Jásztelek. Róm. kath. templom.

tek, másfél milliárd korona költséggel 1000 hold földet javítottak meg
földmiveléshez. Két tanyai iskolát építettek,
artézi kutat fúrtak és
bevezették a villanyvilágítást. Jászarokszállason öt iskolát egy polgári
leány és fiú, egy katholikus népiskolát építettek. Bevezették a villany­
világítást, öt hold területet fásítottak és 4 kilométeres útat építettek.
Jászdózsán hidat építettek a
Tárná folyó fölé, renoválták a
katholikus templomot, kálváriát
építettek, megnagyobbították a
községházát és főjegyzői lakást,
valamint két tanyai iskolát épí­
tettek. Jászjákóhalmán a gazda­
kör székháza épült fel, fásítás
folyt, bevezették a villanyvilágí­
tást és két tanyai iskola épült.
Jászteleken két tanyai, egy nép­
iskolai épült. Alattyánban egy
Jászdózsa. Róm. kath. templom.
tanyai iskola egy óvodával,
Jánoshidán három iskola és egy községi híd épült a Zagyva felett
Pusztamonostoron pedig bevezették a villanyvilágítást és igen szép
kulturházat építettek.
130

A járás területén kielé­
gítő a közbiztonság és a köz­
egészség is. A szorgalmas és
kisigényű lakosság moralitása
példás. A hitélet mindjobban
kimélyül és ez nagyban hozzá­
járul ahhoz, hogy úgy az egyes
községek, mint az egész járás
minden vonatkozású fejlődése
biztosítva maradjon.

9*

131

KOLLER ANDOR, a Jászsági fel­
sőjárás főszolgabírója, Jászberény.
Négy esztendeje áll a Jászsági fel­
sőjárás élén. Ez alatt a négyesztendő
alatt kiváló tanujelét adta szervező
képességének és hatalmas munka­
bírásának. A több évtized óta viszszamaradt járás életébe vitt be ele­
venséget, igyekezett számos reform­
törekvést megvalósítani. Munkájának
már az első években komoly ered­
ményei mutatkoztak. Szolnokon szü­
letett 1889 ben. Középiskoláit Tatán
és Nyitrán, egyetemi tanulmányait a
budapesti Pázmány Péter tudomány egyetemen végezte, mely utóbbin
1914-ben államtudományi doktorrá
avatták. Közigazgatási pályáját 1918
májusában Krassószörény várme­
gyénél kezdte. Miután a román
megszálláskor a hűségeskü letételét
megtagadta, kénytelen volt a csonka­
országba, menekülni, ahol rövidesen
Csongráa megyéhez kapott beosz­
tást. Innen 1920-ban Jász-NagykunSzolnok vármegyéhez került át, ahol
előbb aljegyző, majd 1922-ben szolgabiró lett. A Jászsági felsőjárás
főszolgabírójának 1926 bán válasz­
tották meg. A járás társadalmi éle­
tében tevékenyen működik közre és
számos hazafias nemzeti célokat
szolgáló intézmények vezetését in­
tézi. A Jászberényi Úri Kaszinónak
alelnöke.
Dr. VÉNISS PÁL szolgabiró, Jász­
berény. Szamosujvárott született
1905-ben. Gimnáziumi érettségi vizs­
gáit Jászberényben végezte és jogot
Budapesten és Szegeden hallgatott.
Ugyanott szerezte meg diplomáit is.
Pályáját mint szolnokvármegyei al­
jegyző kezdte 1929-ben és már a
következő évben Jászberényben mint

132

szolgabiró fejtett ki a megye minden
vonatkozású érdekeit szolgáló hasz­
nos működést. Társadalmi tevé­
kenysége során tagja a szolnokvár­
megyei Kaszinónak a jászberényi
Úri Kaszinónak, a szolnoki Lövész
Egyletnek, valamint a „Palotási Dal­
körnek" s a jászberényi polgári lö­
vész egyletnek.
Dr. SCHLEGL LÁSZLÓ járási
tiszti orvos, Jászberény. Kiskomáromban született 1880-ban. Gimnáziumot
Keszthelyen és Pé­
csett, az egyetemet
pedig Budapesten
végezte 1906 bán.
Ebben az
évben
avatták doktorrá. Pá­
lyáját az esztergomi
közkórházban kezd­
te, majd 1907-től a
budapesti Uj Szent János kórház
segédorvosa volt, 1908-tól Zagyvarékas községi orvosa és 1912-től
Jászladányon működött mint községi
orvos. Jászberénybe 1921-ben válasz­
tották járási tiszti orvosnak és azóta is
ebben a minőségben fejt ki értékes mű­
ködést, mellyel általános köztisztele­
tet váltott ki. Társadalmi működésé­
ben tagja az Országos Orvos Szövet­
ségnek, a Magyar Orvosok Nemzeti
Szövetségének és az Úri Kaszinó­
nak. A világháború tartama alatt
fel volt mentve katonai szolgálat
alól és Jászladányban egyedül foly­
tatott orvosi tevékenységet.
BELEZNAY ANDOR járási irodatiszt, Jászberény, Budapesten szü­
letett 1903-ban. Gimnáziumi tanul­
mányait
Jászberényben
végezte
1920-ban. Pályáját 1923-ban kezdte
a járási főszolgabiróságnál, mely­
nek még ma
is szolgálatában

áll, mint járási irodatiszt, Társa­ meg a dijakat Áz iskolánkivüli
dalmi tevékenysége során jegyzője Népművelődés keretében igen nívós
a palotási Dalárdának és választ­ ismertető, valamint szórakoztató
mányi tagja a jászberényi Levente előadásokat tartanak.
Egyesület műkedvelő osztályának.
GYILA FERENC községi főjegyző,
JÁSZFÉNYSZARU nagyközség. A Jászfényszaru. Született Déván 1890község 1330—40 körül létesült. ben. Reáliskolai érettségijét ugyanott
I. Ferenc király 1831 ben mező­ 1909-ben szerezte meg, majd mint
város jelleggel ruházta fel a köz­ egyéves önkéntes a 28 as vadászok­
séget, ezt azonban később vissza­ nál teljesített szolgálatot. 1912-ben
vonták. A vasút felől vezető út végezte a jegyzői tanfolyamot és
baloldalán valamikor monostor volt, oklevelét is akkor szerezte meg
aminek még ma is megvannak a Budapesten. Még ebben az évben
(Hunyadmegye) került
nyomai. A község lakossainak a Petrillára
száma 8000, a háború utáni termé­ segedjegyzönek, ahol 1918-ig műkö­
szetes szaporodás 1000 lélek, A dött. 1919-ig ugyanott helyettes kör­
tanyai házakkal együtt 1433 háza, jegyző volt. 1920-ig Jászberényben
épülete van a községnek. A köz­ ténykedett, 1921-ben Jászárokszállás
ség 287 házhelyet
osztott ki, helyettes jegyzője volt és még ugyan­
amelyek mind be vannak építve. abban az évben Jászfényszarura ke­
1924-ben felállították a hősök rült, mint a község főjegyzője. Széles­
emlékművét és a templom kertjé­ körű társadalmi tevékenységet fejt
ben elkészítették a hősök ligetét. ki a község aktív egyesületeiben, igy
A Zagyva folyót, amely minden többek között a Levente Rjyesületévben kiáradáskor két-háromezer ben, a Gazdakörben, a Hitelszövet­
hold földet öntött el, szabályozás kezetben és a Hangya Szövetkezet­
során gátak közé szorították. Ezer ben. A háború alatt két ízben is
hold földterületet javítottak meg, bevonult katonai szolgalattételre, öszmelyeken azóta rendes földmivelés szesen héthónapi szolgálat után azon­
folyik. Ez a földjavitó munkálat ban hivatali érdekből felmentették.
HEBRONY KÁLMÁN római katmásfél milliárd koronába került.
I
holikus
plébános, Jászfényszaru. An1925 és 27-ben két tanyai iskola
épült. 1928 bán bevezették a villany­ dornakon (Borsodmegye) 1870-ben
világítást és ugyanabban az évben
született. A gimegy artézi kutat fúrtak.' A község­
náziumott Egerben
ben csendőrőrs is van. A lakosság
és Késmárkon, a
őstermelő és a mezei gazdálkodás
teológiát 1891-ben
minden ágával foglalkozik. Ered­
Egerben végezte.
ményes működést fejt ki a Római
1892-ben szentel­
Katholikus Gazdakör, a Hadirok­
ték pappá. Pályá­
kantak (HONSZ) helyi szerve, a
ját 1892-ben GyönHitelszövetkezet, valamint a Le­
gyöshalászin, mint
vente Egyesület, mely a járási ver­ káplán kezdte meg. 1893-tól 1898-ig
senyeken már másodízben nyerte Kálón és 1902-ig Jászberényben

133

volt káplán. Jászfényszaru községnek
1903 óta plébánosa. Fáradhatatlan
és nagyvonalú tevékenysége kizár
minden méltatást, mert Hebrony
Kálmán plébános életképét legszeb­
ben munkásságának nagy sorozata
adja meg. Apponyi Albert gróf 1901
évi keményküzdelmü választási mun­
kálatait mint pártjának titkára ve­
zette. Plébánosságának ideje alatt a
kisebb munkálatoktól eltekintve 1908ban és 1926-ban a templom nagyobbarányu renoválását vitte ke­
resztül és ez alkalommal új képek­
kel látta el a templomot. Fáradha­
tatlan buzgalmával elérte, hogy a
háború alatt elrekvirált hét harang­
ból hat darabot már pótolhattak.
Plébánosságának huszonötéves jubi­
leumán egy hárommázsás harangot
a község, ugyanakkor egy másik
harangot egyedül a saját költségére
szereltetett fel. 1928-ban a templo­
mot villanyvilágítással látta el. Meg­
szervezte a Szivgárdát, az Oltáregye­
sületet, a Jézus Szive Társulatot és
az Olvasó Társulatot, valamint más,
vallásos alakulatokat, melyek nagyon
szép hitbuzgalmi és hazafias mű­
ködésük mellett igen komoly fejlő­
dést mutatnak. Fáradhatatlan akciójá
val keresztül vitte három római
katolikus iskola építését, melyek
egyike 8 tantermes, a másik egytantermes tanyai iskola 1920 bán, a
harmadik egytantermes tanyai iskola
1927 ben készült] Fáradhatatlan mű­
ködésének és munkásságának fel­
becsülhetetlen értékű eredményei
tapasztalhatók a község szőlészeté­
nek, kertészetének intenzivebb mű­
velésénél, a község gazdasági fellen­
dülésénél, valamint a lakosság hit­
buzgalmi és nemzeti szempontból
134

való helyesirányu nevelésénél. 1926ban a község díszközgyűlés kereté­
ben méltatta érdemeit és egy ezüstkehellyel, valamint egy díszes mise­
ruhával jutatták kifejezésre ragasz­
kodásukat és hálájukat. Káplánjai
pedig saját személyének művészi
kivitelű szobrával lepték meg. 1915ben a galíciai fronton volt és 1918ban Belgrádban meglátogatta híveit.
Meneküléskor [426 székely és 311
rutén gyermeket helyezett el édes­
anyjukkal együtt a helybeli csalá­
doknál, i A proletárdiktatúra alatt ha­
zafias magatartásáért a kommunisták
üldöztetésének volt kitéve. A helyi
társadalmi életnek kimagasló vezér­
egyénisége. Elnöke a római katholikuslskolaszéknek, a római katholikus
körök és ifjúsági s leány egyesület­
nek, a cserkész csoportnak, a Le­
vente egyesületnek, az Iskolánkivűli
Népmővelődési Bizottság helyi szer­
vének, valamint a Vöröskereszt
helyi fiókjának. Huszonnyolc év óta
tagja a vármegye törvényhatósági
bizottságának és az állandó és a
közegészségügyi választmánynak.
' GUSZTIN MIHÁLY római katho­
likus elemi népiskolai igazgató, Jász­
fényszaru. Veprődön (Bács B. megye)
1876-ban született.
Tanulmányait és a
tanítóképzőt Kalo­
csán végezte és
1897-ben
nyert
oklevelet. Még ab­
ban az évben Héhalomban (Nógrádm.) tanitottmajd
1905-től 1913-ig Versegen működött.
Jászfényszaruban 1913óta van.Érde­
meinek felsőbb elismeréséül 1926- i
bán nyerte el igazgatói kinevezését.

igazgatója a jászfényszarui Hitelszö­
vetkezetnek és a Hangya Fogyasz­
tási Szövetkezetnek. Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak és
a cserkész apródok szervező bi­
zottságának. 1915-ben vonult be
harctéri szolgálatra, a szerb fronton
harcolt és 1918-ban mint hadnagy
szerelt le. A kommün alatt erősen
hazafias magatartásáért kénytelen
volt menekülni a kommunisták ül­
dözése elől.
VELSINSZKY JÓZSEF r. k. kán­
tor, Jászfényszaru. Jászszentlászlón
született 1862-ben. A gimnáziumot
Kiskunfélegyházán
végezte
és
ugyanott szerezte meg tanítóképzői
oklevelét 1881-ben. Ugyanabban
az évben Jászszentlászlón kántortanitó, majd 1892-ben Jászfényszaruba
került, ahol azóta is értékes peda­
gógiai és társadalmi ténykedést fejt
ki. Az iskolánkivüli népművelés ke­
retében az ifjúságot egyházi éne­
kekre tanítja, valamint értékes elő­
adásaival emeli az ifjúság kulfurnivóját. A helybeli lakosság minden
kívánságainak pártfogója és szoci­
ális ténykedései között nyolc hadi­
árvát nevel fel. Azonkívül sok hadi­
özvegyet támogat.
^GENG MÁRTON római katholikus

tanító Jászfényszaru, Vasút-tanya.
Turterebesen született 1881-ben.
Iskolai tanulmányait
és a tanítóképző há­
rom osztályát Ko­
lozsvárott, negyedik
osztályát Kiskunfél­
egyházán 1901-ben
végezte el. Már eb­
ben az évben Nagy­
kőrösön segéd ta­
nító 1903-ig Jután tanító, 1904—

Í9Ó9-ig Tíszakürtön és 1927-ig
Jászberényben tanyai iskolai tanító.
Jászfény szaruban 1927 óta van, ahol
136 növendékkel foglalkozik.'Egyik
legértékesebb tagja a jászfényszarui
tanítói karnak, aki széleskörű társa­
dalmi tevékenységeivel is szolgálja
a község gazdasági és kulturális
jövőjét. Oktatója a Levente egyesü­
letnek. Alapitója a Pele-tanyai isko­
lánál létesített Gazdakörnek, valamint
a megyespelei m gállónak. Szükség
idején Tíszakürtön a katholikus
növendékek hitoktatását is ellátta.
(Két éven át vezetett analfabéta
tanfolyamot és rendszeres ismeret­
terjesztő előadásokat tartott. 1914ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz, szerb, az olasz és a
román frontokon küzdötte végig a
világháborút. Mint közember vonult
be és leszerelésekor hadnagy volt.
Kitüntetései: a kisezüst érem és
Károly csapatkereszt.
KOLB GYŐZŐ római katholikus
tanító, Jászfényszaru. Szolnokon
született 1907-ben, Tanulmányait
és a tanítóképzőt 1921-22-ben
Jászberényben végezte, oklevelét
1927-ben Kiskunfélegyházán sze­
rezte meg. Még ebben az évben
Jászfényszarú-Winkleren tanyai is­
kolai tanító. Jászfényszaruban 1930
óta van). Oktatója a Levente Egye­
sületnek, tagja a szolnoki férfi Kong­
regációnak, a Nemzeti Munkavéde­
lemnek és oktatója a polgári Lö­
vész Egyletnek. Az iskolánkivüli
Népművelődés keretében analfa­
béták részére vezet tanfolyamot
elemi ismereiterjesztő előadásokkal.
jTÓTH JÁNOS római katholikus
tanító, Jászfényszaru. Született 1890ben Hatvanban. Tanulmányait és a
135

tanítóképzőt Losoncon végezte és ott
szerezte meg oklevelét is 1910-ben,
1912-ig Budapesten folytatja tanul­
mányait. Pályáját Oszkón (Vasmegye)
1912-ben kezdte, de a következő
évben már Jászfényszarun tanit-\

Jegyzője az Iskolaszéknek, Egyházi
tanácsnak és
Egyházközségnek,
tagja a képviselő testületnek, és
világi vezetője a Szivgárdának. fiz
iskolánkivüli népművelés keretében
rendszeresen tart gazdasági, kulturális
és szociális tárgyú előadásokat. Harc­
téri szolgálatra 1914-ben vonult be
és az orosz fronton küzdölt. Még
ugyanabban az évben a harctéren
súlyos betegségbe esett, amiért
felgyógyulása után segédszolgálatra
osztották be. Egészségi állapotának
megóvása végett 1917-ben felmen­
tették.
INOVOTHNY ISTVÁN római kat­

holikus tanító, Jászfényszaru. Divényoroszin (Nógrád m) 1907-ben szü­
letett. Tanítókép­
zőt 1927-ben Jász­
berényben végzett '
és ugyanabban az
évben a gazdasági
továbbképző tan­
folyamot
Ku­
nszent m á rt ón­
ban. Még ebben
az évben Jászfényszarura került,!

ahol azóta is értékes tagja a tanítói
karnak. 1928-ban elvégezte a le­
vente oktatói tanfolyamot. Társa­
dalmi ténykedései során vezetője a
cserkész csapatnak, oktatója a Le­
vente Egyesületnek és tagja a Gazd.
Körnek.
WINKLER BERTfiLfiN földbir­
tokos törvényhatósági tag, Jász­

136

fényszaru, Winkler-tanya. Cserép1falun Borsod m. született 1881-ben.
fi gimnáziumot a kassai premont­
reieknél végezte.
Grázban
és
Kassán jogot hallgatott. 1905 óta
vezeti
birtokát
Jászfényszarun.
1906 bán választás utján került
be a törvényhatósági bizottságba
és állandó választmányi tagja lett
a kisgyűlésnek is. Harctéri szol­
gálatot
1914-től
1918-ig, mint
tartalékos honvédhuszár hadnagy
teljesített. Kitüntetései közölt van a
Signum Laudis és mint tartalékos
százados szerelt le.

JÁSZfiROKSZfiLLfiS nagyköz­
ség. fi nagyközség 1366-ban már
fennállott. Kont Nándor a kunok
bírája akkor tartott gyűlést Werpeléten. fi községben még mindig
megvan egy több évszázados kőhid. fi község lakossága 15000, a
világháború óta beállott természe­
tes szaporodás 1400 lélek, fi la­
kosság főfoglalkozása őstermelés
és a mezőgazdaság minden ágaza­

tával foglalkoznak, fiz árokszállási
földigénylőknek az OFB részéről
1000 hold került kiosztásra, Tolna
megyében település céljára, vala­
mint Théven Zoltán örököseinek
virzneki birtokából 320 hold lett
kiutalva kb. 300 igénylőnek Maga
a község 5.600 házhelyet adott
már háború előtt is, ami mind
be van építve, fi háború után
kétszáz ház épült, fi legsúlyo­
sabb időkben 1920- és 21 év
közölt három, egyenkint egytantermes, tanítói lakással
ellátott
tanyai iskola épült, ezzel egy­
idejűleg egy kéttantermes tanítói
lakással és kápolnával biró állami

elemi iskolát emeltek fel. 1921-ben
bevezették a villanyvilágítást is
szövetkezeti alapon. 1923-ban a
római katholikus Szent Vincés nő­
vérek vezetése alatt a leány polgári
iskola, 1924-ben pedig állami pol­
gári fiúiskola is létesült, melyek
saját épületeikben vannak elhelyezve.
A következő évben ismét felépítettek
egy hattantermes, emeletes állami
elemi iskolát. 1924-ben felállították
a hősök szobrát, 1928-ban a hősök
ligetét készítették el. Ugyanebben
az évben öt hold erdei csemete lett
elültetve. Folyamatban van Jászárokszállás és Jászfényszaru közötti
törvényhatósági út 4 kilométeres
hosszúsággal. A községnek többek
között van Kaszinó Egyesülete,
Birtokcssági Köre, Ipartestülete,
Keresztény Szociális Munkásköre,
Kereskedelmi Egyesülete, Római
Katholikus Olvasóköre, az Ipartestü­
let Dalkara, a Földmunkavállalók
Szövetkezete és a Hangya Fogyasz­
tási Szövetkezet.
MAGYflRBÉLA községi főjegyző,
Jászárokszállás. Született Jászárokszálláson 1878-ban. A felsőkereske­
delmi iskolai érett
|H|| ségijét
1898 bán
Késmárkonszerezte
^1 a közigazgatási tanL 1 folyamot 1902-ben

Széleskörű társadalmi, közgazdasági
és szociális tevékenységet fejt ki a
helyi egyesületekben és szövetke'
zetekben, többek között a Takarék­
pénztárban, a Hangya Szövetkezet­
ben és a Földmunkavállalkozók Szö­
vetkezetében. Elnöke az Iskolánki­
vüli Népművelődés helyi szervének,
valamint a Testnevelési Bizottság
helyi csoportjának, tagja a törvény­
hatósági bizottságnak is A világhá­
ború alatt hivatali érdekből felmen­
tették katonai szolgálat alól, de egy
harmincágyas háborús kisegítő Vö­
röskereszt kórháznak volt gondnoka.
A háborús sebesültek pártolása és
a kórház vezetése körül kifejtett
tevékenységének elismeréséül Salvator főherceg a Vöröskereszt ér­
demkeresztjét adományozta. Felelős
szerkesztője még a „Jászvidék" című
helyi lapnak is.
PÁDÁR KÁLMÁN községi főbí­
ró, gazdálkodó, Jászárokszállás. Szü­
letett Jászárokszállás 1860-ban. Is­
koláit 1872-ben Jászárokszálláson
végezte és 1883-óta önálló gazdál­
kodást folytat, a községen kívül 20
éven keresztül Pusztakerekudvarin.
A községnek 1920 óta közszeretet­
nek és köztiszteletnek örvendő fő­
bírája. Mint virilista tagja a törvény
hatósági bizottságnak. Tagja az
Országos Gazdasági Szövetségnek,
Budapesten végezte valamint a Birtokossági Körnek
és ugyanakkor sze­ válaszmányi tagja.
rezte meg a jegyzői
FÜLÖP ÖDÖN állami polgári fiú­
oklevelét is. Pályáját 1902-ben
Jász- igazgató, Jászárokszállás.
iskolái
felsőszentgyörgyön kezdte meg, mint Palánkén született 1895-ben. Tanul­
segédjegyzö, de 1903-tól 1909-ig mányait és a polgári iskolai tanító­
önálló hatáskörű adóügyi jegyzője képzőt 1918-ban Budapesten végezte.
Jákóhalmának. 1909-től közigazgatási A következő évben Palánka polgári
jegyzője Jászárokszállásnak, 1922 iskolai tanára, 1922-ig a gödöllői
óta pedig főjegyzője a községnek. községi polgári leányiskolának, 1923-

K

137

ig tíjkécské polgári fiúiskolájának
tanára. Jászárokszálláson 1923 óta
tanár, 1930-ban érdemeinek elisme­
réséül elnyerte igazgatói kinevezését.
Széleskörű társadalmi tevékenységet
fejt ki a község minden jelentősebb
társadalmi testületében. Főoktatója
a Levente Egyesületnek és mint
ilyen a vármegyei versenyeken való
részvételével több dijat nyert. Ügy­
vezető igazgatója a Polgári Lövész­
egyesületnek, gondnoka a római
katholikus Egyházközségnek, tagja
a Testnevelési bizottságnak, az
iskolánkivüli népmüvelödésnek és
több népszerű előadást tart a községi
ifjúság szellemi nívójának emelésére.
1916-ban vonult be katonai szolgá­
latra és az orosz, román és olasz
frontokon küzdötte végig a világ­
háborút. Kitüntetései: az arany
érdem és a Károly csapatkereszt.
Mint tartalékos hadnagy szerelt le.
BURISS ANNA állami polgári
iskolai tanárnő, Jászárokszállás. Berneczén született 1901-ben Hontmegyében. Tanulmányait és a taní­
tóképzőt Budapesten, a tanárképzőt
Kalocsán végezte el. 1925-ben
Szegvárott polgári iskolai tanárnő.
1926 tói 1927 ig Siófokon. 1929-ig
Nagytétényben a Vöröskereszt Egy­
let vezetője volt. A Tanáregyesület,
a Természettudományi és Földrajzi
Társaság Iskolánkivüli Népművelési
Bizottság értékes tagja.
PÉTERFFY IMRE polgári fiúis­
kolái tanár, Jászárokszállás. Született
Csikszentsimonban 1895-ben. Tanul­
mányait és a főgimnáziumot Csík­
szeredán 1914-ben, a tudomány­
egyetemet pedig 1916-tól 1919-ig
Budapesten végezte el. Pályáját
Zalaegerszegen kezdte meg az
138

állami főgimnáziumban, ahol 1919től 1921-ig tanított, majd 1924-ig a
körmendi polgári fiúiskolának ta­
nára. Jászárokszállásra 1924-ben ke­
rült és azóta áll a város pedagógiai
szolgálatában.
WASENSZKY ERNŐ állami pol­
gári iskolai tanár, Jászárokszállás.
Született 1892-ben Abau Torda
megyében.
Tanulmányait
és a
tanítóképzőt 1911-ben Kassán, a
tanárképzőt Budapesten 1924-ben
végezte el. Pályáját 1911-ben kezdi
el Koksóbaksán (Torda m.), ahol
1919-ig elemi iskolai tanító. 1920 ig
Radványban tanít, 1922 ig a buda­
pesti tanárképző főiskolának hall­
gatója, 1927-ig Ujkécskén tanár és
még ugyanabban az évben Jász­
árokszállásra került. Tagja a Nemzeti
Munkavédelemnek, a Polgári Iskolai
Tanár Egyesületnek és az Iskolán­
kivüli Népművelési Bizottságnak.
1914-ben vonult be katonai szol­
gálatra, de a következő évben, mint
egyéves önkéntest felmentették.
CSINCSÁK ELEK állami polgári
fiúiskolái
tanár
Jászárokszállás.
Született 1900-ban Kalocsán. A Je­
zsuita főgimnáziumot Kalocsán vé­
gezte és az állami polgári tanár­
képző főiskolát 1924-ben. Ez évtől
1926-ig a salgótarjáni állami polgári
iskola tanára.
Jászárokszálláson
1926 óta van, ahol tagja a Tanár­
egyesületnek, a Néprajzi Társaság­
nak, az Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságnak. Irodalmi munkásságot
is fejt ki, mint a „Jászvidék" helyi
munkatársa.
MALISKA KAROLY állami elemi
iskola igazgató,
Jászárokszállás.
Pamatnam-ban (Oroszország) 1888ban született. Középiskoláit Turóc-

Sfcenfmártonban, a tanítóképzőt 1907ben végezte. Pályáját Kunfalván
kezdte, ahol már 1907-ben tanít.
1909—1919-ig Máriatölgyesen igaz­
gató, innen 1919-ben a csehek
kiutasították és attól kezdve Pan­
nonhalmán volt beosztva. 1922-től
Győrben van 1923-ig, majd ugyanez
évben Jászárokszállásra került, mint
iskola igazgató. Körültekintő mun­
kásságával jelentős eredményeket
ért el a pedagógiai nevelés terén.
Ügyvezető igazgatója az Iskolánkivüli népművelés helyi szervének,
alelnöke a Levente Egyesületnek,
az Iparos Dalkörnek választmányi
tagja. 1914-ben vonult be harctéri
szolgálatra és az orosz, valamint az
olasz fronton küzdött. Mint tarta­
lékos hadnagy 1919-ben szerelt le.
vitéz kézdiszentléleki VOLONCS
FERENC állami iskolai tanító, Jászárokszállás. Született Kézdiszentléleken (Háromszék
m) 1894-ben. Ta­
nulmányait és a ta­
nítóképzőt Csiksomlyón 1914-ben
végezte. Pályáját
1918-ban Kézdiszentléleken kezdi,
majd Nyírbátor a
következő állomás, ahol a máté­
szalkai gyalogezred nyírbátori zász­
lóaljánál teljesít katonai szolgálatot.
Jászárokszálláson 1920 óta tanít,
ahol egyik legértékesebb tagja a
tanítói karnak. Oktatója a Levente
Egyesületnek, rendes tagja a Lövész
Egyesületnek és vitézi hadnagya a
Jászsági felső járásnak. Katonai szol­
gálatra 1914-ben vonult be és az
orosz, valamint a román fronton
küzdött. Mint főhadnagy szerelt le.

Kitüntetései: á hagy- és kisezust
vitézségi érem, a Károly csapatke­
reszt és a háborús emlékérem.
ben
1924avatták vitézzé.
LENGYEL GYULA római katho­
likus kántor, Jászárokszállás. Érden
született 1899-ben. Tanulmányait
Székesfehérváron és Budapesten
végezte. Kántori képesítését 1922ben nyerte el. Pályáját még ez év­
ben kezdi Nagykanizsán, ahol mint
segédkántor 1926-ig működött, majd
Kecskemét, Hatvan és Kispest kö­
vetkeztek ezután. 1930 óta van Jászá­
rokszálláson, ahol igen értékes tár­
sadalmi tevékenységet fejt ki. Kar­
nagya az Iparos Dalkörnek, valamint
a Levente Egyesület és Iparos Kör
zenekarának. A Szivgárdának, az
iparos tanoncoknak, a polgári fiú
iskolának zenei vezetője.
Dr. CZIZMADIA LÁSZLÓ ügy­
véd, Jászárokszállás. Gyöngyösön
született 1886-ban. A gimnáziumi
érettségit a gyön­
gyösi állami főgim­
náziumban 1907ben szerezte meg.
A Pázmány Péter
tudomány egyete­
met 1911-ben vé­
gezte 1915-ig ügy­
védjelölt, 1918-ig
Gyulafehérváron törvényszéki jegyző
1920 ig ügyvédjelölt, 1921-ig városi
tanácsos Gyöngyösön. Jászárokszál­
láson 1921 óta önálló ügyvéd.Ügyésze
a Takarékpénztár Egyesület, a Köz­
birtokosságnak és az Áruforgalmi
Részvénytársaságnak, valamint vá­
lasztmányi tagja a Kaszinónak. A
háború ideje alatt katonai szolgálat
alól egyrészt rövid látása, másrészt
hivatali működésében mint törvény-

139

Széki jegyző nélkülözhetetlensége
miatt fel tett mentve.
FERENCZY ÁRPÁD okleveles
gyógyszerész, Jászárokszállás. Bras­
sóban született 1884-ben. Gimnázi­
umot Kolozsváron
végzett, a Páz­
mány Péter tudo­
mány
egyetemet
1921-ben Buda­
pesten.
Pályáját
Tordán kezdte el
1904-ben,aholmint
gyógyszerész gya­
kornok működött. 1907 ben már
Brassóban, 1908-ban Debrecenben
1910 töl 1914-ig Budapesten volt.
Csesztregen 1915-től 1925-ig volt
önálló gyógyszerész, majd 1927-ig
Mezőkomáromban és végül ez év­
től Jászárokszálláson van. Tagja az
Egységes Pártnak, a Kaszinónak és
a Gyógyszerész Egyletnek. 1914-ben
az orosz frontra került, a következő
évben gyógyszerészi
szolgálatott
teljesített, azután katonaiszolgálat
alól felmentették. Kitüntetése a bronz
vitézségi érem.
FARKAS PÁL a Gyöngyösi Bank
jászárokszállási fiókjának igazgatója,
Jászárokszállás. Született 1880-ban
J ás zárokszálláson.
Gyöngyösön végez­
te el a gimnáziumot
1901-ben 1904 ig
katonai szolgálatot
teljesített. 1905-től
1907-ig községi Ír­
nok, majd 1911-ig
községi
ellenőr.
1911-től könyvelője a Gyöngyösi
Bank jászárokszállási fiókjának és
ben
1925elnyeri igazgatói kineve­
zését. Társadalmi tevékenysége foly­
140

tán elnöke a Közbirtokosságnak,
parancsnoka az Önkéntes Tűzoltó­
testületnek. tagja a Kaszinónak és
a Birtokossági Körnek. Községi és
megyei képviselő. 1914-től 1918-ig
teljesített harctéri szolgálatot a mon­
tenegrói és albán frontokon. Kitün­
tetése : a Károly csapatkereszt.
balatoni FARKAS ÁKOS földbir­
Született
tokos, Jászárokszállás.
1891-ben Jászárokszálláson. Tanul­
mányait és a gaz­
dasági akadémiát
Magyaróváron vé­
gezte
1910-ben.
1926 óta önállóan
vezeti földbirto­
kát.
Társadalmi
ténykedései során
elnöke a Hadröa
helyi szoportjának és az Ipartestü­
leti Dalkörnek, amely egyházi és
nemzeti ünnepeken egyaránt igen
sikeresen működik. Tagja a Gazda­
körnek és a Kaszinónak, valamint
a községi képviselőtestületnek. Mint
testületi tag a község gazdasági fej­
lődéséért igen értékes tevékenysé­
get fejt ki. Harctéri szolgálatra 1914ben vonult be és a szerb fronton
küzdött, Kulisésnél szerzett súlyos
sebesüléséből csak a következő év­
ben, 1915-ben gyógyult fel, de mint
rokkantat további katonai szolgálat
alól felmentették.
MÓCZÁR SÁNDOR földbirtokos,
Jászárokszállás. Ugyanott született
1879-ben, Tanulmányait Gyöngyösön
végezte és ott szerezte meg gim­
náziumi érettségijét 1900 bán. 1909
óta önállóan vezeti birtokát. A köz­
ségben tevékeny és értékes társa­
dalmi tevékenységet folytat. Ház­
nagya a Kaszinó Egyesületnek,

jegyzője a Közbirtokosságnak, igaz­
gatósági tagja a Jászárokszállási
Takarékpénztárnak, a Jászsági HÉV
igazgatósági tagja, valamint tagja a
képviselőtestületnek és a törvény­
halósági bizottságnak. R világháború
idején 1914-ben vonult be katonai
szolgálatra és a balkán frontokon
küzdött. Kitüntetései: a Károly
csapatkereszt, a vitézségi érem sza­
laggal és a vasérdemkereszt koro­
nával.
SOÓS
ANTAL
szabómester,
ipartestületi elnök, Jászárokszállás.
Született ugyanott 1881-ben. Iskoláit
Gyöngyösön 1894ben végezte. 1908ban szabadult fel
és attól kezdve
1902-ig mint se­
géd Debrecenben,
Nagyváradon, Haj­
dúnánáson és Ti­
szafüreden szolgált.
Katonai szolgálatot 1902—1905-ig
teljesített, azután mint segéd ismét
Tiszafüreden, majd Jászárokszálláson működött 1907-ig, amikor a
községben önállósította magát. Érté­
kes munkásságot fejt ki társadalmi
téren. Elnöke az Ipartestületnek,
számvizsgáló bizottsági tagja a
Hangya Szövetkezetnek, választ­
mányi tagja a Gyöngyösi Bank
jászárokszállási fiókjának és társ­
elnöke az Ipartestület Dalkörének,
tagja a törvényhatósági bizottság­
nak. A világháború alatt 1914-ben
bonult be katonai szolgálattételre és
különböző
harctereken
küzdötte
végig a világháborút.
PAPP KÁROLY cukrász, az
Ipartestületi Dalkör elnöke, Jász­
árokszállás, Született ugyanott 1893-

bán. Iskoláit Jászárokszál láson
1906-ban végezte
el, szakismereteit
1906-tól 1909-ig
Gyöngyösön vé­
gezte és ugyanott
szabadult fel. Mint
segéd
1911-ig
Gyöngyösön
működött, azután
Rozsnyó, Sárospatak és Budapest
következtek. Jászárokszálláson 1919
•óta van, amikor önállósította magát.
Társadalmi
tevékenysége
során
alelnöke a Da körnek, amely dal­
versenyeken már 3 első dijat, 2
második és 2 tiszteletdijat nyert.
A háború idején 1914-ben vonult
be katonai szolgálatra az orosz
és az olasz frontokon küzdötte vé­
gig a háborút. Kitüntetése : a Károly
csapatkereszt.
JÁSZDÓZSA nagyközségnek 4430
lakosa van. Lakosságának háború
utáni természetes szaporodása 200
lélek. Főfoglalkozásuk a földművelés.
Vallásra nézve katholikusok. Jászdózsa egyik szép példáját adja a
háború utáni idők élniakarásának,
életküzdelmének, a lesújtott közsé­
gek fejlődésének és haladásának. A
község létezéséről szóló bizonyíté­
kok az 1556-os évre mennek vissza.
Plébániája 1704-ben létesült. A köz­
ség egy bécsi lovagrend birtokában
volt és nagy terhekkel sújtották a
lakosságot. Ezt az áldatlan álapotot
az 1745-ben végrehajtott földváltság
szüntette meg. Jelenlegi temploma
1782-ben épült. Tárná folyón épült
régi nagy kőhidja 1811-ből való. A
község határában lévő avar gyűrűkre
építették Sarlós Boldogasszony ká­
polnáját. Jászapáti felé eső részében
141

még ma is megvannak a törökidők­
ből visszamaradt tatárjárás nyo­
mai. Egyik dűlője Cserfa, az első
kun vezértől kapta nevét. A háború
után öt évvel, 1923 bán állították
fel a hősök szobrát és készítették
el a hősök ligetét. Ez évben jelen­
tősen nagyobbitották a községházát
is. Két, egy-egy tantermes tanyai
iskolát építettek tanítói lakással
ban.
1926A következő évben két
községi vendéglő épült, valamint a
főjegyzői lakás is ez évben készült
el. A következő esztendőkben vette
kezdetét a község hozzájárulásával
eszközölt hat kilométer hosszúságú
útépítés, melynek földmunkája már
készen van. Több gyalogjáró készí­
tése és a Tárná folyó felett emelt
fahíd építése nyert befejezést. A
templom tetőfedéséhez és új tor­
nyának restaurálásához, valamint az
igen szép Kálvária építéséhez a
község, mint kegyur járult hozzá.
Több egyesület szolgálja a község
gazdasági és kulturális törekvéseit:
Jászdózsai Kaszinóegyesület, Gazda;
sági Olvasókör, Iparoskor, Római
Katholikus Munkáskor, Jászdózsai
Római Katholikus Dalegyesület, Vö­
röskeresztfiók, Levente Egyesület,
Önkéntes Tűzoltó Testület, a Hangya
Fogyasztási Szövetkezet.
RÉVFY DEZSŐ községi főjegyző,
Jászdózsa. Született 1886-ban Jászdózsán. A gimnáziumot 1905-ben
Jászberényben végezte.Pályáját 1906ban, mint jegyzőgyakornok kezdte
meg.
Közigazgatási
tanfolyamot
Kassán végzett 1909-ben és ugyanott
szerezte meg a jegyzői oklevelet.
1913-ig Heves vármegyében van
községi szolgálatban, majd 1914-ig
Alattyánban, mint jegyző működik.
142

Jázsdózsának 1914 óta főjegyzője,
Lelkiismeretes, odaadó és érdemes
munkásságát a község minden iránuú
fejlődése igazolja legjobban. Révfy
Dezső főjegyző rengeteg tervét va­
lósította meg és nagy munkabírá­
sában törekvéseit mindenkor teljes
eredmény kiséri. Elnöke az Iskolán­
kivüli Népművelödési Bizottság helyi
szervének, a Testnevelési Bizottság­
nak, a Levente Egyesületnek és az
Önkéntes Tűzoltótestületnek. A Pol­
gári Lövészegyletnek ügyvezető
igazgatója. A háború alatt Jászdózsa
nem nélkülözhette Révfy Dezső tu­
dását és munkásságát és ezért hi­
vatali érdekből a katonai szolgálat
alól felmentették.
HERCZEGH TIVADAR községi
jegyző, Jászdózsa. Gálócson szü­
letett 1894-ben. Felsőkereskedelmi
iskoláit 1914-ben Kassán, mig a
jegyzőtanfolyamot Egerben 1922ben végezte el. Pályáját 1915-ben,
mint jegyzői gyakornok Nagyaron
kezdte, utána 1920-tól 1921-ig
Bodrogkereszturon jegyzői gyakor­
nok, 1922-ben segédjegyző Jászdózsán és 1924 óta ugyanott mint
községi jegyző. Igen érdemes és
tevékeny munkássága mellett tár­
sadalmi működést is fejt ki. Parancs­
noka a Tűzoltó Testületnek, alel­
nöke a Testnevelési Egyesületnek,
főtitkára a Lövész Egyletnek és
szervező vezetője a Nemzeti Mun­
kásvédelemnek. 1915-ben bevonult
a 11 -es honvédgyalogezredhez, majd
a 14-es honvédgyalogezreddel ki­
ment az orosz frontra, ahol 1917
év végéig volt, majd az 1918-as
évet az olasz fronton töltötte, mint
tartalékos hadnagy. Kitüntetései
között van 9 kisezüst, a bronz és

a Károly csapatkereszt.
KISS BALÁZS római katholikus
plébános, Jászdózsa. Született Jászdózsán 1875-ben. A gimnáziumot
Jászberényben és Lőcsén végezte.
Az érettségit Egerben 1895 ben
tette le. Teológiai tanulmányait
Egerben fejezte be 1899-ben. Ez
évben Hevesbátoron, mint káplán
kezdte meg pályáját. 1900-ban
Tiszapolgáron ideiglenes lelkész,
még ugyanabban az évben Pásztón
hitoktató, majd 1901-től 1906-ig
ismét Tiszapolgáron van, 1908-ig
Jászladányban, 1909-ig Kunszentmártonban, azután Poroszló, Hont
és Balmazújváros adminisztrátora.
1912-től 1914-ig hitoktató Jászbe­
rényben, 1927-ig Jászszentandrásnn
és végül 1927-től Jászdózsa plébá­
nosa. Elnöke a Római Katholikus
Körnek, a Római Katholikus Mun­
káskörnek, a Hangya Fogyasztási
Szövetkezetnek, a Vöröskereszt
helyi fiókjának, a Római Katholikus
Dalegyesületnek és az Iskolaszék­
nek. Diszelnöke a Levente Egye­
sületnek és az Úri Kaszinónak.
Tagja a képviselőtestületnek és a
törvényhatósági bizottságnak. Igaz­
gatósági tagja a Jászsági Helyi­
érdekű vasútnak. Érdemekben és
eredményekben gazdag papi műkö­
désének jubileumát 1924-ben ülte,
amikor Jászszentandráson tartotta
ezüstmiséjét.
JÁSZDÓZSA plébániája patinás
múlttal bir. A plébánia 1704-ben ala­
kult. Templomának építkezése 1770től 1782-ig tartott. A háború alatt
elrekvirálták három harangját és or­
gonájának sípjait. 1926-ban azonban
pótolták a három harangot. A köz­
ség temetőjében épült fel a Kálvá­

ria 1929 évben. A súlyos gazdasági
viszonyok dacára két római katho­
likus tanyai iskola épült, melynek
egyikét Nagyhalomban állították fel.
A plébániának harminckét tagú Ka­
tholikus Dalegylete van, amelyik
rendszeres működésén kivül, egyházi
és nemzeti ünnepek alkalmával je­
lentősen emeli a helyi ünnepségek
nívóját. A hitélet kimélyitését szol­
gálja a Jézus Szive Társulat, Mária
Szive Társulat, az Oltáregyesület a
Leánykongregáció és a Szivgárda.
Igen szép Szent Imre ünnep kere­
tében állították fel a nagyhalmi ta­
nyai új iskolában 1930 nov. 5-én az
új oltárt.
Dr. EMBER GÉZA községi orvos,
egészségügyi tanácsos, Jászdózsa.
Született Furtán (Biharm.) 1864-ben.
Gimnáziumot Deb­
recenben 1882-ben
végezte, 1900-ban
pedig Budapesten
a tudományegyetem
orvosi fakultását.
Pályáját Endrődön
1900-ban kezdte,
ahonnan a követ­
kező évben Jászdózsára került. A
községen túlterjedő értékes köze­
gészségügyi ténykedéséért, fáradha­
tatlan és érdemekben gazdag mun­
kásságáért 1929-ben m. kir, egész­
ügyi tanácsosi cimmel tüntették ki.
Elnöke a jászdózsai Úri Kaszinónak.
KISS LAJOS iskolaigazgató, Jász­
dózsa. Született 1893-ban Jászdózsán. Gimnáziumot 1908-ban Gyön­
gyösön, a tanítóképzőt Egerben
1912-ben végezte el. Jászdózsán
mint tanító kezdte meg pályáját
1912-ben. Az igazgatói teendőket
már 1926 óta végezte, majd 1930-

143

bán értékes munkásságának elisme­
réseként elnyerte igazgatói kineveztetését. Nemcsak pedagógiai téren
fejt ki nélkülözhetetlen tevékenysé­
get hanem egyik nagy ereje a köz­
ség társadalmi életének is. Elnöke a
római katholikus Dalegyletnek, az
Iskolaszéknek valamint a Kaszinó
Egyesületnek jegyzője, a Levente
Egyesületnek oktatója és több egye­
sületnek tevékeny és számottevő
tagja. 1915-ben vonult be katonai
szolgálatra és rövidesen az orosz
frontra kerül, ahol 1916-ban fog­
ságba esett. 1918-ban Kiewen át
érkezeit vissza és zászlósi rangban
szerelt le.
KISS ARTHUR róm. kath. tanító,
községi képviselő, Jászdózsa, Szü­
letett Jászdózsán 1893-ban. Ok­
levelét az eperjesi
tanítóképzőben
nyerte 1914-ben.
1915-ben vonult
be a 29. honvéd­
gyalogé z r e d hez
mint karpaszomá,nyos
önkéntes.
1916 bán Tiszanánán megválasztották tanítónak,
de a harctéren szerzett súlyos
betegsége következtében 1918 év­
ben történt leszerelése után sem
tehet eleget tanítói hivatásának, A
háború alatt, mini tartalékos had­
nagy teljesített katonai szolgálatot,
részint szakasz, részint századpa­
rancsnoki minőségben a bukovinai
harctéren. Résztvett 1916-iki Kirlibaba körüli harcokban s a Magúra
elfoglalása után súlyos kimenetelű
mellhártyagyulladást kapott. Forra­
dalmak után még mint beteg, ma­
gasabb katonai parancsra karhatalmi

századot alakit Jászdózsán, melynek
parancsnoka. Egészségének helyre­
állásával 1923-ban Jászdózsán tanít.
Résztvesz 1926-ban a sárospataki
isk. kiv. népműv. tanfolyamon s a
helyi isk. kiv. népm. bizottságnak
ügyvezető titkárja lesz. Tagja a
Nemzeti
Munkavédelemnek, vá­
lasztmányi tagja a Polgári Lövész­
egyletnek s az összes kulturális
intézményeknek.

vitéz INVICH LAJOS római katho­
likus tanító, Jászdózsa. Kézdiszászfalun (Háromszékm) született 1879ben. Tanulmányait, valamint a taní­
tóképzőt 1920-ban Sepsiszentgyörgyön végezte. 1921-ben már Jász­
dózsán van. Társadalmi ténykedései
során a Levente Egyesületnek fő­
oktatója. Járási és megyei versenyen
több ízben vett részt és egyéni,
valamint csapatdijakat nyert. A
Polgári Lövészegyletnek oktatója.
1915-ben vonult be harctéri szol­
gálatra és az orosz frontra ke­
rült, ahol még ugyanabban az év­
ben megsebesült, majd felgyógyulása
után az olasz fronton küzdött. Ki­
tüntetései : az elsőosztályu ezüst,
valamint a sebesülési érem és a
Károly csapatkereszt. Mint tartalékos
hadnagy szerelt le, 1929-ben avat­
ták vitézzé.
RÉVFY LAJOS nyugalmazott
tanító, Jászdózsa. Újpesten szüle­
tett 1871-ben. A tanítóképzőt 1891ben Egerben végezte. Pályájának
első állomása Apc (Hevesmegye),
ahol 1891-től 1893-ig tanít. Jászdózsának 1893-tól 1926-ig, nyugdí­
jazásáig egyhuzamban szeretet és
köztiszteletnek örvendő
tanítója.
Széleskörű társadalmi ténykedést
fejt ki. Jegyzője az iparoskörnek és

a Római Katholikus Dalegyesületnak karnagya és a Hangya Fogyasz­
tási Szövetkezet ügyvezető elnöke.
A háború idején
hivatali
érdekből
felmentették katonai
szolgálat alól. A Faluszövelségi
mo­
nográfiák megírá­
sára kiirt pályáza­
tán a második di­
jat, nagyezüst ér­
met nyert. Nyugdíjaztatásának al­
kalmából fáradhatatlan és tevékeny
munkásságáért miniszteri elismerést
kapott. A helyi műkedvelők 1929ben nagy sikerrel adták elő. „A
földváltó Jászkunok" című háromfelvonásos történeti színműt. Nagy
elfoglaltsága mellett kezelője még a
község faiskolájának is.
ZSIDEI JÓZSEF szabómester,
Iparoskor elnöke, Jászdózsa. Szüle­
tett Jászdózsán 1878-ban és iskoláit
ugyanott végezte el.
Szakismereteit
Gyöngyösön sze­
rezte, ahol 1895ben szabadult fel.
Mint segéd műkö­
dött Szolnokon,
Kecskeméten, Ceg­
léden,Orosházán és
Törökszentmiklóson. 1903-ban önál­
lósította magát és azóta van Jász­
dózsán. Az Iparoskőrnek tizennyolc
év ófa elnöke, a Gazdakörnek hu­
szonkét éve nagy köztisztelettel
körülvett tagja. 1914-ben vonult be
harctéri szolgálatra és a déli fron­
tokon küzdött, Kitüntetései: a bronz
vitézségi érem és a Károly csapat­
kereszt.
KISS SALAMON gazdálkodó, volt

10

községi biró, Jászdózsa. Született
1846 bán Jászdózsán. Elemi iskoláit
Jászdózsán
vé­
gezte el és 1896ban elhunyt édes­
apja után önállóan
kezeli biitokát. El­
nöke a Gazdasági
Kőinek és húsz
évig volt a község
nagyrabecsült bí­
rája. A forradalom után a kommu­
nisták üldözésének volt kitéve ha­
zafias magatartása miatt. Erős ma­
gyarságáért a román megszállás alatt
is sok kellemetlensége volt.
JÁSZJÁKÓHALMA nagyközség
lakossága 4500 lélek, annyi mint
amennyi a háború befejezésekor
volt. A községben 12 ház van a
tanyai házakkal együtt. Az Orszá­
gos Földbirtokrendező
Bizottság
nem működött, mert nagybirtoko­
sok a község területén nincsenek.
Néhányan a szomszéd községektől
kaptak kisebb földeket, összesen
tizenkilenc holdat. A község 41
házhelyet osztott ki, melynek na­
gyobb része már be lett építve.
1925 és 26-os években két tisztvi­
selői lakást vett a község, a főjegyző
és az állatorvos számára. 1926 és
27-ben két tanyai iskolát építettek
és 1929-ben a Gazdakör székházát
emelték fel. A községházát, a plé­
bániát és a község több épületét
1924 ben renoválták. Uj utakat
létesítettek két kilométer hosszúság­
ban. A varjasi (anyai iskolábana köz­
ség lelkes plébánosának és a lakos­
ság példás áldozatkészségből oltárt
építettek, ahol rendszeresen tartanak
istentiszteletet.
Másfélkilóméteres
hosszúságban építettek a községben
145

cementlapokkal kirakott gyalogjárót.
Felállították a hősök emlékművét
és a hősök ligetének felállítása is
megkezdődött. 1925 ben az iskola­
udvar kibővítésére két beltelkes
házat vásároltak meg. 1928 bán két
artézi kútbóí négy irányban vízve­
zetéket létesítettek közkifolyókkal,
hogy a lakosság a vízhez könnyeb­
ben hozzájuthasson. A vílllanyvilágitást a község már 1927-ben be­
vezette. R község belterületén meg­
indult nagyobbarányu fásítás már
befejeződött, község határában lévő
fásítás folyamatban van. A község
iskola ügye, valamint a pedegógiai
nevelés példás. A község környékén
nagy legelő áll a lakosság állat­
állománya részére. Ez nagymérték­
ben elősegíti a baromfitenyésztést.
Rendezett a község közlekedésügye
is és rendszeres autóbusz járat kap­
csolja össze a községet Jászberénnyel
és Jászapátival. A köségben 250
önálló iparos van, akik között leg­
nagyobb részt a cipész és csizmadia
és asztalos iparosok vannak.
Községi Takarékpénztár 1912 óta
működik, valamint eredményes mun­
kát fejt ki a Hangya Szövetkezet
fiókja is.
TOLONICH JÓZSEF
községi
főjegyző. Jászjákóhalma. Született
Jászfelsőszentgyörgyön
1890-ben.
Tanulmányait Selmecbányán vé­
gezte s ott tette le érettségijét
1909-ben.
Jegyzői
tanfolyamot
1912-ben végezte és ugyanakkor
szerezte oklevelét is Kassán. 1910ben jegyzőgyakornok Jászjákóhalmán, 1912-ben segédjeyyzö, ugyan­
ott, majd 1915-től Jászárokszállás
helyettes adóügyi jegyzője 1918től Jászdózsán már adóügyi jegyző

146

és 1919-től Jászfényszaru helyetles
főjegyzője. Ismét Jászdózsára ke­
rül 1921-ben, majd végül 1923 tói
főjegyzője Jászjákóhalmának. Igaz­
gatója a Jászjákóhalmi Községi Ta­
karékpénztárnak, Járási tűzrendészeti felügyelő, világi elnöke a
Római Katholikus Egyháztanácsnak,
a Hangya Fogyasztási Szövetkezet
felügyelő bizottságának
elnöke,
valamint a Polgári Lő vészegy­
letnek és
a Testnevelési Ta­
nácsnak is. Önkéntes Tűzoltó Testü­
letnek parancsnoka. 1914 ben vo­
nult be harctéri szolgálatra és a
szerb fronton küzdött.
MAGYAR JÁNOS római katho­
likus plébános, Jászjákóhalma. Szü­
letett Egyekben (Hajdúm.) 1883-ban,
Tanulmányait Haj­
dú b ö s z örményben
és Debrecenben vé­
gezte, Késmárkon
1901-ben érettségi­
zett, teológiát Eger­
ben végzett
és
ugyanott szentelték
pappá
1905-ben.
Pályáját ugyanez évben Kálkápolnán
kezdi meg, mint káplán, majd 1906tól 1908 ig Borsodnádasd káplánja.
1910-igTiszaörsön, 1911-ig Pásztón,
1914-ig
Jászapátin
káplánkodik.
1918-tól
1921-ig Jászberényben
kezelő káplán, 1923-ig Jászjákóhalma
adminisztrátora és 1923-tól rendes
plébánosa a nagyközségnek. Elnöke
a Római Katholikus Körnek, az
Önkéntes Tüzoltótestületnek, a Szo­
ciális Misszió Társulat helyi szervé­
nek egyházi szervezője és tanács­
adója, tagja a Gazdakör választmá­
nyának, egyházi irányitója az Iparos­
kor ifjúságának, díszelnöke a Római

Katholikus Dalkörnek és nagy nép­
szerűségnek örvendő elnöke az
Iskolánkivüli Népművelési Bizott­
ságnak. Hathatósan közbenjárt, hogy
a Gazdakör részére 32,000 pengő
költség mellett székház építtetett.
Elnöke a Levente Egyesületnek,
tagja a képviselőtestületnek és a
törvényhatósági bizottságnak. 1914ben vonult be harctéri szolgálatra
és mint tart, tábori lelkész 1918-ig
teljesített szolgálatot. Kitüntetései:
s másodosztályú lelkészi érdem­
kereszt a másodosztály ú Vöröskereszt
tiszti jelvénye, a német lovagrend
»Marien Kreuze« és a háborús
emlékérem. Ezüstmiséjét 1930 októ­
ber hó 2-án tartotta, mely alkalommal
a község képviselőtestülete mint
pafronátus érdemeinek méltalására
díszközgyűlést tartott és jubileuma
alkalmával a község minden egye­
sületétől és testületétől a hála és
elismerés legőszíntébb megnyilatko­
zásaiban volt része.
JÁSZJÁKÓHALMA plébániája. A
plébánia templom mint a háború
alatt minden templom legszebb ha­
rangjait vesztette el. 1922-ben azon­
ban már pótolva lett az elreklivált
három harang. 1924 és 1927 ben
kétszer volt lelkigyakorlat az utolsó
10 év alatt páterekkel. Ugyanebben
az évben nagy tevékenységet fejt
ki a hősök szobrának felállítása
körül és a hősök kultuszának ápolá­
sára. 1925-ben felállították az ipa­
rostanonciskolát, valamint a hősök
harangját a temető kápolnájában.
1927-ben két római katholikus hatosztályu, elemi tanyai iskola épült
tanítói lakással, toronnyal, egy-egy
százkilós haranggal ellátva. Varjas
tanyán az iskolánál kápolna is léte­
10'

sült, ahol havonta egyszer és kettős
ünnepeken rendesen misét is szol­
gáltatnak. 1928 bán a templomban
a villanyvilágítás is be lett vezetve
3.000 pengőt önkéntes áldozatkész­
ségből. A templom 500 égővel lett
feldíszítve. Budapesttől Debrecenig
nincsen
villanyvilágítással olyan
szépen és Ízlésesen felszerelt tem­
plom, mint Jászjákohalma temploma.

VOZARIK ANTAL római katho­
likus elemi iskolai igazgató-tanitó,
Jászjákohalma. Léván született 1875ben. Ugyanott vé­
gezte a kegyes­
rendi gimnáziumot
és a tanítóképzőt
is. Oklevelet 1894ben nyert Még ez
évben Sajóvárkonyon, mint tanító
működött,
ahol
nyári iskolai szünidő alatt gazda­
sági segédtisztje volt a sajóvárkonyi
főkáptalannak.
1896-ban került,
mint tanító Jászjákóhalmára, ahol
1916-ban nyerte igazgatói kineve­
zését, annál is inkább, mert kine­
vezését megelőzően hosszabb ideig
egyedül vezette az iskola ügyeit.
Alelnöke az iskolánkivüli népmű­
velődési bizottságnak. Fáradhatatlan
buzgalommal szorgalmazta két ta­
nyai iskola felállítását, amit végül
is sikerült megvalósítania. Jegyzője
volt a legtöbb egyesületnek hosszú
éveken át, melyek belső és külső
tevékenységében jelentősen részt
vesz ma is. 1902-től
1924-ig
postamester is volt és a háború
idején hivatali érdekből felmentet­
ték a katonai szolgálat alól. A há­
ború súlyos idejében 16 hónapon
keresztül ellátta a községben a
147

kántori teendőket is önzetlen üggbuzgalomból minden ellenszolgál­
tatás nélkül.
SZTRAKY MIHÁLY római kat­
holikus tanító, Jászjákóhalma. Szü­
letett Zsombolyán 1877-ben. Tanítói
oklevelét 1898-ban
Kiskunfélegyházán
szerezte megUgyanabban az év­
ben került Jászjákóhalmára ahol ta­
nítói működésével
általános elisme­
rést szerzett. Szé­
leskörű társadalmi tevékenységet fejt
ki: elnöke a kamarai Katholikus
Iparosdalkörnek, vezetője a gazda­
sági iskolának. Tevékeny részt vett
a Gazdakör alapításában és működő
tagja minden társas körnek. Közsé­
gi képviselőtestületi- és Iskolaszéki
tag. 1914 okt.-től, 1920 jan. 20-ig
volt katonai szolgálatban az I-ső
honv. kerületi hadbiztosságnál és
mint hadnagy szerelt le.
BÓNA MENYHÉRT római kat­
holikus tanító, Jászjákóhalma. Szü­
letett Jászjákóhalmán 1886 bán. Is­
kolai tanulmányait
Budapesten
vé­
gezte és tanítói
oklevelét 1905-ben
szerezte meg. El­
végezte ezenkívül
a kántori és tűzol­
tói tanfolyamot is,
valamint általános
rajz- és felső ruházati szakrajz tan­
folyamot. 1905-ben helyettes tanító,
1907-ben egyéves önkéntes, de be­
tegsége miatt felülvizsgálaton sza­
badságolták és Jászjákóhalmán 1908
óta van. 1925 óta az Iparostanonc­

148

iskola szakrajz tanítója is. Választ­
mányi tagja a Gazdakörnek, a Római
Katholikus Olvasókörnek és alkörzeli vezetője a Nemzeti Munkavé­
delemnek. Mint rokkant elnöke a
HONSz Jászjákóhalmi fiók egyesü­
letnek. Az iparostanonciskolai mű­
ködéséért érdemeiért és eredményes
tevékenységéért miniszteri elisme­
résben és a Járási Tanítói Kör őszinte
ünnepeltetésében volt része. Kato­
nai szolgálatra 1914-ben vonult
be és az orosz frontra került,
Több nagy ütközetben vett részt és
hősies magatartásaiért állandó elő­
léptetésben részesült. Mint közem­
ber vonult be és tiszti iskola el­
végzése nélkül már mint főhadnagy
szerelt le.
JÁSZTELEK nagyközség. A la­
kosság 3000, a világháború utáni
természetes szaporodás 200 lélekA lakosság főfoglalkozása földmivelés. A község 25 házhelyei osz­
tott ki. amelyek már mind be lettek
építve. A község területén a tanyai­
akkal együtt 700 ház áll, ebből a
háború után építettek egyszázat.
1925-ben két tanyai egytantermes,
tanítói lakással ellátott és 1930 bán
egy öttantermes emeletes elemi isnola épült. 1929-ben artézi kútat
fúrlak és elkészítették a hősök
ligetét is A községben eredményes
működést fejt ki a Gazdakör, az
iparoskor, a Testnevelési Bizottság,
az Önkéntes Tűzoltótestület, a Pol­
gári Lövészegylet, a Levente Egye­
sület és a Hangya Fogyasztási
szövetkezet.
RUSVAI LAJOS községi főjegyző,
Jásztelek. Született Jászapátiban
1901-ben. Tanulmányait Jászapátin
végezte és gimnáziumi érettsé-

Öljél is ott szerezte még 1919ben. A közgazda­
sági
egyetemet
Budapesten 1925ben végezte. Eger­
ben szerezte meg
jegyzői
okleve­
lét 1926-ban 1925ben Jászapáti jegy­
zői
gyakornoka,
a következő évben már segéd­
jegyzője. 1929 óta főjegyzője Jász­
telek községnek. 1923 és 24-es
években a nemzeti hagseregnél
teljesített katonai szalgálatot.
RIGÓ MÁTYÁS római katholikus
plébános, Jásztelek. Született ugyan­
ott 1876-ban. Tanulmányait Jászbe­
rényben végezte és ugyanott sze­
rezte meg érettségijét 1896-ban.
Teológiai tanulmányait Egerben vé­
gezte 1900 bán Pályáját még abban
az évben Erdökövesden kezdte meg,
ahol 1905-ig káplán, majd 1907-ig
Karácsond Káplánja, 1916-ig Kálkápolna adminisztrátora,
1919-ig
Karácsond plébánosa, mígnem 1919ben Jásztelek plébánosa lett. Kom­
munizmus idején két halálra ítélt
érdekében saját élete kockáztatásával
sikeresen közbenjárt, de ugyanakkor
hazafias magatartása miatt önmaga
is csak az Isten különös kegye
folytán menekült meg a halálra
itéltetéstől. A proletár diktatúra által
kifosztott Hangya fogy, és ért. szö­
vetkezetei önfeláldozó munkájával
és hathatós anyagi támogatásával
nemcsak talpraállította, hanem a
vidék egyik legvirágzóbb szövetke­
zetévé fejlesztette. A háború alatt
elrekvirált három harangot 1925-ben
pótoltatta, 1924-ben és 1929-ben
két egytantermes katholikus tanyai

iskolát építtetett, mely tanítói lakással
is el lett látva. 1926 bán személyes
akciójára a templom nagyobbarányú
renoválását tudta megvalósítani és
1930-ban egy öttantermes római
katholikus iskola felállítását vitte
keresztül. Elnöke az Iskolánkivűli
Népművelődési
Bizottságnak,
a
Halotti Társulatnak, valamint a
Hangya Fogyasztási Szövetkezetnek
felügyelő-bizottsági elnöke.
IMRIK LÁSZLÓ nyugalmazott
főjegyző, Jásztelek. Született Jászapálin1876-ban. Gimnáziumi tanul­
mányait 1893-ban
Nagyváradon vé­
gezte el. Jegyzői
oklevelét 1898 bán
bán
Szolnokon
szerezte meg. Pá­
lyáját már 1894ben kezdte meg
Jászapátin,
ahol
községi írnokká választották meg.
1900-tól már
adóügyi jegyzője
Jásztelek községnek. Jászteleknek
1913-ban lett főjegyzője és 1929-ig
vezette a község ügyeit. 1919-ben
a kommunizmus alatt hazafias ma­
gatartásáért vésztörvényszék
elé
állították, de sikerült neki megme­
nekülnie. Kezdeményezésére és ál­
landó agitálása mellett épült: új
községi vendégfogadó,
szép új
plébánia épület, a község köjárdái,
gyűjtéséből épült az első artézi
kút. A háború alatt elvitt haran­
gok helyeit beszereztek
három
nagy új harangot. Irányítása alatt
1925 és 29-es
években
két
tanyai iskola épült a községben,
1920 bán egy öttantermes iskola,
1929 ben pedig egy artézi kútat
fúrtak kezdeményezésére. Elnöke a

149

Polgári Olvasókörnek, valamint a
Gazdakörnek is. A világháború alatt
hivatali érdekből katonai szolgálat
alól felmentették.
RIBOSS DEZSŐ római katholikus
elemi iskolai tanító, Jásztelek. For­
gácsfalván született 1894 ben. Isko­
láit és az állami ta­
nítóképzőt 1913 bán
Sárospatakon vé­
gezte. Még ebben
az évben Szászfel­
sődön kántortanitó,
1914 benTrencsénmakkon tanít, de
még ugyanezen év
őszén Nyitrapásztó kántora lesz. Jász­
teleken 1921 óta van és azóta is egyik
legnagyobb erőssége a község ta­
nítói karának. Főoktatója a Levente
Egyesületnek, tagja az Iskolánkivüli
Népművelési Bizottságnak és az
egyházközségi tanácsnak. 1914-ben
vonult be harctéri szolgálatra és az
orosz fronton küzdött, ahol a kö­
vetkező évben fogságba esett, ahon­
nan csak 1920 bán térhetett vissza'
sok viszontagságon keresztül. Mint
zászlós szerelt el.
ALATTYÁN nagyközség 2600
lakossal bir. A háború utáni termé­
szetes szaporodás 200. A lakosság
főfoglalkozása földmivelés és állat­
tenyésztés. A községben 645 ház
áll, a háború után 90 épült. Az OFB
nyolcvan
házhelyet
s
ötszáz
hold szántó területeit 420 igénylő
között osztott ki. A házhelyek leg­
nagyobb része már be van építve.
Igen jelentős építkezése a község­
nek a munkában lévő gyalogjáró
utak. A hősök emlékművének kegyeletes felállítására társadalmi gyűj­
tés indult meg, melynek eredményei
150

rtiár a közeljövőben lehetővé teszik
majd az emlékmű felállítását. A
község fásítása állandóan folyik. A
Szent Imre telepen egy hold terü­
leten van az uj egytantermes, taní­
tói lakással ellátott iskolája, ezenkí­
vül van még két iskolája és egy
óvodája is. A községben több kul­
turális, gazdasági és szociális intéz­
mény fejt ki igen érdemes műkö­
dést: az Iskolánkivüli Népművelő­
dési előadások, a Római Katholikus
Olvasókör, Alattyáni Olvasókör Ipa­
roskor, Önkéntes Tűzoltótestület,
Levente Egyesület, valamint a Hangya
Fogyasztási Szövetkezet helyi szerve.

BUDAY ANDOR községi főjegyző,
Alatfyán. Jászdózsán született 1879ben. Tanulmányainak befejezése után
Debrecenben
1901-ben végezte
el a közigazga­
tási tanfolyamot.
Ugyanabban
az
évben Jászdózsán
segédjegyző, majd
Boldog községben
1904 ben Gyomron
és ez évben még Jánoshidán is telje­
sített községi szolgálatot. 1917-től
Alattyán község köztiszteletben és
az utána következő nagy gazdasági
válság súlyos esztendeiben roppant
körültekintést és gondosságot igé­
nyeltek a község ügyei. A község
háború utáni fejlődés szociális té­
ren elért eredményei Buday Andor
főjegyző széleskörű és áldásos te­
vékenységét bizonyítja. Nagy elfog­
laltsága mellett elnöke még a Test­
nevelési Bizottságnak, az Önkéntes
Tűzoltótestületnek, valamint az Is­
kolaszéknek is, 1914-ben harctéri
szolgálatra bevonult, de szolgálati

érdekből felmentették.
KISS JÓZSEF adóügyi jegyző,
Alattyán. Jászdózsán született 1901ben. A gimnáziumot Késmárkon vé­
gezte és ugyanott
fejezte be tanulmá­
nyait 1919-ben. Pá­
lyáját ugyanez év­
ben Jászdózsán
kezdte, ahol 1922ig mint gyakornok,
majd mint segéd­
jegyző
működött.
Kitűnő képességeit hamar felismer­
ték és már 1926 tói Alattyánban
adóügyi jegyző, ahol társadalmi
ténykedése során parancsnoka az
Önkéntes Tüzoltótestületnek és tagja
a Levente Egyesületnek is.
BARNA SÁNDOR római katho­
likus iskolai igazgató-tanitó, Alatytyán. Sarudon (Hevesmegye) szüle­
tett 1872-ben. Tanulmányait, vala­
mint a tanítóképzőt 1893-ban Eger­
ben végezte. Pályáját 1893 bán
Kaál (Hevesmegye) kezdte, ahol
1895-ig tanított. Alattyánban 1893 óta
van, ahol minden irányban a leg­
teljesebb nagyrabecsülést nyerte el.
Társadalmi ténykedései során a
Hitelszövetkezetnek könyvelője volt,
alapító tagja a Katholikus Olvasó­
körnek, a Hangya Szövetkezetnek
igazgató tagja. Az Iskolánkivüli
Népművelődés kereteiben rendsze­
resen igen értékes kulturális, társa­
dalmi és gazdasági előadásokat
tartott. 1915-ben vonult be harc­
téri szolgálatra és 1918-ig a galíciai
és az albán frontokon teljesített
szolgálatot.
TÓTH ÁRPÁD elemi iskolai tanító,
Alattyán. Esztergomban
született

1^04-ben. A tanítóképzőt 1926 bari
Esztergomban vé­
gezte és már 1926ban Dunaadonyban
tanít. A következő
évben Alattyánba
kerül, ahol ma is
nagy erő a község
ifjúságának peda­
gógiainevelésében.
Társadalmi téren is többirányú tény­
kedést fejt ki. A Levente Egyesület
főoktatója, az Önkéntes Tüzoltótestület alparancsnoka, a
Nemzeti
Munkavédelem értékes tagja. A
járási versenyen való részvételében
két egyéni dijat nyert.
VARGA JÓZSEF római 'katho­
likus tanító, Alattyán. Komárváros
(Zalamegyében) született 1903-ban.
Budapesten
vé­
gezte
1922-ben
a tanítóképzőt és
1923-ban Pusztamizsén (Szolnokmegye) tanít. 1927
óta van Alattyán­
ban, ahol általá­
nos tiszteletnek és
szeretetnek örvend értékes mun­
kásságáért. Az Iskolánkivüli Népmű­
velés helyi előadója, a Levente
Egyesület
oktatója,
valamint a
Hangya Fogyasztási Szövetkezet
ügyvezető igazgatója. A Levente
Egyesület keretében műkedvelő
gárdát tart fenn, mellyel igen komoly
hazafias irányú előadásokat rendez.
JÁNOSHIDA.
A
község az
utolsó tiz esztentőben igen szépen
fejlődött.
Lakossága
1920-ban
4227 volt. 1930-ban pedig 4750
lelket számlál. A község területén
1920-ban 866 ház állott, 1930-ban
151

pedig számuk 10Ó0-re fehető. Az
Országos Földbirtokrendező Bizott­
ság 296 házhelyet
osztott
ki,
melynek több mint a fele be van
már építve, 345 hold földet pedig
190 igénylő között osztott szét.
1922-ben hidat épit a község a
Zagyva felett 1923-ban pedig szá­
mos gyalogjáró utat építettek. 1925ban felállították a hősök szobrát
és elültették a 146 hősi halott kegyesletes emlékére a hősök emlék­
fáit a község főutcáján, A fásítás
állandóan folyik, 1926 és 27-es
években két községi elemi iskola
három-három tanteremmel és ta­
nítói lakással épült. 1930 bán két
hold vizes területet fásitottak be.
A villanyvilágítás bevezetésére tár­
gyalások vannak folyamatban. A
földmiveléssel foglalkozó lakosság
rendkívül szorgalmas.
Nem na­
gyon ritka a 12-14 gyermekes csa­
lád sem. A községben élénk te­
vékenységet fejt ki a faluszövet­
ség helyi csoportja, a Hangya Szö­
vetkezet, a Hitelszövetkezet, az
Iparoskor, az Iskolánkivüli Nép­
művelési Bizottsága Levente Egye­
sület, a Polgári Lövész egylet va­
lamint számos
más
egyesület,
melyek mind a kózségfejlesztés
munkáját támogatják.
APATHY SÁNDOR főjegyző,
Jánoshida.
Jászkiséren
született
1900-ban. Középiskoláit Késmárkon
1918 bán, a közigazgatási tanfolya­
mot Miskolcon 1921-ben végezte.
Pályáját 1918-ban kezdte már meg
Jászapátiban, mint jegyzői gyakor­
nok. 1922-től, mint segédjegyzö
Jászteleken és 1923 óta, mint he­
lyettes adóügyi jegyző működött
Jánoshidán. 1924-ben választották

152

meg főjegyzővé és azóta is meg­
szakítás nékül vezeti a község
ügyeit. Nagyon sokat tett a község
minden vonatkozású fejlődése érde­
kében, amiért méltán veszik körül
őszinte közmegbecsüléssel -és köz­
tisztelettel,
GAZSI BÉLA adóügyi jegyző,
Jánoshida. Ugyanott született 1892ben. Felsőkereskedelmi iskolai érett­
ségijét Nagyrőcén 1911-ben tette le
és a közigazgatási tanfolyamot Bu­
dapesten 1913-ban végezte el. 1911től Jánoshidán. mint jegyzői gya­
kornok működött, 1913-tól Jászfelsőszentgyörgyön segédjegyző, 1914iől Pusztamonostoron jegyző, 1918tól Jászárokszálláson helyettes adó­
ügyi jegyző, msjd 1919-től községi
jegyző volt. Jánoshidára 1920-ban
került, ahol azóta is megszakítás
nélkül működik. Hivatásán kívül
elnöke a Hitelszövetkezetnek. A
világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be katonai szolgálatra és az
orosz fronton küzdött, ahol fog­
ságba esett és csak 1918 bán érke­
zeit vissza. Kitüntetései az I. és II.
osztályú ezüst vitézségi, a bronz
vitézségi érem és a Károly csapat­
kereszt.
SZŐKE ANTAL községi főbíró.
Jánoshida. Ugyanott született 1878ban. Tanulmányait szülőhelyén vé­
gezte. 1912-ben vette át birtoká­
nak önálló kezelését, melyet addig
édesatya vezetett. Ugyancsak azóta,
mint virilista tagja a községi kép­
viselőtestületnek. 1928-ban a köz­
ség főbirájának választották meg.
Választmányi tagja a 48-as Olvasó­
körnek, felügyelőbizottsági tagja a
Hangya Szövetkezetnek és rendes
tagja a római katholikus Olvasó

körnek. Á világháborút 1914 tői
1918 ig küzdötte végig.
NOVÁK GYÖRGY igazgafó-tanitó,
Jánoshida. Vekén született 1887-ben.
A tanítóképzőt Sárospatakon 1906ban végezte. Pályáját ugyanebben
az évben kezdte Kistölgyesen, m8jd
1911-től Királyhelmecen és 1919-től
Sárospatakon tanított. 1924 óta van
Jánoshidán, mint tanító és 1927 óta
igazgató-tanítója a községnek. Tit­
kára az Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságnak és körzetvezetője a
Nemzeti Munkavédelemnek. A „Nép­
művelés" című lapban közleményei
és vezércikkei jelennek meg,
BORNEMISSZA MUHA MIHÁLY
tanyai elemi iskolai tanító, János­
hida. Szilágysomlyón született 1890ben.
Ungváron
1910-ben végezte
el a tanítóképzőt
és már ugyaneb­
ben
az
évben
Homokon (Ungmegye) tanit. 1912
óta van Jánoshi­
dán, A Levente
Egyesületnek igen agilis oktatója, a
céllövő versenyen dijat nyert cél­
lövő és a Jánoshida kér. Gazdakör
elnöke. 1917-ben a cs. és kir. had­
seregnél, 1920-ban pedig a nemzeti
hadseregnél szolgált. 1913 óta a
»Vadászat és Állatvilág* c. vadá­
szati és zoológiái lapban irt ballistikai, zoológiái tanulmányokat. Ké­
sőbb a »Vadászat« c. topban jelen­
tek meg cikkei. A m. kir. Ornithológiai Központ megbízásából madárgyűrűzéseket végez s a madárvo­
nulás rendes megfigyelője.
Dr. MAJZIK LÁSZLÓ magánor­
vos, Jánoshida. Nagykörűben 1900-

ban szülélett. őimnáziumí érettsé­
gijét Egerben tette le 1918-ban és
a Pázmány Péter tudományegyetem
orvosi fakultását Budapesten 1929ben végezte. Azóta működik János­
hidán, ahol hivatásán kivül tagja a
Polgári Lövész Egyletnek.
PUSZTAMONOSTOR nagyköz­
ség. A község 1660 körül önnálló
puszta, 1871-ben már önnálló köz­
ség. A község egy régi monostor
romjai körül épült fel. Lakosainak
száma 1720 lélek, főfoglalkozásuk
földmivelés. A község területén
290 ház áll. Az OFB 64 házhe­
lyet oszlott ki, aminek a fele már
be van építve. 137 hold területet
a teljesen vagyontalan szegények
között osztottak ki. 1927-ben fel­
állították a hősök emlékszobrát és
kiépítették a templom
körül a
hősök ligetét. 1928-ban felépítették
a kulturházat, valamint egy kéttantermes új iskolát. Ugyanebben
az évben vezették be a villanyvivilágitást is. A Községben igen
eredményes működést fejt ki a
Hanqya Fogyasztási Szövetkezet, a
Népművelő társaság háziipari tan­
folyamai, az Öreg Leventék Egye­
sülete és a Polgári Lövészegyesü­
let. Alakulóban a Gazdakör.
NAGY LAJOS községi főjegyző,
Pusztamonostor. Született Jászárok­
szálláson
1882-ben. Gimnáziumi
érettségijét Gyön­
gyösön szerezte, a
közigazgatási tan­
folyamot Budapes­
ten végezte és
jegyzői oklevelét
is ott szerezte meg
1904-ben.
1902ben jegyzői gya-

153

kornok Gagybátoron (Abaujtornam.)
majd segédjegyző Nagyréven, Csányon, azután Jásztelek adóügyi jegy­
zője és végül 1924 óta Pusztamo­
nostor Főjegyzője. A világháború
alatt 1914-ben vonult be katonai
szolgálattételre és külömböző fron­
tokon küzdötte végig a világhábo­
rút. Kitüntetése a Károly csapatke­
reszt.
NÉMETH REZSŐ aljegyző, Pusz­
tamonostor. Magyarlakon 1900-ban
született A gimnáziumot Szentgotthárdon végezte és
a jegyzői oklevelet
Szombathelyen
1924 ben szerezte
meg. Még ez év­
ben Szentmárlonkátára került segéd
jegyzőnek. Puszta,
monostoron 1925óta
mint aljegyző működik. Értékes tagja
az Öreg Leventék Dalkörének és
a Polgári Céllővő Egyesületnek.
MÜLLER JENŐ római katholikus
plébános, Pusztamonostor. Császlócon (Ungmegye) 1986 bán szü­
letett. Gimnáziumi érettségijét (Ing­
varon 1905-ben szerezte, teológiai
tanulmányait Egerben folytatta és
1909 ben szentelték pappá. Már
abban az évben Dévaványán, káp­
lán, majd Füzesabony és Kendere­
sen káplánkodik, azután Nyíregy­
házán és Karcagon középiskolai
hittanár és káplán. Pusztamonos­

154

tornak 1924 óta plébánosa. A hit­
élet kimélyitésében valamint tár­
sadalmi
téren
széleskörű
és
eredményekben gazdag tevékeny­
séget folytat. Nyíregyházán a Sza­
bolcsi Hírlapot szerkesztette Jászapátin a Katholikus Híradó felelős
szerkesztője volt. Irodalmi téren is
résztvesz. Megjelent a „Gyönygyösi
Vértanúk a Kommunizmus idejé­
ből" című munkája azután a „Giling galang és .Világosság a páholy­
ban", ami 140 oldalon jelent meg
és országos feltűnést keltett. A
világháború ideje alatt közérdek­
ből felmentették a katonai szolgá­
lat aló). A vezetése alatt álló plé­
bánia templomból a háború alatt
elrekvirált két harang, Jenes János
adományából lett pótolva.
GUGI GUSZTÁV római katholikus
tanító,
Pusztamonostor. Született
Jászberényben 1910-ben. Tanulmá­
nyait és a tanító­
képzőt Jászberény­
ben 1929 ben vé­
gezte el és még
ugyanabban az év­
ben Kunhegyesen
helyettes
tanító.
Pusztamonostornak
1930 óta nagyra­
becsüléssel körülvett tanítója. Ok­
tatója a Levente Egyesületnek, veze­
tője a Szivgárdának és tagja a Pol­
gári Lővészegyletnek és az öreg
leventék Dalegyesülelének.

Jászsági alsó járás.
Az 1876 évi XXXIII. t. c. alkotta meg a Jászságból, a Nagy­
kunságból és Heves-Külső Szolnok megyének egy részéből a mai
Jász Nagykun Szolnok vármegyét, melynek egyidejű közigazgatási rende­
zése folytán alakult ki a mai Jászsági alsó járás is. Azelőtt a jászközségek
közigazgatásilag a Jász-kun területekhez tartoztak. A járás 91.141 katasztrális hold területén 57.000 lakossal bír. A háború utáni népesedési

Jászapáti.

Jászapáti. „Jössze" sporttelep tórészlete.

szaporodás emelkedőben van és egyes helyeken 10—25 százalékos népe­
sedési szaporodás tapasztalható. A járásban az 1930-as évi lélekszám
emelkedés 506.
A lakosság 80 százaléka földmiveléssel, 12 százaléka kisiparral
foglalkozik és 8 százalékát a kereskedők és a szabadfoglalkozású értel­
miség teszi ki.
A közegészségügyi viszonyok a forradalmak utáni időkben kevésbé
155

részben a háború és a forradalmak ókóÉtá
ebből eredő anyagi gondjai és a betegek
Az utolsó tíz év alatt sokat fejlődött a
és messze túlhaladja a tiz évvel ezelőtti
viszonyokat. A betegek kezelése,
a
betegek gyógyellátása, az
egészségügyi óvóintézkedések tel­
jesen kielégitőek. A legnagyobb
népbetegség a tuberkulózis és a
gyermeknél a bélhurut. Az összes
haláleset 11 százaléka tuberku­
lózis és 13 százaléka bélhurutos
beteg. A járásnak nincsen még
kórháza, de minden községben
már háború előtt volt jól szak­
Hősök emléke Jászkíséren.
képzett orvosa.
A lakósok 90 százaléka római katholikus, 8 százaléka protestáns
és 2 százaléka izraelita. A hitélet, valamint a családi morál igen szépnek,
illetve jónak mondható. A lakosság mai általános helyzete igen nehéz.
A kereset állandó csökkenésével egyre jobban eladósodnak.
Józan
gondolkozásukra
és erős hazafiságukra jellemző,
hogy a járás területén a múltban
sem volt és jelenleg sincs semmi­
féle nemzelközi, vagy más nem­
zet, társadalom és
hitellenes
szervezet.
Ezeknek
az esz­
méknek a járás józan és morális
lakossága között nincsen talaja
A járás területén ma
körülbelül 10.000 ház áll. Ezek
Jászkisér. Róm. kath. iskola.
között az újabb épületek tégla
és cserépfedővel, míg a régi házi
náddal vannak fedve. Az
tiz év alatt kb. 2.500—3.000 házat építettek, legnagyobb részt a lakósok
saját költségére.
A háború óta jelentős javulás állott be a közoktatás terén is.
Minden községben iskolák épültek és Jászapátiban reálgimnázium is van.
Polgári iskolája Jászapátinak és Jászladánynak van.
A pénzügyi helyzet olyan rossz, mint az egész országban általá­
ban. Az utolsó tiz év beruházásai azonban mégis igen jelentékenyek
voltak. A háború óta van villanyvilágítás Jászapáfin, Jászkíséren, Jászladányban és Jászalsószenlgyörgyön. Jászapátin van az artézi kútak vizével
táplált vízvezeték is, A földbjrtokrendezés során a községeknek juttatott
legelőkön kivül kiosztottak és parcelláztak 5.000 katasztrális hold területet.

kielégítők voltak, amihez nagy
gazdasági leromlás, a járásnak
nagy számaránya járult hozzá,
járás közegészségügyi állapota

156

n járás kulturális élete is nivós. Minden községében tartanak a
téli hónapokban ismeretterjesztő, gazdasági és egészségügyi előadásokat.
Számos műkedvelő előadás gondoskodik a szórakozásról és igen jóhírű
a Jászapáti Iparos Dalárda. Ezenkívül van még több levente zenekar.
A téli előadásokkal egyidejűleg
analfabéta
tanfolyamokat
is
tartanak.
Testnevelése
országos
viszonylatban is kitűnő helyen
áll a Jászapáti Öszefartás Sport
Egylettel, amely már több jó
úszót adott a magyar úszósport­
nak, sőt egyik tagja a párizsi
diákolimpiászon első díjat is
*

Jászklsér. Községháza.

Az egyes községek a
háború utáni tiz esztendő alatt számos kőútat és gyalogjárót építettek,
iskolákat emeltek, villanyvilágítást vezettek be és sok renoválási munká­
latot hajtottak végre. Jászszentandrás kitűnő állattenyésztéséről kell még
megemlékezni, mert állatkiállitásokon már dijat nyert. Nevezetes még jó
dohányáról. Jászalsószentgyörgy
kitűnő lovairól nevezetes ország­
szerte. Tiszasülynek egyik érde­
kessége az 1490 ben épült Szent
László templom.
Az a munka, a szorga­
lom és a nagy nemzeti tragédia
erős elviselése, de a jövőbe ve­
tett törhetetlen akarat, kitartás
és nemzeti munkaerő, ami a
Jászsági alsó járás lakosainak
életében és munkálkodásában ta­
Jászszentandrás. Hősök szobra.
pasztalható egyik legjobb bizto­
sítéka annak, hogy a Trianon sújtotta magyar nemzet ismét talpra fog
állni, hogy betöltse a jövőben is Középeurópai történelmi hivatását.

157

Dr. HORVÁTH JÓZSEF főszolga­
bíró Jászapáti. Született Jászberény­
ben 1881-ben. Középiskoláit Jász­
berényben végezte és Kolozsvárott
avatták az államtudományok dokto­
rává. Pályáját 1904-ben mint t. b.
szolgabiró kezdte meg és Szolno­
kon, Jászberényben,
Tiszaroffon,
majd mint szolgabiró 1906-tól Kun­
hegyesen, 1908-tól Jászapátin és
1912-től mint tiszteletbeli főszolga­
bíró működött. 1920-tól főszolgabí­
rója a járásnak és a járás kulturális,
gazdasági, szociális és közigazga­
tási fejlődéséért kifejtett eredményes
munkássága megyeszerte nagy tisz­
teleteit és elismerést vált ki. Elnöke
a járás valamennyi sport és Levente
egyesületének, a Katholikus Egyházközségnek, diszelnöke a Vasutasok
és a Kereskedők Egyesületének és
t. b. elnöke a Gazda Körnek, va­
lamint a Keresztény Földmives és
Munkás Egyletnek. A kommunizmus
alatt erősen hazafias magatartásáért
a kommunisták részéről üldöztetés­
ben volt része, le is tartoztatták,'
de sikerült nagyobb veszedelem nél­
kül megszabadulnia.
Dr. BATHÓ LAJOS tb. főszolga­
bíró, Jászapáti. Született Jászberény­
ben 1891-ben. Gimnáziumi érettsé­
gijét ugyanott tet­
te le, az államtu­
dományok dokto­
rává Budapesten
ban
1918avatták.
Pályáját Jászapá­
tin mint vármegyei
közigazgatási gya­
kornok 1918-ban
kezdte. 1921-ben szolgabirónak vá­
lasztották meg és 1919 óta a vár­
megye egyik legnagyobb köztiszte­
158

letben és megbecsülésben álló tb.
főszolgabirája. Elnöke a Jászapáti
Rokkant Egyesületnek, a Tennis
Egyletnek, az Úri Kaszinónak tagja
és vigalmi bizottságának elnöke.
Tagja a „Jössze" Jászapáti Össze­
tartás Sport Egyesület választmányá­
nak, a budapesti Földrajzi Társaság­
nak, a Római Katholikus Egyház­
község Tanácsának, a jászapáti Lö­
vész Egyesületnek, ellenőre a Va­
dász Egyesületnek és h. elnöke a
TESz helyi szervének.
JÁSZAPÁTI. Lakosságának száma
15.000. Természetes szaporodása
1500 lélek. A lakosság főfoglalko­
zása födmivelés. A község terüle­
tén 2809 ház áll. a tanyai 600
házzal együtt. A háború befejezése
óta a községben 800 ház épült fel.
A község 100 házhelyet osztott
szét, melyek kivétel nélkül beépí­
tettek. A háború utáni válságos
gazdasági helyzet és Jászapáti köz­
ség súlyos terhei dacára eleven
termelő és alkotó élet indult meg.
1923-ban felállították a hősök szob­
rát és megépítették a hősök útját.
1928 bán egy nyolctantermes elemi
iskolát renováltak. 1924-ben két
egytantermes tanítói lakással ellá­
tott tanyai iskola épült és ugyan­
abban az évben vezették be a
községbe a villanyvilágítást. 1925
és 26-os években két jegyzői lakás
épült és nagy tempóban indult
meg az erdősítés és a fásítás mely
azóta is állandóan és rendszeresen
folyik. Ugyancsak ebben az évben
telepítették át a községi polgári
leányiskolát és az áttelepítéssel
egyidejűleg végrehajtották az átala­
kítási munkálatokat is. A következő
években sem csökkent az alkotó

munka és sorozatosan követték
egymást az építések, átalakítások,
berendezések munkálatai. A község
átvette a villanyvilágítás szolgálta­
tását, 1927-ben artézi kútat fúratott
11 kilométeres vízvezetékkel gya­
logjáró utakat építtetett nyolckilo­
méteres hosszúságban. 1929-ben
egy tanyai templomot és egy hat­
tantermes elemi iskolát építtetett.
A sportok támogatására a község
három hold területet ajándékozott a
„Jössze" Sport Egyesületnek, sport­
telep és strandfürdő céljára. A köz­
ségi kulturális, társadalmi és gazda­
sági fejlődését több helyi egyesület
és testület támogatja. A testületek
között szerepel a Gazdasági és
Polgári Kör, az Úri Kaszinó, az
Ipartestület, a Katholikus Nőegylet,
a Keresztény Munkáskor, a 48-as
Olvasókör, a Levente Egyesület,
valamint számos más testület.

Dr. KHINDL IMRE községi or­
vos, Jászapáti. Született ugyanott
1901-ben. A gimnáziumi érettségi
vizsgálatait Egerben 1919-ben tette
le és 1927-ben Budapesten szerezte
meg diplomáját. Pályáját ugyanabban
az évben Budapesten a Rókus kór­
házban kezdte meg, majd 1928-ban
a sátoraljaújhelyi és 1929-ben a
szolnoki közkórházban működött.
Jászapátin 1929 október hó elseje
óta van és 1930-ban választották
meg eredményes működésének és
nagy szakképzettségének elismeré­
séül községi orvosnak. Tagja az
Úri Kaszinónak, a Sport egyesü­
letnek és a Polgári Lövészegyletnek.
BUGYI BÉLA községi állatorvos,
Jászapáti. Született ugyanott 1902ben. Gimnázizmi érettségijét Jász­
apátiban 1921 ben, állatorvosi főis­

Budapesten 1926 bán
végzett. Pályáját
ezévben
kezdte
Jászapátin,
ahol
1927
óta mint
községi állatorvos
működik. Tagja az
Úri Kaszinónak,
a Gazda és Polgári
Körnek, a 48-as
Körnek és a Sportegyesületnek.
LENGYEL MIKLÓS királyi járásbirósági elnök, Jászapáti. Kapos­
váron született 1875-ben Gimnáziumi
érettségijét 1894-ben a kaposvári
állami
főgimnáziumba tette le.
Egyetemi tanulmányait Budapesten
folytatta. Pályáját 1898-ban Ka­
posváron kezdte el, mint törvény­
széki aljegyző, 1909-ben már tanácsjegyő a pécsi királyi Ítélő táb­
lánál, majd Abádszalókon 1907-től
albiró, 1911-tól vezető járásbiró.
1920 tói Jászapátinak volt vezető
járásbirája. 1921-től pedig a járás­
bíróság
elnöke. Kisebb, jobbára
történelmi és más közérdekű tárgyú
közleménye jelentek meg a helyi
lapokban. Másodelnöke az Úri Ka­
szinónak és a „Jössze“ Sport Egy­
letnek. Utóbbinak egyben tisztelet­
beli tagja is.
SIMON IGNÁC katholikus reál­
gimnáziumi
igazgató,
Jászapáti.
1875-ben született. Középiskoláit
1887-től 1895-ig
Kőszegen és
Kecskeméten, egyetemi tunulmányait 1900-ig Kolozsvárott és Bu­
dapesten végezte. Ez évtől tanára
volt a Budapest VII. kerületi állami
főgimnáziumnak, 1918-tól igazgatója
a tordai állami gimnáziumnak és
1917 óta mint a katholikus reál­
gimnázium igazgatója fejt ki Jász­
kolát pedig

159

apátiban nagyértékű és reális ered­
ményekkel gazdagodó pedagógiai
tevékenységet.
Tagja a
római
katholikus Iskolaszéknek, a községi
testnevelési bizottságnak, prefek­
tusa az URAK kongregációjának,
elnöke a Szabadoktatási Egyesü­
letnek, a KANSZ helyi választmá­
nyának, a Polgári Lövészegylelnek,
alelnöke a községi Iskolaszéknek,
és a „Jössze" Sport Egyesületnek
tb. válaszmányi
tagja. Értékes
irodalmi munkásságot fejt ki. Szí­
vesen fogadott és mélyen szántó
gyakorlati tankönyvbirálatokat irt,
valamint felelős szerkesztője volt a
„Jász Újságnak" is. Minden tényke­
désével a község, kulturális, gazda­
sági és szociális fejlődését szol­
gálja, mellyel általános köztiszte­
letet és közszeretetét váltott ki.
FELLNER FERENC reálgimná
ziumi tanár, Jászapáti. Született Nyit
rán 1892 ben. Ugyanott tette le
érettségijét 19í0-ben. A Pázmány
Péter tudományegyetem bölcsészeti
fakultásának 1910 tői 1914 ig volt
hallgatója és tanári oklevelét 1915ben nyerte el Budapesten. 1914 ben
Jászapátin mint helyettes tanár mű­
ködött, 1917 óta rendes tanár a köz­
ségben. Értékes pedagógiai műkö­
désén kívül igen szép társadalmi és
irodalmi tevékenységet fejt ki. 1920
óta a „Jász Újság" felelős szerkesz­
tője. Tagja több társadalmi, valamint
tudományos egyesületnek és a
„Jössze" sport egylet választmányá­
nak.
TAKÁCS SÁNDOR római katho­
likus elemi iskolai igazgató, Jásza­
páti. Szabadkán született 1895
ben. A tanítóképzőt 1914 ben Kalo
csán végezte. Pályáját ugyanabban

160

az évben Dunapatajon kezdte, majd
1916 bán Ókéren
és 1922 tői Kunszentmiklósonmint
kántortanitóműködött. Jászapátiban
1924 tői
tanított
és eredményes pe­
dagógiai működé­
sének elismeréséül
1926 bán iskola igazgatónak nevez­
ték ki. Értékes társadalmi tevékeny­
sége sorántitkára a Kath. Egyházköz­
ségnek, egyik főoktatója a Levente
Egyesületnek, ügyvezető igazgatója a
Földmives Ifjúsági Egyesületnek,
amelynek egyik alapitója, ügyveze­
tője az iskolánkivűli Népművelési
Bizottságnak, pénztárosa a Vörös­
kereszt helyi fiókjának, tagja az Úri
Kaszinónak, a Gazda és Polgári
Körnek és a Sportegyesület Választ­
mányának. Vezetője a
Nemzeti
Munkavédelem helyi csoportjának
és igazgatója az Iparostanonciskolá
nak. Széleskörű és sokoldalú, min­
denben a község fejlődését támogató
ténykedéséért őszinte megbecsülés­
sel és szeretettel adóznak Takács
Sándornak.
1917 ben vonult be
harctéri szolgálatra és az olasz fron­
ton teljesített szolgálatot az össze­
omlásig. Ma mint tartalékos hadnagy
van nyilvántartva.
DÉVALD JÓZSEF tnnitó, Jászapáti.
A borsodmegyei Bánbodváton 1903ban született. A tanítóképzőt Sáros­
patakon 1922-ben, a tanárképzőt
Budapesten 1928 bán végezte. Jász­
apátiban 1922 óta van és igen
értékes tagja Jászapáti tanitókarának.
Karnagya az Iparos Dalkörnek és
dalkarával egyházi, nemzeti és helyi
ünnepélyek alkalmával igen sikere­

sen szerepel. Résztvett már orszá­
gos versenyeken, Szegeden,Debre­
cenben és Hódmezővásárhelyen.
Jászsági versenyeken kétszer nyert
első és Hódmezővásárhelyen egy
alkalommal második dijat. Parancs­
noka még' a Cserkész Csapatnak és
tagja az Úri Kaszinónak.
KOPA GYÖRGY m. kir. állam­
pénztári főtiszt. Jászapáti. Született
Tiszaföldváron 1896 bán. Felsőke­
reskedelmi isko­
láját
1914-ben
érettségivel
végezle Kolozsvá­
ron. 1919-től 1921ig a számvevő­
ségnél, mint gya­
kornok
kezdte
meg pályáját. Jász­
apátiba 1921-be került, ahol a m.
kir. adóhivatalnál teljesít szolgála­
tot. 1929 óta mint főtiszt működik.
Tagja a „Jössze“ Sport Egyletnek,
a jászapátii Lővészegyletnek és a
* jászapáti! Kaszinónak. A világháború
kitörésekor 1914-ben vonult be ka­
tonai szolgálatra és a szerb, román,
valamint az olasz frontokon küz­
dötte végig a világháborút. 1919ben szerelt le mint tartalékos had­
nagy a bronz vitézségi, a Károly
csapatkereszt és a hadi emlékérem­
mel.
SZIKSZAI LAJOS állampénztári
főtiszt, Jászapáti. Született ugyanott
1901 ben. Gimná­
ziumi
érettségi
vizsgálatait 1921ben tette le Jász­
apátiban. Pályáját
1922-ben kezdte a
jászapátii adóhiva­
talban, ahol mint
másodosztályú álii

lampénzlári tiszt működött. 1924ben elscosztályú tisztté, majd 1929ben munkásságának elismeréseként
főtiszt'é nevezték ki. Tagja az Úri
Kaszinónak, a Polgári Lövészegy­
letnek, az Összetartás Sportegyesülelnek, valamint titkára a Férfiak
Mária Kongregációjának is. Társa­
dalmi ténykedése nagy tiszteletet
és megbecsülést váltott ki.
TESZÁR LÁSZLÓ m. kir. posta­
mester, Jászapáti. Született Töketerebesen 1884-ben. Alsókereskedelmi
iskolát Miskolcon
végzeftés 1904 tői
1918 ig Tiszadob
h. postamestere,
majd 1930 ig Bal­
mazújváros posta­
mestere volt. Jász­
apátia 1930. év
április elseje óta
működik. Odaadó postai szolgála­
tának egyik legjellemzőbb mozza­
nata az, hogy a jászapátii egy
szobából álló szűk kis posta­
hivatalt egy a saját költségén telje­
sen modernül berendezett tágas
terembe helyezte át és rendezte be,
ahol a postai ügykezelés, a postai
felek, a lakosság szempontjából is
kényelmes lebonyolítást nyernek.
Teszár László Jászapáti rövid szol­
gálati ideje alatt őszinte megbecsü­
lést és köztiszteletet szerzett ma­
gának. Tagja az Úri Kaszinónak és
az M. Kir. Postamesterek Országos
Egyesületének. A világháború alatt
szolgálati érdekből katonai szolgálat
alól fel volt mentve.
Dr. DONÁTH ALADÁR orvos és
fogorvos, Jászapáti. Született ugyan­
ott 1892 ben. Gimnáziumi érettségijét
19H-ben Jászberényben tette le,

161

az egyetem orvosi fakultását Buda­
pesten 1919 ben végezte. Pályáját
ben
1914a Zita kórházban kezdte
ahol mint medikus működött. 1920ban a szegedi bábaképző orvos­
gyakornokaként tevékenykedett majd
még ugyanabban az évben Jászapá­
tiba került, ahol működésével köz­
tiszteletet és megbecsülést váltott kiTársadalmi ténykedései során tagja
az Országos
Orvoszövetségnek,
valamint a község képviselőtestüle­
tének. A világháború idején 1914-tőlig
1919Budapesten a Zita kórház­
ban teljesített katonaorvosi szolgá­
latot.

cát és verset közöltek ügyvédjelölt
korában. Jászsági Néplapot is ala­
pított, amely később a „Jász Újság"
lett és amelynek jó ideig főszerkesz­
tője volt, fi jászapáti reálgimnázium
cserkész csapata egy könyvét adta
ki „Végrendelet" címmel és ehhez
az életfilozufikus munkához Nagy
Emil dr. volt igazságügyi miniszter
írta az előszót. Munkájának igen
szép sajlósikere is volt, fiz Orszá­
gos Gyermektanulmányi és Lélek­
tani társaság is felkérte cikk írására
a „Gyermek" cimű folyóiratba. Jásza­
pátiban előadások és felolvasások
megtartásával is hozzájárult a köz­
Dr. BRÓSZ RÓBERT ügyvéd, ség kulturnivójának emeléséhez, fi
Jászapáti. Született Vajdahunyadon világháború alatt bevonult katonai
1886-ban. Gimnáziumi érettségijét szolgálatra, de súlyos betegsége
Kolozsvárott 1904- miatt nem sokkal később felmen­
ben szerezte a Fe­ tették.
Dr. BflRÓTHY GÁBOR ügyvéd,
renc József tudo­
mányegyetem jogi Jászapáti. Született Marosvásárhefakultását
1907Ugyanott végezte
ben végezte. Még
középiskolai ta­
abban az évben
nulmányait
és
Kolozsvárott ügy-ben
1915érettsé­
védjelölt 1911-ben
gizett. Diplomáját
Parajdon nyitott önnálló ügyvédi
Szegeden 1922irodát, de 1916-ban a románok be­
ben szerezte meg.
törésekor menekülni kényszerült.
1921-től 1924-ig
1916-tól 1917-ig három ügy védi iro­
a budapesti rend­
dát vezetett Szolnokon. Jászapátin
őrfőkapitányságon
1917 óta van, ahol értékes társa­
kezdte meg pályádalmi tevékenységet'is fejt ki. 1910—
komáromi állami
ben megalapította az Erdélyi Ügy­
határrendőrségnél működött, 1925védjelöltek Egyesületét. Ügyésze az töl 1930-ig ügy védjeiölt volt Komá­
Úri Kaszinónak, a Nöegyletnek a romban és Jászapátin, 1930 február
„Jössze" Sportegyletnek, a Hitel­
óta önálló ügyvéd. Tagja az Úri
szövetkezetnek és jogtanácsosa is Kaszinónak, a Polgári Lövész Egy­
a Tiszavidéki Hitelintézetnek stb. letnek, a Levente Egyesületnek, a
Igen szép irodalmi munkásságot is „Jössze" Sport Egyesületnek, vala­
fejt ki dr. Brósz Róbert, fiz „Ellen­
mint a református egyháztanácsnak.
zék" és más erdélyi lapok sok tár­
1915-ben vonult be katonai szol­

162

gálatra és az orosz, román, olasz
harctereken, mint hadnagy küzdötte
végig a háborút. 1918-tól 1919-ig a
székely
hadosztálynál
teljesített
szolgálatot, majd román fogságba
került. 1920-ban visszatért és 1921ig a nemzeti hadseregben szolgált.
Kitüntetései: a Signum Laudis a
kardokkal, a II. osztályú ezüst vitézségi érem a bronz vitézségi érem,
a Károly csapatkereszt, sebesülési
érem, hadi emlékérem és a bajor
hadiemlékérem.

GOMBOS ELEMÉR testnevelési
altanácsnok, járási testnevelési ve­
zető, nyug, őrnagy Jászapáti. 1886ban született Bá­
bolnán. Középis­
kolai tanulmányait
1901-ben, a hon­
véd hadapród is­
kolát Nagyvára­
don 1905-ben vé­
gezte. Pályáját még
ugyanebben az év­
ben mint hadapród tiszthelyettes
kezdte
meg
Fogarason, ahol
1907-ben
hadnagy lett, majd
Debrecenben,
Jászberéngben és
Jászapátiban teljesített katonai szol­
gálatot. 1912-ben főhadnagy, 1915ben százados lett és 1928-ban
kapta meg nyugállományában az
őrnagyi címet. A világháború idején
az orosz fronton 14 és fél hónapot
küzdött. Számos kitüntetéssel vo­
nult nyugalomba.
Dr.TÓTH ISTVÁN ügyvéd, Jász­
apáti. Született ugyanott 1898-ban.
Középiskoláit Cegléden 1916-ban
ésa jogakadémiát Kecskeméten 1921ben végezte. Szigorlatait Szegeden
tette le 1922-ben. 1920-tól ügyvéd­
jelölt volt Jászapátiban, majd 1927H

től önálló ügyvéd a községben.
Tagja az Úri Kaszinónak, a Sport­
egyletnek, a Lövész Egyletnek és
a
Frontharcosok
Egyesületének
1916 bán vonult be harctéri szolgá­
latra és az olasz fronton küzdötte
végig a világháborút. Mint tartalékos
hadnagy szerelt le és kitüntetései
között van a bronz vitézségi érem,
kisezüst vitézségi érem, Károly
csapatkereszt és a háborús tiszti
emlékérem a kardokkal.
A BEÖTHY CSALÁD Borsodmegyéből telepedett le Jászapátiba,
ahol a redenció alkalmával a Család
egyik tagja István háromszáz forintért
váltott meg 500 hold földet melyen
ő, majd a fia Miklós és ugyancsak
Miklós nevű unokája gazdálkodtak,
bár mind a hárman ügyvédi diplomá­
val rendelkeztek. Utóbbinak fia Lajos
a Jászkun kerületek törvényszéki
bírája volt Jászberény székhelyen.
A Család minden generációja és
generációinak minden egyes tagja
működésében, hivatásában és társa­
dalmi életében a község gazdasági,
közigazgatási és kulturális fejlődését
szolgálta. Válságos idők jártak szám­
talanszor Jászapáti felett, de a
Beöthy család mindenkor megmaradt
helyén és a községgel együtt viselte
el a válságos idők csapásait.
Az ősi nemesi Család régi pecsét­
gyűrűje ma is megvan még. A
pecsét címerében két egymással
harcoló oroszlán fellett egy férfi
alak áll, jobb kezét csípőjére téve,
balkezében
három
nyilveszővel.
Szóhaggomány szerint a címer és
különösen annak felső alakja a
Család számára „váradi" előnevet
jogosít. A nemesi Család ősi okmá­
nyai az idők során a nagy kolera-

163

járvány idején, vagy a szabadságharc
alatt vesztek el.
Dr. BEÖTHY JÁNOS földbirto­
kos, nyugalmazott községi orvos
vm. tb. főorvos, Jászapáti. Szü­
letett
ugyanott
1850-ben.Közép­
iskolai tanulmá­
nyait a gimná­
ziumi érettségivel
1873-ban Buda­
pesten végezte a
piaristáknál A bu­
dapesti tudomány­
egyetem orvosi fakultását 1891-ben
végezte s ebben az évben nyerte
el honvéd orvossá való kinevezését.A következő évben már honvéd­
főorvos majd 1892-töI 1929-ig Jász­
apáti községnek az Országos Tár­
sadalombiztosító Intézetnek és a
Gyermekmenhelynek volt az orvosa.
Humánus lelkiismeretes és értékes
tevékenysége a legöszintébb meg­
becsülést és köztiszteletet váltott
ki,. Tagja az orsz. Orvosi Szövet-,
ségnek, a Törvényhatósági Bizott­
ságnak, a községi képviselőtestü­
letnek, az Úri Kaszinónak, a Gaz­
dakörnek, a 48-as körnek és a
Sporlegyletnek, A világháború alatt
a Római Katholikus Nőegylet által
fenntartott jászapáti hadikórháznál
négy évig tartó önfeláldozóan ne­
mes és értékes működéséért a Vörös­
kereszt oklevéllel és érdemkereszt­
tel tüntette ki.
BEÖTHY ISTVÁN szobrászmű­
vész, Jászapáti, Hevesen született
1897-ben. Középiskolai tanulmányait
Jászberényben 1915-ben, gimná­
ziumi érettségivel végezte és 1919töl 1924-ig a budapesti Képzőmű­
vészeti Főiskola hallgatója volt.

164

Művészeti tanulmányainak folyta­
tására 1928 óta
Párizsban él és
egyike a magyar
képző művészet
legnagyobb tehet­
ségeinek. A világ­
háborúban 1915—
tői az olasz fron­
ton küzdött
az
összeomlásig. Tagja a következő
egyesületeknek : Budapesten : “Kut“
Képzőművészek
Uj
Társasága,
„Ume“ Uj Művészek Egyesülete.
Párizsban: „Associafion Artistique
Les Surindépendants “,
„Rrtistes
Indépendants", Invité de la „Sálon
des Tuilleries", „Art Concerl“.
Dr. BEÖTHY KÁROLY közjegyző
jelölt, Jászapáti. Született ugyanott
1902-ben.
Gimnáziumi
vizsgáit
ugyanott tette le
ban.
1920Diplo­
máját
1914-ben
Szegeden szerezte
Pályáját 1925-ben
Jászapátin kezdte,
ahol másfél évig
ügyvédjelölt volt,
két évet Szekszárdon töltött és 1928 óta Jász­
apáti közjegyző jelöltje. Társadalmi
ténykedése során tagja az Úri
Kaszinónak, a Sport egyesületnek
és az Első Gazgakörnek.
• KOCZKA ISTVÁN földbirtokos
Jászapáti. Született ugyanott 1859ben. Gimnáziumot Jászberényben
végzett. Földbirtokát 1920 óta vezeti
önállóan. Elnöke az Úri Kaszinónak,
a Hitelszövetkezetnek, az UjszászJászapáti Hévnek és tagja a törvény­
hatósági bizottságnak. A világhábo­
rúban öt fia küzdött a frontokon,

théíyek közöl az egyik a szerb
fronton hősi halált halt.
HORVÁTH PÁL földbirtokos,
törvényhatósági bizottsági tag, Jásza­
páti. Született ugyanott 1878-ban.
Gimnáziumi tanulmányait Jászberény­
ben folytatta, azonban tanulmányait
félbekellett hagynia mert édes apja
korai elhunyta miatt 16 éves korától,
1894-től édes anyjával kezelte a
birtokot, amelynek vezetése később
egyedül az ö kezébe ment át. Sokat
tett a község gazdasági és kulturális
nívójának emelésére, mellyel nem­
csak Jászapátiban, hanem általánosan
is megbecsülést váltott ki. Elnöke a
Gazdasági és Polgári Körnek, tör­
vényhatósági bizottságnak tagja, a
képviselő testületnek
az iskola
széknek ,a Jászapáti Gőzmalom R. T.
igazgatóságának, az Úri Kaszinó
választmányának, a „Jössze" Sport
Egyesületnek,
valamint
számos
egyesületnek és testületnek. A világ­
háború alatt 1914-16-ig teljesitelt
katonai szolgálatot.
NAGYPAL IMRE földbirtokos,
törvényhatósági bizottsági tag, Jásza­
páti. Született ugyanott 1883 bán.
Felsőkereskedelmi iskolai érettségijét
Késmárkon 1903-ban tette le. Pá­
lyáját 1904-ben kezdte meg és 1929ig mint banktisztviselő működött,
legutóbb a jászapáti Kölcsönpénztár
Részvénytársaság igazgatója volt.
1911 óta önállóan vezeti birtokát.
Értékes társadalmi és közigazgatási
munkásságáért a legnagyobb tisztele­
tet és megbecsülést váltotta ki. Tagja
a község képviselő testületének, az
Úri Kaszinónak, a Frontharcosok
Szövetségének, valamint számos tár­
sadalmi és gazdasági egyesületnek.
A világháború kitörésekor 1914-ben

vonult be katonai szolgálatra és á
szerb frontra került, ahol 1916-ban
súlyos betegsége folytán visszaren­
delték a hadtáp vonalhoz. Mint tar­
talékos százados szerelt le a Signum
Laudissal, a Károly csapatkereszttel
és a háborús emlékéremmel.
LÖWY PÁL földbirtokos, bankár,
Jászapáti. 1894-ben született ugyan­
ott. Gimnáziumi tanulmányait Jász­
berényben éslglón végezte 1912-ben.
Kereskedelmi főiskoláját Bécsben
1913-ban, a gyarmati akadémiát
Hamburgban 1914-ben végezte el.
Azután áttvette édes apjától örökölt
birtokának vezetését. 1918-tól 1926—
ig igazgatója volt a Jászvidéki Taka­
rékpénztárnak. 1926-ban
önálló
banküzletét nyitotta meg, amely ma
is egyike a legmegbízhatóbb és a
legszolidabb banküzleteknek. Löwy
Pál közgazdasági, pénzügyi és tár­
sadalmi működése a legnagyobb
megbecsülésnek örvend és különö­
sen Jászapátiban veszik körül őszinte
szeretettel, azért az erkölcsileg és
anyagilag gyakorolt támogatásáért,
amellyel a község minden vonatko­
zású fejlődését előmozdítja. A család
nagy népszerűségét hűen tükrözte
vissza a Löwy Pál édes apjának
temetésén megnyilvánuló általános
és óriási részvét, amely igen távol­
eső területekről is a temetésre szólí­
totta híveinek tömegét. Löwy Pál
tagja a törvényhatósági bizottságnak,
a képviselő testületnek, a Gazdásági
és Polgári körnek, a Polgári Lövész­
egylet választmányának és a Front­
harcosok szövetsége helyi szervé­
nek. A Kereskedelmi egyesületnek
ügyvezető alelnöke. A világháború
során 1915-ben vonult be és az
orosz, majd az olasz fronton küz-

155

döfte Végig a háborút, Mint tartalékos pátit Á község érdekeit mindenkor
szemelőtt tartva, a község ügyeinek
hadnagy 1918-ban szerelt le. Kitün­
egyik legjobb védője és harcosa lett
tetései : a Signum Laudis a kardok­
kal és az arany érdemkereszt a és ezért beválasztották a törvény­
hatósági bizottságba. Tagja még az
kardokkal.
B1STEY REZSŐ Máv. főintéző, Ipartestületnek, a Kereskedelmi Egye­
Jászapáti. Született'a zemplénmegyei sületnek, valamint alapitó tagja a
„ Jössze" sportegyesületnek. 1914-ben
Izbugyaradványon 1877-ben. Gim­
vonult
be harctéri szolgálatra és a
náziumi érettségijét
szerb, az orosz, majd a román fron­
1896- ban Iglónsze­
rezte meg és a tokon küzdötte végig a világhábo­
vasúti tisztitanfo- rút. Kitüntetése: a bronz vitézségi
lyamot Budapesten érem és a Károly csapatkereszt.
JÁSZSZENTANDRÁS nagyköz­
1899-ben végezte.
1897- ben Bánrévén ség lakossága 5230 lélek. A h ború
utáni természetes szaporodása 800
kezdte meg pályá­
ját, majd 1913-tól lélek. A község területén 1155 ház
ig
1916Sátoraljaújhelyen helyettes áll, melyből a háború óta 320 ház
épült fel. A község huszonkét ház­
főnök, 1918 óta állomás főnök Jásza­
helyet osztott ki, melyeket már beépí­
pátiban. Értékes tevékenységei mel­
lett társadalmi ténykedései során tettek. A háború óta 3700 méter
nagyobbarányu
tagja a Vasúti és Hajózási Klubnak, összhosszúságban
útjavítás történt és a vicinális útvo­
a jászapáti Spotegyesűletnek, vala­
mint az Úri Kaszinónak. 1916-tól nalából nagy részben törvényható­
egészen az összeomlásig a hadi sági ut lelt. Az útépítésekkel egyi­
vasútnál tett szolgálatot az orosz dejűleg három új utca létesült, a
fronton és mint főhadnagy szerelt község tereit pedig szabályozták. Az
le. Kitüntetései: A Signum Laudis alkotások kronologikus sorrendjében
az első egy egytantermes tanítói
és az arany érdemkereszt.
lakással ellátott iskola építése és
NAGY GY. ISTVÁN órás és ék­
a Levente Lövölde felállítása volt
szerész, Jászapáti. Ugyanott szüle­
tett 1881-ben. Iskolai tanulmányait 1925-ben. 1926-ban a községházát
Jászapátin 1892- két teremmel nagyobbitották meg.
Egy egytantermes és külön egy két—
ben, ipari tanul­
tantermes
tanítói lakással ellátott is­
mányait Budapes­
kola
épüt
a felső tanyán, felépült
ten 1896-ban vé­
gezte. Pályáját az orvosi lakás, a telki tanyán egy
1896-ban kezdte egytantermes tanítói lakással ellátott
Dunapatajon, majd iskola épült, felállították a hősök
1898-tól 1900-ig szobrát, megépítették a hősök ligetét,
Jászberényben mű­ a községi csárdát, a csendőrlakta­
ködött. Ezután Győr, Temesvár, nya igen szép épületét, segédjegy­
majd Pécs következett és 1911-ben zői lakást. 1928-ban a csordajárási
határban elemi iskola épült két tan­
már önálló órás- és ékszerész Jásza­

166

teremmel és tanítói lakással, a temp­
lom elrekvirált harangjait pótolták
és beszerezték a tűzoltó felszerelé­
seket. Bár nincsen a községnek
közös legelője állattenyésztése mégis
példás és nagyon jóhírü. Lábas jó­
szágai a legtöbb dijat nyertek állat—
kiállításokon és különösen gyönyörű
bikái híresek. Az erdősítés és fásí­
tás állandóan folyik, melyet nagyobb
részt a lakosság maga végez el. A
kitűnő szőlőtermelés módot adott
arra, hogy négy egyesületi szeszfőz­
de szövetkezeti alapon tömörülhetett.
Jászszentandrás országszerte híres
dohánytermeléséről. A községben
számos testület támogatja Szamossi
György főjegyzőt és a képviselőtes­
tületet eredményekben gazdag műkö­
désében. A Központi Katholikus Kór,
a Felsőtanyai Olvasókör, az Alsóta­
nyai Olvasókör, Iparosok és Keres­
kedők Kőre, Keresztény Ifjúsági
Egyesület, Járási Katholikus Olvasó­
kör, Iskolánkivüli Népművelési Bi­
zottság, Testnevelési Bizottság, Le­
vente egyesület és még számos más
testület, melyeknek részben alapítója,
diszelnöke és vezetője, egyrészről
Szamossi György főjegyző és más­
részről Száz Károly római katholikus
plébános.
SZAMOSSI GYÖRGY községi fő­
jegyző, Jászszentandrás. Született
1885-ben Kunszentmártonban. Kö­
zépiskolai tanul­
mányait Egerben
1904-ben, a közigazgatásitanfolyamot Kassán 1910ben végezte és
ugyanott szerezte
meg jegyzői ok­
levelét is. Pályá­

ját 1907-ben Ecséden mint jegyzői
gyakornok kezdte meg. 1910-től
Mezőtárkány
és Recsk községek
jegyzője volt. 1915-ben Nagybátonyban körjegyzőnek választották meg
és 1923 óta van mint főjegyző
Jászszentandráson. A község min­
den vonatkozású fejlődése érdeké­
ben kifejtett munkásságát legjobban
azokban az alkotásokban látni, ame­
lyeket a község a legválságosabb
idők dacára is megvalósított. Állandó
alkotó munka folyt beruházás, re­
noválás, építkezés, bővítés, fejlesz­
tés és mindehhez a munkához Sza­
mossi György főjegyző nagykoncepcióju munkássága és a község szor­
galma és áldozatkészsége kellett.
SULYOK PÁL adóügyi jegyző
Jászszentandrás. Született Nagybátonyon 1903-ban. Középiskoláit felső­
kereskedelmi érettségivel 1924-ben
Budapesten, a közigazgatási tanfo­
lyamot Nyíregyházán végezte és
ugyanott szerezte meg jegyzői okle­
velét is 1929-ben. Pályáját 1925-ben
mint jegyzői gyakornok kezdte, majd
1929-től Erdőteleken mint helyettes
jegyző működött és mint adóügyi
jegyző 1930 óta van Jászszentandrá­
son. Társadalmi tevékenységei során
tagja az Önkéntes Tűzoltó-testület­
nek és a Nemzeti Munkavédelemnek.
FUTÓ TIBOR ISTVÁN községi
segédjegyző, Jászszentandrás. Szüle­
tett Jászberényben 1901-ben, Gim­
náziumi tanulmá­
nyait Jászberény­
ben 1919-ben jogi
tanulmányait Bu­
dapesten és a közigazgatási tanfolyamotSzombathelyen végezte és
ugyanott szerezte
meg a jegyzői ok­
levelét is. Pályáját

167

1922-ben, mint jegyzői gyakornok
kezdte meg Kuncsorbán. Jászszenfand
ráson 1924 óta van és közigazga­
tási működésén kivül igen értékes
társadalmi tevékenységet fejt ki.
Elnöke a Polgári Lövészegyletnek, a
római Kath. Kisgazdák és Föld­
munkások szervezetének. Alelnöke
a Hadírokkantak
Szövetségének
ügyvezetője
a Méhészegyletnek
alapilója és főparancsnoka az Ön­
kéntes Tűzoltó Testületnek, veze­
tője a Nemzeti Munkavédelem helyi
alkörzetének, valamint több más tes­
tületnek is. Nagyon praktikus és főleg
gazdaságos gyümölcstermelési akciót
indított, melynek eredményeképen a
gyümölcstermelés minőség és menynyiségbeli emelkedését kívánja meg­
valósítani.

NIVER FERENC adóellenőr, Jászszentandrás. 1884-ben született Zétényen. Középiskolai tanulmányait
Kassán
1900-ban
végezte.
Pályáját
édesapja mellett töl­
tött gazdasági mű­
ködésével kezdte,
1911-től a Faipari
r. t,-nél és 1919-től
a szepességi püs­
pöki uradalom segédtisztje volt 1921ig.
Jászszéntandráson 1921 óta van, ahol értékes
és eredményes társadalmi tevékeny­
séget is fejt ki. Ü. v. elnöke és ok­
tatója a Polgári Lővészegyletnek,
főoktatója a Levente Egyletnek, alparancsnoka a Tűzoltó Testületnek.
1914-ben katonai szolgálatra vonult
be és az orosz, az olasz és a ro­
mán frontokon küzdötte végig a
háborút. Kitünteti sei a koronás ezüst
érdemkereszt a vitézségi szalaggal.
168

SZÁZ KÁROLY római katholikus
plébános, Jászszentandrás. Született
1889-ben Budapesten. Középiskolai
tanulmányait
ugyanott 1908-ban
éstheológiai tanul­
mányait 1912-ben
Egerben végezte.
Pályáját
ugyan­
ebben az évben
a
hevesmegyei
Recsken.mintkápIán kezdte meg, majd 1913-tól
Domoszlón, 1916—lói
Jászárok­
szálláson, 1920—tói Jászapátin, 1922—
tői Jászberényben működött. 1927—töl
van Jászszentandráson, ahol először
adminisztrátor volt, majd lelkésszé
választották meg és még ugyan­
abban az évben plébánossá instal­
lálták. Társadalmi tevékenysége
során diszelnöke az Iparosok és
Kereskedők körének, elnöke az
iskolaszéknek, a Levente Egyesü­
letnek, a római Katholikus Gazda­
körnek és a római Katholikus Ifjú­
sági Egyletnek.
JÁSZSZENTANDRÁS róm. katho­
likus plébániája. A plébánia területén
1762-ben épült egy kápolna. Jász­
szentandrás Jászárokszállás filiája
volt s 1884-től különálló plébánia
lett. A plébánián 1884 óla vannak
anyakönyvek, 1875-ben épüli az első
római katholikus iskola és 1891-ben
volt az első bérmálás. A mostani
templom 1903-as években Kovács
Mihály akkori lelkész rátermett
ügybuzgóságával épült ős gótikus
stílusban a régi temető udvarában
Jászszen tanórás közbirtokosságagyakorolja a kegyúri jogokat. A háború
alatt elrekvirált harangokat már sike­
rült pótolni. A templom befogadó
képessége 3000 lélek. A templom

udvara a közelmúltban lett rendezve
és befásitva. A lakosság igen val­
lásos életet él. A hitélet kimélyitésében Száz Károlg plébánost hat­
hatósan támogatja a Rózsafüzér
Társulat, Oltáregyesület. Jézus Szive
Társulat és a még alakulóban lévő
Szivgárda.
Dr. ANTÓN1 JÁNOS községi or­
vos. Jászszentandrás. Kecelen szüle­
tett 1899-ben. Középiskolai tanul­
mányait 1917-ben
Szegeden
és a
tudományegyetem
orvosi fakultását
ben
1922Buda­
pesten
végezte.
Ebben az évben
szerezte meg or­
vosi
dip'omáját
is. Pályáját 1923-ban a budapesli
kórházaknál kezdte és 1926 óta
van Jászszentandráson, mint községi
orvos, ahol kiváló működése a leg­
nagyobb megbecsülést és köztisz­
teletet biztosította számára. Tagja
a törvényhatósági bizottságnak, alelnöke a Levente Egyesületnek,
elnöke az Országos Központi Hi­
telszövetkezet helyi fiókjának és a
Rokkant Egyesületnek. Ezenkívül
tagja számos más társadalmi Egye­
sületnek is. 1917-ben vonult be
katonai szolgálatra
és az olasz
fronton küzdötte végig a világhá­
borút. 1918-ban szerelt le az első­
osztályú ezüst vitézségi éremmel,
a Károly csapatkereszttel, a sebe­
sülési, valamint a hadi emlékérem­
mel. 1919-ben a Kalocsa vidéki
ellenforradalomban tevékeny részt
vett, amiért a kommunisták letar­
tóztatták, de sikerült komolyabb
következmények nélkül megmene­
külni.
. <

PAYER BÉLA gyógyszerész, Jász­
szentandrás. Született Budapesten
1877-ben. Középiskolai tanulmányait
1895-ben,
a
tudományegyetem
gyógyszerészi kurzusát 1899-ben
végezte
Budapesten,
1895-ben
Győrben mint gyógyszerészgyakor­
nok kezdte meg működését. 1899—
tői 1926-ig Budapesten, Gyulán és
Miskolcon működött. Utóbbi helyen
gyógyszertára volt bérletben. 1927
óta Jászszentandráson saját gyógy­
szertárát vezeti. Tagja az Országos
Gyógyszerész Testületnek.

MEDVECZKY FERENC római
katholikus elemi iskolai tanító, Jász­
szentandrás. Született Gyöngyösön
1898 bán. 1916ban Eperjesen vé­
gezte a tanítókép­
zőt és 1918-ban
Debréten, majd
1920-ban Sirmabesenyőnés 1923tól Hevesen taní­
tott. Jászszentand­
ráson 1925 óta van, ahol egyik leg­
jobb erőssége a tanítói karnak. Tár­
sadalmi ténykedései során többekközött jegyzője az Ifjúsági Legényegyletnek. A világháború idején
1916-ban vonult be és a román,
majd az olasz frontokon küzdötte vé­
gig a világháborút. Kitüntetései: a
másod osztályú ezüst vitézségi érem.

MEDVECZKY FERENCNÉ, Kocsis Szerén tanítónő. Jászszentandrás.
Jászkiséren született. Cinkotán 1921ben végezte a tanitókép őt, majd
1924-ben Hevesen tanított és 1925
óta van Jászszentandráson, ahol
értékes pedagógiai nevelése általános
megbecsülést és köztiszteletet vál­
tott ki.
169

¥ JÁSZKISÉÉ. Lakossága 9Ö0Ö

lélek, a háború utáni természetes
szaporodás 2000, A község területén
1800 ház áll, ebből a háború óta
400 épült fel. Az 0. F. B. 2180
hold földet osztott szét 800 igénylő
között és a birtokosok 2200 hold
földet parcelláztak fel önként 150
igénylő között. A község maga is
90 házhelyet osztott ki, amely közül
alig van beépítetlen Útépítési mun­
kálatai során kiépült 7 kilométeres
hosszúságban egy törvényhatósági
út és a kiosztott házhelyek beépí­
tésével egyidejűleg 15 kilométer
hosszúságban
beton
gyalogjáró.
1929-ben alakították a hősök ligetét.
A római katholikus egyház egy öt­
tantermes iskolát, a református
egyház egy négy tantermes, dísz­
teremmel is ellátott iskolát épített.
Ugyanebben az évben fejezték be
a villanyvilágítás bevezetését. 1930ban a Teles Ede által alkotott
monumentális bronz hősök emlék­
szobrát felállították. A község gaz­
dasági, kulturális, szociális és köz­
igazgatási fejlődését jelentékenyen
támogatja a községben eredménye­
sen működő számos egyesület. így
többekközött a Kaszinó Egyesület,
a 48-as Olvasókör, a Gazda Kör,
az Ipartestület, az Iparos Ifjúsági
Egyesület, a Református Nőegylet,
a Református Ifjak Egyesülete, a
Polgári Lövész Egyesület, a Levente
Egyesület, az Iskolánkivüli Nép­
művelés és a Testnevelési Bizott­
ság, az Iparos Dalárda. Jelentős
alakulás még a Hangya Fogyasztási
Szövetkezet, Hitelszövetkezet, Jász­
vidéki Takarékpénztár rt. — Itt van
a székhelye a Heves—Szolnok —
Jászvidéki Tisza és Belvizszabályozó
170

társaságnak. Itt van égy 2Ó0Ó vággóri
befogadóképességű dohányraktár a
kincstári beváltó hivatal telepén.

GERGELY ANDOR községi fő­
jegyző, Jászkisér. Jászszentandráson
született 1892-ben. Gimnáziumi ta­
nulmányait Egerben
a cisztercitáknál,
Nagyváradon a premontreieknél és
Jászberényben az
állami főgimnázium­
ban végezte, ahol
1909-ben szerezte
meg érettségijét. Jo­
got Budapesten a Pázmány Péter
tudományegyetemen és az egri jogakadémiánhallgatott. 1914-ben Szom­
bathelyen jegyzői oklevelet szerzett.
1916-tól 1919-ig Szabolcs vármegye
szolgálatában állt Nyíregyházán az
alispáni hivatalban, ahol a háborús
élelmezési és általános ellátási ügyek
intézője volt. 1919 ben a proletár­
diktatúra bukása után felelős szer­
kesztője lett a „Nyirvidék" című
nyíregyházai napilapnak, de erősen
hazafias magatartásáért a román
megszálló hatóságok eltávolították
az újságtól és fogságba vitték. On­
nan 1919 év végén szabadult meg,
de a románok által megszállva tar­
tott Nyíregyházára nem mehetett
vissza és ezért szülőföldjén húzó­
dott meg. 1920 januárban Jászkiséren községi főjegyzővé választották
meg. Azóta tölti be ezt az állását.
Elnöke a Jászsági alsó járás jegyző
egyesületének, alelnökea Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei jegyző egye­
sületének. A kormányzó úr 1930-ban
IV. polgári érdemkereszttel tüntette ki.
MÁTRAY FERENC községi jegy­
ző, Jászkisér. Született Nagyivánon

Főreáliskoíai
érettségi
vizsgáit 1920-ban
Debrecenben vé­
gezte.
Egerben
járt a közigazga­
tási
tanfolyamra
és ott nyerte el
jegyzői oklevelét
ban.
1923Még
abban az évben,
mint segédjegyző került Jászkisérre,
ahol mint adóügyi jegyző működik.
Főoktafója a Levente Egyesületnek,
főtitkára a Polgári Lövész Egylet­
nek és tagja a Kaszinó Egyletnek.
1918-ban az orosz frontra ment és
ott volt az összeomlásig a meg­
szálló csapatokkal. A Károly csa­
patkereszttel és a háborús emlék­
éremmel szerelt le.
SÁRPÁTKY FERENC római ka­
tolikus plébános, Jászkisér. Szüle­
tett Borszéken 1873-ban. Gimná­
ziumi tanulmányait
Csiksomlyón,
érettségijét 1894-ben Egerben és
teológiai tanulmányait ugyanott 1898ban végezte el. Még ebben az év­
ben Kőteleken, mint káplán kezdte
meg pályáját, majd TörökszentmikIóson, azután gróf Almássy Imre
házi káplánjaként működött tiz
éven keresztül, 1913-tól 1924-ig
Tibordarócon volt plébános és ott
tartotta ezüstmiséjét is. Jászkiséren
1924 óta van, ahol a hitélet kimélyitésére, az egyházközség fejlődé­
sére, valamint a község kulturális
és gazdasági nívójának emelésére,
értékes munkásságot fejt ki Sárpátky
Ferenc szervezte át az egyházköz­
séget, amely a hívek áldozatkész­
ségére van egyedül utalva. Társa­
dalmi tevékenykedése során tagja a
különböző egyleteknek.
1900-ban.

JÁSZKISÉR

RÓMAI

KATHÖ-

LIKUS PLÉBÁNIÁJA. A plébánia
1701-ben már meg volt, keletkezése
pontos idejéről megbízható dokumen­
tumok nincsenek. Az akkori plébá­
nost Zonger János későbbi erdélyi
püspököt kiűzték plébániájáról és
az anyakönyveket elégették. 1769ben Gregor Imre privigyei káp'ánt
királyi rendeletre a politikai és egy­
házi hatóságok a 42 hívőből álló
egyházközség lelkészévé beiktatták.
Foltin János egri kanonok egervári
kisprépost igen szép parochiát, 1906ban Nagy Virgil tervei szerint pedig
tiszta román stilü templomot építte­
tett. A világháború idején a temp­
lomnak mind a négy harangját és
orgonájának sípjait 40 métermázsa
súlyban elvitték. A forradalmakat
követő esztendőkben azoban fárad­
hatatlan, szorgos s áldozatkész munka
indult meg a veszteségek és hiá­
nyok pótlására. A válságos idők
közepette is egymást követték a
beruházások, renoválások és épít­
kezések. 1924-ben a torony tetejét
vörösrézzel 1.800 pengőért, az 1928
évben a templomépület tetőzetét
palafedéssel 5.000 pengő költséggel
borjttatták. 1925-ben két harangot
pótoltak, egyiket 15 métermázsa
súlyban az egyházközség hívei, a
másikat 280 kilógram súlyban G.
Varga István és neje ajándékából,
11.000 pengőből. 1926 és 27-es
években az orgonasipokat szerezték
meg és szerelték be az orgonába
900 pengő, va'amint átépítették az
ablakokat is 881 pengő költséggel.
1929-ben egy négytantermes tanítói
lakással ellátott román stilü iskola
épült 65.000 pengőért.

BERÉNYI

ISTVÁN

református
171

lelkész, hitoktató, Jászkisér. Szege­
den született 1885-ben. Gimnáziumi
érettségi vizsgáit
Nagykörösön
1904-ben ésteolo
giai tanulmányait
Budapesten 1910ben végezte. Pá­
lyáját Soltvadkerten kezdte meg,
majd Kecskemét,
Cegléd és Kisharsány voltak mű­
ködésének további állomásai. Jászkiséren mint hitoktató 1929 óta
van. Az „Orle“~nak tagja. 1916-ban
mint tábori lelkész vonult be és az
orosz, valamint a román frontokon
teljesített tábori lelkészi szolgálatot.
1918-ban szerelt le a Károly csapat­
kereszttel és a lelkészi érdem­
kereszttel kitüntetve.
JÁSZKISÉR református egyház­
községe a XVI. században alakult.
1629-ben már virágzó eclezsia volt.
A háború folyamán három harangja
és orgonájának sípjai 30 métermázsa,
súlyban lett elrekvirálva. A meg­
nyilvánult nagy áldozatkészség mel­
lett azonban az egyházközségnek
sikerült a harangokat 1927-ben, az
orgonasipokat pedig 1930-ban pó­
tolnia. 1926-ban a temlomra új
tornyot építettek és annak tetejét
vörösrézzel vonták be. 1929-ben
egy egyemeletes épületet vásárolt
az egyházközség és azt nagy
költséggel háromtantermes iskolává
alakította át és ugyancsak ebben
az épületben egy nagy termet ren­
dezett be kulturcélok szolgálatára.
GÓCZA JÓZSEF református lel­
kész, Jászkisér. Született ugyanott
1891-ben. Érettségi vizsgáit 1910ben Szászvároson, teológiai tanul­
mányait 1916-ban Budapesten vé­
172

gezte. Í9Í1 - töl Jászberényben, mint
s. lelkész és 1928 óta mint lelkész
működik Jászkiséren. ■ Elnöke
a
Református Nő­
egyletnek, a Re­
formátus Ifjúsági
Egyesületnek és
a Hitelszövetkezet
felügyelő bizott­
ságának, tagja a
Testnevelési Bizottságnak és az
Iskolánkivüli Népművelési Bizottságnak.
vitéz HORVÁTH LAJOS római
katholikus kántortanitó, Jászkisér.
Született
Csongrádon
1888 bán.
Csongrádon vé­
gezte tanulmányait
1903 ban.azáliami
tanítóképzőt Kis­
kunfélegyházán
kezdte meg, mint
s. kántor, majd
Szentes, Csongrád
és Besenyszög kö­
vetkeztek és 1908-tól már mint
községi tanító működött a Besenyszöghöz tartozó Pusztafokorún. 1909
óta van Jászkiséren, mint római
katholikus kántortanitó és egyik leg­
értékesebb tagja a jászkiséri tanítói
karnak. Azonban nemcsak kiváló
pedagógiai, hanem értékes társa­
dalmi működéséért is áll nagy köz­
megbecsülésben. Huszonegy év óta
vezetője az Iparos Dalárdának, amely
nemzeti egyházi,
valamint helyi
ünnepek alkalmával nagy sikerekkel
szerepel. Tagja a községi képvise­
lőtestületnek, valamint számos más
egyesületnek. A járásnak tisztelet­
ben álló vitézi hadnagya s a vitézek
ügyeit kiváló fiyyelemmel intézi el

s érdekeiket mindenütt ás minden­
kor nagy odaadással képviseli. A
világháború kitörésekor 1914 ben
vonult be harctéri szolgálatra és az
orosz, valamint az olasz frontokon
küzdötte végig a világháborút. 1918ban szerelt le az első és másod­
osztályú ezüst, a bronz vilézségi
éremmel és a Károly csapatkereszt­
tel. 1924-ben avatták vitézzé,
TÁNCZOS ALAJOS római katholikus tanító, tart, zászlós, Jászkisér.
Született Kőteleken 1908-ban. A
tanítóképzőt 1928ban Szegeden vé­
gezte, ezután Sze­
geden a 9. honv.
gy. ezrednél önkénfesi évét szol­
gálta le és 1929ben került Jászkisérre, ahol ma
is működik. Értékes pedagógiai és
társadalmi ténykedései során oktatója
a Levente Egyesületnek, tagja a
Kaszinó Egyesületnek és az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság műkö­
désének keretében igen eredményes
tanfolyamokat vezet.
SZÉKELY GYULA római katho­
likus tanító, Jászkisér.
Született
Mikházán 1894-ben Középiskolai ta­
nulmányait Marosvásárhelyen 1908ban, a tanítóképzőt 1913-ban Csiksomlyon végezte Pályáját 1913-ban
Nyárádremetén kezdte el, majd 1922—
tői Tiszaroffon tanított és 1923 óta
Jászkísér egyik legmegbecsültebb ta­
nítója, Jegyzője az egyháztanácsnak
és a Kaszinó Egyesületnek. Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
keretében analfabéta tanfolyamot
vezet. 1914-ben vonult be katonai
szolgálatra és a következő évben

az orosz fronton hadifogságba esett;
Csak 1922-ben az első túsz cso­
port hazabocsájtásakor érkezett meg.
Mint tartalékos zászlós szerelt le a
sebesülési éremmel, a Károly csa­
patkereszttel és a hadi tiszti em­
lékéremmel.
ZONG FERENC református kántor-tanitó, Jászkisér. Született Debre­
cenben 1889-ben. Ugyanitt végezte a
tanítóképzőt 1909-ben. Jászkiséren
1910 óta van állandóan, ahol meg­
becsült tagja a tanítói
karnak.
Társadalmi tevékenysége során kar­
nagya az Iparos Dalkörnek és
tagja a Kaszinónak, az Ipartestület­
nek, a Gazdakörnek és a 48 as
Körnek. A világháború idején 8z
orosz, az olasz és a román fronton
küzdötte elejétől végig a háborút.
Mint főhadnagy szerelt le a sebe­
sülési éremmel, a Károly csapat­
kereszttel, a bronz, a kis és nagy­
ezüst vitézségi éremmel, valamint
a bronz és ezüst Signum Laudiskitüntetésekkel.
BAÁN LÁSZLÓ, a Jászvidéki
Takarékpénztár igazgatója, Jászkisér
A torontáli Szécsányon 1883-ban
született. A kereskedelmi akadémiát
Grácban végezte 1902-ben. Pályáját
1904-ben Nagybecskereken kezdte
mint főkönyvelő, 1907-től Rozsnyón
működött hasonló minőségben, 1910től Jászkiséren volt a Takarékpénztár
főkönyvelője, 1920-ban tudásának
és tehetségének elismeréseként a
Takarékpénztár igazgatójává nevez­
ték ki. Választmányi tagja a jászkiséri
Kaszinó Egyesületnek. A vezetése
alatt álló Jászvidékí Takarékpénztár
r. t. mindennemű bankügylettel a
legszolidabb keretek között foglal­
kozik. Előnyös kamatozás mellett

173

fogad el betéteket, viszont méltányos
és szolid kamatok mellett kölcsönöket
folyósít, váltókat leszámítol, külföldi
valutákat vesz és elad. Ügyleteinek
nagyobb része a Mezőgazdasági
hitelműveletek lebonyolifásából áll.
A Takarékpénztár Baán László igaz­
gató vezetése alatt a legjobb hírnevet
szerezte meg

nek és elnöke a járási és megyei
versenyeken dijat nyert Levente
egyesületnek. A világháború idején
1915 tői küzdötte végig a háborút.
Kitüntetései: a III. osztályú katonai
érdemkereszt, II. osztályú ezüst vitézségi érem és a Károly csapatke­
reszt.
simándi
KÁLLAY
KÁLMÁN
ONODY
BERTALAN
MÁV. gyógyszerész Jászkisér.
Született
állomási elöljáró, Jászkisér. Szüle­
ugyanott 1889. Középiskolai tanul­
tett 187d~ben. Pályáját 1896-ban
mányait végezte
kezdte BodrogMezőtúron, Deb­
kereszturon, majd
recenben, Nagy­
Tiszolc,
Nagykőrösön 1906-ban
rákó, Pribócz is­
lépett a gyógysze­
mét
Bodrogkerészi pályára, ok­
resztur, Parnó és
levelet 1911-ben
Jászdózsa követ­
Bpesten nyerte el.
keztek működé­
1914-től 1918-ig
harctereken teljesített
sében. 1924 óla különböző
van Jászkiséren. A világháború so­
katonai szolgálatot. 1916-ban Al­
rán kétszer kellett menekülnie az bániában a Skutari-tó partján egy
orosz betörés elől.
katonai mezőgazdaságot létesített
KÜRY GÉZA mérnök, Jászkisér. ezer hold földön, majd 1917-ben a
SzületettTurkevén 1886 bán.Gimná-' bosnyák országos kormányzóság
5000 holdas katonai gazdaságának
íiumi érettségijét 1904 ben Szász
városon végezte és 1908-ban a bu­ lett vezetője. A visszavonuláskor
dapesti József műegyetemen szerezte szerbfogságba esett,mint főhadnagy.
meg mérnöki oklevelét. Még ugyan­ A kommunizmus bukása után ellen­
abban az évben a Heves—Szolnok forradalmi tevékenysége miatt Tur­
jászvidéki Tisza és Belvíz szabályo­ keve város képviselőtestülete a
zási társulat mérnöke volt, majd rendőrkapitányi teendők elvégzésé­
1909-től a földművelésügyi minisz­ vel ideiglenesen megbízta. 1926 év­
térium vízrajzi osztályán működött. ben Jászladány községben gyógy­
1912-óta állandóan Jászkiséren van szertár jogosítványt kapott. Jász­
és 1913-ban szakasz mérnökké vá­ kiséren 1928-óta van, elnök igaz­
Hangyaszövetkezetnek,
lasztották meg A község gazdasági, gatója a
alkörzetvezetóje
a Nemzeti munka­
szociális és kulturális nívójára eme­
lésére széleskörű társadalmi tevé­ védelmi hivatalnak.
TISZASÜLY nagyközség a Tisza
kenységet fejt ki. Többekközött
tagja a Mérnöki Kamarának és Mér­ jobbpartján fekszik. Területe majd­
nök egyesületnek, a Kaszinó egye­ nem 1700 kát. hold. Ósi neve Süly
sületnek, a Polgári Lövészegylet­ volt. 1466-bői Suel ésSiv helységek
174

képezik a mai Tiszasüly nagyköz­
A község nevezetesebb középü­
séget és Sülypusztát.
letei az 1490 évben gótikus stílben
Süly a hagyomány szerint az
épültműemléket képező Szent László
Árpádházi királyok
másodsziilölt
templom. A templom szentéje telje­
hercegének birtoka volt és ezt
sen faragott terméskőből van építve,
igazolni látszik a Tisza túlsó part­
hajója a szakértők szerint még ré­
ján vele szemben fekvő községek
gebbi is lehet. A templom többizben
fent maradt ősi neve is, így flbádleégett, a melléépitett, de ma már
szalók, Puszta Taksony, Roff, később
egybeforrasztott toronnyal együtt. A
az Aba nemzetségből való nánai gótikus templom az Országos Mű­
Kompolti család egyik birtoka lett,
kik 1465 ben a tiszaroffi révüknek emlékek Bizottsága utasításai alap­
Tiszasülyre való áthelyezését kérték. ján 1929 évben lett renoválva s csak
gótikus ablakai vannak még részben
R Kompoltiak után sok kézen ment
keresztül mig legutóbb az Almásyak befalazva, de ezek stylszerü renová­
lása is folyamatban van, mert az ab­
kezére került. Az Almásy örökösök
lakok régi gótikus kő tokjait jó ál­
maguk között felosztva az idők
lapotban
sikerült kibontani.
folyamán elidegenitették, úgy hogy
Ezenkívül van igen szép község­
ma két nagy, sok közép és szám­
háza,
főjegyzői lakás és községi
talan kis meg törpe birtokra oszlik fel.
orvos
lakása,
valamint az" újonnan
A hagyomány szerint a mai
Tíszasüly nagyközség határában épült parókia és két tantermes
feküdt Szent Király (László) község. modern állami elemi népiskolája.
Ezt igazolja a ma is használatos
Megkell említeni a vármegye
Szt. Király dűlő név, ahol ásás, területén majdnem legmodernebbül
szántás közben különféle eszközök, berendezett s közvetlenül a Tisza
téglák, kövek stb. találhatók.
partján elterülő nagy gőzfürész és
A község lakóinak száma ma
gőzmalom iparüzemet, mely átlag
meghaladja a 3000 et.
Egykorú
napi 40 munkást foglalkoztat és igy
okiratok szerint 1776-ban 161, 1832nemcsak a község hanem a vidék
ben 580 volt lakónak száma. A
munkásságának is állandó keresetet
lakosság 90 százaléka róm. kath
biztosit.
mig a többi 10 százaléka ref, ág.
A községi közigazgatásta főjegyző,
hitv. ev. és izr. vallásúak között
adóügyi jegyző és két Írnok az elöl­
oszlik meg.
Tiszasüly nagyközség 1872 év járósággal látja el.
A közoktatást a plébános veze­
március 5-én vált el önálló községgé
Kőtelek községtől, ahová ismeretlen tése mellett az állami öt és két
időben csatoltatott. 1876 évig Heves tanerős róm. kath. elemi népiskola
megyéhez tartozott, de 1876-ban szolgálja, melyek közül az egyik
Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye leányági a másik fiuági és rész­
Jászsági alsó járásba kebelezték be. ben a leányági körzet tanköteles
Mint róm. kath. leányegyház 1922 gyermekeit fogadja be.
évig tartozott Kőtelekhez s ekkor
Ttszasűly
község
határában
alakult, plébániává.
fekszik Kolopfürdö, melynek rádium

175

tartalmú nagy gyógyerejű iszapja or­
szágszerte ismeretes, amit jelenleg
a budai Szent Gellert és a szol­
noki Tisza Szálló és gyógyfürdő
használ. Anyagi eszközök és a
műül hiánya miatt a helyszíni hasz­
nálat a kezdet nehézségeivel küzd.
A község lakossága az utolsó
népszámlálás óta mintegy 500 lé­
lekkel szaporodott különösen a je­
lenlegi határokat képező felvidéki
lakosság bevándorlásával.
Ennek következtében a r. kath.
egyház elvált a kőteleki anyaegy­
háztól és önnálló egyházzá alakult.
Uj parókiát épített és stílszerűen
renováltatta 1490-ből való
régi
templomát. A pedagógia fejleszté­
sével modern két tantermes tanítói
lakással ellátott iskolát épitetett.
A tömeges bevándorlás . követ­
keztében nagy lendületet vett a
Fürészgyár ipara, annál is inkább,
mert az OFB majdnem 300 ház­
helyet osztott ki és ezek nagyrésze
már be is épült.
LENGYEL KÁROLY községi
főjegyző,
Tiszasüly. Kaposváron
született 1880-ban. Tanulmányait
Mára marosszige­
ten 1912-ben vé­
gezte. Pályáját Darányban mint gya­
kornok
kezdte,
majd több somogymegyei községben,
mint segédjegyző
működött. 1908-tól
a szatmármegyei Kölesén volt jegyző,
ahonnan 1920-ban, mint hadirokkant
nyugdíjba ment. Egészségi állapotá­
nak javulásával 1923-ban Tiszasülyben adóügyi, m^id 1926 bán
főjegyzőnek választották meg. Tár­

176

sadalmi ténykedései során a római
katholikus egyházközség helyettes
világi elnöke, az Állami Iskolai
Gondnokság helyettes elnöke, az
Iparoskor és a Lövész Egyesület
diszelnöke, a Faluszövetség helyi
bizottságának társelnöke és még
számos helyi egyesületnek vezető
és aktív tagja. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és 1915 ben az
uzsoki
szorosnál
megsebesülve
1918-ig állott kórházi ápolás alatt,
amikor mint százszázalékos rokkant
szerelt le. Ma mint 75 százalékos
rokkant teljesíti községi szolgálatát.
PÓCZ JÁNOS adóügyi jegyző
Tiszasüly Jászberényben született
1898 bán. Középiskoláit Jászberény­
ben, Iglón és Buda­
pesten 1919-ben, a
közigazgatási tan­
folyamot Egerben
1922-ben végezte.
Pályáját 1920-ban
kezdte már Tiszasülyön mint gya­
kornok, ahonnan
csak a közigazgatási tanfolyam el­
végzéséig volt távol. 1922-ben se­
gédjegyzőnek, majd 1926-ban adó­
ügyi jegyzőnek választották meg.
Elnöke a Polgári Lövészegyletnek
és igazgatósági tagja az OKH helyi
csoportjának. 1919-ban vonult be
harctéri szolgálatra és az orosz, majd
az olasz fronton küzdötte végig a
világháborút. 1918 december havá­
ban szerelt le a II. osztályú vitéz­
ségi érem, a Bajor ezüst érem, a
Károly csapatkereszt, a sebesülési
érem és a hadi emlékéremmel.
WENGITZKY KONRÁD plébá­
nos, Tiszasüly. Született 1882-ben
Podilinban.Középiskolai tanulmányait

szülőhelyén, Vácon, Lőcsén és Eger­
ben 1900-ban, teológiai tanulmányait
Szepeshelyen 1904-ben végezte,
ahol Párvy Sándor felszentelő püs­
pöke mellett mint titkár tizenöt évig
működött. 1919-ben Izsákfalvára
került mint plébános és 1922-től
Tiszasüly római katholikus plébánosa.
Tiszasüly egyházközsége 2921
lelket számlál. A plébánia 1922-ben
létesült. Gótikus temploma műemlék,
amely 1490-ben épült. Az egyház­
községnek két tenerős római katho­
likus iskolája van.
BORNEMISSZA JÓZSEF dr. köz­
ségi orvos,
Tiszasüly. 1893-ban
születeti Tordán. Ugyanott érettsé­
givel végezte kö­
zépiskolai tanul­
mányait. Kolozs­
váron és Budapes­
ten volt az egye­
temek orvosi fa­
kultásának hallga­
tója,
diplomáját
1920-ban Kolozs­
várott szerezte meg. Pályáját a bu­
dapesti Poli-Klinikán kezdte meg,
ahonnan mint községi orvos Tiszasülyre 1921-ben került. Értékes és
eredményekben gazdag gyógyászati
működéséért
járásszerte
nagy
közmegbecsülésben és köztisztelet­
ben áll. Elnöke a Fogyasztási szö­
vetkezetnek és az OKH helyi cso­
portjának. 1914 ben vonult be harc­
téri szolgálatra és még ugyanabban
az évben az orosz fronton fogságba
került. A fogságban hadifogolytábo­
rok orvosa volt. 1918-ban sikerült
visszatérnie és ugyanabban az év­
ben szerelt le.
BETEGH GERÓ gyógyszerész,
Tiszasüly. Szamosujvárott született
12

1864-ben. Középiskoláit Kolozsvá­
ron végezte és
ugyanott járt az
egyetemre 1886-ig
Pályáját Abonyban
kezdte 1881-ben.
Működésének to­
vábbi á I lomása
Sepsziszentgyörgy,
Nagyilonda, Szamosujvár és Tiszasüly, ahol 1915
óta mint önálló gyógyszerész mű­
ködik. A román megszállás alatt tol­
mács volt a megszálló csapat és a
község elöljárósága között, valamint
az ügyek közvetítésében olyan ta­
pintatosan és diplomatikusan járt el,
amivel nagy mértékben enyhítette a
megszállás körülményeit. Ezen mű­
ködéséért a képviselőtestület elis­
merésével tüntette ki. A kommuniz­
mus alatt erősen hazafias magatar­
tásáért sok szenvedésben volt része
nagy meghurcoltatásnak volt kitéve
és elkobozták minden ingóságát.
JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY. La­
kosságának 1920-as évi 4480-as
száma, 1930 évre 5500 lélekre emel­
kedett. A lakosság főfoglalkozása a
földmivelés és a fajbaromfi tenyész­
tés. Országszerte híres lótenyésztése,
mert az egész megyében Jászalsószentgyörgyön vannak a legjobb lo­
vak. A község területén 1920-ban
1086 ház állott, mig 1930-ra a ta­
nyai házakkal együtt számuk 1400 ra
emelkedett. Az OFB felügyelete alatt
a község 120 házhelyeit osztott ki,
melyek nagy része már be van építve.
A felsőszázbereki uradalomból 466
hold terület lett kiosztva 350 igénylő
között. 1923-ban államsegéllyel épít­
tetett a község vizimalmot. A kö­
vetkező évben 12 kilométeres összut177

vonalon építettek gyalogjárót, 1926 bán
bevezették a villanyvilágítást, melyhez
a községnek külön telepe van. Ugyan­
ebben az évben állították fel a hősök
szobrát is. 1928 bán nagyobb útépíté­
sek folytak és jegyzői lakást építettek.
1929-ben egy kéttantermes római kat­
holikus elemi iskola épült fel. A község
nagyobblendűletű fejlődését a vasúti
összeköttetés hiánya akadályoza meg
és kívánságai és törekvései között a
vasútvonal megépítése is szerepel.
Az iskolákban meglehetős túlzsú­
foltság tapasztalható és immár nél­
külözhetetlenné vált az iskolák ki­
bővítése, vagy új iskolák építése,
ezekhez az építkezésekhez azonban
nincsen meg a községnek a szük­
séges anyagi ereje. A Polgári Lö­
vészegylet igen szép lövöldév&l
rendelkezik és az ifjúsági nevelés­
ről a Levente Egyesület gondosko­
dik. A községet, gazdasági, kultu­
rális és egyébbvonatkozású törekvé­
seiben a 48-as Függetlenségi Gaz­
dakör, a Hitelszövetkezet, az Ipar­
testület, az Iskolánkivűli Népműve­
lési Bizottság, a Katholikus Olvasó­
kör, az Önkéntes Tűzoltó Testület
és még több testület támogatja.
FODOR ÁRPÁD főjegyző, Jászalsószentgyörgy. Tótmegyeren szü­
letett 1878-ban. Tanulmányait Po­
zsonyban és Nagy­
szombaton
1898ban, a közigazga­
tási tanfolyamot
ugyanott 1903-ban.
végezte.
Pályáját
1900 bán mint jegy­
zői gyakornok kezd­
te Szentmihályúron,
iyben segédjegyző
volt, majd Hidaskürtön és Alsósze-

178

lin működött. Jászalsószentgyörgy
főjegyzője jákóhalmai működése
után 1922 ben lett. A legnehezebb
időkben vette át a község vezeté­
sét, de páratlan munkássága, szer­
vezőképessége a község válságos
anyagi helyzete dacára is számos
alkotást eredményezett. Társadalmi
ténykedésében tagja a 48-as Körnek,
iparbiztosa az Ipartestületnek, diszelnöke a Munkáskörnek és még
több egyesületnek vezető és aktív
tagja. A világháború ideje alatt
hivatali érdekből a katonai szolgá­
lat alól fel volt mentve.
HALLA GÉZA adóügyi jegyző,
Jászalsószentgyörgy. Ugyanott szü­
letett 1887-ben. Középiskolai tanul­
mányait Budapes­
ten és Debrecen­
ben végezte 1908ban.Jegyzői okle­
velet Szombathe­
lyen 1917-ben
nyert. Pályáját
1910-ben,
mint
jegyzői gyakornok
Jászalsószentgyörgyön kezdte el,
majd Jászdózsán, 1914-től pedig
Füzesabonyban, mint jegyző műkö­
dött. 1920-tól Jászkisér jegyzője
volt és 1922 óta Jászalsószentgyörgy
adóügyi jegyzője. Ügyvezető igaz­
gatója a Polgári Lövészegyletnek,
tagja as Iskolaszéki Bizottságnak, a
törvényhatósági bizottságnak és a
48-as Körnek. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és a szerb, az
orosz és az olasz frontokon 1918-ig
küzdött. A háború végén fogságba
esett és csak 1919 év december
14-én érkezett vissza.
Dr. HAJDÚ BÉLA körorvos,
Jászalsószentgyörgy. Jászfényszaru-

bán született 1868-ban. Középisko­
lai tanulmányait Késmárkon 1888ban, egyetemi tanulmányait Buda­
pesten 1900-ban végezte. Pályáját
ugyanabban az évben a budapesti
Szent István kórházban kezdte meg,
majd a szegedi szülészeti klinikán
működött. 1902 óta van Jászalsószenfgyörgyön, ahol 1910 óta kör­
orvos. Tagja a 48-as és a Katho­
likus Olvasó Népkörnek, a várme­
gye törvényhatósági bizottságának
és elnöke a hadirokkant egyesület
helyi csoportjának. A világháború
alatt nélkülözhetetlen polgári szol­
gálata miatt fel volt mentve katonai
szolgálat alól.
GAJDOS FERENC községi fő­
bíró Jászalsószentgyörgy. Ugyanott
szü'etett 1867-ben. Iskolai tanul­
mányait Jászalsószentgyörgyön vé­
*
gezte. 1893. óta
önállóan gazdálkodik szüleitől örökölt
birtokán. 1907-től
1922-ig
községi
közgyám és
12
éven keresztül tör­
vényhatósági bizottsági tag volt.
1922. óta főbírója a községnek. A
Hitelszövetkezetnek alapító tagja,
egyben igazgató-könyvelője 1909.
óta. Ügyvezető elnöke a HangyaSzövetkezetnek, több éven át volt
elnöke a katholikus Kaszinónak,
valamint számos egyesületnek. A
világháború idején hivatali érdekből
fel volt mentve katonai szolgálat
alól.

MIZSEY ZOLTÁN földbirtokos
Jászalsószentgyörgy. Ugyanott szü­
letett 1891-ben Gimnáziumi tanul­
12*

mányait Szatmáron. a Gazdasági
akadémiát Kassán
és Magyaróváron
végezte. 1918 bán
vette át birtokát
önnálló kezelésre.
Tagja a törvény
hatósági
bizott­
ságnak a Magyar Gazdaszövetség­
nek és alapitó tagja a Katholikus
Olvasókörnek 1914-ben vonult be
harctéri szolgálatra és az orosz
fronton küzdötte végig a világhá­
borút. Kitüntetései: a Sigmun Laudis. a Ill-ad osztályú
katonai
érdemkereszt a hadi ékítménnyel
és a Károly csapatkereszt. A kom­
munizmus alatt üldöztetésben volt
része és fogvatartották, ahonnan
csak a ploretáldiktatura
bukása
után menekült. A román megszál­
lás alatt viszont súlyos károsodás
érte avval, hogy az állatállományát
és takarmánykészletét a románok
elrekvirálták.
VERES JÁNOS római katholikus
kántor, Jászalsó­
szentgyörgy. Mis­
kolcon
született
1854 ben. A taní­
tóképzőt Egerben
végezte el 1878ban.
Pályáját
ugyanabban az év­
ben kezdte Szendrőn, mint kántortanitó. 1890 óta van
Jászalsószentgyörgyön, ahol ügyve­
zető elnöke a Hitelszövetkezetnek.
TÓTH G. MIHÁLY gazdálkodó,
Jászalsószentgyörgy. Ugyanott szü­
letett 1868 bán, Jászalsószentgyör­
gyön végezte el tanulmányait és
1907 óta önállóan gazdálkodik a szü­

179

leitől örökölt birtokán, Ugyanabban
az évben lett a Közbirtokosság ta­
nácsosa is, mely­
nek 1916 óta má­
sodízben elnöke.
Elnöke a jászalsószentgyörgyí Pol­
gári Lövészegylet,
a Vadásztársaság­
nak és tagja a
községi képviselő­
testületnek. Pl világháború ideje alatt
felmentették, de Jászalsószentgyörgyön a közélelmezést vezette. A
román megszállás ideje alatt erősen
hazafias magatarfássáért letartóztat­
ták.
TÓTH IMRE gazdálkodó, Jászalsószentgyörgy. Ugyanott született 1894ben. Reáliskolai érettségijét Buda­
pesten 1914-ben
tette le 1915 óta
édesatyja birtoká­
nak felosztása ide­
jétől önállóan ve­
zeti saját birtokát.
Társadalmi tény­
kedése során töb­
bek között elnöke
a Levente Egyesületnek, amely me­
gyei, járási és körzeti versenyeken
vesz részt és eddig több dijat nyert.
1914-ben vonult be és az orosz
frontra került, ahol fogságba esett.
1918-ban megszökött és sikerült még
abban az évben hazaérkeznie. Ki­
tüntetései : a kisezüst vitézségi érem
és a Károly csapatkereszt.
JÁSZLADÁNY. 1920 bán lakosai­
nak száma 11.500 volt és 1924 ház
állott a község területén. 1920-ban
lakosainak száma 13.000 re és a
házak száma 2232-re emelkedett.
Az O. F. B. 160, a község 150 ház­

&

180

helyet osztott ki, melyek legnagyobb
része be van építve. A szomszédos
nagybirtokból 1000 hold földlett szét­
osztva 400 igénylő között. Testneve­
lési kultúrájának fejlesztésére a köz­
ség 6 hold földet adott sport célokra,
melyen kitűnő sportpálya épült. Soro­
zatos beruházások és építkezések
vették kezdetüket 1921-ben. amikor
csendőrlaktanyát építettek. A követ­
kező évben a községi orvos számára
építették fel a községi orvosi lakást,
1926-ban felállították a község világ­
háborúban elesett halottainak emlék­
szobrát, 1927-ben artézi kutat fúrtak,
még abban az évben megkezdték
a gyalogjárók építését, amit a követ­
kező évben, 15 km. összhosszusággal fejeztek be. 12 km.-es kőutat
építettek Ujszász, 7 km.-es kőutat
Alsószentgyörgy és ugyancsak 12
km. hosszúságú kőutat építettek
Jászkisér felé. Még 1926-ban 1 hold
területen készült el gondos parkíro­
zással a hősök kertje. A kommuniz­
mus alatt sokat szenvedett a község,
mert a bihari vörös ezred a község­
ben székelt vésztörvényszékével. Itt
lőtték agyon Bornemissza Jenő
jászkiséri főjegyzőt és itt akasztották
fel Kiskörei Szöllősy Miklós főbírót.
Kiss Dénes főjegyzőt pedig állandó
letartóztatásban tartották, majd kény­
szermunkára ítélve a Tisza töltésé­
hez kellett földet zsákolnia. A köz­
ségben volt a vörös hadsereg főhadi­
szállása és 1919. junius 30-án ütköz­
tek meg a románokkal. A kommu­
nizmus bukása után román meg­
szállás következett és mire a román
csapatok 1919 novemher havában
kivonultak, teljesen kifosztották a
községet, A községben közel 2000
a munkanélküli földmunkások száma

és ez egyike azoknak a jelenségek­
nek, amelyek a háborútól, a forra­
dalmaktól lesújtott a megszállás alatt
teljesen kifosztott magyar községek
Trianon utáni válságos állapotát leg­
hívebben visszatükrözi. A község
vezetőségét a község minden vonat­
kozású fejlesztésében számos egye­
sület értékes közreműködéssel tá­
mogatja.
KISS DÉNES községi főjegyző,
Jászládány. Kunszentmártonban szü­
letett 1886-ban. Középiskoláit 1906ban Sopronban végezte, majd Eger­
ben jogot hallgatott. Jegyzői okleve­
let Kassán 1916 bán szerezte meg.
Már ugyanebben az évben főjegy­
zőnek választották meg Jászladányban és azóta is ott működik. A köz­
ség fejlesztéséhez, építkezéseihez az
ő neve fűződik és értékes munkás­
sága általános köztiszteletet és köz­
megbecsülést váltott ki. Társadalmi
ténykedése során elnöke a Keres­
kedők és Iparosok Egyesületének,
és Iparlestületnek, főparancsnoka az
Önkéntes Tüzoltótestületnek az Ipar­
testület iparhatósági biztosa és tagja
a vármegye törvényhatósági bizott­
ságának. A világháború ideje alatt
hivatali érdekből fel volt mentve a
katonai szolgálat alól, de Kunszent­
mártonban 100 ágyas hadikórházat
vezetett.
GULYÁS LAJOS jegyző, Jászladány. Ugyanott
született 1895-ben.
Középiskoláit 1915
ben Budapesten,
a
közigazgatási
tanfolyamot 1920ban Egerben vé­
gezte.
Pályáját,
mint jegyzőgya­

kornok 1919-ben kezdte meg Jászladányon, de már a következő esz­
tendőben Nagykátán volt segéd­
jegyző. 1921. óta Jászládány önálló
hatáskörű közigazgatási jegyzője.
Tagja a törvényhatósági bizottság­
nak, a Jászladányi Úri Kaszinó
választmányának, a Munkások Nép­
körének és az iskolaszékek bizott­
ságának. Vezetője a Nemzeti Munka­
védelemnek,
titkára a Tűzoltó­
egyesületnek, elnöke a testnevelési
bizottság helyiszervének, alelnöke a
Polgári Lövészegyletnek és ügy­
vezetője a helyi katholikus egyház­
tanácsnak.
1915-ben vonult be
katonai szolgálatra és 1918-ban
szerelt le.
VINCZE GÁBOR adóügyi jegyző,
Jászládány. Ugyanott született 1900ban. Középiskolai tanulmányait 1919ben Kecskeméten a közigazgatási
tanfolyamot 1926-ban Egerben vé­
gezte. Pályáját 1922-ben, mint jegy­
zőgyakornok kezdte Jászladányban,
ahol 1927 óta segédjegyző volt, és
1919 óta, mint adóügyi jegyző mű­
ködik. Tagja a Jászladányi Úri Ka­
szinó választmányának, a Polgári
Lővészegyletnek és jegyője a Keresz­
tény Kisgazdakörnek, valamint a
Jászladányi Vadásztársaságnak.
MANNÓ JÁNOS rom. kath. plé­
bános, Jászládány. Polgáron szüle­
tett 1888 bán. Középiskolai tanul­
mányait 1908-ban a theológiát 1812ben Egerben végezte el. Pályáját
még abban az évben Kálón kezdte
el, mint káplán. Majd kisegítő lelkész
volt Tiszapalkonyán és Szomolyán
1916-ig. Attól kezdve káplán és
lelkészhelyettes volt Jászladányban,
1919 óta pedig lelkésze és 1914 óta
plébánosa a községnek. Tagja a
181

jászladány! Űri Kaszinó választmá­
nyának, a takarékpénztár igazgató­
ságának, a testnevelési bizottságnak
elnöke a fogyasztási szövetkezet
felügyelő bizottságának, tagja a tör­
vényhatósági,bizottságnak, a megyei
kisgyülésének, a községi iskolaszék­
nek, igazgatója a Katholikus Nép­
szövetség helyi szervének, elnöke
a Leventeegyesületnek és vezető
tagja számos egyesületnek.
JÁSZLADÁNY római katholikus
egyházközsége, Az egyházközség
1734-ben alakult és temploma nem
sokkal később 1760-ban épült. A
kommun alatt a kommunisták elvet­
ték az anyakönyveket és a plébánia
ingatlanát lefoglalták. Ezzel egy
időben elrendelték a hitoktatás be­
szüntetését. A komun után a róm.
kath. iskolákat gyors tempóban fej­
lesztették és 11 tanerős róm. kath.
elemi iskolával emelték a község
pedagógiai nivójáf. A háború alatt
elrekvirált hat harangot és orgona­
sípokat 1923 bán kezdték pótolni.
Az orgonasipok pótlása után az 1924.
és 1930-as évek között hat harang
lett felszentelve, melyeket a hívek
adakozásából szereztek be. 1928ban a templomtetöt palával fed­
ték. A kommün alatt a román és
vörös hadsereg csatározásai során
több megrongálódott iskolát 1922.
és 1924. években renováltak, annak
dacára, hogy az egyházközség a
háborúval minden vagyonát elvesz­
tette. A 80.000 korona zárda- és
kápolna alapítványát és 80.000 ko­
rona alapítványi misék diját hadikölcsönbe fektette, melyek elérték­
telenedésével minden pénze elve­
szett. A hitélet kimélyitését Mannó
János plébánoson kívül az Oltáregy­
182

let, Szent Éerenc harmadrendje, á
Szent Kereszt hadsereg, Szivgárda
a Mária Olvasótársulat és még szá­
mos más egyesület szolgálja.
MANN BÉLA állami iskolai ta­
nító, Jászladány. Nagyiétán született
1896 bán. A tanítóképzőt 1916 bán
Nagyváradon végezte. Jászladányban
1920 óta van, ahol hivatásán kivül
ipariskolai tanító, főoktatója a Leven­
teegyesületnek, igazgatója a Hangya
fogyasztási szövetkeztnek és tagja
a Jászladányi Úri Kaszinónak, vala­
mint a Keresztény Kisgazdakőrnek,
1915-ben vonult be katonai szol­
gálatra és az orosz, majd a román
frontokon küzdött. Négy hónapot
töltött román fogságban és 1919-ben
szerelt le a Károly csapatkereszt
kitüntetéssel.
ANTAL ALADÁR rk. iskolai
tanító, Jászladány. Ugyanott született
1893 bán. Az állami tanítóképzőt
Déván 1911-ben
végezte. Pályáját
ugyanabban az év­
ben
Kőteleken
kezdte el. 1912 tői
1914 ig Jászfényszarun működött
és azóta Jász­
ladány tanítói kará­
nak értékes tagja. Az iskolánkivüli
népművelés keretében előadásokat
tart, valamint a zenei nevelést is ő
vezeti. 1914 ben vonult be harc­
téri szolgálatra és az orosz frontra
került, ahol fogságba esett. 1918 bán
szerelt le, a Károly-csapatkereszt
kitüntetéssel.
Szépirodalmi tevé­
kenységet is fejt ki és egy kis
könyve is jelent meg „Virágok,
levelek" címen, mellyel szép sikert
ért el.

Gyárfás

miklós rk. iskolai

tanító, Jászladány. Ugyanott született
1899 ben. A tanítóképzőt 1918-ban
Budapesten
vé­
gezte. Pályáját a
következő évben,
mint állami tanító
kezdte Jászberény­
ben, majd Jászladányba
került
a rk. iskolához,
ugyancsak ott
1922 ben az állami iskolához és
1926. óta a rk. iskolához van be­
osztva. Az iparostanoncískolának
igazgatója és a leventeegyesületnek
oktatója. 1918. év május hó 1-én
vonult be és 1920-tól 1922-ig a
nemzeti hadseregben szolgált.
Dr. NAGY JÁNOS községi orvos,
Jászladány. Ugyanott született 1895ben. Középiskolai tanulmányait 1913ban Jászberényben, egyelemi tanul­
mányait Budapesten 1921-ben vé­
gezte és ugyanakkor avatták dok­
torrá. Pályáját még ebben az évben
kezdte a budapesti közhórházakban
és klinikákon. 1922 ben került Jászladányba és azóta is megszakítás
nélkül ott működik. Tudása, tehet­
sége és általában működése őszinte
közszeretet és köztiszteletet váltott
ki Tagja a törvényhatósági bizott­
ságnak és elnöke a Jászladányi Úri
Kaszinónak. 1915-ben vonult be
harctéri szolgálatra és a következő
évben az orosz fronton fogságba
esett, ahonnan három és fél évi fog­
ság után sikerült csak megszabadul­
nia. Hazatérésében majdnem az
egész utat gyalog tette meg.
TUBOLYI JENŐ gazdasági iskolai
igazgató, Jászladány. A vasmegyei
Kisunyomban született 1885 ben.

Középiskoláit Szentgothárdon, a ta­
nítóképzőt Somogycsurgon 1906-ban
és a gazdasági szaktanitóképzőt Somogyszentimrén 1908 bán végezte.
Pályáját ugyanabban az évben kezdte
Jászladányban, mint gazdasági szak­
tanítója a Hitelszövetkezetnek és
rendes tagja a Gazdasági Körnek,
valamint a jászladányi Úri Kaszinó­
nak. 1914 ben vonult be katonai
szolgálatra és a szerb fronton küz­
dött, de a következő esztendőben
felmentették. Irodalmi tevékenysé­
gében gazdasági lapokba számos
szakirányú cikket ir.
A jászladányi gazdasági iskola
1908-ban lett megszervezve és nö­
vendékeinek száma 250 volt. Az is­
kola fejlődését főleg az a körülmény
igazolja, hogy duplájára emelkedett
növendékeinek a száma. Az iskola
növendékeinek gyakorlati kiképzé­
séhez 24 hold föld áll rendelkezésre.
A téli hónapokban háziipari tanfolyamokot tartanak, a leányok szá­
mára pedig háztartási kurzusok van­
nak. A tananyagok közölt a varrás
és a szabás is szerepel. A gazda­
sági iskola állatállományával és ba­
romfinevelésével a gazdaságos ál­
lattartást is tanítja. Az iskola nagy­
mértékben járult hozzá a praktikus
gazdálkodás fejlesztéséhez.
KUN FERENC földbirtokos, a
jászladányi hitelszövetkezet pénztár­
noka Jászladány. Ugyanott szüle­
tett 1890-ben. A
gazdasági iskolát
Csákváron 1901ben végezte és
pályáját 1904-ben
Tiszafüreden mint
gazdasági
ispán
kezdte.
1906 lói
183

Makón 1908 tói Sárospatakon és
1911-től Nagykátán működött. 1919
óta
gazdálkodik Jászladányban.
Társadalmi ténykedése során elnöke
a hadirokkant egyesületnek és a
Keresztény Gazdakörnek rendes
tagja. 1914-ben vonult be és az
orosz, majd román fronton küz­
dötte végig a világháborút. 1919-ben

184

szereit le a Károly csapatkereszt éS á
bronz kisezüst vitézségi érem ki­
tüntetésekkel. 1919-ben a kommu­
nizmus alatt hazafias magatartá­
sáért üldöztetésnek volt kitéve, de
letartóztatása előtt még idejében
elmenekült. Minden ténykedésében
a község gazdasági és szociális
fejlődését szolgálja.

Tiszai közép járás.
A járás székhelye 1908-ig Tiszaroff volt és azóta Törökszentmiklós a székhelye, amely nemcsak a járásnak, hanem az egész várme­
gyének is a legnagyobb községe. A járás 122.309 katasztrális hold terü­
letén 45.175 lakosa van. Lakosságának a háború utáni időben 12 száza­
lékos emelkedése állott be. Népsűrűségének
aránya meglehetősen
változatos. Törökszentmiklóson egy katasztrális holdra 46 ember esik,
Tiszapüspökiben 34, Fegyverneken 35, Kuncsorbán 17, Tiszabőn 34,
Tiszaroffon és Tiszaburán 26.
A lakosság 96 százaléka földmives, 3 százaléka iparos és 1
százaléka kereskedő.
A legnagyobb népbetegség a tuberkulózis, amelynek pusztitási
arányszáma igen magas. A halál­
esetek 25 százalékát adja. Köz­
egészségügyének
fejlesztésére
a járás minden községében jár­
ványkórház van és a járásnak 18
orvosa közül 9 az utolsó tíz év
alatt telepedett le.
A esaládi élet és a csa­
ládi morál kielégítő. A lakosság
66 százaléka római katholikus,
32 százaléka református és 2
Fegyvernek. Postahivatal.
százaléka izraelita.
A lakosság szociális és
gazdasági helyzete általában kielégítő, bár a mezőgazdasági gépek nagy­
mérvű terjedése bizonyosfokú munkanélküliséget idéz elő, amelyhez
nagyban’ hozzájárul az általános gazdasági válság.
A járás területén 7406 ház áll, melyek közül a cseréppel fedett
épületek száma 6000, a kő, illetve a téglaépületek száma 700. A háború
185

utáni tíz esztendőben dacára a válságos gazdasági helyzetnek, valamint á
járás és az egyes községek nagy megpróbáltatásainak, valamennyi
községben megindultak az építkezési és felszerelési munkálatok. Török­
szentmiklós nyolc elemi iskolát,
egy polgári fiúiskolát igazgatói
lakással egy járásbíróságot, fő­
szolgabírói és postahivatali épü­
letet, egy modern közvágóhidat,
egy árucsarnokot, piacteret, víz­
vezeték víztoronnyal és két, kilo­
méteres belső útat építtetett. A
községek is számos iskolát épí­
tettek villanyvilágítást vezettek
be, felállították a hősök emlék­
Fegyvernek. Községháza.
szobrait, elkészítették a hősök
ligeteit, kútakat fúrtak, utakat
építettek, iskolákat felszereltek, templomot renováltak és még számos
más építkezési és renoválási munkát hajtottak végre. Az építkezések össze­
geit nagyobbára kölcsönből fe­
dezték, melyeknek jórésze már
kiegyenlítést nyert. Nagyon nél­
külözi a azonban a járás a
kosszúlejáratú kölcsönök hiányát,
mert az módot tudna nyújtani
nagyobbszabású községfejlesztési ,
programmjaik megvalósításához.
A közoktatás az utóbbi
tíz év alatt feltűnő javulást mutat
és ez újabb iskolák építését,
illetve a régiek bővítését, va­
Tíszapüspöki. Községháza.
lamint új tanerők beállítását
szükségen. Ehhez azonban nincsei meg az anyagi fedezet.
A földbirtokrendezés során 9000 kötasztrális hold lelt kiosztva.
A kulturális élet nívója emel­
kedő tendenciát mutat és álta­
lában az egész járás gazdasági
és szociális fejlődése a lakósság és a járás vezető testü­
letének munkásságában biztosítva
van. A járás minden vonatko­
zású fejlődését számos társa­
dalmi, gazdasági és felekezeti
egyesület támogatja.
Tiszabő. Községháza.

186

I)r. MUHOÜAY KÁROLY főszol­
gabíró, Törökszentmiklós. Született
Jászberényben 1884 ben. Tanulmá­
nyait Jászberényben
és Kolozsváron vé­
gezte az államtu­
dományok doktorá­
vá 1909-ben avat­
ták. Még ebben az
évben közigazgatási
gyakornok és 1912töl Törökszentmik­
lós szolgabirája. A háború után a
Tiszai felső járás tb. föszolgabirája
és 1920 december 20 án lett meg­
választva a Tiszai közép járás főszolgabirájává. Muhoray Károly dr.
szervezte meg a MOVE-ét, amely­
nek elnöke volt 1926-ig, azóta diszelnöke a testületnek. Minden irány­
ban kiterjedő társadalmi működésé­
vel megbecsülhetetlen szolgálatokat
tett Törökszentmiklós közigazga'ási,
társadalmi, gazdasági és kulturális
fejlődése érdekében. Minden társa­
dalmi, gazdasági és hazafias intéz­
mények fáradhatatlan mentora. A
világháború idején 1914 ben felmen­
tése dacára önként jelentkezett ka­
tonai szolgálatra és a szerb, vala­
mint az orosz fronton küzdötte vé­
gig a világháborút. Kitüntetései kö­
zött van a Signum Laudis.
földeáki Dr. NÁVAY IMRE,
szolgabiró, Törökszentmiklós. Szüle­
tett
Tiszaszentimrén
1902-ben
Középiskoláit Budapesten és Kisúj­
szálláson végezte, majd Gödöllőn
tette le az érettségi
vizsgáit,
1919-ben. A jogot
Budapesten
hallgatta és diplomáját is ott szerezte
meg 1925 ben. Pályáját a Tiszai
alsó járásban kezdte mint közigaz­
gatási gyakornok. Megyei szolgá­

latban volt fiszaföldváron 1926-tól
Szolnokon, mint tb. aljegyző és
1928 bán mint szolgabiró került
Törökszentmiklósra. Tagja az Orszá­
gos Kaszinónak, a vármegyei Ka­
szinónak és számos más testület­
nek, választmányi tagja a MOVE nak
és elnöke a TESZ helyi csoport­
jának. 1920 bán vonult be katonai
szolgálatra és 1924 ben mint tar­
talékos hadnagy szerelt le.
Dr. JÓSA ISTVÁN tb. szolga­
biró, Törökszentmiklós, Kunhegye­
sen született 1903 bán.
Közép­
iskoláit Egerben, Nyitrán, Mező­
túron, Kisújszálláson, Iglón és Kar­
cagon végezte, érettségijét Hód­
mezővásárhelyen 1921-ben tette le
A
jogot
Pozsonyban,
Buda­
pesten, Miskolcon
hallgatta és
Szegeden 1927-ben nyerte el diplo­
máját. Pályáját Törökszentmiklóson
kezdte, ahol 1929 óta tiszteletbeli
szolgabiró.
Dr. HAKLIK JÓZSEF m. kir.
járási állatorvos, Törökszentmiklós.
Mezőkászonyon született 1901-benKözépiskoláit Be­
regszászon
vé­
gezte az állami
főgimnáziumban, A
megszállás miatt
Mezőtarpára me­
nekült, ahol 1920ban leérettségizett.
Az állatorvosi fő­
iskolát Budapesten látogatta, diplo­
máját 1924 ben ugyanitt szerezte
meg, doktori szigorlatát 1926-ban
és állatorvosi tiszti vizsgáját 1927ben tette le. Pályáját Dunavecsén
1924-ben kezte el, ahol 1928 ig
mint körállatorvos működött. Ez
évtől 1929-ig Karcagon, mint városi
187

hí. kir, állatorvos, majd 1929 óta
Törökszentmíklós járási állatorvosa­
ként fejt ki igen érdemes működést.
Társadalmi ténykedései során aktív
tagja több helyi testületnek.
GELEY FERENC vármegyei ut
biztos, Törökszentmíklós. Született
ugyanott 1892 ben. Iskoláit Buda­
pesten végezte. Pályáját Várboksányban kezte és működéseinek

188.

utolsó állomása Törökszentmiklós.
1914-ben vonult
be és 1918-ban
szerelt le. Kitün­
tetése a másod­
osztályú vitézségi
érem, a bronz v.
érem, a Károly
csapatkereszt és
a sebesülési é

Törökszentmiklós
egyike azoknak a régi községeknek, melyeknek múltját egészen az Árpád
királyok korából lehet visszavezetni.
Minden valószínűség szerint eredetileg Balla-Szentmiklós volt a
neve, de az sem lehetetlen, hogy volt egy külön Bállá község s ennek
elpusztítása után alakult meg Törökszentmiklós. E tekintetben nincsen
tisztázva a község története.
Balla-Szentmiklós már 1044-ben meg volt, ezt az igazolja, hogy
Péter király serege átvonult a községen, midőn Aba Sámuel seregével
akart megütközni 1063-ban. pedig I. Béla seregei érintették Balla-Szentmiklóst, 1285-ben pedig Nogaj Khán tatárjai égették fel a községet.
A pápai tizedek 1332 — 1337 évi lajstromaiban van szó egg Bállá
községről, mely azonos Balla-Szentmiklóssal,
—
sőt 1261 évből IV. Béla egyik oklevelében
is van szó a ballal nemesekről
1552 évben Ali budai basa foglalta
el Szolnokot és ugyanakkor Bállá-Szentmiklóst, ahol azután várat épitetett fel.
A község jelenlegi határában ugya­
nezen időtájban pusztult el Szenttamás, Pó,
Kengyelszállása, Varsány, Halásztelek, Tenyőmonostora helységek.
1595 évben Miksa fóherczeg hatal­
mas seregének közeledési hírére a várőrség
felgyújtotta és lerombolta a várat, azután
elmenekült.
A város 62 éven át állott elpusztítva
Törökszentmiklós. Hősök szobra
és a förökök 1657-ben építették fel azt újra.
Azonban 1659. évben II. Rákóczi György
erdélyi fejedelem hadai a várat elfoglalták s felégették.
189

1662-ben a törökök újból helyreállították a várat.
1685. évben Mercy és Hissler császári tábornokok nagy ostrom
után bevették a várat és földig lerombolták.
Ezután 35 éven át pusztán állott nemcsak a község, de az egész
alföld s Almásy János kir. tanácsos új földbirtokos 1720 évben kezdi
meg a jelenlegi Törökszentmiklós telepítését. Egyekről, Roffról, Földvár­
ról, Szeghalomról telepednek le előbb a reformátusok, nem sokkal később
Csányról, Sarudról, Hevesről a katholikusok.
Pl község újratelepitőjének három fiú gyer­
mek maradt életben: Pál, Ignácz és István.
Ezek közül Ignácz alkanczellár volt s grófi
rangot nyert. Tőle származik a ma is élő
gróf Almásy család s_ akik ma is legnagyobb
birtokosai Törökszentmiklós községének s a
község történetével szorosan összefonódik
a család élettörténete is.
Almásy János konsiliarius építette
fel a reformátusoknak, később a katoliku­
soknak templomait.
A község újra telepedésétől kezdve
nagyobb, létében megrendítő csapás Török­
szentmiklósi nem érte s lassanként kifejlő­
Törökszentmiklós.
Róm. kath. templom.
dött a mai szép nagyközség
Az 1848 — 49-i szabadság harcra
vonatkozólag kevés irat és adat maradt fenn. 1848 január 30-án Répási
és Szekulics magyar tábornokok 9000 emberrel vonultak Törökszentmíklósra. 1849 március 13~án Damjanich János tábornok tette ide főhadi­
szállását. 1849. augusztus hó 1-én pedig Chirlow orosz ezredes vonult
be Törökszentmiklósra. A kommunizmus ideje alatt 1919 május 1-én a
románok szállták meg a községet és kivonulásukig a községben volt a fő­
hadiszállásuk. A megszállás alatt a község és lakossága tetemes kárt
szenvedett, mert az oláhok a lakosság terményeit, állatait elvette: a köz­
ségnek villanytelepét, téglagyárát s egyéb üzemeit magát a díszes köz­
ségházát kifosztotta és tönkretette.
A község határa teljesen sík. Magaslatai nincsenek. Határát a
Tisza vize két helyen is érinti, az északi és a déli részen.
Az anyakönyvi hivataltól, valamint a róm. kath. és ref. egyháztól
beszerzett adatok szerint jelenleg a lakosság száma 28561. Ebből róm.
kath. 17.356, görög kath. 51, ref. 10.273, ág. h. ev. 149, izr. 671, egyéb 61Nemzetiség szerint a más nyelvűek adatai nem változnak, csupán
a magyaroké szaporodik.
A népszámlálási adatok szerint a város belterületén 15.897, a
külterületen 10406 lakos él. A község területén 4323 ház van 7456
lakrésszel.
190

R község rendszeres tisztviselői és alkalmazottai: 35 en vannak.
Napídijasainak száma: 8. Szegödményes alkalmazottaié: 78.
Van a községben 6 állami tanyai elemi iskola, 6 tanteremmel,
9 tanítóval. Uradalmi róm. kath, jellegű népiskola öt, 5 tanteremmel és 5
tanítóval; 4 uradalmi elemi magániskola, 4 tanteremmel és 4 tanítóval;
A község belterületén róm kath. elemi népiskola 13 tanteremmel, 17
tanítóval; izr. elemi népiskola 2 tanteremmel, 2 tanítóval. Községi polg.
fiúiskola 4 tanteremmel, 1 igazgatóval és 5 tanárral. Állami polg. leány­
iskola 4 tanteremmel, 1 igazga­
tóval és 4 tanárral. Gazdasági is­
métlő iskola igazgatóval és 8 ta­
nítóval. Ezen iskola a ref. és
róm. kath. elemi iskola épületé­
ben folytatja működését. Iparos
tanonciskola, a polg. községi
fiúiskola épületében, egy igaz­
gatóval és 8 tanítóval.
Canonica v sitation ala­
pulva, a község évente fizet a
róm. kath. és ref. egyháznak
Törökszentmíklós. Kir. járásbíróság
16 280000 koronát. Ezenkívül a
és Városháza.
róm. kath. egyháznak felekezeti
iskola segély címén évente fizet 35.670.000, a ref. felekezeti iskolának,
20,836.000 koronát, az izr. felekezeti iskolának 1,494 000 koronát.
Jótékony intézmények; Vöröskereszt Egyesület fiókja, Nőegylet,
Anya- és Csecsemővédő Egyesület, Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Elaggott
Iparosok Segély Egyesülete, Mária Egyesület, Szent Antal Társulat, Kath.
Ifjúsági Egyesület. Őrangyal Egyesület, Sziv-gárda Egyesület, Missios
Társulat, Ref. Szeretet Egylet, Izr. Nőegylet, Ref Ifjúsági és Ref. Leány
Egyesület, Községi Hadirokkant és Árva Egyesület.

Társas körei: Úri Casinó, Iparos Kör, Kereskedelmi Kör, I. Földmivelői Kör, II. Földmivelőí Kör, Róm. Kath. Népkor, Vasutasok Köre.
Felsőtanyai Kisgazdák Köre, Szakállas! Népkör, Méhész Kör, Építő Mun­
kások Köre, Rokkantegylet. Községi Dalárda, Községi polg. Fiúiskola
Dalárda, Polg. Leányiskola Dalárda. Sportkörei: Move, Törökszentmiklósi
Teslgyakorlók Egyesülete, Hunyadi Cserkész csapat, Wesselényi Cserkész­
csapat, Levente Kör és a polg. Fiúiskola sportköre. A Pánthy féle róm.
kath. leánynevelő intézet, ahol az irgalmas nővérek látják el a tanítás és
nevelés munkáját.
Középbirtokok száma: 35 Összes terjedelme : 10,747 k. hold.
Kisbirtokok átlagos kiterjedése: 25 k. hold, a törpebirtokok átla­
gos kiterjedése 4 k. hold.
Hitel és pénzintézetei: A Törökszentmiklósi Takarékpénztár R. T.
Törökszentmiklósi Népbank R. T. Nemzeti Hitelintézet Törökszentmiklósi

191

Fiókja és az Országos Központi Hitelintézet helyi Fiókja.
Gyárak és ipartelepek : A Községi téglagyár, munkás létszáma 50.
Községi villanytelep. Munkáslétszáma 6. Lábassy féle Ekegyár. Munkás­
létszám 60. Első Törökszentmiklósi Gőzmalom R. T. Munkáslétszám 108.
Törökszentmiklósi Gazdák Gőzmalma R. T. Munkáslétszám 26. Galambos
István gőzmalma. Munkáslétszám 32. Gróf Almásy Imre gazdasági eszközök gyár. Hajtóerő 110 Hp.
Munkáslétszám 12. Léderer Arthur és Károly gazdasági szesz­
gyára Munkáslétszám 8.
A község tulajdonát ké­
pezi 12 épület 93 helyiséggel.
flz utolsó tiz évben épül­
tek: A Kengyel-tenyősziget ál­
lami elemi iskola Polgári fiúis­
kola emeletes cca 3 milliárd
korona költséggel, Pusztabartai
iskola két tanteremmel, tanítói
Törökszentmiklósi Iparosok Székháza.
Kossuth-tér.
lakással. Uj vágóhíd. Sportpálya
felszereléssel. 3 artézi kút. Elesett
hősök emlékoszlopa. Kir. Járásbíróság. Betonjárda, Egy ménló istálló.
Vízvezeték és a fásítások nagy mértékben folynak.
A földreform során kb. 6000 k. hold föld lett kiosztva, 1800—1900
igénylő között.
Házhelyekből 2/10 hold lett kiosztva, külső telepeken 400, belső
területen 250 négyszögölével, melyen már 840 ház épült.
A községnek hősi halottja 925 van.
Hadirokkantjainak száma: 273.
Orosz András főjegyző 1930 év őszén foglalta el Törökszentmiklóson hivatalát és munkásságához sok reményt fűznek. Egyénisége és
képessége sokat tehet a község jövőéjért, azért a községért, melyben a
magyarság lüktető életereje pezsdül.
Törökszentmiklós község élete kitartó, céltudatos és törekvő
munka. Törökszentmiklós evvel a fejlődésével ma és a jövő Magyar­
országnak egy jelentős területe.

192

OROSZ ANDRÁS főjegyző, Törökszentmiklós. Kémerben született
1887-ben, Középiskolai tanulmányait
Szilágysomlyon, Zilahon és Nagy­
károlyban, a közigazgatási tanfolya­
mot Kolozsvárott végezte. Pályáját
Vármezőn kezdte el, majd Alsóeg
regyen, Szilágyfőkereszturon, Tiszaroffon fejtett ki közigazgatási te­
vékenységet, végül Törökszentmik­
lós főjegyzője lett. Tagja a vármegye
törvényhatósági bizottságának, társ­
elnöke a törökszentmiklósi MOVEnak, igazgatósági tagja a Törökszent­
miklósi Takarékpénztár R. t.-nek és
elnöke a Járási Jegyzők Egyesüle­
tének. Orosz András tudása, tehet­
sége és munkabírása biztos garan­
ciája annak, hogy Törökszentmiklós
ugyanavval a lendülettel fejlődik és
halad mint az utolsó tiz év alatt.
TAMÁS GÉZA kirá'yi járásbiró,
Törökszentmiklós. Született 1884 ben
Nagybocskon. Szatmáron végezte
középiskolai tanul­
mányait, majd jog­
akadémiát járt, jog­
tudományi állam­
vizsgát és bírói
vizsgát Budapes­
ten tett 1913-banPályáját Máramarosszigeten, mint
törvényszéki joggyakornok kezdteTécsőn a királyi járásbíróságon mű­
ködött, majdMáramarosszigeten bíró­
sági jegyző, Gyulán aljárásbiró és
1920-tól Törökszentmiklós királyi
járásbirája. Alelnöke a törökszent­
miklósi Kaszinónak és a római
katholikus egyháztanácsnak. Társa­
dalmi téren is nagymértékben segíti
elő Törökszentmiklós kulturális,
egyházi, társadalmi és gazdasági
15

fejlődését. 1914-ben mint zászlós
vonult be katonai szolgálatra és az
orosz frontra került, ahol még
ugyanabban az évben hadifogságba
került és csak 1920-ban térhetett
vissza.
ifjabb GONDA ISTVÁN községi
jegyző, Törökszentmiklós. Született
Tiszaföldváron 1898-ban. A gimnáziumotMezőturon,
a református fő­
gimnáziumban vé­
gezte, érettségijét
Aszódon 1916-ban
szerezte meg. A
jegyzői tanfolyam
hallgatója
Eger­
ben 1921-ben volt.
Pályáját Törökszentmiklóson kezdte,
ahol ma a község nagyrabecsüléssel
és köztisztelettel kitüntetett jegyzője.
Alelnöke a Levente Egyesületnek,
vadászmestere a „M0VE“ Vadász
Társaságnak, pénztárnoka a.Tüzoltó
Testületnek, ellenőre a Kaszinónak,
jegyzője a Vöröskeresztnek
és
titkára az Anya- és Csecsemővédő
Egyletnek. A
világháború alatt
frontszolgálatra 1916-ban vonult be
és 1918-ig végigküzdötte a háborút.
Kitüntetései: a Károly csapatkereszt,
hadi emlékérem, német becsület­
rend.
JUGA GYULA adóügyi jegyző,
Törökszentmiklós. A hunyadmegyei
Gyalmarán született 1878-ban. Kö­
zépiskoláit Székelyudvarhelyen, a
jegyzői tanfolyamot Kolozsvárott
végezte. Működésének első állomása
Bábolna, ahol 1902-töJ mint jegyzői
gyakornok működött. Rövidesen
Bukovának segédjegyzője, majd to­
vábbi állomásai Benczéncz, Kudszi
Örkény és végül 1929-tól Török193

szentmiklós adóügyi jegyzője. 1919ben Örkényből, Szegedre kellett
menekülni a románok üldözése elől.
Választmányi tagja a Vadász Egye­
sületnek és tagja a Move helyi
szervének, a Lövész Egylet és az
Úri Kaszinónak. A háború ideje
alatt katonai szolgálat alól fel volt
mentve.
KIRÁLY JÁNOS forgalmiadó hi­
vatali főnök, Törökszentmiklós. Szol­
nokon született 1889-ben. Középis­
koláit ugyanott végezte és érettségi
vizsgáját 1909-ben tette le. Még
abban az évben a szolnoki m. kir.
adóhivatalnál mint adóhivatali gya­
kornok működött. 1924-ben mint
állampénztári főtisztet ideiglenes
nyugalomba helyezték és azóta mű­
ködik Törökszentmiklóson, mint a
forgalmi adóosztály főnöke. Körzet­
vezetője a Nemzeti Munkavédelmi
csoportnak, Lövész mestere a Move
Lövész Egletnek és tagja az Úri
Kaszinónak. 1914 augusztus l:én
vonult be harctéri szolgálatra, mint
tartalékos zászlós és azonnal az
orosz frontra került, ahol sebesülten
fogságba jutott. 1921 november
6-án csere túszként érkezett vissza
és 1922-ben mint tartalékos zászlós
szerelt le. Kitüntetései: Károly csa­
patkereszt, a sebesülési érem és a
hadi emlékérem.
BARÁTH ISTVÁN községi tiszt­
viselő, Törökszentmiklós. Gyula­
mezőn született 1894-ben, Pályá­
ját 1910-ben, mint
MÁV alkalmazott
kezdte meg Oros­
házán. 1917-ben
Szolnokon, majd
Budapesten műkö­
dött és 1926-ban
került Törökszent194

miklósra, ahol ma is a község tiszt­
viselője. 1914 ben önként jelentke­
zett katonai szolgálatra a volt cs.
és kir. 101. gyalogezredhez és az
orosz fronton küzdött. 1915 január
havában megsebesült. Mint ötven
százalékos h. rokkant szerelt le
1916-ban.
Vitéz BflNA IMRE községi tiszt­
viselő, Törökszentmiklós. Született
ugyanott 1891-ben. Iskoláit Túrkevén végezte az
állami polgári is­
kolában. Pályáját
mint
gyakornok
kezdte egy ügy­
védi irodában. A
világháborút
a
volt cs. és kir.
12 tábortüzérezred, később 31, majd
131-es tábori tüzérezred 2 sz.
ütegénél a szerb és orosz fronton
küzdötte végig és 1918-ban mint
tűzmester szerelt le. Azóta Török­
szentmiklós tisztviselője. Kitüntetései
I. oszt, vitézségi érem, Károly csa­
patkereszt, a német kisezüst, a
német becsületrend és a háborús
emlékérem a kardokkal, 1926-ban
avatták vitézzé.
KENYERES ISTVÁN községi
közgyám, Törökszentmiklós. Szüle­
tett ugyanott 1882-ben. Iskoláit Bu­
dapesten végezte és ugyanott mint
magántisztviselő kezdte meg pályá­
ját. Budapestről 1922-ben került
Törökszentmiklósra, mint községi
közgyám. Tagja az Iparoskőrnek, az
Első Földműves Körnek és pénz­
tárnoka a helyi Rokkant Egyesület­
nek. A világháború alatt a szerb
frontra került és súlyos sebesülése
folytán mint ötvenszázalékos rokkant
szerelt le.

NOVÁK SÁNDOR apát, esperes
plébános, Törökszentmíklós, Szüle­
tett Diósgyőrött 1879-ben. Közép­
iskoláit Miskolcon és Egerben vé­
gezte el, ahol 1897-ben érettségi­
zett. Theológiai tanulmányait ugyan­
itt végezte és 1901-ben szentelték
pappá. Pályáját Mezőtárkány bán 1901ben kezdte, majd Kintája, Orló Ken­
deres, Mezőkövesd,Dévaványa vol­
tak kápláni működésének helyei, az­
után Borsodnádasdon, Egeresed­
ben és Sáriban, mint lelkészhelyet­
tes működött. Sajószegeden
13
évig volt lelkész és 1924-ben Törökszentmiklósra nevezték ki plé­
bánosnak. Azután kerületi helyettes
esperessé, majd esperessé, 1928ban pásrói apáttá lett kinevezve.
Széleskörű társadalmi tevékenysé­
get fejt ki, mellyel nagymértékben
emeli a község hitéletét és kulturnivöját. Elnöke a Katholikus Nép­
körnek, a Stefánia Egyesületnek,
valamint 8z összes egyházi egye­
sületeknek. Diszelnöke a katholikus
mezei munkások szervezetének, tagja
a törvényhatóság bizottságának és
a község képviselőtestületének. Fel­
ügyelő bizottsági tagja a Gazdák
Malmának, igazgatósági tagja az
OKH helyi szervezetének és titkára
a Vöröskereszt helyi egyesületének.
A vezetése alatt álló római kat­
holikus egyházközségnek kiemel­
kedő eseménye ezen tiz év alatt
az volt, hogy olyan parókiát épít­
tetett a hívek áldozatkészségéből
mely egyike a legszebb paplakok­
nak az egész megyében. A pap­
iak 200.000 pengő költséggel épült.
1929-ig a római katholikus feleke­
zeti iskoláknak tanítói k8ra 19 fő
volt és ezt a számot három újabb

13*

értékes tanerővel emelték fel 22-re.
Az egyházközség területén 19.100
példás hitéletű vezetés alatt álló
lélek van.
Monográfiánk sajtó alá rendezé­
sének idején Novák Sándor espe­
res-plébános úr a törökszentmiklósi
plébániától megválva átvette egri
plébánosi, illetve kanonoki állását
és helyét Török Dezső esperes plé­
bános tölti be 1930 november hó
18-iki beiktatása óta.
TÖRÖK DEZSŐ esperes plébános,
Törökszentmíklós. 1881-ben született
Taktaszadán. 1904-ben szentelték
pappá és több helyütt való kápláni
működés után 1916-tól 1930-ig volt
Poroszló plébánosa. Ekkor nyerte el
h. esperessé és a tiszáninneni tan­
kerület tanfelügyelőjévé való kine­
vezését. Törökszentmíklós nagy
szeretettel és bizalommal fogadta
új plébánosát.
GAÁL ISTVÁN református lel­
kész, Törökszentmíklós. A szabolcsmegyei Ajak községben született
1891-ben. Közép­
iskoláit és teoló­
giai és jogi tanul­
mányait Sárospa­
takon végezte1916-ban lelkésszé
avatták.
Pályáját
még ugyanabban
az évben Tiszaföldváron kezdte el, ahol 1922-ig
működött, Ettől kezdve Törökszentmiklós nagy megbecsülésnek örvendő
lelkésze. A hitélet kimélyitése körüli
fáradozása mellett széleskörű tár­
sadalmi tevékenységet fejt ki. Mint
iskolaszéki elnök vezetője a refor­
mátus iskolának, elnöke az állami
iskolák gondnokságának, tagja a
195

képviselő testületnek, felelős szer­ Törökszentmiklósra lett áthelyezve.
kesztője „R Törökszentmiklós és Rz általános mozgósítás idején
Vidéke" hírlapnak, valamint elnöke
1914. aug. 1-én
az Első Földmivelő Körnek, a fel­
katonai szolgálat­
végi Hangyaszövetkezet felügyelő
ra bevonult és
bizottságának és a sikerekkel működő
1915. évi május
törökszentmiklósi Dalárdának, vala­
17-én az orosz
mint a helyi rokkantegyesületnek.
harctéren szerzett
Törvényhatósági bizottsági tag.
súlyos sebesülésé­
Dr. MÁTHÉ JÓZSEF községi or­
ből kifolyólag to­
vos, Törökszentmiklós. Született
vábbi harctéri szolugyanott 1894-ben. Középiskoláit gálatra alkalmatlannak lett minő­
Nagykörösön vé­ sítve s mint ilyen helyőrségi szol­
gezte és ugyanott gálatot teljesített 1916 április 10-től
érettségizett 1913- Kitüntetései a II. oszt, ezüst vitéz­
ban. Felsőiskoláit ségi érem, Károly csapatkereszt és
Budapesten a Páz­ sebesülési érem
mány Péter egye­
TORDA JENÓ m. kir. posta­
temen
végezte, mester, Törökszentmiklós. Született
ahol 1920-bán sze­ Nagyváradon 1878-ban. Középisko­
rezte meg diplomá­
láit Debreczenben
ját. Budapesten a Szent István kór­
és Budapesten vé­
házban két évig működött, onnan
gezte. Pályáját
Törökszentmiklósra került, ahol az
Nagyváradon, mint
orvosi kar egyik legértékesebb tagja.
gyakornok kezdte,
Igen szép társadalmi működést fejt
majd Szeghegyen,
ki, tagja a Kaszinónak, az Iparos­
mint m. kir. posta­
körnek, a Stefánia Szövetségnek és
mester
működötttöbb más testületnek. 1915-ben vo­
1911-től vezetője a
nult be harctéri szolgálatra és az törökszentmiklósi
postahivatalnak.
orosz, az olasz és a román fronto­ Széleskörű társadalmi tévékenységet
kon küzdötte végig a világháborút. fejt ki és számos egyesületnek
Kitüntetései: az arany érdemkereszt választmányi vezető, vagy rendes
a kardokkal a vitézségi érem sza­ tagja. A háború ideje alatt fel volt
lagján, a bronz vitézségi érem és
mentve a katonai szolgálat a'ól.
a Károly csapatkereszt.
PINTZÉR JÓZSEF katholikus
VÖNÖCZKY ANTAL m. kir
népiskolai igazgató-tanító, Török­
pénzügyőri főbiztos, Törökszentmik­ szentmiklós. Budapesten született
lós. 1884-ben született Rábaszent1886-ban. Középiskolai tanulmá­
miháljjon. Középiskoláit Győrött vé­ nyait Törökszentmiklóson, a tanító­
gezte. Pénzügyőrségi
szolgálatát képzőt Temesvárott
végezte és
1908-ben
kezdte
meg
Győ­ ugyanott szerezte meg oklevelét is
rött. Győrből 1926-ban Kunhegyes­ 1906-ban. Egerben .továbbképző
re, onnét pedig még ez évben tanfolyamot végzett 1930-ban. Pá­

196

lyáját Tőrökszentmiklóson kezdte,
ahol ma is egyik legkiválóbb ereje
a község pedagógiai
ügyeinek.
Társadalmi ténykedései során szá­
mos helyi testületben fejt ki érté­
kes munkásságot.
Dr. GULYÁS FLÓRIÁN iparos­
tanonciskola
igazgatója,
Török­
szentmiklós. Született
Kunszentmárfonban 1881bcn. Iskolai tanul­
mányait Csongrádon, az állami ta­
nítóképzőt Kiskun­
félegyházán
vé­
gezte. Budapesten
a Pázmány Péter
tudományegyetem
bölcsészeti fakultásának hallgatója
és ugyanott szerezte diplomáját.
Iparostanonciskolai szaktanfolyamot
Aradon végezte. Pályáját 1904-ben
Tőrökszentmiklóson, mint polgári
iskolai tanár kezdte, ahol ma is
Törökszentmiklós pedagógiai és ipari
nevelés
ügyének
legértékesebb
szakerője. 1906-tól az ipariskola
tanítója
és 1909—tői
igazgatója
Tőrökszentmiklóson. Széleskörű tár­
sadalmi tevékenységet fejt ki, mely­
nek során megyeszerte nagy elis­
merést és megbecsülést váltott ki.
Tagja a községi képviselőtestületnek,
valamint az Iparoskor választmány­
nak, ügyvezető elnöke a Nemzeti
Hitelintézet helyi fiókjának, felügye­
lője a Fogyasztási és Értékesítő szö­
vetkezet helyi szervének, alelnöke
az Önkéntes Tűzoltótestületnek és
szervező elnöke a báró Wesselényi
cserkész csapatnak. A világháború
idején 1914-ben vonult be katonai
szolgálatra és az orosz fronton
szerzett súlyos megbetegedéséből

való felgyógyulása után 1916-ban
felmentették.
FÜLÖP JÓZSEF csendőrtiszt­
helyettes,
Törökszentmiklós,
A
háromszékmegyei Aldobolyon szü­
letett
1884-ben.
Pályáját 1908-ban
kezdte. Első őrs*
állomáshelye Szépviz, ahonnan ötévi
szolgálat
után
Nagyváradra megy,
ahol az őrsparancs­
noki tanfolyamot
végezte el, onnan uncsukfalvai őrs­
re, mint őrmester őrsparancsnok
helyettes került. 1918-ban a petrozsényi őrsre, majd még abban az
évben Kóstelekre lett helyezve, de
a román megszálláskor Szegedre
menekült. A románok kivonulása
után Félegyháza, Szolnok, Kunszenfmárton, Tiszaföldvár, Tiszakürt
és Csépa voltak
szolgálatának
állomásai, majd 1927-ben a török­
szentmiklósi szakaszhoz helyezték
szakaszparancsnoknak. A világ­
háború
kitörésekor 1914-ben a
tábori
csendőrparancsnoksághoz
vonult be és az orosz, lengyel,
majd a román fronton küzdötte
végig a világháborút. Kitüntetései:
a koronás ezüst
érdemkereszt,
koronás vasérdemkereszt, háborús
emlékérem,
húszéves
szolgálati
kereszt és a hatvanéves jubileumi
emlékérem.
vitéz ERDÉLYI EISLER ISTVÁN
csendőrtiszthelyettes,
őrsparancs­
nok, Törökszentmiklós. Tiszaföldváron született 1885-ben. Apja: István
szintén csendőr és 1884—1896-ig
Tiszaföldváron szintén őrsparancs­
nok volt. Pályáját Nagymágocson
197

kezdte 1909-ben, ahonnan Ábonyba,
Nagykörösre, Tiszaföldvárra és vé­
gül 1929-ben Törökszentmiklósra
került, mint őrspa­
rancsnok. A világ­
háború alatt telje­
sített kiváló szol­
gálataiért megkap­
ta az első osztá­
lyú ezüst érmet, a
Károly csapatkeresztet, a háborús
emlékérmet, az első osztályú kato­
nai szolgálati jelvényt, az 1912—13
emlék érmet és 60 éves szolgálati
jubileumi emlék érmet. Kormányzó
Úr Főméltósága 1929 június 16-án
háborús és forradalmi magatartá­
sáért vitézzé ütötte.
Dr. PALATÍNUS MIHÁLY ügy­
véd, Törökszentmiklós. Ugyanott
született 1885-ben. Középiskoláit
Egerben végezte, a főgimnáziumban
és ugyanott érettségizett 1905-ben.
Felső iskoláit az egri jogakadémián
és a kolozsvári egyetemen végezte,
ahol diplomáját 1911-ben szerezte
meg. Pályáját Törökszentmiklóson
kezdte el, ahol működése a legtel­
jesebb tiszteletet és megbecsülést
váltotta ki. Tagja volt a törvény­
hatósági bizottságnak és a képvi­
selőtestületnek. Ügyésze a Nemzeti
Hitelintézet törökszentmiklósi fiók­
jának és a Gazdák Gőzmalmának.
Iparhatósági biztos és tagja a Ka­
szinónak és több helyi egyesületnek,
A fenyőszigeti Földművelő Körnek
alapító elnöke. Harctéri szolgálatra
1914-ben vonult be és az orosz,
majd a román harctereken küzdött.
1918-ban, mint tartalékos főhadnagy
szerelt le.

Dr. KISS JÁNOS ügyvéd, Török­
198

szentmiklós. Született Budapested
1891-ben. Középiskoláit Budapesten
a református főgimnáziumban vé­
gezte és ugyanott érettségizett 1909ben. A főiskolát a budapesti Páz­
mány Péter
tudományegyetemen
végezte és ott szerezte meg 1918ban diplomáját is. Pályáját Buda­
pesten kezdte, majd7onnan Törökszentmiklósrajkerült, ahol minden
irányban tiszteletet és megbecsülést
váltott ki működésével. Elnöke a
Levente Egyesületnek is. 1914-ben
vonult be és az orosz, majd az
olasz fronton küzdötte végig a
világháborút. Mint tartalékos főhad­

nagy 1918-ban szerelt le. Kitünte­
tései : az ezüst és bronz, a máso­
dik osztályú ezüst vitézségi és a
sebesülési érem, valamint a Károly
csapatkereszt és a Signum Laudis.
PAPP GÉZA községi mérnök,
Törökszentmiklós. Dömsödön szü­
letett 1898 bán. Középiskoláit, vala­
mint a műegyete­
met Budapesten
végezte és okle­
velét is ott sze­
rezte meg 1922ben.Működésének
első
állomása
Abony, ahol 1922től 1927-ig köz­
ségi mérnök. Azután három éven át
Csornán működött, majd 1930-ban
Törökszentmiklósra került. 1916ban katonai szolgálattételre vonult
be és az orosz, majd a román fron­

tokon küzdötte végig a világhábo­
rút. Kitüntetései a bronz vitézségi
érem, Károly csapatkereszt és a
hadi emlékérem. Mint tartalékos
hadnagy 1918-ban szerelt le.

ÓZ GÁBOR rendőrbiztos, Török­
szentmiklós.
Született
1874-ben
Törökszentmiklóson. Az államrend­
őrségi tanfolyamot
1900-ban végezte
és pályáját, mint
rendőr Budapesten
kezdte 1901-ben.
1923-ban
nyug­
díjba helyezték és
attól kezdve a törökszentmiklósi
rendőrség parancsnoka. Óz Gábor
szervezte meg a helyi rendőrséget,
amely a legnagyobb közmegbecsü­
lést érdemelte ki.
TÓTH IMRE rendőrellenőr, Tö
rökszentmiklós. A komárommegyei
Tarkány községben született 1887ben. 1908-ban a
Redeczky huszá­
rokhoz vonult be,
Pozsonyban
ott
töltött két és fél
évet, majd Komá­
romba
került,
1911-ben a buda­
pesti III. számú
csendőrkerülethez került, majd Me­
zőtúrra, Szolnokra és végül Törökszentmiklósra nyert beosztást. 1914ben a háború kitörésekor a tábori
csendőrséghez lett beosztva, ahon­
nan csak 1917. évben jött vissza és
tovább folytatta szolgálatát Török­
szentmiklóson. 1921. évi május hó
1-én csendőrségtől leszerelt és azóta
a törökszentmiklósi rendőrség köte­
lékébe teljesít szolgálatot.
MIKES
ELEK
gyógyszerész,
Törökszentmiklós. Született Nagy­
váradon 1885-ben. Középiskoláit, az
egyetemet Kolozsvárott végezte és
ugyanott szerezte gyógyszerészi ok­

levelét is. Pályáját Debrecénbert
kezdte 1901-ben mint gyógyszerész
gyakornok, ezután következtek Arad,
Temesvár, Torda,
majd
1922-ben
Törökszentmiklósra került,
ahol
g y óg y s z ertárat
nyitott. Igen érté­
kes és széleskörű
társadalmi tevé­
kenységet fejt ki a
község valamennyi testületében és
szervezeteiben. A világháború alatt
az orosz és az olasz frontokon küz­
dött és mint tartalékos főhadnagy
szerelt le. Kitüntetései: az 1908-as
jubileumi emlékérem, a koronás
aranyérdemkereszt a vitézségi érem
szalagjával és a másodosztályú
hadiékitményes Vöröskereszt.
SZABÓ ISTVÁN gyógyszerész,
Törökszentmiklós. Született Tiszadobon 1896-ban. Középiskolai ta­
nulmányait Kisúj­
szálláson és Szol­
nokon végezte, ahol
1914-ben tette le
érettségi vizsgáját.
Budapesten a Páz­
mány Péter tudo­
mányegyetem hall­
gatója volt, gyógy­
szerészi gyakorló évét pedig Szol­
nokon
töltötte. Azután Törökszentmiklósra került és ott 1925ben gyógyszertárat nyitott. Társa­
dalmi ténykedései során a MOVE
egyesület tagja, valamint a Kaszinó­
nak is. A világháború során 1915ben vonult be harctéri szolgálatra
és az orosz frontra került, majd az
albán frontra helyezték és ott volt
az összeomlásig. 1918-ban szerelt

199

le Szolnokon, mint tartalékos zász­
lós. Kitüntetései: a bronz vitézségi
érem, a Károly csapatkereszt, a
sebesülési érem és a német hadi
érdemérem.
GULYÁS MÁTYÁS m. kir. gazda­
sági tanácsos, Törökszentmiklós.
Szolnokon
született
1879-ben.
Középiskolai ta­
nulmányait Szo'nokon
végezte.
Pályáját Püspök­
ladányon, mint
MÁV. tisztviselő
kezdte. Töröksz entmiklóson
1902-tól 1920-ig
működött, nyugalomba vonulásáig.
Páratlanul álló társadalmi tevé­
kenységet fejt ki, melyben nagy­
mértékben védi Törökszentmiklós
társadalmi, gazdasági, kulturális és
szociális érdekeit. Elnökigazgatója
a törökszentmiklósi
Hitelszövet­
kezetnek, a Hangyának, diszelnöke
a Vasutasok Körének, alelnöke a
Gazdák Gőzmalmának,
tagja a
törvényhatósági tanácsnak, a kép­
viselőtestületnek,
diszelnöke
a
MOVE iparos egyletnek és ügy­

vezető elnöke az Egységes Párt­
nak, valamint sok más helyi testü­
letnek és szervezetnek. Gazdasági
tanácsossá
1925-ben
nevezték.
1929-ben egy uj parókia felépítése
körül teljesített fáradhatatlan mun­
kájáért pápai kitüntetésben része­
sült. Tíz év óta a Római Katholikus
Egyház és iskolaszék világi elnöke.

Dr. POPPER IGNÁC JAROMIR
malomigazgató, Törökszentmiklós.
Ruszkabányán született 1884-ben.
Középiskoláit Nagyszebenben
200

végezte, ahol 1904-ben érettségizett.
Egyetemet Kolozs­
várott
járt
és
ugyanott végezte
a kereskedelmi fő­
iskolát
és
az
államszámviteltant
Pályáját 1907-ben
Brádon (Hunyadmegye) kezdi a
rudai aranybányánál, ahol igazgató­
sági titkár volt. A román meg­
szálláskor Erdélyből menekült és a
honvédelmi minisztérium
anyag­
leszerelés műszaki osztályában mű­
ködött. Innen a Hangya Iparhoz
ment át és Mezőtúron iparvállala­
tot létesített, majd 1922-ben, mint
igazgatót az Első Törökszentmiklósi
Gőzmalomhoz hívták meg. Nevéhez
fűződik egy malomipari találmány,
amely lehetővé teszi a hideg őrlést,
ami a liszt
minőségét
javítja.
Kezdeményezője
a
Tiszavidéki
Mezőgazdák Termelő Szövetkezeté­
nek megalapításának. A világháború
alatt 1915-ben önként vonult be
katonai szolgálattételre és a szerb,
orosz, majd az olasz frontokon
küzdött. Kitüntetései az I. osztályú
vitézségi érem, a Károly csapat­
kereszt, sebesülési érem és a hadi
emlékérem,
valamint a német
becsületrend.
TÍMÁR LAJOS a Törökszentmik­
lósi Népbank r. t. fótisztviselője és
a Törökszentmiklósi Hírlap felelős
szerkesztője. Endrődön született
1898-ban.
Atyja
bognármester. Tí­
már Lajos tanár­
nak készült, de
családjának nehéz
anyagi viszonyai

folytán nem tanít—

hatfák és így a legrövidebb kenyér­
kereső pályára kellett lépnie. Isko­
láit csak úgy tudta elvégezni, hogy
a nyári szünidőben az aradi va­
gongyárban, mint lakatosinas kereste
meg a ruháira valót. A felsőkereske­
delmi
akadémiát
Aradon
vé­
gezte. Ugyanott mint banktisztviselő
hét évig működött, majd 1920-tól
1921-ig az Aradi Közlöny rendes
munkatársa volt. Onnan a románok
üldözték el. Még abban az évben
az Endrőd Gyomai Takarékpénztár
r. t. ügyvezető igazgatója lett és
egyidöben szerkesztette a „Gyoma—
Endréd vidéke“ című hetilapot.
Tőrökszentmiklóson 1927 óta mű­
ködik, mint a Törökszentmiklósi
Népbank r. t. főtisztviselője és a
Törökszentmiklósi Hírlap felelős
szerkesztője. Ebben a funkciójában
fejt ki igen érdemes és eredményes
keresztényirányu társadalmi munkát.
Helyettes parancsnoka az Önkéntes
Tűzoltó Testületnek, tagja a MOVE
sportegylel vezetőségének és a Ka­
szinó választmányi bizottságának. A
háború alatt az orosz harctéren
küzdött. Több hadi emlékérem és
a német becsületrend tulajdonosa.
TÖRÖKSZENTMIKLÓSI NÉP­
BANK R. T.
Törökszentmiklós
nagyközség egyik legszámottevőbb
pénzintézete. 1894-ben alakult.Fennállása óta főként Törökszentmiklós
és környéke gazdaközönségének
hiteligényeifelégiti ki, de nagymér­
tékben szolgálja Törökszentmiklós
iparos és kereskedő társadalmát is.
Az intézet ezidőszerinti vezérigaz­
gatója Bőhm Bertalan, aki mint
tisztviselő 25 éve áll az intézet
szolgálatában,
helyettese: Tímár
Lajos. A Törökszentmiklósi Népbank

rt. a Szolnoki Mezőgazdasági Taka­
rékpénztár rt. érdekkörébe tartozik
és mint ilyen a legnagyobb mér­
tékben vesz részt Törökszentmiklós
és környéke gazdasági és kereske­
delmi vérkeringésében. Az intézet
székháza a község egyik legszebb
épülete.
LIPTÁK JÁNOS építőmester, Tö­
rökszentmiklós. Született Békéscsa­
bán 1890-ben, A felsőipariskolát
Budapesten
vé­
gezte 1910-ben.
Ugyanott dr. Hüttl
Dezső
műegye­
temi fanár irodá­
jában működik a
háború kitöréséig.
1921-ben Törökszentmiklósra ke­
rült mint önálló építőmester. Ó épí­
tette a szomszédos gazdaságok sok
modern épületét. Ugyancsak építője
néhány iskolának, társával együtt a
helybeli járásbíróságnak, a közvágóhidnak, a megye területén sok
beton gyalogjárónak, azonkívül Al­
földi József J építőmesterrel együtt
építette Horthy Miklós kormányzó
kenderesi kastélyát, valamint nehány
magánépületet. 1914-ben az orosz
frontra került, ahol 1916-ban fog­
ságba esett és Szibériából csak
1920-ban került haza. Mint tarta­
lékos hadnagy szerelt le.
OLÁH JÓZSEF földbirtokos. Tö­
rökszentmiklós. Született ugyanott
1850-ben. Igen érdemes és széles­
körű társadalmi tevékenységet fejt
ki, amiért Oláh Józsefet mindenütt
a legnagyobb tisztelettel veszik kö­
rül. Elnöke a Katholikus Népkör­
nek, a Legeltető Társaságnak, a
Vadász Társaságnak ésaháború alatt

201

főbírója volt a kózséghek. Mint egy­
szerű földmunkás kezdte meg éle­
tét és szorgalmas és becsületes
m u n k ásságával
már fiatal korá­
ban földet vásárol
és marhakereske­
déssel foglalkozott
amivel gazdaságát
állandóan gyara­
pította. A háború
kitörésekor
Tö­
rökszentmiklós egyik legtekintélyeseb gazdái közé tartozott. A Vadász
Társaság negyvenéves jubileuma al­
kalmával emléklappal tüntette ki.
BÁRÁNDY ISTVÁN földbirtokos,
Törökszentmiklós. Született ugyanott
1864-ben. Gimnáziumot Szarvason
és Kecskeméten végzett, majd egy
évet a debreceni felső gazdasági
tanfolyamon. Fiával önállóan vezeti
300 hold födjét. Tagja az Iparoskör­
nek. Fia dr. Bárándy Imre a világ­
háborúban húsz hónapot töltött az
orosz fronton. 1918-ban mint tarta­
lékos hadnagy szerelt le. Kitüntetési:
a II. osztályú v. érdemrend, két bronz
v. érem, Károly csapatkereszt, sebe­
sülési érem, Mária kereszt lovagrend
és hadi emlékérem.
SÁNDOR
PÁL nyugalmazott
pénzügyi főszemlész, Törökszent­
miklós. Született ugyanott 1882-ben.
Középiskolai ta­
nulmányait
Bu­
dapesten végezte
el. Pályáját tizen­
nyolc éves korá­
ban a pénzügyőri
testületnél kezdte,
ahol 1930-ig, nyu­
galomba vonulá­
sáig volt szolgálatba és azóta fo­

202-

gyasztási elleiiőr. Pályájának kezde­
tén Kunszentmártonból Szolnokra,
Mezőtúrra,
Ceglédre,
Gödöllőre
ment, majd Budafokon, Monoron
ismét
Cegléden,
Kiskunhalason,
Esztergomban, megint Budafokon,
Alsódabason, Vácon, Aszódon, Sükösdön, Szécsényben, legutóbb Bu­
dapest IV, kerületében teljesített
pénzügyőri szolgálatot. Széleskörű
társadalmi ténykedéseiért, különö­
sen az egyházi papság részéről
nyerte a legnagyobb elismerést. A
kommün alatt ellenforradalmi tény­
kedésért őrizet alatt tartották. A
régi magyar nemesi családból szár­
mazó Sándor Pál pályáján szer­
zett számtalan Írásbeli elismerés­
nek és méltatásnak érdemes tulaj­
donosa.
SOÓS KÁLMÁN asztalosmester
és bútorkereskedő, Törökszentmiklos. Ugyanott született 1881-ben.
Tanoncéveit Szol­
nokon
töltötte,
ahonnan Aradra,
Debrecenbe, Kecs­
kemétre, Dévára
és végül Buda­
pestre került és a
legkiválóbb aszta­
losmesterek mű­
helyében töltött 9 esztendőt. 1905ben Törökszentmiklóson önállósí­
totta magát és a nagyközség na­
gyobb köz- és magánépületeinek
asztalosmunkáit végezte. Modern
géperőre berendezett műhelyében
állandóan el volt látva megrende­
lésekkel, de a világháború kitöré­
sekor bevonult és a háború befe­
jezéséig különböző frontokon küz­
dött. Társadalmi tevékenysége so­
rán sok éven át volt tagja az

ipartestület Elöljáróságának, majd
1924-ben egyhangúlag választották
meg a testedet elnökévé, melyet
azóta jóléti intézményekkel bővített
ki. Hét év óta tagja a községi
képviselőtestületnek,
választmányi
tagja az Iparoskörnek, alelnöke az
Iparos Sportegyletnek, tagja a ref.
egyháztanácsnak és a vármegyei
törvényhatósági bizottságnak. Bútor
raktára és modern műhelye a
Kossuth-téri saját házában van.
TÖRÖKSZENTMIKLÓSI
1PAROSKÓR. 1874-tól állott fenn hu­
szonkét éven keresztül Polgárikor
néven. Első elnöke Polgár Mihály
7000 forintot kölcsönzött a Körnek
mely összegből a Kór a ma is birto­
kában lévő épületet vásárolta meg
és tartozását 14 év alatt letörlesz­
tette. Idővel azonban a kórt iparos­
körre változtatták át. Ezidőben ala­
kult meg műkedvelő társaságuk.
1899-ben a kör dísztermet épített,
majd később a dísztermet színpaddal
látták el. A kör 1921-ben érte el
huszonötéves fennállását és ünnep­
ségén a zászlóanya Almásy Dénesné
grófnő volt. 1930-ban alakult meg
az Iparos Ifjak Sportegylete, mely
Soós Kálmánt választotta elnökévé.
Ugyanekkor alakult meg az Iparos
Dalárda is. A tagok kulturigényét
1000 kötetből álló könyvtára szol­
gálja. Az Iparoskor tagjainak száma
600. Az Iparoskor eredményes mű­
ködését és további fejlődésének
biztosítékát Horváth Gzörgy elnök
fáradhatatlan és érdemes tevékeny­
sége adja meg.
HORVÁTH GYÖRGY sütőmester
lisztkereskedő
Törökszentmiklós.
Piszkén született 1887-ben. Mint
péksegéd bejárta az egész országot

és

1912-ben

Önállósította magát
Törökszentmikló­
son, ahol ma is
a város iparos­
ságának egyik leg­
nagyobb közmeg­
elégedésnek ör­
vendő tagja. Tagja
a községi képvi­
selőtestületnek, a

római katholikus tanácsnak, a Nem­
zeti Hitelintézet alapitó tagja és
igazgatóságának is tagja és elnöke
az Iparoskörnek. A világháború
alatt az olasz és orosz frontokon

küzdött.
Kitüntetései a koronás
ezüst érdemkereszt, a másodosz­
tályú vitézségi érem és a koronás
vaskereszt, vitézségi érem a sza­
laggal, 1918-ban mint őrmester sze­
relt le.
A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI IPARTESTŰLET 1885-ben alakult át az
Ipartársulatból. Első elnöke Szabó
János volt, 1884-ben az Ipartestü­
let céljainak megfelően berendezett
házat vásároltak. Valamint az át­
utazó segédek részére a testület
szállást épitetett. A tanoncképző
fejlesztésére tanoncmunka kiállítá­
sokat rendezett. 1891-ben az Ipar­
testület megalapította az elaggott
iparosok
segélyintézményét.
Az
Ipartestület zászlóját 1902-ben szen­
telték fel. A világháború alatt az
Ipartestületnek 162 tagja vonult be
és ezek közül 9-en hősi halált hal­
tak. 1924-ben Soós Kálmánt vá­
lasztották meg az eredményesen
működő Ipartestület elnökévé. Az
Ipartestület fennállásának negyven­
éves jubileumát 1925-ben tartotta
meg ünnepélyes keretek között.

203

S2ALAY iMftÉ üzemvezető, Tö~ valamint á mezei munkások Olvasó
rökszenlmiklós. Született Budapesten Körének. A világháború idején a szerb
1881-ben. Iskoláit is ugyanott vé­
fronton küzdött és ugyanott rokkant
gezte, a technológiai tanfolyammal lett.
Kitüntetései: első osztályú
1911-ben készült el. Pályáját a Láng nagyezüst és a bronz vitézségi érem,
gyárban mint szerelő kezdte és azóta a Károly csapatkereszt és a sebe­
kitűnő szakismerete és szakképzett­
sülési érem egy sávval. 1917-ben
sége állandóan elősegítették pálya­ szerelt le.
futását. Szakképzettségének teljes
BAKONDY ANDRÁS gazdálkodó,
elismeréséül nyerte el a törökszent­ Törökszentmiklós. Ugyanott született
miklósi községi villanytelep üzem­
1868-ban. A forradalom alatt a község
vezetői állását. Tagja és szertárosa másodbirája volt és erősen hazafias
az Önkéntes Tűzoltótestületnek és magatartásáért román hurcoltatást
tagja a Lövész Egyesületnek, vala­ kellett elszenvednie. A katholikus
mint az Iparoskórnek és a helyi Népkörnek elnöke és alapító tagja.
Dalárdának. A világháború idején A világháború alatt Prágában és
az orosz, majd az olasz harctereken Budapesten teljesített katonai szol­
küzdötte végig a háborút. Kitünte­
gálatot.
tései az elsőosztályu vitézségi érem
FEGYVERNEK község. A forra­
két
példánya, a másodosztályú
dalmak után a községi épületek tel­
vitézségi érem és hasonlóképen a
jesen összerongált állapotban ma­
bronz vitézségi érem két példánya
radtak. Az utak, az utcák azt a ké­
és a Károly csapatkereszt a háborús
pet nyújtották, mint egy olyan köz­
emlékéremmel.
ség, amelyen keresztül egy pusztító
'vitéz FEJES ISTVÁN bornagy­ háború vonult át. A lábas jószágot
kereskedő, gazdálkodó, Törökszent­ csordákban vitték el a románok és
miklós. Született Tiszapüspökiben igy a joszágállomány nyolcvan szá­
1892-ben. Közép­ zaléka veszett el a községben. A
iskoláit Budapes­ legválságosabb időben nehezedett a
ten végezte, majd közséyre az újjáépítés és a renová­
kétévig a hódme­ lás súlyos gondja, de az a kitartó
zővásárhelyi gaz­ munka, az a szorgalom, ami Fegy­
dasági Iskolának vernek község vezetőségét és la­
hallgatója volt. Pá­ kosságát példásan jellemzi, meg­
lyáját Kecskemé­ hozták ha nem is a várt, az óhaj­
ten mint, uradalmi tott, de legalább a legszükségesebb
ispán kezdte meg. Majd következő eredményeket. Az első új épület a
állomása Pusztaecseg és Törökszent­ Szegényház, a Központi Hitelszö­
miklós, ahol ma is köztiszteletben vetkezet volt, ezután gyors egymás­
álló gazdálkodó. Parancsnoka a utánban következtek az új iskolák
járási vitézeknek, tagja a római kat­ építése, a Ipartestület, végül 1928holikus Egyháztanácsnak, a község ban a villanyvilágítás bevezetése. Az
képviselőtestületének és elnöke a OFB 500 házhelyet osztott szét,
Baromfi és Galamb Egyesületnek, amelyből már 300 beépült. Felosz­

204

tás alá 2300 kataszrális hold került.
A községnek 50 rokkantja és 200
hősi halottja van, A hősök emlék­
művét 1927-ben emelték és 1929ben építették a református templo­
mot.
MAJOR JÓZSEF főjegyző, Fegy­
vernek. Született 1886-ban Jászapátin. Középiskoláit Zalaegersze­
gen végezte és ugyanott érett­
ségizett 1906-ban. A jegyzői tan­
folyamot 1910-ben
végezte el.
Pályáját mint jegyzői gyakornok
kezdte, — 1910 —11-ben Vezseny
község
segédjegyzője
volt és
onnan 1912-benkerült Fegyvernekre,
ahol először mint
segédjegyző,
később mint adóügyi jegyző és
1918 óta, mint a község főjegyzője
működik. Major József fáradhatat­
lan munkásságából sarjadt ki a
község
áldozatkészsége
mellett
minden gazdasági és kulturális
fejlődés. Az ő szorgos és szeretettől
vezetett munkája teremtette meg az
uj emeletes iskolát, a községi uj
tanyai iskolát, a szegényházat az
iskolák bövilését, a hősök emlék
szobrának felállítását és számos
más községi alkotást. Társadalmi
ténykedéseivel is a legteljesebb
megbecsülést és köztiszteletet birja.
Diszelnöke a Földmivelés Körnek,
elnöke az Annaházi Olvasó Kör­
nek, a Középfegyverneki Polgári
Olvasó Körnek, a Népművelési
bizottságnak, az Anya- és Csecsemő­
védő egyesületnek, az Iskolaszék­
nek, a Római Katholikus Egyház­
község világi elnöke és a Rokkan­
tak Egyesületénél, mint tanácsadó
elnök működik. Alelnöke a Céllővő
Egyesületnek,
főparancsnoka
a
Tüzoltótestületnek,
választmányi

tagja a Kaszinónak, a Hitelszövet­
kezet igazgatósági tagja és ipar­
hatósági biztos. A szapárfalusi kör
elnöke.
SZABÓ GYÓZÓ községi jegyző,
Fegyvernek. Nyitrán született 1891 ben. Középiskoláit Nyitrán a piarista
főgimnáziumban
végezte,
ahol
1910-ben tette le érettségi vizsgá­
latait. A jegyzői tanfolyamot 1912ben végezte.
Dunaszerdahelyen,
mint jegyzői gyakornok, Bánkeszin
mint
aljegyző, Szentmihályuron,
mint
aljegyző működött,
majd
Csornokon községi körjegyző, Gáz­
lóson vezető jegyző volt és 1921
óta Fegyvernek község jegyzője.
Elnöke a Hitelszövetkezetnek, a
Rétlegeltető Társaságnak
és az
OKH-nak. 1915-től küzdött az orosz
fronton és 1918-ban, mint tartalékos
hadnagy szerelt le. Kitüntetései a
Károly csapatkereszt és sebesülési
érem;

BAUMGARTNER ENDRE köz­
ségi aljegyző, Fegyvernek. Jánoshidán született 1903-ban. Középis­
koláit
Jászberényben az állami
gimnáziumban végezte, ahol 1921ben érettségizett. Szombathelyen
végezte a jegyzői tanfonyamot 1927ben. Mirt jegyzői gyakornok 1921—
ben Tápiószecsőn teljesített községi
szolgálatot, majd 1922-ben Jászkiséren és 1925-ben egy évig a vár­
megye szolgálatában állott. Fegyver­
nekre. mint aljegyző 1928-ban került.
Oktatója a Levente Egyesületnek és
háznagya a Céllővő Egyesületnek.
Dr. BAUNOK ADÁM községi
orvos, Fegyvernek. Ugyanott szülétett 1890-ben. Középiskoláit Kis­
újszálláson a református főgimná­
ziumban végezte és 1910-ben tette
205

tett 1891-ben. Ugyanott érettségi­
zett 1911-ben. Te­
ológiai tanulmá­
nyait Debrecen­
ben 1915-ben vé­
gezte. Kendere­
sen kezdte pályá­
ját mint nevelő,
majd
Karcagon
három évig mint segéd és mint he­
lyettes lelkész működött. Fegyver­
neme 1930-ban került. A háború
alatt a
nyúlás
barakkórháznál
mint barakfelügyelő teljesített szol­
gálatot. A háború befejezése után
indította meg a fegyverneki refor­
deknél teljesített katonaorvosi szol­ mátus egyházközség a templomégálatot. majd a román megszállás pitési akciót, amelyet igen szép
alatt mint internált 1919-től 1920-ig eredménnyel fejezett be. A templom
1928-ban készült el. A templom
volt Bukarestben, ahol a magyar
harangját bocsárí Mocsáry Dénes
hadifogoly kórházban, mint osztály­
főgondnok adományozta. A refor­
vezető főorvos teljesített szolgálatot. mátus
egyházközség 75 tagot
1918 december 24-én mint főhad­ számlál.
KÁDÁR KÁLMÁN állami gazda­
nagy szerelt le, 1923-ban katonai
sági
iskolai igazgató, Fegyvernek
Emléklappal ellátva.
Máramarosszigeten született 1891RÓMAI KATHOLIKUS EGYHÁZ­
ben. Középiskolai
KÖZSÉG, Fegyvernek. Az egyház­
tanulmányait és a
község tagjainak száma 6500. Ti­
tanítóképzőt
zenkét tanteremmel és tizenegy
ugyanott végezte,
tanerővel tart fenn felekezeti iskolát,
tanítói oklevelét
amelyet négy épületben helyezett el.
1908-ban szerezte
Jelenleg uj plébánosa van az egy­
meg. A gazdasági
házközségnek Tóth István plébános
főiskolát elvégezte
személyében, aki a hitelét kimélyi1910-ben és szak­
tése és a község kulturnivójának,
nyert. 1910-ben a
valamint fejlődésének érdekében makói állami gazdasági iskolához
értékes működést fejt ki. Afközség került, ahol 1916-ig működött, 1918temploma 1863-ban épült. A f2gy- ig Csanádpalotán, majd 1923-ig a
verneki plébániához tartozik Kun­ makói gazdasági iskolának igazga­
csorba község is, amelynek 600 tójaként fejtett ki általánosan elis­
római katholikus lakosa van.
mert értékes tevékenységet. 1925-ig
SÁNDOR PÁL református lel­ Kiskunhalason működött, majd még
ugyanabban az évben Fegyvernekre
kész, Fegyvernek. Karcagon szüle­

le érettségi vizsgálatait. Főiskolait
Kolozsvárott és Budapesten a Páz­
mány Péter tu­
dományegyetemen
végezte, ahol
ban
1916doktorrá
avatták. Fegyverneken 1920 óta,
mint községi or­
vos működik. El­
nöke az Iskola
Széknek, igazgatósági tagja a Hitel­
szövetkezetnek és orvosa az Orszá­
gos Társadalombiztosító Intézetnek.
A világháború alatt különböző ezre-

206

került. Társadalmi ténykedései során
vezetője és főoktatója a Levente
Egyesületnek, elnöke a Földmivelő
körnek, alelnöke a Polgári Céllövő
Egyesületnek és tagja a Kaszinónak.
A világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be katonai szolgálatra és
rövidesen az orosz frontra került,
ahol súlyosan megsebesült. 1917-ben
mint rokkant tartalékos hadnagy
szerelt le. Kitüntetései: a bronz
vitézségi érem, a Károly csapat­
kereszt és a sebesülési érem.
BOHATY LAJOS római katholikus
tanitó, Fegyvernek. Egerben szüle­
tett 1894-ben. Ugyanott végezte el
középiskoláit, valamint a tanítókép­
zőt és oklevelét 1923-ban nyerte el.
A
Leventeoktatói tanfonyamot,
karnagyi tanfolyamot és iparostanocziskolai rajztanfonyamot Nyí­
regyházán végezte el. Pályáját a
szabolcsmegyei Tiszadadán kezdte
1914-ben, ahol 1929-ig mint kántortanitó
működött.
Ebben
az
évben került Fegyvernekre, ahol
ma is
értékes
pedagógiai és
társadalmi működést fejt ki. Tisztje
és parancsnoka a helyi Cserkész
Csapatnak, vezetője az Olvasó Egye­
sület Dalárdájának és tagja a Ka­
szinónak. A világháború alatt 1914től 1918-ig az orosz fronton küzdött.
Mint tartalékos főhadnagy szerelt
le, a Slgnum Laudis, a II. osztályú
ezüst v. érem, a Károly csapatke­
reszt, a sebesülési érem és a hadi
érdemrend kitüntetéseivel.
PFEIFER FERENC római kathoilkus tanitó, Fegyvernek. 1892-ben
a bácsmegyei Mililicsben született.
Középiskoláit, valamint a tanítóképzőt
Kalocsán végezte és ugyanott szerez­
te meg oklevelét 1913-ban. Pályáját

a pestmegyei Nagykartalon 1913-ban
kezdte. Fegyvernekre 1918-ban ke­
rült, ahol ma is egyik legértékesebb
tagja a község tanitó karának. Fő­
oktatója a Levente Egyesületnek,
vezetője az Iparos Dalárdának, tit­
kára a Polgári Céllövő Egyletnek és
jegyzője a Kaszinó választmányának.
A világháborút a szerb, orosz és
olasz frontokon küzdötte végig és
1918-ban mint tartalékos hadnagy
szerelt le.

PFEIFER FERENCNÉ szül. Spiesz
Mária tanítónő. Középiskoláit és a
tanítóképzőt 1912-ben Kalocsán vé­
gezte. Hidjaapátin, Bajnokon, Bo­
roszlón és Militicsen tanított, majd
ben
1917lett Fegyverneken mint
rendes tanitnónő megválasztva.
FOLLER ANTAL római katho­
likus tanitó, Fegyvernek. Ugyanott
született 1906-ban. Középiskoláit
Nagyváradon, Mezőtúron, Vácott,
Baján és Kalocsán végezte, ahol
1927-ben szerezte meg oklevelét.
Pályáját Fegyverneken kezte, ahol
ma is a pedagógiai nevelésnek
egyik jeles értéke.

PAFFÉRI ISTVÁN ny. igazgatótanitó, Fegyvernek. Kálmándon szü­
letett 1867-ben. Középiskoláit Nagy­
károlyban, atanitóképzőt Máramarosszigeten végez­
te, ahol oklevelet
is nyert. Pályáját
Budakeszin kezd­
te, majd 1889-ben
Fegyvernekre ke­
rült, melynek nép­
oktatásügyét négy
évtizeden át
nyugalomba vonulásáig teljes oda­
adással szolgálta. Működése alatt a
207

község németajkú lakosságának if­
júsága nyelvben és érzésben telje­
sen magyarrá lett. Érdemes mun­
kásságának elismeréséül igazgatóvá
neveztetett ki, Az iskolafelügyelői
intézmény fennállásáig több éven
át mint állami iskolafelügyelő mű­
ködött. Világi elnöke volt a Tiszán­
túli rk. esperesi kerület tanítói kö­
rének. Tevékeny részt vett községe
társadalmi és közgazdasági életében.
IV. Károly király őfelsége 1917-ben
a III. osztályú polgári hadi érdem­
renddel tüntette ki. Negyvenkét évi
áldásos működés után 1929-ben
nyugalomba vonult.
Dr. TÖRÖK ZOLTÁN ügyvéd,
Fegyvernek. Szilágyzoványon szüle­
tett 1895-ben. Középiskoláit Zilahon
a Ref. Wesselényi
Kollégiumban vé­
gezte, ahol 1914ben érettségizett.
FelsőiskoláitBudapesten végezte és
ugyanott szerezte
meg
diplomáját
1922-ben.
Mint
ügyvédjelölt Sátoraljaújhelyen, majd
Budapesten működött és 1927-ben
került Fegyvernekre. Tagja az Úri
Kaszinónak, a helyi Lövész Egye­
sületnek és az Országos Hadi­
rokkantak Szövetségének ügyésze.
Katonai szolgálatra 1915-ben vo­
nult be és az orosz fronton került
hadifogságba. 1918-ban fogságából
megszökött és még ugyanabban az
évben az olasz fronton küzdött az
összeomlásig. 1918 novemberében
mint tartalékos zászlós szerelt le.
Kitüntetései: a II. osztályú érem, a
bronz érem, a Károly csapatkereszt
és a sebesülési érem.

208

bocsári MOCSÁRY DÉNES föld­
vernek. Kenderesen született 1873ban. Középiskoláit Szarvason és
Kecskeméten vé­
gezte és 1893ban Debrecenben
érettségizett.
Ugyanott végezte
a gazdasági aka­
démiát 1894-ben.
Pályáját Puszta­
bakaion édesatyja mellett kezdte el,
később azonban 600 holdat önállóan
bérelt, majd sorozatosan emelte
bérletét, úgy hogy a háború óta
mintegy
2600
holdas bérletet
vezet Fegyverneken.
Társadalmi
ténykedései
során megyei tör­
vényhatósági bizottsági tag, a vár­
megye
gazdasági
bizottságának
választmányi
tagja.
Diszelnöke
az Ipartestületnek, a Kaszinónak,
a Hangya felügyelő bizottságának,
a helyi Rokkant Egyesületnek, a
Levente Egyesületnek, a helyi
Cserkész csapatnak, tagja a vár­
megyei Mezőgazdák Bizottságának
és a Tiszántúli
Mezőgazdasági
Kamarának. A református egyház­
község
főgondnoka. Széleskörű
társadalmi működésével megyeszerte
nagy köztiszteletnek és közmegbe­
csülésnek örvend.
KUDELKA JÓZSEF bérlő és
földbirtokos, Fegyvernek. Született
ugyanott 1875-ben. Középiskoláit
Kassán és Nagy­
váradon végezte
és 1893-ban tett
érettségit. Az Első
Magyar Általános
Biztositó Intézet­
nél 2 évig műkö­
dött, de 1895-tői
állandóan gazdál-

kodik. Tagja a községi képviselő­
testületnek, a Kaszinónak és elnöke
a Hangya Szövetkezetnek. A világ­
háborúban 1914-től teljesített kato­
nai szolgálatot, a szerb fronton és
ban
1918mint népfelkelő százados
szerelt le. Kitüntetései: a Signum
Laudis, a Károly csapatkereszt és
a hadi emlékérem,
WAGNER LAJOStéglagyár-bérlő,
Fegyvernek. Szü­
letett Mezőberényben 1870-ben. Pá­
lyáját
1888 bán
kezdte a mezőhegyesi ménesi in­
tézetnél,
ahol
1891-ig működött.
1905 óta bérli a
fegyverneki téglagyárat.
Értékes
társadalmi ténykedést fejt ki Fegy­
vereken.
OLÁH GYULA
kovácsmester,
ipartestületi
elnök,
Fegyvernek.
Született ugyanott 1890-ben. Pá­
lyáját Fegyvere­
ken kezdte 1904ben, majd felsza­
badulása után rö­
videsen
önálló
mester lett és a
község egyik leg­
megbecsültebb iparossává küzdötte
fel magát. Elnöke az Ipartestület—
nek és tagja a cserkészcsapat vá­
lasztmányának. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és az orosz
fronton küzdölt. 1918-ban sze­
relt le.
A fegyverneki ipartestület, amely­
nek Oláh Gyula ez elnöke 1909ben alakult meg. A háború előtt
75 tagja volt, ez a taglétszám 125-re

M

emelkedett fel. Az Ipartestület
székháza 1926-ban épült a vezető
iparosság áldozatkészségéből amely­
hez legjelentősebben Oláh Gyula
járult támogatásával.
PFEFFER GYÖRGY cipészmester
és tűzoltó alparancsnok, Fegyver­
nek. Született ugyanott 1872-ben.
Húszéves korában 1892-ben már
önálló iparos Fegyvereken és
szorgalmas becsületes munkásságá­
val az iparosság között őszinte
megbecsülést
szerzett magának.
Hosszú ideig volt az Ipartestület
elnöke és résztvesz minden kultur
és iparosmozgalomban. A Tűzoltó
testületnek harminc éve tagja és
mint parancsnok húsz éve képezi
önállóan a testület tagjait. 1916-ban
vonult be katonai szolgálatra és az
orosz fronton küzdötte végig a
világháborút.
SZEBENI SÁNDOR csendőrtiszt­
helyettes, örsparancsnok, Fegyver­
nek. Tiszaburán született 1882 ben.
Pályáját a hadse­
regnél
kezdte
Bácsalmáson
és
1903-ban Kecs­
kemétre a cs. és
kir. 13-as huszár­
ezredhez volt be­
osztva. A tényle­
ges szolgálat há­
rom évéből az első kiképzési évet
Cegléden, a hátralévő két évet Ga­
líciában és Jaroszlóban szolgálta le.
1908-ban a budapesti csendőrkerü­
let Zombory szárnyához vonult be,
ahol mint beosztott működött, majd
Hercegszántón, Liliomosón. Gom­
boson, Bácsmadarason, Baján és
1918-ban a palicsfürdői különít­
ményhez került, ahol már, mint

209

önálló őrsparancsnok szolgált. 1919ben Bácsmadarason, majd a kun­
hegyest dévaványai és végül a
fegyverneki őrsön, mint őrsparancs­
nok teljesített szolgálatot. Katonai
emlékérmei: 1908-as Ferenc József,
1912-es mozgósítási emlékérem, XX.
szolgálati jelvény és a hadi emlék­
érem.
PAPP KÁROLY csendőr törzsőr­
mester, Fegyvernek. Egerben szüle­
tett 1896-ban. 1915-ben a maros­
vásárhelyi huszár­
ezredhez került,
ahonnan kiképzés
után az orosz, a
román és az olasz
frontokon
küz­
dötte
végig
a
háborút. 1918-ban
vonult be a ko­
lozsvári csendőrkerülethez és a
szilágynagyfalusi őrsre lett beoszt­
va, majd a román, betöréskor Kunszentmiklósra került. Püspökladány­
ban a kommunisták fogságába ke­
rült, de sikerült tőlük megszöknie.
Azután Siófokra, Székesfehérvárra,
Szolnokra, Jászfényszaruba, Salgó­
tarjánba, mint s. oktató került és
szolnoki, turkevei és jászberényi
szolgálatai után 1929-ben került a
fegyverneki őrsre. Kitüntetése : X.
szóig, jelvény és a hadi emlék­
érem,
TISZABÓ. Néphagyomány szerint
a község területén a tatárjárás után
Béla király adományozta Beöthy
Andrásnak és tőle, valamint a Ti­
szától nyerte nevét. A községet a
román hadsereg 1919-től 1920 feb­
ruár végéig tartotta megszállva. A
románok kivonulása után, Ambrus
István főjegyző vezetésével, a leg­

210

nagyobb szorgalommal kezdték meg
az építő munkálatokat, ami a temp­
lom renoválásával kezdődött. Soro­
zatos javító munkálatok után 1929ben kéttantermes iskola és egy
tanítói lakás épült. Az OFB 80 ház­
helyet adott ki, amelyből 75 már
be van építve. 408 kát. hold lett
kiosztva a rokkantak, a vagyontala­
nok és kisbirtokosok között, Nagyobb
arányú építkezés a községben, azért
nem folyhatott, mert a község
területe 6.000 hold és igy nagyon
kicsi az adóalap. A községnek 100
hősi halottja van.
szeredi AMBRUS ISTVÁN köz­
ségi főjegyző, Tiszabő. Besenyszögön született 1869-ben. Közép­
iskoláit Egerben
végezte,
jegy­
zői vizsgát 1896—
bán tett. Pályáját
Tiszanánán 1888ban kezdte, majd
Tiszapüspökin és
Tiszasülyön, mint
segédjegyző, 1896tól Jászapátin a Jászsági alsó járás
főszolgabírója mellett, mint járási
Írnok
1899-ig
működött. Még
ugyanabban az évben Nagykörűbe,
mint adóügyi jegyző került és
1901-től Tiszabő község főjegyzője.
Minden ambícióját a községi ügyek­
nek szentelte és a forradalmak; a
kommunizmus és a román meg­
szállás idején is mindig a helyén
maradt és a legnagyobb lelki­
ismeretességgel vezette a község
ügyeit. 1926-ban ünnepelte meg
Tiszabőn eltöltött 25 éves szolgá­
lati jubileumát a járási főszolgabíró,
a járási jegyzői kar és a község
lakosságának köztisztelete mellett,

Elnöke az Önkéntes
Tűzoltó­
testületnek és ügyvezető igazgatója
már 29 év óta a Hitelszövetkezet­
nek, melynek megalapítása az ő
nevéhez fűződik.
BAKONDY PÁL adóügyi jegyző,
Tiszabő. Született ugyanott 1898ban. Gimnáziumi érettségijét 1917ben Kisújszálláson tette le és a
jegyzői tanfolyamot Egerben 1920—
21 években végezte. Pályáját Fegy­
verneken, mint helyettes segéd­
jegyző kezdte és 1922 ben került
Tiszabőre, mint adóügyi jegyző, ahol
igen értékes tevékenységet fejt ki
társadalmi téren is. Igazgatósági
tagja a Hangya Szövetkezetnek, a
Hitelszövetkezetnek, elnöke a Nem­
zeti Munkavédelemnek, főlövészmestere a Polgári Lövészegyletnek
és főparancsnoka az Önkéntes
Tüzoltóegyesületnek. A világháború
idején 1917-től teljesített katonai
szolgálatot, a román fronton súlyo­
san megbetegedett és 1919 február
havában szerelt le, mint tartalékos
hadnagy.
BARANYI ANDRÁS plébános,
Tiszabő. Született Gyöngyösön 1884ben. Középiskoláit Gyöngyösön és
Egerben végezte, ugyanott tette le
érettségi vizsgáit 1904-ben. Felső
iskoláit Egerben folytatta, ahol 1908ban szentelték pappá. Pályáját Sáta
községben kezdte mint segédlelkész,
majd Kömlő, Gyöngyöshalász, Tiszapolgár, Nyirtas, Kemecse és Mikófalva voltak működésének állomásai.
Kemecsén adminisztrátor volt, Mikófalván mint helyi I elkész megszervezte
1922-ben a plébániát és a Hangya
Szövetkezetét, végül 1928. március
1-én Tiszabőre került, ahol mint
rendes plébános fejt ki példásan

u*

eredményes tevékenységet. Műkö­
désének ideje óta a templom nagy
költségekkel renováltalott a hívek
hozzájárulásával és az új 2 tanter­
mes iskola, tanítói lakás és több
melléképület emeltetett.
ilinyi CHIKÁN PÁL római katho­
likus igazgató-taniló, kántor, Tisza­
bő. Született Kenderesen 1872-ben.
Középiskoláit Ungváron a tanító­
képzőt Kassán vé­
gezte és 1891-ben
ugyanott szerezte
meg a tanitó ok­
levelét is. 1892ben E c s é d e n
kezdte meg pá­
lyáját, majd Ráckevén és Kisúj­
szálláson tanított. Tiszabőre 1900ban került, ahol mint igazgató és
kántortanitó nagy köztiszteletnek és
megbecsülésnek örvend. 25-éves
jubileuma 1925 ben volt, amikor
meleg ünneplésben volt
része.
Minden kulturális mozgalomnak
tevékeny támogatója, egyik vezető
tagja az Úrbéresek testületének,
megszervezte a Hangya fogyasz­
tási szövetkezetét és hosszú ideig
igazgatósági elnöke volt, valamint
elnöke a Hitelszövötkezet felügyelő
bizottságának.
Dr. SIMON ÖDÖN községi orvos,
Tiszabő. Született Bonyhádon 1895ben. Iskoláit is ugyanott végezte és
érettségijét 1913ban tette le. Főis­
koláit Budapesten
járta, ahol diplo­
máját
1921-ben
szerezte meg. Pá­
lyáját Budapesten
az I. számú bel­
gyógyászati klini­

211

kán kezdte, ahol egy évig műkö­
dött, majd Decsre (Tolnamegye) ke­
rült mint gyakorló orvos és három
évet töltött a községben. Tiszabőn
1925 óta mint községi orvos fejt ki ál­
talánosan e’ismert értékes tevékeny­
séget. A Levente Egyesületnek el­
nöke. A világháború ideje alatt ka­
tonai egészségügyi szolgálatot tel­
jesített.
TISZAROFF. Tiszaroff község
földesurai Roffi Borbély család
tagjai voltak. A község nagyon
régi eredetű, mint a neve is mutatja
a kun Roff-ról lett elnevezve. A
XVII. században az egész kunság
elpusztult, úgy hogy a lakosság
földönlutóvá lett. A község újraépí­
tésénél a lakosság letelepedésénél
arra volt tekintettel, hogy a Tisza
kiöntése ne veszélyeztesse a községet.
Az 1918 évi forradalmak után a
válságos gazdasági időkben a hely­
beli földbirtokosok igen sok enged­
ményt adtak a község szegényeinek,
A román megszállás alatt a helybeli
nagy dohányraktárt katonai fedezet
mellett fosztották ki és rengeteg más
anyagi kárt okoztak az egyébként
is gondokkal küzdő községnek. A
község lakossága 5.000 lélek. Terü­
lete 19. 600 hold, az OFB 570 ház­
helyet osztott ki és ebből 140 már
beépült.
780 katasztrális holdat
osztottak ki a nincstelenek, vagyon­
talanok között. A községnek 72
rokkantja, 50 hadi özvegye és 158
hősi halottja van. A hősök emlék­
művét 1923-ban emeltette Waldeck
Hubert gróf. 1927-ben egy egytantermes tanyai iskola és 1930-ban négy­
tantermes református, két tanerös
római katholikus és egy egytantermes
községi iskola épült. 1928-ban lett

212

bevezetve a villanyvilágítás. A köz­
ség aszfaltozásakor 1925-től összesen
ötkilóméteres vonal lett beépítve.
Hajójárata
Szolnokra
hetenkínt
négyszer van és autóbuszjárata
Törökszentmiklós és Tiszaroff között
naponta kétszer.
B A UN OK ISTVÁN főjegyző,
Tiszaroff. Fegyverneken született
1896-ban. Középiskoláit Szolnokon
végezte,
ahol
1914-ben érettsé­
gizett.
1921-ben
Egerben végezte a
közigazgatási tan­
folyamot.
Fegy­
verneken mint jegy­
zői gyakornok mű­
ködött 1914-ben,
majd Kenderesen és Mezőpeterden
működött 1915-ig. Mezőpeterdről
vonult be harctéri szolgálatra és az
orosz fronton küzdött, majd Mon­
tenegróban és Albániában 1918-ig
teljesített katonai szolgálatot. Mint
tartalékos hadnagy szerelt le és
1921-től adóügyi jegyzője s 1930
szept. 20 óta főjegyzője Tiszaroff
nagyközségnek. Társadalmi tényke­
dései során is mindenben a község
érdekeit védelmezi és értékes mű­
ködéséért nagy köztiszteletben van
része. Elnöke a tiszaroffi Iparoskőrnek is.
kézdivásárhelyi JANCSÓ GÉZA
nyugalmazott főszolgabíró, a Ferenc
József rend lovag­
ja, Tiszaroff. Szü­
letett Törökszentmiklóson 1852-ben.
Középiskolai ta­
nulmányait Kecs­
keméten végezte,
ahol 1869-ben tet­

te ie érettségi vizsgálatait. Felső
iskoláit Budapesten folytatta. Pályá­
ját Tiszaroffon 1877-ben kezdte
és nem sokkal később mint a
járás
főszolgabirája
működött
1907 ig. Működése megyeszerte
nagy köztiszteletet és megbecsülést
biztosított számára a hosszú időn át
teljesített fáradhatatlan és eredmé­
nyesmunkássága. Jancsó Géza egyik
leglelkesebb szervezője volt a Tiszaszabályozási Társulatnak. A posta
és távirda felállítása is az ő nevé­
hez fűződik. 1894-ben a kolera bor­
zalmas pusztítása idején minden tu­
dásával és tehetségével szolgálta
járásának kolera elleni védekezését.
Ezért a páratlan fáradozásáért kapta
magas kitüntetését, midőn a Ferenc
József lovagrend tagjai sorában ke­
rült. Hosszú időn át volt a várme­
gye törvényhatósági bizottságának
tagja, választmányi tagja a Tiszán­
túli Mezőgazdasági Kamarának, re­
formátus egyházközségi presbiter és
községi képviselőtestületi tag.
NÉMETH
VINCE
református
lelkész, Tiszaroff. Született Csajágon
1882-ben. Középiskoláit Pápán vé­
gezte a református főgimnáziumban,
ahol 1900-ban érettségizett. Teológiai
tanulmányait 1904-ben végezte el
és lelkésszé 1909-ben avatták. Pá­
lyáját Kenésén mint segédlelkész
kezdte meg, majd Kisújszálláson és
Turkevén mint segédlelkész és mint
helyettes lelkész működött rövidebb
ideig. Tiszaroffon 1907-óta van,
ahol hitéleti és társadalmi tevé­
kenységéért nagy közmegbecsüléssel
bir. Választmányi tagja a Kaszinónak
és az Egyházközség összes ügyeit
intézi.

TISZAROFF református egyház­

községe 3318 lelketszámol. 1930-ban
állami segéllyel egy négytanerős
református
iskolát építtetett az
egyházközség, amely példásan szol­
gálja a község pedagógiai nevelés­
ügyét. Temploma 1750-ben épült fel
és ma is eredeti formájában van.
Különös érdekessége, hogy a torony
mint egy kis Campanille teljesen
külön van építve a tempómtól.
WESZELOVSZKY ERZSÉBET
gyógyszerész, Tiszaroff. Született
Nagyigmándon 1889 december 9-én
Középiskoláit Komáromban es Búd <pesten véqezte. Páluáját gyakorló
évi müködésévelKomáromban kezdte
a Kovách gyógyszertárban, majd Nádasdy Géza gyógyszerésznél mint
segéd működött. Bánhidán gyógyszer­
tárat nyit, majd onnan Tiszaroffra
mentaholjelenleg is, mint gyógyszer­
tár tulajdonos működik. Igen értékes
társadalmi tevékenységet fejt ki. A
háború alatt Komáromban mint ön­
kéntes ápolónő teljesített szolgálatot.
BERECZKY KÁLMÁN csendőr­
tiszthelyettes örsparancsnok, Tisza­
roff. A trencsén megyei Császa
községben szüle­
tett
1888-ban.
1913-ban végezte
el a próbacsendőr
tanfolyamot
és
mint próbacsendőr
került Csurogra.
Ott 1914-ben a
tábori csendőrtanfolyamot végezte, majd az orosz
az olasz,
román és a szerb
fronton küzdötte végig a világ­
háborút.
1918-ban
Hómolyra
lett helyezve, mint helyettes őrs­
parancsnok, de a szerbek betörése
miatt Abonyba menekült. A kom-

213

műn bukása után Győrben, Szé­
kesfehérváron, majd Alattyánban
teljesített szolgálatot és 1929-ben
mint őrsparancsnok került Tiszaroffra. Kitüntetései a koronás ezüst
és vas érdemkereszt a vitézségi
érem szalagjával, a hadi emlék­
érem és a Károly csapatkereszt,
1912-1913 évi csapatkereszt.

TISZABURA. A község eredeti
keletkezése az Árpádok idejébe
megy vissza. 1707-ben a rácok Tiszaburát, a szomszédos községekkel
együtt elpusztították. A község a
Tisza mentén északról déli irányba
húzódik és területe 9178 kát. hold.
A község lakossága 2526 lélek. Az
OFB 54 házhelyet osztott szét és
ebből 40 beépült. A teljesen vagyon­
talan szegények között 825 kát. hold
lett felosztva. Iskolái: egy református
három tantermes és három tanerős,
egy-egy tanerős róm. katholikus és
egy-egy tanerős községi gazdasági
iskola. A hősök emlékművét 1928ban emelték közadakozásból. Hősi
halottja 93, rokkantja 26, hadiözvegye
37 és hadiárvája 17 van a község,
nek. Gyalogjáró utat 1924-25 évek­
ben 6.5 kilométer hosszúságban
építették és ugyanabban az évben
épült a község járvány kórháza is.
SZÜTS JENÓ községi főjegyző,
Tiszabura. Született Ercsiben 1887ben. Középiskoláit Szegeden, majd
Zentán végezte,
hol 1907-ben érett­
ségizett. A köz­
igazgatási tanfo­
lyamot Nagybecskereken 1914-ben
végezte. 1915-ben
Lupényben, mint
adóügyi
jegyző

214

működött 1916-ban a román bé*
töréskor elmenekült,de a község
felszabadulásakor 1917-ben ismét
visszament. 1918-ban a románok­
nak megtagadott hűségeskű miatt
kiutasítják és Budapestre kerül a
belügyminisztériumhoz
beosztott
jegyzői karhoz. Törökszentmiklósra
1920-ban került a főszolgabirói
hivatalba és onnan ment Tiszaburára, ahol főjegyzővé választották.
Elnöke a Hangyaszövetkezetnek, az
Önkéntes Tüzoltóegyesületnek, a
Testnevelési bizottságnak a Pol­
gári Lövész egyesületnek és a
Vadász Társaságnak.
KACSKÓ JÁNOS református lel­
kész, Tiszabura. Született ugyanott
1892 ben. Középiskoláit Kisújszál­
láson
járta
s
ugyanott tett érett­
ségi
vizsgálatot
is 1912-ben. Te­
ológiai tanulmá­
nyait Debrecen­
ben a református
collegíum
Iheol.
akadémiáján s a
m. kir. gróf Tisza István tudomány­
egyetem hittudományi fakultásán
végezte az 1912-16 években.1916—
17 évben mint kollégiumi esküdt
felügyelő és segédlelkész működött
Debrecenben, majd Tiszaburára,
Tiszaroffra
s
1919-ben
ismét
Tiszaburára kerül, ahol rendes lel­
késszé választották meg. Azóta
szülőföldjén végzi meg nem lan­
kadó erővel és lelkes buzgósággal
Istentől nyert szent szolgálatát s
népe javára értékes kulturális és
társadalmi tevékenységet fejt ki. A
Polgári Dalegyesület elnöke, az
Iskolánkivűli Népművelési bizottság

álelnöke, igazgatósági
tagja a
Hangya szövetkezetnek, könyvelője
a Hitelszövetkezetnek s egyik ve­
zetője és pénztárosa a Levente
Egyesületnek.
SZABÓ ANDRÁS adóügyi jegyző,
Tiszabura. Harsányban
született
1894-ben.
Középiskoláit
Rima­
szombaton végez­
te, ahol 1913-ban
érettségizett.
A
közigazgatási tan­
folyamot Szombat­
helyen 1921-ben
végezte el. Pá­
lyáját mint köz­
igazgatási gyakor­
nok 1913-ban Harsányban kezdte
és onnan vonult
be 1914-ben
harctéri szolgálatra. A világháborút
az orosz és román fronton küz­
dötte végig. Mint tartalékos had­
nagy szerelt le az arany érdem
kereszt, a bronz vitézségi érem, a
hadi emlékérem és a Károly csapat­
kereszt kitüntetésekkel. Leszerelés
után Harsányba került, majd 1923ban Tiszabura helyettes jegyzője,
de még ugyanebben az évben
adóügyi jegyzőnek választják meg.
GYÖKÖS IMRE református iskola
igazgató, Tiszabura. Jászkiséren
született 1891-ben. Debrecenben
végezte el a refor­
mátus tanítókép­
zőt 1910-ben és
ott nyerte el ok­
levelét is. Pályá­
ját
Tiszaburán
mint tanító 1910—
ben kezdte, ahol
értékes pedagógi­
ai működéséért igazgató-tanítónak
nevezték ki. Főparancsnoka az

Önkéntes
Tüzoltótestűletnek
és
igazgatója, egyben felügyelője a
Hangyaszövetkezetnek.
1914-ben
vonult be és az orosz frontra ke­
rült, ahol a következő évben fog­
ságba esett. 1918-ban fogságából
megszökött és sikerült visszaérkez­
nie. Ugyanazon év végén, mint
tartalékos hadnagy szerelt le.
Dr. MÜNZ FRIGYES községi
orvos, v. egyetemi tanársegéd,
Tiszabura. Született Görgényszentimrén
1898-ban.
Középiskoláit a
marosvásárhelyi re­
formátus kollégium­
ban végezte, ahol
1916-ban
érett­
ségizett. Felső isko­
láit a Ferenc József
tudományegyete­
men, Kolozsvárott majd Budapesten
és Szegeden végezte. 1925-ben
szerezte meg diplomáját. 1921-ben
Szegeden az egyetemi bonctani
intézetnél
1927-ig
működött.
Ezután Tiszaburára megy
mint
községi orvos. A község minden
társadalmi, kulturális és szociális
testületében is értékes tevékeny­
séget fejt ki. A világháború alatt
1916-ban vonult be és 1918-ban
mint tartalékos hadnagy szerelt le.
Kitüntetése a másodosztályú ezüst
vitézségi érem és a Károly csapat­
kereszt.
TISZAPÜSPÖKI. A nagy község
még Szent István idejéből eredő régi
község. Nevét a Tiszától és a püs­
pöki birtoktól nyerte. A község az
1695-1720 évek között épült fel a
mostani helyén a Décse parton, ahol
árvizek idején a Tisza mellék ágaival
körülvéve az ellenség ellen is védel­

215

mét kapott. A község a Tisza bal­ ban küzdött. Mint tartalékos főhad­
oldalán, a folyótól másfél kilométer nagy szerelt le és kitüntetései: az
távolságra fekszik. Jelenleg 6538 kát. ezüst Signum Laudis és a bronz
hold területen van, lakosainak száma Signum Laudis a kardokkal, a Ká­
2410 lélek. Iskolája római katholikus roly csapatkereszt, a sebesülési és
5 tantermes 5 tanerős és egy ismétlő a hadi emlékérem. Társadalmi tény­
iskola. Az OFB működése folytán kedései során elnöke a Testneve­
kiosztott 305 házhelyből 200 már lés bizottságának a Lövész egyesü­
beépült. Hősi halottja 72 van, hadi­ letnek, a helyi Rokkant csoportnak,
rokkantja 34 és hadiözvegyeinek az OKH helyi fiókjának, a Hangya­
száma 22. A teljesen vagyontalan szövetkezetnek, főparancsnoka az
és nincstelenek 1100 kát. holdat Önkéntes Tűzoltótestületnek és fő­
kaptak. 1919-ben a község aromán jegyzője a
vármegyei főjegyők
és a magyar kommunisták frontja egyesületének.
közé került, mely alkalommal a
ÁGOPCSA ISTVÁN adóügyi
tüzérség mindkét részről a község jegyző, Tiszapüspöki. Szamosujváépületeiben nagy károkat okozott. ron született 1899 ben. Köz'gazgaLelőtték a templom tornyát is. A
tási
tanfolyamot
Hősök emlékművét 1924-ben emel­
Marosvásárhelyen
ték fel közadakozásból. 1928-ban
végzett 1919-ben
igen szép községi jegyzői lakot
A szilágymegyei
készítettek.
Zsibón jegyzői gya­
JESKÓ JÁNOS községi főjegyző,
kornok 1918-ban,
Tiszapüspöki. Született Tiszaeszlámajd
1920-ban
ron 1889-ben. Középiskoláit Deb­
Fegyvernekre mint
recenben végezte, ahol 1906-ban
segédjegyző ke­
érettségizett, ugyanott végezte a rült. 1921-től adóügyi jegyzője Tisza­
közigazgatási tanfolyamot is 1908- püspöki nagyközségnek. Elnöke a
ban. Kenderesen kezdte meg pályá­ Levente Egyesületnek és a Hitel­
ját mint segédjegyzö 1909-ben és szövetkezet felügyelő bizottságának.
később ugyanott mint adóügyi jegy­
VIEZER JÓZSEF római katholikus
ző 1917-ig működött, 1917-től 1925- esperes plébános, Tiszapüspöki Szü­
ig Kunhegyes közigazgatási jegyzője letett Kompolton 1882-ben. Közép­
volt és 1925-ben került Tiszapüsiskolai tanulmá­
pökire, ahol főjegyzőnek válasz­
nyait Egerben vé­
tották meg. Jeskó János működésé­
gezte és ott sze­
vel a község gazdasági, kulturális
rezte meg 1901—
és szociális fejlődésének előmozdí­
ben
gimnáziumi
tásáért érdemes és értékes tevé­
érettségijét, ugyan­
kenységet fejtett ki és ezért köz­
ott fejezte
be
igazgatási működéséért is a leg­
1905-ben teológiai
nagyobb megbecsülésnek és köz­
tanulmányát. Pá­
tiszteletnek örvend. A világháború­
lyáját Tiszaeszláron 1905-ben mint
ban az orosz és az olasz háború­ káplán kezdte meg. 1907-től Tisza-

216

észiáron, Í917-től Ónodon mint plé­
bános működött. 1926-tól pedig
Tiszapüspöki plébánosa. Kiváló te­
vékenységet fejt ki a hitélet kimélyitése, a község társadalmi, kultu­
rális, valamint gazdasági fejlődésé­
nek érdekében. Irodalmi téren is
szép működést fejt ki. A katholikus
irók Országos Pázmány Egyesületé­
nek rendes, az Egri Egyházmegyei
Irodalmi Egyesületének választmányi
tagja. Önálló művei: „Cipruságak"
(halotti gyászbeszédek), „Földmives
imádságok", Magyarország és a
pápaság". Fővárosi és vidéki lapok­
ban, valamint alkalmi könyvekben
számos verse és cikke jelent meg,
(részben „Tarnaparti József" és
„ezerjó" iró nevek alatt.) Ónodon a
kommün alatt hazafias szellemtől
áthatott, izzó és merészen szóki­
mondó beszédei miatt Lander vörös
katonái őbenne gyanították a vörö­
sök ellen fegyverkező Ónodi ellen­
forradalom szellemi vezérét, amiért
menekülnie és három hétig cseh
megszállás alatt levő területen rej­
tőzködnie kellett. Társadalmi tény­
kedései során jegyzője a rakamazi
kerületnek valamint a középborsodi
kerületnek is, amelynek 1923 bán
esperese lett. Tiszaeszláron a Hitel­
szövetkezet felügy előbizotfságának
elnöke, Ónodon a Hangyaszövetke­
zet és Kath. Olvasókör alapitója.
Tiszapüspökiben ugyanezeknek di­
szelnöke. Jász Nagykun-Szolnok vár­
megye törvényhatósági bizottságá­
nak tagja.
PAFFÉRI ISTVÁN körállatorvos,

Tiszapüspöki. Született Fegyverneken 1900-ban. Középiskoláit a

nagykárolyi piarista főgimnáziumban

a kisújszállási református

és

fő­

gimnáziumban vé­

gezte és ugyanott
tette le érettségi

vizsgáit 1918-ban.
A főiskolát Buda­
pesten járta és ok­
levelét 1926-ban
nyerte el. Pályá­
ját Fegyverneken mint magán­
állatorvos kezdte 1926-ban. A
következő
évben
Tiszapüspöki
községi kőrállatorvosnak, válasz­

tották meg
Katonai szolgálatot
1918-ban és 1921-ben a nemzeti
hadseregnél teljesített.

LAURITÉ GÉZA uradalmi intéző
Tiszapüspöki.

A

szatmármegyei

Erdőd községben született 1889-ben
KözépiskoláitSzatmáron végezte és
ugyanott érettségi­
zett 1907-ben. Gaz­
dasági akadémiát
Kassán végzett és
ott nyerte el a

gazdaliszti okle­
velet. Pályáját mint segédtiszt Bert-

hold

Lipót

uradalmában

1911-ben, ahol a
réséig működött.
rúban

az

kezdte

háború kitö­
A világhábo­

orosz fronton küzdött

és ott esett hadi fogságba. 1918-ban
meqszökött és viszontagságos kö­

rülmények között érkezett

meg

a

háború
idején.
1919
novem­
ber 10-én
mint
zászlós sze­
relt le.

217

zalai FURCSIK AURÉLJA óvónő
Tiszapüspöki.
ban
1893született
Törökszetmiklóson.Iskoláit Nagy­
váradon végezte
és óvónői oklevelét
1911-ben az Imakuláta intézetben

218

riyerté éi. Pályáját a kővetkező
évben Tiszapüspökin kezdte, ahol
a gyermekvédelem és gyermekne­
velés egyik legnagyobb erőssége, a
községben. Eredményes tevékeny­
ségéért általános megbecsülésnek
örvend.

Tiszai alsó járás.
R tiszai alsó járás történetében is számos tragédiái sorakozik és
történetének lapjain a legválságosabb idők szerepelnek. Békés épitő alkotó
és termelő munkája nem nagyon sok volt a járásnak, mert ebben meg­
akadályozták a mongol, a török járások, a rácok pusztításai, a természeti
csapások, melyek mindazt ami a járásban volt elpusztították.
A járás községei, helységei többszőr épültek fel és az egyes hely­
ségek is változtatták helyüket aszerint, hogy a családok hogyan szóródtak

Tissakürt. HÖsÖkszobra.

Tlszaaasi hOslemlék éa leventezáazlő.

szét és hova menekültek. Kunszentmártonba 1700 körül jászkunok tele­
pedtek le, akik nemsokkal letelepedésük után máris menekülni voltak
kénytelenek. Később visszatértek feldúlt otthonaikba és elölről kezdhették
munkájukat, berendezkedésüket.
A járás 43.998 lakossal bir és meglehetősen lassú a népesedési

219

szaporodása. Ázl929-es évi statisztika 5'3 százalékúé érrieíkedést mutat.
Ezt a kis számot részben a rossz anyagi viszonyok és részben a gyer­
mekhalandóság okozza. A járásban ugyanis
nincsen egyke rendszer, de a lakosság sze— ... vwmt |
génysége nagyban hozzájárul nemcsak a
népesedés alakulásához, hanem a közegész­
ségügyi viszonyokra is
A járásnak nincsen kórháza és tizen­
egy községében huszonnégy orvos van. A
legnagyobb népbetegség, a turberkolózis,
amely azonban az országos átlag alatt van és a
halálesetek 7'5 százalékát teszi ki. Főfoglal­
kozásuk a földművelés és szőlőtermelés. A
felekezeti arány a következőképen oszlik
meg : 50 százaléka római katholikus, 25 szá­
zaléka református, 15 százaléka evangélikus
és 10 százaléka egyébb. A járás területén 8000
hold került kiosztás alá. Közoktatásügye lé­
nyegesen javult. A lakosság gazdasági helyzete azonban épen olyan rossz,
mint az országban általában. A forradalmak és a megszállás után állami
hozzájárulás és részben bank kölcsönökmellett megindultak a járás területén
az építkezések és beruházások. Kulturházak, iskolák, lakóházak és hidak
épültek, a községek utakat építettek, köveztek, felállították a községek
hősi halottjainak emlékművét, az .elrekvirált harangokat pótolták, a temp-

Nagyrév. Hősi halottak temetője.
'

Szelevény.
Hősi halottak szobrának leleplezési ünnepsége.

lomokat renoválták, az iskolákat bővítették, artézi kutakat fúrtak és be­
vezették a villanyvilágítást.
A lakosság moralitása kitűnő és nem honosít meg idegen eszmé­
ket, nemzetközi gondolatokat, melyek magyarságának rovására vannak,
hanem erős és nagy hazafiságával viseli a nemzeti terheket.
A birtokok jó elosztódása következtében a sok kisbirtokos cél­
tudatos munkával járul hozzá a magyar mező- és nemzetgazdaság fej­
lesztéséhez. Szőlőtermelése országhirű és jó neve van a tiszazugi gyü­
mölcsnek is. A lakosság öntudatos teherviselése, vasszorgalma biztosítja
a járásnak minden vonatkozású fejlődését és szebb jövőjét.

220

erzsébetvárosi PATRUBÁNY
ISTVÁN főszolgabíró, Tiszaföldvár.
Marosvásárhelyen született 1878-banKözépiskoláit
ugyanott és a jogot
Kolozsvárott vé­
gezte, ahol állam­
tudományi vizsgát
tett le. Pályáját
1902-ben Marostorda vármegyénél
kezdte. 1920-ban
a hüségeskü megtagadása miatt el
kellett hagynia hivatalát és átszökött
Csonka
Magyarországba. Ekkor
vette át a járást, amelynek még ma
is köztiszteletben és közmegbecsü­
lésben álló főszolgabirája. Alkotá­
sait és tevékenységeit a járás életé­
ben látni meg, mely kulturális,
gazdasági és szociális fejlődésének
biztosítékát kapja meg Patrubány
István főszolgabíró vezetésében.
Számos társadalmi intézmény és
egyesület élén fejt ki széleskörű
tevékenységet, melyben többekközött a járás gazdasági helyzeté­
nek javítását és az ifjúságnak erős
hazafias szellemben való nevelését
teremti meg.
AMBRUS KÁROLY tb. főszolga­
bíró, Tiszaföldvár. Az alsófehérmegyei Vízaknán született 1888-ban,
Középiskoláit Nagyszebenben és
Székelyudvarhelyen végezte, majd
a kolozsvári egyetemen jogot halgatott. Pályáját mint közigazgatási
gyakornok 1914 decemberében Dicsőszentmártonban kezdte. 1915 jú­
lius 1-én szülővárosa főjegyzőjévé
választotta meg és ebben a minő­
ségében a polgármester helyettese
volt, itt működött 1918 december
10-ig, amikor is az oláhok elől át­

jött a csonka országba. 1919 janu­
árjában lépett Jász-Nagykun-Szol­
nok vármegye szolgálatába. Előbb
a Jászsági felsőjárásba, majd a Ti­
szai alsójárásban működik. 1921 ok­
tóber 20-án választják meg szolgabirónak, majd 1926 junius 20-tól a
Tiszai alsójárás tb. főszolgabírója.
Ambrus Károly a kommün alatt nem­
zeti magatartása miatt két hónapig
Jászberényben a vörösök foglya volt.
A községek társadalmi életében lel­
kes igyekezettel vesz részt, azonban
a vezető szerepléstől távoltartja
magát.

mérai NAGY GYULA vármegyei
közigazgatási gyakornok, tb szolga­
biró, Tiszaföldvár. Szolnokon szüle­
tett 1904-ben. Kö­
zépiskoláit Szol­
nokon és Mező­
túron, Kecskemé­
ten a jogakadémiát
és
Pécsett
a
tudományegy ete­
met végezte. Pá­
lyáját 1924-ben a
vármegyénél mint alíspáni titkár
kezdte, közigazgatási gyakornokká
1928 bán nevezték ki, a Tiszai
alsó járásba 1929-ben rendelték és
még ugyanebben az évben nevez­
ték ki tiszteletbeli szolgabirónak. A
Tiszai alsó járás rendőri büntetőbirája. A levente ügyeknek elő­
adója és mint ilyen 1500 levente
nevelését intézi.
TISZAFÖLDVÁR. A Tiszai alsó
járásnak székhelye. Az utolsó tiz
esztendő alatt a község úgy lélekszámban,
mint
intézményekben,
valamint a községfejlesztés terén
szép eredményeket mutatott fel. Ma
tizezer lakosa van Tiszaföldvárnak,

221

amelyből hatezer lelket reformátu­
sok, háromezer lelket római kato­
likusok és mintegy ezer lelket az
evangélikusok töltenek ki. Dacára a
három népes hitfelekezetnek a köz­
ség polgársága harmonikus egészet
képez és a község ügyeiben meg­
értő szeretettel és lelkesedéssel
munkálkodnak. Fejlődésére a leg­
nagyobb kihatással a villanyvilágitás
bevezetése volt. 1925-től számítódik
a község villamosítása. Rz áram­
szolgáltatást kezdetben Szolnoktól,
majd újabban Salgótarjánból kapja.
A község tartja fenn az állami
polgári fiú és leány iskolát' négy
esztendő óta. Természetesen csak
a dologi kiadásokat illetőleg, mert
a tanárokat az állam fizeti. R közel
jövőben egyébként állami hozzájá­
rulással a polgári iskolának akar a
község megfelelő épületet emelni.
A közelmúltban állami segítséggel
kéttantermes és tanítói lakással el­
látott új népiskola épült. Ugyancsak
három külterületi iskolához építettek
hozzá egy egy tantermet a tanköte­
lesek szaporodása miatt. 1929-ben
renoválták és részben átalakították
a református templomot. Tiszaföldvár belterületén nyolcszázötven mé­
teres főút létesült. Tervbe van véve
továbbá a belterületen a betonjár­
dák létesítése is. A község kultu­
rális élete is jelentős fejlődésen
ment keresztül. Az iskolánkivűli
Népművelés eredményes munkát
mutat fel. Az utóbbi időben alakult
a Népkör, amely saját épületében
végzi nemes működését. Az újabban
alakult Szöllöbeli Dalkör pedig már
a legközelebbi időben óhajt szék­
házat építtetni. Tiszaföldvár tízéves
történetéhez tartozik végül az OFB

222

által sikeresen lefolytatott két akció,
amelynek során 643 kiosztott ház­
helyből eddig 300 felépült, valamint
3000 katasztrális hold parcellázta­
tott fel a nincstelenek és törpebir­
tokosok között. A polgárság között
erős mozgalom indult, hogy az
egyre izmosabbá fejlődő nagyköz­
ség járásbírósághoz jusson.
CSONTOS KÁLMÁN, Tiszaföld­
vár főjegyzője. Turkevén született
1885-ban. Gimnáziumi érettségit
Hódmezővásárhelyen
tett,
majd
1908-ban Debrecenben a jegyzői
tanfonyamon oklevelet nyert. Mint
segédjegyző 1908-ban Tiszaföldvá­
ron kezdte pályáját, ahonnan Tiszakürtre, majd mint önálló közigazga­
tási
jegyző
Törökszentmiklósra
került. Innen 1913-ban mint főjegyző
visszakerült Tiszakürtre, ahol 1918
végéig működött. 1919-ben Ken­
deresen lett helyettes jegyző, mig
végül 1920-ban jött mai állomás­
helyére, Tiszaföldvárra, ahol egy­
hangúlag a község főjegyzőjévé
választották. A Vármegyei Jegyzői
Egyesület alelnöke, az Országos
Jegyzői Arvaház Egyesület igazgató­
sági és az Országos Jegyzői egyesület
választmányi tagja. Irodalmi téren is
jelentős működést folytat, eddig
három megjelent verses kötetével
aratott szép sikert. Alapitója és azóta
is felelős szerkesztője a „Tiszaföld­
vár és Vidéke" cimü újságnak.
LAPU BERTALAN adóügyi jegy­
ző, Tiszaföldvár. 1888-ban született
Tiszaföldváron. Atyja és nagyatyja
évtizedeken
keresztül a község
jegyzői voltak. Középiskoláit Szen­
tesen végezte, majd a jegyzői tan­
folyamon,
Budapesten 1911-ben
nyert oklevelet. Pályáját, mint gya­

kornok 1909-ben szülőhelyén kezdte,
ahol azóta is egyhuzamban a világ­
háború megszakításával működik.
1914 óta megvá­
lasztott
adóügyi
jegyző. A világ­
háború kitörésekor
katonai szolgálat­
ra bevonult. Hu­
szonnyolc hónapot
töltött a szerb,
orosz és az olasz
frontokon. Kétszer sebesült, egy
alkalommal karlövést, majd később
a jobb lábán kézigránát sérülést
szenvedett. Károly csapatkeresztje
és sebesülési érme van. Mint
póttartalékos vonult be, mint tar­
talékos hadnagy szerelt le 1918
novemberében. Kizárólag a község
adóügyeivel foglalkozik és azoknak
biztos ügymenete elsősorban az ő
érdeme.
DOMOKOS SÁNDOR állami pol­
gári iskolai igazgató Tiszaföldvár.
Nagyenyeden született 1892-ben és
ugyanott végezte a tanítóképzőt
1911-ben a polgári iskolai tanár­
képzőt Budapesten 1914-ben vé­
gezte. Pályáját a nagyenyedi refor­
mátus tanitóköpzőnél, mint helyet­
tes tanár kezdte, ahol 1919-ig mű­
ködött. Azután Szentesen tanított,
majd Tiszaföldváron a kultuszmi­
niszter megbízásából megszervezte
a polgári Iskolát 1926-ban és azóta
annak igazgatója. Disztagja a szé­
kely Főiskolai hallgatók egyesüle­
tének, elnöke
a
Polgári Cél­
lövő Egyesületnek, református egy­
háztanácsos és még számos társadalmi
és kulturális egyesület vezető tagja és
pártfogója. Élénk irodalmi tevékeny
séget fejtett ki, minta Csongrádmeggei

Hírlap
szerkesztő
munkatársa.
1914-ben vonult be és az orosz
fronton küzdött 1916-ig. amikor
szervi baja miatt rokkantnak minő­
sítették és felmentették további
katonai szolgálat alól.

SOÓS
JÓZSEF állami elemi
iskolai igazgató, Tiszaföldvár. Kő­
kösön született Háromszékmegyében. Középiskolai
tanulmányait a sep­
siszentgyörgyi re­
formátus gimnázi­
umban és Déván az
állami tanítóképzőt
végezte 1908-ban.
Pályáját a dévai
állami
tanítókép­
zőben, mint nevelő kezdte, majd
1919-től Hunyadmegyében Lapos­
nyakon, mint igazgató-tanitó mű­
ködött. Ugyanebben az évben Jászárokszállásra ment és 1920-ban
Tiszaföldvárra került. Igazgatója az
Iparostanonciskolának, főoktatója a
Levente Egyesületnek, titkára a
helyi Céllövő Egyesületnek, ügy­
vezető elnöke a helyi népművelési
bizottságnak, elnöke a járási tanítói
egyesületnek, alelnöke a Vármegyei
Általános
Tanítói
Egyesületnek,

tagja az Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságnak, a Magyar Országos
Tanítók Eötvös alapjának és munka­
társa a vármegyei
népművelési
Szaklapnak. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és az orosz
fronton harcolt, de 1916-ban sebe­

sülése és szervi szívbaja miatt
szabadságolták. Kitüntetései: a bronz
vitézségi érem, a Károly csapat­
kereszt, a sebesülési és a háborús
emlékérem.

223

SIKOLYA ALBERT állami elemi
iskolai tanító, a Tiszaföldvár és
Vidéke hetilap szerkesztő munkatár­
sa, Tiszaföldvár. Gencsen született
1887-ben. Tanulmányait Debrecen­
ben 1907-ben, az állami tanítókép­
zőben végezte pályáját, Alsójózsán
kezdte 1907-ben ahol a református
iskolánál tanitolt, majd 1920-ban
Zemplénmegyéből a megszállás miatt
menekülni volt kénytelen és akkor
került Tiszaföldvárra, ahol ma is
egyik legértékesebb tagja a járási
székhely tanítói karának. Tagja a
vármegye törvényhatósági bizott­
ságának, a községi képviselőtestü­
letnek, presbitere a református egy­
háznak, a nemzeti munkavédelem
vezetője, titkára a MfiNSZ-nak és
a Faluszövetségnek, elnöke az Ipa­
ros Dalkörnek, jegyzője az Ipartes­
tületnek, főoktatója a Levente Egye­
sületnek és még számos egyesület
vezető és pártoló tagja.
KISS
KÁLMÁN
evangélikus
kántortanitó, Tiszaföldvár. Lovászpatonán született 1890-ben. Tanul­
mányait Eperje­
sen és Pápán vé­
gezte a tanító­
képzővel
1910—
ben. Pályáját szü­
lőhelyén
kezde
1911-ben
ahol
négy
majd Lédött,
1918bénybe választották
bán Tiszaföldvárra került. Hiva­
tásán kívül karnagya a tiszaföldvári Dalegyletnek tagja a helyi
Lövész Egyesületnek, a Kaszinónak
vezető tagja és értékes előadáso­
kat tart az iskolánkivüli Népművelés
keretében. Több társadalmi és szo­
ciális egyesület tagja.

224

CIBAKHÁZA A község néhai
Cibak Imre nagyváradi püspök tu­
lajdona volt, akit 1514 ben Gritty
Alajos meggyilkoltatott. A község
valamikor nagy mezőváros volt, de
részben gazdasági és politikai, va­
lamint egyébb okoknál fogva vissza­
fejlődött. 1849-ben a község és
környező területe több ütközet szín­
helye volt. Egy éjszakát Kussuth
Lajos is töltött a községben és ez
alkalommal a mai csendőrlaktányában tartózkodott. A szabadság har­
cok emlékét egy szép emlék mű
őrzi. Mint valami közigazgatási
mostoha gyermek állandóan mel­
lőzik a községet és amúgy is su'yos
anyagi helyzete csak gyorsította
visszafejlődését. Ez a folyamat azon­
ban a lakosság, de különösen a
község vezetőségének fáradhatatlan
munkája következtében megállóit és
bizonyos vonatkozásokban már igen
szép javulás is tapasztalható 1921
óta kőutakat építettek, bevezették a
villanyvilágítást állat és vásárteret
létesítettek és elkészítették a hő­
sök ligetét. A Stefánia Nőszö­
vetség felállittásával az anya és
csecsemő védelem is biztosíttatott A
köszég középületei renoválására és
egyébb újabb építkezésekre egyen­
lőre nincsen meg a szükséges tőke
de, úgy a főjegyző, mint a község
vezetősége oda irányítják minden
ténykedésüket, hogy a község gaz­
dasági, szociális, kulturális fejlődé­
sét előmozdilsák anélkül, hogy a
lakosság legminimálisabb teher vi­
selését igénybe vegyék.
Dr. SZEBERÉNYI GYULA ny.
miniszteri titkár főjegyző, Cibakháza.
Békéscsabán született 1875 ben. A
szarvasi gimnáziumban 1895-ben

érettségizett és a kolozsvári tudo­
mányegyetemen 1901-ben avatták
az
államtudományok doktorává.
Pályáját mint Bácsbodrog vármegyei
közigazgatási gyakornok kezdte, 8hol
később mint szolgabiró működött.
1909-től, 1921-ig volt Budapesten
a belügyminisztériumban mint mi­
niszteri titkár és onnan vá'asztották
meg a községbe főjegyzőnek, ahol
értékes közigazgatási tevékenységet
fejt ki. Számos helyi egyesületnek
tagja és pártolója, valamint vezetője
is, melyeken keresztül szintén a
község mindenvonatkozásu fejlődését
tartja ténykedéseinél szeme előtt. A
háború alatt mint Szolnok várme­
gyei főispáni titkár közszolgálati
érdekből fel volt mentve katonai
szolgálat alól.
néhai Dr. TÁNCZOS MIKLÓS
nyugalmazott
táblabiró, ügyvéd,
kormányfőtanácsos, Cibakháza. Bu­
dapesten született 1867-ben. Ugyan­
ott végezte a piaristáknál gimnázimi
tanulmányait, majd a Pázmány Péter
tudományegyetem jogi fakultását.
1883-ban nyert bírói
oklevelet.
Pályáját Budapesten kezdte és a
királyi törvényszéken, mint joggya­
kornok működött. A szolnoki tör­
vényszéken albirói beosztást nyert
1896-ban. Kitűnő pályáját Kunszenmártonban folytatta, ahol vezető
járásbiró, majd később táblabiró
volt. 1921-ben saját kérelmére
nyugdíjazták. Nyugdíjazása után
Cibakházán ügyvédi irodát nyitott
és 1924-ben közérdekű munkássá­
gáért és eredményekben gazdag
tevékenységéért a kormányfőtaná­
csosi címet nyerte el. Társadalmi
ténykedése során számos szociális,
kulturális és gazdasági egyesületnek,

15

testületnek és intézménynek volt a
vezetője, a tagja, áldozatra kész
pártolója. A
világháború idején
egyedül vezette a kunszentmártoni
járásbiróságot és olyan széleskörű
fáradhatatlan tevékenységet fejtett
ki, úgy hivatásában, mint közéleti
téren, hogy nyugdíjba vonulása
alkalmával a kormányzó kitüntető
elismerésben részesítette. Mindenben
Cibakháza
fejlődését és jólétét
igyekezett szolgálni és ezen mun­
kája közepette halt meg 1925-ben
év május hó 14-én. A cibakházi
temetőben helyezte családja örök
nyugalomba.
Dr. KOVÁCS GÉZA körorvos,
Cibakháza. Született 1897-ben Tiszaföldvárott. Gimnáziumi tanulmá­
nyait Szolnokon és Szarvason, a
Pázmány Péter tudományegyetemen
orvosi fakultását Budapesten 1922ben végezte. A következő évben
már a szolnoki közkórház alorvosa
lett és ott 1927-ig működött. Cibak­
házán és Nagyréven, mint kitűnő
belgyógyász működött. Vezető fő­
orvosa a Stefánia Nőszövetség anya
és csecsemövédő intézetének. Nagy
tudással
és
lelkiismeretességgel
gyakorolt hivatásán kivül elnöke a
magyar Vöröskereszt Egylet cibak­
házi fiókjának és a római katholikus
egyháztanács tagja. A világháború
során 1915-ben vonult be katonai
szolgálatra és az olasz harctéren
küzdött 1918-ig. Mint tartalékos
zászlós szerelt le, a bronz vitézségi
éremmel.
Dr. ATLASZ DEZSÓ orvos,
Cibakháza. Szikszón született 1901ben. Középiskoláit Egerben végezte
és egyetemi tanulmányait a pécsi
Erzsébet királyné egyelem orvosi

225

fakultásán folytatta és ugyanott
avatták doktorrá is 1927-ben. Pályá­
ját ugyanabban az évben kezdte
Egerben és 1929 óta van Cibak­
házán. Hivatásában kifejtett értékes
és érdemes működéséért nagy köz­
szeretetnek
örvend.
Társadalmi
tevékenységében tagja az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak, a
Kaszinónak, valamint más testüle­
teknek is, de a testnevelés terén is
hathatósan működik közre. A világ­
háborúban
nem
vett részt, de
édesatyja negyvenegy havi frontszojgálattal védte meg a haza
érdekeit.
VASS LAJOS RUDOLF állami
tanító, Cibakháza. Kőtelken született
1872-ben. Tanulmányainak elvégzéze után 1891től kezdte meg
működését Izsá­
kon, majd Szajol
és Szolnok voltak
működésének to­
vábbi állomásai.
Czibakházán 1894
óta tanít és Ci­
bakházának egyik legnagyobb pe­
dagógiai erőssége. Nagy lelkiisme­
retességgel végezett hivatásán kívül
páratlan széleskörű és értékes tár­
sadalmi tevékenységet fejt ki, mely­
ben Czibakháza minden vonatko­
zású fejlődését szolgálja. Ö alapí­
totta a helyi tűzoltóságot már 1900ban, melynek azóta is parancsnoka.
15 évig volt előadója a Magyar
Országos Tűzoltó Szövetségnek,
1900-tól járási, majd 1925-től pedig
a vármegye tűzrendészeti felügye­
lője. A járásnak faiskolai felügyelője
volt 29 éven keresztül. Ügyvezető
elnöke a Levente Egyesületnek,

226

elnöke a Sport Egyletnek, a Nép­
művelési bizottságnak és elnök­
igazgatója a Hangya Fogyasztási
Szövetkezetnek.
Hosszú éveken
keresztül volt vezetője a nemzeti
munkavédelem helyi szervezetének.
Hatósági biztosa az Ipartestületnek
és tagja a Testnevelési Bizottság­
nak, egyik részes megalapítója a
Tűzoltótestületi dalkarnak, a mű­
kedvelő egyletnek és a Kaszinó
egyesületnek. Eredményekben gaz­
dag, értékes közéleti munkásságáért
általános köztiszteletben van része
és számos kitüntető és elismerő
oklevelet nyert.
felsőpulyai
SOMOGYI LAJOS
gyógyszerész, Cibakháza. Tenkén
született 1901-ben. Középiskoláit a
nagyváradi
pre­
montreieknél,
a
budapesti érseki,
majd a budapesti
kegyesrendi
fő­
gimnáziumban vé­
gezte. Gyógysze­
rész oklevelét a
budapesti
Páz­
mány Péter tudományegyetemen
szerezte meg 1923-ban. Pályáját,
mint gyakornok 1918-ban kezdte el.
Budapesten, majd Szarvason
működött. Cibakházán 1929 óta van.
Társadalmi és kulturális köztevé­
kenységében számos egyesület tagja
és különösen lelkes pártfogója min­
den hazafias irányú mozgalomnak.
A háború után a székely hadosz­
tályban teljesített szolgálatot és
ennek következtében az oláhok
1919 áprilisától 1921 év március
13-ig internálták.
BITÓ FERENC igazgató- főmérnök,
Cibakháza. Tápén született 1889-r

ben. Középiskoláit Szegeden 1908- fronton fogságba esett, ahonnan
ban, a műegyetemet
1912 ben csak 1920-bán, Vladivosztok.Sanghai,
végezte Budapesten és ott szerezte Colombo, Dzsibuti (Afrika), Suér,
meg mérnöki oklevelét is. Még Port-Said, Triest érintésével 40 napi
abban az évben mint állami folyam­
hajózás után tért vissza.
mérnök kezdte meg működését
KOCSIS JÁNOS uradalmi intéző,
Szegeden, majd Nagyengeden, Szol­ Cibakháza. Kovácsházán született
nokon teljesített közszolgálatot és 1881-ben. A gazdasági iskolát Hód­
1929 óta van Cibakházán, ahol az
mezővásárhelyen
Armentesítő
társulat
igazgató­
végezte 1889-benfőmérnöke. Hivatásán kívül társa­
Pályáját Istvánffy
dalmi téren is szolgálja Cibakáza
Béla aradmegyei
kulturális és gazdasági érdekeit.
uradalmában kezd­
Elnöke a római katholikus Egyház­
te meg, mint gaz­
községnek, a Polgári Lövész Egy­
dasági írnok, ké­
letnek, valamint vezetője és párt­
sőbb mint ispán
fogója több egyesületnek. A világ­
18 évig működött
Sváb Gyula uradalmában, ahol 1926
háború kitörésekor 1914 ben vonult
óta uradalmi intéző. Érdemekben
be katonai szolgálatra és a szerb
majd az orosz harctéren küzdött, gazdag tevékenységének 25 éves
ahol a következő évben fogságba jubileumát, melyet jelenlegi műkö­
esett és csak 1921-ben térhetett dési helyén 1931 év április hó 1-én
vissza.
fogja megünnepelni. 1914 ben vonult
KONKOLY THEGE GÉZA oki. be katonai szolgálatra, de a követ­
gazda, ármentesítő társulat pénztár­ kező évben felmentették. A kommün
noka, Cibakháza. Született Szobon és a román megszállás alatt sikerült
1888-ban. A gazdasági akadémiát megóvni a vezetése alatt álló bir­
tokot minden nagyobb károsodástól.
1908-ban Kassán végezte és ugyan­
akkor nyerte el oklevelét is. Pályá­ Fia — János a Nemzeti hadsereg­
ját mint gazdasági segédtiszt kezdte ben teljesít egyéves önkéntesi szol­
el a Bagi gazdaságban Tópart gálatot.
pusztán 1909-ben, ahol 1911-ig
id. JANERNIK IMRE rézműves
működött. 1912-ig Rudnay Béla mester, ipartestületi elnök, Cibak­
hontzsemberi gazdaságában, 1913-ig háza. Ugyanott született 1872-ben.
a nyitramegyei gazdasági egyesület­ Iskolai tanulmányait 1885-ben vé­
nél és 1913 tói a cibakházai Sár­
gezte. A szabadságharcot végig küz­
szegi gazdaságban működött. 1921 dött édasapja műhelyében tanulta
óta van a helyi ármentesítő társu­ mesterségét, melyet az ország kü­
latnál, melynek pénztárnoka. Köz­ lönböző részeibe való működése
életi tevékenységet is fejt ki és után 1906-ban átvett és felvirá­
több helyi ^egyesület vezető és goztatott. Széleskörű
társadalmi
pártoló tagja, 1914-ben vonult be munkásságot is fejt ki. Az egykori
katonai szolgálatra mint tart, zászlós ipartestületnek ptnztárnoka, jegy­
és még abban az évben az orosz zője és elnöke volt. Mikor az ipar­
15’

227

társulatot 1925-ben ipartestületté
szervezték át elnökévé választot­
ták. Rz Önkéntes Tűzoltó Egye­
sületnek 35 éven át szertárosa és
25 éve tagja a képviselőtestületnek.
Érdemekben gazdag közéleti mű­
ködéséért számtalan elismerésben
és kitüntetésben volt része.
MÁTYÁS DEZSŐ üzletvezető
Cibakháza.
Szolnokon
született
1905-ben. Ugyanott végezte keres­
kedelmi iskoláját és 1923-ban érett­
ségizett, Pályáját Szolnokon kezdte
az alföldi fakereskedelem egyik
legnagyobb vállalatánál, mint fa­
telep vezető, majd Skála Béla
vállalatánál folytatta nagy szaktu­
dásról tanúskodó működését. Tár­
sadalmi ténykedéseiben szeme előtt
tartja Cibakháza kulturális és szo­
ciális, valamint gazdasági fejlődé­
sét, mert ezeket a célokat szol­
gáló helyi egyesületeknek és testü­
leteknek tagja, illetve pártfogója.
HOVANYECZ LÁSZLÓ malom­
vezető, Cibakháza. Ugyanott szüle­
tett 1872-ben. Iskoláit Cibakházán
és Békéscsabán az alsó ipariskolát
végezte. Budapesten gépészeti szak­
tanfolyamot hallgatott. Pályáját Bu­
dapesten a Máv. gépgyárban kezdte
el, ahol már fiatalon mint csoport­
vezető működött hat éven keresz­
tül. Ujkécskén malom vezető volt
1907-ben, de még ugyanebben az
évben a tiszaalpári malom igazga­
tójává nevezték ki és ebben a mi­
nőségben 1911-ig ténykedett. Hovanyecz Tamás és társai gőz­
malomnak szintén igazgatója volt,
majd a háború éveiben okleveles
állambiztossági megbízott volt. 1922
óta birtokán gazdálkodik. Értékes
társadalmi működését általános köz­

228

tisztelettel kisérik. Nevéhez fűződik
az ipartestület újjászervezése ahová
1914-ben ipartársulati elnöknek
választották meg. Az átszervezés
nehéz munkái u.tán elnöki megbíza­
tását visszaadta a testületnek. A
háború alatt a helyi és a környéki
közellátás terén Is érdemeket szer­
zett. 1917 óta tagja a községi kép­
viselőtestületnek, a román meg­
szállás ideje alatt pedig a község
első tanácsosa és helyettes bírája
volt.
PAPP ILLÉS kéményseprő mes­
ter, Cibakháza. Született Bácsszenttamáson 1870-ben. Iskolai tanulmá­
nyait ugyanott végezte el. Tizenkétéves korában kezdte el mesterségét.
Felszabadulása után mint segéd
Szabadkán, Zomborban, Makón,
Kecskeméten, Szegeden és Buda­
pesten működött. 1906 óta van Cibak­
házán mint önálló kéményseprő mes­
ter, ahol értékes társadalmi tevé­
kenységet fejt ki. Órparancsnoka az
Önkéntes Tűzoltó Testületnek és
pártoló tagja a 48-as körnek. 1916ban vonult be katonai szolgálatra és
1917 év végén felmentéssel szerelt
le. Múltja mozgalmas életről tesz
tanúságot. 1903-ban zarándoklattal
járt a pápánál, az óbudai Legényegyletnek elnöke volt, Kecskeméten
a tűzhalálból mentett meg egy em­
bert saját életének kockáztatásával,
tűzoltói ténykedéséért királyi elis­
merést kapott.
NAGYRÉV. A helység már a XVI.
század elején fennállott. A törökök
kiverésénél azonban menekülésük­
ben elpusztították a községet. A
község 1748-ban kétharmad rész­
ben Vajda László tulajdona volt,
aki áruba bocsájtotta egy német ne-

Élesnek. Á szabadságharc idején á
község lakossága hősiesen küzdött
a község környékén lezajlott har­
cokban. A világháború utáni időkben
építkezések indultak meg és igy
1927-ben községi tanyai iskolát
épitfettek, 1929-ben lelkész lakta­
nyát és renoválták az Olvasó kört
is. A hősi halottak emlékművét
ugyanebben az évben állították fel,
vitéz MOLNÁR GYULA főjegyző,
Nagyrév. Köröstarcsán született 1893ban. Középiskoláit 1911-ben Kassán
és a közigazga­
tási
tanfolyamot
1914 ben végezte.
Pályáját 1911-ben
Monostorpályiban
kezdte meg, mint
jegyzői gyakornok,
majd a Szárazbereki körjegyzőség­
nél működött 1914-ig, amikor ka­
tonai szolgálatra vonult be. A szerb,
olasz és orosz frontokon küzdött
1918-ig. Kitüntetései: a Signum Laudis, a nagyezüst vitézségi érem, a
Károly csapatkereszt, a hadi emlék­
érem és a sebesülési érem. Lesze­
relése után Köröstarcsa helyettes
adóügyi jegyzője lett. 1926 bán avat­
ták vitézzé és 1928-ban választot­
ták meg főjegyzőnek. Elnöke a
Testnevelési Bizottságnak, az Ol­
vasó Körnek és az önkéntes Tűzoltó
Egyesületnek.
SONYÁK JÓZSEF református
kántor-fanitó, Nagyrév. Debrecenben
született 1893-ban. Ugyanott végezte
középiskoláit, valamint ott szerezte
meg tanítói oklevelét is. Pályáját
Györteleken kezdte 1920-ban mint
tanító és onnan hívták meg 1929ben a nagyrévi református elemi

iskola vezető tanítójának. Égyik meg­
alapítója a nagyrévi református Dal­
körnek, amelynek ma karnagya,
ügyvezető elnöke a Népművelési
Bizottságnak is. 1914 ben vonult be
katonai szolgálatra és az olasz fron­
tokon összesen 36 hónapig küzdött.
1918-ban orosz fogságba esett és
csak 1919 év végén került haza.
Kitüntetései: a nagyezüsl és a bronz
vitézségi érem a Károly csapatke­
reszttel.
LENGYEL JÁNOS postamester,
Nagyrév. Csatáron született 1892ben. Tanulmányait Mezőberényben,
valamint középis­
koláit Nagyrőczén
végezte 1912-ben.
Pályáját Kisterenyén kezdte mega
kisegítő postahi­
vatalban, majd többekközött Nagyrő­
czén, Aradon és
Szegeden működött, végül 1929-ben
került Nagyrévre, ahol azóta is mű­
ködik. Társadalmi tevékenysége so­
rán számos előadást tartott az Is­
kolánkivüli Népművelés keretében,
főtitkára a Polgári Lövész Egylet­
nek és tagja más testületnek is.
RABB SÁNDOR kisbirtokos, a
Hangya Fogyasztási Szövetkezet
pénztárnoka, Nagyrév. Tiszakürtön
született 1884-ben. Tánulmányait
Nagyréven 1896-ban fejezte be. Ta­
nulmányainak elvégzése után rövi­
desen szüleivel gazdálkodott. 1921
óta a Hangya Szövetkezet pénztár­
noka és 1925 óta községi közgyám.
Tagja a községi képviselőtestület­
nek, az Olvasó Körnek, pénztárnoka
az Artézi Kút Társaságnak és hat
éven keresztül községi pénztárnok
is volt,

229

ERÖEI GÁBOR hentes- és mé­

sát Budapesten végezte és 1913-ban
száros, Nagyrév. Ugyanott született szerezte meg diplomáját. Pályáját
1879-ben. Tanulmányait 1891-ben Budapesten 1912-ben, mint alorvos
kezdte meg a Rókus kórházban
végezte. Szakmá­ és 1918—tói Tiszakürtön, mint kőr­
ját 1894-ben ta­
orvos működik.
nulta ki és azután
gróf BOLZA JÓZSEF földbirtokos,
tizenhatéves ko­
Tiszakürt. Szarvason született 1853rában önállóan ve­ ban.
Középiskolai
tanulmányait
zetett
üzletet.
Budapesten a
1914 ben vonult
piaris ták n á I, a
be frontszolgálat­
gazdasági akadé­
ra. de 1917-ben
miát Németország­
mint gazdálkodót és családfenntar­
ban 1875-ben vé­
tót felmentették. Hat éven keresz­
gezte. 1876 óta
tül volt tagja a városi elöljáróság­
vezeti
a
saját
nak, a községi képviselőtestületnek
birtokát. Védnöke
és tagja még az Olvasókörnek és a
a Levente Egye­
Lövész Egyletnek.
sületnek és tagja a Megyei Gazda­
MÁTHÉSÁNDOR főjegyző, Tisza sági Egyesületnek, az Országos
kürt. 1886-ban született és közép­ Gazdasági
Egyesületnek
és a
iskolai tanulmányait 1904-ben és a Katholikus egyháztanácsnak tagja.
jegyzői tanfolya­ Értékes társadalmi ténykedéséért és
mot 1907-ben vé­ a község fejlődéséért kifejtett tény­
gezte Marosvásár­
kedéseiért általános köztiszteletben
helyen.
Pályáját részesül.
Rosipeczen 1907BECH EMIL gyógyszerész, Tisza­
ben, mint segéd­
kürt. 1890-ben Kompolton született.
jegyző kezdte el,
Középiskolai tanulmányait Egerben
majd Mezőbárány­
és
Budapesten
ban és Mezc1898-ban,az egyecsáváson működött. 1921 óta fő­
te net Budapesten
jegyzője Tiszakürtnek. Társadalmi
végezte és gyógy­
működése során elnöke a Levente
szerészi oklevelét
Egyesületnek, a Tűzoltó Egyesület­
1913-ban szerezle
nek, ügyvezető igazgatója a Községi
meg. Pályáját Ká­
Takarékpénztárnak, tagja a vár­
lón kezdte, mint
megye törvényhalósági bizottságá­
gyakornok, majd
nak, diszelnöke a Faluszövetség­
1918-tól, mint önálló gyógyszerész
nek és alelnöke a községi Iskola­
működött, 1922-től Alagon és 1925széknek.
től Budapesten volt. 1927 óta mű­
Dr. BULCSU GÉZA kőrorvos1
ködik Tiszakürtön, ahol választ­
Tiszakflrt Nagyszécsényben szüle­
mányi tagja a helybeli társas kör­
tett 1885-ben. A református fő­
gimnáziumot Mezőtúron 1900-ban, nek, tagja a Céllövő Egyletnek és
a tudományegyetem orvosi fakultá­ pártfogója a hazafias társadalmi és

230

Szociális mozgalmaknak. 1914—ben
vonult be katonai szolgálatra és
1918 év elején mint nélkülözhetet­
lent szabadságolták, mert a község
gyógyszerész nélkül állott. A hadügy­
minisztérium katonai gyógyszerészi
szolgálatáért elismeréssel tüntette ki.
BORIS FERENC igazgató tanító,
Tiszák űrt. Törökszentmiklóson szüle­
tett 1898-ban. A tanítóképzőt 1913—
bán Debrecenben végezte. Pályáját
ugyanabban az évben Bihartordán,
mint tanító kezdte el, de 1914-ben
Tiszakürlre
került,
ahol
mint
igazgató-tanitó a község pedagógiai
erőssége.
Karnagya a Levente
Dalárdának,
református
kántor,
segédtisztje a Tűzoltó Testületnek,
tagja a községi képviselőtestület­
nek, a vármegyei
Testnevelési
Bizottságnak, a Nemzeti Munka­
védelemnek, református presbiter,
a Polgári Lövész Egyesület szám­
vizsgáló bizottságának elnöke és
elnöke a Levente Egyesületnek. A
világháború során 1914-ben vonult
be és az orosz, albán és román
frontokon küzdötte végig a világ­
háborút.
HEGEDŰS IMRE m. kir. pénzügy­
őri szemlézz, Tiszakürt. Békésszentandráson születelt 1895-ben és
középiskoláit
ugyanott, valamint
Budapesten végezte. Pályáját 1913ban Mezőtúron mint vigyázó kezdte
17 éves korában és már 1916-ban
Törökszentmiklóson
fővigyázónak
nevezték ki. 1921-ben szemlész
lett. Hegedűs Imre, mint egyszerű
polgári család gyermeke küzdötte
fel
magát önképzettségéve! és
fegyelmezettségével. Mint kitűnő
szakember számtalan elismeréssel
és igy a pénzügyminisztérium ki­
tüntető elismerésével is bir.

GACHAL SÁNDOR főjegyző,
Tiszaug.
Tiszafüreden
született
1883-ban. Középiskoláit Iglón 1901ben, a közigazgatási tanfolyamot
1908-ban végezte. Működését Tisza­
füreden 1902 ben kezdte el, majd
Dunaszerdahelyen és Hidaskürtön,
végül Bugyi községben működött.
1916-ban választották meg Tiszaugon, melynek azóta is főjegyzője.
Társadalmi működésében igazgatója
a Fogyasztási Szövetkezetnek és
parancsnoka a Tűzoltó Testületnek.
A világháború kitörésekor 1914-ben
vonult be, de 1916 bán hivatali
érdekből a katonai szolgálat alól
felmentették.
DÓMJÁN JÓZSEF református
kántortanitó, Tiszaug. Decsházán
született 1879-ben. Középiskoláit
Zilahon, az állami
tanítóképzőt Eper­
jesen végezte
1905- ben. Pályá­
ját a zemplénmegyei Golok köz­
ségben, mint ta­
nító kezdte meg
1906- ban. 1920tól a tiszaugi református egyház­
községhez vezető tanítónak válasz­
tották meg. Karnagya a dalárdának,
tagja a képviselőtestületnek és min­
den ténykedésében a község gaz­
dasági, kulturális és szociális fejlő­
dését szolgálja. A református temp­
lom felépítésénél önzetlen tevé­
kenységével komoly érdemeket szer­
zett magának.
MERTZ GYULÁNÉ dr. orvos,
Tiszaug. Kisjenőn született 1896—
bán. Középiskoláit és az egyetemet
Budapesten
végezte és ott avat­
ták 1922-ben doktorrá. Pályáját Bé­

231

késcsabán a városi közkórházban
kezdte, ahol 1926tól 1928 ig mű­
ködött, majd Tiszakürtre ment át.
1929 óta van Tiszaugon, ahol ér­
tékes működéséért
és kitűnő szakkép­
zettségéért általá­
nos köztiszteletnek örvend.

Íá73-ban. Tanulmányait Szarvásött
és Szegeden, a gazdasági iskolát
Debrecenben 1889 ben
végezte.
1920—ig nagybátyja birtokán műkö­
dött, majd önállóan gazdálkodott
saját és bérelt birtokán. Társadalmi
működése során pártoló tagja a
Tűzoltó Egyesületnek éspénzfárnoka
a Lövész Egyesületnek.
LÉVAI JÁNOS gadálkodó, refor­
mátus egyház presbitere, községi
gyám, Tiszaug. Ugyanott született
1886-ban, Iskoláit
szülőhelyén
vé­
gezte. 1909 óta
önnállóan gazdál­
kodik és inten­
ziven foglakozik
a
méhészettel.
Pénztárnoka
a
tiszazugi Hitelszö­
vetkezetnek. A világháború idején
mint nélkülözhetetlent a katonai
szolgálat alól felmentették.
KROYER
FERENC okleveles
gazdatiszt, Tiszaug. Vulkapordányban született 1890-ben. Középisko­
láit a soproni gimnáziumban 1911ben, a gazdasági akadémiát Magyar­
óváron 1914-ben végezte. Műkö­
dését a zinfalvi cukorgyárnál, mint
segédtiszt kezdte, majd működésének
több állomása után 1923-ban csi­
csópolyáni Sleer Ferenc tiszaugi
gazdaságában lett intéző, ahol még
ma is működik. Tagja a Polgári
Lővészegyletnek. A kommün alatt
erősen hazafias magatartásáért a
kommunisták elfogták és csak nehe­
zen sikerült megszabadulnia.

csicsópolyáni STEER FERENC
földbirtokos, volt kabinetirodai tit­
kár, Tiszaug. Kassán született 1875ben. Középiskoláit
1892-ben, egye­
temi tanulmányait
1896 bán végezte.
Pályáját a belügy­
minisztériumban,
mint
miniszteri
segédfogalmazó
kezdte 1896 bán
és onnan 1901 ben Bécsbe ment a
kabinetirodába, ahol 1907-ig műkö­
dött. 1907-tól Tiszaugon gazdálko­
dik. Társadalmi tevékenysége során
alelnöke a Lövész Egyesületnek,
tagja a Nemzeti Munkavédelemnek
és a vármegye
törvényhatósági
bizottságának. 1914-ben vonult be
katonai szolgálatra és 1918-ban,
mint százados szerelt le. Kitünteté­
sei az ezüst és bronz katonai érdem­
érem mindkettő a kardokkal, a
Károly csapatkereszt, a hadi emlék­
érem és az elsőosztályú Ferenc
József emlékkereszt. 1919 ben a
Tiszai alsó járás polgárságának meg­
szervezésével bizlák meg és a járás
lakosságát kitünően szervezte meg
Dr. NAGY FERENC főjegyző,
a nemzeti gondolattal.
Tiszasas. Szentesen született 1894BAGHY PÁL földbirtokos, Tisza­ ben. Iskoláit ugyanott, a közigaz­
ug. Fábiánsebestyénben
született gatási
tanfolyamot Nagybecske-

232

i315-ben.
Jogi
tanulmányait
a
kecskeméti refor­
mátus jogakadémíán végezte és a
szegeditudomány­
egyetemen avatták az állattudo­
mányok
dokto­
rává. 1919 óta fő­
jegyzője Tiszasas községnek. A
lakosság
érdekében
1921
és
22-es években nagyobb parcellá­
zást végzett, ami nagyban hoz­
zájárult
a
lakosság
vagyonosodásához. Társadalmi működése
során
elnöke a tiszasasi ön­
kéntes Tűzoltó Egyesületnek, a
Vadász Társaságnak és a Céllövő
Egyesületnek, tagja a református
egyháztanácsnak. A Kunszentmár­
toni—Tiszazugi
villamos r. t.
megszervezésénél sokat tényke­
dett, melynek alapitó tagja és igaz­
gatósági tagja is volt. Nagyobb
áldozatot is hozott a tiszasasi hősi
halottak emlékművénél, valamint
az uj iskola megépítésénél. A kö­
zelmúlt időben nagyobb csatorná­
zási és gyalogjáró utak munkáit
segítette elő.
KOMLÓSI GÁBOR református
lelkész, Tiszasas. Kunhegyesen szü­
letett 1889-ben. Mezőtúron végezte
a gimnáziumot
1908-ban és a
teológiát 1914-ben
végezte. Pályáját
Tiszasason mint
s egédlelkész
kezdte 1912-ben
és 1916-ban meg­
választották a közDiszelnöke
a
ség lelkészévé.

féken

végezte

Gazdakör fogyasztási Szövetkezés­
nek. A református iskola 1929-ben
épült és ez Komlósi Gábor fő­
érdeme. Értékes működéséért álta­
lános köztisztelettel veszik körül.
Id. TÓTH LÁSZLÓ gazdálkodó,
Tiszasas. Ugyanott született 1865 ben
Tanulmányainak elvégzése után 1888tól
gazdálkodik
önállóan. 1895 óta
tagja a községi
képviselőtestület­
nek, 4 évig pénz­
tárnoka és 5 évig
bírája volt. Húsz
év óta tagja a
református egyháztanácsnak. a Tisza-Köröszugi
Ármentesitő és Belvízszabályozó
Társulatnál 36 év óta közgyűlési,
választmányi és különböző bizott­
sági tag volt, Jász Nagykun-Szolnok
vármegye törvényhatósági bizott­
ságának 10 éven át volt tagja. Szép
anyagi támogatással segítette elő a
református egyház iskolájának, vala­
mint a község hősi halottainak
bronzból készült emlékszobrának
felállítását.
PflPP JÁNOS gazdálkodó, Tiszasas. Ugyanott született 1866-ban.
Iskoláinak elvégzése után szülei
birtokán és 1893
óla önállóan gaz­
dálkodik. Három
évtizede értékes
tagja a községi és
az egyházi élet­
nek, 28 év óta
tagja a református
egyház tanácsnak,
két évtizede községi képviselő, 3
évig volt közgyám, két évig pénztár­

nok és 1927-töl

három

évig

a
233

község bírája. Az ó ideje alatt volt
felállítható a hősi halottak emlék­
szobra és az uj református elemi
iskola, melyeknek
felállításához
nagyobb összeggel járult hozzá. A
Hangya Szövetkezetnek hosszú idő
óta igazgatósági tagja és 1920 óta
ügyvezető igazgatója. A iiszasasi
Gazdakör átszervezése, majd a
székház felépítésénél vezető szerep
jutott számára.
BARTHA IMRE gazdálkodó fő­
bíró, Tiszasas. Ugyanott született
1872-ben
és
tanulmányait
is
ott végezte
el.
Huszonkét
éves
korában
már
önállóan gazdál­
kodott 30
hold
földön,
azonban
szorgalmas,
de
főleg céltudatos és
praktikus gazdálkodásával 130 hold föld területre
fokozta gazdaságát. Bartha Imre
honosította meg a vetőmagot és
észszerű gazdálkodását igyekezett
a járásban meghonosítani. Társa­
dalmi működésében presbitere a
református egyháznak, főbírója a
községnek is aligazgatója volt a
Hangya Fogyasztási Szövetkezet­
nek. Elnöke a Gazdakör szám­
vizsgáló bizoltságának, alelnöke a
földbirtokosságnak, valamint a zselér
birtokosságnak. 300 pengős adomá­
nyával járult hozzá a hősi halottak
emlékszobrának felállításához. Nevé­
hez fűződik az artézi kútnak a
községben való szétvezetése mely­
nek anyagi felelősségét is ő vállalta.
A kommunizmus alatt és a román
megszállás idején a csapatok telje­
sen kiforgatták joszágállományaiból.

234

Elsőrendű gazdaérdeme az, hogy É
legelső vetőgépet ó hozatta a község­
be 1894-ban.
SZENDREY IMRE gazdálkodó
Tiszasas. Ugyanott született 1902ben. Tanulmányait szülőhelyén és
Szegeden végezte. 1927 óta önállóan
gazdálkodik. Szelevény község virilis képviselője, jegyzője a Vadász
Társaságnak, a Levente Egyesület­
nek, tagja a Gazdakörnek és a Lö­
vész Egyesületnek. Hazafias maga­
tartásáért a román megszálló csapa­
tok a községből elhurcolták és 40
napi fogság után csak hosszas
utánjárás mellett szabadult ki.
PAPP LAJOS téglagyáros, Tisza­
sas. Ugyanott született 1883-ban.
Középiskoláit a kecskeméti refor­
mátus gimnázium­
ban végezte. Pá­
lyáját mint segéd­
jegyző és anya­
könyvvezető he­
lyettes kezdte
Tiszasason, 1908tól a Tiszasasi
Takarékpénztár
Szövetkezet ügyvezető könyvelője
lett, ahol a világháború kitöréséig
működött. 1918-tól 1927-ig gazdál­
kodott és akkor téglagyárat alapitolt,
mely egyedül áll a környéken és
így nagyon fontos szolgálatot tesz
nemcsak a község, hanem a kör­
nyék lakosságának is. Hat éven
keresztül,
mint
főbíró műkö­
dött és az Önkéntes Tűzoltó Tes­
tületnek megalakulása óta volt
parancsnoka 1926-ig. A Rokkant
Egyesületnek elnöke volt. A Test­
nevelési Bizottságnak ma is tagja,
a Gazdakörnek pedig közel három
évtizeden keresztül volt értékes
tagja.

RABB
SÁNDOR
kisbirtokos,
Tiszasas. Ugyanott született 1879ben. Iskoláinak elvégzése után
önállóan kezdett
gazdálkodni. Har­
mincöt hold föld
tulajdonosa, de két
társával együtt 800
katasztrálís hold
föld bérlője. Hat
éven keresztül
másodbiró volt.
Tagja a községi képviselőtestületnek,
választmányi tagja a Gazdakörnek
és rendes tagja a Tiszasasi Vadász­
társaságnak. 1914-ben vonult be
harctéri szolgálatra és 42 hónapig
küzdött a szerb, a román, olasz és
francia frontokon. Kitüntetései: a
bronz vitézségi érem, a vaskereszt
és a Károly csapatkereszt.
NAGY IMRE kisbirtokos, Tisza­
sas. 1881-ben született ugyanott
és tanulmányait is szülőhelyén
végezte el. Jász­
berényben a föld­
műves iskolát
1898 bán végezte.
1910 óta önállóan
gazdálkodik és tíz
éven keresztül
m a 1 o mtulajdonos
is volt. Fajbaromfi és fajserté s telepe van Három
éven keresztül a község másodbirája volt, a Gazdakörnek jegyzője
és pénztárnoka volt, jelenleg választ­
mányi tagja. A világháború kitörésé­
kor 1914 ben vonult be és az
orosz fronton küzdött, ahol a követ­
kező évben fogságba esett és csak
1918-b8n térhetett vissza.

TISZA1NOKA. A község sokat
szenvedett a kommunizmus és a ro­

mán megszállás alatt. Teljesen ki­
fosztották a községet és minden elmozdithatót elvittek. A községben
legelőször a forradalmak után a
Hangya Szövetkezetei állították fel,
mivel azonban a szövetkezet nem
bírta el a magas kamatokat felszá­
molt. 1922-ben 40 hold földterület­
hez jutott a község és ezt a területet
beerdősitették. A világháború alatt
elvitt két harangot újakkal pótolták
és ugyanakkor renoválták a templo­
mot, melynek tornyára új tető is ke­
rült. Felá'litotfák a háborúban elhalt
hősök emlékművét. Megalakult a
Legeltető Társulat és a község 40
hold legelő területet vásárolt. Vala­
mennyi gyalogjárót átjavitották és
körülbelül 3 kilométer hosszúságban
uj járdát épiteltek, mely munkála­
tokkal minden utcája gyalogjáróval
lett ellátva. 1926-ban vízvezetéket
raktak le és 1927-ben külön telepet
létesítettek az apaállatok részére.
1928- és 29-es években új iskolát
építettek tanítói lakással.
PAPP ZOLTÁN vezető jegyző,
Tiszainoka. Rákóczifalván született
ben.
1894Tanulmányait Dobsínán
végezte 1905-től
1908 ig, Miskolcon
1911-ig és Kassán
1914 ig. Pályáját
Ernődön kezdte
meg 1911-ben mint
gyakornok. Tiszasason két évig volt
segédjegyző 1914ig, amikor katonai szolgálatra vonult
be. Az orosz és az olasz frontokon
harcolt 13 hónapig, majd olasz fog­
ságba esett és csak 1919-ben ke­
rült haza. Leszerelése után Tisza-

sason átvette segédjegyzői hivata­

235

lát, de még ugyanabban az évben bizottságának volt elnöke 9 évéit
Tiszainokán választották meg ve­ keresztül. A világháború alatt a be­
zető jegyzőnek, ahol elnöke a vonult tanitó helyett az iskolában
Levente Egyesületnek és a Tűzoltó tanított és a kántori teendőket is
Egyesületnek.
elvégezte. Működése alatt a temp­
CZIKÓ JÓZSEF adóügyi jegyző, lomot kétszer renoválták, 1907-ben
Tiszainoka. Miskolcon született 1890- paplakot építettek, 1913-ban egy
ben. Középiskolai tanulmányait Mis­ iskolát tanítói lakással és 1929-ben
kolcon 1907-ben, egy másik iskolát is építettek.
a jegyzői tanfolya­
A. NAGY ZSIGMOND református
mot Kassán 1910- egyház
gondnoka,
Tiszainoka.
ben végezte. Pá­ Ugyanott született 1885-ben és
lyáját Ernődön
tanulmányait
is
kezdte 1907-ben,
Tiszainokán
vé­
majd 1919 tői Me­
gezte el
1897zőkövesden ellen­
ben. Pályáját szü­
őr
segédjegyző
leinek
birtokán
működött és 1922 óta Tiszainoka
kezdte el, ahol
adóügyi jegyzője lett, ahol minden­
1913 óta önállóan
kor a község fejlesztésére törekvő
gazdálkodik. 1927
értékes munkásságáért általános
óta a tiszainokai
köztiszteletnek örvend. Alelnöke a református egyház gondnoka, 1914Levente Egyesületnek, titkára a Lö­ ben vonult be és az olasz, valavész Egyletnek, jegyzője az Önkén­ mint a román frontokon küzdötte
tes Tűzoltó Egyesületnek és tagja végig a világháborút,
1918-ban
az Olvasó Körnek.
szerelt le és kitüntetései között
PAPP KÁROLY református lel­ három bronz vitézségi érem van.
kész, Tiszainoka. Nagyszokolyon 1929 ben a II-es számú iskola az
született 1862-ben. Középiskoláit ő gondnoksága alatt épült.
Gyönkön és Deb­
TORNYI KÁROLY kisbirtokos,
recenben, felső is­ Tiszainoka. Ugyanott született 1881koláit teológiával ben és tanulmányait is szülőhelyén
végezte 1885-ben.
végezte 1893-ban,
Pályáját TiszaderEgy ideig édes­
zsen, mint segéd­
atyja mellett gaz­
lelkész kezdte meg
dálkodott,
majd
ugyanabban az év­
1906-tól önállóan
ben, majd 1888vezette a gazdatól Rákóczifalván működött és 1896ságot. 1930 óta
tól van Tiszainokán, ahol még ma
elnöke a tiszais végzi a lelkészi teendőket. El­
inokai
Olvasó
nöke a presbitériumnak, az Iskolán- Körnek, alelnöke a Polgári Lövész­
kivűli Népművelési Bizottságnak és egyletnek. Presbitere a református
a tiszakürti Takarékpénztár felügyelő egyháznak. 1915 ben vonult be

236

katonai szolgálatra és az orosz
fronton Jiarcolt, azonban egy hó­
nap múlva fogságba esett ahon­
nan csak hatvannégy hónapi fogság
után térhetett haza.
özvegy GONDA GYULÁNÉ pos­
tamesternő, Tiszainoka. Ugyanott
született 1887-ben és tanulmányait
Nagykörösön
végezte. 1897-ben
ment férjhez Gonda Gyula jegyzőhöz
és férje halála után 1910-ben posta­
mesternőnek nevezték ki Tiszainokán,
amelyet még ma is vezet. A háború
idején is a legnagyobb rendben ve­
zette a posta ügyeit, a román meg­
szállás alatt pedig elrejtetle a postai
értékeket és általában hazafias
munkásságot fejtett ki.
OROSZ ISTVÁN főjegyző, Csépa.
Mezőkaszonyban született 1891-ben.
A munkácsi főgimnáziumban 1910ben érettségizet és a közigazgatási
tanfolyamot Budapesten 1912-ben
végezte el. Az Ugocsamegyei Fancsikán községben kezdte meg műkö­
dését , mint segéd jegyző, 1915-től
Magyarkomjád főjegyzője volt 1919ig és 1920 óta, mint Csépa főjegy­
zője fejt ki értékes és eredménydus
tevékenységet. Tagja a törvényható­
sági bizottságnak, OKH helyi fiók
igazgatóságának, valamint elnöke a
Hangya fogyasztási szövetkezetnek.
Bátor hazafias magatartásáért a
csehek letartóztatták, 10 héten ke­
resztül fogva tartották, azután meg­
figyelés alá helyezték mig nem
1920-ban átszökött a haláron.
Dr. GONDA SÁNDOR
kör­
állatorvos Csépa. Született Kun­
csorbán 1899-ben.
Középiskolai
tanulmányait Mezőtúron és Aszó­
don végezte, érettségit tett 1917-ben.
Akkor mint e é. ö. katona szolgálatra

a román és az olasz
harctéren
arc­
vonalbeli szolgála­
tot teljesített, mint
szakaszparancs ­
nok. 1918 júniusi
piavei ütközetben
megsebesült, 1922ben az Állator­
vosi Főiskolán dip­
lomát szerzett és az 1. honv.
huszár ezredhez lett beosztva, mint
tényleges katonai állatorvos. Otl
szolgált 1926-ig, akkor leszerelt és
Kunszentmártonban telepedett le
mint magán állatorvos. 1928-ban
lett Csépán
megválasztva
kör­
állatorvosnak. A közönséget ismeret­
terjesztő előadások tartásával, vala­
mint a helyi lapokban írott közle­
ményeivel
állategészségügyi
és
állattenyésztési dolgokról igyekszik
informálni. A baromfitenyésztés elő­
mozdítására, kezdeményezésére meg­
alakult Kunszentmárton és Vidéke
Baromfitenyésztők Egyesülete. Meg­
szervezte a levente tornacsapatot is
Csépán. Harctéren szerzett kitünte­
tései : ezüst vitézségi érem kétszer,
k. cs. k. sebesülési érem és háborús
emlékérem.
bevonult és

SOMODY DEZSÓ igazgató-tanító,
Csépa A csongrádmegyei Csenytelepen 1887-ben született. Közép­
iskoláit Csongrádon, a tanítókép­
zőt Kiskunfélegy­
házán
végezte.
1907-ben. Műkö­
dését Csépán
kezdte el, ahol
érdemes tevékeny­
ségéért 1927 ben
igazgatónak választották meg. Szé-

237

leskörű tevékenységet fejt ki Csépa
község nemcsak a pedagógiai neve­
lése terén, hanem kulturális gazda­
sági és szociális törekvéseiben is.
Parancsnoka a Tűzoltó Egyesület­
nek, felelős szerkesztője a „Tűz­
rendészed Lapok"-nak, igazgatója a
Gazdakörnek és titkára a Népmű­
velési Bizottságnak. Nevéhez fűző­
dik a tűzoltóságnak és Gazdakör­
nek a megszervezése, valamint
a népház építése is. A nemzeti mun­
kavédelmi hivatal helyi szervének
vezetője és ezenkívül számtalan
ismeretterjesztő előadást tart. Mű­
ködéséért több elismerő okirattal
tüntették ki.
ANTAL JÁNOS kántortanifó, Csé­
pa. Hódmezővásárhelyen született
1903-ban. Ugyanott végezte közép­
iskoláit, mig a tanítóképzői intéze­
tet Szegeden 1920-ban. Pályáját
Dorozsmán
8 következő évben
kezdte el, mint helyettes tanító. Csépára 1923-ban került, ahol mint
kántor működött, majd 1928 bán
tanítónak választották meg és azóta,
mint kántortanitó fejt ki igen értékes
működést, Csépa pedagógiai neve­
lésének egyik főtámasza és lelkiis­
meretes működéséért általános meg­
becsüléssel és köztisztelettel veszik
körül. Hivatásán kívül sokoldalú
társadalmi tevékenységet fejt ki,
melyben mindig Csépa mindenvonatkozásu fejlesztését igyekszik szol­
gálni. Titkára és segédtiszje a helyi
önkénles Tűzoltó egyesületnek örö­
kös tagja a Gazda Körnek és
disztagja a romai Katholikus ifjúsági
egyesületnek. Az iskolánkivűli nép­
művelés terén eredményekben gaz­
dag tevékenységet fejt ki ismeret­
terjesztő előadásaival. Számtalan

238

műkedvelő előadást rendez, mélyeket
a legnagyobb szeretettel fogadnak
és minden előadásuk igen szép
sikerrel járt. 1920-ben mikor Szege­
den tanítóképzős növendék volt a
francia csapatoknak ulmutatásival
és közreműködésével segédkezet a
kommunisták elfogásában és lefegyverezésében.
LflDJÁNSZKY ISTVÁN ny. ta­
nító, Csépa. A pestmegyei Vácbottyánban született 1863-ban. Kö­
zépiskoláit Aszó­
don a tanítókép­
zőt
Losonczon
végezte 1885-ben
Pályáját Pozsonymegyében Alsó,
szelin kezdte meg,
ahol mint tanító
1894-ig működött.
Ebben az évben választották meg
Csépán, ahol 1925-ig nyugalomba
vonulásáig mint levita fanitö fejtett
ki érdemekben és eredményekben
gazdag tevékenységet. Hivatásán
kivül széleskörű társadalmi tevé­
kenységet fejt ki. Gondnoka a
csépai evangélikus egyházközség­
nek és hosszú időn keresztül
ügyvezető igazgatója és könyvelője
volt a Hangya fogyasztási szövet­
kezetnek. Az Artézí-kút társaság­
nak elnöke és az artézi kútnak a
községben való csatornák szétvezetése az ő kezdeményezésének
és fáradhatatlan közreműködésének
az eredménye. Számtalan népműve­
lődési ismeretterjesztő előadást tar­
tott és jótékonycélú előadásokat
rendezett. Ezekből az előadásokból
befolyó jővelméből rendezte isko­
lájának tüzelő szükségletét is.

SZOMBATHELYI ANDOR

ma­

lomtulajdonos,
Csépa.
Ugyanott
született 1892-ben. Iskolai tanulmá­
nyait Csépán vé­
gezte és pályáját
Szolnokon 1906bán kezdte el, ahol
a géplakatos szak­
mát tanulta ki.
1909-ben Buda­
pestre ment szak­
tanulmányainak ki­
bővítése céljából, majd Bécsbe a
Siemens Schukert Művekhez került,
ahol 1913-ig működött. A háború
kitörésekor az orosz frontra került,
ahol 1914-ben tüdőlövést kapott.
Azután mint segédszolgálatos a
Csepeli tölténygyárban működött.
Mint rokkant szerelt le és a Köz­
ponti Szeszfőzde üzletvezetője lett
Csépán. 1924 ben pálinka főzdét
alapított, majd célszerű gazdálkodá­
sának és munkásságának eredményeképen 1928-ban egy modern
malmot vásárolt. Tagja a Gazdaz
körnek, az Ipartársulatnak és a
községi képviselőtestületnek.
POLNER GÉZA, kereskedő Csépa.
Született ugyanott 1880-ban. Tanul­
mányait Csépán végezte, a keres­
kedő szakmát
Csongrádon 1897ben. Ugyanott há­
rom éven keresz­
tül volt az ipar­
iskola hallgatója.
Csépára 1904-ben
került vissza, ahol
1908 ig a Hangya
fogyasztási
szövetkezetnek volt
üzletvezetője, de 1909-ben önálló­
sította magát. Társadalmi ténykedé­
sében mindenkor Csépa gazdasági
és kulturális fejlődését tartja szeme

előtt és ebben a működésében többekközött elnöke az Ipartársulat­
nak, az evangélikus Egyházközség­
nek és iskolaszéknek, valamint
hosszú ideig tagja volt a községi
képviselőtestületnek is. A világ­
háború kitörésekor 1914-ben vonult
be és a szerb, olasz, orosz és
román frontokon, mint őrmester
küzdötte végig a világháborút Ki­
tüntetései a koronás ezüst érdem-'
kereszt, vas érdemkereszt és a
Károly csapatkereszt.
Dr MÜLLER DEZSŐ gazdálkodó,
Csépa. Született Törőkszentmiklóson
1901-ben. Középiskolai tanulmányait
a szentesi állami főgimnáziumban
1920-ban végezte és 1928-ban nyer­
te el a szegedi egyetemen, állam­
tudományi diplomáját. Azóta édes­
anyja birtokán gazdálkodik, de emel­
lett igen szép társadalmi tevékeny­
séget is fejt ki. Többekközött ve­
zető tagja a Lövész egyletnek és
tagja a Termelési bizottságnak. A
szőlő és gyümölcs termelés fokozá­
sára általános tevékenységet fejt ki,
melynek következtében a lakosság
gyömölcstermeló része igen szép
eredményeket is ért el. 1925-ben mint
egyéves önkéntes a 4-ik huszárez­
rednél Nyíregyházán teljesített ka­
tonai szolgálatot.
SZELEVÉNY egyik tipikus példája
a tragikus sorsú magyar községek­
nek. Verejtékes, hosszú munkák
eredményeit sorozatos ka'asztrófák
pusztítják el. A nagyközség is alig­
hogy magához térta háborús idők tra­
gikumától, de még egészen fel sem
eszmélhetett a forradalom dulásaira,
amikor 1919-ben a vörös hadse­
reg által előidézett árvíz öntötte el
az egész községet, ami roppant pusz­
tításaitól alig kiméit meg egy néhány

239

házat. Mindazonáltal hamar kihe­
verte ezt a súlyos csapást is a dol­
gos és szorgalmas lakosság, olyanynyira, hogy hozzáfogott középüle­
teinek, iskoláinak renoválásához és
útjainak rendezéséhez. 1923 bari már
felállították a hősök emlékművét és
a vízellátás javítására 1929-ben két
artézi kutat fúrtak.
i
,
ZÁKÓ DEZSŐ főjegyző, Szele­
vény.1 Gyöngyösön született 1889ben. Középiskolai tanulmányait szü­
lőhelyén 1907-ben
és a közigazgatási
tanfolyamot Bu­
dapesten 1910-ben
végezte.
Túrán,
mint jegyzőgya*
kornok kezdte el
működését 1907ben és később
Mogyórodon, Ujhartyánban és Csé­
pán ténykedett. 1919-től van Szel­
vényben, ahol előbb h. jegyző, majd
rövidesen főjegyző lett. Közigazga­
tási működésén kívül minden tár­
sadalmi és hazafias irányú mozga­
lom támogatója és többekközött el­
nöke a Faluszövetségnek. 1914-ben
vonult be katonai szolgálatra és az
orosz, valamint a román fronton
küzdötte végig a világháborút s mint
tart hadnagy szerelt le, Kitüntetései
a bronz vitézségi érem és a Károly
csapatkereszt.
KOVÁCS JÁNOS ny. főjegyző,
Szelevény. Kecskeméten született
1879-ben.Elemi iskoláit szülőhelyén,
középiskolai tanulmányait 1897-ben
Budapesten, valamint ugyanott vé­
gezte a közigazgatási tanfolyamot
is. Pályáját Szécskereszturon, mint
gyakornok kezdte, majd Petőszinyén,
Versegen, Túrán, Tiszasason, Tiszaugon és végül Csépán működött.

240

mint főjegyző 1922-ig. Több tűzoltó
testületet alapított és nevéhez fűző­
dik a csépai Közp. Szeszfőző
Szövetkezet megalapitása-is, melynek
ügyvezető igazgatója. Tagja a test­
nevelési bizottságnak lés alelnöke az
állami iskolagondnokságnak.
MATKOVICH SÁNDOR plébános,
Szelevény, Ludbregben (Horvátor­
szág) született 1875-ben. A zágrábi
főgimnáziumban 1892-ben érettségi­
zett és ugyanott végezte egyetemi
tanulmányait. 1898-ban szentelték
pappá és pályáját Üllőn kezdte meg
1910 ben, mint segédlelkész. Majd
Rétságon, Lörinczin, Sándorfalván
és Derékegyházán működött, Szel­
vényben 1921 óta van. A Katholikus
Körnek elnöke.
MAKKÁR LÁSZLÓ igazgató-ta­
nító, Szelevény. Nyúláson született
1891-ben. Középiskoláit Ungváron,
a tanitóképzőt Kalocsán 1915-ben
végezte. Pályáját 1917-ben kezdte
Szajkófalván, mint tanító, majd Ujfehértón működött. 1922-;b'en került
Szelevénybe mint igazgátó-fanitó.
Széleskörű társadalmi tevékenységet
fejt ki és igazgatósági taqja a Han­
gya Szövetkezetnek, alelnöke a Pol­
gári Lővészegyletnek és számos
előadást tart az iskolánkivüli nép­
művelési bizottság keretében, mely­
nek egyben elnöke is. Tevékeny
részt vesz minden társadalmi, kul­
turális és szociális mogalomban,
mellyel a község minden vonatko­
zású fejlődését kívánja szolgálni.
1915-ben vonult be katonai szolgá­
latra és az orosz fronton küzdött.
1917-ben mint segédszolgálatos ta­
nító szerelt le.
ENYEDI FERENC kisbirtokos,
Szelevény. Tíszaföldváron született

1894-ben. Tanulmányait Tiszakürtön
i

< végezte és 1917
óla önállóan gaz­
dálkodik. Községi
főbíró,
tagja a
községi képviselőtestöletnek és
gondnoka a refor­
mátus egyházközközségnek. 1914ben vonult be katonai szolgálatra
és az orosz, olasz, valamint a
román frontokon 42 hónapig küz­
dött. Kitüntetései: három bronz
vitézségi érem és a Károly csapat­
kereszt,
SZILAGYI JÁNOS gazdatiszt,
Szelevény. Tiszaroffon
született
1885-ben. Tanulmányait Jászkiséren
és a földmivesiskolát Jászberény­
ben 1911-ben vé­
gezte. A magyar
királyi korona ura­
dalomban 1913-ig,
majd báró Prónay
Dezső és később
Papp-Szász Ta­
más szelevényi birtokán, mint ispán
működött. 1924 óta, mint ispán ve­
zeti özvegy Balogh Istvánná szele­
vényi gazdaságát, A református
egyházközségnek presbitere. 1914ben vonult be katonai szolgálatra
és a szerb, olasz, orosz és a román
harctereken több, mint 40 hónapon
keresztül küzdött. 1917-ben Prágá­
ban, mint nélkülözhetetlen gazda­
ságvezető szerelt le. Kitüntetései: a
kisezüst vitézségi érem két példánya,
a bronz vitézségi érem és a Károly
csapatkereszt.
Ifjabb GEBULA JÓZSEF aszta­
los kisiparos, Szelevény. Szentesen
<

16

született

1893-ban. Tanulmányait
Szelevényen vé­
gezte, szakmáját
Szentesen
ta­
nulta, ahol ipar­
iskolát
végzett.
1924-ben Szel­
vényben önálló­
sította magát, ahol
tagja a községi
képviselőtestületnek,
a
Magyar
Szent Korona Szövetség helyi cso­
portjának és a Nemzeti Munkavé­
delemnek. 1914-ben vonult'be ka­
tonai szolgálatra és a Szerb, vala­
mint az orosz fronton 22 hónapig
küzdött. 1916-ban orösz fogságba
esett,, ahonnan többszöri - kísérlet
után sikerült megszöknie. Kitünte­
tése két bronz vitézségi érem.
A kommunizmus alatt hazafias ma­
gatartásáért halálra Ítélték, de ide­
jében sikerült még megmenekülnie.
KUNSZENTMARTON. A mai
Kunszentmárton valamikor külső
Szolnok vármegyéheztartozott. 1212ben Mortunfalu néven pogány köz'
ség volt. 1447-ben már Szentmártonszállásnak, vagy Kunszálásnak
ismerték. 1527-ben Szentmárton
község és 1535-ben Kunszentmárton
néven szerepelt és Kolbászszékhez
tartozott. 1719-ben
Jászapátiból
történt nagyobb áltelepülés. A köz­
ség fekvése a Körös balpartján,
csaknem négyszög alakban van a
szomszéd községektől 9—22 kilo­
méter távolságban. Határa síkság,
folyóvize a Körös folyó. Területe
14.581 katasztrálís hold ebből 11523
kalaszrálishold, szántó 751 k. hold
rét. 40 k. hold szőlő, 924 k. hold
legelő, 77 k. hold erdő és 1092 k.
hold terméketlen a többi kert. Lakós-

241

sága 10.456 lélek. 10019 római 1876-ban. Középiskolai tanulmá­
katholikus, 160 református, 5 görög nyait Egerben 1879-ben és a tudo­
katholikus, 25 evangélikus, 240 izra­ mányegyetem jogi fakultását ugyan­
elita és 7 eggébb. R lakosság nem­ ott 1901-ben végezte. 1901-től
zetiségre nézve szinmagyar. Főfog­ 1903-ig, mint ügyvédjelölt műkö­
lalkozása a földmivelés. R községnek dött, 1903-tól a szolnoki királyi
28 épülete van. Huszonegy tanterem­ törvényszéken joggyakornok volt
mel és huszonkét taniíóval, a ta­
és 1904-ben, mint közgyám, majd
nyákon négy tanteremmel és 5 tanító­ tb. vármegyei jegyző működött és
val rendelkezik. Van Iparostanoncis­ 1907 óta Kunszentmárton főjegyzője.
kolája, községi óvodája és Levente Fazekas főjegyző nevéhez fűződik
Egyesülete. R község egyházilag az a község utolsó két évtizedének
egri érsekhez tartozik. R községnek minden jelentősebb alkotása és a
kegyúri joga van, a canonika visi- községfejlesztés minden munkája.
tation alapuló kötelezettség mellett. Tevékenységével őszinte köztiszte­
Számos egyesületnek van könyvtára, letet és közmegbecsülést váltott ki.
a községnek mozgó színháza van
LUGOSI BÉLA pénzügyőri
és a társadalmi és gazdasági életet
főbiztos, Kunszentmárton. Selmec­
8 Gazdakör, a Kaszinó, a Földmives
bányán született 1889-ben. Főgim­
Egylet, az Iparoskor, az iparosifjak
náziumi érettségi­
Egyesülete, a Gazdasági Ifjak Egye­
jét
szülőhelyén
sülete, a Katholikus Kereskedők
tette le 1909-ben.
Egyesülete és még számos más
Pályáját a lőcsei
egyesület szolgálja. R községnek
pénzügyigazgató­
van vasútállomása, téglagyára, két
ságnál 1911-ben
malma és elektromos világítása. R
kezdte meg, mint
kommunisták által kipusztitott köz­
vigyázó. 1914-ben
ségi felsőrész erdőt újból fásitották
katonai szolgálatra
és minden fát a község egy—egy
vonult be és az orosz fronton küz­
hősi halottjának emlékére ültettek
dött, ahol súlyosan megsebesült.
el. Ezeket a fákat a leventék gon­
Fe'gjjógyulása után egy éves sza­
dozzák. R háború után a községhez
badságot kapott és amikor vissza­
lett csatolva Istvánháza és Gyalog­
tért Lőcsére Szerbiába lett pénz­
puszta 8500 kát. hóddal. R község
ügyőri szolgálatra kirendelve, ahol
300 hold legelőt vásárolt és egy
1918 év végéig működött. Onnan
400.000 pengős hidat épittetett. Jel­
visszatérve a lőcsei pénzügyigaz­
lemző a község fejlődésére, hogy
gatóság területén teljesített szol­
minden házban artézi vízvezeték
gálatot, ahonnan 1919 év elején a
van. Rz Önkéntes .Tűzoltó Testü­
.csehek kiutasították. Működésének
leté 40 tagból áll és van még a
több állomása után 1929-ben került
községben járásbíróság, adóhiva­
Kunszentmártonba, ahol jelenleg is
tal és közjegyzőség.
működik. Kitüntetései többek között
FAZEKAS ANDRÁS főjegyző, a koronás vaskereszt és a háborús
Kunszenímárton. Ugyanott született emlékérem.

242

PAPP KÁROLY •' forgalmi-adó­
hivatali főnök,
Kunszentmárton.
Ugyanott született 1891-ben. Közép­
iskolai tanulmányait Késmárkon vé­
gezte és ugyanott érettségizett 1909ben. 1912-ben, mint az OsztrákMagyar-Bank tisztviselője Bécsben,
később Budapesten, majd Beszter­
cebányán működött és 1922-ben
vonult nyugalomba. 1923-ban állott
a forgalmiadóhivatal élére Kunszentmártonban, ahol azóta meg­
szakítás nélkül működik. Választ­
mányi tagja a helyi gazdasági
egyesületnek és a saját birtokán is
gazdálkodik. 1914 ben vonult be
harctéri szolgálatra és az orosz
fronton küzdött, ahol rövidesen
fogságba esett. Fogságából csak
1920 bán térhetett vissza.
GAÁL LAJOS polgári iskolai
igazgató, Kunszentmárton. Ugyanott
született 1894 ben. Elemi iskolát
„
Kunszentmártonbán, a polgári is­
kolát Csongrádon,
az elemi iskolai
tanítóképző inté­
zetet Kiskunfélegy­
házán járta és a
polgári iskolai ta­
nárképző főiskolán
Budapesten 1922ben fejezte be tanulmányait. Pályá­
ját a gömörmegyei Gesztetén kezdte,
honnan rövid működés után Dévaványára, majd 1922 benja kunszent­
mártoni társulati polg. iskolában vál­
lalt tanári állást. Értékes működé­
sének elismerésiként négy évi ta­
nári működése után 1926 bán a
közoktatásügyi miniszter polgári is­
kolai igazgatónak nevezte ki. Tár­
sad. Imi működése során elnöke az

Iparos és Kereskedő Ifjak Egyesü­
letének, a polgári fiú- és leányis­
kola Sportköröknek és a Kun
cserkészcsapat szervező bizottsá­
gának. Tagja a Magyar Természet­
tudományi Társulatnak, a Pedagó­
giai Társaságnak, a kunszentmár­
toni Kaszinónak, a kunszentmártoni
Iparoskörnek és a Gazdasági Egye­
sületnek.

ZELLER FERENC külterületi
állami elemi iskola igazgatója, Kun­
szentmárton.
Vízváron
született
1894-ben. Tanulmányait az állami
tanitóképz ő b e
1914-ben Somogycsurgón végezte.
Pályáját mint tanító
1914-ben kezdte,
de a következő
esztendőben már
harctéri szolgálatra
vonult be. Lesze­
relése óta van Kunszentmártonban,
ahol értékes működésével általános
köztiszteletet váltott ki.
MARTIKÁNY ISTVÁN állami ta­
nító, községi Ipariskolai igazgató,
Kunszentmárton. Budapesten szüszületett 1884-ben,
Középiskolai
tanulmányait az egri főreáliskolá­
ban és az
érseki tanitóképzőt
1905-ben végezte. Pályáját ugyan­
abban az évben Ujfehéítón kezdte
meg, de már 1911 óta Kunszent­
mártonban működik, ahol 1927-ben
választották meg igazgatónak. A
Magyarországi Mukás Rokkant­
egyesület helyi fiókjának elnöke,
a községi óvoda és az ipariskola
gondnoka, jegyzője az Iparoskör­
nek és tanácstagja a római katho­
likus egyházközségnek. 1914 bei
vonult be katonai szolgálatra és a

243

szerb, orosz, olasz és román harc­
tereken küzdötte végig a világhá­
borút. Kitüntetései a bronz vitéz­
ségi érem és a Károly csapatke­
reszt.
BENKE JÓZSEF földbirtokos,
Kunszentmárton. Ugyanott született
1876-ban. Tanulmányát Kunszent ■
mártonban végezte ei, azután szü­
leivel gazdálkodott 1895-ig, amikor
átvette a birtok önálló vezetését.
A gazdasági egyesületnek rendes
tagja. 1914-ben vonult be katonai
szolgálatra és a szerb, orosz olasz
és a román fronton küzdött 1917-ig,
amikor
mint családfenntartót a
katonai szolgálat alól felmentették.
ifj. SZABÓ ANDRÁS gazdálkodó,
Kunszentmárton. Ugyanott született
1884-ben. Tanulmányainak elvég­
zése után saját birtokán gazdálko­
dott, melyet 1913 óta önállóan ve­
zet. Tagja a Gazdák Egyesületének,
az Ipartestületnek, a Katholikus
Körnek, a Kaszinónak és tagja volt
a községi képviselőtestületnek. —
1915-ben vonult be katonai szol­

244

gálatra és az olasz frontra került.
1918-ban szerelt le.
CSEUZ KÁLMÁN malomtulaj­
donos,
kereskedő,
földbirtokos,
Kunszentmárton. Ugyanott született
1874 ben. Tanulmányainak befeje­
zése után 1897-ben, mint keres­
kedő kezdte meg pályáját. Társas
malmát 1910-ben alapította, amely­
nek napi őrlő képessége 140 mé­
termázsa. Malma őrlőteljesitményét
1921-ben 260 métermázsára fokozta.
Azóta intenziven foglalkozik keres­
kedelmi őrléssel és a budapesti
piacokon jó nevet szerzett magá­
nak. 1921 óta gazdálkodik, előbb
bérletén, majd később már saját
birtokán. Társadalmi tevékenysége
során igazgatósági tagja a Gazda­
sági Takarékpénztár R. T.-nek, tis—
teletbeli községi tanácsos és tagja
a községi képviselőtestületnek, va­
lamint a Kunszentmártoni Kaszinó­
nak.
A világháború kitörésekor
1914-ben vonult be és a szerb
fronton volt 1918 ig. Kitüntetései a
Károly csapatkereszt és a koronás
vas érdemkereszt.

Tiszai felső járás.
♦

0

1

/F

♦

F

F

A járás községei és a területén lévő falvak mozgalmas történelmi
múlttal bírnak. A kunságnak ezen területén roppant harcok dúltak és
számtalanszor pusztította el a háború, V8gy természeti csapás mindazt,
amit a kunok szrgalmukkal megteremtettek. Ezek a dúlások megsemmi­
sítették a kunok ősi kulturált, mert alighogy visszatértek felperzselt ott­
honaikba és felépítették elhamvasztott telepeiket, helységeiket, rövidesen
újabb csapások zúdultak rájuk és munkájuk ismét veszendőbe ment.
A járás székhelye Kunhegyes már a honfoglalás idejebeli kun település
volt. A XVII. században a török tatár pusztítás elől a község népe elme­

nekült és az elpusztított község tizenöt évig volt lakatlan. 1698-ban,
amikor visszaszállingózott a lakosság és a református templomukat rom­
jaiból, felépítették nemsokkal később a rác, majd a kuruc és labanc
csapatok dúlták fel a községet.

Régi telepítés Kenderes, Kunmadaras és flbádszalók. Kunmadaras
a határban lévő Madaras nevű tótól nyerte nevét, de hogy e község
mikori telepitmény, arra nézve pontos adatok nincsenek. 1698-ban a tatár
rablások martaléka lett, A hagyo­
mány szerint a rácok olyan vá­
ratlanul vették be Kunmadarast,
hogy a gazdaasszonyok kényte­
lenek voltak a teknőbe helyezett
kovászaikat magukkal vinni és
azt a Tiszapart oldalában rög­
tönzött kemencében sütötlék meg.
Később megunták a nyugtalan
életet és a veszélyek állandó
váltakozását és több kun város
Kunmadaras. Hősök szobra a községházával.
lakosságával együtt 1703 ig Rakamazon húzták meg magukat.
De alig, hogy három hónapot töltöttek községeikben, újabb rác dúlás
következett, amely után csak 1717-ben tértek vissza felépíteni régi romjaikat.
A háború és a forradal­
mak súlyos következményeivel
sújtott járást különösen a román
és a vörös hadsereg csatározásai
viselték meg. A megszállás alatt
teljesen kifosztották a községeket
és azoknak gazdaságait. Elhur­
coltak minden gazdasági gépet,
takarmányt és állatállományt. A
román megszálló csapatok kivo­
nulása után a trianoni katasztrófa
még csak fokozta a járás lakos­
Tiszaderzs. Ref. templom és iskola.
ságának szorgalmát tevékenysé­
gét, kitartó nemzetmentő munkáját. Tisztában voltak avval, hogy a ma­
gyarságnak trianoni katasztró­
fájában hatványozott munkára,
vasszorgalomra és észszerű gaz­
dálkodásra van szüksége, hogy
biztosítani tudja, gazdasági életét
és különösképen biztosítani tudja
a nemzetgazdaságban való szervi
beleilleszkedéssel, Magyarország
jövőjét.

Kendere*. Horthy-kastély.

246

Szorgos építőmunka in­
dult meg, számtalan út épült a
járás községeiben, községek kö-

zötti összekötő utak, községi utak és gyalogjárók épültek. Felállították a
hősök emlékműveit, elkészítették a hősök ligetét, szegényházat, kulturházat, iskolákat, vágóhidat, községházat és más járási középületeket épí­
tettek. Renoválták a templomokat, az elrekvirált harangokat pótolták,
a hitéletet kímélyítették, a családi morált fokozták és a közegészség­
ügyet fejlesztették. Fejlődött a pedagógiai nevelés és a gazdasági
szakoktatás is. Bevezették a községekbe a villanyvilágítást és a víz­
szolgáltatás javítására artézi kutakat fúrtak.
A gazdálkodás fejlesztéséhez és célszerűsítéséhez a járás gazda­
sági szakiskoláján kívül elsősorban a Kormányzó Úr Ófőméltóságának
kenderesi családi birtokán lévő modernül felszerelt országos hírű kitűnő
mintagazdasága járult hozzá.
Back Andor főszolgabíró áldásos műkgdése következtében csök­
kenést mutat a járás népbetegségeinek arányszáma, javul a közegészség­
ügye, a pedagógiai nevelése és a járásnak gazdasági fejlődése. Mindezek
a jelenségek azt bizonyítják, hogy a Tiszai felsőjárásnak, ennek az őskun
területnek lakosai minden tudásukkal, erejükkel, munkájukkal és jó tulaj­
donságaikkal járulnak hozzá az egyetemes magyar jövő megalapozásához.

BACK ANDOR főszolgabíró. Kun­
hegyes. 1879 ben született. Közel
másfél évtizede áll a Tiszai felső
járás élén. A járáshoz tartozó köz­
ségek és falvak gazdasági, kultu­
rális és minden vonatkozású fej­
lődése Back Andor főszolgabíró nagy
szervező képességét mutatja. Kima­
gasló tehetségével és jelentős műkö­
désével a Kormányzó Ur öfőméltóságának bizalmát és kegyét nyerte
el. A Kormányzó Ur elismerésének
jeléül egy kézírásával ellátott port­
réjával tüntette ki. Számos megye­
egyesület társadalmi, gazdasági és

jótékonysági testület elnökét, veze­
tőjét és pártolóját tisztelheti benne.
Meggyőződésében konzekvens, mun­
kájában energikus és társadalmi
érintkezésében nobilis, aki a vár­
megye közéletében őszinte köztisz­
teletnek és megbecsülésnek örvend.
A járásban a legutolsó másfél év­
tized minden alkotása, teljesítménye,
fejlődése, munkája, küzdelme és
eredménye az ő nevéhez fűződik.
Működését a járás építkezéseiben,
pedagógiai, közegészségügyi, gaz­
dasági és kulturális fejlődésében
találjuk meg.

247

KUNHEGYES, A honfoglalás után
Ohat kunvezér kunjai telepedtek le
a helységben, akikhez IV. Béla ki­
rály a tatárjárás után szintén tele­
pített. Jelentősebb letelepülés azon­
ban Nagy Lajos alatt történt. A
község a török tatárdulások idején,
majd a kuruc-labanc harcok idején
többször elpusztult. A rác és a
labanc dulás előtt 1708-ban Rákóczi
Ferenc vitte el a lakosságot Rakamazra, ahonnan csak 1711-ben tér­
tek vissza. Kunhegyes a szabad
Nagykunsághoz tartozott. Régebbi
neve Hegyes volt, majd Nagy-Kun­
hegyes, majd a megye közigazga­
tási rendezésével Kunhegyes lett. A
forradalmak és a kommunizmus nem
idézett elő nagyobb helyi rázkodtatást. A község 25889 katasztrális
hold területén 10.975 lakosa van.
Hét felekezeti iskolával rendelkezik.
Országos vásár évenként négy
van. A villanyvilágítást 1927-ben
vezették be, artézi kutat 1925-ben
fúrtak. További építkezései során
1924-ben polgári fiúiskolát létesí­
tettek, 1927 ben állami csendőrlak­
tanyát építtettek és 1929-ben gaz­
dasági ismétlő iskolát állított fel a
község. A községnek van 470 hősi
halottja, 122 rokkantja, 70 hadi
özvegye és 65 árvája. Útépítéseik­
kel kapcsolatban a község beton­
járdái 7 kilométeres összhosszuságban készültek el.
LADING PÁL főjegyző, Kunhegyes.
Fegyverneken született 1878-ban.
Tanulmányainak és a közigazgatási
tanfolyamnak elvégzése után pályá­
ját Kuncsorbán, mint segédjegyző
kezdte el, majd később Kunhegye­
sen tizenhárom évig segédjegyző,
Kenderesen pedig két évig adóügyi

248

jegyzó volt. Kunhegyesre 191&-bárt
került, ahol a községfejlesztésért
kifejtett értékes tevékenységével
járásszerte őszinte közmegbecsülést
váltott ki. Tagja a vármegye törvény­
hatósági bizottságának és igazgatója
a községi iparostanonciskolának.
Dr. MATASOVSZKY ZSIGMOND
községi főorvos, tb. vm. főorvos,
Kunhegyes. Bereltyóujfalun szüle­
tett 1868-ban. Pályáját Budapesten az
Erzsébet szegénykórházban kezdte,
ahol két és fél évig működött, majd
1898-ban Kunhegyesre került. Ki­
váló orvosi működéséért 1925-ben
egészségügyi tanácsosi címmel tün­
tették ki. 1928-ban vm. tb. főorvos
lett. A világháború alatt, mint segéd­
orvos teljesített szolgálatot. Társa­
dalmi működése során világi elnöke
a római katholikus egyházközség­
nek.

gombosfalvi GOMBOS ISTVÁN
polgári iskolai igazgató, Kunhegyes.
Marcheggben született 1891-ben.
Középiskoláinak elvégzése után Bu­
dapesten szerezte meg polgári isko­
lai tanári oklevelét. Pályáját Erdély­
ben Dicsőszentmártonban kezdte,
majd később a püspökladányi pol­
gári iskolának tanára lett. Kun­
hegyesen 1923 óta van az állami
polgári fiúiskolánál, melynek igaz­
gatója. Társadalmi
működésében
ügyvezető elnöke a kunhegyesi Jskolánkivüli Népművelési Bizottságnak,
elnöke a MOVE-nak, tagja a refor­
mátus iskolaszéknek és társszer­
kesztője a „Nagykunság" című lap­
nak.
MAKLÁRY KÁROLY református
lelkész, Kunhegyes. A borsodmegyeí Helyőpapin született 1876-ban.
Középiskoláit Miskolcon és Sáros­

hogy Besenyő alapítás volt. Kéért
patakon, teológiai tanulmányait Bu­
dapesten végezte. Pályáját 1900-ban 1352-ben a kunok vették meg és
mint rendes lelkész Nyék-Ládházán telepítették be. Kákát falut szintén
kunok vették meg 1391 és
kezdte el. 1914 óta van Kunhegye­ a
1411 között. 1704-ben, amikor
sen, ahol a Heves Kunsági refor­
mátus egyházmegyének
lelkészi Rákóczi ellen fordultak a rácok
főjegyzője és, mint ilyen Püspök­ Bánhalma es Kenderes leégtek. A
helyettes és tanácsbiró. A refor­ dulás után csak Kenderes épült
fel Mátyás király külön rendele­
mátus törvényhozó országos zsinat­
nak rendes képviselője és előadója, tére. A világháború majd az azt
valamint a lelkészválasztási törvény­ követő forradalmak nagy meg­
tervezet magas képzettségű készítője. rázkódtatáson vitték át a közsé­
A vármegye törvényhatósági bizott­ get. Kenderesen a kommunista és
ságának tagja. Makláry
Károly román hadsereg között ütköző
kiváló egyénisége, működése és csata volt és a későbbi megszállás
kitünően felhasznált szervező képes­ alkalmával úgy bosszulták meg
sége nagy eredményeket hoz a magukat
a románok,
hogy a
református egyháznak.
hadseregnek hatórai rablást en­
MASÁTH FERENC református gedélyeztek és ezalatt az idő alatt
lelkész, Kunhegyes. Ugyanott szüle­ minden elmozdítható értéket el­
tett 1889-ben. Középiskolai tanul­
hurcoltak. A község 19361 kataszmányait a mezőtúri főgimnáziumban Irális hold területén 6200 lakossal
és teológiai tanulmányait Debrecen­ bir. A szép fejlődésnek indult község­
ben végezte. Pályáját Abádszalókon ben van orvosi lak, szegényház,
kezdte el, mint rendes lelkész és vágóhíd, csendőrlaktanya, községi
1917-ben került Kunhegyesre, ahol ovoda, járványkórház, iskola tiz
a református iskolaszéknek elnöke, tanítóval és egy gazdasági szak­
a Heves-Nagykunsági egyházmegye iskola egy tanítóval. Hősi halott­
pénztárosa és tanácsbirája. Elnöke jainak száma 226. rokkantja van
a Hangya Szövetkezetnek, amelyet 48, hadiözvegye 52 és hadiárvája
1920 bán létesített, tagja a vármegyei 25 Az utolsó tiz éz alatt két ar­
törvényhatósági bizottságnak
és tézi kutat fúrtak, utakat építettek
elnöke a Polgári Kaszinónak. Mint és betonjárdákat késztiettek
12
kiváló egyházi szónok jarásszerte kilométer összhosszuságban, be­
ismeretes és a hitélet kimélyitése vezették a községbe a villanyvi­
körüli értékes és eredményes tevé­ lágítást, megépítették a vágóhidat,
kenységével általános köztiszteletet két kilométeres helyen belül rend­
vált ki.
szeres vízellátásról gondoskodtak,
KENDERES. Kenderes község két állami tanyai iskola épült és
mai területén a tatárjárás előtti 1927-ben építették fel a kulturidőben négy falu volt: Bánhalma, házat.
Kákát, Kenderes és Keér. Fenn­
KISS LÁSZLÓ főjegyző, Kende­
maradt
okmányokon
Kenderes
1356 évvel szerepel.
Feltehető, res. Nádudvaron született 1874-

249

ben.

Középiskoláit Öebrecenben
1895-ben a köz­
igazgatási tanfo­
lyamot 1897-ben
Debrecenben
és 1900-ban Szol­
nokon végezte el.
Pályáját Nádud­
varon mint segéd­
jegyző kezdte el.
1900-ban került Kenderesre, mint
adóügyi jegyző, de értékes és
eredményekben gazdag működésé­
ért 1910-ben főjegyzőnek válasz­
tották meg. Társadalmi tevékeny­
sége során diszelnöke a Polgári
Körnek, ügyvezető elnöke az ál­
tala 1917-ben megalapított Hangya
Fogyasztási Szövetkezetnek. El­
nöke a Községi Takarékpénztárnak
a Polgári Lövészegyletnek, a Va­
dász Társulatnak és a Testneve­
lési Bizottságnak, iparhatósági biz­
tos és tagja a vármegye törvény­
hatósági bizottságának is.
HEGYESSY
BÉLA
esperes­
plébános, Kenderes, Budapesten
született 1870-ben. Középiskoláit
Egerben 1889-ben
végezte. Ugyan­
ott s z e n t e 11 é k
pappá 1893-ban,
ahol a kánoni jogot
1896-ban végezte.
Pályáját Recsken
kezdte meg, majd
Gyöngyösön mint
hitoktató működött és 1912 ben
mint plébános került Kenderesre és
1921-óta esperes. Hitbuzgalmi téren
széleskörű irodalmi tevékenységet
fejt ki számos és egyházi cikket írt.
Elnöke a Katholikus Körnek és
tulajdonosa a III, osztályú polgári

érdemrendnek.
250

LÖDY ÉLEK római katholikus
tanító,
Kenderes.
Csanádapácán
született 1902 ben. Tanulmányait
Budapesten és
Szegeden végezte,
ahol
1921-ben
nyerte el tanítói
oklevelét. Csanád­
apácán két évig
volt helyettes ta­
nító, majd 1923ban
Kenderesre
mint rendes tanitó került. Ügyve­
zető könyvelője
a Keresztény
Fogyasztási Szövetkezetnek és az
iskolánkivüli népművelés értékes
helyi vezetője.

HUSZÁR BENEDEK református
tanitó, Kenderes. Szatmárpálfalván
született 1900-ban. Középiskoláit
Szatmáron 1918—
bán, a gazdasági
szaktanfolyamot
1929 ben Turke­
vén végezte. Pá­
lyáját
Gödény­
házán kezdte
1919-ben,
majd
működésének több
állomása után 1926-btn került Ken­
deresre, ahol értékes pedagógiai
működésével általános elismerésben
részesül. Igazgatója
a községi
gazdasági iskolának és főoktatója
a Levente Egyesületnek.

CSÁNKY BENJÁMIN református
lelkész, Kenderes. Tiszafüreden szü­
letett 1897-ben. Középiskoláit Debre­
cenben 1916-ban, teológiai tanulmá­
nyait ugyanott, majd Hollandiában
és Németországban végezte 1922ben. 1925 óta van Kenderesen, mint

rendes lelkész.

Vitéz

HÁZY

LÁSZLÓ

tanító,

Kenderes. Gárdonyban született
1899-ben. Gimnáziumi tanulmányait
Székesfehérvárott
végezte és 1917—
ben Esztergom­
ban szerezte meg
tanítói oklevelét.
T anulmányainak
befejezésé vei
azonnal bevonult
és a háború vé­
géig az olasz fronton küzdött, ahol
meg is sebesült. Kitüntetései: az I.
osztályú ezüst, a II. osztályú ezüst,
a bronz vitézségi érem, a Károly
csapatkereszt és a sebesülési érem.
1924 ben avatták vitézzé. A levente
oktatás terén kifejtett eredményes
működéséért a
Kormányzó Ur
Öfőméltóságától személyes dicsére­
tet nyert.
SAS ISTVÁN református tanitó,
Kenderes. Debrecenben született
1903-ban. Ugyanott végezte közép­
iskoláit és a tanító­
képzőt 1923-ban.
Elvégezte még a
testnevelési, vala­
mint az iparostanonciskolai tan­
folyamot is. Pá­
lyáját Meszesen
kezdte 1923-ban.
1927-ben került Kenderesre mint
rendes tanitó, ahol tanítója az
iparostanonciskolának és parancs­
noka a cserkész csapatnak.
KUNMADARAS. Kunmadaras
egyike volt a régi idők kun városainak.
Tököly ideje és a török világ alatt
teljesen elpusztult. A község egyidőben a német lovagoké volt, de azok
nem boldogultak a lakossággal és

bérbéadták a területet. A török duiás
előtt már volt a községben református
egyház és erről a XVI. század máso­
dik felében megejtett országos zsinat
jegyzőkönyvében van említés téve.
Az anyakönyvi feljegyzések az 1717
évvel kezdődnek. A forradalmak után
következő román megszállás alatt a
község teljesen ki lett fosztva. A
29.000 katasztrális hold területén az
1920 évi statisztika szerint 7645 lakos
volt. Az utolsó tiz év azonban szor­
galmas, községfejlesztő munkával
telt el. Felépült a gazdasági szak­
iskola, bevezették a községbe a
villanyvilágítást és 1923-ban felállí­
tották a hősök emlékművét, valamint
elkészítették a hősök ligetét. A köz­
ségnek 277 hősi halottja, 86 rokkantja,
64 hadiözvegye és 32 hadiárvája van.
CSANÁDY BÉLA főjegyző, Kun­
madaras. Karcagon született 1876ban. Középiskoláit Karcagon és
Késmárkon 1894-ben, a közigaz­
gatási
tanfolyamat
Budapesten
végezte. Pályáját Kunmadarason
kezdte meg, mint segédjegyző, majd
Szilágy balián, Nagyderzsidán, Krasznán, Nagyváradon és Dévaványán
működött. 1926 óta Kunmadaras
főjegyzője. Igazgatója a községi
takarékpénztárnak is. A világhábo­
rúban tiz hónapot töltött az orosz
fronton, majd megsebesült és mint
rokkant 1916-ban szerelt le.
WÁGNER JÓZSEF adóügyi jegyző,
Kunmadaras Mezőberényben született 1894-ben. Középiskoláit Szege­
den 1913-ban, a közigazgatási tan­
folyamot Kassán 1917-ben végezte.
Pályáját Temesmegyében kezdte,
majd Fegverneken és Tiszaroffon
működött. 1921-ben került Kunma­
darasra, mint adóügyi jegyző, ahol

251

>.

azóta is megszakítás nélkül működik.
Elnöke a Tűzoltó Egyesületnek, a
járás tűzrendészet! felügyelője, elnö­
ke a Levente Egyesületnek, tagja a
Kaszinó választmányának s a Gazdák
malma felügyelőbizottságának.
Dr. FODOR KÁLMÁN községi
orvos, Kunmadaras. Kisújszálláson
született 1895-ben. Középiskolai
tanulmányait szülőhelyén 1913-ban
az egyetemet Budapesten 1921-ben,
végezte.
Pályáját Kunmadarason
mint községi gyakorló orvos kezdte,
ahol rövidesen felismerték tudását,
nagy szakképzettségét és rövidesen
községi orvos lett. Tagja a Ka­
szinó választmányának, a helybeli
sport egyesületnek és az Országos
Orvosegyesületnek. Orvosa a Gyermekmenhelynek és a Társadalombiztosiló Intézetnek. A világháború
idején
1915-ben vonult be és
Bukovinában, majd az orosz fron­
ton volt. 1918-ban szerelt le a má­
sodosztályú vitézségi érem, a bronz
vitézségi érem és a Károly csapat­
kereszt kitüntetésekkel.

MEDGYASZAY GYULA refor­
mátus lelkész Kunmadaras. Debre­
cenben született 1859-ben és ugyan­
ott végezte teológiai tanulmányait
is. Pályáját Kunmadarason kezdte,
majd Debrecenben a püspök mellett
működött és 1890-ben ismét Kunma­
darasra ment, ahol már 40 éve
lelkész. A nagytisztelettel körülvett
Medgyaszay Gyula lelkész az egy­
házmegyei tanács birája is.
TÓTH JÁNOS református lelkész
Kunmadaras. Nyírbátoron
1889ben született. Középiskoláit Debre­
cenben 1908-ban, teológiai tanul­
mányait ugyanott 1914-ben végezte.

252

Pályáját

Hajdúszoboszlón

kezdte,

majd működésének több állomása
után 1922-ben került Kunmadarasra
mint rendes lelkész. Működései
során a debreceni templom egye­
sületnek volt titkára és szerkesz­
tője volt a „Vasárnap" cimű lapnak
is. A világháború ideje alatt katonalelkészi szolgálatot teljesített. Az
Egyházmegyei Tanügyi Bizottság­
nak elnöke. Eredményes és érté­
kes hitéleti és társadalmi működése
őszinte köztiszteletet váltott ki.
TISZASZENTIMRE. A község a
XIII. században alakult és Szentimre néven ismeretes. Az egri
érseki levéltárban vannak adatok a

Tisza Szí. Imre. Községháza.

község létezéséről a tatárjárás és
a török hódoltság idejéből. Birto­
kosai a tomaji nemesség abádi
ágának tagjai voltak, 1848-ban
Sréter Mihály volt földesura. 1718ban református lelkésze és 1739ben rendes jegyzője volt. Száj­
hagyományok szerint a község mai
határán belül volt az egykori Szentgyörgy falu, amely régen elpusztult.
A környéken folytatott ásatások
eredményei ezt a feltevést való­
színűvé tették. A község 11.395
katasztrális hold területén 380Q

lakása van. A református iskola
négy tanítóval, a községi iskola egy
tanítóval működik. A legutóbbi 5
év alatt 2500 méter összhosszuságban építettek betonjárdát. A villany­
világítást 1928-ban vezették be és
köves utat építettek Kunmadaras és
Tiszaderzs felé. A községnek van
ovódája. A hősök emlékművét 1924ben állították fel és hősi halottja
168, hadirokkantja 36, hadiözvegy
és árvája 39 van. Az OFB 84 ház­
helyet osztott ki, melyből 32 beépült.
Igen jól működik a községi Takarék­
pénztár is.
vitéz MARKÓ IMRE községi fő­
jegyző, Tiszaszentimre. Hódmezővá­
sárhelyen született 1890-ben. Közép­
iskoláit ugyanott 1910-ben és a köz­
igazgatási tanfolyamot Budapesten
1913-ban végezte. Pályáját Magyaratádon 1912-ben kezdte meg, majd
Kunmadarason Kenderesen ésTiszaderzsen működött, 1929-ben válasz­
tották meg Tiszaszentimre főjegyző­
jévé. A világháborút a szerb, az orosz
és az olasz fronton küzdötte végig.
1918-ban szerelt le mint tartalékos
főhadnagy és kitüntetései: a har­
madosztályú katonai érdemkereszt,
az elsöoszfályu vitézségi érem, a
másodosztályú vitézségi érem, a
bronz vitézségi érem, a Károly csa­
patkereszt és a sebesülési érem.
1923-ban avatták vitézzé.
PAPP LÁSZLÓ gyógyszerész,
Tiszaszentimre.Kunmadarason szüle­
tett 1877-ben. Középiskolai tanul­
mányait Kisújszálláson és Budapes­
ten végezte és ugyanott szerezte meg
gyógyszerészi oklevelét is. Pályáját
Iglónlkezdte el, mint gyógyszerész
gyakornok, majd Füzesabonyban,
Gyöngyösön és Budapesten műkö­

dött. Tiszaszentimrén saját gyógy­
szertárát vezeti. Társadalmi műkö­
dése során igazgatósáqi tagja a
Községi Takarékpénztárnak és meg­
alapította a Szent Imre Kaszinót.
Dr. SERES LÁSZLÓ orvos, Tisza­
szentimre. Karcagon született 1903ban. Ugyanott vé­
gezte középisko­
láit és 1922 ben
érettségizett.
Egyetemi tanulmángait Debiecenben 1928-ban
végezte. Pályáját
Tiszaszentimrén
kezdte, ahol mint önálló és pálya
orvos működik. Vezetőségi tagja a
Lövész Egyesütetnek.
SZABÓ ZS1GMOND vendéglős
és szállodás, Tiszaszentimre. Tiszaroffon született 1893-ban. A tiszaroffi
Kaszinónál
szerezte meg szak­
tudását és onnan
Tiszaszentimrére
ment, ahol mint
önálló szállodás és
vendéglős a saját
üzemét vezeti.
1914-ben vonult
be katonai szolgálatra és az orosz
fronton küzdött 28 hónapon keresz­
tül, majd légnyomás következtében
súlyosan megbetegedett és 1918—
bán mint 75 százalékos rokkant
szerelt le a bronz vitézségi érem,
a Károly csapatkereszt és a hadi
emlékérem kitüntetésekkel. Üzlete a
kullurépületben van és Tiszaszent­
imrén az egyedüli szálloda.
TISZADERZS. Azelőtt HevesKülsőszolnok megyéhez tartozott.
Lakossága 2813 lélek és a község

253

területe 7127 kafaszfrális hold, Az

Tiszaderzs. Nemzeti szálloda.

utolsó tíz év alatt uj iskola épült
és három tanerővel emelkedett taní­
tóinak száma. 1928-ban vezették be
a villanyvilágítást és most épült a
Tiszeszentimre- és Tiszaderzs kö­
zötti kőút. Az OFB 140 házhelyet
osztott ki, amelyből 70 van már
beépítve. A vagyontalanok között
200 katasztrális hold lett kiosztva
és a Legelő Társulat is kapott 58
katasztrális holdat. A község hősi
halottainak száma 55, rokkantja 30
és hadiárvája 30. A községben egy
régi templom maradványai vannak
meg, melynek alapjait Dr. Márton
Lajos a Nemzeti Muzeum igaz­
gatója ásatta ki. Megállapitása^szerint a templom az Árpádházi kirá­
lyok idejéből való.
kisjeszeni JESZENSZKY ELEK
főjegyző, Tisza­
derzs. Kiskőrösön
született
1899' ben. Tanulmányait
1916-ban a nagy> váradi honvéd
| hadapród iskoláI bán és a köz­
igazgatási tanfo­
lyamot 1928 bán
végezte. Pályájátl925-ben mint
254

jegyzőgyakornok kezdte el Perőcséngben, majd működésének különböző
állomásai után 1930 január 13-án
lett Tiszaderzs főjegyzője. Társa­
dalmi működése során főoktatója a
Levente Eegyesületnek, ügyvezető
igazgatója a Polgári Lövész Egye­
sületnek, az Iskolánkivűli Népmű­
velési bizottság vezetője és igaz­
gatósági tagja a Hangya Szövet­
kezetnek és a Nagykunsági Villamos
Szövetkezetnek.
A
világháború
idején 1916 bán vonult be és az
orosz, román, olasz, valamint a
francia frontokon küzdött a háború
végéig.Kitüntetései: a Signum Laudis
a kardokkal, a bronz vitézségi
érem, a Károly csapatkereszt, a
sebesülési érem és a hadi emlék­
érem a sisakkal.
ZSADON SÁNDOR református
lelkész, Tiszaderzs. Hajdúszobosz­
lón született 1897-ben. Középiskolái
Mezőtúron 19 ló­
ban, teológiai ta­
nulmányait Deb­
recenben
1922ben végezte. Pá­
lyáját Kunmada­
rason mint káplán
kezdte meg, majd
Tiszaderzsre ke­
rült, ahol 1924-ben választották
meg segédlelkésznek. Elnöke a
Polgári Körnek.
SOMODY KÁROLY másodjegyzö
Tiszaderzs. Kunhegyesen született
1898-ban Középiskoláit Szatmáron
és Debrecenben 1916-ban, a köz­
igazgatási
fanfolyamot Szombat­
helyen 1922-ben végezte. Pályáját
Kenderesen,
mint
segédjegyzö
kezdte meg, majd Kunhegyesen
működött, Tiszaderzsen 1924 óta

van, mint másodjegyző. A „Mavart’
autóbusz forgalmi részvénytársaság
helyi vezetője. 1916-ban vonult be
és az orosz, valamint a román
fronton teljesített katonai szolgálatot.
1918-ban szerelt le a II-ik osztályú
ezüst vitézségi érem és a Károly
csapatkereszt kitüntetésekkel.
TISZADERZS
REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉGE. Az egyházköz­
ség birtokában lévő legrégibb emlék
egy 1594-ből való ezüst serleg*
ami azt igazolja, hogy abban az
időben már fennállott Tiszaderzsen
a református egyház. Egy 1600-ból
fennmaradt okmány az abban az
időben Tiszaderzsen működő prédi­
kátorok névsorát tartalmazza. A
régi egyházközség
megalakulása
után több katasztrófán és pusztuláson
ment keresztül mire eljuthatott
azokhoz a nyugalmasabb időkhöz,
amikor templomát épségben megő­
rizhette, a hitéletet kimélyithette és
amíg a pedagógia fokozását tehette
meg. 1926-ban a hívek áldozat­
készségéből egy négy tanerővel
ellátott iskolát építettek és ugyan­
abban az évben pótolták a világ­
háború ideje alatt elrekvirált haran­
gokat és renoválhatták a templomot
és orgonáját.
NEMES ISTVÁN
református
igazgatótanitó, Ti­
szádéra. Mezőbodon
született
ben.
1895Közép­
iskoláit Székely­
udvarhelyen,
a
tanítóképzőt Ko­
lozsváron 1912ben végezte. Pá­

lyáját
Koboron
(Nagykükűllő)
kezdte el, mint állami tanító, majd

Marosugon működött.
1921>ben
került Tiszaderzsre, mint refor­
mátus igazgató-tanitó, ahol ügy­
vezető
igazgatója
a
Hangya
fogyasztási Szövetkezetnek és ve­
zetője a helyi Dalárdának. A vi­
lágháború kitörésekor 1914-ben vo­
nult be és az orosz fronton küz­
dött. 1919-ben szerelt le mint tar­
talékos főhadnagy. Kitüntetései a
III. osztályú érdemkereszt, ezüst
Signum Laudis a kardokkal, a bronz
Signum Laudis a kardokkal a II.
osztályú vitézségi érem, a Károly
csapatkereszt és a sebesülési érem,
szilasi és pilisi SZILASSY LÁSZ­
LÓ, földbirtokos, Tiszádéra. Ugyan­
ott született 1895-ben. Középiskoláit
Budapesten és a katonai főiskolát
Bécsújhelyen végezte. 1913 bán a
6 os közös huszárezrednél teljesített
tényleges szolgálatot. 1915-ben került
ki az orosz frontra és ott küzdött
a világháború befejezéséig. Aromán
megszállás alatt teljesen kifosztották
gazdaságát, melyet
azóta vezet
célirányos és praktikus gazdálkodásával.
BALOGH

IIEL szálloda és
vendéglő tulajdo­
nos, Tiszádéra.
Ugyanott szüle­
tett 1896-ban. Is­
kolai és szakta­
nulmányainak el­
végzése után vette
át a vezetése alatt
álló a község kulturházában elhelyezett szállodát és
vendéglőt. 1915-ben vonult be és
az orosz, majd a román fronton
küzdötte végig a világháborút.
ABÁDSZALÓK község Thonnzobáról nyerte nevét, akit a legenda

255

szerint Szent István makacs pogány
volta mialt ítélte el és feleségével
együtt az abádi révben lett eltemetve.
Ennek az eseménynek mai emléke
az „Arasir“-nak nevezett halom. A
szolnoki római katholikus egyház­
község 1772-ben alakult és temp­
lomát báró Orczy Lőrinc építette.
A két község, mely mai helyétől
keletre feküdt a „Karcagi dulás"
alkalmával hagyta el a községet és
csak Rákóczi menekülése után tért
vissza. Tiszaabád és Tiszaszalók
községek egyesítéséből alakult Abádszalók, A forradalmak után az Or­
szágos Földbirtokrendező Bizottság
307 házhelyet osztott ki, melyből
200 beépült. A község Levente
Egyesülete kitűnő szervezettsége és
képzettsége folytán a járásban a
második helyen áll Kenderes után.
A község szegényházat épitetett,
4 iskolájában 12 tanerő tanít, moder­
nül berendezett községi szeszfőzdéje
1927 ben épült és műutat 500 méter
hosszúságban építettek. A községnek
körorvosa és állatorvosa van. Köz­
lekedésügyét autóbusz járattal fej­
lesztette, bevezetette a villanyvilá­
gítást, 1924-ben felállították a hősök
emlékszobrát és 1928-ban 10000
méteres összhosszuságban utakat
és betonjárdát építettek. A község
vízszolgáltatását három mélyfúrású
kútja javítja. A község 20134 katasztrális hold területén 7336 lakosa
van Többekközött van Községi
Takarékpénztára, országos állatvá­
sára és szépen működik a Hangya
Szövetkezet.
HORVÁTH JÁNOS
főjegyző,
Abádszalók. Péterréven született
1868-ban. Középiskolai tanulmányait
Újvidéken 1888-ban, a közigazgatási

256

fanfolyamot Budapesten 1900-ban
végezte. Pályáját Péterréven, mint
segédjegyző kezdte és működésének
több állomása után 1922-ben lett
Abádszalók főjegyzője. Elnöke a
Járási Jegyzők Egyesületének.
SZAPPANOS KÁROLY reformá­
tus lelkész, Abádszalók. Kecskemé­
ten született 1892-ben. Középiskolai
tanulmányait ugyanott 1911-ben és
teológiai tanulmányait Budapesten
végezte, ahol 1920-ban szerezte
meg a református lelkészi oklevelet.
Pályáját 1922-ben Abádszalókon
kezdte meg, ahol azóta is megsza­
kítás nélkül működik. Ügyvezető
igazgatója a Hangya Szövetkezet­
nek és tagja az abádszalóki Taka­
rékpénztár igazgatóságának.
VARGHA ZOLTÁN református
lelkész, Abádszalók. Volóczon szü­
letett 1892-ben. Középiskolai tanul­
mányait Budapes­
ten és Nagykörö­
sön
1910 ben,
teológiai tanulmá­
nyait Debrecen­
ben 1914-ben vé­
gezte. Pályáját
Tiszaroffon kezdte
és 1917 óta van
Abádszalókon, ahol általános köz­
tiszteletben áll. 1918-ban a 11 es
lovas-hadosztály tábori lelkésze volt
és az olasz fronton teljesített katonai
lelkészi szolgálatot a világháború
befejezéséig.
ABÁDSZALÓK REFORMÁTUS
EGYHÁZKÖZSÉG. Abádon 1567ben már volt református egyház, de
1753-ban kezdte csak meg Pápai
János az anyakönyvek vezetését.
Temploma 1789-ben épült. Az egy­
házközségnek két iskolájában 5 tan­

terem van, 4 tanítói lakás 1929-ben
épült. A templomtetőt uj palával
fedték és a templom keritését is
1928-ban készítették. A templomot
három uj haranggal és vasszerke­
zeti haranglábbal 1928-ban szerel­
ték fel. Az egyházközség a földre­
form utján 2 tanító javadalmazására
10 katasztrális hold földet kapott.
Az egyházközség 2723 lelket szám­
lál. A szalóki egyházközség mega­
lakulása valószínűleg a Szegedi Kiss
István reformátor működésének ide­
jére esik. A XVII. század végén az
úgynevezett „Karcagi dúlás" Tiszaszalók községet is elpusztította. A
lakósok elmenekültek és a község
mai területén fekvő mocsári szige­
ten húzódtak meg, ahol rövidesen
templomot is építettek vert fallal
és nádtetővel. Uj templomuk, amely
ma is áll 1700-ban épült. Iskoláját
1907-ben építette újra. Az egyház­
község anyakönyveit 1761 óta ve­
zetik.

VARGA GYULA református igazgató-tanitó, Abádszalók. Tiszaroffon
született 1894 ben. Középiskoláit
Kiskunfélegyhá­
zán és oklevelé­
nek 1912-ben való
elnyerése után az
ipariskolai rajztan­
folyamot Újpesten
1929-ben'végezte.
Működését Tisza­
roffon
1912-ben
kezdte el, ahol 1923-ig működött,
mint rendes tanító és azóta Abád­
szalók igazgató-tanitója. Igazgatója
az íparosiskolának, vezetője a helyi
Dalárdának és az analfabéta tanfolyamnak,'ezenkívül gazdasági szak­
tanító és levente oktató. A világ­

17

háború kitörésekor 1914 ben vonult
be és az orosz, majd az olasz fron­
ton küzdötte végig a világháborút.
DÉVAVÁNYA, Dévaványa terü­
letére a települések a XIII. század
közepével kezdődnek és pedig a
hagyományok, feljegyzések szerint

Dévaványa. Ref. templom
a hősök szobrával.

azokkal a népekkel, akik a tatárok
dúlása elől az akkor még teljesen
néptelen, de elrejtőzésre igen alkal­
massás-, nádas és mocsaras vidékre
menekültek.
Amikor az ellenség kiment az
országból: az idemenekült lakósok
egyrésze visszament régi lakhelyére,
másik része pedig állandó lakhe­
lyet épített magának a mocsaras
terület kiemelkedőbb helyeire. Azon­
ban minden rendszer nélkül és az
lett az eredménye, hogy Ványa
utcáinak egész sokasága, még ma
is girbe-görbe, rendszertelen.
A halászatra,, legeltetésre, nád­
termelésre igen alkalmas terület
valószínűleg csábitó hatással lehe­
tett a puszta területtől távol élő
emberekre, mert már a XIV. század

257

elején Dévaványán a feljegyzések
önálló egyházról emlékeznek, meg­
nevezve annak Ambrus (András)
nevű papját, aki 1334-ben 3 garas
adóval járult a pápai tizedhez.
Mátyás király idejéből eredő ok­
mányok között Ványa, mint község
nyer említést 1476-ban — de saj­
nos — határáról nincsen semmi
szó, csupán annyi, hogy Ványa és
Ecseg között jelölték ki a határt. Ez
utóbbi akkor a budai Páloséké volt.
A következő században Ványa
ismét hírnévre tett szert. A Dózsaféle parasztlázadás idején (1514)
Ambrus pap volt Dózsa Györgynek
legmeghittebb embere. A parancso­
kat Ö hirdette ki. Tanácsokat adott.
Fegyverre szólította a népet és átok­
kal sújtotta azokat, akik nem sze­
gődtek Dózsa híveivé. A lázadás
leverése után nyomtalanul eltűnt.
A török hódítás idején Dévaványá
szultáni adófizető lett (khász), elté­
rően az egyes török tiszteknek kiosz-

Dévaványa. Hősök emlékszobra a róm. kath.
templommal

tott hübérbirtoktól (szipahik). Ez is
azt mutatja, hogy már akkor nagy
község lehetett, mert a szultán
érdemesnek tartotta a maga részére
fenntartani.
A község sokat szenvedett a török
világ alatt. Átmeneti hely volt a
258

császár és török hadaknak. Hol a
császáriakkal, hol a törökökkel kel­
lett tartaniók. De mégis, mint keresz­
ténynép inkább a császáriakhoz pár­
tolt és ezért
a törökök meg­
rohanták a községet s azt a
templom kivételével, teljesen lerom­
bolták, A templomot mecsetté ala-

Dévaványa. Községháza.

kitotfák át. A nép szétfutott,"a véne­
ket és akik futásra képtelenek vol­
tak, a törökök lemészárolták.
Amikor a törökök 1695 év első
napjaiban kitakarodtak Ványáról is,
az elbujdosott lakósok visszajöttek.
Újra építkeztek.
Ekkor azonban a Rákosi féle
szabadságharc heve ragadta magá­
val az összes fegyverfogható ványai
férfiakat Amig ezek oda voltak,
addig a császáriak által felbujtatott
rácság Ványát megrohanta, fel­
gyújtotta és kirabolta. Aki tudott,
ekkor a sárréti mocsarak közé mene­
kült és az Örhalomszeg nevű fél­
szigeten húzódott meg s az ellen­
ségtől való félelmében nagy sán­
cokkal vette körül magát, amely
sáncoknak nyomai még ma is meg­
láthatok (kuruc sáncok).
E rémhír vétele után Rákóczi a
ványaiakat elbocsájtotta, akik most
újból kezdhették lakhelyeik felépí­
tését.

fi Rákóczi-féle harcok elmúlásá­
val Ványára is csendesebb idők
következtek.
Fejlődésnek indult s a múlt szá­
zadnak azok az éveiben amelyek­
ben még környékén vasutak nem
voltak, országos hírű, igen látoga­
tott vásárairól volt nevezetes.
fi fejlődésnek fokain nem tudott
oly mértékben előrehaladni, mint

Dévaványa. Vadkacsa.

ahogyan megérdemelte volna. Ennek
pedig egyrészt szerencsétlen poli­
tikai fekvése a magyarázata. Hol
ebbe, hol abba'a vármegyébe dobál­
ták s mint ilyen: mostoha gyermeke
volt ennek is, annak is, 1876-ban
dőlt el véglegesen a sorsa, amikor
választania kellett a között, hogy
Békésm. vagy Szolnok vármegyéhez
óhajt-e tartozni? fi többség Szol­
nok vármegyéhez ragaszkodott.
Dévaványa a világháború vészes
zivatarából is bőségesen kivette
részét, aminek maradandó emléke
a főtéren álló és 532 gyászos név­
vel ellátott szoborművé.
fi sötét időkben Dévaványa lakos­
sága aránylag csöndesen viselke­
dett. Erőszakoskodások, rombolások,
rablások, vagy súlyosabb bűncse­
lekmények nem fordultak elő. Oláh
megszállás alatt 1919 április '28-tól
1920 március 21-ig volt.

17*

fi község ma már szépen fejlő­
dik. 1929 óta villanyvilágítása, jég­
gyára s betonból készült széles
járdái vannak. Közegészsége jó,
pedagógiai nevelése kielégítő és min­
den vonatkozásban a fejlődés utján
halad.
HflTZLHOFFER FERENC fő­
jegyző, Dévaványa. Zsigmondházán
született 1881 ben, Reáliskolai érett­
ségijét 1901-ben
Temesvárott tette
le és jegyzői ok­
levelét 1906-ban
Pécsett szerezte
meg. Pályáját
firadszentmártonban kezdte, meg,
majd Petrozsényfiradon, Biharkeresztesen és Kunhegyesen működött.
1926 óta főjegyzője Dévaványának.
Általánosan elismert, értékes közi­
gazgatási működésén kívül elnöke
aTestnevelési Bizottságnak,a Vadász
Társulatnak, a római katholikus Ol­
vasó Körnek, a római katholikus
egyházközségnek és tagja a vár­
megye törvényhatósági bizottságá­
nak. A világháború kitörésekor 1914ben vonult be és a szerb fronton
küzdött, de 1916-ban visszarendel­
ték hivatalába, fiz ez évi román
betörés alkalmával a bányász zász­
lóaljakkal vezette a harcot és sike­
rült is a román sereget feltartani a
megerősítő csapatok megérkezéséig.
Á románok kivonulása után minisz­
teri rendelettel állomáshelyére uta­
sították. fi forradalom Lupény köz­
ségben érte, ahol a románok benyo­
mulása után elfogták és a bányász
zászlóalj megszervezéséért halálra
ítélték. Csak az akkori lupényi bánya-

259

igazgató segítségével szerzett iga­
zolvány és vasúti egyenruhával sike­
rült megmenekülnie.

KASSAY JENÓ községi jegyző
Dévaványa.
1886-ban
született
Egerlövőn. Középiskoláit Miskolcon
1905-ben érettsé­
givel, a közigazga­
tási
tanfolyamot
Kassán 1909-ben
végezte. Pályáját
mint segédjegyző
Megyaszón kezd­
te, majd Egerlövőn
Kunhegyesen mű­
ködött 1926-ban
Dévaványán községi jegyzőnek vá­
lasztották meg. Elnöke a Levente
Egyesületnek és az OKH felügyelő­
bizottságnak. A világháború idején
1915-ben vonult be és az orosz
fronton küzdött az összeomlásig.
1918 november 15-én szerelt le,
mint tartalékos főhadnagy. Kitünte­
tései a II. oszt, ezüst .vitézségi érem,
a bronz Signum Laudis, a Károly
csapatkereszt, a sebesülési érem és
a hadi emlékérem kardokkal.
ARESTYENSZKY REZSŐ adó­
ügyi jegyző, Dévaványa. Rajcsányban született 1890-ben. Középiskoláit
Nyitrán 1909-ben, közigazgatási
tanfolyamot Nagybecskereken 1913ban végezte. Működését Nyitraivánkán kezdte meg, mint jegyző, majd
a Nyitravidéki Községi Jegyzőség
és Csornok után 1920-ban Dévaványára, mint adóügyi jegyző került.
Pénztárosa a Lövész Egyesületnek
és alelnöke a katholikus Körnek.

Dr. VASS ALBERT községi •_ fő­
orvos, Dévaványa. 1879-ben szüle­
telt
Dévaványán.
Középiskoláit

260

Mezőtúron
1898-ben,
egyetemi
tanulmányait Budapesten végezte
ahol 1903-ban avatták doktorrá.
Pályáját, mint segédorvos a gyulai
közkórházban
kezdte és onnan
Dévaványára, mint községi főorvos
került. 1904-ben a gráci helyőrségi
kórházban, mint egyéves önkéntes
szolgált. 1914 agusztus 1-én a 29-es
honvéd gyalogezredhez került Buda­
pestre, ahol csapatorvos volt. 1916
december 30-án szerelt le, mint
75 százalékos hadirokkant hadnagy­
orvos.

ANTALFFY JENŐ községi állat­
orvos. Dévaványa. Nagykerekiben
született 1880-ban. Középiskoláit
Kassán, az állami állatorvosi vizsgát
Budapesten vegezte. Pályáját, mint
tanársegéd a főiskolán kezdte, majd
Nádudvaron,
Nagyszalontán
és
Tiszanánán működött 1911-ig, ami­
kor Dévaványára került. Alelnöke
a Vadász Társulatnak, vezetője a
Nemzeti Munkavédelemnek és tagja
a Lövész Egyesületnek. 1914-ben
vonult be és az orosz, olasz szerb,
majd ismét az olasz fronton küz­
dött a világháború végéig. Kitünte­
tései; a koronás arany érdemkereszt
a kardokkal, a Károly csapatkereszt
és a sebesülési érem.
SZŰTS PÁL községi mérnök,
Dévaványa.
1895-ben
született
Budapesten. Középiskoláit a buda­
pesti II. kerületi főreál iskolában
1912-ben, főiskoláit a József mű­
egyetemen végezte, ahol a mérnöki
oklevelet 1921-ben szerezte meg.
Pályáját Cibakházán az ármentesitő
és Szabályozási Társulatnál 1921ben kezdte, de még abban az’évben
Dévaványa község mérnöke lett.
Főparancsnoka a Tűzoltó Testület-

hék. 1915-ben vonult be és áz
orosz, majd az olasz fronton küz­
dött. A kommün alatt tagja volt a
a budai szőlészeti iskolában alakult
tiszti ellenforradalmi különítménynek
és a román kivonulás után a buda­
pesti városparancsnokság kémelháritó osztályánál teljesített szolgá­
latot 1921-ig. Kitüntetései: a Károly
csapatkereszt, a sebesülési érem és
a hadi emlékérem.
BUDAY PÉTER római katholikus
igazgató-tanító, kántor, Dévaványa.
1886-ban született Jászalsószentgyörgyön. Tanul­
mányait Hatvan­
ban, Egerben a
tanítóképzőt vé­
gezte, ahol 1908ban nyerte el a
tanítói oklevelet.
Pályáját Ujszá.
szón,
Jászalsószentgyörgyön kezdte, majd 1918
szeptemberében Dévaványára került,
ahol azóta megszakítás nélkül mű­
ködik. A Katholikus Körnek jegy­
zője. A világháború kitörésekor
1914-ben vonult be és a szerb fron­
ton küzdött, ahol 1914 decemberé­
ben hadifogságba került. 1918 no­
vember 15-én szerelt le, mint e. é.
önkéntes.
PAPAY LAJOS esperes-plébános,
Dévaványai.
1871-ben
született
Szolnokon. Középiskoláit Szolnokon,
az állami főgimnáziumban 1889 ben,
főiskoláit Egerben végezte, ahol
1894-ben szentelték pappá. Pályáját
Hevesbátoron
kezdte
1894-ben,
majd Karcagon, mint gimnáziumi
hittanár működött. Nyíregyházán
és Balmazújvároson plébános volt.
1926 óta Dévaványa esperes-plé­

bánosa. Elnöke a Katholikus Körnek,
a Takarékpénztárnak, az állami
iskolai gondnokság igazgatóságának,
tagja a vármegyei közigazgatási
bizottságának, a községi képviselő­
testületnek és elnöke az Országos
Szociális Misszió Társaságnak.
A római katholikus egyházközség
1750-ben alakult. A templom is ez
időből való. A háború végével és
1930-ban a templomot renoválták.
A hívek száma 5000 lélek. Az
egyházközség 1928-ban két tante­
remmel és két tanítóval hatra emelte
értékes tanerőinek számát.
SOMMER BERTALAN okleveles
gyógyszerész gyógyszertártulajdonos, Dévaványa. 1885-ben szüle­
tett Kisszebenben.
Középiskoláit szü­
lőhelyén és Eper­
jesen
1903-ban
felsőiskoláit Buda­
pesten
végezte,
ahol a gyógyszerésziokleveletl907
ben nyerte el. Pályáját, mint gyógyszerész kezdte
Székesfehérváron és Kassán. 1911
októberében Dévaványán nyitotta
meg gyógyszertárát. Elnöke a helyi
Rokkant Csoportnak. 1914-ben vo­
nult be és rövidesen az orosz
frontra került, ahol mint a tábori
kórház
gyógyszerésze
teljesített
szolgálatot. Itt 1915 őszén megbe­
tegedett, rokkantnak lett nyilvánítva
és helyi szolgálatra lett beosztva
1918- ig teljesített szolgálatot, de
a csehek bevonulásakor Beszterce­
bányán internálták és 1919 novem­
berében utasították ki. Kitüntetése
a sebesülési érem, a Károly csa­
patkereszt és a Hadi emlékérem,

261

SIMON Lajos római katholikus
tanító, Dévaványa. A biharmegyei
Komádi-ban született
1900-ban.
Tanulmányait Komádiban, Nagyvá­
radon és Aradon végezte ahol
ban
1920nyerte el oklevelét. Pá­
lyáját a következő évben Szentmártonkátán kezdte el, majd Bárándon
működött 1925-ig, amikor
Dévaványára került, ahol értékes
működésével és egyéniségével álta­
lános köztiszteletet váltott ki. Taní­
tója az iparostanonciskolának, pa­
rancsnoka a cserkész csapatnak és
disztagja a munkás önképzőkörnek.
Hat évig volt népművelési előadó.
A világháború kitörésekor önként
vonult be a 21. székely hadosztály­
hoz és 9 és fél hónapig teljesített
frontszolgálatot.

Dr. ikafalvi FARKAS BÉLA re­
formátus tanító, Dévaványa. Zilahon
született 1901-ben. Középiskolalai
tanulmányait
a
zilahi református
Wesse’ényi kollé­
giumban
és
a
nagyenyedi refor­
mátus
Bethlen
kollégiumban
1919-ben, végezte.
Theológiai tanul­
mányait a kolozsvári református
theológiai fakultáson 1924-ben, fi­
lozófiai és pedagógiai tanulmányait
ben
1921Kolozsvárott, jogi tanul­
mányait a budapesli tudományegye­
temen és a kecskeméti református
akadémián 1902-ben végezte. 1930ban avatták az államtudományok
doktorává 1924 és 26 évek között
végezte a Zeneművészeti Főisko­
lán zenei tanulmányait. Pályáját
1924-ben, mint hioktató segédlel-

262

lelkész Budapestén kezdte el, majd
Kecskeméten és Lajosmizsén mű­
ködött. Dévaványán 1929 óta van,
ahol működésével osztatlan meg­
becsülést váltott ki. Elnöke a hely­
beli népművelési Bizottságnak és
Iparos Dalárdának is.
A DÉVAVANYAI REF. EGY­
HÁZ alakulási éve 1560. Az első
lelkészlakás is akkor épült. A hívek
száma 525 volt. A törököktől kü­
lönösen sokat szenvedtek úgy a
lelkészek, mint a hívek. Az át­
vonuló török-tatár hordák a köz­
séget s vele együtt az egyházat
1658 bán elpusztították, de a meg­
maradt hívek egyházukat újra épí­
tették. Első rendes rektortanitója
1696-ban Németi István és első
állandó rendes prédiktátora 1711 —
ben Aboni Benedek volt. Dévaványát az artikulált helyek közé is fel­
vették. Az első anyakönyvi feljegy­
zéseket Kábái János végezte papír­
lapokra.
Rendszeres
anyakönyv
1748 óta van. Az első kurátor, aki­
ről tudomás van, nemes Váradi
György. Az egyházi ügyek intézé­
sére 1769-ben létesült a konzisztorium. Az egyház élete annyira
összeforrott a községével, hogy az
akkori presbitérium a községi elöl­
járókból alakult. Elnöke a lelkész,
jegyzője a községi jegyző. 1721-ben
szervezték az első
Ieánytanitói
állást és az első leányiskola 1735ben épíitt. Az egyház életrekeltése
óta öt ízben épített templomot. A
mai templom 1887—1891-ig épült.
A tanuló gyermekek szaporodásával
az iskolát is mindinkább bővíteni
kellett, amit a hívek rendkívül nagy
áldozatok árán, állami és községi
segítségével valósítottak meg úgy,

hogy ma már 18 tantermes iskolája
van ugyanannyi tanerővel, Az egy­
háznak volt eddig 32 rendes lel­
késze, 47 kurátora, 13 főgondnoka,
14 állandó segédlelkésze, 196 taní­
tója, illetve tanítónője, 6 énekvezére
és 7 pénztárnoka. A hívek száma
10.702.
ELEK LAJOS református tanító,
Dévaványa. Ugyanott született 1901ben. Középiskoláit a debreceni re­
formátus főgimnáziumban, az állami
tanítóképzőt Jászberényben végezte
ben
1922és ott nyerte el oklevelét
is. Pályáját Törteién kezdte 1922mint kántor-tanító és Dévaványán
1927 óta működik.
JUHÁSZ Imre református tanító,
Dévaványa. Törökszentmiklóson szü­
letett 1888-ban. Középiskoláit szülő­
helyén, a tanítóképzőt Debrecenben
végezte, ahol 1908-ban nyerte el
oklevelét. Pályáját a biharmegyei
Szalacson kezdte 1909-ben, mint
rendes református tanító. 1911-ben
került Dévaványára. 1914-ben vonult
be katonai szolgálatra és a szerb
frontokon küzdött, ahol 1914 szep­
tember 17-én súlyosan megsebesült.
Sebesüléséből
felgyógyulva mint
rokkant visszakerült Dévaványára.
KOLOZSI LÁSZLÓ református
tanító, Dévaványa. 1909-ben születatt Debrecenben. Középiskoláit Ara­
don, Mezőberényben, Kiskunfélegy­
házán és Sárospatakon végezte, a
tanítói oklevelet 1928-ban nyerte el.
1928 szeptemberében választották
meg Dévaványán rendes tanítónak.
Hivatásán kívül levente oktató, a
Lövész Egyesület, a Kaszinó és a
Tiszántúli Szépmüvész Céh tagja.
A Nemzeti Sportnak tagja és mun­
katársa,

A DÉVAVÁNYAI IPARTESTŰLET. Az Ipartestület a Céh világból
meglévő adatok szerint 1807-ben
Ipartársulattá, majd 1888-ban Ipar­
testületté alakult. Az ipartestület
nagy küzdelmek és áldozatok árán.
1911-ben állította fel székházát,
melynek akkor Király János elnöke
és Szilágyi Sándor a jegyzője volt.
1928 óta az Ipartestület iparha­
tósági biztosa Hatzlhoffer Ferenc,
elnöke Korbay Rudolf és jegyzője
Galgóczy Béla. Az ipartestület tag­
jainak nagyrésze résztvett a világ­
háborúban, ami nagy gondokat és
nehézségeket támasztott az ipartes­
tület vezetésében. A forradalmak
utáni gazdasági válság csak súlyos­
bította az Ipartestület problémáit és
nagy küzdelmek kellett vivnia azo­
kért, hogy célkitűzéseit legalább
részben elérje. Az Ipartestület állan­
dóan napirenden tartja a kisipar
aktuális problémáit, hogy mindenkor
kellő időben megvédhesse a gaz­
dasági válság-okozta veszélyezte­
tett érdekeit.
UHRIN LÁSZLÓ szálloda és ven­
déglő tulajdonos. Dévaványa. 1872ben született Békéscsabán. Középis­
koláit a békés­
csabai Rudolf gim­
náziumban végez­
el. Pályáját Békés­
csabán mint ven­
déglős kezdte.
1922 januárjában
Dévaványára ke­
rül mint szálloda
és vendéglő tulajdonos. Szállójának
10 szobája van, amely a legmoder­
nebb berendezéssel van felszerelve
és éttermét kitűnő konyhája látja el.

263

TARTALOM
Apponyi Albert gróf....................................................
A Jászság.
írta : gróf Apponyi Albert
....
Dr. Czeftler Jenő.............................................................
Almásy Sándor...................................................
.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alkotó ereje.
írta : Almásy Sándor...................................
Hazánk gazdassgi nehézségei.
írta; Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon előtt és után.
írta : Wenzel István...........................................
Szolnok..............................................................................
Jászberény..............................................................................
Mezőtúr..............................................................................
Turkeve
.
.
.
. ■ ...........................................
Kiujszállás..............................................................................
Karcag..............................................................................
Központi járás .
.............................................................
Szajol.............................................................
Rákóczifalva...........................................
Tiszavárkony...........................................
Vezseny....................................................
Nagykörű
....................................................
Besenyszög ............................................
Jászsági felsőjárás ........
Jászfényszaru............................................
jászárokszállás...........................................
Jászdózsa
....................................................
Jászjákóhalma...........................................
Jásztelek....................................................
Alattyán....................................................
Jánoshida
....................................................
Pusztamonostor .:....
Jászsági alsó járás.............................................................
Jászapáti
....................................................
Jászszentandrás ...........................................
Jászkisér....................................................
Tiszasüly
.......
Jászalsószentgyörgy
.
.
.
,
.

Oldal
9
15
17
21
25
25
35
43
J55
91
99
105
111
116
118
119
121
123
124
126
128
133
136_
141
145
148
150
151
153
155
158
166
170
174
177

Jászladány
Tiszai középjárás
Törökszentmiklós
Fegyvernek .
Tiszabő
Tiszaroff
Tiszabura
Tiszapüspöki
Tiszai alsójárás .
Tiszaföldvár .
Cibakháza
Nagyrév .
Tiszakürt
,
Tiszaug .
Tiszasas .
Tiszainoka
Csépa
Szelevény
Kunszentmárton
Tiszai felső járás
Kunhegyes
Kenderes
Kunmadaras .
Tiszaszentimre
Tiszaderzs
Abádszalók .
Dévaványa ,

Oldal
180
185
189
204
210
212
214
215
219
221
224
228
250
251
252
255
257
259
241
245
248
249
251
252
255
255
257