Fájl #711: "nepoktatas1941.pdf"

í

TARTALOM:
.

I;

Dr. Maday Pál: Műit. Jelen és JM.

SoOs József: Díjazott pályamű ismertetése.
Cs. S.: Beszámoló a szövetségi gyűlésről.

Egyesületi élet. Hírek. Nyugtázások.
RtNVI DSZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

I
1941. január hé.

XXXIV. évfolyam.

jAsz-nacykun-szolnokvArmegyei

Iskolai falitérképek, szemléltetoképek
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

Rényi Dezső
könyvesbolt] ában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei

kir. tanfelUgyelőaég hivatalos közlönye.

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi wgy bármilyen szakkönyt
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

.

■ISflzetésI dijak és reklámét
Cslky Smö egyes, pénztárost
a lap szellemi részére vonata
| közlemények a szerkesztő
1 elmére Saolnok, Újvárosi Ifi
küldendők.
I Kéziratokat nem adunk v|i

|

Laptulajdonos

Jász - hagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.

Szerkesztésért és kiadásért felel:

C8IKY

ERNŐ

Megjelenik havonként.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1 20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1‘—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
t
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4'—

1. szám.
---------- T“
,

MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ.

•

Irta: Dr. MADAY PÁL tanügyi fogalmazó-gyak.
\ .
lelAz emberi létnek három különös arca van. Mikor az elet kú^elmében egy pillanatra megállunk és hátra tekintünk, meglátjuk a Múltat
maid előre nézünk és'megérezzük a Jövendőt és e két roppant szilek
’ között felismerjük igazi ember arcunkat: a Jelent. A gyermek a Mu; o
hoz valamit magával és viszi a Jövő felé, hogy az orok jelenben szamot
adhasson értékeiről a nemzetnek. A Jelenben a Múlt es Jovo osszeplelkeznek és együtt mutatják meg teljes értékeiket. Most inkább arra kér­
désre szeretnénk feleletet adni, hogy milyen legyen a Jelen arca, amelyet
a Múlt és Jövő értékei összefoglalnak. Természetes ez a kérdésünk,
hiszen a Jelen tényében van eltemetve a mindenkori nemzeti művel seg
képe amely kiteszi, felöleli a nemzet mindenkori kultúrájának habitusát.
P A magyar Múlt a végtelenből jött a Jelenig es viszi roppant érté­
kéit és gazdag tartalmát a végtelen Jövő felé. Benne a nemzeti ““M*'
ség nem meghatározott adottság, hanem a nemzet fejlődő eletevel egyu t
változó, fejlődő értéktartalom. Ha változatlan lehetne, akkor nem halad­
hatna előbbre a nemzeti műveltség és befejezett, céltalan lenne minden
magasabb emberi törekvés. De a változatlanság tenyenek eHene szolla
Múlt is, amely kúszik mögöttünk szótlanul. Velünk jönnek a Múlt ért kei, hogy gazdagabban mehessünk a Jövő felé Ezért
illeni. Ránk csattan a „mit tettél" szörnyű vadja es jaj nekünk, haipem
úgy cselekedtünk, ahogyan kellett volna. Hallja-e most a számonkérést
a nevelő, aki felelős minden magyar gyermekért, aki a Jelenen keráztul
átviszi a nemzeti értékeket a 'gyermek leikébe, hogy gazdagabb legyen
vele a magyar Jövendő? Tudja-e minden tanító, hogy eppen keiben
van letéve a legnagyobb nemzeti felelősség, amelynek tartalma- magyar
sorsot jelent?! Arról van most szó, hogy teljesitette-e minden magyar a
reá bízott komoly feladatokat’? Megérezte-e, hogy a magyar gyerekek a
nemzet legnagyobb kincse, benpe van eltemetve a végtelen magyar sors,
ORSZ.shcHENYI-KÖmVTÍR

Hírlapok—folyóiratok
1 n a 1 áu xLV

3
2

a magyar Holnap, a magyar Jövendő?! Igen, a Műt úgy )on at a Je­
lenbe, hogy számot kell adni róla, meg kell mutatnunk azt, hogy mennyd
végeztünk. Arról beszél nekünk a Múlt, hogy nem végeztünk eleget es
még nagyon sok munka van hátra. A magyar nevelő munkájának soha­
sem lehet vége, mert mindig maradnak feladatok, amelyeket el kell vé­
geznünk. Éppen ezért a Múlt eredményei sarkalnak bennünket, hogy
még több munkát végezzünk. A magyar gyermek nevelese orok magyar
munkát jelent, amely a nemzet feladatai között a legszentebb es leg-

De a Múlt a Jelenen keresztül titokzatosan áthajózik a Jovo sejtel­
mes céljai felé. Arról beszél nékünk a Jövendő, hogy még nagyon sok
feladat előtt állunk, amelyet fokozott nevelői akarattal el kell végeznünk.
Milyen csodálatosak a Szahara égnek rohanó piramiscsucsai a vegtelen
sivatag ölén, amelyek titkokat intenek és zászlókat lengetnek a jajgató
számum vad ordításában, hogy észrevegye a balgatag vándor. Az
Alföld elrejtett szántóföldjén éppen igy világítanak a tanyai iskolák kigyuló szellemi fároszai, hogy hívogassák a magyar gyermekeket. Milyen
nagyszerű dolog, elmondhatjuk, hogy a legutolsó magyar kunyhóba is el­
jut a magyar műveltség és rajta keresztül boldogabb lesz a magyar. Ezért
tanítónak lenni szolgálatot jelent, amelynek gyümölcseit magunkkal viszszük a Jövő felé. Ha erre a boldog szolgálatra rá tudunk döbbenni, akkor
mehetünk nem sejtett határok felé, a szó igazi értelmében mondott: győ­
zelemért! A szélesebb nemzeti műveltség kimélyiti a nemzet céljait s ez
olyan biztos cél, mint a geotermicus gradiens egy Celsiusa. Oh jaj, ha el­
veszítjük a csillagot, amely elindított útnak, mert bele halunk végzetes
tehetetlenségünkbe az embermilliók kegyetlen harcában. Legyőzheti a
rádió az étert, az energia a dimenziók végtelen síkját, de mindig marad
számunkra egyetlen állapot, amikor magunkra hagyatva felhangzik az
ítéltetünk. Ekkor összerezzen körülöttünk a világ, mert ez az Ítélet döb­
benetes és megmásíthatatlan. S óh jaj nekünk, ha ez az ítélet nemzeti
létünkben támad meg és fejünkre olvassa, hogy a magyar gyermek nem
elég művelt! Jaj nekünk akkor, ha horizontálisan nem gyarapodunk a
műveltség dolgában és visszafelé mutat a Végzet ujja. — A nevelői mun­
kában résztvenni dicsőséges életvállalás. Olyan, mint a gyermek öröme,
aki a favár bevételére tör skatulya lovakkal. Ereznünk kell, hogy ma­
gyar nevelőnek lenni szent kigyullást jelent, amely összeköti értékében
a végtelenből jött Múltat az örök magyar Jövendővel.. .
Három különös arc: Múlt, Jelen, Jövendő! És a három súlyos
fogalomban a végtelen történelem roppant drámája pereg, amely végig
éli az emberiség sorsát. Micsoda megható és hősi szépsége az az életnek,
hogy a magyar kultúra tiszta világossága felragyog kunyhótól, palotáig.
És milyen jó volna elmondani az uj esztendő hajnalán, hogy minden ne*
velő hűséggel és becsülettel végezte el a reá bízott feladatokat: a Múlt
fényesebben ragyog és gazdagabb lett vele a Jövendő !

A közszolgálati alkalmazottak arcképes ;
igazolványainak érvényesítése az 1941. évre.
A magyar királyi államvasutak miskolci Üzletvezetőségétöl nyért
értesülésünk szerint ; az Üzletvezetőség a közszolgálati alkalmazottak és
családtagjai arcképes igazolványainak, 1941. évré történő érvényesítését
megkezdte, Az érvényesítés 1941. január hó 31-ig tart.
Az arcképes igazolványok általános Kicserélése elmarad és igy a j&
lenleg használatban levő igazolványokat bélyeg beragasztásával érvényesítik.
A miskolci Üzletvezetőség érvényesíti: az Abaujtorna, Borsojl, Gömör, Heves és Jász Nagykun-Szolnok vármegyékben lakó tényleges és
nyugdíjas közalkalmazottak és ezek családtagjainak igazolványait, p
I
" Vonatkozó Üzletvezetőségi értesitésből az alábbi fontos részeket
szószerint közöljük, — mint a tanítóságot különösen érintő tudnivaló-'
kat, — a fenti üggyel kapcsolatban.
£ , j
„Az igazolványok beküldésénél a következők szem előtt tartását
ker’U Az állami alkalmazottaknál a családfő és feleség igazolványonkinl
1 pengő érvényesítési dijat és 8 pengő térítési dijat, összesen 9 pengőt
tartoznak postabefizetési lapon befizetni (uj igazolványnál 2 pengő kij
állítási dijat és 8 pengő téritési dijat, összesen 10 pengőt), további 1$
pengőt a felettes miniszteri tárca visel. A gyermekek igazolványáért í
pengő érvényesítési és 24 pengő téritési dij (uj igazolványnál 2 pengq
kiállítási dij és 24 pengő téritési dij) fizetendő (összesen 25, illetve 26 Pj
Nem állami közalkalmazottaknál úgy a családfő, mint a feleség
valamint aa gyermekek igazolványáért 1 pengő érvényesítési és 24 pengő
térítési díj (uj igazolvány kiállítása esetén 2 pengü kiállítási és 24 pengő
térítési díj) fizetendő. A befizetés a miskolci üzletvezelőség 12089 sz. csekkszámlájára történik.
, ,
,
, , ,
.»
Az arcképes igazolványokat, (uj igazolvány kerese eseten egy dr|.
6x10 cm. nagyságú, kartonerösségü fényképet), a hivatali főnökség összegyűjtve kimutatásba foglalja és pedig állami alkalmazottaknál közös ki­
mutatásba a férj és feleség, külön kimutatásba az igényjogosult gyermekek
arcképes igazolványait, nem állami alkalmazottaknál mind a csaladfö,
mind a családtagok egy kimutatásba veendők fel.
A kimutatások záradékolandók.

ÖSZTREICHER LIPOT ES FIA HANDDH;
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária“ rum- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyeim:

Borösztreicher.

l
{
TllBÍQn: 53(

4

Minthogy a záradékolásoknál évről-évre ismétlődő hibák fordulnak
elő, alábbiakban összefoglaljuk a záradékolás módját es a záradékolásra^
“LSTállami alkalmazottaknál, akiknek illetményeita m. kin
Központi illetményhivatal számfejti, a kimutatást a hivatali fonok csak
aláiria az előirt igazolást pedig a központi illetmenyhivatal végzi.
Á tanintézeteknél az igényjogosultságot felső es közép iskolakna
az illető tanintézet igazgatósága, az állami elemi
illetményhivatal, a nyilvánossági joggal felruházott nem allami vagyis
községi, felekezeti és fizetéstkiegészitő államsegélyben részesülő a apitvánvi társulati, ille ve egyesületi iskolák tanszemelyzetenel az ilktekes
kir. tanfelügyelőség igazolja. A községi és felekezeti ovodak tanszemelyzetének igényjogosultságát a felettes tisztiorvosok igazoljak. A kimuta­
tások záradékának mindenkor tartalmaznia kell annak az igazolását,
hogy a kimutatásban felsoroltaknak igényjogosultsága - az .genyjogosultság feltételeinek (rendszeresített allasban alkalmazott, eskutet , nyug
díjigénnyel biró. rendszeres fizetésben álló tanítók) pontonkénti részlete,
felsorolásával - fennáll igazolnia kell továbbá, hogy az igényjogosult
családfők feleségük és megnevezett gyermekeik után családi pótlékban
részesülnek.
-

Díjazott pályamű ismertetése.
Ismerteti: Soós József vm. népművelési titkár.
1
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Iskolánkivüli Nép­
művelési Bizottsága az 1940. évben, alábbi címen pályatételt hirdetett :
„Mit olvastam olyant, ami az iskolánkivüli népművelés elméleti célkitűzései­
ben és gyakorlati munkájában felhasználható? — E pályatétel első dijat, a
100 pengős jutalmat Végh Pál vezsenyi ref. kántortanitó nyerte el.
E pályamunka azt a célt, hogy az iskolánkivüli népművelés szak­
irodalmát összegyűjtse és a népművelésben felhasználható irodalmi müvek
forrástanulmányát magismartesse, eléggé széleskörűen oldotta meg.
Bevezetésben a szerző munkájának menetét Írja le és mint kifejti,
falun élő tanítónak képességeit a külföldi szakirodalom alapos és rend­
szeres ismertetése meghaladja, ezért azt mellőzi munkájában, csupán két
neves német szakmunka címét említi, mint amelyre a magyar szakiroda­
lomban többször hivatkoztak.
A magyar iskolánkivüli szakirodalom feldolgozását tartja fontosnak
csupán, mert felfogása szerint, a magyar népiélek művelése csak a ma­
gyar szellemiség által megszűrt gondolatok utján lehet igazi magyar néplélek-nevelés.
Az első részben az iskolánkivüli népművelés elméleti szakirodalmául
szolgáló müveket csoportositottan tárgyalja. Annak a helyes megállapitá-

sónak megfelelően, hogy aki másokat nevelni, tanítani akar, annak első j
sorban önmagát kell művelnie, felosztja a szakirodalmat a magat onmu^
velő szükséglete szerint.
, ,
r?
Az iskolánkivüli népművelés elsősorban nevelő-tamto munka, inzert
az általános neveléstudományra vonatkozó szakirodalmat és nemzeti kulT
turpolitikai szemléletet nyújtó irodalmat tárgyalja.
i
E tárgykörben nélkülözhetetlennek tartja a következő művek Tanulj
mányozását:
,
Mitrovics Gyula: A neveléstudomány alapvonalai.
Weszely; A korszerű nevelés alapelvei.
‘ ' j
Imre Sándor: Nemzetnevelés.
Varga Béla: A mai közszellem pszihológiája.
J
Kornis Gyula: Kultúra és nevelés.
J
Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei.
Az iskolánkivüli népművelés a társadalom keretében valósuló munka
Az iskolánkivüli népművelés társadalomnevelő munka. Szükség van
komolyan képzett iskolánkivüli népművelőnek arra, hogy a társadalom­
tudomány elveit nagy vonásokban ismerje. A vallás- és közoktatásügyi
miniszteri 17.000-1925, számú rendelettel kiadott Népművelési Tájékoz­
tatóban felsorolt társadalomtudományi ismereteket gyarapító müvekkel
együtt ismertet még nagy vonásokban 8 értékes munkát. A tarsadaloiptudományi ismereteket nyújtják a következő müvek .
Weis István: Hova.
■ ...
Laurenczy Vilmos: Társadalomfejlődési és közgazdasagi ismeretek.
Dékány I: Bevezetes a társadalom lélektanába.
Geöcze Sarolta: Társadalmi és közgazdasági ismeretek.
j
A „Műveltség Könyvtárának" A társadalom című kötete.
'
Dr. Barankay Lajos: A nemzetetikaí nevelés.
*
Dr. Barankay Lajos: A nemzeti közszellem pedagógiája.
i
Dr. Rainiss Ferenc : A szociális nevelés értéke és anyaga/
I.
Az iskolánkivüli népművelésnek nagyobbik része falun folyikjle.
Ezért a falukutatás ismeretének fontosságára tekintettel a kővetkező
müveket ajánlja az iskolánkivüli népművelési előndók tájékozódására.
Imre Lajos: A falu nevelés irányelvei.
* Imre Lajos: A falu művelődése.
Dr. Czettler Jenő : Magyar mezőgazdasági

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

sportduaK
Vésések, Javítások
SZABOTT ÁRAK
r

7

6

ba'való vezetése.
Bernáth István : Agrárius törekvések.
Bene Lajos: A magyar falu társadalma,
Ortutay Gyula: Magyar népismeret.
Weis István : A magyar falu.
,
Dr Bodor Aladár: A falukutatás vezérfonala.
Grábner Emil: Hogyan lett Nyomorfalvábol Gazdaga1'a ,
Nagy László : A jövendő magyar intelligencia es a tanyakerdes.
Dr. Rusznyák : Faluvédelem.
,
Tomory Viola: A parasztság szemléletének alakulasa.
Barabás Endre: A falukutatás és a tanító.
Kiss Géza: Ormányság.
Lukácsy: Ormánság,
Szeibert János : Elsodort falu a Tiszazugban.
Balázs: A rög alatt.
.
A neveléstudomány, a nemzeti művelődés, kultúrpolitika, társa­
dalomtudomány és falukutatás tudományát, az iskolánkivuh nepmuve es
segédtudományának mondja a szerző.
,
E segédtudományok irodalmának ismertetése után tér at az iskolánkivuli népműveléssel foglalkozó müvekre.
(kolyt. kov)
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe! Felkérem az Aosztály tagjait, hogy elhalt tagtársunk : Lucskay Jozsel ny. cibakhaza alt
S?igazgató-tanitó után tagonként 1 P 20 fillért az egyesület pénztárába
befizetni szívesek legyenek.
________
-

EGYESÜLETI ÉLET
SZÖVETSÉGI GYŰLÉS.

1940. évi december hó 28-án délelőtt 9 órakor a Magyar Tanító
Egyesületek Szövetsége szövetségtanácsi rendkívüli gyűlést tartott Budapes­
ten. Berkényi Károly elnöki megnyitójában megköszönte az egybegyűltek­
nek, hogy ilyen nehéz időkben is ilyen szép számmal összegyűltek.
Beszélt a szeretet hatalmáról, majd a következő szavakkal
be beszédét: „Kérjük most Istent, hogy a mai nehéz és borzalmas idők­
ben küldje el hozzánk segítő kegyelmét és az isteni szeretet jegyé en
hozza el számunkra a rég óhajtott boldogságos békét.
Ezután a íőpénztáros terjesztette elő jelentéseit; az 1939. évi szám­
adást,. 1941. évi költségvetési tervezetet és a X. Egyetemes Tanitógyűlés
számadatait,

Közgyűlés a jelentéseket — a számvizsgáló jelentése után — elfogadta.
Az indítványok előterjesztése során Ráthonyi kartárs javasolja, iogy
a Szövetség anyagi megerősítése érdekében áz országos tagegyes e ’k a
részükre'befolyt tagdíjaknak bizonyos százalékát (10—20 szazaidat) 1 üldjék be a .Szövetségnek.
.
Berkényi elnök válaszbeszédében előadta, hegy bizony a tagsa ’i dijak nehezen folynak be. Rávilágított arra, hogy ha a tanítói ősszel artás
már ott tartana, hogy az ország összes tanítói egy laborban lennének,
akkor a lanitóság összes fájó sebeit könnyű volna behegesztenn _
Kéri a jelenlevő szövetségi tanácstagok segítő munkáját a? Egyesü­
let fejlesztése érdekében, mert - úgymond - ha az Egyesül» a 4agok
részvétlensége és nem fizetése folytán megszűnne, a tanítóság helyzete

még sokkal rosszabbá válna.
I ,
Vénül is a közgyűlés Ráthonyi indítványát elfogadta azzal a módo­
sítással, hogy fenti hozzájárulást azon tagegyesületek eseteben szorgal­
mazzák, akik még esetleg nem kötelezett tagjai a Szövetségnek...
Berkényi elnök kéri még a jelenlevőket, hogy hassanak oda k a maga körzetében — hogy minden tanító, jellegre va o e te
léoíen be a vármegyei Általános Tanítóegyesületbe.
*
P Xv Lajos debreceni ref. íg . tanító kéri az Elnöksége járjon el illeaz arcképes igazolványok 25 pengős tentesidijat szaltékes helyen, hogy az
szünidőre pedig a tanitónak is adják meg aa csaesc
litsa le az állam, a inyári
.
J
_________
ÍA
P)
ÍPÓVPÍ
Í
r
ládtagoknak járó kedvezményes (4 P) jegyet.
Elnökség az indítványt magáévá tette.
,
Végül a Szövetség Tanács - elnök indítványára - Fa? yihnos
tanítót megbízta segéderőként a pénztárnoki teendők végzésével.
Ezután elnök berekesztette a közgyűlést.
A MAGYAR TANÍTÓK EÖTVÖS ALAPJANAK
VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSE.

,

A Magvar Tanítók Eötvös Alapjának választmányi ülését19^0.d ecembar 28-án fél 11 órakor nyitotta meg Berkényi Karoly alelnok a 1 anitók
Háza dísztermében.
.« i s
Megnyitó beszédében örömmel üdvözölte az Eötvös Alapba : issza
térő erdélyi kartársakat.
Lm
Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt R™0 1 . in kir.
tanácsos, az Eötvös Alap volt elnökéről és kiváló érdemeiről, i .
Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházbpn
Telefon 301.
Takarékosság"

t

í a

8

Hangsúlyozta, hogy az Egyesület továbbra is Rákos István szelle­
mében kell, hogy folytassa áldásos munkáját. - Es hogy a jövőben ép­
pen ebben az Egyesületben kell megnyilvánulnia a tanítói szohdaritasnak.
A gyűlés résztvevői állva hallgatták végig az Egyesület volt nagynevű elnökének elparentálását.
« ..
, ,n
i. Ezután Háros Antal a főtitkári jelentést olvasta fel. Örömmel álla­
pítja meg az Eötvös Alap tagjainak számbeli gyarapodását
Bejelenti, hogy az Eötvös Alap a folyó ev nyaran Felsőcsatáron
magaslati üdülőhelyet helyez üzembe tagjai részére saját hazaban.
,
Megvilágítja, hogy az Eötvös Alapra nemcsak annak van szükségé,
aki ónnal valaki segélyezést vár, (az Egyesület az 1939-40. évben 40.000

pengő segélyben részesítette tagjait), mert az mint erkölcsi testület, min­
den tanítónak előnyét szolgálja.
.
Ezután az Alap különböző intézményeinek vezetői olvastak tel je­
lentéseiket, amiket a választmány elfogadott.
. '.
Indítványok hangzottak el egy Önálló Tanítói Szálloda felépitesere.
Péterhidy igazgató kijelenti, hogy a vezetőség állandóan foglalkozik azon
kérdéssel, hogy a fővárosba utazó tanítók zavartalanul és teljes számban
élvezhessék a kedvezményes elszállásolást és reméli, hogy a legközelebbi
jövőben már kész tervet is terjeszthet elő erre vonatkozólag.
Elnök indítványára a választmány Rákos István emlékbizottság ki­
küldését határozta el. (Síremlék felállítása ügyében.)
A választmányi ülés bezárása után a közgyűlést nyitotta meg Gállá
Endre alelnök. A közgyűlés egyetlen tárgya a Rákos István elhalálozá­
sával megüresedett elnöki tisztség betöltése volt.
A közgyűlés, egyhangú lelkesedéssel Háros Antal székesfővárosi is­
kolafelügyelőt választotta meg az Eötvös Alap elnökévé. Az igy megüre­
sedett főtitkári tisztségre Lengyel Ferenc szfsi gyak. iskolai tanítót, jegy­
zőjévé pedig Muraközi Jenő pentszentlőrinci tanítót választotta meg.
Az 'uj elnök székfoglalója után a közgyűlés véget ért.
Cs. S.
A KALÁSZ KÖNYVKIADÓ RT. VÁLASZTMÁNYI GYŰLÉSE.

A magyar tanítói kar egyedüli országos jellegű és a tanítóság jóléti
intézményeit szolgáló gazdasági alakulata, a Kalász Könyvkiadó Rt. de­
cember 28-án du. tartotta nagyszámú tagtárs jelenlétében idei második
választmányi gyűlését a Tanítók Ferenc József Háza dísztermében. Gállá Endre elnöki megnyitójában őszinte örömének adott kifeje­
zést, hogy még a távollakó kartársak közül is sokan jöttek el a rend­
kívüli körülmények dacára s ezzel is igazolták az eszme iránti áldozat­
készségüket. Kifejtette, hogy mennyire fontos intézmény a Kalász külö­
nösképpen az Eötvös-alap szempontjából és felhívta a figyelmet arra,
hogy akik a Kalász könyveit nem vezethetik be, támogassák más kiad­
ványai használata révén. Osztie Zoltán igazgatósági jelentésében örömmel
emlékezett meg a keleti és erdélyi országrész visszatéréséről, majd be­

számolt az elmúlt időszak eseményeiről. Ismertette a felszabadult terük, j
letrészen kifejtett propagandamunkálatok eredményeitt es eje en
hogy a Kalászban kifejezésre jutó eszme ez alkalommal is
J
tevő sikereket értei, mert a számbajövő népiskoláknak mintegy
75 ”/ a vezette be a Kalász különféle kiadványait. Ezzel kapcsolatbaji
. Kaíász ésaz Eötvös-alap, valamint a bennük tömörült tanítóság nevei
hálás köszönetét mondott a most visszatért tamtotestyereknek, akik
.
baitársi szeretettel és példátadó kari öntudattal tették magukeva a
KaJás^ célkitűzéseit, őszinte köszönettel fzott ’ két
Berkényi Károlynak és Gállá Endrének, valamint Body Ottó igazgatósa^
tagnak legfőképpen azonban Zsigmond Józsefnek, aki tantorithatatlán
hittel és akadályokat nem ismerő akaraterővel képviselte a Kalasz éf
dekeit Bejelentette, hogy a vállalat jövendő tpunkassagaba a most f4szí aduit
nhó es véreket is kellő számmal be akarja vonni s ezértja
legközelebbi közgyűlésen javaslatot terjeszt elő a választmányi tag^k
számának megfelelő felemelése tárgyában. Beszámolt az u^eü
igen nagyarányú örvendetes emelkedéséről es a nyomda‘további * ’ ,
déséről Ismertette a vállalat vagyoni helyzetet, majd tájékoztatta a JaSány a folyó évi segélyezésekről. Kimutatta, hogy az. Eo vos-atap
13
pengős támogatásán kívül 8.200.- pengővel segélyezte a I£r ‘ Á Tanítókat tanító- gyermekeket és özvegyeket. Ezenfelül nemjelasz f1 a
és vármegyei tanítóegyesületekről sem. BejeosX helyesírási gyakorlatok munkafűz^
terpt hódítottak és használatuk mind szélesebb körre
további jelentős tér
né üve|ö tanfolyamok és a felnőttek részire
? wis."KW

bán kell

B

retetteljes támogatósat
8
területnövekedés folytáp a
fokozottabb mértekben a jovore is
8^^ a
közösségpek
Kalásszal szemben meg™'
.
tehessen. Végül kegyeletes szavakkal
ezután még nagyo
sz
Gergely István igazgatósági tag, Kiss Móáldozott Rákos István ale
.
lékének A jelentéshez Zsignfond
zes, Eszes János es S‘P°®
az erdélyi kartársak a legmesszebbJózsef szólt hozza es lefejtette. $y . it Tölük mjndenki csak példát

Dr. Tillmann László ,,Magyarossag a nepi^

érdeklődéssel

10

Minden kedves munkatársának előfi­
zetőjének és olvasójának boldog újesz­
tendőt kíván a J.-N.-K.-Sz. v. „népmű­
velés" szerkesztősége és kiadóhivatala.

december hó 28-án Budapesten
tartott tanácsülésén, ünnepélyes
keretek között.

Főigazgatói kinevezés. Gáspár

Tanitók és tanárok megszólitása. Kultuszminiszteri rendelet

Gyula tanügyi tanácsos, középis­
kolai igazgató, debreceni főigaz­
gató helyettest a Kormányzó Ur
Ófőméltósága, az újonnan felállí­
tott szatmárnémeti tankerület. ki­
rályi főigazgatójává nevezte ki.
Áthelyezés a fogalmazói kar­
ban. A vallás és közoktatásügyi

miniszter dr. Kisasszondy Kázmér
id. min. tanügyi fogalmazó gyak.ot a szolnoki taníelűgyelőségtöl a
kecskeméti, dr. Bajomi Vilmos id.
min. tanügyi fogalmazó gyak.-ot a
munkácsi kir. tani, hiv.-tól, a szol­
noki kir. tanfelügyelői hivatalba
helyezte át.
Halálozás. Dr. Kisparti János
kegyesrendi áldozó pap, a szegedi
tankerület érdemekben gazdag,
nemeslelkü kir. főigazgatója 1940.
december 23-án 56 éves korában
Szegeden elhunyt.
Kitüntetett tanitó. A Társa­
dalmi Egyesületek Szövetsége, a
társadalmi munkában végzett ki­
váló munkássága elismeréseként
dr. Nagy Lajos (Karcag) ig. taní­
tót díszoklevéllel és éremjelvénynyel tüntette ki. A kitüntetéseket
a Társadalmi Egyesületek Szövet­
sége nevében Berkényi Károly
tanitószövetségi elnök nyújtotta át
a kitüntetettnek a Szövetség

jelent meg, amely egységesen szaszabályozza a tanárok és tanitók
megszólítását növendékeik által
és hogy az utóbbi időkben elhara­
pódzott helytelen megszólításokat
(Nagyságos, Méltóságos tanár ur
stb.j megtiltsa. A kultuszminiszter
elrendelte, hogy a jövőben a férfi
oktatokat Igazgató Ur, Tanár Ur,
Tanitó Ur, a férjes nőket Tanárnő
Asszony, a hajadonokat pedig
Tanár vagy Tanitó kisasszony né­
ven szólítsák. A rendelet megen­
gedi azonban azt, hogy a tanitók
Tanitó bácsi vagy Tanitó néni
megszólításra engedélyt adjanak a
tanulóknak.
Áthelyezések: A vallás- és
közoktatásügyi miniszter ur Pappné Molnár Ilona református elemi
iskolai kisegítő tanítónőt a tiszaszalkai állami elemi iskolához,
Perger Endrét Jászkisér tanyáról
Hatvanba, Vécsey Józsefet Tisza­
füred—filegóriás tanyai isk.-tól a
Hajduhadház—cégényi iskolához,
Nagy Juliannát a Turkeve—Keletújvárosi isk.-tól Gyulára, Zakar
Ferencet a Szolnok—pusztapalotási
vándoriskolától Pusztatenyőre, —
io0000*SOOOOMOMO*e,*°

:

gyermekruha és fűzőszalon

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

°o

:
ő
2
i

Szőke Ilonát a pusztatenyői isk.tól a sóskúti iskolához, Garadnay
Tibort a csátaljai r. k. isk.-tól a
jászárokszállási—nagyároki áll. iskhoz, Oláh Istvánt Mezőtúr—peres
tanyáról Vasad tanyára, Kabdebó
Maliid a jászfelsőszentgyörgyi—
hajtatanyáról Szalkszentmártonra,
Dr. Gámán Jánosné áll. tanítónőt
Jászberényből Debrecembe, Márton
Máriát Kunszentmárton—ugar ta­
nyáról — Marton vásárra, Dapsy
Vilmost Kisújszállás—göröngyösről
a pándi áll. el. iskolához.
Simon Mária jászárokszállási áll.
tanítót a csikszentimrei, Mogyoróssy
János Tiszaföldvár—homoki áll.
tanitótót a szatmárnémeti II. szá­
mú, Máthé János tiszakürt—harká­
nyi közs. tanítót az erdőszentgyőrgyi, Máthé Jánosné tiszakürt'harkányi t.t.nöt az erdőszentgyörgyi,
Lőrinc János mezőtúri kiseg. t.t.ót
a marosvásárhelyi, Kruzslitz Er­
zsébet jászárokszállás-Szent Imrei
áll. tanítónőt a nagyváradi, Jancsó
Aladár mezőtur-csiderbereki áll.
tanítót a fugyi, Gugi Gusztáv pusz
tamonostori rk. tanítót a kolozs­
vári, dr. Gergelyné Jánossy Róza
szolnoki áll. tanítónőt a nagyvá­
radi, Benedek József mezőtúri áll.
tanítót a kolozsvári áll, el. isko­
lához áthelyezte.
Megbízás. A vallás- és közokta­
tásügyi miniszter úr Borbély Ilonát
a Turkeve—fehértói tanyai áll. el.
iskolához, Polgár Sándort a törökszentmiklós-óballai áll. el. iskolá­
hoz próbaszolgálatos segélydijas
minőségben beosztotta. Arató La­
jost és Damer Máriát a dévavá­
nyai, Csömör Tibort a jászladányi
Megyeri Pált a kisújszállási, Mi­

hály Lillát a tiszaföldvári áll. me­
zőgazdasági iskolához ideiglenes
kisegítő tanítóként alkalmazta,
Jónás Erzsébetet a turkeyei állaibi
mezőgazdasági iskolához, Ze ke
Lászlót a jászkiséri Réthy-tany^i
vándoriskolához, Gyenge Lászlóba
Kunhegyes-kormoi áll. vándoris­
kolához, Hegedűs Imrét a Szolnak pusztapalotási vándorisk., György
Irént a dévaványai r. k. el. isko­
lához, Somogyi Teréziát a já^z*
árokszállási Szent Imre áll. elétni
isk.-hoz, Kiss Lászlót a Karc^ggergely-dülői vándorisk.-hoz, Kő­
ris Dezsőt a Mezőtur-tulahékj, Bécsy Irént a Kisujszállás-Szt. Imrei,
Lengyel Józsefet a Jászíelsőszörtgyörgy-hajtótanyai, Villányi Lajost
a Jászkisér-pélyi-uti vándoriskolá­
hoz, Dankó Magdolnát a kunsze^tmárton—ugartanyai áll. el. isk.-joz
próbaszolg. segélydijas minőségben
beosztotta. Papp Sándort aTiszarpffpusztagyendai rk. el. iskolához ideigl. helyettesként alkalmazta. «
Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ag.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.481).
Előfizetés Népművelésre: Kardos
Katalin 3 P Jászladány, Kült. PL
sz. áll. isk. igazgatóság 6 P Tö•
-t « * • fi * 11
rökszentmiklós, Templomtéri áll.
isk. igazgatóság 6 P Szolnok. |
Tagdíj címenSzabó Róza H^P
Szajol, Horváth Jolán. SzathnMy
Lajosné, Brindáné, L. Mária, Muhy Mária, Kovách Lászlóné, {Ferenczy Sándorné, Polónyi Rizsi.
Mann Barna, Nyári Endre, Cbky
Ernő 2—2 P Szolnok, Thiel Ber­
nét, Stavenyik Vilma, Nagy.Ferencné, Barócsy Antalné, vitéz
Voloncs Fe cnc, Karácsonyi Yir.

12

gil, vitéz Voloncs Ferencné, Péterfy Imréné, Nagy Ferenc, dr.
Pádár Aladárné, Jurányi Benedek
Thiel Bernátné, Vida Pál, Korom
Zoltán, Korom Zoltánná, Tóth
Béla, Márton Katalin, vitéz Bakos
Dénes 4—4 P Jászárokszállás, Mihályfalvi József, vit z Fodor Béla,
vitéz Fodor Béláné, Nagy Júlia,
Lőrinczy Béla, Túri Lajos, Nagy
Kálmán, Doktor István, VécsOttó,
Makra Sándor, Bartos Mária, Bedő Irén, Maróti Edit, Király László,
Debreczeni Sándor, Erdei Sándor,
Csapiár Béla, Kelemen Ferenc
2—2 P Turkeve, Szalai István 12
P Pusztakengyel, Csiky József,
dr. Gergely Ferencné, vitéz Nagy
Lajosné. Bene Lajosné 4—4 P
Szolnok.
Temetkezési dij címen : Dr. Bérczy Ernöné 8 P 40 f, Bódi Ist­
vánná 9 P 60 f, Horváth Jolán,
Muhy Sándorné, Muhy Mária, Polónyí Rózsi, Szathmáry Lajosné,
Ferenczy Sándorné 1 P 20 f, Brindáné L. Mária, Csiky Ernő 2 P
40 f, Hajós István 10 P 80 f, Fa­
zekas Károly 7 P 20 f, Koczka
József 2 P 40 f, Szabó Tivadarné
3 P 60 f, Gombkötő Márta 2 P
40 f, Padányi Margit 7 P 20 f
Szolnok, Körmendyné P. Irén 2
P 40 f Mezőtúr, Horváth Ferenc­
né 3 P 60 f Gödöllő, Veress Mi­
hály 7 P 20 f Beregszász, Borsody
FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

Vidorné 6 P Nagykörű, Bátky An­
tal 2 P 40 f Makó, Mérki Andor
6 P Tiszakürt, Dr. Kovács János
2 P 40 f, Györgyné Jacina Irén
19 P 20 f, Csernyiné K. Mária 7
P 20 f, Halmágyi Sándorné 7 P
20 f Szolnok, Pálmay Károlyné 2
P 40 f Jászberény, Sípos Béla,
Sípos Béláné 2 P 40 f—2 P 40 f,
Nagykörű, dr. Rimóczy Józsefné
Bpest 2 P 40 f. Szabó Róza 2 P
40 f Szajol. Mérki Terézia 2 P
40 f Törökszentmiklós, Molnár
Béláné 2 P 40 f Bpest, Zala Jó­
zsef és Józsefné 7 P 70 f Jászladány, Zöld Jánosné 2 P 40 L
Dobó Sándorné 12 P, Kosnár La­
jos 7 P 20 f, Benedek József és
neje 4 P 80 f, Gonda János 4 P
80 f, Tóth József, Tóth Józsefné,
Molnár Győző, Molnár Győzőné,
Csatáry Lajos, Szakács Jánosné,
Korda Júlia, Bányai Lajosné 1 P
20 f—1 P 20 f Mezőtúr, Bacskó
Gyula 7 P 20 f, Orosz György és
neje 4 P 80 f, Sztipits Bódogné 5
P, Horváth Gyula 8 P Szolnok,
Kaplonyi József 7 P 20 f, Kaplonyi Józsefné 7 P 20 f Rákóczifalva, Csiky József 4 P 80 f, Bene
Lajosné 3 P 60 f Szolnok, Petrovay Béláné 4 P Nagykörű, Sza­
kács János 2 P 40 f, Kiss Ágnes
2 P 40 f Mezőtúr.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

BRÜLL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca!

DIVATÜZLETÉBÖL
>________________ II

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK
*

Bárhol megjelent is­
kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

jában már kaphatók I
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek;

Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
v-vr.
n-vi. o
ív. o
ín-ív. o

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár; Természettant és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés” ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
in-ív.
mérés tanításához
V-VI.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, H., UI., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

jgMÖÖWÜSÖLQQMy

Csontos Sándor
Dr. KovAcs JAnos: K<
Soős József: Dl]
Soós József: JArAskörl
VAgó Elemér: A nép
kérdései.
Hírek. NyugtAzAsok.
RtNYI DU«Ö
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIV. ÍVF. 2. SZ.

XXXIV. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltgtőképek
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

r

RényiDezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMMYEI
____
rr

A vármegyei tanitóegyesUlet, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - lágy kun- Szó I nokvármegyei Ált
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Bárhol hírdetatt tetolal, szépiro­
dalmi ng; bármilyen szakirányú
megjelenés után eredeti balti
áron azonnal kapható!

__ r

NÉPMŰVELÉS
CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel >

CSIKY ERNŐ

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26*—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26’—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vadonra
húzva, lécekkel
26’__
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
120
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
— 60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'__
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41 •__
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16*60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4-

2. szám

1941. február hő.

Megjelenik havonként.

■leflBaMsI dijak ás reklamációt
Csiky krnS agyas, pénztároshoz,
a lap szellemi résaéro vonatkozik
közlemények a szerkesztőség
óiméra -Szolnok, Pozsonyivá. tS
kOldondSk.
Kéziratokat nőm adunk vissza.

Szeretettel köszöntelek Benneteket
kedves Tanitótestvéreim abból az alkalomból, hogy a Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Ált. Tanítótestület megtisztelő bizalmiból
és megbízásából átvettem a „ Jász-Nagykun Szolnok vármegyei
Népművelés" szerkesztését.
J I
Nehéz és felelősségteljes posztra állított sorsom és az Éli
nökség elhatározása.
A közvéleményt képviselni, annak hangot adni — és hangót
adatni, — mindig nehéz volt; de különösen nehéz ez a mai kor*
— eszméket és eszményeket alkotó ; eszméket és eszményeket
ledöntő uj világvajudás, — lázasan forrongó idejében.
széleskörű és beláthatatlan síkon mozog.
Szándékom: A megkezdett utón továbbhaladva, szolgálni
a nevelés és nevelők ügyét.
A tanítói élet pulzusán tartott újakkal figyelni az uj életritmust;
A tanítói lélek kibontakozását elősegíteni. Előbbre vinn|
mindazt, ami a magyar nép felemelését célozza.
A tanítói összetartozandóság kapocsa lenni.
Uj időkben, uj utakon járni segíteni.
Ehhez kérem segítségteket kedves Tanitótestvéreim. írásaitok­
kal, hozzászólásaitokkal, javaslataitokkal és őszinte igazságos
bírálataitokkal segítsetek, hogy a • „J.-Nk.-Sz.vm. Népművelés"
azzá lehessen, amivé szeretném : mindnyájunk kedves lapjává.
meleg magyar köszöntéssel:
. .

Csontos
áll. tanitó, szerkesztő.

:
<

14

P

Koszorú,
Irta: Dr. Kovács János tanügyi tanácsos.

Összeforrottam Veled, Tanítók Lelke és nem tudok, de nem is
akarok Tőled elválni soha! Miért ez érdeklődés és rajongás ? Azért,
mert lelked a lelkemből való, vagy igy is mondhatjuk : lelkem a telked­
ből való. Azért szerettek, mert az étet sivárságai között oázis vagy, ahol
megpihenhetek és felüdithetem telkemet égi tisztasággal.
Mert Te hordozod magadban e tisztaságot állandóan és következe­
tesen. Olyan vagy, mint a tiszta levegő, mely éltet és életet ad. A tiszta
levegő, amikor benne élünk, egyszerűen csak tudomásul vesszük és
használjuk. De, ha távol, vagy elzárva vagyunk tőle, akkor mindjárt
megérezzük hiányát és vágyakozunk utána.
Te vagy ez a tiszta levegő, Tanítók Lelke !
Te vagy az erények kimeríthetetlen kincses kamrája. Üdvnek és
Etetnek, Útnak és Igazságnak örök hordozója. Bármilyen vagy is köz­
napi mivoltodban, de bizonyos az, hogy tanítói voltodban, minden körül­
mények között a tiszta és a legnemesebb erények utjain haladsz nemzedékrőLnemzedékre, minden időben.
De apostol is vagy, mert a bibliai szent létek örök időkre megihletett a jóra és arra, hogy azt hirdessed is mindenkor, mindenütt a jelen és
a jő vő számára.
• i^S eZ aZ
Nálad mindenkor kész, mindenkor időszerű. A
legjobbat, a legnemesebbet, legigazabbat adni: mindig lényedből fakadó
készség. Mindig önmagadat adod és önmagadból adod a legnagyobb
incseket, abból az égi tisztaságból, mely lényednek örök és kiapadha­
tatlan forrása, mert isteni eredetű.
Láttalak már sokszor, sokféleképen megnyilatkozni. Láttalak szeretetben, láttalak buzgóságban, láttalak az igazság keresésében, láttalak a
tudás továbbításának szent tüzében, láttalak a nemes harag lángjában égni.
Láttalak szenvedni, küzdeni a közért, küzdeni és szenvedni a fa­
gyasztó közöny, a mellőzés és a lekicsinylés ördögével. Bármily hatal­
mas es nagyszerű munka is ez, Neked ez nem robot soha, hanem (s ez
szent meggyőződésem) égi gyönyörűség. Ilyenkor lángol Benned a ma­
gasztos hivatásszeretet, a rajongó hazaszeretet, s a tudás továbbadásának

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNMR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e I c h e r.

szent tüze, és az a gondolat, hogy a nemzet lelkét viszed előbbre az ör'ókkévalóság utjain.
1
Szent fonál vagy Te, Tanítók Lelke, aki emberöltőket, évszázadokat
és évezredeket fűzöl össze a legszebb, a legdrágább és a legmaradandóbb <
égi kincsekkel.
i i
Nemzetek telke, nemzetek jövőjének örök záloga vagy, mert nehizetek sorsát hordozod magadban azáltal, hogy népek millióit neveled s
készíted elő a jövendőnek. Milliók telkét formálod és az a forma a,
legnemesebb, legmüvészíbb, ami emberi munka nyomán egyáltalán1
megszülethetik.
Mikor Hozzád megyek és Veted foglalkozom, úgy érzem, minfeal
sáros, rögös parlagról virágos mezőre lépnék, ahol az erények legszebb;
virágait látom tündökölni, vagy mintha fagyos levegőről meleg napsu- *
garas tájra érkeznék, ahol a tisztesség kristály-tiszta levegője és a szeretet
melegítő sugarai áradnak felém.
Annyi sok sok becsület, annyi sok-sok tisztesség és oly sok emberi
erény az, amiben Nálad gyönyörködhetem, hogy nagyon hálátlan volnék, ■
ha Rólad újra és újra meg nem emlékeznék. Nemcsak most, de min-!
denkor,. minden időben. Mert telkem eggyé olvadt Veled kitörölhetefeJ
nül. Azért nagy szerencse az nekem, hogy az emlékezet utján mindenkor,!
akár minden percben is gyönyörködhetem telki szemeimmel abbaá a
sok-sok szép emlékben, amiket hosszú időkön át kedvesés értékes társa­
ságodban összegyüjthettem.
Nem tehet soha elitélendőbb a gyártó emberi gőg, mint éppen
akkor, amikor Veted szemben nyilatkozik meg. Olyan*ez, mint mikor a
tagadás szelleme az angyalokat sértegeti. Úgy látszik, a^gőgnek fáj az
erények társasága, de bántó gesztusával önmagát gyalázza meg.
M
Irtózatos még gondolni is arra, hogy nagyszerű hivatásod és mun-’
kád a Danaidák, vagy Sziszifusz reménytelen munkájához volna hasonló!
Hiábavaló volna szent erőfeszítésed ! ? Az lehetetlen ! De ha igy volna is,
akkor is annál szebb, annál magasztosabb, annál tiszteletreméltóbb a Te
munkád. Mert ha újra és újra nem kezdenéd magasztos hivatásodat,
akkor az emberi létek sohasem tudna emelkedni isteni magasságok felé.
Én inkább igazat szeretnék adni a nagy bölcselőknek: Lockénak,
Leibnitznek és Kantnak, akik rendületlenül hittek a nevelés mindenható^
hatalmában.
Dicsősség és hála Neked ezért Tanítók Lelke! Ezért szeretlek minBőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és

Vidor Üzletházban
Telefon: 53

Telefon 301.
„Takarékosság**

tagja

[

--- ---------------------

-1

16

? 17
denek felett és szeretni is foglak mindörökké! Nem hagylak el ! Barátom
vagy, nevelőm vagy, munkatársam vagy.
A nemzet lelke él és lüktet Benned. Ha a nemzet teste fáj, Te
vele érzel. Ha a nemzetet dicsősség éri, Te repesve örülsz annak és e
boldog érzést azonnal továbbítod az uj nemzedék számára.
Te vagy a nemzeti erkölcs és nemzeti akarat hűséges és örök hor­
dozója. „A föld kietlen vala és sötétség vala a mélység színén és az
Isten lelke lebeg vala a vizek felett." így szólt egykoron a szentirás.
Ma pedig szóljon igy az igazság, hasonlóan a régihez : A föld kiet­
len és sötét. A tanitók lelke lebeg az idők, évezredek felett, hogy újra
és újra fellángolva, reményt keltve örökké világítson a reménytelen
sötétségben.

Díjazott pályamű ismertetése.
Ismerteti: Soós József vm. népművelési titkár.
2
A felsorolt müvek között a világháború alatt megjelent munkák is
szerepelnek, igy az összegyüjtütt müvekből nagy vonásokban a magyar
iskolánkivüli népművelés története is megismerhető. A felsorolt müvek
a következők:
Dr. Deptner Tibor : Népművelés és szabadoktatás.
Dr. Deptner Tibor : Népművelési tanfolyamok.
Dr. Deptner Tibor : Szabadoktatási egyes, sorozatos előadások és
tanfolyamok szervezése és anyaga.
Dr. Deptner Tibor : A magyar népfőiskolái mozgalom története.
Boroczy Kálmán : A falusi szabadtanitás.
Károlyi Sándor. Az iskolánkivüli népoktatás és népjólét.
Katona Béla : A népművelés uj rendszere.
Molnár Oszkár: Szociális pedagógiai intézmények.
Fekete József: A magyar népművelés körvonalai.
Fekete József: Népfőiskolái gondolatok.
Dr. Czettler Jenő : A magyar népfőiskola.
Dr. Neményi Imre: Népfőiskolák.
Katona Géza: Iskolánkivüli népművelés vezérfonala.
A továbbiakban az iskolánkivüli népművelésnek, mint erkölcsi nevelesnek celjara szolgaló, erkölcsi programmát tárgyaló ifjúsági és álta­
lános müvek sorát állítja össze. Ajánlja az iskolánkivüli népművelés
erkolcsneveloi munkájához a következő műveket.
Vitéz, Faragó Ede: A cserkész és a családi nevelés.
Szabó Zoltán: Az ifjúkor lélektana.
Hajtay Ételka: Zendül már- a vetés.
:
^azuSsag. mint nevelési probléma.
.
Marczell Mihály : Az ifjúkor lelki világa.

Tóth Tihamér: Tiszta férfiuság.
Tóth Tihamér: Ne igyál.
®
Tóth Tihamér: A müveit ifjú,
Tóth Tihamér: A jellemes ifjú.
Tóth Tihamér: A vallásos ifjú.
Tóth Tihamér: Az ifjúság lelki gondozása.
Olasz Péter S. J.: Az uj férfi.
Ambrus: Önnevelés.
Perlaky: A ma életmüvészete.
Imre Sándor: A család békéje.
Kozma Imre: Szülők iskolája.
Gróf Széchenyi Imre: Az egyke.
Buday Dezső: Az egyke Baranyában.

I
. í

'

Pályamunka második részében a forrásmunkákat csoportosítja tárgy­
körök szerint. Az ismeretközlő müvek forrásmunkái természettudomá­
nyi, gazdasági, egészségügyi témák szerint csoportosítja. Helyes meglá­
tása volt, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszteri népkönyvtárban
levő müvek nem kerülték el a figyelmét és azokat a népművelési yezérkönyvekkel együtt forrásmunkául ajánlja. Népművelési vezérköáyveket és a népkönyvtárakban forrásmunkául felhasználható, mintegy 140
müvet szakok szerint csoportosítja. A történelmi szemléletnek élménnyé
válását elősegítő történelmi regények fontosságát hangsúlyozza és ad
felhasználásukra módszeres és értékes tanácsokat. A természetszeretetre,
családszeretetre, otthonszeretetre stb. nevelő munkában az irodalmi i|üvek bemutatása igen sikeres eszköz;
Az iskolánkivüli népművelés fejlődése és jövőbeni sikere attól.fífgg,
hogy a népművelés munkásainak milyen mértékben sikerül az önmaguk
továbbképzése. Követésre méltó Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Isko­
lánkivüli Népművelési Bizottságának elgoodolása, mely szerint az évfenkint meghirdetett pályamunkával az iskolánkivüli népművelés előadói­
nak önképzését, s ezzel együtt az elméleti és gyakorlati munka tökéle­
tesítését szolgálja.
Vége.
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe! Felkérem az
Alosztály tagjait, hogy utóbb elhalt Lucskay József, Magyary Károlyné
és Egner Ilona tagtársak után járó személyenkénti 1 P. 20 fillért az
egyesület pénztárába befizetni szívesek legyenek.
Az Alosztály csak úgy tud rendeltetésének megfelelni, ha tagok
— erkölcsi támogatásukon kívül — járulékaikat az alapszabályok értei;
I
mében pontosan befizetik.
Pénztáros

V

*

?

18

19

A tanító szociális szemlélete*
Irta : ifj. Járina Péter .
Társadalmunk szociális szemléletének kimélyitésében nagy és fele­
lősségteljes feladata van a tanítónak.
Mindegyikünk tudatában van már annak a nagyjelentőségű ténynek,
hogy szervesebb, egységesebb és átfogóbb társadalmi emelkedés az
ifjúság nevelésének mibenlétében rejlik, Tekintettel arra, hogy ifjúságunk
a tanítók kezében van, tehát a tanítók szociális szemléletének tiszta és
határozott körülírása a legfontosabb feladataink közé tartozik.
A tanítók nagy munkát végeznek á társadalomban. Akaratlanul is
kitűnő emberismerők. Együttműködnek a közigazgatás embereivel is. Vagy
is a nép és a tanító között bizalmon és tekintélyen alapuló kapocs fej­
lődött ki, Ennek a „kapocsnak" kihatásaival, legyenek azok bármilyenek
is, számolni kell ma már mindenkinek !
A szociális szemlélet kimélyitését, illetőleg a tanítók feladatát első­
sorban abban látom, hogy azon a helyen, ahova őt a sors állította, nagy
súlyt helyez a fogalmak tisztázására, annál is inkább, mert a szélrózsa
minden irányából annyi gondolat zavarja az emberiséget, hogy a tanítónak '
ilyen irányú felvilágosító munkája — szinte missióként jelentkező ma­
gyar életszükséglet.
Az idők foiyamán a szociális szó egész közismert lett. De sohasem
voltak olyan kevesen tisztában a szociális szó fogalmával mint ma.
A szociális szó örök értelmét Krisztus adta meg : — „Méltó a mun­
kás az ő bérére és szeresd felebarátodat, mint te magadat." Minden olyan
munka és törekvés, ami ehhez a gondolathoz közeledni igyekszik, szociálisnak mondható. Vagyis bármilyen élet megnyilvánulásban akkor jelent­
kezik a szociális munka, ha megtaláljuk bene az igazság keresésére való
törekvést. Ez a szociális szónak már általános értelmezése. Ehhez járul­
nak még a magyar sajátosságok, földrajzi, történelmi és művelési adott­
ságok, Es ha ezt a tényt is csatoljuk a szociális szó fentebbi értelmezé­
séhez, úgy gondolom, hogy a szociális szót magyar szemmel már is
tisztán látjuk.
•
.
.. ^a már meáismertük a szociális szó általános értelmét, akkor kezd­
hetünk beszélni a szociális munkáról, ami nem más voltaképen, mintgyakorlati érvényesítése meggyőződésünknek.

SZÖVETET;
S E LY M E T

„BRÜLL
-------

Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETÉBÖL
---------- II_____ ,H

A tanítónak kell példát mutatni, bármilyen áldozatok árán is arra
nézve, hogy a fogalom tisztasága után a gyakorlati érvényesítés Is tőle
induljon. A szociális feljődésnek ez az első követelménye.
1
Törekedni kell a tanítónak nagyobb együttműködésre,! azaz szer­
vesebb munkára.
- í
Az — egy mindnyájunkért és mindnyájan egyért — gondolat^ melyr
nek fejlesztése annyira kívánatos, nem képzelhető el összefogás nélkül.
Nyíltan kell leszögeznünk azt a tényt is, hogy aki bármilyen okból is
huzószkodik az összefogás elől, az a társadalom szociális fejlődésének
akadályozója, és mint ilyennel számolni kell.
A céltudatos szociális munkában mindinkább fejlődik a „felülvizs­
gálásának" és a „beavatkozásnak" az elve. Vagyis az egyéni életben
elentkező panaszt vagy kérelmet, legyen az bármilyen, — alapos ^kivizs­
gálásnak kell követni. A tanulmányt az „illetékes" tisztviselőnek adjuk
át eljárás végett, aki végzi tulajdonképpen a „beavatkozást,".
Ezt a szót, hogy „nem" bármilyen kérdésnél, addig mig4a szociális
igazságossággal valóban nem ellenkezik, a keresztény ember ^őrölte
szótárából.
A szociális szemlélet azonban egymagában még nem elég! Ma már
az a helyzet, hogy minél több tanítónak kellene résztvenni szociális
továbbképző tanfolyamon. Akinek annyi emberrel van dolga, pint a
tanítónak, annál nélkülözhetetlen a szociális kiképzés. (Főképén af szociálpedagógiának teljes gyakorlati kiépitésére és érvényesítésére gondolok.)
Hogy ki-ki a maga helyén megismerje az összes szociális kérdéseket
nélkülözhetetlen az illető város vagy község szociális felvételét kidolgozni.
Ez teljes áttekintést ad a helyzet -fölött, főképen annál, akinek mái nem­
csak szociális szemlélete, de társadalmi munkára gyakorlata is van. Ezt
nagyban elősegíti a — szociális tanfolyam.
|'
Azt hiszem mindezek után is, kétséget kizárólag állapíthatjuk meg,
hogy a szociálisabb Magyarország felépítése a nevelők kezében yan. A
nevelést pedig a tanítók végzik főként. Tehát az ő helyes szociális élet­
szemléletük — valóban elsőrendű magyar életszükséglet.

Járásköri énekverseny*
Irta: Soós Józsel vm. népművelési titkár.
Az 1933. év óta a tiszai alsójárás községeiben működő elenn isko*
Iák tanulóival a magyar dalkultura és a rendszeres énektanítás fellendí­
tése érdekében három jól sikerült énekversenyt rendeztünk.
Az elmúlt tanévben terveztük a negyedik énekversenyt, de a|késői
tanévkezdet, katonai bevonulások, szénszünet és egyéb gátló körülmények
a szorgalmi időt megrövidítették és igy nem rendezhettük meg,
í
Minden siker, — igy a megelőző három iskolai énekversenyé is —

20

arra kötelez, hogy továbbra is szebbet jobbat alkossunk. Bár e tanév
munkája sem könnyű, az énekversenyt folyó tanévben nem halaszthatjuk
el anélkül, hogy a járáskor iskoláiban magas színvonalon álló dalkultusz
hátrányt ne szenvedne.
A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezeknek az énekversenyeknek
pedagógiai értékűn van, mert nemcsak a tanítót, de a gyermeket is ne*
mesverseny fokozott munkakífejtésre ösztönzi. A gyermek lelkében fel­
kelti a jóért, szépért való törekvés érzését, amely alapját képezi az
életre való nevelésre.
__ _
Szép és hasznos kirándulás emlékeit öröki meg a gyermek szivében,
ahol a fegyelmezettség, bajtársiasság előnyeit megismeri. Szolgálatot tesz
a magyar dalkulturának, mert az iskolai énekversenyen résztvett tanulók
felnőtt korukban is szívesen lesznek támogatói a falusi énekkaroknak,
amelyeknek a létért való hősies küzdelmét lépten-nyomon tapasztalhatják,
E súlyos tények nemcsak az iskolai énekversenyek megtartását, de
annak további fejlesztését is indokoltá teszi. E versenyen való részvétel
nemcsak az első és többi díjazott iskolának jelent dicsősséget, elismerést,
de dicéretet érdemel minden résztvevő buzgalma, mely bizonyságot tesz
arról, hogy jobbak azoknál, akik talán kényelemből, vagy más, el nem
fogadható okból a versenyen nem vesznek részt.
A verseny „A" és „B“ csoportokból áll. „A" csoportba a nagyobb
létszámmal, „B" csoportba a kissebb létszámmal biró iskolák tartoznak.
A nemesszivü adakozók jóvoltából az „A" csoportnak négy,"a „B" cso­
portnak két értékes vándordíj áll rendelkezésére.
A megtartandó verseny vándordíjai a kővetkezők:
„A" csoport I-ső dija selyem vándorzászló dr. Erődi-Harrach Tiha­
mér v. országgyűlési képviselő ur ajándéka. A zászlót a legutóbb tartott
versenyen a cibakházai állami elemi népiskola nyerte el.
„A“ csoport Il-ik dija: Jász-Nagykun Szolnok vármegye Törvény­
hatósági Iskolánkivüli Népművelési Bizottság ajándéka, melynek a tiszaTőldvári belterületi állami elemi iskola volt a díjnyertese.
A harmadik dijat: Tiszaföldvár község vándordíját, a tiszaföldvári
református elemi iskola őrzi.
A negyediket a tiszaföldvári állami elemi iskolák Gondnokságának
dijat, a tiszaföldvári-ószöllői állami elemi iskola dalosai kapták.
A „B“ csoportban a cibakháza-egyeshalomi állami elemi iskola I-ső
díjként a tiszai alsó járás tanítóságának vándordíját, Il-ikat a Mohács-csa­
tád ajándékát a tiszainokai református elemi iskola őrzi.
A közös énekben egészségesebb, öntudatosabb, kitartóbb, fegyelme­
zettebb uj magyar nemzedék, uj nemzeti közösség alakul ki. így kedély­
nevelés szempontjából is áldásos munkát fejtünk ki, ha a közös éneklés
hasznos eredményét a nevelés, a magyar érzés, a magyar dal felvirágoz­
tatása érdekében kiaknázzuk.

*

A népművelés mindennapi kérdését

Gyakran megtörténik, hogy egy igen jól előkészített népművelési
előadás nem éri el a várt eredményt, a remélt sikert. A hallgatóság nem
tudja beleélni magát a tárgykörbe, figyelme elkalandozik, nem találja he­
lyét a sokszor szűknek bizonyult padokban., A mozgás, az jtt-oft felneszelő suttogás, a fegyelmezetlenség szemmelláthatólag megza\iarja£ az elő­
adót is, úgyhogy a sokat ígérő estéről mindkét részről több-k|yésébb „elé­
gedetlenséggel távoznak.
I i
A lelkiismeretes népművelő ilyenkor igyekszik megkeresni az oko­
kat, melyek a csalódást eredményezték. Hajlandó önmagát,t majd a kö­
zönséget hibáztatni, hplott gyakran a külső körülmények játszottak össze
ellene.
Ezek közül, az előadások sikerére hatással lévő külső tényezőkből
sorolok fel néhányat. Az életből vettem, előadásokon figyelteti még, ezért
jószívvel ajánlom népművelő kartársaim figyelmébe.
1. A fény kiváló fegyelmező.

|

J

Vannak iskolák, előadóhelyiségek, hová derült arccal- lép be az
ember. Világosság fogadja, pedig csak egy-két-lámpa sugározza a fényt.
De ezek nagyok : körégök, vagy petróleum-gázzal működők. Feh|r láng­
juk megvilágítja a teremnek minden zugát. Jól érvényesül a/falajk díszí­
tése, a képek feliratai tisztán olvashatók, s gyönyörködni lehet a kiállított
polcokon elhelyezett tárgyakban. Szemügyre lehet venni a hallgatóság
minden tagját. A szemek kifejezése, az arcok játéka, a figyelés) az ér­
dektelen elmélázás, a tetszés, a bosszankodás, az önkéntelen rpozáulatok,
melyek elmaradhatatlan kísérői az előadásnak, mind észrevehetően zaj­
lanak le, s irányíthatják az előadót. Másrészt következetes jó világítás
mellett nem látni suttogva összehajló arcokat, türhetetlenségjg ápolatlan
külsőt, fegyelmetlenséget. Míg azokon a helyeken, hol egy-két ^apró, a
párás levegőben alig pislogó lámpa fénye birkózott a sötétséggel,'a feke­
te tömegnek tetsző hallgatóság sokat megenged magának a felelőtlenséget
rejtő homályban. Ilyen helyen ne várjunk rendet, tisztaságot éstne szá­
mítsunk eredményre.
.
, , |
Ajánlatos tehát a termet erősen világítani. Néhány nagyíényű, a
menynyezetre függesztett lámpa a legmegfelelőbb. (Legjobb az igeti kevés
petróleumot fogyasztó légnyomásos gázlámpa, mely működés közben hal­
kan zümmög ugyan, de ez nem zavar, s belőle egy is elegendő^ Elhe­
lyezése oly magasan történjék, hogy esetleges vetítés alatt fé^nyujt|)tt kéz­
zel lecsavarható legyen.
L
2. Nem a kályha jelenti a forró sikert!

Láttam izzadtságtól gyöngyöző arcokat, összehúzott vállú, fázósan
topogó hallgatókat. Mindkettőnek a helytelen fűtés volt az oka. Legfőbb
törekvésünk, hogy megszerettessük a népművelési előadásokat, Hogy ál­
landó hallgatóságot biztosítsunk. Tegyük ezért kellemessé az> ott- tartóz-

22

kodást. Téli estéken úgy intézzük a fűtést, hogy egyik végletbe se essünk,
mert meghűléses betegséggel térhet haza közönségünk. Jól jegyezzük meg,
hogy nem az előadás alatt kell erősen fűteni. Nincs kellemetlenebb, mint
mikor a műsor vége felé már annyira kibírhatatlan a hőség, hogy a tö­
mött sorokban kezdik vetegetni a kabátokat, kendőket.
Az előadás megkezdése előtt teremtsünk olyan hőmérsékletet, hogy
nagykabát nélkül kellemes legyen a benttartózkodás. Ha elértük, a kály­
ha ki is aludhat, csak a szokottnál hosszabb műsor esetén kell a fűtés
további fenntartásáról gondoskodni, mert ilyenkor elkerülhetetlen a köz­
beeső, vagy állandó szellőztetés.
Ez a két fizikai jelenség közvetlenül befolyásolhatja munkánk ered­
ményét. A fénnyel és hővel való helyes bánásmód kellemes otthonná
varázsolja az előadótermet, ezzel biztosítja a siker előfeltételeit.
Ezekhez hasonló mindennapi kérdés gyakran kerül népművelők elé.
Beszéljük meg őket nyilvánosan, mert ezzel is munkánkat tesszük ered­
ményesebbé !
Vágó Elemér.

Hibaigazítás. Lapunk múlt évi

12. számában, a „Hírek" rovatában,
a turkevei iskolafelügyelői körzet
betöltésére s Molnár Pál mezőtúri
ref. isk. igazgató iskolafelügyelői
megbízására vonatkozó közlésünk
tévedésen alapult. Tárgytalan.
A Vármegyei Törvényható­
sági Iskolánkivüli Népművelési
Bizottság ülése. A vármegyei th.

iskolánkivüli népművelési bízott'
ság január hó 28 án kedden d.e.
tartotta évi rendes közgyűlését a
vármegyeháza kistermében Alexan­
der Imre alispán elnöklésével. Ale­
xander Imre alispán elnöki meg­
nyitójában üdvözölte a megjelen­
teket, elnöki bejelentései után So­
ós József vm. népművelési titkár
előadásában a gyűlés elfogadta az
1939—40. tanévi beszámoló jelen­
tést, valamint az 1940—41, tanévi
munkatervet. Zselényi Béla várm.
számvevőségi főnök az 1940. évi
számadást és az 1941. évi költségve­

tést ismertette, melyet a közgyűlés
elfogadott. Az ülés Alexander Imre
alispán zárószavaival ért véget.
A „Népmüvelés“ uj szerkesz­
tőségi cime : Csontos Sándor fe­

lelős szerkesztő, Pozsonyi-ut 13.
szám. Mindennemű, a lap szellemi
részére vonatkozó megkeresést,
kéziratot fenti cimre kérünk kül­
deni.
t
Halálozás. Dr. Somogyi Béni tan­
ügyi tanácsos, kecskeméti kir. tan­
felügyelő jan. 13-án elhunyt. Nárai
községben temették el. Emlékét
kegyelettel megőrizzük.
Magyary Károlyné szül. Haraszty
Margit ny. áll. tanítónő meghalt.
Ungváron temették el a családi
sírboltba. Béke poraira.
Áthelyezés. Dr. Körösi Pál Be­
nedeket a szolnoki kir, tanfelügyelő­
séghez beosztott polg. isk. tanárt
a Budapest szkfővárosi népműve­
lési bizottsághoz osztotta be — to­
vábbi szolgalattételre a VKM úr,

Benedek József áll. tanitót Mező­
túrról—Kolozsvárra ; Jancsó Ala­
dár áll. tanitót Mezőtur-csiderberekről—a fugyi áll. isk -hoz, Csernáné Cseh Irént a szajoli rk. isktól—a Jászberény-kormosparti áll.
isk.-hoz, Várhegyiné Bendzy Anna
áll. tanítónőt a Jászberény-kormosparti isk.-tói—Jászberénybe, Kun
Laura balinkai áll. tanítónőt—a tiszaföldvári áll. el. isk.-hoz, Kmetykó
Pál tiszasülyi rk. igazgatót—a hód­
mezővásárhelyi isk.-hoz helyezte
át a Vallás- és Közoktatásügyi
Miniszter úr.
Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi Miniszter'úr Borbély Ilo­
nát a Turkeve-fehértói, Szabó Zol­
tánt a Dévaványa-íudéri; Marton
Bélát a Kunhegyes-aranyosdülői,
Menyhért Jánost a Kunhegyesgyócs IL-i, Csupor Gábort a SzoL
nok-pusztapalotási, Novotta Kata­
lint a Tiszavárkony-szőlői áll. isk.hoz sdijas, próbaszolgálatos tanítói
minőségben beosztotta.
Kinevezések a VII. fizetési
osztályba. Vitéz Bányai Kálmán

szolnoki tanf. bér. igazgató-iskolafelügyelőt, Thiel Bernát jászárok­
szállási áll. isk. ig.-ísk.felügyelőt, dr.
Nagy Lajos karcagi ref. isk. ig. isk.felügyelőt, Kerekes József töröksztmiklósi ref. isk. ig.-isk.felügyelőt,
Sikolya Albert tf öld vári áll., Bogyó
Béla jászfelsőszentgyörgyi áll., Pin-

tzér József tsztmiklósi r. 1|., Budai
Péter dévaványai rk., Mér^i Andor
tiszakürti rk. isk. igazgatófiat, Csa­
tár y Imre és Mészáros'Gyhila me­
zőtúri, Tőkés János karcagi, Szilá­
gyi Károly jászberényi tahitokat a
VKM. ur a VII, fiz. ő. 3.3 fokoza­
tába kinevezte.
*
.

„Érdekes Regények. 4- Röp­
tében a világ körül. E cim^t kapta

az a regénysorozat, amelyet a Ma­
gyar Népművelők Társasága ad ki
a ponyvairodalom kiszorítására. A
nép művelését szolgáló fiönyvek
kiadásával a múltban azők foglal­
koztak, akik a könyv kiadást üz­
leti érdeknek tekintették.! A cél
az volt, olcsón kiadni olyah köny­
veket, amely az egyszerű pép kí­
váncsiságát felcsigázza, hogy a vá­
sárokon a ponyvákra kitett por­
téka kélendő legyen. Az üzleti ér­
deket ^iát a rémtörtének,; folyta­
tásos regénysorozatok szolgáltatták
és a meseszövés inkább az oldal­
lap számához és az idegizgálmi ha­
tásokhoz igazodott, mint a lélek
felüditését szolgáló irodalpi igé­
nyekhez. A meginduló kiadvány
példányszáma 10 fillér. E százolda­
las ízléses, színes tábláju |könyv
tartalmából minden héten az első;
64 oldal összefüggő regépyi tartal­
maz, a további 36 oldalon pedig
mélynyomásu fényképekké^ bőven
llusztrált ismeretterjesztő rész kö-

BALÁZS IMRE

SPORTDl/AK

óra, ékszer, látszerraktára
legnágyobb és legolcsóbb

Vésisak, Javítások

SZOLNOK, TELEFON 302.

SZABOTT ÁRJUK

Takarékosság tagja.

I

24

vetkezik, ahol érdekes és egyben
közérdekű tudnivalókat, a műve­
lődés kiépítéséhez szükséges ada­
tokat talál az olvasó. Ez a csinos
100 oldalas könyvecske minden
héten pénteken jelenik meg. Érté­
ke az is, hogy az irodalmat szom­
jazó legszegényebb falusi ember is
megvásárolhatja kötetenként 10
fillérért. A Magyar Népművelők
Társasáága azon kéréssel fordul
mindenkihez, aki népműveléssel
foglalkozik, hasson oda, hogy e
feltétlenül irodalmi színvonalú mü
minél szélesebb rétegben terjedjen
el. E regények minden könyvke­
reskedésben és falusi szövetkezeti
boltban kaphatók.
Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye AltTanítóegyesület - Szolnok 57.480
Előfizetés Népművelésre: Balogh
Zsigmond Kisújszállás 3 P, Áll.
iskola Mezőtur-Rákóci-ut 6 P, Áll.
iskola JászladányLigeti 6 P, Áll.
iskola Mezőtúr Kossuth-ut 6 P, Köz­
ségi Elöljáróság Kunhegyes 5 P, Áll.
isk. igazgatóság Kunszentmártonbelt. 6 P, Közs. iparostanonc isk.
igazgatósága Kunszentmárton 6 P,
Országh Pál Pesthidegkut 6 P, Áll.
isk. igazgatóság Jászberény VIII. 6
P, Áll. isk. Mezőtur-Törőhalom 6
P, Lélek Kálmánná Jászberény 6
P, Áll. Tanítóképző Jászberény 6
P, Áll. isk. igazgatóság Cibakháza 6
P, Újhelyi MihályTöröksztmíklós 3
P, Szentiványi Béla Jászberény 6
P, Társulati isk. Szolnok-Cukorgyár 6 P, Áll. isk. Igazg, Nagykörű
6 P. Vmi. Isk. Népm. Bizottság
Szolnok 6 P.

,

;

gyermekruha és fűzőszalon
__ __________

Tagdíj címen : Szentiványi Béla
2 P. Hulin István 2 P. Lélek Kál­
mánná 4 P. Jászberény, Szalay
Irma 5 P. Pusztakengyel, Kretsmár
Margit 5 P. Pusztagyenda. Heves­
nagykunsági Ref. Tanítóegyesület
45 P.
Temetkezési dij címen : Bacskó
Gyúla 7’20 P. Szolnok, Kazay Ben­
jámin 5 P. Tiszaföldvár, Méhes
Gyula 7'20 P. Pécs, Vályi Imre 26
P. 40 f. Szolnok, Luif Ottmárné
10 P. Bpest, Baloghné F. Irma,
Martikány István, Hajagos Józsnfné, Érparti Mária, Szabó Róza 1'20
vitéz Iványi Károly 2'40 P. Kun­
szentmárton, Keszthelyi István 24
P. 40 f. Bpest. Székely Emma 2’40
P. Kerekegyháza. Ferenczy Kálmán
Ferenczy Kálmánná 1'20 P, Gomb­
kötő Márta 3'60 P. Pafányi Margit
2'40 P. Gyarmati Ferencné 3'60 P.
Szolnok, Magyari Károlyné 12 P.
Bpest, Csukás Mihály 2'40 P. Deb­
recen, Skoda Mária, • Benyovszky
Jolán, Vásárhelyi Mária, Szentirmay Kálmánné 1'20 P. Jászberény
Országh Pál 2'40 P. Pesthidegkut
Bogyó Béla 1'20 P. Jászfelsőszentgyörgy, Horváth Gyula 5 P. Acsay
Mihályné, Magyari Károly 10'80 P.
Egner Ilona 13'20 P. Szolnok, Mol­
nár Lujza 2'40 P. Jászberény, Subaly József 4’80 P, Petrovay Bé­
láné 2 P. Nagykörű, Kopasz Sán­
dor 4'80 P. Kunmadaras, Schlaghammer Gyuláné 7'20 P, Bpest.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

°O
SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz. •
Hitelbank épület. — Takarékosság. &
Gyermekruhák nagy választékban. 2
fűzők és melltartók mérték után. •
_
r?

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 11

Bárhol megjelent is­

kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

jában már kaphatók I
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkön'y vek:
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I.
n.
in.
IV.
n.

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

o.
o.
o.
o.
o.

IV. o,
V-VI.

-

6’

6*

T
&

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
ii vl °*
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
ív. o. 8'
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek m-iv. o. 5*
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
71
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmídt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
o. .
mérés tanításához
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
á 1*
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

1

nepm

TARTALOM
Csontos Sándor: Március
Dr. Kovács János: Nyílt lev
Könnyű László: Vissza a
eszméhez.
Dr. Elek István: A tanítók é
elleni, küzdelem.
Soós József: Kérdés, melyn
nak felelni kell.
Hírek. Nyugtázások.
RtNYI DKZ8Ö
könyvnyomdája

SZOLNOK.

XXXIV. ÉVF. 1. SZ.

-----------------------

•

ír 1

.

í

XXXIV. évfolyam. _________

1941. március hé.

__________

’ -i

3- “4^- j

JÁSZ-HAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

iskolai falitérképek, szemláltetőképsk
tanszerek és ifjúsági színműnek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

Rényi Dezső

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanttőegyeeUlet, a kir. tanfelUgyelOság hivatalos kSztSnye.

könyvesbe ltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
*
26
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 —
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel '
26
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1 20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41’—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4'—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi nagy bármilyen szakknnn
megjelenés után eredeti holti
áron azonnal kaphatni

SKáreius.
Kék fények, simogató napsugár, az első édes illatok, a megújuló élet
diadalmas hozsánnája: MÁRCIUS.
„
l
A lelkek felszabadulásának, a szabadság szent eszméinek rugytakaszto.
időszaka: Március.
»
j t j
1
Duzzadó kebellel, hevesebben dobogó szívvel köszöntünk leged kedves
Március.
Tékozló boldogan szórod a földre kincseidet, aranyfényű napsugarat,
a fesledező bimbócsodákat, a harsogó élet lehelletét, a dermedt világ újéletre dobbanását; illatok Orgiáját, az édes anyaföld vajúdó pihegeset az uj
élet megszületésének pillanatában.
J
Örömkerekre tágult szemekkel nézünk bele a tavaszi légbe, a fényesen
ragyogó magasságok felé.
|
Kedves hónapunk vagy Te nekünk magyaroknak. Sok ajandekof kap^
tünk már Tőled; értékes, nemzetéletünkbe vágó drága ajándékokat. Koszom
jük Neked ezeket a külön magyar ajándékokat is.
Az 1848-iki vérnélküli magyar szabadságot.
.,
Legfőképpen köszönjük Neked Nagyurunkat, Atyánkat és Vezérünkéi
Nagybányai vitéz Horthy Miklós Országépitő Kormányzó Urunkat ; akjt
adtál, hogy megmaradjunk, hogy újra naggyá legyünk.
i
Adtál Vele Napot a magyar égre, amelynek fényétől és melegétől mo­
solyra nyíltak d rémülettől torzult arcok és újra bátor szembenézéssel
mert egymásra nézni minden magyar. Es az életet adó Nap szelíd ^só­
lyára megindult az uj országépitő munka és a romok helyen ma uj, virágzó
magyar élet duzzad.
.
Jj
Adtál később uj örömet. Visszaadtad Kárpátalját, magyarra tetted
újra a Tiszát. Felszabadított rab testvéreink arcraborulva csókoljak az újra
magyarrá lett drága anyaföldet.
g
És most sziveinkben uj remények bimbói pattannak ...
'
Sokat adtál elismerjük, de most mégis újra kérünk, hogy — édes, jó
márciusunk, — a szabadság hónapjában, újra hulljanak bilincsek; az idén
a legszebb álmunk: egész ERDÉLYT add vissza nekünk.
Csontos Sándor,

27

26

Vissza a történelmi nemzeteszméhez.
Nyílt levél a szerkesztőhöz*
Igen tisztelt Szerkesztő Ur!

Őszinte meglepetés volt számomra a hír, hogy a Népművelés szer­
kesztőségében fontos személyi változás történt. Mégis, amidőn tudomást
szereztem arról, hogy a lap szerkesztése az Elnökség bizalmából igen
tisztelt Szerkesztő Ur kezébe fog kerülni, megnyugvás töltött el, abban
a tudatban, hogy iró, tollforgató ember veszi kezébe a lap irányítását.
Meleg kartársi együttérzéssel köszöntöm ez alkalomból igen tisztelt
Szerkesztő Urat !
Meg vagyok győződve arról, hogy ez az uj munkavállalása egyszer­
smind teljes mértékben uj felelősségvállalás is. Felelősségvállalása mind­
annak, amit egy komoly, hivatott újságíró érezhet mindig, amikor a nagy
nyilvánosság számára, fehér papírra betűket akar vetíteni.
Szerkesztő Urnák általam nagyrabecsült szerkesztői elődje : Királdi
Károly barátom önzetlenül nagy szeretettel és hivatásérzettel töltötte be
a szép és felelősségteljes szerkesztői őrhelyet, több mint egy évtizeden
keresztül. Ezért a nyilvánosság előtt is hálás köszönet illeti meg Öt.
A kedves uj szerkesztőnket ifjúi ereje, fiatalos ambíciója, tettrekészsége és a szintén ifjakat jellemző, nemes ideálizmusa, bizonnyal arra
fogják késztetni, hogy a Népművelést, e fontos tanítói orgánumot, a me­
gyei népoktatás szellemi irányításával, a tanítói közszellem biztos, egye­
nes vezetésével és egységre hozatalával, az iskolai és tanítói érdekek
hathatós és soha ki nem alvó tűzzel való támogatásával, országos viszony­
latban is, mielőbb komoly tényezővé fogja avatni. Őszintén kívánom,
hogy ez igy legyen !
Hiszem és remélem, hogy Szerkesztő Urat ebben a nagy munkájá­
ban a több, mint ezer lelket számláló megyei tanitótábor a nemes ügyet
megillető buzgósággal és szeretettel fogja mindenkor támogatni.
Szolnok, 1941. február hó.
Igaz kartársi szeretettel
és együttérzéssel:
Dr. Kovács János
tanügyi tanácsos

A reformkorszak a nyugati eszmeáramlatok hatása alatt az egyik. ‘
talán nem is leglényegesebb népi legyet: a nyelvet tette az u) nemzet­
fogalom döntő tényezőjévé. Ezzel végzetes lavinát indított el, me y hoszszabb fejlődés után azt eredményezte, hogy az uj országhatárokat is a
nyelvihatárok alapján igyekeztek megrajzolni. .
, , ,
Mi magyarok a történelmi Magyarország visszaállítását akarjuk. Elsősorban tehát nekünk kelt előkészítenünk és egyengetnünk azt az uta ,
melyen teslvérnépeinkkel újra találkozhatunk. Nekünk kell megkonynyitenünk a visszatérést azáltal, hogy minden faji elfogultság nélkül, tow
ténelmi hivatásunk tudatában, törhetetlen hittel rálépünk az osl nemze
eszme útjára, mely a birodalmi gondolathoz, a hivataskozosseghez v z
bennünket. Ez az egyetlen közös boldogulást es megnyugvást biztosító
út a Kárpát-medencében. .
Az idő különösen sürget ma, amikor nyugatról egy uj nemzeteszme
indult el hóditó útjára, mely a közös leszármazásra, a vérré, ai fajra.es­
küszik Egy hatalmas és nagy vonásokban egyfaju nemzet megenged
magnak ilven tanítást, de nálunk ez, a fajok szerencsés keveredőből
származó magyarság további végzetes bomlását, osztódását “^“enyezheti Ha fajmagyarok vagyunk is, ha szinte fa, is nem - elfogult - faj
védőnek lennünk, mégis határozottan fel kell emelnünk szavon a a
bárhonnan jövő túlzás ellen, A vér szent kapcsolat es tudjuk, hogy
egyes szegényebb, népi rétegeink. Istennek hala, tényleg
",
ségi tisztaságukat. Mégis valljuk, hogy a magyarságnak legnagyobb osszeartó ereje nem a vér. hanem az efölött lebegő, a jött magyarokat - is
beolvasztó sajátos magyar szellem. Ez az időtlen, minden más fajtól kü­
lönböző örök magyar arc. melyhez való hűséges ragaszkodás mentette
meg át a magyarságot az újabb évezrednek, a hihetetlen verveszteseg,
küzdelem, nyomor ellenére is. Ennek az örök magyar arcnak fényessé­
gét csodálták elragadtatva Petrovichok, Aulichok, Knezichgk Pollen eroek Schweidelek, Csernochok, Prohászkák ezrei es ezrei, kik az os torténélmi nemzeteszme világitó fáklyái, szent mártírjai, áldott munkásai
^^Sorsdöntő órák előtt állunk, s ilyenkor önvizsgálatot kell tartanunk/
hogy fizikailag és lelkileg egyaránt elkészültünk-e a jövő feladataira. Ha
most a nagy erőpróba előtt megszűnnék a magyar faj fájdalmas torese,
nemzetfenntartó erőnket hihetetlen mértékig tudnánk felfokozni. a 1Wnk ” iH Délkeleteurópában újra elkövetkező nemzeti es európai
hivatásunk teljesítésére..
j
A történelmi nemzeteszme, a birodalmi gondolat szempontjából a
faii kérdések további boncolását, a származás firtatását, idegen név|
S nyelvű . nemzettestvéreink gyanakvó kezelését végzetes rövidlátásnak

28

és a történelmi érzék teljes hiányának kell tartanunk, mely tökéletesen
ellenkezik őseink hagyományos politikai érzékével, bölcs, józan, számitó
mérlegelésével. Félre a túlságos érzékenykedéssel és elfogultsággal. Ne
azt keressük, ami elválaszt minket testvérnépeinktől, hanem azt, ami öszszetart 1 Ilyen következetes, kitartó állásfoglalás nem maradhat jó viszszahatás nélkül és ezzel lelkileg is előkészítenénk Szent István népeinek
teljes testvéri találkozását abban az ősi, történelmi nemzeteszmében,
melyben a Birodalom népei egyesülve egyformán szolgálhatnák a törté­
nelmi és geopolitikai erőktől a Kárpátmedence népeire öröktől fogva
kijelölt közös nemzeti hivatást !
Könnyű László.

A tanítók és a tuberkulózis elleni küzdelem.
A „Tuberkulózis Ellenes Országos Szövetség" 1941. évben országos
güműkór ellenes propagandát rendezett február hó 16 és 23 napja kö­
zött. A tanítóság általában, vármegyénkben is kivette a részét a tuber­
kulózis ellenes küzdelemben, részben azáltal, hogy előkészítette a szak­
értő orvosok előadásait, részben pedig oly módon, hogy maga is részt
vett előadások tartásával a propagandában az élőszó erejével.
Tudjuk jól, hogy a tanítóság teljesen tisztában van a gümőkór je­
lentőségével, mégis talán nem végzünk felesleges munkát, ha mi is részt
kérünk és részt veszünk az országos mozgalomban és néhány dologra,
— még ha ezek ismeretesek is — felhívjuk a tanítóság figyelmét.
Mi is a leglényegesebb, amit a gűmőkórról tudnunk kell ?
Tudnunk kell mindenek előtt azt, hogy a gümőkór ragályos betegség. Ismételjük, — ragályos és nem örökölhető, amint azt azelőtt hittük.
A gümőkór u. i. a betegségben szenvedő anyáról fertőzés utján ragad a
vele együtt élő gyermekre. Ezért vélték azt, hogy örökölhető.
Tudnunk kell azt a gűmőkórról, hogy gyógyítható és pedig minél
korábban kezdenek a gyógyításához, annál hamarabb és annál biztosab­
ban gyógyítható. Tudnunk kell a gűmőkórról azt, hogy ragályozása nincs
tekintettel a korra, mert bárki bármikor megkaphatja, ha nem óvakodik.
Tudnunk kell a gűmőkórról, hogy évente meghal Magyarországon
mmtegy 17.000 ember, tehát annyi, mint egy kisebb város lakossága.
Tehát a gümőkór valóban népbetegség, de egy oly betegség, amely­
nek pusztító hatását ellensúlyozni tudjuk és ellensúlyoznunk kell ön­
magunk, családunk és nemzetünk érdekében.
Mit kell tennünk a a gümőkór ellen?
Küzdenünk kell ellene buzgón és álhatatosan. Küzdenünk kell el­
lene az iskolában és az iskolán kívül. Az élőszó erejével közvetlenül és
közvetve, valamint írásban.
Le kell küzdenünk a tévhitet, amely az örökölhetőséget állítja okul

- 29

és még inkább le kell győznünk a másikat, amely a gyógyithatatlanságba
vetett vélemény alapján a beteg kezelését elhanyagolja,
Küzdenünk kell a jobb lakásviszonyok, az egészséges lakás érde­
kében, propagálnunk kell a szabad levegőt, a napfényt, a kis ablakok
helyett a nagy ablakokat, a fák ültetését, az utak portalanítását, a cél­
szerű táplálkozást, amelyek mind a gümőkór megelőzését szolgálják, mért
erősitik a szervezetet, mert oly életmódra nevelnek, amelyek a gümőkóros ártalmakkal szemben hathatós ellenállást jelentenekMeg kell magyaráznunk mindenkinek, hogy a beteget nem szabad
látogatni, nehogy fertőzést vigyünk magunkkal és megfertőzzük környe­
zetünket. Meg kell magyaráznunk, hogy köpködni, másra ráköhögni nein
szabad, mert a köpetben, a köhögésben vannak a gümőkór fertőző, , szé­
niünknek láthatatlan kicsinységű csirái, amelyek a köhögéssel 3 méter-nyire is repülnek és terjesztik azt a magyarságot pusztító ragályos, ra­
gadós betegséget.
Nincs az országban még egy foglalkozás, amely oly hatékony tud|a
lenni a nemzetvédelem terén, mint a tanítói foglalkozás. Ez a nagyjelejitősége abban áll, hogy az iskolán kívül a családlátogatások alkalmával
sok olyat lát és tapasztal, amit a néppel érintkező egyéb hivatalos ál­
lást betöltő tisztviselőknek — még az orvosoknak sincs módjában mégállapitani, mert a nép a tanítónak, gyermekei nevelőjével mégis őszin­
tébben nyilatkozik meg. Ez pedig nagy Szó. Éppen ennél a bizalomnál
fogva fejtheti ki a tanítóság igazi nemes értelemben vett népnevelői hi­
vatását. Ha a család bizalommal van iránta és őszinte, legyen ő is sze­
retetteljesen őszinte és világítsa fel á családot, hogy kell, mint kell he­
lyesen élni, mint kell egészségesen élni. Mit jelent a szellőzés. Mit jelent
a nagy ablakokon át bejövő napfény. Meg kell magyarázni, hogy a ket­
tős nagy ablak között levő zárt levegő jó hőszigetelő, tehát a nagyoob
ablakkal bejövő világosság nem jelent hátrányt a téli fűtés alkalmával.
Meg kell magyarázni, hogy mi az észszerű és olcsó táplálkozás. Hogy a
sok és olcsó zöldféle nemcsak változatossá teszi az ételek falusi egy­
hangú sorozatát, hanem azonfelül egészségesebb is. Meg kell magyarázni,
hogy mit jelent a tisztaság? Mi az igazi tisztaság? Mit jelent á légy?
Milyen veszedelmet hoz az emberre? Mint lehet egyszerűen eu vesze­
delmeket elkerülni. Meg kell magyarázni, hogy a falusi kertes ház, a ház
előtti kis kerttel nemcsak ragaszkodás az ősi hagyományokhoz, nemdsak

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária11 rúm- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e 1 c h e r.

.

■

|
|
Tll^fÓJi: $

'

I

*

30

igen kedves szép dolog, hanem egészséges is. Általában, hegy az udva­
rok hiábavaló kopársága helyett azokat ültessük be fákkal, mert a né'
hány gyümölcstermő fa egészséget, életerőt adó — mai divatos szóval
élve —: vitaminos gyümölcsével bőségesen meghálálja a kevés gondót,
ami ápolásához szükséges.
Természetes, ha a családlátogató tanító észreveszi azt, hogy a csa­
ládban beteg, fertőző, gümős beteg van, amiatt külön is intézkednie kell,
# hogy a család többi tagjait a fertőzéstől megóvja. S mindjárt meg is kell
magyarázni az elkülönítés jelentőségét és módját.
Az 1940. évi VI. törvénycikk és ennek ‘végrehajtási rendelete a
888-1940 BM. sz. rendelet intézkedik újabban intézményesen a gümő­
kór ellen, a gümőkór pusztításának lehető csökkentése érdekében.
E nagyszerű törvény és rendelet bizonyos tekintetben vonatkozás­
ban áll a tanító, a névelő személyzet működésével és nem kétséges,
hogy a magyar tanszemélyzet ebben a munkában a ráeső részt a legna­
gyobb örömmel és odaadással el is fogja végezni.
A rendelet 4. §-a intézkedik aziránt, hogy „minden gyermeket kisdedovódába, gyermek vagy napközi otthonba való felvételkor, továbbá
hatodik, tizedik.és tizenötödik életévében is gümőkóros megbetegedés
szempontjából orvosi vizsgálat alá kell vetni".
E vizsgálatok az úgynevezett „szűrővizsgálatok". Ezek előkészítése
a tanítóság egyik nemes feladata. A gyermekekkel és a szülőkkel egy­
formán meg kell értetni, hogy ez mindenkinek egyformán érdeke. Érde­
ke megtudni, hogy nem hajlamos-e, nincsen-e kezdődő baja. Érdeke,
hogy mindenki a saját érdekében ne csak vonakodás nélkül végeztesse
el a vizsgálatot, de örvendjen az állam gondoskodásának, mely az ö, az
ő gyermekeinek biztonságát és ezzel az egész magyarság érdekét szolgálja.
A másik fontos teendő a segédkezés a szűrővizsgálatok, a tuberkulin oltások végzésénél. A vizsgálatok alkalmával ugyanis jegyzőkönyv
veendő fel. E jegyzőkönyv tartalmazza a tanulók névsorát és személyi
adatait, s végül a vizsgálati ’ eredményeket.
A vizsgálati eredmények leolvasása alapján történik a behatóbb
vizsgálat, amely a tüdöbeteggondozó intézet a pontos vizsgálat alapján
meghatározza, hogy ki a a fertőző gümőkóros, ki a gyógyult és javaslatot
tesz a további intézkedésekre,
Az ezek után csak természetes és megnyugtató, hogy a fertőzőképes gyermeket a többi gyermektől elkülönítik, valamint a hatóság ren­
delkezéseit be nem tartókkal szemben megfelelően eljárnak és helye
van a kényszergyógyitásnak is. Viszont intézkedik a rendelet a szegénysorsuak gyógykezelése érdekében az eddigieket is meghaladóan az által,
hogy „a nem lakóhelyükön légmell kezelésben részesülő szegény bete­
gek utazási költségeit" megtéríti.
Ezek azok a főbb rendelkezései a törvénynek és a rendeletnek,
amelyek a tanítóságot, mint a reájuk bízott gyermekek gondviselőit első

i;

* 31

sorban érdeklik. A törvénynek és a rendeletnek — egyéb rendelkezése­
ket is figyelembe véve, — meg lesz az eredménye, hogy végre ponto­
sabb adatokat kapunk a gümőkór elterjedéséről hazánkban, másrészt
— s ez a fontosabb — remélhetőleg elérjük azt, hogy a gümőkór, amely
az utóbbi években ugyan egyre kisebb halálozás arányszámmal szere­
pel végre eléri azt az arányszámot, amely mindnyájunk, a magupk, a
családunk és a nagy család, a magyarság életérdekeinek megfelel. '
Dr. Elek Istváig. .

Kérdés, melyre minden tanítónak felelni ^ell.
A vármegyei tanilóság egyesületi élete jelenleg bár csendes, de
alosztálya emberbaráti működését most is hatékonyan folytatja. Várme­
gyei Általános Tanítóegyesületünk -mindig a tanítóság érdekeit, annak
javát szolgálta minden ténykedéséül.
1
Az együttműködés, egymás .megbecsülése sok értékes eszmet vál­
tott ki, melyet drága örökségként kell megőriznünk. Életre hivt^ a te­
metkezési alosztályt, mely hivatva van arra, hogy segitőkezet nyjijtson
ott, ahol arra szükség mutatkozik.
‘
'
J"
Gyász és szomorúság költözik oda, ahová a halál betekint. Szeret­
teink elhunyta feletti lelki fájdalomhoz anyagi gondok is jelentkeznek.
A tanítóegyesület a lesújtott családhoz testvérként látogat azzal, hőgy a
temetkezési alosztályon keresztül segítségére siet és az anyagi göndok
egy részének vállalásával a vele együttérzésének ad kifejezést.
Elődeink ily nemes célkitűzésekkel munkálkodtak a vármegyei ta­
nítóság összetartó pillérein, melyet ..mint értékes örökséget hagytak Vfeánk.
Mi javakorabeliek lassan és észrevétlenül félreállunk éppen úgy, mint
elődeink, de alkotásunknak továbbra is élnie kell.
< ,
Tőletek kérdem ifjú Kartársak, él-e Bennetek a közösség iránti
eszme oly mértékben, mint az az elődökben élt? A temetkezési ^alosz­
tály, mely arra hivatott, hogy mindnyájunk nehéz órájában segély tjpyujtson, a mai fiatalság közönyéből, nemtörődömségéből a múlté legyen?
Elvesszen a szép gondolat, melyet elődeink nemes szívvel megteremtet­
tek ? Egységben az erő, ezt tanítod az iskolában, mutasd meg, hogy Te
is hiszed ezt és kartársi felhívásomnak eleget teszel azzal, hog^ ezen
nemes elgondolásu intézménynek tagjául jelentkezel.
Kedves tanitótestvérem! Talán ifjú életed hajnalán állsz, de Eshetsz
a derekán is, nyugodtabban hajthatod fejed pihenésre azzal a gondolat­
tal. hogy akkor, amikor a másiknak könnyét törlőd, a Tieidről isi gondoskodsz és könnyited terheit.
\ A Temetkezési Alosztály alapszabályaiból a következőkre hívom
fel7 figyelmedet:
j

32

Tagja lehet az egyesületnek a Jász Nagykun-Szolnok . vármegyei
Tanítóegyesületének minden rendes és tanítói oklevéllel bíró pártoló
tagja, ha belépését a temetkezési alosztály pénztárosánál bejelenti. A
tagság akkor sem szűnik meg, ha a tag vármegyénk területéről elköl­
tözne, de fizetési kötelezettségének továbbra is eleget tesz.
A belépett egyesületi rendes tagnak a családja is lehet tagja, ha az
a 45-ik életévét nem haladta meg.
Ha a rendes tagnak jelentkező az 50-ik életévét már betöltötte, .
csak úgy vehető fel a tagok sorába, ha vármegyénkben \aló működése
az egy évet nem haladta meg, tiszti orvosi bizonyítvánnyal igazolja egész­
séges voltát és 25 P külön dijat fizet az alosztály pénztárába.
A 7 évnél fiatalabb családtagok után a tag féljárulékot fizet, de fél
temetkezési segély is illeti.
Minden tag 1 pengő belépési dijat fizet, kivételt képeznek azok,
akik az 50-ik életévet betöltötték, azokra az előbb ismertetett szabályok
érvényesek.
Minden haláleset alkalmával a felnőtt tag 1 P 20 fillért, a 7 éven
aluli családtag után a felét fizeti az egyesület pénztárába. Ezideig egye­
sületünk 250 pengőt, majd 280 pengő temetkezési segélyt fizetett ki esetenkint.
A kihalt tagok helyébe uj tagokra van szükség, hogy egyesületünk
továbbra is emberbaráti kötelességének eleget tehessen. Soraink ritkul­
nak, uj tagok belépésére van szükség.
Ez az a kérdés, amelyre minden Tanitó Kartársamnak felelni kell.
Átveszik-e tőlünk az intézményt, mely mindnyájunk megsegítését szol­
gálja, avagy azt a múlt idők emlékei közé hagyják eltűnni ?
Mint a temetkezési alosztály elnöke — aki most vettem át e tiszt­
séget — fordulok kedves Kartársaimhoz, tárgyalják tanitótestületi ülései­
ken e kérdést és buzdítsák a tartózkodókat a belépésre, mert ez az in­
tézmény közös tanítói örökség, melyet utódainknak csorbithatatlanul kell
átadnunk.
Szolnok, 1941, évi február hó 25-én.
Soós József
alosztály elnöke.

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Pozsonyi-ut 13.

Áthelyezések. A VKM Ur
Tyepliczky Zoltán áll. tanitót a
nagykörűi csataszögi áll. el. isko­
lától a Tiszaföldvár-homoki állami
iskolához,
Horváth Mária somlójenői rk.
isk. kisegítő áll. tanítónőt a jász­
árokszállási áll. iskolához, további
szolgálattételre áthelyezte.
Segélydijas tanítói megbízá­
sok. A vallás- és közoktatásügyi

Miniszter Ur Horváth Máriát a
jászárokszállási Szent Imre áll .el.
iskolához, Deme Máriát a Mezőtur-Tassybirtoki állami iskolához
Mészáros Lajost a Jászkisér-réti
vándoriskolához, Polner Tibort a
Karcag-bugyogói vándoriskolához,
Répás Mihályt a Karcag-botonási

vándoriskolához, Pálkövöi Jánost
a kunmadaras! Kovács-tányai^vándoriskolához, Szőke Györgyöt a
Kunmadaras hármaspusztai jvándoriskolához, Varsányi Árpádot a
Mezőtúr kiskéki áll. iskolához,
Kónya Istvánt a Szolnok-erésztőhalomi áll. iskolához, Sárossyi Zol­
tánt a Nagykörü-csataszögi állami
el, iskolához segélydijas tanítói
próbaszolgálatra bocsátotta. ?
Nyugdíjazások.

A VKM Ur

özv. dr. ^orbély Lászlóné szolnoki
áll. tanítónőt márc. 1-év.el i ugdíjba helyezte.
'I
Lemondás. Varga József i datytyáni rk. tanitó, Monostori J ozsef
Dévaványa—pusztaecsegi rk.vallásalapitványi tanitó állásáról le­
mondott.
Letétbe kell helyezni a
kölcsön kötvényeket A m kir.

minisztérium 1941. febrLhó 5-én
kelt 500-1941. ME. sz. rend etévei elrendelte,
fyar szágon lakó . vagy
íyel biró
személyek és cégek kötelese háborús magyar államadó&gi
leteiket
dikölcsön kőtvénvöiket
1941. é
jnárcius hó 3|. n
letétbe
’lyezni. — Ha a hadikölcsönköh%nyek nem a tulajdo­
nos birtokáB^^vannak, a letetbe-

SPORTDÍJ AK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

Felhioáí. Felkérjük kedves Kar­
társainkat, hogy a „Népművelés"
munkatársaiul minél többen jelent­
kezzenek írásaikkal, esetleg ötleteik­
kel, hogy a Szerkesztőség minél job­
ban megismerhesse a tanítóság ér­
deklődési körét és a lehetőségekhez
képest olyan lapot adjon kedves ol­
vasóinak kezébe, amilyet szeretne.
A beküldött írásokat — hacsak ak­
tualitásuk nem teszi szükségessé a
soronkivüli közlést — a beérkezés
sorrendjében közöljük.
Szerkesztőség.

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó .
árban vásárolhat Szolnokon a

1

Vidor Üzletházbab
Telefon sél.

„Takarékosság**

t a gf a

4
£ -

34

helyezés kötelessége a birtokost
vagy a kötvényekkel egyébként
rendelkezőt terheli. A kötvénye­
ket a hozzájuk tartozó szelvény­
utalványokkal és ez esetleges be
nem váltott szelvényekkel együtt
kell letétbe helyezni. A letétbe­
helyezés helyeit és módozatait a
Budapesti Közlöny febr. 26-án
megjelent 47. számában közzétett
idevonatkozó 500-1941. ME. sz.
miniszteri rend, részletesen tar­
talmazza.
Szavalókórusok a hősök nap­
jára. Most jelent meg Tiboldi Jó­

zsef szavalókórus füzetei I. köte­
tének második kiadása, melyet a
szerző több hősök napjára alkal­
mas nagyhatású költeménnyel bő­
vített ki. A közelmúltban leját­
szódott történelmi események fé­
nyesen igazolták a szavalókórusok
létjogosultságát. Tiboldi József fü­
zetei, mint a második kiadás is
igazolja, a tömegnevelés és nem­
zeti törekvéseink szempontjából
nélkülözhetetlen segédeszközöknek
bizonyultak. A füzet ára 2 pengő.
Megrendelhető a szerzőnél: Pestszenterzsébet. Vas Gereben-u. 11.
Tanitóirók és költők bokrétája.

Gyűjtötték Kiss József és Könnyű
László Jászberény, 1941. 116 oldal.
Ára 3 pengő.
„Messze tanyák, falvak, városok
mécsesei, lámpásai elindultak egy­
más felé, hogy ragyogó tüzoszloppá
egyesüljenek". Tanitólelkek mele­
ge, szivek dobbanása fakasztotta s
kötötte csokorba e szinpompás
bokrétát. Több mint íélszáz tanító-,
író adja munkásságának legjavát.
Megtalálhatók e gyűjteményben az

r 35

országos neveken kívül a tehetsé­
ges, szárnybontogató fiatalság ki­
váló képviselői, valamint a vissza­
tért Felvidék és Erdély eddig elvonultan, csöndben dolgozó tanitóköltői és írói. A gondosan össze­
válogatott írásokból, költemények­
ből, elbeszélésekből a magyar ta­
nító nemes és fennkölt gondolko­
dása, lelkének mély és tiszta ér­
zései sugárzanak felénk.
„ . . , a fehér mesék, tarka tör­
ténetek és a szivárványszínű ver­
sek" méltó képviselői a magyar
tanitócsaládnak. Éppen ezért ott
a helye minden tanító testvérünk
asztalán. Nem hiányozhat a tanító­
egyesületek, tantestületek, iskolák
könyvespolcairól sem, mert hirdeti
azt a szent együvétartozást, amely
kell, hogy mindannyiónk lelkét eltöltse, kik a „leghamarább fára­
dunk el a nemzet dajkálói közül."
A könyv szép kiállításban, tanitóművész színes címlapjával je­
lent meg. Megrendelhető Könnyű
László áll. tanító, szerkesztő címén
Jászberény, Kossuth L.-u. 51.
Megállapították a búzaliszt
színhatárát. A közellátási minisz­

térium* szakértők meghallgatása
után megszabta, hogy milyen le­
gyen a jövőben a buzakenyérliszt
legvilágosabb szine. Március 3-tól
kezdődően nem szabad ennél a
most megállapított színűnél vitá­
sabbat forgalomba hozni. A m.
kir. Gabona és Lisztkisérleti Ál­
lomástól (Bpest, II., Kisrókus-utca
1-b.) lehet beszerezni azt a hivata­
losan megállapított lisztmintát, aamelyik irányadóul szolgálhat. Aki
világosabb E. B,-lisztet hoz forga
| lomba, kihágást követ el.

I
I

A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe!
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy f. évi január 20-án élhalt
Gyurkicza Miklós tagtársunk után járó 1 P 20 f személyenkénti
járulékot az egyesület pénztárába befizetni szívesek legyenek.. —
Ugyancsak kérem az esetleges hátralékok beküldését is.
|
Pénztáros.

A „NÉPMŰVELÉS" szerkesztő­
ségi címe: Szolnok, Pozsonyi-u. 13.
Kéziratokat és minden a lap szelle­
mi részét érintő közleményt, meg­
keresést fenti címre kérünk küldeni.
Rézgálicot csak utalvány elle­
nében lehet ezután is vásárolni.

Ismeretes, hogy hazánk rézgálic- ,
szükségletének legnagyobb részét
külföldi import utján kellett fe­
dezni. A mostani világhelyzet ezt
szinte lehetetlenné teszi. Kormány­
zatunk bölcs előrelátással ezért már
a tavalyi évben megtette intézke­
déseit a rézgáliccal való takaré­
koskodás érdekében és a meglévő
készletek tárolása ügyében. Ezen*
bölcs intézkedés tette lehetővé,
hogy szőlősgazdáink és gyümölcs­
kertészeink az idén is hozzájuthas­
sanak a legszükségesebb rézgálicmennyiséghez, amire a szőlő és
gyümölcsfapermetezéseknél szük­
ségük van. A rézgálicot az arra
jogosultak rézgálic-utalványok ellenében vásárolhatják meg. Az
utalványok a Magyar .Gyümölcs­
termelők Országos Egyesülete ut­
ján kerülnek kiosztásra. Igénylések
a hegyközségek utján történnek.
Tilos az akácfa kivágása. A
földmivelésügyi minisztérium ren­
deletet adott ki, mely szerint akác­
fát kitermelni nem szabad. Kétely

| ■
esetén ajánlatos az erdészeti" ható­
sághoz fordulni felvilágosításért.
Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Bacskó
Margit, Barssay Mária 6 P. Tiszaföldvár, róm. kát. iskola 6 P. Me­
zőtúr, Sztavenyik Vilma 6 n Jászárokszállás, Izr. isk. 6 P. Szolnok,
Kült. áll. isk. 6 P. Tiszafölfár áll.
isk. Mezőtúr-Homokdülő, Qsugarpart, Kúria, Pusztapó I. Csíderberek 6—6 P. W^ndl Anna 6jP. Tiszaföldvár, Gulyás Károlj 6 P.
Kunszentmárton, Újvárosi áll. isk.
6 P. Szolnok, Tóth Teréz 6 P.
Mezőtúr, Áll. isk. 6. P. Mező túrUjváros, Szilágyi Lajos 3 P. Kar­
cag, Glódeák Béláné 1’50 P. Me­
zőtúr.
]
Tagdíj címen: Bacskó Margit 6
P. Tiszaföldvár, Vass Andor, Vass
Andorné, Ágoston Angéla^ Baungártner Nándorné, Bányai ^László,
Busay Mária, Cseh Margit; Fogarassy Miháfyné, Fehérvári JLászló,
Gulyás Anna, Kovács líándor,
Mohács Katalin, Mohács JLászló,
Nagy Boldizsárné, Nagy íiborné,
Ördögh Imre, Tasy Júlia
2 P.
Czibakháza, Zala József, ^ala Józsefné, Jászladány, Kosnál Lajos,
Gonda János, Zöld Jánosié, Do­
bó Sándorné, Petneházy |mréné,

I

..

36

Mezőtúr, Racskó János, Racskó
Jánosné, Kerekes Ferenc. Kere­
kes Ferencné. Oláh József, Csizmadi Mária, Dercsényi Ilona, Mendelényi Elvira, Markóné S. Eszter
4—4 P. Jászárokszállás, Barcsay
Mária, Flórencné, Sz. Ida, Szalayné T. Margit, Halassy Sándor, Kál­
mán Katalin, Kiss Sándor, Kissné
I. Margit, Kosztoványi István, Nagy
Kálmán, Szakáll János, Szvoboda
István, Vida Gyula, Vida Gyuláné
2—2 P. Wendl Anna 4 P. Tisza‘ földvár, Kiss Károly, Skoda Mária,
Koháry Ilona, Benyovszky Jolán,
Skoda Ilona, Vásárhelyi Mária,
Bathó Róza Szentirmay Kálmánná,
Mocsáry József, Németh Mária, dr.
Grámán Jánosné, Könnyű László,
Várhegyi Györgyné 2-2 P. Jász­
berény, Vágó Róza, Bér Jenő, Lo­
vász Eszter, Czakó Jenő, Szecsey
Zsigmondné, Korom Géza, Korom
Gézáné, Tóth József, Tóth Jözsefné. /Molnár Gyözőné, Gaudi Má­
ria, Csatáry Lajos, ■ Korda Júlia,
Szaday Sándorné, özv. Tóth Bélá­
né, Bányainé, N. Irén, Szakács
Jánosné, Nagy Gyuláné 4—4 P.
Glódeák Béláné 1 P. Mezőtúr.
Temetkezési dij ámen : Horváth
Jolán, Muhy Sándorné, Muhy Má­
ria, Ferenczy Sándorné, Szatmáry
Lajosné, Polonyi Rózsi, 3'60 P.
Brindáné, L. Mária, Csiky Ernő,
Bacskó Gyula, 7'20 P Csenyné, K.
Mária, Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kálmánná 3’60 P. Padányi Margit

7'20 P. Gombkötő Márta 6 P. Szol­
nok, dr. Magyary József 3'60 Bpest,
Molnár Béláné, 1'20 Bpest, Zala
József, Zala Józsefné, 3'60 P. Jászladány, Renner Ignác 14'40 P. Esz­
tergom, Körmendyné, P. Júlia 1'20
P. Mezőtúr, Baloghné, F. Irma,
Hajagosné, Cs. Izabella, Martikány
István, Érparti Mária, Szabó Róza
1'20 P, vitéz Iványi Károly 2’40
Kunszentmárton, Vida Gyula 7*20
Vida Gyuláné, Kiss Sándor, Kiss
Sándorné, Szakáll János, Flórenczné S. Ida 3 60 P. Tiszaföldvár, dr.
Szemerédy Béláné 9’60 P. Győr,
Keszthelyi István 10. P. Luif Otmárné 10 P. Bpest Jánosy Pálné
5 P. Császár Ferencné 10.P. Szol­
nok, Kosnár Lajos 3'60 P. Gonda
János, 2'40 P. Zöld Jánosné 1'20
P. Dobó Sándorné 6 P. Benedek
József 2'40 P. Mezőtúr, Skoda
Mária, Benyovszky Jolán, Vásár­
helyi Mária, Szentirmai Kálmánná
1’20 P. Jászberény, Horváth Gyula
5 P. Szolnok, Kazay Benjámin 5
P. Tiszaföldvár, Magyary Gyuláné
4'80 P. Bpest, Szabó Ilona 3.60
P. Jászfelsőszentgyörgy, Országh
Pál, 2'50 P. Pesthidegkut, Tóth
József, Tóth Józsefné, Molnár Győ­
ző, Molnár Gyözőné, Csatáry La­
jos, Szakács Jánosné, Korda Júlia,
Bányainé, N. Irén 1'20 P. Glóde­
ák Béláné, 3.60. Mezőtúr, Petrovay Béláné, 6 P. Nagykörű.
Réoyi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
°O,

"

I

i
o

3íp~3cp
gyermekruha és fűzösza/on
............. .. ............

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6.sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban.
fűzök és melltartók mérték után.

;
5
?
•

.o..O«.oo.o.oooo...„o„„.e„.0,P°

HS

RÉNYI DEZSŐ
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON :

Bárhol megjelent is­

kolai, szépirodalmi és

tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

jában már kaphatók I
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

Quínt—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy! Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

in.
ív. o
n. o
IV.
V-VI.
n-vi.
rv.
m-iv.

o
o
o
o
o

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettant és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
i-n
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
ni-rv. o.
mérés tanításához
V-VI. o.

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., ID., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o, egykötetben

;7Ő

n^pmovGi
. ,y

TARTALOM:
' Csontos Sándor: Mágyar Husvét.
Szemes Gábor: Filmet a népiskoláknak
Hivatalos rész.
Egyediét! élet.
Hírek. Nyugtázások.
RtNYI DKZ8Ő
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIV. tVF. 4. SZ.

IMI. ÁPRILIS HÓ

XXXIV. évfolyam.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113,

1941. április hó.

JÁSZ-NAQYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

j

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelSség hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Bárhol megjelent is­
kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek

■lefizetés! dijak és reklámé.

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyel Ált.
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért falel:

CSIKY ERNŐ
Évi előfizetés 8 pengő

közlemények a szer
almira Saelnok, Reze
kOldendSk.

Megjelenik havonként.

MAGYAR HÚSVÉT.

a megjelenés időpont­

jában már kaphatók!
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Quint Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o. 6 —
II. o, 6 80
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
III.
o. 6 IV.
o. 7’80
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
II. o. 3'20
III.
o. 4'50
IV.
o. 5 40
V-VI. o. 7Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV.
o. 8Kaposy—Stolmár : Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o. 5Beryaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
780
zalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
6—
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
560
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
2—
straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
-III o. 2'80
mérés tanításához
III-IV. o. 2'80
V-VI. o. 2'60
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
3—
Tirpák: Beszélő rajzok I„ IL, HL, IV.
á 1—
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben
2—

Nagyböjt ... a megvalósult, de eltékozolt gyönyörű valóság sirató^a.
Mea culpázás! Üt a halál országából a Feltámadás, az uj Élet [féáy’
glóriája felé.
’ ■ ’T
A nagyböjt a magunkbaszállás, a vezeklés arcsáppasztó ideje. Tűz,
amely éget, de egyúttal tisztit is. És nekünk a krisztusi nagyböjtön kittül,
van még egy külön nagyböjtünk is: a magyar nagyböjt.
Nagyszerű, de rövid Advent után következett reánk ez a hosszú Nagy­
böjt. Hosszú volt az út hamvazó szerdától Nagypéntekig. De egyszer oda is
eljutottunk. Ezelőtt 23 évvel, amikor szertefoszlottak a gyönyörűen megál­
modott szentistváni álmok. Amikor az emberi elvakultság és bosszú elszaba~
dúlt démonai „Feszítsd meg“-et üvöltöttek felénk.
- d <.
És megfeszítettek . . . Beleremegett a föld. Elsötétült az ég felettiig.
A Halál szelleme lett úrrá országunk felett. Égigharsogó diádallal osztoszkodtak földi vagyonúnkon azok, akik megfeszítettek.
■ ■ H
Aztán uj nap sütött ki felettünk. Lángbetük futottak fel a magydr
égre: „Élni akarunk" ! . . És megindult a magyar akarás. Megindult a csetlekvő magyar nagyböjt. A nagyszerű munka nyomán repedezni kezdtek, a
sziklák a nagypénteki sir felelt ...
f
’
Folytassuk ezt a munkát továbbra is az öncélú, integer szentistváni
Birodalomért. Mindnyájan ! Hittel, szóval, cselekedettel. Iskolákban, iskolán
kívül. Neveljük a lelkeket ebben a szellemben. Mert a lélek az, ami éltet.
Magunkra hagyatva a nagyvilágban, egyedül csak magunkban bízhatunkSok mindent vesztettünk már, csak egyet ne veszítsünk el soha: a magydr
faj és egymás iránti szeretetünket. Vegye ki mindenki részét a munkából
teljes erejével; hogy minél előbb ránk virradjon a hosszú magyar nagyböjt
után, a dicsőséges magyar Husvét és ez ne csak szimbólum legyen többé,
hanem kézzelfogható valóság.
Igazi Feltámadás!
Csoqtos Sáqdor
■■

38

39

Filmet a népiskoláknak!
Irta : Szemes Gábor áll. tanítóképző int. tanár, Jászberény.
„A maradandó értékű oktatás, a valláserkölcsi
és nemzeti alapokra épitett nevelés elmélyítése, foko­
zása és általánossá tétele egyike azoknak a kormány­
zati feledatoknak, amelyeknek sikeres megoldása
elhatározó jelentőséggel bir nemzetünk sorsának jö­
vendő kialakulása szempontjából.0 (O. K. 1936. I.
5. p. Kósa Kálmán.)

Négy esztendeje annak, hogy a közoktatásügyi minisztérium Oktató­
film kirendeltsége és Budapest Székesfőváros oktatófilmszervezete váll­
vetett munkájának gyümölcseiből a főméltóságu Kormányzó Úr előtt
néhány szemelvényt bemutatott. Dr. Kósa Kálmánnak, az 0. O. B. B. alelnökének a kormányzói bemutatón elhangzott előadásából vettem szerény
tanulmányom fentebb idézett sorait. Sugárzik belőle, hogy kormányzatunk
az oktatás, a valláserkölcsi és nemzeti alapokra épitett nevelés minden
eszközét igénybevéve kivánja megteremteni nemzetünk boldogabb jöven­
dőjét. A közelmúltban a parlamentünkben mondotta a magyar kultúra
legfőbb őre: „A nemzeti műveltség alapszinezetét a néptanító adja meg,
hivatása van azon a helyen, ahová a nemzet állította."
Adjunk tehát
a néptanítónak kezébe minden eszközt, melynek segítségével hivatását
jobban töltheti be, melynek segítségével a hazának vallásosabb, erköl­
csösebb, értelmesebb s a maiaknál öniudatosabban hazafias, s végül isme­
reteiket a gyakorlati életben a maiaknál jobban értékesiteni tudó polgá­
rokat nevelhet.
Oktatófilm az iskolákban.
Hogy ebben a munkában előkelő helyett tölthetne be a film azt
senki nem vitathatja ! Sőt, ha valaki azt kérdezné tőlem, a magyar okta­
tásügy az utóbbi években mi módon gazdagodott, nekem az oktatófilmek
diadalmas bevonulása jutna eszembe, a pergőképszalagra, Terta gépünkre
gondolnék, mely megváltoztatta bizonyos méretekben az ismeretközvetítés
színezetét, a tanárt s a tanítványt egyaránt meghódította.
A középiskolai filmoktatás értékeiről, eredményes átütő erejű hatá­
sáról bizonyságtételt tesz a filmről Írott tanulmányok garmadája, az Ok­
tatófilm Kirendeltség évenkénti gazdag beszámolója, s lassanként több
tízezres példányszámú, a nevelés gyakorlati munkásai által kitöltött nyom­
tatott kérdőívek. Az oktatófilmek nagy metodikai értéke kötelez bennün­
ket arra, hogy azokat oktatásunk egész frontján a nevelés szolgálatába
állítsuk. Hazánk egész területének közép és középfokú iskoláiben évek
óta mintaszerűen tölti be hivatását az Oktatófilm Kirendeltség által irá­
nyított filmoktatásunk.
.
Kirendeltség évenkinti beszámolója tanúskodik arról, hogy elemi
iskoláinknak is hő vágyuk, a népiskolai filmoktatás megteremtése, s köz­

oktatásügyi kormányzatunk nagy szeretettél karolja fel ennek a rendkívül
nehéz ügynek a megoldását. Geszti Lajos írja: „A magyar állam mindig
sokat törődött a középosztály iskoláival, Most rákerül a sor, hogy ugyan­
annyi gond és fáradság fordittassék az elemi iskolákra is. Hiszen ma már
utszéli igazság lett, hogy a tanultabb nép többet termel, a haza védelmében
jobban harcol. Amit a nép kap, azt a nemzet kamatos-kamattal kapja
vissza." — A népiskolai filmoktatás befektetett anyagi értékei is hasznos
gyümölcsöt hoznának.
।
.
.
- I
A népiskola ismeretközvetítése.
A népiskolai filmoktatás megteremtése azonban nemcsak anyagi
kérdés, hanem sok pedagógiai problémát is rejt magában. A népiskolák
célja, ismeretközvetítésének színezete egészen más, mint középiskoláinké.
Ezeknek készültek eddigi oktatófilmjeink is. A népiskolákban a nevelői
gondolat lép előtérbe s a tanító arra törekszik, hogy a nevelés céljait is
szolgálja uj módszeres egységeinek feldolgozásában. Ezt a nagy külömbséget a gimnáziumi általános Utasítás is hangsúlyozza, rámutatva arra,
hogy a népiskolai tanító viszonyítva a tanár munkájához, elsősorban nev|l,
másodsorban oktat. A népiskolai tanító a nevelésben és oktatásban fis
elsősorban a tanulóból indul ki, érzelmi és akarati életét fejleszti, érzék­
szerveinek és kezének ügyességét gyarapítja, a társadalomnak hasznos
polgárt nevel. (Gimn. Ált. Ut. p. 20.)
f
A népiskola tehát öncélú intézmény, megvan a maga saját didaktikába,
igy természetes, hogy filmjeinek is az eddigi oktatás rendjéhez kell alkalmazkodniok. Kérdés, milyen is legyen hát a népiskolák filmje? Az első,
amit mondanom kell; más mint a középiskoláké. „Oktatófilm ..." Vala­
hogy már a szóban is benne van, hogy itt az elméleti ismeretanyag lép
előtérbe, a népiskolában pedig a nevelői gondolatnak éppen olyan előkelő
helye van, mint magának az ismeretanyagnak. Érdekes azonban, hogy! a
középiskolák munkásai is kívánatosnak tartanák olyan filmek készítést,
amelyek az erkölcsi szépet érzékeltetik, s teszik élményszerüvé. Révész
Emil dr. egyik tanulmányában hangsúlyozza, hogy az oktató célzatú fil­
meken kívül olyan filmanyagról is gondoskodni kellene, amely „ejps
hatást gyakorolna a fejlődő lélekben a jónak a rossztól való megkülön­
böztetésére. nemkülönben a szépnek az otrombától való elválasztására. “
(O. K. 1938. sz. 12. p. 284—286.) önmaguk teljes egészében az erkölcsi
tisztaságot és emelkedettséget, a magasabbrendü életet^ árasztó hímek
minden iskolatípusnak értékei lehetnek. De ha volnának is középiskolai
nevelőfilmjeink, azoknak egészen másrendűeknek kellene lenni, mintjaz
elemi népiskolák nevelőfilmjeinek.
Játékosság, mesemódszer, mesefi^n.

Másrészt a két iskolatípus tanulóinak korkülönbsége is magával
hozza filmjeik nevelő-ismeretközvetitő színezetének a különbözőséget.
Cser János, a gyermeki lélek kiváló kutatója írja: „Az oktatófilm és a

40

gyermek" című tanulmányában. (0. K. 1937. sz. 5. p. 128—130.) „A leg­
alacsonyabb fokon (7—8 év) a szubjektív érdeklődésnek megfelelően a
játékosság, az érzelmekbe való beleágyazás legyen a vezető szempont,
tehát a beszéd- és értelemgyakorlatok, s amennyiben szó lehet róla, a
mese módszere irányadó". A német népiskolai pergőképek között — amint
arról Házi Albert: „Jegyzetek a német oktatófim-katalógus margójára"
című tanulmányában beszámol — helyet kaptak a mesefilmek is. E me­
sék szereplői nem élő emberek, „hanem csak stilizált figurák". (O. K.
1937. sz. 6. p. 156—159.1 A közelmúltban az egyik budapesti nagy áru­
ház a karácsonyi vásár alkalmából Ízelítőt adott a gyermekeknek a tör­
pék birodalmából. A bámészkodó gyermeksereg gyönyörű lélekrajzát adja
Révész Emil: „Hogyan nézzük a filmet" c. tanulmányában. „Csillogott a
szemük a törpék, a tündérek látásán, de csak ott tört ki belőlük az igazi
elragadtatás, ahol mozgást láttak". Bühler, a bécsi egyetem kiváló lélek­
tantanára, a filmmel foglalkozva erősen hangsúlyozza, hogy a „meseszerű­
nek, a tündérinek bemutatására nem lehet tökéletesebb valamit elképzelni,
mint a film“. (0. K. 1937. sz. 4. p. 95—96.) A Münchenben dolgozó Diehl
testvérek a kombinált trükk- és marionett-technika egységesítésével bá­
mulatos, művészi hatást értek el mesefilmjeikkel. A mesefilmeknek nép­
iskoláinkba való bevonultatását pszichológiai okok is sürgetik. Vezesse a
mesefilm a népiskolai tanulót a komoly oktatófilmek helyes meglátására,
elmélyedő szemléléséhez, mert erre is tanítani, erre is nevelni kell. La­
punk hasábjain ezért kapott külön helyet, önálló tanulmány formájában:
mese- és mondakincsünk a népiskolai filmoktatásban. (Bognár Gy. tanúim.)
A népiskola oktatófilmjei.
Arra ma még nehéz felelni, hogy a mesélő filmeket minő típusok
váltsák fel, azaz milyenek is legyenek a népiskolai filmek. Elméleti állás­
pontokat fel lehetne sorakoztatni, de ezek nem tapasztalatra épültek fel.
Tény az, hogy a 6—10, avagy a 8 osztályos elemi iskolára gondolva, a
6—14 éves gyermek a lelki fejlődésnek változatos útjait járja be. Cser J.
szerint a 9—10. éves kor a tulajdonképeni filmoktatás kezdete, amint
írja: „Az objektív érdeklődésből következőleg e korszak legjellemzőbb
vonása a világnak, mint megismerhetőnek a meghódítása, amit nagyfokú
befogadóképesség kisér. A filmnek is a tapasztalatszerzés vágyát kell ki­
elégítenie, természetesen bizonyos mértékig még naiv formában." (O. K.
1937. sz. 5.)

ÖSZTREICHER UPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária41 rum- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyeim ;

Boröszt r eich e r.

Analizáljuk azonban tovább kicsiny gyermekeink lélekfejlődését. Ja
10—12 éves kor természetben folytatója az előzőnek, azzal a különbség­
gel, hogy a gyermek aktivitása fokozódik, alkotó kedve erősödik} akarata,
figyelme tartósabbá válik; A technikai alkotás és termelés lép előtérbe a
természet rovására, az emberi és a szellemi vonatkozásokban pedig' a hősi
és harci mozzanatok, a kalandosság, térben és időben pedig az egzoti­
kum." Az oktatófilmnek a lélekfejlődés eme útjait valami módon követni
kell! Csak akkor fejtheti ki oktató-nevelő munkáját, ha harmonikusan
simul, egész szerkezetével és felépítésének módjával a gyermeki lélékhbz.
A népiskolai film tehát nem lehet a pergőképek puszta ismerethalma^af.
Nagyon helyesen írja Hanvai Károly: „Készüljön tehát az elemi iskolai
oktatófilm kifejezetten az elemi iskolás gyermekek részére, elemi iskolai
megoldásokkal és elgondolásokkal. Alkalmazkodjék elejétől fogva végig
minden tekintetben az elemi iskolás gyermek értelmi fokához, (érdeklő­
dési köréhez, megfigyelő képességeihez, vegye figyelembe a 6—>12 é|es
gyermek közvetlen környezetét, ismeretkörét, ebből kiindulva, erre támasz­
kodva adja át azokat az ismereteket úgy, hogy azok ne csak oktassanak,
de önmagukban neveljenek is." (O. K. 1939. sz. 1. p. 21—22.) Tömören
meghatározva foglalják magukban a fentiek népisk. követelményeinke|
A népiskola nem szakrendszerben tahit.
A középiskolai oktatófilmek a szakszerűség vonásait viselik magú •n.
Készítői mindenkoron a vonatkozó szaktárgyak kiválóbb művelői,. az| át­
lagból kiemelkedő „szakemberei". A népiskolában nincs „szaktanító*^ az
ismeretközvet'tés minden tantárgyra vonatkozólag egy kézbe fut öslze.
Mivel pedig a népiskola egyes osztályainak összes tantárgyait ugyanah a
tanító tanítja, igy természetes, hogy a koncentráció elvét összes :pedágó
gusaink közül a népiskola munkásai valósíthatják meg a legjobban; .1 továbbmenőleg összes iskolatípusaink közűi a népiskolák szabadíthatják
fel a tantárgyakat a rideg önmagukért valóságukból, életfeletti elvor|ságukból, s léptethetik benne a legjobban előtérbe az ember érdekeltségi
szempontjait. Az egyes tárgyak itt nyerhetnek a legteljesebb mértékben
antropocentrikus jelleget. Olyan ismeréteket kíván adni tanulóinak, hogy
azokat a kicsiny tanítványok serege a maga majdani életében hasznosí­
tani is tudhassa. Az életben pedig tulajdonképen tantárgy nincs. Lega
lább is a népiskolai tanuló szempontjából. Mindebből következik, Hogy
filmjeinek is fel kell szabadulniok a tantárgyba kötöttség bilincseiből,
FÉRFI-

aBRULL

SZÖVETET,

SELYM ET

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcai

DIVATÜZLETÉBÖL
I________________ £

g

F

<

42
azaz a népiskola filmjei életegységekben tanítanak, míg a középiskoláké
célkitűzéseiknél fogva szakjelleget kell, hogy tükrözzenek.
A vidéki népiskolák legtöbbje osztatlan.
Eltérés mutatkozik a közép- és népiskolai filmezés között még ab­
ban is, hogy az előbbiben a film mindig egyetlenegy osztály előtt pereg.
Ezzel szemben népiskoláink ma még nagyobb részben osztatlanok, avagy
részben osztottak. A vonatkozó óratervek mutatják az egy, két, három
illetőleg négy tanitós iskolák osztályösszevonási rendjét. A lényeg az,
hogy egyszerre több osztály előtt pereg ugyanaz a film, mert hiszen el­
sötétítettük „egyetlen11 tantermünket. Osztályaink valamennyi tanulója
egyszerre szemléli a filmet! Ez viszont az értékesítés sokféle lehetősé­
gét hozza magával. Az osztatlan iskolák tanítóinak, el kell ismernünk,
nagy gond a csendes foglalkoztatások helyes megadása. A film ebben
kiváló segítőeszköz lehet. Utalok itt Olveczky P.: „Az iskolai film a
fogalmazás szolgálatában11 (0* K. 1939. sz. 3. p. 80—82), valamint vitéz
Sellyéi Vilmosné : „A film, mint a fogalmazás tárgya" (0. K. 1939. sz.
3 p. 82—84). című tanulmányokra, A több osztályban egyszerre való
vetítés nem csökkenti, hanem fokozza a népiskolai oktatófilmek értékét!
De bizonyítja ez is azt, hogy szükség van külön népiskolai filmekre.
A főváros és a vidék.
Nagy érdeklődéssel olvastam Oktatófilm Közleményeink hasábjain
azt a megállapítást, hogy a székesfővárosi oktatófilmgyártás „első 160
oktatófilmje között már kialakította az elemi iskolai filmek jellemző tulajdon­
ságait." (0. K. 1939. sz. 101. p. 287.) Egy pillanatra sem szabad azonban
megfeledkeznünk arról, hogy ami vidéki célkitűzéseink, legyen szabad igy
mondanom, sok szempontból mások. Ez egészen természetes ! „A milliós
főváros gazdasági, kulturális és szociális céljainak megfelelően budapesti
filmek elkészítését tűzte ki egyik fő feladatának" — írja Felkay Ferenc.
Ez helyes. Vigye a film annak a környezetnek értékeit, ismeretanyagát
közelebb a gyermekhez, amelyikben ő maga is él, amelyiknek maga is egy
tagja... A 160 fővárosi film közül tisztán az elemi iskolának készült 16
darab. Ezek: 1, A levél útja, 2. Budapest csatornázása, 3. Hogyan készül
a könyv? 4. Budapesti vízvezeték, 5. A vásárcsarnok élete, 6. Kerületi
vásárcsarnokok, 7. Városunk harca a szeméttel, 8. A ló, 9. A juh, 10.
Fürdenek az elefántok, 11. Tyúkanyó élete és haszna, 12. Háziszár
nyasok, 13. A gazda búzát termel, 14. A búzából liszt, a lisztből kenyér
lesz, 15. A Hortobágy. — E filmcímeket felsorakoztattam azért, hogy könynyedén egybevethessük Vágó E., Kiss J, Bognár Gy., valamint magam
vonatkozó elgondolásaival,
A vidéki népiskolák oktatófilmjeinek életrehivása égetőbb kérdés,
mint a fővárosi oktatófilmek megteremtése. Gondoljanak e sorok olvasói
pillanatnyilag a tanyák, elhagyott kicsiny falvak, járhatatlan sáros útú
községek csendben, emelkedettebb kultúrától távol élő millióira, azok

43

oktatóira, nevelőire. A vidéki iskolák legjobban rászorulnak a fik & mondja Geszti Lajos. Vonatkozó tanulmányában írja: „Ezt a tété H igazolja, hogy polgári iskolák a film legnagyobb élvezői és lelkes fogy osztói,
Ahol a kirándulás anyagi és más okokból nehéz, ahol a tanu|ó a szegényebb társadalmi rétegből kerül ki, ahol az iskolai felszerelést nem i lehet
nagyon gazdag, ott a film valóságos áldás." (O. K. 1937. sz. 6. p. i5Ő—
151.) A falusi, tanyai népiskolák mostoha életkörülményeit vázolni itt
felesleges, a film oktató-nevelő ereje ezeken a helyeken beláthatatlan értéket jelent. — A népiskolai filmoktatás kérdését megoldanunk legfőbb
célunk, égető kötelességünk!
R.
A nyolcosztályos népiskola.
Utóbbi elgondolásom megvalósithatása felé közelit a VIII. osztályos
népiskola életrehivása is. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi piiniszter
a kultusztárca
lei az
az. országgyűlés képviselőházában
—---- —
---------. költség
p- vetésének
olátárgyalásakor mondotta.: „A jövő tanév kezdetétől mintegy 3600
bán, körülbelül 11,000 tanteremben kerül megoldásra a nyolcos ályos
népoktatás." Ez a nyolcosztályos népiskola valóban az élet iskplaj I lesz.
Tanügyi kormányzatunk ezt az V VlII-ig terjedő tagozatot „g
tartalommal" kívánja megtölteni s az élet követelményei szerint Lülön
„falusi és városi tagozatot" szervez. A városi tagozat beállítására Judapesten kívül csak ott kerül sor, ahol arra feltétlenül szükség van. alusi
tagozat felállítására kerül viszont sor olyan nagyobb városokban is ahol
ezőa lakosság túlnyomó része mezőgazdasági foglalkozású, így H
vásárhelyen, Kecskeméten, Székesfehérvárott, Cegléden, Makón! A Marosi
típusba természetesen általános irányú képzés lesz. Ez igy a városiskolájának, a polgári iskolának felel meg, a falusi típus pedig a mezőg
sági továbbképző népiskolának, amelynek két alsó tanfolyama ugyancsak
átalakul mindennapos iskolává, de csak a téli hónapokra.
A magyar
kultúra legfőbb őrének parlamenti szavai, a nyolcosztályos népiskola meg­
teremtésére vonatkozó törvénvjavaslat új utakat nyitnak meg!
film­
oktatásunkat is teljesen uj munkaterületek felé vezeti. A tágult kéretek
között a nemzeti és kulturális érdekünk az elemi iskolák filmokta
ak
a megvalósítása ! Oktatófilm Kirendeltségünk nemrég emlékiratot nyújtott
át a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak, amelyben az elemi iskolai
filmoktatás megvalósításának módját, útjait, lehetőségeit és keretei^ min­
den oldalról megvilágítva tárgyalta. (1. Geszti L. beszámolóját az 1^38—
1939. iskolai év filmoktatásáról. O. K. 1939. sz. 7. p. 182.) . (Fótytköv.)
Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat S z o I n o ko n a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság"

I• •

t a gM a

Oh

44

1

■

HIVATALOS RÉSZ
600/1941. szám,

Valamennyi Helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének.
Felkérjük a Tekintetes Elnökséget, hogy az 1940—41. tanévi isko­
lánkivüli népművelési tevékenységék befejezésével a kiküldött nyomtat­
ványokon a beszámoló jelentéseket bizottságunkhoz beterjeszteni szíves­
kedjék.
A beszámoló jelentések összeállítására, beterjesztésére a következő­
ket kérjük figyelembe venni:
1.) A tevékenységek befejezésével szíveskedjék záróülést összehívni,
melyről a két példányban felvett és beterjesztett jegyzőkönyv áttekintő
összefoglalást nyújtson az évi tevékenység minden egyes mozzanatáról,
tapasztalatról, észrevételről, melyek a népművelés eszméjét előmozdítják
és a jövőben hasznosan értékesíthetők. •
2 .) Az előadások beszámoló jelentése minden rovata pontosan kitöltve
két példányban, az előadói napló az előadók sajátkezű bejegyzésével és
aláírásával eredetben, tehát egy példányban terjesztendő be.
A belterületen a különböző körökben, egyesületekben, iskolákban
megtartott előadásokról összesítő beszámoló jelentés, a külterületi tevé­
kenységekről előadási helyenként külön-külön állítandó az össze két-két
példányban; '
Az előadások és tanfolyamok tiszteletdijáról külön-külön nyugtát
kell beterjeszteni, mivel számviteli ügyrendünkben azokat külön kiadási
tétel alatt számoljuk el. A nyugtát csak egy-egy példányban kell kiállí­
tani. Az előadói dij Vio-e vezetői díjként jár.
A nyugták összeállításánál a költségvetési előirányzáshoz szigorúan
kell alkalmazkodni, mert a jóváhagyott összeg túllépéséhez bizottságunk
fedezettel nem rendelkezik. A zöldlapokon tervezett, de meg nem tartott
előadások tiszteletdija nem utalható ki.
Felhívjuk a Tekintetes Elnökséget, hogy a Vallás- és Közoktatás­
ügyi Miniszter Ur 141.627—1940. VII. I. ü. o. számú rendelete értelmé­
ben a közrádiókon közvetített népművelési előadások számadatait is tüntesse
fel, amint arra 1302—1940, számú köriratunkban a Tekintetes Elnökséget
felhívtuk.
3 .) A tanfolyami beszámoló jelentés, a névsor két-két példányban, a
haladási napló eredetben és a tiszteletdij nyugta egy példányban terjesz­
tendő be.
A belterületi tanfolyamokról összesítő beszámoló jelentést kérünk
két példányban, ehhez .csatolva a névsor, haladási napló és nyugta 1—1
példányban.
4
.) A megyei városok bizottságai ügyrendjük szerint a nyugtákat

45

ívvégi
nem terjesztik be, csupán a városi számvevőség által felülvizsgált évvégi
számadásokat küldik meg betekintés végett.
*
I
f
5 .) A beterjesztett iratok közül a másodpéldányokat a helyi bizottsá­
gok irattára részére visszaküldjük, melyek évek múlva is pontos képet
nyújtanak a helyi bizottság végzett munkájáról.
Felhívjuk a Tekintetes Elnökséget, hogy a beszámoló jeleneseket
a tevékenységek befejezése után azonnal, de legkésőbb 1941 j évi jmájus
}hó 15-ig minden sürgetés bevárása nélkül szíveskedjék bizottságifhkhoz
beterjeszteni, hogy a tiszteletdijakat idejében kiutalhassuk és a ^allásés Közoktatásügyi Miniszter Úrhoz az összesítő beszámoló jelentésünket
felterjeszthessük.
Szolnok, 1941. évi március havában.
la
SOÓS
JÓZSEFI,
k.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ s. k.
vm. népművelési titkár.
kir. tanfelügyelő,
ügyvezető elnök.
(P. H.)

EGYESÜLETI ÉLET

f

Dr. Jakab Lászlónét választotta elnökévé
a szolnoki MANSz tanügyi csoportja

1

A szolnoki MANSz Tanügyi Csoportja márc. 26-án rendkivü közgyűlést tartott, melynek programmján a megüresedett elnöki tiszta f betöltése és a munkarend megállapítása szerepelt.
A Csoport elnökévé nagy lelkesedéssel egyhangúlag Dr. Jakab
Lászlónét, vármegyénk vez. kir. tanfelügyelőjének nejét választották meg.
Dr. Jakab Lászlóné közszeretetben álló személyében kitűnő vezetőt
— megnyerő, kedves munkálóját a nemes célkitűzéseknek, -4 nagyszerű
irányítót nyert a Csoport.
1
Az újonnan megválasztott elnök rögtön át is vette tiszté^ és értékes,
lelkes elnöki beköszöntőjében többek között a következőkei mondotta:
. . . Örömmel vállalom az elnökséget, mert érzem és tudom, hogy a Cso­
portnak nagy és nemes hivatása van a magyar élet fejlesztése íterén- Min­
den erőmmel azon fogok igyekezni, hogy a Csoport munkája jminé| ered­
ményesebb legyen. Ehhez a munkámhoz kérem a MANSz-h^lgyek köz­
reműködő támogatását ...
A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után, a közg üléstbetöltötte a még üresedésben levő egyes tisztségeket. — A végiéi :s tisztikar
névsora a következő:
Diszelnökök: Dr. Stolpa Józsefné, Kiss Józsefné.
Elnök: Dr. Jakab Lászlóné.
Társelnökök: Dr. Kurucz Györgyné, Rajnavölgyi Gézáné, d Deák
Jánosné, Csekey Ilona, özv. Csekey Istvánná, Varga Ida, Tóth Is
dr. Kovács Jánosné, Voltay Gézáné, Ferenczi Kálmánná, Csatári

46

47

Csiky Ernőné, Királdi Károlyné, Markóth Dezsőné, Magyary Albertné.
Ügyvezető alelnök : Dr. Sándor Ilona.
Főtitkár: Muhy Mária.
■
Titkár : Sándor Irén.
Jegyző: Bakos Irén.
Pénztárosok: Gál Mária, Horváth Gyuláné.
Ellenőrök : vitéz Nagy Lajosné, v. Haám Sándorné, Kemény Lászlóné.
Háznagyok: Kemény Lászlóné, Páldy Miklósné, Tornyos Zoltánná,
dr. Vértes Ilona, vitéz dr. Örsy Dánielné, Winter Ottóné, Csömör Irén,
Muray Lipótné, dr. Mészáros Vendelné, Schembek Elvira, Horváth Gyu­
láné, vitéz Majoros Miklósné, vitéz Bányay Kálmánné, Csiky Ernőné.
. A választások megejtése után a közgyűlés a következő munkaprogrammot állapította meg és fogadta el:
1) Minden hónapban egyszer, a hónap első keddjén társas összejöjövetel a Tisza Szállóban. Az összejövetelen minden alkalommal valami
programmpont beiktatása. Előadás, felolvasás, zeneszám, szavalat stb.
Férfihozzátartozók és vendégek részvételével. 2) A környék beszervezése.
Ügy közép, középfokú, mint elemi iskolák tanerőinek beszervezése. 3)
Kirándulások a környék művészeti, népművészeti, természetrajzi és föld­
rajzi értékeinek megismerésére. 4) Az iskolás gyermekek szociális érde­
keinek képviselete. 5) A szolnoki öntudat felébresztése. Helyi emlékek
és szokások ápolása. 6) Az oktatórend összetartásának, társadalmi súlyá­
nak emelése. 7) A keresztény magyar öntudat felésztése, a magyar tehet­
ségek felkutatása és támogatása. A szolnoki kultúra megteremtése. 8) A
szolnoki öntudat nevelése már az iskolában, társadalmi különbségek nél­
kül. Gyermeknapok rendezése, melyen minden iskola minden keresztény
növendéke egy közös nagy ifjúsági mozgalomba tömörülve áldoz a ma­
gyar hősök emlékének (szolnoki viszonylatban), vagy rendez nagy mada­
rak és fák napját a szandai réten.
Gyönyörű programm! Adja a jó Isten, hogy a szolnoki tanügyi
MANSz — kiváló elnökének vezetésével — maradék nélkül megvalósít­
hassa és szolgálhassa vele a magyar élet fejlődésének, magyar hazánk
boldogulásának, a szebb magyar jövendő mielőbbi beteljesülésének szent
ügyét.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

i 4
Húsz éves a Társadalomtudomány. Most jelent meg j Társada­
lomtudományi Társulat magas színvonalú szociológiai folyóiratának 172
oldalas jubileumi száma a szokottnál is gazdagabb tartalommal, Az uj
szám cikkeiből felemlítjük a következő nagyobb tanulmányokat. Dékány
István: Nép, nemzet és állam viszonya ma, Korniss Gyula: 4 tár^adalmi lélek és a tudomány a romantika tükrében, Horváth Barná: A jog­
szociológia útja, Czettler Jenő : Agrárállam vagy ipari állam és a hábo­
rús gazdálkodás, Imre Ilma: Társadalom- és szociálpolitika. ’
h
A Figyelő rovatban nagyobb cikkeket Írtak Trócsányi tiezsá (Ma­
gyar öneszmélés), Neubauer Gyula (A magyar társadalom osztalytágozódása), Horváth Barna (Kolozsvári jogászok), Erdei Ferenc (Vita 4 pa­
rasztság körül), Hegedűs József, Bibó István és Borbély Mihályi (Két
könyv a felvidéki magyarságról).
I ■ i '
Az évenkint öt nagy számban megjelenő Társadalomtudományt a
Társulat tagjai teljesen díjtalanul kapják. Mutatványszámot és| tájékoz­
tatást a tagság iránt komolyan érdeklődőknek készséggel küldla Kiadóhivatal. Budapest, IX. Angval-utca 9. III. 2.
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe! i
Felkérem az Alosztály tagjait hátralékaik mielőbbi befizet

I3
■í-'

Eljegyzés. Elnökünk, Ferenczy

Kálmán iskolafelügyelő - igazgató
leányát, Lilikét, eljegyezte dr. Beliczky Olivér m. kir. rendőr s.
fogalmazó. Őszinte, meleg szívvel
gratulálunk az örvendetes ese­
ményhez.
Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi Miniszter ur Torda La­
jost a Kunhegyes—Gyócs I. sz.
isk.-hoz, Baranyai Dezsőt és Gózony Máriát a Nagykörű—csata­
szögi áll. isk. hoz, Petróczki Já­
nost a Jászberény—homoktanyai
áll. isk.-hoz, Gyopár Imrét Cibak­
háza—zsigertanyai, Hapek Imrét
és Nádasi Jánost a Kunhegyes—

a

h-

aranyosdülői áll. isk.-hoz, Gy snge
Lászlót a Kunhegyes—kormos* lülői
áll. sk.-hoz, Merényi Károlyt a
Kunhegyes—gergelydülői áll. |sk.hoz, Pavetits Saroltát a Jászberény
—kormosparti áll. isk.-hoz — pró­
baszolgálatos s. díjas tanítói minő­
ségben beosztotta.
| i
Áthelyezés. Cserna József és
Cserna Józsefné áll. tanítókat a
Jászladány—kült. áll. isk.-tól; az
Érdi áll. el. isk.-hoz, Mezei István
áll. tanítót a Szolnok—alcsiszigeti
áll. el. vándorisk.-tól az ungvári
kir. tanfelügyelői hivatalhoz Jhelyezte át a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter ur,

48

Véglegesítés. Toroczkay Endre
kisújszállási ref. tanitót, Csatári
Mária Tiszaszentimre—ujszentgyörgyi ref. tanitót a VKM. Ür állá­
sukban véglegesítette.

Lemondás. Szabiár Ferenc Szol­
nok—alcsiszigetí áll. s. díjas tanító,
Csernus Sándor kuncsorbai rk. ta­
nító, Baranyai Endre tiszaroffi rk.
kántortanitó állásáról lemondott.
Nyugtázások - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Soós
József 6 P Szolnok, Bogyó Béla
6 P Jászfelsőszentgyörgy, Kárpáti
Károly 3 P Karcag, Schieszler
Hugó 3 P Szajol.
Tagdíj címen: Soós Józsefné,
Soós József, Tarján József, Jancsó
Kajetánné, dr. Bérczy Ernőné,
Schmidt Irén, dr. Borbély László­
né 4— 4 P, Vajay Jolán, Császár
Ferencné 2—2 P, Markóth Dezső,
vitéz Haám Sándorné, Horváth
Lajosné 4-4 P, dr. Kerekes Sán­
dorné, dr. Magay MÍklósné 3—3
Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kálmánná, Csömör Irén, Gyenes
Margit, Jankó Károly, Jankó Károlyné, Padányi Margit, Csernay
Károlyné, Rákos Ferencné, Konti
Júlia, Borköles Béla, Barna Jenő,
Gombkötő Márta, 2—2 P Szolnok,
Bogyó Béla 4 P Jászfelsősztgyörgy,
Sikolya Albert, Kiss Kálmán, Ke-

rekes Eszter, Nagyné A. Mária,
Mantuánó Janka, Csupor Ilona,
Gaál Péter, Tóvizi Kálmán 2—2
P Tiszaföldvár, Schieszler Hugó 3
P Szajol,.Tömösközy József, Szöllősy János, Tóth Terézia, Somo­
gyi Erzsébet, Boga Margit, Szemes
Zoltán, Borbély Mihály, Magyar
Margit 4—4 P Mezőtúr.
Temetkezési dij címen: Soós Jó­
zsef 7 P 20 f, Soós Józsefné 3 P
60 f, Bodiné S. Ida 2 P 40 f, Csá­
szár Ferencné 2 P, dr. Kovács
János 4 P 80 f, Muhy Sándorné,
Muhy Mária, Ferenczy Kálmán,
Ferenczy Kálmánná 1 P 20 f, Pa­
dányi Margit 2 P 40 f, Gombkötő
Márta, Markóth Dezsőné, dr. Ke­
rekes Sándorné 3 P 60 f, Baloghné F. Irma 2 P 40 f, vitéz Iványi
Károly 4 P 80 f, Martikány Ist­
ván, Hajagos Józsefné. Érparti Má­
ria, Szabó Róza 2 P 40 f, Kunszentmárton, Keszthelyi István 10
P, Luif Otmárné 10 P, Budapest,
Magyary Károly és József 4 P 80
fillér, Szolnok, Bátky Antal Makó
6 P, Bogyó Béla 1 P 20 f, Jászelsőszentgyörgy, Vásárhelyi Má­
ria, Skoda Mária, Benyovszky Jo­
lán, Szentirmay Kálmánná 2 P
40 f, Jászberény, Bacskó Gyula
14 P 40 fillér, dr. Bérczy Ernőné
4 P 80 f, Varga Gyuláné 13 P 20
Szolnok, Molnár Lujza 7 P 20 f,
Jászberény.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Q°- — —— Q•••0OO.O..O0O..OO.OOOOO.08O..

j

Síp-Sc/p

: - gyermekruha és fűzőszalon

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság,
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

;
ő
?
•

iskolai falitérképek, szemHltatőkápak
tanszerek és ifjúsági színműtek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

■

Rényi Dezső
könyvesbolt) á bánj
Szolnok, Gorove-u, Áruforgalomé
=='
« *

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
J
húzva, lécekkel
26'—í
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—i
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’— =
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26’— í
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra I
húzva, lécekkel
26'—'
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
j
féle, darabonként
120 j
—*50 1
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
-60 5
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40/<56 cm. nagyság
1
s
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
1760
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29‘
Ugyanaz 3 méter hosszú
41 —
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
1660
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalmi wp; bármilyen inkkönn
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

TARTALOM:
Kovács János dr.: Gróf Teleki Pál.
í
Csontos Sándor: Megint többen lettünk, f
Szemes Gábor: Növényélettani kísérlete^
munkaterve.
Egyesületi élet.
Hivatalos rész.
Hírek. Nyugtázások. Szerk. üzenetek. *
RÍNYI DKZ8Ő
könyvnyomdája
SZOLNOK.

XXXIV. ÉVF. S. SZ.

1941. MÁJUS HÓ.

5

1Ö41. május hő.

XXXIV. évfolyam.

jász-nagykun-szolnokvArnegyei

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
*

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- Szó I nob ármegy el fit.
Tanítóegyesület.

Bárhol megjelent is-

Évi előfizetés 6 pengő

CSONTOS SÁNDOR ".
Klsdásért falon
CSIKY ERNŐ
Megjelenik havonként.

í' I

■lefizetés) dijak és
Csiky SrnB agyas.
vonatkozó

óiméra Saolnok,
ka
Kéziratokat nem

nylfu. tS

kolai, szépirodalmi és

tudományos könyvek

l Gróf Teleki Pál

a megjelenés időpont-

jában már kaphatók !
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o.
II. o.
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
III. o.
IV. o.
Drózdy : Helyesírás és nyelvi magyarázat
II. o.
III.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár : Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
-III o.
mérés tanításához
III-1V. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., IL, III., IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

6‘ —
680
67’80
3 20

o. 4'50
5 40
7-

85780
6—
5 60
2—
2'80
2'80
2 60
3—
1'—

2—

f-

Meghalt . . .
Magyar volt, magyarnak született. Es ennek összes, mélysége^ es
komoly konzekvenciáit levonta egész munkás, hűséges és áldásos életére.
Magyarul élt, magyarul gondolkodott, cselekedett, őszintén nyíltan, Egy­
szerűen, természetesen, magától értetődően. Természetesnek tartotfa^azt,
hogy magyarnak lenni: munkát jelent és becsületes életet, szakadatlan
munkát a közért, és becsületet az igazságért. Mert hitt az igazságban,
hitt a becsületben. Ezeket az eszményeket szolgálta egész életével. Élete
igazi eszményi élet volt, amit egyetlen szóval is ki lehet fejezni: szolgálat.
Szolgálta Istent, szolgálta hazáját, becsületes, odaadó, hűséges és alázatos
lélekkel. Milyen dicsőséges szolgálatot szerzett mély tudásával, melynek
boldogító eredménye drága hazánk megnagyobbodott területe s az, |iogy
elszakadt testvéreinkkel huszonkét fáradalmas esztendő után újra együtt
lehetünk !
Szive dobbanása az egész magyar nemzet szive dobbanása Jvolt,
lelkében az egész magyarság lelke élt és gondolkozott. Együtt érzett,
| együtt aggódott honfitársaival, sorsfik, örömük és bánatuk felett.
Mély vallásossága mellett első sorban mégis magyar volt. Büszke5 volt
ősi, vérbeli magyarságára és szerette fis a magyar lelket, honfitársait,
minden hibáival és erényeivel. Ha ostorozta is a gyarlóságokat (és ezt
gyakran tettel), nagy szeretettel és igaz tanítói lélekkel tette azt, a magyar
sors iránti aggodalomtól indíttatva, a jobb jövőt igyekezvén megalapozni.
Magyar volt, a legjobbak közül való. Nem akart, de nem is tudott
volna semmi más lenni csak magyar. A magyar lélek teljessége élt lenne
és ilyenné akart tenni minden magyart. A magyar élet teljessége volt leg­
féltettebb, legdrágább eszménye. A népek tengerében, a nagy nemietek
titáni küzdelmei között hányódó magyar sorsot aggódó szívvel őríztelélete

50

minden pillanatában és alig volt az utóbbi időben felszólalása, melyben
magyarságunk csorbithátatlan megőrzését lelkünkre ne kötötte volna.
Halálával, hűséges és áldozatos életéhez híven végrendeletül hagyta
nékünk a legszebb és örök magyar életprogrammot: magyarnak lenni és
maradni mindenekfelett, ennek a gondolatnak teljességével.
A dicsőséges magyar Géniusz testet öltött alakja volt Ö földi életé­
ben, mint a múltban annyi sok nagy magyar. És most elment Ö is azon
nagy elődök, nagy magyarok közé, kiknek izzó áldásos magyar lelke
örökké él minden magyar lélekben.
Kovács János dr.

MEGINT TÖBBEN LETTÜNK
boldog magyarok. Boldog magyarok, akik égrenéző napsugaras tekintettel
élhetünk szabad magyar hazában. Akiknek szabad szivük szerini élni, lelkűk
gyöngybokrétáját szivük fölé tűzni; élvezni a magyar élet Napjának lángoló
forró ragyogását.
Terveket szövögetni, terveket valóra váltani. Szeretetet ajándékozni, szeretetet kapni.
Többen lettünk. Hazajöttek Ök is. A régen vártak . . .
Keblünkre ölelhettük újra, Bácska sokat szenvedett, de magyarságához
mindig, minden körülmények között hű maradó fiait.
Elment értük a dicsőséges magyar honvédség. Érckarjával lataszította
trianoni sírjukról az elnyomás súlyos sziklafedelét. Elvitte nekik a krisztusi
feltámadás napján a magyar feltámadást is.
Igazi Husvét volt, Igazi feltámadás.
Hazatért drága magyar véreink! Örömkönnyáztatta szemekkel; a bol­
dogságtól pattanásig feszülő szívvel ölelünk keblünkre Benneteket.
És ha lehet még fokozni a szeretet, a boldogság örömérzéseit; úgy a
legforróbb köszöntésünk nektek szól, hazatért délvidéki magyar nevelők, akik­
nek érzékeny tanítói lelkét még mélyebben sebezte Trianon töviskoszorúja.
Nektek nemcsak magatokért vérzett a szivetek, — tudjuk— hanem
azokért is, akiket nem úgy nevelhettetek, ahogyan Ti azt akartátok. Az
ottani magyar gyermekekért is Ti szenvedtetek.
Kalaplevéve tisztelettel adózunk nektek, hogy oly nagyok voltatok, hogy

Q Hungária Rum és fikörgyár Q
Hungária Mintapince
T

t

Telefonszám: 53.

SZOLNOK
Sürgönyeim:

Hungáriarum

azok maradtatok akiknek az Úristen teremtett Benneteket: Magyár Taní­
tónak! Most hazajöttetek! Itthon vagytok! És soha, soha nem engedünk el
többé Titeteket.
|
Most pihenjetek meg egy .kicsit, hiszen hosszú fárasztó útrólHötteiek.
Nagyon nehéz volt az út. — De már most, az ünneplés első férceiben
kérésünk is van Hozzátok.
4J
Arra kérünk Benneteket dolgozzatok tovább is, — most mái; velünk
együtt.
Segítsetek. Mert még mindig vannak elszakított síró magyarokjHozzuk
haza azokat is.
Mi érezzük; Ti tudjátok, hogy hazaikéit őket hoznunk., :
Haza!... Érzitek mennyi szépség, mennyi jóság, öröm, nyugalpm, bol- „
dogság van e szóban?
|
És ők úgy vágynak haza ...
|
Ugye hazahozzuk őket is? Hallgatom szivetek válaszát... mit válaszol’
tok ,.. Igen ... Tudtam ... hogy ez lesz válaszotok.
|x
Hát úgy legyen!
- CSONTOS SÁNDOR

I , -

I

GYAKORLATI PEDAGÓGIA

L

•

i

Növényélettani kísérletek munkaterve*
Irta: Szemes Gábor (Jászberény).
I ' M
Népünk távol áll a kísérletezésektől, hiányzik belőle $ gazdasági .
téren is annyira kívánatos újítások iránti hajlam. Ezek felébresztése és
ápolása nevelés útján nagy feladatot ró a tanítóra. Iskoláink ina már
munkaiskolák, amelyekben a gyermek dolgos két kezét és fejlődő gon­
dolatvilágát is a munka szolgálatába állítjuk. Sok egyszerű kísérlet lehet- *
séges, amelyeket tömegesen is végeztethetünk. íme:
|
Gyökérvizsgálat. Hat éven át hányszor fordul elő tanításunkban
ez a szó: hajszálgyökér, gyökérszőr. Vájjon látta e minden gyermek leg­
alább egyszer az életében? Ezt legszebben a csírázó hónaposretyk mag­
jain szemléltethetjük. Tányér aljára helyezzünk üveglemezt, erre jegyünk
itatóspapírt, öntsünk a tányérba annyi vizet, hogy a papír azt állandóan
felszívhassa. Néhány nap múlva a gyökérszőrök szépen kifejlődnek, va­
lóságos bundamódjára veszik körül a gyökeret. Nap felé fordítva Szabadszemmel egyenkint szinte láthatatlan gyökérszőrök csillogó bundájába
gyönyörködhetnek a tanulók. Tanácsos a csírázó magvakat megfelelő
üveggel leborítani.
L
Csíráztassunk hasonló eljárással bab-, kukorica - gabonaszemeket is.
Adjunk módot a gyermekeknek ana, hogy a különböző szerkezetű gyö­
kérzetekben is gyönyörködhessenek. Ezeket az egyszerű kjsérléteket a

_

f

52

f 53

gyermekek részben házi feladatként is végezhetik. A gazdálkodással fog­
lalkozó szülők gyermekeik komoly kísérleteit bizonyosan figyelemmel ki­
sérik s így legalább láthatják, azt, amit az o iskoláskorukban még nem
mutatott tanítójuk.
•’ A csírázó mag feszítő ereje. Mennyi bajjal töri meg a gyermek
a barackmagot. Bizony kemény annak a héja. Csonthéjú. Es amikor el­
veti, minő csodálkozással telik el figyelő lelke, hogy a kis csira mindezt
mily könnyen végzi. — Orvosságosüveget töltsünk meg babszemekkel.
Öntsünk rá langyos vizet, zárjuk le dugóval, és kössük le zsinórral. Né­
hány nap múlva a vastagfalu üveg szétreped. Okozója: a csírázó mag
feszítő ereje. Nemcsak a babnak, hanem minden magnak meg van ez a
feszítő ereje, ha nedves földbe kerül. Isten minden magról egyformán
gondoskodott.
Csiraképesség megállapítása. A vetőmag jóságáról atyai gond­
dal beszélünk minden vetés előtt. Vajon tisztában van e minden gyer­
mek a csirázóképesség fontosságával? (°/o arányában). Tegyünk a tányér
aljára 10 X 10 cm. nagyságú üveglapot, helyezzünk rá itatóst. Ezt meg­
előzően 10X10 cm. vagyis 100 kis négyzetecskére osszuk be. Helyezzünk
mindegyik négyzetbe egy-egy búzaszemet. Takarjuk le üveglappal. Fi­
gyeljük naponta a csírázó szemek számát, a csírázás folyamatát stb. 8-10
nap múlva számiáltassuk meg a jól csírázott magvakat, számíttassuk ki a
mag csiraképességének százalékát. Ezt a kísérletet elvégezve egy életre
fogja megjegyezni a tanuló, nem mindegy az minő vetőmag kerül a ma­
gyar földbe, amelynek minden talpalatnyi foltjától kenyeret várnak a
milliók.
A -növény is megkívánja a maga táplálékát. Hiába gondoskod­
tál jó csiraképességű vetőmagról,, ha a növény számára a termőfölded
nem készítetted elő a növény kívánsága szerint. Ezt bebizonyítom a kö­
vetkező kísérlettel.
Tányérkánkban (tiszta vízben) csíráztatott babnövényeink közül he­
lyezzünk egyet olyan befőttes üvegbe, amelybe kútvizet öntöttünk és
amelynek oldalát kívülről fekete papírral vontuk be. Az üveg tetejére
fekete papír körlapot tegyünk, ezt a középpontig vágjuk be ollóval és
így állítsuk a növényt a kör közepébe. Ugyanilyen eljárással készítsük
elő a másik kísérleti példányt is. Kútvíz helyett ebbe más víz kerül és
pedig, áztassunk kerti földet vízben és amikor leülepedett, a talajsókkal
nní'li

FÉRFI-

SZÖVETET,
SELYMET

a

।

DIxULL
—

SZOLNOK

Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETÉBÖL
- —■______________________________________ ■

gazdagodott vizet öntsük bele. A tanulók a maguk szemével láthatják a
ét növény fejlődésének nagy különbségét s ekkor értékelik igazán, hogy
minden növénynek meg van a maga kívánsága. (Trágyázás, műtrágyázás
szükségessége, többtermelés!)
Csőhálózat a növény belsejében. (Táplálékszállítás). A gyerkek
ezerszer is hallja, hogy a vízben oldott táplálékot a növény felszívja,
vagy hogy ez a táplálék a növény testében felfelé megy. Kérdés lájta-e
egyszer is életében és meggyőződés-e benne e tétel igazsága. A gyermek
őrökké választ kereső lelke nagy örömmel nyugszik meg, ha irányítá
sunkra otthonában hóvirágot, nárciszt, fehér jácintot dug piros tinták ol­
datba s másnap a fehér virágokat rózsaszínűnek látja.
T.
.Pe
ezt a párologtatással^ Iskolánk csereped mus­
kátliját használjuk e célra. A cserép földjét apró * papirszeletekkel yakjuk meg, borítsuk le a cserepes növényt szárazra törölt nagy ubofkás
üveggel. A következő tanítási napon vizsgálják meg a kísérlet eredmé­
nyét s ők maguk mondják meg, honnét kerülhettek a ragyogó vizcseppek az ü\ eg falára? (Ezután már megértethetjük, hogy mennyi vizet pá­
rologtat el a növény (fa, gabonatábla, erdő) fejlődése alatt. Egyszersmind
megérti azt is, hogy az elpárologtatott vizát pótolni kell. Ha nincs ele­
gendő eső, akkorz a mindent kifürkésző emberi ész segítségével. (Tarlóhántás, őszi mélyszántás, tavaszi boronálás, egyszóval a talajvíz megőrzése
raktarozasa).
A növények is lélekzenek. Azt, hogy az ember levegőt lélegzik
be és szénsavban gazdag levegőt (elhasznált) fúj ki a tüdejéből, az* is­
mert egyszerű eljárások útján tudomásul veszi a gyermek. Fihiszi és tudja.
Nehezebben teszi magáévá azt az igazságot, hogy a növény isflé­
legzik. Végezzük a következő kísérletet, hogy megnyugvást eredményez­
zen. Befőttes üvegbe szórjunk bimbós margaréta, vagy bimbós gyermek láncfü virágokat. Takarjuk le üveglappal. Másnap mártson bele égő hoirkacöveket. (Mártson két-három gyermek). A láng elalszik. Miféle gáz éz?
Szénsav. Ugyanaz, mint amit az ember lehel ki. A kis bimbók az üyeg
levegőjét elhasználták és helyette szénsavban gazdag levegőt leheltekjki,
tehát ők is lélekzenek. Ezek után már beszélhetünk arról, miért nemItanácsos a hálószobában éjjel sok virágot tartani? "
Ebbe a szűk keretű közleménybe több és a lelket szórakoztató Nö­
vényélettani kísérletet nem illeszthettünk be. Érezzük azonban, hogy a
felsorolt kísérletek elvégzése nélkül nem eshetik komoly értékű szó Is­
koláinkban a többtermelésről.
•
-g
Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

VlaOl

|”| —K1L »
U
UZl6tndZD8n |

Telefon 30lJ

„Takarékosa ág"

t a g j a|

54

...

EGYESÜLETI ÉLET
Kitűnően sikerült a szolnoki tanügyi MANSz kuitúrestje.
Kiss József tankét, főigazgató nagysikerű előadása.

-A dr. Jakab Lászlóné elnöklete alatt nemrégiben újjászervezett szol­
noki tanügyi MANSZ első kulturmegmozdulásaként nagy sikert aratott
kulturestet rendezett a vármegyeház nagytermében f. hó 22-én este.
Az est előadója Kiss József a debreceni tankerület kir. főigazgatója
volt, akinek illusztris személye hatalmas közönséget vonzott a vármegye­
ház dísztermébe. Ott volt a város szine-java. Az elit társaság méltó ke­
retet adott a nagysikerű kulturestnek, melynek megrendezéséért Dr. Ja-'
kab Lászlónét a csoport elnökét és Sándor Ilona dr. ügyv. elnököt illeti
köszönet és elismerés.
A közélet előkelőségei közül megjelent az esten báró vitéz. Urbán
Gáspár főispán, Alexander Imre alispán, Hunfalvay Elemér tábornok, dr.
Jakab László kir. tanfelügyelő, Dr. Szabó Ferenc polgármester és még
sokan mások.
A leánygimnázium énekkarának énekszámai után Dr. Jakab Lászlóné
elnök kedves, meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket és az illusztris
előadót, aki nagy elfoglaltsága dacára is talált módot arra, hogy közre­
működésével emelje az est értékét.
A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Kiss József tartotta meg
tanulságos, igen érdekes és élvezetes, magas színvonalú és igen széles sí­
kon mozgó előadását a „csodagyermekről". Előadásának első részében
rámutatott arra, hogy az ember különböző képességei már születésékor
megvannak az emberben, csak később különböző korokban és egyénen­
ként eltérő időben fejlődnek ki. A képességek kifejlődését sokban előse­
gítheti, de egyben hátráltathatja is a környezet, amiben a gyermek él. Aki­
nél korán jelentkeznek a különböző képességek, azok korán érett tehet­
séges gyermekek. Akiknél késnek, vagy elmaradnak a különböző képes­
ségek kifejlődései, azok az abnormis gyermekek. Ha valamely képesség
nagyon hamar, feltűnő módon kitör egyeseknél, előttünk van a csoda­
gyermek. Figyelmeztet azonban arra, hogy a csodagyermekek feltűnését
várakozással kell fogadnunk, mert a tehetségében félreismert, vagy vissza­
esett gyermeket egész életére szerencsétlenné tehetjük esetleges erősza­
kos beavatkozással, ha annak tehetségét mesterségesen akarjuk fejleszteni
vagy a csak tehetségest is csodagyermeknek kiáltjuk ki.
Ezután számtalan jellemző példával illusztrálva bemutatja a világ sok
nagy csodagyermekének, világhírű tudósának fényesen ívelő sikereit, de
sokszor bukását is. Rámutat a játékos gyermekkor fontosságára és a ko­
ravén gyerek örök boldogtalanságára.
A nevelők figyelmébe ajánlja, hogy minden nevelő felelős azért,
hogy a tehetségek el ne kallódjanak. Azok érvényesülését elő kell se-

. .

.

■

,

1

'

55

gíteni és helyes irányba terelni. Csak mesterségesen szítani és| erősza­
kolni nem szabad.
I jjp
Minden szülőnek lelkére köti, hogy a-mai magyar életnek és nem­
zetnek nem tudós automatákra, hanem józan ítéletű, erkölcsös, ö0zhangzatosan fejlett emberekre van szüksége. Ilyeneket neveljünk.
A mindvégig lebilincselő, pedagógiai gondolatoktól telített, mély
életbölcsességet sugárzó és nagy felkészültségre valló közel 2 órás elő­
adásának befejeztével, percekig ünnepelte a közönség a nagyszer^ tudóst
és kitűnő előadót.
I
A kulturest a leánygimnázium hatásosan előadott énekszámaival
ért végett.
(is)

Enökségi értekezlet

;

;

A J. N. K. Sz, vmegyei Ált. Tanítóegyesület elnökségi értekezletet
tartott április 26-án. A folyóügyek letárgyalása után foglalkozott az el­
nökség a folyó évi közgyűlés idejével. A jelen viszonyokra és faképpen
az utazási lehetőségekre való tekintettel úgy határozott az elnöks^ hogy
a közgyűlést ősszel tartja meg.
A járásköri gyűlések idejének kitűzését a járásköri elnökökre bízza
azzal, hogy ahol az utazási lehetőségek megengedik május hónapban tart­
sák azt meg, nehogy ősszel torlódás álljon elő.

------ * •

£J;

A Tanítók Szövetsége budapesti húsvéti gyűlései
Fontosabb határozatok: A Szövetségi elnöki tanács a ta£iták sérel­
meinek orvoslását kéri a minisztertől. A nyári gyűlésre vonatkozólag úgy
határozott, hog^azt ez évben ősszel tartja meg. Nagyon fontok határoza­
tot hozott a tanyai tanítók érdekében. Az egyéb szolgáltatások! ihellett
nagyobb kezdő fizetést kér részükre. Tanyai tanító fizetése jmijclenkor
egy osztállyal legyen több, mint belterületen működőké. K^d^ fizetés
150 pengő, amely akkor emelkedik, amikor a szolgálati időnek megfe­
lelő egy osztállyal magasabb illetményt eléri.

J í*

Az Eötvös alap újabb terjeszkedése i
Az Eötvös alap egy újabb részvénytársaságot alapított^papirnagykereskedés céljából. Nagyon okos gondolat. Minden dicséretei megérde mel a vezetőség. Kár, hogy nem tudtunk előbb róla, mert Egyesületünk
is részt vehetett volna az alakításban.
oO°'

3
o
?
j

gyermekruha és fűzőszalon

Ooa....aaaaaaaaaaaaa>aooea»asoaaaeoaaaaaa»aoaaa

SZOLNOK, Szapáry-utca 4— 4 sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzök és melltartók mértéül ^tin.

II

3
o
9

56

s

Felhívás és kérelem
néhai

HIVATALOS RÉSZ

kir. tanácsos síremlékének önkéntes adako­
zás útján való felállítása tárgyában.

Rákos István

Egy szomorú őszi napon, 1940. október 5-én meghalt Rákos István
- a magyar tanítótársadalom egyik legnagyobb vezéralakja.
Nem könnyű szavakban foglalni azt az értékmennyiséget, amit Rákos
István élete, munkája jelentett a tanítóság számára.
Jelentette a hagyományokat, mert mindazokat az eredményeket, me­
lyeket a múlt létrehozott, megbecsülő szeretettel ölelte magához és min­
den \ észen keresztül megtartotta, fejlesztette az utókor számára.
Erőt is jelentett. A legnehezebb időkben, a gyökeres változások,
újjáalakulások korszakában páratlan erélyével igen sok eredményt ért eh
Harcaioan az igazság volt a legerősebb fegyvere, ennek tudatában nem
ismert félelmet, megalkuvást.
A tudás mintaképe is volt. Hatósága a legnehezebb munkahelyre
állította. Itt elmélyült pedagógus leikével abban az időben irányította a
tanítás-nevelés munkáját, amikor a forrongó új eszmék hordozói illeték­
telen vagy felelőtlen kézzel akartak hozzányúlni a nemzet legféltettebb
kincséhez, a gyermeki lélekhez.
A szív embere volt. A Tanítószövetség és az Eötvös-alap elnöki
székében meglátta a messze vidéken elhagyottan küzdő tanítót és észre­
vette hétköznapi életének nehéz gondjait is.
Rákos István mindazokat a testi és lelki értékeket, amelyekkel az
élet megajándékozta, a tanítói közjóért áldozta fel. Még az öregkor csen­
des nyugalmát sem fogadta el, mert öntudatának utolsó percét is a közért
való aggódás töltötte el
Elhunyt vezérünk sírját kegyeletes és hálás elismerésünk külső je­
levei — síremlékkel — megjelölni nemcsak kötelességünk, de mindnyá­
junkra nézve felemelő cselekedet.
Szeretettel hívunk fel tehát minden tanitótestvért, hogy segítse sírja
fölé emelni azt az emlékművet, amely hirdetője lesz egy nemesen be­
töltött áldásos életnek, továbbá egy hálás kornak, mely őt szerette, tisz­
telte, példáját mindenkor követi és emlékét híven megőrzi.
Budapesten, 1941. március havában.
Az emlékbizottság nevében. Aláírások.
A Magyar Tanítóegyesületek Egyetemes Szövetsége és a Magyar- országi Tanitók Eötvös Alapja kebelében alakult Rákos István emlékbi­
zottság felhívását és kérelmét eredetiben adjuk és arra kérünk minden
tanítótestvért, járuljon hozzá filléreivel, hogy nagynevű volt vezérünknek
rr\Tt?cSiriem!eket állí.thassunk' Az adományokat kérjük csekkszámlánkra
IJNKbzolnokmegye Alt. Tanítóegyesület, Szolnok 57.480,1 „Rákos István
emlékbizottság" megjelöléssel befizetni.

57

4

Másolat.

M. kir. Vallás és Közoktatásügyi Minisztertől.

r-

■■

।

Pályázati hirdetmény..

|

I

A szegedi Horthy Miklós Állami Tanítói Internátusba az |^41/42.
tanévben felvételt kérő növendékek .folyamodványaikat a
és közoktatásügyi Miniszterhez címezve f. évi május hó 15-^g tartoznak
az Internátus Igazgatóságához (Szeged, Boldogasszony sutóárutl.) be­
nyújtani.
-

•

álló, tanyán, vagy középiskolával nem bíró községben működő | állami,
községi, érdekeltségi, izraelita, társulati és magán elemi népis|olahtanitó
fia, aki középiskolában, polgári, felsőkereskedelmi iskolában tánuf.'
Mindaddig, mig a tervbevett felekezeti internátusok fel nem épülnek,
az Internátusba való felvételre felekezeti elemi népiskolai tanitók f fiai is
pályázhatnak.
.
1 H''
I. A felvételi kérvényhez csatolni kell a felvenni kért növendékek
következő iratait:
í 11
1. Születési anyakönyvi kivonatot,
2. Utolsó tanévvégi iskolai bizonyítványt,
3. Ujraoltási bizonyítványt,
4. Utolsó félévi iskolai bizonyítványt,
5. Egészségi állapotot igazoló orvosi bizonyítványt, mely igazolja,
hogy a felvenni kért gyermek internátusi nevelésre alkalmas, • fi
6. Két (2) tanú által előttemezett nyilatkozat arról, hogy
szülő
(gyám) az előirt fizetési feltételeknek pontosan eleget fog t|
és az
internátusi szabályoknak kötelező erejét elismeri.
7.
Helyhatósági (községi elöljáróság) bizonyítványt afásáról,
szülői
vagyoni és családi állapotáról, ellátatlan gyermekeinek számáró| bárról,
hogy a folyamodó községtől hány kilométer távolságra van á kigközelebbi középiskola.
8.
Igazolni kell a harctéri szolgálatot, ha erre hivatkozás tíirtünik.
_-A felvételt kérő folyamodványok és annak mellékletei bélyeg és
illetékmentesek.
II. Az 1941/42. tanévre az iskolai dijakon kívül a beiratkozás^alkal­
mával fizetendő:
a)
Felvételi dij cimén a felvétel alkalmával 10 (tíz) pengő, í
b)
Orvosi dij cimén ugyanakkor 5 (öt) pengő.
c) Ellátási dij cimén havi 30 (harminc) pengő előleges havi Részle­
tekben minden hó 10-ig.
A felvételi és orvosi dijakat kivétel nélkül minden növendékkévrőlévre a felvételkor tartozik megfizetni.
L J

58

IIL Ezekkel szemben a növendék az Internátusbán teljes ellátásban
részesül s az ágyneműt és étkészletet az internátus adja.
Az orvosi dij csupán a heti orvosi ellenőrzést és vizsgálatot bizto­
sítja, úgyhogy betegség eseten a gyógyszerek és más készkiadások — jár­
ványos és ragályos betegségek esetében pedig külön orvosi és ápolási
költségek — a szülőket terhelik.
Az internátus a mellett, hogy a gyermekek kifogástalan ellátását
biztosítja, a legmesszebbmenően gondoskodik azok tanulmányi előmene­
telének ellenőrzéséről is, amennyiben okleveles szaktanárok alkalma­
zásával a növendékeket a leggondosabb pedagógiai irányításban is ré­
szesítik.
A szülők kívánságára az Internátus igazgatósága gondoskodik a
helybeli középiskolába való beiratatásáról, a növendékek zene, idegen
nyelv és más rendkívüli tárgyak oktatásáról is. amelynek dijait megfe­
lelő jelentkezés esetén az igazgatóság külön fogja megállapítani.
Az Internátusból évközben való kilépés csak a szülőknek a növen­
dékek gyámjának írásbeli bejelentésével történhetik. Kilépés, vagy az
Igazgató-Bizottság határozata folytán, az Internátusból való kizárás eseté­
ben a növendékek után az ellátási dijat, a kilépés, illetve kizárás havára
szólóan meg kell fizetni. A fentiek figyelembevételén kívül a befizetett
ellátási dij, vagy egyéb dijak összegéből visszatérítésnek nincs helye.
IV . Az Internátusba felvett növendékek ruházati és egyéb felsze­
relési tárgyak mérvét és mennyiségét illetően kizárólag az Internátus
igazgatósága ad bővebb felvilágosítást.
Budapest, 1941. április hó 10-én.
Az igazgató-bizottság elnöke
A másolat hiteléül:
Szolnok, 1941. április hó 18-án.
vitéz Bányai Kálmán s. k.
bér. áll. isk. igazgató.
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe!
Felkérem az Alosztály tagjait hátralékaik mielőbbi befizetésére.
Pénztáros.

Iskola felügyelői megbízatás:

Pfeifer Ferenc fegyvernek! r. k.
tanítót a karcagi II. számú körzet
iskolafelügyelői teendőinek ellátá­
sával bizta meg a. vkm. Úr.
Próbaszolgálatra bocsátás. -

Szabó Ilonát a tiszakürti közs. el.
iskolához, Kovács M.István tiszaroffi-pusztagyendai r. k. el. iskolá­
hoz, Csík Erzsébetet a jászárokszállás-ágói áll. el. iskolához, Sípos
Kálmánt a jászkisér-pélyi úti áll.
el. iskolához, Uracs Istvánt a kunhegyes-gyócs. Il-i áll. el. iskolához,
Puóka Emilt a /czibakháza-zsigertanyai, Balog Lászlót a szolnokalcsiszigeti áll. el. iskolához, segélydijas minőségben próbaszolgá­
latra bocsátotta a vkm. Ür.
Helyettesítéssel ideiglenesen
megbízott tanerők. Ferenczi Ró­

zát a tiszakürt-korhányi közs. el.
iskolához, Szekeres Rózát a tiszakürt kült el. iskolához, Feuer
Lászlót a jászapáti izraelita iskolá­
hoz, Király Ágnes Annát a túrkevei ref. iskolához, Vámős M.
Amandina szerzetes tanítónőt a
száj öli r. k. el. iskolához, Dömö­
tör Évát a dévaványa-pusztaecsegi
urad, iskolához, Komlósi Ilonát a
tiszaugi ref. el. iskolához, Janók
Magdolnát a jászapáti-hevesiványi
r. kath. iskolához, Benko Ivánt a
tiszaugi ref. iskolához, iskolafentartó helyettesítéssel ideiglenesen
megbízta.
Ideiglenes alkalmazás. Meny­
hárt Máriát a törökszentmiklóspozderkahalomi áll. iskolához ideig­
lenesen — tanév végéig — szolgá­
lattételre osztotta be a vkm. Ür.

Nádasi Jártas a
kunhegyes-kormódűlői áll. iskolá­
tól a kunhegyes-aranyosdhlőjj áll.
el. iskolához helyeztetett fit. *
Lemondás: Torda Lajos kun­
hegyes belső kolbászdűlői s. ^dijas
próbaszolg. ttó. állásáról | lemon­
dott. Bencsik Margit tiszatárÜonyi
r. k. tanítónő állásáról lemondott.
Házasság. Tóth Jolán gyön­
gy ösoroszi-i áll. ttónő és Ma^ary
(Markscheidt) Károly szolnoki J kir.
tanfséghez bér. áll. isk. ig. házas­
ságot kötöttek. Gratulálunk. 5
Punka Klára jászladányljgetf áll.
ttnő és Bartos Nándor otEniI ttó
házasságot kötöttek.
J
Névváltoztatás. Mohács Katalin
czibakházai áll. ttnő Mohácsy-ra
változtatta nevét.>
5
ti
Áthelyezés.

A magyarországi íanitók
Eötvös alapja pályázatot hirdetett

a Tanítók Házába való felvételre.
Jutalom, segély és árvanev$lési
segélydijakra. A pályázat teljes
terjedelmében a „Néptanítók ^apja“ 1941. április 1-i számában* je­
lent meg.
L
Felhívás a régi helyettes^ ta­
nítókhoz. Az állami Tanítók Or­

szágos Egyesülete Elnöksége Éjjpest, Viola-utca 4) 'felhívással lor­
dul a „régi" helyettes tanítókhoz,
hogy az ügyük előbbre vitele ^ér­
dekében közöljék az Elnökséggel
a következő adataikat: 1. Nevüket,
2. Mikor szereztek oklevelet^ 3.
Mikor nyertek helyettesi megbí­
zást, 4. Meddig voltak helyettes
tanítók, Mikor nevezték ki segéd­
tanítóvá, 5. rendes tanítóvá,! 6
i •

60

hány szolgálati évvel, most hánya­
dik fizetési osztály, melyik fizetési
fokozatát élvezik.
Nyugtázások - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeAlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre.' Glóde­
ák Béláné 2 P. Mezőtúr, Fővárosi
Ped. Könyvtár 5'40P. Bpest, Vincze
Imre 6. P. Nagyszenttamás.
Tagdíj címen : Dr. Kerekes Sán­
dorné, dr. Magay Miklósné 3—3
P. Szolnok, Vincze Imre Nagy­
szenttamás, Horváth Irma Mezőtúr,
Kaplonyi József, Kaplonyi József­
né, Oldali István, Oldali Istvánná,
Szurgyi Pál, Rőczey Nándorné,Haj­
dú Lászlóné, vitéz Récsy Zoltán,
Kiss Ilona, Gémes József, Kurucz
János, Schieszler Hugóné, Burger
Jánosné Rákóczifalva 4—4 P. Sza­
kács János, Vámos Lajos, Kiss
.Ágnes, Mihályi Pálné, dr. Szalai
Gyuláné 2—2 P. Fodor Zsigmondné, Fodor Zsigmond 3-3 P. Me­
zőtúr, Heves-nagykunsági Ref. Ta­
nítóegyesület 45 P.
Temetkezési dij címen : Országh
Pál 1'20 P. Pesthidegkut, Gosztonyi Sándor 18 P, Horváth Jolán
Szathmáry Lajosné, Ferenczy Sán­
dorné, Polónyi Rózsi Csernyné, K.
Mária, 1'20 P. Brindáné, L. Mária,
Csiky Ernő 2’40 Szolnok, Fodor
Zsigmondné, Fodor Zsigmond, Sza­
kács János, Kiss Ágnes 2'40 P.
Mezőtúr, Bezemek Jánosné 8’50 P.
Esztergom, Tóth József, Tóth Jó­
zsefné, Csatáry Lajos, Molnár Győ­
ző, Molnár Gyözőné, Korda Jú­
lia, Szakács Jánosné, Bányai La­
josné, Kosnár Lajos 3'60 P. Zöld
Jánosné 1’20 P. Dobó Sándorné
6 P. Gonda János 2'40 P. Mező­

túr, Flórenczné, S. Ida, Kiss Sán­
dor, Kiss Sándorné, Szakáll János,
Vida Gyuláné 1.20 P. Vida Gyula
2'40 P. Tyepliczky István 3'60 P.
Tiszaföldvár, Horvát Gyula 2 P.
Szolnok. Bogyó Béla 3'60 P. Jászfelsőszentgyörgy, Skoda Mária, Be­
nyovszky Jolán, Vásárhelyi Mária,
Szentirmay Kálmánná 1'20 P. Jász­
berény, Glódeák Béláné 1'20 P.
Mezőtúr, Vitéz Iványi Károly 2'40
P. Martikány István, Érparti Má­
ria, HajagoS Józsefné, Baloghné,
F. Ida, Szabó Róza 1'20 P. Kunszentmárton, Magyari Károly 2'20
P. Szolnok.

dinienkufi
a legpraktikusabb töttőtoll!!
A legmodernebb rendszerű,
tűhegyű, átíráshoz, zsinóriráshoz és folyóíráshoz egyaránt
használható töltőtoll. —A

JinfejsfcHff
vételkényszer nélkül bemutatja a

RÉNYI KÖNYVESBOLT
Gorove-u. 15. Tel. 113. Áruforgalom

SZERKESZTŐI ÜZENETEK
S. I. Sorra kerül. Köszönet.
N. K. Kívánságod teljesül. La­

punkban ezután állandóan hozunk
gyakorlati irányú cikkeket. Üdv.
Többeknek. A szerkesztőségei­
mé: Pozsonyi ut 13. 2. Lapzárta
minden hónap 20-án. 3. Lapunk a
nyári szünidei hónapokban is meg­
jelenik.
Sz. G. Értékes cikkedet hálásan
köszönöm. Mai számunkba jön. A
kért J. N. K. Sz. M. L. egy példá­
nyát kérésednek megfelelően, meg­
küldöm. — T. L.-nek átadtam
üzenetedet. Sok üdvözlet.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Iskolai falitérképek, szemléltatőképsk
tanszerek és ifjúsági szinműoek stb.
nagy választékban eredeti kiadói inken:

fe

Rényi Dezső
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalqi

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi* térképe vászonra
húzva, lécekkel
26
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26* 4Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
|
lécekkel
26’4Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 -f
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságbem, 35
féle, darabonként
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
176©
26M
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 mi. hosszú 29-4
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
*
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi tagt bármilyea szakkönp
megjelenés útin arad a ti balti
áron azonnal kapható!

ncpmcm
■s-' ^5- '

TARTALOM

RtNYI DKX8Ő
könyvnyomdája

SZOLNOK.

K. Tóth Lenke: Ballag mír a kisdiák,, j
Könnyű László: Az uj népies irodalom Jelen­
tősége a népművelésben.
Kiskun József: Műhelynaptár
A tiszaföldvárl Járáskőri énekverseny.
Kovács Gyula: Miért hazudik a gyermek?
Egyesületi élet. — Könyvismertetés.
Hírek. Nyugtázások./
|

XXXIV. ÉVF. 6. SZ.

(

1941. JUNI

>5

XXXIV. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetöképek
tanszerek és Ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1941. Juníus hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u, Áruforgalom,

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelősAg hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Játz - híjkun Szó I n okvármegyel Ált.
TinlthiyNilet.
Évi előflzetAs 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
Tiúzva, lécekkel
26—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm, nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm,
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
— '60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm, nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4—
।

Bárhol 14773150
ozépirodalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

Falalda azerkoaztSi
CSONTOS SÁNDOR
Klad«a4rt felöli

Megjelenik havonkAnt.

ballag már a fasdiáfí.

Kéziratokat nem adunk

x

í i
II js

Végétért az iskolaév, diákgyerek útrakész —
Csak még egyszer az elszálló szép időkre visszanéz.
Fészek szélén kis fióka — szárnya ifjú, gyönge még. ।
Szive is fáj, a szemében a búcsúzás könnye ég
Hiába követi az iskolaévet a vakáció, a vizsgán mégis összeszorulhak
a kis szivek, a nagy szivek s picit szomorú a diák is, meg a tanitó is. | 1
Olyan szép volt, olyan jó volt együtt lenni! Együtt örülni a hazatért
székely havasoknak, együtt ujjongani, hogy Bácska aranykalásza, a Tisza
szőke vize „mind egy cseppig" újra a miénk!
S milyen kedves volt a Karácsony! — A találékony szeretet,gondolt
azokra is, akik talán hiába várták volna az aranyglóriás Gyermeket^ a
kunyhók is megkapták a szentestén az örömet.
!
S hogy megdobog a szivünk, ha eszünkbe jut az Anyák napja, az is?
kólák könnyes-mosolyos ünnepe, mikor a kisdiákok & iskolai jó anyák es
atyák vezetése alatt édesanyjukat, édesapjukat dédelgetik köszöntő verssel,
dallal, csókkal, ajándékkal,
M
j
Óh, mennyi szál fonja át, fűzi össze az iskola nagy családjának életét!
Nem lehet azt egyszerre eltépni s csak úgy kacagva, gondtalanul belefutni a
nagy szünidő játékos szabadságába!
_
|
A tanitók féltő szeretete, intő szava, sok-sok tanítása velemegy a gyer­
mekkel s vigyáz rájuk nyáron át is, — s a gyerekek is azzal a gondolattal
„készítik ki" a pávaszemlepkét, gyűjtik a színes kagylót, havasi gyopárt vagy
balatoni kecskekörmöt, hogy: — „ezt majd ősszel rámutatom a tanitó bá­
csinak! Ezt elviszem a tanitó néninek!" .,.
§
Szomorúbb a búcsú a felső osztályosok között, akik bizony örökre meÁ4
nek el a négy fehér fal védelméből!
Ez a diák búsan ballag s nem tér vissza már sohar
Búcsú percén könnyessé lesz hamvas arca bársonya,

62

Mintha csak az otthonából menne vándorútra ő, _
Ismerős volt itt a pázsit, vén akác és utcakő.
De ki tudja, hová kerül? Milyen tájra — messzire?
Füttyös kedve rózsabokrát durva kéz hol metszi le?
Lesz-e még ily dédelgető, mosolygó ház valahol,
Ahol ennyi gondtalan szív egy ütemben zakatol!?
A tanító is úgy válik meg tőlük, mintha mind az édes fia, lánya volna!
A tanító úr tudja, hogy az Élet-iskolában szigorúbbak a professzorok, mint
ő volt, — keservesebbek a tanulnivalók — fájdalmasabbak az osztályzatok,
— és nincsenek tizpercek! Kemény hajsza, veritékes küzdelem, — játékos
tizpercek, felszabadító csengetyüszók és mézizü „tízóraik" nélkül.
Megsimogatja tekintetével a buksi fejeket mégegyszer, utoljára. Kis ke­
resztet ir a homlokukra, áldást suttog egyenként, mind felett.
S ők mennek, ballagnak, vissza-visszanéznek, — az öreg szempár bele­
ragyog biztatóan, bátorítóan a fiatalba — a gyerekajkak hálásan mondják:
— Isten áldja meg!
S a gyerekszivek mélyén furcsa sejtelem kél, amit igy foglalnának sza­
vakba a kis ballagó vándorok:
Ha elmentünk is, — jaj, de sokszor
Visszatérnek majd álmaink,
Ha köröttünk a zajló élet
Háborgó, szürke árja ing. t
Rágondolunk az iskolára,
Eszünkbe jut sok víg dolog
S tudjuk, hogy itt, e kis teremben
Voltunk igazán boldogok!
K. Tóth Lenke

Az új népies irodalom jelentősége a népművelésben
Irta : Könnyű László
A vezetőktől a legegyszerűbb emberig mindenki érzi, hogy átmeneti
korban élünk. A liberális világ végsőt vonaglig. Európa újarcú népei nagy
erővel és hősi lendülettel tőrnek egy új világ felé, melyben több lesz az
igazság. A sok szenvedés és harc után végre béke következik. Mindenki
tisztában van azonban azzal, hogy ez a világ újarcú embereket, új társa­
dalmat is követel. A holnap emberének, társadalmának kétségtelenül a
közösségi szellemmel kell töltekéznie. Gátat kell emelni az egyéni - ön­
zésnek. Minden eszközzel elő kell segíteni a munka és a tehetség boldo­
gulását, a javak igazságosabb elosztását. Le kell nyúlni a legmélyebb ré­
tegekig és a földes szobák kenyérfélén tájáról meg kell kezdeni az átve­
zetést a napsütésesebb oldalra. Az élet kényelmesebb oldalán járókat
pedig hozzá kell szoktatni a fokozottabb nemzeti áldozatvállalás gondo­
latához. Ennek, a magyar vonatkozásban égetően szükséges szellemnek

.

:

.

........................................ -

H

terjesztésében vezetőszerep illeti meg új népies irodalmunkat, mely |émáj
választásával és művészi eszközeivel megkiáltja a legfájdalmasabb ^ebé*
két és a távolról szemlélődök boldog seregében felrázza a lelkiismefetetl
Megvilágít egy jórészt ismeretlen világot, hol égetőbb a könny, nagyobb
a fájdalom, kevesebb a kenyér és az öröm! Eszébe juttatja mindenkinek, ‘
hogy ezen változtatni kell! Egyáltalán nem gondolok arra, hogy célirodal mát teremtsünk, bár a fiatal nemzetéknél nagyon szép eredménnyel
jártak ezek a kísérletek. Ez természetes is. Az irodalom mindenkel hű
tükre a kor szellemi arculatának, változásának, alakulásának. Az írj mai
gányossága tornyában is titkos köldökzsinórján kérésztől együtt vajúdik
a születendő világgal. Annak minden problémája benne feszül lelkében
és igy írásaiban is. Szép az önmagáért való művészet, de nemkéyésbé
szép az a műalkotás, amely valami ösztönös nosztalgiával a szebb Világ
megszületéséért — a kor szenvedéseiből teremtetett. Sőt minden nagy al­
kotás ilyen! A nemzeti, népi irodalom ihletforrása: a nép! Legmélyebb
gyökere : az örökkévaló emberé I Lényegtelen az, hogy eredeti népi inyelven, vagy a megnemesitett modern irodalmi nyelven fejezi-e ki az jró a
mondanivalóját. Az új népies írókat egy nagy közös élmény fűzi qssze.
Ez a népi származás, népi látás, szociális igazságtevés eszméje. Ezért nincs
közöttük olyan különbség, mint más ifói csoportokban. Nagyon szépen
megférnek egymás mellett a nyugatos Illyés, a falukutató Féja, a nyelv­
művész Erdélyi, a inagyaros Számadó, Holló, az őstehetség: Sértő, ^ínka,
Veres, Szabó stb. De idetartozik Kodolányi és az erdélyi írók jórésze ik
Egyébként is nem kisebb ősökkel rendelkeznek, mint Ady Endre^va^y
Szabó Dezső,
Az új népies irodalom az a fejlődésképes irányzat, melyből |leg£gyéhibb sajátunk: a magyar önismeret megszülethetik. Ez az irocjalotn
felszántja a közönyösség parlagtábláit, a felelőtlenség latifundiumait, a
polgári jóllakottság nyugalmas berkeit és öntudatositja, új honfoglalásra
indítja az eddig magukrahagyott magyarokat. Ez az irodalom nerjicsak
művészet, de hitvallás, sőt hit vállalás is. Alázatos szolgálata a magyar
sorsnak, a magyar életnek és a magyar küldetésnek. Dacos tagadása a
sötét végzetnek és boldog igenlése az örök magyarságnak! Ezekkel az
eszmékkel hirdeti meg a magyar holnapot, irányítja jövendő társadalmi
képünket és betölti az idők által kimért feladatot: lépést tartani Európá­
val és megmaradni örökre magyarnak !
l
Magyarabb magyarságunk kialakításában a népművelő nagy nyeré­
sével használhatja fel az új népies irodalomból vett szemelvényeket,
csak gondosan ügyeljen azok megválogatására. A közönség szívesen h^lgatja a hozzá legközelebb álló irodalmat, sorsát és életét tárgyaló íráso­
kat. Az éles társadalmi és szociális ellentéteket ábrázoló írások azonbán
nem nevelőcélzatúak, ezeket tehát kerüljük annál inkább is, mert az uj
népies irodalomban bőségesen találunk tökéletes, az egyetemes magyarság
szempontjából is nagy nyereséget jelentő irodalmi alkotásokat,
: •’ I

*

VB'-

-

64

a1

I
■

GYAKORLATI PEDAGÓGIA
Mai számunktól kezdve új rovattal bővül lapunk. Az új ro­
vatot „Műhelynaptár' címen Kiss József (Kiskun József) jászbe­
rényi tanítóképző intézeti gyak. isk. tanító — az országos hírű
pedagógus és kiváló iró — írja.
E rovatban igyekszünk kartársainknak útmutatást, segítséget
nyújtani arra, hogy a tanítói munkájukhoz nélkülözhetetlen, azt
eredményesebbé tévő szemléltető eszközöket hogyan és
mikor gyűjthetünk könnyen, kis fáradtsággal; hogyan készíthetünk
otthon saját magunk (esetleg tanulók bevonásával) egyszerű mó­
don, olcsó vagy éppen pénzbe se kerülő anyagokból.
Kérjük fogadják szívesen és használják fel — ered­
ményesen.
(cs)

MÜHELYNAPTÁR.
JÚLIUS.

A nyolcosztályú népiskola életbelépése óta a nyári pihenőből is ál­
doznunk kell egy-egy sétát, egy-egy esős délutánt műhelymunkára. Gon­
dolnunk kell szertárunk gyarapítására, fejlesztésére; ahol még nincs, ott
annak megalapozására, mert a magasabbfoku munka nagyobb felkészült­
séget vár mindenkitől. Függetlenül ettől a vezérgondolattól, vannak olyan
teendők, amelyeket csak júliusban végezhetünk el, ha azt akarjuk, hogy
évi munkánk minden tanitásegységét művészi tökéletességgel végezhessük.
A műhelynaptár írója most ezekre a nyári munkákra világit rá.
Gabonagyüjtemény. A határban tett sétáink alkalmával tapasztalhat­
tuk, hogy a gyermekeknek mily kevés biztos fogalmuk van a magyar
föld gabonaneműiről. Nem ismerik a táblában érő gabonát. Hiányzik a
gyakorlatuk a felismerésben. De nem ismerik az egyedek természeti le­
írását se. Ezen csak az iskola falára helyezett gabonagyüjteménnyel segít­
hetünk. Aratás idején nádszálakra kötözve gyűjtsük egybe az érőfélben
levő gabonaféléket. Huzzuk ki tövestöl, mossuk meg a gyökereket és
kössünk rá kis cédulát. Erre írjuk a faj nevét és az évszámot.
Konyhakerti növényeinket is gyüjthetjük a nyár folyamán s helyez­
zük a gabonagyüjtemény melle. (Mák, bab, borsó, lencse, nyári és később
őszi kukorica.)

Q jtangária Rum és íikörgyár H
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telefonsrám: 53.

sorgönycím:

Hungáriarum

”

<

65

l

Tanítás közben kitűnő segítőeszközök lesznek ezek. ,A favaszi mun­
kák indítása során természetes példányokon szemléltetve taníthatjuk a
magyar gazda egyik legfontosabb teendőjét a vetőmagról valp gondosko­
dást. Ha gyakorlókertünk is van, a magunk gyűjteményéből! készíthetjük
elő a vetőmagvakat. (Pergetés, szelelés, fajtisztaság, csávázás.)
A munkakörbe vág a nyáron érő virágmagvak gyűjtésé is, l Jegyez­
tessük fel a VII.—VIII.-ba visszakerülő tanulókkal e magvak heveit s
adjunk tanácsot a begyűjtésre, hogy ősszel és tavasszal egymásnak ked­
veskedhessünk a virágmagvakkal.
Falitérképek. Akik városon vagy város közelében működnek s könynyen megszerezhetik néhány napra a vármegyei népművelési titkárságtól
a vetítőgépet, — esetleg alkalmas diapozitiveket is — ilyenkort gondos­
kodjanak az iskola falára festhető világtérkép elkészítéséről A nagyító­
val vetítsük a képet falra és enyves falfestékkel fessük rá a térkép szí­
neit. — Tanácsos ezt a hatalmas képet a tanterem hátsó falátó vetíteni
Ugyanakkor az egyes világrészeket külön csomagolópapírra is rajzoljuk
meg. Ezekre a vázlatszerű, nagy rajzokra ragaszthatjuk a világrészek leg­
jellemzőbb képeit, amelyeket az ujságmellékletekből gyűjtögetünk erre
a célra. Nyári munka ez is; mert erre a nagy munkára tanév alatt nem
találhatunk megfelelő időt és alkalmat.
. U
Régiségeink. A földrajz mellett ott él lelkűnkben a történelem isElsősorban a szülőföld történelme. Nyári sétáinkon érdeklődjünk a köz­
ség határában felszínre hozott régiségek (leletek) iránt Ha van Kunhalom,
a cserkészek segítségével végezzünk ott magunk ásatásokat, liogy meg­
vethessük az „Iskolai múzeum" alapját. —f Gyűjtsük az egyes tanyákban
hányódó, már eddig talált leleteket is. Rajzoljuk meg a lelőhelyek váz­
latrajzát. — Gondoskodjunk arról, hogy értékes leleteink számára lapos,
üvegezett faliszekrényke is kerüljön a jövő tanévre iskolánk^. . (Több
tanerős iskolánál ezt a munkát közös munkaterv szerint végeztük!)
Ugyancsak a nyári időben gyüjthetjük a vidék élő népművészetének
termékeit is, hogy iskolánk egyik sarkát ezzel díszít ve Szolgálhassuk a
c•
tájszeretet nevelését.
Utinaplók. Akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hegy a nyár
egy részét utazással tölthetik, útjukban ne feledkezzenek meg képeslapok
stb. gyűjtéséről. Ezeket a megtett útvonal rajza mellé helyezve olyan
iskoladiszt készíthetnek, amelyre mindenkor szívesen tekintenéd a amely
segítőeszköz mindenkor meghozza a maga gyümölcsét. Gondoljunk a
hazatért vidékek és a Jászkunság iskolái közt megteremthető csere­
Kiskun József.
akcióra is ! (Jövő számunkban folytatjuk.)
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe!

Felkérem az Alosztály tagjait hátralékaik mielőbbi befi lésére.
U
Pénz]

él

66

A tiszaföldvári járásköri énekverseny.
194b? évi május 29-én rendezte meg a Tiszai Alsójárás Községeinek
Tanitóköre az elemi iskolai énekkarok negyedik versenyét. A verseny
előtt a Tanítókor az ipartestület nagytermében gyűlést tartott, melyen
megjelent Dr Jakab László vezető kir. tanfelügyelő, Ferenczy Kálmán
vármegyei tanitóegyesületi elnök, Királdi Károly all. iskolai felügyelő­
igazgató. Balássy Ferenc kunszentmártoni áll. tanitó tartott — az elnöki
megnyitó és az üdvözlések után — lendületes előadást az iskolai szemlél­
tetésről. Ferenczy Kálmán vármegyei tanitóegyesületi elnök tájékoztatta
a Járáskör tanítóit érdeklő és az országos tanitóegyesületi szőnyegen levő
kérdésekről. Soós József járásköri elnök indítványát, melyben Dr. Eiődi
Harrach Tihamér, a kerület volt országgyűlési képviselőjének a Tanító­
kor örökös diszelnökévé választását javasolta, az ülés egyhangú lelkese­
déssel elfogadta. Ezzel hálálta meg a tanítóság Dr. Erődi Harrach Tihamér
támogatását, mellyel az elmúlt 20 év alatt azzal segítette a járáskor ne­
velő munkáját, hogy minden egyes tanterem részére nemzetizászlót, éve­
ken át többszáz gyermek részére ruhát, cipőt, a tanév végén jutalom­
könyveket ajándékozott. Az énekverseny első dijául, vándordíjként egy
selyemzászlót adományozott és a díjnyertes énekkarok minden egyes tag­
ját emlékéremmel tüntette ki.
Soós József járásköri elnök húsz évi elnöki működés után, — mivel
mint vármegyei népművelési titkárt, munkaköre Tiszaföldvártól elszakí­
totta _ a köri elnökségről lemondott. A távozónak a gondosságával és
erkölcsi felelősségével ajánlja tanítói kartársainak a Tanítókor megbecsü­
lését, mint a tanítói közösség és a tanítói nevelő munka járási irányitó
szervét. Búcsúzóul, hogy a mindinkább ritkuló régiek példája el ne mo­
sódjon, felolvasta az 1880. év óta működő Tanítókor történetére vonat­
kozó feljegyzéseit. Soós József Tiszaföldvártól való végleges megválása
alkalmával nemcsak elbúcsúzott húsz évi munkahelyétől és kartársaitól,
nemcsak számot adott életenek e darabjáról, hanem örökségül hagyta ér­
tékes munkájának emlékét és az évenkinti járási elemi iskolai énekver­
senyeket állította oda példaképen azoknak, akik az életnek mennél több
és tartalmasabb munkájával szolgálják meg az Istentől nyert talentumokát. A lelépő elnök helyére vitéz Iványi Károly kunszentmártoni áll. el.
iskolai igazgató-tanítót, alelnökké Sikolya Albert tiszaföldvári igazgatótanítót választotta meg a közgyűlés,
FÉRFISZÖVETET,

SELYMET

aBRULL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcai

DIVATÜZLETÉBÖL

Az ülés után kezdődött az elemi iskolák ének versenye. Ezeknek az
énekversenyeknek az a célja, hogy tudatosítsák a gyermekek léikében,
hogy az éneklés nem pusztán a fölös indulatok, alkoholos utcai kiabálá­
sok alkalmával tulajdona az embernek, hanem az éneklésben van mű­
vészi szépség, melyet mások szívesen hallgatnak és annak szépségével
még versenyre is lehet kelni. — A kötelező darabok úgy voltak meg­
választva, hogy azok által az ősi magyar, már-már idegenszerqvé váló
dalmotivumok beivódjanak a magyar gyermekek leikébe. Az „A'° csoport
részére Hazám, hazám című népi véts Kerényi György zenésítésében, a
„B" csoport részére Babics—Kerényi: Zsoltár cimü gyermekkórusokat
adta ki az elnökség kötött darabul. A szabadon választott darabok leg­
erüsiténagyobb része szintén megfelelt a magyaros dalmotivumok n
amér
sét szolgáló céloknak. A bírálóbizottság tagjai Dr. Erődi Harrach
volt országgyűlési képviselő, Dr. Jakab László vm. kir. tanfelüg1
József vm. népművelési titkár, Dr. Kovács Béla oki. középiskolai énektanár, Kóbor Antal szolnoki rk. főkántor és Módos Jenő nyug. felügy.
igazgató-tanító voltak.
u
.
A dijat nyert énekkarok a következők: Az „A csoportban. 1.
a cibakházai beit. áll. el. isk. énekkara Mohácsi László tanitó, 2- a kun­
szentmártoni beit. áll. el. isk. énekkara Gulyás Gyula áll. tanító, 3. a
tiszaföldvári beit. áll. el. isk. énekkara Kiss Kálmán áll. tanító, 4. a tisza­
földvári beit. ref. el. isk. énekkara Kazay Benjámin ref. igazgató-tanító,
5. a Xiszaföldvár-ószőlőí áll. el. iskola énekkara Kiss Sándor tanító veze­
tésével — A „B" csoportban: 1. a cibakházai-egyeshalomi áll. el iskola
énekkara Fehérvári László áll. tanitó, 2. a tiszaföldvári beit. ág. ev. el.
isk. énekkara Kiss Kálmán ág. ev. kántortanitó vezetésével.* Az értékes
és szép vándordíjakat és okleveleket Dr. Jakab László vezető kir. tan­
felügyelő osztotta ki, a tanítósághoz és a gyermekekhez intézett nagy ne­
velői gondolatokat és érzelmeket fakasztó szép beszéd kisereteben.

Meghívó*
A Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Általános Tanítóegyesület Központi .
Járásköre 1941. június hó 5-én (csütörtök) Szolnokon a róm. kát Kulturház két termében 9 órai kezdéssel kézügyességi kiállítással kapcsolatos
járásköri gyűlést tart, melyre a tagokat, a ft. papságot, és a tanügynek
barátait tisztelettel meghívom.
'
,
, ,
Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Zsmónras az elemi ^Koiaoan.
Bemutató-előadás, tartja: Konti Júlia t^ítónő. 2, k^ügyessé^ tárgyak^
jitónő.
tanitásáró értekezik és kiállítást mutat tfe Rákos FOneB tanítónő.
Vitatétel a tanítóság legfájóbb problémáiról, Minden szőnyegre kerülő
témát megvitatunk és határozati javaslat alakjában az Orszagop Szövet­
séghez (elküldünk. Kérem a kartársakat, hogy e ételhez minél_ számo­
sabban készüljenek. 5. Tisztujitás. 5. Indítványok.
Modos Jenő elnök.

.69

68

FELHÍVÁS

Miért hazudik a gyermek?
Irta : Kovács Gyula áll. tanító, Giródtótfalu.
Többszáz esetben történt megfigyelés eredménye azt mutatja, hogy
a 6—14 éves mindkét nembeli gyermek 95 százaléka azért hazudik, mert
szükségesnek tartja a hazugságot. A gyermekek általában igen könnyen
megmásítják a tényeket. Ötéves koráig a gyermek normális fejlődéséhez
hozzá tartozik, hogy a saját fantáziájának képeit a valósághoz hasonlóaknak, illetve valóságosaknak tartsa. Sok tapasztalatlan szülő kétségbeesik
emiatt. Pedig ez természetes fejlődés, mert a gyermek észbeli fejlődése
kezdetén áll még és képzelőereje az ő számára éppen olyan idegen világ,
mint a külső világ.
* A kisgyermek mindaddig hazudik, mégpedig kétségbeeső meggyőző­
déssel hazudik, amig rá nem eszmél a saját tapasztalatai alapján arra,
hogy a képzelt világ egy benne lévő erőnek a kisugárzása és különbözik
a valóságtól. M.egállapitották azt is, hogy 5—10 éves korban a gyerme­
kek már tisztában vannak a hazugság fogalmával, de nem tudják érté­
kelni a hazugságot. Ilyen korban a gyermek legtöbbször azért hazudik
mert a felnőtteket utánozza vele.
Különösen a kevésbbé tehetős szülők gyermekei esnek áldozatul
ennek az utánzó ösztönnek, mert ezek a legtöbbször állandóan a felnőt­
tek között élnek és igy az élet szükséges hazugságait látják. Az egyik
hatesztendős gyermek azzal magyarázta hazudozásait, hogy „üzleti érdek­
ből muszáj hazudni." Akárhányszor megtörténik, hogy a gyermekek előtt
a felnőttek hazudnak: eltagadják a kellemetlen látogató előtt azt, hogy
otthon vannak, vagy a rossz árút jónak adják el s utána megbeszélik,
mennyit kerestek rajta. Más esetben megbüntetik a gyermeket, mert iga­
zat mondott, persze alkalomszerűtlen módon. A gyermek nem felejti ezt
el, megjegyzi magának és a felnőttek hiába tartanak előtte ezentúl er­
kölcsi prédikációt, a gyermek a legjobb esetben némán hallgatja, de ma­
gában megállapítja, hogy a papa vagy mama is hazudott ekkor meg ekkor,
sőt most is hazudik, mert nem úgy érez, mint ahogy beszél.
A kis háztartás ezer gondja között a legjobb szándékú anya is el­
feledkezik a gyermek leikéről, amikor például az anya benn takarít a
belső szobában és a „villanyos", vagy valamelyik hitelező ember jön a
rosszkor jött számlával. A kisember lélekszakadva rohan anyjához: —
„Anyuka, itt a villanyos !" — Pszt! Nekiabálj I Mondd meg neki, hogy
anyuka nincs itthon, jöjjön holnap! A gyermek nemcsak hogy megtudja,
hogy az édesanyja is kénytelen hazudni, hanem még megbízást is kap, hogy
maga is gyakorolja a hazugságot. — Számtalan ilyen esetet lehetne fel­
sorolni. A gyermek csodálkozik a felnőttek ügyességén, tetszik neki, hogy
a szavak kormányozzák; annyira tetszik, hogy maga is megpróbálja.
Félig játékból, mert izgató játék, hogy mások úgy viselkednek a hazug­
ságra, mintha tényleg igaz lenne, amit állítottunk.
(Folyt, köv.)

a vidéki tanitóiró-, költő és mű vésztestvéreinkhez!.

"

Az a hatalmas erkölcsi siker és elismerés, amely az első Bokrétánk
megjelenését mindén oldalról kísérte, arra indított minket, hogy céltuda­
tosan továbbépítsük a megkedzett munkát. Örömmel jelentjük, hogy egy
előkelő fővárosi kiadóval folytatott tárgyalásaink eredményeképp a Bok­
réta Budapesten fog megjelenni úgy, hogy az továbbra is megmarad tulaj­
donunkban és annak minden hasznát a Magyar Tanítók Művészköre né­
ven megalakított munkaközösségünk fogja élvezni. További célkitűzése­
inkről vázlatosan csak annyit közlünk, hogy tervbevettük a Magyar Taní­
tók Müvészestjének budapesti és vidéki megrendezését, hol Íróiakon,
költőinken és zeneszerzőinken kívül előadóművészeinket: énekeseinket,
színészeinkéi, zenészeinket is megszólaltatjuk. Ezenkívül képző és ipar
művészeti kiállítást szándékozunk rendezni úgy a fővárosban, mint vidé­
ken. Ezekkel kapcsolatosan írói találkozóra is sorkerülne. De legelső
feladatunk egy havi folyóirat és könyvsorozat megindítása. Ezen^ feladatok
megvalósítására a Felvidék, Kárpátalja, Erdély tehetséges fiai titán mostmár a visszatért délvidéki testvéreket is szeretettel hívjuk közénk. Fel­
kérjük továbbá a magyar tanítóság tehetségekben oly gazdag ^táborából
kiemelkedett ének-, szín-; zene-, előadó-, képző- és iparművészeket, hogy
nemes célkitűzéseink ismeretében a Magyar Tanítók Művészköfe munkaközöstégéhez csatlakozni szíveskedjenek. Hogy a társadalomi minden
rétege mennyire értékeli hősi erőfeszítéseinket, csak arra hivatkozunk,
hogy közéléti előkelőségek, püspökök, papok, egyetemi és középiskolái
tanárok álltak mellénk és hogy a II. Bokréta előszavának írását maga
dr. Hankiss János debreceni egyetemi tanár, a nagytekintélyű szellem­
történész és író vállalta.
|
Közvetlen anyagi támogatást nem kérünk tőletek, hiszen mi adni
szeretnénk. Ellenben kérjük, hogy elsősorban mindenki a magaszámára
rendelje meg, azután ismerőseivel, kollégáival, a tanítói és egyesületi
könyvtárakkal rendeltesse meg a Bokrétát minél több, de legalább öt
példányban. Ez az induláshoz feltétlenül szükséges. Tanitógyülpcken,
szemináriumokon, tantestületekben, összejöveteleken, pedagógiai lapokbán fejtsetek ki progagandát ügyünk mellett, gyüjtsetek rendeléseket. Az
összegyűjtött rendeléseket kézirataitokkal együtt ez év juhp közepéig
szíveskedjetek a következő címre megküldeni: Jászberény Kossuth Lajos
utca 51. Az összegyűjtött rendelést a szállítási költség csökkentése, es a
szétküldés könnyítése érdekében a magatok nevére J^önpapiron ren­
deljétek meg. A pénz beküldésére később csekket kuldimk .spUBár az
eddiginél jóval nagyobb terjedelemben és költségesebb kiállításban jelenik
meg könyvünk, úgy kalkuláltunk, hogy ára 4 pengőnél több ne l^en
A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjük a határidő pontos betartását.

70

71

Akiknek már elfogadott kéziratuk van, csak a rendelést küldjék el, Az
uj munkatársak életrajzukat és működési jegyzéküket is közöljék. A
régi munkatársak pedig az I. Bokrétából esetleg kimaradt fontosabb ada­
tokat és az azóta kifejtett munkásságukat szíveskedjenek közölni. Elbe­
szélések, szinijeleneték, tanulmányok 2—3 ritkán gépelt, vagy jól, olvas­
hatóan irt oldalnál lehetőleg hosszabbak ne legyenek. A költőktől több,
lehetőleg nem tulhosszu verset kérünk. Külön választ, kéziratot csak
válaszbélyeg mellékelése esetén küldhetünk, illetve adhatunk vissza. A
A II. Bokréta az őszi könyvpiacon fog megjelenni. A Bokrétával kap­
csolatos esetleges tudnivalókról a Néptanítók Lapja hírrovatában értesít­
jük munkatársainkat, azért kérjük azt figyelemmel kisérni.
KISS JÓZSEF és KÖNNYŰ LÁSZLÓ
az Orsz. Gárdonyi T. stb. tagjai, a Tanitóirók
és Költők Bokrétájának szerkesztői

KÖNYVISMERTETÉS
„Amit jónak hittünk az iskolában" címmel jelent meg Ferenczi
Istvánnak egy könyve. Egy német író szellemmes megállapítása volt,
hogy a mai civilizáció sokrétűsége az embert egy mechanikus géppé
alakítja át. így fog majd kialakulni egy soffőrtipus, aki egyoldalú merev
gyakorlati emberré válik, aki a gép kezelését könnyed eleganciával végzi,
de a gép konstrukciója, mennél szellemesebb megoldásokkal egyszerűvé
teszik a gép kezelését, annál idegenebbé válik számára. Ez a veszedelem
fenyegethet minden munkát, igy a tanitó iskolai, munkáját. Az egyoldalú
gyakorlati ember elveszti a magasabb szempontok meglátását és az ilfen
gyakorlati ember vagy csupán a tanított anyagnak vagy a követett mód­
szernek lesz a merev végrehajtója. így következhetnek a „baklövések",
amint Ferenci a másik címet adta. E szellemesen megírt könyv mozaikszerüen tárgyalja a tanitó által elkövetett hibákat, baklövéseket. Mozaikszerüen, mert például csak az erkölcsi nevelés a nevelő és a tanítvány
helytelen lélektani beállítottsága folytán elkövetett hibáit nem egy rövid

fejezetben, hanem egy egész könyvalakban lehetne éppenoly szellemesen
megírni, mint ahogyan ez a kiskönyv tárgyalja. Hibák a névelőben első
részben inkább a célkitűzések, a Tanitástani balfogások d fejezetben a
módszertani, gyakorlati munkában elkövethető olyan hibákat hóról fel,’
amelyet igen sokszor nem a képesség és a tanítói rátermettség hiánya miatt
követi el a tanitó, hanem mert ilyen apró figyelmességre nem Mélyül el
a munkájának önkritikája. Ugyanilyen céllal készült és értékes része a
könyvnek Fonákságok a tanításban és Baklövések a médszerben.Ez
utóbbit fejezet mintha szívügye lenne a könyv írójának, minden egyes tantárgyat külön, részletesen bírál s könyvének e részében volná nehány
sebezhető pont. Tárgyi tévedések cimü fejezetében DalrbadyJ Zoltán Mendemondák és Gaál István: Amit rosszul tudunk c. nri|vekbőí gyűj­
tötte össze azokat, amik az elemi iskolákban tanítási any^g. A könyv
utolsó fejezetében nyelvészeti magyarázatokat ad egyes magyar szavak
származásáról. Ezzel a fejezettel mintha csak azt a logikái tanulságot
akarná igazolni, hogy a kutató munka, a vizsgálódás sok meglepetést
okoz. „E kis könyv azt a célt szolgálja, hogy a tanítót gondolkodásra,
önvizsgálatra, elméleti tájékozódásra késztesse, mert amint a könyvében
mondja : Ez a kis könyvecske tükör szeretne lenni a szálkerésésihez. Néz­
zünk bele többszőr és ne szégyeljük magunkat.túlságosan, mert tanitó
hibáink forrása legtöbbször túlzásba vitt jószándékból fakad. Aj Napnak
is vannak foltjai s végül is mi csak esendő emberek vagyunk. í)e mivel _
lélekformálók is vagyunk, kötelességünk a tökéletesség útját járni, botlásaínktól, hibáinktól baklövéseinktől megszabadulni.
(Dr. K-cs.)

Iskolafelügyelői megbízás. Mé­

száros Gyula mezőtúri ref. tanítót
isk. felügyelői teendők ellátásával
bízta meg a VKM, úr.
Áthelyezés, Jucsek Erzsébetet
Jászladány kült.-ről Isaszegre, WeK
ser Imre rk. tanítót Dévaványáról
a nagyváradi áll. el. isk.-hoz, Novotta Katalin áll. sdjas tanítónőt a
Tiszavárkony-szőlői áll. isk.-tól a
jászárokszállási kült. áll. isk.-hoz,
Kelemen Ferencet Turkevéről Ka­
posvárra, Miklós Gergely és nejét
az esztergomi mezőgazdasági isk.tól a tiszaföldvári mezőgazdasági

isk.-hoz, Tóth Vilmost a jászapáti
isk.-tól Szeged tanyára, Kerekes
Ferenc és nejét a jászár ok szállási
beit, isk.-tól a pécsi áll. ísk.-hoz,
Szedenics Ilonát Jászátokszállás
kült.-ről a.zalalövői ált-isk.-hoz,
Bőre Tibori Jászárokszáilásról a
hatvani, Hangay Sándort Jászárokszállásról a diósgyőri isk.-hoz, Si­
mon Sándort Karcag tanyáról Turkevére, Szathmári Lajost Nagykö­
rűből Szolnokra, Bartos^ Lenkét
Komádból Jászárokszállásra, Hal­
mos Mihályt Kevermesről Nagy­
körűbe, Kovács Nándort ‘Czibak-

72

házáról Salgótarjánba, Ágoston Angellát Czibakháza tanyáról Salgó­
tarjánba, Nyitrai Leona bér. állami
tanítónőt a szolnoki kir. tanf.-tőla
szekszárdi kir. tanf.-hez helyezte
át a Vallás- és Közoktatásügyi Mi­
niszter Ür.
Nyugdíjazás. Vajay Józsefné
szolnoki áll. tanítónőt a VKM. Ür
nyugdíjba helyezte.
Népművelési előadóképző tan­
folyam. Budapest Székesfőváros

Iskolánkivüli Népművelési Bizott­
sága 1941. június hó 18-tól 28-ig a
férfiak részére és június 29-től jú­
lius 9-ig a nők részére népműve­
lési vezetőképző tanfolyamot ren­
dez Balatonlellén: A tanfolyamo­
kon a részvételi dij személyenként
68 pengő, melyben szállás, napi
háromszori étkezés, borravaló,
strandhasználat, kurtaksa, továbbá
Balatonlellén a podgyász szállítása
is benne van. Jelentkezni lehet és
további felvilágosítást Budapest
Székesfőváros Iskolánkivüli Nép­
művelési Bizottsága Budapest IV.
Szép-utca 5 szám ad.
Nyugtázások ■ Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Á It.
Tanítóegyesület ■ Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre: Jankó
Károly 6 P Szolnok, Kardos Ka­
talin 3 P Jászladány.

Tagdíj címen: Horváth Jolán,
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Brindáné L. Mária, Szathmáry Lajosné, Kovách Lászlóné, Tóvári
Erzsébet, Ferenczy Sándorné, Polónyi Rózsi, Cserny Béláné, Mann
Barna, Nyáry Endre, Csiky Ernő
2—2 P, Szabó Tivadarné, Borsody
Vidorné, Kalaman Margit, Petrovay Béláné, Réső Dávidné, Sipos
Béláné, Zámbori Jánosné, Sipos
Béla, Subaly József, Szatmáry La­
jos, Subaly Józsefné 4—4 P, Nagy­
körű, Szakács János, Vámos La­
jos, Horváth Imre, Kiss Ágnes,
Mihályi Pálné, dr. Szalai Gyuláné
2—2 P, Fodor Zsigmond, Fodor
Zsigmondné 1 — 1 P. Mezőtúr, Si­
kolya Albert, Kerekes Eszter,
Nagyné A. Mária, Kiss Kálmán,
Mantuánó Janka, Gaál Péter, Csu­
por Ilona, Tóvizi Kálmán 2—2 P.
Tiszaföldvár.

Temetkezési dij címen: Molnár
Béléné 1.20 P Bpest. Szabó Tiva­
darné 4.80 P, Hajós István 14.40
P Szolnok, Kerekes Eszter 3.69 P
Tiszaföldvár, Pongó Jánosné 6 P,
Bene Lajosné 4.80 P Szolnok, Zöld
Jánosné 1.20 P, Dobó Sándorné 6
P, Kosnár Lajos 3.60 P, Gonda
János 2.40 P Mezőtúr, Molnár
Lujza 2’40 P Jászberény, Fodor
Zsigmond 1.20 P, Fodor Zsigmond­
né 1.20 P, Szakács János 2.40 P,
Kiss Ágnes 2.40 P Mezőtúr, Tó­
helyi Ferenc 4.80 P Szolnok.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékosság"

tagja

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

Bárhol megjelent is­

kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek
a megjelenés időpont­

jában már kaphatók I
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

1.t>.
II. o.
ni. o.
IV. ó.
n. Q.
in. o.
IV. o.
V-VI. o.
II-VI. o.
ív, o.
in-ívj o.

6'—
680
6*—
7*80
3'20
4'50
540
7-

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
8Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
5Kaposy-^Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek
780
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
6—
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
560
Jósvay—Schmidt: Áz éneklés tanítása
2—
öveges; Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
IH-IV. o.2*80
mérés tanításához

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
egy kötetben
magyarázatokhoz í—II—III. o. egyl

V-VI. o. 260
3—
á 1—

TARTALOM:
Könnyű László: A tanltószövetsógokkülügyi
osztályának föl Állítása. —
Kovács Gyula: Mlárt hazudik a gyárinak ?
Kiskun József: Műhelynaptár.
Egyesületi álét — Könyvlsmortetás. ’
Hírek. Nyugtázások. NtNTI DIZSŐ
könyvnyomdája

SZOLNOK.

XXXIV. tVF. 7. SZ.

IMI. JUL1US HÓ.

i

7. szám.

1941. julfus hó.

XXXIV. évfolyam.

jász-nagykun-szolnokvArmegyei

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanltóegyeeUlet, a kir. tanfelügyelBaág hivatalos kösIBnye.
■ISflMtaal dijak te reklamdalte

Laptulajdono«

Jász - Hány kun- SiolnokürmiBjel Ált.
Tanltóiiyiiülit.

Bárhol megjelent is-

Évi olOnaatta 6 pengő

CSONTOS SÁNDOR
Kladtedr* falaii
CSIKY ERNŐ

alméra Saolnok, Posaonyl-u. M
kOldeadOk.

Megjelenik havonként.

kolai, szépirodalmi és

tudományos könyvek

A tanítószövetségek külügyi osztályának
felállítása* • ’

a megjelenés időpont­

jában már kaphatók !
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

I. o.
II. o.
III. o.
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
IV. o.
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
n. o.
ín. o.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár : Természettan! és gazd. ismeretek III-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy : A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
-III o.
mérés tanításához
III-IV. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., HL, IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

6—*?
680
6—
7'80
3 20
4'50
5 40
7.
8'—
5‘—
780
6—
560
2—
280
2'80
2 60
3—
1'—
2-

4

Irta : Könnyű László.
A Magyar Tanítók Művészköre, a Tanítóirók. és Költők Bokrétája
a külföldi nagynevű tanítóírók és költők anthológiáját szándékozik kiadni.
Ezzel kapcsolatosan számos nehézség merült fel. A Bokréta szerkesztő­
inek kellett kutatni külföldi testvéreink, szövetségek címei után. Szomorú
szívvel láttuk, hogy teljesen hiányzik a magyar tanítószövetségek külföldi
kapcsolatainak kiépítése. Ez a tény mutatta meg, hogy igenis szükség vám
a magyar tanítószövetségek külügyi osztályának, szemináriumának meg­
szervezésére. E szervnek feladata lehetne a különböző nemzetek tanító­
inak összemelegítése, azt talán nem is szükséges részletezni, s csak annyit
jegyzek meg, hogy a legkomolyabb lépés lenne a nemzetek kölcsönös
megismerésén alapuló tartós barátság megszilárdításában. Egészen másként
tanítana az a tanító, aki Német-, Olasz-, Finn stb. országokban járt Német.
Olasz, Finnországról és népéről, mint aki könyvekből sajátított el bizo­
nyos ismeretet. Vagy egészen másként tanítaná a tengerről, havasról stb.
az a tanító, aki látta, mint az aki még hazája fővárosáig sem jutott el. De
a közvetlenül fel nem használható ismeretek is tágítanák látókörét, emel­
nék műveltségét, aminek csak a népoktatás, a nemzetjátná hasznát, mert .
magas műveltségű tanítóság, magas műveltségű nemzetet jelent! Tudjuk,
hogy elsősorban hazánk területét kell megismerni, s ennek megoldását
kell szorgalmaznunk ingyenes tanulmányi utak megszervezésével, de ezzel
párhuzamosan meg kell valósítani külföldi kapcsolataink kiépítését, cseretanulmányutak megszervezését is, mert ez a magyar nemzet európai hiva­
tásához hozzátartozik. A külügyi osztály egyik elsőrendű feladata lenne
e munka elvégzése. Erős a hitünk, hogy külföldi tudományos kapcsola­
taink kiépítője, mostani nagy kultuszminiszterünk támogatná a tanítóság
ilyen irányú kezdeményezését, mert egészen világos, hogy negicsak az

75'

74
egyetemi tanároknak van szükségük külföldi tájékozódásra, de a magyar
tanítónak is látni kellene, hogyan áll a népoktatás, a tanítóság ügye kül­
földön. Mit lehetne megvalósítani nálunk is, melyek pótlása lehetne leg­
sürgősebb feladatunk. Ilyen összehasonlítás nagyon szép ösztönző hatás­
sal lehetne a szépet, jót mindig szívesen megvalósító tanítóságunkra. Ha
az állam szükségesnek tartja a munkások, iparosok, leventék, diákok,
egyetemi tanárok, orvosok stb. külföldi tanulmányútját, akkor nem kell
bizonyítani, hogy erre fokozottan szüksége van a néptanítónak, aki a maga
élményeit 100 és 1000 embernek, de legtöbbször a nemzedékek egész
sorának fogja átadni. — De a művelődni vágyó magyar tanító figyelem,
bői is megérdemelné a jól végzett munka jutalmazását jelentő utazást,
mert nehéz körülmények között is nagy lelkesedéssel végzi nemzetépítő
munkáját. Egész bizonyos viszont az is, hogy fokozott lelkesedéssel és
munkával hálálná meg egy-egy ilyen egész életre szóló lelki élményt.
Egy-egy baráti és rokonországban járt tanító a legjobb propagátora
lesz annak az országnak, melynek vendéglátását élvezte. Tehát nemcsak
kölcsönösségből, de jól felfogott érdekből is támogatnák a baráti és rokon­
országok a magyar tanító tanulmányütját. Viszont az ittjárt külföldi vedégtanítók százak és ezrek szívébe fogják beoltani a magyar föld és nép
szeretetét. Olyan értékes hírverés lehetne ez, hogy nem hihető, — ha e
tervvel a szövetség illetékes helyre fordul — megtagadják, hiszen megva­
lósításához súlyos érdekek fűződnek. Segíthetünk a megoldásban önerőnk­
ből is. Megszervezzük a kölcsönös nyaralási stb. akciót. Pld. júliusban
egy-egy magyar tanítócsalád lát vendégül egy-egy idegen, mondjuk német
tanítót, augusztusban, vagy következő vakációban pedig a vendégek lesz­
nek a mi vendéglátóink Németországban. Ugyanígy lehetne az olasz stb.
nyaralási akciót is lebonyolítáni. Sőt a vidékek szerinti és egyéni kíván­
ságokat is figyelembe lehetne venni, mert a Szövetség igy bonyolítaná le
az akciót.
A külügyi osztály, szeminárium feladata lenne a külföldi tanítói la­
pokkal való csere és fordítás lebonyolítása. így állandóan tájékozódhat­
nánk a különböző országok népoktatásának alakulásáról, elért tudomá­
nyos stb. eredményeiről s ugyanakkor saját eredményeinkről is megbíz­
ható képet kaphatna az érdeklődő külföld. Szép feladata volna még a
kölcsönös tudományos és ismertető előadások megszervezése Budapesten,
Bécsben, Rómában, Berlinben stb. Mindjárt eloszlathatom az esetleges két­
ségeket is. Tanítóságunk, Istennek hála, igen nagy százalékban beszéli,
érti a német nyelvet. Tekintélyes a szláv, román, olasz nyelvet beszélők
száma is. így a baráti, szomszédos és rokon népekkel nagyobb nehézség
nélkül tudnánk érintkezni. Viszont a magyar tanítóság is rendelkezik nagy­
szerű írókkal, pedagógusokkal, művészekkel, előadókkal, akik akár a
magyar irodalomról, akár Ma gyár országról, akár a magyar népoktatásról
kitűnő előadásokat tudnának tartani. Még él a világháborús tanítónemze­
dék. Ezrek és ezrek tudnak a kisebbségi nyelvű tanítókkal együtt idegen

nyelvet, s tekintélyes azoknak szama is, akik több nyelvet beszélnek. A
hivatalos szerveken kívül számíthatnánk a külföldi kapcsolatokat ápoló
társadalmi egyesületek: a Külügyi: Társaság, a Turáni Társaság, MagyarNippon Társaság stb. támogatására, sőt az egyes egyetemek külügyi, ki­
sebbségi szemináriumainak segítségére is. A Magyar Tanítók Művészköre
erősen hiszi, hogy a szövetségek megérzik ennek a gondolatnak nagy horderejét és valóra váltják a felmerült eszmét. Bebizonyítják, hogy a tanító­
ság e téren is a maga lábán jár, megérti a kor- szellemét s tekintetét -a
haza szent határain is túl emeli, hogy mindazt az emberi haladást, n|it
idegen népek produkálnak, megvalósíthassa a saját népe javára, ugyan­
akkor pedig a maga nagyszerű eredményeit megismertesse a világgal s
ezzel is hozzájáruljon más népek boldogulásához, kölcsönös megismeré­
séhez, megbecsüléséhez és megszeretéséhez. Ez pedig maga a béke, a dol­
gos haladás. Ennél pedig szebb célt elképzelni lehetetlen.
A Magyar Tanítók Művészköre a cél megvalósítása érdekében kész­
ségesen felajánlja új munkatervének megismertetését. *)

Miért hazudik a gyermek?

' |

Irta: Kovács Gyula áll. tanító, Giródtótfalu.
Másrészt azért hazudik a gyermek, mert most már a hazugság fegy­
ver a kezében; kényelmesebbé tudja általa tenni az életét. EzakéznéHévő
fegyver önkéhytelenül előkerül, ha a gyermek eltölti az idejét valahol
az iskolából jövet. Előző alkalommal megbüntették őt ezért, most tehát
igyekszik elkerülni a büntetést. Kitalálja, hogy az egyik út sarkán elgá­
zoltak valakit, tehát arra nem engedtek senkit, kerülni kellett, vagy a
tanító még valamit dolgoztatott velük a tanítás után. Ugyanúgy házu^
ságra ösztönzi a gyermeket a torkosság is, általában minden vágy. ; , ।
Sokszor a pajtásság viszi rá a gyermeket a hazugságra: meg >kar
menteni inást a kellemetlenségtől. így például iskolatársaival megbeszéli,
hogy közösen mit hazudik majd mindegyikük odahaza. Iskolában hazudni:
a gyermek felfogása szerint természetes, mert csak nem fog mindent a
tanító orrára kötni. A tanítónak hazug mesét gyártanak mindenféle gyer­
mekes okból és szándékkal.
. .
< \
Körülbelül tízéves korában, sőt hamarább is, tisztában van a gyer­
mek azzal, hogy a hazugság rossz és károkat is lehet valakinek ok0zm
vele Ebben a korban szokott fellépni rendkívüli esetekben a rosszindu­
latú hazudozás szokása, ez már komoly lelki megbetegedés és rendesen
•| Ügy értesülünk, hogy az Állami Tanitók Szövetsége legutóbbi közgyűlésén- n,ar
tárgyalta is e korszerű javaslatot, melynek - különböző orsz. Tanitó Szövetség részébe irt
- szövegét lapunknak sikerült megszerezni. - Jó volna, ha a megyei Szövetség is kérné

megvalósítását. Szerk.

g

76

' . 77

a karakter romlásának kezdete, tehát az ilyen esetben feltétlen pedagó­
giai beavatkozásra van szükség.
A pubertás korában a gyermek újra hazudozóvá válik, ez a jelenség
szintén természetes, mert a természetes félénkség a hazugságot használja
óvószerül az ellen, hogy bárki is bepillantson a belsejébe.
Amint látjuk, a gyermekkor hazudozásának megvan a maga termé­
szetes magyarázata. Éppen ezért a nevelők, illetve a szülő és a tanító
legfontosabb feladata, hogy bizalmat keltsen maga iránt a gyermekben,
ezáltal a gyermek nincs rákényszerítve, hogy a hazugságot használja a
saját védelmére. Igen fontos a gyermek egészséges fejlődése érdekében,
hogy a felnőttek hazugságait ne lássa és ne hallja. A legideálisabb, ha a
gyermek gyermekek közt él és fejlődik.

GYAKORLATI PEDAGÓGIA
MÜHELYNAPTÁR.
(Állandó rovat.)
Júliusban elvégeztük a gabonagyüjtemény összeállítást. Ez valóban
időhöz kötött munka volt. Augusztusban folytatjuk a konyhakerti termé­
nyek eredeti példányokban való eltevését a tökéletes szemléltetés céljára.
(Mindez azért is fontos, merts a VII.—VIII. oszt, tanulói éppen télen van­
nak az iskolában, amikor künn már semmi sem szemléltethető !) Gyűj­
téskor gondoljunk a növényi betegségek által megtámadott tövekre, pél­
dányokra is. Ezek között is akadhat sok oly látnivaló, amit a gyermek a
termesz'ésben nem vett észre, mert ezt neki a szülő nem mutatta. (A
szülő u. is nem tanult pedagógus !)
Utinaplónkat, ha júliusban alkalmunk volt hazánk visszatért vidé­
kein megfordulni, most rendezzük. A képeket csoportosítva lemezre ra­
gasztjuk s. i. t.
Képgyüjtés. A családi körben és a rokonság körében mennyi képesújság fordul meg havonként. De nézzünk bele a padláson porosodó hal­
mokba is. Vágjuk ki azokat a képeket, amelyeket a pedagógus lelke a
szemléltetés szempontjából jónak,. szükségesnek tart. Készítsünk csoma­
goló papírból egyenlő nagyságú tasakokat. írjuk rájuk : Történelem, föld­
rajz, gazdálkodás, népművészet, vallásos élet, irodalom, művészet, s. i. t.
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árbanvásárolhat Szolnokon a

|"i

i^£i

»

i-

VlGOT UZI0thá.ZD3n
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

A gyűjtött képeket helyezzük ezekbe a tasakokba, hogy a rokon terüle­
tek képeit év közben együtt találhassuk. Ha van időnk, ezt a gorombán
gyűjtött anyagot finomabban is feldolgozhatjuk. Pl. a történelmi képeket
így; Árpádok-kora. Az Anjou-ház. A vegyes-ház, Hunyadiak-kora, A
török Magyarországon. A labanckor. (Benne a kurucok. II. Rákóczi Ferenc
képei.) Gr. Széchényi István éi alkotásai. Kossúth és a szabadságharc. A
világháború képei. Uj hajnal. (Benne minden, ami Horthy Miklós korára
vonatkozik.) Országgyarapítás.
'
J
De hogyan is helyezzük el ezeket a tasakokat, hogy minden pilla­
natban kezünk ügyébe juthasson az a kép, amelyre év közben szükségem»
lehet.
Polcok készítése. Egy cukrosládát talpraállítok. Fedeléből a belsejé­
ben több keskeny polcot készítek. Ezeket papírral fedem be. E keskeny
polcokra rakom szakonként (tantárgyanként) a tasakokat.
Ha módom van, a,kis szertár asztalára készítek olcsó széldeszkából
polc-rendszert s a gyűjtött képeket ezeken rendezem szakok szerint. Jár
ték lesz a velük való bánás. (Eddig az okozott bosszúságot, hogy gon­
dosan elhelyezett értékeimet éppen akkor nem találtam, amikor kellettek
volna. S ennek csak gyermek — és a haladás
vallotta kárát.)
Képtartó állványok. Vágjunk 1 m hosszú és 40 cm széles collós-deszkát. Ebbe 5—5 cm távolságra véssünk réseket a végektől számított 20--20
cm-re. A résekbe erősítsünk keményfából kis tartóléceket. Ezek fésűszerűen állnak ki az alapdeszkából. A kemény fa-lécek 40—50 cm magassá­
gúak is lehetnek, hogy a közéjük helyezett képtartó tokokat, amelyek
keménypapírból készülnek megtarthassák.
A keménypapírból készített tokok aljára zsákvásznat ragasszunk.
Ezekre a kemény képtartókra írjuk rá falemezzel; földrajz, gazdálkodás
történelem, s. i. t. tárgyak szerint, amint azt a kis tasakokkal tettük.
Olyan rendet teremtünk, hogy örömünk telik benne.
A képtartó állványt az asztal mellé is állíthatjuk. Fedjük be at^ejét zöldrefestett zsákdarabbal, hogy a portól védjük. Tanítás közbenüs
kivehetjük a gondosan elkülönözött gyűjteményből azt a képet, amelyért
ezelőtt (néha) félórát kutattunk hiába a sok-sok szemléltető plakát és
kézirajz között.
•
A tanító témakönyve. Múlik a nyár, fogy a pihenőre szánt idő. Lel­
künk előtt többször megjelennek a jövő évi tanmenet rovatai; szemlélte- „
tés, helyi vonatkoztatás, gyakorlatias nevelés.
' J. Olvasgatunk is, hallunk is pihenő időnkben. Nem szabad elveszte­
nünk egyetlen jó gondolatot se, amelyet szórakozás közben figyelt meg
lelkünk. Jegyezzük fel. Igen, de ne noteszba, mert az lomtárrá dagad'!
A feljegyzésnek legjobb módja, ha tanmenetünk íróasztalunkon van, £ a
megfigyelt és alkalmasnak ítélt gondolatot, eljárást azonnal a tanmenet
megfelelő rovatába jegyezzük. Pl. a gazdálkodással kapcsolatban jó, ha
beletekintünk a kertészek, gazdák naptárába s onnét kijegyezzük, hogy

76

a karakter romlásának kezdete, tehát az ilyen esetben feltétlen pedagó­
giai beavatkozásra van szükség.
A pubertás korában a gyermek újra hazudozóvá válik, ez a jelenség
szintén természetes, mert a természetes félénkség a hazugságot használja
óvószerül az ellen, hogy bárki is bepillantson a belsejébe.
Amint látjuk, a gyermekkor hazudozásának megvan a maga termé­
szetes magyarázata. Éppen ezért a nevelők, illetve a szülő és a tanító
legfontosabb feladata, hogy bizalmat keltsen maga iránt a gyermekben,
ezáltal a gyermek nincs rákényszerítve, hogy a hazugságot használja a
saját védelmére. Igen fontos a gyermek egészséges fejlődése érdekében,
hogy a felnőttek hazugságait ne lássa és ne hallja. A legideálisabb, ha a
gyermek gyermekek közt él és fejlődik.

GYAKORLATI PEDAGÓGIA

MÜHELYNAPTÁR.
(Állandó rovat.)
Júliusban elvégeztük a gabonagyüjtemény összeállítást. Ez valóban
időhöz kötött munka volt.. Augusztusban folytatjuk a konyhakerti termé­
nyek eredeti példányokban való eltevését a tökéletes szemléltetés céljára.
(Mindez azért is fontos, mert a VII.—VIII. oszt, tanulói éppen télen van­
nak az iskolában, amikor künn már semmi sem szemléltethető !) Gyűj­
téskor gondoljunk a növényi betegségek által megtámadott tövekre, pél­
dányokra is. Ezek között is akadhat sok oly látnivaló, amit a gyermek a
termesztésben nem vett észre, mert ezt neki a szülő nem mutatta. (A
szülő u. is nem tanult pedagógus !)
Utinaplónkat, ha júliusban alkalmunk volt hazánk visszatért vidé­
kein megfordulni, most rendezzük. A képeket csoportosítva lemezre ra­
gasztjuk s. i. t.
Képgyiijtés. A családi körben és a rokonság körében mennyi képesújság fordul meg havonként. De nézzünk bele a padláson porosodó hal­
mokba is. Vágjuk ki azokat a képeket, amelyeket a pedagógus lelke a
szemléltetés szempontjából jónak, szükségesnek tart. Készítsünk csoma­
goló papírból egyenlő nagyságú tasakokat. írjuk rájuk: Történelem, föld­
rajz, gazdálkodás, népművészet, vallásos élet, irodalom, művészet, s. i. t.
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árbanvásárolhat Szolnokon a

l'l^l^Xk' iVlGOT UZlOtnáZDan
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

A'gyűjtött képeket helyezzük ezekbe a tasakokba, hogy a rokon terüle- '
tek képeit év közben együtt találhassuk. Ha van időnk, ezt a gorombán
gyűjtött anyagot finomabban is feldolgozhatjuk. Pl. a történelmi képeket
így ; Árpádok-kora. Az Anjou-ház. A vegyes-ház. Hunyadiak-kora. A
török Magyarországon. A labanckor. (Benne a kurucok. II. Rákóczi Ferenc
képei.) Gr. Széchényi István és alkotásai. Kossuth és a szabadságharc. |A
világháború képei. Uj hajnal. (Benne minden, ami Horthy Miklós korara
vonatkozik.) Országgyarapítás.
|
De hogyan is helyezzük el ezeket a tasakokat, hogy minden pilla­
natban kezünk ügyébe juthasson az a kép, amelyre év közben szükségem
lehet.
..
—
’ : r 7Í . . Polcok készítése. Egy cukrosládát talpraállítok. Fedeléből a ^belsejé­
ben több keskeny polcot készítek. Ezeket papírral fedem be. E keskeny
polcokra rakom szakonként (tantárgyanként) a tasakokat.
’ .J
Ha módom van, a kis szertár asztalára készítek olcsó széldeszkából
polc-rendszert s a gyűjtött képeket ezeken rendezem szakok szerint. Já­
ték lesz a velük való bánás. (Eddig az okozott bosszúságot, hogy gon­
dosan elhelyezett értékeimet éppen akkor nem találtam, amikor kellenek
volna. S ennek csak gyermek — és a haladás — vallotta kárát.)
|
Képtartó állványok. Vágjunk 1 m hosszú és 40 cm széles collos-desz­
kát. Ebbe 5—5 cm távolságra véssünk réseket a végektől számított 20-4-20
cm-re. A résekbe erősítsünk keményfából kis tartóléceket. Ezek fésűszerüen állnak ki az alapdeszkából. A kemény fa-lécek 40—50 cm magassá­
gúak is lehetnek, hogy a közéjük helyezett képtartó tokokat amelyek
keménypapírból készülnek megtarthassak.
A keménypapírból készített tokok aljára zsákvásznat ragasszunk.
Ezekre a keménv képtartókra írjuk rá falemezzé!; földraiz, gazdálkodás
történelem, s. i. t. tárgyak szerint, amint azt a kis tasakokkab tettük.
Olyan rendet teremtünk, hogy örömünk telik benne.
A képtartó állványt az asztal mellé is állíthatjuk. Fedjük be a peté­
jét zöldrefestett zsákdarabbal, hogy a portól védjük. Tanítás közbeh is
kivehetjük a gondosan elkülönözött gyűjteményből azt a képet, amelyért
ezelőtt (néha) félórát kutattunk hiába a sok-sok szemléltető plakát és
kézirajz között.
.
~
| »
A tanító témakönyve. Múlik a nyár, fogy a pihenőre szánt idő. ^élkünk előtt többször megjelennek a jövő évi tanmenet rovatai; szemleltetés, helyi vonatkoztatás, gyakorlatias nevelés.
z
Olvasgatunk is, hallunk is pihenő időnkben. Nem szabad elveszte­
nünk egyetlen jó gondolatot se, amelyet szórakozás közben figyelt, -meg
lelkünk. Jegyezzük fel. Igen, de né noteszba, mert az lomtárrá dagadj
A feljegyzésnek legjobb módja, ha tanmenetünk íróasztalunkon van| s a
tfnndolatot. eliárást
megfigyelt és alkalmasnak ih>1f
Ítélt gondolatot,
eljárást azonnal a tanmenet
tani,
megfelelő rovatába jegyezzük. Pl. a gazdálkodással kapcsolatban jó^ ha
beletekintünk a kertészek, gazdák naptárába s onnét kijegyezzük, jiogy
*i
ii

79

78
melyik kerti vagy mezei munkának mikor van ideje. Ezt tanmenetünk
készítésekor is figyelembe vettük. Ha igen, akkor a nyári gyűjtés idején
látott vagy hallott jótanácsokat azonnal a megfelelő rovatba Írhatjuk s
nem fordulhat elő olyan eset, hogy januárban a szőlőtelepítéssel kapcso­
latos számolási munkákat vesszük napi munkaprogramunkba.
E téren is meg kell teremtenünk a rendet, amint azt megteremtet­
tük a szemléltető-eszközök képek rendezése során a tasakokkal, kis pol­
cokkal képállvánnyal stb.
Megéri ez a rendszerzés a fáradságot. Csak egyszer ad gondot . . .
s utána mily nyugodt a lélek, amely eddig maga se tudott eligazodni a
lim-lom között. (Jövő számunkban folytatjuk.)
Kiskun József.

EGYESÜLETI ÉLET
A J.-Nk.-Szolnok vm. Általános Tanítóegyesület
Központi Járáskörének gyűlése.
D Mészáros Gyula lett az új elnök. — Fontos határozati
javaslatot fogadott el a közgyűlés.
Június hó 5-én Szolnokon a róm. kát. Kulturház termeiben tartotta
meg népes közgyűlését a J.-Nk.-Sz. vm.-i Általános Tanítóegyesület Köz­
ponti Járásköre. A közgyűléssel kapcsolatosan szép rajz és kézimunka
kiállításban is gyönyörködhettek a gyűlés résztvevői.
A gyűlésen megjelent dr. Jakab László J.-Nk.-Sz. vm. vez. kir. tan­
felügyelője is. Ott volt még Ferenczi Kálmán várm. tan. e. elnök P. Szabó
Polikárp plébános, Kőróssy Endre nyug, esperes. Szolnok város és a köz­
ponti járáskor tanítónői és tanítói nagy számban. Rajtuk kívül szép
számmal jelentek meg a tanügy városi barátai is, akik mindenkor szere­
tettel vesznek részt a tanítóság minden megmozdulásában.
Módos Jenő a Járáskor elnöke nyitotta meg lelkes beszéd kíséreté­
ben a gyűlést. Rámutatott arra, hogy többévi szünetelés után újra életre
kél a tanítói egyesületi élet. Megemlékezett a visszatért magyar terüle­
tekről. Majd meleg szavakkal üdvözölte a gyűlésen megjelent dr. Jakab
László kir. tanfelügyelőt, aki megjelenésével emelte a gyűlés ünnepélyes­
ségét és bensőségességét egyaránt. Atyai pártfogását kérte továbbra is a

Q Hungária Rum és fikörgyár Q
Hungária Mintapince
SZOLNOK
/f elefonszám

53.

sürgönyeim;

Hungáriarum

tanítóság részére. Üdvözölte Ferenczi Kálmán várm. elnököt és a, gyűlés
minden résztvevőjét. A gyűlés résztvevői nagy éljenzéssel üdvözölték
kedves elnöküket.
hí
Ezután dr. Jakab László kir. 'tanfelügyelő köszöni meg az, elnök
hozzáintézett üdvözlő szavait. Bejelenti, hogy egyéb hivatalos kötelezett­
ségei miatt nem maradhat itt a gyűlés végéig, de — úgymond .—ptt ma­
rad a lelke, amely a legkisebb szeretetet, amit irányában éreznek száz­
szorosán fizet vissza. Az ő lelke a tanítóságért él és munkálkodik, A mai
kor a kötelességteljesítések korszaka. Jószívvel végezze tehát , n^ndenki
kötelességét, minden szenvedélytől és indulattól mentesen. Végül a jó
Isten
áldását kéri az.
az összejövetelre.
isién dlUdödl
v
A gyűlés résztvevői hosszanttartó meleg ünneplésben részesítettek
szeretett kir. tanfelügyelőjüket.
J. ,
Ferenczi Kálmán vm. egy. e. mondott ezután köszönetét hozz^intézett
kedves szavakért. Biztosította a Járáskört, hogy - bár a Járástó gyűlé­
sei hosszabb idő óta szüneteltek is — a tanügy magasabb fórumával or­
szágos viszonylatban az összeköttetés megmaradt. Beszélt ezután á tanítói
pálya eszményi gyönyörűségéről. Vázolta a nyugalomba vonult búcsúzó
Módos Jenő munkás életét, a tanítói közösség szolgálatában eltöltött hosszú
és érdemes munkásságát. Kéri, hogy maradjon segítő tagja topábbra is a
Járáskörnek. Végül javasolja, hogy a Járáskör Módos Jenő munkás érde­
meit jegyzőkönyvileg örökítse meg.
'
• i
. A gyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték Módos Jenőt és a| érdémeinek-jegyzőkönyvi megörökítését egyhangúlag megszavazták.
-—4___
Ezután Konti Júlia áll. tanítónő a zsinórirásról tartott elméleti elő­
adást, majd bemutató tanítás keretében szemléltette az általa az idei tan­
évben elért eredményeket az I. o.-ban.
|
Az igen értékes előadáshoz és bemutató tanításhoz többen «szóltak

^rozzá *
Csiky Ernő felügyelő-igazgató köszönetét mond az előadóna^a sike­
res mintatanításért. Véleménye szerint csak akkor lehetne altaláhositani
a zsinórirást, ha a tanítóság is, kellő előképzés utján, elsajátítaná a mar
véglegesen kiforrott rendszert. Tanfolyamok rendezését ajánlja. |
Markóth Dezső ig. az általános bevezetést nem tartja addig célszerű­
nek, mig nem alakul ki a végleges Írás- és módszerforma.
Barna Jenő és Jankó Károly a zsinórirás mellett szóltak. I
Dunaháti Mészáros Gyula szerint a zsinórirással való kiseiletezest
bízzuk a gyakorló iskolákra és az általános bevezetést tegyük, függővé a
felső tanügyi hatóságok döntésétől.
-L' ,
Ferenczi Kálmán vm. tan. e. elnök kifejti ezzel kapcsolatba^ hogy
a kísérletezésen már túl vagyunk. A vonatkozó miniszteri rendelet értel­
mében is bevezethető minden iskolában. A maga részéről, — mint aki
gyakorlatban is meggyőződött már a zsinórírás eredmenyesseger^l - jar

80

81

I

vasolja, hogy minden iskolában vezessék be a zsinórírást, mert hiszen az
minden előzetes tanfolyam nélkül is tanítható eredménnyel.
Módos Jenő elnök megállapítja, hogy helyes dolog volt felvenni a
tárgysorozatba a zsinórírást, annyi sok értékes hozzászólás hangzott el e
tárgyban.
Gyűlés elhatározta, hogy mivel a többség a bevezetés mellett van,
a bevezetés ügyében felír a felsőbb fórumhoz, de egyben felsőbb segít­
séget is kér, hogy a tanítóság a zsinórirást kellőképen megismerhesse.
A vita befejezése után Rákos Ferencné áll. tanítónő a kézügyességi
(rajz és kézimunka) tárgyak tanításáról értekezik.
A felolvasás után elrendelt szünetben a gyűlés résztvevői a gyűlés­
terem melletti helyiségben elrendezett rajz- és kézimunka-kiállítást tekin­
tették meg, amelyről elragadtatással szóltak A kiállított rajzok és kézi­
munkák az abonyi-uti V—VI. leányosztály — Rákos Ferencné tanítványai —
jól sikerült munkáiból voltak összeválogatva.
A kiállítás termében Módos Jenői egyik volt tanítványa — K. Tóth
Lenke bájos versével üdvözölte. A kedves megható jelenet sokak szemé­
be kipréselte a megindultság fényes könnycseppjeit.
Szünet után Dunaháti Mészáros Gyula, Barna Jenő, Jankó Károly és
Cziffra István szólnak hozzá az értekezéshez és kiállításhoz. Köszönetüket fejezve ki az előadónak.
Most a gyűlés legérdekesebb része következett, „Vitatétel a tanító­
ság legfájóbb problémáiról.“ — Igen érdekes témák, értékes és sokoldalú
megvilágítása következett a vita során, amelynek fontosabb tételei a kö­
vetkezők voltak :
Dunaháti Mészáros Gyula áll. tanító azt fejtegeti, hogy« a jelenleg
fennálló „Iskola gondnokság" szüntessék meg, mint felettes hatóság és
hatáskörének nagy része az Igazgatóra ruháztassék. Az iskolaszék is csak
az iskolák anyagi ügyeit intézhesse. Az iskolai szakfelügyelőkről szólva
azok részére megfelelő napidij engedélyezését tartja szükségesnek. Szük­
ségesnek tartja a járási szakfelügyelet megszavazását, "tanítói kar meghall­
gatásával.
Csiky József isk. igazgató szintén nem híve a Gondnokságnak. Java­
solja, hogy járási iskolafelügyelet minél előbb állíttassák fel és az a mai
Gondnokság hatáskörét vegye át. Javasolja, hogy a kiváló érdemeket
szerzett tanítókat c. igazgatókká — igazgatói pótlékkal léptessék elő, mely
a.nyugdíjba is beszámítandó legyen.
Jankó Károly áll. tanító a tanitófeleségek teljes lakbérének vissza­
állítását tette szóvá.
Csontos Sándor áll. tanító a „régi" helyettesek nevében emelt szót,
akik annak idején legnehezebben kaptak alkalmazást 3—4 nyáron nem
kaptak fizetést: családot alapítottak, pedig sokszor a mindennapi kenyeret
is alig tudták előteremteni és most 9—10—11 éves szolgálati idővel még
mindig csak a XI. fiz. o. 3 fokozatát élvezik. A járásköri gyűlésen ke­

resztül kéri a tanügy megértő és érzőszívű magasabb Fórumait, hogy a
tanítói kar igen széles rétegének ez irányú panasza minél előbbi oQ/osoltassék.
Végül Ferenczi Kálmán várm. tan. e. elnök határozati javaslattá;nt a ~
következőket terjeszti elő.
j ,
1 .) A járási iskolafelügyelet megvalósítandó. Iskolai felügyel etet csak
szakember láthasson el.
2
.) A tanyai tanítók fizetése módosittassék.
J í
Kezdőfizetésük 150 P legyen. És mindenkori fizetésük egy osztállyal
magasabb legyen.
r I '
3 .) A régi hosszú helyettesi idejű tanítók működése a szolgálatba
számítson be.
*
_
I I
4 .) A tanító hitoktatók a rendes tanítókkal egyenlő elbáiiiásb^n ré­
szesüljenek.
L ‘t
5
J A sokgyermekes férjes nők lakbérét állítsák vissza. * |
6 .) A tanítóság kéri, hogy a tanítók jussanak be a VII. f. fo.-ba kü­
lönös tekintettel a családfenntartó nőkre.
7 .) Az érdemes tanítók százalék szerint jussanak be a VIJ f. |o.-ba.
Tekintettel arra, hogy hasonló végzettséggel más állásúak bejutlak.!
A gyűlés az egyenként előterjesztett javaslatokat egyhangú jaglratön——
külön elfogadja, mire Módos Jenő elnök azokat határozatilag kimondottnak jelenti ki és megígéri, hogy az elnökség azt eljuttatja aj illetékes
Tényezők elé.
l
Ezután Módos Jenő nyugalomba vonulására hivatkozva l (jelenti a
tisztikar lemondását.
A járáskor új elnökévé egyhangú felkiáltással DunahátiiMéSzáros
Gyula áll. tanitót választotta meg a közgyűlés. Vele érdemes, harcös férfi
került az elnöki székbe.
Az uj elnök javaslatára alelnökül Kaplonyi József rákóczifalv; i Jsk.
igazgatót; jegyzőül: Vajay József áll. tanítót és pénztárnokul: ( 'ontos
Sándor áll. tanitót választotta meg a közgyűlés,
|
Ferenczi Kálmán üdvözli az uj elnököt és javasolja, hogy Módos
Jenőt a járáskor tiszteletbeli tagjául válasszák meg. A gyűlés egyhangúlag
elfogadja a javaslatot és Módos Jenőt a járáskor tiszteletbeli tagjáváwálasztja.
— •
H
A mindvégig nagy érdeklődéssel kísért értékes gyűlést — apiefy pál- —
dát mutatott -a tanítói összetartás és szolidaritás további kiépítésére —
a Himnusz eléneklése után d. u. 2 órakor rekesztette be az úf elnök.
A gyűlés után a vidéki tanerők közös ebéden vettek részt. (|s. s.)
A Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe!
Felkérem az Alosztály tagjait hátralékaik mielőbbi befizet

Pénztál

;re.

82

83 -

Megjelent a Magyar Tanítók Évkönyve 1941-42 évfolyama.
• -

A múlt számunkban közöltük Kiss József és Könnyű László, — a
Tanítóirók és Költők Bokrétája szerkesztőinek — felhívását tanitótestvéreinkhez, melyben az őszi könyvpiacon Budapesten megjelenő a tanítóirók,
költők és zeneszerzők munkáját tartalmazó II. Bokréta részére a kézira­
tok és könyvmegrendelések beküldését f. évi julius közepéig kérik. (Erre
vonatkozólag bővebb tudnivalókat lapunk múlt számában, vagy a szer­
kesztőnél, Könnyű László Jászberény Kossuth Lajos-u. 51. levélbeli meg­
keresés utján nyerhetnek az érdeklődök.)
A II. Bokréta megjelenésével kapcsolatban, mindnyájunkat öröm és
büszkeség kell, hogy eltöltsön, hogy végre lesz egy évkönyv, melyre nyu­
godtan mondhatjuk ; a miénk ! Melyben az országosan ismert munkatár­
sak mellett bemutatkozhatnak értékes mondanivalójukkal vidéki és kezdő
tanitótestvéreink is. Az Írókon kívül a képzőművész, dal- és zeneszerző
testvéreink munkáit is széles körben terjeszti majd a Bokréta Tanítótest­
vérek ! Ennek a megjelenő könyvnek, a II. Bokrétának, melynek megje­
lenése a tanítóságot magasabbra emeli a közvélemény előtt, melyre az
egész tanítóság büszke lehet, ott kell lennie minden tanitó, tanítói és nép­
könyvtár asztalán. (Eng. sz: 160.572/1941. VII. I. Vk. M.) A tanítóság
önmagát becsüli meg, ha e bátor és gyönyörű kezdeményezést kellőleg
támogatja. A Ti telketek illatos virágaiból kötött bokréta ez. Vegyétek !
Olvassátok ! Terjesszétek !
A pompás kiállítású kötet minden könyvtárnak díszére fog válni.—
Ára: 4 pengő.
Megrendelési cim: Könnyű László Jászberény, Kossuth Lajos-út 51.

Készül
a nyolcosztályú népiskola

Műhelykönyve
írják:
Rajzolja :

KISS JÓZSEF

SZEMES GÁBOR

gyak. isk. tan.

tanítóképző tanár

KISS KLÁRA tanítónő.

„Szülői értekezletek és a szü­
lök látogatása'* cim alatt hézag­

pótló mű jelent meg Bene Lajos
szerkesztésében. A szerkesztő nagy
gyakorlati érzékkel nyújt tájékoz­
tatást arról, miképen kell a szülői
értekezleteket megszervezni és ho­
gyan kell azokat vezetni. Ugyan­
csak kimerítően tárgyalja a szülők
látogatásának kérdését is, hogy a
látogatásoknak értékük legyen a
tanítás és a nevelés számára. Ezen­
kívül sok kész előadást tartalmaz
a szülői értekezleteken tartandó
előadásokra. A mű 10 nyomtatott
iv terjedelemben jelent meg. Dante
kiadása. Ára 3 pengő.
A Magyarországi Tanítók —
Eötvös alapja kedvezményes üdü­

lési és nyaralási lehetősége bizto-

sit tagjainak a keszthelyi) é$ felső­
csatári (Vas vm.) üdülőh^zaiban, A
teljes ellátás dijai a következők.
Keszthelyen 2 ágyas szoba 3 napra
napi 3 P. (Pótágy 0'80 P) 3 ágyas
szoba 8 napra napi 2'60| PÍ (Pót­
ágy 0'80 P). 2 ágyas szoba ^napon
túl napi 2'50 P (Pótágy! 0'^0 P.)
Az élelmezés személyep|£éiít napi
4 pengő. Felsőcsatáron.; 1: ágyas
szobában 1 személynek étkezéssel
napi 5'50 P, 2 ágyas szobában 2
személynek étkezéssel na] >i ÍJ) — P.
3 ágyas szobában 3 szem* Hy|ek étkezéssel napi 14'50 P. A z összeghez 4 százalékos forgatni é| 5 szá­
zalékos kiszolgálási illetékét szá­
molunk. 'Átszállás élelmeáésliíélkül
nem vehető igénybe. Aj balatoni
fürdőn 59 százalékos kedvezményt

■■■■
FÉRFISZÖVETET,

SELYMET

. BRULL

SZOLN0K
rr i
Takarékosság
Baross-utóa 1

DIVATÜZLETÉBÖL
HL

A ’ .' í

FELHÍVÁS

11 T

.

E csinos kiállítású könyv, melyet Bene Lajos szerkesztő éyr^l évre
tökéletesebb tartalommal tesz a tanítóság számára nélkülözhétálenné,
mindén tanítónak a leghasznosabb kalauza. Személyi ügyek, illétiöények
ügyei, Iskolai ügyrendi tájékoztatást, iskolánkivüli népművelési ■ és| egyéb
a tanítónak hasznos útbaigazítást adó könyv. A falu és tanya elzárt taní­
tója sok száz olyan esetben kap e könyvből'a felmerült kérdéseire fel­
világosítást, melyre egyébként csak sok levelezgetéssel vagy utazással kap­
hatna feleletet. Dante kiadás. Ára 5 P.

,

KÖNYVISMERTETÉS

84

nyújtunk. Jelentkezni és bővebben
érdeklődni lehet Keszthelyen a
Tanítók Háza igazgatójánál, Felső­
csatáron pedig Pillis János kántortanitónál, az üdülőház gondnokánál
lehet.
Elnökség.
Figyelem. Önmaga, családja és
hazája ellen vét, aki nem tartja be
pontosan az elsötétitési rendelet­
ben foglalt szabályokat.
Figyeljük a repülőgépeket. Eset­
leges leszálló ejtőernyősökről azon­
nal értesítsük a védőrséget, hiva­
talos személyt. (Községházát, állo­
mást, postát, csendőrséget stb.)
Megjelent az uj népiskolai
tanterv. A nyolcosztályos népis­

kola uj tantervének I—II. kötete
megjelent. A III—V. kötet megje­
lenése a közeljövőben fog megtör­
ténni.
Fontos dátum: Július 6. E
naptól kezdve uj rend kezdődik a
közlekedésben. E napon hajnali
3 órától kezdve a jobbra hajtás !
és balra előzz! lesz a szabály a
közúti forgalomban. A közönség
részéről óvatosság, nagyfokú figye­
lem és fegyelmezettség szükséges.
Akkor nem történnek balesetek.
Saját és mások épségének érdeké­
ben mindnyájan vigyázzunk az
uj rendre.

Nyugtázások ■ Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokuármegye Alt.
Tanítóegyesület ■ Szolnok 57.480,
Előfizetés Népművelésre. Sipostéri áll. iskola 6 P. Szolnok.
Beit. Áll. népiskola 6 P. Tiszaföld­
vár. Rákóczi-uti áll. népiskola 6 P
Szolnok.
Tagdíj címén : Hevesnagykunsági
Ref. Tanítóegyesület 45 P. Balássy
Ferenc, Barabás Irén, Barna Ka­
talin, Baloghné F. I. 3 P. Bozsik
Mátyásné, Dóka Dezső, Hajagos
Józsefné, vitéz Iványi Károly, Gu­
lyás Gyula, Kovács Ilona, Ledniczky Andrásné, Martikány Ist­
ván, Mátray Jánosné, vitéz Paloczay
Gábor, Rosznáky Gézáné, Scháflern Jenőné, Schmidt Pálné, Varga
Ernő, Sztripszky Ilona, 4—4 P.
Balogh Irén 1 P. Kunszentmárton,
Mészáros Gyula 4 P. Mészáros
Gyuláné 4 P Szolnok.
Temetkezési díj címén: Zöld Já­
nosné 1 P 20 f, Dobó Sándorné
6 P, Kosnár Lajos 3 P 60 f, Gonda
János 2 P 40 f. Mezőtúr, Tóhelyi
Ferenc 9 P 60 f. Szolnok, Magyary
Gyuláné 1 P 20 f. Budapest, Ma­
darász Anna Bpest 12 P, Petricsek
Mária 6 P Szolnok.
— Rényi-nyomda, Szolnok. Telefon 113. —

BALÁZS IMRE

SPOrtdijak

óra, ékszer, látszerraktára

Vésések, javítások

legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

jag-nQGwun^zoinoHveiBT

ncpmovc

TARTALOM
(cs). Dr. Jakab László vez. kir. tanfelügyelő
_ . — ...
úr kitüntetése.
Csontos Sándor: Szont István király.
I
Kiskun József: MCI helynaptár.
Rákos Ferencné: Rajztanltás az elem! ISlfQ.
Iában.
Vajay József: Kirándulás a (Pletroszra)
„Horthy-csúcs"-ra.
Hírek. Nyugtázások.
ft*NYI DIXIÓ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIV. tVF. S. SZ.

8.

1941. augusztus hó.

XXXIV. évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEaYEI

RÉNYI DEZ8Ö KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Bárhol megjelent is-

Jász-Naoykun-Szolnokvármegyei Ált.
Tanitóagyesület. '

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Kiadásért feláll

a megjelenés időpont-

jában már kaphatók!
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

I. o. 6 —
II. o. 6 80
III. o. 6 Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
IV. o. 7'80
II. o. 3'20
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
III. o. 4 50
IV. o. 5 40
V-VI. o. 7 —
II-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV. o. 8Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár ; Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o. 5 780
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
6—
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
560
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
2—
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
—III o. 2’80.
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
III-IV. o. 2’80
mérés tanításához
V—VI. o. 260
3—
Tirpák : Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., III., IV.
á 1‘—
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
2magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

í

■lanseMel dijak és
Calky BrnB egyM.
a lap szellemi rési
közlemények e
elmére Saolnok.

I

kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek

।

Dr. JAKAB LÁSZLÓ
vez. kir. tanfelügyelő úr kitüntetése.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Ür Öfőméltó^ága, —
Hóman Bálint m. kir. v. és közokt. Miniszter Ür előterjesztésére,: — Dr.
Jakab László vez. kir. tanfelügyelő Ürnak a tanügyi titkári <|imet és
jelleget adományozta.
í '
Eme magas helyről történt kitüntető adományozás híre osztatlan
örömet keltett a vármegye egyetemes tanítóságának körében.
j
Dr. Jakab László kir. tanfelügyelő urat ért felső helyről jöft kitün­
tetéssel a magyar tanügy egyik tehetséges, buzgó és lelkes munkását érte
megérdemelt jutalmazás. Aki mint tanfelügyelő, fáradságot nem ismerve,
megfeszített munkával dolgozik a magyar, de elsősorban vármegyénk
nevelésügyének elöbbrevitelén, fejlesztésén. Bátor őrállással harcol a
kultúra munkafrontján. És mint jó vezér, a nehéz harcok közepette sem
hanyagolja el katonáit, — a vármegye tanítóságának — személyi ügyeit.
Féltő gondoskodással figyeli azokat és a szeretettel hozzáfordulóit sze­
retettel fogadja és ügyüket szeretettel intézi. A munka és a kötelességteljesítés embere és katonáitól is megkívánja ugyanazt.
Nemesszivü Elöljáró, a tanítóság igaz barátja, akire szeretetteljes
í
tisztelettel tekintünk mindnyájan.
Most midőn az Öt ért magas kitüntetés alkalmával a vármegye, taní­
tóságának igaz nagyrabecsülését és örömét tolmácsoljuk; kérjük! jaz Egek
Urát, hogy árassza el Öt bőséges áldásával. Adjon neki erőt, hogy továbbra
is rendületlen kitartással vezethesse előre ahnagyar tanügyet, mindj nagyobb
és nagyobb sikerLek-felé.
*

A jul. 10-iki hivatalos lap egy másik örvendetes hirt is kö^öl, mely
szerint a V. és Közokt. Miniszter ur dr. Maday Pál tanügyi foggyak.-ot.
tanügyi s. fogalmazóvá nevezte ki.
j
Őszinte meleg szívvel gratulálunk a kinevezéshez. Érdemeiben gaz-

|

87

86
dag munkását a tanügynek érte ez a kinevezés. Dr. Maday Pál mélyen
gondolkodó filozófus elme, lobogó tehetségű költő. Hivatali munkájában
mindig megértéssel viseltetett a tanítóság iránt. Kérjük, hogy uj minősé­
gében is tartsa meg a tanítóság iránt segítő jó akaratát.
A jó Isten áldása kísérje további munkásságát.
(cs.)

SZENT ISTVÁN KIRÁLY
a nagy magyar államalkotó emlékét büszkén őrzi minden magyar. Törté­
nelmünk kimagasló alakja, amilyeneket évezredek szülnek csak egyet.
Emlékét őrzi a magyar neveléstörténet is, mert nagyjelentőségű és alap­
vető elméleti és gyakorlati nemzetnevelő munkásságával, a magyar neve­
léstörténet legnagyobb alakja Ö.
Most a nagy király emlékének ünnepi hónapjában, bámulattal vegyes
áhítattal adózunk a Magyarok Tündöklő Csillagának ...
Erőt, kitartást, hitet, bizodalmát merítünk az 0 csodálatosan szép
életéből, örökérvényű intézkedéseiből ; magyar szívvel alkotott nagy nem­
zetnevelő gondolatokat tartalmazó Zn/e/meí-ből.
Szent István a szó legszorosabb és legeszményibb értelmében igazi
kulturpolitikus volt. Felismerte és megteremtette a magyarság részére
azokat az életfeltételeket, melyek mellett a magyarság hivatását betölthette, reá háramló feladatait elvégezhette a Kárpátok medencéjében. Ne­
vezetesen a keresztény kultúra és a nyugati civilizáció védelmét és ter­
jesztését. Továbbmenöen pedig az európai egyensúly harcos szolgálatát.
Ezekutáni célja, — az igazi kultúrpolitika megvalósítása, — a sajá­
tos nemzeti kultúránk megtartása ; minél magasabb fokra emelése, töké­
letesítése, hogy ezáltal a nemzet hivatását minél tökéletesebben telje­
síthesse.
Szent István csodálatos egyéniség volt. Korán felismerte küldetését
és saját erejét is. Volt felelősségérzete, elszánt akarata. És meggyőződése 1
Meggyőződése a legszilárdabb alapokon: az Istenbe vetett föltétien hiten
alapult. A lelke legmélyéig vallásos volt.
Meglátta, hogy az élet nem tűr elavult, léleknélküli formákat; esz­
ménynélküli múltat. Volt ereje és bátorsága — sokszor a kegyetlenségig
erős akarata — elindítani nemzetét az általa helyesnek elismert új úton,
amely végül is a magyar nép boldogulásához vezetett.
Egész élete maga is tanítás. Igehirdetés és apostolkodás. Éppen eb­
ben rejlik nagy nemzetnevelő értéke ; példát mutatott saját életével és
cselekedeteivel.
Krisztus követő élete nehéz lehetett. Évszázadokkal előrelátó apos­
tola, világitó fáklyája volt a magyarság nagyhatalmi gondolatának. Korá­
ban kevés segítő társa akadt, ö azonban rendületlenül bízott. Heroikus

küzdelem volt. Istentől való küldetés, igazi lángelme és hittel telitett erős
akarat kellett megvívásához.
A nagy cél elérése érdekében neki volt először bátorsága |lvetni
elavult intézményeket: helyesnek elismert új, korszerű rendszereket, esz­
méket befogadni — külföldről is — és azt a magyarság életérd^einek
megfelelően átalakítani és meghonositani. (És sohasem szolgai Utánzás
formájában.)
,
'|
Ezen munkájában mindig szem előtt tartotta az államalkotó, magyar
faj érdekeit.
.
'I
,
A régi magyar és az új külföldi elemeknek mesteri egybeolvasztása
tette lehetővé, hogy a magyarság ezer esztendő minden viszontagságán
keresztül mindig fenn tudta a maga nemzeti államát tartani.
Tegyük magunkévá Szent István ragyogó nevelői erényeit,* mélysé­
ges hitét, megalkuvást nem ismerő erkölcsi felfogását, szociális szeretetét,
igazságos fegyelmező erejét, felebaráti szeretetét és családi életét, Szent
örökség ez, melyet megőriznünk és tovább adnunk keresztény és magyar
kötelességünk.
Ha korának idejébe helyezzük alkotásait, akkor azt látjuk; hogy az,
amit az alig pár évtizedes pogány Magyarországból formált, csiszolt, al­
kotott, az — mai kifejezéssel élve — Európa akkori legmoderiiebb újí­
tása volt.
1
.
Szent István első megtestesítője volt a haladni akaró (es haladói, de
amellett a maga külön lelkiségét és államiságát is megőrizni tudó nem­
zetnevelőnek.
'
i
i j'
Az Ö csodálatos lelke diktálta történelmünk folyamán a haladas
szellemének az iramát; ennek köszönhető, hogy az legyőzte a iparadiság,
a tétlenség átkos szellemét. És a nagy király szelleme volt az is, ami el­
űzte országunkból a betolakodott, becsempészett idegen eszméidet, gondo­
latokat, amelyek országunk létére és fejlődésére végzetesek letfék válna.
És az Ö Szent Jobbja mutatja most nekünk azt az utat, amelyen ha­
ladnunk kell a magyarság jövője, a Kárpátok medencéjében számunkra
kijelölt vezető pozíciónk megtartása és biztosítása érdekében. Iktatja azt
az utat, amely az integer szentistváni Nagy-Magyarország eléréséhez vezet.
Kövessük ezt az útmutatást és ezen az úton meneteljünk, mindnyá­
jan, egy akarattal — előre!
Csontos Sándor

Q Hungária R«m és fikérgyár Q
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telei onszám: 53.

sürgönyei m

Hungárjarum

:

88

MÜHELYNAPTÁR.
(Állandó rovat.)
SZEPTEMBER

Lapunk e példánya augusztusban kerül a nevelés munkásainak asz­
talára. A „Mühelynaptár“-t egy hónappal előre Írjuk, mert augusztusban
készülgetünk szeptemberre, a kapunyitásra.
Bele kell néznünk előbb az augusztusi tanácsokba. Van-e ott olyas­
mi, amivel nem végezhettünk ? Van ! Pl. a gabonagyüjtemény és a konyha­
kerti magvas növények gyűjteménye még nem teljes. Közülük több éppen
augusztus végén érik be, (Ilyenkor ébredünk rá, mennyi tennivalója van
annak, aki iskoláját úgy akarja berendezni, hogy minden a kellő időben
lehessen kezeügyében.)
Augusztusban tantermünk díszítésére készítettünk nagy szemléltető
képeket, térképvázlatokat. Folytassuk munkánkat.
Az idén ismét uj tantervvel lépünk tantermünk küszöbén át.
Ez az uj tanterv szerves folytatása az 1925. évinek. Magyaros szel­
leme ugy£*az, csak útmutatásai bővültek a kor haladásával. Érvényes
ránk nézve az iskolafelügyelői utasítás minden szakasza is. Abban pedig
különös hangsúly van a tanterem, a tanítói asztal, az iskolai szekrény
csinosságán és rendjén. Eddig is szivvel-lélekkel dolgoztunk azok kiépí­
tésén. Most csak, gyarapítjuk az eddig összegyűjtött szépségeket, hogy
tantermünk a tanítónak és a gyermeknek egyaránt kellemes dolgozószo­
bája legyen.
Szép vagy, édes szülőföldem ! A tanító asztaltól jobbra eső sarokban
vannak a térképek. Felette üres hely mutatkozik. A szülöföldismertetéssel kapcsolatos gyűjtésűnkből ezt a helyet díszítsük fel képekkel, rajzok­
kal, térképvázlatokkal s.i.t. írjuk föléje a fenti cimet. Ez a meghitt szép
sarok emlékezteti a gyermeket falujára (városára) valahányszor rávetődik
tekintete. Érezze, hogy falujával szemben neki kötelességei vannak. Érez­
ze. hogy ő ennek a kis országnak lakója, polgára . . .
A tanító asztala. Sokféle tanítói asztalt láttunk már. Ebben is, abban
is volt valami egyéni okos beosztás. Ezek közül az asztalok közül Írunk
le egyet, amely valójában munka-asztal.
Első szegélyére 40 cm. deszkát erősített a tanító. Ez sarokvason jár,
le és felbillenthető. (Színe sötétzöld.) Kisebb képek, számoláshoz hasz­
nált korongok, képek, rajzok és kézimunkák helyezhetők rá munka köz­
ben. Igen ötletes kitoldása ez a mindig oly kicsi asztalnak. (A táblán
ott maradhat a csendes foglalkozáshoz készített rajz, feladat.)
Ezen a mintaszerű asztalon, annak bal szegélyén van az osztatlan
iskola tanítójának kónyvtartója. Cukrosláda deszkáiból rótta egybe, kis
reteszekre osztotta s benne a legnagyobb rendben állanak a gyermekek
tankönyvei. Hajtókáikon az osztály megjelölése. íme, nem kell a fiók
négy sarkában turkálni, ha munka közben pl. a vakondokot akarom

89

szemléltetni, mert az épen szóba 'került a kisebbeknél. . . Megfigyeltük
ennek a kartársnak a könyvgyüjtőjében az egyes könyveket is. Néme­
lyiknek a burkolata vastagabb volt, mint maga a soványka könyv. A
burkolat táskái tele voltak kivágott képekkel, hogy azokat is előVéhesse;
ha szavait képpel akarja színesebbé tenni. (Pl. ha a szemről tanít, — szó
esik a vakokról, — a könyv . burkolatából kiemeli az egyik községi vak
írását, a jellegzetes pontirást.) Melyikünk tudna hamarjában ilyen szenu
léltető eszközt előteremteni ? Számolókönyvében ott találjuk a községr^
vonatkozó összes statisztikát, amelyet annyiszor használhatunk fel i
koncentrálás során is. A könyvtartóban ott vannak a múlt évii tanulók
kézi jegyfüzete közül is azok, amelyek mintául szolgálhatnak az utánuk
következőknek. (Milyen sok nevelőerő van ebben ?) Ott láttam a szépirási, zsinórirási mintafüzeteket, egy külön tokban a kitöltendő postái
űrlapok mintáit, rajzminták tömegét, dalokat, végül ... a játékkönyvet
A tintatartó mellett ott a kis „Országzászló." Mellette ősszel es
tavasszal egy cserép virág. (Hol egyik, hol a másik leányka hozza azt
az iskola diszitésére a maga neveléséből). Télen vázában „örökzöld diszlik
hangulatát.
„„ az
„l asztalon, hogy
nugy emelje
cmcijc annak
auuun. vidám
,
---o------A fiókban stafétabotok, babalabdák, kézilabdák és a mindég oly
kedves, tornaórákon használatos „csettegő", amelynek hangjára [élvidul a
gyermekarc!...
,
± ,r,. J
I.
Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy vandortamtoinl^ halasak
lennének, ha ilyen asztalt, - ilyen „terüli asztalkámat!- kapnálak ami­
kor a turgonyi mocsárvilágba küldik őket olyan népet nevelni, ^melynek
gyermekei a papirosok közül csak a cigaretta papirt ismertek éjidig. ..
Tanítói asztal, de elemezve valóságos kis muzeum, a Mnagyob
rendben. Kézelőié úgy ismeri, mint a gyógyszerész a maga polcait,
Virágállvány. Az utóbbi tiz évben 160 tanteremben tordugam
g.
Alig emlékszem olyanra, amelyben ne lett volna virág. A ligtAb terem­
ben annyi volt, hogy üvegháznak is be illett volna Egy hiba azonban
közös volt. Minden virág az ablakba volt préselve.- Ez nem ^maradhat
igy! Lécekből csinos állvány készíthető. Rakjuk erre a virágcjerepeke
Az ablak szellőztetésre való. Minden tizpercben ki kell azdkat sarkig
ny“n Munkahelyünket igy csinosítva, így gazdagítva lépjük át| küszbét
az uj tanév első .napját.
g „rÁkhón
Ahhoz a munkához, amelyet számunkra az 1941-42. u.ji. pnbba
jelent jól fog esni a kellemesebb környezet, )Ot fog tenni A magyaro
hangulat.
(Folytatjuk.)_____________

a 1941 42 tanévben a szülőföldismeret tanításához segédiönyvijl
Az 1941—4Z. tancyoen
FÖLDJE c. füzeteit. Adja azt
használja Kiss József JA^
delhető a Frankii4 Társua tanítványok es a leventek keze .
i árban.
lat könyvesboltjában Budapesten. - HL o. 40 i, IV. Qp
J

90

91

Rajztanitás az elemi iskolában
Irta: Rákos Ferencné
Imádkozzál és. dolgozzál, mondja a szentirás. Minden ember annyit
ér amennyit önmagától alkotni képes. Az élet minden mozzanatában, az
értékes, dolgozó ember legjobban megállja helyét. A nevelés legfontosabb
célkitűzése, munkára szoktatni az ifjúságot. A mai kor nemzedékének,
különösen szüksége van erre az elvre, mert nemzetek magas színvonalá­
nak értékmérője: a szorgalom, kitartás, ügyesség.
Akik mélyebben nem foglalkoztak ezekkel a gondolatokkal, azt
mondhatják, hogy ma az elemi iskolában nem érdemes időt fecsérelni
ilyen dolgokra, hiszen úgysem tudunk eredményt elérni. Igaz, nehéz idők­
ben élünk s a mai ifjúságot inkább érdekelné a mozi, sport s a rádió
útján talán még a politikai helyzet is, azonban az is bizonyos, hogy a ta­
nitó egyéniségétől függ, miből mennyi ragad meg a gyermeki lélekben,
mert hozzáértő tapintattal a lényegre szorítkozhat s mégis oly színesen,
kívánatosán tárhatja fel a kézimunka és az ezzel rokon rajzolás világát
a gyermekek előtt, hogy kellő mértékkel jusson megfelelő tudat a leghasz­
nosabból és legértékesebből. A gyermeki lélek lelkitulajdonsága az után­
zási ösztön. Megfigyelése sokkal élesebb a felnőttekénél, sokszor olyan
dolgokat is észrevesz, amit nem is gondolunk, veleszületett igazságérzeté­
vel bírál, a különbségeket rögtön észreveszi. Nevelés szempontjából is
nagyon fontos tantárgyaknak tartom a kézimunkát és az ezzel kapcsola­
tos rajzot, mert a gyermek szépérzékét fejlesztjük és hasznos irányban
tökéletesítjük, ezáltal munkára, szorgalomra szoktatjuk.
Vegyük csak nagyító alá e két életre nevelő tantárgyat egyenként.
A rajzolás egyik célja a szépérzék fejlesztése és minden szépnek megkedveltetése. A másik nemkevésbbé fontos célja az, hogy a szemet, kezet
ügyessé tegye? Az ev'elején, az első napokban bő alkalma van a gyer­
mekeknek a rajzolásra. Kezdetben a táblára rajzolunk kézügyesitő vona­
lakat, ezt a gyermek addig gyakorolja, amig az kifogástalanul nem megy.
Még a legszegényebb családban is akad elhasznált papírzacskó, vagy pol­
cokat díszítő papír, aminek a sima oldalán gyakorolhat a gyermek. Bi­
zony nehezen megy a kezdet. Sokszor napokon keresztül kell gyakorolni,
mig a vonalak rajzolásába belejönnek. Mikor már könnyedén tudják a
vonalakat rajzolni, csak akkor vesszük elő az irkát. A legelső teendőnk
FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

a

nni"ll
|
DlxULL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcal

DIVATÜZLETÉBÖL
L-....... - 1--------------------------- ■

keretkészités a térben. Erre a célra használom a hajtogatott papírt, ami
igen jó szemmértékfejlesztő. Meg kell szokniok a szorgalmas munkát!
Bizony gyakran van rajzleckéje a gyermekeknek, amit korai érkezésünkkor
gyorsan átnézünk a többi feladatokkal együtt. Erős akarattal j kitartással'
eredményt érünk el. A legelső alkalommal a gyermekeket arra* figyelmez­
tessük, hogy a ceruzát ne véssük a papírba, hanem vékonyan,: lehel^tszerűen rajzoljanak. Könnyebb vonalak begyakorlása után mintákat állítunk
össze a tanult vonalakból. Állandóan ügyeljünk a rajzolásnál! Aj rajz
tiszta legyen és rendes ! A leggyengébb tehetségű gyermek is hiegkáiveli
a rajzot, ha látja tisztán munkája eredményét. Próbáljuk a gyermekeket
a rajzolással erős akaratra, rendességre, tisztaságra nevelni. Ha jó, ügyes
rajzoló akad közöttük, akkor annak munkáját példakövetés végett állan­
dóan megmutatjuk a többieknek, figyelmeztetve a tanulókat, jhogy ínagy
szorgalommal a legtehetségesebb rajzolót is utolérhetik. Karoljuk jfel a
tehetséges gyermekeket s azokat pedig nehezebb munkára serkentsük.
Fejlesszünk minden Isten adta tehetséget! Legyen az osztályrajz yonalvezetési és szemmértékfejlesztő gyakorlatokból összeállítva, amelyet min- .í
den gyermek egyformán rajzol. Azonkívül igyekezzünk a gyermekben *
felkelteni a rajzolási vágyat. Szorgalmi rajzokat is készíttessünk a gyer­
mekekkel. A szorgalmi rajzok külön rajzlapra rajzolandók s^az ahyagi
helyzethez képest arra ösztönözzük a gyermekeket, hogy a megtakarított
fillérjeiken rajzlapot vásároljanak. A szorgalmi rajzok lehetnek egyénen­
ként különbözők is. Gyakorlatnak jók a használati tárgyak lerajzolása.
A színes ceruzán kívül a vizfestékkel is tanítsuk meg a gyermekeket
festeni. Kiváló gondot fordítsunk arra, hogy a gyermekek mád kezdetben
is szép tisztán kezeljék az ecsetet, nem szabad megengedni,^ hogy sűrű
oldattal maszatoljanak, a kevert festék hig legyen. Mindig a begyakorolt
dolgokból állítsunk össze mintát. Alkalmi rajzokat is készítsünk. Ilyen
például a Mikulás, Karácsony, Husvét stb. Pár filléren vásárolunk meg­
felelő mókás levelezőlapokat, amit a gyermekek tehetségéhez képest
szétosztunk s arról rajzolunk. A gyermekeknek örömet szerzünk vele és
fokozzuk a szorgalmukat. Javítsuk szép biztató szóval a gyermekek mun­
káját. Igyekezzünk arra, hogy mindig szívesen örömmel rajzoljunk. Gyak­
ran rajzoljunk a gyermekeknek tizpercekben egy kevés feladatot 4 táb­
lára házifeladatnak. Ha igy nagy figyelemmel és gonddal lépésijől-lepésre
haladunk, a rajzolásban is kellő eredményt érünk él a legsilátyabb ér­
tékű osztálynál is; természetesen az időt jól felhasználva. A kézí^yésségi órák: rajz, kézimunka, nem jelenthet pihenést a tanítónál^, bizony
dolgozni kell, mert a táblára egy nagyított mintát elkészíteni a leggyakor­
lottabb rajzolónak (tanítónak) is sok időt jelent. Minden héten a j-ajz^rára
a tanult vonalakból mintát állítok össze, a táblára felrajzolom, j 15 jvagy
20 percet igény bevesz a munkám, reggel negyedórával hamarabb fiine­
gyek s ez a ratz a tábla egyik oldalán marad két vagy három |apig,
hogy a nehezebb rajzolók is pontosan lerajzolhassák. Akik ke^deJege-

, 93

92

sek vagy gyöngébbek a rajzban, azok előbb mindent kockás papírra, majd
vonalak által határolt négyszögbe, háromszögbe, körbe, amilyen a minta
formája, helyes térbeosztással, segédvonalakkal a középpontot megjelölve,
félmintát készítenek s arról készítik a^ egészet. Minden héten egy minta
lerajzolandó az irkába vagy rajzpapirra, Egy tanévben sok hét van, tehát
sok rajznak is kell lenni, ha kimerítően, céltudatosan, hozzáértéssel min­
den időt felhasználva dolgozunk. Minden tanítónak akad alkalma egy
tanítási délelőtt, vagy délután, hogy irányítsa, átnézze az írásbeli dolgok­
kal egyidőben a rajzokat és kézimunkákat is. Minden nap, névsorolva­
sással kapcsolva az asztalomhoz kihozzák leckemunkájukat, amit mege­
lőzőleg már a kijelölt felügyelők átnéztek ugyan s aki nem szépen, ren­
desen végzi dolgát, újra megcsinálja. Általában a megrögzitett rajzok hű tü­
körképét mutatják az egész évi munkának, amely egy lánchoz hasonló s
amelyből nem hiányozhatnak láncszemek.

Kirándulás a (Píetroszra) „Horthy-csúcs“-ra.
Irta: vajai Vajay József.
Most, amikor a Románia által 23 éven át bitorolt, 2305 m magas
Pietrosz visszatért hozzánk, hogy továbbra is egyik drága gyönge, éke
legyen a Magyar Szent Koronának, s a Kormányzó Ur Ö Főméltósága
iránti hála és tisztelet örökös kifejezőjeként a magyar nemzettől a Horthycsúcs nevet kapta, — színesen kirajzolódva felélednek emlékezetemben
az 1914. július lO.-i pietroszi kirándulásom feledhetetlen élményei.
Minden valószínűség szerint hosszú időre én voltam akkor az utolsó
magyar kiránduló a Pietroszon, mert rá két hétre megtörtént a szarajevói
gyilkosság, három hétre rá megdördültek az ágyúk, megtörtént a had­
üzenet és a turisták bevonultak katonának.
Hajnali két órakor bejött a szobámba a sógorom s nagy rázogatás,
költögetés után, szerencsésen kizavarva szemeimből az álmot, tudtomra
adta, hogy: már itt van a Vaszili, a^vadőr, meg az oláh szekeres, akiket
tegnap felfogadott hogy vezessenek fel bennünket a Pietroszra, kirándu­
lásra. Keljek fel azonnal!
Én a sógoromat vadőröstől, oláh szekeresestől együtt az „Áldás‘‘-ba

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

| r r
kívántam, ahol a bors terem. De ezt nem mondhattam meg a séfemébe,
mert vendégem volt és tanitóképző-intézeti igazgató.
I |
Három napig tartó izgalmas, hivatalos lótás-futás után, csa| élőző
este kilenc órakor érkeztem meg Budapestről, halálosan kifáradva^ ki­
merülve. Hazaérkezve ott találtam nálunk vendégeinket s velük jl éráig
elbeszélgettem. De egy szó sem esett holmi pietroszi kirándulásról, s
most alig három órai alvás után felzavart mély álmomból.
Kedvetlenül, szomorúan adtam meg magam sorsomnak. Magjaiig
derengett a szürkület és igen hűvös volt.
1 |
I
Oláh szekéren ülve indultunk el Majszinból a Visó partján^ -4- Jó
negyed óra alatt az „Izvor-Drágos“- (Drágos-patakj-hoz érkeztünk? íjt az
oláh letért a kocsiutról s egyenesen belehajtott a patak medrébe/ J
A nagy kövekkel teleszórt patakmederben, a sebesfolyásúi vízzel
szemben haladtunk a havas lába felé. Sajnos az út, a vidék szép; 4
nem élvezhettük, mert minden pillanatban fenyegetett a felfordulás, Nyel­
vünket meg az elharapás veszélye fenyegette. A nehéz, merev oBh "sze­
kér minden csontunkat széjjelrázta.
| j.
A hegy tövénél az oláh kihajtott a vízből s behajtott szekerévé! az
álló tanya, az ő tanyája udvarába. Ott a lovakat kifogta a szikédből,
mindegyiknek a hátára egy fanyerget erősített és biztatott benhür^et,
hogy: no üljünk fel!
| "1
Uram Isten ! Én soha életemben nem ültem lovon. Mi lesz fitt!
(Csak már szerencsésen otthon volnék !) — De gyávának nem matathat­
tam magamat.
Elindultunk. Azaz, hogy a lovam elindult, Énvelem meg elindult a
világ és elkezdett körbe forogni. A tengeri betegség környékezett, de
erőt vettem magamon.
: |
Közben egy vízmosásos árokhoz érkeztünk. Az árok egyik oldalán
gyalogösvény vezetett le ferdén az árok fenekére, jobbról balra, s $nn|n a
túlsó oldalon fel, balról jobbra. De mit csinál az én lovam ? Egyszerűsíti
a közigazgatást. Minek menjen ő le balra, ha jobbra ismét fel kell fön|iie?
Egyszerűen átugrott velem a túlsó part tetejére.
Azt hittem, égszakadás, földindulás, itt most mindennek v<
HDe
még rá sem értem ezt hinni, máris helyben voltuk s az én lovacskám
nyugodtan lépegetet az árok túlsó partján, az előttünk haladó másik ló
nyomában.
Beérkeztünk az erdőbe. A vadőr és a szekeres előttünk menjek,
beszélgetve. Az ő tüdejük megszokta á hegymászást. A vadőr |
látójával zergéket keresett a csúcson.
Feljött a nap is. A fák lombjai alatt beszűrődő napsugaraké
csipkével terítették be előttünk a meredek hegyoldalt;
Majszin felől, a legmeredekebb oldalról vágtunk’neki a ha|
Vízmosások partján, laza kőtörmelékes talajon, óvatosan kapaszí jtak
a lovaink felfelé.
K
| rí .

í

94

Az erdőben először igen hűvös, sőt egyenesen hideg volt. De amint
a nap magasabbra emelkedett, itt bent az erdőben is felmelegedett lassankint a levegő. A fák lombjai közt ezer meg ezer kismadár énekelte,
csicseregte reggeli hálaimáját, de túlkiáltozta, túlfütyülte valamennyit a
kakuk és a sárgarigó.
A fák tövében is felébredt az élet. Sok-sok apró állatka bujt vissza,
félve tőlünk, odújába. Mások óvatosan surrantak tova a száraz levelek
között.
Amint az ezer méter magassághoz közeledtünk, a lomblevelű fák
egyre ritkábbak lettek s alacsonyabbak, de annál büszkébben, annál ma­
gasabbra emelkedtek ki az örökzöld fenyők. Aztán a fenyők is egyre
alacsonyabbak lettek, amint a 2000 méter felé közeledtünk. A 2000 mé­
tert elérve, már csak a föld felszínén szétterülő, derékig is alig érő, kel­
lemetlenül szúrós bokrokká törpülnek a fenyők is. Ebben a magasságban
áthatolva a törpe fenyőkön egy Sztiná-hoz értünk. (Ez a sziklahegy tövé­
hez hozzáépített, féltetős, hevenyészett hajlék, ahova a havasi pásztorok
hóvihar esetén behúzódnak s esetleg a nyájat is odahajtják.)
Itt leszálltunk a lovainkról. Az oláh megbéklyózva szabadon hagyta
őket. Mi pedig a kezünkbe vettük a szöges hegymászó botot, s megke­
rülve a „Piatra rosut“ (Vörös szikla), az itt már kopár területen, gyalo­
gosan indultunk' el a csúcsra.
Alig két-három méter széles és csak áfonyával benőtt hegygerincen
haladtunk felfelé. Letekintve a mélységbe, jobbra is, balra is, az egymásra
hányt mázsás kődarabok óriási tömege úgy tűnik fel, mintha ciklopszok
hajigálták volna halomba. Mert nincs fölötte magasabb hegy, ahonnan a
sok kődarab lehullhatott, leválhatott volna.
9 óra tizenöt perc volt, amikor a csúcsra felértünk a ragyogó nap­
sütésben : köröskörül az összes hegygerincek mélyen alattunk vannak.
Szabad a kilátás, tekintetünket nem korlátozza semmi. Az egész Visó és
Iza völgye, Havasmező, Mármarossziget, Funtina szemkápráztató, gyö­
nyörű panorámája ott terült el előttünk. Sokáig gyönyörködtünk benne.
Élveztük a magasságot, az Isten közellétét, az abszolút tiszta, balzsamos
levegőt, a természet szépségét. Valósággal elszédültünk a gyönyörűségtől.
Lenéztünk Majszinra is. Úgy tűnt fel, mint egy hangyaboly a torony
tövében.
Leültünk és megreggeliztünk. Megvendégeltük két oláh vezetőnket
is. — Hátratekintve, egyszercsak ijedten láttuk, hogy Beszterce felől féBöröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

í l^l^AL'
i_
VlUOr UZlOtnaZDan

lelmetes zivatar közeledik, sötét fekete felhőtömegekkel, melyi
eketeségét sűrűn szaggatják meg az egymást követő villámlások. I T^nesen
nekünk tartott.
Sietve csomagoltunk össze és indultunk lefelé, de egy negyedóra
múlva már elnyeltek bennünket a felhők. Percek alatt bőrig áztunk. Fel­
öltőnkből, cipőnkből minden lépésre fecskendezett, a viz. Jobbra i4 balra
is, 5—10 lépésnyire tőlünk csapkodott le a viliág Lélekzeni is a|g bir[
tünk, vízzel telített volt még a levegő is. — Csurötnvizesen és kifáradva
érkeztünk vissza a sztinához. Ott egy kissé megpihentünk s |ni|latt a
szekeres elkalandozott lovait előkerítette, Vaszilivel gleccser viz^t h ozat tunk, hogy azt is megkóstoljuk.
,......
h
Visszatérni, lejönni már nem mertünk?^'csúszóssá vált « tredek
majszini utón. Borsa felé, a kevésbbé meredek utón indultunk lefelé.
Órák hosszat tartott az út lóháton.
Az eső vizözőnként ömlött, szakadt ránk állandóan s mi dideregve,
fázva, elgémberedett tagokkal ültünk a fanyeregben, kedvetlenül^Emiért
a szépnek indult kirándulásunkba ilyen csúful belerontott a zivah
Négy órára érkeztünk a borsai állomás fölé, Amikor ott a
igyelbői megmerevedett lábaimmal leléptem, térdem erőtlenül összeess iklott,
a földre estem.
A borsai állomáson már kaptunk rendes kocsit s azzal m< lünk
haza Majszinba.
...
.
Visszatért hát a jó öreg Pietrosz, hogy, mint „Horthy-csúcs“^(a ma­
gyár Kárpátok hegykoszorújának hóval koronázott fejedelme, — n|gasan
kiemelkedve a Radnai havasokból, — újabb ezredéven át örködíjék a
székelyföld és a távoli magyar róna békéje és biztonsága fölött. fR
||tt álMint az ezeréves magyar haza jelenleg legmagasabb pontján^
Htja fel trónusát a magyarok Istene is, aki egyik kezével a cikkásZÓ villámáit tartva, tiltóan emeli fel másik kezét az acsarkodó ellenség. felé s
eget földet megrázó mennydörgés-szavában kiáltja jpda az orvul, lapp ingva
közeledő rablóhadaknak: „Ne bántsd a magyart/fe

Készül
a nyolcosztályú i

írják;

Telefon 301.
„Takarékosság"

tagja

&

Rajzolja :

KISS JÓZSEF

SZEMES GÁBOR

gyak. isk. tan.

tanítóképző tanár

KISS KLARA tanítónő.

ilI

Kinevezések. A Budapesti Köz­
löny f. évi julius 10-iki száma na­
gyobb arányú kinevezéseket közöl.
Örömmel olvastuk, hogy úgy az
állami, mint a felekezeti tanitók
közül sokan előléptek magasabb
fizetési osztályba.
Kinevezés a VII. f .o.-ba. Subaly
József és Szathmáry Lajos nagy­
körűi, Zala József jászladányi áll.
tanítókat a VII. fiz. o. 3. fokoza­
tába kinevezte a VKM, úr.

Védekezés a szúnyogcsípés
ellen. A szunyogcsipésnek sokszor

veszélyes következményei is lehet­
nek. A szúnyogjárásnak különösen
érzékeny mérőeszköze a női láb­
szár. A szenvedő alanyok pedig
— mit tegyenek mást, — vakaróz­
nak, mert a sok csípés ingerlőén
viszket. Ha vakarózás helyett kü­
lönféle vegyszerekkel, folyadékkal
vagy kenőccsel kenjük be a csí­
pést, elkerülhetjük a vakarással
okozott másodlagos sebzést, fertő­
zést, csillapíthatjuk a viszketést és
megszüntethetjük az utókövetkez­
ményeket. Jó háziszer a sóskalevél
frissen kipréselt nedve és az alma
leve, melyek csillapítják a szúnyog
szúrásának hatását. Jóhatású a
vizes só is. Megfelelő egy csepp
jódtinktura is. Jobban használható
erre a célra a jódnál a hidrogénhiperoxid. — Erős viszketés csök­
kentésére leginkább ajánlható az
ötszázalékos mentolkenöcs. A gyó­
gyításnál és minden kenegető szer­
nél többet ér, ha nem csip meg a
szúnyog. Az ellenük való védeke­
zés azonban külön tudomány.

Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre t Áll. is­
kola Rákóczifalva 6 P, Közp, áll.
isk. igazgatósága Jászladány 6 P,
Kretsmár Margit Pusztagyenda 2
P 50 f, Szalai István Pusztaken­
gyel 6 P, Zeller Ferenc Kunszentmárton 6 P, Angyal Sándor Szol­
nok 6 P, Vida Gyula Tiszaföldvár
6 pengő.
Tagdíj címen ; Zeller Ferenc 2 P,
Zeller Ferencné 2 P Kunsztmárton,
Kretsmár Margit 2 P 50 f Puszta­
gyenda, Szalai István, Szalai Ist­
vánná 4—4 P Pusztakengyel, Ge­
rencsér Béla 4 P Nagyrév, Vida
Gyula, Vida Gyuláné, Barcsay Má­
ria, Kiss Sándor, Kiss Sándorné,
Szalay Istvánná, Szakai! János,
Tyepliczky István, Kálmán Katalin,
Halassy Sándor, Nagy Kálmán,
Szvoboda István, Flórencné S. Ilona
Tiszaföldvár, Kiss Károly, Skoda
Mária, Koháry Ilona, Benyovszky
Jolán, Skoda Ilona, Vásárhelyi
Mária. Bathó Róza, Szentirmay
Kálmánná, Mocsári József, Németh
Mária, Könnyű László, Várhegyi
Györgyné Jászberény 2—2 P.
Temetkezési dij címen; Angyal
Sándor 6 P Szolnok.
Az 1941—42. tanévre (az u.n. próbaévre)
a VII. és VIII. oszt.

ÚTMUTATÓ TANMENETÉT
RENDELJE MEG
Kiss Józsefnél Jászberényben, aug. 15-ig.
Falusi tantervű iskoláknak o.-ként 1’—
Városi tantervű iskoláknak o.-ként 1 50
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

TARTALOM:
Csontos Sándor: Gróf Széchenyi István.
Dr. Álgyai Pálné: A magyar nők ás nőegyc
sületek szerepe a magyar térsadalor
új feladatainak megoldásában. J
^Vágé Elemér: A népszámlálás és h népművelő.
Egyesületi ölet
Hírek. Nyugtázások.
RtNTI DIISŐ
KÖNYVNYOMDÁJA

XXXIV. ÉVF. •. SZ.

IMI

í
XXXIV. évfolyam.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

_ _.

1941. szeptember hó.

,

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

_

'

___

rr

____

9. s^ám

H, I> 1|

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelősóg hivatalos közlönye.

J

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanitúeoyesület.

Bárhol megjelent is-

Évi előfizetés 6 pengő

'

lamtelók

Calky Ernő agy.

CSONTOS SÁNDOR
Kiadásért felel :

1

CSIKY ERNŐ
Megjelenik havonként.

elmére Szelnek,
küldendők
Kéziratokat nem ad

kolai, szépirodalmi és
tudományos könyvek
a megjelenés időpont-

jában már kaphatók 1
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o. 6 —
II. o. 680
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
III. o. 6 IV. o. 7’80
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
II. o. 320
in. o. 4 50
IV. o. 5 40
V-VI. o. 7 Drózdy Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II- VI. o.
Urózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o. 8Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o. 5Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
780
özalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
6—
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
560
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
2—
otraub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
—III o. 2'80
mérés tanításához
III—IV. o. 2 80
V-VI. o. 2'60
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
3—
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., Hl., IV.
á 1'—
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás ,és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben
2-

tudományos erqberfo rrienynyisége a nemzőt igazi /jdáalma"
Szác/imyi

Srőf Széchenyi Dstván

I

h

í

K

Egyszázötven évvel ezelőtt 1791, szeptember 21.-én született
becsben, hazánk ujjáteremtője, a legnagyobb magyar.
Tüzoszlop volt, mely vakító fényével mutatta és mutatja még
ma is az utat a magyar Ígéret földjére.
J
Bámulatra méltó volt mint ember és mint zseni egfarántj
Kortársai hideg embernek tartották, pedig érző mejeg szive
volt. Csak a hideg ész erejével akart győzni. A haza, azlösszeíég
javara törekedett; annak boldogulásán munkálkodott. Az fegfesekhez leereszkedett, az összeséghez felemelkedett.
|
|
Gyönyörű példaképe a hazaszeretetnek és kötelességérzetnék.
Széchenyire csak feltekinthetünk, lángelméjének megnyil­
vánulásai előtt csak bámulattal adózhatunk.
i
A ^?b°rlati. életnek dolgozott, a gyakorlati élet tüzébe he­
lyezte előbb lelki szemei előtt a teendő^ és csak azután fárado­
zott azok érdekében.
Megszabta a nemzeti haladás útját, irányította a fejlesztés esz­
közeit.
; '
tanító volt. Az egész ország tanítója.
. y
Minden gondolata fajunk, a magyar faj biztosításának esz­
méje körül jegecesedett ki, melynek alárendelte minden gondo­
latat. Nagysága, mint óriási emlékoszlop emelkedik ki, 4- hafelmas határkőként — az évszázadok útvesztőjéből.
Az érzelmek vezették, de azok útjait az ész jelölté megj
, A,
a müvekség fegyverzetével; — a társadalom felforgatasa nélkül — akarta legyőzni a múlt idők sötét szellemeit és a
szellemi sötétséget

99

98

És e nagy lélek meghalt, mikor látta, hogy a nép,
szer,e”
tett magyar népe, — letért a valóságok rideg, göröngyös útjáról,
és elragadta öt a jövő szines ábrándképe.
Széchenyi a ma embere előtt is élő valóság. Tanításai, intel­
mei, oly annyira időszerűek, hogy szinte nem is tudjuk elképzelni,
hogy ezeket már 120 esztendővel ezelőtt tanitotta, hirdette.
Most e Széchenyi évben zarándokoljunk el mindnyájan ma­
gyar tanitók, — küzdő harcosai a magyar kultúrának —, a nagy­
cenki sirbolthoz és ott áhitatteljes kegyelettel szivünkben hódol­
junk a legnagyobb magyar Tanitó emlékének.
Es fogadjuk meg, hogy továbbra is erős akarással igyekszünk
azon, hogy minél szélesebb rétegben fejlődjön magas fokra a
műveltség. Itt van most a jó alkalom, hogy a vidék, a falu tanitói,
nevelői, vezetői közelebb vigyék Széchenyi szellemét a magyar­
ság legéletképesebb részéhez: a magyar paraszthoz is.
Ne engedjük, hogy népünk továbbra is érzéketlen legyen
saját nagysága és jövendője iránt.
Széchenyi szelleme ihlessen meg bennünket, hogy mind­
nyájan méltó hirdetői lehessünk örök igéinek.
^(a azt akarjuk, hogy legyünk,
tegyünk is. Csele­
kedjünk ! Vezéreljen utunkon az €szme, melynek 0 volt a meg­
teremtője. És akkor valóra válik Széchenyi jóslata : a magyar
nem volt, hanem lesz!

’

Csontos Sárjdor
„ .. .A magyar nők a polgári erény és nemzetiség
védangyalai, mely nélkülük soha ki nem fejük, vagy
nemsokára elhérvad, mert ők vonnak minden köré
bájt és életet, ők emelik egekbe a port, halhatatlan­
ságra a halandót.“
Széchenyi.

A magyar nők és nőegyesületek szerepe a magyar
társadalom új feladatainak megoldásában.
Irta : dr. Álgyai Pálné
a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének üy. elnöke;

Történelmi idők erőpróbáját éljük. Ez az erőpróba a napról-napra
felmerülő új feladatok megfelelő megoldásában áll.
Mindenkinek, aki valami új feladatot sikeresen akar megoldani, elő
kell készülnie. Át kell éreznie és meg kell értenie az uj feladatok fon­
tosságát és főleg időszerűségét. Minden magyar embernek tudnia kell,
hogy a mi társadalmunk reformideje itt van, időszerű és hogy ezt a re­
formot nagyrészt nekünk magunknak kell elvégezni.
Hogy a túlzott individualizmus kora elmúlt, azt mindnyájan tudjuk,
helyét átvette a közösségi gondolat. A sorrend megváltozott, az „én“ a
második helyre került. Mi mindnyájan elsősorban a közért élünk és dol­
gozunk, a magyar nemzetért, a nagy magyar közösségért.

At kell éreznünk és meg kell értenünk, hogy az az elgondolás, az
az eszme, ami a nemzetet, a közösséget naggyá teszi, például egy kima­
gasló egyéniség elgondolása, feltétlenül az egyénnek is hasznos, jó, célra­
vezető. A kiegyensúlyozott társadalom megadja a békés munka lehető­
ségét, gazdasági föllendülést ad, aminek áldásaiban a közösség minden
tagja — tehát az egyén is — részesül.
~
J
A világtörténelem során éppúgy, mint hazánk történetében, az
egyéniség és a közösség gondolata örök egymásrautaltságban fejlődött.
Ha az egyik eszme túlzottan uralomra jutott bizonyos idő múltán, jelent­
kezett a másik, ellenhatásként. Ez a két nagy eszme, mely a nemzetet
a fejlődés felfelé Ívelő pályályán vezeti: a jól értelmezett egyéniség és a
közösség eszméje egymástól sohasem szakadhat el. Nem akarok' most
kiterjeszkedni arra, hogy milyen tényezők hatása alatt vált vezetőesz­
mévé a közösségi gondolat, csak fel akarom hívni figyelmeteket, hogy a
magyar társadalom uj feladatai is ennek a közösségi eszmének a jegyé­
ben fognak kialakulni. Mi most a felkészülés, az előkészítés idejét éljük.
Előkészítjük magunkat és segítünk másoknak a készülésben. Ez a ket­
tős munka nagy feladat. Éppen azoknak az asszonyoknak elsőrangú
kötelességük, akik egyesületi életet irányítanak. •
•
j
Vezetni kell az előkészítés munkáját, de elsősorban magunkat kell
előkészítenünk arra, hogy vezetni tudjunk. A vezetésre hivatptt —{ vagy
kötelezett — egyénnek két fontos feladata van: 1) a tanulás,, az önkép­
zés, 2) a tanultak átültetése a gyakorlati élet talajába.
'
Tanulással, önképzéssel látókörünk kiszélesedik, önbizalmunk^foko­
zódik, ítélőképességünk mindég tökéletesebb, elgondolásaink íidőszerűek
lesznek. Ezért ismernünk kell a múltat és jelent, hogy helyesen tudjuk
felállítani a jövő képét. A magyar hagyományok ismeretére támaszkodva
építjük ki a jövőt. Tudnunk kell a történelmet, de ismernünk kell nap­
jaink történetét is, a bel- és külpolitika minden lépését, mert csak igy
válhatnak tudatossá előttünk a jelen és a közeljövő feladatai. A magyar
társadalom történetét is ismernünk kell európai viszonylatban, hogy
építhessünk és ne romboljunk.
.
Ismernünk kell a tájnak, a földnek a nép lelkét kialakító hatását,
tudnunk kell, hogy miért vagyunk mi itt, éppen itt a Kárpát-medencé­
ben. Tudnunk és éreznük kell, hogy nemzeti jellemünk két összetevőből
áll: az egyiket keletről hoztuk magunkkal; ez magábanfoglalja mind­
azokat az értékes tulajdonságokat, melyek egy nomád népet . képessé
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
1

„Takarékosság";

tagja

>

' —— .

• .. •

'

98

És e nagy lélek meghalt, mikor látta, hogy a nép,
szere­
tett magyar népe, — letért a valóságok rideg, göröngyös útjáról,
és elragadta öt a jövő szines ábrándképe.
Széchenyi a ma embere előtt is élő valóság. Tanitásai, intel­
mei, oly annyira időszerűek, hogy szinte nem is tudjuk elképzelni,
hogy ezeket már 120 esztendővel ezelőtt tanította, hirdette.
Most e Széchenyi évben zarándokoljunk el mindnyájan ma­
gyar tanitók, — küzdő harcosai a magyar kultúrának —,a nagy­
cenki sírbolthoz és ott áhitatteljes kegyelettel szivünkben hódol­
junk a legnagyobb magyar Tanitó emlékének.
Es fogadjuk meg, hogy továbbra is erős akarással igyekszünk
azon, hogy minél szélesebb rétegben fejlődjön magas fokra a
műveltség. Itt van most a jó alkalom, hogy a vidék, a falu tanítói,
nevelői, vezetői közelebb vigyék Széchenyi szellemét a magyar­
ság legéletképesebb részéhez: a magyar paraszthoz is.
Ne engedjük, hogy népünk továbbra is érzéketlen legyen
saját nagysága és jövendője iránt.
Széchenyi szelleme ihlessen meg bennünket, hogy mind­
nyájan méltó hirdetői lehessünk örök igéinek.
^(a azt akarjuk, hogy legyünk, akkor tegyünk is. Csele­
kedjünk ! Vezéreljen utunkon az €szme, melynek 0 volt a meg­
teremtője. És akkor valóra válik Széchenyi jóslata : a magyar
nem volt, hanem lesz!

Csontos Sándor
„ .. .A magyar nők a polgári erény és nemzetiség
védangyalai, mely nélkülük soha ki nem fejlik, vagy
nemsokára elhervad, mert ők vonnak minden köré
bájt és életet, ők emelik egekbe a port, halhatatlan­
ságra a halandót.“
Széchenyi.

A. magyar nők és nöegyesületek szerepe a magyar
társadalom új feladatainak megoldásában.
Irta: dr. Álgyai Pálné

a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének üy. elnöke.

Történelmi idők erőpróbáját éljük. Ez az erőpróba a napról-napra
felmerülő új feladatok megfelelő megoldásában áll.
Mindenkinek, aki valami új feladatot sikeresen akar megoldani, elő
kell készülnie. Át kell éreznie és meg kell értenie az uj feladatok fon­
tosságát és főleg időszerűségét. Minden magyar embernek tudnia kell,
hogy a mi társadalmunk reformideje itt van, időszerű és hogy ezt a re­
formot nagyrészt nekünk magunknak kell elvégezni.
Hogy a túlzott individualizmus kora elmúlt, azt mindnyájan tudjuk,
helyét átvette a közösségi gondolat. A sorrend megváltozott, az „én“ a
második helyre került. Mi mindnyájan elsősorban a közért élünk és dol­
gozunk, a magyar nemzetért, a nagy magyar közösségért.

99

At kell éreznünk és meg kell értenünk, hogy az az elgondolás, az
az eszme, ami a nemzetet, a közösséget naggyá teszi, például egy kima­
gasló egyéniség elgondolása, feltétlenül az egyénnek is hasznos, jó, célra­
vezető. A kiegyensúlyozott társadalom megadja a* békés munka lehető­
ségét, gazdasági föllendülést ad, aminek áldásaiban a közösség minden
tagja — tehát az egyén is — részesül.
A világtörténelem során éppúgy, mint hazánk történetében! az
egyéniség és a közösség gondolata örök egymásrautaltságban fejlődött
Ha az egyik eszme túlzottan uralomra jutott bizonyos idő múltán, jelent­
kezett a másik, ellenhatásként. Ez a két nagy eszme, mely a nemzetet
a fejlődés felfelé Ívelő pályályán vezeti: a jól értelmezett egyéniség és a
közösség eszméje egymástól sohasem szakadhat el. Nem akarok .most
kiterjeszkedni arra, hogy milyen tényezők hatása alatt vált vezetőesz­
mévé a közösségi gondolat, csak fel akarom hívni figyelmeteket, hogy a
magyar társadalom uj feladatai is ennek a közösségi eszmének a jegyé­
ben fognak kialakulni. Mi most a felkészülés, az előkészítés idejét éljük.
Előkészítjük magunkat és segítünk másoknak a készülésben. Ez a ket­
tős munka nagy feladat. Éppen azoknak az asszonyoknak\elsőrangú
kötelességük, akik egyesületi életet irányítanak.
1
Vezetni kell az előkészítés munkáját, de elsősorban magúnkat kell
előkészítenünk arra, hogy vezetni tudjunk. A vezetésre hivatott.—Nagy
kötelezett — egyénnek két fontos feladata van: 1) a tanulás, az önkép­
zés, 2) a tanultak átültetése a gyakorlati élet talajába.
. ;
Tanulással, önképzéssel látókörünk kiszélesedik, önbizalmunk foko­
zódik, ítélőképességünk mindég tökéletesebb, elgondolásaink időszerűek
lesznek. Ezért ismernünk kell a múltat és jelent, hogy helyesen tudjuk
felállítani a jövő képét. A magyar hagyományok ismeretére támaszkodva
építjük ki a jövőt. Tudnunk kell a történelmet, de ismernünk kell nap­
jaink történetét is, a bel- és külpolitika minden lépését, mert csak igy
válhatnak tudatossá előttünk a jelen és a közeljövő feladatai. A magyar
társadalom történetét is ismernünk kell európai viszonylatban, hogy
építhessünk és ne romboljunk.
j
Ismernünk kell a tájnak, a földnek a .nép lelkét kialakító hatását,
tudnunk kell, hogy miért vagyunk mi itt, éppen itt a Kárpát-medencé­
ben. Tudnunk és éreznük’kéll, hogy nemzeti jellemünk két összetevőből
áll: az egyiket keletről hpztuk magunkkal; ez magábanfoglalja mind­
azokat az értékes tulajdonságokat, melyek egy nomád népet képessé
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárujt és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékossági

tagja

101

100

tapasztalataik nyomán újabb elhatározások születtek lelkűkben s ennek
az elkövetkező népművelési évben meg is lesz a kézzelfogható eredménye.
Ha visszagondolok a magam körzetére, arra a külsőségi néhány
utcára, melyet a'véletlen nekem juttatott, szánakoznom kell a látottakon.
Hol az az annyiszor megénekelt meleg otthon? A csupász négy fal,
egyetlen ágy, komót, asztal, gőzölgő tűzhely s a nyirkosságtól átitatott
földön 3—4 pendelyes gyermek. Hol itt a népművelés hatásfa ? Vagy nem
adhatnánk az ácsorgó kamasz legény kezébe szerszámot, könnyen besze­
rezhető anyagot, mondva: „Nézd, ezt igy kell csinálni! -Tanuld meg te
is!" Mivel foglalkozik itt a.családfő, ha nincs külső munkája? A lelkét
sem műveli, az bizonyos. Ebből a passzív tétlenségből fel*kell őt rázni
a népművelésnek s alkalmat adni arra, hogy megtanulhassa [idejét disznósan emberileg eltölteni.
j|
/
.
Sok helyen egyetlen gyermek van a családban. $ ez az egyetlen,
— az apa és anya minden szeretetét magán viselő gyeidnek -r? mivel
tölti napjait ? Céltalanul megy ide-oda,’ a néhány bútordarab között. Néha
félóráig áll egy-egy sarokban, szinte mozdulatlanul, révedező szemmel
tekintve a semmibe. S nincs aki foglalkoztassa, aki egy primitív játékot
készítsen neki, vagy tanítsa meg hasonlót szerkeszteni. Áll és gondolat
nélkül mered a semmibe nap-nap után. Mi lesz az ilyen gyermek lelké­
ben ? — Nem bűn ez, nem a nemzet szellemi kincsének fegesztejenebb
pazarlása? Meg kell értetnünk, hogy a gyermek testi és szellemi kifejlődé­
sét hogyan segíthetik elő a legegyszerűbb eszközökkelSés a legmo^ohább
körülmények között is !
1'
Az otthon és^á- gyermek! Ezen épül fel a nemzet jövője. Ennek ér­
dekében fakadnak a legszentebb gondolatok, ezért történnék a legnagy­
szerűbb elhatározások, de csak akkor, ha az otthon valóban melegágya
a legemberibb érzéseknek, ha benne megpihenhet a test, felszabadulhat
a lélek. Az otthont kívánatossá kell tennünk mindenki előtt '
Vannak az életnek olyan problémái, melyek időnként állandóan
visszatérnek s azok számára, kik magúkra vannak utalva, örökös kényel­
metlenséget okoznak. Ezeket kutassa a népművelő a maga ^kicsiny biro­
dalmában s leküzdésükkel tegye az életet mindenki számári könnyebbé,’
elviselhetőbbé, kellemesebbé. Ezek közül példaképen csak;egyel szeret­
nék megemlíteni.
j
A tűzifa beszerzésének nehézsége arra késztette a legszegényebb
embereket is, hogy az általuk kellőleg nem értékelt és nem:ismért szén-

tettek arra, hogy Európában területet foglaljon el és államot alkosson.
A másikat nyugatról kaptuk: ez a keresztény vallás és kultúra. Ez pedig
magábanfoglalja mindazokat az erőket, melyek képessé tették a liatal
magyar államot arra, hogy mint állam a mai napig fennmaradhasson. —
.Tudnunk és éreznünk kell, hogy nemzeti jellemünk e két összetevője
egyenlő értékű erő, és egyiket sem szabad a másik rovására túlfejlesz­
teni, vagy a másik javára elsorvasztani. Ez a szentistváni állameszme,
ami ezer évig éltetett minket és ami most is egyedül időszerű. Rá kell
ébrednünk a magyar hivatástudatra.
(bolyt, köv.)
„Jobban kívánom ismerni a szomszéd falumat,
mint hasztalanul kóborolni a világon."
Széchenyi.

A népszámlálás és a népművelő*
Sok ezer népművelő arcába csapott a hideg februári szél, mig egyegy lélekrejtő magyar otthon melegéből a másik család asztalához tele­
pedett. Kötelességszerüen teregette ki színes papírlapjait s szapora kézzel
jegyezgette az egyhangú, sokszor sóhajjal lehelt válaszokat. Népszámlálás
volt. Kitárultak a család titkai. Pironkodva kerültek elő régi Írások, felujultak a rég elfelejtett emlékek s tüzet gyújtottak az öregek barázdás arcán.
S mig egyik lélek a múlt ösvényein bandukolt, a másikat az előtte
álló rideg valóság ragadta ki írásai közül. Vizsga szemmel tekintett szét
s magába rejtette a kitárt élet minden kicsiny mozzanatát.
A népművelő érdeklődése volt ez.
Vizsgálta az önmaga munkáját, a hatást, az eredményt, melyért
annyit fáradt, annyit áldozott.
És a népszámlálás befejezésekor nem ragyogott arcán a mosoly
nem érezte a jól végzett munka boldog örömét. Amit látott, amit tapasz­
talt, abban önmagát látta kicsufolva. Felrémlettek előtte az eredményes­
nek vélt népművelési esték emlékei, a komoly és vidám műsorok, a tör­
ténelmi, földrajzi, gazdasági, egészségügyi előadások, a kedély és jellem­
nevelésre szánt órák, s mindazok, melyeket azért tartott, hogy lélekben
és testben emberebbé, magyarabbá s boldogabbá tegye őket. S mindez
hol van ? Elrejtve a lélek mélyére, betakarva a közöny szalmájával ?
Vagy talán az élet kíván mást, mint amit adunk? Azt hiszem : igen.
Kiválasztjuk a hangzatos címeket, a talán bennünket, vagy a nagyobb
kultúrája városi közönséget érdeklő témákat, ahelyett, hogy bekopogtat­
nánk a szalmafedeles kunyhókba, nyirkosfalu odúkba s tulajdon szemünkkel győződnénk meg arról, hogy melyik az a kérdés, amelynek minden
erőnkkel, minden tudásunkkal neki kell feküdnünk. Ezek és csakis ezeknek volna szabad népművelési munkatervünket kitöltenie.
Örül a lelkem, hogy a népszámláló-biztosok legnagyobbrészt nép­
művelők voltak. Nagy tanulsággal járt, az bizonyos. Remélem, hogy

i
*

FÉRFI­

SZÖVETET,
SELYMET

. BRÜLL

Szolnok
Takarékosság
Barojss-útca 1

DIVATÜZLETÉBÖL

j

i 103

102

tüzelésre térjenek át. S mi lett az eredmény? Számtalan lakásban foga­
dott kibírhatatlan széngáz, a helytelen tüzelés, az anyagpocsékolás legbizonyitóbb példájaként. Ott ült a család, köhögve, sápadozva, mert senki
sem tanította meg őket arra, hogyan kell ezzel az áldott ásvánnyal bánni.
Vájjon ez és ehhez hasonló számtalan mindennapi kérdés megoldása
nem a népművelés feladata ?
Igen! Mindezért a népművelés, a népművelő a felelős. Felelnie kell
érte, mert nem látta meg a valóságos szükségletet, lecsúszott a gyakor­
lati talajról, az elméleti bizonytalanságba. Pedig elsősorban ezekre ter­
jedjen ki a figyelme, ezekről tartson világos, érthető, tudással, hittel,
akarattal átitatott előadást, mutasson példát s ha segítséget nyújtott a
mindennapi problémák megoldásához és ha sikerült elérnie, hogy a ma­
gyar otthonok kirepitői legyenek a megelégedett, boldog embereknek,
akkor fordíthatja tekintetét a magasabb eszmények felé.
De addig ne tovább a látóhatárnál 1 . . .
Vágó Elemér.
„Minden, bölcsek között az a legbölcsebbik, aki azt
hiszi magáról, hogy semmit sem tud; de ez önisme­
rethez csak az juthat el, aki folyvást több ismeret
után törekszik".
Széchenyi.

HIVATALOS RÉSZ
1050—1941. szám.

Tárgy: 1941—42. tanévi szervező

körrendelet.
Határidő: 1941. október 1.

A Helyi iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének és Előadói Karának.
Az 1941—42. tanév kezdetét lobogó fáklyaként világítja meg Széchenyi
István gróf 150. születési évfordulója. Élete, gondolatai, eszméi, tanításai,
munkái vezérfonalat nyújtanak népművelési nagy munkánkhoz. Izzó honszeretete mélyítse kultúrális feladatunk magasztosságát és adjon erőt cél­
kitűzéseink eléréséhez. A legnagyobb magyar születésének 150. évfordu­
lóját úgy ünnepeljük meg méltóan, ha nemzetünk újjáépítő munkájához,
mint számottevő munkások belekapcsolódunk a jobb anyagi életet biztosító
magasabb kultúra megteremtéséhez. A hazát nem a holt föld alkotja —
mondja írásaiban, — hanem az élő ember. Ezekre az élő emberekre van
szüksége a népművelésnek, hogy a holt föld öntudatos élő tényezőivé vál­
janak. E szellemben való munkálkodásunkhoz kérjük Isten segítségét!
A népművelés nemzetépítő, nemzetmentő, nemzetnevelői munka kez­
detén hálatelt szívvel fordulunk a Mindenhatóhoz, aki az elmúlt tanévben
immár negyedszer nyújtá jobbját felénk és megacélozta kardjaink erejét,
hogy hazánk megerősödve, megnagyobbodva, bizakodva tekintsen a
jövő elé,

Évmegnyitáskor szeretettel köszöntjük lelkes népművelőink táborát,
akik — mint a múlt évi beszámoló jelentések bizonyítják — szép munkát
végeztek és kérjük, hogy továbbra is kitartó munkával dolgozzanak a
tudatlanság és félrevezetés ellen, a magyar haza boldogulásáért |
Célkitűzéseink, irányításunk a múlt évben kiadott szervező körren­
deletével egyező. A tanévet a szervező ülés nyitja meg. Célja, hbgy a
város, község értelmisége, á népművelés iránti érdeklődők és előadók
közös megbeszélés alapján megállapítsák a munkakört, a népművelés
számára alkalmas helyiségeket kijelöljék, felkérjék az előadóka|, végül a
gyűlésen elhangzott tárgyilagos bírálattal, véleménnyel tökéletesítsék a
helyi népművelés munkáját. Tárgyát képezi a múlt ülés jegyzőkönyvének
jóváhagyása és az utolsó gyűlés óta érkezett rendeletek, leiratok, megke­
resések bemutatása; a népkönyvtárak és egyéb népművelési segédeszközök
gyarapodásáról szóló beszámolás, végül a jövő tanévi tevékenységek meg­
állapítása és ennek alapján a zöld tervezeti lapok igénylése, i
Az 1934. évben megválasztott és az 1940-ben 594—4940. szám jilatt
meghosszabbítást nyert iskolánkivüli népművelési bizottság tisztviselőinek
megbízatása lejárt, ennek alapján felkérjük a bizottságot, hogy a szervező
üléssel kapcsolatosan a tisztikart újjáalakítani szíveskedjék. Az újjáalakítás­
nál figyelembe kell venni a népművelés érdekeit. Megválasztandó a város,
község mindazon értelmisége, akinek tanácsadó, közreműködő munkájától
a népművelés támogatása várható. Tekintélyesebb körök, egyesületek
kiküldöttjeit is tagúi kell megnyerni. Ott, ahol a népművelés szervező és
irányító munkája segítséget kíván, szakosztály vagy csoportvezetődet vá­
laszthatnak. Választásra kerülő tisztviselők: elnök, ügyvezető elnök, jegyző,
4—20 bizottsági tag.
_
\
,
A tevékenység és ujjászervezési ülés jegyzőkönyve 1941. évi október ho
1-ig minden sürgetés bevárása nélkül két példányban bizottságunkhoz be­
terjesztendő. A jegyzőkönyv kapcsán fel kell tűntetni a tervbevett e őadások helyét, számát, hogy eszerint küldhessük ki a tervezeti lapokat
Az előadások, tanfolyamok zöld tervezeti lapja iskola-, olvasókor-, gaz­
dakörönként stb. bel- és külterületen külön-külön állítandó össze es
október 15-ig bizottságunkhoz jóváhagyás végett beterjesztendő hogy a
népművelés működését idejében megkezdhesse. Vetítőgép és grammo ön
igénylést is a szervező ülés jegyzőkönyvében kell bejelentem, j hogy az
igénylés sorrendjében végezhessük a kiutalásokat is, A népművelés úgy
kezelését, mint külön hivatalos szerv — minden más ügykörtől j (iskola,
község) — elkülönítve kell vezetni.
, í
A komoly idők, komoly intelmet intéznek minden értelmiség egyén­
hez, hogy tudása, készsége legjavával kapcsolódjék a népművelés ^unká­
jába. Újkor, ujszellem váltja fel a régit. Társadalmi osztályok közötti
szakadékot kell áthidalni, hogy a jövőnek pilléreit felépítsük. jAmig a
harcok mezején kardok rajzolják az új Európa térképét a nemzetet szerető és féltő értelmiségnek a békés megélhetést, a műveltség terjesztését

.105

104

kell szolgálnia. Sorsunkat Isten kezébe tesszük, de a mi akaratunk, cse­
lekvésünk irányítja és kovácsolja szerencsénket,
‘
Pénzügyi vonatkozású közleményünk ugyanaz, mint ame ye a mu
tanévi szervező körrendeletünk tartalmaz. Az egyes községek pénzügyi
kerete is ugyanaz, mint a múlt évi. így az előadások, tanfolyamok meg­
szervezése e kerethez alkalmazkodjék. A késlekedő népművelési törvény
ezt a kényes és évenként visszatérő kérdést is kőzmegelégedesre megoldja.
Ezért hangsúlyozottan kérjük a helyi,Tekintetes Bizottságot, hogy e törte
nelmi idő lezajlásáig kellő megértéssel és önzetlen hazafiassággal szolgaija
a népművelés, azaz a magyarság szent ügyét.
Tartalmi irányításunk a következő:

A népművelési előadások tárgyá.t mindenkor a helyi viszonyok és
kultúrális igényeknek megfelelően úgy állítjuk össze, hogy azok egyelőre
kitűzött nevelői célt szolgáljanak. A jo előadáshoz jó előadó kell, aki
ismeri az .előadás tárgyát és célját.. Az előkészülethez bő segédforrásokat
jelöltünk meg múlt évi szervező körrendeletünkben, melyek az azóta
megjelent szaklapok cikkeivel bővültek. Jó, gondos előkészület biztosítja
az előadás sikerét, mely csak úgy gyümölcsöző, ha a hallgatók útmuta­
tást nyernek életküzdelmükhöz, lelki egyensúllyal és élménnyel meg­
gazdagodva távoznak az előadásról.
Széchenyi évében iktassuk tárgysorozatunkba életét, tanításait, mun­
káit, melyek mind nagy honszeretetét igazolják. A mai idők történelmi és
földrajzi aktuálitásai is bő anyaggal szolgálnak. Ezen előadásainkhoz napi
lapok, irodalmi szemelvényekből merítünk anyagforrást. A visszatért terü­
letek gazdasági erőforrásai is szép anyagot nyújtanak. Hasznos szolgálatot
tehet az előadói csere, amit már az elmúlt tanévben is szorgalmaztunk.
Lelkes példát mutat e téren Jászberény népművelési bizottsága. Szolnok
a tudományos, művészeti és zenei kultúra terjesztését kiváló előadók,
művészek meghívásával biztosítja.
A mai rendkívüli idők elkerülhetetlenül szükségessé teszik, hogy
a kormányzat a jobb magyar jövendő érdekében olyan megfelelő intézke­
déseket tegyen, amelyek a lakosság életrendjét sok tekintetben befolyá­
solják. Ezeket az intézkedéseket a lakosság egy részé megértéssel fogadja,
más része azonban a közérdekű követelményekre és érdekekre nincs
tekintettel és a maga környezetében kedvetlen hangulatot terjeszt. A la­
kosság megfelelő felvilágosítása és hazánk szebb jövendője érdekében
kiadott nélkülözhetetlen hatósági intézkedéseknek megfelelő megismerte­
tése az iskolánkivüli népművelésnek is korszerű feladata.
Éppen ezért a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr 162,140—1941.
számú rendelettel felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az 1941—42.
tanévi munkatervében fokozott gondot fordítson az állami élet, az állam­
polgári jogok és kötelességek, különösen pedig a mindenkori hatósági intéz­
kedések alapos és tárgyilagos ismertetésére. Ebből a célból minden egyes

községben az említett tárgykörökből akár tanfolyamokon, akar egyéb
alkalmakkor megfelelő előadások tartassanak.
1.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elrendelte, hogy ezek az
előadások a munkaév elején mielőbb megtartassanak és az év folyamán a
szükséges mértékben új előadásokkal kiegészíttessenek. Egyébként is
használjon fel a Bizottság hatásköre területén minden lehetőséget arra,
hogy a lakosságot a közérdekű követelmények és érdekek következtében
kiadott hatósági intézkedések megértőbb elfogadására és követéséré nevelje.
Állandó lejkes hallgatókat tanfolyam szervezésével toborozhatunk.
Mint minden évben, úgy most is a fősúlyt az analfabéta tanfolyamokra
helyezzük. Legbiztosabb analfabéta kutatóink a tanulók, akik nyomra
vezetnek hozzátartozóik eme fogyatékosságára. Ezek révén indítsuk meg
a harcot az analfabétizmus ellen és egyenként nyerjük meg tanfolyam­
hallgatóinknak, hogy vármegyénkben egy lélek se legyen, akj a műve­
lődés alapját nélkülözi. Az analfabéta tanfolyamot bármilyen1' csekély
létszámmal is meg kell szervezni.
A tudomány folytonos fejlődése szükségessé teszi az alapismeretterjesztő
tanfolyamok nagyobb arányú megszervezését. Mégpedig a vallás- es közok­
tatásügyi miniszter úr rendelete szerint nemcsak a leventék számára,
hanem a felnőttek részére is. A mai kor'vívmányai mellettnépi állhat
meg senki közömbösen. Az emberi té§te&>hntartó erők éppen ^úgy tár­
gyát képezik a tanfolyamoknak, mint a visszacsatolt területek* gazdasági
jelentősége, a világháború földrajzi helyszínének ismertetése, vagy a ter­
mészettudományok ágas-bogas megvilágítása, a gazdaság újszerű Itöbbtermelése, a jogi kérdések közlése, irodalmi művek bemutatási. E tan­
folyamoktól várjuk folyó tanévben a fokozottabb népművelési eredményt.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a lakosság szociális helyze­
tének megjavítása érdekében háziipari tanfolyamok megszervezését is kí­
vánja ott, ahol könnyen megszerezhető nyersanyag áll rendelkezésre.
Vármegyénk legtöbb községében fűzvessző-, szalma-, gyékény-, nád-,
kukoricacsuhéfonás, fafaragási- és szövőtanfolyamok szervezése kívánatos,
melyektől hasznos gyakorlati eredményeket várhatunk.
„
A nők részére egészségügyi-, háztartási-, gyakorlati hasznú háziipari
tanfolyamokat szervezzünk. Az 1940. évi március hó 8-án kelt 255—1940.
számú körrendeletben útmutatásúl szolgál bizottságunk a háziipari tan­
folyamokon tanítható anyagról., A szabás- varrás tanfolyamok vezetésére,

Q Hungária Rum és OkorgyáriQ
Hungária Mintapince
SZOLNOK
Telefonszám: 53.

sürgönyeim:

Hungárj^rum

107

106

amennyiben a női tanerők közül erre, mint tanfolyamvezető vállalkozó
nem lenne, úgy iparjogosúltsággal rendelkezőt is fel lehet kérni.
Az alapismereti- és közművelődési tanfolyamok anyaga mindenkor a
hallgatók műveltségi színvonalához alkalmazkodjék.
A magyar dal megkedveltetésére a nóla tanfolyamok a szépérzék
fejlesztése mellett a földrajzi, történelmi, erkölcsi törvények ismertetésére
is nyújtanak alkalmat. Aknázzuk ki hathatósan a tömegénekles nevelői

Bizottságunk gyümölcsfa-ápolási és méhészeti előadót készségesen
küld ki, ha azt a helyi bizottság idejében igényli.
Egészségügyi előadássorozatok és tanfolyamok a fiatalkorúak részére
elsősorban az orvosok, zöldkeresztes nővérek, tanítónők által szervezendők meg.
A tanfolyamokra vonatkozó kérdésekkel (megszervezese, anyaga,
(óraszáma) bőven foglalkozik Katona Géza : „Az iskolánkivüli népművelés
vezérfonala1- című könyve, melyet az 1939. évben minden helyi bizottság­
nak megküldtünk.
,
A népművelés a gyermekekről is gondoskodik, amikor gyermekszorakoztató előadások megtartását szorgalmazza. E mesedélutánok keretében
gyermekdalokat, játékokat, kis jeleneteket, táncbemutatókat, tréfás kérdé­
seket és a nagy sikert arató bábjátékot, kisebb kirándulásokat is iktas­
sunk műsorba.
, r
A hazafias és alkalmi ünnepségeket rendezzük nagy körültekintéssel,
minél több szereplő bevonásával, hogy annál nagyobb érdeklődést bizto­
sítsunk.
A népművelés keretében megrendezett hangversenyek, magyar nóta
ünnepélyek, szavaló-előadó és ének verseny számok is számos érdeklődőt
vonzanak, amit Jászkisér község ügyesen összeállított múltévi előadásso­
rozata is bizonyított.
._
Műkedvelői előadásokra csak művészi értékű, bizottságunk által
előadás engedélyezésre javasolt darabok szerepelhetnek, Bizottságunk
mint azt a múltévi körrendeletben is kiemelte, színdarab gyűjteményt
szerzett be és azokat, betekintésre készséggel bocsájtja a bizottságok ren­
delkezésére. Szép nevelői célt szolgál a népi játékok felkarolása is.
A szabadidőmozgalom célszerű felhasználását szolgálja a nemzeti tánc,
ének- és zenekarok megszervezése.
Ahol közrádiók vannak, kérjük azokat a népművelés szolgálatába
beállítani, hogy a nép a rádió műveltséget-, tanítást-, szórakozást- és
derűtosztó áldását élvezze.
Nagyobb megértést és Jelkarolást érdemelnek a tanulmányi utak és
kirándulások. Meleghangú leírást olvastunk Tiszaf öld várról. Az ottani
Ipartestület tagjai zászlót vittek a gyergyószentmiklósi testvéregyesületnek,
ahonnan sok lelki élménnyel meggazdagodva tértek haza. Közeli kirándu­
lásokkal kedveltetjük meg és egyengetjük a nagyobb tanulmányi utak tervét.

A népkönyvtárak gondos, célszerű vezetése nagy munkát kivan. Ép­
pen ezért ott, ahol a könyvtáros más elfoglaltsága miatt nem aljha az
olvasók rendelkezésére, kérje felváltását, mert az olvasás megkedvelte^
csak úgy valósítható meg, ha teljes odaadással es felelősségtudattal végzi
feladatát. Ismételten felhívjuk az előadók figyelmét a bizottság stimere
járó Magyar Lélek, Családi Kör és a bizottság tulajdonában levő Sok-sok
szép ismeretterjesztő könyv gyűjteményére, amely az előadóknak ^leadá­
saikhoz bő segédforrásul szolgál.
, ...
A népművelés, mint vármegyei alakulat, annak ügymenet^ hely
bizottságok által irányítja, de szívesen kapcsolódik helyi társadalmi egyesületek munkájához,* ahol egymás tevékenységét kiegészítve az egyesü­
letekben rejlő nagy erkölcsi erőt sikerrel kihasználhatja.
.
Röviden vázoltuk a kijelölt munkát, mely az 1941-42 tanév irá­
nyításáéi szolgáljon. Minden népművelési tevékenységet akar *azo ,
(előadások, tanfolyamok) akár nem, (műkedvelő előadások, mesedelptano
stb) kisérő számok, heti krónika a rendszeresített munkanaplóba be ke
vezetni. Mint kiemelkedő mozzanat: a tanév megnyitása es befejezem
ünnepélyes keretek között történjék.
. rXoibVal
Felkérjük a helyi bizottságok tagjait, hogy időnként latosaikkal
tiszteljék meg egymás előadásait és buzdítással serkentsek a hatokat
ami nagy nevelői értékkel bir. Minden népművelő országos erdekert dol­
gozik, amikor az élet nagy küzdelméhez honfitársait tudásban erőiemben
gazdagítja, A ma rohamos ütemű haladása megállást megatUv^ “™
tűr hanem önképzést, korszerű fejlődést követel mindnyájunktól Szoc
lis szellemre van szükség. Széchenyi szerint legmeltobb es embe|ez illő
embertársaink javát és boldogságát elősegítem, mert Csak a gyenge
önmagának, az erős egész nemzeteket hordoz szivében .
Szolnok, 1941. évi augusztus havában.
.

Alexander Imre s.k.

Dr. Jakab László s.k.

alispán, elnök._____ kir. tanfelügyelő, ugyv. elnök.

Nyugtázások - Csekkszámla :

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Alt.
Tanítóegyesület ■ Szolnok 57.4oü.
Előfizetés Népművelésre. Vida
Gyula Tiszaföldvár 6 P( Vass An­
dor Cibakháza 6 P, Balogh Zsig­
mond Kisújszállás 3 P.

Soós Jóhef s.k.

vm. népművelési titkár.

Tagdíj címén : Zeller Ferenc 2 P,
Zeller Ferencné 2 P, Kunszent. 1
Tn

nitóegyesület 45 P.
Temetkezési díj címén ■: Rimóczy
Józsefné 2 40 P Budapest

BALÁZS IMRE

SPORTOLJAK

óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302.

SZABOTT 4RAK

Takarékosság tagi a.

108

Házasság, vajai Vajay József és
neje Vajai Ilona nyug. ig. tani tó­
pár Jólánka leányát (szolnoki áll.
el. tanítónő], augusztus 7-én ve­
zette oltárhoz Lescsinszky Győző
szolnoki fényképész mester. Sok
boldogságot!
Áthelyezés. Kelemen Ferenc áll.
tanitót Turkevéről a kaposvári áll.
iskolához helyezte át a Vallás- és
Közoktatásügyi Miniszter Ür.
Házasság. Révész Endre áll. ta­
nító házasságot kötött Erdős Mar­
git áll. tanítónővel.
Névváltoztatás. Mohács Albert
pusztakengyeli uradalmi isk. tanító
nevét Mohácsy-ra Változtatta.
Megbízás. A Vallás és Közok­
tatásügyi Miniszter Ur Balogh Bar­
na oki. tanitót a Karcag—hegedűsháti áll. el.; Kis Benedek Gyula
oki. tanitót a jászapáti IV. sorszá­
mú ; Miklós Lajos oki, tanitót a
jászapáti I. sorszámú ; Bodó Sán­
dor gazd. szaktanítót a jászberényi
mezőgazdasági szakiskolához sdijas
tanítói minőségben megbízta.
Állásról való lemondás. Gál
István jászlény szarui rk. tanító ál­
lásáról lemondott, mivel áll. taní­
tóvá nevezték ki.
A nyolcosztályu népiskola Az
1940. évi XX. t.-c. értelmében a
most kezdődő tanévben már élet­
belép hazánk területének nagyon
sok helyén a nyolcosztályu népis­
kolai tanítás. Ezután tehát nem
elemi, hanem népiskola van. A
népiskola kettős tagozatú : az alsó
az I—IV. o., a felső az V—VIII.
osztály. Az alsó tagozatban egysé­

ges a tanterv úgy a városi, mint a
tanyai iskolákban. A felsőbb tago­
zatokban van városi és külön fa­
lusi tanterv. A szorgalmi idő az
alsó tagozatban szept. 1-től június
20-ig; a felsőbb tagozatban 6, 7,
8, vagy 9 hónap. A tankötelezett­
ség 9 év, 8 a mindennapi és 1 a
gyakorlati gazdasági oktatás. A tör­
vény végrehajtásáról szóló részle­
tes uj végrehajtási utasítás az 194142. tanévben körülbelül október
hó folyamán fog megjelenni. A
részletes utasítás pontosan útba­
igazít minden kérdésben. Részle­
tesen megmagyarázza, kik felelő­
sek a gyermek beiskoláztatásáért.
Részletes utasítást ad a törzskönyv­
vezetés uj módjáról, foglalkozik a
törvény megszegőinek megbünteté­
sét szabályozó résszel, a szorgalmi
idő kérdésével, az uj osztályozó és
javító vizsgákkal, a felmentés és
kizárás kérdéseivel stb. Kisérjük
figyelemmel az uj utasítás megje­
lenését. Az idei tanévet már az uj
rendelkezések alapján kell megin­
dítani. Tekintettel az idei év átme­
neti jellegére, ajánlatos a tanévet
a felsőbb tagozatokban is — ott
ahol más felsőbb rendelkezés nem
történt — már szeptember elején
megnyitni.
Az 1941—42. tanévre (az u.n. próbaévre)
a VII. és VIII. oszt.

UTMUTATÓTANMENETÉT
RENDELJE MEG
Kiss Józsefnél Jászberényben, aug. 15-ig.
Falusi tantervű iskoláknak o.-ként 1 —
Városi tantervű iskoláknak o.-ként 1'50

Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Iskolai falitérkipek, szemliltetikipek
tanszerek is ifjúsígi színműtek stb. —.
nagy választékban eredeti kiatlii iratén:

_

IxCílVÍ

kö nyvesb o 11 j á
Szolnok, Gorove-u. Árufoi

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú:
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Bárhol hirdetett ietolai, szépiadalmi vagy bármllyeo pattján
megjelenés útin eredeti bolti
áron azonnal kapható!

ABS.?

TARTALOM:
Klráldl Károly: Köszöntünk Testvér!
Csontos Sándor: Krisztus mindnyájunk
eszményképe.
Csatáry Emil: Vezérelvek a kirándulások
rendezésénél.
Tural Kálmán: Hullanak a csillagok.
Végé Elemér: Új gondolatok az iskolánkivüli
népművelés intenzivebbé tételére*
Egyesületi élet. Hírek. Nyugtázások.
RÉNYI dbxső

KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIII. ÉVFOLYAM, 1®. SZ. ■

XXXltl. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
rogy választékban eredeti kiadói árakén:

1940. október hő.10. szám.

jASZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelSség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

ZT

t
r
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26’—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere,34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1’—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26’—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29‘—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41*_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'_
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4‘_

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés ólán eredeti bolti
áron azonnal kapható!

I Felel6s szerkeszt* KIRÁLO1 KÁROLY

Jász - Nagykun-Szolnokvármegyel Alt.
Tanítóegyesület. I

Felelő8

kladő,

csiky ernö

_____
I
B

Megjelenik havonként.

Cslky Érnégyes. pénztároshoz,
a lap szellemi részére vonatkozó
kóziemények a szerkesztőség
elmére Szolnok. Újvárosi Iskola
kOldendOk.
Kéziratokat nem odúnk vissza.

Köszöntünk Testvér l
A főbb mint kétévtizedes kínos keserves szenvedés, az üldöztetés és bör­
tön után, a felszabadulás napsugaras hajnalán, köszöntünk Téged hazatért
Tanító Testvérünk !
’
A lelkedet szorító rabbilincs lehullott s felszabadult ajkad ujjongva
énekli a szent imát, amely erőt adott az emberfeletti küzdelemhez: Hiszek
egy Istenbed . . . Lelked betelik a jól végzett munka tudatával, betelik a
szabadság boldogító szent érzésével...
Most, hogy álmotok és álmunk valóra vált, a boldog egyesülés má­
moros óráiban meleg szeretettel köszöntünk Benneteket itthon! Szivünk csor­
dultig telt a boldog örömmel, amikor hallottuk a kétévtizedes elnyomás alatt
sínylődő öregek és kezetek alatt felnőtt fiatalok ajkáról tisztán és boldogan
felcsendülni az örök dallamot, az I s t e n áldd meg a m a^y Y1' "
szállt és szárnyalt e fenséges dallam szabadon, büszkén és örömteljesen. Fel­
magasztosulva zengett erdőn, völgyön és bérceken s elcsukló, zokogó imává
válva pihent meg az Ur magas trónusa előtt.
Szivünk túláradó örömébe ürömesöppként vegyült a vissza nem térhetett
véreink síró szava. Az isteni igazságba vetett hitünk azonban nem csökkent,
sőt megerősödött. A hazatértekkel erőben is meggyarapodva és megerősödve
bizton reméljük, hogy rövidesen ütni fog részükre is a boldog feltámadás órája.
Addig pedig munkára fel és vállvetve dolgozzunk tovább. Szántsuk uz
ugart, vessük a magot, gyújtogassuk és ápoljuk a hazaszeretet szent lángját.
Serkentsen újabb erőfeszítésre a Ti felemelő példátok. Mert tanultunk tőle­
tek visszatért Testvéreink. Nemzetfenntartó munkátok előtt kalaplevéve állunk!
Törhetetlen akaratotok, rendíthetetlen hitetek örök példa előttünk.
És mielőtt az uj, nemzetépitö közös munkához fognánk, megállunk egy
pillanatra és hősöknek kijáró tisztelettel hajtjuk meg előttetek, visszatért Ke­
let és Erdély magyar Tanítói, a hála és elismerés lobogóját.
.
;
- Királyi Kő rály

110

111-

Krisztus, mindnyájunk eszményképe.
Az emberi lélek tudatosan, vagy öntudatlanul is, — vágyódik valaki
után, akihez hasonlitani szeretne; akit örömmel követ, életideáljának
választ.
És hogy ez az ideál ki lesz, milyen lesz, az már a gyermekkorban
eldől. Hogy kit választ a gyermek életideálnak, az függ elsősorban családi
és egyéb környezetétől másodsorban nevelésétől. Főképen az elemi
iskolai neveléstől.
A gyermeklélekben az ideál felállítását tulajdonképpen Jézus Krisztus
magának tartotta fenn, amikor ezeket mondta : „hagyjátok hozzám jönni
a kisdedeket."
Az ujabbkori nevelési reformok is azt sürgetik, hogy a nevelést
ne az Ur Jézussal'végezzük, hanem igenis az Ur Jézussal kezdjük. (Ezért
igyekezzünk az első áldozások korhatárát is minél előbbre hozni.)
Nevelésünkben a kis Jézus legyen a központ, amely körül a gyermek
egész gondolat-, érzés- és képzeletvilága. Jézus legyen eszményképe a
gyermeknek, az ifjúnak és felnőttnek egyaránt. Mert Jézus az egyetlen
tiszta ideál, akit követve eljuthat az emberiség az igazi boldog földi élethez.
Akit követni akarunk azt először meg kell ismernünk és azután
meg is kell szeretnünk. Mert követhetünk-e mi oly valakit igaz lelki
örömmel, elhatározó akarattal, akit nem szeretünk. És ha követünk is
ideig, óráig, valami külső hatás folytán, vájjon maradandó, végérvényes
. lesz e ez a követés ?
Az eddigi nevelési módszerek mellett bizony sokszor igen kevés
eredmény mutatkozott ez irányban. Mi ennek az oka ? Többek közt
egyik legfontosabb ok, hogy nem nevelnek eléggé, illetőleg nem a helyes
irányban folyik a nevelés munkája. Nem ismertetik meg az Ur Jézus
nagyszerű, fölséges emberi jellemét. S igy a gyermek, az ifjú nem sze­
retheti meg eléggé. Inkább fél tőle. Csak a szigorú bírót látja benne,
aki majd megbünteti, ha rosszat tesz már itt a földön is, meg a másvi­
lágon. így a gyermek, ha engedelmeskedik is Krisztusnak, csak féle­
lemből teszi. (És van-e az ilyen engedelmességnek gyakorlati, egész életre
szóló értéke? Fél Jézustól, mert nem ismeri. Mert a mai nevelésben
Krisztus szive, lelke, egyéniségének szeretetreméltósága háttérbe szorul.
Nem az igazi Krisztus arca áll a gyermek előtt.

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyeim;

B őrös zt r eic h e r.

TolOÍDIE 53

Ezért oly sivár sokszor a biblia taríitás is, mert levonatjuk: ugyan
a rideg tanulságot, de elrejtve hagyjuk Jézus szívét, aminek, melegsége
pedig úgy árad felénk a biblia minden sorából.
4
Pl. nem vétetjük észre Jézus csodáiról beszélvén, mily nagy sqlyt
helyezett Krisztus a földi bajokban való segítésre. Mindenkin segített
Senkit sem utasított el magától. Ilyen az Ö szive.
k
Az evangéliumi tanácsok értékes, követendő voltát nem tanítottuk.
Pedig Jézus ezt az. életet élte és állította követésre az emberek elé.
Tanítsuk, világosítsuk meg, hogyan gyakorolta Jézus áz emberi
erényeket, az engedelmességet, egyszerűséget, hűséget, tisztaságot, munka­
szeretetei stb. Ismertessük meg Krisztus lelkét, mert aki azt megismeri,
az megtanul fájdalom nélkül szenvedni is. Mert Krisztus akarattal v^tte
ki részét a földi szenvedésből. Mert igy rendelte az Atya és ebben Ö
megnyugodott. Aztán mennyei boldogságában is állandóan reánk embe­
rekre gondolt. (Beszélgetése Mózessel és Illéssel minden nyomorult ember
megsegítéséről.)
Avassuk be tanítványainkat Krisztus életének titkaiba, erényeibe.
Most az új iskolai év elején fontoljuk meg ezeket és az Ur. Jézus
szive szerint neveljünk és végezzük önnevelésünket is. Mert Krisztus a
világ központja, eredete, célja és végezete,.. .
Krisztus mindnyájunk eszményképe.
,
;
Csontos t Sándor

Vezérelvek a kirándulások rendezésének
Irta: Csatár/^EmÜ.

A mai vérzivataros idők idegizgató hatását nemcsak a felnőtt em­
ber érzi, amikor a háború és béke ásandó eshetőségei közölt vergődik,
próbára teszi a váltakozó naponkénti híranyag az iskolásgyermek lelki­
erejét is. Hiszen mi nevelők látjuk, hogy miként reagálnak tanítványaink
minden újabb jelenségre, amely, esetleg családját is érinti. A legújabb
népiskolai Tanterv és Utasítás bölcs intézkedése, hogy a múltban a nép­
iskolák jórészében c;ak elméleti óhajként szerepelt iskolai kirándulások
ma feltétlenül megvalósítandó szükségletként jelentkezzenek. Ezekkel
óhajtok röviden foglalkozni.
•
“
A tantermek fojtott levegőjét évenként többször fölváltjuk a ter­
mészet üde, szabad levegőjével, ahol legalább rövid időre felszabadul a
gyermeki lélek a mindennap egyformasága alól, s nem annyira korlátok
közzé szabott a mozgása, mint a tanteremben. A környezet változásának
következménye a lélek felfrissülése, Tanítványaink érzik, hogy vidám­
ságuk nem tiltott dolog, nézegethetnek, kutathatnak.
Önként értetődik, hogy a tanítónak az iskolai kirándulásoknál igen
fontos szerepe vap. A magam érdeklődésével kell a gyermek érdeklődé­

112

113

sét felkeltenem minden iránt, amit a későbbi tanításaim alkalmával fel­
használni kívánok. Azért igen szükséges, hogy az ilyen közös tanulmányi
sétákat kellő körültekintéssel elő kell készítenem. Meg kell tehát előző­
leg állapítanom, hová viszem tanítványaimat? Mit akarok velük megis­
mertetni? Ismernem kell a kirándulás helyének minden részletét, adott­
ságát. Nagyon hasznos, ha tervem elkészítésénél — ha nagyobb gyerme­
kekről van szó, a népiskola felsőbb tagozatában pedig elmaradhatatlan
— neveltjeim is adják hozzá gondolataikat. Akkor már nagy. előnyhöz
jutottam, ha érdeklődésüket sikerült felkeltenem, ezzel az alkalommal
! jelentkezhetnek bennük bizonyos fokú felelősségérzetek is a közösség
irányában. Akik ilyen kirándulásokat már rendeztünk, tapasztaltuk, hogy
ezek nem állíthatók mindig csak egy bizonyos tantárgy szolgálatába. A
szemléleti anyag egységben tárul elénk a szabadban. A mi feladatunk
tehát ennek különválasztása a későbbi tanításaink folyamán aszerint,
hogy a természeti ismereteknél, a földrajznál, történelemnél, esetleg
egészségtan keretében óhajtuk felhasználni azt. Tehát a szabadban csak
gyűjtsük a szemléleteket, szinhatásokat, érzelmeket, gondoskodjunk kellő
érzékeltetésükről, később ezeket előhívhatjuk a lélek tárházából, a'mint
a szükség kívánja.
Már a gyülekezés, indulás is figyelmetkeltő lehet. A gyermek meg­
érzi, hogy tanítója most valamivel több szabadságot enged osztályának.
Mind amellett a megkívánható fegyelemnek meg kell lenni. Rövid meg­
jegyzéseket teszünk, amelyek a gyermeket is belevonják, pl. az útirány
megállapításában, az útközben esetleg megtekinthető érdekességeket je­
löljük meg, kisebb megbízásokat adunk egyik-másik tanítványunknak.
Mikor falun tanítottam, egy ilyen kivonulásnál a Ill ik osztályos Jós­
kával megállapittattam az országúinak az ő lépésében való szélességét.
Pista megállapította egyik távirópózna távolságát a másiktól, ugyanígy.
Egy harmadik gyermek leolvasta az országút melletti távolságjelző kövek
felírásait. Becsléseket is végeztünk a szemmérték gyakorlására. Nem ma­
radtak figyelmen kívül az utszéli kőrakások sem. Hiszen Jani és And­
rás már az alsóbb osztályokan is hallották, hogy a nagyobbak kiszámitot.
ták a kőtörő munkások bérét,, amelyet a íelapritott tömeg alapján szá­
mítottak a munkaadók. Tehát anyagot kaptunk a terület — és köblartalóm — számításokhoz. Mégpedig a való életből vett példákat! Milyen
nagyszerű alkalom volt észrevétetni a III. osztály tanulóival a Nyirábrány
Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

—nyiradonyi országúton a jegenyei íknak a távolban látszólagos össze­
futását. Mintha egybefutna az országút két széle, mondották. Őszi idő
volt, mint most. De október közepén in ír kevés a madár. A cinke
fürge ugrása élénkítő látvány, megszólalása az egyetlen hang, amit téreferélésükben elhallgatott tanulóim hallottak. Néha láttunk egy piroshátú katóbogarat, de a szarvasbogár már behúzódott. A levegőben Úsz­
káló ökörnyálról a kisebbek is tudták már, hogy a tél elől menekülő *
pók útja. Milyen szép az erdő lombja ilyenkor. Hoztunk is rajzmintának
valót magunkkal. Miért hull le a levél ? — Kérdezte egyikük. A fa n'edvkeringésének csökkenése által előidézett következmény. Némely fácska
délfelé hajlott. Kereste a napot, amelynek fénye melege sötétebb zöldre
festi a levelét. Tanúi voltunk az erdei fadöntésnek, Ezen életveszélyes
művelet annak idején azért is érdekelte tanítványaimat, mf^el néhány
nappal kirándulásunk előtt, végzetes szerencsétlenség érte égy társuk
édesapját. A ledőlő akácfatörzs alatt lelte halálát a szegény ember. Ké­
résünkre a favágok lefürészeltek egy karikát, gyermekeim megszámlálhat­
ták az évgyűrűket. Miért keskenyebb egyik gyűrű a másiknál? Miért
van rajta gyűrődés ? Ott a moha a fa északi oldalán. Miért éppen ott?
Történeti anyagot is találtunk a kirándulásainkon. Községünktől
északnyugatra volt a hajdani Abram-község. Nyomait, régi templomá­
nak földbemélyült köveit vizsgálgatták ámulva kis diákjaimJs közben
felevenedett a IV. osztály beszéd-értelmi gyakorlat és az V$k osztály
történelmi anyaga. Milyen nagy munkát kellett IV. Béla királynak vé­
geznie, hogy- a hont másodszor is megalapítsa a szörnyű tatárjárás után !
A Jászság népe is ugyancsak kivette a maga részét a magyarság­
nak a Kárpátok övezetében folytatott küzdelméből. Történelmi emléket '
lehel a vidék minden része. Ennek tudatában keressük községünk kör­
nyezetében a múltat, s egyben a földrajzi adottságokat is, hogy a tanító
ügyes irányítása mellett növendékeink ismereteiket gazdagítsál^ és a ke­
gyelet érzelmeit felkeltsük a zsenge lélekben, Ezzel ápoljuk a múlt iránti
tiszteletet. Nem rossz kép az, amelyik azt mondja, ha a földgáz ország
teste, akkor a múltja, a történelme annak lelke.
Ilyen kirándulási alkalom lehetne pl. a régi Jászberény helyét fel­
keresni, „^mejy feljegyzések szerint a Nagykáta felé vezető úttól balra
fekvő u. nyHajp-tanya környékén lehetett. Gimnáziumának falai szintén
régi múltról regélnek. Ezt az intézményt Dósa Pál helyezte 1780-ban
Jászapátiból Jászberénybe. Lehel kürtje a gyermek képzeletet elsőren­
dűen foglalkoztató tényező. Hiszen eleink harcos életmódjának érzékel­
hető bizonyítéka.
[
Ehhez a reliquiához Jászfényszaru községének kegyelete is járulhat,
mivel a hagyomány szerint, nevét a fövényében talált kürtről kapta. Bi­
zonnyal van abban, valamint a környékbeli más községekben is régi ház,
dűlő, amely a helység XVI. századbeli török uralombeli, vagy későbbi
időkről nyerte elnevezést.

>Í5

114

De a kirándulások nemcsak kész természeti, földrajzi és történelmi
jelenségek felismerésére adnak alkalmat, hanem azok következtetésre
nevelt tanulóinkat képessé teszik arra is, hogy észrevegyék az embernek
beleavatkozását az egyes természeti egyedek fejlődésébe. Pl. Gazdasági
terményeink elősegített növekedése a jobb talajmüvelésnek a folyománya.
Egyben nevelő tényező is ennek meglátása, mert a gyermek megállapítja,
hogy az elhanyagolt földterület'jövedelmezősége mily kiáltó ellentétben
van a gazdája által másutt gonddal, előrelátással, szorgalommal ápolt
földdel.
Nem lehet továbbá a tervszerű kirándulások értekét lefokozni a
szépérzék fejlesztése szempontjából sem. Ha ugyanis feladata az iskolá­
nak, hogy ezt a gyermekeknek bemutatható művészi képek, esetleg szob­
rok szemléltetésével ápolja, úgy törekvésemben hatékonyan támogat a
természet, mert kétségkívül nagyobb élvezetet nyújtanak a természeti
szépségek összhangot kifejező tényezői az előbbieknél.
Talán ezt az igazságot fejezte ki Petőfi Sándor is, amikor „A Tisza"
c. költeményében elragadtatással szól:
„Oh természet, oh dicső természet,
Mely nyelv merne versenyezni véled ?
Mily nagy vagy te, s mentöl inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz!"
Gyüjtsünk tehát minél többet ilyen együttes sétáink alkalmával*
Igen nagy értéket biztosítunk tanítványaink ismereteinek bővítése, ren­
dezése és erősítése utján. Ha ezeket úgy vezetjük, hogy tanítványaink
általuk a világot fenntartó nagy Alkotó lenyűgöző hatalmát s egyben az
emberiség iránti gondviselő szeretetét is meglássák, jó munkát végez­
tünk.

Hullanak a csillagok!
Valami láthatatlan kéz mindig a szivembe markol, valahányszor csil­
lagot látok az égről lehullani. Isteni kéz alkotta, gyönyörű világ, vájjon
hol alszik ki tündéri fénye ? Mit Isten dicsőségének dicséretére teremtett,
vájjon miért vész el a nagy mindenségben ?
Hulló csillagokkal mennyire azonos a sorsuk a magyar őserő fel­
felvillanó, de hamar lehunyó csillagainak.
Mert nekünk is vannak csillagaink! Ébredező, gyűlni készülő csil­
lagok. Fényök felragyog egy-egy iskolában, de a szegénység, nyomorúság
és közöny sötétségében hamar elvész. Jóllehet, arra lettek teremtve,
hogy bevilágítsák a magyar égboltot, de a csillagtépő, csillaghullató ma
gyár sors az ő sorsuk, a végzetük.
Hányszor elszorul a szivem, amikor látom disznót őrizni, vagy
csordát terelgetni azokat, akik az iskola ragyogó csillagai, fénylő tüzosz-

lopaí voltak. Jó lehet ugyan a vadvirágos Tisza partján nyári hajnalo­
kon a napzendülésben gyönyörködni, éjszakákon csillagfények beh álmodni,
mégis nem tudóm, miért lett könnyes mindákettőnk szeme, a- gyermeké
is, akit, az Isten leikével avatott a tehetség templomává, meg az enyém
is, amikor a malacnyáj mellett megszólitbttem. Talán mindaketíen egyet
éreztünk, s hogy nem kiálthattunk föl a keserűségtől, a könnyben tőirt
fel a fájdalom, a szégyen és egy nehéz vád, magunk sem tudvaíki; vagy
kik felé, vagy merre.
NA vád itt él bennem, mert sohasem tudok belenyugodni a csilla­
gok hullásába!
Sohasem tudok belenyugodni, hogy itt vesszenek el sárban,-pos*
ványban a magyar erő, tehetség istenáldotta hordozói* Bár a disznólegeltetéshez is ész kell, de oda elég az egyszerű, mindennapiész-is^ninos
szükség arra, hogy különös tehetségű pásztorok őrizzék a nyakasat,- vagy
hordozzák a napszámos tarisznyát. Vájjon, ha tüzet oltunk, a bőrt Lord*juk-e fel a pincéből ?
I j
Évenként hány, meg hány gyermeki arc, s szülői szem borul el,
amikor vége a tanévnek. Nincs tovább! A szegénység csattogó foggal,
dermesztő lehelettel megfogja a lelkeket, s lefagyasztja a reményeket A
tudásvágy hiába ég a lélekben, örök szomjúságra kárhoztatja aí mostoha
sors Ninc£ segítség! Hiába az ide-oda irogatás, érdeklődés. Ha. fel is
csillan egy - "kevés remény, hamar szétfoszlik, mert nincs ajánlás, nincs
útiköltség, hiszen kenyérre is alig telik.
A remény szétfoszlik, csak a vád marad meg, hogy elkísérje az
életen keresztül a tehetség csókjától bódultat, keserűséget, elégedetlen­
séget marva a leikébe. S vergődik, kínlódik végig az életen. Némelyik
titáni küzdelmek után felvetődik, mint „őstehetség , de legtöbb része
elvész a nemzet számára, sok esetben falucsufjaiként, megszállottságuk
miatt.
L l
Mennyire szükség lenne már a sokat hangoztatott, de a megvaló­
sulástól még ma is oly messze álló tehetségkiválogatásra. Alkalmat adni
az igazi tehetségeknek, hogy kibonthassák szárnyaikat, megteljelek Jénynyel s ragyogva hirdessék a magyar szellem dicsőségét.
Hulló csillagok gyönyörű csodája elbűvöl ugyair, de gyönyörködni
nem tudók bennük, mert a mi hulló csillagaink jutnak az eszembe.
Tarai Kálmán.
FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

BRÜLL

SZOL

Baross-utca 1

DIVATÜZ LÉTBŐL
H_________________ ■

117

116

■ i

„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére*
3

Irta: Vágó Elemér.

b)
Igazi népművelő.
A harmadik határban is ismerik a nevét. Nem volt soha még egy
olyan áldott lélek... Minden ház körül nyurgult néhány csenevész gyü­
mölcsfa. Termete korcs, íze fanyar. A gyerekek is csak kényszerűségből
csemegézték. A szöllőskertekben pedig ott tömjénezett az ágak hegyén,
még tavasszal egy-egy fakadó rügy le nem rúgta a hitvány aszalványt...
A tanító egy szép napon nyakába vette a falut. Sorra járta a házakat.
Nem kérdezte, sorba beoltotta az összes satnya fákat. — Volt zúgás, de
lassan, lassan elmúlt. S ma? Ilyennek képzelem az igazi népművelést,
nézd, ezután igy csináld, tanítsd meg rá a fiaidat is! . . .
Ma talán még távol vagyunk attól, hogy minden népművelési kör­
zetben egy-egy tanult gazdaifjú állami támogatással mintagazdaságot léte­
sítsen, mégis, valami hasonló megoldással próbálkozni kellene. Gazdasági
szakelőadók kiküldését gondolom, kik nyári, őszi, vagy tavaszi időszak­
ban felkeresik a tanácstalant, egy-egy csoport gazdával vasárnaponként
bejárnák a határ egy részét és ott helyszínen tárgyalnák meg a tenniva­
lókat. A község belső területén, valamint nagyobb üres telken, kis minta
kísérleti telepet lehetne létesíteni, hol az előbbihez hasonló módon szak­
ember adna tanácsokat.
A népművelés terén a gazdasági iskolák hathatósan működhetnének
közre. A haladás sokszor igen apró dolgokon csúszik meg. Pl. permetező­
szerekről beszélek. A szövetkezetben éppen ez nincs. Majd lesz, mond­
ják. Ez a „majd" egy vállalkozás halála. A gazdasági iskoláknak ehhez
hasonló esetekben a népművelők mellett a helyük.
Borzalommal tölt el, mikor a hídról letekintek a méltósággal höm­
pölygő habokba s ime, elhullott állat tetemét ringatják a hullámok. Ugyan­
ezt érzem, midőn árkok, gödrök, trágyadombok felől, félre nem ismer­
hető illatot csap arcomba a szél. Gondatlanság, vagy nemtörődömség?
Hát amikor hullott baromfit dobnak be szomszéd udvarokba ? Tudatlan­
ság vagy bűn? Erre a népművelőnek kell feleletet adni!

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SP0RTD1JAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

c)
Az elhanyagolt iskola.
Felépüllek a tanyai kulturvárak. Némelyik egy-egy palota. De ilyen­
nek kell lenni, hogy a bent folyó munka nagyszerűségét külsejével is
sejtesse. A tanyai iskolák ezek. Némelyik egy-egy oázis a nagy pusztaság
közepén. De elszorul a szivem, ha egyiket-másikat látomf'Nagyvárosi
kényen nevelkedett fiatalember, nő, a tanító. Távol áll lélekben a magyar
földtől. Gaz veri fel a kertet, a mintának szánt két hold gyakorló terü­
letet. Látszik, hogy akire bízták, csak pil’anatnyi mélynek tekinti8az itttartózkodást. Mihelyt teheti, menekül uj tájak felé. Az ilyen iskolának
igen nagy a romboló hatása. Hogyan várhatja az ilyen „népművelő1", hogy
gazdasági előadásainak egy szikrányi foganatja legyen. A Népművelési
Bizottságnak módot kell találnia, hogy az ehhez hasonló „példák" .meg­
szűnjenek.
i- l
t ; ■J ■ i

d)
Inasnak adlak!
" i
Ez is ijesztésnek van szánva. A vásott, tanulni nem -szerető gyer­
mekek nem egyszer hallják szülőik ajkáról. Inas!. .. Utolsó mentsvár.
Népünk ma is idegenkedik az ipari pályától, de kereskedőnek sem szíve­
sen adja gyermekét. Nagy feladat vár a népművelésre, hogy e két élet­
pályát megkedveltesse. Akkor érünk el eredményt, ha a tehetősebbek
sem fenyegetéskép mondják ki e szavakat, hanem józan, megfontolt szá­
mításból, áthatva a gyermek jövője iránti legnagyobb felelősségtől.
De mig előadásainkat a fenti cél szolgálatába állítsak, ne feledkez­
zünk meg a háziipar jelentőségéről. A magyar háziipari készítmények
nagyszerű hírnévnek örvendenek ügy belföldön, mint a légtivolabbi
világrészekben is. A meddő téli időszak sok unalmas óráját kötné le
hasznos miinkával. Egy népművészeti-háziipari kiállításon szivem-lelkem
megtelt lelkes csodálattal, melegítő boldogsággal. Ha játékos kepvtelésből
tud alkotni a faluk, tanyák népe, nem lesz nehéz rávezetni, hogy -meg­
tanuljon pénzért dolgozni.
|
5, Miért fáradunk?

z

I

Népünk boldogulása s erkölcsi emelkedettsége célja tanító és nevelő
munkánknak. A kettőt nem tudom szétválasztani egymástól. Amikor az
az ismereteiket gyarapítóm alakító hatással vagyok a világról való felfo­
gásukra. szemléletükre. A tanítás ismeretgyarapítás, egyben az* erkölcsi
nevelés alapvetése. Az előadás anyaga lel.kemen szűrődik keresztül, azért
kell, hogy megérezzék a belőle kicsendülő erkölcsi tartamat is. •
Az előadások sikere mindig az előadótól függ. Rajta múlik a hely,
az idő, a módszer, a segéd-eszközök megválasztása, kijelölése. Há mégis
úgy tapasztalja, hogy igyekezete meddő, ez annak bizonyítéka,; hpgy nem
ismeri a népet, melyet vezetni akar., Nagyon fontos a népművelő önis­
merete, de még előbbrevaló, hogy érzése és gondolatvilága abból a talajból
sarjadjon, melyben hallgatóinak lelke gyökerezik.

‘

118

i

EGYESÜLETI ÉLET

II.

1. Falukutatók.

Ha a falukutatók borús lelkületet tükröző írásait kezembe veszem
és ezek alapján igyekszem megállapítani a magyar nép életét, lelkületét,
igen fájdalmas valóság tárul elém. Úgy érzem veszendő nemzet vagyunk.
Látok egy falut. Minden tagja elégedetlen, koldús. Gyermek és felnőtt
örökké kenyérért sír, életében talán egyszer sem lakott jól. Testükről
rongyokban fityeg a ruházat. Mintha aludnának, örök révületben támo­
lyognak. Korom hangszínezettel ontják panaszaikat a fennálló rend ellen.
Erkölcstelen, léha, isteni törvényeket nem ismerő apraja-nagyja . . . így
folytathatnám oldalakon keresztül.
Kik ezek, akik bátorságot vesznek a magyarság életében való turkálásra s felelőtlen írásaikkal felkavarják a faluk, tanyák nyugalmát ? Na­
gyobbrészt élelmes vállalkozók, városi légkörben felnőtt életmüvészek.
Sohasem éltek azok között, akikről írnak s a maguk parkettes kényel­
mében elképzelhetetlen az életnek künn látott egyszerű, természetes
módja, mely nem ismeri a felesleges sallangokat, de éppen ezért sze­
mükben nem is emberi, Ha megállapításaik között egy-egy igazi fogyat­
kozásra, tényleg orvoslásra váró hibára is rámutatnak, okait annyira félre­
ismerik, hogy akaratlanul mosolyognom kell.
Vannak azonban akik nem kiadóvállalatok megbízásából figyelik a
faluk és tanyák életét, akik tisztán látnak. Valóban ismerik a magyar
ember életkörülményeit, jellemét, ott vannak a bölcsőnél és sírgödörnél.
A népművelők ezek, a tanítók, papok, jegyzők, orvosok. Jól látják a
szükségeket, tudják hol kell először segíteni és ismerik a felkarolás mó­
dozatait. Ezek azonban csendben dolgoznak. Szavuk ritkán hallatszik el
a nagyközönség fülébe, a műkedvelők által oktalanul puffogtatott nagydob
fülrepesztő zajától. Reméljük nem messze az idő, mikor elhallgatnak
vagy elhallgattatnak.
2. Megfigyeléseim.

Teljes, éi tiszta képet nyújtanom lehetetlen, de nem is feladatom.
Igyekeztem a körzetemben előforduló jelenségeket feltárni. Általános képet
csak a hasonló megfigyelések egybevetése alapján lehet majd nyerni.
Mégis, ha meggondolom, azt hiszem, hogy az összegyűjtött fogyatkozások
nem elszigetelten jelentkeznek nálam, hanem egyben mindenütt fellelhető
magyar tulajdonságok.
(Folytatjuk.)

o
2

gyermehtuha*
és

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

o
2
:

j
»

119
;

' [

?

369/1940.

Meghívó a X. Egyetemes Tanitógyülésre.
Ötvenedik évfordulóját ünnepeljük a Magyar Tanítóegyesületek
Egyetemes Szövetsége fennállásának és hetvenedik évfordulóját fiz első
Egyetemes Tanitógyülésnek.
, I
A kettős jubileumot a X. Egyetemes Tanitógyülés, tehát ugyancsak
jubiláris nagygyűlés keretében, folyó évi november 16-án, szombaton dél*
előtt 10 órakor ünnepeljük meg a pesti Vigadó dísztermében.
Az egyetemes tanitógyülések mindig jelentős állomások voltak a
magyar tanítóság életében. A X. Egyetemes Tanitógyülés különösen ki­
magasló lesz mindnyájunk számára, mert hosszú évtizedek történelmi
viszontagságai után ismét szívünkre ölelhetjük a hazatért Felvidék^ Kár­
pátalja és Erdély kipróbált hüségü tanítóságát.
Az országos tanácskozáson vissza fogunk pillantani a magyaf taní­
tóság félszáz éves küzdelmeire és munkásságára ; méltatni fogjuk az utób­
bi évek korszakos jelentőségű népoktatási törvényalkotásait; rá fogunk
mutatni a jövő nagy feladataira, a népoktatás továbbfejlesztésének, és a
magyar tanítóság boldogulásának fontos kérdéseire.
>
H,
Szeretettel kérjük Tanitótestvéreinket,' ne sajnálják a fáradságot gs
áldozatot; vegyenek részt valamennyien a magyar tanítóság nagy család­
jának örömünnepén! A tagsági dij 1'50 pengő, melynek ellenébentmeg
fogjuk küldeni az egyetemes gyűlés értékes Naplóját. Miután a gyűlés
csak egy napig tart, elszállásolásról nem gondoskodunk s a jelenlegi rendkivüli viszonyok miatt nincs is módunk arról gondoskodni.
A jelentkezés iskolánként történik, az Igazgatóság címére küldött
űrlap és postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával. Ezek,hiá­
nyában a tagsági dij bianco csekkbefizetési lapon is beküldhető a ^Ma­
gyar Tanítóegyesületek Egyetemes Szövetsége, Budapest 54554 csekkszám­
lára. A befizetési lap írásbeli közleményekre szolgáló oldalán közőlnikell a jelentkezők nevét, állását és pontos lakáscímét.
A tagsági igazolványokat és meghívókat;az iskolák Igazgatósága ci
mére fogjuk elküldeni. Az egyetemes gyűlésre vonatkozó egyéb közlé­
seiket a „Tanitók Szövetsége" október 15-i számában és a napilapok ut­
ján hozzuk Tanitótestvéreink tudomására.
, U
Hisszük, hogy a magyar tanítóság együttérzése, áldozatkészségé és
méltóságteljes magatartása biztosítani fogja a X. Egyetemes Tanitógyülés
erkölcsi sikerét és nevezetes határkővé avatja Szövetségünk ötvenedik
évfordulóját. Ebben a meggyőződésben testvéri szeretettel várja és őszin­
te nagyrabecsüléssel köszönti a megnagyobbodott haza minden Tanítóját
Budapest, 1940. szeptember 23-án,
az Egyetemes Taríitószövetség
elnöksége,
f

<-

Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter áthelyezte
Szegedy Istvánné szolnoki áll.
tanítónőt a budapesti Auguszta-telepi áll. iskolához, Schisslerné Lu­
kács Magdolna áll. óvónőt Szigetcsépről a rákóczifalvai áll. Óvodá­
hoz, Joós Gyula dévaványai- fudéri
áll. tanitót Körösszakállra, Nagy
Lajos kunmadaras! vándoriskolái
tanitót a nádudvari áll, iskolához,
Dobó Sarolta téglási ref. isk. kise­
gítő tanitót a mezőtúri alsóvizközi
áll, iskolához, Nagy Kálmán turkevei-turkeddi áll. tanitót a bel­
területi áll. iskolához, Gulyás
Gyula kunszentmártoni-telek parti
áll. tanitót ugyancsak a belterületre,
Molnár Árpád kisujszállási-turgonyí
áll. tanitót a kispesti, dr. Szemerédyné Koltay Anna szolnoki áll.
tanítónőt a győri, Fekete Kálmán
jászberényi-ujerdői áll. tanitót a
belterületi, Csontos Sándor szolnokí-eresztőhalomi áll.
tanitót
ugyancsak a belterületi, Jakabné
Ebner Irén kísvárdai áll. tanitónőt
a szolnoki beit., Pósik Sándor
jászberényi-csikóstanyai áll. tanitót
az ároki és Gulyás Anna dunabogdányi áll. tanitónőt a cibak­
házai áll. el. iskolához.
Megbízás. Vargyas Lajos oki,
tanító a dévaványi-fudéri, Péter
István a jászberényi-ujerdői, Bakonyvári Márk a karcagi-bereki
Hornyik Károly a karcagi-cserháti,
Horváth Győző a kunhegyesi-gyócsi,
Molnár András a kunhegyesi-belsőkolbászdülői, Kátay Ferenc a
kunhegyesi-aranyosdülöi vándoris­
kolához, Sárközy Antal a kun­

szentmártoni-telekparti és Rigó Ala­
jos a szolnoki-eresztőhalomi áll, el.
iskolához nyert próbaszolgálatos
segélydijas beosztást.
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Józsyné Almásy Mária jászberényi áll., Papp
Borbála karcagi ref-. Pethes Gyu­
láné szolnoki áll., Szűcs Sándorné
jászapáti rk., és Pettkó Dezsőné
tiszavárkonyí áll, tanítónőket saját
kérelmükre nyugalomba helyezte.
Kinevezés. Szeri András volt
nagyváradi tanitót a vallás- és
közoktatásügyi miniszter állami ta­
nítóvá nevezte ki s Szolnokra
rendelte szolgálattételre.
Igazgatói megbízás. A tan­
kerületi kir. főigazgató Vass An­
dor áll. tanítót bízta meg a cibak­
házai áll. el. iskolánál az igazgatói
teendők végzésével.
Nemességigazolás. A belügy
miniszter vitéz Asztalos Sándor
nagyrévi közs. tanító régi magyar
nemességét igazolta s régi családi
nevét, Asbóth, visszaadta, illetőleg
a névmagyarosítást hatálytalaní­
totta.
Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokuármegye Alt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre: Kocsis
Ilona Alsószászberek 6 P. Horváth
Pál Felsöszászberek 6 P.
'Tagdíj címen: Kocsis Ilona Al­
sószászberek 4 P. Horváth Pál Fel­
sőszászberek 4 P.
Temetkezési dij címen: Dr. Rimóczy Józsefné 2 P. 40 f. Molnár
Pálné 1 P. 20 f. Budapest.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

TARTALOM
Könnyű László: A Magyar Nemzetnevelö
Rend Egysége.
Dr, Maday Pál: A jogérzet fejlődése a gyer­
mek lelkében.
j
Végh Árpád: Jézus, a vándortanitó.
Csontos Sándor: Kassal diákok.
Kiskun József: Az iskola mOhelyéMI. .
Hírek. Nyugtázások.
_ ’
RÉNYI DKZSÓ
könyvnyomdája

SZOLNOK.

1

■■

XXXIV. ÉVF. 11. SZ.

1

j

IMI.

1941. november hé.__________

XXXIV. évfolyam-

--------------------- --------------------------------- -------------------------------------------- "

jász-nagykun-szolnokvármegyei

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

NÉPMŰVELÉS

TELEFON 113.

A Vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Bárhol megjelent is­

kolai, szépirodalmi és

Laptulajdonos

Felelős szerkesztői

Jász-Nasykun-Szolnokvármegyei Ált
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Kiadásért felel :

CSIKY ERNŐ

Előfizetési dijak és reklamációk
Csiky Ernő egyes, pénztároshoz,
a lap szellemi részére vonatkozó
közlemények a szerkesztőség
elmére Szolnok, Pozsoayl-u. «
küldendők.
Kéziratokat nem adunlj viasza.

tudományos könyvek

A Magyar Nemzetnevelő Rend Egysége

a megjelenés időpont-

jában már kaphatók 1
Az uj tanterv szerint készülő népiskolái
vezérkönyvek megjelenés után azonnal beszerezhetők.

RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTHATÓ ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK’.

Értesítő könyvecske
Felvételi napló
Bizonyítvány űrlap
Haladási napló
Tanítási órarend
Mulasztási napló
Tananyagbeosztás.
Anyakönyvi napló
Eskütételt és fogadalmi lap
A harmadik osztály legtökéletesebb földrajzi segédeszközei:
—'40 P.
Halmos földrajz
ára:
—'24 P.
Hozzá a megyei térkép
ára:
(Tanítóknak árengedményI)
sMamMOl

á

fi

Irta: Könnyű László.
- p
Az utóbbi időben egyre több szó esik a magyar nemzetnevelő rend
kérdéseiről. Az elmúlt hónapban Laurentzy Vilmos dr. egyetemi njagántanár emelte fel szavát a nemzetnevelők közös kamarája érdekébem hpgy
a hivatásrendi átalakulás ne érje majd készületlenül a nevelői társadal­
mat, melynek annyi megoldatlan kérdése van. A julius 20-i számban dr.
Mitrovics Gyula debreceni egyetemi rector állapítja meg, hogy a pcjlitikai
köztudat nem igen foglalkozik a kultúrpolitikai kérdésekkel. A tanári és
tanitó társadalom nehéz anyagi és társadalmi helyzete sajnos súlyosan
alátámasztják ezt a megállapítást. Nagyszabású munka vár meg a túlira
munkásaira, hogy a társadalommal és a politikusokkal egyetemesen ejfor
gattassák a nevelőtársadalom rendkívüli fontosságának elismerését.|Akár­
hogy fontolgatjuk a dolgot, arra a végső megállapításra kell jutnunk, hogy
szervezettségünkben van a hiba. Mindegyik nevelői csoport külor|ku|on
keresi boldogulásának útjait. Külön a tanitók, külön a közép, a polgári
gazdasági, a kereskedelmi, a képzős stb. iskolai tanárok, az egyetemi
professzorok. És az erőmegoszlás miatt külön-külön csak részeredménye­
ket tudunk elérni. Sőt érthetetlen módon egymás között sincs jneg az
egység, mert akadnak még emberek, akik esküsznek a társadajpi élet
válaszfalaira, s még mindig nem ébredtek arra, hogy a tudás és a mű­
veltség nincs foglalkozáshoz kötve s hogy minden becsületes dolgozó egyén
érdemes a becsülésre és barátságra, hogy egymás nélkül nem élhetünk,
mert mindegyikünkre egyformán szükség van és mindenki a magú helyén
egyformán fontos munkát végez, valamint, hogy ma a tömegek sz^tv^zett
érvényesülésének korát éljük, amikor is csak egyesült erővel v^símatjuk meg céljainkat.
..
Istennek hála azonban a társadalom legkiválóbbjai is érzik,jhogy a
magyar nemzetnevelő rend külön elbánást érdemel. A neveléssel foglalkozó

w?
- ií

.

122

különböző csoportok közös elnevezését is a nevelőtársadalom nagy ba­
rátjának, a lelkes magyarnak : Máié Török Gyula ny. testörezredes, író­
nak köszönhetjük, aki még 1938-ban síkraszállt érdekünkben és hangoz­
tatta, hogy a nemzetnevelés munkásait meg kell fizetni és az erre fordított
pénzt nem szabad sajnálni, mert eredményekben bőségesen térül vissza
a nemzet lelki és testi erejében. Sajnos, kérdéseink jórészt még mindig
megoldatlanok. A tanítóság tagjai azon panaszkodnak, hogy nem élhetnek
egészen hivatásuknak, kénytelenek mellékfoglalkozásokkal tölteni idejüket
hogy családjuknak a legszükségesebbet megszerezhessék. A polgári isko­
lai tanárok még mindig nem tudnak bejutni a VI. fizetési osztályba. A
középiskolai tanárok a nehéz kezdés és általában súlyos anyagi helyze­
tük miatt emelnek szót. Az egyetemről pedig a tudományos pályára ké
szülő utánpótlás hihetetlen nehéz életéről teszünk említést. De számos
ilyen megoldatlan kérdés van, ami fáj a pedagógusoknak.
Büszkék vagyunk, hogy egy kitűnő egyetemi tanár már 193ó-ban
rámutatott a nemzetnevelö társadalom egyetlen járható útjára, a magyar
nevelőrend egységére. A debreceni egyetem nagynevű professzora: dr.
Hankiss János mái akkor megírta munkájában, hogy sem a nemzetneve­
lés szempontjából, sem a közös érdekvédelem szempontjából nem helyes
a nevelői társadalom széttagoltsága. \ ilágosan hirdette: „Sem a tanítók
tömegei, sem az egyetemi tanárok elitje nem fogja kivívni megbecsültetését
magának a kultúrának, ha nem vállvetve és nem együtt dolgoznak. Minden
rendű nevelőnek együtt kell megbecsültetmök az egész és egységes tanítói
rendet. És ezt csak úgy érhetjük el, ha előbb mi nevelők megtaláljuk egy­
mást és azután együtt foglalunk állást a világban". E célból tartotta szük­
ségesnek a nemzetnevelői kamara felállítását, mely a nevelői társadalomérdekvédelmén kívül a nemzetnevelés egységességének kiépítését, a tár­
sadalom lelkébén való tudatosítását is szolgálta volna. A szép eszme, —
bár vannak biztató jelek -— a mai napig sem valósult meg. Ezért ezúton
fordulunk a különböző nevelői szövetségekhez, egyesületekhez, hogy haladék­
talanul alkossák meg a a közös erdekvédelmi egységet. A társadalomhoz, a
politikushoz és a sajtóhoz pedig azért, hogy támogassák a szellemi hon­
védelem értékes munkásainak, a kultúra áldozatos harcosainak jogos ér­
dekeik érvényesítéséért vívott küzdelmeit.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javitások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

.

,j 123

A jogérzet fejlődése a gyermek lelkében.
Irta : Dr. Maday Pál tanügyi

fogalmazó.

Az ember születésétől haláláig meghatározott pszichikai és fizikai
okok kölcsönhatásában él. Ilyen okoknak mutatkoznak elsősorban ; az
erkölcs, a jog, a szokás, a konvenció stb., mint szellemi erők, liiajd a
fizikai világ számtalan tényezője, amelyeknek engedelmeskednünk nem­
csak kötelességünk, hanem emberi életünkkel összefüggő: feltétlen adott­
ságunk is. Ezek a hatóerők emberi életünknek, főképpen a társadalmi
együttélésnek olyan elemei, amelyek nélkül békés emberi lét, harmónikus
társadalmi élet el sem volna képzelhető. Természetesen ezen rövid tanul­
mány keretében nem -férhetünk ki azon körülmény vizsgálatára,. hpgy<
ezek a pszichikai és természeti létokok miért állnak fent szükségképen,
hiszen ezeknek a kérdéseknek beható kifejtése témánktól messze Vezetne
és végeredményben ontológiai problémákba torkollanék. Most megelég­
szünk csupán annak a ténynek megállapításával, hogy emberi ésl társa­
dalmi cselekedeteinket okok határozzák meg s azoknak minden funkciója
felett erkölcsi irányítás áll.
•
Azon tényezők között, amelyek az emberi cselekedetekre irányító
befolyással vannak — az erkölcsi mellett — elsősorban a jog jelentkezik.
A jog parancsa végigkísér egész életünkön, éppen úgy, mint az erkölcs.
A jog általában megmondja, hogy mit /rém szabad tennünk s igy áz, már
természeténél fogva meghatározza az emberi cselekedetek helyességét,
vagy helytelenségét. A gyermek lelkében még öntudatlan a „nem szabad"
lelki funkciója s hosszú fejlődés telik el addig, amig meg tudja íkülön­
böztetni cselekvéseinek lehetőségeit. A gyermek a jog iránt érzéseket hor­
doz magában, amelyek csak hosszú időn keresztül érnek oda, hogy lelki
habitusának határozott irányitó tényezőjévé váljanak. Ezért a jogérzet
yégső fokon rokon azzal az elemezhetetlen lelki tartalommal, amelynek
természete, hogy a jót és a rosszat, a helyest és helytelent megtudjuk
egymástól különböztetni. A jó és rossz érzései ugyanis szintetikusan he­
helyezkednek el lelki életünkben, azért azok öntudatos megkülönbözte­
tése finom disztinkció, hosszú tapasztalat eredménye, amely a gyermek
fejlődésével egyenesarányban tisztul mind tökéletesebb lelki aktussá; A
jogérzet előbb elmosódottan él lelkűnkben, annak önmagunkban való
észlelése és öntudatossá válása csak érettebb korban jelentkezik. Pedig
az ember erkölcsi karakterének egyik legfontosabb jegye, olyan,; amely
csak az egyéniség többi meghatározó jegyeivel válik értelmes és értékes
lelki tartalommá. Éppen ezért kiváló azzal a problémával foglalkoznunk,hogy a jogérzet fejlődése az emberi lélek fejlődése folyamán milyen fázi­
sokon megy keresztül, mikor érkezik el ahhoz a fejlődési ponthoz,
amikor már helyes jogi Ítéleteket alkothatunk önmagunknak?
‘
A jogérzet alapcsiráit születésünkkel magunkkal hozzuk. Az *ember
pszichéjének alapeleme. Egyike az emberi lélek azon tényezőinek,,amely

.

■

124

mindig szintetikus jellegű és mégis tipikus érzel, Mindig összefüggésben
jelentkezik más* lelki jelenségekkel; igy elsősorban az erkölccsel, mint
végső értékmértékkel. A gyermeknek még nem lehet határozott és tiszta
erkölcsi állásfoglalása, éppen ezért nem lehet biztos jogérzete sem. Az
erkölcsi judiciumok csak irányt szabnak a jogérzet fejlődésének, de nem
határozzák meg pontosan azokat az elemeket, amelynek alapján el tud juk
dönteni valamely' cselekvés helyességét, vagy helytelenségét. Éppen a
jogérzet eme tulajdonságánál fogva válik közelebbi problémánkká az a
gondolat, hogy hogyan fejleszthetjük ki a gyermek jogérzetét a népisko
Iában, hiszen annak egyik legfontosabb céljaként mutatkozik „az életben
való helytállásra" történő képesítés, amely magasztos nemzeterkölcsi fela­
dataiban válik igazi nemzeti kultúrává és egyetemes emberi értékké.
A helyes és a helytelen cselekvés megkülönböztetésére irányuló
érzéseinknek nagy jelentőségük van az életben. Ezt érezték az újabb
népoktatási törvényünk alkotói, amikor a népiskola céljában az életre
való nevelési tűzték ki egyik legfontosabb feladatul. Valóban a helyes és
a helytelen cselekedetek megkülönböztetésére irányuló nevelést már el
kell kezdenünk a gyermekkorban. Azok az emberi ösztönök és képessé­
gek, amelyek a későbbi ember karakterét meghatározzák, nem állanak
a maguk teljes kifejlődésében előttünk, hanem fejlődésre várnak a mind
tökéletesebb jellem kialakulása felé. Ezért a gyermek ösztönéletéből ki
kell válogatnunk a legnemesebb tulajdonságokat, igy a helyes iránti érzé­
ket, amelynek kifejlesztése nemcsak nevelői feladat, hanem nemzeti köte­
lesség is. Ámbár a dolgok és eszközök megismerése, valamint a cseleke­
detek önmagunktól származó megitélése nemcsak jogérzetből fakadó lelki
igénylés, hanem nevelői feladata és célja az erkölcsnek is, mégis mai
kollektív gondolkodásunkban és nemzeti felfogásunkban különösen fontos
szerepet játszik annak helyes irányba történő kifejlesztése. Más szóval,
a népiskolai nevelő munka nem állhat meg annál a határnál, amely csak
a tételes ismeretek átadására szorítkozik, hanem tovább is kell mennie,
őrködnie kell a legnemesebb emberi érzések helyes kifejlesztése felett
és felelősséget kell vállalnia azért mindenki előtt. Ma sokkal nagyobb
felelősség hárult a nevelőre, mint valaha, mert a nevelésben, annak
pedagógiai feladatain túl más célokat is meg kell valósitanunk. Az okta­
tás tartalma nem merülhet ki az előirt anyag száraz átadásában, mert a
jó nevelőnek minden lépésében egy magasabb erkölcsi irányítás is van.
(Folytatjuk.)

DDÍ’ll

FÉRFI-

SZÖVETET,
SELYMET

a

I

DIaULL
,.

________ DIVATÜ ZLETÉBÖL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcal

j

Jézus, a vándortanitó.
Irta : Végh Árpád piarista tanár.

-

,

I

A magyar kultúra névtelen munkásainak, Alföldünk derék yándortanitóinak szántuk ezt a cikket, amely egy dunántúli gyógyfürdőben el­
hangzott szentbeszéd gyümölcse. E sorok Írója egy kis templom épitésének támogatására buzdította a fürdővendégeket és arról beszélt, hogy
a jó lelkek mikép támogatták anyagilag az Ür Jézus Krisztust és apos­
tolait, akik mint vándortanitók végezték nagyszerű munkájukat, áz evan­
gélium hirdetését. Lapunk érdemes szerkesztője, aki a szentbeszéden
jelen volt, felhívta az igét hirdető pap figyelmét a magyar vándortanitókra
és felkérte, hogy a tárgyat cikk formájában dolgozza fel, hogy buzdítá­
sukra szolgáljon nemes hivatásuk teljesitése közben.
Az eszmény szemlélése erőt jelent. Minél fenségesebb az eszmény,
annál nagyobb erő árad belőle azokra, akik azt szemlélik, sőt céljukká —
teszik, hogy kövessék is. Jézusnak, a vándortanitónak szemlélése és után­
zása a magyar művelődés áldozatos harcosai számára is erőt, buzdulást
fog jelenteni.
r
Az Úr Jézus Krisztus a szó legszorosabb értelmében vándortanitó
volt. Kora nem ismerte a katedrához, iskolához kötött tanítót. Aki abban
az időben a népművelés nehéz munkájára szánta el magát, kezébe vette
a vándorbotot és ment arra, ahol hallgatókra talált. Az evangélium bizpriysága szerint Jézus is ezt tette. Egész nyilvános működése alatt nem volt
állandó székhelye, hanem városról-városra, faluról-falura járt és úgy taní­
tott (Mt. 9,35). A nagyobb ünnepek idején, amikor a zarándokok ellep­
ték Jeruzsálemet, ott bukkant fel (Jn. 2,13; 5,1
■ ; 7,10), a közbeeső időkben hol Judeát, hol Galileát, hol a Jordán vidékét járta. Különösen
szerette a Genezáret-tó szép vidékét. Elment Samariába is, amelyet hon­
fitársai a lakosság ellenséges érzülete miatt kerültek. Csak egyszer olvas­
suk róla, hogy Tirusz és Szidon környékén külföldi területet is érintett
Főniciában (Mt. 15,21). Az evangéliumból némi fáradtsággal talán össze
lehetne állítani Jézus állomásainak sorrendjét és kilométerekben is ;ki
lehetne fejezni munkájának nagyságát, de ez bennünket túl messze
vezetne célunktól.
Tanítási helyének megválasztásában az Ür Jézus nem volt igényes.
Jeruzsálemben rendszerint a templom csarnokainak egyikében gyűjtötte
össze hallgatóit (Mt. 21,23; Jn. 7,14). Más városokban és falvakban, külö­
nösen szombati napokon a zsinagógákban tanított (Lk. 3,16; Jn. 6,5^).
Igen sokszor a szabad természet volt a tanterme, mint a szépséges hegyi
beszédének előadásakor (Mt. 5,1), katedrája a hegyoldal, vagy a galilleai
halászok bárkája (Mt. 13,2—3), amellyel kievezett a vízre, hogy onnan
tanítsa a parton összesereglett népét. Néha magánházban is megtelepedett
és ott tanított (Mk. 2,1—2).
^Tanítói munkáját nem szabta időhöz. Nem volt hivatalos órarendje,
I

.

*

126

127

5

nem határozta meg, hogy csak d.e.. 8—12 és d.u. 2—4 között foglalkozik
tanítványaival. Bizony sokszor ráesteledett (Mt. 14,15), úgy, hogyazapostoloknak kellett figyelmezteniük, hogy bocsása el a népet, mert élelem­
ről is kell gondoskodnia. Még éjjel sem riadt vissza a munkától. Nikodémust az éjszaka óráiban tanítja meg arra, hogy Isten szeretetének
legszebb bizonysága, hogy Egyszülöttét adta a világ váltságára (Jn. 3,1 —
21). Ha reggelre máshova hívta a kötelesség, az éjszakát használta fel
az utazásra (Jn. 6,19).
Ezt az éjt nappallá tevő munka természetesen kifárasztotta az Ür
Jézust. A háborgó tenger lecsendesitése előtt is kimerültén aludt el a
hajóban (Lk. 8,23). Erőgyűjtés céljából néha maga is kereste a pihenést.
Ilyenkor apostolai társaságában visszavonult valamely csendesebb helyre,
vagy barátjának, Lázárnak csendes bethániai házába. De még ilyenkor
sem vakációzott olyan értelemben, hogy kikapcsolódott volna hivatásá*
ból. Bethszaidai pihenője idején az utána tóduló népet barátságosan fo­
gadta. tanított és a betegeket gyógyította (Lk. 9,10—11). Tanítványaitól
rossz néven vette, hogy ilyen alkalommal el akarták utasítani az anyákat,
akik gyermekeiket hozták hozzá (Mk 10,14). Hogy ezt a megfeszített mun­
kát mégis bírta, annak magyarázata imádságos élete. A mennyei Atyával
folytatott társalgás, amely gyakran egész éjszakáját kitöltötte, adta neki
a lelki erőt a munkához (Lk. 6,12).
9
A fáradt munkás dolga végeztével fedél alá kívánkozik. Ha mégoly
szerény is az a hajlék, amelyet otthonának mondhat, mégis csak az övé.
Ott érzi jól magát, ott tudja kipihenni fáradalmait. Az Ür Jézus még
ezt sem tette. Nyilvános működésének megkezdésével lemondott a názá­
reti családi ház nyugalmáról. Szállása bizony ott volt, ahol épen ráeste­
ledett, Ha nem akadtak könyörületes szivek, mint Lázár családja több
ízben, Isten szabadege alatt töltötte az éjszakát. Jeruzsálemben ez rende­
sen az Olajfák-hegy én történt (Lk. 22,39), Megesett vele az is, hogy szál"
láskereséskor barátságtalanul visszautasították (Lk. 9,51 k.) Bizony joggal
elmondhatta magáról : „A rókáknak barlangjaik vannak, az égi mada­
rának fészkeik, az Emberfiának pedig nincs, hova lejét lehajtsa.“
______________________________________ (Folytatjuk.)
A Temetkezési Alosztály tagjainak ügyeimébe!

.,
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy elhalt tagtársunk Zala József
jaszladanyi áll, isk igazgató után személyenként 1 P. 20 fillért az egyesület pénztárába befizetni szíveskedjenek.
Pénztáros.

□ Hungária Rum és íikörgyár Q
Hungária
Telefonszám: 53.

Mintapince

SZOLNOK
sürgönyeim:

Hungáriarum

Kassai diákok*

x

Irta: Csontos Sándor. ?
&
/A kassai öreg gimnázium előtt felemelte kezét a táhyérsapkás cseh
rendőr.
Intésére megcsikordultak az autók fékjei, felhorkantak a hirtelen
leállított motorok. Az egyik kocsi előtt elzuhant egy ló az októberi eső­
től síkossá vált kövezeten, ahogy hirtelen lefogták a gyeplőt.
A gyalogosok ijedten ugrottak hátra az átjáró széléről.
Hirtelen megtorpant minden.
Jasavi Frólián tanár úr is ijedten kapott a nagy igyeleezét hevétől
földre esett kalapja után.
®
De már későn, mert a mellékutcából elődübörgő óriási szürke tank
lánctalpai már rágázoltak a jobb sorsra érdemes fekete kalapra.
Acélkörmeik közzé kapták és szórakozottan tépdesni kezdték, mint
a piruló hajadon a rózsaszirmokat.
— Szeret, nem szeret . . . '
A végén igaz, hogy az jött ki: szeret, (mert a tank is, meg a tanár
űr is cseh volt) nos, de akkor már a kalap utolsó foszlánya is televe­
szett a kövezet csatakos sarába.
£
' *
Flórián tanár úr arcán mérhetetlen, undorrá! ^vegyes világfájdalom­
mal nézett a fülsiketítő dörömböléssel tovadöcögő hárcikocsik sorára.
Az öreg gimnázium omladozó vakolatu falaiból kíváncsian néztek
le az ablakok- Az ablakokból a VII. osztály,
r-'
Ott tolongott mindenki az ablakoknál.
.2
A fiuk tekintetében tűz lobogott.
’
?
— Ezek, ismét a magyar határra mennek, szólalt meg Illés Miklós.
— Mehetnek, nem segít már ezeken semmi. Recseg-ropog itt min­
den, — reccsent rá Józsa Ferkó.
j
— Fogadok akármibe, hogy két hét múlva magyar lesz itt minden.
— De hosszú két hét lesz az, — sóhajtja a kis Petyus, az osztály
pesszimistája.
— Majd meglátod, nagyon is rövid lesz — nekik; .
A harcikocsik elvonultak.
Az utcára ránehezedett a mindennapi szürkeség.
A fiuk elvonultak az ablakoktól. Felültek a padok tetejére.
így ment ez már hetek óta.
A tanítás üteme akadozott.
. T7
Más dolguk volt a tanár uraknak.
_
Jozsa rerko intett.
A fiuk felálltak. Látszott mozgásukon, hogy nem először csinálják
ezt. Kabátjuk hajtókáját visszafordították és „kezüket, két ujjúkat^' rátettték az odatüzött nemzeti színű szallagokra.
És a kassai öreg gimnázium poros falai között halkan felcsendült a
magyar fülnek legkedvesebb dallam:
' •

129
128

— Isten áldd meg a magyart 1
Mikor vége lett, szólt a vezér.
— Éljen Horthy Miklós, Magyarország kormányzója! Éljen Magyar­
ország, a mi Édesanyánk !
i Beleremegtek a falak, ahogy felcsatsant rá az éljen.
Hirtelen felpattant a repedezett festésű ajtó és bezuhant rajta Suki,
aki őrnek volt kiállítva a folyosóra.
— Jön !
• Száz ifjú kéz kapott a padokhoz és pár pillanat múlva az összes
pad ki volt tolva a helyéről.
A fiuk meg a földön térdeltek, hasaltak, mintha valami értékes dol­
got keresnének. Belépett Flórián tanár ur I
'
Csönd lett,
Néhányan felálltak,
A tanár ur földbe gyökerezett tábakkal állt.
Kezét szórakozottan emelte a fogas irányába ... a kalap azonban,
nos a kalap ... igen a kalap ...
‘ Aztán rekedten felhördült:
— Mi-ez ?
Ki csinálta ezt? Azonnal vissza!
A fiuk ugrottak.
Ferkó kiálltott: —
— Mindent vissza !
És zengett a szó a fiuk ajkáról, ahogy a padokat helyre tolták.
. — Mindent vissza !
Ezt is vissza !
Ezt is vissza !
Mindent vissza !
Flórián tanár ur szólni akar, dé azután csak nyelt egy nagyot.
Nagyon nagyot nyelt.
' Majd megfulladt.
Valami szorongatta a torkát.
Léült az asztalhoz, hogy beírja a naplót.
— Hányadika van ma? — kérdezte rekedt torokkal.
Október 29. — zúgták a fiuk,
Lehajtott fejjel irt a tanár ur.
Aztán megjelent lelki szeme előtt a kalap.
A széjjeltépett kalap ..."
■
És még sok más is eszébe jutott a tanár urnák, ebben az órában.
Spk más is . . .
Többek közt a múlt is . . . meg a jövő is . . .
Becsukta az osztálykönyvet.
Felállt.
— Ma nem lesz felelés, — mondta és kiment az osztályból.

]

Az ajtónál szórakozottan nyúlt a fogas fel^, a kalapja után
.
Az ajtót is nyitva hagyta.
- F:
És a nyitott ajtón, valami uj illat szállt az ódon falak közé. A fiuk
teli tüdővel szívták.
—r .
A magyar Alföld elküldte hozzájuk illatos leheletével testvén üd­
vözletét ...
‘
I
Ferkó hangja dörrent.
.,
— Nos, ki tartja a fogadást?
*
7 .
Senki sem tartotta . . ,
T

Ma abban a teremben nemzetiszinü keretben felírás van a falra
erősítse.
És a VII. osztály nagyon büszke erre. .
Ez áll rajta :
í
„1938. október 29 — 1938. november 11.“

AZ ISKOLA MŰHELYÉBŐL
Rovatvezető : Kiskun József.
Ismét szép és hasznos képet mutatunk be a mai magyar iskola
műhelyéből. Érdemes nagy csomagolópapírra is megrajzolni.
Tanításainkban sokszor az a hiba, hogy az életből kiragadunk egyegy tételt, pl. az ember lakása és csak a mai lakásról beszélünk. |em
adunk azonban kultúrtörténeti hátteret a témának, hogy a gyermeki az
évezredes fejlődést látva hálát is érezzen az iránt, hogy ő a maiikor
gyermeke, akinek szinte kényelmét szolgálja az egész világ. (Ipar, keres­
kedelem, tudomány, művészet, . .'. minden.)
E kép szemlélődése során gondolatok keletkeznek a gyermeki lé­
lekben. Látja a megtett roppant fejlődési utat az ősember állati sorából
az ő mai lakásáig, amely kellemes, szép és. kedves lakóhely, aqjelye^ ér­
demes szeretni és szépíteni. így jobban ragaszkodik a család, tűzhelyé­
hez, mintha azt csak ideglenesen bérelt kaszárnyának látná, tudná. L
Ugyanígy, jó lenne, ha a ruházat, élelmezés, bútorozás, kertészet,
földművelés és állatneveléssel kapcsolatos tételekhez is keret gyanánt a
múlt (a már meg tett ezer és ezer évek munkája) szolgálna háfterüÉ
Érezzen a gyermek hálát a múlt iránt, az elődök és ősök i^ánt,
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházbah
Telefon 3Q1.

„Takarékosság"

t a g $a

130

H31

akiknek élete, szorgalma nem veszett el a test eltávozásával. Nem, itt éL
a lélek örökértékü alkotásaiban.
íme, mennyi gondolat egy rajzban, amelyet szorgalommal ki-ki el­
készíthet a maga iskolája számára, hogy az szebb legyen és abban kel­
lemes időtöltés legyen a tanítás-nevelés.

Barlangtól a palotáig.

Tár.Xi^tc>

(ojzoUq - Kiss Klóra.

KÖNYVISMERTETÉS.
„Az uj iskola műhelyéből." címen hasznos és célszerű kézin Linka

tanmenetet állított össze Tóth Nándor és Gimesi József. Ezen tani ienet
változatos csoportokban öleli fel a fiuk és leányok részére a kézlm nkát
amelyek különböző anyagból készülnek.
k
A női kézimunka anyagában sok célszerűség nyilatkozik meg, Jmert
minden osztálytanító megtalálja a neki szükséges anyagot. Ezeknek
keresztülvitelét részletes magyarázatok, illusztrált képek ábrázoljál, út­
mutató különösen olyan tanító részére, aki kézügyességi dolgokban!gya­
korlatlan, járatlan s igy ezen tanmenet segítségével könnyen me^olíjhatja
a kézügyesség tanítását.
s
A női kézimunkában különösen a mai kornak megfelelő vjarrási
fogalmak lerögzített képei értékesek, mert a széles és szegény népségek
kereseti forrását alapozzák meg. — Kenyérkereseti lehetőséget nvujt a
felsőruha szabása, varrása megtanulása is, továbbá a különbözőszöyések;
Helyi körülményekhez mérten ismertetheti ki-ki a különböző tájak gépies
kézimunkáját is.
A fiú kézimunkák sokoldalú anyag külömbsége szerint, Liintén
kimerítő ismertetést nyújt. A különböző minták pontos megjelölést ^dnak
az anyag feldolgozásának keresztülviteléhez.
Minden fiúosztály taní­
tója könnyen megoldhatja vele a kézimunka tanítását, mert sokféje^anyag
' áll rendelkezésére. —- Hasznossági szempontból kiemelkedő a lii^ kézi
' munkák gyakorlati kivitelénél a mikulási játékok, a karácsonyi |vallásos
misztériumának a bethlemesek játékához használható süvegek,|angyalszárnyak, huszárcsákók készítéséhez a szükséges útmutató minták jékzletes
elkészítése. A magyar tanító vallásos lelkűidének megnyilatkqzasa hü
kísérője a szorgalmas munkának. Ahol pedig a szépérzék fejlesztését a
magasabb eszményi cél is követi, az a nemzet boldogan vallhatja |magát
magyarnak, mert Istenhez vezet útja.
V |
A kézimunka tanmenetet, amelyet minden tanító haszonnal forgathat
„Az új iskola műhelyéből. Kézimunka tanmenet címen; a Magy« JJnnep
könyvkiadó vállalat adta ki Szegeden. Ára: 4 80 P.
f (
Uj könyv. A szülőföld ismeret, a tájszeretet nevelésére irta meg
Kiss József a „Jászkunok földje" című kétfüzetes munkáját. Vizsgái jutalomkönyv céljára kiválóan alkalmas vármegyénk területén. Ara 70 fillér.
Csoportos megrendelések a Franklin lársulat (Bpest. Egyetemju. 4.) cimére küldendők. Olvassa minden szolnok-megyei gyermek és Rvente.
„Számolástanitás a népiskola VII. és VIII osztályában* Irta :
Bene Lajos. A fenti munka Bene Lajos számolástanitási vezérköpy veinek
kiegészítője. A népiskola VII. és Vili, osztály tanítási anyagnak az
élettel kapcsolatos elmélyítésére, gondos feldolgozására nyújt tájé|q2tatást.
Ára 1 P. 10 fillér. Megrendelhető a szerzőnél. (Budapest, Hajói u. 25.
szám. Radó nyomda.)

132

Tanítói megbízás. Gálné Turcsányi Gabriellát a Kisujszállásgöröngyösi, Dubraviceki Dezsőnél a
jászberény-peresi, Fehér Flóra Ka­
talint a turkevei, Tringer Francis­
kát a törökszentmiklós- kengyelte-?
nyőszigeli áll. népiskolához próbaszolg. sdjas minőségben megbízta
a Vallás- és Közoktatásügyi mi­
niszter ur.
Áthelyezések. Braun Ágostont
a nagykörűi mezőgazd. iskolától a
dévaványai, Major Lászlót Hajdú­
böszörményből a nagykörűi, Fá­
bián I. Miklóst a hatvani mezőgazd.
iskolától a dévaványai mezőgazda­
sági iskolához helyezte át a Vallás
és Közoktatásügyi Miniszter ur.
Töreky Sándor a dévaványai
mezőgazd. isk. tói a bácsalmási
középiskolához nyert tanári be­
osztást.
Kováts János dr. tanügyi ta­
nácsos nyugdíjazási ügye. Az a
téves hir van elterjedve, hogy Ko­
vács János dr. tanügyi tanácsost
hivatalból nyugdíjazták. Ez nem
felel meg a valóságnak, mert ne­
vezett annak idején maga kérte a
nyugdíjazását.
Iskolaszentelés Jászárokszálláson. Jászárokszálláson uj isko­
lát szenteltek októben 19-én. A
lélekemelő ünnepségen megjelent
vármegyénk közszeretetben álló
vezető kir. tanfelügyelője, dr. Ja­
kab László is. Az uj iskolát gr.
Széchenyi Istvánról nevezték el,
méltó megörökítéseként a „Legna­
gyobb magyar" emlékének. Rész­
letes beszámolót jövő számunkban
adunk az ünnepségről,

Színes papirlemez korongo­
kat és játékpénzeket hozott for­
galomba Bene Lajos (Budapest, VI.
Hajós u. 25. Radó nyomda) Ezek
a népiskola I. osztályában a számolástanitást megkönnyítik s eredmé­
nyesebbé teszik. A szines lemezpapir korongokból és játékpén­
zekből 1-1 készlet ára 8 fillér. 10
készletnél kevesebb sem a szines
papír korongokból, sem a. játék­
pénzekből nem szállítható.
Nyugtázások ■ Csekkszámla :
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület .• Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre. A bonyi-uti áll. iskola 6 P, Császár Fe­
rencné 10 P, Tiszaparti áll. iskola
6 P, Templomtéri áll. iskola 6 P,
Szolnok, Községi isk. Igazgatósága
6 P, Derzstomaj, Turkeve-Nyugatujváros, Keletujváros, Turpásztó
Turkedd, Szeleshát, Fehértó áll.
iskola 6—6 P.
Tagdíj címén: Horváth Jolán,
Szathmáry Lajosné, Brindáné, L.
Mária, Kovách Lászlóné, Csernyné, K. Mária, Tóvári Erzsébet, Ferénczy Sándorné, Polónyi Rózsi,
Nyári Endre, Maim Barna, Csiky
Ernő, Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kálmánná, Jankó Károly, Jankó
Károlyné, Csömör Irén, Konti Jú­
lia, Borköles Béla. Csernay Ká­
rolyné, Szatmári Lajos. Gyenes
Ilona, Padányi Margit. Barna Je­
nő, Gombkötő Márta 2—2 P. Haj­
dú Ferenc 4 P. Jánosy Pálné 3 P.
Szolnok.
Temetkezési díj címén: Országh
Pál 1'20 P, Pesthidegkut, Kerekes
Eszter 3'60 P. Tiszaföldvár, Bacskó Gyula 7'20 P. Szolnok, dr. Szemerédy Béláné 4'80 P. Győr, Haj­
dú Ferenc 6 P. Szolnok.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

Irtatni ftlitfrtfprt, szemlíitatikí pult
tanszerrt és ifjúiígi színműtak stb. — f

.

KenyiDezső

Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra |
húzva, lécekkel
26jhMagyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26?—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra »
húzva, lécekkel
26 •
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35 ;
féle, darabonként
150
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
— ;5Q
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
1*20
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
5‘—
Szalatsy : Helyesírási gyakorlatok II.—VI. o. osztályonként
50
Luttor: Zsinór írási falitáblák 4 lap
felvonatlan
*2
felvonva
Nemzeti zászlók minden nagyságban a legolcsóbb napi áron !

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkörije
meijolenés után íredet! bolti
áron azonnal kapható!
A háború menetét legjobban
kővetheti az uj Európa tér­
képen P. 1*80

fa

A térképészeti intézet
legújabb kis atlaszai
50 fillér.

népmeivGK

TARTALOM
Csontos Sándor: Onnop van Budán ..
Vágh Árpád; Jézus, a vándortanitó.
M. J.: A dadogás és az iskola.
Kérdés, amelyre még nőm tolóitok.
Csontos Sándor: Gróf Széchenyi Istvárt
Soósné Fogarassy Kornélia? Számolás
rés az I. osztályban.
Érdomes-e egyesületi életet élnSnk?
Iskolsszentelés Jássérokszálláson.
Hírek. Nyugtázások.
R1NYI DIZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA

SZOLNOK.

XXXIV. tVf. IS. sz.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEdVBI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.
-

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Felelés szerkesztő:

Jász -Nagykun- SzóInokvármegyei ült.
Tanítóegyesület.

CSONTOS SÁNDOR

Évi előfizetés 6 pengő

I

I

8

?8

88

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
>
26“__
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
150
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
1'20
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
5—
Szalatsy . Helyesírási gyakorlatok II.—VI, o. osztályonként
_ "50
Luttor: Zsinórirási falitáblák 4 lap
felvonatlan
_
felvonva
_
Nemzeti zászlók minden nagyságban a legolcsóbb napi áron!

Bártól hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
^Megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!
A háború menetét legjobban
követheti az uj Európa tér­
képen P. 1'80

12. Szám.

1941. december hó.

XXXIV. évfolyam.

Iskalii falitérképek, srewléltetáképek
tanszerek és ifjúsági szin«ű»ek stb.
nu választékban eredeti kiadái árakon:

A térképészeti intézet
legújabb kis atlasza:
50 fillér.

í

Előfizetési dijak és ráki
íelék
Cslky ErnO agyas, pénzt:
a lap szellemi részére vja
közlemények a saerká
elmére Szolnok, Rozsos
kflldendSk.
Kéziratokat nem adunk visssa.

Megjelenik havonként.

2lnnep van fBudán
és ünnep szerte e hazában. Csillogó szemmel, boldogság-fénygtóriás
arccal tekint most minden magyar fel Budára. Minden magyar;
lakjon az bár az Alföldnek szélessíkú rónaságain, a Felvidék kies
tájain, Erdély szélzúgatta fenyvesei között vagy a Délvidék magyar
vérrel megszentelt áldott földjén. Lakjon palotában, vagy a távoli
puszták nádfödeles kicsiny tanyaházaiban.
A nemzet Atyjának családi névünnepén jelen van lélekben a
világ minden hívő magyarja. És az a forró szeretet, amely <| sok
millió magyar szívből a budai vár Főméltóságú lakói felé árad,
meleg fényözönnel tölti meg a budai palota termeit.
Csodássá varázsolja e bensőséges ünnepet.
A történelmi erők vad vihara által felkorbácsolt sorsocdpnon
küzdő nagy magyar hajó utasai bízva tekintenek fel biztoskezű
Kormányosukra.
.
A magyar nemzet ünnepli nemes Vezérét, jóságos, gondos Anyját.
Hálától duzzadó szivekből száll a forró imádság az Egek
Urához;
— Tartsd meg nekünk jó Istenünk sokáig még — erre képünk
— Nagyurunkat! Hadurunkat! Te küldötte vezérünket! Magya­
roknak jótevőjét, országunk gyarapítóját: vitéz nagybányai Horthy
Miklóst, Magyarország Kormányzóját!
'
i
Ámen.
CSONTOS SÁNDOR

a

134

435

Jézus, a vándortanító.
Irta : • Végh Árpád piarista tan-ár.
' II.
' ’

A vándortanító Jézus hallgatóságára bámulatos erővel tudott hatni.
Ennek a hatásnak magyarázata elsősorban tanításának fölségében rejlik.
Az Isten országa (tanításának magva), amelyben mindenkinek van helye,
aki benne hisz és őt követi, az újdonság erejével hatott abban a korban,
amelyben az ószövetség, nem a kinyilatkoztatás hibájából, hanem hiva­
talos képviselőinek mellékvágányra jutása következtében megmerevedni
készült. Az Üdvözítő azonban nemcsak az újság erejével hatott, hanem
tanításának szépségével is. Az evangélista logoi tész charitosznak, a kellem
igéinek nevezi tanítását (Lk 4,22). Nem szabad azonban azt hinnünk, hogy
Jézus szentimentalizmusba tévedt és holmi cukrosvizzel kedveskedett hall­
gatóságának. Ugyancsak Szent Lukács néhány sorral lejjebb előbbi meg­
jegyzéséhez hozzáteszi, hogy a hallgatóság csodálkozott a tanításon, mert
az erőteljes volt (4,32). Pompás példabeszédei, termékeny hasonlatai, ame^
lyekre részletesen nem térhetünk ki, minden igényt kielégitettelcÜincs
mit csodálkozni, ha a nép fiaiból kitör az ámuló elismerés hangja : „Soha
ember így nem beszélt, mint ez az ember!" (Jn 7,46). A harmadik oka
e nagy hatásnak Jézus nyájassága hallgatóival szemben. (Lk 9,11), amely­
nek forrása isteni Szívének mélységes emberszeretete. Senki úgy nem
tudott együttérezni embertársaival, mint Ö. A naimi özveggyel (Lk 7),
Lázár feltámasztásakor Máriával és Martával szemben tanúsított viselke­
dése (Jn 11) beszédes tanúja melegen érző szívének.
Hogy ez a hatás tömegeket mozgatott meg, az csak természetes. Az
apostolok meghívása után „nagy sereg követte őt Galileából, a tíz vá­
rosból, Jeruzsálemből, Judeából és a Jordán túlsó részéről". (Mt 4,25)
Szent Péter anyósának megyógyítása után az egész város az ajtóhoz gyűlt
(Mk 1,33), utolsó napjaiban pedig reggelenkint az egész nép hozzája ment
a templomba, hogy hallgathassa (Lk 21,37—38). Ellenségei irigyen jegyzik
meg: íme az egész világ utána fut!" (Jn 12,19).
*
A hallgatóság érzülete az Ür Jézus Krisztussal szemben különböző
Volt. A jó lelkek ragaszkodásukkal fizettek neki (Lk 19,47-48). Mint
már láttuk, sokszor egész nap kitartottak mellette étlen-szomjan. Még a
szamaritánok is arra kérték, hogy maradjon náluk (Jn 4,40). Mások gya­
nakvással néztek rá (Mt 9,34), sőt farizeusi botránykozással faképnél
agyták (Jn 6,60). Leghálátlanabbul földijei, a názáretiek viselkedtek
iránta, mert éppen a „kellem igéi" miatt akarták a hegyről letaszítani
4,30). A hálátlan elzárkózás bántotta Jézust, de nem azért, mert sé­
relem érte, hanem mert siratta annak a népnek sorsát, amely nem akarta
befogadni az élet igéit (Lk 10,13 k., Mt 23,37).
Utolsónak hagytuk azt a kérdést, vájjon Jézus vándortanífói mű-

ködése idején miből tartotta fénnmagát. Tudjuk, hogyr vagyona nem yolt,
élnie pedig kellett. Élelemre, ruházatra szüksége volt,:, utazásai közbén is
bizonyosan voltak kiadásai. Hiába olvassuk végig az evangéliumot, ^sem
a maga, sem apostolai szükségleteinek fedezésére nem tett csodát. Ezre­
ket tartott jól a két kenyérszaporító csodával, de apostolai éhségükben
kalászokat szaggattak és a gabonaszemeket rágták (Mt 12,1). Ezen az oldalon hiába keressük a megoldást A helyes feleletet (Lk 8,1—3) idja
meg : Jézus és apostolai könyörületes gazdag asszonyok segítségébe .éL
tek. Ez nem volt nagyon szokatlan jelenség a zsidóknál. Szent Jero^nlOS,
a palesztínai szokások legjobb ismerője írja : „Szokás volt a zsidóknál;.
hogy a tanítóknak élelemre és ruházatra az asszonyok juttattak. Jyonukból." (ad Matth 27,56) Szent Lukács előbb idézett helyé meg iji nevezi ezeket a jótevőket: a bűnbánó Mária Magdolnát, Johannát, Kj izának, Heródes Antipas király helytartójának feleségét, aki valószi|f ileg
állandó kísérője volt Jézusnak. Mária Magdolnával együtt ő is ott?) éolt
azok között a nők között, akik a feltámadás hajnalán az üdvözítő U L0Íttestét be akarták balzsamozni, de a sírt már üresen találták (Lk 2^ 40).
Ehhez a kedves körhöz tartozott még egy Zsuzsanna nevű asszony,]
ről közelebbit nem tudunk. A jótevőkhöz lehet még számítani Lázár két
nővérét, Máriát és Mártát, akiknek vendégbarátságát az Ür sokszor lette
igénybe.
I
Ennyit Jézusról, a vándortanítóról. Élete, mint láttuk, csupa igény­
telenség, nélkülözés, kényelemről való lemondás, szegénység vol| És
mégis kitartott, mert égett benne a nyomorult emberi lelkek iránti Mély­
séges szeretet lángja. Csak küldetésének élt, a többit mind mellékének
tartotta. Azok a derék magyar vándortanítók, akik a magyar róna ^ha­
gyatott kis lelkeit fogadják gondoskodásukba és hivatásuk teljesítése *közben sok mindenről kénytelenek lemondani, és mégis talán sokszor ilálkoznak megnemértéssel, félreismeréssel és hálátlansággal, a fárads * és
csüggedés óráiban emeljék fel néha-néha tekintetüket étre az eszmí tyre
és abban a tudatban hozzák meg áldozatukat tovább is, hogy vezér c és
példaképük a mindent látó és megfizető Ür Jézus, a vándortanító.
*

A dadogás és az iskola*
Aligha akad köztünk olyan tanitó, akinek tanítványai közt m lett
volna egy-két dadogó gyerek. Szomorú szívvel tekintünk az* ijyen^szerencsétlenekre. Részint azért, mert kin hallgatni beszédjét, másrészt ínéginkább azon okból, mivel nem tudjuk, hogyan, mit kezdjünk veié. Ezek
a társadalom szerencsétlenei lesznek egész életükön át, mert igen ritkán
sikerül „kinőniök" beszédjük kinos fogyatékosságát. Felnőtt korú dado­
gó val kevés alkalommal beszélhetünk, ezek valahogy elvesznek az5) em­
beróceánban, nem mutatkoznak ott, ahol beszélniük kellene. Emberke-I
L.
■ 1

136

rülők lesznek, hallgatagok, mogorva remeték, akik az egész világra ha
ragusznak. Közpályára nem mehetnek, elbújnak tehát valamely műhely
zugába vagy pásztorok, erdőkerülők, csőszök lesznek. Ritkán találkozunk
• velük holott vannak jócskán, keil lenniök, mert hiszen az iskolában is
mertük okét, nem haltak meg, tehát valahol lenniök kell.
Már az ókorban sokan fáradoztak a dadogás okának felkutatásával
es még napjainkban sem jutott teljesen nyugvópontra a dadogás gyógyí­
tása. Általában görcsös állapotnak tulajdonitották, a sok elmélet közt
egyik-másik valószínűleg el is találta a helyes megállapítást, ám e kóros
állapot megszuntetese meg mindig megoldatlan vagy legalább is nem
közismert kérdés.
. , AálIami tanitóképzőben 1900-ban egyik áldott emlékű tanámnk Eoeskay Kristóf, német eredetű tankönyv szerint három hónapig
tanfolyamot tartott a III. és IV. éves növendékek részére a beszéd
■ hibás gyermekek gyógyításáról. A tképző két I. éves és a gyakorló elemi
ke tanulója voltak a paciensek. A két tanitónövendék gyengébben a
két gyerek pedig erősen dadogott. Három hónap múltán kitünően sike7 ' "JT*1 ekrt,Veget a ‘ufóivá™, a négy tanítvány valóban meggyógyűlt dadogasaból.
*
Sajnos, annak a német tankönynek címét elfelejtettem, jegyzeteim
e vesztek, csak magara a tanitó módszerre emlékszem némileg, ezt a kö­
a„ & Ta“arynk kedvea, szel>d hangján bizalmat keltett a fiukban önma3 bÁ
i gV°gyUlaS ,irant Türelemre intette őket és a teljes szótőLt X h
T “ ' hOgV baiuk nem gyógyíthatatlan szervi bemln,den,nek az af oka‘ h°gy helytelen lélegzést sajátítottak
fosnak L
.n™denkePP“ ‘^z^niok- Evégből légzési gyakorlatokat
ismétlik mi
8yak°rlat°ka‘ * megtanulják és otthon meg-

maidtero^n^
á"tak' hogy elöbb vigyázz-állásban
XÍünk d?
’ klnyU,to“ ^arjainkat oldalt, majd előre fel kellett
emelnünk, de nem gyors mozdulattal, hanem lassú, 1-töl 6-ig terjedő
fenünk°alanál|nySkka' ngyananhyi idö aIatt kellett karjainkat leeresz-

teg megtanul, azaz hozzászokik tudatosan és mélyen lélekzeni és utána
EZ
a legf°nt0Sabb' mert a/őrX azon
levegöhiánva A dad «• ogy a dado^as közvetlen oka mindiga tüdőnek
SS
™vnA °'“bl gyakorlatok során már nem számol a karemelésnél az

maja Későbbén szokat, sót a kúra végén már mondatokat is. Hogy me-

<37
lyek voltak a gyógyító szók és mondatok, arra nem emlékszem ugyan,
de lehetetlennek tartom, hogy azóta ne jelent volna meg az em|litett
gyógypedagógiai könyv magyar fordításban is, sőt valószínű, hogy öllálló
magyar munka is megjelent.
'
i
Nem újdonságot kívántam e sorokkal közölni, hanem kartáj
saim
figyelmét felhívni a tanításnak eddig még erősen elhanyagolt ágára. Htoszszu tanítói működésem alatt magam is megkíséreltem néhányszor a fentebb leírt gyógymódot. Egyszer sikerrel alkalmaztam, kétszer a család
ellenállásán elvesztvén türelmemet, feladtam kísérletezéseimet. Azt «zoktak mondani, hogy „majd kinövi" a gyerek a bajt, Lehet, hogy k^övi
de azt a mulasztást, amit a „kinövés" ideje alatt el kelí szenvedhetem
fogja kipótolni soha. Ha a kezünk alá kerül egy ilyen kis szerencsien,
vegyük gondjainkba. Igyekezzünk meggyőzni a szülőket arról, hogy a
gyereket nem kínozni akarjuk, hanem egyszerű eljárással embert fara­
gunk belőle, mig nélkülünk nyomorultja marad a társadalomnak, szomo­
rú ember lesz belőle egész életében. Ha a szülők ezt megértik, ai kis
páciensekkel már könnyebb dolgunk lesz, hiszen csak a teljes bizalmát
kell megnyernünk, ami vérbeli pedagógusoknak nem okoz nehézséget.
Nem is tudom megérteni a tanítói társadalomnak eddigi hallgatását
e téren. Sem alulról, sem felülről nem mozdultak segítő kezek a dogásnak népiskolai kezelését illetően. Igaz — ez már gyógypedógíai niunka, de az is igaz, hogy talán éppen a testi hiba miatt kérték gyermekük­
nek gyógyítva nevelő iskolába való felvételét a legkevesebben. Házr ke­
zelésről is kevesett hallottunk, inkább csak kísérletezésről tudhatunk,
amikor a család valamely tagja minden szakértelem nélkül — tehát felár
eleve a siker minden reménye nélkül — próbálkozik a gyermekkel, felég
gyakran előforduló bajról lévén szó, amellyel szemben a tanítóság ljékozatlan, bizony megérdemelné, hogy többet foglalkozzunk vele.
-F
1O1

rírrÁKTrrM Á

E?

__________

•!

1

11

1

________________________________________________________

Kérdés, amelyre még nem feleltek l
A vármegyei tanítóegyesület temetkezési alosztályának elnöke |elhivást intézett a vármegye tanítóságához f. évi március havi számunkban.
Elsősorban a fiatalsághoz fordult. De válasz alig érkezett. Felhívjuk mbi
»st'
ismét minden Kartárs figyelmét erre a felhívásra!
f
Utolsó alkalom, hogy ezen minden tekintetben felséges elgondolás
felséges megvalósítását szolgáló intézményünket megmentsük? Jértek
•• 1 1 •• •• 1 11 1
1 1,
. T
___ •__ I T
mindannyian! Legyünk közösek abban az elgondolásban, hogy segíti ii
akarunk — filléreinkkel — bajbajutott kartársainkon.
Igazgatók! Mutassátok meg a felhívást minden tánitónak. Mindémkitől várunk rá feleletet.
í?
' I
Szolnok, 1941. évi december 1,
Elaökség

‘
r

138

GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN
Befejezéshez közeledik a Széchenyi év. Lepereg ez is az
örök idő homokóráján. De nem múlhat és nem is múlik el
soha az 0 nagyságának emléke, amíg egyetlen magyar is
él a földön.
A legnagyobb magyar emlékének kívánunk áldozni az
alábbi két cikkel. Egyikben Széchenyit, az embert, másikban
a politikus államférfit mutatjuk be olvasóinknak.
I. SZÉCHENYI LELKIVILÁGA.

Széchenyit sokan hideg embernek tartották, pedig érző szive volt
a i° 3 □
es^ereJével akart győzni. Az egyessel kevesebbet törődött,
ozerdekben fáradozott, a haza, az összesség javára törekedett Az
egyesekhez leereszkedett, az összességhez felemelkedett. Szerette ha
ismertek erdemeit, de a hizelkedést utálta.
, . gyönyörű példaképe a hazaszeretetnek és kötelességérzetnek. Ellen­
ségei hidegséget es kíméletlenségét kárhoztatták, pedig ez nála csak
eszköz volt a haza boldogitásának előmozdítására. Magyarországon ő
irányítottá a haza sorsát és a kor vezéreszméit hosszú éveken át.
Z^C
CS^ feltekinthetünk, lángelméjének megnyilvánulásai
előtt csak bámulattal adózhatunk
. Minden gondolata a magyar hazáé, minden tette ennek boldogitására
irányul. A haza sorsa fájt aggódó lelkének. Talán senki sem szerette
meg olyan mélységesén, odaadással a magyar hazát, mint Széchenyi,
retet ‘
lf,usagató1 kezdve alárendelte minden érzelmét a honsze­
retet magasztos eszményének. Lánglelke egész hevével kereste a megolmXiXX”
' 'T TX" dobbanása a haz*. a nép jóvoltáért vert,
egy eszme ayhaember a 1.el°ttÜnk' akirő1 lePa«°g a gyarlóság meze : s
nín
hazaszeratet megtestesülését jelképezi. Önzetlensége párat­
lan, egyedüli vagya a haza nagysága és boldogulása.
lelkületTí^^
Vetet‘e magát munkaba- Elemezte
letkuletet, kegyetlen onbiraja volt saját magának. Ha ugyérezte hogv
Sóztaelönltót M F' ’ h“a
keSerÜ ^^hányásokkal
munkássá!t mTnXT
magasabb irán‘ törekedett. A nemzeti
unkassag minden térén tevekenykedett. Lángoló hazaszeretet füzében

H jínngária Rum és fikörgyár n
Hungária Mintapince
Telefonszám; 53.

s^ff LN^K
sürgönyeim ;

h

-

•

Hungariarum

4 139

edzve meg azokat a törekvéseket, melyeket szellemének magas szárnya­
lása gyengének hitt a nagy cél elérésére.
A gyakorlati élet számára dolgozott, a gyakorlati élet tüzébe helyezte
előbb lelki szemei előtt a teendőket és csak azután küzdött azok megva­
lósításán.
Széchényi az ő kivételes egyéniségével kifejezést adott annak, ami
akkor minden magyar telkében élt, de onnan előtörni nem tudott.l Kife­
jezője lett nemzeti haladás szükségességének. Megszabta az utat, amelyen
haladni kell, irányította a fejlesztés eszközeit. És hogy önzetlenül dolgo­
zott, azt láthatjuk írásaiból, naplóiból és legfőképpen tetteiből. /F
Széchenyi nézeteinek egyedüli helyességében hitt szilárdan és attól
nem tért el, bár ha veszély fenyegette, vagy csábítás csalogatta is3 Poli­
tikai meggyőződésének helyességében vetett hite mélyen gyökerezett
lelkében. Széchenyi minden gondolata fajunk biztosításának eszménye
körül jegecesedett ki, melynek alárendelte mindén gondolatát. í Mint
világító fáklya fog az ő neve élni nemzetünk történetében örök időkig
és mint mérfőldjelző fog kiemelkedni a Legnagyobb Magyar a száradok
útvesztőjéből.
|T
II. SZÉCHENYI ÉS A LÁNCHÍD

a

|

VÁMJÁNAK MEGSZAVAZÁSA.

Az időkorok éppúgy magukon hordozzák jellemeiket, mint egyes
emberek a magukéit.
* . F?
Az 1832/36 évi országgyűlési ciklus tárgyalta a gróf Széchenyíjstván által benyújtott javaslatot, mely szerint Pest és Buda közti igen
szükséges lenne egy állandó hid megépítése. És már ekkor, a kezdet
kezdetén szállt a hír szájról szájra, hogy Széchenyi az uj hídon minden­
kit meg akar fizettetni. Bár a hid megépítése mindenki előtt közkedvelt­
ségnek örvendett, ha a vámfizetésről esett szó, kiváltságosaink' lemgbaborult arccal tiltakoztak az ellen. Egyik előkelő ur pl. úgy nyilatkozott,
hogy ő inkább Paksig kerül átmenni a Dunán, semhogy nemes dmher
létére hidvámot fizessen.
Széchenyi ilyen hangulatban terjesztette Pest megye nemes választ­
mánya elé tervezett hídja közteherviseléséről szóló indítványát, jmély
szinte vakmerőségnek tűnt azok szemében, akik ismerték a választmány
összetételét és tudták, hogy abban olyanok is vannak, akik — enyhén
szólva, — a grófnak nem éppen jóbarátai.
>
A tárgy előadójául, — mivel mi tűrés, tagadás más nem igen értett
az ügyhöz semmit, — mert mint maguk is elismerték, a választmány
tágjai még a vizesárkon sem tettek keresztül akár egy padlót is, —
tehát okvetlenül szükségük volt Széchenyire, — Széchenyit jelölték.
Es az indítvány (ki hitte volna) az első napon megbukott. A ’
Második nap újra napirendre került a dolog. Széchenyi borús aíccal,
a nyugtalanság látható jeleivel arcán jelent meg az ülésteremben. És be-

1
*

I.
I

140

I14Í
szelni kezdett. Először elfogultsággal fejtegette elgondolásait, majd mind­
jobban belemelegedve bizonyítgatta mennyire szüksége van a nemzetnek,
elsősorban pedig Pest Budának a tervbevett hid megépítésére. Lelkese­
déssel és plasztizitással előadott érveinek hatására enyhébbek lettek a
közöny rancai a gyűlés résztvevőinek arcán. De mikor Széchenyi keser­
nyésen és fagyosan így fejezi be beszédét; „de ha ilyesmi üdvöst, szépet
nagyot s dicsőt előállítani kívánunk, bizony kissé szegre kell akasztani
kiváltságunkat, zsebünkbe kell nyúlnunk és — vámot fizetnünk a hídon"
fagyos dermedtségbe merevedett az egész ház. . .
A csönd után aztán lassanként szavak szakadoztak az ajkakról
Csak úgy bátortalanul, csendben hullottak, mint az őszi eső cseppjei'
Az egyik gyönyörű szavakkal dicsőítette a hid felépítésének nagyszerű
eszmeiet, de a létesítés eszközeiért már kevésbé lelkesedett, mert mint
mondta: +a egyszer megkezdjük nyirbálni a nemesség jogait, majd
folytatjuk is azt" .. A másik azt állitotla hogy a só árának
elolehetne a szükséges tőkét teremteni és igy nem lenne szükség a vám
besezetesere A harmadik néhány évre hajlandónak nyilatkozott ideig­
lenesen a hidvam megfizetésére, de hangsúlyozta, csak ideiglenesen, mig
7+megtérÜ1 a Vámon- Igy és ehhez ^sinlóan támadták
meg sokan a terxet, az eszmét azonban egy sem.
II Y°+ + Isten,nek' ~ olyan szónokok is, akik a gróf tervei
mellett szállták síkra es hosszabb beszédben fejtegették a híd előnyeit
szuksegesseget es a Széchényi által felvetett terv emberséges és ész­
szerű voltat, es kárhoztattak a kiváltságos osztályok megrögzött idegenn±r
meIy a
állam éf élet egy.k
nelkulozhetetlen feltétele.
K
Mire az egyik öreg táblabiró - valahol a harmadik sorban HHeemZUhinynhk ke?Zel.Ven ma^‘ ekkéP zúdult a szónok nyakába: Nem
++ ' 87 °CSemUram en"yÍre “egUnta azt a k- nemzeti sL
uaUoclgUi.
■■
m
Ul Szonok nyelt egy nagyot és engesztelöleg szólt az
* Majd megerW még mi Urambátyám egymást ebben is, mint
sok masban eddig" - szólt és leült.
- Soha - felelte az öregur lángoló szemekkel és kinézett az ülés­
terem ablakan az utca ragyogó fénytengerébe.
Széchényi félve, hogy a vita elfajulhat elővette gyakran használt és
mindig bevált fortélyát : „Aludjunk rá tisztelt Urak I" kiáltotta a vita kö-

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301,
Takarékosság"

t a g j a

zepébe mire a vita elhallgatott és szedelőzködni kezdett a nemes ígyü­
lekezet.
.
,■
j
A következő napokon más tárgy felvételével pihentették a hidvám
ügyét és ezalatt a folyosókon, kaszinókban Széchenyi elvbarátai ügyesen
használták fel az időt. Úgyhogy a negyedik napon csekély módosítással
elfogadták a gróf által indítványozott tervet, az öreg táblabiró magas be­
leegyezésével együtt, aki ugyan mormogott valami baljóslatú mondásokat
foghijjas szájával, de mégis megszavazta a tervet
Néhány nap múlva a közgyűlés rövid vita után szintén majáévá
tette a választmány határozatát. Széchenyi megnyerte egyik legnehezebb
csatáját ...
Ily nehéz vajúdások között született meg 1832-ben az első lépés
azon nagylelkű lemondáshoz, mit néhány évvel később a magyar kivált­
ságosok csaknem példa nélküli nemes buzgalommal és öntudással maguk
önkényt sürgettek és hoztak áldozatul a hazának és az igazságnak!
És ebben is a Széchenyi Istváné a főérdem.
.
Csontos Sánctor.

i,

GYAKORLATI PEDAGÓGIA.

Számolás és mérés az I. osztályban.
Tárgy: 8 as számkör képzése.

Vázlat:

Előkészítés:

A tanult anyag összefoglaló ismétlése,
összeadás, kivonás, kiegészités, szorzás, osztás.
Hangulatkeltés: Ima után a zászló előtt tisztelgünk. Kis zászlók kiosztása.
Célkitűzés:
Ezentúl 8-ig számolunk!
Tárgyalás:
8 tanuló kis zászlóval végez összeadás!, kivonási kiegé­
szítési gyakorlatot. Lengetik, lehajtják, közben megállapítják
7+L 6+2, 3+5, 4+4; 8-1, 8-3, 8-7; 6+. =8, i
3+. =8, 4+ . =8 stb.
Gesztenyék csoportosításával szorzást, osztást végeztek.
Dominóval a 8 kiegészítését szemlélik.
j
A pók 8 lába: 4+4 érzékeltetése.
Pénz számlálása.
Korongokkal állandó számkép alkotása.
1
Vonalak felezése.
Számképek leolvasása,
Mérés, becslés: arasszal, lépéssel.
Vásárlás 8 f. erejéig.
8-as írása.
Begyakorlás: 8 mint uj egység. Példák megfejtése.
Házi feladat.

142

143
Részletes kidolgozás:

Előkészítés :

Meddig tanultunk számolni ? Számolj egyesével, kettesével!
Sorold fel a páros, páratlan számokat! 2, 3, 4, 5, 6-hoz meny­
nyit adunk hogy 7 legyen ? Összeadás, kivonás tiszta szá­
mokkal. 3, 5, 4. 6-ban hány 2-es, 3-as, 4-es van ? 2x2, 2x3,

Hangulatkeltés: Miután 7-ig már tudunk számolni, ma uj számmal ismer­
kedünk meg ! Nézzétek csak mit hoztam ! (kis zászlókat)
A ovodaban kezetekben is volt ehhez hasonló ! De más­
ol is láttatok zászlót. Hol? (iskolában, országzászló, há­
zakon). Az osztályzászló előtt naponként tisztelgünk mert
a zászJó a magyar hazát jelenti. Nemzeti ünnepeken ki­
tűzzük a zászlót a házakra, ünneplőbe öltöztetjük azokat.
Édesanyátok ilyenkor nemzetiszinü szalagot, vagy kokár­
dát tűz ruhatokra, ezzel is mutatjátok, hogy jó kis magya­
rok vagytok. - Amiért szépen figyeltek, kezetekbe adom
ezeket a kis zászlókat. Kiszólitok 7 tanulót, mindeník 1-1
kis zászlót kap. Egy zászlóm megmaradt. Ezt annak adom,
aki legszebben ül. - Eddig csak 7-ig tanultunk számolni. Számoljátok meg a 7 zászlót! Ha a 7 zászlóhoz 1-t
adunk több lesz, még pedig 8. - Ha valakivel találko­
zunk illedelmesen köszönünk. A zászlók is köszönnek
zászlóvivő meghajtja zászlaját az új zászló
1S koszöntsétek az új, a 8,-ik zászlót! Az
Ub a* o-i .^í0 viszonozza a köszöntést, amint az illik
is. A 8.-ik is álljon be a sorba!
Célkitűzés :
Ezután 8-ig számolunk !
Tárgyalás:
Számoljuk meg egyenként, kettesével a zászlókat. Különfe e változattal felemelik, lengetik, lehajtják, mindig meg­
állapítva hány leng, hány nem, igy összeadási, kivonási,
legeszitesi gyakorlatokat végeznek. — Egyenként beszeem a zászlókat számoltatva hány zászlót vettem el, hány­
nál van zászló. Gesztenyét vesznek elő; 7-hez adnak 1-t
vegyesen összeadás! és kivonási gyakorlatokat végezve^
Majd 2-sevel csoportosítva rájönnek, hogy 4x2 és 2x4=8.
8-boI hányszor vehetünk el 2, 3, 4-t (szorzás és osztás)

ALÁZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, Javítások

SZABOTT ÁRAK

Begyakorlás:

Pók (agyag, vagy bróstü) szemléltetése. 4 pár lába lan.
Dominólapot mutatok. Az eddig ismertek közé csúss tatom
az újakat. Ezek leolvasása következik (kiegészítés).
1 és 2 filléresek számoltatása. Először 8 drb. 1 fillérest,
majd 2 fillérest, végül 1 és 2 f-t váltakozva szánkóinak
meg.
Korongok felrakása következik. Az ismert .7 koronghoz
1-t teszünk, igy a 7 is megkapta a társát, levesszük! a középhelyrő'l és 4+4 számkép tisztán leolvasható. — E
számkép bemutatja, hogy a 8 páros szám.
Számképek bemutatása. 8 tanulót hívok ki. Minden ta­
nuló húz egy számképet. Számuk szerint rendezkednek.
A 8.-ik üres számlapot kapott, mert ezt még nem isnferík.
Kicserélem a 8 számképével. A számkép szemléltetése.
Mihez hasonlít ? (perechez, piskótához stb.) Minden szám­
kép párjával sorakozzék: 1-nek 2, 3-nak 4, 5-ndö 6 és
7-nek 8 a párja. — Páros számok. .
í
8 különböző hosszúságú vonalat rajzolok a táblája. A
felszólított tanuló a nála levő számképnek megfelelj vo­
nal felét letörli, a számképet leteszi.
A számképeket felmutatom és^ tanulók ujjúkon jelzik a
szám egységét.
T,
Becslés, mérés: Vonalat huzoka tábláráTHány arasznyi
lehet ez a vonal. Többen le is^éW^Miért különböző a
Jancsi és Pista arasza ? Mérjefé^ a padokon8 arasznyit I
Mekkora lehet a távolság az Asztaltól 8 lépésnyiig ? A
táblától mérj 8 lépést f
;’ ’
+
í
Mit vehet az, akinek 8 fillére van Xíícu korkát, gombot,
golyót, élesztőt, ecetet, szalagot,stb.) Mivel mérik
a cukorkát ? (kilogrammaWdekával) Ha egy deka cuíorka
4 f, mennyit kapunk 8 f-ért ? Az ecetet mivel mirik ?
(liter, deciliter) Ha 1 dcf** ecetnek 6 f az ára, mennyi
pénzed marad ha 8 f-ed volt? A zsinórt mivel m^rik?
(méter, deciméter) Ha 1 dm-nek 2 f az ára, 8 f-ért (hány
dm-t kapunk?
A 8-as számképet ismét szemléltetem és leirom a táblára,
írjuk ujjunkkal a levegőbe! Többszöri gyakorlat után uj­
júkkal a pádon írják. Füzetet előveszik és irónnal konynyedén szabályosan kockába írják.
Meddig tanultunk számolni ? 7 zászlóhoz hányat adtunk,
hogy 8 legyen ? 6 ujjhoz hányat emelünk fel, hogy 8? le­
gyen ? 5-höz mennyi kell, hogy 8 legyen ? Melyik ázat­
nak van 8 lába ? A disznónak hány lába van ?: Aki 2
disznót vág, hány sonkája lesz? Józsika kabátján’kétsor
i

í

144

gomb van, összesen 8 gomb, hány gomb van 1-1 sorban?
Es e anyuka)3 látja, csak 6 gomb volt azon, hány gombot
kellett felvarrma ? Édesanyátok 8 üveg barackot tett el
J-t felbontott, hány üveg barack van még ? Pistának 8 szem
gesztenyéje volt, testvérkéjével megfelezte, hányat kapott
testvérkéjé? Annuska 8 almát kapott Mikulásra, ha minennap 2-2 t hozott fel uzsonnára, hány napig lesz almája ?
Latom szépén fjgyeltetek. Otthon elmondhatjátok, hogy
zutan 8-ig számolunk. Sokat is gyakoroljátok a számolást,
rt, aki nem tud számolni, az kárát vallja. Ha pénz
van nálatok gondosan számoljátok meg, feleslegesre ne
keltsetek, hanem perselybe gyüjtsétek, mert sok fillérből
tesz a pengő, az pedig nagy pénz.
Házi feladat: 8 íratása,
(A következő órákon a begyakorlást a fpknmk c
i'u x~
zök segítségével, majd elvont sXokkaiI végezteted

—

Soósné Fogarassy Kornélia.

Érdemes-e egyesületi életet élnünk?
Ezen a címen vezércikkezik Kerék Péfpr

állóéi +

-xm

A.z u többi evek korszakalkotó eredményeket hoztak a mól
valositasaban az egyesületeknek jutott az oroszlánrész
’

b

meg’

boztetes csakis az lehet hocív mo« toll i {eszesuijon. Ez a megkulonahhoz hogy mint kultu/ember élhessen kint” a tanyán
lehelÖSéget
tanyai pódékot “ye^ E^TStlék í t^T
részére
szerint váltakozik uev hóul a lonb P
ru a, ta,volsag es a viszonyok
havi 115 pengőt tesz ki.
Sy ’egkeVeSebb havi. 50, a legtöbb pedig

fást

mia-radnL ApOS,oIi hiva’

i 145

Iskolaszentelés Jászárokszálláson. j |
1-1 b
I9 e? Jászárokszálláson uj iskolát szenteltek. AjszLtelés
lélekemelő ünnepség keretében folyt le.
<•.,' AZ
megíelentek’ Fáy István kultuszminiszteri állam­
titkár, országgyűlési képviselő, vitéz báró Urbán Gáspár főispán" Alexán
d^ mre ahspán, dr. Jakab László kir. tanfelügyelő^ AcSM
fn b^°k’ Őrj
Istvan o^zággyülési képviselő, Muhoráy károly
foszplgabiro dr. Draskóczy Mihály titkár, dr. Kiss László árvaszékitlnök
a község elöljárósága, élén Nemoda József főjegyzővel és még bokán
A tanuló ifjúság ünnepi szentmisén vett részt, mely után itarangzugas közt fenyes papi segédlettel vezette a körmenetet Aczél jj.József
apatplebanos az uj iskolába a virágfüzéres tanulóifjúság és aítükonoK
:oltók
SOr „ ..me ett' A körmenet az iskola előcsarnokában megkezdte T„Kereszt ünnepségét, mely után Aczél József apátplébános felszentelte
Ite az
az
uj iskolát es elmondotta avató beszédét. — Hangsúlyozta, hogy al gyer­
mekek nevelésének az ezeréves keresztény erkölcs szelleméberl kell
haladnia.
... A szentelési ünnepség után a község képviselőtestülete az iskola
előadótermében díszközgyűlésre ült össze, melyen Fáy István kJltuszallamtitkar mondotta el ünnepi beszédét. - Gróf Széchenyi Istvánról a
legnagyobb magyarról emlékezett meg először. Kiemelte, hogy a legna­
gyobb magyar szellemében ismereteket, műveltséget tanítani, magyar jel­
lemeket nevelni épült ez az iskola. Majd a tanítói pályáról szólt é^meg­
állapította, hogy az igazi tanító hivatása egy csodálatos gyönyörű lehető­
ség a szeretet szolgálatával belsőértékben gazdaggá és áldottá tenni a
nemzedékek életét : Isten és Haza számára. A tanítók neveljék a gyer­
meket, a magyar jövő reménységeit, hitben, hazafiságban, műveltségben
a gyakorlati életre.
Ezután Nemoda József főjegyző átadó beszéde hangzott el. Lelkes
szavakkal köszönte meg Thíel Bernáth igazgató sok-sok fáradozását,
valamint mindazokét, valamint mindazokét, akik az uj iskola építésének
gondolatát valamivel előbbre vitték. Indítványozta, hogy Ároks^állás
község népe „A legnagyobb magyar" emlékének akkor áldoz méltókép­
pen, ha az uj iskolát Széchenyi Istvánról nevezik el.
Majd Thiel Bernáth az iskola igazgatója vette át az iskolát. Beszé­
dében kulturpolitikailag fejtegette az iskola múltját és jelenét. A jövőre
vonatkozólag pedig azt, mint kíván ö tantestületével — az ifjúság Neve­
lésében és oktatásában — belekapcsolódni Árokszállás népének szellemi
és anyagi fejlődésébe.
A nagyhatású beszédek után az iskola énekkara népdallokat énékelt
majd több szavalat hangzott el. — Végül a leánykák gyönyörű táncos
köszöntője után végétért a magasztos ünnepély.

146

147

1.454/1941) szám.

Valamennyi Helyi Iskolánkivüli Népművelési Bizottság
Tekintetes Elnökségének
Az egészségvédelem szolgálatába állított zöldkeresztes nővérek nagyje­
lentőségű egészségvédelmi és szociális munkát végeznek az egyes községekben.
Ha a zöldkeresztes nővérek bekapcsoltatnának az iskolánkivüli népművelés
munkájába ez nem jelentene számukra megterheltetést, sőt változatosságot
hozna életükbe hivatásuk újabb területre történő kiterjesztésével. Ugyanakkor
azonban sok lelkes munkatárssal gazdagodna a népművelők különben is
egyre növekvő tábora.
Felhívjuk tehát a Tekintetes Elnökséget, hogy a területén alkalmazott
zöldkeresztes egészségügyi védőnőket kapcsolja be az iskolánkivüli népmű­
velés munkájába, adjon nekik alkalmat arra, hogy hajlandóságuk szerint
műkedvelői előadások rendezésénél, ünnepségek tartásánál, egyes előadásoknál
vagy előadássorozatoknál, tanfolyamoknál a népművelési munkába belekap­
csolódhassanak.
'r
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 1941. évi november
hó 11-én kelt 163.230—1941. VII. I. ügyosztály számú rendelete alapján
felhívjuk a Tekintetes Elnökséget, hogy az 1941—1942. évről szóló beszá­
moló jelentésben külön cim alatt jelentse, mily mértékben és mily ered­
ménnyel sikerült a területén működő zöldkeresztes nővérek munkáját az
iskolánkivüli népművelési nemzetnevelő tevékenységébe bekapcsolni.
Szolnok, 1941. évi november 17 én.
Dr. Jakab László sk.

Soós József sk.

kir. tanfelügyelő, ügyv. elnök.

vm. népművelési titkár.

„Tanítóirók és költők II. Bokrétája”
címen uj könyv jelent meg a napokban, Kiss József és Könnyű László
szerkesztésében.
Nevéhez méltóan szerényen és illatosán kopogtatott be a magyar
lelkek ajtaján. Tegnap még nem volt és ma már itt van. Eljött és ma­
gával hozta a nagy magyar föld téréinek, rónáinak, szélzugatta erdeinek,
napcsókolta bérceinek édeskedves illatát. Elhozta a magyar lelkek öröFÉRFI­
SZÖVETET,

SELYMET

aBRLILL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETÉBÖL

mét, bánatát, mosolyát, könnyét, el a magyar szivek zengő muzsikáját,
daloló vágyát, élni akarását.
J '
A szent magyar földnek valóban mindén porszeme életre kel ebben
a könyvben. A lelket a magyar faj kertészei, a magyar tanítóirók lehelik
a porszemekbe. Tollúk nyomán elébünk tárul a valódi magyar élej.
Ujongó jókedvében, sorscsapkodta fájdalmában. Érezzük, éljük |>enne
fajtánk múltját jelenét és megérezzük dicsősséges jövőjét. Mert az a fajtar
amelynek ilyen fiai vannak kiválasztott népe Istennek.
*
>
Nyugtatóan édes illatokkal telik meg szobánk, csillapító jóleső!nyú­
lom költözik szivünkbe, ha olvasni kezdjük.
Olvassuk el mindnyájan magyarok!
.
a.
A ,,Bokrétához“^Hankiss János egyetemi tanár irt nemes verltü, a
szivszeretet melegétől átfűtött, izzón napsugaras előszót.
.f
Legillatosabb virágját a Bokrétának !

Meleg kartársi szeretettel kívánunk kedves Előfizetőinknek, Olvasóink­
nak és Munkatársainknak nagyon kellemes karácsonyi ünnepeket.
A J.-NK-SZOLNOKVÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS
SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATAL^.
Kormányzói kitüntetés, A Kor­

mányzó Ür Ofőméltósága Királdi
Károly Szol nok-uj városi népisko­
lai felügyelő-igazgatónak és Sikolya
Albert tiszaföldvári igazgatónak a
Nemzetvédelmi Keresztet adomá­
nyozta.
Lemondás. Soós József vm. nép­
művelési titkár a vármegyei Álta­
lános Tanítóegyesület alelnöki és
az ezzel kapcsolatos Temetkezési
Alosztály elnöki tisztségéről lemon­
dott.
Áthelyezés. Müller István t. s.
fog. a debreceni tankerületi főig.tól az újvidéki tanfelügyelőséghez,
Donkó Irén szaktanitónő Kiskun­
halasról a jászladányi gazd. isk.-hoz
helyeztetett át.

Megbízás. Vajay Józsefi
sz.
Kalász Máriát Szolnok-alcsiszjgeti
vándoriskolához. Máté (Mer^ich)
Katalint Törökszentmiklós kenijyeltenyőszigeti, Faragó Ilonát a dévaványa-fudaéri áll. Kelemen Ádélt
Jászladány-központi áll. népssko7
Iához, Muzika Ibolyát a Szolhokfeketevárosi vándoriskolához^ v.
Kiss Sándort a Kunmadaras-nagy­
mezői áll isk.-hoz, Szalayné fáss
Ilonát a Törökszentmiklós-puiztakengyeli áll. iskolához, BányqqAnnát a Turkeve-szelesháti áll.; isk.-.
hoz. Szita Olgát Mezőtúr-csali!
dai áll. népisk.-hoz. PorpácsiLi ij őst
Jászberény-homoktanyai állj nép­
isk.-hoz. özv. Gál Eleknét I írek
Máriát a Kunmadaras-hármaspusztai népisk.-hoz. Varga Editet ajász-

148

borényi-csikósi áll. népisk-hoz. Tóth
Margítot jászladányi gazd. isk.-hoz.
özv. Gremsperger Lajcsiiét a kun­
szentmártoni gazd.isk.-hoz, segélydíjas tanítói minőségben megbízta
a debreceni tankerületi kir. Fő­
igazgató ur.
Meghívó. A Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Általános Tanítóegyesület választmányának 1941.
évi december hó 15-én délelőtt 10
órakor Szolnokon, a Tiszaparti
állami elemi iskolában tartandó
gyűlésére. Szolnok, 1941,november
25-én. Elnökség.
Megjelent a tanitóírók és köl­
tők II. Bokrétája. A gyönyörű

könyv ára 4 pengő. Megrendel­
hető a pénz beküldésével a 36.843
sz. csekken. Tanitóírók és költők
Bokrétája Jászberény.
Ismerd meg Budapestet. A
Községi Tanítók Országos Egyesü­
lete 1941. december 28, 29, 30 és
31-én, a szokásos tanítói gyűlések­
kel egyidőben „Ismerd meg Buda­
pestet" tanulmányi kirándulássoro­
zatot rendez, melynek keretében
kerek képet nyújt Budapest peda­
gógiai, kulturális, ipari és gazda­
sági berendezkedéséről, valamint
megismerteti a főváros sajátos lát­
nivalóit megfelelő vezető útmuta­
tása mellett. Az egyesület akció­
ját a székesfőváros hatóságai —
élükön a főváros polgármesterével
— minden tekintetben támogatják,
így lehetővé válik, hogy a részt­
vevők számára mindenütt a legna­
gyobb kedvezményt biztosítsák, sőt
igen olcsó szállásról is gondoskod­
hassanak. Az érdeklődő kartársak
forduljanak az egyesület elnöksé­
géhez. Budapest, VI. Aréna-u. 136.

Nyugtázások ■ Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Ált.
Tanítóegyesület ■ Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre. Thökölyi-uti áll. népiskola Szolnok 6
P. Glódeák Béláné Mezőtúr 4 P.
Bodnár Róza Kisújszállás 6 P.
Poócs Kálmán Karcag 6 P.
Tagdíj címén : Manga Olga Kőte­
lek 8 P. Vass Andor, Vass Andorné, Fogarassy Mihályné, Nagy Tiborné, Nagy Boldizsárné, Mohácsi
Katalin, Mohácsy László, Bányai
László, Gulyás Anna, Ördög Imre,
Kónyáné T. Júlia, Fábián Gyula,
Jenei Ilona, Kónya Rudolf Cibak­
háza 2—2 P. Hevesnagykunsági
Ref. Tanítóegyesület 40 P.
Temetkezési díj címén; Molnár
Béláné Budapest, Horváth Jolán,
Szathmáry Lajosné, Ferenczy Sán­
dorné, Polónyi Rózsi, Cserny Bé­
láné 1.20 P. Csiky Ernő, Brindáné
L. Mária 2.40 P. Acsay Mihályné
Szolnok 3.60 P. Magyary Gyuláné
Budapest 1.20 P. Pálmay Károlyné Jászberény 6 P. Bogyó Béla
Jászfelsőszentgyörgy, Skoda Mária,
Benyovszky Jolán, Vásárhelyi Má­
ria, Szentirmay Kálmánná Jászbe­
rény, Körmendyné P. Júlia, Zöld
Jánosné, Kiss Ágnes 1.20 P. Dobó
Sándorné 6 P. Kosnár Lajos 3.60
P. Gonda János Mezőtúr 2.40 P.
Érparti Mária, Baloghné F. Irma,
Hajagos Józsefné. Martikány Ist­
ván, Szabó Róza, Szabó Ilona 1.20
P. vitéz Iványi Károly Kunszentmárton 2.40 P. Magyary Károly,
Magyary Károlyné, dr. Magyary
József Szolnok 1.20 P. Glódeák
Béláné Mezőtúr 2.20 P. Bátky An­
tal Makó 1.20 P. Soós József Szol­
nok 3.60 P. dr. Rimóczy József
Budapest ----------2.40 P. &__________
----------Rényi-nyomdaj Szolnok. Telefon 113 szám

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK .

TELEFON 13

♦Bárhol megjelent is­
kolai, szépirodalmi és

tudományos könyvek

'

a megjelenés időpont-

’
j

jában már kaphatók!
Az uj tanterv szerint készülő népiskolai
vezérkönyvek megjelenés után azonnal beszerezhetők.

RAKTÁRRÓL SZÁLLÍTHATÓ ISKOLAI NYOMTATVÁNYOK:
Felvételi napló

Értesítő könyvecske

Haladási napló

Bizonyítvány űrlap

Mulasztási napló

Tanítási órarend

Anyakönyvi napló

Tananyagbeosztás.

í
í

t

Eskűtételi és fogadalmi lap

A harmadik osztály legtökéletesebb földrajzi segédeszközei:
Halmos földrajz
Hozzá a megyei térkép

(Tanítóknak árengedmény I)

ára:
ára:

— 40 R
— 24 PS

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS

1941. /34.évf./.

jan-dec.

l-12.számí