Fájl #713: "nepoktatas1943.pdf"

jfig-nacvuurü! oinouvap

ncpmövcü

TARTALOM
Dr. Kováts János: Újév.
Emlékeztető.
Egyesületi élet.
Tanmenet az V. osztály számára.
iskolán kívüli népművelés.
Hivatalos rész.
Könyvismertetés.
Hírek. Nyugtázások.
RtNTI D»«é

*«mwnyom»Awa
SZOLNOK.

XXXVI. tVF. 1. SZ.

IMS. JANUA
i

XXXVI. évfolyam.

WaWWitértép^
famzint is ifjútági tzinsiürelt slb.
KW rala^

1943. január hő.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS

___________ A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyel Ált.
Tanltóogyesület.

Falaid* szarkasztő:

■iSflz*té*l dijak <•

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért falai i

CSIKY ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő

88

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
huzva, lecekkel
_
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 Európa u, plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva
lecekkel
KS
‘érképe' VáSZ°nra hÚZVa' lekkel
Jász Nagykun-Szo nők varmegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lecekkel
9
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
tele, darabonként
Magyarország babérlombos cimere, 34X51 cm
37X51 Cm- tágban
’
“
&
?S kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
5
Szalatsy: Helyesírási gyakorlatok II.-VI o osztói vnXJL
5
Luttor: Zsmórirási falitáblák 4 lap
5 k 1
~
felvonatlan
felvonva
12
Nemzet! zászlók minden nagyságban a legolcsóbb napi álon!

818
.1.1

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés étén eredeti bolti
áron azonnal kapható!
AJ“bor" menetét legjobban
követheti az uj Európa térképen p. 1*80

A térképészeti intézet
legújabb kis atlasza50 fillér.

küldandCk.

Megjelenik havonként.

-

Az emberi élet sok-sok titokzatossága között a titkok legnagyc bbikc :
r liíílr noníoí nlzuf
___ 11^1___ nr__________*1_____
1 I i”
i
a jövendő. Éljük
napjainkat gonddal, vagy
gondtalanul. Tevékenykedünk
küzdünk és szenvedünk, örülünk és bánkódunk ezerféle változat! ári. -Egy közös vonása van azonban tragikusan tarka* életünknek: á jövő ÍN
meretlensége.
f |
Egy év előtt is így volt és a múltban is miiipáién esztendőben! ^enlíi
sem tudhatta most egy éve, hogy az 1942. eszt(qn^ő 365 napjána mi
lesznek az eseményei. Ilyen a mostani uj esztendő is. Üres lap ás nen
tudhatjuk, mit fog reá írni a Történelem.
A gyarló ember mi mást mondhat ilyenkor, mint azt, hogy Isten kei íz
i
zébeni xrorí\7i
vagyunk.
És mégis! Nem gondolkozhatunk egésze^ ilyen fatálisztikys onpiei
nyugtatással. Azért vagyunk emberek, azér/ van Isten lelke bennünk, hog
magasabb gondolatkörbe törekedjünk. Lelkünk szárnyra kél és a lellfi
szem Eg felé tekint. Tiltakozik az ellen, hogy mi emberek csak liláról
holnapra élő és magasabb cél nélküli féreglényeknek teremtettünk volna.
A bennünk égő isteni szikra erejével munkáljuk jövendőnket, igyel ézvénmegközelíteni az Eszményt, mely nélkül nincsen magasabbrendű é el
Igen, törekvés van bennünk nemesebb és magasabbrendű ék
éktcélok
leié. Éppen ezért, ha bizonytalan is a jövendőnk, mégis isteni Ijész^nk
kel; lelkünk erejével képesek vagyunk jövőnket úgy munkálni, hogy aiT
szebb és boldogabb életet ígér nekünk.
- ve
J:
Sorsdöntő időkben minden nemzetnek v^n lánglelkű prófétája es
zere, aki milliók vágyait, törekvéseit, célkitűzéseit és akaratát m< g^ban
egyesíti, megtestesíti. Ez a lángész mutatja a helyes irányt Ö sugirozzi.
a) milliók leikébe ugyanazt a törekvést és akaratot, amit hatván yqzot:
mértékben hordoz önmagában. E vezető lángelmék küldetésszerűeii érzik
es látják a jövendőt, mint elérendő célt, amit a közösség javára áieg'i
akarnak valósítani. Az ó akaratuk miltt
ttíók JáBarata is egyszersmind es e:
ORSZ. SZÍCHEVI- KNíYTM!
Hitlipsk

'2

3

,

a közös akarat eggyé olvad ennek a közös nagy célnak a szolgálatában. .
Ez a közös nagy nemzeti akarat képes arra, hogy hitet ébresszen milliók
lelkében s hogy ezt a jövőbe vetett hitet megszilárdítsa, sőt magát a jö­
vendőt is megalapozza. így, ha nem is látjuk gyarló emberi voltunknál
fogva a jövendő minden mozzanatát, annak alapjait, pilléreit és főbb kör­
vonalait, mégis a megvalósítás biztos reményével munkálhatjuk.
A magyar nemzet hatalmas, közös akarata most egyetlen nagy cél­
ban csúcsosodik ki: az ország védelmében. Ez most a főkérdés, mely so­
hasem volt igy, a maga tragikus teljességében elénk állítva. Nemzetünk
szine-java nemcsak fegyverrel, de testének, lelkének teljes erejével áll
szemben ezzel a nagy kérdéssel, melynek eldöntése századokra fogja
megszabni a jövendőt. Az 1943. esztendő eldönti majd : ki áll, vagy bukik?
Miénk az Ige, az Eszme, a maga teljes ható erejével. így miénk a
teljes lelki felkészültség is, mely biztos zálog arra, hogy el nem bukha­
tunk. Európa nem süllyedhet emberhez nem méltó, Istent nem ismerő
áHaP^századok jövőjét elkészítő nagy küzdelemben az iskola a „belső

frontinak egyik tattó pillére, erős vára. Ez a vár nagyon sok támadás­
nak van kitéve. Támadják benne minden oldalról az istenhitnek, az eré­
nyeknek, a nemzeti gondolatnak, az önfeláldozásnak, szorgalomnak, köte­
lességtudásnak és a munkaszeretetnek megannyi erős bástyáját. A tanító
áll a vártán, hogy leküzdje az ezerkaru Gonoszt. Nagy erőfeszítés ez és
olykor szinte reménytelennek látszik. De a haza forró szeretete és Hitnek
felséges ereje legyőz minden akadályt, minden csüggedést. A hitnek és
erényeknek sziklavára szilárdan fog állni a magyar tanító kezében, hogy
megalapozza az 1943. esztendő boldogságát.
Magyar tanítók ! A boldog uj esztendő, íme a ti kezetekben is van.
Ajándékozzátok meg vele, áldozatos lélekkel a sokat szenvedett magyar
hazát. Mert nemcsak fegyverrel Írják, hanem ti is írjátok,'a gyermeki lel­
ket mélyen szántó, nemes munkátokkal és izzó magyar lélekkel a magyar
’ történelmet.
Kováts János dr.

EMLÉKEZTETŐ.

(Január hó folyamán elintézendők.)
1-én: Anyagszámadás felfektetése. (Gondnokság.) Iktató, kézbesítő és
postakönyv felfektetése. (Népiskola vezetője.) Költségvetési év kez­
dete. (N. v. G. Nh.) — Leltári napló és szakleltárak megnyitása.
(Gondnokság.) Rovatos pénztárnapló megnyitása. (Gondnokság.)
5-ig: Állami ingó vagyon A. és B. jelű kimutatása. Kölcsönkönyvtári
jelentés. (Népiskola vezetője.)
24-én : A rendkívüli karácsonyi szünet vége.
30-ig: Félévi osztályozás. (Tanitó.)
»
31 ig: Állami népiskolai hozzájárulás befizetése. (Gondnokság, Községi
Elöljáróság.) Iskolázási kötelezettség meghosszabbításának előké­
szítése. (Népiskola vezetője.) — Félévi értesítők kiadása. (Tanító.)
Számadásek megvizsgálása. (Gondnokság.)

EGYESÜLETI ÉLET
Képviseleti Közgyűlés.
Az Állami Tanítók és Óvónők Országos Egyesülete december 5íén
tartotta képviseleti közgyűlését Budapesten a Tanítók Ferenc József Házában.
' j
A VKMiniszter Ur képviseletében dr? ^oreczky Elemér
rí
tanácsos jelent meg a közgyűlésen.
Gállá Endre megnyitójában a tanítói egység feltétlen és mielőbbi
megteremtésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívott minden tanitót, hogy
lépjen be a vármegyei általános tanítóegyesületekbe.
j
Tolmácsolta a tanítóság egyik legsürgősebb kívánságát, hogy! a fégi
helyettesek szolgálati évei számitassanak be. Az igazgatói és felügyelői
jogkör tisztázását sürgette.
* í
Dr. Boreczky Elemér miniszteri tanácsos — a miniszter képviselője
közölte, hogy a miniszter úr jó szivét és az állami tanítóság iránti szerze­
tét számtalanszor volt alkalma tapasztalni. Bejelenti, hogy a miniszter út jól
ismeri és értékeli az állami tanítók egyesületének munkásságát. Majd tá­
jékoztatta a közgyűlést a kultuszkormány jóakaratu és megértő intézke­
déseiről.
I
Ferency Kálmán (Szolnok) az iskolafelügyelet uj alapokra fekte­
tésének szükségességéről, — a tanyai tanítók fizetésemeléséről beszélt.
Majd a tanítóságnak azt a kívánságát jtolmácsolta, hogy a népoktatási
ügyekben kiadandó rendeletek elkészítésé előtt hallgassák meg a? tanító­
ság érdekszervezetét is.
'
•
Moldoványi Gábor szintén a iskolafelügyeleti rendszer ujjáálaküása
és átszervezése érdekében szólalt fel.
A nagy érdeklődéssel kisért és nagyon sok tanítói és szakkérdést
•ság
napirendre hozó közgyűlésen még számos felszólalás történt a t
defelemelése, — sorsának jobbrafordítása — és a tanügy fejlesztéi
kében.
A tisztujitás során Ferency Kálmánt — vármegyei egyesüle :ünk el­
nökét — országos alelnökké, Csiky Ernőt — vármegyei egy
pénztárnokát és lapunk felelőd kiadóját pedig választmányi tagge l v^<
tóttá meg az országos képviseleti közgyűlés.

Q jlmgária
Rum és. íikBrgyár
Hungária Mintapince
SZOLNOK

Telefonszám: 53.

sürgönyeim:

I

r
t-

Hungári árui

—*

4

EGYSÉGBEN AZ ERŐ!
Közöljük a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jelen kelet és 166.
884—1942. VI. 5. ügyszám alatt valamennyi Főtiszt. Egyházi Főhatóság­
hoz intézett átiratának másolatát:
A „Magyar Tanítóegyesületek ‘Egyetemes Szövetsége" kérelemmel
fordult hozzám, kötelezzem a hitfelekezeti tanítókat, hogy a Vármegyei
Általános Tanítóegyesületbe rendes tagokként lépjenek be és az egyesület
munkájában működjenek közre.
A Vármegyei Tanítóegyesületeknek, szabad elhatározásból folyó be­
lépés alapján, kezdettől fogva igen sok hitfelekezeti tanító tagja is van.
Mivel azonban a hitfelekezeti tanítók belépésre nem kötelezhetők, még
mindig tekintélyes azoknak a száma, akik teljesen távol tartják magukat
a Vármegyei Tanitóegyesületek munkájától. Az egységes' nemzetnevelés
szempontjából pedig előnyös lenne, ha a tanítók — saját különleges szerve­
zeteikben váló tömörülés mellett — egy közös szervezetben is együttműköd­
nének.
J
’=
A kötelező belépést a hatályban levő törvényes rendelkezések ér­
telmében nem rendelhetem el, felkérem azonban a Főtiszt. Egyházi Fő­
hatóságot, méltóztassék odahatni, hogy a „Magyar Tanitóegyesületek Egye- temes Szövetségéibe illetve annak helyi csoportjába a Vármegyei Álta­
lános Tanitóegyesületbe minél több hitfelekezeti tanító lépjen be és az egye­
sület munkájában minél buzgóbban vegyen részt.
Fogadja a Főtiszt. Egyházi Főhatóság kiváló tiszteletem őszinte nyil­
vánítását.
Budapest, 1942. évi május hó 2-án.
A miniszter rendeletéből:
dr. Kosa Kálmán s. k.
miniszteri osztályfőnök.
Mélyen tisztelt Elnökség !
Másolatban ide zárva, tisztelettel rendelkezésükre bocsájtjuk a Val­
lás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur 166.884 — 1942. VI. 5. ü. o. számú
rendeletét, amelyet a Miniszterr Ur f. évi május havában megküldött va­
lamennyi egyházi főhatósághoz.
A rendeletben foglaltak alapján tisztelettel kérjük a m. t. Elnökséget,
hogy a vármegye területén működő hitfelekezeti Kartársaknak a várme­
gyei általános tanitóegyosületbe való belépése érdekében az iskolákhoz
„intézett körlevelek, az egyesület sajtójában közzétett cikkek és a tanítógyűlések tárgysorozatába beiktatott propagandaelőadások stb. utján szé­
leskörű mozgalmat indítani szíveskedjék.
Az idézett rendelet nem kötelezi ugyan felekezeti Kartársainkat a
\ ármegyei tanitóegyesületbe való belépésre, de a nemzetnevelés egysége
szempontjából . határozottan kívánatosnak tartja, hogy mint tagok, minél
buzgóbban részt vegyenek a tanítóság közös szervezetének : az általános
tanítóegyesületnek, s azon keresztül az Egyetemes Tanitószövetségnek a
munkájában.

Az iskolafenntartók szerint különböző csoportokra tagozódó magyar
tanítóságnak mind erkölcsi, mind anyagi vonatkozásban sorsdöntő érdekei
fűződnek ahhoz, hogy kezet nyújtva egymásnak egy közös szervezetben,
országos testületbe tömörüljön és mint egységes hivatásrend, tekintélyének és erejének teljes súlyával hozzájáruljon a maga, és a magyar nép boldo­
gulásának jobb megalapozásához.'
~
' I
Ez a törekvés immár hetven esztendő óta, folyton égő lángk&itjélt
az egymást követő tanitónemzedékck szivében. A legnagyobb Magyar
tanítók áldozatos fáradozása is elsősorban mindig arra irányult,^osp níegteremtsék a tanítóság szebb jövendőjének legfőbb zálogát — a népokta- tási kar teljes egységét.
1
j
Elődeink példáját követve, de a rendkívüli idők követelményeit is
szem előtt tartva kötelességünknek tartjuk, hogy ezt a munkát áe |sak
folytassuk, hanem eredményesen be is fejezzük. Ezért testvéri szeretettel
kérjük a m. t. Elnökséget, tegyenek meg mindent, hogy a vármegyej ta­
nítóegyesület keretében végre minden magyar tanító egymásra találjon s
egyben együttérző és cselekvőén közreműködő tagjává legyen az Egye­
temes Tanitószövetségnek is.
1 1 J
A m. t. Elnökség által megindított mozgalomra és az uj tjp£| fo­
lyamán elért eredményekre vonatkozó értesítésüket annak idején tiszte­
lettel kérve, vagyunk
!
Budapest, 1942. december
4’ |
kartársi üdvözlettel:
Berkényi | károly
elnö|.| |

166.884—1942. VI. 5. ü. sz. V. K. M. Ur réndelete értelmétől fen­
tebb közöltük a Magyar Tanitóegyesületek Egyetemes .Szövetsége Elnök­
ségének a Jász-Nagykun-Szolnok vmegyei Ált. Tanítóegyesülethez intézett
átiratát, azzal a kartársi kéréssel, hogy az abban foglaltak értjeiében
jrmeminden tanitó testvérünk, aki még eddig nem tagja a J. N. K. Sz.
gyei Tanítóegyesületnek, minél előbb lépjen be abba, úgy a nemze^ ivelés
egysége, mint a saját érdekében. Egyesülésben van az erő. Es e re igen
nagy szükség van. — A vmegyei tanítóegyesületünk címe: Szolnok,. Apouyi
úti áll. népiskola.
I!
Kartársi szeretettel
j।
A J. N. K. Sz. Vmegyei Ált. Tanítóegyési it
Elnöksége.iI

FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

.BRULL
1

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-titkai

DIV ATÜ ZLETÉBÖL

L

01
o

ín
'0
'O

c
cd
a

8

0

apjnja) ‘a;ajnj
-a^ jöjj y ’asa^zsa^
-jazs ‘lazsaj jöjj y

•ap|rua| sa apfnja^ >|a^ozswojpq y
•asazapj ^auia^ozs ^a^ozsmo-mq y

Oá

8

(Z),

uaqpo) -zo5|
iro|sapazp

21

p ^nzzaja^j 'unqpíspp
■íajijj 5jan--;j9 qjoj *zo^ y

b

[■jpsaiaAítesqo^

( jpjBpe ispjid^ 4
‘jpjBpB ij^sBpzBg) hpqjppifflá
•3|bá3 b BsyjosodBjj ^agapAnw

‘bj(iizsi)b;s) ■UBqs?uiapzs

•íjBÁg

'sodBif TpiapAnw

b

Cl

r r I
-

PH

="

verseny számolás a vizsga

bére,

tás (1938-1941.)

G. Tavaszi gazd. műnk.
Cselédek, summások

G. Tariyabirtok összes
területe, Házipítés,
falrakás.
F, A trianoni csonka or ­
szág. Országgyarapi-

F.

■jfoseiiinBzs jegojja}
X
-HPJ ‘Rn^
‘sfouiop! :
is^ja^

ca

Cl

ö"í

■ajajnja; *a)ajiu
-a^
'^ozs;eq
‘Bozsojoáu *;azÁ3au
pimpozfej aqjo^

(■;sb;zso uopÍH
•bsbuoaim 'BSBpBazsso ^apo; -A3U ozoquop^ -qazs
-zsó ^aua^apa yppo} y -zsqqo} sozo^ qqasi^a] y

'cd
N

Hazánk vasutai és viziutai
Számítások a menetrend_ ____ bői. A vasúti tarifa.

1

0

G. Baromfikereskedő
szállításra vasáról.

x:

letei. (Statisztikai
kimutatás.)

Mi fogyott el a télen ?
Mi maradt meg, mint

felesleg?
G. Vetőmagvak rende ­
lése nagyban való
kertészkedéshez.
G. Permetező anyagok
rendelése (összeírás
a központ számára.)
F. Hazánk termőterüle-

6

a

>

miMitw

dBUO^

0 O

■0
cd
£

C .

o

N

ín

m

cr
cn

-cd

2 :Q

E S

ö

o
(p^MOUmZS

0

0
E

ín
'Q
'Q

8
B

‘jpjBHOA B UISJ
a
cd
C

■cd
NI
CD

gi-yj -zs TBtno^
•Ág »iq?PpiPW

zsoga ^appAn^) ’>fosp)iuiEzs)a|n|aj
')sa^^a| e sa dojzsp ze ‘^aog V lusI
(•pn^ouiBzs zsa§3 Tp^gpAn^) ‘ubjos Jfyppd b
bsbjjo^báS jpupsojozsqqo) 5|0zb sa ^p^ppam y

!

dojzso ze sa e^ooyf y

1

uisj

■p^ppoj sapazq s^zjozs ‘sbuoaijj
•sBpBazssQ) 'bsbzjozs
sapazi^

.■
jp
;;

.
.

;

•[a^apo)
sapazp X—+ eanepEjqojf

F.'■t»G.
Hazánk csapadéka.
xw
rtw
e«ei5«»

:O

Hazánk ipari termelése.
Gazdasági kisgépek

8^

•O =

F.

e

ségvetése. Nagy számok a
csillagászati földr. köréb.

• AJ

G, Házi gyógyszertár költség-

5 É

Hazánk erdőművelése.
2 vagon tűzifa érkezett.

. £ 6

F.

g

zés, eltartás, hizlalás, ela ­
dás. Szalonnát, zsírt száll.

■o

cd

-2 ■M.g
^0

5 o> £

G. A kisgazda állatai. Beszer­

7o

-Q cn

A szénkereskedő számí­
tásai.

« tó 'p

cn
’OI'G)

>o

vel. Gyümölcsfa cse­
mete rendelés.
------------ —- ----------------F. Hazánk állatai. Stat.
ad. A család ellátása
lábbelivel.
G. Őszi földmunkák, rét­
kezelés. Háziipari kis­
üzem beszerzése.
F. Hazánk ásványi termelése.

'cd

G. Telepítés füzvessző-

° O

F. Hazánk népei. Stat.
ad. A család ellátása
téli ruhával.

■0 =O

qa^apio)
sapazi; : X — 4■eui’ppB;qo5|
isaiejga; y ‘msi

■>psajaiuBozs .j
'tagozs
■
^a^ozsmo JBql yf

‘Zl} BSBJOSO
-dB5j ppAnmdBp Ágán
y -bsb;zso ippo; sapazíj

S - S"’—s—
'bsbuoa!>| s? <sepp
-ezssQ >(0U9i *ao|
HesyíjsnjezsXBa ‘p^cs^ sprpi,
y -eÁBal sp -6oj
y
?

PH
dBUpH

>

! 1

Iránvitri

II QIIJIIU
——-—— 1 1

'tű
™

CG

T?h 1
■-------------- --------T--- |l
dBUop] ■ i

•Á3

1

1 V S3 □ B
>5[B|BUOA B UISJ

’zs TBtno^
^qB^ppa^!

1

— - .--- - ■ ---

CM

(qBqqomezs zsaga
’ubjos qBpjad b
BSB[JoyjBÁ§ qaurasojozsqqo} qozB sa qaqapam y
_----- __________________ "

eo

( p^Houmzs
- i
zsa^a ^appAn^) •qosBpuiBzsppqaj
ŰsajPfpa] b sa dojzso zb ‘B}po>f y iusj

!

|

1

ca
CO

-r

*

F . G.

Hazánk csapadéka.
Stat. ad.

Hazánk ipari termelése.
Gazdasági kisgépek

F.

>

;

s

— i

Házi gyógyszertár költségségvetése. Nagy számok a
csillagászati föídr. köréb.

<N

G,

{■qasapAgasqoq
‘B^pzspBis) -uBqsyunnyzs
•5jBÁ§ b 'sodBJj qbjapAnw

|

;jo|aíi5f
ja qnzzaga^y) -uBqBÍ3|B|B
•íajiq qau-’pa qio; 'zo^ y

érkezett.

•a|8|nja| ‘ajajni
-aif 3pzg '^ozs|Bq
‘Bozsojoáu qazÁÉau
9;BqjozÍBJ acpo}j

2 vagon tűzifa

•a;ajnja; ‘apjnj
-a^ JO3| y 'osa}zsa5|
-aazs ‘iazsaj jöjj y

Hazánk erdőművelése.

—

F.

b

zés, eltartás, hizlalás, ela­
dás. Szalonnát, zsírt száll.

(-)sbizso

G. A kisgazda állatai. Beszer­

uaqpo} -zoq
pojsapazíj

Hazánk ásványi termelése.
A szénkereskedő számí­
tásai.

-

F.

s

■

______ .. ~

-■

F. H azánk népei. Stat.
ad. A család ellátása
téli ruhával.
G. T elepítés fűzvessző ­
vel. G yüm ölcsfa cse ­
m ete rendelés.
F. H azánk állatai. Stat.
ad. A család ellátása
lábbelivel.
G. ő szi földm unkák, rét ­
kezelés. H áziipari kis ­
üzem beszerzése.

CM

Szántás-vetés, Vető­
mag szüks. Takarmáhy
száll, külföldre,

•BSBUOAiq ‘BSBpeazsso qapo; ’Aáu ozoquojn^j -qazs
-zso qanaqaiia qappi y -zsqqo} sozoq qqasiqgaj y

G. Műtrágya. Évi felhaszn.

Gabonát szállítunk külföldre.

---- denppj

F. Hazánk termelése,
szükséglet, felesleg.
(Gazd. termények.)

mölcsszáll. nagyban.

munkabérek. Gyü-

zása. Szántás-vetés,

1_______

tananyag

Szám, mérési

•ap|njo} sa aiapua^ yjagozswojBq y
•asazapj ^auiagozs ^a^ozsuiojBq y

j

1

G. Szántóföldek trágyá­

1

1

— óra mérési anyag.

F. Távolságok a térképen
a lakóhelytől. Feljegy­
zés. — Minden második héten'

1?H

|

A község és vármegye

Alapműveletekkel,

F. földrajzi
J

vonatkozás

F. földrajzi

?

'

F.

VOC1CUC

,

*

,

Budapest stat. adatai.
Versenyszámolás a ^vizsga
előtt. Osztályozás.

tJCtC “ z""

\

G. T anyabirtok összes
terü lete, H ázipités,
falrakás.
F. A trianoni csonka o r ­
szág. O rszággyarapitás (1 9 3 8 -1 9 4 1 J _
G. Tavaszi gazd. m űnk.

Hazánk vasutai és viziutai.
Számítások a menetrend_____ bői. A vasúti tarifa._

F.

szállításra vasáról.

G. B arom fikereskedő

F. H azánk term ő terü le ­
tetek (Statisztikai
kim utatás.)

rendelése (összeírás
a központ számára.)

G. Perm etező anyagok

lése nagyban való
kertészkedéshez.

G. V etőm agvak re n d e ­

felesleg

Mi fogyott el a télen ?
Mi m aradt meg, m int

kertészkedéshez.

G. Földterület vásárlása

Szállítás vasúton. Vasúti
tarifa. (Teheráru, gyors­
áru.)

Termelés.

G. Hazánk sóbányái.

A postán. Postai tarifa.

szata.

G. Hazánk fém bányá­

:

Tárgykörök G. gazdasági

— 1 órá/PU®*100 a technikai készségek fejlesztésére szenteljünk.

1

Tárgykörök ; G. gazdasági
vonatkozás

Hetenkint

Kapcsolás főként a földrajz és gazdálkodás anyagával. A hó utolsó órája versenyszómolás

'népesedési és termelési
adatai. Őszi term. béták,
a család számára.

— -1 ■

1—2

mérési
manyag
m.

▼

MlU nHmIIIvP llv
n pl f V - nU .

6
‘

7

■5[osB;iinuzs ;B?opa]
Pl
-npj ‘pfiuasf '^s
’-K?*!
’yjomopi : sapauisi ísaja^
('5|OJBpB
‘qo;BpB ig^SBpZBr)) '11#
•3JBÁ? B ÜS$|OSodsq qai

lopjad
aiaATiW

ró

____

______________

•fa^apo;
sapazp X-+ 'BuqBpBiqojf
dojzso zb sa B^aojf y uisj
qa^qapoj
sapazp : X — +
■BuifBpBiqo^
IsajB^a) y ‘uisj
•jpsajaui tozs
’iagozs eíBj
^a^ozsuioj
V

qaqqapp} sapazíj s^zjozs ‘sBnoAiq
•sBpBazssQ) -bsbzjozs ^apo; sapazíj^

■pqqapof zp bsbjoso
-dBJf ppAnmdBjB Ágán
y -bsbizso qapo) sapazíj.
j*BSBUOAI>| S?? 8S?pB
-ezsso
-Aj u piueÁBa
jfösyiisnjezsXBa *| JZSÓ SffZQil
V -eÁBal sp -6oj •■9* 'ZSM V

d

m

.1

$

8

HIVALOS RÉSZ

iSKOLÁNKIVÜLI NÉPMŰVELÉS.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága.

1364/1942. szám.

Tárgy : Takarékossági propaganda

Valamennyi helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 252.099—1942. y. 1. ü. o.
sz. rendelete alapján felhivjuk a Tekintetes Elnökséget, miszerint az or­
szágunk jövőjéért folytatott mai küzdelmünk eredménye nagymértékben
függ attól, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyagot milyen módon
használjuk fel. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a nyersanyagokat
ésszerűen, takarékosan használjuk, s az újra' felhasználható anyagokat
összegyűjtve megfelelő helyre juttassuk. Minden magyar embernek tudnia
kell, hogy mit jelent mai nemzeti harcunkban a helyes takarékoskodás és
a hulladékgyűjtés. Ezért a m. kir. nemzetvédelmi propaganda Miniszter Ur
1942. évi november hó 28—29-én ilyen iránya országos felvilágosító munkát
indít. Ebbe a munkába a VKMinuszter Ur a helyi Iskolánkivüli Népmű­
velési Bizottságokat is kívánja bekapcsolni.
Ennek alapján felkérjük a Tekintetes Elnökséget,-hogy ebben a felvilágositó munkában hozzáértésével odaadóan vegyen részt és a legköze­
lebbi időre kitűzött előadáson a vármegye minden helyi bizottsága mu­
tasson rá a takarékosság és hulladékgyűjtés jelentőségére. Ehhez a ma­
gyarázathoz a propaganda Miniszter Ur részéről készíttetett vázlat hasz­
nálható fel.
'
,
A takarékosságra irányuló készséget a propaganda Miniszter Ur to­
vábbi folytatólagos munkával tartja ébren. A sajtóban esetenként szak­
szerű közlemények jelennek meg. Ezeket a közleményeket a helyi bizott­
ság kisérje figyelemmel s azoknak felhasználásával irányitsa a hallgató­
ságot állandóan tudatos és önkéntes takarékosságra.
_
A takarékosságról ekként megtartott népművelési előadásokról a
helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság hivatalunkhoz a félévi és tanév­
végi beszámoló jelentéssel együtt tegyen külön részletes jelentést. Felso­
rolandó : Helység, előadások időpontja, előadó neve, melyről összesítő
kimutatásban külön jelentést terjesztünk fel a VKMiniszter Úrhoz.
Szolnok,. 1942. évi november hó 25-én.
SOÓS JÓZSEF sk.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ skkir. tanfelügyelő,
ügyvezető elnök.

vm. népművelési titkár

Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

Vidor Űzletházban

áron vásárolhat Szolnokon a

„Takarékosság" tagja.

Telefon 301.,

1

Jász-Nagykun Szolnok vármegyei Kir. Tanfelügyelőjétől
ad. 1 —1942. szám.

Tárgy: Vasúti arcképes igazolványok
érvényesítése az 194^.5 évre.

Valamennyi népiskola tek. Helyi Hatóságának !
Valamennyi népiskolátok. Igazgatóságának,Tanítójának!
Állomáshelyén.
A miskolci Máv. Üzletvezetőség 26.508—1941. III. sz. iratai alapján
értesítem a tek. Címet, hogy az 1942. évre kiadott arcképes igazolványok
érvénytartamát 1943. évi január hó 31-ig meghosszabbították. gEzentuli
érvényesítés 3 pengő külön díj befizetése mellett lesz csak eszközölve.
Az arcképes igazolvány térítési dija 24 pengő- megmarad, az érvényesí­
tési dij 1. P. Uj arcképes igazolványoknál a térítési dij 24. P. aj kiállítási
dij 2'50 P összesen: 26’50 P. A 24 pengő térítési dijból a csal tő, feleség és gyermekek után 16 P-t a munkaadó, (állam, közigazgatási iskola­
fenntartó) tartozik megfizetni a kereskedelmi Miniszter Urnák
1941. sZx rendeletére, mig a 8 P-t és az érvényesítési, illetve kiállítási di­
jat az igényjogosult. A térítési,, érvényesítési, illetve kiállítási dijat a mis­
kolci Máv. Üzletvezetőség csekkszámlájára, amely: 12.089 biankó csekk­
lapon kell befizetni. A beküldendő fénykép magassága 6 cny félessége
5 és fél cm. aki uj arcképes igazolványt akar kiállíttatni. Különben pedig
az 1942. évben kiállított arcképes igazolványok jók, csak az ly43. évre
érvényesíttetni kell.
Az arcképes igazolványok érvényesítése, illetve kiállítására 2 példányú
kimutatás készítendő, amelyet az államiaknál a Központi Illetmépyhivatal,
mig a nem állami tanerőknél a.kir. tanfelügyelői hivatal záradékol, illetve
h*
érvényesít.
|]
Ajánlatos, sőt szükséges, hogy a feleségekről és a gyermekekről a
nem állami tanerőknél külön 2 példányú kimutatás készítendői amely
záradékolás végett a Központi Illetményhivatalhoz is felküldend^ miután
a családi pótlék megállapítása a nevezett hivatal hatáskörébe^ tartozik.
Természetesen ezen kimutatást az Illetményhivatalon kívül a nem állami
tanerőknél, még a tanfelügyelői hivatalnak is záradékolni kell. <
A nem önálló hitoktatók csak abban az esetben részesülhetnek arc­
képes igazolványban, ha tanítási órájuk heti 24 órát kitesz és> ha díszpozitios levelük az egyházi főhatóságtól direkt hitoktatásra siql. Azért
a 2 példányú kimutatás beküldésekor mellékelni kell hozzá áz^igazgatóság.igazolását a heti órák számáról és a díszpozitiós levelet isimért más­
kép a kimutatás hivatalomnál záradékolva nem lesz. A hitoktatóról kü­
lön 2 példányú kimutatás készítendő és küldendő bé záradékolás végett,
folytán a nem át
átlőni népisA miskolci Máv. Üzletvevetőség átirata folytáig

14

10

kólái helyettes tanerőknek, valamint az uradalmi iskolai tanítóknak bármily
jellegűek is, arcképes igazolvány nem jár, így részükre ilyen kérelemmel
ne is forduljanak hivatalomhoz.
Végül felkérem a tek. Címet, szíveskedjék a vezetése alatt álló is­
kola tanerőit figyelmeztetni, hogy a kimutatások záradékolását saját érde­
kükben mielőbb intézzék el különösen akiknek a Központi Illetményhivatallal is kell a kimutatásukat záradékoltatni, nehogy a fent megsza­
bott határidőről lekéssenek és az arcképes igazolványok érvényesítéséért
.kőlön pótdíjat is keljen ftzetniök.
Szolnok, 1942. december hó 2-án.

dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

2716

1942. szám. •

Tárgy : Karácsonyi szünet.

Valamennyi népiskola tek. helyi Hatóságának !
Állomáshelyén.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 33,300^-1942. sz.
rendelete alapján tudomásvétel és további eljárás végett értésitem a tek.
Címet, hogy az 1942—43. tanévben a karácsonyi szünet 1942. évi decem­
ber hó 20. napján kezdődik és 1943. évi január hó 24-ik napjával végződik.
Szolnok, 1942. december hó 19-én.

dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

KÖNYVSZEMLE
A Népiskolai Egységes Vezérkönyvek uj kiadása.
A Népiskolai Egységes Vezérkönyvek tizennégy éven át vezették, irá­
nyították, s könnyítették meg a tanító nevelői,és oktatói munkáját. Ezek­
nek a vezérkönyveknek nagy részük van abban, hogy az 1925-ös Tanterv
megjelenése után népiskoláink belső életének színvonala oly magas fokra
emelkedett. Hogy a tanítóság a „Népiskolai Egységes Vezérkönyveket"
mennyire megszerette, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a sorozat
kötetei szokatlanul rövid idő alatt újabb és újabb kiadást értek el.
A Népiskolai Egységes Vezérkönyvek előző kiadásainak kötetei az
utolsó példányig elfogytak. Erre a tanítók ezrei fordultak a Kir. Magyar
Egyetemi Nyomdához, a szerzőkhöz és kérték azokat. Kérésüket azonban,
sajnos, e ig nem teljesíthettük. Most örömmel értesítjük Kartársainkat,
hogy Szmyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 3.391 —

nyvek
1942. eln. ü. o. számú rendeletével a Népiskolai Egységes Ved
újbóli megjelenését engedélyezte, s ezzel a tanítóság ezreinek ti nságát
teljesítette.
<
,
A Népiskolai Egységes Vezérkönyveket Drozdy Gyula szerk ti. s a
Kir, Magyar Egyetemi Nyomda adja ki. A sorozatnak az 1941-e anterv
szerint átdolgozott kötetei a lehető legrövidebb időn belül meg ennek,
s ezeket a nyolcosztályos népiskola felső tagozatának vezérkönyVei övetik.
dagóAz újabban megjelenő köteteket is a legkiválóbb gyakorlat
gusaink Írják.
„
,
j
Az uj Tanterv kívánalmainak megfelelően átdolgozott, val ámint az
újonnan irt vezérkönyvek beosztása ugyanaz lesz, mint az előzi iké volt,
Megismertetik a tárgy módszerét, majd a részletes tanmenet ké^ ütéséhez
példát nyújtanak. Ezt követik az óráról-órára kidolgozott tervez^ ek, amelyekben nemcsak a tanítandó anyagot, s feldolgozásának módj át találja
meg a tanító, hanem az anyaggal kapcsolatos nevelői gondolatod : kiakná1
zására is kap tanácsokat.
ío
Amint tudjuk, ezeknek a vezérkönyveknek felbecsülbetetl|i| értéke,
a bennük közölt tanítási tervezetek módszerének természetesbe, meg­
győző ereje, leírásuk közvetlensége. Olvasgatásuk közben olyan élmények
alakulnak a tanító lelkében, amelyek tanítás közben irányitjáki az adott
helyzeteknek megfelelő újabb gondolatok keresésére, lelemén-yésségre
késztetik, s ezzel távoltartják az egyszerű utánzástól, sablontéá&stól. A
Népiskolai Egységes Vezérkönyveknek különösen ezek az értékei azok
amelyek a tanítósággal megszerettették ezt a nemzeti értéket jeletítG könyv­
sorozatot.
£j , , .
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Urnák ezzel az intemdesevel
a Népiskolai Egységes Vezérkönyvek sorozata újból beilleszkedik abba a
nemes versenybe, amely a magyar népiskola belső életének fejlesztését, s
ezzel a nemzetnevelés nagy ügyét szolgálja.
/ |
A Kir. Magy. Egyetemi Nyomda a Népiskolai Egységes V^könyvek
megjelenéséről a legrövidebb időn belül értesíti Kartársainkai. Addig is
kéri, hogy mig az értesítést meg nem kapják, megrendeléseket, elő|e^zése et
ne küldjenek be, mert ez felesleges pénzkiadás volna. L
Az egyes kötetek megjelenéséről lapunkban is hirt adunk, j
______ ___

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

I |
• ,1

SPORTOSAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabottárak
Takarékosság tagja.

f

tó
í

.

12

HZ I
Boldog Újévet kíván Előfizetőinek, Olvasóinak és Munkatársainak
a J.-Nk-Szolnok vm i NÉPMŰVELÉS
szerkesztősége és kiadóhivatala.
Kinevezés. A m. kir. vallás- és
Tagdíj címen: Hevesnagykunsági
közoktatásügyi miniszter ur 1942.
Ref. tanítóegyesület 45 P. Szemeévi október hó 28 án kelt 176.822
redy Béláné 9 20 P. Győr, Bulássy
—1942. VI. 5. ü. o. sz. rendeletével
Ferenc, Balogh Irén, Barabás IrénUrbán Béla büdszentmihály i ref.
Bozsik Mátyásné, DókaJDezső. Fetanítót áll. tanítóvá kinevezte és
renczy Gabriella, Gulyás Gyula,
szolgalattételre a Jász-NagykunHajagos Józsefné, vitéz Iványi Ká­
Szolnok vármegyei Iskolánkivüli
roly,
Kovács Ilona, Ledniczky AndNépművelési Bizottságának titkári
rasné,
Martikány István, Mátray Jáhivatalához osztotta be.
nosné, vitéz Paolczay Gábor ScháfKinevezés. A tankerületi kir.
ler Jenőné. Schmidt Pálné Szbó Ilo­
Főigazgató Ur Böszörményi Vla­
na, Varga Ernő, Zeller FerencZeller
dimír oki, tanítót, a jászfélsőszentFerencné, 4-4 P, Józsa Károlyné,
györgy-Hajta-tanyai iskolához, Fü2 68 P. Kunszentmárton, Mihálylöp Eszter Klára oki. ttnőt a Jász­
falvi József, Simon Sándor. Bedő
dósa Kápolnásoldali áll. isk. hoz
Irén, Boross Ilona, vitéz Fodor Béla,
helyettes tanítókká kinevezte.
vitéz Fodor Béláné, Nagy Kálmán,
Áthelyezés. A tankerületi kir.
Doktor István. Borbély Ilona, Tury
Főigazgató Lr Czeusz Ignácznét —
Lajos, Borbély Mihály, Borbély
a kunszentmárton ugar tanyáról,
Mihályné. Csapiár Béla, Debreceni
7 Runszentmárton belterületre,
Sándor, Bordás Elemér. 2-2 P.
Szakács Lászlót karcag-kűlterületi
Turkeve. Thiel Bernát, Thiel Ber% í^'!01 a Turkeve-szelesnátné. vitéz Bakos Ödön, vitéz Vohati all. isk.-hoz, Molnár Annát a
locs Ferenc, vitéz Voloncs Ferenc­
törökszentmiklósi vándor isk. tói a
né. Nagy Ferenc, Sztavenyik Vilma,
torokszentmiklós pozderkahalmi áll
Karácsonvi Virgil. Barócsí Antalné,
nepjsk.-hoz, Nagy Jánost JászlaPéterffy Imréné. Tóth Béla, Márton
dany-belterületről, a kolozsvári áll.
Katalin, Korom Zoltán, Korom Zol­
nepisk.-hoz, Ladányi Imre Karcagtánná, Vidra Pál, dr. Pádár Aladárkunlaposi vándor isk. tanítót a szolné, Kovács Anna. Tóth Katalin,
nok-belteruleti áll. isk.-hoz helvezJuránvi
Benedek, Nagy Ferencné,
te át. —
'
4 —4 P. Jászárokszállás, dr. Kere­
A tanító és a néprajzi gyűjtés
kes Sándorné. Horváth Lajosné.
c. cikksorozatunk folytatása jelen
vitéz
Nagy Lajosné, Bene Lajosné.
apszamunkból anyagtorlódás miatt
Muhi Mária, Angyal Sándor, An­
kimaradt. Legközelebbi számunk­
ban folytatjuk a közlést.
gyal Sándorné. vitéz Haám Sándor­
Nyugtázások. _ Csekkszámla:
né 4—4 P. Tóhelyi Fererenc 24 P.
Jasz-h agykun-Szolnokvármegye Ált
Czifra Sándor 2 P, Csatáry Emil
1 amtoegyesület, Szolnok. 57 480
2 P, Bódiné, S. Idái P. Szolnok,
Llotizetés Népművelésre : Kült áll
Szentiványi Bél?, Hulin István 4—4
isk. igazgatóság Tiszaföldvár 6, Közp
P. Jászberény, Gerencsér Béla 4 P.
Nagyrév, Szabó Róza 10P. Szajol.
Szolnok Fp*' á"' ÍSL

/

Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Bárhol megjelent is­
kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

jában már kaphatók!
Az uj tanterv szerin készülő népiskolai

P 3KORMÁNYZÓ ÜR ARCKÉPE
30 k 40 cm
KORMÁNYZÖHELYETTES ÚR ARCKÉPE 30x40cm PB —
Mindkét kép Luhnsdorff Károly művészi rajza után készült I
RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTHATÓ ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK:

Felvételi napló

Értesítő könyvecske

Haladási napló

Bizonyítvány űrlap

Mulasztási napló

Tanítási órarend
Tananyagbeosztás.

Anyakönyvi napló
Eskűtételi és fogadalmi lap

A harmadik osztály legtökéletesebb földrajzi segédeszközei

Halmos földrajz
;
Hozzá a megyei térkép
(Tanítóknak árengedmény I)

ára:
ára:

V24 Pl

nowiovei

TARTALOM
Csontos Sándor: Fotolj!
Tóth Nándor ; Volt két krajcárom
Makra Sándor: A tanító és a néprajzi
gyűjtés.
Bizottság közgyűlése.
Emlékostotf.

Hlrak. NywftMwk
KCOVVNYOMOÁdA
SZOLNOK.

XNKVb ÍVF. S. M

I
1943. február hó,

XXXVI. évfolyam.

2

jAsz-nagykun-szolnokvArmegyei

tmamk»ifjútígi ízhmiwt stk.
lágy dluztfto említi kidéi árikan:

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Felelős szerkesztő:

Jáiz - Nagykun- Szó I nokvárm egy el Ált.
Tanltáegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jáse-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'50
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
1'20
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
5'—
Szalatsy : Helyesírási gyakorlatok II.—VI. o. osztályonként —'50
Luttor: Zsinórirási falitáblák 4 lap
felvonatlan
12"—
felvonva
16'—
Nemzeti zászlók minden nagyságban a legolcsóbb napi áron !

Bariul hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
mogjolonés után eredeti bolti
áron azonnal kaphatni
A háború menetét legjobban
követheti az uj Európa tér­
képen P. 1*80

A térképészeti intézet
legújabb kis atlasza:
50 fillér.

4

Kiadisirt felel:
C S I K Y ERNŐ

-

almira Szolnok, Constai
kUldondSk.

Megjelenik havonként.

Megtetted-e te is kötelességedet a hazáért... 1
Messze kint az orosz hóihezőkön, jeges-fagyos mocsarakon, sötétvizű
folyamok hátán ; föld fölött és föld alatt, minden idők legnagyobb harcát
vívja egymással az Erkölcs és a Bűn; a krisztusi hit és az isjentagádás.
Ez öldöklő küzdelemben, ahol a természet, a legmoderdebb hadi­
technika és a romlott emberi indulatok minden rettenetessé^, öldöklő
eszköze és lélekmarcangoló kínja rászakadt a harcolókra, részjvesztjek a
mi drága magyar véreink is.
<
j
|
A jövő század magyar történelmét most írja vérbetükkfel az örök
Idő lapjaira — a magyar honvéd.
r
Nagy tét, — a magyar jövőért folyik most a harc. Mindnyájunk jö­
vőjéért. Természetes tehát, hogy minden magyarnak áldozatot kell hoznia
a nagy
cél- érdekében.
- ---t
Ok, akik kint vannak a harcok poklában, ők a legnagyobb é$ leghrwzálr
Á
nemesebb álrlnyatnf
áldozatot hozzák.
A• .
‘
a
És akik itthon vagyunk ? ... Mi mit áldoztunk eddig ? ...
1
Most a legnagyobb, a legnemesebb magyar Asszony, a legtöbbet szenvedett magyar Anya — Kormányzó Urunk Hitvese — szól hoz
den itthon lévő magyarhoz és az áldozat é&^ötelesség jogán
tőled és tőlem: Felelj! megtetted-e kötelességedet a hazádéit. 4. Igyekez­
tél-e levenni a gondot azok válláról, akiknek családfői mbstis odakint
I
harcolnak a mi biztonságunkért, a mi életünkért?
ndS te mit felelsz erre, magyar testvérem?... — Mit felelj ink
annyian ?... Válaszoljon erre a kérdésre mindenki becsülete és k Ikiismerete
szerint. Ne szavakkal, ne az együttérzés hangoztatásával, hanem némán;
cselekedetekkel: Adakozzál!
ogy
A magyar testvériesség nagy erőpróbája ez a gyűjtés és
ezt az erőpróbát is megálljuk.
dór.
Csonti
i

14
„Gondoljunk katonáinkra, akiknek fegyvereit megacélozza, bátorságát és
hősiességét fokozza az a tudat, hogy itthon mindenki részt
vállal családjának gondjaiból." Adakozzunk I

Volt két krajcárom* * *
Irta: Tóth Nándor
Bizonyára hallották k. Olvasóim, annak a fillérnek a történetét,
amelyiket Krisztus születése idején tehetett volna ősünk a bankba. Ka­
matos kamataival együtt akkora összegre szaporodott volna a mai napig,
hogy még az unokáink se győznék megszámlálását. Mi mindent lehetne
ezen a pénzen venni ? Földet, házát és egyéb értékeket cserélhetnénk
rajta. De hol találnánk olyan bankot,, amelyik ennyi ideig vállalná az
összeg kamatoztatását? Hol találnánk olyan bankot, amelyik ki is fizetné?
Ilyen bankra nem akadnánk, mert abban az időben nem is voltak még
bankok. Voltak pénzváltók, voltak uzsorások, vámosok, akik a templom
pitvarában felvert sátraiknál bonyolították le üzleteiket, de a mai érte­
lemben vett pénzintézeteknek hire-hamva se volt. A k. Olvasóim között
bizonyára nem egy akad, aki erre ezt mondja, bár mi se ismernénk. Pe­
dig annak nincs igazsága, mert az akkori és a mai pénzintézetek között
óriási a külömbség. Már a féllel való bánásmódot illetőleg is, mert ha
lapozgatunk a bibliai időkben kitűnik, hogy már akkor oly szigorú tör­
vények védték a pénzkölcsönzőt, hogy az adóst nem fizetés esetén el is
adhatta a pénzkölcsönző, akár rabszolgának is. Gondoljunk csak a bibliai
Józsefre. De nem szükséges, hogy olyan régi időre vissza menjünk, mert
alig másfél századdal ezelőtt, még egész Európában, de különösen Ang­
liában virágoztak az adósok börtönei, ami nem sokkal lehetett rosszabb
az előbbinél. Pedig ekkor a bankárkodás még jórészt magánvállalkozás
volt.
v
__
A pénz ami forgalomba került a kölcsönadó- révén, egy embernek
hajtott hasznot, nem úgy mint ma, amikor ha csak tiz pengő erejéig a
pénzintézet révén én is részt veszek a pénz kihelyezésében és osztozom
annak hozamában. Ezzel kapcsolatos törekvésem természetesen az lesz,
hog\ pénzemnek minél nagyobb hozamot tudjak biztosítani és olyan he­
lyet választok pénzem elhelyezésére, ahol magas kamatot adnak rá. egy
cseppet sem törődve azzal, hogy a pénzem kamatait mások nehéz verí­
téke szerzi meg számomra. A betétesekből igen gyakran lesznek azonban
adósok. Ilyenkor, ha pénzre van szükségem, éppen az ellenkezőit cselek­
szem az iméntinek. Olcsó pénzt szeretnék kapni, olyan olcsót amire alig
kell, hogy fizessek kamatot. Nyugtalanabb óráimban ezt is sajnálom és
szidom a pénzintézetet, amelyik nagy bajomból kisegített.
Hitel nélkül ma már nem élhetünk. Gróf Széchenyi István, a leg­
nagyobb magyar, egész könyvet irt erről a kérdésről. De ha nem is ol­
vassuk el az ő könyvét, hanem csak saját életünkbe pillantunk, ott is

végén, az üzleti vállalkozásban résztvevők minél nagyobb haszonra te­
•A- a végletekig is elmenhe.
g HEzért
gyenek szert. Az emberi kapzsiság néha
Í.Ji5
szabályozza az állam a részvénytársaságok alapítását, ellenőréi. annak
ügymenetét és figyelemmel kiséri möködését. Mivel nagyrészt magánvál
­
- ?
• érkező .
lalkozás, beleszól üzletpolitikájába is. Ha nem teljesítené, úgy kötelessélyepkor
geit és kötelezettségeit, mint ahogyan azt az állam elvárja, feloszlatja,
ibb lett
vagy rászorítja a helyes útra.
'
üzleti­
Igen hasonló, de mégis egészen más a működési mikéntje ay szövet
kezeteknek. Nálunk 1898. XIII. törvénycikk indítja el a szövetkezeti
|nozr ferdugalmat gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére. Itt is többen vesznek részt
a bank alapításban, de szervezete mégis egészen más. Mig a részvénytársaságok alapításában csak korlátolt számú résztvevő néha 5—10. vesz'

Í

részt, addig a szövetkezet üzletrészei oly alacsony árban vannak' meg­
szabva, hogy ennek révén a legkisebb embernek is lehetősége jván |arrar
hogy bankár legyen, illetve, hogy a szövetkezet pénzkihelyezési és kámatpolitikájába beleszóljon az üzletrésze révén.
Mig a magánember és a részvénytársaság arra törekszik,' hogy vagyonát megtízszerezze, megszásszorozza, addig a szövetkezet a segíti ; jegyében alakul és az egymáson való segítésgondolatát igyekszik meg aló- :
sitani. A legkisebb haszonra dolgozik, hogy tagjainak a jólétét szolgálja
tatni
és ezt a legkisebb hasznot is osztalék alakjában igyekszik visszaajjuttatni
azoknak, akik az üzletalapitásban illetve ^szövetkezésben részt ve|te^.
Ma már nem csak Hitelszövetkezetek, hanem Áruértékesitési Szö—1
.
1 r lJt

Q Hungária Rum és Xikörgyár E
Hungária Mintapince H
SZOLNOK
T ©l©f Onszám : 53.

Sürgönyeim;

Hungáriarujm

16
vetkezetek, Földbérlő Szövetkezetek. Tejszövetkezetek, Borraktárak stb.
működnek, amelyek mind a kisemberek érdekeit igyekeznek megvédeni
a kizsákmányoló nagytőke mohóságától.
Hitelszövetkezeteink a háború előtt már több mint 2000 községben
működtek. A háború után is szépen fejlődtek. 600-náítöbb, saját szék­
házzal rendelkezik. 1936-ban üzletrésztőkéjük együttes érjéke 31,727.726
P.-t tett ki. A fennállásuk óta leszámítolt váltóknak a magassága pedig
ha egymásra tennénk több mint kétszerese lenne a párisi Eifel toronynak,
ami pedig 301 m. magas.
Egyesülésben az erő. Dánia a szövetkezetek hazája. Nem csak az
ország pénzügye, hanem bevásárlási és értékesítési lehetősége is a szö­
vetkezetek utján bonyolódik le. Az egész országon látszik is a jóllét.
Gazdag és müveit. Lakossága között egy sem akad aki írni és olvasni ne
tudna.
Az egyedül álló ember könnyebben elcsúszik a jégen, mint az, aki­
nek a kezét fogják. Fogjunk mindannyian kezet egymással és nincs az a
jégtábla amelyiken elcsúszhatnánk.
„Á honvéd minden magyar családért harcol. Mindenki adakozzék
a honvéd családok javára. Gyűjtés február 7-ig."

A tanító és a néprajzi gyűjtés*
írja: Makra Sándor.
Folytatás.
Tulajdonképpen már csak egy műfaj maradt hátra : a népmese.
A fosztóka, a fonóka kellemes szórakoztatója. Nem csak ősszel és
télen, hanem nyáron is nyomára akadhatunk. Pl. mikor a gépnél esős idő
van, az emberek fedett helyre húzódnak, itt aztán a félhomályban mesé­
vel ütik el a csendet, meg az eső egyhangú kopogását:
„Hun vöt. hun nem vót, vót a világon egy király. Ez a király eccer
kiment az erdőbe vadászni.
?.
Lütt is egy arantollú madarat. Hazavitte. Otthon aszonta a szakácsnak,
hogy máját süsse meg szíp pirosra, oszt nagyon vigyázzík rá, mer ' azt ü
eszi meg.
A szakács megsütötte a májat szíp pirosra.
Bevetődött a pitarba egy szegín csizmadia fia. A szakács elfelejtette a
király szavát, oszt od atta a májat a csizmadija fijának. — A fijú hazament:
megette a májat. Este rendes időbe lefekütt, oszt reggel mikor felkelt, csudák
csudája a párna alatt: két arany vót. A fijú nagyon megörült, a király meg
szomorkodoft, hogy nem ü ette meg a csuda-madár máját.
Eddig vót, kurta vót, de ez is mese vót. “
Elmondta: Vass Istvánná 47 éves, Túrkeve.
A kurta után következik a hosszú :
Hun vót, hun nem vót. vót eccer egy király. Ennek vót egy felesíge,

r

...

1,1 j

,

17

meg egy jánya. A felesig nagyon beteges asszony vót, hamar megh^tű
Sajnálta nagyon a király, mert olyan szíp vót, hogy a hurhmkinvót
a nap, a mellyin a hód, két lábafejin meg a csillag.
A jánya is szakasztott olyan szíp vót, mint az annya, hogy d hjimlukán vót a nap, a mellyin a hód, a két lábafejin meg a csillag.
Azt háttá az asszony az urának halála előtt, hogy addig meg he házasoggyík, míg olyan asszont nem tanál mint ű, hogy a humlukán,
nap, a mellyin a hód, két lábafejin meg a csillag.
asszonyra, mint
A király bejárta Hetedhétországot, de ^m tanált olyan asszoi
amilyen a felesíge vót. Asszonta eccer a jányának:
— Hát nem leltem olyan asszont, mint szegíny jó anyád vSÚtíged
veszlek felesígül.
Azt mondja a jány:
— Hisz nem lehet a’.
De a király csak azon vót. Azt mondta:
— Lehet a.
Sokáig vótak így.
Eccer oszt aszongya a jány aznapjának:
— Hozzámík, ha csináltat nékem olyan szekrényt, hogy beleérjik a
zsebembe, oszt a ruhám talpon álljík meg berine.
Azt mondja erre a király;
«•
— Hisz nem lehet a’.
Sokáig így vótak.
Kísőbb oszt megint csak aszongya a jány
— Akkor hozzámík, ha csinátat a várod, szílin ott, ahurfr bem .sokan
m.
járnak egy olyan házat, hogy két hétig nyugodtan kifürödhetem n
Az apja azt mondta:
— Jó. — Meg is csináltatta a házat.
Elindult a jány, hogy megyen fürdeni.
Útközbe’ tanálkozott nígy libával. Vett nekik tengerit: beha, fa ükét
a házba, rájokzárta az ajtót. Ü meg elindult világgá.
Egy hét múlva elment a király, meghallgatni a jányát, ho& fürdik-i
még. Az ajtóba’ megállt. Bent a libák csapkodták a vizet. A kirí, ■ aszitíe,
hogy a jánya fürdik. Nagyon megörült. Örömibe így szólt:
— Fürdik az én kedves jányom kedvire. — Hazament. Várti r jányát.
Tán egy hónapig is várt mán, . még mindig nem gyött haz^ h jánya.
Nagyon búsúlt utána. Eccer elindult, hogy megkeresi.

’ I

FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

.BRULL

SZOLNOK
Takarékosság
Baros^fitca 1

DIV ATÜ ZLETÉBÖL

j

18

19

Ezalatt a jány egy gyönyörű szíp országba érkezett. Elállott egy gyö­
nyörű szíp kastélyba : pulykapásztornak. Nagyon elcsúnyította magát. Rossz
kabátot vett fel. meg rossz cipőt. Király vöt a gazdája.
Eccer bál lett a városba'.
A király jánya elkireckedett a szakácsnétúl.
— <
A szakácsnő el is engette.
A királyjány szipen felötözött. Elment a bálba. Mikor benyitott, mingyán a király, meg egy herceg fogta karon. Reggelig táncolt. Otthon gyor­
san levetkezett, felvette a rossz kabátját.
A szakácsnő kérdezte:
— Táncoltál sokat ?
A jány azt mondta, hogy nem tudott bemenni, elkísett.
Máskor is elment a bálba. Akkor is reggelig táncolt a királlyal, meg
a herceggel. >
■
A király meg is kírte a kézit.
Eccer mikor á szakácsnő megfőzte az ítélt, kitette az asztalra hűlni.
A jány megkirte, ű hadd vigye be az ítélt a királynak.
A szakácsnő kinevette :
— Hogy gondolod? Hiszen megriműlne tűled a király.
A jány egy kicsit búslakodott, ólán kitalálta mit csináljik. Mikor a
szakácsnő elfordult, beleejtette a gyűrűjit az itelbe, amit a királytól kapott.
A szakácsnő bevitte az itelt.
Azt kérdi tülle a király:
— Ki ejtette bele a gyűrűt az itelbe? .
Azt mondja a szakácsnő:
—
— Biztosan ez a pocsik jány.
Ezalatt a jány a konyhába szipen felötözött. A király behivatta A
jany bement.
1/ A
CSak elcsuda^ozotf h°gy az a jány van<glőtte, akivel táncolt,
Mmgyan felesigül vette.
x
Kisöbb született egy kisfiok.
Egy este öregember nyitott be. Helyet kirí iccakára.
BefogadtákÍSmer‘e
KönyÖrSÖ“ az urának’ h°gy f^aggyák be.

Az öregember hálálkodott.
Azt mondja a jány :
— Van itt egy üres ágy, befekhet abba.
Az öregember szabadkozott :
dó lesz a fődön is, — monta.
Lefeküdtek.

bicskát
dre^em^er'- megölte a kisfiút. A vires
bicskaf meg a király zsebibe tette. Otán lefekütt.
meghótf^ so^tá^’
felkeljik a kisfiú. Mikor megniztik. láttyák, hogy

Azt mondja az öregember:
/
— Biztosan az ölte meg, akinek a zsebibe vires a bicska.
Megniztik. Hát az ura zsebibe' vót. A király azt modtá, hog^
nem
öli meg a saját gyerekeket. Nagyon búslakodtak felette.
' 'i
Akkor kitoszitották a kisfiút, ■ oszt belelöktik egy tóba.' Ha belé nem
löktik vóna, az én mesém is tovább tartott vóna.
Elmondta: Vass Istvánné 47 éves, Tűri eve.
n

®1

Nemcsak a népmesénél, de általában a néprajzi gyűjtéseknél nagyon
fontos mozzanat annak feljegyzése, hogy kitől hallottuk a népmeséd bal­
ládát stb., hány éves, és hol lakik ?
Folytat]
A Honvédcsaládok javára szánt adományodat postán
is Lefizetheted a 180.000 csekkszámlára.”

---------------------------- j

■ 9

----------------------------------

A vármegyei Népművelési Öixottság közgyfelfcse
A vármegyei Törvényhatósági Iskolánkivüli Népművelési bizottság
évi rendes közgyűlését folyó évi január hó 28-án csütörtök déldől
vár­
. megyeháza kis tanácstermében tartotta meg Alexander Imre ali^p^n el­
nöklete alatt.
Alexander Imre alispán elnöki'megnyitója után Soós József ym.jnép. .........
“ Jl^i te­
művelési
titkár tartotta meg* az 1941—42. évben lefolyt népmüv
vékenységről igen értékes keretben foglalt beszámoló jelentését,
a kor és nemzet szükségleteinek megfelelő irányelvek figyelembe tőiével
készült 1942—43. tanévi általános munkatervét mutatta be. K ’yülés
mindkettőt egyhangúlag elfogadta.
Az uj népművelési tanév uj feladatokat jelölt meg a y megyei
jtítosabBizottságnak a munkaterv elkészítésénél. E feladatok közül
____
bak azok, melyeknek megvalósítása nélkül egy nemzetnek a maíltotális
háborúban helyét megálni s a jövőre fennmaradni nem lehet. Egész nép­
művelésünk tengelyébe ezeket illesztette be a Bizottság, amely elf közül
legelső helyen áll a külső fronton az ellenség előtti helytálláshppí szük­
séges katonás szellemű lélek kialakítása minden lélekformáló eszközzel,
hogy az ősi magyar katonai hírnév csorbát ne szenvedjen, hp^ méltó
bajtársa legyen német s olasz fegyvertársáiknak és hogy hősies fHszántságukkal biztosítsák hazánk fennmaradását. Másik fontos feladata kint
harcoló katonáinkat a belső rend és termelőerő fenntartásával, fok<
val
a biztos győzelemhez segíteni, azaz a külső és belső front szik zilárd
tt néegységét megteremteni. Harmadszor elkészíteni már a háború1
pünket a békeidő feladataira is.
A nagyobb nevelői és oktatói hatások elérése céljából a tanfo ramok
alkalmasabbak. Ezeknek minél szélesebb körben való szervezésér az in­

21

20

tézkedések megtörténtek. Különösen nagy erkölcsi értékkel zárult a jász­
berényi és karcagi népiskola. Vármegyénkben ezek a városok végezték a
rögtörést, de eredményei már is jól érvényesülnek. E népfőiskolákban
szerzett tapasztalatok alapján a vármegye több helyén meg kell indulni
az ezirányu munkának. Lebegjen előttünk finn testvéreink magas népi
kultúrája s a szétrombolhatatlan egységes nemzeti szellemtől vezérelt élni
akarása, melyek az ott rendszerré vált népfőiskolák munkájának ered­
ményei.
A népművelés tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a
háborús idők okozta sok-sok nehezitő körülmény dacára szép fejlődést
mutat, ami kitűnik akkor, ha a három év eseményét hasonlítjuk össze,
amelyszerint az előadások és tanfolyamok egységszáma az 1940—41. év­
ben 10 764, az 1941—42. évben 11.892, mig az 1942—43. évben már 12.490.
A népművelési előadások és tanfolyamok látogatottsága is örvende­
tesen emelkedik. Hogy mily nagy életszükséglete lett a népnek a nép­
művelési előadás és tanfolyam, igazolják azok a megnyilatkozások, melyek
a helyi Bizottságok beszámoló jegyzőkönyvéből olvashatók. Tiszaroffi
jegyzőkönyv szerint az előadások sikerének semmi sem méltóbb bizonyí­
téka, mint az, hogy bár a terem hőmérséklete némelykor fagypont körül
volt s ülőhely csak a közönség kis részének jutott, mégis a többi a nagy
hideg és zsúfoltság dacára a legfegyelmezettebben viselkedve, komoly ér­
deklődéssel hallgatta végig az előadásokat. Jászkiséren Gergely Andor
közs. főjegyző valódit népművelői lélekkel és rátermettséggel annyira bele
tudott kapcsolódni lakossága leikébe s ezáltal a népművelési előadások
oly népszerűek lettek, hogy a rendelkezésre álló termek nem voltak elég­
ségesek a hallgatóság befogadására. Az Ö munkásságának eredménye az
is, hogy községében sikerült a különböző egyesületek tagjait egymáshoz
közelebb hozni és ezáltal a magyarságra igen jellemző társadalmi elkülö­
nítést enyhíteni.
Ez utóbbi azt igazolja hogy a tanítói, tanári és lelkészi karon kívül
a község más vezető tényezői is válhatnak a nemzetépités apostolaivá,
ha hivatali nagy, elfoglaltságuk mellett is módot találnak népük lelki szük­
ségleteinek kielégítésére.
A társadalmi elkülönítés enyhítését eddig is szép sikerrel oldotta
meg a szolnoki Verseghy Kör, amidőn kulturmunkáját a különböző egye­
sületekkel és társadalmi csoportokkal karöltve végezte.

ALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
,Takarékosság tagja.

A fenti példák igazolják, hogy népünkben megvan mindég *|zép és
nemes befogadására a készség és jóakarat, ha a vezetők megtalf* " azokát a módokat, amelyek az érdeklődést az ismeretek iránt felvétik né­
pünkben. Hogy pedig vármegyénk népművelői valóban megértika nem­
zet nagy céljait és önzetlen munkásságukkal szép eredményeket ®dek el,
ígazolja az, hogy a vármegyei Népművelési Bizottság 20 vezetőt reszesitett kitüntető elismerésben. j;
A vármegyei Népművelési Bizottság minden lehetőt elköveti hogy
a népművelési tevékenység a legzavartalanabbul följön még a’ egelha- ,
gyottabb helyen is és hogy minden kultureszköz hiánytalanul rendelke­
zésre álljon a helyi népművelési szerveknek, ami nagyrészben kos; önhető
annak a megértő támogatásnak, amelyben Alexander Imre alispán, megyei
bizottsági elnök nemes lelkülete részesíti a népért dolgozni akarókat.
Majd Zselényi Béla vm. számvevőségi főnök ismertette az 42. évi
zárszámadást, valamint az 1943. évi költség vetést.
A közgyűlésen dr. Jakab László kir. tanfelügyelő, ügyvezét i elnök
elismeréssel adózott a népművelés terén oly szép eredményt fe mutató
népművelői karnak s indítványozza, hogy mivel az eddigi 1 pgi gő előadói tiszteletdij a mai időkben a kultúra és szellemi munka leérjt- kelését
jelenti, a Bizottság tegyen javaslatot a Kultuszminisztériumba em ek legalábbis 2 pengőre való felemelésére.
. :
Dr. Kovács János tanügyi tanácsos, bizottsági tag pedig egy ^várme­
gyei Művelődés Háza létesítése ügyében teszi meg indítványát s á t ezzel
indokolja: „Szép nagy magyar alföldi vármegyénk művelődésének ei telesére
is kell egy erős kulturvár. egy kultúrpalota, mely az itteni torzsa ös magyarság szellemi és erkölcsi erejét, magyar öntudatának erősítését & :ó nemzeti munkának lesz hivatva otthont, helyet biztosítani." Az eddig erre a célra
igénybevett városháza, megyeháza közgyűléstermei nem célszerűébe nem
erre való rendeltetéssel készültek. Olyan épület emelése szükséges amely
a város kulturigényeihez méretezett előadó termen kivül magábd glalná
a kulturális haladást szolgáló múzeumot, könyvtárat és nyilvánoj j Ivasótermet.
Több hozzászólás után a közgyűlés mind a két indítványt ö mmel
tette magáévá és határozatilag kimondta a megvalósulás céljábó. a kultuszkormány, illetve a kulturház emelése érdekében Szolnok vr s polgármesterének megkeresését.
tó
A közgyűlés Alexander Imre alispán, bizottsági elnök mél
és a magyar faj iránt érzett mélységes szeretetét sugárzó zárószav* valért
véget s annak az óhajának adott kifejezést, hogy az eddigi évröM e nagyqbb eredményeket mutató iskolánkivüli népművelés a jövő I is ha­
soníó sikert biztosítson a boldogabb, szebb magyar jövő eléréséig.
Ur^ Béla.

Újatok azért a Manaronzíiírt, amolynik iljintelíírl

jf

!“

23

22

EMLÉKEZTETŐ, ÍF
. , ,, .. , r
(Február no folyamán elintézendő).
10-ig : Tantestületi .értekezlet. (I. Tt.)
15-ig : Áthelyezési kérelmek beadása. (T. Nv.)
Iskolázási kötelezettség meghosszabbítására javaslat. (Nv. Nh.)
Számadások felterjesztése. (Ge.)
27-én: Félévi értesítők kiadása. (T.)
28-ig: Beszerzési kimutatások felterjesztése. (Nh.)
Hamvazó szerda. (T. Nv,)
Igazgató harmadszori iskolalátogatása. (I.)
Igazgató-tanitó harmadik negyedévi jelentése. (It.)

A honvédcsaládok támogatására adott minden fillér az eljövendő Magyarország záloga.

IRODALOM
CSODAÁGIS.

=====

Most jelent meg a könyvpiacon Makra Sándornak a tehetséges fiatal
tanitóirónak legújabb munkája a Csodaágis c. 3. felvonásos ősmagyar
mesejátéka.
A szerző e művében a magyarság eredetének egyik legősibb és ed­
dig alig ismert történetét dolgozza fel.
Fények és árnyak szinpompás játéka, eseménydús történet, izes
gördülékeny nyelvezet teszik élvezetessé e költői alkotást.
Az ősmagyar lélekben rejtőző igaz értékek csillának elő a mese­
játék minden sorából. Élvezettel járjuk be a Csodaszarvas nyomán Ma­
gyarral, Ilonával és a sok-sok mondabeli szereplővel Isten-kertjét, — a
nagyvilágot — amig boldogan eljutottunk — a világ legszebb országába,
— Magyarországba.
Az iziéses kiállítású kötetet Gaborjáni Szabó László az országosan
ismert kiváló festőművész eredeti művészi fametszetei díszítik. Gyönyörűek.
A könyv megrendelhető a szerzőnél: Szeged, Gyertyános! út 4.
____ ______ ______ ________
(cs. s.)

SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Hálásan köszönöm és szívből
viszonzom a részemre küldött
újévi jókívánságokat. Szerkesztő.
K. J. Jászberény. Cikkedet várom
Üdvözlet. V. E. Kunszentmárton
A küldött beszámolót köszönjük és
legkö.zelebbi számunkban hozzuk.

Több érdeklődőnek. Előadások­
ról, iskolai és népművelési ünne­
pélyekről küldött beszámolókat
szívesen leközöljük. T. K. Tíszaderzs. Remélem kipihented fára­
dalmaidat és újra munkába fogsz.
Üdv.
• '
•

-í

A vármegyei ált. Tanítóegye­
sület évi tagdíját az 1942. évben
tartott közgyűlés köztudomású­
lag — 8 pengőre emelte fel. Fel­
kérjük tehát az egyesület hivatalból
kötelezett állami, községi, uradalmi,
társulati, alapítványi iskolák tanító
kartársait, hogy ezen tagdijat az
az egyesület pénztárába befizetni
szívesek legyenek. Könnyebb ke­
zelés céljából kívánatos lenne, ha
az iskolák igazgatói — a tagdijat
tantestületenként összeszedve —
küldenék be egy összegben.
Elnökség.
Kinevezés. A Tanker. kir. Fő­
igazgató Ur Böszörményi Vladimír
oki. ttot a jászfelsőszentgyörgy-hajtatanyai áll. népiskolához kinevezte
áll. h. tanitóvá.
Lemondás. Lehóczky Erzsébet
dévaványa-varsányháti áll. h. tanító
nő állásáról lemondott. — Végh
Pál vezsenyi ref. kántor tanító le­
mondott állásáról, mivel Dunán­
túlon választották meg. — Fekete
Béla karcagi ref. tanító ezen állá­
sáról lemondott, mivel Debrecenbe
választották meg ref. tanítóvá.
Kinevezés a VII- fiz. o.-ba. A
VK. Miniszter Ur Skoda Mária,
Kohári Ilona jászberényi, Lörincz
János mezőtúri, Koczka József és
Gyenes Ilona szolnoki tanítókat a
VII. fiz. osztályba kinevezte. —
A VK. Miniszter Ur Antal Aladár
jászladányi rk., Gyökös Imre tiszaburai ref., Pataki Júlia törökszent­
miklósi rk., Sütő Imre karcagi ref.,
vitéz Ligeti István tiszapüspöki rk.
tanítókat a VII. fiz. osztályba elő­
léptette.

|L

Rendes tanítói kinevezések.
A VK. Miniszter Ur Berke^y László jászapáti pethestanyai,
mczy
------„n*., Bécsi
Irén
István jászkisér-kült.,
Bt
jászárokszállás—szentimre^; feenes
Ádám Kunhegyes-belső t kolbászdüllői, Dubráviczkyné Édei Erzsiéhet
Jászberény Peres-tanyai,| lÓa
'ankó
Magdolna Kunszentmárt(jpj Ugartanyai, Ferenczy József Tiszavárkony-Szőlői, Fadgya^ Lóránt
turkevei, Gyenge László K|nhegyeskormó dűlői, Gyirán László Tisza. súly-leány ági, Horváth Feréftc Jászkisér Hajdú-tanyai. Hornyik Károly
Karcag-cserháti, Horváth Győző .
Kunhegyes-gyócs II. tanyái, l Kiss
László Péter Karcag-Gergely részi,
ifj. Kelemen János Szolnok-erésztőhalmi, Kupcsok Julianna* Kunma­
daras, Lengyeli József Jászdósa- kápolnásoldali, Mihály Sándor Szol­
nok-ugari, Mihályi Rozália Rákóczifalva-Ujtelep, Molnár András Kun­
hegyes, Nagy László Kisujszállásgöröngyös, Porpáczi Lajos Jászj berény-homoki, Somogyi Terézia
Jászárokszállás-szentimrei. Sály Já­
nos Kenderes-hosszúháti, Schnetzer
Klára jászjákóhalmai áll. h. taní­
tókat-rendes tanítókká nevezte ki.
— A VK. Miniszter Ur Pacs Ist­
j
ván fegyverneki, Szatmáry Irma
mezőtúri, Tóth Margit jászladányi,
Bakos Ferencné Donkó Irén jász­
|
ladányi, Dauner Mária dévavanyai,
Fábiánné Gáthy Anna déváványai,
Kovács István jászladányi, | Lovass
Ferenc kunszentmártoni, Lábass
Iván* dévaványai és Molnár Imre
kisújszállási mezőgazdasági isk. h.

24
„A tehetősektől ezreket és százakat, a szegényektől filléreket,
de mindenkitől kérünk a honvédcsaládok javára."

tanítókat rendes tanítókká nevezte
ki.
j .
A VK. Miniszter Ur tanítói
gyakorlatra bocsátotta: Bracsok
István, Baksa Ferenc, Bőze Lajos
jászberényi és Bertalan Imre kiskunfélegyházai V. éves tanitónövendékeket.
Házasságkötés. Vrannay Kál­
mán kisújszállási mezőgazd. isk. ig.
házasságot kötött Váradi Katalin
mezőgazd. isk. tanítónővel. Gratu­
lálunk- ' *
Nyugtázások. — Csekkszámla;
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület, Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. KözségiIskola Fegyvernek 2. 6 P, Közs.
ip. tan. isk. Igazgatósága Kunszentmárton 6. Áll. népiskola Rákóczifalva 6. Áll. népisk, Mezőtur-Töröhalom 6, VIII. áll. népisk. Igazg,
Jászberény 6, Községi Népiskola
Csépa 6, Markóth Dezső Homok
6 P, Kerekes József Törökszentmiklós 3 P, Oldali István Rákóczifalva 12 P. R. k. népisk. Mester­
szállás 6, Réső Dávidné Nagykörű
6, Vincze Imre Pusztanagyszenttamás 6. dr. Nagy Lajos Karcag 6,
Benda Balázs Abádszalók 6, Tár­
sulati iskola Szolnok-Cukorgyár 6,
Nagyné, A. Mária Tiszaföldvár 6,
Mohácsy Albert Pusztakengyel 6,'
Áll. népiskola Cibakháza 6, Csiky
Anna Szajol 6, Sztavenyik Vilma
Jászárokszállás 6, Mohácsy Katalin
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

áron vásárolhat Szolnokon a

Cibakháza 6, Hajagosné, Cs. Iza­
bella Kunszentmárton 6. Bogyó
Béla Jászfelsőszentgyörgy 6, Hor­
váth Pál Felsőszászberek 6, Deb­
receni László Turkeve 6. Vajó Já­
nos Karcag 6, Községi Elöljáróság
Kunhegyes 6 P.
Tagdíj címen; Dr. Kovács János
Szolnok 4 P, dr. Halmos Andor
Szekszárd 12 P, Czifra Sándor 37'50
P, Hajós István 4 P, Muhy Sándorné 4 P, Szolnok, Somodi De­
zső, Tóth József, Szombathelyi Pál,
Antal János, Tóth Ilona Csépa
8 —8 P, Vincze Imre Pusztanagyszenttamás 4 P, Réső Dávidné
Nagykörű 8 P, Markóth Dezső
Homok 4 P, Czifra Sándor 5 P,
Csatáry Emil 2 P, Bódi Istvánná
2 P. Szolnok, Veress Mihály 8 P.
Beregszász, Molnár Béláné Buda­
pest 4 P, Barcsay Mária, Béres
Zsigmond, Flórenczné, Sz. Ilona,
Halassy Sándor, Joó Anna, Kál­
mán Katalin, Kiás Sándor, Kiss
Sándorné, Szalainé, T. Margit. Szeverényiné, V. Erzsébet, Szininé,
Cs. Katalin, Szvoboda István, Tyepliczky István, Vida Gyuláné, Vida
Gyula, Tiszaföldvár 2—2 P, So­
modi Erzsébet 8 P, Mezőtúr. (; ja­
nuári nyugtázásból kimaradt dr.
Magay Miklósné 4 P. és dr. Ke­
rekes Sándorné 4 P. helyett 8 P.:)
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
Gorove-utca 15. Telefon 113.

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság" tagja.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Bárhol :

jelent is-

tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

$

jában már kaphatók I
i

Az uj fanterv szerin készülő népiskolai* j
vezérkönyvek megjelenés után azonnal beszereghi
KORMÁNYZÓ ŰR ARCKÉPE
30 x 40 cm
KORMÁNYZÓHELYETTES ŰR ARCKÉPE 30X40 cmj
Mindkét kép Luhnsdoríf Károly művészi rajza után l|és

RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTHATÓ ISKOLAI NYOMTATVÁN’
Felvételi napló

Értesítő könyvecske |

Haladási napló

Bizonyítvány űrlap

Mulasztási napló

Tanítási órarend

Anyakönyvi napló
Eskütétel! és fogadalmi lap
A harmadik osztály legtökéletesebb földrajzi segédesz

Halmos földrajz
Hozzá a megyei térkép
(Tanítóknak árengedmény I)

■'

M

í?a-

■

•

. 1

TARTALOM:

1

/;

Csontos Sándor: Egyetakarás.
Karkos Emil: A selyem-csata.
ti' J
Makra Sándor: A tanító és a népraj
gyűjtés. ;
Kiskun József: Irányító tanmenet, .
Kováts János dr.: A tehetség Jo^a éB
rendeltetése.
I

1

í .

Emlékeztető.
Hírek. Nyugtázások.
U—

NÉNYI DEZSŐ
könyvnyomdája

SZOLNOK.

XXXVL ÍVF. 3. «■

IMI. MARI

1943. március hó.

XXXVI. évfolyam.

ír

izám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitóegyesUlet, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönyt^.

Laptulajdonos

Jász-Bagykun-Szolnokvármegysi Ált.
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

■ICfizotésI dijak
Cslky KraS oeyeo.
a lap unnál

Kiadásért felolt

CSIKY ERNŐ
Kéziratokat asm adnak

viasza

Egységben az erő .. . ezt hangoztatja mindenki, igy tqdja^mjndenki és érdekes, mégis milyen kevesen élnek e bölcs mondád szerint.
Sok közhely szól róla és talán épen azért marad az, emberek
előtt csak frázis, csak üres szólásforma, csak jól bevált és hatásos
szórakéta az egyes szónokok fegyvertárában.
| v Pedig aranyigazság ez. Érdemes, sőt szükséges vele foglalkozni.
Gondolkodni róla és főképpen cselekedni, Mert ha „csak beszelünk
róla", félő, hogy sohasem lesz belőle semmi. Inkább ne beszeljünk
róla, — legalább is ne oly gyakran — de cselekedjünk. | | í
Fontos ez, különösen a mai sorsdöntő. időkben, hogy legyet
maakarjon minden magyar. Forrjon össze cselekvésben mii
gyár munka. Dobbanjon össze egy ütemre minden magyar ] szid.
Fonódjanak össze a magyar lelkek olyan gyönyörű harmóniában,
óminek hangzata az életet mindenki számára egyformán boldogságossá varázsolja.
-‘
Minden gondolatunk, minden cselekedetünk egy teél, j— a leg­
szentebb magyar cél — a magyarság boldog és örökszép jövőjének
kialakítására irányuljon. Ezt munkáljuk? ezért dolgozzunk, fezért
harcoljunk minden erőnkkel és tehetségünkkel.
, ..Li J. j
Mindenki a maga munkahelyén, a maga hatásköribe^; de
mindenki ugyanarra gondolva: a magyarságnak jövőjel v(^i itt
Európában és ezt a jövőt nekünk "kell megalapoznunk, j *
Hagyjuk a kákán csomót keresést, a szálka-piszkálá$t. Ne se­
beket üssünk, hanem gyógyítsunk. Ne elgáncsolni igyekeznünk egy­
mást, hanem segíteni. És tegyük mindezt, ne szóval és fáriz^uskodással, hanem krisztusi szerétéiből fakadó igaz magyar érzéssel —
cselekedetekkel. Ne újabb egyesületek alakításával, hanem tömörítéssel.
A szétforgácsolt erők semmibe vesznek, — az összefogás ^or­
szágot épít, jövőt teremt. — Gondoljunk'erre és csak err^e gondol­
junk mi is, magyar tanítók.
Csapos

26

l

A mai sorsdöntő időkben mindenkinek a belső fronton is meg kell
tenni kötelességét. A selyemgubótermelés hazafiui és szociális kötelessé­
günk. A honvédelem részére a szorgalmas selyemhernyó munkájából ter­
melt gubó adja a nélkülözhetetlen ejtőernyőt és más hadi iparban fontos
a nappal is vetekedő fényes aranycsillogásu selymet. A tanszemélyzet
— mint minden téren — példát mutatott, hogy ezen munkában, hogy kell
a tanuló ifjúságot selyemtermelésre okszerűen nevelni. A múlt évben ország-szerte hatalmas eredményt értek el a levente és a tanuló ifjúság. A
megkezdett munkát természetesen tovább kell fokozni és igy már most
felhívjuk tanszemélyzet szives figyelmét, hogy a f. évben még nagyobb
keretekben szükséges a selyemtenyésztést beszervezni a vezetésük alatt
lévő iskolákban. Bővebb felvilágosítással úgy Írásban, mint szóbelileg a
szolnoki m. kir. selyemtenyésztési főfelügyelőség, illetve a szolnoki ke­
rület felügyelősége készséggel szolgál, (hív. helyiség Deák F. u. 2.1. e. 12.
sz. szobában.)
A selyemtermelésnek Magyarországon még óriási fejlődési lehető­
sége van. A m. kir. Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség által kibocsájtott népies rövid selyemtenyésztési utasításból a selyemhernyótenyész­
tés könnyen elsajátítható.
Ismeretes, hogy a selyemhernyó életkora 32 nap. így könnyen ki­
számítható, hogy a gubótermés biztosításához nem sok munka szükséges.
A tenyésztés első két hetében könnyen lehet a kis hernyókat eperfalombbal napi egy-két órás munkával felnevelni. A homolyabb munka
teljesítmény az utolsó két hét alatt vehető számításba. A m. évben a mi
kedves diákjaink jól kiállták a próbát, olyan nagy tömegben termelték a
gubót, hogy a több évtizede tenyésztéssel foglalkozó selyemtermelőink
komolyan felfigyeltek az elért munka teljesítményünkre.
Bárkinek, aki tenyésztésre jelentkezik, május első napjaiban kikel­
tetett selyemhernyót ad ki a felügyelőség megfelelő papírokkal, utasítás
sál teljesen ingyen. így nagyon tanácsos ezen igénylésüket iskolánként
legkésőbb f. évi április hó 1-ig bezárólag a felügyelőségünknek beküldeni,
hogy minden igénylőt selyemhernyóval elláthassunk.
Közöljük, hogy
előreláthatólag a selyemgubók beváltási ára a
múlt évi 3 pengő 50 fillér mellett lesz kilogramonként kifizetve, ebből ki­

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.

I

304. sz. Levente Cs., Vecsés
Tiszabői Levente Egy.
Titeli Levente Egy.
Levente Egy. Kőröshegy
Levente Egy. Sárközujlak
Kozármislényi Levente Egy.
• .
Pellérdi Levente Egy.'
Köteleki Levente Egy.
Levente Egy., Pápa. Fő-tér 15.
Levente Egy. Somogyacsa
Szegedi 111. Levente kör. Somogyi
Baracspusztai Leventék, Ladányb.
(
Levente Egy., Karád
" • ’
A fentieken kívül még 41 egyéni levente
tenyésztő részesült kisebb-nagyobb juta­
lomdijban.

175'20
186 90
164'160'50
155'70
134'80
132'30
126 —
124’30
119'50
141 —
118'60
112'40

Iskolás tenyésztők a következők:
499'50
Áll. elemi népisk. Szilágyi
1.
*49930
Áll. elemi népisk. Militics
2.
Ml 130
Polgári fiuisk. Monor
3.
Központi Áll. elemi isk. Zombor
j ^354'—
4.
251 —
Rk. elemi isk. Simontornya
5.
r 198'30
All. népisk. Cibakháza
6.
M 83'90
Áll. elemi népisk. Orszállás
7.
074'40
8. ÁH. polg. fiú és leányisk. Adony
“Í79‘ 10
9.
Elemi népisk. Kopács
166'50
10.
Rk. elemi isk., Bblhó
150'30
11.
Rk. elemi népisk. Szajk
154'10
12.
Áll. elemi isk. Paripás
143'20
13.
Áll. népisk. Péterréve (beltéri)
A fentieken kívül még 41-en részesültek kisebbnagyob jutalomdijban.

SPORTDIJAK

575'92 | 100
521'82 1 75
516'05 | r 50
503'85 I ! 50
25
490'92
436'84
2i '
435'12
25
421'40
25.
396'32" 125
1
381'28
378'23
377'93
25
369'35
25j
!
i

1633'15
1488'62^
1320'63
1058’44
825'76
653'65
60294
566'86
55927
519’78
505 54
504'73
460'74

100

É ■

25
25
25
i

L

'

Karkos ’mbíI
selyemt. főfelügyelő.
__ l___ í-----

Vésések, Javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

számítható, hogy egy diák milyen szép mellékkeresetre tehet szí rt hazafiúi kötelességének teljesítése mellett.
Auzon iskolás és levente csoportok, melyek selyem tenyésztése 1 foglalkoztak és jutalomban részesültek a múlt évben :
p- j. ■
-Jutalom
Gubóter. Kereset
díj!
Név és lakáscím
P
P4
kgCsoport

A selyem csata.

Egyetlen emberöltő alatt egymillió magyar
életet pusziit el a tuberkolózis.

;

|

VÉDEKEZZÜNK 1

<

28

A tanító és a néprajzi gyűjtés.
Irta: Makra Sándor
— Befejező közlemény —
Az adatok lejegyzése azért fontos, hogy visszatudjunk következtetni
egyes motívumok, eredeti sajátságok : megnyilatkozására, keletkezésére.
Szoros kapcsolata van u. i. a folklóré minden egyes ágának a geológiával.
A földrajzi adottság, mindig magában viseli a történelmi múltat is. A
megtelepülés valamikor kényszerhelyzet következtében jött létre: ellen­
séges üldözés vagy élelemhiány játszhatott közre.
Az új hely, új környezet szokatlan helyzetet teremtett. A környezet
idegen volta, idegen sajátságokat kezdett kitermelni. Lassan kezd elmo­
sódni a régt haza képzeletbeli képe. Soha sem tűnik azonban el véglegasen, mert bármennyire intenzív is az új környezet erőszakos hatása, a
múlt lélekben gyökerező erejét: nem tudja kipusztítani. így lesz köz­
kincsé : nagyapáknak, apáknak és fiáknak egy egy megőrzött hagyománya,
mely annál erősebb és misztikusabb hatalommal kapcsolódik a lélek gyö­
kerébe, minél későbbi generáció szívja magába. Pl. egy-egy népmeséi mo­
tívum szála visszanyúlik az őshazáig.
Solymosi Sándor összehasonlította a világirodalom mesekincsét, s
megállapította, hogy 30 olyan népmesénk van, amely motívumait illetőleg
teljesen különböző a többi meséktől, ezek tehát eredeti magyar népmesék.
A mesékben található sajátságos motívumok u. i. elvándorolnak
egyik országból a másikba, s ezáltal nemzetközivé vállnak.
Solymosi tehát rendkívül értékes munkát végzett fenti megállapítá­
sával. Nemzetnevelői szempontból megmérhetetlen jelentősége volna an­
nak a közösségi megnyilatkozásnak, hogy gyermekeink kezébe magyar
népmeséket adjunk. Ezáltal erősítenénk meg bennük a magyar szellemi­
séget s tennénk ellenállóvá magyarságukat.
Mert szép, szép: Hófehérke meg Hamupipőke története, de mennyi­
vel szebb : Erős Jánosné.
Ezért van szükségünk eredeti magyar népmesékre. Bizonyára több
is van 30 nál, hiszen a magyar lélek alkotó készsége kifogyhatatlan. Egyik
főiskolai hallgatónő kevés fáradtsággal, rövid idő alatt, néhány dunántúli
kisfaluban 60 népmesét jegyezett le. Az új generáció érzi már hivatásának
súlyosságát. Tudja, hogy nagy feladatok elvégzésére hivatott, s ezt nem
csak tudja, de meg is valósítja. Megindul az égigérő fa tetejére, hogy el­
hessentse onnan a Hétfejűsárkányt, s megnézze milyen titkokat rejteget.
S ezeket a titkokat szétszórja majd, a magyar gyermekek közé, hogy ők
is megtanulják, mi az : magyarnak lenni.
’

*

*

Nemcsak nemzetnevelői, hanem tudományos szempontból is nagy­
fontossága van a folklórénak.
Az előbbi fejtegetésünk alapján bizonyosságot nyert, hogy bizonyos

'29

történelmi múltat hordoz-magában. S ezt miből állapíthatsuk meg? f— A
nyelvészet segítségével egyes mondatokból, vagy mondattöredékékből.
Ma már teljes bizonyossággal tudjuk, hogy őse^: halászattal és Vadá­
szattal foglalkoztak. Bizonyítják ezt honfoglaláskor^ e foglalkozási körben
előforduló: szavak-.
/
Vessünk egy pillantást múlt számunkban közölt egyik néppiese kö­
vetkező motívumára :
„Olyan szíp vót, hogy a humlukán vót a nap, a mellyin a hód, két
lábafejin meg a csillag". — Első olvasásra feltűnik ennek szokatlan volta.
Gondolkozni kezdünk felette: vájjon miről szól ez a hasonlat? Annyit
érzünk, hogy nagyon- szép volt. De csak érezzük. Magyarázatot nem tu­
dunk reá. Magyar Adorjánnak van egy elmélete, mely szerint őseink
úgy képzelték el a világmindenséget, hogy azt a Csodaszarvas tartja
Mégpedig: Szarva közt van a nap, szügyén a hold, homlokán az esthajnal, s oldalán a csillagok. Mint mitikus alak, tehát tulajdonképpen Azonos
az Istennel. Ezt a feltevést igazolja’ „Júlia szép leány" c. népba^adánk
következő része :
Azon ereszködék fodor fehér bárány,
A napot s a hódat szarva között hozván ;
A fényös csillagot a homlokán hozta ;
Két szép arany perecz aj! a két szarvába,
Aj! a két ódalán két szép égő gyértya;
Mennyi szőre szála, annyi csillag rajta.
Nyilvánvaló, hogv Isten megszemélyesítéséről van itt szó, aki ma­
gához veszi a fiatal lányt. Mind ezt őseink analitikus alakban képzelhet­
ték el, tehát külön imádták a napot, külön a holdat.stb.
|
Ezek figyelembe vételével könnyű megállapítani, hogy fenti motívum
az Istenhez hasonlítja a király feleségét, tehát olyan szép, mini maga az
Isten.
így lehetne ezt boncolni tovább, ami azonban nagyon eltérítene ere­
deti célunktól, ezért ízelítőül elégedjünk meg ennyivel.
***

■

Cikksorozatomban a szellemi néprajz végéhez érkeztem. Amennyi­
ben a lap terjedelme engedte, igyekeztem dióhéjban a legfontosabbakat
érzékeltetni, mégpedig inkább gyakorlati szempontból, hogy ezáltal is kö­
zelebb hozzak mindenkit a néprajzhoz.
'
'' Hogy törekvésem mennyiben sikerült, azt a jövő fogja eldönteni.
A jövő hónaptól kezdve u. i. a néprajzi cikknek fentartott helyet átad­
juk tanító kartársainknak azzal a kéréssel, hogy töltsék meg azt: az álta­
luk gyűjtött néprajzi termékekkel.
Amennyiben megfelelő érdeklődést tapasztalunk, úgy ősszel fo ytatjuk a tárgyi néprajz ismertetését.
'
(Vége.)
;

.

30

G. Munkásszerzödtetés. Terve ­
zetek. (Fordított arányosság).

»

anyag

।

— j

m

r

m’

Z

BUqB)JB}qO5f
^3UIJ3A ‘5JBÁ|goq
(^o?b;zso) ‘:qB[2B}{

BUI[B>JBpn
‘5|BUJ0)BSa

^oÁiyuB]

[sí pssatisnaazsÁgg)
■syjzso soÁupjy

’SBJIUIBZS

S^JBAa^

q?ojazssQ -[ubp?™
-ISO) ‘UBJJ3UI jps)

g

« g «

Közli : Kiskun József, (Jászberény).

F. Községünk termelési szövet­
kezetének íorg. (Kivitel).
M. Tornácoszlopok festése olaj­
jal. Szükséglet, ár összeg.

G. Alkoholtermelés, fogyasztás.
lAz alkohol romboló hatásai.
Bűnözések, {egyházak
felmutatása.

üdülőhely lakosság haszna.
M. Hány tégla kell 4-8, 6-12 szög
alapú (2-4-6) tornáchoz,

F. Hazánk vendégforgalma. Egy

;

F. földrajzi
Tárgykörök <3. gazdasági von.
M. mérési (étel

M érési
Szám .

a

•ÁjBqBZSseuiJBq napzsso nppiqqoj
■áubjb uoppjoj (q
■áubjb sauaÁpO (b : qasapizaqpAO^

PH

pedagógia.
8 to

B]B§o}J3t '3p|npj isa;
-BjSa) ‘^odoizso nqn|B gozs 9—£
'8—p ‘Ejpo^f BsezoÁjBizso

bsbjjo^bX? ‘■rnsi
gBÁuB tn ta3 zy

.

deuop

- §
8- o

=
c :O o «

•^osBticaBZsp]

-nja; sa )a]nja^

•pinia} qapua)! pasa;
-lAoqi^ jjojBAiapn) yj ‘jo^ y

■>[ni3[nj3} ‘nni3|nj3J|
^agozs'sf'q '8 > soÁjBqBzg '
•uaqjo?i b sps^zsajpazg

1

’

~

anya

|

Szám.

oz

O E

Z
■qosB}iuiBZS]3|nj3)
'UBqpBqBZS ‘3S3[
-ofokq íjouiopj ’iusj

1

Hetenként 1— órát pusztán a technikai készségek fejlesztésére szenteljünk. — Kapcso­
lás főként a földrajz és gazdálkodás anyagával. A hó utolsó órája legyen versenyszámolás.

Irányító tanm enet a VII. o. (vagy V II —Vili. o. A. év.) részére.

Gyakorlati

dsnop

•[B^5(OUIBZS
•Á?3A S3 pót
•z^ ’S’P®ZH
jaioAmndeiB Á33jQ

,zs
'opau ‘ounjg
-yigMapadazoií
^osBmnyzsgepY

|j
•esBpojpjÁg •ss^p^uist satazn; íjbubSbáub
CM

CM

PH ;

II

’

31

' x

-

■SlJBUBpO^BÁ? ZSB[Q
ib;bzo^oj jjasajaj
-zajpaApjj naazsÁjJg
ájbjzso

JA—A zy

•(°o/o) ^opn ’spíip isB)isp)zig
•^o-uibzs gasopsaA ‘gasajaÁ^
•SBiimyzs °% s? o 0 y
'3sa)isnjazsÁga jpppAnui y

•íip iÁUBUioziq
‘jjospinnyzs- bjb/ ‘wao
tapsa SBpmyzs •/© V

A tehetség joga és rendeltetése.
Hajnalödik a szebb magyar jövendő égboltozatán. Kiváló magyar
szellemek sugallatára az államhatalom kezébe vette a tehetség érvénye­
sülésének támogatását. A társadalmi rétegek mélységeiben, a milliós tö­
megek között, bőségben vannak szerte az országban a legdrágább kincsek,
a magyar tehetségek, csak feltárásra, a mélységből való kiemelésre várnak,
hogy napfényre kerülve, gazdagítsák, s tudásukkal, szellemi és erkölcsi
erejükkel erősítsék á magyarság elitjét, a vezető középosztályt.
Valóban az értelmiségi középosztály erősítésre, felfrissítésére szorul.
Nem mondható egészséges állapotnak az, hogy ez a társadalmi réteg
valamennyi gyermekét, a gyakorlati pályák helyett gimnáziumba küldi.
S igy bár fi‘6 százalékát teszi ki a lakosságnak, mégis a gimnázisták 68
százaléka az értelmiség gyermekei közül kerül ki. Viszont bár a lakos­
ságnak 39 százaléka törpebiztokos, földmives, napszámos és gazdasági
cseléd, mégis ez a nagy tömeg (csaknem 4 millió) csak 1’3 százalékát
szolgáltatja a gimnáziumi tanulóknak, y
Pedig eben a nagy tömegben, ebben a jeles klavitásu magyar négy
millióban mennyi tehetség lakozik !
Igen, a magyar mélységekben, ebben a legdrágább magyar bányában,
mérhetetlen kincsek rejlenek. Ezeket a nemzeti kincseket felfedezni, nap­
fényre hozni, elsőrendű nemzeti érdek, nemzeti kötelesség. És ez a nagy­
szerű nemzetépitő feladat a tanítóságra vár.
Semmi kétség, teljesen érthető az értelmiségi középosztálynak az a
törekvése, hogy gyermekei megmaradjanak legalább is azon a társadalmi
szinten, amelyben születtek, de — ha csupán ennek a rétegnek a gyer­
mekeiből ujittatnék a középosztály, az egyrészt nem volna elegendő,
másrészt' maga az értelmiségi osztály, mint egy kasztszerüen megmere­
vedne s elvesztene minden kapcsolatot az alsóbb rétegekkel.
A mélységben levő és mélységből jövő egyedekben van az igazi
felfelé törekvő erő és akarat. A nélkülözés és szenvedés a mélységben
levőket és onnan jövőket tanítja meg az élet nagy küzdelmeire, az igaz­
ság keresésére és kiharcolására, fanatikus követésére, a nemes, a fenkölt
és egyetemes nézőpontból való világszemléletre, a közösségi érzés ápo­
lására és a közösség érdekeinek szem előtt tartására, szolgálatára. A régi
„beérkezett" középosztálybeli réteg a közvetlen kapocs híján nem ismer­
heti. nem értheti meg a milliós alsóbb társadalmi rétegek lelkületét, gon­
dolkozását, vágyait, törekvéseit, igazságát. Csak a maga társadalmi szint­

jenek, gondolatkörében szeret és tud mozogni, tenni, érzeni és gpndolkozní, csak ennek a szintnek az érdekeit tudja igazán szolgálni? flódolat
persze a ritka, nagyszerű kivételek.
y
’
Hogy viszont a mélyebb társadalmi rétegek szülöttei hogyan ájzepek,
hogyan képesek magukban átérezni és magukévá tenni milliók Vágyait
törekvéseit, célkitűzéseit, hogyan képesek egy egész nemzet leikével érezni,
gondolkozni; akarni, erre ragyogó példa éppen sorsdöntő napjainkban
három messze világitó fáklya: a német Hitler, az olasz MussoliM és a
francia Laval. Mindhárom lángész a nép gyermeke. Ilyenné lenni, ^ennyire
eggyé lenni a milliós tömegekkel, az egész nemzettel, csak az fiúiról, nagy küzdelmek árán felfelé törekvő szellemi és erkölcsi kiválóság .képes.
Hány ilyen ragyogó szellem szunnyadhat kiváló magyar népünk mii iói közott. E három fényes név példája is elég bizonyság arra (pedig hái| példa
van még rajtuk kívül!), hogy a mélyebb társadalmi rétegekbe^ drága
szellemi és erkölcsi kincsek rejlenek és hogy napfényre hozásuk j emzeti
követelmény.
Jertek fel tehát a mélyből, ti rejtett értékei, gyöngyei a |ihagyar
földnek! Magyar tehetségek, aranynál drágább valuták, fel a mélyből, fel
a napfényre ! Vértezzétek fel magatokat a tudomány, a műveltség örök
értékű fegyvereivel, hogy gazdaggá, műveltté, naggyá és erőssé lehessétek
a magyar hazát. Jöjjetek fel minél többen a mélyből, kunyhókból, cse­
lédsorsból, kis paraszttányákból, ti a jövendő világitó fáklyái, jövendő '
magyar tudósok, írók, művészek, államférfiak, hadvezérek, ay^vendő
nagy bírái! pedagógusai, jeles tisztviselőjei. bankárai! Az ősi töifes erős,
egészséges, bizonyos, hogy nagyszerű gyümölcsöket fog teremni. IMár lá­
tom is a jövendő ragyogó képét.
$
Magyar tanítók ! Ti lesztek e szent eszének irányítói, szi^n hor­
dozói. A magyar sors egy hatalmas eszköze ^n ezzel kezetekbe letéve.
Tudom, szivetek magyar. És azt is tudom ésÉiszem, hogy e miídkában
is bizonyosan meg fogjátok mutatni, hogy talpig és vérig magyarok |egytok.
Kováts Jánb£ dr.

EMLÉKEZTETŐ

(Március hó folyamán elintézendők.|!.

10-ig: Tanitótestületi értekezlet
LI
15-én: Nemzeti Ünnep.
I
31-ig ; Tuberkulózis hét rendezése.
Légoltalmi riasztási gyakorlat.
Minősítési lap adataiban beállott változások bejelentése. ■ .
Pénzbüntetésből befolyt összegek átutalása.
Tüzriasztási gyakorlat.
.t [ •
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcstfN. .

áron vásárolhat Szolnokon a-

Vidor Üzletházban
Te

„Takarékosság" tagja.

101.

35

34

Búcsúztató.
Hirt vettünk róla, hogy húsz évi fennállása után megszűnt a magyar
pedagógia egyik értékes szaklapja a ^abolcsi Tanító". Kitünően szer­
kesztett, értékes és nívós újság volt,
évig szolgálta lelkes munkával,
odaadó szeretettel, segíteni akarással a magyar tanítás és nevelés ügyét.
Sokat köszönhet működésének különösen a szabolcsi tanügyi Uj életet,
lelkesebb ütemet vitt a szabolcsi tanitás-ügy menetébe,
<
A mai kor egyik veszedelmes betegsége: a közöny, a nemtörődöm­
ség vitte sírba. Előfizetői „elfeledték" beküldeni az előfizetési dijakat.
Nem pártolták, nem törődtek vele. Pedig az övék volt, a sajátjuk, a
tulajdonuk. A ő saját érdekeiket szolgálta és mégsem törődtek vele úgy
ahogy az az újság megérdemelte volna.
Megilletődött lélekkel, szomorú szívvel búcsúzunk a „Szabolcsi Tanitótól". Sorsa a magyar sors egy kicsi darabja.
Nagy kár, hogy igy történt.

Tanítóküldöttség a Kultuszminiszternél.
Szinyei Merse Jenő m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter fogadta
az Eötvös Alap tisztelgő látogatását. A küldöttségben résZtvettek az or­
szágos tanitóegyesületek elnökei is.
Háros Antal elnök, — mint a küldöttség vezetője — a magyar ta­
nítóság benső háláját és ragaszkodó szeretetét tolmácsolta a tanítóság ér­
dekeit oly eredményesen felkaroló miniszter előtt; majd kérte a- minisz­
tert, hogy fogadja el az Eötvös Alap tiszteletbeli elnökségét.
Szinyei Merse Jenő kultuszminiszter ur melegen megköszönte elnök­
ké választását.
•
Beszédében kifejtette, hogy továbbra is őszinte segítő szándékkal
figyeli a tanítóság kívánságait. Kérte, hogy a kívánságok előterjesztésénél
mérlegeljék azokat: fontosság, időszerűség és kivihetőség szempontjából.
Es akkor reméli, hogy módot talál az orvoslásra.
Szükségesnek tartja a tanítói egység megteremtését, mert ez — úgy­
mond — a nemzeti élet szempontjából is erőgyarapodás lenne.
Bucsúzásul üdvözletét küldte az ország tanítóságának.

□ Hungária Rum és íikörgyár □
_

Hungária Mintapince
SZOLNOK

Telefonszám : 53.

sürgönyeim-.

Hung áriarum

Megbízatás. Jász Nagykun-Szolnok vármegye alispánja az Orszá­
gos Magyar Vendégforgalmi Szö­
vetség vármegyénk osztályigazgatói
teendőinek ellátásával a Budapest­
re távozott Appel Viktor őrnagy
helyeit Soós József vármegyei nép­
művelési titkárt bizta meg.
Beosztás. Dr Marisa Imréné
Király Marianna oki. tanítónőt a
mezőtúri mezőgazdasági népisko­
lához ideigl. megbízott tanítói mi-’
nőságben osztotta be a kir. Tan­
kerületi Főigazgató úr.
Kérelem. Kérjük lapunk ked­
ves előfizetőit, hogy az előfizetési
dijakat szíveskedjenek beküldeni.

Isodalmi hír. A Tóth Endre és
Okolicsányi Krisztina irodalmi ala­
pítvány egyik 410 pengős diját,
lapunk egyik munkatársa: Makra
Sándor nyerte el. Gratulálunk.
Nem kötelező az iskolai egyen­
ruha viselése. A m. kir, vallásés közoktatásügyi miniszter ur fel­
hívja az érdekelt és alárendelt is­
kolai hatóságokat, hogy a háborús
gazdasági helyzetre való tekintettel,
az iskolai egyenruha viselését ne
követeljék a tanulóktól. Bármilyen
ruhában járhatnak, ha az tiszta és
rendes. — Mellőzni kell továbbá
a tanulók egyéb iskolai felszerelé­
sében a nem okvetlen
♦;szükséges

anyagok felhasználását. (Pl. Füzet
böritó színes papírok.)
A vallás- és közoktatásügyi
Miniszter a kolozvári egyetemi
parkban korszerű öltözőt építtet a
múlt évben létesített pompás sport­
pálya mellett. Az öltöző felépülése
után a kolozsvári egyetemi park
az ország legkorszerűbb sporttele­
pei közé fog tartozni.
|

A selyemre
a hadseregnek is
szüksége van.
i i

■

Tenyésszünk
selyemhernyót!
Felemelték á posta, távíró és
távbeszélő díjszabást A keres­
kedelmi és közlekedésügyi minisz­
ter rendelete értelmében folyó évi
március hó 1-től kezdve n|agasabb
díjszabás lép életbe a posta, táví­
ró és távbeszélő forgalomban. Az
uj tarifa részletes ismertetése a
Budapesti Közlöny f. évi? február
20-iki számában jelent me
Most szᣠéve, hogy n legszületett Rákosi Jenő, a magyi it qjságíró fejedelem.
i

36

Ellenőrizzük a 12 és 16 éves
gyermekek nyilvántartásba vé­
telét. A m. kir. Belügyminiszter
380.000/1941. B. M. rendelete ér­
telmében, minden fiút aki 1943.
évben a 12. életévét és minden
leányt aki 1943. évben a 16 élet­
évét betölti. 1043. év január fo­
lyamán . be kellett jelenteni nyil­
vántartásba vétel végett. Fontos
honvédelmi érdek, hogy bejelen­
tési kötelezettségének mindenki te­
gyen eleget. Ezért iskolánkban a
gyermekek utján figyelmeztessük,
a szülőket ebbeli kötelességükre,
illetőleg az igazoló szelvényt mutatassuk be az iskolában, azokkal,
aki bejelentési ’ kötelezettség alá
esnek.
Nyugtázások. — Csekkszámla:
Jász-Nagykun-Szolnokcármegye Alt.
Tanítóegyesület, Szolnok. 57.480.
* Előfizetés Népművelésre. Újvárosi
áll. népiskola Mezőtúr 6 P, Köz­
ségi népiskola Pusztagyenda 3 P,
Mihályi József Turkeve 6 P, Peda­
gógiai Könyvtár 5'40 P. Budapest,
Kocsis Ilona Felsőszászberek 6 P,
Bacskó Margit 6 P. Tiszaföldvár,
Perecz.es István Törökszentmiklós
6 P, Balogh Zsigmond Kisújszállás
3 P, Izraelita népiskola Szolnok 6,
All. népiskola Tiszasüly 6, Róm.
kát. népiskola Kunhegyes 6, So­
mogyi Erzsébet Pusztapó 6, Orosz
György Szolnok 6, Liget utcai áll.
népiskola Jászladány 6, Kárpáti
FÉRFI-

SZÖVETET,
SELYMET

Károly Karcag 6 P, Gulyás Károly
Kunszentmárton 3 P, Kerekes Esz­
ter 12 P, Mantuánó Janka 9 P.
Tiszaföldvár, Újvárosi áll. népisk.
Szolnok 6 P, Balássy Ferenc Kun­
szentmárton 6 P.
Tagdíj címen : Kocsis Ilona Fel­
sőszászberek, Kertsmár Margit Pusz
tagyenda 4—4 P, Bacskó Margit,
Wendl Anna Tiszaföldvár 8 — 8 P,
vitéz Bányai Kálmán Szolnok 4 P,
Tóth József, Tóth Józsefné, Molnár
Győzőné, Gaudi Anna, Csatáry
Lajos, Molnár Győző 8—8 P. Me­
zőtúr, Vass Andor, Nagy Tiborné.
Nagy Boldizsárné, Mohácsy Katalin,
Bányai László, Gulyás Anna, Ördögh Imre, Kónya Rudolf, Kónya
Rudolfné, Fábián Gyula, Jenei
Ilona, Topercer Andorné, Zákony
Emília, Rózsási Viola, Durszt Éva,
Vass Andorné Cibakháza 2 — 2 P,
Madarász Lipót Szolnok 8 P, özv.
Horváth Ferencné Gödöllő 4 P,
Gulyás Károly Kunszentmárton 4
P, S/aday Sándorné, Korda Júlia,
Szakács Jánosné, Tóth Béláné 8 —
8 P. Mezőtúr, Szabó Ilona, Szabó
Róza, Balogh Lajosné, Érparti Má­
ria, vitéz Iványi Károlyné 4 — 4 P.
Kunszentmárton, vjtéz Haam-Sandorné, Bene Lajosné, Horváth La­
josné, vitéz Nagy Lajosné, Muhy
Mária, Angyal Sándorné, Angyal
Sándor Szolnok 4 — 4 P.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
Gorove-utca 15.-Telefon 113.

Om”||

SZOLNOK

I

A DKULL
z

Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETÉBÖL

^7 **^**

XXXVI. évfolyam.___________ 1943. április hé.
jAsz-nagykun-szolnokvArmmyei

4.

I

4

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanltóegyesUlet, a kir. tanfelUgyelősőg hivatalos közlönye.

Laptuiajdonos

Felelés szerkesztBi

Já*z- Nagykun- Szolnokvármsgysi Alt.
Tanltóigynület.

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért fslsl i

CSIKY ERNŐ
Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

A tanító munkássága.
Irta: Monori József.

Egy ifjú tanítóval találkoztam a napokban, ki nem régen végezte el
a tanítóképzőt s aki részben még magán viselte az intézet, a nevelés^ a
képzés áldásos, szép, sőt gyönyörű elgondolásait, de ugyanakkor már a
mai idők problémáit is s az elhelyezés pillanataiban nem tudott 'dönteni,
vájjon elfoglalja e állását, mely megkívánja, hogy lemondjon a könnyebf)
életlehetőségről és belépjen azoknak a tömegébe, akik ma és minden
időben élethivatásként vállalnak és végeznek nemzetet éltető, fenntartó
munkát. Az ö gondolkozása, — vájjon elfoglalja-e állását, vagy a mai '
lehetőségeknek megfelelően könnyebb pályán, nagyobb anyagiakkal ott­
hagyja tanult foglalkozását, — késztetett arra, hogy magam is gondolkoz­
zam, tulajdonképpen mit jelent tanítónak lenni ?
(
Amilyen rövid a kérdés, olyan hosszan lehelne ezt tárgyalni s men­
tői többen tárgyaljuk, annál többet tudunk erről beszélni?—
A tanítói foglalkozás azt jelenti, hogy a nemzet széles rétegeibe az
általános műveltség bizonyos fokát stb. megadja azon a helyen, ahol'a
kinevezése alapján működnie kell. Ez a munka természetesen helyenként
változik, mert pl. sokkal könnyebben lehet tanítani olyan helyen, ahol.a
társadalom az úgynevezett műveltebb elemekből áll pl. városban a köz­
ponti részeken. Sokkal nehezebb a kintebb fekvő területeken, ahol a
családi nevelés a munka örökös robotja miatt a lehető legkevesebl), sőt
néha semmi. Sokkal könnyebb a városi iskolában egy osztályt tanítani,
mint tanyán, ahol egy ember 6 — 8 'osztályt, jobb esetben 2—4 osztályt
tanít.
‘
'
•
Még ezt is lehet nehezíteni, ha a tanterem miatt váltakozó rend­
szerrel végzi a tanító munkáját.
Ha csak ennyi volna a tanító munkássága, és a vele járó nehézség,
akkor más foglalkozásúak azt mondhatnák, hiszen ilyen nehézség minden
foglalkozásnál megvan. S ha még ehhez hozzáveszik, hogy két hónapon

í

39

38

nem tanít, akkor meg egyenesen megállapíthatják, hogy a legkényelme­
sebb foglalkozások egyike a tanítóé.
Hát ha ez így van, hogy lehet az, hogy kevés a tanító, hogy a ta­
nítói pályát olyan sokan otthagyják s máshol helyezkednek el ? Ez az,
amire szeretnék megfelelni, amidőn a tanitó társadalmi helyzetével illetve
a tanitó helyzete a társadalomban címmel értekezem
Régi dolog az, hogy amikor társaságban szó kerül arról, melyik a
legszebb, legideálisabb foglalkozás, az orvos és pap mellett nem alacso­
nyabb helyet foglal el a tanitó. S ez igy is van. Ehhez nem kell elfo­
gultság. Mert az orvos testi, a pap lelki betegeket gyógyit, a tanitó pedig
mindnyájónk legdrágábbját, a gyermeket neveli. Mindhárman Krisztus
munkáját végzik, aki pap volt, orvos volt és tanított. S ha ehhez még
lelkemben él az a bibliai mondás : „engedjétek hozzám jönni a kisdedeket,
mert ilyeneké a mennyeknek országa" és én ebből a lelki tisztaságból
felserdülő gyermeket nevelem, vagy ha a nagy tanítónk, Gárdonyi versét
érzem ; „Mikor először lépsz az iskolába, legyen arcodon Jézus nyájas­
sága", akkor lelkileg felemelkedve átérzem, nincs szebb foglalkozás a
földön, mert ez nem foglalkozás, hanem élethivatás 1
Ha vissza emlékszem arra a pillanatra, mikor először léptem tanít
ványaim elé, mindig új erőt, meritek munkám végzéséhez, mert ekkor
bennem élt hivatásom minden szépsége, a maga igazi tisztaságában. S ha
most valaki azt kérdezné tőlem, hát már nem vagy olyan meggyőződése*
lelki ember ? — akkor azt kell felelnem : nem ! — mert még akkor nem
vettem tudomást azokról a kellemetlen behatásokról, melyek e hivatást
foglalkozássá akarják zsugorítani.
A tanitó munkája két helyen zajlik le. Az egyik rész a tanterem­
ben, a másik a tantermen kívül mindenütt, ahol csak mód és alkalom
kínálkozik. Nem az a jó tanitó, aki az iskolában elvégzi tanitó és nevelő
munkáját, s ennek végén azt mondja, mostmár én magánember vagyok
amig újból a tanterembe nem lépek. Nem I Ez az ember munkájának
egyik legfontosabb részét elvégezte.’ De miért hívják a tanítót néptanító­
nak, vagy nemzet napszámosának ? — ha már itt lejárna a munkája ? A
mai időben azt mondhatom, a legnehezebb feladat ezután következik.
A tanítónak éberen kell figyelnie gyermekeit az iskolán túl is, is­
mernie kell tanítványának minden körülményét, meg kell ismernie szü­
leit és azokat is éppen olyan irányban, de már más módszerrel nevelnie

□ Hungária Rum és tikörgyár □
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telefonszám: 53.

sorsBnyeim;

Hungáriarum

kell. Tehát az iskola után következik a szülő és mindenki, aki a körzé- temben lakik s erre rászorul. De őket már nemcsak nevelem, hanem
mindenben segítségükre vagyok, tanácsot adok, orvos vagyok, testvér,
barát, sőt apa vagyok a szó átvitt értelmében.
j
* Minden ember önző, egyéni tulajdonsággal van teremtve. A'nemzet
ezeknek az egyéneknek tömege, ezért nehéz tömegeket* nevelniJ mert a
tömegekben levő egyének a maguk különböző tulajdonságaiknál fogva
és mert önzők, azt az állásfoglalást, amelyet a tömegnek vallania kell,
nehezen fogadják el. Az olyan helyen, ahol nincsenek egyesületek^ kulturházak, mozi, színház stb., a tanyán a népnek tömörítését a t^itónak
kell végeznie. Ma a háború által szükségessé vált és a könnyű éhletlehetőséget megnyirbáló rendelkezések látnak napvilágot, amely a t|imyeket
szűkszavúan leszögezve elrendelik pl., hogy a fejadagot le kell állítani.
A rendelkezések szűkszavúan megmondják, mit vagyunk kötelesek meg­
tenni. Abban a pillanatban, amidőn ezt tudomásul veszi az illel csak
ennek rossz oldalát fedezi fel, s különösen a nagy hangúnak született,
kezd agitálni. Ekkor megjelenik a tanitó és megmagyarázza, ho^y ez a
rendelkezés — ha az első pillanatban nem is úgy látszik— de végered­
ményben saját magunk, mindnyájunk, a nemzet jövőjét biztosítja.?
(Folytatjuk)
|
]

Falusi és városi tankönyvek*
A haladás országútján eljutottunk idáig. Beszélhetünk falusi és vá­
rosi tankönyvekről, amelyeket a népiskolák számára írtak.
Közoktatásunk általában klasszikus irányú. Főiskoláinknak és^.középiskoláinknak ma is ez a szellem az alapja. A legújabb időkig a népiskola
a középiskola érdekeit szolgálta. Az utóbbi évtizedekben a támadások
pergőtüzét állta ki e miatt a népiskola. S ez a támadás addig tartott, amig
a tanterv fel nem szabadította kötöttségéből. Első volt az 1925. eVi tanterv, amely a népiskolát öncélú iskolának deklarálta. E szerintja nép­
iskola adja meg a nemzeti alapműveltséget s e munkájának végzésé köz­
bén nem lehet tekintettel az utána következő tanintézetek kereteire, kívánal­
maira.
Ha enyhébb harci zajjal is, de a támadások tovább folytak.; Azok,
akik a magyar élet rohamos átalakulását figyelték, találtak támadhivalót
az 1925. évi tantervben is. Keveselték benne az életrenevelés alkalmait.
Ködöseknek találták a célkitűzéseket s hangoztatták azoknak ha^rozottabb körvonalazását.
| .
Közoktatásunk vezetői megértették a türelmetlenkedők hangjában
az idők sürgető szavát. Ez a meglátás eredményezte az 1932. évi|módosítást, amely a tantervhez a gyakorlatiasabb nevelést szolgáló pótje|yzéket
fűzte. Ebből a jegyzékből a homályon keresztül áttört annak meglátása,

I J

?

40

hogy elsősorban őstermelő nemzet vagyunk. Életünk és jövőnk alapja a
szántóföld, boldogulásunk alapja a többtermelés és ezzel kapcsolatosan a
tudásban erőteljesebb magyar mezőgazdasági munkásság.
Az időközben rendszeresített iskolafelügyelet jegyzőkönyvei lehet­
nének tanúi annak, hogy milyen lelkesen fogta fel tanítóságunk ennek az
új szózatnak fontosságát. A munka frontján új irányok felé kanyarodott
a lennületes vezetés.
Ennek a szellemi forrongásnak vulkáni gőzeiből tört elő a legújabb
tanterv, amely -- annyi veszteglés után ! — kimondotta, hogy az öncélú
népiskola élethivatásra előkészítő nevelőintézet. Egyetemes nevelőintézet,
amely évenként másfél millió magyar gyermek szellemi előképzéséről
gondoskodik.
Az 1941. évi tanterv világosan mondja, hogy van falusi — és van
városi tantervvel működő népiskola. Közelebbről: a falusi iskolák a me­
zőgazdasági pálya felé haladó nemzedék, a városiak az ipari és kereske­
delmi pályák felé menetelő nemzedék előképzéséről gondoskodnak.
Hogy mennyire megérezte a felsőbb vezetőség az új élet elé került
nemzet halaszthatatlan kívánságait bizonyítja az is, hogy a kibővített ke­
retek határain belül külön írja elő a fiúk s külön a leányok tananyagát.
A most megjelent új tankönyvek szerkesztői és írói éles szemmel
figyelték a tanterv irányításait és arra törekedtek, hogy mind a mezőgaz­
dasági, mind az ipari- kereskedelmi tantervvel működő iskolák számára
azt a kézikönyvet adják, amelyet ezek az iskolák munkájuk eredménye­
sebbé tételének segítéséhez . . . várnak.
i
\
A miniszteri engedélyezés azt bizonyítja, hogy a Tankönyvi Bizott­
ság megfelelőnek találta a könyveket. E könyvek használhatóságáról végső
Ítéletet majd az a 30.000 magyar tanító mond, aki ezeket a könyveket az
élet napi munkájának végzése közben forgatni is fogja.
A népiskola VII—VIII. osztályainak megnyitása óta az igényeket
teljesen kielégítő népiskolai tankönyv nem jelent meg. A népiskola fel­
sőbb tagozata ennek évek óta érezte hiányát. Természetes, hogy a leg­
felsőbb irányitó szervek a népiskola felső tagozatának tankönyvvel történő
ellátását rendelték el. így látott napvilágot az a könyvsorozat, amelyről
most szólunk.
Mind a kétféle tantervvel működő iskola számára az V—VI. (A. B.
évi) és a VII-VIII. (A. B-évi) könyv jelent meg. Kiadói: az V—VI. o.
mezőgazdasági tankönyvvé a Kalász Könyvkiadó R-t„ a VII—Vili. o.
mezőgazdasági tankönyvvé a Franklin Társulat, mindkét ipari tankönyvé
az Egyetemi Nyomda.
,seleialá kerülő eddigi tankönyvekkel szemben a feltűnő
újítás az, hogy a most megjelent könyvek egy kötetben foglalják magukban
számára előírt összes tananyagot. Kis enciklopédiáknak tekinhetjuk ezeket a köteteket. Gyermek- enciklopédiáknak.
mezőgazdasági tantervvel működő iskolák könyveiben a gyakorlatias

41

nevelést szolgáló számolási és mérési példatár mellett a nyelvigismeret
_____
példatárát is megtaláljuk. Ezzel az újítással maradék nélkül ölelik fel a
népiskola összes tárgyait.
A tudományos tételek szövegezését kipróbált néptanítók 4|g(.ezték,
akik ügyeltek a szöveg könnyedségére s főként arra, hogy azop| sstílusa
meg ne haladja az osztály szellemi munkabírását. A figyelemmel szerkesz­
tett gondolatmenet megkönnyíti a gyermekek számára á szöveg m|Bgtanulását, hogy kifejezési készségük ezáltal is fejlődhessék.
Melyik könyvet vezesse be az iskola ?
A felelet egyszerű : azt a könyvet, amely az iskola tanmenetének
felel meg.
I
‘ Előbb tehát az iskola tanmenetét kell tisztáznunk.
I ;
Téves volna indulásunk, ha minden városi iskolában a várót
kereskedelmi irányú) tantervet tennénk kötelezővé. Ezt nem a helység
város-jellege, hanem az iskolába járó tanulók életérdeke szabja megl: Mező
Mező-­
gazdasági városokban a tanulók életérdeke a mezőgazdasági irányú nevelést parancsolja. Ezekbe az iskolákba csak a mezőgazdasági taátefvvel
működő iskolák számára írt új könyvsorozat kerülhet. Különbed dlent-\
I
mondásba jutnánk tulajdon tanmenetünkkel,
Éppen úgy világos, hogy az ipari- kereskedelmi irányú tantejvvel
működő (városi) iskolákba csak az u. n. városi sorozatot vezethetjük be.
A jelen tanévnek lassanként végére járunk.
Örömmel tölthet el bennünket az a tudat, hogy a jövő évi: tanmenet készítéshez mostmár rendelkezünk az eddig nélkülözött kézikönyvek­
kel. Jövő évi tanmenetünk készítése során a tanterv hivatalos .szövege
mellett az új tankönyvek is segitőink lehetnek, hogy olyan helyijanmenettel indulhassunk a jövő tanév munkaterületére, amely ponto^ beosz:
fásával, gazdag tartalmával számunkra messze világító mécs.
L
.
Kiskun József
\ ■

j .

Népművelési előadóképző tanfolyam Gyu|án*
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter ’Ur rendeletére és támogatá
sával 1943. évi június hó 20-tól 26-ig terjedő időben Békés-, ^sana ,
Csongrád , Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék, valamint Szege
o
mező vásárhely thj. városok népművelői részére Gyulán hatnapos íjnepmu
velési előadóképző tanfolyam lesz.
, L
Szolnok vármegyéből e tanfolyamon 25 hallgató (nők és férfiak) ve
hét részt. A tanfolyamon résztvenni szándékozók Jász-Nagy tjm zo
nők vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottság titkári iva á a
ebbeli szándékukat személyesen vagy írásban jelentsék be 1
4®^ ??
rilis hó 15-ig. Az államköltséges tanfolyamra vonatkozólag rész | es e
világositást a titkári hivatal ad.
,
|

43

42

(la^áPudá^.
«

<

A Kalász Könyvkiadó R-t.
választmányi gyűlése.
A magyar tanítóság egyedüli országos jellegű és tanítói jóléti intéz­
ményeket tápláló gazdasági alakulata, a Kalász Könyvkiadó Részvénytár­
saság legutóbbi választmányi gyűlésén dr. Pogány Frigyes elnöki meg­
nyitójában kifejtette, hogy a tanitóí kar egyike azoknak a rétegeknek,
amely a mai viszonyok között is leginkább kiveszi részét a munkából.
Osztie Zoltán igazgatósági jelentésében vázolta a vállalat idei nagy mun­
kásságát a kiadványok legnagyobb részének megváltoztatásával kapcso­
latban. Bejelentette, hogy az V—VI. o. mezőgazdasági irányú tankönyv
és a VII., valamint a VIII. o. Szalatsy-féle helyesírási munkafüzet enge­
délyezése folyamatban van. — Beszámolt az üzleti forgalom további
örvendetes emelkedéséről és a nyomdaüzem újabb fejlődéséről. Ismertet­
te a vállalat vagyoni helyzetét, majd tájékoztatta a választmányt a folyó
évi segélyezésekről. Kimutatta, hogy az Eötvös-alap 19.650'— pengős tá
mogatásán kívül mintegy 8.300'— pengővel segélyezte a Kalász ebben az
esztendőben a tanitóözvegyeket és gyermekeket. Közölte a választmány­
nyal, hogy a Kalász az 1943-as év folyamán üzletágai számát újabbak
bekapcsolásával növelni fogja. Teszi ezt főként azért, hogy az Eötvösalappal szemben megnyilvánuló mind nagyobbmérvű segélykérés és tá­
mogatás céljaira az eddiginél nagyobb összegek álljanak rendelkezésre.
Megköszönte a kartársak részéről ebben az esztendőben is tapasztalt
megértő, eredményes és szeretetteljes támogatást s kérte pártfogásukat a
lehetőség szerint még fokozottabb mértékben a jövőre is. — Végül ke
gyeletes szavakkal adózott Chinorányi Antal, Láncz József, Schneider
Ferenc és Vargha Lajos választmányi tagok emlékének. A választmány
a jelentést Kohányi Gyula és Ferenczy Kálmán hozzászólása után őszinte
elismeréssel és köszönettel vette tudomásul. Ezután Petres László „Az
élet és a tankönyv kapcsolata". Walter Ferenc pedig „Kettősmérleg mint
szemléltető és ellenőrző eszköz a számtantanításban" címen tartott igen
érdekes, tartalmas előadást. A választmányi gyűlés a elnök zárószavaival
ért véget.

BALÁZS
,
■IMRE

SPORTDIJAK

óra, ekszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Vésések, javítások

„

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

milyen
Előző beszámolómban rámutattam arra, hogy az elmúlt 1
szép eredménnyel folytatott selyemtenyésztést diákságunk. Ezen tíeszámolómban röviden ismertetni óhajtanám, hogy tulajdonképpen mil|ől áll a
selyemgubó-tenyésztés.
t
'
Mindenekelőtt közlöm, hogy az egész országot behálózó intézményünk
minden egyes városban és községben egy személyt választott kJ, aki a
megküldött selyempetét egységesen kikelti és a kikelt kis selyemhernyó­
kat a nála jelentkező tenyésztőknek május első napjaiban tenyésztés vé­
gett ingyenesen kiosztja a tenyésztéshez szükséges papírokkal együtt.
Hol tartsuk a selyemhernyókat ? Lehetőleg olyan szobába v^y kam­
rába helyezzük el, ahol május hónapban esetleg fellépő hűvös jidőjárás •
alatt füthetjük, mivel a selyemhernyó olyan meleget kivan, mm| az em­
beri test hőmérséklete.
F
A selyemtenyésztéshez szükséges eszközök : A selyemhernyó bekö­
téséig a kibúvástól számított 32 nap alatt 3000-szer akkorára po, mint
volt a petéből való kibúvásakor. Ebből következik, hogy reszeré megfe­
lelő nagyságú férőhelyet kell biztosítani. Igen gyakori jelenseg kf onosen
a tanulóink között, hogy a kikeltőtől kapott hernyóadagot keveslik, mi­
vel az átvételnél még nagyon kicsinyek. Ha azonban a kis papijon evő
hernyók által elfoglalt helyet 3000-szer vesszük, akkor latjuk Jogy e^y
dobozból kelt hernyóknak az elhelyezésére a bekötésig legalább 00 négy- .
’ zetméter férőhely kell, vagvis legalább 10 őrhegyenként.3 mete| hosszú
egy méter széles rács. Ezen rácsot mindenki költség nélkül vtf0™1'
kukoricaszárból összeállíthatja. Diákjainknak nagy hibája az hjgy úgy
akarnak selyemgubót tenyészteni, hogy a kis hernyókat m^deIfte
bozba összezsúfolva tartják. Ezért felhivom
milyen kis mennyiségben is tenyésztenek, megfele o erő e r°
gondoskodjanak, mert csak igy érhető el, hogy a terme gu oi ^2
gyök és jó minőségűek lesznek.
r
11 ,
Az első fődolog, hogy a selyemhernyókat mindig tisztán tarjaik.
A fiatal selyemhernyók kezelése:
•
I ■
A kikeltőtől átvett selyemhernyót otthon lehetőleg a másodéul
a harmadik vedlésig (16 napos korában) szobában tartsu es jun
izataluk
hernyóknak
akkora
helyet,
mint amennyit, aza
uvinyonnan. legalább
legaiauu 5-ször
j-mui
----------------------------.
,
o
alkalmával elfoglaltak. Szedjünk naponta friss eper a eve
R
leket legalább a harmadik vedlésig vékonyra megvágva_________ °
10-szer a hernyókra szórjuk, de úgy, hogy egy-egy a aomma csj
levelet szórunk rájuk, amit elfogyasztanak. — agyon
a
nyésztési mód, midőn a gyenge kis hernyókra egesz maré ev
runk, mert igy a kis hernyók a levél szélét rágva, mar egy
d a kis
lül abbahagyják az étkezést és az el nem fogyasztott egesz
hernyókat eltakarja. Ezáltal felesleges eperfa lombot >s hasznaitok feles

fr:

44

B

a hernyókat gyakrabban kell átrakni, miáltal újból felesleges munkatöbb­
letet végeztünk. Ezt mind elkerülhetjük, ha a kis hernyóknak vágott le­
velet adunk.
A hernyók ritkítása és átrakása :
Reggel etetés előtt egész leveleket helyezünk az éhes kis hernyókra
s midőn egy-két órán belül ezek a friss levélre rámásznak, a leveleket
száruknál fogva egy tiszta papírra (egymástól 3—4 ujjnyi távolságra) he­
lyezzük és a napi vágott levéllel való etetéssel a tiszta papírra került
hernyókat tovább neveljük. Ezt a műveletet nevezik átrakásnak. A se­
lyemhernyó testgyürüin alul mindkét oldalon 9, vagyis összesen 18 kis
nyílás van, amellyel lélekzik. Már most ha rothadt almon fekszik a se­
lyemhernyó, az előbb említett légző nyílásain keresztül a rossz levegőt
szívja és ettől megbetegszik. A mi diák tenyésztőink a fent elmondotta­
kat szívleljék meg és utasításunkat tartsák be, mert ha a megritkitott
illetve áthelyezett selyemhernyó tiszta helyen van, könnyen mozog és jól
táplálkozik.
A következő beszámolómban a tenyésztő-helyiség szellőztetéséről, a
selyemhernyók további gondozásáról és a gubó-fonósátor készítéséről szá­
molok majd be.
.
• ■
Felkérem a mélyentisztelt tanító urakat, hogy legkésőbb április 20ig iskolánként kimutatásba foglalva (név, osztály, lakhely, hernyóménnyiség) szíveskedjenek bejelenteni a tanulóifjúság hernyóigénylését a szolnoki
m. kir, selyemtenyésztési főfelügyelőséghez, hogy a kívánt mennyiséget
biztosítani tudjuk.
Karkos Emil
m. kir. selyemt. főfelügyelő

KÖNYVSZEMLE
Zrínyi Ilona emlékünnepély
születésének 300. évfordulóján
a cime Gremsperger Pálné most megjelent kis könyvének, amit Zrínyi
Ilona születésének 300-ik évfordulója alkalmából adott ki a szerző.
Hazafiui előretekintés, lelkes tanítói szív diktálta és adta kincs gya­
nánt ezt a könyvet. Komoly történelmi alapozottsággal és körültekintés­
sel \an megírva. Teljes kidolgozású ünnepi műsor, amely minden részle­
tében pompás útmutató arra, hogyan ünnepeljük meg az ifjúsági zászlók
alatt, az iskola falai között annak a legnagyobb, leghősebb honleányunk­
nak, a.bátor nők mintaképének: Zrínyi Ilonának emlékezetét, aki 1643.
május 5-én, 300 évvel ezelőtt született.
A könyvet a népiskolák, polgári iskolák, gimnáziumok, levente- és
cserkészcsapatok egyaránt igen jól felhasználhatják. Értéke, hogy a jubieumi év keretén kiv ül is, mint hazafias ünnepség m.üsoregysége is alkal­
mazható.

‘

45

H

Endrődy Sándor, Párkány Norbert, Mord László, Vörös Jófesé köl­
teményein kívül a kurucköltészet gyöngyeit is megtalálhatjuk beinne.
A krónikás beszéde a jeleneteket, mondatokat, ünnepi besáfed ét köti
össze a fejedelemasszony hősi és kálváriás útjait követve annak
^zivű,
megható életrajzát adja.
!! .
A szerző igyekszik művében minden ünnepi mozzanatot abró rész­
letességgel közölni, megjelölni. Készen adja mindazt, ami az 01 ' :ágos
Zrínyi Ilona-ünnepély megrendezésével elengedhetetlenül tudnunk Ítéli.
A könyv művészi címlapját Egri László főv. tanár készítette."!
Megrendelhető a szerzőnél: Bp. III. kép Bécsi-uti elemi njgj^skola,
vagy III. Kecske-utca 26. Csekklapszám 34249. Ára 2.20 P.
fi
-

GYAKORLATI PEDAGÓGIA.

I

i V

Osztály : V—VI.
Tanítás ideje: 1943. április 6.
A tanítás tárgya : rajz.
A tanítás anyaga : húsvéti tojások.
Szemléltetés : táblai rajz, színes nyomá:
VÁZLAT, fe
,
Alaki cél: a gyermekek kombináló, ítélőképességének fejlesztése,
szinérzékének, ízlésének nemesítésed
7
»
Tárgyi cél: a gyermek kézügyességének fejlesztése, a tojás megrajzolása.

I. Előkészítés.
Cfc
H
a) Hangulat- és érdeklődéskeltés. < Míl& nagy ünnep következik ?
Miért várjátok? (pihenés). Kik v^atják örömmel a?szwdőt?
(Jó tanulók, szorgalmasok). Miért várom én a husvétot ? n ,
h)
Áthaílás Amig
Amió mi
nvuszikák szorgalmasan k<
készítik a
b) Áthajlás.
mi nihenűnk
pihenünk aa nyuszikák
húsvéti tojásokat.
c) Cél. Segítsünk tervezni a nyuszikáknak.
■ i
II. Tárgyalás.
a)
Füzetek kiosztása.
b)
Keret megrajzoltatása.
'5
í
c)
Színes tojások szemléltetése.
H
d)
Arány és forma megállapittatása.
1
’
!e)
Rajzolás.
f)
Hibák javítása, megbeszélése, bírálása.
- ■ Lf
III. Befejezés.
**
a)
Vonalerősitések, színezés.
' t’ •
b)
Községünk húsvéti tojásai. (Népművészet).
Galambos pálmán

.

46

M Kir Vallás és Közoktatásügyi Minisztertől.

Pályázati hirdetmény,
A szegedi Horthy Miklós Állami Tanitói Internátusba az 1943/44
tanévre felvételt kérő növendékek, folyamodványaikat a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszterhez címezve, folyó évi május hó 15-ig tartoz, nak az Internátus igazgatóságához (Szeged, Boldogasszony-sugárut 1.) be­
nyújtani.
Az internátusba felvételét kérheti minden tényleges szolgálatban álló
tanyán vagy középiskolával nem biró községben működő állami, községi,
érdekeltségi, társulati és magán elemi népiskolai tanító fia, aki gimnázi­
umban, polgári, felsőkereskedelmi iskolában tanul, vagy ezekbe az is­
kolákba akar iratkozni. Ipariskolába járó növendék nem nyerhet felvételt.
Mindaddig, amig a tervbevett felekezeti tanitói internátusok fel nem
épülnek, az Internátusba való felvételre felekezeti elemi népiskolai tanítók
fiai is pályázhatnak.
I. A felvételikérvényhez csatolni kell a felvenni kért növendék kö­
vetkező iratait :
1.
Születési anyakönyvi kivonatot,
2
Utolsó félévi iskolai bizonyítványt,
3.
Utolsó tanévvégi iskolai bizonyitváyt,
4.
Ujraoltási bizonyítványt,
5. Egészségi állapotot igazoló orvosi bizonyítványt, mely igazolja,
hogy a felvenni kért gyermek internátusi nevelésre alkalmas.
61 Két (2) tanú áltál előttemezett nyilatkozatot arról, hogy a szülő
(gyám) az előirt fizetési feltételeknek pontosan eleget fog tenni és az in­
ternátusi szabályoknak kötelező erejét elismeri.
7. Helyhatósági (községi elöljáróság) bizonyítványt a szülő állásáról,
vagyoni és családi állapotáról, ellátatlan gyermekeinek számáról és arról,
hogy a folyamodó községétől hány kilométer távolságra van a legköze­
lebbi középiskola.
í
8.
Igazolni kell a harctéri szolgálatot, ha erre hivatkozás történik.
A felvételt kérő folyamodványok és annak mellékletei bélyeg, és
illetekmentesek.
■ . /iL AZ
tia"évre az In^ernátusban az iskolai dijakon kívül a
beiratkozás alkalmával fizetendő :
a)
Felvételi dij címén a felvételkor 10 (tiz) pengő.
b)
Orvosi díj címén ugyanakkor 8 (nyolc) pengő.

'

J/'

47

c) Ellátási dij címén a jeles- és jórendü tanulók részére havi 50
(ötven) pengő, az elégséges tanulók részére pedig havi 60 (hatvatí) pengő,
előleges részietekben, minden hó 10-ig.
.
I . .
A felvételi és orvosi dijakat, valamint az első havi ellátási dijat,
kivétel nélkül minden növendék évről-évre a felvételkor tartozik meg-

III. Ezekkel szemben a növendék az Internátusbán teljes |1 látásban
részesül s az ágyneműt és étkészletet az Internátus adja.
|
.
Az internátusi ellátással és neveléssel kapcsolatos további tudniva­
lókat és mindennemű felvilágosítást készséggel megad az Intern^tu| Igaz­
gatósága (Szeged, Boldogasszon sugárút 1.)
Budapest, 1943. évi március hó 6.
g

Hősi halált halt. Molnár Imre
kisújszállási mezőgazd. népisk. szak
tanító, hazájának szabadságáért és a magyarság szebb jövőjéért küzdve
az orosz fronton hősi halált halt.
Hősi emlékét hűségesen megőriz­
zük. Legyen áldott pihenése I
Igazgatói megbízás. A tanker.
kir. Főig, úr Szebeni László Tötök
szentmiklós Óballai áll. népisk. ta­
nítót a Törökszentmiklós III. sz.
kült. áll. ’ népiskolák igazgatói te­
endőinek ellátásával megbízta.
Lemondás F. Tóth István karcag-bereki áll. népisk. tanitó-gond' nők ezen állásáról lemondott, mivel
a beit. ref. népiskolához választot­
ták meg tanítónak.
Kinevezés. A Vkm. úr a kö­
vetkező helyettes áll. népisk. ta­
nítókat nevezte ki rendes áll. ta­
nítókká: Varsányi Árpád MezőturKishék, Kónya István Szolnokeresztőhalom, Pálközi János Kun­
madaras-Nagymező, Répás Mihály
Karcag-Botonás, Pál István Kun

hegyes-kulsökolbász, Dombos Lász­
ló Karcag-Bugyogó, Kov&cs'[József
Mezőtur-csiderberek Molnár Antal
Karcag-cserhát, Petroczky. János
Jászberény-Homok, Bálint Ilona
Mezőtúr-Peres.
>

Áthelyezés. A VKM úr, illetve
Tankerületi kir. Főig, úr a követ­
kező tanítókat helyezte:át. Lajos
Zoltánt a gyergyódomuki áll. isk -tol
kisujszállás csorbái áll. |iépis.-hoz,
Tóth Viktóri áll. tanitóhőt a szelevény csörkei áll, népiskolához
Kölcsey Ferenc jutalomdíj ki­
osztása. Budapest misffváros

közönsége Kölcsey Fereúc Szüle­
tésének 150 éves évfordulód al­
kalmából alapítványt Ízesített annak a székesfővárosi .^tatának a .
megjutalmazására, aki 3
nitó és etikai magaslatop álló Köl­
csey Ferenc nyomdokain haladva,
az ifjúság nevelése terén kinjagasló ;
eredményeket ért el. K [Ntalomdij az idén került előázöq Mosz- -

I*. rí

48
fásra. Bódy László alpolgármester,
a közoktatási ügyosztály mellé ren­
delt állandó szakbizottság rendkí­
vüli ülésén, meleg szavak kísére­
tében adta át a jutalomdijat a.
nyerteseknek : Háros Antal nép­
iskolai Igazgató, körzeti iskolafel' ügyelőnek és Móra László népis­
kolai igazgatónak. Az elismeréséit
Háros Antal mondott köszönetét
és méltatta Kölcsey nemzetnevelő
jelentőségét. ATjutalmazottak 10001000 pengő készpénzt és egy-egy
. díszes, művészi emlékérmet kaptak.

Rákóczi-uti áll. népiskola Mezőtúr
6 P, Glodeák Béláné 3 P. Szakács
János 6 P. Mezőtúr, Kardos Ka­
talin 3 P, Jászladány.
Tagdíj címen : Ferenczy Kálmán,
Ferency Kálmánná, Barna Jenő,
Szatmári Lajos, Rákos Ferencné,
Csömör Irén, Cserrjay Károlyné,
Gyenes Margit, Jankó Károly’
Jankó Károlyné, Padányi Margit,
Borköles Béla, Konti Júlia, Kiss
Dénesné, Gálné, M. Edit, Gomb­
kötő Márta 4-4 P. Szolnok, Sza­
bó Ilona 3 P. Kunszentmárton,
Hevesnagykunsági Ref. Tanítóegye­
sület 45 P, Tömösközy József,
Szöllösy János, Tóth Terézia, Má­
té Gábor, Szemes Zoltán, Magyar
Margit, Deme Mária, Dobó Erzsé­
bet, Bernát Mária, Darkó József
8-8 P. Mezőtúr, Bátky Antal 4
P. Makó, Glodeák Béláné 4 P,
Bánfai Lászlóné 8 P. Mezőtúr,
Bódi Istvánná 2 P, Csatáry Emil
2 P, Czifra Sándorné 4 P, Csiky
Ernőné 4 P, Szolnok, Renner Ig­
nác 12 80 P. Esztergom, Schlag
Hammer Gyuláné 5'60 P. Buda­
pest, Kardos Katalin 4 P. Jász­
ladány.

Megjelent a „Forrás“ második
* száma! Szinyei Merse Jenő kul­
tuszminiszter irta a „Forrás" iro­
dalmi és kritikai folyóirat második
számának bevezető cikkét a ma^ar bolgár kulturális kapcsola­
tokról. A magyar szellemi élet
minden megmozdulását éber figye­
lemmel kiséri a „Forrás". Cikke­
iből e hónapban is teljesen felis-.
mérhetően kialakul a magyar mű­
vészeti és kulturális élet hű képe.
Az igen tartalmas és magas nívójú
folyóiratot Hankiss János szerkeszti

Nyugtázások - Csekkszámla:
' ász-A agykun-Szolnokuármegye Ált
Tanítóegyesület, Szolnok. 57^480.
Llöfizetés Népművelésre. Bátky
Antal Makó 3 P, Áll. isk. Szolnok
Kassai-ut, Ugartanya, Eresztőhalom
A csrpuszta, Pusztapalotás 6-6 P,
All. Tanítóképző Jászberény 6 P,

Rényi-nyomda, Szolnok.
Gorove-utca 15.
Telefon 113 sz.

férfi-.4“—
SZÖVETET, aBRLÍI
SZOLNOK

I

SELYMET

'

_

------------- DiVATÜZLETFRÖl

Takarékosság
Baross-utcai

jag-noQVMurMzoiriOKVflBm

ncpíTmi
f.

TARTALOM
Monori József / A tanító munkássága
A vármegyei Általános TanitóegyesU
választmányi gyűlése.
Karkos Emil! Befejező közlemény a selyemtenyésztésről.
Jelentősen fölemelték a selyemgubó árát.
Emlékeztető.
Könyvszemle.'
Hírek. Nyugtázások.
RÉNY1 DIXIÖ
könyvnyomdája

Szolnok.
'

•

'

•

■■

-

*

XXXVI. ÉVF. 5. SZ.

XXXVI. évfolyam.1943. május hő.

-5. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZ«LNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyel Ált.
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért falai:

CSIK Y ERNŐ
Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

ElSflsatésI dijak ás reklamálók
Cslky Ernő agyas, pánatárashoz,
a lap szallaml rásaéra'vanatkoaé
kBzIamányak a i»ric«ntMg
almára Szolnok, Caiurtantln*u.4e
kOldandBk.

Kéziratokat nem adunk viasza

A tanító munkássága*
Irta: Monori József.

-

(2)

De hogyan kerül oda a tanitó s micsoda az az /erő, amely • meg tudja
értetni másokkal a rosszat is ?
j
A tanítónak elsőrendű kötelességei közé tartozik, hogy a családlá­
togatás során megismerje az iskolai körzet minden családját. Ezeknek a
a látogatásoknak során ismeri meg a tanitó a család különböző; helyzetét,
lehetőségeit stb. Ezek alapján már tudja, milyen felfogásuak a szülők,
hogyan vélekednek, mi az elgondolásuk az életről, hogyan szeretnének
élni, van e irányított akaratuk, szóval a családot nevelő szülök milyen
értékben képviselik a nevelést.
De mint ahogyan mondottam, minden ember önző és más és más
tulajdonságokkal rendelkezik, úgy a tanitó is más és más egyéniség#.
Nem mindenki végzi a családlátogatást, vagy legalább is nem azzal a tö­
kéletességgel, nem olyan magától értetődően. Sokan szóba se .állnak is­
kolai munkájukon kívül a környékkel, igy nem is tudják megérteni, mit
jelent a szülők ama vágya, hogy a tanitó közöttük is éljen. Rá van szo­
rulva a nép a tanítóra s aki ezt a közig, tisztviselők felfogásával egyet- .
értve — tisztelet a kivételnek — nem érti meg, a működési helyén négi
érzi jól magát, állandóan áthelyezését kéri. Van még ezenkívül több el­
gondolás és igy több típusa a tanítónak, de ezekkel nem foglalkozol^Én az átlag tanítót nézem, aki mindenben hivatása magaslatán áll s min­
dent megtesz fajának a kultúrától s^ mindentől elzárt részéért. Ez a nagy
rész el is végzi a családlátogatást, beférkőzik a legmagábazárkó?ottabbak ;
leikébe is, mert aki közvetlen, aki szerét, annak, megérzi mindenki szeretetét.
1
Ezeknek alapján sok, nagyon sok alkalma van olyan jó tanácsokkal
ellátni őket, amelyekből hasznuk-lesz. Családi ünnepeken való megjele-.
nésével bizonyságot tesz arról, hogy nem veti meg az egyszerűbb embe­
reket s mindezekkel és még ezenkívül sok minden alkalomszü|te bizony-

51

50
ságtétellel meggyőződik még a lesgszélsőségesebb gondolkozást! is arról,
hogy a tanító, segítője, tanácsadója, barátja, gyermekeinek szeretettel és
ragaszkodással emlegetett tanítója, akinek szava többet ér, mint az ügy­
védé s bár nagyságos úrnafe szólít minden embert, a tanítót meg csak
tanító úrnak, de tudja hogy a nagyságos urak csak pénzért adnak neki
felvilágosítást, de bennük él az a régi, rossz elgondolás: huncut a paraszt!
Helytelen és meggondolatlan ez a kifejezés azért, mert a társadalomnak
ettől a rétegétől csak kértek, de soha nem adtak, s csak olyankor fogtak
vele kezet, amikor képviselőválasztásra került a sor.
A társadalmi elszigeteltség oly nagy arányokat öltött itt éppen ak­
kor, amikor a vezetőség azt hangoztatta, hogy ebben az országban min­
denki egyforma érték, ha munkáját becsülettel elvégzi. S a tanító, aki ezt
nemcsak szólamnak használta, hanem élte is, maga is abba a helyzetbe
került, mint a „huncut paraszt", mert nem igen akartak róla tudomást
venni s különösen abban az időben, amidőn a tanítóságban — hogy így
fejezzem ki — nagy kinálat volt, olyan jelentéktelen emberként szerepelt,
hogy róla csak népszámláláskor, képviselőválasztáskor emlékeztek meg,
mert tudták, hogy olcsó, de a legbiztosabb munkaerő is. Ebben az idő­
ben bizony sokszor került sor arra, hogy a tanító, akinek gyermeke volt,
leszögezte, inkább iparos legyen gyermeke, mert mint helyettes tanítónak,
kinek éppen olyan felelősségteljes munkát kellett végeznie, mint akár­
kinek, 76 P-ből kellett élnie, tekintet nélkül arra, családos-e vagy nem.
Hogyan lehetett volna akkor azt elképzelni, hogy nősüljenek a fiatal
tanítók és példát mutassak arra, hogy az embernek nemzetgyarapitó kö­
telességei is vannak ? S az országban levő tanítók közül bizony nagyon
sokan voltak ebben a helyzetben.
De nem is jó ezekre az időkre visszagondolni. De talán nem is tudta
volna más foglalkozásban lévő úgy túlélni ezeket az időket mint a tanító.
Mert ő, mint nevelő és tanító, kit a kritikus szemek mindenütt ellenőriz­
tek s aki tudta azt, hogy nevelni csak úgy lehet, ha élem is, amit át
akarok adni, a Mindenhatóban bízva, panasz nélkül végezte áldásos mun­
káját.
A háború kellett hozzá, hogy megértse mindenki, hogy ma mindenki
egyforma érték, ha munkáját becsülettel elvégzi. így a tanító egyik leg­
fontosabb tényezővé- nőtte ki magát, mert a nemzet nagy átlagát a tanitó
neveli, oktatja csak.

□ Hungária Rum és űkörgyár D
Hungária Mintapince
SZOLNOK

Telefonszám: 53.

sürgönyeim;

Hungáriarum

A háború kellett hozzá, hogy felfigyeljenek a tanitó, de különösen
a tanyai tanitó munkájára. Most, már azt is kezdik észrevenni, hogy r^élkülöz.hetellen érték lett a tanitó a nemzet életében.
। ' I'
Az újságok hasábjain is sokszor olvasunk cikket a tanítóról. Hol
voltak ök eddig? Mert az tény, hogy nemsokra becsülték.
|
Hogy mást ne mondjak, minden tisztviselőnek van napidija, fuvar­
pénze stb. A tanitó megy szemináriumra, de semmi megtérítés nem jár
részére, pedig a szolgálat érdekében hagyta el állomáshelyét Mindezek
és még amiről nem beszéltem, azonban nem voltak elégségesek aira,
hogy őrhelyét elhagyja, vagy azon ne hivatása teljes tudatában álljon.
Politikai problémái nem voltak és nincsenek. Egy cél van előtte: öntu­
datos magyar állampolgárokat nevelni, kik az általános műveltség alap­
elemeit bírják s az így nevelt férfiak összességét, a nemzetet boldogan
látni. Ezzel a gondolattal végzi iskolai munkáját, neveli a népét Csititja
az elégedetlenkedőt, vigasztalja a nyomorgót, ‘Szenvedőt, ad jó tanácsot
az arra rászorulónak tngyen, bajaikat sokszor személyesen intézi, a kpzig.
hatóság által kiadott munkának is eleget tesz azzal a gondolattal, hogy
én vagyok egyedül példaadó, kit mindenki néz s aki, ha egyszer félrelép,
már sok rosszakaróval találja magát szemben.
Mennél nagyobb, felelősségteljesebb az a munka, annál nagyobb az
értéke, de annál többen bírálják is azt. Ezt tudja egy országvezető, kire
egy egész ország szeme figyeb De ki elvégzi munkáját, nyugodtan hajtja
fejét álomra, lelkiismerete nyugodt. Ez az a gondolat, amely megacélozza
karunkat, lelkünket s amelynek segítségével továbbra is büszkén végez­
zük nemzetépitő munkánkat még akkor is, ha a társadalom nem kellő
képpen értékeli a munkát. Nevelünk, tanítunk és dolgozunh, piert mi
tudjuk, hogy a mi nevelésünk az a harcos, hazáját szerető magyar hon­
véd, aki ott a Don mellett életével védi meg még azt is, aki nem akarja
elismerni, hogy többet ér egy jó napszámos, mint egy rossz mágnás J va­
gyis a jogom annál több, mennél nagyobb az általam becsülettel' elvégzett
kötelesség. !
D
Magyar Tanitó I
, I I
Ez legyen előtted mindig, hogy a Te munkád — ha becsülettel el­
végzed — sokkal többet ér mint azoké, akik Téged nem látnak meg s .
akik az anyagiakból sokkal többet élveznek kevesebb munkával, min|Te.
S Te, aki nem tudsz választani, hogy tanító légy-e, vagv könnyebb
foglalkozásban nagyobb anyagiakkal városban élő, szórakozósok között
válogatható más tisztviselő, ne feledd el ezt s akkor nyugodt lélekkel
mégy ki a legelhagyatottabb helyen lévő tanyai iskolához is, meri Te
magyar tanitó vagy!
T
(Vége.)

■

I

.

g

52

A Vármegyei Általános Tanítóegyesület
választmányi gyűlése*
A Jász-Nagykun-Szolvokvármegyei Általános’ Tanítóegyesület és az
Állami Tanítók Országos Egyesületének Jász-Nagykun-Szolnok\ármegyei
Köre együttesen tartották meg választmányi gyűlésüket Szolnokon f. évi
április hó 17én délelőtt, nagy érdeklődés mellett.
A gyűlésen megjelent dr. Jakab László a vármegye szeretett kir.
tanfelügyelője is, aki minden alkalmat felhasznál arra, hogy minél gyak­
rabban megjelenhessen tanitói között és személyes megbeszélések kap­
csán minél szorosabbra fűzze a munkatársi viszonyt a megye tanítóságával.
Ferenczy Kálmán elnök meleg szavakkal köszöntötte a megjelent dr.
Jakab László kir, tanfelügyelőt és a gyűlés résztvevőit. Azután megtar­
totta tartalmas megnyitó beszédét, amelyben a tanítóság fontosabb prob­
lémáival foglalkozott.
A megjelentek egy perces néma felállással adóztak a hősi halált halt
vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes dicső emlékének, ab­
ból az alkalomból, hogy Jász-Nagykun-Szolnokvármegye most leplezte le
a vármegyeház nagytermében a vármegye nagy Fiának arckép festményét
— soha élném múló emlékezetének jelképéül.
A gyűlés foglalkozott ezután a járásköri gyűlések és a közgyűlés
előkészítésével.
Ezzel kapcsolatban felszólalt dr. Jakab László kir. tanfelügyelő is,
aki többek között a következőket mondta: Úgy állapíttassanak meg a
gyűlések időpontjai és helyei, hogy azokra minden tanitó elmehessen. És
itt elsősorban mindig a távolabbi, külterületen élő tanítóság érdekeit és
körülményeit vegyék figyelembe. Mert a tökéletes megoldás úgy egyéni,
mint pedagógiai szempontból az, ha a gyűléseken minden tanitó részt
vesz és azon a gyűlések berekesztéséig ki is tart.
vitéz Iványi Károly, Tóth József, Borköles Béla, Mészáros Gyula,
Csiky Ernő hozzászólása után a választmányi gyűlés végül úgy határo­
zott, hogy továbbra is együtt dolgozva, a járásköri gyűléseket legkésőbb
ez év október 1-ig köteles minden járáskor megtartani. Figyelmébe ajánlja
azonban a járásköröknek, hogy lehetőleg még május hóban tartsák meg
gyűléseiket és azon a tanitóhiánnyal és más fontos kérdésekkel is fog­
lalkozzanak.
A közgyűlést a járásköri gyűlések megtartása után ősszel hívják

.férfiSZÖVETET,
SELYMET

nnííi ।

Szolnok

—

Takarékosság
Baross-utca 1

A DixULL
:

DIVATÜ ZLETÉBÖL
l

1
közgyűlés elákémajd össze. (A járásköri gyűlések legyenek egyúttal
szitöi is).
n. Orsz. E^y.-nel
Majd Tóth József köri elnök ismertette az Áll.
munkatervét. (Későbbi számainkban szószerint leköz ík majd a r^unkatervet.)
?l t
Bevezetőjében kéri, hogy a munkatervet ne csak az állami,’ de a.
községi és felekezeti tanítóság is tegye magáévá és gyűléseiken foglalkoz­
zanak vele.
j
Azután a tanitói egység szükségességét, egymás kölcsönös szeretetét
és megbecsülését hangsúlyozza. Kifejti, hogy a tanítóság kellő megbecsü­
lése és munkájának értékelése még országszerte hiányos és nem megfelelő.
Kéri a kir. Tanfelügyelő Urat, hogy járásköri üléseiken is látogassa
meg a tanítókat. A tanítók megérzik majd — úgymond, — hogy d savét
viszi közéjük és szívvel fogják majd azt viszonozni. (Jelenlevők sitlmelegen ünnepük a jelenlevő kir. Tanfelügyelőt.) A munkatervvel ^foglal­
kozva kijelenti, hogy a tanitói kívánságoknak a járásköri gyűléseket kell
kiindulnia és a vármegyén keresztül felterjeszteni a legfelsőbb Hatóságokhoz
A főiskolai tanítóképzés mellett foglalt állást, ami indokolt a jtapitói
tekintély és a szaktudás szempontjából is.
A régi helyettesek ügyéről szólva kiemeli, hogy egyik legnagyobb
sérelme a tanitóságnak, hiszen a többi tisztviselőknél a 3 éven túli helyet­
tesi időt mindig beszámították, csak a tanítóságnál nem.
z
A 135 — P-ős tanitói fizetés az egyéni tragédián felül a tanítói te­
kintélyt is aláássa.
•
r
A tanítóság kezdje a X. fiz. o.-ban és 10 százaléka jusson be* a VI.
fiz. o.-ba.
Az iskolakörzeti felügyelők munkásságával foglalkozva megszégye­
nítőnek tartja a most megállapított havi 10—^15 P. díjazást.
Az igazgatói jogkört szabályozni kell, hogy az igazgató gerincesen
tudja ellátni feladatát, mert a mai állapoté tekintetűn is sérelme^
Végül hivatkozva — a tanítóság sorsát nagyon a szivén vise^q Jegfelsőbb Elöljárónknak dr. Szinyei Merse Jenő Vallás- és Közoktatásügyi
Miniszter Urnák a tanítósághoz intézett régebbi üzenetére-— kér| hogy
a tanitói panaszokat és kívánságokat a fontosság és szükségszerinti sor­
rendbe foglalva tárgyalják a gyűléseken és terjesszék fel a felsőből Hatóságok elé.
V
H
Dunaháti Mészáros Gyula indítványára, aki hangsúlyozza, hogy; a ta nitó csak akkor tudja teljesíteni hivatását és fenntartani tekintélyét,, ha
anyagi helyzete biztosítva van; — a választmányi gyűlés a sorrendiséget
a következőkben állapította meg:
1*
1. A sorrendben elsőnek a tanítók anyagi ügyei terjesztessenek elő.
Még pedig a tanító a X. fiz. o.-ban kezdje szolgálatát és jusson be a V
fiz, o.-ba. Számítsák be a fiz. o.-ba a régi helyettesek 3 éven túli helyet­
tesi idejét
H #

54
2. A sorrendben második helyen legyen a főiskolai tanítóképzés

ügye.
Az indítványt egyhangúlag elfogadta a választmányi gyűlés.
Kosnár Lajos erdélyi tapasztalataira hivatkozva szükségesnek tartja,
hogy olyan helyen ahol a magyarság kissebbségben van, még a legcse­
kélyebb számú magyar gyermekek iskoláztatásáról is történjék intézkedés.
A lakosság anyagi erősítésére állami bankok felállítását tartja szük­
ségesnek, amelyek ilyen helyeken a magyar lakosságnak kamatmentes
kölcsönnel sietnének segítségére.
Ezután Csiky Ernő pénztáros terjeszti elő pénztári jelentését. Hang­
súlyozza, hogy eddig — nehezen bár — de sikerült az Egyesület pénz­
ügyi helyzetét egyensúlyban tartania, múlhatatlanul szükséges, .hogy az
egyesületi tagdijakat be nem fizető tanítók ellen a legszigorúbban jár­
janak el.
A gyűlés elhatározza, hogy a hátralékosoknak ügyvédi felszólitást
küldjenek ki.
A temetkezési segélyt — amit mindenki meg kap az egyesületi tag­
sági dijak pontos befizetése esetén, — 250 P-ben állapították meg: A
tagsági dijak beküldési határideje; első részlet dec. 31. Második részlet
juh 1. Aki hátralékban van a tagsági díjjal, az nem kaphat temetkezési
segélyt.
Csontos Sándor szerkesztő bejelenti, hogy az egyesület lapja a „ J.N.K.
Sz. vmi. Népművelés" igyekszik teljes mértékben megfelelni céljának ami
eddig sikerült is. Kéri a tanítóság támogatását a következő időkre is, úgy
anyagi mint erkölcsi szempontból.
Vitéz Iványi Károly — aki elismeréssel szólt a „Népművelésről" és
Dunaháti Mészáros Gyula aki szerint a „Népművelés" mindnyájunk lap­
ja és közös érdekeket szolgál, — indítványára a választmányi gyűlés egy­
hangúlag kimondja, hogy a „Népművelés"-re való előfizetés szükséges
legalább.is minden gondnokság, iskolaszék és tantestület részére. De aján­
latos, hogy egyenként is minél többen .fizessenek elő a lapra.
Annál is inkább, mert erre hivatalosan is, —a beiratási dijakból is
— meg vap a lehetőség.
Gyűlés megbízza az Elnökséget, hogy egy Komandóban — (Erdély-i
fenyves vidék.) vásárlandó telek lehetőségei ügyében folytassa le a leve­
lezést és legközelebbi gyűlésnek tegyen róla jelentést.
Tóth József javasolja, hogy az Állami Tanítók és Óvónők Országos
Egyesületének uj köreinek megszervezésénél az Áll. Tan. Egyesület já­
rásköri beosztását tartsák szem előtt.
Elnök
záróbeszédében — őszinte örömmel állapítja meg, hogy
ilyen szép és eredményes választmányi ülés már régen nem volt és a ta­
nitói egyetértésnek olyan jelét látja benne, ami igen bíztató a jövőre nézve,
A gyűlés a Hiszekegy eléneklésével ért véget,

Befejező közlemény
a selyemhernyó tenyésztésről.

(3)

Most rátérek a selyemhernyók szakszérü kezelésére.
A tenyésztő helyiség szellőztetése.
r
A selyemhernyónak gyors fejlődéséhez sok eperfa levélen] kívül,
tiszta levegőre van szüksége. Ezért a ritkításon és gyakori áthelyezésen
kívül a kis hernyókat ott kell elhelyezni, ahol állandóan tiszta levegőn
vannak. A későbbi meleg időben szakszerűen elhelyezve a szobából le­
hetőleg nem túl meleg padlásra helyezhetjük át. (A legmegfelejább a
náddal fedett padlás, ha ez nincs, úgy szükség esetben a cseréppelfedett
padlás is felhasználható.) Azonban nem szabad a kis hernyókat*^tartal­
mazó rácsokat közel a tetőhöz helyezni, hanem lehetőleg a tet^^szaki
oldalán helyezendők el. így elkerüljük, hogy a nagy meleg, amel#a cse­
repeket átforrósitja, — majd a hűvös éjjelek következtében lehült|padlás
a hernyók fejlődésére káros hatással legyenek.
0
A selyemhernyó vedléseiről.
||
A selyemhernyó élete 5-ik, 16. és 23. napján vedlik ha réödesen
etettük és a tenyésztő helyiségünk nem hideg.
Gyenge etetés mellett a vedlés, de egyszersmind a bekötés | deje is
eltolódik és ebből származik, hogy igen sok kis diák akkor jelel itkezik
gubójával beváltásra, midőn már a beváltás megszűnt és így áll eh] \ hogy
a jó tanács be nem tartása miatt, kis diákjaink 1 2 kiló gubóh jrmése
eredménytelenné válik.
A selyemhernyó bekötése.
•
A selyemhernyó 33 napig — rendes és az eddigi közleménytímben
elmondottak alapján lefolytatott' tenyésztés mellett — beköt. A|ionban
már előre gondoskodni kell alkalmas fonósátorról. Fonósátornak leiíalkalmasabb a vadrepce, vagy más ágas-bogas kórós gaz, melyeken a hernyó
megfelelő helyet talál gubózáshoz. A hernyók gubózásának megindulását
könnyen megállapíthatjuk ; mikor már tovább nem táplálkozik é| mász
kálva keresi a kötésre alkalmas helyet.
ji
,
A hernyó két nap alatt elkészül a gubókötésével. Ez idő alatt ne
háborgassuk és csak kevés eperfa levelet szórjunk azoknak a hernyóknak,
amelyek még enni akarnak. Nem szabad legalább 8 napig a gumókat a
fonósátorból leszedni,'mivel, — ha ezt nem tartjuk be
a benrje lévő
hernyó megsérül és az abból kifolyó folyadék a gubót bepiszkítja,.-értéktelenné teszi.

57

56

A gubók elkészítése a beváltáshoz.
Az érett gubókat 8 nap múlva leszedjük a fonósátorból éf a kóctól,
amelyben’ gubóját elhelyezte, a gubót megtisztítjuk. A megtisztogatott gu­
bókat kosárba rakva visszük el — jun. 1-től jul. 15-ig — a beváltó ál­
lomásra. Itt a felügyelőség a gubókat átveszi és a kiállított utalványt a
kifizető pénztárak beváltják.
Gyerekek! Apáitok, testvéreiteké, rokonaitok a hős magyar hon­
védek, a nemzet megmaradásáért a Ti jövőtökért küzdenek.
A világháború döntö szakaszába lépett és a nagy sorsdöntő küzde­
lemből nektek is ki kell venni részeteket. Nem fegyverrel, hanem azzal,
hogy fegyvert adtok a harcoló honvédeknek. Hernyóselyemből készül az
ejtőernyő, a tüzérek lőporzacskója, a tábori rádióhoz és telefonhoz is
sok selyemanyag kell.
Tenyésszetek tehát mindannyian selyemhernyót! Ha csak 1 kiló
vagy 10—20 dk, selyemgubót termel egy-egy iskolás vagy levente fiú,
honvédeink fölszereléséhez a selyem biztosítva lesz.
A múlt évben társaitok és Ti is 67.774 kg. selyemgubót termeltetek,
ezért 206.175’99 P kaptatok. Ebből több ezer ejtőernyőhöz termeltetek
anyagot.
Kérem — végül — a Tantestületek igen tisztelt tagjait, .hogy a m.
kir. Tanfelügyelő Ur vonatkozó rendelete értelmében a selyemhernyó
tenyésztésre vállalkozók névjegyzékét szíveskedjenek beküldeni a Selyem­
tenyésztési Felügyelőséghez.
Karkos Emil
sely. t. felügyelő

idővel,

/

Jelentősen fölemelték a selyemgubó árát*
A jó tenyésztők külön jutalmat kapnak.
A selyetenyésztéssel foglalkozó lakosság érdekeit legmesszebbmenően méltányolva, ismét jelentősen fölemelte a Kormány a selyemgubó
beváltási árát. A folyó évben a következő gubóbeyáltási árakat fizetik :
I.
osztályú kilogrammja (a tavalyi 3'50 P helyett)
5‘— P
II.
„
„
(a tavalyi 1 *20 P helyett)
2’50 P
Hl.
„
(hulladék) kilogrammja ....
0’30 P
Az ország nyersanyaggal való ellátása érdekében a kormány külön
jutalomban kívánja részesíteni azokat a tenyésztőket, akik több munkával
és nagyobb buzgalommal több selyemgubót termelnek, ezért minden
egyes olyan tenyésztőnek, aki 20 kg-on félül szolgáltat be I. osztályú se­
lyemgubót, a 20 kg on felül beváltott I. osztályú selyemgubó minden ki­
lójáért 7 pengő beváltási ár fizetését rendelte el.

Ilyen magas gubóár Magyarországon még sohasem voltí ; Az egy
hónapig tartó tenyésztési időszak alatt, mellékfoglalkozásként,! a gyer­
mekek szabadidejének felhasználásával, a legkisebb hernyóadOból Js
könnyen lehet elérni e beváltási árák mellett 200 pengő körül! keresetet.
Nagyobb létszámú család 2—3 ember munkaerejének néhányhetéá igény­
bevételével könnyen megkereshst a tenyésztéssel 800- 1000 pengőt Js. A
selyemhernyót a tenyésztők ingyen kapják, s az etetéshez. ükséges
eperfalombot a közutakon, köztereken és utcákon ingyen szedniiétik. A
tenyésztésre vállalkozók mielőbb jelentkezzenek a Selyemtenyés^1ési Felügyelőségnél — Szolnok — vagy községekben a petekikeltetőkiíé| (Előljáróságnál.) ahol tájékoztatást és kioktatást kapnak. Szolnokéib a Selyemtenyésztési Felügyelőségnél. Deák Ferenc-u. 2.

ki
■M

EMLÉKEZTETŐ*

(Május hó folyamán elintézéiidők)

Városi vagy falusi tanterv szerinti tanítás kérelmezése, i
Tanitótestületi értekezlet.
Nyugalomba helyezés iránti kérelem élőterjesztése.
Tavaszi munkanapok a gyakorló évbfen
Év végi osztályozás.
I .
Felső tagozat évzáró vizsgája, nyolc esetleg kilenc hónapos szórgalmi idő esetén.
J
31-ig x Anyák napja
*
Hősök emlékünnepe
Kisegítő iskolába utalandó tanulók megfigyelése.
Gondnoksági költségvetési előirányzat elkészítése
Madarak és fák napja
Magyar Könyvnap
Tanmenetek és tankönyvjegyzékek bemutatása
Vasúti araképes igazolványok érvényesítése a közszolg. alk. gyer­
mekei részére
-g 1
Évzáró vizsgát kővető vasár v. ünnepnapon -hálaadó istentisztelet,
évzáró ünnepély, bizonyitványok kiosztása.
| ‘

1-íg
10ig
15 ig
29-ig
30ig

BALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORT DJ JAK
Vésések, ji

»k

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ARAK
Takarékosság tagja.

58

KÖNYVSZEMLE
Vadrózsa, pipacs, szarkaláb.
Vétke marad a világnak, hogy mosolytalan gyermekek is születtek
e világra !
j
Trianon bélyegzett szülöttei ők !
Ezek közül a mosolytalan milliók közül lépett elénk első költeményeskönyvével László József a diák-költő.
Vadrózsa, pipacs, szarkaláb- az ifjú költő verskötetének címe.
A tövises vadrózsák közé tűzött néhányszál pipacsot is, amelyet a
meleg ember vér festett pirosra. Akad a bokrétában egy-két szál szarka­
láb is. Lila virágok, amelyek nem kiabálnak a világ szemébe. Mély fáj­
dalmat zengenek tompa hangszeren. Érzelmek tarkaságát tette márciusi
virágvázánkba az ajándékozó lélek. Ki-ki megkeresheti benne a kedvérevalót.
Az izes magyar szónak befoglaló köntösét és diák készítette Demeter
Béla, az apja betűivel.
A címlap rajzolója is diák : Lítkei József, akinek érzékeny keze alól
még sok szépet várhatunk.
Az uj verskötet László József-nél rendelhető meg.
Bolti ára: 2. P. Jászberény, Szt. Ferenc-u. 18.
Kiskun József

Hősi halált halt a hazájáért fo­
lyó harcban az orosz harctéren Ba­
logh József jászkiséri áll, isk. h. ta­
nitó. Hősi élete és halála igaz ma­
gyarhoz méltó. Emlékét megőrizzük.
Körzeti iskolafelügyelői meg­
bízás. A tankerületi kir. Főigaz­
gató Úr Véghelyi Armand jászladányi áll. isk. ig. tanítót a besenyszögi körzet iskolafelügyelőí teen­
dőinek ellátásával megbízta.

Rendes tanitói kinevezések.
A vallás- és közoktatásügyi Mi­
niszter Ür Marton Béla kunhegyesaranyosdüllői, Pollner Tibor karcagbugyogói, Joó Anna tiszaföldvárpusztahéki, Nádasi János kunhe­

gyes-aranyosdüllői, Birinyiné Köntés Margit karcag-karcagpusztai,
Szabó Tivadar rákóczifalva-ujtelepi,
Szőke György kunmadaras-hármas­
pusztai, Kovács Anna jászárokszál­
lási, Merényi Károly kunhegy esgergelydüllői, Miklós Lajos szolnokpusztapalotási, Menyhért László törökszentmiklós-kengyeltenyőszigeti,
Sárossy Zoltán tiszasüly-fiuági, Si­
mon Olga jászárokszállás-nagyároki,
Szabó Zoltán dévaványa-fudéri,
Szakács László turke ve-szelesháti,
Szórádné Redler Róza jászberénykormosparti, Villányi Lajos jászkisér-pélyiuti helyettes áll. tanítókat
rendes tanítókká nevezte ki. — A
vallás- és közoktatásügyi Miniszter

Úr Bakos Éva Ida turkevei, Gás­
pár Sándor jászladányi és Papp
Dominika nagykörűi mezőgazdasági
népiskolához beosztott áll. h. taní­
tókat áll. rendes tanitókká , ne­
vezte ki.
Helyettes tanitói kinevezés. A
tankerületi kir. Főigazgztó Ür Folláth Mátyást a fegyvernek-kocsórosi áll. népisk.-hoz helyettes áll.
tanítóvá nevezte ki.

Népművelési előadóképző tan­
folyam Gyulán. A vallás és köz­
oktatásügyi Miniszter Ür rendele­
tére és támogatásával 1943. június
20—26 ig terjedő időben Békés-,
Csanád-, Csongrád, Jász-NagykunSzolnok vármegyék, valamint Sze­
ged és Hódmezővásárhely thj. vá­
rosok népművelői részére Gyulán
hatnapos népművelési előadóképző
tanfolyam lesz. Szolnok vármegyé­
ből e tanfolyamon 25 hallgató (nők
és férfiak) vehet részt. A tanfolya­
mon résztvenni szándékozók JászNagykun-Szolnok vármegye Isko­
lánkivüli Népművelési Bizottság
titkári hivatalánál ebbeli szándé­
kukat személyesen vagy Írásban
jelentsék be 1943. május 15-ig. Az
államköltséges tanfolyamra részle­
tes felvilágositást Soós József vmnépművelési titkár ad.
Követendő példa. A mezőtúri
kül és belterületi tanitók és óvó­
nők elhatározták, hogy minden hó­
nap 1 én gyűjtést indítanak saját
körükben és az összegyűjtött ősz­

szeget a mostani háború árváinak
megsegítésére fordítják, fogadalmat
tettek egy hadba vonult fenitg vagy
más foglalkozású magyar hps ár­
vájának a felnevelésére! taníttatá­
sára. Gyönyörű magyar |selé|edet,
Méltó a magyar tanítóhbz!

A honvédelmi ismeretek c.
tárgyat a leányiskolákban is
kell tanítani. A V. IK. M. Ur
8777/1943. sz. rendelet^ értelmé­
ben a népiskola felső tagozatában,
a mezőgazdasági népiák o'lál|an, a
gazdasági és általános | irányú to­
vábbképző népiskolában, az i^rarosés kereskedő tanonciskolában, a
polgári iskolában, a gimnáziumban,
a gyakorlati középiskolákban, a
tanitónőképkö intézetben, áz ipari
szakiskolában, a leánytanulók tanitására irányadó tajitervekben
megállapított tantárgyaidon felül az
1943.44, iskolai .évtő! kezdve a
„honvédelmi ismereteké c. tantár­
gyat is tanítani kell. (Rendelet meg­
jelent a Hivatalos Közlöny 1943
április 15-iki számában|

A „Forrás“ áprilisig s?ámában
a magyar és külföldi írók kitűnő­
ségeit vonultatja fel ismét hangu­
latos és irodalmi értékű? írásaikbanA Hankiss János szerkesztésében
megjelenő kitűnő irodajmi és kritikai'folyóirat megrendelhető a Kiadó
hivatalban, Budapest, VlL Dohány
utca 12. Előfizetési árajnegyedévre
6. P. Egyes szám 2 — fP.

60

szóim.
Tárgy: Az 1942—43. tanévi beszámoló jelentés
beterjesztése. — Határidő : 1943. évi május hó 15.
Valamennyi helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének
Állomáshelyén
Felkérjük a Tekintetes Elnökséget, hogy az 1942—43. tanévi iskolán­
kivüli népművelési tevékenységek befejezésével a már megküldött nyom­
tatványokon a beszámoló jelentéseket beterjeszteni szíveskedjék.
A beszámoló jelentések összeállítására, beterjesztésére a követke­
zőket kérjük figyelembe venni:
■
A tevékenységek befejezésekor tartott záróülésről két példányban
telyett es beterjesztendő jegyzőkönyv áttekintő összefoglalást nyújtson az
ezvl tevékenység minden egyes mozzanatáról, tapasztalatáról, észrevéte­
léről, melyek a népművelés eszméjét előmozdítják és a jövőben hasz­
nosan ertékesithetők.
Az üresedésben lévő tisztségeket kérjük a záróüléssel kapcsolatosan
rendezni. A helyi bizottságok elnök- és ügyvezető elnöki tisztségét ügy­
rendünk ertelmeben mindég két személynek kell betöltenie.
Dr. Jakab László s. k.
e l

300/1943. szám.

km tanfelügyelő, ügyvezető elnök.

Nyugtázások. — Évi tagsági dij
8P - Csekkszámla- Jász-Nagy­
kun-Szolnokvármegye Ált. Tanító­
egyesület, Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre Soós Jó­
zsef 6 P Szolnok, Vida Gyula, Beit,
all. Népiskola 6 —6 P Tiszaföldvár,
Községi népiskola 3 P Pusztagyenda, Szalai István 6 P Pusztakengyel, Barcsay Mária 3 P Tiszaföld­
vár, All. népiskola 6 P MezőturPusztapó II.
, Tagdíjcímen: Ferenczy Sándor­
né, Kovách Lászlóné, Tóvári Er­
zsébet, Polónyi Rózsi, Szathmáry
Lajosné, Oláh Miklósné, Wojtahovszky Miklósné, Mann Barna,
Nyári Endre, Csiky Ernő, Soós
Józsefné. Soós József, Bódi Ist­
vánná, Pongó Jánosné 4 — 4 P, Fa­
zekas Károly, Szabó Tivadarné,
Koczka József, Zs. Tóth Gáborné
Sándor Irén 2-2 P, Soós József 8
P. Soos Józsefné 6 P Szolnok,
Kosnar Lajos, Gonda János, Dobó
oandorne, Zöld Jánosné, Kiss 'Ág­
nes. Petneházy Imréné 8 -8 P Mezotur, Vass Andor, Vass Andorné
Nagy Tiborné, Nagy Boldizsárné,
Mohacsy Katalin, Bányai László,
Gulyás Anna, Ordögh Imre, Kónya

vm népművelési titkár. .

Rudolf, Kónya Rudolfné, Fábián
Gyula, Jenei Ilona, Toperczer An­
dorné, Záhonyi Emília, Durszt Éva,
Rózási Viola Czibakháza, Ring Ká­
roly, Ring Károlyné, Koncsek Já­
nosné, Blénessy Jánosné, Keszthe­
lyi Ferenc, Rusz János, Fekete
Kálmán, Bennyovszky7 Ida, Szegedy Jánosné, Antalóczy József,
László József, Kiss Károlyné Jász­
berény 2 — 2 P, Hevesnagykunsági
Ref. 1 anitóegs esület 45 P, Vágó
Róza, Varsányi Árpád. M. Nagy
Erzsébet, Lovász Eszter, Czakó
Jenő. Korom Géza, Korom Gézáné, Kelemen Károly Mezőtúr, Kaplonyi József, Kaplonyi Józsefné,
Szurgyi Pál, Röczey Nándorné.
Hajdú Lászlóné, Oldali István, Ol­
dali Istvánné, vitéz Técsey Zoltán,
Gémes József, Gémes Józsefné,
Kurucz János, Mihályi Róza Rákóczifalva 8 — 8 P, Benedek József
14’50 P Kolozsvár. Kiss Kálmán,
Kerekes Eszter, Csupor Ilona, Tóviziné, K. Laura Tiszaföldvár 8 P,
Kardos Katalin Jászladánv 4 P.
Csatáry Emil 2 P, Víczián Ilona 2
P. Szolnok.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefonszám 113.

jflsz-noGwun-aoLnouvflBfn

népmüvcü

TARTALOM:
Csontos Sándor: Kapuzárás.

V
{

Kováts János
Munka ás szereit.
Dunahátl Mészáros Gyula: Emlékezés agy
hős tanítóra.
I
A Tanügyi MAN^Ja Vörlskorasztó|t.
Hivatalos rósz/
Emlékeztető.
Könyvszemle.
>
Hírek. Nyugtázások.
MMYI DIZ8Ő
könyvnyomoA^a
SZ8LN8K.

MM. tw. •. SZ.

1M»- JÚNIUS Hé.

5

1943. junius hó. J

XXXVI. évfolyam.

6. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLHOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
3
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőig hivatalos közlöny^.

, Laptulajdonos

Jász - Nagykun-Szolnokvármeflyei

Felelős szerkesztő:

Ált.

Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Klóflzeté.l dijak 4 • reklamációk
CsikyErnő egyesi pénztároshoz,
a lap szellemi rési éré vonatkozó
közlemények a ' ■zerkesztóség
elmére Szolnok, C anstantln-u.46 /
küldeni lók.
Kéziratokat nem^adunk vissza

4
Halk kattanással bezárultak az iskolakapuk . , .
A tantermek homályából óvatos, surranó neszezéssel lopakodnak
elő a csendfiókák. Majd mint bátrabb nekiiramodással hancúroizák végig
az üres termeket,. Végigkúsznak a falakon, bútorokon ; kiülnek ftzaz ablakokba. Ott nagy bámész szemekkel pillognak kifelé; keresve, kutatv|
örök ellenségüket, — a vig gyermeksereget.
i
J
Aztán ők is elfáradnak a szokatlan hancúrozásban és elalszanak.
Csak a bennrekedt porszemecskék keringenek, táncolnak még a
júniusi nap beszűrődő sugárzuhatagában, hogy aztán ők is elálmosodva,
végigterüljenek a derem bútorain és megkezdjék hosszú, méli nyári áh
inukat.
/
í
Olyan szomorú ilyenkor az iskola.
.
Mint a test, melyből elszált a lélek.
Mint a fecskefészek ősszel, amit elhagytak a fiókák.
Hiszen még nemrégen is, virágillatos, parádés külsőségek: közepette
itt szárnyalt -a szürke falak között az emberfiókák megerősödeitt csapatit,
— próbálgatva szárnyait, tudna-e már vajjoji -messzebb repül]ni, tovább
is menni ? !
És a próba sikerült . . . Tudtak !
És elrepültek, messze száltak , . . Az öregek js, meg a fia alok is ...
Megérett a termés.
•
> *’
Megérett és a felpattanó magházból szerte-sziporkázva repiültek széijel az érett magvak.
Elapadt a vizsgái köszöntők nemestüzű hangfolyama.
>
Pedig öröm volt nézni ragyogásukat. A kacagó szemek | ég nev^többé váltak. A jól végzett munka öröme színesre festette a | ípadt ar-

cokat

$
A tanitónénik és tanitóbácsik még egy utolsó jótanacsotjdugtak az
útrakészülők poggyászába; még egy utolsó vidám köszönte^, egye}

62

rejtett könnycsepp a szempillákon - és utoljára nyíltak ki az iskolák
kapui ebben a tanévben.
Es megindult a repülés. Ki a fényözönben úszó utcákra.
A boldogságtól ragyogó arcok és dagadó kicsi keblek vitték édes
terhüket haza, hogy otthon könnyítsenek rajta és adjanak abból a sok
boldogságból a szülőknek is. Hogy az életrobotban elszürkült arcokon
is felsüssön egyszer a boldogság, az öröm, a megelégedés, a büszkeség
a megbékélés bíborsugara.
„Fiad öröme leszen a té örömed is. “
Aztán továbbszálltak. Ki a vadvirágos rétre, a sötétzölden csillogó,
pipacsos búzamezőkre, ki az ezüstcsillogású vizek mellé, ahol gyémánt­
szikrákat szórva maguk körül, robbantak bele a hősítő habokba.
Szabadság! Móka! Vidámság! Pihenés! Ó, boldog gyermeksereg...
Es az öregek is, akik télen izzadó üstökkel rágták a ceruza hegyét
az analfabéta tanfolyamok lélektisztitó gőzfürdőjében, most tágult tüdő­
vel, könnyű lélekkel néznek bele a pacsirtadalos júniusi kékségbe; hát
mégis csak erdemes volt ... és nekifeszülő izmokkal vágnak az új utak
ösvényére ...
A nevelők napsugaras mosolygással nézik tanítványaik tobzódó újjongasat.
' Aztan S0^aÉanak és elindulnak ők is . . . tovább dolgozni
Készülődni az uj tanévre. Hogy elég meleget, táplálékot, napsugarat
gyujthessenek össze; hogy minél dúsabbá érlelhessék meg a jövő évi
aratasra az uj magyar — őszi vetést
A városi fenyes nagyaölakos iskolapaloták, mega virágillatos akácok
alatt szerényen megbúvó pirosfedelű tanyai iskolák, ottmaradtak üresen,
eIhagyatottan . . . Hummogve belesírják bánatukat az éjtszakába és elal­
szanak ok is.
látásról.lmOdnak SZéP S?íneS’ h‘meS' viSasztaló álmokat a boldog viszontCsontos Sándor

4

Munka és szeretet*
. 2°ad°lk.oztál;e
aZ°n Valaha' kedves bájtom, mi ád életednek
igaz, tartalmat es harmóniát? Gondoltál-e arra, miért is dolgozol, miért
bertársald
^eDVedned s ho^ mil? késsel kell viseltetned emmind^LöH^k

& munka és

a szeretet? Megmondom: benne van

e o en, ami az embert Emberré és Isten méltó gyermekévé teszi.
e kpftn^JL 3
i
sors> emberi hivatás és isteni erény. Ha
emberi lélpk
-iVl
nem e^yesü^> összhangzatössá és teljessé
emberi lelek nem fejlődhetik soha.
Elet csak a munka és egyedül csak a munka az igazi élet. De sze-

1

63 *

retet nélkül nincs Istenhez méltó emberi élet, hanem csak robot a „meg­
élhetés" szolgálatában, mely alig különbözik az állatias zsákmánymegra4
gadástól.
, ~
A munka az élet igazi tartalma, nehézségeivel, küzdelmeivel, szellemi ’
és testi fáradozásaival, szenvedéseivel — és a siker tiszta öröméivel, a
kész munka után az alkotás szent gyönyörűségeivel.
’
Bizonyosan örülsz jól végzett munkádnak, kedves barátom, - legyen.
az bármiféle munka, iparban, vagy háztartásban, irodában, üzletben, avagy
művészetben és irodalomban.
.
4 *
Mint oktató nevelő, örülsz jól nevelt ^tanítványaidnak, mint házi
asszony, örülsz az általad teremtett rendnek és tisztaságnak, vagy konyhaművészeted remekeinek. Mint tisztviselő, örülsz az általad jól, gyorsan és
igazságosan elintézett ügyeknek. Mint gazda, örülsz jól megmunkált föld­
jeidnek, viruló vetéseidnek. Mint a szónok, örvendesz lelkeket formáló
és épitő, mesteri beszéded biztos hatásának. És mint katona, örülsz be­
csületes és hősiesen önfeláldozó szolgálataidnak.
;
Dolgozz és szeress! E két ige legyen életed igazi célja, tártalma.
Boldog leszel, legalább is boldogabb leszel, mint ezek nélkül. Dolgozni:' '
élettartalom, szeretni: lelki tartalom. Dolgozni és szeretni! Do gozom |
azokért, akiket szeretek, dolgozom családomért, szülőföldemért, hazámért, j
az irántuk való olthatatlan és mély szeretettől indíttatva. Mert ezeket!
szeretni szent kötelesség ! De nemcsak kötelesség, hanem szívbeli tartalom
is kell hogy legyen.
’
9*-*
j
Szeresd a munkát mindenekfelett, mert a| ihunka az élet. Ha dől- •
gozol, ember vagy, ami azt jelenti, hogy tydsz alkotni. Az alkotás pedig
isteni erő produktuma. De necsak azért dolgozz, hogy ehess és Ihass* s
hogy „jól élhess", mert ez nem emberi cél, hanem dolgozz magáért a
munkáért, a munka szeretetéért, magasabb célokért.
|
í
Munka, te legszentebb fogalma az életnek ! Adjatok munkát i|ekem, j
hogy dolgozhassam ! hogy kiélhessem -énemet, mert érzem, hogy a| mun­
kában isteni erő lakozik és ez erőből egy szikrát önmagámban is érzek
és ez az isteni erő késztet engem a munkára, dolgozni akarásra. J^s én
ennek a magasztos intelemnek hálás szívvel engedelmeskedem, mert az
Ur a dolgozni tudáshoz szeretetet is adott szivembe: a munkának^ szent
szeretetét. Ez az én életem.
*
1
Xt
A munkaszeretet magasztos érzésének méltó párja a másíkyisteni
ajándék ; az emberszeretet. Dolgozz családodért, szeretteidért és minden­
kiért ! Ez ad boldog nyugalmat és harmóniát lelkednek.
|
Munka és szeretet, két legfőbb erény. Képzelj el péld, egy t|sztviBőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

Vidor Üzletházbaj

áron vásárolhat Szolnokon a

„Takarékosság** tagja.

Telefon 30

|
4

*

y .
r 65

.

V '

64

selőt munka és szeretet nélkül! Nem tisztviselő az, sőt még csak nem is
igazi ember. Lehet esetleg dolgos ember, de ha nincs szivében szeretet:
csak lelketlen gép s nem szolgálja lélekben hivatását. Mert nem elég a
munkát szeretni, de szeretni kell azokat is, akikkel dolgozol és akiknek
ügyében dolgozni rendeltettél. Ha oktató és nevelő vagy, szivedben a
szeretet egész tüzének kell lángolnia', nem csak hivatásod s munkád iránt,
de főként azok iránt, akiknek nevelésére vállalkoztál. Régi mondás: a
szeretet a legnagyobb nevelő erő. A munka és szeretet együtt az oktató
lelkében a leghatalmasabb eszköz. Hóditó erő és hatása elmaradhatatlan.
Ha főnök, vagy munkavezető vagy, munkád akkor is csak szeretet­
tel párosulva hozhat igazi eredményt. Az erély és szaktudás egyoldalú,
rideg módszere külső ragyogás csupán, ha a szeretet melege fel nem ol­
vasztja hozzá szivedet, mely boldog harmóniát teremt főnök és alárendelt
között.
A munka embersors. E sorsot viselni magasztos kötelesség. De a
munka emberi kiváltság is, mert csak ember lehet képes, tudatos, okos
építő munkára. A szeretet pedig Isten lelke bennünk s ha ez áthatja verejtékes munkád közben lelkedet, emberileg lehetőleg mindig tökéletes
lesz az, amit végzel, mert a szeretet (munka-és emberszeretet} a leg­
nagyobb lelki hatalom : munkádat művészivé emeli, magasztositja. A mű­
vészet pedig az istenséggel rokon jelenség. Szeresd hát a munkát és hi­
vatásodat ! De jobban szeresd az embert! Szeresd az embert, szeresd a
virágot s a zöld mezőt, a susogó erdőt, az éji csendet, a ragyogó hajnalt
és madárdalt, szeresd az egész világot. Ez a szeretet, édes testvérével, a
munkával: hatalom, mely mindent legyőz. Isteni erő. melynek egyedül
van joga uralkodni a világon.
Kováts János dr.

Emlékezés egy hős tanítóról.
A jelen élet mindig küzdelmes ...
A jövő ismeretlen . . ,
„ ... A ^en küzdelméhez, az eljövendő megpróbáltatásaihoz az erőt az
osok szelleme, azoknaWiagy küzdelmei adják. így képes az ember na­
gyot, hatalmasat építeni, V- nagyot és halhatatlant cselekedni.
z e ődök áldozatosságából sarjadnak az uj áldozatok. Az áldozatossag ezen láncolata teszi halhatatlané, örökéletüvé a nemzetet.
„ u
n®“zet e^igi életét azoknak a nagy áldozatosságnak kö­
szön e e, ogy fiai mindig megértették az ősök szellemét, szerették a
múltat, építették a jövőt.
múltat idéztük, — az ősi szellemet ápoltuk, mikor 1943. május
l
ünnepély keretében áldozott Pusztatenyő lakossága hősihala t halt Szabados Ferenc áll. tanitó, tart, hadnagy emlékének, ki 1942.
zep em er -an Oroszországban a Dón partján 29 éves korában hősi

küzdelem közepette áldozta életét Istenért és Hazájáért- Emléké? már|
ványtábla örökíti meg ott, ahol hosszú ideig tanított,
|
*
A teste jeltelen sírban pihen valahol a Don partján, de a szelleme
itt él közöttünk. Ott él azoknak a szivében, lelkében, akiket tanított, ne­
velt és szeretett. Szerette hazáját, — fajtáját. Nagy szeretetének fanuliizonyságát adta akkor, amikor életét adta értük.
i
,
¥ ¥

I

’

3

A testünk itt volt ... A lelkünk messze, szállt és keresett égy jel­
telen sirt a sok-sok magyar sir között . . . Lelkünk összeölelkezett az Ö
leikével, mikor a „Himnusz" hangjai szárnyat adtak lelkűnknek, f
Küzdelmeire gondoltunk s Vele együtt éltük át, mikor vitézlCsikós
Jenő: „Viharban" cimü költeményét szavalta: Pálinkás lászló. |
Az ősök vonultak lelki szemeink elé, mikor Zakar Ferenc? áll. ta­
nító — Péter Béla áll. tanitó cimbalom kísérete mellett — „Rákóczi meg­
térését" énekelte s gyönyörű hangjával vitt .. . vitt bennünket a| magas­
ság felé ...
J.
Gaál István gondnokügyi elnök megnyitó beszédében a szavak szép­
ségéivé! tárta elő az áldozatosság törvényét. — Ezért adta életét Szabados
Ferenc áll. tanitó s ezért él itt tovább közöttünk s áldozatos szeretetünk
veszi körül emlékét.
Szavalatok- és énekszámok után Szalai István áll. népisk. igazgató
ünnepi beszédében idézte Szabados Ferenc életét — tetteit — munkáját.
Fennkölt szavakkal ecsetelte, azt a munkát, amely munka tett, cselekedet
emlékét, £tt él tovább-az
halhatatlanná teszi hősihalált halt kartársunk emlékét.
ifjúságban, akiket nevelt, tanított, akik szivükben zártáké akiknél^ példát
mutatott.
■
!'
Az emléktábla leleplezése után dr. Jakab László kir. tanfelügyelő
közvetlen meleg szavakban, úgy a maga mint a tankerületi kir. ^Főigaz­
gató Ur nevében búcsúzott és hajtott zászlót Kartársunk emlékének.
Zakar Ferenc áll. tanitó művészi énekét lelkünk mélyéig nfegUtva
hallgattuk s a „Fohász" dallamaival ima szállott az Egek Urah^z hosihalált halt kartársunk leikéért.
ás preÉnek és szavaló számok után záróbeszédében dr. Eeothy
post állította lelkiszemeink elé ezt a mélységes hitet, Isten szeretetet
jellemezték és áthajolták a
zix halt
v-u Szabados Ferencet, meri
tudnak aldo.
hősi halált
mert csak azok a lelkek tudn;
zatot hozni, — akik az életben Istenhez közel vannak.

FERFISZÖVETET,
SELYMET

.BRULL
——

—

SZOLNOK
Takarékosság
Baross- :ca1

DIV ATÜ ZLETÉBÖL

_

p67

66

Az emléktábla megkoszorúzása után Fekete Mihály m. kir. százados
átadja a család megjelent tagjainak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét,
amelyet Isten és a Haza iránti áldozatos cselekedete földiérdeméért neki,
hősihalála után, mint kitüntetést juttattak.
A „Hiszekegy" accordjaival az ünnepség bezárult. A jelenlévő ta­
nuló ifjúság, leventék és a község nagy számú lakói elvonultak a hősi­
emléktábla előtt, hálájukat és hódolatukat fejezve ki volt tanítójuk szel­
lemének.
♦

Az ünnepélynek vége . . . Áldásos permetező eső esik az ünnepély
alatt . . . mintha most is áldást hozna . . . Messze sötét felhők kavarognak.
Az ég háborog ... Az elemek harcolnak . . . mintha titáni harcát látnánk
az orosz pusztákon ... a Don partján . . . Elesik : Istenért! — Hazáért 1
— Egy eszméért! — Az eljövendőkért 1
Jeste összeforr azoknak az ősöknek poraival, kik több mint ezer
esztendeje talán ott éltek és haltak.
Lelke! ? Az itt él közöttünk 1 Itt mutat példát, hogy hogyan kell
szeretni Istent és Hazát 1

A lelkünk mélyéig megható szép ünnepélyt előkészítették : Szalai
István áll. népisk. igazgató, Zakar Ferenc, Páter Béla és Pius Pálné pusztatenyői áll. tanítók.
Az emléktáblát a törökszentmiklósi ált. népiskola tanítótestülete ál­
lította.
Az ünnepélyen résztvettek a hősi halált halt kartársunk családja ré­
széről : Szabados Róbert rk. lelkész, a hősihalott öccse és Horváth Gyula
polg. isk. tanár, mint sógora.
Az ünnepélyen megjelentek : Alexander Imre alispán, dr. Jakab
László kir. tanfelügyelő, Jurenák Lajos kormányfőtanácsos, földbirtokos
dr. Beöthy Lajos prépost, Gaál István ref. esperes gondnoksági elnök,
Nagy Balázs rk. lelkész, Veress Sándor ref. lelkész, Fekete Mihály és
Komjáthy Lóráni m. kir. századosok, Kreusz Alajos h. kü. hadnagy, Ferenczy Kálmán Jász-Nagykun-Szolnok vm. Általános Tanítóegyesület eln^e' Dunaháti Mészáros Gyula az egyesület titkára. Szerdahelyi Gyula
főjegyző, Turcsányi Péter főbíró, dr. Hajnal Ferenc tb. főszolgabíró, Mol­
nár Ferenc tanácsnok, Schmidt Nándor Pinczér József törökszentmiklósi
rk. igazgató-tanítók és a tantestület Szalai Istvánná Szalai Györgyné, Sza
lai György kengyeli áll. tanítók és még sokan mások. A honvédség ré­
széről kivonult az ünnepélyre egy diszszakasz.
A község tanuló ifjúsága, leventéi és a község lakosai.
i .
öszönet és hála mindazoknak, akik egy magyar hős tanitó emléene á óztak.
Dunaháti Mészáros Gyula.

A Tanügyi MAN.Sz a Vöröskeresztért?
A szolnoki Tanügyi MANSz a helybeli tanintézetek bevonásával
műsoros előadást rendezett a Magyar Vöröskereszt .javára a Városi Színház­
ban. Éspedig f. hó 22-én, szombaton d. e. 8 órai és 11 órai kezdettél á
gyermekek részére, 23-án, vasárnap d. e. 11 órakor a nagy közönség'résiére.
A lelkes tanügyi MANSz-hölgyek összefogva — időt és fáradságot
nem kímélve — igy siettek a Vöröskereszt segítségére, hogy így közvetve
segíthessenek a hazájukért küzdő magyar honvédeken.
f A lelkes és szives munkának fényes eredménye volt az a pompás
műsoros előadás, amit végignézhettünk a Városi Színházban és amta nagy
erkölcsi sikeren kívül több mint másfélezer pengőt juttatott a nemes célra.
Összefogtak nagyok, kicsinyek és picinyek. Odaadták munkájúkat,
tehetségüket, magyar szivük minden szeretetét a szent cél érdekében.
„Ifjúság a Vöröskeresztért!" volt a jelszavuk. Az a sok b|j, ked­
vesség, derű és melegség, ami az előadás minden részéből kiárad^ a bol­
dogság lágy harmatcseppjeiben fürdette meg lelkinkét.
A szolnoki iskolák és óvodák ifjúsága nemes versenyben áldozott a
hazáért. A versenyben az óvodák ragyogó szemű csöppségei és áz elemi
iskolák kedves gyermekei nyerték el a pálmát.
j
Kis színdarabokat, verseket, énekszámokat adtak elő. A kolozsvári
úti óvoda csöppségei egy aktuális színdarab keretében szeretetcsömagokkal ajándékozták meg a nézőtéren helyet foglaló sebesült honvédeket.
A közönség, lelkesen ünnepelte^ őket.
Bájosak, aranyosak, szívetderitőek voltak.
„ í
Az Abonyi-uti iskola kis növendékei „Álomfáz erdőben" c|menegy
hangulatos, nemesen egyszerű és mégis megható történetet játszottak él,
könnyes-mosolyt keltve a nézők szemében. j
Kiválóan szerepeltek még a Rákóczi-úti óvoda kis növendé ei es a
Constantin-iskola nagyszerű énekkara.
A müsorbetanitás nehéz és eredményes munkáját Polónyi í \lán ovonő, Csömör Irén tanítónő, özv. Török Kálmánné ovonó, Muhy lária tanitónő és Várady János tanitó végezte sok szeretettel.
j
izerepel-­
A műsor további részében a szolnoki középiskolák tanulói szerepel
tek
ének és táncszámokkal,
szavalatokkal. Nekik is n|gy
icn. viivrv.
laiiuozLciuivAnui, valamint
▼ v**v*******
aruk
rcnde^ésért köszönetét érdemel a Tanügyi MAI^z egesz
vezetősége. Sok örömet szereztek, sok magyarnak.

I

□ Hungária Rum és íikörgyár JC
Hungária Mintapince
SZOLNOK
J

T el ef o n szám: 53.

sürgönyei m :

H u n g á r j ar u m

68

HIVATALOS RÉSZ
JÁSZ-MAGYKUN SZOLWOK VÁRMEGrE KIH. TANFELÜGYELŐJE.

Tárgy: Felvétel a szolnoki m. kir.
Verseghy Ferenc gimn. I. oszt-ba.
Valamennyi népiskola tek. Igazgatóságának, Vezető Tanítójának!
Állomáshelyén.

1180/1943. szám.

A szolnoki m. kir. állami Verseghy Ferenc gimnázium 626/1942—
43. számú iratából tudomásvétel és további eljárás végett értesítem a tek.
Címet, hogy amennyiben a vezetése alatt álló népiskolából a gimnázium
I.-ső osztályába beiratkozni szándékolt tanuló van, úgy az a népiskola IV.
oszt, bizonyítványát, az apa és anya születési anyakönyvi kivonatát, va­
lamint házasságlevelét és ujraoltási bizonyítványát 1943. évi junius hó 11én reggel 8 órától 12 óráig a fenti intézet igazgatói irodájában átadni tar­
tozik. A felvett tanulók névsorát 1943. évi junius hó 12-én reggel 8 óra­
kor az intézet hirdetőtábláján teszi közzé az Igazgatóság. A beiratkozás
junius hó 12-én reggel 8-tól 13 óráig tart.
Szolnok, 1943. május hó 24-én.
Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Iskolánkivüli Népművelési
_________
Bizottsága,___
660/1943. szám.’

Balatonlellei népművelési tanfolyam.
Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága — úgy mint az el­
múlt évtized minden évében — a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
megbízásából 1943. év nyarán is két országos jellegű népművelési tanfolyamot rendez tanítónők, ill. tanítók, tanárok továbbá papok, jegyzők
és egyesületi vezetők, valamint a szociális téren dolgozók számára Balatonlellén, a Mária-üdülőben.
Az első tanfolyamot junius 16—26-ig főként olyan népművelők ré­
szére (férfiak és nők) rendezi a Bizottság, akik a szociális gondozással
egybekötött népművelés terén dolgoznak.
A második tanfolyam általános jellegű és junius 30-tól julius 10-ig
tart, amelyen férfiak és nők egyaránt részt vehetnek.
A tanfolyamok részvételi dija 100 pengő, amiért a hallgatók a ta­
nítási órákon kívül teljes ellátást (napi háromszori étkezést, 2—3 ágyas
szobákban lakást) kapnak, ingyenesen vesznek részt egy tanulmányi ki­
ránduláson, üdülőhelyi dijat nem fizetnek, ingyen használhatják a telep
strandfürdőjét és a balatonlellei állomásról a Mária-üdülőbe ingyenesen
szállítja az üdülő a csomagjaikat.
Az útiköltség Balatonlellére és vissza természetesen nincs benne a

100 pengő részvételi díjban és annak fedezéséül minden hallgató maga
gondoskodik.
V;
J
Minden hallgatónak természetben kell magával vinnie 25 dkg zsirt,
(vagy annak megfelelő mennyiségű szalonnát), 1'50 kg kenyérlfsztet és 60
dkg finom (tészta) lisztet. A különböző vidékekről való élelmí^zerjegyek
beváltása ill. azoknak igazolványokkal való pótlása olyan bonyolult és
rendszerint eredményre nem vezető ügykezelést róna a tanfb|yam veze­
tőségére, amit lebonyolítani nem tudna.
Tekintettel arra, hogy az első tanfolyamra az ország területéről csak
25 hallgatót, a második tanfolyamra pedig 90 hallgatót tudj felvenni a
Bizottság, a tanfolyamon részt venni óhajtók Novágh Gyula tanügyi fő­
tanácsos, a fővárosi népművelés vezetőjénél Budapest IV. kerí Szép-utca
5. szám alatt Írásban azonnal jelentkezzenek.
A 100 pengő részvételi dij legkésőbb junius 5-ig fizetendő be Bu­
dapest Székesfőváros Iskolánkivüli Népművelési Bizottság 47.0Ö0 sz. ptkp.
csekkszámlájára.
.
'
Szolnok, 1943. évi május hó 15-én.
Dr, Jakab László s. k.
Soós József s. k.
kir. tanfelügyelő, ügyve. ető elnök.

EMLÉKEZTETŐ*

vm. népművelési titkár.

(Június hó folyamán elidté^endők.)

2-ig. Évvégi osztályozás. (T.)
2-ig. Értesítés az osztályozó vizsga idejéről. (N. h.)
4-én. Trianoni gyásznap. (T. Nv.) t
4-7-ig Évzáró vizsga. (T. Nv. Tt.)
Kölcsöntankönyvek beszedése.
Ny. NÉ.)
9-én- Hálaadó istentisztelet, bizonyítványok kiosztása. (T,
...
10-ig Egésznapos vagy egyhuzamos tanítás kérelmezése. (N.lh.)
Felvezető vagy maradó osztályvezetés elhatározása. (Tt Nv.)
10-11-12-én Beiratások az 19i3-44. tanévre. (T. Nv.)
Tanitótestületi értekezlet. (Tt. Nv.)
15-ig. Költség vetési előirányzat felterjesztése. (Gs.)
|
18-án Magyarország Kormányzójának születésnapja. (T. Nv.)1 ।
19-én Tavaszi munkanapok a gyakorló éven. (T.)
/ I
30 ig. Jelentés az Anyák napjának, a madarak és fák napjának’ lefolyá­
sáról. (NV.)
,
,
V
Az Ifjúsági Vöröskereszt Egyesület működéséről. (Nv.|
Igazgató-tanitó negyedik negyedévi jelentése. (It.)
J
_
Iskolázási kötelezettség meghosszabbításának bejelentese. (Nv.)
Kölcsönkőnyvtári pénznapló lezárása és felterjesztése. (Nv)
Közerkölcsök romlásának megakadályozása érdekében íjkifejtett
mii n le a prpnmPnvp INv I
~
t i
Kilegitö isko“a?£f áttelepítendő tanulók ajánlási lapja. (Nv.)
Pénzbüntetésekből befolyt összegek átutalása. (K. e.) ) y
Statisztikai kimutatás felterjesztése. (Ny.) ,
i
Tűzriasztási gyakorlat megtartásáról jelentes. (Nv.)
j
Osztályozó vizsga. (Nv.)
„ ,
NT i
Tanulók szünidei magatartásának ellenőrzése. (1. Nv.)

r

~

70

KÖNYVSZEMLE
OSZTOGATÓK.

Hegedős Gitta regénye.

A mai regényirodalomban divatos kezd lenni a tanitó sorsokkal fog­
lalkozó : a tanitói hivatást szimbolizáló ; a magyar tanítót méltó helyére
felemelő irásmű.
Es tegyük mindjárt hozzá: hála Istennek !
Hegedős Gitta: Osztogatok c. — a közelmúltban megjelent — re­
génye is ilyen írás. Még pedig a javából.
Pompás meseszövéssel közel 400 oldalon keresztül vezet bennünket
leheletkönnyűen az életlabirintusban,, könnyedén, megerőltetés nélkül >
gyönyörködtet anélkül, hogy rikító színekkel dolgozna, tanít, nemesit
anélkül, hogy fárasztóan tudálékos lenne ; szórakoztat pedig, halálosan
komoly problémákat fejteget. Olvasás közben alig-alig tudjuk abbahagyni,
csak még ezt a fejezetet tovább, gondoljuk magunkban és azon veszszük észre, hogy a végére értünk. És akkor sajnáljuk, hogy már odaértünk.
Nem minden regény olvasása után mondhatjuk ezt el.
•Alakjai ideálisan pompásak; szinte valószerűtlenül — valószerü
ahogyan élnek, mozognak, szenvednek, gyűlölnek, szeretnek.
A tanitói elhivatás, sugárzó, mindent odaadó lélek, — a magasabbrendű embertípus az ideális magyar tanitó nagyszerű portréja Örs Balázs
tanitója és Békéssy Lilla tanítónője.
De mind-mind a regény többi szereplői is, az élet igazi értelmét
figyelő irói lélek szuggesztiv megnyilatkozásai. ■
Élvezettel olvashatja ezt a regényt tanitó és nem tanitó egyaránt.
A tanitó erőt kap belőle, hogy ő is olyan tanitó lehessen, mint Örs Ba­
lázs, aki nem tanitó, az a regény elolvasása után más szemmel nézi majd
a tanítót. - Es ha tanítóval találkozik ő veszi le előre kalapját a tanitó
előtt. Mert megtanulta, hogy az megérdemli.
Éppen ezért minden magyar embernek el kell olvasnia az Osztógatók"-^.
Nagyon illatos és sokszínű bokréta ez a könyv. Minden sora a
magyar fajnak, a magyar földnek egy-egy virágát hozza hajlékunkba,
középén egy sziporkázó drágakővel : a magyar tanitó szivével.
Hála és köszönet illeti megírásáért Hegedős Gittát.
■
A stílszerűen dekorált könyv kapható a Körösvidék R-T. nyomdá­
jában, Békéscsabán. Ara 8'— P.
(cs s)

MÉG TŰZ A NAP.
Horváth Ákos: Még tűz a nap — című verskötete most jelent meg
a könyvpiacon, a budapesti Cserépfalvi cég kiadásában. (Atheneum Nyom­
dai R-T. Bpest.)
Horváth Ákos, költő. Sokhúrú líráján mesterien játszik. Szereti a

i

I
j .

*

71

bús akkordokat és előszeretettel alkalmazza aláfestésül a mély gordonka
hangokat.
E kötetében összegyűjtött versei az életről dalolnak. A kötet elején
hazafias verseit a magyarság felemelésének vágya fűti. További; részben
saját magát adja. Az embert, akinek életére még forrón tűz a nyárvégi
nap, de már ösztönösen érzi az ősz közelségét. Szeretne menekülnrelőle
de mindenfelől az ősz néz rá farkasszemet.
i
Csapongó lelke harsogva dalol tavaszról, szerelemről; aztán ^hirtelen
kihűl, majd ismét fellángolva uj tüzet fakaszt, majd meg ismétí verődve
visszahull, hogy aztán Istenben — végül is megbékéljen.
hl j
A szürke valóság lázadó hajósa, a színes vágyak késői kergetője
a költő. Őszinte és emberi és ezért értékes.
Aki elolvassa Horváth Ákos verskötetét, utánna — úgy érzi — kö­
zelebb jutott Istenhez.
I (cs. s.)

Állami népiskolai tanitói át­
helyezések. A tanker. kir. Fő­
igazgató Ur f. évi augusztus hó 1-i
hatállyal a következő áll. népisko­
lai tanerőket helyezte át. Kiss Bol­
dizsárt a Jászapáti-virágosi áll. isktól a berettyókirályk Birinyiné
Körítés Margitot a Karcag-karcagpusztai isk.-tói a Karcag-bereki,
Bonczi Istvánt a Jászkísér-réti isktól a nádudvari, Szécsi Józsefet a
, Kunhegyes-cibaki isk.-tói a Mező­
túr-újvárosi, Nagy Etelkát a Kis­
újszállás- turgonyi isk.-tói a jákóhódosi, Tyepliczky Istvánt a Tiszaföldvár-homoki isk.-tól a Kunszent­
márton- veken,ZDebreczeni Sándort
a Turkeve-kabai isk.-tól a Turkevekeletuj városi, Dávid Mihályt a Kunszentmárton-jaksori isk.-tól a Kunszentmárton-telekparti, dr. Szalainé
Nagy Irént a mezőtúri beit, isktól a szolnoki, Joó Annát a Tiszaföldvár-pusztahéki isk.-tól az érselendi, Rosznyáki Rózát a kaplonyí
isk.-tól a kunszentmárton belt.-i

özv. Csörögi Imrénét a budatétényi
isk.-tól a szolnoki, Gyói Eleket a
Gergelyugori isk.-tól a TiSzaföldvárhomoki, Cs. Molnár Annája kerényi
isk.-tól a Kunszentmártpn-jaksori,
Magyari Károlyné Tóth Jolánt a
gyöngyösoroszi isk.-tól á szolnoki
Benedek Irént a papfalyai isk.-tól
a Törökszentmiklós-Mc|ntágh ta­
nyai, Pellérdi Máriát az^almaszeghutai isk.-tól a Törökszentmiklóstenyőujfalui, Ócsai Erzsébetet a
Csarnóháza-szerecselli lisk.-tól a
Tiszaföldvár-szőlői, Halmágyi Évát
a váradcséhi isk.-tól a* Rákóczifalva-újtelepi, Schnetzer* Klárát a
jászjákóhalmai isk.-tól ‘a körtési,
Keszthelyi Józsefet tu&evéről a
csikeria, és Somogyi Jánosáét a
jászapáti kült. isk.-tól | a nagyté­
tényi áll. népiskolához helyezte át,
Mezőgazd. népiskolai áthe­
lyezések. Szolnokról Klenne r Blan­
kát 'a dévaványai, Déyaványáról
Kovács Margitot a nagykörűi, Jász­
berényből. Ilonczay Máriát a kábái,

\

72

Tiszafáid várról Szombathy Károlyt
a köröstarcsai mezőgazd. népisko­
lához helyezte át 1943. aug. hó 1-i
hatállyal a tanker. kir Főigazgató Ur
All. isk. tanítói kinevezés. A
tanker. kir. Főigazgató Ur 1943.
évi aug. hó 1-i hatállyal Bánhalmi
Károlyné fegyverneki r. k. isk. ta­
nítónőt a Kunszentmárton-ugari áll.
népiskolához, Eszes Illés oki. ttot
a Jászárokszállás-ágói áll. isk.-hoz
nevezte ki azonnali hatállyal.
Tanitói kinevezés. A V. K. Mi­
niszter Ur Szebeniné Vincze Teréz
törőkszentmiklós-óballai és Sárosi
Zoltán Tiszasüly fiuági áll. h. taní­
tókat rendes tanítókká nevezte ki.
Helyreigazítás. A múlt szá­
munkban a vármegyei Ált. Tanító­
egyesület válaszmányi üléséről való
beszámolónkba téves adat került.
A válaszmányi gyűlés a esetenként
fizetendő temetkezési segély össze­
gét nem 250 P, hanem 200 — Pben állapította meg.
Irodalmi matiné Szolnokon.
.A szolnoki Verseghy Irodalmi Kör
a \ árosi Népművelési Bizottsággal
karöltve igen jól sikerült irodalmi,
matinét rendezett május hó 1:6-án
d. e. a Városi Szinkázban. A ma^n^n, nagy, sikerrel szerepelt az
Országos Gárdonyi Társaság szá­
mos kiváló tagja is ; Móia László,
Hontvári Szabó Lajos, Horváth
Ákos, Péczely József dr. Némedy
Gyula, Misuray Krüg Lajos, Feketéné Korény Lívia és Menczer

Marianne. A Verseghy Kör tag­
jai közül Kiss Gábor és Kissné
Tóth Lenke járultak hozzá szerep
lésükkel a ma’iné nagy sikeréhez.
Nyugtázások. — Évi tagsági dij
8 P. - Csekkszámla Jász-Nagy­
kun- Szolnokvármegye Ált. Tanító­
egyesület, Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre Soós Jó­
zsef 6 P. Szolnok, Vida Gyula 6
P. Tiszaföldvár, Beit. áll. népiskola
6 P. Tiszaföldvár, Községi népisk.
3 P. Pusztagyenda, Szalai István
6 P. Pusztakengvel, Barcsay Má­
ria 3 P, Tiszaföldvár, Állami nép­
iskola 6 P. Pusztapó II.
Tagdíj címen: Angyal Sándor 8
P. Angyal Sándorné 8 P. Szolnok,
Nagyné, A. Mária 12 P. Tiszaföld­
vár, Racskó János, Racskó Jánosné, Oláh József, Dercsényi Ilona,
Markó Józefné, Somogyi Teréz.
Décsy Irén, Horváth Mária, Földi
Gyula, Kertész Gyula. Dobra Pé­
ter, Szimon Lenke, Palásti Mária,
Gilvácsi Margit 4—4 P. Jászárokszállás, Bogyó Béla 8 P. Jászfelsőszentgyörgy, Kardos Katalin 4 P.
Jászladány, Szalay József, Szalay
Józsefné, Szalay György, Szalay
Györgyné. Pirosné, 0. Erzsébet,
Zakar Ferenc, Menyhért László 8
— 8 P, Péter Béla 12 P. Puszta­
kengyel, Gaál Péter 8 P. Tiszaföldvár, Mészáros Gyuláné 12 P.
Mészáros Gyula 12 P. Szolnok.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefonszám 113.

BALAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabott Arak
__ __________ Takarékosság tagja.

jflg-noGwü

oinouváBmcGua I

Wm

TARTALOM

RtNTI DUIÖ
könyvnyomdája
SZOLNOK.

-----

i .

Tamás József: nemzetnevelésünk eredményei
Nagy Piroska: Aranyhajú Ikrek.
(cs.) Hangyák a kertben.
Dobó Erzsébet: Gyakorlati pedagógia.
Követendő példa.
Időtakarékosság.
| .
A Községi Tanítók Országos Egyesületének
balatoni kirándulása.
Emlékeztető.
Könyvszemle.
Hírek. Nyugtázások.
XXXVI. ÉVF. 7. SZ.

1*43. JUUUS HÓ.

*s í-ss

'í

7. szám.

1943. jullus hó.

XXXVI. évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanttóegyesUlet. a kir. tanfeiUgyelőság hivatalos közlönye.
Laptulajdo'nos

Jász-Nagykun-Szolnokvármegpl Ált
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 8 pengő

Megjelenik havonként.

Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ

llóflsetésl dija és reklamációk
Cslky Bm® agyi >. pénztárashez,
közlemények aj szerkesztőség
elmére Saolnok^Cenatantln-u.4«
küld^ndOk.
Kéziratokat na^s adunk ylaasa

*

a

Nemzetnevelésünk eredményei, j
Irta; Tamás József népm„ titkár.

i

Több mint két évtizedes múltra tekint "vissza, az a ki|turmunka,
melyet iskolánkivüli népművelésnek nevezünk.: Ezen meghatározás ^latt
nem csak szorosan a „nép" művelését értjük, hanem gyűjtőszava ez an­
nak a tevékenységnek, amelynek keretébe tartozik a levenieképzés, a
most megindult „leányleventézés", a KÁLÓT, a KIÉ, a KALÁSZ, 3'kü­
lönféle egyesületi, gazdasági, háziipari, szabad egyetemi, népfőiskolái, is­
meretterjesztő, stb. tanfolyami munka, mükedveíés, mozi, népkönyvtár. A
népművelés alatt — továbbá — nem csak a. „nép , hanem a^ egész ma
gyár nép oktatását-nevelését értjük, mind azért is a „népművelés elne­
vezés nem is fejezi ki a teljes fogalmat, helyette uj, kifejezőbb, a lénye­
get egészében takaró szót keresünk. Vannak, akik a nemzetnevelésben,
nemzetszervezésben vélik azt meglelni. De nem is ez a fontos, hanem az
hogy mindezek a munkák, egy célt lássanak, szolgáljanak : a nemzet min­
den tagjának lelki gondozását, jólétének fokozását s így a üemzet őszszességének boldogságát. Hasonlattal élve mondhatjuk: a nemzet műve­
lődése egy gazdag^zinü, gyönyörű mintájú szőttes, melyben a legkülön­
bözőbb színárnyalatú. minőségű szálak egymásba fonódnak 4s így> adja
a nemzeti élet csodás báju és életerős szőttesét. Nem mondhatjuk, hogy
ez, vagy az a fonál, szin, szálmenet nem fontos, felesleges. Valamennyi
együttvéve egyet szolgál, ha egy is kimarad a képről összhangja es josaga
szenvedi meg, ha egyet is mellőzünk, a kép már csonka
r
•
Vessük fel a kérdést, mik a mai nemzetnevelés jellemző vonásai .
Miben változott a múlthoz képest? Milyen eredményeket érti el az iskölánkivüli népművelés összes ágaival karöltve? Főbb vonásokban megál­

lapíthatjuk a következőket.
»
■LKlébelsberg Kuno nagy kultuszminiszterünk, - aima:
igazi alapvetője, - azt mondta: a kulturmunka eredmenve csak tdo
múlva jelentkezik, évek fáradsága és érlelő ereje kell ahhozpogy la

i

í

74

a gyümölcsöt! Ez a gyümölcs már érik és reméljük, hogy édes, tápláló,
a nemzet erejét növesztő lesz. Közvéleménnyé lett, hogy nem csak a jó
pap tanul holtig, hanem minden magyar. A felnőtteknél végzett kulturmunka eredménye, hogy a nép minden rétege és a nemzet minden tagja
át van hatva a művelődés szükségességének gondolatától. Minden össze­
jövetelen, ahol a nemzet ügyéről van szó, — legyen az a pusztai népmű­
velési előadás, vagy a Kormányzó beszédje, — mindenütt kifejezésre jut
Széchenyi István eszméje : „minden magyarnak kötelessége a bölcsőtől a
sirig tanulni" és hogy „az élettudomány, az egészség, a gazdasági rend a
boldog élet hármas alapja." Ma már mindenütt mindenki hangoztatja : az
egyesülésben van az erő, kitartásban van a siker. Az élet folyásából ki­
esett az, aki ezeket a gondolatokat szóval és tettel nem vallja.
A felnőtteknél végzett oktató-nevelő munka eredménye, hogy most
már mindent nem a felsőbbségtől, az államtól várjunk, hanem önerőnk­
től, mert „bennünk van a siker , Ugyanakkor valljuk azt is, hogy az or­
szág intézőinek, a közigazgatás vezetőinek rendelkezése a közösség javát
célozzák, ezért is szívesen fogadjuk azokat, mert tudjuk, hogy azok he­
lyesek, üdvösek. Kevesen vannak, akik elmaradva a kortól, áthatva az
első világháború idején annyira elterjedt lelkiségtől figyelembe nem véve
a nemzet összességének fontos érdekeit, önző és kegyetlen eszközökkel
élve vagyonhoz szeretnének jutni.
Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy megyében évenkint számos
különböző tanfolyam, népművelő és közművelődési előadás tartatott, községenkint egy-két könyvtár működik, közel 1000—2000 népművelő tanitó,
lelkész, jegyző, orvos, stb. szorosan vett hivatali kötelességének érzi a
felnőttekkel való törődést, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a „kimű­
velt emberfők" száma gyarapodik.
Munkánk eredményeképpen leszögezhetjük, hagy az egészséges élet,
' az emberibb, a magyarabb élet jelszava után indul és menetel
ü önösen a fiatalság. Ez a fiatalság megfelelő módon értékeli az egész­
ségét. Mellőzi az ártalmas szórakozásokat, a mértéktelen dohányzást és.
szesz ogyasztást, a duhajkodást, a bicskázást, az éjszakai csendháboritást.
Akik ezt nem teszik, mindinkább fehér holló számba mennek.
A „szociális igazság , a „szociális érzés", a cselekvő szeretet, a vá­
ros es a falu testvéri viszonya, a társadalmi osztályok közeledése, vala­
min , ogy a nemzet és az egyes sorsa egymástól el nem választható,
.hogy az ifjúságért, hogy a szegényekért „valakinek felelni kell", — mindmin o yan gondolatok, melyeket „a falu munka" vitt szét az egyszerű
nép, a müveitek és a vezető társadalom tagjai közé és ott tette azokat
rokonszenvessé.
év nem csak azoknál ért el eredményt, akik a népmuvelest magukon szenvedték el, hanem azokon is, akik azt végezték,
ranyitottá . vagy legalább is hivatottak annak munkásainak lenni. Igenis,
a nepmüxeő gondolat áldott hatást váltott ki a műveltnél és a művelő­

nél, a vezetetteknél és a vezetőknél, a segítőknél és a segítetteknél! Kö­
vetkezésképen, hogy a népműveléstől a nemzet összessége és ínnak
minden egyes tagja „eredményt" vár.
Áttekintésünk, összefoglalónk nem teljes, de elég ahhoz, hogy ^érez­
zük az 1921 — 1943. közötti idő iskolánkivüli népművelésünk „sziklát^vájó"
munkáját, hogy remélhessük az igy vájt keskeny mederben megindult
kulturmunka idővel széles és mély medert fog ásni a nemzet életében és
így a nemzet boldog életét tápláló ér, folyam lesz. Hisszük, hogl ez a
munka, amelynek még a kezdetén állunk, évről évre jelentőségében Nyerni
fog és csakhamar az ország egyik legnagyobb fontosságú ügyévé n|vi ki
magát, idővel a nemzet egész gazdasági, politikai és kulturális éleitét az
iskolánkivüli népművelés eszméje át fogja itatni, lelkét át fogja járni. Azt
is tudjuk, hogy a mi munkánk nyomán mozgás, élénkség, uj őrlések,
vágyak, - sőt veszélyek is, — támadnak. Nem lehet ez máskép, „Á tu­
dás forradalmasít" (Jaures) a legnemesebb szándékú tevékenységnek is
lehetnek árnyoldalai. Mindez azonban nem tarthat vissza, hogy tervsze­
rűen, céltudatosan, „tiszta szándékkal" és „lelkiismerettel" a közösség
nagy céljai felé ne törekedjünk. Ha itt-ott botlásokat, hibákat követünk
el, hálátlansággal, gyanúsítással, meg nem értéssel találkozunk, vizsgáljuk
meg lelkünket, irányítsuk be lépéseinket az örök és magasan álló Acélok
felé, azon célok felé, melyeket hajdan Széchenyi,' ma pedig élő nagfjaink
mutatnak és dolgozzunk tovább kitartással és hittel a „jövőért"! |

Aranyhajú ikrek.
*
— Eredetinépmese. —

. |'

Nagy Piroska gyűjtése.
Egyszer volt éggy kirájfi. Elmönt országot próbáni, vizsgáni és vitt
magával éggy szolgát, éggy csatlóst (igy olvastam) és méntek, méntek igén
messze, messze országba éggy nagy erdőségbe. De abból az erdőből
*ném
bírtak kibontakozni abba a napba s találtak ott éty kerek várat az erdőbe.
Szép épület vót abba a várba. Gondolták ők, hogy mivel nem tudnak
kibontakozni az erdőből, elménnek a várba, kérnek szállást.
|
Úgy is létt, estve kelve oda is méntek a várba. Hát beköszöntek,
— kit találtak ott, három léányt (ezután jön még!) három szép leányt
mékkérték, lénnének szivessek szállást anni, A három léány erősitötte,
hogy szivessek lösznek, adnak szállást.
Nos hát mikor bemöntek, möktelepödtek, pihentek. Naty kerek asz­
tal vót a terem közepén és ők a vacsorát fölhoszták az asztalra és ina*Makra Sándor: „A tanitó és a néprajzi gyűjtés" c. lapunkban megjelent értékes
cikksorozatának visszhangjaként több érdekes gyűjtött anyagot küldtek be Kartársain^ szer­
kesztőségünkbe. — Ezek közül való'a jelen számunkban megkezdett népi mese, amilNágy
Piroska gyűjtéséből való. — A mesét elmondta Fabi János 69 éves nyugotszentergsébeti
(Baranya vm.) parasztember. A mesét következő számainkban folytatjuk.
f l '

77'

lf>

őtet egymagánba, hanem ü is ott aluggyék, ahol ük alunnak, eg^ szo­
bába, De a lányok szabadkoztak, mégis mér alunnyék ott ővelüi. Jobb
egy kirájfinak éggy magánszoba, hálószoba. De ű erősitötte, ű neii alszik
séhunsé, inkább útnak indul, de velük szeretne alunni. A leánypk nem'
késleltették tovább magikat, attak szállást az ő szobájikba.
Réggel fele, hajnal fele a három* léány a nagy asztal mellé ?ült bej
szélgetni. Mégin elkeszte az öregebbik — meg a kirájfi azért akart ott
hálni,
hogy ű is hallja — : Tezsvéreim,
tezsvéreim,,------ha engem
-------------------------------------------—, ------------o------a1 kirájfi elvönne, oly jóízű ételeket főznék, aminőket senki se főzött. — A (középső
ászt monta, ha engém vénné el tezsvéreim, én úgy gazdálkodnék neki a
pénzbül, mindönfelé szórhatná, mint a polyvát. — A kisebbik aszí monta5?
Tezsvéreim, ha engémet vénné el ű, két aranyhajú ikrekkel ajándékoz­
nám meg.
Réggel felkeltek, a kirájfi a három léány t elűkérdözte ; ászt mongya:
Leánykáimxig/z az, amit beszélgettek hajnalba ? A három, leány erősí­
tette : igön, igaz, nem tréfa s nem is ördögi mesterség.
|
Akkor ük röggel attak nekik röggelit, útra indultak a szolgával.
Haza is értek a kiráji palotába. Az attyának elmonta a kirájfi, Országot
próbát, ojan széréncse kívánkozik űneki, ű abbul mög is választotta a
széréncséjét. A szülői beleegyezést kéri. Ük válasszanak, én megválasz­
tottam magamnak. Az a legöregebb, az kell-e szülőinek, aki jóíz^í étele­
ket főz, vágy az-é, aki a pénzzél úgy gazdálkodnék, hogy úgy Szórhat­
nám, mint pelyvát mindönfelé? vagy a legkisebbik, aki két ar^nyhajú
ikrekkel ajándékozna meg ?
Erre a szülők ászt felelték a kirájfinak, mivel ű mönt országot pró­
bám, ű találta, tehát most ű mongya mög szive szándékát, mejjket választi a három közül ?
(Folyt, köv.)

savai eggyütt a kirájfit odatessékőték az asztalhoz vacsorám. Nem akarta
ő ászt elfogadni, mert ő arra nem szolgált, ászt is nagyon koszom, hogy
szállást kap. De a három leány ászt monta, tessék csak, tessek. El is
fogadták a vacsorát.
,
Nohát most létakaróznak. A kirájfinak külön hálószobát, agyat attak,
a szolga pedig ővelük alutt éggy helyén, abba a szobába.
Hajnal felé a három léány fölkelt és odaültek a kerek asztal mellé.
Elkesztek beszélgetni.
;
A legöregebbik így felelt: Ej, tezsvérem, tezsvérem, ha engem ez a
kirájfi elvénne, olyan jóízű ételeket főznék neki, amit sénki sém főzött

még.

•
, .
A középső mög ászt feleli: De ha engöm vonne el tezsvereim, úgy
gazdálkodnék nekije a pénzből, hogy mindönfelé szórhatná, mint a pely­
vát (nohát írja polyvát).
- k
A kisebbik úgy felelt, — aszondi: Hej tezsvéreim, tezsvéreim, ha
engömet venne el, én még két aranyhajú ikrekkel ajándékoznám még
(még most jön a java); bisztosan tudom még a......... sé hozna szöbbet.
A kirájfi is fölkelt réggel és útra indultak a szolgájával. Csak mendégéltek éggy darabig az erdőbe (csak úgy mondom, mint a mese mondja,
nem tudok hazudni, elvenni belőle vagy hozzáadni).
Na asztán éccér a szolgája elkeszte a kirájfinak mondani, hogy mit
hallott ű az éjjel, hajnal felé, hogy a három léány beszélgetőit az asztal­
nál. Kérdezte a kirájfi, mit beszélgettek ? Ászt, felséges kirájfi, a legöre­
gebbik ászt monta : ha ez a királyfi elvénne, olyan jóízű ételeket főznék
neki, aminőket senki se főzött.
A középső pedig, ászt monta: De, ha engémet vénné el, úgy gaz­
dálkodnék a pénzből, hogy mindönfelé szórhatná, úgy mint a polyvát.
A kisebbik pedig ászt feleli: Felséges királyom, tezsvéreim, ha engém vénné el, két aranyhajú ikrekkel ajándékoznám meg.
Nohát ászt monta a királyfi: így volt ? Erősítette a szolga : igön !
Na, akkor ippen ne is bontakozzunk ki az erdőből és visszamegyünk
éccakára mögen, szállást kérgyűnk. Szinte oda is értek és kaptak is szál­
lást a kerek várba. Szinte a vacsorát is elkészítötték, a kerek asztal mellé
odahívták a kirájfit szolgájával éggyütt.
Nohát akkor mögötték a vacsorát, beszélgettek, elméntek letakarodni,
nyugonni, alunni. De a kirájfi nagyon könyörgött a lányoknak, né tégyék

Q Hungária Rum és íikörgyár D
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telefonszám: 53.

sürgönyeim-.

Hungáriarum

Hangyák a kertben,

♦

/
í

I

Időszerű tanács a kertészkedő embereknek.
A hangyák elleni védekezésnél a legfóntősabb a hangyaboly felku­
tatása. Ha a fészket megtaláltuk, úgy rövidesen egy-kettőre el |ehet intézni sorsukat. A megtalált kisebb- fészkeket egyszerűen hamuvaj ^szór­
juk és azután leforrázzuk. A nagyobb fészkeket pedig valamilyet .mérges
gázt fejlesztő anyaggal (szénkéneg, kárbid stb.) pusztítjuk él. Legegysze­
rűbb irtási mód a szénkénegezés. A hangyabolyt letiporjuk, melléje egy
bottal fúrt lyukon keresztül a boly nagysága szerint 40-60 gr| bzénkéneget öntünk és ezután a lyukat betapossuk. A szénkéneg gáz&; a han­
gyákat rövidesén elpusztítja. Ha a föld nagyon száraz, úgy aj< latos a
betiport hangyabolyt a szénkénegezés uwlfoolyan gyengén me •ntözni,
hogy a boly felülete legfeljebb csak egy fél cm.-nyíre ázzon bej Jó ned­
ves felső földréteg u, i. megakadályozza, hogy a szénkéneg gázzal hama-

'

■

78

'
■ ■
. ••' -|
rosan elillanjanak és igy az iriás sokkal tökéletesebb Eldugott, nehezen
hozzáférhető helyeken (pl. falakban, kövekközt stb.} levő hangyabolyokat
karbiddal irthatunk ki eredményesen. A boly nyilasába karbidot öntünk,
rája vizet öntünk, a nyílást gipsszel vagy cementtel bedugaszoljuk. A fej­
lődő acetilén gáz súlyosabb lévén a levegőnél, átjárja a hangyák legmé­
lyebb fészkeit is és megmérgezi a rejtett fészek lakóit. A boly elpuszii.
tását mindig este végezzük, mert ilyenkor a hangyák otthon vannak. Ha
•
a bolyt nem tudjuk megtalálni, úgy valamilyen mérgezett csaléteknek a
kihelyezésével kell megpróbálkozni. Kertben, ahol az aprójószág, háziál­
lat megfordul, nem lehet arzénnal mérgezett csalétekét alkalmazni, mert
az arzén erős méreg és könnyen az állatok elhullását okozza. Ilyen he­
lyeken olyan csalétekét helyezünk ki, amelyek az állatoknak nem vesze­
delmesek, de a hangyákat elpusztítják. Ilyen csalétekét a következő elő­
írások szerint készíthetünk: 1. egy rész méz, szirup, v. cukor oldathoz
1 rész friss élesztőt keverünk és azt a hangyajárta helyekre valamilyen
lapos helyre kihelyezzük. Különösen erős napsütésben van jó hatása. Ha
méhes van a közelben, legyünk elővigyázatosak ennek a csaléteknek a
kihelyezésével, mert az élesztő a torkoskodó méhekre is veszedelmes. 2.
2 rész hamu és 3 rész méz keveréke szintén hatásos hangyaölő szer. Igen
sok hangyát lehet összefogni és elpusztítani, ha egy szivacsot cukrosvizbe,
mézoldatba, v. szirupba mártunk és a hangyák járása közelébe tesszük.
Rövid idő alatt a szivacs hangyákkal .lesz tele, csak forróvizbe kell dobni
hogy elpusztuljon a benne összegyűlt kártevő Teljes eredményt csak a
boly felkutatásával érhetünk el. A csalétkek kihelyezése a mézes szivacs
csak enyhítik a bajt, azonban teljes eredményt sohasem fognak adni.
(cs.)

Gyakorlati pedagógia*
Olvasmány tárgyalás.
Tantárgy : Olvasás. Hely : III. o.
Tananyag : Harkály doktor c. olv.
Tárgyi cél: Ismeretek nyújtása, kifejezések gazdagítása.
Gyak. cél: Úgy várhatunk hálát, jószívűséget, segítséget, ha mi is
azt adunk felebarátunknak.
VÁZLAT.
I. Előkészítés: A téli és tavaszi kert és erdő összehasonlítása.
Madárismerőseink.
Célkitűzés: Hogyan gyógyít a harkály, erről olvasunk most egy olvasmányt:
II. Tárgyalás:
a)
Mintaolvasás.
b)
Hozzászólás.
cl
Részenkinti tárgyalás 3 részben.

}

'
f

■

•

■

1 u

’

r

•

?

r

79

1.
A tölgyfa sorsa.
I
.
2.
A madarak gondoskodása.
í
. 3. A harkály, mint doktor,
III. Begyakorlás:
a)
Összefoglalás..
j
b)
Tartalom elmondása.
I
'
c)
Alkalmazás a gyakorlati életre.
I
d)
Olvasás gyakorlása.
l ' '
e)
Jelenetek rajzolása.
I
»
Szemléltetés: Harkály képe, horog, fakéreg.
| •
£
I. Előkészítés: Milyen mosta kertetek? Milyenek áfák? Tejen is
ilyen volt? Hallottatok é akkor, madáréneket? Hol voltak a
madárismerőseink ? Melyek jöttek vissza ? Lám, milyen sok ma­
darat ismertek, mit gondoltok, az erdőben is csak ennyi'van?
Az erdőben szeret élni ez a madár is, ismeritek-e ?| (Szemlél­
tetem a harkályt.) Tetszik-e nektek ? Miért ? Tudtok-e róla
valamit.mesélni ? Tudjátok-e miért hívják a harkályt doktornak ?
Célkitűzés. Az olvasókönyvetekben van egy olvasmány, amelyből meg­
tudjuk, hogyan gyógyítja a harkályt $ beteg fákat. O^assuk el.
II, Tárgyalás; Olvasd el az olvasmány címét! (Harkály doktor.) Mjnek
nevezi a harkályt ? Majd meglátjuk, igáz-e ?
a. Mintaolv.: (Elkezdem és s azután néhány jobb olvasó folytatja.)
b. Hozzászólás: (A gyermekek hozzászólása, ez rendszertelen. Elmondják
;
kinek mi tetszett benne.) Hogy még több mondani\|alótok le­
gyen, olvassuk el mégegyszer.
c. Részenkinti tárgyalás. (2 bekezdést olvassunk él.) Miről olvastunk? A
1. rész.
tölgyfáról.) (Milyen a tölgyfa? Hol láttatok már? Mi| laktak a
t
lombjain? Miért szerettek ott lakni ?'Ök voltak a látók, fizet­
tek házbért? (Ingyen lakásuk volt.) Szerették-e a kismadarak
ezt a vendégszerető házigazdát ? Miért ? De mi törtéit egyszer
ezzel a vendégszerető fával ? Hogyan tudott az a fociké kis
féreg ártani annak a hatalmas, nagy fának ? így van éz az em­
bereknél is. Láttatok-e már nagy, erős, egészséges embert, aki
hirtelen beteg lett? Belekerült egy kis bacillus s mi történt
vele ? Miről vették észre a madarak, hogy bete^ e fa ? Saj­
nálták-e ?
2, rész. Megtudjuk, hogyan segítettek rajta ? olvassuk tővább L (3
bekezdést olvasunk.) Hogyan segítettek rajta ? Miért törődtek
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

áron vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
U £ i

Telefon 301.

8Ó

a beteg fával, hiszen van még sok fa az erdőben? (Jó szivüek
voltak.) Talán még hálásak is, miért? (Megvédte őket az eső,
nap, ellenség ellen.) Ha valaki beteg, kit hívnak hozzá ? A be­
teg fához is kit hívtak ? Ki volt a fák orvosa ? Hogyan gyó­
gyította meg a tölgyfát a harkály ? Olvassuk tovább, végig.
3. rész. Mit csinál a doktor bácsi, ha kihívják a beteghez? Mit csi­
nált a harkály doktor is ? Honnan tudta, hogy ott a baj ? Ho­
gyan kongott a fa ? Hogyan szedte ki a férget? Miért tud jól
megkapaszkodni a fán ? (Lábujjai, karmai) Nézzétek meg a ké­
pen. mivel támaszkodik ? (Farktollaival.)
;
III. Begyakorlás:
a. Összefoglalás; Most újra megkérdezem, miért tetszik ez a madár nek­
tek? (Mert hasznos.) Tud-e a harkály gyógyítani? Melyik test­
részére van szüksége, hogy gyógyítani tudjon ? (Csőre, lába,
nyelve.} Tudja e a harkály, hogy Ö gyógyít ? Ö csak mit csi­
nál? (Keresi a táplálékát.) És ugyanakkor minek használ? így
van ez az embereknél is, pl. a szabó varrja a ruhát, ezzel ke­
resi a kenyerét, és kinek használ ?
b. Tart. elm.: Ki tudná elmondani a tartalmát?
c. Alkalmazás: Milyenek voltak a kis madarak? (Jószivüek, hálásak.)
Milyen volt á tölgyfa? (Vendégszerető.) Ha a tölgyfa rossz,
gonosz lett volna, leszórta volna ágairól a fészkeket, mit gon­
doltok, szerették volna a madarak ? Segítettek volna rajta ? Ha
ti nem segítetek a másikon, segít-e az rajtatok, ha bajba kerőltök ? Ha rosszak vagytok, várhattok-e szereteiet, hálát* jó­
ságot a másiktól ? Csak mikor várhattok ?
Most már ismeritek a harkályt, tudjátok, hogy káros-e vagy hasz­
nos ? Csak a harkályt nem szabad bántani ? Kínozni szabad-e ?
A törvény is tiltja a hasznos madarak irtását. Ha látod, hogy
valaki el akarja fogni, engeded? Mit csinálsz? Látom, ti jó
gyermekek vagytok, szeretitek a madarakat, szeressétek is mindig.
d. Olv. gyak,: Hogy jobban el tudjátok mesélni a harkály doktort, olvas­
suk el még néhányszor.
é. Rajzolása: Le is tudnátok rajzolni, amit olvastunk? Ki melyik jele­
netet rajzolná le? Há bementek a termetekbe, rajzoljátok le s
mutassátok is meg.
Dobó Erzsébet
Mezőtúr.

FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

nní'll

a

I

DKUlL
..... —........

SZOLNOK
Takarékosság.
Baross-utca 1*

DIVATÜZLETÉBÖL

Követendő példa.

I

Pusztakengyel kicsi ujtelepűléses falu a mi szép megyénkben. Isko­
lájába sok-sok csiliogószemü Juliska meg Andráska jár. Télen csizmácskában meg miegymásban, ha azután a jó Isten napja már barátság^sabbán mosolyog, csak úgy mezitlábosan.
Sok-sok apró magyar ígéret! Bimbóba fakadó magyar emberpalánta.
Élik a maguk kis magyar életét, de gondolnak a másoké élétére is.
Amint értesültünk a pusztakengyeli áll. népiskola I - II. ; osztályú
kis növendékei, lelkes tanitóik irányitásával gyűjtést indították Ja hadbavonult honvédek családtagjai részére. Ez év januárjában minőkét osz­
tályban perselyt állítottak fel és’a gyermekek mngtakaritott filléreiket
abba gyűjtötték össze.
5
Év végén az összegyűlt pénzt: 12’76 P. elküldték rendeltetési helyére.
Mennyi öröm, mennyi önmegtagadás és mennyi repeső szivdobbanás
hozta össze ezt az összeget abba a’ kicsiny községben, ahol csapa „két
kézi" munkás él.
।
Dicséret illeti érte a kezdeményezőket és a végrehajtókat.? Mi annak örülnénk, ha a jövő évben sok hasonló esetről szá­
molhatnánk be lapunkban.

I’
—7------------ - ---- -------------- ----Időtakarékosság.
j

Hogy az idő a legnagyobb értékek egyike, azt már a ré^ rómaiak
is felismerték, mondván: „akinek ideje van, annak élete van." |
Az időt tehát már a régi időkben is az élettel tették egyforma- ér­
tékűvé. Ha ez így volt akkor, mennyivel helytállóbb a mail időkben,
amikor a^ökzó: „takarékoskodj pénzzel, anyaggal, idővel." - I . ;
Minden közmondás halhatatlan örökéletű és örökérvényű igazságot
fejez ki. Mentői régibb, annál inkább. Ha nem igy lenne, nem i| válhatott
volna nemzedékről nemzedékre átöröklődött szállóigévé.
Az idő nagy érték. Ezt az igazságot ismeri az is, aki ideiét minden
vonatkozásban fel tudja használni és az is, aki folyton arról panaszkodik,

hogy nincs ideje semmire.
*
j
A mai nehéz idők rettenetes erőkifejtést követelnek. Ez| az erőfe­
szítést csak úgy bírjuk el, ha takarékoskodni tudunk, nem csak-erőnkkel
de az időnkkel is.
*
Reggel mikor felkelünk szánjunk rá egy negyedórát esi gondoljuk
át napi teendőinket és mérjük le, melyik mennyi időt vesz Jgénybe és
milyen sorrendben kell azokat elvégezni az időbeosztás szempontjából.
Rengeteg fáradságtól kíméljük meg magunkat.
Fontos az időbeosztás pontos elkészítése. Azután rá k<U nevelni
magunkat, hogy ha csak betegség nem akadályoz — tántorfthatatlanul
ragaszkodjunk az előirt programmhot. - Ha valami ok miatt elmulasz­

83

tottunk valamit, tekintsük azt becsületbeli adósságnak, amit minél előbb
törlesztenünk kell.
Kellő időbeosztással nagyon sokat lehet dolgozni. „Huszonnégy óra,
huszonnégy örökkévalóság1' mondta egy német költő.
Időbeosztásunkban ott kell szerepelnie, a pihenésnek is. Értékes a,
hétvégi pihenő helyes beosztása.
Pihenni és dolgozni, mindig a kellő időben, ez az időbeosztás, az
idővel való takarékosság titka.
A rendszertelenség, a kapkodás nagy és veszedelmes időpocsékolás.
Rend a munkabeosztásban, rend az életünkben, rend a környeze­
tünkben ez a boldogulás nagy titka : az időtakarékosság.
Cs. S.

KÖNYVSZEMLE
Most jelent meg a „Tanitóképzőintézeti Tanárok Országos Egyesülete"
kiadásában dr. Példányi-Frank Agitál szerkesztésében a „Tanítóképző
Tanárok Könyvtára" első kötete: „Eszményi gyakorlatiasság, a tanítókép­
zésben' cimmel.
A könyvsorozatnak ez az első száma a legkiválóbb magyar peda­
gógusok értékes dolgozatait tartalmazza, melyekben a líceumokban meg­
valósítandó eszményi gyakorlati célú nevelési el vek és módszerek időszerű
kérdéseivel a legszakszerübb meglátással foglalkozik.
E könyvet szerkesztője a modern tanítóképzés alsó tagozat tanára­
inak, nevelőinek szánta Útikalauzul, de mégsem nélkülözhetik azt egyéb
tanintézetek pedagógusai, úgyszintén a népművelés előadói. Ez utóbbiak
nagy haszonnal tanulmányozhatják Bognár Gyulának „A magyar világné­
zet kialakítása a liceumi magyar nyelv és irodalmi tanítása útján" cimü
dolgozatát, melyben nevelési szempontok szerint csoportosítva rövid sze­
melvényekben ismerteti nagy magyar íróink munkáját.
A könyv többi Írói is újszerű meglátással tárják elénk azt, hogyan
lehet érvényesiteni a gyakorlati nevelés szempontjait a történelem, föld­
rajz, mennyiségtan és természettan tantárgyak tanításának keretében.
A ma nevelője ; tanitó, tanár, népművelő nem nélkülözheti az ismer­
tetett müvet, mert a rohamosan fejlődő életben szükséges jó gyakorlati
érzésekkel és tudással rendelkező vezetőket csakis a benfoglalt pedagó­
giai elvek figyelembevételével és azoknak az írók által bemutatott módszer alkalmazásával nevelhet.
Urbán Béla.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
,
Takarékosság tagja.

A Községi Tanítók Országos Egyesületének
balatoni kirándulása.
:
A Községi Tanitók Országos Egyesületének kultur-szakos^tálya julius
hó 15 29-ig kéthetes balatoni kirándulást rendez. (A kiránáulócsoport
Keszthelyen az Eötvös Alap Rákos István Internátusbán lesz el^zálásolva.)
A kiránduláson bármely jellegű iskolánál működő kartársat és hozzátar­
tozóját js szívesen látjuk. Érdeklődni és jelentkezni az egyesületünk titká­
ránál, (Jávor Károly, Kispest, Bellágh Imre-utca 2. I. em, I.) ^ehet. Csak '
válaszbélyeggel ellátott levelekre válaszolhatunk. Jelentkezéskor a? alábbi
adatok közlését kérjük : név, születési hely és idő, vallás, logl|lkozás,
családi állapot, állampolgárság, pontos lakcím, szülők neve és
sa.
A kéthetes kirándulás költsége 68. P, mely összeg a szállás jdiját, a
kirándulási költségeket, belépődíjakat, a strandhasználatot és tkuftakszát
fedezi. Az utazási költségeket Keszthelyig és vissza a résztvevők fedezik.
Étkezés nincs benne az összegben, de polgári áron kívánságra szívesen
gondoskodunk ellátásról. (Tájékoztatásul közöljük : jelenleg i
:8.-P-be
kerül a teljes ellátás.) A teljes ellátásra igényt tartók érvénye:
miszerjegyeiket, vagy természetben a jegyeknek megfelelő zsírt, lisztet és cuk­
rot hozzák magukkal.
. 1 f
A jelentkezésnél kérjük jelezni, hogy kiván-e az. iliefő ellátást?
(Keszthelyen a csoport tagjai a magukkal hozott élelmet jégszekrénybe
helyezhetik.) Csak reggeli és ebéd 4’30 P.
|
A jelentkezéssel egyidejűleg, a részvételi dij is beküldendő a 11.588
számú csekkszámlára a „Községi Tanítók Országos Egyesülete,^ Budapest"
címre. Odautazás a Déli-pályaudvarról személyvonattal; 14 óla 30 perckor; gyorsvonattal; 18 óra 30 perckor. -■
§

EMLÉKEZTETŐ.

(Július íó folyamán elintéi

15 iá: Elszámolási kimutatás felterjesztése. JIE)
31-ig : Állami népiskolai hozzájárulás befizetése. (Gs. Ke.) . |
Facsemeték és suhángok igénylése. !|®y.)
Szülői értekezletekről jelentés.

Dezső Lipót: Népiskolai he­
lyesírási példatár (Csendes fog­
lalkoztatási anyag). Ára 3 pengő.
Megrendelhető Dezső L. ny. tan­
ügyi főtanácsos Balatonalmádi cí­
men az összeg előzetes beküldé­
sével, esetleg 38750 sz. csekkla­
pon. A könyv több mint 350 gya-

korlatot, számos közmondást, szó­
lásmódot, tollbamondá^i gyakorla­
tot, irodalmi és költői szemelvényt,
nyelvhelyességi példát stb. tartal­
maz. Az anyag az új tanterv alap­
ján osztályok szerint van beosztva. ,
Minden nyelvi jelenséd begyakor­
lásához számos feladat.|

84

Irodalmi hír. Csontos Sándor
szolnoki áll. isk. tanitó, megbízott
igazgatót, — lapunk felelős szerkesz­
tőjét, — az Országos Gárdonyi Tár­
saság Budapesten tartott tagválasztó
ülésén rendes tagjává választotta.
Házasság. Ferenczy Lili, Feren­
czy Kálmán felügyelő-igazgató, a
J.-Nk.-Szolnok-vármegyei Ált. Ta­
nítóegyesület elnökének leánya és
Váry Antal m. kir. utászszázados
június 12-én tartották esküvőjüket
a. szolnoki ferenczrendi plébánia
templomban. —x A szülők örömé­
ben osztozva, szivből kívánunk az
uj párnak hosszú, napsugaras bol­
dogságot.
Doktorráavatás. Szathmári La­
jos szolnoki ig. kartársunk Lóránt
fiát f. évi június hó 19-én avatták
a jogtudományok doktorává a
Pázmány Péter Tudomány Egye­
temen. Gratulálunk !
Doktorráavatás. Korom Géza
Mezőtúr—csehalmi áll. isk. tanítót
a debreceni Tisza István Tudo­
mány Egyetemen államtudományi
doktorrá avatták. Gratulálunk !
Kinevezés. Puska Emil jász­
dósa— kápolnásoldali és Balogh
László Szolnok—alcsiszigetf áll. h.
tanítókat áll. rendes tanítóvá ne­
vezte ki a V. K. Miniszter Ur.
Áthelyezés. Miklós Gergely és
Miklós Gergelyné mezőgazd isk. ig.
illetve szaktanitónőt a tiszaföldvári
mezőgazd. szakiskolától a kecske­
méti, Pacs István ésPacs Istvánná
gazd. szaktanítókat a fegyverneki
mezőgazd. isk.-tói a tiszaföldvári
mezőgazdasági népiskolához he­
lyezte át a tankerületi kir. Főigaz­
gató úr.

A „Forrás". — Szerkeszti Hankiss
János dr. — júniusi számában ismét
a magyar közélet és irodalom leg­
jelesebbjei vonulnak fel Írásaikkal;
A kitűnően szerkesztett irodalmi
és kritikai folyóirat megrendelhető
Budapest VIII. Do ány-utca 12.
ETőfizetési dij egy évre 22 P. —
Egyes szám 2 P.
Nyugtázások. — Évi tagsági dij
8 P, — Csekkszámla Jász-Nagy­
kun-Szolnokvármegye Ált. Tanító­
egyesület, Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. Várm.
Iskolánkivüli Népművelési Bizott­
ság Szolnok 6 P, Szathmárv Lajos
Szolnok 6 P, Scháfferné F. Gizella
Jászladány 6 P.
Tagdíj címen: Királdi Károly 10
P, Királdi Károly né 10 P, dr. Berczy Ernőné, Lescsinszky Gyözőné,
Simay Irén 8—8 P, Fazekas Ká­
roly 10 P, Koczka József 6 P,
Sándor írén 6 P, Szabó Tivadarné
2 P, Zs. Tóth Gáborné 2 P, Cson­
tos Sándor 2 P Szolnok, Littkei
Ilona, Tóth Ferenc, Böszörményi
Vladimír 8-8 P Jászfelsőszentgyörgy, Kardos Katalin 4 P Jász­
ladány, Balássy Ferenc, Balogh
Irén, Barna Katalin, Bozsik Mátyásné, Cseuz Ignácné, Dóka De­
zső, Ferenczy Gabriella, Gulyás
Gyula, Hajagos Józsefné, vitéz
Paloczay Gábor, Tchaeflern Jenőné, Schmidt Pálné, Szabó Ilona,
Varga Ernő, Zeller Ferenc, Kun' szentmárton, Mihályfalvi József,
- Simon Sándor, Borsos Ilona, vitéz
Fodor Béla, Lőrincz Béla, Nagy
Kálmán, Doktor István. Borbély
Ilona, Szakács László. Borbély
Mihályné. Csapiár Béla, Debreceni
Sándor, Bordás Elemér, 4—4 P.
Keszthelyi József 6 P. Turkeve,
dr, Rimóczy Józsefné 2'40 P. Bu-j
dapest.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefonszám 113.

jflsz-nQGVKuiygoLno^Bm

n^pmovei

TARTALOM
Csontos Sándor*. KötelességtelJesHés ;
Nagy Piroska: Aranyhajú Ikrek
Az uj tanitói fizetések
§
•
Dr. Kováts János: Csontos Sándor üdvözlése
v. Bakos Dénes: Az olvasás tanítása a nép*
Iskolában
Dr. Czaplk Gyula: A tanítók feladat
Egyesületi élet
Hivatalos rész.
Könyvszemle.
Emlékeztető.
Hírek. Nyugtázások.

r J

RtNYI DZZOÖ
könyvnyomdája

•zolnok.

X

XXXVI. ÍVF. 8. SX

'IMS. AUGUSZTUS HÓ.

1943. augusztu/Wó.

XXXVI. évfolyam.

im

jAsz-naqykun-szolnokvármegyei

NÉPMŰVELÉS
■

I

-

■

"

A vármegyei tanitóegyesUlet, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos közlöny^.
■iSflzetéal dijak

Laptulajdonos

FelelSa azerkeaztB:

Jász - Nagykun- Szslnokvírmegyel Ált.
Tanltiiijnülst.

CSONTOS SÁNDOR
C S I K Y ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő

közlemények e
elmére Szolnok,
küldeni

Megjelenik havonként.,

Kéziratokat nemi

»'

Kladéaért feleli

{

minden időkben az emberi erények legszebbike, az emberi haladás
előbbrevivője, a nemzetek életének, tekintélyének legfőbb biztosítéka;
fennmaradásának létfeltétele volt. A ma történelmében pedig nem­
csak eszményi erkölcsi fogalom a kötelességteljesités; sokkal t^bb
annál: honvédelem,
f
<
Nemzeti életünk ege tele van ragyogó csillagokkal! akik az
egyéni követelményeken messze túlmenően teljesítették kötelességü­
ket hazájukkal szemben és ragyogó példájukkal figyelmeztetnek
■ bennünket: t e d d Te i s!
E csillagok közt is egyik legfényesebb csillag n a gy | á n y a i
vitéz Horthy István, Magyarország hősi halált halt kor­
mányzóhelyettese, aki most egy éve, 1942. augusztus 2y-án mu­
tatta be életáldozatát a nemzet oltárán.
’
Emlékezzünk!
Emlékezzünk némán, bensőséges lélekkel, mélységes hódolattal,
nmal is:
de egyben szent fogadalommal
is méltók igyekszünk fenni hősi
L
áldozatához.
. I
•Nagybányai vitéz Horthy István újból a hadi-virtus^ a becsü­
let, az önként vállalt rettenthetetlen helytállás példájával lett tanú­
bizonyságot az élethez való büszke jogunkról, meghirdetne mind­
annyiunk előtt: van egy kötelesség, amelynek parancsét erősebb
mindennél és ez a honvédelem.
*
Nem veszhet el az a nemzet, nem sülyedhet el az az ország.
melynek ilyen fiai vannak.
j ' t
Nagybányai vitéz Horthy István hősi példája parancs mind­
nyájunknak: c selekédj ük, amit megkövetel a f^azaf
Csontos Sándor
S

■

■87

86

Aranyhajú ikrek/
— Eredeti népmese. —

Nagy Piroska gyűjtése.

•

Ászt mongya a kirájfi, a két aranyhajú ikrekeset választL
Megcsókolta édesapja, édesannya a kirájfit, az ő véleményük is ez.
Akkor ászt monta: Hát fiam eregy utána, hozd el. El is mönt kiráji pom­
pával, még is tetszett a kirájnak is, a feleségének is a mönye. Hosszas
mennyegzőt is tartottak rája. Na, mikor elmúlott a mennyegző, a kiráj
belenyugodott a fia sorsába
Eggy darabig éldegéltek, az öreg kiráj elhalt. Elhalt az édesannya,
a kirájné is. A trón persze a kirájfira maratt, ö lett a kiráj.
S kiütött a háború. El köllött mönni a kirájfinak háborúba. Volt
neki eggy boszorkánybanya szakácsnő, arra hagyta feleségit másállapotba
hagyta.
Meg is szülte a kirájné a két aranyhajú ikreket — az a boszorkány­
banya szakácsnő elcserélte két kutyaköjökkel. — Akkor a boszorkány­
banya írt a kirájnak a táborra levelet. Ászt irta benne, mit érdemel az.
aki bátor éty kirájt megcsalni. A kiráj visszaírta kiráji pecséttel, hogy az
mást nem érdemel, mint belevarrni medvebőrbe és odaki az uccaszögletre
kiállítani, arra a sarokra, amerre legtöbben járnak, és aki arra mögy,
mindenki pökjön rá. És így ű őrt álljon mellette éjjel, nappal szüntelen.
És aki arra rá nem köp, feje vétetik az ü parancsára.
Akkor asztán a két kis aranyhajú ikreket éggy kis ládikába helyezte
bele a boszorkánybanya szakácsnő és eleresztotte. Eggy nagy folyam víz
volt a város alatt, valami tenger vize vót. A ládikát beleeresztötte.
A kirájnét azonnal medvebőrbe varrták.
És amikor a kis ládika úszott azon a folyón, eggy halászgunyhó jó
távol vót a várostól és a halász kifokta ászt a kis ládikát. Bevitte a szo­
bába, hogy miiéhet ebbe? Fölnyitották. Nagy gyönyörűség fokta el ükét,
ijet képzelni sem lőhet! Feleségével sírtak, hogy gyönyörű két kis te­
remtés, aranyhajú ikrek* éggyik fiú, másik lány. Na akkor monta felesé­
gének, fölneveljük őket, úgy sincs gyermekünk,
Mingyá a halászná csinált is ruhát mind a kettőnek. Tejjel és tojásfehérivel nevelték. Egyheti kipróbálás után a nevelést mögtapasztalták,
hogy ezzel az étellel lehet-e nevelni? Ha jó, ezzel, ha nem, másikkal.
Es sikerült is a fölnevellés. Egy hónap után angyali mosojgással töl...a ’cs^nyök az aluvást. Épp a halásznak és halásznának akkora
oromó te t el a gyermekekbe, hogy ha a kiráj a fele országot nekik atta
akra Sándor. „A tanitó és a néprajzi gyűjtés" c. lapunkban megjelent értékes
- / ''lózungjaként több érdekes gyűjtött anyagot küldtek be Kartársaink szer__sz os gun e. — Ezek közül való a fenti népi mese, ami Nagy Piroska gyűjtéséből való.
mes t e mondta Fabi János 69 éves nyugotszenterzsébeti (Baranya vm.)‘parasztember.
A mesét kovtkező számainkban folytatjuk,

V

a

volna, de még akkor sé örültek vóna úgy, mint úgy ennek a kéí kis te­
remtésnek. Csak mondogatta a két öreg: jó lössz öregségünkre.?aki ne­
künk gondunkat viseli. Telt az idő, múlott a nap, az év és akk|)r elkörösztöllék a léányt Műikének, a gyerinéket Jánoskának (nem o|an,szép
név, nem uras.)
I .
Na asztán nőttek, nagyon megnőttek, szépek lőttek, arahyhajúk
mögvót nekik. Utol végré már az udvaron huncóroztak, játszadoztak,
akkorák lőttek.
Akkor ez a banya gondúkodott magába, mintha möghallot|a vóna,
hogy a halász két gyereket nevel.
A háború elmúlt. A kiráj szerencsésen hazaérkezett. De ósak bú­
sult a kiráj bánatába, hogy ű feleségit pökdösik, aki űneki hűséget ígért
és bátor volt űtet megcsalni. Rossz gondolatok nyomták az ű sávét, De
.
,
, , , •
'
g
ű segítem nem bírt máskép.

’

1

’

Azonban ez a boszorkánybanya nagyon nagyon gondolkod(|tt, hogy
ott a halásznál két gyerék van és aranyhajú mindakéttő. Ö ezUmagába
gondolta, bisztos ezök lösznek az aranyhajú ikrek. Fokta magát|egy na­
pon a banya, egy lapickát, lapátot dobott a vizre és ráült és. kiúszott a
vizen a banya (a banya elúszik a vizen.) Elúszik a halászlakásig, |vannake ott gyerékék ?
I
Hát^mint odaér, akkor magát átváltoztatta női alakba, njingyá a
gyerékékhez odaköszönt: Jónapot Jánoska I Ej, de szépön jáccadoztok,
— így felelt a banya. Játszadozunk biz a öreganyám — Jánoska^ felelte.
Ászt mongya : ejnye Jánoska, ott még jobb dolgotok lönne, ha e^ménnéték az ötödik hégy alá az arany-sátorér. Jaj, hát elmögyök öreganyám,
el én bizon. A banya monta magába, hogy az ördögök ott majdJőlragadnak, mert ott laknak.
Jó van, de itt van a kérdés, hogyan is méhet oda. Eggy C^eg em­
ber pedig odatalálkozott a halászlakáshoz éggy kis tátoslóyal. ^Nagyon
ajálta, hogy vögye mög a halász ezt a tátoslovat, szüksége lönne?pénzre.
A Jánoska is monta, hogy az ojan szép kis ló, csak végye n^g, csak
végye meg. Még is vétte. Na akkor asztán ászt monta az atty^nak Já­
noska, hogy hónap mégy az ötödik hégy alá az aranysátorér. M^r az az
öreg ember monta, hogy erre a tátosra Jánoskának nagy szüksége lösz.
— Ászt monta neki az attya : Édes fiam, várjál, előbb szép rucába fel­
öltöztetlek. Abba a nabba szép piros ruhát csináltattak neki, lilikének
is csináltattak szép tarka ruhát. Szerették őket, ijen két szép teremtés e

világon nincs,.
■
1 ’ ■ . „
Na asztán ü ekkor harmadnapra a kis Jánoska elindult reggel, föüt a lovára, ászt monta: Hajrá lovacskám!
Fogunk, fogunk, jcsak üjj
1
Avval
mint
egy
sebes
nyíl
elrepültek
a vizen által áz ötödiK ;
ela hátam ra I
hegy alá.
(Folytatjuk).

1

88

Az olvasás tanítása a népiskolában J

Az új tanítói fizetések.

lő(év)I

Kimutatás az állami népiskolai tanítók és tanítónők, polgári és
gyógyítva nevelő iskolák segédtan személyzete, kisebb képesítésű
gazdasági szaktanítók és szaktanitónők részére a 3500/1943. M. E.
sz. rendelet értelmében az 1943. július 1 tői járó fizetésekről.
OS
N
,O

N
E

12.
11.
10.
9.
8.
7.
6.
5.
4.
3.
2.
1.

szaktanítói (szaktanitónői)
minőségben eltöltött
hányadik évben

go

'Cú
N

■n

>

kinevezéssel
a 31. évtől
a 28., 29. és 30. évben
a 25., 26. és 27. évben
a 22., 23. és 24. évben
a 19., 20. és 21. évben
a 16., 17. és 18. évben
a 13., 14. és 15. évben
a 10., 11. és 12. évben
a 7., 8. és 9. évben
a 6, évben
a 4. és 5. évben
az 1,, 2. és 3. évben

3
3
3
3
3
3
3
3
1
2
3

A
egy hóra egy évre
pengő

590 545—
500—
455—
430 405 —
375—
355 —
335,—
310 —
295 —
280—
265—
255 —
245-

70806540 60005460 —
5160 —
4860 —
45004260 4020 3720354033603180’3060 —
2940'—

fizetés

milyen fizetési osztály
melyik fizetési fokozatával
járó fizetésnek felel meg

VII. fiz. oszt.
VII. „ „
VII...........
Vili. „ „
VIII...........
VIII „ „
IX. „ „
IX. „ „
IX. „ „
X. „ „
X. „ „
XI. „ „
XI...........
XI. „ „

1. fokozat
2.
„
3..
„
L
„
2.
„
.
3.
„
1.
„
2.
„
3. „

2.
3.
1.
2.
3.

„
„
„
„
„

A helyettes tanítók (tanítónők) fizetése ha^i 210 pengő, az ideigle­
nes helyetteseké havi 168 pengő.
Az újonnan megállapított családi pótlékok összege a kőveikező: feleség után havi 60 pengő, az első két gyermek után szintén fejenként
havi 60 pengő, a harmadik gyermek után havi 70 pengő, a negyedik
gyermek után havi 80 pengő, az ötödik és ezen felüli gyermekek után
fejenként havi 90 pengő.

Csontos Sándor szerkesztő kitüntetése.
Igen szép kitüntetésben részesült a Népművelés szerkesztője : Csontos
Sándor szolnoki állami iskolai tanitó ur. Ugyanis, mint értesülünk, a szer­
kesztő urat az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság f. évi junius
8-án tartott ülésén rendes tagjává választotta meg.
Melegen gratulálunk a törekvő fiatal kartárs e szép kitüntetéséhez,
mely egyben a szolnoki és a vármegyei tanítóság kitüntetése is. A vá­
lasztás bizonyára nagy ösztönzésül fog szolgálni az agilis, szorgalmas és
sok oldalúan tevékeny lapszerkesztő-tanitó további munkásságához.
Kovács János dr.

Az olvasás a legfontosabb eszköze annak, hogy az ember piagának .
akár önállóan is ismereteket szerezzen, melyek segítségével könnyebben
boldogul az életben. Másrészt irók és költők munkáiban érzelmidet él át,
melyek által jobb és-nemesebb lesz. Tehát a tanulásnak és nevelésnek
egyik legfontosabb eszköze.
I
Ezért az olvasás igen fontos tárgya a népiskolának, amire nsagy súlyt
kell fektetnünk.
,
Az olvasás tanításánál két dologra törekszünk. Az egyik a^ hogy az
olvasási készséget kifejlesszük, a másik, az, hogy az olvasottakat a tanuló
lehetőlegí hiánytalanul megértse. Ez a két törekvés nem választható e
egymástól, mert a jó olvasó könnyebben megérti, amit olvas és viszont
ha érti, amit olvas, tökéletessebben olvassa el.
Az olvasási készség fokát az egyes osztályokban a tanterv jélöli meg
Az első osztályban a szótagolva olvasás, a II. osztályban átmenet a fo*
lyékony olvasásra, a III. osztályban a folyékony olvasás, a IV. osztályban
az értelmes olvasást írja elő. A felső osztályokban a tiszta kiejtésű, fo­
lyamatos, a megértést és átérzést kifejező olvasási készség a kívánalom.
Ez a megállapítás azonban nem zárja ki, hogy az I. osztályos tanuló
ne tudjon folyékonyan olvasni, a gyengén olvasó IV. osztályos |anuló ne
térjen vissza a szótagolásra, ha arra szükség van,
f .
Az olvasás tanításánál már az első osztályban igen kell vigyázni
hogy a gyermek ne olvasson éneklő modorban, vagy nyögdécselve, mert *
ezt igen nehéz később kijavítani.
Az értelmes olvasásnál törekedjünk arra, hogy az érzelmeknek megfelelő tónust használjanak a gyermekek. Erre képesek is, de csák akkor,
ha az örömet, bánatot stb. érzelmet teljesen át is érzik.
Az olvasás tanításának minden fokán legjobb példa a tanít* olvasása,
Ennek tökéletességére nagyon kell vigyázni.
A tanítás módja.

Az olvasás tanításában párhuzamosan halad a gépies kés: ség tefv.vezető
szerű fejlesztése és a tartalom megértetése, átéreztetése. Az <
utat a gyermeknek magának kell megtennie. A tanitó csak irányítja. és
segíti ebben. Ez nagy körültekintést igényel s éppen ezért alaposan kell

-r

0

jtungária Rum és Gkörjyár D
Hungária Mintapince,
SZOLNOK

Telefonszám : 53.

surdanycim:

Hungária rum.
B

felkészülni az olvasmányok megbeszélésére Az útmutatás felsorolja és 11
pontba foglalja Össze azokat a szempontokat, amelyeket szem előtt kell
tartania a tanítónak az előkészületnél, Én itt is felhívom pár szempontra
a figyelmet.
Megállapítandó : az érzelmi, vagy az értelmi elem lesz-e az uralkodóAz alapgondolat; milyen eddigi élménnyel, vagy tapasztalattal függ össze?
Mivel lehet hangulatot kelteni? Mintaolvasásra készülni kell. Amegmagyarázandók, a szemléltetés. Mire használható ínyelvi ismeret stb.)
Minden olvasás más és más úgy tartalmilag, mint szerkezetileg, ezért
egy pontos sémát nem lehet az olvasmány tárgyalásra felállítani. Mégis
valamelyes menetet be "kell tartanunk az olvasmányok megbeszélésénél,
tárgyalásánál.
Előkészítés, célkitűzés. Elő kell készíteni a gyermek lelkét arra,
hogy az olvasmányt befogadja. Az ismeretterjesztő olvasmánynál rokon
ismereteket ujitunk fel. Az érzelmieknél hasonló, rokon hangulatot idé­
zünk, teremtünk a gyermekek lelkében. Pl. ha az olvasmány a Nagy Al­
földről szól, felidézzük az Alföldről a földrajzi órákon tanultaknak azt a
részét, ami alkalmas (térkép). A célkitűzésben azt mondjuk, nézzük meg,
az iró mit mond róla. Ha a Szülőföldemen c. költeményt tárgyaljuk, be­
szélgetünk a szüléinkről, testvéreinkről, házunkról, községünkről s ezek
szeretetéről és?a célt úgy tűzzük ki, hogy Petőfi is szerette a szülőföldjét,
még felnőtt korában is nagy örömmel irt róla, olvassuk el !
Az olvasmány bemutatása. Ezek után az olvasmány bemutatása
következik. Ha hosszú az olvasmány; a tartalmát mondjuk el, ha rövidebb.
teljes egészében olvassuk el. Költeményt elszavaljuk. Ennek tökéletesnek
kell lenni, mert a kellő hatást csak így érjük el. Engedjük meg a gyer­
mekeknek, hogy hozzászóljanak, elmondhassák, mit éreztek, mf tetszett
nekik legjobban, milyen elhatározások keletkeztek lelkűkben ?
Gondolat egységek szerint olvassák el a gyermekek s amit nem
értettek meg, kérdezzék. Mondják el a gondolategységek tartalmát. Ez a
számonkérés az egész olvasmány tartalmának elmondásánál se maradjon el.
Az alapgondolatot közösen állapítsuk meg, lehetőleg egy mondatban
fejezzük ki.
A tanulság mesterkélt levonásától tartózkodjunk.
Arra törekedjünk, hogy az időt előkészítéssel s az olvasmány agyon
tárgyalásával ne töltsük el, mert á cél az, hogy a gyermekek minél többet
olvassanak. Ha ugyanazon az órán többször is elolvassák a gyermekek,
az olvasmányt, azt valamivel mindig élénkíteni kell, hogy unalmassá ne
váljon. Az is élénkitőleg hat, ha versenyt csinálunk belőle. Pl. ki tudja
legszebben olvasni, vagy más és más szempontokat állítunk fel. Nagyon
sokszor ne olvassuk el mert unnalmassá válik, inkább régebben tárgyalt
hasonló tárgyú olvasmányokat vegyünk elő.
f
Ennyi \oina amit szükségesnek tartottam az olvasás tanitásáíról el,
■.

■.

..-VJ''

mondani. Egyébként a Tanterv és Útmutatásban sokkal részletesebben
megvan s mindenkinek ajánlom annak tanulmányozását. Ha ez megtörté­
nik, akkor ez a legfontosabb tantárgy a többiek között méltó helyet fog
elfoglalni.
v. BakostDénes

——----------------------- ———’—
Dr. Czapík Gyula egri érsek
.
A ; ^7; .
a tanítók feladatáról.

Dr. Czapik Gyula az uj egri érsek érseki székfoglalásSkor kői tévéiét
intézett az egri főegyházmegye tanerőihez.
„Szivem melegével köszöntőm a fenhatóságom alá tartozó ki olikus
iskolák tanerőit.
|
Mindenkor nagyrabecsültem áldozatos, csendes és kitartó níunkásságukat. A nagy közönség sokszor nem veszi észre mily, sokoldalúi és ne*
héz feladatot teljesítenek a tanerők.
I
i
Nemcsak a műveltség elemi követelményeire tanítják az ifjúságot
hanem nevelőjük, tanácsadójuk és vezetőjük a fiataloknak és felnőttek
nek egyaránt.
)
Köszöntöm őket mint Krisztusban munkatársaimat Ma már az idők
í
I
alakulása szerint és a föladatok sokasága között a papság nem birjja-egyé"
dűl azt a munkát, amelyet Krisztus elvár. Az Egyház szelleme, apely Ja
mai viharos időkben annyira korszerű, megkívánja, hogy a hivek^ is ki­
vegyék e tevékenységből részüket. Nemcsak az előírások szerint, hane|n
hivatásuk következtében is elsősorban a tanerőknek feladata a munkában
és küzdelemben a lelkipásztorok mellé állani.
A katolikus tanitó előtt magasztos célul lebegjen : hogy Krisztushoz
vezesse a reája bízott gyermekeket és a gyermeken keresztül a szülőket
és mindazokat, akik vele érintkeznek.
Ezt a segítő és megértő munkát kérem és várom Főegyháziiegyém

~ ‘J'

minden tanerőjétől."
,
A magyar tanítóság jóleső érzéssel vette tudomásul az egyházfő eme
megnyilatkozását. Munkájának elismerését látja benne és örömmel ajánlja
fel segítő munkáját a nemzetnevelés nagy feladatainak megoldásában.
■■

-

FÉRFI-.
SZÖVETET,
S EL Y M E T

D Dí I I

a

I

SZOLNOK

DIaULL
”

•

Takarékosság
Baross-u^ca 1.

DIVATÜZLETÉBÖL

i

93

EGYESÜLETI ÉLET.

■

10-és 11-én megtartott országos levente céllővő verseny kiváló eredménye.
A céllövészet tömegsport és kell hogy minnél szélesebbe körben
elterjedjen. A Szolnokon rendezett 2 napos versenyen az ország? 140 leg­
jobb — selejtező versenyeken idei győztes — iskolánkivüli leventéje vett
részt igen kiváló eredménnyel.
A versenyeken megjelent vitéz Béldy Alajos altábornagy az ifjúság
országos vezetője és Kudriczy István vezérőrnagy a leventék prszágos
parancsnoka is.
Az egyes versenyek győztesei: II. korcsoport egyéni versenyben;
I. Vigh Károly VI. hdt. (Szolnoki) 558 körrel. III. közcsoport egyéni
versenyben. I. Akuszt Vulnis II. hdt. 554 körrel. II. korcsoport csapat
versenyben. I. Bpest szfváros csapata 2645 körrel. III. korcsoport csapatcsapat­
versenyben. I. Budapest szfváros csapata 2731 körös eredménnyel.

Az Eötvös Alap közgyűlése.
A Magyarországi Tanítók Eötvös-alapja julius 5 én tartotta meg 68-ik
rendes évi és tisztújító közgyűlését a Tanítók Ferenc József Házában. A
közgyűlést megelőzően Farkas Gyula elnökletével az Országos Osztóbizotság ítélte oda az Eötvös-alap jótéteményeit. A Tanítók Házaiba 225
tanitógyermeket vettek fel kedvezményes helyre, 73 érdemes közép és
főiskolás tanitógyermek nagyösszegü jutalmat kapott. A jutalomösszegek
200 P-nél kezdődnek és a tanitócsaládok iskolázó gyermekeinek száma
arányában emelkednek. Jelentős összegű árvanevelési és egyéb segély
került odaítélésre.
A közgyűlésen Háros Antal elnök hódolóZszavakkal emlékezett meg
a 75-ik életévét betöltött Kormányzó Úrról. Tolmácsolta a magyar taní­
tóság szeretetét és ragaszkodását.
Az elnök örömmel számolt be az Eötvös-alap lendületes fejlődésérőlanyagi és erkölcsi gyarapodásáról. Vázolta az egyesület szerepét a mai
gazdasági és szociális helyzetben, s a magyar tanitóság érvényesülésének
hathatós eszközét látja az Eötvös-alapban. Beszédében kegyelettel adózott
a közelmúltban elhunyt egykori elnökünk, Bárczy István emlékének.
Háros Antal elnök meleg szavak kíséretében adta át a tiszteletbeli
tagságról szóló oklevelet Tóth József mezőtúri áll. iskolai igazgatónak,
akinek kezdeményezésére a mezőtúri tanítók és óvónők 6000 pengős ala­
pítványt létesítettek az Eötvös-alapnál.
A közgyűlés tiszteletbeli elnökké választotta Kosa Kálmán miniszteri
osztályfőnököt a tanitói érdekek hathatós támogatásáért. Érdemes munkás­
ságukért tiszteletbeli tagok lettek. Ajtai Kovács József, Albrecht István,
Csontai Győző, Drózdy Gyula, Dr. Hauser Jáno§, Eniesz Ferenc, Kocsáry László, Ormós Lajos, Dr. Szalay Albin, Szarvas Ede, Szent Mertoni
Géza, Székely Sámuel és Tóth Árpád.
A közgyűlés végül megejtette a tisztujitást. Közfelkiáltással újból az
eddigi elnökséget választotta meg.

Országos levente céllövő bajnokságok Szolnokon,
A céllövészet célja, — hogy Magyarországon minden magyar ember
egy élő kísérőd legyen, — mondotta a szolnoki verseny folyamán egyik
vezető személyiség. A jelenlegi háborúban bebizonyosodott, hogy a gépek
csatájában mennyire fontos a pontlövés, amely főképpen teszi harcképte­
lenekké a hadigépeket. — A céllövés tehát — honvédelem.
Ezt tudva a levente intézmény egyik legfontosabb célkitűzései közzé
sorolta a levente céllővő sport fejlesztését. És hogy ez rövid 2 év alatt
mily eredményekre vezetett annak fényes bizonyítéka a Szolnokon julius

j

HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Törvényhatósági Isk(
. _______ Népművelési Bizottsága._
838/1943. szám.
»

Tárgy: Népművelési bizottságokés egyéb nép yeléssel
foglalkozó szervek közötti összhang biitositása.

Valamennyi helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének, .
Állomáshelyeiken.

-

Szükségesnek tartjuk egyfelől a népművelési bizottságok, jmásfelől
az egyházi közületek, társadalmi egyesületek és más tárcák szervei is­
kolánkivüli népművelési munkássága közötti összhang feltétlen biztosítását.
Előfordultak a múltban olyan esetek, hogy több népműveléssel foglalkozó
egyesület avagy szerv ugyanabban az időpontban, ugyanolyan tárgyú elő­
adásokat,' ill. tanfolyamokat szervezett ugyanazon a helyen és £y való­
sággal feleslegessé vált az egyik munkája, másrészt a háborús körülmények
közt különösen elkerülendő kettős és hármas kiadások rossz | példáját
nyújtotta.
Ilyen esetek elkerülése végett a vallás- és közoktatásügyi: Miniszter
Ur 1943. évi; julius hó 8-án kelt 98.652/1943. V. 3. ű. o. sz. rendeleté
alapján felhívjuk a Tekintetes Elnökséget, hogy a hatásköre területén az
egyházi közületek, a társadalmi egyesületek, más tárcák szervei stte és
a Tekintetes Elnökség által tervbevett népművelési tevékenység nyilván­
tartásáról gondoskodni és közöttük az időpontok tekintetében, i valamint
egyéb vonatkozásokban is az összhangot és az együttműködést a maga
részéről biztos'tani szivaskedjék.
í
Legcélszerűbbnek az látszik, ha a Tekintetes Elnökség az összes
érdekelt szervekkel egyetértésben „népművelési naptárt vezet, amelyben
minden szerv bejelenti a maga tervezett előadását, vagy egyeb létesítmé­
nyét. Ez természetesen semmiben sem befolyásolna az említett szervek;
cselekvési szabadságát, csupán a fölösleges versengést zárná ki.
Szolnok, 1943. évi julius hó 19-én.
,
._ .dr
Jakab
László
s
k
Soos
Jozsei
S. k.
ar. jaKao ^aszio s. *
vm népmüvelési titkár.
kir. tanfelügyelő.

ügyvezető elnök.

..

/

,

j

,

94

KÖNYVSZEMLE
Dezső Lipót: Népiskolai helyesírási példatár.
(Csendes foglalkoztatási anyag.) r ra 3 pengő. Megrendelhető Dezső
L. ny. tanügyi főtanácsos Balatonalmádi címen az összeg előzetes bekül­
désével, esetleg 48730 sz. csekklapon. A könyv több mint 350 gyakorlatot,
számos közmondást, szólásmódot, tollbamondási gyakorlatot, irodalmi és
költői szemelvényt, nyelvhelyességi példát stb. tartalmaz. Az anyag az új
tanterv alapján osztályok szerint van beosztva. Minden nvelvi jelenség
begyakorlásához számos feladat.
Mint nagyon hasznos segédkönyvet minden kartársunknak melegen
ajánljuk.

„Magyar föld".
A xMezögazdasági Művelődési Társaság Kiadásában, Csongrádi György
szerkesztésében kitűnő mezőgazdasági néplap jelenik meg minden héten
„Magyar föld“ címen,
A kiválóan szerkesztett képes hetilap nélkülözhetetlen minden gaz­
dának, és földmiveiéssel foglalkozó embernek.
Állandó rovataiban hasznos tanácsokat ad és szakcikkeket közöl az
állattenyésztés, korszerű gazdálkodás és kertészkedés köréből. Közli az
összes fontosabb mezőgazdasági rendeleteket és piaci árakat. Ezenkívül
hasznos szórakoztatást is nyújt.
Előfizetési ára egy évre : 7'50 P. Megrendelhető : Budapest, VII.
Erzsébet krt. 7.

Nótásfüzet.
Megjelent Falusy Nándor és Csonka Demeter újabb két nótásfüzete.
Az alsóban a „Turáni Vadászok'1, „Előre Turáni Vadász11 cimő indulója
és „Ha nincs Hunyad. Temes, Arad” című irredenta hallgató van, A má­
sodik füzetben az „Allegro11 országos pályázatán 1942-ben dijat nyert
„Hajrá a magasba fel'1 ‘című repülőinduló és „Első hivó szavára" című
ketonanóta csárdásként szerepel. Az indulók és nóták szövege és dallama
magukon viselik szerzőik közismert tüzes magyarságát. Iskolákban, le­
vente egyesületekben igen jól felhasználható hatásos dalok.

EMLÉKEZTETŐ.
10 ig
14-ig.
20-án.
27-ig.
28 án.
29-ig.
31-én.
31-ig.

(Augusztushó folyamán elintézendők.)

A beiratás óráinak közlése az elöljárósággal.
Értesítés az osztályozó vizsga idejéről.
Szent István napja.
Nagy szünidei takarítás befejezése. Rendtartási naplók beszerzése.
A tanitó szünidejének vége.
Felhívások a beiratásra.
Kivételes osztályozó vizsga.
Anyakönyvi napló lezárása, Felvételi napló lezárása. Iskolai év vége.

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és

VlGOT U ZI GlH Ó.Z 08.11

olcsó
áron vásárolhat Szó In oko n a

„Takarékosság" tagja.

V/'-J

|"|

I

Xl

'

|_

Telefon «”•

Előléptetések- A Főméltóságú
Kormányzó Ür a m. kir. vallás és
közoktatásügyi Miniszter Ür előter­
jesztésére Kiss József debreceni
tankerületi kir. főigazgatónak a IV.'
fizetési osztály jelleget; dr. Hoffmann K. István -tanügyi tanácsos­
nak a tanügyi főtanácsosi cimet;
dr. Takács Gyula tanügyi segédtit­
kárnak a tanügyi titkári cimet és
jelleget adományozta.
Egyházmegyei főtanfelügyelői
kinevezés. Az egri Érsek Ür
Szentgyörgyi József apát kanonok
urat áz egri egyházmegye főtanfel­
ügyelőjévé nevezte ki.
Fogalmazói kinevezés. A val­
lás és közoktatásügyi Miniszter Ür
dr. Horváth - Ferenc szolnoki kir.
tanfelügyelöségi tanügyi s. fogalma­
zót a IX. fiz. o.-ba tanügyi fogal­
mazóvá nevezte ki.
Kinevezés a VII. fiz. o. ba. A
vallás és közoktatásügyi Miniszter
Ür Nemes István úszaderzsi kör­
zeti isk. felügyelőt a VII. fiz. o.-.ba
kinevezte.
Kinevezés. A tanker. kir. Fő­
igazgató Ür Buczkó János jászfelsőszentgyörgyi r. k. tanítót a jász*berényi áll, népiskolához, áll. taní­
tóvá kinevezte.
Helyettes áll. tanitói kineve­
zések. A tanker, kir. Főigazgató
Ür Vágó Jánost a tiszaföldvár—
pusztahéki, Tóth Lászlót a mező­
túr—csiderbereki, Bogdán Istvánt
a szelevény—réti és Putnik Aran­
kát a rákóczifalvai belterületi isk.hoz áll, h. tanítókká nevezte ki.
Hősi halált halt. Tary János
abádszalóki r, k. kántortanító az
-

orosz harctéren a partizánokkal ví­
vott harcokban hősi hajait halt.
Legyen emléke áldott.
Áthelyezések. A tanker. kir.
Főigazgató Ür Kurucz János áll.
isk. tanítót Rákóczifalvjáról az ér­
sekvadkerti áll. isk.-hjoz, Gémes
József és Gémes Józsefné áll. isk.
tanitó(nő)t Rákóczifalv|ról a só­
lyomkővári áll. isk.-hoz helyezte át.
Kinevezés.. A m. kir. vallás és
közoktatásügyi Miniszter Ür Fran­
kó Vilmos jászberényi,! Csizmadia
István jászladányi, Horváth futván
kisújszállási, Parázs Al^in kunma­
daras!, Miklósi Emil éFZalay Má­
ria turkevei, dr. Sztjj Júnosné Nebauer Mária mezőtúri jnezőgazdasági népiskolai állami helyettes
gazdasági szaktanítókat! (nőket) ál­
lami gazdasági szaktanítókká ki­
nevezte.
í
A mindennapos njezőgazdasági népiskolát végzett tanulók
felvétele a gazdasági középisko­
lába. A gazdasági középiskolába a
mezőgazdasági népiskolai IL o. vég­
zett tanulót ugyanolya^ feltételek
mellett lehet felvenni, tjpnt a nép­
iskola VIII. osztályát ^végzett ta­
nulót. (123.557-19W|VI. 2. V.
K. Min)
/ I
Kitüntetett tanítók. | A Magyar
Ifjúsági Vöröskereszt Végrehajtó
Bizottsága Cziffra Sándor, Csontos
Sándor, Csernyné Keresgess! Mária,
D. Mészáros Gyula, Nagy Lajosné,
Orosz Györgyné és Szabó Béláné
szolnoki áll. tanitóínőjkat az ifjú­
sági Vöröskereszt szolgálatában
végzett több évi buzgá és ered­
ményes működésük elismeréseként
ezüst éremmel tüntette ki. ‘ Igaz
kartársi örömmel gratulálunk a

96
Szállás és élelmezési díjak a
Tanítók Ferenc József Házában.
Szállásdijak: Egy napi szállás dija
3 ágyas közös szobában 2 50 P.
Különszoba dija 1 személy részére
napi 4 P. Különszoba dija 2 sze­
mély részére napi 6 P. Különszo­
ba dija 3 személy részére (család­
nak) napi 7 P. Élelmezési dijak:
Egy napi élelmezési dij (reggeli,
ebéd, vacsora) 1 személy részére
4 P. Reggeli 60 fillér. Ebéd 2 P.
Vacsora 1'40 P.
Házasság. Túrái Kálmán tiszaderzsi ref. kántortanitó, tart, had­
nagy és Tóth Katalin ref. tanítónő
házasságot kötöttek. Gratulálunk.
Nyugtázások. —Évi tagsági dij
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagy­
kun-Szolnokvármegye Alt. Tanító­
egyesület. Szolnok. 57.480.
Előfizetés Népművelésre. All.
népiskola Pusztapó I. 6 P, Áll.
népiskola Csugar 6 P, Községi nép­
iskola Pusztagyenda 3 P, Áll. nép­
iskola Mezőtur-Homokdülő 3 P,
Állami népiskola Nagykörű 6 P,
Glodeák Béláné Mezőtúr 3 P, Áll.
népiskola Nagyrév 6 P.
Tagdíj címen: Róm. kath. nép­
iskola tantestülete Mezőtúr 15 P,
Benedek József Kolozsvár 25’60 P,
Szabó Róza Szajol 10 P, Fazekas
Károly, Szabó Tiva.darné, Sándor
Irén, dr. Kerekes Sándorné, dr.
Zs. Tóth Gáborné 2—2 P, Koczka
József 10 P, Bódi Istvánná 5 P,
Csatáry Emil 2 P, Viczián Ilona
3 P, Szolnok, Kretsmár Margit

Pusztagyenda 4 P, Veress Mihály
Beregszász 8 P, Schlaghammer
Gyuláné Budapest 4 P, Bezemek
Jánosné Esztergom 4 P, Glodeák
Béláné Mezőtúr 4 P, Barcsay Má­
ria, Vida Gyula, Vida Gyuláné,
Kiss Sándor, Kiss Sándorné, Sza
laíné T. Margit, Szeverényi Lász­
lóné, Kálmán Katalin, Tyepliczky
István, Béres Zzigmond, Halassy
Sándor, Szini Béláné, Előrenézné,
Sz. I. Joó Anna, Szvoboda István
Tiszaföldvár 6—6 P. Ring Károly,
Rusz János, Kiss Károlyné, Benynyovszky Ida, Szegedy Jánosné,
Ring Károlyné, Blénéssy Jánosné,
Konvsek Jánosné, László József,
Keszthelyi Ferenc, Antalócy József,
Fekete Kálmán Jászberény 4—U P.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK
T. K Tiszaderzs. Házasságtok­
hoz szívből gratulálok. írásaidat vá­
rom. Többeknek. Személyi és
egyesületi hireket is elfogadunk és
leközlünk. S. J Lapunkra évköz­
ben is bármikor elő lehet fizetni.
Igazgató Kartársaknak. A „Nép­
művelésre" a beiratási dijakból is
elő lehet fizetni. Szükséges volna,
hogy lapunk minden iskolának
járjon a vármegyében.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113.

ALAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

TARTALOM
Csontos Sándor: „Hazádnak rendűi
légy híva, 6 magyar ..."
*
Nagy Piroska: Aranyhajú ikrek
Monorl József: Az értelemnevelés. I
Tóth Nándor: A tanfolyamok jelentő
falu életében.
Vármegyei Iskolánkivüli Népművelési
konység az 1942-4S. tanévben.
Könyvszemle.
Felhívás
!
Hírek. Nyugtázások.
RtNYI BUSÓ
HÓN YVNYOM BÁJA
SZOLNOK.

XXXVI. ÍVF. V. sz.

1VO- '

*

.

XXXVI. évfolyam.

1943. szeptember hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVEL
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség, hivatalos
Laptulajdonos

Jász - Nagykun- Szolnokvármegyeí Ált.
Tanitúngyesület.

■ISfl^stésUdlJak ' reklamációk
CsikyAmO egyes, ifi
hoz,
ózó
közlemények a eaork
elmére Szolnok, Cctpsta
kUldend|k.

Felelős szerkesztő:
CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

’

Kéziratokat nem Kdünk viasza

■ j -

j

Száz, küzdelmekkel teli esztendő tűnt el a történelem gigantikus sül­
lyesztőjében azóta, hogy elindult diadalmas, lélekhóditó útjára a „Szózat".
Száz nehéz megpróbáltatásokkal teli; sok sok gbndsullyal qiegrqkott
esztendő, amely alatt a magyarság sokat megért és sokat elért.
? |
Vörösmarty Mihály tulajdonképen még 1^36 bán megírta hallhatatlan .
költeményét, de az csak 1837-ben kezdett országosan elterjedni, — qz akkori
időknek kényszerűsége folytán — eleinte csak mint parázs a ha,r
es
majd mindjobban erőre kapva, fénye bevilágította a magyar udvqi
kastélyok termeit, a zsellérek kunyhóit, a viharfellegekkel borított mai
Igazi lendületet, valódi szárnyakat azonban csak 1843-ban -kapptt a
Szózat, amikor Egressx Béni díjnyertes zenéjével aláfestve kezdte döngetni a
magyarság lélekkapuit. Akkor indult igazi hóditó^Btjara, fefrázrd minden
magyarokat lelki letörtségükböl, erőt Önteni a petyhüdt izmokba, fr^s vért a
fáradtan lüktető erekbe-és uj tüzet a magyar szivekbe.
|
Azóta nemzeti imádságunk lett a Szózat: hüségfpgádalóm hazunk iránt
amit betartani létkérdéssé vált számunkra.
'i
4 magyar nemzet történelmi sorsfordulóján született, a szabd^ságharc
előtti korszak válságos és forrongó hangulatát örökítve meg. És má száz év
múltán, — óh magyar sors! — ismét sorsfordulón ájl nemzetünk. A lét
vagy nem lét; az élet vagy halál mesgyéjén- Apáink becsülete, fiaink jövője
forog kockán. Óriási tétekben folyik a halál szürny$^zereiiíMfe-játéka, az
egyes nemzetek mind nagyobb és nagyobb tétekkel 'igyekeznek javakra for­
dítani a nyerés esélyeit.
il -..'
A gyengék lassan elhullanak, kiesnek a nagy’köztiemből. E^k sorsa
megpecsételtetett. Csak az erősek diktálják továb^^tpinpE .csah ők irá­
nyíthatják a sors pergő kerekét.
I '
Vigyázzunk, kogy mi is erősek maradjunk!. Mert csak akkor szól­
hatunk bele az eljövendőkbe; csak akkor irányíthatjuk szabadon pársor­
sunkat, teremthetjük meg boldogabb jövőnket.
|

_I g

B?4

I

98

'

Erősek pedig: csak akkor maradunk, ha megtartjuk a Szózat életpa­
rancsait. aszerint élünk, gondolkodunk és cselekszünk. Egyéni érdekeinken
felül elsősorban mindig az egyetemes magyarság érdekeit nézzük, nem te­
kingetünk sem jobbra, sem balra, csak egyenesen előre és megyünk azon az
utón amelyet magyarságunk szent céljaként ismerünk. Ha mindenben egyel
akarunk, ha mindent az örök magyarság érdekeinek szemüvegén át nézünk>
ha nem másoktól várjuk sorsunk jobbraforditását. hanem a saját erőnkbe
bízunk. Ha kizárólag és mindenek felett és mindenekelőtt csak magyarok
vagyunk és leszünk.
Mert ez a föld ahol élünk, a magyar Kezdet és a magyar Vég. Ren­
dületlenül legyünk hívei ennek a kazának akkor is ha a boldogság arany­
sugaras napja süt felette, de rendületlenül bízzunk benne akkor is, ha a po­
kol minden erői összefognak elpusztításunkra. A magyar élet mindenkor hősi
élet volt és halála nagyszerű halál, amely halál után sarjadt mindig a még
nagyszerűbb uj élet.
Erre tanít beenünket a százéves Szózat, amelynek minden sora az örök
magyarság életét példázza.
Tanít. Figyelmeztet! Tetemrehív !
Izzó parázsként égeti lelkűnkben életparancsul:
A nagy világon e kívül
Nincsen számunkra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze,
Itt élnünk, halnunk kell.

Csontos Sándor

Aranyhajú ikrek/
— Eredeti népmese.

Nagy Piroska gyűjtése.

. *

m

Amint méndégélt, útközben találkozott éggy öreg embörrel. Ászt
monta. Ho\á mész te kis János? Ászt monta; Elmegyek öregapám az
ötödik hegy alá az aranysátorér. Haj kis János, nem ojan könnyű ászt
megnyerni, mint te gondolod. Az ördögök őrzik, tégöd elragadnak mingya, ha betöszöd a lábod, hanem itt van ez a goló, amit adok kezedbe,
észt dobd eh magattól s ez mindig gördül előtted magától, s te mindig
latod. Mikor odaér az aranysátor fölé, ott áll majd a goló. És a goló ál­
tal láthatod az aranysátort meg. És ha odaérsz, ragadd meg hirtelen a
tetejét, és mint a szélvész iramoggy el, fuss el. A goló pedig gördül égy
Makra Sándor: „A tanitó és a néprajzi gyűjtés" c. lapunkban megjelent értékes

tÖbb érdekes gyúltött anyaáot küldtek be Kartársaink szer- Amí/t f
zek kosul való a fenti népi mese, ami Nagy Piroska gyűjtéséből való.
A
69 éVeS n^u2°tszenterzsébeti (Baranya vm.) parasztember.
A mesét kővetkező szamainkban folytatjuk,

'

■

■

'

I

1

i

*

i

99

I

darabig magától, mig el nem hagyod ászt a bűbájos héjét. Evilági útra
ideig^zit, — akkor elmarad tüled. De hátra né tekincs, csak gyorsan rö­
pülj !
| |
Még is léit, haza is ért szerencsésen. Meghozta az aranysáért,^fel­
nyitotta az udvaron az ajtaját a kis testvérivel és az apa és az hnyja is
csudálkozott, mennyi enni- és innivaló volt a sátorban, mézeskalács (kí­
vül is rajzolva, golós mézeskalács.)
Na így akkor a kirájné szakácsnéje boszorkánybanya égy pár hét
múlva gondolkodott, elmégy mögén mégnézni, égyik elragattatott-|, elveszétt é ? Égy söprűt dobott a vízre, ű arra ráült (azon járnak a banyák).
Mikor odaért a halászlakáshoz, vicsoígatta a fogait, ötté a méreg a ba­
nyát. Ej, az ördög nem vitte őt el! Mégáj pimasz, majd elkűálek Imost a
hatodik hégy alá, az aranykörtefáér ! Majd ott elragadnak — így magá­
ban a banya. Mert ászt erősebben őrzik az ördögök, mint az aranysátort.
No de mikor odaér a halászlakáshoz egészen, akkor a ban|ya ma­
gához tér : Jónapot kívánok kis János — Aggyon Isten öreganyám ! —
Lám. lám, milyen jó dolgotok van, az aranysátor........... ! Így m|jen- jól
étkesztek s mijen szép minden ! Van bízón öreganyám, jó dolgunk. 1
Haj. te kis János, még most mondanék égyet! Még jobb dblgotok
lönne, ha elmönnél a hatodik hégy alá, az aranykörtefáér, Elvegyék
öreganyám, mért né ménnék el.
|
Másnap asztán így ü útra is kelt. Mongya a kis tátoslovánalrf; Hajrá
kis lovacskám ! Fogunk, fogunk is, üjjön föl a hátamra ! Mint sebes lőtt
nyíl elröpült vele.
j
Mégen csak méndédélt az uccába, messze elmént. Mégen Szembe­
találkozik egy öreg emberrel. Jónapot aggyon Isten öregapám! Aggyon
az Isten kis János ! Már mögen hová mész ? Elmegyek a hatodig hégy
alá az aranykörtefáér. Éí te kis János, hát ojan könnyű ászt megr yerni ?:
Sokkal nehezebb megnyerni, mint az aranysátort. Na itt van ez n goló,
amit adok a markodba, észt dobd el magadtól, gördül előtfed úiagától
arra vigyázz. Majd mikor a goló mögáll az aranykörtefa fölött, akkor lé
csak ragadd mög az aranykörtefa tetejét és védd fel magadhoz; a
regbe és a goló előtted gördül, — aztán gyere : De hátra né tekiits!
Na
Na akkor
akkor itt
itt már
már vót
vót k'abálás.
k'abálás. Megájj
Megájj !! — Ej, lesheted 1 ptána !
Nem elég vót az aranysátor —, még az aranykörtefát is! Lődd -agyon.
De kis János -nem tekintett
Szúrd agyon: — Kiabálták az ördögök.
„
hátra, csak a golót nézte, merre vezérőli. Mikor a goió eltűnt, tűtta,
hogy jó földre érkezett.
h J .
Szerencsésen hazaérkezett. És szintén leültették az aranykoijef&t az
udvarba. Termett az aranykörtefa sok szép gyümölcsöt. Örült J^P^ssa,
anyussa, hogy aranykörte, aranyalma van már az udvarba.
S |
Nos akkor mögen a vén banya pár hét múlva gondolt egpt. 1 a,
ha ott az ördögök az elsőnél nem ragatták el, itt biztosan ellátták
Elmögy mögnézi Szénvonót dobott a vízre (boszorkányok elmon^k|nm-

!

100
dőnön) akkor is kúszott a szén vonón a vizen. Látni messzirűl, hogy ját­
szadoznak a szép aranyhajú ikrekők. Vicsorgatta fogát mérgébe. Möglátta az aranykörtefát, még mérgesebb lőtt. Tüzet okádott mérgibe. De
mikor odaért a halászlakáshó, magához tért a banya és szépen odaköszönt: Jónapot kis János — Aggyon Isten öreganyám — Lám. lám. mi­
lyen jó dolgotok van. - Jó bizon, öreganyám. Ugye mögmontam, hogy
csak mönny el, — látod, látod ! — De a banya törte magát mégen bel­
sőleg rossz gondolaton, hogy mást — aszongya
elküldi oda a hetedik
hegy alá-lszép Erzsikéér. Ászt monta, na ha itt két helön nem ragatták
el az ördögök, na majd ott elragadnak. Mert ott több ajtón köll átmenni
a terembe, mig szép Erzsikét föltalálod. — így magába monta.
Távozott vóna a banya el a halászlakástul, de mögen eszébe jutott,
hogy ez igy nem jó van. kanem mást már el kőne küldeni mindakettőt.
Mert ű biztosította magát, hogy ott el kő nekik veszni. Mert ha csak
eggyiket küldöm el, Milike njögmarad és rájönnek, hogy ű vót a cinkos.
Visszafordút hozzájuk : Kis János, oda né magad menny ám el,
hanem vidd el hügodat. Milikét is, szép Erzsikéhez, mert annak társné
kell, — mongya. Máskép nem kapod meg! Jól van öreganyám,; elvi­
szem. Banya gyütt hazafelé a vizen. Lóvicsóta a vizet örömébe, most el­
küldöm a másvilágra őket.
Mása ap röggel a kis János szinte monta lovának : Hajrá lovacs­
kám ! Fogunk, fogunk, csak üjjetek a hátamra ! kettőrü vót mán szó ;
Mint sebes lőtt nyíl repűt a tátos velük.
(Folytatlyuk.)

Az értelemnevelés.
Irta: Monorí József

A Tanterv és Útmutatások III. kötete tulajdonképpen a lelke annak
az 5 kötetnek melyet kiváló nevelőink mint szakkönyvet kezünkbe ad­
tak. Az a nevelő, aki ezt a kötetet lélekkel áttanulmányozza, magában
elmélyíti és e szerint jár el nevelői munkájában, a legszebb eredménye­
ket éri el.. Éppen ezért szükséges, hogy mi is állandóan foglalkozzunk
azokkal az útmutatásokkal, melyeket itt találunk, hogy mennél tökélete­
sebb legyen munkánk, a legeredményesebb legyen a tanitói munka, melylye1 _ hisszük — olyan értékes ifjúságot tudunk nevelni, amely a világ­
égések közepette megálja a helyét s mellyel nemzetünk, országunk, édes
Hazánk jövőjét, fennmaradását örök időkre biztosítani tudjuk.
Most az értelem nevelésével, mint egyik igen bonyolult, de fontos
nevelői munkával foglalkozunk.
Az értelem nevelése tulajdonképpen az oktatás munkája. Az értelmi
neveles két reszre osztható. Az egyik része az értelem, a másik az értelmesseg, Az oktatás utján az elme uj ismeretekkel gyarapodik, de vele
egyszerre az értelmességet is nevelem. A két rész tehát: az értelem és

z

|

101

értelmesség egymástól elválaszthatatlan. Mert amikor pl. természeti jelen­
séget tanítok, — legyen az pl. a villám, új ismerettel '•gyarapitotiani el­
méjüket, de az érdeklődés, figyelem, emlékezet mellett a lényegm^glátás,
birálóképesség, az ok és okozati viszony, a találékonyság, képzelő erő,
következtetés és ítéléssel az értelmességét is neveltem, fejlesztetted*! gyer­
mekeimben.
।
I
Ennél az egységnél az uj ismeret átadása a tárgyi cél, mig azí utóbbi. ’
az alaki cél. A tárgyi célt csak úgy érhetem el, ha az elsoroltak!: a lényegmeglatás. birálóképesség, érdeklődést stb. segítségül hívom. E$zel te­
hát már az értelmességet neveltem, viszont az ok és okozat közötti össze­
függést, a bíráló, ítélő- képességet stb. tárgyi képzés nélkül nem fejleszt­
hetem.
"! 1
A tárgyi céty, vagyis az értelem nevelését — mint megállapítottuk,
az oktatás szolgálja. Szükséges azonban az, hogy az értelmességgel( annak
alkotóelemeivel bőven foglalkozzunk, mert az értelmesség sok kjpe^ség •
összessége. Olyan összetett, amely csátr összetettségében egész, Részeire
bontva hiányos. Ha tehát valakinek jó az emlékező tehetsége, még nem
értelmes.
’
A jó Isten végtelen bölcsességével úgy teremtette az emberit, hogy
az értelmesség már a kis gyermekkel vele születik. Természetese^!'ez a
képesség még csak mint készség van meg. Ezt kell a jó szülőne^, majd
a nevelőnek a népiskolai tanulmányok ideje aiatt arra a fokra ^melni,
melyet a népiskola célja 3. gondolatában találunk ; . . . „az életben való
helytállásra és további tanulmányokra fs képessé tegye." Termésietesen
nem minden gyermekben egyformán van még ez a készség, nem (pinden
gyermeket lehet egyformán értelmessé nevelni, de nem is minden ^nevelő
tudja, hogyan is kell e neveléshez hozzáfogni, úgy dolgozni, hog| erfedményes legyen. Ezért szüséges az, hogy minden gyermeket az első időben
bonckés alá vegyünk, készségeit, hajlamait felismerjük s felmenő rendszer
segítségével a 8 év alatt a rosszakat. lefaragjuk, kiirtsuk, a jóka| pedig
kifejlesszük. Ha az értelmesség nevelésével foglalkozunk, akkor tu^ni kell
melyek az értelem segítői. Ezek a következők: az érdeklődés, a figyelem,
emlékezet
é
A kisgyermek még az alanyi érdeklődés fokán áll. Ekkor még csak
a tárgyakról jövő ingerek, mozgások érdeklik. A lélekbúvárok megállapí­
tása szerint a tárgyi érdeklődés a 6—7 éves korban fejlődik ki. j Ekkor
kapcsolódik bele az iskolai nevelés a gzermeknevelésbe. Ha ad érdek­
lődés már meg van, nem nehéz az oktatás munkája Ezért fontos az, hogy
minden új anyag ismertetése előtt a kellő érdeklődést felke tsü Tapasz
falatból tudhatjuk, hogy érdeklődés nélkül eredménytelen az efies?. mun­
kánk. Amikor a betüismertetéskor a színes meset elmondom, érdeklődést
is keltettem. Számolási anyagnál a probléma felvetéséve érdeklődést kel­
tettem. Természeti ismeret nyújtásakor, mondjuk a villamosságul több,
órára felkeltettem az érdeklődést, ha felgyújtom a zseblámpát stb.-

103

102
Ezt az érdeklődést természetesen összhangba kell hozni a gyermek
fejlettségi fokával is. Mert pl. a zsebiámba felgyújtásával az I. osztályban
csak alanyi érdeklődést váltok ki.
Az érdeklődés nemcsak az oktatás elején szerepel, hanem.— mivel
az érdeklődés tulajdonképpen a tudás vágya — a tanítás célja is. A tu­
dásvágy fokról-fokra való felkeltése, fokozása egyik fontos feladatunk. Az
érdeklődés és tudás vágya figyelmessé is teszi a tanúlót. A kezdeti fokon
a figyelem önkénytelen, ami azt jelenti, hogy pl. hallja a tanitó beszédét
s önkénytelen odafigyel. Ezt a figyelmet is állandóan fejleszteni kel), mert
figyelem nélkül az oktatás eredményes nem lehet. Igen szoros összefüg­
gésben áll a figyelem az érdeklődéssel. Ez természetes is, mert ha az ér­
deklődés megvan, a figyelem is ott van. Ennek a figyelemnek azonban
olyannak kell lennie, mely az alany részéről irányítható is legyen, vagyis
szándékos figyelemmé fejlődjék ki. Ezt állandó gyakorlással lehet elérni.
Meg kell itt jegyeznem, hogy éppen ezért nagyon kell vigyázni arra, hogy
a gyermek fejlődési fokához arányban legyen a figyelem igény bevétele.
Egy bizonyos fokon túl érdeklődések állandó felkeltésével is ellanyhul a
figyelem. A Ügyelem megtartását ilyenkor erőszakolni nem szabad, mert
a gyermek már kifáradt s az erőszakosság ellenhatást vált ki.
A figyelem fejlesztésekor arra is törekedjünk, hogy a gyermekek
figyelme olyan tárgyakra, jelenségekre is fokozódjék, melyek még addig
nem érdekelték. Igen fontos éz az elmélyedő szellemi munka szempont­
jából.
(Folytatjuk.)

A tanfolyamok jelentősége a falu életében.
Irta: Tóth Nándor.

Mindenféle tanfolyam, legyen az akár szabászati, akár főző, friss
vért, életet lüktetést kell, hogy vigyen a falu mindennapos meguntságába.
Ebből a szempontból nézve a tanfolyamokat, annak a kettős célját
láthatjuk um. gyakorlati ismereteket nyújt és nevel. A gyakorlati isme­
retek nyújtása révén végeredményben akár főző, akár varró, vagy ház­
tartási tanfolyamról legyen szó a nemzeti tőke szaporodik, vagy munka
energiában, mint raktározott munkakészség, vagy amennyiben az be is
váltódik, esetleg pénzben is, kifejezhető érték összegei.

Q Hungária Rum és fikörgyár n
H uHn g á r i a Mintapince
-r , x
SZOLNOK
e e onszám : 53.

sürgönyeim'

Hungáriarum

A falusi emberek is észrevették és felismerték a tanfolyamok által
szerzett ismeretek pénzre váltható értékét, azért mind nagyobb és na­
gyobb készséggel jelentkeznek erre. Úgy, hogy a népművelések ma
egyedüli célja tisztán csak az lehet, hogy minél több tanfolyaníot szer­
vezzen, rendezzen és ezáltal a nemzeti munka és tudástartalékot jiövelje.
Kétségtelen, hogy gyakorlati ismeretekhez a falusi asszonyaiig-alig
tud hozzájutni a háztartás dolgaiban, azért veszi szívósén, ha tanfolyamon
képezzük ki az iskolai hiányosságait.
Ehhez azután szükséges, hogy a tanfolyam által nyújtott is|neretek
mind olyanok legyenek, amelyek az igényeket minden téren ki is|elégitíkt
Legyen teljesen gyakorlati és használható a nyújtott ismeret. í
Az a falusi asszony, vagy leány, aki vállalja a napi tendőj mellett
egy tanfolyam hathetes fáradságát jó szívvel a családjáért, el is^árhátja
hogy idő, fáradság és anyagi áldozatával szemben a tanfolyamon olyan
ismereteket nyújtsanak neki, amalyek arányban állanak munkakészségéveb
így gyakorlatilag is felhasználhatók legyenek. Mert ha nem, akkor bekö­
vetkezik a nagy csalódás és kiábrándultság és soha többé ily^n tanfo- lyamra megnyerni hallgatót a faluban nem lehet.
*
A tanfolyam előadójának tehát teljes egészében birtokában kell lenni
azoknak az ismereteknek, amelyeknek tanítását a tanfolyam ideje álatt vál­
lalta, így semmi esetre sem szabad előfordulni olyan esetnek, ho^y utólag
a tanfolyam lezárása után jönnek rá a hallgatók, hogy egyik vajy lúásík
szabásminta használhatatlan vagy teljesen rossz.
A tanfolyam vezetőjének szociális lelkületűnek és élettapasztalatok­
ban bővelkedőnek kell lenni, akinek minden megnyilatkozása |z égész
” tanfolyam alatt olyan legyen, hogy arról példát vegyenek a tanfolyam

hallgatói.
.
f
Legyen tehát a tanfolyam vezetője pedagógus, megértő ésímegérző
lélek, ki a falu viszonyait ismeri és ardanfolyam ideje alatt jótékonyan
kapcsolódik a falu életébe.
'
I
Sok esetbekennek éppen az ellenkezőjét látjuk. Meggopdolatlan .
gyerek emberek és lányok kerülnek ilyen tanfolyamok élére és tahelyett,
hogy nevelő szerepet töltenének be, inkább rontólag hatnak meggondo­
latlan viselkedésükkel, beszédükkel vagy cselekedeteikkel.
J
,
A városból a falura szakadt tanfolyam vezető az egész városi kul­
túrát képviseli a falun, rajta keresztül ítélik meg és látják meg a városi
embert a falusiak. Magyar szempontból tehát kívánatos, hogy az^aki ilyen
missiót teljesít, 4 próféták hitével és lelkűidével rendelkezzék, v
■
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

áron vásárolhat Szolnokon a

301

„Takarékosság” tagja.

I

104

Vármegyei Iskolánkivüli Népművelési
tevékenység az 1942—43. tanévben.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tör vény hatósági Iskolánkivüli
Népművelési Bizottság évi beszámoló jelentése alapján az 1942—43. tan­
évben 5.285 népművelési és közműveltségi előadást, 668 alkalmi ünnep­
séget, 721 mesedélutánt és 254 műkedvelő előadást tartottak. Ezeken kivül
volt 40 tanfolyam 2.856 órával és 1.369 hallgatóval a következő megosz­
lás szerint: 9 analfabéta-, 5 alapismeretterjesztő-, 4 népművelési és köz­
műveltségi-, 3 nőnevelési és női jellemképző-, 4 egészségügyi-, 3 gazda­
sági-, 6 háziipari; és 6 ügyességi tanfolyam. Az összes népművelési órák
egységszáma: 9.801.
Vármegyénk lakossága mindjobban rátér az önművelés útjára, amelyre
a helyesen vezetett könyvtár, valamint a népművelési előadásokon be­
mutatott könyvismertetés szoktatta rá. E célból a művelődni akaró la­
kosság részére 130 VKM.-i könvvtár létesült 36.375 drb. könyvvel. Egyéb
könyvtár címen 248 könyvtár 100.725 drb- könyvvel áll a kultúrában
haladni akarók rendelkezésére. A közkönyvtárakat a VKMiniszter Ur
az elmúlt tanévben 1.702 drb.-ból álló XIV. sorozatú ajándék könyvvel
gyarapította.
A fokozott népművelési tevékenységgel kapcsolatban az anyagi ki­
adások is felszaporodtak, így
az 1942—43. tanévben személyikiadásokra: 3.270 00 P 9 97 %
a hivatal ügyviteli költségeire................... 4.459'31 „ 13 60
népművelési tevékenységre ..... . 21.421'67 „ 65'33 „
hasznos beszerzésekre................................. 3.640'41 11.10
Összesen; 32.791 39 P 100 00 %' .
fizetett ki a Bizottság.
A leltári tárgyak értéke 40.696 P 84 fillér.
Örömmel áiiapitható meg, hogy a háború vészfelhőitől terhes idő­
ben felmerült sok akadály7 ellenére sikerült a vármegyei bizottság és a
helyi bizottságok között a megértő és a hazairánti kölcsönös kötelesség
érzettől eltelt együttműködés által vármegyénk népének lelkét megtöl­
teni azokkal az értékekkel, amelyek revén nemesebb, tisztultabb lélek
kialakításával az erkölcsi értékek helyesebo megítélése ; az Istenhez, hazájához, fajtájához a legnagyobb áldozatkészséggel való hűséges ragasz-

1

*05

kodása; a közösségért végzett munkának őszinte akarása; a lallásps, a
nemzeti és családi élet elmélyülése fakad.
Hogy pedig ez az eredmény létrejöhetett a vármegyénk spkszáz, az
elhivatottságtól ihletett önzetlen munkások: tanítók, lelkészek; jegfzők,
tanárok és más élethivatásúak a fajta iránt érzett szeretettel végzett munkájának tudható be.
Vezérelje továbbra is a magyarok megtartó . Istene és jiilessln új
apostolokat, hogy munkájuk nyomán támadjon új hit, új akarás az. eljö­
vendő boldog ezerév megvalósítására 1
’
<

KÖNYVSZEMLE

J

3

I

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli
Népművelésének Története
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizott­
sága a vármegye szülöttjének: vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormány­
zó Ur Ofőméltóságának 75. születési évfordulóján ragaszkodásának és hó­
dolatának jeléül kiadja a „Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli
•Népművelésének Története" című munkát, amely külső és bel|ő formájá­
ban fenti célnak megfelelő komoly tartalommal készült
=
A mű hat részre van osztva gazdag tartalmával egyrészben szerve­
sen kapcsolódik Főméltóságu Kormányzó Urunk, mint legHivatoftabb,
legnagyobb népművelő irányitó szelleméhez, aki családjával együtt pél­
dát mutatott és mutat ma is minden közpályán működőnek az áldozat­
vállalásra, az önzetlenül népért való szociális telítettségű cselekvésre, a
törhetetlen hitre és akaratra. Másrészben a népművelés muítjáraő ezzel
kapcsolatban a módszeres eljárások formáira, amellyel a mai mödern
nevelő-oktató népművelési rendszer az önművelésig kifejlődött.
A tartalomból a legfontosabb részletek kiemelésével az álábbiikban
11-^
I
adunk
ismertetőt:
Az előszóban Alexander Imre alispán, mint a vármegyei bizottság
elnöke alapos tárgyi ismerettel mutat rá a közigazgatás és az iskolánké
vüli népművelés szoros együttműködéséből származó nyugodt és-fejlő­
dést biztosító valóságra.

BALÁZS IMRE

SPORTÉNAK

- óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Vésések, 'javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT
.
ÁRAK
Takarék osság tagja.^
j

107
106

Báró Urbán Gáspár főispán a Kormányzó Ur Öfőméltósága 75. szü­
letési évfordulójára irt „ Hódolat"-bán _ tolmácsolja minden magyar, de
különösen a vármegye lakóinak szeretetteljes ragaszkodását, hűségét.
Egyben Istentől megtartását és áldást kér a legnagyobb büszkeségünkre,
mert a vészek tengerén hánykódó magyar élet hajóját csak az Ö biztos
keze tudja helyes irányban kormányozni."'
Alexander Imre alispán az áldozatvállalás legmagasztosabb és legmagyarabb formáját rajzolja megrázó szavakkal vitéz nagybányai Horthy
István Kormányzóhelyettes Ur hősi haláláról szóló „Emlékezés"- ében.
Az általános részben vitéz nagybányai Horthy István Kormányzó­
helyettes Szolnok város Iskolánkivüli Népművelési Bizottsága által 1941'.
évi november hó 23-án rendezett Széchenyi emlékünnepélyen elhangzott
.beszédében útmutatást találhatunk arra az útra, amelyen Széchenyi ve­
zérlő szellemének irányitó hatása alatt a magyar nemzet a legutolsó év­
tizedek alatt a világ által is megcsodált nagy lendületű fejlődést ért el.
Dr. Hankiss János államtitkár a magyar népművelés leghivatottabb
apostola „Mit jelent nekünk a magyar irodalom" című értekezésében meg­
döbbentő erővel igazolja azt a tényt, hogy az irodalomnak a magyar élet
kialakításában mennyire fontos szerepe van, amint mondja: „A magyar
ember élete irodalmibb, minta németé, vagy a franciáé." Ezért a nép­
művelés tengelye csak a magyar irodalom lehet,
Dr. Bisztray Gyula miniszteri osztálytanácsos, a népművelési ügy­
osztály vezetője a magyar lelkek közösségének megalkotására ad szak­
szerű irányelveket, kiemelve a magyar népi irodalom megvalósításának
nagy szükségét, mert csak ezen keresztül lehetséges a magyar műveltség
egyszintrehozása és vele a társadalmi tagolódás megszüntetésével a töké­
letes magyar lelki közösség megépítése.
Dr. Nevelős Ágoston áll. gimnáziumi igazgató, kiválóan képzelt nép­
művelő „A népművelés és a történelmi szellemiség" címen irt munkájá
bán mutat rá a történelmi időknek a magyar szellemiségre gyakorolt nagy
hatására, illetve formáló erejére, egyben arra is, hogy milyen tanulságo­
kat vonhatnak le a magyar történelemből a népművelők nevelő'oktató
munkájuk tökéletesítéséhez.
Urbán Béla áll. tanitó a néphagyomány és a népművelés szoros
kapcsolatára, valamint ennek gyakorlati értékére ad gondolatokat.
A történelem cím alatt foglaltakban tárul az olvasó elé Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli népnevelésének története. Ezenkívül
uninden megyei város és község helyi bizottságának elnöksége által meg­
irt, a helyi adottságokat híven tükröző érdekes és változatos mozzana­
tokban gazdag népművelés története mutatja a fejlődés útját és a város
a község életében tapasztalható gyakorlati értékű eredményeket.
A tevékenység főcímben bemutat egy szervező körrendeletét, amely­
ben gazdag választékban közöl előadási anyagot, hogy véle megkönnyítse
az előadók munkáját.

Kiss József áll. tan. képz. int. gyak. isk, ttó. a Jászberényben 942.
évben létesitett népfőiskola tanulságairól és eredményéről szárpol be igen
értékes gondolatokban.
í
E
Soós Józsefem. népművelési titkár bemutató előadásában Szélnok
város kultur jelentőségét és a magyar viszonylatban is kimagasló fejlett
szellemi életét mutatja be, aminek bizonyságául a város országos' hírű
költői és Írói közül Verseghy Ferenc, Kissné Tóth Lenke, Kiss Gábor,
Kóbor Antal, Csontos Sándor, Gyomay György és Vajay Józief igeji ér-1
tékes alkotásaiból idéz.
! .
í
Az 1942 — 43. évi beszámoló jelentés a vármegyében folyt;iskplánkívüli népművelési munkáról ad részletes felvilágosítást.
|
|
A pályamunkák címben az 1939. évben t„Uj gondolatoki az iskólándánkivüli népművelés intenzivebbé tételére" és az 1940. évben „Mit olvastam
olyant, ami az iskolánkivüli népművelés elméleti célkitűzéseiben es gyakorlati­
munkájában felhasználható" címmel kitűzött pályatételek eredményeiről,
a két első pályadijat nyert mü teljes közreadásával nyújt ism-erietőt, ami
bizonyságtétel arra, hogy az előadók szakszerű önképzésére mily hagy
gondot fordított a vármegyei népművelési Bizottság Einökségé.
A magyar népművelés hivatalos szerveit a népművelők tájékoztatá­
sára részletes csoportosításban közli.
A zárószó-ban dr. Jakab László királyi tanfelügyelő, — varmegyei isf
kolánkivüli népművelési bizottság ügy vezető elnöke, — értékes qsszefo^lalót
ad a mü rendeltetéséről és céljáról.

JÁSZ NAGYKÜN-SZOLNOK VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGI ISKBLÁÉIIŰLP
NÉPMŰVELÉSI BIZOTTSÁGA SZOLNOK
|
920/1943. szám;

t

Felhívás

„Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli Népművelésének Története" című könyvünket mielőtt közreadnánk, azzal a felhívással indu­
lunk mindazokhoz, akik a magyar jövő boldogságát óhajtják,/ szivükben
érzik a néppel való vérségi kapcsolat szent törvényszerűséget es i magyár közszellemiség kimunkálást cselek vőleg is teszik és megrendeldli kivánják, e szándékukat folyó évi szeptember hó 15 ig Jász-Nagykumözolnok vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizottság Titkári tjhvata ahoz
(Szolnok, Szapáry-u: 2. sz.) bejelenteni szíveskedjenek, mivel a fnai könyvalőállitási nehézségek, illetve korlátozások miatt csakis a ^megrendelt
mennyiségben hozzuk forgalomba a müvet.
?
‘
A könyv ára 10 P, mely összeg a 82 9 3 számú csekkbpon^elore
fizetendő be. A könyvet csak az így előre befolyt összeg ellenein küldjük.
Szolnok. 1943. évi augusztus hó 20 án.
<
\
pmüvelési .
Vármegyei Iskolánkivüli
Bizottság Elnöki le. - r

108

h: i
Mezőgazdasági szaktanítói ki­
nevezések. A K. V. Miniszter Ur
Rákóczy László h. gazd. szak, ttot
a kunszentmártoni; Pop Sándor
gazd. szak, ttot és Tóth Rozália
h. gazd szak, ttot a fegyvernek! ;
Karakas Ida h. gazd. szak, tanitónőt a turkevei mezőgazdasági
, népiskolához osztotta be szolgá­
lattételre.

Helyettes áll. tanitói kineve­
zés. A tanker. kir. Főigazgató Ur
Dobó Zsuzsánna áll. ttnőt a Kis­
újszállás Turgonyi áll. isk.-hoz he­
lyettes tanítóvá kinevezte.

Áthelyezés. Frankó Vilmosné
Adorján Ilona áll. h. tanítónőt a
csanádpalotai mezőgazd. népisko
látói a jászberényi mezőgazd nép­
iskolához helyezte át a tanker.
kir. Főigazgató Ur.
. Áthelyezés. A tanker. kir. Fő­
igazgató Ur Ríczekné—Kiss Klára
áll. ttnőt a gyergyóremetei isk.-tól
a jászladányi 1. sz. kült. áll. isk.hoz helyezte át.

Nyugdíjazás. Stavenyik Vilma
jászárokszállás szécsényi áll. ttnőt
vitéz lófőbodoki Fodor Béla tur­
kevei áll. ttot és Dr Zs. Tóth
Gáborné Tóth Mária szolnoki áll.
ttnőt 1943 szept. 1-től nyugállo­
mányba helyezte a V. K. Minisz
tér Ur.
A Horthy István repülő ván­
dordíját f. hó agus/tus 20 án első
ízben adták ki A művészi kiállí­
tású vándordíját első ízben Molnár
István a szolnoki vitorlázó repü­
lök kiváló fiatal oktatója nyerte
el.
Felvetel a debreceni egye­
temre. A debreceni m. kir. Tisza
István Tudományegyetem refor­
mátus hit- jog- és állam-, orvos-,

és bölcsészettudományi
karára,
ennek matematikai és természet­
tudományi csoportjára a rendes
beiratkozás az 1943 44. tanév 1.
félévére szeptember 1 —lóig tart.
Dékáni engedéllyel beiratkozni
szeptember hó 16 — 20, rektori
engedéllyel szeptember 21-től 30ig lehet. A felvételi kérvényeket
az illetékes karhoz címzetten 1943
augusztus hó 1. és 31 ike közt kell
benyújtani. A dékáni hivatalok
csak eredeti okiratokkal kellőleg
felszerelt kérvényeket fogadnak
el. Akik tandíjmentességért folya­
modnak. kérelmüket az illetékes
karhoz 1943. szeptember 1-ig nyújt­
sák be.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK
T. N. Szekszárd. Egyik cikkedet
hozom. A következőkre is hama­
rosan sor kerül. Újabb írásodat
várom és szeretettel köszöntlek —
D. L Turkeve. Csak küld be
cikkedet. Biztosan megfelel. T. K.
Tiszaderzs. írásodat mielőbb vá­
rom. Többeknek. Szívesen ve­
szünk kisebb rövidebb híreket és
jelentéseket is, Sőt kérünk min­
den Kartársat, hogy állomáshelyé­
ről minden értékes megmozdulás­
ról küldjenek beszámolót.
Nyugtázások. — Évi tagsági díj
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagykun-Szolnokoármegye Ált. Tanító­
egyesület. Szolnok. 57.480.
Tagdíj címen : Benedek József 10
P, Kolozsvár, Szabó Tivadarné.
Fazekas Károly, Zs. Tóth Gáborné,
Sándor Irén, Koczka József, dr.
Kerekes Sándorné, Bódi Istvánná,
Csatáry Emil 2-2 P. Szolnok,
Keszthelyi István 12 P, Luiff Otmárné 12 P. Budapest.
Rónyi-nyomda, Szolnok. Telefon 113

jfig-noQwuft5zoi.no
4

TARTALOM:

j

Csontos Sándor: Ma csönd legyen^ .
Tarkő Lajos: A népművelési tevékenység
megszervezése
Nagy Piroska: Aranyhajú ikrek
Monori József: Az értelemnevelés. «
j

K ISI

lési szervező körrendel
Könyvszemle.
Kertészeti tudnivalók
Hírek. Nyugtázások.
Mnvi OKzső
könyvnyomdája
SZOLNOK.

.

XXXVI. ÉVF. 10. SZ.

■—

1M3. OK|ÓB

í

■

________ 1943. októbar hó.

XXXVI. évfolyam.

i

|

10. szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vérmegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelöség hivatalos közli
Laptulajdonos

á.

Jász - Nagykun- SiolnohírmeoyBi Ált.
TanltóBQyesölet.

Felelős szerkesztői

‘CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felei:

C S I K Y ERNŐ
Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Előfizetési dij|k és yeklaméelák
Cslky Ernő egyes, pénztároshoz,
a lap szellemi díszére vonatkozó
közlemények ja saorkasztőség
elmére Szolnoki Constantln-u.ée
küldendők.
Kéziratokat nem adunk vissza

ma ne vigadjatok,
Ütszéli nótát ne daloljatok,
Aggassatok be minden ablakot!
Ma gyász van . . . fénytelen, fekete, mély . • .
Ma hallgasson el minden szenvedély
Bús szél Arad felől, csak te regélj! “.

j

I
?

Borongó égbolt hajlik a tájra . . . Síró fergeieg, tépett felhők fó szlányát
repíti az égen. — Lombok peregnek alá a fákról halk, csendesen . , i. Elvégeztetett. . .
1849. október 6. . . Tizenhárom magyar a legnagyobbak k ízül fel­
áldozta magát a migyar Golgotái . . . Vérüket beitta a magyar főt el,. mint
azt a sok más százezer névtelen magyar hősét, akik szintén életüket áldozták
már a magyarság megváltásáért.
j
Vértanuk nemzete vagyunk. A Hunyady Lászlók, a Losonczy $tvánok>
a Szondy Györgyök, a Zrínyi Miklósok, a Zrínyi Péterek, az arad^ Tizen-hármak, a gróf Tisza Istvánok, a Horthy Istvánok nemzete.
■
Egy nép sem fizetett több vérrel azért a földért amelyen laki^ mint a
magyar.
De a vértanuk vére mindig uj erőt adott a nemzetnek. Uj erő t és dacos akarást, amely hihetetlen mértékre fokozta az elszántságunkat,^ q kitartásunkat és rendíthetetlenné a jövőbe vetett hitünket.
(
Sokat szenvedett, sok kálváriát megjárt és sokszor keresztre. feszitett
nemzet vagyunk, de élünk és élni fogunk, mert akarunk élni.
Félre hát a kishitűséggel, félre a megalkuvással és ezeréves kih lelmünk
szent jogán, a vértanuk szomorú októberi napján is márciust hihessünk,
és Istenbe vetett hittel higyjük, hogy . . ,még jönni fog egy j^b kor,
mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakéin.!
1
Csűntos ^án^or

111

110

A népművelési tevékenység megszervezése,
népművelési előadások, tanfolyamok
megrendezése*
||
Irta: Tarkó Lajos
A magyar nép jólelkű és tehetséges, csak bánni kell tudni vele.
E^yik kiváló népművelőnk tollából olvashattuk, hogy
„aki a nép mű­
velésére vállalkozik, aki nép lelkét és életét úgy akarja megismerni, hogy
annak formálója és irányitója lehessen, annak a néplélek és népélet mé­
lyébe is le kell szállnia. Ehhez azonban erős fajszeretet, meleg szociális
lelkűiét, nagy hivatásszeretet szükséges és még valami; a lokálpatriotiz­
mus : Működésünk színhelyével és környékével való erős lelki egybe­
kapcsolódás."
A helyi iskolánkivüli népművelési bizottságok is ezeknek a gondo­
latoknak megszivlelése, szemelőttartása mellett végezhetnek igazán ered­
ményes munkát.
Az iskolánkivüli népművelés ügye a helyi iskolánkivüli népműve­
lési bizottságok megszervezésével nagy léptekkel haladt előre. A helyi
bizottságban a társadalom minden rétege képviselve van. A m. kir. val­
lás- és közoktatásügyi Minisztérium fennhntósága alá tartozó vármegyei
népművelési bizottság irányítása mellett ez a bizottság intézi a helyi is­
kolánkivüli népművelés ügyét. A helyi bizottság elnöke hivatalból a
község vezető jegyzője. Az ügyviteli teendőket rendesen a tanügyi sze­
mélyek sorából választott népművelési gondnok látja el. Azt mondhatjuk
hogy a község népművelés ügyének intézése oroszlánrészt a népművelési
gondnok vállain nyugszik, Úgyszólván egyéniségétől, rátermettségétől
függ, hogy az adott körülményekhez képest milyen mérvű tevékenységet
tud kifejteni. Iparkodjék népműv. gondnok a falu értelmiségének minden
tagjával a személyes, barátságos érintkezést felvenni. Sőt ezen túl has­
son oda, hogy a vezetőség között netán fennálló egyenetlenkedést elosz­
lassa, a népművelés áldásos munkájába az értelmiség tagjait kivétel nél­
kül képességük szerint bekapcsolja.
A népmüv. gondnok egyik föfeladatát a tanévi népművelési tevé­
kenység megszervezése képezi. Igen fontos, hogy a szervező egyén ala­
pos és mindenre kiterjedő ismeretekkel bírjon. Ismernie kell a község
műveltségi állapotát, gazdasági, egészségügyi, szociális viszonyait. A fenn-

| □ jüingária Rum és Gkörgyár Q
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telefonszám: 53.

sürgönyeim -.

Hungáriarum

álló hibákat, a községben meglevő káros, rossz szokásokat (temr§|)mkerülés, erkölcstelenség, káromkodó természet," tisztátalanság, tolvajjás, ba­
bonáskodás, önzés stb.) Tudnia kell, hogy miféle ismeretek közlésibe van
leginkább szükség községében. Mik a legszükségesebb teendők a "jlmzeti
élet erősítését, az egészségügy megjevilását, a gazdasági viszonyok fej­
lesztését illetőleg.
Amellett, hogy az évi tevékenységre vonatkozó elgondolását ren-'
dezte, keresse fel a községben levő társadalmi kulturális egyesüjéleket,'
a gazdaköröket, ifjúsági egyesületeket, továbbá a népművelés szempont­
jából számításba vehető egyéb levente, cserkész stb. alakul átokét Ezek
vezetőségével folytasson megbeszéléseket, .vázolja a hazafias és jmzeti
szempontból oly fontos népművelés-üg^et. Hallgassa meg kérésüket, kivánalmaikat. Ezekből állapítsa meg, hogy melyek azok a kérdés^ t ámelyeknek a népművelési tevékenység során helyet adni kívánatos.! ।
Az iskolánkivüli népművelésnek egyik főfeladatát képezi aZ ínalfabétizmus ellen való küzdelem. Ahol arra jelentkezők akadnak em szazök rébad elmulasztanunk az analfabéta tanfolyam megszervezését
szére^pedig, akik a tanfolyamot sikerrel elvégezték, ismereteikbe^ gya­
rapítása céljából alapismereleket terjesztő tanfolyamot rendezz|ink. Az
analfabéta tanfolyamokat rendesen 80—100, az alapismereteket gerjesztő
tanfolyamokat pedig 60-80 órára .tervezzük. Ezeket a tanfolyamját le-'
helőleg mindig csupán egy-egy előadó vezesse le. Ha mégsen| volna
másként megoldható, úgy legfeljebb, két előadó működhet közre es pedig
egyik az írás olvasás, másik a számolás és mérés előadója legye|).
' Falvakban és-pusztákon nagy népszerűségnek örvendenek a nép­
művelési előadások, úgy annyira, hogy ha egyéb népművelési takony- ’
ség folytatására valamely községben nincs is mód, a népművelési elő­
adássorozatok megtartását több-kevesebb előadással, minden kézségben
tervbe vesz k Ez a legminimálisabb népművelési munka, amely: ifiindenünnen elvárható. A m- kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter^ gon­
doskodása folytán ma már alig akad olyan község, ahova legalább a
népkönyvtár alapjául szolgáló népkönyvtári könyvekei ne Jutott^ Volna.
Ezek, valamint a népművelési folyóiratban megjelenő, népművelési cik­
kek a népművelési előadások megtartásához is jó orrásmunkaul szol­
gálnak. A műveltségben már haladottabb .városi lakosság részé re köz­
műveltségi előadásokat tartsunk. A népművelési és közmüveit^
■ a s.^’^idő helyes eltöltésére, ondások célja az, hogy a nagy tömeget

FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

BRULL

SZOLNpk
Takarékosság
Baross^utpa 1

DIVATÜ ZLETEBÖL

112
113

művelésre szoktassa es hogy a hallgatok lelkeben az érdeklődést, a mű­
velődési vágvat felkeltsük és részükre nevelő célzatú ismereteket nyújt­
sunk. Ezeket az előadásokat a legkülönbözőbb ismeretekkel, tudással
rendelkező tömegek, öregek, fiatalok, férfi és nő egyaránt hallgathatják.
A népművelési és közműveltségi előadások keretéből nem szabad ki­
hagynunk az időszerű, aktuális kérdések tárgyalását, megbeszélését. Ol­
vassuk fel a közérdekű, nemzeti szempontból is jelentőséggel biró újság­
cikkeket, hatósági reedeleteket, közleményeket, természetesen politika­
mentesen. Tevékenységünkbe soha se vigyünk be politikai, vallásfeleke­
zeti; vagy más irányzatosságot, ami esetleg széthúzást idézne elő.
Az iskolák által nyújtott műveltség továbbfejlesztésére, kiegészíté­
sére népművelési, közműveltségi tanfolyamot, az esztétikai érzék fejlesz,
tesére és kedély képzés céljából művészeti és kedélyképző (magyar zene
nóta, tánc) tanfolyamokat, a hallgatók foglalkozása körében szükséges
ismeretek gyarapítására gyakorlati ügyességi tanfolyamokat . (számolás és
mérés, szépírás, rajzolás, könyvvitel és levelezés,* ipari és kereskedelmi
számítás stb.) Elterjedt és közkedveltté váltak a falusi lakosság körében
a téli gazdasági tanfolyamok. Ezek felölelik a mezőgazdaság és állatte­
nyésztés különböző ágait. A gazdasági tanfolyamokat többnyire a m. kir.
földmivelésügyi minisztérium által megbízott szakelőadók látják el.
Népművelési gondnoknak tárgyalnia kell a leventeparancsnoksággal
külön a leventék számára rendezendő tanfolyamok, előadások ügyében.
A leventék nevelésére oktatására különösen nagy gondot fordítsunk. Ok
a jövő reménységei, hazánk jövendő őrei és megtartói. Nem lehet tehát
kozonbos szamunkra az, hogy ifjúságunk szellemileg mily fokú képzést
nyer. A technika óriási fejlődése folytán is feltétlen, legalább az elemi
ismeretekkel biró honvédőkre, állampolgárokra . van szüksége a hazának.
Ma mar az imi^sni nem tudók, még oly fizikai erővel rendelkezze.
nek is, fontosabb számottevőbb őrhelyre nem állíthatók. A leventék ok­
tatását illetőleg elsősorban arra kell törekednünk, hogy egyetlen magyar
irástudatlan' A kívánalmak és lehetőségek szerint az
analtabetak szamara minden községben tanfolyam, illetve tanfolyamok
rendezendok. Az analfabéta tanfolyamot sikerrel végzett leventék tovább­
képzéséről az alapismereteket terjesztő tanjolyamok utján kell gondosodm. Általában pedig oda kell hatni, hogy a leventeköteles korból ki­
nőve mar minden ifjú legalább az elemi iskola IV-VI, osztályának meg­
felelő ismeretekkel rendelkezzék. A megfelelő előképzettséggel biró le^entek szamara pedig, ahol ezek megrendezéséhez a kellő adottság meg­
van, szervezzünk a kivánalmaknak és szükségleteknek megfelelően néptenfoKamok^^^^^
es kedelyképző, ügyességi és gazdasági

navvobb

JJépmüvelési tevékenység során az eddiginél jóval

nagyobb gond fordítandó a nőnevelésre.

'

Szervezhetünk nőnevelést tanfolyamot a falusi nők számára azzal a

céllal, hogy erkölcsi-neveléssel és mindennapi' életük körébe eső isme­
retek nyújtásával tudatosabbá tegyük hivatásukkal járó kötelességüket.
A városok munkásnői. háztartási alkalmazottai részére is sze|vezHétő nő­
nevelési tanfolyam azzal a céllal, hogy a hallgatóknak alkomat adjunk
kenyérkereső foglalkozásuk mellett olyan ismeretek és ügy^ssé^k elsa­
játítására, melyek egyrészt erkölcsi erejük Tokozására alkalpy^sak, más­
részt otthonukban és hivatásuk körében értékesíthetők. Szerv|zheíő anyák
iskolája a városi és falusi asszpnyok részéi egyaránt azzal a céljai, hogy
a gyermek helyes gondozására és nevelésére vonatkozó Ismeretekkel
lássuk el őket. Szervezhetők ezenkívül családvédelmi, csecsemőápolási,
gyermekgondozási és nevelésig háztartási, oflbongondozási stp. tanfolya­
mok. A falvak asszonyai és leányai számára^rvezhetünk IkisAzdaaszszonykép/ő tanfolyamokat azzal a céllal, hog^^lássuk őket-olyan elmé­
leti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek képessé teszi öke^arru, hogy
saját háztartásukat korszerűen ellássák, elszegődés esetén pe< ig, mint
háztartási alkalmazottak is megtudjanak felelni vállalt kötelezettségüknek.
A női
kézimunkánák^szélesebb
körben való felkarolást
A női
KezimunKaire^acaKuu
\
,----- kívánatos,
nemcsak gyakorlati, de nevelő értékénél fogva is. Természeti jen á kedélyápolásról a nevelés során sem szabad megfeledkeznünk. gy a? magyar
irodalom, népdal, táncról.
Végül, de nem utolsó sorbán említem a háziipari ta ifolyamokat.
(Ezek megszervezésére vonatkozólag lásd a m. kir. vallás- és kpzpktatásügyi Miniszter Ur 90.000/1936. VII. V. ü. o. sz. rendelet.) i
Ahol közrádió van. hasson oda a helyi népművelési bi 'ottság* hogy
a hetenként műsorra kerülő közművelődési előadásokat, er« *kesJ nevelő­
erejű színmű előadásokat, a magyar zenét és dalt a au a^ ossága minél
nagyobb számban hallgassa^ Utána pedig egyik népművelő^ el^dó ma­
gyarázza, .ismertesse azukÜél^ntőségét, értékét.
|
Ne hanyagoljuk el, sőt niindi'nkább karoljuk fel a gyeri :kek részére
való játék és mesedélutánok megtartását. Adjunk gyermekeinknek yallasos
tartalmú és eredeti magyar meséket, magyar t&tenelmukhojfuzo|o mondákat. Állítsuk be ennek keretébe a magyar dalt, táncot, bábjátékot
.
A népművelési tevékenység felsorolt formáiból lerme|zetes® csak
azt öleljük fel. amejnek megvalósítása községünkben k.vana|s szükséges
és lehetséges. Mindenkor azt adjuk, ami iránt a lakosság Kin^bb e
deklödik, ami úgy erkölcsi mint anyagi fülesét szolgába. kyak<Watl je-

lentősége van, kedélyvilágát is nemesíti.
(Következő számunkban folytatjuk.)
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

áron vásárolhat Szolnokon a

*

Vidor ÜzletHázban
T%lefon§ 301.

„Takarékosság44 tagíK

j; .

114
*

Aranyhajú ikrek.*

Az értelem nevelés.

Eredeti népmese. —

jy

Nagy Piroska gyűjtése.

Mogen találkoztak egy öregem bőrrel (három tételbe ággyá élű J Jó
napot a^yon Isten oregapám I - Aggyon Isten kis János. Hová mész te
F°g®/^.a
~ as™ngya - elmegyek a hetedik hegy alá, az arany
Eraikeho Ha; kis János, hai kis János, mit gondoltál te oiant ? Az arany
konnyebb vó‘ megszerezni, mint ezt. Nehezebb lesz sok“ ,Van' ad°k egV g01Ót a magodba, észt dobd el ma
gattul, gördül magatul, előtted. Es majd, mikor odaér a goló a vár tete)ere, megáll. Vigyed! És mindenkor,rúgd meg az ajtót az elsőt
másodikat, a harmadikat, negyediket, az ötödiket a hatodik ajtót Hété**

“ — i--.— •« «. m.

&

WKKÍSáí SS “.*» *

fogattak az ördögök, ropogások lőttek.
- 0SszerQ^^ Lodosztek, puf' plabaták' szúrd le, égesd mög tűzzel ।
De szép Erzsiké ászt monta, hátra né tekincs ’
Nem eleg vöt az aranysátor, aranykörte szép Erzsiké ?
Almdeszt
hallották,
míg az aln-m 8oArrlnu
£
, gyüttek,
•
tek az ördögi pokoli
országból
d ’ Se Erzsikeek
gyütdón iárnd^T^^

b«gy * föl,

kát mind evilági, mind a alvilági titkokat Isme N “q 'N “""d611 titko’
hazaértek a lakásikba. Örül a két öreo . ,
Hogy ijen szépüket Isten csak őnekik "adod
'
‘késnek,
nézi 4^^“

------ -------

vannak ' Törte az eszét, hogy mitévő legyen ő ?
(rolyt. Köv.)

‘Makra Sándor: A tanító ac , cikksorozatának visszhangként több érdekeíTyüitöü
kesztoséíunkbe. - Ezek közül való a fend 000^
A meset elmondta fabl János 69 éves nvi.X •
?
A mesét következő számainkban íolylMíuk.

° 1“P"nkba“ meaietent értékes
be
szer,Nagy P'™1™ gyűjtéséból való.
'Bar“yi vm-' Pótember.

.

Irta: Monori József
2 r folytatás
. Ha az oktatásunk az érdeklődés felkeltése, a figyelem n ■ ■ r
iegUrt^a
mellett folyt le, akkor a tárgyi célt efetük, uj ismeret birtokába)
vannak
növendékeink. S ha az összefoglaláskor eme anyagot számonl jérem. láz
emlékezés működésbe lép.
Az oktatás eredményét biztosítja az emlékezés Ez irányú n^
jvelésüjik
célja az,
hogy a- gyermek mennél több * -^már
nyújtott
,,
.a-*-—
«rv,vi — isme
i^mca*et an^ágot tudjon rendszeresen emlékezetbe idézni, s hogy az az emlékeiét ^ű
és tartós legyen. Ezt célozzák a tanítás végén alkalmazott elmélyítések,
gyakorlati alkalmazások. Gyakorolják a könyvnélküli tanulást: vers,
ének stb.
I
Ha tehát oktatásunk módszeresen épült fel s az érdeklődés
lem jelenlétében folyt le, elértük a célt s az ismétlések,, összefoglalások'
az emlékezet segítségével eredményesek lesznek.
Útmutatásunk szerint az értéléül nem más, mint a lényeg njeglátása
megkülönböztetés és összehasonlítás, bíráló érzék, elemzés, bizonjos szem­
pontból való rendezés, egységbefogés képessége, az ok és okozat<ViszoM
latok megtalálása, elvonás képessége, találékonyság és leleménye|ség.|képzelő erő összessége. Ezek a képességek együttesen értelmessé teszik az
elmét Mint említettem,' ezek a kezdeti fokon szunnyadó állapotban van­
nak, ezeket felszínre kell hoznunk, erősítenünk kell.
.
j
Az olvasmány tartalmának elmondásakor ezek közül a kéress ik
közül a lényegmeglátást neveljük. Jaj annak a gyerméknek, 4kin<
nem tud kifejlődni. Bármilyen iskolába jár, és akármennyit elíégeéhii,
ha a lényegmeglátás nem fejlődik kellő magaslatra, tanulása siajkózás,
betűtanulás lesz s bármilyen foglalkozást választ, nem lesz mellere fog­
lalkozásának. Az alapgondolat, alapeszme/.az összefoglalás mindtnagy íjé­
velője eme képességnek. A lényeget azonban csak az képes meglátni,
akiben már kifejlődött, a megkülönböztető:és bíráló képesség, hőbből fej­
lődik ki későbbi korban a kritika érzék. A lényegmeglátással együtt névéljük. Nagy szerep jut ebben az olvasmánytárgyalásoknak. Csaik azokkt
az eseményeket csoportosítsuk a kifejlődéshez, amelyeknek abbíjn szere­
pük van. Egy esetleges iskolai összeveszés osztály előtt való tárgyaiéba
során szépen megállapítható, mi okozta tulajdonképpen a veszekedést,
ennek tárgyalása során a bíráló érzéket is fejleszthetem, hogy m^gállap|ttatom, helyesen vagy helytelenül cselekedtek-e. Szavalásnál, Irtás, rajz,
éneklés bírálásakor ugyancsak bíráló érzéküket, kritika érzékeket fej­
lesztem.
I
I
A lényegmeglátáshoz a megkülönböztefo^^^
képességen kivtil
nagy szerepe van még az elemzés és összesítésük is. Ha képet Szemlél­
tetek, részleteiben megtárgyalom, elemzem, de utána a kép cimlt, hogy
mit ábrázol, ki nem hagyhatom. Ezzel a lényeget láttatom meg. Szükséges

116

.

.

azonban, négy á lényeget alkotó elemeket ismerjék, mert ezeknek áz
összefoglalása utált kapjuk az egészet. Felsőbb osztályokban év elején
megkérdezhetjük, mi a célja ennek, vagy annak a tárgynak tanításával?
órák végén megállapittathatjuk, hogy közelebb jutottunk a célhoz, mert
már ezt is, azt is tudjuk belőle, év végén pedig az egészet elértük ’Stb.
Minden tárgy tanításakor sor kerül arra, hogy dolgok, jelenségek
közötti ok és okozati viszonyra rámutassunk. E nélkül a készség nélkül
gondolkozó ember, értelmes ember nincs. Az ok és okozat közötti szoros Viszony kezdetben nincs meg. A gyermek megelégszik a tényekkel.
Ha azonban az állandó „miért ?“ kérdést megismertetjük vele, keresni
fogja a jelenségek okait. Mivel e nélkül értelmesség nincs, igen fontos,
hogy az ok és okozati viszony után való érdeklődést és állandó kapcso­
latát, tudatossá tételét a legmagasabb fokra fejlesszük. Természetesen ez
a gyermek meglevő képességeitől függ. Ha azonban bármely tárgy taní­
tásánál nem feledkezünk meg erről, eredményes lesz munkánk, mert az
okismerettel fejlesztjük a célt felfogó elmét. Egy hadvezérnek ebből ki­
folyólag lehet nyertes és vesztes csatája.
A népiskola első évében hagy mennyiségű szemléletet kell adnunk
a gyermeknek. A számkép tanításakor nem elég csak egyféle tárgyon
szemléltetni az egységet, hanem többféle oldalról szemlélje azt. Az ilyen
alapos munka után tudunk elvont gondolkozást megteremteni, amely alapja
további munkánknak. Tehát a gyermek elvontan gondolkodó képességé­
nek kifejlesztése szintén elérendő feladat.
A találékonyságnak, leleményességnek jó irányban való kifejlődése
értékessé teszi a gyermeket, felnőttet egyaránt. Ezért ennek nevelése sem
maradhat el. Ezeknek megnyihánulását minden tanításnál engedjük meg.
Gyakran tapasztaljuk pl. hogy egy-egy feladatot többféleképpen oldanak
meg gyesmekeink. Ne zárkózzunk el soha ez elől. Ha azonban azt látjuk,
hogy túl lassú, vagy nem logikus a megoldásuk, mutassunk rá a jobb,
helyesebb, gyorsabb megoldási lehetőségre.
A kísérletek során sokszor van alkalom egyéni meglátásokra. Ezeket
hagyjuk szabadon működni, így fejlődik ki egy másik lelki képesség is,
a Képzelet. Képzelő erő nélkül nem is tudnánk meglenni. A művész
mellett a gondolkodó ember sem nélkülözheti. Sok alkalom van ennek
fejlesetésére, különösen a fogalmazás keretében. Fejlesszük is kellően, de

BALAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPÖRTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Ta karék osság tagja.

ne feledkezzünk meg arról, hogyha ez rosszlirányban fog érvényesülni',
veszedelmes lehet az egyénre és társadalomra is.
j
í
íme az értelem és értelmesség nevelésekor hány meg hant felé kell
gondolni, hány és hány képésséget kell egyszerre nevelni, hogy a gyer­
mekből majdan helyes fogalmat alkotó, ítélni tudó és következtetni judo
ember váljék.
Ha tehát az elsorolt módon minden alkalmat megragadva névéltük
az értelmet, minél többször okoskodtassuk, gondolkodtassuk gyermeke'
inket önállóan. Ennek az önállóvá nevelésnek következményepesz^ íiogy
a gyermek korábban nem csak a tanítótól vesz át megállapításokat! késöbb nem másoktól, hanem — mert kifejlődött benne az önállóság —
tud fogalmat alkotni, ítélni és következtetni. Ennek az önállcfcágra Káló
nevelésnek a nemzet szempontjából hatalmas érdeke van.
jjon wgy
tud az a férfi családot alapítani, fenntartani, nevelni, ha nincs ónál óság
érzése, tudata, S mivel a nemzet családokból áll s az attól ífügg, hogy
milyenek a sejtjei: a családok, neveljünk olyan; férfiakat, az ^ismertetett
módon, akik vállalják az élet feladatait.
Ilyen nevelési gondolatok fejtegetéseikor látjuk, mennyiré a magyar
tanítótól függ minden magyar ember és az ország sorsa. Mind|n más pá­
lya valóban foglalkozássá zsugorodik össze a nevelő hivatása fellett En­
nek magasztos tudata adjon mindnyájunknak erőt e hivatás^ s Istenbe
vetett mélységes hittel dolgozzunk a szebb,, a boldogabb magyar jövőért!
■ (Vége.)
.!

Az 1943-44. tanévi iskolánkivüli
népművelési szervezőkörr encfelet
]
J
*
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli NépművIlési Bizottsága az 1943-44. tanévi népművelési tevékenység megszer tezéséhez a
helyi Bizottságok Elnökségének a részletes tájékoztatót kiküldte.
' ’ ’ a \ármegye
'
' —
A bevezetőben köszönet szavával* fordul
miiGdazop népművelőihez, akik az elmúlt tanévben hazafias érzésüktől, a nagyar nép
iránt érzett szeretettől áthatva áldozatos munkával végezt a magyar
lélek művelését, megerősítését. Egyben azzal a kéréssel fordi * hozzájuk,
hogy a még súlyosabb feladatokkal teli uj tanévben fokozott- éberséggel
legyenek a magyar helytállás őrei és hatványozott erővel áj boldogabb
jövőt építő munkások,
I
A nemzet nagy küzdelmének idején a magyar népművelés legfon­
tosabb célja : erkölcsi és szellemi neveléssel, a nemzett jjntudeit, a
lágnézet, a nemzeti egység kialakításával, népi, nemzeti értékeink ápolásává
biztosítani nemzetünknek nemcsak a megmaradását, hanem továbbfejlődését is.
Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása érdekében a szervezőkör­

117

116
azonban, hegy a lényeget alkotó elemeket ismerjék, mert ezeknek az
összefoglalása után kapjuk az egészet. Felsőbb osztályokban év elején
megkérdezhetjük, mi a célja ennek, vagy annak a tárgynak tanításával?
órák végén megállapittathatjuk, hogy közelebb jutottunk a célhoz, mert
már ezt is, azt is tudjuk belőle, év végén pedig az egészet elértük stb.
Minden tárgy tanításakor sor kerül arra, hogy dolgok, jelenségek
közötti ok és okozati viszonyra rámutassunk. E nélkül a készség nélkül
gondolkozó ember, értelmes ember nincs. Az ok és okozat közötti szo­
ros viszony kezdetben nincs meg. A gyermek megelégszik a tényekkel.
Ha azonban az állandó „miért?" kérdést megismertetjük vele, keresni
fogja a jelenségek okait. Mivel e nélkül értelmesség nincs, igen fontos,
hogy az ok és okozati viszony után való érdeklődést és állandó kapcso­
latát. tudatossá tételét a legmagasabb fokra fejlesszük. Természetesen ez
a gyermek meglevő képességeitől függ. Ha azonban bármely tárgy taní­
tásánál nem feledkezünk meg erről, eredményes lesz munkánk, mert az
okismerettel fejlesztjük a célt felfogó elmét. Egy hadvezérnek ebből ki­
folyólag lehet nyertes és vesztes csatája.
A népiskola első évében nagy .mennyiségű szemléletet kell adnunk
a gyermeknek. A számkép tanításakor nem elég csak egyféle tárgyon
szemléltetni az egységet, hanem többféle oldalról szemlélje azt. Az ilyen
alapös munka után tudunk elvont gondolkozást megteremteni, amely alapja
további munkánknak. Tehát a gyermek elvontan gondolkodó képességé­
nek kifejlesztése szintén elérendő feladat.
A találékonyságnak, leleményességnek jó irányban való kifejlődése
értékessé teszi a gyermeket, felnőttet egyaránt. Ezért ennek nevelése sem
maradhat el. Ezeknek megnyjh ánulását minden tanításnál engedjük meg.
Gyakran tapasztaljuk pl. hogy egy-egy feladatot többféleképpen oldanak
meg gyesmekeink. Ne zárkózzunk el soha ez elől. Ha azonban azt látjuk,
hogy túl lassú, vagy nem logikus a megoldásuk, mutassunk rá a jobb,
helyesebb, gyorsabb megoldási lehetőségre.
A kísérletek során sokszor van alkalom egyéni meglátásokra. Ezeket
hagyjuk szabadon működni, így fejlődik ki egy másik lelki képesség is,
a képzelet. Képzelő erő nélkül nem is tudnánk meglenni. A művész
mellett a gondolkodó ember sem nélkülözheti. Sok alkalom van ennek
tejlesetésére, különösen a fogalmazás keretében. Fejlesszük is kellően, de

BAUAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPÖRTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

ne feledkezzünk meg arról, hogyha ez rossz i
'esülni,
veszedelmes lehet az egyénre és társadalomra
íme az értelem és értelmesség nevelésekor hány meg hány fiié kell
gondolni, hány és hány képésséget kell egyszerre nevelni, Hogy a gyer­
mekből majdan helyes fogalmat alkotó, ítélni tudó és következtetni tudó
ember váljék.
,
{
1 ’• v
Ha tehát az elsorolt módon minden alkalmat megragadja neveltük
az értelmet, minél többször okoskodtassuk, gondolkodtassuk gyermeke­
inket önállóan. Ennek az önállóvá nevelésnek következmény^ lesz, ■ hogy
a gyermek' korábban nem csak a tanítótól vesz át megállapításokat ké­
sőbb nem másoktól, hanem — mert kifejlődött benne az’ |nálló^g —
tud fogalmat alkotni, Ítélni és következtetni. Ennek az önállóságra [való
nevelésnek a nemzet szempontjából hatalmas -érdeke van. Vájjon hogy
tud az a férfi családot alapítani, fenntartani, nevelni, ha nin6s önállóság
érzése, tudata. S mivel a nemzet családokból ^áll s az áttolj függ, hogy
milyenek a sejtjei: a családok, neveljünk olyan férfiakat, a^ ismertetett
módon, akik vállalják az élet feladatait.
j
Ilyen nevelési gondolatok fejtegetéseikor látjuk, mennyibe a magyar
tanítótól függ minden magyar ember és az ország sorsa. Minden mák pá­
lya valóban foglalkozássá zsugorodik össze a nevelő hivatása Melletti En­
nek magasztos tudata adjon mindnyájunknak erőt e hivatásba s Istenbe
vetett mélységes hittel dolgozzunk a szebb, a boldogabb magyar jövőért!
(Vége.)
j
h

Az 1943-44. tanévi iskolánkivüli
r
népművelési szervezőköriiendelét

’

,

I

1

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivüli Népművelési Bizott­
sága az 1943-44. tanévi népművelési tevékenység megsZeryezéséljéz a
helyi Bizottságok- Elnökségének a részletes tájékoztatót kiküldte.
A bevezetőben köszönet szavával fordul a \ ármegye mindazon' ;népművelőihez, akik az elmúlt tanévben hazafias érzésüktől, a Inagyar nép
iránt érzett szeretettől áthatva áldozatos munkával végezti a mágyar
lélek művelését, megerősítését. Egyben azzal a kéréssel fordul hozz íjuk, y
hogy a még súlyosabb feladatokkal teli uj tanévben fokozott! ébers íggel
legyenek a magyar helytállás őrei és hatványozott erővel á boldt *abb
jövőt építő munkások,
J
A nemzet nagy küzdelmének idején a magyar népművelés legfon­
tosabb célja; erkölcsi és szellemi neveléssel, a nemzeti öntudat, a kér. vi­
lágnézet, a nemzeti egység kialakításával, népi, nemzeti értékeink ápolásával
biztosítani nemzetünknek nemcsak a megmaradását, hanem továbbfejlődését is.
Ezeknek a célkitűzéseknek megvalósítása érdekében a szervezőkor­

P

118
rendelet útmutatást ad a népművelési tevékenység különböző formája
.mint a tanfolyamok és előadások múnkatervének elkészítésére és a meg­
rendezés módozataira, kiemelve a tanfolyamok nagy jelentőségét nevelői
és oktatói hatások fokozott érvényesítésének lehetőségei miatt.
A háziipari, női-, szabó, varró- és .kézimunka tanfolyamok szapo­
rítására is felhívja a figyelmet, melyeknek a nép szociális helyzetének
megjavításában különösen fontos szerep jut. A női szabó- varró- és kézi­
munka tanfolyamokon a mai idők követelménye szerint inkább az alsó
és felsőruha javításának, karbantartásának a célszerű munkáját kell megtanitani. Ezenkívül a női hivatástudatnak kifejlesztése nemcsak a család­
nak, de az egész nemzetnek is fontos érdeke, miért ezekre vonatkozóan
szintén bőséges útmutatást ad.
.
•
A szervező körrendeletnek leglényegesebb része az, amelyben a
nemzeti egységes szellem és egységes tenni akarás megvalósítása érdeké­
ben az eddig külön-külön célkitűzéssel munkálkodó egyházi kÖzületeket
és különböző társadalmi egyesületeket, köröket a hivatalos népművelési
szervvel való együttműködésre szólítja fel. Erre vonatkozóan ajánlja egyegy községben közös megállapodással a „népművelési naptár" elkészítését
s igy az eddig tapasztalt, — a nemzet egységét, a közösség erejét forgá­
csoló — fölösleges versengés megszűnne és-magasabb szempontok érvé­
nyesülnének a falu, város vezetésében.
Az előadások és tanfolyamok előadási anyagaira is bőséges útmu­
tatást ad, Kötelező előadások anyagát a következőkben jelöli meg: 1.
Közösségi gondolat (Bajtársi szolgálat, önkéntes munkavállalás, a háborús
érdekek szolgálata, áruhalmozás, árdrágítás stb.) 2. Közérdekből kiadott
hatósági intézkedések, rendeletek ismertetése. 3. Önkormányzataink (vár^
megye, járás, falu, város, stb.) 4, A vármegyei Közjóléti Szövetkezet szoci­
ális tevékenysége. 5. Zölakereszt, Anya- és csecsemővédelem, gondozás.
6., Tisztaság rendszeretet. 7. Egészségügy védelme, gyors segélynyújtás. 8r
Egymás munkájának megbecsülése. 9. Ki a kém ? stb.
Közli az előadói tiszteletdijak 1 P-röl 2 ?-re való felemelését is, de
érzi, hogy ez nem arányos a mai drágulási folyamattal, még kevésbbé az
előadó felbecsülhetetlen értékű nevelői munkájával. Sajnos azonban, eb­
ben a szűkre szabott pénzügyi keret az irányadó, A pénzügyi keret egyegy községenként is úgy van megállapítva, hogy minden községnek fe­
dezetet nyújtson egy tanfolyam rendezésére.
Ismerve a nehézségeket, amellyel a népművelői előadói kar küzd,
mégis a vármegyei Bizottság mindenkinek — akiket hivatala és hiva­
tása a néphez köt, felhívja figyelmét, hogy a képességeinek a legnagyobb
magyar cél elérésének munkálásába való beállítása a legnagyobb áldo­
zatvállalást jelenti. Az a faluvezetö tanár, tanitó, lelkész, orvos, jegyző,
stb. aki ma kivonja magát a népművelésből, a közösségből való félreállásával nemcsak a közönyre mutat példát, nemcsak elkedvetlenít máso­
kat is, hanem a belső front szilárdságát gyengíti s ezzel bizonytalanná
teszi a magyar jövőt.

Hii9

KÖNYVSZEMLE
Merjünk magyarok lenni.
„Merjünk magyarok lenni1 cint alatt kis füzet jelent n|eg a „fiatal
Magyarság Szövetség" kiadásában, amelyben idézeteket gyűjtött össze* dr.
Maday Béla Teleki Pál gróf beszédeiből és.írásaiból. A nemzet n<gy ta­
nító mesterének, — akiről a Miniszterelnök a kiadóknak küldött lejeiben
többak között a következőket írja: „Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy;
és erős ha irányítónak, útmutatónak az ilyen férfiakat xálaszti akil| egesz
létükkel, lelkűkkel és életükkel a nemzet Szolgálatát jelentik
gondo­
latait olvasgatni, ma gyógyító ír lelkünkre, életet adó üzenet, j— Miqdnyajunknak szól. Olvassa el mindenki Aki elolvassa megérzi,
szép es
és dicső dolog
aoiog UJdgyai
magyarnak
uan. lenni.
ívűik.
f
-a; , .
Megrendelhető : Fiatal Magyarság Szövetségnél Bpest. (Forras-nyomdaJ
7A Csszla.
rvc-rln 10 041.
041 Ára
Ara 50 fillér.
?
(CSJ
Eszterházy-u , 36.
%

Kertészeti tudnivalók.
Mikor ültessük a gyümölcsfát?
tért ha
Összel minél korábban tegyük a földbe a OJ---- , .
még ősszel gyökeret ereszt a talajba, tavasszal hamarább nihil fejlodés-

nek< Ültetni azonban csak akkor lehet,2ha már az 'oltványi ójáéit le
hullatja, vagyis fája beérett. Először a csontmagu fák• sz^ak beérni,
később az almástermésűek. Rendesen október középétől k^dik afaisko’^A^d^Uu^megaz ültetési gödröket 120X120 cmjszélejégben .
Az alsó nvers földet szórjuk széjjel és a gödörbe csak a felső jé falait
húzzuk be A gödör szélét is bedönthetjük, vagy a gödör kornyékéről
huzzuk be. A goaor szeiei s
gödröt temessüL be ha az
oltvány SeStT akkor“a’gy^eknek sfükség helyet kapával kicsapjuk.
gödröket előbb ^készítjük, esetés már gyorsan megy,
de ha ültetéskor kezdjük asm. az időből kima^a“?”kpi már* erősék és a
Egy év után trágyázzuk meg a fát, ha a gyökerei mar, erősek,es a.
’^N^S'^űn, mert később kárát valljuk: a 4^^
tz árnyékolt
rének, a gyökerek egymás elől veszik el a táplálékot es |z
árnyékolt

koronában kevés a

12, a,mát körtét 8, kajszit, meggyet

lebb ültetni nem szabad.
oltványt, hanem annyira, hogy a talaj sü^
Ne ültessük mélyen az
.------'
,.11 Eecet Mektes' • • 1”
pedése után úgy álljon, mint
S?
á v helvét
sünk a gödör tölé “ ehhe*
olyan less/.. 4 öntlzzük is
Ha száraz. a talaj — ezide
beöntözni, csak akkor, hadavaszmeg a fát. Kőlönben ősszel n®m,
.
,
.
ültetés Éész, haert önszál ül‘e.tünk,'.. Akkor ö"lXdkm%te
A fácskát végül lltögessü fel.k
tüskés gallyakkal kötözzük be
: ellen.

120

U I
Szinyei Merse Jenő kultusz­
miniszter kitüntetése. Mag} arország Kormányzója a m. kir. mi­
niszterelnök előterjesztésére dr.
Szinyei Merse Jenő cs. és kir. ka­
marás, m. kir. titkos tanácsos, val­
lás- és közoktatásügyi miniszternek
a haza szolgálatában szerzett kiváló
érdemei elismeréséül a Magyar Ér­
demrend nagykeresztjét adomá­
nyozta.
Kinévezés. A m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter ur Prámer
Valéria jászárokszállás-ágói, Kiss
Benedek Gyula jászapáti he vési váni,
M -Nagy Erzsébet mezőtúri, Szecsey Mihály György karcagi ván­
doriskolái áll. népiskolai helyettes
tanítókat 1943 szeptember hó 1-i
hatállyal állami népiskolai rendes
tanítókká kinevezte.
Kinevezések. A tanker, kir.
Főigazgató Ur Barta Katalin oki.
tanítónőt a Turkeve-kiskabai áll.
isk.-hoz helyettes tanítóvá nevezte
ki.
, Áthelyezés. A m. kir. vallás*
es közoktatásügyi miniszter ur Bátkai Ilona
tanitónőt további
szojgálattételre azonnali hatállyal
Myitra - Pozsony k. e. e. várme­
gyék iskolánkivüli. Népművelési
Bizottságától Jász Nagykun-Szol nők
xárm. Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságához Szolnokra áthelyezte.
Házasság Veress Lenke Gyomai
György felügyelő, ig. leánva és
Lonncz László MÁV. tiszt házas­
ságot kötöttek. Sok boldogságot
kívánunk.
05
Halai zas. Kolozsy László dévavanyai ref. tanitó tragikus körül­
mények között hirtelen elliUnxt '
Pro Pátria, Szebeni László törökszentmiklós-óbaliaiig, tanitó azorosz
J Mi
^arc°kban hősi
őrizzük
Emlekét kegyelettel

I

„A Lélek Szava" Slachta Mar­
git — lapja — uj, szebb köntösben
és formában jelenik meg f. évi
aug. 1-óta. Egyes szám ára 20 fil­
lér. Előfizetési ára egész évre 5’40
P. xMegfelenik havonként kétszer.
Kiadóhivatal; Bpest, XI, Ulászló-u,
15.
Nyugtázások. —Évi tagsági dij
8 P. — Csekkszámla Jász-Nagy­
kun- Szolnokvármegye Ált. Tanító­
egyesület, Szolnok. 57,480,
Előfizetés Népművelésre. Császár
Ferencné 6 P. Tiszasüly, Kocsis
Ilona 6 P. Felsőszászberek, vitéz
Balogh Zsigmond 3 P, Kisújszállás.
Tagdíj címen; Tóhelyei Ferenc,
Tóhelyi Ferencné, Tóhelyi Jolán,
Tóhelyi Ferenc ifj. 4-4P. Szolnok.
Császár Ferencné 8 P. Tiszasüly,
Kocsis Ilona 8 P. Felsőszászbetek,
Koczka József, Fazekas J&aroly,
Szabó fivadarné, Sándor Irén, dr.
Kerekes Sándorné, Csontos Sán­
dor 2-2 P. Petrícsek Mária 4 P.
Szolnok, Csukás Mihály 4 P. Deb­
recen, Viczián Hona 5 P. Bódi
Istvánné 2 P. Csatáry Emil 3 P.
Szolnok, Vass Andor. Vass An­
dorné, Nagy Tiborné, Nagy Boldizsárné, Mohácsi Katalin, Bányai
László, Fábián Gyula, Gulyás Anna,
Ordögh Imre, Kónya Rudolf. Kó­
nya Rudólfné, Jenei Ilona, Topercer Andorné, Záhony Emília, Durst
Éva, Rózsási Viola. 2-2 P. Cibak­
háza. Ring Károly, Ring Károlyné,
Bennyovszkv Ida. Blénessy Jánosné, László József, Kiss Károlyné.
Koncsek Jánosné, Szegedy Jánosné,
Antalóczy József, Rusz János,
Keszthelyi Ferenc, Fekete Kálmán,
4 4 P. Jászberény.
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113

V

jflg-noGWun^zoinoHv

ncpm

TARTALOM:
Csontos Séndor: HEsök tometEji
Tarkó Lajos: A népművelési tovl
megszervezése
Tóth Nándor: Gróf Teleki Pél, a
Nagy Piroska: Aranyhajú Ikrek
Csík Erzsébet: Olvasméhy tárgyi
Egyesülőt! élet.
* Levente élet.
Hivatalos rész.
Hírek. Nyugtésésok.
RtNYI DBZSÖ
KÖNYVNYOMDÁJA

SZOLNOK.

XXXVI. ÉVF. 11. «.

november
XXXVI. eVTOiyam.
--------------------------------évfolyam __________________ 1943.

hó.------------------- .--------- .---------- ---------JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI
í
j

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos kőzlőn]

Laptulajdonos

Jász-May,kun-Szolncbáraegyei
Tanitóegyestüel.
Évi előfizetés 6 pengő

Felelés szerkesztő:

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel:

CSIKY ERNŐ

Előfizetési dija
Cslky ErnO eeyi
a lap szellemi n
közlemények i
elmére Szolnok
küldi

Megjelenik havonként.

Bőrszínűre pirult auír. levelet hullató vén fák, élesen hitegiekMu
ködfátyolos levegőég. közepén bágyadt szirmú nopmrag-. novéfnber.
szellő;
Az őszi tájnak szomorú hervadása összeöleli aztékét 9 holtakkal,
letarolt őszi mezőre, ahol a halott nyár fékElvezeti az ígéretes tavaszt, a
szik a természet óriási ravatalán.

°t^
Aztán elmegyünk tovább ..
,a ífa Az'idő maflájától
szűr-M szúr
Hősök temetője. Száz. ezer egyforma apfof^a.M^
ke, - kopottan. Döbbenet
sziv^
a malarsálivirágos
I gyö-

.

kertbe lépünk Ezasok
t re^énységek. elpusztult ígéretek'. ..
nyörü virágos kert/eben. Dér .
l
hik a műit fátylán felénk
Emlékezzünk a, régi dalos, kip,r^
tekintenek. Fonjunk koszorút szent em e ei< '
. hallgassuk úieg mi
szia virágból s keressük fel-őket, a csendes svakat
8»
mindnl mesélnek.-almenüké szepeh
megpuhítni Lle a íemény
Mind n egyes sírra tégy unk ,y
°rágunk. álljunk mfg s ők
\k beszélfekhelyet. Aztán, ha elfogyotta ; .oRÓ! s szépet, - t^nit ők\álmod.
gélnek velünk
_ amiért meghaltok. - Hagymáparor
nak ma is a világról, almoanaR
nyerve
w^01'
, .
L „I _ nihenienek tovább. - mt pe<
Azután búcsúzzunk el,
P_ gyesült
- szoltőlük, szent Példájuk nyomán, eleltel es verret
góljuk a — Hazái.

q.

^<1

.

■

I

122

A népművelési tevékenység megszervezése,
népművelési előadások, tanfolyamok
megrendezése.
Irta; Tarkó Lajos

IL

A helyi bizottság nagy körültekintéssel válassza meg a népművelési
előadókat. Az ember lelki és erkölcsi világa köréből tartandó előadások
előadójául a lelkészeket igyekezzék megnyerni. Az egészségügyi előadások
megtartására a községi, vagy körorvöst, vagy a zöldkeresztes nővéreket
kérje fel. Ez utóbbiaknak szolgálatát a műkedvelői előadások ünnepségek
megrendezésénél is vágyé igénybe. A gazdasági ismeretek közlését, ha
arra mód van, gazdasági szakelőadók lássák el.

A szervezés munkáját népművelési gondnok (ü. v. elnök) az év szep­
tember elején kezdje meg, hogy javaslatait^még e hó folyamán a helyi
bizottsági ülésen tárgyaltathassa. Az évi munkaprogammot tárgyaló ülés
jegyzőkönyvének egy példányát népművelési gondnok az ülés után 8 na­
pon belül terjessze be a vármegyei népművelési titkári hivatalhoz. A
jegyzőkönyvben világosan megjelölendő, hogy a községben miféle népmű­
velési tevékenységet vettek tervbe, mit külön a leventék, külön a felnőt- "
tek; mit külön a leányok stb. részére. ?
Megtörténik, hogy egy-egy községben népművelési előadásokat tar­
tanak a r. k., ref. iskolában, gazdakörben stb. Feltüntedendő tehát az
is, hogy hány csoportban tartjákomeg előadásaikat s egy-egy csoport ré­
szére-számszerint 1015-20, vagy több előadást „tartanak-e? Tartalmaznia
. e
jegyzőköny\ nek azt, hogy miféle tanfolyamok felállítását vették .
!?r.V e és egyenként hány órában fogják azokat megtartani. A népműveesi tit ári hivatal csak a tervbevett népművelési* munkának a jegyzőonyvben való pontos megjelölése alapján küldheti meg a tervezetek elkészítéséhez szükséges és megfelelő nyomtatványokat. Röviden ennyit a
népművelési tevékenység megszervezéséről.
. • A népművelési tevékenység megszervezésével azonban előkészítő
..... ^n, ,.meg n^m n^ert befejezést. A—kívánatos siker elérese érdekében
többek közt a népművelési előadások- es tanfolyamoknak megfelelő móuon való megrendezésére fe gondolnunk kell. Amely ^községben népház.

Q Hungária Rum és íikörgyár 0
Hungária Mintapince
T1,
SZOLNOK
relefonszanT: 53

x

sürgönyeim :

u
Hungariarum

kulturház van, az előadásokat lehetőleg itt tartsuk mag. A riépház u
egész községé. Ennek befogadóképessége is jóval nagyobb,.míntjaziskofar
termeké. A különböző felekezetekhez tartozó lakosság egyarán^ megjelfeinik abban, mig az olyan községekben, ahol két-, sőt háromféle felekezeti
iskola van, egyik felekezet, sajnos sok helyen nem megy el a ipásik felekezet iskolájába, hogy az előadásokat ott meghallgassa. Sajnos, napjainkban
még aránylag igen kevés község rendelkezik népházzal, kulturljázzal, igy
az előadások színhelyéül legtöbb községben mégis az iskolatergm szolgák
Ahol állami és más jellegű iskola is van, ott inkább az állami (iskolában
rendezzük meg előadásainkat. Különben erre rendelet is van. • Nagyobjb
helyeken, ahol tí^bféle, megfelelő helyiséget találunk, ott könnyebb !á
helyzetünk, mert a gazdáknak a gazdakörben, iparosoknak az Iparoskör­
ben, az értelmiség részére a kaszinóban stb. rendezhetjük meg az el­
adásokat s fejthetünk ki egyéb népművelési* tevékenységet.
■
■ h
Az előadások idejének a megállapításában is előrelátók legyünk.
Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a lakosságnak általában mely~ na­
pokon és mely órákban van inkább szabadideje ahhoz, hogy az előadá* sokra eljárjon. Az előadások idejét mindazonáltal ne tűzzük k| a ké$ő
esti órákra. Falun ne tartsunk előadásokat — kivéve műsoros estéket,
műkedvelői előadásokat — esti 9 órán túl. Városokban 10 órán túl. ;
Nagyban hozzájárulnak a sikerhez, vonzzák a hallgatóságot a vetiteltképes, mozgóképes előadások. Ahol vetitőgép áll rendelkezésre, ott jie
mulasszuk el annak minél sűrűbben való alkalmazását.
।
A kisérő műsorszámok elmaradhatatlanok. Ezek az előadások síi*
nézői, az érzelmek, a kedélyébresztés eszközei. A kisérő műsept azonban
lehetőleg úgy válogassuk meg, hogy gondolati és érzelmi kapcsolatban
legyenek az előadás tárgyával. Visszás helyzet adódik, ha az előadás és; a
kisérő műsorszámok egymástól messze esnek, széthúzás van közöttük, sőt
ellenhatás is. Sok esetben nem könnyű az egységet megteremteni, de tö­
rekedjünk rá, nagy gondot fordítsunk erre. Kísérő műsorunk lehet szava­
lat, szavalókórus, ének, karének, zenekar, népzene, magyar tánc, játékos
tánc, kisebb színdarab, jelenet, élőkép, bábjáték, rövid történet népmese,
monda, legenda, stb. - Amely községben dalegyesület, zenekar y^n,
bírjuk rá arra, Fogy néhány előadáson szereplésükkel vegyelek re^t
Az iskolás gyermekek szerepeltetése meg éppen nem ütközik nagyobb
akadályba. Az iskolában különben is tanult versekkel, a gyermekkar
énekeltetésével, szavalókórussal igen jó hatást érhetünk el. sNem egy
esetben a szülőt, testvért, rokonokat vagy szomszédokat a gyérnek s^
replése vezette az előadások látogatására, a gyermeken kerekül ismer­
ték és kedvelték meg a népművelés munkáját. Az sem ritkaság, hogy a
kisérő műsor egyik-másik számának betöltésére a hallgatóság soraiba
többen is vállalkoznak.
(Következő számunkban folytatjuk.)

'

I

|

124

Gróf Teleki Pál, a népművelő*
Irta : Tóth Nándor.
Maga mondotta, h32/ a nemz'at tanítója óhajt lenni. És hogy valóban az
volt, amellett egész élete bizonyságtevés. Két Ízben volt szerencsém vele
találkozni és hosszabban hallgatni tanítását. Mind a két esetben a cser­
készet révén kerültünk össze. Akik hallgatták széleskörű tudását, legaprólé­
kosabb és mindenre kiterjedő tájékozottságát előadásának célba irányí­
tottságát, az első pillanatban meggyőződtek arról, hogy egészen kivételes
emberrel állnak szemben. A társaságában eltöltött két nap emléke életem
egész kivételes élményé volt. Most amikor a fiatal Magyarság Szövetség
nek a kiadásában dr. Maday Béla beszédeiből és Írásaiból összegyűjtötte
mindazt amin minden néppel foglalkozónak és’ magyarnak érdemes el­
mélkedni. “Merjünk Magyarok lenni,, címen újra hallom hangját és látom
viseltes cserkészzubbonyát, kopott lodenkabátját.-Mondani valója szinte az
egész élet területére kiterjed és alig van magyar embernek helyzete, ame­
lyikre ne adna bölcs felvilágosító útbaigazítást.
Hisz a lélek erejében és erről a következőket mondja : ■
1 .) Hit nélkül nem fogunk kivezető utat találni abból a nagy káosz­
ból, amely a világon uralkodik. A hit ma a legerősebb várunk. — Ami­
kor az egész világ harcban áll s az ember magába száll, egészen kicsiny
lessz és meglátja, hogy minden e világon múlandó és hogy a hitnek ereje
mennyire az egyedüli, amely átsegíthet egy ilyen nehéz' korban.
Mennyi minden van elmondva ezzel az odavetett néhány mondattal.
Pozitív Istenhit. Aktív és élő vallásosság, úgy a családi, mint az egyéni'
életünkben. Kapcsolat az egyházak szolgáival. Támogatásuk nehéz lélek­
mentő munkáikban. Hit a magyarság jövőjében. zAz élet egész területén
profétálása ennek a hitnek, jártunkban, keltünkben. Bizalom és hit egymásiránt, amit Hankiss államtitkár úgy fejezett ki, hogy „fogjunk egymással
kezet“.
2 .) Európáról és a magyar hivatásról örökérvényű igazsága így szól:
„A jövő a mi különböző származású összefogó nem/etfogalrrunknak
kedvez." — „Az idegeneknek magunkat mutassuk, ne az ö rossz kópiá­
jukat. Az idegenek is ezt keresik nálunk,"
'
■ ■'
Kész népművelési előadás, csak ki kell hámoznunk és tovább kell
fűznünk mondanivalóját. A szent ístváni gondolat más szavakkal. Testvéri

BALÁZSŰMRE

~

,
,
■
óra, ekszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPÖRTDIJAK

SZOLNOK, TELEFON 302.

SZABOTT ÁRAK

' ______

takarékosság tagja.

Vésések, javítások

kézfogás nemzetiségeink felé. Kulturális támogatással megnyerni az
örök szent istváni egymásrautaltságnak azokat, akiket nem alánk, de
_ oz ____
_______
’
Kárpát medencéjét 'és
mellénkrendelt _____
a sors,_ hogy
közösen
szolgáljuk
a1 T'
ebben az európai célokat. Tárjuk fel maradéktalanul népi erőieket és él"
...

.

. ,1

T.

I

.,_______ , J

1_____

lítsuk a magyar célok szolgálatába. Tehetség védelem.
<.
3 .)-A magyarságról elmélkedve azt mondja: Magyar az, akibeii a
magyar érzés egyeduralkodóvá válik. „Magyar világnézetet, magyar mű­
veltséget kell adni az embereknek." „Büszkén vallom nem csak itthon
hanem külföldön is, hogy ázsiaiak vagyunk,,. Egymásnak mintha ellent
mondana, de ha alaposabban szemügyre vesszük, akkor látjuk az ellen­
tétesnek látszó gondolatok fedik egymást, mert az ázsiai eredet nem Tér­
ségi eredet ma már, hisz a'vérségi stigmák rrfSr felszívódtak estike verőd­
tek bennünk annyira, hogy a magyarság, a mai magyarság
feldolgozása igen nehéz feladattá válik, ellenben a lelki tulajdonságok fék
szivodására gondolhatott. Türelmesség és nyugalom. Türelmesig mindenkivel szemben és nyugalom a bajban is. Megfontoltság es
A magyar paraszt szűri a szót. Nehezen hajlik könnyelmű igeretre.es
cselekedetre. És mégis a végletek embere, mint Karácsony Sándor mondta.
4
.) Tartsunk önvizsgálatot.
r<5Qi jLu
„önvizsgálat kell ahhoz, hogy másokat megértsünk. LCsak azok
számíthatnak á nemzet elitjéhez akik erk^ileg mgasabb^anak,
tőleg akik erkölcsileg ott állanak, ahol minden embernek^a ln.
erkölcsileg nem áll ott, az nem tartozik a nemzet elitjéhez, ?akarm^yen
X vagy rangot töltsön is be. bármilyen (unkáét vegein, barmmo
ruhában járjon és bármilyen helyen lakjon is az °r“aSn® • j
Hantit
így tárta ki gróf Teleki Pál mindenki felé a elket, hogy mindenkit

kézenfogjon. Tanuljunk Tőle magyar népművelők._________ !___ ___

Aranyhajú ikrek/
— Eredeti népmese.—

V,
Nagy Piroska gyűjtése.
1
Hirtelen a vén boszorkánybanya elgondúta magába mog
nem bírok tenni, mint hogy ászt hazudom neki .
ÍV raei|e|t elmennek,
őket. Gondolá. magába a banya,
® tétetik így goráúta,'"'hogy
s míg ők
a halászhó, ioagáhÓj fért
majd elveszti uket. - Nos hat. “lko k_
jslen ö^ganyáma banya.. Mongya: Jonapot
vagytok. Van biza| öregariyám
Lám, lám, mijen jo dolgotok van, harma
gy
P #
*Makra Sándor; „A tanitó és -a
be KártársAinkJ széfcikksorozatának visszhangjaként több erde s
^agy Piroska g|üjtéséb4 való
kesztőségőnkbe. — Ezek közül való a en i
.
Erzsébeti (Baranya vmi) parasztember
- A mesét elmondta Fabi János ifi éves nyygots^enterísébeü (öa
;
2

II*

126
játszadozzunk.
4 * ■'
’ ’ ’
Hanem te kis János, mondok éggyet, a kiráj hívat benneteket mind
a karmotokat, jöjjetek hozzá De a szép Erzsiké, aki mind evilágiakat,
mind a túl világiakat tutta, az már gondúta, mijön töri a banya a fejét, de
sem a kis Jánosnak, sem Műikének nem monta ki a titkot. Gondolá szép
Erzsiké magába, majd ü nyilvánosságra hozza a dolgokat, ahol tuggya.
Erre ászt felelték mind a hárman, a lányok is: Elmegyünk vissza
mégen a kírájhó,
‘ Akkor a banya dobott egy deszkát a vízre, Ujjenek rá, majd ű vi­
szi ükét. De a szép Erzsi mind evilági, mind a túlvilági titkokat tutta.
Majd fölvisz minket a tátos ! A banya a deszkárú leráz és mi belefulladunk !
A banya unszolta, hogy csak üjjenek a deszkára, de a szép Erzsiké
ászt monta: űk a tátossal mönnek I Várjon! És ászt monta a banyának,
várja meg ükét, ha a városba érnek, ük bekötik a lovat égy helyre. —
A szép Erzsiké itt is tutta, hogy a banya mit akar. — Úgyis lőtt, A .vá­
ros végin vót éty kikötő. Leszát a tollsöprüről, várta ükét.
Ezek mind a hárman gyönyörű öltözetbe, arany hajjal meg is je­
lentek, a város bámulta szépségüket.
Na asztán a banya elül vezette ükét a kirájhó.
Utánna ment szép Erzsiké, Milike, utánna hátul Jánoska. MíkoKodaértek
az elitéit kirájnéhó, a banya ráköpött naggyot. Ászt mondta szép Erzsi­
kének is, pökj rá! Nem pökök rá, s mönt mellette; ekkor fölírta. Műi­
kének is monta, hogy pökjön rá, nem, pökött, fölírta. Szinte Jánosnál.
És ászt most a a banya: Mögájjatok, ma mindhármotok aranyfeje lé,
lesz bárdóva.
' ’
Ászt monta az őr: Kár vóna ez ezér a három teremtésér.
Visszafordul szép Erzsiké: Máj megtuggyuk a kirájná.
Hát a banya vezette ükét a kiráji palotába. A kiráj sírt. Ó Istenem
ijennek kellett vóna lénní az enyomiének. Fölvette ölébe mindhármat,
megcsókógatta — Boszorkánybanya ászt monta, éggyikük sé pökött rá az
elitéit asszonyra.
Akkor szólamodott még szép Erzsiké : Fölséges kiráj atyám ! Hogy
pökhettek vóna szögény édesannyukra, mikor ezeknek édesanya.
Hanem mit érdemöl az, aki bátor ety kirájt megcsalni és aki íjen
két aranyhajú ikreket kifogott a vízbul, fölnevelt, az a szegény, halász,
aki nehezen nevelte ükét, mégis szépön fölnevelte. Mert én mind tüdőm
az itteni dolgokat, Fogy történt. Mert az az elitéit fölséges kirájasszony,

FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

ddhi

|

A DKULL
—-

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcaT

________ DIVATÜZLETÉBÓL

akit a medvebőrbe köttek, évek óta pökcíöstetik, á felséges
. - - 1 Fájnak sze­
retett neje; Az egykori várból Ígért szavainak eleget tett, mért fölséges
kiráját nem csalta még, a hajnali beszélgetés szavainak eleget* tett, jEz a*
a kél aranyhajú ikrek, kirájfíak, felséges kírájtól valók. És a boszorkány­
banya két kutyaköjökkel cserélte fel, mikor a kirájné megszülte a ■:kis­
gyerekeket. Tehát nem kutyakőlköket, hanem aranyhajú ikreket szült a
kirájné. A kiráj sírt az örömtű. A banyát letartóztatták, a királynét rcjktön
a medvebőrből kiöltöztették, bíborbársony ruhába öltöztetnék, a kiráj
ezerbocsánatot kért a feleségétől, hogy ő ennek oka nem yót, c^ak a
banya, Ö mér nem tutta bizonyittatni sönkivel?
Ekkor így a banyát lófarkához kötötték és így barany^ták véle a
várost, míg möghótt.
...
í
j!'
így a kirájné élt-nagy örömbe férjével, gyerekeivel néhány .évet
De nagy bánattól elgyötörve hosszasait nem élt. így a király isíkorosődott.
Fiát, kis Jánost törvényes örökösnek elismerte az ország. Ag halásznak
mög örökös lakást, kőnyeret adott életfogytiglan. Milike elmölt herceghő
férhő, Erzsiké meg kirájhó.
(Vége.) _______ '______ jz - v.

GYAKORLATI PEDAGÓGIA
TANÍTÁSI

VÁZLAT

y

•«4 ■'

Olvasmány tárgyalás.
/ Tétel: A debreceni csikós.
;
Alaki cél; A gyermek szóbeli kifejezési kézségének 1fejlesztése,
szókincsének gyarapítása.
|
b ’
- Tárgyi cél; Az olvsmány tartalmának és a benne lévő gondolfttok.
nak megismertetése..
Nevelői cél: Szeressük az állatokat.
I. Előkészítés : Hangulatkeltésben beszélgetés a magyarról, j miit lovas
népről.
Célkitűzés: Hogyan folyik a lótenyésztés a Hortobágyon ? ?
II. Tárgyalás ; Felolvasom az.egész olvasmányt.
A gyermekek beszámolnak az egyszeri olvasásra júvál
tott hatásokról.
,
Az olvasmányt részekrelbontva tárgyalom. |
< JL
4, Hol folyik az Alföldön lótenyésztés ?
2, Milyen lovak vannak és hol tartják őket ? j 3. Kik vigyáznak a lovakra?
4. Milyen vendég érkezik?
j
5. Hogyan történik a lovak kiválasztása )
III. Begyakorlás: Az olvasmány összefüggő olvastatása.
{
A gyermekek önnálóan elmondják a tartalmát
Nevelői cél mélyítése.
Házi feladat.
••
LsSi &

128

EGYESÜLETI ÉLET
A J. N. K. Sz. vármegyei Ált. Tanítótestület tavaszi válaszmányi
gyűlésének határozata értelmében a mezőtúri és tiszai alsó járási tanitókörök megtartottak nívós és népes közgyűlésüket. A jászberényi, szolnoki
és kisújszállási gyűléseket is megtartják rövidesen. Ezek után kerül sor
a vármegyei közgyűlésre, amelyen neves központi pedagógusok lesznek
az előadók, A közgyűlés megtartására a szükséges előkészítő intézkedé­
seket már folyamatba tettük.
Elnökség.

Sztavenyik Vilma kitüntetése.
Jászárokszállás községben f. tanévvel nyugdíjba ment Sztavenyik
Vilma áll. tanítónő. Nevezett 40 éven át tanitói hivatása magaslatán álló
munkát fejtett ki a legnagyobb lelkesedéssel, odaadással, szorgalommal és
pedagógiai szakértelemmel. Kezei alól a derék magyarok ezrei kerültek
ki, hogy hasznára legyenek községüknek s a legnagyobb magyar közös*
ségnek, Hazánknak.
Több mint húsz éven át áldozta erejének, tudásának, lelkesedésének
legjavát Jászárokszállás közösségének Mindenki előtt ismert törhetetlen
szorgalma, nagy szeretete tanulói iránt. A gyermekeket lelkének igaz
sugallatától hajtva, nemesen vallásos és izzózn hazafias szellemben nevelte
mindenkor s kétségtelen, hogy osztályaiból kikerült ma, már felnőtt em­
bereknek örök értékeit jelentik a tőle tanultak. A község egész közvé­
leménye, élükön a szülőkkel s a község vezetőivel’ mindenkor a legna­
gyobb értékeléssel és ezen túlmenően nagy szeretettel viseltetett igazi
tanitói egyénisége iránt s őszinte sajnálattal veszi most tudomásul távozá­
sát. Az iskolai munka mellett köztudomásúan mindenkor nagy szerepet
vállalt az iskolánkivüli népoktatásban is. Ezen a téren is a legnemesebb
erkölcsi eszmék fűtötték s fáradhatatlanul, saját testi erejét, egészségét
nem kiméivé igyekezett emelni a nép szellemi és erkölcsi színvonalát, jól
tudva azt, hogy a tanitói tevékenvség nem ér véget az iskola küszöbén s
annak további folytatása s egyben megerősitése a felnőttekkel való
áldo’zatos foglalkozás A gondnokság. a szülők,
valamint a
volt' tanítványok szeretettel búcsúztak a távozó úmtónőtől. Kérjük'
az Istent, adjon erőt, egészséget, hosszú életet neki, hogy jó! megérdemelt
nyugalmát még sokáig élvezhesse.
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

áron vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság" tagja.

LEVENTE ÉLET 3
A rosszminősitésű leventéktől ujonckorukban magvonják ff
kimenő-kedvezményt
l

4 ‘

A honvédelmi miniszter a közelmúltban rendeletben rögzileÚ|EMndazokat a kedvezményeket, amelyekben a leventekiképzés alatt s^crgaT
mas munkájukkal kitűnt és a honvéd leventepróbát eredményese^ „kiál­
tott újoncok részesülnek. Most egy újabb rendelet a leventekiképzp&alMt
elkövetett mulasztások megtorlásáról intézkedik. E szerint az újoncokról
bevonulásuk után nyilvántartási adataikból megállapítják, hogy kik jvoltak leventeségük alatt fegyelmezettlenek, hanyagok s kik követjek el
mulasztást a kiképzés alatt. Ezek részére azután az egész újonckfkép^
ideje alatt semminemű szabadság, eltávozás, kimenő és kimarad ' 5 nem
engedélyehetö még akkor sem, amikor a többi újonc ezekben a :edvezményekben már részesült.

Tizezerpengős pályázat szegénysorsu hadiárya

leventék jutalmazására
Az ifjúsás honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek érszagos
vezetője pályázatot tűzött ki, melynek értelmében 10 olyan 8 etmlull
szegénysorsú hadiárva levente juthat 1000-1000 pengő
kiváló leventeműrnkáján felül sporlteljesümennyel is ki un . A, 1^.000
pengős összegből minden hadtest és külön Budapest szekesfovarqs terü­
letéről egy-egv levente kap 1000-1000 pengőt, T jj
Az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek Jrszagos
vezetője felhívja azokat az. iskolai és iskolánkivüli leventéket, ajak ezek­
nek a feltételeknek megfelelnek, hogy .haladéktalanul
venteparancsnokságuknál. Egyúttal utasdia aleventeparancsnokote^l^
a jelenkező leventékről legkésőbb november 6 .g
'yf Alkotalábbi kimutatást terjesszék fel közvetlenül ohozza_®udapert. Voltot
.
rí nóv születési idő és lakas; eltartójuknak foglalkozása, va
^y ona és jövedelme, testvéreiknek száma, kora és foglalkozása. ^evMteminősités, sportteljesítmény és versenyeredmeny, a parancsnok
Az ifjúság honvédelmi nevelésének és testnevelesenek* őrs;
zetőie minden jelentkezőről külön jelentest Ker
j nek megfelelő, de önként .Beá felentk^
a 4
Átonhivatalból kell beterjesztenie -

0

130

'

•

. -

HIVATALOS RÉSZ
Jász-Nagykun Szolnok Vármegye Iskolánkivüli Népművelési
Bizottsága Szolnok.
- 988-1943 szám.

Tárgy: Népművelési előadások tar­
tása sebesült honvédek részére.

Valamennyi helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének,
Állomáshelyeiken.
A háborús megpróbáltatások újabb és újabb feladatokat tárnak
elénk. Ezek közé tartozik a sebesült honvédek részére tartandó előadá­
sok kérdése is.
A különböző kórházakban ápolt honvédek szabad idejét népműve­
lési szempontból igen gyümölcsözően lehet felhasználni. Ezzel kapcsolat­
ban a legnemesebb feladatok várnak a népművklőkre. A haza védelmé­
ben vérüket hullató honvédőink életkedvének biztosítására, lelkének
nemesítésére, szellemi kincseinek gyarapítására, hazafias érzésének foko­
zására és öntudatának elmélyítésére elsősorban a népművelés hivatott.
A fentiek alapján a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ur 1943.
évi szegtember 1-én kelt 99.031-1943. V. 3. ü. o. sz. alatt elrendelte,
hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén levő m. kir. honv.
egészségügyi intézetekben ápolt hadisérültekre haladéktalanul terjesszük
ki a népművelési tevékenységet.
A hadikórházakban /tartandó előadások, tanfolyamok szervezési
munkálatait az érdekelt kórházparancsnokságokkal karöltve végezzék el
a helyi, bizottságok.
*
A sebesült honvédekre vonatkozó népművelési tervezetet a hallga­
tóság szellemi színvonalának, művelődést szükségleteinek és érdeklődési
területének figyelembevételével keli összeállítani. Gondoskodjunk megfe­
lelő könnyű, csevegő formában tartott, időszerű előadásokról és nemes
szórakozást nyújtó, színvonalas kísérő műsorról is.
Tudomásul közöljük, hogy a Vallás-és Közoktatásügyi Miniszter Ur
megkérésére a Honvédelmi Miniszter Ur a m. kir. honv. egészségügyi
intézetekben ápolt hadisérültek részére tartandó népművelési előadások
és tanfolyamok szervezésére;az érdekelt kórházaknak 21. 666. eln. 121943. sz.”a. az engedélyt megadta és hozzájárul-ahhoz, hogy az ily'előa-.
adások és tanfolyamok költségeit az illetékes katonai vagy vöröskeresztes
szervek fedezzék. A tanfolyamok nem járnak dologi kiadásokkal, mert
azokat a hadikórházakban lehet megrendezni. A Honvédelmi Miniszter
Ur ebben a tárgyban az érdekelt kórházparancsnokságokhoz rendeletet
intézett.
Szolnok, 1943. évi október hó 28-án.
Dr. Jakab László s. k,
Soós József s. k.
kir. tanfelügyelő,
ügyvezető elnök.

P, H.

vm. népművelési titkár,
■
>

>

.

. - -

iát A

1

'

|

Jász Nagykun-Szőlnok vármegye kir. Tanfelügyelőjétől
1100—1943. szám.

Tárgy. Tanítók különböző tanfolyamodon
való részvétele.
. I j

Valamennyi népiskola tek. Gondnokságának i :
Iskolaszékének, Igazgatóságának és Vezető Tanitőjlniak!
Állomáshelyén.
•
' . I
A debreceni tanker' kir. Főigazgató Urnák a Bihar vármegye j kir.
Tanfelügyelőjéhez 1942. évi november hó 4-én kelt 1737—4942—43^ számú
rendeletének másolatát tudomás és miheztartás végett az alábbiakban
közlöm :
A folyó évi október hó 31 én történt telefon megkeresésére, 1
ben a kir. Tanfelügyelő Ur az iránt kért tőlem rendelkezést, vájjon Lőrincz Áron vedresábrányi áll. isk, tanítónak a légvédelmi paranc: nokság
behívása folytán részt kell e venni Debrecenben egy több hetes léj <oltalmi
tűzoltó kiképző-tanfolyamon s ez okból, elhagyhatja-e állomáshe lyét, ez
xuton is értesítem a kir. Tanfelügyelő Urat, hogy-kivéve természetese:n a
katonai szolgálatra való behivásokat-semmiféle tanfolyamokra a tanítókéi
nem mehetnek, illetve állomáshelyüket pem hagyhatják el, hacsak tőlem
előzetesen engedélyt nem. kaptak. ♦*
I
Erről a tek, Cimet tudomás és miheztartás végett ezennel ér|e$tem.
Szolnok. 1943. október hó 20-án.
Dr. Jakab László s.
A kiadvány hiteléül:
kir. taifelügyelő.
vitéz. Baranyai Kálmán
>
bér. áll. isk. igazgató.

P. H.

Kinevezés. A VKM Ur M.
Nagy Erzsébet mezőtúri-tanyai,
Szecsei' Mihály karcag-tanyai, Tóth
Ferenc Jászfelsőszentgy örgy- hajtai,
Kiss Benedek Jászapáti-tanyai, Szimon Lenke jászárokszállási, Patai
Béla jászárokszállási kült, Nyirati
László fegyvernek!, Dorkó József
mezőturi-kült, Tünkl Antal szolnoki
kült, ifj, vitéz Váradi János jászárokszállási kült, Feisthammel Erzsé­
bet jászladányi, áll, népiskolai he­
lyettes tanítókat állami népiskolai
rendes tanítókká kinevezte.

Helyettes tanitói kinevezések. A tankér. kir.
Főigazgató Ur Görbedi Miklós okltánitót a kunhegyes-cibakdplőj, Géczi József oki. tanítót a kuíjljegyesgergelyrészi, Erdei Lajos dkl, taní­
tót a kunhegyes-aranyosdí|lőí^ Ka-j
szás Lajos oki. . tanítót a. karcaggergelyrészi, Abonyi Júlia pkl.taní­
tót a karcag cserháti, ifj. Qjeke Fe­
renc oki. tanítót a karcag-potónási,
Sze'es Ernő oki. tanítót a szele
vény réti Lapu Erzsébet foki. ta­
nítót a Kunszentmárton-ugari, Len­
cse Gyula oki, tanítót Jászapáti?
vasárusdülői áll. népiskolához he­
lyettes áll. tanítóvá kine^jezté,

132
A Gazdasági Szaktanítók Szol­
Áthelyezések: A tanker. kir. ।
nokon tartották országos közgyű­
Főigazgató Ür Demény Margitot
lésüket okt. 29-én. Beszámolót jö­
Nagykörűből Darvasra, Juriák Medárd-t Jászapátiból Rákóczifalvára,
vő számunkban közlünk.
Vajayné Ka'ász Máriát Szolnok*
A Icsibób Szolnok beit re, Széplaki
Józsefet Jászkisér * Rétről - TörökNyugtázások. - Évi tagsági dij
szenlmiklós-Óballára, Bernáth Má­
8 P, - Csekkszámla Jász-Nogyriát Mezőtúr-Kúriáról Debieczep- j
kun Szolnokvám^gye Ált Tanító­
Fancsikára, Kelemenné Bálint Hó­
egyesület, Szolnok. 57.480.
nát Kunmedarasról BisztraterebesElőfizetés: Népművelésre. Kö?ség
re, Tóth Margitot jászkdánybólnépisk.
igazgatósága Derzstomaj 6 P
Darvasra, Dobra Pétert JászárokTiszaparti
áll. népisk. igazgatósága
száílásróFBatára, Pap Dominikát
Szolnok
6
P. Ref. népiskola TiszaNagyközrüből-Kalabáspatakra, Daderzs 6 fi. Mérki Terézia 6 P. Töuner Máriát Dévaványáról-Mezőrökszentmiklós.
bottyánba, Bakos Évát TurkevérőlTagdíj címen; Hajdú Ferenc,
Monospetribe, Kis Boldizsárt JászaSzathmáry Lajosné, Soós Józsefné,
pátiból-Margitára, Megyeri Margi­
Ferenczy Sándorné, Kovách Lásztot feketeardóról-Tíszaföldvár-puszlóné, Oláh Miklósné, PolonyiRóza, .
tahéki, Gyenesné Berky Brigittá-t
dr. Szalay Gyuláné, Tóvári ErzséCsepelről-Jászárokszállásra, Deák­
- bet. Wojtahovszky.Miklósné, Szatü
falvi Editet bácskossulhfalvárólmári Lajos. Szigligeti Barna, Nyári
Karcagpusztára. Dr. Szemere\né
Endre. Csiky Ernőné, Szolnok 4 4
Kmetykó Ilonát HódmezővásárP. dr. Rimóczy Józsefné 2 P 40 f.
helyröl-Szolnokra, Kovács Máriát
A isómiháh fal várói-Szolnok-Alcsira
Budapest, Renner Ignác Esztergom
Prókay Annát Köröstarjánról-jászS P, Vass Andor. Vass Andorné
árokszállásra, Csíki Mártát VáradFábián Gyula, Bányai László, Or
. csekiből-jászárokszállásra, Heinrich
dög Imre, Kónya Rudolf, Kónya
Leonát Margittárról-KunszentmárRudolfné, Nagy Tiborné, Nagy
tonba, Csathó Máriát KisürögdrclBoldizsárné, Topercsr Andorné,
Mezötúr-Kuriárai áll. népiskolához,
Mohácsy Katalin, Jenei Ilona, Gu
helyezte át.
lyás Anna, Rózsási Viola, Záhony
Magyar föld
A Csongrádi
Emília, Durst Éva, Cibakháza 2 2 PGyörgy szerkesztésében megjelenő
Fazekas Károly, Szabó Tivadarné.
„Magyar föld" c. mezőgazdasági
néplap (megjelenek hetenként) min­
Sándor Irén, dr. Kerekes Sándor­
den számában a haladó gazdák ré­
né. Magyari Károlyné. Koczka Jószére nélkülözhetetlen és hasznos
zsef 2 2 P, Szolnok. Mérki Téré
tudnivalókon, és szakcikkeken, kí­
vül. sok érdekes tájékoztatót, or­ ; zia Törökszentmiklós 6 P. Heves­
nagykunsági Ref. Tanítóegyesület
szágos árkimutatast és vásári jelen• tést is közöl. A kitünően szerkesz­
45 P'
tett lapnak szépirodalmi rovata is
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113
van. (Bpest. VII. Erzsébet krt. 7).

flGwun-aoinowiw

nepmüvc
f

TARTALOM

RtNTI DEZSŐ
kOmtvnyombAua
SZSLNSK.

Meghívó közgyűlésre.
|
.
Tarkó Lajos: A népművelési tevékenység |;
megszervezése
' %1
(cs. s.) Szülőhelyünk története, év^zámok**
bán.
I
ir
Kiskun József: Jászberény történeté évszá­
mokban.
í
|■
Levente élet.
Emlékeztető.
Hivatalos rész.
Egyesületi élet.
Könyvszemle.
Hírek. Nyugtázások.
XXXVI. 1W. 11. SZ.

IMI. DEl

XXXV!. évfolyam.

1*43. docomber hó.

jASZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEaVEI
JASZ-NAdYKUN-SZOLNOKVARMEGYEI

T

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tenitóegyesUlet,
Laptulajdonoa

Jú; - Nagytan- Szölnötaármegyei Ált.
TinithgyKílet.

kir. tanfelügyol«a«g hivatalos közlői

Falaié* szarkaaztői

Kiadásért falai i

CSIKY ERNŐ
Évi előfizet** 6 pengő

■EffBSHomngnaaM

wianvetási *ji

CSONTOS SÁNDOR

Megjelenik havonként.

Malamányak
•Imára Saoln<
Kt.lratoka*

Jász Nagykun Szolnok vármegyei Ált. Tanítóegyesület FJnnJrg

meghívó.

I

•'

J

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általános Tanítóegyesület az Állami
Tanítók Orsz. Egyesületének J.-Nk.-Szolnok vármegyei körével kapcsolatosau folyó évi december hó 18. délelőtt 9 óra 30 perckor tar
okon a vármegyeháza nagytermében LX. évi rendes közgyűlését, amelybe
a tagokat ésa tanügy barátait tisztelettel meghívjuk.
e
L
T á rgysor ozat:

8 órakor a templomokban istentisztelet.
I
1.
Himnusz.
2.
Elnöki megnyitó.
3.
Titkári jelentés.
4. A jövő nevelés feladatai. Előadó : Drozdy Gyula.m. kir. kormány­
tanácsos, a Néptanítók Lapja főszerkesztője,
'
a. 1
5. . Mit kíván a magyar tanítóság ? Címen tart előadást Kerék Péter
kispesti népisk. felügyelő-igazgató, az Áll. Tanítók Orsz. Egyesületének
főtitkára.
/
.Lp .
6. Beszámoló a népművelési előadóképző tanfolyamról. Tartja : Bátkay
Ilona berendelt áll. tanítónő.
.
I
7. Számadásvizsgáló-bizottság jelentése.
8. Számadás, költségvetés.
9. Indítványok. (3 nappal előbb beküldendők.)
10, Szózat.
Szolnok, 1943. évi november hó 25 én.

Az Állami kör részéről:
Tóth József s. kv

elnök.

elnök.

Szakáll Lajos
jegyző.

Az Általános Tanítóegyesület! részi TŐI:
Ferenczy Kálmán s. k-.

s. k,

Dunaháti Mészáros Gyula s. k.
titkár;

Étkezéshez kenyér és tésitovéltójogy szükséges.

1

134

A népművelési tevékenység megsmvetése,
népművelési előadások, tanfolyamok
Irta; Tarkó Lajos
megrendezése.

III.

A népművelési előadások megnyílása minden évben ünnepélyes
formában, történjék? Hívjuk meg erre a város, vagy falu vezetőségét. A
polgármester, vezető-jegyző, lelkész, községi bíró, vagy más alkalmas
egyén, a “Hiszekegy,, elmondása, vagy eléneklése után vázolja a népmű­
velés fontosságát, nemzetnevelő, honépítő magasztos célját. Buzdítsa a la­
kosságot, hallgatóságot arra, hogy a szükséges és hasznos előadásokat
minél tömegesebben és rendszeresén látogassa. Előadásainkat mindenkor
a “Himnusz,, v. “Szózat,, eléneklésével zárjuk.
Az előadókat sohasem szabad magukra hagyni. Úgy városban, mint
falun a vezetőség, értelmiség elöljáróság sorából, ha többen nem is, de
lagalább ketten-hárman minden esetben jelenjenek meg az előadásokon
jó példával szolgáljanak a falu népének. Az előadások vezetője az elő­
adások megkezdése előtt üdvözölje a hallgatóságot, az előadót előadásá­
nak megtartására kérje fel, majd utána annak, azoknak közreműködését
megköszönve zárja az előadásokat. Ilymódon bizton számíthatunk arra,
hogy a hallgatóság az ügynek nagyobb jelentőséget, fontosságot tulajdonit,
sokkal inkább értékeli azokat.
A tanfolyamok megrendezésénél nagyjában ugyanazon kívánalmak
állnak fenn, mint a népművelési, közműveltségi előadások megrendezé­
sénél. Amint már említettem, amíg a népművelési, közműveltségi előadá­
sokat nagyobb és változó hallgatóság látogatja, addig a tanfolyamokat
kisebb, állandó egyedekből álló csoport számára tartjuk meg. A tanfo­
lyamok rendszerint hosszabb lélekzetűek, összefüggő ismeretanyagot
nyújtanak. A tanfolyamok megrendezésének tehát egyik elengedhetlen
kelléke az, hogy azokra már előre olyan hallgatókat toborozzunk, akik
kitartóan, rendszeresen látogatják majd az előadásokat.
Az analfabéta és alapismeretek terjesztő tanfolyamokra falun soha­
sem dobszó, vagy kihirdetés utján hívjuk fel az írástudatlanok figyelmét,
mert igy arra jelenkező nem fog akadni. Falvakban minden nagyobb

□ Hungária Rum és Qkörgyár Q
_

Hungária Mintapinc e
SZOLNOK

6 e onszám : 53.

Sürgönyeim;

Hungária ru m

nehézség nélkül kipuhatolható, hogy kik nem tudnak irni-olvasfti, Ezekét
a helyi, bizottság tagjai egyénenként, vagy kisebb csoportokban^összehiva,
tapintatos módon, élőszóval bírják rá a tanfolyamra való jelentkezésére
Meggyőző erővel tárják eléjük az írástudatlanság hátrányát, anyagi és er­
kölcsi szempontból való káros voltát. (Jó munkaalkalmaknál áz Írástu­
datlanok mellőzése, a családi és egyéb leveleknek, hivatalos sírásóknak
mással való ólvastatása, kénytelen közlése, az ezekből esetleg * szárínazó
kellemetlenségek, károk.)
Városokban a munkás körök, munkaadók és statitsztí|tai lapok
segítségével kutathatunk az írástudatlanok után.
r
A tanfolyamokat többnyire iskolatermekben tartjuk meg,nemcsak
azért mert itt 20-30-40 tanfolyamhallgató jól elfér, de azért Uí mivel az
íráshoz, rajzoláshoz, számolás-méréshez stb. szükséges felszereljek szem­
léltető eszközök is többé-kevésbé megvannak.
f
A népművelési tevékenység megszervezésének, a népművelési es
közműveltségi előadások, tanfolyamok megrendezésének módját* nagy vonalakban a fentiekben igyekeztem ismertetni. Végül még csak annyit kí­
vánok hozzáfűzni, hogy a népművelés terén a nagy körültekintéssel, meg­
felelő módotUvégzett szervezés, a jó megrendezés mellett is valóban értékes eredményre csak abban az esetben számíthatunk, ha a népm^yélési
előadók odaadással, magyar szivvel-lélekkel teljesítik kötelességüket, ha hívatásuk magaslatán állanak.
/
*
(Vége.)

Szülőhelyünk története évszámokbaó.
Az új tanterv egyik életrevaló újítása a szülőföldismeret anyagának
bővítése.
Már a kis gyermeknek is illik tudnia, hogy szülőhelyét % .mikör és
kik alapították, Ha fennmaradt nevük, kik voltak akik az alapítás mun­
kájában kitüntették nevüket, mert jót tettek embertársaikkal. A magyobbaknak tudniok kell a helység kialakulásának vázlatos történteiét. Csak
az elmúlt nemzedékek munkájának értékelése utján tudhatják |4ég mind­
annak igazi értékét, ami örökségképpen szállt rájuk, hogy azt tovább fej' lesszék a kultúra lépcsőzetén. A VII-VIII. osztályosoknak tudnipk illik a
helység nemzetgazdasági értékét is. Ezt csakis a gondosan összeállított
helyi statisztika segítségével szemléltethetjük, érzékeltethetjük. ?. i |
A tanitó köteiessége ezt az íratlan történetet megírni, a ^hozzávaló
adatokat a község, egyház irattárából előteremteni. Leleményelégén mu.
lik, hogy az adatokat úgy tálalja fel, hogy azok könnyen érthetők is )|
nyen raktározhatók legyenek.
Mutatóba adjuk az egyik városi iskola értékes szemléltető, tábláját,
amely város egész történetét tárja a szemlélő lelke elé. Az idegenek is
érdeklődéssel nézegetik zz ilyen táblázatot. Azok, akiket ez közelebbről
érint,:
természetes — hogy az élvezetes szémlélgetés melldtt még ha-

136

137

szonnal is forgathatják.
;
A táblák 70x100 cm nagyságúak. Sötét kerettel szegélyezték s ezek
az iskola folyosójának egyszersmind díszei is.
A jövőben pedig annak a táblának másolatát adjuk, amely a hely­
ségre vonatkozó összes statisztikai tudnivalókat szemlélteti.
Tanitótársaink, akik célul tűzték ki, hogy minden évben értékes
szemléltető táblával gazdagítják iskolájukat, a közölt évszámtáblákban jó
segítséget találhatnak.
\
__ _________________

Közli: Kiskun József
halálar Ildikóval történt lakodalma éjjelén. Attila szállása
állítólag a Jászberénnyel szomszédos Kerekudvaron volt.

Lehel vezért az augsburgi harcban elfogták és halálra ítélték. Kürt• uwuua^cnmnuurauioinanngiai nerceget agyonsuitotte

1239

Kathen vezérletével letelepítették a jászkunokat a Tiaza mindkét pártján. (Jászság, Kunság.)

1278

I. Lipót zálogba adta a Jászságot, Kiskunságot és Nai^kü^s
got a német lovagrendnek, A németek 1745-ig tartották me
szállva a vidéket.
L ll

1708

II. Rákóczi Ferenc Jászberényben volt. (Itt keresztapáságo is
válalt. A
féle házban volt szállása.)

1745

Mária Terézia engedélyt ad á Jászkunság visszaváltásáig. E ióságáért 1000 főnyi jászkun lovas-csapatot ajándékoztunk a; királynőnek. (Azok a családok, akik a viszaváltáshoz sziiksé ges
fél millió rajnai forint előteremtéséhez hozzájárultak, a íedei optuscsaládok. (Redemptio.)
J |

1746

Jászberény címerét és színeit megállapítják. (Színei: ké£-pi

1761

A főtemplom uj tornyát felszentelik. (Barok-stilü torony.)

1779

Az algimnáziumot Jászapátiból Jászberénybe helyezik áf.

1782

A jászkun-kerületek székháza felépül. (Ma kir. járásbíróságA ;

1790
4.

A református templom felépül.
e
*
Déryné, Széppataki Róza édesapja ebben az évben állifottí í fél
Jászberényben az első patikát. Ugyanabban a házban, amely bek
falát lányának, az első nagy, magyar színésznőnek emléktáblája díszíti.)

1838

A városháza alapköveit elhelyezték.

1839

A Kaszinó-Egylet alapítása.

1783

IV. Bélát hősiesen segítik a jászkun lovasok osztrák Frigyes ellen.

‘rÓnra

Rudolfot (A dürnkruH

1308

Habsburg

trónra az

a

■

1845

1323

jutalmazta Károly Róbert a jászo-

1472
1552

1702
máj.
22.

fc

955

1246

Ebben az évben kelt a Jász Múzeumban őrzött 146 tötök fe
mán (parancsirat) közül a legutolsó.
___________ | । *

Szerlc

W-tól IW)-*.
453

1677

1848

'

■

József nádor részt vett az önmegváltás 100 éves emlékűiméi pén.
--------------- - ------- —---- r — —
"
“
Kossuth Lajos 2 napig tartózkodott városunkban. (A k4üh itek
székházának bőrdíványán aludt.)_____ ___________ j |
I. Ferenc József király és Erzsébet királyné átutazóbaii ji neg-.

Ferences k81ostor és

1857

A !Ör?kíA Ferences-kolostort laktakossáseal a*(\&Ot
a onak has™álták. Ok ásatták a laKossaggai a Csmcsa nevű csatornát.

1870

A honvéd-emlékművet felállították. A fehértói temetőben^ 143
hős honvéd alussza örök álmát._____________
j -j

1872

A Vallus-féle (első) gőzmalom felépül._______________ | j

1873

A vasút megnyitása. A Jász Muzeum alapítása,

1876

A Jászkunok utolsó megyei gyűlése Jászberényben. (Szept 26J A Jászságot és Nagykunságot az uj Jász-Nagykun-SzolnS’1 megyébe / olvasztják. (Muszáj vármegye.)

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy válaszukban, olesó

áron vásárolhat Szóin oko n ■

. ,, .

VldOf UZ ethÁZban
11
~

Telefon 301,

„Takarékosság" tagja.

látogatta Jászberényt.

| |

138

139

1893

Pintér Mihály a város első polgármestere hagyatékából elké­
szül az első artézi-kut. (Bundás-kut.)

1885

Érseki Leánynevelő-íntézet létesül. (Polgári leányiskola.)

1888

Felépül az uj gimnázium.

1896

M. kirí Mezőgazdasági szakiskola létesül.

1908

Állami népiskolák építése gr. Apponyi Albert minisztersége alatt.

1912

A gr. Apponyí-tér kövezése és csatornázása.

1926

A Hősök lovas-szobrának felszentelése Friedvalszky Ferenc pol_gármestersége idejében. (455 jász hős emlékére.)

1929.

Az állami Tanítóképző-intézet uj palotájának építése gr. Appony
Albert kezdeményezésére gr. Klebelsberg minisztersége ideiében.

1933

Községi polgári fiúiskola létesül.

1935

Az Országzászló felszentelése.

1937

Központi kát: népiskola uj épülete felépül.

1937

Állami Borközraktár létesül.

1939 -

József Nádor honvéd-laktanya építése. (A nagykátai utón.)

1940

A Rákoczi-sugárut kinyitása. Uj mozgószínház épül. Lehel-mozgó.

F

Háborús időkben a gűmőkorhalálozás fokozódására kell számítani
A fokozott tamádassal szemben fokozott védekezéssel óvhatjuk
,
______
önmagunkat.

LEVENTE ÉLET
Imádkozzatok és dolgozzatok! . .
radtószózata a levente leányokhoz.
. , .J Nasybanyai Horthy Istvánné-, a hősi halált halt Kormányzóal
®
a 18venteleánymozgalom védnökségét.- Ez
alkalomból radioszozatot intézett a magyar levéhtéleány ifjúsághoz •

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
—_______ Takarékosság tag j a.

SPORTDIJAK
Véeéaak, Javítások

SZABOTT ÁRAK

— „A leventeleány mozgalom olyan időkben született,
or az
asszonyi lélek1 erejére, a női szív gyengédségére és a leányk,
szorgos
áldozatos munkájára talán a legnagyobb szükség van"— keze beszédét
a Főméltóságu Asszony ; majd igy folytatta, a levente leányokh szólva,—
a levente leányok munkáját nem a harcterek várják, — ott - lyt állnak
a férfiak, — a ti küzdőtérétek a család, ott kell őrt állnotok sr
Továbbiakban bejelentette a Főméltóságu Asszony, hog^U levente
leányok eddigi munkáját megismerve, örömmel vesz részt a t
ábbi n
mes munkában. Majd így folytatta : „Szükség van ~err?7
'
a háború szenvedéseiből egy uj világ születik majd, melynek A>it« mun­
kájában az oroszlánrészt Nektek kell vállalnotok. Szeretnénk,
talál,
koznának a magyar leányok szivei és lelkűk ereje Isten
iségével
megteremtené az erős asszonyt, akit a Biblia állít élettársul
arcoló és
az élet viharában kifáradó férfi oldalán".
Majd szólt az asszonyt kötelességekről és hogy azok
lajásához
erősíteni kell a lelket.
,,Példák vannak előttetek. Ismeritek a történelem
magya*
asszony alakjait és látjátok a hétköznapok hőseit. Róluk vegye
példát!
Imádkozzatok és dolgozzatok! Folytassátok a megkezdett mun­
kát lelkesedéssel és kötelességteljesitéssel. Vigyázzatok egymásra és-segít­
sétek egymást 1
Végül-e szavakkal fejezte be nagyhatású rádiószózatát vitáit nagybá­
nyai Horthy Istvánné : — Bízom bennetek és a közös m
kérem
a jó Isten áldását" —
Leventeleányok I Kövessétek Öt aki nemes életével példázza szá­
motokra a ma és jövő magyar Asszonyának hősi, küzdő életét4

Leventeleány mozgalom.

>

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletet adott ki íz önkéntes leventeleánymozgalom szervezéséről. A leventeleánymozge^m célja
— mondja a rendelet, — hogy a leányifjuságot a hagyományom női' eré­
nyek szellemében való nevelés utján a haza és a család szolgálatába,
különösen pedig q magyar anya feladataira és a honvédelmi Szolgálatra
előkészítse.
A szervezetbe beléphet minden olyan magyar állampolgárságú leány,
aki 10. életévét betöltötte, de 19. életévét még nem haladta tulf| zsidónak
nem tekinthető. Középiskolás leány csak az iskolai hatóság engedélye
alapján jelentkezhetik, egyetemi vagy főiskolai hallgató pedig nétn vehető
fel. A mozgalomba felvett és fogadalmat tett leány neve; Lev^qteleány.
A leventeleány minősége megszűnik, ha a leventeleány férjhozmegy, a
mozgalomból önként kilép, vagy ha a mozgalomból kizárják.. ?
A rendelet a továbbiakban a szervezési szabályokat állapítja meg,
A rendelethez csatolt nevelési és foglalkoztatási utasítás háfóB) körein-

140

Hl

portra — 10—14, 15—16r 17—19 életév— tagolja a tudnivalókat. A
valláserkölcsi alapon nyugvó hazafias nevelés célja cselekvő hitélettel pá­
rosult hősi szemlélet kifejlesztése, — mondja a rendelet. A rendelet rész­
letes utasításokat tartalmaz arra, hogy mi mindent kell megtánulniok a
leventeianyoknak. E szerint a világnézeti nevelés főbb témáit, a nemzeti
alapműveltséget á nők honvédelmi szolgálatát, valamint a nők szerepét a
kémkedés,- rémhírterjesztés és munkarombölás elleni védekezésben.
Az utasítás tartalmazza a testnevelés anyagát, az egészségápolás
gyakorlati tudnivalóit, különösen pedig a gazdasági, háztartási és egyéb
közhasznú ismereteket. _
•
A gazdasági tudnivalókon kívül a konyhakertészeten, baromfitenyész­
tésen kívül a legkülönbözőbb közhasznú ismereteket és ügyességeket is
elsajátítják a leventelányok: így a közlekedés szabályait, a távbeszélő
használatát, a naptár ismeretét és kezelését, a csomagolást, a menetrend
használatát, a célszerű bevásárlás módját, a gyermekek szórakoztatását, a
háztartási feljegyzések pontosságát és az illemszabályokat.

EMLÉKEZTETŐ

(Elintézendők december hóban)

(Dr. Takács Gyula; A népiskola igazgatása; IV. kiad. III. Határidő
Napló 288 oldal._A mű II. „A határidős ügyek intézése“ című fejezete
tartalmazza mind azokat a jogszabályrészleteket, amelyekre a határidős
ügyek elintézése alkalmával szükség van.)
1-ig. Hasznosítási terv felterjesztése (Nv.) 221.
6-án. Magyarország Kormányzójának nevenapja. (T, Nv.) 221.
20-ig Külön anyagszámadás és pénztárkönyv lezárása. (Nv.) 221.
22-ig. Igazgató másodszori iskolalátogatása (J.) 222.
Légoltalmi riasztási gyhkorlat. (Nv. Tt.) 222.
Tűzriasztási gyakorlat. (F. Nv.) 222.
23-án. Karácsonyi szünet kezdete. (T. Nv.)
27-ig. Pénztári maradvány befizetése (GJ 223.
\
30-ig. Iskolai helyiségek és bútorok fertőtlenítése- (Nh.) 223.
31-ig. Anyagszámadás lezárása.. (G.) 223.
Igazgató-tanító második negyedévi jelentése. (It.) 224.
Iktató-, kézbesítő^és postakönyv lezárása. (Nv.) 224.
Kiszolgáltatott terménybeli és készpénzbeli járandóságok jelentése.
(T.) 224.
,
Költségvetési év vége. (Nv. G. Nh.) 226.
Leltári napló és szakleltárák lezárása. (G.) 226.
Pénzbüntetésekből befolyt összegek átutalása. (K.e.) 227.
Hivatalos pénznapló lezárása, (G.) 227.
Számadás elkészítése. ÍG.) 227.

FÉRFI*
SZÖVETET,
SELYMET

X

;

DDIJI

I

A DIvULL
—'

l

-

DIVATÜZLETÉRÖl

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

1304/1943. szám.

HIVATALOS RÉSZ

Táríy: Népművelési előjLcsere.

Valamennyi helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének.
Az iskolánkivüli népművelési tevékenység keretében a népművelési
előadók tekintetében jelenleg általában a helybeli előadói rendszer és
kisebb mérvben a központi előadók rendszere szokásos.
A két rendszer hátrányainak és nehézségeinek csökkentébe, vala__jnin^ előnyeinek fokozása céljából a m. kir. vallás-és közoktatásügyi
Miniszter Ur 1943. évi október hó 22-én kelt 99.890/1943. X-i ügyosztály
számú rendelettel kívánatosnak tartja, hogy Bizottságunk a folyó népmű­
velési évadban e rendszerek változatlan fenntartása mellett tegyen kísér­
letet az egymáshoz közelebb fekvő községek és telepítések népművelőé
előadóinak kölcsönös cseréjével is.
Amennyiben így, egyes népművelési előadók a szomszéddá közsé­
gekben, tanyákon is tartanak előadásokat, ezáltal az előadói tiszteletiek
emelkedése és az útiköltségek Bizottságunk költségvetését fokozottjában
terhelik, amiért is ennek anyagi biztosításáról már' most kell jgon^oekodnunk. A népművelési előadó-cserénél előadásonként 5 P. tóeletdíjat
és a fuvardíj megtérítését állapítja meg Bizottságunk.
Felkérjük Tekintetes Elnökséget, tegyen előterjesztést Bi:
khoz. 1943. évi december hó 6-ig minden további sürgetés bevárás nétkül,
hogy tevékenységi területéről az 1943-44. tanévben hová, hány
n tervez előadó cserét és költségvetésileg mily összeg biztosítása s [séges ?
Csak a határidőre beterjesztett jelentéseket vehetjük fij
Egyben felkérjük mind a hat megyei város Tekintetes E._'eét is *
hogy az előadó cserét a fentiek értelmében saját költségvetésé ^terhére
bevezetni, e rendelet végrehajtásáról és a szerzett tapasztalatokul folyó
évi beszámolójában a vallás és közoktatásügyi Miniszter , Úrhoz leendő
felterjesztés végett-külön jelentést tenni szíveskedjék.
Szolnok, 1943. évi november hó 15-én.
Dr. Jakab László s. k. f
Soós József a.’jk.
kir. tanfelügyelő,
ügyvezető elnök.

>.

vm. népművelési titkár,

EGYESÜLETI ÉLET ! SUGÁR BÉLÁT

-

• í h ’
a Magyar Tanitóegyesületek Egyetemes Szövetségének főtitkárát 4 Népta­
nítók Lapja szerkesztőségéhez rendelte be szolgálattételre, a N. K.
Miniszter Ur.
H
Sugár Bélát eddig is mint a tanitói érdekek lelkes harcosát isi értük
meg; most uj beosztásában szeretettel üdvözöljük és kérjük, ho
vábbra j
& maradjon hű a magyar tanítósághoz. Gondolatban, Írásban i
a értei

-2?

síkra. Mi úgy hisszük a magyar tanítóság érdemes erre.
Reméljük és hisszük, hogy így tessz.
Isten adjon hozzá erőt!_______________________ .

KÖNYVSZEMLE
Maday Pál dr, TÜZEK UTJÁN
ízléses kiállítású, szép kis verses kötet hagyta el most a sajtót. S
amint végig olvassuk a könyvecskét, azzal az őszinte meggyőződéssel
tesszük le, hogy a szép és ízléses külső ugyanolyan ízléses és értékes belső *
tartalmat takar. Maday Pál dr. a szerző, az uj magyar nemzedéknek [
egyik igen jeles és tehetséges képviselője, a^i a tudomány művelése te­
rén is figyelemreméltó elismerést és sikert vívott ki magának. De, minta
mostani verskötete mutatja, a Múzsa birodalmában is otthonos. A „Tű-'
zek utján” cimü kis lírai verskötete a fiatal író költői egyéniségét őszin­
tén tárja elénk. Lantját megihleti a mélységes hit, a vallás, a hazaszereteta magyar sors, a gyermeki szeretet, a régi emlékek s a saját sorsának
küzdelmei. De Ámor lantjain is szépen zeng költészete. Finom ihlettel
foglalja versekbe szebbnél-szebb hangulatait. Tiszta magyar nyelve, könynyed és szépen csengő verselése az esztétika, — gondolattartalma és ki­
fejezésbeli ízlésessége pedig a legmagasabb etika törvényét maradék nél,
kül követi. A könyvecske olvasása mindvégig nemes élvezetet nyújtó,
szivet-lelket nyönyörködtető s felüditő szórakozás. A fiatal szerző vár­
megyénkben is ismert. Hiszen nem is oly régen a szolnoki kir. ianfelü- f
gyelőség tiszti karához tartozott, ahonnan jeles képességei igen szép mun­
kakörbe emelték: a kultuszminisztériumba. A mostani verskötet a szer­
ző kiadása.
(K. J. dr.)

Két év naplója.
Most jelent meg a magyar könyvpiacon Falusy Nándor könyve.
Cime: Két év naplója. Falusy Nándor e könyvében, —mint csillogó kris­
tálytükrökben — a visszatért Erdély és Délvidék hű képe ragyog felénk.
Az író beutazta a visszatért városokat és falvakat és a mindent .
meglátó, tárgyilagos szemlélő szemével, magyar szivével, egészséges Ítélő
képességével megfigyelte életet, közérdekűség és gyakorlatiasságé szűrőjén
megszűrve vetíti elénk.
^Földrajzot, Történelmet, Közgazdaságtant és statisztikát ad egyszere.
Ismerteti az ottlakó népek életét szokásait. Múltját, jövőjét. — Hasznos
idegen vezető, Útmutatást ad arra is hová menjünk kirándulni nyaralni
és hogyan juthatunk — oda! Tehát útikalauz is. A tudni és látnivalókat
egy-egy nagyobb város körzetébe csoportosítva adja. Tanít és szórakoztat.
Es olyan formában amit élvezetessé teszi olvasását.
Mindenkinek, aki súlyt helyez arra, hogy igazán megismerje Erdélyt
és Délvidéket, — el kell olvasnia’e könyvet. — (Budavidéki Hírlap —
Budafok kiadása.)

BOLDOG ÉS BÉKÉS kara- ■
csonyi ünnepeket kíván minden
kedves Előfizetőjének, Olvasójá­
nak és Munkatársának a „JászNagykun-Szolnok megyei Nép­
művelés" Szerkesztősége és Ki­
adóhivatala.

Kinezezés: A m. kir. vallás és
közoktatásügyi Miniszter Ür; Répási Kláda borlyói áll. isk. tanítónőt
a kisújszállási, Makra Jenő áll. ta­
nítót a tiszaföldvári, Szabó Nándor
csernoholovai (kárpátalja) gazd.
szaktanítót a kunszentmártoni, Ta­
mási István kulcsodi ref. igazgató
tanítót a nagykörűi, Farkas József
gazd. szaktanítót Kecskemétről a
nagykörűi mezőgazdasági népisko­
lához helyettes, illetőleg y rendes
gazd. szaktanítókká kinevezte.
Helyettes* tanitói kinevezés.
A tenkerületi kir. Főigazgató Ur
Lázi Magdolnát a Mezőtúr-csiderberekí áll. isk.-hoz; Kaszab Ká­
rolyt a jászárokszállás-ágói áll.
népiskolához helyettes áll. tanítóvá
kinevezte.
Áthelyezés. Dr. Oberhammer
Gézáné Bata Márta kunmadarasi
mezőgazd. szaktanítót a kunszent­
mártoni mezőgazd. népisk.-hóz he­
lyezte át a Tankerületi kir. Fő­
igazgató Ur.
Áthelyezés, Unger Jánosné áll.
tanítónőt a budafoki népísk.-tól a
Karcag-botonasi áll. népisk.-hoz
helyezte át a tankerületi kir. Fő­
igazgató Uf. .

- Szegeden tizennyolc iskolában
és tizenöt óvódában naponta ezer
kép ingyen m*

lég ételt.

Meghívó. Az Államr Tanítók és
Óvónők Országos Egyesületének
1943. évi képviseleti közgyűlését f.
év december 4-én d. ej Itt órakör
tartjuk Budapesten a
Szövétség székházának má
nkjtermében (VIII. Múzeum-útba
fszt),
melyre a körök áltat választott
képviseleti közgyűlési’Tigqkat, a
körök elnökeit, a né]
népoktatás iránt érdek!
ve annak barátait tisztelettel meg­
hívjuk.
a
j iin .
Gyűjtsük a szölőmagot. A
„Futura" kirendeltségek megveszik.
Olaj készül belőle.
i v i
Biharszentlászlón új iskolát
szenteltek. Az idén létesült uj
telepes község, Bíhprszentl ló
most avatta fel két tantermes uj
iskoláját és az uj tanítói la okat
A felszentelésre érkező mag israngú hivatala^ személyfekétí !lovas
leventék fogadták a hatáuE an és
kísérték ünnepélyesen az j nnep’
ség színhelyéig.
A stockholmi egyeter m a
magyar nyelv oktatását' kgi lányrendele tlefónáíló tantárgynál nyilvánították. Idáig a magyart nyelv­
tudomány csupán egyik ré|z< volt
a finn-ugor nyelvszaknak. I
Levente Kulturház $zoín >Kon«
Dr. Szabó Ferenc polgári lester
hathatós támogatásával — egindúltak Szolnokon a leven
ülturház építési munkálatai, i
uj
épület a régi levente Őtthpn el
lett épül és annak szeri es
szitője lesz/’ ■
' A

142
síkra, Mi úgy hisszük a magyar tanítóság érdemei erre.
Reméljük és hisszük, hogy így lessz.
Isten adjon hozzá erűt!_________ _____________ .

KÖNYVSZEMLE
Maday Pál dr, TÜZEK

UTJÁN

ízléses kiállítású, szép kis verses kötet hagyta el most a sajtót. S
amint végig olvassuk a könyvecskét, azzal az őszinte meggyőződéssel
tesszük le, hogy a szép és ízléses külső ugyanolyan ízléses és értékes belső
tartalmat, takar. Maday Pál dr. a szerző, az uj magyar nemzedéknek
/ egyik igen jeles és tehetséges képviselője, aki a tudomány művelése te*
r rén is figyelemreméltó elismerést és sikert vívott ki magának. De, minta
mostani verskötete mutatja, a Múzsa birodalmában is otthonos. A „Tü­
zek utján1’ című kis lirai verskötete a fiatal író költői 'egyéniségét őszin\ tén tárja elénk. Lantját megihleti a mélységes hit, a vallás, a hazaszereteta magyar sors, a gyermeki szeretet, a régi emlékek s a saját sorsának
küzdelmei. De Ámor lantjain is szépen zeng költészete. Finom ihlettel
foglalja versekbe szebbnél-szebb hangulatait. Tiszta magyar nyelve, könynyed és szépen csengő verselése az esztétika, — gondolaitartalma és ki­
fejezésbeli ízlésessége pedig a legmagasabb etika törvényét maradék nél,
kül követi. A könyvecske olvasása mindvégig nemes élvezetet nyújtó,
szivet-lelket nyönyörködtető s felüditő szórakozás. A fiatal szerző vár­
megyénkben is ismert. Hiszen nem is oly régen a szolnoki kir. tanfelü­
gyelőség tiszti karához tartozott, ahonnan jeles képességei igen szép mun­
kakörbe emelték: a kultuszminisztériumba. A mostani verskötet a szerző kiadása.
(K. J. dr,)

Két év naplója.
Most jelent meg a magyar könyvpiacon Falusy Nándor könyve.
Cime: Két év naplója. Falusy Nándor e könyvében, — mint csillogó kris­
tálytükrökben — a visszatért Erdély és Délvidék hű képe ragyog felénk.
Az iró beutazta a visszatért városokat és falvakat és a mindent
meglátó, tárgyilagos szemlélő szemével, magyar szivével, egészséges Ítélő
képességével megfigyelte életet, közérdekűség és gyakorlatiasság szűrőjén
megszűrve vetíti elénk.
Földrajzot, Történelmet, Közgazdaságtant és statisztikát ad egyszere.
Ismerteti az ottlakó népek életét szokásait. Múltját, jövőjét. — Hasznos
idegen vezető, Útmutatást ad arra is hová menjünk kirándulni nyaralni
és hogyan juthatunk — oda! Tehát útikalauz is. A tudni és látnivalókat
egy-egy nagyobb város körzetébe csoportosítva adja. Tanít és szórakoztat.
Es olyan formában amit élvezetessé teszi olvasását.
Mindenkinek, aki súlyt helyez arra, hogy igazán megismerje Erdélyt
és Délvidéket, — el kell olvasnia e könyvet. — (Budavídéki Hírlap •—
Budafok kiadása.)
ó—

BOLDOG ÉS BÉKÉS kara-csonyi ünnepeket kíván minden
kedves Előfizetőjének, Olvasója- ;
nak és Munkatársának a „JászNagykun-Szolnok megyei Népművelés" Szerkesztősége és Ki­
adóhivatala.

Kinezezés: A m. kir. vallás és
közoktatásügyi Miniszter Ur; Répási Klára borlyói áll. isk. tanítónőt
a kisújszállási, Makra Jenő áll. ta­
nítót a tiszaföldvári, Szabó Nándor
csernoholovai (kárpátalja) gazd.
szaktanítót a kunszentmártoni, Ta­
mási István kulcsodi ref. igazgató
tanítót a nagykörűi, Farkas József
gazd. szaktanítót Kecskemétről a
nagykörűi mezőgazdasági népisko­
lához helyettes, illetőleg rendes
gazd. szaktanítókká kinevezte.
Helyettes tanitói kinevezés.
A tenkerületi kir. Főigazgató Ur
Lázi Magdolnát a Mezőtúr- csiderberekí áll. isk.-hoz; Kaszab Ká­
rolyt a jászárokszállás-ágói áll.
népiskolához helyettes ált tanítóvá
kinevezte.
Áthelyezés. Dr. Oberhammer
Gézáné Pata Márta kunmadaras!
mezőgazd. szaktanítót a kunszent­
mártoni mezőgazd. népisk.-hoz he­
lyezte át a Tankerületi kir. Fő­
igazgató Ur.
Áthelyezés, Unger Jánosné áll.
tanítónőt a budafoki népísk.-tól a
Karcag-botonasi áll. népisk.-hoz
helyezte át a tankerületi kir. Fő­
igazgató Uf. ,
- Szegeden tizennyolc iskolában
és tizenöt óvódéban naponta ezer

leg ételt.
Meghivó. Az Állami Tanítók és
Óvónők^ Országos Egyeáiletépék
1943. évi képviseleti közgyűlését f.
év december 4-én d. e. 16 órakor
tartjuk Budapesten a (Baross Szö­
vetség székházának m|rványte4mében (VIII. Múzeum-ijtca 17, fezt),
melyre a körök által v” tott
képviseleti közgyűlési tagok a
körök elnökeit, a népnevei
és
népoktatás iránt érdeklődőket, ihlet­
ve annak barátait tisztelettel meg­
hívjuk.
j
Gyűjtsük a sző^őmagot.! A
„Futura“ kirendeltségek megveszik.
Olaj készük belőle.
Biharszentlászlón ’ új I iskolát
szenteltek. Áz idén; létesült* uj
telepes község, Bíharszentlaszlő
most avatta fel két tantermes uj
iskoláját és az uj tanítói lakásokat.
A felszentelésre érke; lő magastangú hivatalos szemé;
leventék fogadták a
es
kísérték ünnepélyesei
ség színhelyéig.

A stockholmi egyetemen a
magyar nyelv oktatásit kormányrendelettel önálló tantárgynak nyil­
vánították. Idáig a magyar nyelvtudomány csupán egyik'részé Volt
a finn-ugor nyelvszaknak.
Levente Kulturház'Szolnok
Dr. Szabó Ferenc polgármester
hathatós támogatásával — mei in­
dultak Szolnokon a levente Kulturház -építési munkálatai.
uj
épület á régi levente Otthon
lett épül és annak szer es kk
sütője lesz/'

144
Feltalálták a baromfipestis
elleni szérumot. Értesülésünk sze­
rint Kánvást Jusztina szentesi leány
— aki fiz éve kísérletezett már ez
irányban — megtalálta a baromfipestis ellen használható leghatáso*
sabb szert amely nemcsak megál­
lítja a vészt terjedésében, hanem
meg is akadályozza a veszedelmes
betegség fellépését. Kíváncsian vár­
juk az eredményt.
Éghetetlen szalma. Szalmabur­
kolatok tűzveszélyessége megszű­
nik, ha öt sulyrész gipszből, 25
súly rész ammóniumszulfátból és
75 súlyrész vizből álló keverékben
megáztatjuk a szalmát. Jó erre a
célra a következő összetételű ke­
verék is: 35 súlyrész borax, 0.22
súlyrész cinklorid, 0.25 súlyrész
enyv és 35 súlyrész víz Bevált a
következő is : 10 súlyrész hamuzsír, 4 súlyrész ammoniumborát és
100 súly rész víz. Ha az így pácolt
szalmát hevítik, akkor könnyen ol­
vadó káliumborát képződik, amely
bevonja a szálakat. Közben szén­
sav és ammóniák is fejlődik, amely
az égést meggátolja (Búvár.)
Levente Otthon avatás. A tö­
rökszentmiklósi Levente Egyesület
december 5-én avatja fel uj Ott­
honát. A hatalmas és korszerű
beosztású épület az ország egyik
legszebb és legnagyobb levente
otthona lesz.
Isten áldása legyen a benne
folyó levente munkán.

Nyugtázások - Évi tagsági dij
8 P. ■ Csekkszámla Jász-Nagykun-Szolnakvármegye Ált. Tanítóegyesükt, Szálnak. 57.480,

Előfizetés Népművelésre. Állami
népiskola Csugarpart, Turkeve
Nyugat újváros, Keletujváros, Turpásztó, Fehértó 6-6 P. Mihályi
József Turkeve 6 P. Csiky Anna
Szajol 6 P. Levente Egyesület Törökszentmiklós 12 P. Levente
Egyesület Tiszabő 6 P. Levente
Egyesület Tiszabura 6 P. Levente
Egyesület Dévaványa, Levente
Egyesület Abádszalók, Tiszaderzs,
Fegyvernek 6-6 P.
Tagdíj címen; Monori József
8 P. Törökszentmiklós, Koczka
József 6 P. Fazekas Károly, Szabó
Tivadarné, dr. Kerekes Sándorné,
Magyari Károlyné, Sándor Irén 22 P. Viczián Ilona 5 P. Csatáry
Emil, Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kálmánná, Rákos Ferencné, Csö­
mör Irén, Cseray Károlyné, Gyenes Ilona, Barna Jenő, Jankó Ká­
roly, Padányi Margit, Borköles
Béla, Kontra Júlia, Kiss Dénesné,
Jankó Károlyné, Gombkötő Márta,
4-4 P. Szolnok, Gerencsér Béla,
Nagyrév, Csiky Anna Szajol 8—8
P. Tűid Bernát, Thieí Bernátné,
vitéz Bakos Dénes, Korom Zoltán,
Korom Zoltánná, vitéz Voloncs
Ferenc, vitéz Voloncs Ferencné,
Nagy Ferenc, Nagy Ferencné, Péteriíy Antalné, özv. Baróczi Antalné Jurányi Benedek, Tóth Béla,
Tóth Katalin, Márton Katalin, Ko­
vács Anna, Karácsonyi Virgil,
Vidra Pál, dr. Pádár Aladárné.
Ormos Eriül né Jászárok szállás 4—
4 P. Hévesnagykunsági ref. Tanítóegyesület 45 P,
Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113.

ALOM
lagyar Holnapok
A tanitó a tantorom
gyermek rossz túli
gal és a szülök ház

Levonta élőt.
Könyvszemle.
Hírek. Nyugtázások.

OSZSÖ
KéNYVNYOMDÁda
SZOLNOK.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS

1943, /36.évf.A

jan-doc.

1-12.szám.