Fájl #710: "nepoktatas1940.pdf"

/Cl* *

jflsz-nflGvwumzoinouviS

TARTALOM
Dr. Jakab László:
(k—.) Drózdy Qyul
ór társadalom
Dr. Tóth Bála:
laté és a magyar falu élata.
— Baszámoló.
— Az Eötvös-A lap gyűlése.
Irodalom. — Kinevezések. — Hírek.
a tan osztó
könyvnyomdája

SZOLNOK.

XXXIII. ÉVFOLYAM, 1. SZ. - 1Mo.

XXXIII. évfolyam.____________

1940. január hő.________

jAsz-nagykun-szolhokvArmegyei

Iski lai falitérképek, szemláltetáképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
wigy választékban eredeti kiadni árakon:

p^
XxCflVí LJC3SO

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitőagyesület, a klr. tanfelügyelőség hivatalos kőilönye.

Laptulajdonos

könyvesbolt^ ában

Jász - legykue-Szolnokvármenyei áltIinltóiiyesUst.

Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

tvi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—‘60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29’—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

I

„erkoozta. KIRÁLDI KÁROLY

•10. kiadd i

CSIKY BRNÖ

Megjelenik havonként.

;

<

siSflsetésI dijak és
Calky Irné esyea. p<
a lap asaHOMl réaaéi
közlemények a ai
óiméra »wwinwni
kQldendSk.

-----

Kéziratokat nem adunk vlaűi

I |

2lj esztendő.

i

I

Dübörögve rohan az élet. — Zúgó zajában szinte észrevét­
lenül suhannak a napok és hónapok. — Már-már úgy\tumk,
nincs megállás. Egyszerre egy hatalmas határkő mered \ele^k,

iLJLs

rajta feltűnő kérdőjellel. .
Vége egy esztendőnek és kezdődik egy uj!... Ez a hátaik o
megállásra, számadásra és magábaszállásra készteti azt is^ akt a
tűnő napokban csak a naptári számot látta. Kérdése muftra^ es
jövőre vonatkozik: vess számot magaddal, mit tettel az telr^ult
esztendőben s tudod-e mit rejt méhében a jövő?. . .
j
l
Ez a számadás csak akkor bir értékkel, ha ki-ki befele^ tekint
és önmagát kérdezi meg . . .
’ ]
Nincs felemelőbb érzés, mint a becsülettel végzett ^nunka
nyugodt öntudata. Akinek ezzel zárult számadása, nem ke^eggel,
de megnyugvással tekint a jövőbe, mert tudja, hogy a feladat itt
is csak mennyiségben változhatik, de minőségben nem |s toré
aranyfedezetül szolgál az a nyugodt öntudat.
* l
És most egy tekintélyes sereget látok felvonulni belatfiptailan
sorban a határkőköz: a nevelők tábora ez. Némán, zajtalanul, de
felemelt fővel, nyugodt önérzettel nyújtja át számadását, mérlegét.
Én pedig boldog büszkeséggel érvényesítem e számadást és ilyen .
értelemben kívánok a vármegye tanítóságának: Boldog uj évet.

3)r. Jakab
kir. tanfelügyelő.
"’í-KÖNYVTÁR

2

DRÓZDY GYULA
A Kormányzó úr Öfőméltósága 3)rózdy gyulának, a Néptanítók Lapja
felelős főszerkesztőjének a népnevelés terén szerzett érdemei elismeréséül, a
m. kir, kormánytanácsosi címet adományozta.
A mai rohanó élet forgatagában is meg kell állnunk egy pillanatra
ennél a hírnél. Meg kell állnunk, hogy jóleső érzéssel, meleg szeretettel üd­
vözöljük az ország első tanítóját, helyesebben a tanítók tanítóját, ki istenadta
tehetségét, széleslátókörű gyakorlati és elméleti tudását, lelkének gazdag kin­
cseit szórja napról-napra, a Néptanítók Lapja hasábjain keresztül, a haladni
és tanulnivágyó magyar tanítóság közé.
A Néptanítók Lapja az ő kezei között lett európai viszonylatban is
vezető tanügyi lappá, melyet a magyar tanítóság örömmel vár. A hivatalos
lap nem szokott valami nagy közkedveltségnek örvendeni. Az ő hozzáértése
és fáradhatatlan szorgalma kellett hozzá, hogy a Néptanítók Lapja tényleg
a magyar tanítóság lapja legyen, melynek minden egyes számát feszült
várakozással lesi s élvezettel forgatja a tanya, a falu, a város tanítósága
egyaránt, mert magas színvonalú, változatos és sokoldalú.
Amikor az Uj Tanterv megjelenése után egész népoktatásunkat át kellett
állítani, drózdy Qyula nélkül nagyon nehezen tudtuk volna ezt elképzelni.
Az ő határtalan munkabírása tette lehetővé a zökkenésnélküli munkát. Irt,
agitált, dolgozott éjjel-nappal. Ott láttuk a különféle tanfolyamokon, a széditő
meleg nyári napokon, mint előadót, hosszú, kimerítő cikkeit olvastuk a Nép­
tanítók Lapjában s vezérkönyvei sűrű egymásutánban hagyták el a sajtót.
Hogy hogyan tudott mindennek megfelelni, rejtély. Az Ö titka.
A Felvidék visszatérése még megsokszorozta munkáját. Amit nekünk
közel másfélévtizeden át elmagyarázott, azt most nekik újra kezdi. És nem
csügged és nem fárad. ír, cikkezik, üzen, tanácsot ad, oktat, nevel fárad­
hatatlanul.
Most, hogy kormányzói magas kitüntetésben részesült, őszinte, igaz
szeretettel üdvözöljük. Adjon a jó Isten neki erőt továbbra is s koronázza
siker a magyar népnevelésügy érdekében végzett, korszakot jelentő munkáját.

---------- --------------------------------------------------- (^)
Felhívás. Felkérjük a Temetkezési Alosztály tagjait, hogy Renner
után, — valamint esetlegesen elmaradt régebbi — dijfizetéseiket az alosztály pénztárába mielőbb befizetni szívesek legyenek.
•
Elnökség.
Bőröndöt, bőrdiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékos s á g "

tagja

Jókai Mór társadalomszemlélete
és a magyar falu élete*
1
Irta: Dr. TÓTH BÉLA áll. tanitóképző-intézeti tanár.
A falu, annak külső képe és belső élete Jókai írásaiban jelentős
helyet foglal el. Regényei és novellái át meg át vannak szőve a magyar
élet ugarának ebből a töretlen talajából nőtt virágaival. Meglepő ^yő|igédséggel és finom érzékkel gyűjti csokorba a falu népének társadalmi,
kulturális, különösen pedig néprajzi adatait. Jókai társadalomszemléletét
mégsem mondhatjuk mélynek s inkább csak a felületen mozgó s^épíró
látásmódját tükrözi, mint a szociológus tudományos eszközökkel dolgozó
eljárását. Kevés érzéke van a nép társadalmi bajainak s az ebbőF szár­
mazó következmények meglátására. Nem ismeri fel amemzet nagypeftú
átalakulásának a tüneteit, amely pedig szeme előtt alakította át az ^eg^sz
magyar társadalmat. A jobbágyfelszabadítás következményei.: a földesúri
birtok elaprózódása, a nemesség fokozatos elszegényedése, a földnélkü’Jijánosok zsellérsorsa és a városi iparosodás következtében előtérbe kerülő
munkástömegek, Jókai figyelmét elkerülik.
Magyarságszemléletét élete végéig változatlanul jellemzi a szabad­
ságharc korabeli ideális romantikus optimizmus. Jókai a népet még az
enyhültebb jobbágyság idejéből ismerte. Az azóta lepergett 70 esztendő
pedig a magyar parasztság lelkében nagy változásokat idézett elő. Az
1848 előtti időben a földbirtokos, munkás és cseléd szinte egy na^y csa­
ládot alkottak, mivel az egymásrautaltság érzésével volt telítve a léikük.
A nép földesurát maga fölé emelte, hálát érzett ura iránt, mert < •e2pe,
hogy az törődik vele, érdeklődik sorsa iránt. (Természetesen az ér< nnek
másik oldala is volt: népgyötrők, zsarnokok.)
Az összekötő szálak a korszellem forradalmakat szító hatása a]att
elszakadtak. Az úri rend a parasztnak nem osztozkodó társa többe a
megélhetésben, hanem versenytárs, mégpedig számbeli fölényénél jfogva
hatalmasabb. Kifejlődik az egyszerű lélekben valami konok elkese­
redés, bizalmatlanság, ellenszenv a kaputos osztály iránt.
A Jókai regényeiben megrajzolt társadalom általában kevés igbltságot mutató, homogén. A parasztot a föld köti össze egységes réteggé.
Arisztokratikus hajlama a vérében van, demokratának pedig csak ahiálá- ,
nál magasabb ranguakkal szemben mutatkozik. „Arról pedig ki ’
ha minden emberre nézve van még egy másik ember, akivel szel
arisztokrata legyen". Enyelgő humorral írja le, hogy még a kol^ [usök
között is van arisztokrácia. „Mit? —szól sértetten a vak koldus f He$égéhez, mikor megtudja, hogy leányát egy sánta koldus kéri nőül — Jiogy
meri a szemét felemelni hozzá?" (Jókai: Életemből. Milyen demol ráták
vagyunk mi. III. kt. 34. 1.). Ez és ehhez hasonló megjegyzései az< inban
csak futó hang a humoros hatás kedvéért, regényeiben azonban a magyar >
társadalom töretlen egysége bontakozik elénk.
j _k

’V5

4

A falu kevés lehetőséget nyújtó szűk keretében éli a nép egyhan­
gúnak tetsző, de megelégedett életét. Minden helyiségnek van „falu böl­
cse", akinek tanácsára a köznép is hallgat és „falu szája", aki a nép'ne­
vében beszél. Ez a nép nem ismeri a megalázkodást, meghunyászkodást,
hanem tisztelettudó, kivált a tanult emberrel szemben. Humora meglepő,
de komédiázni nem szeret, a bohócságot pedig egyenesen megveti.
Az élcelődő hajlam legjobban ki van fejlődve a székelyeknél, to­
vábbá Kecskemét és a Körös-vidékének szinmagyar lakossága között.
Legkevésbé otthonos Debrecenben: ott mindent komolyan vesznek. Egész
vidékek szeretik egymást gúny tárgyává tenni. Egyik helyen „az ürgét
röptiben meglőtték", máshol a „lajtorját az erdőn keresztbe vitték", vagy
a szőlőt parázsban sütötték", majd megint a „zsebórát ketyegő fenének
nézték s agyonverték", a „pohánka-vetést megúszták", — mivel tenger­
nek hitték.
Egy-egy regényében megjelenik bizonyos társadalomkritika, amely­
nek élét az adja, hogy a fölüllévők valamelyik tagjával mondatja el.
Tanussy Emmánuel, a leánynak nevelt főúri sarj például ezeket moridja:
....... az egész föld a mienk, a parasztok csak dolgoznak rajta; mikor
aratás van, nekünk behordják a kész gabonát; mikor szüret van, be­
hozzák a bort; a kendert szépen meggerebenyezik . . . Ha egy esztendő­
ben elveri a jég a szőlőt, a másik esztendőben tartozik a paraszt dupla
dézsmát adni. A parasztnak kötelessége 52 napig ingyen dolgozni, mar­
hájával együtt: mikor vadászni akarunk, kötelessége a parasztnak haj­
tani. Kötelessége a parasztnak az erdőn fát vágni, hazahordani; köteles­
sége nádat vágni, utat csinálni. Óh tudok én mindent. A parasztnak csak
kötelessége van, mi vagyunk az urai." — „. . . • Nekünk pallos jogunk
van. Az akasztófa is a mienk a határban s arra csak a parasztot szokás
felakasztani, ha lovat lopott. Óh nekünk nagy erőnk van . . . Aztán a
császárnak sem adunk katonát; oda is a parasztot viszik el." (Jókai:
Kis királyok. 134. 1.)
A Régi jó táblabirák-ban felelevenedik a vármegyei igazságszolgál­
tatás minden hibája : a jobbágy kiszolgáltatottsága a hatalmon lévök ön­
kényének. A deres, börtön és adószedés kíméletlen eszközei mint futószinek vonnak bárányfelhőt regényeinek egyébként napsugarasan kék ég­
boltjára. A jobbágyain gyorsan gazdagodni akaró haszonbérlő Krénfy,
Jókai legsikerültebb jellemei közé tartozik : „Mit gondolok én életökkel

ÖSZTREICHER UFÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK

Sürgönyei m ;

B o r ö s z t r e i c h e r.

TbIbÍOII:

53

és halálukkal? Semmi gondom reájuk, miattam elveszhet az égés? nyo­
morult, piszkos, haszontalan faj, melynek apraja-nagyja meg van rohadva,
mint az a krumpli, amitől felnőtt, mely csak részegségre, tunyaságra
való, mely mindenütt rontja, pusztítja urait, hátam mögött szid, átkoz,
szemben letérdepel és kunyorál, valódi örökben kapott ellenséj ! JHa
csapás van rajta, megérdemelte azt, s ha egy jó szóval megmenth dnem,
azt a szót nem mondanám ki érte . . .“ (Régi jó táblabirák, 182. b) |
A fenti sorok közt még nem az általános ellenszenv-megnyilvánijlás
olvasható, mely azóta az úr és paraszt fogalmához hozzátapadt, hanem a
kapzsi, minden eszközzel gazdagodni akaró kalmárszellem összeütközése
a kenyérért hozzáforduló jobbágy tömegekkel. Nem társadalmi osztályok
állanak egymással szemben, hanem inkább a hatalmat birtokló úr ^gyűlö­
lete nyilatkozik meg a paraszt iránt. Az úr—paraszt viszonynak asm^ik
vetülete a nép közé vágyakozó, vágyképpen a saját osztályát megtagadó
főúr portréja. Az előbbit Kárpáthy Zoltán, az utóbbit Tanussy Emmánuel
személye képviseli. Az utóbbi már forradalmi gondolkodású ;
।
„Ha énnekem valaha a kezem odáig ér, hogy megkaphatonj ez a
törvénykönyvet, kihasítom belőle azt a lapot, amire ez az istjnte en
„juss" van felírva, s felgyújtom vele ezt a házat, amiben az ilyén tör­
1JO. 1.)
vényt hozzák!" (Kis királyok, I. kt. 135.1.)
élő embereket, fvalami
A főurakat, általában a város 1légkörében
„.
rousseaui vágyódás vonzza a falu csöndes martá-nxráRa
magányába.
Jókai társadalomrajzában különös bájjal és finom aprólékojsággal,
a való élet élményszerüségével mutatja be a puszta társadalmát% erköl­
csét, íratlan törvényeinek kötelező erejét, életviszonyait. Még a pásztor­
nép között sincs egyenlőség. Itt is megvan a ranglétra. Légiéiül áll a
gulyás, a Hortobágy grófja, utána rangban következik a csikósba köz­
nemesség, a pusztai dzsentri. A gulyás és a csikós barátkozik egymással,
de a másik keltővel már nem örömest keveredik, akik között gangban
előbb áll a kondás, utoljára pedig a juhász. És még ezek között is-inkább
emberszámba megy a magyar juhok pásztora, legvégül marad $ riei iesitett birkák őre.
(Főm. ki

BESZÁMOLÓ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törvényhatósági Iskolánkivjili Népmüvelési Bizottsága Alexander Imre alispán elnöklésével 1940. éji janu­
ár hó 22-én a vármegyeházán tartott közgyűlésén Soós József vj • nép
művelési titkár számolt be az 1938—39. tanévi tevékenységekről.*
A részletes jelentés szerint vármegyénk egész területén | •sszesen
6456 népművelési előadást tartottak. Ezenkívül 10 analfabéta-, | 2 elemi
ismeretterjesztő-, 10 általános ismeretet nyújtó továbbképző-, 4 nő^vélési-,
2 gazdasági-, 1 idegen nyelvi-, 2 női és szabásvarrási-, 2 szövő é? 2 főző­
tanfolyamot 2830 tanfolyami hallgató részére.
Az előadások és tanfolyamok óraegysége 10,287. E számszerű áda-

tok mellett, a széleskörű kulturmunka eredményeit is vázolta. Az elő­
adások témájának megválasztásánál és feldolgozásánál mindjobban távo­
lodik az előadói kar az iskolaszer üségtől, mert a rádióhallgatók és az
újságolvasó hallgatóság érdeklődési köre már sokkal magasabbfoku, mint
évekkel ezelőtt volt.
Az 1938—39. tanévben a külpolitikai helyzet iránti érdeklődés uj,
a napjaink mozgalmas eseményeihez kapcsolódó történelmi és földrajzi
alakulások bő anyagot nyújtottak a helyes előadás tárgyához.
*
Az analfabétizmus elleni küzdelem mind kisebb körre szorul, mivel
a beiskolázás, a kihalás és az évek óta folyó analfabéta tanfolyamok ered­
ményeképpen a belterületeken alig található irni-olvasni nem tudó egyén.
Az uttalan, félreeső tanyák analfabétáit a vándoriskolák tanitói fogják
feltalálni és oktatásban részesíteni. Vármegyénk katonai analfabéta tan­
folyamainak hallgatói annak ellenére, hogy a legénység 80 százaléka
megyebeli, — mindössze 10 százalékát képezte, a többi hallgató más
megyebeli.
Az elemi ismeretterjesztő tanfolyamok hallgatói a megelőző évek
analfabéta tanfolyamok hallgatói voltak.
Az általános ismeretterjesztő tanfolyamok közül a vándoriskolái
körzetekben szervezett tanfolyamok biztató alapkövei vármegyénk tanyai
népművelésének.
A nőnevelési és gazdasági tanfolyamok a felnőttek nevelő oktatását
olyan munkakörben folytatták, amely nemcsak jelenleg gyümölcsöthozó«
hanem a jövőre is biztató magvetés. A nőnevelési munka a családban
az erkölcsi érzület és a kedély gazdagodását szolgálta. A gazdasági tan­
folyamok a szakismereteket bővítették, a szemléltető kísérletek a tanfo­
lyamok sikerét biztosították, amiről a záróünnepélyen történt beszámo­
lások minden elismerést kiérdemeltek.
Az ügyességi tanfolyamok is szép sikerrel zárultak.
Az 1938 — 39. tanévben mind a 39 vándoriskolái körzetet a várme*
gyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság kétcsöves, telepes, hangszórós
rádió készülékkel látta el.
Vármegyénk területén 84 vallás- és közoktatásügyi miniszteri nép­
könyvtár \an 21.097 kötet könyvvel. Olvasóinak száma az elmúlt tanév
ben 10.121 volt.
A vármegyei népművelési Bizottság által az elmúlt tanévben alapi-

fíöíffyefmf

TÉLI női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben

A „Nagytőzsde" mellett

vásárolhatja olcsó szabott áron :

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11, sz.

KEMÉNY ISTVÁN
SZOLNOK

Gorove-u 19,

tott 40 törzskönyvtár legnagyobbrészt a vándoriskolái körzetekben van]
elhelyezve. Ezenkívül 222 egyesületi, olvasóköri, levente stb. népmü*velési célt szolgáló könyvtár van vármegyénkben 74 858 kötettel, melyet
25.465 olvasó kölcsönzött ki az elmúlt tanévben.
Az 1938—39. tanévben a vármegyei Ikn. Bizottság
j
tiszteletdijakra
24.666’54 P. költségvetésünk 60'27 ‘%-áí
Hasznos beszerzésekre, rádióra,
diapositiv vetítőgépre, stb, v
8.366'32 „
..
„
20*35: „
Ügyvitel költségeire, tanfolyamok
felszerelése, nyomtatványok, könyv­
tárak, posta, lapok, folyóiratok stb, 5.471'49 „
13'30^
Hivatal személyi, dologi kiadására 2.500'— „
6’08
Összes kiadás: 41.104'35 P. költségvetésünk 100 %-í
E számadatok tanúskodnak arról a tökéletesedő kulturmunka mag
vetéséről, melyet lagnagyobbrészt a vármegye lelkes tanítósága a végezi

Az Eötvös-Alap gyűlése*
Az Eötvös-alap választmánya karácsony hetében ülést tartott, szép
számmal megjelent tagok részvételével. Rákos István elnök az ülést még.
nyitó beszédében a hódolatos hála szavaival emlékezett meg
Miklós kormányzó ur Öfőméltóságának húsz esztendős országlásá műn|
kájáról. Majd megemlékezett a Tanítók Ferenc József Házáról, mely fa
nagy elődök, köztük elsősorban Péterfy Sándor, Göőz József dr,, Lakíts
Vendel és Ujváry Béla buzgólkodásából 1899. november 19-én nyitotta
meg kapuit a tanítók fiai részére s immár 40 éve fejti ki áldásos lműkö|dését. Az elmulhatatlan hála kifejezéseivel idézte Wlassics Gyula* báró
és Berzeviczy Albert dr. egykori kultuszminisztereknek emlékét,’ kik a
magyar tanítóság jóléti törekvéseinek pártfogói és előmozdítói voltak is
megértésükkel a Tanítók Házai megvalósulását elősegítették.
Háros Antal főtitkár az Eötvös-alap ügyviteléről számolt be. Jelen­
tette, hogy a tagok száma 223-mal szaporodott. A szaporulatban jelentős
számot képviselnek a visszatért területek tanitói, kik sűrűn érdeklődnek
az Eötvös-alap tanitó-jóléti munkássága iránt. A szobaalapitványokl száiha
hárommal s az alapítványi töke 10 ezer pengővel gyarapodott. Örömmel
vette tudomásul a választmány, hogy a m. kir. vallás- és közoktafásüg^í
miniszter a Tanítók Háza felügyelő-bizottságába, illetőleg választmányába,
az időközben megüresedett egyik helyre Gonda Szilárd kebelbeli szánü
vevőségi főtanácsost nevezte ki. A beszámoló során elhangzottakból élén­
ken foglalkoztatta a választmányt a Tanitói Internátusok Alapjából nyúj­
tandó segély kérdése.
Gergely István számtartó jelentette, hogy az Eötvös-alap vágyom
helyzete 1939, november 30-án foganatosított zárlat szerint 7000 P híjjá-

8
val 400 ezer pengő. Az Eötvös-alap anyagi erejét erősen próbára teszi a
Tanítók Háza üzemképességének biztosítására kiadott 13 ezer pengő s
az elsőrendű élelmiszerek árának emelkedése, mely a három intézetben
elhelyezett ifjúság ellátását drágítja.
A Tanítók Ferenc József Háza jelentését Péterhidi József igazgató,
a Péterfy Sándor Leányotthonét Gergely István, a keszthelyi Rákos Ist­
ván fiúotthonét Háros Antal terjesztette elő,
A jelentések szerint a három intézetben 239 tanitógyermek élvez
kedvezményes ellátást. A Tanitók Ferenc József Háza vendégszobáiban,
az elmúlt félévben 2217 tag 9138 napot töltött. A keszthelyi Házban 183
tag 744 napot üdült és 11 iskola 276 kiránduló diákja kapott kedvezmé­
nyes szállást és ellátást.
A jelentésekkel kapcsolatosan melegen ünnepelte a választmány
Wenhardt János dr. udvari tanácsost, egyetemi tanárt abból az alkalom­
ból, hogy 40’éve odaadó gondozója a Janitok Ferenc József Háza ifjú­
sága egészségének.
Az Önsegélyző és Családjóléti Osztály működéséről Csontai Győző
számolt be. Eszerint a tagok száma 1917-re emelkedett s a biztosítási
tőke összege az egymillió pengőt meghaladja. Az osztály kebelén belül
előkészületben van egy kölcsön-segély osztály felállítása,Amelynek fel­
adata lesz komoly és megokolt esetekben, kedvező feltételek jmellett, a
tagoknak pillanatnyi kölcsönsegély nyújtása.
Végül a választmány foglalkozott az Eötvös-alap által kiirt verspályázat.eredményével. A kitűzött dijakért, az Eötvös József báró emléké­
nek dicsőítésére s a tanítói hivatás méltatására Írott versükkel 41-en
pályáztak. A háromtagú bíráló-bizottság a versek közüli30-at,'mint telje­
sen értéktelent, azonnal selejtezett. A megmaradt 11 verssel, mely némi­
leg kiemelkedett a sorból s bírálatra érdemes volt, komolyan foglalko­
zott. A bíráló-bizottság végeredményében megállapította a 11 versből,
hogy a kitűzött célt egyik sem éri el s ezért a pályadij egyiknek sem
adható ki.
A választmány a bíráló-bizottság javaslatát magáévá tette sa pályá­
zatot eredménytelennek nyilvánította. Utasította az elnökséget, hogy a
verse et február végéig őrizze meg s íróiknak, amennyiben jelentkeznek,
szolgáltassa ki. Azokat a verseket pedig,, melyekért nem jelentkeznek,
a határidő leteltével semmisítse meg.

DDÍÍI l
SELYMET

A

-

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-

DIVATLIZLETBÖL
--------- -JL___________ Sü__________

Újabb hazafias és ünnepi beszédek. Szerkesztette: Bene Laj^s.

Most hagyta el a sajtót Bene Lajos, ezen újabb munkája. A szerkesztés­
ben a gyakorlati szempontokat tartotta szem előtt. Az iskolai ünnepé­
lyek megtartására nyújt tájékoztatást és közöl beszédgyüjteményt. A
Kormányzó Ur születés- és névnapjára, március 15-re, Hősök napjába,
Trianoni gyásznapra, október 6-ára, Zászlóavató ünnepélyre, leventeayatásra, Madarak és Fák napjára, Anyák napjára, tanév megnyitására'és
bezárására 23 írótól, 52 beszédet tartalmaz a 200 oldalas kötet. A beszé­
dek egyrésze iskolás gyermekek részére készült, a másik része a nagyközönséghez szól. Az írók különböző szempontokból világítják meg|az
ünnepek jelentőségét. Egy-egy alkalomra több beszéd van a kötetben.
Melegen ajánljuk kartársaink szives figyelmébe. A munkát Kókai Lajos
cég adta ki. Ára négy pengő.
i

Kitüntetés. A kormányzó ur dr.
Kemenes Illés budapesti tanker.
kir. főigazgatónak, a közoktatás
terén szerzett érdemei elismerésé­
ül, a magyar érdemrend középke­
resztjét adományozta. A magyar
tanítóság igaz barátjának legma­
gasabb kitüntetése nemcsak tan­
kerületében de az ország minden
részén őszinte örömet keltett.
Kinevezés. A Kormányzó úr őfőméltósága, a vallás- és közokta­
tásügyi miniszter előterjesztésére
Dr. Kovács János tanügyi tanácsosi
címmel felruházott tanügyi titkárt
tanügyi tanácsossá nevezte ki.
Ugyanekkor Bihary István tan­
ügyi főtanácsosi címmel felruházott
tanügyi tanácsosnak a tanügyi fő­
tanácsosi jelleget adományozta és
Gombkötő Antal tanügyi főtanácsosi
címmel felruházotttanügyitanácsost
tanügyi főtanácsossá nevezte ki.
A népoktatásügy eme kiváló férfiait ért legmagasabb kitüntetésnek
őszintén örvendünk, hozzájuk a
munkában eltöltött hosszú évek
kedves emlékei fűznek, ök min­

denkor a magyar tanítói érdekek
melegszívű támogatói, a |anitó$ág
igaz barátai s jóakarói váltak. Fogalmazói kinevezés, A vallás
és közoktatásügyi miniszter ur Dr.
Viczián Albert szolnoki | tanügyi
fogalmazó-gyakornokot se0dfogíilmazóvá nevezte ki.
A VII. fizetési osztályba: Sdós
József szolnoki népművelési titkár,
iskolafelügyelőt, Csiky E£nő szol­
noki áll. isk. igazgató/j^kolafelügyelőt, Kosnár Lajos mezőtúri,
Mihályialvy József turkeveá áll. isk.
igazgató iskolafelügyelőkeit, Czilra
Sándor szolnoki, Pettkó pezső 'tiszavárkonyi, Rusz János jászberé­
nyi áll. igazgató, ill. tanítókat; to­
vábbá vitéz Horváth Lajos jászkisérí rk., Magyary Albert Szolnoki
rk., Bugyi Antal turkeveir^., Szom­
bathelyi Pál csépat rk., Balázs Já­
nos kisújszállási ref- és lióbik La­
jos mezőtúri ref. tanítókat, illetve
igazgatókat a VII.f.o. Ill.fokozatába.
Rendes tanítókká: Csérna Jó­
zsef jászberényi, Monory József
törökszentmiklósi, Bartosi Nándor
jászladányi, Magass Margit szele-

10
9

vényi, Csapiár Pál szelevényi, Dobó
Sándor mezőtúri, Doktor István
turkeveí, Incze Tibor tiszaföldvári,
Kiss Bálint dévaványai, Kun And­
rás kisújszállási, Rátkay Erzsébet
kisújszállási, Révész Endre kun­
szentmártoni, Rigó Lajos jászladányi, Sir Pál tiszasülyi, Varga Ernő
kunszentmártoni, Cseh Margit cibakházai, ErdősFerenc törökszent­
miklósi, Nagy Kálmán tiszaföld­
vári, vitéz Paczolay Gábor kun­
szentmártoni, Punka Klára jászladányi, Rózsa Sándor jászberényi,
Tóth István karcagi, Ágoston An­
géla cibakházai, Berecz László dé­
vaványai, Borbély Mihály mező­
túri, Kabdebo Maliid jászfelsőszentgyörgyi, Bihary Ferenc dévaványai,
Tóth József törökszentmiklósi, Boda
Margit mezőtúri, Szedenits Ilona
jászárokszállási, Lovász Eszter me­
zőtúri, Gábler Dénes kenderesi és
Jankovits Júlia segédtanítókat.
Helyettes tanítók: Dapsy Vil­
mos kisújszállási, - Herpay Sándor
kisújszállási, Kónya Rudolf török­
szentmiklósi, Bacskó Margit tisza­
földvári, Fodor Géza karcagi, Ká­
rász István szolnoki, Bánky Kata­
lin jászdózsai, Juhász Gábor kun­
hegyest, Tajthy Tibor jászladányi,
Magyar Margit és Molnár Margit
mezőtúri, Gulyás Gyula kunszent­
mártoni, Szeleczky János kisujszálási, Erdei Sándor turkevei, Strosz

Eszter jászárokszállási, Bedő Irén
turkevei, Schnetzer Klára jákóhalmai, Lovász Alfréd szolnoki, Kolibál Lajos törökszentmiklósi, Ker­
tész Gyula jászárokszállási, Boros
András és Kovács László kunhegyesi, Cziffra István szolnoki, Nagy
Imre, Nagy István, Szecsey Mihály,
Szakács József karcagi, M. Nagy
István jászkiséri, Szécsy József kunhegyesi, Tóth Béla jászkiséri, Böze
Tibor és Hangay János jászárok­
szállási Poór Gyula mezőtúri, Grastyán István jászladányi, Erdős
Margit kunszentmártoni,
.Szvoboda István tiszaföldvári,
Machovits Gyula törökszentmiklósi,
Oláh István mezőtúri, Gábó Mar­
git rákóczifalvai, Kurucz János
karcagi, Csupor Ilona tiszaföldvári,
Csermák István jászdózsai, Siklósi
Kálmán kunmadaras!,
Szebeni
László törökszentmiklósi, Bartos
Mária, Király László, Makra Sán­
dor, Morgenstern Edit és Debreczeny Sándor turkevei, Bácsi Gyula
és Nagy Lajos kunmadarasi, Dóka
Dezső karcagi, Márton András
szelevényi, Joós Gyula dévaványai,
Gulyás Józsqí jászárokszállási, vitéz
Borsay Béla és Földy Gyula török­
szentmiklósi, Szopka Pál karcagi,
Simon Sándor és Ladányi Imre
karcagi, Kiss Olga, Mágory Margit,
Csekey Kornélia és Galambos Kál­
mán törökszentmiklósi, Nagy Etel-

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

ka kisújszállási, Simon Mária jász­
árokszállási, Kiss Ilona rákóczifal­
vai, Orbók Ilona szolnoki és Szabó
Anna szelevényi helyettesítéssel
megbízott állami elemi iskolai taní­
tókat, a középiskolai képesítésű
gyakornokok számára megállapított
illetményekkel, állami elemi nép­
iskolai helyettes tanítókká nevezte ki.
Iskolafelügyelői megbízás. A
vallás- és közoktatásügyi miniszter
vchmidt Nándor törökszentmiklósi
rk. isk. igazgató-tanítót bízta meg
a rákócifalvai körzet iskolafelü­
gyelői teendőinek ellátásával. La­
punk munkatársának eme megtisz­
telő megbízásához őszintén gratu­
lálunk I
A rádió pályadija. A magyar
rádió pályadijakat tűzött ki az
ősszel, a legértékesebb hozzászó­
lások jutalmazására. Közérdekű
előadásokat iktatott ugyanis mű­
sorába, melyekhez hozzászólásokat
véleményeket kért, amelyek közül
a legértékesebbeket magas juta­
lomban részesíti. Örömmel olvas­
suk, hogy a Nagy változások ide­
jén cimü előadáshoz beküldött
hozzászólások közül az első dijat,
100 P-t, Kiss József jászberényi
áll. tanitóképzőint. gyak.isk. tanító,
iskolafelügyelőnek ítélték oda,
aki lapunknak Kiskun József néven
nagyrabecsült munkatársa.
Ugyancsak örömmel hallottuk a
rádióból egy másik munkatársunk
Gyomai György szolnoki igazgató,
körz. iskolafelügyelő nevét is, aki­
nek jan. 21-én, szellemes és fordu­
latos színmüvét, a Leánykérést ad­
ták elő.
Mindkettőjüket sikerük alkal­
mából őszinte örömmel üdvözöljük.

.

.

.' ií .
.1 v
iskolánkivüli

A varmegyei
népművelési bizottság ülése. A
vármegyei iskolánkivüli riépmüfelési bizottság e hó 22-én hétfőn
d. e. tartotta évi rendes'közgyű­
lését a vármegyeháza kistermében,
Alexander Imre alispán elnöklése
mellett. Alexander Imre alispán
elnöki megnyitójában üdvözölt^ a
megjelenteket,, majd a népműve­
lési bizottság tagjai soráén tör­
tént miniszteri kinevezéseket Is­
mertette. Soós József vmj népmű­
velési titkár előadásában a gyűlés
elfogadta az 1938—39. tanévi be­
számoló jelentést, valamint az
1939—1940. tanévi munkatervit• Zselényi Béla vm. számvevőségi ।
főnök az 1939. évi számadást és
1940. évi költség vetést istűertetfe,
majd az- ülés Alexander Imre
alispán zárószavaival ért ^áéget. T
Átosztás. A vallás- ésS közok­
tatásügyi miniszter Schmijt And­
rás áll. kisegítő tanítót a gánti rd.
iskolától a tiszaroff-pusztagyendai
iskolához rendelte további szolgá­
lattételre.
1
f
Megbízás. Gálos Imre toki, Unitót a kunhegyesi-gergelyrésa,
Solymosy Sándor oki. tanítót a
rákóczifalvai-prajziktelepi, Fichom
Jenő oki. tanítót a töröksz^ntmik'
lósi-óballai, Tassy Júlia o^L taní­
tónőt a cibakházai áll. iskolához
helyettesi próbaszolgálatra. bízta
meg a miniszter ur.
Lemondás. Pál István já^zároli
szállási-gyorokparti áll. h. Sas Ist­
ván kenderesi ref., Dobó Erzsébet
mezőturi-tulahéki áll. h. tanító ál­
lásáról lemondott.
Nyugtázások. - Csekkszámla;
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Áll
tanítóegyesület - Szolnok '57.480.
Előfizetés Népművelésre: Gsatáry
Lajos, Göndör Margit 6—6^. Me^

12
zőtur, Közp. áll. iskola 6 P., Nedeczky Margit 3 P. Kunszentmárton, Szeth Mária 6 P Dévaványa,
Áll. isk. Igazgatóság, Áll. isk. Tan­
testület 6—6 P. Jászberény VIII.
Bakos Lajos 6 P. Törökszentmiklós, Fülep G. és Nagy R. 3 P.
Kisújszállás, Községi Elöljáróság
5 P. Kunhegyes, Cukorgyári el.
iskola 6 P. Szolnok, Barcsay Má­
ria 3 P, Virághegy, Glodeák Béláné 2 P. Mezőtúr, Országh Pál 6 P.
Bpest. Szilvássy Eleonóra 6 P.
Szolnok, Dobi József 3 P. Felső­
szászberek, Iparostanonc isk. igaz­
gatósága 6 P. Kunszentmárton,
Kretsmár Margit 3 P. Pusztagyenda, Áll. iskola 6 P Mezőtúr, Konti
Júlia 6 P. Szolnok, . Szentivánvi
Béla 3 P. Hulin István 3 P. Jász­
berény, Áll. iskola igazgatósága
3 P. Cibakháza.
Tagdíj címen: Zala József, Zala
Józsefné 4—4 P. Jászladány, Szil­
vássy Eleonóra 4 P. Szolnok, Vid­
ra Pál, Pádár Aladárné, Thiel
Bernát, Barócsi Antalné, Péterffy
Imréné, v. Bakos Dénes, Nagy.
Ferenc, v. Voloncs Ferenc, v. Voloncs Ferencné, Karácsonyi Virgil
Sztavenyik Vilma, Korom Zoltán,
Korom Zoltánná, Thiel Bernátné,
Jurányi Benedek, Nagy Ferencné,
2—2 P. Jászberény, Horvát Gyula
Szolnok 2 P. Kretsmár Margit 2 P
Pusztagyenda, Gyöngyössy József,

S
o
2

gyermekruha^
és füjc-f^aícn

Gyöngyössy Józsefné, Szecsey
Zsigmondné 4—4 P. Mezőtúr,
Szentiványi Béla 2 P. Hulin István
2 P. Jászberény, Csernyiné K.
Mária 2 P. Szolnok.
Temetkezési díj címen : Csontos
Sándor 6 P. Szolnok, Méhes Gyu­
la 4 P. 80 f. Pécs, Kosnár Lajos
3 P. 60 f. Zöldné, Sz, Anna 1 P
20 f. Dobóné, Sz. Sarolta 6 P.
Benedek János 2 P. 40 f. Gonda
János 2 P. 40 f. Mezőtúr, Baloghné F. Irma 1 P. 20 f. Érparti Má­
ria 1 P. 20 f, vitéz Iványi Károly
2 P. 40 f, Martikány István 1 P,
20 f, Hajagosné Cs. Izabella 1 P.
20 f, Kunszentmárton, Zala József­
né, Zala József 7 P. 20 f, Jászla­
dány. Szilvássy Eleonóra 2 P, 40f
Szolnok, Glodeák Béláné 1 P. 20 f
Mezőtúr, Bogyó Béla 1 P. 20 f.
Jászfelsőszentgyörgy, Vida Gyula,
Vida Gyuláné 1 P. 20 f. Mogvorósy János 2 P. 40 f, Kiss Sándor
Kiss Sándorné 1 P. 20 — 1 P. 20 f
Flórenczné Sz. Hona, Szakáll Já­
nos 1 P. 20—1 P. 20 f' Tiszaföldvár, Kiss Ágnes 6 P. Mezőtúr,
Schlaghammer Gyuláné 3 P, 60 f.
Bpest, Tóth József, Tóth Józsefné,
Molnár Győző, Csatáry Lajos,
Molnárné, L, Ilona, Korda Júlia,
Szakács Jánosné, Bányai Lajosné
1 P. 20 f.—1 P. 20 f. Mezőtúr,
Renner Ignác 7'20 P. Esztergom,
Bezemek Jánosné 3'60 P Esztergom.

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

6
o

2

P*

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJAI
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFONJ 113.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat II.

q.

2 -•

IV.’ 0. 4 —í
Tesléry: Fogalmazási eredmények

VI.’ 4 3M
u. é. 4’4

Tesléry: Táblai rajzok
III. <£. 3‘
IV. i 3
T
I. qQuint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
II. qni. q
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
ív. qDrózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
n.
m.
ív. á
V-VI.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II- VI. o,
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV.
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III-IV.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
6
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
I-II
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
in-ív.
mérés tanításához
V-VI.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., in., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o.

I
I
i

ngpmov

TARTALOM:

BÍNYI DIMÓ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

Nemes István: Gyakorlati életre való
Bognár Gyula: Katonás szellem.
f
Dr. Tóth Béla: Jókai Mór társadalom
lete és a magyar falu élete.
Hajmásy József: Levél a finn tanítód
testvéreknek.
(—k—.) Dr. Kovács János.
Hírek. - Nyugtázások.

:

Iskolai falitérképek, szemWteMpek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
így választékban eredeti kiadói árakon:

XXXIII. évfolyam.

JAsz-nagykun-szolnokvArmeqyei

r

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térkép
húzva, lécekkel
k Pe vaszonra

1940. február hó.

NÉPMŰVELÉS;
- vármegyei tani áegyeaület, a klr. f nfelUgyeIOaég hivatalos köalőnye.

Laptulajdonos

Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei ált.
Tanítóegyesület.

FalelOs szerkesztái KIRALDI KAROLY

Évi elSflxetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Falelő, kiadói

CSIKY ERNŐ

■lOflastésl dijak és
Calky arnO egyes,
s lap sssllsml rása
közlemények a i
elmére Saolnok. u
kOldendOk.
Kéziratokat nem adunk

Gyakorlati életre való nevelés.

Magyar tárgyú szemléltető kének SOXaa .
~
„
féle, darabonként
C”' nagyságban' 35
Magyarország babérlombos cimere 34X51 rm
120
Hiszekegy falikép 37X5f cm,
Cm'
-50
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56
~ 60
Magyar nemzeti zászló 2 méter
■ 40X.56,cm- nagyság
1_
Ugyanaz 3 méter hosszú
ZU' r°'ttal és boi“al
™
Magyar nemzeti zászló közéin «art ■
•
,
26 ~
Ugyanaz 3 méter hosszú
$yar Clmerreh 2 m- hosszú 29'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
41 Ugyanaz 3 méter hosszú
16 60
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
25 “
4‘— I

Bárhol hirdetett iskolai, szópirongOjolenés irtán eredeti bolti
áron azonnal hpható!

I

Iskola

-

Irta: Nemes István iskolafelügyelő.
A gyakorlat azt mutatja, hogy bármilyen odaadással és hűséggel
2^ >s a tanító munkáját, nagyrészben még ma is csak tanít az S
mert nevelői mAkankat rengeteg gátló körülmény befolyásolja,!sőt
S
•
' ÜT'0 nagy
tapasztala hogy £
iskolát elhagyó növendékeiről, egy-két év elteltével az iskola nevelő
hatasa nagy részben lepergett és irányítja őket a közvetlen környezel és
utca. Sohasem volt talán ennyire időszerű mint éppen ma, hogy aj isinek h í’5 me e“ 7rjdandó ériékü nevelést is nyújtson növend^eHogy erre nem fordítottunk elegendő gondot igazolja az, hogjaz
■ Jn
tokeletesl‘esevel annyi kiváló pedagógus foglalkozott és joglalkozik ma is míg különösen a gyakorlati nevelés ügye csaknem tegieV” ^hanyagolt Na«y kár. hogy ennek módszeres kidolgozása még min-

i
'
I
‘
'
i
I
•
'

ikel! 4.maganak a tanitónak úgy beosztani iskolai munkáját,
T-P. j gyak°rlaÜ eletre való nevelésre is nagyobb figyelmet forditZn.
pH "
ez a terü^et az, amelyen az eredmény alig láthatói és
se^híáh1 ’i' 3 7 tanÍtÓ azOnban bö,csen tudja, hogy a vetés soha- ’
bő aratást hoz”
meg"Unkált talaíba v^tt mag, mindég

Az a nagy áldozat, amelyet az állam, egyházak és községek hoznak
Deneőf 3 nfP°ktataS. °Itarára s amelV állandóan meghaladja a 80 miííió ’ I
pengőt, csak a gyakorlati-oktatás elmélyítése által hozza meg a kívánt
eredményt. Csak az állandó begyakorlás £s alkalmazás által válhat a ik
।
smeret anyag tanítványaink számára maradandó értékűvé. Azt hiszem
nunden tanito-testverem egyetért velem abban, hogy a gyakorlati-életíe
úgy készíthetjük elő legjobban tanítványainkat, ha úgy neveljük őket
ogy Isten, a Haza embertársaik és önmaguk iránt tartozó kötelessége­
iket híven teljesítsek. Első pillanatra úgy látszik, mintha újabb köteleí-

14
segeket es munkát róna a tanítóra e célnak szolgálása, ha azonban a
tanterv célkitűzéséit komolyan vesszük és megvalósítani igyekszünk ak
kor nem is tehetünk mást, mint mindennapi tanításunkkal, nevelésünkkel
es példamutatásunkkal ezt a célt szolgáljuk.
A sokat hangoztatott elv, hogy a gyermek legyen tanításunk közép­
pontjában, akkor valósul meg, ha mindig az ő érdekeit tartjuk szemelőtt
tehát szeretettel nevelve, bölcsen előkészítjük az életre.
nmrí
i
lehet aZ a cél,a< hogy uáYnevezett jó tanulókat
produkáljon, akikkel nagyszerű tanítási eredményeket érhet el és mutat­
hat be. Ezt az onzo elgondolást minden jó tanító elveti magától. Nagy
alazatossagra es a cél érdekében önmegtagadásra van szüksége a tanító^
nak hogy a gyermek igazi javát szolgálja, amely talán ebben a bibliai
gondolatban nyerje kifejezést: Néki növekednie kell, nekem pedig alábbD?'?líem T e- t gyermek lekében a jó és becsületes élet utáni
gy ^
kézzel el is kell öt indítani ar­
ra az útra, amely a megvalosulashoz vezet. Az első lépéseken kézenfog­
va kell vezetni a gyermeket, de nagyon vigyázzunk arra, hogy erre a
keXz skoXr
keV6Sebb SZŰkSége kgye”’ bogy a“ikor kiJ Iako,aboJ
erezze ma®t a megszokott támasz nélkül gyámolhálásaaká
b°W°gan taPasz*al ja. hogy már egyedül is tud férni és
hálásán gondoljon vissza tanítójára, aki őt erre megtanította
csak ÍfXr'1 “ks~’áH f munkánál az az elv, hogy mindenki
k azt adhatja amije van. Ezért kell a tanítónak sokat szerezni - Tu­
dást, erkölcsi es elki értékeket, hogy eleget adhasson.
Borzasztó lehet pl. egy becsületesen gondolkozó tanító számára az
ha meg nem tapasztalta életében a hit áldásait és szeX n^ndékeft
lástanitó feladae|mber
T6’™' Mert ne h'SVÍhk, hogy ez csak a vak
lastanito feladata es nem is heti 2-3 órára szabott kötelessége ol a fele

a tanUA i
i
g eien, hogy a vallásos érzés megerősítésére*
XX2X “X
■ - uw, U!
zeti őket vállát™. «
- ?V, V
gy tanitvanyaival istentiszteletre, vemtatott áhítata XTh
MÍnden alkalommal tanusit0«| ”ag<M16 és félreérthetetlen Pég

ösZTREICHÉR LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
SZOLNAK ”HunSária“ rum- és likőrgyár

-----------

S^QBnycim: B o r 8 . z t r . I c h . r

Tslsfon: 53

az iskolai ifjúság körébe, részint pozitív, részint negatív hatásaikban/- (
Mert ha nem vallásos ez a magánélet, akkor tejesen lerombolja a mu- }
tatott peldaadast es azt romboló hatású hazugsággá törpiti.
i
tehát a tanító a maga életé­
nek példájává! nevelheti legjobban a gyermekeket. Vigyázzunk, hogy ez
eSyCn
aZ aranyfedezet’ amelY tanításainknak az értékét biz- j
Hivő leikekké és becsületes jellemekké kell nevelnünk gyermeki t
inket. En úgy tapasztaltam, hogy azok, akik e kettővel bírnak az élet- I
ben mindig megállják helyüket és boldogok, mert a krisztusi világszép í
lelet es elet mindig es mindenfele körülmények között békességet mX i
nyugvást ad. A becsületesség pedig minden munkánknak és kötelessé-^
Síknek huseges teljesítésére kötelez. Ez a hűséges kötelességteljesítő,
hogy tulajdonává váljék a gyermeknek, nevelésünk legfőbb alapelve le- I
gyen hogy a gyermek mindig elvégezze iskolai kötelességét. A tanító e* í
következetesen ellenőrizze. Érezze meg azonban a gyermek, hogy ez & í
aZ *"1-t0rténik s ma’d később ifjú és felnőtt korában ugyan- #
így kell neki magat és saját munkáját ellenőriznie. Ezért szoktassuk rá ‘
a gyermeket önvizsgálatra is.. — Éreztessük meg vele, hogy amíg a föl
dón el, vezetőre mindig szüksége van. - Gyermekkorában szülei és tál’
nitoi ezek de később sem marad vezető nélkül, - állandóan tanácsol I
bennünk Isten szava : a lelkiismeret.
Természetesen nem kívánhatjuk a 6-8 éves gyermektől, hogy g s
maga rendszeres önvizsgálatot tartson, eleinte csak érintjük ezt a kérdési' I
Az első lépés az legyen itt, hogy a tanító mutasson erre példát és
fokozatos, lassú ütemben tanítványaival közösen végezze. Nehéz munka
ez’ de lgen aldásos és a mai megzavart, felelőtlen világban igen nadví
szükség van reá. Nézzük csak szét a politikai pártok által szétszaggatotí
magyar közéletben es akkor azonnal rádöbbenünk e kérdés nagy fon^ 1 '
tossagara. Mennyi felelőtlen és lelkiismeret nélküli, saját dolgai felett i
önvizsgálatot soha nem tartó egyén szaladgál közöttünk csak azért meri 4
gyermek korában úgy a szülőiház, mint az iskola elmulasztotta, ’ vagy? > !
csak hiányos nevelést nyújtott e téren.
*
* *
A Haza iránti kötelesség teljesítése, illetőleg a hazaszeretet érzéséi
nek az apó asa bármennyire elvont fogalom is, minden tantárgy kereJ
teben kínálkozik alkalom. Elsősorban kell itt gondolnunk a történelem
és a földrajz tanítására.
A történelmet úgy kell tanítanunk, hogy nemzeti hőseink élettörtéJ
nete es peldaja úgy belevésődjék a gyermek leikébe, hogy felnőtt kúrál
bán is hozzájuk méltó kívánjon maradni. Ha ezt a célt akarjuk elérni/
nem csak a tankönyv száraz adatait kell megtanítani, hanem sok-sok^
elkesito, színes történettel, képekkel, rajzokkal kell tanításunkat élén­
kítem. S ami talán a legfontosabb belőlünk sugározzák a lelkesültség és?
tisztelet, amikor nemzeti nagyjainkról, vagy pedig nagy, nemzeti esemé-í

16
nyékről beszélünk növendékeinknek. Az ilyen történelmi óra valósággal
ünnep legyen. Nagy nevelő értéke van annak is, ha a gyermek eszmény,
képét választ maganak nemzeti nagyjaink közül, esetleg az osztály l
választhat közös eszményképét, kinek az életét aprólékosan megismerve
Sz ' SZCrete‘éVel szer™sen hozzá kapcsolódik a magyar törtére
. A haZa Z.™’?' kötelesség teljesítésére való nevelésnél a példamutatásban előnyben van természetesen az a tanító, aki világháborúban
vagy a legutóbbi kárpátaljai harcokban részt vett. A magam tanitói
m‘ndennél többeí ér, ha átélt dolgokat
mondhat el a tanító növendékeinek. Egy háborús cselekmény elbeszéli
senel pl. a gyermek valósággal ott él és lelkesedik s velünk újra átéli
AZ y6n mÓd°n feIlelkesült gyermekben aztán önként
váltódik ki az érzés: en is katona szeretnék lenni, harcolni az ellen
seggel vedem a hazámat. (Kisebb gyermekeknél egy-egy ügyesen meg
választott katonásdi játékkal is hasonló eredményt Ehetünk "u K
ennek
erzésnek öltése és elmélyítése a gyermeki
leiekben különösen ma, amikor hamarosan ismét eljöhet az alkalom
arra, hogy a hazaszeretetei tettekkel is be kell bizonyítani.
__ ________
(Folyt, köv.)

Katonás szellem — katonás képzeletvilág.

i

§

8

&

lí l
akk°r is “eSérezzük a testestül-lelkestűl katonát, amikor tárgyukat nem
dóik őke0 ™‘í’ de képzelelvilá^
hasonlatai, képeik
elárulják okét Tulajdonkeppen az egész magyar irodalmat érdemes
mZ ka’°na-hasonlatok és képek szempontjából áttanulmányozni A
magyar ember született katona, nézzünk tehát egyszer utána annaM
hogy katonás szelleme miképpen mutatkozik meg látásmódjában, miivel
is a magyar katona képzeletvilága?
’
lelkesüő^L^
P''
akk°r
®eg, amikor
Kesito csatadalt ír, hanem akkor is, amikor az „Úti rajzókéban azt
mondm, hogy a Kárpátok szepesmegyei lejtőin alant sűrű fenyveseié
v onu nak melyek fölfelé mindinkább ritkulnak, s a tetőt csak nehány • :
hÍ
' un
h
. am‘ katonák volnának, akik várat ostromolnak J
Ugyanabban a munkában olvassuk, hogy a tokaji hegy magas fejével-* ‘
k®k ,r magában álk mint hadsme 'lS“ ° vezér. A „bQ
Istók egyik kedves sora is érdekesen bizonyítja hogy Petőfi valők <
te jesitett katonai szolgálatot. Azt írja ugyanisi'költő^Lgy a iendS
H •|"íynraSyff..'“t ° katonadolmányon a gomb. Napjaink egyij
kiváló katona-koltojenek Bárd Miklósnak a költeményében viszont
beszéd^',agy°k “ár
kezdenek. . . Megannyi
sok^dézh^
képzeletvilágnak : hasonlót még nagyon,? I.... A. k?‘onás “ell®mű képzeletvilág Zsindely Ferenc „Dunárul fúj J
széf cunu pompás könyvében is gyönyörködtet bennünket. Ez a mű

(Néhány szó Zsindely Ferenc uj könyvéről.)
“^5 né^
hivatkozhatik arra, hogy keleti ős
tar^ S^^is
keZé‘ á"andÓan a kard markolatán
XetegvM^
hogy ^ontagságos történelmunket egy k s túlzással ezereves háborúnak is nevezhetnénk.
fctono
hogy íróink örök eszményképe a magyar
sajátos ismertetője általába3
egtöbbszor es legszebben. Irodalmunk
hogy a
aZ* is
Íróink képze(^ábZ* EigoldT “'l!20138 SZ°kat,an terÜleten keressűk:

kell igazán
azokat az íróinkat
______________ K tartanunk, akiknek a müvei mögött

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnaSyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, Javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabott Arak
Takarékosság tagja.

“í
Az öreg Duna nyugalmas ágyában nagyot gondol. Titkos parancsok
mentek szerteszét es egyszerre csak mozgolódni kezdtek a temérdek
A amtÁVeken 3 Duna aZ Úr ^hózködtek valamennyien egyforma
hadtruha/ukba, mml mozgósításkor a tartalékosok és a regruták. A folyam
nem veszélyes rohamra de szívós hadjáratra készül. A bevonuló vizek"
cselre zsákmányt cipelnek diadalittasan, zilált boglyákat és széna 1
ígVzMánci^^
De még csakn»>s‘ kezdődik az'
gazitanc. Friss csapatok /önnek és előre, rohamra! Hajrá! Rabolni*
rombolni, gyerekeket halomra öldökölni, hajrá, hajrá, nincs irgalom । J ‘
oPádASi°r Ped‘g, aZ erdÖ ™8szállotl birodalmát kezdik titkon kiüritgetni
a diadalmas vizek, mert már fújják nekik a takaródét.
Rókahajtáskor a kutyák használhatóságáról ír Zsindely. A nádasban
lejátszódó kutyamozgósitás alkalmával kitűnik, hogy nem minden kutya
robb°rlna; Akkent, Va“ “ éppen' mint a katonaságnál. Egyszer a huszár
S masszor a kerékpáros, ismét másszor a gyalog baka. Különbözőek
tehat a fegyvernemek es különböző a felszerelésük.

■

18

19

A fütyülő récék összetartanak, más csapatbeliekkel nem igen keve­
rednek. Pedig baka a huszárral, tüzér a dragonyossal együtt bandukol a
tél kezdetén, sokféle rucanépség kóborol ilyenkor a Duna széles ország
útján. A fütyülő récék serege azonban elég tarka így is. A gácsérok
világos dolmányt ölthetnek, arra oldalt sárga paszományt varrhatnak.
És különféle cifraságokat mindenfelé. Annyi sok a rendfokozat náluk, '
hogy akár belebolondulhat az ember. Olyiknak a dolmánya már szinte
borpiros, meg violaszínű. Ez a legeslegfőbb rang. Ellenben a sisakja szép
rozsdasárga valamennyi tisztnek.
,
A kárókatonák körében futárok jönnek, mennek, repülnek a folyam
felett. Egy-egy őrjárat is felkerekedik, másik bevonul. Szemlátomást
törekszenek ők a katonás viselkedésre és ami a vízi szolgálatot illeti,
nincsen is az övékénél különb fegyelem. Maguk azonban a légi szolgá­
latot mintha többre tartanák a vízinél s abban is éppen a vadludak
rendje lenne a mustrájuk. Holott meg kell mondani őszintén, hogy a
levegőben bizony csak olyanok ők a vadludakhoz képest, mint gya­
korlótéren a tűzoltók meg a sorkatonaság. Iparkodnak is, sorakoznak is,
íépést is tartanának, a'sisakjuk pláne százszor harciasabb, - de azért
csak tűzoltók mégis, hiába I
A kontyos récék félkaréjban jönnek, sűrűén, mint a rohamra vágtató
ovaskatonák. Dolmányuk sötét, nadrágjuk világos, szép hadirendben
fekete vértezetű karéjuk ragyog. Tavasz úr megfújta nekik a kürtöt, ők
mozgósítanak és mennek északra. A vadász elől menekülő kontyos réce
bóbitáját a szél lobogtatja, miként hajó árbocán a lobogót. A fekete kis
naszád befütötte a kazánt, teljes gőz alatt áll és hadi készenlétbe helyez­
kedett. Úgy hasítja a vizet, mint holmi kis torpedónaszád.
De talán elég is ebből a kis gyűjteményből . . .
Csak azt szeretném még hozzáfűzni, hogy ebben a pillanatban egyik
kedves katonaismerősömnek az a sokszor hangoztatott mondása jut
eszembe, hogy a magyar ember csak mellékesen űzi polgári foglalkozását,
szive lelke mélyén azonban mindig katona. Európa államainak ezekben
a válságos éveiben örömmel tölthet el bennünket az a tudaf, hogy a
régi magyar katonás szellem nem gyengült meg a fegyveres erőnktől
megfosztott trianoni évtizedekben sem. Zsindely kiváló müve a Felvidék
visszatérése, országunk megnagyobbodása idejében jelent meg, s büszke
örömmel tolmácsolja a katonás magyar szellemet a hazatért országrészek
lakóinak is!
D
,
_______ tíognar Gyula.
Bőröndöt, bőrdiszmüárut, gyerme^kbcsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

Jókai Mór társadalomszemlélete .
és a magyar falu élete.
Irta: Dr. TÓTH BÉLA áll. tanítóképző-intézett tanári

t

2
A pusztai társadalom eme széttagoltságát megszünteti alközős ha­
gyományok ereje, amelynek kényszerítő befolyását valamennyien^rzik.
Nem szakíthatják ki magukat primitív világukból. Ennek szobása, gabo­
nája valósággá válik életükben s egy nagy kollektív élménnyé, hatal­
mas pusztai szimfóniává magasztosul. A pusztai élet zárt, egységes Világa
bontakozik elénk amely külsőleg egyszerű, romlatlan és a problémátlanság köntösét viseli, benső életében azonban gyakran súlyos tragédiákat
hordoz. A Sárga rózsában emelkedik Jókai ebbeli művészete lej agasabb fokra. A pusztai élet életszerűségétől duzzadó, pompás írói|kész*
séggel megalkotott regénye, amely Jókai művészetét a legerősebb I oldaIáról mutatja be. Egyszerű eszközökkel, néhány sorban egész us ^ilágot
varázsol elénk. Például, amikor a polgári révbe összegyűlt vásár csoportot
jellemzi :
A debreceni csizmadia és a balmazújvárosi cserző varga már régi
ismerősök, a gubást mindenki „komáménak hívja, a mézesbábos extra
___
asztalnál ül, hanem azért ő is beleszól a diskurzusba. Később égy lókupec is odavetődik, de annak csakiállva szabad beszélni, azért, áert Jörbe
orra van. Mikor a gulyásbojtár bejön, annak is szorítanak Iheb et az
asztalnál, a gulyás tekintélyét még a városi ember is respektáBa. A két
morva hajtsár kinnmarad a csordánál, azt strázsálja". (Sárga rizsa 160 1.)
A falu népének megvan a maga vezére, irányítója, a birb, de leg­
többször a pap személyében. A nép és a papjainak közös, béke:sséges
U
munkája csak áldásos lehet. Együtt dolgoznak vállvetve a falu yók te ér­
dekében, amint azt Széchenyi hirdette: parlagföldekre gyümölcsfát elepitenek, az ifjak oltani tanulnak s a gyümölcs hasznából templori, iskola,
épül, könyvtár létesül. A falut, mint a nemzet testének egy se tjét, nem­
zeti művelődés szolgálatába állítja. (A rézpataki lelkész, a barátfa vi 1 Vita.)
A munka, a közös sors eggyé kovácsolja a falut ; Jókai ezekb *n azVirásaiban legfeljebb egy-egy intrikus tűnik föl a törekvések akadályozója­
ként, amelyet azonban a falu teste, mint idegen elemet kivet magából.
Vessünk egy pillantást ezek után Jókai társadalomszemléletének hiá­
nyossagaira.
nyosságaira. — Jókai társadalma igazi kollektív egységet alkbt, amely
csak a hasonló gondolkodású egyedeket foglalja magába. Bál mennyire
színes is ez a társadalomszemlélet, mégis egyoldalú és híányoj , sdkszor
hamis. Hiányzik a magyar falu igazi arca: a földért való harp, a|min­
dennapi élet veritékes küzdelme a megélhetésért, a csaknem teljes
Vege­
ijes Ivegetatív életet élő paraszt földéhes törtetése. Ismeretlen azonban a jdulómindent elsöprő indulat, a lélek mélységeiben lappangó erő, mejy később
Móricz Zsigmondnál Túri Dani alakjábban fog testet ölteni.

|

20
Jókai faluja homogén, csöndes megértésben munkálkodó életegy­
ség, amely fölött változatlanul múlik el az idő, s a kor szellemi áram­
latainak levegője sem érinti mélyrehatóan. Nem látja e dzsentriből lett
polgár kiegyenlítetlen világnézeti ellentétét a parasztból lett polgárral, a
látszólag egységes parasztréteg számtalan kaszttá szakadozását, az uj élet
elé állított nemzet megoldhatatlan világnézeti problémáinak tornyosulását
amelynek végső eredményei egy hatalmas nemzeti katasztrófában fog­
nak kirobbanni. (Világháború, forradalom.} Ismeretlen Jókai előtt vidé­
keink közismerten sivár és azóta is csaknem változatlan életmódja, a
lényegnek a külsőségekre való helyezése, a lelki életnek nagyfokú elparlagiasodása. De nem látja a fejlődésében félúton -elakadt polgári társa­
dalom felemás arculatát sem.
Legszembetűnőbb mégis az a szakadék, amely Jókai idealista világ­
nézete és a kor (70—80-as évek) anyagiassá süllyedt szabadelvű hazafisága között támadt s amely a hazafiság nevében zár ki minden konzer­
vatív gondolatot, minden uj idealizmust és építő, lépésről-lépésre haladó
javító kulturtörekvést.
* Jókait mindezek felismerésében megakadályozta romantikus derű­
látása (optimizmus), az életnek csak szépségeit és napsugaras derűjét
szemlélő világnézete.
Ha szemügyre vesszük a falut, annak külső képét, amelyben az előbb
jellemzett társadalom, főként azonban a parasztság a maga szürke életét
leéli, azonnal kiütköznek a hiányosságok, a kulturális elmaradottság. Az
elhanyagolt, magárahagyott falu még nem móriczsigmondias nyersességé­
ben és főldhözlapuló hallgatagságával jelenik meg. Jókai világszemlélete
nem volt alkalmas arra, hogy a lüktető, kirobbanásra vágyó, lefojtott
erővel jelenítse meg a magyar falut, a magyar parasztot, mégis olykor
sikerül megsejtetni a magábafordult falu igazi életproblémáit.
Az elhanyagolt falut Jókai nem egyszer Széchenyi szellemétől su­
gallva vázolja elénk. Ilyenkor az ellentétek fokozása céljából szembeál­
lítja ugyanazon falu különböző gondolkodású népét, hogy minél jobban
szemléltethesse az újításból származó előnyöket s a maradiság követ­
kezményeit. A körösparti Kétúrfalva (Hétköznapok) maradi- és haladószellemű lakóit csupán egy árok választja el. A falu alsó és felső része
két külön világot képvisel. Amig az előbbi gátakkal, zsilipekkel védekezik a Körös áradása ellen, addig a felső rész minden évben viz alá

I 21

merül és búza helyett nádat arathat. Az alsó résznek kováéit f utcáit
két oldalról vadgesztenye és diófa szegélyezi s még lovai szánjára is
szilárd kőépületet épít, magas üveges ablakokkal, szemben a tlílsóparton
élőkkel, ahol a sárban lovak szakadnak meg, istálóikat pedig sárból
gyúrják össze. Iskola, templom, kisdedovó, népnevelő-intézetek hirdetik
itten a korszerű haladás, mig a túlsóparton a szegénység, nyoi^orú^ág és
betegség üli diadalát. így ir:
„Tekintsünk végig a görbe utcán. — Végig menni rajta?—7 Attól
mentsen meg bennünket a jó sors! — Egy csavargó, árkos, dombos
pocséta folyam, melyben sovány ökröcskék párjával cipelnek Inég sová­
nyabb szalmával megrakott fakószekeret. — A házak mintha rakétából
hullottak volna ide, körösztben állnak egymás előtt. Egyiknek m^gnádtalanitott szarufái között úgy áll a tapasztott kémény, minMmammuth
csontváz bordái között a nyakgerinc, — mig a másiknak ajtaját, ablakán
tódul ki a kéménytelen konyha füstje, szörnyű, tőzegszagotI terjesztve
maga körül ..."
„Ajtók előtt piszkos gyerkőcék állanak, vagy az utcasárban| saját
tetszésük és belátások szerint ülnek, holmi pattogatott-kukoricaféle ele­
delen nyámmogva, s a beteges aggság minden nyomait arcaikon viliik."
(Hétköznapok, 47T.)
Ez a kép ma is az átlagos magyar falu képe. Jókai az<inbaá még
csak mint a fokozás, a szembeállítás egyik eszközét alkalmazz^ a (bemu­
tatásban s ellentéteként ott van a boldog, kultúra áldásait élvező inásik
oldal. A kétféle kép úgy viszonylik egymáshoz, mint lélek^ajzaijjan a
jóság és gonoszság szembeállítása. Jókai itt is a fény és árnyékok Trójá­
nak mutatkozik.
| (Vége.)

Levél a finn tanitótestvéreknek

J

Irta; Hajmásy József.
Ugye, meglepődsz, kedves Tanitótestvérem, amikor e sorok keledbe
kerülnek. Meglepődsz azon, hogy messze délről, onnan, ahol njég a béke
angyala őrködik országunk fölött, Magyar országról kapsz levelet, Szíves
hangút, kedveset, magyar Tanítótól.
Ugye, csodálkozol, kedves finn Tanitótestvérem, hogy egy ismeretooQOOoo eoOOOoo <

FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

DDIJI I
A DKULL

—

SZOLNOK
Takarékosság

í

Baross-utcai

DIVATÜZLETBÖL
----------- L_______B|_______

ő
o
2
Ot

éf

11

SZOLNOK, Szapáry-utca £—6. sj.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban
fűzők és melltartók mérték után

9
•

§■

23

22
len, idegen országbeli ember sorai hullanak ki a borítékból s megzava­
rom a Te amúgy is gondterhes napjaidat.
Tudom, kedves Tanitótársam, hogy Nálatok, a Ti szép fenyvesekkel
borított hazátokban : Suomiban, ágyuk dörögnek, a végtelen messzeségű
hómezők fehér világában bátor, önfeláldozó katonák hosszú sora siklik a
fehér havon ki, a határok felé, hogy a betolakodott orgyilkosoktól meg­
mentsék az otthonmaradottak életét, megmentsék Suomi függetlenségét,
szabadságát.
Bizonyosan Te is közöttük vagy, kedves finn Tanitótestvérem. Ott
állsz egy kis csapatnak az élén, annak a kis csapatnak az élén, amely­
nek szivébe Te rajzoltad be az 1920-as években függetlenné, szabaddá
vált Finnországnak a képét, amelynek szivébe Te oltottad be a hazasze­
retet szent érzését s amely a Haza hivó szavára eljött hozzád, hogy Ve­
led együtt küzdjön, harcoljon a honért.
Sok szépet hallottam Rólatok, finn tanítókról. Tudtam, hogy azt a
munkát, amelyre mint tanítók vállalkoztatok, maradék nélkül végeztétek
el. Az új nemzedék nemcsak megismerte a finn nép hagyományosan tra­
gikus sorsát, de meg is szerette azt s azért nemcsak élni, hanem halni
is tud.
A megpróbáltatások szörnyű napjaiban az egész magyar tanítóság
csodálattal fordul Felétek, acélos lelkű finn Tanitótestvérek és szerető
büszkeséggel gondolunk ,Reátok, akik megtaláltátok a módot, az utat,
hogy a kezetek alatt felnövő ifjú nemzedék lelkében elhintsétek a meg­
csúfolt, drága hazátok iránti szeretetetet, a törhetetlen hűséget, rendíthe­
tetlen kitartást, nem csüggedő hitet s megtanítottátok őket önérzetes,
büszke nemzedéknek.
Mi hisszük, kedves finn Tanitótestvérek, hogy az a nép, amelynek
ilyen nemeslelkü apostolai vannak, nem pusztulhat el. Nem, azért, mert
a Suomi katonái nem kötelességből, hanem önfeláldozó hazaszeretetből
harcolnak, harcolnak az ősi szent földért, a nemzet és a haza fiainak
boldogulásáért.
A küzdelem, amely a végtelen hómező fehér őrületében most egy
úf hőskölteménnyel gazdagítja az erkölcsi erő és egy minőségi nép fölé­
nyét a végzet hatalmai fölött, bizonyára nem fog elfulladni a tavasz be­
köszöntésekor sem, amikor a végtelen hómezők világából az „Ezertó or­
szága" bukkan elő.
Hiszem, hogy a nép, amelynek lelkében ott él őseinek hite, ott éb­
redezik az élniakarás, az meg fogja érni szebb, boldogabb jövendőjét.

-------A,Nagytőzsde“ mellett

,

TÉLI női kabátot, kosztümöt, ruhát, pongyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
Vásárolhatia olcsó Szabott áron:

A KEMÉNY ISTVÁN

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-u. 19.

Dr. Kovács János
])r. Kovács Járjos tanügyi tanácsos nyugalomba vonult. Bizonyos
meghatódottsággal vettük a hirt, hogy 35 évi szakadatlan munka után le­
tette a tollat, elhagyta őrhelyét, hogy o csendes ősz még hátralévő éveit
családjának szentelve, bölcs szemlélődéssel figyelje, mint fejlődik egy, niunkában eltelt emberi élet vetése, mint szökik szárba az elvetett mag $ mint
termi meg a kultúra értékes gyümölcseit.
Több, mint két évtizede dolgozott fáradhatatlanul e vármegye népoktatásügyének fejlesztése, színvonalának emelése érdekében. A munka és Mességteljesités embere volt. Egyenes jelleme, pártatlansága és jósziíüségé mind­
nyájunk előtt közismert. Benne a szigorú, de jóakaratu és megértő elöljárót
tiszteltük és szerettük, ki minden cselekedetében a tanítóság igaz barátjának
mutatkozott.
Most, hogy megválik közülünk, a vármegye tanítósága Igaz riagyrabecsüléssel és szeretettel vesz tőle búcsút. Őszinte szívvel kívánjuk, árassza
rá az Ég Ura bőséges áldását. Adjon neki hosszú, verőfényes, öröpteljes
őszt. Lássa beteljesülni leghőbb vágyait.
f
Kérjük ne feledjen el minket, gondoljon ránk jószivvel.
s
i

Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter ur Ferk László
oki. tanítót a jászkisérrréti vándor
iskolához, Miklós László oki. taní­
tót a szolnoki-palotási vándorisko­
lához próbaéves minőségben, Smóling Anna kisujszállás'ujtelepi ref.
tanítónőt az orgoványi-felsötanyai
áll. iskolához helyettes tanitói mi'
nőségben alkalmazta.
Áthelyezés. Nyúl Ferenc fegyverneki közs. isk. kisegítő tanítót
a kiskunfélegyházai-halasi rk., Kupa
Antal kunhegyes-kormosdülői áll.
tanítót a kiskunhalasi áll. iskolá­
hoz helyezte át a miniszter ur.
Lemondás. Kozákné Horváth
Ilona jászberény-haj tatanyai áll.
kisegítő tanító állásáról lemondott.Nyugdíjazás. Lung Gizella jászfényszarui rk. tanítónő, c. igazgató,
saját kérelmére nyugdijaztatott.
KÉRELEM. Tisztelettel kér­
jük kedves Kartársainkat, szi-

Veskedjenek az előfizetéseiket
megújítani. A csekken küldött
összeg rendeltetését kérjük a
hátlapon feltüntetni, ,

dcs*
Felvidéki üdülő.
vármegyei tanitóegyestietekt moz­
galmat indítottak, hogyha vísí ítért
Felvidéken, a vármegye tanítósá­
ga részére, üdülőháaat építsen.
Tervük szerint, az citt szokásos
építkezési módon, fáb<11 felépített
üdülőház, mely 6—7 zoKás, 20
fekhelyes lenne, kb. 40^)0 P-^e ke­
rülne. Ezt az összeget a tagok 3
havon át fizetendő hö^zájárplásából remélik összegyűjteni, gmely
fizetési osztályok szerint havi 1-3
P. között változik. A berendezésre
a Tanitói Otthon céljaira máj őszszegyült 5000 P-t használják lel.
Az Ungvárhoz közel fekvő Antalócon, a tavaszon már fe|épülőiüdülőházban a tagok külÖnféle|kéd*
vezményeket fognak élvezni.?

24

rényi dezsö könyvesboltja
SZOLNOK

Tesléry: Helyesirás és nyelvi magyarázat IlJ
m;
IV.:

Vj

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry: Táblai rajzok

V1!
11^

iv.l
IJ
n.
mJ
IV. í
ü

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

I. o.
n. ^o.
in^o.
IV. k
n.|o.
m.áo.
IV. |o.
V-VI. |o.
H-VI.».

WW

Ii

w K)

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

iK

GOROVE-U. 15.

WWW14

dár Aladárné, Thiel Bernát, Baróczi Antalné, Péterffy ímréné,
Bakos Dénes Nagy Ferenc, Voloncs Ferenc, Voloncs Ferencné,
Karácsonyi Virgil, Sztavenyik Vil­
ma, Korom Zoltán, Korom Zoltán­
ná, Thiel Bernátné, Jurányi Bene­
dek, Nagy Ferencné Jászárokszál­
lás, Zeller Ferenc, Zeller Ferenc­
né Kunszentmárton, Mogyorósy
János, Szakai! János, Kálmán
Katalin, Kiss Sándor, Kiss Sándor­
né, Szalayné, T. Margit, Vida
Gyula, Vida Gyuláné, Barcsay
Mária, Halasy Sándor, Nagy Kál­
mán, Flórenczné S. Ilona, Szvoboda
János, Solymosy Sándor Tiszaföld­
vár 2—2 P, Tóth József, Tóth Jó­
zsefné, Molnár Győző, Molnár
Győzőne, Gaudi Mária, Csatáry
Lajos, Korda Júlia, Szady Sándor­
né, Szakács Jánosné, Bányai Lajosné, Tóth Béláné, Nagy Gyuláné,
Tömösközy József, Szöllösy János,
Tóth Terézia, Somogyi Erzsébet,
Göndör Margit, Jancsó Aladár,
Dobó Sándor, Máté Gábor, Boda
Margit, Szemes Zoltán, Borbély
Mihály Mezőtúr 4—4 P.
Temetkezési díj címen: Egner
Ilona 2 P. 40 fillér, Királdi Ká­
roly, Királdi Károlyné 1 P. 20—1 P.
20 fillér, Angyal Sándor 3 P. 60
fillér, Angyal Sándorné 3 P. 60 f.
Szolnok, Kaplonyi József 7 P. 20 f.
Kaplonyi Józsefné 7 P, 20 f. Rákóczifalva, Körmendyné P. Júlia 1
P 20 f Mezőtúr, Feiszthámmel Ká­
roly 2 P. 40 f. Szajol, Máté Gá­
bor 2 P, 20 f. Pusztapó, Mérki
Teréz 2 P. 40 f. Törökszentmik­
lós, Szabó Tivadarné 6 P. Szolnok,
Skoda Mária, Bennyovszky Jolán,
Vásárhelyi Mária, Szentirmay Kál­
mánná 1 P. 20 f—1 P. 20 f. Jász­
berény,

o p p p p p p p .p p p p

Nyugtázások. - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált,
tanítóegyesület - Szolnok 57.480
Előfizetés Népművelésre:: Gulyás
Károly Kunszentmárton 6 P, Vinc/.e
Imre Pusztaszenttamás 6 P, Dobai
József 3 P Felsőszászberek, Máté
Gábor Pusztapó 6 P, Schaeflerné,
S. Margit Kunszentmárton 3 P,
Sztavenyik Vilma Jászárokszállás
6 P, Mérki Terézia Törökszentmiklós 6 P, Közp. áll. iskola 6 P
Jászladány, Szilágyi Lajos Karcag
3 P, Liget u. áll. iskola Jászladány
6 P, Wendl Anna Tiszaföldvár 6
P, Nedeczky Margit Kunszentmár­
ton 3 P, Áll. iskola’ Mezőtur-Csehalom, Szárazlapos, Semlyék, Kishék, 3—3 P, Kúria 6 P, Csiderberek 6 P, Angyal Sándor 6 P Szol­
nok, Áll. iskola Igazgatósága 6
P. Nagykörű.
Tagdíj címen : Ferenczy Kálmán,
Ferenczy Kálmánná, Jankó Károly,
Jankó Károlyné, Gombkötő Márta,
Ürmössy Ferencné, Gyenes Margit,
Barna Jenő, Csernay Károlyné,
Csömör Irén, Rákos Ferencné,
Koltay Anna, Padányi Margit,
Markóth Dezső, Hunyor Ilona,
Pethes Gyuláné, Dr. Kerekes Sándorné, Dr. Magay Miklósné, Haám
Sándorné, Királdi Károly, Királdi
Károlyné 2-2 P, D. Mészáros Gyula,
D. Mészáros Gyuláné, Angyal Sán­
dor, Angyal Sándorné, Királyné
T. Ella 4 — 4 P, Cserny Béláné,
Császár Ferencné 2—2 P, Szabóné.
K. Mária 4 P. Szolnok, Vincze
Imre Pusztaszenttamás, Mérki Te­
réz Törökszentmiklós, Wendl Anna
Tiszaföldvár, Manga Olga Kőtelek,
Kosnár Lajos, Gonda János, Bepózsef, Dobó Sándorné,
Zöld Jánosné, Petneházy ímréné
4—4 P. Mezőtúr, Vidra Pál, Pá­

68^
6-4
6 80
7*4
3’20
4’50
5’40
7’4 I

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III—IV
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés** ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
i-n
mérés tanításához
in-ív. b.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
3*
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
•
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy
egy'kötetben

&!.

RtNTI DKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIII.

XXXIII. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1940. március hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYE1

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitóegyeaUlet, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - lágy kun - Szó I nokvármegy el Ált.
TanitáegyesOlet.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi'térképe vászonra
húzva, lecekkel

^
hüzva' lé“húzva,
kke‘«P úu,FÍM
plasztikus hegy estérképe
vízrajzi vászonra
térképe vászonra
lecekkel
'
MaJvkun Sb fT” térképe' Vász°nra hüzva' bekkel 26Jasz-Nagykun-Szo nők varmegye nagy falitérképe, vászonra
nuzva, lecekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50*66 cm. nagyságban, 35
tele, darabonként
ion
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm
S
w “X
37X51 cm- wyságban
'
ZZ?
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40*56 cm nacvsáu
,_
"""

"l“ "

fciXtL18*” --

Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kártonrahúzva
*

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalnii vagy bármilyen Izakkönn
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

2-

“10 60
4—

FeleWa szerkesstSi KIRALDI KAROLY

FaielSa kiadd i

■IBflaetéal dijak «a

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

HORTHY MIKLÓS
Amikor hazánk ezer sebből vérezve aléltan feküdt, amikor az élet
reménysugarát a vér köde borította s mindent befödni készült a! halálos
közöny — küldte az Isteni Gondviselés Horthy Miklóst.
A megpróbáltatás szörnyű napjaiban, amikor ellenségeink uriá lettek
felettünk és lábbal tiporták az ezeréves küzdelemben vérrel megszentelt- házai
földet, Ö volt egyedüli reménysége a hinni, bízni, remélni már alig-álig tudó
magyarnak.
Jött erős hittél, isteni küldetésének szent érzésével és felemelte a portban
. i
fekvő szent szimbólumot.
2 ' -g
Még sokan vagyunk, akik emlékezünk a nagy napra, amikor a.No vara
hőse, a Fővezér, megjelent Szolnok főterén s hazaszeretettől izzó b&zédfyen
ostorozva a múltat, ébresztgette a nemzetet. Bízó lélekkel hallgattuk, javaiból
uj élet fakadt. Oszlott a kétségbeesés s a remény sugara felmelegitette
szivünket.
Éreztük, hogy eljött, akire a nemzedékek vártak . . . hogy hajnalodik.
Húszéves kormányzóságát ünnepli ma hálás nemzete. Húsz év szaka­
datlan fáradságát és küzdelmét. Reményeink valóraválásának hajnalát X .
Mert bölcs kormányzásának két évtizede alatt feléledt a letiporl nemzet.
Uj élet támadt a romokon. Ma erőben, tiszteletben és tekintélyben megg^arapodva, uj munkára készen áll mögötte nemzete, Hittel, bizalommal, bátran
tekint a jövő elé.
Ma mindnyájunk lelkében felzeng a hálaének. Mindnyájunk {lelkében
megszólal az ájtatos fohász . . . Leborulunk Uram előtted és esdvé kérünk
áldd meg Öt! Áldó szent kezed vezesse továbbra is, hogy megérhessük bölcs
vezetése alatt mindnyájunk legszebb álmának beteljesedését.
A sokat szenvedett milliók esdő fohásza száll feléd hatalmas istenünk!
Áldd meg bölcsen kormányzó vezérünket, a jobb magyar jövő zálogát, a
haza ujjáépitőjét, a magyar reménységek hordozóját, minden magyar büsz­
keségét, legfőbb Urunkat vitéz nagybányai Horthy Miklóst.
Alázatos szívvel leborulva kérünk Uram . . .
. a

26
/

Búcsú a tanítóságtól.
Kedves Tanitó-Munkatársaim /
Több mint három évtizedes közszolgálat és 24. évi szolnoki működésem
után megválók hivatalomtól.
E pillanatban elsősorban Reálok gondolok kedves Munkatársaim, akik­
kel annyi éven át együtt dolgoztam, együtt éreztem, sorsotokat, ügyeiteket
mindig szivemen viseltem.
*
Jó emlékkel távozom Tőletek és azt a megbecsülést, szeretetet és tiszte­
letet, amit irántatok mindenkor éreztem, szivemben ápolni s őrizni fogom
ezután is.
A baráti kézszoritást, amivel Hozzátok közeledtem, soha nem sajnáltam
és nem sajnálom.
Szerettem a munkát, szerettem hivatalomat s mindenek fölött azt
magasztos hivatást, amit teljesítetek, mert szerintem, a Ti hivatástok, a Ti
munkátok minden hivatás, minden munka legmagasztosabbja.
Búcsúzom! Keresem a szavakat, hogy méltók legyenek ahhoz a meg­
becsüléshez, amellyel irántatok viseltettem. Búcsúzom hivatalosan, mert mun­
kahelyeiteken ezután aligha fogunk találkozni. Gondolatban azonban Veletek
leszek. Látni fogom (lelki szemeimmel) amit annyiszor elragadtatva néztem,
azt a lelket-átadó, nemes munkát, amit a jövő érdekében kifejtettetek.
Isten veletek! Tartsatok meg jó emlékezetekben úgy, aminként és híven
őrizni fogom mindenkor kedves emlékként a veletek töltött időket. Jó munkát,
őszinte, odaadó, igaz magyar nemzeti munkát kedves Kartársaim és
Kartársnőim!
|
2)r. Kovács János s. k.
t tanügyi tanácsos.

Hunyadi Mátyás emlékezete.
Irta: dr. Fíala Endre tanitóképző-intézeti tanár, Jászberény.
Talán ma (1940. február 23.) 500 esztendeje annak, hogy egy ko­
lozsvári házban Hunyadi János felesége, horogszegi Szilágyi Erzsébet éle­
tet adott egy gyermeknek, kiből Magyarország egyik legnagyobb uralko­
dója lett. (Azért talán, mert más adatok szerint 1443. február 23-án látta
meg a napvilágot. Halálának 450 éves fordulója azonban ezév áprilisod?
an van) Akármint is van, Mátyás napján a történeti méltatás semmi esetre sem tűnhet fel meddő szószaporitásnak, mert egyéniségének változatos
színei, képességeinek sokoldalúsága és tehetségének sokfelé ágazása, máse ,, némely bírálójának egyoldalú gáncsa és kárhozatása a kényszer
erejével ösztönzi a tudományt történeti szerepének újabb és újabb mél­
tatására s a kérdés vizsgálatára : miért emelkedett Hunyadi Mátyás a
koztudatban oly kivételesen magas polcra, mi helyezte őt egy: nemzet
kultuszának központjába?

j

27

Mátyás
szigorú bírálói korának, a renaíssance-kornak gondo­
latvilágában gyökerező hibáit túlozva önzéssel, mértéktelen becsvággyal,
onos családi politikával vádolják Mátyást. Gáncsolják, hogy a mű^ltséfc
aminek meghonosításáért annyit fáradott, felületes volt, s csak'a jegelő!
kelőbb társadalmi réteg lelkét érintette. Kárhoztatják apja örökségének,
*
"kérésnek oktalan elhanyagolásáért és kalandos nyugati polítikáJáért. Szemére vetik, hogy nem alkotott maradandót, megállapítják, hogy
történeti szerepe a nemzeti fejlődés szempontjából nem volt jelentős |
Ez az eljárás merőben történetietlen. Abból indul ki, miképpen fakult
volna a nemzet sorsa, a történet folyása, ha a nagy király másképpé
gondolkodott es cselekedett volna. Történetietlen, mert az utánaTövelkező kor eseményeinek nézőpontjából Ítélkezik. Pedig a történjem »
történeti egyéniségeket a maguk korában, a maguk környezetében és a
es a maguk teljességében vizsgálja és mérlegeli. S ezzel a történeti? mód­
szerrel egészen más eredményeket kapunk.
Mátyás király egyénisége fejedelmi jellemvonásokban és az dnbeá
nagyság tündöklő színeiben bővelkedik. Személyében összhangzatoí egy­
ségbe olvad a népmonda „Igazságos Mátyásba, a művészet- és tudománya
pártoló, az építő és szervező király, a hódító hadvezér, a nagyvonalú
diplomata, az állami függetlenséget védő államférfi, a magyar nemzeti
felsőbbséget megszemélyesítő egyeduralkodó. Ha egyik vagy másik jekim
tetben voltak is történetünknek nála nagyobb és kiemelkedőbb, a? nemi
zettörténeti fejlődésre jelentősebb hatást gyakorló szereplői, történetünk
nagyjai közül kétségkívül Hunyadi Mátyás egyénisége volt a legszínesebb
tehetsége a legsokoldalúbb és képességei a legváltozatosabbak. Ez a sok*
színűség, ez a sokoldalúság, ez a változatosság és személyének teljed kori
szerűsége avatja Mátyás királyt Európa egyik legkiválóbb renaissance^
fejedelmévé; ez emeli őt nemzeti történetünk legnagyobb alakjailköze
Népszerűségének és mindmáig élő kultuszának magyarázatát is emberi
és uralkodói erényeinek és képességeinek változatosságában kell keresnünk?
Hunyadi Mátyás utolsó nagy képviselője a szentistváni birodalom)
szilárd alapján magasbaszökő magyar nagyhatalomnak. Utolsó képviselői '
je és nagytávlatú nyugati politikájával egyszersmind betetőzője azkuról
pai vezetőhatalommá nőtt magyar királyságnak. Ennek a hatalomnak]
ennek a nleröben magyar politikai alakulásnak az utókor szemébe|i Mái
tyás király lett megszemélyesítőjévé, mert halála után szörnyű hitelen!

28
séggel jött a mélybezuhanás, s a nagyság és törpeség kirívó ellentétének
távlatában alakja a nemzet köztudatában a régi nagyság és dicsőség, a
magyar függetlenség és hatalom tündöklő jelképévé finomodott.
Hunyadi Mátyás hazánkban első, de európai viszonylatban is hatal­
mas képviselője az újkori nemzetállamnak, a nemzeti erőket egységesítő,
összefogó királyi hatalomnak. Első tudatos hordozója az újkori nemzeti
öntudatnak, kezdeményezője és megalapítója a nyugateurópai fejlődést
is nem egy tekintetben megelőző állami kultúrpolitikának. Főiskoláinak,
könyvtárainak, udvarának kulturális kisugárzása halála után is sokáig
eltartott. Sőt az egész , Hunyadi-nemzetség dicsősége általánossá vált az
európai köztudatban s ez mindmáig élő tétel a magyarság nemzetközi
értékelésében. Gondoljunk csak déli harangszóra, amely apja, Hunyadi
János nevétől elválaszthatatlan.
Ám egészen ellentétes a két Hunyadi-egyéniség beállítása, dicsősége
és annak elterjedési módja a világon’. Közöttük óriási választópont: a
közép- és újkor mesgyéje van. Apja, János, még egészen a középkor fia.
Utolsó nagy alak a keresztes vitézek ragyogó sorából. Nagy papok, pá­
pák és bibornokok támogatják, itthon Vitéz János püspök és Kapisztrán
János. Nagy barátja a ferencrendi szerzeteseknek, akik toborozzák ke­
resztes vitézeit és eszményi katonalelkészek a törökkel vívott vad csaták
borzalmaiban. De Szent Ferenc rendje egyúttal világszervezet volt, amely
széthordta az egész művelt világon kedvelt hősének dicsőségét és hírnevét.
A fiú, Mátyás, már az új kor embére ; igazi olasz stílusú fejedelem,
aki nemcsak győzelmeivel, hanem műveltségével, tudományok és mű­
vészetek iránti pártfogásával is magára vonja Európa figyelmét. 0 már
nem franciskánusokkal veszi körül magát, hanem egy másik nemzetközi
céhhel, a humanistákkal, tudósokkal, írókkal, művészekkel, akik szintén
világhírnevet tudnak csinálni, s dicsőségét általánossá teszik Nyugaton.
Történetünknek lehettek, voltak is Hunyadi Mátyásnál emberileg
nagyobb, politikai sikerek és fejlődéstörténeti hatás tekintetében szeren­
csésebb szereplői, de egy sincs közöttük, akinek emberi erényei és uraldói képességei oly változatosak, egyénisége annyira korszerű lett volna,
mint Mátyásé. Nincs közöttük — Szent István kivételével —- egy sem, aki
két korszak határmesgyéjén oly jellegzetes szerepet töltött volna be, mint
ő. Történeti alakja a magyar dicsőség, függetlenség, a magyar nagyhatalom
sőt a magyar hódító birodalom s nemzeti társadalom leikéből lelkedzett
magyar tehetség jelképeként él a magyarság emlékében. Igazi Hérosz,
aki Közép-Európa térségein Sziléziától Boszniáig, Karintiától Moldváig a
Rend fenntartója, az Állam megszemélyesitöje volt.
„Fény nevére, áldás életére" ! — fenn kiáltotta valaha „minden hű
ajak", miként Vörösmarthy megénekelte. S emlékezzünk mi is nemes,
’ ~ dicső egyéniségére !
Gondolj a holnapra! Lépj be az Eötvös Alap Önsegélyző Alosztályba.

29

Üj élet a jászberényi iskolánkivüli népművelésben*
Irta: Tóth Gyula jászberényi áll. tanitóképzőint. tanár, népm. gondnok.

।

Ismerve az emberi lélek természetét, tudjuk, hogy mindig kelleme­
sebben hat reánk az, ami elsősorban „Énünkkel" van kapcsolatban, má­
sodsorban pedig ami újszerű, nem mindennapi. Ez utóbbit úgy is kifejez­
hetjük : az érdekel bennünket, ami szenzáció erejével hat reánk. A szén-záció szót természetesen nem az elkoptatott, és rosszul értelmezett! formá­
jában kell gondolnunk, hanem a „feltűnő" vagy „meglepetés" jelentését!
kell kiemelnünk.
!
I
Ezeket az elvi megállapításokat érvényesíteni kell az iskolánkivüli
népművelésben is, ha jó munkát akarunk végezni. Ennek a népművelés^
munkának a célkitűzését, célrendszerét Széchenyi István gróf í annak idejében igy fogalmazta meg: „Egyesült erővel törekedjünk árrá, hogy
Magyarországon egy ember se legyen kenyér és ruházat nélkü| födél-,
és szakismeretek nélkül és az erkölcsi műveltséget senki se nélkülözze!^.
Valójában ez a célrendszer azóta sem változott, legfeljebb a fogalmi ki­
fejtésben van némi eltérés, a sajátos mai viszonyoknak megfelelően:
Széchenyi célrendszeréből kiemelve azt a részt, ami a szakismeretek
nyújtására vonatkozik, hozzá kell tenni, hogy nem célunk csupán és ki|
zárólag szakismereteket nyújtani hanem a „ . . . lelki élet művelése és
ismeretek nyújtása által lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok a
nemzeti közösségnek és saját maguknak erkölcsi és anyagi ^rdekeif
öntudatosan tudják szolgálni.
Mint gyakorlati népnevelők jól tudjuk, hogy ezt a nagy ínunkát
csak akkor végezhetjük sikerrel, ha az átadás, közlés vagy ráhatás fo|
lyamatából rajtuk, népnevelőkön kívül a másik fél, továbbképzésre;,
nevelődésre, ismeretszerzésre váró hallgatóság is kiveszi a mag^ részét
Az előadót, a népművelőt és a hallgatóságot áthidaló szellemi folya­
mat : az érdeklődés felkeltése és állandó biztosítása. (Herbart pedagógiai
rendszerében még ez volt az oktatás célja, ma már csak eszközi sszerep|
van.) Az érdeklődés lelki motívuma érzelmi színezetű. Az érdekel, ami
kellemes érzést okoz. (Ez az érzés lehet természetesen szellemű logikái
természletü is.) Azonban a legmódszeresebben feldolgozott népművelési
előadás és sorozatos előadások közben is gyakran tapasztalhatjuk, hogy
hallgatóságunk érdeklődése csökken s egyszer-kétszer mégcsak ; el-eljár
a meghirdetett előadásra, de később elmarad onnan. Hol vah a hiba?
Ilyenkor van szükség gyökeres változatosságra, újszerűségre, „szenzációra?.
Jászberény megyei város Iskolánkivüli Népművelési Helyi Bizottságanak vezetősége évek óta kísérletezik különböző újító eljárások t^rvszerfi
bevezetésével s különösen a külterületi tanyai népművelés iránt óhijt minő
nagyobb és nagyobb érdeklődést biztosítani. Vegyük ujjhegyre izeket a
sikerrel alkalmazott újító eljárásokat.
i*

30

*

1. Előadócsere. A városhoz tartozó 19 tanyai körzetben külterü­
leti tanitók végzik a népművelés munkáját. Egy-egy körzetben bizony
hosszú évek, (évtizedek) óta ugyanaz a tanító lévén a népművelés egyet­
len előadója, nem csoda, ha „mechanizálódik" ő maga is, nem beszélve
arról, hogy megszokott közönségének érdeklődése is vészit erejéből s
igy lassan-lassan az előadások látogatottsága is csökken. Ezen segítendő
a jászberényi Népm. Helyi Bizottság Móczár Miklós tanügyi főtanácsos,
népművelési elnök javaslatára 2 évvel ezelőtt bevezette az u. n. előadó'
tanító-cseréi? melynek az az alapgondolata, hogy az egymáshoz közelfekvő
2—3 tanyai iskola tanítója vagy tanítónője a saját iskoláján kivül, köl­
csönösen a szomszédos iskolákban is tart népművelési előadásokat. Az
előadócsere gondolatának gyakorlatban való alkalmazása meghozta a kí­
vánt eredményt. Azokban az iskolákban, ahol — a megközelitési, távol­
sági akadályokat leküzdve — ezt a rendszert alkalmazták az előadók,
megkétszereződött és állandósult a hallgatóság száma. Nagy előnye ennek
az újításnak az is, hogy jócskán megkönnyíti a tanító (előadó) előkészületi
munkáját. A jászberényi külterületi népisk. tanitók iskolaévenként átlag
15—20 előadástémáf dolgoznak fel, a mesedélutánokat nem számítva.
Folyó iskolai évben s a tanyai előadók által megtartandó (ezidőszerint már
nagyrészt megtartott) 17 témát az alábbi szempontok szerint állítottuk össze:
1) A közösség életének, a faji összetartozásnak és a nemzeti öntudat­
nak fejlesztését szolgálja 5 előadás,
2) Az elszakított területeken élő magyar, testvérek sorsa iránti
érdeklődés felkeltését és a visszatért területek értékeinek feltárását
lelki és gazdasági feladataink elmélyítését szolgáló 5,.
3)
ismeretterjesztő- és bővítő célt' szolgál 4 előadás s végül
4) kedélyképző, szórakoztató tárgyú előadástémát 3-at iktattunk be
tervezetünkbe.
Előadócserével végezve a munkát, egy-egy tanítónak elégséges az
iskolája részére előirányzott 16 előadástéma közül csak 5—7-re készülnie
mert a többit a szomszédos iskola tanítói tartják meg. így az az előnye
is megvan a tanítónak, hogy a hajlamaiknak, képességeiknek megfelelő
témákat dolgozza fel s miután két-három helyen is előadja ugyanazt a
témát, az ismételt előadások alkalmával értékesítheti az előző előadások
után szerzett tapasztalatokat. Ez viszont nagymértékben fokozza a nép­
művelői munka eredményét, sikerét is. Mindezen felül nagy előnye az elő­
adócserének még az is, hogy jelentősen fokozza, ápolja a kartársi jóviszonyt.

--------

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pongyolát fővárosi nívójú szaküzletemben

A „Nagytőzsde" mellett

vásárolhatja olcsó szabott áron:

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11. sz.

KEMÉNY ISTVÁN
SZOLNOK

Gorove-u. 19.

i 31 '

2. ünnepies jelleg, kiegészítő műsorszámok beiktatása. Taiíyavilágunk
lelkes magvetői, fáradhatatlan tanítói mindent elkövetnek, hc^y bőséges
áldás fakadjon nehéz népművelői munkájuk nyomán. Valóságos kis
ünnepség számba megy minden egyes „népművelői nap". |A magyar
Hiszekegy eléneklése vagy elimádkozása nélkül soha sem kezdődik jnépw
művelési előadás a jásztanyákon. Előadás előtt, vagy szünet közben apró
emberkék, elemi iskolai tanulók szavalataiban gyönyörködika hallgató­
ság. Hogyisne menne el egy ilyen népművelési estre István ^azda Bázatájának apraja-nagyja, mikor a kis unoka „verset fog ott ■> mondani
Erre viszont a jó szomszédok is kiváncsiak s már barátságból is ott
tolonganak este a néha szűknek bizonyuló iskola falai közö|t. Hát még
az újságolvasó óra milyen érdekes. Mert nehezen jut ám ujságíoz a tanyai
ember. No meg csak nagyobb gyönyörűség a tanító ur szájából hallani
a híreket, mert ő érdekes és értékes magyarázatokat szokott azokhoz
fűzni. S milyen jó búfelejtők, régi emlékeket felidézők azok a szép ma­
gyarnóták, melyek az ifjú leventék dalos ajkán szoktak felcsendülni. S
milyen£szép az, miikor az „ünnepség" végén száz torokból, ^áz szívből
felcsendül a Himnusz dallama . . . Érdemes volt elmenni ... jelmegyünk
máskor is ; . . íme, igy lehet vonzóbbá tenni, megszerettetni) a né] imu
velési előadásokat, igy ha bizonyos mértékben ünnepies köntösbe öltöz­
tetjük s rövid müsorszámokkal színezzük azokat.
(Folytatjuk).
?
j

Gyakorlati életre való nevelés* {
2.
Irta: Nemes István iskolafelpgyelő.
■
A földrajz tanításában — a hazaszeretet ápolásához —, nagyszerű
alapul szolgál, különösen a-magyar falusi gyermek lelkében 'élő sfeülőföldszeretet. Erre a szilárd, értékes alapra kell építenünk az égész Haza
földjének szeretetét. Járjuk be gondolatban a gyermekekkel 5 Hazaíminden zugát s éreztessük meg velük, hogy a szép Magyarország minden
tája az övék is. Itt kell elhinteni a gyermek lelkében a vágyat, hoby a
Haza földjét felnőtt korában valóságban is megismerni töreke|jék.mi
növendékeink iskoláskorukban — sajnos — nem tehetik meg, plédig ebben
a minden szép iránt legfogékonyabb korban kellene megismeiitetni ^elük
Hazánk szépségeit és gazdagságát, — igy érezné meg a gyengék a *nagy
magyar testvériséget is. — Irigykedve kell gondolnunk számos európai
országra, ahol az iskolásgyermekek a szünidőkben ingyen utazhatják be
hazájukat.
A gazdaságtan az a tárgy, amelynél sok beidegződött s a Icöztüfatba
átment tévedést kell helyreigazítani. Csak, hogy a legtöbbed említsem:
a leggazdagabban termő földnek tartjuk a magyar földet. Lehetne 3 így
s hogy — sajnos — nem igy van, annak nem a magyar
a oka,

30
1. Előadócsere. A városhoz tartozó 19 tanyai körzetben külterü­
leti tanitók végzik a népművelés munkáját. Egy-egy körzetben bizony
hosszú évek, (évtizedek) óta ugyanaz a tanító lévén a népművelés egyet­
len előadója, nem csoda, ha „mechanizálódik" ő maga is, nem beszélve
arról, hogy megszokott közönségének érdeklődése is vészit erejéből s
igy lassan-lassan az előadások látogatottsága is csökken. Ezen segítendő
a jászberényi Népm. Helyi Bizottság Móczár Miklós tanügyi főtanácsos,
népművelési elnök javaslatára 2 évvel ezelőtt bevezette az u. n. előadó^
tanító-cserét, melynek az az alapgondolata, hogy az egymáshoz közelfekvő
2—3 tanyai iskola tanítója vagy tanítónője a saját iskoláján kívül, köl­
csönösen a szomszédos iskolákban is tart népművelési előadásokat. Az
előadócsere gondolatának gyakorlatban való alkalmazása meghozta a kí­
vánt eredményt. Azokban az iskolákban, ahol — a megközelitési, távol­
sági akadályokat leküzdve — ezt a rendszert alkalmazták az előadók,
megkétszereződött és állandósult a hallgatóság száma. Nagy előnye ennek
az újításnak az is, hogy jócskán megkönnyíti a tanító (előadó) előkészületi
munkáját. A jászberényi külterületi népisk. tanítók iskolaévenként átlag
15—20 előadástémát dolgoznak fel, a mesedélutánokat nem számítva.
Folyó iskolai évben s a tanyai előadók által megtartandó (ezidőszerint már
nagyrészt megtartott) 17 témát az alábbi szempontok szerint állítottuk össze:
1) A közösség életének, a faji összetartozásnak és a nemzeti öntudat­
nak fejlesztését szolgálja 5 előadás,
2) Az elszakított területeken élő magyar testvérek sorsa iránti
érdeklődés felkeltését és a visszatért területek értékeinek feltárását
lelki és gazdasági feladataink elmélyitését szolgáló 5,
3)
ismeretterjesztő- és bővítő célt szolgál 4 előadás s végül
4) kedélyképző, szórakoztató tárgyú előadástémát 3-at iktattunk be
tervezetünkbe.
Előadócserével végezve a munkát, egy-egy tanítónak elégséges az
iskolája részére előirányzott 16 előadástéma közül csak 5—7-re készülnie
mert a többit a szomszédos iskola tanitói tartják meg. így az az előnye
is megvan a tanítónak, hogy a hajlamaiknak, képességeiknek megfelelő
témákat dolgozza fel s miután két-három helyen is előadja ugyanazt a
témát, az ismételt előadások alkalmával értékesítheti az előző előadások
után szerzett tapasztalatokat. Ez viszont nagymértékben fokozza a nép­
művelői munka eredményét, sikerét is. Mindezen felül nagy előnye az elő­
adócserének még az is, hogy jelentősen fokozza, ápolja a kartársí jóviszonyt.

-------A.Nagytözsde-mellett

.
ÁRUFORGALOM!

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pongyoiát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron:

KEMÉNY ISTVÁN

Telefon 3-11, sz.

SZOLNOK

Gorove u. 19.

2. Ünnepies jelleg, kiegészítő műsorszámok beiktatása. Tai|yavi|águnk
lelkes magvetői, fáradhatatlan tanitói mindent elkövetnek, hogy bőséges
áldás fakadjon nehéz népművelői munkájuk nyomán. Valóságos kis
ünnepség számba megy minden egyes „népművelői nap“'. lA óagyar
Hiszekegy eléneklése vagy elimádkozása nélkül soha sem kezdődig nép*
művelési előadás a jásztanyákon. Előadás előtt, vagy szünet közbe-n apró
emberkék, elemi iskolai tanulók szavalataiban gyönyörködikia hallgató­
ság. Hogyisne menne el egy ilyen népművelési estre István gazda házatájának apraja-nagyja, mikor a kis unoka „verset fog ott | mondani".
Erre viszont a jó szomszédok is kíváncsiak s már barátságból is ott
tolonganak .este a néha szűknek bizonyuló iskola falai között Hát még
az újságolvasó óra milyen érdekes. Mert nehezen jut ám újsághoz a tanyai
ember. No meg csak nagyobb gyönyörűség a tanító ur szájából hallani
a híreket, mert ő érdekes és értékes magyarázatokat szokott alokhoz
fűzni. S milyen jó búfelejtők, régi emlékeket felidézők azok a sz|p ma­
gyarnóták, melyek az ifjú leventék dalos ajkán szoktak felcsendülni. S
milyenjszép az, mikor az „ünnepség" végén száz torokból, s^áz Szívből
felcsendül a Himnusz dallama . . . Érdemes volt elmenni... ^Imlgyünk
máskor is . . . íme, igy lehet vonzóbbá tenni, megszerettetni a népmű­
velési előadásokat, igy ha bizonyos mértékben ünnepies köntösbe öltöz­
tetjük s rövid müsorszámokkal színezzük azokat.
* »
(Folytatjuk).

Gyakorlati életre való nevelés*
2.
Irta: Nemes István iskolafelpgyelő.
A földrajz tanításában — a hazaszeretet ápolásához — ? nagyszerű
alapul szolgál, különösen a magyar falusi gyermek lelkében élő szülő­
földszeretet. Erre a szilárd, értékes alapra kell építenünk az egész Haza
földjének szeretetét. Járjuk be gondolatban a gyermekekkel a\Hata min­
den zugát s éreztessük meg velük, hogy a szép Magyarország minden
tája az övék is. Itt kell elhinteni a gyermek lelkében a vágyat, ^iogy a
Haza földjét felnőtt korában valóságban is megismerni törekedjél^ A mi
növendékeink iskoláskorukban — sajnös — nem tehetik meg, pádig ebben
a minden szép iránt legfogékonyabb korban kellene megismertetni velük
Hazánk szépségeit és gazdagságát, — igy érezné meg a gyernjekm nagy
magyar testvériséget is. — Irigykedve, kell gondolnunk számos Európai
országra, ahol az iskolásgyermekek a szünidőkben ingyen utalhatják be
hazájukat.
* I
A gazdaságtan az a tárgy, amelynél sok beidegződött s a^öz^idatba
átment tévedést kell helyreigazítani. Csak, hogy a legtöbbet 'említsem:
a leggazdagabban termő földnek tartjuk a magyar földet. Lehetnél, is igy
s hogy — sajnos — nem igy van, annak nem a magyar föíd & oka,

32

I
i

hanem a maradi, régi munkamódszerével szakítani nem akaró gazdálko­
dási rendszer. Egyik gazdasági szakértőnk kiszámította, hogy kát. holdan­
ként 90 kg.-mái többet termelhetnénk, pl. helyes trágyakezeléssel. — A
gazdaságtannál adódik alkalom arra, hogy a trágyakezelés helytelen vol­
tára rámutasson a tanító. Ezzel azonban ne elégedjünk meg, hanem le­
hetőleg szemléltessük is a korszerű trágyatelep előnyeit.
Mindjárt nagyobb érdeklődéssel fogadják tanítványaink útmutatása­
inkat, ha tudomásukra hozzuk, hogy a tökéletesebb trágyakezelési mód­
szer kb. évi 100 millió P-vel gyarapítaná nemzeti jövedelmünket.
E tárgy keretében még igen sok alkalom nyílik, különösen a falusi
tanító számára, hogy a haza iránti buzgóbb kötelességteljesitésre nevelje
növendékeit, azonban egy ilyen rövidlélekzetű tanulmány keretében csu­
pán érinteni lehet ezeket. Ilyenek pl. a fanevelés és erdőtelepítés fon­
tossága s a nálunk annyira elhanyagolt selyemhernyótenyésztés felkaro­
lása. Cholnoky Jenőnek az öt földrészről irt nagyszerű könyvében olvas­
hatjuk : „A szorgalmas japánok csak nyolcszor annyian vannak, mint mi,
mégis évente 800-szor több selyemgubót termelnek, mint nálunk. Még a
kis Bulgária is 10-szer annyit termel, mint mi, nem is beszélve Olasz- és
Franciaországról. Bár a magyar selyemgubó legkiválóbb, mégis évente
kb. 20 millió pengő értékű selymet kell behozni külföldről. — Ezeknek
hallatára bizonyára lesz olyan tanuló, aki elhatározza magában, hogy ő
is foglalkozik selyemhernyó-tenyésztéssel. Hernyózás, lepkeirtás, madár­
védelem, káros növények (gyomok) irtása, mind-mind jó alkalom a gya­
korlati életre való nevelésre.
Az egészségtannal kapcsolatban arra kell gondolnunk, hogy nemcsak
önmagunk, hanem Hazánk iránti kötelességünk is egészségünket védeni
és ápolni. Az egészségi szabályok valósággal vérévé váljanak a gyermek­
nek, annyira alaposan magyarázzuk, szemléltessük és gyakoroltassuk. Pl.
tisztán lássa a gyermek az egészséges lakás előnyeit, hogy soha maradi
rokonok, szomszédok rá ne beszélhessék egészségtelen lakás építésére.
Nagy súlyt helyezzünk arra, hogy az iskolában ellenőrizzük és rendsze­
resen gyakoroltassuk az egyszerű egészségi szabályokat (tisztaság, fog­
ós körömápolás, stb.)
Természetesen az egészséges lakásról nem elég csak beszélni az
iskolában, sőt ne is beszélgessünk addig róla, amíg be nem mutattuk az

és fü^cH^afcn
K.__ _________

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

5
o
2

33

egészséges lakás előnyeit és az egészségtelen lakás káros voltát. |Kírándulás egy épülő lakáshoz a legalkalmasabb arra, hogy ott a Íne|terrel,
esetleg a gazdával való beszélgetés során maradandó értékű élRéhyeket
szerezhessenek növendékeink. Aztán figyeltessünk meg egy egészségtelen
udvart, hol az esővíz, sőt néha a trágyalé is meggyül s ezt a gazda ter­
mészetesnek találja s talán nem is gondol arra, hogy ez az oka a
családját és sokszor állatállományát évről-évre pusztitó ragályps ] betegr
ségnek ...
F F _
A számolás és mérés tanításánál a gyakorlati példák gondos kivá­
lasztása a kitűzött célt szintén helyesen és jól szolgálhatja. Ift a meg­
felelő célt akkor érjük el, ha gyermek vágyik a számolásban olya# töké­
letességre szert tenni, hogy más be ne csaphassa az életben, vagy jő saját
magát tudatlansága miatt meg ne károsítsa, — mert a magyar ^ember
1
11A
— _ —_
kezébenrí Iz-lTTyC
levő minden
fillér
magyar _vagyon.
A magyar lelkiségben annyira idegen és elhanyagolt kereskedői szel-■
lem felébresztése és ápolása is e tárgy körébe tartozik. Nagy s :ol|álatot
tesz ezzel az iskola, mert addig, amig hivatásszerető, képzet magyar
kereskedőink nincsenek, nem nélkülözhetjük az idegeneket. Ijgyincsak
e tárgy körébe tartozik a takarékosság gondolata is. Helyesen nyegyálasztott, szemléltető példákkal mutassunk rá, hogy a takarékosság: laRfiság.
A polgári jogok és kötelességek tanításában csaknem teljes Részé­
ben a haza iránti kötelességre tanítjuk és neveljük tanitváhyCnkat.
Nagyon vigyázzunk árra éppen ezért e tárgy tanításánál, hogy Unalmassá
ne váljék. Éreztessük meg a gyermekkel, hogy minél alaposabbak meg­
tanulja, begyakorolja, annál kevesebb tanácsra lesz az életben -szüksége
és annál hivebben teljesítheti a Haza iránti kötelességét.
? I
Az olvasás és olvasmány-tárgyalás keretében különösen a íneffelelő
tárgyú olvasmányoknak helyes letárgyalása és a hazafias költierjények
betanitásával és gyakorlati alkalmazásával szolgálhatjuk a kitű^ö^ célt.
Az Írás tanításánál értessük meg a gyermekkel, hogy milyen^ kincs
az Írástudás és az írástudatlanok nagy száma szégyen az országig. így
minden magyar ember tartsa kötelességének, hogy helyesen és ;épen
írjon magyarul.
A kézimunka tanításánál ismertessük meg tanítványainkkal á rí agyaros kézimunkákat, amellyel nemcsak lakásukat, hanem ruhájukat is 'díszít­
hetik s a mai ízléstelen, vásári öltözködés helyett kedveltessükhmeg ve­
lük a magyaros öltözködést. Magyar mivoltunkat tudjuk külsőinkkel is
kimutatni. Ellenségeink úgy is azt szeretnék a világgal elhitetni.* hogy
alig vannak már igazi magyarok e hazában. Erre a hazug állításra értékés népművészeti kincseink életre-keltésével, a magyar ruha vi^za lonositásával adhatjuk meg a legmegsemmisitőbb választ. Itt aztán h iHányozott mértékben áll az, hogy a tanító példája a legjobban nevel.
A testnevelésnél a test erősítése és edzése mellett különösen 1 együnk
figyelemmel a hazafias szempontból is annyira szükséges .fegyel^mfe,

■

t

34
Lelkesítő és kedélynemesitő dalos játékok, a nagyobb fiuknál harcszerű
gyakorlatok )O eszközök a cél érdekében. Helyes volna az évvégi tornavizsgákat több iskolának közösen megrendezni, igy keltenénk fel a kis
magyarokban a régi magyar virtust, a nemes versenyt.
Az ének tanításánál igyekezzünk játék és később munka közben is
kedvvel énekelhető dalokat tanítani, tehát lehetőleg sok népdalt nem
pedig csupán iskolás dalokat. Különösen figyelmet szenteljünk minden
osztályban a hazafias érzést ápoló dalok helyes betanitására. A maevar
munkás nép körében is elterjedt Ízléstelen és magyartalan dalok ének­
léséről így szoktathatjuk le lassan népünket.
(Folyt, köv.)

Kinevezés. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter Dr. Maday
Pált tanügyi fogalmazó-gyakor­
nokká nevezte ki és szolgálatté­
telre a szolnoki kir. tanfelügyelői
hivatalba rendelte. Isten hozta !

Megbízás. Zakar Ferenc oki.
tanítót a szolnoki-palotási, Tóth
Katalin oki. tanítónőt a jászárokszállásí-kült. áll. iskolához próba­
szolgálatos segélydijas minőség­
ben alkalmazta a miniszter ur.
Igazgatói megbízás. A tan kér.
kir. főigazgató Mezőtúr kült. Hí.
körzetbe Szakács János mezőtúri
áll. tanítót bízta meg az igazgatói
teendők ellátásával. Gratulálunk 1
Atosztás. Csernáné Cseh Irén
felsőmaráci kisegítő tanítónő a
jászberényi hajta-tanyai, Csekey

Kornélia törökszentmiklós-óballai
h. tanítónő a vizslás! áll. iskolá­
hoz rendeltetett további szolgálat­
tételre.
Nyugdíjazás. Ivanovich Irén
pusztamonostori rk. tanítónőt sa­
ját kérésére nyugdíjazta a minisz­
ter ur.
Alkalmazás. Kovaróczy István
oki. tanító a törökszentmiklósi
báró Harkányi uradalmi iskolához
alkalmazást nyert.
Az Állami Tanítók Orsz.
Egyesülete a múlt évi december
hó 2-i képviseleti közgyűlés hatá­
rozatait emlékiratok alakjában
terjesztette be a vallás- és közok­
tatásügyi minisztériumba.
Az emlékiratokban a követke­
zőket kérte :

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

T

35

1. a helyettes tanitói szolgálat
fizetési előmenetelbe való beszáLAPUNKAT IS.
mitását,
TÁMOGATJA,
2. a VII. fizetési osztályba be­
i
■
lépő állami tanítók egyúttal igaz­
gatói címadományozásban részesí­
ha a benned h rdető
tését,
megbízható 'eres3.
a tanítónők VII. fizetési osz­
tályba kinevezését,
kedőkn'él vá. tói ■oiü
4.
az asszonytanitónők fél-lak­
bérének kiutalását,
N ö vénytermesztési í körzeti
5.
a tanítók, tanítónő özvegyei
szolgálat. A földmivelé: 4 íniniszjövedelemhatárának 300 P-re való
ter a növénytermesztés fejlesztése
felemelését az özvegyi nyugdíj
és
egységesítése érdekébeií; a ke'
megállapításánál,
rületi mezőgazdasági
ímarák
6.
a gondnokság intézményének
működési körzetével (Egyezően
megszüntetését,
növénytermesztési körzet:
7.
a tanítók közép- és szakis­
latot rendszeresitett. A ví legyei kolás gyermekeinek tandíjmentes­
gazdasági
felügyelőség m^llé be­
ségét,
osztott növénytermesztési körzeti
8.
a tanyai tanitók részére ta­ előadók szorost együttmRü^ödést
nyai pótlék kiutalását vagy egy
fejtenek ki a körzetükbe^ tartozó
fizetési fokozattal való előlépteté­
gazdasági felügyelőségekkel^és ér­
sét,
dekképviseleti szervekkel |
9.
az igazgatói dijak végleges,
A Magyar Kórus februári £záma
nyugdíjba is beszámítandó rende­
a szokott gazdag tartalommal jezését,
1 _X _ _ - X < 11'11 . .. « X-X 3 2
.
maki10.
az igazgatók részére átalány­ lent meg. Mellékletül
séret a responzóriumokhoz toVábbá
összeg befizetése ellenében az is­
a
27. Korális füzet a nagyböjt öt
kola tüzelőanyagából való lakásvasárnapjára és farsangi mellékle­
fűtésre engedélyt,
11.
a körzeti iskolafelügyelők tek. Az érdekes cikkeket tartal­
mazó szám ára 2 P 40 f. | '4
tanügyigazgatási fogalmazói karba
kinevezését.
Kellő időben gondoljunk hozzá­
Benyújtott kérések most vannak
tartozóink jövőjére! Biztosítjuk ma­
elintézés alatt.
gunkat az Eötvös-Alapnál !Í
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

*

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK

------------------- Takarékosság tagja.

„Takarékosság"

t a ;g f a

a

36
A múlt havi számunkhoz
befizetési lapot mellékeltünk.
Ezúttal is szeretettel kérjük
igen tisztelt Kartársainkat, szí­
veskedjenek a lejárt előfizeté­
süket megújítani.
Balesetelháritás és az isko­
lák. A helyes közlekedésre s a
balesetmegelőzésére nevelést hat­
hatósan szolgálja az Orsz. Köz­
egészségi Egyesület azzal, hogy
díjtalanul küldi meg a „Mindenkit
érhet baleset. Védekezzünk ellene"
című füzetet a Légoltalmi ABC-vel
együtt bármely iskola, pedagógus,
vagy ifjúsági egyesület részére, ha
azt kérik s a Vallás- és Közokta­
tásügyi Minisztérium rendelete ér­
telmében levelükhöz 20 fillér bé­
lyeget csatolnak. További 20 fillér
bélyeg ellenében e füzetből több
példányt küld az egyesület oly
célből’, hogy azokat jutalmul kap­
ják a legtanulságosabb balesetel­
leni rajzokat készítő tanulók. Az
egyesület 1500-pengő értékű fali­
képet és könyvet is oszt szét-oly
iskolák és ifjúsági egyesületek kö­
zött, melyek a tanulók leghatáso­
sabb balesetelleni rajzai közül né­
hányat 1940. évi február hó 28-ig
VIII. Eszterházy u. 9. sz. alá beküldenek. E képek legjavát ván­
dorkiállításokon fogja bemutatni
az egyesület, hogy a balesetmeg­
előzésre a nagyközönséget is rá­
vezesse.

UH

A temetkezési Alosztály tag­
jainak figyelmébe: Felkérem
az A^ísztály tagjait, hogy el­
halt tagtársunk özv. Lándori
Mózesné után személyenként
1 Pengő 20 fillért az Alosztály
pénztárába befizetni szívesek
legyenek.
Pénztáros.

Dm"ll

FÉRF|SZÖVETET,
SELYMET

Nyugtázások - Csekkszámlas
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre: Izr. isk.
tantestület Szolnok, Szakács Já­
nos Mezőtúr, Újvárosi áll. iskola
Szolnok. Kocsis Ilona Alsószász­
berek, Lélek Kálmánná Jászbe­
rény, Sípos Béláné, E. Réső Dávidné Nagykörű, Róm. Kath. is­
kola Mesterszállás 6— 6. Kovács
Imre Komádi, Kárpáti Károly
Karcag, Kerekes József Törökszentmiklós 3—3 P. Kült. áll. isk.
igazgatója Szolnok. 2 P.
Tagdíj címen: Hevesnagykun­
sági Ref. Tanítóegyesület 45 P,
Madarász Lipót Szolnok, Kocsis
Ilona Alsószászberek, Lélek Kál­
mánná Jászberény 4—4 P.
Temetkezési díj címen: Polonyi
Rózsi 6 P. Szolnok, Sípos Béla —
Sípos Béláné 7 P. 20 f, Zámbori
Jánosné 3 P. Nagykörű, Szakács
János 6 P. Mezőtúr, Molnár Lujza
2 P. 40 f. Jászberény.

a

I

DrULL

SZOLNOK

Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETBÖL
MII
________
JíZ

RÉNY1 DEZSŐ KÖNYVESBOLTÉ
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 1^
I

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry : Helyesirás és nyelvi magyarázat U. o
m. o.
IV. °- ín
V.
VI. O.’
Tesléry: Fogalmazási eredmények
II,
III.
IV. o. <—?
Tesléry ;7Táblai rajzok
I. o.
II. o.
ni. o. 3U
IV. o. 31-1
Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o. 6'
o* 6'QO

IV. o. 7Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
n.
in. o. 4
ív. o. 5‘
V-VI.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
n-vi. o- :
Urozdy: A földrajztanítás vezérkönyve
ív. °?T
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek in-ív. o.
5
öervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
780
bzalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
6'4Josvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
563
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
2-4.
ötraub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
i-n
°- 2 8Ű
mérés tanításához
in-ív. o.
V-VI. o. 2*65
irpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
irpák: Beszélő rajzok I„ II., HL, IV.
ókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II
H—ÜL o. egy
&Nkötetben

jasz-naGVHun^zoLnouvi

■

pmövci

TARTALOM:
Vajay József: Feltámadás.
Szombathy Miklós : Népművelés és lég*
oltalom.
Tóth Gyula: ÚJ élet a Jászberényi Iskolán*
kívüli népművelésben.
Nemes István: Gyakorlati életre való nevelés.
Hivatalos rész.
Hírek. — Nyugtázások. — Szerk. üzenetek.
RtNTI OKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIII. ÉVFOLYAM, 4. SZ

XXXIII. évfolyam.

Iskolai falitériwpek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadői árakon:

1940. április hó.

| 4. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesbolt] ában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Magyarország új plasztikus hpgy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
120
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
_‘5O
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
_ 60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1‘—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41 •_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25_
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4-_

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro-.
dalmi mm bármilyen uattönp
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kaphatóI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos közlő

I aptulajdonos

Jász-Bajykun- Szolnoktármegyei Ált.
Tanítóegyesület.

Feleld* *zerke*ztd: KIHALÓI KAROLY

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Feleld* kiadó:

■Idflaetéel díj

CSUY ERNŐ
küld

feltámadás.
Az idén vékony volt a bárka bóbitája, de a húsvéti faarangdzó
fenséges ünnepi érzést élesztett a szivekben. Éreztük, hogy Krisztus
eljött közénk, feltámadott.
1.
j
A nagypéntek fekete gyászából kinőtt a fény mosolygó sugár­
zással bevilágított a búsan látók, csüggedt reményt hordozók szi­
vébe : ember! ne állj meg a bánat tövében, nézz fel a rhagasba^ s
o fényt, q jövőt és bizz, legyen hited, mert a sziklák ledőlnek,
a könny, felszárad és a gonoszság nem győzhet az élet felett, hisz
lásd: feltámadott.
Uram ! Feltámadás Királya, nemzedékek legnagyobb Tanítónevelője, Isten fia, Te jó voltál és üldöztek, Te tanított^ és kine­
vettek, Te szerettél és gyűlöltek érte, Te tökéletes voltul és ezért
megvetettek, Te csodákat tettél és keresztre feszítettek .. .VA tesiet
átszűrtük, de az Ige él. A romlás pusztul, a jövő az Igazságé. A
gyűlölet halandó, a szeretet örök ... És minden, ami lelket feke­
títő, megvetet len menekül, ha a feltámadási harangok kopása F^eléd fordítja szépségek után sóvárgó tekintetünket s az öntudatunk
megsejti a csodát: Feltámadás !
Mi, magyar tanítók, Uram, különösen örülünk győzelmednek,
nagypéntek után való dicsőséges feltámadásodnak. Ha m^it embért
nézünk: tanítottál és alig hallgattak meg, neveltél és alig követték
példádat, simogattál és megostorozás járt érte, az igazságot hintet­
ted és Judás csókolt meg érte . .. És most, kétezred év után öröm
reszket bennünk. Uram, tanitómunkád nem volt hiábavdbl A Te
tanításod idézzük most is bűnös gyermekeid s jók leszünk tőle.
Megutáljuk magunkban a judási csókra ösztönző hajlamút, tisza­
iunk, fényesedünk, a bűnös vonások kisimulnak az arcunkpn és van
hitünk és miénk a reménység^ is, mert Te a nagypénteki, sötétség
után harmadnapra dicsőségesen feltámadtál.
Vajqy József

I

I

39

38

Népművelés és légoltalom.
Irta : Szombathy Miklós áll. tanítóképző int. tanár.
Jászberényben január hó végén Holler Ferenc m. kir. százados ur
fáradságot nem ismerő buzgólkodása és a város vezetőségének elismerést
érdemlő támogatása eredményeképpen tíznapos légoltalmi oktatóképző
tanfolyam volt. A tanfolyam hallgatói között úgyszólván az egész Jász­
ság képviselve volt. Az ott oktatói bizonyitványt nyert egyének elszélednek a Jászság falvaiban, hogy — mint hajdan Krisztus apostolai tet­
ték — „tanítványokká tegyenek minden népeket". Megkezdődött a lég­
oltalom megszervezése, ahol még eddig nem volt, kezdetét vette a ház­
csoportőrségek kiképzése s uj lendületet vett a lakosság felvilágosítása.
Ez utóbbi munkához akarok hozzászólni, mivel ezen a téren kapcsolód­
hat az iskolánkivüli népművelés a légoltalmi liga munkájába, mint ha­
tékony segítség.
Az említett légoltalmi előadóképző tanfolyam hallgatói sorában ép­
pen azok voltak, a legnagyobb számban képviselve, akik a népművelés
zászlóvivői közé tartoznak. A tanítóságra vár az a szép feladat is, hogy
oktassák és világosítsák fel a nép széles rétegét a bekövetkezhető nagy
veszedelemről .és annak eredményes megelőzéséről. Eddig is sok előadás
hangzott el az iskolánkivüli népművelés keretében a polgári légoltalom
fontos és nehéz kérdéseiről. Hallottak a repülőbombák pusztításairól, az
u. n totális háborúról. Hallottak a védekezésről is, a lakóházi óvóhelyek
szerkezetéről, berendezéséről, a harcgázok különböző fajairól, a gázálarc
szerkezetéről és használatáról. Mindez igen szép munka volt, de a falusi
nepnek nem ez kell, legalább is nem egészen ez. Megtörténhet, hogy a
felsorolt ismeretek elsajátítása az ellenkező hatást váltja ki háború eseamilyen hatast a jóhiszemű előadó akart vele elérni. Erre az
alábbiakban rámutatok.
A falu légoltalma egészen más, mint a városé. Más a várható ve­
szély és ennek megfelelően a védekezés is. Nem valószínű, hogy falvak
ellen nehéz, 500—1000 kg. aknahatásu rombolóbombákkal támadjanak
Ezeknek a hatása csak sűrűn beépített városokban érvényesül. Egy ilyen
bomba nagyon drága. Nem pazarol az ellenség 8—10 ezer P-t arra a !
célra, hogy összedüljön egy falusi ház, amely talán csak 5—6 ezer P ér­
té ű. Az élő célok ellen alkalmazott repeszhatásu bombák is csak a tö-

öSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim: Borösztrelcher.

Tilefon: 53

megben tesznek nagyobb kárt. Falun legföljebb hetipiackor gyűlik össze
nagyobb tömeg, de az is a légiriadó jelére percek alatt szétoszlik. Ezzel
az ellenség is tisztában van, tehát nem valószínű, hogy azzál fog támadni.
Ezzel ellentétben gyujtóbombákkal való támadásnak a legkisebb falu, sőt
tanya is ki lehet téve, mert az egyrészt olcsóbb, másrészt jpedig aj hatá­
sát falun még jobban kifejtheti, mint városban. Felgyújtja g^gazda házát,
istállóját, tönkreteszi állatait és egész évi termését. Ezzel a polgári la­
kosság erkölcsi ellenállását igyekszik megtörni és a hadsereg élef leze'
sét megakadályozni.
Az elmondottakból következik, hogy a falunak nincs síükségéolyan
óvóhelyekre, mint a városi lakóházaknak. Ezért a falusiaknak ne beszél­
jünk sokat az u. n. „bombabiztos" óvóhelyekről, annál is inkább,í mert
olyan nincs is. (Az óvóhely bedőlésmentes lehet bizonyos súlyú bombá­
kig telitalálat esetén is, de teljesen biztos sohasem. Az óvóhelynek nem
is az a célja, hogy bombák ellen védjen, hanem az esetlég ösagedülő
ház törmelékei ellen.) Ha a falu lakossága sokat hall a városi óvóhelyek­
ről, azt találja hinni, hogy a nélkül légitámadás esetén elpusztul. §Mivel
nincs olyan óvóhelye, nem is lesz, (mert nincs szüksége rá)-; légitámadás
esetén kitör a vakrémület (pánik), amely tudvalévőén a legnagyobb el­
lensége minden légoltálomnak.
^(FolytTköv.)

Az Eötvös Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztálya
Jet
nyújt csekély anyagi kötelezettséggel nyugodt öregkor biztosítására.

----------------------- ——-------

-----

- |
*

Uj élet a jászberényi iskolánkivüli népművelésben.
Irta : Tóth Gyula jászberényi áll. tanitóképzőint. tanár, népm. gondnok.
3 Városi előadók a tanyavilágban. A kulturterületi népművelési
munka eredményének fokozása céljából bizottságunk vezetősége Iskola­
évenként legalább kétizben, kipróbált városi előadókat kér fel, kik aj/ároshoz tartozó valamennyi külterületi iskolában gramofonnal és diápozitivekkel
kisért ismeretterjesztő és kedélyképző előadásokat tartanak a tanyai
népnek. Az ilyen (előre meghirdetett) előadások mindig szenzáció elejével
hatnak a nép körében. Ez érthető is, ha a várostól eléggé elszigetelt, a
a kultúra jótékony áldásaiban alig részesülő tanyai népünk^ sajátságos
helyzetére gondolunk. Hogy milyen hatása van a nálunk már rendsze­
resített városi előadók által tartott előadásoknak, mindennél jobban
megvilágítja azt egy statisztikai adat: Az 1938—39. népm. évbén a városi
előadók által tartott tanyai előadások hallgatóinak átlagos száma 120,
mig a már megszokott, jól ismert külterületi előadók által tartátt elő­
adásoké csak 68 egyén volt. E számokkal is kifejezett jelentői eredmény
magyarázata ismét a „változatosság"-bán, az „újszerűségében keresendő.
Tanyajáró városi előadóink a f. isk. évben már kevés kivétellel’ vala-

-

j

I
t

I

§

■

40
mennyi külterületi központot felkeresték. Előadástémáik a „ma" prob­
lémáival kapcsolatosak: mint a finn testvéreink hősies küzdelmei, a
a felszabadult Felvidék értékei ... az oláhok által megszállt Erdély
természeti szépségei (vetített képekkel). A szebbnél-szebb vetített képek:
várak, csobogó patakok, kies völgyek, tengerszemek . . . kincses Kolozs­
vár, Arad . . . Temesvár kontúrjai egyelőre a kis fehér vászonon sora­
koznak fel, de a hazafias érzésekkel átfűtött kepzelet máris ledőlve látja
a 20 esztendős trianoni válaszfalakat, a magyar vérrel oly sok helyen
áztatott közös magyar-oláh határt.
A nemzeti öntudat ébresztgetésével és a hazafias érzés felfokozá­
sával párhuzamosan módját ejtik városi előadóink annak is, hogy jobb
jövőnk érdekében a magyar többtermelés nemzetgazdasági gondolatát is
szolgálják. Ezen a téren a megbeszélésre kerülő ismeretek újszerű beállí­
tásával értek el nagyobb érdeklődést s számottevő eredményt az eddigi­
eknél. Pl. „Amit rosszul tudunk a gazdasági ismeretek köréből" c. elő­
adásban szemléletesen és meggyőzően fejtette ki, valamint bizonyította
az előadó a következőket: rosszul tudjuk azt, hogy a tavasziak alá elég
csak tavasszal is szántani . . . rosszul tudjuk, hogy az u.n. ganajdombokban tartott trágya kellőképen megjavítja a földet .... vagy
rosszul tudjuk, hogy a gyümölcsösökben levő gyümölcsfáinkat nem kell
gondoznunk ... stb. Vagy amit rosszul tudunk a természetrajzi is­
meretekből című előadásssprozatban megelevenítve látta a hallgatóság a
mezőgazdaság ingyenmunká^ainak (bagoly, béka, vakond sün, denevér,
stb.) életmódját, megértette azváletmód, a környezet és a szervezet közötti
szoros összefüggést, alázattal hódolt lelke a teremtett világ bölcs Alko­
tójának, de főként azt véste lelkibe, hogy gazdatársadalmunknak ezek a
nélkülözhetetlen ingyenmunkásar a gondolkozó ember részéről valóban
kíméletet, sőt védelmet érdemelnek. Népünk leikéből igy irthatjuk ki a
tudatlanságból táplálkozó babonás hitet s változtathatjuk tudatossá a
teendőket. 5. Bábszínház. A folyó iskolai évben uj „meglepetéssel" is szol­
gáltunk a külterületi körzetek népművelési előadásait szorgalmasan láto­
gató hallgatóságnak. Egyik ötletes, ügyeskezü városi előadónk: Vágó
k k er
tanitó egyszerű anyagokból: ujságpapirosból és
„babaruhákból 5—6 bábot formált (enyves újságpapír gombócból alakí­
totta ki a bábok fejét, majd, fedőfestékkel színezte s hulladék színes

ftőígyeíml
A„Nagytőzsde“ mellett
ÁRUFORGALOM !

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben

!

___

p

KEMÉNY ISTVÁN
SZOLNOK

Gorove-u. 19.

IT

s

vásárolhatja olcsó szabott áron:

Telefon 3-11. sz.

41

g
ruhadarabokkal öltöztette fel azokat, három nyílást hagyva a kézfhárom
ujjának: egyet a báb fejében a mutatóujjnak s kettői a báb .^kalátujjábán" (a hüvelyk és középső ujj részére), kis rögtönzött szinpíddál s az
egyszerű kivitel ellenére mégis művészi hatást keltő bábszinhMzí val ezideig már 13 tanyai iskolát látogatott meg. Természetesen jni: idenütt
Paprika Jancsi és társai szájába adva a szót,, ügyes lendületesísz írakoztató, majdnem másfél órát kitöltő előadás keretében feltárta a< L ggyakrabban előforduló gyermekhibákat, fonákságokat, mint a mértéktelen
evést, ivást, hazudozást, lustálkodást, óva intett a javasasszonjy ^uruzslásaitól, megszerettette, értékeltette az orvost és munkáját, utála^t kel­
tett a légy iránt stb. Egyaránt nevetett, kacagott a hallgatóság aprajanag^ja Paprika Jancsi bohókás mókáin, a javasasszony sorozatos fel­
sülésein . . . (fültanuja voltam egy öreg magyar megjegyzésének | ,,Ezé'
aztá' érdemös yót 5 kilametert gyalogónyi...) s csak az előadj látta
látta
maga előtt a kifejezett célt: a hasznos gyakorlati egészségügyi lésl társas
nevelési ismeretek csokorba szedett tömegének az átplántálásál lA közönség valamennyi iskolában önfeledten szórakozott, önfeledten, fceszrevétlenül szívta magába a hasznos ismereteket. Vájjon milyen 'sikere és
hatása lett volna ennek az előadásnak, ha pl. ilyen cimmel hirdeti meg
az előadó; Mértékletesség, mint az egészséges élet egyik feltétele^
A bábszinháznak népművelési célokra való felhasználását Várme
arme-­
gyénkben tudomásom szerint a Jászberényi Népm. Bizottság vezette be
és indította hódító útjára. Miután csak kis ügyesség és népimig iránti
megértő szeretet a befektetendő tőke, reméljük, hogy Paprika Jancsi és
bohókás színtársulata hamarosan népszerű lesz a vármegye egész te­
rületén.
J
6. Ingyenes kulturfilm előadások. A kültérületi „újítások"'- efedmé-.
nyeit látva, Népművelési Bizottságunk vezetősége a város belterületén is
próbálkozott felfrissítő változatosságokkal, újításokkal. A közéíngultban
rövid, de annál tartalmasabb s csábítóbb hir járt szájr ól-szájra.'alsóbb
néposztályunk körében: „Ingyenes mozielőadás lesz holnap délután a
Kultur Mozgóban! Ennyi elég volt ahhoz, hogy másnap csoda történjék.
A hirdetett időpontban d. u. 6 órakor 800-nal több ember gyü|t össze s
még ezen felül is oly nagy volt az érdeklődők száma, hogy még? aznap
este 8 órakor meg kellett ismételni előadásunkat A közel 2 ór^s iultur-

ő
o
9

^yermektuha
te
e^í™
e/ JUJCfS
>••••••• •••••.«•••

SZOLNOK, Szapáry-ütca 4—6$sz. 9
Hitelbank épület. — Takarékosság. :
Gyermekruhák nagy választékban, |
ffafá és meUtartók mérték ^n. I
••••••••••

i ír

ff

42

43

délután műsorának összeállítása tervszerűen történt. Gondoskodtunk
hasznos, ismeretterjesztő, közérdekű, valamint kedélyképzö, szórakoztató
tárgyú kulturfilmekről egyaránt. Műsorunk kiemelkedő számai egyébként
a következők voltak : 1) Magyar és Világhiradó. 2) A tej élet, erő és
egészség. 3) Nyár az örök jég birodalmában. 4) Egy érdekes fejezet a
repülősport-életböl. 5) Vadászat Magyarországon. 6] Sertéstenyésztés. 7)
Hollywodi zenebona. (Az összesen 2866 m film vetítése 1 óra 50 percet
vett igénybe.) Előadás közben módját ejtettük pár szóval feleletet adni
egy kérdésre, mely minden bizonnyal valamennyi hallgató lelkét foglal­
koztatta: „Vájjon mi ennek az ingyenes előadásnak a célja?" Az egyes
tartalmi ismertetésre szoruló filmfejezetek rövid magyarázása közben ki­
fejtettük, hogy ez a kulturdélután is „közművelődési előadás", csakhogy
ezúttal inkább szórakoztató jellegű s másrészt azoknak a megjelent hall­
gatóknak, nézőknek (jobbára asszonyoknak) is kedveskedni akartunk,
akik semmiféle egyesületbe, vagy körbe nem tartoznak. A siker, az
eredmény, mondanom sem kell, teljes volt. Előadás végeztével a még
mindig a látottak hatása alatt lévő tömeg közé elegyedve, nem egy ilyen
megjegyzést hallottam: „Ki hitte volna, hogy a tejből (kazein) fésűt, gom­
bot is lehet készíteni . . . Én még most se hiszem, hogy eleven disznók
voltak a falon ... de mégis csak úgy kellett lenni, mert röfögtek . . . Ha
én igy hizlaltam volna a sertéseimet... Az Isten áldja meg, aki eltalálta
ezt a mozielőadást.. . stb. Hátra volna még az anyagi kérdés. Az el­
enyészően kevés filmkölcsönzési dijat a Kultur Mozgó áldozatkész és
lelkes vitéz bérlője, illetőleg tulajdonosa téritette meg s nem vesztett
vele, mert az ingyenes előadással olyan emberekkel is megismertette a
mozgófilmet, akik még sohasem voltak moziban s igy közönségének tá­
borát sok-sok uj nézővel gyarapította.
(Vége.)

Gyakorlati életre való nevelés.
Irta: Nemes István iskolafelügyelő.
(3)
A beszéd ért. gyak.-ró\ szándékosan nem emlékeztem meg külön,
mert ez tulajdonképpen nem más, mint alsóbb fokon a tantárgyak összes­
sége. Mindezekből láthatjuk, hogy a haza iránti kötelesség teljesítésére
minden tárgy keretében adódik alkalom, ha a tanító lelkiismeretesen és
odaadó szívvel keresi és felhasználja a lehetőségeket.
Az embertársaink iránti kötelességekre való gyakorlati nevelést
meg kell kezdenünk már az elemi iskola első osztályában. A gyermek
elkeben meg evo segíteni akaró szeretet igen jó segítőnk ebben a muna an. ein e mást tennünk, csak észrevenni, felébreszteni és érősieni .ezt az Isten adta ajándékot. A felnőtteket megszégyenítő módon él
a gyermek lelkében a segítő készség, mert kivétel az, amelyik gyermek
irigy es rossz-szivu. Vannak gyermekek akik már úgy kerülnek az isko­

lába, hogy a szülők és szomszédok előre jelzik, hogy nagyon elossz, nem
nem lehet bírni vele. Ezeknek az úgynevezett rossz gyermekeknek is ott
szunnyad lelkében elrejtve a jóság és felébresztésre, vár, AÁjkor a kis
gyermek, — a palavesszőjét otthonhagyó társának önként felajánl egyet
a magáéból, amikor természetes testvéri szeretettel segít egy betű meg­
írásában, amikor jóízű ozsonnájából letör egy darabkát, hogy^ másik is
megkóstolhassa, — öntudatlanul az embertestvér iránti szeretet gyakorolja.
A tanítónak itt csak az a kötelesége, hogy ezeket az érzések©^ vissza ne *
fojtsa, hanem kellő formák között és megfelelő időben engedje azokat
érvényesülni és fokozatosan igyekezzék öntudatossá tenni ezi4rzés gya­
korlását növendékeiben.
Ez a területe a gyakorlati nevelésnek az, ahol a tanítónak is talán
a legtöbb alkalma nyílik cselekedeteivel, példáival hatni. Jótékonyságra
a szegények és elhagyatottak, a tanácsra és gyámolitásra szórunk megse­
gítésére, útbaigazítására sok-sok olyan alkalom kínálkozik; amelyben a
tanító cselek vőleg vehet részt s ezzel erős hatást gyakorolhat tanítványa­
ira. Igen gyakran öntudatlanul is szolgálja a tanító ennek aX érzésnek
kimunkálását tanítványai lelkében. Pl. számtalanszor tanúi lesietnek nö­
vendékeink, esetleg szüleik is annak, hogyan fogadjuk és elégítjük, ki a'
házunkba bekopogtató segítségreszorulókat, vagy tanácskérők^ Nagyon
vigyázzunk mert az ilyen alkalmakkor tanúsított cselekedeteiül és visel­
kedésünk igazolhatják, vagy cáfolhatják meg tanításainkat.
H
Nagyon jól bevált intézmény e cél szolgálatában az Ifj. Vöröskereszt
Egyesület, hol egész esztendőben embertársaink iránt tartozó kötelességre
neveljük — gyakorlati módon — tanítványainkat.
Amikor a karácsonyi szeretetmunkákra előkészülünk, beteget láto­
gatunk, elsősegélynyujtási tanfolyamot rendezünk, bélyeget ^gyűjtetünk
jótékonycélra, mind-mind ezt a célt szolgáljuk. Az ifj. Vöröskereszt egye­
sületben végzett munkánkkal éreztethetjük meg a gyermekkel/legjobban
hogy a közösen végzett munkának e téren is csak akkor lehalj eredmé­
nye, ha mindenki a tőle telhető legjobbat adja, mert az egyesék mulasz­
tásai, közömbössége a többiek, az egész közösség odaadó ^unkájának
gyümölcsét veszélyezteti.
Séták, kirándulások alkalmával is gyakran kínálkozik a^nitó számára alkalom a példamutatásra, ahogyan pl. szembejövő ember irsát köszönti s egy-két szóval érdeklődik sorsa felől, vagy megvigasztó és utba-

45

44
igazit egy eltévedt, síró gyermeket, vagy tisztelettel köszönt egy küszö­
bön ülő öreget. Játékórák közben a tanító megértő viselkedése, szeretet­
teljes irányítása, vitatkozók kibékitése, sértődések helyreigazítása és megbocsáttatása, apró baleseteknél a segítő-készség megmutatása, nagyszerű
alkalmak arra, hogy növendékeink lelkében maradandó értékű érzelme­
ket ébresszünk és ápoljunk. Ezek az alkalmak minden tanító munkájá­
ban elég gyakran adódnak, azonban szükségszerűen elő is készíthető,
hogy az igazságosságra, krisztusi szeretetre és megbocsátásra naponként
példát állítson a gyermek elé.
Az önmagunk iránti kötelességre való gyakorlati nevelésnél nincsen
túlsók dolgunk, mert ha a gyermek Isten, Haza és embertársai iránt tar­
tozó kötelességét híven ésjószivvel teljesíti, nagyrészben teljesítette ön­
maga iránti kötelességét is. Különben is a család főképpen a maga iránti
kötelesség teljesítésére neveli leginkább a gyermeket. Van azonban né­
hány gondolat, amely ezzel kapcsolatban is megszívlelendő. Itt legfonto­
sabb célunk legyen a nevelésben, hogy tanulnivágyást és munkakedvet
öntsünk tanítványainkba.
Az olvasással kapcsolatban pl. érezze meg a gyermek, hogy neki
azért kell ^tökéletesen megtanulni olvasni, hogy ezáltal megszerezhessen
sok-sok hasznos ismeretet, nemes szórakozást majd akkor is, ha az isko­
lát elhagyta. Ezért teljesen egyenlő erőt és figyelmet fordítsunk az olva­
sás technikájára és arra, hogy a gyermek állandóan figyelje az olvasott
szók értelmét már az első osztályban is. így nem lesz értelmetlen robot
az olvasás számára. Oltsunk a gyermekbe fokozódó vágyat az olvasás
után. Minden becsukott könyv előtte egy csodapalota legyen, amit öröm­
mel nyisson fel, hogy megismerhesse és gyönyörködhessék benne. Oko­
san használjuk fel e célra az iskolai könyvtárt, amelyet állandóan a le­
hetőségekhez mérten bővitsünk s azokból az uj könyveket jutalmul kap­
ják meg olvasásra a legbuzgóbb tanulók. Vannak rossz könyvek is, ezt
is tanulja meg a gyermek az iskolában, hogy védekezhessék velük szem­
ben és ne kívánja azokat később sem olvasni, mert ezek éppen annyit
ártanak jellemüknek, mint a fertőzött levegő, romlott étel, ital a testük­
nek. Erezze a gyermek ellenségének a rossz könyvet.
Nagyon szomorú az, hogy mennyi tudnivágyó, serdülő ifjú esik ál­
dozatul a rossz könyveknek, csak azért, mert nem áll módjában a jó
könyvek beszerzése, Biztassuk tanítványainkat, hogy bizalommal fordul­
janak szükség esetén hozzánk.
A betűk Írásának megtanítása szinte játékosan történik ma már, a
gyermek nem is latja a távoli célt. Figyeljük meg azonban azt a felcsil­
lanó oromét ame y az első értelmes szó leírása és megértése után felra­
gyog szemeben. Ugyanilyen öröme lesz később az első gondolat leirásáes az elemi iskolai írás, fogalmazás tanítás egyik végső legfőbb célja,
előtt Ezérf"3
3 CtH Sajn°S dé^é ^akran -m ^tjuk szem
előtt. Ezért van meg ma is, hogy egyszerű felnőtt emberek rendes leve­

let sem külalak, sem belső tartalom tekintetében nem tudnak ^rni. Gyak­
ran megtörténik az is, hogy írni rendesen tudó emberek a: egyszerű
közéleti fogalmazványok megírásánál másokra szorulnak. Ezér| a felsőbb
osztályokban igen fontos gyakorlati cél, ezeknek -tökéletes begyakorlása.
Lehetőleg közéleti fogalmazványból tökéletes mintát vigyeijek^magukkal
a tanulók az életbe, amelyek szükség szerint segítségükre lészíek. Értes­
sük meg a gyermekkel, hogy Írása hű képe belső énjének; Ejért a ren­
des tiszta Írásra nagy gondot fordítsunk. A példamutatás?itt?' is nagyon
fontos. A táblára, füzetekbe lehetőleg rendszertelenül, firkáivá soha ne
írjunk.
j U
Ezeket látnám szükségesnek megvalósítani a cél érdekében. Alapjá­
ban véve bizonyára hasonlóan gondolkozunk mindannyian. ^A^él is tisz- ’
tán áll előttünk. Az' utak és eszközök kiválasztása természetesen minden
tanítónak sajátos joga és kötelessége.
[ 4 \
A munka egységessé és eredményesebbé tétele érdekében azonban
nagy segítségül szolgálna, ha egyetemlegesen foglalkoznának ^gondolat­
tal. Olyanformán gondolnám ezt, hogy minden esztendőben bejelölnénk
egy célt, amelyre a többinél különlegesebb gondot fordítja igyekeznénk
közös szívvel megvalósítani. Minden esztendőben gyűlések, Iped. szemi­
náriumok keretében, vagy pedagógia lapokban megállapitaná^^a kitűzött
különleges célt s végül beszámolnánk tapasztalatainkról, kid^rcainkról
és eredményeinkről. Feltétlenül hiszem, hogyha tanitótestvépei^ komoly
meggondolással, jóakarattal magukévá teszik ez eszmét, gyakorlati taní­
tásunkban és nevelésünkben hatalmas lépéssel jutnánk előbbre. Termé­
szetesen erre az elgondolásra főképen addig volna szükség* n^ig a VIII
osztályú népiskolában a gyakorlati nevelés tökéletesebb fo&n^ban meg­
valósul.
J I '
Befejezésénél ugyanarra gondolok, amivel kezdtem. A^gy^rmek le­
gyen tanításunk középpontjában. A gyermek jövő élete és; boldogulása
legyen állandóan a tanító előtt. Mindent tegyen meg, amivél jfibb jövőjét lelki és anyagi érdekeit szolgálhatja és felkészítheti őt azUtót harcára.
Es lehetőleg mindent küszöböljön ki, amit akadálynak lát 4 cél érdeké­
ben. Nevelje bízóvá, bátorrá és munkássá növendékeit. így le^ tanítvá­
nyai igazi jótevőjévé és a boldogabb magyar jövő halhatatlan* munkásává.
Isten segítsen minden tanitótestvért e legszebb hivatás betöltésében.
(Vége).

FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

.BRÜLL

SZOLNOK
Takarbkosság

Barois-irtca 1
I

DIVATLIZLETBÖL

S
1

§

n
*

I

46

HIVATALOS RÉSZ
Pályázati hirdetmény.
A szegedi Horthy Miklós Állami Tanitói Internátusba az 1940—41.
tanévben felvételt kérő növendékek folyamodványaikat a m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszterhez címezve f. évi május hó 1-ig tartoznak az
Internátus igazgatóságához (Szeged, Boldogasszony-sugárut 1.) benyújtani.
Az Internátusba felvételét kérheti minden tényleges szolgálatban álló,
tanyán, vagy középiskolával, illetve a kívánt szakiskolával nem biró köz­
ségben működő állami, községi, érdekeltségi, izraelita, társulati és magán
elemi népiskolai tanitó fia, aki középiskolában, polgári, felsőiparí, felső­
kereskedelmi iskolában tanul.
Mindaddig, mig a tervbevett felekezeti tanitói internátusok fel nem
épülnek, az Internátusba való felvételre felekezeti elemi népiskolai taní­
tók fiai is pályázhatnak.
, .. J- A„ f,elvé!eli kérvényhez csatolni kell a felvenni kért növendék
kővetkező iratait:
1.
Születési anyakönyvi kivonatot,
2.
Utolsó tanévvégi iskolai bizonyítványt;
3.
Folyó tanévi félévi bizonyítványt,
4.
Ujraoltási bizonyítványt,
5. Egészségi állapotot igazoló orvosi bizonyítványt, mely igazolja,
hogy a felvenni kért gyermek internátusi nevelésre alkalmas, •
6. Két tanú által előttemezett nyilatkozat arról, hogy a szülő (gyám)
az előirt fizetési feltételeknek pontosan eleget fog- tenni és az internátusi
szabályok kötelező erejét elismeri,
7. Helyhatósági (községi elöljáróság) bizonyítványt a szülő állásáról,
vagyoni és családi állapotáról, ellátatlan gyermekeinek számáról és arról,
hogy a folyamodó községétől hány kilométer távolságra van a legköze­
lebbi középiskola,
8.
Igazolni kell a harctéri szolgálatot, ha erre hivatkozás történik.
A felvételt kérő folyamodvány és annak mellékletei bélyegmentesek
II. Az 1940-41. tanévre az Internátusbán az iskolai dijakon kívül
a beiratkozás alkalmával fizetendő:
'
a)
Felvételi díj címén a felvétel alkalmával 10 (tíz) pengő,
b)
Orvosi díj címén ugyanakkor 5 (öt) pengő,
c) Ellátási dij címén havi 30 (harminc) pengő előleges havi részle­
tekben, minden hó 5-ig,
♦ ’L kivételi és orvosi dijakat kivétel nélkül minden növendék tarloziK nzetm.
Ezekkel szemben a növendék az Internátusbán teljes ellátásban
részesül és az ágyneműt is az Internátus adja.
Az orvosi dij csupán a heti orvosi ellenőrzést és vizsgálatot bizto­
sítja, úgyhogy betegség esetén a gyógyszerek és más készkiadások -

járyányos és ragályos betegségek esetében pedig a külön orvosi! és ápo­
lási költségek — a szülőket terhelik.
Az Internátus amellett, hogy a gyermekek kifogástalan ellátását biz­
tosítja, a legmesszebbmenően gondoskodik, azok tanulmányi .előmenetelé­
nek ellenőrzéséről is, amennyiben okleveles szaktanárok alkalmazásával
a növendékeket a leggondosabb pedagógiai irányításban is i#sze^itik.
A szülők kívánságára az Internátus igazgatósága gondoskodik a hely­
beli közép-, illetve szakiskolába való beiratásról, a növei&éMk zene,
idegen nyelv és más rendkívüli tárgyak oktatásáról is, amelyeknek dijait
megfelelő jelentkezés esetén az igazgatóság külön fogja megállapítani.
Az Internátusból évközben való kilépést csak a szülőknek vagy a
növendékek gyámjának írásbeli bejelentésével történhetik. Elég s.^vagy
az igazgató-bizottság határozata folytán az Internátusból való kizj rás esetében a növendékek után az ellátási dijat a kilépés, illetve a ki? irás havára szólóan meg kell fizetni. A fentiek figyelem bevételén gkivtí a befi_
zetelt ellátási dij vagy egyéb dijak összegéből visszatérítésnél^ nin|s helye.
IV. Az Intézetbe felvett növendékek ruházati és egyé|> felszerelési
tárgyak mérvét és mennyiségét illetőleg kizárólag az Intern^
ijgazgatósága ad bővebb felvilágosítást.
Budapest, 1940. március hó 11-én.*

* -CLi
Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur dr. Kőrösy Pál Benedek m. kir. gazd. ta­
nácsos, polg. isk. tanárt a nyíregy­
házai kir. tanfelügyelőségtől a szol­
noki kir. tanfelügyelőséghez he­
lyezte át. Isten hozta !
Nyugdíjazás. Andersen Aladárné szolnoki áll. tanítónőt és Fogarasy Mihály cibakházai áll. igaz­
gató-tanítót a miniszter ur nyuga­
lomba helyezte.

Házasság. Dr. Szemerédy Béla tan­
ügyi s. titkár és Koltay Anna szol­
noki áll. tanítónő házasságot kö­
töttek. Gratulálunk 1
Lemondás. Bagaméry Béla kunhegyesí-kormosdüllői próbaszolgálatos-segélydijas tanitó, Ferke Fe-

l

I H
rencné jászdózsai rk. isk. kisegítő
tanítónő állásáról lemondott.
Beosztás. A miniszter uy Szabó
Gabríell oki. tanítónői a jászárokszállás-ágói áll. iskolához * próba­
szolgálatos segélydijas minőségben
alkalmazta.
Áthelyezés. Karaszti Istifán szol­
noki és Fodor Gyula; újpesti áll.
tanítók kölcsönösen áthelyeztettek.
Választás. A tiszazugi >ef. is­
kolaszék a megüresedett ■ tanitói
állásra Szekeres László okl^ tanítót
választotta meg.
<
£ '
-

Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnok^ármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szqlnok;57480.
Előfizetés Népművelésre: tantes­
tület Tiszaderzs 6 P, Hajm^sy Jó­
zsef 2 P. Kulcs, Eötvös- Alap
I
3 ’•

48
Bpest 6 P, Markóth Dezső Szol­
nok 3 P, Róni. Kath. Tantestület
Tiszapüspöki 6 P, Schieszler Hugó
Szajol 3 P, Szabó Erzsébet Kisúj­
szállás 3 P, Vajó János Karcag 6
P, Bogyó Béla Jászfelsőszentgyörgy
3 P, Schaeflerné, S. Margit, Hajagos Józsefné Kunszentmárton, Kál­
mán Tiszaszentimre, Máthé János
Tiszakürt, Kardos Katalin Jász­
ladány. Kárpáti Károly Karcag
3—3, Uradalmi Iskola Szanda,
Halmágyi Sándorné Szolnok, Fe­
jes Vilma Jászberény, Schvartz
Géza Mezőtúr, Mihályfalvi József
Turkeve, Vida Gyula Tis7aföldvár, Szalay István Pusztakengyel,
Bátky Antal Makó, Orosz György
Szolnok, Áll. Iskola Pusztap, I.
6—6 P, Feiszthámmel Károly
Szolnok. 3 P.
Tagdíj címen: Tarján József,
Vajay Józsefné, Jancsó Kajetánné,
dr. Bérczy Ernőné, Schmidt Irén,
dr. Borbély Lászlóné 4 — 4 P.
Szolnok, Schieszler Hugó Szajol,
Bogyó Béla Jászfelsőszentgyörgy,
Horváth Gyula Szolnok 2—2 P,
Kabdebó Matild 3 P, Jászfelső­
szentgyörgy, Oroszváry János 3
P. Kőtelek, Schvartz Géza Mező­
túr 4 — 4 P, Szalay Istvánná 8 P.
Pusztakengyel, Farkasné, Cs. Klára
Kőtelek 4 P.
Temetkezési díj címen : Bódi Ist­
vánná 3 P 60 f, Módos Jenő 19
Bőröndöt, bőrdiszniüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

P 20 f, dr. Zs. Tóth Gáborné
4 P 80 f, Hajós István 14 P 40
f, Fazekas Károly 9 P 60 f, Koczka József 9 P 60 f Szolnok.
Horváth Ferencné 2 P 40 f
Gödöllő, Muhy Sándorné, Muhy
Mária, Szathmáry Lajosné, Feren­
czy Sándorné, Szegedy Istvánná;
Polonyi Rózsi, Horváth Jolán 1 P
20 — 1 P 20 f, Brindáné L. Mária,
Csiky Ernő 2 P 40 f Szolnok, Országh Pál 1 P 20 f Bpest, Bacskó
Gyula Szolnok 7 P 20 f, Bátky
Antal 1 P 20 f Makó, Molnár Bé­
láné 1 P 20 f Bpest, Lucskay János
6 P Cibakháza.
A temetkezési Alosztály tag­
jainak figyelmébe! Felkérem
az Alosztály tagjait, hogy elhalt
tagtársunk, özv. Lándori Mózesné után személyenként 1 pengő
20 fillért az Alosztály pénztárá­
ba befizetni sziveskedjenek.
Pénztáros.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESB0
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat

Tesléry": Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
SZERKESZTŐI ÜZENETEK
Cs. E Szolnok, K. J. Jászbe­
rény, H. J. Kulcs, V. J„ t)r. K.
J. Szolnok. Részben már kiszedve
közlésre várnak. Elnézést s kevés
türelmet kérek. Munkatársainknak.
A lapot minden hó 20-án zárjuk.
Erre az időre kérjük közleményeik
beküldését. Szives üdv !

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarék osság"

tagja

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
—Schmidt: Az éneklés tanítása
i: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
mérés tanításához
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I,, II., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—-II—III. o. egykötetben

i-n

o.

a

TARTALOM:
Dr. Kovács János: A tanító és felügyelője.
Szombathy Miklós: Népművelés és lég- y
oltalom.
Vajay József: Gyermekeink
Dr. Körösi Pál Benedek : AgrárpedagógU
siker a mezőgazdasági kiállításon.
Hivatalos rész. — Irodalom.
Hírek. — Nyugtázások.
R*NYI dixió
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIII. ÉVFOLYAM, S. SZ. - 1M0.

XXXIII. évfolyam.1940. május hó.5. szám.

Iskolai falitérképek, szemleltetoképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső

nagy választékban eredeti kiadói árakon:

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitóegyesUlet, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált. *
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26’_
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
’ 25-_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
’
j 20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
— '50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
_
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1_
Magyar nemzeti zászló 2. méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26’__
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16.60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25*__
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
*
4-_

*■

Bárhol tiirÓBtett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után erede ti bolti
áron azonnal kapható!

Felelős szerkesztő: KIRÁLDI KÁROLY
FeielSs kiadd:

aienaetésl dijak és rsklai
Cslky Imi egyes, pénztér

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

..

elmére Saolnok, Ujvéroal Iskola
kaidon dBk.
kéziratokat nem adunk viasza.

>

:

A tanító és felügyelőjéé
Irta: dr. Kovács János tanügyi tanácsos.
j
E kérdésről már bizonyára sokat olvastak már kedves kartársafen.
Sok és sokféle vélemény hangzott már el elméleti és gyakorlati alapon
a tanítónak és felügyelőnek egymáshoz való viszonyáról. Én is, mint aki
felügyelettel közvetlenül is foglalkoztam, megkísérlem a saját’ tapasztala­
taim alapján a kérdést körvonalazni. Tudjuk, hogy maga az iskolafelü­
gyelet hivatalosan szabályozva van, de az is nyilvánvaló, hogy a szabály
csak külső keret. A keretben életet adni, azt etikai tartalommal kitölteni
szintén fontos és közérdekű kötelesség. Az alábbiakban olyasmit kívánok
előadni, ami nincs benn a hivatalos szabályzatokban, mégis megszívle­
lendőnek vélem.
*
Alapvető mozzanatként hangsúlyozom, hogy tanító és felügyelőbe:
mindkettő egyaránt a közszolgálat esküt tett embere, tehát mindkettőitek
a közszolgálat és a közügy összes érdekeitől, a közérdek szellemből
minden vonatkozásban, egész lélekkel áthatottnak kell lennie. Ezen leiki
kellék hiányában egyik sem fog hivatásának teljes mértékben megfelelni.
Minden közszolgálati alkalmazottnak hivatásszerűen kell munkálkodnia,
vagy legalább is a hivatásszerüséget a legnagyobb kötelességérzettel,
odaadással megközelítenie.
.
ír
i
A tanító és felügyelője közötti viszony megvizsgálásánál szem előtt
kell tartani azt is, hogy mindkettőnek a munkaköre közszolgálati köte­
lesség. Tehát a tanítónak tudnia kell azt, hogy a felügyelőnek nemcsak
joga, hanem kötelessége is a bírálat és az esetleges .hibák éázrevétéle,
viszont a felügyelőnek azt kell szem előtt tartania, hogy a tanítóinak
kötelessége a lehető legjobb, legeredményesebb munkát végézni. Tehát
nemcsak úgy áll a dolog, hogy a felügyelőnek és tanítónak csak azt
kellene tudni, hogy neki mi a joga és kötelessége,
Már most hogyan vizsgáljuk még e két szóban lévő közszolgálati
szervnek egymáshoz való azt a viszonyát, amely a közérdeknek legj|>b9

50
bán megfelel? E célból leghelyesebbnek vélem, ha megnézzük mindenek
előtt azt, hogy milyen legyen a hivatalos és a magán érintkezés a tanító
és a felügyelő között? A záróértekezleteken milyen legyen a bírálat az
esetleges kifogások előterjesztése, vagy az elismerések felsorolása ? Vé­
gül szükséges-e különösebben kidomborítani akár a súlyos kifogásokat,
akár az átlagon felüli kiválóságot?
Ami a személyes hivatalos érintkezést illeti szerintem annak termé­
szetes követlenséggel (pózmentesen) kell történnie. Tudjuk ugyanis azt
hogy a felügyeletnek puszta megjelenése, jelenléte legtöbbször bizonyos
elfogultságot idéz elő a meglátogatott tanerő lelkében. Ez pedig nagyban
gátolja őt a látogatáskor végzett munkájában. Ha tehát a felügyelő a
megjelenéskor, hangjában és fellépésében erősen hangsúlyozza a hivata­
los tónust, ezzel csak fokozza a tanító lelkében az elfogultságot, indo­
kolatlanul megnehezíti annak munkáját és ezáltal a tanítót munkáról
annak eredményéről, esetleg helytelen képet fog tudni szerezni.
Ha a hivatalos érintkezésnél helyesebb a feltűnés nélküli megjele­
nés, és a közvetlen modor, annál inkább áll ez a magán érintkezés al­
kalmára. Elvégre kartársak vagyunk, ugyanazon munkakörben dolgozunk
s azért nem tartom indokoltnak magunk között, a felügyelet jogcímén jég­
falakat építeni. Természetesen meg kell lennie úgy a tanítóban, mint a
felügyelőben annak a helyes érzéknek, amely mértéket tud szabni ezen
a téren, amely mértéknek átlépése természetesen ártana a közszolgálat­
nak. A tiszta, nemes korrekt kartársiasságot ugyanis nem szabad össze- tevesztenni a pajtaskodással, megalkuvással, mely utóbbiak egymástól
hivatalosan függő alkalmazottak között meg nem engedhetők.
1
' Rálátnál a legteljesebb tárgyilagosság, a legteljesebb elfogulat*
ansng es igazsagossag az alapvető kelléke. Azért, akinek nincs abszolút
birálST í r 'S menen Vállalkozni a felügyeletnek, mások feletti
bírálatnak gyakorlasara.
A. bírálatnak kétféle tartalma van: kifogások és elismerések.
. . A k,f°^S,°k?t ‘^“é^etesen (semmit belőlük el nem hallgatva)
habozás nélkül elő kell terieszfpni
r
- . • ,
mértékében kifejezésre kell juttatni
’S ‘el,eS
éS.egy,ben kényes is a bírálatok, kifogások közlésének a
módja. Ennek természetesen soha sem szabad sértőnek, bántónak lenni
mert ez nem volna méltó a felügyelet magasrendű kulturmunkájához és

OSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR
nak

bortermelők, bornagykereskedők
”Hun9ária“ rum‘ és likőrgyár

ULHUK Sürgönyeim;

Bor«»itrelch

Tilefon: 53

joggal elkeseredést szülne. Meg kell találni és a felügyelő urak kétséékivül meg is találják a megfelelő szavakat és kifejezéseket, amelyekkel
észrevételeiket megteszik anélkül, hogy bármit is a közérdek rov
elhallgatnának.
Sajnos, előfordulhatnak a felügyeleti szolgálatnál a szemé
pátia, személyes összeköttetés, vagy érdek, illetve a személye
szempontjai. Ennek ellenállani a legnehezebb, de a legszebb és legszen­
tebb kötelesség, Mert a személyes szempontot és összeköttetési éreztetni
pláne annak érdekében kedvező, vagy kedvezőtlen bírálatot gyakorolni,
a legsúlyosabb közszolgálati bűnök egyike.
(Vége^öv.)

NÉPMŰVELÉS ÉS LÉGOLTALOM- [
Irta: Szombathy Miklós áll. tanitóképző-int. tanár. H
f
I
I
(2.) Falun tehát nem kell számolnunk az u. n. belélegzéses harcigázok
alkalmazásával sem. Ezek a harcgázok zártabb helyen, háztömbök között
fejthetik ki hatásukat, a szabadban egy-kettőre elillannak. Ha mégis kapnak
gáztámadást, rövid időre a nedves zsebkendő is véd. Nedves > zsebken­
dőt teszünk orrunk és szánk elé, szemünkkel hunyorítva nézünk s a
széllel ellentétes irányban kisietünk, (de sohasem szaladunk,) a gázfel­
hőből. A szabadban ilyenkor a magasabb helyet keressük, árokba ne
feküdjünk, a pincéből jöjjünk fel. Ennyit kell megtanítanunk a Hel' ' s
harcgázokról. A falu lakosságát nem fogják ellátni gázálarccal, ®em köte­
lezik azok megvételére. Nem azért mintha a falu népe mostoha gyer­
meke volna az államnak, hanem egyszerűen azért, mert nem fesz Szük­
sége rá. Ha tehát valaki felvilágosító munkája közben beszél a falusiak­
nak a gázálarcokról, ne feledje el az előbbieket hangsúlyozni. |la a
falu népe azt hiszi, hogy gázálarc nélkül légitámadás esetén elpusztul,
mivel nincs gázálarca, ismét vakrémület lesz úrrá rajta. Természetesen a
hatósági osztagokat falun is ellátják gázálarccal, hiszen azoknak nem lesz
mindig módjukban eltávozni a gázfelhőből. Hólyaghuzó gázokra ezj nem
vonatkozik, de azok ellen a gázálarc nem véd. Hólyaghuzó gázzal falun
5
is számolni kell. Erre még visszatérünk.
Milyen lesz ezek szerint tehát a falu légoltalma ? A várható Tárna*
dáshoz igazodó. Sokan azt mondják erre, hogy nem is kell a faluban
semmire készülni, mert a falu nem lesz kitéve légitámadásnak.LAz ellen­
ség támadása katonai célpontok, fontosabb gyárak, raktárak és nagy
városok ellen fog irányulni, nem pazarolja erejét kicsiny falvairaJ Igen,
igy is lesz az, amíg az ellenség a frontokon boldogulni tud. Am&onazonban nembir el a hadsereggel, a mögöttes országrész elpusztításával igyek­
szik felmorzsolni a hadsereg ellenállóképességét és térdrekényszeritfeni az
ellenfelet. Ezt láttuk a finn-orosz háború példáján. Finnország mintasze­
rűen meszervezett légoltalma azonban ebben is keresztülhúzta | ellenfele
{1

3

i

50
bán megfelel? E célból leghelyesebbnek vélem, ha megnézzük mindenek
előtt azt, hogy milyen legyen a hivatalos és a magán érintkezés a tanító
és a felügyelő között? A záróértekezleteken milyen legyen a bírálat, az
esetleges kifogások előterjesztése, vagy az elismerések felsorolása ? Vé­
gül szükséges-e különösebben kidomborítani akár a súlyos kifogásokat
akár az átlagon felüli kiválóságot?
Ami a személyes hivatalos érintkezést illeti szerintem annak termé­
szetes követlenséggel (pózmentesen) kell történnie. Tudjuk ugyanis azt
hogy a felügyeletnek puszta megjelenése, jelenléte legtöbbször bizonyos
elfogultságot idéz elő a meglátogatott tanerő lelkében. Ez pedig nagyban
gátolja őt a látogatáskor végzett munkájában. Ha tehát a felügyelő a
megjelenéskor, hangjában és fellépésében erősen hangsúlyozza a hivata­
los tónust, ezzel csak fokozza a tanító lelkében az elfogultságot indo­
kolatlanul megnehezíti annak munkáját és ezáltal a tanítói munkáról
annak eredményéről, esetleg helytelen képet fog tudni szerezni.
Ha a hivatalos érintkezésnél helyesebb a feltűnés nélküli megjele­
nés, és a közvetlen modor, annál inkább áll ez a magán érintkezés al­
kalmára. Elvégre kartársak vagyunk, ugyanazon munkakörben dolgozunk
s azért nem tartom indokoltnak magunk között, a felügyelet jogcímén jég­
falakat építeni. Természetesen meg kell lennie úgy a tanítóban, mint a
felügyelőben annak a helyes érzéknek, amely mértéket tud szabni ezen
a téren, amely mértéknek átlépése természetesen ártana a közszolgálat­
nak. A tiszta, nemes, korrekt kartársiasságot ugyanis nem szabad össze- tevesztenni a pajtaskodással, megalkuvással, mely utóbbiak egymástól
hivatalosan függő alkalmazottak között meg nem engedhetők.
1
a legteIjesebb tárgyilagosság, a legteljesebb elfogulatlgaZSag0SSag az alaPvető kelléke. Azért, akinek nincs abszolút
VáHalk0ZnÍ a Jetnek, mások feletti
A bírálatnak kétféle tartalma van : kifogások és
A kifogasokat természetesen (semmit belőlük
habozás nélkül elő kell teriesztpní Fn™
mértékében kifejezésre kell jútítni
V “

elismerések.
el nem hallgatva)
v
, . “
'
®
,s tel)es

mór/m^FnnpkT éS.efiy,ben ké"yes is a bírálatok, kifogások közlésének a

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FID NÁNDOR
maiz

-

bortermelők, bornagykereskedők
”^un9ária“ rum- és likőrgyár

Sürgönyeim ;

Bo r fl « 11 r e le h

Tilefon: 53

ti51
joggal elkeseredést szülne. Meg kell találni és a felügyelő urakkétáégkivül meg is találják a megfelelő szavakat és kifejezéseket, amelyekkel
észrevételeiket megteszik anélkül, hogy bármit is a közérdek! rozsára
elhallgatnának.
'
|■■
Sajnos, előfordulhatnak a felügyeleti szolgálatnál a személyes (szim­
pátia, személyes összeköttetés, vagy érdek, illetve a személyes elkentét
szempontjai. Ennek ellenállani a legnehezebb, de a legszebb és legszen­
tebb kötelesség, Mert a személyes szempontot és összeköttetési éreztetni
pláne annak érdekében kedvező, vagy kedvezőtlen bírálatot gyakorolni,
a legsúlyosabb közszolgálati bűnök egyike.
(Végi köv.)

NÉPMŰVELÉS ÉS LÉGOLTALOM.
Irta: Szombathy Miklós áll. tanitóképző-int. tanár J
(2.) Falun tehát nem kell számolnunk az u. n. belélegzéses harcígázok
alkalmazásával sem. Ezek a harcgázok zártabb helyen, háztömbök között
fejthetik ki hatásukat, a szabadban egy-kettőre elillannak. Ha mégis kapnak
gáztámadást, rövid időre a nedves zsebkendő is véd. Nedves zsebken­
dőt teszünk orrunk és szánk elé, szemünkkel hunyorítva nézünk s a
széllel ellentétes irányban kisietünk, (de sohasem szaladunk,) a gázfel­
hőből. A szabadban ilyenkor a magasabb helyet keressük, árokba ne
feküdjünk, a pincéből jöjjünk fel. Ennyit kell megtanítanunk a belégzéses
harcgázokról. A falu lakosságát nem fogják ellátni gázálarccal, néni köte­
lezik azok megvételére. Nem azért mintha a falu népe mostoha? gyer­
meke volna az államnak, hanem egyszerűen azért, mert nem jes^Fszük­
sége rá. Ha tehát valaki felvilágosító munkája, közben beszél á falusiak­
nak a gázálarcokról, ne feledje el az előbbieket hangsúlyozni, j Ha a
falu népe azt hiszi, hogy gázálarc nélkül légitámadás esetén ;elp|isztul,
mivel nincs gázálarca, ismét vakrémület lesz úrrá rajta. Természetesen a
hatósági osztagokat falun is ellátják' gázálarccal, hiszen azoknak n^m lesz
mindig módjukban eltávozni a gázfelhőből. Hólyaghuzó gázokia e$ nem
vonatkozik, de azok ellen a gázálarc nem véd. Hólyaghuzó gázzal falun
is számolni kell. Erre még visszatérünk.
Milyen lesz ezek szerint tehát a falu légoltalma ? A várijától táma­
dáshoz igazodó. Sokan azt mondják erre, hogy nem is kell^a faluban
semmire készülni, mert a falu nem lesz kitéve légitámadásnak^ A^ ellen­
ség támadása katonai célpontok, fontosabb gyárak, raktárik é^ nagy
városok ellen fog irányulni, nem pazarolja erejét kicsiny falvakra' Igen,
igy is lesz az, amíg az ellenség a frontokon boldogulni tud. Amikor azon­
ban nembir el a hadsereggel, a mögöttes országrész elpusztításávaligyek­
szik felmorzsolni a hadsereg ellenállóképességét és térdrekény§zer§eni az
ellenfelet. Ezt láttuk a finn-orosz háború példáján. Finnország mintasze­
rűen meszervezett légoltalma azonban ebben is keresztülhúzta; ellenfele

I

I .

I '

52

j'

számítását. Mi magyarok, egy esetleges háborús összetűzés esetén hason­
lóra lehetünk elkészülve. Ismerve a magyar katonai erényeket, föltehető
hogy — a finnekéhez hasonlóan - hadseregünket az ellenfél nem tudja
legyőzni, azért majd a nemzet életterét, a falut fogja pusztitani és ott
fog megverni minket, ha már most fel nem készülünk ellene.
Az ellenség a falut először is gyujtóbombával fogja támadni. Ez el­
len irányul tehát a falu légoltalmának gerince. A védekezést azonban
nem elég légiveszély idején elkezdeni. Arra már most nevelni kell a falu
népét, fel kell világosítani őket, hogy ne csak azért tegyék meg a szük­
séges előkészületeket, mert a kormányrendeletek rövidesen el fogják
rendelni, hanem értsék meg, hogy mindez a saját érdekükben történik.
A legtöbb falu a mai formájában valóságos tűzfészek. Ma még előfordul
az, hogy véletlen tűzeset következtében házsorok, vagy egész falvak ég­
nek le. Mi lesz tehát akkor, ha több száz gyujtóbomba esik le a falura
s egyszerre sok tűz keletkezik a falu különböző részein ? Ezen változ­
tatni kell. Le kell szoktatni a gazdát arról, hogy termését, takarmányát
a lakohaz vagy istálló padlásán raktározza. A ház környékén és a széruskertekben tartsák meg.az u. n. tűztávlatot. Az elöljáróság minden
erejevel hasson oda, hogy a tetők mielőbb tűzmentesre cserélődjenek ki
Ne engedjek meg a régi zsúpfedelű tetők toldozgatását, foldozgatását,
hanem le velük 1
(Folytatjuk.)

Emberi kötelességünk belépni az Eötvös Alap Családjóléti Osztályába

GYERMEKEINK FEGYELMEZÉSE.
Jutalmazás és büntetés.
Irta: vajai Vajay József.
■ gyermekeink nevelésében ma igen nagyszerepet játszik a jutalma­
zás es a büntetés. Sajnos, sokkal nagyobbat, mint szabad volna!
közönt penged lelkű okos apa, vagy anya, rendes körülmények
S í
' szereteltel mindenre ráveheti a gyermekét. De a
sle!ségében ne® vesz magának időt, fáradságot a
, gyengéd szóra, a kötelesség megértetésére, hanem különféle jutái-

5seX^

-BRÜLL
---------- ------------------

an lehetet­
len fenyegetésekkel birja rá gyermekeit kötelességeinek teljesítéséire.
Ez a jutalom rendszerint cukor, befőtt, édesség, aminek^ többnyire
gyomorrontás a vége, — vagy pedig valami költséges játékszer, ami hol­
nap méginkább útjában lesz a kötelesség-teljesítésnek 1
A nagyhangú fenyegetéseket maga a gyermek s?m veszi komolyai!
jól tudva azt, hogy azok soha sem lesznek valóra váltva!
Ha a szülő jutalmazni akar, miért ne lehetne az a íütalqkn az ő
fokozottabb szeretete, az ő csókja, — étkezésnél a maga mq^lé sültetés,
délutáni vagy esti közös játék, mese stb. valami olyan dojogj ami a
szülők iránti szeretet mélyítésére, fokozására, a gyöngéd éRzeliiek fej­
lesztésére szolgál?
Az anyagi jutalom rendesen rövid időre hat. A gyermek ^4-4 nap
múlva újabb, meg újabb ajándékot vár, — csak a jutaloméit dolgozik.
Napról-napra újabb, költségesebb igényekkel, kívánságokkal ;áll elő:
teljesen önzővé válik. Végre is a szülő beleun az örökös ajándékozásba,
nem győzi azt, s az immár követelőzni, sőt fenyegetőzni kezdő gyerme­
két amúgy becsületesen elrakja, amire a már önzővé tett gyerr|ek lel­
kében fölébred a dac, a bosszú érzete és elhatározza magában, hogy
most már aztán: „Csak azért sem!“
i |
Ebben az esetben egyenesen és kizárólag magára vessen a szülő!
A veréshez nem volt joga, mert ezt az eredményt előre lath^ta, sőt
várhatta volna, miután ő maga váltotta ki, őmaga provokálta*! =
Udvösséges tanulság, hogy anyagi dolgokkal, értékes ajándékokkal
ne jutalmazzon a szülő! De ne jutalmazzon azzal se, hogy gyermekét
valamely kötelességének teljesítése alól fölmenti!
I
Ha már jutalmazunk, legyen az a jutalom a szülői, yagy tanitó
szeretetnek valami gyöngéd érzelmi megnyilatkozása, amivel* gyermeke­
ink, tanítványaink lelkére, érzelmi fogékonyságára hatunk, amivel őket
csak még szorosabban fűzzük magunkhoz érzelmileg! Ha a gyermek
erre a jutalomra mindennap számot tart, az sem baj! Sőt határozottan
előny!
Természetesen itt a kötelességek elvégzésének a jutalmazásáról
beszélünk, nem pedig a családi ünnepélyek: karácsony, újév, - húsvét,
névnap és születésnap alkalmával szokásos ajándék adásról !j í
Ha valami rendkívüli jót művel a gyermekünk, ami nem askötelessége elvégzéséből eredt, hanem a ♦ saját kezdeményezéséből' és öszorgal-

ficígyetm!
Takarékosság
Baross-utcai

DIVATÜZLETBÖL
ibs____

Í

bii

gg!!______

53

-------- -------------------A „Nagy tőzsde' mellett

ÁRUFORGALOM!

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon9y°lát ^őváros> nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott á|on:

KEMÉNY ISTVÁN

Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove -U. 19.

___________________________________ ____ *____

I
I
I 55
‘I

54
mából, akkor — esetleg — megjutalmazhatjuk, — de a főfő jutalom
ebben az esetben is a gyermek szemében, a nekünk szerzett öröm jól­
eső tudata legyen!. A kisérő ajándék pedig a mi örömünknek a kifejezője!
Amint nem helyes lépten-nyomon jutalommal, ajándékokkal ke­
csegtetni és rontani gyermekeinket, éppúgy nem helyes, sőt káros és
bűnös dolog állandóan büntetni, ütni, verni s veréssel intézni el mindmit
ami nekünk nem tetszik !
Engedjék meg, hogy ezt néhány példával megvilágítsam !
— Egy apa, miután alaposan helybenhagyta gyermekét, dühtől
szikrázó szemekkel kérdezte a szepegő kis. fiútól : — Aztán tudod-e
hogy miért kaptál ki? - Tudom, - felelte az remegve: - Azért kap­
tam ki, mert te nagyobb és erősebb vagy mint én!
1 XX A’verés' a testi fenyítés a legtöbb esetben nem más, mint a me«lett ember izgalmának a levezetése !
íme egy példa!
Egy nagyobb város munkásnegyedében, egy hároméves kisfiú
játszadozott az utcán, hatéves ménjének a felügyelete mellett. Játék köz­
ben a kisfiú átszaladt az utca másik oldalára, pontosan egy arra rohanó
autotaxi kerekei ele. A kislány felsikoltott, a fiúcska valósággal megme­
revedett a rémülettől A taxi búgás, éles csikorgás után hirtelen megállt.
A vezető leugrott róla és megragadva a rémülettől szinte félholt kisfiút
ordítozva, káromkodva ütlegelni kezdte.
NT
h.-T* bant’a eZt,a kisfiút? — kérdeztem tőle méltatlankodva —
Van rémü,ve?! Beteggé, nyomorékká
aKdrjd. lenni ’
.
- Talán maga a tanítója? - ordította a felbőszült sofför - Mit
artia magat az en dolgomba?! En az apja vagyok!
gyermekét, hogy idegeit lecsillapítsa Ug anezen ókból kifolyólag en meg megverhettem volna a brutális apát,
hogy felzaklatott idegeimet lecsendesítsem!
Napról-napra láthatunk eseteket, melyek állításomat igazolják
.. Mariska megbotlott és és a tintás üvegből ráöntötte a tintát a dráöa
u, szőnyegre. Nosza felugrunk és nekiesünk. Ugyan miért? Azért mert
a fiz,kai reakció, a testünk megrázkódása, az ijedtség megbénult Tde
gekre osztonszeru megkönnyebbülést okoz! Ha megállanánk egy percre
es egy kicsit gondolkoznánk, rögtön belátnánk, hogy ez a megbotlás ve
V°lna S azéK ne” ™”hatÍ»k ^elös égre
Mariska, aki tálán meg nálunk is jobban megijedt!
Béla játék közben feldönt egy vázát. A nagy csörömpölés zaiára

a fiút I Maskor'obb“ vigyázz!- fedjük meg nyugodtan és okosan

Másnap azonban Pista egy herendi szervisz kellős közepébe téveszti
a labdáját, szétfröccsentve millió cserépdarabra az egész készletet Csak
azt atjuk az egészből, hogy többszáz pengő az ördögé és felizgatott adegemk a Pista fiú erélyes elnadrágolásában nyernek kielégülést
*
Tehát legtöbbször nem maga ,a tett vagy a bűnös bűne határozza “
meg a büntetést, hanem a kár^nagysága, a tárgy értéke és izgatottsá­
gunk foka!
Megtörténhetik, hogy egyes napokon, amikor ingerlékenyebbek
vagyunk, mint más napokon, keményen büntetünk olyan eseteket is
amelyekért más hangulatban a fülünk botját sem mozdítottuk vólná
meg. A szülő azonban érzi ilyenkor, hogy valamit tenni kell! JÉ mert
hirtelenében semmi okos nem jut az eszébe, hát azt teszi, ami Jégkönnyebb: büntet, leszid, pofoz.
Ha én rajtam állna, szigorú törvénybe iktatnám, hogy a $zi t és
tanitók, azon a ponton, amikor nem tudják hirtelenében eldönteti hogy
mit csináljanak, akkor: ne csináljanak semmit!
köv)

Agrárpedagógiai síkér a mezőgazdasági kiállításon
Irta: dr. Körösi Pál Benedek oki. gazda,

|

1

a szolnoki tanfelügyelőséghez berendelt tanár, m. kir. gazdasági tanácsos

j

Az ember a földdel ősidőktől fogva örök összeforrottságbanl él.
A nemzet ereje a föld termőképességében rejlik. A termőterület a nem­
zeti felemelkedés egyik záloga.
A magyar ember nemcsak a világ első .katonája, hanem, imponáló
ragyogó eredményeket, teljesítményeket tud felmutatni földjéből is. §
Az országos mezőgazdasági kiállításon és vásáron is beszéd ' n
igazolta, hogy Hazánkban rend, fegyelem, békés nyugalom, háládé és
fejlődés van a termelő munkában is.
Mint ismeretes a kiállításnak kettős célja van: az egyik ra v
célszerű lebonyolítása, a másik a tanítás és a propaganda.
Ezt az utóbbi célt szolgálták gazdasági tanügyi intézniienye
melyek ez alkalommal is csoportos kiállítás keretében ismeHették a
kitartó munka komoly tanúságait. Valóságos fegyvertárát műi
be
a tanulni vágyó gazdaközönségnek. így :
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

r

|
'-1*

Vidor Üzletházban!
Telefon 301
„Takarékosság0 . t á g j

56
1. A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur fennhatósága alá tar­
tozó mezőgazdasági népiskolák közül a :
a) dévaványai, nagy szakszerűséggel ismertette a sziknek digózással
való javítását, vizes területek befásitását, a maradi gazda kétnyomásos
gazdálkodásával szemben a haladó gazda négyes vetőforgóját.
b) makói, a világhírű hagyma termelését, kezelését ismertette az
ültetéstől a szállításig; etető rács modelljével kézimunka gyűjteményével
nyert elismerét.
c) szekszárdi tormatermelésének ismertetésével, gazdaságos cél­
szerű hordozható baromfi etető modelljeivel tűnt ki.
dj derecskéi, a vidék főbb terményeit (sárgarépa, petrezselyem stb.)
azonkívül a híres derecske! szűr rátét munkáit gyakorlatilag is be­
mutatta.
e) kiskunfélegyházai, a mezőgazdasági termények ipari illetve gyári
feldolgozását, valamint a gyapot termelését mutatta be.
f) nyírbátori, alma, burgonya, tengeri kollekciójával, azonkívül
ízléses és nagy fáradsággal összeállított kézimunka tananyagának be­
mutatásával nyert elismerést.
g) szegedi-felsőközponti, a pillangósvirágú takarmánynövények fon­
tosságára hívta fel a figyelmet.
h)
köröstarcsai, csipkebemutatójával tűnt ki.
i)
nádudvari, gyékény háziipari készítményeivel szerepelt sikeresen.
A rendezésben nagy érdeme volt Béllé Lajos igazgató urnák, aki
fáradhatatlanul állott szolgálatára az érdeklődőknek.
2. földművelésügyi Miniszter Ur fennhatósága alá tartozó intézetek
ez alkalommal nem szerepeltek, helyettük a szakoktatási csarnok ebben
az évben a gazdasági oktatás történelmi fejlődését mutatta be érdekfeszitő képekben és felírásokban.
Ott láthatók az ősfoglalkozást űző pogánymagyarok, majd a szer­
zetesek amint népünket a gazdálkodás nemesebb irányaival megismer­
tetik. Mátyás király és főúri kapásai, a török hódoltság megdöbbentő
eseményei, Mária Terézia, a burgonya, selyemhernyótenyésztés és
9 merinói gyapjú honositója; Tessedik Sámuel aki a szarvasi gazdasági
iskolát alapította, mint elsőt az egész világon. Ö volt az aki először ül­
tetett homokon akácot, irtott sziket és először kívánt minden megye
élére gazdasági felügyelőket. Gróf Festetich György, aki a keszthelyi
Georgikonnak vetette meg alapját. Ebből sarjadt és és fejlődött a gaz­
dasági kiképzés hatalmas intézménye; gazdasági akadémiák, tanintézetek,
tejgazdasági iskolák, téli gazdasági iskolák, téli tanfolyamok, gazdasági
leánynevelők.
.
Az az iskola amelyik legszemléltetőbben tudta felmutatni munká­
jának eredményét, díjazásban részesült.
A mezőgazdasági népiskolák közül a vándorserleget a makói, az

OMGE elsődiját a szekszárdi, a második dijat a derecskéi, a ^haj idikát pedig a, kiskunfélegyházai nyerte.
^Ennél a pontnál legyen szabad felvetnem azt a gondolatot, hoiy a
jövőben nem lehelne-e belevonni a kiállítás anyagába a mezőgazdasági
középiskolákat és a gazdasági irányú továbbképző népiskolákat is, amelyek bizonyára igen szépen szerepelnének.)
Meglátogattam a földművelésügyi minisztérium szálik^nács^dó
__
irodáját, ahol kiváló szakembereink pillanatok alatt nyújtanak segéd­
kezet a legbonyolultabb gazdasági kérdésekben is.
Engem, aki a szolnoki kultúra egyik őrhelyén, a királyi tanfelügyelőségnél teljesítek szolgálatot, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei v|szon|ok
érdekeltek és igy Dr. Gábor Dénes igazgató és Vadány Miklós gazda­
sági tanár uraktól erről szereztem információtIEszerint:
‘t ' 1. a szolnokmegyei kisgazdatársadalom növénytermesztéséifek sjinvonala az utóbbi időben örvendetesen javult. A megkezdett utón e >nbán tovább kell haladni. A továbbfejlődés két irányú lehet;Az Isö
általános, mintegy alapja a továbbiaknak. Hiszen a helyes tala művelés
trágyázás nélkül meddő minden további próbálkozás. Amint az£emli|ett
alap biztosítva van a fejlődés első állomása a takarmánytermeszté^ legyen.
Ez nemcsak az állattartást teszi jobbá, olcsóbbá, hanem a nö^ény|ermesztését is. Különösen, a pillangóvirágu takarmánynövények
la,
zabosbükköny) állanak itt az első helyen. A helyes takan
rás
szófa ^bT aZ °1CSÓ fehér,ét Erre szoIááInak a hüvelyesek, j (Borió, *
A nagy kukoricafogyasztás a kukoricatermesztés szakszerű megoldását teszi szükségessé. Ezen a téren a jófajta, a helyes ápolás "fáz
első lépés, mely jobb eredmények felé vezet. Végül ma jó konjunktúrát
ijelent
1
_ 1 _ számára
*_ *
r
z ricinus
■■
az« <11
itteni1 gazdák
napraforgó,
vagyis S olajM
magúak termesztése is.
i
•B
2. a szolnokmegyei népies állattenyésztés az utóbbi időbeni színién
örvendetes fejlődésnek indult. Ez azonban csak akkor válhat gyorsabb
Üteművé, ha azt sikerül szilárd alapokra fektetni. A jövedelmezőség
szempontjából arra kell törekedni, hogy a rétek és legelők termésho­
zamának figyelembevételével a fehérjében gazdag szántóföldi! takar­
mánynövények termesztése minél nagyobb arányú legyen. Ez íszol^l-

5
5
o
9
oe

ér fiiyü'Sjaícn

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6.sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban, •
fűzők és melltartók mérték után.

j
;;
d
H

58
tatja a legolcsóbb és legtermészetesebb takarmányt. Kívánatos lenne
ezen növények . termesztését a szántóföldi termelés 25 °|o-áig felemelni.
Ez a kapás és gabonafélék termésátlagaira is kedvezőbb befolyást gya­
korolna. A következő lépés olyan állatoknak a beszerzése, amelyek a
feletetett takarmányt megfelelően tudják értékesíteni. A jó tenyészállatok
jövedelmezősége attól függ, hogy a gazdák rendelkeznek-e megfelelő
takarmányozási ismeretekkel. A szükségletnek megfelelően adagolt táp­
lálóanyagok hasznosulásán fordul meg ugyanis az állattenyésztés jöve­
delmezőségének titka.
Szakintézményeink tehát az idén is sokaknak világítottak a gazda­
sági tudományok reflektorfényével, mert hiszen az értelmiséget lelki
kultúrája emeli az erkölcsi és anyagi javak magasságai felé.
Ezek az iskolák a népi tömegek szellemi, erkölcsi és anyagi nívó­
ját nemcsak megvédik, hanem emelik, növelik és fokozzák is.
A gazdasági kultúra fejlesztése ugyanis csak a szellemi kultúra
fejlesztésével lehetséges.
Nyílván arra is tanítanak ezek az intézmények, hogy a nemzetépitő munkánál — amely immár a békebeli határok régvárt szivárvá­
nyát ragyogtatta fel — a barázdára hulló verejték értékét becsüljük meg.

IRODALOM
Népiskolai Rendeletek Gyűj­
teménye címén közel 500 oldalas

hatalmas kötetben gyütötte össze
Dezső Lipói tanügyi főtanácsos
azokat a rendeleteket és utasítá­
sokat, melyeket minden igazgató­
nak és tanítónak ismernie kell. Nél­
külözhetetlen ez nemcsak az iskola
adminisztrációja, de különösen a
tanulmányi eredmény és az iskola
belső eredményes munkájának biz­
tosítása céljából is. Az ügyiratok
kezelésétől kezdve minden, az is­
kola belső életére, vezetésére és
igazgatására vonatkozó törvény,
rendelet, részint szószerint, részint
bő kivonatban, a vonatkozó ren­
deletszámok feltüntetésével meg­
található a könyvben, amely 1876tól a mai napig megjelent, illetve
érvényben van. Az értékes gyűjte­
mény első kiadása néhány hét alatt

elfogyott. A II. kiadás most jelent
meg. Melegen ajánljuk kartársaink
figyelmébe. Megrendelhető a Szer­
ző címén a 38.750 sz. csekkszám­
lán, vagy postautalványon Buda­
pest VI. Munkácsy-u. 26/b. címen.
Ára 4 P. 40 f. Portóra és csoma­
golásra 40 f. küldendő.
Evva Ilona ózdi társ, tanítónő
Fonomimikai vezérkönyve az ol­
vasás tanításához, a napokban
hagyta el a sajtót. Nagy gyakor­
lati tudással foglalkozik a ré^i és
uj írás tanításával, melyet 40-nél
több kidolgozott óratervvel tesz
értékessé. A könyv a Szerzőnél
rendelhető meg 3’60 P. árban.
Ugyanitt 50 részletesen kidolgozott
hangulatos óratervvel, számolási
vezérkönyv. (I. o.) 4 P. Anygknapí jelenetek nagyobbaknak 90 f.,
kisebbeknek 40 f-es árban.

Hivatalos rész.
2131—140. szám.

p

Tárgy: Dezső Lipót: Népiskolai Rendelj
Rendeled sk
Gyűjteményének megrendelése.^

Valamennyi állami, községi, izraelita, társulati érdekeltségi éá
magán elemi iskola Tekintetes Igazgatóságának, Tanítójának fi
Állpmáshelyén.
Dezső Lipót tanügyi főtanácsos összeállításában és a „Kalász" könyv­
kiadó r.t. kiadásában megjelent a „Népiskolai Rendeletek Gyűjteményének"
II. kiadása 4 P. 40 fillér bolti árban.
Miután e mű a népiskolák adminisztrátiójánál igen értékes utbai^azitásokal nyújt, a V.K.Miniszter Ur 168.309—1940. V. ü. o. számú ren­
deletében megengedte, hogy a Gyűjteményt a tanitói könyvtár részér^ 1
példányban a könyvtári alap terhére, — ha arra fedezettel rendelkeznek-—
rendeljék meg az 1940—41 iskolai évben.
,| ’! |
Kir. tanfelügyelő hiv.-ból távol:
.
Dr. Padányi Tibor s.k. !
tanügyi fogalmazó.
r

Áthelyezés, Gyöngyösi József
és Gyöngyösi Józsefné mezőturícsehalomi áll. tanítókat a komádi
Horthy Miklós áll. el. iskola és
Nevelőintézethez, Medgyaszay Mar­
git áll. tanítónőt ugyanettől az in­
tézettől a mezőtúri-csehalomi áll.
el. iskolához helyezte át a minisz­
ter ur.
Megbízás. Korom Géza oki.
tanitó a mezőturi-csehalomi áll.,
Kiss Boldizsár, Mucsi József Zen­
gő István oki. tanítók a jászapáti,
Dobos Zoltán a kunhegyes! ván­
doriskolához nyertek próbaszolgá­
latos minőségben megbízást. Csá­
szár Mária oki. tanítónőt a sajókazinci rk. iskolához rendelte ki­
segítői minőségben a miniszter ur.
Választások. Szentgyörgyi Pi­
roska a dévaványai ref., Komlósi
Gyula a tiszapüspöki rk., B. Ko­
vács Péter a karcagi ref., Kiss An­
na a jászfényszarui rk., Török Ida.

a karcagi ref., Ferencz A. a mező­
túri ref., Telek Nándor a karcagi
rk., Szlávik Gábor a szajolí dk.,
Pénzes László a jászfényszarui
Mátyás István a mesterszállási rk.
iskolához választatott meg tanítóvá.
Nyugdíjazás. Tóth Piroska szol­
noki áll. tanítónőt saját kérésire
nyugdíjazta a miniszter ur.
Lemondás. Szabó Gabriella jászárokszállási-ágói próbas?olgála|os
tanitó állásáról lemondodNévváltoztatás.
Morgenstérn
Edit turkevei áll. tanítónő családi
nevét belügyminiszteri engedéllyel
Maróti-ra változtatta,
•
Nyugtázások - Csekkszámla :

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre: Bodnár
Róza Kisújszállás, Zeller Ferenc
Kunszentmárton 3—3 P. Mantu^no
Janka Tiszaföldvár 6 P. Gárdonyi
Jenőné 3 P. Törökszentmiklbs,
Kosnár Lajos Mezőtúr, Áll. bk.

60
Tiszavárkony, Áll. isk. Nagyrév,
Református Tantestület Kunhegyes
6—6 P. Barcsay Mária, Kerekes
Eszter Tiszaföldvár, I. körz. isk.
Igazgatóság Jászberény, Csömör
Irén Szolnok 3—3 P.
Tagdíj címen ’ Szathmáry Lajosné, Brindáné, L. Mária, Muhy
Mária, Kovách Lászlóné, Polónyi
Rózsi, Szegedy Istvánná, Ferenczy
Sándorné, Mann Barna, Horváth
Jolán, Csiky Ernő, 2—2 P. Módos
Jenő, Hajós István, Fazekas Ká­
roly, Sándor Irén, dr. Zs. Tóth
Gáborné, Koczka József, Horváth
Lajosné 4—4 P. Szolnok, Glodeák
Béláné 1 P. Mezőtúr, Gárdonyi
Jenőné 2 pengő, Törökszentmiklós
Kaplonyi József, Kaplonyi József­
né, Szurgyi Pál, Rőczy Nándorné,
Konti Júlia, Hajdú Lászlóné, Ol­
dali István, Oldali Istvánná, Lapos
Anna, vitéz Técsy Zoltán, Kiss
Ilona, Gábó Margit, Burger János­
né Rákóczifalva, Unger Jánosné
Pusztakengyel 4—4 P. Kabdebó
Matild Jászfelsőszentgyörgy, Fodor
Zsigmondné, Fodor Zsigmond, Hor­
váth Imre Mezőtúr 2—2 P,
Temetkezési díj címen : dr. Ko­
vács János 9'60 P. Gyurkicza Mik­
lós 3'60 P. Szolnok, Kürthy La­
josné Békéscsaba 5 P., Markóth
Dezső, Markóth Dezsőné, Hunyor
Ilona, dr. Kerekes Sándorné, Pethes Gyuláné Szolnok, Körmendy

Károlyné, Tóth József, Tóth Jó­
zsefné, Molnár Győzőné, Csatáry
Lajos, Korda Júlia, Szakács Já­
nosné, Bányai Lajosné, Zöld Já­
nosné, 1'20—1’20 P. Kosnár Lajos
3’60 P. Benedek József 2 40 P.
Dobó Istvánná 6 P. Mezőtúr, Benyovszky Jolán, Skoda Mária,
• Szentirmay Kálmánná, Vásárhelyi
Mária Jászberény, Baloghné, F.
Margit, Hajagosné, Cs. Izabella
Martikány István, Érparti Mária
1’20—1’20 P. vitéz Iványi Károly,
Szabó Róza Kunszentmárton, Si­
kolya Albert Tiszaföldvár 2'40-2’40
Sípos Béla, Sipos Béláné, Subaly
.József, Subaly Józsefné, 1’20—1'20
P. Zámbory Jánosné 4'20 Nagykö­
rű, Glodeák Béláné 1’20 P. Mező­
túr, Csukás Mihály 1'20 Debrecen,
Szabó Róza 7'20 P. Szajol, Kiss
Sándor, Kiss Sándorné, Szakáll
János, Flórencné, Sz. Ilona, Vida
Gyuláné, 1’20—1'20 P. Vida Gyula
Mogyoróssy János, Kerekes Eszter
2'40—240 P. Tiszaföldvár, Mérki
Teréz 1'20 Törökszentmiklós, Jánossy Pálné 2 P. Szolnok.
A temetkezési Alosztály tag­
jainak figyelmébe! Felkérem
az Alosztály tadjait, hogy elhalt
tagtársunk, özv, Lándori Mózesné után személyenként 1 pengő
20 fillért az Alosztály pénztá­
rába befizetni szíveskedjenek.
PÉNZTÁROS

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113J

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry: Helyesirás és nyelvi magyarázat n. o.
HL
IV.
o.
VI. o.
II. o.
Tesléry: Fogalmazási eredmények
in. o?
IV. o.
I. o.
Tesléry; Táblai rajzok
n. o.
ni. o.
IV.. O.

Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat

I.
n.
m.
IV.
n.
m.
IV.

o.
o.
o.
o,
oJ
o.
o.

2—i
2 —1
3-?
4M
443~
y-H
3'H
3-ri

680
6—
6'80
73-20
4'50
5'40

V-VI. o. 7-

II-VI. o.
*
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV. o. 8'Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o. 5 7801
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
560;
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
*
2—
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-nez
I-U o. 2-80
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
ni—IV. o. 2-80
mérés tanításához
V-VI. o. 260
I
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
1
2magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

jta-npsyuun^zoinowflB

ncpmovG

TARTALOM
Klráldl Károly: A
Dr. Kovács János: A tanító
Szombathy Miklós: NépmQv
oltalom.
Vajay József: Gyermekeink
Hivatalos rész.
Hírek. - Nyugtázások.
RÍNYI DEZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

xxxiii.

tvroivaM, «. sz. -

im«.

6. szám.

1940. junlua hő.

XXXIII. évfolyam.

■

1

—

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Iskolai falitérképek, szemléltetáképek
tanszerek és ifjúsági szinműfek stb.
rag; válaszlékhan eredeti kiadói érákon:

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, e kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász -1 agy kun - Szó I nokvármegy e i Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

g

. sisnaatóal dijak te
HBs axarkaaxtdi KIRÁLDI KAROLY

Faláda kiadó.

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként*

u

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’— i
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26’—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1’20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
— ’50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29‘—
Ugyanaz 3 méter hosszú
’
41’—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25‘—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4’—

Bárhol hirdetett iskolai, szápirodaliéi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

A nyolcosztáíyú népiskola
szeptemberben valósággá válik. Zr. ^(óman Bálint kultuszminiszter ur a
vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház elé terjesztette. Több évtizedes kí­
vánság jut el ezzel a beteljesedéshez. E törvény a mai haladnivágyó kor
követelménye, a magyar tanítói kar régi vágya és óhaja.
j f
Államférfiúi bölcseség megérteni a kor szavát, kiválasztani d legalkalmasabb időt és cselekedni habozás nélkül.
.4,1
Az aggályoskodásnak el kell némulnia, a kicsinyes anyagi érdekeknek
pusztulniok kell az útból! A magyar faj fenntartója, életgyökere, a. magyar
paraszt tanulni akar! Többet, nagyobb karéjt akar abból a kenyérből, amit
tudásnak, kultúrának, műveltségnek neveznek. A magyar munkásság gyer­
mekei már évek óta élvezik a nyolcosztályú népiskola áldásait. Az ipari váro­
sokban törvény és kényszer nélkül népesedtek be a VII. és VIII. osztályok!
Az aggályosodók jöjjenek ide! Nézzék és érezzék a tanulnivágyás lélekemelő
példáit! Az innen kikerülő fiatalság már nem lesz játéklapdája, kísérleti
nyúlja a hangzatos, jelszavas demagógiának.
’
E törvény megadja a lehetőséget a magyar tanítóságnak, hogynevelői
munkájára feltegye a befejezettség koronáját. Öntudatos, Istenét, hazáját és
faját szerető értelmes és érett fiatalság fogja elhagyni a népnevelés ^szentelt
csarnokát.
.
M , .
Hála és elismerés érte nagynevű kultuszminiszterünknek, az európai
hírű tudósnak, a magyar gyermek igazi atyjának, népnevelésügyün^ biztos­
szemű és eröskezű irányítójának.
’
Hála és elismerés a munkatársainak a nagy gondolatok kivitelezőinek,
megvalósítóinak, akik a gyakorlati életbe való átültetés körültekintő, nehéz és
felelősségteljes munkáját végzik.
,
, (
A magyar népoktatásügy munkásainak bízó és rajongó szeretet? kiséri
korszakalkotó munkáikban. A nemzet hálája a magyar népoktatásü^ törté­
netének legszebb lapjaira fogja feljegyezni azok neveit, akik hazánk boldogabb
jövőjének alapjait biztos kézzel lerakták.
KIRÁLDI KÁROLY

5 63

62

A tanitó és felügyelője.
Irta: Dr. Kovács János tanügyi tanácsos.
Hogy szabad-e, szükséges-e valakinek a fogyatkozásait, hibáit, vagy
gyengéit, illetve valakinek az előnyeit, érdemeit, kiválóságait a záróérte­
kezleten különösebben, hansulyozottabban kiemelni, arra feleletem az, hogy
mivel a hivatalos vizsgálatnál mindig tényeket állapítunk meg, e tényeket
elhallgatni nem lehet s nem is szabad, mert minden, a látogatáskor ész­
lelt mozzanatnak a záróértekezleten való előterjesztése, a tanulság leszű­
rése érdekében közérdek. Természetes, hogy súlyosabb esetek előterjesz­
tésének is a kulturszolgálat stílusához méltó formában és modorban,
egészen tárgyilagosan, a puszta, de a való tények felsorolásával kell
történnie. Indulatnak, személyes bántó támadásnak helye nincs! Komoly
estekben egyébként további intézkedés a tanügyi hatóságokat illeti, tehát
annak a figyelmét kell reá részletes írásbeli jelentés alakjában mindenkor
felhívni.
A kiválóságok elismerésének is hasonló tárgyilagossággal kell történ­
nie. De a tárgyilagosan előadott adatokból is ki kell tűnjön a fokozottabb
érdem hivatalos elismerésének. Túlzásnak természetesen itt sincs helye.
Az észrevételek előterjesztési módjának sokféle árnyalata lehet
hiszen ez a felügyelő személyétől függ. Ez árnyalatok közül csak a szél­
sőségeket említem meg. Az^ egyik szélsőség a kifogásokat kereső típus.
Az ilyen felügyelő, szerintem, tévesen ítéli meg feladatát. Kötelességét
abban hiszi megvalósítani, hogy esetleg tulerős fellépésével, ugyanilyen
szavaival és bírálataival remél jobb munkát és jobb eredményt a taní­
tósággal elérni. Az elismeréssel viszont igen fukar, sőt azt szívesebben
elhallgatja. Eszköze inkább a megfélemlítés. E felügyelet eredménye az
izgalom, a bizonytalanság és bizony, itt ott keserűség is. Érhet ugyan el
eredményt az ilyen felügyelet is, de annak kultur értéke nem valódi,
nem százszázalékos.
A másik szélsőség a mindet jónak, helyesnek találás, illetve csak a
kedvező megállapítások előterjesztése, a hibáknak pedig elnézése, elhall­
gatása, a csupa dicséret kiemelése. Az ilyen felügyelet sem szolgálja a
közérdeket, csak csekély tanulság vonható le belőle, sőt az esetleges
hibák elhallgatása miatt kötelességmulasztást is rejt magában.
Van egy típusa a felügyeletnek, mely a fenti két szélsőségnél súlyo-

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária41 rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

Boröszt reich er.

TolBfoni 53

sabban elitélendő és ez a szubjektív szempontoknak, a személyes érdekeknek a bírálatkor a tárgyilagosság látszatába burkoltan való éreztetés i, sőt
érvényesítése ! Sajnos, hogy ilyesmi is előfordul! Az ilyen bírálat már
nemcsak a kötelesség megsértése, nemcsak,a hivatali eskü megszegése,
hanem a hivatalos hatalommal való súlyos visszaélés is. Káros követkézményei beláthatatlanok.
,
-J
Mi tehát a helyes felügyelet ? Erre azonnal feleletül adhatjuk. Helyes
a felügyelet, ha azt, a minél teljesebb szakszerűségen kívül jellemzi; a
legteljesebb tárgyilagosság és a legteljesebb elfogulatlanság, a megalkuvást
nem ismerő igazságszeretet, az őszinte ügyszeretet, a mindent mérlegelő
lelkiismeretesség, a kartársak iránti őszinte megbecsülés és megértés, a
etet.
finom választékos modor, a nevelés és oktatásügy iránti rajongó sz^etet.
és
Mindenek felett pedig a nemzet egyetemes érdekét mindenkor átél
azt másokba is átsugározni tudó magyar lélek lobogtatása, érzésben’, sza­
vakban, tettekben egyaránt.
J |
A felügyeletnél nemcsak, illetve nem kizárólag azon van a hangsúly,
hogy a tanerők milyen módszereket, hogyan alkalmaznak s hogy ú láto­
gatáskor sikeres, vagy sikertelen feleletek hangzottak-e el, hanem Innunk
is kell, figyelnünk is kell azt a tanító lelket: miként, milyen odaadással,
ügyszeretettel és gyermekszeretettel dolgozik az osztályában és miként,
mily irányban, mily eredménnyel tud hatni a gyermekekre? Buzgósága,
egész lelkét odaadó egyénisépe, szellem^ ereje, fellépése, szaktudása egé­
szen bizonyosan visszasugárzik a tanítványok arcáról, a tanulók egész! maga­
tartásáról s végül az úgynevezett osztályszellemről. Mindezek feltétlenül
mérlegre teendők a bírálatnál.
j
Most pedig (megfordítva), hogy a tanító milyen magatartást tanúsít­
son felügyelőjével szemben, e kérdésre csak a viszonosság elvével vála­
szolhatunk. A közvetlenség, a tisztelet, a megbecsülés ugyanis csa| akkor
lehet igazán értékes és gyümölcsöző, ha az mindkét részről kölcsönös.
Kiegészíti a jóviszony teljességét a tökéletes kölcsönös bizalom. A jót, a
helyeset, az igazat mindkét részről előlegezni: kulturvonás és úri kötelesség.
Csalódás esetén természetesen mindkét részről meg van a hivatalod orvos­
lás útja és lehetősége.
,
A felügyelet módszerének van egy sokat vitatott kérdése, hogy t. i.
a záróértekezleten a bírálatkor a megvizsgált tanerők névszerint szerepel­
jenek-e, avagy csak a megvizsgált tantárgyak és azok tanítási módszerei,
tanítási eredményei (a-tanerők neveinek elhallgatásával) terjesztessenek az
értekezlet elé? Az bizonyos, hogy a bírálatnál a ^anerő névszerinti meg­
nevezése, hibák, kifogások esetén, érzékenyebb telkeknél, igen fájdalmas
s ez az eljárás alkalmas tehet (félreértésre hajlamosoknál) a személyeskedés
feltételezésére. Mégis a névszerinti megnevezés (szerintem) jobban szolgálja
a közérdeket, mint a csak általánosságban mondott bírálat, meri a név­
szerinti bírálatnál bizonyosan tudható, hogy a megállapítások kinifek szóla­
nák s azért hatásaikban eredményesebbek. Az elismerés fokozott buzgal­

64

65

mát, a kifogások pedig (joggal feltételezhető!) fokozottabb serkentést fog­
nak eredményezni. Neveket meg nem nevező bírálatoknál ezt a fontos
eredményt nem lehet ilyen határozottan állítani.
Mit adjon a tanító ellenértékűi azokkal a személyes feltételekkel
szemben, amiket ő kíván a felügyelőtől ? Tiszteletet, megbecsülést, odaadó,
lelkismeretes, becsületes munkát! De ha a dolog mélyére nézünk, nem
is a felügyelőnek dolgozunk, mert hiszen nem az ő, hanem a nemzet szol­
gálatában állunk! Aki nem úgy fogja fel a közszolgálatot, annak nem él
a lelkében a nemzeti akarat, a közakarat lelke, hanem csupán kicsinyes,
önző lelke parancsai szerint cselekszik.
Eszményi, lelki értelemben (szerintem) a tanító egy a felügyelővel.
Egy, tehát vele egyenlő a magyar nemzeti gondolatban, az isteni gondo­
latban, a magyar haza, s a magyar nép szeretetében, a gyermek szeretetében. Szeretni a közügyet, szeretni a pályát, szeretni a gyermeket, sze­
retni a magyar ügyet: azonos érzés, tehát azonos lélek mindkettőnél
Leiekben s így lényegben tehát tanító és felügyelője teljesen egyenlő, vagy
legalább is egyenlőnek kellene lenniők. Egy a lélek, egy az akarat A
függő viszony kérdése csak akkor lép előtérbe, ha felelősségre vonásról
van szó.
, )gy ,fogva !al a ldolgot' előttünk áll az az eszmény viszony, amelynek
« tamto es a felügyelő között lennie kell. Ezzel a szellemmel a tanító és
& ”époktatás ü8yét a legkevesebb súrlódással
S a legtokeletesebb eredménnyel fogja szolgálni.

NÉPMŰVELÉS ÉS LÉGOLTALOM.
Befejező közlemény.

,
“épünkkel az élősövényeket. A deszka- és léc­
kerítés bo táplálékot ad a gyujtóbombáknak. Állandóan hangoztassuk e
üí^üXT Az“LT™ ÜlleSSŰnk fát “ harmadszor ■
...
’
z etota a ház korül eleven szikracsapóként működik s
Kár ért t h ’i t0VTr’edÖ láng°któ1- A fa közben esetleg elpusztul.
Ivár érte, de házat mentett meg.
tairólí
kÖZben ”e feleí‘k^ünk meg a gazda állar . *,é
sem- Ezen a téren is változtatásokat kell tenni. ÁllaóbS a
—da rmés iovát iánccai köu me«az ^i«Xk el eT.
* karÍkába & e«y“á6ha. Most képSZ n gy
hatokros g^dát, akinek istállóját felgyújtotta a gyujrad az ÍStóllóba és amig el°ld három állatot, már bent s
lirrr rÜtL Kötéllel keI1 az állatokat megkötni, legalább is
baddá lehétkterU-tSe--'de’én' TZ eSC'én éles késsel PilIanatok alatt szaK.ár a ÍÓ kötélért,de vagyont mentett meg.
idő&en^edí aX
r®” S’
Vadban tartani az állatot (ha az
mojaras engedi) amíg mustargazpermetezés nincs.

A termés védelméről is gondoskodni kell, azért ne tartsuk a pad­
láson, vagy más olyan helyen, ahol gyujtóbomba érheti. Komoly; veszély
esetén nagy gondot fog okozni még a lábon álló termés védelme. Az
ellenségnek érdeke, hogy azt tönkre tegye, megakadályozza véli a had­
sereg ellátását, továbbá igy könnyebben töri meg a lakosság, erkölcsi
ellenálló képességét. Aratás előtt a száraz, érett gabonafélék kitünően
égnek és nehéz eloltani. Egyetlen gyujtóbomba elég több. százholdas
búzatábla elpusztítására. Ez ellen is van védelem, lehet a kárt Csökken­
teni. A nagy területű búzatáblákat meg kell szakítani pl. kukoricacsikkal
hosszanti és keresztirányba. Tudom, hogy ez — különösen aratáskor —
kényelmetlenséggel jár, de ne felejtsük el, hogy a légoltalom-; mindig
kényelmetlenséggel jár, de ezt a kényelmetlenséget magunk é$ hazánk
érdekében kötelesek vagyunk vállalni. Jó lett volna már erre; az évre
is úgy vetni a gabonát, ki tudja, mi lesz aratáskor.
Jó volna a népműveléssel, vagy másfajta légoltalmi előadással kap­
csolatban minden faluban bemutatni a gyujtóbomba hatását és oltását
gyakorlatilag. Gyakorló bombához nem nehéz hozzájutni. (Ára 5 PJAki
egyszer gyusjtóbombát látott robbanni és gyújtani, az rádöbben arra a
valóságra, hogy ellene tenni kell valamit. Annak a látása ékesebben
beszél a legszebben felépített előadásnál is. Bemutatáskor megmondhatjuk
a népnek, hogy ilyen bomba esetleg százszámra hullik a falura.
Mint már emlitettem. falun nem kell számolni romboló'bombákkal,
ezért nem szükséges a falu számára olyan óvóhely, mint városban. A
falu óvóhelye a 88.008/eln. Igv-—1939 H.M. számú kormányrendelet
26—29 §-a szerint az árokóvóhely. Ennek elkészítése nem igényel mű­
szaki munkát és szakértelmet. Nem állandó jellegű, mint a városi lakó­
házi óvóhely, hanem csak légvédelmi készültség elrendelésekor kell
elkészíteni. Legalább 2 m. mély, alján 0’60 1'—m. széles felfelé szélesedő
egyszerű árok, melynek egyenes vonalát 8 m-en belül me^ kell törni.
Lehet nyitott is, de jobb, ha fedett. Méterenként 1—2 szemé|yndk nyújt
védelmet. Készülhet házanként, vagy házcsoportonként. Ez^az óvóhely
megvédi a lakosságot a bombák repeszei ellen, a házak törmelékei ellen.
(Ezért a háztól a fedett óvóhelynek legföljebb a ház főpárkán^magasságának megfelelő távolságban szabad készülni, a nyitottnak' kétszeres
távolságban.) A fedett óvóhely megvédi az embert a gyujtóbomb^k ellen
is. Nagyobb romboló bombák ellen természetesen nem véd, de nem is
lesz szükség rá. Alkalmas szerkezettel gázbiztossá is lehet tenni.;

66
Meg kell még emlékezni a falu gázvédelméről is. Mint már mon­
dottam, a belégzéses gázok falun nem veszedelmesek, azokkal az ellen­
ség valószinüleg nem is fog kísérletezni. Veszedelmes azonban a mustár­
gáz, melyet az ellenség vagy bombákban juttat a földre, vagy még inkább
repülőgépről permetez Ezzel tönkreteheti a gazda összehordott takar­
mányát, termését beteggé teheti állatait, beszennyezi izóvizét, megfertőzi
szerszámait és az emberben ds kárt tesz. Ez ellen egy jelszót kell han­
goztatni: „Mindent tető alá" Ne tartsa a gazda szabadég alatt a takar­
mányt. A szérszámok és más eszközök is tető alatt legyenek. Légi riadó
esetén a gazda takarja be nyitott kútját, a vedret és a kútostort vigye
tető alá. Jó ha van a portán valami félszer féle, amelyben tető alatt de
mégis szabadban lehetnetnek a gazda jószágai, ahol mustárgáz permete­
zése ellen védve vannak, gyujtóbomba hatására pedig nem égnek benn.
Ide hozhatja tető alá a gazda szerszámait is. Ügyelni kell a baromfiakra
kutyákra és kóbor macskákra is. Ezek a mustárgázt széjjelhordhatják az
egész faluban. A baromfit be kell zárni, kutyát, macskát megkötni,
vagy bezárni még akkor is, ha esetleg odaéghetnek.
Sokat, beszélnek a légoltalommal kapcsolatban a csökkentett vilá­
gításról és a teljes elsötétítésről is. Falun ennek sincs olyan jelentősége,
mint a nagy városon, hiszen falvaink nagyrésze a boldog békében is
„csökkentett világitásu." Légvédelmi készültség esetén a legtöbb falura
nem is fogják elrendelni a csökkentett világítást, csak azokra nézve,
amelyek nagy városok, vagy fontos katonai célpontok felé támpontokul
szolgálhatnak.
Végül a fel világosító munkánk során meg kell ismertetni a falu népével
a honi légoltalom szervezetének azt a részét, amely a falura vonatkozik,
hogy mindenki megtalálja benne a helyét. Ezt a szervezetet a 88004/eln.
Igv. 1939. sz. honvédelmi miniszter írja elő. E szerint a községek hatósági
légoltalma körzetenkint megszervezett tűzoltó és mentő szolgálatból ezen
felül központilag megszervezett figyelő,- riasztó- és rendfenntartó szolgá­
latból áll. A körzeteken belül házcsoportonként kell megszervezni az
önvédelmet. Minden házcsoportnak külön osztaga van, mely parancsno­
konként helyettesen és hírvivőn kívül tűzoltó- és első segélynyujtó őrs­
ből áll. Ebből is látható, hogy a falu légoltalma különbözik a városétól.
Nincsenek rendőr-, műszaki-, helyreállító- és munkásosztagaik. Ezeknek
munkáit, amely ez előbbiek alapján jóval kíssebb, mint városban, maga
a lakosság látja el. Gázmentesitő osztagot pedig több községből (esetleg a
járásból) alkotott községcsoportokint szervezik meg.
Ezeket kell a falu népének megtanulni, a hatósági és önvédelmi
osztagokat pedig minden eshetőségre ki kell képezni. Nem szabad a vár­
ható veszedelmet sem lekicsinyíteni, sem túlozni. Légitámadások ellen
csak jól megszervezett légoltalommal lehet eredményesen védekezni. A
szervezés és az oktatás nem történhet máról holnapra, nem elég ahhoz
a veszély idején hozzákezdeni. Minden perc drága. A légoltalom legfon­

67
tosabb kelléke a fegyelem, azt pedig gyakorolni kell. Nevelni kell ferre a
népet. Az iskolából kikerült nép nevelése az iskolánkivüli népművelésre
vár, azért annak elsőrendű feladata legyen megismertetni a néppel# vár­
ható veszélyt és az ellene való hatásos védekezést, hogy lássa a^ falu
fiatalja, vénje, hogy minden kormányintézkedés ezen a téren az ö javát
szolgálja, így készséggel engedelmeskedjék a légoltalmi törvények és
rendeletek előírásainak. így lesz a falu népe készen arra, hogy á meg­
szerzett tudásával védje önmagát és hazáját, ha üt annak az óráját Adja
Isten, hogy ne kerüljön sor e tudásának komoly próbájára.
I
Szombathy Miklós
áll. tanitóképző-int. f^anár.

GYERMEKEINK FEGYELMEZÉSEJ
Irta: vajai Vajay József.
s
J
8
Sok szülő büntet azért, hogy gyermeke akaratát megtörje aí‘föléje
kerekedhessen.
Pl. Ha Pista arcfintorgatással nevetségessé tesz bennünket a? társai
előtl, — szándékosan összetör valamit, — kifecseg valamit, amivel za­
varba ejt bennünket, vagy egyéb valamit követ el azért, mert neheztel,
haragszik ránk, gyűlöl bennünket és lázadó makacssággal fordul velünk.
Viselkedése vad haragra ingerel bennünket és kisértetbe hoz, hogy aka­
ratát megtörjük.
,
|
Ezek és ezekhez hasonlók az okai annak, hogy oly könnyei bün­
tetünk !
'
§
Hátra van még egy ok, amelyre a legtöbb szülő hivatkozni Szeret:
— Azért büntetem a gyermekemet, hogy megjavítsam ! Hogy megakadá­
lyozzam az elromlását!
Ha a legelső példában említett aga azért veri meg a fiát, hogy meg­
javítsa, mi várható az ilyen helyzetben?
A válasz attól függ; milyen természetű a gyermek, akit megvertek?
Hogy nem azért volt-e rossz, mert neheztelt a szüleire, amiért túlságos
gyakran megverik? Vagy hogy igazságtalanul büntetik oly dóinkért,
melyeket nézete szerint nem követett el?
?
Még a leghelyesebben alkalmazott büntetés^ sem javíthatja: ieg a
gyermek jellemét éppoly kevéssé, mint ahogy az orvosság nem srősíti
meg a szervezetet!

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDUAK
Vésések, ja

k

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

68
A büntetés is, az orvosság is, csak mint különös szükség esetén
fölmerülő rendszabály ér valamit, kivételes esetben ! ,Ha túlzott mérték­
ben élünk velük, többet ártanak, mint használnak!
De lássuk csak, milyen következményei lehetnek a büntetésnek,
ha az túlságosan szigorú, ha igazságtalan, vagy rosszul alkalmazott? A
gyermek fellázad, ellenáll, visszaüt, esetleg felülkerekedik !
De megtörténik az is, hogy a büntetés, a megalázás sorozatos meg­
ismétlése után „megtörik" a gyermek akaratereje. Megtörténhetik, hogy
abbahagyja a kilátástalan küzdelmet és gerinctelen, akaratnélküli, gyáva,
méghunyászkodó emberré silányodik.
— Végre igazán jó gyermek lett belőle! — mondják róla ilyenkor
a szülei. Megtört az akarata. Most már nem okoz bajt!
Lehet, hogy többé nem okoz bajt, de annál biztosabban s animál
több bajt okoz majd őneki a világ, ha fölserdül s minden akaraterő
nélkül, az élettel való nehéz küzdelemre felkészületlenül megy neki az
életnek!
Igazságtalan azért verni a gyermeket, mert a szülők annak idején
elmulasztották, hogy helyesen neveljék és szoktassák őt1
Ha már most valaki azt kérdezné tőlem, büntessem-e hát egyálta­
lán a gyermekemet, vagy ne? Azt felelném neki:
1) Tessék tisztába jönni azzal, hogy miért akar büntetni? — Ne
azért büntessen, hogy az idegein könnyítsen, — vagy hogy nagyobb erejét
éreztesse, — vagy hát mert nem jut más az eszébe, — esetleg azért,
mert szeret büntetni!
2) Tessék tisztába jönni gyermeke helytelen viselkedésének az
okával! Tíz eset közül kilencszer arról fog meggyőződni, hogy a gyer­
mek semmi rosszat nem tett, legföljebb tudatlanság, egyűgyűség, túlságos
energia, vagy megengedett mértékű kíváncsiság volt az oka annak, amit
tett, esetleg az a kívánság, hogy a figyelmet magára felhívja ! Lehet,
hogy a gyermek fáradt, ideges, beteg kimerült. Ilyenkor ott van számára
a meleg ágy, vagy az orvosság, de semmiképen se kell a büntetéshez
nyúlnunk !
Ha a gyermek állandóan nyakas, engedetlen, pajkos, akkor keres­
sük meg ennek az okát otthon a családban! Nem voltunk-e vele szem­
ben igazságtalanok? Nem túlságosan követelő-e a környezete? Nem kivánunk-e lehetetlent tőle? Vagy olyan valamit, aminek a teljesítésére
képtelen ?
,
3)
Végül: biztosan tudja-e, hogy mit akar elérni a büntetéssel ?
A büntetés célja sohasem irányulhat az elmúlt rosszra, hanem csak
az eljövendő jóra! Van egy latin közmondás, melyet minden szülőnek és
tanítónak szeretnék a lelkére kötni: Nemo prudens punit quia peccatum
est, séd ne peccatur! Okos ember nem büntet azért senkit, mert rósz- <
szat követett el, hanem azért, hogy azt többé el ne kövesse I
Mert csak akkor eredményes a büntetés, ha a gyermek annak a

I 69
hatása alatt belátja és megbánja hibáját, — elismeri, hogy a büntetést
megérdemelte és alapos kilátás van rá, hogy azt többé nem fog ab!iba a
hibába esni.
_ _______ 1ZJI______
___ «
________ _
•<
t- ~
i
ti
Ha a családban gyöngéd szeretet az összefűző kapocs, — rha a
szülők legalább a családban — békés, harmonikus életet élnek, akior a
családi légkörben fejlődő gyermekek legjobb fegyelmezője és irán|ítója
ez a szeretet, mellyel az okos szülő mindent elérhet gyermekénél, Iamit
csak akar. Kezdjük tehát a nevelést és a fegyelmezést saját magukon!
Az olyan családban, ahol a családtagokat a gyengéd szeretet ^kap­
csa fűzi össze, ahol a szülők, okosak és meggondoltak, ott ez a ^ülői
szeretet, lesz az egyedüli szer, mellyel a szülők jutalmaznak és büntet­
nek. De nem is igen van ott szükség a büntetésre!
Csak kivételes esetekben, nagyritkán jutalmazzunk s még ritkábban
a legkivételesebb esetekben büntessünk!
v T
Ha már büntetnünk kell, az ne történjék haraggal, izgalommal. arjuk meg, mig izgatottságunk lecsendesedik s nyugodtan mérlegelni híjájuk
azt, ami történt!
A kolozsvári egyetem egykori híres tanára, a százesztendős „Brassay bácsi" azt szokta mondani, hogy : „A tanító és a nevelő tudjon vágni!“
' De volt nekem Léván egy igen bölcs tanárom, — aki mikor két
osztálytársamat a legelkeseredettebb verekedés közben találta, -* azt
mondta nekik: „Édes fiam ! Én elismerem, hogy a legbölcsebb embernek
is kell haragudni tudni! De ha már mindenáron meg akarják ölni egymást,
úgy kérem magukat: ne tegyék azt mosatlan kezekkel! A^enjene|; föl
szépen szobáikba, vessék le a kabátjukat, vegyenek magukkbz szappant
és törülközőt, jöjjenek le ide a kúthoz és szappannal, alaposan mossák
meg kezeiket! [Vizet esetleg húzhatnak közben egymásnak!) Aztán gon­
dosan törőlgessék meg kezeiket. A törülközőt és a szappant szép nyu­
godtan vigyék föl a szobájukba. Vegyék fel a kabátjukat, jöjjenek le
újra az udvarba és ha még mindig van rá étvágyuk: ám egyék jmeg
egymást, a lovagiasság szabályai szerint!"
!
Az intenció itt is világos ! Nem azonnal egymásnak esni! Az
Imat
hideg vízben való kézmosással lehűteni! Ezalatt lehűl, elpárolog a

S
o
?

aveemektfiha^
,
és füjö-rjaícn

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz| j
HilMank éPülel- ~ Takarékosság :
Gyermekruhák nagy választékban,! |
fűzők és melltartók mérték utárt.

A Temetkezési Alosztály figyelmébe! Felkérem az Alosztály tag­
jait, hogy Tenkey József elhalt kartársunk után személyenként *1P
20 fillért az Alosztály pénztárába beküldeni szíveskedjenek.
Pénztáros.

‘

■

B

3

;

70

HIVATALOS RÉSZ.

600—1940. szám.

| TENKEY JÓZSEF |

71

I
I

Pályázati hirdetés.
Mit olvastam olyant, ami az iskolánkivüli népművelés elméleti célkitűzéseiben
és gyakorlati munkájában felhasználható ?

Folyó évben bizottságunk által a fenti cím alatt kitűzött pályamunka
célja az, hogy az iskolánkivüli népművelés szakszerűségéhez szükséges
irodalmi tájékozottságot elősegítse. Az iskolánkivüli népművelési előadók
— lelkész, orvos, ügyvéd, tanár, tanító, közigazgatási tisztviselő, gazdász,
stb. — hivatásukból folyó szakképzettségüknél fogva kétségtelen rendel­
keznek annyi szellemi többlettel, amely az iskolánkivüli népművelési elő­
adásokhoz anyagot nyújthat. Azonban, mint minden kulturtevéke^ységnek
úgy az iskolánkivüli népművelés munkájának is szüksége van arra, hogy
a szakszerűséget szolgáló és fokozó irodalmat felismerje, rendszerezze és
célkitűzéseiben, tartalmi és módszerbeli vonatkozásaiban felhasználhassa.
A pályatétel célja egyrészt az, hogy a pályázókat az iskolánkivüli
népművelési munkával vonatkozásban álló irodalmi művek rendszeres
összeállítására késztesse, tehát az önképzésre, másoldalról az összegyűjtött
anyaggal a tájékozatlanok részére támogatást nyújtson.
• A pályázat kétirányú munkateret ölelhet fel. Egyik az iskolánkivüli
népművelés szorosan vett bel- és esetleg külföldi elméleti szakirodalmá­
nak ismertetése. E részben tehát az iskolánkivüli népművelés elméletére,
lehetőségeire, célkitűzéseire és módszertanára vonatkozó művek ismerte­
tendők.
,
...............
A második részben a magyar szépirodalomnak azok a művei gyűj­
tendők össze, amelyek segédeszközként gyakorlatilag felhasználhatók az
ismeretközlés, jellemformálás és kedélygazdagítás munkájában.
A művek tartalma röviden ismertetendő, amelyhez a pályázó eset­
leges megállapítása, bírálata hozzáfűzhető. A pályatétel terjedelme nincs
meghatározva. Cél azonban az legyen, hogy a lehető legszélesebb körű
szakirodalmi tájékoztatást nyújtson elsősorban olyanok részére, akik az
iskolánkivüli népművelés munkaterén és irodalmában teljesen tájékozat­
lanok. Tökéletes értékű pályamunkát bizottságunk a pályázat feltétele
alapján nyomtatásban leközölhet, esetleg kinyomathat, mert a pályadijat
nyert munkák bizottságunk tulajdonát képezik.
A pályázatban csak az vehet részt, aki az 1939—40. tanévben JászNagykun-Szolnok vármegye állandó lakása. A pályamunkák jeligével ellátva
küldendők be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivül Népművelési
Bizottságához Szolnok, Szapáry-utca 2. szám, amelyhez melléklendő jeli­
gével ellátott, lezárt borítékban a pályázó neve, foglalkozása, lakáscíme.
A pályamunka gépírással, a papírnak csak egyik oldalára írandó.
A pályázat beadásának határideje: 1940. évi szeptember hó 10. Pálya­
díjak: I. díj 100 P, II. díj 50 P, III. díj 30 P, IV. dij 20 P és dicsérő
elismerések.
Szolnok, 1940. évi május hó.
Alexander Imre s. k.
Dr. Jakab László s. k.
Soós József s. k.
alispán, elnök.

kir. tanfelügyelő, ügyvezető elnök.

vm. népművelési titkár

Bezárult felette a sír. Munkában fáradt teste már pihen,az édesanyaföld kebelén. Nemes lelke felszállt az Ur trónja elé. Mi pedig ismét- szegé­
nyebbek lettünk.
\
Te n ke y Józsefre melegséggel és szeretettel gondol mindenki, Ciki csak
ismerte. Szeretettel gondol a sok ezernyi tanítvány, akit az ő leikéből kisu­
gárzó fény és meleg látott el utravalóval egy egész életre, hálás szívveligondol
a szülő a kinek gyermekét izzó hazaszeretetre, mélységes vallásosságra nevelte.
Mély megindulással gondolnak kartársai, akikkel hosszú évtizedek óta csa­
ládias barátságban, meleg kartársi szeretetben munkálkodott.
Elmondhatjuk, hogy neki nem voltak ellenségei csak barátai és tisztelői.
Alig egy esztendeje, hogy megvált az iskolától s munkában kifáradt szive
máris megszűnt dobogni. Mert dolgozott pihenés nélkül egész életében:
Ott láttuk mindenütt, ahol munkáról volt szó. Ott látták buzgólkodni
mint igazgatót iskolája élén s mint iskolafelügyelőt körzetében. Derekasan
kivette részét az egyesületi életben is, hol mint első alelnök vezette a ^Temet­
kezési Alosztályt is. De a társadalmi egyesületekben is megtisztelő* helyet
töltött be. Mindenhol egész ember volt. Értékelte ezt a legmagasabb felettes
hatósága is. Ennek bizonysága volt a Wodianer-dij.
,
• |
Igaz ember, jó kartárs, harcos és törhetetlen magyar szállt vele\ sírba,
kinek emlékét őszinte kegyelettel őrzi Szolnok város társadalma s a vár^negye
tanítósága.
i (k)

Megbízás. A kultuszminiszté­
rium Szegedy Istvánná oki. gazda­
sági szaktanitónő, szolnoki áll. taní­
tónőt a tantervkészítő bizottság tag­
jává nevezte ki. Egyúttal megbízta
azzal, hogy az V—VIII. osztályok
gazdasági tárgyainak tanítási mód­
szerét és eredményét egyes isko­
lákban tanulmányozza. E megtisz­
telő megbízás kiváló szaktudású és
széles gyakorlati tapasztalatokkal
rendelkező kartársat ért, aki VII—
VIII. osztályok tananyagának öszszeállitásánál bizonyára értékes
szolgálatokat tesz: Gratulálunk!
Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur Dr. Viczián
Albert tanügyi fogalmazó helyére
— aki szolgabíróvá való megválasz­
tása következtében állásáról lemon­
dott — dr. Kisasszondy Kázmér
miskolci tanügyi s. fogalmazó gya­
kornokot helyezte át a szolnoki
kir. tanfelügyelőséghez. Isten hozta!

Tanítói áthelyezések. Á mi­
niszter áthelyezte a következő taní­
tókat és tanítónőket: Mártont Kata­
lint a nagyjárástanyai áll. iskolától
Jászárokszállásra, Antalóczy Józsefet Jászberény-borsóhalínáról Jász­
berénybe, Turcsányi Zoltánt á Jászkisér kült.-ről Sárfenyőszigetre,
Szabó Lajost Jászkisér kült.-ről
Kíscsécsre, Nagy Lajost Karcag
kült.-ről Tápióbicskére, Szopl& Pált
Karcag-ecsezugról Nagyiakra^ Kiss
Vilmost Karcag — gergelyrészről
Vésztőre, Rátkay Erzsébetet Kisujszállás-göröngyösről Pándra, Tóvizi
Kálmánt Kunhegyes kült.-ről Tiszaföldvárra, Kovács Lászlót Kunhe­
gyes kült.-ről Medgyesegyhíizára,
Juhász Gábort Kunhegyes-koíbászdűlőről Makóra, Dóka DezsőtKunszentmárton-jaksorról a belterület-

. 71

70

HIVATALOS RÉSZ.

600—1940. szám.

| TENKEY JÓZSEF|

Pályázati hirdetés.

Mit olvastam olyant, ami az iskolánkivüli népművelés elméleti célkitűzéseiben
és gyakorlati munkájában felhasználható ?

Folyó évben bizottságunk által a fenti cím alatt kitűzött pályamunka
célja az, hogy az iskolánkivüli népművelés szakszerűségéhez szükséges
irodalmi tájékozottságot elősegítse. Az. iskolánkivüli népművelési előadók
— lelkész, orvos, ügyvéd, tanár, tanító, közigazgatási tisztviselő, gazdász,
stb. — hivatásukból folyó szakképzettségüknél fogva kétségtelen rendel­
keznek annyi szellemi többlettel, amely az iskolánkivüli népművelési elő­
adásokhoz anyagot nyújthat. Azonban, mint minden kulturtevékenységnek
úgy az iskolánkivüli népművelés munkájának is szüksége van arra, hogy
a szakszerűséget szolgáló és fokozó irodalmat felismerje, rendszerezze és
célkitűzéseiben, tartalmi és módszerbeli vonatkozásaiban felhasználhassa.
A pályatétel célja egyrészt az, hogy a pályázókat az iskolánkivüli
népművelési munkával vonatkozásban álló irodalmi művek rendszeres
összeállítására késztesse, tehát az önképzésre, másoldalról az összegyűjtött
, anyaggal a tájékozatlanok részére támogatást nyújtson.
A pályázat kétirányú munkateret ölelhet fel. Egyik az iskolánkivüli
népművelés szorosan vett bel- és esetleg külföldi elméleti szakirodalmá­
nak ismertetése. E részben tehát az iskolánkivüli népművelés elméletére,
lehetőségeire, célkitűzéseire és módszertanára vonatkozó művek ismerte­
tendők.
,
A második részben a magyar szépirodalomnak azok a művei gyűj­
tendők össze, amelyek segédeszközként gyakorlatilag felhasználhatók az
ismeretközlés, jellemformálás és kedélygazdagítás munkájában.
A művek tartalma röviden ismertetendő, amelyhez a pályázó eset­
leges megállapítása, bírálata hozzáfűzhető. A pályatétel terjedelme nincs
meghatározva. Cél azonban az legyen, hogy a lehető legszélesebb körű
szakirodalmi tájékoztatást nyújtson elsősorban olyanok részére, akik az
iskolánkivüli népművelés munkaterén és irodalmában teljesen tájékozat­
lanok. Tökéletes értékű pályamunkát bizottságunk a pályázat feltétele
alapján nyomtatásban leközölhet, esetleg kinyomathat, mert a pályadijat
nyert munkák bizottságunk tulajdonát képezik.
A pályázatban csak az vehet részt, aki az 1939—40. tanévben JászNagykun-Szolnok vármegye állandó lakása. A pályamunkák jeligével ellátva
küldendők be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Iskolánkivül Népművelési
Bizottságához Szolnok, Szapáry-utca 2. szám, amelyhez melléklendő jeli­
gével ellátott, lezárt borítékban a pályázó neve, foglalkozása, lakáscíme.
A pályamunka gépírással, a papírnak csak egyik oldalára írandó.
A pályázat beadásának határideje: 1940. évi szeptember hó 10. Pálya­
díjak: I. dij 100 P, II. dij 50 P, III. dij 30 P, IV. dij 20 P és dicsérő
elismerések.
Szolnok, 1940. évi május hó.
Alexander Imre s. k.
Dr. Jakab László s. k.
Soós József s. k.
alispán, elnök.

kir. tanfelügyelő, ügyvezető elnök.

vm. népművelési titkár

Bezárult felette a sír. Munkában fáradt teste már pihen az édesanyaföld kebelén. Nemes lelke felszállt az Ur trónja elé. Mi pedig ismét. szegé­
nyebbek lettünk.
Te n ke y Józsefre melegséggel és szeretettel gondol mindenki, aki csak
ismerte. Szeretettel gondol a sok ezernyi tanítvány, akit az ő leikéből kisu­
gárzó fény és meleg látott el utravalóval egy egész életre, hálás szívvel gondol
a szülő a kinek gyermekét izzó hazaszeretetre, mélységes vallásosságra nevelte.
Mély megindulással gondolnak kartársai, akikkel hosszú évtizedek ója csa­
ládias barátságban, meleg kartársi szeretetben munkálkodott.
Elmondhatjuk, hogy neki nem voltak ellenségei csak barátai és tisztelői.
Alig egy esztendeje, hogy megvált az iskolától s munkában kifáradt szive
máris megszűnt dobogni. Mert dolgozott pihenés nélkül egész életében^
Ott láttuk mindenütt, ahol munkáról volt szó. Ott látták buzgólkodni
mint igazgatót iskolája élén s mint iskolafelügyelőt körzetében. Derekasan
kivette részét az egyesületi életben is, hol mint első alelnök vezette a ^Temet­
kezési Alosztályt is. De a társadalmi egyesületekben is megtisztelő helyet
töltött be. Mindenhol egész ember volt. Értékelte ezt a legmagasabb'felettes
hatósága is. Ennek bizonysága volt a Wodianer-dij.
|
Igaz ember, jó kartárs, harcos és törhetetlen magyar szállt veid sirba,
kinek emlékét őszinte kegyelettel őrzi Szolnok város társadalma s a vármegye
tanítósága.
í (k)

Megbízás. A kultuszminiszté­
rium Szegedy Istvánné oki. gazda­
sági szaktanitónő, szolnoki áll. taní­
tónőt a tantervkészítő bizottság tag­
jává nevezte ki. Egyúttal megbízta
azzal, hogy az V—VIII. osztályok
gazdasági tárgyainak tanítási mód­
szerét és eredményét egyes isko­
lákban tanulmányozza. E megtisz­
telő megbízás kiváló szaktudású és
széles gyakorlati tapasztalatokkal
rendelkező kartársat ért, aki VII—
VIII. osztályok tananyagának öszszeállitásánál bizonyára értékes
szolgálatokat tesz. Gratulálunk!

Áthelyezés, A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur Dr. Viczián
Albert tanügyi fogalmazó helyére
— aki szolgabíróvá való megválasz­
tása következtében állásáról lemon­
dott — dr. Kisasszondy Kázmér
miskolci tanügyi s. fogalmazó gya­
kornokot helyezte át a szolnoki
kir. tanfelügyelőséghez. Isten hozta!

Tanítói áthelyezések. A mi­
niszter áthelyezte a következő taní­
tókat és tanítónőket: Márton Kata­
lint a nagyjárástanyai áll. iskolától
Jászárokszállásra, Antalóczy Józse­
fet Jászberény-borsóhalmárdl Jász­
berénybe, Turcsányi Zoltánt a Jászkisér kült-rőP Sárfenyős^igetre,
Szabó Lajost Jászkisér kült.-ről
Kiscsécsre, Nagy Lajost Karcag
kült.-ről Tápióbicskére, Szopja Pált
Karcag-ecsezugról Nagylakra, Kiss
Vilmost Karcag — gergelyrészről
Vésztőre, Rátkay ErzsébetetyKisujszállás-göröngyösről Pándra^ Tóvizi
Kálmánt Kunhegyes kült.-ről Tiszaföldvárra, Kovács Lászlót Kunhe­
gyes kült.-ről Medgyesegy|ázára,
Juhász Gábort Kunhegyes-kplbászdűlőről Makóra, Dóka Dezsőt Kunszentmárton-jaksorról a belterület-

72
re, Szalayné Nagy Irént Pilisszán­
tóról Mezőtúrra, Lapos Annát
Rákóczifalváról Budafokra, Konti
Júliát Rákóczifalváról Szolnokra,
Tóvári Erzsébetet Elek-Lőkösházáról Rákóczifalvára, Nyáry Endrét
Hódmezővásárhely-Alsókopácsiból
Szolnokra, Orbók Ilonát SzolnokUgartanyáról Kelebiára, Vajay Jo­
lánt Ipolyharasztiból Szolnok-Ugarba, Koroknainé Kövesi Piroskát
Tiszaföldvárról Hódmezővásárhely­
re, Solymosi Sándort Tiszaföldvárhékről Derecskére, Lévay Arankát
Kengyeltenyőszigetről Tótkomlósra
Kiss Olgát Pusztatenyőről Kistarcsára, Unger Jánosnét Pusztaken­
gyelről Budafokra, Doktor Istvánt
Turkeve-fehértóról Bodrogszerdahelyre, Báthoryné Padányi Máriát
Jászberényből Rahóra, Incze Tibort
Tiszaföldvárról Debrecen-köntösgátra, Gyenesné Berky Brigittát
Dévaványáról Keselymezőre, Dávid
Mihályt Karcag kült.-ről Kunszentmárton-jaksorra, Kurucz Jánost
Karcagberekről Rákóczifalvára.
Nyugdíjazás- Bátky Antal és
Bátky Antalné kunszentmártoni,
Hencz József szolnoki áll. tanitók,
Czira Ferenczné kunmadarasi ref.
tanítónő saját kérésükre nyugdijaztattak.
Választás. Gy. Molnár Lajos a
kunhegyesi ref., Winkler Péter az
abádszalóki rk., Köves Rozália a
jánoshidai közs. iskolához válasz­
tatott meg tanítóvá.
Bőröndöt, bőrdiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Nyugtázások - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Előfizetés Népművelésre: Áll. ta­
nítóegyesület Tiszasüly, Soós Jó­
zsef Szolnok. 6 P, Nagy Margit
Tiszakürt 2 P, Hajnóczi József
Kulcs 2 P, Szőke Kálmán Tiszaszentimre 3 P, Vass Andor Cibak­
háza 3 P.
Tagdíj címen * Soós József, Soós
Józsefné 4—4 P, Horváth Gyula
2 P, Szolnok, Racskó János, Racskó Jánosné, Kerekes Ferenc, Ke­
rekes F erencné, Oláh József, Csiz­
madia János, Dercsényi Ilona, Mendelényi Elvira, Kruzslitz Erzsébet,
Jászárokszállás, Orosz György 12
P, Orosz Györgyné 12 P, Szolnok,
Bér Jenő, Vágó Róza, Lovász
Eszter, Czakó Jenő, Poór Gyula
4—4 P. Mezőtúr, Kabdebó Matiíd
Jászfelsőszentgyörgy 3 P, Borsódy
Vilmosáé, Kelemen Margit, Petrovay Béláné, Réső Dávidné, Sipos
Béláné, Subaly Józsefné, Zámbori
Jánosné, Subaly József, Szathmáry
Lajos, Sipos Béla 4—4 P. Nagy­
körű, Hév. Nagykuns. Ref. Tanító­
egyesület 45 P.
Temetkezési dij címen : Székely
Emma 4 P 80 f. Kerekegyháza,
Sikolya Albert 1 P 20 f, Kerekes
Eszter 1 P 20 f, Nagyné. A. Mária
3 P 60 f. Tiszaföldvár, Soós Jó­
zsef 2 P 40 f, Soós Józsefné 1 P
20 f, Orosz György és neje 21 P
60 fillér, Molnár Lujza 2 P 40
fillér. A múlt számból kimaradt
nyugtázás: Gonda János 2 P 40
fillér, Mezőtúr.

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON í®.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry : Helyesirás és nyelvi magyarázat D. o.

m. o. 3—

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry: Táblai rajzok

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

IV.
V.
vi.
II.
in.
ív.
i.
n.
in.
ív.

o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.

<í3C44*“
3“
3'—
3H

I. o.
n.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
m. o. 61
i
ív. o. 7j
Drózdy: Helyesirás és nyelvi magyarázat n. o. 3J
ni. Q- 41
ív. Oi 5^
V-VI. o. 7Í
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II—VI. o. •
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
rv. o.
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek in-rv. o.
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
i-n o.
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
ni—ív. o.
mérés tanításához
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
á 1
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

jag-nPGwun^zoinowwp

TARTALOM:
Dr. Maday Pál: A nemzetneveld Zrínyi
Dr. Körtet Pál Benedek: Az Iskolai kli
ttoánil.
Kovács Gyula: Szülői ártekezlet után.
Irodalom. Hírek. Nyugtázások.
RtNVI DUSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
•KÖLNÖK.

<-............... ........ .

।

ii

....... ^'1*

jn

i

. »..... -

XXXIII. ÉVFOLYAM* 7. SS. - 1040. A

.

<

XXXIII. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1940. Jullua hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEOYEI
__ F______
FF
____ _ ___

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

?

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőeég hivatalos közlönye.

Laptulajdono*

Jíiz - lagykun- SzóInobíraegjul Ált.
Tan Hí ujj eiület.
Évi előfizette O pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26’—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1’20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm.nagyságban
f
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41’—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25’—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4’—

r

FelelSa azarkaaztfi KIHALD! KAROLY

raleiSs kiadd i

CSIKY ERNŐ

■Mflaetésl dijak de

kBziaményak

Megjelenik havonként.

A nemzetnevelő Zrínyi Miklós

I

Irta: Dr. Maday Pál tanügyi fogalmazó gyak.
A nemzeti műveltség nem meghatározott, változatlan adottság, ha­
nem az egymást követő korokkal változó, fejlődő értéktartalom. Há vál­
tozatlan lehetne, akkor valahogy befejezett, céltalan lenne a társadalmak
élete és úgy járna minden örök emberi érték, mint az a kis gyermek, *
aki porból építget fantáziája szerint s fájóan feleszmél, mikor a szél fuvalatára a megmunkált anyag értelmetlenül összehull. A magyar művelt­
ség sem egyszerre termett gyümölcse a történelemnek, hanem fejlődő éle­
tünkkel együtt kialakult, azzal állandóan kapcsolatban álló, aktuális |ét-\
parancs. A nemzet kultúráját nagy örökhagyók hagyták reánk, hogy a
következő korok átadják egymásnak s belőle új és győzelmes élet tá­
madjon az egymással küzdő nemzeti kultúrák történelmi sorsrendeléjsében. Valami drága, félveőrzött aranyötvözet minden nemzet műveltsége:
valami sajátos anyagból formált szellemi remekmű, amely magában hordja
alkotójának különös karakterét, - egész lelkiségét.
A magyar nemzeti műveltség örökhagyóinak hosszú sorából kima­
gaslik Zrínyi Miklós, a költő. Már kora ifjúságában országszerte névé v^nMég gyermek, alig nyolc éves, már zászlós úr és alig tizennyolc, sálikor
a török elleni harcokban kitünteti magát és 50 vár korlátlan ura' lész.
Mennyi akarat lelkesíti ezt a hősipályát, mennyire' magyar ez a sorS.
Csillagként felragyogott, hogy nehány percre megmutassa lángvonású; titáni arcát, hogy aztán eltűnjék a magyar halhatatlanok dicsőséges Pantr
heonjába.
í
’
Zrínyi felragyogó csillag volt, aki a messziségből ma is világit, t^nít
és utat mutat. Szellemi fárosza ma is sugároz, akarata ma is cselekvésre
int, eszméje aktuális program, mert felénk dalolja a magyar életakarat
rendithetetlen himnuszát. Itt él közöttünk Zrínyi lánglelkű magyar jelleihe,
Ez a jellem két csodálatos sugározásból fonódik össze: mély hité­
ből és tiszta hazaszeretetéből.
M
Zrínyi a hit magyarja! Hitt a nemzet végtelen történelmi életéből,

74
hitt a szebb és boldogabb magyar jövőben, amelyben megoldódnak a
nemzeti lét nagy problémái éppenúgy, mint az egyéni vágyak érvényesü­
lést követelő igazságai. Ez a hite Zrínyinek vallásos lelkűletéből táplálko­
zott, mely minden sorsrendelésben Isten akaratát látta. A Zrinyiász alap­
gondolata nemcsak a haza védelmét hirdeti, nemcsak a nemzeti dicsőség
fenséges apotheozisa, hanem egy kiválóan meglátott vallásos eszme köl­
tői kidolgozásának remekműve is. Benne a magyarság ügye, Krisztus
ügye is, — a gonosznak bűnhődnie kell. Zrínyi érzi, hogy minden nem­
zetnek meg van a maga igazságszolgáltató hatalma, amely győzedelmes­
kedik minden romlottság és minden pusztító hatalom felett. Zrínyi hitt
a magyarok Istenében, aki meg tudja szabadítani a nemzetet a „rettene­
tes, méreggel és dühösséggel teli sárkánytól", — a töröktől. Tudta, hogy
minden ellenség csak ideig-óráig nehezedhet az országra, mert a végtelen
történelmi életre hivatott nemzetet nem lehet eltemetni, legfeljebb csak tetsz­
halott maradhat, hogy aztán, föltámadjon kiválasztott életakaratával.
Zrínyinek ez a látása sok tekintetben hasonlít az I. Mátyáséhoz.
Egyik kiváló munkájában : „Mátyás király életéről való elmélkedésed­
ben igy ir: „a mi jó Mátyás királyunk mellé avagy igen kevesen, avagy
senki keresztény királyok közül, kik utána voltak, ne álljon hasonlatos­
ságért, mert bizony megocsudik érdeme Mátyás mellett s elvész tündöklősége, mint a csillagnak nap támadásán." Ma már Zrínyi nemzeti géni­
uszát hasonlóképpen fogalmazhatnánk meg. Az a mély hit és nemzeti
öntudat, amely átragyogja polihisztor szellemét, nemzeti felelősségét és
hazaszeretetét olyan nemzet-erkölcsi ideállá emeli, amelyhez hasonlót
nemigen találunk akkor Európában. Kétségtelen, hogy van szellemében
valami Mátyás államférfim szemléletéből, Petőfi ifjúi virtuozitásából és
Adynak a magyar sorsot átélő tragikumából. Nemcsak hitte és látta a
boldogabb jövőt, hanem élte is a XVII. század magyarjának nehéz, fele­
lősségteljes sorsát. Ha a renaissance felfedezte a természetet, akkor
Zrínyi ennek az újonnan meglátott világnak önmagában is kifejező zse­
nije, mert egyesíteni tudta a múlt történelmét és az eljövendő magyar
kemény akaratát. Életében, sorsában kifejezve látjuk történelmünk egy
darabjának drága aranyveretét álmodó titokzatossággal és komoly büsz­
keséggel. Mennyi lángolást, megható és hősi szépséget zár be ez az élet.
Zrínyi mély hitéből építette fel lelkében rendíthetetlen hazaszeretetét.
Öntudatos volt ez a hazaszeretet, mert mindinkább meggyőződött arról,

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária44 rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

Telefon: 53 <

'

ha a nemzet a torok rabigáját le nem rázza, akkor vagy végképp eípuszU„ vagy ped,g ^melyik nyugati hatalom karjaiba hull. Érezte óriási fe­
lelősseget amellyel nemzetének tartozik. Az volt tehát a célja, íhogy
nemzetet felszabadítsa, mégpedig önerejéből, mert csak magában bdhatik
a nemzet. Nem idegen segítséggel, hanem önerőnkből támadtunk feltúrdeti. így lesz Zrínyi a nemzet első katona-oktatója. Látta, hogy a nemzet
csak erős, újjászervezett hadsereggel képes megbirkózni a törökkelj Ha '
az ellenséget szambán nem is, de fegyelmezettségben, bátorságban, Vitéz­
ségben, katonai képzettségben és lelkesedésben felülmúlhatja. A Vezéri
szerepet önmagának szánta, mert önmagából; hitének és hazaszereteténe
lapadhatatlan forrásaiból merítette a jogcímet. Ez a jogcím pedig
atalom volt az eleire, kivételes képesség ahhoz, hogy nemzete élére áll- *
jón es megmutassa az utat, amely a feltámadás felé vezet.
Reformterveiben az egész magyar nemzet akaratát felöleli. Égész
gondola világa egy,-már békében jól megalkotott, fegyelmezett és kitfinoen kiképzett nemzeti állandó hadsereg köré csoportosul. Azt követeli
hogy az egész nemzet fegyverbe álljon! „A hadi dolgot forgatni 4Írja
az Afiumban - mely hazánk szolgálatára a leghasznosabb, hogysem mist!"
„Fegyver, fegyver, fegyver kívántatik és jó vitézi resolutíó." Zrínyi tisztán
atja, hogy „a magyar a hadakozásra a legalkalmasabb, a legerősebb a
leggyorsabb es — ha akarja — a legvitézebb nemzetségI* Ha erős a
hadseregünk, akkor erősek vagyunk mi magunk is. „Tettekre van szük­
ség, amely megerősíti egységünket!" Necsak szóval hirdessük „alkalmatos
vitézségünkét , hanem bizonyítsuk is a szittya vér erejét. MilVen kifeje­
foHok halhatatlanságát.:
y T
zően énekli aa tettek
„Nem írom pennával,
Fekete tentával,
De szablyám élivei,
Ellenség vérivel
Az én örök híremet!,,
Ez az öntudatos hadi és polílitikai ideál nem is születhetett
meg
másképpen,
. .
• i
lelkében élte egyszerre nemzete
múltját, jelenjei es jövőjét, nyugtalan életakaratát, szenvedő sorsát fajá­
nak megnemalkuvó lényegét. Maga volt az élő öntudatosság, aki'mélv
osztonszerűségével látott és láttatott, lángolt és világított, hogy felébbrésszé az elesett nemzetet. Rövid életében az átujulni készülő magyarság
minden szenvedését átérezte, értelmével felfogta sorsának tragikumát s
képzeleteben egy jobb világ derengett, mikor másoka lemenő nap utólsó
sugarainál keseregtek.
Ezért lesz Zrínyi a ma magyarjának is aktulis, élő, a mába holott
nemzetnevelő személyiségévé. Mennyi hasonlóság van a két kor kö^tt
Akkor haromreszre szakadt az ország és jönni kellett Zrínyinek hogy
megmutassa az utat a biztos kibontakozás felé. A XX. század vérzivaterai
után pedig ismét az öleikéi keressük; mély hitet titkoló lágyvonású orosz­

I
*

v

77

76
lánfeje áthajlik az idő hidján a mába és beszédes akarattá válik szelle­
mének minden célja. Zrinyi az- örök magyar sors lánglelkű hérosza, aki
életével újjá formálta a magyar akaratot: keményebbé, megfellebbezhe­
tetlenné tette azt. Zrinyi pedagógiája azt tanítja, hogy tiszta vezekléseken
át új világba érkezünk, amely új célt, új Ígéretet és új életet jelent. A
jövő csodálatos álom, amely az örök magyar életakarat sejtelmes sajká­
ján röpül az örökkévalóság felé. Arról beszél nekünk, hogy a múlt tör­
ténelemi dicsőségéből a magyar sors legszentebb hídjára léphetünk dia­
dalmasan. Nem szunnyadhat az ezeréves bátorság, mert uj hajnalhoz ér­
keztünk dacos elszántsággal. Az idő számon kér és döntések elé állít
bennünket, egyszer pedig cselekednünk kell.
Zrinyi nemzetnevelő akarata 4tt él ma is közöttünk. Benne euró­
paibbá mélyült a magyar géniusz, nemcsak hős volt, hanem pedagógus
és vátes, a magyar sora drága ajándéka. Zrínyin keresztül megszeretjük
önmagunk faját, teremtő szellemében felfedezzük aktuális életprogramunkat.
Fejünk felett lassan szétszakad a haragos kárpit és Varga Gyulával
együtt békéltetjük magunkat:
„Haragosan, sötéten zúg a Kárpát,
Az Adriának habja háborog,
Dunánk, Tiszánk, Marosunk és a Drávánk
Fáradt vizébe fájó könny csorog . . .
De mért a könny ? Ma tett kell, munka vár ránk.
Feszüljetek, ti jó magyar karok!
Legyen hazánknak új életre kelte,
Hogy megnyugodjék végre Zrinyi lelke."

Az iskolai kirándulások szerepe
a mezőgazdaságtan tanításánál
Irta : Körösi Pál Benedek dr. tanár, gazd. tanácsos
Sohasem volt annyira aktuális az a megállapítás, mint napjainkban,
amióta trianoni csonka földön élünk: hogy Magyarország jövője mező­
gazdaságától függ. A magyar haza sorsa szorosan összefügg a magyar
föld, a magyar földbirtokososztály, a magyar gazda sorsával. Elv legyen;
necsak minél több, hanem amellett minél jobbat, tökéletesebbet, tipiku­
sát is termeljünk. Hisz az antant hatalmak elzárkózó politikája miatt a
legnehezebb helyzetbe kerültünk, mert nekünk magyaroknak úgyszólván
egyedül kell felvenni a versenyt az egész világgal. De felvesszük ! „Et
sí fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae." Igen ! Ezt az el­
gondolást vigyük bele a mai élő generáció köztudatába, hintsük szerte
az emberpalánták között, termékenyítsük meg ezzel a gondolattal lelkű­
ket, szellemüket, mert közülük kerülnek ki egykor a jövő vezető férfiai.
A pedagógus sohasem felejtse el „hallottam egykor megboldogult

drága jó Atyámtól, a magyar tanítóság egykori atyai jó barátjától**, kinek
emlékét gyermeki kegyelettel, alázattal, szeretettel őrizem meg. N.ncs ér­
téktelen ember. Emelkedjék arra a magaslatra, hogy a tanítás mi veszet.
Művészet nélkül tartalmatlan, művészetté nemesedve világot átfogó hi­
vatás 1 Legyen mestere nemzetének, a világ gondviselője. Ne legyen a
tanítás tisztán foglalkozás: az legyen hivatás 1 A magyár tanító felfelé
igyekezzék, a lélek hegye felé, ö a kultúra őrzője, fejlődésének irányí­
tója. Szeresse a gyermeket! Könnyítse meg az ismeretszerzés lehetősé­
geit. A nevesebb pedagógusok szerint is a gyakorlati életből vett isme­
retekből, tapasztalatokból induljon ki, ezt boncolgatva, tisztázva, leszűrve,
juttassa növendékeit újabb ismeretekhez. A tanítási, logikai egység figye­
lembevételével tanulóinak vizuális ingereket, világos szemléleteket nyújt­
son. De minél gyakrabban! Fejlessze a gyermek cselekvésvágyát öntevé­
kenységét, önkifejlődését, egyéni képességeit.
Ki a szabadba! Ott igyunk magából az élet friss habzó zuha tógából.
Ez legyen a jelszó, különösen az agrárismeretek tanításánál. Váljo^ vérré
az a felfogás: beszélj a földdel, sok mindenre megtanít. Kövessé a leg­
modernebb pedagógiai irányt a munkáltató tanítási, ahol minden tanuló
maga dolgozik, kutat, megfigyel, leszűri az eredményt, rögzíti a feldolgo­
zott anyagot.
Ha az ekéről tanít, vigye ki a szántóföldre osztályát. Lássák A való­
ságban, hogy a csoroszlya miként vágja él a földrétegeket függőlegesen,
a szántóvas vízszintesen, miképen fordít és porhanyít a kormányiemez ?
A kapálás ismertetésénél mutassa meg a kapa munkáját. Hogyan
lázit, porhanyít ? A helyszínen magyarázza meg ennek a munkának a je­
lentőségét : általa a talaj hajcsövességét elrontom, a nedvességét pedig
konzerválom, megőrizem. Közölje velük: kapálással öntözöm a talajt
A tengeritermeléssel kapcsolatosan a^ őszi kirándulás alkatával, a
helyszínen mutassa meg a sárga leveleket. Kérdezze meg, miért éles a
levél ilyenkor annyira ha nem vigyázunk, kezünket is könnyen elvágja ?
Ha nem tudnánk, magyarázza meg, hbgy a kovasavtól van. 'A jő Isten­
nek mindenre kiterjedő gondos figyelme ez! Védi a kukoricát a csiga
rágása ellen.
S* ’
Ahol töltögetnek, ott magyarázza meg: ez csak rossz szokái Mert
onnan veszem el a földet, ahol nekem arra szükségem van és odaviszem,
ahol nekem arra semmi szükségem nincs. Csak maradi gazda töltöget
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházbán
Telefon Aoi.
-

„Tikarékonág"

tagja

79

78
Haladó gazda símán műveli kukoricáját, vagyis minél gyakrabban kapál.
A trágyakezeléssel kapcsolatban mutassa be a modern beton, va­
gyis helyes, valamint a fölreszórt és ott gyűjtött vagyis helytelen keze­
lési módot. Ismertesse a kettő közötti különbséget. Hívja fel a figyelmet
a helyes kezelés fontosságára. „Csúnya a ganaj, de cipó terem utána. Mu­
tasd meg a trágyateleped és megmondom, milyen gazda vagy ! Az isko­
lai kirándulásoknak, különösen ahol kellő kísérleti telep nem áll rendel­
kezésre, döntő szerepük van a mezőgazdaságtan tanításnál. így nevelhe­
tünk csak vérbeli gazdákat, akik egykor racionálisán és rentábilisán,
nemcsak a kezükkel, hanem az eszükkel is tudnak majd dolgozni.

Gondolatok szülői értekezlet után*
Irta: Kovács Gyula.
A gyermekben sok az öröklött lelki tulajdonság. A nevelés nyomán
ezek mellett kitűnnek a szoktatással gyakorolt tulajdonságok. A szokta­
táson kívül a nevelésnek ható eszközei még: a szeretet és a példa, ame­
lyek jó hatással egyengetik a gyermekek vegyes érzelmeit, A nevelésnek
ezt a fontos irányító, egyengető munkáját majdnem kizárólag az iskola
végzi. A család e hivatása alól mindinkább igyekszik kivonni magát oly­
annyira, hogy az iskola által irányított nevelés ellenőrzését is csak rész­
ben, vagy egyáltalán nem végzi. Haladásnak tekinthető, ha a szülő érdek­
lődése abban merül ki, hogy megkérdezi: tudod-e a leckét? Holott meg
kellene nézni, hogy a gyermek mit tanul És ilyenkor ne szigorú ellenőri
magatartást tanúsítson, hanem érdeklődést a tárgy iránt. Mindezek hiá­
nyában a nevelés munkájának eredménye nem is lehet teljes. Emiatt
van sok panasz a mai fiatalságra éppen azoknak a szülőknek részéről,
akik a ellenőrzés kötelességét elhanyagolják.
A nevelés fontosságát pedig a tudás megadása mellett kicsinyelni
nem lehet. A tudás magas foka ugyan nagyban hozzájárul az egyén bol­
dogulásához, de nincs ott igazi kultúra, ahol annak mértéke csak a tudás.
Nem állhat sokáig fenn az a nemzet, ahol a kultúra fejlődését nem a józan
belátás, a munkaszeretet és a jó erkölcsök támogatják.
Nagy feladat hárul tehát az iskolára a harmonikus emberré —
nevelés munkájában. Olyan emberré kell nevelni az egyént, akiben a
szív és az ész. a tudás és a nemes erkölcsök arányosan telnek meg érték­
kel ; s akinek a lelki harmóniájához a testi épség is hozzájárul. A teljes
emberré való nevelés korát éljük. Az iskola ezt a nehéz munkát csak
úgy teljesítheti, ha munkájában a szülők támogatják, akik a nevelésre
elsősorban hivatottak. Hiszen a gyermek életkora legnagyobb részét a
szülőiházban tölti. Ott él, látja szüleinek életmódját, követi az ő példá­
ikat és így önkénytelenül szerzett készségekkel jön az iskolába. A szer­
zett rossz szokásokat az iskola csak ritkán, vagy csak sok terhelő mun­
kával tudja ellensúlyozni, Az általa megindított nevelési eljárást pedig

nem ellenőrizheti folyton a szülői házban. így e munkát a szülők kevés
ismeret vagy elfoglaltság miatt nemhogy támogatnák, hanem rossz példá­
ikkal akaratlanul inkább rontják. így a nevelés holtpontra jut és ázatják,
ifjak
az öröklött hibák mellett átveszik a szülők rossz tulajdonságait is. De ha
nincsenek is a szülőknek ilyen hibáik, azonkívül a szülőkben meg
---van
minden akarat gyermekük nevelésének támogatására : munkájuk még ak­
kor sem volna megfelelő és célravezető, mert nem ismerik azokat a ne­
velői eljárásokat, amelyek által elérhető volna az új a tanterv áltaPhangoztatott nagy cél, hogy hitében erős, erkölcsében tiszta, nemzeti égésé­
ben öntudatos, művelt és jómódú polgárok éljenek a magyar hazában.
E célkitűzés felé halad köznevelésünk is. Ez a nevelés nagy körül­
tekintést kíván, és oly széleskörű, hogy azt futólagos pillantással áttekin­
teni nem lehet. A nevelés mai kialakulása egy történelmi fejlődés ered­
ménye, melyhez az egyes korok kimagasló felfogásaik, nevelési eredmé­
nyeik, szolgáltatták az alapot. így pl. az etikai irány az erkölcsök tiszta­
ságát, a realizmus a természetességet, a moralizmus az erényt, a szoci­
alizmus a társadalom tanát, a materializmus pedig az anyagi érdekek: túl­
becsülését és az életre való nevelést adták a nevelésnek. Ezeket av eb
veket alkalmazza harmonikusan a mai iskola. Csakis így nevelheti ií az
új embertípust.
j
Nincs szülő, aki az idealizmusnak ellensége volna. Éppen a k(Jdús
tömegek, szegényei álmadoznak szebb lakásról, becsületesen elegendőlkenyérről és ruháról s arról, hogy gyermekük jobb körülmények közi él­
hessen majd, mint ők. Sajnos, mégis akadnak szülők, akik az iskolát
csupán oktató intézetté akarják tenni. Otthon ezt oltják gyermekeid lei­
kébe és nem gondolnak soha az élet romlottságára, melyet előbb ímeg
kell javítani. A szülők türelmetlen hajszájának a köznyomor az oka, A
köznyomort pedig a javak és dotációk igazságtalan elosztása okozna és
okozza, amíg meg nem teremtjük-e téren a krisztusibb világot, az Igaz­
ságos berendezést. Az iskola pedig javítja, tökéletesíti az életet, m^rt a
mai élet kiegyenlítő határok nélkül végromlásba vezet. A szülő ezt^nem
az iskola nevelő munkájával.
*
látja be, ezért nincs is megelégedve
_ _
,
Ám a legjobb iskola se tudja a nevelést egymagában — a család,
ellensúlyozni
a szülök nélkül — tökéletesen elvégezni, és nem képes ellensúlj|ozni
diét­
ázókat az ésetleges káros hatásokat, melyeket a gyermek a családi Jéletben kap. Mindezekből kitűnik, hogy a családnak és az iskolának együtt-

gyermefcrnha~
és fiijö^aícn

o
^On.

aaaaa * aaa n a a n a ao BBt aa ■ • • ••••••••• •

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. szí
Hitelbank épület. — Takarékossági
Gyermekruhák nagy választékban^'
fűzők és melltartók mérték utáni

5
o
9

|
;

j

80
működése milyen fontos. Nem szabad ezt lekicsinyelni senkinek ! Akik
az iskolával nem akarnak együtt működni, azok a gyermekeiktől vonják
el azokat az értékeket, amelyeket ingyen nyújthatnának. Talán olyan so­
kat adhatnának á gyermekeiknek az iskolával való együttes nevelés ré­
vén, amivel egész életünkre boldoggá tehetnék őket.
A szülőknek, ha a nevelés munkájában az iskolát komolyan támo­
gatni akarják, meg kell érteniük, hogy a nevelésnek nemcsak egyéni, ha­
nem nemzeti követelményei is vannak. Az egyéni követelmények adják
meg a nevelés kereteit; a nemzeti követelmények pedig azt az összekötő
kapcsot, azt a nagy ideát, amely célhoz minden egyének el kell jutnia
Az egyéni nevelést támogatják a szülők, ha gyermeküknek mind testi
mind lelki épségét igyekeznek minden káros befolyástól megóvni. Az
egészséges lakás, a tisztaság, a mértékletes testmozgás, étkezés: ezek a
testi nevelés alapelvei, minket a szülőknek ellenőrizniök kell. És ebből
fakad a szellemnek nagyon sok megnyilvánulása. A szellemi és erkölcsi
nevelés már sokkal behatóbb és terhesebb munkát kíván. De, hát kiért
tegyen meg mindent a szülő, ha nem a gyermekéért, akiben önmagát
látja, akibe erejét, szeretetét és életének minden jó tulajdonságát igyek­
szik átönteni; akiben él és megújul lelke, s akit emberré nevelni termé­
szetadta kötelessége?
Ha az élet terhei, s a kenyérkereset nehézségei miatt nem áldozhat
kellő időt a szülő gyermeke nevelésére, támogassa az iskolát! Hogyan ?
Óvja meg gyermekét minden rossz társaságtól s minden oly környezettől,
mely fejletlen lelkét megrontaná. Kisérje figyelemmel gyermekét iskolai
kötelességének teljesítésében 1 Ne nézze el gyermekének se tiszteletlen­
ségét, se hanyagságát, semmiféle botlását, hanem példaadásképpen igye­
kezzék azt kellően helyes irányba terelni.
A gyermeket veleszületett irigy, önző érzelmei sokszor a szeretetlenségbe viszik és azok elnyomásában egyedül a helyes nevelés szolgál­
hat eszközül. Ne igyekezzék tehát a szülő a gyermek minden hajlamát
fejleszteni, hanem okosan tegyen azok között különbségét ! Ne tartsa
egyedül az egyént mindenhatónak, hanem gondoljon a nagy társadalmi
keretekre, amelyek érdekében az egyénben fellépő, társadalmilag káros
tulajdonságok elnyomandók. De a társadalmi korlátokon belül is lebeg­
jen előtte az állampolgári nevelés nagy eszméje s mindenben hasson oda,
hogy gyermeke is hasznos államtaggá nevelődjék.
Minden szülőnek tudnia kell, hogy a nemzetek harcában azé a nem­
zeté a győzelem, melynek polgáraiban az összetartás és együttérzés a leg­
erősebben van kifejlesztve, s melyek életében a realizmust az idealizmus
szövi át. Ha áll az egyénekre ez a nagy igazság: - idealizmus nélkül
élni nem érdemes, — mennyivel inkább áll az állam polgárainak összes­
ségére.
Ezért kell a szülői. házban és az iskolában egyaránt idealizmusra
nevelni a gyermeket, ezért kell a merev életre való nevelés helyett a

l

|

nemes érzelmekkel telített, a közért tudatosan lelkesedő állampolgár ne­
velését hangsúlyozni, munkálni. Mert míg az életre való nevelésből bokán
csupán a vagyonszerzést, a lelketlen anyagi hasznot olvassák ki, addig az
állampolgárrá való nevelés már maga az összhang, mind az egyéni* mind
a társadalmi keretek tekintetében. Ha sok gyermeknek az élet csak a
rideg valót adja és megvonja tőlük a lélek nemes érzelmeit, pótolja azt
az iskola krisztusi kezekkel! Az iskola irányítású szerint támogassa a
szülői ház a lélek nevelését, s így járuljon hozzá az állampolgárba való
nevelés nagy munkájához. Ezért nagyon fontos a bizalom megnyerése ak­
kor, mikor a szülő először áll szemben az idegennel, a nevelővel, aki
beleavatkozik gyermeke életébe, akár családlátogatáskor, akár szülői ér­
tekezlet alkalmával. Ekkor kell közelférkőznünk szívéhez Ha sikerült fel­
kelteni azt a bizalmat, ha sikerült meggyőzni a szülőt az együttműködés,
vagyis a szülői értekezlet fontosságáról, akkor nagy lépéssel haladtunk
előre és egyengettük a népiskola folytatólagos munkáját. Amint kapcso­
lat létesül a család és iskola között, módjában lesz a szülőkpek {megis­
merni az iskola nevelői eljárását. Ezt megértve, amit az iskolai nydjt, azt
ápolni fogja a család. Hogy a szülő mindezt megtehesse, tudnia kell az
iskola munkájának célját és mindazt a tevékenységet, melyet az iskola
végez nagy odaadással, szeretettel, a szebb jövőbe vetett hittel, a magyar
haza érdekében. Ezért felbecsülhetetlen a szülői értekezlet és a |saládi
otthon látogatásának értéke. És ha e két tényező : a család és az ^iskola
egymást ismerve fog együtt működni, akkor sikerülni fog az állampol­
gárrá nevelés nagy eszméjének megvalósításával nemzeti erőnket ^maga­
sabbra fokozni.
1
i

n

v

u

h.

v

avi

j

Számolás és mérés tanítása az I. osztályban. Irta : Drózdy óyula.

Mindig nagyjelentőségű és örvendetes esemény a tanügyi irodalmunk­
ban az Egységes Vezérkönyvek egy-egy újabb kötetének megjelenése. E
sorozat minden egyes kötetét mindig élénk érdeklődéssel és osztatlan sze­
retettel fogadta a magyar tanítóság.
4
1
Ez újabb, immár 15. kötete, a számolás és mérés sorozatot ^vezeti
be. Drózdy Gyula irta, aki értékes és fáradhatatlan munkása a magyar
tanügyi irodalomnak. Ezt is, mint az előzőeket mind, a tőle meglökött

fűiigífl&J
--------------------------- -

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, |ongyoiát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott árán:

A,Nagytőzsde“ mellett

KEMÉNY ISTVÁN
ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-u, 19.

I

82
körültekintés nagy gyakorlati és elméleti tudás, frisseség és élénkség jel­
lemzi.
Amint az előszóban Írja, az anyag feldolgozásában az a cél vezette,
hogy a tanító az évi anyag tanítási egységeinek összefüggését minden
részletében tisztán lássa. Ezt el is érte. Az I. oszt, tagadhatatlanul nehéz
tantárgyának tanításában helyes és megbízható módszert ad a tanító ke­
zébe, hogy számolás-mérés tanításának biztos alapját rakhassa le,
Felöleli a közel 400 oldalas kötet az koszt.‘egész évi anyagát rész­
ben részletesen, részben vázlatosan kidolgozott tanítási egységekben. A
jellemző egységek kidolgozásával bemutatja a helyes módszert, tanácsot
ad, gondolatokat ébreszt a tanítóban, önbizalmát fokozza, öntevékenységre
serkenti.
Az első rész az I. oszt, számolás- és méréstanításának módszerét
ismerteti. Elgondolásait, eljárást érdekes és értékes indokolással támasztva
alá.
Majd részletesen foglalkozik az osztott és osztatlan iskola helyi tan­
menetének elkészítésével. Tanácsot, útmutatást ad közvetlenül és bősége­
sen úgy, hogy helyi tanmenetét még a kezdő tanító is könnyen elkészítheti.
A könyv legnagyobb részét a gyakorlati rész foglalja le. Óráról-órára
haladva, a gyakorlatot az elmélettel összeforrasztva, építi fel az évi anya­
got. A legtöbbjét, a legjellemzőbbeket kerek egészben, részletesen kidol­
gozva. A számolás mindenütt párhuzamosan halad a méréstani anyaggal.
Megkapóan, művészien. Nincs olyan egység amelynek feldolgozása vilá­
gosan, és tisztán ne állana az olvasó előtt. A közölt tanítási tervezetei
gyönyörködtetik az olvasót. .Megkapóak és meggyőzőek. Egy-egy kedves
élmény valamennyi. Példái a való életet tükrözik vissza. Könnyen érthe­
tők, a gyermekek figyelmét lekötik, mert gondolatvilágával kapcsolatosak.
Kisérő, szemléltető rajzai nemcsak érdeklődést keltenek, de be is
vésődnek a szemlélő leikébe. Kivitelük művészi.
Igazi érték e könyv, melyben minden vérbeli pedagógus gyönyörűsé­
gét találja. Az Egyetemi Nyomda megszokott Ízléses kiállításában, finom
papíron jelen meg. Ára: 5 P.
(jj

A TEMETKEZÉSI ALOSZTÁLY FIGYELMÉBE ’
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy Tenkey József elhalt
kartarsunk után személyenként 1 P 20 fillért az Alosztály
pénztárába beküldeni szíveskedjenek.
PÉNZTÁROS.
„FÉRFISZÖVETET,

SELYMET

DDÍll I
A BRULL
-

SZOLNOK
Takarékosság

Baross-utca 1

DIVATÜZLETBÖL
------------1!_____ ________
gs

Áthelyezés A vall.- és közok­

tatásügyi miniszter úr áthelyezte a
következő tanítókat: Kurucz Jánost
a karcagi-bereki vándoriskolától
Rákóczifalvára, Siklósi Kálmánt
kunhegyesi-aranyosdülői áll. isko­
lától a lajosmizsei-baracsinti áll. is­
kolához, Menyhért Lászlót a Jege­
nyei áll. iskolától Törökszentmiklós-K engyeltenyőszigetre, TórókLőrincet Túrke véről Kassára, Kiss
Kálmánt Debrecen-Köntösgátról
Tiszaföldvárra, Vadász Tivadart
Szajol-újtelepről
Pusztatényőre,
Kosztoványi Istvánt a császári ref.
iskolától a tiszaföldvári-pusztahéki
áll. iskolához, Csapiár Bélát a szi­
getmonostori ref. iskolától a túrkevei-tulahéki áll. iskolához, Nagy
Kálmánt Túrkeve kült.-ről a bel­
területi áll. iskolához.
Megbízás. Csicsmányi Jenő oki.
tanító próbaszolgálatos segédíjas
minőségben a szolnoki áll. iskolá­
hoz nyert megbírást.
Kitüntetés. A Magyar Ifj. Vö­
röskereszt elnöksége, az ifjúsági
vöröskereszt csoportok szervezése
és vezetése, valamint a tanulói if­
júság nevelése körül hosszú időn
át kifejtett értékes és eredményes
munkásságuk elismeréséül díszok­
levéllel és ezüst éremmel tüntette
a ki Császár Ferencné és Dunaháti Mészáros Gyuláné szolnoki-új­
városi, Szakács János, Benedek
József, Tömösközy József, Máté
Gábor mezőtúri, Véghelyi Armad
jászladányi-ligeti állami és Nagy
Géza mesterszállási rk. tanítókat
ill. igazgatót. Gratulálunk!

83

Gyógynövénygyüjtés jótékony­
célra. A nagykörü-csataszöjgi áll.

el. iskola tanulói, hogy áryízsujtotta magyar testvéreinken^ segít­
hessenek, tanítóik vezetése alatt,
tanítási időn kívül, kirándulásokat
rendeztek, melyen gyógynövénye­
ket gyüjöttek. Az előírás szerint
végzett szárítás után értékesítették
az összegyűjtött növényeket s az
értük kapott jelentős összegeit —
közel 40 P-t — felajánlották az
árvízkárosultak segélyezésé^. Szí- .
vesen üdvözöljük a jószíS/ű és
szorgalmas kis magyarokatsés ta­
nítóikat. Nemes cselekedeték követésreméltó például szolgálhat.
Nyugtázások - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Temp­
lomtéri áll. isk. igazgatóságé Szol­
nok 6 P. Rákóczi-uti áll. isk igaz­
gatósága Szolnok 6 P. Község nép­
iskola Derzstomaj 6 P. Áll. Iskola
6 P. Nagyné A. Mária 3 P. jTiszaf öld vár. Császár Ferencné i 3 P.
Szolnok.
Tagdíj címen : Csingér Ter^z 4 P.
Jánoshida, Mihályfalvi József, Tö­
rök Lőrincz, vitéz Fodor Béla és
Béláné, Nagy Júlia, Doktor István,
Lőrinczy Béla, Túri Lajos, * Nagy
Kálmán, Odry Anna, Vécs Ottó,
Makra Sándor, Martos Mária, Bedő Irén, Maróti Edit, Király Lász­
ló, Debreczeni Sándor, Erdei Sán­
dor, 2—2 P. Túrkeve, Balás^y Fe­
renc, Baloghné, F. Irmac Barabás
Irén, Bozsik Mátyásné, Hajagos Jó­
zsefné, vitéz Iványi Károlyi Ko-

84
vács Ilona, Ledniczky Andrásné,
Martikány István, Mátray Jánosné,
Nedeczky Margit, vitéz Patczotey
Gábor, Rosznyáky Gézáné, Scháfflern Jenőné, Schmid Pál, Varga
Ernőné 4—4 P, Sztripszky Ilona
2 P. Barna Katalin 1 P. Kunszentmárton, Vámos Lajos í P. dr.
Gönczy Pálné 1 P. Kiss Ágnes 2
P. Fodor Zsigmond 1 P. Fodor
Zsigmondné 1 P. Mezőtúr.

Temetkezési díj címén: Petricsek
Mária 4 P. 80 f. Bacskó Gyula 7
P. 20 f. Szolnok, Kürthy Jánosné
3 P. 40 f. Békéscsaba, Országh Pál
1 P. 20 f. Budapest, Bogyó Béla
1 P. 20 f. Jászfelsőszentgyörgy,
Pálmay Károlyné 4 P 80 f. Jász­
berény, Kopasz Sándor 6 P. Kun­
madaras, Teiszthámmel Károly 4
P 80 f. Szolnok, Kiss Ágnes 1 P
20 f. Szakács János 1 P 20 f. Me­
zőtúr.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat H.
m.
IV.
V.
VI.
Tesléry: Fogalmazási eredmények
n.
in.
ív.
Tesléry; Táblai rajzok
I.
n.
ni
IV.
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
füzet, Írón, tollszár, töltőtoll,
rajzlap, tus, festék, ecset,
hátizsák, bőrönd, aktatáska,
körző, vonalzó, radír, tolltartó
és ezekin kívül mindenféle

TELEFON 1

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

Rényi Dezső
könyves - boltja
Szolnok, Gorove-utca 15. sz.
Telefon 113. - Áruforgalom.

H

o.

o. 3o. 4P
o.
o.
o. 3
o. 3
o.
o.:

i.
n.
ni. o. 6'
ív. o.
n. o. 3

IV.
V-VI.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV.
Kaposy—Stolmár: Természettáni és gazd. ismeretek in-ív.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés “ABC-hez
i-n
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
m-iv.
mérés tanításához
V-VL
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., UL, IV.
Jókaii Vezérkönyv a'helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—Hl. o. egykötetben

olcsó beszerzési forrása;

o. 2*'
o. S
o. 3

o. T
o.
o,
o. 5^
7
6
5

o.
o.
o.

-

’

h
)

•

? ír H3 V
.
■

..

4
ü

,

,

jpg-nRGwun-aoinouveiBmcc

Ti^pmijra

TARTALOM
i

Dr. Maday Pál: Baja Mihály költészete «
népi gondolat
;
Hajmásy József: A szemléltetés fontosság
a gyakorlati életre való nevelésberiJ
Vágó Elemér: ÚJ gondolatok az iskolánklvü
népmQvelés intenzivebbé tételére. J
RtNYI DKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

Irodalom. Hírek. Nyugtázások.

XXXIII. ÉVFOLYAM

^0

—

XXXIII. évfolyam.

1940. augusztus hó.
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113,

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitőegyeaUlet. a kir. tanfelUgyelőség hivatalom közlönye.

(

Laptulajdonos

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat II.
ni.
IV.
V.
_ ,,
VI.
Tesléry : Fogalmazási eredmények
II
III.
IV.
Tesléry: Táblai rajzok
I
II.'
III.
IV.
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.

2—
3—
4'—
2—
3—
4—
4—
4—
3—
3—
3’—
3—

I. o. 6'—
II. o. 6’80
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
- III. o. 6 IV.
o. 7'80
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
II. o. 3 20
III.
o. 4'50
IV. o. 5'40
V-VI. o. 7 —
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o. 8Kaposy—Stolmár: Természettant és gazd. ismeretek III-IV. o. 5'bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
780
özalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
6—
Josvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
560
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
2—
ötraub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I—II o. 2'80
mérés tanításához
III—IV. o. 2’80
V—VI. o. 2’60
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
3—
Tirpák: Beszélő rajzok I., IL, Hl., IV.
á 1'—
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

r

Jász - Ragykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanitóigyosület.

Felelős szerkesztő: KIRALDI KAROLY

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

Felelés kladé i

CSIKY ERNŐ

közlemények
elmére •aolnok. Uj
Kéziratokat aam

Baja Mihály költészete és a népi gondolj
Irta: Dr. Maday Pál tanügyi fogalmazó gyak.
A gyermek leikéhez a természetesség áll legközelebb. A fejlődő
gyermeki lélek fokozatosan fogja fel az élet hatásait. Legtöbbször ^olyan­
nak látszik, mint a kinyiIt virág, amely a napsugár örök törvénye szerint
bomlik ki csodálatos álommá. De a természetesség valahogy örök emberi
érzés is, amelyet úgy keresünk sokszor, mint a virág a napsukért, a
láng a rozsét, mint sas a magasságot. A természetesség törvénye átle­
heli egész valónkat, amely úgy hozzánk tartozik születésünktől halá­
lunkig, mint az anyai szeretethez a csók, vagy a kacagáshoz a mosoly.
Valahogy igy vagyunk a költészettel is. Sokszor elmondottuk Ady* fellé­
pése óta, hogy a népköltészet válságban van. Sokszor elénkmdredt a
kérdés: vájjon visszatérünk e még ahhoz a természetes egyszerűséghez,
ahhoz a csodálatosan szép költészethez, amelyet Petőfi, Arany, Sza­
bolcsba tettek halhatatlanná? — A pedagóguson nem is csodálkozunk,
ha ezt megkérdezi, hiszen minden irodalmi termékben nagy előszeretet­
tel keresi azokat az értékeket, amelyeket felhasználhat nevelő munkájá­
ban. Ma ez a kérdés fokozottabb mértékben előtérbe nyomul, hiszen a
szociális és népi gondolatok korát éljük, amelyben azt kérdezzük; hogy
ki tud egyéniségén keresztül többet adni a magyar hazának. Korunkban
különösen közel hoztuk magunkhoz a szociális és népi értékeket, mert
bennük biztos történeti fundamentumot találtunk, amelyre felépíthetjük
nemzetünk sorsát. Vagyis, arról van szó, hogy mindenki érték, ha ad
valamit a nagy nemzetépitő munkához. A természetességet keressük úgy, mint a gyermek. Azt szedetjük,
ami közel van hozzánk, mert úgy találjuk, hogy magunk is jártasak va­
gyunk benne. Ilyen Baja Mihály költészete is. Megérti és szereti aj gyer­
mek, mert benne kacag a lelke. Szeretjük mi magunk is, mert dalát a
magyar róna ringatja és fájdalmát a magyar szél siratja. Megszeretteti
velünk a népet, amelyhez mindig vissza megyünk, ha keressük^ a let-

86
künket. Baja Mihály éppen azáltal válik a magyar népi gondolat köl­
tőjévé, hogy visszavezet most is a magyar lélek aktuális és legszentebb
érzéseihez. Azt tanítja minden sora, hogy a történelemverte magyarság
legdrágább kincsei a nép lelkében élnek, ott gyökerezik minden erőnk és
egyedül belőle nőhet ki történelmet formáló akaratunk, A népi gondolat
nagy felfedezését nem lehet eltemetnünk, mert igazán csak az a miénk,
amelyet lelkünk és vérünk már több, mint egy évezrede hordoz önma­
gában, hogy belőle és általa újabb évezred történelmét építsük fel.
Mennyi csoda kacag a magyar rónán, amelyet Baja költészete csodála­
tosan álmodott széppé, mennyire közel hozza szivünkhöz a magyar róna
kalászát, amely csöndesen simogatja az álmodó magyar földet. Benne
valahogy történelmibbé mélyült Petőfiék iskolája; csupa közvetlenség, egy­
szerűség és mélység, népiesség és őszinte magyarság. Baja keresetien és
természetes, mint Petőfiék voltak. A nép nyelvén beszél, amelyet min­
denki megért, amelyben mindenki felfedezi szivét-lelkét. A népi gondo­
lat egyetemes magyar gondolat, amely forró érzéseiben a nép nyelvén
szólal meg Baja költészetében,
•
a tan^s müvészete annak az átadásnak, amelyet ismeretköz­
léseink alkalmával gyakorolunk, akkor a népies költészet kiváltképpen
alkalmas a magyar jellem elmélyítésére. A gyermek nem szereti a ne“ezen felfogható dolgokat, mert a természetesség éi! legközelebb leiké­
hez. Milyen csodálatos az anyai csók, amelyben minden érzését kifeje­
zésre juttatja az édesanya. Milyen egyszerű és szép a hajnali magyar
ugar, amelyből mindennapi életünk legdrágább költeménye, a magyar
kenyér no ki Mennyi ragaszkodás csendül fel a magyar dalban, amelyet
a szanto-veto dalol a csillagos égre. Hogy örül a kicsiny gyermek, ami­
kor megértette a bujj-bújj zöld ág, zöld levelecske" vagy a „hol az olló
komamasszony kedves játékát. Óh nem is lehet tökéletesebb szintézis,
m nt az egyszerű kapcsolat, amelyet mindenki megért. így vagyunk Baja
ko teszetevel ts. Baja ma azon kevesek közé tartozik, aki Széfében
sítóf”
1 r,°dOtt el. a, népi gondolattól, attól a mély és igaz magyarsag ol, amelyet napjainkban annyira keresünk, annyira féltünk Egész
költészete a nép kacagasa, olyan őszinte és természetes, mint a gyermeki
mosoly. Sem hatások sem változások nem térítették le az ő iszépségek
útjáról, ma is úgy dalol, mint 30 évvel ezelőtt. A magyar nép iedével
erez, mert nemzete ősi ereje átlehelte lelkét, fájdalma átdübörgőt szivén

ŰSZTREICHER UPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
S7m NAK ”Hun9ária“ rum- és likőrgyár
Sürgönyeim ;

Borösztreic h er.

Te I 8Í 011: 53

j

87

Baja költészetének aktualitása annyit jelent ma, hogy a népi gondolatot
magunkévá kell tennünk-; a legszentebb nemzeti kincsek a nép Retké­
ben konzerválódtak, amelyben megtaláljuk tulajdonképpeni-életakara­
tunkat. magyarságunk életélevenjét.
Mennyire élő valóság ez a költészet. Hiszem ma a tanítónak azökat á
gondolatokat kell átadnia gyermekeinek — a nevelési céloknak megfe­
lelően — amelyek leghathatósabban kifejleszthetik a különb, idazabb
magyart!! Milyen kedves dolog hallani a gyermek ajkáról a Petőfi
Arany, Szabolcska verseket; mintha bennünk a magyar szív dobogna és
a magyar lélek sóhajtozna.'
Baja aktuális költészete közelebb visz bennünket a magyar népi
gondolathoz. Tanítónak lenni pedig hivatás és felelősség, amely macában
fog alja nemzetnevelő értékeink ismeretét és elmélyítését. Nagy örömömre
szolgain3, ha az óriási nemzetnevelő missziót teljesítő tanítóság némzetépitő munkájában fokozott érdeklődéssel venné észre a népi gondolato­
kat azon költők munkáiban, akik egész költői pályájukon hűek Marad­
tak a magyar népi gondolathoz.
A magyar lélek igazi mélységeiből talán költőink hozták fel a leg­
ragyogóbb erkölcsi és nemzeti értékeinket.
i

A szemléltetés fontossága a gyakorlati I
életre váló nevelésben*
Irta : Hajmásy József
j
Hazánk és nemzetünk jobb jövőjének megteremtése végétt válálsosabb, jellemesebb, fokozottabb nemzeti öntudattal bíró, hazafias, gyakor­
lati érzékű, cselekvő nemzedékre van szükség.
Ennek a sorsdöntő igazságnak^ belátása késztette a nagymjvall.és közoktatásügyi miniszter urat a népiskola gyakorlati irányú Műkö­
désének elmélyítéséről szóló 59.076/932 VIII. d. sz. rendeletének kiadására.
Ez a rendelet a tanítóság kötelességévé teszi a gyakorlatiasabb nevelést
s ennek érdekében azt, hogy a tanmenet készítésekor a tanítók legyenek
figyelemmel a gyakorlati élet követelményeire, minden tanítási egységnél
állapítsák meg, minő vonatkozásban van az a gyakorlati élettel és
igyekezzenek helyi tanmenetüket úgy elkészíteni, hogy abban a gyakor­
lati nevelés követelményei mindenütt kidomborodjanak.
A körzeti iskolafelügyelők részére a VKM. 7000/935 eln. szlalatt
kiadott utasítás értelmében az iskolafelügyelők megvizsgálják a tanmenetet
is, amelyekben feltüntetendők a helyi viszonyok, a nevelői célok, aTkoncentrációk, a szemléltetés eszközei, módjai és az említett külön rendeletben
megkövetelt gyakorlati vonatkozások.
A gyakorlati vonatkozások szellemében épült fel az uj népiskolai
Tanterv is. Ma már megállapítható, hogy az uj tanterv szellemében hun-

88
kálkodó népiskola a valláserkölcsi és hazafias nevelésre lényegesen több
gondot fordít, mint a régi tanterv szellemében működött iskola. A gya­
korlati életre és munkára való nevelés terén azonban még napjainkban
is igen sok kívánni és tennivaló van. A magyar nép sok tekintetben
ma is maradi, zárkózott, bizalmatlan, az újításoktól húzódozik. Ennek
egyik oka az, hogy az iskola nem nevelt, nem szoktatott eléggé, a taní­
tás módjával nem fejlesztett ki a tanulók lelkében olyan hatásokat,
készségeket, amelyek később felnőtt korban tudatra ébredve, hasznos
cselekvésre késztették volna az akaratát. Az iskolai munkából hiányzik
a gyakorlati irányú működés, az életre, a munkára való nevelés, pedig
hazánk mostani, és jövendő helyzetében különösen nagy szükség van
és hogy a gyakorlati érzékkel bíró, leleményes, sokoldalú, cselekvő,
munkás magyarokra.
A népiskola gyakorlati irányú működéséhez fűződő nagy, nemzeti
érdekek késztették a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter
urat az említett rendelet kiadására.
Ez többek között a következőket hangsúlyozza : „Az élet gyakran
állítja az embert nehéz problémák elé, amelyekkel foglalkoznia s amelye­
ket megoldania kell. A mai válságos időkben olyan nemzedékre van
szükségünk, amely a változott gazdasági helyzetben is szilárdan állja meg
a helyét, foglalkozási körében végrehajtja a viszonyok és a gazdasági
érdekek által megkívánt változásokat s akkor sem esik kétségbe, ha a
viszonyok kényszerítő hatása alatt más foglalkozási ágra kell áttérnie.
Ilyen nemzedéket csak akkor nevelhetünk, ha a gyakorlati életre való
nevelésre különös gondot fordítunk. Szükséges tehát, hogy a tanítóság
minden kínálkozó alkalmat felhasználjon arra, hogy tanítványaiban a
gyakorlati érzéket, a törtetéstől mentes élelmességet és a mindennapi
életben szükséges sokoldalúságot fejlessze".
Hogy azután a vonatkozó rendelet célkitűzéseit milyen mértékben
tudjuk megvalósítani, az attól függ, hogy milyen módon igyekszünk azt
elérni. Az eredmény a helyesen alkalmazott módszertől függ.
Ismeretes, hogy az ismeretnynjtás legeredményesebb módja a szem­
léltetés. Ezért fordít a mai neveléstudomány olyan rendkívül nagy gondot
a szemléltető oktatásra. Tanításunkat nagyban megkönnyíti s a tanítás
eredményét is nagymértékben fokozza azaz összegyűjtött szemléletanyag,
amelyet tanítói erőnk és ügyességünk alkot, továbbá a kirándulásokon

|

89

kívül még sok más eszköz áll a tanitó rendelkezésére, hogy mindazt
amiről tanítunk, szemléltethessük is,
A szemléltetésnek a tanításban való jelentősége abban határózódik
meg, hogy világos és maradandó ismeretek birtokába juttatja a tanulót.
Ezt a célt azonban csak akkor éri el, ha a szemléltetés megfelelő? módon
történik. A,futólagos, tehát csak rövid ideig tartó szemléltetés semmi
esetre sem lehet világos, sem pedig tartós ismeret forrása. Csak- alapos
szemléltetés eredményezhet biztos és maradandó ismereteket. Ezért kell
a szemléltetés módjának mindig olyannak lenni, hogy a szeml4ődés a
tanulóra nézve egyúttal élményt is jelentsen. Élménnyé pedig
akkor
lesz bármely szemlélet, ha a szemléletnyujtás elegedő ideig tart, ha sok­
oldalú, tehát minél több érzékszerv működik közre a lelki kéjí megal­
kotásában és ha a felfogott érzetekhez egyidejűén hangulati elemek is
társulnak. Szükség van arra is, hogy a szemlélődéshez hozzákapcsolódjék
a tanuló cselekvése aktivitása, mégpedig minél nagyobb mértékben,
tehát a látási-, hallási-, s igy további érzetekhez mozgási ércetek is
csatlakozzanak. A fizikai vagy kémiai kísérletek nyomán megalkotott
törvény akkor helyezkedik el igazán tartósan a lélekben, ha a kísérletet
a tanuló nemcsak látta, hanem maga is cselekedte vagy legalább is a
kísérlet végzésénél segédkezett. Ily módon a kísérlet s az abb|l levo­
nandó törvényszerűség élménnyé alakul a tanuló lelkében, tehát jnintegy
átélte, azaz maga elevenítette meg a természetalkotta tüneményt, azt
megfigyelte, miközben szinte valamennyi érzékszerve közreműködött s a
nyert szemléletekből — értelme segítségével — ő maga vonta le a szabályt.
Sokszoros és általános tapasztalat igazolja, hogy a szemléltetésnek ez az
élményeket nyújtó módja vezet a biztos ismeretekhez. Az ilyen ítanulókísérletek alkalmával legeredményesebb mód az lenne, ha a gyermekek
egyénenkint végeznék el a szükséges kémiai vagy fizikai kísérleteket. A
népiskolákban azonban nehéz megvalósítani az egyéni kísérletezést, de
azt itt is megtehetjük, hogy a tanulók legalább segédkezzenek á kísér­
letek bemutatásában. Ezzel lekötjük a gyermek figyelmét, az fsmeretnyújtás módját nagyban megkönnyitjük, a fizikai törvény megalkotását és
megértését hathatósan elősegítjük, egyben tudatossá is tesszük a< elvont
törvényszerűséget.
Napjainkban a vegytan, természettan és természetrajz áll a
mléltető oktatás központjában. Ezeken a területeken valóban kézzelh atóan
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletháztían
Telefon 301.
„Takarékosság"

t a; g j a

90
lehet szemléltetni. Ezt a lehetőséget minden módon ki is kell használni.
Kár volna azonban azt gondolni, hogy a szemléltetés csakis ezekre a
területekre szorítkozik. Ha azt akarjuk, hogy a Tanterv célkitűzéseit —
különös tekintettel a gyakorlati életre való nevelésre — minél nagyobb
mértékben meg akarjuk valósítani, akkor minden tantárgyat cselekvő
módon kell tanítanunk, azaz úgy, hogy a gyermek öntevékenységét
igénybe vegyük.
Szemléltessünk, cselekedtessünk sokat, sokszor, sokféleképen, mert
minden újabb szemléltetésnél még valamit appercipiálhatna a gyermek.
Más és más dolgot vehet észre, vagy vétetünk észre vagy amit nem
elég jól látott, azt másodszor, vagy harmadszor veszi észre.
Sokszor múlik a nyújtott ismeretanyag teljes megértése a meglevő
ismeretanyaghoz való kapcsolata az alapos, sokoldalú szemléltetésen. A
jó szemléltetés sokszor fontosabb, mint a legszakszerűbb magyarázat,
mert a gyermek a legtökéletesebb szóbeli leírás alapján sem tudja a
szóképhez a helyes tárgyképet kapcsolni, ha azt a bizonyos dolgot soha
nem látta, nem volt a kezében, nem emelte meg, nem szagolta, nem
tapintotta, azaz nem szemlélte. Az ilyen, sok elméleti tudással rendel­
kező gyermek lehet eszes, de nem a gyakorlati életre nevelt.
Folytatva szemléltetés módjáról mondottakat, ha a szemléltetés
célja nem valami jelenség érzekeltetése, hanem csupán csak tárgyak be­
mutatása, akkor a tanulók cselekedtetése héttérbe szorul s a látás érzék­
szerve jut az ismertetésben döntő szerephez. Minden módszertan azt
tanítja, hogy az ilyen dolgok szemléltetésekor első helyen áll a termé­
szeti tárgy bemutatása a maga valóságában, azután következik annak
valamilyen utánzata, kicsinyített mása (modellje) s végül a kép vagy
táblai rajz. Bár érték tekintetében a képet harmadik helyre állítja a
módszertan, mégis a képszemléltetés legáltalánosabb a tanításban. Ugyan
is természeti tárgy, vagy annak mása csak ritkán kerülhet bemutatásra
az iskolában, a tárgy jellege miatt (pl.: élőállat vagy épület,) az utánzatok
beszerzése sem mindig lehetséges, mert pl. költséges vagy egyáltalán
nincs is ilyen, ellenben a kép a legkönnyebben hozzáférhető. A legtöbb
dolgot tehát képen kell szemléltetnünk. Képekből van a jólfelszerelt
iskolának a legtágabbkörü gyűjteménye, mert aránylag ez a legkönnyeb­
ben hozzáférhető, a falusi iskolákban pedig legtöbbször nem is igen
telalható más szemléltető eszköz, mint néhány kép. Az egyszerű képnek

fiöígyeím!
A „Nagytőzsde" mellett

.

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron:

— KEMÉNY ISTVÁN

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11. sz.

^SZOLNOK

Gorove-u. 19.

azonban egyik nagy hátránya az, ami különben az utánzatoknál is meg­
van, hogy a tárgyat legtöbbször a környeztéből kiszakítva mutatja be.
Tehát más tárgyakkal vagy , éppen az emberekkel való kapcsolatát nem
szemléteti. Igaz ugyan, hogy pl. a földrajz tanítása során bemutatott táj­
kép sok mindent ábrázolhat, egy és ugyanazon a képen, csakhogy az
ilyen képekről hiányzik az élet, legfeljebb annak egyetlen mozzanatát
ábrázolhatják, amelyet a rajzoló, vagy fényképezőgép megrögzitettEz azonban nem jelenti azt. hogy ily módon nem szemléltethetünk.
Szemléltessünk, ha másképp nem áll módunkban, képpel rajzzal; Mert
jegyezzük meg, hogy a szemléltetésnek bármely módja is többet ér a
semminél. Még rajzzal is szemléltessünk, a rajz azonban sohasem jegyen
tulrészletes,. mindig csak arra törekedjünk, hogy a megértés segítse elő,
ha ez a rendeltetése. A rajz u.i. lehet megerősítő célzatú is, amikor a
hallottakat, látottakat, fizikai kísérleteket sematikus rajzzal megerősítjük,
emlékezetbe véssük.
'
j
A legújabb szemléltető eszköz a vetítés és a mozgókép, amelynek
nagy előnye az, hogy mindent élethűen, mozgásban, környezetébenímutat
be, tehát legközelebb áll a gyakorlati élethez.
/
I
írásom végén viszatérek a bevezetésben tárgyalt gyakorlati élet
vezérgondolataihoz. Nekünk a gyakorlati életre kell nevelnünk 4 jövő
nemzedéket. Ha követjük azokat az elveket, amelyeket írásomban ki­
fejtettem, akkor olyan nemzedéket fogunk nevelni, amely a mai válságos
időkben a gyakorlati élet értékét emelni fogja, közelebb juttatja ahhoz a
f
gyakorlati élethez, amely a gyakorlati élet eszményét jelenti.
„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma.'
*
(Széchényi)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére. *)
y

Irta: Vágó Elemér.
Csillagfényes téli estéken titkos üzenet száll a röghözsimulo apró
házak felé. Kialszanak a szerte ragyogó fények és sötét árnyak surran­
nak keskeny ösvényeken. Kis csizmák zörrennek a rácson, komoly lépé­
sek koppannak a bolthajtások alatt. Jönnek, jönnek elmaradhatatlanul.
Az iskola ablakából messze ragyog a világosság . ..
Percegnek a lámpák a fojtott, fülledt levegőben. Nekitüzesedpek az
arcok, csillognak a szemek. Csodálatos lobogás tölti be a kis termit. A
lélek izzik, mint a nyugati égbolt mélytüzű villogása.
Vetítés van a tanyai iskolában. A fehérre meszelt falon megeleve­
nedett az élet, a szürke, a mindennapi, a küzdelmes. Mégis mohónvágynak utána a lelkek. Tükör az, önmagukat látják benne, a maguk életét,
álmát, vágyát.
,
.
L. ..
Ott vagyok közöttük. Lüktető életszag csap arcomba. Uj kor <|ubor*) Első dijat nyert pályamunka.

<

|

92

93

gését, látom a világosság felé tekintő arcokat, hallom a hangot, a kétke­
dőt, mely megnyugtatásra vár. Igen, az élet az, ami itt elibük tárul, az
parányi hangya életük ezernyi változata.
S jönnek! Mindenki úgy érzi, hogy éppen az ő rejtegetett, lelkére
nehezedő problémáját feszegetik, csak én tudom, hogy a közös, magyar
sorskérdések rögös útján botorkálunk a megújhodás, a boldogulás felé.
— Egyedül én látom a célt világosan, tisztán. Kiemelkedik magasra az
egyéni érdekek zsibongó tömegéből. Az egyik magasztos fehér és szent:
a család, igy a község és a haza. Ennek megujhodó belső, lelki élete, és
oszthatatlan egységbefoglalása. A másik a szilárd alapot és erőt adó: ter­
melés. Ennek szakismeretet megköveteld újabb irányai; gazdasági értékeink
kiemelése és a megillető helyre való állítása.
S mig én ezek felé törve, kemény szorítással ragadom meg a felém
nyújtott kezeket, lelkemben megújulva hallgatom a mindinkább erősbödő
dalt, mely úgytetszik, jobbról, balról az ugyanazon célra törők ajkán
fakad, hogy végül eggyéolvadjon a győzelmi zsolozsmában.
I.

1. Egy élelmes üzletember.

Álmok váltak valóra . . . Ujjongott a lélek a dicsőséges tavaszi na­
pokon. Gyermekhadam boldogságig részegedett az örömtől. Minden szó,
minden tett egyetlen érzéstől fülledt. Visszatért a Felvidék ! — E filmet
mentünk el megtekinteni. A mozi ajtaján számolatlanul mehettek be.
— Még van, aki nem fizetett! — hallatszott a sorból. — Mit sem tesz,
— súgta mosolyogva a tulajdonos, — csak jöjjenek minél többen, később
kamatostól megkapom a most elvesztett filléreket! Éreztem, igaza van.
Népművelési előadásaimon a nagyobb gyermekek is ott vannak.
Elhozza őket az apjuk, anyjuk. Számukra is akad mindég egy-egy mese,
történet. A felnőttek is derülnek rajta. Családiasabb az együttlét, ha gyer­
mekkacaj vidítja. így nevelem jövendő hallgatóságomat. Vagy nem könynyebb-e igy tudatossá tenni azt az iskolában állandóan hangoztatott és
mélyitgetett jelszót, hogy: „A továbbképzés életszükséglet.“ — Aki már
gyermekkorában megszokta, hogy népművelési előadásokra járjon; aki az
életben egyszer is hasznát vette az ott hallottaknak, — arra mindenkor
számíthatunk.
2. Nagy úr a statisztika!

Nagy úr ám, legalább népművelésünkben igen. Ez szabja meg, hogy
^Oo».»eo«.oooo«ooo»ooo.®oo.ooooo.ooooo«o«oooo»»»

j

Jíp-Scp

I

ér y&}ö*fjaícn

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

5
o
J
i

P*

az év folyamán milyen arányban lehet történelmi, gazdasági, egészségügyi, földrajzi stb. előadást tartani. Célja bizonyára az, hogy Igy-egy
tárgykör aránytalanul nagy szerepet ne kapjon tervezetünkben a többiek
rovására. Lehetetlenség azonban igy megkötni a szervezők kezét. Egy
uradalomban például, ahol a cselédség nem szólhat bele a gazdálkodás
menetébe, mindent gépiesen, parancsszóra végez, felesleges 3096 gazdasági
tárgykörből vett előadást tartani. A Vármegyei Népművelési Bizottság a
rendelkezésére álló különböző jelentések alapján jól látja ugyan | szük­
ségletet, mégsem ismerteii tökéletesen a legszűkebb területre korlátozott
helyi körülményeket s annak igényeit.
I
Ajánlatos volna az ilyen kisebb körzetben működő népművelőktől
— alapos megfigyelés alapján — összeállított, hosszabb időre szóló, kel­
lőleg megokolt munkatervet kérni, mely hűen tükrözné a helyiség kultúrhiányait, tekintet nélkül a statisztikára.
3. Ostor az előadóteremben.

f

Sápadt fiatalember ül az asztal mellett. Idegenül jártatja végig sze­
mét az ismeretlen tömegen. Nagyobb csend van mint máskor. A tekinte­
tek rajta függenek. Ez idegesíti. Ujjaival dobol, óráját nézi minduntalan.
Egyszerre feláll. Halálos csend, néhány rekedt, gyorsan olvasott szó. —
Mély lélegzet és mostmár nyugodtabban megy az „előadás". Ki J ne is­
merne rá a kezdő népművelőre. Még érzik rajta az iskola szaga, ahol
oklevelet adtak neki. De lassan nekilendül. Szárnyaló lelkesedéssel pu­
hítja a hallgatóságot. Meggyőződés nélkül, kötelességből fejteget szakkér­
déseket. Buzdít, ösztönöz, de sújt és ostoroz. A közönség izeg-mozog,
unatkozik, képtelen a gyors gondolat menetet követni, távol áll? tőle a
tárgy, amit hallgatni kényszerül . . . Egy felszakadó sóhaj. A terém ki­
ürül, — véglegesen.
Sokszor ez a sorsa kezdő népművelőnek. Elnéptelenedik" az Előadó­
terem, évek, sokszor évtizedek munkája vész kárba egy kezdő elhamar­
kodottsága, tájékozatlansága miatt.
Pályájuk kezdetén álló fiatal embereket s hölgyeket nem b|csátanék közönség elé. Az iskolában szerzett tapasztalataik vajmi kevés érté­
kűek, ha más vidékre veti őket a sors. A fiatalos lelkesedés, mindent
jobban akarás elragadja őket, nem ismerhetik az életet, az embereket.
Uj környezetük is ismeretlen terület.
Mennyivel más volna a helyzet. . .
Az Iskolánkivüli Népművelési Bizottság az első két évben környe­
zettanulmányozásra hívná fel a leendő népművelőt. Kutasson, figyeljen!
Keressen kapcsolatot az emberekkel, látogassa őket otthonukban. Je­
gyezze fel hibáikat, értékeiket, ismerje meg szokásaikat, jellemüket. A
kapott utasítások alapján végezzen igazi falukutatást. Ezt könnyen teheti,
Misién állandóan közöttük él, velük érintkezik. S mikor egy év letelik,
feljegyzéseit foglalja rendszerbe, tegyen jelentést iskolánkivüli murikájáról a Népművelési Bizottságnak. Hiszem, hogy ezek a jelentések a? való

94
j 95
helyzetet tárják a Bizottság elé s fontos megállapításokra adnak alkal­
mat. Az ifjú munkáját azonban nem lehet kívánni ellenszolgáltatás nél­
kül. A népművelési előadások megyei átlaga alapján a kutatómunkát,
feltéve, hogy lelkiismeretes és komoly, díjazásban kell részesíteni. Kétévi
adatgyűjtés után, a jól megfigyelt és megismert helyzetnek megfelelően,
meg lehet kezdeni az előadásokat, azt hiszem, eredménnyel. Addig pedig,
mig a kutatómunka tart, ünnepélyek s népkönyvtár tartsa össze a kö­
zönséget.
4. Az eke nyomában.
Két kemény kéz markolja a fényesre kopott ekeszarvat. Két fakó
csizma lépeget az omló televényben, a fáradt földet hasitó acél-kés nyo­
mában szakadatlanul. — Őszi verőfény simogat lágyan, jóleső melegen.
Forgószél kötöz a hallgatag kukoricakupok között s száraz, barna leve­
leket kavar a magasban ragyogó kék ég felé. Sóvárgó tekintet kiséri
magasba röppenő űtján. Az eke nyomában ballagó tűnődött el egy pilla­
natig, de aztán tovább rójja az egymásfaboruló omlatag sorokat. Mögötte
sötét gondolatbarázdák sorakoznak s ölelkeznek az áldott anyafölddel
testvéri szeretetben.
így folyik egybe népművelési munkánk két nagy tárgyköre, a család
és a termés. Ezek körül forog a gondolat, ezekért fárad a puszták népe.
Kiapadhatatlan források ezek a népművelő számára. Ebből kell meg­
teremnie s ide kell visszatérnie mindig. S mivel mind a kettő szoros
kapcsolatban van egymással s ezerféle körülmény hatása alatt állanak,
az anyagkiválasztás, a helyi szükségletnek megfelelően, körzetenkint tág
határok között változik.
Általában a következők a feldolgozandó kisebb körök:

A) A CSALAD s á kör bővítésével a község és ország.
a) Jajj, az orvos!
Felsikit
a. gyermek,
mikor a ----------közelgő
táskás férfit meglátja. Fél az
. „
xvum meglátja, rei az
orvostol. Ezzel ijesztik, fenyegetik. Pedig éppen ideje volna megbarát­
kozni az orvossal. A babonák, a javasasszony tanácsai sok helyen még
ma is nagyobb hitelre találnak. Az orvosnak csak ott van jó hire, ahol az
egyke terjedésében tudásával közreműködik. Az ő hivatása volna har­
colni a tisztaságért, a betegség megelőzéséért, ismertetni kellene az első
segítségnyújtás módozatait. A csecsemő-gondozásban véleménynyilvánításra
o a eghivatottabb. Segítsége nélkül nem szűnik meg a „csócsálás" undonto szokása, midőn a csecsemő szájába összerágott ételt tömnek, s nem
változik meg az a kép, hogy a falu mellett kanyargó folyóban agyermekeken kívül jóformán egyetlen felnőtt sem fürdik. Úszni is csak egynehanya tud elfogadhatóan.
b)
A kis ködmön.
csalá^TÍ^ k^.levegőjű szobácskábán együtt ül a f
csalad. A búbos jól bemelegített, a macska ÍS az ahlnlr

dott. Mégis a pöfékelő gazda s a sarokban ezermesterkedő lyerekhején
ott trónol a bélelt báránybőrsapka. Csak addig veszi le egyik-egyi|, mig
megtörli izzadó homlokát. De épp. igy az asszonynépség sem válilí meg
naphosszat prémes bekecsétől, ködmönétől. Nincsenek tisztában a helyes,
egészséges öltözködés, ruházkodás alapelemeivel. Igaz, nincs mód válogatni
a ruhákban. De ez is csak eggyel több ok arra, hogy ismét meghonosod­
jék széles körben a fonás, szövés.
c)
Nem vagyok éhes!
Átható, savanyú szag terjeng a konyhában. Harmadnapos bableves
roltyan a tűzhelyen. Vastag pille rajta a fedő, de ez -nem akadályozza
meg, hogy egy-egy szédelgő légy ne csapódjék bele. — A gyermek már
unja, a gazda is kelletlenül tolja el magától; „Nem vagyok éhes!*' -L A
főzés bizony nagy tudomány, de nem születni kell rá, hanem taniilni.
Ott a nagy kert a ház végénél, kincseiért örömmel ad pénzt a városi
ember, gazdája pedig nem tud mit kezdeni növényeivel. Pedig mennyi
ízes falat, jó ebéd kerekednék belőle, ha . . .
(Folyt, köv.)

IRODALOM
Népművelő előadások gyüjteméhye jeleit meg „Fényjelek^ dinen
Hankiss János és Novágh Gyula szerkesztésében a magyar föld fs a
magyar ember problémáiról. Kiadta a Magyar Népművelők Társasága
Budapest, VIII. Muzeum krt.«13. szám. Ára: 3 P.
A Magyar Népművelők Társaságának egyik főtörekvése, hogy a
falvakban élő, magárahagyatott, önzetlen és lelkes népművelőknél d?mzetnevelő munkáját megkönnyítse. A közösséget szolgáló népművelők­
nek rendszerint sok a tennivalójuk, de rendszerint kevés a nélkülöz­
hető pengőjük és idejük ahhoz, hogy előadásaikhoz'mindig friss ahyágot
szerezzenek és azt feldolgozzák. Éppen ezért a Népművelők Társasaga,
a legkiválóbb szakembereket hívta fel, hogy a magyar föld és a magyar
ember problémáiról főként a falusi népművelésben értékesíthető előadá­
sokat írjanak. Az előadások írói sorából kiemeljük Imre Sándor, Halasi
Nagy József, Hankiss János, Hankó Béla egyetemi tanárokat, Jeszenszky
Sándor miniszteri tanácsost, Kosáryné Réz Lola, Törös László, Székely
Nyíri László, Borsos Miklós, Rexa Dezső, Rapaics Raymund, Kis^gi
Nagy Dénes írókat, Novágh Gyula, Tamás József, Földes Ferenc, Fekete
József, Móczár Miklós, Mády Zoltán és Tálasi István neveit, akik a ma­
gyar tudományos élet jeles képviselői a fiatal magyarság soraiban. Ter­
mészetes, hogy a kitűnő gyűjtemény egyes előadásai színvonalban, ? hang­
ban, a feldolgozás módjában erősen eltérnek egymástól — mivel sokféle
ízlést és érdeklődést akar kielégíteni. Ha az előadások mindegyike
ugyanabban a hallgatóságkörben talán nem is használható fel — de ad­
hatnak ösztönzést, anyagot, eszmét, mintát azoknak, akik a magyarm épet
npmrpfí knltnránV
alraríáL- ionmí
a A

96

Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur áthelyezte
Szabó Anna áll. tanítónőt Szele*
vényről Pestszentimrére, dr.Gönczy
Pálné áll. tanítónőt Mezőtúrról
Szelevényre, Mihály Pálné áll. ta­
nítónőt Pestszentimréről Mezőtúrra
Vass László peremartoni-berhidai
áll. kisegítő tanítót a jászberényiborsóhalomi áll. el. iskolához,
Könnyű László felsőireg-mutpusztai áll. tanítót a jászberényi VIII.
kér. áll. el. iskolához, Magyary
Károly jászberényi beit. áll. isk.
igazgatót Szolnokra, a kir. tanfel­
ügyelői hivatalba. Borköles Béla
áll. tanítót a kir. tanfelügyelői hi­
vatalból a szolnoki Abonyi-utí áll.
iskolához rendelte a miniszter ur
további szolgálattételre.
Kinevezés. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter ur rendes ta­
nítókká nevezte ki; Gál Péter ti­
szaföldvári, Barna Katalin kun­
szentmártoni, Tarnóczi Alfonz szol­
noki kült. Biró Erzsébet törökszentmiklós-pozderkahalmi, Szemes Zol­
tán mezőtur-kuriai, Czakó Jenő
mezőtur-karasemlyéki, Vécs Ottó
turkeve-nyugatujvárosi,
Dubraviczky Dezső jászberény-peresi áll.
h. tanítókat; helyettes tanítóvá

Koztolányi Dezső tiszaföldvár-pusztahéki próbaszolgálatos tanítót.
Tanitóyálasztás. A szarvasi
túl. ág. h. ev. iskolához Kunos
Mihály oki. tanítót választották
meg tanítóvá.
Házasság. Szilvássy Nóra szol­
noki áll. tanítónő és Bene Lajos
ny. tanügyi titkár házasságot kö­
töttek. Sok boldogságot kívánunk!
Nyugdíjazás. Szentiványiné Mo­
só Martina jászberényi beit. áll.
tanítónő, Fray Oszkár jászalsószentgyörgyi r.k. igazgató-tanító és Fo­
dor Gyula szolnoki áll. tanitó saját
kérésükre nyugalomba helyeztettek
Kinevezés. Mohácsi Mihály ken­
deresi urad./fk. tanitó a csanádpalotai áll. eíl. iskolához nevezte­
tett ki.

S'ínfahníd

a legpraktikusabb tö'tőtoll! I
A legmodernebb rendszerű,
tűhegyű, átíráshoz, zsinóriráshoz és folyóíráshoz egyaránt
használható töltőtoll —A

nagy választékban eredeti Mádéi iraton:

Szolnok, Gorove-u. Áruforgalomé

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra |
húzva, lécekkel
26
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra |
húzva, lécekkel
26'
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
£20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
*
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29?—
Ugyanaz 3 méter hosszú
4Ü—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

RÉNYI KÖNYVESBOLT
Gorove-u. 15. Tel. 113.

óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Áruforgalom

SPORTDIJAK
Vésések, Javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

(; •

£xCílVI l^C^SŐ

vételkényszer nélkül bemutatja a

BALÁZS IMRE
__________

Iskolai falitérképek, szemléltetöképik
tanszerek és ifjúsági színművek stb. —

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalmi vagy bármilyen szakkönp
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

jftg-nQGVKUfMZQLnoKViüPmcQua

III

TARTALOM
Hajmásy József j Szeptemberi köszöntő.

Bognár Gyula: A nagy magyar király és a
nagy magyar katona.
Vágó Elemér : ÚJ gondolatok az iskolánklvUH
népművelés intenzivebbé tételére.
Hírek. Nyugtázások.
t
RtNTI DEZSŐ

könyvnyomdája

Szolnok.

XXXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZ. 1940. SZEPTEMBER.

XXXIII. évfolyam.

.

9.

1940. szeptember hó.

.

-

-

p

jász-nagykun-szolnokvArmegyei

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyeiősóg hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyel Ált.
Tanítóegyesület.

Bárhol megjelent is­

Évi előfizetés 6 pengő

■lónBótéal dijak *• raklaméeldk

FelelOs szerkesztő: KIRÁLDI KÁROLY
Felelős kiadó i

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

közlemények a szerkesztőség
elmére Szolnok, Újvára*! Iskola
kOldendOk.

kolai, szépirodalmi és

SZEPTEMBERI KÖSZÖNTŐ

tudományos könyvek

Irta: Hajmásy József

jában már kaphatók!
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

I. o.
II. o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
in. o.
IV. o.
Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
H. o.
ni. o.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár: Természettant és gazd. ismeretek III-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I-II o.
mérés tanításához
III—IV. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., UL, IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

6—
6’80
67'80
3 20
4 50
5’40
7
85’780
6—
560
2—
2’80
2'80
2 60
3—
1*—

2'—

í

Augusztus 31. A nap még vörösen izzik a dombok fölött, de ereje
egyre gyengébb, sugara egyre bágyadtabb, nemsokára lebukik a látóhatár
peremén és éjszaka borul a világra.
z .
Arcomat langyos szellő legyinti, körülöttem minden csendes^ csak
az útmenti sövény alján hegedülget egy őszi bogár. Oly jó ilyenkor
elandalogni. A természet méla csendjében benne van a nyár haldoklása,
a tarlóit mezők üressége, millió hervadó virág sóhajtása. '
I
Holnap már szeptember elseje. Közeleg a mi időnk, kezdődik a mi
munkánk, a tanító munkája, a nevelő magvetése.
Újra munkába állunk. A nyári pihenést felváltja a gyermekzsivaj,
íróasztalunkon fekszenek az áttanulmányozott vezérkönyvek, jegyzetek,
átdolgozott tanmenet. Úgy érezzük, sok ujjal, széppel, gazdag, íriss lelki­
tartalommal nézünk az uj iskolaév elé. Szinte boldogan szeretnénk felki­
áltani : Gyermekeim ! Ez mind a Tietek ! Lelkiszemeinkkel látjuk már,
mint tágul kerekre a sok gyermekszem a módszeres egységek tárgyalá­
sánál, milyen mohó szomjúsággal szívja magába a kis éhes, tudásán lé­
lek tanításunkat. Igaz örömmel nézzük a jövőbe, hiszen annyi szeretettel
gondoskodtunk előre, hogy legyen mit adunk, legyen bő lelkitáplálékunk
számukra. Mennyi, de mennyi mód van eszünkben, hogy minél többet,
minél tökéletesebben, kitörölhetetlenebbül véshessük szivükbe, j
Összegyűjtögettük magunkban a tudást, hogy tudást adhassunk. El­
szánt akarattal küzdünk egyéni életünk nagy problémáival, hogy1 edzett
akaratunkkal, a szenvedélyeken győzedelmeskedő jó példánkkal akaratot
neveljünk, kitartó munkásságra szoktassunk. Meleg, érző tanitószivünk
szétsugározza értelemgazdagságát, emberbaráti szeretetét az apró, majd­
nem üres gyermekszívekbe. Mindez előttünk és lelkűnkben él s hisszük,
hogy a nemes szándékkal végzett munkánk előbbre viszi nemzetünk jobb
jövendőjét.
|

99

98
Újra munkába állunk ! Kigyúl az arcunk, fellobban a szemünk, be­
száll a lelkűnkbe az a tudat, hogy egy szebb, nagyobb, boldogabb haza
számára neveljük gyermekeinket. Bizakodón, szeretettel tudunk ismét
odaállni a munka asztalához. Lobogón, soha elégni nem akarón él ben­
nünk továbbra is a hivatás, a gyermekért való dolgozás, a hazát-megváltás nagy, szent vágya.

A nagy magyar király és a nagy magyar katona.
Irta: Bognár Gyula.
A világháborút követő tragikus évtizedek magyarsága mindig több
és több megértéssel és lelkesedéssel fordul a „nagy magyar katona",
Zrinyi Miklós gróf tanításaihoz. Szabad fegyverkezésünk korlátozása idején
velőkbe hasogató módon éreztük, hogy mit is jelenthetett az, amikor
Zrinyi a XVIL század közepén, szívhez szóló szavakkal akarta meggyőzni
nemzetét arról, hogy az ország végpusztulás előtt áll, ha nem képes
megújhodni, illetőleg nemzeti hadseregének felállításával életét, meg­
maradását biztosítani. Szinte halljuk érces hangját, amint a török felé
azt kiáltja : „Ne bántsd a magyart , honfitársai felé pedig : „íme kiáltok,
íme üvöltök, hallj meg engem élő magyar, ihon a veszedelem, ihon az
emésztő tűz. Minden Írásában hirdeti, hogy a magyarság meglakolt
vétkeiért, s ha van ereje, s vannak értékei, új, boldogabb életet teremthet
magának. „A török áfium ellen való orvosság" cimű hatalmas művének
olvasása közben mindnyájan érezzük, hogy Zrinyi Miklós a Trianon utáni
nemzedék határozott léptekkel követett eszményképe, sőt annál is több: a ma
prófétája. Ennek a tudata élt bennünk 1938. őszén, majd 1939. diadalmas
márciusában, s Zrinyi lelkesedése fűt bennünket 1940. tavaszán is, nehéz
feladatok, nagy események küszöbén.
A magyar katona pompás eszményképének, Zrinyi Miklósnak, minden n-ása a hazájukat mindenekfelett szerető, áldozatos lelkű magyarokhoz szól. Művei az ország válságos óráiban legjobbjaink érdeklődési
korebe kerülnek, hogy bátorítást és buzdítást adjanak nekik. Nem
veletlen, hogy mindig akkor látnak Zrinyi művei újból és újból napV u0} a?lk°r a magyarságnak legnagyobb szüksége van rájuk. Rákóczi
szabadságharca, II. József németesitő törekvései, a Széchenyi fellépését
megelőző nehéz évek, a szabadságharc előestéje, a Bach-korszak legsö­
tétebb evei, majd a Trianon utáni két évtized jelenti Zrinyi Miklós
u usz na i őpontjait, melyekről az első pillanatban megállapíthatjuk,
hogy a nemzeti létünkért folytatott nehéz küzdelmek hősies fejezetei.
^át-yátkÍ^
500'’ ha]álának 450-ik évében Zrinyinek
f kk^L lra?. feléről való elmélkedések" cimű prózai műve érdekel
legjobban bennünket. A nagy magyar katonának ez a munkája több
zempontbol is időszerű, s megérdemli, hogy a modern kutatások ered­

ményeinek felhasználásával részletesen foglalkozzunk vele. Zrínyiitek
minden sorát lángolóan mainak érezzük, nézzük tehát, mit mond a XVII.
század napjainkban is hóditó életet élő hőse , arról a Mátyás királyról,
akinek a korától őt közel 200 esztendő választotta el, s akire almai
magyar is sóhajtva gondol vissza.
A magyar katona rajongó szeretettel foglalkozik a nagy magyar
király személyével, példaképének tartja őt, de nem hallgatja fel hibáit,
„fogyatékos' erényeit" sem. Munkájának határozott oktató célja-van.
Megmutatja, hogy milyennek kell lenni az igazi( nemzeti fejedelemnek, meg­
magyarázza a nemzetnek azt, hogy nem királyi vérből származó uralkodó
is viselheti jogosan Szent István koronáját és hogy az ország nagysága,
dicsősége nem egy uralkodónak családfájától, hanem uralkodói képessé­
geitől s erényeitől függ. Mindjárt a bevezető részben megjegyzi, hogy a
keresztény királyok közül ne is állítsunk senkit a kiváló Mátyás xpellé,
mert „megocsusodik" (elhalványul, semmivé lesz) érdeme, s elvész a
fényessége, mint csillagoknak napkeltekor. Röviden hallunk Ciliéi gróf
ármánykodásáról, Hunyadi László kivégzéséről. Mátyás királlyá^válasz­
tásával kapcsolatban megemlíti, hogy a pesti gyerekek néhány nappal a
tanácskozások megkezdése előtt már csoportosan kiáltozták Mátyás
nevét, hiába ellenezték a Hunyadiak ellenségei. Zrinyi a bibliát idézve
lelkesen írja erről: „Uram, elrejtetted terveidet a bölcsek elől, s föl­
tártad a kisdedek előtt."
Megragadó erejű lapokon mutatja be az író az ifjú Mátyás királyt,
aki prágai fogolyból egyik napról a másikra magyar király lett. Az grszág
szegény, a tárházak üresek, a nép szivét halálos félelem szorítja össze,
mert három olyan ellenség közeledett felénk, melyek mindegyike el
akarta nyelni az országot. Két világbiró császár, nyugaton a német, Bélen
a török döngeti a kapukat, északon a cseh Giskra sanyargatja és bu$ztitja a föld népét. Vas-vármegye már füstöt vetett, a német özönlik be--,
felé. Érdekes hasonlattal mondja Zrinyi: „Nosza most, vitéz túráN, lás- suk, vagy-e olyan, mint Herkules, Jupiter fia, aki bölcsőben m^g két
sárkánt ölt meg egyszersmind, mindenik kezével egyet. De a te állapotod
annál is nehezebb volt, mert mindenik kezedre egy ellenség jutott: az
harmadikat mire számlálod? az áruló szolgáidat... „De mit éínp az
arany, ha a tűzben füstté lenne, mire való volna a kormányos, ha csak
jó időben tudna hajókázni?" S a király: valóban összeszedi minden

FÉRFU
SZÖVETET,
SELYMET

D D í |"|

A

I

Dr\U LL

-------—

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utoa 1

DIVATÜZ LÉTBŐL
4

'

•

100

ot

1

elméjét, erejét, kegyelem és tisztségek igérésével ismét magához hódítja
árulóit. A nyugati határra uj hadakat küld, melyek most már hatalmas
győzelmet aratnak, s a császár fejéből kirázzák a kevély német gondola­
tokat. Ezután minden erejét Giskra ellen gyűjti össze a király, győz, de
egyben bölcsességét is megmutatja: Giskra meghódolását elfogadja, s a
tolvajok egykori kapitányából, akit 23 esztendeig egész Magyarország
Hunyadi Jánossal egyetemben nem tudott kiűzni, Mátyás egyik állhata­
tos és hű vitéze lesz. A török kérdés megoldása sem sokáig várat magára.
Hali bég két helyen támadott; először a Száva és a Duna között, másod­
szor Erdélyben. De hamarosan megbánta próbálkozásait, mert Mátyás
serege olyan vereséget mért rá, hogy csak a prédának, Vitézei felének
és egész tisztességének otthagyásával tudott elmenekülni. Ekkor jelen­
tette a török császárnak, hogy „a magyar királynak csak az esztendői
ifjak, de vitézsége, de bölcsesége, de szerencséje érettek és vastagok, és
hogy ne szégyenelje kijövetelét, se el ne mulassza a maga személye sze­
rint, ha akarja, hogy a muszulmán birodalom ez a gyermek miatt hátra
ne maradjon. — Mátyás pedig nemsokára fényes cselekedettel bizonyí­
totta be, hogy Hali bégnek igaza van : igazi magyar módon ráment Jajcara, s a török császár gyalázatára el is foglalta, pedig ez mindenki más­
nak lehetetlen lett volna. Mohámét nagy, megtorlásra készülő sereggel
akarta a csorbát kiköszörülni, de amikor meghallotta, hogy a magyar
király mindenütt ott van, ahol katonái harcolnak, elment Jajca alól, mint
aj™’
sok gazdag holmiját, még sátrát is otthagyta. Ki ijesztette
6 ♦ ~ kérdezi Zrínyi: „Az Isten, aki Mátyás nevének oly rettenetessé­
get engede, hogy meg nem meri vala várni senki mezőben, úgy annyira
hogy még a kis leánzók is köz énekkel éneklik vala akkor Mohámét
csaszarrul: Mikor magyar király zászlóját látá, Jó lovának száját futni
bocsata. így állította helyre az ifjú király külső és belső ellenségektől
fenyegetett országát...
Zrínyi Miklós ezután a példák bőséges sorával bizonyítja be Mátyás
Politikai tanultsagat, okosságát és ügyességét, hadvezért nagyságát és Aüntelenül faradozo tevékenységét. Erdély és Moldva felütik a fejüket és,a ki­
rály ellen fordulnak. Erdély az adó nagyságát veti okul, de teljesen
mert Mátyás sem felesleges építkezésre, sem esztelen és
szuksegtelen vendegeskedésekre, sem bolondok gazdagítására nem köl­
tötte az ország jövedelmet, hanem hazája megmaradására és dicsőítésére.
A király serenyen es okosan járt el: a pártosoknak nem hagyott időt
kegyelem'o^
íÜkségeS volt' keménV szigorúsággal, másutt
le VHéz 1
T— rendet teremtett Hasonló bölcseséggel szerelte
fiátT
AZ elbizakodott főurak a lengyel
király hat Kazmert, mar be is hozták az országba, de Mátyás serenysege ismét csirájában fojtotta el a polgárháborút, Kázmér nagy szégyenvallassa! futott vissza Lengyelországba,
’
A lengyel kfrály és a cseh király ellen folytatott hadjárat leírásakor

í

|T

is a legnagyobb dicséret és magasztaláé hangján ir Zrínyi a király eré­
nyeiről, hibát cjíyet sem talál. Mátyás kicsiny serege gyorsabb, mint a
két hatalmas, országos had, s hirtelen beszáll Boroszló várába, ahol beki
semmi kárt nem tehetnek, ő viszont annyi foglyot ejt, hogy az éhség
miatt szenvedő ostromlók végre is békét kérnek, annál is inkább, mert
már híre jár, hogy Lengyelországban Kinizsi Pál és Szapolyai István
serege pusztít. Végül is odaengedik Mátyásnak Morvaországot, Sziléziát,
Lausitzot, s ő is élhet a cseh királyi címmel. Zrínyi itt sorraves^i az .
uralkodó hadvezéri és politikai erényeit: 1. Mindig a helyzetnek Meg­
felelő haditervvel dolgozik. Mivel kicsi a serege, semmiképpen sem engedi
magát kicsalni a nyilt mezői e. Ennek az okos hadviselésnek az volt a
feltett szándéka, hogy az ellenséget onnan kiuntassa és kiéheztesse.
Néhány hónappal előbb viszont vakmerő megrohanással vette el Mátyás
király Trencsént a lengyelektől. Akkor arra volt szükség ... 2. Kitű­
nően alkalmazta a figyelmet eltérítő hadműveleteket-, más hadszíntéren. ? Ezt
a tervet Kinizsi Pál és Szapólyai István hajtották végre. 3. A király,nem
volt felfuvalkodott, jó szót és ajándékot osztott és sok szószólót szerzett
magának a két királynál. 4. Minden eszközzel arra törekedett, hogy a
reménységet az ellenség szivéből kivegye. A város mellett, az éhező ellenség
szeme láttára nagy lakomákat és táncokat rendeztetett. Természetesen
nem a maga gyönyörűségére, hanem az ellenség bosszantására, amely
üres gyomorral éjjel-nappal bámulhatta a magyarok nagy bőséget és
vigasságát. 5. A király mindenben serény, erélyes volt. Sem szép szó.isem
harag, sem ijesztés ki nem tudta verni a maga követeléseinek elhagyá­
sából. Nem ijedt meg a két ellenséges királytól, inkább azok kezdtek
tartani Mátyás háborúságos szivétől. Tanuljon ebből minden ember —
teszi hozzá Zrínyi — ne fogjon lágyan senki a dolgához, hanem ^ezelába legyen annak, amit cselekszik, mert ha lassan és felületesen dolgozik,
semmi hasznát nem veszi. 6. Mátyás király körültekintő gondossággal
járt el a két király megvendégelésében. Hihető, hogy még otthon me^gondolta, mire lesz szüksége: nem kellett kétfelé kapkodnia, sem futkosnia,
sem pohárszéket, poharakat kölcsönkérnie.
?
A Sabác várát elfoglaló Mátyás király Zrínyi szerint példaképéllehet
az igazi hadvezérnek. Azzal az elhatározással indul el, hogy va^ ott
meghal, vagy megveszi a várat. Aki ilyen lélekkel fog fegyvert, néni jön
szégyenvallással vissza. A hadicsel pompás. A király úgy tesz,’ mintha
-----------------i-----

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FIR NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária11 rum- és likőrgyár
P,
Tll8Í0n:j53
SZOLNOK

Sürgönyeim:

Borösztreicher.

II 103

102
elvonulna seregével, de hadának felé titkon ott marad. A török sereg a
falakról örömmel szemléli a király távozását, Az ellenkező oldalon lévő
bástyák őrizetlenül maradnak, s az elrejtőzött magyar sereg nagy zavart
keltve benyomul a várba. A király is visszafordul és villámgyors táma­
dással teljessé teszi a győzelmet.
Mátyás király pompás erényei tündöklenek az ausztriai hadjárat
idején is. A király vitézségének, szorgosságának a hadakban való fárad­
hatatlanságának eredménye Bécs elfoglalása. Ausztria megszállása. Mátyás
úgy végzi nehéz munkáját, mint más emberek valami kedves mulatságot.
„Tanulhat innen mindennemű, hivatalú ember, — mondja Zrinyi —
hogy a maga dolgaihoz ne nyögve, ne megunva nyúljon, hanem jó, vig
kedvvel és teljes odaadással . . . Aki vitézséget űz, az szüntelen hadi
cselekedetekben fáradjon és gyönyörködjék, az ő vége és célja nem más
lévén az jó hirnél-névnél, és az azt célzó eszközök felhasználásánál . . .
Az ilyen király csinál maga alattvalóiból is vitézeket, a maga példájával
felserkenti az aluvókat és felébreszti a szunnyadókat, az ilyen alatt
nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rendű emberek,
úgymint Kinizsi Pál, aki molnárból lett fő hadviselő ember, és más
alacsony rendű emberekből fő hadnaggyá."
A dicséret hangján emlékezik meg Zrinyi Miklós arról is, hogy
Mátyás király a hadjárat sok gondja között sem feledkezett meg semmiről,
ami országának megmaradását és ékességét szolgálta. „Mert lengyel királyt,
kinek alattvalói az országban tolvajságokkal háborgatják vala a földet,
megfenyegető és megijesztő, úgy hogy elég volt néki az. Az törököket
nagy csapásokkal egynéhány Ízben megrontá; az csehekkel megbékéle
az országon kívül.“ Belül az országban pompás épületeket emeltetett,
törvényeket alkotott, városokat erősített, küzdött a műveletlenség ellen,
szabályozta az igazságszolgáltatást. Ilyen dolgokat csak azok a királyok
művelhetnek, akik nemzetüket tiszta szívből szeretik es gyarapodásában
gyönyörködnek.
A király botlásai között első helyen említi Zrinyi Szilágyi Mihály
fogságra való vetését, ami hálátlan cselekedet volt, bár igaz, hogy a
darabos elméjű Szilágyi Mihály is hibás volt, s ez enyhíti az ifjú király
meggondolatlanságát Azon is elgondolkodik Zrinyi, hogy Mátyás miért
vezetett annyi hadjáratot nyugatra és északra, miért nem fordult inkább
teljes erejével a török ellen? Végül is arra az eredményre jut, hogy a
keresztény fejedelmek, nem törődtek Magyarországgal, holott a mi hazánk
volt a kapuja és lépcsője a török veszedelemnek. Sőt a német császár
mindig hátbatámadta az országot, amikor Mátyás délen hadakozott.
A király ezért egyszersmindenkorra rendet akart ott csinálni, hogy
nyugodtan nézhessen szembe a törökkel. Igaz viszont az is, hogy a
nyugati hadjáratok idején meg a török tört be az országba, de a király
élete merő bátorság volt, minden gondolata a vitézség, s állta a harcot
több oldalról is.

„Egyébként én a mi királyunkban alig találnék vétket" — mondja
Zrinyi. „Az ő szerencséje mindenütt nagy volt, mert szorgalmatosságá
véghetetlen, mert fáradtsága untalan, mert bátorsága győzhetetlen, mert
vigyázása megcsalhatatlan. Nem csuda azért, a szerencse hogy pórázon
járt, és azt cselekedte véle, az mit akart."
Mikor az üveg legfényesebb, eltörik . . . Mátyás király fiatalon halt
meg, élete azonban mégsem volt rövid, mert az egész világot betöltötte a
magyar név jóhirével, s aki igy végzi életét, annak neve fennmaradj mig a
folyók kiapadnak s a dal elenyészik.
Az eddiggiekből látjuk, hogy a nagy király halálának 450. évfor­
dulója idején bízvást elfogadhatjuk azt a képet, melyet a nagy magyar
katona rajzolt róla. Emlékezésünket csakis az ő szavaival fejezhetjük be
méltó módon : „Ilyen vala azért a mi királyunk, melynek emlékezete
örökétig lészen a magyaroknál és kévánsága ennek a vitéz hollónak*
Saskeselyüket kergetett, és azoknál magasabban járt vitézséggel, serénységgel, untalan szorgalmatos fáradsággal, ötét senki meg nem győzte, az
ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított, az ő
állandósága és haditudománya mindent meghaladott, az ő jóságáért a
föld jól termett, az Isten reánk kegyelmesen nézett, és az egész országvilág előtt tündöklő volt."
*
„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
, intenzivebbé tételére.
2

Irta: Vágó Elemér.
Sok-sok főzőtanfolyamra volna szükség. Az egyetemi női munka­
szolgálatosok e tekintetben eredménytelenül dolgoznak, mert akinek
látni kellene hogyan főznek, a kasza után görnyedve szedi a markot. A
tél volna ideje e tanfolyamoknak. Ekkor jobban ráér leány, asszony. —
Szervezését úgy gondolom, hogy egy-egy állástalan tanítónő, vagy más
végzettségű, főzni jól tudó leány kapna megbízást a tanfolyam vezeté­
sére. A kultúrházban vagy az iskola tantermében nem okozna gondot
egy tűzhely elhelyezése. A meghatározott 15—20 féle ételhez szükséges
nyersanyagról a Népművelési Bizottság gondoskodnék. (Helyi megajánlá­
sok !) A tanfolyam a délutáni, vagy az esti órákban folyna. Napközben
az előadónő az őt meghívó családok konyhájában (esetleg a szomszédok,
ismerős lányok bevonásával) vezetné és ellenőrizné a sütést, főzést^ Sza­
badkezet kellene biztosítani számára, hogy a szegénység miatt esetleg
szégyenkező hallgatók konyháját is felkeresse, s egy-két ételhez szüksé­
ges anyagot a tanfolyam költségeire beszerezhessen. így az eredinény
biztosítottnak látszik.

■ 1

..

lp5

104
A téli rendezés mellett szól még az is, hogy ekkor alkalom nyílna
különböző télire konzervált főzelékek, gyümölcsök, aszal vány ok, izek
bemutatására, felhasználásuk módjára. Ki lehetne térni az egyszerű,
cukor nélküli befőzési eljárásokra. (Pl. reszelt alma vagy körte üvegbe
töltve és kifőzve J Ugyanekkor az élelmiszerek tápláló értékéről, a kü­
lönböző munkaidőkben való helyes táplálkozásról (aratás) is szó eshet­
nék. Jó lenne tudatosítani asszonyainkban; hogy a család békéje, össz­
hangja igen sokban az ö két kezüknek az ügyességétől függ.

d)
A mi házunk.
A falu végén száz egymásba folyó gödör, magas partjukon zöld
pázsit, szalmafedelű apró házak. Cígányputrik. Előttük rajkók sereáe< ®s
vályog, vályog megszámlálhatatlan. Odébb a falu. Ezekből a gödrökből
nőttek ki házai. Ez nagyobb, az kisebb aszerint, hogy a gazdája mennyire
becsüli a meleget. Lám, az a kisablakú még a réseket is betapasztotta,
mint a dongó, ha tél közeledtét érzi. Nem is jut oda be semmi a külső
világból... Rozzant az udvar, kóró kerítése, a kertbe szabadon jár a
szomszéd ludja. Az ember belefárad, röstelli is az örökös veszekedést...
Érdekes, hogy a magyar ember nem ültet élő sövényt. Vagy nem tudja,
vagy nem akarja. Udvar és kert igy szabad prédája mindenkinek. A kútból szabadon iszik cigány, vándor, az árnyékszék ajtaja is tárva. Milliónyi
légy kavarog körülötte s vidoran rezgeti böllérszárnyát ... Sok tanyán
hasonló a helyzet. Megtoldva a ház mellett tátongó hatalmas gödörrel,
mely nemcsak egy jókora darab termőföld veszteséget jelent, hanem sok
hasznos jószágnak is időelőtti temetője.
e)
Mi az újság?
Régen, sok-sok évvel ezelőtt láttam : A templomból kiözönlöttek a
hívek. Elől a lányok virágosán, utánuk az asszonyok komoly feketében.
Legutoljára maradtak a férfiak. Illő sorrendben léptek ki az utcára. Nem
mentek messziről virító szoknyák után, hanem félkarélyban helyezked­
tek el az ajtó előtt. Várták a kántort. Szegény, elhagyott kis eklézsia, a
pap is ő volt egyszemélyben. Utánozhatatlan egyszerű méltósággal jött.
A diktáló-gyerek átadta a zsoltárt. A harangozó maradt utolsónak. Rá­
fordította a cifra zárat s a nagy kulcsot nadrágszija mellé dugta szokás
szerint. Azután megkezdődött a vasárnapi eszmecsere. Emlékszem, min­
dig a kurátor adta fel a szót: „Mi újság kántor uram ..." Akkor még
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

nem volt rádió, újság is csak egy helyre járt rendszeresen. A világ folyá­
sáról igy szerzett tudomást a falu népe.
i
Ez az emlék s a tapasztalat késztet arra, iparkodjam, hogy mmél
több újság járjon, hallgatóimnak, Egyike a legfontosabb népművelői fel­
adatoknak. Úgy vettem észre, s szeretném statisztikailag igazolva látni,
hogy azok a népművelési körök, ahol a rendszeres újságolvasás szükség­
lete a hallgatóságnak, s ahol a könyvtár igénybevétele megfelelően na^y,
sohasem panaszkodnak a hallgatóság számának csökkenéséről, sőt őrei­
méi ismerik el, hogy az érdeklődés állandóan emelkedő irányzatot mufet.
Sajnos a úépművelés szempontjából legfontosabb tanyai körzetek
ujságellátásának egy igen nagy akadálya van, a rendszertelen posta. | A
népművelő itt elhallgat, csak a tényt jelenti.
Mig valóra nem válnak a titkos elgondolások, a könyvtár fokozot­
tabb figyelmet érdemel. Nem elegendő a könyvtár megnyitása, a kölcsön­
zési napok kijelölése. A könyvek szeretetére nevelni kell! Magunk is le­
látjuk szükségességét, hiszen mi is azokból tanulunk, mégsem veszünk
meg, olvasunk el minden könyvet, ami a kezünkbe kerül. Hogyan virhatnók ezt azoktól, akik az irodalmi műveltségtől oly távol állnak s
megzavarodnak a népkönyvtár kétszáz kötete előtt.
I
olvasásra, könyvszeretetre, könyvvásárlására kell rábírnunk, rááevelnünk népünket! Két szóba foglalható a népművelő egyetlen kíván­
sága : „Olcsó könyvet!" Amíg a piacon 10 fillérért árulják az idegrem^tető sárga fedelű regényeket, hiába kopogtat és zörget a kapunkon a
Franklin T. 44 filléres Jóka ördöge, János vitéz stb. Ha majd a ponyva­
regény hetenként megjelenő sok milliója a Színházi Élet megérdemelt sórsára jut S Jóka ördöge hivás nélkül is vagy legalább negyed áron be­
hoz jön, akkor megkezdődhet a könyvkultúra terjesztése.
|
I
f) Huncut a politika.
Ha néha összejönnek a meglett, katonaviselt emberek, új életre kólnek a császári és királyi szép napok. Egy kis hárijánoskodás után ko­
molyra fordul a gondolat kereke. Sorra kerülnek a napi eseményekfs
elképedve hallgatom azokat a képtelen suttogó híreket, melyeket a p&cozó férfiak, de főleg a maguknak nagyobb szabadságot megengedő aszszonyok hoznak haza csemegének. Megindul a vita. Csöndes hümmÖgés,
a végén mégis csak bemondja valaki: „Sohase lehet azt tudni! Huncút
ám a politika!"
Nincs komoly politikai tájékozottság. Ezen nem csodálkozunk, hiszen
tanult emberek is hisznek a jóslatokban. Eggyel több ok, hogy a nép­
művelés a politikai számolás kis szorzótáblájába némi betekintést enged­
jen. Feltétlenül meg kell ismertetnünk természetes törekvéseink célját, ed­
digi eredményeit, mérlegelni kell józan lehetőségeket, hogy elejét vegyek
a túl vérmes elképzeléseknek. Az ország most folyó belső megújhodásá­
nak kérdését is felszínen kell tartani. A magyarság értékeit elébük tárva,
az öntudatos hazafiság eszméjének mélyítésén dolgozni kötelességünk. |

106
Aki e hazában él, annak szent ez ország földje és története. Eddigi
igyekezetünk is szép eredményt mutatott. De mily térre lehetne bővíteni
azt a szülőföldre korlátozott hazaszeretetei, ha közvetlen élmény nyo­
mán villanna meg lelkében a haza igazi jelentősége, a tapasztalat útján
szerezne fogalmat annak nagyságáról, gazdagságáról, egységéről. Gondo­
lok itt távolabbi vidékekre történő kirándulásokra, ahol a valóságban
láthatná a mezőgazdasági termelés előtte ismeretlen formáit és eredmé­
nyeit is. S ehhez a roppant nevelő eszközhöz nem kellene más, mint­
hogy a MÁV időnként egy-egy személykocsit bocsátana rendelkezésünkre
ingyen, a fent kitűzött cél megvalósítására.
B)
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS.
a) Mit ér a magyar búza ?
Korántsem annyit, amennyit a gazda kap érte. Többe, igen sokkal
többe van neki, mint az a 19—20 pengő. Ezt próbáljuk megértetni! A
kísérlet meggyőző bizonyítékával a mai termelés átállítására vezessük rá
népünket. A puszta szó itt sem hoz sikert, az előadást követő viták, ha
egyáltalán vannak, vagy lehetségesek, mert vitatkozni csak egyenlő tudás
mellett észszerű, — csak üres szalmacsépléssé válnak. Nem vagyunk
varázslók, hogy a szavainkkal hagyományodat döntsünk meg. Szívós, ki­
tartó küzdelem hozhat csak eredményt!
(Foly. köv.)

Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatási miniszter ur áthelyezte:
Nedeczky Margit kunszentmártoni
áll. tanítónőt a pestszentimrei, Ragyina Margit cibakházai áll. taní­
tónőt a csongrád-szentimrei, Odry
Anna túrkeve-keletűjvárosi áll. ta­
nítónőt a dombóvári, Kelemen Fe­
renc dombóvári áll. tanítót a turkevei, Gyenesné Berky Brigitta varsányháti áll. tanítónőt a csepei áll.
el. iskolához.

o
o
2

o£

éf

Pályázati határidő meghoszszabbitás. „Mit olvastam olyant

ami az iskolánkivüli népművelés
elméleti célkitűzéseiben és gyakor­
lati munkájában felhasználható"
népművelési pályatétel beküldési
határidejét — a katonai szolgála­
tot teljesítők érdekében és kíván­
ságára — a Várm. Iskolánkivüli
Népművelési Bizottság 1940. évi
november hó 1-ig^ meghosszabitotta.

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

o
2

|07
Szolnok a kisebbségi iskolá- *
kért. Szolnok város polgármestere

a város küldöttségével, a testvér­
községekül fogadott Királymező,
Oroszmokra, Németmokra és Brusztura községeket a napokban meg­
látogatta. Ez alkalommal is sok
értékes ajándékot vittek a testvér­
községek szégény lakosságának felsegitésére. A gyermekruhákon, já­
tékszereken, és hősi halottak em­
lékét megörökítő művészi márvány­
táblán kívül gondoltak az iskolák­
ra és szegénysorsu iskolásgyerme­
kekre is. A kisebbségi iskolákban
használatos 250 drb ÁBC-s könyv­
vel, 8 drb Magyarország falitérké­
pével, 10 drb angyalos címerrel,
10 drb Himnusz-táblával, 32 drb
történelmi szemléltető képpel és
12 drb énekeskönyvvel, továbbá
nagymenyiségü írószerrel és egyéb­
tanszerrel igyekeztek az iskolák és
szegénysorsu tanulók segítségére
lenni.
A Temetkezési Alosztály tag­
jainak figyelmébe! Felkérem az

Alosztály tagjait, hogy hátralékai­
kat mielőbb befizetni szívesek le­
gyenek. Pénztáros.
A nyúl- és fagykárt szenve­
dett gyümölcstermesztők meg.
segítése. Az elmúlt, rendkívül szi­

gorú télen, az újabb telepítésű gyü­
mölcsösökben igen érzékeny nyulés fagykár állott elő. Az egyes
gyümölcstermesztőket és az utóbbi
években örvendetesen fellendült
gyümölcstermesztést általánosság­
ban is súlyosan érintő kár enyhí­
tése céljából a földmivelésügyi mi.
nisztérium az ősz folyamán gyü­
mölcsfaoltványokat fog kiosztani.

»’

fi

I

Különösen nagy károsodás eseté­
ben teljesen ingyen, különben pe­
dig 10—30 filléres térítés ellenében
A szükséges oltványokat a föld­
mivelésügyi minisztérium magánfaískoláknál köti le és közvetlenül
a faiskolából fogja a városok, köz­
ségek (körjegyzőségek) által $ be­
szolgáltatandó adatok alapján ez
év őszén kiutalni;
A magyar gyümölcs posta,
vasúti szállítási és házhoz fuvaro­
zási dijáról, termőhelyeiről, egy­
általában a gyümölccsel kapcsölatos sokféle tudnivalóról ismertető
füzet jelent meg. Díjtalanul kap­
hatók a vasúti állomásokon, Ibusz
pavillonokban, sőt kérésre díjta­
lanul megküldi a MÁV-igazgatóság'
Nyugtázások - Csekkszámlái

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Mt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.4^0.
Előfizetés Népművelésre: Áll. is­
kola Rákóczifalva, Filep és /Vagy
Kisújszállás, Kretsmár Margit Tisaroff, Kerekes Eszter Tiszaföldvár,
Balogh Zsigmond Kisújszállás, Bögyó Béla Jászfelsőszentgyörgy 3«—
3 P. vitéz Asbóth Sándor Nagyrév
6 P. Monori József 6 P. Török­
szentmiklós, Hajmásy József Kulcs
2 P, Mérki Andor Tiszakürt 6 P,
Balássy Ferenc Kunszentmárton 6
P, Állami isk. Igazgatósága Cibak­
háza, 3 P, Glodeák Béláné Me­
zőtúr 1'50 P.
;
Tagdíj címen: Kerekes Eszter 8
P, Nagyné K. Piroska 4 P, Mantuanó Janka 4 P, Nagyné, A. Má­
ria 4 P, Gaál Péter 4 P, Sikolya
Albert 4 P, Incze Tibor 6 P. Ti­
szaföldvár, Kretsmár Margit Tiszaroff 2 P, Bogyó Béla Jászfel^ő-

108
szentgyörgy 2 P, Kiss Károly, Sko­
da Mária, Koháry Ilona, Benyovszky Jolán, Skoda Ilona, Vásárhelyi
Mária, Bathó Róza, Szentirmay
Kálmánná, Mocsári József, Németh
Mária, dr. Grámán Jánosné, Ma­
gyar Károly Jászberény, Vass An­
dor, Vass Andorné, Busay Mária,
Baumgártenné, L. M., Fogarassy
Mihályné. Nagy Tiborné, Nagy
Boldizsárné, Mohács Katalin, Ragyina xMargit, Mohács László, Bá­
nyai László, Ágoston Angéla,
Cseh Margit, Fehérvári László Ci­
bakháza, Barcsay Mária, Flórenczné S. Ilona, Halasy Sándor, Kál­
mán Katalin, Kiss Sándor, Kiss
Sándorné, Mogyorósy János, Szalayné T. Margit, Szakáll János,
Szvoboda István, Vida Gyuláné,
Vida Gyula, Nagy Kálmán Tisza­
földvár, Kabdebó Teréz Jászfelső­
szentgyörgy, Horváth Gyula Szol­
nok 2—2 P, Tóhelyi Ferenc Szol­
nok, Mérki Andor Tiszakürt, Koroknayné K. Piroska, Mantuano
Janka, Nagyné A. Mária, Sikolya
Albert Tiszaföldvár 4—4 P, He­
vesnagykunsági Ref. Tanítóegye­
sület 40 P.
Temetkezési díj címén: Horváth
Jolán, Muhy Mária, Muhy Sándor­

né, Szathmáry Lajosné, Ferenczy
Sándorné, Polónyi Rózsi, Szegedy
Istvánná 1 P 10 f. Brindáné L, Má­
ria, Csiky Ernő 2 P 40 f. Gosztonyi Sándor 7 P 20 f. Markóth De­
zső, Markóth Dezsőné, Hunyor
Ilona, dr. Kerekes Sándorné Szol­
nok, Csukás Mihály Debrecen 1 P
20 f. Bihary István Miskolc 7 P
20 f. Baloghné F. Irma, Hajagosné
Cs. Izabella, Martikány István, Ér­
parti Mária, Szabó Róza 1 P 20 f.
vitéz Iványi Károly Kunszentmár­
ton 2 P 40 f. Kerekes Eszter
Nagyné A. Mária, Sikolya Albert,
Tiszaföldvár, Bogyó Béla Jászfel­
sőszentgyörgy 1 P 20 f. Skoda
Mária, Benyovszky Jolán, Vásár­
helyi Mária, Szentirmay Kálmánná,
Jászberény 1 P 20 f. Ferenczy
Kálmán, Ferenczy Kálmánná 2 P
40 f. dr. Szemerédyné K. Anna 4 P
80 f. Padányi Margit 4 P 80 f.
Gombkötő Márta 2 P 40 f. Tóhe­
lyi Ferenc 19 P 20 f. Szolnok,
Mérki Andor 2 P 40 f. Tiszakürt,
Szabó.Ilona Jászfelsőszentgyörgy 1
P 20 Á Pongó Jánosné Szolnok 3
P 60 f. Magyary Gyuláné Buda­
pest 3 P 60 f. Glodeák Béláné
Mezőtúr 1 P 20 f.

BALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
<
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. !szabott Arak
Takarékosság tagja.

1940. október hó

XXXIII. évfolyam.

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos
Laptulajdonos

Jász - lágy kun- SzóI nakyármegyel ült.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

kősISaye.

FalalSa azarkaaztS: KIRÁLDI KAROLY

Falaka kiadd i

CSIKY ERNŐ

azarkasztSa*

Megjelenik havonként.

Köszöntünk Testvéri
A több mint kétévtizedes kínos keserves szenvedés, az üldöztetés és bör­
tön után, a felszabadulás napsugaras hajnalán, köszöntünk Téged hazatért
Tanitó Testvérünk !
A lelkedet szorító rabbilincs lehullott s felszabadult ajkad ujjongva
énekli a szent imát, amely erőt adott az emberfeletti küzdelemhez: Hiszek
egy Istenben . . . Lelked betelik a jól végzett munka tudatával, betelik a
szabadság boldogító szent érzésével. ,.
Most, hogy álmotok és álmunk valóra vált, a boldog egyesülés má­
moros óráiban meleg szeretettel köszöntünk Benneteket itthon ! Szivünk csor­
dultig telt a boldog örömmel, amikor hallottuk a kétévtizedes elnyomás alatt
sínylődő öregek és kezetek alatt felnőtt fiatalok ajkáról tisztán és boldogan
felcsendülni az örök dallamot, az Isten áldd meg a magyart... És
szállt és szárnyalt e fenséges dallam szabadon, büszkén és örömteljesen. Fel­
magasztosulva zengett erdőn, völgyön és bérceken s elcsukló, zokogó imává
válva pihent meg az Ur magas trónusa előtt.
.
Szivünk túláradó örömébe ürömcsöppként vegyült a vissza nem térhetett
véreink siró szava. Az isteni igazságba vetett hitünk azonban nem csökkent,
sőt megerősödött. A hazatértekkel erőben is meggyarapodva és megerősödve
bizton reméljük, hogy rövidesen ütni fog részükre is a boldog feltámadás órája.
Addig pedig munkára fel és vállvetve dolgozzunk tovább. Szántsuk az
ugart, vessük a magot, gyújtogassuk és ápoljuk a hazaszeretet szent lángját.
Serkentsen újabb erőfeszítésre a Ti felemelő példátok. Mert tanultunk tőle­
tek visszatért Testvéreink. Nemzetfenntartó munkátok előtt kalaplevéve állunk!
Törhetetlen akaratotok, rendíthetetlen hitetek örök példa előttünk.
És mielőtt az uj, nemzetépitő közös munkához fognánk, megállunk egy
pillanatra és hősöknek kijáró tisztelettel hajtjuk meg előttetek, visszatért Igé­
iét és Erdély magyar Tanitói, a hála és elismerés lobogóját.
Xiráldi

ül

110

Krisztus* mindnyájunk eszményképe.
Az emberi lélek tudatosan, vagy öntudatlanul is, — vágyódik valaki
után, akihez hasonlítani szeretne; akit örömmel követ, életideáljának
választ.
És hogy ez az ideál ki lesz, milyen lesz, az már a gyermekkorban
eldől. Hogy kit választ a gyermek életideálnak, az függ elsősorban családi
és egyéb környezetétől másodsorban nevelésétől. Föképen az elemi
iskolai neveléstől.
A gyermekiélekben az ideál felállítását tulajdonképpen Jézus Krisztus
magának tartotta fenn, amikor ezeket mondta : „hagyjátok hozzánk jönni
a kisdedeket."
Az ujabbkori nevelési reformok is azt sürgetik, hogy a nevelést
ne az Ur Jézussal végezzük, hanem igenis az Ur Jézussal kezdjük. (Ezért
igyekezzünk az első áldozások korhatárát is minél előbbre hozni.)
Nevelésünkben a kis Jézus legyen a központ, amely körül a gyermek
egész gondolat-, érzés- és képzeletvilága. Jézus legyen eszményképe a
gyermeknek, az ifjúnak'és felnőttnek egyaránt. Mert Jézus az egyetlen
tiszta ideál, akit követve eljuthat az emberiség az igazi boldog földi élethez.
Akit követni akarunk azt először meg kell ismernünk és azután
meg is kell szeretnünk. Mert követhetünk-e mi oly valakit igaz lelki
örömmel, elhatározó akarattal, akit nem szeretünk. És ha követünk is
ideig, óráig, valami külső hatás folytán, vájjon maradandó, végérvényes
lesz e ez a követés?
Az eddigi nevelési módszerek mellett bizony sokszor igen kevés
eredmény mutatkozott ez irányban. Mi ennek az oka ? Többek közt
egyik legfontosabb ok, hogy nem nevelnek eléggé, illetőleg nem a helyes
irányban folyik a nevelés munkája. Nem ismertetik meg az Ur Jézus
nagyszerű, fölséges emberi jellemét. S igy a gyermek, az ifjú nem sze­
retheti meg eléggé. Inkább fél tőle. Csak a szigorú bírót látja benne,
aki majd megbünteti, ha rosszat tesz már itt a földön is, meg a másvi­
lágon. így a gyermek, ha engedelmeskedik is Krisztusnak, csak féle­
lemből teszi. (És van-e az ilyen engedelmességnek gyakorlati, egész életre
szóló értéke? Fél Jézustól, mert nem ismeri. Mert a mai nevelésben
Krisztus szíve, lelke, egyéniségének szeretetreméltósága háttérbe szorul.
Nem az igazi Krisztus arca áll a gyermek előtt.

ÖSZTREICHER LIPDT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK

Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

TbIbÍOü: 53

Ezért oly sivár sokszor a biblia tanítás is, mert levonatjuk .ugyan
a rideg tanulságot, de elrejtve hagyjuk Jézus szívét, aminek melegsége
pedig úgy árad felénk a biblia minden sorából.
. j
Pl. nem vétetjük észre Jézus csodáiról beszélvén, mily nagy súlyt
helyezett Krisztus a földi bajokban való segítésre. Mindenkin segített
Senkit sem utasított el magától. Ilyen az ö szive.
|
Az evangéliumi tanácsok értékes, követendő voltát nem tanítottuk.
Pedig Jézus ezt az életet élte és állította követésre az emberek elé. i
Tanítsuk, világosítsuk meg, hogyan gyakorolta Jézus az emberi
erényeket, az engedelmességet, egyszerűséget, hűséget, tisztaságot, mupkaszeretetet stb. Ismertessük meg Krisztus lelkét, mert aki azt megisrheri,
az megtanul fájdalom nélkül szenvednFis. Mert Krisztus akarattal vette
ki részét a földi szenvedésből. Mert igy rendelte az Atya és ebben ö
megnyugodott. Aztán mennyei boldogságában is állandóan reánk embe­
rekre gondolt. (Beszélgetése Mózessel és Illéssel minden nyomorult ember
megsegítéséről.)
Avassuk be tanítványainkat Krisztus életének titkaiba, erényeibe.
Most az új iskolai év elején fontoljuk meg ezeket és az Ur Jézus
szive szerint neveljünk és végezzük önnevelésünket is. Mert Krisztus a
világ központja, eredete, célja és végezete.
I.
Krisztus mindnyájunk eszményképe.
Csontos Sándor

Vezérelvek a kirándulások rendezésénél* 4
Irta: Csatáry Emil.
A mai vérzivataros idők idegizgató hatását nemcsak a felnőtt em­
ber érzi, amikor a háború és béke állandó eshetőségei között vergődik,
próbára teszi a váltakozó naponkénti híranyag az iskolásgyermek lelkierejét is. Hiszen mi nevelők látjuk, hogy miként reagálnak tanítványaink
minden újabb jelenségre, amely esetleg családját is érinti. A legújabb
népiskolai Tanterv és Utasítás bölcs intézkedése, hogy a múltban’ a nép­
iskolák jórészében csak elméleti óhajként szerepelt iskolai kirándulások
ma feltétlenül megvalósítandó szükségletként jelentkezzenek. Ezekkel
óhajtok röviden foglalkozni.
A tantermek fojtott levegőjét évenként többször fölváltjuk a ter­
mészet üde, szabad levegőjével, ahol legalább rövid időre felszabadul a
gyermeki lélek a mindennap egyformasága alól, s nem annyira koriatok
közzé szabott a mozgása, mint a tanteremben. A környezet változásának
következménye a lélek felfrissülése, Tanítványaink érzik, hogy vidám­
ságuk nem tiltott dolog, nézegethetnek, kutathatnak.
j
Önként értetődik, hogy a tanítónak az iskolai kirándulásoknál, igen
fontos szerepe van. A magam érdeklődésével kell a gyermek érdeklődé­

112

H3

sét felkeltenem minden iránt, amit a későbbi tanításaim alkalmával fel­
használni kivánok, Azért igen szükséges, hogy az ilyen közös tanulmányi
sétákat kellő körültekintéssel elő kell készítenem. Meg kell tehát előző­
leg állapítanom, hová viszem tanítványaimat? Mit akarok velük megis­
mertetni? Ismernem kell a kirándulás helyének minden részletét, adott­
ságát. Nagyon hasznos, ha tervem elkészítésénél — ha nagyobb gyerme­
kekről van szó, a népiskola felsőbb tagozatában pedig elmaradhatatlan
— neveltjeim is adják hozzá gondolataikat. Akkor már nagy előnyhöz
jutottam, ha érdeklődésüket sikerült felkeltenem, ezzel az alkalommal
jelentkezhetnek bennük bizonyos fokú felelősségérzetek is a közösség
irányában. Akik ilyen kirándulásokat már rendeztünk, tapasztaltuk, hogy
ezek nem állíthatók mindig csak egy bizonyos tantárgy szolgálatába. A
szemléleti anyag egységben tárul elénk a szabadban. A mi feladatunk
tehát ennek különválasztása a későbbi tanításaink folyamán aszerint,
hogy a természeti ismereteknél, a földrajznál, történelemnél, esetleg
egészségtan keretében óhajtuk felhasználni azt. Tehát a szabadban csak
gyűjtsük a szemléleteket, szinhatásokat, érzelmeket, gondoskodjunk kellő
érzékeltetésükről, később ezeket előhivhatjuk a lélek tárházából, amint
a szükség kívánja.
Már a gyülekezés, indulás is figyelmetkeltő lehet. A gyermek meg­
érzi, hogy tanítója most valamivel több szabadságot enged osztályának.
Mind amellett a megkívánható fegyelemnek meg kell lenni. Rövid meg­
jegyzéseket teszünk, amelyek a gyermeket is belevonják, pl. az útirány
megállapításában, az útközben esetleg megtekinthető érdekességeket je­
löljük meg, kisebb megbízásokat adunk egyik-másik tanítványunknak.
Mikor falun tanitottam, egy ilyen kivonulásnál a Ill ik osztályos Jós­
kával megállapittattam az országúinak az ő lépésében való szélességét.
Pista, megállapította egyik távírópózna távolságát a másiktól, ugyanígy.
Egy harmadik gyermek leolvasta az országút melletti távolságjelző kövek
Telirásait. Becsléseket is végeztünk a szemmérték gyakorlására. Nem ma­
radtak figyelmen kívül az utszéli kőrakások sem. Hiszen Jani és And­
rás már az alsóbb osztályokan is hallották, hogy a nagyobbak kiszámító!,
ták a kőtörő munkások bérét, amelyet a íelapritott tömegzalapján szá­
mítottak a munkaadók. Tehát anyagot kaptunk a terület — és köbtartalóm — számításokhoz. Mégpedig a való életből vett példákat! Milyen
nagyszerű alkalom volt észrevétetní a III. osztály tanulóival a Nyirábrány
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat S z o I n o ko n a

%i

i

<1

•

■

Vidor Uzlethazban
Telefon 301.

__

_________ ■■ T a karékosság"

tagja

—nyiradonyi országúton a jegenyefáknak a távolban látszólagos össze­
futását. Mintha egybefutna az országút két széle, mondották, őszi idő
volt, mint most. De október közepén már kevés a madár. A cinke
fürge ugrása élénkítő látvány, megszólalása az egyetlen hang, amit tereferélésükben elhallgatott tanulóim hallották. Néha láttunk egy piroshátú katóbogarat, de a szarvasbogár már behúzódott, A levegőben úsz­
káló ökörnyálról a kisebbek is tudták már, hogy a tél elől menekülő
pók útja. Milyen szép az erdő lombja ilyenkor. Hoztunk is rajzmintá^ak
valót magunkkal. Miért hull le a levél? — Kérdezte egyikük. A fa nedvkeringésének csökkenése által előidézett következmény. Némely fácska
délfelé hajlott. Kereste a napot, amelynek fénye melege sötétebb zöldre
festi a levelét. Tanúi voltunk az erdei fadöntésnek, Ezen életveszélyes
művelet annak idején azért is érdekelte tanítványaimat, mivel' néhány
nappal kirándulásunk előtt, végzetes szerencsétlenség érte egy társuk
édesapját. A ledőlő akácíatörzs alatt lelte halálát a szegény ember. Ké­
résünkre a favágok leíürészeltek egy karikát, gyermekeim megszámlálnatták az évgyűrűket. Miért keskenyebb egyik gyűrű a másiknál? Miért
van rajta gyűrődés ? Ott a moha a fa északi oldalán. Miért éppen ott?
Történeti anyagot is találtunk a kirándulásainkon. Községünktől
északnyugatra volt a hajdani Abram-község. Nyomait, régi templomá­
nak földbemélyült köveit vizsgálgatták ámulva kis diákjaim, s közben
felevenedett a IV. osztály beszéd-értelmi gyakorlat és az V-ik osztály
történelmi anyaga. Milyen nagy munkát kellett IV. Béla királynak'vé­
geznie, hogy a hont másodszor is megalapítsa a szörnyű tatárjárás után !
A Jászság népe is ugyancsak kivette a maga részét a magyarság­
nak a Kárpátok övezetében folytatott küzdelméből. Történelmi emléket *
lehel a vidék minden része. Ennek tudatában keressük községünk kör­
nyezetében - a múltat, s egyben a földrajzi adottságokat is, hogy a tanitó
ügyes irányítása mellett növendékeink ismereteiket gazdagítsák és a ke­
gyelet érzelmeit felkeltsük a zsenge lélekben, Ezzel ápoljuk a múlt iránti
tiszteletet. Nem rossz kép az, amelyik azt mondja, ha a föld áz ország
teste, akkor a múltja, a történelme annak lelke.
Ilyen kirándulási alkalom lehetne pl. a régi Jászberény helyét fglkeresni, amely feljegyzések szerint a Nagykáta felé vezető úttól balra
fekvő u. n. Hajó-tanya környékén lehetett. Gimnáziumának falai szintén
régi múltról regélnek. Ezt az intézményt Dósa Pál helyezte 178(Hban
Jászapátiból Jászberénybe. Lehel kürtje a gyermek képzeletét elsőren­
dűen foglalkoztató tényező. Hiszen eleink harcos életmódjának érzékel­
hető bizonyítéka.
*
Ehhez a reliquiához Jászfényszaru községének kegyelete is járulhat,
mivel a hagyomány szerint, nevét a fövényében talált kürtről kapta. Bi­
zonnyal van abban, valamint a környékbeli más községekben is régi ház,
dűlő, amely a helység XVI. századbeli török uralombeli, vagy későbbi
időkről nyerte elnevezést.

114

145

De a kirándulások nemcsak kész természeti, földrajzi és történelmi
jelenségek felismerésére adnak alkalmat, hanem azok következtetésre
nevelt tanulóinkat képessé teszik arra is, hogy észrevegyék az embernek
beleavatkozását az egyes természeti egyedek fejlődésébe. Pl. Gazdasági
terményeink elősegített növekedése a jobb talajmüvelésnek a folyománya.
Egyben nevelő tényező is ennek meglátása, mert a gyermek megállapítja,
hogy az elhanyagolt földterület jövedelmezősége mily kiáltó ellentétben
van a gazdája által másutt gonddal, előrelátással, szorgalommal ápolt
földdel.
Nem lehet továbbá a tervszerű kirándulások értékét lefokozni a
szépérzék fejlesztése szempontjából sem. Ha ugyanis feladata az iskolá­
nak, hogy ezt a gyermekeknek bemutatható művészi képek, esetleg szob­
rok szemléltetésével ápolja, úgy törekvésemben hatékonyan támogat a
természet, mert kétségkivül nagyobb élvezetet nyújtanak a természeti
szépségek összhangot kifejező tényezői az előbbieknél.
Talán ezt az igazságot fejezte ki Petőfi Sándor is, amikor „A Tisza"
c. költeményében elragadtatással szól:
„Oh természet, oh dicső természet,
Mely nyelv merne versenyezni véled ?
Mily nagy vagy te, s mentöl inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz!"
Gyüjtsünk tehát minél többet ilyen együttes sétáink alkalmával’
Igen nagy értéket biztosítunk tanítványaink ismereteinek bővítése, ren­
dezése és erősítése utján. Ha ezeket úgy vezetjük, hogy tanítványaink
általuk a világot fenntartó nagy Alkotó lenyűgöző hatalmát s egyben az
emberiség iránti gondviselő szeretetét is meglássák, jó munkát végez­
tünk.

Hullanak a csillagok!
Valami láthatatlan kéz mindig a szívembe markol; valahányszor csilátok az égről lehullani. Isteni kéz alkotta, gyönyörű világ, vájjon
hol alszik ki tundéri fénye? Mit Isten dicsőségének dicséretére teremtett,
vájjon miért vész el a nagy mindenségben ?
. . Hulló csillagokkal mennyire azonos a sorsuk a magyar őserő feltelvillano, de hamar lehunyó csillagainak.
.
Mert nekünk is vannak csillagaink! Ébredező, gyűlni készülő csil.. eny°k ^ragyog egy-egy iskolában, de a szegénység, nyomorúság
es ozony sötétségében hamar elvész. Jóllehet, arra lettek teremtve,
ogy evilágitsák a magyar égboltot, de a csillagtépő, csillaghullató ma
gyár sors az ő sorsuk, a végzetük.
Hányszor elszorul a szivem, amikor látom disznót őrizni, vagy
csór át terelgetni azokat, akik az iskola ragyogó csillagai, fénylő tüzosz-

lopai voltak. Jó lehet ugyan a vadvirágos Tisza partján nyári hajnalo­
kon a napzendülésben gyönyörködni, éjszakákon csillagfényekben álipodni,
mégis nem tudom, miért lett könnyes mindakettőnk szeme, a gyermeké
is, akit az Isten leikével avatott a tehetség templomává, meg az ényém
is, amikor a malacnyáj mellett megszólitottam. Talán mindaketten jegyet
éreztünk, s hogy nem kiálthattunk föl a keserűségtől, a könnyben tört
fel a fájdalom, a szégyen és egy nehéz vád, magunk sem tudva ki, vagy
kik felé, vagy merre.
A vád itt él bennem, mert sohasem tudok belenyugodni a csilla­
gok hullásába!
Sohasem tudok belenyugodni, hogy itt vesszenek el párban, pos­
ványbán a magyar erő, .tehetség istenáldotta hordozói. Bár a disznólegel­
tetéshez is ész kell, de oda elég az egyszerű, mindennapi ész is,: nincs
szükség arra, hogy különös tehetségű pásztorok őrizzék a nyájakat, vagy
hordozzák a napszámos tarisznyát. Vájjon, ha tüzet oltunk, a bortihördjuk-e fel a pincéből ?
4 |
Évenként hány, meg hány gyermeki arc, s szülői szem borul el,
amikor vége a tanévnek. Nincs tovább! A szegénység csattogó foggal,
dermesztő lehelettel megfogja a lelkeket, s lefagyasztja a reményeket A '
tudásvágy hiába ég a lélekben, örök szomjúságra kárhoztatja a mostoha
sors. Nincs segítség! Hiába az ide-oda irogatás, érdeklődés. Ha1 fel is
csillan egy kevés remény, hamar szétfoszlik, mert nincs ajánlás, nincs
útiköltség, hiszen kenyérre is alig telik. .
A remény szétfoszlik, csak a vád marad meg, hogy elkísérje az
életen keresztül a tehetség csókjától bódultat keserűséget, elégedetlen­
séget marva a leikébe. S vergődik, kínlódik végig az életen. Némelyik
___ küzdelmek után felvetődik, mint „őstehetség", de legtöbb része
títáni
elvész a nemzet számára, sok esetben falucsufjaiként, megszállottságuk
miatt.
Mennyire szükség lenne már a sokat hangoztatott, de a megvaló­
sulástól még ma is oly messze álló tehetségkiválogatásra. Alkalmat adni
az igazi tehetségeknek, hogy kibonthassák szárnyaikat, megteljenek fény­
nyel s ragyogva hirdessék a magyar szellem dicsőségét.
,
<
Hulló csillagok gyönyörű csodája elbűvöl ugyan, de gyönyörködni
nem tudok bennük, mert a mi hulló csillagaink jutnak az eszembe.
Túrái Kálmán

FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

aBRULL

SZOLNOK) i
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETBÖL

V

’------

117
„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére.
3

Irta: Vágó Elemér.

b)
Igazi népművelő.
A harmadik határban is ismerik a nevét. Nem volt soha még egy
olyan áldott lélek... Minden ház körül nyurgult néhány csenevész gyü­
mölcsfa. Termete korcs, íze fanyar. A gyerekek is csak kényszerűségből
csemegézték. A szöllőskertekben pedig ott tömjénezett az ágak hegyén,
még tavasszal egy-egy fakadó rügy le nem rúgta a hitvány aszalványt...
A tanitó egy szép napon nyakába vette a falut. Sorra járta a házakat.
Nem kérdezte, sorba beoltotta az összes satnya fákat. — Volt zúgás, de
lassan, lassan elmúlt. S ma? Ilyennek képzelem az igazi népművelést,
nézd, ezután igy csináld, tanítsd meg rá a fiaidat is! . . .
Ma talán még távol vagyunk attól, hogy minden népművelési kör­
zetben egy-egy tanult gazdaifjú állami támogatással mintagazdaságot léte­
sítsen, mégis, valami hasonló megoldással próbálkozni kellene. Gazdasági
szakelőadók kiküldését gondolom, kik nyári, őszi, vagy tavaszi időszak­
ban felkeresik a tanácstalant, egy-egy csoport gazdával vasárnaponként
bejárnák a határ egy részét és ott helyszínen tárgyalnák meg a tenniva­
lókat. A község belső területén, valamint nagyobb üres telken, kis minta
kísérleti telepet lehetne létesíteni, hol az előbbihez hasonló módon szak­
ember adna tanácsokat.
A népművelés terén a gazdasági iskolák hathatósan működhetnének
közre. A haladás sokszor igen apró dolgokon csúszik meg. Pl. permetező­
szerekről beszélek. A szövetkezetben éppen ez nincs. Majd lesz, mond­
ják. Ez a „majd" egy vállalkozás halála. A gazdasági iskoláknak ehhez
hasonló esetekben a népművelők mellett a helyük.
Borzalommal tölt el, mikor a hídról letekintek a méltósággal höm­
pölygő habokba s íme, elhullott állat tetemét ringatják a hullámok. Ugyan­
ezt érzem, midőn árkok, gödrök, trágyadombok felől, félre nem ismer­
hető illatot csap arcomba a szél. Gondatlanság, vagy nemtörődömség?
Hát amikor hullott baromfit dobnak be szomszéd udvarokba ? Tudatlan­
ság vagy bűn? Erre a népművelőnek kell feleletet adni!

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

c)
Az elhanyagolt iskola.
Felépültek a tanyai kulturvárak. Némelyik egy-egy palota. De ilyen­
nek kell lenni, hogy a bent folyó munka nagyszerűségét külsejével is
sejtesse. A tanyai iskolák ezek. Némelyik egy-egy oázis a nagy pusztaság
közepén. De elszorul a szivem, ha egyiket-másikat látómé Nagyvárosi
kényen nevelkedett fiatalember, nő, a tanitó. Távol áll lélekben a magyar
földtől. Gaz veri fel a kertet, a mintának szánt két hold gyakorló terü­
letet. Látszik, hogy akire bízták, csak pil’anatnyi mélynek tekinti az itttartózkodást. Mihelyt teheti, menekül uj tájak felé. Az ilyen iskolának
igen nagy a romboló hatása. Hogyan várhatja az ilyen „népművelő", hogy
gazdasági előadásainak egy szikrányi foganatja legyen. A Népművelési
Bizottságnak módot kell találnia, hogy az ehhez hasonló „példák" meg­
szűnjenek.
d)
Inasnak adlak!
Ez is ijesztésnek van szánva. A vásott, tanulni nem szerető gyer­
mekek nem egyszer hallják szülőik ajkáról. Inas!... Utolsó mentsvár.
Népünk ma is idegenkedik az ipari pályától, de kereskedőnek sem szíve­
sen adja gyermekét. Nagy feladat vár a népművelésre, hogy e két élet­
pályát megkedveltesse. Akkor érünk el eredményt, ha a tehetősebbek
sem fenyegetéskép mondják ki e szavakat, hanem józan, megfontolt^ szá­
mításból, áthatva a gyermek jövője iránti legnagyobb felelősségtől 3
De mig előadásainkat a fenti cél szolgálatába állítjuk, ne feledkez­
zünk meg a háziipar jelentőségéről. A magyar háziipari készítmények
nagyszerű hírnévnek örvendenek úgy belföldön, mint a legtávolabbi
világrészekben is. A meddő téli időszak sok unalmas óráját kötiié le
hasznos munkával. Egy népművészeti-háziipari kiállításon szivem-lelkem
megtelt lelkes csodálattal, melegítő boldogsággal. Ha játékos kepvteÚsből
tud alkotni a faluk, tanyák népe, nem lesz nehéz rávezetni,
£ieg§
$
tanuljon pénzért dolgozni.
5, Miért fáradunk ?

Népünk boldogulása s erkölcsi emelkedettsége célja tanitó és nevelő
munkánknak. A kettőt nem tudom szétválasztani egymástól. Amikór az
az ismereteiket gyarapítóm alakító hatással vagyok a világról való felfo­
gásukra. szemléletükre. A tanítás ismeretgyarapítás, egyben az erkölcsi
nevelés alapvetése. Az előadás anyaga lelkemen szűrődik keresztül, azért
kell, hogy megérezzék a belőle kicsendülő erkölcsi tartamat is.
Az előadások sikere mindig az előadótól függ. Rajta múlik a hely,
az idő, a módszer, a segéd-eszközök megválasztása, kijelölése. Ha inégis
úgy tapasztalja, hogy igyekezete meddő, ez annak bizonyítéka, hogy' nem
ismeri a népet, melyet vezetni akar. Nagyon fontos a népművelő önis­
merete, de még előbbrevaló, hogy érzése és gondolatvilága abból a talajból
sarjadjon, melyben hallgatóinak lelke gyökerezik.

118
119^

II.
1. Falukutatók.

Ha a falukutatók borús lelkületet tükröző írásait kezembe veszem
és ezek alapján igyekszem megállapítani a magyar nép életét, lelkületét,
igen fájdalmas valóság tárul elém. Úgy érzem veszendő nemzet vagyunk.
Látok egy falut. Minden tagja elégedetlen, koldús. Gyermek és felnőtt
örökké kenyérért sír, életében talán egyszer sem lakott jól. Testükről
rongyokban fityeg a ruházat. Mintha aludnának, örök révületben támo­
lyognak. Korom hangszínezettel ontják panaszaikat a fennálló rend ellen.
Erkölcstelen, léha, isteni törvényeket nem ismerő apraja-nagyja . . . így
folytathatnám oldalakon keresztül.
Kik ezek, akik bátorságot vesznek a magyarság életében való turkálásra s felelőtlen írásaikkal felkavarják a faluk, tanyák nyugalmát ? Na­
gyobbrészt élelmes vállalkozók, városi légkörben felnőtt életmüvészek.
Sohasem éltek azok között, akikről írnak s a maguk parkettes kényel­
mében elképzelhetetlen az életnek künn látott egyszerű, természetes
módja, mely nem ismeri a felesleges sallangokat, de éppen ezért sze­
mükben nem is emberi, Ha megállapításaik között egy-egy igazi fogyat­
kozásra, tényleg orvoslásra váró hibára is rámutatnak, okait annyira félre­
ismerik, hogy akaratlanul mosolyognom kell.
Vannak azonban akik nem kiadóvállalatok megbízásából figyelik a
faluk és tanyák életét, akik tisztán látnak. Valóban ismerik a magyar
ember életkörülményeit, jellemét, ott vannak a bölcsőnél és sírgödörnél.
A népművelők ezek, a tanítók, papok, jegyzők, orvosok. Jól látják a
szükségeket, tudják hol kell először segíteni és ismerik a felkarolás mó­
dozatait. Ezek azonban csendben dolgoznak. Szavuk ritkán hallatszik el
a nagyközönség fülébe, a műkedvelők által oktalanul puffoglatott nagydob
fülrepesztő zajától. Reméljük nem messze az idő, mikor elhallgatnak
vagy elhallgattatnak.
2. Megfigyeléseim.

Teljes, é? tiszta képet nyújtanom lehetetlen, de nem is feladatom.
Igyekeztem a körzetemben előforduló jelenségeket feltárni. Általános képet
csak a hasonló megfigyelések egybevetése alapján lehet majd nyerni.
Mégis, ha meggondolom, azt hiszem, hogy az összegyűjtött fogyatkozások
nem elszigetelten jelentkeznek nálam, hanem egyben mindenütt fellelhető
magyar tulajdonságok.
(Folytatjuk.)

o
2

és

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzök és melltartók mérték után.

o
j

;

«

EGYESÜLETI ÉLET
369/1940.

Meghívó a X. Egyetemes Tanitógyülésre.
Ötvenedik évfordulóját ünnepeljük a Magyar Tanítóegyesületek
Egyetemes Szövetsége fennállásának és hetvenedik évfordulóját az első
Egyetemes Tanítógyülésnek.
A kettős jubileumot a X. Egyetemes Tanilógyülés, tehát ugyancsak
jubiláris nagygyűlés keretében, folyó évi november 16-án, szombaton* dél'
előtt 10 órakor ünnepeljük meg a pesti Vigadó dísztermében.
Az egyetemes tanitógyülések mindig jelentős állomások voltak a
magyar tanítóság életében. A X. Egyetemes Tanilógyülés különösen ki­
magasló lesz mindnyájunk számára, mert hosszú évtizedek történelmi
viszontagságai után ismét szivünkre ölelhetjük a hazatért Felvidék, Kár­
pátalja és Erdély kipróbált hüségü tanítóságát.
Az országos tanácskozáson vissza fogunk pillantani a magyar taní­
tóság félszáz éves küzdelmeire és munkásságára; méltatni fogjuk az utób­
bi évek korszakos jelentőségű népoktatási törvény alkotásait; rá fogunk
mutatni a jövő nagy feladataira, a népoktatás továbbfejlesztésének és a
magyar tanítóság boldogulásának fontos kérdéseire.
Szeretettel kérjük Tanitótestvéreinket, ne .sajnálják a fáradságot és
áldozatot; vegyenek részt valamennyien a magyar tanítóság nagy csalad­
jának örömünnepén I A tagsági dij 1'50 pengő, melynek ellenében meg
fogjuk küldeni az egyetemes gyűlés értékes Naplóját. Miután a gyütés
csak egy napig tart, elszállásolásról nem gondoskodunk s a jelenlegi rend­
kívüli viszonyok miatt nincs is módunk arról gondoskodni.
A jelentkezés iskolánként történik, az Igazgatóság címére küldött
űrlap és postatakarékpénztár! befizetési lap fel használásával. Ezek hiá­
nyában a tagsági dij bianco csekkbefizetési lapon is beküldhető a „Ma­
gyar Tanítóegyesületek Egyetemes Szövetsége, Budapest 54554“ csekkszám­
lára. A befizetési lap írásbeli közleményekre szolgáló oldalán közolníkell a jelentkezők nevét, állását és pontos lakáscímét.
A tagsági igazolványokat és meghívókat az iskolák Igazgatósága ci
mére fogjuk elküldeni. Az egyetemes gyűlésre vonatkozó egyéb közlé­
seiket a „Tanitók Szövetsége" október 15-i számában és a napilapok ut­
ján hozzuk Tanitótestvéreink tudomására.
I
Hisszük, hogy a magyar tanítóság együttérzése, áldozatkészsége-és
méltóságteljes magatartása biztosítani fogja a X. Egyetemes Tanitógyüíés
erkölcsi sikerét és nevezetes határkővé avatja Szövetségünk ötvenedik
évfordulóját. Ebben a. meggyőződésben testvéri szeretettel várja és őszin­
te nagyrabecsüléssel köszönti a megnagyobbodott haza minden Tanítóját
Budapest, 1940. szeptember 23-áh,
az Egyetemes Tanitószövetség
elnöksége.

I

120

Áthelyezés. A vallás- és köz­
szentmártoni-telekparti és Rigó Ala­
oktatásügyi miniszter áthelyezte
jos a szolnoki-eresztőhalomi áll. el.
Szegedy Istvánné szolnoki áll.
iskolához nyert próba^zolgálatos
tanítónőt a budapesti Auguszta-tesegélydijas beosztást.
lepi áll. iskolához, Schisslerné Lu­
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
kács Magdolna áll. óvónőt Szigetoktatásügyi miniszter Józsyné Alcsépről a rákóczifalvai áll. Óvodá­
másy Mária jászberényi áll., Papp
hoz, Joós Gyula dévaványai- fudéri
Borbála karcagi ref.. Pethes Gyuáll. tanítót Körösszakállra, Nagy
láné szolnoki áll., Szűcs Sándorné
Lajos kunmadaras! vándoriskolái
jászapáti rk., és Pettkó Dezsőné
tanítót a nádudvari áll, iskolához,
tiszavárkonyí áll. tanítónőket saját
Dobó Sarolta téglási ref. isk. kise­
kérelmükre nyugalomba helyezte.
gítő tanítót a mezőtúri alsóvizközi
Kinevezés. Szeri András volt
áll, iskolához, Nagy Kálmán turnagyváradi tanítót a vallás- és
kevei-turkeddi áll. tanítót a bel­
közoktatásügyi miniszter állami ta­
területi áll. iskolához, Gulyás
nítóvá nevezte ki s Szolnokra
Gyula kunszentmártoni-telek parti
rendelte szolgálattételre.
r
áll. tanítót ugyancsak a belterületre,
Igazgatói megbízás. A tan­
Molnár Árpád kisujszállási-turgonyí
kerületi
kir. főigazgató Vass An­
áll. tanítót a kispesti, dr. Szemedor
áll.
tanítót
bízta meg a cibak­
rédyné Koltay Anna szolnoki áll.
házai
áll.
el.
iskolánál
az igazgatói
tanítónőt a győri, Fekete Kálmán
teendők
végzésével.
jászberényi-ujerdői áll. tanítót a
Nemességigazolás. A belügy
belterületi, Csontos Sándor szolminiszter vitéz Asztalos Sándor
noki-eresztőhalomí áll.
tanítót
nagyrévi közs. tanitó régi magyar
ugyancsak a belterületi, Jakabné
nemességét igazolta s régi családi
Ébner Irén kisvárdai áll. tanítónőt
nevét, Asbóth, visszaadta, illetőleg
a szolnoki beit., Pósik Sándor
a névmagyarosítást hatálytalaní­
jászberényi-csikóstanyai áll. tanítót
totta.
az ároki és Gulyás Anna dunaNyugtázások - Csekkszámla:
bogdányi áll. tanítónőt a cibak­
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Á It.
házai áll. el. iskolához.
Tanítóegyesület - Szolnok 57480.
Megbízás. Vargyas Lajos oki.
Előfizetés Népművelésre: Kocsis
tanitó a dévaványí-fudéri, Péter
Ilona
Alsószászberek 6 P. Horváth
István a jászberényi-ujerdői, BaPál
Felsőszászberek
6 P.
konyvári Márk a karcagi-bereki
Tagdíj
címen:
Kocsis
Ilona Al­
Hornyik Károly a karcagi-cserháti,
sószászberek 4 P. Horváth Pál Fel­
Horváth Győző a kunhegyesi-gyócsi,
sőszászberek 4 P.
Molnár András a kunhegyesí-belsőTemetkezési dij címen: Dr. Rikolbászdülői, Kátay Ferenc a
móczy Józsefné 2 P. 40 f. Molnár
kunhegyesi-aranyosdülőí vándoris­
Pálné 1 P. 20 f. Budapest.
kolához, Sárközy Antal a kun- I
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

Bárhol megjelent is­
kolai, szépirodalmi és

tudományos könyvek

■

a megjelenés időpont­
jában már kaphatók 1
Raktáron lévő és azonnal szállíthat!
elemi népiskolai vezérkőnyvek

*

I.
II.
ni.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
IV.
n.
Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
m.
IV.
V-VI.
II-VI.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek ni-IV
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
I—II
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
HI-IV.
mérés tanításához
V-VI.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I./II., UI., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

o. 6o. 6'8
o. 6Or 7*8
o. 3’2
o. 4'5
p. 5'4
o. 7o.
o. 8*o. 5 ■

o. 21
O. 21
o. 2t
3-

pwy-----------------

>•

S9SB

pmov

TARTALOM:
Dr. Tóth B. Zoltán: Leventenevelés és hon­
védelem.

RÉNYI DIZSŐ
KÖNYVNYOMDÁBA
SZOLNOK.

népművelés intenzivebbé
—: A szappanfőzés uj módja,
(k.): Rákos István.
X. Egyetemes TanitógyQlés,
Irodalom. Hírek, h

XXXIII. ÍVF., «. «. - 1MO.

XXXH1. évfolyam.

1940. november hő.11. szám-

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEi

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos közlönye.
—■

........... ———p1

Laptulajdonos

Jász - Nagy kun- Szol nokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.

Bárhol megjelent is­

Évi előfizetés 6 pengő

Felelő* szerkesztőt KIRÁLDI KÁROLY

Felelős kiadó:

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

■lőflzetésl dijak te reklamációk
Calky tmő egyes. pónztóreshoz.
a lap szellemi róssóre vonatkozó
közlemények a szerkesztőség
elmére Szolnok, Újvárosi Iskola
küldendők.
Kéziratokat nem adunk vissza.

kolai, szépirodalmi és

Leventenevelés és honvédelem.

tudományos könyvek

(A leventeifjúság világnézeti nevelése.)

a megjelenés időpont­

jában már kaphatók!
Raktáron; lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o.
II. o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Hl. o.
IV. o.
Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
H. o.
in. o.
IV. o.
V—VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stoimár: Természettani ésgazd. ismeretek III-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvétés“ ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I—II o.
mérés tanításához
III—IV. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, É., UL, IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III, o. egy kötetben

6’—
680
6—
7'80
3 20
4'50
5’40
7—

8*—
5’780
6—
560
2—
2’80
2’80
2’60
3—
1’—

2—

Irta: dr. Zóth $ fólián áll. tanitóképző-intézeti tanár.
;1
Áz ifjúság nevelésének kérdése talán soha nem volt annyira idő­
szerű, mint napjainkban. A történelmi események hatása alatt megráz­
kódott Európa arculata hatalmas változásokon megy keresztül. A ten­
gelyhatalmak újjáéledt katonai erejének csapásai alatt szemünk lát­
tára roppan össze a múlt századi liberális világ nemrég még dicsőített,
de az új európai életrend kifejlődését gátló társadalmi és kulturális szer­
vezete. A nagytőke szabadversenyt hirdető eszméi csak arra voltak al­
kalmasak, hogy a dolgozó milliók munkaerejét kizsákmányolja s profitéh­
ségét telhetetlenül kielégítse. így történt aztán, hogy a szabadság, amelylyel visszaélt, szabadossággá fájult. A közszellemet is ez a szabadelvű,
nagytőkétől irányított és befolyásolt légkör járta át, amely ott terjengett
a napi sajtó, irodalom, film, valamint a mindennapi élet számos megnyil­
vánulása felelt. A kabarék dizőz énekesei, a sajtó, az utca, a kirakatok,
mind ezt a szellemet sugározták szét ellenállhatatlan erővel. Belopta ma­
gát ez a bomlasztó világnézet nemcsak a társadalom széles rétegeibe,
hanem hatalmába kerítette az egyes embert, a mindennapi élettel küzködő kispolgárt is, aki bódultán vette át a mindenfelől feléje áramló, de
egyazon forrásból származó eszméket. Ez az idegen szellemiséget sugárzó
kultúra különösen falun végezte el romboló hatását, ahol behatolt a tö­
retlen népi kultúrába s megbontotta a hagyományok tiszteletébe vetett
hitet. A népviselet helyét a selyemszoknya és lakk-csizma foglalták el s
a fonókban, vagy kukoricafosztáskor a szilaj népdalok helyett a nagy­
városok kabarészinpadjainak közismert kupiéi csendültek fel a leányok
s legények ajkán. E nemzetközi jiddis kultúra éreztette kedveződén hatá­
sát a polgári és gazdasági élet egész vonalán.
Amint sikerült magunkat e liberális világ nyomása alól felszabadí­
tani, nyomban fölvetődött az ifjúság nevelésének is új szellemben történő

122
megreformálása, mert egészséges közszellem, új vilégnézet megteremtése
csakis az ifjúság bekapcsolásával valósítható meg. Az is világosan állott
a nevelesre hivatott tényezők előtt, hogy ennek a nevelésnek az úi
európai eszménynek megfelelően, katonai szelleműnek kell lennie és ko
ran kell elkezdeni az ifjúság nevelését, amikor még fogékony és rugalmás a lelek, könnyen alakítható, él benne a lelkesedés az új eszmék
ídlte|S ”lnCS megterhelve hamis és ferde eszmékkel. Ez pedig az ifjúkor
ifjú
tel
' J !’
bös
más

Nincs még az ember életében az ifjúkorhoz hasonló szakasz. Az
minden mellekgondolat nélkül plelkesedik a hazával kapcsolatos
Vi - HráVa' kaPcs°la‘os fogalmakat (haza^reonfe áldozás stb.) Felnőtteknél már gyakran találkozhatunk közöm­
cinikus bealhtodasúakkat, az ifjúkorban azonban csak elvétve s
formában. A neveles sikerének biztosítása érdekében tehát az ifjú

minél korábban k«H
^11? x ■ utalnak a lélektani ismereteink is. Ha elfogadjuk azt a
megallapitast, hogy a gyermek és ifjú lelke hasonlatos a puha viaszle
mezhez, amelyre a tapasztalás vési fel az elkövetkező évek során az s

meny, amely 'ÜX'

fellegvára a leventeintéz.

súlyos, a nemzet iövőió zervezetevel, katonai irányítás alatt, hivatott e
vallási és társadalmi kör^'
feladatot megoldani. Kereteiben
hogy a
össze a magyar ifjúságot,
nézeti ismereteket ampt J s^ahtsák mindazokat a honvédői és világ­
tényleges katonai szolgálatig6 A fkában sikerrel folytathatják majd
szülnek elő a komolv ás
1
nemcsak fizikai tekintetben ké-

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS Fifl NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
SZOLNAK ”Hun9ária“ rum‘ és likőrgyár

L

l

.

__ ^lgonycim: Borösitreicher. Telefon: 53

i

123

i

nemzetünket foglalkoztató nagy világnézeti kérdésekről. E miatt is sze­
rencsés gondolat volt a leventeképzésbe a tanitói és nevelői kar széles­
körű bekapcsolása, mert a felelőségteljes világnézeti oktatást és nevelést
csakis, arra hivatott nevelők láthatják el.
|
Az előrebocsájtották után vegyük röviden sorba és vizsgáljuk meg,
hogy melyek azok a lelki és fizikai értékek, amelyek kifejlesztésével a j leven­
teintézmény hatékonyan a honvédelem szolgálatában áll. Nyereség-e az
ifjúságnak az egységesen történő katonai szellemű nevelés és hogyan hajt­
ható az végre sikerrel, a honvédelmi törvény szellemének megfelelően?
Ha visszapillantunk a világháború körüli időkre s elgondolkozunk
azon, hogyan következhetett be olyan rövid idő alatt a központi hatal­
mak katasztrófája, amikor katonáink valamennyi fronton mélyen bennallottak ellenséges területeken, nyugtalanul várjuk a feleletet erre az ért­
hetetlennek tetsző kérdésre. A felelet pedig egyszerű: hiányzott a harc­
tereken küzdő katonák és itthon maradt polgárok leikéből azaz ellönállóképesség, amely alkalmassá tette volna őket arra, hogy elutasítják
maguktól az entente propagandáját, a felbérelt, háború ellen uszítok
bomlasztó suttogóhadjáratát, amely ellen még nemrégiben is az államha­
talomnak kellett föllépnie. A világnézeti tekintetben iskolázatlan; tömeg,
amely a bármilyen forrásból származó híreket kritika nélkül átvehette,
/ elvesztette józan ' ítélőképességét és csaknem a győzelem pillanatában
dobta el kezéből ^fegyvert. A háború elvesztését, követő nyomorúságos ’
idők aztán megtanítottak arra, hogy nem elég a győzelem kivívásához a
fegyverek mennyisége, vagy a harcba induló katonák számbeli fölénye,
mert ma a körülöttünk dúló háborúkban katonák alig találják Ragukat
egymással szemtől-szemben. Korunk egyik legfélelmetesebb fegyverével
kell szembenézniök, a propagandával, amely az ellenséges nép l|lki, vi­
lágnézeti, felfogásbeli egységét iparkodik megbontani, hogy albomlás
nyomában támadt zűrzavart a maga javára használhassa fel. Ez ajháború
a röpcédulák ledobásával és az ellenség nyelvén beszélő rádiohirszolgálattal kezdődik, mert egy nép lelki összhangjának megzavarása bizto­
sabb győzelemmel kecsegtet minden katonai csapásnál. Ahol q propa­
ganda elvégezte munkáját, ott a fegyverek már könnyen végeznek! I
A leventeintézmény a zászlója alá sereglett fiatalságot magyar világ­
nézetben akarja felnevelni. Magyar világnézet Áennyi tartalom lappang
e két szó mögött. Jelenti mindenekelőtt a tudatai magyarságot, yagy ma­
gyarságtudatot. Beletartozásunkat abba a 12—13 milliós néptömbbe,
amelynek elődeit 1000 évvel ezelőtt az első magyar fejedelemj a . hon­
szerző Árpád, lovas vitézeivel idevezette a Kárpátok által: övezett
Duna-Tísza-medencébe. Nyugat kultúrájának őreivé avatott bennünket
földrajzi helyzetünk Kelet-Európa peremén. Egyedülálló, a saját erejére
utalt nép lettünk, amely ellenséges népek gyűrűjében, fegyverbe^ virrasztotta át az itt töltött ezer esztendőt. A magyar világnézet a magyarság
sajátos kultúráját is jelenti, amely minden más nép kultúrájától elütő
■ j

I
1

. i

125

124
színeket visel. Nemcsak tanultunk, de sok mindenben tanítói is voltunk
Nyugatnak. Számos kultúrkinccsel, találmánnyal, tudóssal ajándékoztuk
meg' a világot. A magyar világnézettől átitatott lelkűiéiben tudatosul sa­
játos. népi, nemzeti kultúránk s hordozói nemcsak a múlt dicsőséges
fénye felé fordítják tekintetüket, de a jelen lehetőségeinek a birtokában
a jövő magyar élet útjait épitgetik. Nem tűri a nemzet éltetőerejét for­
gácsoló társadalmi és felekezeti villongásokat, hanem minden erejét és
idejét a belső lelki egység megerősítésének szenteli. A magyar világnézet
tehát az egyén egész szellemi síkját meghatározó, világos és határozott állás­
foglalás, amelynek előterében és középpontjában maga az egyetemes magyar
nemzet áll.
A magyar világnézet szellemi talaján növekvő levente ifjú lelkében
a katonai erények kifejlesztése a nevelés legfőbb feladata, A katonai
erények között első helyen áll a bátorság, férfias jellem, harci szellem, az
erkölcsi és vallásos élet követelményeivel egyező élet. Mindezek kibontakoz­
tatása és megerősítése beletartozik a leventeintézmény célrendszerébe.
(Folytatjuk.)
„ A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére,
Irta: Vágó Elemér.
a)
Hallod a lelkem!
Gőgicsélő gyermek ül az édesanyja karján. Most tanul, most kezd
beszélni. Gyönge hangocskáján még nem mondja Isten nevét, de szörnyű
káromló szó már könnyen fakad rajta . . . így mondd 1 . . . — javítja egy
nagyobb síheder. A trágár dalok sem ritkák. Érdekes, hogy nem népdalo­
kat, hanem a városból hozott slágereket forgatják ki különben is érthe­
tetlen szövegükből.
b)
Jönnek az idegenek.
Hátzsákos, jókedvű turisták térnek be az egyik udvarra. Éhesek.
Tejet, tojást, gyümölcsöt vesznek. Az ár azonban a fővárosi körül jár.
Szégyen, egy félórával ezelőtt a piacon negyed annyiért sem kelt el. Ez
az anyagiasság más téren is megnyilvánul. Tanúja vagyok, hogy a büszke
magyar szolgalelküen tartja markát a legcsekélyebb szolgáltatásért. A
4.

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat S z o I n o ko n a

% /■ i

i"i

i

•

«i

i

Vidor Uzlethazban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

városból hazakerült cselédek felvilágosításai, az idegen vándorlók bőkezű­
sége felelősek terjedéséért. — Ebből sarjad majd a könnyű pénzszerzés
vágya s a pénz értékének meg nem becsülése. Ennek éppen az ellen­
kezőjére kell nevelnünk, arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni. । |
c)
Az idő pénz!
'
A mezőgazdasági napszámosok és cselédek munkáját figyelem. —
Bosszant a munka üteme. A végtelen lassúság feltűnő, mely kétszer is
lassúbb a magyar ember tempós munkavégzésénél. Minduntalan ineg-meg
állnak, beszélgetnek, s csak akkor serényebbek, ha az ispán közeledik.
Nem szeretik ezek a munkát? Úgy hiszem, nincsenek tudatában annak,
hogy nemzeti tőkét pazarolnak. A gyermekek is ott vannak, nezik; így
kapnak oktatást a jövőre.
? ■
d)
Az ígéret szép szó.
y
t
Mindenkinek a maga dolga az előbbrevaló. Nem old fel fazonban
az adott szó kötése alól. A szótariás hiánya nagy jellembeli fogyatkozás
Ezen itt-ott neveléssel változtatni kell. Akár feledékenység, akár az elő­
relátás hiányos képessége, vagy közbejött akadály legyőzésére irányuló
törekvés erélytelensége az oka, a megbízhatóság sajnos veszendőbe megy.
e)
A tulajdon szentség!
j |
A népnevelő döntse et, hogy a kicsiny dolgokban is érvéivé^ ez
a tétel ? De ha nagy a csábítás; kevés a lelkierő; nincs kejő szülői
szigor ; nagy az önszeretet s az olvasott könyvek romboló hatásai: kicsiny
dolgokban nem emel komoly szót a lelkiismeret. Egy „kóbor csirke“,
egy tojni átjáró tyúk, az útra kihajló napraforgó buga, egy-két
kuko­
rica, stb., stb., értékre nézve nem nagy apróságok, mind erre hallanak.
A talált tárgyak önkéntes beszolgáltatása is hasonló elbírálás al| esik.
f)
Nem felejtek!
> J
Jókedvű legényekből hamar kirobban az indulat. Egy ^ossz szó,
meggondolatlan tett s a másik bosszúra szomjazva, éjszakákon áj lappang
a kapuk alatt meghúzódva. S mig a fiatalság igy tesz igazságot, a: meg­
bántott családok apraja-nagyja életen át tartó haragot tart keserű konoksággal. így elégülnek ki az elfojtott vad ösztönök. Nincs köz^edés és
megbocsátás, mert gyönge a jellem, a keresztényi hit.
g)
Egység, béke, összetartás.
Legnagyobb feladataink egyike. A község lakossága több társadalmi
csoportra tagozódva, szemben áll egymással. Külső jelét felsziies szem­
lélő észre sem veszi. Csak néha vet hullámot s tör ki nyílt összecsapás­
ban. (Pl. összeházasodás, bálok.) Ebben nagyrésze van annak a gyanakvó
bizalmatlanságnak, mellyel a község vezetőségének a kiegyenlítődés meg­
valósítására irányuló munkáját, törekvéseit fogadják. Nincs egy közös
irányelv, közös cél, melynek akarása egységbe foglalná a lakosságöt- Az
önzés vezeti és tagolja szertehulló részekre, igy az együttműködés elő­
nyeinek beláttatása, s gyakorlati keresztülvitele igen erős akadályokba

•

124
színeket visel. Nemcsak tanultunk, de sok mindenben tanitói is voltunk
Nyugatnak. Számos kultúrkinccsel, találmánnyal, tudóssal ajándékoztuk
meg a világot. A magyar világnézettől átitatott lelkületben tudatosul sa­
játos. népi, nemzeti kultúránk s hordozói nemcsak a múlt dicsőséges
fénye felé fordítják tekintetüket, de a jelen lehetőségeinek a birtokában
a jövő magyar élet útjait építgetik. Nem tűri a nemzet éltetőerejét for­
gácsoló társadalmi és felekezeti villongásokat, hanem minden erejét és
idejét a belső lelki egység megerősítésének szenteli. A magyar világnézet
tehát az egyén egész szellemi síkját meghatározó, világos és határozott állás­
foglalás, amelynek előterében és középpontjában maga az egyetemes magyar
nemzet áll.
A magyar világnézet szellemi talaján növekvő levente ifjú lelkében
a katonai erények kifejlesztése a nevelés legfőbb feladata, A katonai
erények között első helyen áll a bátorság, férfias jellem, harci szellem, az
erkölcsi és vallásos élet követelményeivel egyező élet. Mindezek kibontakoz­
tatása és megerősítése beletartozik a leventeintézmény célrendszerébe.
(Folytatjuk.)
„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére.
Irta: Vágó Elemér.
a)
Hallod a lelkem !
Gőgicsélő gyermek ül az édesanyja.karján. Most tanul, most kezd
beszélni. Gyönge hangocskáján még nem mondja Isten nevét, de szörnyű
káromló szó már könnyen fakad rajta ... így mondd ! . . . — javítja egy
nagyobb siheder. A trágár dalok sem ritkák. Érdekes, hogy nem népdalo­
kat, hanem a városból hozott slágereket forgatják ki különben is érthe­
tetlen szövegükből.
b)
Jönnek az idegenek.
Hátzsákos, jókedvű turisták térnek be az egyik udvarra. Éhesek.
Tejet, tojást, gyümölcsöt vesznek. Az ár azonban a fővárosi körül jár.
Szégyen, egy félórával ezelőtt a piacon negyed annyiért sem kelt el. Ez
az anyagiasság más téren is megnyilvánul. Tanúja vagyok, hogy a büszke
magyar szolgalelküen tartja markát a legcsekélyebb szolgáltatásért. A
4.

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat S z o I n o ko n a

%/■ i

i"i

i

«i

>

■

Vidor Uzlethazban
Telefon 301.

„Takarékosság"

tagja

125

városból hazakerült cselédek felvilágosításai, az idegen vándorlók!bőkezű­
sége felelősek terjedéséért. — Ebből sarjad majd a könnyű pénzszerzés
vágya s a pénz értékének meg nem becsülése. Ennek éppen az ellen­
kezőjére kell nevelnünk, arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni/
c)
Az idő pénz!
A mezőgazdasági napszámosok és cselédek munkáját figyelem. —
Bosszant a munka üteme. A végtelen lassúság feltűnő, mely -pótszer is
lassúbb a magyar ember tempós munkavégzésénél. Minduntalan; meg-meg
állnak, beszélgetnek, s csak akkor serényebbek, ha az ispán közeledik.
Nem szeretik ezek a munkát? Úgy hiszem, nincsenek tudatában apnak,
hogy nemzeti tőkét pazarolnak. A gyermekek is ott vannak, nézik. így
kapnak oktatást a jövőre.
.
|
\
d)
Az ígéret szép szó.
! '
Mindenkinek a maga dolga az előbbrevaló. Nem old félj azonban
az adott szó kötése alól. A szótartás hiánya nagy jellembeli fogyatkozás
Ezen itt-ott neveléssel változtatni kell. Akár feledékenység, akár az elő­
relátás hiányos képessége, vagy közbejött akadály legyőzésére; irányuló
törekvés erélytelensége az oka, a megbízhatóság sajnos veszendőbe megy.
e)
A tulajdon szentség!
<
A népnevelő döntse et, hogy a kicsiny dolgokban is érvényes-e ez
a tétel ? De ha nagy a csábítás; kevés a lelkierő; nincs k^ílő szülői
szigor ; nagy az önszeretet s az olvasott könyvek romboló hatása : kicsiny
dolgokban nem emel komoly szót a lelkiismeret. Egy „kóbí^ csirke",
egy tojni átjáró tyúk, az útra kihajló napraforgó buga, egy-két pső kuko­
rica, stb., stb., értékre nézve nem nagy apróságok, mind erre'vallanak.
A talált tárgyak önkéntes beszolgáltatása is hasonló elbírálás ajá esik.
f)
Nem felejtek!
/
Jókedvű legényekből hamar kirobban az indulat. Egy rossz, szó,
meggondolatlan tett s a másik bosszúra szomjazva, éjszakákon át lappang
a kapuk alatt meghúzódva. S mig a fiatalság igy tesz igazságot, a meg­
bántott családok apraja-nagyja életen át tartó haragot tart keserű konoksággah így elégülnek ki az elfojtott vad ösztönök. Nincs közeledés és
megbocsátás, mert gyönge a jellem, a keresztényi hit.
g)
Egység, béke, összetartás.
;
Legnagyobb feladataink egyike. A község lakossága több társadalmi
csoportra tagozódva, szemben áll egymással. Külső jelét felszínes szem­
lélő észre sem veszi. Csak néha vet hullámot s tör ki nyílt összecsapás­
ban. (Pl. összeházasodás, bálok.) Ebben nagyrésze van annak a gyanakvó
bizalmatlanságnak, mellyel a község vezetőségének a kiegyenlítődés meg­
valósítására irányuló munkáját, törekvéseit fogadják. Nincs egy közös
irányelv, közös cél, melynek akarása egységbe foglalná a lakosságot. Az
önzés vezeti és tagolja szertehulló részekre, igy az együttműködés elő­
nyeinek beláttatása, s gyakorlati keresztülvitele igen erős akadályokba

127

126
ütközik. Az összetartás szükségességét az anyagiakkal jobban ellátott,
különben széttagoltságában is gondtalanul élő rétegnek semmi sem indo­
kolja. Annak felismerése, hogy a társadalom tagjai egymásra vannak
utalva s egymást kiegészítik, a szociális gondolkodás hiánya, vagy csekély
volta miatt alig remélhető. A falu igy egy kisebb társasághoz hasonlóan,
magán viseli annak minden hibáját. Egységbe csak a közös veszély tömö­
ríti őket. A közösség múltjából vett hasonló összefogások tanulsága
hasznos szolgálatot tesz a nevelés ügyének.
h)
Elhiszem!
A magyar ember lassú gondolkodáshoz szokott. Ez a földművelő
népek közös tulajdonsága. A földnek megvannak a maga törvényei, azo­
kat siettetni nem lehet. Türelmesen ki kell várni a tavaszt, a szántásra,
vetésre való időt, a növények lassú fejlődésébe sem lehet beleszólni.
Meg kell ezért tanulni a várakozást, mert az idő majd kiforog mindent.
De amilyen hasznos ez a tulajdonság az egyik oldalon, másfelől annál
több visszaélésre ad alkalmat. Az Ígérgetők, egymásralicitálók számitása
ezen alapszik. Fellegjáró terveik könnyen utat találnak a szivekhez, s
ideiglenesen kritika nélkül elfogadtatnak. Csak lassan érlelődnek, s idővel
lesznek nyilvánvalóvá, hogy ocsút vetettek.
(Folyt, köv.)

A szappanfőzés uj módja.
A M. Kir. Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszter Ur a 41.701/
1940. K. K. M. számú rendeletével a M. Kir. Belügyminiszter Úrral egyet­
értve a szappanfőzéshez használt lugkő árusítását október hó 1-ével meg­
szüntette, mert ipari méregnek minősítette. E rendelettel megszűnik a
lugkő által okozott halálos szerencsétlenségek nagy sorozata, mely rész­
ben gondatlanságból, részben tudatlanságból, részben pedig szándékos­
ságból is állott elő.. Ezer meg ezer apró gyermek pusztult el, vagy lett
szerencsétlenné, azért, hogy a szappanfőzéshez használt lugkőoldatot gon­
datlanul szabadon hagyták a szülők és ezzel a véletlen halálos szeren­
csétlenségek száma megnövekedett. Mindig a már mozogni tudó, eleven
életerős és önnállóan tevékenykedni akaró gyermekek jártak szerencsét­
lenül, mivel ezek tudatlanságuk és kíváncsiságuk következtében estek
áldozatul a mérgezéseknek. Ez a mérgezés rettenetes sok szenvedést
okozott nemcsak a gondatlan szülőknek, hanem a szerencsétlen gyer­
meknek is, mert a gyermekek hosszú és igen nehéz kínlódás után rend­
szerint éhenhaltak.
A lugkő mérgezettek második csoportjába tartoztak azok, — leg­
többször fiatal és önérzetes lányok — akik pillanatnyi elkeseredésből,
vagy szerelmi bánat miatt lugkő oldatot ittak. Ezen véletlen vagy szán­
dékos mérgezéseknek a száma tekintetében Magyarország a legelső he­
lyek egyikét foglalja el és hiába voltak a lugkő forgalmát és kiszolgálta*
ását szabályozó rendelkezések, e mérgezés nem szűnt meg.

A fenti szám alatt kiadott miniszteri rendelet a lugkőnek
a sza­
bad forgalomból kizárt méregnek — előállítását, kikészítését,;készletben
tartását és árusítását, valamint felhasználását szűk keretek közé korlá­
tozta, amennyiben a lugkő árusítását a gyógyáru nagykereskedők és
drogisták üzletkörébe utalja, és kereskedőnek is csak abban'az esetben
szabad lugkövet árusítani, ha erre a Kereskedelem és Közlekedésügyi
Miniszter Ur a Belügyminiszter Úrral egyetértve engedélyt ad. De élel­
miszerek árusításával foglalkozó kereskedők lugkő árusítására engedélyt
semmi körülmények között nem kaphatnak.
i
E rendelettel kapcsolatban fölmerült most a háztartások köréblen az
a kérdés, hogy hogyan lehet értékesíteni az ugynevézett háztartási íiulladékzsirt, melyet eddig a lugkő segítségével a háztartások szappanná főz­
tek ki.
A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet a lugkőnélküli szap­
panfőzésre egy uj eljárást dolgozott ki, mely a háziasszonyok enemű
gondját hivatva lesz megszüntetni. E szappanfőzési eljárást már Éok he­
lyen kipróbálták és mindenütt a legteljesebb mértékben megtoljak elé­
gedve vele.
X j , J,
A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet azon előírását, hogy
hogyan kell szappant főzni lugkő nélkül a következőkben adjúk :i
Szappanfőzés lugkő nélkül.

j. 1

Mérjük le mérlegen pontosan a szappanfőzésre szánt zsiradék j súlyát,
mert minden további munkánk ehhez fog igazodni, e nélkül a szappan­
főzés nem sikerül.
a
. [ *
Bevásárlás. Vásároljunk annyiszor 30 deka jóminősegu egetett meszet és annyiszor 42 deka ammoniákszódát, ahány kiló zsírból szappant
akarunk főzni. Ha ammóniákszóda nem kapható, akkor helyette •kristályszódát vehetünk. A kristályszódából 1 kiló 12 deka szükséges minden
kiló zsiradékra, amelyet a szappanfőzésre akarunk felhasználni.
Előkészítés. Vegyünk elő egy elég nagy üstöt, amilyet jnosasnal is
szoktunk használni, az üst belsejét gondosan tisztítsuk ki, szódával sú­
roljuk ki. Ha rézüstöt használunk, akkor különös gonddal kell megtisz­
títani a rézrozsdától (grünspan) és úgy súroljuk ki, hogy fényes Jegyen.
Az üst olyan nagy legyen, hogy a zsiradék minden kilogramjára legalább
6-7 liter víz férhessen bele.
•
■
|

3
o

9

Oe

gyermekruha
éf fü?&f?aíof3

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület: — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

ő
o
9

p

128

r

Lugkőpótlék. Készítsük el a szappazfőző folyadékot a következőkép­
pen: a kitisztított üstbe annyiszor öt liter vizet öntünk, ahány kiló zsí­
runk van. A vízbe beleszórjuk a megvett szódát és kavargatással felold­
juk. Közben az égetett meszet valamilyen tiszta edényben (bádogedény,
vasfazék, esetleg fasajtár) megoldjuk óvatosan, vigyázva arra, hogy a
szemünkbe ne freccsenjen. A mész oltását úgy végezzük, hogy annyiszor
egy deciliter vízzel lelocsoljuk, ahányszor 10 deka égetett kell a fenti
számítás szerint felhasználnunk. (Vagyis ha 90 deka meszet fogunk el­
használni, akkor 9 deciliter vízzel.) Mikor a mész megoltódik, forró lesz,
gőzölög és porrá szétesik. Ezt a megoldott meszet azután óvatosan bele­
szórjuk az üstben levő szódás vízbe és az üstöt melegíteni kezdjük. Mi­
kor az üstben lévő folyadék éppen forrni kezd vagyis kis buborékokat
lök fel, akkor csendesen, gyengébb tűz mellett folytatjuk a forralást még
egy negyed óráig. Ezután a tüzet eloltjuk és az üstben keletkezett fehér
port leülepedni, a folyadékot feltisztulni hagyjuk. Célszerű az. ülepedés
alatt az üstöt fedővel befedni, de ha nincs fedő, a befedés nem okvet­
lenül szükséges. Fontos az, hogy az üst tartalmát ne keverjük, ne rázzuk,
hanem hagyjuk magára körülbelül egy óráig, vagy amig a fehér por az
üst fenekén összegyűlt és felette a folyadék teljesen tiszta marad.
Vége köv.

RÁKOS ISTVÁN
Nemes szive megszűnt dobogni. Lehajtott fővel, szomorú szívvel
álltunk ravatala mellett. Mindnyájan, akik a nagy családhoz tartozunk,
mélységes gyásszal gyászoljuk elhunytét. Elvesztése felett érzett gyászunk
szól a melegszívű kartársnak, a kiváló pedagógusiak, a harcos, megalku­
vásnélküli férfinek, a Vezérnek. Mert vezér volt, kivételes tehetséggel
megáldott vezér. Egész élete a közé, a tanítóságé volt. Küzdött, harcolt,
irt, szónokolt a tanítóság jövőjéért. Minden gondolata a megtépett ország
népoktatásának és népoktatóinak javát szolgálta. Istenadta tehetségét a
a tanítóság, a tanügy szolgálatába állította. Fáradhatatlan volt. Egybefogta
a szétszóródott erőket s legnehezebb időkben biztoskezű vezére volt a
magyar tanítóság egyetemének.
Munkássága, annak eredményei mindnyájunk előtt ismertek. Mara­
dandót alkotott. Neve aranybetükkel van beírva a tanítóság történetébe.
Szeretettel és kegyelettel őrzi emlékét a nagy tanitócsalád minden
egyes tagja.
Temetésén, mely Budapesten október 8-án volt, résztvett az ország
tanítósága, a kultuszminisztérium és sok társadalmi egyesület képviselői.
Az ország tanítósága nevében Berkényi Károly, a nevét viselő Fiuinternátus nevében Nagy Kálmán, volt tantestülete nevében Gubacs Ká­
roly mondtak búcsúztatót. A Tanítók Háza ifjúsága nevében Végh Géza,
a Budapesti Tanítóegyesület nevében Józsa Rezső tartott búcsúbeszédet.
(kJ

129

Az állami tisztviselők fizetésrendezé^e*
A pénzügyminiszter a napokban beterjesztette a köztisztviselők illet­
ményének csökkentésére vonatkozó javaslatot. A javaslat lényégé, hogy a
tisztviselők illetményének csökkenésére vonatkozó rendelet uíolsófészét
is hatályon kívül helyezi s igy minden tisztviselő megkapja az 19^7. évP9000.
M. E. rendeletben megállapított illetményeket.
|'
Örvendetes, hogy a kormány a tisztviselőkre is gondolt végre.
Azonban mintha kissé megkésett volna. Az európai háború folytán elő­
állott áremelkedések folytán a tisztviselői kar nagyon nehéz helyzetben
van. Ezen a 7—10 %-os fizetésemelés enyhit ugyan, de azt meg nem
szünteti.
I
A kormány szociális gondolkodása és gondoskodása azonban* reményt
ad arra, hogy a tisztviselői kar hosszú évtizeden át türelemmel, megér­
téssel és fegyelmezetten tűrt, súlyos terhein továbbra is enyhíteni törek­
szik, s legalább visszaállítja a régi állapotot a lakásbéreknél is és vissza­
adja az elvett egy évet és megszünteti azt az igazságtalan és családelle­
nes rendelkezést, amely megfosztja a tanítónőt lakbérének 50 °/o|ától, ha
véletlenül tisztviselőt választott férjül.
t I
A fizetések a rendezés után a következőképpen alakulnak :í A VIL
fizetési osztályban lO°/o-kal emelkedik a fizetés s havi 400-365-4-330 P,
a VIII. fiz. osztályban 10% az emelkedés s havi 290—270—255 Pr IX. fiz;
oszt.-bán 9 % az emelkedés, havi 230—215—200 P, a X.. fiz;* oízt.-ban
7°/o, 160—152—144 P lesz. Akiknél a javulás neméri el a 7 0/o-o{ azok­
ra nézve külön rendelkezés történik, hogy a 7°/0-ot elérjék.
[
A nyugdijak a rendezés után átlag 4 %-kal lesznek magasabbak.
A leglényegesebb azonban a rendelkezésnek az a része, mely n&gszünteti a nyugdíjasok négy fajtáját, ami igazságtalan volt. Ez sok és ^állandó
panaszra adott okot.
Megnyugvással és örömmel olvasta a tisztviselői kar, hogy & Ház a
pénzügyminiszter ezen bejelentését és tervezetét általános örömmel és
tapssal fogadta. Ezzel kifejezésre juttatták a tisztviselői kar iránt érzett
megbecsülésüket és nehéz helyzete iránti megértésüket. Ez reményt nyújt
arra, hogy további méltányos és jogos kívánalmaink teljesítésére, is sor
kerül.
"g
IRODALOM
A „Magyar Tanítók Lexikona" Bene Lajos szerkesztésében ez év
decemberében második kiadásban^jelenik meg, kiegészítve a legújabb
törvények és rendeletek ismertetésével. A lexikon második kiadásának
bolti ára 20 pengő lesz. Akik a müvet a szerkesztőnél (Budapesti VI.
Hajós u. 25 szám, Radó nyomda.) 1940. nov. 20-ig előjegyzik ^2 ^-ért
kaphatják meg s ezen összeget is havi 2 pengős részletekben fi^thetik.
A szerkesztő kéri azokat, akik a lexikon első kiadásában valami 'hiá­
nyosságot tapasztaltak, közöljék vele, hogy azokat pótolja.

I.

130 -

131

X* Egyetemes Tanitógyülés*
A Magyar Tanítóegyesületek Egyetemes Szövetsége az alapszabályok
5. §-ában foglalt rendelkezések alapján s egyben a szövetség fennállásá­
nak ötvenedik évfordulója, valamint az Első egyetemes Tanitógyülés öszszehivásának hetvenedik évfordulója alkalmából folyó évi november 16-án
szombaton délelőtt fél 10 órakor, a pesti Vigadó nagytermében tartja a
X. Egyetemes tanitógyülést, amelynek napi- és ügyrendje a következő :
1. November 10—15. napjai között valamennyi országos tanító­
egyesület koszorút helyez elhunyt nagy vezetőinek sírjára.
2. November 15-én, pénteken délelőtt egy kiküldött bizottság meg­
koszorúzza Eötvös József báró, Klebelsjxérg Kunó gróf szobrát és a hősi
halált halt tanítóknak a Tanítók Ferenc József házában levő emlék­
tábláját.
A naggyülés elnöksége a délutáni órákban fel fogja keresni Rill
József, Péterffy Sándor, Lakits Vendel, Moussong Géza és Rákos István,
sírját, kifejezést adva a nagy tanítóvezérek sírja előtt a magyar tanító­
ság hálájának és kegyeletének.
3. November 16-án, szombaton reggel 8 órakor Istentisztelet a Bel­
városi róm. katolikus, a Kálvin-téri református és a Deák-téri evangé­
likus templomban.
Délelőtt fél tíz órakor a X. Egyetemes Tanitógyülés megnyitása a
pesti Vigadó nagytermében.
Tárgysor ozat:
1. Himnusz. Éneklik a jelenlevők. Orgonán kiséri: Radnay János
áll. isk. felügyelő-igazgató.
2.
Megnyitó : Berkényi Károly elnök.
3. A X. Egyetemes Tanitógyülés hódoló távirata Magyarország Kor­
mányzójához.
4. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ur felszólalása.
A jubileumi emlékérmek átadása.
5.
Ünnepi óda. Irta és előadja: Boross Sándor.
6.
Visszapillantás öt ven esztendőre: Sugár Béla főtitkár.
7. A IX. Egyetemes Tanitógyülés óta alkotott népiskolai vonatko­
zású törvények. Előadó: dr. Nagy Lajos ref. isk. felügyelő-igazgató (Karcag).
8. A népiskola továbbfejlesztésére és a tanítóság erkölcsi felemelé­
sére irányuló javaslatok. Előadó: Szőke Andor áll. isk. felügyelő-igazgató
(Miskolc).
9. A tanítóság életkérdései. Előadó: Szabó D. Béla róm. kát.
isk. felügyelő-igazgató (Bácsalmás.)
10.
Zárószó., Berkényi Károly elnök.
11. Szózat. Éneklik a jelenlevők. Orgonán kíséri: Radnay János áll.
isk. felügyelő-igazgató.
Délután 1 órakor felvonulás a Hősök emlékművéhez. Beszédet mond
és a koszorút elhelyezi Moldoványi Gábor áll. isk. felügyelő igazgató, a
Szövetség alelnöke.

- 3

Nyugdíjazás. Módos Jenő szol­
noki áll. el. iskolai igazgató, kör­
zeti iskolafelügyelőt a vall.-és köz­
oktatásügyi miniszter saját kérésére
nyugalomba helyezte. Fájó érzés­
sel vettük a hirt, hogy ismét meg­
fogytunk eggyel, hogy ismét kivált
közülünk egy kedves kartársunk,
egy kiváló, nagyképzettségű peda­
gógus.
Módos Jenő két évtizedet töltött
Szolnokon szakadatlan és sokoldalú
munkásságban. Ez idő alatt meg­
tanultuk szeretni és becsülni. Ez a
megbecsülés vármegyei viszonylat­
ban is megnyilvánult iránta. Hoszszu évek óta munkás alelnöke a
Vármegyei Tanítóegyesületnek s
mint járásköfi elnök is értékes
munkásságot fejtett ki.
Felettes hatóságai is nagyra ér­
tékelték Módos Jenő tudását és
szorgalmát. Ennek elismerése volt
igazgatói és iskolafelügyelői kine­
vezése. Ebben a munkakörben is
egész ember volt, szeretettel ne­
velt, maradandót alkotott s be­
csületet szerzett a tanítói névnek.
Most, hogy megválik közülünk,
őszinte szeretettel kívánunk Neki
sok-sok békés,- nyugalmas évet,
verőfényes, napsugaras őszt.
Kérjük, tartson meg bennünket
emlékezetében. Mi mindenkor sze-

FERFISZÖVETET,
SELYMET

retettel gondolunk a Véle eltöltött
munkás évekre s baráfí melegség­
gel szorítjuk meg távozdkartársunk
kezét.
f
|
Halálozás. Pethesné\TótH Aran­
ka szolnoki áll. tanítónő a f. é.
október hó 15-én Budapesten hirtélén elhunyt.
Mély megdöbbenéssel vettük a
hirt. Értékes és közszeretetben álló
tagja volt a szolnoki tantestületnek.
Kétévtízedes szolnoki 1 tanitói-nevelői munkásságával u|y a város
lakossága, mint a szülök és felet­
tes hatóságok, valamint a kartársai
nagyrabecsülését és s^retetét ér­
demelte ki.
Október 19-én temették el szü­
lővárosában, Turkevé^ a családi
sírboltba. — Emlékét ^kegyelettel
őrizzük.
I
Házasság. Császár l Mária áll.
tanítónő és dr. Rácz Őyörgy ügy­
véd házasságot kötöttek. Gratu­
lálunk.
;
• •
Választás. Jurán 'Mária jászszentandrási kült. rk. |tanitónő a
belterületi, Kovács Rozália^ a jánoshidai közs. Menyhárt János a
jánoshidai-tótkéri közs., Ádám Gé­
za a jászalsószentgyörgyi rk.,
Czakó Emerencia a jászalsószentgyörgyi rk. iskolához Választatott
meg tanítóvá.

. BRULL

SZOLjNOK
Takarékosság
Baross-utca!

DIVATÜZ LÉTBŐL
1________________ I

132
Áthelyezés. A vall.- és közok­
tatásügyi miniszter Padányi Tibor
dr. tanügyi fogalmazót a pestvár­
megyei kir. tanfelügyelői hivatalhoz
helyezte át. A nagyképzettségü,
előzékeny és udvarias tanügyi
tisztviselő rövid itteni működése
alatt a tanítóság ügyes-bajos dol­
gai iránt mindig megértéssel és
jóindulatú érdeklődéssel viseltetett.
Távozását sajnáljuk, további mű­
ködéséhez sikert kívánunk.

Megbízás. Dárday István a
jászberényi—csikóstanyai, Csernyi
Vilmos a karcagi-bócsai, Ferenczy
József a tiszavárkony-szöllői, Filvig
László jászkiséri, Berencsy Béla a
karcagi-gergelydülői, Bús Károly
a kunhegyesi-aranyosdülői, Ember
István a kunmadaras!, Benes Ádám
a kunhegyesi-kolbászdülői, Szijj
László a mezőtúri-tulahéki, Szilágyi
Judit a rákóczifalvai-ujtelepi áll.
iskolához nyert gyakorlóéves be­
osztást.
Áthelyezés. Gabó Margit a rákó­
czifalvai-ujtelepi áll. iskolától Nagy­
tétényre, Poór Gyula mezőturi-tulahéki áll. iskolától Fülöpszállásra,
Vajay Józsefné a szolnoki beit,
iskolától a szolnoki-ugari iskolá­
hoz, Vajay Jolán a szolnoki-ugari
iskolától Szolnok beit.-re, Kátay
János a kunhegyesi-aranyosdülői
áll. iskolától Soroksárra, Horváth

Győző a kunhegyesi-aranyostanyai
II. sz. iskolától a kunhegyesi-gyócsi
áll. iskolához helyeztetett át.
Nyugtázások - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: vitéz Bá­
nyai Kálmán 6 P Szolnok, Közs.
népiskola 6 P Fegyvernek, 2. Áll.
Tanítóképző 3 P Jászberény, Tiszaparti áll. iskola 6 P Szolnok, Szi­
lágyi Lajos 3 P Karcag, Tassybirtoki áll. iskola 6 P Mezőtúr,
Községi iskola 6 P Derzstomaj.
Tagdíj címen : vitéz Bányai Kál­
mán 4 P Szolnok, Kelemenné G.
Irén 4 P Fegyvernek 2., Geren­
csér Béla 4 P Nagyrév, Horváth
Gyula 2 P Szolnok.
Temetkezési dij címén: Tóth Jó­
zsef, Tóth Józsefné, Csatáry Lajos,
Molnár Győző, Molnár Győzőné,
Szakács Jánosné, Korda Júlia,
Bányainé N. Irén 1 P 20 f — 1 P
20 f Mezőtúr.
Szerkesztői üzenetek: Dr. T.
B. Z. Köszönettel vettük. A be­
ígért dolgokat érdeklődéssel várjuk.
K. Gy. T. Rövidesen sorrakerül.
A papírnak csak az egyik oldalára
írjon. A cikkek diiazására — sajnos
— nincs anyagi erőnk. V. J, A
jövő számban jön. Elnézésed ké­
rem.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.

ALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnágyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
_ _ __________ Takarékosság tagja.

Isfailai falitérWpik, samlíltitiMpik
tanszereit és ifjúsígi szlnműrsk sti.
nagy választékban trtdeti kiadtl inkin:

könyvesbolt
Szolnok, Gorove-u. Ár

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászoi
húzva, lécekkel
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekk
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
lécekkel
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lé
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászo
húzva, lécekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban,
féle, darabonként
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hős
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Bárból hirdetett iikolai, szépiro­
dalmi no báriHywi pzattöap
megjelenés után eredeti bolti

XXXIII. évfolyam.

NÉPMŰVELÉ
12. szám.

1940. december hó..

■ u
1 ’T"
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség, hivatalos
közlönye.

jász-nacykun-szolnokvármegyei

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.
Laptulajdonos

J ász - Nagy kun- Szó I nokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Bárhol megjelent iskolai, szépirodalmi és

CSIKY ERNŐ

■lőflzetésl
Cslky lm«
a lap szellő
kSzleményt
óiméra 8

szerkeaztBséa
ÚjvárosiIskola

Megjelenik havonként.
idunk viasza

Kéziratokat

M

Az ifjúság az újkor mesgyéjénhI

a megjelenés időpont­
jában már kaphatók!
Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

I. o.
II. o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Hl. o.
IV. o.
Drózdy; Helyesirás és nyelvi magyarázat
U. o.
in. o.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
n-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár; Természettani és gazd. ismeretek in-ív. o.
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I-II o.
mérés tanításához
in—IV. o.
V—VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., III., IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesirás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

Felelős kiadó :

•-vJ

tudományos könyvek

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

FeialSa szerkesztői KIRÁLDI KÁROLY

6—
6'80
67'80
3 20
450
5'40
78*—
5780
6—
560
2—
2'80
2'80
2'60
3—
1'—

2—

*

(Irta: Kovács Gyula Törökszentmiklós.)
A mai kor mesgyéjére nem térhet rá egy nemzet, amig ^ifjúságával,
népe friss hajtásával nem jött tisztába. A nemzetnek meg kiéli ismernie
a frontra indulókat, különben ingadozóvá tenné a belső bizonytalanság:
hátha derékbaroppan az uj lendület, hátha önmagába omlik vissza a
feldagadó élethullám. Ez a fullánkos rém elvenné a nemzet ^önbizalmát,
megrabolná hitét. Megakasztana minden lendületet.
Most uj mesgye vonalát sejditi a magyarság, sőt egyike öntudatosabban hirdeti is az újjászületést, az uj elhívatás felismerését? Természe­
tes tehát, hogy valósággal lelkiismeretvizsgálat kezdődik a magyarság
lélek-egyetemében, s felvetődik, kirobban az aggódó, de aggódásában is
reménykedő kérdés : ott van-e már az ősi fa kívül megviselt f^szló Mérge
alatt az uj takaró, zsendülnek-e fenn a friss csucslevelek ?
iraAz életnek idelenn a földön csak egy hordozója van, l
nyitó hordozója ■ maga az ember. A történelem, az emberiség történelme.
S az emberközösségnek eloszlása, életkerete, kölcsönös viszoriya és ön­
magához méltó, igazságos volta is az ember egyéni müve. Az jprök em­
beré, aki ma egy hihetetlen anyagi és szellemi felkészültség^ korában
szemmelláthatólag beteg. Önmagát megtagadva le akar rombölni olyan
korlátokat amelyekhez pedig léte van kapcsolva, s meg akar ^szüntetni
az önzés lázában olyan kölcsönösségi törvényeket, amelyeken^ pedig a
nagy közösségek élete egyedül épülhet fel.
*
A magyarság értékes, nagymultu s még sokra hivatott; tagja az
emberiségnek. De a magyarság is viseli egyéni sorsa keresztjét és a ke­
reszt mellett nyögi az.általános világjelenségként fellépő bajoka|t. A ma­
gyarság öntudatában az újjáéledés gondolatát az egyetemes emberi bajok­
nál is égbekiáltóbb, egyéni tragédia érlelte ki. Büszke, ném^ daccal
viselt megaláztatására már felfigyelt a világ, s tanulhat is tőli^i türelmet és önuralmat. Ámde éreztük, sejtettük, hogy ez a néma

j 135

134

& ■

bevezetőnek jó, később, — mint tettük, — szóval és tettel küzdeni és
fáradni kell érte.
Korunk a tettért, a cselekvésért, a nagy egyéniségek nagy teljesít­
ményeiért lelkesedik. Megint lelkesedünk a hősökért, a szárnyrakelt és
a száguldó emberért, mint egykor a kard forgatóiért. Az egyéniségnek
egészen uj eszménye bontakozik ki, és a nemzet-egyéniségek felülkerekedése, egészséges, eleven ereje vezeti már ma a világ életét. Nézzük
csak Mussolini Itáliáját. Magyarország is ezen az utón indult el: az
ezeréves elhiva'ottságát szolgálni akaró, jogait és igazságát el nem kótya­
vetyélő nemzeti egyéniség kialakulásának utján. Ezért is akarják a
vezetők ismerni az ország ifjúságát.
Mindenki jól tudja, hogy a mai ifjúság bölcsődala ágyutüz volt. Ezt
az ifjúságot nyomasztotta a legleverőbben a háború utáni satnya, fáradt
világ romboló irányzata. Ez az ifjúság a hazaszeretetei mint irredenta
törekvést ismerte meg, és szívta vérébe. Ez az uj, sajátos lelkialkatu
nemzedék, ez az ifjúság egy csonka hazában tanulta meg az ősi örökség
fogalmát, képzeletével járhatta csak be apái földjét. Vájjon mi más lett
volna ebben az ifjúságban az első vágy, az első aktív gondolat, mint min­
den elvesztett érték viszaszerzése, mint a felborított egyensúly helyreállítása.
A lelkek készsége, hajlama sokfelé irányulhat az egyéni sors körein
belül, de végső célkitűzése és erőkifejtése ilyen adott lelkiség esetén
csak egyfelé irányulhat: a nagy magyar újjászületés munkája felé. Ha ez
a gondolatkör öntudatossá érik ifjúságunkban, — s igenis érik, — nem
kell attól tartanunk, hogy nem tudjuk egy pontra irányítani a kibonta­
kozó erőket. Valósuljon csak meg az összetartás egy belső, lelki azonos­
sági alap kidolgozásával, — s ez a lelki egyezés majd összefogja a szét­
hulló erőket a nagy célban! Igen, egyesüljünk egyetlen forró lángban !
Legyünk a nemzet öntudatában eleven, biztató tűz, amely eléget mindent,
ami csak papír és érccé olvaszt mindent, ami természetes jog és igazság.
Magyarországnak első helyen kellett harcolni a kor betegségei ellen.
Nemcsak önmagunkért, nemcsak megerősödésünkért kellett a revízió,
hanem azért is, hogy megizmosodva újra szolgáljuk évszázados elhivatott­
ságunkat Kelet és Nyugat felé. A megcsufolt, elgyengült örök emberi
életformák és igazságok kiengesztelésében igy nekünk is részünk lesz,
noha évszázadokon át eleget harcoltunk és szenvedtünk már jóformán
elismerés nélkül ezekért a nagy ideálokért. De ilyen belső eszményi cél-

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK

Sürgönyeim:

Borösztreicher.

TilSÍOn*. 53

J

kitűzés mélyíti el igazán, múltúnkhoz méltó módon mostani megújhodá­
sunkat. S ha mi, a magyar ifjúság, szintén belevisszük e munkába jninden
erőnket képességünket, hitünket, valóban méltó folytatói leszünk? a leg­
nagyobb célokra néző indulásnak. Valóban alapot tudunk adni dolgozó
nemzetünk nagy utakra készülő öntudata számára; biztos jövőt, 4erekas
folytatást ígérő alapot.

Leventenevelés és honvédelem*
(A leventeifjúság világnézeti nevelése,)

Irta: dr. Zóth £ holtán áll. tanitóképző-intézeti tanár, j
2
A mindennapi élet kenyérküzdelme sok hajlékonyságot és megalku­
vást követel a dolgozó embertől. Aki erre képtelen, háttérbe szóiul tár­
saival szemben. Sokan azonban az alkalmazkodó viselkedést Összecseré­
lik a jellemtelen viselkedéssel és jellemtelen cselekedetüket szedetik simulékony, alkalmazkodó, tehát dicséretreméltó viselkedésnek mii|ősiteni.
Az alkalmazkodás, ha magasabb cél érdekében történik (pl, á l|özös
együttműködés zavartalanságának biztositása) s nem érinti súlyosan az
egyén elvi, világnézeti állásfoglalását, nem minősíthető jellemhibába^, sőt
elismerést érdemel az áldozat, amelyet az egyén magasabb cél ércekében
hoz. Az ezzel ellenkező alkalmazkodás, amely bizonyos előnyök^tjélredob hitet, meggyőződést, állásfoglalást, s a nyújtott előnyök aránkban
változtatható, — jellemtelen, elítélendő viselkedés. A jellem fő iAwrtetöjegye épen a szilárdság (konokság nélkül), az erkölcsi szabályokul össz­
hangban álló következetesség. A jellemes ember meggyőződés nélküli nem
tántorítható el s felfogásának ismeretében, adott helyzetben mások is kö­
vetkeztethetnek jövőbeli viselkedésére. A jellemes ember nem íabozik
véleményét nyilvánítani a dolgokról, ha tudja, hogy ezzel embertársainak
javára van. Ellenben, ha a közösség érdeke úgy kívánja, hogy |4eményét ne nyilvánítsa, hajlandó zúgolódás nélkül azt magának megtartani,
hogy az összhangot és egységes állásfoglalást ezzel meg ne zavarj
A leventeifjúság jellemnfevelése komoly feladatokat ró az |oktatói
karra, mert ez az ifjúság éppen a jellemkiajakulás korszakában él, ^inikor
forrongó, egyensúlytkereső énje mindenre érzékenyen hat vissza, yEnnek
a nagy lelkiválságnak az idején mind határozottabb alakban bontakozik
ki az ifjúság jelleme. Oktatója gondolkodásmódja rávésődík a lelkére, a
dolgokkal, eseményekkel szembeni állásfoglalását magáévá teszi, p£elekvései pedig irányt mutatóvá lesznek számára. A-valláserkölcsi érzületet,
hazafias szellemet, értékek tiszteletét sugárzó egyéniségű oktató a l^yenteifjak lelkében is hasonló érzületet gyökereztet meg. Akikből azonban
hiányoznak ezek az értékes tulajdonságok, hihetetlen rombolást vetnek
végbe a nevelésükre bízott ifjúság lelkében.
A harci, katonás szellemi nevelést már az ifjúkorban meg k<H kéz-

I 137

136
deni. Alkalmasok erre a harci-játékok, vagy olyan gyakorlatok, amelyek
az ifjúság robbanó és levezetésre váró erőit foglalkoztatják. A boxolás
jelentősége nálunk még nem talált elég értékelésre, pedig az egyéni küz­
dőképesség, bátor szembenézés a veszélyekkel, a fájdalmak elviselése,
egyetlen sportágban sem annyira nyilvánuló, mint épen a boxolásnál. Nem­
csak a test ellenállóképességét neveli, hanem ugyanakkor fokozza az
egyén önerejébe vetett bizalmat s nagymértékben fejleszti az egyéni önértéktudatot (önbizalmat) is. E kiváló sportág hathatósabb felkarolása a
jövő egyik feladatai közé tartozik!
Erőteljesebben lehetne kiaknázni az énekben rejlő nagy nevelői értékeket is. A hazafias érzület erősítésének kiváló eszközei a harci indulók,
katona dalok, amelyek megkedveltetik az ifjúság előtt a tábori életet. A
levente ének- és zenekarok épen ezért csak akkor töltik be hivatásukat
maradéktalanul, ha az ifjúság minél több tagját (kivétel természetesen a
rosszhallásúak) foglalkoztatják. Különösen az iskolába már nem járó le­
ventékkel kell megkedveltetni az éneket, zenét. Nem is sejtjük, milyen
átalakító hatással van a zene az ifjú lelkére. Amellett, hogy erősiti a
közösség iránti kapcsolatait, felismeri a közös erővel végzett munka elő­
nyeit, szépségét, megtanul engedelmeskedni a föléje rendelt vezetőnek
(karmesternek). Az énekkarban való nyilvános szereplések pedig önbizal­
mát erősitgetik s minden elkövet, hogy érdemes tagjává legyen a számára
sok értéket, előnyt jelentő közösségnek. Az ifjú azzal rója le háláját ve­
zetője iránt, hogy fokozott mértékben teljesíti annak kívánságát, tartóz­
kodik olyan cselekedetektől, amellyel énekkarát kedvezőtlen színben
tüntetné fel. A kar vezetője pedig ha jó pedagógus, sikerrel veheti ke­
zébe áz ifjúság nevelésének ügyét is.
A gyermek- és ifjúkorban (10—18 éves kor) erőteljesen működik az
utánzás ösztöne. Hiszen a beszédet, illemet, társadalmi szokásokat, a járást,
evést stb. mind utánzás utján sajátítjuk el. Az erkölcsi élet területén
uralkodó szokásokat is utánzás, gyakorlás utján tesszük magunkévá. Az
utánzás alapjául többnyire valami mintakép, példa szolgál, amelyet cse­
lekvéseink mértékének tekintünk. Ha a példa rossz s nincs, ami kellő­
képen ellensúlyozza, rosszak lesznek a cselekvések is, amelyek a példa
hatására keletkeznek. Az ifjúság előtt a szülők és nevelőik példája lebeg s
ösztönzi őket hasonló cselekedetek végrehajtására. A leventeoktató, kü­
lönösen kisebb helyen (falu, kisváros) szinte üvegbura alatt él, s úgy
magán-, mint közéleti szereplése az ifjúság szeme előtt zajlik le. Ha fed­
hetetlen életű s cselekvései nem állanak ellentétben azokkal az eszmék­
kel, amelyeknek a foglalkozások idején hirdetője, úgy erkölcsi komoly­
sága áz ifjúság szeme előtt mint követendő példa fog lebegni. Ellenben
ha észreveszik, hogy elméleti állásfoglalásával szemben a gyakorlati élet
területén másképen mozog, bekövetkezik az elvi és gyakorlati sik kettévá­
lása. Az ilyen oktató munkája nyomán nem fakadhat siker.
A leventeintézmény csakis oktatóinak személyén keresztül válhat a

honvédelmi képzés előiskolájává. Minden részletében tervszerűség, ^komoly
felelősségérzet, az ifjúság szeretete, fajtánk iránti nagyrabecsülés ésr. alapos
felkészültség az ismeretek nyújtásában, jellemezzék a foglalkozásokat^ — A
leventeoktató szeme előtt mindig ott lebegjen az eszményi katóka, aki
nemcsak izmait, érzékszerveit készítette elő a jövő nagy feladat^ meg­
oldását váró küzdelmekre, hanem ugyanakkor erős és tántoritWtatlan
világnézeti, erkölcsi nevelést is kapott.' Az erkölcsi és fizikai er$k összhangzatos fejlesztése és kibontakozása az egyetlen biztosítéka annak, hogy
hogy az ifjúságnak a leventeintézmény kereteiben történő nevelésé^ helyes
utakon haladjon 1
B

A kötelességtudás*

|,

Irta: vajai Vajay József.
|
Az ember boldogulása, vagy lemaradása, — a mai, lázasan siető
világban azon fordul meg, hogy hogyan tud megfelelni életfeladatának
azoh a helyen, ahová a sors állította és hogyan tud ott a környezetéhez
alkalmazkodni ?
A boldogulás, a siker titka tehát ebben a két szóban va| adva:
kötelességtudás, alkalmazkodás!
| ,
A torzonborz szakállú ősember gallyakból épit kunyhószerfi fészket,
a fák lombkoronája között, hogy családját a ragadozó vadaktól s|az idő­
járás viszontagságaitól megoltalmazhassa. Mert ösztönszerűen ér^i, hogy
ez neki kötelessége !
I?
Szinte látom, amint — nehéz husángjával a kezében — vadászatra
indul. Látom, mint viv élet-halálharcot az állatokkal, hogy azok húsát és
bőrét családja részére megszerezhesse: a húst táplálékul, a bőrt takaró­
nak ! Tudvalevőleg igen sokat szenvedtek a hidegtől. Ezerszer is pockára
tette az életét családjáért, mert érezte, hogy ez kötelessége!
U
Kezdetben természetesen nem ismerték a tüzet. Élénken
tudjuk
képzelni, hogy hogyan ismerték azt meg! ?
I ,
Bunkójával a kezében, az ősember vadászatra indult. Lap^ngó lé­
pésekkel bujkálva haladt előre a lombok között. Egyszerre csakgelborult
fölötte az ég és rettenetes égiháború tört ki. Zuhogva ömlik ah eső és
tőle tőle jobbra-balra fülsiketítő csattanással csapnak le a cikázó villá­
mok. Ősünk víztől csapzottan, fázva, félve és remegve húzódig meg a
lombok sűrűjében és minden izében reszketve lesi a lecsapó villámokat.
Egyszer csak a villám a vele szemban álló kiszáradt fábafpsap. A
fa égni kezd, koronája a földre zuhan, ősünk izgatott kíváncsisággal lesi,
nézi a letört száraz, gallyakon végigszaladó fényes piros valamit közben
érzi az átázott bundáján az igen jóleső meleget, mely abból jpobogva
szökdécselő, piijos valamiből árad feléje. A vihar közben elvonult. Köze­
lebb megy az égő fához. A jóleső meleget fokozottabban érzi. Meg akarja

J|
L

i •139

138
fogni azt a pirosán lobogó valamit, de ijedten kapja vissza a kezét, mert
megégette! Végre észrevesz egy kicsiny, külön esett gallyat, melynek
csak az egyik vége; olyan piros !
Felkapja, hazaszalad vele a barlangjába s ott az égő gallyat a fek­
helyül szolgáló száraz lombosoméra dobja s kíváncsian nézi az egész
család a kígyózó piros csodát. A. száraz levéltömeg azonban csakhamar
szintén lángra gyullad s égni kezd. Ebből megérti az ősember, hogy az a
piros valami minden száraz anyagra átmegy, folytonosan árasztva azt a
jóleső, kellemes meleget! Nosza, hordják tehát a száraz gallyakat vala­
mennyien s őrzik félve, gondosán azt a „pirosat", nehogy megsötétedjen
hogy ki ne aludjék!
De, mert a családfőnek élelembeszerzés végett a mindennapi vadászútra kell mennie, a piros csoda gondozását rábízza a legidősebb fiára. A
fiú tudatában van a rábízott feladat nagy fontosságának s lelkiismeretesen
teljesiti kötelességét. Mert most már neki is van kötelesssége ! Ha ki en­
gedné aludni a tüzet, bizonyára az életével fizetne hanyagságáért!
A családtagok számának'szaporodásával, a családfőnek egyre több
és több élelmiszert kellett beszereznie, vele kellett menni az idősebb
fiuknak is, hogy a vadászatban segítségére legyenek! Az otthon-maradot­
tak közül mindegyiknek ki volt szabva a munkája s kötelességét a
család érdekében a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen el kellett
végeznie!
Tehát már az ősembernek s családja minden tagjának voltak köte­
lességei, melyeket pontosan el kellett végezni, csak akkor részesülhetett
ő is a családtagok részére kijáró élelemben, védelemben s egyéb jó­
téteményekben !
Hol vagyunk ma már mindezektől! Az emberiség kulturális fejlő­
dése és művelődése folytán a munkamegosztás a lehető legtökéletesebb
mértékig fokozódott. Ezer és ezerféle munkában látjuk az embert, a fér­
fit, a nőt, sőt- a gyermekeket is s valamennyitől elvárják, hogy a rájuk
bízott munkát a legjobb tudásuk szerint végezzék el ! Ki van mondva
nyíltan, hogy: aki nem dolgozik, az ne is egyék !
Van tehát mindenkinek életfeladata, kötelessége, melyet az egész
emberiség fejlődése érdekében lelkiismeretesen teljesíteni kell!
Minden állás, minden munka szükséges és fontos az emberiség ér­
dekében, a népek uralkodójától kezdve, le a legutolsó utcaseprőig, vagy
csatornatisztogatóig! Es minden munka tiszteletreméltó, ha azt lelkiisme­
retes szorgalommal, becsületes odaadással végzi el az illető !
Bőröndöt, bőrdiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó
árban vásárolhat Szolnokon a

\/« ।
|"| i xi •
।
VlOOr UZlethaZban
Telefon 301.

——„Takarékosság"

tagja

A lelkiismeretes, becsületes munkást, kivált, ha egyébként i| alkal­
mazkodó ember, munkaaadója rendszerint megbecsüli és igyekszik: meg­
élhetését biztosi tani.
A háború alatt, amikor: . .. mind elvitték a legények elejétj (sőt a
közepét s a végét is), igen sok példáját láthattuk s élvezhettük hkötelességteljesités paródiájának. A harctérre vonult férfiak helyébe: irodák­
ban, hivatalokban, férfiak hiányában többnyire nőket alkalmaztak. Volt
is izgalom, hisztériás idegroham, toalett- és frizuraigazgazgatás, kedélyes
diskurálás, mialatt mi félnapokon ■ át, hóban, fagyban, vagy agyf^lforraló
nyári melegben sort álltunk ajtajuk, vagy ablakjuk előtt!
M
Készséggel megállapítom egyébként, hogy azok a férfiak, akikről a
nóta úgy emlékszik meg: „maradt itthon kettő-három.. . gyöngyvirág" (?)
a legtöbb esetben hasonlóan végezték kötelességeiket!
*♦ |
De meg kell jegyeznem az igazság kedvéért, hogy lelkiis^retlen
emberek, akik csak immel-ámmal, idegeskedve, ingerülten végezték s
csak részben, kötelességeiket, nemcsak a háború alatt voltak! (Vannak
ilyenek ma is és voltak már a háború előtt is!
De lássuk hát, mik a mi kötelességeink! — melyeket minden körül­
mények között el kell végeznünk? — Kötelességeink vannak: j ■
1 .) saját magunkkal szemben,
2 .) családunkkal szemben,
3 .) községünkkel szemben — és
> .
4 .) hazánkkal szemben!
Vegyük sorra ezeket — és nézzünk a szemébe a saját magunkkal K
szemben tartozó kötelességeinknek!
1 .) Testünket tartozunk bajtól, veszedelemtől, sérüléstől m|gévni, a
lehetőségig jól táplálni, tisztán és jó erőben, épségben tartani, hpgy a rá­
háruló kötelességeket megbirja s azok súlya alatt össze ne rohadjon !
Erről a pontról nem merek bővebben beszélni, mert könnyen azt
mondhatná valaki, hogy igen szívesen megfogadja a tanácsomaj, csak
adjam meg hozzá az anyagi lehetőséget! Ez azonban - sajnos.. - ne­
kem sem áll módomban !
I De én nemcsak’ a halandó test vagyok! Van nekem halhatatlan
lelkem'
,
<
< ■,
.
A’ lelkűnknek is megvannak a maga igényei, tehat vele s^ei^ben is
vannak kötelességeink! Amint a testünket sporttal, tornával Mg^sitjük,
erősítjük, úgy fejlesszük, csiszoljuk s szelídítjük a lelkünket i?! Jegyük
napról napra gyengédebbé és töltsük meg érző, meleg szeretettel^ min­
den szenvedő teremtmény társunk, ember, állat es növény iránt! 11
Az önmagunkkal szemben fennálló kötelességeink, első te^ijitetre
könnyű semmiségeknek tűnnek föl. De én nemcsak ezeknek a. végighall­
gatását, vagy elolvasását javaslom, hanem azt, hogy ezeknek-a gyakor­
lásához tessék hozzáfogni, nem is holnap, hanem meg mai Akkor fogjak
látni, hogy végiggondolni könnyebb, mint megcsinálni.
<

140
2 .) Családunkkal szemben hasonlóképen: testi és lelki kötelessége­
ink vannak!
Gondoskodnunk kell családunk élelmezéséről, ruházatáról, lakásá­
ról, biztonságáról, védelméről. Gondoskodnunk kell gyermekeink meg­
felelő nevelése és taníttatásáról!
Gondoskodnunk kell arról, hogy családunkban állandóan béke,
nyugalom és egyetértés uralkodjék. Szellemi légkörünket az Isten szeretete hassa át. Nem beszélek az Isten félelméről, mert az én felfogásom
szerint az Istent szeretnünk kell, nem pedig félnünk Tőle ! Akitől félünk,
azt nem szerethetjük igazán! Annak a parancsait nem önként, nem sza­
badakaratunkból teljesítjük, hanem félelemből, mintegy terror hatása alatt!
A családfőnek, az apának gyermekei előtt mindenkor és minden
tekintetben mintaképül kell szolgálnia, mert a gyermekei önkéntelenül
is utánozzák ! Különösen áll ez a nagyszülőkkel való bánásmódot illetőleg.
Ahogyan a szülők viselkednek a nagyszülőkkel szemben, ugyanúgy
fognak egykor ővelük szemben viselkedni a gyermekeik!
Újabban az idevonatkozó isteni parancsolat szövegét megrövidítik.
Ma a negyedik parancsolat így hangzik : „Atyádat és anyádat tiszteljed !“
Elhagyják mellőle a folytatást, amely pedig súlyt és tartalmat ad az egész
parancsnak „, . . hogy hosszú életű lehess a földön, melyet a te Urad,
Istened ád tenéked!“ Egy parancsolathoz sincs hozzászőve a jutalom,
vagy a büntetesigeret, csupán énnél az egynél! Már pedig, ha az Úr ezt
a parancsát annyira fontosnak találja, hogy ennél — kivételesen — a
vele járó jutalmat is megmondja, úgy bizonyára nem ok nélkül tette azt,
hanem azért, mivel szükségesnek látta ! És ha erre az Ígéretre szükség
volt a múltban, úgy fokozottabban van szükség rá ma, mert az emberiség
nem javult, nem emelkedett, hanem süllyedt!
A hosszú életre vonatkozó isteni Ígéret talán megragadja s megin­
dítja a szülők szívét, hogy az ő szüleikkel szemben tisztelettel, gyengéd
szeretettel viselkedjenek ! Hogy az isteni Ígéret komoly és valóra lesz
váltva, ahoz a kétségnek még csak az árnyéka sem férhet!
Tehát e tekintetben is igen fontos tényezők a példaadás és a szok­
tatás !
\ Amilyen szívesen, amilyen kedéllyel, és amilyen lelkiismeretesen
végzi az apa a munkáját, vagy tölti be hivatalát, ugyanolyan módon fog­
ja azt végezni a fia is.
Ha a szülők nem imádkoznak, templomba nem járnak, ha a szegényt
a koldust segítség nélkül, gorombán elkergetik, esetleg szitkozódnak, ká­
romkodnak,ocsmány beszédet folytatnak : gyermekeik majdan ugyanúgy
fognak viselkedni és pedig mindegyik tekintetben fokozottabb mértékben !
Onásí felelősség nehezedik a szülők vállára I Esetleg késő vénségükben azt látják, hogy gyermekeik szerencsétlenek, az életben nem boldogulatna, ’..। *bennük a lelkiismeret szava s későn látják be helytelen
nevelésük karos következményeit, amikor már nem segíthetnek a bajon!

Í. i U
r tár3
.) Vannak kötelességeink községünkkel, városunkkal
s éi
sadalmával szemben is.
„Jixui
A község, a város nem más, mint több csaladna* az osszetqmoru.
lése egy nagyobb családdá, abból a célból, hogy az egyesülj levő
erői kihasználva, közösen gondoskodjanak biztonsagukról, vedelnjukr ,
egészségükről, útjaikról s általában a jólétük körébe tartózó ^is^b nagyobb szükségleteikről! A község feje a bíró, vagy polgármester, ak
mint a közösség feje, a családfőnek kijáró tiszteletre megbecsülésre tarhat
igényt । A községben lakó családok, mint a kis csaladokban a testverek,
egymást tisztelni, megbecsülei tartoznak s a községnek kozm>i^aI ve
géznek és adót fizetnek! Jog nincsen kötelesség nélkül. Aki K°tefe»ege
nem akar teljesíteni, az nem igényelhet jogokat sem I Mert seqmibo
semmi sem lesz! Semmiből a legjobb bíró s a legbolcsebb « ^tolv
sem csinálhat semmit. Nálunk ezt úgy szoktak mondani: jUrei konyhának bolond a gazdasszonya!
f ' L
Szives készséggel kell tehát teljesítenünk községünkké! s“gen ta
kötelességünket! Ne várjuk azt, hogy ezzel szemben
külön dobozban, selyempapirosba csomagolva hozzanak egy adag.,,koz
biztonságot", pl. egy rendőrfület vagy tuzolto letrafokot, -- ^n egy
norció közegészséget, mondjuk pl. egy orvos kisupat, fogadjuk ét azt a
megnyugtató tudatot, hogy őrködnek felettünk Örködnek eletunk, ^geszségünk, vagyonunk, békénk és nyugalmunk felett.
. , I
Ahogyan kötelességünket teljesítjük, ahogyan embertanainkat megbecsüljük, úgy várjuk mi is, embertársaink megbecsuleset!
y
4 ) Kötetességeink vannak - végül - hazánkkal szemben is! Ha
- bármelyik gazda tanyájára tolvajok törnek be s lovait, vagy disznóit
akarjákfelvinni; bizony vasvillára, fejszére kap a gazda esamig. |1. amíg
mozogni bir = védelmezi kis vagyonkáját. A mi hazank bziilliO; kis ma
gyár családból összetömörült, nagy magyar csalad. Ennek a íejefmlenleg
a Kormányzó Úr öfőméltósága.
.
|
Ha valaki bárhol is bármelyik oldalról ránk akar
Ha "
rabolni valamit tőlünk; csak természetes, hogy segítségeié megyünk a
bajban tevő nagy családnak. Hiszen azért tartozunk össze, hogy, megsegitsük egymást.
, a
.
Honv mi a haza ? Azt nem lehet ma csak úgy hideg savtól rövi­
den megmondani. A háború alatt tizennégy hónapi távoliét után kaptunk
néhány heti szabadságot. Amikor vonatunk amagyar hatarra ege meg­
állt- nagy, erős, keményszívű emberek, leszálltak a vonatról, l^r^ltek
a sáros olajos kavicsra és sírva, zokogva megcsókoltak a magyar földet,
a magyar hha földjét, amelytől oly hosszú időn at voltak
élni a háború vérzivatarjaiban. - amelyen otthonuk, ed^anyjuk,
- esetleg feleségük s gyermekeik élnek és minden este, kömnek közt
imádkoztak a távolban harcoló edesapaert.
&

142
Ezt az érzést itthon nem lehet érezni. Ezt csak hosszú, nehéz viszo­
nyok közt való távoliét után érzi az ember.
Ez a föld a mi hazánk. Mindennél drágább nekünk. Ezt meg kell
védelmezni mindenki ellenében, minden eszközzel, minden áron. Ezért
semmi áldozat nem sok. Az elszakított részeket vissza kell szerezni, ha
azt akarjuk, hogy a Trianonból ránkszakadt ínség, nyomor, koldussze­
génység elvonuljon végleg a fejünk felől. „Ha . . . mégegyszer hí a haza
mindnyájunknak el kell menni." Mert ez saját magunkkal, családunkkal
és hazánkkal szemben kötelességünk.
Gyermekeink a mi példánkon tanuljanak lelkesedni és kötelessé­
geiket, azon a ponton, ahova a sorsuk állítja őket, mindhalálig híven
teljesíteni.
így mondhatjuk el majd éltünk végén a költővel :
„Szent hazánk! Megfizettük mimL----Mivel csak tartozánk ! “
/
„A tudományos emberfő mennyisége
a nemzet igazi hatalma." (Széchenyi.)

Uj gondolatok az iskolánkivüli népművelés
intenzivebbé tételére*
Irta : Vágó Elemér.
i)
Szalmaláng.
Van valami a szép szavak és külsőségek varázsában, ami megfogja
az ember lelkét. Különösen, ha saját érzéseim és vágyaim megelevenedését látom bennük. Ekkor könnyen a szív veszi át uralmát az ész felett,
fellobban a láng s ég, égrecsapó nagy lobogással. A pillanat hatását csak
a következmények józan belátása mérsékelheti. Mint ahogy a sakkozónak
uralkodnia kell érzései felett, előre kell gondolnia, számot kell vetni lépé­
seinek várható eredményével, úgy kívánja tőlünk is az élet e szabályok
betartását.
j)
Ej, ráérünk arra még!
Napról-napra újabb és újabb eszmék döngetik kapuinkat. Mi elzár­
kózunk s megszokott életformánkból nem engedve, görcsösen ragaszko­
dunk az elavult, de jólismert munkarendhez. Kétségtelen, hogy az uj —
meglepetéseket is rejteget, igy kockázatot is vállalni kényszerülünk. Ez
a maradiság a múlt hagyományainak némelyikéhez való túlzott ragaszko­
dás éppen a meglepetések elleni védekezésnek egyik ösztönszerü mód­
szere. Vannak azonban, különösen gazdasági téren, olyan értékes vívmá­
nyok, melyeknek bevezetése elől nem lehet kitérni, (Öntözéses gazdálko­
dás, a búzatermesztés háttérbeszorítása, stb.) A népművelőnek kell meg­
felelően előkésziteni a lelkeket, hogy az uj irányzatok ne érjék teljesen
váratlanul.
A ; r;;
5.

k) Egyesületi élet.
Szívesen elüldögélnek a tornácon, vagy a ház előtti kispad|n. Gs
des pipaszó mellett elbeszélgetnek a világ folyásáról. Vasárnap déli
itt-ott összejönnek egy kis kártyázásra, borozgatásra. Komoly |élkü
dolgozó egyesületi
élet azonban nincs. Láttam olvasóköröket
sa
sekkel aoigozo
egyetmen eiei
-- íekBé
billíárddal, újságokkal, időnként egy-egy politikai gyűléssel. I
Í k
szórakozáson van a hangsúly. Eleinte megfelelő a látogatottság,
megszokottá, unalmassá válik. Baj, hogy nincs szakszerű vezeték és é
megállapított munkaterv. Haszjios működést fejthetnének ki, ha: időn)
a tagok foglalkozásának megfelelő szakelőadások hangzanának el bem k,
de amelyek az általános irányú népművelés munkakörébe mjgfeí
beilleszkednének, azaz részleteiben is feltárnák a nagyvonalaké té
tétetteket. Gondolok természetesen
más___
cél___
érdekében
történj
MIW6
________ ___
_____ —7*3
’
melyeknek
szervezése
népünk
boldogulását;
sejellegű egyesületekre is,
+oL-arólr egyesület,
odvpsfilet. temetkezési
et
giti elő. így, értékesítő szövetkezet, takarék
stb. A~ teljhatalmú vezetést ma rendszerint a faíu egy-egy tanítóéi W je
végzi. Az intézőbizottságnak, választmánynak, tagoknak, az ug^k m^etébe, irányításába alig van beleszólása. Szívesebben latnam, ha }
vezetők csak mint tanácsadók működnének közre, s hatalmukat atadí
azoknak, akik a feladattal képesek megbirkózni.
L
..
Az egyesületi életnek különösen tanyán vannak nagy akadály ,.
eszmét azonban állandóan hangoztatni kell s kísérletet
milyen formában mégis megvalósuljon. Pl.:
két kocsira való áruval; 2-2 kanna tejjel munkabíró
utón egy-egy félnapot; pár pengő értékű bevásárlásért hosszúidÓre m^áll az egyébként sürgős munka, stb. Ezek közös elmtézesere | lehet, !S

kell is szövetkezni.
1) A műveltség úri tulajdonság ?
?
í
Állítás formájában is elhangzik, ha tanulásról van szó. Afulturai
szemben meglehetős közönyösség tapasztalható, különösen a
rétegnél. Ha a gyermekre a legcsekélyebb szükség van, odahaza tart^
nem küldik iskolába. Nem látják be szükségét a tadasnak ^8^ ;k
szellemi emelkedésében
nem veszi*.
veszik eszre
a haladást.
A -„NéJnhüV^
szellemi
emelkedésében nem
cmic -----------*
szótól idegenkednek. Nem is hangoztattam
dettem, vagy vetítést, rádiózást, de nem X. Y. urall reklámoztam. utm^g
ismerték az előadás előtt és alatt. Az idegenkedés a népművelés^
ismerte*, dó ttuauu
r
NTarfv czn is annak bev^lhoOT ok még müveid soo.olook, hogy meg
ölenst
Az érzékenységet tisztelnünk kell ha közönséget akarunk látn| I
|
A hívataíos^lliárás^kban tapasztalatlan ember tánácsért iorduj a
a
község szellemi vezetőihez
a fejcZá^

iátszó űgyben’éppen

ik

4
0

144

|

rással ért el eredményt. Nehezen hiszi, hogy valaki az ő érdekében ön­
zetlenül cselekszik. Ugyanígy, hogy a földhöz az is értsen, akinek nincs.
A múltba vezetnek a szálak, ha a bizalmatlanság okait kutatjuk. Néhány
csalódásnak feltétlenül kellett éreznie, hogy azzá váljék. Minden lében
kanál, fiatal tapasztalatlan, a kérdéses ügyben járatlan embereké a fele­
lősség. Ezzel ellentétben meg lehet szerezni a feltétlen bizalmat is, de
legtöbbször csak akkor, ha egy életet töltött az ember közöttük.
n) Le a kalappal!
A múlt élete elevenedett meg egy előadáson. Láttam megilletődött
arcokat és éreztem, hogy a gondolatok messze a múltban járnak s őseink
szép, de küzdelmes életét. A fiatalabbja pedig ott kutat emlékezetben a
temetőnek össze-vissza korhadó mohos fejfák között. Nemzeti hagyománya­
inkat nem ismeri jól a népünk, nem tiszteli a múltat érdeme szerint. A
hazafias ünnepélyek dísze, szóvirága távol áll az ő egyszerűségétől. Sok­
szor azt sem tudja, mi a jelentősége, értelme. Először talán ezeket kellene
világosan, értelmesen, a lényeget megvilágitóan megismertetni. Akkor nem
látszanának fásult, unott arcok, kalapos fejek a lelkesedés pillanatában.
Úgy tetszenek, hogy a nemzet nagy kérdései távol állanak a nép leikétől.
Hogyne, amikor csak a szülőföldre korlátozott szűk látókör világos előtte I
Ezt megismri szinte kényszerűségből, de tovább nem tud haladni vezetés
nélkül. így a hazafísága is szükkörü lesz, tulajdonképpen csak házára,
szülőföldjére irányul. Ezt azonban szereti. Ha a távolból, idegenből ha­
zájára gondol, nem egész országot, hanem akkor is csak azt a kis darab­
kát látja magaelőtt, melyet beér egyetlen szempillantással.
3) Mit tegyünk az erkölcsi nevelés érdekében ?
A jellem-nevelés lassú, körültekintő, tapintatos munka. Sikere nem
jelentkezik azonnal, éppen úgy, mint ahogy az erkölcsi fogyatkozások
többsége is a lassú, észrevétlen, de állandó hatás eredményeképpen jön
létre. Az erkölcsi hibák visszafejlesztése, gyöngítése, s a léleknek helyes
tartalommal való megtöltése nehéz, de igen szép nevelői feladat.
Mivel a népművelő munkaideje meglehetősen korlátozott s azt sem
fordíthatja teljes egészében szorosabb értelemben vett nevelésre, munka­
rendjét úgy kell megállapítani, hogy a legkirívóbb jellembeli fogyatékos­
ságok visszafejlesztésére külön ideje biztosittasék. Az elvétve előforduló­
kat pedig ismeretterjesztő előadásaiba beleszőve nyesegesse. Már maga a
műveltség emelkedése is nagy eredmény, mert biztosabb s feltétlenül

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabott Arak
Takarékosság tagi a.

^45

könnyebb a beláttatás, a hibák elismertetése, mely alapja a ffelnőttek er­
kölcsi nevelésének.
Ezt követőleg az érzésvilág fejlesztésével a magasabb erkölcsi .eszmé­
nyek számára előkészítjük a lelkeket. (Alkalmas mesék, n^ondák, nem­
zetünk történetéből kiragadott példák, valóban, megtörtént,?, vagy költött
esetek elmodásával, képek, vagy jelenetek megfigyeltetésével.) Köbben
nyitott szemmel és füllel kell járnunk, hogy iparkodásunk [ eredményét
mindig tisztán lássuk magunk előtt.
Most már állandó hatásokról, élményszerü példákról ktl| gondolod*
nunk, hogy ne osak lássák, hanem valóban át is érezzék magasabb er­
kölcsi eszmények által irányított cselekedetek lelki örömíét, s egyben
példát lássanak, ösztönzést kapjanak a hasonló helyzetben* való helyes
viselkedésre.
A fentvázolt nevelői eljárás sikere is nagyban függ, alkalmas módon
megválasztott szemléltető eszközöktől. Sajnos, ezek nagyrésze nem áll
mindenkor a népművelő rendelkezésére. (Filmek, diapozitíyek, művészi
bábjáték, megfelelő könyvek.)
Az érdeklődés, a nagyobb lelki hatás felkeltése és kiváljása céljából
szükség volna kettős filmekre, diapozitív sorozatokra. Ezt ú^ gondolom,
hogy az első filmen láthatnák az eseményt, melyet szereplői kihangsúlyo­
zott erkölcsi fogyatkozással játszanának végig. A cselekmény megoldása
természetesen ennek megfelelő volna. Ugyanekkor a másik fűm ugyanazt
az eseményt mutatná be magasztos erkölcsi világban élő szereplőkkel s
ennek megfelelő befejezéssel. Alkalom nyílna tehát a bírálatra s az át­
élés erős nyomokat hagyna a megfigyelők lelkében.
|
f
A község múltjának és jelenének alapos, részletekbe m^nő ismerete
szintén hatalmas nevelő eszközt ad a népművelő kezébe. Fel kell kutat­
nia a jeles emberek életére vonatkozó minden adatot. Ha oly kiváló
jellem körvonalai bontakoznak ki előtte, hogy követésre méltónak találja,
hogy példaképpen állíthatja faluja elé, szenteljen nekik egy k& ünnepélyt,
hol. megfelelő módon emelje ki jellembeli nagyságukat. Az fyen megin­
duló munka, a családok bevonásával, értékes adatokat szolgáltat a köz­
ség múltjának történetéhez is- Alkalom nyílhat ezek kapcsán a község
monográfiájának megírására. Ezek a múltbeli emlékezések nagy erkölcsi
nevelő értékkel bírnak, mert a hagyományok ápolásán keresetül á nem­
zeti érzés elmélyüléséhez vezetnek, nem szólva arról a szifiggesztív ha­
tásról, melyet a hallgatóságra gyakorol.
Az erkölcsi nevelés nagy értékű módszere a példaadás. Ebben a
népművelőknek kel előljárni. A tanító, pap, jegyző, orvos, mérnök, stb.
magánélete kiterítve áll a falu szeme előtt. Ebben ne találjon senki hi­
bát mert az előadó minden erőlködése kárbaveszett, a szavai} legelsőnek
ő cáfolja meg. A társas érintkezés is hasson ösztönzőleg a lakosságba. A
népművelési előadásoktól sok esetben éppen azért idegenkedik a közön­
ség, mert látja, hogy a község vezetősége sohasem tartja érdeminek

146
azon megjelenni. Gyakran maguk az előadók kérik meg erre, mert fe­
szélyezi őket, hogy van valaki a hallgatóság - között, aki talán mosolyog
egyszerű fejtegetésein ... A legnagyobb hibák egyike!
Minden községben vannak helyek, ahol az erkölcsi neveléssel ép­
pen ellentétes munka folyik. Legkirívóbb ezek közül a fonó. Itt összejön
gyermek, fiatal, felnőtt, férfi és nő vegyest. Az itt tartózkodók viselke­
dése váltja ki a jogos kritikát. Különösen azért, mert a gyermekek és
serdülő fiatalok előtt folyik. Itt is segíteni kell a javításban, Legeredmé­
nyesebben talán egy szabályrendelet, mely megtiltja bizonyos korhatárig
fonóban való részvételt.
III.

Egész heti verejtékezés, erővesztő lovagi torna. Nemes harc a csa­
ládért, a boldogulásért. — A beköszöntő vasárnap új költösben találja a
falát. Emberek, házak, fák mind, mind mosolygón, üdén ünnepi hangu­
latban várnak az első harangszóra. Amint az.ezüstzengésü hang végigre­
zeg a határon, bókolnak a fák, a pirosfedelü házak kitárják ajtajukat, s
az emberek mennek, véget nem érőn, az istenháza felé. . vasárnapi csen­
desség. Ez az egyetlen szabad délután, melyet ki-ki belátása szerint
használ fel.
1)

Táncok.

Legények térnek be a biróék kapuján. Nagy a vígság már odabenn.
Húzóharmonikás, citerás ül a lócán, s az udvar közepén repülnek a párok.
Megirigyelhetné akármelyik királykisasszony. Jól tudják! Ezek közül ke­
rül ki „a» gyöngyös bokréta". Éppen árra készülnek. Ha rajtam múlna
nem engedném őket. A „Pestet" járók megbontják a falu nyugalmát. A
szép népi táncokat a népművelésben is felhasználom.
2)

Alkalmi ünnepélyek.

Ezek a legszínesebbek s bennük van a legtöbb eredetiség. Lakoda­
lom. aratóünnep, disznóölés, keresztelő, nagyobb ünnepek, stb,.. Kár,
hogy a régi hagyományok mindenütt tünedeznek. összegyűjtésük, felújí­
tásuk a népművelők dolga. Egy falu életkedvét lehet visszaadni’ velük.
A lányok részére kézimunka-kiállítást, főzőversenyt is lehetne rendezni.
3)

Dalos napok-

Szeretünk dalolni, hangunk is van hozzá, mégsem tudunk. Ordítás
és acsarkodás az, a hangadó szervnek megcsúfolása. Énekelni tanítani kell
az ifjúságot. Nem feltétlenül énekkarban lehet csak dalolni. Szívesen ve­
szik, ha egy-egy vasárnapi táncvigalom szünetében egy-két szép nótának
élvezhető módon való éneklésére megtanítja őket a lelkes népművelő.
Szépnek tartanám a községek közti egyszólamra történő dalos versenyt
esetleg szavalókórusokkal váltakozva.
4)

Könyvtár.

Meglehetősen nagy a kereslet. Idősebbek szívesen töltik szabad ide­
jüket könyvek társaságában. Nem lehetne azonban a népkönyvtárba szánt
minden könyvet úgy nyomtatni, hogy az előforduló idegen szavak ma-

147
gyár jelentését is megtudhatná az iskolázatlan olvasó ? Népkönyvtár hasz­
nos munkáját csak az erkölcsi elvek nélkül íródott ponyva rontja. Véglegesen be kellene tiltani.
5)

Mozi, rádió.

Különösen a mozinak van nagy vonzó ereje. Azt ajánlanám azon­
ban, hogy mozi fyagy diapozitív) előadást csak kivételes esetben tartsunk
ingyen. Legcsekélyebb összeg (02 fillér) is elveszi azt a színezetet, hogy
„ingyen mehet mindenki, biztosan nem érdemes." A befolyó Összeget
hasznosan lehetne felhasználni. (Könyvtár.) Ha a rádió előfizetési
díj kisebb lesz, arra kell törekedni, hogy minél több ház felett feszüljön
az antenna.
| .
6)

|

Szinelőadás.

Nevelő értéke igen nagy. Egy-egy megtanult szerep ismeretgyara­
pító, a hős jelleme lélekformáló. Ezért csak szigorú kritikával választha­
tunk darabot. Darabok megtanítása alatt valóságos illemtanfoíyamqt vezet
a népművelő.
[
7
7)

Miért nem sakkozunk ? •

Nagyszerű elmejáték. Szinte a magyar ember egyéniségére van szab­
va. A nyárfából nagyszerű sakkfigurát lehet faragni, eredeti elképze­
léssel. Vájjon kárba veszett fáradság volna-e a megtanítása ? I
IV

I

Népművelési előadások eredménye végeredményben Íz előadótól
függ A jelentések tükrében talán mindenütt teljes e siker. Vigyázzunk a
papírra. Különösen ahol nagyon sok (30—40) előadás megtartására egy
előadó vállalkozik, (tanyák.)
Jól szervezett népművelési körzetben az előadónak segítő társai is
vannak. Egy-két- értelmes fiatalember (különösen, ha ily irányú tanfolya­
mot is végzett) Jobb keze lehet az előadónak. A munkában azonban
másokat is bele kell vonni. Minél több sikerült közreműködés, annál
több ember, ki kedvet kapott a munkához. De segítőket, közreműködő­
ket határozott kézzel, fogni, tartani is kell, mert az ifjúi hévj szárnyakat
kölcsönöz.
De ha még nem is repülünk, biztos lépésekkel haladunk a kijelölt
úton. Kéz a kézben, bizton néz előre szemünk s feltűnik (előttünk a
boldogabb, szebb magyar, jövendő........

SZÖVETET:
SELYMET

.BRULL
======

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATLIZLETÉBÖL
sm
a------------

148
j

n.

A szappanfőzés új módja,

Az ülepedés befejezése után nagy merőkanállal óvatosan leszedjük
a folyadék tiszta részét. Ez a kész szappanfőző folyadék, amelyet egy
külön edényben gyűjtünk össze. Fontos, hogy a folyadék leszedésénél
minél kevesebb fehér por keveredjen hozzá. Ha a merő kanállal a port
felkevertük volna, úgy néhány percig megint hagyjuk ülepedni és csak
azután folytatjuk tovább a leszedést. Esetleg ferdére állítjuk az üstöt,
igy a folyadék jobban leszedhető. Ügyeljünk arra, hogy ez a szappanfő­
ző folyadék ne kerüljön se testünkre (főleg arcunkra,) se a ruhánkra és
hogy ahhoz gyermek hozzá ne férhessen. Ha a folyadékot leszedtük, az
üstben maradt sűrű pépes maradékot öntsük ki olyan helyre, ahol az
sem emberben (gyermekben), sem állatban, sem pedig növényzetben kárt
nem okozhat. Ezt a maradékot semmire sem lehet felhasználni.
Szappanfőzés.

Az üstöt ismét kitisztítjuk, óvatosan beleöntjük az összegyűjtött
szappanfőző folyadékot, azután hozzáadjuk a felapritot zsiradékot. Most
kezdjük a szappant főzni, úgy, amint azt eddig is szoktuk, amíg azt lugkővel főztük. Vagyis az üstöt melegítjük, tartalmát felforraljuk és közben
kavargatjuk is. Hosszab-rövidebb főzés után a szappanfőző folyadék „meg­
fogja a tetején úszó zsírt, vagyis nem látunk már rajta külön megolvadt
zsiradékot, hanem az egész folyadék egyforma, habszerü, sürü tömeggé
lesz; ezt jól kavarva tovább forraljuk, legalább még két óra hosszat. Né.
ha előfordul, hogy hosszas főzésnél sem akarja a szappanfőző folyadék
„megfogni a szint. Ez olyankor fordul elő, ha a szappanfőző folyadékból
nagyon sokat elforraltunk s igy az üst tartalma nagyon besürüsödik.
Ilyenkor úgy segítünk, hogy minden kiló felhasznált zsiradékra 2-3 liter
forró vagy melegvizet öntünk az üstbe, jól összekeverjük az üst tartalmát
és igy főzzük tovább.
A szappanfőzés akkor van befejezve, ha azt látjuk, hogy az üstből
kavaróval kivett kis részlet egy pohár forró vízben elkeverve jól felol­
dódik, átlátszó lesz. Ha nem átlátszó, hanem tejszerü lesz a pohárban
levő víz, akkor a szappan még nem kész, tovább kell főzni,
A kész szappant addig főzzük, amíg az elválik a víztől és a víz
tetején összegyűlik. Aki akarja ezt, az elválást konyhasó (kősó) hozzá­
adásával elősegítheti. Ez úgy történik, hogy állandóan jól kavargatva a
főzetet, konyhasót (kősót) adunk hozzá, amíg csak a kavarásnál jól látjuk
hogy a szappan a folyadék tetején összegyűl, sűrűn összeugrik, elválik
és alul a sötétszinü vizes folyadék elkülönül. Ha a szappan már magától
elvált konyhasót hozzáadni nem szabad.
Mikor a szappan a folyadék tetején összegyűlt és kissé besürüsö­
dik, merőkanállal a szokásos módon, óvatosan zsákdarabokkal, vagy vá­
szonnal kibélelt lyukacsos ládákba szedjük le és kihűlni, megkeményed-

149

ni hagyjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy nem szedjük- le a szappant
a folyadékról, hanem- másnapig otthagyjuk teljesen kihűlni. 'Másnap azu­
tán egydarabban leemelhetjük a teljesen megszilárdult szappant )Az üst­
ben visszamaradt vizes folyadékot öntsük ki, ügyelve arra, hogy az sem
emberben, sem állatban kárt ne tegyen.
4
Tudnivalók.

|

1) A jóminőségü égetett meszet arról ismerjük meg, hogyjelég konynyü, fehér, nem szürkés, nem anyagos és hogyha belőle egy kis darabkát
próbaképpen megnedvesítünk, azonnal vagy hamarosan melegedni, vagy
gőzölögni kezd és szétesik.
2) A szappanfőzéshez használt mosószódát a kereskedésben ammóniákszóda és kristályszóda néven árulják. Az ammóniákszódé elmállott,
poralaku, vízmentes, a kristályszóda pedig darabos.
?
Példa.

Ha 3 kg. zsiradékunk van. amelyből szappant akarunk főzni, akkor
venni kell:
]
j
égetett mészből 3x30 dekát, tehát összesen 90 dekát., ammóníákszó-.
dából 3x42 dekát, tehát összesen 126 dekát, vagyis 1 kiló 26 dekát (ha
ammóniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódábóli 3x112 de­
kát, tehát összesen 336 dekát, vagyis 3 kiló 36 dekát.)
Az üst legalábó 21 literes legyen.
i.

EGYESÜLETI ÉLET
Választmányi gyűlés.
Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Általános Tanítóegyesület f. évi
november 9-én délelőtt tiz órakor Szolnokon, a Tiszaparti állj iskolában
választmányi gyűlést tartott, amelyen megjelent Dr. Jakab Lásiló kir. tan­
felügyelő, számos vidéki és helybeli választmányi tag.
Ferenczy Kálmán elnök megnyitotta az ülést, külön köszöntötte a
megjelent kir. tanfelügyelőt, köszöntötte a1 vidékről megjelenteket és a
választmány összes tagját,
/
I
Elnöki beszámolójában megemlékezett Hazánk nagy történelmi ese­
ményeiről, a hazaszeretet szent lángjának élesztéséről és ébrentartásáról,
amely feladat a tanító legszentebb kötelességei közé tartozott s mai tör­
ténelmi időkben fokozottabb mértékben tartozik, mert csak igy rem0hetjük Szent István birodalmának mielőbbi fel virágozását.
Az elnöki előterjesztés után Csiky Ernő pénztáros előterjesztette a
temetkezési alosztály pénztári jelentését. A jelentés igen szomorú színben
tünteti fel a helyzet valódi képét. Sok a nemfizető, hanyag tag. Sok tag
évek óta nem tesz eleget fizetési kötelezettségének s igy előállt; az a hely­
zet, hogy a legutóbbi két temetést már a Tanítóegyesület előlegezte abban
a reményben, hogy a kb. hatszáz pengőt meghaladó hátralékból majd
visszafizeti az Alosztály.

148
1 149

A szappanfőzés új módja,

ni hagyjuk. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy nem szedjük le a szappant
a folyadékról, hanem másnapig otthagyjuk teljesen kihűlni. M|snap azu­
tán egydarabban leemelhetjük a teljesen megszilárdult szappant Az üst­
ben visszamaradt vizes folyadékot öntsük ki, ügyelve arra, hogy áz sem
emberben, sem állatban kárt ne tegyen.

ii.
Az ülepedés befejezése után nagy merőkanállal óvatosan leszedjük
a folyadék tiszta részét. Ez a kész szappanfőző folyadék, amelyet egy
külön edényben gyűjtünk össze. Fontos, hogy a folyadék leszedésénél
minél kevesebb fehér por keveredjen hozzá. Ha a merő kanállal a port
felkevertük volna, úgy néhány percig megint hagyjuk ülepedni és csak
azután folytatjuk tovább a leszedést. Esetleg ferdére állítjuk az üstöt,
igy a folyadék jobban leszedhető. Ügyeljünk arra, hogy ez a szappanfő­
ző folyadék ne kerüljön se testünkre (főleg arcunkra,) se a ruhánkra és
hogy ahhoz gyermek hozza ne férhessen. Ha a folyadékot leszedtük, az
üstben maradt sűrű pépes maradékot öntsük ki olyan helyre, ahol az
sem emberben (gyermekben), sem állatban, sem pedig növényzetben kárt
nem okozhat. Ezt a maradékot semmire sem lehet felhasználni.

Tudnivalók.

1) A jóminőségü égetett meszet arról ismerjük meg, hogy elég könynyü, fehér, nem szürkés, nem anyagos és hogyha belőle egy kis darabkát
próbaképpen megnedvesítünk, azonnal vagy hamarosan melegedni, vagy
gőzölögni kezd és szétesik.
2) A szappanfőzéshez használt mosószódát a kereskedésben ammóniákszóda és kristályszóda néven árulják. Az ammóniákszóda elmállott,
poralaku, vízmentes, a kristályszóda pedig darabos.
Példa.

Szappanfőzés.

Az üstöt ismét kitisztítjuk, óvatosan beleöntjük az összegyűjtött
szappanfőző folyadékot, azután hozzáadjuk a felapritot zsiradékot. Most
kezdjük a szappant főzni, úgy, amint azt eddig is szoktuk, amig azt lúgkővel főztük. Vagyis az üstöt melegitjük, tartalmát felforraljuk és közben
kavargatjuk is. Hosszab-rövidebb főzés után a szappanfőző folyadék „meg­
fogja a tetején úszó zsírt, vagyis nem látunk már rajta külön megolvadt
zsiradékot, hanem az egész folyadék egyforma, habszerü, sürü tömeggé
lesz; ezt jól kavarva tovább forraljuk, legalább még két óra hosszat. Né.
ha előfordul, hogy hosszas főzésnél sem akarja a szappanfőző folyadék
„megfogni a szint. Ez olyankor fordul elő, ha a szappanfőző folyadékból
nagyon sokat elforraltunk s igy az üst tartalma nagyon besürüsödik.
Ilyenkor úgy segítünk, hogy minden kiló felhasznált zsiradékra 2-3 liter
forró vagy melegvizet öntünk az üstbe, jól összekeverjük az üst tartalmát
és igy főzzük tovább.
A szappanfőzés akkor van befejezve, ha azt látjuk, hogy az üstből
kavaróval kivett kis részlet egy pohár forró vízben elkeverve jól felol­
dódik, átlátszó lesz. Ha nem átlátszó, hanem tejszerü lesz a pohárban
levő víz, akkor a szappan még nem kész, tovább kell főzni.
A kész szappant addig főzzük, amig az elválik a víztől és a víz
tetején összegyűlik. Aki akarja ezt, az elválást konyhasó (kősó) hozzá­
adásával elősegithetí. Ez úgy történik, hogy állandóan jól kavargatva a
főzetet, konyhasót (kősót) adunk hozzá, amig csak a kavarásnál jól látjuk
hogy a szappan a folyadék tetején összegyűl, sűrűn összeugrik, elválik
és alul a sötétszinü vizes folyadék elkülönül. Ha a szappan már magától
elvált konyhasót hozzáadni nem szabad.
Mikor a szappan a folyadék tetején összegyűlt és kissé besürüsö­
dik, merőkanállal a szokásos módon, óvatosan zsákdarabokkal, vagy vá­
szonnal kibélelt lyukacsos ládákba szedjük le és kihűlni, megkeményed­

*

Ha 3 kg. zsiradékunk van. amelyből szappant akarunk főzni, akkor
venni kell:
égetett mészbőT3x30 dekát, tehát összesen 90 dekát., ammóniákszódából 3x42 dekát, tehát összesen 126 dekát, vagyis 1 kiló 26 dekát (ha
ammóniákszóda nem kapható, akkor helyette kristályszódából 3x112 de­
kát, tehát összesen 336 dekát, vagyis 3 kiló 36 dekát.)
Az üst legalábó 21 literes legyen.
.

EGYESÜLETI ÉLET
Választmányi gyűlés.
Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Általános Tanítóegyesület J. évi
november 9-én délelőtt tíz órakor Szolnokon, a Tiszaparti áll. iskolában
választmányi gyűlést tartott, amelyen megjelent Dr. Jakab László kir. tan­
felügyelő, számos vidéki és helybeli választmányi tag.
I
Ferenczy Kálmán elnök megnyitotta az ülést, külön köszöntötte á
megjelent kir. tanfelügyelőt, köszöntötte a vidékről megjelenteket és a
választmány összes tagját.
Elnöki beszámolójában megemlékezett Hazánk nagy történgeljpi ese­
ményeiről, a hazaszeretet szent lángjának élesztéséről és ébrentartásáról,
amely feladat a tanító legszentebb kötelességei közé tartozott s niaí tör­
ténelmi időkben fokozottabb mértékben tartozik, mert csak igy i’emélhetjük Szent István birodalmának mielőbbi fel virágozását.
Az elnöki előterjesztés után Csiky Ernő pénztáros előterjesztette a
temetkezési alosztály pénztári jelentését. A jelentés igen szomorú színben
tünteti fel helyzet valódi képét. Sok a nemfizető, hanyag tag.í Sok tag
évek óta nem tesz eleget fizetési kötelezettségének s igy előállt áz á hely­
zet, hogy a legutóbbi két temetést már a Tanítóegyesület előlegezte j abban
a reményben, hogy a kb. hatszáz pengőt meghaladó hátralékból majd
visszafizeti az Alosztály.

150
Többek hozzászólása után a fémgyűjtés fokozását határozta el a vá
lasztmány, mert mint Dr. Jakab László kir. tanfelügyelő mondotta, kár
volna egy ilyen szép intézményt a feloszlásra megérni hagyni.
Az egyesület pénztári jelentését tudomásul vették.
Elhatározta a választmány, hogy közgyűlést tavasszal tart, amely
tisztujitó közgyűlést lesz. Az idén, tekintve a sok katonai behívást, nem
tartott közgyűlést, most pedig már tél eleje van s igy nem volna cél­
szerű és alkalmas az idő a megtartásra.
A "választmány az elnök előterjesztésére több indítványt terjesztett
fel az egyetemes tanitói kongresszusra.
Ezek megbeszélése utána^yálasztmányi ülés véget ért. D. M. Gy.

A X. egyetemes tanitógyülés.
November, hó 16-ára egyetemes gyűlésre hívta egybe az ország ta­
nítóságát a Szövetség vezetősége. A Vigadó nagyterme, páholyai és kar­
zatai zsúfolásig megteltek az ország minden részéből összesereglett tanító­
sággal. Százával helyezkedtek el a folyosókon is, ahová hangszórók köz­
vetítették az előadásokat.
Ünnepe, igazi mélységes ünnepe volt e nap a magyar tanítóságnak.
Ölelkezett a az Anyaország a Felvidék, Kelet és Erdély tanítósága a bol­
dog visszatérés és viszontlátás örömében. Összeforrt újra és örökre elvá­
laszthatatlanul ez örömteli napon, melynek feledhetetlenségét és bensőségét még emelte a megtiszteltetés, hogy résztvett azon az ország kultusz­
minisztere vezérkarával s körünkben láttuk mindazokat a magasrangu
tanügyi főtisztviselőket akik az ország népoktatásügyének irányitói/íntézői.
Mélyreható, értékes megnyitói beszéddel nyitotta meg a X. egyete­
mes gyűlést Berkényi Károly elnök. Kifejezte a tanítóság örömét az or­
szág gyarapodása és az elszakított tanitótestvérek visszatérése felett. Han­
goztatta hogy a magyar tanítóságnak s ennek a gyűlésnek is legfőbb
célja a haza java, a magyar nemzeti kultúra emelése.
Majd bejelentette, hogy a Szövetség a félszázados fennállása emlé­
kere jubileumi érmet alapított, amelyet az ország oktatásügyének nagy
reformátoráról, az európaihirű tudós kulturpolitikusról, dr. Hóman
Bálintról nevezett el. Felajánlotta a jubileumi érem első példányát a
miniszternek.
Dr Hóman Bálint kultuszminiszter nagyhatású beszédben köszönte meg
az elismerést, mely mint mondotta, úgy érzi, hogy az „öreg tanítódnak szól.
Ismertette terveit elgondolásait, amelyek a nemzeti kultúra emelését
célozzák, Ma már tudjuk, — mondotta többek között, — hogy a nemzetművelődés színvonalát nem egyes kimagasló egyének és kiváltságos
csoportok műveltsége határozza meg, hanem ezzel együtt a legszélesebb
néprétegek műveltségének tartalma és színvonala. Korunk művelődéspoliti­
kusának a magas művelődés és a népmüvelődés oktalan szembeállítása
helyett a kettő színvonalának párhuzamos emelésére, az egyéni teljesit-

11

151

mények fokozására és a tömegmiiveltség mélyítésére kell törekedni^ Magas
miiveltség és népmüveltség egymást kiegészítő erőtényezői az egyetei^s nemzeti életnek. Bármelyikük elhanyagolása vagy egyoldalú fejlesztése társa­
dalmi ellentétek keletkezésére, a népi erők szétforgácsolására vé :etne. A
nemzet jövője és haladása attól függ, meglesz-e fiaiban a hivajjlsuk be­
töltésére szükséges értelmi és erkölcsi erő, tudás, munkakészfeg, köte­
lességérzet, egyéni alkotóképesség és szociális érzés.
Kettős feladata van a tanítónak : a tanítás és nevelés. A^ ismeret
közlés és értelem kifejlesztés mellett gondot kell fordítani a jellemképzés­
re és erkölcsnemesitésre, meg kell figyelnie tanítványainak felkíéletét.
Szem előtt kell tartania, hogy a magyar nép és a közöttünk élő?hemzetisetiségek minden fiának joga van az alapműveltségnek a megszerzésére,
amely nélkül sem az egyének nem állhatnak helyt az életben, sfen pedig
az egész nemzet a müveit európai nemzetek közösségében. Népünk bár­
mely tárkadalmi rétegből származó tehetséges fiának joga van tehetsége
irányához illő tanulmányok folytatására. A tehetségek tudatos kiválasztá­
sának már a népiskolában kell megkezdődni.
— Nemzeti érdekünk, — úgymond — hogy a nép mindért fia ké­
pességeinek megfelelő helyen jusson munkához és a magyar étet minden
őrhelyére odavaló, tudás és erkölcs tekintetében alkalmas személyek kerülje­
nek. A tanítás és nevelés, kiválasztás, faluvezetés és népművelés feladatát
csak hivatása magaslatán álló müveit, szociális gondolkozása és 4 maguk
helyzetével elégedett tanítók oldhatják meg. Az államkormányzat legelsőbbrendü feladatai közé tartozik a tanítóképzés színvonalának emelése. Az
eredményes tanitómunka anyagi előfeltételeinek biztosítása, a tanítóság
kulturális és szociális igényeinek a állam pénzügyi lehetőségeihez mért
kielégítése.
, . j
Kijelentette, hogy ismeri a tanítóság kívánságait. Igyekezni fog
ezután is megértéssel mérlegelni s a lehetőség szerint megvalósifefe. Majd
az elnök kérésére — mint a Szövetség diszelnöke — átnyújtotta az
emlékérmet Fáy István kultuszállamtitkárnak, Petri Pál ny. államtitkárnak
Hertelendy Jenő és Kosa Kálmán osztályfőnököknek s kiosztotta azok­
nak a kartársaknak akiket a Szövetség vezetősége erre elsőizbe^i érde­
mesnek ítélt.
. q.
Ezután Boros Béla a felvidéki, Ferenczy Gábor az erdélyistanitóság örömteljes szeretetét tolmácsolta, felajánlva a visszatért tanitótestvérek
minden erejét a magyar népmüvelésügy, a magyar haza szolgálatára.
Ezután kezdetét vette a tárgysorozat szerinti munka. Ezeket a mai prob­
lémákat tárgyaló előadásokat a szövetség a Naplóban teszi a tanítóság
minden tagja részére hozzáférhetővé.
» j
Maga a gyűlés impozáns, emelkedett hangulatú, méltó a magyar
tanitósághoz. Úgy érezzük az Elnökség fáradságos munkája alapvető lesz
s megteremti dús és áldásos gyümölcsét. Még egyet meg kell állapitanunk. A rendezés példás, kifogástalan voltát.

152

Kinevezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Dr. Gárdos
Bélát tanügyi fogalmazó-gyakor­
nokká nevezte ki s szolgálattételre
a szolnoki kir. tanfelügyelői hiva­
talba rendelte.
Iskolafelűgyelői megbízás. Vá­
gó Elemér jászberényi áll. tanitóképző-int. gyak. isk. tanítót a jász­
berényi II sz. iskolafelügyelő kör­
zetbe, Molnár Pál mezőtúri ref.
igazgató-tanítót a turkevei iskola­
felügyelői körzetbe nevezte ki a
miniszter ur iskolafelügyelővé.
Gratulálunk !
Megbízás. Cseh Ambrus, a dévaványai-varsányháti, Varga Antal
a jászberényi-tőtevényi, Makra
Jenő a szolnoki-ugari, Sály János
a jászkiséri-hetényi, Bonczi István
a jászkiséri-kettösdülői, Herbacsek
László a karcagi ecserzugi, Nagy
László a kisujszállási-csorbatanyai
Kelemen János a szolnoki-eresztő­
halomi, Fadgyas Lóránd a turkevei,
Mihályi Rozália a rákóczifalvai-ujtelepi, Takács Viktória a jászdózsai, Páris Dezső a tiszasüly-fiuági
áll. iskolához nyert nyert gyakorló­
éves beosztást.
Áthelyezés. Salát Pálné áll.
tanítónő a törökszentmiklósi-ujbal­
lal áll. el iskolától Békéscsabára,
Tóth Kornélia a mezőturi-pusztapói áll. iskolától Ujdombovárra,
Balogh Margit a gégényi ref. isko­
lától a Pusztapóra. Sir Pál a tiszasülyi-fiuági áll. iskolától Diósgyőr­
be, Kalas Zoltán a jászberényi-tő­
tevényi áll. iskolától Szerencsre,
Majoros Mária a jászszentandrási
rk. iskolától Túrára, Nagy István

a jászkiséri-kettösdülői áll. iskolá­
tól Tápióbicskére, Maróti Edit turkevéröl Monorra, Baráth Mária a
császártöltési áll. iskolától Ujballára, Ferk László a jászkiséri-Réthytanyai iskolától Kisrécsére helyez- .
tetett át szolgálattételre.
Nyugtázások - Csekkszámla:
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Ált.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Thököly
úti áll. iskola Szolnok 6 P, Á1L
iskola Tiszasüly 6 P, V. Isk. Nép­
művelési Bizottság Szolnok 6 P,
Fővárosi Ped. Könyvtár 5 P. 20. f,
Állami iskola Mezőtúr Csergettyü,
Semlyék, Sárazlapos, Kishék 6—6 P,
Tagdíj címen : Ferenczy Kálmán.
Ferenczy Kálmánné, Ürmössy Fe­
rencné, Gyenes Margit, Csernay
Károlyné, Rákos Ferencné, Jankó
Károlyné, Padányi Margit. Konti
Júlia, Barna Jenő, Jankó Károly,
Borköles Béla, Csömör Irén, Gomb­
kötő Márta, 2—2 P, Hajdú Fe­
renc 4 P, Szolnok.
Temetkezési dij címen : Markóth
Dezső, Markóth Dezsőné, dr. Ke­
rekes Sándorné, Hunyor Ilona
1 P 20—1 P 20 f, Soós József 7
P 20 f, Hajdú Ferenc 4 P 80 f,
Szolnok.
A Temetkezési Alosztály tag­
jainak figyelmébe! Felkérem
az Alosztály tagjait, hogy el­
halt tagtársunk, Pethes Gyuláné
után, tagonként 1 P, 20 fillért
az egyesület pénztárába befi­
zetni szívesek legyenek. Egy­
ben kérem a hátralékok sürgős
beküldését!
Pénztáros.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
i«.e».ooo.ooooooooooooooooOOOO«oo»»oooooooooo«oooooo«»o0^

i J/'p-.Wp
gyermekruha és fűzőszalon

’
O-

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz. :
Hitelbank épület. — Takarékosság, ő
Gyermekruhák nagy választékban, ‘ ?
fűzők és melltartók mérték után. •

Iskolai falitérképek, szemléltitiltéprt
tanszerek és ifjúsági szlnműyek stb.
nagy választékban aradat! Hadit árakon:

könyvesbolt
Szolnok, Gorove-u, Ár

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe Vászonre
húzva, lécekkel
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekké
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzvá
lécekkel
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekké
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonrí
húzva, lécekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 3í
féle, darabonként
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Báliul hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönye
megjelenés után eredeti bolti

JÁSZ-NAGYKUM-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS
19^0. /33.éví./.

jan-dec.

1-12.szám.