Fájl #709: "nepoktatas1939.pdf"

Ilitek—t^jínlík

jta-nriGW

ZOinOÜVIÜRmCQMQ

TARTALOM:

{

Dr. Tesléry Károly: Erős hittel a maglyar jövő
felé.
Dr. Horváth Zoltán: Korszerű hazaszeretetre-

Czlfra Sándor: A mandzsuival bi
tés módja.
Kováchné Blaskó Júlia: Családi
család, az Iskola és a net
szolgálatában.
—I. — y.: Levél érkezett egy iskolai
Gyomai György: Az Iskola a ml i
Egyesületi álét. — Hivatalos rész.
Irodalom. — Hírek. — Szerit, üzenetek.
RtNYI DSZSÖ
könyvnyomdája
SZOLNOK.

XXXII. tWFOLVAM, 1. SZÁM.

Iskolai falitérMpek, szemKltitiképrt
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
ny válatztékban eredeti tildái árakén:

. szám.

1939. január hó.

XXXII. évfolyam.

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.
Évi előfizetés 6 pengő

rs ás

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26*—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26*—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1
Magyarország babérlombos címere,34X51 cm.
—
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26*—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29*—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25*—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4’—

Bárhol hirdetett iskolai, izépirodalmi nw bámilyM szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
Érőn uonoal kapható!

Megjelenik havonként.

küldendBk.,

Kéziratokat nem ladunk vissza

ERŐS HITTEL A MAGYAR JÖVŐ FELÉ
a nemzeti összefogás nagy vágyától áthatva, mi magyar^ néptaní­
tók is, mert a Gondviselés kegyelme egy boldogabb magyar élet
sok drága reményét ültette be sziveinkbe és e remények közül
egyik, legtöbbször megálmodott, vágyak-vágyától fütött reményün­
ket váltotta valóra édes, drága, szép magyar felvidékünk egy ré­
szének visszacsatolásával.
]
Szabad-e csüggednünk tehát ilyen nagy kegyelem rpánkszállása boldog érzetében, amikor a szentistváni Magyarország koro­
nájának egyik legdrágább igazgyöngyét helyezhettük visizd méltó
helyére 20 hosszú, szenvedésekkel, megaláztatásokkal igazságaink
arculcsapásával telitett esztendő után s amikor milliónyi rabtest­
vérünket • ölelhettük ismét karjainkba áldó szeretettel, Épszóntvén
őket: ismét itthon vagytok!
’j
Induljon meg hát ez uj évben a jobb magyar életérf az újabb
alkotó, áldozatos és céltudatos magyar munka a nemzet minden
rétegénél, nagynál, kicsinynél, szegénynél, gazdagnál, hatalmasnál
és egyszerű munkásnál szivvel-lélekkel, szent egységben és együttakarásban!
| ,
Lelkem minden érzésével, tanítói szivem egész melegével kell
e pillanatban Reátok gondolnom és ezek érzetében köszöntelek is
Benneteket Munkatársaim Magyar Tanítók!
A Ti alázatos hittel végzett úttörő munkátokra, acélos telke­
tekre és dolgos kezeitekre van bízva fajunk minden reménysége:
a magyar gyermel^. Megdönthetetlen eszmei igazság: az, hogy
amilyenné formálja egy nemzet az ifjúságot, olyanná vélik maga
a nemzet is.
Meghatódva gondolok a csöndben, de épp oly szívás, kitartó
és nemesen önzetlen ily munkátokra Magyar Tanítók! Él kell isJ '
i

2
mernie az egész Nemzetnek a Ti értékeiteket ebben a nemzeiépitő
munkában. Hiszem és érzem, hogy ez az elismerés fenn all, foko­
zódik és glóriával fogja majd köriilfonni Fejeiteket különösen azok­
ban a sokszor megálmodott történelmi időkben, amikor a koroná­
nak minden eddig bujdosó drágaköve újra helyére lesz illesztve.
Fel tehát erre a szent és áldott munkára Tanitótestvéreim ..;
A Ti szivetekből kisugárzó haza és fajszeretet, a becsületes épitőmunka iránt érzett elhatározástok a záloga ennek a boldogabb
magyar jövendőnek s Ti vagytok ennek fő letéteményesei. Minden
szem boldog várakozással tekint Reátok, legyetek tehát valóban a
nemzet ujjáépitői.
Öntse a mi Gondviselő jó Istenünk az ő teremtő erejét agya­
tokba. idegeitekbe, kezeitekbe, öntse szivetekbe a munkának terem­
tő örömét, nemcsak a vagyonért és jószágért, amely a munka ál­
dásából fakad, hanem magáért a munkáért is, amellyel akár kicsi,
akár országra szóló magasztos eredményeket érünk el, mindenkép­
pen öröm az. — Erősödjön közietek a bajtársias szellem a kartársi
együttérzés és összefogás, mert a Reátok váró és Tőletek remélt
épitőmunkának legfőbb tengelye ez.
Végül áldjon meg Benneteket • és Családotokat Istenünk a
munkához szükséges jó egészséggel, kitartással, sok-sok hittel és
bizakodással, hogy boldog örömmel és büszkeséggel ünnepelhesse­
tek majd az ünneplőkkel.
így köszöntelek Benneteket Tanitótestvéreim. Magyar Népta­
nítók, az uj évben !
Dr. TESLÉRY KÁROLY.

Korszerű hazaszeretetre-nevelés.
Irta: dr. Horváth Zoltán tanügyi s.-fogalmazó.

Mint minden, az irás is, n^Ttden irás a pedagógia eszköze. A világ
jelenségei, az élet megnyilvánulási alakjai közvetlen nevelők: a lélekben
hatáskiváltás, élmény jár szemlélésükkel, megértésükkel. Az élmények­
hez és a hangulati átélésekhez, melyeknek lélektani sorsául jut az emlékkéválás, hasonul az ember.
A tó tükrének rezgődése, a falevelek némaritmusú hullása, az éjtszaka mécseinek: a csillagoknak messzi léte és ezüstfényű villanásai, a
vásári körhinta mozgása, a rajta kacagó gyermekek, a zúzmarás faágra
letelepült varjú sorsa, egy-egy ismerős vagy idegen arc megkapó vonásai,
— általában mindazok a lények, dolgok, történések, körülmények, válto­
zatok, stb., amelyek esztétikai, dinamikai, érzéki és érzelmi hatások elő­
idézésére szuggesztiv erővel bírnak, a gyermekkortól kezdve a sírig az
emberlélek nevelői, fejlesztői, vagy legalább is tartalmi vagy hangulati

alkotó elemei, állapotai. A világon tehát minden az ember közvetett,
vagy közvetlen nevelésére rendeltetett. Közvetett nevelők a gyérmeklelkek kormányosai, akik tolmácsolják a kitáruló léleknek Isten paran­
csaiból az erkölcsi felfogást és értéket, a magyar sors történetéből, a
gyönyörű magyar emberpéldányok életéből a hazaszeretetet, valamint az
egyénekből alakult társadalom, a társadalomból kristályosult neynzet élet­
formájának és életterületének : az államnak szükségszerűen kiválasztott
vezetője, vezetői iránt való tiszteletet.
A közvetett nevelők működésének szervesen összefüggö'sinpáron
kell haladnia. Az ismeretközlés és a nevelés eredményei a ^távolban
összeérni látszanak. Az ismeretnyujtásnak a lelkiképzéshez v^ló viszo­
nyáról, az életértékek szempontjából való arányáról a keresztény élet­
bölcseletből leszűrt tanulság adhat számot: a lelkileg képzett ember,
azaz a keresztény életbölcseleti szempontból „jó" ember a civilizáció is­
meretei, tudás nélkül is lehet szociális, egyéni hatásával környezetében
alkotó, jelentős ember, amíg a tudással átitatott, de erkölcsi érfék szegé­
nyéről ez csak kivételképen állítható.
Az.ismeretnyujtásnak és a nevelésnek értékelésénél fontos szem­
pont az, hogy az előbbinek lemérése, eredménymegállapitása fegmegbizhatóbban az iskola falai között, a néptudomány kolostorában történhetik
meg; a nevelés hatásait, eredményeit viszont nagyrészt az iskolának való
bucsut-mondás, a gyermekeknek az életbe való7 kikerülése ut^rt, bekap­
csolódásakor szűrhetjük le, amikor az ifjúvá, majd felnőtté serdü|t ember
lelki megnyilvánulásai, állásfoglalásai, egyszerű, vagy sokoldalú ív|lágnézetének megnyilatkozásai jelentősekké válnak és következtetést ingednek
arra, hogy az emberiség alkotó, erkölcsi, vagy, a még etikus világrenddel,
a lehető legtisztább és legigazságosabb szociális alapokra épült társadalmi
berendezkedésekkel is elégedetlen, befolyásolható és megrendíthető, amorális forradalomra-kész táborához tartozik-e.
A nevelésnek az ismeretnyujtással szemben való értékfölény^ mellett
lélektani bizonyság, hogy az előbbi hatásainak sokkal mélyebbeknek,
hosszabbtartamuaknak: az emberéletre szoloknak kell lenniök.; Ismere­
teink feledésbe merülnek, vagy gyarapodnak, rétegeződnek, v^gy mások­
kal cserélődnek, függetlenül a tankötelezettség lejárta után az iskolától;
a lelkiség, a jellem alakulásának az iskolai (és otthoni) nevelésből inditottan az iskolai szellem, mint az általános erkölcsi felfogás képviselője,
hajléka keretében kell végbemennie.
* i
További lélektani tanúság a nevelés értékfölénye, tekintélye mellett:
az ismeretoktatás eredménye úgyszólván független a tanító jellemétől; az
őszinte és időálló nevelési eredmény a tanító egyéniségében gyökerezik.
A nevelés a lelkek alakítása, befolyásolása. A gyermeknevelés meghatá­
rozásának már bizonyos jellege, sajátosságai, követelményei, alapanyagai
vannak, amelyek közül elsősorban említendők meg az erkölcsíudat el­
vetendő magvai, A nevelő lelkében benne él az ideális magyar gyermek

i
képe. Ennek az ideális magyar gyermekpéldának a növendékek között
való propagátorává szegődik, modern hasonlattal: reklámozza ezt az ide­
ált, amilyenné tanítványait alakítani akarja. Ennek hatásos műveléséhez
hit, önmeggyőződés szükséges abban, amit hirdet, mint amely hit, benső
meggyőződés nélkülözhetetlen előfeltétele a külső és a szavakba való
öntés nélküli, a szuggesztiv nevelésnek.
Az isteneszme átültetéséhez rendelkezik a tanítóság a legtöbb irá­
nyítással, elméleti és gyakorlati útmutatással. A papság ugyanis minden­
kori hivatásánál fogva az isteneszme-komplexumot kiművelte, annak böl­
cseleti alapját lerakta és gyarapitdfta, egyidejűleg azt gyakorlati nevelés­
ben, iskolai munkaterületén és a 'tömegvezetésben apró eredményekre
váltotta.
A világi nevelők tevékenységének korántsem lévén olyan történeti
múltja, mint a papságénak, ők lassú fejlődésben viszik át a nevelésnek
az ismeretnyujtásnál való többreértékelését. A valláserkölcs irányelveit,
tételeit fogalmazottan, sokszor kikristályositott meghatározásokban kapják
kézhez a magvetők. A vallásosságra, az Istenben való hitre-nevelésben
ezért jut a legtöbb szerep a szellemi drillnek.
Az öntudatos hazaszeretetre-nevelés előfeltétele, hogy a nevelő
tudatában legyen nemzeti eszméinknek, eszményeinknek. Legtöbbjük,
sajnos, ilycélu — irodalmilag nem áll rendelkezésünkre, csak legjobb
esetben egy-egy költőnk közírónk, vagy történészünk művében, részlet­
ként. Nem a pedagógusok, hanem a nemzet sorsának búvárai: a törté­
nészek hivatottak elsősorban a nemzeti életeszmények összefoglalására.
Ennek alapján a nevelők feladata a Gondviselésnek a történelemben
tapasztalt hű magyar-*öleléséböl, segítéséből a magyar jövendőben való
gyönyörű hit, akaraterő magvetése.
A tanitóképzés során kívánatos lenne ezt a területet külön tan­
tárgyként (történetneveléstan) kezelni, vagy legalább is a történelem társ­
tantárgyául elkülöníteni. A nemzeti eszmék és eszmények felismeréséhez
ugyanis korántsem elég a történetismeret, azoknak a történelem csak
kerete, melegágya, függeléke. Szakmunkák szükségesek, hogy a magyar
hazához ragaszkodás vonatkozásainak, értékeinek életbölcseleti alapját
— továbbfejlesztésre alkalmasan és gyakorlati értékeSífésre készen —
lerakva láthassuk, tudhassuk és átvehessük. A korok változásai lénye­
gükben nem sértik a küldetéstudatszülte nemzeti eszméket, csupán a

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

kor szellemének megfelelően tágul keretük, vagy emelkedik ki közülük
egyik-másik eszmének jelentősége (pl. a fajiság).
Felvetődik a kérdés, hogy milyen mozzanatok alkothatják a kor­
szerű hazaszeretetre-nevelést ? A hazaszeretetnek be kell ágaznia;az em­
berélet minden vonatkozását; szükségszerű vonatkozásai ezért: j
a) a történelmi események megismertetése a honalapitástól kezdve
napjainkig;
.
b) ráeszméltetés arra, hogy a magyarságnak ezekkel a történelmi
eseményekkel, mint sorsfordulókkal szemben milyen állásfoglalás volt;
c) mennyiben viselik magukon történelmi eseményeink a ínaövar
szellem, lelki alkat, fajiság bélyegét;
d)
nemzeti eszméink;
el nemzeti eszményeink, a magyarság jellemértékei, történelmi pél­
daképek a hasonlóvá-törekvésre;
f.
a nemzet (haza) és az egyén érdekkapcsolatai;
g) a személyének fontosságára-nevelés, amelynek később a foglalko­
zási ágakként elkülönülő szaknevelésbe kell torkolnia;
?
h) a magyar küldetéstudat felélesztése történelmi ’ bizonyságok segít­
ségével ; (ilyen bizonyságok: ‘ a magyarság a nyugati és keleti civflizáció
összeütközéseinek levezetője, villámhárító a pángermán és pánszláv vi­
lághatalmi törekvések között, custos aeternus, stb.)
i) az a—h mozzanatoknak öntudatos hazaszeretetbe-olvasztása* amely
már nem is külön nevelési folyamat, — mert túlsúlyban a nevelt tovább­
fejlődésben, lelki alakulásában okozat, - hanem a felsorolt nevelési
mozzanatok értékesítésének, valóraváltásának termése, eredménye
A felsorolt nevelési mozzanatok legtöbbje külön tanulmányt igényel.
A hozzájuk fűzött reflexiók csak a további gondolkodásnak, következ­
tetéseknek ajtónyitói és korántsem merítik ki azt a sok-sok vonatkozást
amelyek, részben egy-egy tanulmányban foglalhatók össze,; vagy! pedig
közülük egy-egy mozzanat vonatkozásainak felvetésére a gyakorlati ér­
tékesítés : a tanítói tevékenység hivatott.
Az egyén szemében szociális fensőbbségnek kell lennie a nemzetnek
amelynek bensőséges gondoskodása egyik követelmény a tagjai között
nélkülözhetetlen adhézióhoz. Az állam szociális tevékenysége érdekkap­
csolat a nemzet és az egyén között. Érdekkapcsolat, amelyben ném az
anyagiasságnak, hanem a gyermek szülő-ideának kell túltengenie. {
A személyének fontosságra-nevelésen szükséges alapulnia az igyén
kötelességtudatának a nemzettel és önmagával szemben, valamint a Nem­
zetnek az egyén felé áradó megbecsülését, nélkülözhetetlennek tartását
ebben a nevelési mozzanatban kell kitermelni, tudatosítani.
Az öntudatos hazaszeretetben az értelmi és érzelmi momentumok
jelenthetnek tagozódást. A racionális momentumok a nemzethez kötött­
ség előnyeinek felismeréséből és az ehhez a felismeréshez való alkalmaz­
kodásból állanak, az érzelmi mozzanatok, vonatkozások a fajhoz Izitás
’

:’ * ■ *

• 1'

6

j 4

függvényei: a történelemnek, a múltnak, a megpróbáltatásoknak, a föl­
emelkedéseknek, a hanyatlásoknak tanulságos szemlélése, hatosainak
mérlegelése, érzelmi tudatunkba való bevonása, a jelen lehető elfogulat­
lan értékelése, a szociális áldozathozatalokra való készség, az egyes tár­
sadalmi osztályok egymásrautaltságának megértése, vallása, stb. mindamely momentumok bizonyságait nyújtják a jövendő épiteni-akarásának,
a jövendőnek a jelennél szebbnek, jobbnak, nagyobbnak, boldogabbnak
való elképzeléseit lepleik le. A jövendő szebbnek-akarása egyben a
jelen hibáinak felismerését és azoknak orvosolni-törekvését is magában
hordozza, tanulságtétel ezért a nevelés közbenső céljának: a fejlődésnek
lehetősége mellett.
A pedagógiában nincsenek hirtelen csodák. A nevelőknek a népié­
lek és a. gyermekbenső minden parányi területéért verejtéket kell hullatniok és parányi eredményekből is kölcsönözniök kell a további mun­
kához lelki erőt, a kitartás önbizalomfokozó melegét és hitet ahhoz, hogy
munkájuk nyomán egészségesetikáju, kiegyensúlyozott, ha kell: dinami­
kus társadalom alakul ki és a nemes társadalmi erők munkája folytán
majd édes hazánk tépett orcája megszépül, felragyog . . .

A mandzsúríai búzatermesztés módja/
A boldog béke éveiben az 1910-es és az azt követő években szó
esett arról, hogy miképen lehetne a kevés földdel rendelkező földmives
népünknek 1 3 hold földjén úgy gazdálkodni, hogy az évi gabonáját
maga tudja előállítani, azon kívül kevés kukorica, zöld takarmány s
egyéb legszükségesebb vetemény is megteremjen rajta.
Bár a béke boldog éveiben keyésbbé volt erre szükség, mégis
igen sok követője akad ennek a szülte hihetetlennek látszó ’ eljárási
módnak, hogy termeljünk holdanként 50—60 q. búzát. Meglehetne-e itt
csinálni azt. amit a japánok Mandzsúriában tesznek ?
Tudni kell, hogy az igy termesztett búza termesztése teljesen el­
térő a mi búza vetésünktől, amennyiben ezt nem vetni kell, hanem
ültetni, mely csodás módon megbokrosodik. Egy szem búza 50 - 60 kalászt
hoz. valamennyi hatsoros.
, Mielőtt e módszert leírnám, el kell mondanom annak rövid előz­
ményét is.
Az orosz-japán háborúból az oroszok hozták haza magukkal ezt a
módszert A japánoktól látták ezt, mert csak igy tudták sokmilliós né­
püknek biztosítani évi kenyérszükségletüket. Az orosz Demtschinszky
testverek részletesen leírták, sőt odahaza Moszkvában ki is próbálták ezt
in a népiskolai munka körébe beiktatott kísérletet ajánljuk kartársaink figyelmébe.
S°ran szemléltethetíük és éreztethetjük meg tanítványainkkal leg­
jobban, hogy a külső, úgynevezett hatótényezők alakítják, formálják a növények szervezetét.

Szerk.

7

az északkinai búzatermesztési módot. így került nyilvánosságra, igy jutott
el a magyar sajtóhoz is.
A Katolikus Népszövetség lelkes tábora kapott az alkalmion és
folyóirataiban és alkalmi füzeteiben terjesztette tagjai sorában; Sőt a
napi sajtó is foglalkosott vele.
Különösen vidéki plébánosok között akadtak sokan, akik felismer*
ték fontosságát, különösen a szegényebb néposztályok érdekében,*hozzá*
fogtak a dolog végrehajtásához.
\
Megindultak a kísérletezések, sőt még a kisgazdák is próbál­
koztak vele.
. í
Legszebb eredményt érte el abban az időben Bojdisz László ka­
rácsonyfáival plébános, ki fáradtságot nem kímélve fogott * hozzá és
több éven át folytatva, a legszebb eredményt érte el. Sikerei oly hagyok
voltak, hogy egy középszerű házikert el tudott volna látni egy családot
búzamaggal.
]
A tények bizonyítottak s az újságok messze vitték a hirt| Ami
eredmény volt, az neki volt köszönhető.
’
így kaptam én is kedvet a búza termesztéséhez. Az ő útmiutatása
után én is kísérletet tettem akkori állomásom helyén, Nagyvárad tőszom­
szédságában 1913-ban. Az eredmény fölséges volt. Mindenki megállt a
kicsike búzatábla előtt, nem akarta elhinni, hogy ez valóság.
Messziről jöttek nézni és csodálni. Nagyváradról egy bizottság előtt
bizonyítottam be, hogy az egy szem búza hozta az 50—60 kalászt, ami
2500—3000 szemnek felel meg.
Helyszűke miatt részletekbe nem mehetek, mert lapunk azt nem
engedi. Cikkem csak azt a célt óhajtja szolgálni, hogy — amit a háború
és az azt követő idők megzavartak — ne engedjük feledésbe menni
népünknek oly fontos kenyérszükségletét kielégítő egyetlen módját.
Adjuk át az utókornak, hátha lesznek lelkes követők ismét, kik
újra felveszik a munkát ezen a téren és megpróbálják. A földrendezés
alkalmával kapott kis földjükkel, amint mondják, nem tudnak mit kezdeni.
Álljon itt egész röviden tehát e módszer.
.1. Búzát kapás növény után lehet vetni.
2. A Lukoricaföldet jó mélyen kell szántani. Utána átborónáljuk,
hogy porhanyós legyen, a nap melege átjárja. Vetés előtt nem szántunk,
elég ha jól megfogasoljuk. Istálló-trágyát nem használunk.
3. Trágyázás. Aki 50 — 60 q termést akar, tehát a rfendes termés­
nek 5—6-szorosát, akkor a tápsók aránya is ez legyen. A szuperfoszfátot
nem szabad sájnálni.
Tudott dolog az, hooy 1 q búza 1 kg foszfort vesz ki á földből.
Ha csak 8 q átlagot is veszünk alapul, 1 q szuperfoszfátot kell a földre
hinteni. 8 q termésnél aló százalékos szuperfoszfát 50 százaléka * haszná­
lódik fel, a többi a földben marad. így aztán kétszeresét adjuk. > Vagyis
ha 60 q szemet akarunk nyerni, úgy 120 kg szuperfoszfátot kell-hinteni
egy kát. hold földre.

8
Még rövidebben 1600 négyzetölre 800 kg-ot, vagyis 2 négyzetölre 1
kg-ot, föltéve, ha a földünk más sókban nem szegény.
A műtrágyát vetés előtt fogasolással keverjük a földbe, nehogy
túl mélyen kerüljön a talajba. A többit elvégzi majd az eső.
4. Magválasztás. Bármilyen búza jó, csak szép, nagy és súlyos
legyen. A hegye le ne legyen törve, mert a csávázás árt neki. A
súlyos búza dús sikértartalmú, ez nyújt bő táplálékot a növényék
addig, mig gyökerei nőnek.
Aki kicsinyben próbálja meg, szemenként válogassa ki a szemeket.
Egy négyzetölre elég 120 szem. Jó, ha nemesített magot használunk, de
ez nem fontos.
Hogy e termesztési módot még érthetőbbé tegyem, nem négyzet­
ölekben, de négyzetméterekben fogom leírni, bár igy is jó, ha egy négy­
zetölet bőven négy négyzetméternek veszünk.
Próbavetésünk mindig téglaalaku legyen, mert a sorok igy jobban
elérhetők. Egy ágy mérete: 132 cm. széles és 3 m hosszú legyen. Háromélü kapával 33 cm távolságban négy 12 cm mély árkot húzok.
Az árokba a föld be ne hulljon.
5. Ültetés. Az árok hosszában zsineget feszi lek ki, melyen 12 cm
távolságban görcsök, vagy jelek vannak. Minden jelnél egy szem magot
az árok aljába kb. 3—4 cm mélyen a talajba nyomok. Megjegyezni kívá­
nom azt, hogy én a szuperfoszfátot most hintem rá. Gyöngén egy rossz
villával begereblyézem.
Vetés ideje szept. hó közepe, lehet később is, de minél hamarább,
annál jobb. Lehet előre csíráztatni, de akkor vigyázni kell.
Ha a búza kikéi és 3—4 cm magas, a föld felett, a tő felett, vörö­
ses göb látható. Ennek az a jelentősége, hogy ha ezt földdel betakarjuk,
lefelé gyökeret, felfelé pedig szárat hajt. Az árok partjától, a kivett föld
egyharmadát ráhúzzuk. Amikor a szár ismét eléri a 4—5 cm magas­
ságot, ismét ráhúzzuk a földet. Amikor földet húzunk rá, műtrágyát
szórunk a föld tetejére és belekeverjük villával a földbe.
Amint látjuk háromszor gyökeresitem. Ez a háromszori takarás és
gyökeresítés adja azt az 50—60 kalászt, amiről szó van.
Háromszori betakarás után az árok eltűnik és a föld egyenes lesz.
Ezzel vége van a vetésnek. így marad a föld tavaszig. Tavasszal

meggereblyézzük, majd ha a bokrosodás befejeződik, hegyes kapával a
sor között rónát húzunk, illetőleg ezzel feltöltögetjük. (Kapált búza.)
A szárak magasak, erősek lesznek. Érésük hamarább
mint
más vetett búzáé. Levágni csak sarlóval lehet az erős és a dús szárait miatt.
Ezek volnának azok, miket a jövő számára meg óhajtottam volna
örökíteni.
Ami a természetbeni bemutatást illeti, ^szerettem volna azé is be­
mutatni, sajnos helyem nincs, másutt pedig nem tudtam szerezni. Vidéki
kollégáim biztosan rendelkeznek annyi földdel ahol ezt megpróbálhatják.
Próbálják bevonni a mindennapi és ismétlős fiúkat, ök szívesen még­
csinálják felügyelet alatt. Terjesszék ők minél szélesebb körbén. i Öröm
nézni azt a sok hatsoros kalászt, amit hoz ez a termesztési mód. ;
Boldog lennék, ha ők terjesztenék el minél szélesebb körben.
Ezzel nemcsak a föld szeretete fokozódnék, de az 1—2 holdas,
vagy a 3—400 négyzetöllel rendelkező föld és kerttulajdonosok isj hozzá­
jutnának az évi kenyérmagjukhoz.
Arra kérem kedves kollégáimat, tegyék félre a „Népfltűvelés“-nek
ezt a számát s ha az idén már nem is tudják kipróbálni, jovőré minél
többen végezzenek kísérletet vele. Számoljunk be e folyóirat hasábjain
az eredményről!
É
Fel a munkára! Sok sikert hozzá!
Czifra Sám

Családlátogatás a család, az iskola és a nemzetnevelés szolgálatában.
Előadta: Kováchné Blaskó Júlia szolnoki áll. tanítónő |
a jászberényi pedagógiai szemináriumon. í
Mikor ezen a témán először elgondolkoztam, gyermekfejek bukkan­
tak-fel a lelkemben és édes suttogással beszélni kezdtek:
„Tudjátok-e kik vagyunk mi Pannikák, Marikák, Jóskák és íjistikék.
akik nap-nap mellett előttetek ülünk? Honnan jövünk, miért sápadt az
arcunk, miért nem tudunk figyelni? Tudjátok-e? Óh ne higyjét^c, hogy
gonoszok vagyunk, amiért idegeiteket sokszor a pattanásik feszíti szét­
szóródó figyelmünk, szertelen élénkségünk, vagy apatikus nemtörődöm­
ségünk! Ismertek-e ti minket igazán, tanitónénik és bácsik? De hiszen
nem is ismerhettek, az a 3—4 óra, amit 40— 60 kis társunkká! együtt
naponta veletek töltünk, oly kevés s az a sok elsajátításra váró tudo­
mány, mely gátként tornyosul közöttünk — nem is engedi, hogy a szí­
vünkbe nézzetek. Ti csak vézna testünket, szomorú szemünketls a sok
komoly tudomány befogadására képtelen buksi fejünket láthatjátok.
De óh ti kedves tanítóink, keressétek meg az alkalmat —{könyö­
rögtek a nefelejtsszemek —, hogy arcunk sápadtságának, ajkunk mosoly-

10

talanságának, szemünk csillogását okozó visszafojtott könnyeinknek,
gyenge vállaink csüggedt rokkantságának okát megtaláljátok.
Hiszen mi is szeretnénk mosolygó, boldog, a jövőnek nekifeszülő,
gondtalan gyermekek lenni. Ne terhet, napjaitok panaszos, muszáj köte­
lességét lássátok bennünk, hanem drága, felülről kapott ajándékot : a
jövő zálogát.
Tanítóink, jöjjetek és segítsetek rajtunk! Találjátok meg a szivete­
ket s azon keresztül nézzetek minket, a rongyos, éhező, mezítlábas, el­
hagyott magyar gyerekeket!"
Itt megszakadt a gondolatsorom s felmerült lelki szemeim előtt egy
másik kép: A legnagyobb nevelőnek, a mindent tudó isteni, názáreti
Tanítómesternek alakja. Látom, amikor elmegy a beteg gyermekhez, a
bűnös Zákeust felkeresi otthonában s ezzel megmutatja az utat minden
idők minden nevelőinek, — amelyen egyedül célt érhetnek.
Ezen az utón járt a legmodernebb és legihletettebb lelkű magyar
tanító, Gárdonyi Géza. Az ő örökszép írásai tanúskodnak arról, hogy a
rábízott kis embervirágok útját kiséri szerető szeme az iskolától a szülői
házig s a libalegelőig, — ha éppen Tabi Jóskát oda veti el a vakáció
kenyérkereső gondja.
Nem uj ez a gondolat: a családlátogatás gondolata — s nem idegen
egy lelkes tanitótársam előtt sem. S ha most arra kérlek, engedjétek meg,
hogy mozaikképekben megpróbáljam elétek vetíteni a nevelés egy látszó­
lag üj, de valójában kétezeréves útjának tapasztalatait, — azt azért teszem,
hogy uj gondolatokkal, tartalommal és uj célkitűzésekkel gazdagodjék
nevelői munkánk.
Pár évtizeddel ezelőtt még nem volt olyan fontos az iskola nevelői
feladata, mint ma. A szülői ház és az iskola között oszlott meg a neve­
lés úgy, hogy a munka súlypontja az otthonon volt. Mi a helyzet ma?
Az édesanya a középosztály nagy részénél is szintén kenyérkereső s csak
órákat tud, azt is kimerülxe, gyermekei körében tölteni. A gyermek ne­
velését mindjobban és jobban az iskolától várja a család. Család! Leg­
több helyen még csak nincs is család. Az édesanyát a gyermekek alig
látják, távoltartja az élet észvesztő robotja. Az apa csak káromkodni és
verést osztogatni, ittasan tántorog haza. Az otthon egy fészer, néha egy
istálló. Ez nem családi kör. Itt a gyermeket nem nevelik, sőt egyenesen
rosszra nevelik. Otthon, szomszédban, az utcán minden a megrontásukra
van a ponyvaregénytől a moziig, a Zagyvaparttól s a kubikgödröktől az
italmérésekig.
S nekünk, a magyar jövő napszámosainak meg kell keresnünk a
harmonikus együttműködés módját mindezekkel a családokkal. S erre
csak úgy vagyunk képesek, ha ismerjük gyermekeink otthonát, környe­
zetet, szóval mindazokat a tényezőket, amik a gyermeket jellemében
lelki es testi fejlődésében döntően befolyásolják. Éppen ezért a családlatogatas egyik alappillére nevelői munkánknak.

A családlátogató tanító segít a szülőnek a gyermek jellemének ki­
alakításában, az összetartás érzésének felkeltésében és ápolásában. A
szociális bajok megoldásában, az egészségvédelem harcában segítségére
van az államhatalom más hivatalos szerveinek. De a mindezeknél fonto­
sabb feladatot: az Isten és hazaszeretet legszentebb érzéseinek meggyöke­
reztetését is igazán eredményesen csak a szülői házzal összhangban
tudjuk megoldani.
. |
A családlátogatás segít a szülőiház és iskola nevelési módszereit
összhangba hozni, mely a jellemkialakitás szempontjából rendkívül fontos.
Nevelési elveiben — de gyakrabban módszereiben — sokszor 'még, az
intelligens szülők is ellentétbe kerülnek az iskolával. Olyan gyermekeknél,
kikkel otthon igazán törődnek,, találunk sokszor önzést, elbizakodottsá­
got, szeszélyességet. A szülőkkel való többszöri érintkezés megmutatja
aztán, hogy a szülők túlzott engedékenysége, majomszeretek okai e
jellembeli eltorzulásnak.
Volt évekkel ezelőtt egy kis leánykám. Jómódú szülők gyermeke,
elég jóeszű s gyönyörű, angyalarcú leányka. De szeszélyesebb g|ermeket
nála, még nem láttam. Ha jelentkezett Kató és pont abban a pillanatban
nem engedtem, hogy beszéljen, elállt a szava s egész délelőtt nem tud­
tam többet megszólaltatni. Máskor, ha valamelyik társát megdicsértem,
felugrott és hevesen követelte: ismerjem el, hogy ő még jobban £ud, tehát
ő a legkiválóbb az osztályban. Izgatott a dolog, hogy okát találjham visel­
kedésének. Kimentem hozzájuk. Még egy nagyobb testvére volt hatónak,
születése óta nyomorék. S a szülők ezt a szép gyermeket rajohgó féltés­
sel vették körül. A minden gyermekben élő érvényesülési törekvést soha
nem korlátozták, sőt elragadtatott, szemtől-szemben való dicsergetéssel,
bálványozással a gőgöt, önzést valósággal illesztették benne. Hihetetlen­
nek tartották, hogy az iskolában nem vagyok annyira elragadtatva tőle.
Hiába próbáltam megmagyarázni, hogy ha igazán szeretik gyermeküket,
— okosan szeressék. Mert milyen lesz felnőtt korában e gyermek 7 Vagy
mindenkin keresztül fog gázolni (ha útját állják, szerencsétlennek fogja
magát érezni), vagy mindent lekicsinylő, örökké elégedetlenkedj, életunt
lesz egész életében. A Kató esetében épp úgy, mint minden hasonló eset­
ben nekünk, családlátogató tanítóknak kell idejekorán okos, következe­
tes és szeretetteljes szigorral helyrehozni, amit a szülők tulzotf engedé­
kenysége a gyermek jellemén rontott.
J
T1II107I 1/nUVIIIlí 0 AD
KUllllllnUnll

lAVnUÍI

A ma2yar és külföldi iródálom
>> értékes alkotásai ren4kMl olcsón

1939. JAN. 25-TOL—FEBRUÁR
=K * r j • n réaxletea *rjegy£*k«ti

70—80 96-os árengedmény! -«
Jó könyvek 1111 e r e k e r t -«

Rényi Dezső könyvesboltjából

Szolnok, Gorove-utca 15. - Telelőn : 113.

r

12
Ellenkező véglete ennek az a szülő, aki azzal a meggyőződéssel,
hogy az élet úgysem fogja gyermekét kényeztetni — ridegen, túlzott szi­
gorral, néha fagyos szeretetlenséggel fojtja* el gyermeke minden érvénye­
sülési vágyát.
Az ilyen gyermekből akarat és önbizalom nélküli gyámoltalan,
könnyen befolyásolható, nagyszájú társainak gondolkozás nélkül engedel­
meskedő, hasznavehetetlen ember lesz. Ki tud itt segíteni? A tanító, ha
többszöri érintkezés folytán megismeri az otthon helytelen eljárását s az
iskolában kiegyenlítésére törekszik.
Tavalyi tanítványaim között volt egy Bálint nevű. 2 hónapon át
soha sem vett részt, mint aktív szereplő az osztály munkájában. Ha felel­
tetni akartam, csak nézett rám félénken. Nem boldogultam vele. Igaz,
hogy bizonyítványa négyesektől hemzsegett. — Látogatásom alkalmával
megtudtam, hogy mostohája neveli. Kíméletlen szigorral. A száraz ke­
nyere mellé szidást és állandó becsmérlő kifejezéseket kapott reggel, dél­
ben, este. Nem csoda, ha a végén elhitte, hogy ő a világ legostobább s
leghasznavehetetlenebb teremtése. Ezt tudva, kezdtem vele különös me­
legséggel és türelemmel foglalkozni, dicsérni minden rebbenésnyi jó meg­
mozdulását. S az én Bálintom újév után egy hétfőn azzal lep meg, hogy
dörmögve jelenti: megtanultam a vármegyéket. Kisült, hogy egy vasárnap
megtanulta mind a 63 vármegyénk nevét és székhelyét (még földrajzban
pedig csak a Dunántúlt tanultuk), hogy nekem örömet szerezzen. Ma a
polgári iskola I. o.-nak egyik legjobb tanulója. — Vájjon képes lettem
volna-e vele olyan türelemmel foglalkozni, ha nem tudom, hogy nekem
sok év oktalan szigorát kell jóvátennem?
A környezet alapos ismerete tesz képessé minket arra is, hogy a
gyermek környezetének durvaságait eredményesen ellensúlyozzuk. Sok­
szor megszégyenítő, arcpirító megjegyzéseket, gorombaságokat kell láto­
gatásaink során hallatlanná tennünk. S ezekkel szemben nem vértez fel
más, csak hivatásunk szent tudata. Az a tudat, hogy ha csak egy lelket
is sikerül megmentenünk a szépnek és jónak, már nem dolgoztunk hiába.
A környezet durvaságának oka legtöbbször az ital.
Múlt évben egyik órán felállt egyik fiam és jelentette, hogy K. Pali
/ csúnyát mondott. Előveszem Palit! Nem tudod te azt, hogy a csúf szóval
megbántod az Ur Jézust? Hiszen te jó gyermek vagy, hogy mondhattál
olyat Palikám - Nem is igaz, nem is volt csúnya, apukám ennél sok­
kal csúnyábbakat szók mondani, ha hazajön! — Nem jól értetted te azt
ham, vágom el a gyermek további mentegetőzéseit, a többi gyermekre
való tekintettel. Kimegyek másnap Paliékhoz. Egyetlen szobájukból éktete? *a™a h^n^zlk ki- Benyitok. Az öt gyermek egy rakáson ordítozik,
Mi °AetymaSti,S
egy íöldön heverő alakot: a tökrészeg édesapát,
ndig így szokott lenni, mondják közönyösen. Ha részegen hazajön,
káromkodik, akit csak elér, jól elveri. Azután elesik, magával tehetetlen s fortyogva elalszik. Akkor ők mennek neki, megrugdossák s meg­

verik. — Összeszorult a szivem. Istenem! Mi lesz ezekből a gyermekek­
ből, akik a IV, parancsolat ilyen megcsúfolása közben nőnek Jet? Mit
lehetne itt tenni ?
Harmadnapra üzentem Palitól haza: munka volna nálunk,5 kértásas.
Jönne el az édesapja. Eljött. Szín józan. Munkaközben beszélgetni kezd­
tünk ... A gyermekekről, a nehéz életről. A bor is szóbakerí|lt. Meg­
issza ő bizony, úgymond, mert az ad erőt a munkához. — Csak) legalább
ne igyon annyit, hogy gyermekei részegen lássák, nevessenek tehetetlen­
ségén. Hogy tiszteljék apjukat, ha olyan állapotban látják ? S hogy sze­
ressék, ha megissza a család szájából a falatot? Aztán meg nem erőt ád
ám a bor, csak merészséget. Milyen szép c&ládja van s hogy vannak
összezsúfolva egy pici szobában. Ha a bor árát félretenné, nem kellene
majd ilyen szűk helyre összeszorulniok, mire a gyermekek, megnőnek,
takaros házat összekereshetnének a feleségével. — Látszott az emberen,
hogy nem romlott, — akkor nem is mertem volna igy beszélnie Gondol­
kozott, nem szólt. Pali délután azzal jött fel, hogy apukája) azt üzeni:
aztán máskor is elmenjek ám hozzájuk.
(Folytat j u4í
1

Levél érkezett egy iskolafelügyelőtől
a napokban, dr. Tesléry Károly tan. tanácsos címére, ami magában véve
még nem lenne valami csodálatos, mert hiszen százával kapja vármegyénk
királyi tanfelügyelője naponta a leveleket, melyekben reménye^ és kéré­
sek, fájdalmak és gondkönnyek, sorsok és jövők beszélnek a fekete betűk
apró nyelvével. De ez a levél annyira kikivánkozik a nyilvánosság ref­
lektora elé, olyannyira igaz és keresetlen, annyi tanítói lélekkel.és vérrel
telített, hogy fiókbasüllyesztése bűn lenne.
|
— „Ma voltam először vándoriskolában, — Írja az iskolafelügyelő.
— Hálát adok Istennek, hogy ehhez az élményhez juttatott. Mzelőtt is
megfogta lelkem az a mágneses szerétet-kiáramlás, mely a vándorisko­
lákból a magyar földet végigmelegitette, de most, hogy magam is jártam
a hóval fedett magyar rónaság kilométereit s a fehér hórengetegben füs­
tölgő kéményű tanyaházra leltem, melyben egy apostoli lelkületű pálya­
testvérem neveli, oktatja a szerteszórt magyar tanyaházak eddig elhanya­
golt kis emberfiókáit: most tudtam csak megérteni azt a minden! akadálylyal megküzdő, fáradhatatlan szervező munkát, mellyel Tanácsos Ur meg­
teremtette a vándoriskolát s megalapozta a közel jövő népi gondolatát,
melyet kormányfőnk oly csodálatos hittel és épitőakarással szolgál. Bár
megértenék ezt sokan, mindnyájan! Bár ne kákán csomót kereső, hanem
a koreszmét szolgálni akaró lenne mindenki, aki a magyar jövő alakítá­
sában a legkisebb részt is vállalta. Akkor sok-sok magyar gyermeknek
nyújthatnánk a magyarrálevés alapját, az Istenimádat felé valói indítást,
a felebaráti szeretetet. Az a kis fejecske, amit a kis tanyasi kap az isko-

15-

14
Iában, — a felebaráti szeretet megértésének első lépcsője. A napi kenyér­
adag, a cipőcske, a ruha, az irka, mind egy-egy lépcsőfok, amely lépcső
Jákob létrájaként Istenhez vezeti s leckébe oltja a segiteni vágyás széru­
mát. Ezek a gyermekek bele tudnak majd olvadni a nemzeti sorsközös­
ség gondolatába és ha felnőttek, nem lesznek önzők, hanem szívesen ad­
nak és segítenek. Hálát adok az Istennek, hogy ezt érezhettem ...
Eddig a levél.
r
,
A beavatottak úgy beszélik, hogy meghatottság nélkül meg senki
sem lépte át vándoriskola küszöbét. Az asztalok fölé hajló buksi fejek,
az édesanyás melegség, mely a kis tanyaszobából kiárad, az ősmagyar
egyszerűség és természetesség, mely ott susog a buboskemence körül,
megmarkolják egy pillanatra mindenki szivét. Mikor feláll a kis sereg és
elmondja az ősi szent köszöntést, mikor halk bugással a Magasságok felé
indul az ima, mikor a tanító odaül tanítványai közé a kisszéken az asz­
talhoz és mint az apa, beszélni kezd kis családtagjaihoz, különös ellágyulás mar bele a legfásultabb lélekbe is. Valóban, hálát adhat az Istennek,
aki ily fenségesen tiszta élményhez juthat, aki ily érzelemmel gyarapodva
térhet vissza az aszfalt szürke világába.
Megrendült lélekkel, könnytől csillogó szemmel lépett be először a
levélíró iskolafelügyelő a legárvább magyar nép kiskápolnájába, a vándor­
iskolába. Itt látta meg először valójában, mi is az igazi tanítói munka.
Itt fogott kezet az ideálizmussal, itt ölelte keblére az elhivatottság, itt
csókolta homlokon a tiszta, krisztusi szeretet. Ezért mondjuk, hogy nem
is igazi tanító az. aki nem szippantott legalább egyet a puszták vándor­
iskoláinak tiszta levegőjéből, s aki nem simogatta meg a kékszemű, pirosarcú, pusztai Istvánkák és Boriskák szőke fejét. S ezért írjuk le újra,
hogy levél érkezett egy iskolafelügyelőtől s ebben a levélben a vándor­
iskola csókot dobott édesszülője felé.

Az iskola a mi várunk,
— írja Hertelendy Jenő a Néptanítók
Lapja újévi számában s amikor végére érünk a cikknek7*ügy érezzük,
szöget, kalapácsot kellene ragadni egy láthatatlan kéznek s minden iskola
kapujára ki kellene szögezni ezeket az örökéletű sorokat.
Az iskola a mi várunk. Az otthonom az én váram. Csak az az
igazi otthonunk, amit magunk alkottunk magunk körül. Építsünk otthont
iskolánkból. A legkisebb, legszerényebb, a leggyengébben felszerelt isko­
lából lehet a legjobbja legmelegebb otthont építeni, olvassuk az acél­
csengésű mondatokat, s mint a harsona érces szava zeng fülünkben: A
tanítóságnak be kell mutatnia, hogy szellemi ereivel, hogy diadalmaskodik
az adott anyagi lehetőségeken s mennyi istenarcot tud iskolájából kicsalni!
Legyen az iskola a falu múzeuma. Legyen az iskola a falu kulturá­
lis és szellemi kincseinek központja és megőrzője. Gyüjtessük össze a

gyermekekkel a falu minden népművészeti tárgyát. Leírva mellékeljük
megtudott történetüket. — Amit nem tudunk megszerezni, azt irj^k le a
gyermekek, készítsenek róluk rajzokat és ezeket a képes beszár tolókat
gyűjtsük össze, zúgják a cikk apró, fekete betűi olyan lelkeseit olyan
meggyőzően, hogy amikor végigrohantunk éhes szemekkel az utók ó sorokon is, ismét elölről kezdjük olvasni az egészet.
Az iskola a mi várunk, amelynek falait, esetleg saját magúig készitette polcait kézimunkák, agyagmunkák, fafaragások, korsók, tányérok,
szóval a falu művészi értékei és emlékei díszítik. S bizonyára ‘ távaszra
egy ablakból és egy agyagkorsóból sem fog hiányozni a virág, -lángol­
betü
ják egyre lelketmelegitőbben a cikk barázdái s mintha mindetek L™
apró máglyává változnék, úgy izzanak, sisteregnek, pattognak
cikáz­
nak a nagyszerű gondolatok és a mély igazságok.
Az iskola a mi várunk, hirdeti izzó fajszeretettel a nagy * kulturpolititikus s nemes versenyre hívja fel az ország tanítóságát. Rajta hát,
szolnokmegyei tanítók! Mutassa meg mindenki, hogy iskolájából édes
otthont tud a szeretet varázsvesszejével életre hívni. Mutassa üteg min­
denki, hogy a rideg, kriptaszagu iskolákban is fel lehet a magasságok
felé huzni e meghittség, a melegség karcsú és láthatatlan tornyot, ugy„
ahogy azt Hertelendy Jenő betűi belezengték a magyar tél fehér: ébe.
És mutassa meg mindenki, hogy szög és kalapács nélkül is ott tvannak
minden magyar iskola kapuján láthatatlanul az örökzengésű szavak: az
iskola a mi várunk!
Gyomai György.

- j

’

Iskolánkivüli Népművelési Bizottság gyűlése*
Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Iskolánkivüli Népművelési; Bizott­
sága január 12-én tartotta első ülését a vármegyeháza kistermében. A
gyűlést dr. Tesléry Károly tan. tanácsos, kir. tanfelügyelő nyitotta meg.
Bevezető beszédében melegen üdvözölte a vármegye uj népművelési
titkárát, Soós Józsefet s jövendő munkásságára Isten áldását kérte.
Soós József titkár bemutatkozó beszédében a bizottság tagjainak
támogatását kérte. ígéretet tett, hogy minden tudásával és erejével a
népművelés ügyét fogja szolgálni, majd felolvasva a múlt ülés jegyző­
könyvét, beszámolt a Népművelési Bizottság múlt évi működéséről. —
A bizottság örömmel állapította meg a felolvasott adatokból, hogy úgy
az analfabéta, mint az elemi ismeretterjesztő, szabásvarrási, kisgazdaasszony-képző tanfolyamok, az előadások száma évről-évre emelke­
dést mutat.
I
Móczár Miklós tanitóképző-intézeti igazgató indítványozta, hogy a
bizottság jegyzőkönyvi köszönetét szavazzon a népművelési vezérkarnak, a
nagyszerű és országos viszonylatban is kimagasló munkáért, majd kérte
a Népművelési Bizottságot, hogy az olyan tanyahelyekre, amelyeken a

'

16
tanulók csekély száma miatt még vándoriskolát sem lehet felállítani,
küldjön ki a bizottság a saját költségén külön tanítókat, kik hat-nyo’c
hétig működve egy tanyába^, megtanítják majd a környék apraját,
nagyját az irás tudományára. Kérte továbbá, hogy amint nagy áldozat­
készséggel és végtelen fajszeretettel a bizottság ellátta a megye 39 ván­
doriskoláját hangszórós, modern rádiókészülékkel, úgy lássa el rádióval
ezeket az analfabéták elleni misszióra induló tanítókat is, hogy a dallal,
énekkel magukhoz tudják könnyebben édesgetni az esetleg szemérmes
népet. A Népművelési Bizottság a legnagyobb lelkesedéssel fogadta el
az indítványt, mely valóban csattanó módon akarja kiirtani a vármegye
analfabétáit. S minden remény megvan arra, hogy az a szomorú szám,
mely állandóan elrútította vármegyénk művelődési statisztikáját, a leg­
közelebbi népszámlálásra már úgy elolvad, mint napsütésben a hó.
Soós József népművelési titkár ezután az 1938—39. évi munkater­
vet mutatta be. Az alapos és szakszerű beszámolóból kitűnt, hogy a
vármegyében olyan népművelési munka folyik, amilyen eddig még nem
folyt egyetlen évben sem. Megállapítást nyert, hogy az analfabéták száma
az elmúlt évben nagyon lecsökkent, ami a vándoriskolák és az analfa­
béta tanfolyamok áldásos működésének eredménye. A bizottság csak­
nem ötvenezer pengős költségvetésében nagy összegek szerepelnek
rádiók, vetítőgépek, könyvtárak beszerzésére. A rengeteg tanfolyamon
és előadáson kivül népművelési napok tartása is programmba van véve,
melyeken kiállítások, énekkari és műkedvelői versenyek stb, szerepelnek,
háziipari s népművészeti bemutatókkal együtt. A népművelési előadók
serkentésére pályadijakat tűz ki a bizottság, többszáz pengő értékben
hogy ezáltal is ráterelje a figyelmet a népművelés kérdésének valóban
fontos voltára.
Vitéz Kászonyi Zoltán alezredes bejelentette, hogy a parancsnok­
sága alatt álló tizenhatezer leventeköteles ifjú szellemi művelésére vonat­
kozólag rendelkezést adott ki, hogy népművelési előadások tartassanak
a leventék részére is.
Tesléry Károly dr. tan. tanácsos megköszönte a bizottság tagjainak
értékes hozzászólásaikat és indítványaikat. Bejelentette, hogy két jászbe­
rényi tanyai iskolába népkönyvtár beszerzése folyamatban van. S a
bizottság tagjainak elismerő tapsa mellett zárta be a vármegye népműve­
lésében fordulópontot jelentő ülést.

ÖSZTREICHER UFÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária44 rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ő s z t r e i c h e r.

Tllefin: 53

Egyesületi élet

I,”

j

KARÁCSONYI GYŰLÉSEK.
A csonkahazai és a felvidéki tanitók testvéri kézfogasa.
A Főméltóságú Kormányzó Úr és vitéz Imrédy Béla miniszterelnök ünneplése.

A Magyar Tanitóegyesületek Egyetemes Szövetsége dec. 28-án elnöki
tanácsülést tartott a Tanitók Ferenc József Háza dísztermében, ahol meg­
jelentek az országos és vármegyei tanitóegyesületek összes elnökei és ki­
küldöttei. A gyűlést különösen ünnepélyessé tette az a körülmény, hogy
először vettek részt a visszacsatolt Felvidék tanítóságának képviselni. A
tanügyi hatóságok képviseletében Takáts Béla tanügyi főtanácsos, vitéz
Barnabás István dr. tanügyi tanácsos, Bene Lajos és Csontai Győ?ő tan­
ügyi titkárok jelentek meg.
#
I
Berkényi Károly elnök bejelentette, hogy a mai tanácskozást ^nak
a nagy nemzeti örömünnepnek szentelik, amely a felvidéki magyarság
visszatérésével hosszú idők után az első boldog karácsonyt adta á ma­
gyarságnak. Isten hatalma vér nélkül törte össze a trianoni bilincseket. A
magyar tanitók, mint a nemzet jó pásztorai hódolnak a betlehemi jászol
előtt. Testvéri szeretettel köszönti a felvidéki magyar tanítókat, különösen
a nevükben megjelent Dinnyés Károly népiskolai igazgatót. Nagyrészt
nekik köszönhető, hogy a Felvidék megőrizte töretlen magyarságát s a
húsz esztendős rabság alatt példás magyar anyákat és nemzedékekét ne­
veltek. Az Egyetemes Tanitószövetség mai tanácskozása a csonkahazai és
felvidéki tanitók testvéri kézfogását jelképezi. Boldogok vagyunk, hogy a
magyar népoktatási kar több mint háromezer hűséges tanitóval gyarapo­
dott. Hitünkben és akaratunkban megerősödve, most velük egyűttí foly­
tatjuk a munkát, hogy előkészítsük a szentistváni haza minden magyar­
ját felszabadító nagy kormány eljövetelét.
I
Ezután Dinnyés Károly tartott előadást a felvidéki magyar tanitók
húsz évi szenvedéseiről és a cseh-szlovák állam elnemzetietlenitő’lpolitikájáról, amely meghagyta ugyan a magyar tannyelvű iskolákat, de olyan
tankönyveket adott a gyermekek kezébe, amelyek telve voltak a magyar­
ságot mélyen sértő valótlanságokkal. Nem felel meg a'valóságnak,; hogy
az ottani tanitók anyagi helyzete előnyösebb lett volna, mint a trihnon
Magyarország tanítóságáé. Itt is érvényesült a cseh áldemokráda Szem­
fényvesztése, mert a magyar kisebbségi tanitók fizetéséből 30 százalékot
levonásba vettek, s ugyanakkor a cseh tanítóknak havi ezer cseh kbrona
külön pótlékot utaltak ki. A felvidéki tanítóság mindent elkövetett,j hogy
a magyar nép az állandó lelki kényszer ellenére is megőrizz^ nemzeti
öntudatát. A csehszlovák áldemokráciával szemben kikovácsolódptt az
elnyomott magyarság valamennyi rétegének testvéri összefogása, £mely
Jaross Andor és Eszterházy János gróf vezetése mellett szilárd tényezője

18
lett a magyar sorsközösségnek, A felvidéki magyar tanítók boldogan
kapcsolódnak a megnagyobbodott Magyarország vérkeringésébe. A cson­
kahaza tanítóságával együtt menetelve fognak küzdeni a budai várban
székelő egyetlen- vezér, vitéz Horthy Miklós kormányzó által megtestesí­
tett történelmi célok megvalósulásáért.
A gvü’és szűnni nem akaró tapssal ünnepelte a Kormányzót, majd
hálás köszönetét mondott Dinnyés Károlynak a nagyhatású, érdekes elő­
adásáért.
Sugár Béla főtitkár ismertette* az Egyetemes Tanitószövetség műkö­
désének főbb mozzanatait és a tagegyesületek részéről beérkezett javas­
latokat. Bejelentette, hogy a közelmúltban küldöttségileg üdvözölte a
Szövetség vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt és átnyújtotta a népoktatási
kar emlékiratát. Rámutatott arra, hogy a magyar tanitóság útja a népi
és szociális Magyarország felé vezet. Mélyreható átalakulás sodrában
élünk, amely a társadalomnevelés középpontjába az iskolát és a tanítót
állítja, mint a népiség és a szociális gondolat legtisztább hordozóit. A
tanitó a végső célok, a változatlan eszmények szolgája s ebben az érte­
lemben a Gondviselés munkatársa. A magyar tanitóság emelkedett lel­
kiséggel vesz részt a nemzet ujjáépetésének nagy munkájában, mert
régóta lelkében hordja a fegyelmezett, erős, szociális és nagyrahivatott
Magyarország képét s ezért teljes erejével támogatja vitéz Imrédy Béla
miniszterelnök nemzetpolitikáját.
A gyűlés melegen ünnepelte vitéz Imrédy Béla miniszterelnököt.
Ezután Moldoványi Gábor ismertette a tanitóság legfontosaab sérelmeit
és kívánságait. Javaslatára a gyűlés elhatározta, hogy kéri a kormány­
zattól a fizetés- és nyugdijcsökkentő rendeletek azonnali hatálytalanítását;
a 8 osztályú népiskola általános kiépítését és az osztályzsúfoltság meg­
szüntetését; a kántori javadalmak teljes elkülönítését, a tanyai tanítók
különleges helyzetének méltánylását, végül az igazgatói hatáskör kiter­
jesztését és az igazgatói pótdij felemelését.
A gyűlésen felszólaltak Barabás Sándor, Grieszhaber E. Henrik,
Szabados János, Réti József, Dely Lajos Csernai Mátyás, Magyar József,
Zeke Gábor, Ormós Pál és Deák István.
Megválasztották az országos bizottságok elnökeit. A pedagógiai
bizottság Háros Antal, a propaganda bizottságnak Moldoványi Gábor, a
külügyi bizottságnak Molnár János, a tanyai bizottságnak Csernai Mátyás,
az irodalmi bizottságnak Bagdy István, az iskolafelügyelők bizottságának
Moldoványi Gábor és a nyugdíjasok bizottságának Keszthelyi István lett
az elnöke.
Marikovszky Gyula főpénztáros jelentérének tudomásulvétele után
a gyűlés a Himnusz hangja mellett véget ért.
(A karácsonyi tanítógyülésekröl szóló be­
számolónkat á jövő számban folytatjuk.)

1

HIVATALOS RÉSZ
79—1939. szám.

Tárgy: Mezőgazdasági területek az<
iskola általi használatra, s I

Valamennyi állami elemi iskola Tek. Gondnokságának,
Állomáshelyén.
Értesítem a tek. Gondnokságot, hogy a nagyméltóságú m. kír.vallásés közoktatásügyi Miniszter Ur 1938. évi december hó 28-án kelt; 6^.204—
1938. szám alatti rendeletében az állami népiskolákhoz tartozó gazdasági
területek kezelésének és használatának szabályozása iránt akként intéz­
kedett, hogy az iskolákhoz tartozó mezőgazdasági területekből c^k azt
lehet gyakorlóterületnek tekinteni, amelyet az érdekelt politikai -község
kifejezetten erre a célra bocsátott az állami népiskola rendelkezésére és
csak azt a területet tartozik a tanitó megfelelő üzemterv szerint Éezelni.
A népiskolai gyakorlóterületek jövédelmének hovaforditását illetően az
állami iskolai gondnoksági Utasítás I. rész. IV. fejezetében foglalta rendel­
kezések az irányadók. Az állami népiskolák tulajdonában, vagy haszná­
latában levő, de nem kifejezetten gazdasági gyakorló-terület céljaira biz­
tosított területek az iskolánál működő tanítókat illetik, de ezeke|a terü­
leteket a tanítók oly módon tartoznak mivelni, hogy az a tankötelesek­
nek, ezek szüleinek és általában a gazdálkodóknak jó például szolgáljon.
Szolnok, 1939. évi január hó 5-én.
j
Dr. TESLÉRY KÁROLY s.k.
tanügyi tanácsos, kir. tanfe|ügyelő.
A temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe 1!!

-

Felkérem az Alosztály tagjait, hogy a f. évi január havában elhalt
Acsay Mihály ny. szolnoki áll. isk. tanitó után járó személyenkénti 1 P
20 fillér temetkezési hozzájárulási összeget az egyesület pén:Zitájába befizetni szívesek legyenek.
*
j |
Ugyancsak kérem a hátralékos járulékok mielőbbi befizetését.
Pénztáros.

ficÍQyeím!
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát,* pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorovt-u, 19

‘I

20
I

21

IRODALOM
A „Magyar Tanitók Lexikona" Bene Lajos szerkesztésében 1939.
május hónapban jelenik meg. Régen óhajtott munka, mely a népoktatás
minden ügyét magában foglalja betűrendben felsorolva. Népoktatási tör­
vényeket, rendeleteket, utasításokat, döntvényeket, tanitók, tanítónők,
óvónők jogait, kötelességeit, minden személyi ügyét, illetményeket, járan­
dóságokat, különböző kedvezményeket, fegyelmi és nyugdíj ügyeket
Továbbá az iskolák igazgatását, iskolaszékek, gondnokságok, felügyelőbi­
zottságok teendőit, a beiskolázás és pontos iskolalátogatás ügyeit részlete­
sen tárgyalja. A gyermekek nevelését, egészségügyét, iskolánkivüli nép­
művelési és társadalmi munkálkodás kérdéseiben részletes tájékoztatást
nyújt. Kiterjeszkedik a tanmenetek, órarendek, tanítási vázlatok készíté­
sére. Ezeken kívül még igen sok olyan ügyet tárgyal, amire a tanítói
karnak szüksége van. A mű bolti ára 20 P. lesz. Akik 1935. évi február
hó 10-ig a szerkesztőnél előjegyzik, kedvezményes áron, 12 P-ért meg­
kaphatják s ezen összeget is apró részletekben fizethetik. A tanító, tanító­
nő, óvónő írókat kéri a szerkesztő, hogy függetlenül attól, hogy a mun­
kát előjegyzik-e vagy nem, közöljék vele születési évüket, működési
helyüket és megjelent munkáiknak címeit. A szerkesztő címe: Budapest,
Galántai-u. 12. szám.
A magyar református egyházi zene 20 éve a Felvidéken cím­
mel igen érdekes visszapillantást irt a „Zeneközlöny11 januári, „felvidéki
számában Gáspár János, a Losoncon élő, neves zeneszerző. Az uj kön­
tösben megjelent folyóirat gazdag tartalmából kiemeljük \itéz Makláry
Lajosnak, felvidéki ref. kántorokat üdvözlő cikket, Szűcs György felvi­
déki levelét, Tálos József és Vágó Mihály aktuális cikkeit A lap zenei
melléklete Gáspár János énekhangra, orgona, vagy zongorakisérettel
szerzett két egyházi müdalát hozza. Ezek közül a Szabadulás cimü szer­
zemény országos érdeklődésre tarthat számot, mert az illusztris szerző
ezt a magasztosan szép és hazafias ünnepségeken is nagy sikerrel elő­
adható müvét - melynek szövegét dr. Sziklay Ferenc irta — a felsza­
badulást követő napokban komponálta. - A „Zeneközlöny11 megrendelheto Szabó Gyula szerkesztő, kiadónál, Tiszaföldvárott (Szolnok vm.) Előfizetési ara egy évre 10 P. félévre 5 — P. negyedévre 2’50 P. egyes
szám ara 1— P. Mutatványszámot kívánatra készségesen küld a kiadó.

ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS!
Most egy éve indult el uj köntösben,
bö tartalommal a tanítói asztalok
felé a vármegye tanítóságának több
mint 30 év óta fennálló lapja.
A vármegyei Ált. Tanítóegyesület,
mint laptulajdonos költséget és fá­
radságot nem kímélve, igyekezett a
lapot a mai tanítói igényeknek meg­
felelően, nívóssá és változatossá tenni
abban a biztos reményben, hogy a
vármegye tanítósága az egyesület
önzetlen fáradozását kellőleg felis­
merve és méltányolva, sietni fog
anyagi és erkölcsi támogatásával a
lap fennmaradását és további meg­
izmosodását elősegíteni.
A lap további megjelenése, tarta­
lomban és terjedelemben való meg­
erősödése egyedül a vármegye taní­
tóságának öntudatos magatartásától,
megértésétől és áldozatkészségétől
függ. Kérő szóval fordulunk ezért
régi előfizetőinkhez s a vármegye
minden tanítójához, szíveskedjenek
előfizetéseiket megújítani. Ezzel a
vármegye tanítóságának közösségét
is erősitik s tekintélyét is emelik.
A láp munkatársai átérezve a sajtó
fontosságát, minden anyagi ellen­
szolgáltatás nélkül, jó szívvel, ön­
zetlenül dolgoznak a tanítói érdekek
minél hathatósabb támogatása, a
magyar kultúra fejlesztése érdekében.
Éppen ezért arra kérjük Kartár­
sainkat, támogassák a lapot, vegye­
nek példát a fizikai munkásoktól,
hozzanak anyagi áldozatot a csekély
6 P előfizetési dij beküldésével. Más
célokra is tudunk áldozni, erre a

célra áldozatot hozni elsőrendű taní­
tói kötelesség. A tanítói közösség ne
üres szólamokban és frázisokban, ha­
nem tettekben nyilvánuljon meg.
Ne tekintsék tehát elintéÉettnek a
lap ügy^t az iskola előfizetési dijá­
nak beküldésével, hanem személyre
szóló előfizetéseikkel támogassák a
Népművelés megerősödéséül mely a
vármegye tanítóságának tulajdona
és értéke s a megyei tanítói-közösség
és együttérzés fokmérője. '
Kiadóhivatal.
Kinevezés. A m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter úi| három
évi időszak tartamára a debreceni
tankerület Közoktatási Tanácsának
alelnökévé : Móczár Miklós tanügyi
főtanácsos, a jászberényi álL tanitóképző-intézet igazgatóját ^tagjaiul
pedig Tanay Antal jászberényi áll.
tanítóképző-intézet rendes tanárát,
Soós József felügyelő-igazgató, vm.
népművelési titkárt. Kárpáti Ká­
roly karcagi felügyelő-igafl^atót és
Kiss József jászberényi m.<kir. áll.
tanitóképző-int. gyakorlóiskolai tan.iskolafelügyelőt nevezte ki!
Áthelyezés. Kovács Imrü török­
szentmiklósi kült. áll. isk. igazgatót,
a vallás- és közoktatásügyi minisz­
ter ur a Tanyai Internáláshoz he­
lyezte át Komádiba, melynek veze­
tésével megbízta. Igaz jókívánsá­
gaink kisérik uj, megtisztelj mun­
kahelyére. — Fáradságos ólunká­
ját koronázza siker, kísérje Isten
áldása 1

22
Házasság. Özv. Császár Ferenc-

né szolnoki áll. tanitónő leánya
Ilonka és dr. Barsy Sándor p. ü.
fogalmazó házasságot kötöttek ;
Farkas Mária törökszentmiklósi
áll. tanítónőt Pereczes István török­
szentmiklósi állami tanitó vezette
oltárhoz ;
berekereszturi és vajai Vajay Jó­
zsef szolnoki áll. igazgató-tanitó
leányát, Erzsikét eljegyezte Friedrich Árpád m. kir. postatiszt Buda­
pestről.
Gratulálunk ! Boldogságot kívá­
nunk !
Pásztorjáték. A jászárokszállási
Szent Imre áll. el. iskolában dec.
hó 18-án jólsikerült pásztorjátékot
rendeztek. Oláh József igazgató
ismertette a községi népkönyvtá­
rat, majd Mendelényi Elvira áll.
tanitónő tartott értékes előadást,
mely után Járdán József\ Elveszett
Betlehem c. pásztorjátékát adták
elő nagy sikerrel az iskola III-IV.
oszt, növendékei. Este az Ipartes­
tület színháztermében a központi
elemi és gazdasági iskola tanulói
mutattak be jólsikerült pásztorjá­
tékot. A darabok betanításánál és
rendezésénél Mendelényi Elvira és
Jurányi Benedek kartársak buzgólkodtak.
Halálozás. Siha Imre m. kir.
százados f. hó 2-án, 45 éves korá­
ban, Budapesten elhunyt. Január
hó 4-én temették katonai dísszel,
a kerepesi-uti temető halottasházá­
ból ;
Acsay Mihály ny. igazgató-tanitó
68 éves korában Szolnokon el­
hunyt. Temetése f. hó 20-án osz­
tatlan részvét mellett ment végbe.
Emléküket kegyelettel őrizzük.

23
Rádióavatás. A törökszentmik­
lósi—sűrüdülői áll. el. iskola dec.
18-án ünnepélyes keretek között
avatta fel uj rádióját, melyet á
várm. iskoláskivüli népművelési X
bizottság bőkezűsége juttatott a
tanyavilágnak. Zsúfolásig megtelt
az iskola tanterme messziről -jött
hallgatósággal. Élvezettel hallgat­
ták a földmivelésügyi minisztérium
szakelőadójának gazdasági taná­
csait, majd a^enés müsorszámokat
élvezték a késő esti órákig.
Az iparostanon ciskolai tanítás
idejének módosítása. A vallás-

és közoktatásügyi miniszter az ipa­
rostanonciskolai szervezetek, az
iparügyi és a kereskedelem- és
közlekedésügyi miniszterrel egyet­
értőén a tanítás idejét módosította
annyiban, hogy tanítani csak köz­
napokon lehet s a tanítás ideje
esti hat óra utánra nem terjedhet.
Rendkívüli körülmények fennfor­
gása esetén azonban a tanoncisko­
lái felügyelőbizottság előterjesztése
alapján a tankerületi kir. főigaz­
gató, illetve a kir, tanfelügyelő
engedélyt adhat arra, hogy a taní­
tás este 7 óráig terjedjen. Az is­
kola látogatásására szükséges időt
a gyermek- és a fiatalkorú tanoncok napi munkaidejébe be kell
számítani.
A KANSz felhívása a nyugdilasokhoz. A Közszolgálati Al­

kalmazottak Nemzeti Szövetsége
(KANSz) a hozzá beérkezett pana­
szok alapján arról értesült, hogy
újra ügynökök keresik fel a nyug­
díjasokat! özvegyeket, valamint
ezek hozzátartozóit és hivatalos el­
járást színlelve, valamint a KANSzra való hivatkozással személyi ada­

tokát vesznek fel és fényképeket
vesznek át, majd kimutatásokat
iratnak alá, amelyekben az aláíró
megrendeli a 36 pengőbe kerülő
nyugdíjasok almanachját havi 2
pengős részletben. A KANSz nyug­
díjasok almanachjának kiadásával
nem foglalkozik, adatok gyűjtésére
senkit sem hatalmazott.fel. A nyug­
díjasok személyi adatainak össze­
írására hivatalos helyről sem ad­
tak felhatalmazást senkinek sem.
Tűzharcosok utazási kedvez­
ménye. A MÁV igazgatóság közli,

hogy a kereskedelem- és közleke­
désügyi miniszter a tűzharcosok,
vagyis a Károly-csapatkereszt iga­
zolt tulajdonosai részére évenként
egyszer, egy meghatározott vi­
szonylatban a féláru menetdijked-

ELSŐRENDŰ

vezményt engedélyezte. A kedvez­
ményre az említett tűzharcosok
közül csak azok jogosultak, akik
évi 1000 pengőnél, illetve |menynyiben három vagy ennél több
gyermekük van, évi 2000 pengőnél
nagyobb jövedelemmel ne i rendelkeznek. A menetkedv< smény
az erre a célra rendszeres :ett és
a közigazgatási hatóság igazolásá­
val ellátott, valamint a lakóhely
szerint illetékes üzletvezet^ég ál­
tal érvényesített arcképes Hgazolvány alapján vehető igénybe. A 3
évre érvényes igazolványod személyforgalomra berendezett állo­
másokon (Bpest Keleti, Nyugati és
Déli p. u.) és önálló elszámolásra
- berendezett jegykiadó helyiken 1
P-ért 1939. febr. 1-től vehetők meg.

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT;

JÓL ÉS OLCSÓN

1

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R-T.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉ6ZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

24
LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,
ha a benne hirdető,
feltétlenül megbízha­
tó cégeknél vásárol!
Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvármegye Á It.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Áll. isk.
Tantestület Tiszasüly, Kunszentmárton—Központ, Turkeve-Nyugatváros, Keletváros, Fehértó, Sze-.
leshát, Turpásztó, Turkedd, Jászladány—Központ, Mohács Albert
Pusztakengyel 6-6 P, Barabás
Irén Kunszentmárton 3 P, I. sz.
Kült. áll. isk. Igazg. Jászberény,
Tóth József, Molnár Győző, Hor­
váth Imre Mezőtúr 6—6 P, Pomázi
Magdolna Jászladány, Fülep G. és
Nagy R. Kisújszállás 3—3 P, Markóth Dezső, Hunyor Ilona, dr. Ke­
rekes Sándorné, Pethes Gyuláné,
vitéz Haám Sándorné, dr. Magay
Miklósné, Szegedy Istvánná 1'50—
1’50 P Szolnok, Mohács Katalin
Cibakháza 3 P, Róm. Kath. Taní­
tónők Törökszentmiklós 6 P, Glódeák Béláné Budakeszi 2 P, Köz­
ségi Elöljáróság Kunhegyes 5 P,
Kretsmár Margit P.Gyenda 3 P,
Róm. kát. iskola Mesterszállás 6 P,
Országh Pál Bpest 6 P, Társ, is­
kola Szolnok—Cukorgyár, Szabó
és Nagy Kisújszállás 3 P, Közp.
ip. tan. isk. Igazgatósága Kunszent­
márton 6 P. Áll. isk. Igazgatóság
Szelevény 6 P, Flórenczné, Szady
Ilona, Martfű 6 P, Ref. isk. Tan­
testület Kunhegyes 6 P, Vincze

Imre Pusztanagyszenttamás 6 P.
Temetkezési díj címen: Dr. Hal­
mos Andor Szekszárd 3'60 P, Or­
szágh Pál Bpest 1'20 P, Bacskó
Gyula Szolnok 7'20 P, Schlagham. mer Gyuláné Bpest 2'40 P, Renner Ignác Esztergom 2'40 P, Mol­
nár Béla és Béláné, Tóth József,
Tóth Józsefné, Csatáry Lajos, Mol­
nár Győző 2'40—2'40 P, Molnárné L. Ilona 4'80 P, Korda Júlia,
Szakács Jánosné, Bányai Lajosné
Mezőtúr 2'40—2 40 P, Lótos Fe­
renc Eger 7'20 P.
Tagdíj címen: Mohács Albert
Pusztakengyel 15 P, Szurgyi Pál,
Röczey Nándorné, Kaplonyi Jó­
zsef, Kaplonyi Józsefné, Kontu Jú­
lia, Hajdú Lászlóné, Oldali István,
Oldali Istvánná, Horváth Lajosné,
Kerényi Sándor, Lapos Anna, Burger Jánosné Rákóczifalva, Tóth
Józsefné, Gaudi Mária/Csatáry La­
jos, Molnár Győző, Molnár Győzőné, Szaday Sándorné, Korda
Júlia, Szakács Jánosné, Tóth Bé­
láné, Bányai Lajosné, Nagy Gyu­
láné, Gyöngyösi József, Gyöngyö­
si Józsefné Mezőtúr 4—4 P, Jánossy Pálné Szolnok 2 P, Glódeák
Béláné Budakeszi 1 P, Gerencsér
Béla Nagyrév 2 P, Horváth Gyu­
la Szolnok 2 P, Oroszváry János
Kőtelek 4 P, Kretsmár Margit P.
Gyenda 3 P, Vincze Imre Puszta­
nagyszenttamás 4 P, Kocsis Ilona
Alsószászberek 4 P.
1---------

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

T. B. Jászárokszálíás, H. J. Jász­
berény. A jövő számra maradt.
Elnézést kérek. Üdv,

3

i . -*!
$

í

XXXII. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetoképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1939. február hó.

szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesbolt) ában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönjU.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26*_
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 —
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26* _
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
120
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
— 50
Hiszekegy falikép 37X51 Cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
1760
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25"_
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
a__

Bárhal hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi
bármilyen szakkönp
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

■leies szerkesztó: KIRÁLDI KÁROLY
FOmunkatárs: GYOMAI GYÖRGY
Felelóa kiadó: CSIKY ERNŐ
Megjelenik havonként.

cianzetésl dijak é* reklamációk
Calky Emó egyet. pénztároshoz,
a lap szellemi rét izére vonatkozó
kózlemények aj szerkesztSség
elmére Szolnok, Újvárosi Iskola
kQldertdók.
Kéziratokat n<

^r. Teríéry hároíy
tanügyi tanácsost, vármegyénk kir. tanfelügyelőjét a vallás- és közoktatásügyi
miniszter ur Budapestre helyezte át és szolgálattételre a vallás- |s közokta­
tásügyi minisztérium IX. ügyosztályába osztotta be.
Távozása - bár váratlanul jött — nem hatott meglepetésként. Mi, akik
győri és szabolcsi működését ismertük, szolnokmegyei másféléves^unkájának
szemlélői voltunk, éreztük, hogy nem marad sokáig közöttünk, hogy kinő
egy vármegye népoktatásának szűk keretei közül. Az a csodálatos energia,
mely benne lobog, szerencsésen párosulva istenadta tehetséggel és fáradha­
tatlan munkabírással, nem maradhat észrevétlen népoktatásügyünk legma­
gasabb irányitói előtt sem és szépen ívelő pályája hamarosan újabb határ­
kőhöz érkezik.
|
A legnagyobb bizalmat és eddigi munkásságának legteljesebb elismeré'
sét és értékelését jelenti ez a megtisztelő intézkedés, mely részt juttat dr.
Tesléry Károlynak, az izzig-vérig pedagógusnak, az ország népoktatásának
irányításában, aki férfikora delén büszkén tekinthet vissza szakadatlan mun­
kában eltelt s maradandó alkotásokban gazdag munkásságára. í
Megfelelő ember kerül a hozzá méltó megtisztelő állásba. ^4 magyar
népoktatásügy ritka tehetséggel, fáradhatatlan munkabírással és kiváló szer­
vező képességgel megáldott munkása ö, akinek közvetlen és megnyerő modora
és magasfokú szociális érzéke a vele való munkát meghitté tette
eredmé­
nyét eleve biztositötta.
J
A faját szerető ember biztos érzékével hamarosan ráeszmélt arra a
megdönthetetlen igazságra, hogy a magyar földben, a föld népéin van a
nemzetfenntartó őserő s ennek sorsa a magyar jövő. Az igazi kultúra értékét
nem a magasságok, az egyetemek kupolás palotái, hanem a melységek, a
tanyai és vándoriskolák, a magyarság zömének, a nemzet őserejű életfájának,
a magyar parasztnak kulturáltsága jelzi.
1
Pillanatra sem nyugvó elméje keres, kutat, mérlegel mit lehet tenni a
tanyai magyar, az elesett és támasznélküli gazdasági cseléd érdekében. He-

26
27
teken át keresztül-kasul járja a vármegyét. Uttalan utakon, feneketlen sár­
ban, esőben, hófergetegben küszködik az alföldi elhagyott tereken. Hajtja
fajtája iránt való szeretető, a segíteni akarás vágya és boldog,- mikor a vége­
láthatatlan rónán egy-egy szalmatetős kicsi szobában felgyűl a magyar
kultúra egy-egy picike lángja, hogy megvilágítsa a köréje gyülekezett fiatalok
es öregek kíváncsian vágyakozó arcát, hogy hitet, tudást és melegséget áraszszon azokba a szivekbe, amelyek a kuliura áldásaiban eddig nem részesül­
hettek. A megható képek láttára felvetődik a kérdés, ki ad többet? Az-e
aki a mindennapi kenyér megkeresésének lehetőségéi nyújtja, vagy az, aki a
lelket emeli magához, aki a hitnek, a tudásnak, az Isten- és hazaszeretetnek
szent eszmeivel megismertetve, az emberrélevés lehetőségét nyitja meg számukra.
Az itt lefolyt másfélév alatt láttuk, hogy a magyar népkultura e fana­
tikus apostola egy pillanatig se nyugszik. Lázas tevékenységgel dolgozik.
N?™6?’
buzdít. Szóval, tettel és cselekedettel. Jelszava nem az, hogy:
előre, Jianem az, hogy; utánam! És követi a lelkes tanítói gárda lendülettel,
eroszakadasig. Latja a példát és tudvántudja, hogy az elismeréssel sem
fukar, s nincs ügyüknek — akár hivatali, akár magántermészetű is legyen
az — megbízhatóbb és kitartóbb támogatója, mint Tesléry Károly.
,
anácsait szívesen fogadják, mert gyakorlati tudása mély, éleslátása
bámulatos. Nincs a magyar tanügynek olyan kicsi zuga, amely ismeretlen
volna előtte ahova[éles szeme be ne látna. Biztos Ítélete egy futó pillan­
tásra is felismeri a bajt s.már kész is a segítés módja.
A tanügyi irodalomnak lelkes barátja. Avatott tollú művelője. Könyvei
az egesz országban közkézen forognak. Uj irányt szabtak a helyesírás és
nye vimagyarazdt es fogalmazás tanításának sokat vitatott ügyében. Művészi
táblái rajzsorozata igen megbecsült segítsége ma is a magyar tanítóságnak.
Be u] szint, uj lendületet tudott vinni az iskolánkivüli népoktatásba a
tanítói szemináriumokba is.
*
Van benne invenció. Sok-sok életrevaló uj gondolatot termel. És van
bátorsága Mer kezdeményezni, újítani, eddig nem járt utakat keresni. És van
kitartása azt keresztülvinni.
..... ,S
^'dön ^VÍa a vármegye szűk lehetőségeit, amikor megválik
tolunk, hogy díszes es felelősségteljes uj állását elfoglalja, Isten bőséges áldasat kenuk további építő munkásságára. Kérjük, szeresse tovább is a föld
népét, s annak hivatott nevelőjét és igaz barátját, a magyar néptanitóf.
Mi nem feled/uk el, hogy ver a mi vérünkből. Ezért is kérjük,llegyen
igaz szoszolo/a a magyar tanitóság érdekeinek, mely mindig egy és azonos
e.S eualaszthatatlan a magyar népkultura érdekeitől. Vezesse tetteiben a tani- '
k^delmes munk^ Vánt megértés, legyen melegszívű támogatója
valoravaltoja vagyainak, törekvéseinek.
ogato/a
Igaz nagyrabecsülésünk, szeretetünk kifejezésével veszünk tőle búcsút
kerve, hogy minket, szolnokmegyei tanítókat - akik közvetlen szemlélői
^“1 I '-iT™ m!?nk Ítlen‘ működésén^ - tartson meg jóemlék^
zeteben. Isten oldja további munkájában!
»
(kJ

A gyermek.
Irta: Hajmásy József.
Szeme csillog, mint egy külön kis világ napja, szórja»a sugarakat.
Ajka kék, pedig a harmincnyolcadiki szeptember nem holott hideget.
Fázik az iskolától. Más világ, külön világ. Egy nyílás az illúziók virág­
esőjén keresztül a tövises élet felé. Megsimogatom . . . Édes gyermek .* .
Fehérlelkü, aranyhajú, tanyai kisfiú, kacagószemű kislány; Hluska meg
Eacjk,a„Eáy-egy fakÓ fénysu2ár’ amely a nyomorgó család-! bizonytalan
jövőjéről verődik vissza.
És a sugár mégis mosollyal táncol arcomon. Mosolyában benne van
minden kérdésre és kételyre a felelet. Nem szól, de megéljük; néma,
de erősítő, melegítő, bátorító szó. Szó, mely a hívőnek mtodent mondí
a hitetlennek pedig azt: nézd, milyen botor s üres vagy nélkülem.
A gyermek mosolya hirdeti a hitet, reményt, szereteted js édes örö­
met, egész életet s ki tudja milyen végzet pihen benne ? Össze van zsu­
gorítva benne egy egész világ, mint levélkék-a rügyben s V szirmok a
bimbóban.

I

A gyermek munka. Könyv, üres lapokkal, ez a 6 éves gyermek.
Vár, várja a tündérmeséket, várja a bíztató hangot, a lelkesítő szózatot,
várja az élet titkát. És mi írunk, rajzolunk vagy vésünk. Irtunk, ha mo­
zog a szánk, mond valamit, de nem mi mondjuk. Vésünk, hő a harmat­
nevelte gyenge palántákat kézzel próbáljuk alakítani. Rajzolunk ? .. .
rajzolni kell. A gyermek munka. Képeket kell festeni az üres lapokra.
Lelket kell formálni. Ehhez lélek kell . . . lelki munka.
Tanítók! Nevelők! Formáljunk, alakítsunk : Isten, Ha?| ... és az
Emberiség jegyében. Ne romboljunk lélekhajlékul szolgáló varakat, ne
verjünk föl álombéli mesehősöket, engedjük álmodni, álómb; élni. Készitsük elő az életet, de ne lökjük az életbe a gyermeket. Dolgozzunk a
gyermekszívekért a szeretet jegyében. Szeretet legyen a tárgyi szeretet _a
nevelő, szeretet a büntetés, szeretet a jutalmazás. Ismerjük ’iáeg a leg­
finomabb műszert: a gyermekszívet. Legyen a munka játékká, a játék
munkává és így idővel a gyermek felnőné.

A gyermek gond. Igen, a szülő legnagyobb gondja. Az: anyagi küz­
delmek mindig több és több bukást sodornak elő a gyermekgondok
miatt. Gond a napi kenyér, melyet vérverejtékes homlokkal keresünk
és könnyes szemmel fogyasztunk. Gond a ruházkodás. Hiszem a szülői
szeretet legmesszebbmenő áldozata az, mikor az édesanya és édesapa
esküvői ruhája picike gyermeköltözékké törpül és megjelenik $kis iskolai
padok sorai között.
1
Gond a gyermek. Hiszen a felfordult világ már a 12 éves gyerme­
keket is felhasználja politikai célokra. A sajtó ismert és ismeretlen he­

I

■

28

’I

'

lyekről osztja a lelki mérget és csak kettőzött őrség mellett lehet a
gyermeki lelkek megmérgezését megvédeni. A világ egoizmusa, kapzsi­
sága és kozmopolita felfogása tolakszik a gyermek felé és akar eszménnyé
emelkedni. Az erkölcsi csőd korszülött gondolatatait árusítja és oszto­
gatja kezesek nélkül,
A gyermek gond, a titok aranyórája, melyet nem szabad minden­
kinek kinyittani.
A gyermek öröm és áldás. A hófehérlelkü hajadon és a nemes,
minden áldozatra kész ifjú szívből esküszik örök hűséget. A harminc,
negyven, talán még az ötven év is aranykalitkájában tartja ezt a hűség­
madarat, de aztán kiröppen. Ki az, ki visszatartja, örökre megőrizheti ?
... a gyermek. A fehérhajú öreg anyó és az ősz apóka a gyermek szi­
vén keresztül rajonganak egymásért. El tudunk-e képzelni családanyát
karján ülő csecsemő nélkül ? Otthon-e az otthon tipegő gyermek nélkül ?
Ha ébred az édesapa, milyen jól esik még perceken át egy kócos*
hajú lány, meg kékszemű fiúcska álmát szemlélni, majd csókot lopva
ajkukra, indulni uj munkára. Van-e nagyobb öröm, mint mikor a déli
harangszó hívására felcseng a csacsogó gyermek ajkán : „Jöjj el, Jézus,
légy vendégünk, áldd meg amit adtál nékünk." Van-e nagyobb öröm,
mint mikor egy őszhaju öreg bácsinak egy feketehajú férfi azt mondja :
édesapám.
Férj és feleség a házasság szentségében kamatra kapják a tallérokat.
Jaj annak, aki rosszul sáfárkodik és kamat, gyermek nélkül adja vissza.
Gyermek nélkül nincs életcél a családi élet számára. Kinek a számára
rakosgatja az édesapa a megtakarított garasokat? Kiért dolgoznak a szü­
lők? A mindennapi kenyérért? Hol vannak az eszményi célok gyermek
nélkül ? A gyermek napi kenyere, ruházata, jövője, lelke, ez a családi
élet célja. A szülő a gyermeké. Ne csodálkozzunk tehát, ha az édesanya
szive hevesen dobog a gyermekéért, legjobbnak tudja és féltő gonddal
vigyáz reá.

*

*

Ezt a nagy kincset bízza a szülő a tanítóra. Elhozzák nekünk, taní­
tóknak, hogy átvegyük a világ legnagyobb értékét, a szülő legféltettebb
kincsét; a gyermeket. Azt a gyermeket, kit az Úr Jézus annyira szere­
tett, kit 0 hivott először magához, mikor igy szólt tanítványaihoz: „Enhozzám jönni a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa."
Őrködjünk e kincsek felett, nyesegessük a vad hajtásokat, alakítsuk a
lelekidealokat. Iskolánkat, a kincsek házát, tegyük a szeretet házává.
A szeretet jegyében dolgozzunk ...
■ • ■ meH szeretetben egység . . . egységben az erő ... és erőben a
jobb magyar jövőnk !
Dolgozzunk és munka közben soha ne feledjük, hogy a gyermek
Isten ajándéka, a család, a nemzet, a haza áldása.
A mi munkánk; mikor a gyermekből felnőtt lesz I

Fantázia-nevelés

29

Irta: IFJ. VAJAY JÓZSEF

Akár fizikai, akár elméleti rendszer felépítéséről van szó, tényként
állapíthatjuk meg, hogy a dolgok előbb a fantáziában formálódtak kép:
zetté. Mindennemű alkotás vagy született képességű fantáziák terméke,
vagy kinevelt fantáziáké.
Legtöbb ország fejlődési, hatalmi nagyságát csupán egyes kiváló
fantáziának köszönhette. Természetesen ezen fantázia termékek újabb,
speciális körben mozgó, nem alkotó, de szerkezeti fantáziákaHigényeltek,
- nevezetesen az anyag, illetőleg elméleti fölépítések minéll r^gyobb ha­
szonra váltó képességet . . . Utalhatok itt Anglia XV. századtól való fej­
lődésére, a magyar Irinyi gyufafeltalálásának gazdasági szempontból való
kiaknázatlanságára s az uj mentalitású Olasz-, illetőleg Németország kiala­
kulására ...
A fantázia horderejét szem előtt tartva nekünk pedagógusoknak el­
sőrendű célkitűzésünk, hogy az országnak minél több mozgékonyabb fan­
táziát neveljünk, amelyek a nemzeti célkitűzéseken belül több anyagi és
erkölcsi hasznot termelhetnek országunknak . . . Tesszük eztjjelen okta­
tási és nevelői módszerünkbe bekapcsolódva.
g
Minden tanító ismeretnyujtás alkalmával hat a fantáziára, mert a
dolgok megértésének sorrendje az, hogy a hallott szó, a látói kép, rajz,
mimikák utján .az agyban képzet, illetőleg képzetsor keletkezik s ezek
a képzetsorpk mennek át előbb az érzelmen, s az érzelemből az érte­
lembe ... Ezt röviden belső szemléletnek szokták nevezni; Ezekután
leszögezhetjük, hogy eredményesen az tanít, aki a legtöbb, legmélyebb
és legszélesebb skálájú belső szemléltetésre képes. Ezen az jlapon való
tanítás a tulajdonképeni művészet, amifelé törekszünk és e£ nem más,
mint fantázianevelés.
|
Lássuk világosan a fantázianevelés rövid, elméletét:
É
A gyermeki fantáziát sötét foltnak elképzelve, ezen ta ^Iton jelen­
nek meg a dolgok megértéséhez szükséges képzetek. Ezek a jképzetek a
gyermeknél színesek, fényesek, elevenek, mégis messze vannak tőle. Fur­
csán hangzik, de öntudatnélkül ezek mégis homályosak és t|voliak. Ha
most én ezeket a fantáziafoltokra lerajzolódott képeket kezdem közel
hozni, akkor a homály megszűnik s a fantáziakép öntudatos lesz. Ezt
az öntudatositó folyamatot pedig nem nekem, a nevelőnek kelj végeznem,

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA HÍHOOR
bortermelők, bornagykeresk^dők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim;

B o r ö s z t r e i c h e r.

|
Tek^ÍBH: 53

30
— mert akkor kizártam az egyéniség érvényesülését, már pedig éppen
ezt elkerülnöm a cél, — hanem magának a fantázia tulajdonosának: a
gyermeknek.
Nézzük ezt a gyakorlatba átültetve:
Egészen kezdetleges fokon, a mesevilágban kezdjük. Mesét hall a
gyermek Hófehérkéről és a hét törpéről, vagy Hüvelyk Matyiről. Bár
törpét és hüvelyk nagyságú embert sohasem látott, mégis elképzeli. (És
itt mindjárt állapítsuk meg, hogy a legtöbb gyermeki fantázia alkotó jel­
legű s ez a fok fokozatosan tompul.) Tehát a gyermek elképzelte a tör­
péket s Hófehérkét. Látja is maga előtt fényesen, színesen s ez a kép
mégis távoli.
Most megpróbálom közel hozni. Kérdéseket teszek fel, természete­
sen abból a körből, ahonnan a gyermeknek képzetei, fogalmai vannak,
de atavisztikus szempontból és egy bizonyos csoda folytán sok gyermek­
nek olyasmiről is van képzete, amit még sohasem látott: ez a fantáziái
képesség. Tehát jönnek a kérdések: — kövér-e a törpe, vagy sovány ?
Mi van a lábán? Mit tart a kezében? Mi van a hátamögött? Mellette?
Süt-e a nap, ahogy most a törpét látod? Van-e felhő az égen? Fuj-e a
szél ? Hideg van-e, vagy meleg . . . stb. A gyermek beszél, arról beszél,
amit ő lát, elképzel s úgy mondja, ahogy ő látja ... És fokozatosan szé­
lesedik a kép. A gyermek alkot, színez, érzéseket visz a látott fantázia
képbe, öntudatosit, szépérzéket fejleszt, született ösztöneit felszínre hozza
stb. stb. .. . És én mindezeket megfigyelem s a fejlettebb képességemnél
fogva irányítom, oktatólagosan irányítom ... és semmi körülmények közt
nem gátlom meg öntevékenységében és ha a gyermeknél társadalmilag
elítélendő ösztönök megnyilvánulását látom, akkor sem avatkozom be
erőszakosan, hanem az általam helyesnek ítélt, kikristályosodott helyes­
séget türelmesen, rávezetéssel a gyermeki fantáziában fejlesztem ki . . .
Áttérve az elemi ismeretek birodalmába, bármely tantárggyal kap­
csolatban nevelhetem, fejleszthetem a gyermeki fantáziát. Pl. — Az első
osztályban a kutyáról van szó.. Minden gyermek fantáziájában képzet
keletkezik a kutyáról. Már most ahány gyermek van, annyi kutyaképzet
lesz a teremben, s ehhez hozzáadom azt a kutyaképzetet, ami az én
fantáziámban keletkezett. A tanításomban pedig nem arról a kutyáról
fogok beszélni, amit én látok, hanem arról amit a gyermek.
Az elemi ismeretek terén a már birtokban levő képzetek, a gyer­
mek egyénisége irányítják a kérdezhetőség határát ... A lényeg az, hogy
az egyén fantáziájában lévő képet úgy rögzítsem, ahogy az a fantáziában
valóban megvan. De mig ez a folyamat történik, — mig a fantázia fölött'
az értelem rendet teremt - nyílik alkalom a nevelésre, mert minden
egyes kérdéssel egyben uj fogalmat is adhatok s amilyen képzeteket
csoportosítok egy fantáziakép köré: abban van a fantázianevelés, ahol
a cselekvést mégis az egyén öntudata végzi el.
. Ily módon való fantázianeveléssel a koncentráló képességet is féj-

31
lesztem, sőt, a cselekvés a gyermekből indul ki, mégis énL a nevelő
uralkodom a koncentráción, mert a kérdés feltevése után, ha I gyermek
figyelmét ki is akarná vonni a körből, nem tudja, mert én arról a kép­
ről beszélek amit ő lát s nem arról, ami az én fantáziámban Rajzolódott
le. Vagyis, a gyermekből kiinduló aktivitá^ követem s nem a]gyermek­
kel követtetem az én mozgó képeimet.
|
Azt mondom: — ..Annus irkát vett“ — akkor a gyerme fantáziafoltján megjelent Annus. Látja a ruháját, a haját, a kezét, : emét sőt
egyik-másik még a pénzt is látja a kezében s ha utána kérd l ízek megmondja, hogy mennyi pénzt szorongat. ‘. sőt lesz olyan is, aki a boltot
is látja és beszél arról, hogy mi minden van abban az üzletben
. Vagyis
az egész számtani művelet cselekményét fantáziájában átéli s a kor már,
ha ezt világosan végzi az agy, maga a számtani művelet semmiség lesz,
valami egészen magától érthető ...
g
’
Természetesen, ha ezen a téren eredményeket akartyik elérni
bizonyos fokok betartására van szükség, de mint gyakorló kísérlet bár­
mely osztályban, bármely tantárggyal kapcsolatban végezhető, | 1
Tanításomban az egyes egyénekhez simulhatok s eredményesebb
munkát végezhetek, ha ismerem a gyermek képességeit, — mellőzve a
„buta," „okos," vagy „kevésbé tehetséges" megállapításokat, mert hiszen
a képességek egész skáláját állíthatnám össze, ha a növendékeimet rang­
sorolni akarnám.
1
Mert például azt mondom: — „halász" — és utána kérdezek, hogy
a „halász" szóra milyen szélességű fantáziakép keletkezett — ebből azután
Ítélhetek: mert az egyik csak embert lát, a másik hálót és vizei is hozzá,
tájat szint, szépségeket, sőt érzelem és hangulat is keletkezett a szó­
képzettel kapcsolatban. És nem okvetlen szükséges, hogy qz egyén fan­
táziájában csak olyan kép keletkezzék, amilyent ő már a valóságban lá­
tott. És ez döntő bizonyíték arra, hogy ezen a téren még sok isme­
retlen út és értelemmel rendszerbe és szolgálatba nem állított Jkérdések
és eredmények előtt állunk.

t

Családlátogatás a család, az iskola
és a nemzetnevelés szolgálatában

■I

Előadta: KOVÁCHNÉ BLASKÓ JULIA szolnoki
áll. tanítónő a jászberényi pedagógiai szemináriumon
Másik kép: Szép tavaszi napon az alkohol káros hatásairól beszél­
getünk. Észreveszem, hogy a hátulsó padban élénk eszmecsere indult
meg, függetlenül a közös beszélgetéstől. Megérdeklődöm, mi az?*Az egyik
fiú kacagva áll föl és beszéli: Jóska azt mondja, hogy ők nagyszombat
este 10 liter bort ittak meg otthon. Te is ittál Jóska? É-én n|m ittam,
nyögi ki. Mert a bor méreg és butit is, — teszi hozzá a pár re előtt

IL

■
32

-

i .
,

।

hallottakat. De látszik rajta, hogy ez nem szivbéli meggyőződése. Mikor
újra kimegyek Jóskáékhoz, a már ismert kép fogad: nyomortanya bűz­
zel és sok gyermekkel. Holtfáradt anyával. Az apát most látom először.
Olvas elmerülve rémregényt. Megörülök az olvasási készségének. Beszél­
getés közben megemlítem, hogy nekem is van pár jó könyvem, ha akarja,
szívesen küldök neki is. Örömmel és köszönettel fogadja. A többit rá­
bízom Gárdonyira. Ö szebben és jobban, hiszem eredményesebben beszél
Jóska apjával A bor és a Minek a pénz cimü örökszép elbeszélésein át.
Ha már az olvasási szenvedélynél tártunk, álljunk meg itt is egy
percre. Minden tanitótestvérem tudja, tapasztalta milyen méreg a betű,
mely a ponyvaregényeken át öli a felnőttek és gyermekek lelkét. Bizony
sokszor nem tudunk az iskolában nyomára jutni annak, hogy kedves,
szép lelki tulajdonokkal biró tanítványaink úgyszólván egyik napról a
másikra szemünk láttára miért- változnak meg? A titok nyitját csak ott­
hon találhatjuk meg, igen sokszor a gyermek és szülői ház olvas­
mányaiban,
Legutóbbi tapasztalatomat mondom el ezzel kapcsolatban: Laci
nagyszerű tanuló volt. Egyszer csak kezdi leckéit elhanyagolni, nem figyel.
Mindig mozog. De nemcsak ő, hanem cimborái is. A pad alatt titokzatos
műveleteket végez. Sikerül egy cédulát elfognom. „Találkozunk este 6kor a Move-pálya sarkánál. Aláírás: Fekete kéz.“ Ahá! Itt kell keresni
a Laci rejtélyének kulcsát! Az otthoni nyomozás során kiderül, hogy
egy füzetes ponyvaregényt olvasott a család s a 10 éves Laci az abban
szereplő gengszter banda mintájára szervezte a Fekete kéz nevű bandá­
ját, mely dicső működését meg is kezdte már. Hatása érezhető a tagok
viseletén és tanulási eredményén. íme az utca nevelő eszköze a füzetes
sárga regény ! A családlátogató magyar tanítóság l^ell, hogy közbevesse
magát és hallassa messze hangzó szavát e ponton is. Mert, ha Copperfield
Dávidot s a Pál-utcai fiúkat s más remekműveket tudnák a család érdek­
lődési körébe juttatni - lenne belőlük elég, s lennének szép könyvtára­
ink, melyek ellátnák a külvárosok betüéhes családjait — akkor „Gitt
egyletet" alakítanának fiaink és nem „Fekete kezet".
A g} eimek iskolánkivüli olvasmányainak és társaságának szemmelkisérése a családlátogatás egyik fontos feladata, mert nevelési munkánk
eredményeit veszélyezteti.
Bizonyára sok tanitótársamnak okozott már keserűséget, hogy hol

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabott Arak
Takarékosság tagja.

33

radír, hol ceruza, hol szinezőnek kelt lába sa nyomozás ha eitedményre
vezetett is, órákat rabolt el az amúgy is szűkreszabott időbe?t De legtöbbször semmi eredménnyel nem járt. Úgyszintén a hazudozasi hajlam
megnövekedését s a rendszeres csavargást is nem egy tanitxRányomnál
tapasztaltam. Nos e súlyos jellembeli fogyatékosságoknak gyökeíréi is mélyen nyúlnak, legtöbbször a családba. Ellenük harcolni csak ‘ a szülők
aktív részvételével tudunk, akik Legtöbbször védik, takargatják a hibá­
kat előlünk.
।
Az. egyik mákvirágomat, ki ellen sok panasz volt már csayargásai
és apróbb-nagyobb félkézkalmárkodásai miatt, nem láttam több napja.
Arrafelé járó társaitól hallom, hogy az utcán járkál. Tehát nem- beteg.
Egy tanítás után fölkerekedem, hogy megkeressem a fiamat; Saját készí­
tésű, egy helyiség a lakásuk. Piszok, bűz és elviselhetetlen hőség fogad.
A kis karikás kályha izzik. A családapa afféle furó*faragó, barkácsoló
iparos, az egyik sarokban szöszmötöl. János nincs itthon. — Leültetnek
egy ládafélére és beszélgetünk. Nem tudják Jancsi miért nem veit isko­
lában. Hazulról minden nap, így ma is, rendes időben elment , azz^l, hogy
iskolába megy. Eltelik negyedóra, mikor János egy nagyobb komájával
nagy robajjal bebukik a szobába. Egy nehéz zsákot vonszol magja után.
Meghökken mikor meglát. Immel-ámmal üdvözöl, ledüti a zsákot és ráül.
Mi van a zsákban Jancsi ? — kérdem. Szénmaradékokat szedegetnek a
mozdonytisztitó helyen — feleli az apa. Egész télen abból tüzelünk s
még el is adunk pár mázsát. Felállítom a fíut a zsákról. Nézemími van
benne. Hát szín tiszta szén és koksz. — Az apa zavarbajön, látóra ludas
a dologba. Ránézek a fiúra. Jancsi, te vagonokról loptad a szenet és
kokszot. Nem félsz, hogy megfognak. Apádat becsukják szegényt ^miattad,
téged pedig elvisznek a javítóintézetbe. — A javítóintézet szeget ütött
a gyerek fejébe, hallott már felőle cimboráitól. Igen elszontyolodott. Az
apa is elröstelte magát. Lássa — mondom neki búcsúzóul, mikoifkikisér
— Jancsi szivében maguk engedik megnőni a legrutabb bűnöké egyikét
a lopást és hazudozást. Ha nem akarja megérni, hogy pár éy múlva
börtönbe kerüljön a fia, tiltsa meg neki az ilyen kirándulásokat és ellen*
őrizze a gyerek útjait. Mert igy hiába küzdünk ám mi az iskolában azért
hogy a maga fiából derék embert faragjunk, ha maguk itthon |gyetlen
szavukkal rombadöntik, amit mi építettünk. E megszégyenítésnek ^megvolt
az az óriási eredménye, hogy János többet nem hiányzott az egé|z évben
az iskolából.
J
A néppel családlátogató utjain állandóan összeköttetésben levő
tanitók legtöbbet tehetnek a szociális nehézségek leküzdéséért is, ha szol­
gálataikat más hivatalos szervek is igénybe vennék. S mennyivel más,
bizalmasabb szemmel nézne a nép is tanítódra, ha látogatásai alkalmával
olyan argumentumokkal győzhetné meg a szülőket, ami nemcsak-a lelket
igyekszik megnyugtatni, de amikakorgó gyomrocskákat is jóleschn meg­
töltené, Sajnos a bibliai özvegyasszony olajoskorsója nem áll ren^elkezéI '

34

■

35
síinkre. Inségmunkák és munkanélküli segélyzések juttatásánál pedig a
tanítóságot — mely legjobban ismeri a falu és város családjainak életkö­
rülményeit — nem igen kérdezik meg.
Sokat beszélnek arról, hogy baj van az Ínségesek megsegítésénél és
ezsajnos igaz is részben. Sokszor dologkerülő, rendetlen, iszákos, beosz­
tani nem tudó, élősködő nagyszájúnkat segélyeznek, s a szorgalmas csekély, keresetet is beosztó, szegénységet, elesettséget féltőn takargató nyo­
morát palástoló, szemérmes, igazi szegények számára nem jut segítség.
Nincs-e igazuk azoknak a kollégáknak, akik javasolják: vegyék
figyelembe a segélyezéseknél a tanítóságnak azokat a szociális tapaszta­
latait, amelyeket családlátogatásai közben szerez ?
Evekkel ezelőtt történt, rákóczifalvai tanitónő koromban, hogy egyik
tanítványom, a kis Erzsók édes hizelkedéssel törleszkedett hozzám s
csillogó szemekkel újságolta: Juliska néni anyám tömi a libákat s ha
meghíznak mi is fogunk főzni. Libapecsenyét Erzsókám ? — Dehooy
anvá
ram az artatlan gyermekszemek megbotránkozással. Eladja
S
’ VeSZÓSlri eí
r fÖZÜnk paprlkaskrLlmPlit- Hát most nem
ha fedünk Jr k i Fin
Kenyeret' me« tököt süt anyám
ha szedünk gallyakat. Ellátogattam Erzsókékhoz. S amit ott láttam azt
ecseteim kevés a szavam. Tiszta kis házikó, konyha, kamra 1! gyerek
13 eves’ kanasz' a többi iskolás, vagy pendelyes Az apa
LpiSOf^ napSzámbaa miat ““ d^o“ a Gorove majorban
telne napi 80f börK^3"
vasárnaP sem szoktak, de hogyan is

kimondhatatlan hálás szívvel, valóságos csodakém foí
3
d°*'
segítséget. Ez az igazi szegénvséo érdé r
d k * S30*311 a nem várt
S ezeket is mi családlátogató tanítók talállak tarSadaIom támogatását,
könnyebben.
talal,uk mc- ‘smerjük fel légzetet alkotó egyedek milyeX

3

jövőt. A polgárok testi egészségének 1
tobefolyásolja a magyar
tikai nevelése, a közösségi érzés kifejleszd,383’ “ tudat.os gazdaságpolizött olyan személyiségek kialakítása vi
s a ma dúló jelszavak köérdekek fölé helyezik ez a mi X«'
uu haZ3, érdekét mindan «
nevelő munkánkban is legerősebb fegXl^
Nemze‘Engedjétek meg, hogy itt is - hl r, -a■ csaladlatogatas.
hogyan gondolom felhasználni nem7Pf r PSZ°dlkusan Is — felvázoljam,
a családlátogatást.
nexelo munkánkban eredményesen

1. A gyermek egészsége a nemzet erőesége, szoktuk mondani.
S hány görnyedt, koravén, sápadtarcu embervirág lankadozik tan­
termeinkben. Szegény kis virágocskák ők nem értik s nem tudjak miért
köhécselnek, miért nem tudnak egyenesen ülni sem. Mi is akkor találjuk
meg a feleletet, szívfacsaró feleletet, ha szétnézünk a külvárosi nyomortanyák bűzös odúiban, hol 8—10, sokszor 12 emberi lény tölti éjszakáit
olyan levegőben, melyben még nappal is fulladozik az ember. 2
Hogyan segíthetünk ezen ? Természetesen az iskolásgyérmekek
egészséges életmódra s tisztaságra való szoktatása az első teendőnk, mert
amit megszokott iskolai környezetében, legtöbbször nem mellőzi otthon
sem. De épp olyan fontos, hogy látogatásaink alkalmával szerető szóval
megmagyarázzuk az édesanyáknak, nagyobb testvéreknek a higiénia főbb
szabályait.
(Folytatjuk.)

Tanyai Internátus ♦♦♦

5

Ilyen iskolatípus is van már Magyarországon, méghozzá* a híres,
neves, szeles Biharban, annak is egyik kis falujában, Komádibaii.
Komádiról eddig annyit tudott az irásolvasó ember, ho|y Jókai
egyik regényében Boksa Gergő, a szabadságharc leverése után, kádasok,
ingoványok erdején keresztül mentegeti, vezetgeti azt a Baradlayt, aki a
farmatringgal huszonötöt veretett rá. S mikor a rengetegben élfáradva
tüzet rak és rákot süt a nádparázsban, beballag Komádiba, hogy valami
értelmes eledelt hozzon a testileg, lelkileg kiállt Baradlaynak. '
A regény után most a napilapok is Komádba terelték a ínyeimet.
Nem háború, sem gyilkosság, vagy tűzvész miatt, hanem csupán azért,
mert egy olyan iskola nyílt meg a múlt hetekben ebben a faluban,
amilyen még egy nincs szerte e házában.
Tanyai internátus nyílt meg Komádiban, a kultuszkormány jó­
voltából. S ez az internátus mindennél ékesebben bizonyítja aívándor­
iskolák egyre sűrűsödő hálózata után, hogy gróf Teleki Páljkultuszminiszter valóban igazi, népi politikát folytat s az ő nagynevű njunkatársai, Huszka Ernő min. osztályfőnök, Hertelendy Jenő min. tanácsos és dr.
Szombatfalvy György, az ügy előadója, nem szavakkal, hanem lettekkel
mutatnak utat a magyar nép felkarolására.
Mert az az internátus, ahol a legszegényebb cselédember ib néhány
kiló búzáért, árpáért, kukoricáért és néhány darab tojásért teljes ^ellátásra
elhelyezheti gyermekét, az az internátus, melybe az első napokban már
kettőszáznyolcvanöt gyermek iratkozott be, valóban a tanyai nép^intemátusa. Ebben az iskolában nem kell havi ötven pengős tartásdij, jem kell
különféle címeken még néhány pengő mellékdíj. Itt babbal, ^orsóval,
szappannal, szalonnával, kötél szalmával törleszti a tartásdijat a tanyai em­
ber. Azzal, amije otthon van. Itt nem köti meg a szülők kezét az a rettentő
tüzbilincs, melyet úgy hívnak, pénz. A legkedvezőbb havi törlesztéssel

36

37

lehet beszállítani a terményeket az internátusba. S ami a legfőbb: nem
kell a tanyai gyermekeknek naponta tiz-husz kilométert gyalogolni sár­
ban, hóban, fagyban az iskoláig. Nem kell egyik kis magyarnak sem
halálra fagyni. Mert egyhelyben kap iskolát, otthont, dadát, nevelőnőt,
mindent, ami csak kell.
Alkalmazkodik ez az uj internátus az élethez is. Nyolcosztályu
iskolájában az első és második osztály rendes tanévet tanul végig. A
többi osztályok mind egy-egy hónappal kevesebbet. Úgy, hogy a nyolca­
dik osztály novembertől csupán márciusig ül a padokban, tehát abban
az időszakban, amikor otthon egyáltalán nincs szükség rá. Ezzel egyide­
jűleg megoldotta az internátus a tanyai nyolcosztályu iskolák kérdését is,
melyet csak ilyen alapon lehet és kell az egész országban megvalósítani.
Komádi az első fecske a tanyai internátusok közt. De amint a jelek
mutatják, nem sokáig marad egyedül. Ilyen internátusokra szükség van
az alföldi rónákon még nagyon sok helyen, ha azt akarjuk, hogy a
tanyai népoktatás szomorú kérdése végre valahára megoldást nyerjen.
Internátusokat kell építeni a nagyhatáru alföldi városokban s az olyan
gyermekeket, akiket még vándoriskolába se lehet beültetni a kevés lét­
szám miatt, össze kell szedni és ilyen internátusokba kell beutalni, ha
kell, az analfabéta tanfolyamokra szánt összegen. Mert csak igy, egyedül
csak igy lehet megoldani a fekete kérdést: az analfabétizmust.
A regényben Boksa Gergő ballagott be eledelért Komádiba, hogy
uj erőre kapassa vele Baradlayt. Ma, száz esztendő múlva a Boksa Ger­
gők utódai ballagnak kézenfogva gyermekeikkel Komádiba, hogy értel­
mes eledelt, örök lelki ételt porcióztassanak koponyájukba, az első ma­
gyar tanyai internátusbán. És, hogy ez az eledel valóban értelmes lesz s
hogy a bihari kis magyarok csakugyan tudást lelnek az internátus falai
közt, arra biztosíték az intézet tanulmányi felügyelőjének, Tesléry Károly
dr-nak a neve.
Gyomai György.
A Temetkezési Alosztály tagjainak ügyeimébe!

Felkérem az Alosztály tagjait, hogy a f. évi január havában elhalt
Acsay Mihály ny. szolnoki áll. isk. tanító után járó személyenkénti 1 P
20 fillér temetkezési hozzájárulási összeget az egyesület pénztárába be­
fizetni szívesek legyenek.
Ugyancsak kérem a hátralékos járulékok mielőbbi befizetését.
Pénztáros.
DDÍ'll

FÉRF,“
SZÖVETET,
SELYMET

a

I

DRULL

—.

DIVATÜZLETBÖL

SZOLNOK

Takarékosság
Baross-utca 1

REND! MUNKA! RANG!

1

Az uj év körüli napilapokat nézegetve itt is, ott is szemembe tűnik
egy-egy hosszú névsor: Cim és jellegadományozások, a Pénzügynél, az
Igazságügynél, — a Mávnál, — a Postánál stb.
I
Ott szerepel a Közoktatásügy is — .a Múzeumról nem is| szólva,
— de sehol egyetlenegy tanítóra nem akadunk a hosszú névsorban !
Pedig úgy a demokrata, mint a tekintélyi államokban, szerte a
világon : ma már címek is jelzik a tisztviselőknek fizetésben való elolépését.
Amint az önérzet nem gőgöt, kevélységet jelent, az ambitió^ — ma­
gyarosan „becsvágy", — sem jelent hiúságot.
«
Az esedékesség idejére minden „gyakornok" elvárja, hogyt.segédfogalmazó," — „fogalmazó", — „segédtitkár", — „titkár" — majd „c.
tanácsos," — „tanácsos" stb.-vé előlépjen.
3
Csodálatosképpen csak a tanító címe nem változik, — csekély 1—2
°/o kivétellel, — a gyakorló iskolai foglalkozástól kezdve a nyugdíjazásig
O mindig csak „Tanító Ür“ volt és az ma is.
j
A háború előtt azt az áll. tanítót, aki legalább 10 éven át égy köz­
ségben működve eredményes munkát végzett, a miniszter címzetes igaz­
gatóvá nevezte ki.
A háború óta ez a rendelet szép csendben kiment a gyakorlatból.
A felekezetek érdemes kántortanitókat „igazgatói" cimmék jutal­
mazzák és tüntetik ki.
Az állami tanítóság a megbecsülésnek még e csekély jelében sem
részesülhet. Különösen bántó és kellemetlen a helyzet azokban'a váro­
sokban, községekben, ahol az államiak mellett felekezeti iskolák isfvannak.
Nem érti vagy félremagyarázza a közönség, hogy miért nem részesül, még
e pénzbe nem kerülő elismerésben, rangemelésben sem az az állami tanító,
aki értékes és eredményes munkájával semmivel sem marad a felekezeti
iskolák tanítói mögött.
Minthogy pedig immár a tanítói oklevél is főiskolai végzettséggel
szerezhető csak meg, természetes, hogy a tanítói cim-ranglétra taegállapitása tekintetében is tenni kell valamit.
*l
A tanítóegyesületeknek felszínre kell hozniok ezt a kérdési. Amint
értesültem, a központi választmány foglalkozott is már ezzel az üggyel.
De a részletekből nem szivárgott ki semmi.
Ha a többi tisztviselői csoport cimlétráját nem is lehetne teljes egé‘
szében átvenni, annyi legalább is keresztülvihető volna, hogy a VII. fizosztályba kinevezett tanító egyidejűleg kapja meg az „Igazgatót címet
Vagy ha az már megvolna, az esetben „Iskola-, v. Szakfelügyelői" kinevezést.
A VII. osztályba csak 31—32 évi fegyelmimentes, becsületes szol­
gálat után, külön kinevezés utján lépnek elő a tanitók.
;
Akik tehát erre a külön kinevezésre érdemesek, azok egész bizo­
nyosan méltók lesznek az „igazgatói," esetleg a „szakfelügyelő^1 vagy
„iskolafelügyelői" címre is.
Vajay ^József

39

38

GYAKORLATI PEDAGÓGIA
Vázlatok a népiskolai légoltalmi ismeretek tanításához.
1. Trianoni békeparancs.

Előkészítés: Szemlélet Európa térképén. Hazánk területe, lakosainak
száma, Trianon előtt és után.
Tárgyalás: a) A területileg megnövekedett szomszédok gazdagsága,
telhetetlensége, kapzsisága, irigysége. (Kisantant).
b) Elszakított területeinken maradt testvéreink szenvedése, a wilzoni elvek megcsúfolása kulturális és gazdasági téren. (Földbirtokreform).
c) Trianoni rendelkezések. Leszerelés ; katonai, hadfelszerelési, gyári,
vasúti elkobzások, megsemmisítések. (Veszteség.) Honvédségünk menynyisége és milyensége.
d) Uj honvédelmi haderőink trianoni szabályozása. Zsoldos hadse­
reg. Rendfenntartás.
Összefoglalás: Trianon igazságtalanságainak következményei nálunk
és a szomszédoknál,
Begyakorlás: Mit vesztettünk területben, lakosokban, ipáiban, gaz­
daságban, hadseregben? Hadifelszerelésben?
Hogyan erősödtek meg szomszédaink ? Elszakított véreink szenvedései.
Gyakorlati alkalmazás: Minden igazi magyar kötelességei.
Nevelői cél: Merítsünk erőt és önbizalmat a múltból, mert fele­
lősséggel tartozunk az utánunk jövő magyaroknak.
2. Államok háború utáni fegyverkezése.

Előkészítés: A zsákmányt meg kellett védeni. Újabb foglalásokra is
gondoltak. Csonka országunk eltörlése a földszinéről. Kisantant konfe­
renciák, Genf, mozgósítások. A nyugtalan lelkiismeret következménye
lett az esztelen fegyverkezés.
Tárgyalás: a) A győzők hadseregfejlesztése létszám és felszerelésben.
b) A világháború következményein okulva a különböző harcigépek ;
tankok, páncélautók, motoros nehéz és gyorstüzelő ágyúk, repülőgépek,
stb. készülnek.
c) A repülőgép, mint a jövő háborújának legfélelmetesebb harci
eszköze. Romániának van már 600, Jugoszláviának 800, Csehországnak
1400 és Oroszországnak 4000 drb. Nekünk ?
d) Harci repülőgépeknek átlagos teljesítőképessége : 1000 km. 1000
kg. bomba, 4000 m. magasság és 250 km. óránkénti sebesség. Van azon­
ban 20.000 kg-os bombasuly, 400 km. sebesség és 8000 m. magasságig
menő gép is.
Összefoglalás: Trianoni békediktátum eredményei: A mi leszerelésünk.
Begyakorlás: A legújabb harci eszközök és felszerelésük, teljesítő­
képességük, Át tudják-e repülni hazánkat?
Gyakorlati alkalmazás: Számítsuk ki, Kolozsvárról, Érsekújvárról,

Újvidékről, Budapestre, Pécsre, Szegedre, Debrecenbe,' Győrbe, stb.
mennyi idő alatt repül? A határról hozzánk?
Nevelői cél: Tanulj szorgalmasan, hogy tanulmányoddal szolgálhasd
hazádat.
3. A hadi repülőgép.

. |

Előkészítés: Tanulóknak a repülőgépről meglévő ismereteiknek
számonkérése. Múlt órán tanultak felújítása.
Tárgyalás: a) Repülőgép és keresztmetszetének rajza.
b)
Főrészei: törzse, szárnyai, kormány és futószerkezete.
I
c) Törzsében van elhelyezve: egy vagy több motor, egy vagy több
ülés a pilóta és megfigyelők részére, egy vagy több géppuska I (előre,
hátra és felfelé való tüzelésre). Az orrában lévő rekeszekben vannak a
bombák elhelyezve. Van még a pilótának iránytűje, sebességméipje és
magasságmérője. A megfigyelőknek: fényképezőgépe, mozifelvefőgépe,
rádió leadó- és felvevő készüléke, stb. Ejtőernyője is van mindenkinek,
aki a gépen van. Itt van a benzin és harcigáz-tartály is elhelyezve. A
szárnyak sem üresek, tele vannak benzinnel. - .
d)
Hogyan repül ? Benzin, motor, légcsavar, kormányzósz$rl|Bzet.
e)
A géppuskák gombnyomásra működnek.
f) A bombákat rúd segítségével oldják le, vagy egyszerre! vagy
egyenként.
Összefoglalás: A gép részei és működésük.
IBegyakorlás: Harci gép alakzatok: 3 gép ékalakban rajt ralkot,
3 raj 1 század, 4 század egy osztály. Repülhetnek egymásután oszlopban
is. A gép hátsó kormányszerkezetén van a jelzése is. Magyar gépeken
nemzeti szín. Ilyen a cseh, a román, a jugoszláv, az orosz gépek jelzése.
Gyakorlati alkalmazás: Ha idegen jelzésű repülőgépet látsz, mit
teszel?
Nevelői cél: Minden repülőgépet figyelj meg. Ha idegen jelzés van
rajta, azonnal jelentsd, mert az ellenség.
ó
4. Bombák.

J

Előkészítés: A harci repülőgépekről tanultak felújítása. Minket ezen
harci eszközök közül legjobban a bomba érdekel.
Tárgyalás: a) A bombát rajzon keresztmetszetben is bemutatom.
(Hal alakú.)
;
b) Részei: a bomba fém hüvelye, vagy teteje. Töltése, leheli: rob­
banó anyag, égő anyag, vagy gáz. Legalul van a gyújtó, feljebb aj bizto­
sító gyújtó. Felül ez a vezérfelület, vagy szárny, (nyíl.)
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301
„Takarékosság"

tag

a.

40

41

c) A bombák fajai: Akna- vagy robbanóbomba, repeszbomba,
gyujtóbomba és gázbomba. Működésűk.
d) Bombák nagysága, súlya különböző. Aknabombák *1000 kg-tól
50 kg., repeszbombák 50—10 kg., gyujtóbombák 5—0'20 kg-ig, gázbom­
bák 50 kg-tól lefelé.
Összefoglalás : Bombák részei, töltésük, fajai, súlyuk.
Begyakorlás: A repülőgép irányzókészülékében megjelenik a cél:
(gyár, hid, nyáj, vasúti állomás stb.) A megfigyelő a bombát leoldja. A
bomba hangos fütyüléssel, vijjogással leesik. Amikor a gyújtója nekiütő­
dik a célnak: (késleltető gyújtó) a bomba felrobban. Az aknabomba
robbant, a repeszbomba 1000 és 1000 darabja minden irányban szétlő,
a gyujtóbomba tartalma meggyül és ég, a gázbomba szétrobban s tartalma
a gáz, szétterül a földön és a levegőben.
Gyakorlati alkalmazás: Miről venni észre a repülügépet ? Ellenséges
repülőgép rendszerint több jön egyszerre. Berregése, robaja. A bomba
esése közben fütyül, azután óriási robajjal robban. Ijedtség, félelem,
pánik, zűrzavar. Gyermekek, asszonyok sírása, kiabálása, jajgatása.
Nevelői cél: Oktalanul ne kockáztasd életedet. Nyugodt, bátor
viselkedéseddel mutass másoknak is példát.
5. A robbanó-aknabombák hatása.

Előkészítés: A bombákról tanultak felújítása. Nézzük meg, mi kárt
tettek a lehullott robbanóbombák. (Képzeletre való hatás alapján).
Tárgyalás: a) Itt van egy bomba tölcsére, (gödör a földben). Szak­
értők szerint ezt egy 100 kg-os bomba okozta. A gödör szája 6 m-es
átmérőjű, mélysége 4 m. A bomba késleltető gyújtóval volt ellátva.
b) a bomba 4—5 m-re hatolt a földbe és ott robbant. Szétdobta
ezt a rengeteg földet, de szétrobbant a bomba acélburkolata is. A rob­
banás okozta légnyomástól ez az 50 m-re álló ház is megrongálódott.
c) Vizsgáljuk meg! Ajtaja, ablakai mind betörtek. Fala összerepe­
dezett. Csoda, hogy össze nem dőlt.
d) Itt is volt egy ház. Egy emeletes ház. Most romhalmaz, kőtör­
melék. Ezt egy bomba eltalálta. A ház. összedőlt s lakóit is maga alá
temette. Mindnyájan meghaltak.
e) Jancsíék háza is összedőlt, de nekik nem lett semmi bajuk, mert
a pincébe menekültek. Úgy ásták ki őket a romok alól. (Másik) Édes
apám árkot ásott a kertben. Mi abban voltunk a támadás alatt. Mi a
verembe menekültünk. Nem történt semmi bajunk.
Összefoglalás: Milyen a 100 kg-os aknabomba hatása? A nagyobb
bomba hatása is nagyobb és megfordítva.
Begyakorlás: Hogyan jelzik az ellenséges repülőgépek közeledtét?'
Miért ? Mit csináltok otthon a sziréna búgására és a harangzúgásra ?
Nappal ? Hát éjjel ?
Nevelői cél: A hatóságok rendelkezéseit gyorsan és pontosan végre
kell hajtani.
(Folytatjuk.)
Thiel Bernát,

Kiterjesztették a Pénzintézeti Központ ált|l
kölcsönben részesíthető közszolgálati j.
alkalmazottak körét,
A Budapesti Közlöny január 26-iki száma közli a pénzügynpniszter 7265 — 1939. IV/a. számú rendeletéta Pénzintézeti Központ | által
kölcsönben részesíthető köszolgálati alkalmazottak körének kiterjeszté­
séről. A rendelet szerint az eddigi jogosultakon kívül a jövőben az álábbi
kategóriák is kaphatnak kölcsönt:
1. A törvényhatósági jogú és megyei városoknak, valamint a^árosi
intézeteknek és üzemeknek azok a tisztviselői és egyéb alkalmazottai,
akik'nyugdíjigénnyel rendszeresített állandó állásban vannak alkalpsazva,
valamint azok a nyugdíjasok is, akik ilyen minőségben alkalmazva voltak.
2. azok a fizetés kiegészítésben nem részesülő városi tanárok, he­
lyettes tanárok, tanítók, segéd (helyettes) tanítók, óvónők, segédóv^nők,
állandó menedékházvezetőnők, valamint városi, tanintézeti egyébb alkal­
mazottak, akik nyugdíjigénnyel rendszeresített állandó állásban vsainak
alkalmazva;
3. azok a vármegyei (járási), városi és közkórházi tisztviselők és
egyéb alkalmazottak, akik nyugdíjigénnyel rendszeresített állandó ^Húsban
vannak alkalmazva, valamint azok a nyugdíjasok, akik ily minőségben
alkalmazva voltak ;
/
4. a törvényhatósági útalap terhére alkalmazott azok a törvényha­
tósági tisztviselők és egyéb alkalmazottak, akik nyugdíj igénnyel fendszeresitett állandó állásban vannak alkalmazva, valamint azok a nyug­
díjasok, akik ilyen minőségben alkalmazva voltak.
Nem vonatkozik a rendelet Budapest székesfőváros tisztviselőibe és
egyéb alkalmazottaira.
’
t
A rendelet a kiterjesztéssel kapcsolatban a hitelezők érdekeinek
védelmére háromhavi bejelentési határidőt ir elő, amelynek elmúlaitása
esetén a hitelező elveszti azon jogát, hogy követelését az adós hivatali
járandóságaira érvényesíthesse.
j |

Egyesületi élet
AZ EÖTVÖS ALAP.

(Folyatás).

A Magyarországi' Tanítók Eötvös-alapjának újonnan alakult vá|asztmánya szintén karácsony hetében tartotta első ülését. Az ülésen a fővá­
rosi és vidéki tagok sorából sokan jelentek meg.
Rákos István kir. tanácsos, elnök, a magyar nemzet kedvező Jsorsfordulatával foglalkozott. Az örömteljes történelmi események emlékét
jegyzőkönyvben örökítették meg.

42
Háros Antal főtitkár a visszacsatolt területeken működő kartársak­
kal fennállott régi kapcsolatok felújítása és újabb kapcsolatok megterem­
tése érdekében foganatosított intézkedésekről számolt be. A választmány
jóváhagyta az elnökségnek azt az elhatározását, hogy a Tanitók Háza
főiskolai internátusába felvételért jelentkező felvidéki tanitógyermekek s
a vendégszobát kérő kartársak részére, átmenetileg, a tagoknak járó ked­
vezményeket biztosítja.
Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy a m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter az Eötvös-alap választmányába, illetőleg a Ta­
nitók Háza felügyelőbizottságába Boreczky Elemér dr. min. tanácsost,
vitéz Barnabás István dr.-t, Pestvármegye kir. tanfelügyelőjét, tanügyi
tanácsost és Berán Lajos számvevőségi főtanácsost nevezte ki képviselőjéül.
Az Eötvös-alap folyó ügyeinek ismertetése után a választmány több
tagja sérelmezte, hogy a Tanitók Házában gondozott tanitógyermekek
szüleinek támogatása az Állami Tanítói Internátusi Alapból most már
két éve elmaradt. Többek hozzászólása után a választmány utasította az
elnökséget, hogy mindent kövessen el egy évről-évre biztosított állandó
segélyösszeg kiutalásáért, mert jelenleg az állami, községi és társulati
tanitók, a más jellegű iskoláknál működő kartársakkal szemben, hátrányt
szenvednek, ami ellenkezik az 1930. VII. t. c. végrehajtása tárgyában
kiadott utasítás szellemével.
Gergely István számtartó az Eötvös-alap vagyoni helyzetéről tájé­
koztatta a választmányt. Az Eötvös-alap vagyonának értéke 385 ezer
pengő. A költségvetési év elmúlt öt hónapjában az egyesület 15.000
pengőt vett be. Kiadott 34.000 pengőt. A hiányt, amely az év végéig
várható jövedelmekből remélhetőleg fedeződik, az előre nem látott vagyonváltság és légvédelmi intézkedések, továbbá az elsőrendű szükség­
letek drágulásából előálló többletkiadások okozták; A bevételek között
a tagdij 5132 P-vel szerepel. A tagok száma 220-al növekedett.
Péterhidi József igazgató jelentette, hogy a Tanitók Házában gon­
dozott tanitógyermekek száma 113. Az intézet vendégszobáiban az elmúlt
6 hónap alatt 2256 tag 10.965 napot töltött. A visszacsatolt Felvidékről
eddig 9 ifjú jelentkezett felvételre.
A Péterfy Sándor Leányotthon lakóinak száma 30. Közülük 3 a
Felvidékről jött.
1
Sakrak Mihály igazgató a keszthelyi Rákos István középiskolai fiuotthon és üdülőház életéről számolt be. A fiuotthonba felvett növendé­
kek száma 48. A nyári szünetidőben 86-tag közel 800 napot töltött a
házban. A három hétig tartó keszthelyi nyári egyetem hallgatói közül
32 magyar és 28 lengyel nő élvezte az Üdülőház vendégszeretetét. Az
intézet diákszállóját 14 kiránduló iskola 307 növendéke, 25 tanár veze­
tésével kereste fel.
Az Önsegélyrő és Családjóléti Osztály félévi működéséről Csonlai
Győző számolt be. 139 uj tag, 427 értékegységgel, 95.400 P tőkeösszeg­

ben kötött biztosítást. A tagok száma 1652. a biztosított tőke összege
943.292 P. Halálozási segély címén kifizetett 4.190 P-t. Baleseti segély
címén esedékessé vált 20.000 P,.
Végül a választmány az időközben megüresedett ügyészi t tisztet
Bulissa Rezső dr. ügyvéddel töltötte be, a Tanitók Háza felügyelóbi^ottságába pedig Bende Balázs főv. polg. isk. igazgatót, Csontai Győző tanügyititkárt, Háray Gyula áll isk. igazgatót, Jovicza Sándor főv. felügyelő­
igazgatót és Keszthelyi István áll isk. igazgatót küldötte ki.

A Kalász Könyvkiadó Rt választmányi ülése.
Az egyedüli országos jellegű altruista magyar tanítói gazdasági ala­
kulat, a Kalász Könyvkiadó Rt. december 27-én délután tartotta n^gyszámu érdeklődő jelenlétében idei második választmányi gyűlését a Taní­
tók Ferenc József Háza dísztermében.
Dr. Pogány Frigyes elnöki megnyitójában visszapillantást vetett az
elmúlt hónapok eseményeire és meleg szavakkal emlékezett meg azok­
ról a felvidéki tanitótestvérekről, akik a most visszacsatolt terület ifjiiságát nehéz viszonyok közepette is megtartották szívben, lélekben magyar­
nak. Osztie Zoltán vezérigazgató a Kalászban tömörült magyar tanítóság
őszinte örömének adott kifejezést a magyarlakta Felvidék nagyobb részé­
nek visszatérése alkalmából és indítványára a választmány a felszabadu­
lás feletti örömének a gyűlés jegyzőkönyvében történő megörökítését ha­
tározta el. A vezérigazgató ezután tájékoztatta a választmányt a Kalász
idei működéséről, az újabb térfoglalásokról, az üzletágak álakuíás|ról,
stb. Ismertette a vállalat vagyoni helyzetét s külön hangsúlyozta, hqgy a
Kalász, összes tartozásait kifizette, Beszámolt a nyomda további fejlődé­
séről. Tájékoztatta a választmányt az idei segélyezésekről és kimutatta,
hogy az Eötvös-alap 14.837 pengős részesedésén és az országos, valamint
a vármegyei tanitóegyesületek támogatásán kívül 4.700 pengő kerüR ki­
osztásra az erre ráutalt kartársak, tanitógyermekek és özvegyek között.
Bejelentette, hogy a most felszabadult felvidéki tanulók részére a Kalász
17.000 darab szabványos füzetet és mintegy 1500 pengő értékű tanköny­
vet adományozott. Ismertette az ősz folyamán megjelent Vetés-aratás £imű
uj 3 kötetes továbbképző népiskolai tankönyvsorozatot. Bejelentetté, hogy
a VII. és VIII. osztályú segédkönyvek a jövő iskolai év elejére elké­
szülnek. Kérte a kartársak további szeretetteljes támogatását Végül kegyeletes szavakkal áldozott a legutóbbi gyűlés óta elhunyt Bodor Lajos
dr. Bulissa Károly, Horcsik Vilmos, Pál Lajos és Várhelyi József Emlé­
kének. A választmány a jelentést egyhangúlag tudomásul vette. Hhj^bács
Ivánné „Lelkiség a népiskolában" és Lengyel Ferenc „A továbbképző
iskola" címen tartott igen értékes, általános érdeklődéssel kidért,jszép
és tartalmas előadást. A választmányi gyűlés az elnök zárószavaívál ért
• fi I
véget.
’ 1

— i

44

A Református Tanítóegyesület közgyűlése.
Az Országos Református Tanítóegyesület dec. 28-án tartott közgyű­
lést a Tanítók Házában. Ormós Lajos debreceni igazgató-tanitó, országos
elnök megnyitó beszédében méltatta Horthy Miklós kormányzó történelmi
munkásságát, majd a kormány szociális alkotásairól beszélt. Hangsúlyozta,
hogy meg kell szüntetni a fizetésleszállitásokat, mert elmúlt az idő, amelyre
tervezték. Végül meleg szavakkal üdvözölte a visszatért felvidéki tanítókat.
Nemesik Béla révkomáromi tanitó a felszabadultak nevében szólalt
fel. Keresetlen szavakkal mondott hálát felszabadulásukét. Érezzük
mondotta —, hogy nem kell szégyenkezve állnunk a felelősségrevonó
nemzeti lélek előtt, mert a legsötétebb időkben is megtartottuk gyerme­
keinket magyaroknak és reformátusoknak. Tamásy István a csallóközi
tanítók nevében mondott néhány keresetlen szót. Tors Tibor orsz. kép­
viselő a tanitóság minden tiszteletet megérdemlő, fontos munkáját fejtegette.
A gyűlésről a Kormányzó Urnák hódoló táviratot küldtek, majd
Révész Imre püspököt diszelnökké választották meg. A tiszteletbeli elnö­
kökké választott tanítók nevében Kallós Béla válaszolt. — Végül Nagy
József titkári jelentését terjesztette elő.

HIVATALOS RÉSZ
650/1939. szám.

Tárgy; Iskolai fásítás.

Valamennyi elemi iskola Tekintetes Igazgatóságának,
Állomáshelyén.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur f. évi január 20-án keli
42.456/1938. V. 2. ü. o. számú rendelete alapján értesítem Igazgató Urat,
hogy a fásításra tett jelentését tudomásul vette. A községi faiskolák ke­
zelésében mutatkozó hiányok és rendellenességek, valamint a faiskolák­
ban fellépett fertőzés a földmivelésügyi miniszter urat arra késztette,
hogy a faiskolák legnagyobb részét megszüntesse és csak bizonyos gaz­
dasági fáknak (eper, akác) szaporítását és nevelését engedélyezte. A szük­
séges facsemeték beszerzése legkönnyebben az állami erdei csemetekert
utján történhetik. Amennyiben tehát fásításra, a szükséges számú csemete
nem áll rendelkezésre, a csemete-szükséglet biztosítása érdekében fordul­
jon Igazgató Ur területe szerint illetékes állami csemetekerthez. Egyide­
jűleg a földmivelésügyi miniszter urat megkereste a vallás- és közokta­
tásügyi Miniszter Ur, hogy a községi faiskolákban az illető vidékre kívá­
natos gazdasági fák szaporítását és nevelését engedélyezze és adjon enge­
délyt arra, hogy amennyiben növényegészségügyi szempontból kifogás
nem merülne fel, a fák fásítás céljaira akadálytalanul felhasználhatók
legyenek.
Szolnok, 1939. évi február hó 3-án.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos,
kir. tanfelügyelő.

Kinevezés. Lapzárta után érte­
sültünk, hogy a kultuszminisztéri­
umba történt beosztása folytán tá­
vozó dr. Tesléry Károly tanügyi ta­
nácsos. kir. tanfelügyelő utódjává
dr. Jakab László tanügyi titkárt, Biharmegye volt kir. tanfelügyelőjét,
aki jelenleg a pécsi tanker. kir. fő­
igazgatóságon teljesít szolgálatot,
nevezte ki a miniszter ur várme­
gyénk kir. tanfelügyelőjévé.
Pedagógiai szeminárium.

A

vármegye tanítósága részére a ta­
vaszi pedagógiai szeminárium már­
cius 14-én Szolnokon lesz meg­
tartva a következő tárgy sorozattal:
1. Elnöki megnyitót mond : Kiss
József tanker. kir. főigazgató. 2.
Tanítás a beszéd-érielemgyakorlat
anyagából a tanyai (vándor) iskola
I. osztályában. Tanitó; Csermák Ist­
ván jászdózsai vándortanitó. 3. Ta­
nítás a beszéd-értelemgyakorlat
anyagából az osztott iskola III.
osztályában. Tanitó: Kiss József
áll. tanitóképző-intézeti gyakorló­
iskolai tanitó, iskolafelügyelő. 4.
Tanítás a beszéd-értelemgyakorlat
anyagából az osztott iskola IV.
osztályában. Tanitó: Dr. Tesléry
Károly tanügyi tanácsos, kir. tan­
felügyelő. 5. Hozzászólások. 6.
Zárszót mond: Kiss József tanker.
kir. főigazgató.

Helyettesi megbízások. *Á val­
lás- és közoktatásügyi miniszter ur
Joós Gyulát a dévaványa-hidéri,
Simon Sándort a karcagi Hegedűsháti vándor iskolához, Fehérváry
Jánost a karcagi EcsezugMülői
vándoriskolához, Téglássy Lajost a
karcagi Gergely-dülői váiidcá’iskolához, Ladányi Imrét a karcagi kunlaposi vándoriskolához, Kiss Vil­
most a kunhegy esi Gergelyiészdülői vándoriskolához, hely^ettestanitói minőségben alkalmazna.
Segédtanítói kinevezések. Sze­
mes Zoltán mezőtur-kuriai,.A^á/ne^
József karcagi-beregi, Jan^ovich
Lívia Mezőtúr belter., Tur^sányi
Zoltán jászkiséri-fülöptanyai/ Tóth
Kornélia mezőtur-pusztapói, Tóvizy
Kálmán kunhegyes-gócsi^ Sotymossy Sándor tiszaföldvár-púszt^héki,
Fucsek Erzsébet jászladányipl. sz.
tanyai, áll. h. tanítókat segédtaní­
tókká nevezte ki a miniszter ur.
Áthelyezés. Dobos Józseqtiszavárkony-szőllői áll. h. tanítói Bűd*
szentmihályra, Cserháty József tiszaföldvár-pusztahéki áll. tanitc Kiskunhalasra, Szabó Anna ál . tanitót Nyírbátorba, Pálréti Á oston
szele vén y-haleszi áll. h,
ót a
Fáy-i áll. iskolához, Husy rzsé-

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, p ngyolát fővárosi nívójú szaküzletemk
vásárolhatja olcsó szabott ir n
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

KEMÉNY ISTVÁI
Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorove-u 19.

S

46
betet Mezőtúr-Kúriáról Dunapentellére, Borbély Mihályt MezőturKuriára, Szalay Györgyöt Zalabaksáról Pusztakengyelre, Bilkey Sán­
dort Törökszentmiklós - Pozderkahalomról Nyirábrányba, Tóth Jó­
zsef s. tanítót Kenderesről Törökszentmiklós-Surjánba, Grastyán Ist­
ván áll. h. tanítót a jászládányiligeti, Sány Józsefet JászberényMeggyesről a Csongrád-mentettréti,
Ivanits Mihályt Mezőtur-Pusztapóról Nagyvázsonyba, Zabolay Kál­
mán h. tanítót Kunhegyes-Aranyosdűlőről a Komjádi-i tanyai inter­
nátusba, Péter Béla berettyóújfalui
áll. h. tanítót a pusztatenyői áll.
iskolához osztotta át.
Nyugdíjazás. Várallyayné Ka­
lász Erzsébet törökszentmiklósi
urad, tanítónőt, a saját kérésére,
nyugdíjazta a miniszter ur.
Hitoktatói megbízás. A váci
megyéspüspök P. dr. Dám Antal
rk. lelkészt a szolnoki Rákóczi-uti
áll. el. iskolához önálló rk. hit­
oktatóvá nevezte ki.
Az Állami Tanitók és Óvónők
Országos Egyesületének elnöke,

Gállá Endre és titkára, Kerék Péter
mintegy hatezer állami tanító kép­
viseletében felkeresték a Vallás és
Közoktatásügyi Minisztérium nép­
oktatási ügyosztályának főnökét,
dr. Hertelendy Jenő miniszteri ta­
nácsost és előterjesztették az álla­
mi tanítóság legfontosabb kívánsá­
gait. A tanítóság helyzetére és a
népoktatás továbbfejlesztésére vo­
natkozó kérdések beható letárgyalása után Gállá Endre és Kerék
Péter kihallgatáson jelent meg dr.
Zsindely Ferenc kultuszállamtitkár­

nál, akihez elkisérte a küldöttsé­
get dr. Hertelendy Jenő ügyosztály­
főnök is. Gállá Endre átnyújtotta
az államtitkárnak az Állami Tani­
tók Országos Egyesülete 5 felira­
tát. Az egyesület kéri a fizetés- és
nyugdijcsökkentő rendeletek ‘ sür­
gős visszavonását, a nyolcosztályú
népiskola általános bevezetését, a
férjes tanítónők lakbérelvonásának
megszüntetését, a 30 szolgálati év­
vel rendelkező tanitók kinevezését
a VII. fizetési osztályba, az igaz­
gatói pótlékok méltányos rendezé­
sét, a helyettes tanitók szolgálati
idejének beszámítását előléptetésbe
s végül az egyesületi és szeminá­
riumi összejövetelekkel kapcsola­
tos kiadások napidijszerű megtérí­
tését.- Dr. Zsindely Ferenc állam­
titkár őszinte megértéssel fogadta
az Állami Tanitók Országos Egye­
sülete elnökségének előterjesztéseit
s megígérte, hogy mindent el fog
követni az állami tanitók sérelme­
inek orvoslása és a népoktatás
rendezetlen kérdéseinek megoldása
érdekében.

Áll. el. iskola 12 P Jászberény,
Renner József 6 P Szajol, Áll. el.
isk. Szolnok—Rákóczi-ut 6 P,
Glódeák Béláné Budakeszi 1 P,
Vida Gyula 6 P Ószőllő, Vass
Andor 3 P, Áll. isk. Igazgatósága
6 P Cibakháza, Bogyó Béla Jászfelsőszentgyörgy 3 P, Gárdonyi
Jenő Törökszentmiklós 3 P, Bacskó
Margit Tiszaföldvár 6 P, Róm. Kath.
iskola Tiszapüspöki 6 P, Sáringer
János Törökszentmiklós 6 P, Feiszthammel Károly Szajol 3 P, Nagyné A. Mária Tiszaföldvár 3 P,
Salamon Lajos Abádszalók 2 P,
Czanikné, G. Szeréna Vezseny
3 P, Máté Gábor Pusztapó 3 P,
Sónyák József Nagyrév 3 P, Barcsay Mária Ószőllő 6 P, Gaál
Róza Kisújszállás 6 P, Fejes Vilma
Tápió 3 P, Csömör Irén Szolnok
3 P, Bende Balázs Abádszalók 3
P, Róm. Kath. isk. Jászalsószentgyörgy 6 P, Körmendyné, P. Júlia
3 P, Somogyi Erzsébet Pusztapó

3 P, Zeller Ferenc Kunszdntmár-'
ton 3 P, Sztavenyik
Jászárok szállás 6 P, Szilágyi Lajos
Karcag 3 P, Kerekes József
, Törökszentmiklós 3 P, Dk Nagy
Tagdíj
címen3: Soós
Józseí 6 Mi
P, ­
^Karcag
P, Fogarassy
Lajos
hály Cibakháza 6 P, Hajm^sy Jó­
zsef Jászberény 3 P, Gaudi-Mária
Mezőtúr 6 P. Bodnár Ró& Kis­
újszállás 3 P, Jankó Károly P,
Ligeti 6 P, Horváth Jolán Szol­
nok 6 P, Áll. iskola Mezőtúr
Csehalom 6 P, Áll. el. Iskola
Mezőtur-Szárazlapos, Áll. eliiskola
Mezőtur-Semlyék 6 P, Gyergyói
János Fegyvernek 3 P, Izraelita
iskola Szolnok 6 P, Mantuano
Janka Tiszaföldvár 3 P.

Soós Józsefné 6P, Méhes
ula 2
P Szolnok, Bogyó Béla 2 Jászfelsőszentgyörgy, Glódeálik
áné 1
P Budakeszi, Zala József 4 . Zala
Józsefné 4 PJladány, GárdonyiJenő

Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykim-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Közs. isk.
Tantestület Tiszaug, Áll. Nép­
iskola Kengyeltenyősziget, Tóth
Margit Homok, Soós József Szol­
nok, VIII. k„ II-III. k. Áll.
iskola Jászberény, Mérki Teré­
zia. Adrián Margit Törökszent­
miklós, Bátky Antal, Kunszentmárton 6—6 P, Nagy Margit 2 P,
Tiszakürt, Hajagosné Cs. Izabella
Kunszentmárton, Poócs Kálmán
Karcag, Antal Mária, Kardos Ka­
talin Jászladány 3—3 P, Vili, k,

47

>

1'

elsőrendű MINÖSÉGÁRUT vásárolhat}
JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL
GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R T.

j

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖlJ
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

48
2P, Gárdonyi Jenemé 2 P, Török­
szentmiklós, Szeiff Károlyné 4 P
Pusztagyenda, Barcsay Mária, Flórenezné, Sz. Hona, Halassy Sán­
dor, Kálmán Katalin, Kiss Sán­
dor, Kiss Sándorné, Mogyorósy
János, Nagy Kálmán, Solymosi
Sándor, Szakai! János, Szalainé,
T. Margit, Vida Gyula, Vida Gyuláné 2-2 P Tiszaföldvár, Mérki
Terézia 4 P Törökszentmiklós,
Antal Mária 4 P, Varga Mária 4
P Jászladány, Somogyi Erzsébet
4 P Pusztapó, Feiszthammel Ká­
roly 4 P Szajol, Szenti vány i Béla
2 P, Hulin István 2 P Jászberény,
Jankó Károly 2 P, Jankó Károly­
né 2 P Pusztatenyő, Sáringer Já­
nos 4 P Törökszentmiklós, Szabó
Ilona 4 P, Kabdebó Matild 2 P
Jászfelsőszentgyörgy, Horváth Gyu­
la 2 P Szolnok.
Temetkezési dij címen: Angyal
Sándor 10 P 80 f, Acsay Mihályné
1 P 20 f Szolnok, Országh Pál 1
P 20 f Bpest, Mérki Terézia 3 P
60 f Törökszentmiklós, Soós József
4 P 80 f, Soós Józsefné 2 P 40 f,
Méhes Gyula 7 P 20 f, Ferenczy
Kálmán, Ferenczy Kálmánné, Vajay József, Gyarmati Ferencné
Szolnok, Bogyó Béla Jászfelsősztgyörgy, Glódeák Béláné Budakeszi,
Flórenczné Sz. Ilona, Kiss Sándor,
Kiss Sándorné, Szakai! János, Vida
Gyuláné 1 P 20—1 P 20 f, Mogyo­
rósy János 2 P 40 f, Vida Gyula
2 P 40 f Tiszaföldvár, Markóth
Dezső, Markóth Dezsőné, dr. Ke­
rekes Sándorné, Hunyor Ilona,
Pethes Gyuláné, Szegedy Istvánná
Szolnok, Balogné F. Irma, Bátky
Antal, Erparti Mária, Hajagos Jó­
zsefné, Martikány István 1 P 20 f,

vitéz Iványi Károly 2 P 40 f
Kunsztmárton, Skoda Mária, Benyovszky Jolán, Vásárhelyi Mária,
Szentirmay Kálmánné, Benyovszky Ida, Ring Károly, Ring Ká­
rolyné Jászberény, Renner József
Szajol 1 P 20 f—1 P 20 f, Bihary
István Miskolc 7 P 20 f, Feiszt­
hammel Károly 4 P 80 f Szajol,
Szabó Ilona Jászfelsősztgyörgy 1P
2o f, Körmendyné P. Júlia 2 P 40
f, Zöldné Sz. Anna 3 P 60 f,
Gonda János 7 P 20 f, Kosnár
Lajos 10 P 80 f, Dobóné S. Sarolta
18 P Mezőtúr.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK

K. I. Komódi. Kívánságod sze­
rint cselekedtünk. Örülünk, hogy
a régi kapcsolatok nem szakadtak
meg közöttünk. Üdvözlet! — Gy.
J. Fegyvernek. A lapot januártól
indítottuk meg. A polgári évnegyed­
szerinti beosztástól nem tudunk el­
térni, mert előb-utóbb zavart okoz.
Üdvözöljük előfizetőink táborában.
— Érdeklődőknek. A lap engedély­
okiratát az elsők között kaptuk meg.
Híreink között azért nem emlékez­
tünk meg róla, mert egész termé­
szetesnek vettük. Önzetlenül, anyagi
haszon nélkül szolgáljuk a magya?
tanügyet. A lap iránya mindig meg­
alkuvásnélküli magyar és keresz­
tényszellemű volt. Nem lehetett
más a döntés a legszigorúbb ellen­
őrző mérlegelés után sem. — K. J.
Jászberény. Lapzárta után érkezett.
A jövő számban jön. Köszönet. Üdv!
— H. J. Jászberény. A mai postá­
val kaptam. A legközelebb sorrakerül.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi mi

Tesléry; Táblai rajzok

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
*

.

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy; A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári j<
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés** ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
mérés tanításához
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H, III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz í—II—Dl. o. egy kötet

'

;

TARTALOM

RINYI DUIÖ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNSK.

Gyomai György: A tavasz.
Szemes Gábor: Honosítsuk
a virágkultuszt, a cser
Flala Endre: Szent Istv
Kiskun József: Nincs rend.
Kováchné Blaskó Júlia:
család, az iskola és
szolgálatában.
(k.) Vármegyei pedagógiai i
Thlel Barnát: Vázlatok a
tek tanításához.
Egyesületi élet. - Hivatalos

XXXII. ÍVFOLYAM, 3. SZÁM.

j'
XXXII. évfolyam.____________ 1939. márclua hé.

Iskolai falitérkápek, szemléltBtőképek
tanszerek és ifjúsági szinmiigek stb. _
nagy »álasztíkban eredeti kiadói inkön:

___________________ AT___________

JAsZ-NAGYKUN-SZOLNOKVARMEGYEI
— —.

3.
-

nepmuvel:

Rényi Dezső

«

ÍR

B
ni

A vármegyei tanttóegyesUlet, a kir. tanfelUgyeiöség hivatalos kázISnye.

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.
H Hl

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26*_
Magyarorszag nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 —
Európa uj plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva
lecekkel
26’_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
huzva, lécekkel
26*_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
-_'5O
Hiszekegy falikép 37X51 cm< nagyságban
_ j
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
i_
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttel
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29—
Ugyanaz 3 meter hosszú
...
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
lAAn
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
a.

A TAVASZ

I
1

I

I
I
I

|

I
4— I

Bárhol hirdatett isknlai, szápirodalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

már itt jár a kertek alatt. Beszökik az utcákba a szivekbe. Zúgja
a márciusi nagy napok hozsannáját. És zúgásába belekurjántanak
a Kárpátok fehérsipkás hegycsúcsai; Belekacagnak az erdők, Tapsvihart vernek hozzá a völgyek. És megkönnyebbült szívvel sóhaj­
tanak fel a visszatért rengetegek.
4
/fi van Petőfi hónapja újra. És itt van a szivekben Petőfi
tüze is. Ropognak, csikorognak a magyar föld kezén a bilincsek.
Verecke csuklójáról már leráspolyózták dicső honvédeink a húszesztendős vasat. Uzsok, Huszt és még háromszáznyolcvanhét falunak kezén, lábán, arcán, mellén, most csillapítják a magyar test­
véri kezek a húszesztendős iga üszkös sebeit.
A
magyar hónapban újra magyar lett la hon­
foglaló ősök útja. A hegyek magyar örömkiáltásokat visszhangoz­
nak. A templomokban az orgonák a magyar Himnuszt búgják. És
az agyonsanyargatott testvérek boldog könnyekkel néznek* az áldott
magyar rónák felé.
|
Országok halnak, országok születnek újra a márciusi nagy
napokban. S az újjászületés ezen nagy napjaiban ámulószemmel
néz az okolások gyermekserege az ég felé, az ezeréves határok
™ t ™lWk e^re jobban közelednek, egyre jobban láthatókká vál7^; Nézi> remegve figyeli a gyermekek hadserege az iskolapadok­
ból a világ recsegését, országok összeomlását s mindegyiknek egy
gondolat motoszkál szivében: miért nem lehetek tizenöt évvel öre­
gebb. Fáj a magyar gyermekek szive ezekben a dicső márciusi
napokban, mint ahogy fájt a Petőfi idejében élő gyermekeké is.
Kicsi lelkűk , csordultig telik valami forró érzéssel. Bordáik alatt
tűz gyullad, lángra. S hogy ők is részesei legyenek valamiképpen
a nagy márciusnak, repeső szívvel éneklik a Kárpátok rengetegei
felé: Isten áldd meg a magyart!
i
Qyomai György

9 '•

50

Honosítsuk meg iskolánkban a vírágkultuszt,
a cserjésitést, fásítást!
Irta • SZEMES GÁBOR áll. tanitóképző-intézeti tanár.
A Néptanítók Lapja f. évi 1. számában Hertelendy Jenő miniszteri
tanácsos tollából; „AZ ISKOLA A MI VÁRUNK" címmel egy versenyre
hivő tanulmány jelent meg, Felhívja az ország tanítóságát, hogy az ott­
honná varázsolt kézimunkás, virágos iskolák, osztálytermek képét, fény­
képét, vagy rajzat, továbbá az összegyűjtött népművészeti tárgyak leírását
a lap szerkesztőségének, közlés céljából, küldjék meg. Népoktatásügyünk
T s.oraiLk°zótt olvashatjuk: „............ bizonyára tavaszra egy
ablakból sem fog hiányozni a virág .... “
, .A yász-Na£ykun-Szolnokvármegyei Népművelés első tavaszi számában
koszontjuk a virágos iskola életre hívásának a gondolatát.
A Jász-fold tanítósága, a szépért és nemesért lelkesedő mozgalmak­
ból mindenkoron derekasan kivette a részét. Egészen bizonyos, hogy
most midőn a „mi iskolánk, a mi várunk" szebbé tételéről van szó, nem
maradunk az utolsók között.
. . ,.A vlraS°s iskola megteremtése nem nehéz munka. „A virágok
iránti vonzalom a virágok szeretetének csírája benne van minden lélekben (Drozdy Gy.) Tanítványaink készséggel lesznek részesei iskolánkat
szebbe tevő törekvésünknek, s cselekedeteik minden mozzanata lelkűket
nemesebbe teszi. Helyesen írja a mai népoktatásunk első munkása: . Az
Lne^l,n'l cserep,vlraí' ”elV a szobában vagy a tanteremben Ízlésesen
eSZrevetle,nűl is üdítöleg
a lélekre. Esztétikai érzelmeket ebreszt, s ezzel nemesedik a lélek a gyöngéd a finom
foghat
“k*”
virá«°sítósának megkezdéséhez most

Tanítsuk meg kis tanítványainkat szobai növényeink szaporitásására
Kezdet kezdetén engedjünk meg lakóhelyeinken
liliomf”d“10 v,ra®oknak tantermünkbe való telepítésével. Muskátli, futó
keH^
SParSa; StK SZÍnte ”inden faluban található. Ezek­
kel tantermünk belsőségeit díszíthetjük. Az ablakba kívülről legjobb
élénk színű virágot telepíteni. Ezek lehetnek a sötétpiros muskátli a
SÖ“S arabS díSZbab' de ^"dezekeíőtt
Hacsak lehet,, asztalunkat is mindig díszítsük virágokkal.
a tanvaí
azonban önmagában még kevés. Különösen
a
Xunk^
°
”ég S°k a teend6-Az iskolánknak,
a mi varunknak feltétlen tartozéka az udvar és a kert is. Ezeknek is
nevelői célokat kell szolgálni.
tzexneK is
halommaTérrt’-526”6!65 iskolaudvar helye“ a Hősök-ligete, a Hármashalommal es a trianoni kereszt pázsitos ágyával díszítse a tudás evangé-

!

51

liumának megszentelt otthonát! Igenis kell, hogy e megcsonkított haza
köznevelö rendjének minden munkássága a nemzeti lelket sugároktassa!
Még kertjeink díszítése is mélységes nemzeti tragédiánkat szimbolizálja 1
Ezek, kedves tanító testvéreim, nem illuzórikus célkitűzések. Magam
is több esetben láttam ezeket megvalósítva megyénk „tanyai" iskolái­
ban ! Igaz, a kert építő munkájában leventék is resztvettek, s 91a gyakor­
lataik után a Hármas-halom előtt mondanak imát az új, boldogabb, na­
gyobb Magyar-honért.
L f
Nemzetnevelői rendünk harcot hirdet a magyarabb, a katcfnásabb
nevelésért. Valóban „várrá" akarja tenni az iskolát. Egyik szeríhy esz­
köze lehet ennek az iskola kertkultúrája is •
| A tanító udvarának és kertjének példát adónak kell lenni! Tart­
sunk benne mindenkor a legnagyobb rendet, törekedjünk földjét a leg­
gazdaságosabban kihasználni!
Az iskolai udvar és kert elévénsövénye mellett 40—5O’cm|es sze­
gélyben, ha mást nem, igénytelen és szinte semmi gondozást sem ögénylő
növényeket: pompás vagy apró virágú nőszirmot, molyhos leveli, cinneráriát, kerti oroszlánszájat, színpompás mályvarpzsákat, vagy egynyári pe­
túniát, stb. ültessünk!
Törekedjünk iskolánk minden talpalattnyi földjét gyepesíteni cser­
jékkel, bokrokkal, fákkal beültetni, díszítsük udvarunkat a legkorábban,
még a lombfakadás előtt nyíló sárgavirágú forzitía, az aranyos' rjbiszke,
a vesszős fagyai, fehér virágú gyöngy vessző, a közönséges, továbbá! lilafür­
tös nyári orgona, a csattanó termésű dudafürt, a sárgavirágú arartyeső, a
fényes levelű mahónia, az érzékeny porzójú sóskaborbolya, a nyár ele­
jétől őszig virító cserjemályva, a bíborfürtű ámorfa, az igénytelen tamariska, a rózsaszín virágú lonicera bokrokkal és cserjékkel. És e szép liget­
nek kiegészítője az előtérben nyíló és egész éven át kevés* gondozást
kívánó bokorrózsák sora. A cserjék szaporítása tőosztással vagy ennél is
sokkal egyszerűbb dugványozással történik. .
I
Neveljük rá tanítványainkat arra, hogy kertjeink csaknem va&menynyi díszcserjéje dugványozással szaporítható. E nemes célra, iskolánk ré­
szére, a legtöbb gazda készséggel ad az említett bokrokról egy-egy veszszőt, melyet a végleges helyére az alábbi módon dugványozva, .e^gyetlen
tőből kiindulva már 1—2 esztendő alatt minden különös költség nélkül
szinte számtalan tövet szaporíthatunk.
T
A virágos udvart körülvevő elevensövénynek azonban : sajnos, sok
faluban még nyoma sincs. De hogy megvalósítása nem leheteflen|ég, arra
ugyancsak éppen a mi megyénkből számtalan példát tudnék felsorakoztatni.
Az élet szolgálata, iskolai munkánkban a gyakorlatiasság llvének
érvényesítése szinte követeli tőlünk, hogy még a legmostohább viszonyok
között élő népiskolában is gyakorlati alapon, az u. n. munkáltató eljá­
rással tanítsuk az elevensövény készítésének, továbbá a legegyszerűbb és
legigénytelenebb cserjéinknek a szaporítási módját!
Csak példaként említem meg, hogy ezelőtt 3 évvel iskolánk utcája
I

í •

1

52

■ H

meg puszta, sivár és kietlen volt, ma pedig mind a két oldalon elevensovennyel szegélyezett virágágyak ékesítik. (L. Móczár Miklós: A virágos
lskő la nevelő hatása a környezetre. Néptanítók Lapja, 1938. 11. sz. 432
old.) Hogyan vált ez lehetségessé minden különös költség nélkül? Isko­
lánk példájának szuggesztív ereje varázsolta át valóságos ligetté poros
U1“k,a ' Sokan ta an azt mondanák, ez a falu, a község vezetőségének
a eladata. Ne avatkozzunk mások munkarendjébe ! Legyen benne bármily sok es nagy igazság is, mi mégsem lehetünk e téren tétlenek De
nem is várhatunk „mindent az államtól." Találóan Írja Hertelendy Jenő a
tanítósághoz intézett soraiban: „A tanítónak, mint nevelőnek legelsősor.
bán kell latma korunknak legmegdöbbentőbb és legveszélyesebb jelensé1SZÍP°nt°san tud’a' érzi és kutatja, hogy milyen követeíkitalálásában semmiféle leleményre nem
- m . i.' A.tanlt01 lelemenyesség, a tanítói példaadás eredményesen
járulhat hozza nemesebb életfelfogások megteremtéséhez.

n ,
T
Van .T0”® ulcánkban, községünkben az élősövény­
nek, adjunk erre mi példát. Mi is ezt tettük 1 Kicsiny tanítványaink seregevei az őszi hónapokban jó mélyen felástuk az iskolánk előtt levő
bokrnT J I? k°CS!U' k°ZOtl‘ földsávot Ugyanebben az időben tamarix
XH'kTSi
h°SSZÚ ves“«ket vágtunk és ezeket télre
elvermeltuk. Koratayasszal a veremből kiszedve, az ősszel mélyen felásott es tavasszal csak elgereblyézett földsávba zsinór mellett, egymástól
8 10 cm. távolságban leszúrtuk, mindössze néhány rügyet viselő 2-4
cm-es darabkat hagyva közvetlenül a talaj színe fölött (A vesszők földbe
dugandó vége rüggyel kezdődjék). A rövidesen gyökeret vert vesszők
szép fejlodesnek indultak. Amikor a fiatal hajtások 20 cm-re megnőttek
^rShaZ^
iV^ m«teltük, valahány:

den esztendőben F H TTv
T S “ Így ioMatódik tovább minátZStatlaÍ^^
az alevensö«”y sű™vé, baromfi által is
kötésbei dZatiuk
T' ' i°gy “ég sMb leSyen’ akkor há™asKuiesoen auggatjuk le a dugványokat,
7* eredményezte, hogy 3-4 évi metszés után dúsan el­
ágazó JO suru elevensovény szegélyezi utcánkat. Iskolánk példáját kö
vettek szomszédaink. Bizonyság ez amellett, hogy magyar népünkben
W han a ;a/ a,m ? Úiítások iránt’ de “ak az esetbenTa nem szavak
kai hangoztatjuk, de elő valóságos példákat állítunk elébük
ugyancsak^
a selyemhernyótenyésztést is elősegiUjük.
beultetesevel
csóbbVkS^mént,beni ^^J^PŰhatjuk, hogy az elevensövény a legol­
csóbb kentes, melynek értékét még fokozza az, hogy éneklő madaraink
“TA”1 mgyen dolgozó munkásainknak fészkelési lehetőséget biztosit
(Folytatjuk).

53

SZENT ISTVÁN EGYÉNISÉGE.!
Irta : Dr. Fiala Endre tanitóképzőintézetí tanári
Az első magyar király halálának kilencszázadik évfordulója alkal­
mából sok szó esett s igen sok tanulmány jelent meg az elmúlj jubileumi
esztendőben az ő emberi nagyságáról és államférfiul bölc^ségéről, a
magyarság életformáit meghatározó lélekalakító és orszá^épiS Imunkásságáról, s a nemzetfenntartó szentistváni gondolatról. Szakemberek érte­
kezései és könyvei, költők és szónokok, államférfiak és tudósok, í hatóságok
és testületek versengtek, hogy más-más szempontból minél ékesebben és
teljesebben méltassák a nagy király érdemeit.
A maga korából kiragadott szent király történeti egyediségéről
azonban csak a tudományos módszerrel feltárt igazságok adatnak hű
képet. A vonatkozó gazdag s történettudományunk magaslatáig álló mű­
vek, értekezések, (Hóman Bálint, Szekfű Gyula, Deér József, Kűhár Flóris) alkalmi beszédek (Serédi Jusztinián, Glattfelder Gyula, H|man B.)
hosszú sorozatából megkísérelhetjük emberi alakját közelebb Hozni hoz­
zánk, figyelembevéve az egykorú forrásokat is.
y
Kortársai és a hazai száj hagyomány alapján dolgozó életúíói a ke­
gyes, de komor királyeszmény megtestesülését tisztelték benn^ Egyéni­
sége legjellemzőbb vonásának kegyességét, jószivét, igazságszeréletét tar­
tották. Egy korabeli német püspök szerinted legyőzőitekkel kegyeseb­
ben, a jámborokkal szelidebben senki sem bánt nála". A magyarországi
legendairó szerint „híre-neve világszerte elterjedt s ajkának ítéletéi nagy
dicsérettel lettek ismeretessé". Udvara valósággal menhelye vojjüldözött
rokonainak s más királyi sarjaknak. Kegyelmes volt az elbukpüakkal
jólelkű a gyámoltalanokkal, szelíd a jókkal szemben ; olyan, amilyennek
a fiát is kívánta nevelni. „Ha kívánod a királyság tisztességét, r-r mond­
ja az Intelmekben — akkor légy békességtűrő. ítélj békességtűréssel, szá­
nakozással és nyugalommal. Uralkodjál mindenki felett harag, kevélység,
gyűlölködés nélkül, békességesen, szelíden, emberségesen, megemlékezvén
szüntelen, hogy minden ember azonegy állapotban vagyon, és semmi fel
nem emel, csak az alázatosság, és semmi meg nem aláz, csak 1 kevély­
ség és a gyűlölség".
Szellemében, felfogásában, cselekedeteiben igazi keresztény király
volt tehát István, jólelkű és igazságszerető, de egyéniségének ez még-

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS HA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

Telitől i 53

.

54
csak az egyik része, mert épp ily jellemző vonásai az erős és megingat­
hatatlan akarat, a valósággal mindig számoló hatalmas szervező és alkotó
erő. Nem volt elmélkedésbe merülő komor aszkéta, csupán csak sírórívó, jajveszékelö öreg aggastyán, amilyennek késői életírói rajzolták,
hanem hitében erős, vallása parancsait követő, egyházát híven szolgáló
szigorú erkölcsű középkori uralkodó volt, a világtörténet híres császára­
inak, a Nagy Károlyok és Nagy Ottók fajtájából
S magyar fajtörténeti szempontból tovább vizsgálva, minket a török­
tatár, hun-mongol fajtestvérektöl tulajdonképpen nem Árpád fejedelem
és a honfoglalók, hanem Szent István szakított el egyszersmindenkorra
mert a kereszténység felvételével európai népfajjá lettünk s többé vissza
nem térhettünk a régi rokonokhoz. „A miénk, (az Egyházé) a miénk a
régi római birodalom s az ezredik év körül már majdnem egész Európa
Szenkoronaküldő II. Szilveszter pápa. „Erőt ád minékünk
gyümölcshozó Itália, katonátontó Gallia és Germánia és nem hiányzik
minálunk a magyarok hatalmas királysága sem".'Mi is bejutottunk tehát
az európai közösségbe s európaiak lettünk, de mint egyenlőrangúak,
mikent Itaha, Gallia, Germánia. A tőlünk keletebbre lévők nem lettek
európaiak s elámulva függesztették szemüket a világ fejére, Rómára
Azonban Szent István előtt még mi sem tartoztunk ide, hanem a hatá­
ron kívül acsarkodó népek sorában ott csikorgatta fogát a magyar is
mondja egy 981-ből való latin versenyszöveg.
. Ií™!1 í1?®3’ fa’’ ,e!legét illetően még keveredésnélküli, vegvítetlen
tiszta torok fajta volt, s ha az ö alakját faji összefüggésben keressük’
akkor a lovas török-tatár, hun-mongol törzsek vezetői közé kell helyez­
nünk, a parancsolásra termett nagy hódító szultánok és tatár kánok közé
világverő Attila,. Dzsingisz kán s a hódító, legyőzhetetlen, dicső II. Mo­
hamed szultán melle. Atyai ágon Árpádnak tiszta török családjából,
anyam Saroltától, torokul a „fehérképűtől" származott. Anyja pedig Töa gyulak torzsének, vagy talán Lehel vezérnek szintén török csa:
ladiabol való, s az egykoruak szerint gyönyörű, de erős akaratú, uralodo természetű, férfias hajlamú asszony volt. Szívesen lovagolt vadá­
szott, ivott, s ha a mereg elfutotta, akkor verekedéstől, kardrántástól
sem riadt vissza, Az uralomban hű társa volt férjének, Gézának István
ga’kÍ’ “í,elhatár°zásaira döntő befolyást gyakorolt, bár Géza ma­
ga is kemenykotesu ember volt A törzsfőket ö intézte el, s valójában
Kelet es Nyugat kozott is o választott. István tehát a nagy keleti abszo°íÓkÖ” ö“kényéve1’ s suttal hajhatatlan ener­
giával, lebirhatatlan munkaerővel kényszerítette népét az uj utakra és
vaskezzel vezette az ágaskodót a saját tetszése szerint. S ez az ui út a
rtv r°k°.n ?jPekto1 val° teljes elszakadás és egy testileg-lelkileg más
akkor meg idegen kultúrába való beolvadás útja volt Ez az ami Istvánt'
a szentet annyira érdekes, egyedülálló és bonyolult jelenséggé
mint embert tragikus politikai egyéniséggé teszi.

55

ezf az egyéniséget, ezt a pozitimuvokra törekvő szqll^met nem
elégítette ki a szemlélődésben, életszentségben, elmélkedésben és önmeg­
tagadásban kimerülő vallásosság, hanem benső meggyőződéssel és fana­
tikus lelkesedéssel szegődött a bencések által hirdetett és gyakorlatban
is megvalósított, égi célokra emberi eszközökkel törekvő valjáfes irány­
zat zászlaja alá. Akaraterejét, alkotó és szervező tehetségét egy nagy földi
cél szolgálatára: az Isten kegyelméből való keresztény királyság megala­
pítására szentelte, s végső célként népe tulvilágí boldogsága^ lebegett
szeme előtt. „A mi tanításaink során — mondja fiának — az
helyet
3
/fásnak adjuk. Elsőben is parancsolom, hagyom ésjjavallom
néked, én szerelmes fiam, . . . légy a katolikus apostoli hitnek szorgal­
mas megtartója" és tettekkel terjesztője, mert akik „hitüket,cselekedet­
tel bé nem töltik, azoknak „az örök birodalom koronájában nem lesz
részűk".
T
Ez a benső és meggyőződéses vallásosság irányítja tehát, Istvánt
magasabb célok felé, s ehhez az égi boldogsághoz vezető eszközt a világi
uralomban, a politikai hatalomban látja. Ezért apostola lett! a* népnek,
de e szent cél érdekében erőskezü, kemény uralkodója is tudptt lenni.
Saját vérei, rokona, előkelő alattvalói: Koppány, az apai, Ajtony, anyai
nagybátyja! s ezeknek nemzetsége és párthiveik, Vászoly és fi^i, vagyis
aZ, unokatestvéreik s mindazok, akik útjába álltak a krisztusi irodalom
kiépítésére irányuló törekvésének, vagy ahogy maga mondotta, „akik
megbontották a Szent Háromság alkotmányit", azok irgalmatlanul öszszetörtek, felnégyeltettek, megvakittattak ay|gy száműzettek kiniéletlenül
lesújtó kezének haragos csapásai alatt.
S ez a súlyos történelmi egyéniség nem tudott a magyar Szivekhez
oly közel férkőzni, mint történelmünknek sok más népszerű hőse, mint
pl. a magyar katona-ideál, a régi magyar hadak daliás vezére, |i megvakitott pogány Vászoly szentség hírével övezett unokája, a mások közül
fejjel kimagasló, hatalmas termetű, acélkaru, oroszlánizmu, gyönyörű ábrázatu Szent László, s mint a magyar hóditópolitika, az imperializmus, a
magyar nagyhatalom képviselője: Nagy Lajos, vagy a szegény nép igaz­
ságos Mátyás királya, avagy ennek apja, Hunyadi János, a magyar vé­
delmi politikának és katonai erőnek a hőse, és Rákóczi Ferenb, a sza­
badság megtestesült eszménye, Szent István neve nem került^Fázmány
Péteréhez, vagy Bethlen Gáboréhoz. Széchenyi, Kossuth, vagy Qeák Fe-

fiőígyeím!•

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhátj pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzle^nben
vásárolhatja oltbó szabott áron

A „Nagytőzsde" mellett

KEMÉNY ISTVÁN

ÁRUFORGALOM!

Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorove-u. 19.

56
rencéhez hasonlóan világnézeti és politikai irányzatok lobogójára, tiszte­
lete sohasem volt olyan lelkes és lobogó, oly hangos és kitörő erejű
mint ezeké, de sokkalta általánosabb és állandóbb, sokkal mélyebb és
átfogóbb, mert nem az érzelmekből, hanem a tiszta értelemből táplálko­
zott es táplálkozik. Mert Szent István alakja nem egyetlen erény vagy
cselekvés, nemcsak egy eszme vagy törekvés, nem egy irányzat hanem
az egyetemes magyar gondolat és korszerű haladás, a Kelet és Nyugat ha
tárán mindegyre nehéz próbát álló örök magyar hallhatatlan szimbólum­
ként el a lelkekben. Mindennek 0 a kútfeje s ezért találja meg benne
minden korszak magyarja a maga követésreméltó eszményét.
• 4. A ma^yar koz*Pkor PLa magyarság legendás héroszát, a nemzetnek
szinte mondák korebe vesző, mitikus törvényhozóját, a nép szentséges
k?°f ° V- a! a, ?1 ‘‘f!eIt® benne' minden fog ősforrását. S amikor az ősi
király! ház kihalt, akkor ez a tekintély átszállóit Szent István koronájára
a Szentkorona lett a magyar nemzettest szimbólumává.
„A* Áradok után jövö uj uralkodó csaIádok Szent
ku)(u_
b felevemtesevel es erősítésével támasztották alá a maguk tekintéH t
k11’ Sa°.S a protestánsok az evangéliumi igazságok hirdetőjét
tisztelik benne. A hitegyseg helyreállítására vágyakozó katolikusok aRegnum.Iarianum alapító,ahoz fohászkodva éneklik: Hol vagy István királyi
A multszazadi liberális romantikus történetszemlélet tükrében a Kelet
«s Nyugat kozott ingadozó, tragikus nemzeti hős képében tűnik fel A
lombéi S abszolu‘közjogászai a korlátlan királyi hataA fOT-daImi történetszemlélet a hagyoÍSs reformerek T* ‘rt° fon;adalmá"á avatja. Konzervatívok és L
L. Ju
/ hagy0”any°k tisztelői és forradalmárok egyaránt benne
lat ak es keresik a maguk ideálját. Szindús egyéniségéből kiragadva a
nekik legtetszetősebb vonásokat, őt igyekeznek
kisajátítani.
áyeKeznek törekvéseik tamaszava
Minden idők legnagyobb magyarja, az emberi történet legnaevobb
alakjaira emlékeztető uralkodói egyénisége az alkotásaiból bontakozik kJ
teljes enyeben Alkotásai egy minden izében konstruktív hátamás kon
cepcoju, de mindenkor reális politikusnak, szive és vére■szerintXZ
magyar s egesz leikével keresztény uralkodónak nnmnác
i r‘Ík fényÜket Idegen e^éket, nt'ézményekTés
hatalmi szerveket ültetett át magyar talajba, de a régiből csak azt nusz

S

* ^tárnád gform^'^

,
•
' 57
kelta ^ák^JÍ; hofiy Magyarors^ földjén a történeti kor kerete óta
s kö’- l í’ k'ta’
Serman és török “épek hosszú sora tálát hazára
s közülük nemegy, hosszabb időre is megvetette lábát, de ívéiül is
ható időnTl"?”
‘ SZÓrÓdtak szét a szelekben, s történetileg belát­
ható időn belül a magyar volt az egyedüli nép, mely ezen a természettől
S mX alkot?“, területe“ a politikai és kulturális egységet? is nemcsal< megteremtem, hanem a hazát kereső népek és hóditó nemzetek
amadasait visszautasítva évszázadokon át fenntartani tudta. Ai egész
rsza teruletere kiterjedő uralom megalapítása Árpád fejedelem és a
honfoglalok erdeme, de ennek az uralomnak állandósítása, a politikai
a “^yéniségben benne rejlő államalkot/erőnek
politikai akaratnak a teljes kiaknázása, az európai életre felvértezett
magyar nemzetállamnak a megalapítása Szent István müve, s éz a mü
XtTsa^s^^
J’ 3 magyar SZelICm éS a magyar erŐ M^bb

S alkotásai három elemnek: magyar hagyományoknak, katolikus
va ásnák es nyugati, műveltségnek széjjel nem bontható foglalatai. Keme^^
Európai gondolkodása: erős
hif^
la,ekozodása és béketörekvése: nemzet^oHtikai
hitvallás Lelkisegenek ez az összetétele, más-más forrásokból derített
elemeinek a harmóniája adja kulcsát egyéniségének.
[
Volt bátorsága meggyökeresedett régi szokások, erkölcsök, hagyo­
mányok, rendszerek megtagadására- Volt merészsége a demoralizált régi
pogány vaHas, a bomladozó ősi politikai szervezet az idejétmúlt törzsszoyetsegi alkotmány, az elavult törzsi önkormányzat elvetésére.’S volt
ereje - es nem a gyengék, hanem a legerősebbek erénye az 4erő tanulásra is, a megismert igazság terjesztésére, helyesnek talált eszmék,
rendszerek, intézmények befogadására és meghonosítására. - De vélt ben­
ne nagy szeretet is az ősök és a hagyományok iránt És volt bölcsesége
eleg a bevált régi magyar életformák, kipróbált jogszokások, j életképes
társadalmi intézmények megkimélésére akkor, amikor az uj királyságot
es intézményéit nyugati alapon, frank-bajor mintára építette ki. ‘j
í -i"jA magy?r es a nyugati elemeket szerves egységbeolvasztó történeti
tejlodes, vagyis az elmúlt kilenc század a legragyogóbb bizonyítéka^annak
a katalmas
elme mily nagy bölcseséggel ésícsodálatos
előrelátássá! tudta összehangolni a reformtörekvéseket az ősi hagyo­
mányokkal. .
1
S ugyanez a bölcseség jellemzi nyugati tájékozódásu, de Minden­
kor csak magyar érdekű külpolitikáját .is. Senki határozottabban’ nem
foglalt állást a német- és olaszbarátság gondolata és a magyar nemzeti
szuverénitás és állami függetlenség eszméje mellett, s őszinte békepolitikus volt. Hatalma tetőfokán sem tért a harcos hódító poétika útjára,
hanem a belső erők összefogásával, a honvédelem kiépítésével, kora­
beli modern, magasabb színvonalú nyugati katonai neveltetés be^ezeté-

I ■

58

59
sével, a királyi hadsereg megteremtésével alaposan felkészült a véde­
kező háborúra, s mikor fegyvert kellett fognia, akkor Imre fiával együtt
fajának lendületével, ősei tehetségével vezette diadalra seregeit.
A magyar nemzet 900 év óta teljesíti nagy történeti hivatásából folyó
nehéz kötelességeit. Teljesítette akkor is, amikor Nyugat megtagadta, cser­
benhagyta, kiszolgáltatta. És teljesíteni fogja a jövőben is, mert tartozik
vele először önmagának, múltjának s története hőseinek, közöttük első­
sorban a Nagy Királynak, mert ma, a jubileumi esztendő elmúltával öszszes problémáinkkal ismét itt állunk, akárcsak 900 évvel ezelőtt. Ausztria
sorsa beteljesült s nemzeti létünk alapkérdése germánság és szlávság
közti elhelyezkedésünk egész meztelenségében mered ránk. A szlávság
felé most is homályositó, tompító mozzanatok vannak; létünk kérdése
megint Nyugathoz igazodik, de közvetvetlen mellettünk a 85 milliós ifjú
germán óriás lesi az uj major domus parancsait. Oly nemzeti eszmény
kell, amelynek géniusza a nemzeti lét, jellem, társadalomszervezés, állam­
torma, külpolitika alapvető kérdéseiben eligazít. Ha a Szent István-év
megnyilatkozásai mindenben maradandók és őszinték lennének, akkor a
nemzet rátalált az első Szent Királyra, mint létproblémáinak megoldójára,
oenki ra nem veste úgy a maga egyéniségének vonásait a magyar népre
mint az országépitő István király. Negyvenéves uralkodása nemcsak a
magyar földet formálta át, hanem elsősorban a magyar lelket s igy a mai
magyarsag jellemképén a legértékesebb jellemvonásokat neki köszönhet­
jük Alakja országa és népe határai fölé magasodik, de az Ö hire és
"épénekJa b“sületét is emeli. Azok a nyugati források,
amelyek meg a 10 szazad végén is nem győzik csodálni Isten türelmét
es elnézését, hogy ilyen szörnyetegeknek adta Pannónia gyönyörűséges or­
szágát, mint ami yenek mi vagyunk, s a barbár népek ijesztő jelzőivel:
szörnyű had, kutya had, tatár had szókkal illetik a magyarságot, ezek
y °ta iZel,ldu!tek me8 velünk szemben. Hozzáfogható nemzetneyelot más nepek alig ismernek és egyetlen nép sem forradt össze anynyira történelme kimagasló alakjával, mint az Ö népe Vele. NemzetneÍ
SZerÍnt alaki,0,ta “Pét. mert nem
rontotta le bennük a termeszetet, hanem azt felemelte és megszentelte
s így megőrizte a magyarság nemes és értékes faji vonásait.
. I°-n Ura ra ,ellSmerLte Szent Péter utódjának elsőbbségét s egyház­
nak es államnak oly összhangját biztosította, amely sohasem kívánta a
gSker^s
kapitulációját. Először az Isten orszáhosszú uralmai
L ?!
SZerÍnl “eg is kaPott m“den mást;
hosszú uralmat, az Arpad-kiralyok közt szokatlan magas életkort - 73
s'égben. °rSZa2a ePSe8é‘’ níPe bold°Ssá8át, koronája dicsőségét földön

tanító-özvegy és árva könnyeit Is letörli!

Nincs rend!

,

J
1

Ha valahol rend van arról nem beszélek.
Most arra a területre vetem a szemem ahol nincs rend. Még nincs
rend . S e2 a terület a népiskolai iratok vezetésének a területe j
A képzőkben a sokféle nyomtatványt csak bemutatják. Nincs idő
azoknak , kitöltésére, hogy az ifjú igy tanulja meg azoknak a lényegét s
hogy főként az országban történő egységes vezetésre impulzust kapjon.
Az 1921. évi XXX. te. a rendtartási nyomtatványok vezetésére azok
pontos kitöltésére mintát adott. De az 1921. év rég elmúlt. A térvény
utasításának ott kellene lenni minden tanítói asztalon.
1
- T.
abból indulunk ki. hogy minden nyomtatvány okirat akkor meg­
érthetjük, hogy az iskolafelügyelők egy része miért talál annyi kifogást e
rendtartási naplók, stb, kitöltése körül.
A felvételi naplóba nem vezetjük be minden gyermek^ neve
mellé a szülők pontos adatait, lakását.
t 1
okmány mU^aSZ^
sokan ceruzával töltjük ki. pedi^ az is
A haladási naplóba a tantárgyak neveit egyéni rövidítésekkel firkantjuk be. Mily szép volna, ha az egész vonalon a Tanterv 9. oídalán
használt szavakkal írnánk azokat. — Testnevelés, helyesírás és
nyelvi magyarázat. — Természetrajz, gazdaságtan háztartástan. A
tanyag bevezetése körül is vannak bajok. Több helyütt használjuk; is­
métlés, gyakorlás, folyt, stb. Úgy kellene beírni minden óra anyagát hogy
abból mindenki megértse, hogy mit végeztünk azon az órán. Hibás pl.
a testnevelés órája mellé ezt beírni: kargyak, v. kar- és lábgyak.
test­
nevelési órának ma már megvan a maga rendje. (I. II. III. rész.) Abból
el nem hagyható semmi. Legfeljebb rövidíthető egyik vagy másik.^Mint­
hogy havi vagy heti tornajeggyel dolgozunk, írjuk be: — pl. — az okt.
tornajegy szerint a szabadban, vagy a jan. tornajegy szerint a tantereidben.
Beszélhetnénk arról is, hogy a haladási naplóba a tanítás megkez­
dése előtt, vagy annak végezetével írjuk-e be a napi anyagot? Mióta ’
vázlatirásra vagyok kötelezve, nem gondolkodom, hogy melyik a helye­
sebb ? Beírom úgy, amint a vázlatok tananyaga c. rovataiban írtam. Ha
bárki meglátogat, lása, mire készültem. (Ha valmi ok miatt ?em végez­
hettem el a kitűzött anyagot, bejegyzem azt is. A köv. órán újból kitű­
zöm.) Tapasztalatból tudjuk, hogy az előre történő bevezetés .jobbin ser­
kent a megállásnélküli munkára.
'
F
Vezessük be a haladási naplóba az ünnepeket is. (Istentisztelet.)
Vagy nemzeti ünnep. Röviden az ünnepély sorrendjét. Legyen a napló
hü tükre az esztendő minden napjának, minden végzett munkájának,5
Az anyakönyvi naplókra eddig is különösebb gondot fordítottunk,
mert éreztük, hogy azokra az életben hosszú évtizedeken át szükség
lehet. Ne is legyen abban egyetlen elsietett vonás se. Helyesírási .'elsietés mégkevésbbé.
J

60
Következik az amiért ezt a cikket tulajdonképpen megírtam- az
elemi iskolai értesítők ügye,
, az
Hát ezen a területen aztán igazán nincs rend 1
Értesítő-könyvecskét eddig boldog-boldogtalan nyomtathatott Olyan
is az, akármelyiket nézzük. Talán egyetlen fajtája sincs, amelynek rovatai
egyeznének a Tanterv tárgyainak elnevezésével vagy azok sorrendiével

kellenl?ittt^

Végre ezf is ^gesiteni

A Felvidék iskolái is ebbe az uj értesítőbe kezdhetnék bejegyzéseiket
_ Ha valamennyi iskolai irat okirat, akkor az értesítő elsősen ! '
ami közokirat Ennek egységes volta, egységes kezelése államérdek
A rendezést felülről várjuk.
^weraeK.
*) Az érdemjegyekkel együtt. Szerk.

Kiskun József.

Családlátogatás a család, az iskola
és a nemzetnevelés szolgálatában.

dunna alatt köhécsel. A konyha levegője fölöst «buckójában nagy
gyó szemmel néz ki Iluska az ajtónyitáskor támadt “T'^08 “ 0,tó’ Ya'
Tótné panaszkodik: Iluska gunnyaszt sápadt köhl' T*” a,napSU!!sbe'
nem engedem fölkelni, lelkem tanitókisasszony még a
szegénykémet. Elvonom a számtól a falatot
ie'eSotol « ovom
csokoládét vettem neki. De nem eszik Híáh M * , cubraszsutemenyt,
Kedves Tóthné - mondja a SitónF
f°g ra’,a semmi 1 ~
dában kicsirázott burgonya van. Tudja-e Xt X LcsSjá^-Lássa
ÍkiSIXsT
“
neki is levegő és napfény kell Wv o • i 1S gyenge emberpalánta,
Badlusokat, melyek S
&
tudia
a
rákerül Iluska derékSaTa
kiteszik a lócát a napra,
tető napsugár. Az éhes száiacska8^
*
körülcsókolja az élpogatja a bögre tejecskét. S öáa.héf
blztatasfra Jóízűen beszogan kocog az iskolába. De há^ Iluska és Ja^
]ábacska,a vi‘
tbcés a szülők jóakaratu Hp
i
íS J ?lka sorvad el és lesz
vésznek, ennek a
bánásmódja folytán, óh, a tüdőerősebb ellensége.
IS’ a csa^űlátogató tanitó a leg-

61

Ha már a tiszta levegő, napfény és okos táplálás nen» segít,
i orV0St du»
1S t la7tÓ
aki helyén van a segítésben. N<
egy
csaladlátogatasi naplót olvastam könnyes szemmel.‘
L
Hogyan járt ki szegénységi bizonyítványt a tanitó annak £ Család­
nak, melynek szoba-konyhas házába beköltözött a kétségbeesés Áz aoa
hónapok óta munkaképtelen. Kel-fekszik. Orvosra pénz n^s, Zt az
édesanya két keze munkájával a betevő falatot is alig kérési meg HaL
PedÍg.annak nem i". ebi vagyonos, Háztulajdonos.
Most, hogy megvan a szegénységi bizonyítvány, orvoskézbe ;kerül,hetek
múlva munkába állhat a családfő.
^ru^neteK
Vájjon meg lehet-e értékkel mérni azt a szolgálatot? Nem hdmzetmentes-e ez . Az áldások belathatatlan sora mondja az ámenbe munkához.

i
nepunk az elet minden vonatkozásaiban olyan teljesítmé­
nyeket tud felmutatni, melyekből életereje és magasabbrendűségé két­
ségtelenül megállapítható. Hogy népünk minden lelki kiválóságai mellett
anyagi boldogulásában háttérbe szorult, annak oka, hogy ehnulaszfották
céltudatos gazdasagpolitikai nevelését. Népünk ma is csak a fixfiátésű
pályák után tori magát s íegfejjebb még a gazdálkodást tartja magához
méltó foglalkozásnak. E ponton is óriási jelentősége van a Családlátoga­
tás felvilágosító és áthangoló munkájának.
Feri, mihelyt egy kis lécet megkaparit, előveszi a bicskát és für-farag, ahelyett, hogy a leckéjét tanulná, — panaszkodik a szemfüles Ferkó
apja. -Külön németre is járatom, tetszik tudni, polgáriba adom, hogy
vasutas legyen. S ő azt mondja nincs kedve hozzá. Pedig ha mindennap
elverem is, csak az lesz meg, amit én akarok! — Szegény Kéri! Milyen
gyökértelen, sötét arcú igavonó lesz tebelőléd az irigyelt vasutas gtmyábán, — s ha ugyan történik olyan csoda, hogy bejutsz, ahelyett Hogy
mint müasztalos még Pesten is megállnád a helyedet. Lennél (apád büsz­
kesége, öregségének gyámja s mint önálló s talán aranykoszörus iparosmester.
Hogy ne elkeseredett, kedvetlenül robotoló Ferencek ^legyenek a
mi virgonc Ferkóinkból, a szülőkkel közösen beszéljük meg^a pályavá­
lasztás nagy kérdését. Kérjük a szülőket, figyeljék gyermekeik játékait ’
Szabadabban nyilvánul meg játék közben igazi énjük otthon, ínint a? is­
kolában. Beszéljük meg együtt a gyakori érintkezés kifejtett^ bizalmas­
sággal, mi lenne jó a gyermek jövője szempontjából.

BALÁZS IMRE

*

SPORTOLJA
óra, ékszer, látszerraktára

legnagyobb és legolcsóbb

UlíM,

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTTÉRA
Takarékosság tagja.

1

63

62
A tunya, maradiság ellen is a tanító harcolhat legeredményesebben.
Amikor egyik kollegám látogatásai során nemcsak észreveszi, de szóvá
is teszi a parlagon heverő kertet s szerető szóval buzdítja zöldség és
gyümölcsfa ültetésére a legszegényebb népréteg elesettjeit, vagy a trágya­
telep gazdaságosabb kezelését magyarázza meg a minden újtól húzódó
párholdas kisgazdának : nemzeti vagyonmentést végez.
S beszéljek-e arról, hogy az igazi népművelés is a családlátogatás?
Hogy a nép barátságát és szeretetét megnyert tanítóság kell, hogy bele­
vigye a közösségi felelősségtudatot népünkbe. Emlitsem-e, mennyivel töb­
bet érne minden segélynél és beszédnél, ha a magyar tanitóság életre
tudná hívni a sorsdöntő órákat élő csonka haza magyarjai között az ősi
székely népszokást, a kalákát ? Azt a szellemet, mely szeretetből fakadó
áldozatkészséggel siet a vele sorsközösségben élők mindegyikének segít­
ségére munkájával. De nemcsak egymáson segít, hanem a köz: az egy­
ház, község, város ügyeiben is kész önzetlenül közreműködni. Ez az esz­
me, mely századokon át volt népünk ereje, ma is a magyarság ujjászülője lehetne. S ennek feltámasztása is mint küldetés és felelősség a mi
vállainkon nyugszik Testvéreim !
Most elérkeztem ahhoz a ponthoz, melyhez félve nyúlok : népünk
politikai vakságból való megmentéséhez. Mert ma lépten-nyomon halljuk,
hogy a tanítóságnak politizálni nem szabad. De kérdezem, politika-e az,
ha a magyar Ézsau kezét megfogva, szemét felnyitni igyekszik valaki,
hogy ezer éves örökségét ügyes csábosok ki ne vehessék kezéből? Le­
het-e behunyt szemmel elmenni a tömeges lélekmérgezések mellett, ame­
lyek a magyar rónán folynak? Akkor, amikor az átkosTrianon egyetlen
nyeresége, hogy végre csak Isten segítő erejében s önerőnkben bizva,
önállóan járhatjuk a nemzet újjáépítésének útját, — elnézhetjük-e szó
nélkül, hogy ez a drága nép önként, a réginél súlyosabb járomba akarja
hajtani a fejét tudatlanságból. Megérdemeljük-e Isten kegyelmét s nézhetünk-e boldog öntudattal, tiszta lelkiismerettel 20 évi rabság után hoz­
zánk boldog örömmel visszatérő véreink szemébe, ha összetett kézzel
nézzük azokat a féktelen izgatásokat, melyek még nemzetünk sorsdöntő
óráiban sem szűnnek meg éket verni a magyar egységbe.
Kérdezem, politizálás-e, ha ilyeneket nem tudunk szó nélkül hall­
gatni? Nem az-e a kötelessége minden igaz magyarnak, fokozottabban
minden tanítónak, hogy igyekezzék összeköttetésbe kerülni a néppel. Bi­
zalmát megnyerni és szemét kinyitni, hogy ne hagyja a magyar léleknek
oly idegen jelszavaktól elkábitani és kisemmizni magát a földről, amely
szenvedő, munkás apáink porából állott össze!
Ma, amikór az Ur Isten történelmet, iró, jövőt készítő keze uj fel­
támadás hajnalsugarait vonta a magyar égre, én gyenge asszonyi erővel
kiáltó szó vagyok; Testvéreim ! A jövendő újabb ezer évének útkészítői!
Jaj nekünk, ha ma nem értjük meg az Isten szavát! Ö ezt üzeni: Ölel­
jük magunkhoz a magyar családot, benne a gyermeket s megmentjük a
magyar jövőt!

VÁRMEGYEI PEDAGÓGIAI;
SZEMINÁRIUM.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője, Teieiléry Károly
dr. tanügyi tanácsos, a szokásos pedagógiai szemináriumot e:izuttal a vármegye összes tanítói részére rendezte meg Szolnokon, a f.. évi március
hó 14-én.
A szokottól eltérő, nagyméretű szeminárium iránt, már he ekkeí előbb
igen nagy érdeklődés nyilvánult meg. Meg is jelent azon Ja vármegye
tanítósága oly nagy számban, hogy Szolnok város legnagyoblb férőhelyű
termét, a Városi Színház nézőterét zsúfolásig megtöltötte az? érdeklődők
sokasága.
|
A megjelent előkelőségek között képviselve voltak az iskdlafenntartó egyházak. Az egri egyházmegye Szentgyörgyi József egyházjnegyei
főtanfelügyelő által, az Állami Tanitók Országos Egyesületét GallaEndre,
az Országos Szövetséget Berkényi Károly elnök képviselte. |
A pedagógiai szeninárium egyik érdekessége és von^óeréjé az a
nagyon ritkán látható esemény volt, hogy a vármegye kir. tanfelügyelője
is beállott a népoktatásügy szerény gyakorlati munkásai közé s -mintatanitást mutatott be.
[
j
A szemináriumot Kiss József tanügyi főtanácsos, tan|er. kir. fő­
igazgató nyitotta meg.
Elnöki megnyitója értékes tanulmány volt, melyben részletesen fog­
lalkozott a nemzetnevelés, állampolgári nevelés történetével j és coljával*
A spártiaktól kezdve végig vezette hallgatóságát a külömböző korok,
népek, nemzetek életén, nevelési célkitűzésein, módszerein á mai napig.
Ismertette a korunk vezető hatalmas nemzeteinek nemzetnevelési irányait,
majd részletesen foglalkozott a magyar állampolgári neveléssel, ismertetve
a magyar nemzetnevelés fejlődését és törvényeit. Lebilincselő'előadásban,
mindenre kiterjedő részletességgel és alapossággal foglalkozóját a magyar
élet évszázadokon át történt alakulásával, melyet folytonos élet-halálharcok irányítottak, befolyásoltak, hazánk földrajzi fekvésénél fogva üt­
közői lévén kelet és nyugat évszázados harcainak.
;
f
Majd a magyar élet szabadságáért és a függetlenségért vívott bosszúhosszú küzdelmek-kitermelte harcos magyar típuson át, nagy érdeklődés
között fejtegette a magyar nemzetnevelés mai céljait, célkitűzéséit. —
Hogyan kell nevelni az uj magyar életnek megfelelni tüdő n lagyar
állampolgárt.
A történelem tanítására hivatkozva, hangoztatta a teljes felk< últség szükségességét kulturális és gazdasági téren. A tanitósá Stól függ —
mondotta —, hogy felkészüljön a nemzet egy egészségesebb, szebb, boldogabb magyar életre. Békés építő .munkára készüljön, de hl . kell, álljon
készen a harcra, küzdelemre, ha kell életre-halálra.

64

^5

A hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta s nagy tetszéssel fogadta
Kiss József tanügyi főtanácsos, tanker. kir. főigazgató előadását, mely után
Csermák József jászdózsai vándortanitó mutatott be növendékeivel mintatanítást az I. oszt, beszéd-értelemgyakorlat anyagából.. Ügyes, módszeres
munkát végzett, különös elismerést érdemelnek nagyon szép, mozgást,
cselekvést kifejező kisérő táblai rajzai.
Kiss József jászberényi áll. tanitóképző-intézeti gyakorlóiskolai ta­
nító élénk és lendületes tanítása Szolnok város történeti múltját, a szol­
noki vár történetét elevenítette meg a gyermeksereg előtt. Szemünk lát­
tára elevenedett meg a kutyafejü tatár ijesztő képe s repült fel a félhold,
a vereskakas a sokat szenvedett vár bástyáira. Ismert és nagyrabecsült
értéke ő a magyar tanügynek, kinek bemutató előadásait mindig igaz
gyönyörűséggel hallgattuk.
Tesléry Károly dr. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő lépett ezután
a padsorok elé, hogy a IV. osztály beszéd-értelemgyakorlat anyagából
mutasson be mintatanitást. Zrínyi Ilona, a magyar történelem egyik leg­
kimagaslóbb női alakja, a harcos, de nemesszivű magyar nagyasszony
volt a bemutató tanítás tárgya.
Tesléry Károly a régi, kiváló gyakorlati tanító rutinjával, mesteri
kézzel elevenítette fel a gyermekek lelkében a novemberi felejthetetlen
történelmi eseményekre vonatkozó ismereteket, felidézte a Magyar Fel­
támadás c. film megragadó részleteit, melyet annakidején a tanulókkal
együtt tekintett meg.
Lépésről-lépésre vitte, ragadta magával a leánysereget s velük az
egész hallgatóságot
a lélekemelő események forgatagában. Kihozott a
gyermeki lelkekből mindent, ami a nagyszerű és feledhetetlen élmények
folytán bennük felgyülemlett, elraktározódott.
A biztoskézzel vezetett kapcsolás megteremtette a tárgyhoz feltét­
lenül szükséges lelkihangulatot a tanító és tanulók között, mely elmé­
lyülés előfeltétele a nevelői munka sikerének.
A történelmi szemléltetőkép sorozatból a Zrínyi Ilona cimü, művé­
szi szempontból is kiváló kép minden egyes alakját megszólaltatta. A
szemlélést kitűzött céljának szolgálatába állítva irányította, gondolatokat
• ébresztett, érzelmeket keltett, lelkesített.
Érdekes és értékes volt a közlő módszere is: az öreg fenyő mesélt
a magyar hőskorról, Munkács váráról, a történelem ködébe vesző idők
önfeláldozó hős magyarjairól, a lelkesítő, csodás magyar múltról
Hazafias érzést mélyítő, ismeretgyarapitó tanítása mindvégig lebilin­
cselő volt. Oly biztosan, otthonosan mozgott, mintha csak tegnap hagyta
A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség — Magad és
családod érdeke, hogy tagnak belépj!

volna el a fehérfalu, muskátlis ablaku szakosai iskolát, oly közvetlen­
séggel állt a harmónium mellé, hogy felcsendüljön rajta — mél^ó befeje- '
zésként
egy a témához simuló, kedves irredenta dal: Fen^ő, fenyő,
jaj de magas fenyő, mért csillog könny a gyémántszemeden ?. . .
A magával ragadott hallgatóság a dalt ott helyben mindjárt meg is
tanulta s azóta a vármegye iskoláinak sok-sok kicsi magyarja énekli,
hogy Késmárk felől hirt hoz a szél, hogy árva magyar kalászokból pana­
szos a kenyér s azért csillog könny a buzaszemeken ! . .
Az elhangzott tanításokhoz Szentiványi Béla jászberényi rk. isk.,|ig.,
körzeti iskolafelügyelő szólt hozzá. Egyenként foglalkozva az elhangzott
tanításokkal, kiemelte azok szépségeit. Éles megfigyelésen alapjiló megállapításait a hallgatóság is osztotta s a jelenlevők nagy tetszésének élénk
megnyilvánulása mellett mondott a bemutatóknak hálás köszönetét az
élvezetes és tanulságos munkájukért.
(
|
Kiss József tanügyi tanácsos, tanker. főigazgató foglalkozott ezi|áp
az elhangzott tanitásokkal. — Elismerő szavakkal méltatta, í bírálata
szerint is kiváló teljesítményeit az előadóknak.
,4
Ezután közvetlen szavakkal vett búcsút a tankerületét elhagyó |rir.
tanfelügyelőtől, Tesléry Károly dr. tanügyi tanácsostól. Emelkedett sza- •
vakkal méltatta érdemelt, amelyet a tankerületében éveken át, mint ki­
váló értékű irányitó s mint fáradhatatlan szofrvező kifejtett.
I
A jelenlévő tanítóság meleg ünneplésben részesítette a távozó |dr.
tanfelügyelőjét, Tesléry Károly dr. tanügyi tanácsost.
A méreteiben is impozáns szeminárium technikai megrendezés^ is
mintaszerű volt. Elismerés illeti a kivitelezőket is: dr. Prell György tan­
ügyi s. fogalmazót, Csiky Ernő, Markóth Dezső, vitéz Bányai Kálmán igaz­
gatókat, fáradságos munkájukért.
, ; f
Utána társas-ebéd volt a Tisza Szállóban, melyen Kiss József tan­
ker. kir. főigazgató a Kormányzóra mondott lelkeshangú felkőszöpiőt.
Angyal Sándor, Kiss József kir. főigazgatót köszöntötte szívből jövő sza­
vakkal. Tesléry Károly dr. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőtől Soós
József vett búcsút meleghangú beszédben, Szentgyörgyi József egri egy­
házmegyei főtanfelügyelő az egri egyházmegye, Tóth János a HeVes-nagykunsági ref. esperesi kerület nevében búcsúzott, majd Barna Jenő meleg­
hangú beszéde után Tesléry Károly dr. tanügyi tanácsos köszönte meg
az elhangzott elismerő szavakat. Őszinte és közvetlen hangú b^szédbep
buzdította a vármegye tanítóságát további becsületes, kitartó, önfeláldozó
munkára. — Igaz nagyrabecsülésemnek kifejezésével veszek tolulj búcsút,
— mondotta — kik rövid itt működésem alatt mindig készségesen álltak
a magyar népoktatásügy szolgálatára, akik legjobb tudásukkal, jszivVellélekkel támogattak terveim, elgondolásaim keresztülvitelében, diadalra
juttatásában.
A társas-ebéd kitűnő hangulatban, a késő délutáni órákban fért
véget.
J
■

'

.

•

'

■

■

'

.

’í

66

II67
GYAKORLATI PEDAGÓGIA
Vázlatok a népiskolai légoltalmi ismeretek tanításához.
6. Repeszbomba hatása.

Előkészítés: Repeszbomba leírása rajz vagy papirmodell alapján. Jel­
lemzi az érzékeny gyutacs és a vastag különleges acélfal.
Tárgyalás: a) Ezen bomba nem hatol a földbe. Érzékeny gyutacsa
a földszinen robban. Az acélfal apró szilánkokká esik szét s ezen szilán­
kok a robbanástól 400 méterre még kárt tesznek a talajmentén ember­
ben, állatban egyaránt.
b) Ezen bombákat nagyobb embercsoportokra, nyájakra használja
az ellenség.
c) Védekezésül nem maradunk az utcán, nem legeltetünk jószágot
tömegesen, hanem szétszórtan. Vonuljunk pincékbe, ha ilyen nincs, vé­
dőárokba, ha az sincs, maradjunk a házban, de ne álljunk az ablakhoz.
d) Repeszbomba ellen véd : 2 és fél cm-es vaslemez, 30 cm-es fa­
gerenda, 35 cm-es kavicsréteg, 50 cm-es homok, 75 cm-es földréteg, vagy
1 és- fél tégla vastagságú fal.
Ha kint a szabadban érne repülőtámadás, állatainkat tereljük fa alá
és kössük meg. Mi feküdjünk szintén lomb alá, ha lehet árokba.
Összefoglalás: A repeszbomba leírása, szerkezete, működése. Mikor
tesz nagy kárt ? Hogyan védekezzünk ellene ?
Gyakorlati alkalmazás: Eseteket sorolok fel meglepetésszerű repülő­
támadásokról, a gyermek környezetét figyelembe véve. A gyermekek
oldják meg a védekezést. (Leleményességre való nevelés).
Nevelői cél: Mindenkit kioktatunk környezetünkben a védekezés
módozatairól.
7. A gyujtóbomba hatása.

Előkészítés:. Hányféle bombát ismerünk ? Milyen a hatásuk ? Hogyan
védekezzünk? Most a gyujtóbombáról beszélgetünk.
Tárgyalás: a) A gyujtóbombák súlya lehet: 0.20 kg., 1, 2, 5 kg.
Az 5 kg-os már átüt a tetőn és padláson s a szobában kezd égni. 2000,
3000 fokkal ég el, ezért mindent meggyujt, amit tüze elér. Ez a hő a
vasat is megolvasztja.
b) Töltésük: termit (alumínium és vasoxid keverék) vakító fénnyel
ég. Van termit és olajkeverékű bomba is. Van foszforostöltésű bomba is.
c) Védekezés: Padlás szigorú lomtalanítása. Kavics vagy homokkal
való beszórása. Az éghető faszerkezeteket kénjük be mészhabarccsal.
Kupac homokot, veder vagy hordó vizet, fecskendőt, lapátot tartsunk a
padláson kéznél.
Egy repülőgép vihet magával: 1000 db. 1 kg-os gyujtóbombát is.
Ha azokat pl. nálunk mind lehajigálná s csak 40—50 bomba esne gyú­
lékony anyagra, pl. házra, kazalra, stb., akkor is 40—50 helyen égne a

város egyszerre. Ilyenkor mindenki magára lesz utalva. — Szükséges az
óvóintézkedést előre megtenni, az oltási módokat megtanulni.
|
Összefoglalás: Gyujtóbombák súlya ? Fajai ? Miért veszedelmes kü­
lönösen falun ? Óvintézkedések.
Gyakorlati alkalmazás: Szánkat, orrunkat takarjuk be nedves ken­
dővel. (Fejlődő gáz.) Szemünket fekete szemüveggel. Ha padlásunk elő
lett készítve ilyen támadás ellen, várjuk meg mig a becsapódó , bpmba
teljesen elég. Csak azután oltsuk azt a részt, amit esetleg felgyújtott. A
bomba oltása körülményes és igen veszedelmes. Jobb homokkal, mint
vízzel. Miért? A lapáton is keresztül ég. Nagy bátorság és lélel$jé|enlét
kell hozzá. Ha a férfiak bevonulnak a háborúba, a nőknek és’a gyer­
mekeknek kell a tüzet oltani.
Nevelői cél: Siessünk a bajbajutott szomszédunknak teljes erőnkkel
segitségére. Ne feledjük, hogy magyar nemzeti vagyon megy veszendőbe.
(Folytatjuk).
ThielBarnát.

Egyesületi élet
Az állami tanítók és óvónők központi
választmányának ülése.
Az Egyetemes Tanitószövetség — mint annakidején, megírtuk — tisz­
telgett dr. Zsindely Ferenc államtitkárnál és átnyújtotta a sérelmeit egy­
befoglaló emlékiratot.
Az emlékiratban különösen azt kérték, hogy az újabban megnyitott
VII. fizetési osztályban az automatikus előléptetési rendszert alkalmazzák.
és igy a 30—32 évi szolgálattal bírók a 3-ik, a 33—35 évesek a 2$ik, a
36 éven felüli szolgálattal bírók azonnal az első fokozatba lépjenek. Ez­
által a VII. fizetési osztály a maga egészében nyíljék meg a tanítóság
részére.
Ennek indokolásául azt hangoztatták, hogy a tanitóság képzőbe az
érettségit meghaladja, mert a tanítói akadémia felállításával a főiskolai
képzettségnek fog megfelelni. Az óvónők pedig a négy polgári után? négy
évi óvóképzőt végeznek és mégis csak a IX. fizetési osztályig juthatnak.
' Méltányosságból tehát ezek részére a VIII. fizetési osztályt kellene! meg­
nyitni.
Az 1913. évi XVI. t. c. 2. §-a kimondja, hogy „A községi és fele­
kezeti népiskoláknál önálló tanítónői teendők ellátására csak Rendes
tanítói állások rendszeresithetők és ezek megüresedése esetén legkésőbb
félév alatt érvényes tanítói oklevéllel biró egyénekkel véglegesen^betöl­
tendők."
I
Ezek szerint a segédtanítói intézmény a valóságban megszánt és
csak átmenetileg, amikor betegség, elhalálozás követelné, lehetne helyet­
test állítani, de ezek kifejezetten helyettesek és segédtanítók. Ezzel szemben
I |.
.
I

68

‘

a közoktatásügyi miniszter 70—931. sz. a. kelt rendeletével a nem állami
népiskoláknál segédtanitót, — a nem állami óvodáknál pedig a segédóvónői szolgálatot rendszeresítette. A sérelem főképpen abban van, hogy a
helyettesi szolgálat nincsen időhöz kötve, az ilyen szolgálat sem az elő­
menetel, sem nyugdíjazás szempontjából nem számit, a folytatólagos al­
kalmazás is bizonytalan. Többszáz tanító és óvónő működik jogilag meg­
üresedett állásban helyettesi minőségben 4—5—6 év óta 100, sőt 90
pengő dijazás mellett. De ez csak az állami alkalmazottaknál van gyakor­
latban. A nem állami iskoláknál és óvodáknál a megüresedett állásokat
azonnal segédtanítói, vagy segédovónői minőségben töltik be.
Ezekkel az igen fontos kérdésekkel foglalkozott az állami tanitók és
óvónők központi választmánya most megtartott ülésén.
Gállá Endre országos elnök először beszámolt a múlt esztendei
közgyűlés óta tett intézkedésekről, azután hangoztatta, hogy a tanítóság
nem adhatja fel egy pillanatra sem a szentistváni Magyarország teljes ki­
építésére vonatkozó szándékát. Egyetlen eszmény: a nemzetszeretet, ez az
építő erő, amely elvezet — mondotta — bennünket a magyarság ígéretföldjére. Utána vitéz Csorba Ödön főtitkár beszélt a tanitói kart még
mindig nyugtalanító problémákról és a tanítóság szolgálati szabályzatát
sürgette.
Rédei Gyula, Csernai Mátyás, Háray Gyula, Marikovszky Gyula,
Moldoványi Gábor, Zeke Gábor vármegyei kiküldöttek és többen felszóla­
lásaikban tiltakoztak az ellen, hogy idegen vállalatok meg akarják akadá­
lyozni'a Kalász-féle irkák bevezetését, és igy a tanitók saját jóléti intéz­
ményeinek támogatását. Kerék Péter titkár a nyolcosztályu népiskola ál­
talános kiépítésének, a kisebbségi tantervnek és az iskolafelügyeletnek
kérdésével foglalkozott.
Czibor János főpénztáros jelentése után az elnök lendületes záró­
szavaival az állami tanítóság gyűlése bevégződött.

HIVATALOS RÉSZ
1530/1939. szám.

Népoktatási kerületem valamennyi
igen tisztelt Gondnokságának, Iskolaszékének
és Felügyelőbizottságának,
Székhelyeiken
t't
apakor a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
Ur Onagyméltóságának kitüntető bizalma folytán a minisztériumába történt berendelésem következtében e népoktatási kerület
éléről távozom s itteni hivatalomat utódomnak: dr. Jakab László
kir. tanfelügyelő úrnak átadom, szíves szeretettel és hazafias *

69

meleg érzéssel köszöntöm a kerület népoktatási intézeteinek
Gondnokságait, Iskolaszékeit és Felügyelöbizottságait, mint az é^yes
iskolafenntartó közületek legfontosabb szerveit s rajtuk keresztül
magukat az Iskolafenntartó Községeket, Egyházközségeket, Magá­
nosokat.
Amikor volt népoktatási kerületemtől búcsúzom, nem mu­
laszthatom el az igen tisztelt Címnek mélységes és őszintén érzett
hálás köszönetemet kifejeznem azért az önzetlen, áldozatos tá­
mogatásért, amellyel engem nehéz és felelősségteljes vezetői ímunkámban megajándékozni s ezzel nemzetünk egyik legfontosabb
célját: jövendő reménységünknek, a magyar gyermeknek nevelé­
sét-oktatását minél tökéletesebb mértékben elősegíteni volt szíves.
Ha rövid itt működésem alatt sikereket értem el, azt ! iamtómunkatársaimon kívül az igen tisztelt Címnek is épp olyj mértékben tulajdoníthatom.
TI
Isten áldása legyen továbbra is az általam igen nagyrabecsült
Cím munkásságán s amikor még utódom részére hasonló értékes
támogatást kérek, vagyok
Jj
Szolnok, 1939. március 30.
hazafias üdvözlettel;
Dr. TESLÉRY KÁROLYI. Ic.
tanügyi tanácsos, ■ 3
. Jász-Nagykun-Szolnok várrásgye
volt kir. tanfelügyelő^ ■

1530/1939. szám.

11

1

Népoktatási kerületem Érdemes Tanitói Karánájc

Székhelyeiken.
Most, amikor a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
Ür Onagyméltóságának kitüntető bizalma folytán a minisztériufnába
történt berendelésem következtében e népoktatási kerület éléről
kir.
távozom s itteni hivatalomat utódomnak :
tanfelügyelő úrnak átadom, lelkem egész melegével búcsúzO^n az
én kedves és valóban értékes Tanítómunkatársaimtól.
:|
Az a rövid másfél esztendő, amelyet ebben a népoktatási
kerületben töltöttem — elfogultság nélkül mondhatom — p. ke­
mény és komoly további alkotómunka igyekezetében telt éh s ha
e tekintetben voltak sikereim, Isten kegyelmén és az általaadott
akaraterőn kívül főképpen az én tettekre kész, áldozatos müukájú
és hivatása magaslatán álló Tanítómunkatársaimnak köszönhetem.
Az Ö odaadó segítségük, átérző és megértő gondolkodású^ volt
a legszámottevőbb az eredményekben. — Mindezekért falatéit
szívvel mondok köszönetét minden egyes, arra érdemes Tanítőmún-

70
katársamnak úgy a magam, mint a magyar népoktatás és nem­
zetnevelés nagy céljainak betöltését váró fajunk nevében.
Viszonzásul magammal viszem és ápolom további munkássá­
gom során is azt a tiszteletet és nagyrabecsülést, amellyel a ta­
nítói munka értékei iránt eddig is át volt hatva lelkem.
A jó Isten adjon minden volt Tanítómunkatársamnak további
erőt, kitartást, hitet és bizalmat országépítő nemes és boldogító
munkájához s az ehhez elsősorban szükséges jó egészséget saját
magának és családjának.
A búcsúzás pillanatában bizalommal kérem kedves Tanító­
munkatársaimat, hogy azt a nagyértékü, vállvetett támogatást,
amelyben engem részesítettek, szívük és lelkűk egész melegével
ajánlják fel utódomnak is, az ő felelősségteljes és nehéz mun­
kájához.
Szolnok, 1939. évi március hó 30-án.
Dr. TESLÉRY KÁROLY s. Ic.
tanügyi tanácsos,
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
, volt kir. tanfelügyelője.

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R T

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter G.Kovács László
oki. tanítót a fegyverneki rk. is­
kolához. kisegítő helyettesként,
Elekes Ágnes oki. tanítónőt a pusz­
takengyeli Lederer-féle urad, is­
kolához, kisegítő helyettesként,
Gémes József oki. tanítót a rákóczifalvai-ujtelelepi áll. el. iskolához
helyettes tanítóként alkalmazta.
Kirendelés. Járosy Szilárd áll,
isk. igazgató, iskolafelügyelőt, saját
kérésére, a szolnoki templomtéri
áll. el. iskolához, helyére a kir.
tanfelügyelői hivatalba, Borköles
Béla szolnoki áll. tanítót rendelte
a miniszter ur.
Áthelyezés. Péter Béla h. áll.
tanítót berettyó-ujfaluból a pusztatenyői áll. iskolához, vitéz Técsy
Zoltán áll. tanítót Dunaharasztiból
a rákóczifalvai áll. iskolához, Hor­
váth Géza h. tanitót a jászberényimeggyestanyai áll. iskolától a pe­
rcesei áll. iskolához, Varga Lajos
h. tanitót a karcagi-hegedüsháti
áll. iskolától a kótaji áll. iskolához
helyezte át a miniszter ur.
Házasság. Gábler Dénes és Var­
ga Irén Kenderes-Szabolcsszállás-i
áll. tanitó, illetve tanitónő házaságot
kötöttek. Sok boldogságotkivánunk!
Kitüntetés. A Magyar Ifjúsági
Vöröskereszt vezetősége dr. Magayné Nikolics Vilma áll. tanitónőt
és a kunhegyes! ref. iskolát ezüst
éremmel tüntette ki. — A ki­
tüntetéseket a szolnoki pedagógiumi
szemináriumon nyuitotta át a kitüntetteknek Kiss József tanügyi
főtanácsos, tanker. kir. főigazgató.
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
FÉRFI-

SZÖVETET,
SELYMET

oktatásügyi miniszter Kopa^ Sán­
dor kunmadaras! ref. iskolaifigazgatótanitót, saját kérésére, jnjugalomba helyezte.
Választás. Az abádszalék| ref.
iskolához Radnótiné Varga pulia
oki. tanitónőt választották^njeg a
megüresedett tanitónő! állásra.
Lemondás. Szikorszky,^ László
rákóczifalvai-ujtelepi áll. hí tánitó
állásáról lemondott.
A katonai szolgálatra bevonult
tanítók szabadsága és illetmé­
nye. A katolikus felekezeti. Isko­

lai főhatóságok elrendelték, hogy
a róm. kát. jellegű iskolák Hanszemélyzete tényleges katonai jszolgálata idejére, a bevonulás, napjá­
tól kezdve a katonai szolgálát va­
lószínű tartama szerint, illetékes
hatósága által szabadságolandó. Az
igy szabadságolt tanerő állását ren­
des (elsőizbeni) katonai szolgálat
esetén részére 24 hónapig fenn kell
tartani. Fegyvergyakorlatokraj való
behívás esetén a leszerelést kővető
második napon tartozik állásbeli
kötelességeinek ellátására. jelent­
kezni. A tényleges katonaiszolgálatbán töltött idő a magasabb
fizetési osztályba vagy fokozatba
való előlépéséhez megkívánj vá­
rakozási időbe beszámít. A'rendes
(elsőizbeni) katonai szolgálatát való
bevonuláskor a tanerő illetniéhyeit
a bevonulást követő 60 na^ra a
szabályszerű esedékességi időpon­
tokban ki kell fizetni. A fegyvergyakorlatokra való bevonulás égész
ideje alatt úgy a családos, mint a
nőtlen ta&rőknekigényük van^inden illetményükre, abban az eset­
ben, ha nem kellene bevonulhíok.

nDl"u

|

aDKULL
......... ..... '

SZOLNOK
Takarékosság
Baross- utca 1

DIVATÜZLETBÖL
______ a______ ___________ a___ d_

72
Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Kovács
Imre Komádi 3 P, Róm. kát. Iskola
Kunhegyes 6 P, Vajay József 3 P,
Szilvássy Eleonóra 3 P Szolnok,
Wendl Anna 6 P, Kerekes Eszter
3 P Tiszaföldvár, Nagy Ferenc 3
P, Balázs János 6 P Kisújszállás,
Császár Ferencné 2 P Szolnok,
Kárpáthy Károly 3 P Karcag, Szabó
Béláné 3 P Szolnok, Újvárosi áll.
isk. lg. 6 P Szolnok, Eötvös Alap
Bpest 8 P.
Tagdíj címen : Tarján József, Padányí Margit, Schmidt Irén, Jancsó
Kajetánné, Vajay Józsefné, dr.
Bérczy Ernőné, Török Kálmánné,
Szilvássy Eleonóra 4—4 P Szolnok,
Kosnár Lajos, Gonda János, Be­
nedek József, Dobó Sándorné, Zöld
Jánosné, Jankovics Lívia, Lovász
Eszter, Vágó Róza, Tóth Kornélia,
Dobó Sándor, Göndör Margit,
Borbély Mihály 4 — 4 P Mezőtúr,
Markóth Dezső, vitéz Haám Sán­
dorné, Pethes Gyuláné, Szegedy
Istvánná, dr. Magay Miklósné, Csiky
József, dr. Gergely Ferencné, dr.
Borbély Lászlóné, vitéz Nagy La­
josné, Ferenczy Kálmán, Ferenczy
Kálmánné, Ürmössy Jerencné, Va­
jay József, Barna Jenő, Csernay
Károlyné, Gyenes Margit, Rákos
Ferencné, Csömör Irén, Maim Bar­

na, Gombkötő Márta, Borköles
Béla 2—2 P Szolnok, Racskó János,
Racskó Jánosné, Detcsényi Ilona,
Mendelényi Elvira, KerekesFerenc,
Oláh József, Csizmadia Mária,
Kruzslitz Erzsébet 4—4 P Jászárokszállás, Jánossy Pálné 2 P
Királdi Károly, Tóhelyi Ferenc,
Tóhelyi Ferencné, Kardos Berta*
lan 4—4 P Szolnok.
Temetkezési díj címén : Borsódy
Vidorné 1'20 Nagykörű, Molnár
Lujza, 2’40 Jászberény, Horváth
Jolán, Muhy Sándorné, Muhy Má­
ria, Szathmáry Lajosné, Sztipics
Bódogné, Ferenczy Sándorné, Rimóczy Józsefné 1’20, Koltay Anna
Brinda Pászkné, Csiky Ernő 2’40,
Gyurkicza Miklós 3’60, Szilvássy
Eleonóra 2’40, Magyary Gyuláné
1'20 P Szolnok, Benedek József
7'20, Mezőtúr, Sikolya Albert, Ke­
rekes Eszter, Nagyné A. Mária.
1'20, Tiszaföldvár, Subaly József
5’— Nagykörű, Tóth József, Tóth
Józsefné, Csatáry Lajos, Molnár
Győző, Szakácsnő P; Júlia, Bá­
nyainé N. Margit, Korda Júlia
1'20, Molnárné L. Ilona 2'40, Me­
zőtúr, Petrovay Béláné 4‘— Nagy­
körű, Bezemek Jánosné 3’60 Esz­
tergom, Csukás Mihály 3'60 P.
Debrecen.
Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
Telefon 113,

Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301
„Takarékosság"

tagja.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON lp.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:
Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat

Tesléry: Fogalmazási eredmények

Tesléry; Táblai rajzok

U.
m.
IV.
V.
VI.
II.
Hl.
IV.
I.
n.
ni.
IV.

1

o.
o.
a
O.
ö.
o.
ó.
o.
o.
p.
o.
o.

2
a
j
4
3
4
4
4
3
a
3
4

Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o. 61
n. o. 6a
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
ni. o. 6i
IV. o.
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
n. o. 3^
m. o. 41
IV. ö. 530
V—VI. o. 7>U-VI. o. J
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV. o. 8$Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o. 51Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—-Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
560
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés** ABC-hez
i-n o. w
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
in—IV. o. 230
mérés tanításához
V-VI. o. 260
r 3V
Tirpák: Az elemi'népoktatás vezérkönyve
á , 1|Tirpák: Beszélő rajzok L, II., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
1
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

&

QGVUUn^OinOUVAQmCQUQ

n< pmovacs
. *

TARTALOM:

RtNTI DKZDŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

j

(k) Dr. Jakab László.
Dr. Jakab László: A várnagya tanltósáháho
Bognár Gyula: Gárdonyi ódasapja.
.
Szamas Gábor: Honosítsuk mag Iskoláinkba
a virágkultuszt, a csarjésltést, fásítás
Fóldy Gyula: A tanyavllág kultúrája. ]
Hajnásy Józsaf: A krisztusi lólak szobrásza
Thial Barnát: Vázlatok a légoltalmi Ismoro
tok tanításához.
Gyomai György: Az Utasítás.
J
Egyosülotl ólat. — Hivatalos rósz. — FUrok.
Szark, Uzanatak.
;
á

XXXH. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM. - IBM.

XXXII. évfolyam.

Isknlai falitérképek, szemléltetöképek
tanszerek és ifjúsági szinműiek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1939. április hó.

| 4, szám

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos |őzl6nye. *

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26*_
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel______________________ 26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban 35
féle, darabonként
’
j
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
_'5O
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
_6o
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'_
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
_

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi nagy bármilyen szakkönye
megjelenés után eredeti bolti
áron aznnnal kapható!

dijak és

FoielSs szerkesztS: KIRALDl KÁROLY
Fómunkatérs: GYOMAI GYÖRGY
FeielSa kiadó > CSIKY ERNŐ
Megjelenik havonként.

elmére fölnek. Újvárosi Iskola
| kOldendS^.
Kéziratodat eom adunk vissza

Jahab László űr.
.

I
.

.

I

I

A kultuszminiszter úr vármegyénk népoktatásügyének további irányítá­
sával Jakab László dr. tanügyi titkárt bízta meg.
Bizalommal és szeretettel köszöntjük Jász-Nagykun-Szoinokvármegye uj
kir. tanfelügyelőjét, kinek megnyerő és rokonszenves egyénisége nemluj előt­
tünk. Tudjuk, hogy széles látókörű, csupasziv pedagógus, akinek vehetői ál­
lásban, kemény munkával eltöltött hosszú esztendők tapasztalatai állanak a
hátamögött, s hogy eredményekben gazdag munkássága korszakot jelentett
Biharvármegye népoktatásának történetében. Tudjuk, hogy testestőTlelkestől
a munka embere s hogy minden idegszálával a haladást, a magyar népok­
tatásügy előbbrevitelét szolgálja. Szeretettel csüng a magyar fövőn, a Magyar
gyermeken. A magyar népoktatásügy kiépítése és fejlesztésé ügyében nem
ismer fáradságot.
' |
|Köszöntjük őt, mint a magyar tanügyi irodalom lelkes barátját és avatott
tollú munkását, a kiváló szakembert, a megértő, melegszívű vezetői, ।
Es köszöntjük Benne a tanítóság régi, igaz barátját} Tudjuk, hogy
minden tanitói közérdeknek lelkes támogatója és pártfogója. be pártfogója a
jogos magánérdekeknek is ! Szívesen és megbecsüléssel emlékezünk vi^za egy
jellemzően nemes gesztusára, mely megmutatta melegen érző kivét s
egy­
szerű tanító ügye iránt tanúsított atyai gondoskodását
Szeretettel, tisztelettel kérjük, legyen nehéz tanitói-nevelők munkánkban
eröskezű támaszunk. Segítse és támogassa a magyar népkult^a lelkes had­
seregét törekvéseiben. Legyen megértő támogatója ügyeinek si valórqváltója
célkitűzéseinek, melyek mindig, mindenkor, következetesen egy Irány ^lé mu­
tatnak: a boldogabb magyar jövő felé.
Köszöntjük hittel és bizalommal. Felajánljuk nemzetépitő, munkájához
legjobb tudásunkat, minden erőnket.
|
Isten hozta közénk!
1
|

I r

74

A vármegye valamennyi Tanítójához!
Testvéri szeretettel és hazafias érzésem minden melegével köszön­
tőm Munkatársaimat abból az alkalomból, hogy a Vallás- és Közoktatás­
ügyi Miniszter Ür a jász-nagykun-szolnokvármegyei népoktatási kerület
vezetésével megbízni méltóztatott.
Elődöm, dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos úr itteni, aránylag rö­
vid működése eredményeként olyan hatalmas örökséget hagyott hátra,
hogy azt nemcsak megtartani, de tovább építeni, gyümölcsöztetni, rend­
kívüli feladatok elé állít.
Ennek a tekintélyes vármegyének történelmi levegője külön elkötelezés:
munkálni azt a szellemet, melynek a világot bámulatba ejtő megnyilat­
kozása a jelen történelmi órákban is olyan boldog büszkeséggel tölti el
mindnyájunk lelkét.
Ebben a munkában kívánok első lenni az egyenlők között: Erre
hívom fel ezúttal is a Tanítóságot, mint Munkatársaimat, hogy szent fele­
lősségérzettel sorakozzanak fel mellettem a végső diadalig. Az iskolák
nagytekintetű helyi Hatóságait pedig bizalommal kérem, hogy megértő és
hathatós támogatásukkal segítségemre lenni méltóztassanak.
Mindent Istennel a Hazáért !
Szolnok, 1939. április hó.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ
kir. tanfelügyelő.

GÁRDONYI ÉDESAPJA.
Irta : BOGNÁR GYULA áll. tanitóképző-intézeti tanár.
Irodalomtörténetiróink és esztétikusaink már sokszor rámutattak
arra, hogy Gárdonyi a felnőtt ember jellemének szerves részévé tette a
gyermekkort, s legtöbb regénye, vagy hosszabb novellája hősének sorsát
gyermekkorában inditja el. Azt is mindig megérezteti velünk, hogy a
gyermekkor ismerete nélkül igazi jellemzés el sem képzelhető.
A nagy író fia, Gárdonyi József, apjának a gyermekkor lelki bim­
bózására \ onatkozó ismereteit azzal magyarázza, hogy az ő gyermekélete
is rajzó gyermeksokaságban zsivajlott le. A kis Gárdonyi sokgyerekes
család lépcsőjéről indult el, látta és átélte az emberkaptár nyüzsgő éle­
tét. Abban a kiváltságos helyzetben volt, hogy egyszerre három testvére
szeretetét élvezhette.
Ha ezekben az években a szülők gondoskodó, irányító és megértő
szeretete nem állt volna a kis Gárdonyi mellett, bizonyára kevésbbé
vonzó élmények zavarták volna meg boldogságát, s a gyermekkor örökre
elvesztette volna előtte varázsát. Művei tehát sok szépséggel szegényeb­
bek lennének. Gárdonyit azonban gyermekéveiben az édesanya minden­

75

re kiterjedő gondossága mellett az édesapa szeretete és nevJlő irányítása
is vezette. A gyermekéveket ez természetesen még szebbé Jetté és mé­
lyebb lelki tartalommal töltötte el.
Arra a kérdésre, hogy Gárdonyi édesapja, a kétgyeri^ek^s, nehéz
munkájával elfoglalt géplakatos mennyit és hogyan foglalkozot| családjával,
gyermekei nevelésével, írónk több művében is felelt. Ezek felaplán nem
lesz nehéz a gyermekei sorsáért aggódó, gyermekeit okosan ;és követke­
zetesen nevelő Gárdonyi-édesapa lelki arcképét megrajzolni.!
A kis Gárdonyi gyermekéletének már legelső emlékei között is ott
látjuk az apa gondoskodó szeretetének a megnyilvánulásait. Patkói tartóz­
kodásuk idején sarkantyus csizmácskában járatja az apa a kEfiáti akinek
nagyon tetszik a fényes, aranyozott szerszám. Megtanítja bokázó,^Verbun­
kos magyar táncra is. Az első ruhaféléje, amelyre Gárdonyig visszaemlé­
kezik, egy kis pirosán kőrülszegett u. n. Deák-szűr. Ebbeh a Szűrben
ment Gárdonyi az első hideg őszi napon iskolába.
Az iskolábajárást is a gyermek szempontjából tartotta , émtosnak az
apa: fiát már ötéves korában beadja az elemibe, külön fizet is érte,
mert bizonyosra veszi, hogy az iskola gyermekének hasznára Ipsz. Később
Sárospatakra, gimnáziumba adja Géza fiát, pedig vagyoni h^lyzele nem
igen engedte, hogy fia iskolábajárására megfontolatlanul kössön, jAzon­
ban mégis áldozatot hoz, mert meg van róla győződve, hog^j. Sárospata­
kon van az ország legjobb iskolája, s hogyha egy csöpp talentum szunynyadoz fiában, ott úgy megnevelik, úgy meghizlalják, hogy kiváló|ember
lesz belőle, Már hónapokkal előbb tanitgatja és kérdezgeti á kísiGézát,
hogy méltóképpen megállhassa helyét a tanár urak előtt, tftazás előtt
való este bölcs tanácsait ezzel fejezi be: „Ne felejtsd el a ianác$aimat,
mert én ezt a nehéz tapasztalások iskolájából szereztem". !
Gárdonyi a tapasztalásoknak ebbe az iskolájába is járt lés a: ; édesapja volt a tanítómestere, aki büszke fiára mert a cséplőgép rés
rendeltetését és a nevét tudja, okosabb, szebb ruhában jár, i$int gépésztársának a fia, Séták, kirándulások alkalmával is mindig találj arra alkal­
mat, hogy Gézával gyakorlati ismereteket közöljön. A kis Gféza viszont
hűséges tanítvány: megbámulja édesapja gépkészitő találékonyságát s
felnőtt korában is emlékszik épesapja minden szavára. A köi^yvelt és az
olvasás szeretetét is apjától tanulta Gárdonyi, s a János vitéz ^olvasgatása

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁ
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

fi
É

■

1

ToIhOII: 53

76
közben tőle hallotta azt is, hogy a költő verseket ir és olyan ember,
hogy annak a király is köszön . . ,
Még egy iskolába járt Gárdonyi: a szegénység iskolájába. Két cseléd­
jük volt, de a gyermekek maguk tisztították cipőjüket, csizmájukat. „Ta­
nuljanak szegények lenni", - mondotta az édesapja. És a kis Gárdonyi
lefekvés előtt minden este fáradtan, álmosan, pislogó faggyugyerlya mel­
lett tanulgatott szegény lenni.
Ugyanilyen józan okosság vezette Gárdonyi édesapját a nevelés más
területén is. Nem engedte pl. hogy gyermekei az oknélküli félénkségre
rászokjanak. Egy téli este a cseléd rémes boszorkánytörténeteket mesél
a gyermekeknek. A kis Géza belesápad a félelembe. Az apa azonban
hamar kigyógyitja felküldi a sötét padláson lévő szőlőért. Mikor pedig
attól ijed meg a kisfiú, hogy a faluba farkasok jönnek, a'jó távol levő
boltba küldi el.
Nem hiányzott azonban ebből a nevelésből a kemény szigorúság
sem. Mikor Géza egyszer ötéves korában az asztalosműhelyből elvisz
egy szeles, lapos ceruzát, bizony akad a pipaszárnak dolga és a fiúnak
a ceruzát rögtön vissza kell vinnie és bocsánatot kell kérnie. Okul is
azután ebből az esetből.
Egészen természetes azonban, hogy mégis a szeretet volt az apai
neveles igazi alapja. A következő kis eset nagyon szépen mutatja ezt:
Gárdony édesapja tizórakor mindig egy lágytojást evett. Levette a tete­
let, azt Gezanak adta. Aztán vágott két szelet kenyeret. Mind a kettőt
bemartotta a tojásba. Az egyik szeletet adta Bélának, a másikat Árpád­
nak. „Hogy neki hogyan lehetett elég, ami megmaradt, azt nem tudom",
— teszi hozzá Gárdonyi.
A hazafiasságra való nevelés terén a Gárdonyi családnál azt látjuk,
ogy a szülő peldaja mindennél fontosabb. Egyszer egy vén koldus megy
hozzájuk Az apa behívja a szobába, leülteti, elbeszélget vele, bort ad
neki, majd egy forinttal is megajándékozza. Az édesanya később szemrehanyoan kérdezi, hogy miért kellett a toprongyos embert a szobába ve­
zetni. Az apa meglepődött arccal mentegetődzik : „Ez a koldus honvéd
volt a szabadsagharcban . Ehhez talán nem is kell semmit sem hozzáiuznunk ...
’
A ^sorakoztatott adatokat egybevetve megállapíthatjuk, hogy Gárnyi Gézát édesapja példaszerű gondossággal, szeretettel párosult szi­
gorral nevelte. Nem maradhatott sokáig fia mellett, de talán érezte is
XetUT !8yeke“«Jlát
gyermekkortól kezdve a helyes utón
vezetni. Apai szereteteert ha gyermeki hálát adott cserébe, amikor mű­
veiben orok emleket állított neki. Számunkra mindkettőjük egyénisége
e jel^me követendő példa: Gárdonyi, az apa, gyermekeinek SS
ért róluk való példás gondoskodásáért, Gárdonyi, a fiú, pedig gyermeki
zofogadasaert es keso felnőttkorban is megnyilvánuló hálájáért.

Honosítsuk meg iskolánkban a v:
a cserjésitést, fásítást!

t
i

Irta : SZEMES GÁBOR áll, tanitóképző-intézeti tan|ír.
T

i

j

Lapunk megelőző számában a virágdiszes iskolaudvart ismerhettük,
majd részletesen is tárgyaltuk legegyszerűbb és legigénytelenebsb cserjéink
tőosztással v. dugványozással való szaporítását és az eleveijsövéhy ne­
velését.
. i
A cserjésitési és fásítási munkálatok minél fokozottal^ mértékű
megvalósítását a rendeletek egész sora írja elő. A megvalósíts azonban
még mindig késik , . . Ennek oka ismételten hangsúlyozni kívánom talán
abban van, hogy tanítóink nem rendelkeznek mindannyian a munkálatok
elvégzéséhez szükséges szakismeretekkel. Pedig csak az első- tövek elül­
tetése okoz gondot.
*
|
Ha az iskola fásítási munkáját nagyobb területre is kivetítjük, ennek
hatása szinte beláthatatlan. Tegyük tehát iskolánk udvarát kiésiny paradicsommá, éreztessük meg tanulóinkkal, hogy annak földje a Magyar
Hazának egy darabja ! Keltsünk életre tanítványainkban oly mély élményt,
hogy e példa megvalósítása és lemásolása valamennyiek leikébe^ cse­
lekvő vágyként éljen. — A virágkultusz, a cserjésités és fásítás telién in­
dítsunk nemes versenyt a falu kicsinyei és nagyjai között egyáránj !
Hintsük el tanulóink lelkében a közmunka iránti szeretet magvait.
„Lehetséges, hogy tanítványaink nagyrésze olyan családi otthonból? kerül
az iskolába, ahol még nem ismerik a rendes, zárt, fásitott ucivarJknak,
egy kis kertnek ... a szükségességét, hanem elégedettek azzal, Emijük
van és ahogyan van." (Róm. kát. Tanterv, 115 — 116). Az iskola újvárát
be kell fásitanunk még akkor is, ha esetleg szabad oktatásból nem is
lehetne szó, s az kizárólagosan a játszás céljait szolgálná.
f.
Arra vonatkozólag mármost, hogy milyen fákat ültessünk á követ­
kezőket említem meg. Függ ez elsősorban a talaj ól. így pl. a gyümölcs­
fák legjobban diszlenek a vályogtalajon, „Laza homokop sikerrel ter­
meszthető a barack, a cseresznye, meggy és az alma, agyagos; tahíjokon
a körte és a dió, meszes talajon a csonthéjasok, szikes és sziksó:* tala­
jokon a szilva, mandula, körte, birs." (L.: Móczár Miklós: „Fási újunk,"
megjelent a Pestvármegyei Népművelés 1929. évfolyamában.^ Adjunk
otthont udvarunkban mézeló fáknak is. Mint pl. bokrétafa, fejhérítírágu
akác, japánakác, stb. Selyemhernyó meghonosításáért ültethettek lehérgyümölcsü eperfát. Erdei fák közül elsősorban az akác az, m^ly hazán
igénytelen. A tölgy a nedves altalajt, mocsaras helyet kedveli. - T
Fásítási munkánkban hagyjuk el azonban iskolánk .kicsiny* környe­
zetét. Feladatunk e téren sokkal nagyobb. Vizsgáljuk meg lakóhelyünk
utcáit, tereit, s állapítsuk meg, mely részek lennének alkalmasak a fásí­
tásra. Községünk kopár, kihasználatlan, rendetlen, gidres-gödrös területét az

78

79

iskola közös munkájával ligetté, erdővé varázsolhatjuk. Az iskolai mun­
kásság e bizonyságtételének a helyén : valóban méltán ünnepelhetnők a
Madarak és a Fák napját. Kívánatos lenne, hogy az utak és árkok mellé
továbbá a szántóföldi táblák köré fasorokat ültessünk. A tanyai belsősé­
gek körülfásitása terén is sok tennivaló lenne. Mindig fáj a lelkem, ha
egy folyóvíz partján szakadékos, fátlan részt látok, pedig fűz- és nyárfa­
vessző dugványozással 3—4 esztendő alatt hasznosithatnók e területeket.
A folyókörnyéki nedves, vizállásos helyeket fűzzel, égerrel nyárfá­
val, vagy kőrissel fásithatnónk be. Sok megoldandó feladatot adhat a
község lelkes, ügybuzgó s a nemzet sorsát' szivén viselő tanítónak lakó­
helye legelőjének, futó homokjának, és szikes területeinek befásitását is. (Rész­
letesen lásd Molnár István: „Fatenyésztés" c. munkáját.) Az apostoli
lélek lendítő ereje az ilyen irányú törekvésekkel nagymértékben hozzá­
járulhat nemzeti tőkénk gyarapításához.
A cserjésitési és fásítási munkálatokkal kapcsolatban kell megemlí­
tenem a szabadlevegős oktatás s az iskolaliget régi problémáját. Nem oly
nehéz kérdés ez, mint aminőnek látszik az első pillanatban. Ha van elég
rendelkezésünkre álló terület, ültessük azt körül gyorsnövésü és amellett
mézelő fehérakáccal, japánakáccal, zöld juharral, avagy rezgőnyárfával.
Azért ajánlhatom elsősorban ezeket, mert gyors fejlődésük révén, már
az ültetés utáni második évben, hűsítő, árnyékkal fedett, szabadlevegős
iskolánk helye. Nehéz kérdés kicsiny tanulóinknak a leültetése. A vo­
natkozó miniszteri rendelet megengedi ugyan, hogy a szabadlevegős is­
kolák tanulói akár a gyepre is leülhessenek, avagy állva legyenek része­
sei tanitói munkánknak, de én mégis inkább azt javasolom, ha csak lehet
készítsünk szabadlevegős iskolánkban néhány cövek leverésével, s e
tartókra deszkalapok helyezésével külön ülőhelyeket. (Községi, városi, isko­
lák jómódú tüzifaszállitói, jóindulatú barátai a tanító ügyszeretetével —
összehozhatják a szükséges néhány szál deszkát.) Egy-egy lapra 15 gyer­
meket ültetve, 4 deszkán már 60 tanítványunkat helyezhetjük el.
Nagy akarattal és az iskolai munka fanatikus szerelmével nem meg­
oldhatatlan probléma • a szabadlevegős iskola megvalósítása még a leg­
mostohább körülmények között élő tanyai népiskolában sem.
Egy olyan szomorú országban, hol minden félórában megkondul a
Bacillus tuberculosis halált hirdető harangja, még ha nagy küzdelmek és
lemondások árán is, de meg kell valósítanunk a szabadlevegős oktatást.
> Hív a napsugaras tavasz, a szinpompás magyar ősz: ki a szabadba!
Egészségtani \erses mondókánk. mondja ■ „Napsugárban, szabad le­
vegőben adott Isten orvosságot bőven."
A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség. — Magad és
családod érdeke, hogy tagnak belépj!

A tanyavilág kultúrája.
Irta : Földy Gyula.

j

|

Ha visszagondolok a napra — nekem igy, névelővel ’ a r^ap*— arra
a csontigható, havatkavaró, szeles napra, melyen kimentem ía janyavilágba a tanyai emberek közé, kik behúzott nyakkal dugták/ki'fejükét
egy-egy tanyából, mikor észrevették, hogy valaki kocsin közeledik, már
szinte jóleső érzés borzongat át: ezt is átéltem, ezt is megismerte
Valami csodálatos, varázsos élmény az, olyannak, aki ‘mi soha
nem volt kinn élni a tanyán. Különösen télen.
1 j
Másként képzeltem el az ottlétet. Nem jobbik, rosszabbik ártelem­
ben. Valahogy azt hittem, hogy a világ végére megyek. Valahogy szinte
iszonyodtam a gondolattól is, hogy én ott kinn éljek, Istentől,?emberek­
től elzártan ...
' 1 1
Én is úgy voltam, — mint azt hiszem, több más társam, -5- hogy az
ottani emberekben nem hittem az értelmességet. Nem butánk, ide ma­
kacsul maradinak gondoltam őket.
Közöttük voltam, néztem őket, s láttam őket. Beszéltem elük s
beszélek már a nyelvükön.
Szinte keserűen gondolok azokra a „falukutatókra,
apró
krokikban, vagy terjedelmes statisztikailag feldolgozott száraz ár
lénytárukkal „kinyilatkoztatják," hogy a tanyavilágban nyoma siá<
kultúrának.
I
Lehet, hogy én nem vagyok kellőképpen tárgyilagos, tal^n j inkább
csak a szivet, az érzelmi megnyilatkozást, a lelkiséget látom s
anyira a gondolkodást, a tervszerűséget, de nei> merném azt moi
lánositva, hogy a tanyavilágban nyoma sincs a kultúrának. Léh<
-éh|t, hogy
van tanya, s vannak tanyában élő emberek, ‘ akiknek nincs kiilíurájuk,
helyesebben : alacsony kultúrájuk van, de általánosítani nema r ráérném.
Ha az ember kimegy, oda megy közéjük, szétnéz, beszél velük, —
az egyszerű, kultúrától elzárt, tanyai emberekkal, — meglepi5d$k, mint
ahogy én meglepődtem.
IT
Nagyobb település járható utón 15 km-re van tőlünk.
í ;
Bementem az első tanyába : hangszórós rádió szólt. Hallgatják vagy
tizen. Hírek, mezőgazdasági előadás, időjárásjelentés, cigányzenéd .. Fő­
ként ez az érdeklődési körük.
| j
Bemutatkoztam, kezetfogtam velük. Milyen jóleső érzés tanyai ma­
gyarral kezetfogni ...
j í
Örömrivalgássöl, csillogó szemmel — csak a tanyai embjr| szelne
csillog igy — fogadtak.
— Hála Istennek, csakhogy már megjött végre a tanító ur.
vártuk
már. Azt hittük megint becsaptak bennünket. Most már le
h hogy
csakugyan lesz iskola.

á
1

80
Mert kívánták . . . Mint a szomjuhozó ember a vizet. Egyrészt
gyermekeik érdekében, akik sárban, fagyban 4-5-6 km-t tettek meg
mig az iskolába értek, s este jöttek haza, másrészt önmagukért, hogy
legyen közöttük egy ember, aki nem olyan, mint ők, akiből meríthetnek
akit magukfölé helyeznek, kihez elmehetnek, vagy az eljön hozzájuk
csendes megbeszélésre, ha arra szükség van.
Az ő szavukkal: hogy végre egy olyan embert küldtek közéjük, —
nem személyileg értem, — aki többet tud, mint ők s aki nem kíván
ezért semmit tőlük. Nincs taksája . . .
Áldanak engem, hogy közéjük jöttem, még jobban áldják, aki
létrehozta az iskolát. Beszélgetek velük, a „vad" magyarokkal.
Megtudom, hogy ez a tanya szatócsüzlet, trafik és borkimérés,
Mosolyogva mondom : hiszen akkor városba jöttem.
Ök is mosolyognak. Téli estéken összejönnek, hallgatják a rádiót,
megbeszélik a híreket, elbeszélgetnek csendesen.
N^hanémely tárgyról nagyon is csendesen, talán kissé szomorúan.
Szerefnértek-elyan emberek lenni, mint a többi. .,
Szeretnék, ha őket is úgy tekintentenék, mint a falusi embert. Mint
a falusi embert. .. Elgondolkodtam, s megkérdeztem: miért?
A nagybirtok majdnem megfojtja őket. Nem birják eladni felesle­
ges javaikat idejében, talán később sem, mert a kereskedők, a kupecek
az állami emberek csak az uradalmakig mennek, addig van járható ut,
— különösen ősztől tavaszig — őket csak messziről mutatják, hogy ott
is emberek vannak, de nagyon-nagyon messzi vannak . . .
Tudják a belterjes földművelés, állattenyésztés szabályait. Elismerik,
hogy úgy volna helyes, de nekik emigy gazdaságosabb.
Elmosolyodom ezen a fejetetejére állított igazságon, de sajnos
igazuk van.
'
Közbevetem: termelnek itt hüvelyest, mákot és a többi jóhozamú
s kevesebb munkával járó terményt?
Telitalálat érte őket. Keserűen hümmögnek . . .
— Termeszt a . . . termeszt az uradalom.
— Hát maguk miért nem ?
Elmondják csendes beletörődéssel, hogy nem veszik át tőlük. Ter­
meltek zöldborsót is, mákot is holdszámra s mikor mentek az uradalom­
nál levő ügynöknek jelenteni, hogy nekik is van efféle, az fitymálva el­
utasította őket azzal, hogy ilyen apró tételekkel nem foglalkozik
Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301
Takarékosság"

tagja.

81

Kultúra . . . Mennyire érzik ezek az emberek itt, hogy jni az a
kultúra! Mennyire szükségét látják s mennyire nem tudnak hozzáférni a
sokoldalú kultúrához minden oldalon. Pedig tülekednek. Látón
Előzik
egymást az előrejutásban. Nemcsak a gazdasági, a kultúrális előrej
Az egész vidéken alig akadt irni-olvasni nem tudó. Az a
aki
van, élemedettkorú, régi ember.
Egyrészt önmaguk tanulnak, vagy kérik, hogy tanítsák őkék
Milyen eredmény ez! Egy nemzet egyik társadalmi osztályának, az
egyik elhanyagolt, oly sokszor és oly sokak által megrugdalf, oly sok
eszközzel megfélemlített osztálynak lelki átalakítása, lelki kinyil^^ a csak
messziről nézett, hunyorított, mindig gyanakvó parasztszemekk^ nézett
kultúra felé.
JlT
Most már nincs gyanakvás! S milyen öröm látni ezt a rétégét ki­
pirult arccal beszélgetni olyan dolgokról, amikről az apja még' hallani
sem akart!
S milyen öröm hallani, hogy hozzászól a tőle bizony nagy<|n| messze
álló eseményekhez; nem tudálékosan, hanem csendes, józan tárgyilagossággal. Egészséges Ítélőképességgel,
Hisz rádiót hallgat, újságot olvas, — legalább hetenként
bejár
15 km-ről a moziba . . .
Nem akartam elhinni, hogy moziba járnak. Egyik szombdtsdélutáíi
aztán látom, hogy összeverődik egy kis csoport, ki erről, ki arról s
mennek moziba. Utána vissza, gyalog.
I |
Ez talán mégis némi kulturális haladás ...
Láttam azonban szomorú dolgokat is, ami sehogysem egföztethető
össze a huszadik század kultúrtempójával. Még kinn a tanyavilá^ban sem.
Egyik helyen pl., bár tehetősebb kisgazdacsalád, lepedő hőikül al­
szanak az ágyban s az ágyhuzat, mely valamikor fehér volt, ol^ajn képet
adott, melyet nem akarok körülírni.
Mikor az ágyat felbontotta a gazdasszony, olyan illat csaptai meg az
orrom, hogy nem restellem azt mondani, talán a trágyadombnak J is meg­
szokottabb, megnyugtatóbb szaga van!
Ugyanitt történt, hogy estefelé megkínáltak egy kis harapúiyalóval:
éhes is voltam, de mikor az asztalhoz ültem, elment az étvágyam az
asztalterítő szagától, melyet tiszteletemre terített fel szegény háziasszony,
s melyen talán az egész esztendei ételsorozatból volt egy-egy falai? penészfoltokkal tarkítva.
Pillanatnyilag bizony szertefoszlott az én optimizmusom is| a kultu­
rális haladást illetőleg ...
Ehhez hasonló kultúrálatlanságot számtalant megfigyelhet az ember,
de ezek ellenére is azt állíthatom hogy örvendetesen halad a |ahy
tyavilág
népe a kultúra felé!
Valahogy felvilágosultabban tudnak és akarnak gondolkot
Néha
talán ez az akarat egyoldalú, de mégis akarat, mely ösztökél:
jobb,
tisztább, egészségesebb, kultúráltabb életmód felé.
í

82
Meglepő, hogy különösen azon a vidéken, ahol én vagyok, mennyire
törődnek a gyermekkel, pedig a Stefánia keze nem ér ki oda.
Ezelőtt felnőtt a tanyai gyermek, mint egy csöpp jószág a többi
között. Piszkosan* szurtosan. — Ma rendszeresen mosdatják a csöpp
gyereket, ami első kelléke a gyermekkel való törődésnek, s ráfogják a
nagyobbacskát is, hogy tisztálkodjék.
Öröm látni a piros-pozsgás arcú tiszta tanyai gyereket, mikor nem­
rég még alig látszott ki arcuk a piszokból.
Érdekes, szinte rendszeres furcsaságot, szomorú furcsaságot figyel­
tem meg: Azok a kisgazdák, akik a földből gyökereztek s valóban a föld
szerelmesei, akik érzik s teli tüdővel, — szemükben a munka lázával_
szívják a párolgó föld, a magyar föld szagát, azok törődnek magukkal.
Tiszták, csinosak, kis tanyájuk szinte mintagazdaság, mig azok, akik
valamilyen kényszer folytán, talán más foglalkozásból lettek kis birtokuk
tulajdonosai, valahogy elesettebbek. Érzi az ember, ha beszél velük, hogy
csendes melankóliával — szomorú szemrehányó tekintettel nézve a vi­
lágra — viselik sorsukat, melyet az élet — meg nem érdemelten — vál­
laikra nyomott.
Olyan furcsa látni ezeket az embereket a többi között . . . Mintha
betegek volnának ...
Néha, ha elbeszélgettem egy-egy ilyen korafáradt, önmagával s az
egész élettel meghasonlott „kisgazdával" s próbáltam felrázni lelki elesettségéből, mely lassan a testét is meglepi, láttam, hogy összefutott szemé­
ben a könny s fáradt kézlegyintéssel csak ennyit mondott: most már
mindegy ....
Ezeknek a szerencsétleneknek aztán igazán nincs ütjük, melyen a
kultúráiét felé haladjanak, vagy ha véletlenül rálépnek is a nem keresett
útra, ijedten lépnék vissza a rögös útra, mely szerintük nekik adatott.
Szerencsére, nem sokan vannak ilyenek s szerencsére a többi, az
egészséges, nagyobb tömeg nem veszi át, nem veszi vissza görnyedt élet­
módjukat, hanem felemelt fővel, dacosan, néha nagy önérzettel, túlzott
ontudatú akarattal, de halad, tapossa a kultúrálatlanság sarát; rázza ma­
gáról a még fel-felragadó ős-agyagot, de már van taposás!
Ha mond valamit, meg is okolja, hogy miért? - Egészséges, önálló,
magyar gondolattal. Hogy néha elferdül a gondolat? Nem olyan nehéz
mar kiegyenesíteni! Belátja, hogy tévedett, de utána hozzáteszi: uram,
minket szép szóval már oly sokszor becsaptak
Keserűen gondoltam én is: bizony, szegény kérgeskezű, verejtékező
paraszttestverem, sokszor becsaptak ... De sokszor bíztál azokban, akik
vallveregetve jót akartak neked, de kevés jót kaptál tőlük bizalmadért,
melyet úgy adtál at nekik, kérges tenyered meleg szorításával . . .
őst lassan visszatér hozzájuk az idegen, szorongató kézbe tett bi­
zalom. Lassan-lassan újra bízva néznek a jövőbe s biztonságosabb, látó
tartott útjl taté ,ragadós ny°m^°kon a kultúra tágasabb, tisztább, karban-

5

A krisztusi lélek szobrászai
Irta: Hajmásy József.

83

5
.I

|

í

A nagy tanitó, Gárdonyi írja: „Az embernek csak az jarca ismer­
hető, de az arc nem ő. Ö az arca mögött van. Láthatatlan/' í *
Mégis van ember, aki ihletettségtől, erős hittel bizton
hogy felkutassa, megismerje ezt a láthatatlanságot. — Sőt 1 f feni is egyet
egyszerre, hanem egy egész tömeget.
Ki ez az ember?
I I
A tanitó, aki nevelni akar!
I 1
A gyermeki lélek a legnehezebb rejtvény, titkokkal teli probléma,
melynek helyes megfejtése, bölcs megoldása súlyos feladat =elé állítja a
nevelni is törekvő tanitót. Ha látom a gondjaimra bízott na^y gyermektömeget ; ha érzem annak a munkatömegnek nyomasztó súlyát — mely
különösen az osztatlan iskola tanítójának vállára nehezedik f; ha hallom
tanítványaimnak egy-egy súlyosabb botlását; ha tapasztalom! fejlődő lelkük nem mindig kedves és szép megnyilatkozását, akkor t|d<^ n, hogy
helyesen és eredményesen nevelni herkulesi munka, sőt eméi is több,
istenadta hatalmas tehetség, gyönyörű művészet.
f |
A gyermeki lélek sugárzó csillag a magyar életégen. Belétragyog a
sötét jövőbe, mint csillogó kis lámpása a gidres-gödrös magyar él etútnak,
mely a feltámadás felé vezet. És van ember, aki éj-napon | át: figyeli a
csillagokat, lázasan vizsgálja, kutatja jelenségeiket, mert be akar hatolni
titkaikba.
| T
Ki ez az ember?
A tanitó, aki nevelni akar !
j |
A gyermeki lélek egy-egy pillér az élet tengerében, mely tartja az
örökkévalóságig szárnyaló magyar élethidat. Nem mindegy, Hog^ hitvány
agyag, vagy kemény vasbeton az oszlop, mert roppant neh|z a magyar
élethidja, szinte elviselhetetlen és zúgva, bőgve csapkodnak, bőrnek, zúz­
nak az élethullámok minden oszlopot.
| g
.3
Jaj! — Nem omlik össze a hid ?
Nem ! Mert van egy építőmester, ki törhetetlen erősségű oszlopot alkot
Ki ez az építőmester?
A tanitó, aki nevelni is tud!
A gyermeki lélek szentély, hol misztikus homály istenit
>kat sejTavaszi női kabátot, kosztümöt, rühát,f pongyolát fővárosi nívójú szak
n
vásárolhatja olcsó szabót
A „Nagytőzsde" mellett .

ÁRUFORGALOM !

KEMÉNY ISTVÁN
Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gdjrofé-u. 19.

84
. tét; benne csillogó oltár a gyermek gondolatvilága, melyben csodálatos
. erők szunnyadnak. Ide csak felvértezetten, lelki kincsekkel szabad be­
lépni, mert barbár képromboló, aki készületlenül lép e misztikumba. —
Nem fogja értékelni az oltár káprázatos csillogását, nem fogja megérteni
a fény és árny csodálatos keverékét, nem fogja érezni az isteni erők me­
leg sugárzását. De van egy tiszta lelkű ember, aki papja ennek a szen­
télynek !
Ki ez az ember ?
A tanító, aki nevelni is tud !
, A gyermeki lélek egy-egy hangszer, melyben csodás melódiák várják
az életrekeltést. S e lélekhangszereken el lehet játszani a jövő zenéjét is.
Milyen lesz ez a zene ?
Szelíd tilinkóábránd vagy harcot hirdető, győzelmet szuggeráló tü­
zes induló ?
Nemcsak a hangszertől függ !
És milyen lesz a zenekar?
Egy szellemtől, egy akarattól, egy vágytól lüktető erős, egybeolvadó
tömeg vagy szerteomló fegyelmezetlenség ? Vájjon felharsan-e a lélek­
hangszereken a feltámasztott haza diadalmi indulója?
Igen I Fel!
Én erősen hiszem ! Hiszem, mert művészek jönnek mind nagyobb
számban, kik átszellemült arccal, könnyes szemekkel pengetik a húrokat
s megrezdülnek, felzugnak a fenségesen gyönyörű melódiák.
Kik ezek az istenadta lantpengető művészek ?
A tanitók, kik lelkeket formálni is tudnak !
Igen! Az igazi tanító művész! Nagy művész! A felséges Isten mű­
termének ideális lelkületű alkotóművésze. A Teremtő ontja, mindig csak
onDa a nagyjából egyformára szabott lélekanyagot és az Ö műtermében
ott altnak a lelkes lelekszobraszok. Szeműben titkos láng lobog, melyet
a lelki szépség ideáljának viziószerű látványa táplál, dolgoznak, fáradnak.
szomjas vággyal es boldog büszkeséggel legeltetik szemeiket alkotásaikon'
O, nem mind egyformák azok az alkotások. Vannak közöttük dur­
ván kinagyolt szobrok és finomvonalu Vénuszok, de mindegyiken rajta
van a magasabbrendűséget sugárzó isteni képmás.
■1>
nehéZ, 3 munká'uk? ~ me>-‘ sok a lélekanyag és mennyi
változatban? Az egyik szétomló homok; de ők vízzé válnak, hogy őszszeragaszthassak! A másik szilárd gránit; ők vésők lesznek, hogy alakká
formabak. A harmadik kémény acél, ők fűzzé válnak, hogy megolvaszszak. Adnak meleget, miközben elégnek önmaguk ... És szórják, foly■" CTlt-T
mCSe\
lehelik sze,lemi értékeiket az isteni műterem
nak élő ktanHók0aI' & elekszobrászok • • ■ a szivvel-lélekkel hivatásukKozben le-legordül pillanatra a műterem függönye és lelkek mén­

nek . . . lelkek jönnek ... A lélekművészek könnyezve suttogjál a távozóknak. csak az Istennel, fiam, szembe az életpocsolyákk^ !
Azután ? . . .
■
Lélekművészek mennek . . . lélekművészek jönnek . . -. és m »st mi
vagyunk a lélekszobrászok műtermében. S kérdem Tőled, kedves Tanitótársam: ki vagy és ki akarsz lenni? Krisztusi lélektömbökikont rkezű
ördöge vagy lélekszentélyek rajongó lelkületű apostola ?
Válassz!
Én hiszem, hogy Te, kedves Tanitótársam, a lélekhangszgrek tuvesze akarsz lenni I És ez elég! Csak erősen akarj!
„Az ember való becse akaratának erejétől függ". Én tjidon: j ked­
vés Tanitótestvérem, hogy a Te szépet szerető lelked megrexonál és ki­
áltásomra visszhangként felel:
|
■
Én az isteni műterem művésze, a krisztusi lelkek szobrásza v< 'ok!

GYAKORLATI PEDAGÓGIA*

|

Vázlatok a népiskolai légoltalmi ismeretek tanításéhoz. ■ •
8. Gázbombák.

Előkészítés: Faszén-vasaló. Szag. Fejfájás. Nehezebb a levegőnél.
Inkább ajtót nyissunk Mi hajtja ki a szódásüvegből a vizet ?l Holitalálkoztatok már gázzal ? Élmények ...
Tárgyalás: Olyan bombák is vannak, amelyeket éitvesiélyes
gázzal töltenek meg s repülőgépekről az ellenség falvaira^ városaira
dobják.
a) A gázbomba olyan, mint a robbanóbomba, csakhogy igazzal van
megtöltve Leeséskor, az ülés következtében szétrobban s a jbenn^ lévő
gáz kiömlik. A gáz nehezebb a levegőnél, a pincékbe tódul. A;szél Sajtja.
bj Van folyékony gáz is. Ezt kis üvegcsékben, fiolákban dobják le
a repülőgépről. Mikor az üveg földet ér, eltörik és a gáz kifolyik, a majd
elpárolog és szétoszlik a levegőben. Ilyen kis üvegcsét ezrével vihet a
a repülőgép és dobhat le.
r
c) Van olyan repülőgép is, melynek tartályában folyékony gáz van.
Ezt permetezőgéppel permetezi szét az ellenséges területen. Ilyenkor a
gép alacsonyan repül.
f
|
d) A harcigáz láthatatlan, legfeljebb csak szagáról lehe| jelenlétét
megállapítani. Van muskátliszagú, fok hagy maszagú, mustárszagé és p^tikaszagú harcigáz.
|
l
A folyékonygázt a földre, növényzetre hullott cseppékről Jlehet
fölismerni.
e) A légnemű gáz megtámadja szemünket, orrunkat, lé^őszeéveinket, tüdőnket, megmérgezi vérünket.. Folyékony állapotbanátsziyódik

86
ruhánkon, cipőnkön s ahol bőrünkkel érintkezik, ott előbb hólyagot húz,
majd csúnya sebet okoz, mely csak nagyon lassan gyógyul meg.
f) Védekezés: Gázálarc, gumiruha, gumicsizma, vagy cipő. Gáz ellen
óvóhely, pince. Gázfelhőből széllel szemben, de csak lassan haladva,
orrunkat és szánkat nedves kendővel bedugva, gázálarc híján leghama­
rabb kijuthatunk.
Gyógyszere: szódabikarbóna, szódavíz, klórmészviz, klórmészpor
sok víz és szappan és a friss levegő.
Mesterséges légzést gázsérülttel nem szabad végeztetni.
Összefoglalás; Légnemű- és folyékony harcigáz. Gázbomba és harci­
gáz üvegcse. Szaga. Pincék, mint óvóhelyek. Gázálarc; nedves kendő._
Széllel szembe haladva ki a gázfelhőből.
Begyakorlás: Viselkedés harcigázzal fertőzött területen, elképzelés
alapján. Harcigáz és folyékony gáz esetében is. Gyors segélynyújtás kü­
lönböző módjait gyakoroljuk.
Nevelői cél: Légy előrelátható, körültekintő és óvatos. Egészséged
megóvása érdekében ne sajnáld a pénzt kiadni. A légoltalmi parancsnok­
nak feltétlen engedelmességgel tartozol.
9. Figyelőállomás.

Előkészítés: A külföldi repülőgépek jelzéseinek átismétlése.
Tárgyalás: a} Légvédelmi készültség. Az az állapot, amikor állandó
megfigyelés alatt tartunk minden jövő és menő repülőgépet.
b) Figyelő őrs. Az ország határa mentén 10—10 km.-re katonai őr­
sök éjjel-nappal figyelik az ellenséges repülőgépeket. Felszerelésük: táv­
cső, hallótölcsérek, térkép, iránytű és telefon.
c) Gyűjtöállomás. Az ország kerületekre van osztva. Minden kerü­
letben van egy gyűjtöállomás, ahová a figyelő-őrs jelentését telefonon be­
mondja. A gyűjtőállomás tisztje a jelentést átértékeli, összehasonlítja a
többi figyelő-őrs jelentésével. Térképen megjelöli a veszélyeztetett terü­
letet. Elrendeli a riasztást.
d) Riasztás. Telefonon vagy futárral, stb. „Légi veszély" jelszóval
értesíti a veszélyeztetett területen lévő városokat, falvakat, gyárakat, ka­
szárnyákat, telepeket, stb. Városokban, falvakban nyomban elrendelik a
légvédelmi riadót, a lakosság felriasztására. A riasztás történhetik : ha­
rangozással, jelzősippal, szirénákkal, stb. Ezen jelzést mindenkinek ismer­
nie kell. Ugyancsak jelzik a légi veszély elmúltát is.
FÉRFISELYMET

DDÍll
I
A EJ U L L
—

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATÜZLETBÖL
III
gin

Összefoglalás: Légvédelmi készültség. Figyelő őrs. Keríáeti gyűjtő­
állomás. Riasztás.
Begyakorlás : Idegen repülőgépek jelzései. Községünk I megfigyelő
helyei. Érintkezés a községi elöljárósággal. Tűzoltósziréna, toronyőrö Légi
v eszély alatti állapot leírása. Lakosok helyes viselkedése.
Nevelői cél: Riasztó jelre figyelmeztess mindenkit, akivelhalálkbzol!
í
10. Légoltalmi készültségi állapot éjjeL

1

, |

Előkészítés: Kik a mi ellenségeink ? A határok állandó megfigyelés
alatt állanak. Nemzetközi összetűzés esetén azonnal elrendelik a légol­
talmi készültséget.
Tárgyalás: a) Lakóhelyünk éjszakai elsötétítése. Repülők szívesebben
támadnak éjjel, mint nappal. Repülőgépről látható fény után Itájékízódnak. A lámpák fénye, annak vízben való visszatükröződése llitünő^tájékozódást nyújt a pilótának. Légoltalmi készültség ideje alatt Részlegesen
csökkentett a közvilágítás. Légi veszély esetén teljesen szünetel a|közvilágitás.
b) Részben csökkentett kivilágítás ismertetése. A lámpáinak csak
bizonyos hányada ég az utcán. Ezek is fényleszoritó burával^ kék lágy
szűrke fényt terjesztő lámpákkal látandók el s egy központi kapcsolóval
legyenek elolthatok. (Teljes elsötétítés) Jármüvek szintén tompított fényű
lámpákkal közlekedhetnek csak.
s
'i
c) Magánlakásokban minden ajtó, ablak vagy teljesen jót záró spalettával, vagy ilyenek hiányában fekete, vagy sötétkék papírral, taka­
rókkal, pokrócokkal takarandó, vagy ragasztandó le úgy, ho^y egyetlen
fénysugár azon ki ne bújhasson. Ezt a csendőrség külön is ellenőrzői és
a hanyag embereket megbünteti. Aki lakása elsötétítéséről nein gondoskodik, az este ne világítson.
B
I
Összefoglalás: Részben csökkentett közvilágítás. Teljes :’elsöté^tés.
Magánlakások elsötétítése.
I
'I
Begyakorlás: Tanulók elmondják, hogyan fogják otthomaz elsöté­
títést végrehajtani.
,
J
|
Nevelői cél-. Egyetlen égvehagyott lámpa sok felebarátunknak az
életét kockáztathatja.
’
j
11. Légoltalmi készültségi állapot nappal.

1

Előkészítés: Miért támad a repülő inkább éjjel ? Mitől fél nappal ?
A mi vadászrepülőinktől és elhárító ágyúinktól.
: • i
Tárgyalás: a) Lakóházunkat biztosítsuk légitámadás ellen; Padlását
lomtalanitjuk. A faszerkezetet és tetőlécet impregnáljuk tűz ellen, vágy
* kenjük be mészhabarccsal. Tartsunk készenlétben vaslapátot, .vas vijesvedret, vizfecskendőt és homokot a padláson.
b) Légoltalmi készültség idején a kályhákat kioltjuk, a gázt és ^ízvezetéket, ha van, elzárjuk. Az ablakokat kívülről beragasztjuk papírral,

88
hogy a légnyomás ki ne nyomja. Házunk közelében szalmát vagy más
gyúlékony anyagot ne tartsunk. Ha van pincénk, berendezem óvóhely­
nek, s takaróval, gázálarccal, klórmésszel esetleg segélynyújtó csomag­
gal ; riasztó jelre levonulok. Ha nihcs pince, tanácsos a lakástól távolabb
a kertben egy lövészárokhoz hasonló menedékhelyet ásatni s azt elké­
szíteni óvóhelynek. Ha van gázálarcom, azzal együtt ez a legolcsóbb és
a legjobb légoltalmam.
c) Legelőször a gyermekeket, betegeket, öregeket helyezzük bizton­
ságba. A légoltalmi osztagokba osztott személyzet legrövidebb időn be­
lül bevonul rendeltetési helyére. A házparancsnok alá rendelt személy­
zet a házparancsnoknál jelentkezik.
Összefoglalás: Elővigyázatosság és óvintézkedések a családban és
a községben. Teendők riadó esetén.
Begyakorlás: Riadó készültség esetén iskolába nem megyünk. Ha
riadó iskolában talál, mi a teendő ? Számításba kell venni a riadó és a ’
támadás közötti eseetleg rendelkezésre álló időt. Ha bőven van idő a
gyermekek hazamenetelére, hazamennek. Ha erre nincs idő s az isko­
lának óvóhelye nincsen, bent maradunk a tanteremben s ott várjuk meg
a támadási időt. Repülőnek a leghálásabb célpont az utcán félelmükben
ide-oda szaladgáló emberek és gyermekek. Támadás títán az utcára ki­
jönni is csak engedélyei lehet.
Alkalmazás: Ilyen támadás alatti viselkedést évközben többször
gyakoroljunk.
Nevelői cél-. Elöljáróidnak feltétlenül és gondolkozás nélkül engedelmeskedned kell.
।
Folytatjuk.

AZ UTASÍTÁS
, a legtöbbet emelgetett könyv a tanitói berkekben. Bármilyen peda­
gógiai. vagy didaktikai kérdésről esik szó, mindjárt felharsan a mindentjobbantudok szavalokórusa: nincs benne az Utasításban I És ha ilyenkor
r‘atk°Z? ,féI a kedves kartársát, hogy vegye elő hát azt az
fásítást es apozza fel azt a reszt, amely a kérdéses problémát boncol­
gatja, akkor kiderül, hogy a kedves kartárs valakinek kölcsön adta azt a
“ TZ a valaki
™ndig nem hozta vissza.
V5L,, ,eIokeru is nagy keresés után a tanitói biblia, akkor meg az
riiaglik ki, napnal fényesebben, hogy szegény olyan tiszta, mintha most
hozta volna világra az Egyetemi Nyomda körforgógépe, ami arra mutat,
hogy a tulajdonos mást sem tett eddig, mint minden áldott nap reggeltol estig azt a könyvet lapozta.
Tiszták sok iskolában az Utasítások, mondják a körzeti felügyelők
Tiszták es érintetlenek, mint a hó. A zsíros, piszkos, szakadozott tintás,'

.i

I

összefirkált, fekete Utasítás olyan ritka és rendkívüli manapság, akár
csak a fizetésemelés. Az Utasítások a tanitói asztalokról bevonultak sfép
csendben a könyvszekrényekbe. Elhelyezkedtek valamelyik nyugodalmas
polcon. S betakaróztak porpaplannal és arról a régmúlt dicsőségről*ál­
modoznak, amikor még ott páváskodtak a tanitói asztal szélen a vezérkönyvek zártkörű társaságában.
>
Üvegarcu, vagy festettdeszkáju szekrényekbe, asztalfiókok aljára
süllyedtek sok iskolában az Utasítások. Mellettük vezérkön^vek builakodnak. Emberi .kéz egyre ritkábban érinti puha hátukat. Meleg ujpk,
sokszor hónapokig nem cirógatják lapjaikat Ideges, mohón f|ló szentek
félesztendökig nem rohannak végig betübarázdáikon.
Mindezekből annak kellene következni, hogy az iskolá munkáisa
annyira magukévá tették már az Utasítás előírásait, annyira ismerik a
tanítás bibliájának minden sorát, hogy akár kívülről is elfujjják az egé­
szet. Sajnos, a tapasztalat mást mutat. A körzeti felügyelők e^yre sűrűb­
ben állapítanak meg olyan kirívó hibákat, melyekre az Utasöás határo­
zott rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket tehát már rég k&erülheíett
volna a kartársak sokasága, ha kezébe vette volna és komolyan tariülmányozta volna azt a hátborzongató és félelmetes tömzsi, kis könyvet,
Vissza az Utasításhoz, — mondják egyre gyakrabban a körzeti
felügyelők. Vissza a vezérkönyvekhez. Az Utasítások masírozzanak vissza
a régi helyükre. Legyenek feketék, mint a cigánypurdék. És Dorogjainak
az ujjak közt, mint a szélmalom vitorlái. Hanyatt fekve hadd terpesz­
kedjenek ezután újra a tintás asztalok szélén, a szines kréták |és ceruzák
szomszédságában. S hagy sugároztassák a tudás fényét percnől, percre,
éjjel nappal, szeptember elsejétől vizsga napjáig az iskoláig ezreiben,
minden tanításnál.
De sugároztassák a tudás fényét az Utasítások szünifiöbeá is a
tanitói koponyákba. Szórják a tudás szikráit állandóan. A; kartársak
pedig értsék meg és hallják meg. a tömzsi kis könyv jajpana^zát. S ve­
gyék jó emlékezetűkbe, hogy nem igaz tanító az, aki nem kacsint rftinden áldott nap szerelmesen az Utasítás hűséges szemébe.
Gyomai György.
•• ooQOOoo

4

I ‘

l

*

SZOLNOK, Szapáry-utca 4^6. sz.]
o
O
o

és

Hitelbank épület. — Takarékosság.Gyermekruhák nagy választékban^
fűzők és melltartók mérték utánJ

2

°Ooo........................................ ..

Aki az Eötvös Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályába belépd nem­
csak önmagáról és családjáról gondoskodott, hanem sok |
5 *
tanító-özvegy és árva könnyeit Is letörli!
.|
|

90
91

EGYESÜLETI ÉLET
Húsvéti gyűlések.
A Magyarországi Tanítók Eötvös-Alapja husvétheti válaszmányi ülé­
sén úgy a fővárosi, mint a vidéki tagok nagy számban vettek részt.
Rákos István kir. tanácsos, elnök megnyitó beszéde után Háros Antal
főtitkár jelentette, hogy a folyó egyesületi évben 433 tanitó lépett Eötvösalapba. Örömmel közölte, hogy az egyesület vállalata, a Kalász Rt. jö­
vedelméből 12 ezer pengőt meghaladó összeget juttatott az Eotvös-alapnak, tamtójóléti célok előmozdítására. Ez az összeg biztosítja, hogy az
Eötvös-alap emberbaráti feladatainak még teljesebb mértékben megfelel­
hessen. Foglalkozott a választmány a Tanítók Internátusi Alapjából el
nyerendő segély ügyével és megnyugvással fogadta, hogy e kérdés ked­
vező elintézésében reménykedhetünk. Örömmel vették tudomásul, hogy
a Tanítók Háza felügyelőbizottsága, Jovicza I. Sándor székesfőv. igazgatót
választotta elnökéül. Végül kegyeletesen hódolt Benke Balázs Ónody
Gusztáv Szalóky Dániel, Maszny Sámuel és Szieberth Róbert elhunyt
tiszteletbeli tagok emlékének s érdemeiket jegyzőkönyvbe foglalta Ger­
gely István számtartó az Eötvös-alap vagyoni helyzetéről számolt be. Az
Eotvos-alap , tiszta vagyona 395 ezer pengő. Különféle segélyekre s a
Tanítok Hazaira 35.227 pengőt fordított.
a T A.fFötvös-alap három internátusá
204 tanitógyermeket gondoz.
í Ferenc J°zsef Haza főiskolai internátusról Péterhidi József, a
eter y Sandor leányotthonról Gergely István s a keszthelyi Rákos István
Fiuotthonrol Sakrak Mihály tájékoztatta részletesebben a választmányt
A visszacsatolt területről 22 tanítónak gyermeke részesül kedvezményes
e latasban. Csontai Győző az Önsegélyző és Családjóléti Osztály működéEddig 20 család 706 Pe"«ő befizetés ellevflu /
Pe>
kaP°«. - Végül megállapította a
va asztmany a keszthelyi házban üdülők és az iskolai tanulmányi kirán4j0° p ta ’ dlk i V kes/V1V' házban üdülök diia különszobákban
\k°z°s szobakban 360 P naponta. Az iskolai kiránduló csapatok .
teljes ellátásért naponként és személyenként 2'50 P-t fizetnek.
,
A
^mtoegyesületei Orsz. Szövetsége április 4-én tartotta
S-1
Ta“tÓk Házában- Berkényi Károly elnöklésével.
Sugár Béla főtitkár a tanítói egység első megteremtőjéről, Rill Józsefről
ártott magasszarnyalasu emlékbeszédet születésének századik évfordulója
alkalmából. Az emleKunnepélyen a kultuszminisztérium és a család részero megjelentek dr^Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos, dr. Huszka
rno államtitkár, dr. Czakó István miniszteri osztálytanácsos, Czakó László
hdvelr™0?- •
‘,Öbben' AZ ÜnnePél* keretéb“ babérkoszorft
helyeztek arcképére s a kerepesi temetőben levő sírjára.

Berkényi Károly elnök lelkeshangú beszédben foglalkozott a ÍF<el_
vidék és Kárpátalja visszatérésével, majd a tanítóságot foglalkíoztafó> s
nyugtalanító sérelmeket és kívánságokat ismertette. Kéri a tanítósá l az
illetménycsökkentő rendeletek visszavonását, a tanitónő-feleségek fél lakbérének visszaadását, a helyettesi minőség megszüntetését, at eddigi
helyettesi szolgálatnak az előléptetésnél való teljes beszámítását
Az igazgatói pótlék rendezése, a zsúfolt osztályok megszüntetése,
a VII. fiz. osztálynak megnyitása, illetve a létszámnak 2O°/o-ra valót felemelése, a 8 osztályú iskola kiépítése, a pedagógiai szemináriu|mok4 úti­
költségeinek megtérítése, a tanyai pótlékok életbeléptetése, az arckép
:pes
zz
igazolványok térítésének eltörlése, az iskolai gondnokságok megszüntetése
ismét szóbakerültek, megtárgyaltattak.
Marikovszky Gyula pénztárnok jelentésének meghallgatása |utár| dr.
Stolmár László a Budapesti Tanítóegyesület elnöke jelentette b^ ho|y a
főváros tanítósága is ki akarja venni a maga részét a Tanitó^övétség
munkájából. A bejelentés osztatlan örömet keltett.
1'* |
A KALÁSz R.-T. gyűlései.
Az egyedüli országos jellegű jóléti magyar tanítói gazdasági álaknlat, .
a Kalász Könyvkiadó Részvénytársaság a húsvéti tanitógyülésék során
április 3-án d. u. tartotta az ország minden részéből egyb^ereglett
nagyszámú tag jelenlétében a Tanítók Ferenc József Háza dísztermében
választmányi gyűlését, majd utána évi rendes közgyűlését.
Rákos István elnöki megnyitójában az intézmény további ^hathatós
támogatására hívta fel a kartársakat.
1
|
Osztie Zoltán terjesztette ezután elő az igazgatóság jelentését a^ el­
múlt időszakról. Indítványára a választmány őszinte örömének ^dot| ki­
fejezést a hűséges rutén nép visszatérése és a közös lengyel^magyar
határ megvalósulása alkalmából. Ezután megfelelő számszerű adatokkal
mutatta ki, hogy a Kalász — miként minden esztendőben, 1918-bdp is
jelentős összeget, mintegy 18.000.- pengőt fordított adományokra ^ségyyezésekre. Ebből egyedül az Eötvös-alapnak több mint 12.000.- pengő jutott,
Tiszta nyeresége 58 százalékát segélyezésekre fordította. A jiyer^ség
fennmaradt összegéből a részvényesek 5 százalékos osztalékot kapnak s
az Osztie Béla segélyalap dotálása után mutatkozó összeg az országos és
vármegyei tanítóegyesületek között kerül szétosztásra. Az üzleti f^Salom növekedése a vállalat újabb térfoglalásának és a nyomda pzéppejlödésének köszönhető.
itésFelhívta a választmány figyelmét az elmúlt ősszel
aratás” cimü továbbképző iskolai új tankönyvsorozatra. E könyvekből a
megjelenésük óta eltelt rövid idő alatt is már számos elismerő bijalat
hangzott el. Beszámolt arról, hogy a Kalász érdekköréhez tartozó
nyomdavállalat megszűnik külön cégként működni és teljesen gólyád a
Kalászba. Ezzel kapcsolatban az igazgatóság gondoskodott inegfelelo

92

t 93

könyvkötőüzem létesítéséről is. Kérte a választmány további odaadó tá­
mogatását. Végül kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi gyűlés
óta elhunyt tagtársakról.
Kerék Péter iskolafelügyelő, választmányi tag meleg elismerő sza­
vakkal adózott a Kalász Rt áldozatkészségéért. A tanítóság további lel­
kes támogatását ajánlotta fel.
Zsombolyai Valéria „Számonkérés a népiskolában", Gubacs Gábor
pedig „Természettani kísérletek egyszerű eszközökkel" címen tartott igen
gyakorlatias és a nagyszámú érdeklődő figyelmét mindvégig lekötő,
tanulságos előadást.
A választmányi gyűlést követő évi rendes közgyűlésen dr. Pogány
Frigyes elnöki megnyitójában hálát adott a Gondviselésnek az elmúlt
hónapok nemzeti szempontból oly örömteljes eseményeinek bekövet­
kezéséért. Az igazgatóság évi jelentését és a zárószámadásokat Osztie
Zoltán terjesztette elő. A számadások szerint az elmúlt üzletév tiszta
nyeresége 30.639 P 40 fillér. A közgyűlés a jelentést, a zárószámadást
és a nyereségfelosztási javaslatot Gundy Károly felügyelőbizottsági elnök
jelentése után egyhangúan elfogadta. Megadta a íelmenlvényt az igazga­
tóságnak és a felügyelőbizottságnak s a számadásra kötelezett főtisztvise­
lőknek eredményes munkásságukért őszinte köszönetét mondott A
választások során a kilépő igazgatósági tagokat 3 évre újra megválasztotta,
a megürült helyre pedig uj tagként Hofmeiszter József igazgatót választotta.
Néhai dr. Bulissa Károly elhalálozása folytán megürült jogtanácsosi tiszt­
séget a közgyűlés dr. Bulissa Rezső ügyvéddel töltötte be, A gyűlés az
elnök zárószavaival ért véget.

HIVATALOS RÉSZ
;---------------- 1656/1939. szám,--------------------------------------------- Tárgy: Film ajánlás.
Valamennyi közvetlen rendelkezésem alatt álló elemi iskola
Tekintetes Igazgatóságának.
Állomáshelyén.
A tanker. kir. főigazgató Ur 5561/1938—39. számú rendeletében
értesítette hivatalomat, hogy a Kárpát-film „Gyermekszív" c. filmjét a
bíráló bizottság erkölcsi tartalma és nemes Ízlésű összeállítása alapján
alkalmasnak találta az ifjúság által való megtekintésre. Ebből folyólag a
vallás és közoktatásügyi miniszter urnák folyó évi március hó 24. napján
kelt 133.099/1939. IX. ü, o. sz. rendeletére felhívom a Tekintetes Igazga­
tóságot, hogy a „Gyermekszív" c. film testületi megtekintését annak ide­
jén a vezetése alatt álló intézet rk. vallású tanulóinak figyelmébe ajánlja.
A tantestületi megtekintés kedvezményes áron és csak a tanulmányi
időn kívül történhetik meg.
Szolnok, 1939. április hó 5-én.
Kir. tanfelügyelő hiv. távol:
Dr. KOVÁCS JÁNOS s. k.
tanügyi tanácsos.

I

Kinevezés. A vallás- és közok­

tatásügyi miniszter dr. Bíró József
karcagi ref. tanítót tanügyi fogal­
mazó-gyakornokká nevezte ki.
Népművelési előadók tovább­
képzése. A vármegyei törvényha­

tósági iskolánkivüli népművelési
bizottság vármegyénk minden egyes
városában, illetőleg községében mű­
ködő helyi népművelési bizottság *
tagjai és előadói részére, a várme­
gyei bizottság költségére 1939. ja­
nuár 1-től a „Családi Kör", folyó
évi január 1-től a „Magyar Lélek"
cimü népművelési szakfolyóirato­
kat is megrendelte. Az iskolánki­
vüli népművelési előadók e folyó­
iratokat figyelmesen tanulmányoz­
zák, s így az iskolánkivüli népmű­
velési munka, melynek sikere nem­
csak a hallgatók érdeklődésétől,
de az előadók szellemiségének
gyarapodásától is függ, hasznát látja
a vármegyei törvényhatósági bi­
zottság e nagy anyagi áldozatának
Kitüntetés. Hazafias és kiválóan
eredményes munkásságukért Lász­
ló József jászberényi áll. tanító, le­
vente főoktatót vezető főoktatóvá,
Keszthelyi Ferenc jászberényi áll.
tanító, levente oktatót főoktatóvá
nevezték ki.

I

Pályázati hirdetés, ; < M^gyarországi Tanitók Eötvq ,-alapja. a
áza főisTanitók Ferenc József Háza
főis­
kolai internátus, a Pétéffy Sándor
Leányotthon és a keszthelyi Rákos
István középiskolai fiucjtthon ked­
vezményes helyeire, tovább^ juta­
lom-, segély- és árvan^veléii se­
gélydijaira pályázatot hirdetett, fo­
lyó évi május 31-én lejáró határ­
idővel. A pályázatok közelebbi
feltételei a Néptanítók |Lapj| folyó
évi március 15-én megjelent/6. szá­
mában közzétett részletes ^pályá­
zati hirdetésben olvasztók.*
Halálozás, dr. Visnavszky Rezső
tanügyi tanácsos, Nódfágvá^negye
közszeretetben , álló kir. tanfelü"
gyelője hivatása teljesítése közben,
Mohorán hirtelen rostul |ett és
meghalt.
Pályázati hirdetés.. A ^agyarországi Tanitók Eötvöá-alapfa, Eöt­
vös József báró emlékének méltó
dicsősitésére s a tanítói hivatás
méltatására alkalmas^ költemény
megírására pályázatot í hirdet. Pá­
lyázhatnak tanitók, tanárok, jeli­
gével ellátott pályamunkával, mely­
ben zárt borítékban a pályázó ne­
ve is melléklendő. Ajpály^díj 100
P. A pályázat határideje 1939. jú-

ALAZS IMRE SPOR
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

vé é

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABÓ
Takarékosság tagja.___________

95

94
nius 30. A pályanyertes vers az
Eötvös-alap tulajdonába megy át.
Az Eötvös-alap fenntartja magá­
nak azt a jogot, hogy a beérkezett
költemények közül az alkalmasa­
kat 20—20 P vei a pályázóktól
megválthassa. A pályázatok a Ma­
gyarországi Tanitók Eötvös-alapja
címére (Budapest, VIII., Szentki­
rályi-utca 47. sz.) küldendők.
Mit nyújt az Eötvös-Alap ? 1.
A Tanítók házaiban a tanitók fő-,
szak- és középiskolákon tanuló
mindkét nemű gyermekek nevelé­
séről gondoskodik. 2. Az egyesü­
leti rendes tagok kifogástalan magaviseletü és sikerrel tanuló gyer­
mekei között jutalomdijakat oszt ki.
3. Az elhunyt rendes tagok va­
gyontalan kiskorú árváinak neve­
léséről készpénz segítség nyújtá­
sával gondoskodik. 4. Az elaggott
betegeskedő, vagy csekély nyug­
díjban részesülő szegénysorsú ren­
des tagoknak és ezek özvegyeinek
készpénz segítséget nyújt. 5. Az
üdülésre szoruló rendes tagok ré­
szére üdülőházat tart fenn. 6. A
Budapestre utazó s ott tartózkodó
tagoknak vendégszobát bocsát ren­
delkezésére és részükre kedvez­
ményes ellátást nyújt. Évi tagdíj
4 P. Belépési űrlapot és befizetési
űrlapokat készséggel küld a Szer­
kesztőség.
Hogyan permetezzünk ? Erről
ir a Növényvédelem és Kertészet
legújabb száma.Cikkeket közöl még
a gyümölcsfák és szöllő metszésé­
ről, a palántálásról, az alma-lisztmat elleni védekezésről, a hernyó­
fogó kötelek alkalmazásáról a
dinnye termesztésről stb. A Nö­
vényvédelem kiadóhivatala (Buda­

pest V. Vécsey-u. 4.) egy alka­
lommal díjtalanul küld, e lapra
való hivatkozással, mutatványszá­
mot.
Turkevei népművelési tanfo­
lyamok. A befejeződő tanév sike­

res iskolánkivüli népművelési műn*
káját igazolja az a három népes
tanfolyam, mely a turkevei köz­
vélemény előtt az iskolánkivüli
népművelés fontosságát igazolta.
Folyó évi március hó 4-én zárult
a 90 órás mezőgazdasági szaktan­
folyam, melyet Zolnai Szabó László
gazdasági iskolai igazgató, okleve­
les gazda, L. Szabó László gazda­
sági tanárral együtt tartott az ifj.
gazdák egyesülete tagjai részére.
A tanfolyam anyaga nagyrészben
kísérletekkel volt kapcsolatos —
sikértartalom vizsgálat, sa j tkészités
stb. — melynek eredményéről a
vizsgálaton többekközött Tóth And­
rás és Hajdú Lajos tanfolyam­
hallgató kisgazdák egy-egy előadás
keretében számoltak be a tanfo­
lyamon tanultak tanulságairól. A
vizsgálaton Dr. Győrffy Kálmán
polgármester és dr. Kanta Géza
mezőgazdasági kamarai előadók —
ki a várm. népművelési bizottság
bizonyítványait osztotta ki a hall­
gatóknak — vettek részt. 20-án zá­
rult a Mihályfalvy Margit okleve­
les tanítónő által vezetett női sza­
bás-varrási tanfolyam, melynek ke­
retében a hallgatók nemcsak a
háziasszony szabás-varrás ügyes­
ségi készségét sajátították el, ha­
nem munkaközben a hallgatók er­
kölcsi, ismeretközlő és kedély­
ápoló előadásokat is hallgattak. A
tanfolyami vizsgán kiállított szabás­
minták és elkészített ruhák igazol-

ták, hogy a tanfolyam látogatása
nem volt eredménytelen. A tanfo4 lyami vizsgán Soós József vm.
^népművelési titkár elismerését felyezte ki az elért szép eredmé­
nyért. Ugyancsak szép sikerrel zá­
rult folyó hó 25-én a turpásztói
nőnevelési tanfolyam, melyet Bedő
Irén és Bartos Mária áll. h. taní­
tónők tartottak, melyen a tanyai
nőnevelés nehéz és sok türelmet
igénylő úttörő munkáját sok áldo­
zatos ügyszeretettel végezték.
A Felvidéki Általános Taní­
tóegyesület most tartotta a felsza-

baditás után első közgyűlését. A
közgyűlésen megjelent dr. Kontárik
Gyula vármegyei kir. tanfelügyelő,
az egyházi, világi hatóságok kép-

I
I
viselői, valamint a körzet ^tantes­
tületének sok tagja. A*z ülésen lel­
kesen ünnepelték, vitéz nagybányai
Horthy Miklós kormányzót, akinek
felszabadításukat köszönhetik, va
lamint a cseh megszállás után az
ülésen megjelent első in. kir. tan­
felügyelőt. A körzet titkárt jelen­
tésben beszámolt a magyar tanitói
karnak a kisebbségi soyban végzett
nagyértékű munkájáról. Ah gyűlés
ezután a magyar tantejrvet^ ismer>
tette és a tanfelügyeíőn^c az uj
tanév előkészítésére voiiatkázó uta­
sításait és tanácsait hallgatja meg.
Dr. Pobozsny Róbert kanonök, egy­
házmegyei tanfelügyelp az^ állami
és felekezeti tanitósá^ eg^enjogositásáért szállt síkra, i

I
ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRüT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYŰLI
KÁVÉBEHOZATALI R-T.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLE'|ÉBQL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 31

1

96
Az íparostanonciskolaí tanítás
idejének módosítása. A vallás­

os közoktatásügyi miniszter az iparostanonciskolai szervezetek az
iparügyi és a kereskedelem- és
közlekedésügyi miniszterrel egyet­
értőén a tanítás idejét módosította
annyiban, hogy tanítani csak köz­
napokon lehet s a tanítás ideje esti
hat óra utánra nem terjedhet. —
Rendkívüli körülmények fennfor­
gása esetén azonban a tanoncisko­
lái felügyelőbizottság előterjesztése
alapján a tankerületi kir. főigaz­
gató, illetve a kir. tanfelügyelő en­
gedélyt adhat arra, hogy a tanítás
este hat óráig terjedjen. Az iskola
látogatására szükséges időt a gyer­
mek- és a fiatalkorú tanoncok napi
munkaidejébe kell beszámítani.
Anyák Napja közeledtével ol­
vasóink szives figyelmébe ajánljuk
Bőd Lajos karcagi kartársunk Tün­
dérország, felé c. kedves és hangu­
latos 1 felv. gyermekszinmüvét,
amely elődási joggal és hangjegyek­
kel együtt P 1.5O-ért rendelhető
meg az 58.007 sz. postai befizetési
lapon a kiadótól, Kertész József
karcagi könyvkereskedőtől.
Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Szilvássy Eleonóra 3 P. Markóth Dezső,
Hunyor Ilona, dr. Kerekes Sándor­
né, Pethes Gyuláné, vitéz Haám
Sándorné, dr. Magay Miklósné,
Szegedy Istvánná 1 P 50-1 P 50 f.
Szolnok, Balogh Zsígmod 3 P.
Kisújszállás, Molnár Margit 6 P.
Mezőtúr, Mérki Andor 6 P. Tiszakürt, Fővárosi Padagógíai Könyv­
tár 5 P. 40 f. Bpest.
Tagdíj címen: Török Jolán,

Sztipits Bódogné, Muhy Mária,
Tóth Piroska, Brinda Pászkné, Koltay Anna, Kovách Lászlóné, Szathmáry Lajosné, Ferenczy Sándorné,
Horváth Jolán, Csiky Ernő, Horvát Gyula 2—2 P. Szolnok, Boda
Margit, Szemes Zoltán, Tömösközy
József, Szöllősy János,Tóth Terézia,
Jancsó Aladárné, Máté Gábor,
Mezőtúr, Szilvássy Eleonóra, Szol­
nok 4—4 P.
Temetkezési díj címén: Horváth
Ferencné 3 P 60 f. Gödöllő, Bacskó
Gyula 7 P 20 f. Szolnok, Magyary
Gyuláné 1 P 20 f. Budapest, Horvát Gyula 10 P. Szolnok.
SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Munkatársainkat szeretettel kér­
jük, hogy közleményeiket, cikkei­
ket lehetőleg minden hó 15-ig szí­
veskedjenek hozzánk juttatni. Csu­
pán igy lehetséges, az időszerű
közlemények időben való leközlése. Közérdekű események, tan­
ügyi hírek 8—10 sorban, tömören
megírva, 2O.-áig. A torlódás okozta
késésekért szives elnézést kérünk.
Sz. G. Jászberény. Örömmel vet­
tem, a jövő számban feltétlenül jön.
B. L. Karcag. Szívesen tettem ele­
get kívánságodnak. Várom a be­
ígért cikket. B. Gy. Jászberény. A
májusi számban sorra kerül. Kö­
szönet ! Cs. S. Szolnok. Kevés türel­
met kérek. Jönni fog rövidesén.
V. J. Szolnok. Már nagyon végére
értünk a tanévnek s igy kifogyunk
az időből. Szeptemberben vissza­
térünk a felvetett gondolatra s
hozni fogjuk. H. J. Meggyes. Meg­
kaptam, lapunk terjedelméhez kissé
hosszú ugyan, de hamarosan sorát
ejtem. Üdv!

RENYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat

ÍI. 0J2II. o|3'—
y . o.2< —
>1. oá 3 -

Tesléry: Fogalmazási eredmények

’ o| 4 —
. o. 4-

Tesléry ^Táblai rajzok

3—
3—
Quint—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

680

Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

680

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

320

VIIDrózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek IIIBervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
ü
■S
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
B
I
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés” ABC-hez
I-M
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
m-iv
mérés tanításához
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvig
magyarázatokhoz I—II—III.

a
*__

jfóz-nflGwun^oinowB

nípmovc

TARTALOM
Irodalmi

Bognár Gyula: Néhány szó k
meséinkről.
Szemes Gábor: A nevelés m
Hajmásy József: A tanyai g
lelki világa.
Thiel Bemét: Vázlatok a lég
tok tanításához.
Egyesületi élet. — Hivatalos
Szerk. Üzenetek.
RtNYI DIXSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

élete és
*

Hírek.

XXXIL ÉVFOLYAM, S. SZÁM.

MÁJUS.

s

3 _ ma

lí
■
jL Ií ■

XXXII. évfolyam.____________ 1939. május hó._______ _______ * s| szám.

Iskolai falitérképek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági szinművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

JÁSZ-NACYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEi

Rényi Dezső

|J

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelősőg hivatalos kOzlőhyej

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInőkvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1*20
Magyarország babérlombos címere,34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 Cm. nagyságban
_'6O
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41 •
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25’
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4*

Bárhol hirdetett iskoiai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönn
megjelenés után eredeti bolti
ároo azonnal kaphatói

Felelős szerkesztő:

FelelOs kiadó :

KIRÁLDI KÁROLY
CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

ElOflactésI díj
Cslky ErnO esi
közlemények ie Szerkesztősbe
óiméra Saolnok, UÜvéroel Iskola
küldeni *k.

Néhány szó legszebb irodalmi meséin
(Herczeg Ferenc meséi )

I

Irta: BOGNÁR GYULA
áll. taniióképzö-intézeti tanár.

I
1

Amikor néhány esztendővel ezelőtt Herczeg Ferenc „Emlékezések
c. müvének első kötete megjelent, csodálkozva állapítottuk
, hogy az
író milyen jól ismeri a, gyermeki lelket. Néhány tanulmány ^foglalkozott
is ezzel abban az időben, ezek közül egyik, a magasszinvonafu ^Budapesti
Szemle hasábjain látott napvilágot. Herczeg Ferenc műveinek;gyermek­
alakjait nemrégiben jómagam sorakoztattam fel egyik pedagógiai folyó­
iratunkban, s tanulmányom eredményeként megállapítottam hogy a nagy
író súlyos nemzeti és társadalmi problémák közepeit is köijn|esen mo­
solygó, a valósághoz mindig hű képet rajzol a magyar gjefmekről, s
hogy Herczeg Ferenc lelki arcképét ki kell egészítenünk ^y gyengéd,
kedves mosolyt kifejező vonással, amely olyan emberek a£cán szokott
megjelenni, akik a gyermekben gyönyörködnek ...
Gyűjtőmunkám közben került a kezembe Herczeg Fer^ „Mesék"
c. müve. Mikor a kötetben helyet foglaló tizennégy mesét elolvastam,
meglepődve tapasztaltam, hogy a pedagógus szebb és jobb meséket aligalig találhat. Pedagógiai szempontból azután ismertettem Ishnéltattam
ezt a kötetet, rámutatván arra, hogy Herczeg meséinek a^m^yar gyer­
mek könyvespolcán feltétlenül ott kellene lenniük. írójuknak az egész
magyarság számára van mondanivalója, tehát a gyermek számára is.
Ennek ellenére szomorúan láttam, hogy ez a rendkívül értékes
meséskötet mind a-közönség, mind az irodalmi és pedagógiái Szakembe­
rek körében nagyon kevéssé ismeretes. Pedig Herczeg Ferencj műveinek
1925-ös jubileumi diszkiadásában a „Lánszky motor“-ral eg^ kötetben a
meséket is megtalálhatjuk, az 1933-as, a költő hetvenedik ^letési év­
fordulója alkalmából sajtó alá rendezett kiadás viszont ajSurányí-féle

99

98
életrajzzal sorolja egy kötetbe a meséket, amelyeknek van még egy
külön kiadásuk is. Természetesen ez is a Singer és Wolfner Rt. kiadá­
sában jelent meg. Pontos címe: Herczeg Ferenc: Mesék a gyermekek
számára. A díszes, szépkiállitásu könyvet Mühlbeck Károly kitűnő, szí­
nes képei díszítik. Ennek a kötetnek a végén a tizennégy mesén kívül
a „Lószőr-vitéz" c. novella is helyet foglal.
Pedagógiai szempontból tekintve a meséket, a belőlük adódó leg­
fontosabb tanulságok a következők: Becsüld meg a játékot! Ne lopj!
Kötelességedet teljesítsd! Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk!
Ne légy elbizakodott! Ne hazudj! Bátoré a szerencse! De hallunk a
hazafiasságról, anyai és gyermeki szeretetről is. Legmeghatóbb „A Himlőutca" c. mese, amelynek tárgya olyan, hogy bátran a cime alá írhatnánk :
Mese Anyák Napjára. Legmagyarosabb „A próbacsendőr" című, amely­
ben izgalmas fordulatok közepette igazolódik be, hogy a bátorság minden
akadályt legyőz. Legmulatságosabb a „Bögöly három felesége" és a *
„Szarkavers , legérdekesebb tárgyú a „Rarami királyné".
Mi azonban főleg irodalmi szempontból akarunk Herczeg meséivel
foglalkozni. A mese a gyermek első irodalmi tápláléka, olvasmánya, s a
későbbi irodalmi műveltség alapjait már ebben a korban kell a gyermek
lelkében lerakni. Herczeg néhány meséjét most abból a szempontból
szeretném bemutatni, hogy mennyire alkalmasak erre a célra.
„A majom c. mese hőse egy Gyurka nevű kisfiú, aki egyszer egy
arasznyi kis kócmajmot lop. Első este jókedvűen eljátszadózik vele, majd
éjszakára maga mellé veszi az ágyba, de reggelre kelve furcsa meglepe­
tésben részesül. A majom, amely előző nap még csak egy arasznyi volt,
megnőtt két arasznyira. Gyurka most kissé megszeppenik, de másnap
estére meg valósággal megrémül, mert a majom közben akkora lett, mint
egy kisgyermek. A megijedt fiú a sötét kamrába rejti el a rettenetes
játékszert és azon gondolkodik, hogy kilöki az utcára. Erre azonban nem
kerül sor, mert a majom közben akkora lesz, mint egy felnőtt ember,
két vörös szeme alattomosan villog, nagv szája gonoszul vigyorog. A
következő héten megint nő a szörnyeteg és most már az egész kamrát
betölti. Gyurkát most már emésztő nyugtalanság és lelkiismeretfurdalás
gyótn, se inni, se aludni, se játszani nem tud. Végre a véletlen összeozza a kócmajom gazdájával s Gyurka mostmár örömmel adja vissza
az ellopott játékot. Sapadtan nyitja ugyan ki a kamra ajtaját, de a szörny^ már eltűnt, a kis arasznyi; kedves kócmajom van ismét a szekrény
mögött s mindjárt vissza is vándorol igazi tulajdonosa kezébe.
Irodalmi szempontból azért van ennek a mesének nagy jelentősége,
mert a világirodalom remekeinek egyes motívumait alkalmazza a gyer­
mek szamara is érthető formában. Shakespearenél, a lelkiismeret költőjenel fordulnak elő olyan motívumok, hogy a lelkiismeret háborgása
gyotro kepeket vetít a bűnös elé. Brutus előtt megjelenik Caesar szelleme,
Macbeth helyen ott ül a meggyilkolt Banquo, III. Richardot álmában

gyötrik áldozatai. A „ballada Shakespeare-je , Arany János szint jó megrajzol világirodalmi értékű balladáiban néhány ilyen lélekbomlásí Bende
vitéz a meggyilkolt Robogány szellemével vív éjszakánként, V. László a
néptömeg fenyegetését hallja ki a süvöltő szélből, Ágnes asszon^ * hiába
mossa a véresnek hitt lepedőt, mert lelkén esett a folt. . . Lényégéb>en
ez a motívum szerepel Herczegnek ebben a meséjében is. A kii kóc
L- ­
majom fenyegető rémmé lesz Gyurka lelkében, a bűntudat rémévé, í amely
abban a pillanatban eltűnik, amint a bűnt jóváteszik. Ezt a- kevesen
es megérti, s épp^r
éppéö ezért
megrajzolt szimbólumot a gyermek is megérzi és
tesz ez a mese nagy szolgálatot a későbbi irodalmi nevelésnek. A világ­
irodalom legkiválóbb műveinek ezeket a szimbólumait ismerősié1it köszöntjük, ha Herczegnek ezt a meséjét magunkkal visszük a gyermek­
korból.
'
• 1I
Az „Aníma" c. mese hősnője kevélysége miatt bűnhődik meg-súlyo­
san. Mivel a bártfai harangtoronyban, a felhők közelében lakik, |i]Atasitja
kérőjét, egy derék csizmadiát, s arról álmodozik, hogy egyszer h felhők
királya jön érté. Kívánsága teljesül is, azonban az ifjú királyné m érzi
jól magát a felhők birodalmában, csakhamar lekivánkozik a föl<jr£, ahol
bujdosásnak indult kérőjét is látja. Végül a derék csizmadialegéH bátor
fellépésével megszabaditja szerelmesét s együtt térnek vissza B ára,
nem
ahol a leány feleségül megy hozzá. Már nem utálja a csiriz sza
- Itt
bámulja a felhőket, megtalálta itt a földön helyét és boldogságé
kell foglalkoznunk a „Gyöngyöm" c. mesével is, amelyben a íágszép
királyleány csak azért megy hozzá egyik kérőjéhez, hogy mindenkinél
it erős
jobban szeressék. Ö természetesen nem szereti választottját,
esküvel kötelez arra, hogy minden szeszélyét teljesíteni fogja. *
évig
igy is történik, ekkor azonban az ifjú férj szeretné, ha fiút adtia^ nekik
az Isten. A szép Gyöngyöm azonban haragosan mondja: „Az anyá élete
merő gond és fájdalom. A sírástól vörös lesz a szeme, a virrasztástól
fonnyadt lesz az arca és a bánattól megöregszik a szive. Éns azonban
fiatal, szép és vidám akarok maradni, azért nem is akarom* Hogy fiam
legyen." Ekkor azonban csodálatos dolog történik vele. Látszólag meg­
hal, valójában azonban átalakul egy kis fecskévé, három -tojást jkMt, fió­
kákat nevel, majd fecske-férjét elveszíti s egyedül kell gyermel
gyermekiéiről gon­
kákát
doskodnia. Az anyai szeretetet, aggódást, majd fájdalmat is megismeri,
mert három fiókája egymásután elpusztul. Ekkor azonban lel^e .vissza— J---------------

--

g

-

—----- ----------------------------- n--------- ■^r
Tanítók, tisztviselők • részletfizetésre vásárolhí
villatelket Balatonalmádit

.

:nak

Az állomástól 8, strandfürdőtől 12 percnyire, 160—236 D-öl nagyságban
650, 7, 7.50, 8, 9 pengős □•ölenkénti árban a Veszprém^-------- -‘vei
Ált. Tanítóegyesülettől. — • Bőiebb felvilígositás kapható: Bálint Péter

Veszprém,

löknél

í

99

98
életrajzzal sorolja egy kötetbe a meséket, amelyeknek van még egy
külön kiadásuk is. Természetesen ez is a Singer és Wolfner Rt. kiadá­
sában jelent meg. Pontos címe: Herczeg Ferenc: Mesék a gyermekek
számára. A díszes, szépkiállitásu könyvet Mühlbeck Károly kitűnő, szí­
nes képei díszítik. Ennek a kötetnek a végén a tizennégy mesén kívül
a „Lószőr-vitéz" c. novella is helyet foglal.
Pedagógiai szempontból tekintve a meséket, a belőlük adódó leg­
fontosabb tanulságok a következők: Becsüld meg a játékot! Ne lopj!
Kötelességedet teljesítsd ! Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk!
Ne légy elbizakodott! Ne hazudj! Bátoré a szerencse! De hallunk a
hazafiasságról, anyai és gyermeki szeretetről is. Legmeghatóbb „A Himlőutca" c. mese, amelynek tárgya olyan, hogy bátran a címe alá írhatnánk :
Mese Anyák Napjára. Legmagyarosabb „A próbacsendőr" című, amely­
ben izgalmas fordulatok közepette igazolódik be, hogy a bátorság minden
akadályt legyőz. Legmulatságosabb a „Bögöly három felesége" és a
„Szarkavers", legérdekesebb tárgyú a „Rarami királyné".
Mi azonban főleg irodalmi szempontból akarunk Herczeg meséivel
foglalkozni. A mese a gyermek első irodalmi tápláléka, olvasmánya, s a
későbbi irodalmi műveltség alapjait már ebben a korban kell a gyermek
lelkében lerakni. Herczeg néhány meséjét most abból a szempontból
szeretném bemutatni, hogy mennyire alkalmasak erre a célra.
„A majom c. mese hőse egy Gyurka nevű kisfiú, aki egyszer egy
arasznyi kis kócmajmot lop. Első este jókedvűen eljátszadozik vele, majd
éjszakára maga mellé veszi az ágyba, de reggelre kelve furcsa meglepe­
tésben részesül. A majom, amely előző nap még csak egy arasznyi volt,
megnőtt két arasznyira. Gyurka most kissé megszeppenik, de másnap
estére meg valósággal megrémül, mert a majom közben akkora lett, mint
egy kisgyermek. A megijedt fiú a sötét kamrába rejti el a rettenetes
játékszert és azon gondolkodik, hogy kilöki az utcára. Erre azonban nem
ke™1 s°r, merl a majom közben akkora lesz, mint egy felnőtt ember,
két vörös szeme alattomosan villog, nagy szája gonoszul vigyorog. A
következő héten megint nő a szörnyeteg és most már az egész kamrát
betölti. Gyurkát most már emésztő nyugtalanság és lelkiismeretíurdalás
gyötri, se inni, se aludni, se játszani nem tud. Végre a véletlen össze­
hozza a kócmajom gazdájával s Gyurka mostmár örömmel adja vissza
az ellopott játékot. Sápadtan nyitja ugyan ki a kamra ajtaját, de a szörny^ már eltűnt, a kis arasznyi, kedves kócmajom van ismét a szekrény
mögött s mindjárt vissza is vándorol igazi tulajdonosa kezébe.
Irodalmi szempontból azért van ennek a mesének nagy jelentősége,
mert a világirodalom remekeinek egyes motívumait alkalmazza a gyer­
mek számára is érthető formában. Shakespearenél, a lelkiismeret költőjene! fordulnak elő olyan motívumok, hogy a lelkiismeret háborgása
gyotro kepeket vetít a bűnös elé. Brutus előtt megjelenik Caesar szelleme,
Macbeth helyén ott ül a meggyilkolt Banquo, III, Richardot álmában

gyötrik áldozatai. A „ballada Shakespeare-je , Arany János szintén megrajzol világirodalmi értékű balladáiban néhány ilyen lélekbomlásL T ende
vitéz a meggyilkolt Robogány szellemével vív éjszakánként, V.^ás dó a
néptömeg fenyegetését hallja ki a süvöltő szélből, Ágnes asszory hiába
mossa a véresnek hitt lepedőt, mert lelkén esett a folt. . . Lényedében
ez a motívum szerepei Herczegnek ebben a meséjében is. A *is kóc­
majom fenyegető rémmé lesz Gyurka lelkében, a bűntudat réméi ?, ^mely
abban a pillanatban eltűnik, amint a bűnt Továteszik. Ezt a 1 ed^esen
megrajzolt szimbólumot a gyermek is megérzi és megérti, s épi eiL ezért
tesz ez a mese nagy szolgálatot a későbbi irodalmi nevelésnek, ^világirodalom
legkiválóbb
műveinek ezeket
a szimbólumait
ismerősként
kö­
Az állomástól
8, strandfürdőtől
12 percnyire,
160—236 □-öl
nagyságban
szöntjük,
Herczegnek
ezt n-ölenkénti
a meséjét árban
magunkkal
visszük a gyermek
6.50, 7,ha7.50,
8, 9 pengős
a Veszprémvá
yei ­
Ált. Tanítóegyesülettől. — Bövebb felvilágosítás kapható: Bálint ^Péter ^hűknél
korból.
| 1
Az „Anima" c. mese hősnője kevélysége miatt bűnhődik m?gjsúlyoátja
san. Mivel a bártfai harangtoronyban, a felhők közelében lakik, ^elutasítja
kérőjét, egy derék csizmadiát, s arról álmodozik, hogy egyszer a. felhők
királya jön érte. Kívánsága teljesül is, azonban az ifjú királynéim érzi
jól magát a felhők birodalmában, csakhamar lekivánkozik a föllnk ahol
bujdosásnak indult kérőjét is látja. Végül a derék csizmadialegény bátor
fellépésével megszabadítja szerelmesét s együtt térnek vissza Bártfára,
ahol a leány feleségül megy hozzá. Már nem utálja a csiriz szág^jt, nem
bámulja a felhőket, megtalálta itt a földön helyét és boldogságát i- Itt
kell foglalkoznunk a „Gyöngyöm" c. mesével is, amelyben a yiUgszép
királyleány csak azért megy ho^zá egyik kérőjéhez, hogy mindenkinél
jobban szeressék. Ö természetesen nem szereti választottját, akit erős
esküvel kötelez arra, hogy minden szeszélyét teljesíteni fogja. I t évig
igy is történik, ekkor azonban az ifjú férj szeretné, ha fiút adnj nekik
az Isten. A szép Gyöngyöm azonban haragosan mondja: „Az apja élete
merő gond és fájdalom. A sírástól vörös lesz a szeme, a vit|r^sztástól
fonnyadt lesz az arca és a bánattól megöregszik a szive. Én! azonban
fiatal, szép és vidám akarok maradni, azért nem is akarom, |c^y fiam
legyen." Ekkor azonban csodálatos dolog történik vele. Látszólag meg­
hal, valójában azonban átalakul egy kis fecskévé, három tojást^ölt, fió­
kákat nevel, majd fecske-férjét elveszíti s egyedül kell gyermekiről gon­
doskodnia. Az anyai szeretetet, aggódást, majd fájdalmat is mégismeri,
mert három fiókája egymásután elpusztul. Ekkor azonbah lelk^ vissza1s

Tanítók, tisztviselők !

részletfizetésre vásárolhatnak |

villatelket Balatonalmáditían I

1101

100
költözik halottnak látszó testébe, feléled és most már megváltozott lélek­
kel ő maga mondja férjének: „Szeretném, ha három fiút ajándékozna
nekem a jó Isten."
Ez a két mese szintén abból a szempontból jellemző, hogy a világ­
irodalom remekeiből ismert motívumok szerepelnek bennük. Különösen
a romantika, majd az újromantikus dráma virágzása idején játszott nagy
szerepet az álom a költészetben. Éppen legkiválóbb romantikus drámák­
ban találkozunk azzal a motívummal, hogy a hőst egy álom lelkileg tel­
jesen átalakítja. Calderon spanyol drámaíró világhírű müve: „Az élet
álom", már a címével is jellemző és sokat mond ebből a szempontból.
Ennek mintegy ellentéte Grillparzer osztrák költő darabja: „Az álom
élet". Nálunk Rákosi Jenő újromantikus müve, „A szerelem iskolája"
szerepelteti ilyen formában az álom motívumát. Lényegében erről van
szó Herczegnek ebben a két meséjében is. Anima felhökirálynévá válto­
zását bátran álomszerűnek tarthatjuk, s ilyen módon szerez a hősnő
olyan tapasztalatokat, amelyek lelkileg teljesen átalakítják. A szépséges
Gyöngyöm pedig a mese szerint is halálos álomba merül és lelkileg tel­
jesen megnemesedve kerül ki belőle. Elsősorban ezek a motívumok ad< nak ennek a két mesének irodalmi értéket is.
A „Kondor, a csavargó és „A régi ház pincéje" c. mesékben találunk
még világirodalmi motívumokat. Ha végigolvassuk őket, az „Emlékezé­
sek egyik részlete jut eszünkbe, ahol az iró elmondja, hogy egy Zsuzsi
néni nevű szegedi asszony meséi mellett aludt el hatéves koráig minden
este. A mesének a szeretető azután elkísérte egész életében, s iró korá­
ban a bűbájos magyar népmeséket mintegy megnemesitette és a legtisz­
tább irodalmi tartalommal töltötte meg. Ezért kell Herczeg Ferenc me­
séivel foglalkoznunk, s ezért kell azokat gyermekeink kezébe adnunk!

A NEVELÉS MÓDSZERE
Dr. Padányi-Frank Antal könyve.
Ismerteti: SZEMES GÁBOR
Szerző legújabb könyvében a különböző nevelésügyi szakértekez­
leteken, gyűléseken elmondott beszédeit, előadásait, valamint hazai tan­
ügyi lapjainkban megjelent több mint 100 értekezését, tanulmányát adja
itt közre. Megrendelhető a szerzőnél: Bp. I., Ferry Oszkár-u. 40. ra: 5 P. Tanulmányai nemcsak a tanítóképzés és népoktatás problé­
maival kapcsolatosak, de szinte kivétel nélkül érintik összes iskolatípu­
saink érdekeltségi körét is.
Az alábbiakban elsősorban a népiskola szempontjából vizsgáljuk
az új munkát. Könyvének főcímei: I. A nevelés módszeréről, II. A nevelő,
(old. 10—30), III. Tanítóképzés. Tanárképzés. Tanítóság. Felügyelet, (old.
31 — 148) IV. Egyes tantárgyak nevelő értékei, (old. 149—284) V. Egyetemes

Benevelési kérdések. — A gyermek. — Az ifjúság, (old. 285—611)
fejezés. (615 old.)
Könyvében megállapítja a nevelés célját: ez a helyes cselekvés.
A cselekvés közvetett célja a jellem, a nevelésnek így a legvé^ő pélja
a személyiség. Nevelői munkánk alapfeltétele, hogy önmagunkat nevelővé
neveljük. A könyv elsősorban az önnevelés útjait világítja meg élőtjünk,
de ezeken keresztül megtanít mások nevelésére is. Rámutat arr^, hogy a
tudományszeretet, az ifjúság iránt való szeretet, és az önnevelésben^meg­
nyilatkozó hazafiság a leendő nevelő legnagyobb értékei.
Ezeket az értékeket önmagunkban tudatosan alakítani, f^j zteni
tartozunk. Nagyon helyesen mutat rá arra, hogy a pedagógiai p án a
hívatásszeretet nélkülözhetetlen alapfeltétele munkánk becsület lelvégezhetésének. Éppen ezért a romboló latin mondást — akit az i fnek
gyűlöltek abból pedagógust csináltak — belső sugallatától inqíl
így
formálja át: „Istenem nagyon szerettél, Nemzetnevelővé tettél!.
emegyetlen kiragadott kép is rávilágít a könyv szerzőjének lelkére^
—
bernevelés fanatikus szerelmesére. A könyvet olvasgatva ezt a fsje|emiséget szívjuk magunkba s öntudatlanul, akaratlanul is jobb Jnév^lővé
formálódunk. Ma, amikor iskoláinkban még mindig előkelőbb helyei: kap
a tanítás, mint a nevelés az ilyen jellegű munkák minél nagyobb I szá­
mára égetően szükségünk volna. A nemzetnevelő egyéniséget önmagunkban
tudatosan alakítani, fejleszteni tartozunk.
Tanítóképzésünk a legútóbbi esztendők alatt is nagy változásokon
ment keresztül. Erra a területre is bevilágít dr. Frank Antal könyve.
A líceumi érettségire épített akadémiai tanítóképzés sok, ma iá forrongó
problémáját ismerhetjük fel sorai között. Mivel könyve több’ esztendőre
visszamenő cikkeit, értekezéseit tartalmazza, a fejlődés útjait i$ láthatjuk
e tanulmányokból.
Hangsúlyozza, hogy a működő tanítók és tanítóképző-intézetek közötti
kapcsolat fentartása, elmélyítése magyar népoktatásunk egyik é|ető prob­
lémája. Valóban a tanítónevelés és a tényleges tanítói munkakör g útjai
nem különülhetnek el egymástól. Sőt itt tovább megyek s|előtfem a
tanítóképzőakadémiák úgy állanak, mint a magyar tájegységék kpturcentrumai. Kicsiny tudományos központok legyenek ezek, hbva :nem­
csak fiaink járnak tanulni, de a működő tanítóságnak is értékes (amogatóí!
Az iskolafelügyelet művészete címen megírt tanulmányának értékeit

Í

ŰSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁHMR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária“ rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

i

B o r ö s z t r e i c h e r. T® 18j 10 D í 5 3

103

102
körzeti iskolaíelügyelőink, de mi magunk is hasznosíthatjuk hétköznapi
munkánkban is. A felügyelőktől valóban segítést, támaszt, irányítást várunk!
Különösen kezdő tanítónak nagy nehézséget ad — a vonatkozó
tárgyi ismereteknek, megfelelő módon, a nevelői célok szolgálatába való
állítása is. Ma már óravázlatainkon is a lehetőség szerint kívánatos az
eszmények céloknak külön való feltűntetése is. Padányi-Frank Antal dr.
idevonatkozó elgondolásait, melyeket „Az egyes tantárgyak nevelő értékei"
címen tüntet fel munkájában, szinte minden iskolatípusban hasznosíthat­
juk. A „nemes gyermek, a nemes ifjúság, a nemes felnőtt magyar ember"
nevelése előkelő helyet kap munkamenetében. Elsősorban középiskolai
érdekeket (tanítóképzői) szolgál akkor midőn Apáczai, Aristoteles, Pestalozzi egyéniségének nevelőértékeit hozza hozzánk közelebb.
Bennünket a népoktatás munkásait azonban inkább „Egyetemes ne­
velési kérdések — A gyermek. — Az ifjúság", főcímek alatt összegyűjtött
fejezetek érdekelnek. Valóban égető pedagógiai szükséglet a mi egyéni
munkánkban is a belőlünk kiinduló, a gyermeket központba állító és
minden vonatkozásban határozott pedagógiai célokat szolgáló munka­
menetnek a megteremtése. A 6—10 éves gyermekek erkölcsi fejlődését
feltétlenül ismernünk kell. Kívánatos, hogy tisztában legyünk a környezet
alakító, nevelő hatásával is. Padányi-Frank könyve e kérdésekre a gya­
korlati életből vett feleletek, útbaigazítások gazdag sorát adja. A gyerme­
keinket igazmondásra nevelő, a gyermekérti felelősségünket fokozó, a gyer­
mekhez bennünket közelebb vivő eme tanulmányokat kívánatos, hogy a
gyakorlati pedagógia munkásai minél gyakrabban forgassák.
Különösen nekünk tanítóknak, gyakran fájó kérdés volt a múltban
pályánkból eredő megbecsültetésünk. Nem a tanya világ, avagy a falvak,
a községek lakóira, de a nagyvárosokra gondolok most elsősorban. Pá­
lyánk megbecsülése a pedagógia megbecsülésétől függ. Szerző érdekesen
vizsgálja munkájában e kérdéseket miként értékeli az állam és a társa­
dalom a pedagógiát, valamint a pedagógiai gondolat helyét az egyetemen,
a tanítóképző-intézetben, a középiskolában, valamint a népiskolában.
Kívánatos, hogy ismerjük az újabb pedagógiai áramlatokat. Ilyen
szempontból ad felvilágosítást „Az 1925-ös népiskolai tanterv korunk né­
hány jellegzetes pedagógiai iránya szempontjából" c. tanulmány’ „A tu­
dás szerepe az 1925-ös népiskola tantervben" c. értelmezése a szerzőnek
ugyancsak a tanítóság érdeklődésére tarthat számot. Tanító cserkészeink
a cserkészet pedagógiai értékeit is kristálytisztán maguk elé állíthatják e
munka nyomán. — Érdekesen világít rá a könyv kiváló szerzője továbbá
arra is, hogy miként nevelhetünk a példák segítségével. Önálló nagy fe­
jezetek formájában sorakoztatja fel e kérdéseket munkájában. Megmutatja
miként kell tanítani és nevelni Szent István király intelmeivel, Széchenyi
hazaszeretetével, Rákóczi honszerelmével, Kölcsey eszményiségével, a
budai hősök áldozatos életével stb. . . Nagy nemzeti értékeink mellé oda­

állítja a fejlődő lelkeket és hittel, erkölcsi és fizikai erővel telíti kicsiny
tanítványait.
' ,
| J
Társadalmi bomlottságunk mai szomorú századában, az egymást le.icióvadász
néző, betegesen kevélykedő, egyérti érdekekért csörtető, poiicióvadász
életstílusban a megújhodásra halaszthatatlanul szükségünk vad.f „fiogyan
„Hogyan
tjuság éle
éle-­
nevelhetjük magunkat?, Ki vagyok én?. Fordulópontok az ifjúság
?r nevelését
tében" . , . mind mind olyan tanulmányok melyek a jobb emb^r
célozzák. A könyv olvasóit közelebb viszik az eszményi életheL^Á szerző
szavaival szólva: „Közelebb Krisztushoz! Közelebb az öntudatos ma­
gyarsághoz ! Közelebb ahhoz, hogy mindenki a maga helyén a legtökéle­
tesebb munkát végezze! Közelebb az eszményi magyar ékt&z!“ —
Szerző könyvének legnagyobb értéke ama erő, ama fanatikusait^ mellyel
az önnevelés útjain át olvasóit az eszményiséghez kívánja v^zejni. Egy
eredményekben gazdag, pedagógiai szempontból munkás élet Mpulságai
jelölik meg tanulmányaiban az önnevelésnek akadályait, viss^a^obó tor­
laszait. Ezek leküzdéséhez valóban ilyen jellegű munkák olvasására van
szükségünk. E 620 oldalas munkát az összes iskolatípusok tgnárai, vala­
mint népoktatásunk valamennyi munkásai is nagy haszonnal forgathatják.
A könyv minden szavával a gyakorlatiasság talaján mozog, ^megis esz­
ményi magasságokba emeli olvasóit. Észrevétlenül a legnemesebb élet) felfogást oltja be lelkűnkbe. E tanulmányban közölt önvaíomsoknak
hosszú sora bennünket is hasonló vizsgálatokra indíthat. ^Tudtommal
statiszilyen kimondottan gyakorlati jellegű „grafikon, rajz,
'eztünk
tika-mentes" gyermektanulmányt Jász földünk fiain még nen|
------ !
Tanítóink lelkes tábora pedig a mi vármegyénk területén is Ja legkülön­
félébb problémákkal foglalkozik. Kívánatos volna, hogy ezt* a ^területet
is vonjuk be munkamenetünkbe !
ati mód­
Padányi Frank Antal dr. munkáját, mely a nevelés gya
i-sok új
szertanának, a szervezettannak, a neveléstörténelemnek stbj
fejezetét foglalja magában melegen ajánlom munkatársaim szíve)

A tanyai gyermek élete és lelki vi
Irta: HAJMÁSY JÓZSEF.

|

|

A helyesen alkalmazott nevelésnek egyik sajátos vonása a? hogy a
nevelés eszközeit mindig az adottságnak megfelelő szemp|ntd k szerint
válogatja meg. Hogy a tanító ezeket az eszközöket helyesen I ilkalmazhassa, annak első feltétele az, hogy ismerje gyermekeinek? kői nyezetét,
életét s ezeket figyelembevéve, alakítsa ki önmagában tai|iló| nak lelki
képét. A gyermek környezete, élete s igy lelki világa is kgészen más
falun, más városban és más tanyán. Éppen ezért a neveiéi eszközeit is,
de még az egyes tantárgyak anyagát és módját is máskénen £ell megválasztani városban, falun és másképen tanyán.

* 105

104
Ha azt akarjak tehát, hogy munkánk eredményes legyen, köteles­
ségünk, működési helyünk uralkodó ember- és gyermektipusának meg­
figyelése és megállapítása. Minden anyagnak, sőt fogalomnak is van mér­
tékegysége. Hát csak a nevelendő gyermeknek, társadalomnak ne állít­
sunk ? De hiszen, akkor még eredményesen munkálkodni sem tudok, ha
nem ismerem a gyermek, az ember lelkének tartalmát, hiányait. Ez pedig
különböző helyeken és személyeknél sohasem lesz azonos. Egészen más
a gyermek Szolnokon, Jászberényben és merőben más egyik vagy másik
tanyán. — Minket mindig az érdekel, hogy milyen a saját tanítványaink
típusa. Ez a tanitói munka mértékegysége.. Ezt az Utasításból igy olvas­
hatjuk : helyi viszonyok, helyi adottság. Vájjon megállapitottuk-e ezt —
az Utasítás által is követelt nevelési elvet — szakszerűen vagy csak álta­
lánosságban, laikus módon mondunk Ítéletet, hogy rosszak vagy jók,
virgoncok vagy csendesek, okosak vagy kissé gyengébb képességűek
tanítványaink. Ennek a megállapításához igy, szakismeret nem szüksé­
ges. Ezt elmondja mindegyik anya, észlelete szerint, gyermekéről. De mi,
szakemberek, a szülőknek is tanácsot adunk gyermekeinkre vonatkozóan.
És mi nemcsak oktatunk de nevelünk is. Hogy tehetjük azonban ezt, ha
nem ismerjük őket meg az igazi nevelő-tanitó biztonságával. Ehhez pedig
csak jellemrajzok elkészítése után juthatunk. Minden munkánk mennyi­
ségét és milyenségét ehhez a típushoz kell mérni. Az ilyen gyermek
mértékegység szellemi, testi, nevelési és tanítási kérdésekben.
Ahhoz azonban, hogy gyermekeinkről Ítéletet alkothassunk s ez az
ítélet ne a laikus meggondolatlan értékkifejezöje legyen, ismernünk kell
a gyermeket. Hogy ennek az Ítéletnek, mértékegységnek megalkotásához
kevés csak a gyermek iskolai megismerése, az minden tanító előtt világos
és ismeretes. Meg kell tehát ismernünk a gyermek otthonát, környezetét
s kutatni kell azokat az okokat, melyek a különféle gyermektipusokat
megteremtik. A környezettanulmányozásról nagyon szép és értékes cikkét
olvashattunk e lap hasábjain, Kováchné Blaskó Júlia kartársunk tollából.
Megemlítem Kartársam munkáját azért, mert az Ö munkája váltotta ki
belőlem azt a gondolatot, hogy a tanyai működésem idején szerzett ta­
pasztalataimról oeszámoljak, rámutassak arra, milyen jelentősége van a
környezettanulmányozásnak az iskolai nevelés szempontjából.
A nevelő munka eredményessé tétele céljából, valamint azért, hogy
a szerzett tapasztalatokat megrögzitsem, szerkesztettem „Gyermekmeg(_)0oOoooo0ooo»0!.oo»»a0o0o<.ooocooo.oooooiloooooo.ooOOOooooOOOooooao=>ooooooooo.ooooo0o0o»o<>«o.o0.«,p,

j

0

fiíp-Scp
gyermekruha~
ér füyc^ryaíc^

<_

s
SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6.sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban.
fűzők és melltartók mérték után.

9

•
|

f

figyelési Naplót", melynek tanulmányozása, vezetése juttat bér
:et a
gyermeki lélek megismeréséhez.
A megfigyelési eredmények között találunk személyi, a
azási
egyéniségi, szociális, környezettanulmányozási, oktatás, lelkiállapot,| lelki­
élet és — az utolsó — gyermektipusrészt. A felsorolt elemekből tevődik
össze a gyermek lelki világa, vagy ezek annak kialakulására, erős be­
folyással vannak. Ha tehát a jövőben jobb munkát akarunk vége i, is­
merjük meg a nemzetet alkotó, összetevő embereket, gyermekeket.!Meg­
ismerésük nélkül teljes eredményű munkát azért nem végezhetünk.' mert
nem tudjuk, mire építsünk és nem tudjuk, mit pótoljunk, mit: nyeseges­
sünk le. Pedig ma minden egyes gyermek, ember legteljesebb' energiájá­
nak, képességeinek kifejlesztésére kell törekednünk.
| .J

jrgőlés az
jén. Utolérnek’.
életem, nem népnevelés. Azért érzem szükségét annak, hogy ^meditáljak
munkámról, belső lelki, szellemi tartalmamról, gyermekeimről. Számbavegyem a volt és felmerülő nehézségeket, hogy hivatásom teljesítésével
I
hazámnak a tőlem várt szolgálatot megtehessem.
Az alábbiakban beszámolok arról a megfigyelő és gyűjtő munkám­
ról, melyeknek összességéről elénk tárul a tanyai gyermek élete megviláglik előttünk lelki képe.
.
j
Osztatlan tanyai iskolámba 48 gyermek jár. A 48 gyermek huszon­
kilenc családból való. A 48 gyermekem közül ti—1 km-re lakik öt| 1—2
km-re tizenegy, 2-3 km-re hét. 3 km-en felül hat gyermek. jHa fennek
a huszonkilenc családnak lakásviszonyait vizsgálgatom, a követezői képet
kapom: tizenöt családnak két szobás lakása van, melyek kőzü| csak
kettő használja mind a két szobát, mig a többi csak az egyik, az úgy­
nevezett „kisszobát" lakja. A „nagyszoba“ csak amolyan vendégszoba s
egészen különös alkalmakkor használják.
I
■
Amint látjuk, a huszonkilenc család közül mind a huszonkilencnek
van konyhája. Ezek közül télen-nyáron a konyhában főz hu
így, a
uszontöbbi nyolc család nyáron a konyhában, télen pedig a szobában;
mely
kilenc család közül tizennégynek úgynevezett alsókonyhája is
j moa lakóháztól külön van építve s nyáron ezt használja. Téli i<
je van
sásra és disznóölések alkalmával kerül ismét használatba, me
beépítve a katlan.
Egészségi szempontból sok kifogás alá esnek a tanyaházak. A leg­
szembetűnőbb megfigyelhetőség az, hogy legtöbb háznak, illetve szpbának

| 107

106
csak egy ablaka van. Ott, ahol kétszobás lakóház van, az egyiknek, az
úgynevezett „nagyszobának" kettő, azonban ezeket a nagyszobákat csak
ritka helyen lakják. Lakószobául a „kisszoba" szolgál, amelyiknek ren­
desen csak egy ablaka van — az is kicsi —, igy az nem elég világos s a
szellőztetés is kifogás alá esik.
Ami a családok népességét illeti, megállapítható az, hogy „egykés"
család mindössze három van ; nyolc gyermekem van, ahol a család négy­
tagú, hét gyermekem, ahol három tagból áll a család; négy-hat gyermek
van öt családnál; három gyermek van, ahol hat-nyolc testvér van, 'mig
nyolcon felüli gyermek három családban fordul elő. Egy tanulóm van,
ki tizenkét tagú családból származik.
Amikor a gyermekek fekvőhelyének statisztikáját állítottam össze,
nagyon szomorú kép tárult elém. Környékemen általános az a szokás,
hogy a fiatalabb férfinép, a cseperedő legénykortól kezdve, de még a
gyermekek is, télen az istállóban, nyáron pedig a félszer alatt, szénában,
szalmában alszik. Már a 8—10 éves gyermeknek az a legnagyobb vágya,
hogy kinn aludhassék s ha csak szerét tehetik, kinn is alusznak. Nagyon
súlyos bűnt követnek el a szülők, mert gvermekeik igy minden felügye­
let nélkül maradnak, vagy ami még rosszabb, a cselédek gondjaira van­
nak bízva. Ennek a következménye aztán a korai cigarettázás, károm­
kodás, trágár szavak használata.
A gyermekek fekvőhelye a következőképen oszlik meg: a 48gyer­
mekem közül huszonnyolcán alusznak szobában, mig a többi — ezek
fiúk — istállóban. Közülök huszonketten, ketten alszanak egy ágyban,
három gyermekem van, hol egy-egy ágyban hárman feküsznek, mig a
többi földre tett szalmazsákon, kemence padkáján, kuckójában, vagy lócán
alszik. A gyermekeknek nagyrésze szüleivel vagy nagyszüleivel, testvé­
reivel, kisebb része a cselédekkel alszik egy ágyon.
Külső elrendezés tekintetében is elég szomorú képet nyújtanak a
tanyaházak. Iskolába járó gyermekeim otthona, tanyaháza közül alig akad
egy-kettő, amelyik kerítéssel van ellátva. A tanya beleolvad a mezőbe
csak akkor tudja a vendég, hogy már a tanyába jutott, amikor megszólal
a tanyák nélkülözhetetlen lakója s felzeng a házőrzők mérges ugatása.
(Folyt, köv.)

GYAKORLATI PEDAGÓGIA.

’

Vázlatok a népiskolai légoltalmi ismeretek tanításához].
12. Légoltalmi szervek.

Előkészítés: Légitámadás esetére el kell készülni mind|nkín|k. Az
egyes embernek éppen úgy, mint a családnak, községnek, városriak, az
egész orszánnak.«Ezen önvédelem megszervezésével az országos „Légvé­
delmi Liga" van megbízva.
Tárgyalás I.: A községek légoltalmi szervei: a) Tűzoltó íosztagok b)
Egészségügyi osztagok c) Műszaki osztagok d) Munkásosztagok e) razvedél mi osztagok.
J
II. A házcsoportok légoltalmi őrségei ugyanigy tagozódj ak,
k a
tagok száma kisebb.
Minden légoltalmi őrségnek van egy parancsnoka és egy parancs­
nok helyettese, ki egyben az óvóhely parancsnoka is. A légfédelimi pa­
rancsnok a légoltalomban kiképzett ember lehet, ki az egész őrséget ok­
tatja. Neki feltétlen ergedelmességgel tartozunk. Az őrség tagjai öregem­
berekből és nőkből állanak. Riadóra mindenki a számára kitölti helyre
szalad, hogy ellássa szolgálatát. Ha valahol baj van, az őrségek küldönc­
özségi
cel tartják fenn az összeköttetést. A házcsoport parancsnoka1a““
őrség parancsnokától is kérhet segítséget.
HL A légoltalmi őrség feladata : az óvóhelyen a fegyelmet mntartani, a tüzet csirájában elfojtani, a megsérült embereket els5 segélyben
részesíteni, a gázt felderíteni és a gázositott területet elzárni,, májd
‘ ‘ _gázmentesiteni. Á romokat, törmelékeket eltakarítani, a közlekedést meg­
nyitni, a rendet biztosítani az esetleg kitörő vakrémületet elfojtani
Összefoglalás: Miből áll egy lakóház önvédelme? Egy hádcsoport
házcsoport
légoltalma. Község légoltalma. Szervezete, osztagai és egyéb teendői.
Begyakorlás: Alakítsuk meg légoltalmi osztagainkat itt az iskolában.
Válasszuk meg a parancsnokot, helyettesét, stb. Állapítsuk még munkarendet, az egyes osztagok kiképzésére.
j
g
Nevelői cél: Bárhová állítson a sors, teljesítsd kötelességeden becsü*
letesen és szeretettel felebarátaid iránt. &
13. Óvóhely.
í

Bőröndöt, bördiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékosság"

tagja

1

^át, gáz­
lói elké*

jzJqJjpsz.ités. A repülőgép hozhat aknabombát, repeszl
bombát és gyuj tóbombát. Ezen fenyegető veszedelmek ellet
szitett óvóhellyel védekezhetünk.

I J

A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség. — Magad és
családod érdeke, hogy tagnak belépj I
i f
|
|
i

108

109

Tárgyalás: Az óvóhely lehet külön e célra épített pincéhez hasonló
helyiség. Mai épitkezések. Átalakíthatunk pincét is ilyen célra. A háztól
távolabb is áshatunk lövészárokszerü óvóhelyet. A jó óvóhely feltételei:
Bombabiztos, és gázbiztos legyen. Bombabiztos, ha sem felülről, sem ol­
dalról a bomba benne kárt nem tehet. Gázbiztos, ha jól zár ajtó, ablak.
A ház alatt már meglévő pincét ezen kívánalmak szerint kell átalakítani,
hogy a célnak megfeleljenek. Mennyezetét gerenda aláépitéssel kell meg­
erősíteni. Ablakait, ajtaját légmentesen kell tömiteni. Legolcsóbb egy fe
dett lövészárokszerü óvóhely, mely ha bombabiztos, gázálarcai fejünkön
a gázmérgezéstől is megóv. Nagysága személyenkint 3 köbméter, egy kis
különválasztható előtérrel,
Felszerelése: Kis asztalka, ülőpadok. Élelem1 konzerv, kenyér, víz
mosdóviz. Villanylámpa, szerszámok, gitt, agyag, nemez és enyvezett pa­
pír, szög, vaskapocs, stb.
Ovóhelycsomag. (Steril vatta, pólya, szóda, klórmész.) Gázálarc:
részei: szemrész, szűrő. Van 5 féle nagyság. Légmentesen zárjon.
Gumicsizma, gumiruha is jó szolgálatot tesz.
Összefoglalás: Óvóhelyek készítése. Pincék átalakitása. Óvóhelyek
berendezése. Felszerelése.
Begyakorlás. Alakítsuk át tantermünket óvóhelyé, Hányán férünk?
Mennyezetét hogyan erősitjük meg? Ablakokat hogyan zárjuk és bizto­
sítsuk bombák ellen? Szereljük fel. Magaviselet, bátorság.
■ Nevelői cél: Óvóhelyeket elsősorban kis gyermekek és asszonyok
reszere biztosítsuk.
14. Tüzbomba és az ellene való védekezés.

Előkészítés: Az ellenség elsősorban katonai épületeinket és mind­
azt, ami hadviselési szempontból fontossággal bir, fogja megtámadni. A
gyárakat, raktárakat, vasutakat, repülőgépállásainkat stb. Arra is fog tö­
rekedni, hogy a frontmögötti lakosságot nyugtalanítsa, a frontmó?götti
ermelo munkát megakadályozza. Ezt már egészen kis gyujtóbombákkal
is elerheti.
Tárgyalás ; Hányfélék a gyujtóbombák ? Termit, termit és olaj együtt
S Tér,
i
IÁ °'2° kg’tÓ1
A nehézgyujóbom. .
V Ál’- pad ast' s csak azután SV”’*' de már a szobában Vé­
dekezés: A padlas erősítése téglával, 8 cm-es vasbeton réteggel, vagy
kavics- es agyagréteggel akadályozzuk meg a bomba átesését. Gyúlékony
sagat pár cm-es homokréteggel is megakadályozhatjuk
• .,
ointezkedések: Lomtalanítás, homokkupacok, lapát, veder, víz
legyenek a Padláson. Tűzoltáshoz hozzáértés,
SSM” “"k'“ mk " «■“* —' ■

. , f^nden eáheto anyagot, szalmát, takarmányt stb.-t tartsunk távol a
háztól. Szervezzük meg és oktassuk ki házcsoportonként a tüzoltóosztago-

kat.Tanulja meg mindenki a gyujtóbombát felismerni (fénye, szaga sfb.),|hogy
oltását sikerrel eszközölhesse. Ha a város 20—30 helyen gyulladna meg
egyszerre, a központi tűzoltóság legfeljeb 2—3 helyre tudna szétpszlahí, a
többi ház hozzánemértés, vagy nemtörődömség következtében leéghetne.
Összefoglalás: Gyujtóbombák fajai és káruk. Óvintézkedésüké Ősz­
tagok kiképzése.
I s
Begyakorlás: Termit bombát homokkal elfojtunk, lapáttal felfogjuk
és homokkupacba dobjuk. Foszforos bombát homokkal elfojtjuk^és lapát­
tal vizes gödörbe dobjuk. Vízzel ne oltsunk.
I |
Thiel ^er^át.
(Vége.)

EGYESÜLETI ÉLET
Pályázat
a Tanitók Ferenc József Házába való felvételre.

A Tanitók Ferenc József Házába fiaik felvételéért folyam Ódh^Inak
jő tagd^at, 5vagy
azok a tagok, akik legalább 10 éve fizetik az évi 4 pengő
egy 60 P-s tagsági jegyet váltanak.
•udaA folyamodvány az Eötvös-alap elnökségéhez cimzendő. Cí
pest, VIII., Szentkirályi-utca 47. szám.
Mellékletek: 1) az ifjú születési bizonyítványa, 2) a végzi :t tanul­
mányáról szóló bizonyítvány, a tagságot igazoló folyó évi nyugta, ostabefizetési lap elismervénye, vagy a 60 P-s tagsági jegy, 4) a v^yéni és
családi viszonyokról szóló hivatalos bizonyítvány, 5) alapítványi* hely
kérése esetén az alapító ajánlólevele, 6) igazoló okmány, bármely oldal­
ról és bármely csekély összegű segély vagy ösztöndíj élvezéséről, \ vagy
ennek ellenkezőjéről, 7) az értesítés és az okmányok visszaküldésére
megfelelő nagyságú és kellő bélyeggel ellátott boríték.
A köztartási dij évi 700 P. A kedvezményes köztartási d ij a tagsági jegyes és legalább 10 évig tagdijat fizető tagoknak évi 500; pjA 15
évet meghaladó tagsággal biró tagoknak évi 450 P, a 20 évi: tagságot .
meghaladóké 400 P. Az utóbb említett két kedvezmény csak aj lokúak a
tagoknak jár, akiknek gyermeke legalább jó tanulmányi eredmén kimutat
be. A jogosult félárvák évi évi köztartási dija 300 P, a teljes ár álfó 200
P. A nem tagok szintén 60 P-s tagsági jegy váltásával nyerne ^agényjogosultságot.
.
•
A pályázatok azonnal benyújtandók.

i '

Aki az Eötvös Alap-Önsegélyző és Családjóléti Osztályába belép, nem­
csak önmagáról és családjáról gondoskodott, hanem sok
.
tanitó-özvegy és árva könnyeit is letörli!

.111

110

143.029—939. ÍX. ü. o.

Pályázat
a kecskeméti Faragó Béla Országos Árvaházba való felvételre

A Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdíjintézete által Kecs­
keméten fenntartott Faragó Béla Országos Árvaházban 1939. évi szep­
tember hó 1-re megüresedő helyekre a fenti nyugdíjintézet terhére ne­
velési járulékot élvező és a hatodik életévüket már betöltött árvák ré­
szére pályázatot hirdet.
Az árvaházba leendő felvételre és a nevelési járulék ellenében
leendő neveltetésre a nevezett nyugdíjintézet kötelékébe tartozó taninté­
zeteknél működő férfi- és nőtanárok, tanítók és óvók és altisztek telje­
sen szülődén és amellett teljesen vagyontalan árvái jogosultak.
Amennyiben a megüresedő helyekre megfelelő számú teljesen szü­
lődén árvák felvételét nem kérnék, felvételre számíthatnak a vagyonta­
lan félárvák is, elsősorban ezek között is a hadiárvák.
A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz cimzett
pályázati kérvényeket az alábbi okmányokkal felszerelve, 1939. május
hó 31-ig kell a kecskeméti Faragó Béla Országos Árvaházhoz beküldeni.
A melléklendő okmányok : 1. a felvétetni kívánt árva születési
anyakönyvi kivonata, 2. himlő-, illetve ujraoltási bizonyítványa, 3. az el­
múlt iskolai évről szóló bizonyítványa, és a folyó tanévről az első fél­
évi értesítője, 4. legújabb keletű közhatósági bizonyítvány arról, hogy az
árva testileg és szellemileg ép és internátusi nevelésre alkalmas, 5. az
árvának vagyontalanságát, félárvánál pedig az életben levő szülő vagyontalanságát és jelenlegi foglalkozását igazoló helyhatósági bizonyítvány, 6.
az árva szüleinek családi értesítője. 7. az árva nevelési járulékának utal­
ványozásáról szóló rendelet másolata, illetve a legutolsó havi nevelési
járulék kifizetését igazoló „szelvény", 8. a gyám kirendelésére vonatkozó
végzés (árvaszéki határozat), 9. a néhai szülő volt kezelőorvosának, vagy
a halottkémnek bizonylata az esetben, ha a családi értesítőből, vagy a
halotti anyakönyvi kivonatból nem tűnik ki, hogy a szülő milyen beteg­
ségben halt el, 10. gyámi nyilatkozat arról, hogy az árva felvétele ese­
tén nevelésére és ápolására nézve minden beavatkozási jogról lemond és
az árvánál való személyes érintkezés tekintetében az árvaháznál fennálló
szabályoknak magát feltétlenül aláveti, tudomásul veszi, hogy az árvák
Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

csak a karácsonyi szünidőben vihetők haza és akkor is csak a; esetben
ha a gyám hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy abban a k :ségben,
ahova az árvát viszik járványos betegség nincsen, illetve ajk gutóbbi
időben nem fordult elő és ha kijelenti, hogy ő, vagy megbízottja az
árvaház által Budapestig szállított árvát a pályaudvaron átv4siíi és a
szünidő elteltével a meghatározott időben ugyanott átadja.
A háborúban eltűnt, vagy elesett alkalmazottak árváinál" a fent
iratokon kívül mellékelni kell a gyámnak nyilatkozatát arról, hogy arra
az időre, mig az árva az árvaházban nevelkedik, az árvát megillető ka­
tonai nevelési járulékot beszolgáltatja az árvaház pénztárába. 1 1
Az elkésetten, vagy nem az árvaház igazgatóságához benyújtott
kérvények figyelembe nem vehetők.
*

HIVATALOS RÉSZ
1927—1939. szám.

11

Valamennyi áll., községi, izr., urad, és társulati elemi iskola tek.
Igazgatóságának, Iskolaszékének, valamint vezető Tanítójának
Állomáshelyén.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur engedélyével a Kir- Test­
nevelési Főiskola folyó évi június hó 26-tól július hó 15-ig kaitok és
tanítónők részére tanfolyamot rendez. A tanfolyam anyagát a íjépiskolák
testnevelési anyagának oktató és gyakorlati módszeres feldolgozása fogja
képezni. A résztvevők az elméleti előadásokat közösen hallgatják, mig a
gyakorlati tanítás nemenként külön-külön csoportban történik. | I
A tanfolyam dija — a tanfolyamon való részvételt igazolj Bizonyít­
vánnyal együtt — 25 pengő, amely a tanfolyam megkezdésekor Hetendő.
A résztvevők a tanfolyam tartama alatt a Főiskolai Internátusbán 50 P
lefizetése ellenében kedvezményes elszállásolást és ellátást
naponta há. romszori étkezést — élvezhetnek.
A tanfolyamon résztvenni óhajtók legkésőbb folyó évi júgijus 10-ig
FÉRFI­

Gorove-u. 19-

. BRULL

SZÖVETET,
SELYMET

KEMÉNY ISTVÁN
Telefon 3-15. sz.? SZOLNOK

Tárgy: Felhívás a szünidei testnevelési
tanfolyamon való részvételre.

SZOLNOK

Ság
Takaré
Baross* ötca!

DIVATÜZLETBÖL
W

,

-

-___________ J

l

112

113

jelentkezzenek a Főiskola Igazgatóságánál (Budapest, I. kér. Győri-ut 13.
sz.) annak feltüntetésével, hogy lakás és ellátás kedvezményre igényt tar­
tanak-e ?
Tekintettel arra, hogy a tanfolyam az egyetemes magyar testnevelés
érdekét szolgálja, felhivom a Tek. Címet, hogy az érdekelt tanerőket a
tanfolyamon való résztvételre szorgalmazza.
Szolnok, 1939. évi április hó 28-án.
Kir. tanfelügyelő szabadságon :
Dr. Kovács János
tanügyi tanácsos.

2175—1939. szám-

Tárgy: Gazdasági tanitói tanfolyamra
való felvétel.

Valamennyi elemi iskola Tek. Igazgatójának,
Állomáshelyén.

A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 61.733—1939. V. 2. ü. o.
sz. rendelete alapján a kecskeméti m. kir. áll. gazdasági szaktanitóképző
intézetnél, a nagykállói és a pápai mezőgazdasági szakiskolában folyó évi
június hó 21-től július hó 30-ig gazdasági tanfolyamok rendeztetnek az
elemi iskolai tanitók és tanítónők részére.
Felkérem a tek. Címet, hogy a vezetése alatt álló iskolák tanítóit
buzdítsa a rendezendő tanfolyamokon minél nagyobb számban leendő
résztvételre.
A kérvényeket június hó 7-ig kérem hozzám beküldeni.
Szolnok, 1939. évi május hó 17-én.
Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.

664/1939. szám.

Pályázati hirdetés*
Bizottságunk az 1938—39. népművelési tevékenységi évvel
a 18. évet fejezi be. A közel két évtizedes munka az alaprakás
és kísérletezés munkája volt. Az alaprakás munkájába tartozott
az iskolánkivüli népművelési tevékenység iránti érdeklődés felkel­
tése és a végzett népművelési munka eredményének megfigye­
lése, — Az iskolánkivüli népművelési munka tökéletesedése, meg­
kívánja, hogy célkitűzései irányelveinek elméleti alapja megte­
remtessék.
Ennek a szempontnak érdekében bizottságunk pályatételt hir­
det. A pályatétel címe : „Uj gondolatok az iskolánkivüli népmű­
velés intenzivebbé tételére."

A pályatétel tárgyát képezze az, hogy mely anyaggal lehet
és kell az ismereteket gyarapítani, tehát
iát a tudást fokosai, hogy
népünk annak necsak hasznát lássa, hanem az egyoldal ú fizikai
munka ellensúlyozásaképpen szellemiségét emelje, fokodéA pályatétel második részében az erkölcsi fogya tozások
alapos, körültekintéssel összegyűjtött megfigyelései és meggokolása
alapján feldolgozandó az erkölcsi nevelés feladatköre, lefeíetősége,
módja és anyaga.
A harmadik részben kedélyéleti gazdagodást szolgaí|ó programm fejtendő ki. Népünk nemcsak az egyoldalú fizika}I hiunka
robotossága, de társadalmi- és életviszonyai miatt is a^itnindennapi életben nélkülözi a kedélyélet felemelő alkalmait. Ezí^rt szükséges, hogy az iskolánkivüli népművelés teremtsen ilyen alkjíáImakat.
A pályatétel jutalmazására megállapított dijak a köx|étkezők.
Az első dij 100 pengő, második díj 50 pengő, harmad!} és negyedik dij 25—25 pengő, a további érdemes hat pályanúunka. dicsérö elismerésben részesül. *
» í
A pályatétel terjedelme legfeljebb húsz gépírásos ok al Lehet,
A jeligés pályamunkát — amelyhez zárt borítékban a ; ályázók
pontos címe mellékelendő — a papírnak csak egyik oldjálIára gépelve 1939. évi szeptember hó 1-ig kell bizottságunk c|kere
Szolnok, Szapáry-utca 2. — beküldeni. A dijat nyert pácyamunkákát lehetőség szerint Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei^épmüvelés cimű tanügyi lapban leközöljük. — A pályanyertes nunkák
bizottságunk tulajdonába mennek át.
Pályázhat mindenki hivatali állására való tekintet m kül. Az
eredményt 1939. évi október hó 15-én hirdetjük ki.
Reméljük, hogy vármegyénk népművelési előadói* 1& r~
ra nagy
számban vesz részt e pályázaton, hogy véleményével, hozzászó­
lásával emelje annak a közös kultúrmunkának az értékéül- amely
a nemzeti közvéleményünk lélekformálását, a nagy népfá ok har­
cában maroknyi fajunk szellemiségének emelkedését szolgálja.
Szolnok, 1939. évi május hó.
Alexander Imre s. k.
alispán, elnök.

Dr. Jakab Lá§ztló s. k.
kir, tanfelügtelő,
ügyvezető éljiök.
Soós József s. k.
vm. népművelési titkár.

Támogassuk a tanitói egyetemes gazdasági és szociális
törekvéseket! Lépjünk be mindnyája az Eötvös-Aláp
Önsegélyző és Családjóléti Osztályába!
H

8

115

114

HÍREK
Dr. Kovács János
tanügyi tanácsost a vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter, Beregszász
székhellyel, a felvidéki igazoló-bizottság helyettes elnökévé nevezte
ki. A kitüntető megbízáshoz szíve­
sen gratulálunk!
Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Galambos
Jolán áll. tanitónőt Mezőtur-Tulahékről a köröstarcsai, Kecskés Jó­
zsef áll. tanitót Mezőtúr-Csataszög­
ről a solti, Járosy Szilárd szolnokitemplomtéri áll. igazgató-tanítót az
újpesti, Hencz József áll. tanitót
Újpestről a szolnoki, Méhes Gyula
áll. tanitót Szolnok-Alcsi-ról Pécsre,
Uhrin Gáspár áll. tanitót Tiszaföldvárról Molnáriba, Ruszti Béla
áll. tanitót Tiszavárkonyból Salgó­
tarjánba. Rátkay György és Rátkay Györgyné áll. tanítókat Török­
szentmiklós - Kengyeltenyőszigetről
Újpestre, Sáringer Jánost Török­
szentmiklós— Oballáról Szőregre,
Jankó Károly és Jankó Károlyné
áll. igazgató-tanitó, illetve tanitó­
nőt Pusztatenyőről Szolnokra, Teleky László áll. tanitót Turkevéröl
Pácinba, Odry Anna áll. tanitónőt
Füzérkomlósról Turkevére, Marton
Mária áll. tanitónőt Kunszentmárton—Ugarból a baracsai, Özv. Rimóczy Józsefné áll. tanitónőt a
szolnoki Thököly-uti áll. elemi
iskolától az újpesti, Zanumeczky Józsefné áll. tanitónőt Újpestről
a szolnoki, Lakatos Dezső áll. ta­
nitót Fegyvernekről Dányba, Hajmásy József áll. tanitót a jászbe­
rényi-meggyestanyai áll. iskolától
Megbízás.

a rácalmási-kulcspusztai, Pártos
Júlia áll. tanitónőt a jászberényi­
peres tanyai iskolától a dányi, Tö­
mör Károly áll. tanitót Dányból
a jászberényi-meggyes tanyai, Har­
gita Péter áll. tanitót Jászladány
kült.-ről a nagykovácsi'i, Szobonya
Lajos áll. tanitót Kisujszállás-Göröngyösről Gyöngyösre és Rátkai
Erzsébet áll. tanitónőt Karcagra
helyezte át.
Nyugdíjazás. Várallyayné Ka­
lász Erzsébet törökszentmiklós szenttamási urad, tanitónő, Geng
Márton jászfény szarui rk. tanitó sa­
ját kérésükre nyugdijaztattak.

A közszolgálati alkalmazottak
gyermekei arcképes igazolvá­
nyainak nyári érvényesítése. A

MÁV igazgatósága közli, hogy a
közszolgálati alkalmazottak családi
pótlékban részesülő gyermekei ré­
szére a nyári évnegyedre az arc­
képes igazolvány érvényesítését az
üzletvezetőségek május hó 16-án
kezdték meg. — Az állami alkal­
mazottak gyermekei után csak
két pengő téritési összeget kell be­
küldeni, mig a térítés másik feléről
térítési-szelvényt kell csatolni. Az
igazolványok érvényesítése díj­
mentesen történik. Uj igazolvány
kiállítása esetén 2 P kiállítási ille­
téket kell csekklappal befizetni.

Találkozó. A lévai
tanitóképző volt növendékei
. évi ju_
nius hó végén találkozóra gyűl­
nek össze Léván, a tanítóképző­
ben. Az érdeklődők közöljék cí­
műket Tóth Árpád ip. i^ igazga­
tóval (Budapest VIII. József kőrút
45 sz.) aki haladéktalané legküldi a mindenről körűiméi :sen tájékoztató körlevelet.

Vendégszobák igénylése a
Tanítók Házában. Az4E|tfös-alap

tagjai szállásigénylésükei pálaszos
levelezőlapon oly időben^ tudassák
a Ház igazgatójával, hj
arra
még idejében válaszolhasson. Kö­
zöljék : 1. érkezésük és j táHózkodásuk pontos idejét, 2. ^z|érkező

SE

Lemondás. Junák Medárd mes­

terszállási rk. kántor-tanitó állásá­
ról lemondott.
Doktorrá avatás. Kovács Béla'
középisk. tanárt, aki hosszú idő óta
a Várm. Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságnál teljesít szolgálatot,
május hó 22-én avatták a böl­
csészettudományok doktorává a
szegedi egyetemen. Gratulálunk.

Miniszteri elismerés. Kosnár
Lajos mezőtúri áll. igazgató-tanító­
nak, Vidra Pál jászárokszállási áll,
tanítónak, Török Lőrinc turkevei
áll. tanítónak és Szőllősy János
mezőtúri áll. tanítónak, mint vörös­
kereszt csoportvezetőknek, a nem­
zetnevelés terén kifejtett buzgó és
eredményes működésűkért, a Vallás'és Közoktatásügyi Miniszter ur
elismerését fejezte ki. Kitüntetett
karfásainkat szívesen, örömmel
üdvözöljük.

*

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT
JÓL ÉS OLCSÓN

VÁSÁROLHAT
|

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R T

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.Í

116
összes személyek nevét és lehető­
leg tagsági számát is, 3. közös­
vagy különszobát kérnek-e ? Ha
az utazásuk netán elmaradna ér­
tesítsék erről előre az igazgatósá­
got, hogy az igy üresen maradó
helyre más tagot oszthasson be. Ha
valaki a bejelentett napra nem
érkezik meg, előjegyzését törlik.
Előzetes bejelentés nélkül meg'
eshetik, hogy hely hiányában nem
tudnak szállást adni. A szobát
vagy szállást csak az Eötvös-alap
tagjai és velük közös háztartásban
élő, eltartott családtagok vehetik
igénybe.

Szajol 2 P, Fogarassy Mihály, Fogarassy Mihályné, Baumgártner
Nándorné, Vass Andorné, Nagy
Tiborné, Nagy Boldizsárné, Busay
Mária, Ragyina Margit, Mohács Ka­
talin, Ágoston Angéla, Cseh Margit,
Vass Andor, Mohács László, Bá­
nyai László, Fehérváry László* Ci­
bakháza 2-2 P, Tóthné Sz. Vilma
Töröksztmiklós 3 P, Zeller Ferenc,
Zeller Ferencné Kunsztmárton, Si­
kolya Albert, Nagy né A. Mária,
Nagyné K. Piroska, Kerekes Esz­
ter, Wendl Anna, Uhrin Gáspár,
Incze Tibor 2—2 P Tiszaföldvár.

SZOLNOK

TELEFÓN 113.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat

Tesléry; Táblai rajzok

K. J. Jászberény. A küldött írásra
a jövő héten sor kerül. Köszönet.
A kisérő levél soraival nem értek
egyet. A szélnek beszélőkre is
nagy szükség van. S talán nem
is eredménytelen a munkájuk, csu­
pán lassan érik a vetésük. S talán
éppen ezért nem csüggednek s ezért
áll többnyire fanatikusokból a szélnek-beszélök rendje. És ez igy is
van jól ! A lapunk a nyári hóna­
pokban is megjelenik, remélem a
„nagy pihenés idején"j is látom írá­
sodat. Üdv.!- H. J. Jászberény.
Mindig szívesen látom. Örülök ha
felkeres. Sajnálkozva látom az át­
helyezést. Az Ígért dolgokat remé­
lem személyesen hozza ! Üdvözlet!

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDÍJ AK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

íl. Q| 2'
IH, ol^

Tesléry: Fogalmazási eredmények

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykim-SzolnokuármegyeAlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Kocsis
Ilona Felsőszászberek 4 P, Markóth
Dezső, vitéz Haám Sándorné, Pethes Gyuláné, Szegedy Istvánné,
Hunyor Ilona, dr. Magay Miklósné, dr. Kerekes Sándorné Szolnok
1 P 50—1 P 50 f, Balásy Ferenc
Kunsztmárton 6 P, Schieszler Hugó
Szajol 3 P, Göndör Margit Alsóvizköz 6 P, Szalay István Ptakengyel 6 P, All. iskola Tiszavárkony-Szőlő 6 P.
Temetkezési dij címen: Nyilas
János Tiszakürt 9 P 20 f, Sáringer
János Töröksztmiklós 7 P 20 f.
Tagdíj címen: Schieszler Hugó

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

IV.
i.
1.
III.
IV.

.
L
L
r.

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

d 4o- 3 —
oj 3o, 3 “*
:o; 3-

OÍ 680
o.’ 6’—
oi 6 80
orT—
320

540
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy; A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
mérés tanításához

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben

V-VI. o 7 —
n-vi. S
mJy:

£ I-

780
560
2—
.280
4 280
4. 2 60
J 3—

[I
Iskolai fantérképek, szemléltetőképek
tmzirrt és ifjúsági szinwuyek stb.
hu rílasztíkban eredeti kiadói árakon:

5. jpzám.

1939. junlus hó.

XXXII. évfolyam.

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

Rényi Dezső
könyvesbolt^ á bán
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelöaég hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Jász -1 agy kun - Szó I nokvármegy el Ált
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1’20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva

Bárhol hirdetett Iskolai, szépiro­
dalmi nagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti balti
áron azonnal kapható!

26'—
26'—

—'50
_*60
1'_
17'60
26’_
29'—
41*_
16*60
25’_
4’_

5

Faialfia azarkaazté:
Feialóa kiadó ■

KIRALDI KÁROLY

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

■ISnzatéal dl.
Calky Ernő ag
a lap azelleml
közlemények,
elmére Saolnok,
k
Kéziratokat nan^ ad^nk vlaaza

Szocializmus a lelki síkom
Irta; Vajay József.
A szocializmus helyes értelmezése s a lélekbe való átül jsc, neizetével
mesítése nem politizálás, hanem a nevelő-tanitó kötelessége i
szemben. Főkép akkor az, ha szélsőségmentesen, a keresztűlvihetőség
s a nemzeti fejlődés szolgálatába állítva vizsgálgatjuk, mérlegeljük akár
történelemmel, földrajzzal, vagy napi eseményekkel kapcsolatban^
A szocializmus, a javak szocializálása lelki tökéleteseqés? nélkül
Jósulás
elképzelhetetlen s a törvényes út bármi módjával mégis a m<
állapotába kerül, nem lesz időálló.
A nevelő-tanító tennivalója ezen a téren lelki síkon mpzőg, előkészítő. Előkészítjük azt a szilárd alapot, amire majd fokodat •san az
időálló szocializmus építhető.
Minthogy a tanító az, aki lelki értékeit a legszélesebb*? i étegben
sugározza szét, erre hasznosan csak akkor lesz képes, ha lelki létében
kikristályosodott formában, hit szerint él a formáló eszme, méh ről oly
sok szó esik napjainkban világszerte.
I j
Mi tanítók társadalomnemesítő hitünkhöz a való életből? szeretjük
jelen
venni a problémákat s abból szűrjük le a nevelendő iga:
ese
: szocializmust a lelki síkon.
Tehát:
Napszámos Péter fiával, Jancsival beszélgetek. Mindenki ~ i|merheti
ezt a Jancsit, mert ő az a bizonyos értelmes szemű, figyelmes; szolgálatkész, mindenre vállalkozó, akiből még üzletember is lehet.| Szóval a
kereskedelemről beszélgetünk, mint a tőkegyűjtés legnagyobb? tethetőségéről. Azt mondja: Tetszik tudni, mit csinálok? — Kimegyek á-t|rmyákra,
összevásárolom így jókor a zöldborsó kilóját 10 fillérért, behozom a
városba s eladom 32 fillérért . . . stb. . . . stb. . .
Nem akarom a párbeszédünket hosszan ecsetelni s vonatkozásba

118

I

hozni más termékkel, iparicikkel, egyéb kereskedelmi alanyokkal s ha­
sonló tapasztalatokkal. Annyi bizonyos, hogy ez az általános Jancsi az
életünkben megszokott kereskedelemről beszélt ... de ilyen alapon baj
van a szocializmussal s legfőkép a nemzeti alapon érzett szocializmussal
s a hiba a lelki síkon keresendő.
Lássuk mennyiben ?
Nekem, mint kereskedőnek a borsón nagyobb hasznom van, mint
a termelőnek, aki pedig verejtékes munkájával keservesen megdolgozott
s viselte a rizikót idővel, féreggel, stb-vel szemben termésszüretig. Tehát
szembeszökő haszonelrendeződés, más szóval igazságtalanság a nemzeti
életen belül, ami logikus következmény szerint osztályharcot, egyenetlen­
séget, meghasonlást eredményez, amihez a szocializmusnak semmi köze
sem lehet. Az ilyen üzletet lebonyolító nem állhatott nemzeti ala­
pon, mert a nemzet egy tagjának sem lehet célja, hogy csupán önző
célokból ugyanannak a nemzetnek másik tagját kihasználja, megkáro­
sítsa, bizonyos vonatkozásokban életképtelenné tegyen, vagy legalább is
kizárja egy magasabb lehetőségből, amit munkája után joggal megér­
demel ... A tőkeképződés bizonyos kezekbe fut s ez károsan befolyá­
solja milliók családi életét, lehetőségeit ... stb ... stb ... A következ­
ményeket széles életskálán felmérhetjük ...
Mi hát a helyes?
A méltányos, a nemzeti érzéstől szabályozott, az általa megengedett
haszon. Mert ha én vevés és eladás között nem csupán az „erősebb
marja" jelszóval dolgozom, hanem krisztusi mondás szerint megadom a
császárnak ami a császáré, a királynak ami a királyé ... jól jár a ter­
melő, becsületes munkája mellett — amivel a közt szolgálta — nem
toprongyosodik le s a közvetítő is megtalálja megélhetési lehetőségét, még
házacskát is gyűjthet, ha nem is bérpalotasort . . .
Most, hogy ezt írom, akaratlanul is felsóhajtottam. Istenem, ez a
pusztába kiáltok szava ! . . . Hej, de nem az lenne, ha -25.000 tanító test­
vérem hasonló lelki síkon felépült szociális eszméket sugározna ki ma­
gából nemzetünk javára ...
Krisztus előtt 133 és 123 között a két Gracchus testvért ugyan
ilyen népies eszmék fütötték : birtokjövedelem, kereskedelmi elrendező­
dés, gabonaosztás, közmunkák, méltányos vagyonelosztódás, — egyszóval
lélekbe mélyülő szociális érzés. A kiváltságos osztály előbb megbuktatta

ÖSZRTEICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim ;

Borösztreicher.

Telefon: 53

119

á néptribunt, azután az életével fizetett. A másik hitté vált <ízesében
az igazság nem érvényesíthető súlya alatt lelkileg összeroppant: s meg­
undorodva a gyarló és önző világtól; öngyilkos lett. . . Miért?
kérdem
2n
nem
én most 2000 év után. Azért, mert a szociális érzék a lelkek
:én
több
hajtott gyökeret. Viszont ez ma, mikor népképviselet van és szi
az eszkimó, mint a fóka és túl vagyunk a felvilágosodás idejéig is (bár
nem túl széles rétegben) és hazánkban nem 25, de 50.000 oly£ p pedagógus van ki tudása minden erejével hazáját, népét akarja szó igálni —
talán már lehetséges ....
>
; |
Tanító Testvéreim! Szolgáljuk a hazát, a népet! Hajtassuö | a szocializmusnak gyökeret a lelki síkon, hogy ne az önzőség, a ka| zsiság, a
kihasználás szellemét szolgáljuk, hanem az erősebb magyar tárp ugassa a
gyengébbet, ne szívja el egyik magyar a másik elől a levegőt c£ a£ azért,
hogy otthon raktárba tegye, mert akkor kincse lehet, de sem $ ive, sem
nemzeti érzése s ezen keresztül hazája sem lehet!

Rossz vázlat — jó vázlat.
Riadalomként hatott ránk 1936-ban az a hír, hogy tanításainkhoz
ezután vázlatot kell készíteni. Mégpedig kötelező vázlatot.
Amikor az első iskolafelügyelői látogatások során nyilfálvalóvá
lett, hogy a vázlat csakugyan kötelező s hogy ez alól senki sepr mente­
síthető, megindult a hajrá-munka s a 20.000 tanító asztala^átalakult
vázlatgyárrá.
Hiába, no, sokat felejtettünk a képző kapujának elhagyása óta.
Szakkönyveinket szétszórta az idők szele. Kihez, mihez fordultfink volna
támogatásért ? A vezérkönyvekhez! (Ezekben a napokban válóban jó
üzletnek bizonyult a vezérkönyvirás és nyomtatás).
I 3
De ne csak az üzleti oldalára tekintsünk. Mondjuk meg ázt^ is, ha
ki nem találják a vázlatok kötelező írását, bizony sok-sok ez^rt vezér­
könyv maradt volna a pesti polcokon.
Mert valamihez kellett nyúlni!
A tanterv parancsolómondatain, az Utasítás dióhéjba rejtett 4—5
soros tanácsain nehéz volt a betűtől elszökött szemnek eligazodj!^ Kellett
a vezérkönyv. Fogyott is!
.
Ez volt a megmentője az 1925. évi új Tantervnek. Olyán: körül­
mény, mint a földből kibújt magra a májusi eső. Ettől a nagy fóígalomtól
élénkült JeDa^pedagógia tízéves magvetése, amelyet különbeni a| száraz­
ság fojtott volna meg.
| I
Forgattuk, forgattuk a lapokat. Négy-öt fontosabb köny^etjegyszerre
s egyre fokozódott a zűrzavar a vonalon, mert a sietségben 'kapkodni
kellett. (Mennyivel okosabb lett volna évenként más-más tárgyira ,,rá-

I

p21

I I

120
feküdni" s azt megérlelni. Ezt a tanácsot akkor is megadhattam volna.
De ki kérdezi a váltókezelőket, pályaőröket, pályamunkásokat?)
Beleestünk a forgatagba s evickélnünk kellett, mert az új rendszer
első évében különös lendülettel indultak útjukra az új iskolafelügyelők.
Féltünk tőlük, mert nem volt időnk a számunkra kiadott igen értékes,
bölcs utasítást átolvasni. . . Jöjjön, aminek jönni kell!
És készültek a tanítási vázlatok. Mázsaszámra, vagónszámra fogytak
a pepitafüzetek.
És most, a nyáron egymásután vágjuk a sutba ezeket a pepitafüze­
teket, mert közben — 3 év alatt — sok mindent megtanított velünk a
folyó élet.
Belátjuk, hogy első vázlataink hosszúk voltak. (Fele petróleum is
elég lett volna azok írásához!) Belátjuk, hogy vázlataink fele a városi
iskolák számára írt vezérkönyvek, fele a falusi vezérkönyvek kivonata
volt — hosszú lére eresztve.
Ha most gondosan látunk a szitáláshoz, belátjuk, hogy vázlataink­
ban mindenre rátalálunk, csak a magunk iskolájára nem, mert munka
közben elfelejtettük íróasztalunkra helyezni a magunk iskolájának fény­
képét. S elfelejtettük háta mögé állítani a város, a falu, a homokosföld,
a televényföld, az erdővidék térképét. Azt a térképszelvényt, amelyen
gyermekeink számára a mindennapi kenyér terem. S amely terület szá­
mára okosabb munkásokat nekünk kell nevelnünk.
így, a ferde úton születtek a rossz vázlatok, azok, amelyekről a
pápaszemes felügyelők első látásra megállapították, hogy u. n. általános
vázlatok, amelyek szerint a világ bármely pontján letanithatnók a tételt.
Az új tanterv egyik legnagyobb erejű újítása, hogy a gyermeket a
maga környezetében annak a környezetnek a számára neíveljük okosabbá,
jobbá, életrevalóbb magyar munkássá.
/
Ha ez áll a gyermekre, akkor áll a vázlatra is. Az sem távolodhatik el a nevelés adott terepétől.
Vázlatunk tehát csak akkor lesz jobb, végül jó, ha az olvasó ki
tudja belőle érezni, hogy ki nevel, milyen helyzetből indul, miféle cél
munkájának végcélja.
így, mostmár megokosodva én is átírom kis noteszlapokra az én
vázlataimat. (Négy kilóból csinálok 40 dekát).
Az átíráshoz megtaláltam a szövegezés nyitját is.

és

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

a
o
2

O

1 1.
Az én tanyavilágom a régi és vissza-visszatérő árvizek vilá^, földje.
Erdőtlen, óriás síkság, beborítva a gyomok véres és sárga faltjaival.
Emberei mosolytalanok. Az örök küszködés és a sokszor beálló > nyomor
sír az ábrázatukról. Kevés bennük a hit, a bizakodás. Arra, ho|y kísér­
letezéssel az okosabb jövő útjait próbálgassák, maguktól nem is^: gondol­
tak eddig. A gyermek a számukra csak munkaerő. Az útszél| kereszt
már-már csak annyi, akár a szobadísz.
|
;
Ez az én adott helyzetem. Ez az én szigetvilágom.
* J
Ennek a szigetvilágnak írom vázlataimat. Festem a helyzetképet s
elmondom, hogy én mit csinálok, vagy mit csináltatok gyermekéimnjel a
sivár helyzet javítása érdekében.
.
| I
Mit teszek az anyagi világ és mit a lelki világ javítása ériekében.
Munkaterveket írok.
„ ,
.
I - L
És úgy érzem, ezek a vázlatok a felügyelő úrnak is tetszem fognak.
Kiskun József.

5 B
i
’ iI ।

-

_

-------- -------------- —

;

—

A tanyai gyermek élete és lelki világa.
Irta HAJMÁSY JÓZSEF.
(Folytatás.)

-

I

|

' I

j

Természetes, hogy ilyen körülmények között yirágoskertetps £evés
helyen találunk, mert a sokféle jószág legázolná. Kimondott vir^gos£ertje
mindössze három tanyának van, egy-két szál virágot azonbai legtöbb
helyen találunk. A szobai virágokat már jobban megbecsüli a tanyai nép,
mert alig akad egy-két tanya, hol a zsalugáteros ablak mélyém nd virí­
tana néhány cserép piros, meg fehérvirágú muskátli, a magyar ember
kedvenc virága.
\ 1
Nézzük most már azt, hogyan illeszkedik bele a gyermek e|be a
környezetbe, mely neki otthona.
|
A felnőttek a gyermeket általában szeretik. Azonban sajnost ez a
szeretet legtöbbször abban nyilvánul meg, hogy szívesen veszik, ha körü­
löttük van és. segít valamit. Tanyai népünk a gyermek testi erejét, fizikai
teherbíró képességét szinte a kiuzsorázásig kihasználja. Ez irályban'na­
gyon szomorú tapasztalataim vannak s bizony nem egyszer kellett közbe­
lépni, hogy tanítványaim testi, s vele együtt lelki fejlődését b^todtsam.
Pedig erre a lelki nevelésre nagy szükség van, mert a szül® nevelés
nagyon szűk keretekre szabott. A család napi robotja, kenjérkereső
gondja a gyermekek lelki táplálásában érezteti legjobban hatasat, mert
igy a gondokkal küszködő édesanya és édesapa keveset
aanl
gyermekeik lelki fejlődésére. Legyen a gyermek engedelmes. Ije károm­
kodjék. Ne használjon trágár szavakat. Ezek a szülök gyermtoyvelesi
irányelvei. Megtanítják egy-két imádságra s itt a gyermekek válla^erkol-

122
esi nevelése véget is ért, mert templomba csak nagy ritkán megy. Szü­
lőik vagy nagyobb testvéreik nem engedik velük menni azért, mert hi­
szen ők nem csupán a templomba mennek, hanem az ünnepnapi áhitat
után egy kis szórakozás is kell. Ilyenkor pedig a gyermek teher.
De a szellemi nevelésnek más területe is ilyen szegényes. A felnőt­
tek csak úgy osztályozzák a gyermekeiket, hogy elég eszes, vagy a hosszú­
fülű csacsikához hasonlítják.
Az iskola munkáját elég nagyra becsülik a szülök, bár még mindig
akadnak olyanok, akik nem belátásból, mint inkább a törvény szabta
„muszájból" küldik gyermekeiket iskolába. A gyermekek azonban sze­
retnek iskolába járni. Megtörtént már az, hogy egyik vagy másik szülő
otthon akarta marasztalni a gyermekét. A gyermekük azonban addig
sirt, mig megunta hallgatni az édesapa a pityergést s perlekedő szavak­
kal útnakinditotta. Amikor aztán találkozom ilyen szülővel, panaszkodva
újságolja, hogy: „A multkorába otthon akartam fogni a Jancsi gyereket,
de az Isten világáért sem maradt otthon! Ugyan, mit csinyál velük a
tanitó úr?" Ilyenkor titkos öröm szalad át szivemen, mert látom azt,
hogy magvetésemnek van némi kis termése.
Az a szülő, aki tudja, hogy gyermeke jól tanul az iskolában, büszke
a gyermekére. Hogy a tanyai nép vágyódik a kultúra után, mi sem bizo­
nyítja jobban, mint az, hogy alig van tanyakörzet, hol ne volna gazda­
kör. Sok gazdakörben ott vannak már a népkönyvtárak s igy meg van
a lehetőség arra, hogy a kultúrától elzárt tanyai nép is megfüröszthesse
lelkét a kultúra eme tárházában. Ha azonban kissé vizsgálódunk, tapasz­
talhatjuk, hogy gazdasági könyveket alig olvas a tanyai gazda, pedig
ezekből gyarapithatná gazdasági szakismereteit. Érdeklődése inkább a
szórakoztató szépirodalmi könyv. Szomorú jelenség, hogy az olcsó városi
ponyvairodalom is bekerült már a tanyaházakba s ezeket olvassák vasár­
naponként, téli estéken, nemcsak a felnőttek, hanem á gyermekek is.
Ezeken kívül csak a naptár az, ami a tanyai gazda kezébe kerül, sok­
szor az is olcsó, tartalmatlan „vásári árú". Könyvre, de még újságra is
csak ritkán telik. Néha-néha, amikor a piacon megfordul az ujságárús
rikkancs valami szenzációs tömeggyilkosság hírével kínálja a lapot, vesz
egyet-egyet. Ez az újság azután végigjárja az összes szomszédokat. Ter­
mészetes, hogy ezeknek a könyveknek és újságoknak legszorgalmasabb
Bőröndöt, bördiszmúárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékosság"

tagja

olvasói a gyerekek, sőt sok helyen velük olvastat fel a család. Itt sántán
nincs válogatás. Olvassák azt, ami jön. Arra nem is gondol a szülői hogy
gyermekei olvasmányát meg kellene válogatni. Igaz ugyan, hogy (válo­
gatni nem lehet, mert nincs miből.
A rádió már nagyobb tért hódított. A huszonnyolc családból lelenc­
nek van rádiója. Tanítás közben nem egyszer megtörténik, hogy gyerme­
keim a rádióban hallottakat szolgáltatják a tárgyalt tanítási egységhez.
Ami a többi kultúrális tárgykört illeti, az a következő: negyjen>an
nyolc nyermekem közül harminckettő járt moziban. Ez a szám a;
azért olyan magas, mert egy-két darabot vezetésemmel tekintette!^ ieg
tanulóim. Egyébként ritkán jut a tanyai gyermek moziba. Jobb isk' b^éha
olyan jelenetek kerülnek vászonra, melyek nem a gyermek, de Inig a
jóerkölcsű felnőtt jó ízlését is sérti. Hogy azután ilyen darabot n?m lát­
nak gyermekeim, az a nevelési eredményeinket csak elősegíti. MM pe­
dagógusok, nagyon jól tudjuk, hogy a mozi nagy mértékben befolyásolja
a gyermeki lélek jó irányben való fejlődését. Ami pedig a szindarg ^kat
illeti, kimondott színházi előadást égy gyermekem sem látott még; >zindarabot csak iskolai és műkedvelő előadás keretében láttak.
j
A gyermekek iskolai életével kapcsolatosan is érdekes, de afnállett
szomorú megfigyeléseket végeztem. Ezek a megfigyelések a gyerjnikek
f
táplálkozására vonatkoznak. — Osztatlan, tanyai iskoláról lévénl sió, a
gyermekek az ebédjüket a tarisznyában hozzák. Egyik alkalomn|
___ __________________
______ _______
tént, hogy amikor iskolafelügyelőm
hivatalos látogatáson
volt nál; J déli
- '
kék előkészítették ebédjüket. Iskolafelügyfelőm
szünet lévén,
a _
gyermekek
érdeklődött, mit hoztak gyermekeim ebédre. Tessék körülnézni, fe|ü|yelő
úr, — szólok én. — Gyerekek! készítse mindenki az ebédjét a ipádra.
Hogy mi lett az eredmény ? Úgy emlékezem, hogy a körülbelüli $tven
tanuló
a kenyér
m^lj két
tanUlO közül
KOZU1 kettő
Keuo valami
vaiaiui kalácsfélét hozott, egynek
------- ---------T
darab kockacukor volt, a többinek pedig egy-egy karéj kenyer*peruit
elő a tarisznyájából. így volt ez nap-nap után. Gondolkoztam,J\|ajjón
hogyan lehetne ezen segíteni, mert ismerve gyermekeim szüleinek Vagyoni .
állapotát, tudtam, hogy volna a kenyér mellé egy'kis valami. NéUnéha
aztán megismételtem ezt a „kirakodást". Egy-egy tréfás meglehesse!
fűszereztem ezeket a „menázsi" vizsgálatokat. Ebéd után hol éjiktől,
hol másiktól kérdezgettem; no, Jóska, jól laktál-e? Mond meg ,edesanyádnak, hogy máskor egy kis darab szalonnát is adjon, mert kémény
volt a kenyér és nem akart lecsúszni. A gyermekek bizonyára Mondták otthon, hogy a tanitóbácsi meg-meg nézi az ebédüket, piertjlássam
lassan elértem azt, hogy mostmár ritka az olyan gyermek, amiknek
A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség — Magad ee
családod érdeke, hogy tagnak belep)!
J
__________
" -—

í

124
nem jut egy-egy darabka sajt, szalonna, túró, vaj a kenyér mellé. Sőt
olyan is akad, aki tejet hoz az iskolába.
Gyermekeim otthoni élelmezése is nagyon egyhangú. A tanyai la­
kosság legfőbb tápláléka a bab, krumpli, lencse és a káposzta. A bab­
leves meg a savanyú krumpli gyermekeim legkedvesebb eledele. Leg­
több helyen napjában csak egyszer esznek főtt ételt, a délutáni órákban
s ez rendszerint csak egy tál étel szokott lenni. V asár- és ünnepnap már
tartalmasabb az ebéd s a leves és hús mellé még valami tészta is kerül
az asztalra. Természetes, hogy a Jancsinak, meg a Rozinak még másnapra
is kerül egy-egy darab pogácsa vagy keltpite a tarizsnyába. Nagy az
öröm másnap, s boldogan húzza elő: tanitóbácsi, kérem, ma keltpitét
hoztam és már tiz órakor megettem egyet. — No, jó étvágyat hozzá,
János, — mondom, hogy boldogsága teljes legyen.
Amióta azonban gazdagabb a tarisznya tartalma, több gondom akad
a zsíros füzetekkel. Tisztaság és rendszeretet terén nagyon sok a hiányos­
ság. Ennek az is az oka, hogy több gyermeknek csak az az egyetlen
felsőruhája van, amit magán hord s igy bajos annak állandó rendbentartása. Az alsóruha tisztaságával már kevesebb a baj, mert a hétfői tiszta­
sági vizsgálatokkal sikerült elérnem azt, hogy minden héten tiszta alsó­
ruhát kapnak gyermekeim. A mosdással, fésülködéssel már több baj van,
mert az sokaknál elmarad, vagy nagyon felületes. Pedig hosszú évek óta
folytatok már harcot ez ellen is. Itt sok esetben nem nem is a gyermek
a hibás, mert sajnos, vannak családok, ahol még mosdótál sincs. Tavaszszal, nyáron még csak akad mosakodásra alkalmas hely, de hogy miben
mosakodnak télen, az rejtély.
Sok kellemetlenségem volt a leánygyermekekkel szemben tanú­
sított tisztasági követelményeim miatt, mert itt súlyos mulasztásokat
kellett rendbehozni. Az első években nagyon keserves harcot kellett
vívni a leánygyermekek fejének tisztántartásáért s nehézséget okozott
azért, mert ez az egyik legkényesebb kérdés a szülő és a tanító között.
Ha a tanító a szülőnek ezt szóbahozza, az nagyon érzékenykedik és sér­
tésnek veszi az erre irányuló kérést, illetve figyelmeztetést. Következe­
tes és tapintatos munkával azonban sikerűit elérni azt, hogy ez a kelle­
metlen jelenség eltűnt az iskolámból.
A rendszeretet körébe tartozik az is és igen fontos nevelői kérdés,
hogy a gyermekek hol tartják odahaza iskolai fölszerelésüket, holmijukat,
hol van alkalmuk írni, olvasni, rajzolni, A legtöbb családnál a gyermek
iskolai fölszerelésének meg van a rendes helye. Ez rendszerint a padka,
a lóca vagy az ablak deszkája. Természetes, hogy akadnak aztán olyanok
is gyermekeim között, akik odavetik holmijukat, ahová éppen érik. Ilye­
neknél fordul aztán elő az, hogy másnap hol a ceruza, hol a füzet, avagy
éppen a tankönyv marad odahaza. Ami a gyermekek otthon végzendő
iskolai munkáját illeti, itt is sok nehézséggel kellett megküzdeni. Nem
egyszer történt meg az, hogy mikor valami otthon elvégzett feladat szá­

125

■!
’
gf
nincs
monkérésére került a sor, egyik is másik is sírva
meg, nem tanulta meg. Nem tudta a költeményt, mert délután a£ édesanyjának segédkezett a jószág körül, este pedig, a vacsora után, ijfeküdtek. Ha pedig aziránt érdeklődtem, hogy Jancsi Írása miért oly^ii rendetlen, holott az iskolában szépen szokott dolgozni, kisült, hog^i a kemence padkáján irta. Legtöbb gyermek azonban az asztalnál irhát, dol­
gozhat. A gyermekek otthoni munkája nehézségekbe ütközik apért .is,
mert mikorra az iskolából hazavergődik, lassan leszáll a téli est Homálya
s már csak a piszkos, kormos, alig pislákoló lámpa sápadt fényépéi tud
Írni, olvasni. Szerencse, hogy itt kinn a tanyákon korán fekszenek és
korán kelnek az emberek s igy a gyermekek korán jönnek az iskolába.
Sokszor még egészen sötét van, már itt vannak, akik nem gyalogolnak
2—3 kilométert. így van ez télen, de másként van ez tavasszal, meg
ősszel, mert ilyenkor a gyermek is résztvesz a szülő napi munkájában.
Ha mást nem, hát tehenet legeltet, disznót, birkát (birgét), libát őrizi Sok
szülő túlmegy a határon, mert a gyermeke is velük kel, velükjfekszik.
Nem tudják azt, hogy a fejlődő gyermeki szervezetnek nem elegendő az,
a 3—4 óra, melyet a szorgalmas munka közepette pihenésre szelepnek.
Az iskola is szorgalomra nevel, azonban nem szabad megfeledkezni farról,
hogy fejlődésben lévő gyermeki szervezetről van szó, kinek sokkal több
pihenésre van szüksége, mint a felnőttnek. Sokszor megtörtént,F hpgy a
gyermek normális testi fejlődésének biztosítása érdekében fel kdlejt ke­
resnem egyik vagy másik szülőt, hogy az, amit gyermekétől ki^m/sok
s igyekeztem megértetni, melyik az a korhatár, ameddig gyengének
testi erejét a család napi munkájában fölhasználhatja. Hiszen a ^ydrmeknek a munkába való bevonását az iskola is célul tűzte ki, mer^q mun
kára való nevelés jó nevelői eszköznek bizonyult.
* J
A másik hatás, aminek nagy a nevelő értéke, az, hogy fa tanyai
gyermekek kora tavasztól késő őszig állandóan kinn élnek, kir^i a sza­
bad természetben, az Isten szabad ege alatt. - Ez a természetei való
állandó érintkezés, a tiszta, friss levegő, a szabadabb élet üd|ő eg hat
testükre, lelkűkre egyaránt. Öröm őket nézni, mikor ősszel bej|nhek is­
kolába. Ott ég barnára sült arcukon a nyári nap tüze, mosóly|ikban,
kacagásukban a szép nyári éjszaka derűje ragyog fel, tekintetü|ö$, moz­
dulatukon látni, hogy edzettek, életvidámak.
I ’
Akárhogyan nézem, akárhogyan elemzem ezeket az én |isí tanyai
apróságaimat, akaratlanul is a vadvirággal hasonlítom őket össz| pJdnek,
nőnek, ki vannak téve az élet minden viharának, de megálljáig a-helyü­
ir,
ket. Nem töri le őket a tikkasztó hőség vagy viharos nyári
~ uj
at s
erőre kapnak, ha kapnak egy kis testi, szellemi harmatot, napi
nyomban duzzad bennük az élét.
Ezért szeretem a tanyai gyerekeket._________ ________ ;
Aki az Eötvös A’ap-Önsegélyzö és Családjóléti Osztályába belé
csak önmagáról és családjáról gondoskodott, hanem sok
tanitó-özvegy és árva könnyeit Is letörli!

1

•127

126

megtalálja majdnem mind azt, amire munkálkodása közben szüksége van.
Különösen értékes segítőtársa és tanácsadója lesz ez a Lexikon q haza­
tért felvidéki kartársainknak, akik a megszállás óta eltelt 20 esztendő <|flati
,
nteljesen kikapcsolódtak a magyar közoktatásügyi igazgatásból, mert
_
kájuk közben lépten-nyomon felvetődő kérdésekre nemcsak megbízható
felvilágosítást és utasítást kapnak, de a közölt rendeletszámok j biztos,
útmutatással is szolgálnak, hogy az érdekelt rendeletek melyik । éjből
valók s hol találhatók meg. Nyugodtan lehet mondani erről a |nüről„
hogy a tanítónak igaz, jóbarátja, segítőtársa, mert minden ügyá-Hajos
dolgában, iskolai és iskolánkivüli munkálkodásában irányítja, tájékoztatja.
A mű 28 íven, 2 hasábos oldalakon, petit betűkből sűrű szedés^eljj dí­
szes vászonkötésben jelent meg. Bolti ára 20 pengő. Tanitók, tarátónök,
óvónők 16 pengőért vásárolhatják meg, kedvező részletfizetésre i|. Meg­
rendelhető a szerkesztőnél (Budapest, I., Galántai-u. 12._ szám). £
A „Magyar" Kórus legújabb számába Enge János és Kupi vári
Elemér írtak cikket. A magas nívójú folyóirat komoly és változatos
vegrészén kívül
kottamellékleteivel
most is a legsürgősebb # igény
xvx v
--------------------------------g
elégíti ki. Viadna örvendező zsoltára és Lassus: Super Humina| (Bpbylonnak vizei mellett. . .) c. kórusa a renaissance-stílust közvetíti I vegyes
i
i__ i. u
karoknak,
Harmat Artúr 3 hazafias
hazafias Mária-éneke.
Mária-éneke, Péter
Péter József
József két
két latin
egvházi éneke és Sierácky Artúr: 0 Salutaris Hostia-ja egynemű írok
számára lesz megbecsült előadási mü, de különösen időszerű a Bimhusz
és Szózat új kiadása. Ádám Jenő minden összetételű énekkar számara
megszerkesztette két nemzeti imánkat igaz kegyelettel és kulturált feles­
sel úgy, hogy a különböző összetételű együttesek együtt is énéV
'
iogy
Különösen fokozta a Szózat partitúrájának énekelhetőségét azzá
den
V8 helyett 4Á-ben szedette. Ez a kiadvány megérdemli, hogy j
énekkar beszerezze, hogy egyszer már valóban együtt és egyfoiiiiániéne-

A soproni „Manníngerház" községi erdei iskola.
A Sopron thj. város által fenntartott iskola Soprontól 6 km-re a Rák
patak völgyében fekszik. Minden oldalról erdős hegyek környékezik,
levegője pormentes előalpesi levegő. Az iskolához vezető országút asz­
faltos. A gyermekek napi ötszöri bőséges egészséges gyermeknek való
étkezést kapnak. Van modern fürdőszoba és az árnyas fák alatt nagy
szabad uszoda. Ágynemű, asztalnemű és étkezéshez való kifogástalan
tiszta jó edény, minden megszámozva a nyaralási díjban benne van.
Éjjel nappali tanítónői felügyelet és orvosi ellenőrzés, Mind két nembeli
gyermekek pályázhatnak, az intézet ebből a szempontból két külön álló
szárnyra van elosztva. Az összes létszám 36—40-ig. Jelentkezni egyenkint vagy csoportosan i^ lehet. — Az egyes vagy csoportosan je­
lentkezőket Kecskeméttől vagy Budapesttől egy tanitónő hozza el, kinek
részlet útiköltsége megtéritendő. Ez csak takarékossági szempontból van
bevezetve, ha a szülők maguk óhajtják ^gyermeküket elhozni, a vezető­
ség igen szívesen veszi.
A felvétel iránti bélyegtelen kérvények az Erdei Iskola igazgató­
ságához Sopron, Manningerház, küldendők.

t

Temetkezési Alosztály figyelmébe!

Molnár Béla ny. áll isk. ig. tanitó f. hó 19-én Mezőtúron elhalt.
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy személyenként 1 P 20 fillér
hozzájárulási díjat az egyesület pénztárába mielőbb befizetni szivesek
legyenek.
•
Csiky Ernő
pénztáros.

keljük nemzeti dalainkat.
;gyedévenként
megjelenő egyetlen egyházzenei lap ^otíjetesi
A neg
7-----mutatványszámot
dija 9 pengő. Ingyen mutatványszámot készséggel
készséggel küld a Magyar Kórus
kiadóhivatala, Buddpest, I., Fery Oszkár-u. 55.
nzeu

IRODALOM
Magyar Tanitók Lexikona E cim alatt hézagpótló mű jelent meg

a magyar könyvpiacon, Bene Lajos ny. tanügyi titkár szerkesztésében.
A tanítói kar régi vágya volt, hogy egy olyan összefoglaló munka le­
gyen, melyben a jogai, kötelességei, illetmény- és nyugdíjügyei, az isko­
lák vezetésére, igazgatására vonatkozó rendelkezések a mai állapotoknak
megfelelően együtt legyenek. Általános kívánság volt az is, hogy a ne­
velés-tanítás újabb irányairól, különböző módszeres eljárásokról, gyakor­
lati ügyességekről, házilag elkészíthető taneszközökről legalább rövid
tájékoztatást szerezhessen. Sokszor volt szüksége, hogy társadalmi mun­
kálkodása, az egészségügy hathatósabb szolgálása ügyében tájékozódást
nyerjen. A Magyar Tanitók Lexikonában mind összegyűjtve, betűrendben

I

ón

urnámnál.

,

.

.

1

Tnóven

fíöígycífial

Női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
fővárosi nívójú szaküzletdmb^n
vásárolhatja olcsó szabott ár h

gyolát

’L

A „Nagytőzsde" mellett

KEMÉNY ISTVÁ

ÁRUFORGALOM!

Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorove-u.a9.

Támogassuk a tanítói egyetemes gazdasági és szociális
törekvéseket! Lépjünk be mindnyája az Eötvös-Alap
Önsegélyző és Családjóléti Osztályába!
4

.

128

H I R EK
Lapunk a nyári hónapokban is a
rendes időben jelenik meg. A ter­
jedelme kisebb lesz a szokottnál.
Ezért olvasóink szives elnézését kér­
jük. A szünidei szünetelést az uj
sajtótörvény nem engedi meg.

vitéz Csorba Ödön
Nagy veszteség érte a magyar
tanítóságot. Vitéz Csorba Ödön áll.
isk. igazgató, az Állami Tanitók
Orsz. Egyesületének főtitkára má­
jus hó 31-én meghalt. Nagyképzettségü, izzig-vérig harcos, küzdő
kartársunk dőlt ki a szebb ma­
gyar jövőért, a magyar tanitósors
jobbrafordulásáért dolgozó tanitóvezérek közül. A szinte pótolha­
tatlan veszteséget jelentő súlyos
csapás pillanataiban szeretettel,
megbecsüléssel és büszkeséggel
hajtjuk meg emléke előtt az elis­
merés zászlaját. Neve ragyogó be­
tűkkel van beírva a magyar taní­
tóság történetébe.
Temetése junius 2-án ment vég­
be az újpest-megyeri temetőben.
Végeláthatatlan sorokban követték
utolsó útjára volt tanítványai, ba­
rátai, tisztelői és kartársai. Az
Egyetemes Tanitószövetséget Berkényi Károly elnök, Moldoványi
Gábor és Szarvas Ede alelnökök,

az Állami Tanitók Orsz. Egyesü­
letét Gállá Endre elnök, Ferenczy
Kálmán, Bódi Ottó, Zeke Gábor al­
elnökök és a tisztikar, a Kalász Rt.-t
dr. Pogány Frigyes ny. államtitkár
és Osztie Zoltán vezérigazgató, az
Eötvös Alapot Háros Antal főtit­
kár képviselték.
Vitéz Fraknóy Gyula postaigaz­
gató a róm. kát egyháztanács és a
Vitézi Rend, Gállá Endre elnök az
Áll. Tanítok Orsz. Egyesülete, a
kartársak nevében Serényi Károly
igazgató búcsúztak könnyekig meg। ható beszédben Vitéz Csorba Ödön­
től, kinek emlékét a magyar taní­
tóság meleg szeretettel és kegye­
lettel őrzi.
Halálozás. Molnár Béla ny. áll.
isk. igazgató Mezőtúron elhunyt. Fá­
radhatatlan igazi tanító, vérbeli ne­
velő, megbízható jóbarát és mindig
szolgálatkész kartárs szállt vele sír­
ba.Törhetetlen magyarsága miatt ki­
üldözték szükebb hazájából s a nagy
világégés vetette Mezőtúrra, ahol
a lefolyt kétévtized alatt értékes
kulturmunkát végzett. A tanitói
közösségnek is mindig értékes,
áldozatkész és megbecsült mun­
kása volt. Mezőtúr közönsége és
kartársainak igaz részvéte kisérte
utolsó útjára. Emlékét kegyelettel
őrizzük meg.

[—} |—^ ['*| ।

FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

-■

SZOLNOK

a

aDKULL

Takarékosság
Baross- utca 1

DIVATÜZLETBÖL
ina

A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter Mahovics Gyu­
la h. tanítót Tiszaderzsről, Szőke
Ilona áll. tanítónőt Tápiószeléről
a pusztatenyői, Sonkoly Pál h. ta­
nítót a turkevei ref. iskolától a
dobronyi áll. iskolához osztottta
be szolgálattételre.
Kitüntetés. A Magyar Vöröske­
reszt Elnöksége Vajay József szol­
noki áll. igazgató-tanítót, Elek La­
jos dévaványai ref. tanítót és vitéz
Asztalos Sándor nagyrévi közs. ta­
nítót, továbbá Vida Gyula tiszafőldvári kült. áll., isk. igazgatót az
ifj. vöröskeresztes csoportok szer­
vezése és vezetése körül kifejtett
buzgó, fáradhatatlan és eredményes
Átosztás.

ELSŐRENDŰ

munkásságukért ezüst emlékérem­
mel tüntette ki. Gratulálunk *
Uj tankerületek. A visszatért
Felvidék tanügyének irányításira
a vallás- és közoktatásügyi miniszter két uj tankerületet látesitítt
Kassa és Komárom székhellyel.
Ezzel kapcsolatban részbein meg­
változik a budapestvidékü a mis­
kolci és debreceni tanke fületek
etek
. területe. Az uj tankerüH"
1' is
vármegyék szerint népoktatási
fületekre oszlanak. Az uj reád
szeptember elsejével lép életbe.^
Nyugdíjazás. Magyar Imre kar­
cagi ref. tanító és Erpartj Mátia
kunszentmártoni áll. tanítónő ^ja­
ját kérelmükre nyugalombajhelyéztettek.
I
!Í

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI RT.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAIJÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY U. 2. TEL. 318.

ain

sü;

J

131

130
Forgalomból kivont bélyegek.

A postavezérigazgatóság a Szent
István bélyegeket, továbbá a „Ha­
zatérés 1938“ felülnyomást! bélye­
geket jun. 30-ával kivonta a for­
galomból. Értéküket vesztik s a
határidő után forgalomba lévőre
nem cserélik ki.
A belügyminisztérium közjogi
osztálya, ahol kartársaink közül

is soknak akad dolga, mert ügy­
körébe többek között az állam­
polgársági, illetőségi, névváltozási
és anyakönyvi ügyek is tartoznak,
a minisztérium központi épületéből
uj helyiségbe költözött át. Junius
26-tól ez az osztály a IV. kér. Fe­
renc József-rakpart 24. szám alatt
működik és pedig az eddigiektől
eltérően már d.e. 10 órától kezdő­
dően d.u. 2-ig áll rendelkezésére
az ügyeik iránt személyesen érdek­
lődő feleknek.
Doktorrá-avatás. Tarján József
szolnoki áll. isk. igazgató fiát, Tar­
ján József középiskolai tanár, egye­
temi tanársegédet a f. hó 3-án, a
debreceni tudományegyetemen egy­
hangúan summa cum laude, a ter­
mészettudományok doktorává avat­
ták. Őszintén kivánunk sok sze­
rencsét.
A Magyar Tudományos Aka­
démia pályadija a külföldi
magyarság szolgálatában.
A

Magyar Tudományos Akadémia
1000 (Egyezer) pengős pályadijat
tűz ki olyan műre, amely hazán­
kat minden tekintetben (föld- és
néprajz, történelem, alkotmány,
mezőgazdaság, ipar, kereskedelem,
irodalom, tudomány, művészet,
közművelődés stb.) világosan és

tömör előadásban ismertetné kül­
földön élő honfitársainkkal. Az
előadási mód legyen tekintettel a
külföldi magyarság gyermekeire.
A pályamunka 8 — 10 ív terjedelmű
lehet. Benyújtási határidő 1939.
december 31.
A szilva értékesítése aszalás
utján. Ha a szilvatermés bőséges,

ára rendszerint igen alacsony, úgy­
hogy néha még a szedési és szállí­
tási költséget is alig fedezi. Más­
kép alakul a helyzet, ha a szilvát
megaszaljuk. Ezáltal a termés egy
részét elvonjuk a piactól és a jó
aszaltszilvának korlátlan mennyi­
ségben mindig jó ára van. Cél­
szerű tehát, hogy a termesztők
egyúttal — még közepes termés
esetén is — aszalással is foglal­
kozzanak. Igen szélszerü, olcsó és
jó aszalót építhet magának min­
den termesztő a szerint a —
rajzokkal és fényképpel is elátott
— leírás szerint, amit a földmi­
velésügyi minisztérium kertészeti
osztálya minden érdekelteinek
egyszerű levelezőlapra díjtalanul
megküld. Egyszerű aszalók építé­
sére megokolt esetekben mérsé­
kelt építési segélyt is hajlandó
nyújtani a földmivelésügyi minisz­
ter.
A Búvár uj számában a Föld­
közi-tenger problémáiról kapunk
áttekintést s érdekes cikkel ol­
vasunk a bőrérzésekről, a Balatonvidék egyik védelemre váró
természeti emlékéről, a nyersanyag
hiányról, a rezonanciáról, a magyar
könyvnyomtatás múltjáról a könyvgyűjtés művészetéről és a Nemzeti
Muzeum' könyvtáráról. A tefmészetkedvelő és gyűjtögető olvasó

igazi örömét lelheti Wagner János,
Molnár László, Poroszlai Valérián,
Dancza János" Pállá Ákos cikke­
iben. Kulin György a Hassel-üstö­
kösről ritkaságszámba menő ere­
deti fényképsorozatot közöl.
Hogy védekezzünk a gyümölcs­
fák és a szőlő kártevői ellen?

Erről ir a Növényvédelem és Ker­
tészet legújabb száma. Cikkeket
közöl még a kifogástalan gyümölcs
termesztéséről, a várható szőlőperonoszpóra járványról, a rózsák
helyes kezeléséről, az almamoly
elleni védekezésről, a hernyók
kártételéről, a gyümölcs érésének
siettetéséről, a gyümölcsös hasz­
nos rovarairól, a gyümölcs férgesedése elleni védekezésről, a zöld­
séges- és virágoskert aktuális te­
endőiről, stb. A dúsan illusztrált,
szines gyümölcsképet is közlő két
szaklapból a „Növényvédelem"
kiadóhivatala (Budapest, V., Vécsey-u. 4,) e lapra való hivatko­
zással egy alkalommal díjtalanul
küld mutatványszámot.
Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Markóth
Dezső, vitéz Haám Sándorné,
Pethés Gyuláné, Szegedy Istvánné,
Hunyor Ilona, dr. Magay Miklósné,
dr. Kerekes Sándorné, 1 P 50 f.

Szolnok, Gulyás Károly Kunszéntmárton, Áll. isk. igazgatósága S^olnok-Rákóczi-ut, Tiszaíöldyár, Áll.
iskola Nagyrév 6—6 P. |
Tagdíj címen: Módos Jenő, Kóczka József, Sándor Irén, Szabó. Tivadarné, Fazekas Károlyj dr.rZs.
Tóth Gáborné, Hajós IstVán, ^Se­
bestyén Mária 4—4 P. Szolnok,
Bathó Róza, Koháry Ilonái, Skoda
Mária, Németh Mária, Bényoyszky Jólán, Skoda Ilona, Vásárhelyi
Mária, Szentirmay Kálmánné, Kiss
Károly, Keszthelyi Ferenc, Magyari Károly, Mocsári József t—2
P. Jászberény, Viczián Ilpna 2 P.
Czifra Sándor 3 P. Szabó B^áné
1 P. Bódy Istvánné 1 P. Szolnok,
Mihályfalvi József- Törölj Lökne,
vitéz Fodor Béla, vit^; Fodor
Béláné, Teleky László, Nagy Júlia,
Lőrinczy Béla, Tury La jós, Nagy
Kálmán, Doktor István, Turkeve,
Horvát Gyula Szolnok 2—2 Pj Subaly József, Subaly Józsefié, ápos Béla, Sípos Béláné, Boi^od^ Vidorné, Petrovay Bélápé, |<és^
vidné, Kelemen Margit, ^Zán
Jánosné, Szatmáry Lajos‘Nag körü, Balásy Ferenc. Bal<^Hn' F.
Ida, Barabás Iván, Bátky A
doh

anyi
Hajagos
Károly, Kovács Ilona, Ledniczky
Andrásné, Martikány István, I Nedeczky Margit, vitéz Paczo^a G|bor,

BALAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

i
|

I

sportdiIia|k
*

1

Vésések, Javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

132

A nem állami tanitók nyugdijilletékének megváltoztatása.

A kormány a 3600/1939. M. E.
számú rendelete szerint a nem ál­
lami tanitók közül azok. akikOTBA tagok, fizetésüknek két és fél
százalékát fizetik a nem OTBA
tagok pedig fizetésük három szá­
zalékát fizetik a nyugdíjalap javára.
Az államsegélyes tanítók nyugdijjárulékát az államsegélyből vonják
le, az államsegélyt nem élvezők
járulékát pedig az iskolafenntartó
vonja le és fizeti be a nyugdíjalap
javára.
A Vármegyei Tanitóegyesület
Temetkezési Alosztálya nem
üzleti vállalkozás. Saját érdeke
minden kartársnak, hogy oda
tagnak belépjen. Felvilágosítás­
sal készséggel szolgál az egye­
sület pénztárosa.
Rényi Dezső könyvnyomdája Szolnok.
Telefon 113.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON

Raktáron lévő és azonnal szállítható

ó.$2

Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat
A dűlt számok a gyorsvonatok indulását, illetve érkezését jelzik.

Rosznáky Gézáné, Scháfler Jenőné.
Schmidt Pálné, Szabó Józsefné,
Bátky Antalné 4—4 P. Mátrayné
K. Róza 1 P. Kunszentmárton,
Halmágyi Sándorné 2 P. D. Mészáros
Gyula 4 P. D. Mészáros Gyuláné 4
P. ifj. Vajay József 4 P. Cserny Bé­
láné 2 P. Szolnok. Horváth Ilona
4 P. Törökszentmiklós.
Temetkezési dij címen: Tóhelyi
Ferenc 9 P. 60 f. Magyari Károly
7 P. 20 f. Császár Ferencné 1 P.
20 f. Jánossy Pálné 3 P. 20 f.
Királdi Károly 1 P. 20 f. Királdi
Károlyné 1 P. 20 f. Cserny Bélá­
né 1 P. 20 f. Szolnok.

IV.

Tesléry: Fogalmazási eredmények

Tesléry; Táblai rajzok

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

o.
o.
nJ o;
ml o.
IVl

4 —•
i—
3’—

2—

o. 6 —
o. 6 80

IV.
n.! o’ 3M
o. 4 50
IV. o.
v-vi.k
H-VI.;o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV. a 8*IV.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek in-iv. o.
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
i-n I
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
ni—ív.
mérés tanításához
560
V-VI.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., D., UI., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—H—III. o. egy kötetben
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

jflsz-nBGvuun^zoinouvá

n^pmcjvcLís

TARTALOM:

Rtnti Dizaö
KÖNYVNYOMDÁJA
BZOLNOK.

£

5

Vajay József: „Tanító testvéreim".
f
Csontos Sándor: Á szolnoki csata. | '*
Egyesületi élet; évvégi tanltógyaiéselM
irodalom.
(k). Kinevezések.
Hírek, nyugtázások.
aJ

XXXII. ÍVFOLYAM, T. SZlM. -

Iskolai falitérképek, szemiéltetoképek
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

74Uém.

1939. jullus hó.

XXXII. évfolyam.

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

r

0 -p.

ixCHV1

„

LJC£SO

NÉPMŰVELÉS
A varmegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelóség hivatalos közlönye.;;

könyvesbolt) ában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- Szolnohármegyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26‘—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere,34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1'—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
’
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva *
4'—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

Felelős szerkeszt®: KIRÁLDI KÁROLY

Felelős kiadói

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

e vonatkozó

közlemények
elmére Szolnok. <1
küld
Kéziratokat nem

„TANÍTÓ TESTVÉREM!“
Irta : Vajay József.

lamáclók

Előfizetési dijak
Csiky Ernő egyes.

esi Iskola

|
. jj

Szónokaink, a köznek beszélők, lelki felemelkedettségükt^n gyak­
ran használják ezt a mély tartalmú kifejezést: „Tanító testvéreik... És
mikor ezt halljuk, a szebbik énünk valóban testvérnek ére| minden
tanítót, ki az országon belül és kívül ugyanegy eszméért lelkesedik,
ugyanabban a munkakörben fejti ki erőit, családi, anyagi, felügyeleti,
kultúrális élettere ugyanegy . . . Vagyis: a nagy nemzetcsalá(|m belül
élethivatás szempontjából közelebb áll egymáshoz, egy kis embérszigetet
alkotva jóbarátok, — tanító testvérek. Ez törvény! Ez igy van| Elindues
lása már a vérszerződésben elkezdődött s attól fogva sorscsaj
nemzetörömök csak erősítették. És ki van hivatva mindezt tudatosan
tudni, ha nem mi: magyar tanitók. Hiszen ebben a szellemben,nevelünk
és tanítunk ránkbizott nemzetsejteket . . . Tehát szép a mondás: és nagy­
szerűen igaz: „Tanító testvérem ...
.
Í I
De van egy kétkedő énünk is. Egy fanyar mosolyunk .. . Szétnézve
magunk közt, azt mondjuk: ahányan vagyunk, annyifelé húzi#ik. Nem
tudunk egyetakarni. A nagy tanitói egység csak álom, egy utópisztikus
valami. Efféléket gondolunk s alig vesszük észre, hogy az idő élrohan
mellettünk ...
II
Ilyen ellentétes vibrációk kelnek életre bennünk a „tanító test­
vérem" hallatára.
• •l I
Szabad-e ennek igy maradni? Es lehet-e változtatni rajta, fiikor már
annyi jószándékú kísérlet szétfoszlott a semmibe? És mit tegyünk hat,
mert egyenkint mindannyian elítéljük ezt a helyzetet ? . . .
Ij
Magunkban keresgéljünk! Egy kis befelénézéssel állapiak meg,
hogy telítve vagyunk fajtánk és emberszeretettel. Jószándék és nemes
célok felé való törekvés vérünkké vált valóság . .. Nemzeti nagy elbu­
kásaink inditóokait mi nagyszerűen kifejtettük. Muhi és Mohács gyász-

11
t5

135

134
oka intő fáklya előttünk s tanításunk ezekről a témákról oly szuggesztiv
erejű volt, hogy bimbókorú hallgatóságunk önként felkiáltott: hogy miért
nem volt egységes a nemzet!? . . . Miért? — mikor külön-külön min­
denki csak a nemzet javát akarhatta szolgálni! ? . . . Igen, belepirultunk
a gyönyürűségbe s elégedettek voltunk magunkkal tanitás után. Igen, ez
sikerült tanitás volt, — mondtuk, — csak . . . talán . . . még jobban ki
kellett volna domborítani a széthúzás okait, a lelkületekben élő önzés,
becsvágy, hiúság, irigység . . . stb. gyarlóság bomlasztó erejét, hogy maj­
dan növendékeink hasonló sorspróbáknak kitéve, a mi nevelő szavainkat
élesszék magukban életre s ez legyen kezükben a vértező fegyver, ami­
vel legyőzve az áteredö bűnök sallangjait, keményen megállják helyü­
ket... Igen, ezt a nagy-nagy emberi gyarlóságot kellett volna jobban ki­
domborítani !
Kedves magyar Tanitó Testvéreim ! mi vagyunk azok a felserdült
gyermekek. Mi vagyunk azok, akik tanítóink nekünk osztogatott lelki
kincseit életrehivjuk,. mert mi is azok közül valók vagyunk, akiket meg­
lepett és fogvatart a hiúság, a becsvágy, irigység és egyéb — tanításaink­
ban általunk is elitéit — gyarlóság és gátol bennünket az eszményibb
cél felé való törekvésünkben ... Ha magunkba néztünk és ítéltünk és
van erőnk ezt az ítéletet végre is hajtani, akkor a nagy tanítói egység
máris élő valóság. Mert mi volna még akkor hátra, ami széthúz bennün­
ket? . . . Semmi! Mert a lelkünk mélyén jóságos énünk testvérnek érez
minden magyart, elesettet és sikerek hátán nyargalókat egyaránt s legfőkép azokat, akik velünk egy nívón mozogva, ugyanegy eszközzel és
módon terjesztik a szépet, a jót, a felemelőt és igazságot: tanitó tár­
sainkat . , .
Lehetetlenség az, hogy én nemes eszméket hirdetek és tanítok és
ugyanakkor egyéni életemben én vagyok az első, aki az általam hirde­
tett igazságot arculütöm . . . Lehetetlenség az, hogy én másként éljek,
mint ahogy életrenevelek . . . Lehetetlenség, hogy a szavaim és cseleke­
deteim közt kézzelfogható ellentétek legyenek. És ha mégis van, és ha
kénytelen vagyok bevallani, hogy sem megbocsájtó, sem elnéző, sem
szerény nem vagyok . . . akkor szomorúan kell megállapítanom, hogy
tanítónak sem olyan vagyok, mint eddig hittem magam. Más szóval:
rossz tanitó és rossz nevelő vagyok. Ezt pedig tárgyilagos megfontoltság
után egyikünk sem akarja tükörmásának szemébe mondani, mert ez
annyit jelentene, hogy: üres az életem, hiába éltem, csak kerékkötő
vagyok. Megmértem magam és könnyűnek találtam magam ... és nem­
csak én, hanem a környezetemben élő emberek is ezen a véleményen
lesznek, mert joggal mondhatják szemüket látóra nyitva: becsapott a
„mester", másként cselekszik, mint nekem hirdette . ..
Tanitó Testvéreim! ezt pedig nem akarjuk. ívelő, pályán mozog
egész életünk, tekintélyünk, de van még út felfelé . . . Készítsük elő lel­
künket a bekövetkező nagy testvéri szeretetre, a tanítói egységre !

A SZOLNOKI CSATA
Irta: Csontos Sándor.

1849. március 5.
j■ II
Szolnok városát hónapok óta tartotta megszállva az osztrák császári
had. Jól felszerelt, új egyenruhás, kitűnő puskákkal ellátott gyalogság,
ragyogó vértezetü lovasság.
| L
Vig harmonikaszó mellett vidám tréfa hangzott. Biztonságban ^riezték
magukat, hiszen az ellenségnek még hírét sem jelentették a küldött
őrjáratok.
Meg aztán jól megerősítették a várost.
' i
Egyik oldalon védte a Tisza, másikon a Zagyva. Északon ésí pyugaögött nehézkaliberíf ágyuk
tón hatalmas földsáncokat hánytak, melyek mögött
sötét torkában éhesen várakozott a halál ...
most
És kint, a város határában — alig órajárásnyira a várostól
táborozott le a magyar honvédség Damjanich hadteste.
Most érkeztek Czibakháza felől, ahol este keltek át a TfsÉ:án és
erőltetett menetben, megállás nélkül jöttek Szolnokig, útközben? áfogva
az ellenséges járőröket.
■
' .
I
Kint a határban, a nedves szántóföldön ütöttek tanyát. Hű4ö: . márciusi éjszaka volt. Az égen fényesen ragyogtak a csillagok és ele íkel a
csillagokkal versenyre kelt ragyogásban a honvédek szemeiben^ 1 jgyulladó lelkesedés tüze.
■ . í
Őrtüzek nélkül, csatarendben, csendben vártak, várták a jelt,i
re
Küzdeni,, -harcolni,' ellenséget
eltipori|,
IC megindulhatnak majd. ----------------—
3 I
gyár szabadságért, a magyar Hazáért.
j j
Nem remegtek, nem érezték a márciusi éj csípős, hűvös l^helletét.
Átforrósitotta őket a mindennél melegebb, mindennél forróbb s|ept tűz,
a hazaszeretet szivükben lobogó lángja.
|
Itt nem volt különbség ember és ember között. Itt mindenei -egy­
forma volt. Katona volt, honvéd volt, hős volt.
Egymás mellett voltak: apa és fia, diák és tanítója, szolga & praság.
Ugyanekkor a Tisza másik partján egy másik honvédseregj^omult
előre az éjszaka csöndjében és a Tiszán átvezető csónakhid kyá^atá\ al
szemben foglalt állást.
,
tI
E csapatnak kellett parancs szerint megadni a jelt a támadásra.

ÖSZTREICHER UFÓT ES FIA DANI
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim :

Borösztrelcher. Tilef nj: 53
I

iL
é

136
A göncöl rúdja már jócskán lefelé hajlott. A honvédek vártak. Vártak, mint az ugrásra kész oroszlánok.
A tábor közepén az egyik sátorban hatalmas termetű férfi állott
Széles mellén zsinóros magyar mente feszült. Gallérján szeles arany paszománt. Egyik kezét hátamögött nyugtatva, balkezével szép, fekete korszakállát simogatta.
,
Damjanich János volt ez, az 1848-49-iki szabadsagharc legendás­
hírű, oroszlánbátorságu, hős tábornoka.
,
.
Csillogó szemei a távolba néztek, magas homlokán a gond rancai
sötétlettek.
Sok csatát vívott már, sok győzelmet szerzett. De most sem a csata
sorsa okozta nehéz gondjait. Más hangolta le. Tiszttársai arra igyekeztek
rábeszélni, hogy a csata előtt mondjon honvédéinek szép, lelkesítő be­
szédet. És ő meg is ígérte. És most- ebben főtt a feje.
Damjanich nagy hadvezér volt, bátor hős, de a szép szavakhoz ke­
veset értett.
,
. ~
A csatatervet már rég elkészítette. Egy óra alatt elkészült vele. De
az a beszéd az sehogy sem akart elkészülni.
Már hajnalodott és a rettenhetetlen hős, aki már száz halállal vité­
zül szembeállott, most olyan furcsán érezte magát, mint a kis diák taní­
tója előtt, ha beszélni kell.
Végül is abbahagyta a hiábavaló fejtörést és nagyot sóhajtva fejébe
nyomta a csákóját.
Mikor kilépett sátrából szabadabban lélegzett.
Kelet felől már rózsaszínű volt azég. Virradt.
Felült szélesszügyű fekete lovára és végiglovagolt a csatarendbe
állított sereg előtt.
Mikor a vörössipkás 9-ík zászlóalj elé ért, megállt.
Mindenki várta a beszédet.
A tábornok elhalványult egy kicsit, mély lélegzetet vett. Megigazí­
totta csákóját. Aztán megszólalt;
— Bajtársak ! Fiaim ! . . .
És ebben a percben megdördültek a Tiszántúl ágyúi ...
Damjanich tácornok arca erre kigyult, felragyogott, átszellemült.
Elfeledte, hogy neki most lelkesítő beszédet kellene mondania. Ki­
rántotta kardját, hegyével — melyet végigcsókolt az éppen most felra­
gyogó nap aranysugara — Szolnok felé mutatott és dörgő hangon kiáltotta.
— Ott az ellenség ! Utánam !
Mire a sereg viharos éljent kiáltva — mint a száguldó fergeteg
megindult vezére után.
Sebesen-sebesen, mint a tomboló vihar . . .
Mint a felhőtlen égből lecsapó’ villámcsapás, úgy rohanta meg Dam­
janich Szolnokot. Egy egetverő :
— Szuronyt szegezz! Előre ! — hangzott és megdördültek odaát az
ágyuk , . .

Damjanich serege - mint egy óriási karikás ostor ive — félkörben
csapott az ellenségre.
,
Jobbszárnyon száguldott a vörössipkások ezrede. Bátor har®
csapat. Tizenhetedik csatájuk már ez. És még minden csatájukban g^5ztek.
Ezredesük kardja villan. Elérte az ellenség tűzvonalát. Az ^zred
hirtelen hasra vágódik és csatárláncra szakadozva kikerülik az eyIbnség
gyilkos erejű tüzelését. Aztán egy vezényszóra felugranak és min|fa gát­
ját szakitó háborgó tenger, rohannak a sáncoknak.
I
A felropogó golyózápor sem tudja őket megállítani. A harclia lel‘
kesedés lendülete viszi őket előre, mindent elsöprő akarattal. . J
Kürti Pali kapitány — a bajusza is alig serked még — visziM zász­
lót legelői. Egy golyó elsodorja a zászló nyelét. Kardjára tűzi, bgy lo­
bogtatja tovább. Golyók fütyülnek körülötte. Az egyik szivén ialálja.
Lehanyatlik. De a zászlót magasra emelve tartja.
L .
A haldokló kezéből egy közhonvéd kapja ki, szuronyára yuzi és
úgy rohan vele tovább.
Előre!
.
Most elérték a sáncot. Egymás vállára ugorva teremnek iéjn.-üs
irtóztató kéziharc kezdődik. Egy félóra múlva csak halott ellens^ varn a
sáncokon. A többi fut a megáradt Zagyva felé.
g
A nap már jól fenn jár az égen.
'
*
.k
És a harc csak most kezdődik igazán.
1 ,
A régi pályaudvar előtt ágyuk vannak felállítva. Ezt elfoglalni egy
újonc zászlóalj indult Egyharmadát leszedik a süvítő vasgolyó^,í, de az
ágyutelep a mienk lett.
K
Pedig csak kaszával mentek az ágyuk ellen,
És ez volt az első csatájuk.
f 1 ,
De a fegyvert pótolta a szív, a magyar szív, amely mindig kész a
tóMyik a harc hí a husidig róni a néJ^őBbaii

» >™ 4* “
lanak az ellenség fejei, mint a kettészelt görögdinnyék.
j
Most térdre rogy alatta a viháncoló paripa. Szűgyebe szud az egyik
osztrák szuronya. Utoljára életében, mert kettészelt fővel h^yathk a

leSZUDamjrnkhot elkapják huszáréi. Barna Gergelyközhuszáj teugrik
.

. .i i

fölnatfan rá. — Harmadik lova vaálmar ma.

r í 139

138
Barna Gergő most már gyalog maradva osztogatja halálos csapásait.
Mig egy szurony oldalába szalad.
Térdre esik. Kezét vérző sebére nyomja és néz elboruló szemekkel
Damjanich után, amely már messze elől látszik.
Az ellenség itt is megfutamodott.
— Éljen a haza ! — suttogja és lehanyatlik a földre.
És tovább tombol a harc ...
Trombita harsam
A városból egy ezred vasas vértes igyekszik kifelé, hogy segítse a
felbomlottan menekülő vadászokat. De az egyik utca kereszteződésénél
megtorpannak.
, ,
Mintha a föld alól kerültek volna elő, előttük termett két szazad
vörössipkás.
,
, „
És most olyan dolog történt, amilyent még nem látott a világ, gya­
logság támadt a lovasságra. Mielőtt a meglepett vértesek magukhoz tér­
tek volna, a vörössipkások rájuk sütötték puskájukat és mint a szélvész
rohantak a lovasokra.
Irtózatos harc következett. És a büszke lovasság, az iszonyú harc
roham erejétől szétszórva, fejvesztetten menekült. Neki a megáradt Zagy­
vának, ahol nehéz felszerelésükkel nem tudván átusztatni, nagy részük
a vizbe fűlt.
Az égig szárnyalt a harc döbbenetes zengése.
Aztán lassan-lassan elcsendesedett minden.
A város házain piros-fehér-zöld zászlókat lenget a márciusi szellő.
Jeléül annak, hogy Szolnok újra a mienk.
A csatatéren is leszállt a felvert por. Gazdátlan paripák halk nye­
rítéssel keresik halott gazdáikat.
A trombiták diadalmas zengéssel takarodót fújnak.
A győztes sereg sorakozik.
A lenyugvó nap szeretettel csókolja végig hős honvédeink harctól
kipirult arcát.
Damjanich végiglovagol megint a serege előtt.
Megáll a 9-ik zászlóalj előtt. Végignéz a tűzpiros arcú fiukon.
Leveszi csákóját. Most megint beszélni kellene. Valami nagyon szé­
pet mondani.
De nem megy. Végre annyit mond meghatottan :
— Fiaim ! Most megérdemelnétek, hogy mindnyájatokat tisztekké
tegyelek, de hol lenne akkor az én vitéz 9-ik zászlóaljam ?
Harsogó éljen felel.
— Éljen Damjanich apánk !
És Damjanich tábornok arcán felcsillognak az öröm és büszkeség
könnyei.
Végignéz a seregen. Int a kezével és lassan ellovagol.
Utána még sokáig zúg az éljen.

EGYESÜLETI ÉLET
Évvégi tanitógyűlések.

,

Az Állami Tanitók Orsz. Egyesülete június 29-en tart!

a ,evindre
Majd

negyedes központi választmányi ülését Balatonbogláron.
Galll
elnök vitéz Csorba Ödöntől búcsúzott meleg, megható beszedd^
megnyitója során felhívást intézett a tanítósághoz a szentistváni ^me s
az összefogás érdekében, hogy erősek lehessünk a magyarság J°^v^
jének kimunkálásában. Felhívta a választmány figyelmet a hajduszoboszloi
Szent István gyógyház ügyére. A kifizetett telek mar at van
spünegy 5000 P készpénzzel rendelkezik az Egyesület. Szükség van p«y ,
arányú költséghozzájárulásra, illetve több kartársi részjegy jegyiesere.
Színdarabok rendezése utján is biztosítható lenne a gyogyhaz ftoité.
Ezek rendezésére engedélyt kért az Egyesület a vallás- es kJojtatasügyi miniszter úrtól. Bejelentette, hogy a felső hatóságok részéről proble•van a
máink megoldása tekintetében a legjobb indulatot tapasztalja.
:etl ishajlandóság a helyettes tanítói intézmény megszüntetesere, a
kolafelügyelők tehermentesítésére és a tanító-gyermekek e heíy^esere.
Reméli, hogy szeptemberben megtörténik az igazgatói tiszteletűitek ren­
dezése is. Megvalósul a nyolcosztályú népiskola. Van precedens |amto
fogalmazási karba való kinevezésére. Ezután lendületes szavakká mél­
tatta azt a jelentős munkát, amit az állami tanitóság nehez sor| ellenere
teljes odaadással végez. - Kerék Péter mondott ezután az elhalt VI ez
Csorba Ödönről mélyen átérzett emlékbeszédet. Méltatta emb|n|kivaloságát. rendkívüli munkakészségét, majd mint munkatársa, frontharcos es
hadirokkant bajtársa, Credós-testvére és mint állami tanító rojta le_ cso­
dálatát és háláját vitéz Csorba Ödön iránt. Ezután elotenesztÁta résziétes főtitkári jelentését. A főtitkári jelentéshez Zeke Gábor Jóit hozza
elsőnek. Intézkedésre, eljárásra kérte az elnökséget a heMes tamtok
helyettes szolgálati ideje beszámításának, a világháborúban katonai szol­
gálatot teljesített tanitók katonai szolgálatának beszámítása, kedyetmenyes
tanulmányi vasúti jegyek kiadása tekintetében. Kérte, szorgínazza az
1 f. őszelnökség, hogy minden tanitó automatikusan léphessen be a
tályba. Á fizetéscsökkentő rendelkezések visszavonásának sziW
ről beszélve további munkásságra kérte az elnökséget. Réti Gezg közle­
kedési segély kiutalását kérte a vidéken lakó tanitóság részeye^akiknek

&
o
2

gyermefíruha
éf

SZOLNOK, Szapáry-utca
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy
{jyermeRrunan
fűzők és melltartók mértek pián.

o
2

p
Oc

>

_____________ .........

'Í

f

140
szükségleteik megszerzésért többször be kell utazniok a városokba. A
központi választmány valamennyi indítványt elfogadta és utasította az
elnökséget, hogy ezekben az ügyekben járjon el illetékes helyeken.
Megvitatták a Győr sz. kir. város és Győrvármegyei kör ellátmányra
vonatkozó javaslatát. A beküldött költségvetés alapján az elnökség sajat
hatáskörében gondoskodik a tényleges szükségletek fedezéséről. Kvassay
Sándor Réti Géza, Zeke Gábor és Bódy Ottó felszólalásaikban szóvá
tették a Kalász-irkák ügyét. Gállá Endre elnök kérte a választmányt es
az egész állami tanítóságot, hogy továbbra is támogassák a Kalászt. Gállá
Endre elnök és Zeke Gábor javaslatára felkérték Kerék Péter titkárt,
hogy a főtitkári teendőket és „Magyar Népiskola" felelős szerkesztését a
tisztújitásig lássa el. Czibor János főpénztáros tette meg ezután a pénz­
tári állapotról jelentését. A választmány jóváhagyólag vette tudomásul a
pénztári jelentést. Gállá Endre összefoglaló szavai után lelkes hangulatú
beszéddel buzdította további komoly, kitartó munkára a választmány
tagjait.
* * *
Eötvös-alap közgyűlése. A Magyarországi Tanitók Eötvös-alapja
64-ik évi közgyűlését július 5-en, a Tanítók Ferenc József Háza nagy­
termében tartotta. A közgyűlést a válaszmánynak és az Országos Osztó­
bizottságnak gyűlése előzte meg. A választmány ülésén és a közgyűlésen
Rákos István, az Országos Osztóbizottság ülésén Farkas Gyula elnökölt.
A közgyűlés Háros Antal főtitkári jelentésében beszámolt arról hogy az
elmúlt évben a tagok száma 456 taggal, közel 8000-re emelkedett. Öröm­
mel értesült a közgyűlés, hogy a „Kalász" Rt. 13.648 P 29 f-nyi összeget
juttatott az Eötvös-alapnak tanitójóléti céljainak előmozditására s hogy a
gyöngyösi állami iskola tanítóegyesület tagjai buzgólkodásából 4000 pengő
szobaalapítványt létesített. Mélyen fájlalja a közgyűlés, hogy a Tanitók
Házaiban pályájukra készülő ifjak szülei az elmúlt évben sem részesül­
tek, a Tanitói Internálások Alapjából, megsegítésben.
A Tanitók Házai, az Eötvös-alap zárószámadásait és költségvetését
Gergely István számtartó terjesztette elő. Ezek szerint az Eötvös-alap
vagyona az 1937—38. évben 402,147 P 22 fillér. A számvizsgáló bizott­
ság elnökének, Szarvas Edének jelentése alapján, a közgyűlés az elnök­
ségnek a felmentést megadta s az 1939—40. évi költség vetést elfogadta.
A Tanitók Ferenc József Háza főiskolai ‘internátus, a Péteríy Sándor
Leányotthon és a keszthelyi Rákos István fiúinternátus életéről Péterhidi József, Gergely István és Sakrak Mihály igazgatók számoltak be. A
beszámolók szerint az Eötvös-alap 207 tanitógyermeket gondozott a Ta­
nítók Házaiban.
..
z
-1 -j- Az Eötvös-alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályának működésé­
ről Csontai Győző terjesztette elő jelentését. Az elmúlt évben felvételre
jelentkezett 334 tag, 223.726 P tőke biztosításával. A tagok száma közel
2000^ a biztosított tőke összege 1,65.593 P. A kifizetett haláleseti segélyek
összege 7,096 P, múlt évben 2.022 P.

Az Országos Osztóbizottság alapos megvitatása után hozott határo­
zata alapján a közgyűlés a Tanitók Ferenc József Házába 67, a tétetfy
Sándor Leányotthonba 21, a keszthelyi Rákos István fiúinternátülba 61
tanitógyern eket vett fel. Ezenkívül 67 tanitógyermek között, akik .leg­
alább jó tanulmányi eredményt igazoltak, 6.360 P jutalmat, 25 tagözve­
P ar^agyének 1.440 P segélyt. 7 özvegynek pedig 18 árva részére 1.
I •
nevelési
segélyt, összesen 9.240 *P-t- osztott
ki.
iiesi segeiyt,
—“ —
j
Rédey Gyula, a Somogyvármegyei Alt. Tanítóegyesület elnpke fel­
szólalt, hogy a köztartási dijat engedjék el arra az időre, melyeit vaí amelyik ifjú az internátustól távol tölt el. A közgyűlés ragaszk^dottjaz
1933. évben hozott köztartási díj szabályzatban foglaltakhoz, mely szerjnt
az évi köztartási dij összege semmiféle címen sem csökkenthető, Kivéjelt
csupán a választmány gyakorolhat abban az esetben, ha valakit a taijév
folyamán fegyvergyakorlatra, vagy mozgósítás esetén katonai szolgálatra
hívnak be
Végül a közgyűlés Pogány Frigyes dr. ny. államtitkárt, a Kala^
Rt. elnökét az Eötvös-alap tiszteletbeli elnökévé, Székely Árpáig ny.*alL
isk. igazgatót pedig tiszteletbeli taggá választotta.
| .

mitók Ferenc József Háza dísztermében. A tanácskozást Moldovái^i Gfbor
alelnök nyitotta meg. Visszatekintett az elmúlt esztendő nagj ^me­
nyeire és vázolta a magyar tanítóságra varó u) feladatokat Kfgyelpes
szavakkal emlékezett meg a magyar tanítóság nagy halottairol s ezek
között vitéz Csorba Ödönről, aki igen nagy érdemeket szerzett pz Egye­
temes Tanitószövetség újjászervezésében s a tanltgS8g'^
nek megalapozásában. Indítványozta, hogy vitéz Csorba Ódon, <a lamtO
szövetség alelnökének az érdemeit jegyzőkönyvben örökítse meg a tp
tógyülés Sugár Béla főtitkár tett ezután jelentest a Tamtoszavetseg. ködéséröl. Bejelentette, hogy a Szövetség elnöksége február
a
F
Az Egyetemes Tanitószövetség július6-án gyűlést tartott a.

a terjes tanítónők lakbérlevonásának hatályon kívül helyezese|; a tanyai
tanítók részére működési pótlék engedélyezését, az
Pótlék es
hatáskör megfelelő rendezését; az erdemes tanítóknak igazg i címmel
va^
a kiváló tanítóknak a tanügyi köz.gazgatasbi való be,

।

Női kabátot, kosztümöt, ruhát, pori-

--------- ---------------------

olát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó s z a b o 11 á r o n

A „Nagytőzsde" mellett

kemény istvái

ÁRUFORGALOM!

Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorpve^ 19.

142
vonását: a tanitóság legalább 20%-ának kinevezését a VII. fiz. osztályba;
a félárú utazásra jogosító igazolványok díjmentes kiadását és a nyári hó­
napokra tanulmányi szabadjegyek engedélyezését; a helyettes tanítói
intézmény visszaadását eredeti rendeltetésének ; a helyettesi minőségben
eltöltött idő beszámítását a rendes szolgálati időbe; az osztályzsufoltság
megszüntetését; új tanítói állások szervezését és azoknak rendes, esetleg
segédtanítókkal való betöltését; az iskolaépitési akció erőteljes folytatá­
sát ; a négy hétnél hosszabb időre szabadságolt tanitók pótlására helyet­
tes tanitók ‘kirendelését; a végelbánásra vonatkozó törvényszakasz ha­
tálytalanítását s végül a szolgálati pragmatika törvénybe iktatását. — A
következő évben fogja a tanitóság ünnepelni az Egyetemes Tanitószövetség fennállásának 50-ik évfordulóját. — Az elnökség javasolja, hogy az
országos tanitógyülés adjon felhatalmazást a X. Egyetemes Tanitógyülés
összehívására és az előkészítő munkálatok megtételére. Ezután Gyulai
István, a Pestvm. Ált. Tanítóegyesület főtitkára tartott rendkívül értékes
kulturbölcseleti előadást a nyolcosztályú népiskola általános bevezetésé­
nek jelentőségéről. Háros Antal, az Eötvös-alap főtitkára a nyolcosztályú
népiskola felállításával kapcsolatban a legfontosabb gyakorlati szempon­
tokra hívta fel a gyűlés figyelmét. Zeke Gábor és Lengyel Ferenc fel­
szólalása szintén nagy érdeklődést váltott ki. Kerék Péter, az Állami Ta­
nitók Orsz. Egyesületének főtitkára az iskolafelügyelők országos bizottsá­
gának határozati javaslatait terjesztette a gyűlés elé. Csernai Mátyás, az
Országos Tanyai Bizottság elnöke a tanyai tanitók érdekeinek védelmé­
ben tett javaslatot. Marikovszky Gyula főpénztáros ismertette az Egyete­
mes Tanitószövetség elmúlt évi zárszámadásait és beterjesztette a jövő
évi költségvetést. A gyűlés a jelentéseket tudomásul vette s a délutáni
órákban közebéddel ért véget.

Kinevezések.
A nehezen várt tanügyi kinevezések megtörténtek. Olvasgatva a»tomött sorokat, megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy
jogos igény|e íesedett be s mint mindig, ezúttal is nagyon sok maradt kielegittetle i .
jesedett be s
A tanügyközígazgatási kinevezések között sok ismert s az őri zag
tanítósága által nagyrabecsült névvel találkozunk. Jól esik latnunk, h így
azok a vezetőink, akik velünk együtt a magyar nepoktatasugy fejle. .le­
sén munkálkodnak, munkájuk legfelsőbb elismeréséül címet, |ngol es
sen
el01eÖrömmelPánUakpitjuk meg, hogy a tanítói kinevezések száma-is állan­
ron
dóan emelkedik. Az előző évek szűkmarkúsága miatt azonban nagyo
megszaporodott az elmaradottak, a jogos igényűek szama. A Vll.. fizetési
tizet,
osztályba már nötanitó nem is juthatott be.Emindenkeppen mellmy tálán
s munkájukat is lekicsinylő bánásmód nem hathat elkesitolega lelkinm retes és értékes tanitói-nevelői munkát végző kartarsnoinkre.
.J
Mi megértjük, helyeseljük és sürgettük a családfenntartók előnybe
részesítését. SAz okok tiszteletreméltónk. Azonban ez a megkulonbo^etes
sértő is, fájó is és zsebbevágó is. Már magában e körülmény
százalék sürgős felemelését. A tanitóság nem nézheti megnyugvással^ I maradottak folyton szaporodó tömegét s az U)abb, serelmes ^egkulon-

boztet“ae édtanitói kinevezések száma örvendetesen nagyobbodót A
helvettestanitóskodásnak azonban már végképpen meg kellene-szűnnie.
A nehéz és'gazdaságilag nyomorúságos évek szomorú maradványa ez,
tlymX törvényes alapot nélkülöz s ok nélkülés jog nélkül haratatja fiatal kartársaink előmenetelét s csaádalap.tasi lehetőséget. Itt is

nem állami 115. Segédtanító lett 49 helyettes. Rendes tanító lett

IRODALOM
Helyesírási gyakorlatok a népiskolák II. osztálya számára —

címen kiváló munkafüzet jelent meg Szalatsy Richárd tanítóképző tanár,
gyak. isk. tanító szerkesztésében és Kalász Rt. kiadásában. Szigorú tény,
hogy növendékeink helyesírási készségével elégedetlenek vagyunk és
örömmel fogadunk minden olyan eszközt és módot, ami segítségünkre
siet helyesírási tanításunk eredményessé tételére. Szalatsy Richárd mun­
kája ilyen. A munkafüzet a gyermekek számára készült, 80 oldalas. Ké­
pek és nyomtatott szöveg nyújtja a 100-nál több feladatot, amelyek ma­
gában a munkafüzetben látandók végre, tehát nem elméleti utasításokat
nyújtó vezérkönyv. A munkafüzet alkalmazása mellett fölösleges más
helyesírás és nyelvi magyarázati füzet bevezetése. Ez a munkafüzet lé­
nyegesen megkönnyíti a tanitó munkáját, ugyanakkor bármely eddigi
módszernél sokkal eredményesebb. Bevezetése ezen okoknál fogva úgy
a tanitó, mint a gyermek szempontjából feltétlen célszerű, ezért fenntar­
tás nélkül ajánljuk. Ára 50 fillér. Megtekinthető s beszerezhető a kiadó­
nál és minden könyv- és papirkereskedésben.
V.

^Atanügyközigazgatási kinevezések között örömmel látta a várme' gye tanítósága, hogy a Kormányzó Úr Öföméltósága vá^egyetik volt kir.
tanfelügyelőjét Bihary István tanügyi tanácsost, tanügyi főtanácsossá n vezte ki^Nehézkörülmények között végzett, kétévtizedes epitomunka
fáradtságának és örömének emléke forrasztotta össze vele a varmegy
SS mely őszintén örül megérdemelt kitüntetésének. ■'. 1 ...
FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

.BRÜLL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-útba 1
’

S

DIVATOZ LÉTBŐL
s

I

145

144
Dr. Horváth Zoltán központi szolgálatra beosztott tanügyi segédfo­
galmazót tanügyi fogalmazóvá nevezte ki a miniszter ur. Szorgalmas, kép­
zett tanügyi tisztviselő, ki lapunknak is nagyrabecsült munkatársa volt.
Élénk örömet váltott ki dr. Padányi Tibor fogalmazói és dr. Prell
György segédfogalmazói kinevezése, előléptetése is. — Képzett,
szorgalmas tanügyi tisztviselők, kik mindketten a vármegye tanítóságának
ügyeit intézik a kir. tanfelügyelői hivatalban előzékenyen, udvariasan,
nagy szeretettel és nagy megértéssel.
A vármegyebeli tanitótársaink közül a VII. fizetési osztályba nevez­
tetett ki Szabó József kunszentmártoni áll., Benedek József mezőtúri áll.,
Járosi Szilárd, Fazekas Károly, Csatáry Emil szolnoki áll., továbbá Somody Dezső csépai rk., Toroczkay Lajos kisújszállási ref., Körtvélyessy
Lajos jászapáti rk., Sőregi István jászfelsőszentgyörgyi rk. és Király Győző
jászberényi ref. iskolai tanitók, illetve igazgatók. — Sajnos itt sok jogos
igény maradt továbbra is igény és remény.
Rendes tanítókká neveztettek ki: Mantuanó Janka tiszaföldvári áll.,
Pereczes István és Buczkó Béla törökszentmiklósi, Lapos Anna rákóczifalvai, Szobonya Lajos kisújszállási, Moró Ferenc jászárokszállási, Marton
Mária kunszentmártoni és Hossmann Lívia tiszasülyi áll. segédtanítók.
Segédtanítókká nevezte ki a miniszter ur Gaál Péter tiszaföldvári,
Tarnóczi Alfonz szolnokszentistvání, Czakó Jenő mezőtúri, Vécs Ottó tur­
kevei, Kolozsváry István jászberényi, Bíró Erzsébet törökszentmiklósi, Mezey István Szolnok kült. és Wágner Róza tiszakürti áll. el. iskolai he­
lyettes tanítókat.
A kinevezetteknek, akik előlépésüket mindannyian becsületes, szor­
galmas munkával érdemelték ki, őszinte szeretettel kívánunk sok sze­
rencsét.
(fej
Temetkezési Alosztály figyelmébe !

Molnár Béla ny. áll. isk. ig. tanító f. hó 19-én Mezőtúron elhalt.
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy személyenként 1 P 20 fillér
hozzájárulási dijat az egyesület pénztárába mielőbb befizetni szívesek
legyenek.
Csiky Ernő
pénztáros.

ALÁZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

Vajay József

szolnoki áll. igazgató-tanítót a vall,
és közoktatásügyi miniszter a f.
tanév végével, saját kérelmére, nyu­
galomba helyezte. Csendes meghatódottsággal vettük e hirt, mely
pontot tesz egy izzig-vérig lelkes
tanitótársunk, közel négyévtizedes
hivatali munkálkodása végére.
Lelép a nyílt színtérről, hogy a
még részére a Mindenhatótól ki­
szabott időt csendes szemlélődés­
sel, pihenéssel töltse. Hiányozni
fog, mert megszoktuk mindenütt
ott látni, ahol komoly munkáról
volt szó, mert szorgalmas, lelkes
munkása volt nemcsak az iskolá­
jának, de a tanitói közéletnek is.
A világot felforgató vérzivatar
utolsó hullámverése sodorta Szol­
nokra. Értékes tanitói-nevelői mun­
kásságot fejtvén ki a magyar vég­
vidéken, egyik őrszeme, lelkes har­
cosa volt ott a magyar nemzeti
gondolatnak. De ott láttuk őt a
haza védelmében és ott láttuk Sze­
geden is, a dicső emlékű napokon
amikor a hajnal derengését még
csak’remélni’lehetett, amikor kard­
dal a kézben, mindenre elszánt,
kemény férfi kellett a gátra. A ta­
nitói közéletnek is lelkes harcosa
volt mindig. Lapunknak megbecsült
munkatársa, avatott tollú, költői
vénáju munkása a szépirodalomnak
is, aki költeményeivel országos
pályázaton is becsületet szerzett a
tanitói névnek.
Most, hogy kétévtizedes együttmunkálkodás után kiválik közü' lünk, meg kell állnunk egy röp­
ke pillanatra a céltudatos és esz­

ményekért lobogó munkában ^lílelt
élet e határkövénél.
i . i
Ereznünk kell, hogy egy alIpig
becsületes, képzett, szorga Injas,
pontos és lelkiismeretes tanitó- ne­
velő, a faját, hazáját izzón szerető
tanitótéstvérünk tette le a krétát
kezéből és lépett ki végleg a fehér­
falú tanteremből. Érezzük, Hbgy a
munkában álló tanitói sgár^a egy
értékes egyéniséggel m€|gfogvatkozott, eggyel ismét kevesebben let­
tünk, szegényebbek lettünk [ . .
Meleg baráti és kartársi szere­
tettel szorítjuk meg búdsúzó?kezét
és őszinte szívvel kivágjuk,[ hogy
a jól végzett munka megnyugtató
tudatával élvezze soká.a pihenést,
a jól megérdemelt nyugalmat !
Kinevezés. A vallái
tatásügyi miniszter úr jJász|Nagykun-Szolnok vármegye j Isk|Únkivüli Népművelési Bizottság tagjaivá
az 1939. évi iulius
hó 11-tpl az 1944.
juliushó
évi junius hó 30-ig terjá [ő Öt éves
népművelési időszak ; tar! latnára
Móczár Miklós tanügyi őtaáácsos, •
áll. tanitóképző-intézetii igazgatót,
Gaál István ref. esper■i is-lálkészt,
Kádár Kálmán gazd. isk- igazgatót,
Zolnay Szabó László gazd. js^. igaz­
gatót és Királdi KárÖly álkjelí isk.
igazgatót kinevezte.
Áthelyezés. A vallss- és köz­
oktatásügyi miniszter up S^ós Józsefné tiszaföldvári áll.j el, ^iskolai
tanítónőt a szolnoki, — Cz^fra István h. tanítót a szolnóki-palotási
iskolától az alcsipusztai - Boros
András h. tanítót a mezit.uj'-külterül^ti iskolából Szánkra —-.bs
£ Kun

1
147

146
Imre h. tanitót a kunhegyes-komlódülői iskolától a csanádpalotai áll.
el. iskolához áthelyezte.
Szerkesztőváltozás Az Állami
Tanitók Orsz. Egyesülete hivatalos
lapjának, a Magyar Népiskolá-nak
felelős-szerkesztői tisztét a választ­
mány Kerék Péter újpesti áll. ta­
nitó, körz. iskolafelügyelőre bizta.
A tanitói közéletnek értékes és
megbecsült munkása ő s nevét szí­
vesen látja országos lapjának fején
az állami tanitóság, Mi is szives
szeretettel köszüntjük!
A Magyar Tanügyi Egyesüle­
tek Szövetsége, melyben az álla­

mi tanitóság érdekeit Gállá Endre
országos elnök képviseli, elnöki
tanácsi gyűlést tartott junius 27-én
Budapesten. Többek között elhatá­
rozta az elnöki tanács, hogy sür­

ELSÖRENDÜ

gős lépéseket tesz annak kieszköz­
lésére, hogy a tanári és tanitói stá­
tusban az 1932. évben elvesztett
egyévi előmeneteli idő az automakus előlépéseknél beszámittassék
s igy annak eredeti rendje visszaállittassék. Foglalkozott továbbá a
megszüntetett korpótlékok helyett
működési pótlékok rendszeresíté­
sének kérdésével is.
Házasság. Bacskó Gyula szol­
noki ny. áll. isk. igazgató kartár­
sunk leányát, Anikót, a f. hó 4-én
vezette oltárhoz dr. Pápay Antal
szolnoki áll. gimnáziumi tanár.
Sok boldogságot kívánunk!
Az iskolaépittetők kímélé­
sére hívta fel a kormány az
államépitészeti hivatalokat, dr.

Hóman Bálint vallás- és közokta­
tásügyi miniszter felhívta azállam-

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KAVÉBEHOZATALI R T

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

építészeti hivatalok figyelmét arra,
mindent kövessenek el oly irány­
ban, hogy a nem-állami iskolák
építésénél is föltétien szükséges
műszaki ellenőrzés a legtöbbször
igen nehéz anyagi helyzetben lévő
iskolaépittetőknek az építéssel
úgyis fokozódó terheit a legszük­
ségesebb mértéken felül ne növelje.
Ezért az ugyanabban a hely­
ségekben történő építkezések el­
lenőrzését egy kiszállással végez­
zék s ha különböző iskolafenntar­
tók építkezéséről lenne szó, a
költségeket az építési államsegély
arányában osszák el és igényel­
jék az épittetőktől.
Elvi jelentőségű döntés a
kisebb egyházi javadalmak be­
ruházási hozzájárulásáról. A

vagyondézsma kiszabása ellen be­
adott fellebbezések végső elbírá­
lására hivatott budapesti I. számú
döntőbizottság junius 23-án tartott
tárgyalásán elvi jelentőségű döntést
hozott. Ennek előzménye a kö­
vetkező esett volt: a tiszapüspöki
kisebb egyházi javak egyesített
tömegére kivetett vagyondézsma
tételt megfellebbezték és a szol­
noki
döntőbizottság ítéletének
megváltoztatását kérték az illeté­
kesek a budapesti I. számú döntő­
bizottságtól. Ez a szolnoki ítéletet
megváltoztatta és kimondotta, hogy
a lelkészt, kántori, tanítói, harangozói, templomi és egyéb egyházi
kisebb javadalmak vagyonát külön
kell beruházási hozzájárulás alá
vonni és ennek kiszámítása céljá­
ból az iratokat visszaküldte a
szolnoki pénzügyigazgatósághoz.
Ez a határozat elvi jelentőségű és
ha másutt hasonló ügyek fognak

felmerülni, a budapesti
döntő bizottság hasonló
totyog elfoglalni.

■

számú
lláspon|

továbbképz<
tan­
Óvónői
állami
óvónőképző
folyam az
intézetben, A budapesti m kir.

állami gróf Brunszvik Téré;. kisdedóvónőképző intézet augt sztus
16-től 26-ig terjedő időbed óvónői
pedagógiai továbbképző 1 an olyamot rendez. A tanfolyam: á blyan
működő óvónőket veszné l fel,
akik hasonló továbbképző íanfolyamon még nem vettek r isz|, oklevelük nem újkeletű, de n|ncsenek szolgálati idejük utol só Révei­
ben sem. A vidéki hallj atók az
állami óvónőképzőintézefbejp in­
gyen lakást kapnak, az éjeláiezésért napi két pengőt térítenek
meg. A bejáró hallgatók’ nádi egy
pengőért ebédet kaphatna^ A
fölvételért a kérvényt az. illetékes
tiszti főorvossal láttamozvi, az
intézet igazgatóságához - leír lezve
kell beküldeni (Budapest,' VII.,
Rózsák-tere 6—7.) A kérvén i beadásának határideje augui is hó
10-íke, A fölvételi értesítést az
igazgatóság a kérvényhez;, mellék- •
lendő válaszbélyeggel ellátott és
megcímzett borítékban küldi npeg.
Néprádió. Hosszas tan ik
sok, tervezések után, ügyláts^ik,
révbe ér a régen tervezett Neprádió ügye. Az anyagi Kérdések
okozták a nehézségeket^ mellet
úgy oldottak meg, hogy ia Neprádió alacsonyra szabott ám a hhvi
előfizetésekkel együtt lesz iörleszthető oly módon, hogy ném h^vi
2 P 40 f-t, hanem 4 P 40|f-t Kell
majd fizetnie a vásárlónál
Néprádiót úgy szerkeszted

i

I
i

148
hogy az egész ország területén ve­
hető lesz Budapest L, Budapest II.
Mivel hullámkörzete 192 métertől
860-ig terjed, vehetők lesznek a
közvetítő állomások is, természe­
tesen azok körzetében. Készülnek
váltó- és egyenáramra, de lesznek
univerzális készülékek is. Az ősz
folyamán 20000 darabot készülnek
piacra hozni. Ára 48 P lesz.
Nyugtázások. - Csekkszámla:

|6S.£|00.Sl

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeAlt.
Tanítóegyesület - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Kovách
Lászlóné Szolnok 6 P, Csiky Anna
Szajol 6 P, Zeller Ferenc Kunszentmárton 3 P, Pereczes István
Törökszentmiklós 3 P.
Tagdíj címen: Viczián Hona, Sza­
bó Béláné, Bódi Istvánná 1 - 1 P,
Szolnok. Barcsay Mária, Vida Gyu­
la, Vida Gyuláné, Kiss Sándor,
Kiss Sándorné, Szalainé T. Margit,
Mogyorósy János, Kálmán Katalin,
Szakáll János, Halassy Sándor,
Nagy Kálmán, Flórenczné, Sz. Ilo­
na, Solymosy Sándor 2—2 P, Ti­
szaföldvár k. t.
Temetkezési dij címen: Petricsek Mária 2 P 40 f, Kőtelek, özv.
Molnár Béláné 1 P 20 f, Mezőtúr,
Horváth Jolán, Sztipics Bódogné,
Szathmáry Lajosné, Muhy Sándor­
né, Muhy Mária, Ferenczy Sán­
dorné 1 P 20—1 P 20 f, Brinda
Pászkné, Csiky Ernő 2 P 40— 2 P
40 f, Horváth Gyula 2 P 80 f,
Szolnok, Országh Pál 1 P 20 f, Bu­
dapest, dr. Halmos Andor 3 P 60
f, Szekszárd, Pongó Jánosné 3 P
60 f, Szajol, Bacskó Gyula 7 P 20
f, Szolnok, Renner József 1 P 20
f, Szajol.

TARTALOM:

RtNYI DKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

Hajmásy József: Kapunyitáskor.
Szemes Gábor : A beszéd- és értei
lat, valamint a természetié
gyak módosított óraterve
munkánkban.
Bőd Lajos: Tani tótestvérem. .
(k.) Két levél.
Hivatalos rész. Irodalom. Hírek.

XXXII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM. 1838.

Iskolai falitérképek, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színművek stb. —
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

XXXII. évfolyam.
1939. augusztus hó.
_____
------------------------------------------ >8.
$

|

jász-nagykun-szolnokvármegyei

__

Rényi Dezső

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

szám.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyolőség hivatalos közlön]

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- Szó Inokvármegyei Ált.
Tanitóegyesület.

Falaié* azerkeaztó: KIRALDí KAROLY

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

FalalSs kiadói

CSIKY ERNŐ

■lóflzetóal dijak) óe reklamációk
Calky Vrnö egya^. pónztóroahoz,
a lap azelleml rászór* vonatkozó
kózlamónyak « azorkaaztóaóg
elmére Seolnok, UJvórpal lakola

MMk|MNkdr
Kéziratokat nem aduék wlaaza

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'__
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
’ 25-_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban 35
tele, darabonként
1*20
Magyarország babérlombos cimere,34X51 cm.
_'5O
Hiszekegy falikép 37X51 cm.nagyságban
-$0
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1_
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 meter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
lA’An
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
a.
4—

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalmi vagy bármilyen ^zakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

$

KAPUNYITÁSKOR
Irta: HAJMÁSY JÓZSEF

Újra munkába állunk !
. r
Megszűnt — a nem pedagógus szemszögéből nézett — édes Semmit­
tevés — ahogy azt sokan nevezik — és megkezdődik a munka. Megfor­
dul a rozsdás kulcs a vakációzárban és egy-két éles nyikorgás Után ki­
nyílik a kapu, az iskola kapuja.
Amilyen szomorúan és aggodalmas lélekkel engedtük Szárnyra az
iskola padjaiból kinőtt kis gyermekeinket, olyan szeretettel 4s bizakodó
lélekkel fogadják a szomorú magyar élet meleg szeretetre s;boruló kicsi
csemetéit.
Jönnek, szivárognak a kis apróságok!
Beírjuk kis tanítványainkat és azzal bocsátjuk őket el, nbgy 'holnap
reggel a templomba megyünk.
j
Ott állunk kis csapatunk élén, hogy minél előbb harcbaszálljunk,.
de előtte Istenhez megyünk. Felhangzik száz meg száz gyermeki ajk
könyörgő himnusza:
’ 1
„Veni sancté spiritus".
í 1
Eljön, itt van köztünk. Pünkösd lángoló tüzes nyelveftüzet gyújt
a szivekbe, ragyogó pirosra égeti arcomat, a szelíd galambképe pedig
áhítattal ül el a mosolygó gyermeki arcokon.
I .
Munkánk megkezdődik !
Kopogtassunk be a barnára festett, szegényes ajtón és mondjuk:
„Veni sancte spiritus" !
I
Az iskola, ez a mi tanyánk! A szivünkbe összegyüjtöt| nyári nap­
sugarakkal kezdjük meg a fagyos szivek olvasztását. Meglátjuk, meny­
nyivel könnyebben olvadnak, mint régen. Hiszen sokan találj most érzik
először a szó melegét. Iskolánkban ne tudjunk á tanitói gondosról, egyéni
megbántásokról, hanem legyen minden bérünk a gyermekek^szeretete.

150
A szeretet érzelmének felkeltése, ápolása, erőssé tétele, cselekxőképessé varázsolása legyen egyik fő vezérfonalunk. Ha arcukon nem a
szeretet mosolyával lépünk az iskolába, úgy járunk, mint aki alap, öszszekötő anyag nélkül épít. Az ilyen munka nyomán nem marad más,
mint rom, romladék, melyet fölver a gaz, a dudva s melegágya lesz
mindannak, ami bújik a napfény elől s csak a sötétség takarója alatt
termi bomlasztó mérgét.
Vigyünk mindenbe szeretetet! Munkánk ezáltal lesz élő, termöképes, ízes gyümölcsöt érlelő növénnyé. A szeretet érzelmével megtöltöttszivű gyermeket nem rontja meg a világ istentagadó, nemzetközisé­
get hirdető, tekintélyt romboló, törvényeknek ellenszegülő, családiéletettipró sátán lelkülete.
Hazaszeretet, nemzeti öntudat, karitativ érzelem és cselekvés, ne­
mes célokért önzetlen küzdelem, áldozathozás a jövő nemzedékért, ön­
feláldozás, a nagy lelkek legnemesebb virágai csak szeretetből fakadnak !
Munkánk — másik — irányító gondolata Isten félelme legyen. Ta­
nítsuk meg számolni gyermekeinket, hogy meg tudják oldani az élet
problémáit. Tanítsuk meg őket írni, tudjanak olvasni, — de mindez nem
elég! Ilyen gyermek kiszámítja a kor igazságtalanságait, fertőző eszme­
áramlatait, harcbaszáll önmagával, felborul lelki egyensúlya és ez az
ember már elveszett számunkra, el a nemzet, a haza számára. Vigyáz­
zunk ! Legyen a gyermekünk gyakorlatias, de ne legyen anyagias!
Fürösztgessük tanítványaink lelkét a magyar múlt levegőjében, hogy
megbarátkozzék a hagyományosan tragikus, de* szép magyar sorssál. Tud­
juk meg, hogy a szenvedő magyar sokkal felségesebb, mint a kacagó,
maradi román, A muskátli pompás virágában, az évszakok törvénysze­
rűségében, az emberi szervezet csodálatos felépítésében, a nap éltető
sugaraiban, az éj sötétjében, a csillagok éji ragyogásában ismerje meg
Istent. Tanuljon meg a gyermek imádkozni a természet színes könyvéből,
a természet nagy templomában. Az ilyen lélek lelki egyensúlya nem
billen fel, az ilyen gyermeket lehet gyakorlatiasan nevelni.
Szedjük össze tanitói erőnket! Legyünk apostolok, fáradhatatlan
apostolok, kik ott vannak a csecsemő bölcsőjénél, de ott állnak a hal­
dokló aggastyán ágyánál is. Nemcsak az iskola, de az egész falú a mi
tanyánk. Mondjunk le önmagunkról, legyünk másoké! . . . Legyünk a
Hazáé!
Újra munkába állunk !
Olyan ideális lélekkel lépjük át az iskola küszöbét, mint egykor
régen, kezdőtanító korunkban. Azzal a fenkölt tanítói gondolkozással,
amit magunkkal hoztunk utravalónak, amikor mint felfedezők nekivág­
tunk az ismeretlen, nagy világnak.
Hódító útra indultunk mi is, meghódítani a nagy Ismeretlent, az
emberi lelket. Könnyű hajónk már kint van az óceánon.

4 151
Vihar támadt 1
Felkeltek a tenger démonai. Recsegnek, ropognak az
•rdák.
Fölöttünk már-már összecsap az ár.
Semmi remény?
Nem félünk! A messzeség kéklő távlatában halvány féhy dereng.
Hosszú ezüstszalag a horizont fölött. Biztosan működik az iránytűnk,
csak előre ! Csalhatatlan iránytű vezet: a Hit!
Körülöttünk egy .pusztuló világ üszkeit dobálja az ár. Mi nem fé­
lünk, mert nagy, magasztos cél áll előttünk.
J J
Szűz mezőkön drágaköveket találtunk: mi fogjuk azokért fényesre
csiszolni. Mi tapossuk a vadonban az első útat, mi húzzuk ai ellő ba­
rázdát. A termést talán mások takarják csűreikbe.
Amikor elindultunk, tudtuk mindezt. A mi pályánkon^ a tanítói j
pályán, nem terem babér. Az írtvány mélyén nekünk is fakadd egy-két
virág. Csak bátran, bizton előre! Meg ne torpanjunk az akadályok előtt 1
A megmunkált földön aranykalászt ringat a szél s a pacsirta him­
nuszt zengedez a fejünk felett.
. .
F 1
Emeljük fel kezeinket az ég felé: „Veni sancte spiritus"!jönts erőt
szivünkbe, nagy munkánk elején!
I j

A beszéd- és értelemgyakorlat.
valamint a természetismereti tárgyak módosított
óraterve népiskolai munkánkban. I f
Irta; Szemes Gábor áll, tanitóképző-int. tanár, Jászberény.!
Tanterv és Utasításunk a beszéd- es értelemgyakorlatok colját a
következőkben állapítja meg: a) a gyermek természetes, szóbeli kifejező
készségének a fejlesztése ; b) az otthon, a szülőföld, a nép és haza meg­
szerettetése ; c) a valláserkölcsi alapon nyugvó nemzeti műveltség ele­
meinek biztosítása ; d) a családi és az iskolai nevelés áthidalása. A ter­
mészetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanításának célja viszont: Az
ember életére nézve legfontosabb állatoknak, növényeknek és ásványok­
nak, valamint az ember és a természet egymáshoz való viszonyának
megismerése: a helyes szemléletre való szoktatás; ama eljárások • fogá­
sok és ügyességek elsajátítása, melyekkel az ember a gazdasági é^t kö­
rében a reá kedvező természeti jelenségeket felhasználhatja, alterdészet
káros hatásai ellen pedig védekezni tud. A célkitűzés további részében
tantervűnk hangsúlyozza: A tanuló szeresse meg a hazai rögöi becsülje
meg a tisztességes munkát és kedvelje meg a gazdálkodást; erősítse meg
vallásos érzületét, szilárdítsa meg lelkében mindazokat a tulajdonságokat,
amelyek az erkölcsös jellem kialakulásához szükségesek. Utóbbi tantárgycsoport részletcélkitüzéseit is teljes mértékben, szóról-szóra f^lsojakoz-

152
tattam. Hisz bennünket a Jászság tanítóit, érdeklődésünk általában a föld­
höz kell, hogy kössön. A mezőnek, a rétnek, a földnek a gyermekeit
tanítjuk elsősorban. Pöttömnyi libapásztorpkat, kicsiny kanászokat, tehén­
pásztorokat, uj kapás hadsereget, öntudatos fiatal gazdákat adunk a
tanyavilágnak.
Éreztük mindenkoron, hogy munkánknak erősen, gyakorlatias
irányúnak kell lenni. Erre legtöbb alkalmat éppen a természetismereti
tárgyak adtak. Az életre nevelés szempontjából nem közömbös tehát a
VKM. 110. 965—1939. sz. rendelete, mely az 1939—40. iskolai év elejé­
től megszünteti a III. és IV. osztályban a mai önálló alakjában a ter­
mészetrajzot, gazdaságtant és háztartástant és beolvasztja a beszéd- és ér­
telemgyakorlatok keretei közé. — E rendelkezést kettős ok idézte elő. Egy­
felől az, hogy a népiskolai tanulók helyesírási készsége az utóbbi idők
tapasztalati szerint a kívánt mértéket egyáltalán nem elégítette ki. Módot
kellett tehát keresni, helyesebben találni a helyesírás és nyelvi magyará­
zatok óraszámának a felemelésére. Népoktatásügyünk intéző fórumainak
a véleménye szerint elősegítette másfelől e kérdés rendezését az a viszszásság, mely a III—IV. osztályban a természetismereti anyagnak és be­
széd- és érlelem gyakorlatok anyagának gyakori azonosságában gyökere­
zett. Párhuzamosan szerepeltek bizonyos módszeres egységek mind a
két tantárgynak a keretei között. így tehát szinte magától adódott a
megoldási lehetőség olyan formában, hogy a népiskola III—IV. osztályá­
ból a természetrajz-, gazdaságtan és háztartástan mint önálló tantárgy
töröltessék. A vonatkozó rendelet szerint: „A két tárgy közös ismeret­
köreinek összevonásával a tanulók áttekintése az anyagon sokkal alapossabbá válik, másfelől pedig az életben szükséges gyakorlati alapismeretek
tanítása egységesebb lesz és nem kell az összetartozó ismeretek korai
szétágazódásától tartani."
Arra vonatkozólag, hogy szerény elgondolásaim szerint minő más
módokat lehetett volna találni, a helyesírási és nyelvi magyarázat órái­
nak emelésére, a természetismereti tárgyak óratervének csorbítatlanul
hagyása mellett — lapunk hasábjain most nem foglalkozom. Annyit azon­
ban nyugodt lélekkel leírok, hogy mint az agrárérdekeltségi szempontok­
nak rajongó hive, bizonyos mértékben fájlalom a kérdés ilyen jellegű
megoldását. Azonban mindannyian tartozunk felülemelkedni egyéni ter­
veinken, elgondolásainkon : és az adott kereteket kell szolgálnunk, azt
kell kitöltenünk a lehető legjobb tartalommal.

ŰSZTREIGHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária44 rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

Telefon: 53

Visszatérve a két tárgy célkitűzésére látják annak külön irányú
útjait. Kérdés ez a kettősség, ez az összekapcsolás, a népiskola III—IV.
oszt, természetismereti anyagának a beszéd- és ért. gyakorlatok anyagába
való beolvasztása sikeres lesz-e, nem szenved-e vele hiányt amúgy is
szegényes műveltségű tanyai népünk ? A tanyák lakóinak elsősorban
gazdasági jellegű műveltségre van szükségük. Még az sem áll, hogy eset­
leg formális célok miatt van szükség magasabb óraszámban af humán
tárgyakra. A lélekformálást, az etikai, eszményi célok szolgálatát meg­
valósíthatjuk az életben közvetlenül hasznosítható ismeretanyagnak az
átadásával is. A társadalom általában elégedetlen az iskola életre nevelő
munkájával szemben. Sokszor még a tanyák és a falvak lakossága is
többet vár mint amit nyújtunk, mit amit adatunk I
':
A beszéd és értelemgyakorlatok irányitó tananyagbeosztása^ mind a
falusi mind pedig a városi iskolák részére azt mutatja, hogy az össze­
kapcsolás sikeres lesz. A felsorakozatott anyag valóban mintaszerű.
Valóban megszűnt egy és ugyanazon anyagnak két helyen valói szerep­
lése.
| I u'
Nekünk a nevelés gyakorlati munkásainak azonban* felfokozott
mértékben ügyelnünk kell arra, hogy oktató-nevelő munkánk; sói án el ne
sikkadjon a kimondottan természetrajz- gazdaságtan és háztartásban 5 ismeret.
A beszéd és értelem gyakorlatok mai tantervi célkitűzése eseti g könynyen ide vezethetne I Az ilyen jó címszavak mint: „Gyakorta munka
a kertben: retek, borsó, saláta veteményezése“ vagy pedig Virágos
tanyai ablakok : a muskátli. Szobai növények és gondozásuké s j azonbán mindig figyelmeztetnek életet szolgáló feladatainkra.
f Leghelyesebben tehát úgy járunk el, ha most új tanm^ne i készítő
munkánk során a legalaposabban áttanulmányozzuk a hivatalos irányító
tananyag-beosztást. Különösen vigyáznunk kell ama anyagjré letekre,
melyek feltétlenül a munkáltató, a cselekedtető szellemű ta©itá kivánják meg. Az új keretek között sem szabad a régi értékekhez itíeneknek lennünk! Különben is a beszéd- és értelemgyakorlatok £re lényét,
a munkaiskola szellemének megfelelően, amint azt tantervűik
* i tnegkivánja nem annyira az emlékezetbe vésett anyag elmondásit, h em a:
szemlélő, figyelő, okoskodó, ábrázoló készség és a szóbeli kifejez gyakorlottsága, a tanulók magatartása, jó szokásainak együttessége adj A természetismereti tárgyak pedig elsősorban hivatva vannak arra, ho y tanítványaink szemlélő, figyelő, okoskodó készségének a fejlődését el sgítsék.
Tantervűnk már a múltban is kihangsúlyozta a beszéd-és
gyak.
tanításával kapcsolatosan, hogy a természeti jelenségeket az é \ől vett
eseteken, esetleg legegyszerűbb kísérletekkel szemléltessük. Ez most f okozott
mértékben áll. Pótolnunk kell ugyanis a lelkekben azt a Hiányát, mit a
természetrajz, gazdaságtan és háztartástan önálló tantárgyként váló taní­
tásának elmaradása idéz elő. Közismert tény, hogy népünk megírna is
tartózkodik a gazdasági téren annyira kívánatos újításoktól, kor?&rűbb,

154

modernebb gazdálkodási eljárások bevezetésétől. A mai felnőttek, a mai
idősebb emberek maradiságának oka abban rejlik, hogy annak idején
nem láthattak a népiskolákban elegendő kísérletet, mely felkeltette volna
lelkűkben a próbálkozás! vágyat, az újítások iránti hajlamot.
Az aktívabb, a cselekvőbb szellemű, feltétlenül haladni vágyó, újí­
tásokért lelkesedni tudó új tanyai és falusi magyarember típusnak meg­
teremtéséért sokat munkálkodik a ma népiskolája. Nagyon sok lapján
olvashatjuk 1925-ös Tanterv és Utasításunknak, hogy ahol csak lehet
kísérletezzünk, cselekedtessünk. A szó röpke és hamar elszáll, a cselek­
vés ellenben maradandó nyomot hagy a lélekben. A munkáltatásra, a
kísérletezésre legtöbb alkalmat a természetismereti tárgyak adnak. Ezt a kí­
sérletezést, munkáltatást, a telkeknek egyéni megfigyelő, elmélyedő, ana­
lizáló tevékenységét az uj keretek között sem szabad elhagyni.
Vizsgáljuk tehát át nagyon gondosan az irányító tananyagbeosztást.
Annak minden módszeres egységén hosszasabban gondolkodjunk, álla­
pítsuk meg egyben, hogy az új tanagyag, az új módszeres egység mely
részletei nevelnek gyakorlati életre, tartalmaznak közvetlenül az élet
útján is hasznosítható ismereteket, továbbá, hogy a megismert igazságok­
nak, tényeknek a mindennapi életben is alkalmazható minő vonásai van­
nak. Állapítsuk meg továbbá, hogy a tananyagnak mely részletei alkal­
masak : „ . . . a gyakorlati érzék, a nemes értelemben vett élelmesség, a
sokoldalúság fejlesztésére, a munka-, a cselekvési-, alkotási vágy, a kez­
deményezési kedv, az ötletesség, leleményesség felébresztésére, erősítésé­
re, a nemzet erejében való bizalom ápolására, vagy a cselekvő hazasze­
retet nemes érzelmének elmélyítésére'* (Móczár-Tanai) E gondolatok ér­
vényesítésével szolgáljuk egyben az 1932. évi VKM. 59.076—1932. Vili,
d. sz. a népiskola gyakorlati irányú működésének elmélyítését célzó
rendeletet is.
Az élet szempontjából eredményes természetrajz- gazdasági és ház­
tartásiam ismeretek nyújtásának ez szinte elengedhetetlen tartozéka. Kü­
lönben egész népiskolai munkákra vonatkozólag is igy rendelkezik Tan­
tervűnk.
}
A népiskolai Tanterv és Utasítás már célkitűzésében hangsúlyozza ;
úgy neveljünk, hogy tanítványaink szerzett ismereteiket a gyakorlati élet­
ben értékesíteni is tudják! Az Utasítás szavai szerint pedig ez a gyakor­
lati irány hármas jelentőségű és pedig: 1. Neveljük a gyermeket önmun­
kásságra, neveljük arra, hogy érzékeivel és eszével szeressen és tudjon
élni; 2. hogy ezt az önmunkásságot a gyermek életkörének feladatain
gyakoroljuk; 3. végül, hogy cselekvőképességét, érzékét és ügyességét is a
lehetőségig fejlesszük. (Utasítás p. 113.) Az önmunkásságnak a gyermeki
életkor feladatain való gyakorlása pedig amint azt a a munkaiskola egyik
kiváló képviselője írja azt jelenti, hogy:........... nem azt az életet kényszeritju rá a gyermekre és az ifjúságra amit mi élünk, hanem megtanít­
juk ot arra, hogy a maga életét, helyesen, szépen, tartalmasán és bölcsen

8

’

155

élje, és akkor majd felnőtt korában is így fog tenni és elni.‘| (Loczka
Alajos).
. . i
t .
A fentebb elmondottakból csak azt szeretném tanitótestvéreim lei­
kébe vésni, hogy a természetismereti tantárgyaknak az új keretek között
is igenis meg van a maga sajátos célkitűzése, anyagi alak? képző ereje.
Ezeket elsikkadni hagynunk nem szabad! Az új kör tehátjóem^hajlamo­
síthat bennünket arra, hogy most már csak „elbeszélgetünk"^ a természefrő
:elleméés egyáltalán nincs az 1925-ös Tanterv maradéknélkül, eredeti feze
-----iszeptemnek megfelelő természetrajz, gazdaságtan és háztartástan |939. ?sz(.
'
bértől kezdve a népisk. III. és IV. osztályaiban. Nem . .
A ^bizonyos
szempontból párhuzamosan haladott két tárgykör egységesítése kettős
feladatot ró ránk. Agrár népünk érdekeltségi szempontjaiból a gazdasági
vonatkozásokat elhagynunk semmi körülmények között nem szabad.
Az irányító tananyagbeosztás összeállítása annyira rugalmas szerke­
zetű, hogy az egyéni értékes elgondolások, megvalósítására te|jes| lehe­
tőséget ad. Vegyük tehát a legalaposabban figyelembe a helyi ^iszonyo­
kat, „Hiba jegyzékünk" vonatkozó rovatait tartsuk mindig ázemelőtt.
Tanítsuk a természetismereti tárgyak beszédértelem gyakorlatok anyag­
körébe olvasztott részleteit úgy, hogy kicsiny tanítványain!? minden taní­
tási óra után tisztán és világosan lássák, hogy a cselekvő íátéléssel szer­
zett új ismeretanyagból a maguk jövendő életében mit, mennyit és hogyan
hasznosíthatnak.
I
|
Az irányitó tananyagbeosztás több helyen is hangsúlyozza a gya­
korlatot, a kerti munkát. Valóban az a jótékony hatás, a^nit fövények
gondozása, ápolása vált ki a kicsinyek leikéből semmiféle más^iúton nem
pótolható. Kívánatos tehát, hogy gyakorlókertjeink melyeit eddig a ter­
mészetrajz- gazdaságtan és háztartástani órákat szolgálták • elsősorban,
most már szerves tartozékai legyenek a beszéd- és értelemg^korlatok
óráinak is. Azaz maradjon meg a gyakorlókertek kötelező volta a III—
IV. oszt, számára is. Az iskolafelügyelő pedig ellenőrizze különösképpen
az elsőesztendőkben, hogy a nemzeti szempontból jelentős gazdasági vo­
natkozások ne sikkadjanak el új tanmeneteink rubrikái között^ Ebben a
keretben is lehet az eddigi nyomokon a többtermelésnék rúűveltebb
gazdákat, tanultabb mezőgazdasági munkásokat, stb. nevelni. í ‘
Nem a keret a fontos! A magyar tanítók továbbra is a nemzet jö­
vőjéért dolgozzanak!

BALAZS IMRE

SPORTDJJAK

óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

Vésések, javítások

Ii

■

J;

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

1* ' ri

i
1 ■

1I
156

1157

I

1

TESTVÉRISÉG.
ELMÉLKEDÉS EGY CIKK NYOMÁN
Meghatott Vajay József bátyánk Tanitótestvérem című cikke, melyet
mintegy kendő gyanánt kilenget a nyugdijasság felé induló vonat abla­
kából. És határozottan ezt érzem: én eme fáradt harcost őszinte szívvel
testvérbátyámnak vallom, ha utrakelvén itthagyta is a még-küzdők tábo­
rát.
És gondolatban erősebben szivemre szorítok minden sorstársamat,
akik a világ legszebb nyelvén hirdetik, a jobb, az emberibb jövendő
igéit: minden magyar tanitótestvéremet.
„De van egy kétkedő énünk is" — villan át agyamon Vajay
bátyám mondata. És valóban, mint a gyümölcs a benne rejtőzködő féreg­
gel együtt növekszik, éppenugy a legnemesebb elszánással együtt kél
1 életre lelkűnkben valami kétségféle valami, önmagunkban sem eléggé
bízó különös ötvözete az zgen-nek és nem-nek, mely vagy meglapul
sunyin a lelkünk homályos zugában, vagy birokra kelvén vívja és jó
és gonosz ősi örök harcát.
Testvériség1 . . .
Milyen régen belecsengték ezt a szót a világ fülébe és felírták vérszinü lobogókra szépetálmodó és szépetakaró nagylelkek ! És mennyi
könny és kin, szenny és szenvedés, mennyi vész és vér árasztotta el
mozgalmukat! S mennyivel régebben megcsufolta a testvér szót az irigy­
ség vakdühében csikorogva öccsére rontó Kain!
Még a jó Péternek a Kősziklának is akadt baja az ő atyafiával és
már sokalta a hétszeri megbocsátást. A Mester azonban, aki hetvenhét­
szerit ajánlott első tanítványának, az emberszeretet fokmérőjéül mégsem
a testvéri szeretetet állította, hanem azt mondta: .......mint magadat/"
Igen, magunkat még tudjuk szeretni.
Az ő tanítása alapján — csakúgy mint a piroslobogós forradalmá­
rok jelszava értelmében — minden embert testvérünk gyanánt kellene
szeretnünk. De még ahhoz is túlságos gyarlók vagyunk, hogy egyazon
nemzethez, vagy hithez tartozó testvérünket szeressük kellőképpen.
Mennyivel kevésbbé tudjuk az azonos foglalkozásúakat!
Sőt nem szükséges a bíróságok hagyatéki tárgyalásaira járnunk, .
hogy a szó legegyenesebb értelmében való testvérek szeretetlenségéről
meggyőződjünk. Ezernyi sötét példát dobál elénk a kavargó élet.
Herceg Ferenc Gyurkovics fiuk c. regényében ez a szellemes para­
doxon „Úgy szerették egymást, mintha nem is lettek volna testvérek"
tulajdonképpen nem is paradoxon.
. . . Mindezek ellenére is kétkedő énem elnémitásával bajlódva is:
hiszek a tanitói testvériség jövőjében, erőteljes hatóerejében, hiszen ékes
példák bizonyítják, hogy ez a sereg tudott győzni, ha hivatott vezér
vitte küzdelemre.
Bőd Lajos.

KÉT LEVÉL.

8

I

Istenáldotta napsütötte róna. Az aranyló mezők szélei a-psza
kanyargó, sötétlő vonala. Ki a pusztára, ahová városi ember csak elvétve
kerül, ahol a kultúra még csak gyermekcipőkben jár, oda vitt utam. ;
Valahogy megülte lelkem a nagy távolság láttán a m|gánypsság
nyomasztó érzete. Úgy éreztem, hogy itt, ahol talán a madar se| jár, V
még mindig, magárahagyva küzd a magyar. Születik, dolgozik |megbal...
Jósziv, segítés, hatósági támogatás ide nem érhet el...
T
Szerény, talán nagyon ís szerény paraszthajlék. A legsztkség|sebb
bútorok. A falon színes szentképek. Egyiknek kerete mellé levélj van
szúrva. Közelebbről nézve meglepetve látom, hogy címeres levélpapíron
íródott. Érdeklődve nyúlok utána. Forgatom. Nagyon szokitlan.JEgy
nagy tiszaparti város ezergonddal elfoglalt polgármestere irta eáy el^nista
kislánynak. Kérésemre előkerül a másik levél fogalmazványa is.pol^
azt is. És mégegyszer mindakettőt.. . Jóleső melegség önti el ajlelkdm ...
íme a két levél:
I
Kedves Polgármester Bácsi!
A szolnoki pusztaszentiváni áll. vándoriskola szegény tanulói nevében
szeretve megköszönöm azt a sok ajándékot, amit kaptunk Polgármester Bá­
csitól. Először mindennap három liter tejet kaptunk. Később a
cukrot és kenyeret. A tanitó ur szétosztotta s amikor nagyon hid^ek qoltak
és nem bírtunk iskolába jönni, akkor kabátot, cipőt, ruhát kapturf. Kedves
Polgármester Bácsit a jó Isten áldja meg érte.
I
I
Pusztaszentiván, 1939. ápr. 22.
Kezét csókolja:'
Pécsi Róza :
III. oszt, tanulói
I

Pécsi Róza
a pusztaszentiváni áll. vándoriskola III. oszt.

r
ö*

í
8

\•

Helyben.t
Kedves Kisleányom!
. Ügyes és szépen irt. köszönő leveledet megkaptam. Tudom,

|

bizonyára

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat z olnokon a

Vidor Üzletházb
„Takarékosság

■

í
158
*“ "*

„

“

életben is ily talpraesetten megállód ahely ■
hazánknak szüksége.
Sok ilyen ügyes k.slanyra van a mi szegény
ta

159

Iskolánkivüli népművelés.
Tárgy: Az 1939/40, évi lépnjűyelési

1180/1939. szám.

tevékenység megs^erveiése és
bejelentése.
»
a
Határidő: 1939. szeptemberi hó 23.

Valamennyi Iskolánkivüli Népművelési Helyi Bizpttscg
Tekintetes Elnökségének
i
í

Szeretettel üdvözöl:

benneteket.

Szabó Ferenc dr.
polgármester.

HIVATALOS RÉSZ
szám
1939. sza .

3658

Tárgy: Himnusz egyöntetű előadásban.
(VKM. 15.151/1939 sz. rendelete.

Valamennyi elemi iskola Tekintetes Igazgatójának,

vezető Tanítójának,
,

Állomáshelyén.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 15.151-1939. szám
alatt'kelt rendelete a „Himnusz11 egyöntetű előadasa tárgyában, megjelen
a Néptanítók Lapja 1939. évi augusztus hó 15-1 szamaban.
.
Felhivom a tek. Címet, hogy a jövőben ennek szellemeben járjon el.
Szolnok, 1939. évi augusztus hó 18-án.
Dr. Jakab László s.k.
kir. tanfelügyelő.
3559 — 1939. szám

Tárgy: Clevelandi ifjúsági plakáttervezés
kiállítása tban. (VKM. 135.384/

Valamennyi közvetlen felügyeletem alá tartozó elemi iskola
Tekintetes Igazgatójának, vezető Tanítójának,
Állomáshelyén.

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 135.384— 1939. szám
alatt kelt rendelete clevelandi ifjúsági plakáttervezési kiállítás tárgyában
megjelent a Néptanítók Lapja 1939. évi augusztus hó 15-i számban.
Felhivom a tek. Címet, hogy az ifjúság figyelmét hívja fel ezen
kiállításra.
Szolnok, 1939. évi augusztus hó 18-án.
Dr. Jakab László s.k.
kir. tanfelügyelő.

Az 1939/40. tanévet Isten nevében megkezdjük és ez alt Horninál sze­
retettel köszöntjük a Tekintetes Bizottság minden tagját. Sgybe®
Nagykun-Szolnok vármegye népművelőinek a múlt tanévi odzetlán, áldo­
zatos tevékenységéért ezúton is hálás köszönetűnket nyilvánítjuk es kérhogy a népművelés nemzetmentő munkáját az 1939-|40 tanévben
hazafias [élekből fakadó szeretettel ismét karol)ák fel. Szivtfol kívánjuk,
hogy újult erővel, acélos munkakedvvel és ügyszeretettel |olgo:íhassunk
a nemzeti újjáéledés nagy feladatán.
. a - nemzeti
A „Haza boldogulását" tűzzük ki jelszónak, bocel
értékek megőrzése, ápolása.
a nemzeti. történelmét,
Énnek elérésére az előadásokon ismertetjük
#
hazánk földiét, mégpedig úgy, hogy az egyéni erdekeket a ne, íztti közösségbe illesszük. Nagymagyarorszag egeszseges gazdasági egytegct a hallgatóság érdekeivel kell egyeztetni, hogy nagy nemzeti célunkat elérhessük Tervszerű történelmi, földrajzi és gazdasági előadások
tftegbeszelések által domborítjuk ki a haza fogalmát, mely egészséges revfeiot követel.
A népművelés — nemzetnevelés — feladatat kepezi a r !V< dói tevékenység A családi élet, az élethivatás, a nemzeti eletbe való Kapcsolás
eszméjének ápolása. A családi élet tisztasága, bensosege, formálhat tisztultabb életet, melynek pillérei a vallásos nevelesen nyugszanak. A
családi ünnepek újbóli feltámasztása válik szükségessé, boíy a csalad
szétomló kévéit újból összeköthessük a nemzeti elet hasznai.-Az ifjusa-.
got egészséges életpálya választásra és a velejáró munka.iránti kereteire
kell nevelni. Társadalmi, szociális, egészségügyi, kulturális Mondásokkal
irányítsuk a tudás, a műveltség felé. Az előadások által tars^dahni közös­
ségbe tömöritjük az egyes osztályokat, hogy a korszellem «ltal követelt

^’TdösZTé^

körülményeknek megfelelő előadások^a^akoi-lati

ismeretek mellett anyagi jólétet is biztosítanak haHgatoiknak^Ilyenek pl.
állategészségügyi, Alföld-fásítási, gyümölcstermesztesi, kerteszét , allam2^k. Célszerű a téli hónapok keretében a nyaralások elő­

készítése. Vármegyénk legtöbb községé alkalmas a nyaralásra, csa
nvaraló helyiségek berendezése, célszerűsége, az igények kielégítésé, a
kifogástalan kiszolgálást kell ismertetni, amellyel vend^ket
ami vagyoni gyarapodást jelent a családnak, megerősödést a községnek.

| ,1
I ।
160
Alkalmas előadási tételek: az állampolgári nevelés, nemzeti öntu­
dat fokozása, gazdasági gondolkodás fejlesztése, ipari növények termesz­
tése, tiszta családi élet ápolása, katonai szolgalat idegenbe szakadt test vé­
reink sorsának ismertetése, öröm, szórakozási lehetőségek nyújtása radiohallgatás, énekkarok vezetése, kirándulás, jó könyvek ajanlasal. Felvidék
ismertetése, stb. stb.
,
A nők szellemi életének vezetéséről is a népművelés gondoskodik.
Türelmes, szelid, igaz, nemes, önfeleláldozó anyákra van szükségé a nem­
zetnek, hogy hivatásuknak megfelelhessenek. Ilyen célból szervezhetők
a kisgazdasszonyképző tanfolyamok, ahol öntudatos, munkás, beosztó
életre nyernek útmutatást, irányítást.
, ,
A népművelés szervei irányítsák a szabadidő helyes kihasznalasanak
vezetését is. A szabadidő mozgalomnak célja : örömet és erőt fakasztani.
Öregeket, ifjakat megmozgatni, megtanítani a természet szépségeit meg­
látni, abban örömet lelni. Kirándulások szervezésével, előadások rendezé­
sével alkalmat kell adni, hogy ne csak szemlélői legyenek, hanem tevé­
keny részt is vegyenek minden megmozdulásban. Azokon lelki, testi fel­
üdülést biztosítani oktató, nevelői és művelődési lehetőségek nyújtásával
ami bizonyos fokú áldozatkészséggel jár.
Igen helyesnek bizonyult — különösen kisebb községekben és tanyá­
kon, ahol éveken át mindig ugyanazon előadókat hallgatták — az előadó­
csere. Az új előadó által sikerült az előadások iránti érdeklődést ismét
felkelteni. Erre a Tekintetes Bizottság szives figyelmét felhívjuk. .
A heti krónika is jónak bizonyult különösen a tanyákon, igy az a
tervezetbe beillesztendő. Érdeklődést kelt a levelesláda is, melyre a vá­
laszt lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a következő előadáson
kapja meg a kérdező. Ez az előadások iránti állandó érdeklődést ébrentartja és a rendezett viták által azoknak értékét emeli. Nagy összefogó
erő rejlik a rádióhallgatásban és a népkönyvtár olvasási összejövetelein is.
A bizottságunk által adományozott rádiók kezelőit felhívjuk, hogy azokat
alkalmas időben a hallgatók rendelkezésére bocsássák a jövőben is. Egy­
ben a népkönyvtárak vezetőit és az előadókat felkérjük, hogy az előadá­
sok keretében a népkönyvtár müveire irányítsák a figyelmet, hogy azokat
minél többen hasznosan forgassák.
Felhívjuk figyelmüket tapintatos, széleskörű intézkedésre, az analfa­
béták kikutatására. Ilyen esetben az eredmény további intézkedés végett
Bizottságunkhoz jelentendő.

Azokon a helyeken, ahol a múlt tanévben analfabéta tanfolyamod
sikerrel zárultak, ott a hallgatók számára elemi ismeretterjesztő tanfolyam
szervezendő. Célszerű, ahol alkalmas előadó van, egészségügyi, gazdasági
tanfolyamok megszervezése.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a tanítónők sok esetben a szabad­
előadásoktól tartózkodnak, de igen eredményes munkát végeznek t^nfcjlyamok vezetésével és az előadások kedély ne velői részének előkészíté­
sével, igy szavalatok, párosjelenetek, énekek betanításával. Amennyiben
a szabadelőadást nem vállalnák készséggel, úgy népművelési kötelezettsé­
güknek eleget tehetnek kisgazdasszonyképző tanfolyamok szervezésévé!
és az előadások alkalmához kedélynevelői számok betanításával.
Változatos programm, ügyes propaganda, ötletes és szívós szellemi
munka, lelkiismeretes felkészültség, tudás és áldozatos magyar íélell aáhat csak tartalmat és biztosíthat állandó hallgatóságot az előadásokra. Éppen
ezért szakkérdésekkel csak szakelőadó foglalkozhatik, aki teljes tárgyi
tudással rendelkezik és a gyakorlati tudást bővítheti, az értelmi erőkej ne­
mesíti és mélyíti. Amennyiben a községben nem volna szakelőadó a. köz­
pont készséggel gondoskodik ilyenekről.
,
II
A vármegyei Iskolánkivüli Népművelési Bizottság az új tanév kü­
szöbén felhívja a helyi Népművelési Bizottságokat, hogy az 1939—4(X tápévi munkatervezetet helyi adottság tekintetbevételével állítsák őssáfe.
Mégpedig a népművelési előadás közműveltségi anyagot öleljen fel, kerülje
a felekezeti, társadalmi és politikai irányzatosságnak még a látszatát is.
Alapismeretterjesztő tanfolyam az elemi ismeretek felújítására 4Ö 60
óraszámmal 15—20 jelentkezővel megkezdhető 2—3 tantárgy tanításával.
A tanfolyam a tárgyanként és'óránként készített tanmenet jóváhagyása
után kezdhető meg.
। J
A lelki élet művelésére a helyi viszonyok figyelembe vetelevej nép­
művelési és közműveltségi tanfolyam állítható be 15—40 hallgató r^zé e.
Szervezhető művészeti, jellem- és kedélyképző tanfolyam is,* anrelyeken a magyar érzés, jellem, a magyar irodalom szépségeit, magyar r ótakincsünket ismertetjük. Az egészségügyi tanfolyamok rendezese ris je­
pünk felvilágosítását szolgálják.
f j .
Nagy szolgálatot tesznek a gazdasági,kertészeti, gyümölcstermelői,,
gyümölcsfaápolási, méhészeti tanfolyamok, ha szakember az előadói i
A női élethivatásra való előkészítést a kisgazdasszonyképző > tanfo­
lyamok végzik, de rendezhetünk csecsemőápolás, gyermekgondozás, ház­
tartásiam, főzési, szabás-varrás, művelődési tanfolyamokat is, ha a vezetést
az e téren gyakorlattal bíró egyén vállalja. Bizottságunk is küld ^krve­
zetőket. ha azt a helyi vezetőség idejében kéri.
1 , .
A gyermekek részére mesedélutánokat kell biztosítani, tam<mahyi .
kirándulásokat, alkalmi ünnepségeket, műkedvelői előadásokat amelyek
a felnőttek számára tartott előadások kedélyneveloi tevekenyke^eset is

kitölthetik.

l

i

í 163

162
A tevékenység általában inkább tanfolyam rendszerben szervezendő,
vagy legalább is előadás sorozatban, mint ötletszerűen minden elgondolás
és minden rendszer nélkül.
....................
„
Az előadások vonzóbbá tétele érdekében kísérő, élénkítő programmról kell gondoskodni. Az ismeretterjesztő előadás formája csak szabadA tanfolyamok tervezetét a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter
Úrhoz a tanfolyam megkezdése előtt fel kell terjeszteni, ezért felkérjük
a Tekintetes Bizottságot, hogy a tanfolyamok tervezetét - zöldlap, tan­
anyagbeosztás és ideiglenes névsort - a tanfolyam megkezdése előtt leg­
alább két héttel beterjeszteni szíveskedjék.
A tanfolyamra tanköteleskorú hallgató nem vehető fel. Az iskolankivüli munka keretében csak azok a tevékenységek tarthatók és rendőr­
hatósági ellenőrzés alól csak azok mentesülnek, melyek bizottságunkhoz
beterjesztve jóváhagyattak. Amennyiben költségvetési keretek miatt nem
díjazható előadások is tervbevételnek, azok is feltétlenül beterjesztendők.
Felhívjuk a Tekintetes Bizottságot, hogy 1939. évi szeptember hó
15-ig a tevékenységet szervező-gyűlést hívja össze. Erre a gyűlésre meghivandó a helyi bizottság vezetősége, előadói kara és mindazon körök és
egyesületek vezetői, ahol a népművelés folyik. A két példányban elké­
szített tevékenységet szervező-ülés jegyzőkönyvét folyó évi szeptember
hó 23-ig beterjeszteni szíveskedjék. Az ülésen résztvevők jelenléti ive a
szervező-ülés jegyzőkönyvéhez csatolandó. A szükséges zöldlapokat a
szervezési-ülés jegyzőkönyvében foglaltak alapján azonnal kiküldjük. A
tanterv elkészítésére az előző évi tájékoztatók részletes útbaigazítást adnak.
Kérjük a tekintetes Bizottságot, hívja fel az előadók figyelmét a
„Magyar Népművelők Könyveire", a különböző típusú népkönyvtárakra
és az országos népművelési „Magyar Lélek," szaklapra, ahonnan előadá­
saikhoz gazdag anyagot meríthetnek.
Azok, akik az évi munkásságuk tervezetét a jelzett időre nem ter­
jesztik be, nem támaszthatnak igényt a bizottság támogatására.
Folyó tanévben éppen úgy, mint az elmúlt tanévekben a helyi bi­
zottságok a községek által népművelési célra befizetett összegnek 75 szá­
zalékát használhatják fel 1 pengős előadói tiszteletdijjal. — Ennek figye­
lembevételével kérjük a tervezet elkészítését. Megjegyezzük e helyen,
hogy Bizottságunk ,a 2 pengős tiszteletdijnak 50 százalékos leszállítására
akkor kényszerült, mikor a miniszterközi bizottság a községek költség­
vetéséből a népművelési hozzájárulás összegét 50 százelékkal csökken­
tette, igy ennek arányában kellett a tiszteletdijak összegét 2 pengőről 1
pengőre csökkenteni. Reméljük, hogy a nagyméltóságú Vallás- és Köz­
oktatásügyi Miniszter Ur nyilatkozata alapján beígért népművelési tör­
vény megalkotásával az iskolánkivüli népművelés e súlyos kérdései is
megoldást nyernek.
Felkérjük a Tekintetes Bizottságot, hogy a határidős jelentéseiket

sürgetés és felszólítás bevárása nélkül szíveskedjék beterjeszteni.
Kérjük a Tekintetes Bizottságot, hogy a népművelési — nei
velési — munka komolyságát, pontosságát és érdekeit minden
kozásban szíveskedjenek hangsúlyozni, megvédeni és szolgálni.
Szolnok, 1939. évi augusztus hó.
Dr. Jakab László s^k, \
Alexander Imre s. k.
kir. tanfelügyelő, ügyvezető elnök
alispán, elnök.
Soós József s. k.
j
vm. népművelési titkár.
! j

IRODALOM
„Viharsarok" a napsütésben címen immár harmadizben ,számol
be a nagynyilvánosságnak Békésvármegye törvényhatóságának ^kolankivüli Népművelési Bizottsága arról a hatalmas munkáról, melyet a
kultúra jegyében, a szebb magyar jövő érdekében kifejtett.
|
I
A hatalmas albumalaku könyvben, több mint 200 oldalon, rendszerbe
foglalva tárja elénk ötévi tevékenységének, munkájának eredmény ét | A nagy
gonddal és körültekintéssel és nagyszerű hozzáértéssel szerkesztett inü
I. Általános részében dr. Tomory Viola, Hegyaljai Kiss Géza és T^tó
József cikkei a magyar parasztság lélektanával, a falu lelki, sze|lemi és
erkölcsi arculatával, a falukutatás népművelési kapcsolataival foglalkoz­
nak, éles meglátásról és megfigyelésről téve bizonyságot.
- í
A II. Népművelési rész felöleli mindazt az anyagot és tárgykört,
mely a ma népoktatásának, iskolánkivüli népművelésének vezetőit és
irányítóit foglalkoztatja. Hankiss János, Antalfia Antal, Korniss Géza, Czakó
István, Tantó József. Benkő Sándor, Ringbauer Károly érdekes cikkekben
a népművelés időszerű kérdéseivel foglalkoznak és adnak részleges meg­
világítást és útmutatást mindazokból a tárgykörökből, melyek a magyar
iskolánkivüli népműveléssel kapcsolatosak s annak elmélyítését elősegítik.
A III. Hivatalos rész részletes és könnyen áttekinthető beosztásban
len,
a vármegye iskolánkivüli munkásságát tünteti fel Írásban, képekor“
számokban és grafikonokon, majd tájékoztatást, útmutatást nyújt * az
iskolánkivüli népműveléssel kapcsolatos tudnivalókról, határidő jegyzé­
ket, rendeleteket és jogforrásokat közöl helyes összeállításban a gyakor­
lati élet követelményeinek szemelőtt tartásával.
j
A finom papíron, Ízléses kivitelben készült hatalmas munkát Tanto
József várm. iskolánkivüli népművelési titkár állította össze na^y hozzá­
értéssel és körültekintéssel. Külön elismerés illeti Békésvarmi Iskolán-,
kívüli Népművelési Bizottságát, amelynek áldozatos bőkezűsége azj ér­
tékes mű megjelenését lehetővé tette.
p J j

164
Számolási és mérési példatár az el. népiskola I. és II. o. szá­
mára (tanitók használatára). Irta: Bene Lajos. A népiskola I. és II.

osztályában számolási és mérési tankönyveket általában nem használnak.
Azonban különösen az osztatlan és részben osztott iskolák tanitói sok
hasznát veszik a példatáraknak. Nagymértékben megkönnyíti munkájukat,
mert útmutatást találnak arra, hogy a csendes foglalkozások idején mi­
képen foglalkoztassák a tanulókat. Tájékoztatást találnak benne, hogy a
számképek kialakítását, állandósítását miképen érhetik el, a mennyiségek
alakulásainak szabályát hogyan gyakoroltassák, hogy a tanulókat a tiszta
számfogalmak elvonásához segítsék. A gondosan, sok gyakorlati érzékkel
összeállított példatárakat kartársaink figyelmébe ajánljuk. Ára egyenkint
90 f, a kettő együtt 1 P 80 fillér bérmentes küldetéssel. Megrendelhető
az írónál (Budapest, I., Galántai-utca. 12. szám.)
A Magyar Tanitók Lexikonét már ismertettük, most pótlólag
közöljük, hogy a nagyértékű művet a nagym. vallás- és közoktatásügyi
miniszter ur 135.236/1939. számú rendeletével a népiskolák, gimnáziumok,
tanitó-(nő)képző intézetek könyvtáraiba* leendő, beszerzésre ajánlotta. A
mű bolti ára 20 P. Tanitók, tanítónők, óvónők, tanárok, 16 pengő ked­
vezményes áron szerezhetik meg részletfizetésre is. Megrendelhető a
szerkesztőnél; (Bene Lajos, Budapest, L, Galántai-u, 12.)
„Számolástanitás az el. isk. I. osztályában" c. vezérkönyv most
jelent meg negyedik kiadásban. Ára 1 P 20 f. Megrendelhető az Írónál
(Bene Lajos, Budapest, L, Galántai-u. 12.)
Temetkezési Alosztály figyelmébe!

Molnár Béla ny. áll isk. ig. tanitó f. hó 19-én Mezőtúron elhunyt.
Felkérem az Alosztály tagjait, hogy személyenként 1 P 20 fillér
hozzájárulási dijat az egyesület pénztárába mielőbb befizetni szívesek
legyenek,
Csiky Ernő
pénztáros.

éf füyc+fj&ícn

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6.sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzök és melltartók mérték után.

A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segit, mikor a legnagyobb a szükség — Magad és
családod érdeke, hogy tagnak belépj!

2

o

HÍREK
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
oktatásügyi m. kir. miniszter Csupka Vilma karcagi rk., dr. Druga
Józsefné Ludányi Margit szolnoki
rk., Lerner Sándorné Sziebel Má­
ria jászalsószentgyörgyi rk., Varga
Mária jánoshidai közs., Feisthammel Károly szajoli rk., László Sán­
dor jászszentandrási rk. és Jákó
Dezső kunhegyes! ref. tanítókat
saját kérésükre nyugalomba he­
lyezte.
Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Wagner Róza
tiszakürti urad, kisegítő h. tanitó­
nőt a kelébia-vitéztelepi áll. Csűri
Sándor tiszasüly.leányági h. tani­
tónőt a kisteleki-perceli áll. és
Hencz József újpesti áll. tanitót a
szolnoki belterületi áll. el. iskolá­
hoz helyezte át.
Helyettesi megbízás. Dapsy ‘
Vilmos oki. tanitót a kisujszállásgöröngyösi, Lepsényi Józsefet a
tiszavárkony-vasuttanyai, Halmai
Jánost a jászladányi I. számú kült.
Héri Józsefet a nagykörü-csataszögi,
Szőke Jánost a törökszentmiklósóbal iái, Kónya Rudolfot a kengyeltenyőszigeti, Poór Gyulát a mezőpusztahéki és Poór Jánost a tiszasüly-leányági áll. el. iskolához he­
lyettesi minőségben alkalmazta.
Lemondás. Ferke Ferencné Bánhidi Katalin jászdózsai rk. tanitónő
állásáról lemondott.
Halálozás. Kardos
Bertalan
szolnoki izr. igazgató-tanitó, a f.
hó 22-én, 62 éves korában várat­
lanul elhunyt. 24-én kísérték nagy
részvéttel volt tanítványai, kartár­

sai és ismerősei, örök nyugalomra,
a szolnoki temetőbe. ^Nyugodjék
békében !
Házasság. Vajay József-szol­
noki áll, el. isk. igazgatótanitó
kartársunk Erzsébet leányát au­
gusztus hó 12-én vetette gitár­
hoz Friedrich Árpád pkl. közgaz­
da, m. kir. postatiszt. Sok boldog­
ságot kívánunk!
Állami háziasszonyképző is­
kola nyílik meg szeptember) 1-én
Komáromban. Ez a ' hézagpótló
női iskola növendékeit a mai kor
kívánalmainak megfelelő jövendő
háziasszonyi hivatásukra feszíti
elő. Megadja mindeitHeányijak a
háztartás gazdaságos és ésszerű
vezetéséhez mindazon szükséges
elméleti és gyakorlati ismereteket,
melyek nélkül a mai ^iehéz idők­
ben boldogulni nem tűd. Elméleti
és gyakorlati tantárgyai is ezt az
célt szolgálják. Tantárgyai lesznek:
a háztartási ismeretek, egészség­
tani ismeretek, különböző Ijáztartási munkák, főzés, befőzés, fehér­
nemű- és felsőruhavarrás, magya­
ros kézimunkák, kertészet, baromfi­
tenyésztés, tej kezelés, sertéshizla­
lás. Á tanulmányi idő egy év. Az
intézetbe 16 évüket betöltött leá­
nyok vehetők fel. Az iskola a
földmivelésügyi miniszter hatás­
körébe tartozik. Felvilágosítást
az intézet igazgatóság^ ad.
Állami középfokú gazdasági
tanintézet nyílik meg Kassán.
Alkalmazkodva a megváltozott
gazdasági viszonyokhoz’, a régi
kassai m. kir. gazdasági akadémia

167

166
középfokú gazdasági tanintézetté
alakul át. Ez az intézet földbirto­
kos- és bérlőcsaládok önálló
gazdálkodásra készülő, négy kö­
zépiskolai végzettséggel rendel­
kező fiait veszi fel, hogy belőlük
négy évfolyam alatt a mai köve­
telményeknek megfelelő gazdákat
neveljen. Az intézet modern internátussal kapcsolatos. A tangaz­
daság 280 katasztrális hold, hatal­
mas kertészeti üzemmel. Az inté­
zet végzett növendékei tanulmá­
nyaikat a m. kir. gazdasági aka­
démián, illetve a közgazdasági
egyetemen folytathatják.
— A tűzharcosok vasúti uta­
zási kedvezménye. A kereske­

delem- és közlekedésügyi minisza tűzharcos törvény alapján az

ELSŐRENDŰ

évi ezer pengőt, illetőleg, ha há­
rom vagy ennél több törvényes
gyermeke van, az évi kétezer pen­
gőt meg nem haladó jövedelem­
mel (bevétellel) rendelkező tűzhar­
cosok részére a m. kir. Államva­
sutak és a kezelésükben lévő va­
sutak vonalain évente egyszeri
oda- és visszautazásra féláru me­
netkedvezményt engedélyezett. A
kedvezmény igénybevételére jo­
gosult tűzharcosokat hároméven­
ként három évre érvényes fény képpel ellátott féláru menetjegy
váltására jogosító igazolvánnyal
látják el. Az igazolványnyomtat­
vány minden vasúti állomáson
egy pengőért kapható. Az igazol­
vány-űrlapot azután a félnek a
rajta lévő útmutatások szerint ki

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI RT

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

kell töltenie, arra más célra, még
nem használt fényképet rá kell
ragasztania és azután ezzel a Ká­
roly csapatkereszt viselésére való
jogosultságát tanúsító igazolványá­
nak felmutatása mellett, állandó
lakóhelyének községi elöljárósá­
gánál (városi hatóságnál, Budapes­
ten a kerületi elöljáróságnál) kell
jelentkeznie. A községi elöljáróság
igazolásával ellátott igazolványt
viszont az érdekeltnek a vasút
részéről való érvényesítés végett
a lakóhelye szerint illetékes m.
kir. államvasuti üzletvezetőséghez
kell juttatnia. A Budapesten, Bars,
Hont, Nógrád és Pest Pilis Solt
Kiskun vármegyékben lakóknak
a budapesti üzletvezetőséghez, a
Bereg, Bihar, ’ Hajdú, Szabolcs,
Szatmár, Zemplén, Ung és Ugocsa
vármegyékben lakóknak a debre­
ceni üzletvezetőséghez, az AbaujT<irna, Borsod, Gömör, Heves és
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyé­
ben lakóknak a miskolci üzletve­
zetőséghez, a Bács-Bodrog, Bara­
nya, Somogy és Tolna vármegyé­
ben lakóknak a pécsi üzletvezető- séghez, az Arad, Békés, Csanád
és Csongrád vármegyében lakók­
nak a szegedi üzletvezetőséghez,
az Esztergom, Fejér, Győr, Komá­
rom, Moson, Nyitra, Pozsony, Sop­
ron, Vas, Vesztprém és Zala vár­
megyében lakóknak pedig a szom­

ftc/ígyeim!
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

bathelyi üzletvezetőségjhez kell
igazolványukat érvényesítés védett
beküldeniök.
..
s
Kereskedelmi főiskolát szer­
veznek Kassán, amely két tahév

alatt széleskörű és erősek gyakor
lati szakképzést nyújt a gazdasági
életpályák követelményeinek meg­
felelően. A rendes hallgatók 25
. órában előadásokat hallgatnak, gya­
korlatokat, házidolgozajokat; és
írásbeli (szemináriumi) munkákat
végeznek, a kötelező tjrgyakból
kötelesek félévenkint kollokválni.
Az a hallgató, aki a második tanév
végén, szóbeli sikerrel .teszi le a
szóbeli és írásbeli záróvizsgáidtól,
„Kereskedelemtudománya
Bizo­
nyítványt" kap. Ez a bizonyítvány
arra is képesíti a hallgatót,.hogy a
József Nádor Műszaki fs Gazda­
ságtudományi Egyetem közgazda­
ságtudományi karának a közgaz­
dasági és kereskedelmi osztálynak
harmadik évfolyamára beiratkozhassék. Rendes hallgató Jehet az
a férfi és nő, aki középiskolai
érettségi bizonyítvánnyal^ vagy ez­
zel egyenértékű más iskolai bizo­
nyítvánnyal rendelkezik^- Rendkí­
vüli hallgató lehet az '-a férfi és
nő, aki 18 éves és olyaii előzetes
tanulmányok elvégzését^ igazolja,
amelyek alapján a főiskola előa­
dásait meg tudja értebi. Ezek ■
azonban bizonyítványt nem kap­
hatnak,
í

Női kabátot, kosztümöt,” ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzlet^mben
vásárolhatja olcsó szabott Áron

KEMÉNY ISTVÁN
Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorova-u.
19.
Ű
í
*

i

168

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,
ha a benne hirdető
megbízható keres­

kedőknél vásárol!!
•9

Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnak.
Telefon 113.

931 111 -281
150(d7'59|

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeAlt.
Tanítóegyesület- Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Bogyó
Béla 2 P. Jászfel^őszentgyörgy,
Kretsmár Margit 3 P. P-Gyenda.
Tagdíj címen: Bogyó Béla 2 P.
J ászfelsőszen tgyörgy, Kretsmár Margit 2 P. P. Gyenda.
Temetkezési dij címen: Vida Gyu­
la 2 P 40 f, Vida Gyuláné 1 P 20 f,
Mogyorosy János 2 P 40 f, Kiss
Sándor 1 P 20 f, Kiss Sándorné
1 P 20 f, Flórenczné Sz. Ilona 1 P
20 f, Szakai! János 1 P 20 f, Ti­
szaföldvár, Skoda Mária, Benyovszky Jolán, Vásárhelyi Mária,
Szentirmay Kálmánné, Jászberény,
Csukás Mihály Debrecen, Baloghné
F. Irma, Bátky Antal, Érparti Má­
ria, Hajagos Józsefné, Martikány
István, 1 P 20 —1 P 20 f, vitéz
Iványi Károly, Szabó Róza 2 P
40 f—2 P 40 f. Kunszentmárton,
Bogyó Béla, Szabó Ilona, Jászfelsöszentgyörgy, ' Körmendyné, P.
Júlia, Zöld Jánosné, 1 P 20 —1 P
20 f, Dobó Sándorné 6 P. Kosnár
Lajos 3 P 60 f, Benedek József
2 P 40 f, Gonda János 2 P 40 f,
Mezőtúr.

15'3211549\ 17’39 21 05\

Nyugtázások. - Csekkszámla:

1939. szeptember hő.

XXXII. évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Iskolai falitérképek, szemleltatőképek
tanszerek és ifjúsági színműitek stb. —. ,
nagy választékban eredeti kiadéi árakon:

(

ixCnVÍ J-xC^SO

NÉPMÜVELÉ
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelöaAg hivatalos közlönye.

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóI nokvármegy el Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

FelelSa azerkmztS: KIRALDI KÁROLY
Fatalós kiadó:

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

■lOflaatóal dijakba reklamációk
Calky «rnó egye*. póaxtáráshox,
a lap sxellaml rétikére vonatkozó
kózlamónyak a{; azarkaaztSaég
elmére Baolnok.^Ujvéreal lakola
kQldepdók.
Kéziratokat nem adunk vlaaaa.

II* "■

SSSSSS3SBESBEBEHHBESSBSSSSSSESSSS

I

4

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel .
26'—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—‘50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—‘60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1‘—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4*—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnaI kapható!

A MA TANÍTÓJA.

i,

s
1
Irta: Hajmásy József.
— Én az akarok lenni! — Ezt mondta a barátom, akivel a gyáron
együtt voltunk. Sokat beszélgettünk a mi munkánkról, a tanitó csúnyájáról.
.rátom
Bevezetett birodalmába, a tanterembe is. Tudtam, hogyha barátom
úgynevezett „jó tanitó“, de az, amit láttam, engem, mint tanitót is: meglepett.
—
Nézd! — pihentem is, de már el is készültem a következő isk
évi munka befogadására.
j
j
Kissé irigy, de megelégedett szívvel tekintgettem. Végigpil lakottam
a padokon, köröljártattam tekintetemet a falakon, aztán az asztalra esett
a pillantásom.
j
í;
A kissé már kopott padok, mint szemlére sereglő katonák, úgy áll­
tak regimentben. A padló frissen volt olajozva, a szép fehérre meszelt
falakon szebbnél-szebb képek tarkállottak, s mint valami ki$ diák, sze­
rettem volna odarohanni, hogy közelebbről szemlélődhesse^, dé nem.
mertem, nem akartam elárulni, hogy az, amit látok, nekem, ténitónak is
gyönyörűség.
I
I Ll
— Igen ! — bólintottam elismerően. — A tiszta, rendes tánteíetnben
kellemesebb a munka tanulónak, tanítónak egyaránt.
Közelebb léptem. Az asztalon voltak már a rendtartási nhplójt, kör­
nyezettanulmányozási- és megfigyelési napló és még néhány vaskos füzet
kikészítve.
•
.
'
j ,j >
Nézem tovább! Ott látok még tíz nagy zacskót, mindegyiken 3
vagy 4 kisebb, aszerint, hogy hány tanítási hét van abban a honjaiban.
A zacskók mindegyikére egy-egy hónap naptára van ragasztva, rajta elő­
jegyzésben a határidőhöz kötött havi teendők, rendelkezések,
yt
Nekibátorodom s mostmár érdeklődéssel szemlélődöm^ ATtisebb
zacskókban készen van az október 6-i, március 15-i, Anyák^na^a, Ma­
darak és fák napja ünnepség kidolgozva; az Ifjúsági Vöröskereszt gyűlé­
seinek ideje, munkaprogramja, madáretetés kezdetének időpontja, ffásitásI

F
. T

170
ról jelentés-űrlap, csak éppen az adatok hiányoznak. És még sok más,
ami mind-mind olyan, ami a tanító munkáját nemcsak megkönnyíti, de
eredményesebbé is teszi. • .
Aztán egy betűsoros fűzet akad a kezembe. Fölveszem és lapozga­
tom. Benne feljegyzések.
H s
Barátom észreveszi érdeklődésemet s magyarázza:
— Az a napló, amit most lapozgatsz: „Hiánynapló". Abba jegyzek
föl minden olyant, ami az egyes tantárgyak tanítása alkalmával hiányzik,
illetie ennek pótlása a tanítás eredményét fokozza, emeli. Ezek nagyrészt
szemléltetési és egyéb taneszközök. Betűsorral azért láttam el, hogy a
tapasztalt hiányokat tantárgyak keretén belül csoportosíthassam s igy
amikor azok pótlására kerül sor, könnyebb lesz munkám.
Leteszem az áttanulmányozott naplót s most veszem csak észre
hogy alatta másik is van.
«^re,
~ Az, amit most lapozgatsz, — mondja minden kérdezés nélkül
barátom, - szemléltetési és egyéb szemléltetésre alkalmas eszközök
anyagok naplója, szintén tantárgyak szerint csoportosítva.
— Nézzük csak! Szépírás — olvasom a fejrovatot. Alatta betűrend­
ben neveket találok, mindegyik betűhöz 6-8 sor azonos betűvel kezdő­
dőt. Hátrább: közmondások, majd jeles emberek mondásai, idézetek,
verstoredekek vannak, szintén betűrendbe csoportosítva, egy-egy betűteXrAráskTböLn6^^^ k“dödö. Végül népdalok vannak. Szemlélte- '
lesKon íráskor bőven van választék.
... Hatrabb lapozok. Földrajz — olvasom az újabb címszót. Lapozgatás
egy”asutan tunnek elém hazánk tájegységeinek pirosbetűs nevei,
alatta hosszú sorban a (alegységek nevezetesebb városai, mindegyik után
szamokból es betűkből kombinált jelzéseket látok: I M | 15 |
Egy pillanatig gondolkozom, de barátom ismét segítségemre van
,7 ?.,P.lclke Clmkén az M be‘ü azt jelenti, hogy Magyarország (Ml
—he oképeit tartalmazó gyűjtőtáskák közül a iSis sXmal jS
ben található meg a nevezett varosra, tájra vonatkozó kép.
szemlélteíéTLf^
aZUtón kÖnnyŰ a munká“- Előkészítem a
-«

•J&sss? s/s s r

*• - ”d,“-

veket védelemi ni
volna a lelkembe akkor, amikor ezeket a terrikázó vagyok. A rubrika k k T í101103^0, hogy fideg gépember, rubron. Ami ezután iön a7 ' e ’ de eze^ naSyrészét elvégeztem a nyátud szárnyalni, nevelni, okt“tanTs^

- Kinyi‘°-

sS\llnak akSk

171
Ijedten mondom: nem statisztika, nem rubrikák kitöltési «ei;[hanem
maga az élet. Az életre kell nevelnünk! A megfigyelés 4 tapasztalat
alapján kell esetleges feljegyzéseinket tennünk!

— Én úgyis ezt teszem! Apró picike kis fényképek, gyönge virág­
bimbók képei, csoportképek, egy-egy jellegzetes típus tanaim 1 yozása
' *
évről-évre, ha csak alkalmilag is. Kedvtelés, olyan, mint a b|lye|
jtés.
— De minek? Túlbuzgóság!
— De a fajtám szeretete! — felelte.
Nem mertem tovább feszegetni a dolgot, mert azért beiineim úis tanitói szív dobogott s hajtott a kíváncsiság.
Mig én vizsgálódtam, barátom beszélt:
— Amíg hozzám jár, évről-évre a név után odaírom, í ii^ látod:
Ács Vince, 1936-37. 1, 1937-38. II., 1938—39. HL, 1939- ►. IV. osztályba járt, illetve jár. Utána születési adatai, vannak-e testvi rei, Ezután
a szülőre vonatkozó adatok következnek: foglalkozása, vagyoni állapota,
hány km-re lakik az iskolától. így rossz időben, télen mérlegelni^ tudom,'
jöhet-e iskolába, igazoljam-e mulasztását.
[Folytatjuk)
S

Mikszáth Kálmán és a Felvidéki {
Irta: Bognár Gyula áll. tanitóképző-int. tanár.
f
A Felvidék az ezeréves Nagvmagyarországnak az az :enáldotta,
bűbájos területe, amelyről húsz esztendő óta szüntelen álmodunk, s
melyet vágyó szemünk képzeletben annyiszor megpillant. E(re ( lelke­
sedésre és szeretetre minden okunk megvan, hiszen ez a föld tölbb mint
ezer esztendeje magyar, nemcsak őseink bőven ömlő vérefés úiunkás
verejtéke alapján, hanem a magyar kultúra és magyar széliéin jógán is.
Az ősi patináju Pozsony évszázadokon keresztül koronázta a királyain­
kat és látta vendégül az országgyűlésen résztvevő magyarságot Ja soktornyu Nagyszombat, Pázmány alapította egyetemével, Komárom beve­
hetetlen várával, Kassa Rákóczi hagyományokkal büszkélkedik. Á nem­
zet fenntartásában és naggyátételében oly fontos szerepet ját|zó Magyar
irodalom sok kiváló munkása a Felvidéken látta meg a na[|vilá|ot, ott
járt iskolába, ott működött és ott hajtotta örök álomra fejét, ‘ Jókai
Mórt Komárom adta a nemzetnek, Madách Imrét Alsósztregoíva, Tompa
Mihályt Rimaszombat. Balassa Bálint édesapja Hont- és Zólyonfmegye
főispánja volt s a költő Kékkőn töltötte gyermekéveit. Tinódi ^antos
Sebestyén hosszú ideig élt Kassán, Csokonai Vitéz Mihály Ki táromban
és Pozsonyban, Petőfi Selmecbányán járt iskolába, s munkás tagja volt
annak az önképző körnek, mely később Sajó Sándort is utnai. indította.
Érdemes megemlíteni, hogy ez a kiváló irredenta költő a legejsőn^k fel”
szabadult magyar városban, Ipolyságon született, Papp Váry E|emérné, a
Hiszekegy lánglelkü írója pedig Rozsnyón; emléktábláját 1939. üyarán
tyarán
leplezték le.
11

d

172

í 173

A magyar szellem kiváló munkásainak ebbe az ékes csoportjába
tartozik Mikszáth Kálmán is, akinek élete, pályafutása, egész írói műkö­
dése tanulságosan és meggyőzően mutatja, hogy a magyar Felvidék az
anyaország elszakíthatatlan része, mert a sajátosan magyar kultúrát önké­
nyesen megvont határvonalakkal kettészakitani nem lehet.
Mikszáth Kálmán Szklabonyán, Nógrád vármegyében született. Ez
a falu 1938. novemberében, visszatért ugyan hozzánk, de a márciusi ha­
tárrendezés alkalmából 7 másik községgel együtt Szlovákiához csatolták.
Magyarország viszont 20 községgel lett ugyanekkor gazdagabb. Közis­
mert tény, hogy Szkabonyát az iró negyvenéves jubileuma alkalmából
Mikszáthfalvának nevezték el. Az iró szülei szintén arról a területről
„származtak, amely ma Szlovákiában van. Az apai ág ősei között sok
volt a felvidéki hegyek között lelkipásztorkodó evangélikus pap, az
édesanya pedig a nógrádmegyei Ebecken élő Farádi Veres családból
származott. A kis Mikszáth születése bizony nagy eseményt jelentett
a szklabonyai házban. Az édesanya különösen boldog volt, mert egy
titokzatos jóslat fényes jövőt csillogtatott meg fiának. Azon a vidéken
sokat beszéltek akkoriban Tarcsányi Ilonáról, aki félálomban jósolgatott,
úgy mondták, hogy az 1848—49-i események minden részletét öt-hat év­
vel előbb megjósolta. Ez a leány Mikszáth anyjának gyermekkori játszó­
társa volt s ekkoriban az ebecki réten azt jósolta neki, hogy majd férj­
hez megy egv szomszédbeli földbirtokoshoz . . . azután fia fog születni
a Révész-funduson, Jézus nevenapján ... ez e fiú, ha megél, híres em­
ber lesz belőle ... az egész ország lámpácskákat gyújt tiszteletére és
mindenki meghajol előtte, valamint a bibliabeli József előtt a búzakévék
meghajoltak ... Az ifjú édesanya pedig örömmel állapította meg, hogy
a jóslat egyik fele már teljesült: férjhez ment a szomszéd földbirtokos­
hoz Szklabonyára, s amikor házuk egyszer leégett, ideiglenesen átköltöz­
ködtek az úgynevezett Révész-fundusra, ott született a kis Kálmán, 1847.
január 16-án, Jézus nevenapján ... A jóslat szerint tehát a fiú vagy
híres ember lesz, vagy ifjan hal meg. Ez bizonyára megkettőzte az édes­
anya jóságos, aggódó szeretetét.
A kis Kálmán pedig elindult az élet utján. Szülőfalujában nőtt fel
és járt iskolába tízesztendős koráig. Rimaszombatban járta a gimnázium
első hat osztályát, majd a két felsőt Selmecbányán. Tizenkilenc eszten­
dős koráig tehát a Felvidéken játszódott le az élete. Ha a trianoni „tin-

ÖSZTRE1CHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim;

B o r ö s z t r e i c h e r.

Telefon: 53

tahatár" már akkor is meglett volna, bizonyára kedvezőtlenebb lakúit
volna életsorsa. így azonban joghallgatónak Pestre került, tű letbeli
esküdtnek Balassagyarmatra, ahol a vármegye életét ismeri me^
anekdótázó tehetségéről hiressé válik. Későbbi feleségével, Farkasfa; ^auks
Mátyás főszolgabíró leányával is itt találkozott először. A Fárl|asfalvi
Mauks-család mohorai származású (szintén Nógrád-megyében vinBcde
’ az
ősök egy része hosszú ideig a turóemegyei zugó fenyvesek vilá ’ába n élt.
Rendkívül érdekes és jellemző, hogy az a Mikszáth Káljnáh, akit
a magyar nép egy külön kis csoportja, a palócság adott a m.
ír irodalomnak és aki a palócok-lakta területtel szomszédságban íélq tótok
első irodalmi ábrázolója, az egyik legmagyarabb városban, a ^sajátosan
alföldi jellegű Szegeden vált hires és ünnepelt íróvá. A palócok ögy ré­
sze Mikszáth szülőfalujával együtt ma Szlovákiában van, tótj^ egészen
odakerültek, pedig Mikszáth művészetében egyet alkotnak. Á tpagyar
szellem és kultúra szerves egységét még ennél is pompásabban| igazolja
az, hogy Mikszáth első igazán művészi munkájának, a „A tód atyafiak"
cimü novellás kötetnek három kiváló darabja a Szegedi Napló Iha^ábjam
jelent meg először, majd a mü első kiadása könyv alakjában íis Szege-.
_
den Endrényi Lajos és társai nyomdájában látott napvilágot. Xzla sze­
retet és lelkesedés, amellyel Szeged Mikszáthot a vállaira emelte,- piuzditást és egyben útmutatást adott az Írónak munkássága folytaié sár|.. Hamarosan megjelennek „A jó palócok**, majd azok a müvek isi ar^elyék
megirására Szegeden kapott ösztönzést. Pályája a magyar szellem £gysége jegyében ivei fölfelé, és 1910-ben, negyvenéves irói jubileu ia idején
egész Balassagyarmat városát a megyeházától a városvégi kis hjun^hókig
kivilágítják, hogy az édesanyjának tett jóslat beteljesüljön . . . ^affay
Sándor pedig aki akkor még budapesti ág.ev. lelkész volt üdvözlő be­
széde végén azt mondta az ünnepelt írónak: „Úgy meghajlunjk előtted,
mint valamikor ama bibliabeli József előtt a búzakévék meghajoltak.“
A nagy iró szelleme halhatatlan és minden kornak a szépiára van
mondanivalója. Mikszáth nagyságát a háború előtti boldog korszak em­
berei csodálták és bámulták meg először, a háború utáni nemzedék
azonban mégnagyobb szeretettel ragaszkodik hozzá, mert a Na^magyarországon uralkodó egységes magyar szellem egyik képviselőjét játja ben­
ne. Trianoni szegénységünkben meg vigasztalnak és bátorítanak bennünket
Mikszáthnak azok a szavai, melyeket a szegedi Dugonics-társalág 11910.
január 11-i ünnepségén hangoztatott: „Csak nappal tartozom ép á$ őregek közé. Álmaimban itt járok Szegeden ... És idehozom a s
földe‘
met, Nógrádot, hol pedig odaviszem át Szegedet a nógrádi mez\
és a
kettő összeforr egy darabbá, egy szülőfölddé." Igen, a Felvidék <
: Alföld valóban egy és egyformán szülőföldje minden egyes magyai
. Ezt
a szellemet érzik meg Mikszáthban a Szlovákiában élő magyar ítes^véreink és mindnyájan úgy gondolják, hogy Mikszáth most tölti behga^án a
magyar iró hivatását, amikor a szenvedő, küzdő magyarság szikébe; erőt

174

l 175
-

|

reményt és kitartást önt, hogy a nehéz magyar keresztet kimarjult vállain továbbra is hordozni tudja,
A háború utáni idők határokon inneni és túli magyarsága Mikszáth
Kálmánnak azokhoz a müveihez fordul a legnagyobb szeretettel, ame­
lyekben felvidéki tájak és városok hangulatos leírásában gyönyörködhetik,
vagy amelyekben sajátosan felvidéki alakok művészi rajzát találja meg.
1918. óta fájó szívvel forgatjuk Mikszáthnak azokat a könyveit ame­
lyekben szülőföldjéről, a palóc-földről ir. Mikszáth Kálmánné elmondja
„Visszaemlékezései“-ben, hogy férje mennyire szerette szülőföldjét, Szklabonyát és a környező vidéket. Ha sétálni indultak és kiléptek az elő­
szoba ajtaján, az udvarról meglátta az északról sötétlő kékkői hegyeket,
amelyek egymás háta mögé sorakozva szinte összefolyni látszottak az
ég boltozatával. Ilyenkor megáltak, mig jól kigyönyörködte magát, külö­
nösen tiszta időben, mikor a várat is láthatta, mely egy kékesszürke
sziklán kevélykedett. Néha kocsiba ültek és vágtattak órák hosszat. Mik­
száth kedvtelve bámulta az erdőket, magas kopár hegyoldalakat, melye­
ken a nagy kövek szinte függeni látszottak. De a réteket és mezőket is
szerette az iró, a Kürtöspatakkal együtt, mely az ő rétjükön folyt ke­
resztül és Bágy néven fordul elő müveiben. Sohasem unta meg nézni
az óvári hegyeket, a zsélyi templom keresztjét, vagy a peszerényí utszélí
magános csárdát.
A Bágyról Petőfihez hasonlóan Mikszáth is két képet rajzol: egyet
a szelíd, a hangulatos kis patakról, egy másikat a megáradt, hömpölyög­
ve pusztító folyamról. „A Krúdy Kálmán csíny tevései" cimü kis regény­
ben Balassa Antal, a kékkői vár ura lovagol a folyócska partján és
megállapítja, hogy . „Hej, szép ez a Bágy ! A mi ki^jou-jounk, a mi kis
drágagyöngyünk. Hogy szögdel, hogy harsog, a buja páfrányok közölt •
szikláról-sziklára ugrik, a lapályon elandalog; felséges gyep rámájában
errefordul, arrafordul, meg visszaszalad, mint valami játszadozó kiskutya
csillogó homokját a népregék tündéreinek picike lábai tapossák. Öröm
vele együtt jönni. S a Bágy közben egyre cseveg, dicsekszik: Húsz kilo­
méterrel odabb mar malmot fogok hajtani. — „A jó palócok" első no­
vellájában viszont a megdagadt Bágy szilajon, zúgva vágtató vizéről ol­
vasunk, melynek piszkos hullámaiban gerendák, ajtók és mindenféle
házieszközök úsznak, szakajtó, zsúp és ablaktábla. Egész házakat mosott
el a viz valahol.
(Folyt, köv.)

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. szabott Arak
Takarékosság tagja.

1

Szemléltetőeszköz-készitő tanfolyam Jászberényben
A jászberényi áll. tanítóképző-intézetben aug. 28-tól szJpt. J-ig a
hazatért Felvidékről és Kárpátaljáról berendelt 100 népiskolai tanitó szá­
mára szemléltetőeszköz-készítő tanfolyam volt.
|
|
Kérésünkre Móczár Miklós tanügyi főtanácsos, igazgató, ni
tanfolyam szervezője és szellemi vezetője a tanfolyam céljáról í
nkavezetéséről a következő képet adta.
A hazatért vidékek tanítóságával az elmúlt nyár folyamán azlanyaországból kiküldött tanfelügyelők, pedagógiai tanárok és gyakorlóiskolai
tanítók mintegy 30 átképzőtanfolyamon ismertették a hazai
Hazai ^népiskolai
nevelés és tanitás mai állapotát és módját. Ennek a nemzetépitő miinkának volt a kiegészítője a jászberényi tanfolyam, amelyen a tésztfevők
az előadó szaktanárok vezetésével 6 napon át maguk készitgelték á nép­
iskola egyes tantárgyainak modern tanításához szükséges, olcsón, házilag
is előállítható taneszközeit, szemléltető szereit, szemléltető táblait. Á tan­
folyam végeztével a készítményeket mindenki magával vitte s«zzeí meg­
vetette saját iskolája korszerű berendezésének alapjait. Egyből > mintegy
lelki indítékot vitt magával e berendezés gyarapítására.
I
Talán ennél is nagyobb érték volt az előadóknak az a törekvése,
melynek során életet lehelt a holt anyagba. Az elkészített efeközpkkel
a hallgatók elvégezték a kísérleteket, hogy ezzel is nagyobb biztonságra
tegyenek szert. Megtanulták a rovargyűjtés módját, a rovar^yüjtemény
összeállításának rendjét, boncoltak borjúszemet stb. A magyaros^ ízlés
fejlesztése érdekében népművészeti motívumokat gyűjtöttek s < :eke| nagy
kartonokra ragasztották. Hallgatták a történelemtanítás, a tori l és ének­
tanítás mai módját, a szemléltetőeszközök felhasználását. Blértpssy János
tanár munkája során maradandó értékű tanácsokat kaptak ag szülőföldismereti anyag összegyűjtésére s annak a tanításban való felhasználására.
E munkaterv keretében látogatták meg a Jász Múzeumot is. 1
A maganemében első ilyen irányú kézi tanfolyam minisztériumi
szervezője dr. Tesléry Károly volt, aki a megnyitáskor magaps págyértékű előadást tartott.
|
|
Az előadók a következő munkakörökben dolgoztak : z
|
Móczár Miklós igazgató: Rovargyűjtés, rovargyüjtemény készítése.
Csekő Árpád pápai tanitóképző-intézeti igazgató: Fizikái kísérleti
eszközök készítése.
Szemes Gábor: Olcsó népiskolai vegytani kísérleti eszközök Készí­
tése, növényélettani kísérletek, egészségügyi szemléltetések, boncolások.
Kántor Antal nyíregyházai tanítóképző-int. tanár kézimifnkáhéz és
rajztanitáshoz való szémléltetőképek készítése.
Kiss József gyak. isk. tan. az intézet gazdag népiskolai ^üjteiiénytárát ismertette. Vezetésével több újszerű szemléltető táblát készítettek el.
Fiala Endre dr.: szemléltetőeszközök felhasználása a Itörténelem
tanításában.
1

í

I

176
Tóth Gyula: a szemléltető oktatás és a munkaiskola fejlődéséről
tartott előadást.
Berzátzy László a szemléltető énektanítást és az énekkarok vezeté­
sét mutatta be.
A tanfolyam hallgatói augusztus 30-án megható ünnepség keretében
tisztelegtek a helyi Országzászló előtt.
A tanfolyam befejezésének napján, a hallgatók által készített mint­
egy 3500 darabból álló szemléltető eszközökből, az intézet tornacsarno­
kában kiállítást rendeztek.
A kiállítás után az igazgató megtartotta búcsúbeszédét, amelyből
néhány megkapó gondolatot jegyeztünk fel.
Említette, hogy gróf Klebelsberg Kuno ittlétekor, gróf Apponyi Albertnek a következőket mondotta: „Ezt a nagyszerű intézetet én nem a
Csonka Hazának, hanem Nagy-Magyarországnak építettem". Akkor még
nem gondoltuk, hogy 1939-ben a jó Isten segítségével a megnagyobbodott
Haza népnevelőit e csarnokban mi ölelhetjük keblünkre. — A kiállítás
rendkívül gazdag, sokszínű anyaga dicséri a lelkes előadói kart, de még
óbban a lendülettel dolgozó hallgatóság kitartó szorgalmát s egyben bi­
zonyság a nagy érdeklődés mellett.
Zárószavaiban hálás szavakkal köszönte a nagyméltóságü vallás- és
közoktatásügyi miniszternek áldozatkészségét, munkatársainak pedig a
tanfolyam iránt tanúsított érdeklődési készségét.
A hallgatóság nevében Böszörményi András igazgató-tanító mondott
köszönetét a tanfolyam vezetőségének és előadói karának. Tanügyi kor­
mányzatunk vezetőinek pedig lelkes hangú táviratokban jelentették hó­
dolatukat s juttatták kifejezésre a rendezett tanfolyamokért mélységes
hálájukat.
(K.—Sz.)

HIVATALOS RÉSZ
4220/1939. szám.

Tárgy: Az 1939. évi IV. te. 5. §-ában foglalt

rendelkezések végrehajtásának előkészítése.
Valamennyi állami és nem állami elemi, továbbá mezőgazdasági
népiskola Tekintetes Igazgatóságának, Iskolaszékének,
Állomáshelyeiken.
Kapcsolatban a f. évi június 21-ikén kelt 2830/1939. sz. köriratom­
mal, — a debreceni tanker. kir. Főigazgató Ur 7160 1939—40. sz. ren­
delete alapján felkérem a Címet, hogy mindazon tanerőkről, akik a jelzett
köriratom kiadása óta alkalmaztattak az iskolához, — állíttasson ki az
illetőkkel az előirt blankettán származási nyilatkozatot s azt ide haladék­
talanul terjessze be.
A jövőben pedig minden uj tanerővel az állás elfoglalásakor ki­
állítandó a származási nyilatkozat s hozzám késedelem nélkül beterjesztendő,
Szolnok, 1939. évi szeptember hó 16-án.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ s. k.
kir. tanfelügyelő.

í
|

j,

I

177

Utazási kedvezmények az ország
belső vándorforgalmának emelésére.
Mindenki válthat rendkívüli kedvezményes áru bérletjegyet,
r

l

A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a belső utazási forga­
lom szempontjából igen nagyjelentőségű újabb utazási kedvezmény renÜszeresitését határozta el. Ez a rendelkezés egyik újabb állomása*'annak a
mélyreható, szociális és kulturális jelentőségű díjszabás-politikának, amit
a miniszter a személydijszabás tételeinek általános leszállításával indított
meg és a közelmúltban közzétett különböző díjkedvezmények repdszeríesitésével folytatott.
A most elrendelt utazási kedvezmény a nemrégen bevezetett ked­
vezményektől abban külömbözik, hogy nemcsak egyes társadalmi osz­
tályok utazásának olcsóbbátételét célozza, nemcsak egyes vidékek láto­
gatottságának fellendítésére irányul, hanem bárki által igénybevehetp -és
az egész ország belső vándorforgalmának emelését van hivatva elő­
mozdítani.
Az ország természeti és kulturális kincsekben gazdag vidékeinek
megismerése azért nem lehetséges, mert az oda- és visszautazásj költsé­
gei anyagi erejüket meghaladják, fokozódott ez az anyagi ajadályj a
Felvidék egyes részeinek és a kárpátaljai területeknek visszatérése után,
amikor az utazási távolságok a csonkaország távolságához képéit nagyon
megnövekedtek.
( .
A miniszter most kiadott rendelete azt célozza, hogy az utazni kívánó
közönség méltányos vasúti dijak mellett az ország minél több és legtávolabb
eső vidékeit is fölkereshesse és minél szélesebb rétegek számára nyíljék
meg a csonkaország természeti értékei megismerésének lehetősége.
Ezért a miniszter különböző időtartamra — nyolc, tizenöt^ és har­
minc napra — szóló, igen mérsékelt áru bérletjegyek rendszeresítését
rendelte el. Ezek a bérletjegyek négy alakban kerülnek kiadásba. Lesz­
nek — a fentemlitett időtartamok valamelyikére szóló — 500 kilométe­
res. ezer kilométeres és kétezer kilométeres utazási távolságokra rend­
szeresített bérletjegyek. Utóbbiaknál az utas fogja tetszése szerint kije­
lölni, hogy az államvasutak mely vonalaira legyenek kiállítandó!, csupán

i

179

178
az a korlátozás van, hogy a tetszésszerínt megjelölt vonalak össztávolsága 500, 1000 illetve 2000 kilométer legyen.
Ezenkívül lesz a Máv. összes vonalaira érvényes kedvezményes áru
bérletjegy is. A bérletjegyek a gyors-, sebes-, és személyvonatokra egyaránt
érvényesek lesznek, csupán a kevés férőhellyel rendelkező sinautóbuszok
használatára nem jogosilanak. A bérletjegyek árát a miniszter a követ­
kezőkben állapította meg:
I. Részvonalas bérletjegyek ára.

8 napos 500 kilométeres
500
15
500
30
8 napos 1000 kilométeres
1000
15
1000
30
8 napos 2000 kilométeres
2000
15
2000
30
ff

ff

ff

■ tf

III. 0.
35.—
60.—
115.—
40.—
70.—
12045 —
80.135.-

II. 0.
559017060 —
105.—
18070. 120 —
200-

I. 0.
70120230.—
80140.—
240.—
90 —
155.—
260.—

II. Összvonalas bérletjegyek ára.

III. 0.
II. 0.
I. 0.
8 napos összvonalas
50 —
75.—
95.—
15
90.135.17030
150225 285 A bérletjegyek árának megállapítása annyira kedvező módon történt,
hogy például a nyolcnapos 500 kilométeres harmadosztályú bérletjegy
35 pengős ára már akkor is kifizetődik, ha az utas ezt a bérletjegyet
háromszáz kilométeres távolságon egyszeri oda- és visszautazásra hasz­
nálja. Azonban az utasnak módjában van ezen a 300 kilométeres távol­
ságon valamint még 200 kilométer terjedelemben kiválasztott vonalakon
az érvényességi időtartamon belül korlátlan mennyiségben utazni.
A miniszter ennél a kedvezménynél is figyelemmel volt a család­
védelem gondolatának érvényesítésére és az ilyen bérletjeggyel rendel­
kező szülővel együt utazó, 18 évnél nem idősebb gyermekek részére a
bérletjegy árát 50 százalékkal mérsékelve állapította meg.
A bérletjegyek bárki részéről igényelhetők a Máv. hivatalos menet­
jegyirodájában, és annak fiókjaiban.
A bérletjegy arcképpel lesz ellátva, egyébként a miniszter a bérlet­
jegy kiállítása és kezelése tekintetében egyszerű és kevés költséggel
járó eljárást állapított meg. A bérletjegyek kiállítási illetékét egy pengő­
ben, a leteendő óvadékot pedig öt pengőben határozta meg. Ezt az óva­
dékot a bérletjegy érvénytartamának lejárta után a bérletjegy vissza­
szolgáltatása mellett, bármely jegypénztár visszatéríti az utas részére.
ü

ff

if

ff

Áthelyezés. Dr. Prell György
tanügyi s. fogalmazó, a szolnoki kir.
tanfelügyelői hivatalból, a kárpát­
aljai kormányzói hivatalhoz he­
lyeztetett át. A széleslátókörű s
mindenkivel szemben előzékeny és
jóindulatú tanügyi tisztviselő távo­
zását őszintén sajnáljuk. Kívánjuk,
hogy uj állomáshelyén kisérje mun­
káját siker és Isten áldása.
Helyére a miniszter ur dr. Viczián
Albert tanügyi fogalmazó gyakor­
nokot helyezte át, aki eddig a
miskolci kir. tanfelügyelőségen tel­
jesített szolgálatot. Isten hozta!
Választás. Augusztin Gyula pusztakengyel-Harkányi uradalmi taní­
tót a karcagi rk., Szentgyörgyi Pi­
roska és Jónás Ilona oki. tanítókat
a dévaványai ref. iskolához válasz­
tották meg tanítókká.
Áthelyezés. A tanker. kir. fő­
igazgató Monori József törökszentmiklós-szakállasi áll. tanitót és Tóth
József törökszentmiklós-surjáni ta­
nitót kölcsönösen, Kovács László
fegyvernek-örményesi áll. tanitót a
mátrafüredi, Adamek József karcagi-berekdülői áll. tanitót a jászberényi-tőtevényi áll. el. iskolához
helyezte át.
Áthelyezte a miniszter ur Salamon Lajos áll. kisegítő tanitót az
abádszalóki rk. iskolától a hajdu-

sámsoni rk. iskolához, téglás La­
jost a kisújszállási ref. iskolától a
bolyoki közs. iskolához, Kiss Mar­
git tanítónőt a tornyos^álcai rk.
iskolától a tiszakürti „GíófBdlza“
közs. iskolához, Vadász Tivadar
áll. kisegítő tanitót a s^jolí-ájtelepi rk. iskolához.
Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter áll. kisegítő ta­
nítókként alkalmazta: Siabó Gabriella oki. tanítónőt a d^vavápyai
ref., G. Kovács László lanitcft a
fegyverneki közs., Haj&i Margit
tanítónőt a jánoshidai r|k., Eggen
Mária tanítónőt a jászalsó&entgVörgyi rk., Horváth Ilona tanítónőt a
jászberényi—hajtatanyai |k., Rácz
Sándor tanítónőt a jászfányszáruivasúttanyai, Vastagh Mária tatiitónőt a Winkler-tanyai rk| Majoros
Mária tanítónőt a jászsz^itandrási
rk., Bánkúti Antal tanitój a kenderesi rk., Molnár Ilona Uanitpnőt
a kenderesi ref., Schmótlng Antal
tanitót a kisujszállás-uj telepi ^ef.,
Malter Mihály tanitót a fiszat^urai
rk. és Tibold Géza tanítót a tisza­
kürti rk. iskolához. — Zoltán Gyula
a fegyverneki-nagykocsofdosi, Ki­
rály István a szolnoki-palótási yán-^
doriskolához, Lévay Aranka a xengyeltenyöszigeti áll. iskolához nyert
helyettes-tanítói megbízást.

Bőröndöt, bőrdiszmúárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

L

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
„Takarékosság"

t* á g j a

180
FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

f*i

|"| I I

A DKuLL
-------

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca!

DIVATÜZLETBÖL
ain

M

=:::

az elemi iskolák alsó és felső ta­
gozata között a fokozatosság mellett
a szükséges egységet is biztosítsa,
legkiválóbb költőink verseire szer­
zett dalait a tantervnek megfelelő
didaktikai és metodikai sorrend­
ben válogatta össze. Hazánk jelen­
legi helyzetében, mikor a hazafias
érzés ápolására fokozott mérték­
ben van szükség, az ízzig-vérig ma­
gyar szellemtől és hazafias érzéstől
átitatott füzet, mint hézagpótló se­
gédkönyv, az énektanításnál nélkü­
lözhetetlen. A 41 dalt tartalmazó
füzet ára: 2 P. Megrendelhető a
szerzőnél. Pestszenterzsébet, Vass
Gereben-utca 11.

Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Magyaryné
Haraszthy Margit jászberényi beit,
áll. tanitónőt saját kérésére nyu­
galomba helyezte.
Lemondás. Várady László abádi
ref. és Szőke János törökszentmiklós-óballai áll. h. tanitó állásáról
lemondott.
Zsinórirásos ABC. Azon isko­
lák részére, amelyek közvetlenül
a kultuszminisztérium hatáskörébe
tartoznak s áttértek a zsinórirás
tanítására, a vallás- és közoktatás­
ügyi miniszter zsinórirásos ABC-t
engedélyezett. — Az új könyv az
Egyetemi Nyomda—Franklin—Ka­
lász kiadása. Címe : Gyermekvilág.
A főváros részére külön ABC-s
könyvet szerkesztettek.

Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanitóegyesülei - Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Áll. isk.
Igazgatóság Cibakháza 3 P, Doroszlai Elek Fegyvernek 6 P, Glodeák Béláné Mezőtúr 3 P, vitéz
Bányai Kálmán Szolnok 6 P.
Temetkezési dij címen : Hajdú Fe­
renc 3 P 60 f, Szolnok, Glodeák
Béláné 1 P 20 f, Mezőtúr, Soós
József 3 P 60 f, Szolnok.
Tagdíj címen : vitéz Bányai Kál­
mán 4 P, Szolnok.

Dalok az elemi iskolák I—VIII.
osztálya számára. Ezen a címen

most jelent meg Tiboldi Józsefnek,
az országosan ismert énekpedagó­
gusnak és zeneszerzőnek egy fü­
zete, mellyel az elemi iskolák felső
tagozatának felállításával az ének­
tanításnál előállott pedagógiai szük­
ségletet igen szerencsésen elégiti ki.
Szerző arra való tekintettel, hogy
oqO

30000000000000 oooooooooooooooooooeoooooooc ooOOOoo OOQOOoo

oeo
•

_

§
|

gyermekruha^
és

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

6
9

;

•

TARTALOM
Hajmásy József: A ma tanítója.

Bognár Gyula: Mikszáth Kálmán és t
-k.-: Iskolafelügyelól értekezlet.

Hivatalos rész. — Hírek.
RÍNYI OKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

XXXIL. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM.

Iskolai falitérképek, szemlélletőképék
tanszerek és ifjúsági szinművek stb. —. ,
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

i”: r

10/ szám.

1939. október hó.

XXXII. évfolyam.

í

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

(-p.

n

txCílVÍUC^SO

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség hivatalos közlönye, j • ?

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyel Ált
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
'26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 —
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26’—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26"—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm,
— '50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1’—
.Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4’—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

Felelés szerkesztő: KIRÁLDI KÁROLY
Falaidé kiadó :

■ISflzatéal dijak és
Csiky Km8 agyas.

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

elmére •■ölnek, UJ^éroal Iskola
küldendő
Kéziratokat nam a

A MA TANÍTÓJA.
(Folytatás.)

j

Irta = Hajmásy József.

Hosszú volna fölsorolni, miféle szempontok szerint végez a^barátom
megfigyeléseket. De mégis, felsorolom, hátha érdekel valakit. A gyérmek
otthon: kell-e segíteni? mit szeret és mit nem szeret csinálni? magaviseleté,
tanul-e otthon? volt-e beteg? ágyban fekszik-e? eszik-e tejet, főtt ételt?
mikor kel? mikor fekszik? van-e mosdótáluk? van-e fogkeféjük^ meleg
vízben és szappannal mosdik-e? rendben tartja-e holmiját? A családláto­
gatás ideje. Szerzett tapasztalatok. A szülők megjegyzése.
a
— Tizenhat kérdés. Ebből nagyjában látom — szólt barátbhp
gyermeket otthon. Ismerem körülményeit, viszonyait, tudom mit tárhatok
tőle s hogyan kell vele itt az iskolában foglalkoznom.
I.
A megfigyelések második csoportja a gyermek egyéniségéi# Vonat­
koznak — jegyzi meg barátom. — Tud-e imádkozni, mikor iskol^b^ jön?
(Megtudom belőle, hogy a szülök vallásosak-e. Ha nem, majd Igeidőm
lesz rá, hogy azok legyenek.) Beszédkészsége. (Helyesen, tisztán|em-e ki
a hangokat? Nem okoz-e majd nehézséget a mássalhangzók kiesése?)
Felfogóképessége (Megismerem, mit kívánhatok tőle ?). SzorgalmaUAfilyen
ember válik belőle? Iparkodó, törekvő, vagy lusta, hanyag.) Magaviseleté:
tanteremben, udvaron, hazafelé? (Megfigyelem csendes, vagy virgiöné, paj­
kos természetű-e?). Zenei hallása (Alkalmas-e énekkarba?) Kézügyessége
(Miféle háziiparhoz van készsége ?) Jól hall-e ? (Azért, hogy tudj^m| hova
kell ültetni. Hogyan beszéljek vele?) Melyik típushoz tartozik? |T|sti és
szellemi fejlettsége? Testi ápoltsága? Ruházata? S végül: a tanító; meg­
jegyzése.
’
Gondterhelten néztem barátomra. Mosolyogva mondta:
| |
— Ne ijedj meg, ezeket nem egyszerre töltöm ki! Némelyik^ rovatba
csak 1—2 év múlva kerül be a megfigyelés eredménye, sőt olyaix is^akad,
amelyikbe nem kerül semmi.
4
I 1
Az asztal mögött, a falon, egy lemezpapirból készített, tásk|k $1 el­

J
I 183

182

|

látott gyűjtő. A táskákon fölirások: Intés, - Bírságolás, — Kihágás, —
Mulasztási kimutatás, — Elbocsátó-lapok, — Igazolások, — Egyéni lapok,
— Iskolai ügy darabok.
Egyik táskába, csak úgy találomra belenyúlok. Vaskos kék boríték
akad a kezembe. .Kiemelem. Összehajtogatott mulasztási kimutatások
vannak benne, csak éppen ki kell tölteni a szükséges időben. Elfelejteni
nem lehet, mert ott van a szem előtt és figyelmeztet: tessék kitölteni!
Az eddig tapasztaltak fölkeltették bennem az érdeklődést s mostmár nemcsak a kíváncsiság, hanem a tanulnivágyás is hajtott.
— Tetszik! — mondtam elismerően. Hanem mostmár lássuk a
fiókot is!
Barátom rátette a kezét s tréfásan mondta:
— Ez már titok! De neked megmutatom. — Azzal kihúzta a fiókot.
Rend van ott is!
Kiemelek a fiókból egy füzetet. Nézem: Napló.
_ Megnézheted! — bátorít barátom, — nem titok a tartalma. A
napi eseményeket írom bele, a gyermekekkel, szülőkkel történt érdekes
eseteket.
A napló hátulsó részében határidő-mutató van, az évközben előfor­
duló rendelkezések, jelentések beadása kerül ide bejegyzésre.
Azután egy másik füzetet veszek a kezembe. Tervek, — olvasom
a borítólapon. Nehéz volna elmondani, mit tartalmaz. Csak rövidke mon­
datokban vannak bejegyezve az évi iskolai ünnepek, népművelési előadá­
sok, szülői értekezletek, kirándulások, a különböző tárgyakkal kapcsola­
tos kísérletekre vonatkozó adatok, Ifjúsági Vöröskereszt gyűlésekre vo­
natkozó tervek, munkaprogram s i. t.
Tárgymutató ez, pulzus, amely biztosítja a kiegyensúlyozott munkát.
Könnyen áttekintheti, mit végzett el a munkaprogramból, de látja azt is,
mit kell még elvégeznie.
Harmadik füzetet is lapozgatom. Gyakorlati tanítások a Néptanítók
Lapjában. Tantárgyanként van fölsorolva, évfolyam és oldalszám megjelö­
lésével a tanitás anyaga. Sokszor vehetjük hasznát, nem kell keresgélni,
pillanatok alatt rátalálunk.
Tovább kutatok. Lassan-lassan a fiók tartalma is előkerül. Iktató­
könyv. Kölcsönkönyvtári katalógus és kiadási napló.
— Kifáradtam, — mondtam barátomnak.

ÖSZTREICHER UFÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária41 rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

TbIbÍOn

53

■

Mosolyogva felelte:
. I
— Látod, ha minden nap egyet-egyet láttál volna, mint ahogyan én
mindennap egyet-egyet készítettem el ezekből a vakációban, nem jfá ad­
tál volna ki!
J
Barátom szavai gondolkodóba, ejtettek. Sokféle embertípus; van.
vannak, akik gazdag, kiapadhatatlan energiájukkal könnyűszerrel Végzik
el kötelességszerű munkájukat; vannak, akik szorgalmasak s apr<| érők
egymásra építésével utolérik az elsőket. Barátom talán ezek közé tartozik.
Ennyit akartam mondani. Talán nem hiába, lehet valamit tőle tanulni. Hozzáadni, elvenni,, javítani. A rozsdás, piszkos vasércből! is kiválasztás útján lesz finom, nemes acél.
Nekünk is dolgozni, ezt a hazát építeni kell. Ezt a népet áijden
erőnkből művelni, tudásban gyarapítani, erkölcsökben nemesíteni, pázája
iránti szeretetben erősíteni kell. S ezt a munkát csak komoly, célmdatos
akarattal, acélos erővel, lankadatlan szorgalommal, fáradsággal, okos és
célszerű beosztással, hivatásunk munkájába mélyen belemerülv^ lehet
csak elvégezni.

Mikszáth Kálmán és a Felvidék
Irta: Bognár Gyula áll. tanitóképző-int. tanár.

2

A ráskai hatalmas őserdő is megelevenedik a „Krúdy Kálim i“-b&n.
Óriási méretű tölgyek és bükkfák sötétlenek beláthatatlan mes :eségig,
hatalmas lombkoronákkal. Van olyan hely is, ahová száz év óta jiíem
sütött be a napfény. Az erdő sajátos, külön világát még érdekesebbé
teszi a sok hozzáfűződő legenda és emlék. Egy tölgyfán ez a név lát­
ható kivágva: „Christina." Kegyeletes kezek gondoskodtak századakon
át, hogy a fölirás épségben megmaradjon az elkérgesedett, elgümőspdött
faaggastyán oldalán, mert a jó vitéz Balassa Bálint vágta azt ?kV oda
„török-nyúzó" késével, „mikor irtanak Urunk után nyolcvanat,|másfél­
ezer fölött."
Az „Utazás palócországban" című elbeszélésében lelkes hangon is­
merteti Mikszáth szülőföldjének a virágait is. A bűbájos palóc piákon,
a vén Naszály-hegy, a kékruhás Nógrádvár és Drégely regés romjai kör­
nyékén a palócföld kedves virágai diszknek. — A vad komló felfut a
csipkebokorra s egészen körülfogja a karcsú hajtásokat, mintha szoknyát
varrna belőlük. A fekete bodza egész táblákat lep be, mosolygó gyász­
mezőket csinálván. A marmancsok, Mikszáth legkedveltebb virágai össze­
bújnak, a bajnokfű kiemelkedik közülök magasra, a farkastej buján szegi
be az utakat s még a halványpiros virágú bogáncs is disz itt. Mikszáth
a palócföld virágait szebbnek tartja kelet gyöngyeinél, mert ez^k alkot­
ták azt a szőnyeget, amely bölcsője alá volt terítve s amelyet ^nnyiszor
megtapodott.
.

1
J

184

Amikor az ifjú Mikszáth Kálmán, írói tervektől fűtve, elhatározta,
hogy Pestre megy, felkereste az ebecki temetőt, ahol nagyszülei és isme­
rősei nyugodtak, majd innét elment a szklabonyai temetőbe, ahol szülő­
falujának azok az emberei aludták örök álmukat, akikre gyermekkorá­
ban bámulva tekintett fel s akik ekkor már irodalmi alakokként is
zsongtak lelkében. Ezért mondja Mikszáth: „Kétszeresen kedves előttem
e két temető, mert nemcsak azok feküsznek itt, akik okozói voltak éle­
temnek a kezdődése előtt, hanem azok is, akiktől megnyújtását remélem
bevégződése után . .
Igen, Mikszáth Kálmán, a „nagy palóc", akinek
egyik őséről a palóc népköltészet is megemlékszik, hosszú évekig hordta
lelkében szülőfaluja alakjait és nagyon hamar megérezte, hogy az iro­
dalmi halhatatlanságot ők hozzák meg számára. Ott fekszik Szklabonya,
ez a csendes kis palóc falu, egy virágos rónán, a kékkői hegyek tövé­
ben, ott hallotta a kis Mikszáth Kálmán a nép meséit, mondáit, énekelte
dalait, látta nap-nap után embereit. A palóc népet észak székelyeinek
szoktuk nevezni. Szelid, csendes, humorizáló hajlamú emberek laknak
itt, akik a maguk külön világában éltek századokon keresztül, s eredetük
mint a csángóké és székelyeké, a múlt homályába vész.
Ennek a népnek művészi ábrázolója Mikszáth. Első sorban „A jó
palócok" című művében állított nekik gyönyörű emléket, de ezenkívül
még sok művében találkozunk palóc alakokkal. „A jó palócok" tizenöt
elbeszélését mind a közönség, mind a kritika a legnagyobb elragadtatás­
sal fogadta. Ez a siker élete végéig elkísérte Mikszáthot, aki többször is
hivatkozott arra, hogy témáért szülőfaluja alakjaihoz fordul.
Kik ezek a palóc férfiak, akiket Mikszáth adott a magyar irodalom­
nak? Filcsik csizmadiamester,i akit fiatalkora delén látunk a „Krúdy
Kálmán"-ban, s az „Isten csizmadiájáéként, idős, keményszívű, leánya
eltévelyedését soha megbocsátani nem tudó apaként „A jó palócok“-ban.
Mogorva, rideg ember „az a pogány Filcsik", nem szeret az a világon
senkit, semmit, csak az egész környéken hires, remekbek észült bundáját.
S egy csípős, hideg éjszaka mégis ráteriti egy rongyos koldusasszonyra
és a gyermekére . . . Kedves ismerősünk Borly Gáspár kasznár, a „vén
gazember", akit a gazdájához való hűség és ragaszkodás vezet minden
tettében, legeslegjobban akkor, amikor ravaszkodik, csal, s a végén
könnyelmű gazdája egész vagyonát ellopja, hogy az el ne tudja mulatni
és kártyázni, s a végrendeletével mindent megsokszorozva ad neki vissza.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

185

Nemes, nagy lelkét halála után ismerik csak meg, életében „vé^ gazember"-nek nevezik . . . Megjelenik előttünk Kupolyi József, „Aj fekete
kakas"-ban szereplő aggastyán, aki a gyenge tüdeje gyógyítására s^ánt
pénzen egy ismeretlen, beteg leánykát gyógyittat, majd temettet el, s jó­
cselekedete jutalmául bálványozásig szeretett unokája halálos Veszede­
lemből menekül meg . . . Látjuk a hatalmas, a „nagyerejű Mác4kot|, a
külsőleg zord, erőszakos, délibábos terveket konok szivóssággal"Megvaló­
sítani akaró embert, aki azonban a sors csapásai alatt megroppan és
éppen akkor juhászodik meg, mikor életében a legnagyobb sérelem éri.
Ezt a Mácsikot a költő egy Gömöri nevű hitelezőjéről mintázta, ^ki éppen
az iró mézesheteiben rontott be a szklabonyai portára az adósságot be­
hajtani. Izgága, veszekedő ember volt ez a Gömöri, de Mikszáth minden
teketória nélkül, egyszerűen kidobatta egy férficselédjével az Erőszakos
embert a hóra. S ime másnap Gömöri uram nagy mentegetődzések és
bocsánatkérések között állított be, alázatosan kijelentvén, hogy hiszen
vár ő a pénzre, csak a felesége kényszeritette tegnap is . .. Mé|yen meg­
rendít bennünket a „szegény Gélyi János dacos, elkeseredett halálbarohanása, Tímár Péter hűtlenségéért elszenvedett súlyos bűnhődne, Spűcs
Pali szerencsés, de mulatós természete miatt végzetessé váló mapjá . . .
És a sor végén ott látjuk a palócok nyalka, gavallér betyárját, Krúdy
Kálmánt, aki sohasem ölt, sőt ha tehette, nem is lopott, hane|n kisebb-,
nagyobb adókat vetett ki a lakosságra, s azokat néha erővel is] beszedte,
ha önként nem fizették ... A nép azonban szerette és megbecsülte, mert
a Bach-zsandárok rovására sok tréfát követett el.
És a nőalakok? A cuki bárányáért busuló kis Baló Borcsa, a nővére
helyett bűnhődni akaró Bede Erzsi, a széphaju Péri lányok, a hűtlenül
elhagyott Tímár Zsófi, a haldokló Filcsik Terka, a szülői házba vissza­
térni nem merő Gál Magda, a kacér Vér Klára és a boszorkány Galandáné, mind-mind Mikszáth vésője alatt kapták azokat a vonásokat, ame­
lyeknek hol finom, hol erőteljes voltát annyiszor megbámuljuk. „A gye­
rekek" cimü novella az írónak és feleségének a képe fiatal házas korukból.
És látjuk a palócföld férfiát és asszonyát munkában és szórakozás
közben egyaránt. Látjuk tavasszal, a földjével küszködve, nyáron aratás
és cséplés közben, ősszel és télen, a fuvarozással és bányászassál való
foglalkozás idején, majd mulatás közben, amikor Gilágó, a paloctold tű­
rés prímása húzza a talpa alá Balassa Antal tüzes csárdását Es megele­
venednek előttünk az Ipoly-, Garam-, és Bágy-menti udvarház^, amelyek­
nek a kapuja mindig megnyílt, ha a tárogató szólt, xag\ ha a veres ar
dú vitéz száguldott végig a porta előtt. Egy-egy pillanatra csátajelenet is
játszódik le előttünk, vitézül harcoló, önfeláldozó palóc katonákkal
Amikor Mikszáth a kékkői várból nyíló csodálatosan szép kilátást
írja le, többek között azt mondja: „Ahol a pléhfedelü tornyok tündököl­
nek a lapályon, azok a palócfalvak, amott a hegyoldalakon, dombokon
vannak a tót falvak." Amikor psdig a balassagyarmati vasaira vpnulo

f

186
színes csoportokról ír, egymás mellett sorolja fel a lovasszekéren vág­
tató palócokat és a kajlaszarvu ökröktől vont kocsin ülő tótokat. El­
mondja. hogy együtt igyekszik a vásárra a palóc csizmadia és a tót mézeskalácsos. a magyar menyecske és a tót leány. Vagyis: a két nép Mik­
száth müveiben is az ezeréves szeretettel, megértéssel él egymásmelleit.
A magyarság részéről megnyilvánuló megbecsülés és szeretet egyik
képviselője Mikszáth Kálmán, aki a palócság mellett a tótságnak is hal­
hatatlan emléket állított
Hogy Mikszáth mennyire szerette azokat a tájakat, amelyeken a tótság lakik, a feleségéhez ifjú házas korukban intézett szavai mutatják :
ha maga csak egyszer láthatná azokat a csodálatos fenyő- és tölgyerdő­
ket, melyek Kékkőtől feljebb elhúzódnak Zólyom-Lopatáig, vagy még
feljebb, az ország határáig, ha látná, hogy abban a sovány, kősziklás ta­
lajban milyen óriási magasságra nőnek a fák és milyen büszkén tartják
a fejüket, büszkébben, mint a király a koronáját, vagy ha hallaná amint
csendes időben zúgva, zizegve beszélik századok legendáját, viharos idő­
ben pedig haragos zúgását . . . azután a pásztorok mélabús furulyahang­
ját
. Vagy azt a mélységes csendet, nyugalmat érezné, mely estén­
ként ráborul a tájra, csak az öreg Fátra néz le mogorván, fényes szemei­
vel : a csillogó pásztortüzekkel, úgy mint egy fekete felhő
Mennyi szeretetet és kedvességet találunk a tót faluk leírásában is.
A „Szent Péter esernyője" című regény tót falujában a talaj agyagos, ter­
méketlen és makacs. Azt mondja, hogy ő csak bizonyos növényeket
hajlandó táplálni, például a zabot, burgonyát, a többire nem vállalkozik.
Nem is anya ez a föld, hanem inkább anyós. Boróka- és bodzaillat töl­
ti meg a levegőt. Egyéb virág nincs itt. Legfeljebb egy mályvarózsa virít
némely kertecskében, ki fehéren, ki veresen. A kertek be vannak vetve
lucernád al, kukoricával, közbül egyegy szilvafa, alátámasztva rudakkalSzegénység, nélkülözés van itt, mégis valami báj, édes poézis lehe­
leté csapja meg az embert.
„A lohinai fü cimü novellában is egy tót falu elevenedik meg előt­
tünk, szinte minden lakójával együtt.
Legszebben azonban mégis „A tót atyafiakéban jellemzi Mikszáth
ennek a vidéknek a lakóit. Csendes, türelmes, jólelkü, mélabúra hajló
nép lakik ezen a tájon. Nem is csoda. Hidegebb tájék szüli őket, későb­
ben kel föl nekik a nap, korábban nyugszik le s még déltájban is Iá-

nníii

.FÉRFISZÖVETET,
SELYMET

|

DIaULL

a
■

SZOLNOK

Takarékosság
Baross-utca 1

DIVATLIZLETBÖL
B______________________________ 1

I
1

187

•*
h

gyan melegít, mintha nem tenné szívesen. Gyümölcsüket, a diót, imogyo’
rót a természet kemény héjba zárja, földjüket telerakta kővel, hogy aa
sohase mosolyoghasson igazán s ne öltözhessék föl egészen vidái$ ünnepi
ruhába, a derült égből csak egy kis darab jutott nekik, a többit ^elzárják
előlük komor, hóboritotta bércek.
•
I
Ezek között a hegyek között, a titokzatosan csobogó Garám part*
ján él „Lapaj, a híres dudás", akinek a lelke csak a természet Számára
van nyitva, valóban a hegyek és erdők fia, s egy kis gyermek r^égis de­
rűt, gyengédséget, egészen uj világot lop be szivébe. Itt látjuk plej Ta­
mást, a brezinai hires juhakol gazdáját, akiről a mélabús tót Népdalok
azt mondják : Olej juhainak - Selyem legelője, - Ezüst a nyakszija.g- Arany
a csengője. S amikor a leányát elveszti, felgyújtja a hires aklot | csak ,a
busongó nóták mondják el az idegennek: „Ott künn a Brezirfán az a
fekete folt ... - Fekete folt helyén valaha akol volt . . . IttTogja el
Gerge István, a minden hájjal megkent csendbiztos Jasztrabék. betyár­
bandájának minden tagját.
I,
Mikszáth müveinek olvasásakor újra meg újra meggyőződünk arról,
hogy a magyarság kapuja mindig nyitva állt a tótok számára. Tavasszal
megindult a Vágón a „tót flotta" (igy nevezi Mikszáth tréfásan a tptajokai)
és az ország belseje felé tartott. Nyáron pedig elindulnak az ar^tó tótok,
hogy a jó magyar kenyérből saját maguknak is vágjanak.
. ’
A tótságnak azonban a magyarság dúsan terített asztalánál^ is min­
dig megvolt a helye. Gondoljunk csak Mikszáth „ A beszélő köntes" cimü
regényére, amelyben a tót származású Lestyák Mátyás egyszerif iparos­
ként szerez vagyont Kecskeméten, fia pedig ennek a nagy magyar város­
nak lesz az örökös főbírája, a városból való távozása után pedig magyar
mondák hőse, akit száz esztendő múlva is visszavár Kecskemét apraja-nagyja.
(Vége
köu.)
."
.....
1 '•

Iskolafelügyelői értekezlet*
Dr. Jakab László Jász-Nagykun-Szolnokvármegye‘ kir. tanfelügye­
lője, okt. hó 24-ére értekezletre hívta össze Szolnokra a várhegye is­
kolafelügyelőit. Az értekezleten megjelent Kiss József tanker^ kir. fő­
igazgató is. Jelen voltak továbbá: dr. Kovács János tanügyi tanácsos, dr.
Padányi Tibor tanügyi fogalmazó és dr. Viczián Albert tanügyi segéd­
fogalmazó.
Dr. Jakab László meleg szavakkal köszöntötte a tankerületi kir.
főigazgatót, akinek megjelenése nemcsak kitüntetés, de nyereség is az
értekezlet résztvevői számára, mert tudása gazdag tárházából mindig
értékes utravalóval látja el hallgatóit, melyet azután a népnevelésügy
javára gazdagon kamatoztathatnak.
Kiss József tanker. kir. főigazgató válaszában hangsúlyozta, hogy
mindig szívesen vesz részt az iskolafelügyelői értekezleteken, ^nnak §r-

\

188
tékes munkáját s munkásait nagyrabecsüli. Meleg szavakkal köszöni meg
az üdvözlést.
Dr. Jakab László kir. tanfelügyelő előadásában foglalkozott a mai
értekezlet céljával, melyen általános irányelvekkel és kérdésekkel kíván
foglalkozni. Célja a vezetőtől kiinduló, egy elgondolásszerinti, egyöntetű
eljárás megtárgyalása és kialakítása.
Sorrakerültek azután az iskolalátogatással, ellenőrzéssel és irányí­
tással kapcsolatos kérdések úgyszólván kivétel nélkül. Az iskolalátogatási
jegyzőkönyv szerkesztése s gzen sok időt igénylő munkálatoktól az is­
kolafelügyelők mentesítése. ]
Majd a részletkérdésekre tért át dr. Jakab László kir. tanfelügyelő,
egyenként foglalkozva a múlt évi jegyzőkönyvekre tett főigazgatói észre­
vételekkel. Ezután módszertani kérdéseket tárgyalt az értekezlet, hogy
az e téren mutatkozó szétágazó felfogásokat és eljárásokat egységesítse.
Sorra kerültek az I. oszt, számolástanitástól kezdve, a légoltalmi anyag,
a tájszólások, a fogalmazás s a rajz tanításának egységes irányítása és
mindazok az ügyek, melyek jelenleg a tanitói társadalmat foglalkoztatják,
mint például a VII. VIII. osztályok felállítása, a zsinóirás tanítása stb.
A mindvégig magas színvonalú szaktanácskozás, melyet dr. Jakab
László kir. tanfelügyelő vezetett biztos kézzel, nagy gyakorlati tudással
és elméleti felkészültséggel, értékes eredményeket és egységes megálla­
podásokat hozott.
Kiss József tanker, kir. főigazgató gazdag tudásával s egy munká­
ban eltöltött élet gazdag tapasztalataival vett részt a munkában bel- és
külföldi eljárások, módszerek ismertetésével támogatta, irányította és
tette értékessé és vdnzóvá az értekezlet munkáját.
A megbeszélésben gyakorlati értékű hozzászólásaikkal résztvettek
az iskolafelügyelők közül Kiss József, Mihály falvy József, Ferenczy Kál­
mán, Nemes István, Királdi Károly, Soós József, Markóth Dezső és Kárpáthy Károly.
Az értekezlet, egyhangú határozattal, a nem állami tanitó iskola­
felügyelők vasúti igazolványai térítési összegeinek a minisztérium által
leendő utalványozása érdekében felterjesztésre kérte a kir. tanfelügyelőt.
Az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjólétí Osztálya a vigasz­
taló szavak helyett, a megvigasztaló cselekedetet nyújtja !
— O® 900000000 OO0OOQOQ0OCOOOOOOOO 900000 OOOOOOOO 00OOO00OöQOO®®OOOOOOOOOOOOOQAOOOOOOOOOOOOOOOOOOOP^OOOGO*

j
o

Sf’P'Sop
gyermektuha*
éf fii^c^aícn

■ \ *

!

i

A költségvetés bizottsági tárgyalásakor Hómon Bálint dr. kultusz­
miniszter nyilatkozott többek között a tanítóságok közvetlenül érdeklő
ügyekben is. Közölte, hogy a mostani másfél évben (a költségvetést
ugyanis a polgári évhez igazítják) népiskolai célokra öt és háromnegyed'
millió pengő áll rendelkezésére. Az iskolahiány túlnyomóan pótoltnák
mondható. Négy évi akció keretében 1940. szept.-ig 2806 elemi iskolai
egység létesült. A felekezeti iskolák tulnyomórészének terheit az állam
viseli. Az állami és államsegélyes tanitók száma több mint 23 ezer, azállamsegély nélkülieké 3400. A kántori javadalmazásoknak a tanítói il­
letményektől való elválasztását állandóan szorgalmazza. A jöv| év ta­
vaszán Pécsett megépül a második internátus a katolikus tanítok gyer­
mekei számára, s két-három év múlva Debrecenben megépíthetik a
protestáns tanitógyermekek internátusát.
Nyilatkozott a miniszter a nyolcosztályu népiskoláról is, ifieiynek
törvényjavaslatát valószínűen még ebben a költségvetési évben benyújtja.
A tanitói és tanári létszámviszonyokra vonatkozóan kijelentette,
hogy a pénzügyminiszter nagy áldozatokat hozott a státusrendezésre. A
tervezet szerint a tanárok és tanitók összlétszámának 85 százaléka ren­
des lesz. Az uj költség vetésben 5724 uj tanitói állás szerepel, amelyből
684 állás jut az anyaországra, a többi a visszacsatolt részekre, y

HIVATALOS RÉSZ
4640/1939. szám.
(
Valamennyi ifjúsági Vöröskereszt csoport Elnökéhei!
A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Elnökségének hozzám intézett ké­
relmére felkérem az ifjúsági vöröskereszt csoportokat arra, hogy-amenynyiben lakóhelyükön szilvatermés van, adományképen, minél többét gyűjt­
senek össze, Tanitóelnökük felügyelete mellett főzzék meg szil>aizzé s
kisebb-nagyobb cserépedényben helyezzék el. A m. kir. Honvédelmi
Minisztérium újabb intézkedése után közölni fogom, hogy a szilvaizt,
amelyet a hadbavonultak és menekültek élelmezésére fordítanának hová szállítsák.
Szolnok, 1939. október hó 9-én.;
ta^ad t
k
Dr. JAKAB LÁSZLÓ s. k.
kir. tanfelügyelő.

-•
o

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzök és melltartók mérték után.

A költségvetés és a tanítóság*

189

o

;

:

4856/1939. szám.
|
j
1 Felhívom a tanítótestületek figyelmét a Bene Lajos szerkesztésében
megjelent „Magyar Tanitók Lexikonára. Ez a mű a tanitók jogait, köte­
lességeit, illetmény, nyugdíj, fegyelmi ügyeit, az iskolák igazgatását tár­
gyalja.
*
T 1 U A-í
Megrendelhető a szerkesztőnél: Bene Lajos Budapest 1. valantai
I A
'

í

*

190

u. 12. Ára : tanítóknak, tanároknak, óvónőknek 16. P.
A VKMiniszter ur 135.236/1939. IX. ü. o. számú rendeletével a
könyvet a népiskolák, gimnáziumok, líceumok és tanító (nő) képzőinté­
zetek és polgári iskolák könyvtárai részére ajánlotta. (Hivatalos Közlöny
1939. évf, 17. sz. 332. oldal.)
Szolnok, 1939, október hó 19-én.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ s. k.
kir. tanfelügyelő.
4280/1939. szám.
Valamennyi állami, községi izr. társ, és magán elemi iskola
Tek. Igazgatóságának, Vezető Tanítójának !
Állomáshelyén.
Felhívom a tek. Cím figyelmét a VKMiniszter Urnák f. évi 136.251/
1939. sz. alatt a zsinórirásos ABC könyvek tárgyában a Hivatalos Köz­
löny 1939. szeptember hó 15-ki számában közzétett körrendeletére azzal
hogy ahhoz minden tekintetben alkalmazkodjék.
Szolnok, 1939. október hó 18-án.
Dr. JAKAB LÁSZLÓ s. k.
kir. tanfelügyelő.

Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur áthelyez­
te : Fejes István áll. tanitót a jászárokszállási-ágói áll. iskolától a
Hatvan-vasuttelepi, Horváthné Borbás Emma tiszasülyi áll. h. tanító­
nőt a budakeszi, Magas Margit
szelevényi áll. h. tanítónőt a soly­
mári, Horváthné Daróczy Ibolya
rákóczifalvai áll. tanítónőt a szol­
noki beit., Horváth Ferencné kisujszállási-turgonyi áll. tanítónőt a
kunszentmiklósi, dr.Dunszt Györgyné szolnok-ugari áll. tanítónőt a
pestszenterzsébeti és özv. Acsayné
Mohay Margit pusztatenyői áll.
tanítónőt az egri áll. el. iskolához.
Megbízás : Helyettes tanítóként
alkalmazta a miniszter ur : Hangay
Sándor oki. tanitót a jászárokszál­

lási-ágói áll., Aradi Tivadar oki.
tanitót a kunhegyesi gyócsi, Dávid
Mihály oki. tanítót a karcagi örsi­
tanyai Lévay Béta oki. tanitót a
karcagdülői vándor és Dancsházy
István oki. tanitót a tiszasülyi-leányági áll. iskolához.
Átosztás. Dóka Dezső h. tanitót
a karcagi őrtanyai vándoriskolától
a kunszentmártoni-jaksori áll.,
Magyar Mária fegyvernek! kisegítő
h. áll. tanítónőt a tállyai rk., Tibőid Géza tiszakürti rk. h. áll. ta­
nitót a kisváradi rk., Szabó Anna
nyirparasznyai gk. kisegítő, h. ta­
nítónőt a dévaványai áll., Szeverényi Mária középhutai rk. kise­
gítő h. tanítónőt a tiszasülyi áll.,
Kertész Ilona táti rk. isk. kisegítő
h. tanítónőt a jánoshídai közs.

Kiss Ilona nyirtassi kisegítő áll.
tanítónőt a rákóczifalvai áll. isko­
lához rendelte szolgálattételre a
miniszter ur.
Választás. Illényi Elemér a tiszaderzsí rk., Balogh Irén a besenyszögi rk. és Móczár István a
dévaványai érdekeltségi iskolához
választatott meg tanítóvá.
Lemondás. Doroszlai Elek fegyverneki-vadasi közs. tanító, Uhrin
Gáspár tiszaföldvári áll. tanitó
állásáról lemondott.
Nyugdíjazás. Kerekesné Fodor
Etelka törökszentmiklósi ref.' igaz­
gató-tanítónőt, Gárdonyi Géza tö­
rökszentmiklósi izr. tanitót és Csikyné Pénzes Ilona jászberényi rk.
tanítónőt a vallás- és közoktatás­
ügyi miniszter saját kérésükre
nyugalomba helyezte.
Halálozás. Súlyos csapás érte
vitéz Iványi Károly kunszentmár­
toni áll. isk. igazgató kartársunkat.
Fia, ifj. vitéz Iványi Károly szigorló
vegyész, 22 éves korában, Buda­
pesten hirtelen elhunyt. Igaz szív­
vel osztozunk mélységes gyászábanA vármegyei iskolánkivüli
népművelési bizottsághoz 26 jeli­

gés pályamunka érkezett be „Uj
gondolatok az iskolánkivüli nép­
művelés intenzívebbé tételére" cí­
men hirdetett pályázatra. Ezúton
értesítjük az érdekelteket, hogy a

. , . v

191

pályamunkák felülbírálata most
van folyamatban. Vm. N%pmiivelési Bizottság Elnöksége. |
Hősök Napjára. Ezen á címen
most jelent meg Tiboldi Józsefnek,
az országosan ismert énekpedagógusnak és zeneszerzőnek égy dal­
gyűjteménye, mely két- és^hárömszólamú gyermekkara, úgyszintén
négyszólamú férfikarra s|óló át­
iratban a hősök napjára alkalmas
tizenkét nagyhatású kompozíciót
tartalmaz. — A dalok közül külön
is ki kell emelnünk: Szép vagy
gyönyörű vagy Magyarország, Át­
megyek a Királyhágón, Neip. Nem.
Soha. — Hinni kell, Mindent
vissza (Induló), és a Székely in­
dulót, melyek más hazafias ün:
nepélyeken is használhatók. —
Egy füzet ára bármilyen átiratban:
2 P. Megrendelhető a szerzőnél:
Pestszenterzsébet. Vas Gereben
utca 11. sz.
f
— A köztisztviselők helyze­
tének javítása érdekében a Köz. szolgálati Alkalmazottak Nemzeti

Szövetsége emlékirattal fárdult a
kormányhoz, a politikai pártokhoz,
valamint az országgyűlés'felsőhá­
zának és képviselőházának* tagjai­
hoz. Hivatkozik arra, hogy a tény" leges és nyugdíjas közszolgálati
kar az illetmények és nyugdijak
csökkentése következtébe^ már
több százmillióra rugó megtakari*1

fiőíavetm!

Női kabátot, kosztümöt, ruhát,- pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

A „Nagytőzsde" mellett

KEMÉNY ISTVÁN

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorove-u. 19.

192
tással járult hozzá az államgazda­
ság helyzetének általános megjavulásához. Rámutat arra is, hogy
maga a pénzügyminiszter kilátásba
helyezte a tisztviselői kar helyze­
tének javitását. Felemlíti a memo­
randum a drágaságot is, amely az
első illetménycsökkentési rendelet
hatályba lépése óta 22 százalék­
kal emelkedett és amelyet éppen
ennek a karnak nincs módjában
másra áthárítani. A szövetség több
pontban foglalta össze a tisztvi­
selők helyzetének javitását célzó
kérelmét. Ezek: A fizetések, la­
káspénzek, a pótlékok, a nyugel­
látások csökkentésére vonatkozó
összes rendeleteknek, valamint a
nyugdíjasoknál a négyféle csoport­
nak, továbbá a 15 évnél rövidebb
szolgálattal nyugdijaztatottaknál az
u. n. szanálási levonásoknak meg­
szüntetése ; a lakáspénzek emelése
és egyes állomáshelyeknek maga­
sabb osztályba sorozása ; a családi
pótlék megfelelő fölemelése, a
köztisztviselői tandíjkedvezmény
visszaállítása ; a normálstátusz ke­
retében a megüresedő állások
azonnali, vagy legalább is félévenkint történő betöltése, az automa­
tikus előlépési rendszer általánosi.tása, címek és jellegek nagyobb
számban adományozása : a P. K.
kölcsönök és a törlesztési határ­
idő fölemelése, 'a főbb életszük­

ségleti cikkek jutányosabb beszer­
zésének lehetővé tétele, a betegsegélyző állami intézmények tel­
jesebb kiépítése, a minősítési tör­
vény revíziója és a szolgálati prag­
matika törvénybe iktatása.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON llp.

Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-SzolnokvármegyeÁlt.
Tanítóegyesület- Szolnok 57.480.
Előfizetés Népművelésre: Áll. isk.
ószőlő, Áll.iskolaPusztapó—Tassy,
Áll. Iskola Jászberény VIII. 6—6
P, Unger Jánosné 3 P Pusztaken­
gyel, Áll. Tanítóképző Jászberény,
Kelemen Zsigmondné Fegyvernek
2., Áll. Iskola Turkeve—Nyugatujváros, Áll. Iskola Keletujváros,
Áll. Iskola Szeleshát, Áll. Iskola
Turpásztó, Áll. Iskola Turkedd
6—6 P.
Tagdíj címen: Horváth Jolán,
Sztipits Bódogné, Szathmáry Lajosné, Muhy Mária, Brindáné. L.
Mária, Szegedy Istvánné, Polonyi
Rózsi, Ferenczy Sándorné, Tóth
Piroska, Kovách Lászlóné, Csiky
Ernő, Jánossy Pálné Szolnok, Zel­
ler Ferenc Kunszentmárton 2 —2 P,
Kelemen Zsigmondné 4 P Fegy­
vernek 2.
Temetkezési díj címen: Egner
Ilona 4 P 80 f, Szolnok, Borsódy
Vidorné 1 Pi 20 f, Nagykörű, Si­
kolya Albert, Angyal Mária, Ke­
rekes Eszter 1 P 20—1 P 20 f,
Tiszaföldvár, Királdi Károly, Királdi Károlyné Szolnok, Tóth Jó­
zsef, Tóth Józsefné, Molnár Győző,
Csatáry Lajos, Bányai Lajosné,
Szakács Jánosné 1 P 20—1 P 20
f, Molnárné, L. Ilona 2 P 40 f,
Mezőtúr.

Bőröndöt, bőrdiszmüárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA

Vidor Üzletházban
Telefon 301.
Takarékosság"

tagja

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat ^IL

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

o.
IV.' o.
o.
VI. o.
ii. o.
ni. o.
ív. o.
i. o.
o.
III. o.
IV. o.

I.
II.
ni.
Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat
ív.
II.
Drózdy: Helyesírás és nyelvi magyarázat
IH.
IV.
V-VI.
II—VI.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV.
Drózdy : A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár : Természettani és gazd. ismeretek III-IV.

Quínt—Drózdy : Beszéd- és értelemgyakorlat

o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.

aj—
4’—
2—
3—
4—'
4—
4’—
3—
33'—
3'—
6'80
6—
680
7—
3'20
4'50
5 40
T-

o.
o.
o. 8 —
o. 5’— ,
780
-6 —
560
2—
I—II o. 280

Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás es
ni—rv.
mérés tanításához

V-VI.

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., Ul., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—HL o. egy kötetben

í. 35

a

í

&

TARTALOM
Gyomai György: Feltámadunk.
Királdi Károly: Kitárt
Soós József: Általános ás gi

Markóth Dezsőné: A falusi
Török miniszteri tanácsos a
doriskolában.

RÍNYI DKZSŐ
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

Pedagógiai szeminárium.
Csonka Sándor: Családlátoj
Hivatalos rósz. — Irodalom.

XXXI. ÉVFOLYAM, 11. SZ.

ll .szám.

1938. november hó.

XXXI. évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Iskolai falitérképek, szemléltetoképek
tanszerek és ifjúsági színmüvek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

Rényi Dezső
könyvesbe ltjában
Szolnok, Gorove-u, Áruforgalom,

NÉPMŰVELÉS
-ármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség és a vármegyei j
iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Jász-Nagykun-Szolnoksármogyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26’—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26 —
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm, nagyságban, 35
féle, darabonként
1’20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm,
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—’60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1’—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26‘—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29’—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41’—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4’—

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönys
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

KIRÁLDI KÁROLY
GYOMAI GYÖRGY
kiadó : CSIKY ERNŐ

lelős szerkesztő:
Főmunkatársi
Felelős

Megjelenik havonként.

Előfizetési dijak ^eyoklamáclók
Csiky Ernő egyesi pénztároshoz,
a lap szellemi rásiéf e vonatkozó
közlemények a ; sierkesztőség
elmére Szolnok, WJ^ároel Iskola
küld
Kéziratokat n

feltámadunk
Idegpirító hetek, álmatlan, kétségbeesett éjszakák, könnyelvá^mappalok
után újra a mienk Komárom. Kassa, és a Felvidék legtöbb gyöngyszeme.
Újra ott lengenek a magyar zászlók a kezükön, lábukon megvasalj varosa
homlokzatán, hogy belesusogják a ködös novemberi éjszakukba húsz-esztendő minden fogcsikorgató kínja után: feltámadunk, útra nap lesz a
^^Magyar bakák bakancsa hagy patkónyomot ismét a Felvidék porában.
Magyar nóta száll ki az eddig elfüggönyözött ablakokon. Magyar rádió har­
sogja bele a fülekbe az édes magyar szót, melyet eddig csak ^gnt vo
szabad. Magyar ima száll a templomokból vegre a Magasságok, Sete.
gy
elcsukló sírással, keserves-édes zokogással köszönje meg a Minőség Ura-

nak

kassaj dóm harangia Temeti az elmúlt húsz esztendő. Zugnak

a csonka Haza harangjai. Zengő hozsannával
nnniát Zún minden magyar ember ereiben a ver, óvódástól az aggastyánig
Ts^nt a nyári vihar, táguld a kiáltás a világ süket fülébe: Miként vjssza!
Vissza Erdélyt, vissza a Bácskát és mindent, ami mag^ Vissza
azokat a véreinket egy szálig, kiket további rabságra deliek. \Jissza az
erdők százados tölgyeit, vissza a bányák feketeseget. vissza a Mb ■mg
forrásait, vissza a havasok szűzi fehérségét, a homokdombok ^nylankad,

a székelv lányok ősi nótáját.
Vissza az iga alatt roskadozó magyar apákat, vissza a jijp magyar
anyákat. Vissza a nagyszemü, pirosarcu fiukat, szöszke, édessfqu kis ma­
agyar
gyar lányokat mind egy Szálig, hogy húsz év után vegre 'smel^
y°r is'a
kolába juthassanak. Vissza az örömet, melyet
a megelégedést, a nyugalmat, a békességet, melyet kiloptakjzwunkbol.
Vissza a boldogságot, melyet húsz évvel ezelőtt megöltek minapinkban.
Vissza az édes álmokat, melyeket megfojtottak párnámon V>^
hogy teljes és igazi legyen a Feltámadás.
GYOMAI GYÖRGY..

r*

211

'

210

IKitárt üaroüflat,
boldogságtól ujongó szívvel, könnyes szemekkel öleli szivére a megcsonkított
nemzet, húsz esztendei kínos és feszült várakozás után, sokat szenvedett fiait.
Örömujongással, meghatódottsággal követtük a vitéz magyar honvédség útját a
drága földön, melynek minden röge a magyar múltat, a magyar dicsőséget
hirdeti.
Örömünk megsokszorozódva tört fel a sokat szenvedett magyar testvé­
reink szivéből s mámoros lelkesedés felcsapott az égig. Sírtak a boldogságtól.
De könny csordult végig a felszabadító kemény katonák arcán is. Öröm és
boldogság-csalta férfikönny . . .
Kipirultak az arcok, kigyultak a szemek, megszinesedtek a falvak. Elő­
került és büszkén lengett a húsz éven át üldözött nemzeti szimbólum. Paloták­
ról és kunyhókról boldogan mosolygott fel, az őszi napsugárban ragyogó égre,
a drága háromszin, de ott tündöklött a férfiak, nők, gyermekek, szegények,
gazdagok ruháján egyaránt.
És felcsendülj az ajkakon a tilalmas dallam: Isten áldd meg a magyart..
és szállt és szárnyalt áhitatosan, büszkén, boldogan és szabadon, fel az Úr­
isten felséges trónusa elé. Benne zengett egy elnyomott nép húszévi keserve,
egy sokat szenvedett nemzet büszke öröme és határtalan boldogsága.
E feledhetetlen pillanatokban felétek száll köszönetünk drága felvidéki
magyar véreink. Köszönjük nektek, Magyar Apák, a hűséget, a ragaszkodást,
köszönjük a nem csüggedő hitet, a bátor kitartást és köszönjük nektek, Ma­
gyar Anyák, a gyermekek édes magyar szavát. . .
és köszönjük nektek Felvidéki Magyar Tanitótestvérek a felszabadultak
leikéből csodálatos erővel, hatalmas lánggal égig csapódó izzó hazaszeretet.
A hamisított történelem, a ferdítés, a lekicsinylés, a gúny óceánján keresztül,
dacolva börtönnel, üldözéssel, — nem tudjuk hogyan — de megtaláltátok a
módot, az utat, hogy a kezetek alatt felnövő ifjú nemzedék lelkében elhintsé­
tek a megcsúfolt drága haza iránti szeretetet, a törhetetlen hűséget, a feltáma­
dás szent hitét. Köszönjük Nektek, hogy megtartottátok őket önérzetes, büszke
magyarnak. Köszönjük Nektek, hogy a felszabadulás nagy napján nem ma­
radt néma a gyermeki ajak, hogy felcsendülhetett rajta a legszentebb magyar
imádság, az Isten áldd meg a magyart...
Kitárt karokkal, örömtől ujongó szívvel fordulunk felétek, acélos lelkű
magyar tanitótestvéreink és szerető büszkességgel gondolunk reátok, a nagy,
a boldog egyesülés régen várt perceiben, amikor felharsan, felzúg templo­
mainkban az orgona, amikor könnyázott szemekkel zeng a hálaadó ének:
Te Deum laudamus . ..
KIRÁLDI KÁROLY.
A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség. Magad
és családod érdeke, hogy tagnak belépj!

Általános és gazdasági továbbképző iskolák
helyzete*
Irta ; SOÓS JÓZSEF. *)
i
Dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos, királyi tanfelügyelő úá 1937.
évi november hó 2-án Szolnokon tartott iskolafelügyelői értekezleten
ismertette az általános és gazdasági irányú továbbképző iskolák helyzetét
és felhívta az iskolafelügyelők figyelmét ezen nemzetnevelési és i mzetgazdasági szempontból fontos iskolatípus elhanyagoltságára.
iskolatípusokra az iskolafelügyelők látogatásuk alkalmával a múltban
nem szenteltek elegendő időt, kívánatosnak és elengedhetetlenül Szüksé­
gesnek tartotta az 1937—38. tanévben ezen típusok Icörültekititő Sátogatását és ellenőrzését. Ezért ez iskolákat az elmúlt tanévben legalább is
olyan mértékben kellett meglátogatni, mint a mindennapi iskolákat. Ez
iskolákra vonatkozó észrevételeimet a következőkben foglalom ösjsze:
Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. a tankötelezettséget a„ 6-ik életévtől a
15. életévig írja elő. Az 1921. évi XXX. t.-c. is kötelezővé te^zi, íiogy a
gyermek 6. életévének betöltését követő kilenc tanéven át njilvjnos is­
kolai oktatásban részesüljön. Mégpedig hat éven át elemi |né[|skolai,
három tanéven továbbképző népiskolai oktatásban. A törvén^ intézkedik
arról is, ha a mindennapi tanköteles az elemi iskolában megkívánt isme­
reteket hat év alatt nem sajátította el, kötelező oktatásnak tartama egy,
esetleg két évvel meghosszabbítandó, igy tankötelezettsége rjemj kilenc,
hanem tíz, esetleg tizenegy évig tart.
J ,| ,
A törvény világosan előírja, hogy a gyermek a mindennapi hat
elemi és a továbbképző iskola három évfolyamát köteles elv^gez^i. Ezen
a dndentörvénnyel egyidejűleg kötelezte az iskolafenntartókat, h<
t
a |cözségnapi iskola mellett továbbképző iskolákat is állítsanak fel
ben állami vagy községi elemi iskola is van és a felekezeti továbbképző
iskola tanulóinak létszáma 30-nál kevesebb lenne, úgy ezeiy tanulók az
állami illetőleg a községi iskolába utalandók, de a fenntartó iskolák taní­
tója is köteles minden külön díjazás nélkül a továbbképző iskolában az
oktatást ellátni.
' 1 I
A törvény értelme szerint azon községben, ahol a tanulok létszáma
a 40-et meghaladja, az általános irányú továbbképző iskolát gazdasági
* Előadta a körz. iskolafelügyelők
iskolafelügyelök értekezletén.

|

|

ÖSZTREICHER UFÓT ÉS Fii NÁHBOR
bortermelők, bornagykereskedők
'„Hungária4* rum- és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim;

Borösztrelcher. TíltfH: 53

212
irányú iskolává kell feljeszteni. A gazdasági irányú iskolák céljaira a kis
községben 600Qöl, nagyközségben, városokban legalább egy kataszteri
hold területet kell az iskola részére átengedni. Ha mezögazdasaggal is
foglalkoznak, úgy két kataszteri hold, sőt ennél nagyobbJerület is bizto­
sítandó az iskola számára. A törvény arról is intézkedik, ha a község­
ben iparostanonciskola nincs, az iparos-, és kereskedő-tanoncok is a
továbbképző iskolát kötelesek látogatni.
.
,
t ,
A kormány e nagy horderejű és körültekintő törvénycikke is bizo­
nyítja a továbbképző iskola nemzetnevelő fontosságát. Célja az elemi
iskolákban szerzett ismereteinek ismétlésével valláserkölcsi alapon ön­
tudatos, hazafias növendékek nevelése.
Ezen iskolatípus magasztos feladatának csak részben tehet eleget,
sőt állíthatjuk, hogy az összes iskolatípusok közül ez a legmostohább,
legelhanyagoltabb. Az eszme, a cél gyönyörű, csak a megvalósításban
vannak hibák.
.
Mindannyian teljes tudatában vagyunk annak, hogy a 12. eletevet
betöltött tanuló a hat elemi osztállyal — ha ez ugyan megvan, mert még
most is előfordul, hogy 3-4, sőt 2 elemi osztállyal kerülnek a tovább­
képző-iskolába — az iskolából ki nem engedhető. A tanulónak szüksége
van arra, hogy az elemiben elsajátított ismereteit kibővitse, az benne
tudatossá váljék, de szüksége van erkölcsi, nevelői támaszra, mely a ser­
dülő koron őt helyesen átvezeti és a hazának hasznos poigáráxá nexeli.
Szüksége van arra is, hogy a gazdasági és kertészeti növények okszerű
termesztését és az állattenyésztésre vonatkozó útmutatást, a leányok a
háztartás és a gyermeknevelés tudatos eljárását az iskolától kapják.
Ezen iskolára a nép, rendszerint a szegényebb nép gyermekei szo­
rulnak, kik gyermekeiket felsőbb iskolába nem járathatják, részint a gaz­
dálkodók gyermekei, akik a gazdaságban szüleiknek segíthetnek.
És mit tapasztalunk ?
Beiskolázás. A továbbképző iskolák népesedése, azaz a beiskolázás
hiányos. Statisztikai kimutatások szerint ezen iskolák tanulóinak Va-a
felmentést nyer, Va-a állandóan vagy igen sokat mulaszt, általános meg­
állapítás szerint különösen október, november, április és május hónapok­
ban, amikor a gazdaságban segítenek, esetleg summásnak állítják be őket,
és csak Vs-a látogatja rendesen az iskolát.
Felmentések: A tanulók Va-a felmentést nyer. Miként is jönnek
azok létre? A felmentést a községi elöljáróság igazolásával a gondnokság,
illetőleg az iskolaszék felterjesztése alapján a királyi tanfelügyelőség adja
meg. Minden községnek megvan a folyamodvány gyártója, aki megren­
dítő szavakkal ecseteli a család rászorultságát és a 12, 13, 14 éves ta­
nuló felmentését kéri kenyérkeresés céljából. A községi elöljáróság ezer
dolga között nem ér rá minden egyes folyamodó baját mérlegelni, sót,
gyakran illetéktelenek intézik ezen aktákat, a kérvényt aláíratják, a
benne foglaltak valódiságát pecséttel is igazolja és igy kerül a gondnok­

ság, iskolaszék elé. Persze, ha már a község pecsétjével bizony íjjjá a
kérvény jogosultságát, azt pártolólag felterjeszti a királyi tanfeí|gyel|séghez, ahol a községi elöljáróság igazolása és a gondnokság, iskolaszék javasíatára a tanulónak a felmentést megadja. De mondjuk me$ őszintén,
ha a kérvény az egyik fórumnál megakad, úgy a folyamodó a i illetékes
országgyűlési képviselő úrhoz fordul. segítségért, elhiteti vele í z ügy valódiságát, és mégis kijárja a tanuló felmentését. Helyes és jog)s-e felncs.
mentés?
iskolából
felmentésnek helye
IWÍHICS; Szerintem a továbbképző
1-----------------------’
„
A felmentett tanuló 12, 13, 14 évével a legkritikusabb években erkölcsi
támasz nélkül marad. A 12, 13, 14 éves tanuló nem lehet kenyérkejeső.
Ha a családban sok a gyermek és tényleg rászorul arra, h$gy a gáz­
ból kiadja, ám tegye, de a gondozó, mert ez esetben csak nűnt gb^doozik
zóról, nem
mint munkaadórul beszélhetünk,
teljes
felelőséggel
ZULUI.
11^111 limit
--------------------------------- ,
,
—
n a
rége
a tanuló további iskoláztatásáról. A heti 4 vagy 7 órára szűk '
tanulónak, hogy résztvehessen a gyermeki gondtalanság dei í
napi foglalkozás mellett jusson idő arra is, hogy tanulhassor és nivethessen többi gyermektársaival. A törvény 9 tanköteles évet ii elő, óemItsük
csak a jómódú, hanem a szegényember gyermekének is. Né
jelen
meg felmentésekkel a gyermek aranykorát. Éppen ezért igeó
talán
az, hogy 13—14 éves gyermekeknek kiállítják a cselédkönyv^.
még szomorúbb a summás gyermekek sora. A summás gy<----- k kidobják a pajták fertőjébe, ahol kiölik belőle a szemérmet, £z erkölcsiséget, amit az iskola belenevelt. Ha ezt a hatóság megfontolja, mi |iden
erővel küzd az ellen, hogy tanköteles gyermek munkakönyvét ka pjon.
Mulasztások: A mulasztások kezelésében is találunk hi^át. Az a őszi
és tavaszi hónapokban a tanitók bevallása szerint alig a ünulók -egynegyede jár iskolába és a mulasztásokkal kapcsolatos eljár ísokra csak
hónapok múlva kerül sor. Az idézések kézbesítését a kö&égi h< jdul^
végzik, akik a kézbesitőiv aláírásával bizonyítják, hogy azt rendeli »tése
helyére juttatták. Hogy a kézbesítésen tullegyenek sokszög illetéktele­
neknek adják át s amig ez kiderül, a mulasztó tanuló tovább élvezheti
önkényes szabadságát. A kirótt büntetés is oly csekély, hogy az a napszámból könnyen kifizethető. Kérjük a gyors, határozott tüntetés? vég­
rehajtását, hogy példát szolgáltassunk a többieknek, Felmeifes csak or­
vosi bizonyítvány* alapján esetleg 5-6 km-nyi távollakásra ^adható meg,
habár éveken át szemtanúja voltam, hogy eső, sár nem akadályozta az
Iliiét.™

“

-------

1

ficÍQyeíftd
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM!

Ö S Z I női kabátot, kosztümöt, rjihát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküílétemjren
vásárolhatja olcsó szabott áron

KEMÉNY JÓZSEF
>rove-u^19.
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

214
ifjúságot abban, hogy 6-7 km, távolságból esténként moziba, táncestékre
bejárjon a faluba.
Megjegyzendő, hogy a szülők különösen a külterületeken valóság­
gal versenyeznek abban, hogy az elemi iskolából kikerülő leánygyerme­
keik a tánciskolát elvégezzék es a bálokban részt vehessenek, Az ilyen
tanuló iskolai munkával nem törődik, állandóan a tánciskolával van el­
foglalva. Rendeletet és ellenőrzést kérünk arra is, hogy miként az italmé­
rést fiatalkorúaknak beszüntették, tiltsák meg azt is, hogy tanköteles
gyermek nyilvános táncmulatságon vehessen részt.
Tankönyv, tanszer. Igen sok esetben tapasztaltam, hogy a tanító szor• galmas, lelkes munkáját hátrányosan befolyásolja a tankönyv, tanszer
hiánya. Valahányszor beléptem a továbbképző iskolába, meglepett a ta­
nulók, de különösen a leánytanulók tiszta rendes ruházata, mondhatnám
ünnepélyes hangulata. De amint a tankönyvekre került a sor, üresen
maradtak a padok. Egyik iskolában /4 tanuló közül csak 11-nek volt
tankönyve. A többi 63 csak fizikailag volt jelen az iskolában. Találtam
olyan iskolát is ahol egy tanulónak sem volt tankönyve. Hogyan mutat­
hat fel eredményt az ilyen iskola tanítója ? A tankönyvre minden tan­
tárgy tanításánál szükség van. Az olvasás és olvasmánytárgyalásnál az
elemi iskolában elért készségeket nem csak meg kell tartani, hanem azt
tovább is kell fejleszteni. A tárgyalás kapcsán az olvasmány gondolatait
' ismereteit a környezet és gyakorlati életre kell vonatkoztatni. Lehet-e
tankönyv nélkül olvasási készséget fejleszteni, gondolatmélyitéseket esz­
közölni. Beszámolhatnak-e ilyenképpen olvasmányaikról ? Éppen az előbb
említett iskolánál az olvasmány tartalmának elmondására 74-ből 6 tanuló je­
lentkezett. A helyesírási fokozatuk olyan hiányosnak mutatkozott, hogy
a szavak megszakításával sem voltak biztosak. Ez azonban csak részben
tudható be a tankönyv hiányának, másrészt az elemi iskola osztályainak
hiányos elvégzése, mert mint az elsőrészben megállapítottam, előfordul
még most is, hogy nemcsak 3 4 osztályai, hanem minden tankötele­
zettség dacára 2 elemivel is kerülnek tanulók a továbbképzőbe. —
Ezen utóbbiak részére szükségesnek mutatkozik az előkészítő osztály
felállítása. — A továbkképző iskolában az elemiben elsajátított
történelmi és földrajzi ismereteket az olvasmánytárgyalás alapján ismé­
telik. — Megtehetjük-e ezt tankönyv nélkül? — Az Utasítás minden
tantárgyai kapcsolatosan az olvasmányokra hivatkozik, de olvasókönyv
az nincs. Nem lehet ezen tanulókat tankönyv beszerzésre kötelezni? A
jobbmódu tanulók minden megterheltetés nélkül beszerezhetik ezt, a
szegényebbek már napszámba járnak, tulnagy megterheltetést ezeknek
sem jelent, ha van bennük jóakarat. De ha mégis segíteni akarunk nem
volna-e lehetséges itt is beiratási dijakat szedni és a befolyt mulasztási
bírságpénzekből kölcsönkönyvtárat létesíteni. Ha mindez nem volna elé­
gedő, ezen ülésünkből kifolyólag királyi Tanfelügyelőség utján kérjük a
közigazgatási bizottságot, hogy kötelezze a községeket az általános és

gazdasági továbbképző iskolákba járó szegénysorsu tanulók? tankönyve­
inek beszerzésére. Hiszen a tankönyveket időtöltésből, unalomból a szü­
lők és felnőttek is forgatják és azokból okulást, tanulságot merítenek.
De nemcsak a tankönyv hiánya okoz nehézséget, haném a tansze­
reket sem szerzik be a tanulók. A szóbeli előadást az Írásbeli munkával
mélyítjük. Helyesírás, számolás, mérés, irás nélkül nem is tanítható. iAz
Utasítás előírja, hogy a tanulókkal gyakoroltassuk nemcsak ;egymás, ।ha­
nem hatóságok írásait is. Lehet-e ezt végrehajtani, ha tanszerrel sem
rendelkeznek ? A számolás, mérés gyors és biztos módok Elsajátítására
késztetni kell őket szóbeli és Írásbeli feladatok megoldásira. Tanszer
nélkül megtehető-e ez? Mégis vannak iskolák, ahol a tanulók 50 száza­
léka tétlenül nézi a többiek munkáját. Persze itt is csak a szegény­
ségre hivatkozunk, de két egyuradalomhoz tartozó iskola egyikében
minden tanszer megvolt, a másiknál minden tanszer hiányzott. Nem^e a
tanítóban is keresendő a hiba. A folyó tanévben rendszeresített szab­
ványosított olcsó füzetek azt hiszem minden gátló körülményt Meg­
szüntetnek.
>(Folytatóik.)
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árbapvásárolhat Szolnokon a

Filléres Bazárbah

Telefon 6M

„ Takarékosságtag j fa.

---

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT

----------f—

VÁSÁROLHAT,

JÓL ÉS OLCSÓN -

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R-T.

£

J i

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBOL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 3Í8. .
I

1

í r17

216

A falusi nőnevelés hiányai
Irta: Markóth Dezsöné

(Befejező közlemény)

Előző cikkemben rámutattam a falusi nőképzés hiányaira és annak
szomorú következményeire. A megismerés nyomán felvetődik a kérdés,
mi a legsürgősebb feladatunk, hogyan pótolhatnánk hosszú évtizedek
mulasztásait ?
A munka két irányban indulhat meg. Egyik az elemi iskolában, a .
jövő nemzedék gyakorlati előkészítésével, a másik felnőtt leányok, asszo­
nyok tanfolyamokon való kiképzése által.
Vármegyénk területén több háztartási irányú női tanfolyamot rendez­
tek már az Iskolánkivüli Népművelés keretében. Ezek sikere útmutatást
és buzdítást ad újabbak rendezésére.
A tanfolyam szervezéséhez nagy körültekintésre van szükség. Ismerni
kell a felmerülő akadályokat, nehézségeket, hogy elkerülhessük, vagy
megelőzhessük azokat. Különben hiába való minden jóakaratunk. A szé­
pen indult munka elakad. A hallgatók érdeklődésére akkor számíthatunk,
ha olyan ismeretek tanítását helyezzük kilátásba, aminek hasznát látják
az életben. Eleve biztosítani kell a tanfolyam anyagi feltételeit is. A helyi­
ségről, annak fűtés és világításáról rendszerint a község szívesen gondos­
kodik. Háziipari tanfolyam rendezése alkalmával a Háziipari Főfelügyelő­
séghez fordulhatunk, ahonnan felszerelést kapunk, de kívánságra szak­
képzett mestert is küldenek ki. A szervezés munkáját megkönnyíti, ha a
községben nőegyesület működik. Fonalasmunka tanításánál hasznos irányí­
tást nyerhetünk a Mansz (Bpest, Rózsa utca 23.), az Izabella Háziipari
Egyesület (Bpest, Régiposta utca 15), továbbá a Magyar Ifj. Vöröskereszt
Egyesület (Bpest, Baross utca 15. I. emelet.) vezetőségétől. A Mansz
lapja, a „Magyar Asszony “-kitűnő vezetője lehet mindenkinek, akit a
nemzet asszonyainak gondja, baja érdekel. Ahol lehetőség van rá, kap­
csoljuk be a falusi asszonyképzés munkájába a „Stefánia"-és „Zöldkereszt"
mozgalmakat is, ez utóbbi önálló tanfolyamok rendezését is készséggel
vállalja, mert egyik főfeladata a népélelmezés és falusikonyha megjavítása.
Több előadó érdekesebbé és változatosabbá teszi a tanfolyamot.
Akkor nyissuk meg a tanfolyamot, amikor a mezei munka véget ért.
Tanfolyam óráit ne tegyük a késő esti órákra, tapasztalatom szerint
legalkalmasabbak a d. u. órák 2—7-ig. Anyagi megterhelést semmi esetre
se jelentsen a- hallgatókra, mert a legminimálisabb összeg i% kockáztatja
a sikert.
A tanfolyam anyaga részben elméleti, nagyobbrészt gyakorlati le­
gyen. Az elméleti anyag legyen rövid, a közlés formája beszélgetésMinden d. u. szakítsunk néhány percet a magyar dalnak, ez nemcsak
frissít a hallgatóinkat, de kitűnő eszköz is lesz a közösségi viszony kialákitására.

Készítsünk három éves munkatervet. Az* első évben vehetünk főző­
tanfolyamot, különös tekintettel a népi táplálkozás és falusi konyha- igé­
nyeire, háztartási, egészségi és gazdasági ismeretekre.
Második évben szabás, varrás, ruhajavitás, gyermekruhák készítése,
házimunkák közül takarítás, mosás, vasalás, szappanfőzés, keményítő és
ecetkészités.
i, ' 1
Harmadik évben kötés, horgolás, kendők, gyermekruhák5 készítése, '
baromfitenyésztés, stb. stb, a helyi viszonyok szabhatják meg, hogy az
egyes tanfolyamok keretébe mily anyagot vegyünk feldolgozásra. |
Jól bevált csalétek a hallgatók számára kilátásba helyezett táncmu­
latság, műkedvelő előadás, esetleg fonalasmunka tanfolyamnál kiállítás
rendezése.
/
|
A nőképző tanfolyamok rendezése és vezetése nehéz feladata Sok
türelmet, tapintatot kíván. Az eredmény azonban minden fáradtságot és
áldozatot megér. Ilyenféle tanfolyamok csak első láncszemei leh< tnek
egy tervszerűen meginduló, rendszeres nőképző, nőnevelő munk< ínak,
amely mindig szélesedő keretek között kell, hogy szolgálja a földit 1üves
nép erkölcsi, szociális, gazdasági és kulturális életszintjének emeléséi.
a

Török miniszteri tanácsos a
kunhegyes! vándoriskolában

If

•

■■

II

Aki figyelemmel kíséri a lapokat, az utóbbi időben észrevehette,
hogy úgy a napi, mint a hetilapok milyen figyelemmel kísérik^ az alföldi,
különösen pedig a szolnokmegyei vándoriskolák munkáját. Most is, ami­
kor lapunk munkatársa beszámolt az egyik szolnoki újságban arról,;hogy
a török közoktatásügyi minisztérium népoktatási ügyosztályának főnöke
Szolnokról kiindulva, Szapárfalun, Kenderesen, Kunhegyesen tanulmá­
nyozta a tanyai, de különösen a vándoriskolák szervezetét és,munkáját,
a fővárosi lapok azonnal átvették a hírt. Sőt nagy példányszámú lápok
tudósítói és szerkesztői egyenesen azzal a kéréssel fordultak hozzánk,
hogy bocsássuk rendelkezésükre a tanulmányútra vonatkozó adatokat,
fényképfelvételeket, hogy lapjukban részletesen tájékoztathassák az olvasó­
közönséget arról a nagyszerű munkáról, melynek hire immár az ország
határain túl is eljutott.
,
,, .
A vándoriskolák s a vándortanitók híre egyre diadalmasabban járja
be az országot és a külföldet. Legcsattanóbb bizonyítéka ennek az, ami­
ről már az előbb futólag említést tettünk, hogy messzi Törökországból
is eljött hozzánk az ottani népoktatásügy vezére és órákig ült az egy­
szerű, nádfedelü tanyában meghúzódó vándoriskola lócáján. Hakki Tohguc, török miniszteri tanácsos, tolmáccsal autózta be megyénk, egyi eg
szebb részét. Nagy érdeklődéssel figyelte a magyar tanyák romantikus
világát. Az útjába kerülő iskolákat pedig a szakértő alaposságával vizs-

216

A falusi nőnevelés hiányai
Irta: Markóth Dezsöné

(Befejező közlemény)

Előző cikkemben rámutattam a falusi nőképzés hiányaira és annak
szomorú következményeire. A megismerés nyomán felvetődik a kérdés,
mi a legsürgősebb feladatunk, hogyan pótolhatnánk hosszú évtizedek
mulasztásait?
A munka két irányban indulhat meg. Egyik az elemi iskolában, a
jövő nemzedék gyakorlati előkészítésével, a másik felnőtt leányok, asszo­
nyok tanfolyamokon való kiképzése által.
Vármegyénk területén több háztartási irányú női tanfolyamot rendez­
tek már az Iskolánkivüli Népművelés keretében. Ezek sikere útmutatást
és buzdítást ad újabbak rendezésére.
A tanfolyam szervezéséhez nagy körültekintésre van szükség. Ismerni
kell a felmerülő akadályokat, nehézségeket, hogy elkerülhessük, vagy
megelőzhessük azokat. Különben hiába való minden jóakaratunk. A szé­
pen indult munka elakad. A hallgatók érdeklődésére akkor számíthatunk,
ha olyan ismeretek tanítását helyezzük kilátásba, aminek hasznát látják
az életben. Eleve biztosítani kell a tanfolyam anyagi feltételeit is. A helyi­
ségről, annak fűtés és világításáról rendszerint a község szívesen gondos­
kodik. Háziipari tanfolyam rendezése alkalmával a Háziipari Főfelügyelő­
séghez fordulhatunk, ahonnan felszerelést kapunk, de kívánságra szak­
képzett mestert is küldenek ki. A szervezés munkáját megkönnyíti, ha a
községben nőegyesület működik. Fonalasmunka tanításánál hasznos irányí­
tást nyerhetünk a Mansz (Bpest, Rózsa utca 23.), az Izabella Háziipari
Egyesület (Bpest, Régiposta utca 15), továbbá a Magyar Ifj. Vöröskereszt
Egyesület (Bpest, Baross utca 15. I. emelet.) vezetőségétől. A Mansz
lapja, a „Magyar Asszony“-kitünö vezetője lehet mindenkinek, akit a
nemzet asszonyainak gondja, baja érdekel. Ahol lehetőség van rá, kap­
csoljuk be a falusi asszonyképzés munkájába a „Stefánia“-és „Zöldkereszt“
mozgalmakat is, ez utóbbi önálló tanfolyamok rendezését is készséggel
vállalja, mert egyik föfeladata a népélelmezés és falusikonyha megjavítása.
Több előadó érdekesebbé és változatosabbá teszi a tanfolyamot.
Akkor nyissuk meg a tanfolyamot, amikor a mezei munka véget ért.
Tanfolyam óráit ne tegyük a késő esti órákra, tapasztalatom szerint
legalkalmasabbak a d. u. órák 2—7-ig. Anyagi megterhelést semmi esetre
se jelentsen a hallgatókra, mert a legminimálisabb összeg is kockáztatja
a sikert.
A tanfolyam anyaga részben elméleti, nagyobbrészt gyakorlati le"
gyen. Az elméleti anyag legyen rövid, a közlés formája beszélgetésMinden d. u. szakítsunk néhány percet a magyar dalnak, ez nemcsak
frissít a hallgatóinkat, de kitűnő eszköz is lesz a közösségi viszony kiala­
kítására.

Készítsünk három éves munkatervet. Az első évben vehetünk főző­
tanfolyamot, különös tekintettel a népi táplálkozás és falusi kotiyha igé­
nyeire, háztartási, egészségi és gazdasági ismeretekre.
Második évben szabás, varrás, ruhajavitás, gyermekruhák készítése,
házimunkák közül takarítás, mosás, vasalás, szappanfőzés, keményítő és
ecetkészités.
Harmadik évben kötés, horgolás, kendők, gyermekruhák készítése,
baromfitenyésztés, stb. stb, a helyi viszonyok szabhatják meg, hogy az
egyes tanfolyamok keretébe mily anyagot vegyünk feldolgozásra.
Jól bevált csalétek a hallgatók számára kilátásba helyezett táncmu­
latság, műkedvelő előadás, esetleg fonalasmunka tanfolyamnál kiállítás
rendezése.
A nőképző tanfolyamok rendezése és vezetése nehéz feladat. Sok
türelmet, tapintatot kíván. Az eredmény azonban minden fáradtságot és
áldozatot megér. Ilyenféle tanfolyamok csak első láncszemei lehetnek
egy tervszerűen meginduló, rendszeres nőképző, nőnevelő munkának,
amely mindig szélesedő keretek között kell, hogy szolgálja a földműves
nép erkölcsi, szociális, gazdasági és kulturális életszintjének emélését.
1

....

'

I

-i t

Török miniszteri tanácsos a
kunhegyest vándoriskolában
Aki figyelemmel kiséri a lapokat, az utóbbi időben észrévehetté,
hogy úgy a napi, mint a hetilapok milyen figyelemmel kisérik ^z alföldi,
különösen pedig a szolnokmegyei vándoriskolák munkáját. Most is, adu­
kor lapunk munkatársa beszámolt az egyik szolnoki újságban arról, ho£y
a török közoktatásügyi minisztérium népoktatási ügyosztályának főnöke
Szolnokról kiindulva, Szapárfalun, Kenderesen, Kunhegyesen tanulmá­
nyozta a tanyai, de különösen a vándoriskolák szervezetét és munkáját,
a fővárosi lapok azonnal átvették a hirt. Sőt nagy példányszámú lapok
tudósítói és szerkesztői egyenesen azzal a kéréssel fordultak hozzánk,
hogy bocsássuk rendelkezésükre a tanulmányútra vonatkozó adatokat,
fényképfelvételeket, hogy lapjukban részletesen tájékoztathassák az olvasóközönséget arról a nagyszerű munkáról, melynek híre immár az ország
határain túl is eljutott,
, ■
.
A vándoriskolák s a vándortanitók híre egyre diadalmasabban jarja
be az országot és a külföldet. Legcsattanóbb bizonyítéka ennek az. ami­
ről már az előbb futólag említést tettünk, hogy messzi Törökországból
is eljött hozzánk az ottani népoktatásügy vezére és órákig ült az egy­
szerű, nádfedelü tanyában meghúzódó vándoriskola lócáján. Hakki longue, török miniszteri tanácsos, tolmáccsal autózta be megyénk egyik légszebb részét. Nagy érdeklődéssel figyelte a magyar tanyák romantikus
világát. Az útjába kerülő iskolákat pedig a szakértő alapossagaval vizs-

219
f

218
gálta meg. Az elemi iskolai oktatásra vonatkozó törvényektől kezdve, a
tanítás minden fázisa, a gyermekek felszerelése, szegény gyermekek
segélyezése, a tanító kertje, lakása, a játszótér, a szemléltető eszkozok,
minden, de minden érdekelte a magas látogatót, kinek a tolmács a ig
győzött a kérdéseire felelni. De dolgozott a ceruza és a fényképezőgép
is, mert még a gyermekekről is feljegyezte mosolyogva a tőrök vendég,
hogy sokkal bátrabbak, mint a törökországi tanulók. íme, a sokat ócsárolt,
tanyai gyermekről, akiről azt hirdette mindenki, hogy a világegyetem
legszükszavubb egyénisége, egy távoli ország fia állapítja meg, hogy más
országok fiaihoz képest nincs egy szó hátrányban sem.
A gyermekek bátran feleltek az idegen urak kérdéseire. Tornagya­
korlatokat, játékokat, zászló előtti tisztelgést mutattak be. S boldogok
voltak, mikor látták a vendégek arcán a mosolygófmegelégedést.
A legmélyebb hatást azonban a vándoriskolák tették a tanulmány­
út résztvevőire. Amikor bekanyarodott az autó a mohás, akácfás, bog­
lyák és kazlak tövében alvó tanyába, a török urak látható megilletődéssel néztek szét.S Nem mese, nem szemfényvesztés háHa vándoriskola.
Valóban a leg'egyszerübb, legprimitívebb viszonyok közt élő iskola az,
ahol az egyik ajtón a gazda lakásába, másikon pedig az iskolába juthat
a látogató.
A piciny szobában percekig szótlanul álltak a vendégek. Nézték a
táblát, a padokat, Itókat, a kecskelábu asztalt, a tanító ágyát, a sajátgyártmányú képeket ésj szemléltető eszközöket. S mikor a szemük teleitta
ennek a kis iskolának minden naivságát és kezdetlegességét, előrekerültek
a jegyzőkönyvek. S órákon keresztül rohant arceruza a fehér papíron.
Rohant, hogy leírja a magyar vándoriskolákban folyó munka nagyszerű­
ségét.
Törökország legnagyobb részében, amint azt a kiváló vendégek el­
mondták, — leginkább olyan kis községekben lakik a nép, mely mind­
össze ötven-hatvan házacskából áll. Igen sok ott is a szétszórt épület.
*
Ezért a vándoriskola kiválóan alkalmas a török földbe való átül­
tetésre. A vándoriskola az, melynek segítségével meglehet oldani a török
népoktatás legégetőbb kérdéseit.
Hamarosan kinyílnak hát messze keleten is a vándoriskolák, hogy
hirdessék a magyar akarat, találékonyság és szervezőképesség örök
erejét.
Gyomai György.

SZÖVETET,

aBRULL

SELYMET

-------

!■

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcai

DIVATÜZLETBÖL

Iskolafelűgyelői értekezlete

|

*
November 11-én, pénteken délelőtt tartotta meg a tankerül^t,uj fő­
igazgatója, Kiss József Jász-Nagykun-Szolnokvármegye iskolafelügyelői
karával első értekezletét, melyen megjelent K. Hoffmann István a főigaz­
gató helyettese is. A gyűlésen, melyet a vármegyeháza kistermébe hív­
tak össze, minden iskolafelügyelő megjelent. Az uj főigazgatót Tesléry
Károly dr. kir. tanfelügyelő üdvözölte meleg szavakkal. Beszédében utalt
azokra a történelmi napokra, melyeket most él át a magyar nemzet s azt
kívánta, érjük meg minél előbb a teljes boldog feltámadást.
y ,
Ezután Kiss József, a debreceni tankerület uj főigazgatója emelke­
dett szólásra. Megköszönte a hozzá intézett üdvözlő szavakat s részletes
utasításokat adott a tanitói munkára vonatkozólag. Majd igen nagy elisme­
réssel emlékezett meg a magyar tanítóság hazafias munkájáról. J
Az, hogy azokban a kritikus napokban, amikor a háború minden
borzalma itt sötétlett fölöttünk, nyugalom volt a szivekben s hogy a fal­
vak, tanyák és városok fiai oly kitörő örömmel indultak testvégeik fel­
szabadítására, ez elsősorban a magyar tanitók érdeme
mondotta töb­
bek közt. — A magyar tanitók nevelték arra fiainkat, hogy bármely pil­
lanatban bátor elszántsággal nyúljanak fegyverért s ha kell, az Jetüket
is odaadják az ezeréves határokért.
.1 4
A kitörő lelkesedéssel fogadott szavak után Tóhelyi Ferenc igazgató
„Az eszményi iskolafelügyelő “ cimen tartott előadást. Beszéde végéi kérte,
tegye lehetővé a főigazgató, hogy a kassai dicsőséges bevonulást rádión
keresztül az iskolafelügyelők is meghallgathassák.
I
Kiss József kir. főigazgató a legnagyobb örömmel teljesítette a
kérelmet, mire az összes résztvevők átmentek a vármegyeháza egyik
termébe, hol egy vadonatúj készülék mellett már összegyulekezett a
vármegyei tisztviselői kar. Itt hallgatták meg a kassai templom harang­
jának érces szavát, majd a Kormányzó ur őfőméltósaga bevonulásáról

adott helyszíni közvetítést.
', ,
A megható és felejthetetlen percek után az értekezlet tovább \ y‘
tatta munkáját. Soós József vármgyei népművelési titkár „Az általános
irányú továbbképző iskolákról" tartott előadást, -mely nagy vitaj váltott
ki. Kiss József kir. főigazgató kijelentette a vita során, hogy ez 4 kérdés
egyike a népoktatás legfontosabb kérdéseinek melyet
g ^‘
kérésén rendezni kell. Csiky József igazgató „Az iparos-tanonc^ fel­
ügyeletéről" olvasott fel, mely kérdéshez szinten igen sokan szolt, .
Gyomai György igazgató tartott ezután előadást .A tanyai lantó
és a tanyai iskola" címmel, mely előadás szinten igen erdekes v t
vtetül Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő adott bizalmas utast-

■!!!

tásokat az iskolafelügyelőknek, s Isten áldását kerte munka)ukr|

220

Pedagógiai szeminárium Szolnokon*
Lelkes ünnepléssel fogadta a tanítóság Kiss József főigazgatót.

November 11-én kilenc órai kezdettel tartotta meg őszi gyűlését
Szolnok tanítósága a Kulturházban. A szolnoki tanítóságon kívül bevonult
a gyűlésre a környék minden tanítója és tanítónője is, úgy, hogy a hatal­
mas terem csaknem szűknek bizonyult. De megjelentek a szemináriumon
a középiskolák igazgatói és tanárai s az egyházak képviselői is. Ott láttuk
Szolnok város polgármesterét, dr. Szabó Ferencet is, aki a város oktatás­
ügyét a legnagyobb szeretettel istápolja.
A Himnusz eléneklése után Dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő
meleg szeretettel üdvözölte az uj főigazgatót. Majd nagyszerű beszédben
ismertette a novemberi napok jelentőségét, mely napok elhozták Kassá­
nak, Munkácsnak, Komáromnak és még egy sereg ősi magyár városnak
a várva várt felszabadulást. Újra magyar a nagyságos fejedelem városa.
Ismét magyar földben pihen a kurucok fejedelme. Megemlékezett ezután
arról, hogy örömünk még nem teljes. Sok ezer testvérünk maradt még
mindig rabigában, akiknek felszabaditásáért utolsó csepp erőnkig küzdeni
A -kell.
A vármegye katholikus papsága és tanítósága nevében Beöthy Lajos
dr. törökszentmiklósi esperesplébános köszöntötte az uj főigazgatót, ki mint
tanitó, a tanitói sorból küzdötte fel magát nagy tudásával a debreceni tan­
kerület főigazgatói. székébe. A szív és a lélek embere Kiss József, —
mondotta többek közt. — Ezért szívvel, lélekkel fogjuk őt követni mind­
nyájan. A vármegye tanitói nevében Csiky Ernő igazgató mondott rövid
üdvözlő beszédet, majd Kiss József az uj főigazgató emelkedett szólásra.
Határtalan lelkesedés, szűnni nem akaró tapsvihar közt jelentette
ki, hogy a magyar tanítóságnak az érdeme az, hogy oly lelkesedéssel,
oly elszántsággal tódultak fiaink a Haza hivó szavára a zászlók alá. A
magyar tanitóság gyújtotta és éleszgette mindig azt a szent tüzet, melynek
lángja oly erősen lobogott fiaink szivében, hogy el tudta olvasztani a
trianoni bilincseket.
A főigazgató hatalmas beszédét csaknem minden percben tapsorkán és
lelkes éljenzés szakította félbe. Mint a szavalókorusok, úgy zúgta egy
szivvel-lélekkel a tanitóság: mindent vissza, Pozsonyt vissza, magyar­
lengyel határt! Kitörő éljenzéssel köszöntötte a gyűlés közönsége a ma­
gyar honvedek urát, Horthy Miklós kormányzót, az ország vezetőit és a
baráti államok vezéreit. Soós József vármegyei népművelési titkár indít­
ványára a gyűlés táviratilag üdvözölte gróf Teleki Pál kultuszminisztert
azokért az érdemeiért, melyeket a Felvidék visszacsatolása körül szerzett.
A távirat szövege a köv. volt:
Nagyméltóságú gróf Teteky Pál úrnak vallás- és közoktatásügyi
magyar királyi miniszter,
Budapest.
A jásznagykunszolnokvármegyei tanitóság a mai napon Szolnokon

Szegedy Istvánné tartott ezután bemutató tanítást negyedik oiktályos
tartott pedagógiai szemináriumi munkája közben a legmélyebb Bálából
fakadó köszönettel, ragaszkodással és mélységes tisztelettel gondok Nagy­
méltóságodra és ezekkel az érzésekkel üdvözli Nagyméltóságodat nem­
zetünk mostani boldog napjaiban, különösen azokért a soha el néni felejt- *
hető és valóban hervadhatatlan értékű érdemeiért, amiket a nemzet és
országépitő, önzetlen, fáradhatatlan, céltudatos és szívós munkájával
mint a magyar határmegállapító delegáció tagja, édes Hazánk és nemze­
tünk javára oly eredményesen fejtett ki. Isten áldását és további segedel­
mét kérjük Nagyméltóságodra. — A szemináriumi tanitóság megbijhásából
dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő.
növendékeivel a Felvidék városairól, melyeket most adtak át a c hek a
bevonuló honvédseregeknek.
A nagyhatású és kitünően sikerült tanitás után dr. Patakyj; Mária
kir. tanfelügyelő, az ország első nő-tanfelügyelője tartott lebilincselő és
szellemes szabadelőadást a nőnevelés időszerű kérdéseiről, melyet nagy
tapssal köszönt meg a gyűlés közönsége.
Dr. Tesléry Károly zárószavai után a gyűlés két órakor éi véget.

f

CSALÁDLÁTOGATÁS.
Irta: Csontos Sándor.
Sűrű szemergéssel neszez a lehullott sárga leveleken a csendesen
aláhulló köd.
A lombjavesztett fák között végigsuhan az őszi szélben, a
magyar testvéreink örömkönnyes üzenete.
Arról észak felől.
A tanitó ur kiáll a tanyai iskola kapujába. Szeme szereti tekintettel kiséri a most hazaengedett gyermekcsoportokat, ahogy rm lek az
avas avaron hazafelé,
,
M , •
Az egyik dűlő keresztezésnél szétválik a csoport: egyik elő^másik
jobbra, harmadik balra kanyarodik.
.....................
> J.
Lépegetnek az apró gyermeklábak, apró csizmácskáíkban. |
Az Erdős Jóskáé ugyan nem valami apró, mert hát, hogy *‘most az
11 javiédesapjáét kellett felhúznia, mert az övé a csizmadiánál van,
tás irányában.
, , JJ
Majdnem eltűnik a kis ember mindenestől,, a nagy csizmát®!.
De azért ő a legelső a sorban. Igyekszik hazafelé.
jj*
A tanitó ur szeme kicsit összehuzódik, • homlokán két ráncsza ag
fut össze; úgy néz Jóska után.
, . 1J , ,
Aztán telnéz az égre. Tekintete kémlelve merül a kodfuggpüy belsejébe.

222
Aztán határoz. Visszamegy és egy jól megtermett meggyfabottal
tér vissza.
A kapunál még egyszer végigkutatja a szemhatárt és lábi előre len dü
A tanitólur elindult ...
Ö is lassan lépeget, mert az ut bizony errefelé nincs kirakva sima
kövekkel. A sár meg igen barátságos és ragaszkodó.
Amig lehajtott fővel bandukol, fejében gondolatmadarak röpködnek.
Erdős Jóskára gondol. Aki pár hete valahogyan megváltozott.
Addig osztályának legjobb tanulója volt, és most — lehet vagy tiz
napja — nem megy úgy a dolog, mint régen.
Tud ő most is valahogy, de nem úgy.
És ha megkérdezi tőle, hogy mi van vele, Jóska elvörösödik és
erősitgeti: — tanultam én tanitó bácsi — !
Hiszen jó, jó. Nem is a leckével volna itt baj. Hanem a házifela­
datok körül mutatkoznak holmi hiányok.
És Uram bocsá' megesett már az is, hogy a Jóska feje lehanyatlott
a kemény fapadra. — Elszunnyadt.
És bizony ezeket a hiányokat a gyengébb igyekezető lurkók is
kezdik már észrevenni.
Megáll.
Megérkezett ...
Alacsony nádfödeles épület, aminek gerincét már jól megnyomta
az Idő súlya. Horpadt kéményén hatalmas füstgomolyag tódul kifelé.
Túl az épületen a zagyvaparti füzesek barna sora. Az udvaron libák,
kacsák, csirkék. A kút mellett félkerekü rozsdás eke sirja vissza a múl­
tat, egy a szarvára akasztott lyukas fenekű vasvödör társaságában.
Most hirtelen rohanással egy bozontosszőrü kuvasz tűnik elő,
nyakán a hatalmas akácfa-kolonccal.
Nagy igyekezettel iparkodva fogait vicsorítani és minél haragosabb­
nak mutatkozni.
A nagy erőlködésre kivágódik az istálló ajtaja és megjelenik ott
— kezében vasvillával — Erdős Jóska.
t
Már a száján van valami épületes mondás a kutya számára, de
ahogy meglátja a tanitó urat, rögtön nekiiramodik.
— Dicsértessék a Jézus Krisztus! — mondja a szája és kezével
megragadja a kutya koloncát és igyekeznék behúzni egy ólba, ami csak
körülményes huza-vona után sikerül. — Végre szabad az ut.
— Édesanyámék odabent vannak, mutat Jóska az egyik ajtó felé
és nagy kerekrenyilt, gyermekszemében kiül a csodálkozás, a kíváncsi­
ság kis manója.
— Hogy hát ugyan most meg, mit akarhat őnáluk a tanitó ur?!
A vasvilla még mindig a kezében van.
— Mit csinálsz most Jóska azzal a vasvillával ?
Jóska az istálló felé int. — Aljazok — mondja és látszik rajta,
hogy nem szívesen beszél erről a témáról a tanitó ur előtt.

? 223
f
Ekkorára már Jóska anyja is kijött.
Két kormos kezét gyorsan elbújtatja köténye mögé, nehogy még
kezet kelljen fognia.
j '
Szabadkozik.
~
4
— Nagyon piszkos. Épen most fűtök.
— Délelőtt a városban voltam, tejet hordtam ; azért ilyen későn.
— Tessék beljebb kerülni, invitál,, kezét gyorsan belemosv4 a kút
melletti vályúba.
I
Bemegyünk. — A konyhában is gomolyog a füst.
J, |
— Visszaveri a szél. Északról fúj — magyarázza Boris néni, iniközben a tanitó ur elé penderít egy széket, miu|án azt előbb villpíngyors
mozdulattal végigkefélte kötényével.
Mennyi mindenre jó az a kötény . . .
;
A sarokban bölcső. Benne tágranyiló buzavirágszemek néznek ki a
maszatos babaarc közepéből.
.
„ 4 ’ í
Néznek bámészan a szemek és közben a szájában levő dudli üte­
mesen billen le-föl, le-fől aszerint, ahogy nyelvével kormányozza. .
A tanitó ur egy szemvillanással átnézi a konyhát.
i I .
Ezalatt Jóska az ajtó mellett áll és nézi áhitatosan a tanjtq urat.
— Erigy kis fiam, mondja az anyja, tudod milyen hamar este? van már.
Jóska tudta.
*
j
Pillanat alatt eltűnt.
Lassan indult a beszélgetés.
_
. ;
Boris néni elmondta, hogy nagyon örül, hogy végre ő hozzájuk is
eljött a tanító ur.
11
Mer’ hogy hát hallotta már, hogy a tanitó ur eljár a csaladokhoz
„tanyázni".
W
1 |
,,
De hát ő, — már mint Borisnéní — azt hitte, hogy csak a^ jómódú
gazdákhoz megy el. Ö hozzájuk nem.
•
..
És hogy épen tegnap is mondta a szomszédasszonynak, hogy nem
jön ide a tanitó ur, ilyen szegény hajlékba.
■ j
Meg hogy már régebben szeretett volna beszélni a tanító úrral, de
hát soha se ért rá elmenni a sok dolgától.
í
Pedig a Jóska már szülői gyűlésre is hívta.
• I
tOda meg azért is nem ment hogy, hát nincs neki olyan „oda­

És most igazán nagyon örül, hogy látja, hogy a tanító ur ^ nemcsak
a gazdagokhoz megy el, hanem megtiszteli az ő szegényes hajlékukat is.
Ekkorára a kemence alján szikrát vert a próbaképpen hozzadorzsölt szénvonó.
.,
‘
|
Itt volt a kenyérrakás ideje.•
: , •
S miközben gyors mozdulatokkal borította a magasra kelt, cipókat
a vetőlapátra, a tanitó ur beszélt.
És Boris néni bólogatott: — úgy a lelkem . . .

á t „

-

224
Aztán megállt. Föltette a kemencére a tévőt és keresztet vetett rá
a lapáttal.
A bölcsőben jogait kezdte követelni a kis Juliska.
Borisnéni leült egy alacsony „sámlira", Juliskát ölébe vette, gügyögő
kedveskedéssel játszott vele és gombolni kezdte mellén a blúzt.
Es a kicsi emberpalánta mohó nyeléssel szivta magába az életet.
Boris néni anya volt ...
Aztán szó került a Jóska gyerekről is.
— Hát az úgy van tanító ur lelkem ... — kezdte Boris néni —
és elmondta, hogy ök csak tanyások ebben a tanyában. A jószágot gon­
dozzák és elhordják a tejet. Ezért részt kapnak a jószághaszonból, meg
lakást, meg „fűtőt" (tűzrevalótj.
Most aztán nagy bajban vannak, mert az ura beteg. Már két hete
a kórházban van és igy a Jóskának kell elbánni a jószág körül.
Es bizony későn fekszik és még nem hasad fel a hajnal bibortakarója, mikor már felkel a Jóska !
... És, hogy kéri a tanító urat, legyen elnézéssel, majd utána
teszi a Jóska, ha meggyógyul az apja.
De most igazán nagy szükségségben vannak . . .
A tanító ur búcsúzott. Még megbeszélt egyet-mást Boris nénivel és
kilépett az ajtón.
■
Mikor az istálló mellett ment el, benézett. Jóska éppen akkor rakta
a lucernát a tehenek elé.
Úgy állt a kezében a szerszám, mint egy felnőttében.
Mikor meglátta a tanító urat felcsilingelt a hangja.
Mosolyogva köszönt:
— Isten áldja meg !
Édesanyta kikisérte a tanító urat a dülőutig.
Az ólban veszett csaholással ugrált a bezárt kutya.
A köd felszállóban volt. Nyugaton vörös drapériát vont a lenyugvó
nap visszaverődő fénye a távoli horizontra.
— Tessék eljönni máskor is ; olyan jó, hogy el tetszett jönni.
Az uram is örül majd, ha elmondom neki holnap.
— Isten megáldja.
— Áldja meg az Isten.
A tanító ur hazafelé indult.
Es most már megértette, miért nem olyan szépek a Jóska térkép­
rajzai, mint máskor és miért bóbiskol el néha a gyerek.
Es azt érezte a tanító ur bent a lelkében, hogy nagyon jó volt ez
igy és csakis igy volt a jó, hogy ma elment ő oda ; abba a besüppedt
gerincű zagyvaparti kicsi tanyaházba.
Mire hazaért, az égen kiterült a csillagok tompafényű himes szőnyege.
De a tanító ur nem érzett semmi fáradtságot.

HIVATALOS RÉSZ
24—29/1938. eln. szám.

-

[ 225

l

Tárgy: Körzeti iskolafelügyelők hriégbi-zatása és körzeti beosztása.

Valamennyi állami elemi iskola Gondnokságának, ovoda
felügyelöbizottságának, nem állami iskola Iskolaszékének,
Felügyelöbizolt'ságának, Igazgatóságainak, valamennyi
Tanitónak-Óvónönek
. I ~
’
Székhelyeiken.

A vallás-és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur közoktatási kerüle­
temben az alább felsorolt állami és nem állami igazgató-tanítókat az alábbi
beosztás szerint bizta meg a körzeti iskolafelügyelői teendők ellátásival:
1.

j

iskolafelügyelője: Ferenczy Kálmán szolnoki állami el.
iskolai igazgató-tanitó.
Abádszalók rk., ref., gazd. tk., ip. tan., magáit Óvoda,
Pusztatomaj urad., átk., Kunmadaras rk., ref., átk., ván­
doriskolák, ip. tan., közs. ovoda, Tiszaderzs rk., ref., gazd.
tk., Derzstomaj közs., átk., Tiszaszentimre rk., ref., gazd.
tk., közs. ovoda, Pusztalekehalom közs. átk., Ujszent2
györgy rk., ref., átk.
j
Besenyszögi iskolafelügyelője : Markóth Dezső szolnoki állami £lemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
4
Besenyszög rk., átk., áll. ovoda, Álsószászberek közs.,
átk., Felsőszászberek közs. átk., Fokom közs. átk., Homorszög közs. átk, Szóró közs., átk., Pusztaszéntiván
közs., átk., Tenke közs., rk., gazd. tk., Hunyadiéivá közs.
átk., Nagykörű áll., rk., átk., Csataszög áll., átk.
3.
Csépai körzet , iskolafelügyelője: Kerekes József törökszentmiklósi ref.
igazgató tanító.
1 \
Csépa rk., gazd. tk., áll. ovoda, Mesterszállás rk.-iskolák,
gazd. tk., Nagyrév áll., ref., közs., gazd. tk., Zsidóhalom
közs., átk., Szelevény áll., rk., közs., gazd. tk., Halesz áll.,
átk., Istvánháza áll., átk., Rét áll., átk., Tiszainoka ref.,
átk., Tiszakürt rk., ref., közs. gazd. tk., közs. ovodaj Kis­
asszonyhegy közs., közs. gazd. tk., Korhány közs., Jközs.
gazd. tk., Máriahegy közs., közs. gazd. tk., TisUsas ref.,
gazd. tk., Tiszaug közs., ref., közs. gazd. tk.
|
4.
iskolafelügyelője: Kosnár Lajos mezőtúri állami elemi
Dévaványai
iskolai igazgató-tanitó.
| j
körzet,
Dévaványa rk., ref., izr., átk., közs. ip. tan., kö^s. ovoda,
Cserepes áll., átk., Fudér áll., átk., Ködmönö^ áll., átk.,

Abádszalóki
körzet,

227

226
Sártó áll., átk., Varsányhát áll., átk., Pusztaecseg alapitv.
rk., ref., átk.
5.
iskolafelügyelője: Thiel Bernát .jászárokszállási államiéi,
Jászapáti
iskolai igazgató-tanitó.
körzet,
Jászapáti rk., izr., közs., gazd. tk., ip, tan., Hevesi vány I.
rk., átk., Hevesivány II. rk., átk., Jászjákóhalma rk., ip.
tan., átk., Kapitányról rk., átk., Varjas rk., átk.
6.
Jászárokszál­ iskolafelügyelője: Ring Károly jászberényi állami elemi
iskolai igazgató-tanitó.
lási körzet,
Jászárokszállás áll., rk., közs. gazd. tk., közs. ip. tan.,
közs. és rk. ovoda, Nagyárok áll., közs. gazd. tk., Négy­
szállás áll., közs. gazd. tk., Ágószőlő áll., közs. gazd. tk.,
Gyorokpart áll., átk.
7.
iskolafelügyelője: Csatáry Emil szolnoki állami elemi is­
Jászberény
I. sz. körzet, kolai igazgató-tanitó.
Jászberény rk. iskolák., ref., izr.
*
X
iskolafelügyelője: Kiss József jászberényi állami tanitóJászberény
II. sz. körzet, képzőintézeti gyak. isk. tanitó.
Jászberény áll. iskolák, közs. ip. tan., közs. ovoda, Jászfelsőszentgyörgy rk., gazd. tk., Hajta áll., átk., Pusztakerekudvar áll., átk.
9.
iskolafelügyelője: Gyomai György szolnoki állami elemi
Jászberény
III. sz. körzet, iskolai igazgató-tanitó.
Jászberény—Borsóhalom áll., gazd. tk,, Peres áll., gazd.
tk., Boldogháza áll., gazd. tk., Csikós áll., gazd. tk.,
Meggyes áll., gazd. tk., Földmivesiskola áll., gazd. tk.,
Pele áll., átk., Sóshid áll., átk., Tápió áll., átk., Tőtevény
áll., átk., Ujerdő áll., átk., Homok áll., gazd, tk„ Kormos­
part áll., átk., Négyszállás rk., rk. gazd. tk., Alsóboldogháza rk., átk., Hajta rk., gazd. tk., Portelek rk., gazd. tk.,
Rekettyés rk., gazd. tk., Szelei-ut rk., gazd. tk., Tiszavárkony áll., rk., átk., Szőlő áll. átk., Vasuttanya áll., átk.
10.
Jászfényszarui iskolafelügyelője: Szentiványi Béla jászberényi rk. igaz­
körzet,
gató-tanitó.
Jászfényszaru rk., gazd. tk., közs. ovoda, Vasuttanya rk.,

BALÁZS IMRE

Sportduak

óra, ékszer, látszer raktára
legnagyobb és legolcsóbb

,
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

átk., Vinkler tanya rk., átk., Pusztamonostor rk„ gazd.
tk., Jásztelek rk., átk., Nyári járás rk., átk., Fügedhalom
rk., átk., Jászszentandrás rk., átk., Felsőtanya rk., átk.,
Alsótanya rk., átk., Járástanya rk., átk., Telki |anya|rk.,
átk., Alattyán rk., átk., Újtelep rk., átk.
11.
iskolafelügyelő : Takács Sándor jászapáti rk. elemi iskolai
Jászkiséri
igazgató-tanitó.
i. .1
körzet,
Jászkisér rk., ref., gazd. tk., közs. ip. tan., közs. ovoda,
áll. vándoriskolák, Pusztákig közs., átk., Jászalsós?entgyörgy rk , gazd. tk., közs. ip. tan., közs. ovoda, Jászdózsa rk., gazd. tk., Középhalom rk., átk., Nagyhalom^rk.,
átk., Kápolnaoldali áll. vándoriskola.
12.
iskolafelügyelő: vitéz Bányai Kálmán szolnoki bér. áll.
Jászladányi
el. iskolai igazgató-tanitó.
I
j
körzet,
Jászladány áll., rk., átk., közs. ip. tan., közs. ofoda, 1. sz.
tanya áll., átk., II. sz. tanya áll., átk., Jánoshida5közsJ rk.,
gazd. tk., Prépostsági rk., átk., Tótkér közs. átk, Pu^ztamizse urad., rk., átk.
13.
Karcag I. sz. iskolafelügyelő : Mihályfalvi József turkevei ájlami elemi
iskolai igazgató-tanitó.
|
körzet,
Karcag ref. iskolák, gazd. tk., közs. ip. tan., közs. oyoda,
Kiskulcsos tanya ref., átk.
r
j
14.
iskolafelügyelő
:
Módos
Jenő
szolnoki
állami
elemi
Isko­
Karcag II. sz.
lai igazgató-tanitó.
j
körzet,
Karcag rk. iskolák, áll. vándoriskolák, Fegyvernek rk.,.
ref., átk., közs. ip..tan„ áll. ovoda, állami vándoriskolák,
15.
iskolafelügyelő : Nemes István tiszaderzsi ref. elemi Isko­
Kenderes!
körzet,

lai igazgató-tanitó.
|
Kenderes rk., ref., közs. gazd. tk., közs. ovoda,? Hoss^uhát
áll., átk., Szabolcsszállás áll., átk., Bánhalomi urad-i rk.,
Kunhegyes rk., ref., gazd. tk., közs. ip. tan., közs. ovoda,
áll. vándoriskolák.
i
,
16.
iskolafelügyelő
:
dr.
Nagy
Lajos
karcagi
ref.
elemi
iskolai
Kisújszállási
igazgató-tanitó.
*
1 „
körzet,
Kisújszállás rk. és ref. iskolák, átk., közs. ip, tan., közs.
óvodák, Csorba áll., átk., Konta áll., átk., Göföngyöj áll.,
Turgony áll., átk., Lipcsey-tanya ref., átk.
17.
iskolafelügyelő: Soós József vármegyei népművelési
Kunszentmár­
titkár, Szolnok.
. i
toni körzet,
Kunszentmárton áll., közs. ip. tan., közs. ovoda, Kisgyalu
áll., átk., Jaksor áll., átk., Telekpart áll., átk., Uga| áll.,
gazd. tk., Veker áll., gazd. tk., Gyalupuszta urad., jgazd.

228
tk., Cibakháza áll., gazd. tk., közs. ovoda, Zsiger áll., átk.,
lg
Egyeshalom áll., gazd. tk., Sárszögpuszta urad., átk.
Mezőtúr I, sz. iskolafelügyelő: Kárpáti Károly karcagi ref. elemi iskokörzet,
lai igazgató-tanitó.
Mezőtúr ref., izr., közs. ip. tan., áll. ovoda, Túl a Kőrös
ág. ev., átk,, Felsővizköz áll., gazd. tk., Peres áll., átk.,
Alsóvizköz áll., gazd. tk., Csehalom áll., gazd. tk., Csergettyű áll, gazd. tk., Ötölesut áll., átk.
Mezőtúr II.sz. iskolafelügyelő: Csiky Ernő szolnoki állami elemi iskolai
körzet,
igazgató-tanitó.
Mezőtúr áll. iskolák, áll. kisegítő, rk., Tulahék áll., gazd.
tk., Pusztapó I. áll., gazd. tk., Pusztapó II. áll., gazd. tk.,
Tassy birtok áll., gazd. tk., Csugarpart áll., gazd. tk., Kúria
áll., gazd. tk., Csiderberek áll., gazd. tk., Homok áll., átk.,
Kishék áll. gazd. tk., Szárazlapos áll., gazd. tk., Tőrőhalom
20
áll., gazd. tk., Semlyék áll., átk.
Rákóczifalvai iskolafelügyelő: Tóhelyi Ferenc szolnoki társulati elemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Rákóczifalva áll., gazd. tk., Prajziktelep áll., átk., Újtelep
áll., átk., Felsövarványpuszta urad, átk., Szajol rk., gazd.
tk„ Nagytenyőpuszta urad, átk., Szolnok-Alcsi áll., átk.,
Szanda ál’., urad., gazd. tk., Ugar áll., átk., Eresztőhalom
áll., átk., áll. vándoriskolák, szolnoki áll. ovodák (Uj2|
város kivételével).
Tiszaföldvári iskolafelügyelő; Királdi Károly szolnoki állami elemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Tiszaföldvár áll., rk., ref., ág. h. ev., közs. ip. tan., Homok
áll., gazd. tk., Martfű áll., gazd. tk., Ószőlö áll., ref., átk.,
Virághegy áll., gazd. tk., Pusztahék áll., gazd. tk., Beniczky
22
fiuotthon rk., ip. tan., Vezseny ref., átk., Szőlő közs., átk.
Tiszarofii
iskolafelügyelő : Orosz György Szolnok—szandai állami
körzet,
elemi iskolai igazgató-tanitó.
Tiszaroff rk., ref., rk. ref. gazd. tk., áll. ovoda, Pusztagyenda közs., átk., Telektanya közs., átk., Akolnátpuszta
rk., átk., Tiszabura rk., ref., gazd. tk , Pusztataskony urad.,
átk., Tiszasüly áll., rk., átk., Fiuág áll., átk., Leányág áll.,
átk., Fegyvernek—Örményes közs., gazd. tk„ Vadas rk.,
átk., Szapáríalu rk., átk., Tiszabő rk., rk. gazd. tk.
Törökszent- iskolafelügyelő : Járosi Szilárd szolnoki bér. állami elemi
miklós I. sz, iskolai igazgató tanitó.
körzet,
Törökszentmiklós rk. iskolák, ref., izr., gazd. tk., közs.
1
ip. tan., közs. ovoda, Tiszapüspöki rk., gazdasági tk., rk.
ovoda.

iskolafelügyelő: Gyöngy Mihály karcagi kát. elírni iskolai
igazgató-tanitó.
Törökszentmiklós áll. vándoriskolák, Alalka 'áll., ga^d.
tk., Öballa áll., átk., Ujballa áll., átk., Szakálla^ áll., átk.,
Surján áll., gazd. tk., Barta áll., gazd. tk.,
tk. Sü|űdülő
gazd. tk., Kengyelujfalu áll., átk., Kengyelteny|sziget
»
gazd. tk , Tenyőujfalu áll., átk., Pusztakengy^l br. Har­
kányi urad, rk., átk., Pusztakengyel br. Urbái^ urad, rk.,
átk., Pusztaszenttamás urad., átk., Pusztanag^szenttamás
urad., átk., Pusztakengyel Baghy-major uradj rk., átk.,
Pusztakengyel urad., átk., Pusztakengyel Morftágh urad.,
átk., Kuncsorba ref., átk., Déli tanya közs., tk., Északi
tanya közs., átk.
25.
iskolafelügyelő
: Tóth József mezőtúri állami elemi isk >lai
Túr ke vei
igazgató-tanitó.
r
j
körzet,
Turkeve áll. iskolák, rk., ref., izr., közs. ip. tan., k izs.
ip. tan., közs. ovoda, Fehértó áll., átk., Szeleshát dl.,
gazd. tk., Pásztó áll, átk., Turkedd áll., <tk., áll’imi
vándoriskolák.
|
,
Amikor erről a t. Cimet tudomásulvétel, miheztartás és ítovábbi- el­
járás végeit van szerencsém értesíteni, felkérem, hogy a saját hatáskörük­
ben is kövessenek el mindent az oktatás - nevelés mennél eredménye­
sebbé tételéért és a körzeti ískolafelügyelőket ily minőségükben szíves­
kedjenek a legodaadóbban támogatni.
Szolnok, 1938. évi november hó 10-én..
,
J
M Dr. Tesléry Karoly | k.
U’
tanügyi tanácsos, [
________
kir. tanfelügyelő.
7524—1938. szám.
j * í
Valamennyi elemi iskola Tek. Igazgatóságának, Iskola- I
székének és vezető Tanítójának,
Állomáshelyén.
A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ú/ f.
évi szeptember hó 26-án kelt 36.914-1938 V 1. ü o sz. rendeltére
felhívom a tek. Cím figyelmét a „Magyarok bejövetele című korkép

24.
Törökszent­
miklós II.sz.
körzet,

megt a‘"Sók tanítóik vezetése mellett csoportos látogatás

alkalmával

egyenkint 60 % kedvezményben részesülnek, tehát csak 20 fillért tizetjiek.
A tanulókat kisérő tanitók belépődíjat nem fizetnek.
- ; _
Felhívom a tek. Cím figyelmét arra, hogy csak az ónként jelentkező
tanulók vezethetők a kiállításra és a kép megtekintése csak tanulmányi
a
kirándulás keretében történhetik.
Szolnok' 1938. évi október hó 12-én.
j

Kir. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Horváth Zoltán s. J.
tanügyi s. fogalmazó. '

230
7778 -1938. szám.
Valamennyi állami, községi, izraelita, uradalmi, magán
és érdekeltségi elemi iskola Tekintetes Igazgatójának,
illetve vezető Tanítójának,
Székhelyeiken.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 110.800/1938. IX. ü. o.
számú rendeletével lehetővé tette, hogy kivételes esetekben és egyéni elbí­
rálás alapján az elemi népiskola IV. osztályának sikeres elvégzése után
korengedéllyel az a tanuló is felvehető legyen a középiskolába, akit an,
nak idején tévedésből, elnézésből vagy más okból felvettek az elemi
iskola I. osztályába anélkül, hogy hatodik életévét annak az évnek szep­
tember hó 15-ig betöltötte volna.
. ,
. ,
, .
Hogy a szükséges és huzamosabb időt igénylő kivizsgálás, idejeben
megtörténhessék, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur f. évi
szeptember hó 21-én kelt 37.944—1938. sz. rendelete alapján felkérem a
rendelkezésem alá tartozó elemi népiskolák Igazgatóit, vezető tanítóit,
arra, hogy a bizonyitványkiosztáskor az érdekelt szülőkkel közöljék,
hogy az esetleges korengedély iránti kérelem a vk. Miniszter Úrhoz, hi­
vatalom utján, legkésőbb julius hó Uig adandó be.
Szolnokon, 1938. évi október 24-én.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos,
kir. tanfelügyelő.

IRODALOM
Tündérország felé a cime Bőd Lajos karcagi kartársunk gyermekszínművének, mely a napokban hagyta el a sajtót. A szindara^ meséje
üde, gyönyörködtető és fordulatos. Nyelvezete gördülékeny és magyaros.
Az irodalmi színvonalon álló kis színdarab különös előnye, híogy úgy­
szólván minden színpadi kellék nélkül bárhol előadható. — Különösen
Anyák napjára nagyon alkalmas. Ára 20 fillér. Külön kottameíléklet^ 50
f. Megrendelhető a kiadónál: Kertész József könyvkereskedésé Karcag.
Postacsekkszámla: 58007.
I
I
Magyar Műhely. A magyar néptanítók műhelylapja. Folyóirat/ —
Célkitűzés: Dolgozzunk a népiskolai tantermek egységes beren^ézéséfi és
magyaros ízlésű díszítését, virágositásán. Teremtsük meg a magyar délpiskola egységes szertárát. Cseremozgalommal gazdagítsuk azt. Gondoljűtnk
a Felvidék kirabolt magyar iskoláira is. Foglalkozzunk a magyar nép­
művészet tudatosabb ismertetésével, megkedveltetésével. Legyen a nép­
iskolai tanterem a vidék népművészetének üvegháza. Népművészettel
foglalkozó vidékeken jusson az irányítás a magyar tanítónő kezébe.] Ot
illeti ez a tisztség. A nép elsősorban a néptanítóé! Húszezer néptanító
közt sok a művész. Alapítsuk meg a Művésztanitók Társaságát! A^ uj
tanítóképzőtől több művésztanitót várunk. Teremtsük meg a képcsőidtől
a finn-ugor testvérekkel e téren is. Rendezzünk közös, tanulmányi utazá­
sokat. — Ezeknek a gondolatoknak az ébrentartására „Magyar. Műhélyj
elő
címen indítsunk folyóiratot!
Közli: Kiskun József iskoláfelügyelő
(Jászberény.)
í
|

7796—1938. szám.
Valamennyi iparostanonciskola Tek. Igazgatóságának,
Állomáshelyén.
Vonatkozással a f. évi 7772. sz. köriratomra, értesítem Igazgató
Urat, miszerint a debreceni tanker. főigazgató úr 317—7/1937/8. sz. ren­
deletében közölte velem, hogy mivel a vk. miniszter úr az 54,201—1937.
sz. rendelettel a 42.343 — 1937. sz. rendeletet hatályon kívül helyezte, a
7772 — 1938. szám alatt bekivánt kimutatás beterjesztése fölöslegessé vált.
Szolnok, 1938. évi október 25-én.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő.
A Temetkezési Alosztály Tagjainak figyelmébe! Borsódy Viktor
elhalt kartársunk után fizetendő személyenkénti 1 P 20 fillér temetkezési
Pénztáros.
ék befizetésére felkérem a tagokat.

Szenes Gyula

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzleteI

SZOLNOK

Áruforgalom

Kossuth-tér 8.

bevásárlási

helye.

Telefon 570.

Áthelyezés: A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur dr. Hor­
váth Zoltán tanügyi s. fogalmazót
Budapestre a vallás- és közokta­
tásügyi minisztériumba, dr. Strömpl
János tanügyi s. fogalmazót pedig
a kassai kir. tanfelügyelőséghez
helyezte át. Mindketten a szolnoki
kir. tanfelügyelői hivatalban kezd­
ték pályafutásukat. Az itt töltött
évek alatt a vármegye tanítósá­
gának ügyei iránt mindig meleg
érdeklődést, megértést és szeretetet tanúsítottak. Őszinte rokonszenvünk és jókívánságaink kísérik
uj állomáshelyükre. Kísérje mun­
kájukat siker és Isten áldása.
Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi m. kir. miniszter ur Mahovics Gyulát a tiszaderzsi rk. is­
kolához, Molnár Ilonát a kende-

resi ref. iskolához, Angyal Istvánt
és Galambos'Kálmánt a/kunmada­
ras! rk. iskolához, kisegítő hetyettesként, Oláh Istvánt a^mezőtúriperestanyai áll. iskolához, Balogh
Ernőt* a nagykörüi-csat^szögi áll.
iskolához, Pálréti Ágostont a szpledargifot a
vényi'haleszi áll. Gábó Margit
rákóczifalvai-ujtelepi áll; Csi w
Ilonát a tiszaföldvári áll. iskolához
helyettesi és Molnár Blankái az
abádszalóki rk. iskolához helyette­
si minőségben, kisegítőként alkal­
mazta. ■
■
a .■ n
Átfyélyezés. Pereczes István áll.
s. tanító a kőrmösdpusztai állj is­
kolától a törökszentmiklósi s|rüdülői, Szerafin Irén áll. h, tanítónő
a nagykörűi csataszőgi áll. iskolá­
tól a jászentlászlói áll. Séss Jé

232
h. tanitó a kisujszállásí-csorbatanyai áll. iskolától a demecseri-vártanyai áll., Dobos Ferenc a dévaványai fudéri áll. iskolától a sajószentpéteri áll., Szenczi György a
karcagi disznóréti áll. iskolától a
battonyai áll., Incze Béla áll. tani­
tó Mezötur-Semlyékről Miskolcra,
özv. Szanyiné Szabó Jolán áll. ta­
nitónő Mezőtúr-Kúriáról Sasha­
lomra, Kovács Nándorné áll. tani­
tónő Rákóczifalva-Uj telepről Győr­
be, Gramantik Mária h. tanitónő
a Turkeve-turpásztói áll. iskolától
az egyeki áll. iskolához helyezte­
tett át további szolgálattételre.

tatását kérte. Mi magyar tanitók
elgondolkozunk egy kissé. Mily
boldog érzés lehet azt tudni, hogy
az egyik kiváló magyar pedagógus
munkásságáról a világlap utján
most az egész világ tudomást sze­
rez és követni fogja azt az utat,
amelyre magyar ember világított rá.
Nyugtázások. — Csekkszám­
la : 57.480. Előfizetés Népművelésre:

Mérki Teréz 3 P. Törökszentmik­
lós, Sípos Béláné 6 P. Nagykörű,
Róm. Kát, isk. Igazgatóság, 1 P.
50 f. Jászalsószentgyörgy, All. is­
kola Tiszapart, Áll. iskola Musso­
lini u. Szolnok 6-6 P. Schieszler
Hugó 3 P. Szajol, vitéz Iványi
Károly 3 P. Kunszentmárton, All.
Helyettestanitói
megbízás :
iskola Mezötur-Csugarpart, Kúria,
Csérnák István, Kurucz János, Sik­
Csiderberek, Homokdülő, Puszta­
lós Kálmán, Kiss Gyula, Nógrádi
pó I. 6 —6 P. Pataky Júlia 3 P. Tö­
Sándor, Szebeni László, Földy Gyu­
rökszentmiklós, Koncz Pálné 3 P.
Fegyvernek, Ref. isk. Tantestület
la és Végh Sándor oki. tanitók
6 P. Tiszaderzs.
vándor-iskolához nyertek h. tani­
Tagdíj címen: Csiky Ernő,
tói megbízást.
Ferenczy
Sándorné, dr. Rimóczy
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
Józsefné, Szathmáry Lajosné, Kooktatásügyi miniszter ur Szalisznyó
vách Lászlóné, Koltay Anna, BrinSándor turkevei rk. és Petricsek
da Pászkné, Tóth Piroska, Muhy
Mária köteleki közs. tanítókat sa­
Mária, Sztipits Bódogné, Horváth
Jolán Szolnok, Koósné, Sz. Ilona
ját kérésükre nyugalomba helyezte.
Turkeve, Horvát Gyula 2—2 P.
Magyar pedágógus cikkei an­
Szolnok, Kelemen Zsigmondné 12
gol lapban. Nem mindennapi je­
P. Fegyvernek. Renner József 4 P.
lenség, hogy a nagy angol nemzet
Szajol.
magyar pedagógustól kérjen cik­
Temetkezési díj címen: Egner
Ilona 4 P. 80 f. Padányi Margit
keket. Az angol világbirodalomnak
9 P. 60 f. Szegedy Istvánné 1 P.
gazdagon illusztrált lapja : az Edu20 f. Markóth Dezsőné 2'40 P,
cational Handwork 1938. évi szept.
Markóth Dezső, Pethes Gyu­
számában jelent meg Móczár Mik­
láné, Hunyor Ilona, dr. Kerekes
lós t. ü. főtanácsos, tanítóképzőSándorné, Csiky József 1 P. 20 f.
— ?1 P. 20 f. Szolnok, Pálmay
igazgató cikke. „Házilag olcsón
Károlyné 6 P. Jászberény, Sípos
készíthető kémiai kísérleti eszkö­
Béla, Sípos Béláné 6—6 P. Subaly
zök" címen. Az angol mindenre
Józsefné 5 P. Borsody Vidorné
felfigyel, amiből valaha is haszna
1 P. 20 f. Nagykörű, Renner Jó­
lehet. Egy egész oldalt áldozott
zsef 1 P. 20 f. Szajol, Acsay Mi­
hály 12 P. Szolnok, Szanyi Ferencaz értékes kisérőrajzok számára.
i
né 3 P. 60 f. Rákosszentmihály.
A szerkesztő a hasznos cikk foly­

GOROVE-U. 15

SZOLNOK

TELEFONNI
■

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat ^11. ó.
IV.’ S

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

680

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

680

■

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismere
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezerkom
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogol
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges : Vezérkönyv a „Betűvetés ABC-héz
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás es
mérés tanításához

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykote

v^vi.
n-vi.
780

560

i-n.

III-IV.
V-VI

j ag-noc wun-aomoHvfiR

ncpmovc

TARTALOM

RtNYI DIZSO
KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

V. J.: Karácsony.
Dr. Flala Endre: A Hmanoval csata.
Schmidt Nándor: A helyesírás tanításé
Makra Sándor: A néphagyomány fontot
nevelésünkben és tanításim
Hivatalos rész. — Irodalom. — Hírek.1

XXXII. ÉVFOLYAM, 12. SZ. 1S39.

Iskol ai falitérképek, szemliltetáképek
tanszerek és Ifjúsági szinmiivek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

12.

1939. december hó.

XXXII. évfolyam.

iám.

jász-nagykun-szolhokvArmegyei

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NEPMUVELE
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőig hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Alt.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyar ország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’—
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—'60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1’—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29'—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41'—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
- Ugyanaz 3 méter hosszú
25’—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4'—

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

Felelős szerkesztő: KIRÁLDI KÁROLY
Felelős kiadó:

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

■lOHsetéal dijak éa

r

laméelék

esztOség
közlemények
elmére Saolnok, UJvé
küldendők.
Kéziratokat nem adu k Mossa.

KARÁCSONYKOR
az ember és a jóság oly közel van egymáshoz, mint 02 anyasziv a gyermekéhez ...
•
|
Az árnyékos lelkű emberek szivéről is leolvad a komor zúz­
mara a karácsonyi gyertyafény csöppnyi melegétől . . .
Karácsonykor felérez az alvó hit és békesség után könyörög
a szunyókáló lelkiismeret . ,
Valahol, messze a fehér havon most piros rózsák nyílnak
és mi remegő ajakkal imádkozzak: békesség a földön ajóikaratu
embereknek ...
“
I .
Egyszer, mikor még mesevilágban éltünk, ilyenkor különö­
sen jók voltunk. Jók és alázatosan imátmondók, mert tudtuk,
hogy az édes ízeket, szemet kápráztató kincseket csak a jók ér­
demlik meg
. S most, gyermekszíveket dédelgető kominkban
. már nem édes ízek, csillogó szaloncukros hangulatokért esdünk a
karácsonyi fal előtt térdepelve, hanem: békességet, Uram, a jószándéku embereknek . . . Csodálatos betlehemi jászol nőj} nagyra
és melegíts bennünket a szeretet melegével. . . Csodálatos szeretet
szépítsd meg a legrongyosabb gúnya alatt is a
. . .
Csodálatos szív, apró dobogásoddal kopogtass ott, afiol lelki
tisztasághoz az erőt mérik, mert csak karácsonyi lélekfén\&yel lesz
boldog az ember . . .
Betlehemi jászolban fekvő kicsi Jézus, Hozzád könfyörgünk
ezen a szomorú sóhaja karácsonyon, hogy a szereilet rétegével
égesd ki a szivekből a gyűlöletet, hogy ne buggyanjonak piros ró­
zsák a fehér hóra, hanem ártatlan lelküek legyünk, mintha tanító
kéz simogatása alatt a tisztaszemü gyermek . . . & gennyből
az angyalaid isteni igazságot hintsenek közénk, hogy mi^dannyi•éhez. ..
unk szive közel legyen egymáshoz, mint anyasziv
... Dicsőség magasságban Istennek és bt
jóakarata embereknek! . . .

=207

206

A LIMANOVAI CSATA.
Megemlékezés a negyedszázados évfordulókor.

Irta : Dr. Fiola Endre tanítóképzöintézeti tanár, Jászberény.

Huszonötödik évfordulójához értünk annak a napnak, amelyen, a
limanovai csatában, a világ legparádésabb katonái újra megmutatták,
hogy a harcos ősök katona erényeihez, a legnemesebb hagyományokhoz
az utolsó pillanatig hűek maradtak. S bár az 1914. évben végzett tárna
dó hadműveletek sehol sem jártak döntő eredménnyel, a limanovai ha­
ditett nevelő hatása mégis átszállt az utókorra.
Valamely háború elvesztése vagy megnyerése számtalan anyagi és
erkölcsi természetű tényezőktől függ. S hogy a Limanova körüli hadmű­
veleteket megértsük, mindenekelőtt ismerni kell az irányitó tényezőknek
legalább egyikét; a haditervet, illetve az ezt létrehozó katonai eszmekört.
A központi hatalmak ellenfeleit, az antant-hatalmakat, területileg
két csoportra oszthatjuk: u, m. nyugati és keleti csoportra. S első, még
békében megfontolt haditervük abból indult ki, hogy az ellen intéztessék
a döntő támadás, amelyiket elméleti, elgondolás szerint hamarabb lehet
megragadni, mert nem tud, vagy nem is akar kitérni; a másik csoportot
pedig addig kell fékentartani, amig az elsőt végleg elintézi. Más szavakkal
a központi hatalmak a döntő támadást a franciák ellen tervezték és
időt akartak nyerni az orosszal szemben. Ezt pedig úgy gondolták végre­
hajtani, hogy a német haderőnek mintegy hétnyolcad része a franciákra
ront, akiknek legyőzetését egy-két hónapi küzdelem után remélte ; és en­
nek következtében a német óhaj az volt, amit különben a mi helyze­
tünk is parancsolt, hogy a monárchia hadainak föereje az oroszokkal
szemben vonuljon fel s akadályozza meg, hogy az orosz erők zöme
Berlin felé tért nyerjen. A lényeg tehát az volt a közös haditervben, hogy
a monarchia hadereje az oroszokat addig tartóztassa fel, ameddig a né­
met hadak a franciákkal nem végeznek. A monarchia vezérkarának
főnöke, Conrád vállalta ennek a feladatnak megoldását, mégpedig úgy,
— sok bonyolult részletet mellőzve — hogy a haderő zömével a Berlin
felé vonuló oroszt megtámadja, megveri, vagy legalább is magára vonja,
hiszen a németek hátát igy fedezheti a legjobban.
Ez a haditerv szép és merész s bizonyos fokig önzetlen volt, mert
többet törődött a német birodalommal, mint a monarchiával. A tragikum
abban volt, hogy a németek nem tudták kicsikarni a döntést a franciáktól.
Azután az orosz nem Berlinbe készült mindjárt, hanem főerejével, négy
sereggel, előbb bennünket akart összetörni amaz elv alapján, hogy az ut
Berlinbe Budapesten és Bécsen át vezet. Nem is nagyon kellett tehát
az oroszt magunkra vonni, jött az anélkül is. Az is említést érdemel,
hogy az orosz vezérkar, árulás és kémjelentések utján az osztrák-magyar
hadak felvonulásáról, tervezett csoportosításáról teljesen tájékozott volt,

rben
Ennek megfelelően az orosz haderő Keletgalicia körül nagy
izánvonult fel és kezdettől fogva átkarolta a mi haderőinket s az v<
;| bedéka, hogy a mi seregeinket a Dnyeszter és a San folyók ke
keríti.
Az orosz és osztrák-magyar főerő tehát egymásnak rontott; ; az orosz
azért, hogy a monarchia haderejét tönkreverje és aztán Berlinnek
mavehesse az irányt: az osztrák-magyar azért, hogy az orosz
gára vonja.
Tagadhatatlan, hogy támadásunk, vagy támadással való fényé íeté|ünk,
tekintettel a németek hadihelyzetére, indokolható, különösen akkor, ha
az orosz tömegek valóban Berlin felé vesznek irányt. Láttuk azonban,
hogy az oroszok nem Berlin ellen indultak, hanem ellenünk k jsziíették
elő a döntő csapást. Szép és merész haditervünk igy zsugoroc ott jóssze
egy vakmerő és hősies nekirohanássá, amely gyönyörű fiatal hadinkat
— hiszen akkor még csupa fiatal, elsővonalbeli sorkatonaság vó lultíel
az orosz harapófogó két karja közé dobta. Ez a harapófogó L< 1mbfagnél
összecsukódott, s összeroppantotta seregeinket s csupán csak roncsok
•
1
kerültek belőlük vissza.
s
A csatavesztés nagyságát legjobban az mutatja, hogy megvert hadainx
a visszavonulást a San és Dunaiecig folytatták, amikor az. oro& ü|lözés
már megszűnt. Seregeink legjava ebben az első galíciai hadjáratba! $ még_
1914. nyarán és koraőszén elpusztult. Vesztettünk 322.000 efabejt. De
ennél többet jelentett az erkölcsi erőben való pótolhatatlan veszteség.
Az orosz fővezérlet megkezdhette a támadó hadműveletet Berlin felé !
érvéEhhez jött még, hogy az orosz túlerő most már teljességében?^,nyesülhetetf. Fennforgott az a veszély, hogy a mi seregeink ^az égyenlőtlen harcban teljesen elvéreznek,*hiszen arról volt szó, hogy Jert pereg­
nek kell azt a feladatot tovább is elvégezni, amelynek megoldása veret­
len csapatokkal sem éppen szerencsésen sikerült. De a hadfauyeletek
ütemének szabályozását nem lehetett átengedni, azért á had\ ehetőség
most már együtt Hindenburg keletporoszországi seregével — pzépen el­
gondolt újabb haditerv alapján a csapatokat — rövid pihenés után
ismét támadásra rendelte. A támadás indokolt volt, mert faár ekkor
Magyarország közvetlen fedezésére volt szükség, hiszen kisebb orosz
haderők a Kárpátok gerincéig nyomultak elő, sőt egy merész koa^khadosztály Mármarosszigetre is betört. Az október hónapban, hósszú hete­
ken át dúló harc újra kudarccal végződött, sőt az orosz ment át ellentá­
madásba s helyenként a San innenső partjára is átjutott. Itt t^téi|, hogy
a 36. cseh ezred az orosznak megadta magát. Különben á liba- abban
rejlett, hogy ilyen nehéz arctámadás elvégzésére nem volt^ e:l^gendő
tüzérségi erőnk, és mert seregeink minősége az első támadó l
tulerőltetése következtében tagadhatatlanul megromlott.

208
A hadihelyzet válsága ezzel a szerencsétlen hadjárattal tetőpontját
érte el. Eddig az orosz tömegtámadás lehetősége Berlin felé* csak szám­
vetésekben szerepelt, de most már ez a támadás valósággá vált.
¥

Ebben, a végsőkig kiélezett helyzetben, mikor a mindent letiprással
fenyegető orosz tömegek fokról-fokra szoritottak bennünket vissza, érlelőlött meg Hindenburgban a világháború legvakmerőbb elhatározása.
Arra szánta el magát, hogy visszavonulás közben elválik a mi csapatafáinktól és a maga seregét északfelé tolja el, hogy innen az orosz tömegek
északi oldalába s ha lehet, hátába rontson. Remélte, hegy ez a lökés az
orosz arcvonalat megállásra kényszeríti. Hadvezetőségünk helyesen vélte,
hogy Hindenburg merészen megtervezett oldaltámadása csak akkor sike­
rülhet, ha a lomha orosz tömegek arcban és déli oldalukon is megra­
gadtainak, Ezt a feladatot ismét önként vállaltuk és a siker érdekében
mindent megtettünk. Hindenburg és Conrád között erős nézeteltérés is
keletkezett, s Conrád kijelentette, hogy Németországot a német vezér
akarata ellenére is megvédi, s északi hadaink zöme — négy seregből
három — sietett Németország védelmére, úgyhogy a monarchia terüle­
tének közvetlen védelmére egy osztrák hadtest maradt és az Erdős-Kár­
pátok védelmére csak öreg népfölkelő hadcsoportok.
Az orosz gőzhengerrel való küzdelmünk harmadik felvonása a kö­
vetkezőképpen fejeződött be : Hindenburg és a mi csapataink együttes
támadásának sikerült az orosz északi szárnyát és közepét erőteljesen
megragadni és kissé visszalenditeni, de délen az orosz elfoglalta a kárpáti
hágókat, sőt egyik hadoszlopa merész lendülettel, Homonnáig dobott
vissza benünnket, tehát az Erdős-Kárpátokon majdnem egészen áthaladt.
Még egy ugrás és eléri a Magyar Alföldet. Seregeink megmentették Po­
rosz Sziléziát, de saját hazájuk veszedelembe került.
Ebben a válságos helyzetben váratlan dolog történt. Az orosz a
Kárpátokban nem folytatta a támadást. Ennek az volt az oka, hogy nem
a Kárpátokban, hanem Krakkó felé akarta mérni reánk a döntő csapást
és ebből a célból ott folytatta a támadást abban a reményben, hogy
Krakkótól délre a mi arcvonalunkat áttöri és megnyitja a Bécs felé ve­
zető utat s ezért minden máshol nélkülözhetőnek látszó erejét ebben az
irányban összpontosította.
Conrád az orosz hadimanőver célját világosan felismerte. Egyéb­
ként is, még a csata előtt lehallgatott rádiósürgönyökböl tudomást szer
zett arról, hogy a Kárpátokból orosz hadtestek vonulnak Limanova, ill.
Krakkó felé. Conrád is számított minden eshetőségre, és ezért a mi
északi és kárpáti seregeink belső szárnyai között, mintegy 100 km széles
űrben, kb. 25.000 puskaerejü 4 hadosztályt összpontosított azzal a
feladattal, hogy a Krakkót fenyegető, gyülekező oroszok oldalába és hátába
támadjon.

Conrádnak ez a terve kétségtelenül ismét igen szép, azonban, te­
kintettel az orosz túlerőre és a mi csapataink elcsigázott állapotára, ijipst
is igen merész volt. Heves-völgyes, erdővel borított, fel nem derített te-. ’
rülétén kellett támadni nem éppen emelkedett hangulatú csapatokkal.
Itt, az említett területen csoportosult 4 hadosztály gyalogság decem
bér 3-ig felvonult az északi irányban tervezett támadáshoz; jobb'szár­
nyát három lovashadosztály biztosította északkelet-, kelet- és dj
jet­
felé előre küldve.
A hadműveleteket szép időjárás, de erős éjjeli fagy kiséjpejAz
emelkedett hangulatú napiparancs néhány mondata igy hangzik; „4 lovas­
ság dicsőséggel halmozhatja el magát, ha már dec. 4-én az ellenség ^vo­
nataiban rémületet és zűrzavart okoz és mindent elkövet, hogy ag ellen­
ségnek a Visztulán átvezető hídjait lerombolja". A gondolat ^zéj. a
végrehajtás szinte lehetetlen ! Ez a parancs a lovasság hősi vállalÚo; iit
eredményezte. Huszáraink és dragonyosaink mélyen az orosz bad|)szlopok közé vetették magukat és megkísérelték a lehetetlent! Egy- ilyen,
6 tisztből és 66 legényből álló honvédhuszár csapat dec. 5-én rol^baníási
feladattal a Visztuláig küldetett előre s csak 6 nap múlva, gyalog, 3
tiszttel és 16 huszárral tért vissza az ellenség sorai közül. Ezejt vala­
hogyan átvágták magukat, de a többi odaveszett. Talán ez adott pszfönzést Biró Lajosnak a „Hotel Imperiár megírására.
A válságteljes csatát dec. 4-én északfelé megindult támadásink .ve­
zette be. E támadó csoportnak csupán kis létszámú lovasságunktól védett
jobboldala kezdettől fogva veszedelemben forgott. A veszély abban a”
mértékben nőtt, amint a támadás előrehaladt, mert a fenyegetett oldal
mélységi kiterjedésben is növekedett. Conrád ezért a csata első napjából
kezdve állandóan csapatokat vont ki a Krakkótól északra esőjarcvbnalból és azokat Limanova felé tolta el. Erre nagy szükség volt, |nert ak
orosz is erősítéseket hozott, hogy a mi támadó csoportunkat k^letfelől
átkarolja.
December 7-én a lóról szállt magyar lovasság, legszélén aí9., 10|
és a 13. jászkún huszárezredekkel, az orosz túlerő elől Limano|a kört
nyékére szorult vissza. így az orosz, támadóoszlopainknak már nemcsalj
oldalát, hanem hátát is fenyegette. Conrád azzal segített, hogy 4 kassai
39. honvédhadosztályt a fenyegetett jobboldal támogatására küldt^. Ez á
hadosztály dec. 11-én támadó hadművelethez csoportosult, de röég mit
előtt a döntő támadást megindíthatta volna, az orosz a Limanovát védői
lövészárokba dugott lovasságunkat dec. 11-én teljes erővel megrohantad.
Ha Limanova elvész, akkor a katasztrofális vereség is elkerülhetetlen !
A lovasság, hagyományainak és békében való neveltetésének megifelelően az ellenséggel való lovasharcot kereste. A modern hadítéchnika
azonban leszállította szeretett lovaikról és lövészárokba kénys^eritett^
őket. A limanovai országút mentén, a legkezdetlegesebb eszközökkel
épített fedezékekben virrasztottak, mikor 11-én hajnalban az o|osz tá­

I •

211

210
madó oszlopok sötét tömegekben hömpölyögtek feléjük, majd dübörgő
rohanással vadul ordítva törtek rájuk és már már benyomták állásaikat,
amikor, szinte érthetetlen módon, magyar vérük és az évezredes
lovasszellem magával ragadta őket, a gyalog harcoló utódokat. Nehéz
lovascsizmában, oldalt akadékoskodó kardjukkal, atillásan, vastag, feszes
vörösnadrágban, egészen szokatlan harcmodorban vetették magukat az
oroszra, s ami éppen kezükbe került : puskatussal, ásóval, doronggal,
némelyik tiszt csak nádpálcával, mások ököllel, fogaikkal, körmeikkel
verték őket vissza. Huszárai élén esett el Muhr Ottmár ezredes, a 9.
Nádasdy-huszárok parancsnoka, sok tiszt, altiszt és közhuszár.
Darvassy, 13. jászkún huszárfőhadnagy naplójának dec. 12-i fel­
jegyzése igy szól: „Kilovagoltunk a csatatérre, szegény bajtársak holttes­
tét felkutatni. Borzalmas kép tárult elénk. Leírhatatlan a srapnel, gránát­
okozta pusztulás, a hevenyészett lövészárokban szana-széjjel hever
puska, csizma, torniszter, eltörve, elgörbülve, sok töltény, ruha, levél,
stb. ; huszár, kozák, baka egy csomóba, mutatva, micsoda élet-halál harc
fejlődött itt ki".
Folba János, a 10. lovashadosztály plébánosa dec. 13-án igy ir : „
Kb. 500 lépés mélységben keresztül-kasul feküsznek az orosz és a mi
ezredeink hozzátartozói. 9-es, 13-as, feketeruhás népfölkelő, 20-as honvéd,
de különösen a 9-es és 13-asok ... A szegény orosz halottak feje leg­
többnél alig ismerhető fel. Egyiknek a fél koponyája, másiknak fél arca
hiányzik, egy csomóé meg ügy szét van lapítva, ahogy az a két kézre
fogott pörölytől származhatik, mikor valakit ferdén-felülről szembe csap­
nak orrtövön. A mieinken sok a lőtt és szúrt seb . . . Sokan egymásba
meredtek és fagytak. Alig lehet őket kiemelni és megszámolni . . . Az
egyik helyen 11 holttest egymás felett! 7 orosz és 4 13-as jászkún
huszár".
A harcok folyamán ismételten veszteségteljesi makacs kézitusára
került a sor, amelynek különös jelentőségét az adja meg, hogy az oro­
szok számszerű fölényük mellett még azért is előnyben voltak, mert
szuronyt használhattak a karabélytusával dolgozó huszárok ellen. A
megújuló kézitusában mégis a huszárok győzedelmeskedtek s gyö­
nyörű tanúságot tettek a régi hadsereg, a régi katonák hasonlithatatlan
lendületéről.

BAUAZSIMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagja.

A kiontott vér a célt elérte, Az orosz roham megtörd s a assai
honvédek igy nyugodtan készülhettek a döntő, átkaroló roham: i. Az
orosz, a honvédek rohamát be sem várva, 30.000 fogoly, sók géppuska
és egyéb hadianyag hátrahagyásával az egész vonalon megháfr;ált.f
A limanovai csatatér döntő helyén magyar csapatok harcoltak. Ez
teszi _
nekünk
a csatát
különösen "emlékezetessé.
neve:
1__ 1.____
_________________________
Z_ De
_____
a^etes volt a
hadászati hatás is: a Becs felé tervezett áttörés meghiusíilt, s mivel
északon és a Kárpátokban is sikeres ellentámadásba menüink at: az
orosz gőzhenger az egész vonalon lassan visszagördült. - l
A csata tervezésének nagyvonalúságát és a lendületes végrehajtást
külföldi katonai körök is elismerik.
| ' nAdja Isten, hogy uj honvédségünk katonáit is ugyanaz a szellem
hevítse, mely világháborús huszárainkat a limanovai halálrphamra képesitette. Hiszen e nemzet elsősorban azért tudott egy ezredében i t élni*
virulni, mert voltak katonái, akik érte meg is tudtak halni. IÁ inagyar
esség*­
katona, a magyar huszár, a magyar faj hadi reprezentánsa, al kötelesség
tudás mellett a virtusnak is mintaképe. Száz halállal is bátlan szembe­
nézett. S nem szabad, de nem is lehet hazánk sorsa felett kétségbe esni,
ha úgy tudunk élni és harcolni, mint az őseink és hőseink, i

A helyesírás tanítása*

Irta: Schmidt Nándor.
I
|
2.
A helyesírás tanítását, bár öntudatlanul, a szülői ház ^ezdij mikor

a kisgyermeket a helyes beszédre oktatja. Pedig hány szülő iörülpannak,
hogy gyermeke selypítve gagyog, sőt — maguk is selypítenek neki,
persze nem gondolnak arra, mennyi fáradságba kerül jmajd arról
leszoktatni. A tapasztalat is azt mutatja, hogy helyesebben ésícönnyebben
sajátítja el a helyesírási készséget az a növendék, aki helyesen 'beszél.
Viszont: más az élőbeszéd és más: az Írás. Valaki szépen, választékosán
beszélhet, de ha azt, amit mond, le kellene írnia, írása fiemziegne a
helyesírási hibáktól. Tehát a helyesírás rendszeres tanításának első
kötelessége a szavak helyes kiejtése és a szó alakjának helyes elsajátítása.
A helyesírás tanítását már az első osztályban kezdjük a betűk
ismertetésénél. Meg kell követelnünk a rövid és hosszú mágánliangzók
rendes kiejtését s leírását. A mássalhangzók ismertetéséinél 'Különös
gondot fordítsunk a sziszegő hangokra, mivel írásközben ködnyep felcse­
rélik azokat. Gyakran előforduló hiba, hogy az „sz"-et felcserélik a wzs"-vel.
. Az első osztályban megismerkednek növendékeink az első nyelvtani
szabállyal: a keresztneveket nagykezdőbetűvel kell írni. Nem ^tartom
helyesnek, hogy Abc-és könyveinkben a keresztnevek — b£r vastagabb
nyomással — de mégis kisbetűkkel fordulnak elő. A gyérének jó meg­
figyelő s adott esetben ő is, bár jó vastagon, de* kisbetűt fog használni.

212

'

Legújabban az utcai cégtáblákon is láthatjuk a vezeték és keresztneveket
kisbetűvel festve. Elitélendő és káros értelmetlenség.
A második osztálytól kezdve rendszeresen tanítjuk a nyelvtant,
nem a nyelvtan, hanem a helyesírás kedvéért. Mindig gondoljunk arra,
hogy a nyelvtan tanítása ebben az osztályban főleg gyakorlati. Itt a
tiszta szemléletnyujtás és a gyakoroltatás áll előtérben, A nyelvi szem­
léletek felfogására előbb a gyermek hallását kell képessé tenni. Ezt kell
fejlesztenünk annyira, hogy a beszédet s egyes szavait, úgy fogja fel,
amint ezt az irodalmi nyelvben kiejtjük. Ehhez tiszta szemlélet kell, ez
pedig nem lehet más mint a tanító beszéde, amelynek mindig irodalmi
színvonalúnak kell lennie. A nyelvérzék fejlesztésénél a fülön kívül a
beszéd szerveit is szolgálatba kell állítani. Azért ne elégedjünk meg azzal,
hogy csak magunk ejtjük ki tisztán a leírandó szót, hanem a gyermeket
is késztessük arra, hogy a tanító kiejtését utánozza, maga is mondja ki
tisztán. A fülön és beszédszerven kívül a szemet is foglalkoztatjuk, azért
szükséges, hogy a szót leírva is lássa a gyermek, mert a leirt szó képe
megrögződik lelkében és ez a látási képzet is segíti a helyes leírásban.
Ennél a foknál válik különösen szükségessé a tanító leleményessége s
hogy a szó képe maradandóbb legyen, lerajzolja fogalmát. Vegyünk egy
pár ismertebb szót. Pl: áll, hall, száll. Lerajzolom Pálcika Jancsit, amint
két lábon áll. Az egyik lába is 1 „1“ betű, a másik is. Hány lába van?
Hány „1 -lel írjuk azt, hogy áll? Miért? Két jó nagy fület is rajzolok
neki (rajzolás közben egyik közbekiáltott: no ez jól hall !) Hány füle
van ? Hány füllel hall ? A táblára kerül még egy repülő madár, amint
két szárnnyal száll.. Hogyan fogjuk ezt a szót leírni? Két „l"-lel. Miért?
Mert két szárnnyal száll. Játékos rajz, de célt értem vele. Kész a
rögzítés.
A melléknévnél a helyes fokozás a fontos, a mi célunk szem­
pontjából. Én így rögzíteném meg. Szemléltetésül beviszek három pohár
vizet, továbbá, kockacukrot sót, ecetet stb.
Érzékeltetem a vizet, beszélgetünk a jó ivóvíz fontosságáról. Majd
beleteszek egy drb. kockacukrot s megállapítjuk, hogy most milyen lett
a víz.? Édes. Meg van az alapfok. A másik pohárba 2 drb cukor jut,
tehát édesebb (középfok) s végül a harmadik pohárba 3 drb cukrot
teszek s a gyermekek maguktól megállapítják, hogy ez a legédesebb.
Ily módon járok el azután az ecettel (savanyú, savanyúbb, legsavanyúbb)

ŰSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária11 rum: és likőrgyár

SZOLNOK Sürgönyeim;

Bo rösztrei c h e r.

Telefon: 53

(

í 213

l l

a sóval (sós, sósabb, legsósabb). Pamuttal, zsineggel szemléltetem a
gyenge, gyengébb, leggyengébb és az erős, erősebb, legerősebb fogalmakat.
Meg vagyok győződve, hogy maradandó képet nyújtok a tagúinknak,
A névelőkkel nincsen komolyabb baj,, de észrevettem, hogy egyesek
az apám és anyám szóknál az „a“-t mint ^évelőt kezelték, vagyis így
írták „a pám, a nyám". Ezekkel egyideig úgy írattam, hogy édesapám,
édesanyám s lassacskán elmaradt a hiba.
| j
A tárgyragot nem hibázzák el mindaddig, mig a múlt idő Iragját
nem tanulják, mert azzal tévesztik. Itt fontos a megkülönböztetés,j hogy
amaz név, emez cselekvés. A szók jelentőségét legegyszerűbbe^ az, utána
feltett kérdésekkel lehet tisztázni. Aki a tárgy kérdéseivel (kit, mitj kiket,
miket) tisztában van és tudja, hogy a tárgy ragja mindig csak|M nem
fog hibázni.
Az ad, mond, küld igék jelentő és parancsoló módját egyfná^ mellé
írva szemléltetem (ad—add, mond—mondd, küld—küldd). | ^okszor
hibázik a gyermek a „val, vel“ raggal való írásnál. Addig mí^ Magán­
hangzóval végződő szóhoz járulnak (búzával, árpával, kocsival! gincsen
baj, de amint mássalhangzóval végződő szóhoz ragasztjuk (^1. stőrrel,
szekérrel, paddal) akkor már nehézségekbe ütközik. Ennek magyarázása
és gyakoroltatása nagyon fontos.
Az igekötős igéket úgy gyakoroltatom, hogy a táblára í|uMk egy
igét. Pl. megy, azt egybekapcsoljuk igekötőkkel: felmegy, bemegy, lemegy,
rámegy, kimegy, szétmegy stb.. . . Mindjárt meg is fordítjuk: i|eiú megy
ki, nem megy be, ő megy le stb. Gyakoroljuk más igéken is; Valóságos
versengés indul meg, hogy ki tud többet mondani. Gyakorláj gőzben
megállapítjuk a szabályt, hogyha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk,
ha pedig mögötte áll, akkor külön kell írni.
1 s
Az idő nem engedi meg, hogy minden eshetőséget kü|öá.-külön
vázoljak. Azért csak egy-két példát mutattam be.
A helyesírás gyakorlásának szolgálatába kell állítanunk: ajn^solást,
a tollbamondást, az emlékezetből való íratást és a nyelvi magyarázatokat.
Legutoljára hagytam a dolgozat javítást. Ez a legnehezebb. Itt a
gyermeknek élővé kell tennünk a szavak helyes alakját. El kell férnünk
azt, hogy állandó helyes szemléleti képe legyen a szavakról ‘ Éppen
ezért talán seholsem olyan fontos a szemléltetés mmt éppei> |t£ Az
„Utasítás" is megmondja, hogy a szók helyes leirásánák-a javításoknál
vegyük igénybe a fület, a nyelvet, a szemet, a kezet-egyaránt. 5
A gyermekek Írását mindig ki kell javítani. Éz természetes is.
A legtöbbet azonban mégis a dolgozatokban előforduló hibákra adok.
Itt látom meg osztályom általános helyesírási készségét. Legelső téeúdőm
megállapítani, melyek a legtöbbnél található hibák s ezeket veszem glapos,
tárgyalás alá. Hogy a figyelem el ne forgácsolódjék, nem mindegyiket
hanem csak egyet-kettőt. Inkább lassabban haladjunk, de g biztosan.
Az nem lehet, hogy minden előforduló hibával egyszerre foglalkozzunk

214
mert akkor ez a munka majdnem az eredménytelenséggel egyenlő. Az
a kiválasztott egyet-kettőt közösen tárgyaljuk, persze erre időre van
szükség, ezért üdvözöljük a helyesírás elsajátítására fordítható második
órát.
A kiválasztott szót egy gyermekkel leiratom, lehetőleg azzal, aki
hibásan irta dolgozatában. Kérjük a véleményeket, lesznek mellette és
ellene. Ilyenkor egy kis vita fejlődik, ez pedig szükséges az órára. Ez a
vélemény meghallgatás azért is kell, mert ebből győződünk meg, hogy
milyen fokú a bizonyosság vagy bizonytalanság. Hangoztassuk a szót két
Ízben is hibásan és helyesen a tömeggel, hogy hallják érezzék a különb­
ségeket. A probléma megoldódott. A gyermekek látják, hogy miképpen
kell írni, de a következő alkalommal ugyancsak elköveti a hibát; azért
kell a szó helyeszképét, mint már előbb kifejtettem rögzíteni.
Befejezésül hangsúlyozom, hogy nagyon is szükséges a hihák javítá­
sánál egy kiépített módszer alkalmazása. így nagyon szép eredményt
érhetünk el.
Ne gondoljunk azonban százszázalékos eredményre! Hibák még igy
is lesznek, de lassan és biztosan maradoznak.

A néphagyomány fontossága nevelésünkben és
tanításunkban*
„Nyelvében él a nemzet'1, de csak akkor, ha hagyományait éppen
úgy megbecsüli, mint nyelvének egyéni sajátosságait. A magyar nyelv
nagyon ízes, zamatos. Szebbet nála el sem tudunk képzelni az egész
világon. Mégis „úri nyelven" beszélünk. Idegen kifejezéseket használunk,
melynek szelleme örökké idegen marad számunkra, sőt károsan vissza­
fejleszti nevelésünket.
Csak egy példát hozok fel: a németből átvett — „kezitcsókolom"-ot.
(Kisztihand.) Mindig sértette a fülemet, mikor valamelyik kis tanítvá­
nyommal találkoztam, ki boldog mosolygás közepette kiabált felém :
kezitcsókolom. Én nem felelhettem rá magyaros: Aggyon Istennel!, mert
a kezitcsókolomhoz csak a szervusz illik. További veszedelmes elfajúlása
a kezicsókolomozásnak a későbbi korban fejti ki káros hatását. Addig
csak mondja is -gyermek a kezitcsókolomot míg a népiskolába jár. Hanem
aztán már „nagylánynak" képzeli magát, ki ha találkozik tanítójával
idegesen néz jobbra balra, mintha nem venné észre. Szégyelli köszönteni
úgy, hogy kezicsókolom. Eredmény : Egészen leszokik a köszönésről s a
tiszteletadás legalsóbb fokát sem adja meg tanítójának. Habár a hajlan­
dósága meg van rá, de a német kezitcsókolom elfojtja benne.

i ‘ 215
Mi, tanítók kb. kilencvenöt százalékban a nép fiai vagyunk í L?lkünkben benne él a néphagyomány szellemisége, csak az baj, $okan
kiölik magukból azon a címen, hogy a középosztály tagj4- Amily
mértékben kiöli a tanító a leikéből az ősi szellemet, olyan njérfékben
gyengíti a nemzet ellenálló képességét, szilárdságát; olyan mértéiben
viszi nemzetét a pusztulás felé. Hiszen ha nem volna népi lelkiségünk,
akkor is szert kellene rá tennünk : hagyományaink, felkutatásával es ősi
szokásaink megbecsülésével. Erre pedig a tanítónak bőven vanjalkalma.
Aki azonban, a ma oly divatos: külső magyaroskodást ölti magáré, az
inkább hozzá se kezdjen, mert többet árt vele, mint használj Ne
üldözzük iskolánkból a népi nyelvet! Ezzel kettős munkát végeztetünk
a gyermekkel: küzd az úri nyelvvel és küzd az ismeretszerzés nehéz­
ségeivel. Nem azt mondom ezzel, hogy irtsuk ki az irodalmi nyelvet
iskolánkból, sőt igenis fordítsunk reá nagy gondot, mert a nely|sirás
elsajátítása enélkül nem lehetséges. Én pusztán csak azt szeretftém, hogy
ne zökkentsük ki a gyermek eredeti, ősi gondolkozását, bízzunk ózan
paraszteszében. Ha folyton leintjük a gyermeket, hogy ezl ígi kell
mondani kisfiam, emezt meg emigy kell mondani kisfiam, a végén zava­
rossá tesszük gondolkozását annyira, hogy alig mer beszélni,
^kben
t lel­
tehát nekem is népinek kell lennem, közel kell mennem a gy<
kéhez. Ez azonban ne csak az iskola falain belül legyen meg,
ki­
vül is. Erre megint csak a köszönés példáját hozom fel. Mikor* elvégez­
tem tanítóképzőintézeti tanulmányomat, néhány órát kaptam az iparos­
tanonciskolában. Első órám után pár nappal találkoztam valamelyik ta­
nítványommal. A tanítványom tanítójával szemben nem akarta |ne^tennif
hogy ne köszönjön, de legszívesebben ezt cselekedte volna hal nem áll
fent köztünk a tanító tanítványi viszony, úgy vettem észre abból ’ mor­
gásból, amit ő köszönésnek tartott. Én nem álltam meg feltűnést Ijeltve,
hogy összeszídjam, mert ezzel csak rontottam volna a dolgon hanem
megemeltem a kalapom és hangosan köszöntem: Jónapot fiam ! —ÍEredmény: minden inasom négy lépéssel előttem emeli kalapját, a k rékpárról lekiált hozzám, hangosan, érthetően, boldogan mondja: jó napot kí­
vánok tanitó úr! — Hogy megbecsülésben részesüljek, magam is becsüljek!
Ne vegyem semmibe a gyermeket csak azért, mert útitársamm^ á napi
politikát kell megtárgyalnom. Hisz a gyermek a köszönésével legnagyob­
bat ad, amit adhat: tiszteletet. És én ezt az értéket semmibe se|v|szem.
Nevelésünk csődje mindig ilyen „apróságok miatt következilj^lie. Ha
hiba van tanításunkban vagy nevelésünkben, a hibát mindig ön|ncigunk-bán keressük, soha sem a gyermekben.
A néphagyomány fontossága, ereje, óriási! Ez adja meg $ nép;
eredetiségét, egyéniségét. Az viszont elvitathatatlan, hogy enélklil a két
tényező nélkül nincs előrehaladás. Tehát ugyanakkor, mikor idegeit szel­
lemiséget majmolunk: visszafelé is fejlődünk. Önérzetes emberbe pedig
az a legnagyobb szégyen, ha visszafelé fejlődik. Tegyünk meg miniident,

216
hogy parasztgyermekeinken keresztül előbbre vigyük ezt a szent ügyet.
Becsüljük, ápoljuk, szeressük, kutassuk néphagyományunkat, hogy igaz
hazafiak legyünk. Vigyük bele tanításunkba, az ősi szellemet. Nem a
népieskedést, hanem a népiséget. Erre bőven nyílik alkalom, hogy ne
mondjak egyebet pl. a tornaórán. Itt a tanító igazán nincs korlátozva,
hogy milyen játékkal edzze tanítványait, Ha már módomban áll a vá­
lasztás, inkább a régi jó magyar népi játékokat válasszam, ne az idegen­
ből behozott, magyar-leiket ölő játékot. Ha nem ismerek magyar játékot,
kérdezzem meg a gyermekeket. Tudnak azok ! Ne csak én tanítsam a
gyermeket, én is tanuljak tőle. — Ez csak egy példa a sok közül. Min­
den órába belevihetek népi szellemet. Minden órában benne kell lennie
a magyar eredetiségnek, egyéniségnek. Mert csak így biztosítom nemzeti
létünk szilárdságát, így viszem előbbre az európai kultúrát és ezen ke­
resztül az egyetemes világkultúrát. Benned van az ősi szellem, ne öld
ki magadból. Ne szégyeld. hogy magyarul beszélsz, ne szégyeld, hogy
népi vagy, ne szégyeld, lelkedre ölelni a maszatos kis parasztgyereket.
Ne menj a hamis magyarkodás után. Ne akarj kitűnni magyarsá­
goddal. Ne külsőleg, belsőleg légy magyar 1
„A baj az,. — írja Györffy István — hogy a lélekben még nem
magyarok a törzsökös magyarságot is kezdik asszimilálni, a magyarlelküséget a magyaroskodás kezdi felváltani minden vonalon. Ha a törzsökös
magyarság nem akar hozzájuk hasonulni, csak külsőleg megmagyarosodottak lelkét is meg kell nyernünk. A magunk magyar lelkére pedig
vigyáznunk kell, nehogy kilopják belőlünk/'
Makra Sándor.

Az Áll* Tanítók Orsz* Egyesülete
közgyűlése*
Az Állami Tanitók Orsz. Egyesülete december 2-án tartotta képvi­
seleti közgyűlését Budapesten, a Tanítók Házában. A közgyűlésen, melyre
az ország t minden részéből összejöttek az állami tanítók és óvónők
képviselői, a kultuszminiszter képviseletében Fáy István államtitkár
és dr. Hertelendy Jenő miniszteri osztályfőnök jelent meg. Gállá Endre
emelkedett hangú- elnöki megnyitójában beszámolt a lefolyt év kiemelkedő
eseményeiről, ismertette azt a megszakításnélküli, céltudatos munkásságot,
melyet az ^elnökség a tanítóság erkölcsi és anyagi érdekeinek előmozdítása
érdekében kifejt. Rámutatott az elért eredményekre s ismertette a további
tennivalókat. Majd meleg szavakkal emlékezett meg vitéz Csorba Ödön
főtitkár haláláról s szívbőljövő szavakkal áldozott emlékének.
Tiszteletteljes szeretettel üdvözölte Fáy István államtitkárt és
dr. Hertelendy Jenő miniszteri osztályfőnököt, akik megjelenésükkel is a
tanítóság iránt érzet megbecsülésüknek adtak kifejezést.

Az üdvözlésre Fáy István államtitkár keresetlen, szíves szavakkal
válaszolt s kijelentette, hogy ismeri s nagyra értékeli a magyar tanítóság
nehéz és felelősségteljes munkáját s minden jogos érdekeiknek és kíván­
ságaiknak hathatós támogatója lesz.
Azután Bőhm Péter miskolci felügyelő-igazgató lépett az ejoajdói
emelvényre a Napjaink tanítói feladatai címmel tartott értékes s'fn^dvégig lebilincselő előadást arról a felelősségteljes és sokirányú néyáőítanító feladatokról, melyeket a haza a mai nehéz időkben a tanítódéitól
joggal elvár. '
A főtitkári jelentést Kerék Péter felügyelő igazgató, h. főtitkár áíjítétta
össze és terjesztette elő. Minden részletre és minden mozzanatra kiterjedő,
gondos, körültekintő munkát végzett, melyért a hallgatóság meleg élisínerésben részesítette. A számvizsgáló-bizottság és pénztáros jelentíscből
tiszta képet nyert a közgyűlés közönsége az Egyesület gondos ésieiedményes gazdálkodásáról. Örömmel állapította meg a jóléti alapok.űdűlőházak, gyógyfürdők fejlődését s megelégedéssel vette tudomásul, hogy az
Egyesület vagyona az elnökség agilitása következtében elérte a 100.000
P-t. A jövő évi költségvetés megállapítása után a tisztújításra kerülf a $or.
Elnökké ismét Gállá Endrét választotta meg a képviseleti közgyűlés
egyhangúan, közfelkiáltással. Meleg ünneplésben részesítve ez alkal|n|lból
azt a kiváló egyéniséget, aki még nyugalmas éveit is a magyar tanítóság
ügyének, magyar a népoktatás színvonala emelésének szenteli.
Javaslatára egyhangúan megválasztotta újból a régi tisztikart. । Vitéz
Csorba Ödön örökébe Kerék Péter felügyelő-igazgatót ültette s rábírta az
Egyesület hivatalos lapja, a Magyar Népiskola szerkesztését is.
1
A gyűlést közös ebéd követte,, mely a késő délutáni órákban’ért
véget.
| (k)

--------------------------- --------- ----------- -—T
A Kalász Könyvkiadó Rt. választmányi gyűlése.
A magyar tanítóság egyetlen országos jellegű, tanítói jóléti célö tat
szolgáló gazdasági alakulata, a Kalász Könyvkiadó Rt. december 2Í én
délután tartotta nagyszámú tagtárs részvételével idei második választaná iyi
gyűlését a Tanítók Ferenc József Háza dísztermében.
Dr. Pogány Frigyes elnöki megnyitójában vázolta a jelenlegi ^új|os
gazdasági viszonyokat és kimutatta, hogy a tanítóság megértő támogassa
s a vezérigazgató szaktudása és rátermettsége a gátló körülmények! elle­
nére is biztosította a vállallat további fejlődését. Ezután Rákos. István
alelnök köszöntötte az elnököt a Kalász és rajta keresztül az Eötvösalap eredményes és értékes támogatásáért s átnyújtotta .az Eötvös-alap
tiszteletbeli elnökévé történt megválasztásáról szóló oklevelet. Usztie
Zoltán igazgatósági jelentésében beszámolt az elmúlt időszak eseményeiről,
a Kalász újabb térfoglalásáról és az üzletágak alakulásáról. Ismertette a

218
vállalat vagyoni helyzetét. Beszámolt a nyomda további jelentős fejlődé­
séről és teljes beolvadásáról a Kalászba. Tájékoztatta a választmányt a
folyó évi segélyezésekről és kimutatta, hogy az Eötvös-alap 12.062'—
pengős részesedésén s az országos, valamint a vármegyei tanítóegyesü­
letek támogatásán kívül 5'6000 — pengőt fordított a Kalász tanítók, tanító­
gyermekek és özvegyek segélyezésére. Beszámolt a Kalász kiadványainak
számos felvidéki iskolában történt bevezetéséről. Bejentette, hogy a vállalat
nagy anyagi áldozattal helyesírási gyakorlatok című füzetsorozatot adott ki
a helyesírás eredményes tanításának megkönnyítése céljából. A II., III.
és IV. o. füzetek már megjelentek, azV., VI., VII. o. füzetek most vannak
előkészületben. Megköszönte a kartársak részéről eddig megnyilvánult
szeretetteljes bizalmat és pártfogást s kérte támogatásukat jövőre is.
Végül kegyeletes szavakkal áldozott a legutóbbi gyűlés óta elhunyt Boér
Antal, Bulissza József, v. Csorba Ödön, Kozma Imre, Potor László,
Szabó Ferenc, dr. Visnovszky Rezső és Zsák József emlékének. A
választmány a jelentést egyhangú helyesléssel tudomásul vette. Pártos
Ferenc „A népiskola életre nevelő ereje" és Lengyel Ferenc „A nép­
iskola felső tagozata kiépítésének szempontja" címén tartott igen érdekes
és tartalmas előadást. A választmányi gyűlés az elnök zárószavaival ért
véget.

Kormányrendelet a köztisztviselői fizetések és
nyugdijak csökkentésének részbeni
megszüntetéséről*
A Budapesti Közlöny dec. 22-i számában kormányrendelet jelent
meg a köztisztviselői fizetések és nyugdijak csökkentésének részbeni
megszüntetéséről.
A rendelet a 1940. év január 1-től kezdve hatályon kívül helyezi a
ma még érvényben lévő három illetménycsökkentő rendelet közül a
második és harmadik rendeletnek ama rendelkezéseit, amelyek az aktív
tisztviselők és egyéb alkalmazottak fizetését (havidiját, havibérét stb.)
2—10 százalékkal szállították le.

19
A rendelet ezeknek a csökkentéseknek hatályon kívül helyezésén
túlmenően ugyancsak 5 százalékkal emeli fel mindazoknak az alk^lmazottaknak fizetését, akiknek a fentemlített két rendelet a fizetéseket egy­
általában nem, vagy 2 százaléknál kisebb százalékkal csökkentettéi Ez a
rendelkezés azt jelenti, hogy a IX. fizetési osztályba és az ennél alacso­
nyabb fizetési osztályokba tartozó tisztviselőknél, továbbá az alacsonyabb
javadalmazásban részesülő alkalmazottak egyes csoportjainál lesznek
olyan alkalmazottak, akik a csökkentések előtti időben járt fizetés :eljes
összegében fognak részesülni.
A rendeletben foglaltak vonatkoznak azokra a mellékilletmérr ekre
is, amelyeket a fentemlített illetménycsökkentő rendeletek alapién a
fizetések csökkentése arányában annak idején ugyancsak csökkenteni
kellett. A rendelet a nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére a cso^entésekből újra két százalékot ad vissza.
•
4I
Az említett rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nemállamí
tanszemélyzet íizetéskiegészitő államsegélyének, a községi, közigazgatási
és tanügyi alkalmazottak fizetésének,’ továbbá a rendeletben részletesen
felsorolt olyan alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságainak a megálla­
pításánál is, akik javadalmazás szempontjából az állami alkalmazottakkal
esnek egy tekintet alá.
I
A könnyebb áttekintés és tájékozódás végett az alábbi kimutatásban
feltüntetjük az állami rendszerű fizetési osztályokba sorozott tisztviselők
fizetését a négyszeri csökkentés után, az utolsó csökkentés megsz^ htetése
után (7000/937) és a mostani 12.000/1939. rendelet után, tehát 1940 jaj11 fői.
11940
utolsó
négyszeri
csökkentés be- * ' január
csökkentés
Fizetési
fokozat eredeti
f 1-től
szüntetése után
után
osztály
$360
336
312
400
VII.
1. •
306'50
1 1 328'50
284'50
365
2.
297
277
257
330
3.
\261
246'50
232
290
VIII.
1.
*243 ’
229'50
216
270
• 2.
s 229'50
216'50
204
255
3.
1209
197'50
186 •
230
IX.
1.
[195'50
184'50
174
215
2.
*182
172
■
162
200
3.
117650
167
157'50
'
190
X.
1.
167
*
158
149
180
2.
158
149'50
.
í
141
170
3
1 148'50
*
14050
132'50
160
XI.
1.
133’50
ii 141
126
152
2.
‘ 133'50
126'50
119'50
144
3.
! 12650
120
;
113'50
134
gyakornok főisk.
111
105'50
100
115
,, középisk.
Állami óvónők 1—3 évig 133'50, 4— 6 évig 141, 7—8 évig 148'50,
9—11 évig 158, 12--14 évig 167, azután fokozatosan a 24 évtől 209■ P.
■
।
A

220
A nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére az 1937. évi 7000. M. E.
számú rendelet szerint megállapított ellátást az 1931. évi szeptember hó
1-e előtti ellátásnak két százalékával kell fölemelni.
A lakáspénzek változatlanok maradnak.
Értesülésünk szerint a vall.- és közoktatásügyi miniszter a f. évi
költségvetésbe az igazgatói dijakra az eddigi összeg kétszeresét állította
be s ezeket 1940. január 1-től 100 %-kal emelik.

HIVATALOS RÉSZ
Tárgy: Az 1939. IV. t. c. végrehajtása
tárgyában bekivánt eredeti ok­
iratok bemutatása.
Valamennyi állami és nem állami elemi és mezőgazdasági iskola
tek. Iskolaszékének, illetve Igazgatóságának.
Állomáshelyeiken.
A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló
1939: IV. t. c. 5. §-a 2 bekezdésében foglalt rendelkezés végrehajtásának
előkészítése végett a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi november
hó 4-én kelt 7.800—1939. eln. szám alatt elrendelte, hogy az idézett
törvény 1. §. 2. valamint 3. bekezdésénék rendelkezései alá tartozó
tanerők személyi adatai eredeti okirataik alapján igazoltassanak.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr folyó évi november hó
30. napján kelt 8.264—1939. eln. számú rendeletére értesítem T. Címet,
hogy a 7.220—1939. M. E. számú rendelet 64. §-a értelmében a köz­
igazgatási hatóság által kiállított hatósági tanúsítvány arról, hogy a kérel­
mező nem tekinthető zsidónak, nem helyettesíthet azon eredeti okiratokat,
melyeknek benyújtási kötelezettségét a 7.220—1939. M. E. számú rendelet
9. §-a 2. bekezdésében foglaltak alapján fenti szám alatt rendelte el a
vkminíszter úr.
Felhivom a T. Címet, hogy a személyi adatokra vonatkozó igazoló
iratok jövőben eredetben terjesztendők fel.
Szolnok. 1939. évi december hó 16-án.
Dr. Jakab László s. k.
kir. tanfelügyelő.
5748—1939. szám.

Valamennyi áll. el. iskola Tekintetes Igazgatójának.
5875—1939.
Állomáshelyén.
Tudomás végett másolatban közlöm az alábbi rendeletet.
Szolnok, 1939. dec. 27.
Dr. Jakab László
kir. tanfelügyelő.
Másolat. M. kir. vallás- és közoktatásügyi Minisztérium. 91.187/1939
sz. VI. ü. o. szám. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei népiskolák költség­
vetéseinek naptári év szerinti elkészítése tbn. Folyó évi október hó 10-

én 4710. szám alatt kelt jelentésére értesítem kir. Tanfelügyelő Urat,
hogy az állami népiskolák költségvetései továbbra is tanévenként készí­
tendők el. Budapest, 1939. évi december hó 18-án. A miniszter rendele­
téből : Dr. Boreczky Elemér s. k. miniszteri tanácsos. P-*H. A kiadvány .
hiteléül: Olvashatatlan aláírás s. k. miniszteri irodafőtiszt.
A másolat hiteléül:.
Szolnok, 1939. december hó 27-én.
vitéz Bányai Káliján
bér. áll. isk. igazgató.
Felhívás Felkérem a temetkezési alosztály tagjait, hogy Rennér Á.
József elhalt kartársunk után temetkezési járulékaikat személyenként
1 P 20 f. az egyesület pénztárába befizetni szívesek legyének. Pénztáros.

Srodalom
a a
.Itózatos
szokottnál is nagyobb terjedelemben jelent meg. Az értékes és vi

A Magyar Kórus hangjegyes egyházzenei folyóirat téli

szövegrészen kívül Karácsonyi Kórusokat ad Halmos Lászlótól és ármath
Artúrtól. Naptestvér éneke címen Kodály és Kerényi kis gyenpjeksearait
találjuk. Értékes melléklete. Harmath: A 150. zsoltár yegye^ajra és
orgonára, továbbá az Orgonaszó III. füzete K.. Pikéthy Tibor elei- é| utó­
__ 1— r
____ _ —
Szakolczay
Rie^r .,Ernő ■
játékai, a Korális
Füzetek
23.régül
száma
s v<
tanulmánya Orgonaproblémák és Orgonamozgalmak címen. Évi.előfizetési
dija 9 P. Egyes szám : 2 P 40 f. Szerkesztőség és Kiadóhivatal Budapest,
Ferry Oszkár-u. 55.
A népiskola igazgatása címen dr. Takács Gyula tanügyi fogalmazó
szerkesztésében összefoglaló gyakorlati útmutató jelent meg| tanítók,
igazgatók, gondnokságok és iskolaszékek számára., határidőnaplóval és
jogszabálygyűjteménnyel. A munka a szerzőnél rendelhető meg (Kjoniárom,
tanker. kir. főigazgatóság) 3 P árban.
g
Az Eötvös-Alap Önsegélyző- és Családjóléti Osztálya a vigasz­
taló szavak helyett, a megvigasztaló cselekedetet nyújtja !
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzlethá:

n

Telefon 301.
I j
„Takarékos s á g “ q|a í a

223

222

Kedves Olvasóinknak és Mun­
katársainknak kellemes kará­
csonyt és boldog újévet kiván
a Szerkesztőség,
Megbízás. Horváth Lajos oki.
tanitót a vallás- és közoktatásügyi
miniszter a turkevei kiskabai áll,,
Karakas Lajos oki. tanitót a kunhegyesi-gergelyrészi áll., Kovács
György oki. tanitót a szolnoki-pa
lotási áll. iskolához helyettestanitói minőségben alkalmazta.

Athelyeyés. Imrefalvi József áll.
tanitót a jászberényi-csikóstanyai
áll. iskolától a hernádcsányi, Magass Margit áll. tanitónőt a szelevényi áll. iskolától a solymári,
Simon Mária áll. tanitónőt a kiskunmajsai rk. iskolától a jászárokszállási-ágói, Dubraviczky Dezső
áll. tanitót a jászberényi-homoki,
Smóling Anna áll. tanitónőt a kisujszállási-uj telepi ref. iskolától az
orgoványi.-felsőtanyai, Stósz Erzsé­
bet áll, tanitónőt a jászáfokszállásiágói áll, iskolától a jászárokszállási
beit. áll. iskolához helyezte át a
miniszter ur.

Fekete Imre kisúj­
szállási ref., Mátrqy Antal jánoshidai-tótkéri közs., Horváth Lajos
Lemondás.

turkevei-kiskabai áll., Sass István
kenderesi ref., Baranyai Endre tiszaroffi rk., Gajdár László rákóczifalvai-prajziktelepi áll. tanitó állá­
sáról lemondott.
Iskolaielügyélői megbízás. A

vallás- és közoktatásügyi miniszter
Keszthelyi Ferenc jászberényi áll.
tanitót a törökszentmiklósi I. kör­
zetbe iskolafelügyelővé nevezte ki.
Nyugdíjazás. Ritoók Sándorné
dévaványai-pusztaecsegi ref. és
Gyarmatiné Kindlovics Margit szol­
noki áll. tanitónőt a. vallás és
közoktatásügyi miniszter nyugalom
ba helyezte.
Halálozás. Rényi Dezső szolnoki

könyvkereskedő és nyomdatulaj­
donos dec. hó 2-án, 63 éves ko­
rában, hirtelen elhunyt. Évtizedek
óta készítette lapunkat, mindenkor
a legnagyobb gonddal, előzékeny­
séggel és figyelmességgel. Ez jelle­
mezte különben mindenkivel szem­
ben. A magyar tanügyi és szép­
irodalomnak, művészetnek lelkes
híve és áldozatkész támogatója
volt. Őszintén fájlaljuk elhunytét.
Emlékét kegyelettel őrizzük meg.
Miniszteri bizottság Szolno­
kon. A szolnoki halaszthatatlan

iskolai építési ügyek rendezésére
>o°o

gyertnekruha^
éf füjcHjaícn

SZOLNOK, Szapáry-utca 4—6. sz.
Hitelbank épület. — Takarékosság.
Gyermekruhák nagy választékban,
fűzők és melltartók mérték után.

0
9

bizottság tárgyalt Szolnokon. A
bizottság tagja dr. Hertelendy Jenő
és dr. Damjanovich Lajos minisz
téri osztályfőnökök, dr. Jakab
László kir. tanfelügyelő, dr. Szabó
Ferenc polgármester és dr. Molnár
János kulturtanácsnok kíséretében
helyszíni szemlét tartottak. Meg­
szemlélték a tiszaparti áll. el., a
leánygimnázium, a kereskedelmi
iskola épületét, tárgyalást folytat­
tak a II. sz. polgári fiúiskola, a
Scheftsik-telepi áll. isko’a felállítása
ügyében is. A döntés az építkezé­
sek és szervezések ügyében még
nem történt.
Küldöttség tisztelgése dr. Hóman Bálint előtt. Hóman Bálint

vallás-és közoktatásügyi minisztert
a magyar tanitói és tanári kar négy
nagy egyesületének küldöttsége
kereste fel hivatalában. A Keres­
kedelmi Iskolai Tanárok Szövetsé­
gének küldöttségeSzakállZsigmond
tanügyi főtanácsos, elnök, az Or­
szágos Középiskolai Tanárok Egye­
sületének küldöttsége Bernolák
Kálmán tanügyi főtanácsos elnök,
a Testnevelési Tanárok Országos
Egyesületének vezetősége Jakoss
Kálmán elnök, az Egyetemes Ta­
nitó Egyesület pedig Gállá Endre
és Berkényi Károly elnökök ve­
zetésével tisztelgett a miniszter
előtt, akinek — és rajta keresztül
a kormánynak — a magyar tanítói
és tanári kar köszönetét tolmácsolta
azért a gondoskodásért, amellyel
az új költségvetés keretében lehe­
tővé tették a tanári és tanítói kar­
nak a munkájához méltó előmene­
telt. Az Egyetemes Tanító Egye­
sület küldöttsége ebből az alka­
lomból átnyújtotta a vallás- és

közoktatásügyi minisztei
örökös díszelnökségről sí
* levelet.

az
ok-

nitók Házában Az Eötvös-Alap

tagjai szállásigénylésüket ^válaszos
levelezőlapon oly időben |ud$ssák
a Ház igazgatójával, h^gyy arra
még idején válaszolhassoi|. Közöl­
jék : 1. érkezésük és taHóztíodásuk pontos idejét, 2. ai érkező
összes személyek nevét éj lehető-leg tagsági számát is, $. kpzösvagy különszobát kérne^-e | Ha
utazásuk netán elmaradja, Sértesitsék erről előre az igaz^tós^got,
hogy az igy üresen maradó hélyre
más tagot oszthasson be. Ha valaki
a bejelentett napra nem í érkezik
meg, előjegyzését törlik.'|ElŐ£etes
bejelentés nélkül megeshe|ik, jiogy
hely hiányában nem tudlak Szál­
lást adni. A szobát vagyi szállást
csak az Eötvös-Alap tagj^ é|. ve­
lük közős háztartásban él^>, éltar­
tott családtagok vehetik géifybe.

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,

1

1

ha a benne I
•
megbízható; keireskedőknél vás< ira '! f
Nyugtázások. - Csekkszámla:

Jász-Nagykun-Szolnokvárm^gyé Ált,
Tanítóegyesület - Szolnok? 5' .480.
Előfizetés NépművelésreJ Á L ískóla Mezőtúr Kossuth. Ili.. 16 P,
Bacskó Margit Tiszaföldjár 6 P.
Balogh Zsigmondné _Kis|i jsí állás

224
3 P, Áll. iskola Mezőtúr Törőha­
lom 6 P, Áll. iskola Mezőtúr
Rákóczi-ut 6 P.

Tagdíj címen: Kiss Károly, Bathó
Róza, Koháry Ilona, Skoda Mária,
Skoda Ilona, Benyovszky Jolán,
Vásárhelyi Mária, Szentirmay Kál­
mánné, Németh Mária, Mocsári
József, Magyari Károly, dr. Grámán Károlyné Jászberény, Hor­
váth Imre Mezőtúr 2—2 P, Vá­
mos Lajos 4 P, Kiss Ágnes 6 P,
dr. Gönczyné, G. Ilona 6 P. Me­
zőtúr, Török Jolán Szanda 2 P,
Csiky József, dr, Gergely Ferencé,
vitéz Nagy Lajosné Szolnok 4—4
P, Hevesnagykunsági Ref. Tanító­
egyesület 45 P, Szabó Ilona Jászfelsőszentgyörgy 2 P, Jánossy
Pálné 2 P, Császár Ferencné 3 P,
Szolnok.
Temetkezési díj .címen : Horváth
Jolán, Muhy jMária, özv, Muhy
Sándorné, Szathmáry Lajosné, Fe­
renczy Sándorné, Soós Józsefné,
Ferenczy Kálmán, Ferenczy Kál­
mánné, Markóth Dezsó, Markóth
Dezsőné, Hunyor Hona, dr. Kere­
kes Sándorné, Pethes Gyuláné
1 P 20 — 1 P 20 f, Brindáné,L.
Mária, Szegedy Istvánné, Csiky
Ernő, Soós József, Koltay Anna,
Gombkötő Márta, Padányi Margit
2 P 40—2 P 40 f, Gyarmati Fe­
rencné 3 P 60 f, Bacskó Gyula

^öígyeím!

7 P 20 f. Szolnok, Magyary Gyu­
láné 1 P 20 f. Bpest, Bátky An­
tal Makó 1 P 20 f, Országh Pál
Bpest 1 P 20 f, özv. Molnár Bé­
láné Bpest 1 P 20 f, Veress Mi­
hály 19 P 20 f. Budapest, Szabó
Ilona Jászfelsőszentgyörgy 1 P 20 f.
A temetkezési alosztály tag­
jai közé beléptek: Máté Gábor

áll. tanitó Mezőtúr Pusztapó I.
Kelemen Margit, Réső Dávidné,
Zámbori Jánosné áll. tanítónők
Nagykörű, Oroszvári János ig.
tanitó, Fazekas Ferencné, Manga
Olga, Táncos György községi,
Timpfel Mária róm. kát. tanitónő
Kőtelek.

Vármegyei Egyesületünk
Temetkezési Alosztálya:

akkor segít, mikor arra a
legnagyobb szükség van.
iii

Családunk és hozzátarto­
zóink iránti kötelességünk,
hogy oda belépjünk!

Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok.
Telefon 113.

Női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nivőju szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

& „Nagytőzsde" mellett

___________________
ÁRUFORGALOM !

KEMÉNY ISTVÁN
Telefon 3-15. sz.

SZOLNOK

Gorove-u. 19.

>I §2

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS

!939- /32.éví./.

jan-dec.

1-12• szám.