Fájl #714: "nepoktatas1944.pdf"

-

As:

*

।-3-

*

A^&Alo

jflg-naGVKun4Zoinouv5öift

ngpmeivcBs

TARTALOM:

!

* *
Csontos Sándor: Magyar Holnapok
Dr. Kovács János: A tanító a tanteremben /
Benedek János: A gyermek rossz tulajdon­
ságai és a szülői ház
Egyesületi élet.
Leverés élet.
Könyvszemle.
Hírek. Nyugtázások.

Rt MTI DIUŐ
könyvnyomdája
•zolnok.

'

XXXVII. ÍVE. 1. SE.

......—

-

1*44. JAMVA* NA.

XXXVH. évfolyam.

hő._________________ szám.

1944.

jász-nagykun-szolnokvArmmyií

f

____

ff

T

Hí

NÉPMŰVELÉS
A vérmegyei tanítóegyesület, a^ir. tanfelügyelóség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - Uaeykun- SzelnskváríMgyei Ált
Tanításodét.

Felelés szarkaszté:

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért falai;

CSIKY ERNŐ
Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

a

KlOfizaMal dijak ésl
Cslky Érné egyes. |»<
a lap szellemi részéi
közlemények e
elmére Szelnek,
kCHde

venatkecé

Kéziratokat nem

Karácsony táján szétnézett az Isten a világban. Azt nézte tfyjjpn hói
szállhaína újra földre a Világ Megváltója : hol születhetne újra -az isteni.
Gyermek.
És ahogy elnézett a világ felett, egyik helyen füstölgő romokat, másik
helyen üszkös pusztaságokat, harmadik helyen tüzokádó ágyukat^ sistergő
lángszórókat; ismét más helyen föld alá búvá és az ott felhalmozóit arany­
borjú fölé védökarjukat terjesztő torzvigyorgó embereket látott.
•
Aztán látott éhező, menekülő karavánokat, akiknek arcára bprzalmakai vetített a felgyújtott falvak lángoló fénye...
,
JDe aztán megenyhült az Ur tekintete és simogatólag megállt ^Magyarország fölött...
És Karácsony szent éjjelén Magyarországon született meg békesség­
ben a kicsi Jézus, hogy elhozza a világnak a Szeretetek a Megbocsátást és
Hitet a csüggedőknek.
.
I
.
Ez voltba Tegnap . . .
|
És Ma Újév napján, az Idők határmesgvéjén újra riadtan állunk, milyen
lesz a Holnap ? '
'
|
Felelet; Amilyenné mi magunk építjük! Sorsunk a kezünkben van!
Vigyázzunk! tzgy'rossz lépésen elcsúszhatunk és mindent elveszthetünk; de
mindent meg is nyerhetünk.
Tőlünk függ, hogy milyenek lesznek^a magyar* holnai
Ne tétovázzunk ! Ne riadozzunk! Tartsunk ki íoráM Ks őrhetyeinken. Egy közösZérdek lebegjen szemünk előtt: az^egyetemt ímagyer éraek.
Ebben benne van minden, isten és a Haza. Amig a magyarság kitart Isten
mellett, nincs mitől félnie. Amig egy sziklatömb a nemzet, addig semmi
erő nem zúzhatja szét, de ha éket verünk a sziklába, könnyen szét hasad...
Ma az a jobb magyar aki többet tesz hazájáért. Gondoljunk. arra,
tetteinket számonikérik majd az utódaink.
Szorosan fogjuk meg egymás kezét. Itt az utoisó óra, hogy belás­
suk ; nem egymás ellen, de egymásért kell dolgoznunk !
i
És ha így teszünk: szépek napsugarasak lesznek a magyar holnapok.
Csontos göndör.

2

;

A tanító a tanteremben-

.

Állíts fényforrást egy sötét, szobába és figyeld meg azok hatását’
eredményét. Hogyan világítja meg a falakat, a szobában levő tárgyakat és
a zeg-zugokat ? Ha egy olajmécset állítasz be, csak félhomály fog deren­
geni, a falak alig fehérlenek, a tárgyaknak pedig csak a körvonalai, látsza­
nak. Ha pedig petróleumlámpát állítasz a mécs helyére, már nagyobb
lesz a fény, a falak elég jólfognak látszani s a tárgyak is tisztábban mu­
tatkoznak, De még mindig vannak zugok és hátterek, a melyek homály
bán maradnak.
És most állíts be abba a szobába'100-as, vagy 200-as égő vil­
lanykörtét, egyszerre napfénnyel egyenlő világosság árasztja el a szobát
úgy, hogy annak minden zuga tisztán látható.
’
s
Hasonló jelenség a tanító a tanteremben! Van, a ki olaj mécs
fényével világit ott; van, a kinek jelehléte a lámpa fényéhez hasonló devannak, hála Istennek, ragyogó fényű tanitószellemek, kiknek hatása a
napfény erejével vetekszik : világit, melegít, termékenyít. Munkája nyomán
dús lombok hajtanak, virágok nyílnak és az élet teljessége jelenik meg, a
maga varázslatos szépségében.
Igen, te ísjpnyforrás vagy, kedves tanító barátom ! Az lettél ab­
ban a pillanatban, a mikor tanítói hivatást vállaltál. Mert arra vállalkoz­
tál, hogy apró embereknek még megvilágítandó és fényre a tudás fényé­
re érzékeny lelkét megvilágítsd, megtermékenyítsd.
De, hogy ezt meglehesd, első sorban neked kell ragyogó fényfor­
rásnak lenned, fényesen kell ragyogni telkednek a tudás, a hit, a hazasze­
retet és a jellem tiszta fényétől. Tőled függ, hogy mivel világítasz. Olajmécs-é az, a mi benned homályosan dereng, vagy petróleum lámpa szelíd
fénye, avagy ragyogó reflektorfény ! Istenem, miért is mennél a tanterem­
be, ha csak olajmécesel akarsz, vagy tudsz vilsgitani ? Hiszen akkor sötét
marad ott minden, sötét marad a viliágosságot váró gyermeksereg lelke.
Az olajmécsnél jobb a lámpafény, de ma már ez is elenyésző a
* ragyogó villamosság századában. Neked ma már messze világitó reflek­
torokkal kell versenyt tartanod. Ha csak olajmécsed van, akkor ne is
menj be a tanterembe, mert ott neked a jövőt, ragyogó fénnyel és sugárzó
szívvel kell munkálnod. Az olajmécs pislákoló fénye mellett hallga­
tóid csak botorkálni, sőt botladozni fognak az élet? utjain. Csak akkor
menj a tanterembe, ha tudásod, hited, becsületed lámpájakmessze fénylik
es minden homályos zugot megvilágít a gyermeki lélekben.

FÉRFISZÖVETET,
SELYMEI

DDÍji

i

A —DKUl
L
- - -

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜ ZLETÉBÖL

1

3

Égjen, lángoljon a lelked mint messze világító fáklya, ! mely a
beláthatatlan messzeségbe is utat mutatni képes a fényt üirányt kereső
lelkek számára,
/L,
En láttam ilyen reflektorokat a tanterembe, hála Istennek, nem
egyet. Ragyogó szellemű, fényes fáklyát vivő tanítókat láttam.
lelkűk ragyogását vísszasugároztálTa gyermeki /arcok valameUnyíju.atudáa
és a hit fényét árasztva szerteszét.
Ez az igazi világosság 1 Ez legyen hivatásod legfőbb eélja, programmja, kedves tanító barátom.!
)
Ha férfi vagy légy igazi férfi, hogy igazi férfiakat tudjál |
Ha pedig nő vagy, a női erények legszebbjeivel vórtead fel magadét, hegy
az erények drága égi gyöngyeit adhasd át nemed ifjúságának
vajóul. Légy ember-és gyermekszerető, hogy minél több szeretett adtam?
l lelkedből a fogékony gyermeki léleknek. Légy mintapelgár, hogy meg tudd
mutatni a tiszta polgári erények útjait. Tudj eleget a tudem^yukból,
tudjál minél többet, hogy adhass belőle bőven. Szeresd hivatásodat és
égjél annak szent. füzétől, hogy örök emléket állíthass magadaz
béri szivekben és hogy méltó helyed legyen majdan Isten Ítélő-szetaelőlE
Légy magyar mindenekfelett! Izzó lelkű, rajongó magyar.
a
legszebb erény: magyarnak lenni. Ezt a magasztos: érzést sugároz^ át egész
lelkeddel az ifjúság leikébe. És tedd olyan izzó magyarrá a gyermeki
lelkeket, amilyen izzó magyarnak neked lenned kell. Mert a- föfdnekebben a sarkában, ez ősök vérével megszentelt helyen csak ilyen-telkekkel
állhatja meg helyét Szent István birodalma.
r i ?■
Dk Kováts János ---- ------------------------ .----------

A gyermek rossz tulajdonságai és a ^zülcH
Irta: Benedek János

Egy pár gondolatot hoztam ide önök elé, hogy tegyék njagu^yá.
a míg előadásom olvassák. A gyermek lelkének , néhány tulajdbnságára.
gondolok csupán, olyan tulajdonságokra, melyeknek gyökerei olyan mély?,
ségekbe nyúlnak le, hová csak ritkán és gyéren szűrődik heLfény^arossz tulajdonságokra.
,
_ .j
. '•
Tévednek, akik azt hiszik, hogy a most folyó világháborúi, vagy;
a múlt világháború együtt—vagy utórengései ezek a rósz tulajéfonságok?
És tévednek azok is, akik a társadalom betegségéből igyekeznek; megma-]
gyarázni ezeknek az orrnélküli kísérleteknek az uralmát. De hát boámét
jöttek ezek az átkozott tulajdonságok melyek megyötrik gyerm^tónket
és rósz cselekedetekre ösztönzik. Ó kedves Olvasóim ! Tekintsünk ma-;
gunkba, szálljunk vissza gyermekkorunk tiszta, hamis, tanításoktól meg^
nem rontott ydigába és sorba megtaláljuk a különös kisértetek nyomait."
Sokat -feléj téliünk" k. ~Ot vasóim ~ dó 'ámihT á’ gön^^

5
homályosan feldereng bennünk a múlt idők ködös érzése.
Idegen hangok visították túl hangunkat, csodákat láttunk, amit
nem ismertünk ;"mind megannyi ködös vendég korábbiféletünkből. És
itt van a rugója?minden titoknak. Az?összes gyermeki jó*és rossz tulaj­
donságokba mi átkozott’ örökségünk a dolgok iszapos forongó>láva kor­
szakából; amikor a világ megszületett. Ugyanúgy hozza magával a gyer­
mek a hajlamot minden rosszra; mint pld. a gyilkolásra, kegyetlenségre
önzésre, az utóbbi kisérő érzéseire: az engedetlenségre, irigységre, lopásra
hazugságra.gEzeket a hajlamokat az ember az élet kezdetein az őserdők
homályában a létért való*küzdelemben szerezte^meg. Későbben az ujonan szerzett impressiók eltakarják a felderengő korábbi benyomásokat,
lekerülnek^tudat alátét csak érzések alakjában élnek ott. De ott vannak,
csak alkalom, körülmények kellenek hozzá, hogy felszínre kerüljenek.
A nevelés teljes hiánya Svagy részleges volta következtében is
előtérben léphetnek7a gyermek magával hozott' rósz tulajdonságai.
Az eddig elmondottakból következtethetünk, hogy az igazi gyér
meknevelés nem, könnyű feladat: Nehéz megtalálni a célhoz közvetlenül
vezető utat. Van fazonban 1 egy dolog, amely : szülőknek, nevelőknek
helyes meggondolásokat jó tanácsokat adhat, ez a gyermek lelkének a
legmélyebb ismerete/ Ennélkül nevelésünk csak ösztön szerű véletleneken
alapuló. Akkor tehát amikor a gyermekekre hatni akarunk, szem előtt
kell tartani a múltját és jövőjét. Tehát nemcsak a gyermek jellemének
ismerete, hanem az egész fejlődésének a látása adja meg a helyes irányi;
tásban a tárgyilagos biztosságot. A gyermek fejlődés-tana nélkül a neve­
lésünk hasonlatos egy hajóhoz, mely iránytű nélkül rohan az éjszakában.
A gyermekfejlődéstan nemcsak a célt mutatja meg amely felé haladni
kell, de mutatja azt is ahol éppen vagyunk s módot ad hogyan orvosol­
hatjuk az esetleges bajokat.
Nézzünk egy pár példát. A legmélyebb rugója a kis gyermek
cselekedetének az önzés. Ez. elég korán kezd szembetűnően mutatkozni.
Ilyenkor a gyermek nem ismer más érdeket s tulajdont, csak a magáét
A maga játékához nem engedi az idősebb testvérét, vagy társát hozzá­
nyúlni, még akkor sem, ha társa őt meg akarja valamire tanítani.
Egyáltalán minden játék, amely kezeügyébe esik, az övé, sőt társától
egyszerűen el is veszi. Minden cukorhoz neki feltétlen joga van. Ezt a
magában véve is kellemetlen tulajdonságot még elviselhetetlenebbé teszi,

□ Jtungária^ Rum és fikörgyár
■

0

Hungária Minta pince
SZOLNOK

Telefonszám: 53.

sarg»nyeim:

Hungáriarum

hogy ezzel az önző érzéssel együtt szokott fellépni a gyermekeknek
ösztpnös erejű: féktelem akarata, aminek következtében az önzés kísérői:
az ihdulatosság, makacsság. Pld. a két éves gyermek már vágyik hason­
lókorú társához, de mihelyt összekerül vele, össze is verekednek rende­
sen a játékon. Mint kisérő jelenségek szoktak fellépni, az engedetlenség,
irigység, kegyetlenség, minek következtében, a szülőknek az Hlyen gyer­
mekkel sok bajuk van. Természetesen az önző érzésnek és
akaratnak számos fokozata van már ezen kicsi korban is a s?e|
től a
vadságig, de bizonyos mértékben mindég előfordul s a szülőknek sok
gondot okoz az ilyen gyermekkel való bánásmód. A szülőknek >a gyer­
mek viselkedését nyugodtan kell megítélni s helytelen az öntést erkölcsi
hibának tartani. Az önzés a gyermekkorban nem bűn, hanem fejlődéstani
tünemény, melyre minden fejlődő élőlénynek szüksége van. tót-saját élet
erejét, akaratát teszi próbára, sőt mivel az önzés a gyermekei mindunta­
lan összeütközébe hozza a felnőtekkel és a kicsinyekkel az pnzés az ere­
dete és csírája az erkölcsi érzelmeknek.
j
Az önzésnek nagy haszna még az is, hogy egyik, fejlődéstani kö­
vetkezménye az önérzet. Az önérzet fellépését a gyermek éltében
örömmel kell fogadni, mert ez már erkölcsi érzés is, ebben máry van
valami a többi társakkal való összemérésből. Önérzet nélkül önbizalom
nincs. Az önérzet érzése nevelési szemponból nagyon fonfos. Sokszor
pedig az önérzet alkalmatlan érzés a szülő és nevelő szemében, a gyér
mek érzékenyebbé válik s hajlandóvá az engedetlenségre sőt az ellen­
szegülésre és bosszúra is. Az okos szülő és nevelő az önérzetes gyer­
mekkel azt teheti, amit akar a buzgalmat a tetterőt, a jóságot abecsületességet, az igazságérzetet, a kötelességtudást s egyebeket ak önérzetre,
való hatással válthatjuk ki s tarthatjuk ébren a gyermekben^
A gyermeknél gyakran mutatkozó hiba a hazugság, amivel együtt
jár az árulkodás. A gyermek legtöbbször védekezésből hazudik s árulko­
dik. Különösen kisebb gyermekeknél az iskolában annyira eljiarapódzhat.
hogy világosan látni, miszerint ösztönszerűen hazudnak és^ árulkodnak.
Legtöbb szülő észre sem veszi, hogy a hazudozást gyermeke előtt* ő teszi
megszokottá. Hogy ez igy is van látni fogjuk a következő példából. A
mama szorgalmi időben a mezőre küldi iskolás kis leányát, lásnap pedig
azzal küldi iskolába, hogy betegséggel igazolja mulasztását. 4 leóny &y
is tett. Sőt hogy anyját e téren meggyőzze eljárásának sikere^ volta felöl
tovább is ment. Ugyanis egy napon nem tudott az skolában felelni s
ezért a tanító addig tartotta az iskolában, amíg a leckéjét meg. nem ta­

'6 t

hulta. Haza érkezésekor azt kérdezte az anyja tőle „Hol voltál ?" Fele­
let „Most jöttem az iskolából" Azaz azt akarta mondani, hogy eddig tar­
tott a tanítás: Bár a mama tudta, hogy ez igaz, mégis elfogadta a vá­
laszt íme: Lecke ama megállapításának igazsága, hogy „a hazugság ké­
nyelmes és olcsó fedezéket nyújt minden rossz tettel szemben". (Folyt, köv.)

LEVENTE ÉLET
Leventeleányvezetői tanfolyam
A Leventeleány Központ a debreceni tankerület iskolái és csapat­
vezetői részére Debrecenben az egyetemi leányotthonban 1944. január
2-től 11-ig bezárólag leventeleány-vezetői tanfolyamot rendez. Érdeklődni
és jelenkezni Gál Mária kerületi leventeleány vezetőnél lehet a bebreceni tanker. kir. főigazgatói hivatalban.

A leventeifjak ajándéka a „legelső magyar leventének*
>

Karácsony ünnepe alkalmából a magyar levente és leventeleányifjuság küldöttsége megjelent a királyi várban. Magyarország Kormányzója
és hitvese, valamint Horthy Istvánná és Istvánka fiacskája fogadták a
leventéket, akik két betlehemes játékot mutattak be.
A betlehemes játék után a leventék átadták Horthy Istvánkának
karácsonyi ajándékaikat. A leventék és leventeleányok egy-egy remekbefaragott, kivilágított betlehemet, a székesfehévári gyorsleventék pedig
egy maguk készítette kis gyermekkerékpárt, hozzávaló öltözéket és föl­
szerelést ajánlottak föl „a legelső magyar leventének1*, a Kormányzó Ur
unokájának.

EGYESÜLETI ÉLET

A JNK Szolnak vármegyei Általános Tanítóegyesület Közgyűlése
■

. A Jász-Nagy kun-Szol nők vmegyei Általános Tanítóegyesület az
Állami Tanítók Országos Egyesületének J. Nk-Szolnok megyei körével
kapcsolatosan 1943. december hó 18.-án délelőtt tartotta meg LX. évi
rendes közgyűlését a varmegyeháza nagytermében.
. . A közgyűlés népes volt, magas színvonalú és szelleme megfelelt
a mai időknek.
A vármegyéből összegyűlt tanítóság 8 órakor Istentiszteleteken
vett részt.
? óra 30 perckor kezdődött és azon megjelent a
^óispánja: vitéz báró dr. Urbán Gáspár, Kiss József tanker. kir.
főigazgató képviseletében Andor János leánygimn. igazgató, dr. Szabó
Ferenc polgármester, dr. Jakab László kir.- tanfelügyelő, D'r. Kovács János
nyug tan. u. tanácsos, Drozdy Gyula m. kir. tanácsos, Gállá Endre áll.
tanítok országos egyes, elnöke, P. Szabó Políkárp plébános, dr. Csomóz Gás­
pár plébános, Soós József vm-i népm. titkár, Gárdos Béla tan. ü. fogalmazó.
i
Kálmán
tanító egyesületi elnök, Tóth József állami köri
elnök es több száz tanító és tanítónő.
. ... . A »Himnusz" eléneklése után Ferenczy Kálmán lelkes hangú /
; n£!k
tan.usááot tett arról, hogy a magyar, tanítóság, most
is őrhelyén all és teljesíti magyar kötelességét. Hódolattal emlékezett meg
a magyarság nagy Vezéréről vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó -

*
Úrról, akit a közgyűlés közönsége- helyéről felállva, percekig lelkesen
ünnepelt.
*
V :
Majd rámutatott arra, hogy az ifjúságot és felnőtteket Egyaránt
hazafias és vallás erkölcsös életre kell nevelni, mert ez a béje alapja
És ebben a tanítónak jó példával kell előjárnia.
Végül szeretettel üdvözölte a tanítóság körében megjelent maga*,
véndéget, biztositv^őket a megye tanítóságának őszinte ragasztásáról
és hálás szeretetéről.
;
.\
A tetszéssel fogadott megnyitó után, dr. Jakab László vez. kir. tanfelügyelő kiemeli, hogy a Főispán ur öt személyében mindig m^ülön- '
böztetett bizalommal tüntette ki; és ő érezte hogy az rajta keresetül, az :
egész tanítótestületnek szól. — Kifejezi, hogy a megye tanítósága fenn­
tartás nélkül követi báró Urbán Gáspár főispánt a becsületes' magyar
munka utján. — Majd bejelenti, hogy bizton tudja, hogy a megyei tanitóság egy személlyel több lett a mai napon, mert főispán urunkat a me.
gyé^ tanítósága, a nagy tanítótestület primus intér páros tagjának! érzi.. , A
A közgyűlés lelkesen ünnepelte a Főispánt.
íV
.
Tóth'József, Bottyánszky mezőtúri ey. lelkész isk. széki elnbkleve-.
lét olvassa fel, amiben az betegségével kimenti magát, amiért ajkozgyÜlésen nem jelenhetett meg.
t
. í
Andor János gímn. ig.,7 Kiss/József tanker. kir. Főigazgató Ür ne-J
vében — aki betegsége miatt nem jöhetett el, — üdvözli a közgyűlést.
CsömörMrén jegyző — a betegsége miatt akadályozntt dr. Mészáros
Gyula titkári jelentését olvasta fel. A tartalmas jelentés foglalkozott az
egyesület munkájával, majd a tanitóhiány okait boncolgatva ^rámutatott
arra, hogy a tanító hiánynak főként- két oka van; erkölcsi és anyági.1
Ezek orvoslására gyors segítségre vőlna szükség, nehogy késő legyen
Rámutat arra, hogy a szellemi összekötő kapcsot a megye tanítósága
között a „J. N. K. Sz. vm-i Népművelés" képezi. Kéri tanítóságot, hogy
arra mindenki fizessen elő. Végül a nagyobb tanítói összefogást fürgéivé
kéri a tanítóságot, hogy minden rossz kísértésnek jUenállva, — álljon ki­
ki szilárdan őrhelyén.
’
A helyesléssel tudomásul vett titkári jelentés után Drozdy Gyula
m. kir. kormánytanácsos, a Néptanítók Lapja főszerkesztője tartott lebilincseloen érdekes és időszerű előadást a „ Jövő nevelés feladatái^^cimmeL
x
A mai^Tdőkben minden nemzet életében új nevelési rendszerek
vannak kialakulóban, — mondotta többek között Drozdy Gyula,) és ahol
régebben a vallással nem is törődtek, most ott is felvettek prógramm. /
jukba a vallásos nevelést. A magyar tanítóságnak, nem kell uj nevelési
rendszert felállítani, mert azt már felállította Jézus Krisztus.
L
;
A népi és faji gondolatnak más alapot kell adni. Át kell értékelni^
és összegyűjteni az összes magyar értékeket (ne csak a paraszti
erőre
gondoljunk) és ezek alapján kiépíteni az uj magyar embertípust. JÁ gya­
korlati képességek tanítását is vegyük átértékelés alá.- A- szellemidet té-' .

i#

8

.

rén is a gyakorlatiasságra kell nevelni a magyar gyermeket.
A közösségi szellem maradéktalan kialakítását tartsuk a jövő nevelés
feladatának
- ?< ..
Irtsuk ki az önzést, a kapzsiságot. Minden tantárgy tanításánál esz1 méltessük a gyermekeket: mit tettel ma szomszédodért, testvéredért,
városodért, hazádért. .. stb,
Tanulmányozzuk környezetünket, környékünket, a gyermeket a
a népet és mindig ahhoz szabjuk, alkalmazzuk tanítási rendszerünket és
tanítási anyagunkat. — Ez az igazi életre .nevelés.
,,
A mélyhatású előadás után lelkesen ünnepelték az egybegyűltek
Drozdy Gyulát, a kiváló magyar pedagógust.
.
Gállá Enere országos elnök a tanítói összetartás fontosságára
hívta fel a ügyeimet. Ne legyen a magyar tanítóság között ellentét, mert
csak akkor tudják a nemzet igazi érdekeit szolgálni',
— úgymond —
ha^megértik egymást.
’
•
Beszélt azután Gállá Endre a tanítóság kívánságairól is. Tisztá­
ban van mondotta* a tanítóság kívánságaival, de hogy ezek megvalósulhas­
sanak ahhoz a tanítóságnak egy emberként kell a Vezetőség mögött állnia.
Személyes meggyőződése alapján kijelenti, hogy most olyan Kultuszmi­
niszterünk van aki megérti a tanítóság kívánságait (lelkes éljenzés,) és
hogy pillanatnyilag többet nem tehet az nem rajta múlik. Most a hosszú
helyettesi idővel rendelkezők 3-évnél hosszabb helyettesi idejét besorolták
fizetési Osztályba. Részbeni megoldás, de mégis eredmény.
A tanítóság további kívánságairól szólva szükséges lenne, hogy a
kezdő,, tanító legalább a X. fiz.' o. ba neveztessék ki. A VII. fiz. o. au­
tomatikus legyen ésla ki való tanerők jussanak be a VI. fiz. o. ba.
Kívánságunk, hogy a tanító önálló hatáskörrel járási iskola felügyelő
lehessen; de a tanfelügyelői és főigazgatói karba is bejuthasson. Hiszen a
magyar tanítói rend már minisztereket és miniszterelnököt imádott az
országnak.
\
Ha a magyar tanítóság összetart és egyet akar, akkor hiszi, hogy
mindez meg is valósulhat. %
A tetszéssel fogadott ^észéd után dr. báró Urbán Gáspár főispán
emelkedett'szólásra.
Jólesett hallani aszivből jövő jókívánságokat olyanoktól, akik közel
állnak szivemhez,^kezdte beszédét a főispán, — mert magamat is a ne­
velő- tanitóltestület^tagjának érzem. — ~
Majd aftovábbiakban rámutatott arra, hogy a falu boldogulására a
pap és főjegyzőn kívül, a tanító munkája nyomja rá bélyegét. Ezek joga
de kötelessége is, hogy egy községben az egészséges közszellemet kiala­
kítsák.
Átvezetés nehéz dolog és vezetni csak az tud aki maga is megta­
nult engedelmeskedni. A mai időkben fontos, hogytalán kevesebbet ta-

nitsunk, de annál többet javítsunk, neveljünk. A költségért való mun­
kában mindenki vegyen részt és^e erőszak hatására, hanem önkéntes
elhatározásból, erre neveljünk.
í
. A tanítóság kívánságairól szólva elismeri, hogy vannak még jogos
kívánságok és azok teljesülni is fognak, csak vészeljük át ezekét a mostani
nehéz időket.
L
J r
x
Alkormányzat^ma^nem igérhetTolyat, ami teherbíró',képességét meg­
haladnád Kéri’a tanítóságot, hogy a papok és jegyzők mellett legyen a
falu vezetője, Mindig vezető és ne vezetett vagy sodrodé. Vegyesék részt
a leventeTmunkában js tevékenyen. Kapcsolódjanak be a jótékonyság és
népmüvelésZmunkájába.
A Kormányzat mindent- megtesz, hogy az ország -minden veszély nélkül át vészelhesse ezt a nehéz időket és ezután az átmeneti idők után
a Tanítóságra is jobb kor következik majd erkölcsi és anyagig téren is.
Végül 'megígéri* becsületes támogatását'a tanítói Rend iránt és kéri
tartson ki mindenki n maga helyén.
A nagyi tapssal fogadott beszéd után Bátkay Ilona berendelt áll.
tanítónő tartott^értékes' előadást6 „Beszámoló a népművelési élőadóképző
tanfolyamokról" címmel.* A*tartalmas és élvezetes előadásnak a magva
' volt: „A jó'pap holtig tanul."
Angyal Sándor'áll. isk. ig. számvizsgálói jelentése után a közgyűlés
egyhangú lelkesedéssel jegyzőkönyvi köszönetét szavazott CsikyEmő felügy.
ig. egyesületi pénztárosnak a szép és nagy munkájáért ahogy áz egyesület
pénzügyeit vezette.
r
Csiky Ernő pénztáros jelentésében rámutat azokra a nagy nehézsé­
gekre, amelyekkel az egyesületnek küzdenie kell.
Felhívja a megye tanítóságát, hogy a tagsági dijakat mindenki fizesse
t be, mert ha anyagilag nem támogatjuk az egyesületet, minden összefogás
munka, csak szép szólam marad.
| 5 T v
Az egyesület több mint 3 évtizede fennálló lapjának a X N. K.
Szolnok vm.-i Népmüvelés-nek helyzetével foglalkozva, előadja, hogy
lapunk öszehasonlitva más tanügyi lapokkal, egyik legjobban szerkesz­
tett szaklap, ami Csontos Sándor szerkesztő érdeme,
।
Fontos és szükséges, hogy a lap további fenntartása érdekében, .arra,
minden iskola és minél több kartárs előfizessen. Erre ^eg yan a mód
mert a gondnoksági és a tankönyvtári számadás terhére i^ elő lehet

BALÁZS IMRE
legnagyobb es legolcsóbb

SPORTDIJAK ।

Víséeek, Jevttáeek

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
"

takarékosság tagja.

/

4

.

ió

*

,

K

:
'

fizetni.
Tehát ne csak szólam legyen az egyesületi összefogás támogatása,
*de Cselekedetekben is nyilvánuljon meg.
^Ezután bemutatja az egyesület költsévetését amelyből megállapítható
hogy az egész ügyvezetés még 400 P.-jébe sem kerül az Egyesületnek
Tanítói Otthon számadásaival kapcsolatosan bejelenti, hogy az
Elnökség évekkel ezelőtt 10.000-P-ért Hajdúszoboszlón egy telket vásá­
rolt, aminek az értéke ma 100.000 Pengő.
A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a költségvetést
Az impozáns közgyűlés a „Szózat" eléneklésével ért véget.

(ct; S.

KÖNYVSZEMLE
„Csufondáros Rajzolatok"
Tóth Ervin dr. műtörténész legújabb könyve.
A karácsonyi könypiac eseménye dr. Tóth Ervin a kiyáló mű­
történész most megjelent legújabb műve: „Csufondáros rajzolatok".
A karikaturaművészet lényegének, céljainak és szépségeinek is
mertetése, amit számos műmelléklet és igen sok rajz lesz változatossá és
érdekessé. A sok eredeti gyönyörű fametszet a kötet művészi értékét
még csak növeli,
Különös érdekességet ad a könyvnek, hogy írók művészek, politikusokról készült,- a nagyközönség előtt eddig jórészt ismeretlen •—
eredeti gúnyrajzokat is közöl. —
A szép és ízléses kiállítású kötet régi*" hiányt pótol a magyar
műtörténetben.
Megrendelhető a Zrínyi Nyomdai Részvénytársaság útján Zala­
egerszegen. Csekkszla : 49.368.
Mindenki gyönyörködve fogja lapozgatni.
(cs.J

„Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ískoiánkivüíi
Népművelésének története"
Összeállította ; Soós József vm. népm. titkár
A napokban hagyta el a sajtót Szolnokon egy könyv, hogy vitéz
nagybanyai Horthy Miklós Kormányzó ur születésének 75. évében JászNagykun-Szolnok vármegye ískoiánkivüíi Népművelési Bizottságának hür
ségét es legmélyebb hódolatát tolmácsolja.
í"
k°nyJ müvészí kivitelű, bőrkötéses díszpéldánya már eljutott a

nagyreszet pedig kezrol-kezre Jar azok között, akik előre tudtak a mi ,

. í
U

M

'l* ■ '

"

megjelenéséről és idejében igyekeztek megszerezni azt.
í .
’ j
A mű osztatlan elismerést váltott ki szakértők és olvasók kát
egyaránt. A tompa-szürke köntösben, de művészi kunsági motivumokkal
díszített könyv nagyon gondosan megírt és változatosán összeválogatott
értékes belső tartalma miatt nagy nyereséget jelént azoknak, iik a nép,
műveléssel foglalkoznak, vagy a nép ískoiánkivüíi műveltsége iránt ér­
deklődnek^
■ '
'
F
Történeti könyv ez, a szó teljes értelmében. Más egyéb történeti vo­
natkozás mellett azzá avatja hősi halált halt kormányzóhélyettesünk, vitéz
nagybányai Horthy István Szolnokon, 1941. novemberében a ^Széchenyi
emlékünnepélyen elmondott nagy beszéde.
’ >
A könyv 7 fejezetre oszlik. A „Bevezető rész"-ben a könyv rendel­
tetését vitéz báró Urbán Gáspár „Hódolat‘‘-a körvonalazza a Kormányzó
Ur öfőméltóságának,
Alexander Imre alispán „Emlékezésbe a nemzet Hőse, a Kormányzó*
helyettes Ur halála feletti fájdalom, rajongó szeretet és őszinte mély rész"
vét kifejezője.
„Általános rész" hozza a Városi Színházban a már előbb említett
Széchenyi-emlékünnepély műsorát dr. Szabó Ferenc polgármester magasszárnyalásu, magával ragadó, megnyitó szavaival.
L
_ j
A továbbiakban dr. Hankiss János államtitkárnak, a népművelési
ügyosztály vezetőjének „Mit jelent nekünk a magyar irodalom “ című,
páratlanul szép és uj felfogásban megirt értekezését olvashatjuk., Megtelj
lebbezhetetlenül szemlélteti, igazolja, hogy mi magyarok benné élünk-az
irodalomban, — még analfabétáink is, akik a népköltés remekeit bétüismeret nélkül is magukévá teszik. A Nemzetalkotó és nemzetfórmáló iro­
dalmi szentigék a magyarság életének mozgató erői, szinesitői, — azokat
életünktől különválasztani nem lehet, rhert. lényegét teszik.
j
Dr. Bisztray Gyula min. o. tanácsos,1 népművelési ügyosztályfőnök
„Magyarok lelki küzössége" címmel komoly irányelveket ad a nemzet
tagjainak a népművelésben való egységesítésére.
Dr. Nevetős Ágoston áll. gimn. igazgató „A népművelés és a törté­
nelmi szellemiség" címen értekezik.
Urbán Béla áll. tanító a néphagyomány és a népművelés szoros
kapcsolatáról ír.
।
„Történelem" a harmadik fejezet címe. Ez az egy szó mennyi komoly
munkát, sikert iieredményt és fejlődést foglal magában az elmúlt 20 év
népművelési munkájából. Számadatokkal, grafikonokkal szemlélteti az El­
nökség a szerteágazó, sokoldalú és lélekformáló munkát.
.
„Népművelési tevékenységek" a • következő szakasz gyűjtőneve, Ez a
folyó tanév irányelveinek, törekvéseinek hű képét adja.
j
Kiskun József gyak. isk. tanító a jászberényi népfőiskola eredményé­
iről számol be.
.
.
v<
Színes, hangulatos, emellett igen tárgyilagos, sok szeretettél é^hoz'
i

12

záérféss'eL összeállított „Bemutató előadásban" ad példát Soós József váj.
népművelési titkár Szolnok város ismertetésével, leírásával és jellemzé­
sével- a népművelési előadóknak a tökéletes, mindenki érdeklődését le­
kötő előadásra. Itt a szolnoki irók közül Verseghy Ferenc, Kiss GáborCsontos Sándor, Gyomai György és Vajai József müvei kerülnek bemu,
tatásra.
A „Beszámoló jetentés" bemutatja megye területén a legutóbbi mun­
kaévben lefolyt iskolánkivüli munka eredményeit. Rávilágít a szerteágazó
mai élettel sokféle vonatkozásban levő népművelési munkakör minden
részletére.
; .„Pályamunkák" az ötödik fejezet cime. Az 1939. és az 1940. évben
hirdetettjét pályamű első dijat nyert tételeit közli teljes egészében.
„Zfrszó" a hatodik fejezet megjelölése. Dr. Jakab László kir, tanfe|ügyelő, a vm népművelési Bizottság ügyv. elnöke „Utósző" címmel
meleg érző szívből jött szavakkal tekinti át a müvet és ajánlja a lélek
embereinek.
könyv végén levő „Függelék" a magyar népművelés hivatalos
szerveit és azoknak vezetőit sorolja fel.
. :A zárófejezetek finom és jelképes rajzait Urbán Béla készítette.
- .
a könyvet mindenkinek olvasni kell, aki a magyar életközösség
tagja és aki a nép szellemi életét irányítja, vagy velük bármilyen vonat­
kozásban van.
A nagyszerű, művészi kiállítású. 344 oldalas mű megrendelhető; a
Szolnok vm.-i Népművelési Titkárságnál. SzolnokiSzapáry-u. 2
(Csekkszla. S2.913.) Ara 10 - P.
'

Ü I J
BOLDOG ÉS BÉKÉS Uj esz- . । Szolnok 16 P. dr. Magyary József
teodőt
minden kedves
bpest 4 P. Czifra Hona Szolnok 8
Előfizetőjének, Olvasójának és
P. Czifra Sándorné 4 P. Czifra
Munkatársának a „Jász Nagy - 1 Sándor 13 P. Balássy Ferenc, Bakun-Szolnok megyei Népmüve
! logh Irén, Barna Katalin. Bozsiknc,
lés" Szerkesztősége és Kiadó
: K. Margit, Cseuz Ignácné, Dóka
hivatala.
j Dezső. Gulyás Gyula, Hajagos'
Nyugtázások. —Évi tagsági díj
.Ilona, Hajagos Józsefné, Heinrich
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagy.
Hlona, vitéz Iványi Károly, Józsa
Károlyné, Kovács Ilona, Ledniczky
kun-Szolnokvármegye Ált. Tanító: Andrásáé, :Martikány*István, Mátegyesület. Szolnok. 57.480.
ray Jánosné, vitéz Paldczáy Gá­
Előfizetés Népművelésre : Dr. Szebor, Rózsnváky Róza, Schaeflern
nerey Miklósáé, Szolnok, Levente
Jenőné. Schmídt Pálné, Szabó Ilona
Egyesület Nagykörű, Kuncsorba,
Szigeti Ferenc, Szigeti Ferencné,
(Jjiráz, Okány, Körösszakái, Szol­
Varga Ernőné, Kunszentmárton.
nok, Közp, áll. népisk. ig. KunKardos Katalin Jászladány 4-4 P,
szentmárton 6-6 P. Kardos Katalin
Viczián Ilona 3 P. Csatáry Emi! 5
3. P, Jászladány,
.P. Bódi István né 4 P. Brinda Pászk-‘Tagdíj címen z Magyar! Károly
né 8 P. Szolnok,

Erdélyi tanítók számára
£
restkvezérköny veket. A köny­
Hír. Mihilyi fe Pályi gyötótt. A
vek cimét, azok árát kérem* .leve­
debreceniek közül Vörös, Derai.
lezőlapon közölni: Kiss József gyak.
Darócri és Fwko. .
3^
isk. tan.. Jászberény, tanítóképzőA Kormáayzöhdy«ttes , fanintézet.
>
ín mint a levente-leány mozga- ‘
Elhalt kartársak hagyatéká­
lom fővédnöke aznapokban meglá­
ból keresek megvételre vezértogatta a kiskőrösi és a Szakmát*
könyveket.. A könyvek cimét,
i leányleventéket; majd rtó vett
árát kérem közölni; Kiss József
4a leányleventék fogadalomtételéö.
gyak. isk. tan. Jászberény, tanító­
A Főméltóságú Asszonyt elkísérte
képző.
szemle utján Kokas Eszter a W
Tanítót kinevezés. A Vallás
galom országos vezetője íz
és közoktatásügyi Miniszter^ Ur ?
A szolnoki Levente Egyesit
Pfeifer György Tiszasüly-leányági,
let. 1943. dec. 23-án J esté mély „
Szabó Ferenc Karcag-eesezugi Ju- }
hatású és lélekemelő műsoroskahúsz János Jászladány II. k. ta­
rácsonyfa ünnepélyt rendezett a
nyai, Gaál Jenőné Kísujszállás-göa levente Otthonban : mely alka­
röngyösi Horváth Jenő Czibakházalommal 30 szegénysoriú leventé­
zsigeri, Horváth Margit Gizella
nek jutattak szeretet csomagot. Az
Szolnok-hegyeshalomi, Balogh Bar­
ajándék csomagokat dr. Szabó
na Karcag-Hegedűsháti, áll. isk.
Ferenc polgármester osztotta ki a
és Vas Borosi Mária Jászberény
leventéknek*
|
mezőgazdáéit isk. helyettes taní­
Levente egyesületi vezetők
tókat áll. isk. rendes tanítókká
és oktatók figyelmébe Kérjük
nevezte ki.
közöljék szerkesztőségünkkel (Szol­
Helyettes tanítói kinevezések.
nok Constantint út 46;) a helyi
A Tanker. kir. Főigazgató Ur
(községi tanyai) levente híreket;’
Bracsok Istvánt a Kunhegyes gereseményeket, előadásokat, ünnepe
gelyrészi áll. vándor isk.-hoz he­
ségeket, sport versengőket/ hogy
lyettes tanítóvá kinevezte.*
azokat lapnkba leközölhessük.,
Megbízás. Papp Sándorné Ko­
.á^vente vonatkozású híreket is
vács Erzsébet oki. ttnőt a fegyver'kérünk.
neki gazdasági isk.-hoz osztotta.be
vitéz Béldi Alajos altábornagy
ideigl. megb. szolgálattételre a Tan ünnepi
keretek között (zárta be,
kér. kir. Főigazgató Ur.
Nagyváradon a Mátyás Király
A szolnoki levente ökölvívók
emlékévet és megnyitotta a Szent
a debreceni öklözőkkel mérték
László évet.
I
össze ere j ükét* Szolnokon decem­
ber 19-én a Városi - Színházban
//
rendezett „Mátyás** emlékverseny
; Szolnok.
< <
keretében, Eredmény 8.8 arányú
döntetlen. Azonban sorsolás utján
• a szolnoki csapat lett a J győztes.

XXXVH. évfolyam.

1944. február hó.

szóm

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOKVAllMiaYEI

NÉPMŰVELÉS
y»-

Laptulajdonos
^nhph«tnlxibír«e|y<l
hnHhjjMüst.

Ált.

FalalBa sxarkasztB:
CSONTOS SÁNDOR

Kiadásért falai i

évi a1dfi<«té* 6 pengő

inként.

■IBflaetéal pi

*• rektamBeMk

• lap Mailami gősaőra vaaatkeaB
kBxlamAnMk §a aaarkaestCaőe
•Imire Szeleik, esMtaa«n-u.4S
kaiban Mk.
kiairatokat a&m apuak viasza

A gyermek rossz tulajdonságai és a sz
n
Irta: Benedek Jenő
Aki a hazugság különböző fajait teszi tanulmány tárgya a, az arra.
az eredményre jut, hogy az etika szerint szavakon, jeleken, ké^uiaTowii,
•mutatáson,
hízelgésen kívül titoktartással is lehet hazudni. Az a jó családapa, akiről
most szólni akarok, mindenhol és mindenkor, tehát otthon, Isétaközben
és másutt ernyedetlen szorgalommal oktatta fiát, minden szél és nemes
dologra Nem győzte eléggé a lelkére kötni, hogy őszinteség, férfias nyílt­
ság, egyenesség,, stb, jellemes tulajdonságok. Erkölcsi oktatásának befejezese pedig igy alakult: „Most pedig bemegyünk ebbe a kis fendéglőbe,
itt apuka megiszik egy vagy két pohár sört. De erről anyukának nem
szabad ám tudni egy árva szót sem ! Érted e Lacika? Nem szabad!"
De ha azt hisszük, hogy anyuka e téren elmarad, akkop^t\kö
vetkező
kö vetkező
nevelői művészet meggyőzhet arról, hogy tévedtünk. „MertQáfod kisfiam
“ dorgálja anyuka kis Lacit — nem jól tetted, hogy eltitkoltad előttem,
hogy te szakítottad el a varrógép szijját. Aki hibát követ él, anhak legyen
bátorsága be is ismerni. Az igazi jellem "kittéiért és szavaiéit helytáll.
Most pedig szaladj be a szobába és hozd ki ide a kamrába, ai|it délelőtt
vásároltam. Nehogy apád meglássa, ha hazajön, mert veszekedni fog érte".
Ebben fényes példáját láthatja a gyermek annak, hogy mit jelelt a szava­
inkért és tetteinkért való helytállás. S ha a Laci gyerek csaklegy kicsit
is értelmes, — már pedig az ilyen kis Lacikák mindég ennivalóin okosak,
— akkor a maga életében is igy fog helytállni. A következő^ példában
látni fogjuk a befektetett tőke, milyen kamatot hozott. Laci gyirek látja,
hogy anyja a cselédjüket, akit lopáson ért, irgalmatlanul elverik Kis idő
múlva az anyja — amint férje fiókjában pénz után kutat, észreveszi, hogy
Lacika megint mellette van. „Erről azután nem szabad apukának tudni,
Érted Lacikám ? ö nem veszi észre, ha te meg nem mondod. Szóval Laszámunkban fenti cikkünk Írójának nevét tévesen Benedek Jánosiak hoztuk.
Ezúton hafyreifazitásként közöljük, hogy a jelzett cikk írója: Bendek Jenő.- ^imn. tanar.

*

14
cikának nem szabad megmondani azt, ami ebben a dologban igaz. De ‘
mást is tanulhat ebből az esetből a tanulékony Lacika ; nevezetesen azt, ,
hogy lopni egyeseknek szabad, másoknak nem szabad. Életében bizonyára
hol az egyik, hol a másik igazságot fogja alkalmazni. Ez az utóbbi eset
átvezet a hazugságnak egyik mellékterületére: a kapzsiságra. Ez. átmenet
: a hazugság szellemi területéről annak anyagi területére.
Ilyen eset a következő.

„ A közelünkben — mondja

az esemény

közyetien szemlélője
van egy szélmalom — a molnár-tulajdonosnak
van egy kis fia, aki most 6 éves. \ kis fiú mindég szeret a malomban
tartózkodni. Egyszer sok gabonát hoztak s a molnár a gabonából egy
zsákot bevitt a lakásba. A kis fiú kérdezte, hogy miért vitte oda? A
molnár^először nem felelt a kérdésre, de a kis fiú nem tágított s a mol­
nár végül azt a magyarázatot adta, hogy ez a zsák gabona a miénk. A
kis fiú azonban ez ellen tiltakozott: hisz ez a gabona is aZóké az embe­
reké, akik a többi gabonát hozták. A molnár erre azt felelte: ja édes \
fiam, ezek az emberek annyi gabonát hoztak, hogy abból könnyen el le­
het tenni a magunk részére egy zsákkal. Észre sem lógják venni. Majd,
ha te nagy leszel megtanulod te is hogy mi mindent lehet beszámolni,
hogy az ember könnyen jusson valamihez. íme a gyermek és a felnőtt
igazságérzete. A gyermek tiltakozik az ilyen hazugság, eltulajdonítás ellen :
viszont a felnőtt az ellenkező á’ áspont mellett foglal állást. . nem csak
szavakban, hanem tettekben is. Vájjon hasonló esetben holnap is ilyen
erős lesz-e a kis fiú tiltakozása^? Vagy pedig már egy árnyalattal gyen­
gébben fogja e ereded álláspontját képviselni? Érdekez ki-éried téma
lenne, annak a megfigyelése, vájjon milyen tempóban gyengül az ö fel­
fogása és erősödik benne apjának hamisságra való törekvése. Az ered
mény nem lehet kétséges. Az az álláspont fog győzni, amelyeknek győz­
nie kell. A 6 éves fiú igazságával szemben csakis az apa hazug, hamis
eljárása diadalmaskodhat.
Kedves Olvasóim, láthatjuk ezekből a példákból, hogy az ilyen ne­
velés mellett könnyen oda juthat a gyermek, hogy'egyszer mesésen fog *
hazudni s ezzel együtt megtanulja azt. is, hogyan kell embertársai érde­
kein átgázolni.
Aki hazudik, az lop is -- mondja a magyar közmondás.
Mivel a lopás már 9—12 éves korban, tehát a fejlettebb gyermekoen fordul elő, azért nagyon kell ügyelnünk, hogy a lopásra való hajlan-

□ Hungária Rum és íikorgyár Q
Hungária Mintapince
SZOLNOK

Telefonszám

53.

sürgönyeim;

Hungáriarum..

15
dóság ne állandósuljon. A legbiztosabb mód erre a jó példaadi
A szű­
lök példaadása nem más mint egy egész életre való örökség. |A gyer­
mekek szülőitől függ, hogy ez az örökség áldás legyen-e gyermekükön,
vagy átok.
J
Lássunk rnost e£y-pár példát a lopással kapcsolatban. Eíiyik köz­
ségben a ősapádnak nincsen kútja az udvarán, vízért mindég á ennek a
szomszédos udvarba, ahol a kút mellett hatalmas almafa áll. A fen shép• mennyiségben volt gyümölcs, az érettebbje már le is hullott. A
or az
első családnak egyik felnőtt tagja átment vízért, a család kis feánya is
ajánlkozott kísérőül, akit a vízért menő felnőtt a szomszédos udvarban
arra biztatott.
hogy miután a házbeliek közül nincsen senki áz udvarön
szedje teli a kötényét almával. Egdig szólnak a tények,
dolatképpen hozzá fűzhetjük, hogy ha minden ilyen kináikozóllkalmat
felhasználnak, sőt ha még kututnak is ilyen kedvező alkalmak úján, ak­
kor a kis leányka a nevelés hatalmánál fogva, bizonyos számú évek múlva
bizonyára dicséretes eredményeket fog e téren elérni.
(Fői »/. köv.)

GYAKORLATI pedagógi
Fogalmazás-tanítás a népiskola II. osztályában.
Irta; Horváth János gyak. isk. tanító.
A „mondatokraszedés “ mínt a fo^almazás tanítás legfontosabb

lépcsője.

*

Tartói gyakorlatom, de iskölafelügyelői működésem alatt iá azt ta­
pasztaltam, hogy a fogalmazás tanításának legfontosabb kelléke Á a ta­
nítási eljárás legfpntosabb lépcsője, hogy a gyermeket megtanítsak arra,
hogy mondanivalóját mondatokba szedve írja le. Tudatában kell] legyén
ennek minden II. osztályt vezető tanító, ha azt akarja, hogy fogámazástanitása eredményes legyen s a II. osztályban elsajátított fogalmazási kész­
ségre a III. osztály tanítója építeni tudjon.
|
A harctérről írott tábori levelező-lapok, levelek átolvasása gőzben
tapasztaltam, hogy az egész levél egyetlen mondat. A magasabb osztályok
fogalmazásában is leggyakrabban előforduló hiba, hogy az egész fogalma­
zás egyetlen mondat s ha van is benne pont, nagybetű, az sem a' megfe­
lelő helyen, legtöbbször hibásan van alkalmazva,
A mondatokraszedés a II. osztály tanitójának a feladata. Addig nincs
szabad fogalmazás, mig ezen a nehézségen át nem vezettem növendéke­
imet.
‘
J
A mondatokraszedés megtanításának legjobb eszköze a közös fogal­
mazás, amikor a hangulat, az írásra késztetés után a gyermekek átal hozŐirTnOiídátokból közösen választjuk ki a sorrend szerint legmegfelelőbb,

stílus szempontjából (szép kifejezéseket is tartalmazó) mondatokat.
De igen eredményes eszköze a/mondatokraszedés megtanításának a
rajzról, a képről való fogalmazás.
A rajz felrajzolásának zorrendje, az egyes részekhez Írott sorrendi
számok, az Írást megelőző szóbeli fogalmazás, melynek az elsőknél egé­
szen kötött a szövege, a gyermekeknél is maguktól érthető szemléletek­
ként biztosítja tanításunk céljának elérését.
Alább közölt tanítási vázlatom célja mindenekelőtt a mondatokraszedés módjának biztosítása, megéreztetése és megtanítása.
♦

II.
Fogalmazás a II. osztályban.
A tanítás anyaga: Este a pusztán. (Fogalmazás rajz alapján.)
Tárgyi cél. A mondatokra bontás megértetése.
Nevelői cél: minden munkánk komoly feladatokra való előkészület.
I.
Hangulatkeltés. írásra késztetés.
Sokszor van arra az életben szükség. ho<?y leírjuk amit látunk.
A katonának például nemcsak jó megfigyelőnek kell lenni, hogy
mindent észrevegyen, meglásson, hanem amit lát arról jelentést is kell
tennie.
Ezt a jelentést (külön papíron irt jelentést adok a gyermek kezébe)
egy tüzérségi megfigyelő irta. „N“ olvassa hangosan, hogy mindenki
hallja, „N" te pedig rajzold a táblára amiről a jelentés száll
A „Sirály magas megfigyelőből jelentem : Hat óra van. Most kél a
nap. Előttem folyik egy patak. A patakon ut vezet keresztül. A híd mel­
lett két jegenyefa. Közöttük utszéli kereszt. A kereszt mögött áll az orosz
őrszem. A jegenyék mögött két harcikocsit látok. Mozdulatlanok. Kérem
a további parancsot! “
Helyes volt a jelentés ? A parancsnok el tudta képzelni ami ott volt ?
ílgen, mert
nem tudta volna lerajzolni.)
- Vájjon ti tudnátok-e helyes jelentést írni arról, amit láttok? Rövid
mondatokban. Érthetően.
Nos lássuk : A cserkészsátor ott áll egy domb oldalán, az erdő szé­
lén. A sátortól 20 m távolságra áll az Őrszem. Azt a parancsot kapta,
hogy írja le amit este 9 órakor lát.
Én lerajzolom, amit lát:
Alkony a pusztán. Szép, nyári este van. Leszállt a nap. A karámban
pihen a nyáj. A kunyhó előtt ég a tűz. A juhászok főzik az ízletes va*
csorát, A puli is nézi a tüzet. Türelmesen várja a jó falatot.
Bőröndöt, bőrdncműárut, gyermekkocsit,
fécyképeeőgépet, gramofont, játékárut es
illatszert nagy válMrtékban, olcsó
írón víaArolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefen 301.

" 1

"...

................... ír,

h

iiF

Lássuk, hogyan fogjátok leírni! Kéressünk neki címet! Mi'lenne az
első rnondat ? Másodikat Írjuk a-napról! Számot Írok a rajz me|é. Har­
madik mondat? Mi lenne a következő? Hát aztán miről írjunk^ A pu­
liról se feledkezzünk meg!
,
Ennél a fogalmazásnál az a fontos, hogy mindenki ugyanannyi mon­
datot írjon. Hogyan kezdünk minden mondatot? Mit teszünk alvégére?
Egyeljetek arra, hogy a mondat szép legyen. Mondjátok^l előbb
magatokban. Próbáljátok meg nem lehetne-e szebben mondani. [Minden
mondatnak legyen értelme.
II.
Vegyétek elő a füzetet, kezdjetek munkához!
I
a)
A fogalmazás megiratása.
b) Tartalmi megbeszélése. Fejezzétek be a fogalmazást ! Ceruzával a
kézben betűről betűre olvassátok el Hol hagytatok el vesszőtj pontot.
Hol ejtettek hibát? {1 perc)
'
1
Olvsssuk el a címet! Kié a legjobb? Miért? Aki a legjobb címet
irta, azt halljuk. Bíráljuk meg! Ahol pont van, állj meg és számplí han­
gosan harmati A^ról tudjuk meg, hogy értelmesen olvassa, ha Pista ott
fog tapsolni, ahova ő pontot tett. Lássuk!
Kié a legjobb ? Majd a jövő órán látjuk meg ki irta leghelyesebben.
Cseréljetek ki a füzeteket! A hibákat húzzátok fekete ceruzával alá!
UT Otthon írjátok le emlékezetből ezt a fogalmazást és raj toljátok
alá a rajzot is!
'
.
.

EGYESÜLETI ÉLET
»

.

■

Tanügyigazgatási Tisztviselők és Felügyelők
Országos Egyesülete.
A közoktatásügyi igazgatásról szóló 1935, évi VI. te. életbeléptetése
után a régebben alakult kir, Tanfelügyelők Orsz. - Egyesülete keletének
felhasználásával a vallás és közoktatásügyi minisztériumban a tantér, kir
Főigazgatói és a kir. Tanfelügyelői hivatalokban és más hatóságoknál
működő tanügyigazgatási fogalmazási tisztviselők, valamint a tanulmányi
felügyelők és körzeti ískolafelügyelők egyesületbe tömörültek és i negalakitották a „Tanügyigazgatási Tisztviselők és Felügyelők országos Egyesüle­
tét". Hogy az Egyesület alapszabályszerű célkitűzéseinek megvalósítását
fokozottabb mértékben szolgálhassa kívánatos volna, haazt akar testü­
let minden tagja támogatná és abba lehetőleg minden egyes tagja belépneRendes tagja lehetnek az egyesületnek a tanügyigazgatás fogalmazói ka­

18

19

rának tényleges szolgálatban álló és nyugdíjas tagjai a minisztériumban, a
tankerületi kir. főigazgatói és a kir. tanfelügyelői hivatalokba berendelt
igazgatók, tanárok, tanítók, továbbá közép, középfokú és szakiskolai ta­
nulmányi felügyelők és a népiskolai körzeti iskola felügyelők.
Pártoló tagja lehet minden magyar állampolgár.
A rendes tagsági dij évi 4. P. Pártoló tagsági dji: évi 2.-P.
A tagdíj ellenében minden tag megkapja az egyesület hivatalos köz­
lönyét : az „Iskola és Élet" c. folyóiratot.
Az Egyesület Vezetősége ezúton is felkéri a kari testület tagjait^
hogy lépjenek be az egyesületbe és annak minél több barátot szerezze­
nek, fenti folyóiratot pedig szakcikkek, tanulmányok és nevelési v. okta­
tási események leírásának beküldésével támogassák és az iskolák részére
rendeltessék azt meg.
A tagsági dijakat a 12.256 sz. Tanügyigazgatást Tisztviselők és Fel­
ügyelők Országos Egyesülete Budapest, c. postatakarékpénztári csekszámára lehet befizetni.

LEVENTE ÉLET
vitéz nagybányai Horthy Istvánné és Színnyei Merse Jenő Kultusz­
miniszter az országos leventeleány tanács ülésén.

A kultuszminiszter a leventeleány-mozgalom
Ajelentőségéről.
Az Országos Leventeleány Tanács januári ülését tartotta meg 4
Leventeleány Központban. Az ülésen részt vett vitéz nagybányai Horthy
Istvánné, a leventeleánymozgalom országos védőasszonya is. Az ülés
megnyitásán megjelent Színnyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi
miniszter, vitéz Béldy Alajos vezérezredes, az ifjúság honvédelmi neve­
lésének és a testnevelésnek országos vezetője, valamint vitéz Tárczay
Felicides Román miniszteri osztályfőnök, a társadalmi sport és testneve­
lés vezetője is.
§£Ínnyei Merse Jenő vallá- és közoktatásügyi miniszter megnyitó
szavaiban köszöntötte a Főméltóságú Asszonyt, aki a leventeleány moz­
galom országos védőasszonyi tisztségét elvállalta ' és igy beláthatatlan

mértékben támogatja a leventeleány-mozgalmat. A mozgalom jelentősége
és munkássága csak ezután, fog teljes mértékben kialakulni; ez az a
mozgalom, amelyre a magyar hány ifjúságnak minden körülményét között
szüksége van. Azok a lelkes hölgyek, akik az Országos Leventeleány
Tanács munkájában résztvesznek és evvel a mozgalom élén nagyban
garantálják-azt, hogy a mozgalom mindég helyes irányban fog haladni.
Az ülésen a leány ifjúság kötelező honvédelmi nevelésének és a
testnevelésnek bevezetéséhez szükséges előkészítő intézkedések meginditásának elvi megbeszélése is sorra került. Megtárgyalták a leventeleány
vezetőképzés kérdését a tanítóképző intézetekben, az Országos Levente­
leány Tanács szervezeti szabályzatát és $ tankerületi leventeleány taná­
csok összeállításának szempontjait. Dr. Kokas Eszter, a leventeleányok
országos vezetőnője bejelentette, hogy a tankerületi leventeleány vezető­
nők Budapesten január 24-27 küzött értekezletet tartanak és ismertette
annak tárgy sorozatát.

| SCHMID VILMOsj
Schmid Vilmos ny, ig. tanító — áldásos életének 76-ik évében —
1944. január hó 16-án Szolnokon elhunyt.
Csendesen távozott, úgy ahogy élt. Halálában is méltó volt önma­
gához. -- Csendben, feltűnés nélkül élte a magyar tanító igaz munkás és
szenvedő életét. Sokat dolgozott és soha nem panaszkodott.
Tanító volt!
Máramarosszigeten született 1868-ban — a Tisza partján. Halálában
még a Tiszához is hű maradt. Itt temették el a Tisza mellett.
Iskolái elvégzése után először nemzetiségi vidéken tanított, j
Izzón magyar leikével a magyarosítás lelkes apostola volt/ Ez irányban,
végzett eredményes munkásságáért a V. K. Minisztertől, továbbá ^z Or­
szágos Közoktatásügyi tanácstól pénzjutalmat és elismerést is kapóit. Rö­
videsen Máramarosszigetre került. Először elemi iskolához: majd jaz ot­
tani tanítóképző intézetben mint gyak. iskolai tanító működött.
A gyászos emlékű oláh megszállás idején töretlen magyarságával
inkább választotta családjával együtt a menekülők keserű és bizonytalan
életét, minthogy letegye az oláhoknak a hűségesküt.
Azután Szolnokra
került, ahol még tíz év Wgaíín^ munkájával gyarapította tanit^ érde­
meit. Mikor negyven évi szolgálat után nyugdíjba ment, fáradhatatlan es
eredményes munkájáért miniszteri elismerést kapott.
Temetésén a kartársak nevében Ferenczy Kálmán egyesületi elnök
búcsúztatta szívből jövő meleg szavakkal az elhunytat és helyezte f sírján
a tanítótestület koszorúját. Életében mindenki szerette, mert szerepy volt.
Halála után imánk száll érte. Nyugodjék békében.
____
| ___

r--

20

KÖNYVSZEMLE
SZÁZEZER SZÍV SIKOLT. Dr. Németh Kálmán könyve
Amíg ezt a könyvet, meg nem írta, addig, úgy ismertük Németh
Kálmánt, mint egy komor tankol. ahogyan utat tör a haza települőknek
Azt hittük, hogy szimpatikus küzdelme végétért akkor, amikor a hernyótalpak nyomában Bácskába Özönlőit a száműzött bukovinai székelység.
Míkör ázonbári kezünkbe vesszük ezt sa ' varázslatosan szép . könyvet,
akkor új csodára ébredünk. A tank ..olyan tökéletes muzsika-játékká
változik, mintha Gárdonyi és Mikszáth lelke költözött volna belé. Bátran
megnyilatkozó emberiessége, Őszintesége, szinte forradalmi és mégsem
roncsoló szókimondása, ragyogó nyelvezete teszik egyedül valóvá Németh
Kálmán életvallomásáf. Szilagyi Ödön á Rádió-Élét főszerkesztője,, úgy
nyilatkozott erről á könyvről, hogy a legcsodálatosabb írás, amit életében
olvasott. Meg rikatta,-4é gyógyitoán meg is kacagtatta. Dr Örtutay
Gyula pedig azt irta erről a könyvről, hogy általa Németh Kálmán a
nemzet nagy nevelőjévé magasodott Bár ennek a verpfényes Golgotának
olyan állomásai vannak, ahova más halandó el nem juthat, szerző mégse
lesz sehol fontoskodó. Ellenkezőleg ! . .. Képes elhitetni az olvasóval,
hogy legnyaktörőbb magyafmöntésit emberi kényszerűségből telte, mint
amikor valaki ijedtében kifeszit egy vasajtót, vagy kitapos egy tüzet
Mintha csak pajkos csinytevésböl taszigáita volna fagyláltos kocsiját egyik
moldvai faluból a másikba, álruhában, román cs^ dőrök között, akik fa­
köpönyegből leskélődtek, nehogy mag var misszionárius betévedhessen a
blokádolt, a magyar szó után síró moldvai falukba. Olyan derűs bájjal
és szellemességgel Írja Je útjait, mintha Stanlet hallgatnánk. Az 520 olda­
las könyv, amelyről dr, Tamás József azt állítja, hogy 25 év óta ez a
legszebb magyar könyv; Közel 200 képpel, faxmiiével, Márton Lajos
festőművész fejléceivel és táblájává! jelent meg Papp Géza szabadkai
nyomdájában. Megrendelhető 28 pengőért a szerzőnél Báojózstffalván
valamint könyvkereskedőknek Őszintén irigylem azokat, akik még nem
olvasták, mert élvezet és nagy gyönyörűség vár reájuk:’ (D. André K.)
,
^r' Németh Kálmán:író és rhagyáfqentö paptestvérűnk közülünk
Kunszentmártönban született) ment ki Jászvásárba (Jassij a már már el­
feledett élő yértestvéreinkhez, a moldovai magyarokhoz. — Könyvét ol­
vasni gyönyörűség, csodálatosan lenyűgöző, veritékésen-fenséges élmény.
Tiszta és szent: élvezet. Ököl beszorul I — könnyes öröm. Lidércfesálomból naPc®őkos ébredés. —
olvasni.,
~
(cs)

TETTEK-TÉRVEK
Megjelent a Tettek-Tervek (kékkönyv) II. kötete. Ez a kötet a Káh
lay kormány munkásságáról és politikájáról számol be az 1942 okt blöl
1943 szept. 30 közötti időben.
s
a Xönyv a kormány, az egésa nemzet, á dolgozó társadalom péL

21.
'
í
dátlan teljesiiményeíről számol be, szinte kulcsa annak a nagy titoknak,
hogy miért áll Magyarország még ma is töretlen erővel a viharban, min
épül fel a közrend minek köszönhetjük még ma is a mindennapi kenye­
rünket. Hiszen ha csak egy esztendő eseményeit tekintjük végíj minden
magyarázat nélkül is a szívós kitartás és erő bizonyítékát látjuk? abban,
hogy vagyunk, dolgozunk, élünk.
A mai magyar élet keresztmetszete tárul fel előttünk a 4aga éles
valóságában, ha elolvastuk a kék-könyvet. Az a lenyűgöző akarat és
munka, amit a magyar kormán^ és társadalom folytat a háború közepette
országunk fentartása és fejlesztése érdekében: gazdasági, szociális és kul­
turális téren egyaránt,
i
Tettekről értesülünk, amelyek a nemzet egyetemét szolgáljak és ter­
vekről amelyek ugyananak a nagy célnak szolgálatában állana^

Olvassuk el. Elolvasása után erősebbek és bizóbbak leszünk. (cs. s.)

I

Nemzetvédelem “Országvédelem

címen hiányt pótló, értékes és csaknem 400 oldalas mű jelenj meg az
Országos Nemzetvédelmi Szövetség (Budapest, Rákóczi-út 42.) kiadásában.
Sok szó esik ma a-magyar öntudatta való nevelésről, Kere­
sik a legmegfelelőbb eszközöket a nagy nemzeti cél érdekében.# Az em­
lített mű minderre hasznos útbaigazítást ad. Különben beszél önmagáért,
amikor bevezetőjében többek között ezeket említi fel: „A könlyv célja,
hogy egyrészt megismertesse az olvasókkal a magyar nemzet liagasabbrendű feladatait, a magyarság lét- és sorskérdéseit, az öncélig magyar
nemzet védelem céljait és eszközeit, másrészt, hogy megmutassa! az utat a
magyar társadalmi erők összefogására, az áldozatos nemzetvédelmi szol­
gálatra, a magyaságra váró súlyos és felelősségteljes történelmi Ifeladaíok
megvalósítására. “ A magyar öntudat á^nemzetvédelem tankönyve e mű,
ami nem hiányozhat a népnevelők, népművelők és az iskolák á általában
a néppel foglalkozók könyvtárából. Haszonnal forgathatják a leventeok­
tatók is.
—'í
Magyarságnevelési, népművelési előadások összeállitásánál|nélkülözhetetlen. összeállítása, anyagelrendezése könnyen áttekinthető. (Tartalma
, erősen bugyogó forrása a magyar érzés, magyar öntudat magyar érték éá
a szebb magyar jövő hitének. Írói mesterei a tolinak.
A hatalmas kötet ára: 14 P.
(cs. sj f

FÉRFIS Z ÖV ETET,
SELYMET
....

A

D O I'l I I
D K U LL

SZOLNOK
Takarékosság
Barossfutca 1

DIVATÜZLETÉBÖL

----------------------------

---------- -------- ---------------- ------ -------------*--------------------------------------jr-------------- .

23

Kinevezés. Magyarország Fő'
méltóságú Kormányzója a m. kir
vallás és közoktatásügyi Miniszter
Ur előterjesztésére Drozdy Gyula
m. kir. kormánytanácsost, tanügyi
előadóvá a VI, fiz. o.- ba kinevezte
Kinevezés. A V. K M. Urdr. Ta■ kács Gyula debreceni tanügyi tit­
kári címmel és jelleggel felruházott
tan. ü. s. titkárt a VII. fiz, o.-ba
tanügyi titkárrá kinevezte. Kinevezés. V K. M. Ur drMaday Pál központi szolgálattételbeosztott tan. ü. s. fogalmazót a
VIII. fiz. o. ba tanügyi s. titkárrá
kinevezte.
■ Kinevezés. A V. K M. Ur dr. •
Gárdos Béla szolnoki központi szol­
gálattételre beosztott tan ü. s. fo­
galmazót a IX. fiz. o. ba tanügyi
fogalmazóvá kinevezte.
Kinevezések a VII. fiz. o ba.
A V. K. M. Ur. Urbán Béla szol-'"
nokí, (nyíregyházi) Mocsáry József
jászberényi, Thiel Bernátné Szántó
Blanka jászárökszállási. Oláh Jó­
zsef jászárökszállási, Ferenczy Kál­
mánná Ladányi Ilona szolnoki ál­
lami népiskolai tanítókat a VII. •
fiz. o. ba sorozott áll. tanítókká
kinevezte. A V. K. M. Ur Muha
Mihály jánoshídai kőzs.,' Kun La­
jos jászberényi r. k. Kiss Lajos
jaszdósai r. k. Kókai Béla mező
túri r. k., Pfeiffer Ferenc fegyver­
nek! r. k. Balogh Zsigmond kisúj­
szállási ref,, népiskolai tanítókat a.
VII. fiz. o. 3. fokozatával egybe­
kötött illetmények élvezetébe lép­
tette elő.
Gazdasági tanítói kinevezé­
sek. A V. K. M. Ur Molnár Éva
üszaföldvári, Molnár Gyula- nagy- -

körűi, Tóth Karola kunmadarast,
Német Sándor túrke vei, Lencse Je­
nő szolnoki mezőgazdasági népísr
kólába beosztott. áll.. népiskolai
helyettes tanítónőket, továbbá Gás­
pár Sándorné Csomos Erzsébet
jászladányi mezőgazdasági népisko­
lába beosztott ideigl, minőségű
helyettesítő tanítókat állami népis­
kolai rendes tanítókká kinevezte
. r. Áthelyezés : Urb^n Béla várme­
gyei LskolánkivuJT^ Népművelési
1 Bizottsághoz berendelt áll. népisk.
tanítót Szolnokról ■ Nyíregyházára
helyezte átszolgálattételrÓ a
Szabolcs vármegyei {skolánkívüli
Népművelésügyi'Bizottsághoz osz­
totta be a Vallás és- közoktatás­
ügyi Miniszter Ur, ahol ' önálló
munkakört fog betölteni
Urbán Béla szolnoki beosztása
bán is tevékeny részt vett az iskolánkivüü népművelési munká­
ban. Külön emíirésre méltó a kö­
zelmúltban megjelent — Soós Jó­
zsef vm. népm titkár által összeál­
lított Jász Nagykun Szolnok 'vár­
megye Iskolánkivüli Népművelésének
lörténete, c. értékes mű megszer­
kesztésében
való közreműköd­
ése. A könyv számára készített
eredeti díszítő és keretrajzai igaz
művészi értékűek. Uj beosztásában
is sikert kívánunk neki
Kitüntetés. Fényes Kálmán biharkercsztesi isk, felügy. igazgató­
nak a leventeképzés és az ifjúsági
nevelés érdekében kifejtett kima­
gasló munkássága elismeréseként
az ifjúság honvédelmi nevelésének
és testnevelésnek országos Veze­
tője az I: osztályú levente díszjel~ vényt ■ adományozta;'----------

Rendem tanítói kinevezések
A m. kir. vallás és közoktatásügyi
Miniszter Ur Béres Zsigmond tiszaföldvárí; Bordás Elemér - túrkevei.
Böszörményi Vladimír felsőszéntgyörgyí, Balázs Győző jászkiséri.
Csíki Márta jászárokszállási, Csurda József jászkisérí-i, Dancs Albert
kunhegyes!, Dorcsi Olga jászladá­
nyi Erdélyi János 'jászkisérí-i, Fülöp Eszter K*ára jászdósai, Hargita
'Antal kunhegyes!, Halász István
József kunszentmártoni, Halmágyi
Éva rákócxilalvaí, özv. Józsa Károlyné kunszentmártoni; Kovács
Lajosné. jászberényi, B. Kis Sándofnéjxarcagi; Király Béla.jászki­
séri i/Kelemen Károly mezőtúri,
Litkei Ilorta
kenderes!, Leg­
ény. Valéria jászárökszállási, Mu- horái Viola dévaványai, Németh
Tibor törökszentmiklósi, Oláh Ka­
talin jászároks állási, özv, ,Piros
. Páiné törökszentmiklósi/ Porpácsi
Lájosné jászberényi, Placsek Emil
, kunhegyes!, Pap Sándor •’ karcagi,
Pápai István jászfélsőszentgyörgyi,
Rózsási Viola cibakháza^ Ricsekné
Kis Klára jászladányi, Szeverényi
Lás^lóné tiszáföldvári,- Szieghárdt
Madild szelevényi, Széchenyi Ist­
ván jászladányi, Tokai Gyula kun­
hegy esi, Tverdon Klára jászapáti,
i Tota Etel nagykörűi Tassy Irma
törökszentmiklósi, Vajay^ József né
Kalász Mária szolnoki áll. beit, il­
letve kült. helyettes tanítókat, áll.
rendes tanítókká nevezte ki.
Vezérkönyveket veszek: Ifjú
tanítók szamára keresek Egységes
Vezérkőnyveket. Jegyzéket és ára­
kat kérek címemre: Kiss József
gyak. isk. tan. Jászberény Tanító­
képző,

A 24208 . kg gumihulladékot
gyűjtöttek az elmúlt évben a
leventék. A gyűjtött hulladékot a
Levente Gazdasági Szövetkezet
utján átadták hivatalos áron az
egyik gyárnak. — A gyár a vétel­
áron felül 3000 P-ő készpénzt és
sok. kerékpár gumi - jutalmat oszt
ki a legtöbbet gyűjtő egyesületek,
illetőleg csapatok között.

NB 111 tavaszi sorsolása le­
vente csapatok szempontjából;
Március 19: Gyulai TÉ~Szolnoki
LE Szolnoki Máv—Cikta LE Áp­
rilis 2: Csabai AK—S^olnokiiMáv
Szolnoki LE—Csabai Máv Április
9: Szegedi TK .Szolnoki LE Áprjls ló,:'Szolnoki LE—jMakói AK
Április 23: Szolnoki LE- Szolno­
ki Máv Április 30: Csongrádi LE '
Szolnoki LE.Május 7 4 Tszmiklpsí
LE-.Szolnoki May. Szolnoki LE—
jMkovacsházi TE Május. 14; Szol­
noki LE—TszmAlósi LÉ Május 21:
Cikta LE—Szolnoki LE Május 28:
Szolnoki LE—Csabai ÁK Június
11 : Csongrádi LÉ—Szolnoki Máv
Szolnoki LE—Szentesi Máv
A budaörsi leventék - segítő
járőrei 8000.- P-őt gyűjtöttek a
hadiözvégyek és honvedek hozzá­
tartozóinak - megsegítésére.
Megjelent: Maday Pál „Tüzek
utján" című, általunk m‘ár» ismer­
tetett verskötete a szólnék! könyv­
piacon. Ezúttal is felhívjuk ked­
ves kartársaink szives figyelmét a
' jelenleg a kultuszminisztériumban
dolgozó, jéles fiatal író özén érté-'
kés versgyűjteményére.- Rényi Dezső és Gerő Ignác szolnoki könyv­
kereskedőknél kapható, iszép kiállításban 3 pengő 50-érí

24

Nyugtáitok -Évi tagsági díj
v 8 P. — Csekkszámla Jász-Nagykun-Szülnokvármegye Ált. Tanító­
egyesület. Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Thököly'
úti áll. népisk. Szolnok, Áll. nép
ísk. Rákóczifalva. Közp. áll. népisk.
Jászladáiiy, Népmi velésügyi Bizot­
tság Turkeve, Levente Egyesület
Tiszavárkony, Baeskó Margit Tiszaföldvár, All. népisk. Kengyeltenyősziget,- Áll- népisk. Pusztatenyő,
Áll. népisk. igazg. Puszta kengyel,
Községi népisk. Pusztagyenda, Új­
helyi Mihály Törökszeutmiklós,
Közs. ip. tanoncbk. igazg. Kunszentmárton, Levente egyesület Beretytyóujfalu, Somog\ i Erzsébet Pusztapó, Áll. isk. igazg. Tiszasüly, Sztavenyik Vilma Jászárokszállás, 6 6 P
Pereces István 18 P. Törökszent­
miklós. Bátky Antal 6 P. Makó,
Róm. kath. népisk. 12 P. Mester*
szállás, Rákóczi úti all. népisk. íg.
12 P. Szolnok.
Tagdíj címen: vitéz Banyai Kál­
mán 8 P. Baeskó Gyula, dr. Pápay
, Antalné. Szobonya Miklósáé, Har­
gitai Istvánné, Muhy Sándorné,
Szolnok. Mihályfalvi József, Czeglédi Maria, Bedő Irén, Boross
Ilona, Simon Sándor, Lőrinczy
Béla, Nagy Kálmán, Doktor István,
Keszthelyi József, Debreceni Sán­
dor, Borbély Hona, Szakács László,^/
Borbély Mihály. Borbély Mihályné,
Csapiár Béla. Bordás Elemér Túr- \
keve4-4-P. Wendi Anna 8 P. *
Baeskó Margit 8 P, Tiszaföldvár,
Kretsmár Margit Pusztagvenda 8 P’
Bódi Istvánná 2 P, Brinda Pászkné 4 P Viczián Ilona 3 P. Osaíary
Emil 3 P. Szolnok. Vass Andor
Vass Andorné, Nagy Tíborné, '

Nagy Boldizsáwjé, To percer A Pl
dóráé. Várady Jakabné, Moháesy
Katalin, Jeney Ilona, Gulyás Anna,
Kónya. Rudolf né. Rózsáry Viola,
Durst Éva, Záhony Emília, Fábián
Gyula, Bányai László, Kónya Ru­
dolf, Ördögh Imre Czibakháza 4-4
P. dr. Rimóczy Józsefné 2 P. 50 f.
Budapest, Somogyi Erzsébet 8 P.
Pusdapó, özv. Molnár Béláné, Bu­
dapest 8 P. Pereces István 20 P.
Pereces Istvánné 24 P. Törökszentmiklós, Bátky Antal Makó
4 P.
A levente intézmény útja a
Szebb Magyar jövő felé, vitéz
Solymossy Ulászló vezérőrnagy a
leventék országos parancsnoka
nagy concepcióju. gyönyörűen felé
pitett tájékoztató előadást tartott
január ho 2i-én Budapesten a Ma
gyár Művelődés Házában: A „lecenteintézmény útja a Szebb Ma­
gyar Jövő felé" címen. Előadásában
ismertette a levente intézményt a
nemzet nevelés rendszerében, az
intézmény szervezetét, kiképzési és
nevelési módszereit, majd a leven­
ték kulturális munkáját és szere­
pét a gazdasági életben, a levente
otthonokat a sportpályákat és egyéb '
létesítéseket. Bemutatták a honvéd
próbákat is. A vetített képekkel
kísért nagyszabású előadáson megVÍ^Z nagybányai Horthy
Miklós Magyarország Kormányzója
is. valamint a Kormány sok tagja
és nagyon sok , magas állású köz­
életi és katonai szeníélyiség,
Kitüntetés .A Kormányzó Ür
Ofőméltósága vajai Vajay József
nyugalmazott áll. igazgató-tanítót
a Magyar Nemzetvédelmi Keresztte! tüntette ki. (Szolnok.)________
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon

113.

1944. március hó.

XXXVII. évfolyam.

- ,•

... ।•, ■ ।

.... ...............

jAsz-nagykun-szolnokvArmegyei

NÉPMŰVELÉS
A varmegyei Unitóegye*ület. a kir. tanfelUgyeiőeég hivatalé* közlönye.
Laptulajdonos

J

Jász - lagykun- Szalnskvármsgyel Ált
Tanltéagyasület. Évi előfizet** S pengő

.... ,

......

-3

Falaié* *zarkaszt6i
CSONTOS SÁNDOR
Klad«*«rt falait

kSzlamtnyak

a

Megjelenik havonként.

Az irodalom síkjain felburjánzott ponyva ellen régen folyik a küzdelem.
Ez a veszedelmes „műfaj*, mely mételyerője volt ifjúságunk lelkének és egyidőben szinte kizárólagos szellemi tápláléka volt a falunak, háld Kormány­
zatunk bölcs és erélyes intézkedésének kivesző félben van. És hiszünk benne
eljön az az idő amikor már csak mint rossz emlék fog néha néha kísérteni,
hogy aztán véglegesen eltűnjön az idők hamuja alatt.
Azonban; ha látó szemmel nézünk és kultur lelkiismerettel figyelünk,
lehetetlen észre nem vennünk, hogy az utóbbi időkben egy újabb kulturkár­
tevő kezd nagy mértékben elszaporodni hazánkban: a zenei ponyva. Gondo­
lunk itt a gomba módra tenyésző „slágerekre" — aminek lehetetlen és ízlés­
telen, sokszor a bárgyuság határát súroló, sőt néha túl is lépő szövege
ócska mesterkélt, kéjesen nyújtózó, hörgő és csukló dallama valóságos
merénylet a magyar nyelv, a jó. ízlés; a zenei érzék és a tiszta erkölcs ellen.
KultuszminiszterJJrunk nagyszerű meglátással és magyarság szeretettől
izzó lélekkel már visszaparancsolta iskolai énekoktatásunkat a lélekbőlfakadó
ősi tjszta forráshoz a népdalokhoz és népi zenéhez.
A magyar nevelői és tanítói kar nagy igyekezettel és szeretettel próbálja
is ifjúságunkat az iskolákban és a levente egyesületekben a magyar ének és
zenekultúrának megnyerni, — és helyenként igen szép eredménnyel is,
i ezzel szemben azonban áll az a tény, hogy ifjúságunk az iskolán kívül az
otthonban, az utcán, a mozikban különösen az előadás közi szüneteket kitöltő
„szórakoztató" zenékben, a rádióban és még sok más helyen lépten nyomon
beleütközik a fentebb említett slágerekbe, amik alattomosan csúsznak mász­
nak fülébe, leikébe. És lassan, de biztosan végzik pusztító munkájukat.
Ezek ellensúlyozására kiirtására úgy érezzük
fontos munka vár elsősorban a tanítói és tanári rendre, de a társadalom minden, magát igaz ma
gyárnak és kultur embernek valló tagjára is. És nem utolsó sorban a ható
Ságokra Cselekedjünk még nem késő! '
T,
"
P
Küzdjünk a zenei ponyva ellen minden vonalon- Ez is honvédelem!
7
>
Csontos Sándor
v.___

■

ía
Sí

á
I

if

á

5

■

<

■•'tg

.

~

26

A gyermek rossz tulajdonságai és a szülői ház.
• WI.

t*

Irta: Benedek Jenő

Egytfc uradalomban akocsís bíztatja a gyermekeit, hogy lopjanak az
4 uradalom gyümölcséből A tanító elkergeti őket, egyúttal találkozik a gyer­
mek anyjával is, akinek a léikére törekszik beszélni, azonban válaszul azt
kapja „az semmi" ha egy kis körtét hoznak, az nem lopás, csak nem saj­
nálhatja ezt senki a gyermektől. Azt nem kellet sem kaszálni, sem kapálni.
A gyümölcsöt Isten mindenkinek adja.
Úgy látszik a gyümölcs igen alkalmas arra, hogy e téren való ügyes*
ség megszerzésére a kezdő lépésekre indítson. Egyik család fiú tagja 12 éves
Az előbb említett téren kezdi ügyességét gyakorolni. Legközelebb már megleste a szomszéd asszonyt s amint hazulról eltávozott beosont a lakásba és
pénztárcát lopott. Majd fellépett tanítónak és az ilyen irányú kirándulásokra
elvitte, öccsét is s bevezette az eltulajdonítás nemes művészetébe. Viselt dol­
gai alapján a csendőrök érettnek minősítették arra, hogy felvétessék a javítóintézetbe. Egy gazdag ember 6 éves fiacskája körtét szedett a szomszéd fá­
járól. A szomszéd eljött a gyermek apjához és arra kérte, mondja meg fianak, hogy azt máskor ne tegye. Véletlenül a gyermek is a szobában volt;
nagyon megijedt, hogy mostjní lesz vele, mi fog vele törtéhni. Azonban
csakhamar mosolygásra fordult az arca, mert az apja így szólt a szomszédhoz
„Ugyan kedves szomszéd, azért ugyan kár annyit beszélni; hiszen a gyermek
meg nem tudhatja, hogy nem szabad a másét elvinni. Különben vagyok olyan
eaxdag hogyha pár s«m körtét, amelyet a gyermek megkívánt ki tudjam
izetni. Ez egy olyan eset, melyet erdemes lenne márványkőbe vésetní, ho­
gyan nem szabad nevelni.
'
/
Ac elL0'^?^
’ Példák felsorolását, áronban felesleges,
elhangzottakból láthattuk, hogy elsősorban asajá/ környezete neveli bűnre
a gyermeket. Nem lehet ma már gyermeket nevelni a szőlők nevelése nélkul. Csak ar a szülő szereti igazán afcyermekét, akt azt jól neveli Követeljük
meg gyermekeinktől a feltétlen engedelmességet. Ebből a szempontból helyes
neve es. elveinket vaskövetkezetességgel, - büntetés árán is _ vigyük ke ’
resztül Bizonyos, hogy a büntetések alkalmazása nem csak e gyermek ré-

A gyermek szükségképpen rászorul erre a segítségre. Könnyek ne ríasszanak vissza bennünket. Ezek a kisded fejlődésnek épen olvan szükségletei,
mint a táplálék. Akiknek a könnyek nagyon fájnak gondoljanak egyrészt
arra, hogy ezek a gyermekkori könnyek csak 1-2 percig tartanakJ utánna
nemsokára olyan vidám a gyyrmefcünk, mintha semmi sem történt tolna_
másrészt gondoljanak arra, hogy e néhány könnycseppel megtudjuk váltani
a felnőtt kor könnyeinek egész légióját.
Ha nevelésűnk kis korunkban kifogástalan, akkor egészen bizonyos, Úgy az
iskolában a testi fenyítés alkalmazásának szükségessége fel; sem merülhet.
Akárhány szomorú esetben tapasztalhatjuk, hogy rosszul nevelt gyermekek
felnőtt korukban tettleg inzultálnafc másokat, sőt szüleiket is.. Ilyenkor olyan
a helyzet, mintha a gyermekek szolgáltatnák ki azt-a fenyítéket, amelyet a
szülők tőlük gyermekkorukban megtagedtak. Az élet realitásával szemben
rendszerint csak a szobatudósok kardoskodnak amellet^ hogy minden testi
fenyíték a nevelésből kífcerefcitendő. Alighanem lámpással kellene keresni oly ,
felnőttet, ki a szülői otthonban kisebb nagyobb testi fenyítékbe ne Részesültz
yolna. Csak a gyakori és durvaságig fajuló fenyítést kell feltátíenfil és min.
denféleképpen kerülnünk és elítélnünk.
Vissza térek előadásom alapgondolatára, miszerint a gyermek egyaránt
születik a jóra és roszra. Minden rossznak a csiráját magával hozva ^egysé­
gen letűnt világból. Amikor a gyermek először emeli tekintetét az Jégre és
kicsiny kezét vágyakozva nyújtja a hallgató csillagok felé, jelképe eJ annak
az emberiségnek, akit az életösztőne a jó felé vonz. Nekünk neveknek,
szülőknek kötelességünk a vadhajtások lenyesegetése, hogy ne szívják el az
életerőt a fény felé nyújtózkodó emberpalántától, mert ha fiatalkorban elmulasztjuk, későbben, — amikor már erőre kaptak az ősi ösztönök, -T akkor
már elkéstünk vele.
— Vége —

J

Családi életre való nevelés*
\

szövege!:

SELYMET

. b r ü ll

' XJT UL“
-----------

s°

.fOK.
Takarékosság
Baross-utca 1

. PIVATÜZLETÉBÖI .

Irta: Vajay Józsefné

í

\ r*
I
A mindenkori élet nyugalma, békéje, boldogsága a kiegyensúlyozott
családi élettől függ.
I
Háborús időkben, mikor nagy tömegek kerülnek mozgásba, aF családi
életben kényszerszerűen lazulás áll be. Á meglazult családi élet a koreszmék
mindenkori kiinduló pontja, A kötöttség nyugalma a tömeges eszmék felve­
tését megbénítja. A népek, életében viszont ez a bénultság a viszonylagos
. boldogság időszaka. Ebben az állapotban csak egyesek indulnak el a> élet uj
útjainak keresésére, az általuk remélt még nagyobb boldogság elérésire.
Ha a néptömegek nyugalmi állapota a háborús befolyásra lazul akkor
egész tömegek mozdulnak meg a megelégedettséghez vezető utak ke^sésére,
s ha á felsőbb irányítás ilyenkor nem elég világos és határozott,
a pil-

28
lanat lehet a társadalmi zűrzavar újabb kiinduló pontja. Ekkor születik a
legtöbb eszme és irányzat a gyakorlati élet minden területén.
Az államvezetök mindenkori törekvése a tömegek nyugalmi állapotba
való hozása és lehető megtartása, mentesíteni népüket nagyobb megrázkód­
tatástól. Hogy ez keresztülvihető legyen: a fő feladat : a családi élet kiegyen
sulyozóttságának megteremtése.
Ez a nemes és nagyszerű feladat a nevelői kar hatáskörébe tartozik,
amit a képzett és hivatásának magaslatán álló nevelői kar örömmel és kéz­
séggel vállal.
Amilyen súlyosnak látszik ez a feladat, az öntudatos nevelői kar számára
annyira egyszerű.
í. Mert nevelőt behatás szempontjából a tanító érintkezik legtöbbet a
gyermekkel.
'
2. Mert a tanitó-lélekben minden növendéke számára annyi szeretet
van felhalmozva, mintha minden gyermek a sajátja lenne.
3. Mert minden szülő tudja, ösztöne megérzi, hogy a tanítóban gyer­
meke nevelésében szülői munkatársra talál.
Minden gyermekben Istentől beléoltott eszményt kereső ösztön mun­
kálkodik. A tanító feladata, hogy ez elé az ösztön elé ideálokat állítson. A
magyar tanító számára ez nem nagy feladat, csak a magyar nemzet életére
kell gondolnia: István, László, Imre, Margit, Erzsébet., / és tömegével a
többi példázható nagy magyar eszményi életre..-. ■
, ..
A gyermekkorban felszívott érzelemhalmaz kisugárzó erővel hat az
eljövendő egész életre. A gyermekkor érzelemvilágára épül fel a majdani
családi élet minden megpróbáltatása,
A gyermeken keresztül a nevelő hatást gyakorol a szülőkre. Kérve,
vagy kéretlenül tanácsot ad, irányít, felvilágosít. A tanító tudja, hogy ezen
a téren eredményt csak úgy várhat, ha a legnagyobb tapintattal jár eh
Hogy a családi élet harmóniájának mi a titka, azt a képzett nevelő
előtt nem ke^i hangsúlyozni. A hit alapján állva ezer és ezer alkalmunk
van a családi életre való nevelésre. A gyermek legszebb erénye, ha már kis
korában megszokja, hogy segítségére legyen szüleinek. Ezen az utón keresz­
tül tanú ja meg, hogy a közösségben é® ember nemcsak magáért él, hanem
a közösségért természetszerűleg elsősorban legközvetlenebb hozzátartozóiért.
A családi ünnepek/megüíése, a játékban tanított önzetlenség, áídozatfcézség . ..
mind mind az eljövendő családi étet szilárd alapjai.

Q Hungária Rum és Okörgyár □
Hungária Mintapince
T t ,

eonsz^m:53.

SZOLNOK
"Sürgönyeim

Hungáriarum

A serdülő korban lévő gyermeknél, mikor a gyermek a legtöbb eset
benkiűzött vadnak érzi magát a társadalomból s egyéni utakat keres, erre
a korra a tanító feladata, hogy előkészítse a gyermek és szülői között a
bizalmas, baráti viszonyt, azt a légkört, amikor a gyermeknek ^feltétlenül
szüksége van egy tapasztalt, jószándékú iránymutatóra, a titkos problémák
természetszerű megmagyarázójára, felvilágosítóra.
A
\
Az egyik leghasznosabb feladat, amit a tanító' megtehet é^ minden
körülmények közt meg is kell tennie, hogy törődjön a gyermek szabad ide­
jével. Ezen a téren én csak azt mondhatom, a gyermek elé olyan; feladatekát kell kitűzni, amik hasznosságuk mellett egyben szórakoztatják is., ilyenek
például: sport, zene, kézimunka, énekkar, műkedvelő előadások, olvasás »tb,
stb, kinek, kinek hajlamához alkalmazkodva...
J , .
, *
A családi életre való nevelésben nagy segítségünkre vannak, a külön­
böző ifjúsági egyesületek és szervezett mozgalmak. Elsősorban említhetem •
meg itt az ifjúsági vöröskereszt egyesületet. Pillanatnyilag mint aktív cselek­
vési mód kevés áll rendelkezésünkre, mert a társadalmi bajok | túlnőttek
képességeinken, de maga az erkölcsi, léleknemesítő motívumok rendelkezé­
sünkre állnak, hacsak úgy is, hogy a nagy vöröskereszt tevékenységét figye­
lemmel kísérjük, szükségességét megvilágítjuk s beszélgetünk olyad esetekről,
ahol a vöröskereszt közbelépése mentett meg életeket Kidomborítható a
vöröskereszt abból a szempontból is, mint az emberiség nemzetközi jóságra,
szeretette épült összekapcsoló ereje...
/
De itt van a leventeképzés, melybe újabban a női szervezetek is be­
kapcsolódtak. Mi magunk is érdeklődjünk felőle és-irányítsuk oda nemcsak
fiú gyermekeinket, hanem a leányokat is. A harcos motívumok mellett las­
san lassan kidomborodik majd ennek az intézménynek is tulajdonképeni
feladata: az ifjúság családi életre való nevelése, előkészítése, az időnek nemes
vonatkozásban való eltöltése, a durvaság kikapcsolásával, a megbékélt
közösségbe való beilleszkedésre, Mert megbékélt családoké a jövő nemzedék
boldogsága.
De beszélhetünk hasonló szellemben a cserkészetről is, ami pillanatnyi­
lag és eszményileg talán felette áll a levente, intézménynek is, mert kevesebb
benne a harcos öncéíuság s lényegesen több benne a kifinomodásra
törekvő lélek.
A tanítói léleknek keresni, kutatni és minden egyes esetben, meg. is
kell találnia azt a módot, ahogy a rábízott lelkeket a szépség, a tökéletesség
felé irányítja. A szélesebb skálájú tudást az idő múlása lekoptatja * míáb
malisra, mert lényegileg mindenki arra törekszik hajlamánál fogva, hogy
jó legyen és őt szeressék.^
i
öl
Munkánkhoz jelszavunk legyen : szeressük a gyermeket ’.
;
_ ,
j

3Ö

LEVENTE ÉLET
A leventeegyesület és mozgalmi munkája.
Irta: Szolnoki Lajos.
A honvédelemtől szóló 1939. évi II. t. c', valamint ennek végrehajtási
utasítása értelmében: „A leventeképzés — bár elsősorban a katonai előképzést
szolgálja
szerves kiegészítő az egységes és egyetemleges magyar nemzet,
nevelésnek. Feladatát a nevelésnek minden egyéb tényezőjével: a vallás*
oktatással; az iskolával, a helyesen irányított hazafias és vallásosan élő
családdal együttesen és párhuzamosan teljesíti. A leventeifjuság nevelése
egyaránt szolgálja a hazafias, állampolgári és társadalmi kötelességek teljes!,
tésére való előkészítést, a vallási, nemzeti és polgári erények megszilárdítását
a művelődési törekvés kifejlesztését, a fegyelmezett és egészséges életre való
szoktatást és nevelést. Célját az iskolánkivülí ifjúság körében a nevelési
anyagnak élményszerű közlésével, az iskolai ifjúság körében pedig az isme
retek tudatosítása utján éri el. “
' '
Anyaga:
„a) Valláserkőlesí alapon nyugvó katonás, hazafias nevelés.
b)
Testnevelés és egészségápolás.
c)
Katonai előképzés és légvédelmi oktatás.
d)
Öntudatos állampolgári életre való nevelés.
e)
Az iskolában nyert műveltség kiegészítése és nevelése.“
A íeventeképzés a fenti céllal és anyaggal két vonalon történik ;
J. a kötelező foglalkozás és
’
2. a leventeegyesűletí élet vonalán.
Latjuk tehát a leveateíatéemény kettős tagozottságát, s most nézzük
meg közelebbről, hogy mi is az a leventeegyesület tulajdonképen ?
III Á
(Honvédelmi törvény végrehajtási utasítása)
Át T t
szerint működő önkormánykvLXt'l
“
’°n he'v«^l>e° • meg kell alakítani, melyben a
leventeköteles ifjak szapaa eléri az őtven főt.
A leventeegyesűlet a leventeotthonban nyer elhelyezést, melyet ,
községek es városok teherbíró képességükhöz mérten kötelesek létesíteni
ielszeeelnr es fenntartani, illetve ezek költségeit viselni.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
—____________ Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

szabott

Arak

Most talán ismerkedjünk még a leventeegyesűlet feladatával. A m kir
Belügyminiszter 148.000/1*40. B. M VII. a’izámu rendeletével jóváhagyott
leventeegyesűletí alapszabáíymínta szerintt „a leventeegyesűlet célja az, hogy
\ tagjaiból — a kötelező leventefoglaíkozások alatt és az iskolában nyert
nevelés kiegészítése után — egységes szellemű, nemzeti érzésű, ' vallásos és
f
kűzdőképes ifjúságot neveljen . .•
Hogyan oldja meg a leventeegyesűlet ezt a feladatát? •
Ehhez a kérdéshez ismertetni szeretném a leventeegyesűlet! élet vázlatát.
A leventeegyesűlet szerve!: a közgyűlés, a választmány és a bizott­
ságok (számvizsgáló, gazdasági és munkabizottság/
* ; Az egyesületi élet munfcaágai:
I
A mozgalmi munka.
f - ;?Célja'. A gyakorlattal bebizonyítani, hogy a íeventetőrvények széé&ti
élet helyes, megvalósítható, s sokkal szebb, mint az, amelyik körülöttünk
zúg. Bebizonyítani, hogy ideálok, eszmények a valóságban is vannak csak
ezek megvalósítására kemény magyarok, talpig férfiak kellenek, f
Általános ismertetés. A fenti célt a leventeegyesűletben létesített állandó •
egységek megmozdulásain: összejöveteleken, kirándűíásokon, országjárásokon
és toborzásokon érhetjük el. A leventéket ezeken a megmozdulásokon
példátadó vezető egyéniségűnkkel nekik is tetsző (fiús) erőfeszítésekre sar­
kaljuk, cselekedtetjűfc, A mozgalmi munka a kamaszfíufcé. A 17 évnél
idősebbek igazi munkaterülete a szakosztályokban van, a mozgalmi munká­
ban csak mint vezetők jöhetnek számításba.
Szervezet Életkor szerint tagozott beosztás (korcsoportok felállítása) a
'leventecsápat szervezetéhez hasonlóan, csak más elnevezésekké/
Elvégzendő anyag. Testedzés, kulturális, gyakorlati, világnézeti isme­
retek, a leventefoglaíkozások anyagának elmélyítése és természetjárás.
Elfoglaltság. Hetenként általában egy. egy alkalom, melynek időtartama
a megmozdulás neme szerint változik. Évenként önkéntes országjárás (5—6
náp) és egy 2—3 hetes tábor.
k
■. Folyt, köy.
t

■■ ■ 5--:

■

>

________________ ’

I

A

. :7

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei népművelői bizottság közgyflúe.
x
J
1944 évi február hó 5-én a vármegyei Törvényhatósági Iskolánkivülí
Népművelési Bizottság évi rendes közgyűlését a vármegyeháza kis tanács­
termében Alexander Imre alispán elnőklésével tartotta.
'
Az elnöki megnyitó után Saós József ym. < népművelési titkár az
1942—43. tanévi beszámolót ismertette. Az értékes munkáeredményeket,
komoly statisztikai adatokat tartalmazó beszámoló kapcsán őrömmel emlé­
kezett meg arról is, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága 75. születés
évfordulója alkalmával kiadott, hódolatként felajánlott v Jász Nagykun-Szolnok
Vármegye Iskolánkivülí Népművelésének Története* című összeállított könyv
á háborús nehézségek ellenére is sikerűit és szép méltatásban részesült úgy
a sajtó, mint a népművelés és iskolánkivű^ munka iránt érdeklődő szak­

3

32
emberek résiéről is A könyv művészi bőrkötéses díszpéldányát Í943. évi
december hó 6-án vitéz báró Urbán Gáspár főispán juttatta el vitéz nagy­
bányai Horthy Miklós Kormányzó Ur ÖfÖméltóságához, aki azt őrömmel
fogadta. A könyv sikerét bizonyítja az a tény is, hogy az m. kir. vallás- és
közoktatásügyi Miniszter Ur 200 példányt rendelt a Bizottságtól.
A szerteágazó tevékenységről tanúskodó beszámoló után Kiss Gábor
árvaszéki ülnök hozzászólásában a szép eredményeket feltüntető beszámolók
ról elismeréssel nyilatkozik. Egyben megköszöni az Elnökségnek,-hogy ilyen
gazdag tartalmú, magas színvonalú és íránytmutató könyv kiadását lehetővé
tette. Az egész gyűlés véleményét deklarálja, midőn megállapítja, ‘hogy a
könyv más egyéb vonatkozása mellett Szolnokra nézve két kiemelkedő
tételével nyer fontos jelentőséget. Az egyik a hősi halált Kormányzóheíyettes,
vitéz nagybányai Horthy István 1941. november hó 23 án a. Széchenyi
emlékünnepélyen elmondott történelmi jelentőségű beszéde, a másik pedig
az a 26 oldalas ismertető bemiltató előadás, melyet Soós József vm, nép
művelési titkár Nagyváradon tartott s melyből Szolnok iránt érzett izzó
J szeretete sugárzik
'
Dr. kováts János ny, tanügyi tanácsos a kulturházak felépítését .szor­
galmazta.
~
Alexander Imre alispán elnök a Kiss Gábor árv. ülnök által előtérjesztett elismerést áthárítja azokra, akik a könyv sikere körűi komoly
érdemeket szereztek dr. Jakab László kir. tanfelügyelőre és SüÓS JÓZS^f ym>
népművelési titkárra
Ezután a folyó tanévi munkaterv ismertetése következett,. Ae évi
munkaprogramot három szempont szerint állította össze a Bizottság. -Meg­
jelölte a célt, a feladatot és a kötelességet, melynek jegyében a vármegye
területén a népművelés nehéz munkáját a háború ötödik évében végezni és
irányítani óhajtja.

A gyermekek részére rendezett mesedélutánok, a leventék, leány- és
legényifjuság, felnőttek számára szervezett különböző ágú szellemi és gya­
korlati irányú tanfolyamok, a könyvtárak ügyei, a néphagyományok ápolása,
a film- és diapozitívek, rádió, gramofon kö'csőnzés. az ismeretterjesztő elő.
adások, műsoros oélutánok, esték, alkalmi ünnepségek, műkedvelői elönépművelési hangversenyek stb mind a magyar szellemben végzett
Of®á ást, a műveltség emelését célozzák, hogy hazánk minden egyes
polgára foglalkozásra való tekintet nélkül részese legyen a nemzeti kultúrá­
nak es haladásnak, melyet majd nem dönthet meg sem az emberi gyarló­
ságok aradata, sem a vészek vihar^.
'
■
.
a közgyűlés elfogadj*, mely után
zselényi Béla vm számvevőségi főnök, főtanácsos tételről tételre ismertette
‘V‘
az 19+4.évi költségvetést, mely « idök
haladásának megfelelően bűvölő keretben magasan emelkedő összeggel, de

vaUsitására “

hhr*to« »

célkitűzések meg

Alexander Imre alispán, elnök elismerését felezi ki a szép ét értékes
gyűlésért és a jelenlevő bizottsági tagok jóindulatába ajánlja a népművelési
munkát Kéri, hogy hívő magyar lelkűk melegével és odaadásával támo­
gassák a népművelőket, hogy a magyar élettérben folyó értékes munkával
megvalósulhasson a népművelők' törekvése: emelkedjék fajtánk műveltsége
és öntudata; amit a maga részéről bizton hisz és remél is.
' (B. 1) .
----------------------------------------------------

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- ------- ----------- -----------------------

A mezőtúri népművelési előadók turkevei
- ;
,
előadása.
' ■

•

-

I

’
.

Mezőtúr megyei -város ískoiánkivüíi Népművelési Bizottsága előadói
közül nyolcán a nagyméít. VK. Minisztr Ur 99.890/1943. XI ü. o. számú
rendeleté szerint — előadócsere keretében —»folyó évi január hó, 15 én d-U.
5-től fél 8 óráig ismeretterjesztő népművelési előadást tartottak Túrke vén az
Ipartestűletben.
Az előadások iránt érdeklődőié teljesen megtöltötték az Ipartesteiét
nagytereiét.
.
A turkevei Népművelési Bizottság és Turkeve megyei város nevében.
Dr. Ábrahám Sándor városi tanácsos hu polgármester é^ h. népművelésé
bizottsági elnök üdvözölte a mezőtúri népművelési előadókat. Dr. Borosa
István ref. gimnáziumi igazgatóhelyettes, mezőtúri népművelési bizottsági
ügyvezető elnök megköszönve * szives üdvözlő szavakat, szeretettel köszön­
tötte a turkevei Népművelési Bizottságot és a megjelent hallgatóságot. Elődaást tartottak: Dr. Boross István ref. gimnáziumi igazgatóhelyettes „Az
irodalom fogaltjáról, korszakairól és a mái korszellemről. Hogyan válaszol
a magyár ember csípésre szúrással ?u (Anekdoták alapján.) Csiffáry István
rfc. lelkész : „A házasság problémájáról*. Pályi István ref gimnáziumi tanár f
„Az emberi szervezetről munkavégzés szempontjából*. Papp László ref.
gimnáziumi tanár: „Japánról*. Dr. Szijj János rét gimnáziumi tánár: „Élet
a talajban*. Várady Lajos ref gimnáziumi tanár: „A népművészet tájegy­
ségeiről*. Dr. Dobos István ref^ gimnáziumi tanár: „Népdalainkról*.
Botyánszky János ev. lelkész: „Társadalmi problémáinkról*.
1 " '
Az értékes előadásokat a közönség végig nagy figyelemmel hallgatta.
Debreczeni László ref. íg. tanító turkevei népművelési bizottsági ügy­
vezető elnök köszönte meg az előadók értékes előadását és a ’hallgatóság
szives megjelenését. A Himnusz éneklésével záródott be az értékes nép­
művelési ismeretterjesztő előadás
A mezőtúri népművelési előadókat a „Turkevei Úri Vadásztársaság*
az Úri kaszinóban vacsorával vendégelte meg, ahol Dr. Debreceni Dániel
városi főjegyző köszöntötte ít-mezőturi vendégeket., Dr. Borossj István ref;
gimnáziumi igazgatóhelyettes népművelési bizottsági ügyvezető elnök hálás
szavakkal köszönte meg az előadók nevében a turkeveiefc szeretetét.
A népművelési munka értékes és eredményes módja a megyei városok
közötti előadócsere. Ezt igazolja a mezőtúri népművelési előadók, turkevei
ismeretterjes: tő előadásának nagy sikere.
Debreozem László

34
!

A női szeminárium záróünnepélye Pusztamongstoron.
Febrár 13-án és U én délután foglalta őssce a Népművelő Testvérek
Társaságának Nősaemínáríuma a kulturális gondozónők fciképeö tanfolvamá
nak gazdag és magas színvonalú tananyagát.
Az elméleti összefoglalót a >3 iki csuhéfonó háziipari munkák kiáll,
fása előzte meg, amelynek művészi változatban készült tárgyait megtekintett
vttez baro Urbán Gáspár főispán nejével együtt. Megjelentek még: dr Kelt
István prelatus, felsőházi tag. Soós József vm. népművelési titkár dr ' Kss
László mtn. o. tanácsos dr. Muharay Károly főszolgabíró, dr. Pénzes Sándor
GyU'a
Polgár BíiaLS
' - dr. Mohay Marton főispán! titkár, Blénessy János tanár, dr. Hórti La osni
ir- Tarnas Ttbor
aljegyző, P; Kéri Xavér ferences házfönők és PruS0v
A" 2/“
? kü,7°nd°20
^Dkt is^tg sokan helyből
A tanfolyam zarounnepelyere három tagozatban ismertette az elvégzett
unkát. Az első restben a kulturális gondozás hármas munkacsoportján a
megszervezes a családok kulturális gondozását és a nép
22
ápolásához alkalmas gyakorlati anyagot és eszközöket mutatták be Z
es hangulatos szabadelöadások keretében Sikerültén altaím +
mCS
ngj
van. Tálán azóta is cseng.bong a megjelentek fűiében a
*

Erzsébet -jászkíséri áll. vándoriskolái
h tangókat állami rendes tanítókká
nevezte ki
Rendes ta Utói kinevezések. A
A m. kir. vallás és közoktatásügyi

Miniszter Ur Varga Edit Jászberény
csikózí, Szalay György é Kiss Ilona
T szentmiklós-fcengyeíujfaluí, Színi
Béláné Csoknyai Katalin Tíszaföld
vár. martfűi, DrPapp jánosné Kinster
Kornélia .Jászberény öregerdő, vitéz
Kiss Sándor Kunmadaras, nagymezői
és Gyöngy Gabriella jászladányi áll.
isk. helyettes tanítófczt áll. rendes
tanítókká nevezte ki.
Házasság. Feisthammel Erzsébet
jászladányi áll. népisk ttnő és dr.
Magyary József budapesti kir, tör­
vényszéki aljegyző február hó^ő én
Budapesten házasságot kötöttek Sok
szerencsét kívánunk.
Nemzetvédelmi Akadémia Jász

gyár beiktatásával. E mozdulatok nemcsak szépségűkkel hanem
uz
jezesükkel is kitűnő nevelőeszkőznek bizonyultak
’
' eszmckífe

előadásává!. Majd a záróűnnepély befejezővel
vissza falujukba, hogy ott továbbhintsék a keresztény „Í

A m. kir. Iparügyi Miniszter

rendeletét adott ki a papíros, papíros
lemez és kartoníemez előállítási sor
rendjének és kiszolgáltatásának újabb
szabályozása tárgyában. (4|Q0 1944
lp. M. sz. megjelent. 1944^ebr. 9.)
Áthelyezés. A tanker kir Fő.
igazgató Ur Placsek Emil kun^T«.b'Jsök°!bászi áll. vánd. isk » laszfe söszentgyőrgyi hajUi i|L
isk.-hoz helyezte át.

M
^t

Czinkóczi Mihályné Dobó Erzsébetet
Mezőtúr pusztapói áll. isk-tói Mezőtur csehaímí áll ísk,hoz. Ricsekné
Kiss Klára jász’adányi II sz. áll. isk
ttot a jászfelsőszentgyőrgyí pusztakerekudvarí áll. isk. hoz azonnali
hatállyal áthelyezte.
Rendes tanítói kinevezések. A

Y- K
Gtczy József kunhegyes
gargelydülői, Lencse Gyula és Thury

apái in. A Nemzetvédelmi propa­
ganda minisztérium Jászapátín Nem
zetvédelmí Akadémiát szervez. Az
előkészítő munkák már befejezéshez
közelednek. Az akadémia ünnepé-,
lyes megnyitása március 5 én lesz.
Asztali tenniszbe.n a szolnoki
Leventék csapata már másodszor
győzte le a tíszaföldárí Cfcta levente
csapatát Eredmény Í3:5.
Légitámadás esetén gondoljunk
arra; hogy a Szentatya teljes búcsút
engedélyezett mindazoknak, akik
tényleges légi bombázás idején az
Ur Isten iránt való igaz szeretettel
bünbánatot indítanak szívünkben és
egész lelkűkből imádkozzék; Jézusom
irgalom!
'
Ady Endre. Az ujabbfcori magyar
irodalom legnagyobb költője 25
évvel ezelőtt halt meg Budapesten.

Leventeegyesületek és levete
tis tek szives figyelmébe. Baj­
társi szeretettel kérünk minden le­

vente egyesületi vezetőt és leventetiszt bajtársat, hogy az egyesület
illetve leventeélet körében történt
, eseményekről küldjenek be lapunk,
nak tudósítást, (Előadások, esemémények, személyi hírek, kitünteté­
sek stb.) Szívesen közöljük azokat.
Ezüstkalászos gazdákat>vat

tafc Szolnokon február hó 27 én.
A három hónapos tanfólyamot 40
gazda és gazdaifju végezte el. Né­
pünk uj honfoglalásából ez is egy
lépés előre.
Megdicsért leventét. A leven
ték orsz Parancsnoka kisláng köz.
ség leventéit áldozatos Munkájukért
dicséretben részesítette. I
Ne nyuljurk repülőg^proncshoz

A m kir. Honvédelmi miniszter Ur
egyik rendeletével az ellenség esetleges lógítámadásábóí s|árMazó re
pülőgéproncsokhoz, vagy egyéb tár­
gyakhoz való hozzánvulást eltiltotta.
E rendeletre való hivatkozással uj
ból felhívják a lakosság figyelmét ar­
ra, hogy akik a rendelet ellen vé­
tenek, nemcsak szigorú büntetésnek
teszik ki magukat, hadem életre
szélynek is, ha az ismeretlen eszköz
höz hozzányúlnak. Nem szabad a
tilalmazott tárgyakhoz nyúlni, azért
sem mert arra a hadvézetöségnek 1
szüksége van, hogy azok megisme­
résével a védekezést eredményeseb­
bé tehesse.
|
D. J. Beszámolód j|n. Szives
üdvözlet.
i .
,
Kartársaink. Szerezhetek elő
fizetőket lapunknak és| küldjétek
tudósításokat és cikkeket^japunknak.
Támogassatok. Mindnyájunk lapja ez-

Nyugtázások — Évi tagsági dij
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagy­
kun-Szolnokv ármegye Ált. Tanitóegyesiilet. Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. Cukor
?yári népiskola Szolnok, 6 P, Szentiványi Béla 8 P, Jászberény, Eresz
tőhalmi, Alcsipusztaí, Ugari, Puszta­
palotai, Abonyi úti, Kassai úti áll.
népiskola Szolnok, ÁH. népiskola
Cibakháza, Izraelita népiskola Szol
nők. Levente Egyesület Kisújszállás
6 — 6 P, vitéz Balogh Zsigmond Kis­
újszállás 3 P, Áll. népiskola Törő
halom 6 R Vincze Imre Pusztapó, 1
Résö Dávidné Nagykörű, Község,
népiskola Csépa, Horváth Pál Felső
szászberek, Községi Elöljáróság Kun
hegyes, Gíodeák Béláné Mezőtúr
6—6 P Balássy Ferenc 6 P, Gulyás
Károly 6 P, Kunszentmárton, Rá
kóczi utí áll. népiskola Mezőtúr.
. Tagdíj címen : Madarász Lipót Szol
nők, Dobó Sándor, Molnár Margit,
Bálint Ilona, Dobó Sarolta, Mezőtúr
3 —8P( Schlaghammer Gyu'áné Bu.
dapest, Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kalmánné, Gyenes Margit, Jankó
Károly, Jankó Károlyné, Rákos Ferencné, Csernay Károlyné, Csömör
Irán, Padányi Margit, Kiss Dénesné,
Konti Ju'ia, Barna Jenő, Borkőles
.Béla, Gombkötő Marta, Szathmárt
Lajos 4—4 P. Pauka Margit 3 P
Szolnok, Kosnár Lajos, Gonda János
Dobó Sándorné, Zöld Jánosné, Kiss
Ágnes, Petneházy Imréné, Tóth Jó­
zsef, Tóth Józseffé, Molnár Győző,
Molnár Gyözőné, Gaudi Mária, Csatáry Lajos, Szakács Jánosné, Tóth
Béláné, Szaday Sándorné^Palásti Jenőne, Tőmősközy József, Szőilössy
János, Tóth Terézia, Somogyi E,

Máté Gábor, Szemes Zoltán, Czinkoczyné D. Erzsébet, Szebeniné, D.
Mária, Magyar Margit, Darkó Jó­
zsef, Lázi Magdolna, Csathó Márta
Mezőtúr, Kiss Kálmán, Kerekes Esz­
ter, Sikolya Albert, Mantuánó Janka,
Csupor Ilona 1 iszafőldvár 8-8 P.
dr. Halmos Andor Í2 P Szekszárd
Résö Dávidné Nagykörű 8 P. Glo
deák Béláné Mezőtúr, Bene Lajosné
vitéz Haám Sándorné, Horváth La
josná, Angyal Sándorné, vitéz Nagy
Lajosné, Muhy Mária, Magyár Ká
rolyné, Angyal Sándar 4-4 P. Szol­
nok, Vágó Róza, Varsányi Árpád,
M Nagy Erzsébet, Lovász Eszter,
Czakó Jenő, dr Korom Gézáné,
Cseh Ambrus Mezőtúr, Somod! De
zső, Szombathelyi Pál, Szombathelyi
Ernő, Antal János, Tóth Ilona Csépa
Vincze Imre Pusztapó, Kaplonyi
József, Kap onyi Józsefné, Szurgyi
Pál, Rőczey Nándorné, Hajdú Lász
Ióné, Oldali István, O.’daíl Istvánné, ’
vitéz Técsy Zoltán, Mihályi Rozália,
Putnik Aranka, Gyöngy Magdolna.
Hahrágyi Éva, Szűcs Tibor, Junák
Medárd Rákóczifaíva 8 -8 P. Gu
lyás Károly 8 P. Kunszentmárton
SZERKESZTŐI ÜZENETEK:

Többeknek. Ha valaki nem kapja
rendesen meg lapunkat, kérjük szíxeskedjék a Kiadóhivatalhoz (Szol­
nok Thököly úti áll. népiskola) for­
dulni panaszával, hogy a kézbesítés
körüli esetleges hibát megszüntet
hessük. — K J Jászberény. ígért
cikkedet várom.

Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113.

jflg-nPGvmjMzöL

A SKtaokl Hr.
B E c " G tó
$
<9-9—
r^. ^4í

TARTALOM:
iskolában.
Kicsiny szivek, nagy munkája.
Sík Sándor: Az Isten fiatal.
Falussy Nándor: Ha nincs Hunyod, *T®
Arad.
Hivatalos rész,
Könyvszemle.
Hírek. Nyugtázások.
Szolnoki Lajos: A levente egyesület és i

ac»H eszed
MtMTVimiMBAWA
bxslmok.

™EZíT'

Levente hírek.

„Kard, kereszt és toll munkásai kezet
adnak egymásnak ..
A minisstcrelnök rendeletére az elmúlt hetekben az Országos magyar
Sahókamatában megalakult a levente rovatvezetők alosztálya.
Az alakuló ülésen vitéz Béldy Alajos vezérezredes, az ifjúság honvé
deimi nevelésének és a testnevelésnek Országos Vezetője, beszédet intézett
az egybegyölt újságírókhoz, akik mintegy félezer hazai lap képviseletében
jeleitek meg az alakuló közgyűlésen — és többek között a kővetkezőket
mondotta:
— Két évvel ezelőtt a magyar leventeszervezet átépítése és kibonta*
kotása idején mellém állottak az ország magvetői t ' az egyházak,
tanárok, tanítók, pedagógusok és ti, a magyar sajté tisstaszívő fiataljait
az újságírók. — Kard, kereszt és toll munkásai adtunk egymásnak
kezet azzal a szent fogadalommal, hogy addig abba nem hagfjuk, amíg e
nemzet mindkét nembeli ifjúságát rá. nem vezetjük az igaz útra. Ez az ut
visszavisz a családhoz, hogy ott az ifjú áttözesedve, megtisztulva, vallás*
erkölcseiben megerősödve, tiszteletet parancsoló lélekkel és testtel készüljön
élete nagy céljára: a békében és háborúban egyaránt hűséges szívű magyar
honvédelemre.*
Majd megemlékezett a sajtó eddigi — a levente életet nagyon elővivő
munkájáról — és fejlődéséről. Majd megvilágította azt a gondolatot, hogy a
magyar sajtónak kötelessége a honvédszellemet békében és háborúban egy­
aránt ébrentartani Az ifjúságnak pedig kötelessége a honvédszellemü magyar
sajtót támogatni és az e szellemtől eltérőt kiirtani.
Végül a kővetkező szavakkal fejezte be nagy^etszéssel fogadott be­
szédét az JHNOV.*
,Mai ünnepünkön nem én, de rajtam keresztül ez a nemzet egész,
immár nem árva ifjúsága köszöni azt a munkát, melyet ÍI48 márciusi
ifjaihoz hasonlóan emelt fejjel, tehetséggel, szívósan teljesítettetek. Az osz­
tatlan magyar ifjúságért dolgoztatok: a leventeíntézményért és ne felejtsétek,
hogy ez az ifjúság a nemzet legféltettebb kincse, szemünk drágalátos fénye
Soha attól meg ne feledkezzetek, hogy ezt a szent és érintetlen ifjúságot
távoltartjuk minden politikától és a leventéknek tilos bármilyen politikai
szereplés.

— Elfogadtátok az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelés­
nek Országos Vezetője szellemi irányitását. Köszönöm ezt nektek és
remélem, hogy közős utunk a szebb magyar jövő felé vezet. Boldog vagyok
és bízom a levenUszellem fejlődésében, mert bízhatok bennetek !•

1944. április hő.

XXXVII. évfolyam.

' '

~ 4. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Falalfis szarkasztB:

Jász - Nagykun- SzbInokvármegyel Ált.
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

Kiadásért falait

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

SIBflzetésI dijak és raklaméálék
Cslky Ern0 agyas. pénztároshoz,
a lap szellemi réssSra vanatkesé
kBziaményak a ssarkasstSség .
símére Szolnok,^Constentln-uréS
kaidandSk.
Kéziratokat nem . adunk viaszé

Honvédelmi nevelés a népiskolában.
Irta: Pereczes István

*

A nemzet testében a népiskola ,az a hely, ahol a polgárok előkéssül­
nek arra, hogy a nemzeti élet közösségét elemi kultúrájukkal kialakíthassák.
Mivel az európai nemzeteknél minden állam a polgárainak a zömét a
népiskolában neveli, azért kézenfekvő dolog, hogy a tömeg nevelését állandó
reformok kísérik. Egyrészt azért, mert a kulturáltabb tömeg intelligensebb s
mint ilyet könnyebben lejiet összehozni egy olyan síkra, melyen a nemzet a
gazdasági versenyben való elsőbbséget bi^ositsa, másrészt azért, mert a’
tanultabb polgárok tömegének nemzeti öntudata, magasabb lévén, lelki­
egysége nehezebben, vagy egyáltalán nem bontható meg s így a* súlyosabb
időket az állam könnyebben vészeli át,
Az a nagy szakadd, amely nálunk a múltban a népiskolát elhagyó
ifjúság és a polgári '^közösségi élet között volt, azt eredmn^ezte, hogy a
sokféle társadalmi egyesületekben tömörült vagy egyesületi élet nélkül élő
ifjúság .sokrétegűvé nevelődött. Trianon után sókat javult a helyzet, A kor­
mányzat fölismervén a népművelés fontosságát, sók ezer tanyán is meg­
nyíltak a kulturközpontok, hol az eddigi lelkileg elhanyagolt és éppen ezért
könnyebben megbontható ré(eg is a neveléssel gondozásba került!
Igen ám ! Csakhogy ez a nevelés 5 inkább humanisztikus yányu volt, .
ami egyáltalán nem felelt meg az eljövendő magyar életnek.. Sőt a fegyel - .
mezett közösségi élet kialakítását célzó, ősi erények napvilágra hozását célul
kitűző Levente Egyesületek is ennek a humanisztikus nevelésnek a részesei;
voltak, amennyiben az Orsz. Testnevelési Tanács irányítása alá tartoztak.
Nem humanisztikus, nem spártai, hanem a Hazáért áldozni tudójapán.
gyermeknevelés kell a népiskolába !Napkeleti nemzetség Vagyunk^A magyar
lélek mélyén hősi élet. van, melyet, nyogaíí nevelési elgondolás sohasem tud
kialakítani.,
...
;r
v.
•.? & i
Az idők; azonban mindig kítecmík . a szükségességet, űj idők, iujdwabe^
reket követelnek Szellemileg testileg ízmoi, etőltys nemzedék lehet csak

t

38
biztos őrzője a határainknak. A nemzedék erőinek ” ősszhangZatos kifejlesz­
tését biztosítja a nemzeti népiskola, hol a mostani népnevelés sokkal inkább
megközelíti azt, amit az idők követelnek. A nevelés nemcsak a gyakorlati életre való nevelést tűzi ki maga elé,
hanem hogy harmonikusan képzett katonáslelkületü polgár kerüljön a nem
zeti közösségbe. Ezt a népiskola azáltal éri el, hogy átadja magyar élet
három fő tényezőjének : a nép, a ^öld és e kettő égymásrahatásából kelet
kezett történeti értékeket. Ezeken az értékeken keresztül ismerjük meg azok
életét, hősi küzdelmét, akik a történelmet csinálták.
Nehéz a nemzetnevelés, de még nehezebb a nemzetténeveíés I Nálunk,
hol Hazánk népességének — különösen a múltban — olyan tekintélyes
része idegenajku, a népiskoláknak azt kell elérniük, hogy a Duna medence
predesztinált őrzőjének, a magyarságnak e földért való küzdelmét, hősi el­
szántságát, leleményességéi, balszerencséjének zsarátnokában szunnyadó,
majd onnan íángralobbanó magyar szivét e föld lakóival megismertesse és
megértesse. Magyarországgal azért, hogy a nemzeti múlt üdítő forrásából
erőt adjon a jelen harcát • harcoló magyarnak, a nemzetiséggel azért, hogy
lojális lelkűiét alakuljon ki benne a nemzetiségéket becsülő szentístvání
állameszme iránt.
.
•
1938 bán visszakaptuk katonai egyenjogúságunkat. Ez aztán ugró­
deszka volt arra, hogy az ifjúság nevelőit honvédelmi nevelésre készítsék
elő. Az ifjúság honvédelmi nevelése az 1941. dec. 3í-ével megszűnt Orsz,
Testnevelési Tanácstól a m. kir. min 5520—1941. s^. M É rendeletével,
az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelésének orsz. vezetője kezébe
került. Ezzel azután az ifjúság katonai előkészítése is megkezdődött. A V.
K. M 106.396 — í-942. V. 1. sz. rendelete a „Honvédelmi ismeretek11 tan«
könyv népiskolákba való bevezetéséről már intézkedik is. Ennek, iskoláink­
ban nincs külön óraszáma. Már ez is mutatja^ hogy mennyire fontos s
tárgyakhoz simuló az anyaga. Nem a tantárgyak száma nőtt, hanem a
honvédelmi szempontból látható ^ések tűntek el s így, az anyag vált teljessé.
A honvédelmi ismeretek anyagát első sorban a nemzetísmereti tárgyak’
bán helyezhetjük el. Magyar, földrajz, történelem, testnevelés keretében. De
nem népiskolai sorrendben, haném természetesség szerinti rendben. Először
a történelemhez kapcsolódik. A VIII. oszt, osztott népiskolában a történeti
anyag négy részre tagozódott, Itt a magyar élet ezer évének jogfolytonos­
sága töredezettnek látszik. De csak látszik 1 Mert, mivel az osztott iskola

Q Hungária Rum és tikörgyár
Hungária Mintapince
SZOLNOK

-Teietonszám ; 53.

sürgönyeim ;

Hungáriára m '

tanítójának több idő áll rendelkezésére, a történelmi egységeket a „Hon­
védelmi ismeretekből" Vett anyaggal annyira megvilágíthatja, hogy^elmélyű
löbb, színesebb, tartalmasabb kép alakul ki a tanuló lelkében, ezzel nemzeti
öntudata fejlődik és nagyon sok nemzeti múlt iránti érdeklődéssel hindui az
életbe A múlt alapos ismerete nélkül l nem lehet a jövőt kialakítani. Az *
osztatlan népiskola tanulójának előnyösebb a helyzete. Az anyag fc’ét részéé
tagoltsága mellett is egységesebb kép kjükül ki, mert figyelési ^ráin az
ismereteiben elhelyezett anyag jobban összeluződik s ez honvédelmi nevelés
szempontjából értékesebb. Ha csak a „Honvédelmi ismeretek" 1 anyagát
tanitanók nem volna teljes a nevelésűnk, mert hiányzik belőle a nőnevelés
anyaga. -Iskoláink legnagyobb rész^X koedukációs, s mint ilyenekbe
lehet elmenni a nemzet hősíelkfi nőalakjainak a nemzetünk érdekében ki­
fejtett áldozatos életűk ismertetése tárgyalása mellett. Zrínyi Ilon^ Dobó
Katica, Perényi Zsuzsanna, Kanízsay Dorottya, vitéz Kormányzó Urunknak
a Hazánkért, nemzetükért sokat^ fáradó Hitvesén kívül, a magyar ^horizont
kevésbbé ragyogó, nemeslelkű asszonyainak, a magyar édesanyjának, a
sebesült ápdjónak honvédelmi szempontból való beállitottságának ismertetése
nélkáí hiányos volna a honvédelmi nevelésűnk. Erre vonatkozó anyagot
mindig italára tanító a könyvtárban, vagy folyóirataiban. Nemcsak a
kuiuc kort, a szabadságharcot kell közel hozni a tanuló szívéhez, hfenem az
egész nemzet történetét, hogy elérhessük azt, hogy hungarocei^tríkusan
nevelt magyar álljon a nemzet életének minden őrhelyén. Ha nevelésünkből
azzal vádolnának, bennünket, hogy soviniszták vagyunk, ám legyen | Inkább
legyünk soviniszták, mint egy kis lazaság, egy kis rés mutatkozzék^helyzet ■
követelte nevelésűnkön.
Földrajz keretében tudatosítani kell hazánk veszélynekkítetfségé|. Foko­
zottabb, gondosságot vigyünk bele a térképismertetésbe Evéglbői nein kielé­
gítő sem a Honvédelmi ismeretek c. tankönyv katonai földrajztanítása, sem
a népiskola felszerelése. Katonai földrajztanítás mellé a tankönyvünket
szemléltető képekkel kellett volna ellátni. A jó szemléltető képek és rajzok
hűségesebben helyezik el a nyújtott ísmereteketa tanulók leikébe Hiányzik a
népiskolákból a katonai térkép. Itt helyet kellene szorítani arra, Jhogy az
ismeretlen helyre tett iskolai kirándulásokon — tanítói megszervezés^után —
a VII , VIII o. tanulók, mint irányítók vegyenek részt. Ebből a célból lég
j^obb yoína tanulóink kezébe a 25.000 es mértékszámu részletes f férkép.
Életbe kilépő magyar gyermek ne legyen katonai térképismeret.^ nélkül.
Honvédelmi szempontból ismertetni kell Hazánk minden olyan? pontját,
melyet az ellenség is számontart. Katonai, ipari, kereskedelmi gócpontokat,
fél és átvonulási, valamint utánpótlási utakat, vonalakat, légi lés földi
támadás szemszögéből.
Testnevelési órák már magukbavéve is a honvédelmi nevelést szol­
gálják. Azokon a napokon, mikor a szabadban való foglalkozások^ az idő
gátolja, káfonaí földrajzot — ha még nem végeztük volna — és al magyar
fegyveres erő szervezetét ismertethetjük- Ez utóbbi apyaga elégen

40
osztására fegeélszerübb, ha testnevelési órákból 10—15 percet szánunk a
Honvédelmi nevelés gyakorlati óráinak — légoltalmi és tüzoítógyakorlatok
elsősegélynyújtás — kivételével, mikor is az egész osztály aktivitását igényli
és kimeríti a rendelkezésre álló idő.
Magyar nyelvnél a kiszemelt olvasmányokban sorrakerült mesék,
mondák, történeti elbeszélések, hazafias költemények tárgyalása közben
kiemeljük hősi alakjainkat.
- .
De szolgálják a honvédelmi nevelésf a számolás és mérés órái is.
Gazdasági és katonai erőviszonyok összehasonlító feltárása jöhet számításba.
A tények reális ismerete távoítart bennünket attól, hogy álomképekben
ringassuk magunkat.
Természeti ismereteknél a robbanóanyagok tárgyalásánál a bombák
fajait és hatásukat; légnemüeknél a gőz, gáz, füst, köd, por háborús fel­
használását; érzékszerveinknél az előbbiek mérgezési folyamatát, védekezését
tárgyalhatjuk; honvédelmi szempontjából igen fontos az őnállátásra való
tőrekedésünk és a gazdasági korlátozások, megértése, melyek mind, mind a
háborús állapot velejárói.
Utoljára, de nem utolsósorban említem az iskola dalgyűjteményét,
melynek hazafias és katonadalai a kedélynemesitésen keresztül, mint egyen­
rangú nevelési tényezők állanak a honvédelmi nevelés szolgálatában. Mind­
kettőnek a célja egy: nemes felbuzdulásra és önfeláldozó cselekedetekre
lelkesít.
Tehát a honvédelmi nevelés érdekében egy sereg ismeretátadás áll
rendelkezésére a tanítónak. Ez az érmének az egyik oldala. Ez azonban
nem elegendő. Nem elégséges azért, mert nem itatódik át a tanuló lelke a
történelemmel, nem alakul ki benne lángoló hazaszeretet, tehát nem érzi
m^gát szorosan ahhoz a közösséghez, amelyhez tulajdonképen tartozik, ha
az érem másik oldalán álló tanító, nevelő, híjával van annak, ami életet,
lelket ad a^anyagnak A nevelő szive legyen a hazaszeretettől lobogó
szövétnek s világítsa a gondjaira bízott ifjúságnak a nemzet múltját és
jelenét úgy, hogy azt semmiféle áramlat el ne tudja szakítani az ezer esz­
tendőn keresztül tengernyi szenvedést kiállott magyar élettől

Kicsiny szivek, nagy munkája.
Követésre méltó szép példáját adták ifjúsági vőrőskeresztes munkájuk­
nak a szolnoki Kassai úti áll, népiskola kicsiny növendékei. Az özv. Bódi
Istvánné tanítónő vezetése alatt álló IV. osztályos ifj vőrőskeresztes csoport
egyéb munkája mellett elhatározta, hogy megajándékozza valamelyik kisebbBőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
áron vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság" tagja.

ségí vidéken élő szegénysorsu magyar társait A választás Szolnok város
egyik testvérközségének, a Kárpátalja-í Királymező magyar iskolájának
nővendékeírs esett. Megindult a lázas tervezés, gyűjtögetés és csakhamar
tett lett as elhatározásból.
Csapó Borbála, Surpnyi Erzsébet, Balázs Jutka, Csényi. Róza, Tassy
Erzsébet, BaHa*^eí^3^£jÍztanfcáy Vanda. Barcsik Éva, Bérű László,
Gombos László, Antal Emil csomagjába belekerült egy egy megéskőnyv,
kedves játék, irka, ceruza, cukorka, sütemény és egy kis levél, mely mind a
kis gyermekszív melegét akarta tolmácsolni. A hatás nem maradt* el, mert
mindegyik ajándékozó kapott válaszul egy-egy levelet, melyből megtudták,
hogy minden királymezői — magyar tagozatú — IV. osztályosnak jutott
egy egy csomag, a hó 60 cm es ott. Az őzikék lejárnak a falu alá, ők
síelnek, szánkóznak déíutánonkint, de félnek a farkasoktól, igy messze nem
mennek el . . . — s más ehhez hasonló dolgokat.
Azóta a levelek jönnek mennek Királymező és Szolnok közt, mind
szorosabbra fűzve a testvéri kapcsolatot az ifjú magyar szivek tkőzött a
szeretet láncával.

HA NINCS HUNYAD,TEMES,ARAD.. J
,
Hallgató.
"

FALUSY NÁNDOR verse.
,
;
CSONKA DEMETER ■zenéje.

Sü-vít- ve fu, - az. o- szi szél, mint köncy pereg a fa-le-vél. De-li székely
Ne bánd pajtás az él - -fe-det, ü-tik ve-rik festőé - redet. Ha nincs Huayad,

P r~

r ~ J- J^j J~

p.

f
r t
l
nagy^na-ta- ron o-lah üiSbst a ba- la- ron. Be-fa-gyott<a patak
ha-ta
. Te -mes , A -rád, kese- r ű a kenyér fa - lat. Ne-küuk az e- gesz ke- nyer kell,;

o - Ja- megyünk oemso- ka - ra 1 0 - Ja a nagy székely földre,mienk lesz az tnindq - rőkre.
ezért harcol magyar székeli OH a de-li nagyba- La-ron, Székely ülmajja be- ia-ron.

----------------- —-------------------- ___

Cíz Üstén fiatal
sík Sándor
Angyalt, ördögöt látok verekedni,
Szodoma kénköveit kerekedni,
Ég-föld omlani készül.
Én mégis, nem tudok megfélemedni l

Te is, anyácskám, ráncos Magyarország,
De kinövöd még hidi magad torzáti
Érzem, érzem, újul már ‘
Ezeresztendös, szép, fiatal orcád!

Dús gyümölcs érik szélcsavarta ágon.
Kalapom szélét a szememre vágom :
Még elvégzi magáét
Ötvenesztendös, jó fiatalságom.

Az Isten fiatal, senki se félje n/í
Nyissuk az égre szivünk szenvedélyei:
Isten-kézben a villám,
Nem téveszt össze feketét fehérrel!

,

42

I Előadások.

HIVATALOS RÉSZ

■

Jász-Nagykun-Szolnok vm, Iskolánkivülí Népmüvelési>Bizottsága.

450-1944 síim

Tárgy: Az 1943-44. tanévi beszámoló
jelentés beterjesztése.
Határidő: 1944. évi május hó 15.

Valamennyi helyi Iskolánkivülí Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének.
Felkérjük Tekintetes Elnökséget, hogy az 1943-44. tanévi iskolán
kívüli népművelési tevékenységek befejezésével a beszámoló jelentéseket
beterjeszteni szíveskedjék.
A beszámoló jelentések összeállítására, beterjesztésére a kővetkezőket
kérjük figyelembe venni:
A tevékenységek befejezésével szíveskedjék záróülést összehívni, meíyrőt
a két példányban felvett és beterjesztett jegyzőkönyv áttekintő összefoglalás!
nyújtson az évi tevékenység minden egyes mozzanatáról, tapasztalatáról,
észrevételéről, melyek a népmívelés eszméjét előmozdítják és a jövőben
hasznosan értékesíthetők A záróülés célja, hogy a város, község értelmisége ,
a népművelés iránt érdeklődők és előadók közös megbeszélést tartsanak és
ezen az elmúlt tanév tanúságait, eredményeit, sikerét és hibáit megállapítsák. ,
A tárgyilagos bírálatnak a nyilvánosság előtt van a helye, hogy a'bból a
népművelési előadások tagjai, előadói a felvett jegyzőkönyv alapján a vár­
megyei bizottság is tájékozódást és okulást nyerhessen. Szükséges továbbá
hogy a bizottsági gyűlésen a helyi bizottság tagjai és előadói a vármegyei
bizottság irányító rendelkezéseit is megismerjék, hogy ezzel a vallás és
közokt. Miniszter ur által irányított vm. bizottságok munkájához igazodni
tudjanak és így az orsz. .egységes irányító szempontok is érvényre jussanak.
Minél tartalmasabb, részletesebb és alaposabb ez a jegyzőkönyv, annál'jobban
megfelel céljának, mert csak az így szerkesztett beszámoló adhat tiszta
képet az egész évi munkáról, a befejezett év történetéről.
Az üresedésben levő tisztességeket kérjük a záróüléssel kapcsolatosan
rendezni. A helyi bizottság elnök és ügyvezető elnöki tisztségét ügyrendünk
értelmében mindig két személynek kell betöltenie.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPCZRTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

,

'

I

&

Az előadások beszámoló jelentéséhez kővetkező nyomtatványok csato
landók:
.Az előadások beszámoló jelentjének minden rovata pontosan kitöltve
kétfpéldányban, az előadói napló az előadók sajátkezű bejegyzésévé! és alá­
írásával eredetben egy példányban terjesztendő be.
Az előadó naplót az előadók sajátkezuleg, esetről esette töltik ki.
Ennek a naplónak okmány jellege van, mely a megtartott előadásokról
pontos képet ad. Az olyan előadói napló, melyet nem az előadok saját
kezűleg töltöttek ki használhatatlan, mert az nem igazolja az előadóknak
végzett népművelési tevékenységét.
A községek belterületén különböző körökben, egyesületekben! iskolák­
ban stb. helyeken megtartott előadásokról összesítő beszámoló jelentés, —
megyei városok belterületén kerületenkénti csoportosítással — a külterületi
tevékenységekről előadási helyenként külön külön állítandó össje két'két
példányban.
Az előadások éa tanfolyamok tíszteletdíját — takarékossági (szempont­
ból — egy nyugtán s csak egy példányban kell kiállítani és beterjeszteni.
Az előadói díj egytizede vezetői díjként jár.
I
A nyugták összeállításánál a költségvetési előirányzáshoz (szigorúan
alkalmazkodni kell, mert a jóváhagyott -összeg túllépéséhez bizottságunk
fedezettel nem rendelkezik. A zöídíapokon tervezett, de meg n|m tartott
előadások tíszteletdija nem utalható ki,
i
Felhívjuk Tek. Elnökséget, hogy a vallás-, és közoktatásügy^ Miniszter
Ur 141.627_ 1940 VII. 1. ü. o. sz. rendelet értelmében a kÖzrádípkon köz­
vetített népművelési jellegű előadások számadatait is tüntesse fels ^mínt arra
1302 — 1940. sz. köriratunkban Tek, Elnökséget felhívtuk.
j
~
,
Ezenkívül még az alább-felsorolt (és évközben kiküldött kőijeveleínkre
kérünk külön részletes beszámolót a vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur
hoz küldendő jelentés végett:
j A 99.700—1943. XI sz. miniszteri réridelet értelmébenb943 dér
14-én kiadott 1102-1943 sz. körlevelünk a Tanulmányi Csoportok alakí­
tására szólítja fel a helyi Bizottságokat Jelentse a Tekintetes Elnökség, hogy
székhelyén alkuit e Tanulmányi Csoport ? Milyen eredménnyel jműködőtt? ‘
Hány tagja van a Csoportnak? Ha nem. alakult meg, mi volt az?akadálya?
(Csak
községekre
Vonatkozik.)
(Csak aa megyei
megyei városok
varosom és
cs tízezer lélekszámon, felüli
—----------/
2. A 99.800 — 1943. sz. miniszteri rendelet tárgya a népművelési
népmüv^ésí előadó
csere. Erről 1943. november 15-én 1304. sz, alatt kiadott köriünk tar­
talmaz tájékoztatást és útbaigazítást, Kérünk jelentést arról, hogy’volt e elő­
adó csere? (Nemleges jelentést is.) Milyen eredménnyel működtek a csere­
előadók? Milyen volt a nép érdeklődése az idegen előadók ir^nt ? Mik a?
nehézségek az előadó-csere kiépítésénél? Rövid javaslatok, észrevételek.
3. A 84_ 1944, számú, január hó 24-én a 190 102 1944.|XI. sz. mi-.

í

4.4
■ *

r

nísztcri rendeletre kiadott kőrfeveíünkken az évfordu’ókról való megemlé­
kezésre hívjuk fel a helyi Bizottságokat Az előadások Beszámoló jelentésé­
nek „Az év rövid története" c pontjában sorolja fel Ügyvezető Elnök Ur,
tartottak e előadást vagy ünnepélyt; Szent László 900 éyes évfordulójára,
Árpádhá^feargít szentéayatásának alkalmából, Kossuth Lajos 50 éves halá­
lozási jubileumára ? Történt e valamilyen formában megemlékezés hazánk
világhírű festőművészeiről ; Benczúr Gyuláról, Mészöly Gézáról, Munkácsy
Míhályról ? Kérjük feltűntetni az előadások (ünnepségek) időpontját, tárgyát,
, az előadók nevét a hallgatók létszámát.
,
4. Végül jelentse a Tekintetes Elnökség, hogy a 261—1944, sz. alatt
február hó 21 én másolatban kiadott 19í.í00r-1944, XI sz, rendelet pont­
jainak megfelelően mennyiben vitte keresztül a művészeti nevelést a nép.
művelési munkában ?

II Tanfolyamok.
’
A tanfolyami beszámoló jelentés, a névsor 2—2 példányban, haladási
napló; .eredetben és a tiszteíetdíj nyugta előadásokkal egy nyugtán egy
példányban terjesztendő be.
•
A belterületi tanfolyamokról — a megyei városokban a kerületek feltüntetésávfl — összesítő, a külterületekről küíön-küíőn beszámoló jelentést
kérünk két-két példányban, eh^ez csatolva a névsor, haladási naplóval. A
hiányosap beterjesztett adatgyűjtő kimutatásokat Bizottságunk pótlásra
tárgyalás nélkül visszaküldi. A megyei városok bizottságai ügyrendünk
szerint a nyugtákat nem terjesztik be, csupán a városi számvevőség által
felülvizsgált évvégi számadásokat küldik meg betekintés végett.
Az előterjesztett iratok közül a másodpéldányokat a helyi bizottságok
irattára készére visszaküldjük, melyek évek múlva ís pqntos képet nyújtanak
a végzett munkáról.
|
Felhívjuk Tek. Elnökséget, hogy
beszámoló jelentéseket a tevékeny­
ségek befejezése után azonnal, de legkésőbb 1944. évi május hó 15-ig
minden sürgetés bevárása nélkül szíveskedjék Bizottságunkhoz beterjeszteni,
hogy a tíszteletdijakat idejében kiutalhassuk és a vallás- és közoktatásügyi
Miniszter Úrhoz összesítő beszámoló jelentésünket felterjeszthessük.
Szolnok, 1944. évi március havában.
/,

Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő
ügyvezető elnök.

FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

nní'li

a

Soós József s. k.
vm, népművelési titkár,

P. H

I

DlxULL
—,

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETÉBÖL
A

Jász-Nagyk-un-Szolnok vármegye kir. Tanfelügyelője.

391 —1944. szám.
*

' »

Tárgy: Dr. Takács Gyula: A népiskola
" .
igazgatása c gyakorlati k$nyy
"'ajánlása tbn.
r •

Valamennyi közvetlen hatóságo'm alá tartozó népiskola
tek. Igazgatóságának, ^Tanítójának!
Állomáshelyén.
Dr. Takács Gyula tanügyi titkár ur „A népiskola igazgatása* című
gyakorlati kézikönyvének ötödik átdolgozott és bővített kiadásai elhagyta a
sajtót és az a népiskolák vezetőinek, helyi hatóságainak és a tőrzskönyv
vezetőknek rendelkezésére áll.
Az éveken át jól bevált gyakorlati kézikönyv a legújabb jogszabályokat
ís tartalmazza. Gondos és világos összeállítása folytán a kívánt rendeletek
könnyen megtalálhatók, határidős naplói pedig teljes útbaigazítást nyújtanak.
A müvet az igazgatóknak, igazgató tanítóknak, vezető tanítóknak és törzs
könyvvezetőknek megvételre ajánlom.
.
A kézikönyv kapható: Híndy András könyvkiadó és könyvterjesztő
vállalatnál Budapest, IV. Becsi u. 1. sz. alatt. Ára kötetenként 10 Pengő.
Évenként pótfüzetek jelennek meg, amelyek az összes változásokat tattal,
mazni fogják és a pótfüzeteket az ötödik kiadás vásárlói igái mérsékelt
áron szerezhetik be.
Szolnok, 1944 évi március hó 30-án.

P. H.

Kit. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Horváth Ferenc s. k.
tanügyi fogalmazó.
H_______ ______M——■—MM—*M»*

Jász Nagykun-Szolnok vm. kir, Tanfelügyelőjéig!.
882—1944. tf sz.

Valamennyi népisk. Tek, Igazgatóságának, Tanítójának,
Állomáshelyén.
Pályázati hirdetm^^
A szegedi Horthy Miklós Állami Tanítói töernátusba felvételt kérő
növendékek folyamodványaikat^ a jn. kir vallás és közofct. Miniszter Úrhoz
címezve minden év.május hó 15 ig tartoznak az Internátus igazgatóságához^
(Szeged, Boldogasszony Sugár ut 1.) benyújtani.
•
|
A Internátusba felvételt kérhet minden tényleges szolgálatban,
vagy közép, középfokú és szakiskolával nem bíró kőzréréKed
működő állami, községi, érdekeltségi, társulati és magán népiskolai tariittf
fia, aki közép , középfokú- és szakiskolában tanulj illetve ezekbe az iskolákba

akar iratkozni Ipariskolába járó növendék nem nyerhet felvételt.
Mindaddig, amíg a tervbevett felekezeti tanító ínternátusok fel nem
épülnek, az Ipternátusba^való felvételre felekezeti népiskolai tanítók fiai is
pályázhatnak,
I, A felvételi kérvényhez csatolni kell a felvenni kért növendék követ
'kező iratait: I. születési anyakönyvi kivonatot, 2 utolsó félévi iskolai bizo■nyitványt, 3 utolsó tanévvégi iskolai bizo^yitványt, 4. ujraoításí bizonyít­
ványt, 5, egészségi állapotot igazoló orvosi bizonyítványt, mely igazolja, hogy
a felvenni kért gyermek ínternátusi nevelésre alkalmas, 6. (két) 2 tanú
által előttemezett nyilatkozatot arról, hogy a szülő (gyám) az előírt fizetési
feltételeknek pontosan eleget fog _ tenni és az ínternátusi szabályoknak
kőtelező erejét elismeri, 7. a helyhatósági (községi elöljáróság) bizonyítványt
a szülő állásáról, vagyoni és családi állapotáról, ellátatlan gyermekeinek
számáról és arról, hogy a folyamodó községétől hány kilométer távolságra
van a legközelebbi közép , középfokú-, vagy' szakiskola, 8 igazolni kell a
harctéri szolgálatot, ha erre hivatkozás történik.
A felvételt < kérő folyamodványok és annak mellékletei bélyeg és
illetékmentesek.
II Az Internátusbán az iskolai dijakon kívül a beiratkozás alkalmával
fizetendő: a), felvételi díj címén a felvételkor ÍO (tíz) P, b) orvosi díj címén
úgyanakkor 8 (nyolc) P, c) ellátási díj címén a jeles és jórendü tanulók
részére 80 (Nyolcvan) P, az elégséges rendű tanulók részére pedig havi 90
(Kilencven) P. előleges havi részletekben, legkésőbb minden hó íOíg.
A felvételi és orvosi dijakat, valamint az első havi ellátási dijat kivétel
nélkül minden növendék évről évre a felvételkor tartozik megfizetni.
III. Az Internátus a város központi részén, a modern egészségügy
minden követelméiTyének megfelelő, négyemeletes, 116 növendék befoga­
dására az 1937. évben készített épületben van elhelyezve. Az épület helyi
ségeí tágasak, világosak, könnyen szeliőztethetők ; központi'fűtéssé], hidegmelegvíz szolgáltatással vannak ellátva A növendék az Internátusbán teljes
ellátásban (elhelyezés, fűtés, világítás, mosás, napi négyszeri étkezés) részesül
és az ágyneműt (a párnahuzat kivételéről) és étkészletet is az Internátus adja.
Az orvosi díj csupán a heti orvosi ellenőrzést és vizsgálatot biztosítja,
úgyhogy betegség esetén a gyógyszerek és más készkiadások —? járványos
betegségek esetében pedíg^a külön orvosi és ápolási költségek —' a szülőket
terhelik.
Az Internátus amellett hogy a gyermekek kifogástalan ellátását bizto­
sítja, a legmesszebbmenöen gondoskodik azok tanulmányi előmenetelének
ellenőrzéséről is, amennyiben okleveles szaktanárok alkalmazásával a növen­
dékeket a leggondosabb pedagógiai irányításban is részesítik
A szülök kívánságára as internátus igazgatósága gondoskodik a nőven
dékek zene, idegen nyelv és más rendkívüli tárgyak oktatásáról is, amelyek­
nek dijait megfelelő jelentkezés esetén az igazgatóság külön fogja meg­
állapítási.

Az Internálásból évközben való kilépés, csak a szőlőknek vagy a
növendék gyámjának'írásbeli bejelentésével történhetik. Kilépés, vagy az
Igazgató Bizottság határozata folytán az Internálásból való kizárás esetében
a növendékek után járó ellátási dijak a kilépés, illetve a kizárás havára
szólóan meg kell fizetni A befizetett ellátási díj vagy egyéb díjak összegé
böl visszatérítésnek helye nincs.
v
Az Internátusba felvett növendékek magukkal hozandó kőtelező fel­
szerelése a következő : 6 drb nappali ing, 6 drb. alsó nadrág, 6 drb. törül­
köző, 3 drb hálóíng (esetleg háíóruha), 12 drb. zsebkendő, 6 — 10 pár
harisnya, 2 drb fehér párnahuzat 63 x 85 ^m,-^ mérettel; 1 drb. hajkefe^
fésű, fogkefe, sár-, bekenő és ruhakefe j
pár p
felsőruha tetszés
szerint, A kötelező felszerelési tárgyakat ki , illetve le nem mosható módon
el kell látni a felvételkor kapott számjelzéssel.
“ ’ '
Budapest, 1944. március hó 15,
Az Igazgató Bizottság Elnöke.
A Pályázati hírde’ményt tudomásulvétel végett közlöm.
Szolnok, 1944. március hó 28.
Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

~

KÖNYVSZEMLE

I

Kossuth Zsuzsanna.
Érdekes könyv jelenik (meg nemsokára a magyar szabadságharc és az
azt követő idők egyik legérdékesebb asszonyának életéről. Kossuth Zsuzsán
náról. Kossuth Lajos legfiatalabb húga már kora gyermekségétől kezdve
résztvesz bátyja munkájában.
Most készül az első munka, amely izgalmasan hősies életét ismerteti s
most kerülnek közlésre páratlanul érdekes levelei, melyek csaknem 100 évig
hevertek kiadatlanul.
<!

--- ———---- —----HÍREK

Gazd. szaktanítói kinevezés.
A V. K. M. Ur 130926/1943. sz. r.vel Csaba Tibor kunszentmártoni h.
szaktanítót áll rendes szaktanítóvá
nevezte ki.
Állásról való lemondás. Csiga
Józsefné Ferenczy Gabriella kunszent
mártoni, Molnár András Kunhegyes
belsökolbászdulöí és Tóth Ferenc
Jászfelsőszentgyörgy-kerekudvarí áll,
ttok állásukról lemondtak.

1

|

Nyugdíjazás, a m | kir v ív
M ur Koczka József szolnoki áll.
isk. tanítót f, évi április hó I tői
ríyugállományba helyez^.
V-öd éves tanítójelöltek taní­
tói gyakorlatra vájó bocsá­
tása. A tanker. kir. Fö>g| ur a Vkm.
ur rendelete alapján Haldu Kálmánt
a jászapáti hevesiványí jáll. vándorisk.-hoz, Hering Bélát törökszent.
miklósi, Kozma Jóssttei a Karcag-

/

te

bócsaí; Karezer Józsefet a TurkeveTőrkichaímí. Draviczky Lászlót a w
Fegyvernek ref. és Bozsik Tibort a
jászapáti i hevesíványi 2 sz, tk isk.höz küldte ki.
Helyettes tanítói kinevezés
A tanker kir. főig. ur Koleszár
Ilona oki." tanitónőt a Dévaványa
varsányháti áll isk. hoz nevezte ki
h áll. tanítónak.
Rendes áll. isk. tanítói ki­
nevezések. A vkm. ur J30925—
1943. sz. r.vel Molnár Éva tíszafőld
vári, Molnár Gyula
nagykörűi
Tóth Ferenc kunszentmártoni, Né
meth Sándor turkevei, Lencse Jenő
szolnoki és Gáspár Sándorné jászladányí mezőgazdasági népisk. hoz
beosztott áll. isk, h. tanítókat áll.
népisk. rendes tanítókká nevezte ki
Doktorráavatás. Pál Lászlót
Özv Boái Istvánné szolnoki áll. ta.
nitónö fiát, a debrecenim. kir, Tisza
István Tudományegyetemen cum
laude a jogtudomány doktorává
avatták.
Tábor zászló állítás. A hato­
dik hadtest levente tisztjei és leven­
téi mozgclmat indítottak a bihaTug.
raí állandó leventetáborban felállí
tandó táborzászló ügyébe^. A szép
go,ndoíat nemsokára tested ís ölthet,
mert a leventetisztek és leventék
önkéntes adományaiból, már eddig
is tekintélyes összeg gyűlt egybe a
nemes célra
Győztek a szolnoki levente
ökölvívók. A szolnoki levente ököl
vívók országos hírű csapata f.“hó
19-én Szolnokon a Városi Színház
bán rendezett ökölvívó mérkőzésen
ÍO:8 arányban győzte le a makói
öklözőfcet. A győzelem értéke annál
nagyobb, mert nem ís az élvonal­

beli játékosok: mérkőztek a síolno
faiak részéről, hanem az utánpótlás
csapata vívta ki a győzelmet.
Nyugtázások. — Évi tagsági díj
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Alt. Tanító.egyesület. Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. Pereczes
István T.örökszentmíklós, Levente
Egyesület Kunhegyes, Bogyó Béla
Jászfelsöszentgyörgy, Jankó Károly
Szolnok, AU. Tanítóképző Jászbe­
rény, 6-6 P All népiskola MezőturKishék 8 P.
Tagdíj címen : Székely Emma Í2 P.
Kerekegyháza,/Pereczes István 4 P.
Pereces Istvánné 4 P Törökszentmiklós, Hajós István 8 P dr.. Kovács^Jénós 4 p. Szolnok, Bogyó
BélaV Jászfelsöszentgyörgy, Símay
Irén, ÍLescsínszky Győzőné, dr. Bér
czy Ébnőné, özv, Csörögi Imréné,
Czífra Sándor 8 8 P. Csatáry Emil
2 P. Szolnok, Racskó János, Racskó
Jánosné, Oláh József, Földi Gyula,
Dercsényi Ilona, Palásti Elvira, Gílvácsí Margit, Kertész Gyula, Prókaí
Anna, Somogyi Teréz, Bécsy Irén,
Szímon Lenke, Markó Józsefné,
Horváth Mária 4 4 P. Jászberény,
özv. Horváth Ferencné 4 P. Gödöllő,
Bányainé, N. Irén 8 P. Mezőtúr,
Keszthelyi István Í6 P. Budapest,
Ring Károly, Ring Károíyné Rusz
János, Kiss Károíyné. Bennyovszky
Ida, Koncsek Jánosné, Blénessy Já.
nosné, Szegedy Jánosné, Kovács
Lajosné, Lázsló József, Fekete Kál
mán, Antalóczy József, Keszthelyi
Ferenc 4-4 P. Jászberény.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113;

II,

A leventeegyesület és mozgalmi munkája.
■közlemény. '
■
Irta Szolnoki Lajos.

~

.

-1

2.
Szakosztályi munka. .
|
Célja* Szakkiképzés, ugyanazt a munkát rigsé leventék Ouseiogkte
Általános ismertetés. Minthogy a szakosztályi munka kialakulása szoros
kapcsolatban van a mozgalmi munkával, ennek a kapcsolatnak a szem
szögéből kell osztályoznunk. Eszerint a sZhkosstályi munkában három
csoportot kell megkülönböztetnünk ;
a) A kulturális és gazdasági irányú szakosztályokban lehetőleg csak
a mozgalmi munkából kinőtt (17 éven felőli) leventék vegyenek részt.
b) A minőségi sport , híradó-, r epűí őmodellező , ügyességi 4 ifjuvezető
szakosztályok 17 éven aluli tagjai lehetőleg vegyenek részt a mozgalmi
munkában is.
c) A szakosztályok szakkiképzése a mozgalmi munkával teljesen
egyesíthető és összhangba hozható a szakosztályon belől.
Szervezet, a) Lehetőleg kevés szakosztály alakítandó, de ezek végezze­
nek átfogó munkát. (Pl. nem műkedvelő és irodalmi, hanem egy kulturális
szakosztály alakítandó)
*
b) A fokozott tagozódás és sok szakosztály nagyobb egyesületekben
indokolt (Pl. nem egységes sport szakosztály, hanem külön atlétikai, torna,
labdarugó, úszó stb. szakosztályok.)
c)
A szakosztályok belső szervezete a végzendő munka szerint alakul.
A legtöbben célszerű a kor szerinti tagolás.
'
d) Ugyanaz a levente legfeljebb két szakosztály tagja lehet és pedig
egy téli és egy nyári foglalkozásúé, vagy egy sport illetőleg gyakorlati és
egy elméleti szakosztályé.
Elvégzendő anyag. A szakosztály neve mutatja. Alapelvűi szolgálhat,
hogy a gyakorlathoz a megfelelő elméletet és az elmélethez a gyakorlatot
is adni kell, nemcsak oktató, hanem nevelő célzattal is.
Elfoglaltság. Sportszakosztályokon heti 2—3 alkalommal délutáni
edzés, egyéb szakosztályokban heti egy alkalommal 1—2 óra.

3.
Egyék munka.
Célja ; A leventeegyesűletí élet mozgalmi vagy szakosztályi munkájában
résztvevő leventék még fennmaradó szabad idejének hasznos és szórakoztató
felhasználása.
z
Általános ismertetés. Ide tartozik elsősorban az a tény, hogy a levente
otthon állandó nyitva van. Ide sorolhatjuk a mozgalmi és szakosztályi
munkától függetlenül rendezett előadásokat, tanfolyamokat, színház-, mozi ,
sportverseny látogatásokat az egyesület létesítményeinek működését (pl.
könyvtár) ezenkívül az N—2 jelzésű Utasításban előírt ünnepnapok meg
ünneplésének irányítását és szervezését a leventecsapatok (tehát nem levente,
egyesületi tag leventék) részére is
Szervezet. A munka vezetéséhez csak 1—2 tisztikart tag, vagy levente
egyesületi ifjuvezető kell. (A gazda gondoskodik az otthon használható
állapotban való való tartásáról, a jegyző az előadások megrendezésről.)

Elvégzendő anyag. A helyi ■ lehetőségektől függ.
adásokra a népfőiskola szolgálhat mintául.
ElfoglaUsdg. Alkalmak szerint.

Faluhelyen

az elő­

(Folyt, köv.)

-"*•¥**&*t

V.^
—7"""^’^

TARTALOM:

MtMTI HMÚ
KONYVNYQMBÁdA
SZOLNOK

Csontos Sándor: A közöny...
(cs.) Vitéz Kolozsváry Borosa Mihály a sajtó­
ügyek kormánybiztosa.
Kiskun József: Tanító típusok.
(M. E.) A magyar ifjúság a selyemtenyész■ táaÓi^.
.
Szolnoki Lajos:. A levente egyesület és moz­
galmi munkája. x
Felhívás Kartársainkhoz.
Új terménybeszolgáitatásl rend.
A magyarság számaránya vármegyénként.
Könyvszemle.
/ Hivatalos rész.
Hírek. Nyugtázások.

XXXVII. ÍVf. 5. SZ

XXXVII. évfolyam.

1944. május hó.

5. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőság hivatalos közlöny^.
Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokyármegyel Ált.
Tanítóegyesület.

Felelős szerkesztő:

CSONTOS SÁNDOR
Kiadáséit felel:

CSIKY ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő
Megjelenik havonként.

Előfizetési dijak |s reklamáelék
Cslky Ernő egyese pénztéroshez, .
a lap szellemi részére venatkozé
közlemények a szerkesztőség
elmére Szolnok, Oonstantln-u.éS
küldendők.
Kéziratokat nem .adunk vissza -

az emberi haladás rákfenéje; eszmék sorvasztója, az emberi szolidaritás lazitója, sok szép és nemes gondolatbimbó megőlője, — végső fok^n halálos
bűn. —
Bűn a hazával, a nemzettel szemben; de bűn az egyénnel szemben is>
Mint a puszták füvét, a rétek virágait, a kertek termését a. hosszan­
tartó könyörtelen nyári szárazság; úgy fojtja "meg, gyötrí halálra lassú kínos
szenvedés közepette a legszebb, a legnemesebb, a legsegiteniakaróbb, a leg­
áldozatosabb, törekvéseket — a közöny.
A közöny rettenetesebb mint a gyűlölet, mert szinte lehetetlen ellene
védekezni. Lassan szinte észrevétlen formában pusztít, öl.
Elzárja a levegőtől, a tértől a csírába feszülő gondolatot, eszmét; meg. .
fojtja sután, értelmetlenül, nem törődve áldozatának kínos verítékezésével és
kínhalálával.
Különösen veszedelmes és szinte beláthatatlan következményeket vonhat
maga után a mai időkben, ha engedjük magunkban kifejlődni eztia vesze­
delmes kórt és nem küzdjük le mi magunk vas akarattal, acélos elhatározá­
sokkal és gyors cselekedetekkel.
.
Gondolok itt különösképpen, — az élet sok sok fenyegetett problémája
mellett,— a tanítói összefogás, a cselekvőleges vármegyei egyesületi élet; az
egységes magyar építő szellemű nevelés és tanítás gondolatával és módsze­
reivel való foglalkozás elhanyagolására.
Van saját újságunk, nem élünk vele ; van saját egyesületünk, nem élűnk
vele; van sok sok közős problémánk, nem törődünk vele.
' lMi ennek az oka ? Kérdés mely feleletre vár Sürgős feleletre 13
Mert az, hogy ma mindenkinek van elég gondja, baja, nem ok az el­
zárkózásra. Azért mert háború van, az életnek nem szabad megállnia.?Az erős
lelkeket a bajok fájdalmas tüze még erősebbé kell hogy edzze !
Tőrjük fel hát a fejűnkre záródó közöny kríptafedelét és cselekedjünk
saját és nemzetünk érdekében, mert ma csak a bátor kiállás, a kemény áldo­
zatos munka, a törhetetlen hit és erős akarat útján juthatunk el a jövő napsugaras országába,
dór.

MÍé^

a

s)hi&>áity

kóA*nÓMt^^

Magyarország Fómcltóságu Kormányzója a m. kir. Miniszter­
elnök előterjesztésére vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály dr. miniszteri
tanácsos# országgyűlési képviselő# főszerkesztőt, az Országos Ma­
gyar Sajtókamara elnökét, államtitkári címmel a sajtóügyek# a
Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió és a könyvkiadással
összefűgzö ügyek kormánybiztosává nevezte ki.
Örömmel üdvözöljük ez alkalomból vitéz Kolozsváry Borcsa
Mihály dr. államtitkár — kormánybiztost, mert személyében, olyan
ember került vezető őrhelyre, aki hosszú évtizedek alatti eddigi
munkásságával is bebizonyította már, hogy különösen alkalmas
azoknak a szerveknek legfőbb irányítására, amelyek a mai törté­
nelmi időkben elsőrangú fontossággal bírnak a magyar közvélemény
kialakításánál és a népi lélek egyensúlyba hozásánál. Vitéz Kolozsváry Borcsa Mihály eddigi pályája, közéleti
munkássága, egész élete legszebb példája az egyenesen haladó,
vaskövetkezetességgel kitartó, megalkuvást nem ismerő nemes ma­
gyar hazafi munkájának.
A magyar sajtó- és annak keresztény munkásai, — már ed­
dig is nagyon sokat köszönhetnek — úgy erkölcsi, mint anyagi .és
szociális téren, — vitéz Kolozsváry Borcsa Mihálynak.
Küzdő és értékes munkásságáért már eddig is sok külső díszt,
kitüntetést kapott és most mi magyar újságírók ezek mellé oda­
tesszük szeretetünk és ragaszkodásunk egyszerű, — de mégis értékes,
mert igaz — és őszinte megnyilvánulását. És kérjük öt, hogy marad­
jon meg továbbra is, — mint eddig volt, — a magyar újságírók
szerető barátjának és segíteni kész vezérének.
(cs.)

Kossuth Lajos mondotta: „A szabadság, a közjóiét amely a
szabadság alapján fel fog virágozni, nem olyan bér amit ar istenek
ingyen adnak. Azért a nemzetnek nem kell megijedni, egyáltalán
gyávaság volna megijedni, ha a szabadság anyagi áldozatba, vagy
vérbe kerül is“.

Tanító-típusok,
/
■
■a
általában nem sokat tőrődiÉ a

A nagyközönség
tanítókkal jAzok műveltségi színvonalát kevesen kutatják Arról, hogy a tanítónak kálön lelkülete is van, vajmi kevesen tudnak.
j
Csak azt tudják róluk, hogy vannak s megegyeznek abban, hogy a
mulasztókat kegyetlen szigorral mutatják ki s talán élvezetet jelerjt számukra
ha a hatóság megbünteti a mulasztásért felelős szülőt, gyámot st|.
Más szemmel nézzük a tanítókat mi, akik — igenis! — tőjődünk ve­
lük, mi, akik külső megjelenésüket és lelkületűket, is szemmel tartjuk.
Egy egy körzet „lelátogatása után* a gyűjtött anyagot a szelekció
rostáján áteresztve a rovátos összesítőbe sűrítjük. E munkánk kőiben joggal
kereshetjük az egységes tanítói típust. Azt a lélekidomárt, aki ae egységes
tanterv parancsait hívatott végre hajtani íme néhány típus.
(A rovatos kimutatás fejléce két részre van osztva: í, Megjelenése,
2, lelfcülete.)
L Megjelenése. A többség ruházata egyszerű, ízléses* Kifogástalan
nyakkendőt viselnek. Ezek alapszíne a legtöbb esetben egybehangzó a ru.
házat színével.
Vannak közöttük uj jelenségek ís Ezek egy része motoros öltözetet
visel ve&g étő sportkabáttal, másrésze hegyi vadászok öltözetét*^ Harisnyá­
juk pap^ízöld s kalapjuk mellett zergetollat viselnek, bár hegyet nem ís
láttak Semhogy zergét.
*
f
A nők közt akadnak olyanok ís, akik előszeretettel párosítják ruháza
tűk összeállításában a kupikéket a jajzőlddel s ehhez narancssárgi nyaksálat
sodorítanak nyakuk köré Ezeknek ajka — a legtöbb esetben — messziről
világit, mint a fekete éjben a szentjánosbogár. . .
|
Hozzáértő emberekkel beszélgetve azt halljuk, hogy szívesebben nézi a
világ a nemes egyszerűséggel öltözőket. Éz a választékos egyszerűség emeli
a tanítói tekintélyt a nép előtt is. A katedra komolyságának ez ÚZ öltözkö­
dési mód felel meg!
1
.
A kevés kivétel — ha a többséget figyeli — majd észbe níeszi, hogy
a maga extravagánciája kirí a többi közül és szemet szúr a figyelő világnak,
II. Lelkülete. Akit a sors még nem állított olyan helyzet | elé, hogy
üres rovatokat töltsön ki, azt hinné, hogy a II. rovat kitöltése a kön­
nyebb ... Nem!
|
A tanító egyéni szabadságát tiszteletben tartja a tanítói pragmatika..
Ezt a nagy-nagy szabadságot magyarázzák éppen félre azok, akik miatt
három al-rovatot kell szerkesztenünk az igen szigorúak, kevésbbé szigorúak
és az erélytelenek számára.
1
Az igenszlgoruak — külsőleg is többnyire mintaemberek! — tanterme,
asztala, szertára mintaszerű. Iskolájuk udvara tavasztól-őszig virágszőnyeg,
amelyet tanulóik ápolgatnak, öntözgetnek Őket mindenkor ott látni a temp­
lomba kísérők sorában s tanítványaik közül is csak a betegek Irányoznak,
vagy csak azok, akiknél éppen disznóvágás van.
j

53

52
A kévésbbé szigorúak olyanok, mint azok a diákok, akikről tanáraik
se tudják megállapítani, hogy 1 es vagy 2 es tanulok e. Rendszerint egyketteddel osztályozzák őket. .. Mi is ezt az eljárást követjük.
Az erélytelenek arról ismerhetők fel, hogy magukkal szemben ís erely.
telenek Ruházatuk — rendszerint - olyant mintha viharból vetődtek volna
a katedrára. Tantermük nem mutatja a kedves otthon képét. Osztályukban
talán sohase nyílt virág. Gyermekeik szeméből a tompa fény úgy árad,
mint a fehér faltól a hold fénye . . Iskolájuk udvara hasonlit a szerájok
udvarához. Fa sincs benne.Ha egy-egy ilyen tanítóra találunk, igen óvatosan kell eljárnunk.
Uj munkást bajos belőlük faragni, mert rendszerint olyan embertársak,
akiknek éfetéVsulyos családi terhekkel nehezítette a sors.
Kíméletesen haladjunk el melletük Sokszor ez a kímélet eszmélteid
erővel hat rájuk s felélednek, mint a pohár víztől a zárt iskolában felejtett
cserepesvirág.
Mi, akik az egységes tanítói típus kialakításán dolgozunk, azt fatt­
juk, hogy csak a kötelességét lelkesen végző és tanítói sorsában megnyugvó
tanító az első rangú munkás.
Ezzel a típussal nincs soha semmi baj 1

Kiskun. József.

A magyar ifjúság a selyemtermelésért.
A háborús anyaggazdálkodásban, mint ismeretes, a magyar ifjúság
dicséretes eredménnyel dolgozott az elmúlt esztendőben ís, A Díáfckaptárak
és Levente Gazdasági Szövetkezések által megszervezett különböző hulladék­
gyűjtéseken kívül résztvett az ifjúság az elsőrendű fontosságú nyersanyagok
termelésében és ezek közűi, különösen kiemelkedik a selyemtermelés terén
felmutatott eredmény.
Az Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség most tette közzé a magyar
ifjúság 1943 évi selyemtermelésének adatait. E szerint a múlt év tavaszán
' 26 897 diák és levente foglalkozott selyemhernyóneveléssel. Az ifjúsági
sel^emhernyótenyésztés eredménye 69.153.90 kg. nyers selyemgubó volt, s
ezért 340,247.77 pengő árat fizettek ki.
A nyers gubó fefojtása után 23.05í kg/ száraz selyemgubó/kaptak az
ifjúsági termelés eredményéből az állami selyemfonógyárak\és ebből mintegy
34 milliárd 577 millió méter hosszú selyemfonalat lehet legombolyítani. Az
ilyképen nyert 5 762 kg. selyemfonálból 115 ezer 240 méter szövetet készít­
hetnek a szövőgyárak s abból előállítható 38 ezer 411 férfiing, vagy 2308
ejtőernyő. A gyermekek tehát szinte játékképen, végzett munkájukkal igen
jelentős mértékben segítették elő a közellátás, illetve hadiipari anyagellátás
érdekeit.
’
,
A selyemtenyésztést nagyban folytató iskolák és levente egyesületek,
illetve diákok és leventék a nemzeti érdekek szolgálata mellett saját javukra

is nagyon jelentős keresetet értek el a mintegy 4 5 hétig t;
mellékfog
lalkozássaí. Csak példaképen említjük meg, hogy a mezőkövesdi kir. kato
likus főgimnázium diákkaptára 405.30 kg. selyemgubóért 2.56829 P bevál­
tási árat kapott A bácsalmási állami polgári fiúiskola növendékei 268 kg.
selyemgubót termeltek és 1 706 97 pengőt kerestek, az őrszáílá|i állami elemi
iskola tanulói 248.20 kg, gubóért 1.595 15 pengőt kaptak. A levente egye­
sületek közül a zentai 209^80 kg gubóért 1.182 pengőt, a karádi 2@l,10 kg.
gubóért Í.I65 pengőt kapott.
A közoktatásügyi és levente intézmények a múlt év nagyszerű ered­
ménye folytán ez év tavaszán még nagyobb mértékben kívánják a magyar
ifjúságot a nemzetgazdasági és hadiipari szempontból annyira fontos selyemtermelésbe bevonni.
:
. (M. E.)
T
B

LEVENTE ÉLET

I
í

A leventeegyesület és mozgalmi munkája.
III, közlemény.

Irta: Szolnoki Lajos.

Mint dolgozatom címéből is kitűnik, a levente egyesület j munkájának
vázlatos ismertetése után a mozgalmi munkával szeretnék valamivel részletesebben foglalkozni.
A mozgalmi munkában a vezető fel akarja építeni a leventék segitsé
gével a fiuk államát, ahol — mint népmeséinkben — mindig | helyes és jó
győzedelmeskedik. Bebizonyítjuk, hogy az eszményképek testet|is tudnak öl*
teni, csak, ahhoz, hogy ezek közöttünk járkáljanak nagy adag? akaraterő és
kemény férfi jellem kell. Ha pedig egyszer valami nehéz, akkor annál szebb
megvalósítani — igy kell éreznie mozgalmi munkát végző leventének.
Két gondolatot akarok kiragadni a már ismertetett alapszabály szerinti
célkitűzésből : a nevelés kiegészitésének és a küzdőképes ifjúsággá való ne
vetésnek a gondolatát. Ennek a két gondolatnak a megvalósítását tűzte ki
főként céljául a leventeegyesület mozgalmi munkája.
*
Valljuk be őszintén, hogy mind az iskola, mind a kötelező leventeki­
képzés egyaránt egyoldalú nevelést illetve képzést ad, noha réár magúk ís
ellensúlyozzák némileg egymást. A küzdőképes emberré való nevelésnek hár­
mas követelménye van: szelíem^ís,k^)t
(kőtelező!,kiképzés) és
gyakorlati: (mozgalmi munkában i» gge»tpel:j életre való nevelés. Ezzel a
harmadikkal egészíti ki a mozgalmi munka az iskola és a kötelező kiképzés
anyagát, de úgy, hogy még magá is ad ehhez a leventeegyesüleji neveléshez
a leggyakorlatibb szellemi és tesMMnei^jdsbői.
V
A kűzdőképes embernek mindhárom vonalon meg kell állnia a helyét.
Elképzelhető e kűzdőképes ember tisztán szellemi nevelés utján? Vagy lehet e
18^- testi erejével akar elérni ?
egész ember az, aki mindent a
bo&, szintén három arcvonáson vívja a
A ma háborúja, a totált!

54
küzdelmét : a fizikai, a szellemi és a gazdasági arcvonalon. Ha bárhol is
gyengébbnek bizonyul az egyik fél, menthetetlenül elvesztette a küzdelmet.
A leventeegyesűlet szervezetét is tehát oly módon kell felépíteni, hogy
ezt a kűzdöképes típust nevelni képes legyen, hogy tudjon egy többoldalú
nevelézí feladatot ellátni.
•
Azt már is leszögezhetjük, hogy erre a szakosztályok nem alkalmasak,
mint hogy ezek szerepe az, hogy bizonyos egyirányú testi (Sportszakosztáíy)
vagy Szellemi (kulturális szakosztály) nevelést elmélyítsenek. Ilyen szempont­
ból tehát nem szabad az egyesületet részekre tagolnunk, ha e kűzdöképes
embertípust állítottuk magunk elé eszményképnek. Már pedig ma, ahol le­
venteegyesület van, ott a munka szinte kizárólag a szakosztályok keretein
belül folyik.
Mint hogy azonban minden korban más és más ismeretekre vágyik az
ifjú, kiválóan adódik csoportfelosztás szempontjából a korcsoportonkénti egy­
ségszervezés. Ez a leghelyesebb szempont az ifjúság csoportokra bontásánál.
Amit a következőkben leírok, csak néhány leventeegyesüíetben van még
meg Az itt nyert tapasztalatok felhasználásával azt a mozgalmi munkát fo ‘
gom bemutatni, amit a kűzdöképes embertípus kialakítására a leghelyesebbnek
tartok.
Minden leventeegyesületben annyi mozgalmi csoportot vagyis törzset ala­
kítunk, ahányszor í 20 — Í30 öntkéntjelenkező levente akar a mozgalmi műn
kában résztvenní. A törzsbe a legfiatalabb Í2 éves egyesületi tagtól kezdve
a már nem íeventeköteles egyesületi tagokig mindenki betartozík. A törzs
az egykorúakat összegfoglaló nemzetségből, ez pedig a tizedekből áll.
Ezek szerint vázlatosan így fest a leventeegyesület mozgalmi munkacsoportjáAak á szervezete:
Leventeegyesület.
I. Törzs.
*
Nemzetség.
Nemzetség,
Nemzetség.
Nemzetség.
Í2—Í3 év.
Í4 —Í5 év. .
Jó—17 év.
Í8-2Í év és nem
leventeköt.

55
r
Ilyen szervezet kezdheti meg most már a munkát. Ahhoz a magyar
honvédhez akarunk hasonlóak lenni, aki úgy fegyverrel a kezében, mint ide­
haza az íróasztal, vagy az ekeszarvá mellett egyaránt hős tud lennj. Ha szebb
jövőt akarunk, nem lehet egyoldalúan képzett embereket nevelnünk.
A már említett hármas vonalon fog haladni a mozgalmi munkánk, de
úgy, hogy minden nemzetségben, vagyis korcsoportban más és más feladat
elé állítja ugyanazon munkakörben a leventéket.
Vegyük most sorra a három munkaágat s ismerkedjünk meg egészen
röviden azokkal a megoldandó feladatokkal, amelyeket mint követelményeket
állít a küzdőképes ifjúvá nevelkedni akaró levente elé a mozgalmi munka.

A mozgalmi munka követelményei.
Idő.

. Kulturális m.

Testnevelés-

Gyakorlati Ikm.

Játék és sport. Verseny­ Ismer legalább 50 nép­
12
szerűen játszott csapat­ dalt, 5 népballadát s
13
izeket harmadmagával éh
játékok, és váltó-futás
éves

Labdajátékok.
Természetjárás.
(12 órás kirándulás,
járőrgyakorlat, p jrtyázás)

i

t

14
15
éves
J

Iránysportok, Atlétika,
talajtorna, esetleg szer­
torna. Úszás, ökölvívás.
Természetjárás.
J24 órás kirándulás,
akadályverseny, éjjeli
akadály verseny, terep­
játék.)

16— Haditorna. Cselgáncs,
Országjárás, táborozás.
17
éves
ségek élén. Ezek vezetése alatt az egységeket lehetőleg több éven keresztül
együtt kell tartani.
A törzs, nemzetség és tízed elnevezések ősmagyar eredetűek. Szüfcsé
gesnek látom, hogy a magyar ifjúság ilyen egységekben kapja meg a maga
nemzeti nevelését. A nemzetség szóban benne van a nem, a faji összetartozás
alapgondolata, a törzs pedig több hasonló műveltségű nemzetség megingat­
hatatlan szövetsége. A jó vevető kezében ezek az elnevezések igen nagy je
lentőségre emelkedhetnek.

'

Tud és Szeret fúrni,
faragni. ^íagár^ak és tár­
sainak ésszerűbb játé­
is énekli. Ismer 5 nép-, kokat készet foglalkozik
mesét és ugyanannyi Ös- agyag munkával, háncsmunkéval. Ért az egy­
magyar mondát. Ért a
pásztorfurüjához és ezen szerűbb házi javítómun­
15 népdalt játszik, Ismeri kákhoz. Az főpróba is­
mereteinek megbeszélése,
hazáját.' Tud rovásirni.
hiányok pótlása az öszszejovetelekenl
• '
Légoltalmi tudnivalók.

Önképzőkör-szerű munka
Mik voltunk ? (A magyar­
ság 100 esztendeje.)

Gyakorlati műszaki érzék
kifejlesztése, jnüszaki
munka megkedveltetése.
Egyszerűbb Házi javító­
munkák, asztalosmunkák.
A híradás elemei. Tér­
képészeti és jslsősegélyismeretek.
Csatárelőkép.
j

Magyarság ismereti kér­
dések. Mik vagyunk? A)
magyarság jelenei: hibái
erényeink.) Mikiehetünk?

Közgazdasági ismeretek.
Egyszerűbb jogi ügyletek
Közigazgatási’ alapismeretek. Térképészét,
(nagyítás, álláspont meg­
határozás,. metszet ké- ■ "
szités.)

Lássuk mostmár a -fentieket valamivel részletesebben!
- '
A sport vonalán az első nemzetség leventéi még csak szórakozásképen
űzik a sportot, tisztán a maguk kedvtelésére,és^em is tudják, jhogy spor­
tolnak. Ok még játszanak csak! Természetesen-olyan Játékokat válogatunk
össze, melyek szabadban is játszhatók s .melyék ügyességet, gyors mozgást
találékonyságot igényelnek. Taníthatunk népi játékokat is.
(Folyt, kőv.)

_
Sí

r

56

Felhívás irattársainkhoz.
Felkérjük vidéken (falun, tanyán) lakó kartásainkat, hogy. esetleges
bombakárosult vagy kiürített városi kartársak családjainak elhelyezésére
tekintetbe jöhető lakrészeket, illetőleg lakásokat keressenek és ha találtak —
akár saját lakásukban akár falujukban, — szíveskedjenek azokat szerkesztősé­
günkkel — Szolnok, Constantín út 46, — közölni, illetve ide írásba bejelen
teni, hogy -esetleges légoltalmi kiürítés esetén ezúton ís segítségére lehessünk
városi kartársainknak. A bejelentésnél közöljük, hol van a lakás, hány sze­
mély elhelyezésére alkalmas, üres e vagy bútort is adnak vele; esetleg élelmezést
vállalnak-e a lakástulajdonosok (természetesen megfelelő díjazásért) és hogyan '
lehet eljutni (költözködni) oda Segítsetek, hogy segíthessünk!

Az uj terménybeszolgáltatásí rend.
A Budapesti Közlöny április 9 íkí számában jelent meg a kőzelíátás
ügyi miniszter Í07./J944, sz. rendeíete amely az 1944/45. gázdasági évre
megállapítja a gazdák termelési és beszolgáltatási kötelezettségét.
Az uj rendelet kissebb részleteiben eltér az idei beszo’gáltatási rendtől.
Lényeges változás, hogy a jövő gazdasági esztendőre megállapított tervben a
beszolgáltatást kötelezettség enyhül, annyiban, hogy a kát, tiszta jövedelem
minden koronája után a tavalyi 50 egység helyett 40 buzaegységet kell be­
szolgáltatni Ebből Í0 egység esik kenyérgabonára 10 zsírra 7 húsra és 13
pedig szab ad választású termény ekre.
A jövő gazdasági évben mát a rétek és legelők után is van beszolgáltatási kötelezettség megállapítva,. Ezt húsban kell teljesíteni.
A kenyérgabonák csoportját kiterjesztették, amennyiben ebbe a cső*
portba árpát, zabot, rizst és helyenként cukorrépát és burgonyát is lehet
beadni.
A zsírbeszolgáltatás köre bővült a napraforgóból, dínnyemagból és
szölömagból nyert olajjal.
A husbeszolgáltatásnál az élősúly kg,- okát nagyobb pontszámba érté­
kelik. És be lehet szolgáltatni e csoportban halat, lőtt vadat és tojást ís.
Fentiek következtében a szabad választású termények csoportja — IV.-ik
csoport — természetszerűleg kisebb térre szorult.
Gazdálkodással is foglalkozó olvasóink figyelmét röviden afenntkőzöítekkel hívjuk fel a nagyfontosságú rendelet részletes tanulmányozására.

Kossuth Lajos mondotta: „A munka napja nehezebb mint a
veszélyé ; mert a veszély az egyest irt csak, ellenben a munka
gyümölcse az egész hazáé0.

,J.-N.-K.-Szolnok vármegye*4 a legmagyarabb
megye.
!
* Az Orsz. Statisztikai Hivatal a két évvel ezefett megejtett népszámlálás
adatainak feldolgozásával nemtégéh készült el és nyilvánosságra hbzta annak
eredményét. A közzétett adatok szerint az egyes vármegyékben a«magyarság
százalékos arányszámát az alábbi kimutatás ismerteti:
Jász Nagykun Szolnok vm. 998'/6, Hajdú vm. 99 6 Szabolcs vm. 99.6,
Borsod vm. 99.4, Csongrád vm, 98.9, Udvarhely vm. 98.4, Zemplén vm.
96.2, Háromszék vm 94 9. Nógrád vm, 94 7, Somogy vm. 93.6| Komárom
vm. 93.3, Pest Pilis Solt Kiskun vm 92.7, Gömőr vm. 91.5, Nyílra Pozsony
vm. 91 3, Ung vm, 90.9, Veszprém vm 189.7, Fejér vm. 89.7, kopton vm.
88.2, Békés vm. 88 0, Csík vm. 87.2, Győr vm. 85 6, Esztergom vm. 85 4,
Csanád vm. 84 2, Bereg vm. 83 5, Abauj-Torna vm. 12 0, Vas vm. 82.0,
Bars vm. 81.1, Zala vm 74.2, Tolna vm 72 0, Bihar vm. 7ík Szatmár
vm. 62.3, Ugocsa vm. 57,0, Maros Torda vm. 56.2, Bárány^ ym. 55.3,
Bács Bodrog vm. 46.4, Szilágy vm. 36 5, Kolozs vm. 30.8, Szolnok Doboka
vm. 22 5. Máramatos vm. Í9.3, Beszterce-Naszód vm. ÍO.Í°/f. a

KÖNYVSZEMLE

*

A Jászberényi Jászmuzeum Évkönyve.
Ismeretlen adatok Szolnok várának történetéhez, s
Szerkesztette : Komáromy József
j
Komoly értékű, művészi kiállítású könyv jelent meg a könyvpiacon,
amely minket szolnokiakat és Szolnok megyeiket különösen érd elkel.
Komáromy József a jászsági születésű tehetséges régész ^nár és író
„A Jászberényi Jászmuzeum Évkönyve* cím alatt a jászok és kunok törté­
netének frappáns keresztmetszetét rajzolja meg igen érdekesen ésjélkezetesen.
Szinte együtt élünk őseinkkel, — a könyvet olvasva, — részt v^s^nk min­
dennapi életükben örömükben, bánatukban. Megismerjük őket, településüket,
küzdelmes hazaszeretetüket és példaadó munkájukat.
i
Részletesen ismerteti a hatalmas kötet Jászberény híres
anyagát, történetét. A jászkuaofc történetet, népi életét,-népviseltét, építke­
zését, stb, élvezetes leírásokban, sok sok képpel illusztrálva.
g
A szolnokiakat különösen érdekelheti az „Adatok Szolnok párának történetéhez" c, fejezet, ahol 42 oldalas külön, tanulmány foglalkozik a szolnoki
vár régi történetével és eddig ismeretlen adattal bővíti a szolnoki vár törté
neténefc hiteles históriáját A tanulmányt sok sok rajz, egykorú térkép, met­
szet és kéziratos térkép teszi áttekinthetőbbé, amely rajzok k^í sok van
szem
olyan ami most kerül először nyilvánosság elé. Ezek a város_
—
pontjából nagy fontossággal bírnak és Szolnok kultúrtörténetébe sok adatot
szolgáltatnak. A * könyvet díszítő rajzokét országos^ hkfi^ ^festőművészek
készítették.
A művet élvezettel olvashatja műiden ember. Iskolai
nem hiányozhat.

58

HIVATALOS RÉSZ
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 8650/1944.
V. K. M számú rendelete.

az 1943/1944- iskolai év rendkívüli befejeztével kapcsolatban a tanítók és
tanárok szolgálati állomáshelyén maradásának szabályozása tárgyában
A m. kir vallás és közoktatásügyi miniszter a honvédelemről ^zóló
Í939: II. te, 168. § a alapján a következőket rendeli:
í. §•
Tanító (tanítónő) vágy j tanár (tanárnő) az í 943/44 iskolai évvel kap
csolatos tennivalóinak elvégzése után szolgálati állomáshelyét csak felettes
hatóságának engedélyével hagyhatja el. Távozásra engedélyt lehet adni, ha
az engedélyt kérő személyének figyelmen kívül hagyásával is kellőképen
biztosítani tehet:
a) tanító vagy tanár esetében a leventeoktatássaí, a légvédelmi ható
sági szolgálattal vagy más közérdekű szolgálattal kapcsolatos tennivalók
ellátását,
b) tanítónő vagy tanárnő esetében pedig a napközi .otthonokban és a
gyermekek vidékre költöztetésével kapcsolatban szükséges felügyeíőnői ten
nivalók ellátását.
2 §.
(í) Az engedély megadásában a kérelmező családi viszonyait, a gon­
dozásra szoruló gyermekeinek számát és egyélű életkörülményeit méltányos
san mérlegelni kell. Távozásra elsősorban az a tanítónő vagy tanárnő kap­
hat engedélyt, akinek ötödik életévét be nem töltött gyermeke vagy legalább
három, szülői gondozásra szoruló gyermeke van.
(2) Az a tanító (tanítónő), illetőleg tanár (tanárnő), aki távozásra
engedélyt kapott, köteles tartózkodási helyét és pontos lakáscimét, valamint
a tartózkodási helyében és a4 lakáscímében bekövetkezett minden változást
az illetékes iskolai hatóságnak haladéktalanul jelenteni Az eltávozott tanító
(tanítónő) vagy tanár (tanárnő) felettes hatóságának felhívására köteles
állomáshelyére haladéktalanul visszatérni, illetőleg az esetleg kijelölendő
ideiglenes állomáshelyén haladéktalanu jelentkezni
3. § Az 1 §-ban említett engedélyt tanítókra és tanítónőkre nézve a kir.
tanfelügyelő, tanárokra és tanárnőkre nézve a tankerületi kir. főigazgató,
egyházi hatóság alatt álló iskolákban alkalmazottakra nézve az egyházi
hatóság, végül Budapest székesfőváros iskoláiban alkalmazottakra nézve
Budapest székesfőváros polgármestere adja meg.
'
4- §
Azt a tanítót (tanítónőt), illetőleg tanárt (tanárnőt), aki állomáshelyét
engedély nélkül elhagyja, vagy a tartózkodási helyének és lakáscímének
pontos bejelentésére irányuló kötelezettségének vagy a visszatérésére, vagy
új állomáshelyén való jelentkezésre vonatkozó felhívásnak haladéktalanul
nem tesz eleget, a legsúlyosabb szolgálati vétség címén fegyelmi eljárás alá
kell vonni.

Ez a rendelet kihirdetés napján lép hatályba.
Budapest, 19^4. évi április hó 4 napján\_J

Dr. Antal István s. k. J

a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter teendők
ideiglenes ellátásával megbízott ",
m. kir. igazságügyminiszter. ?

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. Tanfelügyelője.
516 Í/I944. szám

Tárgy: „Láthatár*
kisebbségi
kulturszemle alánlása"

Valamennyi közvetlen hatóságom alá tartózó népiskola
tek.lgazgatóságánakJsk.székénekésVezetőTanftóján^k!
Állomáshelyén.
A m. kit. vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur 1944. éví^február hó
25 én kelt 137 835—1944 X. ü. o. sz rendelete alapján felhívom a tek.
Cím figyelmét Csuka Zoltán szerkesztésében havonta megjelenő /„Láthatár*
című kisebbségi kulturszemlére, amelynek különösen a nemzetiségű vidéken
működő tanítók nagy hasznát-vehetik.
Szolnok,k 1944. évi április hó 14 én.

Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

a1

i'

Jász-Nagykun-Szolnok vm. kir. Tanfelügyelője./
961— í944. szám.

Tárgy: A „Debreceni K
tárgyú uj kiadványainak

nevelési

Valamennyi közvetlen hatóságom alá tartozó népisko­
lák Tek. Igazgatóságának, Iskolaszékének .és* Vezető
Tanítójának!
Állomáshelyén.

A debreceni tankét, kit. Főigazgató Ur 1944. évi április hói 5 én kelt
5257—1943 44 számú redeletéből tudomás és a további eljárás végett érte
sítem a kővetkezőkről: Debreceni Könyvek „Magyar nevelés* sorozatában
eddig megjelent és a m. kir vallás és közoktatásügyi Miniszter
által az
iskolai könyvtárak számára beszerzendőnek elfogadott két mű ut^n (1, Kiss
Á: Mai magyar nevelés—2. (Bárrá Gy: A menriyiségtan tanítása), most
újabb kéí nevelési tárgyú kiadvány hagyja el a sajtót:
&
3 (Magyarságtudomány is nemzetnevelés. (Szetk Kiss Á. és Kovács M.)
Ez a kötet a magyarságismeretnek a nevelésben hasznosítható Eredményeit
gyűjti egybe s tárgyilagos iránymutatásra törekszik, e probléma kitűnő
ismerőinek tanulmányai alapján (Ára kb 13 50. P.)
' J, . < , .
4 (Szondy György: Az ismeretlen birodalom (Természetrajjí irodalmi
olvasmányok) c. kötetet a gyermek természetismeretéhez mért ésÉ az iskolai
tanulmányokat kiegészítő elbeszélések, leírások, versek módszeresgyüjtemé
nye, szemléltető képekkel és grafínokkal, [(Ára kb. 15 P.)
A könyvek komoly pedagógiai értékére való tekintettel fel om Igaz-.
gató, Tanító Ur figyelmét azzal, hogy a népiskolák tanítói, a
sz. kiad
ványt a tanulói is nagy haszonnal forgathatják s igy a könyvtári beszerzések
során ajánlhatók,
!
Szolnok, 1944. évi április hó 14-én-

Dr. Jakab

Iá s. k.

kir. tanfelügyelő.

i

Áthelyezés. A V K M. Ur dr.
Orbán József tan. ü s fogalmazót
a nyíregyházi kir Tanfelügyelőségtől
a sso'noki kir Tanfelügyelőséghez
helyezte át.
Véglegesítés- A V. K M Ur
Szombathelyi Ernő csépai kőzs isk.
ttot, Cdeiven Lajosné, mezőtur-tu
lajkőrősiev. tanítónőt ezen állásukban
véglegesítette.
Pályázat tanítók gyermekneveltetési segélyére. A magyar
evengéíikus egyház, az í 930 évi VII,
te, létesített „Protestáns Panitói In.
ternátusok Alapjából* való segélye
zésre‘pályázatot hirdet, olyan gyér
mekeiket 1943 — 44 évben taníttató
tanítók gyermekneveltetésének cél
jaíra, akik falvakon, tanyákon tel •
jesitenek szolgálatot és ennélfogva
gyermekeik továbbneveltetésérő! a
maguk erejéből nem tudnak gondos
kodni Kivételesen és indokolt eset
ben — e kategóriában nem tartozó
tanítók segélykérvénye ís elbírálás
alá kerül Folyamodást illetve segélyt
kérő ívet az illetékes püspöki hí
vataltól kell kérni A. bélyegmentes
és a püspök úrhoz címzett kérvénye­
ket az illetékes ev esperes úrhoz
kell beadni 1944. évi május hó 10 ig.
A Néptanítók Lápja f. évi 8 ik
száma (megj. 1944. ápr 15 én) rész
letes pályázati hirdetményt közöl a
budapesti m. kir. áll. gróf Brunszvik Teréz óvónőképző intézet 1944
—45 tanévi felvételeire vonatkozóan.
A csendőrség rendkívüli fegy­
verhasználati jogát az egész or
szág területére kiterjesztették. Figyel
meztessük erre ismerőseinket ís, hogy
aki a vele szembe fellépő csendőr

megállásra való felszólításának nem
tesz eleget és tovább akar menni,
az kiteszi magát a lelővés veszélyé
nefc —
Robbanó játékokat és egyéb
tárgyakat dobálnak le a terrortá­
madást végvő ellenséges repülőgépek
Ne szűnjünk meg a veszélyre állan­
dóan ügyelni és figyelmeztetni gyér
mekeínket.
Takarékoskodjunk a papírral.
A V. K M. Ur 81352-944 V. K.
sz. rendeletével felhívja az iskolák
vezetőit és tanítóit, hogy hivatalos
ténykedésük alatt a papíranyaggal
a legnesszebbmenően takarékoskod.
janak, a borítékokat ha anyaguk
engedi, fordítsák ki és újra hasz
náljak fel.
Nyugtázások.— Évi tagsági dij
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Áll. Tanító­
egyesület. Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. Kardos
Katalin Jászíadány 3 P, ÁH iskola
gondnokság Tíszaföldvár 12 P, AH.
népiskola Mezőtúr Homokdüíő 6 P.
Tagdíj címen: Kovács Lászlóné,
Ferenczy Sándorné, Tóvári Erzsébet,
Pofónyí Rózsi, dr. Szemerey Mik
lósné, Kayser Anna, Soós Józsefné,
dr. Szalay Gyuláné, Nyári Endre,
Cüky Ernő 4 — 4 P, Fazekas Károly
12 P Szolnok, Kardos Katalin Jászladány 4 P, Czakó Jenő Mezőtúr 8
P, Acsay Miháíyné Szolnok 12 P.
Hevesnagykunságí Ref Taríítóegye
sülét 45 P, Bene Lajosné, vhéz Ha
ám Sándorné, Horváth Lajosné, An­
gyal Sándor, Angyal Sándorné, vitéz
Nagy Lajosné, Magyart Károíyné,
Muhy Mária 4—4 P, Ladányi Imre
8 P Szolnok

Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113.

jng-nogv

*

■■

Dr. Elek István r

Tóth Nándor: Magunkról.
Közérdekű közlemények.
Hivatalos rész.
Levente hírek.
Hírek.
Nyugtázások.
SARKADI ISTVÁN
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXVII. ÉVF. 7. SZ.

XXXVII. évfolyam.

€

1944. julius hó.

7. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE^

NÉPMŰVELÉS

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tan felügyelőség hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Felelős szerkesztő :

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
VM. ÁLT.TANITÖEGYESÖLET

CSONTOS SÁNDOR

Előfiretési dijak és reklamációk
Csiky Ernő ígyes. pénztároshoz,
a lap szellemi részére vonatkozó
közlemények^ a szerkesztőség rí­
mére Szolnok, Constantin-u. 46.
küldendők.
Kéziratokat,jnem' adunk vissza.

Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ
Évi előfizetés 6 pengő.

Megjelenik havonként.

‘

-

!g

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye töHénete.
Irta: Dr. Elek István.
8

I. Általános áttekintés.
Ha nagyatyáink tankönyvében a „Hármas kis tükör“-|>en keressük
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városait, akkor ismernünk kép kissé a vár­
megye történetét, mert a Hármas kis tükörben Jász-Nagykun-Szolnok vár­
megyét hiába keressük. A török hódoltság megszűnte után u. | az ősi szolnoki várispánság területe nem lett újból teljesen önálló Szólnák vármegye,
illetve külső Szolnok vármegye, hanem Heves - vármegyéhez ^apcsolták. A
vármegye más része annak idején a Jász-Kun Kerületekhez tartozott, ponto­
sabban a Jászsághoz és a Nagykunsághoz. A vármegyét, a m^i vármegyét,
1876. evben alkották Heves- Külső Szolnok vármegye Külső Szolnoki részé­
ből, a Jászságból és a Nagykunságból. Mind a mellett nyugodt lelkiismeret­
tel mondhatjuk, hogy mint közigazgatási egység nem uj alkothanem egy­
szerre a régmúlt hagyományainak feltámadása és egyben a mai j élet közigaz­
gatási szükségleteinek kielégítése is.
I .
A vármegye városai közül ily módon Heves-Külső Szolnok vármegyé­
ben találjuk Szolnokot és Mezőtúrt, — a Jászságban Jászberényt és a Nagy­
kunságban Karcagot, Kisújszállás és Turkeve városokat.
E városok újabb története, fejlődése a török hódoltság fmegszünte, a
kuruc-labanc korszak elmúlása után kezdődik, bár még az ‘után is sokat
szenvedtek. Az 1715. és az 1720. évben végzett összeírások adatai, alapján
bizony szomorú képet nyújt a vármegye és a vármegye városa|.
Még a leglürhetőbb a helyzete a Jászság fővárosának Jászberénynek,
ahol 298 adóköteles háztartást talált az összeírás. A legkedvezőtlenebb viszo­
nyok között volt Turkevé. Itt csupán 29 adóköteles háztartási, volt, 21 ház
pedig teljesen lakatlan volt. A lakói a hajdúságba költöztek, finnél még az
1718—1720 évben létesített uj település Kisújszállás is többej mutatott 43
adóköteles háztartásával. Jászberény után a rangsorban Mezőtúr következik
<

.

■

'

í

j

74

156 adóköteles háztartásával. Szolnokot megelőzte még Karcag, mivel ennek
138 adóköteles háztartása volt, mig Szolnokon áz összeíró bizottság mind­
össze csak 101 adóköteles háztartást talált.
Ha az adóköteles háztartások alapján kiszámítjuk a lakosság számát,
akkor azt találjuk, hogy. Jászberény lakosainak száma 2682, Mezőtúré 1404,
Karcagé 1242, Szolnoké 996, Kisújszállásé 390 és Turkevéé 132 lehetett.
A Hármas kis tükör szerint — jó száz évvel később, — a magyar
szabadságharc idején Jászberény lakossága 18.343, Karcagé 12.344, Mezőtúr
16.000, Szolnok 10.617, Kisújszállás 9.139, Turkeve 305 lelket számlált.
Ha a mai szemmel nézzük ezt a szaporodást, be k©ll vallanunk, hogy
tekintve a nagy időbeli távolságot, bizony nem amerikai. méretű a fejlődés,
de viszont be kell látnunk azt is, hogy a fejlődés elő feltételei sem voltak
amerikaiak. E terület lakossága, mint az egész Alföld lakossága érintkezése
más vidékek, más országok lakosságával igen nagy nehézségekbe ütközött.
A legnagyobb magyar eszméi, mely a fellendülést megindította, még csak akoponyákban érlelődtek, Hol volt még a vizszabályozás, az utak építése, a
felesleges vizek elvezetése. Természetes azoknak a mostoha körülményeknek,
hogy az őszi esős időszak beálltától tavaszig az egyig helység lakói a szom­
szédsággal is alig, vagy a legnagyobb nehézségek árán tudtak érintkezni,
hogy az áradások idején pl. Szolnokról Mezőtúrra csónakon vadászgatva
Mezőtúrra lehetett a Tisza vizén ladikázgatva eljutni, az lehet igen romanti
kus, de sem közgazdasági, sem közegészségügyi szempontból előnyt nem
jelentett, az kétségtelen. S amint a fejlődés feltételei lassankint megvalósul­
tak és megvalósulnak, aszerint haladnak és fejlödhok minden tekintetben a
városok. Bizonyos, hogy utak — a vasút és közulkiépitésével meginduló
forgalmi lehetőségek, a vizek visszaszorításával a művelés alá vonható terü­
letek szaporodása és a napjainkban meginduló öntözési gazdálkodás megva­
lósítása újabb és újabb fejlődést jelent minden — tehát közegészségügyi te­
kintetben is. Éppen ezért a fejlődés menete nem is jelenthet különös érde­
met, mert csupán a vázolt feltételek megvalósulának következménye.
Ha tárg} ilagosan vizsgáljuk az egyes városok adatait, amelyek a váro­
sok földjének alkatából, a birtokok eloszlásából, a közlekedési utakból, axáros földrajöi helyzetéből és ennek folyományaképen a lakosság foglalko­
zásának megoszlásából állanak, akkor megállapíthatjuk, hogy a fejlődés megrelelt-e a várakozásnak, valamint azt is, hogjr mi a teendő a javulás, $ javí­
tás érdekében.
Ha ezek alapján megkíséreljük összehasonlítani a vármegye városait és
azokat röviden jellemezni, azt kell mondanunk. Szolnok földrajzi fekvése
folytan a vármegye gazdasági, közlekedési, kulturális központja és éppen
ezert lett, ezért választolták az újjászervezés alkalmával közigazgatási központnak is, ezert lett a vármegye székhelye. A többi város közül talán leg­
inkább Jászberény nemcsak földje alkatánál fogva, de fekvésénél fogva gaz­
dasági központja is közigazgatási körén túlmenöleg a környező vidéknek,
e klsebb fokban Karcagról is. Van még bizonyos vonTmkeXjl
Kisujszállásnak is- legkevésbbé mondhatjuk el ezt
(Folyt, köv.)

Irta: Tóth Nándor.
V
Tóth Béla a hírneves újságíró vagy ötven évvel ezelőtt elmondotta,
hogy kölföldi csatangolásaiban, bármilyen divat szerint öltözött tömegben is
az első pillanatban ráismert magyar honfitársaira. Ugyanerről a tapasztalatról
bármelyikünk számot adhat, aki valamikor ís arra kényszerült,J hogy elhagyja
édes hazánk határát. A neves újságíró ennek a ráismerésnek bem tudja okát
adni, csupán azzal magyarázza, hogy valahogy a vérünk és Szivünk összedöbbanása 'eszméltet egymásra a szemünkön keresztül.
Kétségtelenül ez is közrejátszhat, bár sokkal könnyebbéül megérthetővé ■
válik a 113 évvel ezelőtt megjelent Tudományos Gyűjtemény ^szerzőjének az
okfejtése alapján, ki mondja : „Nyelvében, beszédében, járásában, evésében,
ivásában, gyönyörködésében, élete módjában, munkálkodásában, házi szoká­
saiban — charaktere van a Magyarnak, még pedig állandó, ijezárt és meg­
határozott charaktere." „De ezt tsak igaz magyar esmérheti meg."
Hermán Ottó a sokoldalú tudós es Török Aurél a budapesti egyetem
embertani tanszékének évek hosszú során át volt tanára nen| csak a külső
megnyilvánulásaiban látja a magyarnak más népektől elütő voltát, hanem a
test nevezetesen az arc megjelenési alakjában és külsejében*. Hogy ezt a
régiek is észrevették, .arra nézve gróf Széchenyi Ferenc udvari orvosát idéz­
hetnénk aki 1796-ban a következőket írja „Katechizmusáb^n" — „a régi
emberek testre nézve sokkal derekabbak és erősebbek voltak, mint mi va­
gyunk". Báró Apor Péter a Methamorphosis Transylvanie c. emlékezéseiben
az 1600-as évek közepén arról panaszkodik,. hogy „az régiek? kik reggelire
malozsával meghányt égettbort ittanak, nem is voltak olyan paszomántos
gyomruak, mint a mostaniak ‘.
Közismert, hogy egyes testi tulajdonságok, mint például aj sas orr, vagy
a szem, haj,, vagy a bőr színe esetleg testi fogyatkozások a szülők részéről
öröklődnek. Kell tehát olyan tesi jegyeknek a ma élő magyarok között lenni,
ami még őseinktől származott át ránk, ami jellegzetesnek mondható. Hogy
az Európában magtelepedett magyarság rendelkezett ilyen elütő jegyekkel azt
már a régiek is észrevették. Igaz, hogy nem hízelgőén, de j meglehetősen
hűen bár sötét szinékkel festik a határszéleiken meghúzódó magyarokat. Töb­
bek között Ottó freisingeni püspük a XII. században azt irji róluk, hogy
„külsejük marcona, szemeik beesettek, termetük alacsony. bűzzel szemben
a hazai és keleti kútfők jókülseüknek és magasnak mondják á magyarokat.
Azóta a kutatás kimutatta, hogy Freisingeni Ottó leírása tejesen ráillik ®
nyugati határvidéken őrszolgálatot teljesítő -bessenyőkre.
Ma amikor a faji és származási kérdések annyira előtérbe nyomultak
, napról-napra kétségtelen, hogy mind fontosabbá és fontosabbá ^válik azoknak
a jegyeknek összegyűjtésére, amelyeknek az alapján eldöpjthetjük, hogy
mennyiben felel meg meg valaki a magyar faji jellegnek. A .vizsgálat nem

76

egyszerű, mert már amint a történelemből tudjuk Szent István idejétől kezdve
hazánkban sokféle idegeit nemzető ember telepedett meg, — nem számitva
most, a már itt lakó néptöredékeket — akikkel a magyarság ívérségileg is
keveredett. A megejtendő vizsgálatokra azonban, hogy mennyire szükség
van azt Kossuth Lajos Írja: „minél szomoritóbb hazánk fatális helyzete, an­
nál nagyobb fontossággal bírnak azon tudományos mozzanatok, mellyel nem­
zetünk jelesebbjei fajunkkal a világkultúra kerek asztalánál helyetfoglalni
törekszenek.
•
.
Minden vérkeveredés ellenére is, vannak a magyarságban olyan testi
faji tulajdonságok, amelyek a környező népektől megkülönböztetik, annak a
meggyőződésének Beudant francia miheralogus nyíltan kifejezést adott, aki
1818-ban beutazta hazánkat. „A magyarok — írja — még megőrizték a ma­
gyarországi síkságokon azokat a sajátos jellegeket, amelyek őket megkülön­
böztetik más népektől. De sokkal értékesebb Wortley angol követnek, Montagu 'Máriának véleménye, aki 1717 ben szerzett tapasztalatai alapján kimerte
mondani nő létére, tehát tárgyilagosabban, mint a férfiak,' hogy „a magyar
hölgyek sokkal szebbek, mint az ausztriaiak s hogy az összes bécsi szépsé­
gek Magyarországból kerülnek ki."
11} en elözményes nyilatkozatok után 1876-ban amikor Budapesten nem­
zetközi embertani kongresszus volt, a híres tudós Kollmann egyik tanulmá­
nyában a magyarokról is értekezik és megállapítja, hogy 1. keskenyarcu,
rövidfejü, 2. szélesarcu rövidfejü, 3. szélesarcu, középfejü, típusokból áll.
Mi^sem bizonyítja jobban a finn magyar rokonságot, mint az a tény,
hogy a finneknél is ugyanezeket a típusokat állapította meg.
Az arctipusokon kívül más módszerekkel is kísérleteztek tudósaink,
így e£y időben a vérelmélet járta. Észrevették ugyanis egyes kutatók, hogy
vérátömlesztésre nem^jninden embernél alkalmás a véradónak a vére, mert
csomósodási idéz elő. Alapos vizsgálat után az emberek vérét négy cso­
portra osztották fel. Később úgy vélték, hogy bizonyos faji sajátosságot is
ki lehet mutatni a vércsoportok öröklésénél. Az újabb vizsgálatok azonban
Scheidt kiváló hamburgi rasszantropologus vizsgálatai nyomán, (ki nem keve­
sebb mint 98.144 egyénnek a vérét vizsgálta meg ilyen szempontból), bebi­
zonyította, hogy a vérvizsgálati módszer ebből a szempontból eredményre
- nem vezet. Más tudósok ismét az alak, illetve a termet nagyságát és bőr
színét tették kutatás tárgyává. így a termet vizsgálatoknál a katonai magas­
ság méréseket vették aladul és megállapították, hogy hazánkban legelterjed­
tebb az átlagos 165 cm.
A bőrszín vizsgálatokról Winkler ir érdekesen. A sárgás arcszint a
magyar faj jellemzőjének mondja. A szem és haj szín vizsgálatokra legjobban
Korosynek a. statisztikája mutat. Kékszemü volt a magyarok között 29-16%,
a németek között 19.34 %, a zsidók közölt csak $8.38 %. Hasonló az arány
/ szürke szem tekintetében is, amely a magyaroknál 25.94 %-ban, a néme­
teknél 30.64 %-ban, a zsidóknál 24.16 %-ban fordul elő. Fordítva áll a
helyzet a barna szemnél,, amelyhez a feketét is hozzászámítva a németeknél

40.02 %, a magyaroknál 44,90 %, a zsidóknál 57.36 %. Lényegiben ugyan­
ilyen az arány a hajszínnél is, úgy hogy valószínűleg az igazi magyar típus­
ban alighanem a sötét hajszín a túlnyomó.
g
Összegezve az elmondottakat annyit megállapítottak, h<|gy a magyar
fajban sok mongoloid vonás van. Hogy hogyan és mikor kelitek ezek a
mongoloid elemek a magyar faj vérébe azt csak a koponya vizsgálatok fog­
ják majd eldönteni Ezeknek a vizsgálatoknak a megejtéséhez fazonban ren­
geteg adatra van még szükség, amit a régi sírok szolgáltatnak. ’
Igazat keli adnunk annak, aki azt mondja, hogy áz arcunk nyitott
könyv, csak érteni kell az olvasásához. Más ismét' azt mondj^, minden az
arcunkra van Írva. Lappangó betegség, titkos bűn, minden m^ghúzódid az
arc ráncai között. Igaz azonban az is, hogy arcunk vonalait munkálhatjuk,
mint ahogy a szobrász munkálja az agyagot. A szellemi embernek, a szent-,
életű embernek a.lelke kisugárzik az arcára is szinte ragyogjróla a jóság.
Innen van a nagy embereknek az a varázslatos erejük, hogy ^első szempil­
lantás alatt megnyerik az embereket és szinte magukhoz, láncolják. Nem
csak a szem, de az egész arc is a lélek tükre.
|

Helyi leventeparancsnokok és ifjuvezétők
uj rendfokozati elnevezései és jelzései.
Az eddig viselt „oktató" elnevezés helyett „levente segédtiszt" (egy
arany sáv),
.
I
„főoktató" elnevezés helyett „levente tiszt" (két aranysáv)|
a „vezető főoktató" elnevezés helyett „levente főtiszt" (há^om aranysáv)
rendfykozati elnevezést kell használni.
I
Újonnan rendszeresítve lett a „levente vezető tiszt"-i rendfokozat. Jel­
zése: három aranysáv a vállapon és Írott arany V. betű. Szaldszerü leírása
■
s
•
külön kerül kiadásra.
A helyi leventeparancsnok megszólítása — tekintet nélkü| a rendfoko­
zatára — egyöntetűen „Parancsnok Ur!"
Az ifjuvezetők uj rendfokozati elnevezési a következő : }
\
„Játékvezető" (egy barna sáv). Ügyes, a többi bajtársaír^ jó/hatással
levő leventék, akik reményt nyújtanak arra. hogy, idővel parancsnoki meg­
bízást kaphatnak, (eddigi játékmester)
„Rajtisztes" (két barna sáv). Beosztása rajparancsnok helyettes.
„Rajvezető" (három barna sáv). Beosztása rajparancsnok. :
„Szakasztisztes" (egy ezüst sáv). Beosztása szakasparancsr^ok helyettes.
„Csapattisztes" (két ezüst sáv). Beosztása szakaszparancsr|)k.
Újonnan rendszeresítve lett a „Főlevente" rendfokozat, (hárjom ezüst sáv)
Az ifjuvezetők megszólítása rendfokozatra való tekintet n^kől, elöljárók
és feljebbvalók részéről „Ifjuvezető" alárendelt leventék részéről „ Vezető ur
Fenti rendfokozati elnevezések azonnali hatállyal érvénybe léptek.

•’

•
•

78

*

r

l
-

s

।

Irinyi jutalmak kitűzése az 1944. évre.

.

A \ itézi Rend Zrínyi Csoportjainak központi Vezetősége oly szellemi
alkotásoknak, amelyeken a magyar nemzeti és katona eszmény szolgálatát s
ezen keresztül a honvédelem érdekeit a legjobban előmozdítják az 1944-ik
évre is kitűzi Zrínyi jutalmakat. Az uj jutalmak, — amelyek lényegesen
nagyobbak az előző évieknél a következők :
Tudományos munka
10.000 P.
Regény
40.000 „
Színdarab
. 10.000 „
Képzőművészeti alkotás (szobor vagy festmény)
5.000
Nagyobb zenei mű (opera, induló, nyitány)
10.000
Filmalkotás
30.000
A pályázaton minden nemzeti és katonai eszményt szolgáló olyan mű
résztvehet, ami az 1944. év folyamán nyilvánosságra hozatott, illetőleg meg­
jelent. Célszerű a számbajöhetö kiadott vagy előadott mü egy-e^y példányát
illetőleg azok fényképét beküldeni a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjai központi
Vezetőségének (Budapest Vili. Reviczky-u 4,/b) beküldeni, vagy a Vezetőség
figyelmét felhívni a mü megjelenésére.
A jutalmak kiosztása 1945. év elején történik meg.
Tanító írók és művészek tessék pályázni.
s
---------- T--------------- ------- ------------ Í______
1

Névmüvelési előadóképző tanfolyam Szentesen.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1944. évi május hó
21-tül 28-ig terjedő időben Békés-. Csanád-, Csongrád és Jász-Nagykun-Szol­
nok vármegyék, valamint Szeged és Hódmezövásárhaly- thj. városok népmű­
velői reszere Szentesen hét napos népművelési elöadóképző tanfolyamot
rendezett.
A tanfolyamon vármegyénkből Soós József vm. népművelési titkár,
™ ]anfobam
Csontos Sándor áll. tanító Szolnok, Durst
Emil’ia álL tanitónö Jászárokszállás,
kk Ködmö^c/k ■
I I
Kádár A§oston rk- kántortanitó KöteDunahátí
"í Turkevg Lőrinczy Béla áll. tanító Türkeve,
T
hat ^szaros Gyula all. tanító Szolnok, Szokody Gyula ref lelkész
Tiszainoka es Záhony, Emília áll. tanítónő Cibakháza vettek részt
eltótáSÍ kÖ'tSégeÍt a
^olánkivüli
iült ennek keretében a társadalom értelmiségi réte­
geinek es kulturális munkát végző egyesületeknek az érdeklődését ís^felkel^lósűottmZ eVe 68 "iai °nt°S kérdései iránt’ amit teljes mértékben meg-’

A tanfolyamot a vármegyeháza közgyűlési nagytermében máius 21 én
áinJ-rr
Mlk °S allamtitkar nyitotta meg május hó 27-én A szoci­
álpolitika útja címen tartott nagyhatású előadásával zárta be.

k

79

A gabonatermés megóvása a légi támadással okoz­
ható tűzveszélytől
\
A légi támadásokkal kapcsolatban számolni kell azzal, h^gy az ellenség
a lábonálló és betakarított mezőgazdasági termények pusztításába is törekedni
fog. E kártételek megakadályozására mindent el kell követhi, főleg pedig
olyan intézkedéseket kell előre foganatosítani, amejyek a tűzveszélyt a leg­
kisebb mértékre csökkentik. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a külön­
böző gyéjtóeszközök csak akkor fejtik ki hatásukat, ha teljesei^. vagy túlérett
állapotban lévő gabonatáblára esnek. A legcélravezetőbb védekezés tehát az
idejében történő aratás. A teljes érés bevárása előtt végzett aratás a termés
mennyisége és minősége szempontjából is előnyös, ezért a fifldművelésügyi
minisztériém amúgy is már régóta ajánlja a gazdák figyelmébe
A gabonaféléknek idejében való aratása sokkal jobb biztosítékot nyújt
a lábonálló gabonának a tűzveszélytől való megmentésére, m|nt az, hogy a
gabonatáblákon csapásokat hasítsanak ki és ezáltal a még^ be nem érett
gabona zölden való levágásával a terméseredményt csökkentsék. Legfeljebb
akkor célszerű a már viaszérésben lévő gabonából keskeny sávokat kikaszálni
és ezeket rögtön felszántani, ha elháríthatatlan okból az egé^z táblát nem
lehet idejében learatni.
g
Nagyon fontos ezenkívül a keresztek (kepék) olyan összerakása, hogy
soraik folytonossága nagyobb közökkel legyen megszakítva, E| évben a tűzveszély' elhárítása szempontjából is okvetlenül szükséges a faflóhántás mielobbi elvégzése, de nemcsak a keresztekkel párhuzamosan, haöem azok sorait is meg kell barázdákkal szakítani.
1
Nemcsak a gabonafélék, hanem a széna betakarításánál is törekedni
kell, a kockázat megosztása végett, a kazlaknak és asztagokna|< több helyen
történő rakására. Ez a gabona összehordásánál eddig is szoká^ volt, de az
idén még inkább több helyen kell a határban összehordani nemcsak a gabo­
nát, hanem a szénát is, A cséplést az eddiginél megosztottab^an, több he­
lyen kell végezni, és pedig lehetőleg minél többet -keresztből ^kelL csépelni. Az eddiginél több közös szérűt is kell létesíteni. A községek ^területére, az
udvarokba csak az elkerülhetetlenül szüséges legkisebb mennyiségű szénát,
szemesgabonát, vagy szalmát szabad behordani a falvak tűzveszélyének csök­
kentése végett. Az elövigyázatosságí'intézkedéseket rendszeres és éber figye­
lőszolgálatnak kell kiegészítenie, hogy az ellenséges repülőgépekről történő
gyujtogatási kísérletek alkalmával azonnal megtörténhessék a kezdetben könynyen leküzdhető tűzfészek eloltása.
I •

.

80

. \\
? Ilii

HIVATALOS RÉSZ."
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

1190/1944. szám.
Tárgy: A budapesti egyéves német tanítói tanfolyam további fenntartása.
PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY.
A VKMiniszter Ur a Budapesten felállított egyéves németnyelvű taní­
tói továbbképző tanfolyamra az 1944—45. iskolai évre is összesen 30 (a né­
met tannyelvű iskolák tanulóinak vallási megoszlása arányában 25. róm. kát.
és 5. evangélikus vallásu) férfi és nöhallgatót vesz fel.
Pályázhatnak olyan állástalan, illetőleg már állásban lévő olyan kezdő
okleveles tanítók, akik a sikeres továbbképzéshez ke/lö alapul szolgáló németnyélvkészséggel rendelkeznek. Az állástalan tanítók a felvételnél előnyben
részesülnek. A VKMiniszter Úrhoz címzett és szabályszerűen felbélyegzett
pályázati kérvényeket a tanfolyam vezetőségéhez (Budapest VIII. Szentki­
rályi utca 47.) folyó évi julius hó 15-ig kell a kir. tanfelügyelő utján bekül­
deni az alábbi mellékletekkel :
(Az állástalanok mellékletei):
"
1)
születési anyakönyvi kivonat és származási okmányok,
2)
tanítói oklevél hiteles másolata,
3)
hatósági erkölcsi bizonyítvány,
4) helyhatósági bizonyítvány a szülök vagyoni helyzetéről és<családi
körülményeiről,
5)
hatósági orvosi bizonyítvány,
6)
a folyamodó rövid életrajza.
(A már működő tanítók mellékletei) :
1)
születési anyakönyvi kivonat,
2)
tanítói oklevél hiteles másolata,
3)
működési bizonyítvány,
4)
a folyamodó rövid életrajza,
5) a nem állami tanító iskolafenntartó hatóságának — felvétel esetén
az — elbocsátást kilátásba helyező nyilatkozata.
A felvétel a jövő iskolai év elején megtartandó felvételi vizsgálat ered­
ménye alapján történik. A vizsgálat helyéről és idejéről folyamodókat a tan­
folyam vezetősége értesíti.
Az egymást követő két napon tartandó felvételi vizsgálat írásbeli és
szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgálaton- neveléstant vagy módszertani té­
telt kell kidolgozni német nyelven szótár nélkül két óra alatt. A szóbeli
vizsgálat anyaga ? a)
fordítás magyarból németre,
b)
szabad beszélgetés német nyelven a népiskola tanítási anyagból.
Az a pályázó, akinek a dolgozata a kívánt mértéket nem üti meg,
szóbeli vizsgalatra nem bocsátható. A felvételi vizsgálati díjtalan.

I
' I

81

A még nem működő tanítók felvétele csak akkor tekinthető végérvé-'
nyesnek, ha a tanító édesatyjának, illetőleg gyámjának aláírásával mngerősített nyilatkozatban kötelezi magát egyfelől arra, hogy a tanfolyam elvégzése
után legalább öt évig német tanítási nyelvű népiskolánál alkalmazást vállal,
illetőleg működik, másfelől arra, hogyha a tanfolyamról saját ^határozásából
kimaradna, akkor a kimaradásig élvezett ellátás költségeit az jjáílanjkincstárnak visszafizeti, továbbá ha ötéves tanítói kötelezettségének jaját hibájából
nem tenne eleget, az a teljes tanfolyami ellátási költ'ségeknell és azok tör­
vényes kamatainak az államkincstárba való azonnali visszafizetését vonja
maga után.
A tanfolyam hallgatói tárcám terhére esetleg diákotthonodban ingyenes
ellátásban (szállás, élelmezés, mosás) vagy ellátási téritménybeji részesülnék.
Ezenfelül valamennyi végérvényesen felvett hallgatót egyidejűleg helyet­
tes illetőleg rendes állami tanítói minőségben fogja a VKMiniszter Ur alkal­
mazni a szabályszerű illetményekkel (tanítói fizetés budapesti lakbér, köz­
lekedési pótlék) és őket az 1944 — 45. iskolai ^ben szolgálati (beosztás gya­
nánt fogja berendelni. Az itt. eltöltött idejüket ®anitói szolgálatiak tekinti a '
VKMiniszter Ur.
.
A felvett hallgatók kötelesek váz élőadásokon és gyakorlati kiképzési
órákon pontosan megjelenni, esetleges mulasztásaikat szabályszerűen iga­
zolni és a diákotthonszabályzatához minden tekintetben alkalmazkodni.
Akik a tanfolyamot elvégezték, a befejező vizsgálatot sikerrel letették,
erről bizonyítványt kapnak.
Budapest, 1944. évi junius hó 10-én.
. * <
M. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter.
Szolnok, 1944. junius hó 22-én.
Dr. Jakab László Is. k.
kir. tanfelügyelő.

A HÁBORÚ
nagy és mély emberi áldozatokat kö­
retei a nemzet minden tagjától. És
különösen a magyar középosztály és
kis tisztviselők vállaira nehezednek ma
igen súlyos terhek.
A ma^yír tanítóság is igen érzi az
idők súlyát,'de erős akarattal, példa­
adó erőfeszítéssel, a vezetésre hivatott
rétegek őszinte odaadásával teljesítette
és teljesíti ma is kötelességeit.
És fogja is teljesíteni utolsó lehele-

téig, mert a magyar tanítóságnak hi­
vatása van és ő átérzi fennek a hiva­
tásnak jelentőségét és feszülő váltak­
kal hordozza a háború keresztjei. Dol­
gozik, küzd, harcol ai szebb, boldo­
gabb magyar jövendőért az életminden frontján. — Ott áan mindenütt
az első vonalban: azt iskolában, a
népművelési előadó asztaloknál, a le­
ventekiképzésnél, a légolthlom megszer­
vezésénél és vezetésénél^ mint beosz­
tott munkaerő a közigazgatásban, a

1

82
terrorbombázás okozta sebek gyógyí­
tásánál és ott küzd a külső front vé­
resen borzalmas tűzpoklában, Az élet
szürke vonalain is mindenütt ott van.
Biztat, erőt, önt a csüggedőkbe, hitet
plántál a hitetlenek leikébe és hirdeti
a kételkedőknek, hogy mi magyarok
élni fogunk, mert élnünk kell. És az
élethez való jogunkat ki kell harcol­
nunk!
És nem panaszkodik . . .
Azonban mégis van egy szava, egy
kérése a tanítóságnak a kormányha­
talomhoz: legyen segítségére a magyar
tanítóságnak. Erősítse meg a tanítóság
anyagi bázisát, amelyet a háború gaz­
dasági hullámverése már-már elnye­
léssel 'fenyeget. Kérjük, hogy kellő
anyagi megsegítéssel segítse a magyar
tanítóságot a magyar- államhatalom,
hogy nemes munkáját még fokozot­
tabban végezhesse.
Úgy érezzük a segítségei megérde­
meljük. •
i
(cs)

Nyomda változtatás. Jelen szá­
munktól kezdve lapunkat uj nyom­
dában nyomják. Az uj nyomda a
megyében előnyösen ismert Sarkadi
István nyomdája. Ahol mindenféle
nyomtatványokat előnyös feltételek
mellett, készítenek. Címe : Szolnok,
Harsányi Gyula ut 4.
Olvasóink figyelmébe. Felhívjuk
olvasóink figyelmét, hogy lapunk a
jövőben, felvesz és közöl nagy, kö­
zép és apró hirdetéseket a legelő­
nyösebb feltételek mellett. A hirde­
tések (a szerkesztőség címére Konstantin-u. 46.) minden hó 20-ig küld­
hetők be.

Kinevezés. A V.K.M. úr Bracsok
István Kunhegyes-gergelyrészi, Folláth Mátyás fegyvernek-nagykocsor-

dosi, Molnár Anna törökszentmiklóspozderkahalmi és Eszes Illés jászárokszállás-ágói áll. népiskolai he­
lyettes tanítókat rendes tanítókká
kinevezte.

Áthelyezés. A tanker. kir. Főigaz­
gató úr Donkó Ottóné .Solymossy
Ottilia héjéi áll. isk. tanítónőt a jász­
ladányi gazd. isk. hoz helyezte át.

Zenei tehetségkutatás. A VKM.
Úr rendeletét adott kiy amelyben
felhívja a falusi iskolák igazgató ta­
nítóit, hogy az illető község területén
élő és zenei tehetséget- (kiváló rit­
musérzéket, szép hangot, gazdag
népdal tudást slb.) eláruló, még nem
taníttatott, de taníttatásra alkalmas
15 — 25 éves ifjak és leányok nevét
és cimét jelentsék be a kir. tanfel­
ügyelői hivatalhoz.
A nyári hónapokra érvényes
vasúti arcképes igazolványok kéré­
sének illetőleg érvényesítésének mó­
dozatait szabályozó VKM. rendeletit
a „Néptanítók Lapja11 f. évi junius
1-i 11. száma teljes tartalommal
közli. Az uj arcképes igazolványok
kiállítása és a régiek éivényesitése
már megkezdődött.
— Strandmegnyitás. Megnyílt a
nagykürüi strandfürdő. Ha olcsón és
kellemesen óbajt nyaralni, keresse
föl Nagykörűben a község alatt
gyönyörűen parkírozóit sétánnyal
és italméréssel ellátott fürdőhelyét,
vasárnap és ünnepnapokon kívánság
szerint friss tiszai halpaprikás. SzolnokroK naponta hajó és autóbusz
járat. Délután cigányzene. Ruha és
értéktárgy biztosítva.

Értesítés. Értesítjük a kartársakat,
hogy az Állami Tanítók és Óvónők
Országos Egyesületének Balatonboglári üdülőházát a f. esztendőben nem
helyezzük üzembe. Hajdúszoboszlói
üdülőházunkban — mint az elmúlt
években is — június hó 15-től 2
hetes csoportokban folyik az üdü­
lés. Személyenként és naponként 3
P-t kell fizetni, amihez járul még 10; ’
°/o kiszolgálási és forgalmiadódíj. Á
szobaalapítvántevök által beutalt kar­
társak 10 °/o kedvezményben része­
sülnek. A nem állami tanítók személyenkint és naponkint 4 P-ért
vehetik igénybe a szállást.
Felügyelő Bizottság.

Az ORTE. közli: A hajdúszoboszlói gyógyfürdő április 15-én
megnyílt. Gyógyházunkba jelentke­
zéseket elfogadunk. Lakás már is
kapható. Élelmezésről is gondoskodni
fogunk kb. június 15-töl a vendégek
számától feltételezetten. Lakásárak
egyelőre a multéyíek. A lakás és
élelmezés végleges árát az árkormánybiztosság döntése után közölni
fogjuk. A jelentkezéseket június 15ig Debrecen, I. postafiók 124 címre,
június 15. után Hajdúszoboszlóra
kérjük.

Balatonalmádiábau lévő üdülő­
házunkat lefoglalta a kiürítő kor­
mánybiztosság. Már majdnem minden
helyiség el van .foglalva. Ezért ez
évben balatonalmádi üdülőházunkat
egyesületünk tagjai s mások sem
vehetik igénybe.

Állami tenyésznyúlakció. Házinyúl-tenyésztésünk fejlesztése céljá­
ból a földművelésügyi miniszter az
idén is rendez kedvezményes té­
ny észnyúlkiosztó akciót és annak

lebonyolítását a Baromfi és egyéb
Kisálattenyésztők Országos Egyesü­
letére (Budapest, VIlí, Rottenbiller
ut 31) bjzta. Az akció során nagyobbszámú hústermelő (belga óriás, kos­
orrú, csincsilla stb.) éj angoranyulat
osztanak ki. A kiosztásban elsősor­
ban azok az előre megszervezett
községek részesülnek^ majd, ame­
lyekben legalább 40—50 olyan egyén
jelentkezik, aki a nyi|ltenyésztéssel
komolyan kíván foglalkozni. Minden
igénylő azonbsn csató egy-egy tör­
zset kaphat. A nnul|k kiosztására
augusztus 15 és december 31 között
kerül sor.
Szolnoki diákok d bombakáro­
sultakért. Nemes példaadó cseleke­
dettel bizonyította be £ szolnoki diá­
kok egy kicsi csoportja áldozatos
. magyar testvéri szerzetét. A S/olnokot ért súlyos tjrrorbombázás
után a közeli tanyádra menekült
egyik kisebb diák dsoport Szalhmáry János tanuló vezetésével öszszeállt é*s az eresztbhalmi tanyai
iskolában egy kedves hangulatos
lelkeshangú előadást! rendeztek a
szolnoki bombakárojultak javára.
Az első előadás 44 Ö-t eredménye­
zett a károsultak részére. A nagy
érdeklődésre való tekintettel az elő­
adást megismételték es 130 pengőt
juttattak el a bombakáj-osultakjavára.
A jászberényi lekenték meglá­
togatták a boldogházi leventéket.
Délután a két csapati magyar nép­
művelési bemutatót rendezett. Népi
énekeket adtak elő, majd eltáncollák
a kónyi verbunkost;, Élőadták a Má
tyás király és a szánt^vető című né­
pijátékot, majd Varga Imre Hogyan
látták Íróink a parasztságot címmel
tartott igen érdekes ^öadást.

84

Vitéz Solymossy Ulászló vezér­
őrnagy a leventék országos Pa­
rancsnoka Jászapátin. Vitéz Soly­
mossy Ulászló vezérőrnagy, a leven­
ték országos parancsnoka az elmúlt
napokban kíséretével megszemlélte
a jászsági alsójárás levente intézmé­
nyeit és az ott folyó levente életet,
Nagyszabású szemleutja során Jász­
apáti ebéden vett* részt, melyen Kis
Antal főjegyző köszöntötte az or­
szágos parancsnokét. Vitéz Solymossy
Ulaszlp válaszában ismertette a le­
venteintézmény átfogó erejét, célki­
tűzéseit és hazafies munkáját, majd
a következő kitüntető szavakat mon­
dotta: „Öröm számomra a mai.nap,
mert a látottak és tapasztaltak meg­
győztek arról, hogy itt komoly levente
munka folyik és ezt illetékes magas
helyen jelenteni fogom. Egyben a já­
rást úgy létesítmények, mint egyesületi
élet és kiképzés tekintetében országos
viszonylatban mintának állítom.
Kötelezővé teszik a leventele­
ány intézményt^ 10 évre szállít­
ják le a levente korhatárt. Vitéz
Béldy Alajos vezérezredes beszédet
mondott a nagykátai leventenapon,
ahol felavatták az ország első leven­
teleány otthonát. Nagyhatású hatal­
mas beszédében bejelentette az
IHNOV., hogy a közeljövőben beve­
zetik a kötelező leánylevente intéz­
ményt, a fiú leventeintézményben
pedig az eddigi 12 éves korhatárt
10 éves korhatárra szállítják le.
(LHK)

A szolnoki leventék hősi mun­
kája. A junius 2-án Szolnokot ért
súlyos bombatámadás alkalmával a
derék szolnoki leventék elsőknek
vették ki részüket a mentési mun­

kákból. Még el sem hangzptt a ria­
dó végét jelző szirénázás, máris
megjelentek a bombázott kerületek­
ben és az időzített bombák későbbi
robbanásai által állandó életveszély­
nek kitéve, oltották a tüzet, men­
tették a romokból a betemetetteket.
A mentési munkálatoknál 1 levente
hősi halált halt. Három pedig súlyos
sebesüléstTszenvedett.

Nyugtázások. — Évi tagsági díj
8 P. — Csekkszámla: Jász-Nagykun
Szolnok vármegzei Ált, Tanítóegyesü
let. Szolnok 57.480.

Tagdíj címen: Dr. Rimóczy Józsefné 1 P. 50 f. Budapest, Barcsay
Mária, Vida Gyula, Vida Gyuláné,
Kiss Sándor, Kiss Sándorné, Szalai
Istvánné, Szeverényi Lászlóné, Béres
Zsigmond,----- ? Elek, Kálmán Ka­
talin, Halassy Sándor, Színi Béláné,
Flórencz Béláné, Szvoboda István,
Tiszaíöldvár, Mihályfalvi József,
Czeglédi Mária, Bedö Irén, Boross
Ilona, Simon Sándor, Lőrinczy Béla,
Nagy Kálmán, Doktor István, Debreczeni Sándor, Keszthelyi József,
Borbély Ilona, Szakács László, Bor­
bély Mihály, Borbély Mihályné.
Csapiár Béla, Bordás Elemér Turkeve, Ring Károly, Ring Károíyné,
Rusz János, Keszthelyi Ferenc, Koncsik Jánosné, Kis Károíyné, Kovács
Lajosné. László József, Antalóczy
József,’ Blénessy Jánosné, Szegedi
Jánosné, Benyovszky Ida, Fekete
Kálmán Jászberény 4 — 4 P.
Sarkadi nyomda, Szolnok. Telefon: 583.

Csontos Sándor: A

Dr. Elek István: Jé

xSoó$ Jéz^
Levente élet

Közérdekű ke
Hírek.
SARKAD! ISTVÁN
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXVII. ÉVF. «. SZ.

XXXVII. évfolyam.________ 1944. augusztus hó.________ *

~~~

J^SZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

8. s?^

"

NÉPMŰVELÉS

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyeloseg hivatalos közlönye.
Laptulajdonos
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
VM ÁLTjANWpEGYESÜLET

Évi
pengő.
vi előfizetés 6 pengő.

Felelős szerkesztő :

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ
Megjelenik havonként.

Élőfiaetéeii díjak és reklamkeíMr
Csiky Ero^ egyes, pénatároshoz.
5 a lap szellemi réseére venatkoaó
közlemények a szerkesztőség ci’ mére Szolnok, Constantin-Z. *6.
küldendők.
Kéziratokat
Kéziratéit nem adunk vissaa.

minden idők emberének egyik legszentebb kötelessége vtjlt. ^ülpn^^
fontos és szinte beláthatatlan következményű és hordei^ejű ez a mai
időkben az élet minden vonalán. Amint hogy bűn a felelőtlen élet­
szemlélet és cselekedet; úgy erény — kimagaslóan nem^s erény
a
felelősség gondolkozásunkban, beszédünkben, cseleke deti|nkben.
A felelősségvállalás sokszínű mozaikjából emeljük ki a szülők fe­
lelősségét — a gyermekeikkel szemben.
A szülők felelősségválalása vagy felelőtlen életmódba gyermekeik
egész életére döntő befolyást gyakorol; eldönti azok jö^en^ő boldog­
ságát vagy boldogtalanságát; sokszor korai hálaluk vagy esetleg egész
életükre kiterjedő kínos és csúf betegségük okozoja leh^.
A szülők felelősségválalása már a házasságelőtti időszakban kez­
dődik, amikor mértékletes vagy kicsapongó életmódjukkal ipar leendő
gyermekeik jövőjét építik vagy teszik tönkre.
a
A morális elveknek vérükké változtatásával utódaik^ erkölcsi életét
alakíthatják ki.
;
A felelősség kérdését szolgálja a kormányzat azon bölcs intézke- *
dése is, amit a házasság előtti köteles orvosi vizsgálat elrendelésével tejtt.
Ugyancsak a házasság-kötés előtti időkre esik a leendő szülőknek
felelőssége a törvépytelen szerelem gyümölcse, a házasságon kívül szü­
letett gyermekek szomorú jövőjének létrehozásánál.
Egyetlen, felelőtlen, könnyelmű perccel örök kitaszítottságba ítélhet a felelőtlen ember, szerencsétlen utódokat.
|
Nem is beszélve a vérbaj és más öröklődő betegség atkos követ­
kezményeiről. /
□t
, , _< . ,, _
Aztán hZ megtörténik a házasság szentségének felvétele, akkor
fokozott mértékben folytatódik a szülői felelősség - Jokszor terhes­
nek látszó, de a nevelés — a gyermek életéilek j<*6 kialakulása

86

szempontjából elengedhetetlenül szükséges tudatos fenntartás^.
Kezdődik ez a terhesség alatti viselkedéssel, mely mindkét nem­
beli szülő részéről mdgnyilvánuí. — Mennyi mindent kell itt a gondos,
a jövőbe látó szülőknek szem élőt tartaniok, még ha mindjárt nehe­
zükre esik is egyik másik dolognak á betartása.
(Itt nem szólok most a gyilkos anyákról es az átkos „egyke -ről.)
Aztán megszületik a mosolygószemű apróság. Mennyi báj, mennyi
öröm, de mennyi baj, nehézség is költözik vele a családba.
De a felelősséget vállaló szülőnek - és ezt nem győzőm hang'
súlyozni, minden szülőnek vállalnia kell, — minden más előtt első­
sorban gyermekének jövőjét kell szem előtt tartani és e szerint rendezni
be saját életét, ha mindjárt kényelmének rovására is megy, a dolog.
És ahogy nő a gyermek — gyermekek —\folyton női a szülők
felelőssége is. Mert a gyermek olyan lesz mint a szülője. ( . .. alma
nem esik messze a fájától...) A családi élet egészségi, de főleg jellem­
beli tulajdonságait okvetlen rányomja a gyermek életére. Vigyázzanak
tehát a szülők hogyan viselkednek a gyermek előtt. Mit. mondanak,
mit cselekednek. Mert a gyermek még azt is megérzi, amit gondolnak
a szülei.
A nevelés 6 éves korig a szülők hezében van. És mennyi szomorú
tapasztalatot szerezhet ez irányban a népiskola I. osztályt tanitó tanítója
(legtöbbször még a felsőbb osztályos is.) Mint csak egyes dolgot emlí­
tem meg : az I. osztályba feljövő gyermek nem tud keresztet vetni,
imádkozni, köszönni, stb.
Vfajd később : amely szülő nem járul a gyónás és szent áldozás
szentségéhez, várhatni annak a gyermekétől, hogy erkölcsös jó ember
buzgóhitű keresztény lesz?. Ugye nem.
És folytathatnánk még sokáig azoknak a dolgoknak felsorolását,
amiket a szülőknek gondos mérlegelés alapján állandóan szem előtt
kell tartani és úgy élni, ahogy azt gyermekeinek boldog jövője meg­
kívánja.
' Az a szülő aki nem vállalja a felelőséget gyermekinek jövőjéért,
vagy azzal nem törődik vét a gyermeke ellen, de vét Isten parancsa
ellen és nem utolsó sorban önmaga ellen is.
Mert vannak esetek amikor az apák bűneiért a fiák bűnhődnek,
de az a bűnhődés visszaszáll a szülők fejére is és néha egész generá­
ciókra kihat.
A tanitó nagyon sokat tehet az iskolában, a népművelési sokoldalú
tevékenysége közben a szülői felelősségválalás .tudatossá tétele, fejlesz­
tése érdekédén.
Csontos Sándor. '

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városainak [története.
— Népmozgalmi és egészségügyi viszonyai. — i
Irta: Dr. Elek István.

>

.

:

,
(II. folytatás

Külön, külön véve az egyes városokat kétségtelen, hogy Szolnok föld­
rajzi helyzete folytán nyerte el azt a helyet, amelyet ma a vármegye városai
között elfoglal. Viziut és a Magyarországon áthaladó kelet’nyugati irányú
nemzetközi kereskedelmi ut mentén fekszik. Jelentősége a Tisza szabályozás­
sal, a vasút építéssel és újabban a közúti forgalom növekedési folytán és a
belvízi hajózás fellendülése folytán egyre növekedett. Gazdasági vonzása ki­
terjed az egész régi Szolnok^ várispánság területére, tehát a inai vármegyei
határokon jóval túl.
j
Természetesen közigazgatási központ, kulturális központ közegészség­
ügyi központ. Ennek megfelelően itt vannak a vármegyében ^az összes má­
sodfokú hivatalok. — Főispánig alíspáni hivatal, törvényszék-járásbíróság is
_ Pénzügyigazgatóság,' államépitészeti hivatal, gazdasági felügyelőség ipar­
felügyelőség, rendőrkapitányság stb. Itt van az OTI. központ. Van közkór­
háza, bábaképzőintézete, gyermekkórháza. Az elemi és a polgári iskolákon
kívül, van fiú és leánygimnáziuma, felső kereskedelmi iskolába, ipari szak­
iskolája. Az eddigiekből természetszerűen következik, hogy it| vannak a leg­
nagyobb ipartelepek, hogy a lakosság összetételén, foglalkozási megoszlásán
mindez észrevehető, miként a város forgalmán, életén is. Elkért épült itt a
vasút, azért épülnek ki a környező vidékkel a forgalmat fenntartó és fokozó
közutak, ezért épült itt a Tisza pártján a nagy gabonatárház* melynek for­
galma túlhaladta a legvérmesebb reményeket is.
j
A Jászság központja Jászberény. A Hármas kis tükör szerint Jász­
berény a Jász-Kun főkapitány lakhelye, nagyobb gimnáziumaid, nemzeti is­
kolákkal, termékeny földje van, sok szarvasmarhát, lovat tenyészt
Mi ezekhez a régi megállapításokhoz, amelyek ma is feúnállanak, hoz­
zá tehetjük, hogy „jó bora" is van, és szép kórháza van, hogy iskolái is
fejlődtek, hogy tanítóképző intézete van, hogy általában fejlődött, azonban
fejlődése az utóbbi időben nem halad oly íveléssel, mint megindult. Legújab­
ban azonban a gépjárműközlekedés már megindult és még járható megna­
gyobbodással, várható, hogy az a kulturális és gazdasági vonzás, mely mar
is túl terjed a vármegye területen túl nyugatra és északra még nőm fog es
még szorosabban fogja magához kapcsolni e vidéket és kereskedelme ugyanily irányban emelkedni fog. Bortermelése a legelső helyen all a var­
megyében és földjének birtokmegoszlása is elég kedvezőnek ifmndhato.
Karcag-Nagy Kun-Karcag — a Nagykunság legnagyobb? városa, Jász­
berénynél kedvezőbb helyzetben van az által, hogy a nagy nemzetközi nyuöat-keleti irányú müut mentén fekszik, ami bizonyos tekmtetbfen ellensúlyoz­
za a távolság folytán előálló mezőgazdasági terményértékesité^ nehézségeket.
Ha Jászberényre, mint jellemzőt a nagy szőlőkulturát említettük. úgy Kar­
cagról elmondhatjuk, hogy az állattenyésztése elsőrangú, u.l iz állattenyész­
tésre a legeltetésre alkalmas területekben a vármegyeben Karcag vezet. Ke­
reskedelme a helyiszükségletek kielégítésén kívül gabona és állatkereskédelemből áll Vonzási köre kisebb, mint Jászberényé, részben k^eti es nyugati
irányú, részben észak felé ís terjed a Karcag Tiszafüred felj eső vonalon.
Bizonyos tekintetben Karcag kiesik a vármegye vonzási kóréból. Különösen
a Debrecennel alkalmas közlekedés folytán a Debrecen Kisújszállási autóbusz
iárat révén Debrecen vonzásába került. Magára a városra a közvetlen kor­
nyékére, elsősorban Kunmadarasra gyakorolt hatása--fejt ki élénkítő hatast.

88

HelvzetériéF fogva e vidéknek gazdásági, kulturális és egészségügyi központja
a hagyományoknak és a mai szükségleteknek egyformán megfelelően az első
fokú igazságügyi stb.' hivatalokkal.
Kisújszállásra mindazokat lehet jellemzésül felemlítem, mint Karcagra.
Szintén a transverzális* ut mentén fekszik. Földje termékeny, számban es
aráiivszámban is kevesebb a szikes földje mint Karcagnak, mellyel szemben
az az előnye is megvan, hogy közelebb fekszik az agrártermek ertekesitesi
piachoz, áruját, termékeit jobban értékesítheti.
_
,
„ ,
Mezőtúrról két dolgot kell mindenek előtt mondanunk. Egy, hogy Szol­
nokkal együtt Heves- Külső Szolnok vármegyéhez tartozott, nem pedig a
Nagvkunsághoz, a másik, hogy igen régi kuituráju, nagy múltú gimnáziuma
van. , Nagy és nevezetes magyar mezőváros, a Berettyó vize pártján
16.000 református lakossal, ref. templom és iskolával, országos vásárjai szar­
vasmarhára nézve nevezetesek, termékeny határja"
mondja a Hármas
kis tükör. Tegyük mi hozzá, hogy termékeny „határja" a legnagyobb a var­
megyében és ennek megfelelően lakosságának több, mint harmadrésze a kül­
területen, a tanyavilágban - a határban - lakik. Kulturális és gazdasági
központja a vele szomszédos Turkeve városnak, a megye legkisebb varosá­
nak Turkeve város népmozgalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi viszo­
nyai mind bizonyítékai annak, hogy mit jelent egy közületre egy városra,
hogy mily módon kapcsolódik a kereskedelmi forgalomba. Nem lehet lurkevét hibáztatni azért, hogy a fejlődése nem tart lépést a többi varoséval, ez
nem a lakosságán múlik, hanem a helyzetén, amely a fejlődésre nem volt előnyős.
Turkeve egyetlen hátránya, — két szóval mondva — hogy kiesik a
forgalomból. Mindezeket röviden összefoglalva azt mondhatjuk : Jász-Nagy­
kun-Szolnok vármegye városaira is érvényesek azok a törvények, azok a sza­
bályok, amelyek a városok keletkezését, fennmaradását, fejlődését előidézik
és szabályozzák. Sok függ az embertől, a szorgalomtól, a kitartástól és a
föld szeretetétöl, de elsősorban a földrajzi helyzet, a föld maga és csak ez
után az emberi alkotások azok, amelyek megadják a fejlődés lehetőségét.
Széchenyi István 100 év előtt elvezette a felesleges vizet, azója építettek és
építenek utakat, hogy a föld termékeit értékesíthessék, most következik a
harmadik része a munkának, amely valóban napjainkban indult meg, a szükséges viz odavezetése a szomjas földre és ez által uj és több terme­
lés lehetősége által egy uj fejlődési szakasz megindulása és az 1876. évben történt
közigazgatás rendezése. Éppen ezért e városok, e föld történetére, mely a
magyarföld és a magyarság történetének jelentős alkotó részét képezi, ép­
pen oly jelentős eseménye volt a török hódoltság megszüntetése, a Jászkun
kerületek eladása 1702. évben a német lovagrendnek, mint a megváltás 1745.
évben. Természetesen a háborúkat a forgalomnak jobban kitett városok job­
ban sínylették, ezért zajlottak a magvar szabadságharc csatái Szolnokon,
mint ahogyán Szolnokot pusztította a három hónapos oláh ostrom á világ­
háborúban. Ez az ut, amely árháborúkban a hadakutja és pusztítást jelent,
ugyanaz a békében a fejlődést a forgalmat jelenti. Ez magyarázza meg a
fejlődés menetét. Ezt pedig jelzi — mint mondottuk — a folyók szabályo­
zása, a belvizek levezetése Széchenyi István működése nyomán, majd az
utak, a vasút kiépítése (az első 1847. évben), a folyami hajózó^ megindulása,
ennek következtében a folyók partjara a -városoktól, a községekből lejáró
utak építése és végezetül igen jelentős munkalat kezdetét jelenti az 1938.
év ís. Ez a munka az öntöző csatornák létesitésése, mely a felesleges
vizek elvezetése által nyerKnagy művelésre alkalmas területekre odavezeti
a szükséges vizet és ez által módot nyújt a termelés fokozására, a belterjesebb művelésre, s kétségtelenül egy uj fejlődési lendület megindulására.
(folytatjuk.)

A népkönyvtárakról

í

Soós József vm. népm. titkár előaaása

|

Nincs a mai nehéz életnek olyan megnyilvánulása, ah$l eszünkbe ne
jutna naponta többször is: háború van. A világtörténelení legmegrázóbb,
legnagyobb és legborzalmasabb háborúja dúl, — s nemcsak fegyverekkel,
hanem szóval, propagandával, diplomáciái fogásokkal, a ÍZellemi és lelki
। életnek minden megengedett és meg nem engedett eszközével. A hadviselő
felek jól tudják, hogy a végső győzelem nemcsak a csata|ereken dűl el,
hanem idebent a szellemi fronton' is, ezért követnek el i|indent a belső
arcvonalon is az itthonmaradottak meggyőzésére vagy demo^alízálására.
Ebben a belső küzdelemben legnagyobb szerepe a szájnak, betűnek és
könyvnek van, nagyon fontos tehát, hogy a sok országos báj és gőnd köze­
pette a betű, a könyv szerepét, annak lélekformáló erejétgés a népre, az
ország lakosságára tett hatását vizsgáigassuk és az eredményt komolyan
mérlegeljük is.
jj
Ezért ismertetjük itt is annak az értekezésnek főbb gondolatait, amely
Szentesen, a népművelési továbbképző tanfolyamon hangzott el 1944. május
24-én a népkönyvtárakról, mint a magyar szellemi élet legfontosabb művelési
eszközéről, mint az ország lakossága közvéleményének kialakításában fontos
szerepet vivő letéteményesséről. Az előadást Soós József ym. népművelési
titkár taytott^, mint e kérdés alapos ismerője s mindazoknak, akik a nép
vezetésévetioglaíkoznák, meg kell ázivíéíniök az útmutatásokat és a tapasz­
talatok alapján leszűrt gondolatokat. Az előadás néhány részletét itt közöljük.

•

*

‘

i

Mondd meg mit olvasol, megmondom ki vagy ? Ezt a Imondást lehetne
alkalmazni, ha valakivel könyvekről beszélgetünk. A falu nfpének olváSáSr
készsége az az ütőér, mely szívét, értelmét, lelkét betölti | ném mindegy
tehát, hogy milyen olvasmányt adunk a nép kezébe. Jól tupja ezt a Kor­
mány is, ihert évenként milliókat áldoz arra, hogy szép és |ó könyvek ke­
rüljenek a nép kezébe.
A népkönyvtárak jelentőségét a magyár népművelés úftörői már mint­
egy száz évvel ezelőtt felismerték. Táncsics Mihály cs a méllatlarul elfelé^
tett Boros Mihály,szorgalmazták hazánkbarTlegelöször a népkönyvtárak fel­
állítását. Állami szervé a népkönyvtár-ügy 1897-ben létesült? Működését az
első világháború szűntette meg. Áz első világháború és az azt követő össze­
omlás a szépen megindult fejlődést teljesen tönkretelte, rmertaz 1919. év
utáni időben, — mint jól tudjuk, — hazánkra igen szomoiú, nehéz idők
következtek. Az ország feldarabolása, elszegényedése után I szitíte minden
megállt és visszafejlődött a legszűkebb korlátok közé. Ez iolt az az idő,
amikor a* népkönyvtárak fejlesztésére tovább gondolni sem lehetett, mert a
községek sem voltak olyan helyzetben, hogy könyvek vásárlására költhettek
volna. A nagy dermedtség csak lassan engedett, de a Kúhüszkormányzat
épp a legválságosabb időkben szűrte le a tapasztalatot, ho|y a nép — és
nemzetnevelés soha olyán fontos nem volt, mint akkor. Aí háborúban ki­
merült, a trianoni szétdarabolásban elszegényedett és 1919-fcfen félrevezetett
tömegnek ekkor volt a legnagyobb szüksége lelki és szeilettiÉfelemelkedéste,
művelődésre, helyes felvilágosodásra. A Kultüszkormány igén pófitöáán ér­
zékelte ennek á kérdésnek a jövő felemelkedése szempontjából való sors­
döntő jelentőségét s a felnőttek oktatásának átszervezése ütáh a töméghéVé' lés másik főtényezőjének, a népkönyvtárak rendezésének ügyét karolta fél

90
.
és csaknem ereién felül felleshette. Ekkor létesített a könyvtár nélkül télen
haszontalanul eltöltött idő komoly felhasznalasara a tanya, es falus,i nép
művelésére, okulására új könyvtárakat. Ezek voltak a VKM. „uj-tipusu
népkönyvtár? DÉ Bisztray Gyula min., osztály tanácsos szerint: A népkönyvtár a' közösség minden tagja, - de elsősorban a kulturális
javakhoz nehezebben hozzájutó néprétegek számara létesített nyilvános könyv­
tár amelynek feladata .hasznos ismereteket terjesztem es nemesen szóra­
koztató szépirodalmi olvasmányokat nyújtani. A népkönyvtár tehat nem
egyetlen ismeretág irányában-fejlesztendő szakkönyvtár sem pedig sok draga
és ritka könyv megőrzését szolgáló nemzeti könyvtár, hanem olcso kiállítású,
de annál értékesebb tartalmú és szépirodalmi könyvek válogatott gyűjte­
ménye — röviden : a közművelődési könyvtarak legelemibb formája .
Á VKM. alapításában létesített újtipusú könyvtárak a kővetkezők :
I. Tanyai típusú könyvtár,
II. Kis
III. Közép
IV. Nagy
„
.
V. Törzs-könyvtárak,
VI. Vándor
\
VII. Kézi-könyvtárak (ügyvezető elnököknél.)
Bizottságunk területén a vallás- és közoktatásügyi Miniszter Úr 127
népkönyvtárat alapított. Vármegyénkben a tisztán VK. Miniszter Lr áltál
létesített könyvtárak száma 87. melyből nagy-típusú 13, kozep-tipusu
,
kistipusú 21 és tanyai típusú 43 könyvtár. Vármegyénk könyvtaraiban levő
könyvek száma 36.375 drb. Olvasók száma 15.739, a tanévben kivett köny­
vek száma 41.173 drb. Bizottságunk területén 248 egyéb könyvtár van.
Könyveinek száma 190.725 drb, .olvasók száma 44.042, az olvasott müvek
száma 96.039 könyv.
,
,
*
Könyvtárat létesíthetnek a különböző egyházi es társadalmi szerveze­
tek is. Ezeknek ily irányú tevékenységét a VKMinisztérium is támogatja.
Á VKM. újtipusú könyvtárainak adataiból láttuk-milyen nagy lendü­
lettel és mennvi áldozattal gondoskodott már a 20-as években a Kultuszmiuisztérium a nép szellemi szükségletéről ! Ez abban a nehéz időben hal­
latlan nagv erőfeszítés volt, de a nép legújabban tapasztalható konyvszomjából és kultúra iránti érdeklődéséből kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy
ezeknek a könyvtáraknak csendes, de mély hatása idézte elő az alföldi nép
zárkózott lelkének fejlesztését, művelését. A tanyai és falusi lakosság ne­
hezen fogadja el a tanítást, de'ha egy könyv érdekli, kitárul előtte a lelke,
befogadja a tanítást és az olvasott ismeretek, igék elvégzik csendben a lé­
lekformáló, átalakító munkát. Ezért kell kétszeresen vigyázni arra, hogy a
nép mit olvas, ezért fontos, hogy elsősorban a falu, a tanya lakossága kap­
jon értékes szakkönyveket, kifogástalan nemzeti irodalmát.
A Kultuszminisztérium a könyvtárak gyarapítását az íróktól megvásá­
rolt könyvek szétküldésével végezte. A szétküldött könyv-anyag vegyes volt
érték szempontjából. Sokan voltak, akik kifogásolták, a nemes-ponyva és
egyéb olcsó kiadványok szétküldését, de a központ az elburjánzott 10 fillé­
res rémregényeket habzsoló falusi ifjúság érdeklődésére akarta a lélekrom­
boló szerelmi — és kémtörténeteket ezekkel a „nemes'4 ponyvafüzetekkel
kiszorítani. A nemesponyva nagyszámú vidéki rendelése igazolta is, hogy a
gondolat bevált. Ezek a gyorsan tönkremehő füzetkék jól szolgálták rendel­
tetésüket, mert csak az olyan könyv felel meg a célnak, amelyik a nép ke-

I
94
s
zében el is használódik, nem pedig aranyozott sarkokkal, vadonatujan sora­
kozik a könyvszekrények polcain. Ne féltsük tehát a népkönyvtárt a hasz­
nálattól ! Fáj arra gondolnunk, hogy sok félve őrzött népkönyvtár mellett
olvasmány nélkül, vagy hitvány ponyván, selejtes újságon gnött (fel a falu
apraja-nagyja. A könyv kímélésére éppen az olcsó kiadványokkal szoktat- '
hatjuk olvasóinkat. Tanítsuk meg őket arra, hogy ne a pap^ír minőségéből
értékelje ki a könyvet, hanem az „író" neve után. Erre pedig h téli könyvtár­
ismertető előadásokon kerülhet sor.
»
A tapasztalat szerint eleinte csak a történelmi, földrajzi*verses és leg­
feljebb egészségügyi szakkönyvek iránt nyilvánult kevés érdeklődés.
Az alföldi ember kinevette azt, aki „könyvből44 gazdálkodik s a hozzá
nem értő urak kedvteléseinek vette a mezőgazdasági tárgyú. könyvek firká­
lását s ö gazdálkodott az apjától és őseitől jól-rosszul tanult rjaradi rendszer
szerint. De legújabbon belátta, hogy a gazdasági átállítás a pornak megfe­
lelően létkérdés és mind nagyobb érdeklődéssel olvassák azS ezüstkalászos
tanfolyamükon és népfőiskolákon kiképzett gazdáink a mezőgazdasági- és
más vonatkozású szakkönyveket. Nyugodtan elmondhatjuk, I hogy a falusi
nép önművelése a második világháborúban új korszakhoz érkezett, mert az
ösnyugalmából és elzárt otthonából kimozdított szűkkörű alföldi népT rájött,
hogy ő sem állhat helyt a változó időkben, hanem halad á korral, ennek
pedig igen fontos eszköze a könyv, eredménye a tanulás, tudatos önképzés.
Ha megérjük a nyugalmasabb időket, meglátjuk, hogy á népet nem kell
többé csalogatni a népművelési tanfolyamokra, könyvolvasásra, hanem ők
maguk fogják azt kívánni. 5
Vizsgáljuk meg, kik az írói a nép kezébe adott VKM.|- népkönyvtá­
rakban levő müveknek? Mindenekelőtt megállapíthatjuk, ho^y az írók 98
százaléka magyar. A szakirodalom szerzői az egyes tudományágak legtekin­
télyesebb képviselői. A szépirodalom terjesztőit a magyar írógárda legked­
veltebbjei közül választották ki az ujtipusú könyvtárak megalapítói. Külföldi
írók müvei csekély számban leginkább a nagykönyvtáraklin találhatók;
csak a remekirodalom képviselőinek munkáit válogatták ki. ?
X
(Folytatjuk.)
' i

LEVENTE ELET)
A leventenevelés megteremti az új ezredév alapját
’ ’

»

*

l

‘

' K■

A leventenevelői tisztikarról, az ifjúvezetőképzésről é^ a levente­
leányokról beszélt vitéz Béldy Alajos vezérezredes e leventeparancsookok balatonlellet tanfolyamán j
Leventeparancsnokok számára Központi Iránytadó Tanfolyam volt
Balatonlellén. A tanfolyam megnyitásán megjelent vitéz Béldy Alajos
vezérezredes, az ifjúság honvédelmi nevelésének országos y ehetője, aki az
egybegyült parancsnokok előtt beszédet mondott. Többek között a követke­
zőket mondotta:
I
Elsősorban a barancsnokokhöz szólok. Parancsnokolni ■ annyit jelentt
mint teljesen uralkodni afelett, ami felett parancsnokolni akapmk. Ismerni
kell alárendeltjeinek lelkületét. Első feltétel a helyes fellépés^. Meg, kellet.

£3

92

alkotnunk a leventenevelöi tisztikart. Ennek megalkotása adja meg azt a
biztonságot, amelyre befelé, a leventeintézmény felé epitem lehet, s amely
kifelé képviselni tudja a leventeérdekeket.
A végső cél pedig, amelyre ezt a leventenevelöi tisztikart fel akarjuk
használni az, hogy — mint a miniszterelnök ur is kijelentette - katonás
szellemű, spártai ifjúságot neveljünk.
A nagy célkitűzés szemmel tartása mellett figyelembe kell vennünk az
ország belső helyzetét, társadalmi tagozódását, igy például elsősorban azt,
a mezőgazdaság érdekeit a leventeneveléssel összegyeztessük. Nem szabad
előfordulni annak, hogy a kettő között súrlódás légyen. Ezt helyi viszonyok
ismeretében mindig ki lehet küszöbölni.
A leventeparancsnoki tisztikar megszervezése, összefogásé mellett a
következő fontos célkitűzés az ifjuvezetők kiképzése. Ennek érdeke a sok
közül az, hogy az ifjuvezetöt megtanítjuk a felelősség-érzetre, A jövőben csak
az a nemzet állhatja meg helyét a nemzetek versenyében; amelynek minden
egyes tagja a maga helyén felelőssége tudatában cselekszik. Mintegy száz­
hatvanezer ifjuvezetőre van szükségünk. A katonai szolgálat korhatárát egy
éVvel leszállították, ezért az i juvezetői kiképzés korhatárát is 16 évről 15-re
csökkentettük. Az ifjuvevetőkböl választjuk ki a jövőben a tartalékos tiszteket
és tiszteseket, Az ifjuvezetői kar legyen a népi közösségi gondolat igazi
hordozója. Úgy érzem, hogy az ifjuvezetői intézménynek formáló ereje lesz
az egész nemzetre.
(Külön meg akarok emlékezni a leánylevente intézményről. A leventeleányAntézménynék kell nevelnié azokat a magyar leányokat, jövendő áhyákat,
akik már a zsenge ifjúságban, szinte a bölcsőben beoltjuk az igazi nemzeti
érzést. Sokkal egyszerűbb lesz majd a leventeintézménynek tovább nevelnie
azokat az ifjakat, akik a helyes nemzeti, hazafias szellemet már a családi
tűzhely mellől hozzák magukkal. Ezért arra kérem a levente parancsnokokat,
hogy támogassák a leventeleány intézményt.
A leventeszervezet az ország leghatalmasabb intézménye. A vezetők
legyenek büszkék arra, hogy a leventeintéMiény révén olyan eszközt kapnak
kezükbe, amellyel a nemzet nevelésének részesévé lesznek és megteremt­
hetik az alapiát az újabb ezer évnek.

A lányok útja,
a magyar leányifjuság képeslapja uj száma dr. Kokás Eszter, a leventeleányok országos vezetőjének főszerkesztésében megjelent. A július 1-i szám
beszámol az országos vezetőnő vidéki útjairól, képeket közölt a vezetői tan­
folyamokról. Képriportot ad a leventenapokról, foglalkozik a leventeleány
mozgalom kötelezővé tételével.
*
Értékes cikkek tanitanak a termés védelmére, a falusi lakosság véde­
kezésére ellenséges repülök ellen. Útleírások, rajzok, művészi fényképek,
folytasásos regény, levéntéléáhybk beküldött Írásai és képei és konyharovat
teszi változatossá a „Lányok Utja“ uj számát. A Levente Hírközpont kiadá­
sában megjelenő lapra a 10.270-es csekkszámlán lehet előfizetni. Előfizetési
díj negyed évre 2'40, fél évre 4'50, 1 évre 8 pengő.

Leventéket ^képeznek ki a vas- és gépipar számára.
Kétféle kiképzést és jelentős kedvezményeket ^kapnak
a jelentkezők.
A vas- és fémiparban a szakmai utánpótlás biztosítására a honvédelmi .,
miniszter — a kultusz- és iparügyi miniszterekkel > egyetértve — kiképez
egyelőre 1600 leventeífjut. A leventeifjuságot felszóllitották, bogy jelentkez­
zék a kiképzésre.
A jelentkezőket kiképezik választotb szakmájukra- és m4g más hasznos
tudnivalókra is: mint a gépkocsivezetés, .traktor- és. cséplőgép kezelés stb.
Ezenkívül jelentős kedvezményeket ás biztosítanak számukra.? Külön leventetanoncotthonokban helyelikUér őket, teljes elláiast és zsebpénzt kapnak s
állandó orvosi felügyelet alatt állnak. Első felszerelést, ruházatot magukkal
visznek hazulról,! de később bekapcsolják őket a kedvezményez r-uhakcióbal
Így a jelentkező levenléifjak a sokoldalú kiképzésen, kívül kfilönlegesan elő­
nyös helyzetbe kerülnek.
*■
j
A kiképzésre 14 éves, legalább 6 elemit végzett, testileg és szellemileg «
ép, magyar állampolgár ifjak jelentkezhetnek. Nem jelentkezhetnek a Buda­
pesten, a főváros környékén, nagyobb vidéki ipari gócpontodban, vagy azok .
49 kilométeres körzetén belül lakó ifjak: a hadiárvákat előnyben részesítik'<.
és ők ezekről a helyekről is jelentkezhetnek: A jelentkezés önkéiítes, de ’ . .
jelentkezés után visszalépni csak külön engedéllyel lehet. s
‘
Két-három évig tart a kiképzés Budapesten, Győrött, Dzdon és Diós- *
győrött. A kiképzendőket a hadiüzemek alkalmazzák; az óda belépőket á ;
honvédelmi munkakötelezettség alapján igénybe veszik és ^szolgálati- vagy U
munkaviszonyukban megmaradásra kötelezik.
A vas- és gépipar körébe tartozó szakmákra kiképzendők á gyárakban
tanszerződéssel lépnek be és a kiképzés* befejeztével -segédkizsgát tesznek* .
*
.
I' (L.H.K.)

j

Vitamint kapnak a leventék, j
A levente intézmény nagy gondot fordít a leventék egészségvédelmére,
táplálkozására és vitamin ellátására.
•
|
Eddig is mintegy 125.000 levente részesült C. vitamin juttatásban.
Most kísérleteznek az A. és B. vitamin nagybani előállításával és nép­
szerűsítésével. E célból vitaminigyárat alapítanak.
Kísérletek folynak az irányban is, hogy ebédekben osszák ki a leven­
téknek a vitamint.

KÖZÉODEKÍJ KÖZLEMÉNYE*
ó Az

; illetmény lap*" alapján való Hietményfi|etés.

A m. kir. Központi illetményhívatal (a m. kir.- Pénzügyminiszter. Ur
1200 — 1944 P. M. sz. rendelete alapján) az állami tanítók részére is kikézbesitette már a névre szóló Illetménylap-okat.
I
Az illetménylapok rendszeresítése azért történt, hogy ha az állami
tisztviselők és alkalmazottak illetményei a rendes utón nerq lennének utal­
ványozhatok, akkor az illetményeket az illetménylap alapján fizetik ki. —
I

*

94
íFrröl az esetről a hírlapokban és rádióban közzétett hivatalos tudósításból
értesülhetünk.) Ilyen-esetben a tanitó kitölti az iHetmenylap harmadik hasab
iát ía megfelelő hónapra szólót) és átadja a lapot a hivatalfonokenek (igaz
Utónak) aki s második hasáb kitöltése-ntán a megfelelő havi szelvényt eváőia és Összeöezve kimutatásban (2 példány) bemutatja a m. kir. postahiva£kiállított szelvények ellenében felveszi az illetményeket, amiket
Uletménvlaookon való feljegyzés mellett kifizet a tanítóknak. (Az illetményjfce az „Illetménylap" első hasadéba, ha a
kifizetés „fizetési jegyzék" alapján történik.)
Abban az esetben ha a tanitó (alkalmazott) olyan helyen teljesít szol­
gálatot ahol csak egy maga van, az illetménylap kitöltött szelvényét a posta­
hivatal' vágja le és a második hasábban az illetmény kifizetését keletbelyegzövel és aláírással igazolja. Ilyen esetben azonban a tanítónak az illetmény lappal egyidejűleg a legutolsó fizetési jegyzékét es postautalvany értesítő
’ szelvényét is be kell mutatni és személyazonosságot is kell igazolni.
Az ..Illetmény lap"- okát mindenki gondosan őrizze meg, mert arról az
Illetmény hivatal másolatot nem állít ki.
Az ideiglenes tanítói szolgálat beszámítása

*

1700_ 1944 M. E. sz. kormányrendelet vonatkozó része,
lapunkban már közöltük - elrendeli, hogy az ideiglenes (helyettes segéd
stb ) tanítói szolgálat 3 évet meghaladó részét az illetmények emelkedesenek
szempontjából tekintetbe kell'venni, illetőleg be kell számítani. Ugyancsak
e rendelet szerint be kell számítani a tanítóknak a tanítói szólgalat e ott
állami rendszerű fizetési osztályba kinevezett tisztviselői, allasban eltöltött
szolgálatát, ha szolgálat közti idő megszakítás nem több 30 napnak
A rendelet végrehajtása során az érdekelt tanítók meg fogják kapni a
minisztérium által rendszeresített űrlapokat, ezeket az űrlapokat az erdekelt
tanítóknak kell majd kitölteniök. (Az eddig be nem számított ideiglenes,
végleges, tanítói, tisztviselői szolgálat időtartamát szintén sajat magukna k
kell megállapítaniok a megfelelő okmáhyok alapján.)
Az. adatok helyességét azutáű a kit. tanfelügyelő, majd a minisztérium
ellenőrzi és ezek után állapítja meg az érdekelt tanítók illetményszolgálatának
új kezdő időpontját. (Az 1700-1944 M. E. sz. rendelet szerint fizetés eméikedés szempontjából beszámítható szolgálati idejének kezdő időpontját.)
Erről és az új illetmények 1944. év január hó 1-től való folyósításának
elrendeléséről mindenki személyes értesítést kap a minisztériumból. A
Kereskedelmi Tanfolyam.

Tizhónapos kereskedelmi tanfolyamot nyit Budapesten a Baross Szövet­
ség 17 életévüket betöltött keresztény ifjak és leányok számára, akika pol­
gári iskolának, vagy a gimnáziumnak legalább 4 osztályát elvégezték, de
beiratkozhatnak középiskolában érettségizett vagy tanitóképzöintézetet végzett
fiuk és leányok is. Tantárgyak : kereskedelmi és jogi alapiámeretek, magyar
kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi és politikai számtan, gyors­
írás, gépírás. Az előadások f. évi szeptember hó 1-én d. u. háromnegyed 3
órakor kezdődnek és délután 3 tói 7-ig lesznek. Beiratkozási dij 40’— P.
Tandíj 300’— P, mely havi 30 — P-s részletekben fizethető. A beiratkozá­
soknál benyújtandó a születési anyakönyvi kivonat és az iskolai végzettséget
igazoló bizonyítvány.

Beiratkozni hétköznaponként d. e. 11-től 2-ig és d. u. 3-től 7-ig VIII.,
Vas utca 9. szám alatt lehet. Távolabb lakók beiratkozhatnak a születési
anyakönyvi kivonatnak, az iskolai végzettséget igazoló ,bizonyítványnak és
40 — P beiratkozási díjnak postán való beküldésével. ‘ M

—/

=

i

-

IHI I RiKJ

Kitüntetés. Csontos Sándor áll.
isk. tanitó leventetiszt, lapunk felelős
szerkesztőjének a leventeképzés és
nevelés érdekében kifejtett érdemei­
nek .elismeréséül a Leveték Országos
Parancsnoka a II. osztályú Levente
Díszjelvényt adományozta.
Halálozás. Soós László ref. lelki­
pásztor, egyházmegyei tanácsbiró
58 éves korában Szolnokon elhunyt.
A munka embere és jó Isten szol­
gája távozott el vele az élők sorá­
ból.
Áthelyezés. A‘tanker. kir. Fő­
igazgató Ur Székely Károly mgds.
igazgatót és nejét Boldog Margit mgds.
szak-tanitónöt Korríádiból a jászladányi mezőgazdasági nép-iskolába
helyezte át.
Kitüntetés. A Kormányzó Ur
Tyepliztky István tart, hadnagy tiszaföldvári tanítónak, a Szovjet elleni
hadműveletek alkalmával az ellen­
ség előtt tanúsított vitéz magatar­
tásáért a Magyar Érdemrend Lovag­
keresztjét a hadiszalagon a kardok­
kal adományozta.
A „Felvidéki Nevelő44 — szer­
keszti dr. Panka Tibor — igen ér­
tékes cikkeit P. Burka Kelemen,
Szende Aladár, Harsányi István,
Kassai Ernő Írták. A kitűnő tanügyi
lap Kassán jelenik meg.
A „Magyar Föld44 legújabb szá­
ma a szokottnál és gazdagabb tar­
talommal jelent meg, (Megrendelhető
Budapest VII. Erzsébet krt. 7. Csekk­
számla 3357.
..

Leventeláuyvezet^i tanfolyam.
Ungváron két hetes' leányleventevezetői tanfolyamot tártottak. A hat­
vanhárom hallgató kfzül legtöbben
tanárnők és ^tanitónőlf voltak.

Jászapátiban a ^lagyar Dalos
. Egyesületek Országos Szövetsége
az ország összes dalárdája részé­
re dalos versenyt rendezett. A ver­
senyben a Jászapáti * Iparos Dalkör
a III. dijat nyerte. *
Üzemszünet les^ a szolnoki
Tisza Szálló és gyógyfürdő gőz­
fürdőjében aug. l-tö| aug. 14 ig. A
kádfürdő ez alatt azl idő alatt is a
v közönség rendelkezésére áll.
*
•*
A szolnoki Levente Egyesület
céllövő szakosztálya f. évi julius
hó 29 és 30 nagyszerű , Országos
Nyílt Céllövő versenyt rendezett.
123 hős levente megkapta a'
levente Teljesitmépy Érmet. A
légitámadgsok alatt ' és után bátor
magatartásukkal egyéni teljesítmé­
nyükkel és hősiességükkel kitűnt
123 leventének és | egy debreceni
leventeleánynak nyújtotta át a Hon­
védelmi Miniszter ; nevében vitéz
Béldy Alajos vezérezredes gyönyö-.
rü levente ünnepély keretében a
szép kitüntetéseket J a levente telje­
sítmény Érmeket. Vitéz Béldy Ala­
jos vezérezredes lélekemelő beszéde
után a levente diszsfeázad és leven­
teleány küldöttség d^szmenetben vo­
nult el a kitüntetet^ leventék előtt.

96

Felülvizsg^íják az egyesületek
I működését. A belügyminiszter renI dét kíván teremteni a magyarországi
át.
#
I egyesületi életben. Ennek első léUj kenyérváltójegyek >kerü nek I páséként adatgyűjtést rendelt el az
forgálomba augusztus 1-töl. A ré- I egyesületek tevékenysérére vonat­
giek érvényüket vesztik.
kozóan.
A megújuló* 1magyar korszellem
neEgymillió selyemhernyót
veinek Tápiószentmárton leve■ntéi, j harcos lapja a^ Korács István szerLászló Ferenc levente főtiszt \ eze- I kesztésében Jászberényben megjelenő
jászsági folyórat az: „U^cir (Meg­
tésével.
rendelhető Jászberényben AppOnyi- ’
A Néptanítók Lapja. — Főszertér 24 ) Évi előfizetési dija egy évre
.kesztő Drózdy Gyula kormányt aná40
P. Megjelenik havonként.
5-iki
esős —- legújabb julius hó 1
I
A
borsót zsizsikteleniteni kell
•
Árigen értékes szamaban : Csekö
pád, Puskás Lajos, Durnyi Gy hgy, I az aratástól, illetőleg nyüvéstől száNemes János, Géczy Etelka/' Ger- I mitolt 15 napon belül az erre a célra
vain Mária Írtak cikkeket. Bőjége- I rendelkezésre álló zsizsiktelenitő
sen ismerteti a lap a tanitókc t értelepeken.
deklő rendeleteket. Lapszemléie kiVitéz Béldy Alajos vezérezredes
váló. Tanítói állásra való pály ázati
jelenlétében évatták fel a napokban
hirdetménye a szokottnál is több,
I Abonyban az uj levente Otthont.
Magyarország kitűnő tanügyi sze iklap- I
Az állami népiskolai tanítók
ját most is élvezettel és sok haszon­
I eskütétele. A VKM. űr elrendelte
nal olvastuk.
I hogy az állami helyettes tanítói miAz „Otthon14 irók Körét a bel­ I nöségben már egyszer hivatali esküt
ügyminiszter — alapszabályellenes I tett tanítótól állámi rendes tanítóvá
működése miatt — feloszlatta
kinevezése alkalmával ha szolgálatát
Továbbképző tanfolyamod ren- I időközzen nem szakította meg újabb
dezett a VKM. Ur Ungváron a Kér­ I hivatali esküt kivenni nem kell.
pátaljaí tanítók részére, amelyen 250
Befőzési cukrot lehet igényelni
tanító vett részt.
I
augusztus hó 5-ig az ElöljáróságoUj postabélyegek kerültek forI kon azoknak akiknek 300 négygalomba augusztus hó 1-én. Es peI szögölnél nagyobb hasznos gyümöldig 20. 24; 30, 50, .70 és 80 filléres
I esőse van és akiknek 1932. év után
címletekben.
I született gyermekei vannak.
Ötvenéves az OATE. Az Or­ I
A tarlóhántást augusztus hó fo­
szágos Református Tanító Egyesület
lyamán el kell végezni.
ez év augusztus 20-án ünnepeli fenn­
állásának 50. évfordulóját. Kartársi
szeretettel üdvözöljük ez alk alomból
a jubiláló egyesületet és további
hasznos működésére a jó Isten ál
Sarkadi-nyomda, Szolnok, Telefon: 5—83.
dását kérjük.
/íy? 7

Dr. Szabó Ferenc szolnoki’políték
garmestert Nagybányára helyeMék

|

HMlllWM

jasz-nagykun-szolnok vármegyei népművelés
1244.

/37.évf./.

Hiány:6.szám.

jan-aug.

l-8.szám.