Fájl #708: "nepoktatas1938.pdf"

jfisz nocvuun szoinouvflpmcQuci

H

g

*

TARTALOM
Klráldi Károly: Új köntösben;
(k.): Főiskolai tanítóképzés. {
Dr. Tesléry Károly: Cigánytemetés.
Végh Pál: Tanulmányi kirándulások
Vitéz Asztalos Sándor: Háziipari tan
folyam a tanyán.
*
Karcagi: Lázadozó szülők.
Hivatalos rész.
Irodalom. - Hlrak.
Szerkesztői üzenetek.
[RtNYl DKZSŐ
(KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK,

XXXI. évfolyam.

1. szám.

1938. január hő.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség és a vármegy
iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Laptulajdonos :

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Jász - Nagykun- Szolnokvármegyei Ált.
Tanltúegyesület.
Nyomatott: Rényl Dezső könyv*

5

III. o. 3IV. o. 3 -

I. o.
II. o.
ni. o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
IV. o.
n. o.
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
in. o.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
n-vi. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés*1 ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I-n. o.
mérés tanításához
ni—IV. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
a
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., III,, IV.
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

f f

p p

Hí—i

Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat II. o. 2 —
III. o. 3 IV. o. 4—
V. o. 2 VI. o. 3 II. o. 4 Tesléry: Fogalmazási eredmények
III. o. 4IV. o. 4Tesléry; Táblai rajzok

6 80
6'—
680
7’—
3 20
4’50
540
7—
85—
780
6—
560
2—

2 80
2’80
2’60
3‘—
r—’

Felelős szerkesztő: KIRÁLDI KÁROLY
Felelős kiadó: CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

Előflzetésl dijak; és reklamációk
Cslky Ern8 egyek, pénztároshoz,
a lap szellemi részére vonatkozó
közlemények a szerkesztőság
elmére Szolnok^ Újvárosi iskola
küld áidők.

ÜJ KÖNTÖSBEN

kopogtat be hozzád — Kedves Tanitótestvérem — ai Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Népművelés. Általános óhajt teljesítünk azzal,
hogy háromévtizedes kulturmunkában eltelt idő után, i mai kor
fejlettebb Ízlésének megfelelő alakban, finomabb kivitelben he­
lyezzük asztalodra. — Kétségtelen, áldozatot jelent ej a tanítói
közösség részéröl és mi, e nehéz időkben, amikor egymásután
szűnnek meg az anyagiak miatt évtizedes múltra visszatekintő
laptársaink, mégis bizakodással tekintünk a jövőbe. Ují és orszá­
gos viszonylatban is kiváló, értékes munkatársakkal gyarapodva,
. felettes hatóságaink nagyértékü támogatását érezve, a Ti megértő
kötelességteljesitéstekben bizakodva, csüggedés nélkül ^nézünk a
negyedik évtized elé.
I
Nem térünk üj utakra, a szellem nem változik, a dél a régi:
szolgálni a közös tanítói érdekeket, munkálni a tanítón egységet,
ápolni a kartársi szeretet és az összetartozandóság érzését. Dol­
gozni mindnyájunk közös szent céljáért a magyar néplélek műve­
léséért, a magyar népkultura szintjének emeléséért. ÍHínteni a
magot, szolgálni a haladó neveléstudományt s közkinicsé tenni
az újabb kutatások eredményeit.
|
Üj, modernebb nyomdatechnikával készült s jobb beosztású
hasábjainkon hirdetni és ápolni a vallásosság és hazaszeretet
szent eszményeit. Tovább törni az ugart, erősíteni a| élniakarást, hirdetni a feltámadást, ápolni, szolgálni a szeb$, a jobb
magyar jövőbe vetett rendíthetetlen bitet ...
I
E nehéz és felelősségteljes munkájához kéri topábbra is
támogatásodat, megértő szeretetedet és munkakészsdgedet —
Kedves Tanitótestvérerh — a negyedik évtized küszöb®!, a JászNagy kun-Szolnokvármegyei Népm üvelés,
8RSZ/S7ÍU
' 'YVÍÁK
Hiríípc.—íc^c.ralök
193/&
c.

Királyi Károly
szerkesztő,

2

Főiskolai tanítóképzés.
Amiért évtizedeken át hiába küzdött a magyar tanítóság, ami felett
hosszu-hosszu éveken át végeláthatatlan vita folyt — a tanítói akadémia
— a megvalósulás közelségébe jutott.
Dr. Hóman Bálint kultuszminiszter, aki a jövő generáció oktatásával
és nevelésével foglalkozó intézményeinket néhány év alatt alapvető és
korszerű reformjaival európai nívóra emelte, sort kerített az oly sok
időn át mostohán kezelt tanítói kívánságra, a főiskolai tanítóképzésre is.
A kultuszminisztériumban törvényjavaslat készül a tanitóképzés
átszervezéséről s rövidesen a törvényhozás elé kerül. Talán már szep­
temberben valóság lesz a sokévtizedes kívánság.
A nagy idők megszülik a nagy embereket és valóra váltják a nagy
eszméket, melyeket a haladó kor megkövetel. A külömböző iskolák uj
tantervei, a tanügyi igazgatás átszervezése és a többi nagyszerű és kor­
szakos reformjai mellé méltán sorakozik a tanítói akadémia megteremtése.
Hogy mi teszi ezt szükségessé arról már nem is beszélünk. Hogy
szükséges, az ma már mindenki előtt kétségtelen. Hogy időszerü-e? Erre
határozott igennel kell felelnünk! Elég csak arra a körülményre gondol­
nunk, hogy miniszteri rendelettel kellett a tanítói okleveleket osztályozni
s még a jeles oklevelek boldog tulajdonosai is évek hosszú során át
ették az állástalanok keserű kenyerét.
De a rohanó élet, a gyors iramú fejlődés is mind újabb és újabb
követelményekkel lépett fel az ifjú tanító-nemzedékkel szemben. Képes-e
a fokozott, sok oldalú követelményeknek mindenben megfelelni ? Bir-e
oly bölcseleti ismeretekkel, melyek lehetővé teszik, hogy a mai világ­
nézeti zűrzavarban kiismerje magát s a maga lábán, egyenesen tudjon
járni ? A nagyobb teherbírást biztositó legmagasabb felkészültség tehát a
mai nyugtalan, nehéz, forrongó idők elodázhatatlan követelménye. •
A tervezett tanítói akadémia két tagozatú. Az alsó tagozata, mely
4 évfolyam középiskolai jellegű tanítói líceum, melyet a középiskolával
egyenrangú érettségi fejez be. Ezen általános műveltséget nyújtó líceumi
érettségi lehetővé teszi a más, középiskolai érettségit kívánó pályákon
való elhelyezkedést is. Különben is a tulajdonképpeni 2 éves tanítói
akadémiára való felvételt, mely pedagógiai szakműveltséget és a falu­
vezetés tudományát fogja nyújtani, beható szelekció előzi meg, s az aka­
démiára való felvétel sem lesz korlátlan, mert a számszerűen meghatá­
rozott akadémiák, csupán a szükségletnek megfelelő számban vehetnek
fel hallgatókat s igy az ott nyert diploma egyúttal elhelyezkedési lehető­
séget, kenyeret is jelent.
Pálya lesz a tanítói pálya és egyenrangú tényező lesz a falu veze­
tésében a másik kettővel. Sok évtizedes súrlódás szűnik meg ezzel a
falu hivatott vezetői között és megszületik az a tekintély is, amely nél­
kül népet nevelni, de különösen népet vezetni népi lehet,
(k.)

- ]

3

GYAKORLATI PEDAGÓGIAI
Megfigyelés, érzelmekre való hatás alapján önálló
fogalmazás a népiskola V—VI. osztályában.

j

CIGÁNYTEMETÉS.
Tesléry Károly dr.-tól.
Nagy a kétségbeesés a zsigárdi alvégen, a cigánysoron, inért Pené
Jancsi, az öreg prímás halállal vívódik. A falunak apraja-nagyfa élénken
érdeklődik a közkedvelt cigány sorsa felől. Érthető is ez ‘az állandó
érdeklődés, hiszen annyi boldogságnak volt a cigányprímás szemtanúja.
Nincs a faluban olyan család, ahol ne szerzett volna vigságoj a szépen
szóló hegedűje. Volt-e olyan lakodalom a faluban, ahol a lakodalmas
menetnek ne ő és bandája húzta volna a láb alá valót. Volt-ej a faluban
olyan esküvő, ahol ne az ő muzsikájára járták volna el a menyasszonyi
táncot Kopott hegedűjét mindenki ismerte, becsülte. Öröní-e-bánatra
egyaránt használható volt. Hány legény temette el bánatát aj szomorú
nótákat hegedülő Pené Józsi mellett. Hány lányszoba 'ablakinál gyúj­
tottak gyertyát, amikor megszólalt a hegedű síró, könyörgő hangja.
Pené, a jó cigányhoz illően, mindig együtt érzett a boldogtalanokkal,
szomorkodókkal és vigadókkal egyaránt.
Bandájának a felét már eltemette. Ilyenkor olyan bánatqsan szólt
a hegedűje, hogy szem nem maradt szárazon. Ilyenkor ő is ve|ük sírt a
szenvedőkkel és nagy cseppekben pergett alá a könnye vég^ a hege­
dűjén . . . Megállt minden ilyen alkalommal a sir szájánál és leeresztett
karokkal bámulta a búcsú-göröngyök koppanását. Hiába: meleá, megértő
a cigány szive is.
Szegény Pené, most ő áll a nagy ut előtt. Ott szenved | egyszerű
faágyán. Falon lóg a nyűtt vonó mellett az ütött-kopott hegedűje, a
legkedvesebb barátja, amelyik örömben-bánatban mindig kitartot| mellette.
A fájdalmakkal küzködő cigány mégegyszer magához kéri a hegedűjét,
hogy megsimogassa, elbúcsúzzon tőle.
Józsi, az unokája akasztotta le a kopott hegedűt. Az ör$g cigány
magához ölelte, szótlanul megsimogatta. Elfúló hangon zokogott az öreg
cigány, vele együtt a nagy cigánycsalád.
Majd magához intette egyetlen iskolás unokáját a kis Petié Józsit
és zokogó hangok között átadta a hegedűt azzal, hogy vigyázzon rá,
szeresse úgy, mint ő szerette és hogy legyen vele ő is boldog nagyon . . .
A kis Pené Józsi, az öreg prímás unokája iskolás gyerkek volt,
a Vl-ik osztályt járta. Nem úgy cigányosan, hanem igazán, becsülettel.
Különös, hogy ez a sötétképű, beteges kinézésű cigánygyermeki az osz­
tály dísze, büszkesége volt. Az osztály hallgatott rá. A kevésbeszédű,
szegényes gúnyába járó gyermek két mély fekete szeme olyan bársonyos,
meleg tekintettel nézte végig a tanuló társait, hogy azok a meleg tekin­
tetet szeretettel, ragaszkodással viszonoztál!, Nem is csoda, ho^ tiz nap

5

4

óta, — amikor a Józsi gyerek, nagyapja betegsége miatt otthon maradt —
másról nem is beszélnek, mint az öreg cigányprímás közeli eltávozásáról.
A cigányprímás vergődése, súlyos szenvedése ráült az egész falura.
A bandája már előre gyászol. Egész nap az öreg füstös kis háza körül
ólálkodnak. Várják a szegény öreg sorsának jobbrafordulását, pedig
tudják, hogy a vég hamarosan be fog következni s a bandára nehéz
feladat vár: az öreg prímás kikisérése és a nótáinak siró hangja mellett
való elbucsuzás tőle.
A községben nincs orvos. A szomszédos Pered községből jár át.
Mindennap akad egy-egy gazda, aki áthozza az orvost saját költségén,
hogy ezzel is lerója az öreg iránt érzett ragaszkodását.
Az öreg cigánnyal az egész falu együttérez és a beteg, a falu betege.
Pénteken délelőtt futótűzként terjedt el a hir, hogy Pené órái és talán
percei is megvannak számlálva. Az orvos kijelentette, hogy már ne
jöjjenek érte, mert a halál közel van.
Az iskolásgyermekek délután mind erről beszélgettek. Egymás kö­
zött elmondták az otthon hallott véleményeket, ha már a halál elkerül­
hetetlen, legyen a távozása nyugodt és a temetés vasárnapra essék.
Milyen érdekes is a falu és annak kívánsága. Sokszor a fájdalmat
okozó kívánságukban is van valami kis önzés és őszinteség. A mostani
is az. Ott akar lenni az egész falu az utolsó utón és a búcsúzáson.
Félnégy órakor sorba állottak az osztályok és várták a litániára
való harangszót. A beharangozás helyett megcsendült a lélekharang.
Fájdalmasan süvíti át a májusi levegőt a harang szava, hogy elvigye a
hirt a határba is, hogy a falu öreg prímása megszűnt élni, örömöt sze­
rezni, bánatot eloszlatni.
A gyermekek Pené Jóskára, az osztálytársukra gondoltak, akit
igazán sajnáltak, mert kétszeresen árva lett. Nemrég édesapját, most meg
a kenyérkereső nagyapját veszítette el.
Őszinte és közös volt a részvét az ittmaradt iránt. Másnap már
mindenki tudni vélte a temetési szertartás mikénti lefolyását. A nagy
cigánycsalád úgy határozott, hogy a temetés vasárnap délután a litánia
után legyen. Sokan arról is tudtak, hogy a szomszéd falvak cigányai,
cigányzenészei is felvonulnak a búcsúútra.
A falusiaknak különös beszédtárgyát képezte, hogy a kántor ur
megbetegedett s valószínű a fiatal tanító ur fogja az öreg prímást temetni.

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570

Ez az ő első temetése. Vájjon milyen lesz a búcsúztatója? Kikből, hogyan
fog búcsút venni ?
A hírszerzőknek igazuk volt A fiatal tanító ur készült a nagy
temetésre, a búcsúztatóra. Neki is fájdalmas lesz a temetés, mert egy­
részt sok kedves estét szerzett neki az öreg Pené, de másrész^ azért is,
mert nagyon szerette osztályának díszét: a kis Pené Jóskát. | .
Vasárnap óránként szóltak a harangok. Most ingyen szóltak, de
annál bánatosabban siratták az öreg cigányprímást, aki évenkiát a kará­
csonyi éjféli misén olyan szivhezszóan húzta a kóruson a harangok alatt
a pásztorok üdvözletét.
Morvay Lipót, a falu jóságos lelkű esperese megbeszélte a temetési
szertartást a fiatal tanító úrral, aki minisztránsokul is a kis Józsi legjobb
barátjait választotta ki, hogy ezzel is kifejezést adjon az osztály rész­
vétének.
A litániának is vége lett. Fekete csoportokban haladt a falu népe
az alvég felé. A felvég teljesen kihalt. Mindenki ott akart lenni, hogyha
az életben az öreg Pené csak egy percnyi örömet szerzett is valakinek,
azt bucsuuton lerója.
Az esperes ur, a fiatal tanító úrral, az egyházfival és az öt minisztráns
fiúval megindult az alvég felé.
. 1
Az embertömeg utat csinált, hogy az egyház emberei megközelít­
hessék a bánat házát, amely előtt ott volt már a koporsó, rajta a kereszt
és a nyütt vonó a kopott hegedűvel.
Felcsendült a „cirkum dederunt“ szomorú akkordja, amelyet könny
nélkül oly nehéz végighallgatni. A fiatat tanító ur fájdalmas* hangon,
meleg együttérző tekintettel énekelt.
Kezdetét vette a búcsúztatás. A tanitó ur először az özvegységben
lévő fia feleségétől búcsúztatta el az öreg prímást, majd az unokára
került a sor. A kis Józsi gyerek fájdalmasan, olyan bánatosan tekintgetett az éneklőre, akitől vigaszt várt a jövőjére. Sírni nem tudoá. Hisz az
elmúlt tizenkét nap alatt mást se csinált, mint siratta a jóságos 'nagyapát,
aki annyi melegséggel és szeretettel volt iránta. Helyette sirt az egész falu.
Amikor azoktól búcsúztatta el, akik kedves hallgatój* voltak a szép
és mélabus régi magyar nótáinak, az éneklő tanitó ur és esperés ur sze­
mében is megjelentek a hála könnyei. Majd megindult a gyaszmenet,
szépen sorban, mintha mindenki arra gondolna, hogy az eltávozott meleg­
szívű cigány iránt most rója le a háláját.
A hosszú utón a gyászinduló oly szomorúan hangzott, mintha minden
akkordja a koporsóban fekvő helyett az utmenti háztól és annak lakóitól
akarna elbúcsúzni.
Végre a gyászmenet a temetőbe ért.
A gyászének és szertartás után hetven cigány hegedűje mfgrázóan
húzta el az eltávozott kedves nótáit. Újra együtt sirt Jóskával &z egész
-BI

6

*

falu, amikor oly szivettépően csendül a dal utolsó szava, hogy „senkisem
borul a koporsójára."
A falu könnyesen, szótlanul megindult hazafelé. A kis Jóska melegen,
őszintén átölelte a tanító urat, mintha az eltávozott helyett akarná meg­
köszönni az őszinte részvétet és biztatást kérni bizonytalan jövője iránt.

Másnap az egész iskola még a temetés hatása alatt állott. A fiatal
tanitó urra a falu büszke lett, mert még a keményszivüeket is megrikatta
őszinte búcsúztatójával.
A mi tanítónk nem bánta, hogy a temetésről beszélgetnek a gyer­
mekek és hogy mindenkinek van valamilyen megfigyelése az eltávozottról,
az ittmaradt kétszeres árváról,, a falu zokogásáról . . .
A szokásos imádság után az osztály vezető tanulói kiosztották a
fogalmazási irkát. A mi tanítónk csak ezt mondta : „Kedves gyermekeim !
Tegnap mindannyian egy szomorú délutánnak voltunk a megfigyelői.
Elbúcsúztunk attól, akit az egész falu kedvelt és akit mi is, a kis
Jóska miatt is becsültünk. A szomorú délutánt Írjátok le úgy, amint az
a szivetekben megmaradt" !
A komoly munka kezdetét vette. Az alábbi három fogalmazási ered­
ményt nyilvánította legjobbnak az osztály, mert szerintük ezek adták
vissza legjobban a szomorú esemény leforgását.

Cigánytemetés.
Tegnap délután szegény Pené Józsi nagyapját, a falu öreg prímását
kisértük ki a temetőbe. A temetés nagyon szomorú volt. A búcsúztatón sírt
az egész falu. Mindenki sajnálta az öreg cigányprímást és az árván itthagyott
unokáját. A gyászmenet alatt olyan szomorúan zúglak a harangok, mintha
azt zúgták volna: szegény öreg Penéért kár, kár.. . Bizony kár. Á temetés
alatt szomorú indulót húztak a vidéki és falubeli cigányok. A sírnál amikor
az öreg prímás nótáit húzták a cigányok, a kis Pené Jóskával együtt sirt
mindenki. Ilyen bánatos nótákat még sohasem hallottam. A szivem majd
megszakadt, amikor a kis Pené Jóska úgy átölelte a mi jó tanitó urunkat,
mintha csak azt kérte volna : Jó tanítóm segíts, ne hagyj el! Mi sem fogjuk
elhagyni, ha még a kenyerünket is meg kellene osztani vele.
^Ne félj Pené Jóska! Veled lesz az egész osztály.
Nagy Gábor.
Mindenki sirt a temetésen.

Nagy tömegben vonult tegnap az egész falu az alvégre, a cigánysorra.
Az Öreg Pene bácsit, a falu kedvencét, a híres cigányprímást temették. Én a
szüleimmel voltam a temetésen. Nagyon sajnáltam a koporsó mellett a sze­
gény Jóskát, akinek csak már a beteges édesanyja maradt meg. A szomorú

I

7

búcsúztatón szüleim is sírtak. Egész utón sírtak a hegedűk. Siratták^ az öreg
prímást. A temetőben nagyon bánatos nótákat húztak, amikor á koporsót a
sírba engedték. Szegény Jóska olyan keservesen zokogott, hogy az ép szivem
is összeszorult és én is vele sírtam. Ha mindenki annyira szerettei az öreg
cigányt, akkor az unokáját a falu el nem hagyja. Jó az Isten, majd csak
megsegíti a szegény árvát.
Balogh Dénes.

j

Szomorúan szóltak a harangok.

J
।
Akkor is, amikor temetésre harangoztak, akkor is amikor a gyász­
menet alatt zúgtak. A falu öreg prímását, Pené Józsi bácsit temettük.
Nehéz kenyér a cigánykenyér, különösen most, amikor minden drága. Mi
lesz a szegény árvával. Ha én most gazdag ember lennék, a kis Jóskát
magamhoz venném. Nagyapja megérdemelné. Egész falu szerette-és.meg­
siratta. Most a nagy temetés után azonnal kellene gondolkodnunk,.' hogyan
neveltethetnénk fel a kis Jóskát, hogy ő belőle nagyapja hegedűjével az
legyen, ami a nagyapja volt, a vármegye legelső prímása. Ha iinindenki
akarja az lesz, mert Jóska szorgalmas és becsületes.
Erdélyi Klára.

í

Mind a három fogalmazás elsőrendű. A harmadik nem ajtemetési
együttérzés nagyszerűségét, fájdalmát ecseteli, hanem az árvajjövőjére
gondol. Övé az érték, mert a legnehezebb kérdést akarja megoldatni: az
árva felneveltetését.
A hibajavítás a megszokott módon történt.

A tanulmányi kirándulások előkészítés^,
lebonyolítása és a tanításban való felhasználása.
Irta : Végh Pál..

A legrégibb iskolai emlékeim kis iskolai kirándulásokkal kapcsola­
tosak. Az első napok egyik délutánján sorbaálltunk s bebarangoltuk az
iskola udvarát, meglátogattuk minden fáját, üdvözöltük mindenf madár­
fészkét. Nemcsak a látottak felejthetetlenek, de az első iskolai napok
büszke öntudata is élénken él elraktározott érzeteim között. Dq milyen
felejthetetlen az, mikor második osztályos koromban az egyik défután be
s?m kellett menni az iskolába, csak egyenesen sorbaálltunk. Micsoda izga­
lom, szívdobogás! Mentünk mindig messzebb-messzebb az iskolától. Kert,
rét, patak, hid jöttek egymásután. Itt megálltunk. Lelki szeméam előtt
most is látom melyik annak a folyónak a jobb partja, melyik a bál partja.
A későbbi osztályokból az első mozgókép ránk mosolygó nőO arca, a
vándor cirkusz medvéje és oroszlánja, a hosszú óriáskigyó mind-mind
kitörölhetetlen kép. Azóta sok szép vidékét bejártam a Csonkajaazának,

I 9

8
sok patakot, hidat szebbnél-szebb mozifilmeket, állatkerteket láttam, de
mig ezen utóbbi képek közül sok teljesen elmosódott emlékezetemből,
addig azoknak a régi kis iskolai kirándulásoknak képei ma is élénken
vetítődnek emlékezetem fehér vásznára.
A kirándulásokon nyújtott szemlélet mélyebb nyomokat hagy a
gyermeki lélekben mint az iskolai könyvek és magyarázatok ezernyi szó­
halmaza. Valóban úgy van, hogy a kirándulások pedagógiai jelentőségét
kellőleg értékelni alig tudjuk. Az uj tanterv szerkesztői is átlátva a kirán­
dulások mérhetetlen fontosságát nagy szerepet juttatnak neki. Felette
kívánatosnak tartja a szabadban való tanítást. Ide kell áthelyezni amikor
és ahol lehet a tanításnak egy részét. Fel kell szabadítani az iskolát a
szó tultengése alól. A kirándulásoknak az eddiginél nagyobb mértékben
kell érvényesülni a népiskolai tanításban.
A kirándulás ünnepet csinál az iskolából. A szó szoros értelmében
vett ünnep, hiszen templomba megyünk, Isten templomába a természetbe,
hol Isten szól hozzánk az ő alkotásaiban, hogy azoknak szépségétől, romlatlanságától felüdülve új erőt nyerjünk. Itt még minden új, érintetlen,
milyennek a természet alkotá. Ezer meg ezer új benyomás, új és új aka­
rások tárulnak a gyermek elé, szivünk újra és újra megtelik a természet
szépsége fölött érzett öröm érzésével. — Az egész gyermekre mérhetet­
len hatással van a kirándulás. Fogékony lelkére épen úgy, mint akara­
tának önálló fejlődésére, irányítások elfogadására, jellemének képzésére.
Az újjászületésnek, az egész emberré levésnek, az önbizalom felébresz­
tésének legjobb iskolája a kirándulás. De hasznos a kirándulás a tanítóra
nézve is, mert itt ismerheti meg igazán gyermekeit, mert itt szabadabban
nyilatkozik meg azok egyénisége, gondolkodása, jelleme. Itt láthatja Isten­
től megáldott munkájának eredményét, mikor a jobbmódú megosztja ke­
nyerét a szegénnyel, de láthatja a bűnre való hajlandóságot is, mikor a
megrohant cukrosbódétól fizetés nélkül akar elszökni az, akiről eddig a
legjobb véleménnyel voltunk. - Állapítsuk meg azért azt, hogy a kirán­
dulásoknak nemcsak ismeretszerző, oktató, hanem főképen nevelő hatása
xan. — A kiránduláson a tanitó a vezető, de neki mindenféle tekintet­
ben vezetnie kell. Teljes énjére szükség van. Azt jelenti ez, hogy önfe­
gyelme mellett szükség van előrelátására, körültekintésére, leleményessé­
gére, de mindenek fölött tanítványaival egybeforrasztó nagy szeretetére
mely arra is képessé teszi, hogy életét kockára tegye veszélyben levő

SZÖVETET
SELYMET

________________ "'g

.BRÜLL
~

Takarékosság |

Baross-utca 1

DIVATÜZLETBÖLBili

f Hjti

tanítványaiért. Még elképzelni is rettenetes, ha a ránk bízott drága kin­
csek közöl csak eggyel is nem tudnánk elszámolni, vagy talán sérülten
kellene azt átadni. — Isten mentsen meg ettől minden tanitótársamat.
Éppen ezért minden kirándulás óriási felelősség is a tanító yállán tűindaddig, mig csak újból át nem lépjük az iskola küszöbét. Itt emlitefh meg,
hogy feltétlen ragaszkodjunk a pontos időbeosztáshoz. A gyermék már
előre mondja meg, hogy 7 órára fog hazaérni, de akkor 7 óráral otthon
is legyen, hogy a szülőket a felesleges aggodalomtól megmentsük, j
Az új tanterv azt is felemlíti, hogy az első osztály kirándulásai az
iskola és annak környékére, a második osztályé a község területére kor­
látozódnak, addig a harmadik, negyedik osztályoké már a község környé­
kére, sőt a szomszédos községekre is kiterjed.
Feloszthatnánk a kirándulásokat szórakoztató, ismeretterjesztő, önállóságranevelő, akaratfejlesztő, jellemképző kirándulásokra. Az‘ ilyen
szigorú felosztás és rideg elhatárolás épen olyan lehetetlen, minh| a ve­
zető azt tenné föl magában, hegy ezen a kiránduláson csak a földrajz
körébe tartozó dolgokat figyelteti meg s ugyanakkor gyönyörű, ritka
természeti jelenségeket szóra sem méltatna. Olyan céllal indulhatunk,
hogy ezen a kiránduláson a földrajzzal kapcsolatos dolgok megfigyelésére
fektetem a fősúlyt, de nem szalasztók el egyetlen kínálkozó alkalríat sem
olyan dolgok megfigyeltetésére, aminek tudom, hogy későbbi munkámnál
hasznát veszem. Egy-egy kirándulás több célt is szolgálhat, esik az á
fontos: tudnom kell mit akarok ettől a kirándulástól elérni. — ^Ugyan­
arra a helyre többször is elvezethetjük gyermekeinket az évszak ^Szerint,
Így ugyanazon területen szemlélhetik a változás okozta életet, Hangulatokát.
(Vége kőv.)

Háziipari tanfolyam a tanyán.
Télen a tanyai ember keze dologtalanul pihen. A család tehát lassan
feléli a szorgosidő egész keresetét. Ha történetesen a tél hosszabbra
nyúlik, igen sok család kerül a legnagyobb nyomorba. Ilyen körülmények
között vagyongyűjtésről beszélni nem is lehet Első probléma tehát; ezeket
a dologtalan, pihenő kezeket munkára késztetni.
j?
A földmivelő lakosság téli munkáltatása nemcsak az ő lassu|vagyonosodását s ezzel az ország vagyonosodását viszi előbbre, de kulturális
szempontból is nagy jelentőségű, mert a gondokkal, elkeseredéssel, gyű­
lölettel telitett lélek nem tudja befogadni a nemesebb eszmédet. Mi
tanyai tanítók igen sokszor saját filléreinkkel tesszük lehetővé, hogy az
ilyen nyomorult sorsban élő család gyermeke tanulhasson. De még így is
sok gyermek marad el az iskolából, sok család a népművelési Előadá­
sokról, mer^ nincs cipője, rongyos a ruhája.
Az ország érdeke pedig azt kívánja,- hogy a nép télen is dolgozzék,
igy a jobb jövedelmű nyári időszakban összegyűjtött vagyonkája meg■ - .

. ... .

....

— _—

__

fi^

•• u
I

10
maradjon, gyarapodjon, a zsellérből feles-, majd bérlő, később törpebir
tokos legyen.
,
, . ,,
.
,,
A nagyrévi tanyákon is fennáll ez a kérdés es tálán su yosa
mértékben, mint másutt. Éppen ezért tárgyalásokat folytattam a szegedi
háziipari felügyelő úrral, milyen munkát lehetne bevezetni i e a fanyara,
mely anyagi megerőltetés nélkül állandó jellegű keresetet biztosítana.
Olyan munkával, melyet a lakosságnak kellene értékesíteni, nem érdemes
kezdeni, mert sem anyagi befektetésük, sem kereskedői ügyességük nincsen,
a piac is meglehetősen túl van terhelve.
Sikerült is találnunk egy kézimunkaipari céget, akivel szerződéses
viszonyra léptünk, úgynevezett tüllrátétes munkák készítésére. Ez a cég
küldi az összes anyagot fonallal együtt s a betanított munkásnöknek
csak a munkát kell elvégezni, melyért, ha kifogástalan, előre szerződé­
sileg megállapított munkadijat fizet. Némi hiba esetén csekély levonással.
Most már csak az Iparügyi Miniszter Ur engedélyezésére volt szükség a
tanfolyam megindításához.
A tanfolyam betanítására a mi pedagógiai vezetésünk mellett egy 11
hónapja dolgozó intelligensebb munkáslányt küldtek Szegedről.
A kellő megszervezés után rám háramlott a legnehezebb munka, a
résztvevők összetoborzása. Sok rábeszéléssel, biztatással, Ígérgetéssel
sikerült 45 beiratkozót összegyűjteni. Amikor a tanfolyam megindult,
ebből csak 17 jelentkezett. Hiába, a mi népünk nem szeret, nem akar
tanulni és nem is igen bízik az olyan ügyben, melyet még nem próbált.
Újból sorra kellett vennem a házakat és nagypehezen sikerült a
hallgatók létszámát 32-re emelni. Ezek végig meg is maradtak.
Jellemző, hogy éppen azokat a családokat nem sikerült a tanulásra
rábeszélni, ahol a legtöbb gyermek volt, s ahol a legnagyobb a nyomor.
A tanfolyamon is inkább az értelmesebbek és jobb viszonyok között
lévők vettek részt.
A hat hetes tanfolyam anyagát 30 növendék sikerrel végezte. Ezek
közül cca a fele hajlandónak mutatkozik állandóan dolgozni. 7 kiváló
művészi munkát teljesít.
A reményem az, hogy amikor ez a hét - nyolc munkásnő begyako­
rolja magát és hetenkint a 6—8 pengőt megkeresi, az érdeklődés azonnal
megnövekszik s akik eddig hanyagul dolgoztak, komolyan nekifognak,
akik pedig másokat lebeszéltek, ’fumigálták az ügyet, sőt nevetségessé
tették, lassan betörnek.
Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pongyolát fővárosi nivóju szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM 1

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-u, 19.

11

Leírtam ezt főleg azért, hogy rávilágítsak arra a hihetetlen nehéz
munkára, melyet a tanyán működő tanítónak a túlzott konzervativiz­
mussal gondolkodó nép nevelése érdekében meg kell küzdenie.!
Jellemző esetként felemlítem, hogy ^yik asszony, kinek kft kereső
gyermeke van, segélyért fordult az országgyűlési képviselőhöz, aki hozzám
utasította nagyon helyesen, véleményemtől téve függővé az ügy elintézését.
Mikor az asszonyt felszólítottam, hogy vegyen részt a tanfolyamon,
inkább lemondott a segélyről, csak ne kelljen dolgozni. Az is jellemző,
hogy a szülők beszélik le lányaikat erről a munkáról. •
?
Pedig a tanyai nép gazdasági megsegítése igen fontos feladat, mert
nélküle a tanitó csak olyan munkát tud végezni a kultúra terjesztésében,
mint a mázolómester, az idő hamar lekoptatja minden fáradozásának
eredményét, ha a nép nem érzi, hogy a boldogulása, jobb sorsra, kedvezőbb
élete csak az iskolából kiindult eszmék, irányítások és munkálj nyomán
keletkezik. Tanyán az iskola legyen a központ, ide járjanak tanulni,
tanácsot kérni, itt nyerjenek lelki vigaszt, legyen az a templomuk, de
egyszersmind gazdasági boldogulásuknak erős támasza is.
Vitéz Asztaló# Sándor.

Lázadozó szülők.
Együttes szülői értekezletünkön az immár agyon hangoztatott, de min­
dig hangoztatható és mindig hangoztatandó tétel körül csofjprtositotta
mondanivalóit a szónok: támogassák a szülők munkájában az iskolát.
Legyen összhang a nevelésben. Igyekezzenek anyagi teljesítőképességük
megerőltetése árán is mindent megtenni, hogy gyermekük elvégezhesse,
iskolai feladatait.
A hozzászólások során egy anya azzal fordult leánya tanítónőjéhez,
hogy ő minden áldozatot meghoz, de suprikáláshoz való terftő-anyagot
nem vesz, mert — úgymond — az uram azt mondta, hogy anhak semmi
hasznát nem lehet venni.
1
Amikor férje szavait idézte az asszony, kivehető volt, hpgy otthon
valóságos forradalmi hangulatban tárgyalták ezt az ügyet s at érvek —
avagy talán az asztalra mért ökölcsapások — súlya alatt a nő férje elvi
álláspontjára helyezkedett, azaz: inkább vesz a lányának kötétiynekvalót,
mert annak hasznát veszi, de teritőnekvalót soha.
Itt jöttek aztán az ellenérvek, hogy a tanterv értelmébei| kötelező a
suprikálás; hogy nem sok anyag kell hozzá, 1 pengő 50 fillérből kitelik;
hogy régi magyar kézimunka; hogy az elkészült holmi eladható, csak
vizsgáig áll benne a szülők verítékes munkával keresett pénzé... Hiába,
a lázadó szülő szava halkult ugyan, de rendületlenül megmaradt férje
álláspontján: inkább kötényt, mert annak hasznát lehet venni.
Nekem — bevallom — sejtelmem sincs arról, milyen is a>. a suprika,
bár régen hallom emlegetni (zsubriká-nak is), hát megkérdeztem. A tani-

12

tónők válasza lesújtó volt: avult, divatjából kiment, Ízléstelen szaporátlan
valami. Kár tanitani. Az sem áht hogy el lehet adni. Nincs vevője.
Hát, hát — a szülőnek von igaza. A lázadozónak ! Hogy miért kö­
vetelik mégis a tanítónők- a suprikát és különösen a térítőt, annak oka
talán az iskolalátogatóság szigora. De tévedhetek. Szeretnék erre feleletet,
illetve helyreigazítást kapni e hasábokon.
Ha pedig a suprika valóban olyan, amilyennek tanítónőink mondják,
legközelebbi gyűlésünkön javaslatot szeretnék hallani, — régiség ide,
magyarosság oda — ennek a munkának az iskolából való kitessékelésére
.
Karcagi

A Közigazgatási Bizottságból,
A januári közigazgatási bizottsági gyűlés dr. Tesléry Károly tanügyi
tanácsos, kir. tanfelügyelő előadásában foglalkozott a vándortanitói intéz­
mény további fejlesztésével.
Közérdeklődést keltett a kir. tanfelügyelő előadása, melyben a jászkiséri tanyavilág kulturális helyzetének javítása érdekében végzett mun­
káját s annak eredményét ismertette.
Két hétig tartó fáradságos munkával a helyszínén szedte össze
azokat az adatokat, melyekre a továbbiaknál nélkülözhetetlenül szüksége
van. Megtudjuk jelentéséből, hogy a jászkiséri határban 373 szétszórtan
lévő tanyán 277 tanköteles gyermek él. A lakosság 10—20 holdas tanyá­
idon gazdálkodik, józan, szorgalmas nép, amely cselédjeivel együtt 95
százalékban egész éven át a tanyán lakik. Nem tudják a nagy távolság­
ban lévő belterületi iskolákba járatni .gyermekeiket. A nagy távolság,
a feneketlen sár, a gyengébb ruházat miatt nem is lehet megkívánni, hogy
nag^táVódS
km'6S
tegyének me& P^ig az iskola után

E 277 gyermek tanítását, hazafias és valláserkölcsös nevelését szin­
tén a vándortanitói intézménnyel látja megoldhatónak. A karcagi és
kunhegyesi mintára 10 tanyakörzetet állapított meg s az intézmény életrele^
3 kÖZ§ég elöljárósá^val- mint a kultuszminisztériumban
Dr. Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos, osztályfőnök a legnagyobb
megertessel fogadta javaslatait s minden remény meg van arra, hogy
Karcag. Kunhegyes s Jászkisér' községek tanyavilágában a hosszú és
éS SZCTVeZÖ munka után “hindui a magyar kultúra
A vándortanitók kinevezése csak napok kérdése* s február hó 1-én
K.arcag megyei varos határában 10, Kunhegyes község határában 8 és
Jaszkiser hataraban 5 vándortanitó megkezdi áldásos munkáját
A vándortanitók által oktatott tanyai tankötelesek a kir’ tanfelügyelo vagy helyettese előtt rendszeres vizsgát fognak tenni. A következő
időközben már meg is történt. Szerk.

I
' I

ts

tané\ ben egy-egy körzetben 5—5 hónapon át rendszeres munkát fognak
végezni a tanyákra kinevezett vándortanitók, akik nemcsak a tankötele­
sek tanításával és nevelésével fognak foglalkozni, hanem a felnőtteket is
megtanítják mindarra a népiskolai alaptudományra, amelyre a t^nyavilág
felnőttéinek is nélkülözhetetlen szüksége van.
Osztatlan helyeslés kísérte dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos, kir.
tanfelügyelő beszámolóját, aki jóleső érzéssel fűzte hozzá jelentéséhez
azt az örxendetes tényt, hogy ezzel ismét 23 jásznagykunszoln^kvárme­
gyei állásnélküli fiatal kartársunk fog a régen várt munkaalkai®mhoz, a
mindennapi kenyeret jelentő álláshoz hozzájutni.

EGYESÜLETI ÉLET
-----------------------------A Kalász Rt. választmányi gyűlése.

§
'I■

A magyar tanítóság egyedüli országos jellegű altruista Gazdasági
alakulata, a Kalász Könyvkiadó Rt. december 27-én d. u. 4 órakor
tartotta igen nagyszámú érdeklődő jelenlétében idei második választmányi
gyűlését a Tanítók Ferenc József Háza dísztermében.
Dr. Pogány Frigyes elnöki megnyitójában röviden vázolta a Kalász
idei munkásságát és további összetartásra hívta fel a kartársakat. Osztie
holtán vezérigazgató számolt be ezután a legutóbbi gyűlés óta történt
fontosabb eseményekről, Tájékoztatta a választmányt a Kalász id^i műkö­
déséről, a forgalom és ezzel kapcsolatban a várható tiszta nyereség újabb
5 százalékot meghaladó emelkedéséről, az üzletágak alakulásiról stb
Majd ismertette a vagyoni helyzetet s külön kiemelte, hogy a Kalász
összes tartozásait kiegyenlítette. Rámutatott az egyes árufajták, különösen
az irkák vásárlásának újabb nagyarányú emelkedésére. Beszámolt a
nyomda további fejlődéséről és bejelentette, hogy a nyomda imipár teljes
egészében a Kalász tulajdonába került. Ismertette az idei segélyezéseket.
E címen az Eötvös-alap 13.780’— pengős részesedésén és az ^országos,
valamint a vármegyei tanítóegyesületek támogatásán kívül 4.580’— pengő
került kiosztásra az erre ráutalt kartársak, tanitógyermekek és özvegyek
között, Ismertette a VII. és VIII. o. tankönyvekkel kapcsolatban a
kultuszminisztérium közbenjöltével az Egyetemi Nyomda, a FranklinTársulat és a Kalász között létrejött megállapodást. E megegyezés szerint
™ar a V1L1és VIIL °- tankönyveket közösen jelentetik meg. Álpiacotaz
1935/36. iskolai év térfoglalása arányában birtokolják s e kulés szerint
történik a részesedés es a tankönyvek előállítása is. Bejelentetté hogy áz
uj továbbképző népiskolai tankönyvek most készülnek és az Jkolai év
végére megjelennek. Kérte bevezetésüket a következő tanévre. I Megem­
lékezett az irkák szabványosításáról és kérte a kartársakat, hogy továbbra
is az eddigi szeretettel használják a Kalász irkákat, valamiét egyéb
kiadványokat. Dr. Pogány Frigyes elnök kiegészítő hozzászólása után a
valasztmány a vezérigazgatónak a nyomda teljes megszerzéséért, T vállalat
tovabbi fejlesztéséért és a gondos üzletvitelért őszinte elismerésit fejezte
ki. Dyulay István „Tudás, szociális érzés, műveltség" és Lenkey István
„A tanulók önálló tevékenysége a mai iskolában" cimen tartott gondo­
latokban gazdag, nagy érdeklődéssel kisért, mélyenszántó előadást. A
választmányi gyűlés az elnök zárószavaival ért véget.

14

f
MEGHÍVÓ.

HIVATALOS RÉSZ,

A Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Általános Tanítóegyesület f. é. feb­
ruár 7-én d, e. 10 órakor tartja Szolnokon, a Városháza közgyűlési termében
évi rendes közgyűlését,

melyre kedves Kartársainkat szeretettel meghívjuk.
Tárgysorozat :
1. Himnusz.
iskola tanítóját helyhez kötni és az
2. Elnöki megnyitó, üdvözlések. osztatlan iskola nevelő-oktató mun­
3. Titkári jelentés.
káját minél eredményesebbé tenni.
4. Számvizsgáló bizotts, jelentés. Előadja Kókai Béla mezőtúri r. k.
5. Számadás, költségvetés.
igazgató-tanitó.
6. Egyesületi lapunk átszervezése.
8.
Indítványok.
7. Hogyan lehetne az osztatlan
9.
Szózat.
Szolnok, 1938. január 25-én.
TÓHELYI FERENC sk.

FERENCZY KÁLMÁN sk.

titkár.

elnök.

MEGHÍVÓ.

A Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Általános Tanítóegyesület Temet­
kezési Alosztálya f. é. február 7-én délelőtt fél tiz órakor tartja Szolno­
kon, a Városháza közgyűlési termében
éyi rendes taggyűlését,

melyre a tagokat és az" érdeklődő Kartársakat tisztelettel meghívjuk.
Tárgysorozat:
1. Elnöki megnyitó.
3. Pénztári jelentés.
2. Ellenőri jelentés.
4. Indítványok.
Szolnok, 1938. január 25-én.
TENKEY JÓZSEF sk.

CSÖMÖR IRÉN sk.
Íegy?Ö

15

_____

elnök.

meghívó.
A Jasz-Nagykun-Szölnokvármegyei Általános Tanítóegyesület f. é.
február 6-an délután 4 órakor Szolnokon, a Tíszaparti el. iskolában
választmányi gyűlést

tart, melyre a t. Tagokat tisztelettel meghívjuk.
Tárgysorozat: a közgyűlési.
Szolnok, 1938. január 25-én.
TÓHELYI FERENC sk.
FERENCZY KÁLMÁN sk.
elnök.

4774-1937. sz.

Cserkészszövetség „Gyermeknapiárának
ajánlása.
|
Valamennyi áll. közs. izr. urad. isk. Tekintetes Igazgatójának
Vezető Tanítójának,
Állomáshelyén.
A Magyar Cserkészszövetség kiadásában megjelent az Í938. évi
„Gyermeknaptár".
A gyermeknaptár ez évben lépett 40. évfolyamába. Az ejmult 40
év alatt mintegy három és félmillió példány jelent meg és eg^z nagy
Magyarországon éreztette jótékony hatását, nemesítette a gyerekeink
és népünk erkölcseit és emberséges érzületét. A gyermeknaptáj az ed­
digiekhez méltóan sorakozik s nemcsak az állatvédelmet szolgálja, de
lámutat a szülői tiszteletre, anyák napjára s az elkövetkezendő Szent
István év nagy jelentőségére. A gyermeknaptár az állat- és növényvé­
delmi oktatás hatékony eszköze, valamint a madarak és fák papjának
rendezéséhez is anyagot nyújt.
A gyermeknaptárt, melynek ára 24 fillér, az iskolának, Valamint
azok tanulóinak megvételre ajánlom.
Szolnok, 1938. január 4-én.
A kir. tanf. hivatalbál távol;
Dr. Kovács János s. k.
tanügyi titkáig.
337—1938. sz.
Tárgy: „Horgosi-Karász" ösztöndijalapitvány.
Valamenyi állami, községi, izr., urad, és társulati elemi iskola
Tekintetes Igazgatójának, Iskolaszékének, valamint j
*
vezető Tanítójának.
Állomáshelyén.
A nagyméltóságu m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium f.
hó 11-én kelt 25.258 1937, eln. B./3. ü. o. sz. rendelete alapján értesítem
a tek. Címet, hogy a Budapesti Közlöny egyik legközelebbi számában a
Budapest Székesfőváros kezelése alatt álló „Horgosi-Kárász ösztöndíj
alapítvány “-nál megüresedett két ösztöndíjas hely elnyerésének feltételeit
közlő pályázati hirdetmény jelenik meg.
, .
Felhívom a Tekintetes Cimet, hogy a felügyelete alá tart^ó nép­
iskolákban a pályázat lényeges feltételeit haladék nélkül és a szokásos
módon hirdesse ki.
Szolnok, 1938. évi január hó 20-án.
A kir. tanfelügyelő hivatalbój távol;
Dr. Horváth Zoltán sj k.
tanügyi s. fogalmazó.!

J

17

16

4762—1937.

Tárgy: Elemi iskolai összevont magánvizsgadij-különbözet nagysága.

Valamennyi állami elemi iskola Tek. Igazgatóságának,
Állomáshelyén.
A válás- és közoktatásügyi Minister Urnák 820—4—106/1930. sz.
körrendeleté értelmében az elemi iskolai magánvizsga dijak felemelésé­
ből eredő 10—10 pengő külömbözet pedagógiai művek vásárlásának
céljaira fizetendő a magán vizsgázók által;
Miután pedig több elemi iskolai igazgató részéről kétely merült fel
aziránt, hogy összevont magánvizsgálat esetén ez a 10— 10 pengő külöm­
bözet egy és ugyanazon magántanuló vizsgadijakor minden egyes osztály
után fizetendő-e a magántanuló által, avagy akárhány osztályból tesz az
illető magán vizsgát e címen, csak egyszer 10 pengőt tartozik-e fizetni? —
a vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur e tárgybani felterjesztésemre a
10.818—1937. sz. eln. rendeletében akként döntött, „hogy az összevont
magánvizsgálat a népiskolákban egy vizsgálatnak tekintendő s igy az
összevont magánvizsgálat esetén a magántanuló csak egyszer 10 pengő
díjkülönbözetet tartozik fizetni";
Miről Igazgató Urat tudomás és miheztartás végett értesítem.
Szolnok, 1938. évi január hó 25-én.
A kir. tanfelügyelő helyett:
Dr. Kovács János s. k.
tanügyi titkár.

IRODALOM.
Rozmaringos Kertem címen jelent meg Vajda Marietta keszthelyi
községi óvónő legújabb munkája. Másfélszáz oldalon gyermekversek,
játékok, köszöntők, utánzó mozgások, játékos tornák, játékos jelenetek,
párbeszédek és színdarabok sorakoznak benne. Versei kedvesek, gördü­
lékenyek, alaki szempontból is elsőrendűek. Tartalmuk a gyermekek érzés­
világának fejlesztésére kiválóan alkalmasak. Kifejezései magyarosak, a
kicsinyek szellemi fejlettségéhez mértek. Sok-sok dalt találunk a vaskos
kötetben hangjegyeikkel együtt. Kiváló szaktudással, gyakorlatias érzékkel
megirt valóban hézagpótló munka ez, melynek minden óvónő kartársunk
nagy hasznát veheti. Melegen ajánljuk, mert meggyőződésünk, hogy nehéz
munkájukban ségitségükre lesz s kicsinyek-nagyok örömüket lelik benne.
A kiállítása is ízléses. Ára 4 P. Megrendelhető a szerzőnél (Keszthely,
Vörösmarty-u. 4.) A pénz csekken is küldhető 28.286. sz. csekkszámlára.
Ez esetben bérmentesen szállítja.
I

í

j

Helyettesi megbízás. A vallás-

Atosztás. Dr. Dun$ztn^ Molnár

és közoktatásügyi miniszter ur he­
lyettes tanitóként alkalmazta Zarka
Gyula oki. tanítót a tiszaföldváripusztahéki áll. el. iskolában.

Erzsébet tiszasülyi helyettes tanító­
nőt a szolnoki-ugari, Bánhegyi Zol­
tán jászberényi-sóshidi helyettes
áll. tanítót a szegedi-kfeszqri áll. el.
iskolához osztattak be szolgálat­
tételre.
J
Zenematiné. A szolnoki városi
iskolánkivüli népművelési bizottság
január 23-án budapesti zene- és
énemüvészek közreműködésével
renematinét rendezett au Városi
Színházban. A Bach-Bussdní, Scarlatti, Locatelli, Chopin, Paganini és
Kodály klasszikus müveiben gyö­
nyörködött két órán keresztül a
színházat zsúfolásig megtöltő kö­
zönség, amelyben a város! minden
társadalmi rétege képviselve volt.
A szolnoki városi ■ isko|ánkivüli
népművelési bizottság murikája, na­
gyon helyesen, a mesedéldtánoktól
kezdy$. az analfabéta tanfolyam oés iápíer elterjesztő előadásokon,
varró- és csipkeverő tanfolyamo­
kon keresztül kiterjed a város
intelligens társadalma szükségletei­
nek kielégítésére is s azjelőadók
között országos hírű hódosaink,
politikusaink, egyetemi tanáraink
nevével is gyakran találkozunk,
akiknek meghallgatására Városi
Színház nézőtere is kicsinknek bi­
zonyul. Nagy szeretettel ünnepelte
a közönség ezúttal is — ja kiváló
előadó művészeken kiv$l — a
népművelési bizottság agilis elnö­
két, Kemény Lászlót is, akinek a
fedhetetlen zene- és énekművé­
szeik élményt köszönhette^
Ezerpengős pályadíj. A Bárd
Ferenc és Fia budapesti! könyv-

Felhívjuk Kartársaink figyetmét februári gyűléseink meghívóira.
Február 6-án délután 4 órakor vá­
lasztmányi gyűlés, 7-én délelőtt fél
tízkor a Temetkezési Alosztály tag­
gyűlése s tiz órakor pedig köz­
gyűlés.

Vándortánítóí megbízás. Cziffra
István szolnoki, Szenczi György
rákóczifalvai, Adamek József jász­
berényi, Tóth István tűrkevei, Nagy
István és Szakács József tűrkevei,
Balogh Endre kismarjai, Szecsey
Mihály debreceni, Fodor Géza
nagykőrösi lakos oki. tanítók a
karcagi; — Tóvizy Kálmán és Péter
István tiszapüspökii, Kovács László
gyulai, Zabolay Károly kunszent­
mártoni, Juhász Gábor mezőtúri,
Kun Imre balsai, Boros András
jászkiséri, Szécsy József kunszent­
mártoni lakos, oki. tanítók a kun­
hegyest; — M. Nagy István jász­
kiséri, Turcsányi Zoltán tiszaföldvári, Tóth István j ászkaraj énői,
Szaszkó József kunszentmártoni,
Tóth Béla jászárokszállási lakos,
oki. tanítók a jászkiséri vándortanítói körzetbe nyertek helyettestanítói megbízást a vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter úrtól.
Nyugdíjazás. Both Ilona tiszasülyi áll. tanítónőt és Gaáli Sándor
jákóhalmai róm. kát. tanítót saját
kérelmükre a miniszter ur nyuga­
lomba helyezte.

1
1

19

kiadó cég regénypályázatot hirdet,
melynek célja, hogy irodalmi értékű
uj művel gyarapítsa a Szépirodalmi
Céh sorozatot. Pályázni lehet min­
den eddig, még meg nem jelent és
kiadónál le nem kötött regénnyel,
melynek tárgya szabadon választ­
ható. A regény 320 oldalnál keve­
sebb nem lehet. A pályadij, egy­
ben az első kiadás dija 1000 P. A
pályaművek jeligés levéllel kül­
dendők a könyvkiadó céghez,
(Kossuth Lajos-u. 4.) ahol a köze­
lebbi részletek is megtudhatók. A
határidő szept. 1.
Kisgazda-asszonyképző tanfo­
lyamot rendezett a Várm. Iskolán-

kivüli Népművelési Bizottság Fegyverneken. A tanfolyamnak, mely
e nemben első volt az országban,
23 résztvevője volt, akik a tanfo­
lyamot vezető Prókay Miklósné
tanárnőtől öt hét alatt tökéletesen
elsajátították mindazt, amire egy
kisgazda-háziasszonynak szüksége
van. Mint előadók értékes mun­
kát végeztek : Lankás Tibor rk.
lelkész, Sándor Pálné ref. lelkész
neje és Hámory Rezső dr. községi
orvos. A vizsgán a környék elő­
kelősége is megjelent, akiknek ne­
vében gróf Szapáry Gyula mondott
köszönetét. A nagy érdeklődést ki­
váltott, gyakorlati értékű tanfolya­
mot
mint értesülünk — a vár­
megye több községében is meg­
fogják rendezni.
Farsangi est. A szolnoki taní­
tóság jan. 8-án ismerkedési estre
gyűlt a Nemzeti Szálloda éttermé­
ben, dr. Tesléry Károly tanügyi
tanácsos, kir. tanfelügyelő kezde­
ményezésére. Az ismerkedési esten
úgyszólván teljes számban vett

részt a város és a közeli környék
tanítósága s magukkal hozták csa­
ládtagjaikat is. Á nagy étterem
zsúfolásig megtelt és a táncolni
akaró fiatalságnak bizony alig ju­
tott hely. Jó hangulatban a korá
reggeli órákig maradt együtt a tár­
saság. Már itt határozatba ment,
hogy a megismerést, a kartársi
együttérzést és baráti kapcsolatot
ápoló összejöveteleket rendszere­
sítik, arra a vidéki kartársakat s a
helybeli iskolák tanári testületéit is
meghívják. Az első ilyen farsangi est
február 1-én zajlott le. A Nemzeti
Mozgó nagyméretű termét kellett
kiüríteni, hogy a vacsorával kapcso­
latos farsangi estre érkező helybeli
és vidéki vendégeke/ el lehessen
helyezni. Az ízletes vacsora után
— melyen több értékes köszöntő
hangzott el — vígan ropták a tán­
cot reggelig. A megrendezés fárad­
tságos, nehéz munkáját dr. Tesléry
Károly tanügyi tanácsos, kir. tan­
felügyelő végezte, illetve irányí­
totta nagy körültekintéssel.
Pályadijat nyert tanitó. Az
Evangélikus Nők Országos Szövet­
sége országos pályázatot irt ki olyan
hazafias, vallásos vagy erkölcsne­
velő 1—2 felvonásos színmüvekre,
mely alkalmas a serdülő ifjúság
műkedvelő előadásainak anyagául.
Az első dijat a jeligés pályázaton
v ítéz Asztalos Sándor nagyrévi
községi tanitó „Nagy a te hited"
című 2 felvonásos szinművével
nyerte meg. Lapunk munkatársá­
nak ez újabb sikeréhez szívesen
gratulálunk.
Aki az Eötvös-Alap önsegélyző és
Családjóléti Osztályába belép, nem­
csak önmagáról és családjáról gon­
doskodott, hanem sok tanító-özvegy
és árva könnyeit Is letörli |

Arckép elhelyezés a szolnoki
Kolozsvári-u. óvodában. Sztri-

nyiné Horváth Mária ny. óvónő fél
évszázaddal ezelőtt kezdte óvónői
működését Szolnokon. 1895-ben
került az akkor Háromrózsai ma
Kolozsvári-u.-i áll óvodához s
1925-ig nevelte meleg szeretettel
a rábízott kisdedeket. Utóda Polónyi Jolán áll. óvónő kezdemé­
nyezésére és rendezésében decem­
ber 18-án a helybeli óvónői tes­
tület meleg ünneplésben részesí­
tette nyugalomba vonult kartársát.
Bájos gyermekek köszöntötték
kedvesen az ünnepeltet s a meg­
jelent vendégeket. Tóhelyi Ferencné az óvónők nevében emlékezett
meg az elmúlt fél évszázadról,
majd közvetlen szavakkal méltatta
az ünnepelt díszesen elhelyezett
fényképének jelentőségét. Dr. Ko­
vács János tanügyi titkár, a kir.
tanfelügyelő megbízásából, P. Polikárp r. k. plébános pedig hívei
nevében méltatta az óvónő szeretetmunkáját. A volt tanítványok is
módot találtak arra, hogy benső­
séges megnyilatkozással üdvözöl­
jék volt óvónénijüket.
A kereső nő problémája. A
Bednárz Róbert prelátus elnöklete
alatt álló keresztény tanügyi bizott­
ság most tartotta rendes havi
értekezletét Cselényi Pál dr. elnök­
lésével. Ölveczky Pál, a kereső nő
problémáját rajzolta meg nagy éles­
látással. Kiemelte, hogy minden
olyan törekvés, amely a nő kereseti
lehetőségét akarja elvonni, jog-, er­
kölcs- és családvédelemellenes. Ma a
nő, mint gondos családanya és
hűséges hitvestárs, kétszeres mun­
kát végez; tiszteletet érdemel, hogy

a férj szükreszabott fizetését akarja
kiegésziteni és családjának’ megél­
hetését biztosítani. Különben sem
lehet a munka jutalmát a szerint
mérni, hogy kinek milyen a családi
állapota. A fiatalság elhelyezésének
egyik módja volna, ha a lúlzsúfolt
osztálylétszámokat csökkentenék. Az
elbocsátások csak felesleges módon
fokoznák az amúgy is nyomasztó
nyugdijterheket, s különben sem
biztos, hogy a tapasztalt tanítónő­
ket, a helyükbe került fiatalok,
kellőképpen tudnák-e helyettesí­
teni. Az anyák több lelki diszpozí­
cióval rendelkeznek, vallásosabbak,
meggyőzödésesebbek és konzekvensebbek. így nemzetpolitikai
szempontból sem helyes lelki bázi­
sukat megingatni. Egy-két lelkiisme­
retlen miatt ne általánosítsanak.
Az előadást Cselényi Pál |dr. kö­
szönte meg. Utána Palócz András
dr. Pirovszky Lajos és Kárpáti
Ottó ismertették a február 5-ik
mágyar est programját.
Nyugtázások. Tagdíj címen:
Török Jolán 4 P. Szanda, Módos
Jenő, Czifra Sándor, Jancsó Kajetánné, Sztipits Bódogné, Szabó Béláné, Tóth Piroska, Polonyi Róza
1 — 1 P. Szolnok, Tóth Erzsébet
4 P. Kisújszállás, Antalóczy József
4 P. Ujházy Irén 4 P. Börköles
Béla 2 P. Várhegyi Györgyné 4 P.
Várhegyi György 4 P. Magyari
Károly 4 P. Jászberény,? Tóth
József, Tóth Józsefné, Molnárné. L.
Ilona, Csatáry Lajos, Dobó Sándorné, Zöld Jánosné, Horváth
Imre, Benedek József, Gonpa Já­
nos, dr. Gönczyné, G. Ilona, Kiss
Ágnes, Szathmáry Gáborié, Vá­
mos Lajos, Kosnár Lajos, Szakács

20

János, Tóth Béláné, Bányai Lajosné, Nagy Gyuláné, Lőrincz Já­
nos, Szaday Sándorné, Korda Júlia,
Szakács Jánosné, 4—4 P. Mezőtúr.
Királdi Károly, 2 P. Mészáros
Gyula, Mészáros Gyuláné, Jánossy
Pálné 4—4 P. Csernyiné, K. Mária
6 P. Teleky Ella 1 P. Császár
Ferencné 2 P. Szolnok, Vidra Pál,
dr. Pádár Aladárné, Thiel Bernát,
Barócsi Antalné, Péterffy Imréné,
Páll József, Páll Józsefné, Petres
László, vitéz Bakos Dénes, Tálas
Ernő, Lőrenthey Olga, Hengártner
Józsa, Nagy Ferencné, Nagy Fe­
renc, vitéz Voloncs Ferenc, vitéz
Voloncs Ferencné, Karácsony Vir­
gil, Sztavenyik Vilma, Racskó Já­
nosné 2 — 2 P. Jászárokszállás,
Vincze Imre 4 P. Pusztaszenttamás,
Györgyné, J Irén 10 P. Szolnok,
Koncz Pálné 12 P. Fegyvernek,
Fehér József 2 P. Fehér Józsefné
2 P. Törökszentmiklós, Zeller Fe­
renc 2 P. Zeller Ferencné 3 P.
Kunszentmárton, Koósné, Sz. Ilona
2 P. Turkeve, Kocsis Ilona 4 P.
Alsószászberek, Dobai József 4 P
Felsőszászberek, Papp Gábor Ci­
bakháza 4 P. Csősz Klára 4 P.
Oroszváry János 4 P. Kőtelek,
Kovács Imre 3 P. Törökszent­
miklós, Glódeák Béláné 2 P. Mező­
túr, Józsa Erzsébet 2 P. Tiszasüly,
Doroszlay Elek 8 P. Fegyvernek.
Temetkezési díj címen: Szanderné R. Gizella 2 P 40 -f. Debrecen,
Méhes Gyula 2 P. Szolnok, Királdi
Károly 1 P 20 f. Csernyné. K.
Mária 1 P 20 f. Szolnok, Magyari
Károly 3 P. 60 f. Jászberény,
Lótos Ferenc 7 P. 20 f. Jászárok­
szállás, Gyurkicza Miklós 4 P. 80 f.
Szolnok, Schlaghammer Gyuláné
4 P. 80 f. Bpest, Renner Ignác
9 P: 60 f. Esztergom, Kazay Benjá­
min 1 P. 20 f. Tiszaföldvár.

SZERKESZTŐI'
ÜZENETEK
Munkatársainkhoz. Mivel la­

punk ezután havonta jelenik meg,
szeretettel kérjük munkatársainkat,
hogy a lap részére szánt cikkeket,
közleményeket minden hó 20-ig
szíveskedjenek hozzánk juttatni. A
régi kipróbált munkatársaink mel­
lett szeretettel és érdeklődéssel
várjunk fiatal kartársaink írásait is.
Készséggel adunk helyet a fiatal­
ság megnyilatkozásainak ezután is.
Uj emberek, uj meglátásai, uj
problémái mindig érdekesek. Csu­
pán egy kérésünk van. Lehetőleg
tömören írják mondanivalójukat.
Egy-két nyomtatott hasában túl ne
terjedjen. A folytatásokban közölt
cikk sokat vészit értékéből. Min­
dig csak a papír egyik oldalára
írjunk tintával és olvashatóan.
T. K. Még egy kevés türelmet
kérek. Most már havonta jelenünk
meg a több terünk van. B. L.
Szívesen 1 vettem értékes soraidat.
Keress fel gyakrabban 1 Igen ? A. S.
Újabb sikerednek őszintén örülök.
A kért dolgot csak úgy tudom
kívánságod szerint elintézni, ha
közlöd a jeligét. Ugyanis zárt
borítékban vannak. Többeknek.
Készséggel adunk helyet minden
eseménynek, ami a tanüggyel, is­
kolával, tanítóval kapcsolatos, ha
az családi vonatkozású is, csak
röviden kérjük, az átírásra nincs
időnk. Kéziratot nem küldünk
vissza csak kivitelesen és akkor is
csak az esetben, ha bélyeges
borítékot csatolnak.

Nyomatott Rényi Dezső könyvnyomdájában, Szolnok. Telefon 113.

i

"

TARTALOM:
Gyomai György: Bodor Lajos.
Dr. Kiss Mihály: Ml a kötelessége a vándortanitónak a tanyai egészségügy,
csecsemögondozás, anya- és család-

ThM Bernét: Tanító a modem nevelés
szolaálatában.
Vágh Pál: Tanulmányi kirándulások.
Tóth-Bagl Józsefné: Kegyelem a sub-

RtNYI OSZSŐ
könyvnyomdája
SZOLNOK.

Markóth Dezsőné: Válasz Karcaginak.
Mann Béla: Egy kis megfigyelés ...
SoósJ.: Dalos verseny TlszafÖld váron.
Egyesflleti élet - Hivatalos rész - Hírek.

XXXI. évfolyam._____________ 1938. február hó.______________

szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁHMEGYEI

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelOság *• • vármegyei
iskolánkivUli népművelési bizottság hivatalos közlönye.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat II.
Hí.
IV.
V.
_
VI.
Tesléry: Fogalmazási eredmények
II.
Hl.
IV.
Tesléry; Táblai rajzok
I.
n.
III.
IV.
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Laptulajdonos:

Jín- h|ykun- SMlnokürmeiyil Alt.
Tanltíinuület.

o. 2'—
o. 3’—
o. 4'—
o. 2o. 3 o. 4 —
o. 4o. 4 —
o. 3'—
o. 3 o. 3o. 3 -

I. o.
U. o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
HL o.
IV. o.
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat
H. o.
ni. o.
IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II—VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek III—IV. o.
Beryaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkőnyv a számolás és
I—II. o.
mérés tanításához
III—IV. 0.
V—VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., HL, IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

6'80
6—
6 80
T—
320
4'50
5’40
7—

8*—
5—
7'80
6—
5*60
2—
2'80
2-80
2’60
3—
1’—
2*—

KIRÁLDI KÁROLY
GYOMAI GYÖRGY*
Felelés kiad*: CSIKY ERNŐ

Felelék szerkeezté:

Fémunkatárs:

Évi előfizetés 0 pengő

Megjelenik havonként.

^odor £ajos
Tudom elpirul a szived, mikor meglátod a neved a lap élén, kedves
Lajos bátyám, mert örök életedben messzire kerülted az ünnepeifetés rózsa­
szín máglyáját. De amikor az érdemtelenek mellett fülsiketitve ve^k a nagy­
dobokat, amikor a tehetségtelenek mellüket döngetve követelik ör^naguknak
az elismerést, meg kell állni az élet rohanásában a Te nemes alakod előtt
és gyöngybetűkkel kell Neved beleégetni minden igaz lélekbe. Te' csendes,
halk ember voltál mindig, kedves Lajos bátyám. A régi idők patinás, nagy
eszméktől hevített tanítója voltál. Előtted egy volt szent: a munka. Egy volt
értékes: a becsület. Egész életed a munka és becsület sziklagátjai közt höm­
pölygőit le. Igaz tanitó voltál, amilyent lámpával kell keresni még egyet
hetedhét határban.
A szinyérváraljai iskolától a Wodianer-dijig hosszú volt az ut. 1896-tól
1938-ig törted minden erőddel, kitartással, szeretettel a szegén^ magyar
gyermekek lelkének hófehér ugarját. Csaknem félszázadig dolgoztál lélekzetvétel nélkül embertársaidért. Nem szávai, a munkáddal mutattál példát min­
denkinek, hogy kell dolgozni azért a népért, melynek apostolává rendelt a sors.
Örökös munkában, észrevétlenül rohant el Fölötted az az idő, melynek
egyik határkövénél most megilletődve állunk. Rád gondolunk, de még nem
búcsúzunk ... Ha eljön az idő, Te elbúcsúzhatsz iskoládtól. Elköszönhetsz
egy remegő pillantással a fehér falaktól, a tarka képektől, melyek annyi
időn át mosolyogtak Rád. Végigcirógathatod a kopott, fekete táblát, melyre
annyi szépet írtál. Megsimogathatod a buksi, szöszke gyermekfejeket, melyekbe
lelked felét öntötted. Lépteid Isten-Hozzádot kiálthatnak a * folyosó kongó
némaságába. De tőlünk ne búcsúzz akkor sem. Mi szeretettel, elfogódva fo­
gunk Rád gondolni mindig. Mert igaz magyar tanitó voltál, kedpes Lajos
bátyám, áldjon meg érte a jó Isten.
Gyomai György

22

।

23

KUNSÁGI TANYÁK EGÉSZSÉGÜGYE.
Mi a kötelessége a vándor-tanítónak a tanyai egészségügy,
a csecsemőgondozás, az anya- és családvédelem érdekében.
Irta és a karcagi vándor-tanítók 1938. január hó 29-én tartott értekezletén előadta:
Dr. KISS MIHÁLY m. kir. tisztiorvos.

Mélyen tisztelt Uraim!
Fennszárnyaló, ékesveretü beszéd helyett egyszerű, keresetlen, de
szivem melegétől párás szavakkal szeretném üdvözölni Önöket apostoli
ütjük kezdetén. A sok értékes szellemi utravalóhoz, melyeket a mai
napon tarsolyukba gyömöszölnek, — engedjék meg, hogy a közegészség­
ügy egyik szerény munkása is adhasson néhány hamuban sült pogácsát.
Ne tudományos rendszerességgel kidolgozott tervet várjanak tőlem, inkább
a földönjáró gyakorlati ember néhány idevágó tapasztalatának tanulságait.
Abban a magyar tanya problémájának minden munkása meg­
egyezik, hogy a mi alföldi, közelebbről tiszántúli tanyavilágunk állapota
egészen sajátszerü. különleges. Minden mástól, hasonló települési formáktél lényegesen eltérő. Magam is jártam északon. Megfordultam dán, észt
és finn kisgazdák tanyáin. Dániában elnéztem a kis keskeny vágány u
vasutat, mely egyik tanyát a másikkal összekötötte. Éppen akkor érkez­
tem az egyikbe, mikor a vasúti kocsi tartályaiba öntötték a tejet, hogy
mennyit és milyen minőségűt, azt ráírták krétával a tartály oldalára.
Megkérdeztem, nem lehetne-e evvel visszaélést elkövetni. Többet Írni,
mint amennyit beletöltenek. Fölözött zsírszegény tejet küldeni a szövet­
kezeti központba az odairt teljes tej helyett, — vezetőm felvilágosított,
hogy ilyesmi soha — még kivételesen sem fordult elő. Nem is volna
érdeke a dán kisgazdának, mert azonnal rájönnének a turpisságra és
végleg kizárnák a tejszállitásból. Belefulladhatna a saját zsírjába. Úgy
itt, mint Finn- és Észtországban csodálkozva szemléltem a tanyánlakók
magas kultúráját, életmódjuk magasrendűségét, s folyton éreztem, hogy
mi kunsági tanyasi magyarok néhány évszázaddal maradtunk el északi
rokonaink mögött.
Itt a mi tanyavilágunkban, ahol a birtokmegoszlás olyan egyenletes
és célszerű, még bokortanyák, tanyai központok sincsenek. Vagy legalább
nem vették őket észre. A karcagihoz teljesen hasonló kisújszállási viszonyok
ko2ot* azonban^t tanyai központ van, mindenütt egy-egy tanyai iskolá­
val. Ottani hnatalos látogatásaim alkalmával azt láttam, hogy igenis
benepesithetok ezen iskolák. Sőt egyik-másik túlzsúfoltnak is mondható
Abba a régebbi megállapításba tehát valami hibának kellett becsúsznia^
... 7armint al] ls a dolog, az bizonyos, hogy tanyai világunk kultu­
rális, kozegeszsegügyi és gazdasági állapotának legfőbb oka megközelítési
nehezsegekben, tehat az utak hiányában rejlik. A sártenger az, ami még
a szomszédokat is annyira elválasztja egymástól. Jobban, mint a város
északi részén lakót a déli soron élő atyafiától.

Ezen az állapoton természetesen mi nem tudunk segíteni. Dé
számolnunk kell az adott helyzettel. Nemzeti és faji érdek manapság,
mikor az egyke- és egyse-veszedelem fenyegeti nemzettörzsünk fáját,
hogy a tanyai magyarság, mint a fajta ma már el nem hanyagolható
rezervoárja, mennyiségileg elegendő, minőségileg pedig életerős egyéneket
adjon.
A fajmagyarság tudvalevőleg két főtényezőből tevődik össze: a
kelet-balti finn-ugor és törökfajta elemekből. Mi kunok, mint azt városunk
tudós fia, Németh Gyula budapesti egyeteini tanár, kikütattá,' a török
rokonsághoz tartozunk. Korán sem vagyunk olyan szapora, sokgyerékes
fajta, mint keletbalti testvéreink. Annál jobban kell tehát szolgálni a meg­
születettek védelmét.
A védelem természetesen már a születés előtt kezdődik. Csak a
legutóbbi időben vált lehetővé, hogy a mi kis tanyai magyarjaink meg­
felelő bábái és orvosi segítség mellett jöhetnek napvilágra. Egész garma­
dával tudnám felsorakoztatni azokat a tragikus végű tapasztalatokat,
melyeket e téren több, mint 15 éves hatósági orvosi működésem során
gyűjtöttem. Az újszülött halvaszületése, vagy pár nap alatti elpusztulása
igen gyakran, a szülő édesanya egész életére szóló betegsége sokszor s néha
szülés közbeni vagy utána vagy halála lett a következménye annak, hogy
nem tudták a vajúdót idejében bábái, illetőleg orvosi segítséghez juttatni. Ha
volt is fogat, mikorra a rossz utakon, a feneketlen sárban beevickéltek
a lovak szülésznőt hozandó, illetőleg mikorra kijutottak, már késő volt.
Legelső sorban éppen a tanyai édesanyák számára állította fel
Karcag városa, mintegy három hónappal ezelőtt, szülőottho’nát, mely
korszerű felszerelésével és szakértő személyzetével a tanyai cseléd­
asszonyoknak teljesen díjmentesen áll rendelkezésére. Szülőotthonunk
még uj, a tanyai lakosság széles rétegei még nem fogadták be szeretetükbe úgy, ahogy megérdemelné. Azért kérem a helyről Önöket, hogy
sok másirányu, magasztos célú elfoglaltságuk mellett vállalják azt a
hivatást is, hogy odakint megszerettetik ezt az intézményt. Énnek a
gyakorlati megvalósítása legcélszerűbben a következőképen történik:
Az áldott állapotban lévő asszonyokat már várandós állapotuk \ alatt rá­
beszélik, hogy valami alkalmi kocsival jöjjenek be a városba és látogassanak
el a Stefánia anya- és csecsemővédő intézet kedd délelőtti u.
terhes
rendelésére,
Itt az intézet szülész-orvosa díjtalanul megvizsgálja őket, meg­
állapítja, nem forog-e fent valami rendellenesség és kb. mikorra esedékes
a szülés ideje. Utasítja, illetőleg ellátja tanáccsal, hogyan váltsa ki a
szegénységi bizonyítványt felvilágosítja, hogy mikorra jöjjön be ismét
szülésre a szülőotthonba. Természetesen a mondott időre — minden­
képen — megfelelő járműről kell gondoskodniok, amit a gazda annyival
inkább rendelkezésre kell, hogy bocsásson a szülőnőnek, mert akkor
több gondja nem is lesz vele, mint a gyermekágy lezajlása után —

25

24

rendesen a szülés napjától 8 napra — ismét kiszállítja anyát és csecsemőt
a tanyára.
Ha előzőleg az anya nem járt benn a Stefániában, de már a
vajúdás, a szülési fájdalmak megindultak — tapasztalat szerint
akkor
is legjobb azonnal kocsira ültetni a vajúdót és beszállítani a szülő­
otthonba. Még két hete sincs, hogy ismételten az lett az újszülött
halálának okozója, miszerint az anya félt kocsira ülni, s a férj inkább
bábáért hajtott haza. A segítségül hívott szomszédasszony tehetetlenül
állt a félig megszületett, de vállbán fennakadt gyermek mellett, — talán
próbált is segíteni, húzta fejénél fogva, — tény az, hogy a gyönyörű,
több mint 4 kg-os fiúgyermek meghalt. A megérkező bábának minden
élesztési kísérlete immár hiábavalónak bizonyult.
A Szülőotthonban világrajött csecsemők a Stefánia védencei lesznek.
Sajnos, ez idő szerint még a védőnői látogatásokat nem tudjuk kiterjesz­
teni a tanyai körzetekre, de — ha bejönnek — a gyerekekkel a hétfő
vagy csütörtök délelőtti csecsemő tanácsadási órákra — szakértő orvos­
tól kapnak egyéni útbaigazításokat a kis védenc táplálására, gondozására
és ápolására vonatkozólag. Esetleg anyagi segítséget is. Szükség és
lehetőség szerint cukrot vagy tejet.
És itt szeretném lelkűkre kötni a tanitó uraknak, hogy odakint se
szűnjenek meg hangoztatni azt a természeti törvény szerinti alapigazságot,
hogy az élet első 9 hónapjában a csecsemő egyedüli célszerű tápláléka az
áldott anyatej. Azt se a „csócsálás", se a tehéntej nem pótolhatjaTapasztalat szerint mesterségesen táplált csecsemők halálozási aránya
jelentékenyen magasabb, mint a természetesen tápláltaké. Még a tehéntej
sem pótolja az édesanyái emlőkből fakadó természetes nedűt. Ezek a
jelenségek a két tejféleség közötti élettani különbségekkel magyarázhatók.
Minőségileg mindegyikben ugyanazon alkatrészek foglaltatnak. A tehéntej
azonban eredetileg a borjú testének felépítésére készült. A borjú növe­
kedésé pedig kb. négyszerié gyorsabb iramú, mint az emberi csecsemőé.
Ennek megfelelően testépítő fehérje, az u. n. kazein, négyszerte nagyobb
mennyiségben található a tehéntejben, mint a nőiben. Hasonlóak a
viszonyok a testépítő sókat illetőleg. Viszont védőfehérje, az albumin, a
tehéntejben jóval kevesebb.
Ha tehát a csecsemőt higitatlan tehéntejjel tápláljuk, ugyanaz a
helyzet következik be, mint a házépítésnél, ha a kőmivesnek négyszerte

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szakúzlete!

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, úri- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

S Z O L N OK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

több építőanyagot szállítanak fel az állványra, mint amennyit fel tud
dolgozni. Nem képes dolgozni tőle. Megakad a munka. A csecsemő
pedig táplálkozási zavarokban tönkremegy.
Népünk anyáinak oktatói helyesen járnak el, ha még néhány
gyermekvédelmi alapelvet mélyen bevésnek emlékezetükbe. Ezek: nyári,
meleg hónapokban nem szabad a gyermeket elválasztani! Vagy tavasszal
kell kezdeni fokozatosan az elválasztást, vagy meg kell várni az őszi
hűvösebb napokat. Kánikulában elválasztott csecsemők több mint 90%ban elpusztulnak. Tanyai asszonyaink között el van terjedve azt a téves
hit, hogy a felhevült, marokverő munkát végző anyák teje veszedelmes
a magzatra. Ez nem áll. Mint annyi alaptalan mende-mondát, ezt is ki
kell irtani a köztudatból.
A már elválasztott csecsemők táplálékát lehetőleg frissen kell készíteni,
vagy hűvös helyen, jól befedve tartani. Erre különben később még vissza­
térek. Későbben, mikor a légyveszedelmet tárgyalom. Itt még néhány
tévhitre hívom fel az urak szives figyelmét. Félévnél idősebb gyermek
gyakran válik nyugtalanná, lázassá, beteggé. Azt szokták, rá mondani,
hogy a „fogzás" okozza a bajt. Holott a tejfogak kihasadása élettani
folyamat, nem betegség, lázzal nem jár. Tehát a lázas csecsemőt minden­
képen orvoshoz kell juttatni, hogy nagyobb bajnak elejét vehessük.
(Nagyon kívánatos lenne, ha tanitó urak hőmérővel is felszerelnék
magukat és megtanulnák, hogyan kell a gyermeket hőmérőzniök.)
Tanyai népünk között az a mende-monda is el van terjedve, hogy a
gyermekek betegségét a „kelevény" okozza. Ez a kelevény aztán szerintük
a legkülönbözőbb tünetekben jelentkezik. A nyálkás, sőt véres has-,
menés láttán éppúgy, mint ótvar és bőrgennyedések esetén azt hangoz­
tatják, hogy kelevénytől tisztul a gyermek. Sőt — szerintük — egyiketmásikat nem is szabad gyógyítani, mert a gyermek szemére megy a baj,
ha pl. bőrön meggyógyítják. Mondanom sem kell, hogy e felfogás valami
félreértésen alapszik. Küzdeni kell ellene. Nem csak azért, mert a
törvény a 7 évesnél fiatalabb korban orvosi gyógykezelés nélkül elhalt
gyermekek szüleit bünteti, hanem nemesebb értelemben vett tájvédelmi
okokból.
Felnőttek köhögése is nagyon veszedelmes a gyermekre. Köhögős
embernek kis gyermeket megcsókolni vétek még akkor is, ha ajköhögés
nem tüdőgümőkórtól, hanem felnőtt szempontjából jelentékteleh garat­
huruttól vagy akár egyszerű náthától származik. A felnőtt ugyanis már
mentességet, immunitást szerzett, de a kis gyermek ellentálló képessége
még igen hiányos.
Meg kell jegyeznem hogy kuruzslási szokások vidékünkön csak
szórványosan fordulnak elő. Ha mégis ilyesmivel találkoznak tanítói mű­
ködésük közben, igen jó szolgálatot tesznek a tudománynak, ha részle­
teiben kivizsgálják, irásbafoglalják és összegyűjtik őket. Magam Ts gyűj­
töttem ezeket, sok értékes betekintést nyertem általuk a népi 'lélek és
kultúra mélységeibe.

26

Aki a napfénynek, szabad levegőnek, a változatos őstermelő mun*
kának jótékony hatását ismeri, azt hinné, hogy a mi tanyai népünk csupa
életerő, edzettség, romolhatatlan őserő. Sajnos, a tapasztalat mást mutat.
A foglalkozás egészségtanával foglalkozó szakirodalom megállapítása
szerint a gümőkórnak, hevenyfertőző betegségeknek alföldi földmivelők
közötti élj terjedését nem is a foglalkozásnak, hanem egyéb egészséget
befolyásoló tényezőknek tulajdonítja. Ilyenek általános megállapítás sze­
rint : az egészségtelen lakás, az egészségtelen, nagyon egyoldalú, fontos táp­
anyagokban és vitaminokban szűkölködő táplálkozás, az alföldi por. a szesz­
fogyasztás és az egészségügyi ismeretek hiánya. Véleményem szerint még
más, sajátos tényezők is hozzájárulnak ahhoz, hogy tanyai egészségügyünk
fogyatékos.
Vessünk egy futó pillantásb-ezen tényezőkre. A lakóhely kétségtele­
nül egyike a legjelentősebbeknek. Lakásával a család, épp úgy, mint
ruházkodásával az egyén, mesterséges éghajlatot teremt maga körül abból
a célból, hogy az időjárás ártalmas befolyásai ellen védekezzék. Mert ami
éghajlatunk, bár „mérsékeltnek" nevezzük, rendkívül szélsőséges. Csupán
a hőmérsékletre utalok. Nemrégiben észleltük, hogy a —22 C fokú hi­
degre néhány nap leforgása alatt -{-7 fokú meleg következett. A száraz
hidegre következő nyirkos, ködös, olvadásos enyhülés napjaiban egy­
szeriben üresekké váltak az iskola padjai és megtelt a város a felső
légutak hurutos megbetegedéseivel. Gyermekek és felnőttek közül egy­
aránt sokan kerültek ágyba. Ilyen kilengések ellen védelmez a jó lakás.
Könyebb megjegyezhetés kedvéért a jó lakás feltételeit a következő
leoninus versikében foglaltam össze :
Milyen a jó hajlék? Tágas. Legyen a fala száraz,
Tiszta, világos, erős. Jómeleg és levegős.
Tanyavilágunkban nincsenek ugyan már talajba süllyesztett, putriszerű földházak, melyeknek utolsó emléke az északi temető ma is lakott
temetőcsősz kunyhója, de általában a mai tanyaházak sem felelnek meg
ezen versbe szedett feltételeknek. A pitar, ahol a szabad tűzhely áll, a
tüzelő körüli padkákkal, rendesen lóistálló is egyszersmind. Újabban
valamennyire el van rekesztve a tüzelő a jászoltól. Építőanyag a vályog,
ami ha jól ki van száradva és a tanya kellő magaslatra van építve,
eléggé száraz falat alkot. A tanyaház már barátságosabb, bár nagyon
kezdetleges berendezésű. Nagyrészt a boglya-kemence foglalja el. Ez a
mi viszonyaink között, ahol tüzelőanyagban nagy a hiány, valóságos
áldás. Nagy előnye, hogy egyenletes, huzamosabb ideig tartó meleget ad,
hogy kívülről fűtik, egy-két dugatnyi szalmával vagy csutkaizékkel egész
napra barátságossá teszi a szobát. Nagy hátránya azonban, hogy a szel­
lőztetést nem szolgálja. Ha sokan tartózkodnak benne, pedig télen nem­
csak a család, de a baromfiak, sőt néha a malacok is odabent meleged­
nek, az ágy alatt, — sokszor válik szinte elviselhetetlenné a levegő. A
parányi ablakokat nem szokták kinyitni. A levegőcsere a tüzelőre, va­

gyis az istállóra nyíló ajtó nyílásán bonyolódik le, úgy,' ahogy.' Bizony
kevés itt az élenydus üdítő levegő. Annál több a fülledt, szérisavás,
különösen ha a mosott ruhát is itt teregetik ki száradni.
Nagy jótevője volna a mi népünknek, aki rá tudná szoktatni á rend­
szeres szellőztetésre.
A ház padlózata a legtöbb helyen döngölt agyagból áll, melynek
tisztántartása is igen fogyatékos. A kis gyerek sokszor lekivánkozik. a
kemencepatkáról vagy a sutból, ott mászkál a ház földjén, keizét be­
szennyezi, aztán szájába veszi piszkos ujját, sokszor igy juttatva Száján
keresztül szervezetébe a fertőzés okozó csiráját.
Vidékünkön a táplálkozás elég kiadós. A tanyai cselédség is hoz­
zájut a kenyérhez és nagy kalória értékű szalonnához, meleg étéit,! ren­
desen lebbencset, krumpli levest, galuskát, fokhagyma vagy vereshagyma
levest, borsó- vagy bablevest, vízi ciberét, apró káposztát^ répaíevést is
főznek odakint a tüzelőben, (vagy ahol van, a takaréktüzhelyenl dé bi­
zony ez a táplálkozás túlságosan egyoldalú. Főzelékfélék úri étel számba
mennek. Gyümölcs még ősszel is ritkaság s feltűnő, hogy a felnőttek
a tejet sem kedvelik. Gyereknek való ételnek tartják.
’
A tojást azonban, amit egyik életbuvárunk élettani drágaságok kin­
csesládájának nevezett, mert még a tejnél is különb összetételű (vas is
van benne, ami a tejből hiányzik), — a karcagi tanyai magyar is kedveli.
Főleg rántotta formájában fogyasztja. Bár sokan inkább eladják, mért
abból pénzelnek. Kérdeztem az egyik tanyai magyart, komméncfós kocsis
volt jógazda helyen, hogy cukrot fogyasztanak-e?
— Tartunk, tartottunk is mindig a kislánynak. Nagyon magával te­
hetetlen ember az már, aki nem ád cúkort a gyerekének.
— Hát aztán milyen formában eszi a kislány a cuktot?
— Vagy tejbe tesszük neki, vagy a vizbemártott cúkort kenyérre
kenjük. Ha kicsi a gyerek, meg is csócsáljuk néki.
*
A felnőttek táplálkozási rendje áltálában a következő:
Fröstökre — nyári munkaidőben reggel 7 órakor, télen' 8 órakor,
kenyér-szalonna járja, amihez a vitamin-éhség öntudatlan kiégészitéseképen vereshagyma járul. Délben, mikor a városból kihallatszik
a harangozás, (úgy mondják, hogy húzzák a levesnótát) akkor eszik a
melegételt. Rendesen vasfazékban főzött lebbencs kerül a ház közepére,
körülüli a család apraja-nagyja és hosszúnyelü kanalakkal lassú tem-

2S

póban eszegetnek belőle, fúkáják a levest, minden kanál után a bal
kézben tartott kenyérből harapnak hozzá egy falatot. A jó lebbencsben
kockára aprított krumpli és pirított szalonna is bőségesen foglaltatik a
lebbencstésztán kívül. Izét a só és paprika adja meg. Jó tápláló étel és
fogyasztása telíti a hasat, legalább is a teltség érzését kelti, különösen, ha
utána kétszer-háromszor meghúzzák a cserépkorsó tartalmát, a kútvizet.
Gyermekek a korsó csecséből isznak, felnőttek a korsó száján. Az említett
levesek csak ritkán váltják fel a lebbencset, inkább az olyan tanyákban,
ahol az asszony is kint lakik. Az is előfordul, hogy levesnek egy kis vízi
ciberét vagy keménymagos levest rögtönöznek s utána túrós galuskát
vagy derelyét esznek, feltűnően nagy mennyiségben. Városi ember tanyahasúnak nevezi azokat, akik sok tésztát fogyasztanak. A vacsora megint
kenyér-szalonnából áll, ismét vereshagymával. Télen disznóölés után,
mert ellentétben a városban élő mezőgazdasági proletársággal, a legtöbb
tanyasi ember, akár kommenciós, akár szolgatanyás, általában tart, hizlal
és öl egy-egy süldőt. Ilyenkor, míg tart belőle, disznóhust esznek, a vita­
mint a savanyított káposzta, uborka vagy savanyított dinnye formájában
eszik hozzá. A nagyobbacska gyerekek kedvelik a nyers sárgarépát is,
meg a káposztatorzsát. Vasárnapi csemege télen a vászonfazékban főtt
szemestengeri és a sülttök, tavasszal a pattogatott kukorica.
Üdvös és kívánatos volna, ha étrendjüket változatosabbá tennék, ha
a tanyákon meghonosítanák a gyümölcsös kerteket és ha a gyümölcsből
a cselédeknek is jutna. Nyáron és ősszel nyersen, télen aszalvány vagy
lekvár formájában. A méhészkedés széles körben való elterjesztése is
nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy tanyai magyarjaink változatosabb táp­
lálékhoz jussanak. Most az a helyzet, hogy a legszebb tarlóvirággal ékes
méhlegelőket idegenből hozott kaptárok népe éli föl.
Aratáskor, kapáláskor, amikor a magyar a legnehezebb munkákat
végzi, a zsíros piritós és a nyárson sült szalonna az a kalóriadús táplá­
lék, amely lehetővé teszi a legnagyobb erőkifejtést.
Éppen vármegyénk területén végzett kísérletekkel bizonyította be a buda­
pesti tudományegyetem élettani intézete, hogy ez a munka, különösen a két
hétig tartó aratási lendület összehasonlíthatatlanul több erőkifejtést kíván, mint
a legnehezebb vasgyári munkásé. — Ilyen nagy erőkifejtésre természetesen
csak jól táplálkozó ember képes, az is csak rövid időre.
(Folytatjuk)
_ ,

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÍNOOR
bortermelők, bornagykereskedők ...
„Hungária44 rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim :

Bo röszt reích er.

TelBfoni 53.

Tanító a modern nevelés szolgálatában.
Az 1932-es „Tanterv és Utasítások*' megjelenése óta a tanitó min­
den iskolai és iskolánkivüli munkájában a magyar gyermeknek nemcsak
a tanítására, hanem inkább a nevelésére is törekszik. A tanterv a'neve­
lést a gyermek erkölcsi és értelmi nevelésében jelöli meg. Értelmi neve­
lést kap a gyermek az összes tantárgyak anyagának átadásakor. Erkölcsi
nevelés alatt értjük a gyermek akaratának, jellemének, érzelmi világának,
de különösen a vallásos és hazafias érzelmeknek a felkeltését, fejleszté­
sét, helyes irányítását és alakítását. A kétféle nevelés együtt hálád és
egymástól el nem választható. A tanitó a tananyag keretében — erkölcsi
nevelés céljából — az ismeretek átadása alkalmával felhasznál .minden
olyan mozzanatot, mely alkalmas arra,'hogy a gyermek érzelmi és er­
kölcsi világát, akaratát és jellemét kiművelje. Hiszen a népiskola előirt
célja: „A hazának vallásos, erkölcsös, értelmes és öntudatosan hazafias
polgárokat nevelni, kik az általános műveltség alapelemeit bírják és ké­
pesek arra, hogy ismereteiket a gyakorlati életben értékesítsék “>
E célkitűzés szellemében készült olvasókönyvek olvasmányai, köl­
teményei igen alkalmasak az erkölcsi nevelésre és ezeket nevelési szem­
pontból a hivatása magaslatán álló tanitó értékesíti is, hiszen az ölvasmánytárgyalásra való előkészülete alkalmával vázlatának egységei főzött
K
ott szerepel a nevelői cél is.
Különösen a beszédgyakorlatok anyaga alkalmas az értelmi neve­
lésen kívül, vallás-erkölcsi, hazafias érzelmi nevelésre.
Az I. osztály tanítási egységei a szülői ház és környéke körül
csoportosulnak. Ennek népéről és azok életéből veszi anyagát. .Mind
igen alkalmas a szülők, nagyszülők, testvérek, rokonok és a háztartásban
alkalmazottak (szolgák, cselédek) iránti szeretetre, tiszteletre, megbecsü­
lésre. Irántuk való szolgálatkészség, udvariasság, illem, engedelniesség
stb. felkeltésére, nevelésére.
A lakás, szoba, annak bútorzatáról való beszélgetésekkel kapcso­
latban a szülőiház iránti szeretetre, a szülők, esetleg nagyszülők által
szerzett bútorok megbecsülésére, kiméletére, azoknak a szobában való
elhelyezésének szemléltetésével — már ezen a fokon is — helyes ízlésre,
rendszeretetre, térszemléletre nevelhetjük a gyermekeket.
,•
A II. osztályban a község és határa, keletkezése, illetve múltja,

Képkereteket, képeket,
márkás porcellán éskerámiákat, kristályüvegeket
Tűzálló jénai „Durax"
főzőedények, kávéfőzők.

„Takarék088ág,‘-ra is

legolcsóbban vásárolhatunk:

Halmágyi Sándor üzletében
(Kuhlnka *a HalmAgyl)

Telefon: 512.

SZOLNOK

Baross-u. 10.

30

annak belső élete, társadalmi berendezkedése stb.-bői veszi témáját. Az
értelmi nevelésen kivül itt a hazafiasságra, az erkölcsi belátásra, a munka
szerelésére és megbecsülésére, a szociális érzelmek, az összetartozandóság felkeltésére és kiművelésére, egymás megbecsülésére és a tekintély­
tisztelet érzékeltetésére nyilik alkalma a tanitónak.
III. osztály anyaga a község és távolabbi környéke körül csopor­
tosul. Ezen tananyag igen alkalmas a vallásos és hazafias, nemkülönben
az esztétikai érzelmek felébresztésére, állandó ápolására és mélyítésére.
Ezen célból kiaknázunk minden történelmi, népművészeti é§ népkölté­
szeti magyar helyi vonatkozást. Mélyítjük, öntudatosabbá tesszük a II.
osztályban megkezdett erkölcsi nevelést.
A IV. osztály beszéd és értelmi tananyaga, érzelmi és erkölcsi ne­
velés szempontjából igen alkalmas az előbbi osztályokban lerakott neve­
lési alap bővítésére, mélyítésére. A történelmi vonatkozású anyag pedig,
a vallásos és hazafias nevelés szempontjából felbecsülhetetlen.
Ezeréves történelmünk vig és szomorú napjai egymással váltakozva,
a nemzet történelmére, jövő fejlődésére, a magyar élet kialakulására
sorsdöntő és jelentőségünkben kimagasló eseményekből vannak össze­
állítva, kiválogatva. Ezeken a tanórákon a gyermekek lelkileg beleolvad­
nak a magyar sorsközösségbe, egybeforrnak, közösen aggódnak és együtt
sírnak. Istenhez fohászkodnak a haza jobb sorsáért. Együtt örülnek,
lelkesednek vágyat és akarást éreznek a magyar múlt egy-egy dicsőséges
eseménye kapcsán. Az ott szereplő történelmi nagyjaink, nagy asszo­
nyaink követendő például szolgálnak úgy a fiuknak, mint a lányoknak,
ha őket követésre méltó eszményekül állítjuk oda gyermekeink elé.
Válasszanak ezen történelmi nagyságok közül maguknak ilyen követésreméltó férfiakat, asszonyokat és igyekezzenek választott eszményképükhöz
méltóan élni.
E hazafias és rendíthetetlen nemzeti öntudatra való nevelést foly­
tathatjuk az V. és VI. osztályokban a történelmi órákon. Itt fejlesztjük,
acélozzuk nagyjaink dicsőséges példáin keresztül, gyermekeink jellemét,
akaratát.
A többi tantárgy is mind alkalmas nevelői céljaink megvalósítására.
Hol tanulná meg a gyermek a pontosságot, az igazmondást, az igazságos­
ságot, becsületességet' jobban és szemléletesebben, mint a számolás és
mérés keretében. Vagy a gyakorlati életet nem ezen tantárgy keretében
ismeri meg a gyermek a legtárgyilagosabban ? Az éneklés tanítása kapcsan eppen úgy nevelhetjük a gyermeket, mint pl. aTrajzolási órákon
stb. Alig van tanítási egység, mely ne kínálkozna a gyermek értelmi
neyelesen kívül akár érzelmi, akarati vagy jellem nevelésre. A hivatásos
tanító ki is használja ezen nevelési lehetőségeket, mégis ha erkölcsinevelesi eredmény szempontjából bíráljuk munkánkat, bizony az még
sok kívánni valót hagy hátra. Ennek okát abban látom, hogy egy-egy
osztály tanulóira a fent vázolt nevelői ráhatások majdnem mindig általá-

’

31

nosak s nem alkalmazkodnak az egyénhez, annak egyéniségéhez. Más­
részt a család, az utca, a rossz pajtások stb. egyszóval a környezet sok
esetben romboló hatással vannak a gyermeki lélekre s amit a tanító épít,
azt a rossz környezet lerombolja. Egyénileg vizsgálva a gyermeket, át­
öröklés folytán bizony sok-sok — a nevelés eredményességét gitló _
tulajdonságot is örökölhet a gyermek, melyek szintén hátrányosan befo­
lyásolják a tanitó eredményes munkáját
,Az iskola és annak keretén belül minden tanitó igyekszik a neve­
lés eredményességét gátló tényezőket szülői értekezletek rendezésével
kiküszöbölni. Sajnos ezen igyekezet nem járhat teljes eredménnyel éppen
azon elszomorító jelenségnél fogva, hogy a szülői értekezletről éppen
azon szülők hiányoznak, akik legjobban rászorulnának a tanitó irányítá­
sára. A szülői értekezleteken igy csak általánosságban beszélhetünk a
gyermeki nevelésről annál is inkább, mert nyilvánosan a gyermek és
szülők önérzetét tekintve, nem boncolgathatjuk a nevelési problémákat.
A gyermekek egyéni nevelésére célirányosabb ezen szülői értekezletek
mellett a szülők és a gyermek környezetének a meglátogatása. A céltu­
datosan végzett szülői látogatás igen értékes pedagógiai szempontból úgy
a tanítóra, mint a szülőre, de különösen a gyermeki lélek kiművelésére.
Ilyen látogatások alkalmával megismeri a tanitó tanítványainak
szüleit, azoknak gondolkozását, erkölcsi felfogását, családi életét, anyagi
helyzetét. Megismeri a gyermek otthonát, környezetét amelyben a gond­
jaira bízott gyermek él és amely környezet kedvező és kedvezőtlen ha­
tásaival befolyásolja lelki fejlődését.
...
A szülőkkel való közvetlen bizalmas és meghitt beszélgetések ke­
retében a tanitó olyan dolgokat tudhat me^tanitványairól, melyek nél­
kül a gyermeket, pusztán iskolai magatartááLütán Ítélve, soha meg nem
ismerte volna, mely .dolgoknak eseményeknél ismerete azonban feltét­
lenül szükséges ahhoz, hogy a tanitó igazságos és a gyermek igazi egyé
niségéhez mért bánásmódjával nemes nevelői célját elérje.
Másrészt viszont a szülők is megismerik gyermekük tanítóját. Egy
ilyen látogatás után, hozzá bizalmasabbak lesznek. Egyöntetű elvek és
módszer alapján igyekeznek mind a ketten egymást támogatva a gyermek
érdekében a nevelői célt elérni.
A tanitónak alkalma nyilik a szülőket a helyes nevelői eljárás
módozatairól kioktatni, mert sajnos mindenki neveli gyermekét, de igen

32

kevés azon szülőknek a száma, akik ezt a végtelen kényes és fontos
feladatot helyesen tudják végezni.
Tanitó és szülő között az első látogatás után megszületik az a lel­
kűket összekötő kapocs, melynek a nevelés eredményessége szempontjá­
ból sorsdöntő jelentősége van annál is inkább, mert nagyban hozzájárul
a tanítói tekintély emeléséhez és a tanítói munka megbecsüléséhez. Min­
den gyermek ösztönszerűleg megérzi a szülők és tanitó közötti ezen kap­
csolatot, melynek kedvező hatása nevelési szempontból pótolhatatlan.
A jó gyermek örül, hogy tanítója felkeresi otthonában és tudomást
szerez otthoni magaviseletéről és tanúsított szorgalmáról és ezért igyek­
szik továbbra is becsületes munkával szüleinek és tanítójának örömet
szerezni; még jobb lenni. A kevésbé jókat gondolkodóba ejti egy-egy
helytelen cselekedetük elkövetése előtt az a szoros kapcsolat, mely meg
van otthona, környezete és tanítója között.
A szülők látogatása, mint látjuk, nélkülözhetetlen tényező a becsü­
letes, jellemes magyar lélek kiművelésére és előfeltétele az értelmi és
érzelmi nevelés eredményességének. Csak a személyesen szerzett tapasz­
talatok által lesz módunkban a gyermeket a rosszhatásoktól megóvni és
őt a nemzet öntudatos polgárává nevelni.
Felmerülhet az a kérdés is, vájjon egy 60—70-es létszámú osztály­
ban számon tudja-e a tanitó tartani pontosan minden egyes tanítványáról
szerzett összes benyomásait ? Szerintem nem. Feltétlenül jegyzeteket kell
készíteni, hogy nagy körültekintéssel összegyűjtött adatait el ne felejtse,
össze ne zavarja. Mint minden tanítói munka, ez is bizonyos rendszeres­
séget kíván, hogy eredményhez vezessen. Ezért ajánlom egy „Törzslap“nak a felfektetését minden gyermekről már az I. osztályban, amelybe
évenként, tehát 6 éven keresztül volnának bejegyezve minden gyermek
családi és egyéb adatai. Ezen törzslapokat az I. oszt, tanitó, ha az isko­
lában álló rendszer van, évvégén átadja a II. oszt, tanítójának ki e lapo­
kon keresztül azokat áttanulmányozva, még a nyár folyamán megismer­
heti tanítványait.
A törzslapot 3 részre osztom. Első rész tartalmazza a gyermek
anyakönyvi adatait és a családra vonatkozó adatokat. (Szülők neve, kora,
munkabírása, gyermekek száma, neve és kora, család anyagi helyzete,
lakás egészségi állapota, tagjai közül irni-olvasni nem tud. családra vo­
natkozó egyéb feljegyzések.)
A második rész vonatkozna — hat évre felosztva — a gyermek testi
és szellemi fejtődésére; a harmadik rész tartalmazná a tanitó fontosabb
nevelői eljárását szintén hat évenként, a hat osztálynak megfelelően;
A gyermek testi fejlődésére vonatkozóan évenként feljegyezzük: ma­
gasságát, súlyát, tápláltságát, ruházatát, tisztaságát, hőmérsékletét, esetleges
testi fogyatkozásait és milyen betegségeken esett át. Helyet biztosíthatunk
meg az egy eb feljegyzéseknek is
A gyermek szellemi fejlődésének és jellemének rovatát Weszely Ödön
az alábbi rovatok szerint ajánlja vezetni:

f

33

1 .) Temperamentuma: (lehet epés, csendes, meggondolt)
2 .) Tehetség foka: (lehet normális, tehetséges, abnormis.)
(lehet számoló, zenei vagy rajz tehetség.)
3 .) Felfogása: (lehet vizuális, akusztikus, motorikus és vegyes.)
4 .) Emlékezete: (lehet kép, szín, alak, tárgy emlékezet)
(lehet gyorsan, lassan, nehezen tanuló.)
5 .) Beszéd és beszélőképesség: (lehet hebegő, dadogó, selyp, gyor­
san vagy lassan beszélő, hadaró, akadozó stb.)
6 .) Érzelem, akarat: (lehet gyenge, erős, habozó, érzékeny, hideg,
számitó.)
7 .) Munkakedve: (lehet tevékeny, henye, gyors vagy lassú munkás.
,
8.) Alkalmazkodás: (lehet alkalmazkodó, szembeszálló, alázatos.)
9
.) Művelődése : (lehet takarékos, barátkozó, ájtatos, ezermester stb.)
10
.) Egyéb észlelések : —.
Egy gyermek részére szóló törzslaphoz hat évre teljesen elégséges
egy féliv papír. Tehát nem .nagy megterhelést jelent. A tanítónak igaz,
dolga van vele, de ezen munkáját bőven kárpótolja az általa elért neve­
lési eredmény, mely végeredményében munka-megosztást jelent. Nagy
előnye, hogy rendszert, tervszerűséget vittünk általa a nevelésbe. Törzs­
lapok használata mellett a tanitó elsősorban mint megfigyelő vesz részt
nevelői munkájában. Adatokat gyűjt és ezen adatok figyelembevételével
gyakorolja nevelői tevékenységét, mely tevékenység nem lesz, nem lehet
általános, hanem inkább egyéni. De csoportokra is oszthatja tanítványait.
Külön csoportokra oszthatja őket pl. felfogási típusuk szerint : a vizuális,
akusztikus és motorikus tipusuakat külön is ültetheti, s tanítói nevelői
munkája közben alkalmazkodik ezen csoportokhoz. Egyénenkint máské­
pen ítélkezik egy epés, ingerlékeny, máskép a csendes és másképen a
meggondolt temperamentumú gyermek cselekedete fölött. A lassú vagy
henye munkást a munka gyorsabb végzésére biztatja, a gyors munkást
nagyobb pontosságra, vagy lelkiismeretességre szoktatja. Az abnormis
tehetségűekről különösen gondoskodik; a gyengéket gyámolitja, a kiváló­
kat tehetségük kibontakozásában elősegíti. A törzslap első oldala, mely
a családra vonatkozó adatokat tartalmazza, a tanitó szociális tevékeny­
kedésében iskolánkivüli munkájában szolgál útmutatásul.
így lesz az iskola ama aranytűd, mely a családtól átvett gyermeket
átvezeti — az értelem és érzelem világán át — a nemzet nagy egyete­
mességébe, ahol az értelmével, tudásával, jellemével, becsületességével
erős akaratával, öntudatával és szociális leikével a szenvedő hazának
hasznos és építő munkása lesz.
Bismark szerint, a német tanitó értékes munkája tette hatalmassá
Németországot. Nekünk magyar tanítóknak a haza jelen szomorúságában
nem lehet más feladatunk, mint megfeszített munkával dolgozni, hogy a
gyermek megnemesedett lelkén át eljuthassunk egy boldogabb dicső nagy
Magyarországhoz^ Ezt parancsolja Isten és haza.
; Thiel Bernáti

34

35

A tanulmányi kirándulások előkészítése,
lebonyolítása és a tanításban való felhasználása*
Irta : Végh Pál.

(Folytatás.)

A tanulmányi kirándulások előkészítőjének első teendője kikeresni
az alkalmas kiránduló helyet. Fő, hogy alkalmas legyen a föltett cél
elérésére, megtaláljuk mindazt, mit szemléltetni akarunk. Vannak akik
azt hiszik, csak az a jó kiránduló hely, ahol erdőt, hegyet, völgyet talá­
lunk. Nagy, sik rétek, kis füzes vagy nyárfás, dombocska, vagy vizmosás
is nagyon alkalmas lehet kirándulási helyül. Ha messzebbre megyünk,
sohse induljunk el úgy, hogy a vezető a terepet előre ne ismerje. Mások
bemondása kellemetlen meglepetéseket okozhat, sokkal hosszabb az ut,
mint azt nekünk bemondták, gyermekeink kifáradnak, a sok pihenő
keresztülhúzza programmunkat s ha ennivalót sem vittünk, étlen-szomjan
kell gyermekeinket gyalogoltatnunk. Készítsünk magunknak programmvázlatot. Előre beosztjuk a pihenőket. Lépjünk érintkezésbe a különböző
hatóságokkal, tulajdonosokkal s előre intézzünk el mindent, igy az enge­
délyeket s esetleges támogatást.
Mindig gondoljunk a rossz idő esetére is. Nincs sajnálatosabb lát­
vány, mint egy elázott kiránduló gyermekcsapat. Előre készítsük gyer­
mekeinket a kirándulásra, tájékoztassuk őket annak céljáról, előre hív­
juk fel figyelmüket, keltsük fel érdeklődésüket a kiránduláson megfigyel­
hető dolgokra. Oktassuk ki őket a viselkedésre s jól tesszük, ha kisebb
csoportokra, törzsekre osztjuk fel őket, melyek vezetőjéül egy-egy
nagyobb tanulót bízunk meg. Vigyázzunk a ránk bizott kicsinyek egész­
ségére, azért ne mulasszuk el ellenőrizni azok ruházatait, helyes öltöz­
ködését. — Lényeges dolog a költség megállapítása is. Jó ha a nagyobbak
közül 2—3-at beleavatunk ebbe, akik segédkeznek a pénz összegyűj­
tésében s ezekkel elkészíthetjük a kirándulás számadását is. Ne felejt­
kezzünk meg a jó magaviseletű, szorgalmas, de szegénysorsu gyermeke­
inkről sem.
Külön élvezet a gyermekeknek, ha a kirándulási ebéd ott fői a hely­
színen. 40—50 fillérből nagyszerű kétfogásos ebédet lehet kihozni. Gu­
lyásleves és tejberizs nem nagy költséggel készül s vagy egyiket, vagy
a másikat, de inkább mind a kettőt minden gyerek szereti. 2 nagy bog­
rácsot sem olyan nehéz előkeriteni s valaki mindég akad ezek elké­
szítésére is.
Végül a gyülekezési hely az iskola legyen. Kedves dolog, ha a
gyermekek elhívják szülőiket is az indulásra. Az iskola udvarán rövid
kis ünnepélyt szoktam tartani, amikor egyházi ének, ima, zászlótisztelgés
után a szülőkhöz intézett pár mondattal megmagyarázom a kirándulás
fontosságát s célját, megnyugtatom őket, hogy gyermekeiknek nem lehet
semmi bajuk, vidám nóta szóval, élen az iskola zászlajával indulunk.

Óránkénti menetelésünk a pihenőt is beleszámítva 3 km., legyen.
Vagyis minden 3 km. után az óra hátralevő részét pihenésre fordítsuk.
Legyünk tekintettel a gyenge, fejlődő szervezetre. Útközben új dolgokat
tanulhatunk. Kis megyei térképünkön ellenőrizhetjük, hogy hol| és jó
irányban megyünk-e. Nagyobb fiukkal esetleg megismertetjük a 75.000-es
vagy 25.000-es térképet is. —
|
A pihenő nem azt jelenti, hogy kiengedtük kezünkből a veze­
tést. Senki sem mehet el engedelmünk nélkül a pihenő helyről, az
evéshez, iváshoz is csak engedelmünkkel lehet hozzáfogni. Itt megbeszél­
hetjük a közös jeleket, kéz és fütty jeleket is. Már útközben azon törek­
szünk, hogy gyermekeink nyitott szemmel járjanak. Felhívjuk figyelmü­
ket a természeti erők romboló és alkotó munkáira, a káros állatok
pusztítására, a hasznosak védelmére, megismertetjük a mérges és gyógy­
növényeket. Indítékot adhatunk növények, bogarak gyűjtésére sí kedvelt
játék a pillangófogás. Útközben megállunk beszélgetni János bácsival, kérdé­
seket intézünk hozzá a gazdaságtan köréből: vetésforgó, talajelőkészités,
növénygondozás stb.-ről. Ha egy kis pihenőt tartunk 10 ölj hosszú
spárgával 3—4 fiú hamarosan fölmérheti mekkora ez a földje János
bácsinak. Külön élvezet, ha összetalálkoznak más iskolával s ^alkalom
adódik a nemes versenyre is. Mikor valami szép témát látunk, felhívjuk
figyelmüket, milyen nagyszerű fogalmazást lehetne erről írni. Különösen
használjuk ki a történelmi helyek nevelő értékét. Rendezzünk itt rövid
kis hazafias ünnepséget, ide vágó versek elmondatásával, énekszámokkal
s a vezető méltató szavaival.
A délután a játékos tanulásé, a tornáé s a vidám gondtalan játéké
legyen. Élvezetes játék az elsősegélynyújtás gyakorlása, amikor 8—10
gyermeket szétküldünk a fűben zsebükben egy cédulácskával, í melyre
rá van Írva az őt ért baleset Ezzel jajgatására elindulnak a többiek s
megkezdődik az elsősegély alkalmazása lábtörésnél, ficamodásokhál, vér­
zéseknél, fehér és pirosarcu ájulásnál, gázmérgezésnél, vizbefulásnál stb.
Leányok a kötözést látják el. Mindegyiket ellenőrizzük.
j
A testgyakorlás köréből különösen a staféta-szerű verseny, játékok
kedveltek ilyenkor, de nagyon kedves játék alkalmas terepen fiuknál a
számleolvasás, zászlórablás is.
Hazamenés előtt rendbehozzuk helyünket, a szemetet összeszedjük,
lássák, hogy rendszerető gyerekek voltak itt. Számonvesszük gyerekein­
ket, figyelmeztetjük őket holmijaik számbav^vésére. A talált tárgyak gaz­
dáját megkeressük, az ügyes szorgalmas fiainkat, leányainkat megdicsér­
jük, nótázással indulunk hazafelé.
Hacsak lehet az iskolaudvaron az elinduláshoz hasonlóan ének, ima,
zászlótisztelgéssel fejezzük be a kirándulást s pár szóval átadjuk a szü­
lőknek gyermekeiket. A kirándulást lehetőleg olyan napra tegyük, hogy
az utána következő nap szünet legyen s ezen kipihenhessék fáradalmaikat.
Már fentebb is említettem, hogy megfigyeltetünk mindent, aminek

36

későbbi tanításainkban hasznát vesszük. A tervszerűen lebonyolított ki­
rándulásból sokáig élősködhetünk és sokféle hasznát vehetjük. Igyekez­
zünk a látottakból minél többet beváltani. A kitűzött céllal kapcsolatosan
bőséges anyagot kaptunk. Az első tanítási napon megtárgyaljuk "az egész
kirándulást. A jó tanulságokat kiemeljük, a hibákat sem palástoljuk el.
Vágyat ébresztünk más vidékek megismerésére. Megállapittatjuk, hogy az
utazás a legjobb tanulási mód. Meg kell emlékeznünk arról, hogy hazán­
kat a föld eme legszebb országát nagy nagy költőnk Isten kalapja leg­
szebb bokrétájának mondotta. E gyönyörű bokrétát gonosz kezek meg­
tépázták s legszebb, legértékesebb virágait kitépték. Az elszakított or­
szágrészeken nem járhatnak magyar gyerekek kiránduló csoportjai. Ha
járnak is, némán, szomorúan lehorgasztott fővel. A szép magyar dal s
magyar imádság nem hagyhatja el kicsiny ajkúkat. Tanítsuk meg gyermeinket imádkozni Nagy-Magyar országért a szabad természetben, Istennek e
gyönyörű templomában.
(Vége.)

Kegyelem a stibrikának !
A „Lázadó szülőkről" iró kedves „Karcagi" engedje meg, hogy
cikkére pár szóval válaszoljak.
A szülők lázadásának oka tehát az 1 P 50 fillérbe kerülő subrikás
terítő volt, amelyre az apa nem akart pénzt adni, azt hangoztatva, hogy
inkább vesz köténynek valót, mert annak hasznát veszik, de a térítőnek
soha !
Egyetértek a cikkíróval abban, hogy a szülőknek igaza van; nem
lehet követelni, hogy a keservesen szerzett pénzüket olyanra adják, aminek
nem veszik hasznát. De a tévedés ott van, hogy az ő lázadozásuk nem a
subrika, hanem a felesleges terítő ellen irányul. Ez pedig könnyen lesze­
relhető ha a tanítónő a kis lánynak az óhajtott kötényen, vagy párnahu­
zaton tanítja meg, amire nekik szükségük van. Miért ragaszkodik a
térítőhöz, mikor a tanterv (1. 521 old.) világosan megmondja, hogy téritőt csak akkor készítessünk, ha anyagi nehézségbe nem ütközik. Már pedig,
aki tisztában van a subrika vagy ősi nevén „mesterkélés" lényegével, az
tudja, hogy azt minden olyan vászon vagy szövetdarabon meg lehet
tanítani, amelyből a szál hihuzható, tehát számtalan olyan darabon alkal­
mazható, amelynek gyakorlati haszna van.
Nagyobb és elszomorítóbb baj azonban az illető tanítónők kriti­
kája : „avult, divatjából kiment, ízléstelen, szaporátlan valami. Kár tanítani".
Nem akarok kedves kolleganőimmel vitatkozni, csak arra kérem,
; forgassák egy kicsit Malonyay vagy Undi Mária népművészetünkkel fog­
lalkozó munkáit, rá fognak jönni, hogy elismert művészemberek mennyire
másképpen vélekednek róla. Még jobb volna, ha kezükbe vennének egy
régi szép darabot, én hiszem hogy közelebb férkőzne a szivükhöz a le­
sajnált, szegény subrika !

37

Hogy avult, divatjamúlt? Ebben részben igazuk van. A mi népünk,
különösen az alföldi, újabban tényleg elfordult az ősi hagyományoktól s
inkább az olcsóbb, selejtes bolti portékák után kapkod. De.éppen azért
kell tervszerű munkával terjeszteni közöttük, megszerettetni velük ezeket
a régi értékes kézimunkákat. Az sem áll, hogy nem lehet eladni! A
mezőkövesdi asszonyok elárasztják ma is vidékünket hímzett ruhákkal,
amelynek díszítésénél a legszebb az elejének színes subrikája. * Sokszor
ez békiti meg az embert a színes kiáltó színezésével. Az erdélyi asszo­
nyok is hűségesek maradtak hozzá, s csupa öröm nézni a subrikált
ingujjaikat, törülközőiket. Ugyanakkor gondoljunk a mi alföldi leányaink,
iskolásgyermekeink szegényes fehérneműjére, amelyen csak néha kerül
egy kis olcsó bolti disz, de az anyjuk keze-munkája alig-alig. Ne mondják
azt nekem, hogy ma drágább az idő, nehezebbek a viszonyok. Á nyáron
Erdély egyik legszegényebb vidékén jártam. Nem találkoztam oly szegény
gyermekkel, akinek az ingét, ruháját nem díszítette az anyja egy kjs szálánvarrottal, vagy egy kis subrikával. Nem pénz kell ehhez, hanem szor­
galom és a női léleknek szép után való vágyakozása. Ezt kell | nevelni,
fejleszteni a mi alföldi asszonyainkban.
tHogy a subrika szaporátlan, az igaz. De ezen az alapon* halálra
ítélhetjük akkor a keresztszemes, a szálánvarrott, az írásos, a vagdalásos,
és a többi értékes munkákat is. Ezek bizony időt és türelmet kívánnak,
de aztán egy szálánvarrott vagy subrikás párnahuzat többet is érj minden
fejlett ízlésű ember szemében, mint tiz „mille-fleure"ös garnitúra.
Kegyelem tehát a subrikának! Ki ne tessékeljék az iskoláinkból,
hisz ez is a magyar népművészet gyermeke, s ma fontosabb, mint valaha
hogy annak minden darabját kincsként őrizzük és a hozzájuk (való ra­
gaszkodást az utódok leikébe bele neveljük. Hozzánemértés, ! közöny,
vagy kényelemszeretet miatt el ne sikkadjon egy sem a kezeink között!
Ma sorsdöntő időkben élünk. Jól mondja egyik neves Írónk, hogy a
magyarság ügye azon fordul meg, hogy megteremtődik-e az egységes
magyar szellem, lesz-e egy egészségesebb magyar nemzedék ? Nemcsak
más férfiakra, hanem más nőkre is van szükség! ! Nekünk magyar taní­
tónőknek ma több, mint kötelességünk, Istentől kapott missziónk, egy
jobb, hitben mélyebb, lelkiekben gazdagabb, életrevalóbb leánygsnerációt
nevelni és a magyar szellem, magyar művészet minden kincsét énnek az
öntudatosabb, kezemunkájában szorgalmasabb, ízlésében fejlettebb nem­
zedéknek a számára átmenteni.
Tóth-Bagi Józsefné

ALÁZS IMRE

SPORTDIJAK

óra, ékszer, látszerraktára
x
legnagyobb és legolcsóbb
Vésések, Javítások
SZOLNOK, TELEFON 302. SZABOTT ÁRAK
Takarékosság tagi a. <

39

38

Válasz Karcaginak*
A „Népművelés" januári száma „Lázadó szülők" cím alatt a fonalas­
munka tanítással kapcsolatos véleményeket hozott nyilvánosságra, hozzá­
szólást, kérdéseire feleletet várva. — Az ismertetett dologra vonatkozó
nézeteimet az alábbiakban vázolom.
Először is : a lázadozó szülőnek igaza volt, amikor a ránézve érték­
telen terítő helyett köténynek valót akart kézimunka anyagnak venni.
Lássuk, mit mond a Tanterv: „Lánc, száröltés és suprikával készíttethe­
tünk egy kis teritőcskét; ha ez anyagi, vagy időbeli nehézségekbe ütköz­
nék (ami valószínű), úgy díszítsük ezekkel a különben tervbevett kötény­
két. .Nem az a fontos, hogy térítőt készítsen a tanuló, hanem az, hogy
a tantervi anyagot megtanulja. Ritka szövésű, egyenletes szálú házi vászon­
ból készült kötény e célra igen alkalmas. A himzések, diszöltések ízléses
elhelyezése és elosztása a tanítónő feladata. A kötényen találunk helyet
a suprikának is.
A szülőt valótlan ígéretekkel nem lehet megnyugtatni. Az is tudja,
hogy gyakorlatlan tanuló munkája még nem alkalmas értékesítésre.
Tehát ezért nem akad vevő a térítőre s nem azért, mintha a kivarrás
avult, divatjamúlt lenne.
A suprika, vagy mesterkélés a szálak egyirányú kihúzása és a meg­
maradt szálaknak minta szerint való kivarrása által keletkezett különböző
szélességű áttörés. Szálvonásos varrott munka néven is emlitik. Nem
annyira önálló díszítés, mint inkább hímzett minták kiegészítő része vagy
kerete. Keskeny háziszőttes vásznak összeállításánál mint betétet alkal­
mazzák. Újabban olcsó, silány gyári csipkével helyettesítik. Valamikor
igen elterjedt és kedvelt díszítő eljárás volt. Készítették fehér, egy- és
többszínű változatokban. A népviseletek eltűnése után feledésbe ment,
mint annyi más hímzés. Nemzeti értékeink és a népművészetek lelkes
kutatói és hívei terelték a figyelmet a pusztuló népi munkák szépségére,
így került a Tantervbe a suprika is. S ime most a Tantervböl a vádlot­
tak padjára jutott — ártatlanul.
Akik a fonalas munkák nagy nevelői és gyakorlati értékét ismerjük,
a tanítására kiszabott órák számának felemelését sürgetjük évtizedek óta'
Az anyagból nem törölni, hanem azt a munkaiskola szellemének meg­
felelően bővíteni kell. Cikkíró által ismertetett eset szomorú következ­
ménye annak az iskolapolitikának, amely a fonalas munka tanítását még
mindig mellék-tantárgyként szerepelteti mind a nép-, mind a felső okta­
tásban. Még valamit.
A magyar tanítóság sohasem fog azzal, hogy „régiség ide — magya­
rosság oda" egyetlen nemzeti értéket kihagyni a Tantervből. A mi fel­
adatunk építeni még a romokon és romokból is! Isten óvjon attól, hogy
mi is beálljunk népi és nemzeti hagyományaink és örökségeink rombolói
k°zé'
Markóth Dezsöné.

Egy kis megfigyelés . . .
Zsúfolásig megtelt terem egyik sarkából néztem a mosolygó arcokat
s hallgattam a víg csevegést, mintha minden gond és bánat s az életnek
sok sok kellemetlensége tűnt volna el a nemzet napszámosai életéből
ezen az éjszakán.
I
Szemlélődéseim közben eltűnődtem azon, hogy egy hivó szóra mily
nagyszámú tanítóság jött össze megyénkből Szolnokon. Mi okozhatta ezt
a megmozdulást ? A kíváncsiság, a szórakozni vágyás, vagy a disznótoros
vacsora buzdította kartársaimat, hogy fáradtságot nem kímélve igyekez­
zenek a meghívásnak eleget tenni?
Az elhangzott szónoklatokból ítélve a meghívásnak hátterében a
tanítói egységek összefogása s ennek eredményes kivitele után á megye
tanítóságának kulturális erőfokozása, majd ezt követően a tanítói tekin­
tély megszilárdítása és emelése volt az indító ok.
Úgy gondolom, hogy uj Vezérünk, ki jól ismeri hazánk minden
vidékét, társadalmi életét, megérkezése után megállapíthatta, hogy hazánk
egyetlen vidékén sem volt oly nagy szükség a tanítói tekintély meg­
szilárdítására és fellendítésére mint itt, ahol nem a munka, hanem a
holdak száma és az anyagi jólét adja meg á tekintélyt.
A tanügy az, amely mindenkit érdekel. Ezzel a nagy, de szétszórt
testülettel erkölcsi érzésből is minden polgárnak baráti kapcsolatot kell
fenntartania.
j
Mi történne azon esetben, ha — mint most, — a megye ezer tanítója
egy hivó szóra a vezető mellé állva, a közigazgatási vagy egyházi Vezetők
által tervezett bármilyen közügyben az illető hatóságot támogatná? Azt
hiszem ez csak az ügy előbbrevitelét segítené hathatósabban. Viszont
mily bátran és lelkesedve igyekezne kivívni a magyar tanitó .az őt meg­
illető kívánalmakat, ha maga mellett érezné a közigazgatás és egyházfokozottabb támogatását Egyik hatóságnak sem kellene félnie attól, hogy
tekitélye csorbul, hiszen a magyar tanítóság szerény és nem törekszik
hatalomra, de az őt megillető helyet igyekszik a maga részére biztosítani.
További érdeklődéseim közben meglepett a jelenlévők nyugodt
arca. Önkénytelenül összehasonlítottam egy iskolalátogatással. Istenem
mily nagy különbség! Itt mindenki mosolyog, jókedvűen felel, ha vélet­
lenül egy-két kérdést tesz fel dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos ur,
ki örömtől lelkesedő arccal s magyaros házigazda szívességével látja el
tanítóit.
Ott kint milyen más! Ha megérkezik, már egy percen belül izga­
tottan adják tovább a hirt. Itt van! Megjött! Mindenki ideges. Izgalom
önti el a lelkeket, a kapkodás lesz úrrá mindenkin.
Nem lehetne-e ezt a látogatást is épp oly örömmel, szeretettel s
valóságos vágyakozással várni? De igen! Amilyen szeretettel járta körül
a Tanácsos ur a fehér asztalokat, éppen olyan szeretettel jön közénk

40

hivatalból is. Épp oly szívesen tárgyal velünk a fehér gyermeki lelkek
előtt, mint a terített fehér asztaloknál. A baj csak az, hogy keveset
érintkezünk feletteseinkkel és csak hosszú évek múltán ismerjük meg
egymást.
Mennyi egészséges gondolat, mennyi megvalósításra váró eszme
enyészik el amiatt, hogy nincs meg az összetartás, mennyi ferde Ítélet
hangzik el, mert nem ismerjük eléggé egymást I
Mindnyájan érezzük, hogy valaminek történnie kell az összefogás
érdekében, mert ahelyett, hogy tekintélyünk emelkedne, a utóbbi évek­
ben rohamosan csökkent. Példa erre a segédtanítói rendszer, amikor egy
kezdő tanitó kénytelen a béres és útkaparó fizetésének megfelelő
összeggel megelégedni s abból tengetni munkával terhelt életét. A világ­
háború és az azt követő idők igazolják a tanitó sokoldalú képességét,
amikor a századok, zászlóaljak vezetésétől kezdve, közigazgatási és
társadalmi vezetéseket bíztak a magyar tanítóságra eredménnyel.
A megkezdett összejöveteleket nemcsak hogy fokozni és meg­
honosítani kell, hanem fejleszteni és olyan nívóra kell emelni, melyen
keresztül bebizonyíthatjuk azt, hogy jogosan kívánjuk meg azt a tekin­
télyt, melyet állásunk és nemzetnevelöi munkánk méltán megérdemel.
Hiszem azt, hogy a következő összejöveteleinkre felfigyelnek mind­
azok a tényezők, kiknek úgy hivatalbeli, mint erkölcsi kötelességük a
magyar tanítóságot minden megmozdulásában támogatni s igyekezni fog­
nak összejöveteleink nívóját megjelenésükkel is emelni.
Jászladány.
Mann Béla.

Dalosverseny Tiszaföldváron.
A legutóbbi Szabolcska Mihály emlék-dalosverseny Tiszaföldváron
1936. pünkösd másodnapján volt. A tiszai alsójárás községeinek iskolái
és dalkörei a helybeli és vidéki társadalmi osztályok nagyszámú meg­
jelenésével vettek részt.
A dalosverseny az idén május havában lesz. Az előkészületek úgy
az elemi iskolák, valamint a dalkörök részéről megtörténtek. A felhívások
kiküldése után a benevezések már megkezdődtek. A verseny iránt az
idén is úgy, mint a múltban nagy érdeklődés mutatkozik.
Az elemi iskolákhoz a járáskör elnöksége az alábbi felhívást adta ki;
A tiszai alsójárás községeinek iskolái vármegyénkben úttörő munkát
végeztek akkor, amikor az évenként megismétlődő iskolai énekversenye­
ket rendszeresítették. A tapasztalat bizonyítja, hogy ezeknek az ének­
versenyeknek pedagógiai értékük van, mert nemcsak a tanítót, de a gyer­
mekeket is a nemes verseny fokozott munkakifejtésére ösztönzik. A gyer­
mek lelkében felkölti a jóért, szépért való törekvés érzését, amely alap­
jai kepezi az életre való nevelésnek,
.

41

Szép és hasznos kirándulás emlékeit örökíti meg a gyermek szivé­
ben, ahol a fegyelmezettség, bajtársiasság előnyeit megismeri. Szolgálatot
tesz a magyar dalkulturának, mert az iskolai énekversenyen résztvett
tanulók felnőtt korukban is szívesen lesznek támogatói a falusi ének­
karoknak, amelyeknek a létért való hősies küzdelmét mi falusiak leptennyomon tapasztalhatjuk.
E súlyos tények nemcsak az iskolai énekversenyek megtartását, de
annak további fejlesztését is indokolttá teszik. Ezért szeretettel • kérjük
Kartársainkat, hogy ez évben is a régi lelkesedéssel, ambícióval vegyenek
részt iskoláikkal a Tiszaföldváron május havában, járási tanitógyüléssel
kapcsolatos járási elemi iskolai énekversenyen. E versenyen való résztvétel nemcsak az első és a többi díjazott iskoláknak jelent dicsőséget,
elismerést, de dicséretet érdemel minden résztvevő buzgalma, mely bizony­
ságot tesz arról, hogy jobbak azoknál, akik talán kényelemből, vagy más
el nem fogadható okból a versenyen nem vesznek részt.
Az énekverseny A.) és B.) csoport kötött darabját azzal a kéréssel
küldjük meg, hogy a község bel- és külterületén minden jellegű fel­
sőbb osztályt vezető Kartársnő, illetőleg Kartárs részére egy-egy példányt
átadni szíveskedjék.
A verseny alapszabálya a Népművelés 1936. évi jan.—febr. 1—2.
szám 4—6. oldalán található.
Ezen elemi iskolai énekversenyen résztvehet bármely jellegű elemi
iskola egy vagy több csoporttal. Lehet fiú vagy leány, de kívánatosabb
a vegyes csoport. Csakis elemi iskolai tanköteles korban levő tanulók
versenyezhetnek. Benevezési határidő április 15-ig bezárólag. (Soós József
járásköri elnökhöz Tiszaföldvár.)
A verseny A.) és B.) csoportból áll. A.) a nagyobb létszámmal bíró
iskolák tartoznak. A.) csoportban a létszám legkevesebb 30, legtöbb 50
tanuló lehet. B.) csoportban a létszám 16, legtöbb 25 tanuló lehet, j
Úgy az A.) mint a B). csoportnak a kijelölt kötött és egy-egy sza­
badon választott darabot kell bemutatnia. A kötött darab két szólamú,
a szabadon választott darab is ezévben csak kétszólamú lehek
Fuvarköltség és étkezésről minden iskola maga gondoskodik. Gyü­
lekezés a Kossuth-utcai állami elemi iskolában lesz. A verseny napját
később közöljük.
Tiszaföldvár. 1938. évi február hó 4-én.

Sikolya Albert s. k.
járásköri jegyző.

P. H.

Soós József s. k.
járásköri elnök.

Aki az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjóléti
Osztályába belép, nemcsak önmagáról és család­
járól gondoskodott, hanem sok tanitóT-özvegy és
árva könnyeit is letörli!
______

42

43

EGYESÜLETI ÉLET
Előfizetési felhívás!
Általános kívánság volt, hogy hivatalos lapunk, mely egyúttal a kir.
tanfelügyelöség hivatalos lapja is, havonta jelenjék meg. Közóhaj volt a lap
terjedelmének növelése is, hogy kitűzött célját, a tanítói érdekek védelmét, a
tanítóság anyagi és erkölcsi előmenetelét, a magyar népnevelésügy nívójának
emelését, az uj neveiési-tanitási gondolatok terjesztését eredményesebben
szolgálhassa.
Lapunk a három évtized előtt vállalt kötelezettségét, nehéz viszonyok kö­
zött is, mindig híven teljesítette. Az adott viszonyok között, ha szerény keretek
között is, de becsülettel kivette részét abból a munkából, melyek az utóbbi
évek tanítói vívmányait eredményezték.
Az egyetemes népnevelési érdekért dolgozó s a tanítói kar erkölcsi és
anyagi jobb jövőjéért küzdő tanügyi lapunkra továbbra is szükségünk van.
Lapunkat nemcsak fenntartani, de fejleszteni is akarjuk s igy nem te­
hetjük függővé attól a körülménytől, hogy egyesületünk tagjai miként tesznek
eleget tagdij-fizetési kötelezettségüknek.
Látni akarjuk, kikre számíthatunk a jövőben, kik állanak mellénk, kik
hajlandók anyagi áldozatra is a kari becsület, a kartársi összetartás, az ön­
művelés, a haladás, a szebb magyar jövő érdekében kifejtendő munkánkban.
Úgy érezzük, gondolatban, érzésben egyek vagyunk Veletek. Bizton re­
méljük, hogy elhatározásunk megértő támogatásra talál s nincs vármegyénk­
ben tanitó, aki lapunk fennmaradását nem óhajtja.
előfizetési dijat évi 6 pben állapítottuk meg. Tudjuk, hogy
áldozatot jelent, de azt is tudjuk, hogy a magyar tanitó mindenkor megér­
tette a kor szavát, a tanítói közügy és saját érdekében továbbra is munkál­
kodni akar s áldozatra is kész.
Tudja, érzi, hogy áldozatos munka nélkül nincs eredmény, nem lehet siker.
Lapunk jelen számához postai befizetési lapokat csatoltunk s kérjük
kartársainkat, szíveskedjenek az előfizetési dijat az egyesület pénztárába be­
fizetni, mert lapunk következő számait már csak előfizetőinknek küldhetjük meg.
A befizetési lap hátsó oldalán feltétlenül szíveskedjenek kifejezetten meg­
jelölni az összeg rendeltetését, hogy az esetleges félreértéseknek, zavaroknak
elejét vehessük.
Kartársi szives üdvözléssel:
Szolnok, 1938. március 1.
===az Clnökség.
KÖZGYŰLÉSÜNK.

A varmegyénk Általános Tanítóegyesülete február hó 7-én közgyű­
lést tartott Szolnokon. A városháza nagy tanácsterme megtelt az érdek­

lődő kartársakkal, akik nem törődve a mostoha időjárás kellemetlensé­
geivel, igyekeztek a kartársi együttérzésüknek megjelenésükkel is kifeje­
zést adni.
A közgyűlést megelőzően a Temetkezési Alosztály tó^toUközgyfilést
Tenkey József elnöklése alatt. Az elnök részletesen beszámolt ennék a
minden támogatást megérdemlő altruista egyesülésnek éyi mtinkájáról.
Meggyőző számadatokkal alátámasztott beszédben hívta fel a Kar­
társakat a belépésre. Kimutatta, hogy az uj alapszabály a régi vármegye­
beli kartársak részére is lehetővé tette a belépést és akik annakidején
elmulasztották, most nagyobb anyagi áldozat nélkül tagjai lehetnek.
Csiky Ernő pénztáros terjesztette ezután elő a zárszámadást és a
költségvetést, melyet a közgyűlés elfogadott s a pénztárosnak önzetlen
munkájáért köszönetét mondott.
. /
Ezután a vármegyei Általános Tanítóegyesület közgyűlése vette
kezdetét.
Ferenczy Kálmán elnöki megnyitójában kartársi összetartásra, önfelál­
dozó hazafias munkára, a magyar rög szeretetére buzdította a kartársakat.
Utána Gállá Endre, az Állami Tanítók Országos Egyesülete nevébe4üd­
vözölte a közgyűlést. Ismertette a lefolyt év tanügyi eseményeit, vívmányait.
Tóhelyi Ferenc a vármegyei tanítóegyesület évi munkájáról számolt
be részletesen.
Ferenczy Kálmán elnök javaslatot terjesztett elő az Internátusi Alap­
nak tanítói üdülőház céljaira való felhasználása ügyében. Javaslatára név­
szerinti szavazással elhatározta a közgyűlés, hogy az indítványhoz hozzá­
járul, bizottságot küld ki helyszíni szemlére és az esetleges vételre vonat­
kozó javaslat előterjesztésére.
Ugyancsak elfogadta a közgyűlés, az elnök javaslatára, egy önse­
gélyző egylet, alosztály, létesítését, mely hivatva lesz az anyagilag bajba­
jutott kartársak megsegítésére. Ezen alosztály működése Szolnpkon indulna
meg s a vidéki tantestületek, vagy tantestületi tagok később csatlakoz­
hatnának. Az alapszabály kidolgozására bizottságot küldtek ki.
*
» Tárgyalta a közgyűlés az Egyesület tulajdonát képező tanügyi folyó­
irat a Jász-Nagykun-Szolnokvármegyei Népművelés előfizetéses alapra való
átszervezésének ügyét, amit az tett szükségessé, hogy — sajnos— százá­
val vannak olyan tagjaink, akik éveken át nem fizetnek tagdíjat s a nem
fizető tagoknak minden ellenérték nélkül, tagdíjban küldött lapszámok oly
teherként nehezednek az Egyesületre, hogy azon feltétlenül segíteni fel­
lett. Az előfizetési dijat évi 6 P ben állapította meg, majd a szerkesztő
munkájának támogatására 10 tagból álló bizottságot választott.
Az őszi választmányi gyűlés a hátralékoknak bírói uton$való behaj­
tását határozta el. A határozatát azonban ezideig nei^j^aitpttá vé^é) A
közgyűlés a határozathoz hozzájárult azzal, hogy mielőtt a dolgot bírói
’S - > •

*A tervezetet a jövő számunkban részletesen ismertetjük- Szerig:>

-

44

45

útra terelné, felkéri dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos, kir. tanfelügye­
lőt, lépjen közbe, hívja fel, illetve figyelmeztesse a hátralékosokat tarto­
zásuk rendezésére s ha ennek sem lenne meg a kívánt eredménye, úgy
a határozatot minden tekintet nélkül végrehajtja s magára vessen, akit
kellemetlenség ér.
Kákái Béla mezüfuri igazgató-tanító tartott ezután értékes előadást
a tanyai tanitó helyhezkötésének nagy fontosságáról.
Moldoványi Gábor, az Eötvös-Alap alelnöke meggyőző szavakkal
ismertette az egyesület jótékony működését, az Eötvös-Alap támogatására,
tagjai közé való belépésre hívta fel a vármegye tanítóságát.
A közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Utána barátságos tár­
sas-ebéd volt az Acsay-étteremben.
■

számában megjelent 43.000—1938. sz. vkminiszteri körrendeletre s kérem,
hogy azt a tantestület tagjaival közölje és hasson oda, hogy az iskolai
oktatási célokra kijelölt postai és vasúti űrlapokat az illetékes tanerők
az oktatás gyakorlatiassaga érdekében, iskolai használatra bevezessék.
Ezen űrlapok rendes postai vagy vasúti forgalomban való használata
azonban tilos.
Szolnok, 1938. évi február hó 18-án.
•
:
A kir. tanfelügyelő szabadságon:
Dr. Kovács János s. k.
tanügyi titkár.

=

HIVATALOS RÉSZ.
Tárgy: Iskolai füzetek szabvá­
nyosítása.
Valamennyi állami, községi, izraelita és uradalmi elemi iskola
Tek. Igazgatóságának, Iskolaszékének, vezető Tanitójának és
valamennyi iparostanonciskola Tek. Felügyelőbizottságának,

985—1938. sz.

Állomáshelyén.
Felhívom a tek. Címet, hogy a szabványosított iskolai füzetek és
egyéb iskolai tanszerek kötelező használatának elrendelése tárgyában ki­
adott 108 231 — 1938. IX. sz. vk. miniszteri rendelet (megjelent a Hivatalos
Közlöny f. évi 3. számában) végrehajtásáról gondoskodjék.
Hixatalom iskolalátogató tagjai és a körzeti iskolafelügyelők iskola­
látogatásaik alkalmával ellenőrizni fogják, hogy az iskola nem szereztet-e
be a tanulókkal nem engedélyezett, vagy talán nem is szabványosított
füzeteket, vagy tanszert. A rendeletnek tudatos vagy szándékos áthágása
fegyelmi megtorlást von maga után.
Szolnok, 1938. évi február hó 15-én.
»
A kir. tanfelügyelő szabadságon:
Dr. Kovács János s. k.
tanügyi titkár.

1200

Tárgy: Iskolai célokra szolgáló postai
értékcikk és vasúti fuvarlevél űr­
lapok rendelkezésére bocsátása.
Valamennyi elemi iskola Tekintetes Igazgatóságának,

1938. sz.

Állomáshelyén.
Felhívom a tek. Cím figyelmét a Hivatalos Közlöny 1938. évi 4.

Eötvös-emlékünnep. Báró Eöt­
vös József halálának évfordulóján,
febr. 2-án, kegyeletes ünnepélyt
rendezett a Magyarországi Tanítók
Eötvös-Alapja a Magyar Tudomá­
nyos Akadémia heti üléstermében.
Az ünnepségen a családot Eötvös
Rolanda és Ilona bárónők képvi­
selték. A kultuszkormányt báró
dr. Wlassits Gyula államtitkár és dr.
Hertelendy Jenő min. tanácsos kép­
viselték. A főváros részéről Felkay
Ferenc tanácsnok jelent meg. Az ün­
nepélyt Rákos István kir. tanácsos,
az Eötvös Alap elnöke nyitotta
meg, mely után dr. Kosa Kálmán
miniszteri osztályfőnök tartott magasszárnyalásu ünnepi beszédet
„A magyar tanítók tanítója" cím­
mel. A nagy tetszéssel fogadott
beszédben a magyar tanítóképzés­
sel is foglalkozott, melyet Eötvös
József báró szellemében kell meg­
oldani. A budapesti áll. tanító­
képző énekszámai után Lontai
Margit színművészeti főiskolai nö­
vendék Sík Sándor : - Tanítók ün­
nepén című mély hatást keltő
költeményét adta elő.

Katolikus pedógógiai világ­
kongresszus. A katolikus , peda­
gógusok világszövetsége idei ülé­
sét Budapesten fogja tartani au­
gusztus 16-án és 17-én. A világ­
szövetség vezértitkára Péter Hen­
rik Bécsi tanár Budapesten a
kongresszus előkészítő bizottságá­
val már megtárgyalta a rendezés
körülményeit. Magyar részről a
kongresszuson dr. Hóman Bálint
vallás és közoktatásügyi miniszter
és dr. Komis Gyula fognak előadáso­
kat tartani, A budapesti előkészítő
bizottság elnöke dr. Zibolen Endre
gimn. igazgató, tanügyi főtanácsos.
Értesítés. Közöljük olvasóink­
kal, hogy a Tóth M.4 „Jávorfából
Furulyácska" c. énektanítást ve­
zérkönyv első kiadása fogytán
van. Miután azonban más kiad­
ványok sürgős megjelentetése a
könyv kiadójának tevékenységét
egyideig más irányba foglalja le,
azért az énektanítás! vezérkönyv
kiadására egyelőre nem kerülhet
a sor, miért is mindazok, kik á ki­
tűnően bevált könyvet még az
első kiadás kedvezményes árán

46

47

be akarják szerezni, alábbi címre
küldjék el megrendelésüket. A
könyv az egész népiskolai anyag
módszeres feldolgozását adja és
ezenkívül 200 énekből álló lapgyüjteményt. Ára lapunk olvasói
részére kedvezményesen 4 P.
Megrendelhető : Lázár Károly ta­
nárnál Sárospatakon, vagy bármely
jobb könyvkereskedésben.
Pályázat aratóünnep leírására.

A Barázda Magyar Néplap (Po­
zsony, Ventur ut 15.) pályázatot
hirdet egy falusi aratóünnepély
leírására. A pályázat az aratóün­
nepélyek kivesző félben levő szo­
kását óhajtja a díjazandó munkák
segítségével felújítani. Ezért az
ősi magyar aratási emlékek és
mozzanatok felevenitését kívánja
a pályázóktól. Első díj 400, második
dij 200, harmadik díj 100 csehkorona. A szerző nevét és címét
jeligével ellátott zárt borítékban
kell mellékelni. A pályázat határ­
ideje május 1.
A KANSZ az illetmények
viszaállitásáért. A Közszolgálati

Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége
f. hó 2-án gyűlést tartott, melyen
több fontosabb kérdés került tár­
gyalás alá. Az ülést Arató Gyula
ny. h. államtitkár vezette, aki be­
számolt a legutóbbi időben folyta­
tott tárgyalásokról. Utána Dr. Ja-

Sport* és
gyermek­
kocsik nagy
választéka!

vorniczky Jenő vezérlitkár ismer­
tette a vidéki szervek jelentéseit,
melyek napról-napra sulyosodó
helyzetről számolnak be ésj sürge­
tik ennek megjavítását. Jelentésé­
ben megállapította, hogy a megél­
hetési indexszám októbertől janu­
árig 26 százalékkal emelkedett.
Indokolt tehát a kérelem, hogy az
illetménycsökkentő rendeleteket
sürgősen hatályon kívül helyezzék
s ennek elérése céljából a többi
érdekképviseletekkel együtt újabb
mozgalmat indítsanak. Kérni fog­
ják a kényszernyugdijazásra vo­
natkozó rendelkezések megszünte­
tését s a nagyobb vidéki városok
lakbérosztályának újabb megálla­
pítását. Újabb lépéseket határoz­
tak el a női közalkalmazottak
szerzett jogainak megvédése, a
családi pótlék felemelése és a
nyugdíjasok szanálási levonásának
megszüntetése érdekében is.
A Magyar Tanítók Évkönyve
1938 -39. évre Bene Lajos szer­

kesztésében, május hó első felében
jelenik meg a szokásos gazdag
tartalommal. Terjedelme kb. 20
nyomtatott iv lesz, a megszokott
ízléses vászonkötésben. Előjegyezni
lehet a szerzőnél (Budapest, II.
Rózsahegyi u. 8.) március 15-ig,
3 P. 60 f-es árban. A bolti ára
5 P. lesz.

LUSZTIG RÓZSI

bőrdíszmű-, illatszer-, jAtékAru

SZOLNOK
Baross-u. Hasznos-ház
Áruforgalom tagja.
Telefonszám 519.

Sportcikkek
tenisz ütök,
labdák,
cipfik

Kinevezések. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur Markóth
Dezsőt a Szolnok-templomtéri, —
Gyomai Györgyöt a Szolnok Bóhntelepi és külterületi, Kiss Károlyt
a Jászberény VIII. kér., Vitárius
Endrét a jászberényi kült. II. számú,
Bogi Ferencet a Jászladány-központi, vitéz Bakos Dénesi a Jászárokszállás külterületi, Szalay Ist­
vánt a törökszentmiklósi II. számú,
Jankó Károlyt a törökszentmiklósi
III. számú körzetbe, Horváth Imrét
a mezőtúri Kossuth-utcai, Kosnár
Lajost a mezőtúri Rákóczi-utcai,
Tömösközy Józsefet a mezőtúri I.
sz., Gyöngyösi Józsefet a mezőtúri
II. sz. körzetbe igazgatókká nevezte
ki. Gratulálunk.
Kinevezés. Tóhelyi Ferenc szol­
noki cukorgyári társ, tanítót, lapunk
munkatársát és egyesületünk titká­
rát igazgatói címmel tüntette ki
iskolafenntartója. Gratulálunk.
Ezerpengős pályadij magyar
regényre. A Bárd Ferenc és Fia
budapesti könyvkiadócég regény­
pályázatot hirdet, amelynek célja,
hogy irodalmi értékű uj művel
gyarapítsa a Szépirodalmi Céh so­
rozatot. Pályázni lehet minden ed­
dig még meg nem jelent és kiadó­
nál le nem kötött regénnyel,
amelynek tárgya szabadon vá­
lasztható. A regény 320 oldalnál
kevesebb nem lehet. A beküldés
határideje szeptember 1. A pályadij és egyben az első kiadás dija
1000 pengő. A pályamű gépírás­
ban, névtelenül, jeligével ellátva
a Bárd Ferenc és Fia (Kossuth
Lajos-utca 4.) céghez küldendő,

ahol a pályázatra vonatkozó rész­
letek is megtudhatók.
Előfizetés a Népművelésre:
Renner Á. József 6 P. Szajol,
Ferenczy Kálmán 6 P. Szolnok,
Tóth Margit 4 P. Gyalupdszta,
Mérki Teréz 3 P. Törökszentm^lós.
Nyugtázások. — Csekkszámla
57.480. Tagdíj címen : Tarján Jó­
zsef, Csatáry Emil, Gyenes Margit,
Padányi Margit, Sándor Jrén,
Schmidt Irén, dr. Borbély Lászlóné, Török Kálmánná 4—4 P.
Méhes Gyula 2 P. Szolnok, Ring
Károly, Ring Károlyné, Józs$ Fe­
rencné, Szentiványi Béláné, Kiss
Károly, Kiss Károlyné, Rusz Já­
nos, Benyovszky Jolán, Benyovszky Ida, Skoda Mária, Skoda
Ilona, Magyari Károlyné, Báthory
Vilmosné, Szegedy Jánosné, |Concsek Jánosné, Blénessy Jánésné,
Perényi Margit, Keszthelyi Ferenc,
Mocsáry József, Koháry Ilona,
Jankovics Béláné, Bathó Róza,
Szentiványi Kálmánná, Vásárhelyi
Mária, Németh Mária, László Jó­
zsef 2—2 P. Jászberény, Heves­
nagykunsági ref. tanítóegyesület
5 P. Zala József 4 P. Zala Jó-zsefné 4 P. Jászladány, ' Kovács
Imre 3 P. Sáringer János 6 P.
Sajtos Imre 2 P. Törökszentmiklós, Barcsay Mária, Florenczné, r
Sz. Ilona, Halasy Sándor, Kálmán
Katalin, Kiss Sándor, Kiss Sándorné, Markóth Dezsőné, Mogyorósy János, Túri Margit, Vida
Gyula, Vida Gyuláné, Szakai! Já­
nos 2—2 P. Tiszaföldvár, Molnár
Árpád 4 P. Kisújszállás, Királdi
Károlyné 2 P. Angyal Sándop 2 P.
Jánossy Pálné 4 P, Halmagyi

48

’ Sándorné 2 P. Horváth Gyula 2 P.
Szolnok, Kretsmár Margit 2 P,
Pusztagyenda, Dobai József 2 P.
Felsőszászberek, Csiky Anna 4 P.
Szajol. Szigethyné, R. Ilona 4 P.
Besenyszög, Iklódy Zsuzsanna 4 P.
Jászkisér, Soós József. Soós Jó­
zsefné, Sikolya Albert, Kerekes
Eszter, Angyal Mária, Mantuánó
Janka, Tiszaföldvár, Racskó Jánosné, Thiel Bernát, Petres László,
v. Voloncs Ferenc, v. Voloncs
Ferencné, v. Bakos Dénes, Páll
József, Páll Józsefné, Tálas Ernő,
Nagy Ferenc, Nagy Ferencné, dr.
Pádár Aladárné, özv. Baróczy
Antalné. Lőrenthey Olga. Hengartner Józsa, Karácsonyi Virgil,
Vidra Pál, Péterfy Imréné, Sztavenyik Vilma, 2—2 P. Jászárokszállás, Nedeczky Margit Kun
szentmárton, Bagi Ferenc, Jászladány, Kaplonyi József, Kaplonyi
Józsefné, Szurgyi Pál, Rőczey
Nándorné, Hajdú Lászlóné, Hor­
váth Lajosné, Konti Júlia, Renner Lászlóné, Kovács Nándor,
Kovács Nándorné, Oldali István,
Oldali Istvánná, Farkas László,
Kerényi Sándor, Burgessné, D. Jo­
lán 4—4 P. Rákóczifalva, Horváthné, M. Jolán 4 P. Turgony, Fe­
renczy Kálmán, Ferenczy Kálmán­
ná, Ürmösyné, S. Mária, Brindáné,
L. Mária, Gyarmati Ferencné,
Rákos Ferencné, Csernay Károlyné, Csömör Irén, Koltay Anna,
Farkas Ti vadamé, dr. Magay Miklósné, Vajay József, Gyomai György
Mann Barna, Gombkötő Márta
4—4 P. Csontos Sándor 1 P, An­
gyal Sándorné 4 P Szolnok, Szécsy
Márton, Szécsy Mártonná Törökszentmiklós, Gulyás Károly Kun-

szentmárton 4-4 P. Juhász Kál­
mán 25 P. Kuncsorba, Dr. Gergely
Ferencné 3 P. Angyal Sándor,
Angyal Sándorné, Halmágyi Sán­
dorné, Császár Ferencné 2—2 P.
Cserny Béláné, Kemenes Mátyás
4—4 P. Szolnok, Keve Andorné 2 P. Turkeve, Jancsó Jolán
4 P. Dévaványa, Kretschmár Mar­
git, 2 P. Pusztagyenda, Csizmadia
Mária, Derecsényi Ilona, Fucsek
Valéria, Mendelényi Elvira, Thiel
Bernátné, Lótos Ferenc, Lótos
Ferencné, Racskó János, Jászárokszállás., Mérki Andor, Bakos Jolán,
Máthé János, Máthé Jánosné, Nyi­
las János, Sándor Béla, Szöllőssyné,
J. Vilma Tiszakürt, Bogyó Béla
Jászfelsőszentgyőrgy, Márki Teréz,
Törökszentmiklós, .4-4 P. Szalay
Irma 5 P. Pusztakengyel.
Temetkezési díj címén, ; Méhes
Gyula 2 P. Szolnok, Magyar Gyula
7 P. 20 f. Mezőtúr, Csontos Sán­
dor, 2 P. 20 f. Szolnok Feiszthammel Károly 2’40 P. Szajol, Zala
József 7’20 P. Jászladány, Királdi
Károly né, Halmágyi Sándorné
1 ‘20— 1 ’20 P. Szolnok, Ring Károly,
Ring Károlyné, Benyovszky Ida,
Benyovszky Jolán, Skoda Mária,
Vásárhelyi Mária,
Szentirmay
Kálmánná 2 40—2'40 P. Jászberény
Cserny Béláné 1'20 P. Jánossy
Pálné 4 P. Sztipics Bódogné, 4 P.
Mérki Teréz 1'20 P. Törökszent­
miklós, Borsódy Vidorné 12 P.
Nagykörű, Méhes Gyula 2 P
Szolnok.
Nyomatott
Rényi Dezső könyvnyomdájában,
Szolnok, Gorove-u. 15. Tel. 113,

Iskalai fdltértiptlt, iamliltitiképri
tanszerek és ifjúsígj szlnmuvak stb.
«W rflnztíktai eredeti kidéi árakon:

■

RényiDi
Szolnok, Gorove-u.

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra '
húzva, lécekkel
26’_
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lenekkel 26’—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26”__
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
1*20
Magyarország babérlombos címere, 34X5 l^n.
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—*60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
í—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 méter hosszú
26’
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41*
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
25’— *
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4*—

tetei hirirtatt fetohl, izípirodalmi wgy bárnilym izúkinp
meijileoés útin eredtei bolti

TARTALOM:

RtMTI DIZZŐ

kAmtvnyomdája
SZMLNMK.

Gyomai György: Március.
Dr.KIss Mihály: Kunsági tanyák egészségügye.
Czlfra Sándor: A gazdaságtan gyak. oktatása.
Vármegyénk népoktatása számokban. ;
Királdl Károly: A Vendégforgalml UJsáa és a
tanítóság.
|
Bőd Lajos: Megint a subrlkáról.
Dunahátl Mészáros Gyula: Hol építsük fel
Udülóházunkat?
Egyesületi élet - Irodalom
Hírek, nyugtázások — Szerkesztői üzenetek.

XXXI. Évfolyam, S. SZÁM. - 1IM. mArous.

XXXI. évfolyam.____________

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

tanszerek és ifjúsági színműveit stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

1938. március hé._____________ 3 sxám.

Rényi Dezső

NÉPMŰVELÉS

könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

A

.

ténfelUgyelőség «. . vármegyei
Iskolánklvüll népművelési bizottság hivatalos kCzIBny.

Laptulajdonos

Já«- Nagykun- Szolnobármegyel Ált.
Tanllügyatülat.

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
huzva, lécekkel
Euróna^nf “X P°'itikai. térkéPe vászonra húzva, lécekkel 26huropa u; plasztikus hegy es vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
‘éAépe’ vászonra hűzva, lécekkel 26 ~
Jasz-Na© kun-Szo nők varmegye nagy falitérképe, vászonra
huzva, lecekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
tele, darabonként
120
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm
— '50
37X51 cm' tágban
— 60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
ag?ar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
Ugyanaz 3 meter hosszú
26 —
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2
m.
hosszú
29
—
Ugyanaz 3 méter hosszú
41
—
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25
—
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4—

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodahni vagy bármilyen ^zakkönyv
megjelenés után eredeti bolti

Évi előfizetés 6 pengő

Felelés azerkeszté: KIRÁLDI KÁROLY

Fémunkatárs: GYOMAI GYÖRGY
Felelés kiadó: CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

■léflzetésl dijak és reklamációk
Cslky érné egyes. pé£ztárashoz,
a lap azeNeml részére vonatkozó
közlemények ■ szérkaaztéség
elmére Szolnok, Újvárosi Iskola
kűldendék.
Kéziratokat nem adunk vlsaza

9Rárcius.
Petőfi hónapja. A rügybeszökkenések. újjászületések ragyogó
ideje. Talpra, dörög a költő szava mindenek fülébe. Talpra, súgja
a napsugár aranysárga szavával a fekete mezőknek, a rögágyakban
alvó magoknak, a rozsdás ágakon kábultan didergő rügyeknek.
És a súgó szóra a fekete mezők megmozdulnak. A rögek nagyot
nyújtózkodnak. Lerázzák magukról a hosszú alvás pihéit. Búgó
szavukkal felköltik a karjukban szunyókáló magokat. A rügyek
lassan felnyitják szempilláikat. Belekacagnak az aranyfénybe. Zöld
i uhát húz föl a rét. Ibolyával tűzi tele mellét a domb. És a nagy
alvás után diadalmas harsogással indul meg az uj élet.
A tavasz a rügybeszökkenések, újjászületések ragyogó ideje az
iskolák életében is. Alig dugta ki fejét a téli takaró alól az uj élet
hóvirághirnöke a vándortanjtói intézmény, megkezdődnek az iskola­
látogatások, a nagy megbeszélések, a pedagógiai szemináriumok.
A márciusi nap aranysárga szavával beszól a tantermekbe is. —
Talpra, Írja a meszes, poros falra rózsaszín ujjával. És fokozott
erővel, újjászületve folyik tovább a nemzetnevelés nagy és nemes
munkája.
Március, Petőfi hónapja, a Nemzeti Dal bölcsőjének ringatója,
boríts virágsátort minden magyar iskola fölé. Öntsd teli szeretettel
a tantermeket. Öntsd csordultig lelkesedéssel a tanítói sziveket, hogy
olyan fiakat nevelhessenek ennek a szerencsétlen Magyar Hazának,
mint azok a régi márciusi ifjak voltak.

Gyomai György.

50
51

KUNSÁGI TANYÁK EGÉSZSÉGÜGYE.
Mi a kötelessége a vándor-tanítónak a tanyai egészségügy
a csecsemogondozas, az anya- és családvédelem érdekében
Irta és a

tartott értekezletén előadta:

Dr. KISS MIHÁLY m. kir. tisztiorvos.
Au irt

(Folytatás).

,

Általában a tanyasi nép - a gazdáktól eltekintve - három társa
dalmi osztályra oszlik, u. m.:
om tarsa2
T-léd.’ ^Ínek a gazdá’a “Révenként méri a bért
2. szolgatanyas, akinek kevesebb a kommencióía
tol
/
kapálásra elhagyja a gazdáját és ekkor ke”^
“

.

téli jós^^ “ ne” kaP’ CSak lakáS‘ éS
‘engerööt^

■

&

” árpa' 1 hpld

i'i < ^eiemenytold, 40 kg. szalonna 40 ktf
zin
t"
zelek, 1 pár csizma, 40-50 P készpénz.
g‘
4°
f°’
A szolgatanyás bére kb. 8 a búza ?n_4n b/o i
so, fozelek, 1 pár csizma és 30-40 P készpénz A Ztöbbit uáyanannyi
kapálással maga kertéi
Ti
r Készpénz, A többit aratassal es
képes, legalább a liba vagy disznó meltó^ehTt áin^' b?”" ”Unkamert az apa bérét növeli 2-1 n k ' i
ahdani. valóságos áldás,
Htiák el Aki nem családostól szegődbeXzdíoz"! TT*
van es bérén kívül 1 hathpfp^ mai + •
gazdahoz, az bennkoszton
szalmát és 2 kg szappant ^ kap
PedÍg 1 SZekmindenesetre legaláb^ltótazCTe^ann 1^™ "t87 jSSZegre ,rugnak, de
fizetnek cselédeiknek ez a bér t ■ A’ 3ml a dunántúli uradalmak
táplálkozását.
ber teS2‘ ‘ehetÖvé
magyarjaink jobb

Régente nagyon szeSé"V
bunda és báránybő sapka „0^
F
Hideg télb“
nek lesz alkalmuk meS, ta f k t Sem ehet ‘ndulni a ‘anyából. ÖnökÍgaza. Annak-e, aki azt állHfa "hotf
mJ6*7^ adatszolgáltatómnak van
bunda-tulajdonos tanvai mao ’ i gy ,UJakhan nagyon megfogyatkozott a
- ^4 xcriffxy "•—* •“—i.
... ml■ “““
kílW.
munka nem szólít ki a tanvál^70”
■ ’U‘ ruházkodásra- Akit a
vagy a kemenceoatkán
7. ° ’ azer‘ tölti az egész telet a sutban,
Ez a benttartózkodás karöltve Th fhh^u “ “elCg fe'SÖ ruhá)a’
lálkozással, lényegesen U. ír. 3 ®ntebb vazolt nagyon egyoldalú tápfertőző betegségekre való
'l
szervez®‘ eUentálló erejét és növeli a
fogyasztás
A ^^világunkban a szeszmmt egeszsegre ártalmas tényező, nem játszik jelentékeny

szerepet. Annál inkább a környezet behatása. Pár szót kell szólanom a
túlzsúfoltság kérdéséről.
i
;
Zsúfoltnak vesszük azt a lakóhelyiséget, ahol 10 m8 lég tér és 4m*
felület nem jut egy felnőtt lakóra. Ennek a betartása épp olyan fontos
az ott lakók egészsége szempontjából, mint a lakás tisztántartása. Sajnos,
az utóbbira nincs meg sem a készség, de a fentebb vázolt körülmények
miatt a lehetőség sem. Az utolsó 10 esztendőben a gümőkórosi megbe­
tegedések és halálozások száma úgy a városban mint a külterületen, lé­
nyeges és fokozatos csökkenést mutat. Ez természetesen nem jelenti azt,
hogy a nép hivatásos vezetői a tüdővészt megelőző tanításokat abbahagy­
ják és szem elől eltévesszék.
A hevenyfertőző betegségek közül a hasihagymáz az, amely az
utóbbi időben feltűnően szorul kifele a tanyavilágba. Mióta a védőoltá­
sokat a város területén nagy arányokban végrehajtjuk, a bacíllusgazdákat felkutatjuk és megpróbáljuk ártalmatlanná tenni és nem utolsó sorban
mióta a város belterületén az általunk kezdeményezett udvartisztasági
ellenőrzéseket végezzük, a hasihagymáz eseteket mindinkább a tanyák
világából kapjuk. Érdekes pl., hogy mig a legszegényebb és fertőzésnek
legjobban kitett városi lakosság, a több mint másfélezer lakosú cigány­
város, népe közül egyetlen egy tifuszos megbetegedést sem kaptunk,
addig a tanyáról 13-at, az összes megbetegedéseknek 38.23 ®/0-át. S mind
a három tifuszos halálesetünk tanyai eredetű volt.
Járványtannal foglalkozó tudósaink kétségbevonhatatlanul kimutat­
ták, hogy a hasihagymáz fertőzések közvetítői a legyek. Azok viszik a
bacillusgazda ürülékéről a baktériumokat az egészségesek ételére. Ebben
a tekintetben a tanyai világban szinte elképpesztő állapotokat szemlél­
hetünk. Megfelelő illemhely alig van. 800 megvizsgált tanya közül 10
helyen találtunk valamicsodás árnyékszéket. A legyek száma pedig egész
légió, mert a trágyatárolás teljesen észszerűden és ártalmas. Szabályszerű
trágyatárolási berendezkedést alig találunk széles e határban. Pedig az
eddigi vizsgálatok szerint az u. n. kifutós vagy tipratós eljárással nemcsak
a trágya értékes sói maradnak meg több, mint 90 °/0-ban, de a légyálcák
sem találnak kedvező táptalajt, tenyészőhelyet a megélhetésre.
Ezt a tipratós eljárást röviden ismertetem azokkal a szavakkal,
melyeket egy szakképzett kisújszállási kisgazda (Pólya Lajos ur) mondott
el nekem tipratójának megtekintésekor.

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedök
„Hungária14 rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

TbIbÍBH! 53.

52

„Magasan fekszik ez a trágyatelep, hogy a csapadékvíz alá ne folv
tón. Fala agyaggal van döngölve. A gödör közepén trágyalékut van d’
helyezve, a gödör feneke menedékesen lejt a kút felé Itt övül “
ragya é( A kútra malomkövet teltünk, s 'a kő
tragyatelep nagyon fontos kelléke a kifutó vagyis a knrUu
“n A
e^kértereg^0 MeZtíuk kfT^
belülre. Naponta

nyugtalanítja a másikat, úgy lhogyeállandóanbmoz g

a szarvasmarhak lábának kímélése szempontjából
egfelelo az utppk ilyetenvaló kipárnázása, de ilyen körülmények között
H?,1* tragyanak az aknába val0 bejutása szinte elkerülhetetlen.

“"h®

Lovat nem hajtunk id^ mert azÜP°r’ák a trágya‘Aljatol a tetejéig egyformán nyirkos minden rétege Nvárí UK j '
kor egyenlően érett, értékes, egynemű trágyát raknak Ts£erekre°“

a trágya^XS"^

53

ami

határunkban. Legfeljebb elvétve Ebben a k 77'' Se” taIaIbato meg a
a mezőgazdasági érdek telein azonos a “
” “ a fe“Ünő' bogy

7°

tehát megfelelő. céltudatos kioktatással 2rú^T^^
meggyőzni arról, hogy a tanvaviláehan t;n /'
adóinkat es azok cselédeit
állati hulladékot, akkor elérnénk azt hna P™ °S'rends~er szerini kezeljék az
az istállótrágya, megsokszorozná a ’földhl^
f^itó.
a légyveszedelem élét. Ez a reoüln ™ 1
szlnie elvennénk
pokon vastagon megüH a tanveZ
a“eIy meleg nadenbe bele torkoskodik. Beszennyezi "a lany0San fakart táplálékát. Minfedetlen tejet. Okozza a nyári bélhurutot
”1? ,SZamara félretett, de
szát. Az ellenük való küzdelem tehát
’ i VefhaS es a felnőttek tífuemlitett célszerű módjában nemmV ’ a™e ?^V.a Van a kuMadéktárolás
Védelmi szempontból felbecsülhetetlen fontoXú^’ 06 ‘árSadalmÍ “ fai’
szűnnék ez a járványra tetegs^^^
mintegy varázsütésre megmait a megfelelő árnyékszék Vtioralós
7"0®” a”yan fe,valtaná a
igenis állítom, hogy ez az az ut
1 reno^rU ?ragya,ar°iás. De azt
minden nyár közepén fellénn
' e
a f° d1 városaink ezen eleddig
tudjuk irtani.
Járványt kitartó munkával lassanként ki

kutak. A kutépités küíhtálbaT°éX 7" ° H!uszna^ tartoznak a tanyai
máknak, amit szakembereink helyes
*7 nem feIeI meg azon kivánalaz igazat megvallva én nem is is ’
megepitett kuttó1 követelnek. Sőt
e szempontból kifogástalan volna 7 3 ^™!ásbaB olyaa kutat, amely
falazata nem vizzáróan tszevakolt bet ”7^
adÓ
ágyazott téglafalat sem lehet találni 7 gyUrukb° készü,t' sőt cementbe
Iák közét. A környék sem o 1 f T*®8!” Porral töltik ki a tégmegakadályozza. Csak nemrégiben tóti k‘VU r01 a befolyó szennyezést
széles, trágyából készített utat melve
* “ egy ,líuszos Anyában azt a
utat, melyen a jószágot a kút melletti vályúhoz

"

Holott törvényes rendelkezés Írja elő, hogy az ivóvizet szolgáltató kút
ornyeken (legalább 10 meteres sugaru körben) szennyező berendezést
létesítem nem szabad A kutat jól záró fedéllel kell ellátni és kSXt
olyankepen. kell feltölteni, hogy az elhasznált viz a kútba vissza ne
folyhasson. Olyan helyeken pedig, ahol a kúthoz itatósra állatokat is
kl’3"3^ I°gy aZ allat°k a talait sarra ne tapossák, a kút környékét
kaviccsal, kővel vagy téglával kell burkolni. Az állat itatásra szolgáló
Va yUM? kutl° egaIább 5 m. távolságra szabad csak elhelyezni.
Hz n k1Utan
n szabáIy°kat semmibe sem veszik, a megvizsgált tanvai
anyagokat űi'"!™13'3'' ‘a,a,nak nagy mennyiségben rothadó szerves
Sae ne^-u 7l’Vagy ál'atÍ Vk^1 “"““ikibakteriológ ag pedig Coi bacillust, ami a typhus jelenlétének elfogadott mutatója
A tanyai tífusz kérdésről sokat lehetne még beszélni, de az idő rövidsége
miatt csupán egy kirívó, megtörtént esetre hivom fel szives figyelmüket.
, , ,gy szolgatanyás analfabéta feleségéről van szó, akik két év óta
tartunk nyilván mint typhus terjesztő bacillusgazdát. Hiába oktattuk ki
T^l320833. tOn\‘Zbel; a vcszedeIemre. amit ezen állapotánál fogva
6

’^° tuk meg a módoka‘, amivel környezetét-ezen

veszedelemtől megkímélheti, hiába kényszeritettűk gazdáját arra, hogy
szamara kifogastalan arnyekszéket építsen, és lássa el azt állandóan '
készenlétben tartott fertőtlenítőszerrel ... ez az asszony egyszerűen nem
hiszi e , hogy ürülékével terjeszti a hasihagymázt. Ott végzi, kis és nagy
szükséglétét, ahol az eppen ráér. S ennek a következménye az hogy tavaly
17' ia"ya" ,akok közül n®gyen, az idén pedig öten betegedtek
nak ötök A abetfsagben’ sazid“ m‘"d a kádam hasihagymázos halálozás­
nak o volt a közvetett okozoja . . . Láthatják az urak, hogy a felvilágosításnak,
kozegeszsegugyi kultúra terjesztésének milyen feladatai várnak önökre
most induló apostoli munkájuk során.
A himlőellenes oltások és ujraoltások kötelező végrehajtásával
e értük azt. hogy hazank területéről ezt a súlyos következményekkel és
sok hala ozassal járó járványos betegséget sikerült teljesen kiirtani Most
egy másik járványos betegség ellen rendelte el belügyi kormányzatunk a
kőtelező oltást es ujraoltást a himlőéhez hasonló módszer szerint Ez a
betegseg a roncsoló toroklob és torokgyík, a diphteria. Vármegyénkben
mfn^nntí teru et®n 1S' ne“ uí d°fog ez a védőoltás, magam is több,'
mint 10.000 gyermeket beoltottam az utolsó 4 esztendő folyamán ezen
betegségek ellen. Most azonban az uj törvényes rendelkezés szerint
önöknek; is aktív reszt kell venni ezen munkában. A tanév megnyi­
tásától szamttott 4 héten belül kell ujraoltásbán részesíteni minden első
osztályba beiratkozott 7. életévükben levő gyermeket. Közölniök kell a
beiratkozott tanulók gondviselőivel, akiket Írásban figyelmeztetnek, hogy a

54

55

tanuló a megjelölt időben tiszta testtel és lehetőleg tiszta fehérneműben
jelenjék meg az oltáson. E helyről is kérem önöket, hogy ezen feladatuk
elvégzésében, mint más, „az idő előrehaladott volta miatt'1 itt nem érint­
hető közegészségügyi munkánkban, szíveskedjenek segítségünkre lenni.
Karcag m. város tanyavilágában a legutóbbi népszámlálás adatai
szerint 5775 lélek él, ebből mindennapi iskolaköteles 693. A 6 évesnél
idősebb analfabéta pedig 972, az egészségügyi ismeretek szempontjából
.analfabétának nevezhetők számát nem tünteti fel a statisztika. Az elmondottak
alapjan világos, hogy azok többen vannak az irni-olvasni nemtudóknál.
Hivatásukat, magasztos feladatukat, himnusztérdemlő elszántságukat,
úgy érzem, akkor koszoruzza a jól megérdemelt pálma, ha ezeket a
lehangoló jelenségeket derűssé, napsugarassá változtatják át. Oázist
fakasztanak a sivatag helyén. Kiirtják a műveletlenség, illetőleg egyoldalú
népi kultúra őserdőjét. Természetesen csak az ártalmas hajtásokat
Ha ez sikerül önöknek, megfordíthatjuk azt a klasszikus közmondást
mely szerint a történelem az élet tanítómestere. Akkor önnök a tanító­
mesterek valnak a jövő történelmének formálóivá. így töltik be magasztos
hivatásukat ...
,
~ ।
__________________ JVege),

A gazdaságtan gyakorlati oktatásáról*
• 1 ? Néptanítók Lapja f. é. 4-iki számában dr. Gallay Rezső cikket
ki"
fontossága.'1 címmel. Úgy gondolom, hogy érté­
kes megallapitasaival időszerű, érdemes foglalkozni. Én is, - mint aki3 ^Zdasá«ta" - hadd mondjak el egyet-mást erről a
Mn‘erV az ,egyes tantárgyaknál mindenütt a gyakorlati oktatást
vezette be. Nagyon helyesen. Itt tehát el is végezzük a magunkét Az
élért eredményekről most nem célom beszélni.
; b i
a baj ott, hogy amikor a nép egyszerű fiai az elemi
iskola falait elhagyjak a sok elméleti oktatás mellett nem nyújt az is­
kola nekik oly gyakorlati tudást, hogy az életben a saját lábukon megí

kS-S

SÜtT ÍESí “ r- k““
hasznát venni Ellenben
S e,°®aa gazdasági gyakorlati ismereteknek
nasznat venni. Ellenben a szegényebb néposztály gyermekei naiv has,
na vennek ebbeli tudásuknak, még ha házuk, kertjük földjük nföcsls'
Milyen szociális célt kíván az állam szolgálni például akkor amíLn
nincsteleneknek házhelyet, vagy veteményes kleket oÍtoU
eg “

szerű jelentkezésre. Hol vannak ezek ? Igen sokan túladtak rajta, vagy
mással dolgoztatják be, bérbe vannak, vagy felibe dolgoztatják be. 5—10
pengőt kap érte, vagy 60-70 kg. búzát. Levonva belőle az adót s más
egyebet, ráfizet. Nem ezért adta, hanem azért, hogy legalább a nyári
szükségletét azon előteremtse, saját szorgalmával.
Hogy van az, hogy a mi dolgos népünk húzódik a földdel való
bánástól ? Hiszen mi földművelő nép volnánk ? I Alighanem ott a hiba
hogy hiányzik a gyakorlati tudás hozzá. A magyar ember szereti a földjét'
Ez igaz. Azért veszi a földet, erre gyűjtögeti a pénzét. De csak azért
mert ezzel növeli a vagyonát. Tehát a vagyont gyűjti. Arra azonban,'
hogy egy hold földjén 7—8 mázsa búza helyett 16—18 mázsa is teremhetne^
arra nem gondol, sok nem is hiszi. Pedig ez volna az igazi földszeretet!
A kukorica vetőmagját az udvaron válogatja ki „a legszebb csövet"
holott az a cső maga volt a száron. Tehát fordítottját teszi annak, amit
kellene tenni. Lóherét (nem lucernát) a világért sem vetne, mert a mag
drága. Pedig az a legkitűnőbb takarmány volna.
10 -30 hold föld mellett veszi a gyümölcsöt, zöldségféléket, uborkát,
dinnyét. Ez nála természetes. El sem tudja képzelni, hogy neki magának
ezekből annyit lehetne termelni, hogy eladni is lehetne. Sokat lehetne
írni arról, hogy miért nyomorog a mi népünk sokszor a van mellett.
Miért válnak meg földjüktől, miért küldik fiaikat tanult pályára, leá­
nyaikat városba adják férjhez, fizetéses emberhez. A szülök kihalása
után így kerül eladásra a szeretett főid, az ősi birtok, mert a fiú nem
megy vissza gazdálkodni.
A földtől való távolodás, — más foglalkozási ágakban való elhelyez­
kedés igy túltermelést hozott létre. Ez szülte viszont a munkanélküliséget,
amely bár csökkenőben van, mégis szükséges vele foglalkozni. -Engedjék
meg nekem azt, hogy 20 évi vidéki, s 12 év városi tanítói tapasztalatai­
mat itt röviden elmondhassam.
Képzőnknek szép nagy kertje volt, ahol a növendékek a konyha­
kerti és gyümölcsészeti dolgokat gyakorlatilag saját máguk, ’egy tanár, s
egy igen ügyes kertész segédletével végeztük. Mindent magunk. Bizony
sokszor kifakadtunk, hogy mi mindent megcsináltatnak velünk^ Hát
ezért jöttünk mi tanítóképzőbe? Minek ez a tanítónak. Megérttették ve­
lünk, s megszerettették velünk a gyakorlati gazdaságtant. Értettíípk a
méhészethez, a fagondozáshoz, és a konyhakerti növények termesztéséhez,
így kerültünk állásba. Egyik-másik (magam is) kicsi kis faluba. Magam

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, úri- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

56

V

Vármegyénk népoktatása számokban.
Vármegyénk népoktatásügyi statisztikájának közreadásával több oldalrol megnyilvánuló érdeklődésnek teszünk eleget.
A vármegye területén működő iskolákra, tanítókra és tanunkra
vonatkozó, áttekinthetően csoportosított adatok nemcsak vármegyénk
nepoktatasugyenek fejlődését mutatják be szemléltető módon, hanem a
tanugy munkásainak érdekes és tanulságos olvasmányát is képezik e
gyakran csak nagy utánjárással megszerezhető megbízható adatok. '

II.

III:

IV.

V.

VI.

VII.

Vili.

OJ 3
cd N
0
“

_______ osztályba jár
471
561 —
356
451
543
584

6466|5825|4623|2966

—

1

78076654

731
861
470
788
859
914

—

34341

1

Összesen;

1304 1032 1050 969
1353 1243 1196 1041
725 672 599 561
1324 1121 1127 1003
1563 1259 1272 1101
1538 1327 1222 1150

£• 5557
i 6255
.3383
5814
6597
6735

1

I . Járások :
1 Jászsági alsó
2 Jászsági felső
3 Központi
4 Tiszai-alsó
5 Tiszai-felső
6 Tiszai-közép___

II

csiná|tam ennek külön propogandát a felnőttek körében

I.

1

p.

co

Az elemi népiskolába beirt tanulók

1

SS*
hí IS i”™", a;’ t—”®"

j

k

-wSum,

621
433
305
542
732
281

447
301 .
233
472
418
222

363
155
164
317
300 111
158

1

694
518
309
541
701
318

1

679
597
300
638
743
.340

1

S a ™°S ^gyümölcsHa erre gondo’
S “hálhattam em-

769
796
395
631
742
_ 385

bJ

termelés. A példa hatTnélda
lók, mindig bold ognak érzem mT'
bertársaimat. Segítettem magamon Is
'i

Jászberény
Karcag
Kisújszállás
Mezőtúr
Szolnok
Turkeve

O
O

verseny. MÍgindX

pr^^

1
2
3
4
5
6

1

™

!

II. Megyei városok:

nyitott volna kertem, nem keííett XX'érdS

áma

VI

A község, város
ill. járás neve

autók

e

'CÖ
N

/

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elemi népiskolákba beirt
tanulók osztályok szerinti megoszlása:

O

folyt
tekát, cé'‘Udat°S “ korszerű ^dálkodás
,
,
1 gazdálkodásnak oly ága, ami legalább kicsinyben be
té
T ro atVa' Teh,én’’ boriu-neveléstől, baromfi- és nyultenyészől nei éléstől, a gyümölcs- répa- és kaportermelésig mindent láttak
kell féli
meg m'ért “ h°gy kel1 ásni' mikor k«H kapálni Hogy
egyebet
gn‘'
a(öldbe tartani és sok-sok

57

szes

voltam. Kertem, földem volt. Tűnődtem, mit lehet itt kezdeni. Az idő
sürgetett. Tennem kellett valamit. Egymagám nem bírtam volna, igénybe
kellett vennem növendékeimet. Először a fákat hoztuk rendbe, azután
Am‘ ?lIín Vőlt' kivetettűk és más helyre ültettük, vagy nemes
tak lőttek a helyebe. Széles nagy utat készítettünk. Táblákra osztottuk
majd azt agyakra. Mindent zsinór mellett, legnagyobb pontossággal Ta­
nítványaim feszült figyelemmel várták az eredményt. Mindent előbb ma­
gam vegeztem, aztán rájuk bíztam. Később csak irányítottam a munkát
Volt munka bőven Januárban készült a melegágy. Hónapos retket és
H Unk'
ele,én másik melegágy- Paprika, paradicsom
karalab kelkáposzta, |okori es késői káposzta, szekfü, viola, s más virágmagvakkal. Együtt mentünk szedni az erdőbe vadrózsát magastörzsű
rózsáknak Megtanultak a palántanevelést, annak kiültetését, locsolását
gondozását. Tőlem tudták meg, hogyan kell bulgármódra paprikáMermelni. Hogyan kel paradicsomot elültetni, herélni, karózni, hogy sokat
TT T H°gyan ke 1 korai tököt’ dinnyét termelni, valamint sok más
egyebet, amü az ember a háztartásban felhasznál, - vagy jó pénzen

.3573
2800
1706
1 3141
3É29
! 1674

Összesen:

3688 3297 3081 2914 2093 1457 Hl

Járások összesen
M. városok összesen

7807 6654 6466 5825 4623 2966
3688 3297 3081 2914 2093 1457 111

U
24341
82 16723

Összesen:

11495 9951 9547 8739 6716 4423 111

82 51064

,

82 16723

mindennapi tanköteles iratkozott be.
••s

Czifra Sándor.

ANYÁK NAPJÁRA
*

•n

■Mi

ANYÁK LAPJÁT!
sast

58

59

Összesen

__________ vallásu tanulók száma

A vármegye területén működő népiskolai tanítóknak
iskolajelleg szerinti megoszlása a következő:
Sorszám

1

1

baptista

egyéb

izraelita

gvi.

*5

KW,

unitárius

ág. ev.

Megyei járás ill.
város megnevezése

gör. kát.

E
í
GO

róm. kát.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elemi népiskolába beirt
_______mindennapi tanulók vallási megoszlása a következő:

Tanerők száma
Az elemi iskolák jellege

férfi

||

I. Járások :
1

1

1

—
I

1
1

■J

1

1

5557
6255
3383
5814
6597
6735

1

1

31
28
5
11
40
44

1

1

1

25588 21 8321 237

1
1
3
1
1

1

1

Összesen:

_
6 329
1
28
1
2 317 10
5 1346 205
1 4151 13
6 2150
8

1

519C
6.196
3046
4246
2391
4519

1

1 Jászsági alsó
2 Jászsági felső
3 Központi
4 Tiszai-alsó
5 Tiszai-felső
6 Tiszai-közép

7 159 8 — 34341

1
2
3
4
5
6
\ 7
8

.

Állami iskolában tanit
Községi
Róm. kát. „
Ref.
Ág. h. ev. „
„
Izraelita
„
„
Magán
Társulati
„____ „

Összesen;

160
25
1«4
132
2

9
5
1

518

nő

összesen

204
19
113
72
1
4
5

418

364
44
297
204
3
13
4?

|

II. Megyei várost)k:

Összese n:

Járások összesen
M. városok összesen

1 184
4 2021
1 1475
3 2490
2 284
1477

5
7
1
93
40
8

-

2

1

3349
684
226
519
3429
170

I

Jászberény
Karcag
Kisújszállás
Mezőtúr
Szolnok
Turkeve_______

I I I II

1
2
3
4
5
6

32 2
65 12 6
3
26 6
67
17

3573
2800
1706
3141
3829
1674

8377 11 7931 154 10 4l 210 20 6
16723

25588 21 8321 237 — 7 159 8
34341
8377
7931 154 10 4 210 20 6 16723

Összesen:

110 6
2
_
3

N

Összesen

I

>

m

Unit.

1

& i-»'—~
—
1

‘ Óit
—

1
1

1

1

1

Q)
&

£>^18111111

।

6

382 270
44 32
291 291
203
3
13
7
7
10 101
11
1-

l

7

10
5
1
1 __ 1

u
:O
O

1

382 17;
44 26
291 175
203 132
3
2
13
9

Róm. k.

Férfi

összesen
1

Segéd
Helyettes

tO

l

Állami
288 36 58
Községi
40 4
Rom. kát.
257 19 15
Református
183 15 5
Ag. ev.
2 1
Izraelita
13
Urad rk.
7
Urad magán
8
2
Alapitv. rk.
1
Társulati_
1
Összesen: | 800|75|80

C
0)
cn
Q
N
GO
CO
o

l

1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

T . ,
Jelleg
s

Rendes

■cdB
N
£
o
00

33965) 32 116252 391 10 11 369 28 6 51064
A Jász-Nagykun-Szcdnok vár meg}re ta
nitóiiaak m in<íse
_____ nem és v állás sze rinti meg oszlá sa.

382
44
291
203
3
13 13
7
10
1
1

955| 531 424
955 612|14(! 295 15 ój 13 955

A Vendégforgalmí Újság és a tanítóság.
A Budapesten megjelenő Vendégforgalmi Újság nyílt levelet intézett dn Hornon Bálint kultuszminiszterhez, amelyben a lap szerkesztője
‘^ag dr. Leid! Henrik - arra a jóvátehetetlen hátrányra mutat rá, mely
abból szármázik, hogy „nagy tömege a magyar kultúra elsővonalbeli
testorsegenek nem ismeri a Duna két partján épült metropolist". Majd
így folytatja: „Nagyméltóságod tudja legjobban, hogy azok a néháúyesztendos gyermekek, akik az áldott kis magyar falvak iskolapadjaiban fel­
szívják magukba a magyar élet első impresszióit, azok minden tudjásukat
egesz eletre szóló felkészültségüket, meglátási készségüket, és azt lehetné
mondaru: teljes vitalitásukat annak a magyar tanítónak az eszébőh lelkébo es szájából veszik át, aki ott áll előttük, az iskolapadok előtt és
oktatja okét heroikus erőfeszítéssel arra, amit ő is tud, ő is tapasztalt.
Éppen itt van azonban a fájdalmas probléma; mit mondhat, Kegyelmes
Uram, az a szegény tanitó az ország fővárosáról a reá bízott gyermekseregnek, aki meg soha Budapesten nem volt, aki nem vette át személyes itnpreszsziok alapjan a sajat leikébe az ország középpontjának élethangulatát, mér­
hetetlen kultúráját, tapasztalatait és tanulságait ?“
„Meg nem alkuvó élethivatási programpontjaink közé ezennel felveszszuk ~ írja — annak a mozgalomnak a megindítását, hogy a faagyar
tanítónak, minden magyar tanitónak alaposan és jól, sürgősen ideg kell
ismernie Magyarország és a magyar élet középpontját, a magyar f^árost
Budapestet. Nem vagyunk egyedül, Kegyelmes Uram — írja tovább nyílt
levelében a Vendégforgalmi Újság felelős szerkesztője — mert Részen
bizonyos, hogy midőn e sorok megjelennek, Magyarország Vallásai Köz­

60

61

oktatásügyi Minisztere már mellénk állott ebben az ideális és svaknrlnti
célkitűzésben. “
A továbbiakban rámutat arra, hogy a szomszédos államok annyira
fontos feladatuknak tekintik, hogy az országuk fővárosát a tanítósággal
megismertessék, hogy turnusokban, állami költségen viszik egyhetes tar­
tózkodásra tanítóikat fővárosukba. A magyar kultúra felsőbbrendűsége
szempontjából is szükséges, hogy Magyarország nemcsak hasonló, dé
szélesebbkörü és jobb módon oldja meg Budapest megismertetését a magyar
tanítósággal. Mélyen átérezve ennek az ügynek jelentőségét, kéri a kul­
tuszminisztert, hogy soronkivül tegye meg a kezdeményező lépéseket
ebben az ügyben, hogy a magyar tanitó mielőbb, ebben a vonatkozásban
is igazi és hivatott magyar tanítóvá válhasson
A Vendégforgalmi Újság kiadóhivatala dicséretes példával jár elől
abban, hogy a vidék tanítósága megismerhesse az ország fővárosát Buda­
pestet. A nyári szünidőben lo tanítót lát vendégül Budapesten’három
napra, megfelelő programmal és ellátással. A Fortait Utazási és Menet­
jegy Iroda Rt. ugyanily feltételekkel 3o tanítót lát vendégül. A társadalmi
megmozdulás, melyet a Vendégforgalmi Újság megindított, minden dicsé­
retet megérdemel . . .
, .
allandó férése az a tanítóságnak, melyet legutóbb a Szövet­
ség is feliratban szorgalmazott, hogy éppen úgy, mint a szomszédorszá­
gokban, nyári szünidőre engedélyezendő olcsó vagy ingyenes menetjegyek­
kel tegyek lehetove az ország tanítóságának, hogy hazája földjét, neveze­
tesebb varosait sajat szemevei láthassa és megismerhesse. A sok kérés a
sok cikk és felszólalás azonban eredménytelen maradt. A MÁV. érthe­
tetlen pénzügyi politikája mellett ezren és ezren még a féláru kedvezmenyes jegyet sem válthatták ki.
, A Szövetség, hogy e lehetetlen helyzeten segítsen, évek óta minden
nyáron tanulmányi csoportokat szervez s Így turnusokban igyekszik lehetoxe tenni a vidék tanítóságának, hogy az ország fővárosát és annak
“te^ megismerhesse. Dicséretreméltó kezdeményezése folytán
tobbszaz tanító ismerhette es szerethette meg hazánk gyönyörű fővárosát
az E !eSU,eSUnk “ennt a kulluszk°™ány is élénk érdeklődést tanúsít
az úgy iránt s remeny van rá, hogy komoly elhatározások érlelődnek a
folyamatban levő adatbeszerzések során.
rieioaneK a
Or'endenenk’ ,ha valóra válnék vágyunk s kormányhatósági meg­
oldást nyerne ezen elsőrendű népnevelési probléma is. Örülnénk ha mindéi
tanító boldog szívvel varhatná a szünidőt, amikor elindulhat, hogy megsmerje az e es hazai földet, hogy saját szemével lássa a csodás Balatont
hogy meghajtsa fejét az egri vár fokán, Gárdonyi Géza sírja előtt hogy
gyönyörködhessen a hortobágyi délibáb-ban, hogy lássa a csodaváro^
*k TPuSe ezreket és ezreke‘ vonz hozzánk a világ minden rékalé amelv^ ti”05 SZebb, 3 fÖid kerekén' amely varázslatosan meg- P '
Cly efíyetlen' s ame'y ű ménk:
Királdi Károly

Megint a subríkáról. *)
Nem szeretném bő lére ereszteni ezt a dolgot; mert már kissé sok
is volt ebből a jóból, de - sajnos - ab ovo kell kezdenem, azaz a
Lázadó szülők? című cikkem születésénél. Itt pedig két alapvető hibát kö­
vettem el. Először is: csak egy tanítónőtől
még hozzá nyugdíjastól _
kérdezősködtem a subrika felől, és mégis tanitónők-et említettem; másod­
szor pedig az ízléstelen epiteton ornanst is ráolvastam a vádlottak padján
ártatlanul szomorkodó subrikára. Holott ezt az illető tanítónő igazán nem
mondta. [Azóta a többit is elfelejtette.]
Meg kell mondanom azt is, hogy éreztem cikkem hevenyészett vol­
tát, s ezért nem írtam alá — szokásom ellenére — a nevemet. Úgy vé­
lem azonban, hogy intencióm, illetve jószándékom úgy is kiviláglik belőle;
ha a subrika olyan, amilyennek hallottam, vigyük keresztül a tantervbőí
való törlését; ne terheljük vele tanítónőinket, akiknek így is bőségesen
kijut — főként a lázadozó szülők anyagiassága és nyakassága miatt _ a
kézimunkatanitás áldásaiból.
És mi történt?
Azok a tanítónők, akikkel egy fedél alatt munkálkodom, kegyetle­
nül megharagudtak rám. Azt mondták, kipellengéreztem őket, mint akik
nem szeretik, nem becsülik a subríkát. ezt a régi szép magyar díszítőmunkát, és tehernek érzik annak tanítását, amelynek pedig annyi nevelő­
értéke van! Satöbbi.
A Népművelésben visszhang gyanánt megjelent két szép cikk, mely
olaj volt a tűzre. Hullt az átok szegény fejemre özönével, amit annyivaj
is inkább megérdemeltem, mivel — ígéretem ellenére — nem siettem
helyreigazító cikkel jóvátenni tévedésemet, hanem íme, mostanig késtem
vele.
Az eddig mondottakkal már tulajdonképen el is intéztem a dolgot,
de most megint megszegem az Ígéretemet. Azt ígértem ugyanis haragvó
kolleganőimnek, hogy nem irom meg, milyen szép .és minden elismerést
megérdemlő kézimunkakiállitást rendez a mi iskolánk minden évben —
éppen az ő jóvoltukból — és most lám, má^meg is írtam.
«
Azóta egy felsőbb iskolai szaktanárnő megint nem valami hízelgőén
szólt a subrikáról, de nem hiszek neki. Először: mert közben megismer­
tem a subríkát, másodszor: a Népművelés két cikke következtében, ame­
lyek az én botlásomnak — vagy mondjuk: henyeségemnek — köszönhe­
tik életüket és amelyekért érdemes volt a harag ellenszenvét a fejemre
gyűjteni. Hogy egy banális hasonlattal éljek: így lesz az esőből sár, s a
sárból fű, virág-tenyészet.
Karcag.
Bőd Lajos.
*1 A vitát ezzel — úgy hiszem közmegelégedésre — le is zártuk. Szerk.

<

62

Hol építsük fel üdülőházunkat?
A legutóbbi vármegyei tanítói gyűlésen az elnökség kérdést intézett
a jelen voltakhoz, hogy célszerűnek tartanák-e, ha az egyesület a tanítói
otthon részére tartalékolt pénzünkből a Balaton mentén egy üdülőházat
létesítene, — illetve erre a célra egy villát vásárolna — hol a tanítóság,
turnusokban - egy kis pihenést és üdülést találna tíz hónapi fáradságos
munkája után.
A határozat igen volt. Azért az elnökség gondoskodott, hogy a terv
minél hamarabb valóra váljon. Egy két tagból álló bizottság leutazott a
Balatonra s igyekezett egy olyan villát nézni, mely a mi céljainknak
pénzünknek és igényünknek megfelel.
, A kiküldöttek végig járták a Balaton partját. Néztek több helyen
villát. Kisebb villát, mely céljainknak és pénzünknek megfelelt volna
nem találtak. 30-40-50 ezer stb. pengős villák vannak csak eladók'
de ezek is tehermentesek s legtöbbször örökösök kínálják eladásra.
A kiküldöttek itthon beszámoltak az eredményről. Az elnökség
úgy határozott, hogy 20-25 ezer pengős adósságot nem vállalhat az
egyesület.
Felvetődött ugyanakkor egy másik eszme: Parádfürdő mellett kell
telket venni s ott építeni.
Ebben az ügyben is történt intézkedés. Az eredmény: Parádfürdő
közvetlen szomszédságában - a Párád felőli részen - a fürdőparkkal
határos telek négy részre parcellázva eladó.
Egy-egy telek 200 ü-öl az országúira néz, kb. 23 m. hosszú fronttat az útra. A telek magasan fekszik, igen szép kilátás nyilik a vidékre
Patak Wik. Erre a telekre a pénzünkből egy 5—6 szobás
villát lehetne építeni. A telek ára □-ölenkint 10 pengő.
Máshelyen a fürdőtől távolabb kb. 1 km-re 6 — 7 pengő n.öle a
teleknek, van 2 — 3 pengőért is, de ezek vizenyősek.
, , Az
ebben az ügyben nem döntött. Különben is a
végleges döntés a közgyűlés dolga.
Részünkről a Parádfürdőn való építkezés kedvezőbb tanitó szempontbol. Ez a vidék hegyek közt fekszik, jó levegője, fürdője, gyógy­
fürdője, kirándulási es szórakozási lehetőségei vannak

I

63

A másik szempont pedig az, hogy legfeljebb 2—3 ezer pengős
kölcsön felvételével ideálisan meg lehetne oldani.
A 2 3 ezer pengős adósság letörlesztésére pedig tanitó testréreinkhez fordulnánk. - Nem Tőletek kérjük a pénzt! — Csak munkátokat kérjük! — mint a múltban. Ha annyi sok mindenért tudunk anyagi áldozatot
hozni, az egyszer önmagunkért' is tegyük meg!
Egy-egy iskola rendezzen még ez év folyamán egy-egy iskolai ünnepélyt erre a célra. így adja tanúbizonyságát a tanítói közösség iránti
szeretetének. Ezzel tekintélyt szerez önön magának, mert Széchenyivel
mondom: „amely ország gazdag az szabad is“ van tekintélye, ez 'áll az
egyedekre és a közületekre is.
Ha azt akarjátok, hogy a tanítói név több megbecsülésnek örvend’
jen: „Hass!, Alkoss!" és „Gyarapits!"
Dunaháti Mészáros Gyula.

EGYESÜLETI ÉLET
Önsegélyző

alosztályunk.

A február havában megtartott Vármegyei Általános Tanítóegyesület
közgyűlése elhatározta, hogy a Temetkezési Alosztályhoz hasonlóan, ön­
segélyző Alosztályt létesít. Az alapszabálytervezet kidolgozására egy ‘
bizottságot küldött ki.
A bizottság munkájával elkészült s azt március hó 11-én dr. Tesléry
Károly tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő és a Tanítóegyesület vezetősége
előtt ismertette, s ugyanott az alapszabálytervezet szövegezésében is meg­
állapodtak.
A tervezet fontosabb részleteit az alábbiakban közöljük.
Az Önsegélyző célja egy komolyabb tökét összehozni, hogy tagjait
igen olcsó kamat mellett részletvisszafizetéses kölcsönhöz juttassa. Az
Önsegélyző felállítása tehát nem üzleti vállalkozás, mert vagyont nem
gyűjt, tökét nem tartalékol, vezetői tiszteletbeli állást töltenek be.
Tagjai lehetnek Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén mükqdő
mindazok a tanítók, tanítónők és óvónők, továbbá a tagok nem tanító
házastársaí, akik az Önsegélyző pénztárába egyszer s mindenkorra 25
pengő belépési dij és 3 éven keresztül havi 1 pengő hozzájárulási dijat
befizetnek. A 25 pengő befizetési díj fizethető egyszerre vagy 5 havi 5
pengős részletben. A tagok felhatalmazzák igazgatójukat a levonások
eszközlésére, ha házastársukkal lépnek be, a házastárs dija ís‘ a tag
(tanitótag) fizetéséből kerül levonásba.
Csak oly iskolaegység tanerői léphetnek be az önsegélyzőbe, amely
iskolaegység igazgatója a belépési, hozzájárulási és a részletvisszafizetési
kölcsön levonására kötelezettséget vállal úgy a maga, mint jogutóda ne­

64

65-

vében anyagi felelősséggel mindaddig, mig csak az Önsegélyzőnek köve­
telése van.
Megszűnik a tagság, ha a tag 3 év után 1 évi felmondással kilép,
ha a vármegyéből más állomáshelyre távozik, nyugdíjazás és elhalálozás
eseten. Minden esetben a tagnak vagy jogutódjának az általa befizetett
összeg teljes visszatérítésére van igénye. Kamat megtérítésre senki nem
tarthat igényt.
Tagfelvételről az igazgató tanács dönt, Csak oly tag számíthat felvé­
telre, akinek a fizetése az igazgató kezeihez fut be.
Az erdekelt iskolaegységek igazgatóiból álló igazgatóválasztmányban
az a testület, amely 10 taggal lép be, a tantestület által titkosan választott
meg 1 taggal képviselteti magát, illetve minden megkezdett 10 tag után
még 1 tagot delegál.
Az Önsegélyző a tagokra alig észrevehető terhet ró. Ezzel szemben
a tagoknak olcsó kölcsönnel való megsegítése oly nagy érték, amit nem
Kell bővebben magyarázni.
Dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelőnek, aki ennek
az intézménynek nemcsak tagja, és támogatója de életrehivója is, a tanitó
egység, az összefogás es összetartás nagy erejét óhajtja kiaknázni a tanitótestver anyagi megsegítésére.
Kérjük az iskolák igazgatóit, hogy legközelebbi gyűlésükön ezt
megtargya ni, észrevételeikét, esetleg módosító indítványaikat velünk közo ni s a kizárólag szociális célokat szolgáló intézményt jóindulatú segitőmunkajukkal tető alá hozni szíveskedjenek.
Az Állami Tanítók Egyesületének választmányi ülése.

Az ÁUami tanítók Óvónők Országos Egyesületének központi választ' GalhF T
tartOtt a ?nÍ‘Ók Ferenc József Házának dísztermében.
hogy
“Nyitójában megemlékezett farról,
került S ebből T altTl X
Ó törvényjavaslat a képviselőház elé
XX Sk
t valasztmany üdvözlő távirattal fordult
Homan Bálint kultuszminiszterhez és munkatársaihoz
A főtitkári jelentés a nevelésügyi bizottság évi programmiának va
hoXTláX^
terVének ejtése után 'több

.

e ’ ameyek szóvátótték az állami tanitók-sérelmeit
Több felszólaló sérelmezte, hogy a törvények határozott XdX

férfiSZÖVETET,
SELYMET

.

A BRULL
~

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utcal

DIVATOZ LÉTBŐL
■----- ----------- —
W

zése ellenére, számos okleveles tanitó, mint ideiglenesen alkalmazott he­
lyettes tanitó működik s e minőségben szomorú anyagi helyzetben él, a
szünidőre díjazást nem kap és szolgálati idejét elveszti.
Szóbahozták az állami elemi iskolák aránytalanul kis igazgatói pót­
lékait, mellyel kapcsolatban a választmány egyhangúlag kérte, hogy a többi
iskolafajok igazgatói pótlékainak mintájára, állítsák vissza az elemi iskolák
igazgatóinak korábbi dijait is.
Végül kérték, hogy szüntessék meg azokat az ideiglenesnek jelzett levo­
násokat, amelyek mind a tényleges, mind a nyugdíjas tisztviselők fizetéseit
érintik. Hivatkoznak arra, hogy a legutóbb elhangzott kormánynyilatkozatok
szerint a nemzetjövedelmek szaporodtak, viszont a megélhetési indexszám emel­
kedett, igy tehát a levonások megszüntetése valamennyi tisztviselő létérdeke.

Előfizetési felhívás !
Általános kívánság volt, hogy hivatalos lapunk, mely egyúttal a kir.
tanfelügyelőség hivatalos lapja is, havonta jelenjék meg. Közóhaj volt a
lap terjedelmének növelése is, hogy kitűzött célját, a tanítói érdeke^ vé­
delmét, a tanítóság anyagi és erkölcsi előmenetelét, a magyar népnevelésügy nívójának emelését, az uj nevelési-tanítási gondolatok terjesztését
eredményesebben szolgálhassa.
Lapunk a három évtized előtt vállalt kötelezettségét, nehéz viszo­
nyok között is, mindig híven teljesítette. Az adott viszonyok között, ha
szerény keretek között is, de becsülettel kivette részét abból a munká­
ból, melyek az utóbbi évek tanítói vívmányait eredményezték.
Az egyetemes népnevelési érdekért dolgozó s a tanítói kar erkölcsi és
anyagi jobb jövőjéért küzdő tanügyi lapunkra továbbra is szükségünk van.
Lapunkat nemcsak fenntartani, de fejleszteni is akarjuk s igy nem
tehetjük függővé attól a körülménytől, hogy egyesületünk tagjai miként
tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek.
Látni akarjuk, kikre számíthatunk a jövőben, kik állanak mellénk
kik hajlandók anyagi áldozatra is a kari becsület, a kartársi összetartás
az önművelés, haladás, a szebb magyar jövő érdekében kifejtendő mun­
kánkban.
Úgy érezzük, gondolatban, érzésben egyek vagyunk Veletek. Bizton
reméljük, hogy elhatározásunk megértő támogatásra talál s nincs várme­
gyénkben tanitó, aki lapunk fennmaradását nem óhajtja.

66
67

Az előfizetési dijat évi 6 P-ben állapítottuk meg. Tudjuk,

hogy
áldozatot jelent, de azt is tudjuk, hogy a magyar tanító mindenkor meg­
értette a kor szavát, a tanítói közügy és saját érdekében továbbra is
munkálkodni akar s áldozatra is kész.
Tudja, érzi, hogy áldozatos munka nélkül nincs eredmény, nem
lehet siker.
Kérjük kartársainkat, szíveskedjenek, az előfizetési dijat az egyesü­
let pénztárába a küldött befizetési lapon befizetni, mert lapunk következő
számait már csak az előfizetőknek küldhetjük meg.
A befizetési lap hátsó oldalán feltétlenül szíveskedjenek kifeje­
zetten megjelölni az összeg rendeltetését, hogy az esetleges félreér­
téseknek, zavaroknak elejét vehessük.
Kartársi szives üdvözléssel:
az Elnökség.

HIVATALOS RÉSZ.
1574—1938. sz.
Tárgy: Légoltalmi Liga alakulása.
Valamennyi állami, községi, izraelita és uradalmi elemi, továbbá
valamennyi önálló gazdasági népiskola tek. Igazgatóságának.

Állomáshelyén.
A tanker. kir. Főigazgató urnák f. évi február hó 20-án 535— 1937_ 8
kőrirata alapján értesítem a tek. Címet, hogy a társadalom minden réte­
gere kiterjedő es annak élet- és vagyonbiztonságát szolgáló politikamentes
tarsada m! egyesületet képező Légoltalmi Liga, mely a Kormányzó Ur
Ofomeltosaga legfőbb védnökségé alatt áll és melynek Országos Elnöksege a múlt ev december 5-én Budapesten József királyi herceg Őfensége
elnöksége alatt alakult meg, minden vegyes dandár területével azonos
Liga kerületeket alkot, amelyeken belül helyi csoportok alakulnak

tagja lehet minden 14.
eletevet betöltött magyar állampolgár nemre való tekintet nélkül.
, Vannak alapitó tagok, ezeknek tagsági dija 500 P-tői feljebb egyszer
s mindenkorra pártoló tagok évente 20 pengőtől feljebb és rendes tagok
ey! 2 pengőtől feljebb terjedő összeg befizetésével. Ezen összegek havi
resztetekben is fizethetők. (Rendes tagság havi 20 filléres részletekben.)
. 1-p.
t ÍLS1”!*' hog5! a vezetése es felügyelete alatt álló is­
kolák tantestületei felhívni szíveskedjék, hogy a Légoltalmi Liga nemzetmentő munkáját hathatósan támogassák és abba egyenként is lépjenek
be tagokul.
Szolnok, 1938. március hó 8-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Dr Kovács János
tanügyi titkár.

Tárgy: Nem állami tanítói állásokra vonatkozó
pályázati hirdetmények sza hál ynzá sa,
Valamennyi államsegélyes nem állami iskola
Tekintetes Iskolaszékének,
Állomáshelyeiken.
Tudomás és miheztartás véget értesitem a tek. Iskolaszéket, misze­
rint a vk. miniszter ur 84.182/1937. sz. a. kelt rendeletével felmerült
esetekből kifolyólag közölte a vármegyei közigazgatási bizottsággal, hogy
amennyiben az iskolafenntartók a 73.374/34. sz. rendeletében foglaltakat
a jövőben is figyelmen kívül hagyják, a megválasztott tanítók részébe a
szabályszerűen megszövegezett uj pályázati hirdetmény alapján megej­
tendő uj választásig, illetve a tanév végéig csak helyettes tanítói állam­
segélyt fog engedélyezni és kiutalni. A pályázati hirdetményben semmi
olyan közlés nem lehet, amely a pályázókra elriasztólag hathat.
A jövőre nézve megengedi a Miniszter Ur, hogy az egyes iskola­
fenntartók a megüresedett tanítói állásokra a pályázatot — az előirt há­
rom heti határidővel — előzetesen kikérendő engedély kézhezvétele előtt
is meghirdethessék. Ily esetekben azonban a pályázati hirdetményben
közlendő, hogy a tényleg és jogilag megüresedett tanítói állás az enge­
dély elnyerésétől feltételezetten fog betöltetni.
Szolnok, 1948. évi március hó 22-én.
A kir. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Kovács János
tanügyi titkár.

2028

1938. sz.

IRODALOM.
A „Magyar Kórus" legújabb száma az Eucharisztikus kongresszus
és a Szent Év egyházzenei előkészítését szolgálja. Mihalovics Zsigmond
és Pántol Márton cikkeivel, valamint kótamellékleteivel. A tiz Szt. Istvánt
és a magyar szenteket dicsőítő énekkari mü között minden kar megta­
lálja a közös ünnepségekbe való kapcsolódás lehetőségeit. Bárdos Lajos
és Kertész Gyula nagyböjti és húsvéti kórusmüveivel, amint a szöveg­
részben is számontartják az egyházi zeneélet minden jelenségét. Pompás
farsangi melléklet, melyben Deák-Bárdos György az énekkari gyakorlat
karakterisztikus alakjait gyűjti csokorba Keve Gyula szellemes rajzaival.
Igen tanulságos cikk a most készült 11 egyházi ének-hanglemez (köztük a
Kongresszusi himnusz és a többi kötelezően előirt ének hanglemezei) so­
rozatról szóló ismertetés és hanglemez utáni tömeg-énektanitás módszerét
bemutató Írás. A negyedévenként megjelenő, kiválóan szerkesztett folyó­
irat egyes száma 2'40 P, évi előfizetés 9 —P. Szerkesztőség és kiadóhivatal
Budapest I. Fery Oszkár u. 55.
!

t

- i

66
Az előfizetési dijat évi 6 P-ben állapítottuk meg. Tudjuk,

hogy
áldozatot jelent, de azt is tudjuk, hogy a magyar tanító mindenkor meg­
értette a kor szavát, a tanítói közügy és saját érdekében továbbra is
munkálkodni akar s áldozatra is kész.
Tudja, érzi, hogy áldozatos munka nélkül nincs eredmény nem
léhet siker.
Kérjük kartársainkat, szíveskedjenek, az előfizetési dijat az egyesü­
let pénztárába a küldött befizetési lapon befizetni, mert lapunk következő
számait már csak az előfizetőknek küldhetjük meg.
A befizetési lap hátsó oldalán feltétlenül szíveskedjenek kifeje­
zetten megjelölni az összeg rendeltetését, hogy az esetleges félreér­
téseknek, zavaroknak elejét vehessük.
Kartársi- szives üdvözléssel:
az Elnökség.

HIVATALOS RÉSZ.
15/4-1938. sz.
Tárgy: Légoltalmi Liga alakulása.
Valamennyi állami, községi, izraelita és uradalmi elemi, továbbá
valamennyi önálló gazdasági népiskola tek. Igazgatóságának.
. .
.
i
Állomáshelyén.
A tanker. kir. Főigazgató úrnak f. évi február hó 20-án 535— 1937_ 8
körirata alapján értesítem a tek. Címet, hogy a társadalom minden rété'
gere kiterjedő es annak elet- es vagyonbiztonságát szolgáló politikamentes
tarsadaImi egyesületet képező Légoltalmi Liga, mely a Kormányzó Ur
Ofomeltosaga legfőbb védnökségé alatt áll és melynek Országos Elnök­
ségé a múlt ey december 5-én Budapesten József királyi herceg Őfensége
vegyes dandár területével azonos
Liga kerületeket alkot, amelyeken belül helyi csoportok alakulnak

™nden 14.
letevet betöltött magyar állampolgár nemre valóla0a
tekintet nélkül
Vannak alapitó tagok, ezeknek tagsági dija 500 P-től feljebb egyszer
s mindenkorra, pártolóy tagok évente 20 pengőtől feljebb és rendes tagok
. ,2 PanS°*°l feljebb terjedő összeg befizetésével. Ezen összegek havi
részletekben is fizethetők. (Rendes tagság havi 20 filléres részletekben.)
relkerem a tek. Címet, hogy a vezetése és felügyelete alatt álló is
kólák tantestületeit felhívni szíveskedjék, hogy a Légoltalmi Liga nemzet^nka'al hathatosan tám°gassák és abba egyenként is lépjenek
L/tz lagOKUL
Szolnok, 1938. március hó 8-án.
Kir. tanfelügyelő helyett:
Dr Kovács János
tanügyi titkár.

1938. sz.

Tárgy: Nem állami tanítói állásokra vonatkozó
pályázati hirdetmények szabályozási.
Valamennyi államsegélyes nem állami iskola
Tekintetes Iskolaszékének,
Állomáshelyeiken.
Tudomás és miheztartás véget értesitem a tek. Iskolaszéket, misze­
rint a vk. miniszter ur 84.182/1937. sz. a. kelt rendeletével felmerült
esetekből kifolyólag közölte a vármegyei közigazgatási bizottsággal, hogy
amennyiben az iskolafenntartók a 73.374/34. sz. rendeletében foglaltakat
a jövőben is figyelmen kívül hagyják, a megválasztott tanítók részére a
szabályszerűen megszövegezett uj pályázati hirdetmény alapján megej­
tendő uj választásig, illetve a tanév végéig csak helyettes tanítói állam­
segélyt fog engedélyezni és kiutalni. A pályázati hirdetményben sémiéi
olyan közlés nem lehet, amely a pályázókra elriasztólag hathat.
A jövőre nézve megengedi a Miniszter Ur, hogy az egyes iskolafenntartók a megüresedett tanítói állásokra a pályázatot — az előirt há­
rom heti határidővel — előzetesen kikérendő engedély kézhezvétele előtt
is meghirdethessék. Ily esetekben azonban a pályázati hirdetményben
közlendő, hogy a tényleg és jogilag megüresedett tanítói állás az enge­
dély elnyerésétől feltételezetten fog betöltetni.
Szolnok, 1948. évi március hó 22-én.
A kir. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Kovács János
í
tanügyi titkár,
<
2028

r

IRODALOM.

í
A „Magyar Kórus“ legújabb száma az Eucharisztikus kongresszus
és a Szent Év egyházzenei előkészítését szolgálja. Mihalovics Zsigmoád
és Pántol Márton cikkeivel, valamint kótamellékleteivel. A tiz Szt. Istvánt
és a mágyar szenteket dicsőítő énekkari mü között minden kar megta­
lálja a közös ünnepségekbe való kapcsolódás lehetőségeit. Bárdos Lajps
és Kertész Gyula nagyböjti és húsvéti kórusra^veivel, amint a szövagrészben is számontartják az egyházi zeneélet minden jelenségét. Pompás
farsangi melléklet, melyben Deák-Bárdos György az énekkari gyakorlat
karakterisztikus alakjait gyűjti csokorba Keve Gyula szellemes rajzaivál.
Igen tanulságos cikk a most készült 11 egyházi ének-hanglemez (köztük; a
Kongresszusi himnusz és a többi kötelezően előirt ének -hanglemezei) ^orozatról szóló ismertetés és hanglemez utáni tömeg-énektanitás módszerét
bemutató írás. A negyedévenként megjelenő, kiválóan szerkesztett folyó­
irat egyes száma 2'40 P, évi előfizetés 9 —P. Szerkesztőség és kiadóhivatal
Budapest I. Fery Oszkár u. 55.

68
69

I
A törvényhatósági bizottság
hálája. A vármegye törvényható­

sági bizottsága a f. hó 21-én tartott
gyűlésében Gaál István ref. esperes
a vándor-iskolák működésének
megkezdésével kapcsolatban, emel­
kedett szavakkal mutatott rá azok
nagy nemzeti fontosságára. Kifej tette,
hogy milyen nagy jelentősége van
annak, hogy Szolnok megyében
23 vándortanitó szórja a szellemi
élet kincseit és hozza felszínre a
magyar tanyai nép istenadta tehet­
ségét. Indítványozta, hogy a tör­
vényhatóság fejezze ki háláját dr.
Hóman Bálint kultuszminiszternek,
aki lehetővé tette, hogy a magyar
tanyavilágba is beköltözhetett a
kultúra. Meleg, elismerő szavakkal
méltatta dr. Hertelendy Jenő mi­
niszteri tanácsos és dr. Tesléry
Károly tanügyi tanácsos, kir. tan­
felügyelő érdemeit, eredményes
szervező munkásságát is. Az in­
dítványt egyhangú lelkesedéssel
tette magáévá a közgyűlés.
Eljegyzés. Geley Jusztina ref.
tanítónőt eljegyezte Szűcs Gábor
földbirtokos Törökszentmiklóson.
Sok boldogságot kívánunk 1
Egyházi kinevezés. Dr. Szmrecsányi Lajos, az egri érsek Viezer
József tiszapüspöki plébánost bold-

^öíffyeí’m!

vai c, apáttá és hevesi főesperessé
Dr. Böthy Lajos érseki tanácsost,
törökszentmiklósi plébánost a tö­
rökszentmiklósi kerület esperesévé,
Tóth István fegyvernek! plébánost
pedig a kerület helyettes esperesévé
nevezte ki.
Egymillió munkaórát ajánl
fel a magyar egyetemi ifjúság a
kormánynak. A debreceni márc.
15-iki ünnepségen az egyetemi
ifjúság szónoka kijelentette, hogy
a magyar ifjúság nem adhat aranyat
a haza oltárára, de tőle telhetőén
segítségére siet a kormánynak,
hogy céljait a nemzet érdekében
valóra válthassá. Ezért egymillió
munkaórát ajánlanak fel a kormány­
nak azzal, hogy akár fizikai, akár
szellemi téren igénybe vehesse a
beruházási program végrehajtása
során,
Kereszt kifüggesztés. Rövid és
bensőséges ünnepély keretében
függesztették ki a szeretet megható
szimbólumát Szolnokon, f. é. márc.
hó 23-án, az újvárosi óvodában.
Tóhelyi Ferencné áll. óvónő ren­
dezésében alkalmi köszöntő fogadta
a városrész közkedvelt r. k. lel­
készét dr. Csömöz Gáspárt, ki­
megszentelte a szülők adakozásá­
ból beszerzett szép feszületet,

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-u. 19.

majd magyar papi lelkének bensőséges átérzésével beszélt a megje­
lent vendégekhez s a kis Óvodások­
hoz. Ismertette a kereszt jelentő­
ségét. Óva intette a közönséget a
különböző álkeresztektől, melyek
nem a szeretet, hanem a gyűlölet
jelképei. Krisztusi fenséggel hirdette,
hogy csak ez a kereszt lehet az
ezeréves magyar haza szimbóluma,
mert egyedül ez jelképezi a krisz­
tusi értelemben vett felebaráti
szeretetet. A lelkipásztor lelki
mélységeket megrezegtető szavait
nagy átérzéssel hallgatták a meg­
jelentek, majd felcsendült a gyer­
mekek alkalmi éneke.
Jézuska, Jézuska! szent kereszted fája
Gyötrődő lelkűnknek mennyei virága.
Szeretetet hint szét, szeretetet arat .
Hisszük és valljuk : a mennyei akarat.

Pályázat kórusmüvekre. A
Magyar Dalosegyesületek Orsz.
Szövetsége a f. évi junius hó 25
és 26-án Székesfehérvárott a Szent
István-évvel kapcsolatban dalosv ersenyt rendez. A dalosversenyen
és dalosünnepen előadandó kórusmüv ekre pályázatot hirdet. Éspedig
egy férfi
vagy vegyeskari Szent
ktván-himnuszra, valamint
hét
külömböző versenycsoport férfi —
illetőleg vegyeskari müveire. A ’
pályázati hirdetmény az egyesület
központ irodájában (IV. Reáltanoda-u. 7.) sz. a. szerezhető be.
Gárdonyi arcképe. Az Orsz.
Gárdonyi Géza irodalmi társaság
elkészíttette Gárdonyi Géza arc­
képét A művészi rézkarc 62x42
cm méretű. Prihoda István kiváló
festőművész alkotása. Bolti ára 12
P. Iskolák, tantestületek részére
az Orsz. Gárdonyi Géza Irodalmi

társaság 4'50 P órt küldi. jvanatos, hogy minden magyar fiolá­
ban ott függjön Gárdonyi Gézának,
annak a magyar írónak arcképe,
aki örökszépségü Írásaival nagy
dicsőséget szerzett a tanítói néfnek.
Megrendelhető az irodalmi tórsaságnál Budapest, Magyar u.
A
pénz előzetes beküldése esetén
bérmentesen küldik.
Halálozás. Császár Ferenc ny.
áll. ig. tanitó a f. hó 12-én >zolnokon 58 éves korában elhunyt.
A háborús fáradalmaktól és a
hosszú hadifogság szenvedéseitől
megviselt szervezete nem engedte,
hogy becsületes tanítói-netelői
munkáj|^al kiérdemelt nyugdiját
sokáig élvezhesse. Volt tanítványai­
nak és a szolnoki tanítóságnak
osztatlan részvéte mellett kis^tük
utolsó útjára a szolnoki uj teme­
tőbe, március 14-én. — Adjon az
Ur csendes pihenést neki az ^des
hazai földben, melyért oly sókat
szenvedett. A hátramaradottaknak
pedig megnyugvást, enyhülést* és
vigaszt.
A tanyai pótlékért. A Magyar
Róna c. szaklap mozgalmat ipditott a tanyai tanítók működési
pótlékáért. Rámutat a tanyai hanitó felelősségteljes munkájára^ ér­
tékeli azt a hősies küzdelmet,
amit a tanyai tanítóság kifeji a
termelés és értékesítés fejlesztésé­
ért, a gazdatársadalom boldogu­
lásáért. A kultúrától elzárt, tanyá­
kon működő tanítók számára,! a '
művelt nyugati államokban, a gyar­
matokon élő tisztviselők és kato­
nákéhoz hasonló működési pótjék
engedélyezését kívánta. Leszögezi,
hogy a gazdatársadalomnak bizalma

■ I

,70

és mindenírányu baja elsősorban
a tanyai tanítónál talál megértésre,
felkarolásra és támogatásra. S ez­
zel szemben sokszor a legszüksé­
gesebb cikkek beszerzése is arány­
talanul nagyobb kiadásába, fárad­
ságába kerül, mint a szerencsé­
sebb helyzetben lévő városi kar­
társának. A kulturszükségletek
kielégítése pedig úgyszólván lehe­
tetlen. A gyermeknevelés gondját
megkönnyítette a szegedi internátus s igy nem is gondol nagy őszszegekre. Havi 10—20 P. tanyai
működési pótlék némi ellenértékűi
szolgálna azért a munkáért, me­
lyet a tanyai tanitó minden kultú­
rától távol, önfeláldozóan végez.
A Katolikus Háziasszonyok
Orsz. Szövetsége emlékirattal

fordult dr. Hóman Bálint vallás­
os közoktatási miniszterhez, mely­
ben az uj „gyakorlati irányú kö­
zépiskolával “ és annak tantervé­
vel foglalkozik. A benyújtott tör­
vényjavaslatban előirányzott 30—40
líceumot kevésnek tartja, mert a
leányközépiskolások legnagyobb
része nem juthat hozzá a líceum­
nak családi életre nevelő tantervi
újításaihoz s mivel pedig erre a
nőnevelésnél feltétlenül szükség
van, arra kéri a minisztert, hogy
a háztartási és családi nevelést
ne korlátozzák erre az egy iskolafajra. Rámutat az emlékirat, hogy
a dolgozó nők, akik a gazdasági
középiskolákból kerülnek majd ki,
ugyancsak igénylik a családi éle­
tet s igy ezeknek sokkal tökéle­
tesebb, háztartási ismeretekre van
szükségük, mert idejüknek és
energiájuknak egy kisebb részével
kell a családanya teljes munkakö­

71

rét ellátniok. Az emlékirat a ja­
vaslatnak oly értelmű kiegészítését
kéri, hogy a háztartásgazdasági
szakképzést, a főzés és házimunkák
tanítását, a higiénia és a gyermek­
nevelés tantárgyait minden magyar
leánynevelő iskolában tegyék köte­
lezővé.
Pályázat magyar ünneplő ru­
hára. A Vitézi Rend és a Magyar

Öltözködési Mozgalom országos bi­
zottsága a Szent István- éseucharisztikus-év alkalmából férfi és női
ünneplő ruhákra együttes pályázatot
irt ki. Az ünneplő ruháknak pol­
gári áruaknak, a mai korba illők­
nek és jellegzetes magyar ruhák­
nak kell lenniük. A pályázat titkos,
azon bárki résztvehet A pályamü­
veket április 20-án, déli 12 óráig
lehet „Tervpályázat'1 jelzéssel az
országos bizottságához címezve az
Iparművészeti Főiskola portásához
beküldeni (Budapest, Kinizsy-utca
31.) A részletes pályázati föltételek
ott megkaphatok. A bizottság pá'lyázatot irt ki a középiskolai tanulók
számára is. Ennek a pályázatnak a
feltételei az illetékes tankerületi
kir. főigazgatóságoknál, valamint
az iskolák igazgatóságánál tekint­
hetők meg. A két pályázatra pályadíjul tizenkét rend magyar ünneplő
ruhát tűztek ki.
Temetkezési Alosztály figyel­
mébe ! Felkérem az Alosztály

tagjait, hogy f. évi március 12-én
elhalt Császár Ferenc szolnoki áll.
tanitó után 1 P. 20 fillért, 7 éven
aluli tagok 0 P, 60 fillért az Al­
osztály pénztárába befizetni szíve­
sek legyenek. Ugyancsak felké­
rem a tagokat, hogy hátralékaikat
rendezni szívesek legyenek.
Csiky Ernő pénztáros

Az elemi és polgári iskola
különbözeti vizsgái. A kultusz­

miniszter szabályozta az elemi is­
kola felsőbb, V—VIII, osztályaiból,
a polgári iskolába való átiratkozás
feltételeit. Az V—VI. osztályos
tanulók, ha jó eredménnyel végez­
tek s tanulási idejükben megsza­
kítás nincsen, különbözeti vizsgát
tehetnek s a polgári iskola II.
illetve III. osztályába iratkozhat­
nak. Az elemi iskola VII—VIII.
osztályát végzett tanulók, ha a
polgári iskolába, mint rendes ta­
nulók akarnak felvételt nyerni,
engedélyt kaphatnak a népiskola
VI. osztályát végzettek számára
előirt különbözeti vizsgálatra s en­
nek sikere esetén felvehetők a
polgári iskola III, osztályába. Azok
a tanulók, akik a népiskola VIII,
osztályát sikerrel elvégezték a
továbbképző iskola látogatása alól
felmenthetők, az iparos és kereskedő-tanonc iskola felvételénél
pedig úgy kezelendők, mint azok,
akik a polgári iskola IV. osztályát
végezték el. Egyéb tekintetben a
népiskola VIII. osztálynak elvégzése
nem egyenlő értékű a polgári is­
kola negyedik osztályával.
Madárkítömés. Fenti címen
Csath András dobozi kartársunk,
aki a Magyar Ornitológus Szövet­
ség disztagja, gyakorlati útmutatá­
sokat magában foglaló könyvecskét
adott ki, melyben részletesen leírja
mindazokat a tudnivalókat, melyek­
nek ismeretében a tanitó maga is
minden nagyobb fáradság s kiadás
nélkül végezhet madárkitömést. A
könyvecske ára 1 P. Megrendel­
hető a szerzőnél.

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,

.4

ha a benne hirdető,
feltétlenül megbízha­
tó cégeknél vásári!
Nyugtázások. — Cse
57.480. Előfizetés a Népművelésre:

Jankó Károly 6 P. Pusztateyyő,
Soós József 6 P. Tiszaföldvár,
Boross Ilona 4 P. Kunlfe^es,
Dobai József 3 P. Felsőszászbefek,
Mihályfalví József 6 P. Turkeve,
Vincze* Imre 6 P. Pusztaszerittamás, Rőder Margit 2 P. Tíszaíárkony, Csingér Terézia 2 P. Já^oshida, Koczka József 3 P. Szolotok,
vitéz Bányai Kálmán 6 P. Szolnok,
Nedeczky Margit 4 P. Kunszeptmárton, Máté János 3 P. Tiszákért,
Róm. kath. Iskola 6 P. Mesterszál­
lás, Orosz György 6 P. Szolnok,
Vida Gyula 6 P. Tiszaföld^r,
Nagy Kálmán 6 P. Turkeve, Gár­
donyi Jenő 6 P. Törökszentmíkl^s,
Szabó Ilona 3 P. Jászfelsőszejitgyörgy, Thiel Bernát 6 P. Já^zárokszállás. Sáringer János 3 T*.
Törökszentmíklós, vitéz Iványi Ká­
roly, Martikány István 3—3 j?.
Kunszentmárton, dr. Kerekes So­
dorná 1 P. 50 f. Szolnok, Kocjís
Ilona 2 P. Alsószászberek.
Tagdíj, címen: Koós Andorié
2 P. Turkeve, Kardos Bertalan,
Kardos Bertalanná 4—4 P. Szol­
nok, Csingér Terézia 4 P. Jánoshida, Dobai József 2 P. Horváth
Pál 8 P. Felsőszászberek, Barabás
Irén 4 P. Kunszentmárton, Kovács
Imre 2 P., Ungerné B, Mária 2 p.

72

Jankó Károly, 4 P. Jankó Károlyné 4 P. Törökszentmiklós, Máté
Gábor 4 P, Pusztapó, vitéz Bányai
Kálmán 4 P. Szolnok, Gárdonyi
Jenőné 4 P. Törökszentmiklós,
Magyary Gyuláné 4 P. Budapest.
Szeiffné, R. Irén 4 P. Pusztagyen­
da. Kocsis Ilona 8 P. Alsószász­
berek.
Temetkezési díj címen : Horváth
Ferencné 1 P. 20 f. Gödöllő, Csá
szár Ferencné 9 P. 60 f. Szolnok,
Benyovszky Jolán, Benyovszky
Ida, Szentirmay Kálmánná, Vásár­
helyi Mária, Skoda Mária, Ring
Károlyné. Ring Károly 1 P. 20 —1 P.
20 f, Jászberény, Gosztonyi Sán­
dor 3^P. 60 f. Szolnok, Magyary
Gyuláné 1 P. 20 f. Budapest.

SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
Munkatársainknak. A lapot
minden hó 20-án zárjuk s azért
arra kérjük munkatársainkat, szí­
veskedjenek közleményeiket a fent
említett határidő előtt beküldeni.
Olvasható kézírással, mindig
csak a papír egyik oldalára Írjanak.
Mondanivalójukat lehetőleg tömö­
ren adják elő, úgy hogy egy-másfél
oldalnál több ne legyen. Szíves­
kedjenek a szükséges bélyeget felragasztani a küldeményeikre, mert

a hiányzó portót kétszeresét szedik
be rajtunk büntetésképpen.
B. L. Még idejében jött. Szíve­
sen tettem. A beígért cikkre szá­
mítok. Üdv ! T. B. J. Ne nehez­
teljen, hogy akarata ellenére név­
vel hoztam írását. Ilyen szellemesés
talpraesetten megírt cikk írójának
kár volna a homályban maradni.
Keressen fel gyakrabban. Örömmel
látom munkatársaink között.
H. J. Későn érkezett. Az áprilisi
számban sorra kerül. Április elsején
jelenünk meg s igy még aktuális.
Szívesen látjuk munkatársaink
között.
Gy, J. A lapunk évi előfizetése
6 P. Ebben nincs benne az egye­
sületi tagdij. Éppen az volt a baj,
hogy a tagok a tagdíjban kapták,
rengeteg példányszámot kellett
nyomatni és kiküldeni, a tagdij
pedig nem folyt be. Most csak az
előfizetőknek fogjuk küldeni és igy
természetesen csak annyi példányt
nyomatunk, amennyi előfizetőnk
van s igy a lap pontos megjelenése
anyagilag biztosítva van. Aki a
lapot nem akarja előfizetni, az
visszaküldi. Az elfogadás az elő­
fizetés kötelezettségével jár.
Nyomatott
Rényi Dezső könyvnyomdájában,
Szolnok, Gorove-u. 15. Tel. 113.

ALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZABOTT ÁRAK

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 11;

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

2’4m. o. 3>

Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat H. o

IV. o. 4’4V. o. 2’-*Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

IL o. 4
in. o. 4
IV. o. 4’

III. o. 3'
IV. o. 3

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

I. o. 6'
n. o. 6'

ív. o. t4

D.
in.
IV.
V-VI.

o, 32Ö
o. 4 3
o.
o.
o.
o.
o.

Drózdy Móra: A magyar fogalmazás tanítása
n-vi.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
ív.
Kaposy Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek
nu-iv.
Dervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
özalatsy—-Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Josvay—Schmídt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
ötraub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I—II o.
mérés tanításához
III-IV. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkőnyve
Tirpák: Beszélő rajzok I., H., UI., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—H—HL o. egykötetben

jite-nQGwunSzö

nípm

TARTALOM:
gyakorlati
Hajmásy József: Feltámadott... i
Szűk Károly: Ml a vándortanitó
kapcsolatban ?

R tN Yl d»«ó
kOmtvnyomoáua
SZOLNOK.

—: Vármegyénk népoktatása számoki
Vajay József: Mosolyok.
Egyesületi éleL - Hivatalos rész.
Hírek, nyugtázások.

XXXI. ÉVFOLYAM, 4. ISAM. -

XXXI. évfolyam.

Iskolai falitérltépek, szemléltatöképek
tanszerek és ifjúsági szinműirek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

íI

1938. április hő.

t szám.

J A sz>n agykun-Szolnokvár megyei

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség és a vármegyei
IskolánkivUli népművelési bizottság hivatalos közlönye

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanití igeiül ti.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26'—
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
j
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
—-50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
_ '60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25’
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4-

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi rogy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

I

KIRÁLDI KÁROLY
GYOMAI GYÖRGY
FaielBs kiadó: CSIKY ERNŐ

Felelős szerkeaztB:

*
“

■lófizotóal dijak

FSmunkatSra:

lamáclók

natkozó
kaaztSa<a

elmére Szolnok, UJ

Megjelenik havonként.

A gyakorlati irányú középiskola j
és a tanítóképző akadémia.
A középiskolai (líceumi) érettségire épített akadémiai tanítóképzést
bensőséges lélekörömmel köszöntve, vessünk egy futó pillantást tanítói
rendünk képzésének törvényesen rendezett múltjára. Az 1868:^XXVIU.
t.c. keltette életre a 3 éves tanítóképzőt, melynek végeztével 1 évi gya­
korlatot folytatott a jelölt valamelyik iskolában és csak azután jelentke­
zett a képesítő-vizsgálatra. Az 1881. évtől kezdve a tanítóképző* 4 évfo­
lyamú és gyakorló-iskolával van ellátva. A világháború ulán a $6.377—
1920. Vili. 6. sz. VKM. r. a haladó és mindjén szempontból többét köve­
telő élet parancsára a képzés idejét már 6 Esztendőben állapította meg.
Az ország rendkívül nehéz anyagi viszonyai miatt azonban a nEmes tö­
rekvés nem valósulhatott meg. Ezért a 81.986—1923. sz. VKM. n i tanító­
képzés eredetileg 6 esztendőre tervezett idejét 5 évre volt kénytelen
csökkenteni. A tanítóképzés munkája ebben a mederben folyt napjainkig
is, a középiskola, vagy a polgári iskola IV. osztályára alapítva. |A múlt
ez iskolájának növendékei egyidőben kapták az általános képzésé a neve­
lésre és tanításra való képzéssel.
A tanítóképzés reformjának oka a vonatkozó törvényjavaslat in­
dokolása szerint kettős. Magával hozta ezt egyfelől a neveléstudomány fej­
lődése. A régebbi célokhoz szabott képzettséggel a gyermektanulmányozás
adta uj feladatok már nem oldhatók meg sikeresen, a mai idők tanítóinak
a régieknél nagyobb, több pedagógiai felkészültségre van szükségük. De
az általános műveltség, valamint a nemzeti művelődés terén is a tníndennapi életkörülmények megváltozása, a haladó kultúra, a technikai világ­
kép alakulása, a falu, a község, a város életének uj szelleme, kulturális
gazdagodása, a nemzeti élet, a nemzeti közösség tudatosabb sz^lgálása,
több tudást, magasabb színvonalat követel tanítóinktól.
>

j
I

74

A neveléstudományok fejlődésén s a tanítóság sokoldalú munkaköré­
nek mindjobban való bővülésén kívül a magasabbrendű felkészülés meg­
valósítása kívánatos volt azért is, hogy e nehéz pálya munkásai nemes
hivatásukhoz, falu vezető tisztükhöz méltóan „magasabb társadalmi értéke­
lést" (törv. jav. ind.) teremthessenek önmaguknak.
A reformok megvalósítását óhajtotta a magyar tanítóság egyetemes­
sége és a tanitóképző-intézeti tanárok rendje is. A magasabb igényű gya­
korlati leánynevelés rendezetlen kérdése ugyancsak siettette az uj tanitós tanitónőképzés életre hívását. De indítékot adott a külföldi, államok
iskolarendszere is. A legtöbb államban a 6 éves (4-j-2) képzés valósult
meg. Az utolsó 2 esztendőben főiskolai, akadémiai jelleggel, sőt némely
államban a pedagógiai kiképzés tisztán az egyetemre terelődött. Az egye­
temi képzés azonban nem vált be.
Az uj tanítóképzés helye a magyar közoktatásügy rendszeré­
ben. Az uj tanitónevelés rendszerét annak legalaposabb ismerői készítet­

ték, akik évtizedekig cselekvő részesei voltak a képzői, illetőleg népis­
kolai oktató-nevelő munkának. Meghagyták a régiből azt, ami abban érté­
kes, belevitték s hozzáadták a meglévő alaphoz a hiányzó értékeket. U.
n. alsó és felső tagozatra különítették el a mai tanítóképzőt.
De nézzük középiskoláink mai rendszerét. Az 1934:XI. t.c. az egy­
séges fiú- és leánygimnáziumot teremtette meg. Ezt követte kultuszminisz­
terünknek a tanítóság s a nemzetnevelés szempontjából örökéletű alkotása :
a gyakorlati irányú középiskolákra és a tanítóképzésre való törvényja­
vaslata. E szerint a középiskolának 3 faja van: 1. az 1934. XI. t. c.-ben
szabályozott elméleti irányú gimnázium, 2. ennek a törv.-nek második
részében szabályozott gyakorlati irányú líceum, 3. ennek a törv.-nek har­
madik részében szabályozott gyakorlati irányú gazdasági-, ipari és keres­
kedelmi középiskola.
A törvényjavaslat a mostani tanítóképző-intézeteket fokozatosan
líceumokká, tehát gyakorlati középiskolákká alakítja át, már az 1938—
39. tanév kezdetétől.
A liceum-nak 4 osztálya lesz. Első évfolyamára az vehető fel, aki
valamely gimnázium, vagy polg. isk. IV. o.-ját sikerrel elvégezte. A líceum
feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös
polgárrá nevelje, gyakorlati irányú műveltséghez, a fiútanulót ezenfelül
gazdasági, a leánytanulót háztartási ismeretekhez jutassa, továbbá a csa­
ládi és iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával
magasabb nevelési szaktanulmányokra előkészítse s végül főiskolai szak­
tanulmányokra képessé tegye.
A négyéves líceumi tanulmányokat érettségi vizsgálat fejezi be. A
törv. jav. szerint ez az érettségi képesít mindazoknak az állásoknak a
betöltésére, melyeket az 1883:1.t.c. a középiskolai érettségi birtokosainak
megad, képesít továbbá a tanítóképző akadémiákon, úgyszintén az egye­
temek és jogakadémiák, a hittudományi főiskolák kivételével főiskolákon,

75

végül a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi ^Egyetem
közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán,
valamint a gazdasági szaktanárképző-intézetben folytatandó tanulmányokra.
A líceum növendékei a képzés első pillanatától kezdve ol^|an neve­
lési szellemben élnek, hogy vérükké, második természetükké ^váljék a
gyermekek szeretete. Alakuljon ki bennük az az apostoli lelkűiét, mely­
nek egyetlen szenvedélye: a nevelés. Ezért nem lehetett volna a tanító­
képzés alapja a gimnáziumi érettségi. Különben az uj gyakorlati közép­
iskola és a gimnázium között minőségi különbség nincs. „Az egyetem felé
ez a középiskola nem képesít, de a főiskolák és pályák (tekintetében
egyenrangú a gimnáziummal". (Hóman Bálint parlamenti beszédéből.)
Természetesen a fiú- és leány líceumok tantervi célkitűzései is anyaga
egymástól némileg különbözik. A nevelésre és háztartásra vonatkozólag
tanulandó ismereteik összhangban állanak a jó családanya és háziasszony
feladatkörével is. A líceum leányai megtanulják a csecsemőápolást, az
egészség védelmi munkákat, varrnak, kézimunkáznak iskolájukba^, egyszó­
val gyakorlatilag és elvitázhatatlanul értékes ismereteknek lehetnek ré­
szesei. De az érettségi vizsgálat megnyitja a továbbtanulás utjját (polg.
isk. tanárnő, tanítónő, énektanárnő, rajztanárnő, testnevelő-tanárnő, stb.)
avagy szükség esetén a hivatalok ajtait is.
A tanítóképző és tanitónőképző akadémia nem különálló főis­
kola, az csak a líceummal, internátussal és gyakorló-népiskolával együtt
állítható fel. Feladata: „A líceumban a nevelési alapismeretek tanításával
tanítói hivatásra már előkészített tanitó- és tanítónő jelölteket; vallásos
alapon és a magyar nemzeti művelődés szellemében folyó népművelésre
szakszerű elméleti és gyakorlati tanítással kiképezze". (Törv. jaV.) Csak
azok iratkozhatnak be hallgatóinak, akiknek líceumi érettségi bizonyítvá­
nyuk jeles- vagy jórendű. Az akadémia 2 évfolyamú és teljese^ egyen­
rangú a gazdasági, jogi, avagy más akadémiákkal. Hallgatói mindannyian
kötelesek az akadémia internátusában bentlakni. „Az együttlakás és az
ezzel kapcsolatos nevelési élmények a szoktatás, a közösségtudat kifejlő­
dése, az egyéni érdek háttérbe szorítása és az internátusi élet |sok más
velejárója kétségkívül ugyanazokat az eredményeket érleli meg, melyeket
a katonai és a papi nevelés terén eddig is tapasztaltunk." (Törv.|jav. ind.)
A mostani 55 tanítóképző-intézet mindegyike átalakulhat líceummá,
ha azt a fenntartók kívánják, de tanítóképző akadémiát csak 40 líceummal

ÖSZTREICHER LlPÚT ÉS FIA NÁNE DR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária44 rum- és likőrgyáf
SZOLNOK Sürgönyeim:

B o r ö s z t r e i c h e r.

Tlhlfl i: il

76

kapcsolatban engedélyez a törvényjavaslat. Az akadémia egy-egy évfo­
lyamába pedig 25 hallgatónál több nem vehető fel, azaz igy évente leg­
feljebb 1000 tanitói oklevél kerül kiadásra. Ez a zárt létszám idővel meg­
szünteti az állásnélküliek nagy számát.
A törv. jav. 9 §-a szerint a tanitóképző akadémián hit- és erkölcs­
tant, elméleti és gyakorlati nevelési, magyar művelődési és társadalmi,
gazdasági és egészségtani ismereteket, továbbá éneket, zenét és testneve­
lést tanulnak a tanítójelöltek, Az akadémia II. évfolyamának sikeres el­
végzése után a hallgatók írásbeli, szóbeli és gyakorlati részből álló állam­
vizsgálatot tesznek és ennek sikeres kiállása után kapják meg a népisko­
lai tanitói állásra képesítő oklevelüket.
A magasabb kultúra után vágyódó, kulturkincseket olthatallanul
szomjuhozó magyar tanítóság örömmel, fogadta a tanítóképző-akadémiának
a megteremtését. 20.000 magyar tanitó szive dobbant össze s telt meg a
köszönet és hála mélységes érzelmével a magyar-kultúra legfőbb őrének,
Hóman Bálint kultuszminiszter urnák ama örökértékü cselekedete előtt,
mellyel az említett törvényjavaslatokat a magyar parlament asztalára he­
lyezte. De nemcsak mi, a népnevelés munkásai vettük ezt köszönettel és
hálával, hanem a magyar törvényhozók tábora is — amint azt a parla­
menti vita szelleme igazolja — „megértéssel, helyesléssel, bizalommal és
szakszerű kritikával" kisérte.
Ez uj törvényektől remélni lehet, hogy a magyar közéletben a mun­
ka értékelése elfoglalja a maga méltó helyét, az újonnan teremtett gya­
korlati irányú középiskola megszünteti a gimnáziumok beteges túlzsúfolt­
ságát és csökkenti az állásnélküli oklevelesek számát. A tanítóképzés uj
rendje pedig elmélyíti és alaposabbá teszi a jövő tanitónemzedékének
általános műveltségét, pedagógiai szakképzettségét, mindezek alapján pe­
dig : nemzetnevelői munkásságát, a valláserkölcsi alapon nyugvó keresz­
tény és magyar világnézetű, egységes nemzetnek alakítását. Ezeken kívül
pedig emelni fogja a társadalomban való tekintélyét és a falu gyakran
emlegetett vezetőjének : a papnak, orvosnak, jegyzőnek velük egyenlő
megbecsülésben részesülő munkatársává teszi a népművelő és faluvezetői
magasztos hivatásuk teljesítésében.
Illesse köszönet és hála elsősorban a magyar kultúra legfőbb őrét,
dr. Hóman Bálint m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter urat, továbbá
nagyx onalu kultúrpolitikai elgondolásának leglelkesebb munkatársait; dr.
Kása Kálmán miniszteri osztályfőnök urat, a nevelespolítikaí osztály ve­
zetőjét, dr. Huszti József egyetemi tanár urat, az Országos Közoktatásügyi
Tanács alelnökét, dr. Loczka Alajos tanügyi tanácsos, egyetemi m. tanár
urat, az Orsz. Közokt. Tanács ü. v. igazgatóját és dr. Húszba János mi­
niszteri osztálytanácsos urat, valamint mindazokat, akik ennek a magasz­
tos tanügyi reformpolitikának eddig is szószólói és fanatikus hívei voltak.
Jászberény.
Szemes Gábor
áll- tanitóképző-intézeti tanár.

I
n
'I
Feltámadott . . ♦ AŰeluja!
Irta; Hajmásy Józsefi
Szólnak a harangok . . . Megszokott, kedves hangjuk ezerszeres zson­
gással zúg végig a levegőégen s mintha a melódiák örömköntösjt öltötte
\olna magára, hangjuk egy óriási harangzenekarrá olvad öss|:e, hogy
muzsikájukban ezer, meg ezer szív örüljön fenséges gyönyörűségben, mert
husvét napjára győzedelmi hajnal virradt...
Szinte éreztük az Olajfák-hegyeinek balzsamos illatát a tavaszi életet
Ígérő hajnalon, amikor a földre fényt árasztott: az örök Igazság Napja,
a . . . föltámadt Messiás!
Cl
Az Istenember már végigjárta, végigszenvedte a bűnös emberekért
a keresztut fájdalmas, megható állomásait; kinos gyötrelmek utánikereszthalált halt. . . eltemettetett. . . ám husvét virradatán: „Betelt, mi meg
volt írva, dicső lett Jézus sírja, a fényes angyal hirdeti, hogy njár a sir
Ot nem fedi". Megváltásunkat bevégezve, megdicsőült az Ige ... az
Eszme. ., Feltámadott... Alleluja!
'
Szólnak a harangok . . . beszélnek . . . csengésük szinte a szivembe
markol s úgy érzem, nekem csilingelnek, nekem mesélnek, neküi|k: taní­
tóknak I Szinte látom az elragadóan nagyszerűvé nőtt harangzenekar’ezernyi
hangszerét, amint csengve-bongva harsogják a tanitóélet szimfóniáját.
Zengik régmúlt idők himnuszát. . . mesélnek elődökről, kiknek mélyen barázdált volt az arca, keserű izű a kenyere, kiknek a szenvedés
könnyeitől csillogott a szeme, kik őszfürtű fejükkel s jóságos lélekkel ha­
joltak fölénk, midőn először vettük kezünkbe a palavesszőt.
|
Zengjetek ódát meghalt vezérekről, kik miértünk vezették harcba a
névtelen tanitóelődöket! . .. Zengjetek dicshimnuszt nekik, kik íjagyobb
megbecsülést és tiszteletet, nagyobb darab kenyeret s jobb ízűt harcoltak
ki az uj erők számára!
Szóljatok, húsvéti harangok . . . s állítsátok csatasorba a tanitó«erőket!
Hívjátok egy táborba a tanítóságot! . . . harsogjatok riadót az alvók fülébe
és riasszátok föl a tanítóság közömbös táborát, hogy végre egy szívvel,
egy lélekkel, acélos karral, hatalmas szóval vihessük előre ügyünket s
egyek legyünk necsak a sikerek élvezetében, de a küzdésben ‘is. I
Konduljatok, harangok! . . . Zúgjatok tüzet, — a lélek tüzét fi Hadd
hevüljön,, hadd izzón a tanitói szív s lélek, mert szegény csonka hazánk­
nak méltó harcosai kell hogy legyünk! Mi a jelen és a jövő Oszlopai
vagyunk, hadd égjen tehát a tűz, a lélek tüze, mely acélossá tesz jellemet,
szivet egyaránt. Fel tehát a hősies munkára ! Ne csüggedjünk, csak előre !
A feltámadt isteni Mesternek szerény apostolai, küzdő katonái ese­
dezünk adjon erőt, kitartást, a fáradságos munkához. Esdjank 4 tMegdicsőülthöz : legyen a lankadok Bátoritója; az elesettek Gyámola; a
gyengék Erősítője; a kétségbeesettek Reménye. Fohászkodjunk a legfőbb
Tanítóhoz: hevítse át szentséges Szive örök lángjának füzével a lagyar

78

79

tanítóság lelkét, hogy a gondjaikra bízott gyermekseregnek adhassanak
abból annyit, hogy ez a láng egész életükben forrása lehessen a magyar
haza iránti szeretetüknek.
Ha tüzet fogtunk a Szentirásból kipattanó szikrától, gyújtsuk annál
lángra hitvilágunk mécsesét, adjuk tovább a tüzet, hogy nyomában száz­
ezernyi mécsesláng gyűljön ki az ifjú magyar generáció lelkében, világító
fáklyaként hirdetve ... a feltámadást. Legyünk fáklyavivő stafétái a fel­
támadás misztériumának, igazi nevelő-tanítói szívvel hirdessük a magyar
feltámadást!
Csilingeljetek harangok ! . . . csak csilingeljetek ! Lágyan csengő, édes­
bús zenétekkel fonjátok körül a tanitósziveket! Ringassátok őket a szép
jövő közelségének boldog tudatába, hiszen mi, magyarok már hosszú
esztendőkön keresztül járjuk a Kálváriát. A magyar Golgota: . . . Trianon!
Itt feszítették meg a magyar Igazságot . . .
Megnyugvással viseljük el magyar sorsunkat, szenvedésünket, mert:
„Az a nép, mely békével tűrte a szenvedéseket, még sohasem veszett
el“. A magyar halálból lesz . . . magyar feltámadás! A magyar tanítóság
egyeteme reménykedve, magyar hittel, magyar lelkesedéssel, akarással és
kitartással, magyar szívvel és lélekkel, fáradhatatlanul, karöltve, közösen
munkálkodik azon, hogy csonka országúnk a trianoni halálból föltámad­
jon ! Adja a magyarok Istene, hogy a magyar jövő teljesedésében miha­
marább elmondhassuk szegény, felfeszitett hazánkról is, örömhangon zengedezvén : Föltámadott; . . Alleluja !

Mi a tanyai vándortanitó feladata a tanyai
néppel és a közigazgatással kapcsolatban?
SZŰK KAROLY községi főjegyző előadása a

Kunhegyes község határában rendszeresített
vándortanitói intézmény tanítóinak értekezletén.
Mielőtt a számomra megadott tárgykör elgondolásom szerinti ismer­
tetéséhez hozzáfognék, vagyis hogy mi a feladata a tanyai vándortanitónak a néppel s a közigazgatással kapcsolatban, legyen szabad rövid pár
szobán kitérnem néhány távolabb állónak látszó, de a tárgyhoz szorosan
nozzatartozo kérdésnek ismertetésére.
Ma különösen divatos, hogy ugymondjam, felkapott téma a falukua “ es “ze,1 kapcsolatban a falusi és tanyai állapotoknak a boncoltatása,
"ZÓ sz>n ele vitele. Sajnos a legtöbb esetben hozzánemértő hirlaptudósitok hatasvadaszatcéljából elferdített szemszögből, csupán csak a szenXdu
ked7®r‘ epPen„a leSkirivóbb eseteket színezik ki. Csaknem
mmdig rosszindulatú beállításban. Ezek a közlemények a legtöbbször
nem nevezhetők meg az ismertetett ügy hü képének sem, nemhogy általanositasra alkalmasak volnának.

Nagyon ritka az oly eset, mint a mostani alkalom is, ahol az jember
jóindulatú közeledést lát a falu népe, és a tanya világ felé és éppen' ezért
különösen jóleső érzés tölti el az én lelkemet, akkor, amidőn közremüködhetem szerény tehetségemmel egy olyan munkában, amely százszáza*
lékig a falu és a tanyai lakosság sorsának javítását, kultúrájának emelését és általában életszínvonalának megjavítását tűzte ki feladatául. j
Alábbi rövid vázlatomban igyekeztem a legteljesebb tárgyila isság
hangján hozzászólni, a falu és tanyavilág kérdéséhez. Nem kívánói
piteni sem a jelenlegi, — kétségtelen elmaradott, — állapotot, de viszont
kerülni fogom — ami talán érthető is részemről — az általam is tapasztalt
hiányok nagymérvű kiszinezését is.
' >
Mindenek előtt külömbséget kell tennünk az alföldön találhat^ kü­
lönböző tanyarendszer, tanyai települések, tanyai csoportulások főzött.
Kunhegyes község az 1930 évi népszámlálás adatai szerinti 10.896|főnyi
lakosságból 2. 778 lélek lakik külterületen, vagyis összes lakosságának
körülbelül egynegyedrésze. Ha e népszámlálási adatokat 10 éveiként
visszamenőleg vesszük figyelembe azt látjuk, hogy ez az arány - nem ta­
lálható meg sem az 1920, sem pedig az azt megelőzően az 1910. évi nép­
számlálásnál. Amennyiben 1910-ben a belterületi 7.589 fővel szemben a
külterületen 2.243, 1920-ban a belterületi 8.433-al szemben 2.586 és az
1930 évi 8.118 belterületi lakossággal szemben 2.778 fő a külterületijlakosok száma. Vagyis a külterületi lakosság sokkal kisebb arányban Szapo­
rodott, mint a belterületi lakosság. Aminek az az egyszerű magyarázaita,
ta,
hogy állandó, tehát egész életét egyhelyen kint, a saját ingatlanán peélő
lakosság száma aránylag kevés. A nagyobbrész a folyton vándorló, átme­
netileg itt tartózkodó gazdasági cselédek, béresek, tanyások felesmüíelők
és haszonbérlőkből adódik.
I
Lakosságunk ez a része nem csoportos tanyarendszerben vagv ma­
jorokban él együtt, hanem az egész határ területén csaknem arányosan
úgynevezett csillagrendszer-szerűen szétszórtan. Ennek a tanyarendszer
kialakulásának alapja a község jó bírtokmegoszlási viszonyában keresendő.
Amit igazol az a körülmény is, hogy inkább sűrűbben vannak a tanyák
az úgynevezett gyócsi részen és ritkábban az aranyosi és kolbászi részen
mégpedig azért, mert a szegényebb néposztály az úgynevezett törpávagy
kisbirtokosok földjei vannak a gyócsi határrészen, mig a nagyobb 50-^-100
holdas, vagy 100 holdon felüli kisbirtokosok ingatlanai pedig az aranyosi

tööíaveí’m!
A .Nagytözsda" mellett

ÁRUFORGALOM 1

Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nívójú szak üzletemben
vásárolhatja olcsó szabott á r d n

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-uj9.

80

és kolbászi részen vannak. Nagybirtok hiányában majorszerű település
községünk határában nincs — és természetszerűleg nincsenek zárt
egységet képező és már a kisközség fogalmának határán mozgó csoportos
települések sem, mint például a szomszéd Tiszaderzs községhez tartozó
Derzstomaj lakott hely. Amely zárt települések magvát a környező nagy­
birtokok szolgálatából kilépett cselédsége képezi.
Ezen külömböző tanyai csoportosulásoknak megfelelően természet­
szerűen más és más azok lakósága is.
Mig az úgynevezett majorszerű településnél a lakosság kizárólag
gazdasági cseléd, vagy egyéb urasági alkalmazott, addig a zárt egységet
képező csoportos tanyai településeknél már egy kisebb falu lakossága
minden társadalmi rétegéhez tartozó egyedek megtalálhatók. Ezzel szem­
ben a községünk határához hasonló szétszórtan élő tanyai lakosság ki­
fejezetten a mezőgazdaság körébe tartozó törpe, vagy kisbirtokos, feles­
művelő, haszonbérlő, tanyás és gazdasági cselédek sorából adódik. Külö­
nösen fontos szerepet játszik e körülmény a tanyai lakosság gondolkodás­
módjának kialakulásában, amely kérdéssel bővebben majd annál a kér­
désnél kívánok foglalkozni, ahol a vándortanitónak, mint a tanyavilág
politikai élete irányítójának hivatásával kapcsolatban fogok szólni.
A falu és tanyasi lakosság közötti kapcsolatok kérdésével foglalko­
zók közül nem egy esetben még a szakemberek is szeretik általános igaz­
ságként leszögezni azon megállapításukat, hogy a tanyai lakosság adózta­
tása csaknem száz százalékig a belterületi lakosság érdekében történik,
vagyis hogy az anyaközség javára történt megadóztatásuk ellenében ma­
gától az anyaközségtől vajmi kevés ellenszolgáltatásban részesülnek. Itt
is a már előbb említett tanyai lakosság fajtája szerint kell külömbséget
tennünk.
Régebben még az úgynevezett másodosztályú keresetiadóval a mező­
gazdasági cselédek és munkások is meg voltak adóztatva. Ma azonban
már az alkalmazottak keresetiadója ezt a legszegényebb népréteget és igy
a tanyai lakosságnak túlnyomó részét, az adózás alól mentesíti és ugyan­
így mentesülnek az úgynevezett és községünk határában különösen alkal­
mazott tanyások is. Maradnak tehát azok a tanyai lakosok, akik mint
birtokosok kint élnek a község határában saját ingatlanaikon, akik az
adózás terén a belterületen élő lakossággal szemben tényleg hátrányban
maradnak. A bérlőket és feleseket ugyanis nem lehet ezekkel azonos el­
bírálás alá venni, mert azok mint idegen vándorló bérlők, szorosabban
nem tartoznak a közülethez, tehát nem őstelepesek, helyes ' megjelölés
szerint nem bennszülöttek és nincs is közelebbi állandó kapcsolat szemé­
lyük és az anyaközség között.
Nem akarom ezzel a külömbség-tevéssel azt a látszatot kelteni,
mintha nem volna indokolt az anyaközségnek a tanyán lakó gazdasági
cselédek és úgynevezett tanyások életszínvonala emelésével^ló foglak
kozás erkölcsi kötelessége, de csupán csak arra kívántam rávilágítani,

hogy nem lehet általános érvényű igazságként kimondani azt, hogyha leg­
jobban megadóztatott földbirtok tulajdonosai kapják á legkevesebb^ellenszolgállatást az általuk fizetett adókért az anyaközségtől.
Most pedig nézzük meg ezek után, hogy mit nyújt (ma a közi^azgatás a tanyai lakosságnak?
- " i
E kérdésnél is azt kell tekintenünk, hogy községünk határában a
tanyák a legjobb esetben is általában véve többszáz méterre, de, nem
egy esetben 1—2 kilométernyi távolságra vannak egymástól. — IW tehát
jegyzői kirendeltségeket, értékesítő szövetkezeteket, orvosi, Stefánia^ vagy
védőnői rendelőszobákat, fiók gyógyszertárakat, gazda- vagy földinivesköröket, nagyobb méretű tanyai iskolákat létesíteni, nemcsak céltalan,
de lehetetlen is, illetve az e célra hozandó anyagi áldozat nem‘ volna
arányban azzal az előnnyel, amit ezek az intézmények a tanyai lakosok­
nak nyújtani tudnának. Úgy járnának ezek az intézmények, itíjht az
1920-as évek végén teoretikus alapon minden realitás nélkül nagy anyagi
áldozatokkal felépített és ma a nagy távolság miatti elnéptelenedés követ­
keztében üresen tátongó, zárt ajtójú tanyai iskolák.
Ugyanis az esetek 60—80 százalékában, amig a tanyai lakosság az
ő tanyai lakhelyétől az említett intézményhez eljutna, csaknem |annyi
fáradsággal bejut az anyaközségbe is. Most ha azt vesszük figyelembe,
hogy ezek az aránylag primitív intézmények részben bizonyos időhözkötöttségük következtében csak esetenként állhatnak a tanyai lakosság
rendelkezésére és akkor is felszerelésük hiányosabb és egyszerűbb volta
következtében csak korlátolt mértékben t^ják az igényeket kielégíteni,
úgy vélem, hogy ha a tanyai lakosok" az anyaközségbe jönnek^ ezen
intézmények igénybevétele céljából, a nagyobb távolság okozta fáradságtöbbletéért kárpótolva vannak azzal, hogy ezirányu igényeiket a^ anya­
községben bármikor és fokozottabb mértékben, illetve kívánságuk (szerint
elégíthetik ki.
I i
Nem lehet figyelmenkivül hagyni azon körülményt se A, hogyha heti­
piac napja a tanyai lakosság életében a vasárnappal azonos ünnepnapszámba megy, mit igen találóan „kaskásünnep“-nek hív lakosságunk és
amit, hacsak mozogni bir, el nem mulasztana, amikor minden ezirányu
szükségleteit ki tudja és ki szokta elégíteni.
|
A mai helyzet szerint tehát a közigazgatás nyújtani tudja ajtanyai
lakosságnak anyagi helyzete és társadalmi állásának megfelelően | orvosi
FÉRFI­

SZÖVETET,
SELYMET

BRULL

SZOLNOk
Takarékos:
Baross-ufi

DIVATOZ LÉTBŐL

82

illetve ingyen orvosi rendelést, ingyen gyógykezelést, szükség esetén a
helyszínen ingyen orvost, ingyen bábát, hetenkint kétszer mezőőreink
utján postakézbesitést, mezőrendőrségünk utján a lehetőség szerint a külső
rend biztositását és a község anyagi erejéhez mérten, közdűlő utaik
karbantartását.
(Folytatjuk.)

Dr* Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözlése*
Múlt számunkban röviden beszámoltunk arról, hogy a vármegyénk
tör vény hatósága, a vándor-iskolák intézményének Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyében való meghonosítása, illetve megszervezéseért Dr, Hóman
Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszternek háláját és köszönetét fejezte ki.
Ezen egyhangú lelkesedéssel hozott határozatát Gaál István török­
szentmiklósi ref. esperes indítványára mondotta ki, aki osztatlan érdek­
lődéssel kisért és nagy figyelemmel hallgatott, remekbeszabott beszédében
többek között a következőket mondotta:
„Az Alispán Ur Öméltósága évnegyedes jelentéséből mindnyájan
nagy örömmel olvashattuk azt az igen nagy jelentőségű kulturális intéz­
kedést, mely által, az Alföld nagy pusztáin, sok tekintetben még mindig
eléggé magára hagyatott tanyavilág életébe, igy közelebbről Karczag, Kun­
hegyes és Jászkisér szétszórt tanyáinak világába belépett a magyar
vándor-tanitó.
A nemzet szellemi ingatlanának sáfárai művelés alá veszik a tarlót
és a szellemi élet gazdag kincseit szétszórják a sziken, a természeti élet
világossága mellett felgyújtják a szellemi élet világosságát is.
Az alföldi tanyák magyar népének Isten áldotta képességeit felszínre
hozzák, irányt mutatnak a betűvetésben, szárnyat adnak az olvasásban,
formába öntik az okos értelemben, s megrögzitik, megnemesitik, a haza­
fias és valláserkölcsi gondolkozás kifejlesztésében.
Nagy fontosságú dolog ez, mert ennek a világnak túlhajtott realitása,
mely igen sokszor csak az anyagi élet önzésében csúcsosodik ki, szük­
séges dolog, hogy ellensulyoztassék a magasabb élet idealizmusával.
Nagy érték a magyar föld s annak ringó kalászai; ennek azonban
párosulnia kell a másik nagy értékkel, mely ezért a földért hozott áldo­
zatos szeretetben nyilvánul meg.
Nagy érték a föld népének ereje a rög megmunkálásában, a kitartó
verejtékben, de ennek a testi erőnek a nemzet életére, magatartására és
jövendőjére nézve akkor van teljes jelentősége, hogyha az azzal a lelki
erőyel párosul, mely erős tud lenni az erkölcsi élet tisztaságának meg­
tartásában, hitének imádságában s veszedelem idején vére áldozatában.
Mert a nemzet életében az a kultúra, mely az anyagias önzésben
szikkad meg, a halált jelenti,
de az a kultúra, amely hazafias és val­
láserkölcsi élettel van átitatva, maga az élet, A magyar vándor-tanitó ezt

' 83
a kultúrát viszi az Alföld pusztáiba s ez által a nemzet életét és jöven­
dőjét erősiti.
Nagyon örülök, hogy vármegyénk agilis kir. tanfelügyelője Dí Tes­
léry Károly ur meglátta ennek szükségét, — nagyon örülök, hogy ^ezt az
ő meglátását Dr. Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos ur helyesnek^ ítélte
és azt felkarolta — s teljes elismeréssel vagyok Dr. Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter urnák, hogy a gondolatot magáévá tette
s az Alföldre a vándor-tanitókat elküldte.
1
[
Mély tisztelettel javaslom, hogy Vármegyénk Törvényhatósága Dr.
Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Öméltóságának mai
ülése alkalmából ezért a nagyjelentőségű kulturális intézkedéséért hálás
köszönetét és teljes elismerését fejezze ki".
A vármegye Közigazgatási Bizottsága örömmel tette magáivá az
indítványt. Háláját és köszönetét nyilvánította Dr. Hóman Bálint kultusz­
miniszternek, akinek a magyar népoktatásügy fejlesztése és uj alapokra
helyezése korszakot jelent népoktatásügyünk történetében. Meleg e^smerő
szavak hangzottak el Dr. Hertelendy Jenő miniszteri tanácsos és D^. Tes­
léry Károly tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő munkásságáról, akik az
eszme valóraváltása, a kivitel és megszervezés fáradságos és körültekintő
munkájával érdemelték ki a vármegye elismerését.
|
Mi e vármegye tanítósága hálájának szerény virágszálait helyezzük
a köszönő, elismerő okiratok mellé, hogy kifejezzük vele tanítói Szivünk
igaz örömét azokban az első percekben, amikor a magyar nemzeti kul­
túra acél ekevasa először mélyed az eddig műveletlen földbej hogy jól
megmunkálva, szűz talajába elvesse a hit, a tudás és a hazaszeretet
mustármagjait.
|
(kJ

Vármegyénk népoktatása számokban*
Lapunk márciusi számában közölt kimutatások kiegészítéséül közre­
adjuk a mai, áprilisi állapotot feltüntető táblázatot is.
'
Előző számunkban az első, második és harmadik táblázat a. Januári
adatokat tartalmazta, Alig a negyedik kimutatás a tanév eleji, októberi
állapotot tüntette fel. Ezt az összehasonlithatás céljából közöltük, Jévédés
folytán azonban lemaradt róla a magyarázó szöyeg.
Bár az első pillanatra is megállapítható volt, hogy ez más, .korábbi
időpont adatait tartalmazza, mégis szükségesnek véljük ezt az érthetőség
szempontjából, itt is megemlíteni, pótolni.
Ha ezen októberi kimutatás és mai számunkban közölt táblázat vég­
összegeit összevetjük, jóleső örömmel állapíthatjuk meg a tanév folyamán
a tanítók számában beállott jelentékeny szaporodást. A vármegyében mű­
ködő tanítók száma ugyanis 936-tól 977-re emelkedett!
Mindenképpen örvendetes tény ez, mert nemcsak a zsúfolt osztályok
megosztását, s ezzel a mélyebben szántó, eredményesebb munkab lehető­
ségét, hanem sok uj iskola szervezését is jelenti.
$
r

á

S
?

<

3

“<

S. S.
.
3

3

Jft •

gül „ro
ST

■

•

£.

O«

2’ S

O:

g

2
B

q,

£
03

•

S

g

3
*—

5

822

—

—

bO

—‘

O

00

—
bO

OJ

4i
bO

<
-J

W
Oi

—
O

tO
Oi

44

bJ

bO

—

GJ

O

L
Ov
bO

44
J4 o
GO

44

798
72

1

1

1

88

1

-

-

1

sO

! {

1

O

|

1

Öl

00

bO

1

-

W

1

I

I

4

Ö

\O

bJ

W
1—>■

rendes
segéd

g

1

helyettes

m in ő s é g e

— bO
bO
,
00 GH
44
00
—
^OO^lbObOH-^bj^j
_______ :__________ :____________________________
1

Tan ­
erők

—

bO

Isko ­ Tan ­
lák terem

qo

Irta: VAJAY JÓZSEF

szám a

319

|

MOSOLYOK

kisegítő
j

-

424

I

' —U1

<
oo

W
<01

sO
Ul

férfi

—

Gn

bOGJ

—

X
HO
O<J1S§

M

OC

C

1

1

00
CQ

N)

1

1

1

bO

bO

gör. kát.

nő

u

1

o

1

12

1

i—

1

।

I
1

1

1

1

1

1

E

1
1

1

1

bj
o
>—

I
1

oo

so
oo

ref.

1

1

bO

o

ág. ev.

1

1

1

O.

unit.

1

1

1

1

v a llá s a

307
O'

1

1

róm. kát.

t ó k

44

bO

i

622

-

A
t a n
nem e

553

—

KIMUTATÁS
a vármegye területén működő népiskolákról nem és vallás szerint az 1937/38. tanévben
az 1938. április l.-i állapotnak megfelelően.

.

3- : -33.

A

Az iskola jellege

Társulati

Összesen :

5

>
sr
0.

85

I

I

A pedagógusok lélek-reflektora napjainkban fokozott mértékben
fordul a nevelés felé. Az iskolákban a nevelés gondolata épp ugr jelen
van, mint a tanitó egyéniségéből kiáradó jóságos mosoly. Pedig,
hej,
— néha a mosolynak is el kell halványodni, ha csak átmenetileg' is. Itt
van például a Berec Jóska esete. Fekete, füstös képű gyerek. A- jó ta­
nulók közé tartozik, szófogadó, engedelmes és minden gyerekes csintalansága mellett is állítani mertem volna róla, hogy a lelke fehéj, mint
templomba menő lányok kezében az összehajtogatott zsebkendő. És teg­
nap panaszolja Ritter, a boltos, hogy egy Berec nevű harmadik osztályos
tanuló ellopta a fia karikáját.
J
— Hm, a Berec Jóska karikát lopott — ismételgettem maiamban
és nem akartam belenyugodni. Utána jártam. A lopás igy történt Ritter
Bandi a Mészáros-erdő szélén karikázott. Egyszer csak eldobta a fűbe
és lepke után futott. Berec felkapta a karikát és tovább iramodott vele.
Ritter Bandi később már együtt szaladt Bereccel egy uj sziness^árnyú
lepke után, de már akkor Berecnél nem volt karika .. . így mesélte el
Hasznos Róza, a hatodik osztályos szemtanú .. .
Gyereklelket terhelő vétek az ilyesmi, de magában foglalja
eltu­
lajdonítás bűnét. Ha pedig bűn, tenni kell ellene.
I
Másnap benyitok az osztályba. Nem mosolygok, mint máskor szok­
tam. A gyerekek felállnak, köszönnek. Már látják az arcomon, hogy tör­
tént valami. Nem mosolyogtam. Ezért volt nagyobb a csend, mint fáskor
szokott.
— Imádkozzunk! . .. Leülhettek! ...
Fiuk, lányok vegyest. Nagy, figyelő szemükkel kísérik minde| moz­
dulatomat. Kiosztom a csendesfoglalkozásokat. A kezek a padban,| köny­
veket, füzeteket halásznak elő, a szemek rajtam.
?
— Berec jöjj hozzám I — mondom komoran.
A gyerek füle piros lesz. Az ő lelkiismerete nyugodt,
érzi,
hogy vele van valami bajom. Áll előttem s gonkolkozik. Halkan szólok
hozzá: — Gyere közelebb! Amit most mondok, nem akarom, Hogy a
többiek hallják . . . (Pedig dehogy is nem akarom. Éppen az a feélom,
Képkereteket, képeket,
márkás porcelláii és kerá­
miákat, kristályüvegeket
Tűzálló jénai „Durax“
főzőedények, kávéfőzők.

izr*

g

.Takarékosságira is

legolcsóbban vásárolhatunk: ;

Halmágyi Sándor üzletében
(Kuhlnka *• Halmógyl)

Telefon: 512.

SZOLNOK

í

Baros**u|lO.

j

86

hogy ezt a szalmaszálnyi esetet fává növesszem és tudom, hogy titokbu­
rokban óriássá nő a parányi is.)
— Hol játszottál tegnap?
Halkan, röviden felel Lopva nézi a szemem. Fél, de nem tudja
mitől. Most teszem tudatossá bűnét. Suttogva mondja:
— A kiserdő mellett . . .
— Mit játszottál?
— Golyóztunk Fejes Pistával, meg Ritter Bandival. . .
— Nekem egy kislány azt mondta, hogy karikázni is látott.
A gyermek lesütött szemmel érzi, hogy engem a karika érdekel.
Kis ideig áll, aztán kinyögi, hogy később karikázott.
— Kié volt a karika?
— Ritter Bandié.
— Bandi adta a karikát, hogy játszál vele?
— Nem.
— Csak úgy elvetted tőle ?
Csend. — Berec Jóska érzi már hibáját. Kezdi a lélegzetét aprózni.
Kicsit várok, hogy nyugodtan gondolkozhasson, mert mostani érzései
utáltatják meg vele az eltulajdonitást.
A többi gyerek szeme a könyvben, füzetben, de a fülek felénk
vannak hegyeződve. Csak egyes szavakat hallanak, amiket nekik szánok.
— Tudod, hogyha valakitől elveszünk valamit mit csinálunk?
Látom, hogy tudja, mert a szeméből két forró könnycsepp gurul
végig az arcán.
— Hozd ki a hittankönyved!
— Soha olyan engedelmességet. Alázatosan teszi elém a könyvet.
— Keresd meg benne a tízparancsolatot! . . . Tedd oda az ujjad,
amelyik parancs ellen vétettél!
Berec a hetedik parancsolathoz bök. Piszkosabb a keze, mint szabad­
na, de most nem veszem észre. Tompán hangzik a szavam:
— Mit loptál te?
A csend az osztályban halotti. Boros Ilonának köhögnie kellene,
apró öklét a szájához szorítja és úgy fojtja el. Tekintetem Berec lesütött
szemhéján nyugszik. Küszködve magával, de kitöri a szót:
— Karikát.
— Miből vette Bandi édesapja a karikát?
— Pénzből.
— Te mikor a karikát elvetted, mit vettél el?
— Pénzt ....
Csend. Hosszú csend. Iszonyú ereje van a csendnek bizonyos al­
kalmakkor A csendben felviharzik a lelkiismeret és üt, vág, korbácsol.
Nevelő ember kezében segítő társ a csend . . .
— Barátkoznak-e azzal az emberek, aki lop? Szeretik-e? ...

P

I '

87

Berec Jóska könnyei sűrűn hullnak. A gyermekek nem tudják pon­
tosan, mit tárgyalunk, de látják a siró Jóska arcát, mind szomoru|
Hangosabban mondom, hogy mindenki hallja:
— Ezzel a tetteddel megbántottad az Istent és az embert. M|t kell
tennünk, ha valakit megbántottunk?
— Bocsá . ., na . . . tót.. . kell . . . kér . . .
Én folytatom tovább: — És az okozott kárt meg kell téríteni!/Meg
van még a karika?
f
— Nincs.
J /
— Hol van? .
— Az erdőnél . .. elszaladtunk . , . ott felejtettem ... aztán nem
lett meg ...
(
— Hogy teszed jóvá bűnödet Bandi édesapjának ?
Figyelnem kell nagyon, hogy meghalljam szavait.
|
— Bocsá . . . natot. . . kérek . . .
Egy névjegyre pár magyarázó sort Írtam Ritternek s a bús Hiút út­
nak indítottam vele. Szomorú út volt ez neki. Lehajtott fejjel bandukolt
a poros utón. Az ablakon néztem utána, de hamar-eltakarták előlem a
kizöldűlt bokrok . . .
Tanítottam tovább. A gyerekek lesték a gondolataimat, mindenki
szépen felelt. Egyszer amint kinézek, látom, hogy egy fiúcska szalad |az is­
kola felé. Tudtam, hogy futva fog visszajönni. Lihegve köszön s e|y cé­
dulát ad át. Ritter irta. Átfutottam s azután ránéztem Ber.ecre. Melsimogattam s mosolyogva mondottam, hogy most már ismét szeretlek. A^ gyer­
mekek látva mosolyomat, ők is mosolyogtak. Boldog volt mosolyu|. Be­
rec mosolya is . . .
Másnap mikor beléptem a terembe, egy szál duplaszirmu feh^r or­
gona volt az asztalomon. — Ki hozta ? — kérdeztem. Boldog mosollyal
állt fel Berec Jóska és suttogva mondta: én.

EGYESÜLETI ÉLET
—

’

Szövetségtanácsi gyűlés.

! ■

Az Egyetemes Tanitószövetség elnöki tanácsa április 11-én tartotta
húsvéti gyűlését, amelyen az ország minden részéből megjelentek a t|mitőegyesületek elnökei és képviselői.
Berkényi Károly elnök hangsúlyozta, hogy a tanítóképző akadéniiáról
szóló törvény a tanítóság régi vágyát, a főiskolai tanítóképzést valósította
meg. A népoktatási kar őszinte örömének adott kifejezést az elnök és
meleg szavakkal méltatta Hóman Bálint kultuszminiszter korszakos Jelen­
tőségű tör vény alkotásait, amelyek megfelelő színvonalra emelik a magyar

88

• 89

népoktatást. Rendkívül fontos, hogy a mai súlyos időkben a tanitó, mint
a falu és nép vezetője, korszerű felkészültségével helyes irányba tudja
terelni a közgondolkodást, hogy a világnézeti zűrzavarban el ne kallódjanak
a nemzet legbecsesebb értékei.
A gyűlés résztvevői lelkesen ünnepelték a kultuszminisztert, majd
Sugár Béla ismertette a középiskola reformjáról és a főiskolai tanítókép­
zésről szóló törvényjavaslatot, amely nemcsak tanügyi, hanem társadalmi
és politikai téren is szabaddá tette a tanítóság előtt az utat, megnyitva
az anyagi boldogulás jobb lehetőségeit is. Nagy örömmel állapította meg,
hogy az országgyűlés mindkét házában, pártkülönbség nélkül, eddig nem ta­
pasztalt meleg elismeréssel emlékeztek meg a magyar tanítóságról.
Az előadáshoz Kerék Péter, Rozsonday István, Csemai Mátyás, Rédey
Gyula, Farkas Gyula és Bendeffy László szólt hozzá, tolmácsolva a tanító­
ság háláját Hóman Bálint kultuszminiszter iránt. Köszönetüket fejezték
ki Berkényi Károly elnöknek és Gállá Endre tb. elnöknek is a reform
érdekében végzett lelkes munkásságukért.
Földes Ferenc a főtitkári jelentésben ismertette az Egyetemes Tanitó­
szövetség tevékenységét és annak eredményeit. Bejelentette, hogy a he­
lyettes tanítók a jövőben a nyári hónapokra is megkapják törvényes
illetményeiket. A népiskola nyolcadik osztályú bizonyítványát a tanoncszerződéseknél egyenértékűvé tették a IV. osztályú polgári iskolai bizo­
nyítvánnyal. A gyűlés köszönetét fejezte ki Mocsáry Lászlónak, Ekamp
Nándornak és Péterhidi Józsefnek a szabadegyetem vezetéséért.
Marikovszky Gyula főpénztáros ismertette a Szövetség anyagi hely­
zetét, Magyar József, Deák István, Farkas Gyula, Zeke Gábor, Fazekas
János és Róth Kálmán hozzászólása után Moldoványi Gábor alelnök be­
szélt még, majd a gyűlés elhatározta, hogy a fizetéscsökkentő rendeletek
visszavonását kéri.
Utána társasebéd volt a Tanítók Házában.
A Kalász rt. gyűlései.

A húsvéti tanitógyülések során április 11-én d. u. tartotta a Kalász
Könyvkiadó Részvénytársaság az ország minden részéből összesereglett
nagyszámú tag jelenlétében a Tanítók Ferenc József Háza dísztermében
választmányi gyűlését, majd évi rendes közgyűlését.

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570

Rákos István elnöki megnyitójában további megértő együttműködésre
hívta fel a kartársakat.
1
Osztie Zoltán terjesztette ezután elő jelentését az elmúlt időszakról.
Számszerű adatokkal igazolta, hogy a Kalász eredeti célkitűzéseinek/ meg­
felelően évről-évre jelentősebb összeget fordít adományokra és segélye­
zésekre. 1937-ben ez az összeg 20.600 pengőt tett ki. Ebből egyedül az
Eötvös-Alapnak 14.850 pengő jutott. Tehát tiszta nyeresége 55 °/0-át segé­
lyezésekre fordította. A nyereség fennmaradt részéből a részvényesek 5
°/o-os osztalékot, az országos és vármegyei tanítóegyesületek az al|pszabályszerű tartalékolás és az Osztie Béla segélyalap dotálása utáni 4200
pengőt kapnak. Az üzleti forgalom növekedése az irkák újabb jelentős
téríoglalásának és a nyomda szép fejlődésének köszönhető.
t
Bejelentette, hogy a Kalász kiadásában már készülnek a legaljább
miniszteri rendelet alapján az 1938/39. iskolai év elejétől használandó
szabványosított irkák. Ugyancsak folyamatban vannak a továbbképzői isko­
lák uj tankönyvsorozatának kiadásával kapcsolatos munkálatok. A! jövő
iskolai év elejére e könyvek feltétlenül megjelennek. Kérte a választmány
tagjainak további támogatását. Végül kegyeletes szavakkal adózott á leg­
utóbbi gyűlés óta elhunyt tagtársak emlékének.
U
Farkas Gyula alelnök bejelentette, hogy a tavalyi határozat alapján
háromtagú küldöttség kereste fel a gyűlést megelőzően a vállalat Nagy­
nevű megalapítójának, néhai Osztie Béla vezérigazgatónak sírját és őf szinte
kegyelete jeléül elhelyezte a tanítóság koszorúját.
, ?
Jankovits Miklós dr. „A tanitó személyisége \ Deli Lajos pedig „A
továbbképző iskolák az életrenevelés szolgálatában" címen tartott magas­
röptű, mindvégig lebilincselő, igen tanulságos előadást.
A választmányi gyűlést követő évi rendes közgyűlésen dr. Pogány
Frigyes elnöki megnyitója után Osztie Zoltán terjesztette elő az igazgató­
ság jelentését és a zárószámadásokat. Ezek szerint az elmúlt üzíetév'fszta
nyeresége 37.320 P 87 fillér. A közgyűlés a jelentést, a zárszámadásókat,
a nyereségfelosztási javaslatot a felügyelőbizottság jelentése után egyhan­
gúan elfogadta. Megadta a felmentvényt az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak s a vezér igazgatónak, a jogtanácsosnak és a tisztviselői kar­
nak eredményes, szakavatott munkásságáért köszönetét mondott. A; vá­
lasztások során a kilépő igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi
tagokat további 3 évre újból megválasztotta. Az alapszabályok néhány
§-ának módosítása után a közgyűlés az elnök zárószavaival ért véget

90

HIVATALOS RÉSZ.
2136—1938. sz.

Tárgy: Hajókirándulás,

Valamennyi állami, községi, társulati, izraelita és magán
elemi iskola Tekintetes Igazgatóságának, iskolaszékének,
illetve vezető Tanítójának,
Állomáshelyén,
A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi Miniszter ur a 48.747—
IX. —1937. sz. alatt a Vk. Miniszter Úrhoz intézett átiratában a M. Kir.
Folyam és Tengerhajózási R. T. iskolai hajókirándulásokkal való támoga­
tását ajánlja figyelembe, azzal, hogy az M. F. T. R. az egyetlen magyar és
túlnyomóan állami érdekeltségű hajózási vállalat, amelynek anyagi fel­
virágoztatása az államkincstárnak is elsőrendű érdeke.
Ezt az álláspontot a Vk. Miniszter Ur magáévá tette. A nm. Vk.
Miniszter Ur 32.336—1938. V. 1. ü. o, sz. rendelete alapján felkérem a
tek. Címet, hogy a jövőben az iskolai hajókirándulásokat magyar hajó­
kon, nevezetesen a szóbanforgó társaság hajóin rendezzék.
Ennek kapcsán értesítem továbbá a tek. Címet, hogy nevezett tár­
saság egy, esetleg többnapos dunai hajókirándulásokra vonatkozó ismertető
körlevelét jelen Vk.-miniszteri rendeletre való hivatkozással a tek. Cim
vezetése alatt álló iskola részére közvetlenül megküldi.
Szolnok, 1938. évi március hó 24-én.
A kir. tanfelügyelő helyett :
Dr. Kovács János
tanügyi titkár.

2560—1938. szám.

Tárgy: Szünidei testnevelési tanfolya­
mon való részvétel.
Valamennyi állami, községi; izraelita és uradalmi
el. iskola tek. Igazgatóságának, Iskolaszékének, valamint
vezető Tanítójának,
Állomáshelyén.
A VKMiniszter ur engedélyével a m. kir. Testnevelési Főiskola f. évi
julius hó 4—24-ig a középfokú polgári, kereskedelmi stb. iskolákban test­
nevelést tanitó tanárok, tanárnők, továbbá az elemi iskolai tanítók, tanító­
nők stb. részére továbbképző tanfolyamot rendez, amelyen a középfokú
iskolai testnevelés köréből a modern gimnasztikái módszerek, ritmikus és
zenés torna, szabadtéri testgyakorlatok, iskolai játékok, nemzeti és nép­
táncok, — a tanítók és tanítónők részére rendezett tanfolyam anyagát
pedig a népiskolák testnevelési anyagának oktató és gyakorlati módszeres
feldolgozása fogják képezni.
A gyakorlati órák kiegészítéséül elméleti órákat is fognak tartani,

melynek keretében az uj testnevelési törekvések is megvilágítást nyernek.
A résztvevők az elméleti előadásokat közösen hallgatják, mig a gyakor­
lati tanitás nemenként külön csoportokban történik.
A tanfolyam dija, — a tanfolyamon való részvételt igazoló bizo­
nyítvánnyal együtt 25 P, mely a tanfolyam megkezdésekor fizetendő. A
résztvevők a tanfolyam tartama alatt a főiskola internátusában 50 pengő
lefizetése ellenében kedvezményes elszállásolást és ellátást (naponta három­
szori étkezés) élvezhetnek.
A tanfolyamon résztvenni óhajtó tanárok, tanárnők legkésőbb f.févi
junius hó 20-ig, a tanítók és tanítónők pedig junius hó 15-ig jelentkez­
hetnek a főiskola igazgatóságánál (Budapest, I. kér. Győri-ut 13.) annak
feltüntetésével, hogy lakás és ellátás kedvezményére igényt tartanak^
Tekintettel arra, hogy a tanfolyam megrendezése az egyetemed Ma­
gyar testnevelés érdekét szolgálja, felhívom a Tekintetes Címet, hogy, az
érdekelt tanerőket a tanfolyamon való részvételre szorgalmazza. «
. Szolnok, 1938. április hó 12-én.
Kir. tanfelügyelő szabadságon:
Dr. Horváth Zoltán i
tanügyi segédfogalmaz^J
I I
2590—1938.
Tárgy: KMAC panasza az autók országúton
való megdobálása tárgyában.
j 1
Valamennyi állami, községi, izraelita, uradalmi el. iskola |
tek. Igazgatójának, Tanítójának!
Állomáshel^n.

A Királyi Magyar Automobil Club és Társclubjainak Országos köz­
ponti Szervezete panasszal fordult a VK Miniszter úrhoz, hogy az ország­
utakon és a községeken áthaladó gépjárműveket az iskolásgyermMek
parittyával, kővel dobálják és ezzel a szépen fejlődő idegenforgalmatKveszélyeztetik.
A VK Miniszter urnák f. hó 6-án kelt 60.157—1938. VI. ü. o. számú
rendeletére felhívom a tek. Címet, jelentse hozzám f. évi május hó 29-ig,
hogy a fenti tárgyban kelt és a Hivatalos Közlöny 1930. évi 12. számlá­
ban közölt 820—05—204/1930. VIII. d. ü. o. számú vkmíniszteri rendelet­
ben foglaltaknak eleget tett-e?
Felhívom egyben a tek. Címet, hogy a 820—05—204/1930. VKM.
rendelet utasitásainak fokozottabb mértékben szerezzen érvényt és köpes­
sen el hatáskörében minden lehetőt, hogy a tanulógyermekeknek ez^f, a .
személy és vagyonbiztosságot, népkulturánk hírnevét és az idegenforgal­
mat is rendkívül károsan befolyásoló visszaélései mielőbb megszűnjenek.
Szolnok, 1938. április hó 14-én.
- !
Kir. tanfelügyelő szabadság >n:
Dr. Horváth Zoltán
tanügyi segédfogalmazó

92

93

IRODALOM
Molnár János: Trianon okai és következményei. Budapest, 1937.
Hollóssy-könyvnyomtató. 72 lap. Ára 1 P.
A könyvecske lelkes szerzője, A morajló világ c. fejezetben a világ­
háborút megelőző kornak uralkodó szellemével foglalkozik, majd vázolja
a területhóditó törekvéseket, a szövetségeknek a kialakulását. Megkapó
képet fest a háború előestéjéről s a trónörökös tragikus haláláról. A
Lángoló világ c. részben a hadüzenet bonyodalmait és ennek későbbi
fejleményeit elemzi. Ezután rátér a háború történetének vázlatos tárgya­
lására, a Szerb harctért, Oroszok a Kárpátokban, az orosz harctér, a
francia-német harctér izgalmas képeit festi meg, majd az oláhok erdélyi
betörését, a bolgár- és török harcteret ismerteti. Röviden, de érdeklő­
dést keltő módon is a légi- és tengeri háborúról, majd megismeretli ol­
vasóival a háború szomorú mérlegét. A vonagló világ c. részben meg­
mutatja a béke útjait, de beszámol a front és a front mögötti zavarokról,
a vörös-uralom és az ellenforradalom képeiről. A megfeszített Hungária
c. gyászos sorokban a magyar Golgotát: Trianont, háborús veszteségein­
ket ismerteti. A felfegyvezett Európa c. alatt nemzetünket körülvevő
veszedelmekre hívja fel a figyelmet, végül igaz honszerető lélekkel mutatja
meg a feltámadás útjait.
A szerző valóban tanitó lélekkel mutatkozik be olvasóinak, „minden
sorával a magyar öntudatot, a jogos magyar önérzetet istápolja s a bol­
dogabb magyar jövőt szolgálja."
Jászberény.
Szemes Gábor.

Kérelem. Felkérjük kartársainkat
hogy az előfizetési dijakat szívesked­
jenek az Egyesület pénztárosa címére
utalványon, vagy csekklapon bekül­
deni, hogy a lap küldésében zavar
ne álljon be, Ismét felhívjuk szives
figyelmüket arra, hogy a lap nem
tagdíjban jár. Csak azok igényelhe­
tik, akik arra előfizetnek. Előfizetési
dij évi 6 P. Aki tehát a lapot nem
óhajtja előfizetni, az küldje vissza.
Az utalványon vagy a csekklapon
kérjük a küldött összeg rendeltetését
világosan feltüntetni. Tagdij-e az vagy
pedig előfizetési dij ? Az előfizetési
dijakat lehetőleg egész, fél- vagy ne­
gyedévi részletben kérjük beküldeni,
mert másként a könyvelés és nyil­
vántartás nehézkes és körülményes.

dődött az átszervezési munka.
Elsőnek az újvárosi ovodát alakítják
át napközi otthonná, melyben
egyelőre 50 szegénysorsu gyermek
nyer majd elhelyezést és kap teljes
ellátást.
Nyudijazás. Markóth Dezsöné
homoki áll. tanítónőt, lapunk mun­
katársát, a vallás- és közoktatás­
ügyi miniszter, saját kérésére,
nyugalomba helyezte. Őszintén
kívánjuk, hogy nyugdiját’ teljes
egészségben, sokáig élvezze.
Halálozás. Kardosné Bállá Olga
szolnoki izr. tanítónő március hó
30-án tragikus hirtelenséggel Buda­
pesten elhunyt. Pápán helyezték
nyugalomra április hó 1-én. Nyu­
godjék békében!

Pályázat. A Magyarország! Ta­
nítók Eötvös-Alapja ezúton i| fel­
hívja tagjai figyelmét a Néptanítók
Lapjai. számában közzétett] pá­
lyázati hirdetésére. Egyben §özli,
hogy csak a pályázati feltételek­
nek minden tekintetben megfelelő
kérvényeket veheti figyelembe.
Királyi herceg és tanítónő
házassága. Albrecht királyi herceg

május 9-én oltárhoz vezeti Boeskay
Katalin tanítónőt, aki a hortobágyi
cserepespusztai iskolában tafitott.
A királyi herceg hortobágyi vadá­
szatai alkalmával ismerkedett meg
Bocskay Katalinnal, az ismeretség­
ből vonzalom, szerelem fejlődött
s boldog nász tesz pontot a-ritka
érdekességű, szerelmi regény vé­
gére. A menyasszony nás^nagyi

Báró Wlassits Gyula szobra.

Néhai báró Wlassits Gyula nagy­
nevű kultuszminiszter, halálának
első évfordulóján kegyeletes emlék­
ünnepély keretében leplezték le
a kerepesi temetőben az elhunyt
fehér márványból készült sírem­
lékét s rajta báró Wlassits Gyula
mellszobrát, Istók János szobrász­
művész alkotását. A kultusz­
minisztérium nevében Szily Kál­
mán államtitkár, a Magyar Tudo­
mányos Akadémia nevében Voinovích Géza titkár helyezett koszorút
az emlékműre.
Uj napközi Otthon. A kultusz­
kormány rendelkezésére egyes
óvodákat napközi otthonokká ala­
kítanak át. Szolnokon is megkez-

MEINL GYULA;
KÁVÉBEHOZATALI R. T.

Jl f

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLE|rE
közismert

minőségárui

mindig

f rji s s e n

SZOLNOKI FIÓKÜZLETÜNKBEN IS BESZEREZHETEK!

SZOLNOK,

TEL. 318.

SZAPÁRY-U. 2.

®

'

94

tisztét dr. Hóman Bálint kultusz­
miniszter, mint a tanítónő kartár­
sunk legfőbb hivatali felettese
vállalta.
A felekezeti iskolák beirási
dijai, A törvényes rendeletek sze­

rint a felekezeti iskolák a beirási
dijak 50%-át, internátusi célokra
a főtanfelügyelői hivatalokhoz kül­
dik be. Félreértés folytán egyes
iskolák nem 50, hanem 60%-ot
küldöttek be internátusi célra. .
Most a hercegprímás körlevélben
figyelmezteti az iskolák igazgatóit,
hogy az eredeti törvényes rendel­
kezéseket tartsák be és a dijak
50 °/0-át küldjék be az illetékes
egyházmegyei főtanfelügyelőséghez.
Mesterverseny-győztes tanitó.

A Rádiótechnika cimü rádiószak­
lap mesterversenyt rendezett rá­
dióamatőrök és technikusok ré­
szére. Az egy évig tartó verseny
folyamán szakproblémákal és bo­
nyolult feladatokat kellett megfejteniök a pályázóknak. — Alapos
készültség, magasabb fokú matema­
tikai ismeretek és kiváló szaktudás
kellett ahhoz, hogy a feladatokat
sikerrel fejthessék meg a pályázók.
Éppen ezért a szakkörökben is
nagy meglepetést keltett az ered­
mény. Az első a pécsi adóállomás
egyik rádió-mérnöke lett, míg a
második,- kevés pontszámmal mö­
götte, Rátkay György keng’yeltenyőszigeti áll. tanitó kartársunk.
Ezzel kapcsolatosan a Nemzeti
Jövőnk a következőket Írja: A
verseny erkölcsi győztese tulajdon­
képpen Rátkay György. Huszonkilencéves fiatalember. A feleségé­
vel együtt, aki szintén helyettes
tanítónő, a kengyeltenyőszigeti is­

kolában él. Semmiféle eszköz nem
állott rendelkezésre a bonyolult
kérdések megoldásához. Hetenként
egyszer kap postát, szakkönyvtár
sem állott rendelkezésére, nem
kísérletezhetett laboratóriumában,
úgyszólván egyetlen eszköze egy
logarléc volt s neki csaknem min­
dent fantáziájával kellett megol­
dani, semmit se kérdezhetett meg
senkitől. Óriási teljesítményét mu­
tatja az, hogy az egyik feladat
megoldásánál — csakúgy mellé­
kesen — a differenciál-integrál szá­
mítás egy uj változatát találta fel.
A zseniális fiatalember az országos
siker ösztökélésére most szeretné
tanulmányait tovább folytatni a
Műegyetemen. Ha feleségét Pest­
környékre helyeznék s számára
tanulmányi ösztöndíjat adnának a
magyar rádiótechnikának ez a leg­
nagyobb ígérete elindulhatna azon
az utón, ahol világraszóló sikerek
várhatnak rá.
Eddig a Nemzeti Jövőnk. Az
elismeréshez és sikerhez mi is
örömmel és szívesen gratulálunk!
Kitüntetés. Lapunk zártakor
vettük a hírt, hogy a Magyar
Tudományos Akadémia Tenkey
József szolnoki áll. isk. igazgatót,
egyesületünk alel nőkét a Wodiáner
díjjal tüntette ki. Örömmel közöl­
jük ez eseményt, addig is, amig
azzal legközelebbi számunkban bő­
vebben foglalkozhatunk.
Temetkezési alosztály figyel­
mébe ! Felkérem az alosztály tag- ■

jait, hogy a f. évi március hó 12-én
elhalt Császár Ferenc szolnoki áll.
tanitó után 1 P. 20 fillért, 7 éven
aluli tagok után 60 fillért az Al­
osztály pénztárába befizetni szíve­
sek legyenek. Ugyancsak felkérem
a tagokat hátralékaik szives ren­
dezésére.
Csiky Ernő pénztáros,

Nyugtázások— Csekkszámla
57.480. Előfizetés a Népművelésre:

Kerekes József 3 P. Törökszentmiklós, Horváth Ferencné Turgony,
Izr. el. isk. Szolnok, Fejes Vilma
Jászberény, Szil vássy Eleonóra Szol­
nok, Bacskó Margit Tiszaföldvár,
Uradalmi népiskola Szandapuszta,
Áll. isk. Tantestület Szolnok—Rákóczi-ut, Kaplonyi József Rákóczifalva, Szilágyi Lajos Karcag, Szabóné, K. Mária, Vajay József Szol­
nok, Korda Júlia Mezőtúr, Scháfflerné F. Gizella, Baghy Ferenc
Jászladány, Mérki Andor Tiszakürt, Csömör Irén, Halmágyi Sándorné Szolnok, Feiszthámmel Ká­
roly Szajol, Antal Mária Jászladány,
Adrián Margit Törökszentmiklós,
Zeller Ferenc Kunszentmárton, Ujvárosiáll. isk.Szolnok, Wendl Anna,
Tiszaföldvár, Szalay István Puszta­
kengyel, Forgó Pál Szelevény, Hor­
váth Jolán Szolnok, VIII. kér. áll.
isk. Tantestület Jászberény, Gál
Róza Kisújszállás. Róm. Kath. Is­
kola Mezőtúr, Horváth Pál Felső­
szászberek, Csatáry Lajos Mező­
túr, 6—6 P. Pomázi Magdolna
Jászladány, Teleky Ella Szolnok,
Vass Andor Czibakháza, Magyari
Károly Jászberény, Poócs Kálmán
Karcag, Viczián Ilona Szolnok,
dr. Nagy Lajos Karcag, Bogyó
Béla Jászfelsőszentgyörgy, Schieszler Hugó Szajol, Érparti Mária

Kunszentmárton. Somogyi Erzsébet
Pusztapó, Kovács Imre Törökszent-miklós, Barcsay Mária Tiszafőldvár, Kerényi Sándor Rákóqjifalva,
Angyal Sándor Szolnok, Hájmásy
József Jászberény, Angyal Mária,
Kerekes Eszter, Mantuánó |Janka
Tiszaföldvár, Bakos Jplán “Tiszakürt, Debreceni László Ttírkeve,
Benda Balázs Abádszalókj Lázár
Bertalan Pusztagyenda, 3-Í3 P.
Molnár Árpád Turgony, Kur^Lajos,
Szentiványi Béla Jászberény,
4 P.
Nagy Margit Tiszakürt, v| Nagy
Lajosné, Bódi Istvánná, Andersen
Aladárné 2—2 P. Szolnok, Kiss
Teréz Kenderes, Dómján ^József
Tiszaug, Szabó Béláné, Markóth
Dezső, v. Haám Sándorné, Hunyor
Ilona, Kerekes Sándorné, IPethes
Gyuláné 1 P. 50 f.-rl B. 50 f,
Szolnok. Társ, isk. 6 P.| Mann
Barna 2 P. Szolnok, TóthfMargit
2 P. Gyalupuszta, Tóth Jó^ef.6 P.
Molnár Győző 6 P. Mezőtúr, Ref.
isk. Tantestület 3 P. Kunmadaras.
Tagdíj címen: Horváth [Jolán,
Vajay Józsefné, SzathnjáryLajosné,
dr. Rimóczy Józsefné, Muhy Mária,
Ferenczy Sándorné, Koczkaí József,
Ko vách Lászlóné, Csiky Efno2—2 P.
Szegedy Istvánné, dr. Tóth Gáborné, Sebestyén Mária, NyitrayiLeona
4—4 P. Királdi Károly, dr. Gergely
iiyiiic, ix.
Ferencné, vzöci
Csernyiné,
K. Mária
2-2 P. Szolnok, Kmetykó Pál

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb
SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

1

SPORTDIJAK
Vésések, Javítások

SZABOTT ÁRAK

96

Tiszasüly, Madarász Lipót Szol­
nok 16 P. Török Jolán Szandapuszta, Boross Ilona Kunhegyes,
Vitárius Endre Boldogháza, 6 —6 P.
Iklódy Zsuzsanna Jászkisér, Kreskayné B. Ilona Derzstomaj 2—2 P.
Kretsmár Margit, pusztagyenda,
Timpfel Ilona Tiszabő, Csősz Klára
Kőtelek, Töröcsik Mária, Buress
Gizella, Juhay Erzsébet Kun­
madaras 4—4 P. Oroszváry János
Kőtelek, Schmidt Pálné Kunszentmárton, Kovács Imre Törökszent­
miklós 2—2 P. Fátyol Jenő Török­
szentmiklós 3 P. Baghy Ferenc
4 P. Jászladány, Schieszler Hugó
2 P. Szajol, Kiss Teréz 4 P. Ken­
deres, Horváth Gyula 3 P. Szol­
nok, Kun Lajosné 4 P. Karcag,
Wagner Anna 4 P. Fehér József
2 P. Fehér Józsefné 2 P. Tippmann
Ilona 5 P. Tippmann Gizella 5 P.
Gárdonyi Jenőné 4 P. Törökszent­
miklós, Hereskó Mózes 4 P. Kar­
cag, Koós Andorné 2 P. TurkeVe,
Somogyi Erzsébet 4 P, Mezőtúr,
Péntek Józsefné 2 P. Karcag,
Dobai József 2 P. Felsőszászberek,
Herceg Ilona 10 P. Jászladány,
Szentiványi Béla 2 P. Kun Lajos
2 P. Jászberény, Antal Mária, 4 P.
Varga Mária 4 P. Jászladány,
Kalas Zoltán 4 P. Jászberény,
Furcsik Aurelia 16 P. Tiszapüspöki, Sóthyné, Ny. Erzsébet 8 P.,
Lukátsné, R. Etel 16 P. Besenyszög, Szécseiné, H. Malvin 8 P.
Mezőtúr, Szeiff Károlyné 10 P.
Pusztagyenda, Nagy Irén 4 P.
Dévaványa, Simon Lőrinc, Molnár
Mihály, Molnár Mihályné 4—4 P.
Tiszapüspöki, Czanikné, G. Szeré­
na 4 P. Vezseny, Makkár László
4 P. Makkár Lászlóné 4 P. Szele-

vényr~Szőke Kálmán 3 P. Tiszaszentimre, Koncza Ilona 2 P.
Tiszaroff, Józsa Erzsébet 2 P.
Tiszasüly, Szabó Ilona 2 P, Jászfelsőszentgyörgy, Nagyné, V. Gizella
4 P. Jászladány. Tóhelyi Ferencné
4 P. Szolnok. Tóth Margit 2 P.
Gyalupuszta, Grünfeld Berta 4 P.
Turkeve.
Temetkezési díj címen: Mérki
Andor 4 P. 80 f. Tiszakürt, Bacskó Gyula 7 P. 20 f. Szolnok,
Muhy Sándorné, Muhy Mária,
Vajay Józsefné, Horváth Jolán,
Szathmáry Lajosné, dr. Rimóczy
Józsefié, Ferenczy Sándorné, Szegedy Istvánná, Ferenczy Kálmán,
Ferenczy Kálmánná, Vajay József,
Gombkötő Márta 1 P. 20 f. Csiky
Ernő, Koczka József, Brindáné, L.
Mária, Gyarmati Ferencné, Koltay
Anna 2 P. 40 f. Szolnok, Pongó
Jánosné 4 P. 40 f. Szajol, Csukás
Mihály 2 P. 40 f. Debrecen, Nyitray Leona 4 P. 80 f. Királdi Ká­
roly és Károlyné 4 P. 40 f. Jánosy
Pálné 2 P. Halmágyi Sándorné
1 P. 20 f. Csernyiné, K, Mária
1 P. 20 f. Szolnok, vitéz Iványi
Károly 2 P. 40 f, Baloghné F.
Irma, Bátky Antal, Érparti Mária,
Hajagos Józsefné, Martikány István,
1 P. 20 f. Kunszentmárton, Bedő
Sándorné 3 P. 60 f. Kisújszállás,
Kopasz Sándor 1 P. 20 f. Kunma­
daras, Renner József 1 P. 20 f.
Szajol, Soós József 7 P. 20 f.
Sikolya Albert, Kerekes Eszter,
Angyal Mária, 1 P. 20 f. Tiszaföldvár, Országh Pál 1 P. 20 f.
Bpest, Tóhelyi Ferenc 19 P. 20 f.
Szolnok, dr. Halmos Andor 3 P.
60 f. Szekszárd, Nyilas János 10 P,
Tiszakürt.

=
RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTÉ
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

,

TELEFON

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
'•

’

' ■ -Itt '

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

II. o.
III. o.

II. o.

IV.
I.
n
ni

o.M
o>o.'3
of

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
Öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
mérés tanításához

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

Dl. o.
IV. o.
D. o.

omo

TARTALOM:

RtNYI DKZSŐ

KÖNYVNYOMDÁJA
SZOLNOK.

Kiről dl Károly: Tenkey József.
Gyomai György: A múlt. - A jövö.
Szűk Károly: Ml a vándortanltó f
tanyai néppel és a köziga
kapcsolatban?
Kiss József: Vizsgarend.
Gyomai György: Pedagógiai szem!
Iskolásgyermekok az Iskolaszanatór
Csontos Sándor: Juliska Iskolába' t
Hivatalos rész. — Irodalom. - Híre

XXXI. évfolyam.

jstolarfalitértíi^^
tawzarak és ifjúsági szlnmőck stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:
/

— ■

— '

1938. május hó.

ám.

jASZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEaYEI

Rényí Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyeldség ér a vérmegyei
IskolánkivUli népművelési bizottság hivatalos kSzIBnye.

Laptulajdonos

Jász - lágy kun- Szó I nokvármegyei Ált.
TanltétgyNbli!.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'_
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban 35
féle, darabonként
’
j
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm.
— 50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
_>6o
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'—
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16*60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25 —
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4

'

5.

Bárhol hirdetett Iskolai, szépiro­
dalmi agy bármilyen ozakkönyt
magjalenés után eredeti balti
áron azonnal kapható!

KIRÁLDI KÁROLY
GYOMAI GYÖRGY
kiadó: CSIKY ERNŐ

Faialfla azorkasztS:

■IBflzetSsI oyak és r«pd
Cslky BmS ---------------‘

FBmunkatérs:

Falalös

Megjelenik havonként.

kOzlem íny.
esztSaég
>Mak, u<w
I Iskola
kajdandffk.’

Ünnep volt. Meleg, bensőséges ün­
nep. A tanítói munka, a magyar ta­
nítóság megbecsülésének ünnepe. A
magyar tanítók Nobel-diját, a Wodiáner-dijat, a Wlassics és Berzeviczydijat nyújtotta át József királyi herceg
őfensége a Magyar Tudományos Aka­
démián, a f. hó 25-én, ünnepélyes ke­
retek között, az ország négy legkiválóbb
tanítójának.
E nap az egész tanítóság örömün­
nepe. Lélekben mindnyájan ott vagyunk
a Magyar Tudományos Akadémia dí­
szes csarnokában és áhítattal hallgat­
juk a tanítói munka megbecsülését
hirdető, legmagasabb és legilletékesebb
helyről jövő elismerő szavakat.
Ma fokozottabb az örömünk, mert a legkiválóbb négy egyike nagyon
közel áll szivünkhöz. Ismerjük, becsüljük, szeretjük mindnyájan^
Tenkey József kartársunk örömében őszinte és igaz szívvel osztozik a
vármegye tanítósága.
Szerénysége, fedhetetlen jelleme, izzó magyarsága, jószi^sége Jáaz és
áldozatkész kartársi szeretete rég közismert mindnyájunk előtt. “
Szorgalmas munkásságának e legmagasabb elismerése őszinte krémmel
tölt el. Megnyugvást kelt bennünk a tudat, hogy a komoly, céltudatos
munka, mint igazi érték, elismerésre talált.
Szeretettel, igaz nagyrabecsüléssel köszöntjük őt úgyis mini jóbafátunkat, úgyis mint Berzeviczy-dijas büszkeségünket.

L

§

98

A kedves, dombos Dunántúlon ringott bölcsője. Csáktornyán kelt
jeles okleve e 1898-ban. Türjéről, hol működését megkezdte a balaton­
füredi Erzsébet Szeretet Házhoz került, ahol 1905 ig működött. Azóta
Szolnokon lejt ki értékes munkásságot.
. „A
''éraivataraban is becsületet szerez a tanitói névnek
,arpa.
h°fodle bércéin épp úgy ott találjuk, mint Doberdó halálszik ai kozott. Többször ömlik vére a drága hazai földért, mig sebesülései
alkalmatlanná teszik a harcra. Testi erőben megfogyatkozva, de megacelozodott, töretlen leiekkel találjuk újra a tanteremben, hogy a szó a
jövőért”6887020 ere’ével folVlassa a harcot a szebb, boldogabb magyar

. •
A.petőfi-utcai, a Rákóczi-uti, majd a Tisza-parti áll. iskoláknak lesz
kiváló es megbecsült értéke, majd a Sipos-téri iskola igazgatója.
"vészi részét az ifjú iparos nemzedék oktatásából, neveléséből is
Húsz even at farad az iparos-fársadalom szellemi nívójának emelésén
e enUg is mint a felügyelő-bizottság alelnöke fejt ki értékes munkásságot
könyvet eVe
a
munkával felfekteti a szolnoki tankötelesek törzsi
A vallás- és közoktatásügyi miniszter bizalma folytán laoia a ha.
Józan meggondo-’

193o-ben a központi járás iskolafelügyelői teendőinek ellátásával
ióC”^ze“
‘“S érlékes munkatársát, atyai

•
ozszefetetben álló alelnöke a vármegyei ált. tanítóegyesületnek
es elnöke a tanítói temetkezési egyesületnek.
Becsületes tanitói munkáját 40. szolgálati évével befejezi ugvan
enkey József barátunk, de erős a meggyőződésünk, hogy értékes mun
ig^SűtóHelk^íh ”eg tÖ1Ünk éS mÍnden SZépér‘ és nem^ért hevülő
gazi tanítói lelke elhozza ezután is közénk, hogy példájával ösztönözzön
ogy erőt on són a csüggedökbe, hogy tanuljunk tőle dolgozni csendben’
de faradhatadanu1 azért a szebb jövőért, melynek hajnalba Xnegje
magyar égbolton s mely boldog izgalomba hozza minden tanitó szivét.

__________y Királdi Károly.

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FlíÍ®Öir
bortermelők, bornagykereskedők
SZOLNAK

”Hungáría“

Sürgönyeim ;

rum‘

és likőrgyár

Bo rösztreicher.

Telefon: 53.

A MÚLT. — A JÖVÖ

!
. I

99

Irta: Gyomai György.
Főiskolai tanítóképzés . . .
Amikor leirom ezt a két szót, mint a fekete villám cikizik eE előt­
tem a múlt. Látom a régi idők dohos, földes iskolaszobáját, mely egyúttal
a tanitó lakása is. A mestemé asszony a szoba hátsó részében éppen ká­
posztát rak egy füstös fazékba. Közben villámló szemekkel ’lesi 4 ajtó
magas küszöbén bebotladozó gyerekeket, rendes nagy szalmacsóvátPés jó
nagy darab fát hoznak tűzrevalónak. Mert ez a természetben! tűzifAozás
fizetés fejében jár a mesternek, amit szigorúan kell mérlegei nánden
Inden
nap. Férjuram az asztal mellett nagy műértelemmel nyesegeti a lucjtollakat, melyet a gyerekek hoznak az Íráshoz. Meg is nyálazza a végüket
:et és
és
az előirt járandóságot, a tollak felét kiválasztva, a többit kiosztja1 ne­
bulók közt. Mikor aztán a lúdtollak mind hegyesek és összegyülekezett
a társaság, a mester úr feláll. Kiballag a toronyhoz. Megnyálazza a[mar­
kát. Megfogja a harangkötelet. És húzza, húzza sokáig a vastag kötelet,
mig vége nincs a strófának. Mert ez is a mester feladata ám, a kántor­
kodással és a halottkémleléssel együtt. A harangozás szabályszerű .befe­
jezése után megkezdődik az oktatás. A mester és tanítványai nagy ^fennszóval átismétlik amit eddig tanultak: Kis igényes egy punktummal .* i.
Egyenes a szára, jobbra a pofája: b. Rektor uram nagy fabotjá: 1. Háta­
tokon összetörve: z. Szivvel-lélekkel fújja a sereg a szép, sáyet^erítő
rigmusokat. Majd mikor jóllaknak csordultig káposztaszaggal, | nagyokat
nyeldesve áttérnek az új anyagra. Kö-a-ka-pö-u-pu-kapu..
Hirtelen dobszó hangzik az utcáról be. Egyszerre abbamarad i nótázás. Mindenki figyel. Mit dobolnak? A kikiáltó szava ércesén hhit a
fülekbe: Tudtára adatik mindenkinek, aki a csordásnak, meg rá mister­
nek gabonával, vagy más élettel tartozik, még máma megadja í. Á ta­
nitó és a felesége összenéznek. Az asszony fát rak a káposzta ala Az
ura előkeresi a báránybőrsipkát. A hónuk alá kanyaritanak egy-egy zsá­
kot. S a gyerekeket hazabocsátva, elindulnak a fizetésért. — Béáll^anak
szégyenlősen az első adós portájára, aki vasvilíaszemekkel, szitkok!kai,
mint az alamizsnát önti zsákjukba a járandóságot. Mennek a áfásig ima__
gyárhoz innen, majd tovább, végig a falun, hogy be vasalják az kimaradt
kommenciót. így szedik össze a sonkát, csirkét, sót, húst, faggyúi. Mikor
a zsák jó félig van, hazacipelik. Kirakodnak belőle. S újból megkezdik
a körsétát.
Főiskolai tanítóképzés ...
A fiatalok nem is értik, mily hosszú és mily meredek volt'ettől az
ősi iskolától az út a ma iskolájáig. A fiatalok nem is tudják megérteni,
mennyi küzdelem és rengeteg gyűlésezés, kilincselés után valósuli meg az
első fixfizetés amit ma ők elsején oly természetes mozdulattal gyérnek
bankjegyek alakjában a zsebbe. Nem is álmodják, mily keservesen ke-,

98

A kedves, dombos Dunántúlon ringott bölcsője. Csáktornyán kelt
jeles oklevele 1898-ban. Türjéről, hol működését megkezdte a balaton­
füredi Erzsébet Szeretet Házhoz került, ahol 1905 ig működött. Azóta
Szolnokon fejt ki értékes munkásságot.
. „,A yiHgháború vérzivalarában is becsületet szerez a tanítói névnek
A Kárpátok hófódte bércein épp úgy ott találjuk, mint Doberdó halálszik ai kozott. Többször ömlik vére a drága hazai főidért, mig sebesülései
a ralmatlanna teszik a harcra. Testi erőben megfogyatkozva, de meg.
acelozodott, töretlen lélekkel találjuk újra a tanteremben, hogy a szó a
jövőért”6887020 ere’ével foly,assa a harcot a szebb. boldogabb magyar

. .
A,Petofl-utcai, a Rákóczi-uti, majd a Tisza-parti áll. iskoláknak lesz
kiváló es megbecsült értéke, majd a Sipos-téri iskola igazgatója.
Kiveszi részét az ifjú iparos nemzedék oktatásából, neveléséből is
Húsz even at farad az iparos-társadalom szellemi nívójának emelésén’
elen^g is mint a felügyelő-bizottság alelnöke fejt ki. értékes munkásságot
könyvét eVe °daad° mUnkávaI felfeklefi a elnöki tankötelesek törzsA vallás- és közoktatásügyi miniszter bizalma folytán tagja a hár
más bizottságnak, mely felelöségteljes tisztet becsületes józan meggondolássál es lelkiismeretesen tölt be.
.
meggonao
193o-ben a központi járás iskolafelügyelői teendőinek ellátásával
JóSá^^
tanÍtÓSág értékeS munkatársát. atyai

- Ab ozszeretetben allo alelnöke a vármegyei ált. tanítóegyesületnek
es elnöke a tanítói temetkezési egyesületnek.
Becsületes' tanítói munkáját 40. szolgálati évével befejezi uövan
ká5á/nem tard^”11’
me®yőződésünk’ bogy értékes munisazi SütTL k dtk meg
Unk CS minden Szépért és nemesért hevülő
hoX erő 2B°?a
u kÖZé”k’ h°gy Példájával ösztönözzön,
hogy erőt ontson a csuggedokbe, hogy tanuljunk tőle dolgozni csendben
de faradhataüanul azéri a szebb jövőért melynek
lent a magyar égbolton s mely boldog izgalomba hozza minden tanitó szivét.
Királdi Károly.

ÜSZTREICHER LIPÚT ÉS nÜÍUDOR
bortermelők, bornagykereskedők
szni NAk

”^un9^ria“ rum- és likőrgyár
sürgönyeim:

Borösztreicher.

Telefon: 53.

99

A MÚLT. — A JÖVÓ
Irta: Gyomai György.
Főiskolai tanítóképzés . . .
1
Amikor leirom ezt a két szót, mint a fekete villám cikázik íel előt­
tem a múlt. Látom a régi idők dohos, földes iskolaszobáját, mely egyúttal
a tanitó lakása is. A m estemé asszony a szoba hátsó részébe^éppen ká­
posztát rak egy füstös fazékba. Közben villámló szemekkel lesFaz ajtó
magas küszöbén bebotladozó gyerekeket, rendes nagy szalma^óv^t és jó
nagy darab fát hoznak tűzrevalónak. Mert ez a természetbeni jűzifahozás
fizetés fejében jár a mesternek, amit szigorúan kell mérlegelni Minden
nap. Férjuram az asztal mellett nagy műértelemmel nyesegeti a lúdtollakat, melyet a gyerekek hoznak az íráshoz. Meg is nyálazza a végüket és
az előirt járandóságot, a tollak felét kiválasztva, a többit kiosztja a ne­
bulók közt. Mikor aztán a ludtollak mind hegyesek és összegyülekezett
a társaság, a mester úr feláll. Kiballag a toronyhoz. Megnyálaízay a mar­
kát. Megfogja a harangkötelet. És húzza, húzza sokáig a vastag kötelet,
mig vége nincs a strófának. Mert ez is a mester feladata ám, a jkántorkodással és a halottkémleléssel együtt. A harangozás szabályszel g befejezése után megkezdődik az oktatás. A mester és tanítványai; hagy fennszóval átismétlik amit eddig tanultak: Kis igényes egy punktummal: i.
Egyenes a szára, jobbra a pofája: b. Rektor uram nagy fabotja: ,1. Háta­
tokon összetörve: z. Szivvel-lélekkel fújja a sereg a szép, szivetderitő
rigmusokat. Majd mikor jóllaknak csordultig káposztaszaggalj nagyokat
nyeldesve áttérnek az új anyagra. Kö-a-ka-pö-u-pu-kapu.
Hirtelen dobszó hangzik az utcáról be. Egyszerre abbamfiraÖ a nótázás. Mindenki figyel. Mit dobolnak? A kikiáltó szava ércesen^hasit a
fülekbe: Tudtára adatik mindenkinek, aki a csordásnak, meg a mester­
nek gabonával, vagy más élettel tartozik, még máma megadj^, .*A ta­
nitó és a felesége összenéznek. Az asszony fát rak a káposzta alá. Az
ura előkeresi a báránybőrsipkát. A hónuk alá kanyaritanak e^y-égy zsá­
kot. S a gyerekeket hazabocsátva, elindulnak a fizetésért — 'Beállítanak
szégyenlősen az első adós portájára, aki vasvillaszemekkel, szitkokkal,
mint az alamizsnát önti zsákjukba a járandóságot. Mennek aHm?sik magyárhoz innen, majd tovább, végig a falun, hogy bevasalják tíz ( maradt
kommenciót. így szedik össze a sonkát, csirkét, sót, húst, faggyú!
a zsák jó félig van, hazacipelik. Kirakodnak belőle. S újból imé
a körsétát.
Főiskolai tanítóképzés ...
IL ’i
A fiatalok nem is értik, mily hosszú és mily meredek Volt ettől az
ősi iskolától az út a ma iskolájáig. A fiatalok nem is tudják megérteni,
mégérteni,
mennyi küzdelem és rengeteg gyűlésezés, kilincselés után valósulj meg az
első fixfizetés amit ma ők elsején oly természetes mozdulat!
jyűrnek
bankjegyek alakjában a zsebbe. Nem is álmodják, mily kését sen ké­

100

rült az öreg tanítók kérges markába az első nyugdíj. Nem is sejtik a mai
fiatalok, mennyi szó és tintatenger folyt szét az országban, mig a tanitó
megkapta ezt az egy szót, hogy : tisztviselő, vagy amig kiverekedte ma­
gának az érettségi'nívóval való egyenértékelést, 'a többi tisztviselővel
egyenlő fizetési osztályba sorolást, a vasúti arcképes igazolványt, vagy a
hetedik fizetési osztályt. A ma tanítója előtt mindezek oly természetes
adottságoknak tűnnek föl, mint például az, hogy a kutya a lábán sétál,
nem a fülén és nem is gondol azokra a rég porló, vagy bottal sétáló
öregekre, akik milliószor gyűléseztek, vagonszámra vitték a minisztéri­
umba a memorandumokat, a kérvényeket, a határozatokat, akik végigkiincselték az összes képviselőket, államtitkárokat, mig be nem láttatták,
hogy amit kérnek, azt voltaképen a haladás kéri az ország számára. —
Hány ankét, vita, újságcikk és szónoklat után született meg mindezek
után a tanítói munka megkoronázása, az iskolafelügyelői intézmény, azt
a közelmúltban láthatta mindenki. Szemünk előtt kelt ki végül a minisz­
térium fészkében az oktatásügy egyik legjobban várt jövevénye, a főisko­
lai tanítóképzés megvalósítása, mellyel ismét beteljesül a magyar tanítóság
egyik legszebb álma.
Főiskolai tanítóképzés ...
. „
szó. csupán és micsoda végtelen távolságok nyílnak meg a gondo kodok elolt. A tanító megnövekedése, a falu felemelkedése, a mű­
veltség zászlójának diadalmasabb lobogása, mint a selyemfátyol úsznak
hlusi iskolák SZ° Utan a közoktatasögyi minisztérium palotájától a kis

A népoktatásügy 1868-óta nem feljődött annyit, mint az utolsó nésohlelM^ “
6 kdí“rpditikuai"k é'd™^ ez, akiket nem is fog
tanttő
’
3 hlS‘°rla S akÍkre tÍSZtelettel néz fö1 “inden magyar
lanilO.
...
^P8015' iáthatatlan kendőlobogtatások üdvözlik a magyar ta­
nítóakadémiát az egesz országból. Az ünneplők sorába beáll vármegyénk
,S’ SZerete“el zárva szivébe dr'
Bálint és munkatársai

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

d

4

101

Mi a tanyai vándortanitó feladata a tanyai
néppel és a közigazgatással kapcsolatban?
SZŰK KÁROLY községi főjegyző előadása a
(Folytatás).

Kunhegyes község határában rendszeresített
vándortanitói intézmény tanítóinak értekezletén.

Kétségtelen, hogy ez a közszolgáltatás sok kívánnivalót hagy maga
utáni azonban ennek bővítése, illetve javítása olyan anyagi áldozatokkal
íárna, amely anyagi áldozat nem lenne arányban ezen szolgáltass terén
elérhető javítással. Egyetlen egy volna, ami óriási lépéssel vinné [előbbre
a tanyai lakosság életszínvonalának emelését és ami alapja lenni? és ami
főkérdése a szétszórtan élő tanyai lakosság életének: a jó közlekedési
utak megteremtése, legalább is a főbb útvonalak mentén, ügyi hogy a
tanyai lakosság ha nem is minden dülőuton, de az anyaközségbe sugárszerűen bevezető jó, kövezett utakon közelíthesse meg az anya^özséget,
ez azonban köztudomás szerint belátható időn belül nem lesz ’megoldható, különösen ma, amikor kőbányáink alig vannak.
Eljutottunk tehát ezek után ahhoz a tárgykörhöz, mélynél ismertetésére megbízást kaptam, hogy a mai kezdetleges tanyai közig, Jgatás és
alacsony színvonalon élő tanyai nép életébe hogyan kapcsolói jat bele
a tanyai vándortanitó és képes lesz-e erre javító hatással lenni ? k válasz
nem vitás! A tanyai vándortanitó működése csak áldás leltét úgy a
tanyai nép életére és a tanyai lakosság és az anyaközség között^ kapcso­
lat kimélyitése, mint a tanyai lakosok életszínvonalának emelésd-és meg­
javítása terén is. Az elérhető eredmény pedig csaknem kizárólag a ta­
nyai vándortanitó egyéniségétől függ. Meg tudja-e magát szerettetni a
tanyai lakossággal, meg tudja-e ő szeretni a tanyai lakosságot, é kérdés
körül fordul meg minden. Éppen ezért szükséges, hogy a vándortanitó
szeretettel, megértéssel és jóindulattal közeledjen a tanyai lakosság felé,
lássa abban fajtájának egy segítésre szoruló rétegét és ne lenézz^a tanyai
lakosságot, hanem ereszkedjen le annak a gondolatvilágába, értse meg
annak keservét, panaszát, próbáljon vele közös életet élni, próbáljon
meg leszállni arra az életszínvonalra, melyen az él, hogy megtudja érteni
és át tudja érezni annak az egyszerű embernek gondolatvilágát. |Ne cso­
dálkozzon azon, ha idegenkedéssel és ellenszenvvel fogadják! mert is­
merjük el, hogy a magyar parasztembert annyi keserűség, annyi csaló­
dás érte, annyiszor cserbenhagyta, annyiszor becsapta és annyis^r félre
vezette éppen a vezetésre hivatott társadalmi osztály, hogy hem lehet
csodálkozni azon, ha idegenkedéssel, és tartózkodással, sőt merjem állitani nem egy esetben ellenszenvvel viseltetik az úgynevezett ^adrágos
ember iránt.
A vándortanitó a pedagógiai kötelességének teljesítésén kívül akkor
fogja hivatását száz százalékban betölteni, ha:

' ti

1 1
1

102
1. mint magánember a tanyán a faji öntudat és a nemzeti eszme
eloharcosa,
2.
ha mint közfunkcionárius az állami és társadalmi rend őre,
3.
ha mint leventeoktató az ifjúság mintaképe,
4. ha mint iskolánkivüli népművelő a felnőttek törvénymagyarázója,
és végül, de nem utolsó sorban és fontosság tekintetében is nem utolsó
helyen,
5. ha mint politikai exponens is száz százalékig valóra tudja váltani
azokat a reményeket, amelyeket a közigazgatás az ő tanyai működéséhez fűz.
Ha most ezeket a kérdéseket vizsgálat tárgyává tesszük, kétségtelen,
T'S° helyen áll a faji öntudat és a nemzeti eszme munkálására való
elhivatasa.
(ad. 1.) Dacára minden megcsonkittatásunknak, mindazoknak a szen­
vedéseknek és megpróbáltatásoknak, amelyben a magyar nemzet él, a
faji öntudat és a nemzeti eszmékhez való ragaszkodás a legkevésbé van
kifejlődve az egyszerű alföldi magyar ember lelkében. Ennek valószínű
oka az, hogy az oláh megszállástól eltekintve nem szenvedett azért soha,
ho^ $ magYar> nem látta a fajok közötti harc megnyilvánulását, a ma­
gánéletben és ennek megfelelően nem acélosodott, nem edződött lelké­
ben az a tudat, hogy azt a földet, amelyen él és azt a kenyeret, amellyel
magat és családját fenntartja esetleg éppen magyarsága miatt el is veszít­
heti. Egészen más a faji öntudata és más a nemzeti érzése egy olyan
embernek, aki nemzetiségi vidéken él. A faji és nemzeti öntudat azért
nem veszett ki ezeknek a leikéből sem, sőt nem tud elveszni ez az ér­
zés évszázadok múltán sem.
Igen erdekes példáról hallottam a közelmúltban ezzel kapcsolatban,
.■ni-. kozségben e8V egyszerű magyarnak vélt kereskedő cég­
tábláján a név fonetikusan is Delegáz-nak volt kiirva, és amikor egy a
nemzetiségi vidékeket jaro s a magyar eszméket, faji öntudatott hirdető
izzolelku ember az igazi magyarság egy névtelen apostola érdeklődött
aziránt, hogy milyen származású és hova való, azt a választ kapta, hogy
laktaTw
?ar.el°del is több emberöltő óta abban a községben
aktak. Hallott valamit ugyan arról, hogy évszázadokkal ezelőtt vándorolt
felmutat
k°zsegbe’ de azért ö már magyar. Régi okmányok
dorlok vXk I elvllagos'!otta az érdeklődő, hogy ősei francia beván­
dorlók vo tak, de oromenek adott kifejezést, hogy a sváb környezet da­
cara is milyen ,o magyarrá vált. Néhány hónap múlva a sváb falt. ma.
FÉRFISZÖVETET,

SELYMET

BRÜLL

DIVATÜZLETBÖL

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-utca 1

103

gyár kereskedőjének cégtábláján a legtökéletesebb francia helyesírással
uj felirat ékeskedett: „De La Casse" (ejtsd: Dö La Kassz) és ^büszkén
\ állottá magát francia származásúnak. íme egy példa a szunnyadó faji
öntudat felébredésének,
Ugyanez a faji öntudat ha szinte tudat alattian is, de él! ^ legegy­
szerűbb falusi, vagy tanyasi ember lelkében is, csak nincs aki foglalkoz­
zon vele, nincs aki élesztgesse azt, nincs aki figyelmeztesse a veszélyre,
mely környezi, a nemzetköziség, a vallástalanság, a kommunizmus lélekrabló és nemzeti eszméket megölő veszedelmeire, Ezért válik a^tán kö­
zömbössé fajtája és hazája iránt.’
(ad. 2.) Ha pedig a vándortanitó hivatását abból a szempontból
vesszük vizsgálat tárgyává, hogy milyen hatást tud kifejteni, imlnt köz­
funkcionárius, önkéntelenül is állami tisztviselői mivolta kejl, hogy
eszünkbe jusson. Tehát azt a magatartást kell vizsgálat tárgyává fennünk*
melyet a lakosság körében kenyéradó gazdájával az állammal szemben
kell tanúsítania. Nem akarom ezzel azt kifejezésre juttatni, hogyanagával
a kormányhatalommal szemben milyen álláspontra kell helyezkednie,
mert ez már a vándortanitónak mint politikai exponensnek a Működési
körébe tartozik, hanem mint állami közfunkcionáriust úgy tekintem mint
az állami és társadalmi rend őrét, akinek a pedagógiai nevelés* után a
faji öntudat ébrentartása és fejlesztése mellett egyik legfontosabb köteles­
sége és mondhatnám, hogy az utóbb említett elhivatásának egyenes kö­
vetkezménye az állami és társadalmi rend biztonságán való felügyelet, a
tanyavilág közszellemének oly módon való kialakítása, hogy á ^nemzeti
öntudat fejlesztésével a jogrend, köz és magán, személy és vagyonbizton­
ság hűséges katonájává, védőjévé nevelje a tanyavilág népét, hogy egy a
nemzeti eszméktől áthatott olyan erős, józangondolkodásu generáció fej­
lődjön ki, amelyre a magyar társadalom minden rétege, mint a > magyar
televény ősforrására mindenkor biztosan számíthat, minden az Ezeréves
Magyarországot veszélyeztető nyílt támadással, vagy megmételyező akna­
munkával szemben. Ehhez a tanyai vándortanitó természetszerűleg csak
előre jól kitervezett munkával és esetleg csak évek hosszú sorát jut el.
Ezeknek az eszméknek az alapját már az ifjú nemzedék lelkébefkell le­
rakni és ezen eszmék magvetésére legmegfelelőbb idő, legkedvezőbb al­
kalom az ifjúsággal való foglalkozás.
। T .

(ad, 3.).Itt következik a fentebb említett sorrendben annak] a kér­
désnek a megvilágítása, hogy milyen legyen a tanyai vándortan|ó mint
leventeoktató ?
Ma is elvitázhatatlan ul örökérvényű igazság a régi görög közmondás:
„Ép testben ép- lélek"! Ez az évezredeken át fenmaradt megállapítás is
bizonyítéka annak, hogy az ifjúság testi nevelése is épp olyan* fontos,
mint a lélekkel való foglalkozás. Mint ahogy a test és a lélek együtt­
működése nélkül az élet elképzelhetetlen, ugyanúgy szervesen összefügg
a tanyai vándortanitó pedagógiai munkája a test nevelésével, K éppen

104

'! ]

ezért fogunk súlyt helyezni arra, hogy a tanyai vándortanitói körzetekben
a levente kiképzést — amikor arra a megfelelő feltételek- meglesznek —
a vándortanitók vegyék át.
Büszkén hangoztatom, hogy a levente kiképzés községünkben minta­
szerű. A vármegye területén — a nagyobb határu községek között —
Kunhegyes község volt az első, ahol az egész határra nézve tanyai cso­
portok alakításával a levente kiképzést kiterjesztette. Az alap tehát meg­
van és ezt tökéletessé tenni és e téren megkövetelhető kívánalmakat a
maximumra emelni a vándortanitóknak már annyival is inkább könnyebb
lesz, mert ők az eddigi tanyai oktatótól eltérően nem csak vasárnap
látják és foglalkoznak a gyermekekkel, hanem közöttük élve a hétköz­
napokon is figyelemmel kisérhetik azok életét szellemi, erkölcsi tulajdon­
ságukat es így a reájuk bízott ifjúság életének teljes ismeretében foglal­
kozhatnak xelük intenzivebben a levente kiképzés keretében Kétségtelen
hogy amint az iskolai nevelés terén a fősuly az elméleti oktatáson van’
úgy a levente kiképzés idején foglalkozási idő nagyobb részét a testneve esre kell fordítani. Legyen a tanyai vándortanitó magánélete is er­
kölcsi lég feddhetetlen tiszta, legyen józanéletű, hogy leventéinek minta­
képé lehessen Nem áh
magaslatán az a leventeoktató, aki a
reabizott lekentek lelki életével foglalkozni nem tud vagy nem akar.
Tulajdonkeppen itt kapcsolódik be a közigazgatás, mint ilyen, a tanyai
vandortanito működésébe, illetve mint levente oktató jut szorosabb kap­
csolatba a közigazgatással és ő pedig mint közigazgatási ember a tanva
világ lakossagaval.
a ian^a
, . ^bb!n a minőségben azonban csak a tanyai lakosság fiatalabb ré­
tegevei ion kapcsolatba mig a felnőtteket mint iskolánkivüli népművelésnek vezetője, hozhatja közelebb a közigazgatáshoz.
(ad 4.) Ennél a pontnál jutottunk az előbb említett és általam meg­
állapított sorrend szerint ahhoz a kérdéshez, hogy miként tud a tanya,
az0
S an' a közi®zgatásnak. mint az iskolánkivüli
népművelés tanyai exponense.
- . , K,éteéotelen' hogy külömbséget kell tennünk a faluban bent lakók
Ő
u
'ak°SSág isk01á"kivüli népművelése
maX^bb
f en
allalan°S ismere,e vagyis műveltsége sokkal
masabb színvonalon all a tanyai lakosénál. A tanyai iskolánkivüli nép­
művelés nagy százalékát az Írni olvasni tanítás fogja képezni.
-------------------------(Vége köv.)
Sport- és
gyermek kocsik nagy
választéka!

lusztig

Rózsi

bőrdíszmű-, illatszer-, jAtékáru

SZOLNOK
Baross-u. Hasznos-ház
Áruforgalom tagja.
Telefonszám 519.

Sportcikkek
tenisz ütők,
labdák,
cipők

VIZSGAREND.

*
। I

105

Az évzáró vizsgálat elejétől-végig a derült, kedves és lélekemelő
ünnepély jellegét öltse. De ne legyen puszta parádé, üres mutatvány!
Adjon képet a nagyközönségnek az iskolában megEonos^ott rend­
ről, fegyelemről. Gyönyörködtessen a gyermek képességeinek, ügyességei­
nek bemutatásával. — Híven mutassa a gyermek tanultságát, éitelmi fej­
lettségét.
. |
így olvasom ezt a Tanterv 119. oldalán, amikor vizsgarendem össze­
állításához készülök.
, |
Három óra idő áll rendelkezésemre. Három osztályom "Van: III
IV. és V-VI. o.
Lepereg lelkem előtt az egész évi anyag úgy, amint azt a most folyó
összefoglalások során —nagy egységekben— újból átrostálom. J
Keresem osztályonként azt, ami ebben az évben az osztályban új
anyag volt. A vizsgán megjelenő szakembereket elsősorban áz > fogja ér­
dekelni, hogy mi vésődött az év folyamán a kis elmékbe. Mi és hogyan?
A szülők érdeklődési köreire figyelve azt keresem, ami őket mi köz­
ségünk gazdasági és erkölcsi életével kapcsolatban érdekelheti. De van
itt egy titkos tervem is!
|
A vizsgámon a gyermekek feleletein keresztül — mint faluVezető —
tanítani is akarok. Persze, észrevétlenül!
Gyermekeim fejlettségi tokát ismerem. Tudom előre, hogy |nindenik
tud majd felelni. Nem fog egy se megszégyenülni.
Ünnep lesz a vizsga. Az igazság ünnepe.
A művelődés útján haladó nagy nemzetcsalád tavaszi, virágos ünnepe.

4

I

VIZSGAREND.
I. rész: a tanteremben.
*
(A falakon a felső sorban a történelmi képek időrendben. Alatta sMagyar­
ország tájegységeinek színes gyüjteményképei, utazási plakátok. Térképek.
A képsor között vadvirágból font girland, amelyet összekötözött fűz­
vesszőkre tegnap csináltunk nagy-nagy buzgalommal. Az asztalon^egyetlen
csokor virág a sok-sok lim-lom helyett.)
8 óra: ima, egyházi ének, harmónium kísérettel. Hittan.
Vendégek üdvözlése. (Búcsú a hitoktató úrtól.
8 ó
Utazás vármegyénk földjén. (A jászkunok származása, letelepe­
dése, áttérése, mai élete.)
J
Utazzuk be hazánk szép vidékeit! (IV. o.) A tájegységek kutatása
térképen. Élet a Balaton partján nyáron és télen. (Vers: Balaton.)
Járjuk be a nagy világot! (V—IV-) o.)
í
Európa országai: délen, nyugaton, északon, keleten.
I •
Barátaink, ellenségeink. Rokonaink országai.

106

Részletesebben: mikor és hogyan egyesült Ausztria Németország­
gal? (Kereskedelmi kapcsolataink a külfölddel.)
A revízióról. (Vers: Magyar visszhang.)
9
óra: Olvasás. III. o. Hernyóírtás Virágéknál.
IV. o. A madárfészek. (Vers: Ne bántsd a madarat!)
V”VL °- Magyar népviselet. (Vers: Magyart a magyarnak')
9 o 20 Számolás-mérés. Egyszeregy. Számolás fejben. (Bemelegítés.)
III. o. Bevásárlás a zöldségpiacon.
IV—VI. o. Szállítsunk gyümölcsöt Bécsbe I (Szállitási terv össze
állítása*.) t
III—VI. o. mérés. (A táblára rajzolom István gazda tanyaföldjét,
amely parcellákra van osztva. Számítsuk ki István gazda tanya­
földjének területét!)
A III—IV. o. megnevezi az idomokat, segít mérni.
. Az V—VI. o. elmondja a számítás gondolatmenetét.
9 o 50 Történelem. (IV-VI. o. együtt.) A IV. a tört, képeket mutatva
elmondta a köv. mondákat: Szent István és az orgyilkos Szent
László vizet fakaszt. Mátyás király Bécsben.
Az V-VI. o. az évszámtábla segítségével elmondja egész történelmünket.
Kiemelik azokat az eseményeket, amelyek a mi községünkben v
annak kornyékén játszódtak le. (Helyi vonatkoztatás, kegyelet.
Emlékművek.) — Ének: irredenta dalok.
W o io Szünet. Közben a kézimunka és rajzkiállitás megtekintése.
II- rész: A szabadban.
Lesetálunk az udvarra. Annak a gyepesített szögletén 10-12 perces
torna-bemutató. (Elvonulás nótaszóra.)

(A gyermekek a mellékutakra, a szülők a főútra állnak)
111.
Hogyan vetettük és ápoltuk a borsót?
IV.
Hasznos-e a vakondok v. a varasbéka?
V~
VI 5
a nagy rajz bemutatásával. Trágyázás
ágvunk^3238 ÍV kuk°nCa Síma műv^se. Mit mesél a mi melegagyunk? — (Vers: Magyar szántóvető éneke.)
u óra: A jutalomkönyvek kiosztása.
A*3™10 záróbes“de) Himnusz, (vagy
n..,
T28! ' Szulok es gyermekek együttes éneke.
Ohang. Tanítványaim helyesírási és fogalmazási készségéről a szülök
meggyőződhetnek a füzetek forgatásával. (Ha van egy-két fogal­
mazványom, ami a fenti témakörökkel határos vagy éppen odavág
S itatom azzaUki a jó do^o
zatot irta. Ez is dicsőség!)
s

’

107

Mostani tervem szerint a főgondolatkör: utazás, történefem, gaz­
dálkodás, számolás-mérés, fűszerezve odaillő költeményekkel,
dalokkal.
A jövőben beillesztem a term.-tan-vegytan, az egészségtan, polg.
jogok és kötelességek tételeit. Akkor szőkébbre szabóig a föld­
rajz és történelem területeit.
'
;
Gonddal figyeltem arra, hogy a rendelkezésemre álló 2 és fél órai időt
úgy osszam be, hogy minden negyedórában változatos és új anyagot
hallhassanak az érdeklődő szülők, vendégek.
Egyben arra is gondoltam, hogy a gyermekek lelkét hosszá tárgya­
lásokkal, aprólékos kikérdezgetésekkel ne terheljem.
Nagy melegben, ha van alkalmas, árnyas helyem, Jdhoráátom a
padokat, a szülők részére a Gazdakörből szerzek lócákat $ a vizsgámat
a szabadban tartom. Ebben az esetben a kiszemelt képeket egymás fölé,
két lécből készült állványra akasztom. A térképek számára is lécdara­
bokat verünk a földbe. Szívesen dolgozunk, mindent megteszünk előre,
csakhogy szabadulhassunk a tanterem füllesztő melegségétől.
Kiss József

Pedagógiai szemináriumok
voltak szerte a vármegyében. Szolnokon, Jászberényben, Kisújszálláson,
Mezőtúron és Kunszentmártonban sereglettek össze az iskolák munkásai,
hogy láthassák, hogyan kertészkedtek a gyermeklelkek mezőin azok a
bajtársak, akiket az egy évi eredmény bemutatására dr. Tesléry Károly
kir. tanfelügyelő kijelölt. Eredménymegállapitó és eredményösszel|asonlitó
tanításokban gyönyörködhetett a hallgatóság. Marékkai gyüjthetje min­
denki a tapasztalatokat és mint a megrakodott méh, térhetett viasza őr­
helyére, hogy a jövőben felhasználja saját munkájánál azokat a i|ódszer
tani fogásokat amelyeket itt nagyszerű körítéssel, elsőrangú tálalással,
ízléses díszítéssel raktak eléje a tanítás művészei. Mert művészek tartot­
tak pedagógiai ősbemutatókat ezeken a szemináriumokon. Számtani ak­
robatamutatványok kápráztatták el a figyelőket. Gyorsszámoló pöttömnyi
embervírágok, csodálatraméltó helyesírási érzékkel rendelkező gyermekgalambok ragadták tapsra a hallgatóságot. Versenyre keltek egymással
az osztályok, hogy agyuk munkájával megnyerjék a láthatatlan ezüst­
serleget, melynek fénye ott csillogott mindnyájunk szemében.
|
Mindent a gyermekért, mindent a szöszke, buksi, kis embersa^jakért:
ez lebegett az ősbemutatók főrendezőjének, Tesléry Károly idr. kir. tan­
felügyelőnek szeme előtt, mikor ezeket a csodálatos gyakorlatig értékű
szemináriumokat megvalósította. Uj irányba fordította ezzel egyetlen moz­
dulattal a szemináriumok hajóját. Széllel szemközt feszítette a § lobogó
vitorlákat. S a hajó harsogva, zúgva diadalmasan rohant a hullámoknak.

108

1109

És olyan utat hasított magának nyílegyenesen a tudás sötétlo vizén,
amelyre álmélkodva néztek a kétkedők.
Két osztály mutatta be egymás után mindig, mit rakosgatott egy
esztendő alatt a tanitó az életbe készülő gyermek lelkének kamrájába.
Ugyanazokon a tanítási tételeken, számtani feladatokon figyelhette min­
denki, hogyan dolgozik két tanitó. Melyik a művész,' melyik a mester ?
Melyik nyitogatja biztosabb, nyugodtabb kézzel a kismagyarok lelkének
nyikorgó ajtaját ? És azt is megállapíthatta biztosan mindenki, kinek az
eredményét állítsa maga elé példaképül.
Ezért teljesen indokolt volt a szemináriumok végén az a felszólalás,
mely azt kérte a jelenlevő dr. Gallay Rezső utján vitéz dr. Bessenyei
Lajos takerületi kir, főigazgató és Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelőtől,
hogy hacsak lehetséges, rendezzenek máskor is, a vármegye minden
nagyobb helyén ilyen összehasonlító és eredménymegállapitó szeminá­
riumokat.
Számolás-mérés, beszéd- és értelemgyakorlatok, földrajz, történelem,
természettan, egészségtan rendre bemutatásra kerültek a tanítások kere­
tében. A tanítók bebizonyították, hogy becsületes munkát végeztek. A
Pisták, Jancsik, Juliskák, Mariskák pedig arról tettek tanúságot, hogy
fölényes biztossággal mozognak a tudás síkos parkettjén, s jövőre a ta­
névvégi eredménymegállapitó-szemináriumokon még dusabb kalászok
fogják ontani a szemeket a tudás zsákjába.
Gyomai György.

sót azokat fölül is múlják, mert az orvosi és pedagógiai kapcsolat inég
a külföldi iskolaszanatóriumokban sincs úgy keresztülvive, mint a lenti
két iskolaszanatóriumban. Külföldi orvosok és pedagógusok jöttek kor­
mányaik megbízásából tanulmányozni azt a kiváló rendszert, amelyet
a szentgotthárdi és svábhegyi iskolaszanatóriumok meghonosítottak. I
A fennálló rendeletek értelmében fertőző betegeket az iskolaszana­
tóriumok nem vesznek fel, a legszigorúbb előzetes orvosi vizsgalat köte­
lező. Mindkét intézmény a kultuszminisztérium legmagasabb felügyelete
mellett működik és rendelete értelmében a növendékek vagf a teljes
évben ottmaradnak az iskolaszanatóriumban, vagy pedig néháiiy hónapi
ottartózkodás után visszatérnek régi tanintézetükbe, hol, — ^liután az
iskolaszanatóriumban rendes oktatásban részesültek — zavartalanul fi>ly'
tathatják tanulmányaikat.
I
Az ápolási dij a legmérsékeltebben van megállapítva, Úgy a jövő
tanévre, mint a most bekövetkező nyári hónapokra a felvételek és elő­
jegyzések megkezdődtek.
j
g
A felvétel módozatairól részletes tájékoztatót ad és kívánatra meg­
küldi az intézet képes ismertetését az iskolaszanatóriumokat feniartó Ma­
gyar Iskolaszanatórium Egyesület központi irodája: Budapest, ¥IL SA
dór ut 26. Lapunk olvasol — hivatkozással lapunkra — az egyesület
részéről kedvezményben részesülnek.
i
f

Iskolásgyermekek megerősítése a szentgotthárdi
és svábhegyi iskolaszanatóriumokban.
Szakorvosaink megállapítása szerint évről évre emelkedik azoknak
a gyenge, vérszegény, megerősítésre szoruló gyermekeknek a száma, akiket
a zartlevegoju iskolákból ki kellene vonnunk és oly intézményekben
kellene elhelyeznünk, ahol rendszeres orvosi felügyelet alatt végzett ed­
zési kezelésben és szabadlégi oktatás segítségével erősítjük meg szerveze­
tüket. Ezt a célt szolgálják a külföldön nagy számban lévő iskolaszana­
tóriumok.
Magyarországon a Magyar Iskolaszanatórium Egyesülőt állított fel eddig
két iskolaszanatóriumot és pedig a subalpin klimáju fenyves erdőktől
övezett Szentgotthárdon, amelyben 6-18 éves korig mindkét nembeli
elemi polgári, összes középiskolai, kereskedelmi iskolai és tanitóképez61 v f uSAT
vétetnek
Az elmúlt évben adta át rendelteiésenek 6 holdas fenyves területen lévő csodás fekvésű svábhegyi iskola
^nat0™mat, amelyben mindkét nembeli elemi, közép-és kereskedelmi
iskolás nunovendekek vétetnek fel.
A szentgotthárdi es a svábhegyi iskolaszanatóriumok korszerű be­
rendezésüknél fogva vetekednek.’a külföldi iskolaszanatóriumokkal',

Julcsa iskolába megy

.

í

Irta.: Csontos Sándor.
u
i
Még szürke sötétség fekszik az elszórt apró tanyák fölött. Kelét fglől
azonban mintha világosabb fátyol húzódna feljebb, mint valami gigászi
színpad óriási függönye.
Csönd van.
;
I
A nádfedelek alatt csendesen piheg az élet.
Aztán innen is, onnan is -felhangzik a tanyai ébresztők kemény
rikoltása.
Szerte, — mintha lidércfények volnának — felvillan egy fénysugár
az apró ablakok mögött.
A szélesre tárt istállóajtókon sűrű pára gomolyog a szürkületbe.!
Lassan-lassan más zaj is rezzen bele a levegőbe.
s
Aztán újra csönd.
I
Az ég peremén erős vörös esik szakítja ketté a szürkeséget.
Virrad ...
A hajnal deres világában kinyílnak a tanyaajtók és gyorsmo; >u
alakok indulnak kezdeni a napot.
i

*

110

Felébredt a puszta . , .
Juliska is felébredt . . .
Kócos fejecskéjét megrázza. Szemei még csukva vannak, de már
felül, kék csikós dunyhácskája alatt. A fejecske nehéz még. Visszaesik a
párnára. De nincs kegyelem. Egy kis gyöngéd anyai cibálás és — ki az ágyból.
Öltözni kezd. De aztán — mikor a kemence válláról lekerül a teg­
nap igen átázott csizmácska, már baj van.
Mert hát az a fránya csizmácska sehogy sem akar fölmenni a so­
vány lábacskákra.
Most aztán törheti fejét gazdája, vájjon az ő lába lett-e nagyobb az
éjjel, vagy a csizma lett kisebb ?!
Nagy probléma ez egy 7 éves szöszi lánynak.
És bizony megint a jó édesanyának kell közbelépnie, hogy végre,
apró pityergések között
odakerüljön a csizma ahová való : Juliska
lábára.
A mosakodás hamar történik, mert Juliska szeret mosakodni.
igaz, hogy a szappant megint az édesanyjának kell a kezébe nyomni,
mert hát Juliska ezirányban kissé feledékeny.
Ezalatt pirosra sült lángos és egy üveg tej kerül a szögről leakasz­
tott táskába. Két adag: reggeli és ebéd. Mert hát ilyen korán még nincs
étvágya a szöszkeségnek.
Belekerül hát a táplálék a táskába, a könyvek, irkák mellé. Szépen
megtérnek ott egymás mellett a testi és a lelki táplálékok. Még meg is
pecsételik szoros barátságukat.
Csengő gyermekhang kiált be.
— Julcsa, gyere már!
I
— Gyövök! — rántja táskája szijjait vállaira a kislány.
Es édesanyjának futó csókot nyomva, kiperdül az ajtón.
Kint alig ismerjük meg. >
Ragyogó szeme és apró orrocskája látszik ki csak a fejére bugyolált
hatalmas kendőből.
A gangon várja hű kísérője, a szomszédék iskolás fia — Miska.
.
u'
”agy. \egény : 9 éves- Két koromfekete szeme ragyog a he­
gyes baranybor sipka alól. Kezein zsinóron lógó, — kocsis kesztyűk ve­
szik tel a harcot a hideg ellen.
— Isten áldja meg! köszönnek hangosan.

-

És elindul a két emberfióka. Neki a reggel ólomszürke kőd renge­
tegének,
Mennek a tanyai iskolába. A tudomány, $ kultúra virágporát gyűj­
tik napról-napra, el nem fáradva, szorgalommal, kitartással, küzdve íz
eléjük tornyosuló akadályokkal; sőt néha veszedelmekkel.
De teszik, mert emberek.
És az ember sorsa a küzdelem.
Arca verítékével bár, — de kíverekszi a győzelmet, — az iÉletet.
Megy hát a két kis ember ...
. |
Még most sem jött fel a Nap. Az ég borult. Ónos eső hull a nehéz
Jellegekből.
'
Sár van. Mindenfelé sár és piszkos pocsolyák.
És ut nincs. Legfeljebb a nehéz szekerek által összevágott dűlőit.
De ezt sem követhetik, mert nem az iskola felé vezet,
Toronyiránt mennek, mert az iskolának még a tornya sem lát:
Még vagy 3 km-re van most is tőlük.
Pocsolyán, szántáson, hantokon, árkokon keresztül, szaporán lépe­
getnek az apró gyermeklábak.
Némán haladnak egymás mellett. Zsebredugott kezekkel, csak
Miska szipákol néha egyet és kesztyűje fejével végigdörzsöl az orra alatt.
Cuppog a sár, fröccsen a viz.
|
És ők mennek. Két vándora a sivár jelennek.
Halk ígérete a fényesebb jövőnek.
Most valami érdekes dolgot mondhatnak egymásnak, mert felcsili|igel ajkukon a boldog, önfeledt kacagás.
Boldogok ők. Még csak a derűjét veszik észre az életnek.
-1
Árnyékát nem.
4
És ez jól van igy. Nagyon jól.'
Vájjon milyen bohóságon mulatnak most megint.
Hát csak ennyin: Miskának egy haszontalan sárpamacs repült, pont
az orrahegyére.
És ez olyan mulatságos.
Most egy fekete szallag állja útjukat, mint egy lomha, alvó kígyó : agát.
Hirtelen négykézlábra ereszkednek és úgy kapaszkodnak fel rá. f
Ezen aztán megint nevetni kell.
í
A gátról már idelátszik az iskola piros teteje.
De hajh! Még közbe van a Zagyva.
\
Itt van előttük, kanyargós, piszkos szőke "Vizével. Partján két, oldalt
facsonkok feketéinek és dermedt ágú öreg fűzfák szomorkodnak.
A fűzfák hallgatnak. Hallgatják a viz mormolását. Talán épen most'
suhan el a zavaros hullámokon testvéreink üzenete ...
Ahogy a két gyerek lebukdácsol a partra, fáradt varjusereg száll
fel az egyik fáról. Kerül egyet és visszatelepszik.
1

I

•J

112

Nem félnek. Mindennapi látvány ez nekik.
Most éles sikitás hangzik.
Juliska megcsúszott és a síkos, sáros földön elesve, belecuppant a
vízbe. Miska odaugrik és visszahúzza.
De a baj már megtörtént, Juliska ruhája vizes lett. És az egyik
csizmaszárba is beszökött a víz.
Kellemetlen eset. Lehúzni nem lehet.
Fázni kezd Juliska.
És még nem lehet átmenni. Nincs aki átvigye őket. Mert híd nincs.
A csónak odaát van kikötve a túlsó parton.
A visszhang tompán veri vissza kiabálásukat.
— Jaaancsi . . . Jaaancsiii!
Ez a parti gazda fiának szól. Az szokta őket átvinni.
Juliska reszketni kezd.
Szája elgörbül. Apró gyöngyszemek peregnek végig a hidegtől piros arcán.
Miska vigasztalja. És még jobban nekiereszti kis tüdejének minden
levegőjét a szomszéd partnak.
— Jaan-csiiii!!!
Végre megjelenik a szomszéd parton egy legény. Beül a rozoga fa­
alkotmányba és vaslapátját belemeriti a vízbe.
Miska Juliskára néz.
— No, ugye ...
Hogy ez mit jelent, ezt csak ők kelten tudják.
És most már Juliska nefelejtskék szemeiből a mosoly napsugara tüzel.
Szivárvány az eső után.
Még egy-két árok. Egy-két vízzel árasztott sziklapos ... és a két
gyerek befordul az iskola kapuján, melynek füstölgő kéménye elfeledteti
velük, hogy hideg és sár is van a világon.
-Es mikor belépnek a tanterembe, már rég nem emlékeznek rá,
ogyan is jöttek ide és nem gondolnak arra, hogyan is mennek haza.
Csak csacsognak mosolyogva vidáman.
Gyermekek, boldog gyermekek . . .

... EsJeszlk ,ezt Wról-napra, évről-é^ porbansárban, zivatarban,
hófúvásban; míg a gyenge gyermekkezek dolgozó karokká izmosainak.

ALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK

HIVATALOS RÉSZ

|
5

3021-1938. sz.

Tárgy: Népiskola VI. osztályáról szóló
bizonyítványoknak a képviselővá­
lasztási jogosultság elnyerése cél­
jából való megszerzése.
Valamennyi közvetlen felügyeletem alatt működő elemi iskola
Tek. Igazgatójának, illetve tanítójának,
Állomáshelyeiken.
Felhívom Igazgató, Tanitó Urat, hogy a-népiskola VI. osztályáról
szóló bizonyítványnak a képviselőválasztási jogosultság.elnyerése céljából
való megszerzése tárgyában kiadott 109.070—1938. IX. számú vkmirászteri rendelet (megjelent a keb. Hivatolos Közlöny f. évi április 15. Szá­
mában) pontos végrehajtására fokozott gonddal ügyeljen és a rendeletnek feltétlenül szerezzen érvényt.
3
g
Szolnok, 1938. április hó 29.
A kir. tanfelügyelő hivatalból, tá^<ol:
Dr. Horváth Zoltán ’l
tanügyi s. fogalmazó.

2997-1938. sz.

Tárgy: Szegedi „Horthy Miklós Taitítói
Internátus-" ajánlásában.

Valamennyi állami, községi, izr. és magán el. iskola
Tek. Igazgatóságának, iskolaszékének, illetve vezető
Tanítójának,
' f
Á llomáshelyeiken.

Felhívom a tek. Cím figyelmét a szegedi „Horthy Miklós Tanítói
Internátus" pályázati hirdetményére, amely a Néptanítók Lapja 1938. évi
április hó 15-iki számában megjelent.
A tanyai és a kis falusi népiskolák tanilókarának valóban a legne­
hezebb gondját, fiainak középiskolai taníttatását oldja meg a fent nevezett
internátus. Fontos tanítói érdek, hogy mindenki tudomást szerezzed i la,
akinek az internátus kedvezményeire szüksége van,
Szolnok, 1938. évi április hó 28-án.
A kir. tanfelügyelő hivatalból tá d:
Dr. Kovács János
tanügyi titkár.

Vésések, Javítások

szabott Arak

Aki az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjaiét! Osztályába belép, nenfcsak önmagáról és családjáról gondoskodott, hanem sok
tanító-özvegy és árva könnyeit is letörli!

114

Tárgy: Térkép és munkafüzet használata
az elemi .iskolákban Albrecht —
Jovicza—Stol már szerkesztőktől.
Valamennyi állami, községi, izraelita és uradalmi elemi
iskola Tekintetes Igazgatóságának, Iskolaszékének, vezető Tanitójának
és iparostanonciskola Tekintetes Felügyelőbizottságának.

2988 — 1938. sz.

Állomáshelyén.
A 108.879—1938. IX. ü. o. számú rendeletében közölte velem a
vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur, hogy az Állami Térképészeti In­
tézet felterjesztésére, az Albrecht-Jovicza-Stolmár szerkesztésében
megjelent „Térkép és munkafüzet" további használatát a népiskolákra
nézve és csak átmenetileg addig engedélyezi, mig az előállított készletek
el nem fogynak.
Erről annak megjegyzésével értesítem a tek. Címet, hogy a VKM.
urnák f. évi 108.231—IX. szám alatt kiadott rendelete (megjelent a keb.
Hivatalos Közlöny február 1. sz.) a jelen 108878-938. sz. vkm. körren­
deletben említett füzetekre nem terjed ki.
Szolnok, 1938. április hó 28-án.
Kir, tanfelügyelő helyett:
Dr, Kovács János
tanügyi titkár.
2864—1938. sz
Tárgy: M. kir. hadimúzeum látogatása.
Valamennyi áll., községi, izr., uradalmi, érdekeltségi és
magán el. iskola Tek. Igazgatójának, illetve Tanitójának.
A llomáshelyeiken,
moo
hadimuzeum igazgatóságának f. évi április hó 12-én 150/kt
1938. sz. a. kelt kérésére a Tekintetes Címet tudomásvétel és további
eljárás vegett az alábbiakról értesítem :
A kiállítás f, évi május ho 1-en újból, megnyílik,
A látogatás uj rendje a következő:
. ..
vasár‘ és ünnepnapokon 9-13-ig, hétköznapokon 9-13
óráig, hétfőn, illetve ha ez ünnep, kedden zárva.
Csoportosan, ingyen, előzetes igazgatói engedéllyel : a honvédség és
egyeb fegyveres testületek tagjai, valamint vitézek, frontharcosok, hadirokkantak és leventék által szombaton.
Belépődíjak:
Egyenkinti megtekintés rendes belépőjeggyel 40 fillér, a honvédség
es egyeb fegyveres testületek, valamint a Vitézi Rend, az Országos Front­
harcos Szövetség és Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Nemzeti
Szovetsegenek legénységi állományú tagjai, leventék, tanulók és gyerme­
kek részére kedvezményes jeggyel 20 fillér.

M15 .

Csoportos megtekintés tanfolyamok, testületek, stb. részére szemé­
lyenként 20 fillér, — iskolák részére tanulónkint 10 fillér.
Hétfőn (takarítási napon) csak igazgatói engedéllyel egyénenkinth P.
Az intézet kiadványainak árai: Tájékoztató a Magyar Királyi Hadi­
múzeum épületéről és környékérőt 20 fillér. Képeslevelezőláp 6 és 10 fill
Szolnok, 1938. évi április hó 27-én.
A kir. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Horváth Zoltán
tanügyi s. fogalmazó, g ’

2646—1938. szám.

Tárgy: Fekete Kálmán csepeli polg.
isk. tanár “Zenés testgyakorlás,, c, mű­
vének ajánlása.
’
Valamennyi állami, községi, izr. és magán elemi iskola
Tekintetes Igazgatóságának, Iskolaszékének, illetve egytanerős is­
kola vezető Tanitójának,
Állomáshelyén.
Fekete Kálmán csepeli polg. isk. tanár a hangulatos testnevelés
céljaira megindítóita „zenés testgyakorlás" címen megfelelő hanglemezek
kiadását. A ritmusérzek fejlesztésére, általános kedélynemesitésre, bármi­
lyen fokozatú iskola felhasználhatja a testgyakorlásnál a zenei kíséretét.
Az első lemez 2 szabad- és 2 ritmikus-gyakorlat zenei anyagát öleB fel,
16—16 négyes ütemben, 2—4 ütem előjátékkal. Tekintettel a korlátolt
számú előállításra, az egységár 4.50 P.
A hanglemezt, mint sikerrel használható segédeszközt a nm.vall.
közokt. Miniszter Ur 97.051-1937. VII. 2. ű. o. sz. a. engedélyezte,
ezért azt a tek. Cim figyelmébe ajánlom.
Szolnok, 1938. évi május hó 14-én.
' |
Kir. tanfelügyelő szabadságon;
Dr. Horváth Zoltán
tanügyi segédfogalmaző.

IROIDAIuOIZC

|

Bene Lajos: Magyar Tanítók Évkönyve 1938—39. évre, most
hagyta el a sajtót A nagy gonddal és körültekintéssel szerkesztett Rőte­
tek megjelenését mindig nagy érdeklődés előzi meg. Megszokta aj ma­
gyar tanítóság, hogy Bene Lajos évről-évre összegyűjti részére a legfon­
tosabb rendeleteket s tömören összefoglalva kapja mindazt ami közérdek­
lődés központjában áll.
Adatai megbízhatóak, tanácsai egy hosszú közéleti munka lejszűrt
eredményei. Legújabb kötete valóságos kincsesháza az ismeretednek.
Nincs tanitó, aki haszonnal ne forgathatná.

116

117

Tartalmából csak a következőket emeljük ki, A Tanügyi Útmutató
c. fejezetben ismerteti az összes tanügyi hatóságok szervezetét. Iskolai
Ügykezelésben a fiatal tanitónemzedék nyer a legfontosabb hivatali el­
járásban irányítást. Az Iskolázási Ügyek c. fejezet közel 100 oldalon fog­
lalkozik azokkal a rendeletekkel, melyek a mindennapi életben nélkü­
lözhetetlenek. Külön fejezetet szentel a népiskolák egészségügyének.
Értékes és közérdekű része a munkának a Személyi Ügyek c. is, mely
a megválasztástól kezdve, az OTBA kedvezményein keresztül a nyugdíj
megállapításáig felel minden kérdésre, ami egy tanitó hivatali életében
felmerülhet, Foglalkozik az iskolánkivülí népműveléssel. Közli az újabb
közérdekű rendeleteket összegyűjtve. Felölel mindent ami a tanítóságot
érdekelheti, a középiskolai internátusokon át egész a legutolsó napok
problémájáig: a zsinórirásig.
Melegen ajánljuk kartársaink figyelmébe.
A közel 300 oldalas kötet a Dante Könyvkiadónál jelent meg, a
megszokott ízléses vászonkötésben. Ára 5 pengő.
(k.)

Áthelyezés. A vall. — és köz­
oktatásügyi miniszter ur Lótos
Ferenc és Lótosné Szabó Emma
jászárokszállási áll. tanítókat az
egri, Páll József és Páll Józsefné
jászárokszállási áll. tanítókat a
felsőszölnöki, Tálas Ernő jászárok­
szállási áll. tanítót a pesterzsébeti,
Vidra Pál jászárokszállás - négy­
szállási áll. tanítót a belterületi,
Kardos Katalin cibakházai áll.
tanítónőt a jászladányi, Borköles
Béla jászberényi-homoki áll. taní­
tót a nagykanizsai, Herczeg Ilona
áll. tanítónőt a somoskőujfalui áll.
el. iskolához helyezte át.
Áthelyeztettek továbbá : Kövesdy László áll. tanitó Jászladányból
Egerbe, Varjasy László Szelevényből Mátraverebélyre, Perényi Mar­
git áll. tanítónő Jászberényből
Jászladányba, Németh Ilona Jász­
berényből Cibakházára.

Tilos a pártjelvény. A minisz­
terelnök rendeletet adott ki, mely­
nek értelmében hatóságok, köz­
hivatalok, és közintézetek tagjai,
illetőleg általában köztisztviselők
és közszolgálati alkalmazottak
olyan egyesületekbe, vagy bármily
más megjelölésű szervezetekbe,
amelyben való részvételük, vagy
tagságuk ellentétbe állíthatja őket
az állam törvényes rendjének kö­
vetelményeivel, vagy ennek látsza­
tát kelthetné, tagként nem léphet­
nek be, ilyennek tagjai nem ma­
radhatnak.
Tilos tehát kormányhatóságilag
jóváhagyott alapszabállyal nem
biró, vagy feloszlatott egyesületbe
köztiszviselőnek tagként belépni,
ha tagja, nyolcnapon belül ki kell

onnan lépnie, mert fegyelmi éljárás
indul ellene. Nem szabad dzentul
a hivatali helyiségben, vagyfmunkahelyen hivatalos eljárás közben
semmiféle olyan jelvényt viselni,
amely valamilyen párthoz, | egye­
sülethez, vagy szervezethet való
tartozását tünteti fel. A vitézi'jel­
vény azonban kivétel,
A szabványos füzetek beveze­
tése. A vallás- és közoktatásügyi
miniszter elrendelte, hogy aí elemi
iskolákban a jövő tanévtől kezdő­
dően, az elemi iskolák részre
megállapított szabványos füzeteket
és írószereket kell használni^ Más­
fajta, vagy magasabb iskolák ré­
szére megállapított szabványos fü­
zetek, íróeszközök stb. használata
szigornál! tilos. Ugyancsak! nem

Richweissné Kosztolányi Sarolta
áll. h. tanítónő TörökszentmiklósSurjánból Pitvarosra, Cserna József
h. tanitó pedig a tiszasülyi-leányági áll. el, iskolától a jászberényi­
homoki áll. el. iskolához helyezettetett át.
Nyugdíjazás. Rennerné Szőke
Mária rákóczifalvai áll., Tüske
Aranka jászladányi áll., Juhász
Imre dévaványai ref., PfeiffernéSpiesz Mária fegyverneki rk. el.
iskolai tanítók, Pataky Sándor
kisújszállási önálló gazd. isk.
igazgató nyugdijaztattak.
Megalakult a szolnokvármegyei légoltalmi liga. Pintér István

tábornok elnöklésével megalakult
a szolnoki és szolnokvármegyei
légoltalmi liga, melynek elnökévé
P. Szabó Polikárp ferencrendi plé­
bánost választották meg.

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT VÁSÁROLHAT I
JÓL ÉS OLCSÓN

í

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI RT.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖLj

SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

t

118
•

szabad külföldi gyártmányú tan­
szereket sem használni.
A Kalász Rt. elhatározta, hogy
úgy mint a múlt évben, ezidén is,
négy állami tanitó kétheti nyara­
lási költségeit fedezi. Akik az
Állami Tanítók Üdülőházában
Balatonbogláron töltendő díjmen­
tes nyaralásra igényt tartanak,
kérvényüket küldjék be junius
1-ig a Kalász Rt. igazgatóságához
(Budapest, VII. Szentkirályi-u. 47.)
A gyermekek arcképes iga­
zolványa.
A közalkalmazottak

gyermekei részére a nyári szüni­
dőre, helyesebben a nyári évne­
gyedre, az arcképes igazolványok
érvényesítését, kiállítását a Máv.
máj. 16.-án megkezdte.
Értelmiségi munkanélküliség
csökkentése. Az értelmiségi mun­

kanélküliek ügyeinek kormánybiz­
tosa rendeletet adott ki az értelmi­
ségi munkanélkülieknek a községi
jegyzők mellé irodai munkák el­
végzésére leendő ideiglenes alkal­
maztatásáról. Havi díjazásuk 80 P.
Jelentkezni lehet a kormánybiztos­
nál (Budapest, V., Klotild-u 10 c.)
Bővebb felvilágosítás ugyanott
nyerhető.
A népiskolai építkezések. A
kultuszminisztérium költségvetési
előirányzata szerint a kiadások
végösszege 97.9 millió pengő; a
múlt évi költségvetéshez képest
a kiadások 8.3 millióval emelked­
tek. A személyi természetű kiadá­
sok az összes kiadások 71,1 szá­
zalékára rúgnak. Az indokolás
szerint a többletet jórészt az okoz­
za, hogy egyes területeken az ál­
lások további szaporítása vált

szükségessé. Elsősorban a népisko­
lai hálózat tervszerű fokozatos
kiépítésével párhuzamosan 310 uj
állami és 600 nem állami tanítói
állást kellett szerveznie a kultusz­
miniszternek. Megemlíti a miniszter,
hogy a népiskolai építkezés eddi­
gi üteme nem bizonyult elégséges­
nek. Az 1937/38. és az 1938/39.
költségvetési évekre összeállitott
elemi népiskolai tervezet az isko­
lahálózat kiegészitését, a túlzsúfolt
iskolák zsúfoltságának enyhítését
és a teljesen használhatatlanná
vált iskolaépületek kicserélését
célozza. A tervezet végrehajtása
az 1937/38. évben 1.8 millió tulkiadást tett szükségessé. Az uj
költségvetési évben a miniszter
hasonló arányban kívánja folytatni
az építkezést

PIBU

|
I

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,

ha a benne hirdető,
feltétlenül megbízha­
tó cégeknél vásárol!

■ilM^
Kérelem a Kartársakhoz! A

lap fenntartása nagy anyagi áldo­
zatot kíván. Felkérjük tehát azon
Kartársakat, akik a Népművelést
január óta megtartották, de az elő­
fizetési dijat eddig be nem küldték,
hogy azt mielőbb beküldeni
szívesek legyenek. Szolnok, 1938
évi május hó 3!-én.
Kiadóhivatal,

Üdülőházba való felvétel. Az
Állami Tanítók Országos Egyesü­
lete balatonboglári Gállá Endre
Üdülőházba a f. évben 5 csoport­
ban fogja elhelyezni a jelentkező
kartársakat. A felvételnél elsőbb­
ségben részesülnek a tulajdonré­
szes kar társak és azok családtagjai,
valamint az alapítványt tett, illetve
tulajdonrészjeggyel bíró tanítói kö
zületek által ajánlottak és azok
családtagjai. Az első és utolsó
csoport üdülői külön díjkedvez­
ményben részesülnek. E két cso­
portban nyaraló tulajdonrészesek
napi 3 P 50 f-t fizetnek teljes* el­
látásért, mig egyéb tanügyiek és
idegenek a többi idényre megál­
lapított ellátási díjnak 10°/0-kal
való mérséklésére tarthatnak igényt.
I. csoport jun. 19-től-julius 2-ig,
a II. csoport julius 3-tól—julius
16-ig, a III. csoport julius 17-től
julius 30-ig, a IV. csoport julius 31től—aug. 13-ig, az V. csoport aug.
14-től—aug. 27-ig. Egy-egy csoport­
ban eltöltött idő meghosszabbítha­
tó, ha a következő turnusban van
hely. Lakást, napi négyszeri étke­
zést, kiszolgálást és szabad fürdést
nyújt az üdülőház. Napi ellátási
dijak: tulajdonrészesek és alapít­
ványt tevők részére: a II. III. és
IV. csoportban napi 3 P 80 f.,
tanügyieknek 4 P 30 f„ idegeneknek
5 P. Jelenkezni lehet az Egyesü­
let Elnökségénél (Újpest, Viola-u.
4.) ahol mindennemű kérdésre
felvilágosítással szolgálnak. A fel­
vételről kellő időben értesítik a
jelentkezőt, melynek vételétől szá­
mított 8 napon belül 5 napi ellá­
tási dij, mint foglaló beküldendő.
Ez összeg természetesen az ellátá-

।

119

si díjba beszámittatik. Ha azonban
a felvett jelentkező nem foglalja
el a helyét a foglalót az Üdülőház
javára fordítják.
Hadirokkant tanítók helyzeté­
nek gyökeres javítása céljából
indított Országos Akció Előkészí­
tő Bizottsága a saját érdekükben
felhívja a hivatalosan nyilvántar­
tott hadirokkant tanítóbajtáfsakat,
hogy rokkantsági adataikat: hala­
déktalanul közöljék: Czimbplinetz
Jenő hr. el. isk. tanítóval, jTiszaeszlár, Szabolcs vármegye. |
A Vármegyei Általános Tanitóegyesület Temetkezési Alosz­
tálya altruista intézmény.“Saját
maga és családja érdeke felien
vét, ha belépését halogatja.

Nyugtázások. — Csekkszámla •
J.-N.-K. -Szolnokvármegyei Álta­
lános Tanítóegyesület, Szolnok,
57.480. Előfizetés a Népművelésre:
Czifra Sándor 3 P. Szolnok J Sza­
kács János 6 P. Mezőtúr, $zathmári Lajos 3 P. Nagykörű, {Elek
Sándor 3 P. Karcag, Szeged^ Ist­
vánná 6 P. Kovács József? 6 P.
Cserhy Béláné 3 P; Szcjnök,
Szalai Imre 6 P. Pusztake^gyel,
Sztavenyik Vilma 3 P. Jászírokszállás, Somogyi Erzsébet 3 P.
Mezőtúr, Markóth Dezső, dr. Kere­
kes Sándorné, Hunyor Ilona/Pethes Gyuláné, Haám Sándorné 1 P
50 f. Szolnok, VIII. áll. isk. ^Tan­
testület 6 P. Jászberény, Józsa
György 3 P. Kisújszállás, Polónyi
Rózsi 3 P. Szolnok, vitéz Asztalos
Sándor 3 P. Nagyrév, Rkj isk.
Igazgatósága 6 P. Jászfénys±aru,
s

120

Salamon Klára 3 P. Pusztamonos­
tor, 1I-III. Áll. isk. Tantestület 12
P. Jászberény, Máté Gábor 6 P.
Pusztapó, Tóth Teréz 6 P. Mezőtúr,
Ungerné, B. Mária 2 P. Puszta­
kengyel, Kardos Katalin 3 P. Ci­
bakháza, Kretsmár Margit 3 P.
Pusztagyenda, Molnár Árpád 2 P.
Turgony, Horváth Imre 3 P. Me­
zőtúr, Újhelyi Mihály 3 P. Mezőtúr,
Imrefalvi József 6 P. Jászberény,
Vénusz Mária 6 P. Boldogháza,
Vitárius Endre 6 P. Boldogháza,
Lőrincz Béla 1 P 50 f, Turkeve,
Kakuk István 4 P. Törökszent­
miklós, Schaeflerné, S. Margit 6 P.
Kunszentmárton, Rátkay György
3 P. Kengyeltenyősziget, Farkas
Mária 3 P. Törökszentmiklós, Doroszlai Elek 1 P 50 f. Fegyvernek,
Konti Júlia 6 P. Rákóczifalva,
Varjasy László 2 P. Szelevény,
Glódeák Béláné 2 P. Mezőtúr.
Tagdij címen: Mohács Albert
15 P. Törökszentmiklós, Ungerné,
B. Mária 2 P. Pusztakengyel,
Varga Mária 10 P, Jánoshida,
Boross Katalin 4 P. Karcag, Pataky
Júlia 10 P. Törökszentmiklós,
Molnár Leó 23 P. Pusztataksony,
Fazekas Károly 4 P. Hajós István
4 P. Szolnok, Fogarassy Mihály,
Fogarassy Mihályné,*Vass Andor,
Vass Andorné, Baumgárten Nán­
dorné, Bányai László, Mohács
László, Nagy Tiborné, Nagy Boldizsárné, Busay Mária, Ragyina
Margit, Mohács Katalin, Kardos
Katalin, Gál János, Cibakháza,
2—2 P. Horvát Gyula 3 P. Szol­
nok, Makkár László 4 P. Makkár
Lászlóné 4 P. Szelevény, Kiss Imre
IIP. Kisújszállás, Ring Károly,
Ring Károlyné, Józsy Ferencné,

Szentiványi Béláné, Kiss Károlyné,
Bennyovszky Ida. Koncsek Jánosné, Rusz János, Báthory Vilmosné,
Magyari Károlyné,Szegedy Jánosné,
Blénesy Jánosné, Perényi Margit
2—2 P. Jászberény, Baghy Ferenc
4 P. Jászladány, Szalay Irma 3 P.
Pusztakengyel, Szeiffné, R. Irén
10 P. Pusztagyenda, Molnár Árpád
2 P. Turgony, Gárdonyi Jenőné
8 P. Törökszentmiklós, Kiss Teréz
2 P. Kenderes, Wagner Anna 4 P.
Sajtos Imre 2 P. Törökszentmiklós,
Kiss László 4 P. Pusztaecseg, So­
mogyi Erzsébet 4 P. Mezőtúr, dr.
Wimmer Károlyné 4 P. Cibakháza,
Szőke Kálmán 3 P. Tiszaszentimre,
Nagy Irén 4 P. Dévaványa, Vé­
nusz Mária 6 P. Boldogháza, Timpfel Ilona 4 P, Tiszabő, Kovács
Imre 2 P. Tóthné, Sz. Vilma Tö­
rökszentmiklós, Dobai József Fel­
sőszászberek 2-2 P. Herskó Mó­
zes 4 P. Karcag, Koncza Ilona
2 P. Tiszaroff.
Temetkezési díj címen: Czifra
Sándor 9 P 60 f. Szolnok, Molnár
Péla 2 P 40 f. Mezőtúr, Királdi
Károly 1 P 60 f. Dr. Gergely
Ferencné 1 P. Jánossy Pálné 1 P
20 f. Szolnok, Bogyó Béla 1 P
20 f. Jászfelsőszentgyörgy, Markóth
Dezső 2 P 40 f. Dr. Kerekes Sán­
dorné, Hunyor Ilona, Pethes Gyu­
láné 1 P 20 f. Szolnok, Vida Gyu­
la 2 P 40 f. Vida Gyuláné, Kiss
Sándor, Kiss Sándorné, Flórenczné
Sz. Ida, Szakáll János, 1 P 20 f.
Mogyorósy János 2 P 40 f. Tíszaföldvár, Lótos Ferenc 7 P 20 f.
Jászárokszállás, Renner Ignác 2 P
40 f. Esztergom, Glódeák Béláné
1 P 20 f. Mezőtúr, Szabó Ilona
1 P 20 f. Jászfelsőszentgyörgy.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBŐL
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat ^U. o.
o.
IV. o.
V. o.
VI. o.
Tesléry: Fogalmazási eredmények
o.
o.
IV. o.
Tesléry; Táblai rajzok
I. o.
II. o.
III. o.

IV. o. 35Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

I. o. 6
II. o. 64-

IV. o.
II. o. 3'
in. o!
IV. o. 540
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanitása
II-VI. o. 3
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o. 84Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek in-IV. o. 5’1
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
7^0
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok
64Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
560
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-he*z
21
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
I-II. o. 2^0
mérés tanításához
in-ív. o. 2^0
V-VI. o. 2®
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
3‘X
Tirpák: Beszélő rajzok L, II., III., IV.
á 1’1
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

*

--

1 . *

í
I

J

TARTALOM:

RtNTI DKZSŐ
könyvnyomdája
SÍOLMSK.

Adorján József: Búcsú és köszöntés.
Szemes Gábor; Milyen legyen a népiskola
gazdasági gyakorlókertje?
|
Hajmésy József: Hol vagy István királyi?
Szűk Károly: Ml a vándortanitó feladata a
tanyai néppel és a közigazgatással
kapcsolatban ?
|
Mann Barna: Testnevelés elméleti és gyekor*
lati alapon.
Gyomai György: Tanév végén.
. §
Hajmésy József: Leborulunk Uram !
Csontos Sándor: Kapuzárás.
j
Tanügyi értekezlet Jászberényben.
Hivatalos rész. — Hírek.

XXXI. ÉVFOLYAM, S. SZÁM. - 1938.

XXXI. évfolyam.

Iskolai falitérképek, szemléltetöképek
tanszerek és ifjúsági színműitek stb.
nagy dluztékban eredeti kiarféi árikan:

1938. junius hő.

6.szám.

jAsz-nagykun-szolnokvármegyei

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség és a vármegyei
iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönyé.

Laptulajdonos

Jász-Nagykun-Szolnokvármegyel Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26'—
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26’_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26’—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
120
Magyarország babérlombos címere,34X51 cm.
_'50
Hiszekegy falikép 37X51 cm.nagyságban
'6q
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17’60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
41 •_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
i660
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'_
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4-_

Bárhol hirdetett iskolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szakkönyv
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

í
aklaméclók
íztéroshoz.

>iel8s szarkeaztS: KIRALDI KAROLY

GYOMAI GYÖRGY
kiadó: CSIKY ERNŐ

FBmunkatérs:
FeleISs

Megjelenik havonként.

f^úcsú és Köszöntés.

óiméra Szolnok, Újvárosi Iskola
kOldendS^.
Kéziratokat nem adunk vissza

!

I

A politikai étet hullámverése elszólitotta a kultusztárca éléről ^(óman
Bálintot és a Kormányzó úr bölcsessége gróf teleki páll állítatta oda.
Mikor a távozónak munkájára visszatekintünk, meg kell állapítanunk,
hogy ez a lusztrum igen gazdag eredményekkel zárult. És ha a mérlegelést
is elvégezzük, a legszigorúbb tárgyilagossággal úgy kell Ítélnünk, hdgy egyik
legnagyobb alkotószellemű miniszterünk távozott el. Pedig alkotásaihoz éppen
az nem állott rendelkezésre, amire elsősorban lett volna szüksége: a pénz.
Nem épitetheiett tehát monumentális kultúrpalotákat és nem hinthetteiakarata
szerint tele az alföldet iskolával, de megtalálta a teret, ahol nemzed jövőjé­
ért aggódó lelke és cselekvő egyénisége nagyot alkothatott.
■í
Az iskola belső élete felé fordult, ott adott formát népünk s^sát irá­
nyitó gondolatainak. A történeltudósnak a múltból, a messze jövendőbe előre
tekintő szemével meglátta, hogy a magyar életnek leghivatottabb vehetője az
eddig állandóan mellőzött tanitó. Látta, hogyha a nemzet sorság javítani
akar, akkor azt csak a tanítón keresztül teheti. Öt kell megemelni, hogy ve­
zető lehessen. Módot kell adni arra, hogy a tanitó minél többet meríthessen
a szellemi javak kincsesházából, mert csak igy hintheti kincseit azcjk közé,
akik minden javukat tőle várják. Megalkotta tehát a főiskolai tanítóképzést.
Alkotásának igazi értékét majd csak a jövő érti meg. Mi magyar taní­
tók már régen vártunk rá és hogy most a megvalósulás útjára lépett, han­
gosan kimondjuk: áfám arj Bálint alkotása a magyarság népkulturájában
olyan érték, amilyent a nemzet az első kultuszminiszter óta nem kapott. Mi
mondunk érette alkotójának és munkatársainak elsősorban köszönetéig további
munkásságára pedig Isten áldását kérjük.
' |
Qróf teleki Pál működése elé a magyar kultúra minden, munkása a
legnagyobb érdeklődéssel, bizalommal tekint. A tanítóság eddig is] ismerte
politikai és tudományos működését. Mindkét irányú működését magasra ér­
tékelte, de egész leikével csak az emlékezetes felsőházi nyilatkozata lián fór­

122
! 123

dúlt felé. Erre a nyilatkozatára fel kellett figyelnie, mert ez új hang volt a
magyar életben. Új a tanítónak, aki vállveregető, vagy leereszkedő dicséretet
már sokat kapott, de az egyenrangúság elismeréséért állandóan küzdenie
kellett, sőt kell még ma is. Most rendkívüli értékemelés történt. Azt látjuk:
9róf Teleki Pál ismeri a tanítót és nagyon jól ismeri. Munkáját is valódi
értéke szerint méri. Nem tesz különbséget a nemzetnevelés különböző ágaza­
tai között, hanem hirdeti a mi igazunkat: a nemzetnevelés olyan megoszthatatlanul egységes, mint maga a nép.
Ebből a hangból kicsendülő lélek, az ilyen felfogást hirdető ember bi­
zalommal és igaz reménységgel tölti el minden magyar tanitó szivét. Hisszük,
hogy ebben a reménységünkben nem csalatkozhatunk és ebben a hitben
bocsátjuk teljes odaadással rendelkezésre, munkára vágyó erőnket.
Tódorján József.

Milyen legyen a népiskola
gazdasági gyakorlókertje ?
A Körzeti isk. felügyelői Utasitás nevelő-oktató munkánk eredmé­
nyességének ellenőrzésére vonatkozó fejezetei előírják, hogy az iskola­
felügyelő „Érdeklődjék aziránt, hogy van-e az iskolának olyan területe,
ahol a gyermekek növényeket termeszthetnek, gazdasági munkálatokat
végezhetnek, szemléleteket, tapasztalatokat gyűjthetnek."
A gyakorlókertben a tanulók közvetlen cselekvésével végzett munka
jótékony s nevelő hatása mindennél maradandóbb. A munkavégzés fo­
lyamán a legnemesebb érzelmeknek szinte végtelen sora kel életre ki­
csiny tanítványaink fogékony lelkében, melyeknek nemesitő hatása a
legragyogóbb szavakkal sem pótolható.
A gyakorlókertek létesítése tehát égető problémája a gyakorlatias­
ság, a cselekedtetés s munkáltató oktatás szellemét szolgáló nevelő-oktató
tevékenységünknek.
Gyakorlókertünkben - akármilyen kicsiny legyen is az - szem­
léltessük a konyhakerti vetésforgót. Tanítványainkon keresztül éreztessük
meg gazdaközönségünkkel, hogy k kert egy és ugyanazon területén éve­
ken keresztül pl. paradicsomot, vagy korai burgonyát, avagy káposztát
azaz mindig egy es ugyanazon növényt termelve a talaj táplálóértéke

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
j»Hungária“ rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim ;

Borösztrelcher.

Tilefon: 53

egyoldalúan használódik ki s a termésátlag évről-évre csökken. Feltá
lenül
adjunk tehat mintát a vetésforgóra, ami például kertünknek három szakaszra való osztásával a következő lehet:
I-SÖ ÉV.

I. Tábla növényei.
Trágyázás!

II. Tábla növényei.

III. Tábla növényei.

Leveles növények
(Fejes saláta, spenót)
Káposztafélék
(Fejeskáposzta, kel­
káposzta, kalaráb)
Kobakosok
(Uborka tök)

Hagyma és gyök. növ.
(Vöröshagyma, fok­
hagyma, tavaszi hagy­
ma, sárgarépa, petre­
zselyem, zeller, retek,
répa és cékla.)
Paprika, paradicsom
Dinnye.

Hüvelyesek
(Borsó, bab, lencse)
Vetőmagtermelő^
növények. §

I. Tábla növényei.

II-IK ÉV.
II. Tábla növényei.

Hagyma és gyökér­
növények. Paradi­
csom, paprika, dinnye.

Hüvelyesek és mag­
termő növények.

III. Tábla növényei.
Trágyázás! |

Leveles növény!
Káposztafélék, J
Kobakosok. 1

III-IK ÉV.

Hüvelyesek
és magtermő növ.

Trágyázás!
Hagyma félék, I
Leveles növény
Gyökér növ. |
Káposztafélék,
Paprika, paradicsomi,
Kobakosok.
dinnye.
(A részleteket
illetőleg
1.:
íz < ... ...
“
Móczár Török: vuaz.ua
sági ism.
Gazdasági
ism. i.
I. rrar
Franklin).
Készíttessünk tanítványainkkal kertünk beosztásáról több alk;
oms a kerti munkák elvégzésén kívül egyszerű nöxlényttani, táplálkozási kiserietekkel érzékeltessük a vetésforgó feltétlen
szükségességét és észszerűségét.
fUen
Kísérletekkel vigyük közelebb tanítványainkhoz a növények életét
bXL* %i*^
‘hitványainkat a korszerű újítok
befogadására. Pl. Ha a burgonya szárát letakarjuk, akkor a burglva
karrészéin is gumók fejlődnek. Kell-e ennél fényesebb bizonyíték'
burgonyatoltogetes céljának és szükségességének a megértetésére!. a
sűrűn vetett borso düslombozatú ugyan, de kevés termést ad, ÁenkSéai^KKA °> T éS növénytávolságra vetett terméshozama- a hegkielégítőbb A kukorica töltögetésének fölösleges voltát ugyancsík e,
szerű kísérlettel gazolhatjuk. Ezek a kísérletek a gyermekben a to^ígyibbi
kísérletezésre való hajlamot fejlesztik.
kaPcsolatos összes munkálatokat (talajelőkésiités,
vetes, ultetes, pikirozás, palántálás, kapálás és öntözés, a magvak Lzedese, termes betakarítás stb.) mind tanítványaink végezzék. „Az a feyakorlati ismeret, az a jótékony lelki hatás és érzés, amelyet a növények

124
vetése, öntözgetése, ápolása, megfigyelése vált ki a gyermekek leikéből,
semmiféle más utón nem pótolható". (Móczár M.)
A kerti foglalkoztatások közepette értessük meg tanítványainkkal,
hogy nagy és komoly munkát végeznek, neveljük őket a föld és a földmives munkájának értékelésére, megbecsülésére. Az iskolai kert a Ma­
gyar Haza egy darabja! Tegyük ezt mintaszerűen széppé, legyen példa
a jövendő otthonok számára. Szóvirágok helyett cselekvő hazafisággal
láttassuk meg nemzeti jövendőnk útjait. Nyitott szemmel vizsgáljuk lakó­
helyünk kertjeit, gyűjtsük állandóan tapasztalatainkat, Írjuk is fel azokat
u. n, hibajegyzékünkbe. Ennek alapján alkalomadtán, nagy pedagógiai
tapintattal mindig mutassunk rá községünk kertgazdasági eljárásainak
helytelenségeire. Fordítsunk különös gondot a melegágy, korai érésű
termények termesztése, komposzttelep, elevensövénykészités, cserjésités,
fásítás stb. gyakorlati vonatkozású problémákra.
A gazdasági kerttel kapcsolatban létesített kicsiny virágoskertünk
ugyancsak példát adó legyen ! Ügyeljünk arra, hogy minden időben ta­
vasszal, nyáron és ősszel egyaránt nyíljanak benne virágok. így tavasszal:
ibolya, árvácska, nefelejts, százszorszép, szagosrepcsény, tulipán, liliom,
nárcisz, nőszirom, pünkösdi bazsarózsa, nyáron pedig: petúnia, illatos
rezeda, nyári viola, sarkantyuka, szegfű, őszirózsa, oroszlánszáj és végül
ősszel: krizantémum, angol gerepcsin, pompás zsálya virágai ékesíthetik
kertünket. E virágok magvait, tőkéit stb. szinte minimális árért beszerez­
hetjük közismert magkereskedéseinkből. (Részletes ápolásukat illetőleg 1.:
Móczár—Török: Gazdasági ismeretek, Ili. Franklin.)
Feltétlen honosítsuk meg kertünkben a községünkben is közkedvelt
virágokat azért, hogy azok helyesebb és szakszerűbb ápolását tanítvá­
nyainkkal is megismertethessük. A fenti sorozat községünkben nem is­
mert legegyszerűbb és legigénytelenebb virágait ugyancsak telepítsük be
iskolai kertünkbe s igy a tanitó munkája felfrissítheti, megjavíthatja a falu,
a község virágkultuszát. A koratavasszal virító, de már ősszel avagy
nyáron elvetendő, elültetendő növények munkálatai a gondos előrelátásra
nevelik tanítványainkat.
Hacsak lehet, hassunk oda, hogy otthon is minden gyermeknek
legyen kis virágoskertje. Adjunk ezek beültetéséhez töveket, dugványo­
kat és magvakat tanítványainknak. Adjunk tanítványainknak a virágosés konyhakert megszerettetésében oly mély lelki élményt, hogy az iskolai
indítékok alapján majdani életükben törekedjenek otthonuk körül kicsiny
kertet létesíteni. A kert alkalmat ad arra, hogy szabadidőnket szép
környezetben, egészséges munkával tölthessük el s a táplálkozásunkat is
egészségesebbé, olcsóbbá és változatosabbá teszi, sőt a fölösleg értékesí­
tésével még jövedelmet is ad.
Ha valamely népiskola annyira mostoha viszonyok közölt él, hogy
még egy parányi gazdasági gyakorló kert sem áll rendelkezésére, akkor
— amig a helyzet meg nem változik — kicsiny ládikákban neveljük a

,

125

legfontosabb növények palántáit és még fokozottabb mértékben fordít­
sunk gondot a szobakertészetre.
|
Ha a gyermekeket már kicsiny korukban a virágok sz^-etetére
szoktatjuk, úgy nem kell félteni tőlük a községi utak és terek Cserjéit,'
fáit és bokrait. Nemhogy rongálnák, de lelkes munkájukkal maguk is
gyarapítják azokat. Az egyik falusi iskola közelében hatalmas ■ tölgyfa
díszük. A vén fa törzsére az elemi isk. tanulók keretes Másképet
helyeztek, máshelyen Krisztus keresztjét tették Rákóczi hársának derekára.
Kirándulásaik befejezésekor az évszázados lombozat alatt szövögetik ál­
maikat a dicsőséges magyar múltról, térdelnek le Krisztus keresztje előtt
és imádkoznak a szebb, jobb, boldogabb magyar jövendőért. - X
Jászberény.
Szemes Gábor
áll. tanitóképző?int. tanár *

Hol vagy István király?...
Irta : Hajmásy József.
।
A szentistván? napok ünnepi áhítatában, mint égbetörő zsiplozsma
tör fel a szivek mélyéről az imádságos fohász:
, „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga,
Ki voltál valaha országunk istápja?
Hol vagy István király, Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben Te előtted sírván." *
£ j
Zúgnak mélyhangú harangok, csengenek kicsi, falusi harangocskák
s hívó szózatukon millió meg millió ember ajkán csendül fel c vágyó
melódia;
‘
Hol vagy István király ?
Emberek sokaságának áhitatos éneke kiséri a mélyen búgól orgona
viharos zengését s egy sokat szenvedett nép vágyó imája emelkedik az
égi magasságba :
’ jF
Hol vagy István király?
J
Már elnémultak az ajkak, elhalkult az orgona viharos zenéje, de
az ünneplő lelkek mélyén ott cseng még a melódia, a szív muzsikája, s
visszhangzik az ünnepi napok imája:
Hol vagy István király?
j
Tanító Testvérek! A szentistváni ünnepek harangzúgásos- jiajnalán
eszméljünk magunkba, öltsük magunkra a szentistváni hangula| ünnepi
köntösét s mélyedjünk el első szent királyunk, Szent István, csodálatos
egyéniségének keretében.
A reánk köszöntött ünnepi napokban törhetetlen hittel, teljes biza­
lommal és háládatos szívvel forduljunk a nagy király, Szent István felé.
Szálljunk magunkba és keressük meg magunkban Szent Istvánt. Érezzük
és higyjük ; hirdessük és tanítsuk, hogy Szent István királyunk az az

!

II

126
Istenküldte magasztos magyar lélek és magyar szellem, mely hivatva van,
hogy mutassa az utat: az örök magyar élethez, az örök magyar jövendő felé:
Nekünk, magyar tanítóknak, Szent István király, mint országépítő
bölcs nevelő, mint nemzetirányitó nagy tanítómester külön örökséget is
hagyott. Olyan külön örökséget, mellyel hosszú századokra megjelölte
nemzetnevelésünk tartalmát is, az irányzatát is.
Ez a szentistváni külön örökségünk: Szent Istvánnak fiához, Imre
herceghez intézett intelmei. A könyv intelmeit Szent István királyunk
ugyan fiához, Imre herceghez intézte, de mert az atyai intelmek a kílencszáz esztendőnek minden elavult és élő nevelési eszmeáramlatain túl és
félül örökértékü nemzetnevelő gondolatok maradtak, Szent István intel­
mei minden magyar nevelőnek is szólnak.
Szállj magadba, tanító Testvérem, s engedd, hogy szent királyunk
halhatatlan szelleme tölthesse el lelkedet s a Szent Jobbkéz lelki sze­
meid elé tartsa az aránybetűs kőtáblát, melynek tíz parancsa magában
foglalja mindazt, amit egy nemzet jövőjéért aggódó bölcs király adhat
fiának, utódjának, országa minden magyar királyának és minden magyar
nevelőjének.
Az első intelemben a hit megtartásáról szól bölcs királyunk. A hitet
oly szorgalmasan őrizd meg, hogy az Isten által alád rendeknek példája
légy, s valamennyi egyház méltán nevezhessen téged, fiam, a keresztény
vallás hívének. Mert akik hibásan hisznek, vagy hitüket jó cselekedetek­
kel nem igazolják s ékesítik, mivel holt a hit cselekedetek nélkül, sem
itt becsülettel nem országolnak, sem az örökkévaló országban nem
részesülnek.
. Szent István király államalkotó bölcsességét misem bizonyítja jobban,
mint az, látnoki szemekkel veszi észre azt, hogy az országépítés biztos
alapja es első, legerősebb eszköze a vallás. A szentistváni gondolatoknak
egyenes folytatása azok a szavak, melyeket az Utasításból olvashatunk •
„A vallásos érzés teremt fogékonyságot az iskola növendékeinek lelké­
ben minden jó és nemes iránt. “
A vallásosságra nevelés nemcsupán az egyén életében bír nagy fonossaggal, de az államnak is csak a keresztény hit erkölcstana lehet
egyedüli, biztos alapja. Amelyik nép lelkében megingott a valláserkölcsi
neveles alapja, az a nép megérett a pusztulásra.
A hit után a második helyet foglalja el az egyház — olvashatjuk a

‘BRÜLL

Takarékosság I
Baross-utcai

^DIVATOZ LÉTBŐL

127

második atyai intelemben. — Azért fiam, a vallás után még a gyenge
egyháznak légy őrzője, hogy inkább gyarapodjék, mint kárt szenvedjenAki a szentegyház méltóságát kisebbíti, Krisztus testének csonkítója. A
királyokat elsősorban azért nevezték felségeknek, mert felsegélik az egy­
házat. Ezt cselekedjed te is, hogy koronád ékesebb, életed boh jabb és
napjaid számosabbak legyenek.
Hogy a föntebb felvetett gondolatot — a vallásos nevelés fontossá­
gáról szólva — mennyire átérezte a nagy király, azt bizonyí|ja az ő
országépítő tevékenységének minden egyes mozzanata. De kiváló törté^nelmí nagyságát talán az világítja meg legjobban, hogy intelnfei élére
éppen a keresztény vallás és egyház támogatását tette. És az egyház
mindenkor méltónak bizonyult arra a tiszteletre, melyre Szent István
intelmei alapján, a nemzet évszázadokon át részesítette. Nemcsak a val­
lásosság, hanem a művelődés, a politika, a gazdasági és a társadalmi élet
terén is az egyház volt az úttörő.
A harmadik intelemben az egyház iránti hűségről szól s ^zt még
bővebben kifejti. A főpapok legyenek a te véneid, úgy őrizd ő^et, mint
szemed fényét. Ha megtartod az ő jóakaratjokat, nem lesznek féjelmedre
ellenségeid. Őket rendelte Isten a nemzetnek őrzőkül. Ha őket .őszintén
szereted, bizonyára magadnak használsz, országodat tisztességesén. fogod
kormányozni.
,
A főemberek, az országnagyok, az ispánok, a vitézek és nemesek
hűsége, ereje, serénysége, embertudása, bizalma a királyságnak pegyedik
ékessége — mondja Szent István királyunk, fiához intézett negyedik
intelmében. Ök oltalmazzák az országot és védelmezik a gyengéket. Ök
legyenek atyáid és testvéreid. Vitézlő, de ne szolgarend legyen. Harag
és gyűlöltség nélkül, békességesen, szelíden és emberségesen uralkodjál
rajtuk. Az alázatosság felemel, a kevélység megaláz.
Amikor olvassuk ezeket a szavakat, pillanatnyilag talán ne|n is gon­
dolunk arra, mennyi nevelőértéket rejtenek magukban az intelemnek eme
sorai. Olyan örökértékű nevelői gondolatok rejlenek a soroké mögött,
melyeknek mindegyike egy-egy eszmevilágot jelent a nevelő-tanító telkében.
Az intelem soraiból mindössze két szót ragadok ki, mint íz állam­
polgári nevelés két fontos tényezőjét: hűség és bizalom. Ha a| nevelő­
tanító megközelíteni akarja a tanterv általános célkitűzését, ne4 szabad
megfeledkezni arról, hogy az „öntudatosan hazafias polgárok” Nevelése
csak olyan mértékben sikerül, amilyen mértékben e két nevelőj értéket
a gyermek lelkében kialakítani tudjuk. A hazaszeretetre nevelés el sem
képzelhető e szentistváni gondolatok nélkül. A bizalomról a következő­
ket olvashatjuk az Utasítás valamelyik részén: „Minden nevelésiföltétele
a bizalom. Ahol nincsen bizalom a nevelő iránt, ahol níncsen^-bízalom
a nevelendő iránt, ott minden nevelési törekvés meddő marad. I
íme, két szentistváni gondolat, mely hosszú századokon keresztül
is megőrizte nemcsak eredetiségét, de irányító eszméje maradt 4 mai —
modern értelemben vett nevelésnek is.

128

Az ötödik intelemben Szent István a következőket tanácsolja: A
türelem és igaz Ítélet a királyi korona ötödik ékessége. Ha országodnak
tisztességére törekszel, szeresd az igazságos Ítéletet. Valahányszor vala­
mely ítéletet érdemlő ügy vagy főbenjáró bűnös kerül eléd, légy türel­
mes hozzá s esküvel ne bizonykodjál, hogy őt megbünteted, mert a
bolond fogadást ember meg nem állja. Ne is ítélj te magad, hanem az
efféle ügyet bízd inkább a bírákra, hogy törvény szerint igazítsák el. Ha
pedig a te méltóságodhoz illő dologban kell Ítélkezned, akkor ítélj békességes türelemmel, szánakozással, irgalom szerint, hogy legyen dicséret és
tisztesség a te szent koronádnak.
Szent István eme bölcs intelmét jól zárja szivébe minden tanitóember. A türelem és az igazítélet nemcsak a királyi korona dísze, de
jellembeli ékessége a nevelőnek is. Az a tanitó, ki igazságtalan valamely
gyermek iránt, megmérgezi a gyermek életét — olvashatjuk a tanítók
intelemkönyvéből: az Utasításból. A tanitónak szeretnie kell a gyerme­
keket és igazságosnak lennie irántuk. A tanító igazságos egyéniségét ölti
magára a gyermek is. Úgy kell tehát igazságosnak lenni, hogy a jó példa
biztos alapja legyen a jellemnevelés eme fontos eszmevilágának.
A hatodik intelemben ezeket olvashatjuk: Törekedjél arra, hogy a
külföldiek és vendégek örömest éljenek nálad.
Ha az utóbbi esztendők Európaszerte divatossá vált idegenforgalmi
törekvésekre gondolunk, a nevelőnek e kizárólag gazdaságpolitikai jellegű
színezete mellett, keresni kell azt a mélyebb jelentőséget, melynek szálai
a szentistváni eszmékben gyökereznek, s mint tanitónak éreznie kell azt,
hogy e törekvéseknek magyar szempontból való megítélésekor magasabb
szempontokat kell figyelembe venni. Akkor, amikor én, mint tanitó, a
vendégszerető magyar embertípus megteremtésére törekedem, fontos
nemzetnevelési követelménynek teszek eleget, mert ugyanekkor a magyar
faj egyemsegenek kialakításán is fáradozom. Az egyetemes magyarság
jellemnev elesi fokát az egyéni jellemnevelés eredménye adja
A hetedik intelemben ezeket tanácsolja a bölcs király:'Az öregeb­
bek, a jobbak, a belesebbek legyenek tanácsadóid. Ifjaktól ne kérj taná­
csot, hanem csak azoktól, akiket esztendeikre és bölcsességükre nézve a
tanacsadas megillet Ha bölcsekkel jársz, bölcs leszesz. Ha bolondokkal
forgolodol, társul adod magad azokhoz. Azonban az ifjakat nem kell egéböles^gea<d^
kirekesztened. Tanácsaikat terjeszd az öregebbek

Hogy az intelemnek eme szavai mennyire megszívlelendők, arról a
mindennapi eletben eléggé meggyőződhetünk. Az egész nevelési rendszerunk ezekre az alapvető szentistváni eszmékre van fölépítve A taniaZ°ké a dÖntő
kik éveikkel sok
Az osok követése a királyi méltóság nyolcadik lépcsője A fiák
XkÍőkAzn Az enSedetlenk^ök mind Istennel
ellenkezők. Az engedetlenseg fuvallata elhervasztja koronád virágát Az

129

engedetlenség az országnak veszedelme. Akiknek nincs gondja; elődeinek
végzésére, elpusztulnak. Kövesd az én szokásaimat, hogy néj^d becsül­
jön és az idegenek dicsérjenek.
A nevelő-tanító nem tűzhet ki maga elé szebb és magasztosabb
célt, mint azt, hogy újra meg újra az ősök szellemétől átitató^ ifjú nem­
zedéket nevelni, mert az a nemzet, mely ősei szellemében éli tanul és
dolgozik, jöhet bármi veszély, mindenkor diadalmaskodni fog. í
Ez a nyolcadik intelem az engedelmességet és a fegyelmezettséget
is kívánja. E nevelési elveknek a nevelővel szemben is vannají követel­
ményei. Megszívlelendők lehetnek minden nevelő részére azoj a szavak,
melyeket a cserkésztörvények soraiból olvashatunk: mindenkor vannak
vezetők és vezetettek ,* ha vezetni, parancsolni akarunk, tanuljunk meg
először engedelmeskedni.
T
A kilencedik intelem szavai az imádság gyakorlását tanácsolják. Te
is imádkozzál, hogy Isten bűneid eltörlésére méltasson, hogy ’ mindenki
győzhetetlen királynak nevezzen. Azért is könyörögj, hogy távóztasson el
tőled minden tunyaság, hogy segítséget adjon minden jóságos cselekedethez.
Ez az intelem egészen világosan beszél az igazságos áhítat magasz­
tosságáról. Hogy e 900 éves gondolatot miként használja föl a Inai peda­
gógia, arra ismételten a cserkészettől, mint az ifjúsági neveié^ legneme­
sebb támogatójától veszek példát: hogy a tizedik cserkésztörváiy szerint
élhessünk — A cserkész testben és lélekben tiszta — a legjobb eszköz
az imádság és a munka.
A jóságos cselekedetek főékessége a királyok koronájának és a
parancsolatok között a tizedik — hangzik Szent István király j utolsó in­
telme. Illik a királynak kegyesnek és irgalmasnak és több e^yéb jósá­
gokkal teljesnek és ékesnek lenni. Légy irgalmas minden szenvedőhöz.
Légy békességtűrő mindenkihez, azokhoz is, akik hatalom nélkíil szűköl­
ködnek. Légy alázatos, hogy Isten felmagasztaljon mind itt, mind a jövő
életben. Légy szelíd, hogy mindig az igazságot követhessed. Légy tisztes­
ségtudó, hogy soha senkit szántszándékkal gyalázattal ne illess ",
Mindezekből, amiket igy egybeszedegettem, készül a királyság ko­
ronája, mely nélkül sem itt nem országolhat senki, sem az öi-ök életre
el nem mehet — fejezi be bölcs intelmeit Szent István királyunk.
S most, hogy az aranybetűs kőtáblának utolsó sorait isTelménkbe
véstük, tegyünk szent fogadást, tanitó Testvérek, hogy ezeknel^ a gondo­
latoknak jegyében fogjuk szolgálni a nemzeti felfogás elveinek érvénye­
sülését a nemzeti élet minden terén s az ünnepi napokra hazánkba sereg­
lett idegen sokaságnak mutassuk meg azt: él még Szent Istvánt szellemei
Legyünk rajta tanító Testvérek, hogy a magyarság ünnep|ő áhítatá­
ból kiérezzék az, hogy Magyarországon él az a szellem, mely S^nt István
nagy tetteit sugallta, a szegény, csonka haza fiainak lelkében jván még
annyi szentistváni erő, hogy üzenetet küldjön az egész világnap. Azt a
szellemet, melyre büszkék vagyunk idehaza, megkíséreljük kiá^sztani az
egész világra s ezzel megkezdjük gyógyítani a beteg emberiséget.

130

Mi a tanyai vándortanitó feladata a tanyai
néppel és a közigazgatással kapcsolatban ?
(Folytatás).

•

-

SZŰK KÁROLY községi főjegyző előadása a
Kunhegyes község határában rendszeresített
vándortanitói intézmény tanítóinak értekezletén.

Sajnos azonban a közigazgatás menete a törvények és rendeletek
végrehajtása nem ismer különbséget az irni-olvasni tudók és nem tudók
között. A törvény egyformán kötelez. Éppen ezért azt szeretném, ha a
tanyai vándortanitó az iskolánkivüli népművelés keretében az elöljáró­
ságtól kapott felvilágosítások és utasítások alapján felhívná a tanyai la­
kosság figyelmét az évről-évre ismétlődő és az egyes törvények és ren­
deletekben előirt kötelességeik teljesítésére a kellő időszakban. Ezzel
nagy szolgálatokat tud tenni nemcsak a közigazgatásnak, hanem a tanyai
■lakosságnak is.
Törvényeink ugyanis — az úgynevezett szociális törvények kivéte­
lével túlnyomóan úgynevezett korlátozó törvények, vagyis azt szabályoz­
zák és azt foglalják egységbe, hogy mit nem szabad tenni. A magyar
ember tehát a legtöbb esetben akkor ismeri meg a törvény rendelkezé­
seit, amikor törvénybe ütköző cselekedetet vagy mulasztást követett el
Elismerem, a legtöbb esetben tudatlanságból minden rossz akarat nélkül.
A népműveléssel kapcsolatban tehát egyik fő feladata lesz a vándortanitónak mint a közigazgatás egyik támaszának megvédeni a tanyai
lakosságot az ilyen vétlen mulasztásokból eredő büntetésektől, Csak
példaként említem fel, hogy a kukorica-moly elleni védekezéssel kap­
csolatban az előző gazdasági évről kimaradt kukoricaszárak és törek
május 15-ig vagy megfelelően elraktározandók, vagy felégetendők. Az
aranka, hernyóirtás kötelező volta a határjelek megujjitása és fenntartása
a cserebogár kötelező irtása, a szerbtövis irtás, a ragadós állatbetegsé­
gek az állatok elhullásának kötelező bejelentése stb. mind olyan ter­
mészetű dolgok, melyeknek elmulasztása nemcsak anyagi kárt jelent, a
tanyai lakosságnak értékük pusztításával, de emellett sok esetben súlyos
pénzbüntetést is kell a mulasztóknak fizetni, mit néhány jóindulatú fi­
gyelmeztető szóval a rendeletnek az iskolán kívüli népművelés keretén
belül, kellő, időben való ismertetésével mind el tudnánk kerülni.
Segítségére lesz ennek a munkának elvégzésében a közigazgatás a
tanyai yándortanitóknak az által, hogy az időszerű és esetenkint végre­
hajtandó törvényes rendelkezésekre idejekorán fel fogja hívni a vándortanitó figyelmét azon kéréssel, hogy azokat ismertesse a vándortanitó a
tanyai lakossággal.
Szeretnék — talán idők múltával — eljutni oda, hogy a tanyai
körzeti tamtoi lakás, vagy iskola ha nem is egy fiók községháza, de
legalább is egy olyan hírszerző és tudakozó iroda legyen, ahova befutnak

u

a tanyai lakosság esetleges kívánságai és ahonnan ez a lakosság közvet­
len értesülést szerezhetne az őt érdeklő eseményekről. A fagyai vándortanitónak ez a működése talán abban a megállapításban volna kör­
vonalazható, hogy ő lenne az a védő, oltalmazó kéz, aki a törvényes ren­
delkezések labirintusában az eddig becsukott szemmel járt tájékozatlan
lakosság figyelmét az elkerülhető és többé-kevésbbé veszélyes‘akadá­
lyokra felhívná és tompítaná az élét a törvények szigorának! Közölni
fogjuk y elük hirdetmény formájában az időszerű kérdéseket, ^örvényes
intézkedéseket, amely a tanyai lakosság érdekeit szolgálja, vagy köteles­
ségük teljesítésére vonatkozik.
r í
(ad. 5.) És végül szeretném néhány szóval ismertetni azon elgon­
dolásomat, amely abban a világításban állítja elénk a tanyai vándortaní­
tót, hogy miként tehet nemzeti szempontból fontos szolgálatokai a tanyai
vándortanitó mint politikai exponens. A legtávolabb áll tőlem ?azon el­
gondolás, mintha a tanyai vándortanitót a napi patika ágensének, vagy
agitátorának szeretném látni, sőt magam is azon a nézeten vagyok, hogy
minden közhivatalnokot nemcsak függetlenítenék a napi politikától, mint
ilyentől, hanem egyenest eltiltanám a politikával való foglalkozástól mint
pld. ahogy a katonaság is el van tiltva. Ma azonban amikor a í kommu­
nista sejtrendszer előharcosai mint vándorló iparos legények, mint ter­
mészetbúvárok, mint turisták, vagy mint tűzkőárusok, vagy más egyéb •
mindenféle elképzelhetetlen formában járják az országot és nrételyezik
meg nemcsak a magyar városok, de a magyar tanyai lakosság felkét is,
ma amikor az egész világ forrong és a békének jelzett mai időkben nem
tudni, hogy melyik pillanatban robban fel az a puskaporos hordó, melyre
középeurópa békéje van alapozva és nem tudni azt, hogy az ujább világ­
háború végképp elsepri-e a magyart a föld színéről, vagy talán Jaz életét
és megújhodását fogja köszönni egy újabb vérontásnak, különö&ép nyi­
tott szemmel kell haladnia a magyar vándortanitónak a tanyáig között,
mert hiszen az a fajta, az a televény, amelyből a magyar nemzet táplál­
kozhat kint él a tanyavilág életében.
g.
Nagy segítségére lesz a vándortanitónak ezen munkájában a tanyai
lakosságnak az a része, amely saját tulajdonát képező — esetlég nehéz
munkával, verejtékkel szerzett kis ingatlanán él, munkálkodik, "kinek az
anyaföldhöz táplált szeretetét, ragaszkodását, mondhatnám imádatát,
semmiféle politikai áramlat vagy erőszak megváltoztatni, vagy tőt megTavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát^ pon­
gyolát fővárosi nívójú szak üzletemben
vásárolhatja olcsó szabott
ön
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM!

KEMÉNY JÓZSÉF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorové-u. 19.

132

tántorítani nem tudta, kik még ma is a legtisztább Kossuthi politika
szellemi világában élnek. Nehezebb feladat lesz a nincstelen cselédek,
tanyások politikai életének felfogásának irányítása, szemmeltartása.
Vigyázni kell tehát arra, hogy az az őserő, az a nagy rezervoár,
amelyből a magyar nemzet utánpótlását veszi, meg ne fertőződjék, se a
kommunizmus, sem az álszocializmus, sem az osztály elleni izgatást
maga elé célul kitűző ezerféle politikai pártok agitátorai által, hanem
maradjon meg abban a kristálytiszta faji öntudatban, amelytől egyedül
lehet várni hazánk sorsának jobbrafordulását.
így képzeli el a közigazgatás a tanyai vándortanitó működését a
közigazgatással kapcsolatban.
Es most rövid keretek közzé szorított eszmefuttatásom végén legyen
szabad mindenek előtt elnézést kérnem a mélyen tisztelt hallgatóságnak,
hogy ha bizonyos vonatkozásban hiányos volt előadásom vagy esetleg
megállapításaim voltak helytelenek, mely utóbbi esetben szives örömmel
veszek elöljáróságunk nevében is minden életre való jó tanácsot, helyes­
bítést, vagy útbaigazítást, mert tudora, hogy azok meghallgatásával is
lakosságunk érdekét szolgálom,
Előadásom befejezése előtt mindenek előtt a község elöljárósága
nevében hálás köszönetét kell mondanom Dr. Tesléry Károly tanügyi
tanácsos, kir. tanfelügyelő urnák azon felbecsülhetetlen értékű munkás­
ságáért és lankadhatatlan, minden akadályt elhárító tevékenységéért,
mellyel a tanyai vándortanitó intézményt községünk területére nézve is
meghonosította és ezzel tanyai lakosságunk kulturális fejlődésének alapját
megvetette.
Már ebből az egy ténykedésből is örömmel állapítható meg a gya­
korlati élettel összhangban álló működése és ha ennek a rendkívül prak­
tikus elgondolásnak a végrehajtásához csak annyi anyagi áldozatot tud
és fog hozni a kir. Kormány, mint amennyi anyagi áldozatot ölt a theoretikus elgondolások alapján hatalmas összegekkel felépített és ma a
szétszórt tanyai telepítések miatt elnéptelenedett központi tanyai iskolák
felépítésében, bizonyos, hogy a vándortanitói intézmény százszorozott
eredményt fog elérni és felmutatni a centrális tanyai iskolák által felmu­
tatott eredményekkel szemben. Hálás köszönetem ismételt kifejezése mel­
lett legyen szabad kérnem Tanácsos Ur szives megértő és jóindulatú
tamogatasat a jövőre nézve is.
Ezt az alkalmat használom fel arra is, hogy községem elöljárósága
nevében .meleg-szeretettel és igaz magyar szívvel köszöntsem a közsé­
günkbe kinevezett tanító urakat. Kérem őket, hogy fogadják szivükbe
a kunság tartózkodó, de jószívű népét, ne hasson lehangolólag rájuk a
kunsági magyar eleintén bizalmatlankodó, idegenekkel szemben hűvös és
tartózkodó magatartása. A kemény vagy rideg szót viszonozzák szeretet­
tel türelemmel és békés megértéssel, mert sajnos el kell ismernünk, hogy
eze nek az egyszerű magyar embereknek nagyon sok okuk van az ide­
genekkel szembeni bizalmatlanságra és tartózkodó magatartásra.

133

1

jövői\avasz L,aszio ruspoK ur mondotta egy, a tanyaviiag ügyébenuttörő
meg-'
tartott értekezleten, hogy „Neki a magyar tanyavilág sokszor egy halottkell, a
hamvasztó, melyen virágzó falvak, városok, tervek, remények omlottak
megössze és lettek porrá, de sokszor úgy tűnik az fel előtte, mint egy nagy
bölcső, amelyben ring sok magyar reménység, sok magyar vágy |s sok
magyar jövendő".
Kívánom és kérem az Istentől, hogy az Önök munkája állítsa meg
a halott hamvasztónak ezt a megsemmisítő munkáját és keltse valóban
életre és tegye valóvá a minden igaz magyar lelkében élő magyar re­
ménységet, a magyar vágyat és a magyar jövendőt.
iVége.)

Testnevelés elméleti és gyakorlati alapon.
Az elemi iskolai testnevelés a régi tanórák szűk keretéből ^emel­
kedve ma már a testgyakorlás minden ágát felöleli és igy szolgája a
fejlődő gyermeki test szép, helyes és egészséges kifejlődését.
|
A fejlődésben levő gyermeki testnek kiegyensúlyozott nevelése és
fejlesztése az iskola keretében, a mai felfogás szerint a svédórával r való­
sítható meg leghelyesebben, melyhez kiegészítésül hozzájárul > már
részben bevezetett játékdélutánok megtartása is. A modern kpr leghe­
lyesebb, leghatásosabb és legcélravezetőbb testnevelési módja tényleg a
svéd óra, mely felépítésének szakszerűsége alapján soha felül nemi múló
eszközévé vált a helyes és célravezető testnevelésnek. Felépítésében az
izmok foglalkoztatásakor nem felejtkezik meg a belső nemes szervek —
szív, tüdő, — fejlesztéséről sem, arányosan alkalmazva gyakorlatait a
test minden részére. Fokozatosan melegíti, erősíti, majd csillapítja á szer­
vezetet, anélkül, hogy az izmokat merevítené. Elmésen összeállított gya­
korlatai közt megtaláljuk a testnek szükséges rövid pihenőket,, njelyek
alatt tudomást szerez a gyermek a következő gyakorlat hatásáról J hasz­
náról és helyes keresztülviteléről. A svédóra értéke nem az egyes gya­
korlatok mineműségében rejlik, hanem, a gyakorlatok összességéből adó­
dik. Háromszor dolgozza át a testet, fokozatosan, fejlesztőén és hat^osan.
Megszámlálhatatlan sokaságú gyakorlatai szabadon, tornaszereken, társasalakban s a talajon végezhetők, melyek közül a testnevelő hivatalos re­
cept szerint állíthatja össze gyakorlatait Az általános fejtegetés helyett
egy svédórát építek fel, mert az elemi iskolai testnevelés nagyfokúi előre
haladásának biztosítását ennek helyes megismerésében és megértésében
vélem megtalálni.
4

134

Az előbb említett számtalan gyakorlat gyakorlatcsoportokban van
rendszeresítve. így pl. a hajlított, nyújtott, kartartások, karnyujtások, kar­
emelések, lendítések, karütések, karlökések, karkörzések sok-sok válto­
zata a kargyakorlatok csoportjában szerepelnek. Ugyanígy vagyunk a
láb, nyak, has, hát, oldal, egyensúly stb. gyakorlataival is, melyek az
egyszerűség és áttekinthetőség szempontjából szintén csoportokba vannak
sorolva. Ezeknek a csoportoknak ideális egymásutánját, sorrendjét és
gyakorlatát tünteti fel az előbb említett recept, melynek a kézből hiá­
nyoznia egy svédóra alatt sem szabad a gyakorlatok sokasága és sor­
rendje miatt.
A svédóra három részből áll. U. m. bevezető, fő és befejező részből.
A bevezető rész állandóan erősbödő gyakorlataival bemelegíti a
gyakorló testét, előkészíti a nehezebb gyakorlatoknak megerőltetéstől
mentes elvégzésére. Rendgyakorlattal kezdődik, majd sorbontás után
láb, kar, nyak 1-2-3- törzsgyakorlat s nehezebb lábgyakorlat következik.
A bevezető rész rendes körülmények között 6—8 percet vesz igénybe.
A főrész háromféle lehet u. m. : egyik órán kitölthető az egész
főrész .játékkal, a másik órán tornával, a:harmadik rész atlétikával vagy
időszaki sporttal. Azonban bármelyikkel is töltjük ki a főrészt, azért a
bevezető és befejező rész gyakorlatait mindig meg kell tartani. A főrész
időtartama 30—35. perc. Úgy a játék mint az atlétika vagy időszaki
sportok tanításánál a lehetőséghez képest az egész osztályt foglalkoz­
tatni kell.
Főelvünk legyen a frisseség, ruganyosság, ötletesség, bátorság, a
játékkedv és fegyelem fokozása.
Ha a főrészünk torna, akkor ennek feldolgozása sokkal nagyobb
körültekintést és fegyelmet igényel. Gyakorlatainknak sorrendje a követ­
kező : törzsfeszitő, függés-támasz gy., egyensúly, has, hát, oldal, járás-futás,
szökdelés-ugrás, ügyességi gyakorlat és játék. Ezen gyakorlatok nagyobb
erőkifejtésre késztetik a szervezetet, melyek közül ki kell emelni a törzsfeszítő gyakorlatot, mely jótékony hatásánál fogva legfontosabb gyakor­
lata az egész svédórának. A törzsgyakorlatoknál elkerülhetetlenül fontos
a javitómozgás meghonosítása, melynek kiválósága és szakszerű alkalma­
zása igen szembetűnő. Nélküle a gyakorlatok könnyen ellaposodhatnak
s a kívánt eredmény helyett annak ellenkezőjét váltják ki. Hozzá kell
szoktatnunk gyermekeinket ahhoz, hogy mindig biztos vagyis megfeszített

1

135

lábon álljanak. Laza állású, — térdeit, törzsét, karjait lazán dartó *Í gyer­
meknek gyakorlatai nem lehetnek kitűnő hatásúak, miért is legfoátosabb
teendőnk egyike, hogy gyermekeink határozott, biztos és jól kiegyensú­
lyozott testhelyzetből hajtsák végre gyakorlataikat
S
A befejező rész a bevezető részhez hasonlóan könnyű láb, kar,
egy-két, vagy három törzsgyakorlatból s a végén fokozott lélegzéá gya­
korlatból áll. Célja a testnek fokozatos lecsillapítása, miért is a lélegzési
gyakorlatot addig kell folytatnunk, mig gyermekeinken a lehűlés is meg­
nyugvás biztos jeleit nem észleljük. Igen szép jelenete az órának,-midőn
gyermekeinket törzshajlitással köszöntetjük s „Egészségetekre“ válaszolunkkal fejezzük be munkánkat.
íj
A lelket és testet egyformán üdítő nemes munka rövid idő alatt
megmutatja áldásos hatását s változatos összetételénél fogva úgy k gyer­
meknek, mint a tanítónak eme rendszeres óratartás válik legkedveltebb
tantárgyává.
Ezen rövid ismertetés után célszerűnek tartom az egyes gyakorla­
toknak tanítási módszerét is közölni, a határozott formához kötött gya­
korlatok tanításánál.
Mint előbb említettem, minden gyakorlat között pihenő, van Ezeket
a pihenőket használja fel a tanitó a következő gyakorlat ismertetésére és
élettani hatásának közlésére. Ezen ismertetés természetesen rövid és vi­
lágos. 1. Elmondom, 2. bemutatom, 3. felbontva, majd ütemesen végezte­
tem. így : Következik pl.: kargyakorlat. Karlendités oldalsó középtartásba.
Erősíti a kéz, kar, váll izmait. Bemutatom. Vigyázz! Javíts! Lendíteni
1 . .. 2 . . . 1 ... 2. A gyakorlat rendes ütemben folytatva rajta !.1, 2, 1,
2, 1, 2, 1, elég! Vagy: Következik nyakgyakorlat. Nyakhajlitáss hátra.
Erősiti a nyak izmait, javítja a helyes tartást és mozgást. Bemutatom.
Vigyázz! Javítani 1, hajlítani 2, nyújtani 3. Javítani és belégzeni lélekzést tartani és hajlítani 2, kilégzeni és nyújtani 3. 1, 2, 3. Minden gya­
korlat tehát 4—6-szor végzendő, mely ismétléseket természeteseit a gya­
korlat nehézsége szerint csökkenthetjük. Gyakorlatok közben lehetőleg
gyorsan és röviden javítsunk s ne történjék meg, hogy pl. mély guggoló
állásban levő osztályt végig javítsunk s mire azt mondjuk, hogy gyújtani,
akkorra a sok egészséges gyermek mind reszkető lábakkal kínlódjék fel­
felé. Ehelyett javításunk legyen általános és gyors.
Tanév elején óratervünket az első órán természetesen< nem tudjuk
végig gyakoroltatni, nem pedig azért, mert 22— 26 uj gyakorlat betanítása
egy órán lehetetlen. Ezért eljárásunk a következő: Tananyagbeosztásunk­
ban precízen kidolgozott havi svéd óraterveket készítünk. Tanéi elején
elővéve első óratervünket, abból annak 2/3-át kihagyva, de a töízsfeszitőt soha, egy rövid svédórát állítunk össze, úgy hogy a bevezető fő- és
befejező gyakorlatokból 1—2— 3 képviselve legyen, szem, előtti tartva,
hogy a test minden része megfelelően és arányosan legyen foglalkoztatva,
így az első órán megtanítunk 9 uj gyakorlatot, melyek a következő heti

f!
Í137

136
órán 3—4 újabb gyakorlattal bővítődnek. A hónap) végére az első óra­
tervünkkel legyünk készen. Ezután az első óratervünk gyakorlatai foko­
zatosan megkezdik cseréjüket a második óraterv gyakorlataival, mégpe­
dig úgy, hogy a legelső gyakorlatok helyét újakkal behelyettesítve, a
többit tovább gyakoroltatjuk. így végeredményben minden gyakorlat egy
hónapig szerepel, de nem múlik el óránk, melyen újat ne nyújtanánk
gyermekeinknek.
A játékszerü és utánzó módon történő testgyakorlás lényegileg sem­
miben sem különbözik az előbb részletesen tárgyalt, határozott formához
kötött gyakorlatoktól. A sorrendje a gyakorlatoknak itt is ugyanaz, de a
végrehajtásban és tanítási stílusban nagy az eltérés.
A játékszerű gyakorlatokat egy nagy mese keretében végezzük kö'
zösen az ütemszerűség és vezényszó mellőzésével.
Az utánzó gyakorlatokat pedig szintén eredeti sorrend szerint, álla­
tok, madarak, gépek, emberek utánzásával végeztetjük, képzelő erejük
fokozásával.
Testnevelésünk az elemi iskolában még igen sok kívánni valót kö­
vetel. Nagy ügyszeretetre, odaadásra és lelkiismeretes munkára van
szükség, hogy elérhessük az iskolai ülő életmóddal járó káros behatá­
soknak a helyes testneveléssel való kiküszöbölését.
Mann Barna

Janéí végén,
amikor az utolsó gyermek is kicsoszog a tanteremből, —
összesúgnak az árva bútorok. Elmentek, súgja a kréta a
táblának. Pedig de sokat remegtek gyönge ujjaik, mig a
számokat fekete hátadra írták. Nem ugrálnak jókedvűen
a váltamra, csikorogja a fájóslábu pad. Nem dugják az
almákat, vajaskenyereket a fiókomba. Nem állanak meg
előttünk csodálkozó pillantásokkal, zizegik egymásnak a
képek és álomra hunyják szemüket, az árva, üres teremben.
S ott, ahol eddig vidámság, dal, elevenség honolt,
megáll az élet. A csend fojtogató szorításától élettelenre
merevedik a törlőrongy. Ijedten keres magának tanyát a
por. S a némaság kirohan kétségbeesve a folyosóra. Bekukkan minden terembe. Végigszáguldja az udvart. Hol
vannak, sikítja hangtalanul.
Elmentek, zúgja a jegenye a kapu mellett. Most kint
játszanak a pipacsos, szarkalábas réten. Koszorút kötnek
búzavirágból. Könyv helyett a virágok szeméből olvasnak
ki megfejthetetlen titkokat. A számtanórát a csillagos ég
alatt tartják, amikor megszámlálják a fekete éjben, édes­
anyjuk meleg'ölében a hullócsillagokat. A beszélgetési órát

a katicabogarakkal, pacsirtákkal, fecskékkel folytatják.
Azokkal csicseregnek együtt kora
a nyelvórájuk igazi nyelvművészeti munkásság. Mézet
nyalnak a virágok kelyhéből. S ötször napjában lekváros
kenyeret kunyorálnak az édesmamától, meggyőző szónok­
latokkal, végtelen körmondatokkal.
Nyaralnak, pihennek a gyermekek, zúgja a jt
tovább a kapu mellett. Arcukat pirosra csókolja a^nap
tüze. Izmaikat keményre edzi a játék. S szeptemberben
újjászületve lépnek be majd az árva termekbe, hogy foly­
tassák az abbahagyott munkát.
Tanév végén, amikor az utolsó gyermek is kicseszog
a tanteremből, a tanitó bácsi és a tanitó néni is össze­
szedi fiókjából a tollszárat, ceruzát, gumit. Aztán elfárdul.
Kitöröl szeméből egy könnycseppet. Pillantásával vegigcirágatja az elárvult, néma termet. S elszoruló szívvel foj­
togató sírással torkában, lassan elindul hazafelé.
min­
Akik ilyenkor látják, azt mondják: a legá
denek között.
J.
Gyomai György

Leborulunk, Uram!
Bezárultak az iskolák kapui.
Csonka hazánk száz meg száz templomának misztikus csendjébe
áhítattal csendül bele sokezer gyermek hálával teli imája. A kis ártatlan
lelkek imájával kisérő akkordként száll égfelé annak a fáradt, de {lelkes
gárdának imás hangja, melynek sorsául az Isten kertjében való 1
kedés munkája adatott.
Elfáradtál, ugy-e Tanitó Testvérem, mig ezt a napot megéri ?tted ?
Talán csüggedtéi is, mig a pihenés boldog hajnala Rád virradt? ’udom
féltél az eleséstől is, de megőrzött Téged a tanitó-lelkek nagy $az< isága:
a hivatásszeretet és az Istenben vetett hit.
Tudom, Tanitó Testvér, nehéz volt a munka, de dolgoztunk, 'olgoztünk, mert éreztük azt, hogy dolgoznunk kell. Dolgoztunk, mert eztük,
hogy a mi kertészkedő kezünkre szükség van az ifjú magyar
palánták ápolásában. Dolgoztunk akkor is, mikor a kétségbeesés
sztani
tóttá szivünk illatos virágait; amikor a sors mostohasága m
aszakarta lelkünk melegségét; amikor a bizonytalanság próbálta
tani akarásunkat; amikor roskadozó vállunkon már alig bírtuk:
élet súlyos keresztjét.
|t_ 1
A kálváriajárás szúrós tövisei sokszor lelkünk mélyéig hatoltak.
Ajkunkon sokszor feltört a sikoly: Ki segít rajtunk? Mi lesz velünk?

138

‘H39

Sokszor azt hittük: kiapad bennünk a forrás. . . kihúny bennünk a
fény... eloszlik lelkűnkben a melegség, melynek friss cseppjeivel, szikrázó
világosságával és édes simogatásával magunkat dédelgettük. Sirt a lel­
künk, mert vágyaink voltak, amit egymásután tiport el az élet és amikor
már majd elnyelt az őrvény . . . amikor néha azt hittük, a következő
pillanatban már nem élünk, valami titokzatos parancsszóra, mint tavasszal
az ébredő mezőn a téli álmát szunnyadó örök élet, titokzatosan várat­
lanul, agyontaposott álmaink nyomán kizöldült a remény ! Lelkűnkben
újra éledt a hit, a törhetetlen akarat, ajkunkon felhangzott a zsoltáros
szava: „Jó az Ür ahhoz, ki Benne bízik és Öt keresi."
'
Remegő ajkunk titkon sóhajtva küldte imáját a mindenek alkotójá­
hoz, hogy nehéz munkánkhoz égi harmatát lekönyörögje.
S hogy el nem fogyánk, az Ür irgalma adott erőt.
Az ima meghallgatásra talált.
Nehéz, hosszú volt az út, de nehéz utunkban, küzdelmes mun­
kánkban a gondszántotta redőkre simogató kezek puhasága, lelkünk bo­
rúját kékszemű gyermekarcok csendes mosolya igyekeztek eltűntetni s
gondterhelt életünket könnyebbé tenni. S amikor már-már a kétségbeesés
összeroppantó erejét véltük lelkűnkön úrrá lenni, éreztük, hogy isteni
Mesterünk segítő karja nyúl felénk s kezünket megfogva vezet át ben­
nünket az áthidalhatatlannak hitt mélységeken.
Mikor borús homlokunkon a küzdelmek verejtékének fájdalmas
koszorúja csillogott, éreztük égi Tanítónk bátorító leheletét, mely fáradt
tagjainkat megacélozva, újabb kitartásra, csüggedést nem ismerő munkára
segített bennünket.
*
*
Most fáradtan, roskadt vállal, de imádságos leiekkel tekintesz vissza
az elmúlt esztendő sok-sok viszontagságára s ajkadról boldogan repül a
végtelen kegyelmű Isten trónja elé.
„Téged, Isten, dicsérünk ..."
S most, mikor tele van a lelked hálával, a szived imádsággal
mikor a jól végzett munka tudata csillogó könnycseppeket csal szemedbe,
ugyan kire gondolnál másra, mint az „Örök szeretet nagy mélységére"
aki fáradságos munkádban gyámolitód, gyöngeségedben erősséged szo­
morúságodban vigasztalód volt.
S ahogy fáradt tekintetünket rávetjük az ünnepi áhítatba öltözött
kicsi seregünkre, kiknek szeméből felénk mosolyog a boldogság, a bol­
dogságba bizakodás, a remény, a hála, a szeretet, mi egyszerre elfelej­
tünk mindent. El azt a sok szenvedést, méltánytalanságot, melyben az
elmúlt hosszú esztendőben részünk volt. Odaállunk mégegyszer a kis
sereg élére, kicsi templomunknak csilingelő harangjának hivő szavára
elindulunk a szerény, de nekünk annyira kedves, jázminillatos, fehér
oltár ele s ott „Leborulunk, Uram, a Te szent Fölséged előtt" és a tömjénfust illatával összeölelkezve, az ártatlan kis sereg leikéből fakadó

akkordoktól kisérve száll trónod elé a szivünk mélyéből feltörő hálaima:
„Téged, Isten, dicsérünk . .
Leborulunk Uram és hálát adunk Neked azért a sok jóért, mellyel
a küzdelmes éven segitettél bennünket!. . . Köszönjük, hogy „Fáradság­
ban nyugalmunk, hévben hűvös árnyékunk, sírásunkban örömünk" voltál!
Köszönjük Uram, a Te jóságodat! Árasszad bőséges áldásodat a
mi munkánkra! Áldd meg csonka hazánk virágos kertjének kicsi cseme­
téit, hasadó bimbóit. . . s áldd meg bennünk azt a sok szépet, i nefneset
és jót, amit a Te sugallatodra, a mi szivünk csepegtetett lelkűkbe!...
Áldd meg, Uram, őket, hogy országodnak méltó örökösei legyenek !
* ♦ *
'i 1
Ismét könny csillog a szemünkben. Ezek a könnyek azorbaii nem
a fájdalom, szomorúság, bánat könnyei, ezeket az öröm, boldogság, a hála,
a becsülettel végzett munka tudata varázsolták oda, a kis magyar ván­
dorok mosolygós arcára tévedt tanitóSzemekbe.
Ezeket a csillogó gyöngyszemeket tesszük le, Uram, oltárod zsámo­
lyára és imádságos áhítattal adunk hálát Neked, hogy a magyar >tanítóság
leikébe oly sok szeretetet, annyi sok .türelmet és sziklaerős hifet adtál!
Jászberény.
Hajmásy József'

KAPUZÁRÁS

Irta: Csontos Sándor.

Halk kattanással bezárultak az iskolakapuk...
A tantermek homályából óvatos, surranó neszezéssel lopakodnak
elő a csend-fiókák. Majd mind bátrabb nekiiramodással hancutozzák
végig az üres termeket. Végig kúsznak a falakon, bútorokon; kiülnek az
ablakokba. Ott nagy, bámész-szemekkel pillongatnak kifelé; keresve,
kutatva örök ellenségüket, — a vig gyermeksereget.
Aztán ők is elfáradnak a szokatlan hancúrozásban és elalszanak.
Csak a júniusi nap beszűrődő sugárzuhatagjában keringenek, táncol­
nak még a bennrekedt porszemecskék, hogy azután ők is elál|nosodva,
végigterüljenek a terem bútorain és megkezdjék hosszú, mfly nyári
álmukat.
Olyan szomorú igy ilyenkor az iskola.^
Mint a test, melyből elszállt a lélek.
Mint a fecskefészek ősszel, mit elhagytak a fiókák.
Hiszen még nem régen is, virágillatos, ünnepélyes, parádés külső­
ségek között itt szárnyalt a szürke falak között az ember-fiókák meg­
erősödött csapata, próbálgatva szárnyait, tudnak-e már vájjon |nesszebb
repülni, tovább is menni ?!
És a próba sikerült...
•
Tudtak!...
És elrepültek, messzeszálltak ...

'141

140
*

Megérett a termés.
Megérett és a felpattanó magházból szerte-sziporkázva repültek
széjjel a megérett magvak.
Elapadt a vizsgái köszöntők nemestüző hangfolyama.
A tanitónénik és tanitóbácsik még egy utolsó jótanácsot dugtak az
útrakészülők poggyászába, még egy utolsó vidám köszöntés; egy-egy
rejtett könnyharmatcsepp a szempillákon — és utoljára nyíltak ki az
iskolák kapui e tanévben.
És megindult a repülés. Ki a fényözönben úszó útcákra.
A boldogságtól ragyogó arcok és dagadó kicsi keblek vitték édes
terhüket haza, hogy otthon könnyítsenek rajta és adjanak abból a sok
boldogságból a szülőknek is. Hogy a mindennapi élettől elszürkült arco­
kon is felsüssön egyszer a boldogság, az öröm, a megelégedés, a büsz­
keség, a megbékélés biborsugára.
„Fiaid öröme leszen a Te örömed is."
És aztán továbbszálltak. Ki a vadvirágos, sötétzölden csillogó búza­
mezőkre, ki az ezüstcsillogású vizek mellé, — ahol gyémántszikrákat
szórva maguk körül, — robbantak bele a hűsítő habokba.
Szabadság! Vidámság ! Móka ! Pihenés !
Boldog gyermeksereg ,
És a tanitóbácsik, meg a tanitónénik nevetőszemekkel nézik apró
tanítványaik tobzódó ujjongását.
Aztán ...
Aztán sóhajtanak és elindulnak ők is — tovább dolgozni. Készülni
az új tanévre. Hogy elég meleget, táplálékot, napsugarat gyüjthessenek
össze; hogy minél dúsabbá érlelhessék meg a jövő évi aratásra, az új
— őszi vetést ...
*
.*
*
És az öreg iskolák itt maradtak elhagyottan.
Hümmögve belesirják magukat az éjszakába és elalszanak ők is.
Almodnak.
Álmodnak szép, himes, vigasztaló álmokat, a boldog viszontlátásról.

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

helye.

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

|

Tanügyi értekezlet Jászberényben*

Jász-Nagykun-Szolnok vm. kir. Tanfelügyelősége által rendezett
sorozatos tavaszi tanügyi értekezletek egyikét a Jászság tanítósága május
16-án a jászberényi áll. tanítóképző-intézet dísztermében tartotta ’ meg.
Ennek az értekezletnek az eddigiektől teljesen eltérő volt a munkarendje.
A vezető kir. tanfelügyelő, dr. Tesléry Károly eredeti elgondolása Szerint
a folyó tanév elején a szemináriumokban a hétköznapi tanitói tevékeny­
séggel és munkateljesítéssel kapcsolatos mintatanitásokat tartottak.^Most,
az év végén az eredménymegállapitás volt a célkitűzés.
Az értekezleten dr. Tesléry Károly t.ü. tanácsos, kir. tanfelügyelő
elnökölt. Mint vendégek, jelen voltak: Móczár Miklós t.ü. főtanácsos ve­
zetésével s tanítóképző int. tanárai és V. éves növendékei. Megjelent az
egri érseki tanfelügyelőség képviseletében Fucsek Gábor egyh. s.Jkanfelügyelő. Jelen voltak a továbbá: dr. Horváth Zoltán t.ü. fogalmazó, Bánkövy Kornél esperes-plébános és a vidék r. k. és ref. lelkészei közül többen.
A résztvevők szokatlanul nagy számban jelentek meg s különös
érdeklődéssel figyelték a szemináriumnak ezt az újszerű munkarendjét.
Két-két párhuzamos elemi iskolai osztály eredményét hasonlították
össze, megfigyelve az osztály vezető tanerő módszerének lényegét, j annak
eredményjavitó hatását. Ez alkalommal mint úttörők, a köv. jászberényi
áll. tanerők szerepeltek gyermekeikkel: Szentirmainé IV. o„ Szcgedyné
IV. o., László J. VI. o. és Mocsári J. VI. o.
A számolás-mérés, földrajz, történelem és egészségtan elvégzett
anyagát kérték számon a hallgatóság előtt.
A tanulók értelmes feleletei, vidám munkakedve, szélesllá óköre,
a társalgás hangján folyt vizsgáztatás gördülékenysége a szakembereket
arról győzték meg, hogy annak az országos, nagylendületű munkának,
amit általában módszerjaviló törekvéseknek neveznek, a tanitókrá qs tanít­
ványokra egyaránt nagyszerű hatása volt. A soron álló négy osztály ered­
ményének keresztmetszetéből örömmel állapíthatta meg a hallgatóság a
magyar gyermek intelligenciájának emelkedését, magasba-törését.
Az eredményt összehasonlító értekezlet gondolatának életrevalósá­
gát is meglátta a tanitói kar s e gondolatot melegen üdvözölte. •
Az értekezlet keretében Tanai Antal tanítóképző int. tan^r.fjíörzeti
iskolafelügyelő a tanítóképzés reformját ismertette a tőle megszokott ala­
possággal és lendülettel.
Mi
A hallgatók a szünet közben megtekintették a gyakorlóiskolával
kapcsolatos, külön termet megtöltő, u. n. Iskolai Múzeumot, amelyben az
egyes tantárgyak újszerű szemléltetési eszközei vannak egybegyüjfve. Az
Az intézeti tanári testület és ifjúság évek óta folyó tervszerű munkássá­
gának eredménye ez az értékes gyűjtemény. Ennek a szemlélődésnek
hatását tükrözte vissza Keszthelyi Ferenc áll. tanitónak felszólalás?^, mely­
nek során az intézet igazgatóját társai nevében arra kérte, hogyj létesít­
sen a városi és vidéki tanítóság számára tanszerkészitő tanfolyamod
*

M

142

143

Erre a közkívánatot tükröző felszólalásra Móczár Miklós igazgató
válaszolt. Bejelentésében ismertette, hogy a vezető kir. tanfelügyelővel
történt megbeszélés alapján egy ilyen szemléltetőeszköz-készitő tanfolyam
szervezése már meg is történt s annak anyagi része most van a minisz­
térium illetékes osztályán tárgyalás alatt.
Az élet parancsolta haladásnak a magyar népnevelés terén ez lesz
az első ilyen irányú továbbképző tanfolyama.
A nagyhatású tanügyi értekezletet dr. Tesléry Károly tanügyi taná­
csos, kir. tanfelügyelő köszönő és buzdító szavai zárták be, aki a meg­
jelentek nagy számával kapcsolatban különösen kiemelte a magyar taní­
tóság áldozatkészségét. A tanítási eredmények lelkét megelégedéssel töl­
tötték el s a további lelkes versengésre buzdította a gondjaira bízott
nevelői kart.

HIVATALOS RÉSZ.
4168—1938. szám.
Valamennyi elemi és önálló gazdasági népiskola
Tekintetes Igazgatóságának és Tanitó Urnák,
Állomáshelyén.
A nagyméltóságú m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium f.
évi május hó 24-én kelt 43.337—1938. V. 2. ü. o. számú rendelete szerint
ismételten előfordult, hogy a tanszemélyzet tűzharcos tagjai az iránt for­
dulnak a VKMinisztériumhoz, hogy a világháborús katonai szolgálati ide­
jüket tényleges közszolgálati illetményeik megállapítása szempontjából
vegye figyelembe, illetve fizetés szempontjából beszámítható szolgálati
idejük kezdőpontját is ennek megfelelően állapítsa meg.
Tudomás és további eljárás végett értesítem a Tekintetes Tanítósá­
got, hogy az 1938. évi IV. törvénycikk semmiféle rendelkezést nem tar­
talmaz arra néz\ e, hogy a tűzharcosok (a Károly csapatkereszt igazolt
tulajdonosai) világháborús katonai szolgálati ideje tényleges közszolgálati
illetményeik megállapítása szempontjából beszámítható lenne. A törvény­
nek 7. §-a kizárólag a nyugellátás szempontjából való beszámításnak az
1912. évi LXV. t.-c. 17. §-ában megállapított szabályait módosítja annyi­
ban, hogy a tűzharcosnak a világháborúban teljesített katonai szolgálati
idejét az ellátás szempontjából akkor is beszámítani rendeli, ha a két
szolgálat közé eső megszakítás 30 napnál több ugyan, de két évet, illető-,
lég az 1895-1899. születési évfolyamokba tartozóknál három évet nem
nem ha ad meg A törvény 6. §-ának 8.) bekezdése közszolgálati alkal­
mazottaknak a fizetési osztályokba történő előléptetésénél rendeli el azt,
i ??? !.U egyenl° alkalmasság és minősültség mellett, a tűzharcosokra
különös figyelemmel kell lenni.'Ez a törvényhely nem módosította az

1927. évi 9000. M. E. sz. rendelet I. fejezetének 7. pont 1.) bekezdésében
foglaltakat s nem állapított meg a fizetési fokozatokba tartozó; automati­
kusan előlépő tanszemélyzetnek az automatikus előlépésen belül újabb
jogokat.
j •
Szolnok, 1938. évi június hó 8-án.
Kir. tanfelügyelő h dyett:
Dr. Kovács János s. k.
tanügyi titka; r.

I ’*
4605/1938. szám.
Valamennyi közvetlen felügyeletem alá tartozó elemit
továbbképző, iparostanonc és önálló gazdasági népiskola v
tekintetes Igazgatójának, Tanítójának,
Állomáshelyén.
A m. kir. belügyminisztérium 139.533/1937. és az Országod Lég­
védelmi Parancsnokság 2318/1936. elnöki C. számú rendeletével Forgács
József m. kir. rendőrfőfelügyelő kiadásában megjelent Magyar ,égoltalom
című munkáját a hatóságoknak, intézményeknek, tantestületeknek, köz­
alkalmazottaknak beszerzésre ajánlja.
Köztudomású, hogy minden békére való törekvés ellenére, álj dó
háborús veszély fenyeget és elpusztul az a pemzet, amely későn íbred
védtelenségének tudatára, ezért múlhatatlanul szükséges, hogy idejekorán
felismerjük a veszély nagyságát és nem szabad lekicsinyelnünk a pusztí­
tásokat, amelyeket ellenségeink légi háború esetén az emberi életben és
gazdasági javakban okozhatnak.
A légoltalom nálunk is elérkezett ahhoz a fejlődési Rákászhoz
amely a jogszabályok és utasítások megvalósítását követel meg és
ehhez a gyakorlati munkához az összes tételes intézkedéseke magában
foglaló és összefüggő rendszerben feldolgozott útmutatást tart| !maz^a a
Magyar Légoltalom c. mű.
Értékes szolgálatot teljesíthet Cím a köznek, ha a légi^madások
elleni védekezésről szóló 1935. évi XII. t.-c.-et, ennek végreha tási
tásait, a tűzvédelmi mentőszolgálat szabályait és egyéb fontos rendelete­
két a legbővebben ismertető munka beszerzésére áldoz s az ajból szer­
zett ismereteket, tanulságokat oktató-nevelő munkájában értékesíti. ' |
A könyv a Magyar Légoltalom kiadóhivatalánál (Budapest, V*ker.,
Kálmán-u. 24. sz.) rendelhető meg, a közérdekre való tekintettél ál ami,
megyei és községi közalkalmazottak, levente- és légoltalmi okjatók, tűzoltótestületek és mentőegyesületek tagjai P 12 — ár helyett 20^/o-os engedménnyel, tehát 9'60-ért, havi 2 40 P. részletfizetés mellett. •
Szolnok, 1938. évi junius hó 23-án.
Kir. tanfelügyelő hivatalából távol:
Dr. Horváth Zoltán. !
tanügyi s. fogalmazó. . |
■

L

-

;145

144

4621/1939 szám.
Valamennyi állami, községi, izr. uradalmi elemi iskola
tekintetes Igazgatóságának, Iskolaszékének és Vezető
Tanitójának,
Állomáshelyén.
Az egyesületi tagságra vonatkozó rendelkezések ellen vélő köztiszt­
viselők és egyéb alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása tárgyában
megjelent 3400/1938 M. E. számú rendelettel, illetve ennek végrehajtása
tárgyában kiadott 18.901/1933 eln. és 18.912/1938 eln. számú vkm. ren­
delettel kapcsolatban a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 3843/1938
eln. számú rendeletével tájékoztatásul közli, hogy a cserkészet, mint ne­
velő intézmény, az iskola nevelő munkáját kiegészíti. A cserkészetben
való részvétel a tanárok, tanítók hivatali kötelességével nemcsak öszszeegyeztethető, hanem pedagógiai munkásságunknak integráns része.
Ebből következőleg a tanárok, tanítók és tanulók a cserkész egyen­
ruhát és a cserkészjelvényt iskolában szabadon viselhetik.
Teljesen azonos megítélés alá esik a levente intézmény is, amely
törvényen alapuló állami nevelő intézmény lévén, a levente egyenruha
és jelvény viselése az iskolában szintén szabad.
Szolnok, 1938. évi junius hó 23-án
Kir. tanfelügyelő hivatalából távol:
Dr. Kovács János.
tanügyi titkár.

4365/1938 szám.
Valamennyi közvetlen felügyeletem alá tartozó elemi
iskolával kapcsolatos továbbképző, ált. irányú iparostanonc és mezőgazdasági népiskola tekintetes Igazga­
tóságának, illetve Tanitójának,
Állomáshelyeiken.
Tudomás és miheztartás végett felhívom Igazgató, Tanitó Urak fi­
gyelmét a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 109.604/1938 IX. ü. o.
sz. rendeletére (megjelent a Hivatalos Közlöny 1938. junius hó 1-i szá­
mában 207. oldalon}, amely szerint megengedte, hogy a 14-18 éves ta­
nuló ifjúság a Légoltalmi Liga tagjai sorába beléphessen.
Szolnok, 1938. évi junius hó 22-én.
Dr. Tesléry Károly
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő.
Sport- és
gyermek kocsik nagy
választéka!

LUSZTIG RÓZSI
bőrdíszmű-, illatszer-, jAtékAru

SZOLNOK
Baross-u. Hasznos-ház
Áruforgalom tagja.
Telefonszám 519.

Sportcikkek
tenisz ütők,
labdák,
cipők

:-__
í
díszes közönség nézte Végig. Az
Kítüntetés. Az Országos Front­
ünnepély végén a mostani? és a
harcos Szövetség országos diák­
régi ovodások néhány ta^ja, tönypályázatán Sági Béla tiszaföldvári
nyekig megható szavakká! búcsú­
állami elemi isk. IV. oszt, tanuló
zott Péntek Józsefnétől, a távozó
„A magyar katona vitézsége a
drága óvónőnénitől. Ezután aümeg­
világháborúban" cimü tétel ered­
ható gyermekbucsu utánj Dr,
ményes kidolgozásával első dijat
Szentesi Tóth Kálmán ny. pplgárnyert. Az Országos Frontharcos
mester méltatta emelkedett szavakSzövetség 10 Pengős jutalomdiját
elte
kai a távozó
és Emléklapját a kitüntetettnek
rátermettségét,
szorgalmát
s
aj
gyer
­
osztálytanítója: Soós József áll.
mekek
iránti
nagy-nagy
szerétetét.
isk. igazgató, iskolafelügyelő f. é.
Hálás szívvel mondott köszönetét
junius hó 12-én a hálaadó isten­
a város közönsége, az iskolaszék* tisztelet után ünnepélyes keretek
a szülők nevében odadadó^lelki­
között adta át. Az átadáson- résztismeretes és eredményes tanitóivettek a kitüntetett szülői és
nevelői munkásságáért. Péntek
rokonsága, a tanítótestület és tanuló­
Józsefné könnyekig meghatva vá­
ifjúság teljes számban, valamint
laszolt az üdvözésekré. Meleg
nagyszámú érdeklődő. Különösen
búcsút vett a kicsinyektől meg­
megható volt a kis Sági Béla
köszönte
a szülök ragaszkodását
talpraesett köszöneté, amellyel
és
szeretetének
nyilvánítását, a
Soós József tanitójának meleghangú
hatóságok
mindenkori
támogatását.
üdvözletére és jókivánataira vála­
A
bensőséges
ünnepély,
mely a bú­
szolt. E szép siker nemcsak az
csúzó óvónő iránti szeretet,, meg­
állami elemi iskola IV. osztályá­
becsülés és ragaszkodás ihegpyilatnak, hanem Tíszaföldvár község
kozása vglt, emelkedett hangulat­
minden lakójának öröme és büszban ért véget.
kessége.
Magyar várak regéi címen
Búcsúztatás. Meleg és szeretet­
gyűjtötte
össze Halmos Ájidor
teljes ünnepség keretében vett
Tolnavármegye
kir. tanfelügye­
búcsút Karcag város közönsége
lője a nép száján fennmaradt re­
Péntek Józsefné vezető óvónőtől
géket és mondákat, amelyek a
ki hosszú évtizedeken át meleg
régi magyar dicsőséget hirdető
anyai szeretettel gondozta, nevelte
várakkal, várromokkal kapcsola­
a rábízott kicsiny emberpalántákat.
tosak.
Színesek, kedvesek e regék,
Központi óvodában szépen sikerült
melyek
a mai anyagias világból
évzáró ünnepély keretében mutat- •
vissza
Aszik
az olvasót a magyar
ták be a gyermekek ügyességüket.
hőskorba
s
bepillantást
engednek
A bájos és kedves bemutatót,
az
elmúlt
századok
életviszonya
­
melyért a helyettes óvónőt, Darai
iba,
felfogásába,
kultúrájába.
A
Erzsébetet illeti dicséret, nagyszámú

146

< 147

11

gördülékeny, szép magyarsággal
megírt regék nemcsak élvezetet
nyújtanak, de a várak története a
földrajz, történelem tanításába is
eredményesen beilleszthető s a
hazafias érzés ápolására, fejlesz­
tésére is sikeresen felhasználható.
A csinos kiállítású füzet a szer­
zőnél rendelhető meg. Ára 1 P.
Kartársak figyelmébe !!! Előző
lapszámainkban felhívlak a Kartár­
sak figyelmét a nagy anyagi áldo­
zatokkal fenntartott lapunk előfize­
tési dijainak beküldésére. Egyúttal
figyelmeztettünk minden Kartársat,
hogy a Népművelés f. évi január
hó 1-től már nem tagságidij fejében,
hanem évi 6 P előfizetés ellenében
jár s kértük, hogy a megtartott lap
előfizetési diját csekkszámlánkra küld­

ELSŐRENDŰ

jék be: — Tekintve, hogy igen sok
kartárs, felszólításaink dacára, a lap­
számokat megtartotta anélkül, hogy
annak előfizetési diját beküldte vol­
na, — felkérjük nevezetteket, hogy a .
megküldött lapszámok ellenértékének
a beküldését s meg nem rendelés
esetén a lap visszaküldését tartsák
erkölcsi kötelességüknek.
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Tüske Aranka,
GaálJános ci bakháza—zsigertany ai,
Kiss László dévaványa—ködmönösi állami, Nagy Irén karcagi ref.,
Fintáné Fínta Eszter turkevei ref.,
Horváth Antal törökszentmiklósi
ref. isk. tanítónőket, illetve igaz­
gatót, továbbá Koncsek Demeter
jászberényi rk. és Gáspár József
karcagi rk.tanítókat saját kérésükre
nyugalomba helyezte. Egészséget és
sok-sok nyugalmas évet kívánunk!

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R-T

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318,

Kinevezés. A Kormányzó ur
Öfőméltósága &r. tesléry Károly
c. tanügyi tanácsos, kir. tanfelügye­
lőnek a tanügyi tanácsosi jelleget,
Dr. Kovács János tanügyi titkárnak
a tanügyi tanácsosi címet adomá­
nyozta. Az odaadó, fáradhatatlan,
értékes munkásságnak e legfelsőbb
helyről jött elismerése a vármegye
tanítóságában osztatlan örömet keltett.
A kitüntetetteket ezúton is szeretet­
teljes tisztelettel köszöntjük.
A vallás- és közoktatásügyi mi­
niszter kinevezte: a VII. fizetési
osztályba: Királdi Károly szolnoki,
Markóth Dezső szolnoki, Ring Ká­
roly jászberényi, Tóth József mező­
túri áll. isk. igazgató, iskolafelügye-5
löket, Császárné Petricsek Ilona
szolnoki, vitéz Iványi Károly és
Martikány István kunszentmártoni
áll. isk. igazgatókat, illetve tanító­
kat ; továbbá Schmidt Nándor tö­
rökszentmiklósi rk., Geng Márton
jászfény szarui rk., Bende Balázs
abádszalóki—abádi ref. igazgatótanítókat, illetve tanítókat. — Ren­
des tanítókká kinevezte: Halasy
Sándor tiszaföldvár—martfűi, Rátkayné Mérges Ilona kengyeltenyőszigeti, Csontos Sándor Szolnok—
ugari, dr. Gönczyné Gerey Ilona
mezőtúri, Uhdin Gáspár tiszaföldvári, Flórenczné Sady Ilona tiszaföldvári, Kocsekné Kiss Magda
jászberényi, Szakáll János tiszaföldvári, Tóthné Székely Vilma törökszentmiklós—alatkai, Zubek Mi­
hály jászberényi, Kállay Zoltán jász­
berényi, Nedeczky Margit kunszent­
mártoni, Petres László jászárok­
szállási, Várnagyné Somogyi Mária
pusztakengyeli, Farkas László rákóczifalvai, Fekete Kálmán jászbe­

rényi, özv. Kovácsné Blaská Júlia
szolnoki, Újházi Irén jászberényi,
özv. Acsainé Mohai Margit ptusztatenyői, Hajmásy József jászberényi,
Antal Mária jászladányi, Nagy Kál­
mán turkevei, Zámboryné Kálló
Mária nagykörűi, Gerencsér Béla
nagyrévi, Rátkay György kehgyeltenyőszigeti, Faragó Sándor,tiszavárkonyi, Fátyol Jenő töröks:jtmik-f
lós—bartai, Kerényi Sándor rákóczifalvai, Máté Gábor mezőtúr-^pusztapói, Adrián Margit törökszentmiklós—óballai, Farkas Mária |örökszentmiklós— sűrüdüllői, Jancsó
Aladár mezőtúri állami segéd­
tanítókat.
Az Orsz. Tanító Szövetség
f. hó 5-én tartotta Budapesten tisz­
tújító gyűlését. Berkényi ; Károly
elnök beszámoló beszédében, meg­
emlékezett az utóbbi idők esemé­
nyeiről. Foglalkozott az akadémiai
tanítóképzés nemzetpolitikai 'jelen­
tőségével, az eucharisztikus ^kong­
resszussal, majd emelkedett sza­
vakkal emlékezett meg Horthy
Miklós kormányzó ur OfÖméltósá­
gának elévülhetetlen érdemeiről,
a 70. születésnapi évforduló alkal­
mából. Búcsút vett dr. Hóman
Bálint kultuszminisztertől kiemelve
korszakot jelentő alkotásaid Üd­
vözölte gróf Teleki Pál kultusz­
minisztert s örömmel jelentette be,
hogy a júliusi előléptetések lalkalmával 475 rendes, 406 segédtanítót
nevezett ki és 350 uj tanitódállást
szerveztetett. A VII. fiz. osztályba
72 állami és 64 nem állami tanitó
lépett elő. Moldoványi Gábor Ber­
kényi Károly hároméves elnöki
működését méltatta, majd 'Sugár
Béla tartott értékes és részletes
főtitkári beszámolót. A pénztáros
jelentése és az indítványok ’letárgyalása után Gállá Endre tisztelet­
beli elnök vezetésével, egyhangú
lelkesedéssel az eddigi elnökséget
és tisztikart háromévi időszakra
újból megválasztották. , í J .

148
Nyugtázások. — Csekkszámla:
J.-N,-K.-Szolnokvármegyei Álta­
lános Tanítóegyesület Szolnok,
57.480. Előfizetés a Népművelésre:

Bakos Lajos 6 P. Törökszentmik­
lós, Kovách Lászlóné 3 P. Tenkey
József 6 P. Szolnok, Gulyás Ká­
roly 4 P. Gyalu p. Schmiedt Pálné
4 P. Barabás Irén 3 P. Bátky
Antal 6 P. Kunszentmárton, Csá­
szár Ferencné 3 P. Szolnok, Szeth
Mária 3 P. Dévaványa, Pataky
Júlia 3 P. Törökszentmiklós, Gyön­
gyösi József 6 P. Pusztabánréve,
Gaudy Mária 6 P. Mezőtúr, Csingér Teréz 4 P. Jánoshida, Tóth
Piroska 6 P. Szolnok, Nagy Tiborné 3 P. Czibakháza, Tóth Bagi
Józsefné 3 P. Dévaványa, Áll. isk.
Igazgatóság Tiszaföldvár beit. Gló­
deák Béláné 2 P. Mezőtúr, Nyilas
György 4 P. Tiszakürt, Hajagosné,
Cs. Izabella 3 P. Kunszentmárton.
Tagdij cimen: Koós Andorné
2 P. Turkeve, Vajay József 4 P.
Pusztapó, Szabó Tivadarné 2 P.
Viczián Ilona 4 P. Csiky József
4 P. vitéz Nagy Lajosné 4 P. Szol­
nok, Mihályfalvi József, Török
Lőrinc, vitéz Fodor Béla, vitéz
Fodor Béláné, Matusik István,
Teleky László, Lörincz Béla, Túri
Lajos, Nagy Kálmán 2—2 P. Tur­
keve. Körmendyné, P. Júlia 4 P.
Mezőtúr, Horváth Ilona 4 P. Tö­
rökszentmiklós, Feiszthámmel Ká­
roly 4 P. Szajol, Gyöngyösi József
és Józsefné 8 P. Pusztabánréve,
Kiss Kálmán 4 P. Tiszaföldvár,
Török Jolán 12 P. Szanda, Herskó
Mózes 4 P. Karcag, Neumann
Andor 3 P, Jászapáti, Balássy
Ferenc, Baloghné, F. Ida, Bátky
Antal, Bátky Antalné, Érparti

Mária, Hajagosné, Cs. Izabella, vi­
téz Iványi Károly, Kovács Ilona,
Ledniczky Andorné, Martikány
István, Rosznáky Gézáné, Schaeflern Jenőné, Schmidt Pálné, Szabó
József, Mátrayné, Sz. Róza 4—4
P. Kunszentmárton, Pataky Júlia
10 P. Wagner Anna 4 P. Sajtos
Imre 2 P. Kakuk István 4 P.
Gárdonyi Jenő 4 P. Gárdonyi
Jenőné 4 P. Törökszentmiklós,
Kiss Imre 5 P. Kisújszállás, Mol­
nár Árpád 4 P. Turgony, Poór
Ernő 2 P. Szelevény, Szőke Kál­
mán 3 P. Tiszaszentimre, dr. Ke­
rekes Sándorné 2 P. Hunyor Ilona
4 P. Markóth Dezső 4 P. V. Haám
Sándorné 4 P. Pethes Gyuláné
4 P. Szolnok, Kiss Károly és Ká­
rolyné 2 P. Koháry Ilona, Be­
nyovszky Jolán, Vásárhelyi Mária,
Bathó Róza, Szentirmay Kálmánné,
László József, Keszthelyi Ferenc,
Jankovics Béláné, Mocsári József,
Németh Mária 1 —1 P. Jászberény,
Jancsó Aladár 4 P. Mezőtúr, Fe­
hér József és Józsefné 4. P. Tö­
rökszentmiklós, Schvarcz Géza
4 P. Mezőtúr, Molnár Mihály és
Mihályné 8 P. Tiszapüspöki.
Temetkezési dij cimen: Fazekas
Károly 10 P. Csiky József 1 P. 20 f.
Szolnok, Kiss Kálmán 9 P. 60 f.
Tiszaföldvár, Körmendyné P. Júlia
1 P 20 f. Mezőtúr, Feiszthámmel
Károly 2 P. 40 f. Szajol, Vásár­
helyi Mária, Skoda Mária, Be­
nyovszky Jolán, Szentirmay Kál­
mánné 1 P. 20—1 P. 20 f. Jász­
berény.
Nyomatott
Rényi Dezső könyvnyomdájában, Szolnok.
Telefon 113,

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBŐL1:
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőny vek:
-

Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat H.
ni.
IV.
V.
VI.
Tesléry: Fogalmazási eredmények
II.
Tesléry; Táblai rajzok

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

o. ‘
o. :
o. O.:
O.:
o. d
o. 4
O. 41
o. 3
o. 3

in.
ív.
i.
n.
m. o.
IV. o.

I.
n.
m.
IV.
in.
ív
V-VI.
n-vi.
IV.
rn-iv.

o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.
o.

Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
o. 5 —
Kaposy—Stohnár: Természettani és gazd. ismeretek
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
—
Szalatsy—Ferenczy; A történelem, polgári jogok áSsI
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés** ABC-hez
I—II. o.
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
mérés tanításához
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
á
Tirpák: Beszélő rajzok I., n., UI., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—HL o. egykötetben

—

XXXI. évfolyam.

Istolai falitértf pék, szemHItetátépek
tanszerek és ifjúsági >zlnafiwk stb.
rogy választékban eredeti kiadói árakon:

fi
7-8 szám.

1938. Julius—augusztus hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom.

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitóegyeeUlet, a kir. tanfelügyelőaég 4s a vármegyei
IskolánkivUU népművelési bizottság hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - hjjkun- SzóInobármegjei Ált.
TanltíegynOlat.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26 —
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26*_
Európa új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lécekkel
26'_
Európa legújabb politikai térképe, vászonra húzva, lécekkel 26 —
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35
féle, darabonként
’
£20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 Cm.
—-50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
—*60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17*60
Ugyanaz 3 méter hosszú
26'_
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
.
_
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
25'
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4-

Bárhol hirdetett iakolai, szépiro­
dalmi vagy bármilyen szaktenn
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható 1

KIRÁLDI KAROLY
GYOMAI GYÖRGY
kiadó: CSIKY ERNŐ

FelelOa szerkeaztS:

zisnaetésl dijak és reklamációk
Celky Imi egyes, pénztárához.

Pómunkatárs:

FelelSs

Megjelenik havonként.

j

elmére Ssolnek. Újvárosi.Iskola
kUldenOak.
Kéziratokat nem adunk

HERTELENDY JENŐ
miniszteri tanácsos, a kiváló kulturpolitikus, azok közé a ritka miniszte­
riális főtisztviselők közé tartozik, akiknek neve nemcsak a hivatali! ajtó
lakkfehérjén ég aranybetükkel. Az ő névbetűinek hullámos aranykigyói
lesiklottak a fekete már vány tábláról, kicsúsztak a pesti élet üvöltő, har­
sogó iramából a csendes magyar rónák, az elhagyott tanyák alvó világába.
Bekúsztak észrevétlenül a kint lakó nép tömegeinek jóemlékezeté^e. S
ma már Szabolcs vármegyétől kezdve, keresztül-kasul Jász-Nag^kunSzolnok vármegyében havasfejú öregek és fiatalok egyaránt becsüld tisz­
telettel emlegetik ott is, ahová csak a híre jutott még el.
- n
Mit csinál Hertelendy Jenő — kérdezheti a járatlan újságolvasó —
hogy a keményderekú, gőgös magyar faj kalaplevéve fogadja, ahol ^meg­
jelenik és autóját áldó szóval bocsátja útnak mindenhol? Semmi különö­
set. Csupán tucatszámra küldi ki az istenhátamögötti tanyavilágba < vándortanitókat. S a mostoha végeken, utkerülte határrészeken, ahol a 1868
óta még egy irkalap sem jutott soha a gyermekek kezébe s ahol úgy
nőtt fel a becsületes magyar faj, .mint az árvalányhaj, egész hálózatát
állítja fel a vándoriskoláknak, s iskolapadba ülteti a tanyai gyermekek
légióit. Fajszeretete uj korszakot nyit az Alföld kultúrtörténetében. Mun­
kássága félszázad mulasztását és nemtörődömségét pótolja egyszerre.
Megértő lelkének, segítő kezének köszöni a tanyai magyar, hogy ábból
az állapotból, amely már nem volt élet, de még nem volt egészen fialál,
előre léphetett egy kurtát a fejlődés utján. Mert mondjuk ki az igazságot,
hiába hívta volna fel ezer jelentésben dr. Tesléry Károly szabolcsi, jjmajd
jásznagykunszolnokvármegyeí kir. tanfelügyelő a minisztérium figyelmét
a be nem iskolázott tanyai tankötelesek ijesztő számára, hiába mutatta
volna ki egy kocsideréknyi térképen a világból kiközösített tanyáit tö­
megét, hiába irta volna össze név és számszerint az iskolatáblát soha nem
látott gyermekeket, ha nem lett volna a minisztériumban Hertelendy} Jenő
miniszteri tanácsos, aki hivatala ajtajának mindkét szárnyát | sar­
kig tárta a hozzáfutó kérelmek előtt. Majd, hogy ne csak az akták Mehér

150
151

arcából ismerje meg a tanyai lakosság régi panaszait, személyesen járta
végig a városoktól, falvaktól tiz-husz kilométerre fekvő végeket és a
lakosság jajszavából, a helyszínen szűrte le kultúrpolitikai működésének
alaptételét, mely mindössze két kurta mondat: minden magyar gyermek­
nek kezébe kell adni az ábécés könyvet, lakjon bár a világ végén s nem
szabad elhanyagolni azt a fajt, mely a legtöbb vért ontotta ezért a földért.
S a magyar tanyai nép első pillanatban megérezte és átlátta, mit
köszönhet Hertelendy Jenőnek. Ezért fogadták helyszíni szemléi alkalmá­
val mindenhol százával, öregek, fiatalok, asszonyok, lányok. Ezért várták
mindenütt megilletődött komolysággal azokon a pusztabéli helyeken, ahol
még sohasem hangzott el a gyerekek ajkáról a legszentebb magyar imád­
ság s ahol sok gyermek még azt a szót sem hallotta:• Isten. A pusztai
magyar nem tudta cikornyás szónoklattal kifejezni, amit szive szerint
szeretett volna. De a szélben lobogó ősz hajak, a hálatelt pillantások, az
örömteli remegő kézszoritások, az az egyszerű kis mondat, hogy: Isten
áldja meg, minden szónoklatnál többet mondtak. Bizonyára felejthetetlen
emlékei maradnak Hertelendy Jenőnek ezek a jelenetek s minden csillogó
rendjelnél ezerszer értékesebbek előtte.
S a munka megindulása óta gombamódra nőnek a vándoriskolák
az alföldi tanyák közt. Karcagon, Kunhegyesen, Jászkiséren huszonöt
kisiskola működött az elmúlt télen. S amint a Hertelendy Jenő vezetésé­
vel vizsgakor kiszállt miniszteri bizottság megállapította, mindegyik isko­
lában kifogástalan, becsületes munkát végeztek a vándortanitók.
A vármegye tanyavilágában a kisiskolák nagyszerű megszervezésé­
nek és elsőrangú munkájának hire villámgyorsan szétröppent. Egyre-másra
kelnek útra a kérések vándoriskolák felállítása iránt. S a magyar tanyák
lelkes pártfogója, Hertelendy Jenő, nem zárkózik el a kérelmek elől.
Újabban Turkevén, Szolnokon, Jászszentandráson, Fegyverneken, Jászdózsán folyik a szervező munka. Most Írják mindegyik helyen azoknak
a gyermekeknek névsorát, akik eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak a
legnagyobb szenvedések árán juthattak az év bizonyos szakában iskolába; Iskolába kerül hát igy egy csomó magyar gyermek. Igaz, kisiskola
jut először hajlékul nekik. De ahogy ismerjük Hertelendy Jenőnek a ma­
gyar faj iránt lángoló lelkét, remény van rá, hogy a kisiskolából egyszer
rendes iskola lesz. S ahol eddig az analfabéták tömegei sötétlettek, sta­
tisztikánk örök szégyenére, ott mindenhol a tudomány fénye ragyogja be
a barnapiros magyar arcokat.
Egy sereg kisiskolának ad hajlékot ősszelre Hertelendy Jenő a szolnokmegyei rónákon. Sokszáz gyermeknek szorít ismét helyet az iskolapa­
dokban. Sokezer tollat, ceruzát, könyvet helyez el az ügyetlen ujjak közé.
Es sok állástalan tanitónak ad egyidejűleg kenyeret a kezébe ebben a
keserves világban. Ezekért irtuk fel nevét boldogbüszkén ide a cikk elé
s ezekért kívánunk sok ilyen melegszívű, elesett magyar fajtáját igazán
szerető, kiváló alkotóerővel megáldott Hertelendy Jenőt ennek az országnak.
Gyomai György

TÁJSZÓLÁS AZ ISKOLÁBAN ]
Irta: Bőd Lajos
Jónéhány évvel ezelőtt, az azóta messzekerült Gombkötő Anhl kir.
tanfelügyelő azt ajánlotta iskolalátogatásai során, hogy ne üldözzük ki az
iskolából a tájszólást, amely mintegy kidomborítja egy-egy vidéknek sa­
játos jellegét az ottaniak beszédében. Ezen a figyelemreméltó vélekedésen
kívül egyéb körülmények is arra intenek, hogy nem szabad a tálszólás
ellen könyörtelen harcot folytatni, ami sokunk szokása. Nem hibám, csak
szokása. Hogy miért nem hiba ez, később rámutatok, most a fentebb emlitett egyéb körülmények közül említsük meg azt, hogy az iskolába, került
gyermeket bátortalanná teszi az, ha az otthon hallott beszéd az iskolá­
ban nem jó: ha lépten nyomon kiigazítjuk. Ennek káros hatását|a be­
széd- és értelemgyakorlat során tapasztalhatjuk, amikor tudja a gyermek,
amit kérdezünk, de nem jelentkezik szólásra, felszólításra is álig akar
felelni, mert rányomakodik zsenge lelkére valami kínzó bizonytalanság­
érzet : hátha rosszul mondom ? . . .
Ez azonban meglehetős hamar elmúlik. Rendszerint csak az első
osztályban kell vele — mint tehertétellel — számolnunk.
Ennél sokkal súlyosabb érv, ami a táj szólás üldözése ellen ^észtet
pajzsot emelni, az hogy a nép ajkán sokszor nagyon jó, nagyon szép szó
virít ki, amely dísze lenne nyelvünk virágos kertjének, ha bimbók^rában
le nem fagyasztaná a közöny hidege, vagy — ami ennél is rosszabb —
le nem csippentenék a hozzánemértő kertészek. Nem én vagyok az első
aki állítom, hogy nyelvújítóink útat tévesztettek nemes törekvésekben,
amikor hiányzó (illetve annak vélt) magyar szavakat nem tájszólásból
igyekeztek az irodalmi nyelvbe benemesiteni, hanem kínnal-veritékezett,
néha szolgaian idegenből fordított szókkal gazdagították a világ legszebb
nyelvét. A masszát behelyettesítő gyurmáért például kár volt az| abaj-t
otthagyni valahol a dunántúli kunyhók homályában. A warschemlich-ot
valószinű-nek lefordító (Jókaiasan azt is mondhatnám : leferditő) nyelvész
feleslegesen fáradozott, mert itt volt a szépenszóló alkalmasint,l sőt a
Nagykunságon az igencsak is. Milyen kár volna például kiirtani a réti
boglárka szép karcagi nevét: aranycsésze, vagy a denevér-nek sokhelyütt
használatos tündelevény nevét!
|
Ma is restellem — és bűnbánó vezeklésül írom ide — hogy busz

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDQR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária14 rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim: Bo rösz tr eleh er.

53

152

évvel ezelőtt Karcagra kerülve üldözőbe vettem ezt a szót: merevül, ami
azt jelenti: teljesen, egészen, (merőben!) Hát egyszer csak nem rábukka­
nok Arany János versében ? !
Hát a ringlispil-t, amelyet valóban kár lett volna az országszerte
használatos forgókomédiá-nak elfogadni és irodalmi gyanánt elismerni,
mily keserves küzdelem árán igyekeztek íróink körhinta alakjában meg­
honosítani, holott ha kérdést intéztek volna a falvak vezetőihez, tanítók­
hoz, jegyzőkhöz, (ami a népi szókincs megismerésének legjobb útja) meg­
kapták volna a kitűnő sergő-t.
. . . Es mégis azt mondom, hogy nem hiba az, ha üldözzük a táj­
szólást és mégsem osztom teljesen Gombkötő Antalnak, a jóság eleven
szobrának nézetét teljes egészében. De sietek megismételni: nem szabad
könyörtelen harcot folytatnunk. Kíméletesen és rendkívül óvatosan kell
hozzányúlnunk ehhez a dologhoz.
(Folytatása következik.)

A tanyai gyermek szókincse.
A népiskolák számára kiadott kitűnő Utasítás négy pontban sorolja
fel a beszéd- és értelemgyakorlatok célját. Ezek közül az első : a gyer­
mek természetes szóbeli kifejezési készségének fejlesztése, melyről első
pillantásra megállapítható, hogy valóban a gyökérzetét képezi a beszédés értelemgyakorlati munkának.
Akik első osztályos gyermekeket tanítottak, a múltban állandóan
arról panaszkodtak, hogy verejtékes munkával is alig lehet a beszélgetési
anyagot elvégezni, mert a gyermeknek nincs kifejezési készsége, alig ké­
pes összeállítani egy épkézláb mondatot. Válaszai rövidek, legtöbbször
egy szóból állanak, Azok sem fedik pontosan a tényeket, mert a gyer­
meknek nincs szókincse.
Legújabb Utasításunk kiadása óta ezek a panaszok mind ritkáb­
bakká váltak. Az uj Tanterv nagyszerű szelleme ugyanis uj célkitűzések­
kel uj utakra vezette a beszéd- és értelemgyakorlati munkát. A rohanó
tempóban száguldó élet pedig az uj szavak záporát zúdította a gyerme­
kek agyába. Úgy, hogy e két tényező eredményeképen a városi iskolák­
ban ma oly gazdag a gyermek szókincse már az első osztályban is hogy
arra nyugodtan és alaposan lehet építeni.
Faluhelyeken, községekben, ahol elhalkul a városi élet irama s ahol
masok az életkörülmények, természetszerűleg más az anyaga a gyermek
szókincsének. Csak az anyaga más azonban. A bősége majdnem eléri a
városi gyermek szókincsének bőségét, úgyhogy a falusi gyermek alig tiz
százalékos hátránnyal van városi pajtásával szemben.
Mekkora és milyen azonban a gyermek szókincse a tanyák világá­
ban, ahol azsiai egyszerűségben élnek ma is az emberek, tiz-husz kilo­

153

méterre a falutól? Hány szót hoz ott hazulról magával az iskola küszö­
bét átlépő első osztályos gyermek? Melyek azok a szavak, melyeket a
tanyai gyermek ismer? Elég-e ez a szótudás ahhoz, hogy simán ^meg­
kezdhető legyen a beszéd- és értelemgyakorlatj munka?
Ha a tanitó alapos beszéd- és értelem gyakorlati munkát akár vé­
gezni, már az első órán meg kell állapítania, mekkora a hatéves gyerme­
kek szóbősége, mert csak ennek biztos ismeretében remélheti, hogy taní­
tása közben minden szavát megértik növendékei.
Egyik tanyai iskolában a lelkes fiatal tanítónő igy szólt az elsőosz­
tályos kisgyermekekhez az első órán:
— Drágáim, álljatok fel.
- j
A gyerekek összenéztek és felálltak a padok ülőrészére. A ^meg­
rökönyödött tanítónő erre igy folytatta:
— A padlóra álljatok, édeseim!
6
A gyerekek néztek egymásra, de mig a tanítónő meg nem mutatta
nekik, hová álljanak tulajdonképpen, nem mertek mozdulni.
A kétszeres kudarc elkedvetlenitette a fiatal hölgyet, aki magában
megállapította, hogy ázsiai butaság honol mindegyik tanítványa fejében.
Pedig egyszerűen az az eset állott elő, hogy a földes szobában nevelődött
gyermekek nem ismerték a padló szó jelentését. A fiatal tanítónő bnuyi
sikertelen kísérletezés után az egyéni foglalkozáshoz folyamodott, ^agá­
hoz intette a legelső kislányt s barátságosan igy szólt hozzá, megsimo­
gatva a haját:
j
— Hogy hívnak?
i
A gyermek értetlenül nézett rá, pedig csillogó szeméből csakúgy
sugárzott az ész.
r
— Mond meg a neved, — súgták félhangosan bátorítva a fe|sőbb
osztályosok.
— Na, mond meg a neved, kislányom, — bátorította a tanítónő IS.
Erre a kislány hibátlanul megmondta a nevét
‘
L
A tanítónő azonnal belátta, ő volt az, aki hibázott. A kisgyerek
előtt más jelentése volt a névnek és más a hívásnak. Ezek a gyakran
előadódó esetek is azt bizonyítják, hogy a tanyai tanitónak ismernie^kell
az első osztályos gyermekek szókincsét, ha becsületes munkát akar
végezni. A Tanterv az első osztály beszéd- és értelemgyakorlati anyagát
nyolc gondolatkörből veszi. 1. A gyermek játékai. 2. Az otthon. 3. Az
FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

aBRULL

SZOLNOK ]

Takarékosság
Baross-utcád

DIVATÜZLETBÖL

154

—

iskola. 4. A gyermek. 5. Az idő. 6. Rajz. 7. Kézimunka. 8. Séta és ki­
rándulás.
A gyermekek szókincsének megállapítására irányuló kísérleteknél
is ezt a sorrendet tartottam be.. Tíz olyan gyermek, — fiuk, lányok ve­
gyesen — figyelt rám, kik még iskolában soha nem voltak.
A gyermek játékai-ra irányuló kísérleteknél kiraktam a fűbe sok já­
tékot. És hallgattam. A. gyerekek néztek, csodálkoztak ások játékszeren
s egyszer egy szájon kiröppent az első szó.
— Ostor!
— Vedd el, — mondtam a boldog gyereknek, aki rögtön kézbe is
kapta azt.
Felismerték ezután a golyót, csákót, kardot, labdát, meg is nevezték,
a babával, puskával együtt, A papírsárkányt, mozdonyt, autót csak bá­
multák, de megnevezni nem tudták. Lábasokra, csészékre, különféle edé­
nyekre ez volt a megnevezés: fazék.
Az otthon-nal kapcsolatos szavakat úgy gyűjtöttem össze, hogy az
az iskolához legközelebbi tanyába sétáltunk 'S ott a tárgyra rámutatva
megkérdeztem a nevét. Fal, tető, padlás, létra, ajtó, ablak, ház, kamra,
vályog, nád, fa, nyoszolya, asztal, szék, kemence, lóca, láda, kép, gerenda,
kuckó, tükör, istálló, kút, ól, fészer, szín, állás, hodály, góré, szalma,
csutka, szár, széna, kazal, boglya, csomó, petrence neveket hibátlanul
sorolták. Mikor azonban eléjük tettem egy képet, amelyen egy emeletes
ház volt, mind hallgattak. Szőnyeg, függöny, virágállvány, szobor, villany,
rádió éjjeliszekrény, kályha szavakat soha nem hallották.
A háziállatok közül mindegyiket ismerték, mindeniket hibátlanul
megnevezték. Olyan szókat is használtak velük kapcsolatban, melyeket
a városi gyermekek közül a nagyobbak sem ismernek, Üsző, kos, paripa­
ló. Huszonöt nevet soroltak igy fel.
A gyümölcsök közül képről, vagy a természetben felismerték az
almát, körtét, szilvát, barackot, szőlőt, cseresznyét, meggyet, dinnyét,
sárgadinnyét. Ellenben nem hallottak a ribizliről, piszkéről, földieperről,
málnáról, szederről.
A konyhakerti növények közül krumpli, bab, borsó, paprika, hagy­
ma, répa, gyökér, fokhagyma, kapor, paradicsom, káposzta nevét emlí­
tették hibátlanul A burgonya, kelkáposzta, kalarábé szókat nem hallot­
ták soha.
Feltűnően keveset ismertek a virágok közül. Csupán a rózsát, tányér­
virágot, székfű virágot, pipacsot, szarkalábat, búzavirágot, tarlóvirágot
nevezték meg félórás vallatás után.
A családdal kapcsolatban ismerték az apa, anya, öregapa, öreganya,
lány, gyerek, pólyás, szopós, sógor, koma, sógorasszony, nász, meny, vő
szavakat. Arra a felszólításra azonban, hogy hívjatok ide egy fiút: nem
mozdultak.
A munka után érdeklődve a szánt, vet, arat, kapál, kaszál ugarol,

fogacsol, símáz, boronái, tör, hord, gyűjt rak, etet itat, seper, pucol, va­
kar, csutakol, őriz, főz, süt, mos, vasal, mázol, terít, morzsol, őröl, kevér,
töm, koppaszt, nyúz, hajt, befog, kifog, pattint szavakat használták/
Nem hallották soha az „ünnep" szót. Az ünnepek közül karácsonyt,
hús vétót és a lagzit említették.
Az iskolában hosszú találgatás után lócának nevezték el a padot.
A könyv neve kalendárium lett. A ceruza kerek fa. A tinta fekete fiz.
A tollat ámulva figyelték, miért kapta pont azt a nevet? A gumit nem
ismerték. A krétát, táblát sem. A kép, papír szavak értelmével azonban
tisztában voltak. Csend, rend, figyelem, engedelmesség, rajzolás, éi^k,
torna, szeretet, barát szókat nem ismerték. Ellenben használták a cjm, bora szót és a verekedéssel kapcsolatosan üt, vág, szúr, pofonvág, megrúg, agyonüt szavakat.
A testrészek körül mind ismerték a kéz, láb, comb, fej, nyak, széni,
orr, fül, nyelv, ujj, köröm, bőr, hús, hát, hónalj, lábujj, haj, talp, has,
csont, szavak jelentését. De nem ismerték az izom szót.
A szappan, viz, fésű, kefe, olló tű, cérna szavakat is helyesen hajsz-,
nálták. Az étkezés köréből a kenyér, tej, túró, aludttej, iró, víz, bor
szalonna, hús, zsír, sonka, kolbász, füstölthus, leves tarhonya, paprikás,
sülthus, főtthus, tészta, kalács, vakaró, lángos, cipó, szavakat alkalmazták
kifogástalanul.
Az asztalra kitett csokoládé-szeletet, egy gyermek sem tudta meg­
nevezni. A kockacukrot is csak egy leány ismerte fel. aminek bka
valószínűleg abban kereshető, hogy a messzi tanyák lakossága az olcspbb
kristálycukrot használja édesítőül. Nem ismerték a gyermekek a süte­
mény, torta, pecsenye, kifli, zsemlye, főzelék, higtojás, rétes, sör, málna­
szörp szavakat.
Az öltözés köréből csizma, cipő, gatya, ing. nadrág, lajbi, kalap,
sipka, kabát, bunda, pántlika, gallér, szavak ismeretéről tettek bizonysá­
got a fiuk. A lányok a kötő, szoknya, alsószoknya, blúz szavakat ismeHék
még az előbbieken kívül.
Az idő köré csoportosítható szavak közül a hajnal, reggel, |délt
délután, este, vasárnap, szavakat ismerték. A hétköznapok nevelt, a
percet nem tudták használni beszéd közben. A templom, nap, Rold,
csillag szavak jelentését helyesen értelmezték.
J
Az igék közül a jön megy, ül, áll, eszik,'iszik, alszik, pipál, yöp,
megdöglik, fáj, felfordul és a nyög igék jelentésével voltak tisztában^

Sport- és
gyermek­
kocsik nagy
választéka 1

LUSZTIG RÓZSI
bőrdíszmű-, illatszer-, jAtékAru

SZOLNOK
Baross-u. Hasznos-ház
Áruforgalom tagja.
Telefonszám 519.

!
1

1
1

Sportcikkek
tenisz ütők,
labdák,
cipők

154

iskola. 4. A gyermek. 5. Az idő. 6. Rajz. 7. Kézimunka. 8. Séta és ki­
rándulás.
A gyermekek szókincsének megállapítására irányuló kísérleteknél
is ezt a sorrendet tartottam be. Tíz olyan gyermek, — fiuk, lányok ve­
gyesen — figyelt rám, kik még iskolában soha nem voltak.
A gyermek játékai-ra irányuló kísérleteknél kiraktam a fűbe sok já­
tékot. És hallgattam. A gyerekek néztek, csodálkoztak a sok játékszeren
s egyszer egy szájon kiröppent az első szó.
— Ostor!
A
— Vedd el, — mondtam a boldog gyereknek, aki rögtön kézbe is
kapta azt.
Felismerték ezután a golyót, csákót, kardot, labdát, meg is neveztéki
a babával, puskával együtt. A papírsárkányt, mozdonyt, autót csak bá­
multák, de megnevezni nem tudták. Lábasokra, csészékre, különféle edé­
nyekre ez volt a megnevezés: fazék.
Az otthon-nal kapcsolatos szavakat úgy gyűjtöttem össze, hogy az
az iskolához legközelebbi tanyába sétáltunk s ott a tárgyra rámutatva
megkérdeztem a nevét. Fal, tető, padlás, létra, ajtó, ablak, ház, kamra,
vályog, nád, fa, nyoszolya, asztal, szék, kemence, lóca, láda, kép, gerenda,
kuckó, tükör, istálló, kút, ól, fészer, szín, állás, hodály, góré, szalma,
csutka, szár, széna, kazal, boglya, csomó, petrence neveket hibátlanul
sorolták. Mikor azonban eléjük tettem egy képet, amelyen egy emeletes
ház volt, mind hallgattak. Szőnyeg, függöny, virágállvány, szobor, villany,
rádió éjjeliszekrény, kályha szavakat soha nem hallották.
A háziállatok közül mindegyiket ismerték, mindeniket hibátlanul
megnevezték. Olyan szókat is használtak velük kapcsolatban, melyeket
a városi gyermekek közül a nagyobbak sem ismernek, Üsző, kos, paripa­
ló. Huszonöt nevet soroltak igy fel.
A gyümölcsök közül képről, vagy a természetben felismerték az
almát, körtét, szilvát, barackot, szőlőt, cseresznyét, meggyet, dinnyét,
sárgadinnyét. Ellenben nem hallottak a ribizliről, piszkéről, földieperről,
málnáról, szederről.
A konyhakerti növények közül krumpli, bab, borsó, paprika, hagy­
ma, répa, gyökér, fokhagyma, kapor, paradicsom, káposzta nevét emlí­
tették hibátlanul A burgonya, kelkáposzta, kalarábé szókat nem hallot­
ták soha.
Feltűnően keveset ismertek a virágok közül. Csupán a rózsát, tányér­
virágot, székfűvirágot, pipacsot, szarkalábat, búzavirágot, tarlóvirágot
nevezték meg félórás vallatás után.
A családdal kapcsolatban ismerték az apa, anya, öregapa, öreganya,
lány, gyerek, pólyás, szopós, sógor, koma, sógorasszony, nász, meny, vő
szavakat. Arra a felszólításra azonban, hogy hívjatok ide egy fiút: nem
mozdultak.
A munka után érdeklődve a szánt, vet, arat, kapál, kaszál ugarol,

'855
I .

fogacsol, simáz, boronái, tör, hord, gyűjt rak, etet itat, seper, pucol, va­
kar, csutakol, őriz, főz, süt, mos, vasal, mázol, terít, morzsol, őröl, ke rer,
töm, koppaszt, nyúz, hajt, befog, kifog, pattint szavakat használták.
Nem hallották soha az „ünnep" szót. Az ünnepek közül karácsöpyt,
hús vétót és a lagzit említették.
Az iskolában hosszú találgatás után lócának nevezték el a pa^ot.
A könyv neve kalendárium lett. Á ceruza kerek fa. A tinta fekete Mz.
A tollat ámulva figyelték, miért kapta pont azt a nevet? A gumit iiem
ismerték. A krétát, táblát sem. A kép, papír szavak értelmével azon!bán
tisztában voltak. Csend, rend, figyelem, engedelmesség, rajzolás, é?lek,
torna, szeretet, barát szókat nem ismerték. Ellenben használták a b:imbora szót és a verekedéssel kapcsolatosan üt, vág, szúr, pofonvág, űlegrúg, agyonüt szavakat.
A testrészek körül mind ismerték a kéz, láb, comb, fej, nyak, sz<
orr, fül, nyelv, ujj, köröm, bőr, hús, hát, hónalj, lábujj, haj, talp, I
csont, szavak jelentését. De nem ismerték az izom szót.
A szappan, viz, fésű, kefe, olló tű, cérna szavakat is helyesen h>
nálták. Az étkezés köréből a kenyér, tej, túró, aludttej, iró, viz, | or
szalonna, hús, zsír, sonka, kolbász, füstölthus, leves tarhonya, paprikás,
sülthus, főtthus, tészta, kalács, vakaró, lángos, cipó, szavakat alkalmazták
kifogástalanul.
Az asztalra kitett csokoládé-szeletet, egy gyermek sem tudta megnevezni. A kockacukrot is csak egy leány ismerte fel. aminek soka
valószínűleg abban kereshető, hogy a messzi tanyák lakossága az olcsóbb
kristálycukrot használja édesítőül. Nem ismerték a gyermekek a Süte­
mény, torta, pecsenye, kifli, zsemlye, főzelék, higtojás, rétes, sör, málna­
szörp szavakat.
,
Az öltözés köréből csizma, cipő, gatya, ing, nadrág, lajbi, kdlap,
sipka, kabát, bunda, pántlika, gallér, szavak ismeretéről tettek bizor|yságot a fiuk. A lányok a kötő, szoknya, alsószoknya, blúz szavakat ismerték
még az előbbieken kívül.
I ‘
Az idő köré csoportosítható szavak közül a hajnal, reggel, Mél,
délután, este, vasárnap, szavakat ismerték. A hétköznapok nevejt, a
percet nem tudták. használni beszéd közben. A templom, nap, hold,
csillag szavak jelentését helyesen értelmezték.
Az igék közül a jön megy, ül, áll, eszik, iszik, alszik, pipál, :op,
megdöglik, fáj, felfordul és a nyög igék jelentésével voltak tisztába

Sport- és
gyermek­
kocsik nagy
választéka I

LUSZTIG RÓZSI
bőrdíszmű*, illatszer*, jAtékAru

SZOLNOK
Baross-u. Hasznos-ház
Áruforgalom tagja.
Telefonszám 519.

Sportcikk ek
tenisz üti
labch IKj
!
—-

i 157

156

A melléknevek közül a piros, zöld, kék, fekete, fehér, hegyes, éles,
éhes, szomjas, véres, álmos, deres, tarka, kócos, piszkos, tiszta szavakat
használták helyesen.
A káromkodás körébe tartozó és papírra nem irható szavak közül
körülbelül ismertek tizet. Ezekkel együtt az eddig felsorolt összes sza­
vak száma körülbelül kettőszázötvenet tesz ki. 250 szóból áll igy a hat­
éves tanyai gyermek szókincse. Erre az alapra kell a tanyai tanítónak
felépíteni azt a sokszínű és változatos anyagot, amelyet a tanterv előír.
Elvégezheti-e azonban az anyagot ilyen csekély szótudással rendel­
kező gyermekekkel a magárahagyott tanyai tanitó? Megfelelelhetünk: rá nem!
Az elmondottakból önként következik, hogy a tanyai tanítónak
egyik legfontosabb feladata a beszéd- és értelemgyakorlatokkal kapcsola­
tosan a szóismertetés.
Minden órán, minden tanítási egységnél előre össze kell Írni azokat
a szavakat, amelyeket a sorra kerülő anyagban előfordulhatnak s ame­
lyekről feltehető, hogy a gyermekek nem ismerik. Ezeket bőséges szem­
léltetéssel el kell helyezni a kisgyermek szóraktárába s azok alkalmazá­
sára is rá kell vezetni a tanulókat. Bőséges és állandó szóismertetés
nélkül nem kívánhatjuk a tanyai gyermektől, hogy kérdéseinkre feleletet
adjon. Mindegyik szót külön-külön, nagy türelemmel és szeretettel meg
kell vele ismertetni.
Csak akkor várhatjuk, hogy valóban alapos és eredményes lesz beszédés értelemgyakorlati munkánk s csak akkor lehetünk nyugodtak a felől,
hogy becsületesen munkálkodtunk a gyermek kifejezési készségének
fejlesztése körül.
_

GYAKORLATI PEDAGÓGIA

BUDAVÁR VISSZAFOGLALÁSA.
Tanítás tárgya: Történelem.
Tanítás anyaga: Buda visszavétele, az ország felszabaditása.
Tanítás célja. Hazafias és vallásos érzés ápolása, gondolkozásra,
következtetésre való nevelés.
Szemléltetési eszközök: Térkép, történelmi képek.

tént hazánkkal? — Elszegényedett, elgyengült. — Látta ezt a tököld is.
Reátört a hazánkra. IVfohács-nál dőlt el a sorsunk. — A mohácsi vész
után Magyarországnak ez a része mind a töröké volt. Még büszkeségünk,
Budavára is a török kezébe jutott.
= j
Áthajtás : Mi volt a török első dolga mikor Budát bevette? —Rom­
bolás, pusztítás, rablás. Nézzétek meg Mátyás király templomát, j- pzt
a török istállónak használta. Ha ezt a gyönyörű templomot is igy meg­
gyalázta, mit tehetett a többi templommal? (Harangok leverése, oltárok
fosztogatása.) Nem kegyelmeztek a lakosságnak sem. Sanyargatták a Re­
gény népet. Hogyan ? — Elvették a földjét, elhajtották a jószágát, learat­
ták és elrabolták a termését. Még az ártatlan gyermekeket is félteni
kellett tőlük. Elhurcolták - és Törökországban a magyar gyermekekből
török katonákat neveltek. Hogyan viselték szegény magyar testvéreink
ezt a sok szenvedést ? — Sokan elköltöztek az ország ama részébe, áhol
még nem volt a török az úr. Mások meg tűrtek és szenvedtek tövább.
Most is igy szenvedünk, tűrünk, várunk és remélünk tovább. Akkor is
sokan elsiratták már szegény hazánkat, akik láttak a török zsarnokságát,
rablásait, pusztításait. A jó hazafiak sötét éjszakákon nagy titokban ösip?gyülekeztek egy-egy magyar háznál és ott tanácskoztak. Még gyertyát
sem gyújtottak. Miről beszélgettek? — Biztatták, bátorították egymást,
vigasztalták a kétségbeesetteket. Ezek bíztak Magyarország feltámadásé- .
bán. Egyik év múlt a másik után, már azok is meghaltak, akik látták
Budavárát török kézre kerülni. Biztak-e a magyarok a jobb sorsban?
Miért imádkozhattak? — Hogy újra magyaré legyen az ország és Budavára.
Célkitűzés*. Beszélgessünk arról, hogyan jzték ki őseink a törököt v
Budavárából és édes hazánkból.
?
Tárgyalás: A török 145 évig zsarolta, pusztította országunkat. Móst
már terjeszkedni akart s Bécset is szerette volna elfoglalni. Ki volt akkor
Magyarország királya? — Lipót. — Megelégedett volna-e Béccsel? — Nefn,
tovább is ment volna. Mikor a töröknek ezt a szándékát megtudták|az
európai keresztény népek, siettek Bécs segítségére. Ismerték jól a törö­
köt. Mitől féltek ? — A kereszténységet féltették a pogányságtól. Mi tör­
tént Bécs ostrománál? — A töröknek menekülnie kellett. Meghallották
itthon is a bécsi győzelem hírét. Volt nagy öröm ! — Sietett mindenki a
győztesek táborába. Eddig türtük a török igát, miért nem vertük ki n|ár
előbb a törököt? — Kevesen voltunk. Nem bírtunk volna velük. A
Tavaszi női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon-|
gyolát fővárosi nivóju szak üzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron;

Előkészítés: Hangulatkeltés és kapcsoló ismétlés: Nézzétek meg

ezt a képet. Ez Budavára, Mátyás király idejéből. Ö építtette ilyenre. —
Telerakta az akkori Magyarország legbecsesebb kincseivel, értékeivel.
Ilyen volt híres könyvtára is. Mátyás korában volt hazánk a legboldo­
gabb. Ehhez az erős gazdag várhoz hasonlított akkor Magyarország is. —
Mátyás halála után milyen királyok követték egymást a trónon? Mi tör-

A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM I

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz. ' SZOLNOK

Gorove-u. 19.-

s

159

158

bécsi győzelem hírére mindenki láthatta, hogy elérkezett az ideje annak,
hogy hazánkból kiszorítsuk a törököt. A magyarok is összefogtak, siettek
a törököt űző keresztény táborba s mind csak egyet akart. KI akarták
űzni a törököt hazánkból. Lotharingiai Károly herceg csapatai kergették a
törököt s egymásután verték meg Esztergomnál, Párkánynál, Vácznál.
(T. mutatja.) A megvert török sereg megmaradt része menekült. Hova
futottak? — Budavárába. így jutott el a törököt üldöző sereg is Buda­
vára alá. 1686-ot írtak ebben a nevezetes esztendőben. A budai várat az
ősz Abdi basa védelmezte. Mikor az ostromló sereg bekerítette a várat,
a sereg fővezére, Lotharingiai Károly követet küldött Abdi basához, hogy
adja fel a várat. Abdi basa látta, hogy milyen sokan vannak az ostrom­
lók, mégis ezt felelte a követnek: „A vár Allah kezében van!" S nem
adta fel a várat. Ezt az esetet meg is jeleníthetjük. (Gy. ezt a történelmi
esetet megjelenítik.)
Abdi basa vitéz volt, elszántan várta az ostromot. Buda ostroma
megkezdődött. Lotharingiai Károly ágyukkal lövette a vastag erős budai
várfalakat. Két és fél hónapig tartott a vár ostroma. Nehéz küzdelem
volt. A várbeli törökök vitézül védték Budát. Az ostromló magyar sereg
már nagyon türelmetlenkedett. Alig várták, mikor mehetnek már a vára várfalakra. Végre megjött a parancs. Megindulhattak a végső küzde­
lemre.
Hoztam nektek egy képet. (T. szemlélteti.)
Mi történik ezen a képen? Aki mit lát, mondja el! - Harcolnak.
Az egyik török lobogó már a földön hever. Itt másznak fel a falra a
vitézek. Itt elesett törökök hevernek. A magyarok az elsők. Még egyre
jönnek. Nézzétek csak ennek a hősnek az arcát. Lekiált valamit az utána
jövőknek. — Rajta! Utánam ! Ott egy magyart már leszúrt a török lánd­
zsája. A magyarok nem félnek! Vitézül, bátran másznak a falakra. A
magyar zászló már bent van a várban, de ott van még a török lobogó
is. — Erre is harcolnak! Ott már ég a vár, felgyújtotta az ágyúgolyó.
t
a, kepre ,Buda ostromanak csak egy kis részét rajzolták fel.
gy arcolnak az egész várban, körös-körül mindenütt. Szeretnétek-e még
valamit látni az ostromból, ami erre a képre már nem fért fel ? _ Sze­
retnem látni, hogyan tűzték ki a vár falára a magyar zászlót ? stb — Ez
is a végső ostromnál történt. (A tanitó meséli.) Ágyuzták a mieink a
agyugolVó betalált a templom falába és azt ledöntötte
?VeS 1S UJra °da taláH’ IedŐlt a másik fal is- Ekkor egyszerre
gy^yörű Szűz Mária szobor a kisded Jézussal. Mikor
a torokok meglátták, rémületükben eldobálták fegyvereiket, ijedten futottak ki merre látott es ezt kiabálták: „Allah a keresztényekkel van!" MáriTT
a ker*sztenyek- mikor egyszerre megpillantották a Szűz
Maria szelíd arcat, ahogy biztatóan reájuk tekintett? — Örültek. Bátor' Ezt kiabálták: mindannyian: „Most már mienk a győzem. Most meg jobban igyekeztek a várfalakra. Azt hitték csoda tör­
tént. Elmesélem nektek, hogyan történt. — Mikor a törökök elfoglalták

Budát, az egyik jobb szivű basa sajnálta ezt a szép szobrot elpusztítani.
Befalaztatta hát a templomban. Emlékezhettek-e erre a várat védelmező
törökök ? — Nem. Hiszen 145 évvel ezelőtt történt a befalaztatás. Most
már ki magyarázza meg nekünk a szobor megjelenését? — Az ágyúgolyó. |
lerombolta a szobrot eltakaró falat. — Egy utolsó és elkeseredett roham- ;
mai elfoglalták a várat s Petneházi Dávid kitűzte a vár fokára a három- i
színű magyar zászlót. 145 év után újra magyar zászlót lenget a szél ős ■
Buda várán! Bevonul a fővezér is a várba. (T. szemlélteti.) — Nézzétek J
Lotharingiai Károly herceget! Tartása, büszke fejhordozása, parancsoló
tekintete. Milyen büszkén, szeretettel nézik katonái. Kiáltanak is feléje ;
valamit. — Éljen! — Nemcsak Buda várában éljenezték a hős felsza- :
haditokat. Meghallották az egész világon ennek a győzelemnek a hírét g
Kik figyeltek remegő szívvel Buda felé ? — Azok a magyarok, akik még j
török igában voltak. Az egész keresztény világ szeme Budavárát figyelte. •
Büszkék lehetünk rá, hogy őseink visszaszerezték Budavárát, mely leg­
féltettebb erődítése volt a töröknek a most nekünk újra féltett kincsünk,
Magyarország büszkesége. A nemzet e nagy örömében sem feledkezett
meg királya iránt érzett nagy hálájáról s az 1687-ik évi országgyűlésen :
lemondott szabad királyválasztó jogáról.
S
Mit tehetett most már a török ? — Menekült. Egy másik része újabb •
harcot kezdett. A győzedelmes magyar hadsereg több csatában szétverte ;
őket. Utoljára itt Zentánál próbált a török szembeszállni velünk. Szavo- i
jai Jenő herceg csapata teljesen leverte őket. A zentai győzelem után^
mi történt a törökkel? - Nem tudott már harcolni. Leszorítottuk őket|
egészen ide le a temesi bánságba. így menekült meg végre hazánk a 1451
éven át tartó török iga alól.
. (
Összefoglalás. Alkalmazás: Ma már csak egy-egy régi török ház,?
fürdő, mecset (T. szemlélteti) emlékeztet arra, hogy a török 150 évig,
pusztította hazánkat. Ha ez a rettenetes csapás elkerülte volna hazánkat,|
Magyarország sokkal nagyobb és nem következik be Trianon. Ismertek-^
olyan virágot, vagy más növényt, amit a törökök honosítottak meg ná­
lunk? — Rózsa, szegfű, orgona, dohány. Ezeken kívül csak szomorú
emlékek maradtak reánk a török uralomból. Aki látta azokat a falvakat;
városokat, amelyeket a török kipusztitott, annak bizony könny szökhe|
tett a szemébe. Pusztulás, rombolás, gyász, ledőlt házak, letaposott vetéj

BALÁZS IMRE sportduaK
óra, ékszer, látszerraktara
legnagyobb es legolcsóbb
SZOLNOK, TELEFON 302.

j
- !
SZABOTT ÁRAK j

Takarékosság tagja.

|

160

sek, gazdátlan falvak mindenütt. Hát még az a sok elesett hős, a kiontott
drága magyar vér, ami elfolyt 150 év alatt a törökkel folytatott harcok­
ban? Minden várostromnál szembe találta magát a török a védő hős
magyarok százaival. Hol? — Eger, Drégely, Temesvár, Szigetvár. Vérük
hullásával szentelték meg hazánk földjét s megállították, feltartották a
szultán rettentő táborát 150 éven át. Ezalatt nemcsak hazánkat védtük,
védtük az egész keresztény Európát.
Amikor a világháborút befejezték; Trianonban, gondoltak-e a nagy­
hatalmak sok-sok szenvedésünkre, a magyarság önfeláldozó vitézségére,
150 évig tartó emberfeletti küzdelmeire? — Nem gondoltak. Elfelejtették,
hogy amikor hazánkat védtük, őket is megvédelmeztük a töröktől.
Nézzetek Magyarország térképére. Mi volt a jutalmunk ? Mivel fizet­
tek vérünk hullásáért? (Trianoni gyászhatár. Elrabolt részek.) — Milyen
szerencsétlenek vagyunk! Nem elég, hogy 150 évig szenvedtünk a török­
től. Trianon óta az elcsatolt részek magyarjai szenvednek a csehektől,
oláhoktól, szerbektől! Mit tegyünk ? — Bízzunk, reméljünk. Győz az
igazság! Addig pedig, mig el nem jön az idő, tanuljunk és dolgozzunk a
dicső magyar feltámadásért!
Imádkozzuk el a magyar Imádságot! — Hiszek egy Istenben
Mendelényi Elvira.

KistljsZálláS.

Történelmi adatok.

Összeállította: Balázs János.
Az 1938. évvel 700 éve annak, hogy a kunok e vidéken, mely
egykor Szabolcs vármegyétől csaknem egészen a Marosig terjedt és
Kemej vármegye néven illeték, megtelepedtek. Hogy abban az időben e
helyen élők hogyan jelölték, illetve milyen néven nevezték telepelésüket,
későbbi kutatások lesznek hivatva eldönteni. Egy azonban bizonyos,
hogy itt, ahol most Kisújszállás 36.000 kát. holdnyi határa elterül, több —
az akkori elnevezés szerint — Szállás volt. Ezek a Szállások, közvetle­
nük a Nagykunság központjának, Kolbászszéknek szomszédságában ala­
kultak. Valószínű, hogy városunk is csak mint Szállás, e néven szerepelt
s a bekövetkezett tatárjárás után az újabb megszállás alkalmából vette
fel, illetve neveztetett Kisszállásnak. Tény azonban az, hogy II. Ulászló
adománylevelében (1470) e helység Kisújszállás néven emlittetik, ebből
következik az, hogy már jóval előbb viselte e község e nevet.' Ez az
újabb elnevezése e községnek is azt mutatja, hogy lakói ismételt mene­
külés után újból visszatértek otthonukba s újra megépítették azt. Azok
a Szállások pedig, melyek egykor e nagy kiterjedésű határon még ezidőben is fennállottak, később megszűntek: igy Turgonyszállás, Péterszállás, Csorbaszállás, Tormásturgony, Tóturgony, Márialaka beolvadtak
Kisújszállásba s ezek az egyes határrészek neveit ma is viselik.
Innen kezdve egy kevés ideig békességesen, háborgatás nélkül él­

hettek eleink, de az 1680-as évek újabb megpróbáltatást hoztak rájuk,
Az ezidöben történt tatárjárás szinte eltörölte Kisújszállást a föld szinéről és e dulásnak minden szenvedését kellett átélniök. E nehéz napok
elmúlásával a visszatérő lakosság újból megépítette községét s a fejlődés
útjára lépett. 1702-ben Lipót császár-király a nagy és kiskunságot, ter­
mészetesen vele együtt Kisújszállást is, eladta a német vitézi rendne^,ami a várost fejlődésében megakadályozta. Ebből a kellemetlen helyze­
téből csaknem egy félszázad múlva szabadult s igy gazdasági és kulturá­
lis fejlődésére alig jutott 200 esztendő, amely 200 esztendőből sok-so|c
év volt olyan amely lehetetlenné tette a város fejlődését. Ez az akarajerős, múltjára büszke nép a rendelkezésére álló idő alatt pótolni igye­
kezett mindazt, amiben az idők mostohaságai őt megakadályozták. 17.17-tűi
iskolája van, sőt már 1718-ban nem szerint különválasztva fiukat férfi, k
leányokat nőtanitó vezeti s ettől kezdve öt ízben bízzák még a lányok
vezetését és tanítását a nőkre. Az 1800-as években pedig Mérges és Pálía'
puszta eladása árából a középiskola alapját rakják le^ s ha azokra ‘a
ma fennálló szép alkotásokra tekintünk, melyek városunk szépen ivelődő
fejlődését mutatják, büszkék lehetünk elődeinkre, akik legjobban igy^-' '
keztek kihasználni és felhasználni a kiegyezés után bekövetkezett 50 év
békességes idejét.
Kisújszállás 36.000 kát. holdnyi területének egészen 1884. évig csak:
egy része volt szántó és pedig a nyugati-része, az úgynevezett tőkeföld.
Az északi és keleti rész mint legelő volt használható, de ez is csak rési­
ben, mert a Tisza évenkénti kiöntése az abádi révtől a mirhói révig vjz
alatt tartotta a terület legnagyobb részét, ugyannyira, hogy hosszú időn
át a szomszédos Karcag csak Kenderesen át volt megközelíthető. Ren­
geteg nádas húzódott a város keleti határán, mely bővelkedett mindenféle
vadban. Ez a nagy kiterjedésű legelő elősegítette az állattenyésztést, me|y
egyik legfőbb kereseti forrása volt az ittlakóknak. Rideg pásztorélet folyt
itt, ami körülbelül annyit jelentett, hogy aki egyszer búcsút vett a város­
tól és pásztoréletre adta fejét, az csak holtával került annak temetőjébe
vissza és egy egész életen át csak elvétve, néha-néha hallotta a városból
a hozzá eljutó harangszót.,
A mivelés alá fogott földeken a belterjes gazdálkodásról szó sem
lehetett. Nem is lett volna sok értelme, hiszen az akkori közlekedési és
kereskedelmi viszonyok sem voltak olyanok, amelyek ezt kívánták vóln|.
A nyomtatás, a tengelyen való szállítás, a vásárlási központok , nagy
távolsága, az utak rosszasága lehetetlenné telték amúgy is ezt. Ezzel
szemben a kendertermelés lendült fel, mert abban az időben a víz lé- ,
hetővé tette ennek termesztését és kívánatossá pedig az, hogy ez anya­
got háziiparszerűen dolgozták fel. Az 1880-as években még igen sok
házban ott állott a szövőszék, mely újból a világháború után kattogott
itt-ott egy kevés ideig, úgy szalmalángként.
Népünknek nem voltak nagy igényei. Takarékos, gondos, beosztás

í

162

163
1

sál élni tudó volt. Szerette s legfőbb törekvése az volt, hogy szükséget
ne szenvedjen. A családi életet kedvelte. Maga körül szerette látni gyer­
mekeit, szívesen foglalkozott velük, de feltétlen tiszteletet és engedel­
mességet követelt tőlük. Az 1880-as évek elején a gyermekek nem ét­
keztek a szüleikkel egy asztalnál. Szerette házatájékát, a tisztaságot. És
ez meglátszott a legszegényebb házon is. Bármilyen szegényes viskóba
látogattunk volt el, ott a tisztaság és rend ellen kifogást tenni a ház
falain belül nem lehetett. Virág a kertben, muskátli az ablakban, cifra­
tányérok sorozata a szabadkémény boltív külső homlokzatán.
Ennek a népnek — ha a föld nem is volt olyan jó jövedelmi for­
rása — annál inkább a hal, rák, csík, vadmadártojás, melyet kocsin hor­
dószámra szállítottak Pestre.
Hal, csík, rák, madár volt bőven. Ennél csak a szúnyogok hada
lehetett több. Nem is volt olyan ritka a hideglelés és az ezt követő
forróláz, mely bizony nem kis mértékben szedte áldozatait. Ez a vesze­
delem a Tisza szabályozásával sem szűnt meg. A határ kanalizálásával
csak annyi történt, hogy a nagy kiterjedésű rét mentesült a Tisza vizétől
s megindulhatott itt is a földmivelés s nekivethette a gazda ekéjét a
földnek, de a belvizek a város közelében megmaradtak és igy még min­
dig megvolt az alkalom arra, hogy a váltóláz egyre szedje áldozatait.
Az 1890-es évek vetettek ennek véget, s érdekes, hogy magyarjaink e
belsőségek csatornázásában látják ma is - mert ezt hallották apáiktól,
nagyapáiktól — hogy esőtlen területé vált a határ, s nem gondolnak
arra, hány lélek kerülte el a szúnyogok által terjesztett biztos halált.
Az 1739-i esztendő legsötétebb, legfájóbb éve e városnak. Március
5-én felütötte a fejét a pestis. Az akkori anyakönyvben a következőket
találjuk feljegyezve: „Junius 1-én: Itt megtiltattunk a ceremóniás teme- '
téstől, de kevés respiriumot vévén, egynéhányat csakugyan temettünk:
t. i. Ezeket: s itt felsorolása következik az eltemetetteknek. Ezek a te­
metések az illetékesek fülébe jutván, junius 20-ról már ez olvasható:
Itt újabb királyi parancsolatot vévén, megszűntünk mind a halottaknak
temetésektől, mind a templombajárástól. Julius 16-tól szept. 1-ig: Temet­
keztünk amit lehetett, a helység három tizedekben lévén, mindenikben
kommiszáriusokat rendeltünk, akik mindennap a maguk tizedét eljárván
temetésre való időt és embereket rendeltének, kik 10 és 12-t is egy­
úttal kivittek.
,
Szept. 1. Ezen hónapban szünete lévén a pestisnek, minden szegény ‘
ember eleiméről gondoskodván, a mezőre munkára kiesett, akik szemen­
ként haltanak, férfiak nem lévén, majd csak az asszonyokra maradtanak,
azért megisztrátus hire nélkül egy szegény ember sok siránkozók akarat­
ja,1 a ™ngot jeladásra megvonta, melyet attól fogva kontimáltunk.
Okt. 1. Teljességgel megszűnt a pestis, melyben helységünkből kihalla­
nak 1200 emberek.
(Vége köv.)

IRODALOM

—
———————————————

i

3

„Magyarul így!“ Ezen a cimen jelentek meg Gárdonyi Géza hal­
hatatlan iró hagyatékában maradt, a magyar nyéív értékeinek és szépsé­
geinek feltárására irányuló’ feljegyzései. A feljegyzések mozaikszerben
tárják elénk az idegen nyelvekből átvett vagy azok hatása alatt közhasz­
nálatba került szavak, kifejezések tömegét. Vizsgálódásaiban nem mindig
a hivatalos helyesírási szabályok megállapításait követi, némelykor szembeáll azokkal, vitatkozik és igyekezik nyelvkincsünk csorbítatlan szépsé­
gét és értékét megkeresni és elénk állítani.
Most, amikor újabb erős mozgalom indult meg a magyar nyelviek
minden salaktól való megtisztítására, Gárdonyi Géza nagy szellemé is
segítségünkre siet hagyatékában maradt feljegyzéseivel. Nagyon sok Ide­
gen szót, kifejezést éles bonckés alá vesz és lenyesegeti azokról, amit
feleslegesnek, nem odavalónak tart. Minden magyar embert, elsősorban
a magyar tanitói kart közelről érdekli Gárdonyi Géza eme hagyatéka,
mert mint az ifjúság oktatói, nevelői, a nagy magyar tanitónak a magyar
nyelv megtisztításának munkájában, anyanyelvűnk szépségeinek, értékei­
nek gazdagítására fel tudják használni.
A munkát a Dante könyvkiadó adta ki.
Ára fűzve P 4’20, kötve P 5'50.

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT VÁSÁROLHAT í
JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI RT.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL

\
■V

SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

164

Kinevezések. A m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter Szede­
rjes Ilona jászárokszállási, Cserna
József tiszasülyi, Kapdebó Maliid
jászfelsőszentgyörgyi, Nagy Kál­
mán tiszaföldvári, Révész Endre
kunszentmártoni, Doktor István tur­
kevei, Csapiár Pál szelevényi, Ró­
zsa Sándor jászberényi vitéz Paczolay Gábor kunszentmártoni, Dobos
Ferenc dévaványai, Tóth József
kenderesi, R. Kosztolányi Sarolta
törökszentmiklósi, Hargita Péter
jászladányi, Incze Tibor jászberényi,
Kun András kisújszállási, Bencs
Sarolta törökszentmiklósi. Punka
Klára rákóczifalvai, Bihary Ferenc
dévaványai, Erdős Ferenc, Monory
József töröksztmiklósi, dr. Dunsztné
Molnár Erzsébet szolnoki, Sir Pál
tiszasülyi, MagassMargit szelevényi,
Dobó Sándor, Lovász Eszter mező­
túri, Rigó Lajos, Bartoss Nándor
jászladányi, Rátkay Erzsébet, Öry
Mária kisújszállási, Tóth István,
Szenczy György karcagi, Kun Imre
kunhegyest Fejes István jászárok­
szállási, Gábler Dénes kenderesi,
Gulyás Anna és Czinkotszky János
abádszalóki áll. el. iskolai helyettes
tanítókat segédtanítókká nevezte ki.
Nyugtázások. — Csekkszámla:
J.-N.-K.-Szolnokvármegyeí Ál­
talános Tanítóegyesület 57.480.

Előfizetés a Népművelésre: Martikány István Kunszentmárton 3
P. Tiszaparti áll. iskola 6 P. Kovách Lászlóné 3 P. Szolnok, Szőke
Kálmán 3 P. Tiszaszentimre, Glódeák Béláné 2 P. Körmendyné P.

Júlia 3 P. Mezőtúr, Krets^ár
Margit 3 P. Pusztagyenda, Áll.
iskola Templomtér, 6 P. Markóth
Dezső, Pethes Gyuláné, v. Haám
Sándorné, Hunyor Ilona 1 P. 50 f.
Szolnok, Balogné, F. Ilona 3 P.
Kunszentmárton, Sónyák József
6 P. Nagyrév, Ungerné B. Mária
2 P. Pusztakengyel, Bárdos Gyula
6 P. Mezőtúr, Ácsayné, M. Mar­
git 6 P. Pusztatenyő, Oldali István
6 P. Rákóczifalva.
Tagdíj címen: Sajtos Imre 2 P.
Törökszentmiklós, Grünfeld Berta
4 P. Turkeve, Bathó Róza, Jankovics Béláné Koháry Ilona, Skoda
Mária, Skoda Ilona, Bennyovszky
Jolán, Vásárhelyi Mária, Szentirmay Kálmáné, Németh Mária,
Mocsári József, László József,
Keszthelyi Ferenc, Kiss Károly,
1 — 1 P. Jászberény, Subaly József
és Józsefné 4 P. Nagykörű, Horvát Gyula 2 P. Szolnok, Tömösközy József 8 P. Pusztapó, Petricsek Mária 4 P. Kőtelek, Barcsay
Mária, Vida Gyula, Vida Gyuláné,
Kiss Sándor, Kiss Sándorné, Túri
Margit Kálmán Katalin, Mogyorósy
János, Szakáll János. Halasv Sán­
dor, Flórenczné, Sz. Ilona 2—2 P.
Tiszaföldvár.
Temetkezési dij címen: Gosztonyi
Sándor 3 P. 60 f. Szilvássy Eleo­
nóra 1 P. 20 f. Varga Gyuláné
6 P. Szolnok, Subaly József és
Józsefné 6 P. Nagykörű, Petricsek
Mária 6 P. Kötelek. Lucskay
János 8 P. 40 f. Cibakháza, Molnár
Lujza 2 P. 40 f. Jászberény.

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, s z a b o 11 á r lüs^aküzlete !
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és 'gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya. url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

rényi dezsö könyvesboltja;
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113J

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:

Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat ^11. o.
o.
IV. o.
V. o.
&
VI. o.
Tesléry : Fogalmazási eredmények
II. o.
III.
IV. o.
I. o.
Tesléry; Táblai rajzok
II. O.

2—
3-i
4 —|
2—í
3*—|
4 —|
4—
3’—í
3'—:

III. o. 3'
IV. o. 3‘

I.
II.

o.
o.
o.
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
E
IV. o.
o.
Drózdy: Helyesírás és nyelvi magyarázat
in. o.
rv. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek ni-iv. o.
Bervaldszky—Tscheik : A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—r erenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
III—IV. o.
mérés tanításához
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
á
Tirpák: Beszélő rajzok I., II., III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egy kötetben
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

680
6—I
6‘80\
73 20
4'502
5 40
7—1
1
8'— J
5—|
780
6'— I
5*60
2—1

2*80
260
3—
1—
2*

jflg-nRGWuruszoinouva

ncpmovc

TARTALOM:
Gyomai György: Búcsúzó, köszöntő
—i — y: Szeptember.
Markőth Dezsőné: A falusi nőnevelés hlán
Bőd Lajos: Tájszólés az Iskolában.
Vitéz Asztalos S.; Iskola a tanyán.
Balázs János: Kisújszállás.
Hivatalos rész.
Irodalom — Hírek.
NtNYI onió
KÖNYVNYOMDÁJA

SZOLNOK.

1.^

—á-

XXXI. évfolyam.

Iskolai falitérképeit, szemléltetőképek
tanszerek és ifjúsági színműtek stb.
nagy választékban eredeti kíaifti árakon:

1938. szeptember hó.

9. szám.

jAsz-nagykun-szolnokvArmegyei

Rényi Dezső
könyvesboltjában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom,

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanitóegyesUlet, a kir. tanfelUgyelSaég és a vármegyei
iskolánkivUll népművelési bizottság hivatalos közlöny*.

Laptulajdonos

Jász - lágy kun- Szó I nokuár megyei Ált.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy &
nuzva, lecekkel
Politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26kuropa u; plasztikus hegy es vízrajzi térképe vászonra húzva,
lecekkel
’
JászÓNMvkmSb
térképe’ VáSZ°nra húzva' IécekkeI 26
Jasz-Nagykun-Szolnok varmegye nagy falitérképe, vászonra ~
nuzva, lécekkel
Magyar tárgyú szemléltető képek 50*66 cm. nagyságban, 35
tele, darabonként
1<20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm
_sn
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
‘
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
1—
agyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
17'60
Ugyanaz 3 meter hosszú
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 méter hosszú
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
Ugyanaz 3 méter hosszú
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4—

Bárhol hirdgtett iskolai, szúpirodalmi nagy bármilyen szakkönyy
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kaphatnI

Falaiba szerkeszti: KIRÁLDI KAROLY

Fi munkatárs:

GYOMAI GYÖRGY
CSIKY ERNŐ

Felelés kiadói

Megjelenik havonként.

közlemények
óiméra Szolnok, UJvéréJal iskola

Kéziratokat nőm

viaaza

Búcsúzó, köszöntő
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanítósága megilletődve tekint
Debrecen felé. S néma köszöntéssel búcsúzik vitéz dr. Bessenyei j Lajos
tankerületi főigazgatótól, a kitűnő főnöktől, a_nagyszerű pedagóg,[ustól,
____
akit szivébe zárt az elmúlt esztendők alatt s aki most lép ki a főigaz­
gatóság kapuján. És köszönti egyidejűleg Kiss József uj főigazgatót, az
országosnevű tanítót, akiről széthordta már a szél a hírt hetedhét határba,
hogy első szántóvetője a nemzetnevelés ugaráwk.
Könnyű a feladat a toll munkásának, amikor két ilyen kiváló egyé­
niségről két ilyen kiváló tanügyi szakemberről írhat. Nem kell ken •élni
a szavakat. Nem kell dobálózni a rikoltó frázisokkal. Egyszerűen! csak
annyit kell megírni, hogy két kiváló tudós, két ízig-vérig magyar namzetnevelő áll a debreceni főigazgatóság előtt. Az egyik búcsúzik, a másik
jön. Az egyik átlépi azt a küszöböt, mely egy élet megfeszített, pihenést
nem ismerő, becsületes munkája után a békés nyugalom és pihenés
rózsakertjébe vezet. A másik pedig most lép be azon az ajtón, ajkol a
munka, a küzdelem oroszlánja várakozik rá éhesen.
Bessenyei Lajos dr. főigazgató a munka embere volt. S ami a leg­
fontosabb és legmaradandóbb emlékű munkásságában,: ő a népiskolát
igazán édesgyermekeként kezelte. Előtte nem volt akadály, amikor tél­
ben, fagyban sorra kellett járni a pusztaszéli iskolákat, hogy a helyszínen
győződjön meg a népoktatás szervi bajairól. De ott volt Bessenyei^Lajos
dr. a tankerület és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanítói életének min­
den megmozdulásában. Nem volt olyan pedagógiai szeminárium, melyen
jelen ne lett volna s melyen át ne adta volna tudásának legragy|góbb
köveit a népiskola munkásainak. Nem volt olyan gyűlés, értekezlet ahol
ne érezte volna a tanítóság, hogy vitéz dr. Bessenyei Lajos szerelmese
az iskolának. Ezért néz a vármegye tanítósága most őszinte meghatott­
sággal Debrecen felé, S ezért nem akar hinni még ezeknek a sorinak

166

167

sem, melyek bejelentik, hogy a nagyszerű pedagógus, a barátságos, meleg
szivű ember nem áll már a tankerület élén.
Két kiváló tudós, két izíg-vérig magyar nemzetnevelő áll a debre­
ceni főigazgatóság előtt. Az egyik távozik. A másik jön. Az egyik búcsúra
nyújtja kezét. A másik most néz szét a szolnokmegyei rónán, most nézi,
most vizsgálja, hol álljon be a munka dandárjába.
Kiss József, az országoshirű pedagógus a tankerület uj főigazgatója.
Nevét külön nem kell bemutatni a vármegye tanítóságának. Aki a Kiss
József nevet nem ismeri, az nem igazi tanitó. Az ő élete, eddigi mun­
kássága — kezdve a ceglédi polgári iskolától, a pápai tanítóképzőn át a
fiumei polgári iskolai tanárságig, majd a Damjanich-utcai tanitónőképző
igazgatóságától a debreceni főigazgatói székig — biztosíték arra, hogy nem
áll egyetlen centiméterrel s.em nagynevű elődje mögött. S azt a munkát,
amit vitéz dr. Bessenyei Lajos elkezdett, azt Kiss József, aki az egyszerű
tanitói oklevéllel küzdötte fel magát erre a díszes állásra, méltóképpen
fogja folytatni, sokat szenvedett alföldi népünk kultúrájának fellendítése
érdekében.
Kiss József nevének hallatára kitárul minden tanyai, falusi, városi
iskola ajtaja, mert tudja róla mindenki, hogy ő a népiskola és a gyakor­
lat embere. Nyomtatásban megjelent munkái, szakcikkei országosan is­
mertté és megbecsültté tették már rég a nevét. Ezért a legnagyobb tisz­
telettel köszöntjük, amikor hivatalába lép s azt kérjük tőle : legyen taní­
tónk, szórjon közénk néhány marokkal tudásának teli magtárából, hogy
azokkal meggazdagodva, igazabb munkát tudjunk végezni az emberbim­
bók lelkében.
Gyomai György.

SZEPTEMBER.
Kitárulnak az iskolák kapui, a templomokban felhangzik a Veni Sancte,
megkezdődik újra az emberbimbók életrobotja, a munka, — írják a lapok
évtizedek óta a hagyományos szeptemberi cikkeket. S némelyik azt is ki­
érezteti a sorok közül, hogy tíz hosszú hónapra ismét vége az ifjúság szá­
mára a játéknak, fénynek, mosolynak. Mert a gyászkeretes napon elsötétül
a diákég, megfeketedik a természet, elüszkösödik a jókedv, gutaütést kap a
kacagás s csak magolás, intőosztás, sírás, bukás hahotázik kísértetiesen a
tanulók arcába az eljövendő napok homályából.
Megáll az újjunk az írógép billentyűin, mikor idáig érünk és arra gon­
dolunk, mennyire nem ismerik a Ma Iskoláját azok, akik az ilyen ifjúságon
sajnálkozó sorokat Írják. Mert az Ür 1938-ik esztendejében emlékezetébe
kellene már venni mindenkinek, hogy a magyar iskolák nem kinzótermek,
nem buktatóintézetek, ahol a tanítók kéjes gyönyörrel végzik ki a szülők
délibábos reményeit, hanem olyan tudományos műhelyek, ahol éppen a leg­
gyengébb virágokat ápolják a legnagyobb fajszeretette^ és áhítattal az arra

hivatottak. A magyar iskolák nem ólomkamrák, melyeknek küszöbén kivek
a halálveriték a belépőt. A magyar iskolák a vallás, hazaszeretet az igái
munka felhőkarcolói, hol pattanásig feszitett idegekkel, rogyásig terhelt inak­
kal dolgoznak a tanítók, hogy könnyebbé tegyék a diákok munkáját. A
magyar iskolákból nincs kicsapva a jókedv, nincs kipenderitve a mosoly,
A magyar iskolákban dübörög a vér, harsog a kacagás, hogy csaknem
szétveti a falakat. Nem gyászfátyolos határkő hát a szeptember elseje a
diákoknak, hanem egy sokatigérő, új diákév első ^diadalmas napja. Üjé^,
január elseje ez a nap az iskoláknak. Csakhogy ezt az Újévet nem biíjá
báltermekben, hanem liliomfehér tantermekben köszönti az ifjúság. Itt tangó
helyeit a viszontlátás örömtáncát lejtik. A jazz helyett az orgona bpg itt
templomi zsolozsmát. Pezsgősüvegek helyett a tintásüvegek dugói durfOgnak
köszöntőt ez Újév elé s perverz melódiák helyett a Himnusz szárnyal fel ­
séges sírással a magasságok felé. Fehér Újév napja ez a nap az iskolák
életében, azért kívánjuk tiszta szívből a tanítóknak és tanítványoknak minc azt, ami ebbe a két szóba belefér: boldog Újévet.
—i. —y. «

fi
Irta: Markóth Dezsőig
Nőnevelésről beszélve inkább, a közép és felső oktatással kapcso­
latos kérdésekre gondolunk. Kétségkívül, ott is sok a megoldásra váró
feladat, szükség van átszervezésekre, korszerű újításokra. Most azonban
a nemzetnek arról a rétegéről lesz szó, amelyiknek képzése az elemi,
majd a gazdasági ismétlő iskolával befejeződik. A falu gyűjtőfogalma alátt
emlegetett földmives lakosság asszonyainak helyzetéről és azokról a Hi­
ányokról melyek kiáltó bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a mai is­
kolázás nyújtotta általános ismeretek milyen kevésnek bizonyulnak,a
mindennapi élet követelményeivel szemben.
Sokszor vetik a falusi asszony szemére elmaradottságát, tudatlan­
ságát, de ritkán keresik annak okait, esetleg lélektani alapját. Mert ‘
ilyen is lehet!
J •
A technika fejlődésével az élet tempója meggyorsult, a kultúra
százkilométeres lépésekkel halad előre. Az igények növekednek. A csa­
lád, otthon, háztartás mind többet és többet vár az asszonytól, aki két­
ségbeesve érzi tehetetlenség, gyöngeségeit. Ez a tudat az egyiknél meg­
feszített munkát, a másiknál kedvetlenséget, hanyagságot, renyheséget
vált ki. Egyik is, másik is baj. A szorgalmas agyondolgozza magát, i^ő
előtt tönkre teszi egészségét és erejét. A másik csak vegetál. Elhanyagolt
házatája, gondozatlan gyermekei messziről elárulják azt a letargiát, ami|>e
süllyedt. „Úgyse győzném, ha megszakadnék se“ mentegeti magát. Itt is,
ott is hiányzik a helyes gazdálkodás az idővel, erővel, hiányzik agondolkozás, a tervszerűség. Ezek olyan fontos kellékei az asszonyi munká­
nak, amiket nem lehet nélkülözni.

A falusi nőnevelés hiányai

168

A legegyszerűbb földmives ház asszonyától is elvárjuk, hogy értsen
a háztartás minden ágához. Tudjon sütni, főzni, mosni, vasalni, vala­
micskét varrni, ruhát javítani, takaritani, a házat kivül-belül rendben
tartani, beteget ápolni, gyermeket nevelni. Mindez még csak az u. n.
„belső" munka. Ott van még a kert, a barómfi-, sertés-, tehéntartás, tej­
kezelés. Amit termelt értékesíteni is kell. A család szerény jövedelmé­
nek beosztása, felhasználása, a szükségletek beszerzése mind-mind az
asszony gondja. Felsorolni is sok, hát még mindenben helytállani!
Családlátogató utainkon járjuk a falusi házakat, az elszórt kis ta­
nyákat. A szivünk megtelik szomorúsággal. Alig találunk egy-egy hajlé­
kot, amit otthonnak lehetne nevezni. A legtöbb ház egészségtelen, ned­
ves, szellőzetlen, sötét apró ablakokkal. A napi takarítás egy kis söprögetést jelent csupán. A „tiszta szoba , (ha van) csak parádé. Nem hasz­
nálják, mert a takarítás munkatöbblettel jár. A család szűk konyhában,
kicsi szobában tölti a téli időt. Együtt alszanak kicsik a nagyokkal, öre­
gek a fiatalokkal. (Ez az egészségtelen légkör egyaránt mérgező a gyer­
mek testi, lelki épségére).
A gyermekápolás hibáiról és hiányairól már annyit hallottunk, hogy
ez alkalommal fölöslegesnek tartom ismételni. De mint tanitó, nem hagy­
hatom szó nélkül a nevelés körül észlelt ferdeségeket. A nevelés leg­
több helyen nemnevelést jelent. A gyermek zsarnoki hajlamai szabadon
fejlődnek. Alig gügyög, már is követel, parancsol, akarata irányítja a
házat. Az anyák nem fékezik, mert ma nem „divat" a szigorúság. Jó,
ha tudomásunk van arról, hogy a nép közé kikerölő sajtótermékek terv­
szerűen ostorozzák, rombolják a tekintély- és szülőtiszteleten alapult
családi nevelés ősi rendjét. A gyermek-szabadság és fölszabadítás apos­
tolainak hangzatos jelszavai szédítik meg a szülőket. A szigorúság bűn
számba megy. Természetes, hogy a kellő kritikai képességekkel nem biró
anyák nem találják meg a helyes középutat. Szükség ‘ volna az anyák
iskolájára, ahol megtanulhatnák az egészséges nevelés alaptudományát.
A kötelező szülői értekezletek vajmi keveset tehetnek e téren.
A háztartási ismeretek hiányairól szolgáltat lehangoló képeket a
főzés, a földmives lakosság konyhája. A zöldségfélék, gyümölcs, tojás,
tejtermékek hiányoznak a család élelmezéséből. A két elsőt nem értéke­
lik, tej, tojás piacra kerül, mert pénzt adnak érte. Néhány leves, főtt
tészta, burgonya, bab, káposzta nem teheti változatossá a táplálkozást.
A jobbmóduaknál a húsfélék túlzott fogyasztása jelenti az élelmezés javMását. A falusi asszony főzési tudománya igen szűk területen mozog.
A főzelékek, levesek Ízletes elkészítéséhez nem igen ért, konzerválásról
telire való eltevésekről alig lehet szó. Ha főzésben nagyobb jártasságra
akar szert tenni, drága, édes tészták, kimondhatatlan nevű torták készí­
tését tanulja meg, mert ezekkel lehet dicsekedni. Mennyivel fontosabb
volna ha a család reggelijének elkészítésére fordítana több gondott! Ha
reggelenként meleg tej, tej-rántottlevest kapnának a gyermekek pálinkás

teák, forralt bor, vagy száraz kenyér helyett. Sok esetben nem a sze­
génység, hanem a tudatlanság az oka a falusi nép helytelen táplálkozó
sának. Világhírű úrikonyhánk és konyhaművészetünk mellett bántó el­
lentét a falu szegényes, primitív konyhája. *
A konyhakert hasznosítása is sokat vár még a falusi asszonytól
Mai szerepe igen szűkre szabott és hamar véget ér. Saláta, paprika, gy^
kérfélék, uborka, paradicsomon kívül alig termelnek benne valamit A
fözeléknö vények közül hiányzik a kel, bimbóskel, tök és az egész évet
át használható sóska, paraj (spenót). Zöldborsót, zöldbabot alig egyszer
vetnek, pedig utánvetésekkel késő őszig ízletes főzeléket termelhetnének.
A szükséges veteménymagvakról nem gondoskodnak, drága pénzen, pia­
con vásárolnak silány, értéktelen magvakat. Korai és kései veteméhyézés nints. A tavaszi vetemények után, julius-augusztusban térdig érő gaz
veri fel a kertet, parlagon hever a jól megmunkált, megtrágyázott föld.
Megfelelő kertészeti ismeretek birtokában, a szorgalmas asszonyok
kertje a ‘család szabadföldi kamrája lehetne.
A falusi háztartás fontos jövedelmi forrása a baromfitenyésztés. En­
nek rentalibitása ma még a vak-véletlen és nem a tervszerű munka
eredménye. Tenyészállat kiválasztás, vérfrissítés, állategészség-védeleó,
okszerű takarmányozás ritka, mint a fehérholló. A keltetésnél, csiben^velésnél olykor 50-66 % is elpusztul a tudatlanság és helytelen neve­
lés következtében. „Ha megmarad, jó, ha nem, arról se tehetünk" mon­
dogatják valami tehetetlen megnyugvással. így fogadják a már szinte
évenként fellépő baromfivészt, pestist, kolerát is, amelyek szörnyű pusz­
tító útját elnémult baromfiudvarok jelzik. Városi emberek el se tudják
képzelni, mennyi érték megy ily módon veszendőbe évről évre csór
egy vidéken. — A téli tojástermelés elősegítését (helyes ólazás takarmá­
nyozás) alig ismerik. A korai csibenevelést, csak itt ott űzik, pedig en­
nek lehetőségei majdnem minden háznál adva van.
A tehéntartás és tejkezelésnél is nagy szükség van falusi asszonya­
ink ismereteinek kibővítésére, nemcsak a jövedelem fokozása, hanem
egészségi okokból is. Sajt, vaj, turókészités sok távoli tanyán tenné jö­
vedelmezőbbé a tehéntartást. Ám, hosszú még az ut odáig, amikorra
falusi asszony készítményei föl vehetik a versenyt az üzemi tejtermékekkel.
Addig sokat kell tanulnia és nevelődnie. Megérteni azt, hogy csak szak* Újabban e hiányokon tanfolyamokkal igyekeznek segíteni. S z e r k.

j

ÖSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária44 rum- és likőrgyár
B o r ö s z t r e i c h e r. TbIbÍIü: 53
------------------- - ---------------------------------------------

SZOLNOK Sürgönyeim:

170
ismerettel párosult ragyogó tisztaság és felfokozott termelői becsület te­
heti készítményeit keresetté és versenyképessé.
A háztartás kereskedelmi része szintén az asszony kezén fordul
meg. Neki kell a baromfit, gyümölcsöt, tejhasznot piacik vinni és eladni,
valamint a család és a ház Szükségletét megvásárolni. Mindezekhez egy
kis egészséges kalmárszellemre, kereskedői ismeretekre van szükség. Is­
mernie kell a piac ■ igényeit, az értékesítés kedvező időszakait, a napi
árakat; különben a szervezett kereskedőkkel, kofákkal szemben akár­
hányszor áron alul kell elvesztegetnie keserves munkával termelt „árulnivaló"-ját.
•
Ha nehéz a termelés, eladás, még nehezebb a távoli falvakról bejö­
vő asszonynak a vásárlás. Az iparcikkeket, anyagokat alig ismeri. Meg­
bízható, ismerős bevásárlóhelyei nincsenek, nyugodt meggondoláshoz
kevés az ideje. Ragyogó kirakatok, hangos reklám elszéditi és gyakran
vesz használhatatlan csecsebecsét, vagy neki meg nem felelő anyagokat.
Bizony, sokszor fizeti drágán tapasztalatlanságát és tudatlanságát. „Élel­
mes kereskedők gyakran visszaélnek a vásárló falusi asszony járatlan­
ságával és határozatlanságával.
(Folytatjuk.)

TÁJ SZÓ LÁS AZ ISKOLÁBAN.
(Folytatás.)

Irta: Bőd Lajos.

Kíméletesen kell a tájszólást gyomlálnunk, mert a gyermeki lélek
aZ’ ha az édes sz^lőiházban otthonos szólásoktól
eltiltjuk Kigúnyolásuk pedig valóságos vétek volna. Inkább hangulatkeLes \xtan — itt aztán igazán szükség van rá ! — éreztessük meg ifjú
seregünkkel, hogy mennyivel szebb például a tűzhely, mint a sparhelt
(vagy pláne,
éppenséggel: spór!) Mennyivel könnyebb kimondani a
sodronyt vagy huzalt, mint a drót-ot, a csavart, mint a srófot.
Mert mondanom sem kell, hogy csakis az idegen és a nagyon elt°rzitott szavak ellen kell küzdenünk. Az olyanokat, mint bice (csípő­
izületi ficam miatt santa), vagy tanyáz (beszélget), cselleng (tétlenül jönmegy), a világért se bántsuk! Már például a helytelen értelemben hasz­
nait szavak, mint erkölcsös (csupa karcagi példát veszek), ami itt makfa^ost, nyakast jelent, vagy az ilyen szörnyen eltorzítottak, mint rögönyozes (rontgenezés), aztán a jorksiri helyett használt inhd t
.
üldözendők
ueiyeu nasznalt joksi természetesen
Óvatosságra pedig azért van szükség, mert széleskörű nyelvismeret
hiányában végzeteset tévedhetünk. Azt ugyanis, hogy a forma latin szó
kdfTlóS
ÓÓ Százaléka’ igy azt is ludía- h<>gy örülnünk
.. .’ ha , ®pu. k a7- alak-ot használja helyette és ha a jóformán helyett a
/oroszt, /oroszbon, /aszerint, vagy /ószerrel járja, (viszont bosszankodhatunk

,

ha igen elterjedt napilap beérkezeti Írója éppen népies irányú cikkében, ‘
hasonlított hozzá helyett ezt írja: formázott rá /)
|
Azt meg bizonyára minden tanitó tudja, hogy a slafrog a Schlafrock
idesodródott gyommagvából kelt ki, melyet — szerencsére — a pongyola
maholnap kipusztit. De már azt nagyon is kevés tanitó tudhatja, hogy a
heppán a Hebbaum származéka s magyarul csapófa vagy hivatalosan:
emelő a neve. Mégkevesebben tudják, hogy a lekvár délvidéki sváb sáp
(a németországi német nem ismeri, de azonnal megérti, hogy vala4i
LeckerbissÁéXe nyalánkságot jelent). Ezt az Ormányságban peszmeg-nék
hívják. (Sokat kell piszmogni, peszmegni az elkészítésével).
Példaképpen elmondom, hogy amikor először hallottam karcagi
szájból a kaszrojA, azt hittem: őskun szóval találkoztam és örültem, hogy
a lábatlanná korcsosult lábas helyett újabb, jobb szó származik széjjel
idővel e gazdag földről. Hát Istenem, néhány hét múlva meglelem M
francia szótárban, amely szerint serpenyőt jelent! (Ez már inkább ős-szo,
mégpedig magyar). A latin fax, a német Fackel, a magyar fáklya szintén
közismert, de már azt kevesen tudják, hogy kár volna a fáklya helyed
a szóvétneket erőszakolni, mert a lengyel szviátek-hez jutunk, ami tóthban
bizonyára ehhez nagyon hasonlóan zeng. A néma (lengyelül nemo^a
nembeszélő) a szablya (sable) a róna (rúna, magyarul síkság v. lapályHa
lanka lengyelül ugyanúgy, magyarul dombos, halmos, hullámos) mind
olyan szavak, amelyek idegeneredete sokak előtt ismeretlen. S ha nem
is üldözzük ezeket, dédelgetni sem érdemes, esetleg kevésbbé jól hangzó
de vérbeli magyar szó rovására. (Mint néma helyett volna a kuka).
J '
Lehangolólag hat sok jó kartársamra, hogy a Petőfink által oly sok­
szor és oly szépen megénekelt puszta hangról-hangra ugyanúgy van len­
gyelül. Viszont vigasztalhat az, hogy van egy biblikusszépségű régf sza­
vunk erre: kietlen. (Jákob a kietlenben bujdosott). Ma jelzővé fonnyadton
él ez a szó, de a tanítóság visszahozhatná tisztes főnévi helyére.
I
Mindezekből láthatjuk, hogy nyelvismefét nélkül nehéz ezeken á
mezőkön tájékozódnunk, kiváltképpen valamely szláv nyelvisinerefe nél­
kül, de ha tenni egyebet nem teszünk, mint a föltétlenül biztos es
ben vesszük szívügynek gyönyörű nyelvünk tisztaságát, már tettünk Va­
lamit. Mégtöbbet használunk, ha a vidékünkön élő tájszavakat össze­
gyűjtve beküldjük a Népművelésnek s azokról ki mit tud, megírja. T^pb
szem többet lát: több szív több jót tesz.
FÉRFI­
SZÖVETET,

SELYMET

BRULL

SZOLNOK
Takarékossá
Baross-utca

DIVATOZ LÉTBŐL
___________g

172

Iskola a tanyán,
7

TIrta
. ; vitéz
,t, Asztalos
. , . Sándor.
c, ,

A tanyai ember a legmagárahagyatottabb valamennyi honfitársa kö­
zött. Az év nagyrészén a járhatatlan utak miatt el van zárva a világtól,
hogyan juthatna el akkor a kultúra azokba a kicsiny szerte-szórt házacs­
kákba ? A posta is csak akkor keresi fel a tanyai embert, ha valami
szomorú eseményt kell hírül hozni. Ki is törődik ezekkel a maguknak
élő, egyszerű lelkű emberekkel ?
De valaki mégis gondjukat viseli.
A kicsiny, szalmafedeles házacskák közül szinte kimagaslik a tanyai
iskola. És, ha a tanitó rátermett,, ambiciós lélek, aki szereti a népet,
,akkor az iskola a kultúra világitó tornya lesz, központja, hová úgy fog­
nak az emberek zarándokolni, mint valami csodatevő kegyhelyre.
Hosszú és fáradságos, kitartó munka kell ahhoz, mig az iskola való­
ban központja lesz a tanyának.
Gondoljuk csak el, milyen nehéz munkája van a tanitónak, mig a
rábizott nép bizalmát megnyeri.
Nem csoda, ha a népnek nincs bizalma a nadrágos emberben ! A
községházán adót kell fizetni. Még a „passzus" is pénzbe kerül. Ha
hivatják, két napig nem-tud aludni a nyugtalanságtól, fél, hogy biztosan
valami baj éri. A pap, az orvos, a patika is csak pénzbe kerül. Az
ügyvédtől az Isten mentsen meg minden tanyai embert. És ha „vigéccel
találkozik, hej, az csak az igazi veszedelem" ! Na és az iskola? Örül­
tek neki nagyon, végre lesz oskola. Hohó, azzal is baj van ! Mert hát a
tanyasi magyarok úgy képzelték, kell az iskola, különösen, ha láb alatt
van a gyerek. Hadd tanulják. De a tanitó ur akkor is bekivánja a gye­
reket, amikor szükség volna rá, libát legeltetni, lovat vezetni.
j , Igen sok tapasztalat, nagy emberismeret, fáradhatatlan szolgálat­
készség szükséges ahhoz, mig a tanitó megnyerheti ennek az állandóan
költözködő népnek a bizalmát. Ne csodálkozzunk tehát, ha sok tanyai
iskola tudja elvégezni azt az igazi kulturmunkát, melyre hivatott.
Az a tanitó, aki munkáját csupán a rábizott növendékek tanítására
fordítja, nagyon kevés eredményt mutathat fel. Tapasztalatból tudjuk,
hogy a legkitűnőbb tanuló, a tanyavilágban élve, 3-4 év alatt elveszíti
tudásának legnagyobb részét. írása leromlik, olvasás közben akadozik,
számolása pedig csupán a legszükségesebbekre szorítkozik, az is nehezen
megy. Primitív élete oly csekély gyakorlatot kíván, hogy a tanító fárad­
sága hihetetlen gyorsan eredménytelenné válik s szinte csodálkozik, mi
lett az ő kedvenc, értelmes, okos tanítványából ? Tagadhatatlan tehát a
tanyai iskolának nagy súlyt kell fektetni a felnőttek nevelésére. A gyer­
mek csak akkor fog olvasni, ha a szülő is megbarátkozott a könyvvel.
Erre pedig nevelni kell.
A tanyai tanitó munkája megoszlik a mindennapi és ismétlő oktatás,

aAnépművelés és a néppel való bibelődés között. Egyiket sem lehet
előnyben részesíteni a másikkal szemben.
Az iskolai munkájáról nem kell sokat mondani, legfeljebb annyit,
hogy az hihetetlenül nehéz, mert még beszélni is, játszani is, nevetni; is
a tanitónak kell megtanítani a gyermeket. Emellett növendékei évente
háromszor
költözködnek,
a tanítót attóltevékenységek
az örömtől is,mégis
hogya
Az elmondottak,
mármegfosztva
maguk is népművelő
munkájának eredményében hat évig gyönyörködhessék.
Nézzük inkább a népművelő tanítót.
Kiváló mezőgazdasági állattenyésztő és gyümölcstermelő szakember­
nek kell lennie. Isten ments, hogy a tanyai emberek valamelyike észre­
vegye, ő többet tud e téren, mint a tanítója.
Gazdasági irányításával, tanácsaival, iskolája mellé helyezett Mért­
jében végzett mintagazdálkodásával, nemzetgazdasági célt szolgál, való­
ságos missziót teljesít, mert az elavult gazdálkodásról ráneveli a népét a
modernebb, helyesebb, célirányosabb gazdálkodásra.
Ö az írnoka, jogtudósa, ügyvédje a rábizott népnek óriási lépé­
sekkel halad előre a bizalom felkeltésében, ha ügyes-bajos dolgaiban
megbízható és célirányos, -tanácsot ad, vagy segítségét nyújt a bizalommal
hozzá forduló tanyai embernek. Kérvényeket, fellebbezéseket, biztoájtási
ügyeket, kisebb-nagyobb pörös ügyeket elintézni, tanácsokkal segíteni,
a gyámoltalan embert a kapzsi és raffinált emberek lelketlensége felől
megmenteni, hivatásszerű kötelessége. Ez nem zugirászat, ez csak támo­
gatás, irányítás, de a tanyai ember már ezért is hálával tekint az iskolára.
Értenie kell a tanitónak az elsősegélynyújtáshoz, kisebb betegségek
gyógyításához, betegségek felismeréséhez. Orvos a tanyára csak ritkán
kerül. Az iskolát is csak negyedévenkint látogatja. Ha a tanitó nem tipdja
felismerni a növendékeiben lappangó betegséget, iskolája hamar áldozatul
esik a járványoknak. A tapintatosan és okosan eljáró eljáró tanító lárhuzamosan dolgozik az orvossal. Az orvos örömmel is látja segítői •sát
a tanyai tanítóban. 9 évi működésem eredménye, hogy a két orvos Mun­
kaköre a tanyán megnövekedett. Legyen a tanitónak házípatikája a;légszükségesebb szerekkel. Kilométerekre elmenni hirtelen beállt bajoknál
nagyon hosszú idő. De sokszor menthet meg a tanitó emberéleted is.
Természetesen sohasem szabad tulmenni az elsősegélynyújtás határai ás
mindig figyelmeztetni kell a beteget: forduljon orvoshoz.

Sport- és
gyermek­
kocsik nagy
választéka!

LUSZTIG RÓZSI
bőrdíszmű-, illatszer-, játékáru

Baross-u. Hasznos-ház
Telefonszám 919.
Áruforgalom tagja.

s
tenisz
la

174

tanitó hetenkint többször, esténként a terembe gyűjti a lakosságot s jól
megválasztott, közvetlen előadásával taníthatja, irányíthatja népét. A jól
működő népművelésnek biztos jele, ha hetenkint többször lámpák indul­
nak el a kicsiny házakból és este az iskolából hazafelé.
A tanyai iskola a színháza, olvasóterme, sőt táncterme a fiatalság­
nak. Ügyesen megválasztott népszínművekkel nagyszerű nevelő munkát
lehet végezni. A tanitó kiolvasott újságjait hálásan fogadja a tanya kí­
váncsi népe s ha olykor olykor kiürítve a tantermet, átengedjük a tán­
colni vágyó fiatalságnak, többet tettünk, mint bármilyen egyéb mun­
kánkkal.
E tánc kedvéért sok különféle kívánságát teljesítik a tanitónak, te­
hát hihetetlen fegyelmező és nevelő eszköz ez a kezében. Itt módja van
jutalmazni és büntetni. Micsoda hatalmas nevelő eszköz a tanitó kezében
ha az erkölcstelen, feslett életmódú leányt vagy verekedő legényt kitiltja
az iskola mulatságairól ?!
A tanyai iskola templom is.
A községben lakó felekezetek papjai vasárnaponkint kijárjanak is­
tentiszteletet tartani. A hivatása magaslatán álló lelkész örömmel ragad­
ja meg az alkalmat, mert a tanyai nép hálás szivei keresi fel a templom­
má magasztosult iskolát.
A tanyai tanitó gyakran bejárja a kis nádfedeles, cserepes, házacs­
kákat. Közeledtére hirtelen kitárulnak az ablakok, sietve szellőztetnek,
söprögetnek, valahogy összekapják a lakást. Boldog az a család, akinél
negyedórákat tölt elbeszélgetve. Tudják azt is jól, hogy ahol nagy a ren­
detlenség, ott a tanitó csak percekig időz. Innen a buzgóság. Mily seré­
nyen takarítanak, meszelnek, ha megtudják, hogy a tanitó látogató körút­
ra indult? S mennyi, meleg szót, mennyi tanítást, erkölcsi intelmet, baráti
együttérzést hinthet el ilyen kőrútja alkalmával.
A tanyai tanitó felesége álljon teljes szívvel és lélekkel az ura
.mellett. Értse meg és támogassa nagy munkáját. Nincs is ennél nemesebb
szórakozás. Legyen a tanyai tanitó felesége a lányok, asszonyok vezetője.
A tanitó családja belső életével, családi békéjével mintát mutat a körü­
lötte lakó, mindig rájuk tekintő, őket figyelő népnek.
Ha az iskolának ezek mellett még könyvtára, postája, esetleg tele­
fonja van, akkor elmondhatjuk, hogy valóban világitó tornya a tanyának.
Lássuk be azt is, hogy a tanyai tanitó felelős egész egyéniségével, szoká­
saival, családi életével a rábizott nép előhaladásáért, vagy elmaradottsá­
gáért.
Ki lehet akkor tanyai tanitó ?
# Csakis tapasztalatokkal rendelkező, nagy emberismerettel, kiváló
egyéniséggel biró, kiegyensúlyozott családi életet élő ember. Igazi apostol.
Hazánk legértékesebb eleme a romlatlan konzervatív lelkületű ta­
nyai nép. Innen lehet felnevelni azt a nemzedéket, amely még naggyá
teheti Hazánkat. De ehhez olyan tanítókra van szükség, mint amilyent

fent vázoltam. Azonban ezt a nagyszerű munkát, ezt a hihetetlen an^biciót meg kell jutalmazni. Eddig azzal jutalmazták a tanítót, hogy vá rosokba vitték. Szerintem a nemzet érdeke ellenkezőleg azt kívánja, hí ?gy
a legkiválóbb tanítókat helyezzük a tanyára. De akkor tekintsük mun kajukat igazi apostoli munkának. Adjunk tehát nekik olyan megélhet ést,
hogy ne kelljen anyagi gondokkal küzdeniük. Neveljük jóltanuló g) ermekeit ingyen állami internátusokban. A tanyán töltött szolgálatáért epe­
dig jutalmazzuk jobb előléptetéssel. Amig a más tanitó 3 évenkintjjut
előre, a tanyán dolgozó ugyanezt két évenkint érje el. A tanyán. töHött
idő egyharmadát számítsuk hozzá a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő­
höz. Ha pedig nyugdíjba megy, ne a legalacsonyabb lakbérdijat adjuk
neki, hiszen remete életéért megérdemelné, hogy öreg napjait nagy varosban,'
a fővárosban tölthesse el.
•1
Kormányunk felismerte ennek a kérdésnek nagy horderejét, figyel­
me mindjobban a tanyavilág felé fordul. Bízunk benne, hogy közel |van
azaz idő, amikor a tanyai tanitó értékes munkáját — mely eddig iá az
egész magyar társadalom elismerését érdemelte ki, — a megbecsülés
mellett gondtalanabb életlehetőség biztosításával is fogják jutalmazni.J

Kisújszállás
(Folytatás.)

Történelmi adatik.
Összeállította: Balázs Jájios.

Ez évről a lakosság lélekszámáról nincsen feljegyzésünk, mindössze
az akkor vezetett születési anyakönyvből annyit tudhatunk meg, ^ogy
ez évben született 62 fiú és 75 leány, összesen 137 lélek. A. legelső
népszámlálási adatunk, aminek birtokában vagyunk, 1771-ből való, ^mi­
kor városunk lélekszáma 4102 volt, 32 évvel a pestisjárvány után] A
következő 10 évi szaporodás átlagát véve, úgy az évi szaporodás 85f lé­
lek, semmiesetre sem lehetett ilyen nagy 32 év alatt az évenkénti!sza­
porodás, hiszen a pestis okozta veszteség erősen megapasztotta a Város
lélekszámát, s valószínű, hogy a 32 év eltelte után a lakosok szám^, ha
pár százzal haladta meg a 1739.-Í lélekszámoti) Különben is ha? az el­
haltak 1200 számát 32 évre elosztjuk, úgy egygévre esnék 32 szaporulat,
a fentebb említett 10 évi átlagszaporulat: 85 lélek, nem volt több, mint
a lakosság 2 százaléka. 1939. év után semmiesetre sem lehetett töf>b a
szaporulat a lakosság 1 százalékánál, sőt kezdetben ennyi sem. Ezek
figyelembevételével az 1739. évi lakosság semmi körülmények között
sem érte el a 4000-et, hanem azon alul volt, így a pestis a lakosság Vb
részét vette áldozatul.
Gyászkeretbe kellene foglalnunk az 183^ 1849, 1863, 1873. e
K - U 1
anyakönyveiben foglaltakat.
Az 1831. évben elhaltak száma 618. Ez év novemberének vb:olsó
napjaiban és december hónapban 205-en haltak el epekórságban. 1 ,z a
m

T

176
rettenetes betegség még az 1832. év január hónapjában is egyre szedte
áldozatait.
Az 1849.-i év 720 elhalálozási száma a szabadságharc rettenetes
véráldozatát példázza, noha kétségtelen, hogy e nagy számnak csak egy
része a harctéren elesetteké.
Már az 1862. év ősze előre láttatta a gazdákkal, hogy jó termésre
nem számithatnak. Az 1863. év tavasza és nyara, ami reménység élt a
szivükben, azt is elvitte. Az égető és perzselő meleg, a száraz meleg
kopárrá tették a legelőt és a szántót- Tömegével hullott a jószág, a
juhát legeltető juhász ama híressé vált mondása: „Lesz még rátok jó
világ, kis birkáim, de azt ti már nem éritek meg!" ebből az időből való.
Ahogy nem volt élelme az állatnak, csaknem annyira nem volt élelme
és tápláléka az embernek. A legyengült szervezet, a satnya csecsemők
nem tudtak ellenállani a kórnak, s kis és nagy fekete koporsók nap,
mint nap indultak egymásután a temető nyitott sírjai felé. 738 elhalt
csaknem annyi családot , borított mélységes gyászba. Ez idő nyarán a
város mintha teljesen kihalt volna. Minden munkabíró ember, férfi, nő,
serdült ifjú Biharnak vette útját, lett légyen jómódú, vagy szegény, hogy
kenyérnek valóját megszerezhesse.
Ezután boldog 10 év következett városunkra. A kiegyezésen is túl
volt már hazánk. Megindult a fejlődés, de az 1873. esztendő az eddigi­
nél is rettenetesebb veszedelmet hozott városunk lakóira. Sűrűn kongottak a harangok, mindig temetésre hívogattak. Az 1831. évben dühön­
gött kolera ez évben még nagyobb mérvet öltött. Mikor az év végén az
anyakönyv lezáratott, 757 volt azoknak a száma, akik az élők birodal­
mából átmentek a holtak birodalmába.
Ez az 5 év szomorú korszaka városunknak, mégis, ha az elhalálo­
zási anyakönyvből átlapozunk a születési anyakönyv lapjaira, valami jól­
eső, megnyugtató érzés fog el bennünket. Élni, faját fenntartani akarja
ez a nép.
íme: 1739-ben a pestis pusztítása közben : 62 fiú, 75 leány, összesen
137 gyermek, 1831-ben a nagy kolera idején 182 fiú, 161 leány, összesen
343 gyermek, 1849-ben a szabadságharc idején 179 fíu, 184 leány, összesen
363 gyermek, 1873-ban a kolera legnagyobb mérve 221 fiú, 209 leány,
összesen 430 gyermek kereszteltetett meg.
Amilyen megdöbbentőek voltak a fentebb említett 5 év elhalálozási
számai, s amennyire megnyugtatóan hatott reánk ez évek születési száma,
ugyanannyira mélyen elszomorítanák a XX. század alább közölt adatai:
1914. nyarával megindult világháború éveiben a szaporodás: 31 fiú,
33 nő, összesen 64. 1915-bén 1 fiú, 4 nő, összesen 5. 1916-ban fogyat­
kozás 63 fiú, 48 nő, összesen 111. 1917-ben fogyatkozás 24 fiú, 73 nő,
összesen 97. 1918-ban fogyatkozás 77 fiú, 111 nő, összesen 188. 1919-ben
fogyatkozás 30 fiú növ., 1 nő, összesen 29. 1924-ben növekedés 18 fiú,
fogy. 9 nő, összesen 9. 1925-ben növekedés 119 fiú, 119 nő, összesen
238. 1935-ben növekedés 34 fiú, 33 nő, öss-zesen 67.

Ehhez nem kell külön kommentár, ezek a számok maguk beszel­
nek. A nők jobban fogynak, mint a férfiak. 1925-ben még egyszer fel­
csillan a szaporulat kielégítő száma s 10 évre rá lesüllyed s azóta stagnál.
Kérdezzük, miért? Akiknek felelnie kellene reá, hallgatnak, vagy ha
nem, olyan dolgokat vágnak fejünkhöz, amelyeket bizonyára nem szivjesen hallgatunk.
.
_ ,
j
Felekezeti megoszlás tekintetében álljon itt egy példa ; az 1770. évből:
1784-ben ref. öreg: férfi 1172, nő 1184, együtt 2360. Ref. ifj.: férfi 1152,
nő 1184, együtt 2505. Róm. kát. férfi 2, nő—, együtt 2. Gör. kát. férfijó,nő _, együtt 6. Más férfi 9, nő 3. együtt 12. Szolga ref. öreg: férfi Ip,
nő 44, együtt 157. Ifjú férfi 36, nő 31, együtt 67. Összesen: férfi 25^0,
nő 2575, együtt 5105.
Jegyzet: A város levéltára őriz egy születési, egy elhalálozási Jés
egy szaporodási és fogyatkozási grafikont 1728. évtől a mai napig, tehát
210 évről, amióta anyakönyvei megvannak. E grafikon minden kockája
pontosan mutatja a született és elhalt két nemet és a két nem együttes
számát, a két nem fogyását, illetve szaporodását. Ilyen grafikon várme­
gyénk területén csak Tiszakürtön van még, mely a megadott adatpk
alapján szintén városunkban készült. Üdvös volna, ha a vármegye min­
den községe részére ez elkészíttetnék és évről-évre tovább vezettetnek.

JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA

|

KÁVÉBEHOZATALI R-T

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

;
i

178

HIVATALOS RÉSZ
6198—1938. szám.

Tárgy: Kiss József debreceni tanker. kir.
főigazgatónak hivatalba lépése.

Valamennyi állami és nem állami elemi, mezőgazdasági népiskolai
és iparostanonciskolai Tanitó urnák, Tanitó urhölgynek !
Állomáshelyén.
Dr. Kiss József Öméltósága a debreceni tankerület uj főigazgatója
f. évi 4038—1938. sz. alatt a következő rendeletet intézte hozzám :

A debreceni tankerület vezetését átvettem.
Ebből az alkalomból szívből köszöntőm a tankerület iskoláinak
igazgatóit, királyi tanfelügyelőit, tanárait és tanítóit.
Kérem fogadjanak szeretettel és bizalommal. Munkájukkal és kö­
telességtelj esitésükkel támogassák működésemet.
Nagy szeretettel és munkakedvvel veszem át a tankerület vezetését.
Azt szeretném, ha az a becsületes és értékes nevelői és oktatói munka,
mely a tankerület iskoláiban eddig folyt, továbbra is megmaradna. Sőt
meg kell kísérelnünk fokozását is.
Azt óhajtom, hogy iskoláinkban a legmélyebb emberi és nemzeti ér­
zésből fakadó szeretet jegyében folyjon a nevelés. Minden igazgató, tanár és
és tanitó lássa a nemzetnevelő munkájának sorsdöntő fontosságát. Ennek
tudatában végezze teendőit.
Lássa mindenki, akire nevelés és oktatás van bizva, hogy a magyar
kultúra elmélyítésében. — a hazaszeretetben és az Istenben való hit rendithetellenségében van a magyar nemzet jövője.
Minden magyar lélek drága kincs. Kötelességünk e drága lelkek
műveléséről, irányításáról és élethivatásáról való gondoskodás. Még pedig
úgy, hogy abból a nemzetre a legtöbb jó származzék.
Ez a feladat nemcsak a szeretetteljes és gondos nevelésben, a ta­
nulók hajlamainak és képességeinek megismerésében s ezek megfelelő
irányításában áll, hanem az igazságos szelekcióban és a tanulóifjúság ké­
pességeinek megfelelő pálya felé való vezetésében és segítésében is. Ez
is a nevelők feladata. így lehet a tanár és tanitó igazi nemzetnevelő.
A tanári és tanítói testületek az ifjúsággal együtt alkotják az isko­
lát. E két tényezőnek lelkileg össze kell forrnia, mert csak igy várható
eredmény az iskola munkájától. A nevelőnek tudásával, lelkiségével,
életével és minden cselekedetével irányitó példaként kell a tanulók előtt
állania. Sok tanításnak elvész az emléke, de ott maradnak a tanítványok
lelkében örök Útmutatóul tanáraik és tanítóik tettei, Ítéletei, szavai.
Ezért legyen a nevelő igazságos, szigorúsága mellett is atyai szerető
lélek, megbocsátó és türelmes, Társaival és tanítványaival szemben egy­

aránt. Kerüljék a tantestületen belül a torzsalkodást és gyűlölködést.]
Ezek megfertőzik az ifjúság lelkét. Az ilyen nevelők nem nevelnek, ha- ;
nem életük példájával a gyűlölet és széthúzás magjait szórják el a fiafal-1
ság lelkében.
c~
A magyar iskolák feladata elsősorban a nevelés. A magyar életnek?
vallásos, erkölcsös, hazafias munkás emberekre van szüksége. Az isko-l
Iában a rend és a nevelés megkívánja a pontosságot, a kötelességteljed
sitést. Az órák gazdaságos és okos felhasználását.
A tanítói tekintély tiszteletben tartására nagy gondot kell fordítani.
A tanitó a társadalom iskolánkivüli munkájából vegye ki részét, önzetlenül és mintaszerűen. Ez a tevékenysége is legyen nevelőhatásu. Nagyon,
szeretném, ha a tanárság és tanítóság értékes munkájával az iskolánkivüli
népművelés céltudatosan kapcsolódnék be a nemzetnevelés építő munkájába*
A tanulók lelkében igyekezzék az iskola a vallásos és hazafias
világnézetet kialakítani. Ebben a tekintetben a testületek egységes állás­
foglalást képviseljenek.
h,
A tanítás legyen elmélyülő. Nem a sok apró részlet megismertetése;
hanem a fontos részek alapos tudása, begyakorlása, ismétlése és alkalma-.
zása az ismeretek megszilárdításának módja. Bölcs belátással és mérsék-^
lettel állapítsák meg a tantervi anyag fontos és lényeges részeit. És hászj
nálják fel a bennük rejlő nevelő, értékeket, vallásos, erkölcsi és nemzeti
tanulságokat. így válik az oktatás is neveléssé. így válhat az önállóságra
és az önálló gondolkodásra való nevelésnek alapiaul.
A tanulók között nagy rendet és fegyelmet^ell tartanunk. AJfe4
gyelem az államok alapköve és ezt az iskolában kell a tanulóknak meg-?
szokniok. Különösképen szükséges ez napjainkban, mikor a családok él
a társadalom ideges nyugtalansága is bomlasztóan hat az ifjúság lelki
fegyelmezettségére.
Az iskolából ki kell zárni a napi politika, a napi társadalmi és * világ­
nézeti harc minden vonatkozását. Az iskola az életre készít elő, de a’ maga
munkájával s nem a külső tényezők nem kívánatos befolyásával. Ez á
fejlődő lélekben zavart és lelki töréseket idéz elő.
Igyekezzék az iskola a tanulók mindennapi környezetével, az iskola
külsejével, a tantermek, a bútorok, a tanszerek, a tankönyvek, füzetek
tisztaságával is nevelőhatást nyújtani.
|
4
Az iskolai egyesületek, önképzőkörök, sportkörök a magyar emberi­
ben nehezen gyökeret verő közösség érzését oltsák a tanulók szivlbe.
Az ifjúsági egyesületek ne csak formális alakulások legyenek, hanem a
fiatal lélek igazi nevelői, az önképzésnek, az önmagukon és a másokon
való segítésnek megtanitói. Ezért kell szeretnünk és ápolnunk a cs^készetet minden vonatkozásban.
; ?
Az uj iskolai év az első magyar király és Kölcsey jubiláns esztende­
jében nyílik meg. Szellemük legyen ennek az iskolai évnek vezetője, t

180

18-1

Az Isten adja áldását munkánkra !
Felkérem a tanítóságot, hogy ezen mélyreható nemzeti és humánus
érzéstől telt magasszinvonalu irányítást véssék lelkűkbe s a szerint élje­
nek és cselekedjenek úgy az iskolában, mint az iskolánkivül.
Szolnok, 1938. szeptember hó 12-én.
Dr. Tesléry Károly
tanügyi tanácsos,
kir. tanfelügyelő.

A bemutatott tanitások után pedagógiai kérdéseket fogok tanító­
sággal megbeszélni, melyekre a tanítóság gyakorlati szempontból a ta­
nítóság kér, vagy vár feleletet.
A pedagógiai megbeszélés után az általános köz- és nemzetnevelést
szolgáló tanítói iskolánkivüli munkát is óhajtok megbeszélés tárgyává
tenni, ezért az-alábbi szemináriumok mindegyikére egy külön előadót
fogok felkérni, hogy tartson értekezést,- vagy szabadelőadást:

*
g

<J
címmel.
» fi
Ezt a nagyértékű és nemzetnevelést elősegítő előadást megbeszélés
fogja követni.
A szemináriumok végén megjelent tanítóság rendelkezésére állok I
mindazokban az ügyekben, melyek elintézése a vármegye kir. tanfelü­
gyelőjének hatáskörébe tartozik.
' ■
Kíséretemben megjelenik a vármegye iskolánkivüli népművelési:
bizottságnak uj titkára is, ő meg az iskolánkivüli népművelés szempontjából
felmerülő kérdésekben fog a tanitói munkatársainak rendelkezésére állani.|:
Felkérem Valamennyi iskola Igazgatóját, vezető Tanítóját, hogy hipjm
meg nevemben a szemináriumi előadásokra az egyházak és közigazga-/
„Családlátogatás a családi és nemzetnevelés szolgálatában"

6588—1938. szám.

Tárgy: 1938—39. tanévi

őszi peda­
gógiai szemináriumok idő- és

munkabeosztása.
Valamennyi állami, községi, érdekeltségi és izr., uradalmi és
magán, valamint egyházi Főhatóságok utján valamennyi felekezeti

elemi népiskolai Igazgatónak, vezető

Tanitónak és Tanítónőnek.

Az elmúlt tanévben a népoktatási kerületemben tartott pedagógiai
szemináriumok bizonyságot szolgáltattak, hogy népoktatási kerületem ta­
nitói a szemináriumok célkitűzéseinek minden tekintetben megfeleltek s
jóleső örömmel kellett megállapitanom, hogy az előadók közvetlen taní­
tásaikkal példát statuáltak, hogy rendszeres, vázlatszerű „hétköznapi"
előkészülettel az aznapi tanításra kerülő anyagból mintatanitást is lehet
végezni.
A „hétköznapok szemináriumai" mintaszerűen sikerültek, mert vár­
megyém tanitói karának tagjai szakképzettséggel, nagyszerű átadó kész­
séggel rendelkeznek. Ezeket a „hétköznapi szeminárium"-aimat most, még
a tanév elején ismételten megrendezem, hogy a megszokott mindennapi
előkészülettel bemutatott tanításokból is hitet, erőt merítsünk a fáradsá­
gos és nehéz tanitói munkánkhoz.
A szemináriumokra nem jelölök és 'nem kérek fel ezúttal előre
senkit sem a szemináriumon való szereplésre, hanem az előző évhez
hasonlóan, a szemináriumi székhelyeken a szeminárium előestéjén vala­
mennyi helyi iskola vezetője bemutatja az egyes osztályokban a másnap
feldolgozásra kerülő közvetlen tanítási anyagot és vázlatot s a bemutatott
anyagból fogóm kijelölni azokat az osztályokat és tanítókat, akik a sze­
mináriumon a megjelölt anyagból közvetlen tanítást fognak növendékeik­
kel feldolgozni.
A szemináriumok sikere érdekében felkérem a szeminárium szék­
helyén működő osztálytanítókat, hogy az alább kijelölt szemináriumi na­
pon ne ismétlési anyag, hanem az egyes tantárgyak keretében az arra az
időszakra eső közvetlen tanítási „értékes anyag" kerüljön feldolgozásra.
Azokat az osztályokat, melyekre a tanítás alkalmával szükség nem lesz,
az osztálytanítók hazabocsájtják.

tás helyi vezetőit, az

iskolák

gondnoksági,- és

az

iskolaszékek igenl

' r
A népoktatási kerületem igen tisztelt Tanitói Karát arra kérem,§
hogy lehetőleg állomáshelyükhöz legközelebb eső szemináriumon jelenjen!
meg. Azonban nincs észrevételem az ellen, ha valaki továbbképzés szem-'
pontjából több szemináriumon részt óhajt venni.
1 J
Remélem, hogy a szemináriumokon a körzetek valamennyi Tanítói
ját ott üdvözölhetem
‘
j I

tisztelt elnökeit.

A szemináriumok idő-, hely- és körzeti beosztása :

Szolnok; .

.

Jászberény: .
Jászapáti:.

.

1938. október hó 3-án d. e. 8 órakor a szt. ferencesek
kulturházában.
w
j
1938. október hó 5-én d. e. 8 órakor, az állami tanítói
képző intézet tornatermében.
1938. október hó 11-én d. e. 8 órakor az Ipartestül;
dísztermében.
,
•
Cífflí

Ó S Z I női kabátot, kosztümöt, ruhát, pongyOiát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott

áron

A „Nagytőzsde" mellett

KEMÉNY JÓZSEF;

ÁRUFORGALOM !

Telefon 3-11. sz. ' SZOLNOK

Gorove-u. 19. .j

182

1938. október hó 13-án d. e. 8 órakor az iprarosok szék­
hazának dísztermében.
Kisújszállás: . 2938. október hó 18-án d. e. 8 órakor, a központi ref.
elemi iskola tornatermében.
Karcag: . . 1938. október hó 20-án d. e. 8 órakor, a ref. elemi iskola
nagytermében.
Mezőtúr: . . 1938. október hó 25-én d. e. 8 órakor, a központi ref.
elemi iskola nagytermében.
Tiszaföldvár:. 1938. október hó 29-én d. e. 8 órakor az iparoskor nagyr
termében.
Kunszentmárton: 1938. október hó 29-én d. e. 8 órakor a központi állami
elemi iskola tornatermében.
Munkatársi üdvözlettel!
Töröksztmiklós:

Szolnok, 1938. évi szeptember hó 12-én.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos,
kir. tanfelügyelő.

Tárgy: Óvadékul letett betétkönyvek.

5754—1928. sz.

Valamennyi állami, községi, izraelita, uradalmi magán és társulati

mezőgazdasági

elemi iskola,

Igazgatóságának,
■ •

népiskola,

Iskolaszékének.

iparostanonciskola

Felügyelőbizottságának

tek.
illetve

vezető Tanítójának.

Állomáshelyén.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium f. é. aug. hó 1-én
kelt, 36442/1938. V. 1. sz. rendelete alapján tudomásvétel, szigorú mihez­
tartás és megfelelő további eljárás végett közlöm Cimeddel a m kir
pénzügyminiszter ur f. év jul. hó 4-én 83555/1938. IV. a. főszám alatt
kelt és az óvadékul letett betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok ada­
tainak a Pénzintézeti Központtal leendő közlése tárgyában a VKM-hez
intézett átiratát.
,,Az óvadékképes értékpapírok jegyzékének közzététele és az üz­
leti biztosítékul és bánatpénzül elfogadható értékekre vonatkozó rendel­
kezések újabb megállapítása tárgyában kiadott 4260/1929. M. E. sz. ren­
delet (közzétéve a Bp. Közi. 1929. évi okt. 15-iki számában) 7. §-ában,
illetőleg a 8173/1930. II. a. sz. itteni rendéletben foglaltak szerint a be­
tétkönyvekről és a kezességi nyilatkozatokról azok a hatóságok stb.,
amelyek a betétkönyvet vagy kezességi nyilatkozatot üzleti biztosítékul
elfogadták, úgy a biztosíték elfogadása, mint annak visszautalása alkal­

mával kötelesek a Pénzügyi Központot esetenként azonnal értesíteni. lAz
üzleti biztosítékul szolgáló betétkönyvek és kezességi nyilatkozatoké le­
tétbehelyezése alkalmával adandó értesítést abban az esetben, hah*az
eljáró hatóság nem őriz letéteket, a Pénzügyi Közlöny 1929. évi noU 1-i
számában közzétett 133000—1929. számú körrendelet szerint a letétiéi át­
vevő pénztár (adóhivatal, postatakarékpénztár) köteles a Pénzintézeti Köz
donthoz beküldeni. A biztositékok visszautalása alkalmával adandó ? ér­
tesítések elküldése azonban a letétet kiutaló hatóság kötelessége.
A biztositékok visszautalása alkalmával adandó értesítések mintáját'
a hivatkozott 4260/1929. M. E. sz. rend. VI. sz. melléklete tartalmazza.
A hatóságok munkájának megkönnyítése céljából annak idején a Pi
intézeti Központ utján olyan irányú intézkedés történt, hogy a vis
utalásra vonatkozó értesítéseket 2 példányban már a betétkönyv z
dékolása, illetőleg kezességi nyilatkozat kiállítása alkalmával maguk __
az
érdekelt pénzintézetek állítsák ki és azzal a figyelmeztetéssel szofeáltassák ki az ügyfeleknek, hogy azok egyik példányát a letétet átvevő
pénztárnak adja át, a másik példányt pedig ugyanakkor, amikor az |uzleti biztosíték letevését a hatóságnál igazolják, a hatósághoz juttassák el.
A visszautalás esetére ily módon elkészített értesítést a biztosíték vissza­
utalása alkalmával úgy a hatóságnak, mint a letéti pénztárnak csapán
megfelelően alá kell írni és a Pénzintézeti Központhoz el kell küldenie.
A Pénzintézeti Központnak hozzám intézett felterjesztése széfint
egyes hatóságok a szóban levő értesítéseket a biztosíték visszautalása
alkalmával a Pénzintézeti Központhoz nem juttatják el és ezáltal a Pgjnzintézeti Központra rótt nyilvántartási és ellenőrzési munka elvégzését igen
megnehezítik. A biztosíték visszautalására vonatkozó értesítés elmulasztása
ezenfelül a biztosítékot kezességi nyilatkozat formájában letevő feléknek
felesleges költségeket okoz. A pénzintézetek ugyanis a kezességvállalás
diját a felek terhére, — jogosan — mindaddig felszámítják, amíg a Pénz­
intézeti Központtól a biztosíték megszűnésére vonatkozó értesítést fjem
kapják meg."
Szolnok, 1938. évi augusztus hó 11-én.

Dr. Tesléry Károly
k.
tanügyi tanácsos, 8
kir. tanfelügyelő,

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!

Férfi-, női- és gyermekcipők^
fehérneműek, kötöttáruk, ha?
risnya. úri- és női divatáruk^
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK

Kossuth-tér 8.

Telefonom

8

184

1
Szamolodoboz. Szerkesztette: Bene Lajos. A vallás- és közoktatás

Bodor Lajos
Alig néhány hónapja irtuk e lap hasábjain, hogy a békebeli, igazszivű> becsületes magyar tanítók mintaképe, a vármegye szeretett Lajos
bácsija búcsút mond iskolájának s árván hagyja azt a termet, melyben
egy életen át osztogatta növendékeinek a szép és jó örökéletü virágait.
Megfeketedik előttünk a papír, amikor most váratlanul ezt a három
szót kell leírnunk: Bodor Lajos meghalt. Itthagyta- övéit, barátait s el­
ment abba a nagy iskolába, ahol az Örök Tanitó teszi fel a halk kér­
déseket.
Mélységes fájdalommal és megdöbbenéssel nézünk sirbalépő nemes
alakod után, kedves jó Lajos Bátyánk. S kívánjuk legyen csendes síri
nyugalmad. Isten Veled.
*
*
A f. hó 13-án kísértük utolsó útjára. Zsúfolásig megtelt gyászoló
közönséggel a kisújszállási nagytemplom, ahol Török Imre esperes magasszárnyalásu gyászbeszédben vett búcsút Bodor Lajostól.
A gyászszertartáson vármegyénk tanítóságát, dr. Tesléry Károly
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő vezetésével, nagyobb küldöttség kép­
viselte.
H
Végeláthatatlan menet kísérte a koszorúkkal borított gyászkocsit a
temetőbe, ahol az Orsz. Tanitószövétség nevében Rákos István kir. ta­
nácsos, elnök, a tantestület nevében az iskola h. igazgatója az Orte ne
vében Molnár János alelnök, a Heves-Nagykunsági kerület tanítósága
nevében dr. Nagy Lajos mondott megható gyászbeszédet.
Vármegyei tanítóegyesületünk nevében Dunaháti Gyula vett végbúcsút
magasan szárnyaló beszédben, egyesületünk alelnökétől.

IRODALOM
Számképek, számfogalmak, biztos és gyors számolás. Irta: Bene
Lajos. A fenti cím alatt régen óhajtott munka jelent meg. Az I. osztályos
e emi iskolai tanulók számolástanitását akarja könnyebbé és eredménye­
sebbé tenni. - A munka a számolástanitás történeti fejlődését, lélektani
igazságait vizsgálva, a mennyiségek alakulásait, változásait, tanításuknak
menetet rendszerbe szedte. Megállapította a helyes szemléltetés folyama­
tát, a szamképek kialakulását, állandósítását, a fogalmak elvonását a biz­
tos es gyors számolás alapjait. Az I. osztály tanitói sok hasznát veszik
a tanításban, a könnyebb és eredményesebb számolástanitás munkáját
elősegíti. Megrendelhető a szerzőnél (Bpest, L, Galántai-u. 12.). Ára 1 P.

ügyi miniszter úr 9164/1937. eln. számú rendeletével engedélyezte Í!S
beszerzésre ajánlotta. Ennek segítségével az el. isk. I. o. tanuló könnyé
ben tanul számolni, gondolkodása jobban fejlődik, az állandó számképéket megismeri, állandósítja, számfogalmainak kialakulását, elvonását elő­
segíti. A „Számolódoboz két minőségben kerül forgalomba. I. rendű ()0
fillér, II. rendű 50 fillér darabonkint. A Számolódobozhoz hasonló rent
szer alkalmazásához posztóval bevont fali -szemléltető tábla is van, mely­
nek ára 3 P 30 fillér. Falitáblán való szemléltetéshez filckorongok (négy
színben 40 darab és műveleti jegyek) egy készlet ára 1 — P. Megrendel­
hető a szerkesztőnél (Budapest, L, Galántai-u. 12. sz.).

Kinevezés. A vallás- és közok­
tatásügyi miniszter vármegyénk is­
kolánkivüli népművelési titkárává
Soós József tiszaföldvári áll. isk.
igazgató, körzeti iskolafelügyelőt
nevezte ki.
Lapunk régi és nagyrabecsült
munkatársát eme kitüntető meg­
bízása alkalmából igaz örömmel
és szeretettel üdvözöljük. Uj mun­
kakörében kisérje Isten áldása,
munkálkodását sok-sok siker ko­
ronázza !
Áthelyezés. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Lapos Anna
jászladányi áll. s. tanítónőt a rákóczifalvai, Punka Klára rákóczifalvai áll. s. tanítónőt a jászladányi,
Borköles Béla nagykanizsai áll. ta­
nítót a szolnoki, Kruzslitz Erzsébet
szeged-csengelei áll. tanítót a jász­
árokszállási áll. el. iskolához he­
lyezte át.
Állás csere. Lányi Sámuel fegyverneki róm. kát. és Kóbor Viktor
bátaszékí r. k. tanító, Nyilas György
jánoshídai közs, tanitó és dr. Föld-

váry Rudolf rakamazi közs. tanilm
Franyó Ferenc jánoshídai kűá..
tanitó és dr. Földváry Rudolf^
rakamazi közs. tanítók állást csjp
réltek.
Nyugdijazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kemenes Má­
tyás szolnoki, özv. Szathmáryné
Fekete Róza mezőtúri, Vass Józsid
kunszentmártoni állami; Krémed Lajos dévaványai, Barla Szabó
Margit kisújszállási, özv. dr. Gajzágóné Kulifay Erzsébet tűrkevei,
ref; Pongóné Stanitz Júlia szajol
és Gyárfásné Bíró Mária jászladÁ
nyi róm. kát. tanítókat illetve ta-~
nitónőket saját kérésükre nyugati '
lomba helyezte.
|
Halálozás. Elek Sándor karcagj
ref. tanitó életének 38-ik, műkő*
désének 18. évében, a f. é. aug.
hó 25-én elhunyt. Augusztus 28-án^ ,
kisérték, nagy részvét mellett utól4
só útjára, a karcagi református
temetőbe. — Emlékét kegyéletfélr
őrizzük.

s

186

187 í

Áthelyezés. A vallás- és köz­

oktatásügyi miniszter Kovács Jó­
zsef szolnoki és Barna Jenő deb­
receni áll. tanítókat kölcsönösen
áthelyezte.
Hitoktatói kinevezés. Dr. Hanauer A. István váci megyéspüs­
pök dr. Csömöz Gáspár szolnoki
újvárosi áll. el. isk. önálló hitok­
tatót, más irányú hivatalos elfog­
laltsága miatt, hitoktatói állásától
felmentette s helyére dr. Bittenbinder Viktor lelkészt nevezte ki
önálló rk. hitoktatóvá.

Eljegyzés. Bacskó Gyula szol­
noki ny. áll. isk igazgató kartár­
sunk Gyöngyike leányát eljegyezte
Hargitay István szolnoki kereske­
delmi iskolai tanár. Sok boldog­
ságot kívánunk!
Áthelyezés. Dr. Szemerédy Béla
tanügyi segédtitkárt, várm. nép­
művelési titkárt Szekszárdra he­
lyezte át a miniszter ur.

Oktatóíilm az elemi iskolá­
ban. A filmoktatásnak az elemi

népiskolákba való bevezetésével
illetékes helyen újból komolyan
foglalkoznak. A megszervezéshez
szükséges adatgyűjtést a vallás- és
közoktatásügyi minisztérium ok­
tatófilm kirendeltsége már meg­
kezdte.

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA,
ha a benne hirdető,
feltétlenül megbízha­
tó cégeknél vásárol!

Orsz. ref, kántori továbbkép­
ző tanfolyam. A magyar ref. kán­

torok orsz. egyesülete aug. 16-28ig kántori továbbképző tanfolyamot
rendezett Törökszentmiklóson. A
tanfolyamon, az ország kűlömböző vidékeiről, 28 kántor vett részt.
A magas nívójú tanfolyam gondo­
san megrendezett, nagysikerű egy­
házzenei hangversennyel ért véget.
A tanfolyam megrendezésén Gaál
István esperes, vitéz Makláry La­
jos orsz. egyesületi elnök és Szabó
Gyula tiszaföldvári kántor, kiváló
zenész és zeneszerző buzgólkodtak.
— Az államsegélyes tanítók
illetményeinek kiutalása. A kul-

tuszminisztei régebbi körrendele­
tében úgy intézkedett, hogy a nem
állami tanítói állásoknak segéd­
vagy rendes tanítóval választás
utján leendő betöltése az év au­
gusztus és szeptember hónapjaiban
történnék. E rendelkezését a mi­
niszter most a következő intézke­
désekkel egésziti ki: Az augusz­
tusban megválasztott tanítók ál­
lamsegélyét csak a rákövetkező
szeptember 1-töl utalhatják ki,
még abban az esetben is, ha a
működés megkezdésének igazolt
és a vonatkozó fölterjesztésben is
jelentett időpontja augusztus vala­
melyik napjára esik. A szeptem­
berben megtartott tanitóválasztások
alkalmával megválasztott tanítók
államsegélyét pedig a működés
megkezdésének napjától utalja ki.
Titkos szavazással történik ez­

után a képviselőválasztás. A taní­
tási tétel kidolgozva kapható a
szerzőnél; Kiss J. iskolafelügyelő,
Jászberény. (Ára bélyegben 30 fill.)

A tanítóképző

akadémiáért.

A szarvasi evangélikus egyház­
község tanácsa 150.000 pengőt
ajánlott fel a szarvason felállítandó
tanítóképző akadémia céljaira. —
Ezenkívül az iskola elhelyezésére
felajánlották a város legforgalma­
sabb helyén lévő, jelenleg árva­
háznak és elemi iskolának hasz­
nált uj emeletes épületet is. Ha uj
épület létesülne, erre a célra egy
négyholdas városi beltelekkel já­
rul hozzá az egyház.
A drogista pályára irányítják
az ifjúság figyelmét. A vallás-

és közoktatásügyi miniszter a kö­
zelmúltban leiratot intézett a tan­
kerületi főigazgatókhoz és az egy­
házi főhatóságokhoz. A leirat ak­
ként intézkedik, hogy a pályavá­
lasztási tanácsadás alkalmával az
ifjúság figyelmét fel kell hívni a
drogista pályára, azzal a figyelmez­
tetéssel, hogy nemzeti szempont­
ból is fontos, hogy intelligens és
jól képzett ifjúság lépjen erre a
pályára.
Mit nyújt az Eötvös-Alap ? A
Tanítók Házaiban a tanítók fő-,
közép- és szakiskoláiban tanuló
mindkét nembeli gyermekeinek ne­
veléséről gondoskodik. — Az egye­
sületi rendes tagok kifogástalan
magaviseletű és előmenetelű gyer­
mekei között jutalomdijakat oszt ki.
— Az elhunyt rendes tagok va­

gyontalan kiskorú árváinak *neve- ■
léséről készpénz-segítség nypjtásá-1
val gondoskodik. — Az elaggott, i
betegeskedő, vagy csekély nyug- j
díjban részesülő szegénysőrsú ren-.'
des tagoknak és ezek özvegyeinek’
készpénz-segítséget nyújt. — Az |
üdülésre szoruló rendes tagak szá- t
mára üdülőházat tart fenn. — Aj
Tanítók Házai székhelyére utazó f
tagoknak vendégszobákat bocsát
rendelkezésére és részükre kedvezményes élelmezést nyújt. — |
Ezren és ezren részesültek jótéte-.J
ményeiben. Lépjünk be mindnyájánál
— Jelentkezési lapokat készséggel 4
küld a szerkesztőség.
Gárdonyi Géza második szob- j;
ra. Budán évek óta áll Gárdonyig

Gézának szobra. Rövidesen a má- |
sodik szobor is hirdeti a nagy í|
magyar írónak, a tanítóság büsz-' j
keségének emlékét, még pedig t
szülőhelyén, Agárdon. Az agárdi ;
fürdőbizottság kezdeményezésére _
készül a szobor és ősszel a bala-1 :
toni műut mentén, az országzaszíó • ’
tőszomszédságában fogják felállítani
Községi kisegítők alkalmazó- ?
sa. A belügyminiszter a községi és ?

körjegyzők mellé, azokba a közsé- : ’
gekbe, amelyek a fedezetről nem
tudnak gondoskodni, az állam költ­
ségére kisegítőket fogad fel. A ki­
segítő díjazása havi 80 penge. *

ALÁZ5 IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, Javítások

SZABOTT ÁRAK

188

Miniszteri rendelet az énekszaktanitóképzésről és a képe­
sítés szabályozásáról. A kultusz­

miniszter rendeletet adott ki az
elemi iskolai énekszaktanitóképzésről és a képesítés szabályozásáról.
Eszerint a miniszter elrendelte,
hogy az elemi iskolai énektanítás
ellátására megfelelő elméleti és
gyakorlati szakudással rendelkező
énektanitók kiképzése céljából a
Zeneakadémián egyéves elemi isko­
lai énekszaktanitói tanfolyamot kell
tartani.
— Négyhetes falusi főzőtan­
folyamok. A belügyminisztérium

az utolsó három évben egyes vár­
megyékben falusi főzőtanfolyamo­
kat létesített, amelynek célja a
magyar nép táplálkozási színvona­
lának emelése volt. E négyhetes
tanfolyamokat okleveles gazdasági
szaktanitók, élelmezési techniku­
sok és diétásnénék vezették, min­
den egyes alkalommal 30-30 ön­
ként jelentkező leányt vagy asszonyt
oktatva ki. A vezetők az egészsé­
ges táplálkozáson kívül megtanítot­
ták a résztvevőket a vitamindus
élelmiszerek helyes beosztására, to­
vábbá a kisgyerekek és betegek ott­
honi, célszerű táplálására. Mivel
ezekről a kísérletekről kedvező
jelentést kapott a belügyminiszter,
most felhívta valamennyi megyei
törvényhatóság alispánjait, hogy szep­
tember 15-től jövő évi május 15-ig
hét uj négyhetes főzőtanfolyamot in­
dítsanak meg törvényhatóságuk te­
rületén. E főzőtanfolyamok felü­
gyelőjévé dr. Kovács György egész­
ségügyi felügyelőt rendelték ki.
I

Nyugtázások. —- Csekkszámla
57. 480. Előfizetés a Népművelésre:

Thököly-uti áll. iskola 6 P. Szol­
nok, Országh Pál 6 P. Budapest,
Koczka József 3 P. Ferency Sán­
dorné 3 P. Szolnok, Schvartz Gé­
za 6 P. Mezőtúr, Kerényi Sándor
Rákóczifalva, Nagy Ferenc 6 P.
Jászárokszállás, VIII. Áll. isk. Tan­
testület 6 P., VIII, Áll. isk. Igaz­
gatóság 6 P. Jászberény, Balázs
János 3 P. Kisújszállás, Idrányi
Anna 6 P. Törökszentmiklós, Kiss
Imre 2 P. Kisújszállás, Doroszlai
Elek 4 P 50 f. Fegyvernek, VIII.
Áll. isk. Tantestület 6 P. Jászbe­
rény, Markóth Dezső, Dr. Kerekes
Sándorné, Hunyor Ilona, Dr. Bor­
bély Lászlóné, vitéz Haám Sán­
dorné, Pethes Gyuláné 1 P 50 f—
1 P 50 f. Szolnok, Nagy Margit 6
P. Kiss Imre 4 P. Kisújszállás,
Újhelyi Mihály 3 P. Töröksztmiklós, Áll. isk. Igazgatóság Tiszaföldvár-Oszőlő 6 P.
Tagdij cjmen: Manga Olga 8 P.
Kőtelek, Faragó Sándor 8 P. Tiszavárkony, Dr. Kerekes Sándor­
né .4 P., Hunyor Ilona 2 P. Szol­
nok, Kun Lajosné 4 P. Karcag,
Tímpfel Ilona 4 P. Tiszabő, Koósné Sz. Ilona 4 P. Turkeve, Országh
Pál 2 P. Bpest, Tippmann Ilona 5
P. Tippmann Gizella 5 P. Török­
szentmiklós, Horváth Gyula 2 P.
Szolnok, Lélek Kálmánná 4 P.,
Magyari Károly 2 P., Várhegyi
Györgyné 1 P, Jászberény, Simon
Lőrinc 4 P. Tiszapüspöki.

Temetkezési dij címen: Polonyi
Rózsi 4 P 80 f., Polonyi Jolán 26
P 40 f. Szolnok, Bihary István 14
P 40 f. Miskolc.

GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

■■

.

.........

iiií

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkőnyvek:
—1
— ■;
■
Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat II.

Tesléry : Fogalmazási eredmények
Tesléry; Táblai rajzok

V. o.
VI. o.
II. o.

n.

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

II. o. 6 —

Drózdy; Helyesírás és nyelvi magyarázat

IV. o.
V-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
II-VI. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. o.
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek lU-IV. o.
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmidt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
o.
mérés tanításához
in-ív. o.
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok L, U., UI., IV.
á
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—U—UI. o. egy kötetben

5*4

T8*5-

6—

280
2*80
260
3—
1'—

2*

TARTALOM
Gyomai György: Nők a tanítói pályán.

kántori ós tanítói to vábbkópzö tanfolyam
tanulságai.
j
Vitéz dr. Bossanyol Lajoa.
Hivatalos rész.
ntan aaaaó
KÖNTVMVaMBÁilA
SZOLNOK.

Egyosölotl ólat. — Hlrak.

. a

1938. október hó.

XXXI. évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelöság ás a vármegyei
IskolánklvQII nápmQvelásI bizottság hivatalos közlönye.

Laptulajdonos

Jász - hnhn- Szolaobáraiiytl Ált.
TinlthgynOlet.
Évi előfizetés 6 pengő

FaialBs szarkaeztBi KIRÁLDI KAROLY
FBmunkatfrs: GYOMAI GY&RGY

Falaidé kiaddi

■ Ififlaattel dijak te
Calky Imi agyas. pl

CSIKY ERNŐ

Megjelenik havonként.

elmére Saolnok, Újvárral lakola
kflldenddk.
Kéziratokat nem adnak vissza

A népművelés megszervezésed
Irta : Soós József vm. népművelési titkár.
Egy nép kultúrája tudományszomjával áll egyenes arányban: Sajnos
a háborús nevelés sok hiányát kell pótolnia a népművelésnek^- hogy
népünk az európai nyugati államok között méltó helyét betöltse/
Hogy a népművelés kellő sikert érhessen el, helyes szervezésre
van szükség. Ehhez pedig egész szív és lélek kell. A népművelés már
kinőtt az iskola falain kivül és a tanitó munkája mellett a szervezésben
ott kell állania jegyző, orvos, ügyvéd, gazda, mindazoknak, akik, a mű­
veltség szikráit hordozzák, mindazoknak, akiknek a néppel érintkeznie kell.
Ha kellő összhangban átérzi a község intelligenciája g népművelés
fontosságát, úgy a szervezés már jó kézben van. Egyik jó ötlet á mási­
kat szüli. A múlt tanévben Tiszaföldváron a helyi szervezési ülésünkön
képviseltette magát a község boldogulását kívánó hivatalnoki karlminden
ága, a község területén levő körök, egyesületek elnökei jelentek meg és
együttesen jelöltük meg az előadások helyét, számát A zöldlapo^ kitöl­
tését, amelyben az előadás tárgya, ideje volt feltüntetve egy-egy | kikül­
dött tagra bíztuk, aki az illető egyesület életével ismerős és aki az* elnök,
továbbá az egyesület vezetőivel azon tárgykört jelölte meg, melyképpen
azon kör tagjait érdekelte.
Ezen a szervezési ülésen hangzott el egy életre való eszme dr.
Szegedy Kálmán községi orvos, gondnoksági elnök úrtól: az egyfajta pld.
egészségügyi előadásokat tanfolyamszerűén mindig ugyanazon helyen,
ugyanazon hallgatóknak tartsuk, mert csak ezen esetben várható j ered­
ményes siker, ha a folytatólagos előadásokon ugyanazon hallgatóig vesz­
nek részt. Az egészségügyi előadásokat leventék, tűzoltók, sportégyesületek, frontharcosok részére szerveztük. Előadói a helybeli orvos urak
voltak.
A gazdasági körökben gazdasági útmutatásokra van szükség^ Gyü-

190
-

-

ú

mölcstermelés, növénytermelés, talajművelés, szőlőművelés, állattenyész­
tés, méhészetről a gazdasági ismeretterjesztő előadásokat a munkatervbe
beillesztettük. Ezek előadására a gazdasági iskola tanerőin kivűl más
szakembereket és a központból is kértünk előadókat. Tehát a gazdasági
körök intézői gazdasági kurzust tartottak, ahol jó előadók világos és a
nép által érthető formában adták elő gazdasági tanácsaikat.
Az iparosokat érdeklő ügyekről ügyvédek és az ipartörvény ismerői
nyújtottak kellő ismereteket. Az egyszerű könyvvitel ismertetésére tan­
folyamot szerveztünk, melynek előadói szintén szakemberek voltak.
Szabás-varrás tanfolyam is volt, amelynek előadóját a vármegyei
bizottság dijazta, a helyi bizottság pedig az előadó lakásáról és élelme­
zéséről gondoskodott. E tanfolyam célja : a hallgató a fehérnemű szabása,
varrása, foltozásában jártasságot szerezzen.
Az anyagi boldogulás mellett a lélek szomját is ki kell elégíteni.
Ebben a lelkészek mellett a tanitó is bő munkateret kap. A lelkész a
lélek csiszolására, a tanitó a történelem tanulságaiból emelje ki az ér­
zelmi és értelmi részt. Minden magyar embernek ismernie kell hazánk
történetét, ismertetnünk kell a népművészet alkotásait, a megélhetés ezer
alkalmat, a helyi adottság kellő kiaknázását, amely a nép boldogulását
előmozdítja. A régi erkölcs, a tisztelettudás ápolására is nagy gondot
kell fordítani. Törekedjünk a mai nyegleség, könnyű erkölcs kiküszöbö­
lésére, figyelmeztessük a szülőt, hogy a fiatal lélek mételyezéséért ő is
felelős és gyermekének testi és lelki kárát okozza ez.
A tanitó főmunkája a szülői értekezletek okos előkészítéséből áll,
amelyeken a nevelés mozzanatairól nyújtunk kellő tájékoztatást.
Mint tanítói munkát az analfabéta tanfolyamot kellett volna első
sorban felemlítenem. Sajnos az utóbbi években nem volt elég jelent­
kező úgy, hogy ilyent nem is tarthattunk. Pedig analafabéta most is van,
még pedig a háborús évek iskolakötelezettjei és a tanyákról beköltözőitek
között.
Szép sikert ért el a tanító az iskolánkivüli munkájában az ismeretterjeszőt tanfolyamok által. A hosszú téli estéken a felnőttek is szí­
vesen vesznek részt, tudva azt, hogy ismereteiket felfrissítik.
A tanítónak a népművelés terén tág tere van a leventeintézmény
kebelében, ahol ismeretterjesztő tanfolyamok szervezésével a legszebb
eredményt érheti el. Itt is kedély, hangulat és közvetlenség hassa át
ténykedésüket.
A népművelési munkakörnek fel kell ölelnie a dalkultura fejlesz­
tését, a dalárdák szervezését és támogatását is. A hazafias, vallásos, erkolcsnemesito színdarabok előadások a nép érzelmi és jellem nevelésére
nagy halassal vannak.
Azok, akik a nagyvilágot bejárták megállapították, hogy olyan öntu­
datos, természetes ember, mint a magyar nincs. Éppen ez az öntudatossag az a páncél, amellyel a magyar ember a tanítás elől elzárkózik.

w

í
. s

191

í

Természetes eszük, furfangosságuk átsegíti őket az életen, de izeket a
keményfejű magyarokat uj útra terelni nehezen lehet. Meghallgatják az
előadást, de erkölcsi hasznot ebből vajmi keveset vonnak le. Szerintem
az ezekkel való küzködés meddő munka. A fiatalság anyagát ítéli meg­
nyernünk, minden energia ezek kioktatására irányuljon.
Előadásokat ne sokat, hanem kevesebbet, de jót és változatost
nyújtsunk. Egy előadás keretében több előadó szerepeljen változatos
műsorral, a komoly tárgyú előadást, mely fél óránál hosszabb ném lehet,
feltétlenül szórakoztató előadás kövesse. A komoly tárgyú előadást is
állandóan példákkal és humorral kell átszőni. Példákat a- mai életből
vegyünk, hivatkozva az újság közleményekre, helybeli eseményekre stb.
Csak gyakorlott, ügyes előadók szerepeljenek. A témát mindig a
hallgatók szellemi fejlettségéhez, foglalkozásához, társadalmi állásukhoz
kell választani. Előadást csak az tartson, aki a tárgynak megfelelő szak­
tudással rendelkezik. Minden előadás keretében szerepeljen néha egy-egy
társadalmi kérdésekkel foglalkozó előadó is, aki a nép téves politikai fel­
fogását helyes irányba tereli. A külföldi hírekből a minket politikai, gaz­
dasági téren érdeklő híreket összegyűjteni és megmagyarázni szintén
szükséges.
A legnagyobb vonzóerővel a vetitett-képes előadások bírnak. Ehhez
a kikölcsönzött diapositiv képek portókőltségéről gondoskodni Skell. A
népművelés terén nemcsak tisztviselők, hanem a szabadpályán* működő
egyének is részt vesznek és a népiélek szeretetével átfűtött, önzetlen,
lelkes szolgálatukat fölajánlják.
j
.
Ez volt a mi munkatervünk.
• j
A célgondolat pedig az volt, hogy műveljük azt a társadalmi ré­
teget, amelyik a legjobban rászorult az iskolánkivüli népművelésre, azt
a réteget, amelyik a fizikai munka hatása miatt szellemileg elfásíjlt, kedé­
lyében eltompult. A fizikai munka ritmusa, fegyelmező ereje Énellett a
lélek, a szellemiség parlagon marad és az iskolánkivüli népművelésnek
az a feladata, hogy lélek és kedélyformálást végezzen.
I
Reviczky Gyula lelkesen buzdít a munkára mindnyájunkat igy:
„Teher, nyűg önmagának is, ki csak lustálkodik. Magának is honának is
él, aki dolgozik".
!i

ÖSZTREICHER LIPDT ÉS FIA HÁMOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK sürgönyeim: B o r 0 s z t r e I c h • r.

Tlllflü: 53

192

193

Nők a tanítói pályán*
Ezen a cimen jelent meg ezelőtt néhány évvel Kiss József dr. tan­
kerületi főigazgató egyik érdekes könyve, mely témájánál fogva ma is az
érdeklődés központjában áll, az oktatással foglalkozók nemes céhében.
Az illusztris szerzőre és munkában levő megállapításokra való tekintettel
talán nem lesz érdektelen, ha olvasóink előtt dióhéjban ismertetjük ezt
a kitűnő tanulmányt, melyet még tanitóképző-intézeti igazgató korában
irt dr. Kiss József.
Mindenekelőtt rá kell mutatnuk azokra a frappáns adatokra, melye­
ket a kérdés történelmi múltjával és fejlődésével kapcsolatosan sorol fel
á kitűnő szerző. Megtudjuk ezekből a sorokból, hogy valamikor a régi
jó világban, Szent Pál apostolnak Timotheushoz írott levelével tessékel­
ték ki az iskolából a nőket, melyben az áll, hogy: „a tanítást pedig nem
engedem meg az asszonynak." Coménius magyarázza aztán úgy később
ezt az idézetet, hogy ez nem jelenti azt, hogy a nő ne is tanulhasson
hanem inkább azokban kívánjuk őket nevelni, amiket nekik tudniok és
gyakorolniok illik.
A lányok Írástanulása ellen még a 18-ik században is hangzottak el
dörgő tiltakozások. Ezért volt kénytelen azt írni Eisenach az egyik isko­
lai szabályzatban, hogy; a szülőknek nem engedtetik meg, hogy lánya­
ikat az írástól, mint valami gonoszságtól eltiltsák.
Hazánkban a régi igőkben a fiuk és a lányok tanítása mindenhol
közös volt. Az első külön leányiskola felállítása egy becsületes magyar
város, Csongrád érdeme. Itt működött az első leányiskola, melyben Nagy
Istók Erzsébet nevezetű tisztességes hajadon leányzó öntögette 55 kislány
fejébe a tudományt.- Nagy Istók Erzsébet tehát a magyar tanítónők ős­
anyja, nyugodjon békességgel a csongrádi áldott földben.
Csongrád kulturális viszonyairól akkor kapunk tiszta képet, ha te­
kintetbe vesszük, hogy ott már 1786-ban volt leányiskola. Mig Budán,
az ország szivében, csak 1822-ben értek el oda, hogy a lányokat a fiuk­
tól külön tanterembe helyezték.
Az első tanitónőképző külföldön 1801-ben nyílt meg Overberg
igazgatása alatt Westfal-ban. Hazánkban az Angolkisasszonyok létesítettek
először tanitónőképzőt, mégpedig nem is sokára a külföld után, már
1855-ben. Ebben az intézetben állították ki az első magyar tanítónői ok­
levelet. Az első okleveles magyar tanítónő a régi iratok tanúsága szerint
Száklányi Johanna, aki 1857-ben szerezte oklevelét. Ö volt ezen a föl­
dön az első diplomás leányzó, akinek nevét kegyelettel Írhatja fel szive
valamelyik rejtekébe minden magyar tanítónő. A tanitónőképzés ezután
szédületes iramban fejlődött. 1857-ben megnyílt a szatmári, 1858-ban a
nagyváradi, két évvel később a kassai, 1864-ben a soproni katholíkus
tanitónőképző. Ezek az intézetek 1868-ig körülbelül 600 tanítónőt képez­
tek ki.

Az első úgynevezett: képesítő vizsgálat, mely ma is oly nagy gyö­
nyör a tanítójelölteknek, 1870. szeptember havában volt a budai képző­
ben. Három hölgy jelentkezett képesítő vizsgálatra s a fakó jegyzőköny­
vek tanúsága szerint mindhárom oklevelet is nyert.
Igen érdekesek azok az adatai a könyvnek, melyek a tanítónők
számának emelkedését mutatják be. Mig 1868-ban öt tanitónőképző 50
oklevelet adott ki, addig 1918-ban 38 nőképző 1301 oklevelet adott az
életbe induló fiatal lányok kezébe. 1919-ban 13.956 férfi és 13.016 nő
foglalt el katedrát az elemi iskolákban. Csaknem 49 százalék^ volt eb­
ben az időben a tanítónők arányszáma.
Bizonyára kíváncsian figyel fel mindenki a könyvnek azon, soraira,
melyek a tanítónők mai helyzetével, mai munkájával foglalkoznak, melye­
ket szószerint idézünk,
„A nő ápolásra, nevelésre született Alkalmazásuk az elemi leány­
iskolában és pedig minden osztályban kívánatos, a vegyes és a fiúisko­
lák alsó két osztályában is jó eredménnyel jár. A lányoknak feminin
nevelést adnak. Tisztaságra, rendre, csinosságra szoktatásban fölülmúlják
férfi kollégáikat. Amint azonban a fiúgyermekek nőnek, az asszonyi te­
kintély nem elég erős fegyelmezési eszköz. A 8—10 éves fiúgyermeknek
más imponál, más kell, hogy példát adjon. A fiukon legtöbbször észre
lehet venni, hogy tanitó, vagy tanítónő oktatja-e őket. Más antíak a fiú­
nak a gondolkozása, gondolatmenete, akit férfi tanít, mint akit no. A nők
általánosságban kötelességtudók, az előirt anyagot elvégzik, s Ha egész­
ségi, vagy családi okok nem kényszerítik iá, nem mulasztják eí a taní­
tási órák megtartását. Tény, hogy néhányan közülük az előnyői családi
és rokonsági összeköttetéseket kihasználva, visszaélnek helyzetekkel és
sokszor éveken át nem, vagy csak alig tanítanak. Hogy az ilyen? helyze­
tet mindenáron meg kell szüntetni, azt nem is kell bővebben iniiokolni,
Az egyes tárgyakban is különböző tanítási eredményeket érnek el.
Legjobb szokott lenni a játék, kézimunka, rajz, ének, szépírás, háztartástan tanításának eredménye. Kevésbé szokott kielégítő lenni az eredmény
mennyiségtanban, földrajzban és helyesírásban. Azoknak a tanitóhőknék,
akik leányiskolában tanítanak, egy egész életre szóló jó példát? kell mu­
tatni növendékeiknek a becsületben, szerénységben, viselkedésben és
öltözködésben egyaránt. Nincs szomorúbb, mintha a tanítónő ebekből a
szempontokból esik kifogás alá. Az, amit még sok esetben hallunk a

Pcíffyetfaf
A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM!

ŐSZI női kabátot, kosztümöt, ruhát,] pon­
gyolát fővárosi nívójú szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Goroyi

.19.

194

:

tanítónők ellen felhozni, hogy tanításaikban felületesek, nem mélyednek
el, nem tanítják meg tanítványaikat figyelni, továbbá, hogy kicsinyesek,
perlekedésre, intrikára hajlamosak, érzékenyek, könnyen sértődnek, cico­
mára, fényűzésre, divatra hajlamosak, előítéletektől, babonától, kuruzslástól kevésbé mentesek, mint a férfiak, ha részben igazak is, nem álta­
lánosíthatók. Vezetésre, igazgatásra azonban a tanítónők tényleg csak ki­
vételesen alkalmasak. Aránylag nem is nagy számban nyernek igazgatói
megbízást.
A Bumm-féle statisztika, mely szerint az okleveles nők nagy része
pártában marad, a tanítónőkre nálunk általában nem áll. A tanítónők
nagy százaléka férjes asszony, a létszámnak jelenleg nálunk körülbelül
60 ®/o-a. Igaz, a kettős hivatás kettős terhet ró rá, mely sok esetben megőrli idegeit. Budapesten 1929-ben a tanítónők közül 51 °/0 nem ment
férjhez és a férjhez mentek közül is 10 % elvált."
Tovább sorolhatnánk az érdekesnél érdekesebb adatokat, tovább
idézhetnénk végtelen sorokban a könyvből, azonban már az eddigiekből
is nyilvánvaló, hogy Kiss József dr. munkájának minden betűje az igaz­
ság glóriáját viseli homlokán. Megállapításai törvényszerűek. Ezért kell
minden tanítónak, különösen pedig minden tanítónőnek — hacsak ilyen
rövid kivonatban is — ismerni ezt a kiváló tanulmányt, hogy magasabb
és tisztultabb szempontból, a tárgyilagos megállapítások szomszédságából
nézhessen szét munkája birodalmában.
Gyomai György

A falusi nőnevelés hiányai*
(Folytatás.)

Irta : Markóth Dezsőné.

A javakkal való gazdálkodás, a szerény jövedelem beosztása igen
gyönge oldala népünk asszonyainak. Legtöbb háztartás a „ma hopp, hol­
nap kopp" végletei közt ingadozik. Amikor „van mit aprítani a tejbe",
bőség járja. Ha nincs jön az egész napi száraz kenyér, „sóba-vizbe" le­
vesek, rosszabb esetben a koplalás. Különösen áll ez a megállapítás a
szegényebb, földmunkás és gazdasági cselédekre, ahol pedig kétszeresen
szükséges a beosztás. Ennek hiányát látjuk az iskolában is. Ősszel, télen
annyi ennhalót adnak a gyerekeknek, hogy azt elfogyasztani nem bírják.
Annyira sem becsülik, hogy a maradékot hazavigyék, hanem eldobálják.
De tél vége felé a kamra ürül, őszi kincsei fogytán vannak. A lekvár­
ból nem maradt annyi, hogy megizesitse a darabka kenyeret. így a
pénzzel is. Hiányzik a számolás, az önbirálat, az előrelátás és felelősség
tudata.
Tudatlanság miatt a háztartás sok értékes anyaga vesz kárba. Mi
minden kerül szemétre, utcára, amit ha másnak nem, legalább trágyának
lehetne használni. A hamu, csont, vas, ólomdarabok éktelenitik a falusi
ház táját. A baromfihizlalásnál elpiszkolódott tollat kidobják, vagy tűzre

195

vetik, mert a mosását nem értik. Pénzért vásárolják a gyárilag előállilott
szódát, amikor földjeiken virágzik a szik. A hamut az utakra iszórják,
ahelyett, hogy kertjükben gyűjtenék, vagy mosáshoz, tisztogatáshoz alkal­
mas lúgot készítenének belőle. A szennyes zsiradék nagy része; elkalló­
dik, mióta az olcsónak látszó gyári szappan kiszorította a házi szappan­
főzést. A falusi asszonyok között kiveszőben vannak azok, akjk még
szappant tudnak főzni. Egy-egy nyáron, amikor sertés és baromfivész
pusztít, rengetek zsiradék kerül a földbe. Igaz, ennek egyik okai a szap­
panfőző szóda drágulása is. A szappanfélék olcsósága és házi előállítása
népegészségi szempontból is nagy jelentőségű.
í * ,
Nemcsak gyermekeknél iskolában, hanem felnőtteknél is Jelkelné­
nek a takarékossági napok. A hulladék anyagok összegyűjtése filléreket
jelent, de ezek nagyrésze kétszeres értékű, miután ma még a kiadásban
szerepel.
A falusi asszonyok nagy része hadilábon áll a tűvel és ollóval, ez­
zel a két nagyon fontos asszonyi szerszámmal. A legegyszerűbb' javítási
munkákat is alig tudják megcsinálni. Egyetlen tudományuk a felvetés,
De milyen ügyefogyott ez a munka is. A szakadást, foszlást, a hiá^ yokat
eltüntető betoldásokról, szövésekről nem igen tudnak. (Pedig ahépiskolai tanterv az V. VI. osztály anyagában előírja ezek tanítását.) .1 litásomát igazolja az a sok tépettruháju iskolásgyermek és munkás férji. akik­
ről messze rikolt a folt, a szakadás. Voltam olyan házban, ahol^kisebbnagyobb gyermek volt (a legnagyobb leány 17 éves,) és az egés£ házban
nem találtak egy tűt. Hosszas keresgélés után előkerült az olló,? vágásra
alkalmatlan, rozsdás állapotban. Az anya mentegette magát, hogy roszszul lát, A leánya olyan iskolába járt, ahol férfi tanított, és íem volt
kézimunka tanítás. Kérdésemre, hogy mit csinálnak a téli hónapokban,
„mindig akad valami tennivaló'1 volt a válasz. Az asszony még elmon­
dotta, hogy az anyja még font és szőtt. Mutatott a régi asszony ^munkái­
ból abroszokat, lepedőket, szövött és kézzel hímzett szegélyekkel. Én
már nem tanultam meg — mondotta — télen szolgáltam, nyáron meg a
földeken dolgoztam. Akkor nem volt érdemes — folytatta — szövéssel
bajlódni. „A gyócsot olcsón adták, varrni se kellett, mert varrógépen
44—45 krajcárért megvárták.
á
I
Ez a lassumozgásu, gyámoltalan assiony a maga védőbeSzedében
rávilágított a mai állapotokat előidéző okok egyikére. A szövő- és varróFÉRFI­

SZÖVETET,

DDÍII I
A

SELYMET

DlxULL
■

.—

SZOLNOK
Takarékosság
Baross-ptca 1

DIVATOZ LÉTBŐL
\________________ K

i

j

196

gépek elterjedése fölöslegessé látszott tenni a lassúbb kéziszövést és var­
rást, az olcsó, könnyen pótolható gyári anyagoknál a javítást. A megél­
hetési viszonyok azonban éppen a gépek fokozottabb térfoglalásával mind
nehezebbek lettek. A pénz kevesebb és nehezebben szerezhető. Kevés
pénzen silány anyagot lehet vásárolni, ami hamarosan málik, szakad, a
nehéz munka tépi, rongálja. Hiányzik a szorgos ügyes kéz, amelyik meg­
javítaná, rendben tartaná a nehezen megszerzett ruhadarabokat és meg­
kímélné övéit a megalázó rongyos ruhától. Sajnos, hiányzik a falvakból
a régi asszonyok szorgalmas, türelmes varrogató művészete is, amely nem­
csak elkészíteni, hanem díszíteni is tudott.
Az ismertetett hiányok nem elszigetelt jelenségek, hanem sajnos az
Alföld tanyáin és falvaiban általános bajok, gyakran súlyos lelki és anya­
gi válságok, családi összeomlások előidézői. A család nyugalma, boldog­
sága jórészt-az asszonyok kezében van, de odafutnak boldogulásának
szálai is. A családi élet szellemi kialakulásában, a gyermeknevelésen ke­
resztül irányító tényezője a nemzet jövőjének is. A nemzet jelentős tö­
megét képező földmives lakosság asszonyainak képzése nemzetvédelmi
munka és a leghathatósabb család védelem. — Ha fontos a nép fiainak
testi-lelki gondozása a tanköteles koron túl, éppen annyira fontos a le­
ány ifjúság előkészítése és továbbképzése. A jövő nevelésének oda kell­
hatni, hogy a falusi asszony különleges életviszonyainak megfelelő elméleti tudással és gyakorlati felkészültséggel rendelkezzék.
(Folytatjuk.)

Az első országos református kántori és tanítói
továbbképző tanfolyam tanulságai.
A magyarországi református kántorságot reprezentáló Magyar Refor­
mátus Énekvezérek Egyesülete ez év augusztus hó 16 — 18. között várme­
gyénkben, Törökszentmiklóson, első ízben rendezte meg országos ref. kántori
és tanitói továbbképző tanfolyamát.
Oldalakat igényelne és érdemelne megírni az a sok-soít bizakodó
reménység és sok-sok semmibe hullott akarás, ami ezt a tanfolyamot
megelőzte. Ám azokat az embereket, akik a magyar ref. kántorok nagymultú egyesületének életét irányítják, nem tudta eltántorítani semmiféle
balsiker és fel-fel tornyosuló nehézség sem arról az útról, amelyen a
református kántorság szellemi és anyagi jólétének és a magyar muzsika
szebb jövőjének elérése felé nagy és szent elhatározással és kitartó mun­
kával elindultak. Immár .12 esztendeje havonkint megjelenő, hangjegyes
folyóiratot ad ki ez az egyesület, mindenféle hivatalos, egyházi és világi
támogatás nélkül, tisztán csak az előfizető kartársak áldozatkészségére
támaszkodva. Az évi rendes vándorgyűlések nívós eszmecseréin kívül
ez a lap a legerősebb fegyvere az egyesületnek azokban a harcokban,
amelyeket céljai kivívása érdekében hosszú évek óta folytat,

■ 197

JI

A kántori továbbképző tanfolyam gondolata is ennek a lapnak, a
ZENEKÖZLÖNY-nek hasábjairól indult el évekkel ezelőtt | állandó
propagandával sikerült végül is elérnie, hogy az első országom kántori
továbbképző tanfolyam ez évben valósággá lett.
Hogyan szerveződött meg a tanfolyam?

5. 1

A nagyszerű elgondolás megvalósithatásának elhatározó lövési adott
a törökszentmiklósi református egyház szives meghívása, mely élén agilis
elnök-lelkészével, a hevesnagykunsági egyházmegye esperesével, GaálIstvánnal, biztosította mindazt az anyagi és erkölcsi támogatást, pmi nél­
kül a tanfolyam a kántorok minden áldozatkészsége mellett sém lett
volna megtartható. - így az egyház biztosította az összeg részt­
vevők, hallgatók és előadók számára a szállást, az előadó- és gyakorlohelyiségeket, s gyakorlás céljára átengedte újonnan átépített,dmodern,
két manuálos, villamos fujtatásra berend&ett, pompás templomid orgoná­
ját s 7 drb. harmóniumot. Nemes gesztussal átengedte a tanfolya^ vegeztével rendezett nagyszabású egyházzenei hangverseny tiszta be ételét s
Gaál István esperes kieszközölt az egyházmegye részéről 50 pengi segélyt.
Ezek voltak a tanfolyam megtartásának elemi feltételei.
[ J ‘
Mindez azonban kevés lett volna, ha a hallgatók és előadók maguk
is egyenkint és összesen nem hoztak volna áldozatot az ügy él időkében,
Minden egyes hallgató fizetett t.O pengő jelentkezési dijat, napi h ét pengőt
élelmezésre és az útiköltséget. Az előadók valamennyien dijt^l^nul vé­
gezték nehéz és felelősségteljes munkájukat. A hallgatók 10—|0j pengős
jelentkezési dijából kellett a tanfolyam összes adminisztrációsjkoltsegeit
(felhívások kinyomtatása, szétküldése, levelezések, kották, előadok úti­
költsége és ellátása stb.) fedezni. A hallgatók minden kiadasukht a sajat
zsebükből fizették,, csupán a hevesnagykunsági egyházmegye estese in­
tézkedett oly képen, hogy az egyházmegyéből megjelenni akaró kantorok
és tanítók kiadásait a saját gyülekezetük viselje.
A tanfolyam élete és munkarendje.

■'

A kellő propagandával előkészített tanfolyamra az orszá minden
részéből 35 hallgató jelentkezett, akik közül 10, súlyos okokra Avat­
kozva kénytelen volt a tanfolyamról elmaradni s igy a munka ?5 nall«atóval indult meg. 16-án a törökszentmiklósi templomban upnepelyes
külsőségek között nyilt meg a tanfolyam. Gaál István esperes nsagasroptu
fohásza; Dr. Csikesz Sándor egyetemi tanár, a debreceni Tihza István
Tudományegyetem ezidei rectorának pompás előadasa, vitéz Matlary La/os
egyesületi elnök és Szabó Gyula, a tanfolyam adminisztrátorit hivatalos,
előterjesztései után nyomban kezdetét is vette az erős tempójú komoly
munka, ami lehetett fárasztó, de sonasem volt unalmas.
,
Az előadások naponta - vasárnap kivételevei - reggel 8-tól deli
1 óráig, délután pedig 4-től 7-ig, 5 perces óraközi szünetekkel; tartattak.
V, 8—8 óra között közös reggelizés volt a szálláshelyen (a központi iskola
'1

198

két tantermében lakott a hallgatóság), 8-tól 1-ig előadások, 73 2-től 7a3-ig
közös ebéd a Sudik-féle vendéglőben, 4—7-ig előadások, V2 8-tól V2 9-ig
vacsora szintén a Sudik-vendéglőben.
A napi órarend kevés kivétellel igy alakult:
8— 9-ig: Összhangzattan, zeneelmélet (3 csoportban).
9—10-ig: Elemi iskolai énektanítás módszertana,
10—11-ig: Egyházi zenetörténet, v. Liturgia.
11 — 12-ig: Gyakorlati orgonázás (3 csoportban).
12— 1-ig: A karénektanitás pedagógiája. Kórusok betanulása.
4—
5-ig: Általános zenetörténet.
5—
7-ig: Karéneklés.
Kik voltak a tanfolyam előadói?

A tanfolyam előadói a magyar református egyházzenei élet kiváló­
ságai közül kérettek fel, akik teljesen önzetlenül vállalkoztak a fárasztó
és felelősséggel járó munka elvégzésére. Névszerint:
Árokháty Béla (Budapest) ref. lelkész, vallásoktatási felügyelő, or­
gonaművész: vezette az összhangzattan I. és a gyakorlati orgonázás III.
csoportját és organologiát adott elő.
Vitéz Makláry Lajos (Hajdúnánás) ref. orgonista-kántor, gimn. ének­
tanár, a MRÉE elnöke, egyházkerületi zeneszakértő : vezette a tanfolyam
hallgatóiból alakult énekkart s a karénektanitás pedagógiájáról, énekkar­
szervezésről tartott előadásokat.
Márton Barna (Nagykőrös) ref. orgonista-kántor, tanitóképző-intézeti
ófaadó, ének- és zenetanár: a magyar református egyházi ének- és zene
történetéről s a gyülekezeti éneklés vezetéséről adott elő.
Dr. Sonkoly István (Nagykőrös) tanitóképző-intézeti zenetanár, hege­
dűművész : vezette az összhangzattan III. csoportját és az általános zene­
történet köréből tartott előadásokat.
Szabó Gyula (Tiszaföldvár) ref. orgonista-kántor, egyházmegyei zene­
szakértő, a „Zeneközlöny" felelős szerkesztője : vezette a gyakorlati orgo­
názás I. csoportját, liturgiát adott elő s intézte a tanfolyam összes ad­
minisztrációját.
Vikár Sándor (Nyíregyháza) tanitónőképző-intézeti ének- és zene­
tanár, zeneszerző. vezette az összhangzattan II,, a gyakorlati orgonázás
II, csoportját és az elemi iskolai énektanítás módszertanáról adott elő.
Mi volt a tanfolyam célja ?

Ennek az alig két hétig tartó tanfolyamnak kettős célja volt. Az
egyik célkitűzés azt tartotta szem előtt, hogy a kántori pályán lévő kar­
társaknak a tanítóképzőből hozott sovány utravalóját kiegészítse és utat mu­
tasson a további eredményes önképzés felé. A tanfolyam másik célja az
elemi iskolai énektanítás ügyét tartotta szem előtt. Aki egy kicsit is járatos
az elemi iskolai énektanítás elméleti és gyakorlati területein és fel tudja
mérni azt a néhol bizony nagy távolságot, amely a meglévő állapot és

199

az elérendő cél között ásitozik, azelőtt nyomban világossá lesz, hogy talán
ez lehetett a legfontosabb része az egész tanfolyami munkának.;'
A tanfolyam befejeztével mind a 25 hallgató bizonyítványt 1 yert. A
Magyar Ref. Énekvezérek Egyesületé arra törekszik, hogy egyházilfelsőbbségei méltányolva az e tanfolyamon szerzett s esetleg a későbbieden szerzendő bizonyítványokat, az ezekkel rendelkező pályázókat érdemük sze­
rint előnyben részesítse.
4
Augusztus hó 28-án, délután 5 órai kezdettel rendezett nagyszabású
egyházzenei hangversennyel fejeződött be a tanfolyam. A hangverseny
keretében Murakózy Gyula budapesti kálv^ptéri ref. lelkész, az Országos
hírű szónok tartott épületes előadást a zene áldásairól. A hai ’ jrseny
művészi számait az előadói kar művészgárdája és a hallgatókból alakult
pompás férfikórus adta elő.
4
Érdekes még megemlíteni, hogy a hallgatók életkora 20 ép 60 év
között váltakozott. Vármegyénkből egy önálló hivatású kántor, egy kántortanitó, három osztálytanító, mint hallgatók és egy önálló hivatísú kán­
tor, mint előadó vett részt a tanfolyamon.
A Magyar Ref. Énekvezérek Egyesülete e tanfolyamokat rendszeresiteni kívánja. Még a tanfolyam tartama alatt három dunántúli tanítóegye­
sület kereste meg az elnökséget, kérve, hogy a jövő évi tai ölyamot
Balatonkenesén (ahol most épült egy kétmanuálos uj orgona) tar ;:sa meg,
hogy azon a dunántúli református tanítóság minél nagyobb számi1tfen megjelenhessék. Ha az elszállásolás és étkezés a törökszentmiklósihoz: hasonló
módon biztosítható lesz, a jövő évi tanfolyam bizonyosan Balatonkenesén
lesz megtartva.
Szabd Gyula.

Vitéz dr. BESSENYEI LAJOS, f
Szeptember 24.-én este búcsúztatta a nyugalomba vonuló főigazga­
tót a tankerület tanársága és tanítósága. A debreceni Arany Bida-szálló
hatalmas termeiben mintegy 250-en voltak jelen. A vendégek között ott
voltak Debrecen város előkelőségei, a főigazgatóság tagjai. Csaknem min­
den város és falu képviseltette magát a kitűnően sikerült bucsúvacsorán,
hogy ezzel is kifejezésre juttassák azt a szeretetet, melynek lángjai vitéz
Bessenyei Lajos dr. egyéniségének sikerült minden tanítói szívbeij fellobbantani. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanítóságát Tesléry Karoly dr.
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő vezetésével Királdy Károly, Csi^y Ernő,
Markóth Dezső és Gyomai György szolnoki igazgató-tanítók képviselték.
A mindvégig kitűnő hangulatú vacsorán az első beszédet Jr. Kiss
József, a debreceni tankerület uj főigazgatója tartotta. Nem feladata —
mondotta többek közt hatalmas beszédében, — hogy vitéz Bessenyei Lajos
érdemeit felsorakoztassa. Vannak erre nála hivatottabbak is. Ö a/ embert
és a vezetőt akarja köszönteni, aki a tankerületet egybeforrasztotta. Vitéz
Bessenyei Lajos úgy kinőtt közülünk, mint az erdő fája. Akarata soha
i
: ' ■
i ' Í

hói

200
nem ismert lehetetlent. Tudásával kivívta
tével egybeforrasztotta a sziveket és szeretetet ültetett a tantermekbe.
Ez a tisztalelkű ember példa előttünk hitb*ViT^
taságban. Kötelességteljesitése előtt is meg kell hajtani a zászlót. Köteles­
ségtőlj esi tését munkatársaira, környezetére is rásugározta es olyan tempót
diktált a munkában, amiről csak a legnagyobb elismeréssel lehet meg­
emlékezni. Ö, mint a tankerület uj főigazgatója, arra gondol ez ünnep Fyes Percben, hogy azt a szent tüzet, azt az olimpiai fáklyát melye
eddig vitéz Bessenyei Lajos dr. vitt előre, átveszi tőle. S úgy akarjai azt
lobogtatni mindenkor, mint ahogy azt vitéz Bessenyei Lajos dr. lobogtatta.
Beszéde végén Isten áldását kérte az ünnepeltre, hogy gazdag es munkás
/élete befejezéseként még sokáig élvezhesse a megérdemelt nyugalma ,
családjával együtt s sok Bessenyei Lajost kíván a magyar hazana .
Kiss József dr. tankerületi főigazgató nagy tetszesse! fogadott be­
széde után Papp Ferenc dr. tan. főtanácsos mondott lélekbemarkoló sza­
vakat. Majd Hoffmann K. István dr. tanügyi tanácsos emelkedett általános
figyelem közt szólásra. Könnyű a búcsú attól, — mondotta lobbek közt,
— akit futólag ismertünk, akivel nem kötöttek össze melyebb kapcso atok. De nehéz búcsúzni egy olyan férfitől, akivel évekig együtt voltunk,
akivel összekötött a munka, a közös cél s akinek j ótulaj donsagai alkal­
masak voltak arra, hogy egyéniségét felejthetetlenné tegyek előttünk mind­
örökre. Nehéz lenne kifejteni, ki volt voltaképen vitéz Bessenyei Lajos.
Szellemi kiválóságából, tudásából, pedagógiai képzettségéből mindnyáján
sokat merítettünk. Éleslátása, mellyel a tankerületet irányítottá, nevelői
értéke, szive, hazaszeretete, mély vallásossága, izzó hazafisaga, szel emi
élessége mind olyan tulajdonságai voltak, melyek csodálattal töltötték el
azokat, akik közvetlenül ismerték.
A pompásan felépített és hangszórókon közvetített beszedeket több­
ször szakította félbe a hallgatóság tomboló tapsvihara. Most bizonyosodptt be, mennyire a szivéhez nőtt Bessenyei Lajos tankerületének.
Meghatottan emelkedett utoljára szólásra az ünnepelt, vitéz Bessenyei
Lajos dr. nyugalomba vonuló kir. főigazgató. Megköszönte munkatársai
szavait, melyeket méltatlanul reá pazaroltak. ígéretet tett, hogy lélek­
ben ezután is együtt fog dolgozni egy szebb, boldogabb magyar jövőért.
Szavait sűrűn szakították félbe tapsorkánok és lelkes éljenzések.
A nagyszerűen sikerült est résztvevői ezután még sokáig maradtak
együtt s szeretettel mondtak búcsút felejthetetlen vezérüknek.

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

szabott Arak

A Magyarországi Tanítók Eötvös-Alapjának
Önsegélyző és Családjólét} Osztálya l
módot nyújt valamennyi tényleges és nyugdijas tanügyi alkalmazciltnak,
hogy önmaga és családja jövőjéről fillérek ellenében gondoskodhasson.
Az Önsegélyző és Családjóléti Osztály keretén belül ezidő^zerint
I. Temetkezési-, II. Családbiztositási-, III. Takarék-, IV. Gyermekbiziositási
osztályok, illetve tagozatok állanak a belépni kívánók rendelkezéséi
Biztosítások orvosi vizsgálat nélkül havi 1—5 pengős dijak j tellett
köthetők.
A Gyermekbiztositási osztályba korlátozás nélkül, nem tanügy: alkalmazottak gyermekei is felvehetők.
A takarékossági hajlam fejlesztése céljából minden biztosított gyermek
külön perselyt is kap.
1
1
12 évnél idősebb gyermekek számára különleges módozatok. |
Az Önsegélyző és Családjóléti Osztály elfogad és a legelőnyö­
sebb feltételek mellett közvetít mindennemíy élet-, tűz-, betörés-, jégkár-,
baleset-, autó-, szavatossági-, stb. biztositásoKat is.
Érdeklődőknek készséggel nyújtunk bővebb felvilágosítást.
Kérjen még ma tájékoztatót és belépési nyilatkozatot

a Magyarországi Tanítók Eötvős- Alapja
Önsegélyző és Családjóléti Osztá iyától:

Budapest, VIII. Szentkirályi-u.' 47.
az Eötvős-Alap székházában.'

HIVATALOS RÉSZ
7155—1938. szám.

Tárgy: Légoltalmi Liga vándor) íállítása

és filmbemutatója.

Valamennyi állami, községi, uradalmi és izraelita isk( fa
Tekintetes Igazgatóságának, Iskolaszékének, illetve vez< fő
Tanítójának,
Állomáshelyén.
A Légoltalmi Liga Országos Elnöksége a folyó tanév foly^imán az
ország területén az alsófokú és középfokú iskolák mindkét nembeli tanu­
lói részéré vándorkiállítást rendez és légoltalmi filmbemutatót tait.
A Légoltalmi Liga a lakosság repülőtámadások elleni önVédélmét
hivatott megszervezni a m. kir. honvédelmi minisztérium irányítása alatt.
Vándorkiállítását felsőbb utasításra és irányítás mellett készítetteJ
A tanulók a vándorkiállítást és a légoltalmi előadást tanári vezetés

202

J203

mellett csoportosan 10—10 filléres belépőjeggyel tekinthetik meg. A sze­
génysorsú tanulók az igazgató, illetőleg a kisérő tanárok javaslatára a dij
fizetése alól felmentetnek.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak f. évi szeptem­
ber hó 14-én 37.444—1938. V. 1. ü. o. sz. a. kelt rendeletére felhívom a
tek. Címet, kövessen el mindent, hogy a szóbanforgó kiállítást és film­
bemutatót a vezetése alatt álló iskola lehetőleg minden növendéke
tekintse meg.
Szolnok, 1938. évi szeptember hó 26-án.

Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő.

7503—1938. szám.

Tárgy: Arcképek beszerzésének megtiltása.

Valamennyi állami, községi, izraelita elemi iskola és
mezőgazdasági népiskola Tekintetes Igazgatóságának,
Állomáshelyeiken.
Miheztartás végett felhívom Igazgató Ur figyelmét a vk. Miniszter
Urnák a Hivatalos Közlöny 1938. évi 19. számában megjelent s az arc­
képek beszerzésének megtiltása tárgyában kiadott 111.193—1938. számú
körrendeletére.
Szolnok, 1938; évi október hó 7-én,
&
Kir. tanfelügyelő hivatalból távol:
Dr. Kovács János s. k.
_________________
tanügyi tanácsos.

ISKOLÁNKIVÜLI NÉPMŰVELÉS
Valamennyi Helyi Iskolánkivüli Népművelési Tekintetes
Bizottságának
Állomáshelyén.
A meginduló 1938-39 tanév elején közös munkánk sikerében való
bizakodással köszöntjük a Tekintetes Bizottság minden tagját és előadóját.
Vármegyei Bizottságunk minden év elején nemcsak adminisztratív
utasítást, hanem a népművelési munka eredményessége érdekében cél­
kitűzéseket, módszertani irányítást is ad, hogy a népművelési intézményes
kulturmunka mennél több egyöntetűséggel induljon meg.
Amint a fenyőszál az évgyűrűk számával arányosan növekszik és
gyökeresedik, ugyanúgy az iskolánkivüli népművelési kultúrmunkának
széleskoruve valása mellett évről-évre mind magasabbra emelkedő célitűzésekkel kell nemzeti társadalmunk kultúrtényezőjévé válnia.

Az a társadalmi réteg, amelyik a legjobban rászorult az .iskolán­
kivüli népművelésre, az a réteg a fizikai munka hatása miatt szellemileg
elfásult, kedélyében eltompult. A fizikai munka rithmusa, fegyelmező
ereje mellett a lélek, a szellemiség parlagon marad és az iskolánkivüli
népművelésnek az a feladata, hogy lélek és kedély formálást végezzen.
A népművelési munka legfőbb feladatát tehát félreismerné az, aki
ismeretközlést, az ismeretgyarapitást tartaná a legfőbb célnak. Az ismeret'gyarapitás ugyanis csak egy alkalom és eszköz arra, hogy ezt at parla­
gon heverő szellemiséget foglalkoztassuk és az egyoldalú fizikai niunka
hatását ellensúlyozzuk. Ha ennek az ismeretközlésnek akár egészségügyi,
akár gazdasági, akár egyéb társadalmi vonatkozásban a hallgató hasznát
látja, ez csak fokozza az iskolánkivüli népművelési munka sikerét.!
De nemcsak az ismeretközléssel, hanem az erkölcsi-akarati és ér­
zelmi élet emelésével is lélekformálást, lélekgazdagitást végzünk, |
Ennek megfelelöleg igyekezni kell, hogy az iskolánkivüli népmű­
velési munka mind a három feladatkörben teljesítse hivatását.
i
Az ismeretgyarapitás terén óvakodni kell az isk olaszerűségtol. Pl.
az iskolai tankönyvek szerint felosztott történelmi ismertetés — Arpádházbeli királyok kora, vegyesházbeli királyok kora — nem alkalmas nép­
művelési előadás programmjába. Sokkal helyesebb pl. a gazdálkodás
történetéről, a magyar ipar kialakulása, a hadsereg történetéről, a; Duna,
tör­
a Kárpátok mint az ország természetes védelmi vonala a mag1
ténelemben, nevezetesebb várak, városok, történelmi napjaink, ínagyar
felfedezők, külföldi magyarság története, a magyar kivitel és behozatal
statisztikája stb. A történelmi előadásokat lehetőleg élményszerűyé kell
tenni, mert a puszta ismertetés nem gazdagít ja a nemzeti és faji öntudatot.
A földrajzi ismertetésnél, különösen a leventéknél, igen fonto^, hogy
Magyarország fontosabb vasúti hálózatát s legalább a vármegye ^háló­
zatát ismerjék, A földrajzi munkatér lehetőleg történelmi vonatkozású is
legyen.
#
#
,
A .
i
A heti egyszeri újságolvasó esték különösen bő alkalmat aunak a
földrajzi ismeretek bővítésére. Ezeken az újságolvasó estéken pártpolitika
kikapcsolásával, az újságok híreinek felolvasása és ismertetése igen hálás
közönséget vonz olyan helyen, különösen tanyai körzetben, iahol a
lakosság nem igen járat újságot. A tanyai lakosság magárahagyatottságának nyomasztó érzését semmivel sem tudjuk jobban ellensúlyozni,
mintha egy ilyen újságolvasó estén heti krónikát adunk.

C
l
I
ÖZCÍ1CS kjVula
/

Férfi-, női- és gyermekcipők,
tehórneműek, kötöttáruk, haXnya. úri- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!

q *7
| KI
1/
O 4- kJ ISf IV
Kossuth-tér 8. Telefo

h

í

204
Az egészségügyi felvilágosító munkatér a helyi viszonyokhoz alkal­
mazkodjon. így pl. a városban, községben a legutóbbi 10 évben fertőző
betegségben elhalálozottak statisztikája szerint kell az egészségügyi programmot lehetőség szerint alkalmazni.
A gazdasági tárgyú előadásokat lehetőleg szakember tartsa, — ok­
leveles gazda, földbirtokos, gazdasági szakiskolai tanitó — alkalmazkodva
a helyi szükségletekhez, körülményekhez.
Az irodalmi müvek ismertetése az érzelmi és erkölcsi gazdagodásra,
azok célkitűzéseiknek megvalósítására szolgálnak. Éppen ezért nem az
írók életrajzának hosszadalmas ismertetése legyen a programra, hanem
bizonyos elvek szerint a műveinek bemutatása. Pld. az Istenfélelem, a
bűn és bűnhődés irodalmunkban, a családi élet Arany és Petőfi költé­
szetében, a természetszeretet a magyar költőknél, a magyar szótartás
irodalmunkban, a magyar katona a magyar költészetben, Jókai humora
műveiben stb. Ezeket természetesen irodalmi szemelvényekkel lehet és
szabad csak előadásként beiktatni.
A kedélynevelés céljára az elmúlt tanévben kíküldtünk minden bi­
zottság részére karének füzeteket. E füzetek tartalma előbb egy, majd
két, később három és négyszólamú őszhangositásban feldolgozott népi
magyar dalok gyűjteménye. E füzeteket nem dalárdáknak küldtük.
Ezeket a füzeteket • ifjúsági fiú- vagy leányegyésületekben lehet és kell
felhasználni semmiképen azzal a céllal, hogy az összhangzatos éneklést
tanulják meg. A cél ezek tanításánál az, hogy ezeknek a magyar dalmotívumoknak tanítása ellensúlyozza a nem magyaros dalok divatossá
és közízléssé válását. Amennyiben a többszólamú éneklés a hallgatóság
készségénél fogva sikerült, az egyes esetleg átalakítandó énekkar előiskolája lehet.
Az elmúlt tanévben kiadott körrendeletünk szerint a helyi bizott­
ság rendelkezésére bocsájtunk díjmentesen népművelési célú posta- és
vasúti űrlapokat, hogy azok kitöltését a hallgatók gyakorolják. Különö­
sen hasznosítható ez az elmúlt évben analfabéta tanfolyamot végzettek
részére rendezett elemi ismeretterjesztő tanfolyamokon.
Analfabéta tanfolyamok a folyó tanévben csak ott szervezendők,
ahol elegendő számú és biztató sikerű tanfolyam szervezhető. Analfabéta
tanfolyamra fogyatékos szellemi képességű hallgató nem vehető fel.
Kívánatos volna olyan egészségügyi tanfolyan szervezése, melynek
gerincét az első segélynyújtás képezné. E tanfolyam gyakorlati haszna
falu és tanyakörzetben kiszámíthatatlan nagy haszonnal jár. Természete­
sen ilyen tanfolyamon egyéb egészségügyi vonatkozású anyag is felveendő.
E tanfolyamok előadói csak orvosok lehetnek. Az ismeretterjesztő tan­
folyamok keretében lehet egy állandó hallgatóságnak kidolgozott ismeretgyarapító, erkölcsi és érzelmi életet gazdagító programmot kidolgozni.
Általában nem szabad a népművelés programijában figyelmen kívül
hagyni a jellemképzés alkalmait.

205

A nőnevelési és háztartási tanfolyamok ne csak hasznossági, hanem
a nő felsöbbrendü hivatásának erkölcsi és érzelmi motívumait tuqatositó
anyagot —.irodalmi művek bemutatásával — is be kell iktatni a tan­
folyam anyagába.
Felkérjük Tekintetes Bizottságot, mivel a tanfolyamok anyagát a
vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz még a tanfolyam megkezdése
előtt fel kell terjesztenünk, ezért a tanfolyamok tervezete — zöld lap,
tananyag és névsor (ez utóbbi ideiglenes is lehet) — a
megkezdése előtt legalább két héttel felterjesztendő.
A tanfolyamok hallgatóiul tanköteles korú hallgató nem vetető fel.
Felhívjuk a Tekintetes Bizottságot,‘ hogy az iskolánkivüli népműve­
lési munka keretében csak azok a tevékenységek tarthatók és rendőrhatósági ellenőrzés alól csak azok mentesüknek, melyek bizottságunkhoz
beterjesztettek és azokat bizottságunk jóváhagyta. Amennyiben költség­
vetési keretek miatt nem díjazható előadások is tervbe vétetnek,'azok is
feltétlenül beterjeszténdők.
Végül felhívjuk a Tekintetes Bizottságit, hogy a szervező-gyűlésre
minden egyes tagot, előadót meghívni és a* két példányban elkészített
szervező ülés jegyzőkönyvét szeptember 30-jg bizottságunkhoz beterjesz­
teni szíveskedjék, az ülésen megjelentek a jelenléti ivet sajátkeziileg alá­
írva a beterjesztendő szervezeti ülés jegyzőkönyvéhez csatolni k$ll.
A szervezési ülési jegyzőkönyv alapján a szükséges zöld nyomtat­
ványokat azonnal kiküldjük a jóváhagyott szervező ülési jegyzőkönyv
másodpéldányával. A tanterv elkészítésére a múlt évi tájékoztat© részle­
tes útbaigazítást ad.
A folyó tanévben éppúgy, mint az elmúlt tanévekben a helyi bi­
zottságok a községek által népművelési célra befizetett összegnek 75°/o-át
használhatják fel 1 pengős előadéMiszteletdijul. Ennek figyelembevéte­
lével kérjük a tervezetet elkészíteni.
’
j
Bizottságunk tudatában van annak, hogy számottevő eredményt csak
úgy érhet el, ha a helyi bizottság szervesen ^belekapcsolódik e nagyhord­
erejű munkába, miértis lelkes, megértő támogatást kérünk.
í
Felkérjük, hogy a határidőt pontosan betartani szíveskedjél^.
Szolnok, 1938. szeptember hó 15-én.
I
Soós JÓZ! el s. k.
Dr. Tesléry Károly s. k.
vm. népműv< ^ési titkár

kir. tanügyi tanácsos,'
ügyv. elnök.
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzletházban

és

Telefon 301

Filléres Bazárban

Telefon 614

„Takarékosság"

t

g j a.

3 A.

206

207

EGYESÜLETI ÉLET
VÁLASZTMÁNYI

ülés.

A jásznagykunszolnok-vármegyei általános tanítóegyesület választ­
mánya f. évi október hó ll*én gyűlést tartott Szolnokon. A gyűlésen
Ferenczy Kálmán egyesületi elnök meghatott szavakkal foglalkozott a ma­
gyar remények valóra válásával. Indítványára üdvözlő iratot intézett a
választmány vitéz Imrédy Béla miniszterelnökhöz és Eszferházy János
grófhoz a felvidéki magyarság vezetőjéhez.
Ismertette az Internátusi Alap készpénzvagyonának értékálló és gyü­
mölcsöző elhelyezésére irányuló terveket. Beszámolt az Elnökség által
kiküldött bizottság eljárásának eredményéről, a balatonmenti, a parádi
és hajduszoboszlói ingatlan illetve telek vételekkel kapcsolatos helyszíni
tapasztalatokról.
A választmány hosszas és minden körülményt számbavevő tanács­
kozás után úgy döntött, hogy az Internátusi Alap és Bihary István Alap
jelenleg takarékpénztárban gyümölcsöző készpénzén a hajduszoboszlói
gyógyfürdő mellett kb. 2.000 négyszögöl nagyságú, villatelkeknek alkal­
mas területet vásárol, négyszögölenkénti 6 P illetve 4 P 50 filléres vétel­
áron.

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT

VÁSÁROLHAT

JÓL ÉS OLCSÓN •

MEINL GYULA
KÁVÉBEHOZATALI R-T.

SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉBÖL

SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318.

Azzal a kérdéssel, hogy a jövőben Hajdúszoboszlón építse üdülőházat, vagy a területet parcellázva értékesiti-e és máshol, esetleg a Ba­
laton mellett, vagy hegyesvidéken létesit-e üdülőt, a választmány nem
foglalkozott.
Egyhangú határozattal adott felhatalmazást és utasította a elnökséget a vétel lebonyolítására. Ezzel a múlt évi közgyűlésen az ternátusi
Alap vagyonára vonatkozó határozat végrehajtást nyert.
Elnök bejelentette a választmánynak, hogy Tóhelyi Ferenc titkári
állásáról lemondott s Dunaháti Mészáros Gyulát kérte fel a köz ülésig, a
titkári teendők ellátására. A választmány tudomásul vette a
elentést.
A gyűlés a Magyar Hiszekegy magasztos szavaival ért véget.

Áthelyezés. A vallás- és köz­

oktatásügyi m. kir. miniszter Vajay
József mezőtúri Tassy-birtoki áll.
tanítót a szolnoki belterületi áll.
el. iskolához, Gulyás Gyula jászárokszállási-gyorokparti áll. taní­
tót a kunszentmártoni-ugari áll.
el. iskolához áthelyezte.
Nyugdíjazás. Özv. Palotásné
Fekete Mária csépai rk., Fintáné
Finta Eszter tűrkevei ref., Gyár­
fásáé Biró Mária jászladányi rk.,
Dómján József tiszasülyi ref., Báthoryné Miskolczy Erzsébet mező­
túri ref. tanítónő, illetve tanitó
nyugalomba vonultak.
Helyettesi megbízás. Tarnóczy
Alfonz jászapáti-hevesiványi rk.
tanitó a kunhegyesi vándortanitói
körzetbe vándortanítónak, Salamon
Lajos tanítót az abádszalóki rk.
iskolához kisegítő h. áll. tanitónak,
Drózdik Aranka tanítónőt az abád­
szalóki rk. iskolához kisegítő h.
áll. tanitónak, Orbán Rozália ta­
nítónőt a kisujszállási-ujtelepi ref.
el. iskolához kisegítő h. áll. tani­
tónak, Szemes Zoltán tanítót a
mezőtur-kuriai áll. el. iskolához,

Koncz László tanítót a lezőturtulahéki áll. el. iskoláho: h. tanitónak alkalmazta a min: ;ter ur.
Áll. helyettes tanítókként alkal­
maztattak továbbá Szabót Jenő a
szelevényi-haleszi áll. iskolához,
Tibold Géza a tiszakürti jrk. isko­
lához, Horváth Géza a jászberényimedgyestanyai áll. iskoli ioz (beteghelyettesként), Dobos - rózsef és
Ruzsinczky Vilma a tiszivárkonyi
áll. iskolához, Balogh Irén a besenyszögi rk. iskolához, Pál Ilona
karcagi rk. tanítónő a kevermesi
áll. iskolához, Magyar Mária a
fegyvemeki-örményesi közs. isko­
lához, Eigen Mária a jászilsószentgyörgyi, Majoros Mária i a jászszentandrási rk. iskolához, Gom­
bos Jolán a mezőtur-tulahéki, Kolozsváry István a jászbe'ény-tőtevényi áll. el. iskolákhoz, Szvoboda
István a tiszaföldvári-kun halmi áll.
el. iskolához. '
i
Átosztás. Czinkotzky János abád­
szalóki volt kisegítő tanitját segéd­
tanítóként a lajosmizsei-úlsőlaposi
áll. iskolához, Szlovik Frigyest a
sajókazinci ref. iskolától ja szelevény-haleszi áll, iskolához, Ga-

208
lambos Sándort a karancssági rk.
iskolától a kumadarasi rk. isko­
lához, Gulyás Annát az abádszalóki rk. iskolától a szegedi-rukí-i
I. sz. áll. iskolához, Ágoston An­
gélát a tornyosnémeti rk. iskolá­
tól a cibakházai-egyeshalomi áll.,
Berecz Lászlót a balkányi közs.
iskolától a dévaványai-ködmönösi
áll. iskolához s. tanítói minőségben,
Kapczáné Tompa Erzsébet h. taní­
tónőt a jászberényi-négyszállási rk.
iskolától a torbágyi rk. iskolához,
Boda Margit áll. segédtanitónőt
Mezőszentgyörgyről a mezőturiTassy-birtoki áll. el. iskolához, —
Schwammer Júlia s. tanítónőt
Sárosdról a jászladányi-ligeti áll.
iskolához, Cseh Margit áll. s. taní­
tónőt a rakamazi rk. iskolától a
cibakházai-zsigeri áll. iskolához,
Wagner Rózát a timári rk. isko­
lától a tiszakürti közs. iskolához,
Lábasyné Kozma Blanka s. taní­
tónőt leökönyről a tiszasülyi áll.
iskolához, Kalas Ibolya h. áll. ta­
nítónőt a mezőtur-tulahéki áll. is­
kolától a nyiribronyi áll. iskolá­
hoz, Eördögh András áll. s. taní­
tót az orosborbányai közs. isko­
lától a tiszaföldvári áll. iskolához,
Molnár Blankát a senyői rk. isko­
lától az abádszelóki rk. iskolához,
Hozsmann Líviát az ibrányi rk.
iskolától, segédtanítói minőségben
a tiszasülyi áll. iskolához rendlete
további szolgálatra a miniszter ur.
Halálozás. P. Pelle Richard fe­
rences áldozópap. aki a szolnoki
Thököly-uti áll. el. iskolánál,
mint önálló rk. hitoktató fejtett ki
maradandó értékű vallás-erkölcsi
nevelői munkát, életének 51. évé­
ben f. é. szeptember hó 29-én el­
hunyt. Október hó 1-én kisérték,
nagy részvét mellett utolsó útjára
a szolnoki temetőbe, ahol a Rend
sírboltjában helyezték nyugalomra.
Emlékét kegyelettel őrizzük.

Kitüntetés. Az Orsz. Testneve­
lési Tanács Zeller Ferenc kunszent­
mártoni áll. isk. igazgatót díszok­
levéllel tüntette ki, melyet a járás
főszolgabirája adott át érdemes
kartársunknak, a község vezető­
ségének jelenlétében. Gratulálunk 1
Nyugtázások, — Csekkszám­
la : 57.480. Előfizetés Népműve­

lésre: Fülep G. és Nagy R. 6 P.
Kisújszállás,; Ensel Réső Dávidné
Nagykörű, Áll. isk. Igazgatósága
Czibakháza, D. Mészáros Gyula 6
P. Angyal Sándor Szolnok, Bogyó
Béla Jászfelsőszentgyörgy 3—3 P.
Áll. Tanítóképző Jászberény, Kár­
páti Károly Karcag, Közs. el. isk.
Derzstomaj 6—6 P. Schmidt Pálné
2 P. Kunszentmárton, Balássy Fe­
renc, Csiky Anna Szajol, Szőke
Kálmán Tiszaszentimre, Bodnár Ró­
za Kisújszállás 3—3 P. Lélek
Kálmánné Jászberény, Apostol
Gábor Kisújszállás, Kopasz Sán­
dor Kunmadaras 6—6 P’ Vass
Andor Cibakháza, Balog Zsigmond
Szabó Erzsébet Kisújszállás, Kült.
Áll. isk. Igazgatósága Szolnok, Lőrinczi Béla Turkeve 3—3 P. Kun
Lajosné Karcag, Unger Jánosné
Pusztakengyel 2—2 P. Nagy Fe­
renc Kisújszállás, Vájó János Kar­
cag 6—6 Pengő.
Tagdíj címén : Wagner Anna 4
P. Törökszentmiklós, Szöllösy Já­
nos 4 P. Mezőtúr, Kelemen Zsigmondné 14 P. Fegyvernek, Ferenczy Kálmán Ferenczy Kálmán­
né, Ürmössy Ferencné, Vajay Jó­
zsef, Csömör Irén, Rákos Ferencné,
Mann Barna, Borköles Béla, Csernai Károlyné, Gyarmati Ferencné,
Gomkötö Márta, Gyenes Margit,
dr. Magay Miklósné, 2—2 P. Szol­
nok, Kun Lajosné 2 P. Karcag,
Koós Andorné 4 P. Turkeve.
Temetkezési dij címén : Borsody
Vidorné 2 P. 40. Nagykörű, Hajdú
Ferenc 2 P. 40 f. Szolnok,

RÉNYI DEZSŐ Kö
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry : Helyesírás és nyelvi magyarázat H. o.
Hl. o.

Tesléry: Fogalmazási eredmények
Tesléry: Táblai rajzok

V. o. 24
VI o. 3>
n. o. 4-1

IV.
I.
,n.
ni.
IV.

o.
0.
o.
o.
o.

4'
3*
3’
3*
3‘

Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
n. o. 6Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
Drózdy: Helyesírás és nyelvi magyarázat

n. o.

IV. o. 5*
V-VI. o.
n-VI. o.
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
IV. o.
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek H-IVl o.
Bervaldszky—Tscheik: A rajzoktatás vezérkönyve
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
Jósvay—Schmídt: Az éneklés tanítása
öveges: Vezérkönyv a „Betűvetés” ABC-hez
I-n.a
Straub—Vadász: Vezérkönyv a számolás és
ni—ív. o.
mérés tanításához
V-VI. o.
Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
á
Tirpák: Beszélő rajzok I., n., UL, IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

XXXI. évfolyam.

1938. november hó.

1< szám.

JÁSZoNAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEOYEI

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület. a kir. tanfelUgyelőaég és a vármegyei
iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei Ált.
Tanítóegyesület.

FelalBs szerkesztS: KIRÁLDI KÁROLY
FSmunkatárs: GYOMAI GYÖRGY
Folelós kiadó i CSIKY ERNŐ

Évi előfizetés 6 pengő

Megjelenik havonként.

^ettámadunü

:
£

■lófizetési dijak
Csiky Kmó egyes
s lap szellemi
közlemények
elmére Seolnok, U

vonatkozó

Iskola

1

Idegpirító hetek, álmatlan, kétségbeesett éjszakák, könnyelvárt Nappalok
után újra a mienk Komárom, Kassa, és a Felvidék legtöbb gyöngyszeme.
Újra ott lengenek a magyar zászlók a kezükön, lábukon megvasalt- városok
homlokzatán, hogy belesusogják a ködös novemberi éjszakákba, nősz esz- *
tendö minden fogcsikorgató kínja után: feltámadunk, újra nagyi lesz a
magyar.
*
; ’
Magyar bakák bakancsa hagy patkónyomot ismét a Felvidék porában.
Magyar nóta száll ki az eddig elfüggönyözött ablakokon. Magyar rádió har­
sogja bele a fülekbe az édes magyar szót, melyet eddig csak suttogni volt
szabad. Magyar ima száll a templomokból végre a Magasságok fejé, hogy
elcsukló sírással, keserves-édes zokogással köszönje meg a Mindenbég Urá­
nak a félszabadulást.
Zúg a kassai dóm harangja. Temeti az elmúlt húsz esztendőt. Zúgnak
a csonka Haza harangjai. Zengő hozsannával köszöntik a Feltámadás első
napját. Zúg minden magyar ember ereiben a vér, óvódástól az aggastyánig
és mint a nyári vihar, száguld a kiáltás a világ süket fülébe; Mindent vissza !
Vissza Erdélyt, vissza a Bácskát és mindent, ami magyart Vissza
azokat a véreinket egy szálig, kiket további rabságra ítéltek. Vissza az
erdők százados tölgyeit, vissza a bányák feketeségét, vissza a folyók jajgató
forrásait, vissza a havasok szűzi fehérségét, a homokdombok aranylankáit,
a székely lányok ősi nótáját.
Vissza az iga alatt roskadozó magyar apákat, vissza a síró ; magyar
anyákat. Vissza a nagyszemű, pirosarcu fiukat, szöszke, édesszájú] kis ma­
gyar lányokat mind egy szálig, hogy húsz év után végre ismét magyar is­
kolába juthassanak. Vissza az örömet, melyet leraboltak arcunkról.! Vissza
a megelégedést, a nyugalmat, a békességet, melyet kiloptak szwünkböl.
Vissza a boldogságot, melyet húsz évvel ezelőtt megöltek mindnyájunkban.
Vissza az édes álmokat, melyeket megfojtottak párnáinkon. Vissza ‘mindent,
hogy teljes és igazi legyen a Feltámadás.
GYOMAI GYÖRGY.

3

210

<211

kitárt fiarokkal
boldogságtól ujongó szívvel, könnyes szemekkel öleli szivére a megcsonkított
nemzet, húsz esztendei kínos és feszült várakozás után, sokat szenvedett fiait.
Orömujongással, meghatódottsággal követtük a vitéz magyar honvédség útját a
drága földön, melynek minden röge a magyar múltat, a magyar dicsőséget
hirdeti.
Örömünk megsokszorozódva tört fel a sokat szenvedett magyar testvé­
reink szivéből s mámoros lelkesedés felcsapott az égig. Sírtak a boldogságtól
De könny csordult végig a felszabadító kemény katonák arcán is. Öröm és
boldogság-csalta férfikönny . . .
Kipirultak az arcok, kigyultak a szemek, megszinesedtek a falvak. Elő­
került és büszkén lengett a húsz éven át üldözött nemzeti szimbólum. Paloták­
ra és kunyhókról boldogan mosolygott fel, az őszi napsugárban ragyogó égre
a drága háromszin, de ott tündöklőit a férfiak, nők, gyermekek, szegények,
gazdagok ruháján egyaránt.
És felcsendült az ajkakon a tilalmas dallam: Isten áldd meg a magyart
és szállt es szárnyalt áhitatosan, büszkén, boldogan és szabadon, fel az Úr­
isten felséges trónusa elé. Benne zengett egy elnyomott nép húszévi keserve,
egy sokat szenvedett nemzet büszke öröme és határtalan boldogsága.
E feledhetetlen pillanatokban felétek száll köszönetünk drága felvidéki
^agyar.vJreink- Köszönjük nektek, Magyar Apák, a hűséget, a ragaszkodást,
köszönjük a nem csüggedő hitet, a bátor kitartást és köszönjük nektek, Ma­
gyar Anyák, a gyermekek édes magyar szavát
, „,Lé* kösz™íük nek^k Felvidéki Magyar Tanitótestvérek a felszabadultak
léikéből csodalatos erővel, hatalmas lánggal égig csapódó izzó hazaszeretet.
A hamisított történelem, a ferdítés, dlekicsinylés, a gúny óceánján keresztül,
dacolva börtönné , üldözéssel. - nem tudjuk hogyan — de megtaláltátok a
modot, az utat, hogy a kezetek alatt felnövő ifjú nemzedék lelkében elhintsé­
tek a megcsufolt draga haza iránti szeretetet, a törhetetlen hűséget, a feltáma­
dás szent hitet Köszönjük Nektek, hogy megtartottátok őket önérzetes, büszke
magyarnak. Köszönjük Nektek, hogy a felszabadulás nagy napján nem ma­
radt néma a gyermeki ajak, hogy felcsendülhetett rajta a legszentebb magyar
imádság, az Isten áldd meg a magyart. . .
Kitart karokkal, örömtől ujongó szívvel fordulunk felétek, acélos lelkű
magyar tanitotestvéreink és szerető büszkességgel gondolunk reálok, a nagy
a boldog egyesülés régen várt perceiben, amikor felharsan, felzúg templo­
mainkban az orgona, amikor könnyázott szemekkel zeng a hálaadó ének •
Te Deum laudamus . ..
KIRÁLDI KÁROLY.
A Varmegyei Tanítóegyesület Temetkezési Alosztálya
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség. Magad
es családod érdeke, hogy tagnak belépj!

Általános és gazdasági továbbképző iskolák
helyzete*
,
Irta; SOÓS JÓZSEF. *)
Dr. Tesléry Károly tanügyi tanácsos, királyi tanfelügyelő 4r 1937.
évi november hó 2-án Szolnokon tartott iskolafelügyelői értekezleten
ismertette az általános és gazdasági irányú továbbképző iskolák helyzetét
és felhívta az iskolafelügyelők figyelmét ezen nemzetnevelési és íiemzetgazdasági szempontból fontos iskolatípus elhanyagoltságára. Mivel ezen
iskolatípusokra az iskolafelügyelők látogatásuk alkalmával a ínultban
nem szenteltek elegendő időt, kívánatosnak és elengedhetetlenül ^szüksé­
gesnek tartotta az 1937—38. tanévben ezen típusok körültekinti! látoga­
tását és ellenőrzését. Ezért ez iskolákat az elmúlt tanévben legalább is
olyan mértékben kellett meglátogatni, mint a mindennapi iskolákat. Ez
iskolákra vonatkozó észrevételeimet a következőkben foglalom, ö$sze:
Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. a tankötelezettséget a 6-ik életévtől a
15. életévig írja elő. Az 1921. évi XXX. t.-c. is kötelezővé teszik’hogy a
gyermek 6. életévének betöltését követő kilenc tanéven á^ nyilvános is­
kolai oktatásban részesüljön. Mégpedig hat éven át elemi népiskolai,
három tanéven továbbképző népiskolai oktatásban. A törvény intézkedik
arról is, ha a mindennapi tanköteles az elemi iskolában megkívánt isme­
reteket hat év alatt nem sajátította el, kötelező oktatásnak tartama egy,
esetleg két évvel meghosszabbítandó, igy tankötelezettsége nem; kilenc,
hanem tíz, esetleg tizenegy évig tart.
j
A törvény világosan előírja, hogy k gyermek a mindennapi hat
elemi és a továbbképző iskola három évfolyamát köteles elvégezni. Ezen
törvénnyel egyidejűleg kötelezte az iskolafenntartókat, hogy a ínindennapi iskola mellett továbbképző iskolákat is állítsanak fel. Ha afkőzségben állami vagy községi elemi iskola is van és a felekezeti továbbképző
iskola tanulóinak létszáma 30-nál kevesebb lenne, úgy ezen tanulók az
állami illetőleg a községi iskolába utalandók, de a fenntartó iskolák taní­
tója is köteles minden külön díjazás nélkül a továbbképző iskolában az
oktatást ellátni.
A törvény értelme szerint azon községben, ahol a tanulók létszáma
a 40-et meghaladja, az általános irányú továbbképző iskolát gazdasági
* Előadta a körz. iskolafelügyelők értekezletén.

i

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők

|

„Hungária** rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim:

Borösztrelcher.

TBlBÍOn’! 53

1

212
213

irányú iskolává kell feljeszteni. A gazdasági irányú iskolák céljaira a kis
községben 60CQ-Ö1, nagyközségben, városokban legalább egy kataszteri
hold területet kell az iskola részére átengedni. Ha mezőgazdasággal is
foglalkoznak, úgy két kataszteri hold, sőt ennél nagyobb terület is bizto­
sítandó az iskola számára. A törvény arról is intézkedik, ha a község­
ben iparostanonciskola nincs, az iparos- és kereskedő-tanoncok 'is a
továbbképző iskolát kötelesek látogatni.
A kormány e nagy horderejű és körültekintő törvénycikke is bizo­
nyítja a továbbképző iskola nemzetnevelő fontosságát. Célja az elemi
iskolákban szerzett ismereteinek ismétlésével valláserkölcsi alapon ön­
tudatos, hazafias növendékek nevelése.
Ezen iskolatípus magasztos feladatának csak részben tehet eleget,
sőt állíthatjuk, hogy az összes iskolatípusok közül ez a legmostohább,
legelhanyagoltabb. Az eszme, a cél gyönyörű, csak a megvalósításban
vannak hibák.
Mindannyian teljes tudatában vagyunk annak, hogy a 12, életévet
betöltött tanuló a hat elemi osztállyal — ha ez ugyan megvan; mert még
most is előfordul, hogy 3—4, sőt 2 elemi osztállyal kerülnek a tovább­
képző-iskolába — az iskolából ki nem engedhető. A tanulónak szüksége
van arra, hogy az elemiben elsajátított ismereteit kibővitse, az benne
váljék- de szüksége van erkölcsi, nevelői támaszra, mely a ser­
dülő koron őt helyesen átvezeti és a hazának hasznos polgárává neveli.
Szükségé van arra is, hogy a gazdasági és kertészeti növények okszerű
termesztését es az állattenyésztésre vonatkozó útmutatást, a leányok a
háztartás és a gyermeknevelés tudatos eljárását az iskolától kapják.
Ezen iskolára a nép, rendszerint a szegényebb nép gyermekei szo™ nak kik gyermekeiket felsőbb iskolába nem járathatják, részint a gaz­
dálkodók gyermekei, akik a gazdaságban szüleiknek segíthetnek
Es mit tapasztalunk?
Beiskolázás A továbbképző iskolák népesedése, azaz a beiskolázás
lányos. Statisztikai kimutatások szerint ezen iskolák tanulóinak V.-a
elmentest nyer, ^-a állandóan vagy igen sokat mulaszt, általános mega apitas szerint különösen október, november, április és május hónapokan, amikor a gazdaságban segítenek, esetleg summásnak állítják be őket
es csak %-a látogatja rendesen az iskolát.
azokSTT^l A/a"fk *^-a féltést nyer. Miként is jönnek
t k1”6"1®8,43 községi elöljáróság igazolásával a gondnokság,
‘ M • , lsk,olaszek felterjesztése alapján a királyi tanfelügyelőség adja
ditífrakkal
“rP” a folyamodvány gyártója, aki megrennuló fe^ent^T*^ “ “a ad raszorultságát és a 12, 13, 14 éves tadn X
U
ke" kenVerkeresés céljából. A községi elöljáróság ezer
ZXra
rfíV ? “Índe? 6gyeS folyamodó bálát mérlegelni, sőt,
aktákat' a kérvényt aláíratják, a
benne foglaltak valódiságát pecséttel is igazolja és igy kerül a gondnok­

ság, iskolaszék elé. Persze, ha már a község pecsétjével bizonyítja a
kérvény jogosultságát, azt pártolólag felterjeszti a királyi tanfelügyelőség­
hez, ahol a községi elöljáróság igazolása és a gondnokság, iskolaszék ja­
vaslatára a tanulónak' a felmentést megadja. De mondjuk meg pszintén,
ha a kérvény az egyik fórumnál megakad, úgy a folyamodó az Illetékes
országgyűlési képviselő úrhoz fordul segítségért, elhiteti vele azlügyv va­
lódiságát, és mégis kijárja a tanuló felmentését. Helyes és jogos-e a fel­
mentés? Szerintem a továbbképző iskolából felmentésnek helye-nincs.
A felmentett tanuló 12, 13, 14 évével a legkritikusabb években erkölcsi
támasz nélkül marad. A 12, 13, 14 éves tanuló nem lehet kenyérkereső.
Ha a családban sok a gyermek és tényleg rászorul arra, hogy a ház­
ból kiadja, ám tegye, de a gondozó, mert ez esetben csak mini gondo­
zóról, nem mint munkaadórul beszélhetünk, teljes felelőséggel tartozik
a tanuló további iskoláztatásáról. A heti 4 vagy 7 órára szüksége van a
tanulónak, hogy részt vehessen a gyermeki gondtalanság derűjében. A
napi foglalkozás mellett jusson idő arra is, hogy tanulhasson és nevet­
hessen többi gyermektársaival. A törvény 9 tanköteles évet ír elő, nem­
csak a jómódú, hanem a szegényember gyermekének is. Ne rövidítsük
meg felmentésekkel a gyermek aranykorát. Éppen ezért igen helytelen
az, hogy 13—14 éves gyermekeknek kiállítják a cselédkönyvet. De talán
még szomorúbb a summás gyermekek sora. A summás gyermkeket ki­
dobják a pajták fertőjébe, ahol kiölik belőle a szemérmet, az érkölcsiséget, amit az iskola belenevelt. Ha ezt a hatóság megfontolja, (minden
erővel küzd az'ellen, hogy tanköteles gyermek munkakönyvét kapjon.
Mulasztások: A mulasztások kezelésében is találunk hibát. Az őszi
és íavaszi hónapokban a tanítók bevallása szerint alig a tanulók egy­
negyede jár iskolába és a mulasztásokkal kapcsolatos eljárásokra csak
hónapok múlva kerül sor. Az idézések kézbesítését a községi hajdúk
végzik, akik «a kézbesitőiv aláírásával bizonyítják, hogy azt ‘rendeltetése
helyére juttatták. Hogy a kézbesítésen tullegyenek sokszor illetéktele­
neknek adják át-s amig ez kiderül, a mulasztó tanuló tovább élvezheti
önkényes szabadságát. A kirótt büntetés is k>ly csekély, hogy az a nap­
számból könnyen kifizethető. Kérjük a gyors, határozott büntetés vég­
rehajtását, hogy példát szolgáltassunk a többieknek, Felmentés csak or­
vosi bizonyítvány alapján esetleg 5-6 km-nyi távollakásra adható meg,
habár éveken át szemtanúja voltam, hogy eső, sár nem akadályozta az

--------- ___________ L
. A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

ÓSZI női kabátot, kosztümöt, ruhát,* pongyolát fő-városi nivőju szaküzletekiben
vásárolhatja olcsó szabott áron

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNOK

Gorove-i,. 19.

214
ifjúságot abban, hogy 6—7 km, távolságból esténként moziba, táncestékre
bejárjon a faluba.
Megjegyzendő, hogy a szülők különösen a külterületeken valóság­
gal versenyeznek abban, hogy az elemi iskolából kikerülő leánygyerme­
keik a tánciskolát elvégezzék és a bálokban részt vehessenek. Az ilyen
tanuló iskolai munkával nem törődik, állandóan a tánciskolával van el­
foglalva. Rendeletet és ellenőrzést kérünk arra is, hogy miként az italmé­
rést fiatalkoruaknak beszüntették, tiltsák meg azt is, hogy tanköteles
gyermek nyilvános táncmulatságon vehessen részt.
Tankönyv, tanszer. Igen sok esetben tapasztaltam, hogy a tanitó szor­
galmas, lelkes munkáját hátrányosan befolyásolja a tankönyv, tanszer
hiánya. Valahányszor beléptem a továbbképző iskolába, meglepett a ta­
nulók, de különösen a leánytanulók tiszta rendes ruházata,' mondhatnám
ünnepélyes hangulata. De amint a tankönyvekre került a sor, üresen
maradtak a padok. Egyik iskolában 74 tanuló közül csak 11-nek volt
tankönyve. A többi 63 csak fizikailag volt jelen az iskolában. Találtam
olyan iskolát is ahol egy tanulónak sem volt tankönyve'. Hogyan mutat/ hat fel eredményt az ilyen iskola tanítója ? A tankönyvre minden tantárgy tanításánál szükség van. Az olvasás és olvasmány tárgyalásnál az
elemi iskolában elért készségeket nem csak meg kell tartani, hanem azt
tovább is kell fejleszteni. A tárgyalás kapcsán az olvasmány gondolatait
ismereteit a környezet és gyakorlati életre kell vonatkoztatni. Lehet-e
tankönyv nélkül olvasási készséget fejleszteni, gondolatmélyitéseket esz­
közölni. Beszámolhatnak'e ilyenképpen olvasmányaikról ? Éppen az előbb
említett iskolánál az olvasmány tartalmának elmondására 74-ből 6 tanuló je­
lentkezett. A helyesírási fokozatuk olyan hiányosnak mutatkozott, hogy
a szavak megszakításával sem voltak biztosak. Ez azonban csak részben
tudható be a tankönyv hiányának, másrészt az elemi iskola osztályainak
hiányos elvégzése, mert mint az elsőrészben megállapítottam, előfordul
még most is, hogy nemcsak 3~4 osztályul, hanem minden tankötele­
zettség dacára 2 elemivel is kerülnek tanulók a továbbképzőbe. —
Ezen utóbbiak részére szükségesnek mutatkozik az előkészítő osztály
felállítása.
A továbkképző iskolában az elemiben elsajátított
történelmi és földrajzi ismereteket az olvasmánytárgyalás alapján ismé­
telik. — Megtehetjük-e ezt tankönyv nélkül? — Az Utasítás minden
tantárgyai kapcsolatosan az olvasmányokra hivatkozik, de olvasókönyv
az nincs. Nem lehet ezen tanulókat tankönyv beszerzésre kötelezni? A
jobbmódu tanulók minden megterheltetés nélkül beszerezhetik ezt, a
szegényebbek már napszámba járnak, tulnagy megterheltetést ezeknek
sem jelent ha van bennük jóakarat. De ha mégis segíteni akarunk nem
volna-e lehetséges itt is beiratási dijakat szedni és a befolyt mulasztási
bírságpénzekből kölcsönkönyvtárat létesíteni. Ha mindez nem volna elé­
gedő, ezen ülésünkből kifolyólag királyi Tanfelügyelőség utján kérjük a
közigazgatási bizottságot, hogy kötelezze a községeket az általános és

215

1

. I

gazdasági továbbképző iskolákba járó szegénysorsu
tanulók t [könyve­
_ .
inek beszerzésére. Hiszen a tankönyveket időtöltésből, unalomból a szü­
lők és felnőttek is forgatják és azokból okulást, tanulságot derítenek.
De nemcsak a tankönyv hiánya okoz nehézséget, háhem^a tansze­
reket sem szerzik be a tanulók. A szóbeli előadást az írásbeli munkával
mélyítjük. Helyesírás, számolás, mérés, írás nélkül nem is tanítható. Az
Utasítás előírja, hogy a tanulókkal gyakoroltassuk nemcsak eg fmás, hanem hatóságok írásait is. Lehet-e ezt végrehajtani, ha tanszerrel sem
rendelkeznek ? A számolás, mérés gyors és biztos módok elsajátítására
késztetni kell őket szóbeli és Írásbeli feladatok megoldására^ Tanszer
nélkül megtehető-e ez? Mégis vannak iskolák, ahol a tanulók 50 száza­
léka tétlenül nézi a többiek munkáját. Persze itt is csal^ aí szegény­
ségre hivatkozunk, de két egyuradalomhoz tartozó iskola ' egyikében
minden tanszer megvolt, a másiknál minden tanszer hiányzott?Nem-e a
tanítóban is keresendő a hiba. A folyó tanévben rendszeresijett szab­
ványosított olcsó füzetek azt hiszem minden gátló körülményt meg­
szüntetnek.
(Folytatjuk.)
..

' u

....

Bőröndöt, bőrdiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

- ■

i

fi

Vidor
Üzletházban
és
Telefon 301

Filléres Bazárban

Telefon 614

„Takarékosság"

J
1

tagja.

?

ELSŐRENDŰ

MINÖSÉGÁRUT VÁSÁROLHAT
JÓL ÉS OLCSÓN

MEINL GYULA}
KÁVÉBEHOZATALI R-T.
SZOLNOK LEGNAGYOBB KÁVÉSZAKÜZLETÉ^ÖL
SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318: I

216

A falusi nőnevelés hiányai
Irta: Markőth Dezsőné
(Befejező közlemény)

Előző cikkemben rámutattam a falusi nőképzés hiányaira és annak
szomorú következményeire. A megismerés nyomán felvetődik a kérdés,
mi a legsürgősebb feladatunk, hogyan pótolhatnánk hosszú évtizedek
mulasztásait ?
..... A munka két irányban indulhat meg. Egyik az elemi iskolában, a
jövő nemzedék gyakorlati előkészítésével, a másik felnőtt leányok, asszo­
nyok tanfolyamokon való kiképzése által.
Vármegyénk területén több háztartási irányú női tanfoíyamot rendez­
tek már az Iskolánkivüli Népművelés keretében. Ezek sikere útmutatást
és buzdítást ad újabbak rendezésére.
A tanfolyam szervezéséhez nagy körültekintésre van szükség. Ismerni
kell a felmerülő akadályokat, nehézségeket, hogy elkerülhessük, vagy
megelőzhessük azokat. Különben hiába való minden jóakaratunk A szé­
pen indult munka elakad. A hallgatók érdeklődésére akkor számíthatunk,
a olyan ismeretek tanítását helyezzük kilátásba, aminek hasznát látják
az eletben. Eleve biztosítani kell a tanfolyam anyagi feltételeit is. A helyi­
ségről, annak fűtés és világításáról rendszerint a község szívesen gondos­
kodik. Háziipari tanfolyam rendezése alkalmával a Háziipari Főfelügyelő­
séghez fordulhatunk ahonnan felszerelést kapunk, de kívánságra szak­
képzett mestert is küldenek ki. A szervezés munkáját megkönnyíti, ha a
községben noegyesulet működik. Fonalasmunka tanításánál hasznos irányifIX S
i tManSZ (Bpest’ RózSa utca 23J’ az Ábellá Háziipari
Egyesület (Bpest, Regiposta utca 15), továbbá a Magyar Ifj. Vöröskereszt
lalia^á MaP/St' a"”5 " v
1 eme'et) ve^etö«égétöl. A Mansz
lap)a. a „Magyar Asszony -kitűnő vezetője lehet mindenkinek, akit a
nemzet asszonyainak gondja, baja érdekel. Ahol lehetőség van rá kap­
csoljuk be a falusi asszonyképzés munkájába a „Stefánia"-és „Zöldkereszt"
mozgalmakat is, ez utóbbi önálló tanfolyamok rendezését is készséggel
’t-kk
°feIadata a néPélelmezés és falusikonyha megjavítása.
Több eloado érdekesebbé és változatosabbá teszi a tanfolyamot.
Akkor nyissuk meg a tanfolyamot, amikor a mezei munka véget ért
‘SV 7^ 7kra; fiatom szerint
se jelentsen a hJlaVp
.
AnyagI megterhelést semmi esetre
a sikert
® °kra'
a legminimálisabb összeg is kockáztatja
gyen
Een d. u

Snyaga r^®'’ eIméleti’ nagyobbrészt gyakorlati lesla^ T rÖVÍd' 3 kÖZ,és ^/beszélgetés-

frissít a hallgatóinkat de kitűnő^
? magyar balnak, ez nemcsak
kitására.
' de k,tuno eszkoz >s lesz a közösségi viszony kiala-

1

217

Készítsünk három éves munkatervet. Az első évben vehetünk főző­
tanfolyamot, különös tekintettel a népi táplálkozás és falusi konyha igé­
nyeire, háztartási, egészségi és gazdasági ismeretekre.
/
Második évben szabás, varrás, ruhajavitás, gyermekruhák készítése,
házimunkák közül takarítás, mosás, vasalás, szappanfőzés, keményítő és
ecetkészités.
1Harmadik évben kötés, horgolás, kendők, gyermekruhá^ készítése,
baromfitenyésztés, stb. stb, a helyi viszonyok szabhatják még, hogy az
egyes tanfolyamok keretébe mily anyagot vegyünk feldolgozásra.
Jól bevált csalétek a hallgatók számára kilátásba helyezett táncmu­
latság, műkedvelő előadás, esetleg fonalasmunka tanfolyamnál kiállítás
rendezése.
T
A nőképző tanfolyamok rendezése és vezetése nehéz feladat. Sok
türelmet, tapintatot kíván. Az eredmény azonban minden fáradtságot és
áldozatot megér. Ilyenféle tanfolyamok csak első láncszem eí lehetnek
egy tervszerűen meginduló, rendszeres nőképző, nőnevelő munkának,
amely mindig szélesedő keretek között kell, hogy szolgálja a földműves
nép erkölcsi, szociális, gazdasági és kulturális életszíntjének emelését.

Török miniszteri tanácsos a
kunhegyest vándoriskolában

;í

Aki figyelemmel kiséri a lapokat, az utóbbi időben észrevehette,
hogy úgy a napi, mint a hetilapok milyen figyelemmel kísérj az alföldi,
különösen pedig a szolnokmegyei vándoriskolák munkáját. Most is, ami­
kor lapunk munkatársa beszámolt az egyik szolnoki újságban,'arról, hogy
a török közoktatásügyi minisztérium népoktatási ügyosztályának főnöke
Szolnokról kiindulva, Szapárfalun, Kenderesen, Kunhegyesem tanulmá­
nyozta a tanyai, de különösen a vándoriskolák szervezetét és munkáját,
a fővárosi lapok azonnal átvették a hirt. Sőt nagy példánysMmu lapok
tudósítói és szerkesztői egyenesen azzal a kéréssel fordult hozzánk,
hogy bocsássuk rendelkezésükre a tanulmányútra vonatko: a adatokat,
fényképfelvételeket, hogy lapjukban részletesen tájékoztathassa Icaz olvasó­
közönséget arról a nagyszerű munkáról, melynek hire immár az ország
határain túl is eljutott.
A vándoriskolák s a vándortanitók hire egyre diadalmasabban járja
be az országot és a külföldet. Legcsattanóbb bizonyítéka enp^k az, ami­
ről már az előbb futólag említést tettünk, hogy messzi Törökországból
is eljött hozzánk az ottani népoktatásügy vezére és órákig fit az egy­
szerű, nádfedelü tanyában meghúzódó vándoriskola lócáján. Hakki Tonguc, török miniszteri tanácsos, tolmáccsal autózta be megyénké egyik leg­
szebb részét. Nagy érdeklődéssel figyelte a magyar tanyák Romantikus
világát. Az útjába kerülő iskolákat pedig a szakértő
iával vizs-

218

219

gálta meg. Az elemi iskolai oktatásra vonatkozó törvényektől kezdve, a
tanitás minden fázisa, a gyermekek felszerelése, szegény gyermekek
segélyezése, a tanitó kertje, lakása, a játszótér, a szemléltető eszközök,
minden, de minden érdekelte a magas látogatót, kinek a tolmács alig
győzött a kérdéseire felelni. De dolgozott a ceruza és á fényképezőgép
is, mert még a gyermekekről is feljegyezte mosolyogva a tőrök vendég,
hogy sokkal bátrabbak, mint a törökországi tanulók. íme, a sokat ócsárolt,
tanyai gyermekről, akiről azt hirdette mindenki, hogy a világegyetem
legszükszavubb egyénisége, egy távoli ország fia állapítja meg, hogy más
országok fiaihoz képest nincs egy szó hátrányban sem.
A gyermekek bátran feleltek az idegen urak kérdéseire. Tornagya­
korlatokat, játékokat, zászló előtti tisztelgést mutattak be. S boldogok
voltak, mikor látták a vendégek arcán a mosolygó megelégedést.
A legmélyebb hatást azonban a vándoriskolák tették a tanulmány­
út résztvevőire. Amikor bekanyarodott az autó a mohás, akácfás, bog­
lyák és kazlak tövében alvó tanyába, a török urak látható megilletődéssel néztek szét. Nem mese, nem szemfényvesztés hát a vándoriskola.
Valóban a legegyszerűbb, legprimitívebb viszonyok közt élő iskola az,
ahol az egyik ajtón a gazda lakásába, másikon pedig az iskolába juthat
a látogató.
A piciny szobában percekig szótlanul álltak a vendégek. Nézték a
táblát, a padokat, lócákat, a kecskelábu asztalt, a tanító ágyát, a sajátgyártmányú képeket és szemléltető eszközöket. S mikor a szemük teleitta
ennek a kis iskolának minden naivságát és kezdetlegességét, előrekerültek
a jegyzőkönyvek. S órákon keresztül rohant a ceruza a fehér papiron.
Rohant, hogy leírja a magyar vándoriskolákban folyó munka nagyszerű­
ségét.
Törökország legnagyobb részében, amint azt a kiváló vendégek el­
mondtak, — leginkább olyan kis községekben lakik a nép, mely mind­
össze otyen-hatvan házacskából áll. Igen sok ott is a szétszórt épület.
Ezért a vándoriskola kiválóan alkalmas a török földbe való átül­
tetésre. A vándoriskola az, melynek segítségével meg lehet oldani a török
népoktatás legégetőbb kérdéseit.
Hamarosan kinyílnak hát messze keleten is a vándoriskolák, hogy
ír esse a magyar akarat, találékonyság és szervezőképesség örök
Gyomai György.

SZÖVETET:
S E LY M E T

aBrüll

szg
Baross-utca1

-------

DIVATLIZLETBÖL
Hl!

•

Iskolafelűgyelői értekezlet.

' •

i

’j

November 11-én, pénteken délelőtt tartotta meg a tanke^let uj fő­
igazgatója, Kiss József Jász-Nagykun-Szolnokvármegye iskolafelűgyelői
karával első értekezletét, melyen megjelent K. Hoffmann István a főigaz­
gató helyettese is. A gyűlésen, melyet a vármegyeháza kistereiébe hív­
tak össze, minden iskolafelügyelő megjelent. Az uj főigazgatót Tesléry
Károly dr. kir. tanfelügyelő üdvözölte meleg szavakkal. Beszédében utalt
azokra a történelmi napokra, melyeket most él át a magyar pemzet s azt
kívánta, érjük meg minél előbb a teljes boldog feltámadást. J |
Ezután Kiss József, a debreceni tankerület uj főigazgatók emelke­
dett szólásra. Megköszönte a hozzá intézett üdvözlő szavakat | részletes
utasításokat adott a tanítói munkára vonatkozólag. Majd igen nagy elisme­
réssel emlékezett meg a magyar tanítóság hazafias munkájáról-.?
Az, hogy azokban a kritikus napokban, amikor a háboríi minden
borzalma itt sötétlett fölöttünk, nyugalom volt a szivekben s hpgy a fal­
vak, tanyák és városok fiai oly kitörő örömmel indultak testvéreik fel­
szabadítására, ez elsősorban a magyar tanítók érdeme — mondotta töb­
bek közt. — A magyar tanítók nevelték arra fiainkat, hogy bármely pil­
lanatban bátor elszántsággal nyúljanak fegyverért s ha kell, az életüket
, is odaadják az ezeréves határokért.
A kitörő lelkesedéssel fogadott szavak után Tóhelyi Férént igazgató
„Az eszményi iskolafelügyelő" címen tartott előadást. Beszéde végén kérte,
tegye lehetővé a főigazgató, hogy a kassai dicsőséges bevonulást rádión
keresztül az iskolafelügyelők is meghallgathassák.
- íj
Kiss József kir. főigazgató a legnagyobb örömmel teljesítette a
kérelmet, mire az összes résztvevők átmentek a vármegyeháza egyik
termébe, hol egy vadonatúj készülék mellett már összegyülekezett a
vármegyei tisztviselői kar. Itt hallgatták meg a kassai templom harang­
jának érces szavát, majd a Kormányzó ur őfőméltósága bevonulásáról
adott helyszíni közvetítést.
A megható és felejthetetlen percek után az értekezlet tovább foly­
tatta munkáját. Soós József vármgyei népművelési titkár „Az ^általános
irányú továbbképző iskolákról" tartott előadást, mely nagy vitát váltott
ki. Kiss József kir. főigazgató kijelentette a vita során, hogy ez a kérdés
egyike a népoktatás legfontosabb kérdéseinek, melyet sürgőseit és gyö­
keresen rendezni kell. Csiky József igazgató „Az iparos-tanonciskolák fel­
ügyeletéről" olvasott fel, mely kérdéshez szintén igen sokan szóltak.
Gyomai [György igazgató tartott ezután előadást „A tanfai tanitó
és a tanyai iskola" címmel, mely előadás szintén igen érdekes vitát
provokált.
Végezetül Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő adott bizalmas utasí­
tásokat az iskolafelügyelőknek, s Isten áldását kérte munkájukra.

220

-

Pedagógiai szeminárium Szolnokon*
Lelkes ünnepléssel fogadta a tanítóság Kiss József főigazgatót.

November 11-én kilenc órai kezdettel tartotta meg őszi gyűlését
Szolnok tanítósága a Kulturházban. A szolnoki tanítóságon kívül bevonult
a gyűlésre a környék minden tanítója és tanítónője is, úgy, hogy a hatal­
mas terem csaknem szűknek bizonyult. De megjeleltek a szemináriumon
a középiskolák igazgatói és tanárai s az egyházak képviselői is. Ott láttuk
Szolnok város polgármesterét, dr. Szabó Ferencet is, aki a város oktatás­
ügyét a legnagyobb szeretettel istápolja.
A Himnusz eléneklése után Dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő
meleg szeretettel- üdvözölte az uj főigazgatót. Majd nagyszerű beszédben
ismertette a novemberi napok jelentőségét, mely napok elhozták Kassá­
nak, Munkácsnak, Komáromnak és még egy sereg ősi magyar városnak
a várva várt felszabadulást. Újra magyar a nagyságos fejedelem városa.
Ismét magyar földben pihen a kurucok fejedelme. Megemlékezett ezután
arról, hogy örömünk még nem teljes. Sok ezer testvérünk maradt még
mindig rabigában, akiknek felszabadításáért utolsó csepp erőnkig küzdeni
kell.
A vármegye katholikus papsága és tanítósága nevében Beöthy Lajos
dr. törökszentmiklósi esperesplébános köszöntötte az uj főigazgatót, ki mint
tanitó, a tanítói sorból küzdötte fel magát nagy tudásával a debreceni tan­
kerület főigazgatói székébe. A szív és a lélek embere Kiss József,---mondotta többek közt. — Ezért szívvel, lélekkel fogjuk őt követni mind­
nyájan. A vármegye tanítói nevében Csiky Ernő igazgató mondott rövid
üdvözlő beszédet, majd Kiss József az uj főigazgató emelkedett szólásra.
Határtalan lelkesedés, szűnni nem akaró tapsvihar közt jelentette
ki, hogy a magyar tanítóságnak az érdeme az, hogy oly lelkesedéssel,
oly elszántsággal tódultak fiaink a Haza hivó szavára a zászlók alá. A
magyar tanítóság gyújtotta és éleszgette mindig azt a szent tüzet, melynek
lángja oly erősen lobogott fiaink szivében, hogy el tudta olvasztani a
trianoni bilincseket.
A főigazgató hatalmas beszédét csaknem minden percben tapsorkán és
lelkes éljenzés szakította félbe. Mint a szavalókorusok, úgy zúgta egy
szivvel-lélekkel a tanítóság: mindent vissza, Pozsonyt vissza, magyar­
lengyel határt! Kitörő éljenzéssel köszöntötte a gyűlés közönsége a ma­
gyar honvédek urát, Horthy Miklós kormányzót, az ország vezetőit és a
baráti államok vezéreit. Soós József vármegyei népművelési titkár indít­
ványára a gyűlés táviratilag üdvözölte gróf Teleki Pál kultuszminisztert
azokért az érdemeiért, melyeket a Felvidék visszacsatolása körül szerzett.
A távirat szövege a köv. volt:
Nagyméltóságú gróf Teteky Pál úrnak vallás- és közoktatásügyi
Tnagyar királyi miniszter,
Budapest.
A jásznagykunszolnokvármegyei tanítóság a mai napon Szolnokon

221

tartott pedagógiai szemináriumi munkája közben a legmélyebb hálából
fakadó köszönettel, ragaszkodással és mélységes tisztelettel gondol Nagy­
méltóságodra és ezekkel az érzésekkel üdvözli Nagyméltóságodat tnem­
zetünk mostani boldog napjaiban, különösen azokért a soha el nem felejt­
hető és valóban hervadhatatlan értékű érdemeiért, amiket a nemzet és
országépitő, önzetlen, fáradhatatlan, céltudatos és szívós munkájával
mint a magyar határmegái lapító delegáció tagja, édes Hazánk gs nemze­
tünk javára oly eredményesen fejtett ki. Isten áldását és további segedel­
mét kérjük Nagy méltóságodra. — A szemináriumi tanítóság megbízásából
dr. Tesléry Károly kir. tanfelügyelő.
Szegedy Istvánná tartott ezután bemutató tanítást negyedik osztályos’
növendékeivel a Felvidék városairól, melyeket most adtak át a csehek a
bevonuló honvédseregeknek.
A nagyhatású és kitünően sikerült tanítás után dr. Pataky Mária
kir. tanfelügyelő, az ország első nő-tanfelügyeroje tartott lebilípcilő és
szellemes szabadelőadást a nőnevelés időszerű kérdéseiről, melyet nagy
tapssal köszönt meg a gyűlés közönsége.
Dr. Tesléry Károly zárószavai után a gyűlés két órakor ért Aéget.

CSALÁDLÁTOGATÁS.

1

Irta: Csontos Sándor.
Sűrű szemergéssel neszez a lehullott sárga leveleken a csendesen
aláhulló köd.
A lombjavesztelt fák között végigsuhan az. őszi szélben, a visszatért
magyar testvéreink örömkönnyes üzenete.
Arról észak felől.
' t
A tanitó ur kiáll a tanyai iskola kapujába. Szeme szerető Vtekintettel kiséri a most hazaengedett gyermekcsoportokat, ahogy niemíek az
avas avaron hazafelé,
Az egyik dűlő keresztezésnél szétválik a csoport: egyik előre, ásik
jobbra, harmadik balra kanyarodik.
Lépegetnek az apró gyermeklábak, apró csizmácskáikban.
Az Erdős Jóskáé ugyan nem valami apró, mert hát, hogy most az
édesapjáét kellett felhúznia, mert az övé a csizmadiánál van, holmit javí­
tás irányában.
I
Majdnem eltűnik a kis ember mindenestől, a nagy csizmában
De azért ő a legelső a sorban. Igyekszik hazafelé.
A tanitó ur szeme kicsit összehuzódik, homlokán két ránc
fut össze; úgy néz Jóska után.
Aztán felnéz az égre. Tekintete kémlelve merül a ködfüggön^ belsejébe.

222
Aztán határoz. Visszamegy és egy jól megtermett meggyfabottal
tér vissza.
A kapunál még egyszer végigkutatja a szemhatárt és lába előre lendü
A tanitó ur elindult ...
Ö is lassan lépeget, mert az ut bizony errefelé nincs kirakva sima
kövekkel. A sár meg igen barátságos és ragaszkodó.
Amíg lehajtott fővel bandukol, fejében gondolatmadarak röpködnek.
Erdős Jóskára gondol. Aki pár hete valahogyan megváltozott.
Addig osztályának legjobb tanulója volt, és most — lehet vagy tiz
napja — nem megy úgy a dolog, mint régen.
Tud ő most is valahogy, de nem úgy.
És ha megkérdezi tőle, hogy mi van vele, Jóska elvörösödik és
erősitgeti: — tanultam én tanitó bácsi — !
Hiszen jó, jó. Nem is a leckével volna itt baj. Hanem a házifela­
datok körül mutatkoznak holmi hiányok.
És Uram bocsá megesett már az is, hogy a Jóska feje lehanyatlott
a kemény fapadra. — Elszunnyadt.
És bizony ezeket a hiányokat a gyengébb igyekezető lurkók is
kezdik már észrevenni.
Megáll.
Megérkezett ...
Alacsony nádfödeles épület, aminek gerincét már jól megnyömta
az Idő súlya. Horpadt kéményén hatalmas füstgomolyag tódul kifelé.
Túl az épületen a zagyvaparti füzesek barna sora. Az udvaron libák,
kacsák, csirkék. A kút mellett félkerekü rozsdás eke sírja vissza a múl­
tat, egy a szarvára akasztott lyukas fenekű vasvödör társaságában.
Most hirtelen rohanással egy bozontosszőrű kuvasz tűnik elő,
nyakán a hatalmas akácfa-kolonccal.
Nagy igyekezettel iparkodva fogait vicsorítani és minél haragosabb­
nak mutatkozni.
A nagy erőlködésre kivágódik az istálló ajtaja és megjelenik ott
— kezeben vasvillával — Erdős Jóska.
Már a száján van valami épületes mondás a kutya számára, de
ahogy meglátja a tanitó urat, rögtön nekiiramodik.
Dicsértessék a Jézus Krisztus! — mondja a szája és kezével
megragadja a kutya koloncát és igyekeznék behúzni egy ólba, ami csak
körülményes huza-vona után sikerül. — Végre szabad az ut.
Édesanyámék odabent vannak, mutat Jóska az egyik ajtó felé
és nagy kerekrenyilt, gyermekszemében kiül a csodálkozás, a kíváncsi­
ság kis manója.
— Hogy hát ugyan most meg, mit akarhat őnáluk a tanitó ur?!
A vasvilla még mindig a kezében van.
— Mit csinálsz most Jóska azzal a vasvillával ?
Jóska az istálló felé int. — Aljazok — mondja és látszik rajta,
hogy nem szívesen beszél erről a témáról a tanitó ur előtt.

' p23

Ekkorára már Jóska anyja is kijött.
•
?
Két kormos kezét gyorsan elbújtatja köténye mögé, nehogy 4még
kezet kelljen fognia.
/j.
Szabadkozik.
— Nagyon piszkos. Épen most fűtök.
— Délelőtt a városban voltam, tejet hordtam ; azért ilyen kés|h.
— Tessék beljebb kerülni, invitál, kezét gyorsan belemosva aj'kut
melletti vályúba.
Bemegyünk. — A konyhában is gomolyog a füst.
L
— Visszaveri a szél. Északról fúj — magyarázza Boris néni, miköz­
ben a tanitó ur elé penderít egy széket, miután azt előbb villámgyors
mozdulattal végigkefélte kötényével.
Mennyi mindenre jó az a kötény ...
js
A sarokban bölcső. Éenne tágranyiló buzavirágszemek néznekjki a
maszatos babaarc közepéből.
Néznek bámészan a szemek és közben a szájában levő dudli üte­
mesen billen le-föl, le-fől aszerint, ahogy nyelvével kormányozza.
A tanitó ur egy szem villanással átnézi a konyhát.
h
Ezalatt Jóska az ajtó mellett áll és nézi áhitatosan a tanitó ifirat
— Erigy kis fiam, mondja az anyja, tudod milyen hamar este van’már.
Jóska tudta.
U
Pillanat alatt eltűnt.
Lassan indult a beszélgetés.
Boris néni elmondta, hogy nagy on örül, hogy végre ő hozzájuk is
eljött a tanító ur.
Mer' hogy hát hallotta már, hogy a tanitó ur eljár a családokhoz
„tanyázni".
De hát ő, — már mint Borisnéni — azt hitte, hogy csak a jómódú
gazdákhoz megy el. ö hozzájuk nem.
Es hogy épen tegnap is mondta a szomszédasszonynak, hogy $em
jön ide a tanitó ur, ilyen szegény hajlékba.
Meg hogy már régebben szeretett volna beszélni a tanitó urrál, de
hát soha se ért rá elmenni a sok dolgától.
Pedig a Jóska már szülői gyűlésre is hívta.
. |
Oda meg azért is nem ment hogy, hát nincs neki olyan ioda­
való" ruhája.
j
És most igazán nagyon örül, hogy látja, hogy a tanitó ur nemcsak
a gazdagokhoz megy el, hanem megtiszteli az ő szegényes hajlékul^at is.
Ekkorára a kemence alján szikrát vert a próbaképpen hozzádör­
zsölt szén vonó.
Itt volt a kenyérrakás ideje.
S miközben gyors mozdulatokkal borította a magasra kelt cipókat
a vetőlapátra, a tanitó ur beszélt.
- í
És Boris néni bólogatott: — úgy a lelkem ...
T

I

224
Aztán megállt. Föltette a kemencére a tévőt és keresztet vetett rá
a lapáttal.
A bölcsőben jogait kezdte követelni a kis Juliska.
Borisnéni leült egy alacsony „sámlira", Juliskát ölébe vette, gügyögő
kedveskedéssel játszott vele és gombolni kezdte mellén a blúzt.
Es a kicsi emberpalánta mohó nyeléssel szívta magába az életet.
Boris néni anya volt . . .
Aztán szó került a Jóska gyerekről is.
— Hát az úgy van tanitó ur lelkem ... — kezdte Boris néni —
és elmondta, hogy ök csak tanyások ebben a tanyában. A jószágot gon­
dozzák és elhordják a tejet. Ezért részt kapnak a jószághaszonból, meg
lakást, meg „fűtőt" (tűzrevalót).
Most aztán nagy bajban vannak, mert az ura beteg. Már két hete
a kórházban van és igy a Jóskának kell elbánni a jószág körül.
Es bizony későn fekszik és még nem hasad fel a hajnal bibortakarója, mikor már felkel a Jóska !
. . . Es, hogy kéri a tanitó urat, legyen elnézéssel, majd utána
teszi a Jóska, ha meggyógyul az apja.
De most igazán nagy szükségségben vannak . . ,
A tanitó ur búcsúzott. Még megbeszélt egyet-mást Boris nénivel'és
kilépett az ajtón.
Mikor az istálló mellett ment el, benézett. Jóska éppen akkor rakta
a lucernát a tehenek elé.
Úgy állt a kezében a szerszám, mint egy felnőttében.
Mikor meglátta a tanitó urat felcsilingelt a hangja.
Mosolyogva köszönt:
~ Isten áldja meg!
Edesanyta kikisérte a tanitó urat a dülőutig.
Az ólban veszett csaholással ugrált a bezárt kutya.
A köd felszállóban volt. Nyugaton vörös drapériát vont a lenyugvó
nap visszaverődő fénye a távoli horizontra.
Tessék eljönni máskor is; olyan jó, hogy el tetszett jönni.
Az uram is örül majd, ha elmondom neki holnap.
— Isten megáldja.
— Áldja meg az Isten.
A tanitó ur hazafelé indult.
Es most már megértette, miért nem olyan szépek a Jóska térkép­
rajzai, mint máskor és miért bóbiskol el néha a gyerek.
Es azt érezte a tanitó ur bent a lelkében, hogy nagyon jó volt ez
így és csakis igy volt a jó, hogy ma elment ő oda; abba a besüppedt
gerincű zagyvaparti kicsi tanyaházba.
Mire hazaért, az égen kiterült a csillagok tornpafényű himes szőnyege,
De a tanitó ur nem érzett semmi fáradtságot.

í 225

HIVATALOS RÉSZ
Tárgy: Körzeti iskolafelügyelők megbizatása és körzeti beosztás®.
Valamennyi állami elemi iskola Gondnokságának, ovoda
telügyelőbizottságának, nem állami iskola Iskolaszékének^
Felügyelőbizottságának, Igazgatóságainak, valamennyi]
Tanitónak-Óvónőnek
*;
sj
Székhelyéiben.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur közoktatási kerüle­
temben az alább felsorolt állami és nem állami igazgató-tanítókat az alábbi
beosztás szerint bizta meg a körzeti iskolafelügyelői teendők ellátásával:

24 29/1938. eln. szám.

Abádszalóki iskolafelügyelője : Ferenczy Kálmán szolnoki állami el.
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.

Abádszalók rk., ref., gazd. tk., ip/tan., magán oVoda,
Pusztatomaj urad., átk., Kunmadaras rk., ref., átkjvándoriskolák, ip. tan., közs. ovoda, Tiszaderzs rk., ref., gazd.
tk., Derzstomaj közs., átk., Tiszaszentimre rk., ref, gazd.
tk., közs. ovoda, Pusztalekehalom közs. átk., Uj&entgyörgy rk., ref., átk.
2.
Besenyszögi iskolafelügyelője: Markóth Dezső szolnoki állami llemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
4
Besenyszög rk., átk., áll. ovoda, Alsószászberek közs.,
átk., Felsőszászberek közs. átk., Fokoru közs. átk.,1 Homorszög közs. átk-, Szóró közs., átk., Pusztaszenfíván
közs., átk., Tenke közs., rk., gazd. tk„ Hunyadfalva | :ozs.
átk., Nagykörű áll., rk„ átk., Csataszög áll., átk.
3.
Csépai körzet, iskolafelügyelője : Kerekes József törökszentmiklósi ref
igazgató tanitó.
Csépa rk., gazd. tk., áll. ovoda, Mesterszállás rk. isktdák,
gazd. tk., Nagyrév áll., ref., közs., gazd. tk., Zsidóhldóm
közs., átk., Szelevény áll., rk., közs., gazd. tk., Halesd áll.,
átk., Istvánháza áll., átk., Rét áll., átk., Tíszainoka refj
átk., Tiszakürt rk., ref., közs. gazd. tk., közs. ovoda, ;Kisasszonyhegy közs., közs. gazd. tk., Korhány közs., iözs.
gazd. tk., Máriahegy közs., közs. gazd. tk., Tiszasas ref,
gazd. tk., Tiszaug közs., ref., közs. gazd, tk.
4.
Dévaványai
iskolafelügyelője: Kosnár Lajos mezőtúri állami elönti
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Dévaványa rk., ref., izr., átk., közs. ip. tan., közs. ovoda,
Cserepes áll., átk., Fudér áll., átk., Ködmönös ált, átk.

226

■ 227

Sártó áll,, átk., Varsányhát áll., átk., Pusztaecseg alapitv.
rk., ref., átk.
Jászapáti
iskolafelügyelője: ThielBernátjászárokszállási állami el.
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Jászapáti rk., izr., közs., gazd. tk., ip. tan., Hevesivány I.
rk., átk., Hevesivány II. rk., átk., Jászjákóhalma rk., ip.
6
tan., átk., Kapitányról rk., átk., Varjas rk., átk.
Jászárokszál­ iskolafelügyelője: Ring Károly jászberényi állami elemi
lási körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Jászárokszállás áll., rk., közs. gazd. tk., közs. ip. tan.,
közs. és rk. ovoda, Nagyárok áll., közs. gazd. tk., Négy­
szállás áll., közs. gazd. tk., Ágószőlő áll., közs. gazd, tk.,
Gyorokpart áll., átk.
7. :
$

Jászberény

I. sz. körzet,
8.
Jászberény
II. sz. körzet,

iskolafelügyelője: Csatáry Emil szolnoki állami elemi is­
kolai igazgató-tanitó.
Jászberény rk. iskolák., ref., izr.

iskolafelügyelője: Kiss József jászberényi állami tanitóképzőintézeti gyak. isk. tanitó.
Jászberény áll. iskolák, közs. ip. tan., közs. ovoda, Jász­
felsőszentgyörgy rk., gazd. tk., Hajta áll., átk., Pusztakerekudvar áll., átk.
9.
Jászberény
iskolafelügyelője: Gyomai György szolnoki állami elemi
III. sz. körzet, iskolai igazgató-tanitó.
Jászberény—Borsóhalom áll., gazd. tk., Peres áll., gazd.
tk., Boldogháza áll., gazd. tk., Csikós áll., gazd. tk.,
Meggyes áll., gazd. tk., Földmivesiskola áll., gazd. tk.,
Pele áll., átk., Sóshid áll., átk., Tápió áll., átk., Tőtevény
áll., átk., Ujerdő áll., átk., Homok áll., gazd. tk., Kormos­
part áll., átk., Négyszállás rk., rk. gazd. tk., Alsóboldogháza rk., átk., Hajta rk„ gazd. tk., Portelek rk., gazd. tk.,
Rekettyés rk., gazd. tk., Szelei-ut rk., gazd. tk., Tiszavárkony áll., rk., átk., Szőlő áll. átk., Vasuttanya áll., átk.
10.
Jászfényszarui iskolafelügyelője: Szentiványi Béla jászberényi rk. igaz­
körzet,
gató-tanitó.
Jászfényszaru rk., gazd. tk., közs. ovoda, Vasuttanya rk.,

ALAZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZABOTT ÁRAK

11.
Jászkiséri
körzet,

12.
Jászladányi
körzet,

13.
Karcag I. sz.
körzet,

átk., Vinkler tanya rk., átk., Pusztamonostor rk., ■ fázd,
tk., Jásztelek rk., átk., Nyári járás rk., átk., Fügédé alom
rk., átk., Jászszentandrás rk., átk., Felsőtanya rk., átk.,
Alsótanya rk., átk., Járástanya rk., átk., Telki tanys rk.,
átk., Alattyán rk., átk., Újtelep rk., átk.
iskolafelügyelő : Takács Sándor jászapáti rk. elemi is kólái
igazgató-tanitó.
Jászkisér rk., ref., gazd. tk., közs. ip. tan., közs. ól roda,
áll. vándoriskolák, Pusztakürt közs., átk., Jászalsós zentgyörgy rk, gazd. tk., közs. ip. tan., közs. ovoda, d Jászdózsa rk., gazd. tk., Középhalom rk., átk., Nagyhalon rk.,
átk., Kápolnaoldali áll. vándoriskola.

iskolafelügyelő: vitéz Bányai Kálmán szolnoki bet. all.
el. iskolai igazgató-tanitó.
-1
Jászladány áll., rk., átk., közs. ip. tan., közs. oví da JI. sz.
tanya áll., átk., II. sz. tanya_áll., átk., Jánoshida 1 :özs, rk.,
gazd. tk., Prépostsági rk., átk., Tótkér közs. átk. Puszta• 1
mizse urad., rk., átk. -

iskolafelügyelő : Mihályfalvi József tűrkevei álk mi ^lemi
iskolai igazgató-tanitó.
Karcag ref. iskolák, gazd. tk., közs. ip. tan., köz 5., qyoda,
Kiskulcsos
tanya ref., átk.
14.
Karcag II. sz. iskolafelügyelő: Módos Jenő szolnoki állami elemi; iskolai igazgató-tanitó.
körzet,
Karcag rk. iskolák, áll. vándoriskolák, Fegyvernek c rk.,
ref.,
átk., közs. ip. tan., áll. ovoda, állami vándorisl .olák.
15.

iskolafelügyelő : Nemes István tiszaderzsi ref. elém| iskolai igazgató-tanitó.
1 1
Kenderes rk., ref., közs. gazd. tk., közs. ovoda, Hoss zuhát
áll., átk., Szabolcsszállás áll., átk., Bánhalom urad rk„
Kunhegyes rk., ref., gazd. tk., közs. ip. tan., közs. p voda,
áll.
vándoriskolák.
j
16.
Kisújszállási iskolafelügyelő: dr. Nagy Lajos karcagi ref. elemi Iskolai
igazgató-tanitó.
k
körzet,
Kisújszállás rk. és ref. iskolák, átk., közs. ip. tan., közs.
ovodák, Csorba áll., átk., Konta áll., átk., Göröngyödén.,
Turgony áll., átk., Lipcsey-tanya ref., átk.
17 *
Kunszentmár. iskolafelügyelő: Soós József vármegyei népmű1y tlési
titkár, Szolnok.
toni körzet,
Kunszentmárton áll., közs. ip. tan., közs. ovoda, Kis gyalu
áll., átk., Jaksor áll., átk., Telekpart áll., átk., Uga | áU’
gazd. tk., Veker áll., gazd. tk., Gyalupuszta urad., fcazd.
#•

Kenderes!
körzet,

4

228
tk., Cibakháza áll., gazd. tk., közs. ovoda, Zsiger áll., átk.,
Egyeshalom áll., gazd. tk., Sárszögpuszta urad., átk.
18.
Mezőtúr I. sz. iskolafelügyelő: Kárpáti Károly karcagi ref. elemi isko­
lai igazgató-tanitó.
körzet,
Mezőtúr ref., izr., közs. ip. tan., áll. ovoda, Túl a Kőrös
ág. ev., átk., Felsővizköz áll., gazd. tk., Peres áll., átk.,
Alsóvizköz áll., gazd. tk., Csehalom áll., gazd. tk., Csergettyü
áll., gazd. tk., Ötölesut áll., átk.
19.
Mezőtúr II. sz. iskolafelügyelő: Csiky Ernő szolnoki állami elemi iskolai
körzet,
igazgató-tanitó.
Mezőtúr áll. iskolák, áll. kisegítő, rk., Tulahék áll., gazd.
tk., Pusztapó I. áll., gazd. tk., Pusztapó II. áll., gazd. tk.,
Tassy birtok áll., gazd. tk., Csugarpart áll., gazd. tk., Kúria
áll., gazd. tk., Csiderberek áll., gazd. tk., Homok áll., átk.,
Kishék áll. gazd. tk., Szárazlapos áll., gazd. tk., Törőhalom
áll., gazd. tk., Semlyék áll., átk.
20.
Rákóczífalvai iskolafelügyelő: Tóhelyi Ferenc szolnoki társulati elemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó.
Rákóczifalva áll., gazd. tk., Prájziktelep áll., átk., Újtelep
áll., átk., Felsövarványpuszta urad, átk., Szajol rk., gazd.
tk., Nagytenyőpuszta urad, átk., Szolnok-Alcsi áll., átk.,
Szanda áll, urad., gazd. tk., Ugar áll., átk., Eresztőhalom
áll., átk., áll. vándoriskolák, szolnoki áll. ovodák (Új­
város kivételével).
21.
Tiszaiöldvárí iskolafelügyelö: Királdi Károly szolnoki állami elemi
körzet,
iskolai igazgató-tanitó. •
Tiszaföldvár áll., rk., ref., ág. h. ev., közs. ip. tan., Homok
áll., gazd. tk., Martfű áll., gazd. tk., Ószőlő álE, ref., átk.,
Virághegy áll., gazd. tk., Pusztahék áll., gazd. tk., Beniczky
fiuotthon rk., ip. tam, Vezseny ref., átk., Szőlő közs., átk.
22.
Tiszaroffi
iskolafelügyelő : Orosz György Szolnok—szandai állami
körzet,
elemi iskolai igazgató-tanitó.
Tiszaroff rk., ref., rk. ref. gazd. tk., áll. ovoda, Pusztagyenda közs., átk., Telektanya közs., átk., Akolhátpuszta
rk., átk., Tiszabura rk., ref., gazd. tk., Pusztataskony urad.,
átk., Tiszasüly áll., rk., átk., Fiuág áll., átk., Leányág áll.,
átk., Fegyvernek—Örményes közs., gazd. tk., Vadas rk.,
átk., Szapárfalu rk., átk., Tíszabő rk., rk. gazd. tk.
23.
Törökszentmiklós I. sz.
körzet,

iskolafelügyelő : Járosi Szilárd szolnoki bér. állami elemi
iskolai igazgató tanitó.
Törökszentmiklós rk. iskolák, ref., izr., gazd. tk., közs.
ip. tan., közs. ovoda, Tiszapüspöki rk., gazdasági tk., rk
ovoda.

I 229
í. fi

iskolafelügyelő: Gyöngy Mihály karcagi kát. elemi iskolai
igazgató-tanitó.
I
Törökszentmiklós áll. vándoriskolák, Alatka áll., kazd.
tk., Óballa áll., átk., Ujballa áll., átk., Szakállas ájl.,|átk.,
Surján áll., gazd. tk., Barta áll., gazd. tk., Sürűdülá áll.,
gazd. tk., Kengyelujfalu áll,, átk., Kengyeltenyőszige| áll.,
gazd. tk., Tenyőujfalu áll., átk., Pusztakengyel br. (Har­
kányi urad, rk., átk., Pusztakengyel br. Urbán ura4 rk-«
atk., Pusztaszenttamas urad., átk., Pusztanagyszept^más
urad., átk., Pusztakengyel Baghy-major urad, rk., • átk.,
Pusztakengyel urad., átk., Pusztakengyel Montágh firad.,
átk., Kuncsorba ref., átk., Déli tanya közs., átk., Északi
25.
tanya közs., átk.
Turkevei
iskolafelügyelő: Tóth József mezőtúri állami elemi, iskolai
körzet,
igazgató-tanitó.
$
Turkeve áll. iskolák, rk., ref., izr., közs. ip. tan.,|közs,
ip. tan., közs. ovoda, Fehértó áll., átk., Szeleshá| áll.,
gazd. tk., Pásztó áll., átk., Turkedd áll., átk., Miami
vándoriskolák.
' .
Amikor erről a t. Címet tudomásulvétel, miheztartás és további el­
járás végett van szerencsém értesíteni, felkérem, hogy a saját hatáskörük­
ben is kövessenek el mindent az oktatás - nevelés mennél eredménye­
sebbé tételéért és a körzeti iskolafelügyelőket ily minőségükben szíves­
kedjenek a legodaadóbban támogatni.
Szolnok, 1938. évi november hó 10-én.
- i
Dr. Tesléry Károly^s.k.
24,

Törökszentmiklós II.sz.
körzet,

moo

—

tanügyi tanácsosi
kir. tanfelügyelői

7524—1938. szám.
Valamennyi elemi iskola Tek. Igazgatóságának, Iskola^
székének és vezető Tanítójának,
Állomáshelyén.
, A nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter sir f.
évi szeptember hó 26-án kelt 36.914—1938. V. 1. ü. o. sz. rendeltére
felhívom a tek. Cím figyelmét a „Magyarok bejövetele" című korkép
megtekintésére.
F»
A tanulók tanítóik vezetése mellett csoportos látogatás alkalmsával
egyenkint 60 % kedvezményben részesülnek, tehát csak 20 fillért fizetnek.
A tanulókat kisérő tanítók belépődíjat nem fizetnek.
Felhívom a tek. Cím figyelmét arra, hogy csak az önként jelentkező
tanulók vezethetők a kiállításra és a kép megtekintése csak tanulmányi
kirándulás keretében történhetik.
B
Szolnok, 1938. évi október hó 12-én.
pKir. tanfelügyelő hivatalból Hvöl:
Dr. Horváth Zoltán s. 1L
,
tanügyi s. fogalmazó. ;^

}

230

,

'231
■

7778 — 1938. szám.

I alamennyi állami, községi, izraelita, uradalmi, magán
elemi iskola Tekintetes Igazgatójának.
illetve vezető Tanitójának.
Székhelyeiken.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 110.800/193S. IX. ü. o.
számú rendeletével lehetővé tette, hogy kivételes esetekben és egyéni elbí­
rálás alapján az elemi népiskola I\ . osztályának sikeres elvégzése után
korengedéllyel az a tanuló is felvehető legyen a középiskolába, akit an­
nak ideién tévedésből, elnézésből vagy más okból felvettek az elemi
iskola 1. osztályába anélkül, hogy hatodik életévét annak az évnek szep­
tember hó 15-ig betöltötte volna.
Hogy a szükséges és huzamosabb időt igénylő kivizsgálás, idejében
megtörténhessék, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur f. évi
szeptember hó 21-én kelt 37.944—1938. sz. rendelete alapján felkérem a
rendelkezésem alá tartozó elemi népiskolák Igazgatóit, vezető tanitóit,
arra, hogy a bizonyítvány kiosztáskor az érdekelt szülőkkel közöljék,
hogy az esetleges korengedély iránti kérelem a vk. Miniszter Úrhoz, hi­
vatalom utján, legkésőbb julius hó l’ig adandó be.
Szolnokon, 1938. évi október 24-én.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos.
kir. tanfelügyelő.
7796—1938. szám.

és érdekeltségi

।

IRODALOM
Tündérország felé a címe Bőd Lajos karcagi kartársunk györmekszinmuxenek, mely a napokban hagyta el a sajtót. A színdarab meséje
üde. gyönyörködtető és fordulatos. Nyelvezete gördülékeny és. magyaros.
Az irodalmi színvonalon álló kis színdarab különös előnve, hogi úgy­
szólván minden színpadi kellék nélkül bárhol előadható. — Különösen
Anyák napjára nagyon alkalmas. Ára 20 fillér. Külön kottamelléklet 50
t. i Megrendelhető a kiadónál: Kertész József könyvkereskedése Karcag.
Postacsekkszámla: 58007.
'
F
J
I
Műhely. A magyar néptanítók műhelylapja. Folyótját
Célkitűzés: Dolgozzunk a népiskolai tantermek egységes berendezésén és
magyaros ízlésű díszítését, virágositásán. Teremtsük meg a magyal nép­
iskola egységes szertárát. Cseremozgalommal gazdagítsuk azt. Gondoljunk
a Felvidék kirabolt magyar iskoláira is. Foglalkozzunk a magyal népműxészet tudatosabb ismertetésével, megkedveltetésévei. Legyen-^ nép­
iskolai tanterem a vidék népművészetének ü\-egháza. Népművészettel
foglalkozó vidékeken jusson az irányítás a magyar tanítónő kezébe. Őt
illeti ez a tisztség. A nép elsősorban a néptanítóé! Húszezer néptanító
közt sok a művész. Alapítsuk meg a Művésztanitók Társaságát! Áz uj
tanítóképzőtől több művésztanítót várunk. Teremtsük meg a kapcsolatot
a finn ugor testvérekkel e téren is. Rendezzünk közös, tanulmányi utazá­
sokat. — Ezeknek a gondolatoknak az ébrentartására „Magyar Műhely"
cimen indítsunk folyóiratot!
Közli: Kiskun József ískolafelügyelő
(Jászberény'.)

|

Valamennyi iparostanonciskola Tek. Igazgatóságának.
Állomáshelyén.
Vonatkozással a f. évi 7772. sz. köriratomra, értesítem Igazgató
Lrat. miszerint a debreceni tankén főigazgató úr 317—7/1937/8. sz. ren­
deletében közölte velem, hogy mivel a vk. miniszter úr az 54,201—1937.
sz._ rendelettel a 42.343-1937. sz. rendeletet hatályon kívül helyezte, a
7772 —1938. szám alatt bekivánt kimutatás beterjesztése fölöslegessé vált.
Szolnok, 1938. évi október 25-én.
Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő.
A Temetkezési Alosztály Tagjainak ügyeimébe ! Borsódy Viktor
elhalt kartársunk után fizetendő személyenkénti 1 P 20 fillér temetkezési
járulék befizetésére felkérem a tagokat.
Pénztáros.
<

(XJ
TVÍÍ
I
VUlU
, ,u

#

varmegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, harisnya, url- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
K0S8Uth-tér 8.

Telefon 570.

Áthelyezés: A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur dr. Hor­
váth Zoltán tanügyi s. fogalmazót
Budapestre a vallás- és közokta­
tásügyi minisztériumba, dr. Strömpl
János tanügyi s. fogalmazót pedig
a kassai kir. tanfelügyelőséghez
helyezte át. Mindketten a szolnoki
kir. tanfelügyelői hivatalban kezd­
ték pályafutásukat. Az itt töltött
évek alatt a vármegye tanítósá­
gának ügyei iránt mindig meleg
érdeklődést, megértést és szerete­
tet tanúsítottak. Őszinte rokonszenvünk és jókívánságaink kísérik
uj állomáshelyükre. Kísérje mun­
kájukat siker és Isten áldása.
Megbízás. A vallás- és közok­
tatásügyi m. kir. miniszter ur Mahovics Gyulát a tiszaderzsi rk. is­
kolához, Molnár Ilonát a kende-

resí ref. iskolához, Angyal Istvánt
és Galambos Kálmánt a kunmhdarasi rk. iskolához, kisegíti
tesként, Oláh István! a r
:úriperestanyaí áll. iskolához,
Ernőt a nagykörüí-csataszögÍ! áll.
iskolához, Pálréti Ágostont a s: elevényíhaleszi áll. Gábó MargÜQt a
rákóczifalvaí-ujtelepí áll. Csupor
Ilonát a tiszaföldvár! áll. iskolánk |
helyettesi és Molnár Blankát az
abádszalókí rk. iskolához helyette­
si minőségben, kisegítőként alkal­
mazta.
T
Áthelyezés. Pereczes Zs^dnjáll.
s, tanító a kőrmösdpusztai?áll/ is­
kolától a törökszentmiklósi sürüdülői, Szeráfin Irén áll. h. tenitónő
a nagykörűi csataszögi áll. iskbíától a jászentlászlói áll. .Süss József

232
h. tanitó a kisujszállásí-csorbatanyai áll. iskolától a demecseri-vártanyai áll., Dobos Ferenc a dévaványai fudéri áll. iskolától a sajószentpéterí áll., S/enczi György a
karcagi disznóréti áll. iskolától a
battonyai áll., Incze Béla áll. tani­
tó Mezőtur-Semlyékről Miskolcra,
özv. Szanyiné Szabó Jolán ált ta­
nítónő Mezőtúr-Kúriáról Sasha­
lomra, Kovács Nándorné áll. taní­
tónő Rákóczifalva-Uj telepről Győr­
be, Gramantik Mária h. tanítónő
a Turkeve-turpásztói áll. iskolától
az egyeki áll. iskolához helyezte­
tett át további szolgálattételre.
Helyettestanitói

megbízás:

Csernák István, Kurucz János, Sik­
lós Kálmán, Kiss Gyula, Nógrádi
Sándor, Szebeni László, Földy Gyu­
la és Végh Sándor oki. tanítók
vándor-iskolához nyertek h. taní­
tói megbízást.
Nyugdíjazás. A vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter ur Szalisznyó
Sándor tűrkevei rk. és Petricsek
Mária köteleki közs. tanítókat sa­
ját kérésükre nyugalomba helyezte.
Magyar pedágógus cikkei an­
gol lapban. Nem mindennapi je­

lenség, hogy a nagy angol nemzet
magyar pedagógustól kérjen cik­
keket. Az angol világbirodalomnak
gazdagon illusztrált lapja: az Educational Handwork 1938. évi szept.
számában jelent meg Móczár Mik­
lós t. ü. főtanácsos, tanítóképzőigazgató cikke. „Házilag olcsón
készíthető kémiai kísérleti eszkö­
zök ‘ cimen. Az angol mindenre
felfigyel, amiből valaha is haszna
lehet. Egy egész oldalt áldozott
az értékes kisérőrajzok számára.
A szerkesztő a hasznos cikk foly­

tatását kérte. Mi magyar tanítók
elgondolkozunk egy kissé. Mily
boldog érzés lehet azt tudni, hogy
az egyik kiváló magyar pedagógus
munkásságáról a világlap utján
most az egész világ tudomást sze­
rez és követni fogja azt az utat,
amelyre magyar ember világított rá.
Nyugtázások. — Csekkszám­
la : 57,480. Előfizetés Népművelésre:

Mérki Teréz 3 P. Törökszentmik­
lós, Sípos Béláné 6 P. Nagykörű,
Róm. Kát, isk. Igazgatóság 1 P.
50 f. Jászalsószentgyörgy, Áll. is­
kola Tiszapart, Áll. iskola Musso­
lini u. Szolnok 6-6 P. Schieszler
Hugó 3 P. Szajol, vitéz Iványi
Károly 3 P. Kunszentmárton, Áll,
iskola Mezőtur-Csugarpart, Kúria,
Csiderberek, Homokdülő, Pusztapó I. 6—6 P, Pataky Júlia 3 P. Tö­
rökszentmiklós, Koncz Pálné 3 P.
Fegyvernek, Ref. isk. Tantestület
6 P. Tiszaderzs.
Tagdij cimen: Csiky Ernő,
Ferenczy Sándorné, dr. Rimóczy
Józsefné, Szathmáry Lajosné. Kovách Lászlóné, Koltay Anna, Brinda Pászkné, Tóth Piroska, Muhy
Mária, Sztipits Bódogné, Horváth
Jolán Szolnok, Koósné, Sz. Ilona
Turkeve, Horvát Gyula 2—2 P.
Szolnok, Kelemen Zsigmondné 12
P. Fegyvernek. Renner József 4 P.
Szajol.
Temetkezési dij cimen: Egner
Ilona 4 P. 80 f. Padányi Margit
9 P. 60 f. Szegedy Istvánné 1 P.
20 f. Markóth Dezsőné 2’40 P,
Markóth Dezső, Pethes Gyu­
láné, Hunyor Ilona, dr. Kerekes
Sándorné, Csiky József 1 P. 20 f.
— 1 P. 20 f. Szolnok, Pálmay
Károlyné 6 P. Jászberény, Sípos
Béla, Sípos Béláné 6—6 P, Subaly
Józsefné 5 P. Borsody Vidorné
1 P. 20 f. Nagykörű, Renner Jó­
zsef 1 P. 20 f. Szajol, Acsay Mi­
hály 12 P. Szolnok, Szanyi Ferenc­
né 3 P, 60 f. Rákosszentmihály.

RÉNYI DEZSŐ KÖNYVESBOLTJA
GOROVE-U. 15.

SZOLNOK

TELEFON 113.

Raktáron lévő és azonnal szállítható
elemi népiskolai vezérkönyvek:
Tesléry: Helyesírás és nyelvi magyarázat

_ „
„
Tesléry: Fogalmazási eredmények

Tesléry; Táblai rajzok

II.
in.
IV.
V.
VI.
U,
Hl.

o. S
o.
o.
o.
o.
o.
o.

rv. 0.
I. o.
n. o.
III. o. 3 ív. o. r-

3^
■1

I. o. 6-80
n. o. é Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat
in. o. Í8o
IV.
o. tDrózdy: Helyesírás és nyelvi magyarázat
n. o. 320
in. o. 4'50
rv. o. só
V^-VI. o. í—
Drózdy—Móra: A magyar fogalmazás tanítása
n-vi. o. ] •
Drózdy: A földrajztanítás vezérkönyve
IV. 0. ff—
Kaposy—Stolmár: Természettani és gazd. ismeretek in-ív. o. iBervaldszky—Tscheík: A rajzoktatás vezérkönyve
#80
Szalatsy—Ferenczy: A történelem, polgári jogok
6*
—
—Schmidt: Az éneklés tanítása
$ 60
i:
Vezérkönyv a „Betűvetés" ABC-hez
Straub—Vadász: Vezérkönyv*a számolás és '
I-n. 0. 2*80
mérés tanításához
III—IV. o. 3*80
V-VI. o. *60
Quint—Drózdy: Beszéd- és értelemgyakorlat

Tirpák: Az elemi népoktatás vezérkönyve
Tirpák: Beszélő rajzok I„ H, III., IV.
Kókai: Vezérkönyv a helyesírás és nyelvi
magyarázatokhoz I—II—III. o. egykötetben

a

1

jflsz-nQGWun^zoinowflpmcGva

s

1

ií

TARTALOM
Hajmásy József: Karácsony.
Soós József: Általános ós gazdasági
képző Iskolák helyzete.
Gyomai György: Szolnok—Somorja.
Kiskun József: A ml felvidéki testvél
Iskoláink.
K. J.: Ahogyan az Ifjú látja.
Csontos Sándor: Karácsonyi gondolt
Egyesületi ólét.
/ Hivatalos rósz. — Irodalom. — Hírek.
RtNYt OSSSÓ
KÓNTVNYSMOAA
SZOLNOK.

XXXI. ÉVFOLYAM, 12. SZ. - 1SM.

XXXI. évfolyam.

1938. december hó.

szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI

tanszerek és ifjúsági színművek stb.
nagy választékban eredeti kiadói árakon:

Rényi Dezső

{,

NÉPMŰVELÉS
A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelUgyelőség hivatalos közlönye;

könyvesboltj ában
Szolnok, Gorove-u. Áruforgalom,

Laptulajdonos

Jász - Nagykun- SzóInokvármegyei ült.
Tanítóegyesület.
Évi előfizetés 6 pengő

Magyarország új plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra
húzva, lécekkel
26'—
Magyarország nagy politikai térképe vászonra húzva, lécekkel 26 —
turopa uj plasztikus hegy és vízrajzi térképe vászonra húzva,
lecekkel
*
’26’
Európa legújabb politikai térképe, vászonra fiúzva, lécekkel 26 —
Jasz-Nagykun-Szolnok vármegye nagy falitérképe, vászonra
huzva, lécekkel
26'_
Magyar tárgyú szemléltető képek 50X66 cm. nagyságban, 35 .
tele, darabonként
1'20
Magyarország babérlombos címere, 34X51 cm<
— 50
Hiszekegy falikép 37X51 cm. nagyságban
— 60
Horthy Miklós kormányzó úr arcképe 40X56 cm. nagyság
Magyar nemzeti zászló 2 méter hosszú, rojttal és bojttal
1760
ugyanaz 3 méter hosszú
-r—
Jó'
Magyar nemzeti zászló, középen magyar címerrel, 2 m. hosszú 29 —
Ugyanaz 3 meter hosszú
41 —
Gyászlobogó rojttal, 2 méter hosszú
16'60
Ugyanaz 3 méter hosszú
25 —
Himnusz falitábla, kartonrahúzva
4—

Bárhol hirdetett iskolai, szépirodalmi vagy bármilyen szakíróin
megjelenés után eredeti bolti
áron azonnal kapható!

Feielfis szerkeaztB: KIRÁLDI KÁROLY

GYOMAI GYÖRGY
Felelsz kiadó > CSIKY ERNŐ

FBmunkatfrt:

Megjelenik havonként.

reklamációk
•hoz,

ElSflzetéel dijait
a lap szellemi
kSzlemények i
elmére Szolnok, U
kaidon
Kéziratokat nem

I lakoli

Karácsony*
Irta : Hajmásy József, Jászberény.

I

Aranydiótól, selymes angyalhajtól csillogó, jóillatu gyantától illatos
fa alatt ezüstösen csilingelő gyermekkacaj ...
Havas tájakon csikorgó léptek. Éjszaka közepén subák és fiagykendők alatt fénylöszemü, templomok felé törekvő áhitatos emberei vek . . .
Homályba vesző magas boltivek irányába szálló áhitatos zsolozsmák.
Idők legendás távolába vesző betlehemi istálló. Jászolban a. testté lett
Ige ... Ez a karácsony.
, I .
Több, mint tizenkilencszáz év óta gyermekded hitünk keretébe van
foglalva, keretbe, melyet bearanyoz a karácsonyfák aranyos fé^ye, ked­
vessé tesz örömtől kigyulladt gyermekarcok pírja, áttetszővé : imádkozó
lelkek átszellemült tekintete. Több, mint tizenkilencszáz év ót^ egyforma ez az éj . . . csendje, s angyaléneke egyaránt ünnepélyes | . . csillógva az égen s pásztortüzei a földön ki nem alusznak soha. ;
Karácsony! . . . E rövid szó oly sok édes reményt takhÉ annyi
szép emléket idéz föl.
Mennyi öröm, boldogság fűződik karácsony estéjéhez, amikor a kis
Jézus ragyogó fényözönben leereszkedik a csillagragyogásu égr mezőkről
hogy angyalkáival lehozza a szeretetet, az örömteli boldogságot; a békét,
hogy a mai szomorú, küzdelmes, nyomorúságos világban legalápb néhány
napra derűt, megnyugvást varázsoljon.
Minden változik, forog elhal és múlik — de az emberj^ég hite s
reménye nem, sőt az örökkévalóság köntösébe öltözik s minden kará­
csony éjjel uj ruhát húz, fényeset, mint égből leáradó mennyeifényesség
s örök ifjúságot szív magába a kicsi Jézus tiszta, ragyogó szemeiből.
Hát ezért él s nem pusztul el Betlehem. Ezért él a szivedben, ezért
édesíti és nemesíti az emberiség életét: jöjjetek ti, kiknek sötéfés vigasz­
talan a lelke; az isteni gyermek mosolygó két szeme a hitnek lés szere-

11

234
tetnek két örök lámpája : gyújtsatok magatoknak itt mennyei fényt és
örök világosságot.
Ezzel az alázatos lélekkel vándoroljunk el a kicsi Jézus betlehemi
istállójához s ha majd megkondulnak a karácsonyra csilingelő harangok,
ébredjen fel a már talán fáradt szivekben a remény, hogy a megpróbál­
tatás, a bűneinkért megérdemelt büntetés ideje véget ér, ha Istenbe ve­
tett bizalommal imádkozunk:
„Legyen meg a Te akaratod!"
Ilyen bizalomteljes lélekkel, ilyen mély érzelmekkel, álhatatossággal
legyen tele a szivünk s a kis Jézus születését oly boldogan várjuk, mint
várták a betlehemi pásztorok és siessünk gyermeki bizalommal Jézushoz,
aki megadja amit kérünk. Megadja majd, — ha kiérdemeltük — egyéni
boldogságunkat s mindannyíunk közös imádságának meghallgatását s
visszakapjuk ezeréves, szép hazánkat a Kárpátoktól—Adriáig. Adja a
mindenható, hogy a jövő év karácsonyát már Nagy-Magyarországon ün­
nepelhessük boldog örömkönnyek közt.
Adj nekünk Uram boldog karácsonyi ünnepeket, hogy a Kárpátok
karácsonyfája körül, amelyen ezüstös lángként a négy folyó és a tenger
vize csillog, kigyulhassanak a magyar mécsesek, a budai vár csillárai s az
Alföld tanyáinak, a Felvidék és a Székelyföld fakunyhóinak gyertyácskái összeölelkezve egy nemzet; lángolásában, dicsérhessenek Téged a
magas mennyekben:
„dicsősség a magasságban Istennek és békesség
a földön a jóakaratu embereknek!“

Általános és gazdasági továbbképző iskolák
helyzete.
Irta: SOÓS JÓZSEF.

(Befejező közlemény)

Gyakorlóterület: A gazdálkodók gyermekeit jövendő élethivatásuk
betöltésére a gazdasági gyakorlati ismeretekkel készítjük elő. Ezt Írja az
Utasítás. A törvény a gyakorlóterületekről is gondoskodik és éppen a
gyakorlóterület okozza sokszor a legnagyobb nehézségeket. Még most is
vannak iskolák, ahol ezzel nem rendelkeznek, vagy az nem szol­
gálja teljes mértékben a célt, mert talaja nem megfelelő, vagy több kmnyire van az iskolától. Ezen aztán úgy segít a tanító, hogy vagy maga
munkáltatja, vagy pedig haszonbérbe kiadja csakhogy a költségvetésileg
előirányzott bevétel meglegyen. Az iskola ezzel a területtel célt nem ér.
Segíteni lehetne csere, vagy kisajátítás utján, hogy valóban hivatásának
megfelelően kezeltessék és a tanulóknak gyakorlótérül is szolgáljon.
Konyhakertészet gyakorlásához is kellőleg bekerített terület szükséges,
mellyel azonban egy iskola sem rendelkezik. Jó lenne, az egyes iskolák­
nál a helyi adottságnak megfelelően méhészet, baromfitenyésztés beálli-

235
tása, melynek célja az oktatáson kívül a környék baromfiállományának
ifelfrissítése és tenyészállatokkal való ellátása volna.
Egyesek véleménye szerint a gazdasági továbbképző iskola szerve­
zéséhez megái lapító tWö-es létszám túlmagas. Kinek van nagyabb szük­
sége az okszerű gazdasági ismeretek elsajátítására, mint éppe^ a kislétszámmal dolgozó tanyai, illetőleg vándoriskolák tanulóinak ? 1 ízeik pedig
nem részesülhetnek gazdasági gyakorlatban, mert 40 es létszámot"hiem ér
el az iskola. — Hátrányos az a körülmény is, hogy az iskotatipu^ éven­
ként a tanulók létszáma szerint változik. Ha eléri a 40-es .maximumot
gazdasági irányú, viszont a következő évben általános irányúvá induká­
lódik, ha nincs meg a kellő tanuló. Ennek különös hátrányaid ^em is
kell külön boncolgatni. A tanítás rovására esik az, ha egy §kö|zetben
levő iskolák különböző típusúak. A cselédember évközben is változtatja
helyét s a gyermek hol általános, hol gazdasági irányú tantenvv|l dol­
gozó iskolához kerül. Ilyenkor nemcsak a tanitó, de a tanuló' sepi tud
boldogulni. Az értesítők kitöltése sem felel meg mindenütt 4 követel­
ményeknek, Egyik iskolából a másikba mennek a tanulók értesítő vagy
osztályozás nélkül és nem állapítható meg, melyik osztályba tsrto^ik. Az
iskolafelügyelők figyelme arra is terjedjen ki, hogy az értesitőköhyvecskék szabályszerűen ki vannak-e töltve.
Panasz tárgyát képezi az is, hogy a gazdasági irányú tárgyak, taní­
tásáért díjazásban részesül a tanitó, mig az általános továbbképző veze­
téséért nem. Ezen felsorolt okok alapján kérjük, hogy a továbbképző két
tagozata szűnjön meg és az iskola céljának megfelelően e|yö itetűen
gazdasági irányúvá fejlesztessék, tekintet nélkül a tanulók
:ts lámára,
A díjazás pedig nemcsak a gazdasági tárgyak, hanem az általiin^s köz­
ismereti tárgyak tanításáért is járjon, mert a továbbképzőben walü okta­
tás a mindennapi iskola 30 órán felül óratöbbletet jelent. Ezíálq éppen
a tanya, a vándoriskola tanítójára, aki tevékeny életét a kultúráiéi távol
önműveléssel és tanulással pótolja hiányos gazdasági ismeretéit. I Ha a
továbbképző iskolák tanítóit rendesen díjazzák, a tanítás nemflesz teher,
nyűg és a díjazás ellenértékéül lelkiismeretes munkát végez! a * tanitó,
amit erkölcsi siker koronáz.
j
Tanitó képesítése. Ha minden hiányra rámutattunk, rá
| térni
arra a körülményre is, hogy sok esetben a tanitó gazdasági S
képzettsége is hiányos. Nemcsak az elméleti részt kell tudniok, amj á szakkönyvekből tanulhatnak, hanem kellő gyakorlatra is kell szí
tehniök.
A gazdasági gyakorlati ismeretek rendkívül sokoldalú tájékozottságot,
alapos szaktudást kíván, amihez feltétlenül szükséges a gazd
i szaktanfolyamok elvégzése. A folytonos továbbképzésre szakkön
:re van
szüksége, amiről az iskola fenntartója köteles gondoskodni, högyk tanitó
ismereteit állandóan felfrissítse és a szükséges továbbképzést; bfetositsa.
Ellenőrzés. Még egy nagy hátránya van ezen iskolatipu$na^, még­
pedig maga az ellenőrzés. A gazdasági irányú iskoláknál a közismereti

—

236

237

tárgyak ellenőrzését az elemi iskolai iskoláfelügyelők, a gazdasági tárgyak
ellenőrzését a gazdasági felügyelők végzik. így miként a közmondás is
tartja : a felügyelet két szék közül a földre esik. Mindkettő más-más
szempontból nézi, adja az utasításait, a tanitó pedig a kitaposott utján
halad tovább.
A tanév kezdete és befejezése is a legtöbb iskolánál önkényes.
Egyesek tanév rövidítést kérnek, ha/ azt megadnák az iskola elve­
szítené gazdasági jellegét, gazdasági gyakorlatot nem végezhetnének a
tanulók és a gyakorlóterület jogosultságé is megszűnne. Á szorgalmi idő
pontos betartásáért az iskola vezetője felelősséggel tartozik.
Felmerül az eszme: van-e még létjogosultsága ennek az iskolatí­
pusnak ? Az Isten segítségével felszabadult Felvidék VIII elemi iskolá­
jával szemben nem szégyenkezik-e ez az iskolatipus ? A Felvidék népe
meg tudja adni a lehetőséget, hogy gyermeke VIII elemi iskolai képe­
sítést nyerjen és az Alföld tejjel-mézzel folyó áldott földjén a tovább­
képzésüket sem tudnánk biztosítani ? A Felvidéken feltétlenül megma­
rad a magasabb képesítés, igy /rtíagátol értetődik, hogy nekünk kell hoz­
zájuk emelkednünk és a törvényileg kimondott és eddig csalfa nagyobb
városokban létesített VIII. elemi iskolai osztály felállítását betelnünk
kell minden község számára, ahol rendszeres tanítással, tankönyvvel és
tanszerekkel ellátott tanulókkal határozottan nagyobb eredményt érhetünk el. A VIII. elemi iskola elvégzése után a tanuló az önálló gazda­
sági iskolába utalandó, ahol VII. és VIII,-ik osztály jól megalapozott anya^
gára az önálló gazdasági iskola szakképzett tanítói nevelhetik a tanuló­
kat azon irányban, mely országunk több termelését biztosíthatja.
Ha már a továbbképző iskolatípus minden bajára Röntgen suga­
rakkal bevilágítottam, nem térhetek ki azon kötelezettség alól sem, hogy
megvilágítsam életrevaló eszméit és eszközeit is. Elsősorban ki kell
emeljem az 1936. évben kiadott Tanterv és Utasítások az általános toxábbképző népiskola számára kiadott könyvecskét. E mű kiadása a
továbbképző iskola útvesztőjéből egyenes csapásra vezet, az élet a ma
iskolájának nyújt tárgykört, ahol a tanitó alkotásvágya kibontakozhat és
megszünteti az ismétlőiskolát, hogy anyagával valóban továbbképzővé
formálja, amire a ma tanuló ifjúságának szüksége van.
A^,ÚZ,a^a^SZ ismertetése: A legszebb eszméktől áthatott Utasítás is
meddővé válik, ha nincs meg hozzá az eszköz, amely a munkát elősegíti

őőfgyetm!

TÉLI női kabátot, kosztümöt, ruhát, pon­
gyolát fővárosi nivóju szaküzletemben
vásárolhatja olcsó szabott áron

A „Nagytőzsde" mellett

ÁRUFORGALOM !

KEMÉNY JÓZSEF
Telefon 3-11. sz.

SZOLNŐK

Gorove-u. 19

és eredményessé teszi. Ezt pedig a jó tankönyv, amely a tanítónak egész
évi munkájához a vezető gondolatot megadja. — Egy ilyei tankönyv
hagyta el a sajtót, címe
címe:: Buzakalász gazdálkodó ifjak, leány*
leányok' könyve
az általános továbbképző népiskolák „C“ évfolyama és III . ^osztálya
számára. Szerkesztette: Tóth Mihály tanitóképző-intézeti gyall oáóiskolai
tanitó. Az „A" és „B" évfolyama régebben megjelent műj fék méltó
folytatása a „C" évfolyam. Szépirodalmi olvasmányai Íróink legjavának
müveiből vett szemelvények. Petőfi, Vörösmarty, Arany, Gárdonyi neve
mellett a legújabb irók műveit is találjuk úgymint Gulácsy Irén,ÍTormay
Cecil, Ravasz László, Simándy Béla stb. stb., ami mind bizonyítóké ánnak,
hogy a szerző nemzetnevelő értékek javát juttatta olvasmányai.! Fogal­
mazás anyagához is életrevaló vezérfonallal szolgál. A történelmi rész­
ben száz esztendő távlatából emel ki történelmi eseményeket éb ^lakokat
elbeszélő hangnemben Benedek, Eötvös, Jókai, Prohászka, Éopáromi,
Végvári és Sajó tollából. Polgári jogok és kötelességek gyanánt' kitűnő
érzéssel megírt elbeszéléseket találunk a gazda életében előferdpjó ügyek
tanácsául Kiss József és Tóth Mihály tollából. Hazánk és a i^gyvilág
olvasmányai földrajzi ismereteket nyújtanak, melyek hazánk fiait érdekli
és főleg gazdasági összeköttetéseken alapulnak pld.: „Az ör|g| huszár
hazajön." „A pulyka útja." Hány magyar él a világon?". „Magyhrország
kivitele és behozatala." stb., stb. De a csillagos ég és csodáin^ ;is nyújt
ismereteket, éppen úgy, mint a természettaní tudományokról Vagy amint
a könyv ezt megjelöli: „A természet titkairól." Az egészségtani/ olvasmányok az egészség, balesetek, gyermekbetegségek, a kunszállásokról
stb.-röl szólnak. A címben megjelölt utalás „Gazdálkodó ifjakl eányok
könyve" leginkább a gazdálkodás köréből vett tárgyak
bizonyilják. A
yak bízom
földbirtokok gazdasági osztályozása és tagosítástól a kerti virági►ok felszedéséig a gazdálkodás és háztartás ezer ágához ad gazdag, tapasztalatok­
kal telített olvasmányokat. Külön fejezetet szentel a könyv a leányok­
nak az ízléses otthontól a disznóölés és gyógynövények gyűjtése fejeze­
téig. Számolás- mérés példatára is mind a gazdaság köréből vété adatok
alapján van összeállítva. Pld. A szikjavitás . . . Mibe kerül égy métermázsa búza termesztése ? . . . Cseléd fizetés . . . Épitkí
Burgonyahalom, boglyák, kazlak köbtartalma stb., stb.
Mimé, röviden ismertettem a „Buzakalász" Harmadik 1
Itét. Az
anyag feldolgozása, elrendezése, a stílus nemes egyszerűsége
ín előtt
tartja gazdasági irányelveket, hasznos útbaigazításokat, tanácriát
______
ad a
gyakorlati életre és a szépirodalmi olvasmány mellett ott találjak h gazda
életében előforduló számolási feladatokat is. Útbaigazítást nyu/t a gazdának ügyes-bajos dolgainak élintézéséhez, a leányokat pedig kipróbált
gazdasági és háztartási receptekhez juttatja, amiért is e könyvet- szívesen
forgatják akkor is. ha az iskolából kikerülnek.
. 1
Az általános és gazdasági továbbképző iskolák helyzeténelj javítására
a következő határozati javaslatot terjesztem elő:
!

í

238
239

1)
. Felmentések korlátozása, azaz csak orvosi bizonyítvány alapján
adható,
2) 15 éven aluli tanköteles cselédkönyvet, munkakönyvét nem kap­
hat.
3) Mulasztásoknak hetenként való beterjesztése, azoknak gyors
kezelése és a büntetések azonnali végrehajtása szükséges.
4) Rendeletet és ellenőrzést kérünk arra, hogy tanköteles gyer­
mek nyilvános táncmulatságon ne vehessen részt.
A F 111 és,IV‘ elemi
végzett tanulók részére a tovább­
képző iskolákban előkészítő osztály felállítását kérjük.
6) Tankönyv használata kötelező. A szegény tanulók tankönyvei­
nek beszerzésére részben a továbbképző tanulókért fizetett bűntetéspénz
szolgáljon. Királyi Tanfelügyelőség utján kérjük a közigazgatási bizottsá­
got, hogy kötelezze a községeket a szegény tanulóknak tankönyvvel
való ellátására. Szabványosított füzetek beszerzése a továbbképző iskolák­
ra is kötelező.
7) A továbbképző két tagozata szűnjön meg és az iskola céljának
megfelelően egyöntetűen gazdasági irányúvá fejlesztessék,
8) Minden iskola az előirt gazdasági területet az iskola közelében
kapja meg, hogy az céljának megfelelhessen.
9) A továbbképző iskola minden tanítója a kötelező mindennapi
30 órán felüli munkájáért megfelelő tiszteletdijban részesüljön.
10) A tanitó gazdasági ismereteinek állandó felfrissítésére tovább­
képző gazdasági tanfolyamot köteles elvégezni.
11) A szorgalmi idő pontos betartásáért és a tanulmányi előmenetel
biztosításáért az iskola vezetője felelősséggel tartozik.
12) Az ellenőrzés egy személyben összpontosuljon, aki azt kellő
szaktudással végzi.
।
Leplezetlenül, minden kendőzés nélkül mutattam rá a továbbképző
iskola fájó sebére. E beteg intézményt vagy a boncoló asztalra kell tenni,
ahol bajától gyors és fájó műtéttel megszabadítják, vagy kihalásra kell
itelni, hogy egészséges VIII. elemi iskolai végzettséggel, önálló gazdasági
iskolai ismeretekkel erőteljes, egészséges intézménnyé alakulhasson, mely
feladatát híven betölti és müveit ifjakat és leányokat nevel.
Gyakorlati emberekre van szükségünk, akik erős izommal, munka­
szeretettel valláserkölcsi alapon építik a Haza, Nagy-Magyarország pilléreit.

ÖSZTREICHER LIPÓT ÉS FIA NÁNDOR
bortermelők, bornagykereskedők
„Hungária" rum- és likőrgyár
SZOLNOK Sürgönyeim :

Borösztreicher.

TbIbÍBO: 53

SZOLNOK-SOMORJA
j 'í
Az elmúlt történelmi napokban úgy a fővárosi, mint a vidéki lapok
beszámoltak arról a lelkesedésről, mellyel az ország legapróbb diákjai, az
elemi iskolai nebulók fogadták a Felvidék felszabadulásának örömhírét.
Az izzó lelkű kis magyarok között akadt nem egy olyan, Ip személyesen
részt akart venni a Felvidék felszabadításában, ha másként nem, úgy,
mint negyvennyolcban a kis dobosok tették, kik megszökve ^hazulról,
addig jártak a honvédek után, mig egyszer csak köztük' ragadtak. Az
ilyen kísérletektől eltekintve, a kis diákok ezerféle módon lefejezésre
juttatták,
hogy becsületes
magyar vér ég
ereikben.
Amikor
el
gzott az
A különféle
lapok beszámoltak
többször
arról,
hogy^ Jásznagykunelső
felhívás,
hogy
zászlót
a
visszatérőknek,
a.
kisdiákok
^olta
a szent
szolnokmegye elemi iskolás diákjai voltak a legelsők aiok l^özt,
akik
ügy
leglelkesebb
munkásai.
Dolgoztak,
gyűjtöttek,
szaladgáltak,
számoltak,
lettel is bebizonyították, hogy valóban testvérüknek tekintek a visszatérő
varrták,
Írtak,különösén
terveztek,pedig
csakhogy
ök is bekapcsolódhassanak
abbaisa­
magyarokat,
a hozzájuk
lelkileg legközelebb álló
lázas
iramba,
mely
bizonyára
legszebb
élménye
lősz
egész
bletü^nek.
kolásnebulókat, akikről annyit tanultak és hallottak az elriult eíztendőkben.
Alig hangzott el az első felhívás, megindult a zászló^ szent sora a
Felvidék felé. A zászlók mellé kezdetleges, gyermeki, kezeljkel irt, őszinte
levelek voltak adva kisérőknek. S ezek a levelek elmondták ;a'tetthe­
lyen az érdekelteknek, hogy mit dobognak itt a kis magyár szivek.
Nagy kár. hogy erről a szent megmozdulásról a vá^megJé iskolái
nem értesítették lapunkat, hogy megörökíthettük volna ajnyomdafesték
feketeségével az eljövendő korok tanítóinak, az 1938-ik év nagyszerűségét,
így csak az olyan esetekről tudunk megemlékezni, mellek véletlenül
jutnak tudomásunkra, amilyen a szolnoki Thököly-uti iskola és a komorjai
zászló históriája is.
►
Amikor a szent ujjongás lávája szertefolyt a magyar rónákoij, ennek
az iskolának a diákjai is összesúgtak. S elhatározták, hogy) ők is-Vesznek
zászlót. Még hozzá valamelyik felszabadult iskolának. Hosszas
odás
után kikeresték a térképen Somorját. S vallatni kezdték tiiitóikát, hogy,
milyen iskolák vannak ott. Mikor megtudták, hogy római kaíholikus
iskola van abban a sohanemlátott községben, már hordják is*össze a
pénzt zászlóra. Igazi selyemzászlóra. Címeresre, szépnyelüre, amit meg-

1 T

nézhetnek a somorjai gyerekek.
Amikor az iskola tanitói látták a buzgalmat, maguj
íaálltak
a nagy és hazafias ügy szolgálatába. —
Majd levelet ' írattak
a gyerekekkel. S az egész dologról senkinek egy árva szói: senUszóltak.
A zászló elindult Szolnokról Somorjára, minden reklám,
■ nyilvánosság nélkül, a legnagyobb titokban. Oda is ért. S ai
‘mostani

614

240

|

somorjai levelekből kiderül, az ottaniak megilletődött lélekkel' fogadták.
El is vitték pont december 6-án a templomba. Felszenteltették. Nagy ün­
nepéllyel elhelyezték az iskolában, az egész község résztvételével, hogy
lángoló színeivel hirdesse amig magyarul beszél a magyar, hogy a mi
diákjaink szivében is úgy ég a szent máglya, mint az elmúlt dicső korok
diákjainak lelkében élt valamikor. A köszönő levelek, melyekben a so­
morjai gyerekek fogadalmat . tesznek a legszentebb magyar jelvénynek,
olyan emlékei a Thököly-uti iskolának, amelyet nem felejt el soha sem
felnőtt, sem gyermek, aki csak egyet is elolvasott közülök.
Mindez pedig történt Szolnok legszegényebb iskolájában, ahová
több éhes gyerek jár, mint jóllakott, több mezítlábas, mint cipős. Ezért
kellett ezekről a gyerekekről megemlékezni a somorjai eset kapcsán. S
ezért kell itt megsimogatni borzas fejüket.
Gyomai György

A mi felvidéki testvériskolánk,
A háborús napok — a múltból tudjuk — eltörölhetetlen nyomot
hagynak a gyermeki lélekben.
Megrázó történelmi mozzanat, amikor egy nemzet áll fegyverbe s
a támadó darazsak módjára rohan — a határra. A virágos katonavona­
tok, az első győzelmek hire, csodálatos feszültségben tart minden lelket.
Künn a harctéren zúgnak az ágyúk és a gépfegyverek, idebenn az
üres háztelkeken állig fel fegyverzett gyermekhadak vívják egymás ellen
ádáz harcaikat.
mu^ hónap elején egy elmaradt háború előestéjének borzalmait
sere^ & nemze*
a légiháború által megsemmisítésre ítélt gyermek, Nem a felröppenő zászlók színeivel s nem a virágos katonavonatok
kepeivel foglalkozott most a gyermeki lélek.
Sötétséggel, elsötétitéssel kezdődtek az emlékezetes órák. És ez á
sötétség szinte megdermesztette gyermekeink lelkét. Meg az egész
Európáét!
K
Annak megismerése, hogy a légoltalmi riadók alatt mily csodás
szervezettséggel dolgozott a főváros népe, megnyugvás ellensúlyozta a
vakremuletet.
rt i-kfP.eS mellékleteit gyűjtve nagy lapokra a légoltalmi
gyakorlatok felvételeit ragasztottuk s a gyűjtemény fölé oda irtuk : ne
teljetek a légitámadástól, nem olyan veszedelmes az mint mondják
Az csak a gépek harca. A csatát emberek vívják s az Ipoly és Sajó
pártján ott all a magyar honvédsereg. Ók legyözhetetlenek.
,,A háború mesterségesen hizlalt szelleme a müncheni megállapodás
napjan egy csapásra eltűnt azokkal együtt, akik Európát lángba akartak bontani.

|

241

Soha nem tapasztalt öröm és békevágy ülte meg az emberek lelkét.
Elsősorban a magyarét, mert az ő mellének volt szegezve a 'rozsdás
szurony.
|
j•
Ezekben a napokban úgyszólván mindennap akadt egy óraj amikor
nem lehetett a hivatalos órarend szerint tartani, mert a leli
felvillanyozták az egymást követő örömhírek, újságcikkek, rádiós:
A hírlapok messzekiáitó, vastagbetüs címei kiválóan alkalmasak
voltak a bekapcsolódásra. Vétek lett volna egyet is elmul^ztaní. Azon­
kívül, hogy a gyermek mohó kíváncsiságát elégítettük ki, ^szolgalatot is
teljesítettünk. Jobbnak találtuk, hogy az újságot nem olvasó szegénység
a gyermekek utján értesüljön a történtekről s mindarról,,' ami tervbe
vétetett.
.
1
?
Tanyai körzetem több iskolájába magam mentem Ifi. M< igámmal
vittem a már összegyűjtött u. n. emléklapokat s ott, ahoHa ny )mtatott
betűre nem sok gondot vetnek, ezek a képek csodás hatást értek el.
(Ezt a tanyai gyermekek ott készült apró dolgozatai bi^onyithatnák.)
Megdöbbentő volt a gyermekek — s rajtuk keresztül a dsalád tájéko­
zatlansága. Akadt sok olyan gyermeke aki a komáromi tárgyalás idején
azt se tudta, hogy majdnem kitört a háború. (A tanitó ügyi
?m mert
a hivatalos órarendtől eltérni, s igy nem talált módot arra,
tanitványait olyan dolgokról értesítse, amely dolgok az ő felfogása szerint amúgy
is csak a felnőtteket érdeklik.)
J * r
Vájjon ez az iskola az életnek nevelt ^zekben a veszélyes?pillana­
tokban ?
‘
i
-Ó
A népmilliók lelki vezetését végző s a résenálló magyar j tanítók
nagyrésze megragadott minden alkalmat, hogy kiemelje J napf esemé­
nyekből azt az anyagot, ami a szükséges felvilágosításon kívül alkalmas
volt a nép lelkének nevelésére.
Emlékezetes órák voltak ezek.
Az életadta, közvetlen iskolai foglalkozások emlékére szebbnélszebb, igen értékes szemléltető képek szüleit^ meg,
Néhányat alább ismertetek:
|
|
1. Trianon—München. Fölül a-párisi békebirák képei e ipegjegyzéssel ■ Európa sírásói. Alatta a mücheni tanácskozás négy* hatalmassá­
gának arcképe. Megjegyzés: az igazi béke megteremtői.
2. Cseh erődvonal a német határon. Megjegyzés: ezek>ől a tűzfész­
kekből lestek a németekre a csehek.
Bőröndöt, bördiszműárut, gyermekkocsit,
fényképezőgépet, gramofont, játékárut és
illatszert nagy választékban, olcsó

árban vásárolhat Szolnokon a

Vidor Üzleth&z&an

és

301

Filléres Bazárban
„Takarékossá

242
3. Menekülnek az ősi földről a szudétanémetek. így menekülnek a fel­
vidéki magyar testvéreink is!
4.
A komáromi tárgyalás képei.
Ipolyság a miénk! Sátoraljaújhely a miénk! Telistele megható
képekkel, amelyek évszázadokra menő időkig nevelhetik ennek az isko­
lának gyermekeit!
6.
A Bécsi döntés órái.
7. Egy kassai gyermek panaszos levele, amelyet átcsempésztek az
izgalomban élő határokon. Körötte kassai képek sorozata,
8.
Horthy Miklós Komáromban.
9.
Háziezredünk katonái Ungvárott. (Ott van most az én édesapám is.)
10.
A kassai nagy ünnep.
Csak ezt a tíz egységet említem.
Örökre hálás vagyok a kornak, amelyben élek hogy ezeket megő­
rizhettem a fejlett nyomdatechnika napi ajándékaiból.
Ha elmúlik majd a világraszóló öröm napja, ezek az emléklapok
belekerülnek a történelmi képek tartójába. Ki tudja, hányszor veszem
ennek hasznát a jövőben — a koncentrálások során is.
A megcsufolt fali térképen keskeny nemzeti szalaggal ragasztottuk
át a megnagyobbodott ország uj határát.
A katonák megtették odakünn a dolgukat, mi pedig idebenn. Azt, ami
a mi dolgunk volt, '
Ha előkerülnek, szülői értekezletet tartunk. Megünnepeljük őket s
megmutatjuk, hogy mi mindennap figyelemmel kísértük drága lépteiket.

Minthogy városi iskolában működöm, szerencsésebb voltam sok más
tanitótársamnál.
A gyermekek sokkal több képet hoztak össze, mint amennyi nekem
kellett.
Mit tegyünk gyerekek ezzel a sok képpel ?
Az egyik élénk gyermek maga mondta : küldjük el felvidéki isko­
latestvérünknek.
Hát meg is dupláztuk a mi gyűjtemény lapjainkat.
A Magyar a magyarért" segítő mozgalom szivekhez szóló plakátja
mellé odacsatoltuk egykorú fogalmazványainkat s ez is várja az elszál­
lítást oda, ahol ismét szabadon dobognak magyar szivek
. , Tankerületünk főigazgatóságától kérjük majd az egyik felszabadult
falu iskolájának címét. — Megteremtjük velük az összeköttetést s az
az iskola lesz a mi: testvériskolánk.
Gondoskodni kívánunk az ő tantermeik magyaros berendezéséről,
ozemleltető képeket, később eszközöket küldünk majd nekik, hogy olyan
legyen az ő tantermük is mint a miénk. Szép, gazdagon felszerelt, ma­
gyaros.
Aztán örökre összekötjük a gyermekszíveket az évenként egyszer-

kétszer ismétlődő levélváltással, meg azzal is, hogy a sokát szenvedett
apróságokat meghívjuk nyárára a gazdag Alföldre, — friss? gyümölcsre, .
friss magyar szóra.
; i
A béke melegitő légkörében megindult az ajándékozási Vágy. Ad­
hat-e magyar kisgyermek szebb ajándékot a maga leikénél^ |
A nagyok, a felnőttek gondoskodnak majd arról, hbgyla hazaté*
rők között egy se legyen nélkülöző.
A testvériskolának gyermekeit a kultúra áldásával látjuk majd el,
hogy ebben se legyen nélkülöző.
Jusson nekik is mindenből, ami a mi lelkünket szebbé, jobbá ma­
gyarabbá segít tenni.
Tőlük csak örökre hü szivet várunk — cserébe.
Kiskun József

Ahogyan az ifjú látja*
j |
K. j. II
Az egyik iskolában figyelő őrszemként dolgozott az alábbi sjprok írója.
Ifjú tanitó. Az uj nemzedék egyik melegen érdeklődő tagja. , Jegyzetei
beszéljenek leikéről, szépen alakuló felkészültségéről, meg farral a mun­
káról, amelynek figyelője volt.
„1. Milyen nevelői célokat tűzött ki és hogyan valósította? meg azo­
kat a tanitó úr?
3 1
Az első órán vitéz nagybányai Horthy Miklósné szózatát olvasta
fel a t. úr. Ebben felkéri a Nagyasszony a nemzetet arra, hogy adakoz­
zék a felvidéki testvérek nyomorának enyhítésére . . . .I^yogaor, szen­
vedés börtön, — hangzik a felolvasó kislány ajkán a megiiditó szó . . .
Felkelt a gyermekek lelkében a szánalom érzése.
f u
A táblára nagy ív csomagolópapíron újságcikkek címeiből és a
nemzet elmúlt nagy napjait tükröző képekből eddig összeállított emlékgyűjtemény a mai napon egy értékes emlékkel gyarapodott, felragasz­
totta az'egyik fiú az ismert felhívás vastagbetűs címkéjét a( többi emlék
mellé.
A beszélgetést úgy irányította a t. úr, hogy a gyermekek teljesen
beleélték magukat a még elnyomás alatt lévő testvérein^ Helyzetébe.
Észrevétlenül mélyült bennük a hazafiasság szent érzelmet. Á csehek
iránti gyűlöletről hű képet adott a sok ökölbeszorult kis ^magyar kéz.
A gyermekek lelkében feltámadt a harci kedv. Észre sem' vették, hogy
lelkűk mennyit erősödött, melegedett e néhány perc alatt. J :
A második órán vidám hangulat töltötte be a terem ^levegőjét.
Kukoricahéjból babát csinált nekik a t. úr. Fogalmazáshoz készült az
egyik osztály. Az ő számukra született meg a tanyai kislányok kedves,
őszi játékszere a . . . semmiből. Közben felkeltette a munkavágyat a
készítésre is, meg a fogalmazáshoz is. A magyar népviselet szépségeiről

244
245

is szó esett, amikor a kis Kukorica Kata hajába nemzeti pántlikát fon­
tak
Mennyivel értékesebb, szebb ez a baba, mint az, amelyiket a
Felberbaum Izsák bazárjában vesz az ember! A munka megtanításával
önállóságra is nevelte gyermekeit a t. úr.
A harmadik órán oxigént állítottak elő az V—VI. oszt, tanulói
Az oxigénről a múlt órán tanultak. Akkor a t. úr végezte a kísér­
leteket. (Jártasság, óvatosság kell ahhoz!) Ma megengedte a t. úr, hogy
a gyermekek maguk is állítsanak elő gázt s mutassák ki annak érdekes
tulajdonságait.
A kísérletező-asztal környéke valósággal gyermekszobává alakult át
Kipirult arcok, munkára kész lelkek, élesen figyelő szemek । Ezt a jele
netet sohasem felejtem el. Valóban a gyermek nemcsak játékra, hanem
komoly munkára is született. Lehet vele igen komoly munkát végeztetni.
A t. úr munkájával látatlanul lopta bele a gyermeki lélekbe a kísér­
letezés iránti vágyat. Természetévé teszi, hogy majdan künn az életben
is szeresse a kísérletezést a gazdálkodás minden terén. Ügy érzem, a t.
úr ezen az órán valóban a napi életnek nevelt. (Az alsóbb osztályosok
meg nagyobb érdeklődéssel figyeltek, mint amikor a tanitó úr tanította
az oxigént). Azzal, hogy a gyermekek a megfoghatatlan, láthatatlan gázt
elő tudták állítani s azzal kísérleteztek is, a természet mélyebb titkaiba
láttak bele. Lelkűk közelebb jutott Istenhez, anélkül, hogy az Isten ne
vét többször emlegették volna. A gyermek lelke tehát vallásos erőben
gyarapodott.
’
Az utolsó két órán magasba csapott a jókedv s a lélek állandó
feszültségben volt: tanulmányi sétára indultak az iskolai munkában
mar-mar fáradó gyermekek. A t. úr színes krétával lerajzolta az iskola
örnyékét, megbeszélte az útirányt, a séta főcélját s a gyermeksereggel
vidáman nótázva indultak annak az útnak, amelynek igazi céljáról a
kis gyermekeknek fogalma sem lehet.
f iu-iAZieridŐ al’álí \fák aranysár^a szinben égtek. A rezgőnyárfák ezüst
felhőknek látszották. Aranyerdő, ezüsterdő! A gyermekek esztétikai
érzékét nevelte, fejlesztette a t. úr a gyönyörű őszi táj szemléltetésével
A lomhán úszó óriásfelhők felett ott az Isten 1 - szólt a t. úr. Bámul­
játok az ő csodáit!
Az egyik gnzda kenderföldjét elöntötte a nyári gaz. (Nem végzett
tarlohantast I Megbüntette a jó Isten I) A t. úr buzdítására az 50 gyér-

BALÁZS IMRE
óra, ékszer, látszerraktára
legnagyobb és legolcsóbb

SZOLNOK, TELEFON 302.
Takarékosság tagja.

SPORTDIJAK
Vésések, javítások

SZABOTT ÁRAK

mek nekitátott a méteres burján gyomlálá&hoz. Néhány perc alatt • vé­
geztek. A gyomot nagy halmokban hányáik a barázdaszélére s ott hagy­
ták, hogy a gondatlan gazda csodálkozzék a változáson, ha kivetődik a
földjét megnézni. Ne tudja meg sohase, hogy ki volt a jótevő 1L- mondta
a tanító ur.
>
Megnéztük az egyik szántó-vető magyart. De nem messziről, mint
a túristák, hanem utána meneteltünk a friss borozdában, (Magam se
tudtam, hogy miért!) A gyermekek lapulevélbe, kukorícahíjba gyűjtötték
az eke által kifordított pajorokat. Némelyik ötöt is talált. Aztán a ba­
rázda túlsó végén megbeszélték a látottakat. Kell a varjú az'eke mellé?
égi macT V^?^’
a
^en nem küldött volna a gazda Segítségére

Megtekintettük a mintaszerűen kezelt uj gyümölcstelepet Megbe­
széltük annak értékét. (A gondos munkát és a törekvést a já Isten ál­
dással fizeti. Ne irigyeljétek a szorgos ember vagyonát, hanem! dolgozza­
tok ti is ésszel, mint ő!)
Játékra is akadt félórácska.
A folyóvíz homokpartjain felépítette az egyik csoport Krásznahorka
várát. Beleültek a csehek. Aztán következett az ő gyászos kiveretésük.
Szégyenülten hallgatták a bátor magyarok megrendítő kiáltozásait: Min­
dent vissza! Mindent vissza! (Még az öreg csősz is odafigyelt a távolból
a nagy larmara !)
i
Hazajövet a csősz sárkunyhója mellett vezetett az üt. A mama
—a
r- ■
éppen a mindenszentek!
nagytakarítást végezte.
Ki volt * parkolva az
egész ház szegénysége. A bútordarabok felett egy nag^
fénykép.
Katonakép. Az öreg csősz háborubeli képe, amelyet az a!
Tnég fiatal
teleseg nagyittatott meg. (Finom csemegének mutatkozott I ez í a tanitó
ur számára.)
“ “
Megdicsérték mamát, aki oly gonddal kezeli a képet. Megéljenezték
az öreget, akinek a mellén ott ragyog az egykori magyar .király vitézi
érme. Ilyen ember kell ma a hazának vagy félmillió, moi
a t, úr
s az előkerült öregedő, de szép szál ember kezét melegenlmegrázta.
Hogy ezzel milyen és mennyi érzelmet nevelt ah. úr hoszú
volna leírnom.
,
’
u
A kis kirándulásról alig akartak visszaindulni a gyerekek; Ez igy
volt máskor is. így van mindenütt. De én csak néhány szóval Jegyeztem
fel — arra nem gondoltam, hogy két órás úton ennyi minÖeni alkalmat
fel lehessen használni a gyermeki lélek látatlan nevelésére; I
Csak aít szerettem volna tudni, hogy amikor a tanitó i úr
bizony
fáradtan — otthona felé igyekezett, a maga számadásában 1 mennyire értékelte mai napi munkáját? Az elért hatásokkal meg volt’- élégedye ?
Én csak azon gondolkodtam, hogy a tanitónak mindej hap ennyi
munkája volna?
g
í
Az ilyen munkához mi adhatja a hajtóerőt?
Az Isten, a haza és a faj szeretete!
Barna Pétéi tanítójelölt.jí
r\

o

tn i

1

—- l

1 _ — —— a

_a

t

H

*

246

Karácsonyi gondolatok
Irta: CSONTOS SÁNDOR
Szerte a világon dübörög az emberiség lába alatt a föld.
A felforrósodott szenvedélyek gomolygó ködméhében vajúdik a Jövő.
Hatalmas Erők gerinctörötten roppannak össze a népek megmoz^
dulásának a nyomása alatt.
,
l
Eszmék halnak meg; uj eszmék születnek, hogy rövid ragyogás
után ezek is belehulljanak az elmúlás feneketlen örvényébe.
Élet-halál harcát vivja egymással, fogcsikorgató erőfeszitéssel a
világnézetek két hatalmas tábora.
És a világzengés döbbenetes szinjátékában, a főszereplők árnyéká­
ban meghúnyászkodva statisztál a — Bűn , — Harcbavetve a Kapzsi­
ság, Hatalomvágy, Hazugság, Irigység és Gyűlölet mindenre elszánt hordáit.
— Megborzadt lélekkel tekintünk segítség után.
— Uram, Istenem !
És ime, fény hasítja át a sötétséget.
A betlehemi csillag fénye szétsugárzik a Mindenség mérhetetlenségén.
Egyszerre csend lesz a földön.
A lendülésre emelt öklök ernyedten aláhullanak ; a fogak csikorgatása szűnik.
Felzeng az angyalkórus.
— Istennek fia, aki született ...
És fénnyel, boldog melegséggel telik meg körülöttünk a hideg de­
cemberi éjszaka.
Égi glóriával feje körül, itt van közöttünk Ö az isteni gyermek.
Ártatlan szeméből a mennyek országának verőfénye ragyog ránk.
Megcsuklanak a térdek és nehéz lefelé nézéssel, elindulnak az
emberek. Elindul az Ész, a Tudomány, a Munka, hogy a betlehemi jászol
faragatlan deszkáján alázatosan lehajtott fejét megpihentesse.
Hogy megtisztult lélekkel nézzék a Gyermek szeméből kiragyogó,
világot megváltó szeretet, minden sötétségen diadalmaskodó meleg fényét.
És szegényes földi tehetségükkel hódoljanak az Örök Eszme előtt,
ame'y megszületett és amely élni fog örökké.
Dicsőség a. magasságban Istennek !

Szenes Gyula
vármegyénkben elismerten legnagyobb,
megbízható, szabottáru szaküzlete!
Áruforgalom

bevásárlási

helye.

Férfi-, női- és gyermekcipők,
fehérneműek, kötöttáruk, ha­
risnya, úri- és női divatáruk,
női és leány felöltők, kabátok

SZOLNOK
Kossuth-tér 8.

Telefon 570.

Karácsony éj.
Majdnem kétezeréves keretbe van foglalva ez az éj; híj
reménységünk keretébe, melyet bearanyoz a karácsonyfák csillogó
íedvessé
tesz az örömtől kigyulladó gyermekarcok pirja és feledhetetlenné a
Jezust-látó gyermekszemek átszellemült tekintete.
A környezet az mindig változik, de a szent éj az mindig 4 ugyanaz
marad.
Meg nem válunk tőle soha sem. Ragaszkodunk hozzád >
Hozzá fűz: a remény, a vágy, a hit.
I j
Betlehem nemcsak volt, nemcsak múlt, hanem jelen is.A S
Betlehem itt van köztünk, bennünk Lelkeket formál, elvül a bűn­
től és javít.
Itt van körülöttünk. Itt marad örökké, hogy édesítse, nemesítse az
emberiség életét.
Azok, akiknek sötét és vigasztalan a lelke, zarándokújának el
ilyenkor Karácsony éjszakáján, a szent jászolhoz. Az ő leltükben is
meggyujtja majd a szeretet tüzének fényét az isteni kisded megbocsátó
tekintete.
És akkor nem lesz az ő lelkűk sem üres, sem sötét.
Es ha a Krisztusi szeretet égi fénye megtölti az emberi! ; szivét;
lelkét átfogja a Krisztusi eszmék virágkoszorúja; akkor nem asz szükség a haditechnika raffinált harcieszközeire.
És akkor majd félelem és bizonytalanság helyett a m Jgertés és
bizonyosság derűje simítja ki az emberiség fáradt homlokára £ ráncait.
— Békesség a földön a jóakaraté embereknek!

Egyesületi élet
Az Állami Tanítók és Óvónők Orsz. Egyesülete december 3 án tartóttá képviseleti közgyűlését Budapesten.
Az ország minden részéből nagy számmal gyűltek ősze- a tí mitóság
képviselői a Tanítók Háza dísztermében. Megjelent a kultulzk prmány
képviseletében
dr.
Hertelendy Jenő ügyosztályfőnök, aki w
mindig
jm< Heg ér
•
---------------------------- x-------------U1uiK
ér-­
deklődéssel kíséri a tanítóság megmozdulásait. Kíséretében volt Wekerle
Imre dr. tanügyi fogalmazó. A pestvármegyei kir. tanfelügye|őséget dr.
vitéz Barnabás István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő, a KÁNöZ tan­
ügyi szakosztályát Csontay Győző titkár képviselte.
Gállá Endre elnök a tőle megszokott alapossággal ismertette a le­
folyt év munkásságát,
rámutatott —az— ’elért
~ ' küzdelmeit,
-- ’ -------------**•*'•• nagyol értékes
eredményekre. Lelkesült szavakkal köszöntötte a visszatért Rel^idéket,
a hazatért felvidéki tanítóságot, ötezer magyar állami tanitQ nevében
örömtől ujjongó szívvel mondott Isten hozott-at,

248
i

A nagv tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Szőke Andor a
borsodmegyei kör elnöke tartott Kölcsey Ferencről, mint nevelő eszmény­
ről, költői lendületű, gyönyörű előadást, mely nagy hatást váltott ki a
hallgatóságból. Majd a főtitkári jelentés következett. Vitéz Csorba Ödön
főtitkár részletes és mindenre kiterjedő előadásából meggyőződhetett a
hallgatóság az Egyesület sokoldalú, hasznos és értékes eredményeket fel­
mutató munkásságáról. Beszámolt a hajduszoboszlói telekvételről, illetve
az ott építendő Szent István Gyógyház létesítésének jelenlegi állapotáról
is. A közgyűlés örömmel üdvözölte az Elnökség elhatározását s készség­
gel ajánlotta fel legmesszebbmenő támogatását.
A főtitkár ismertette a köröktől és várm. egyesületektől beérkezett
határozatokat, amelyeket kisebb-nagyobb kiegészítés, pótlás után egyhan­
gúan elfogadott a közgyűlés,
A határozatok tárgyalása alkalmával több értékes hozzászólás és
pótinditvány hangzott el.
Kerék Péter üdvözölte Gállá Endre elnököt abból az alkalomból,
hogy most tölti be elnökké választásának 15. évét.
A közgyűlés közönsége lelkesen és szívből jövő örömmel üdvözölte
Gállá Endrét a ritka évforduló alkalmából. Tanítóság meleg szeretetnyilvánitásának e spontán megnyilatkozó kifejezése, felemelő és megható
volt. Méltó Gállá Endre egyéniségéhez, szívós, kitartó, eredményekben
gazdag közérdekű munkásságához.
Kerék Péter azután a VIII. osztályú népiskola kiépítésére, a férjes
tanítónők elbocsájtása ellen való állásfoglalásra vonatkozóan terjesztett
elő határozati javaslatokat.
Szőke Sándor az iskolafelügyelő-igazgatók tehermentesítésére, osztá­
lyaiknak helyettessel való ellátására., Péterhidy József az illetmépyekben
ma is fennálló háromévi visszavetés megszüntetésére, Háray Antal a
nyugdíjcsökkentés megszüntetésére, Barcsai István, a tanyai tanítók hely­
zetének megkönyitésére és helyzetük elviselhetőbbé tételére vonatkozóan
terjesztett elő határozati javaslatot.
A határozati javaslatokat egyhangú határozatokká erpelte a közgyű­
lés és felhívta az elnökséget az illetékes helyen való sürgős eljárásra.
A számv zsgálók jelentése után a pénztáros a jövő évi költségve­
tést ismertette. Ennek elfogadása után a Himnusz hangjaival ért véget a
közgyűlés, melyet társasebéd követett.
A magyar tanítóság vezetőit december 5-én fogadta Imrédy Béla
miniszterelnök. Az Egyetemes Tanitószövetséget és az Állami Tanítók
Országos Egyesületét Gállá Endre, Moldoványi Gábor, Kerék Péter és
Sugár Béla képviselték. A Katolikus Tanítók Országos Egyesületét Baj­
nok Géza és Merva Ferenc az Orsz. Református Tanítóegyesület Ormós
Lajos az Orsz. Evangélikus Tanítóegyesületet Somogyi Béla a Községi
Tanítók Országos Egyesületét pedig Magyar József képviselte a küldött­
ségben.

249

Gállá Endre elnök meleg szavakkal üdvözölte a miniszterelnököt
a Felvidék visszacsatolása alkalmából, majd arra kérte, hogy
ország
újjáépítésének sokoldalú munkájába vonja be a tanítóságot. KéiHe^
aztt x-,
is,
hogy a férjes tanítónők bizonyos kategóriáinak tervbevett elbocsátásánál
vegye figyelembe a szociális szempontokat és a tanitó házaspáfpK külön­
leges méltánylást érdemlő helyzetét.
I f
A magyar tanítóság emlékiratát nyújtotta át ezután a küldöttség
szónoka.
Imrédy Béla miniszterelnök válaszában kijelentette, hog^ mindig
nagy tisztelője volt a magyar tanítóságnak. Meggyőződése, hogy a । tanitó
munkája jelenti a jövőt, mert a gyermek lelkét alakítva, az ő ke: lei közül Kerülnek
kerülnek ki a nemzet erős jellemű, tiszta hitű polgárai,
polgárai/jól
zui
'jóh tudja,
hogy a tanítóság milyen nagyjelentőségű szerepet tölt be a nemzet életében s •
örömmel számit közreműködésre, mert nélküle az ő munkája n^m lehet­
ne teljes értékű. A mai látogatás különösen értékes számárj, amikor
oly sok akadállyal és rosszindulattal kell megküzdeni. Mindig őszinte
barátja lesz a magyar tanitónak s őket elsőrendű munkatársainak tekinti.
Megnyugtatta a miniszterelnök a küldöttséget és kérte, hogy adják
át meleg üdvözletét minden magyar tanitónak.
1 f

HIVATALOS RÉSZ
8879/1938. sz.

Tárgy: Légvédelmi gyakorlat egy
elemi népiskolában.

Valamennyi elemi iskola Tek. Igazgatóságának, $ j
Vezető Tanitójának
Állomúshelyén
A tanker. kir. főigazgatóság f. évi december hó 21-én k01t^4O8—
1938—39. sz. rendelete alapján felhívom a Tek. Igazgatóságot, l;ogy a ve­
zetésük alatt álló tantestület és tanulóifjúság figyelmét nyomatékosan
hívják fel a budapesti rádiónak 1938. december 27-i műsorán" 18 órára
kitűzött viaszlemezről adandó közvetítésére, amelynek címe: Légvédelmi
gyakorlat egy elemi népiskolában.
Tekintettel a közvetítés tanulságos voltára, felhívom Iga^gaw urat
buzdítsa a tantestületét és az ifjúságot arra, hogy annak meghallgatását
f-orlonlr
K o o ti o o 1/Xl/^l
I k
tartsák hazafias
kötelességüknek.
Szolnok, 1938. évi december hó 22-én.
.
- Dr. TESLÉRY KÁRÜGY sk.

I

J

I 251

25Ö
8624/1938. szám.

Tárgy ’ Tankönyvsegélykönyvtár ki­
bővítése a népiskolákban.

Valamennyi elemi iskola Igazgatóságának
Állomáshelyén.
Az elemi népiskolai beiratási dijak szabályozásáról és felhasználásá­
ról szóló 1930. évi VII. t. c. végrehajtása tárgyában kiadott 882-4-674/1930
számú rendelet II. rész 15 §-a értelmében a beiratási dijak felerészéből
létesített és fenntartott elemi népiskolai kölcsön tankönyvtárba olyan
könyveket szabad elhelyezni, amelyek a tankönyvek megválasztása tekin­
tetében fennálló szabályoknak megfelelnek.
A vallás- és közoktatásügyi Miniszter Urnák f. évi november 28-án
kelt 65,882/1938. számú rendeletéből tudomásvétel és megfelelő további
eljárás végett értesítem Igazgató Urat, hogy habár a hittan tanítására
szolgáló tankönyveket, bibliákat és imakönyveket az illetékes egyházi
hatóságok hagyják jóvá, azok fenntebb említett szabályoknak megfelel­
nek és azért a törvény végrehajtási utasításának idézett szakasza úgy
értendő, hogy a beiratási dijaknak erre a célra szolgáló felerészéből a val­
lásoktatáshoz szükséges tankönyvek, bibliák, énekeskönyvek is beszerez­
hetők és elhelyezhetők a kölcsönkönyvtárba.
Szolnok, 1938. évi december hó 12-én.

Dr. Tesléry Károly s. k.
tanügyi tanácsos,
kir. tanfelügyelő.
Temetkezési Alosztály tagjainak figyelmébe!

Borsódy Vidor elhalt tagtársunk után fizetendő személyenkénti 1 P
20 fillér temetkezési járulék befizetésére felkérem a tagokat.
Pénztáros.

I

A
a számolás történetének
tortenetenek ismerőire hivatkozva kiemel
kiemeli azokat az
igazságokat, amelyek előfeltételei a számolás tanításának. Gördülékeny
nyelvezetének segítségével raktározza lelkűnkbe azokat a fokozatokat,'
amelyek követése az életben számunkra — és gyermekeink számára _
a sikert biztosítja.
Különösen értékes munkájának az a része, amelyik a sokfél© szem­
léltető eszköz magazinjából a leghasználhatóbbakat ismerteti. J Világosan
megmondja, hogy mik az egyes eszközöknek az előnyei. Ezt olvasva a
felesleges kísérletezéstől menti meg a kezdőket, hogy ezzel isi idá takanthassanak.
s 1
A gyors számolásról irt cikkében rámutatott arra, hogi
detből
merített példák sokszor lassú megoldása mellett továbbra is
st kell
biztosítani a tiszta számokkal való fejbeli gyakorlásnak, amire legjobb
mód, ha a kiszabott tárgykörben mozgó műveletek, munkatervi (óra)
megkezdése előtt 6—8 percet az úgynevezett fej beli számolásra ferdít a
tanitó. Ezzel, mintegy behangolja, bemelegíti a gyermeket a; későbbiek
befogadására. Jó ez a tanács azok számára, akik a napi élet számitásainak kultiválása mellett megfeledkeznek a fejbeli számítások íielefeitő és
észképző erejéről, (A fej beli számolás természetesen az óraterv későbbi
részének témakörében mozoghat, sőt ez tanácsos.)
'
|
Azzal az elgondolásával, hogy iskoláinkban a munka J ütemének
elevenitése mellett az egységes eljárások útjainak keresését t^zte ki . cé­
lul, újszerű s igen hasznos munkát végzett s bennünket magával ragadva,
azokra az uj utakra irányit, amelyen a százszemü és százfülfi emberek
járnak, akikről azt mondhatjuk, hogy vérükké vált a számoláj. 1
A kis vezérfonal a szerző kiadása. Nyolcadrét alakban 5Ő oldal.
Ára : 1 pengő.
Kiskun
FÉRFI­
SZÖVETET,
SELYMET

IRODALOM
Számképek, számfogalmak, biztos és gyors számolás a címe
Bene Lajos legújabban megjelent munkájának.
Bene Lajos nevét az életben bevált eddigi számolókönyveiből is jól
ismerjük. Minden szava egy hosszú utat járt ember okos figyelmeztetése
azok számára, .akik ezt az utat most kezdik, vagy akik ezen az utón ed­
dig csak tétovázva haladtak előre.
Célja a helyes ut megvilágításával párhuzamban az egységes eljá­
rások ismertetése és ennek az eljárásnak a követésére buzgó követők
toborzása

aBRÜLL

SZOLNOK

-

I

Takarékosság
Baros^-utpal

DIVATÜZLETBÖL

1

Aki az Eötvös-Alap Önsegélyző és Családjóléti Osztályába belép, nem­

csak önmagáról és családjáról gondoskodott, hanem sol

tanitó-özvegy és árva könnyeit is letörli!

252

, 253

R
Áthelyezés. A vallás és köz­
oktatásügyi m, kir. miniszter dr.
Padányi Tibor tanügyi fogalmazót
az abaujtornavármegyei kir. tan­
felügyelőségtől Szolnokra, Járosi
Szilárd nyíregyházi bér. áll. isk.
igazgató, körz. iskolafelügyelőt a
szolnoki kir. tanfelügyelőséghez
helyezte át. Kinevezte dr. Prell
Györgyöt tanügyi fogalmazó gya­
kornokká és ugyancsak a szolnoki
kir. tanfelügyelői hivatalba osztot­
ta be szolgálattételre. Az áthelye-|
zett tanügyi tisztviselők kiváló ké­
pességeit már hírből ismerjük. Bi­
zalommal tekintünk mindhármuk
itteni működése elé és szeretettel
mondunk nekik szives Istenhozot­
tat.
Helyettesi megbízás. A vallás
és közoktatásügyi miniszter Husi
Erzsébetet a mezőturi-kuria-tanyai,
Szikorszky Lászlót a rákóczifalvaujtelepi, Borbás Emmát a tiszasülyi
Bartos Máriát a turkevei-türpásztói, Törzsök Mártont a dévaványai
fudéri, Pecze Mihályt a fegyverneki vándorkőrzeti, B. Kovács Pétert
Varga Lajost és Bácsy Gyulát a
karcagi vándortanitói körzetbe,
Herpai Sándort a kisújszállási*
csorbatanyai, vitéz Barsy Bélát a
kunhegyesi-gergelyrészi, Sztopka
Pált a kunmadarasi II. körzelbe,
Czakó Jenőt a mezőturi-karasem*
lyéki, Mezei Istvánt a szolnoki-alcsiszögi Vándoriskolái körzetbe,
Gaál Pétert a tiszaföldvári beit.,
Csoknyai Gyulát a pusztatenyői,
Makra Sándort a tűrkevei II. körz.

Debreczeny Sándort a tűrkevei I.
Király Lászlót tűrkevei III., körz.
Szebeni Lászlót a. törökszentmiklósi
Montagh-uradalombeli vándoris­
kolái körzetbe, Sári Józsefet a jász­
berényi meggyestanyai, Ivanits Mi­
hályt a mezőtúri pusztapói, Bíró
Erzsébetet és Bilkei Sándort a töszentmiklósi pozderkahalomi, Kal­
már Józsefet a pusztakengyeli, Böze Tibort a jászárokszállási-nagyároki, Gulyás Józsefet a jászárokszállási-gyarokparti, Kecskés Jó­
zsefet a nagykörüi-csataszögi, Ge­
rendást Sándort a jászkiséri-nagy*
kéményesi vándoriskolái, Nagy
Lajost a kunhegyesi-kolbászdülői
vándoriskolái, Dóka Dezsőt és Rápolthy Viktort a karcagi vándoris­
kolái körzetbe és Márton Andrást
a szelevényi haleszi áll. el. isko­
lához bízta meg helyettes-tanító­
nak. Kisegítő helyettesként alkal­
mazta Kovács László oki. tanítót
a fegyverneki újtelepi rk. iskolá­
hoz.
Hibaigazítás. A múlt számunk­
ban közölt, Iskolafelügyelői érte­
kezlet c. beszámolónkba hiba csú­
szott „Az iparostanonciskolák fel­
ügyelete" cimen nem Csiky József
hanem Csiky Ernő körzeti iskola­
felügyelő tartott gyakorlati megfi­
gyelésen alapuló értékes előadást.
Házasság. Járosi Szilárd bér.
állami isk. igazgató, iskolafelügyelő
leányát, Nórát a f. hó 26-án vezeti
oltárhoz vitéz Marton Gyula urad,
intéző. <
Angyal Mária áll. tanítónőt,
Angyal Sándor és neje Popo-

vics Jolán kartársunk leányát
a f. hó 29-én vezeti oltárhoz Szol­
nokon, Nagy László községi tiszt­
viselő. Mind két párnak sok bol­
dogságot kívánunk.
Felhívás. Szeretettel
kérjük
azon kedves előfizetőinket, —■
akiknek előfizetése a f. hó végé­
vel lejár, szíveskedjenek megújí­
tani, hogy januári számunk postára
adásánál ne támadjon fennakadás.'
Áthelyezések: A miniszter ur
Czifra , István h. tanítót a karcagi
örsitanyai vándoriskolái körzetből
a szolnoki palotási körzetbe, Tarnóczi Alfonz h. tanítót a kunhegyesi gergelyrészi körzetből a szol­
noki malommegi vándoriskolái kör­
zetbe, Erdős Margit áll. tanítónőt
a kunszentmártoni telekparti is­

kolától a kunszentm|rtoi|i ugari
: Matusik István áll. tanifót a* turkevei-keletuj városi áll. el. iA ólától
a pitvaros!, Petres László áj. taní­
tót a jászárokszállási-n|gyá?okiáll.
el. iskolától a pestújhelyi, j Aczél
Aranka áll. tanítónőt ^a jáwzárokszállási gyarokparti iskoláitól az
ugyanottani Szent lm je ál . isko­
lához, Incze Tibor jászladányi áll.
tanítót a tiszaföldvári ^elt. /r, Né­
meth Sándorné áll. ta|itót,i Viski
Istvánné toponári áll • tanítót és
Schwanner Júlia áll. tahitót ía jászladányi áll. iskolához 1
A Felvidék oktat
átszervezése. A kulti

rétiek
úszter
lágyar
belegszer-

a felvidéki iskoláknál
oktatásügyi rendszerbe
illesztése és az igazgat

ii

ELSŐRENDŰ MINÖSÉGÁRUT VÁSÁROLD AT
.I
JÓL ÉS OLCSÓN
—
_
__

MEINL GYULA! I
KÁVÉBEHOZATALI RT
SZOLNOK LEGNAGYOBB KAVÉSZAKÜZLETÉBÖL J

SZOLNOK, Gr. SZAPÁRY-U. 2. TEL. 318Í

254
vezése céljából megbízottakat ne­
vezett ki. A megbízottak a katonai
hatóságok mellett fogják átmeneti­
leg ellátni a szükséges szervezési
és felügyeleti teendőket Megbízást
nyertek f a dunaszerdahelyi, somorjai ésgalántai járásokba: Kehrer Károly ny. tanügyi főtanácsos,
működésének székhelye: Komá­
rom. — A komáromi, ógyallai,
vágsellyei, érsekujvári és nyitrai
járásokba: vitéz Szabó István tan­
ügyi tanácsos, működésének szék­
helye : Komárom. — A lévai, zselizi, párkányi és verebélyi járá­
sokba : Szabó Béla ny. tanügyi
főtanácsos, működésének székhelye
Léva. — A korponai, Ipolysági,
kékkői és losonci járásokba; dr.
Kontárik Gyula tanügyi titkár,
működésének székhelye: Ipolyság.
— A rimaszombati, feledi, tornai­
jai, nagyrőcei és rozsnyói járások­
ba: Szakolszky Rezső ny. tanfelü­
gyelő, működésének székhelye:
Rimaszombat. — A kassai és a
szepsi járásokba Takács Béla ny.
kir. tanfelügyelő, működésének
székhelye : Kassa. — A tőketerebesi, királyhelmeci és nagymihályi
járásokba: Petreczky Jenő ny. kir.
tanfelügyelő, működésének szék­
helye : Sátoraljaújhely. — A nagykapocsi és ungvári járásokba:
Szentkereszthy Tivadar ny. kir. tan­
felügyelő, működésének székhelye

Ungvár. — A beregszászi, mun­
kácsi és nagyszőllősi járásokba :'
Kolumbán Lajos ny. kir. tanfel­
ügyelő, működésének székhelye:
Beregszász. — A megbízottak te­
vékenységi köre kiterjed a közép­
iskolák, középfokú szakiskolák.és
tanító(nő)képzők kivételével vala­
mennyi többi iskolafajra. — A kö­
zépiskolák, középfokú szakiskolák
és tanitó(nő)képzők szervezési és
felügyeleti teendőivel, működési
székhely megjelölése nélkül vitéz
dr. Bessenyei Lajos ny. tankerületi
kir. főigazgazgató (Debrecen) bí­
zatott meg.
Ugyanekkor felhívta a kultusz­
miniszter mindazokat az állami ele­
mi, és középiskolánál működő ta­
nítókat és tanárokat, akik a most
felszabadult területen működtek,
vagy őket származásuk és családi
összeköttetéseik odafüzik és ezekre
a területekre vissza akarnak kerülni,
jelentsék ezt az óhajukat postafor
dultával írásban a minisztérium
megjelölt illetékes osztályánál. Je­
löljenek meg lehetőleg több helyet
ahova áthelyezésüket óhajtják. In­
dokolt esetben az áthelyezés hiva*
tálból, államköltségen fog megtör­
ténni. Nyomatékosan hangsúlyozza
a miniszter, hogy csak jelenleg is
állami iskolánál működő tanerők
jöhetnek az áthelyezés szempont­
jából figyelembe.

Házasság. Bacskó Györgyike oki.
tanítónőt, Bacskó Gyula szolnoki
kartársunk leányát f. hó 26-án ve­
zeti oltárhoz Hargitai István felső­
kereskedelmi iskolai tanár. Sok
boldogságot kívánunk.

Ingyen balesetelleni képek
iskolák részére. A helyes közle­

kedésre s a balesetek megelőzé­
sére oktató 40 képsorozatot s egy
Légoltalmi Útmutatót díjtalanul
kap bármely iskola, tanfolyam és
egyesület, ha az Orsz. Közegész­
ségügyi Egyesülettől (VIII., Eszterházy-ütca 9.) levélben kéri s pos­
taköltségre 40 fillér bélyeget mel­
lékel. Oly iskolák részére, me­
lyeknek tanulói eredeti balesetel­
leni rajzokat készítenek, 1000 P
értékű dijat tűzött ki az egyesület
s a rajzok beküldésének határide­
jét a rendkívüli események miatt
1939. márc. 1-ig meghosszabbította.

Róza, Szentirmay Kálmáhné, Keszt­
helyi Ferenc, Mozsár ^ózsef^ Né­
meth Mária, Magyari K^roly^Báthoryné, P. Mária, 9Bennyoyszky
255
Ida,
László József,
Rusz János,
Nyugtázások.
— ^sek
Magyari Károlyné, Szegedy Jánosmla: Jász-Nagykun-Szgdnokvármegyei Ált. Tanitóegyesi|let Szolnok
57.480.— Előfizetés
----------- 'művelésre:
Áll. isk. Igazg. 6 Pl Szathmári
Lajos 3 P. Nagykörű,! Fehér Jó­
zsef 6 P. Törökszentm|[kÍós, jHajagos Józsefné 3 P. Kunszen
Balogh Zsigmond 3 P. Kisújszállás,
Róm. kath. isk. Tantest. 6 P. Tiszapüspöki, II-III. kef. ÁM. isk.
Tantest. Jászberény 6 P. ÁH. isk.
Tantest. 6 P. Kosnár Lajos ezőtur-Rákóczi ut, Dobai (József 3 P.
Felsőszászberek.

Rádióval szerelik fel a tanyai
iskolákat. Jász-Nagykun-Szolnok

vármegye iskolánkivüli népműve­
lési bizottsága legutóbbi ülésén
Alexander Imre alispán bejelen­
tette, hogy a vármegye a legtávo­
labbi tanyai iskolákban és az úgy­
nevezett vándoriskolákban hang­
szórós rádióf szereltet fel. Még eb­
ben az évben 2200 pengős költ­
séggel 11 darab rádiót szereznek
be, januárban pedig újabb 14 da­
rabot, de ezzel még nem áll meg
a tanyavilág lakosságának rádióval
való ellátása, mert minden évben
újabb és újabb kvantumot szerel­
tetnek fel, hogy a rádió utján a
legkisebb helyre is eljusson a tu­
domány és a lélek szava.

né, Koncsek Jánosné, Jóásy Fej icné, Ring Károlyné, Szentiványi
l

A Vármegyei Tanítóegyesület

Temetkezési

Alosztálya

akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség — Magad és

»

A Vármegyei Tanítóegyesület Temetkezési Aloszi
akkor segít, mikor a legnagyobb a szükség, MagaA ésj
9

családod érdeke, hogy tagnak belépj!

»

családod érdeke, hogy tagnak belépj 1
7

I

■ |

256
Béláné, Kiss Károlyné, Jankovics
Béláné, Blénesy Jánosné, Ring Ká­
roly Jászberény, Markóth Dezső,
dr. Magay Miklósné, Fogarassy Mi­
hály, Szegedy Istvánné, Pethes
Gyuláné, dr. Kerekes Sándorné,
Hunyor Ilona, vitéz Haám Sándor­
né, Szolnok, Fehér József, Fehér
Józsefné Törökszentmiklós, Mihályfalvi József, Tőrök Lőrinc,
vitéz Fodor Béla, vitéz Fodor
Béláné, Matusik István, Teleky
László, Nagy Júlia, Lőrinczy Béla,
Túri Lajos, Nagy Kálmán, Doktor
István, Turkeve 2—2 P. Császár
Ferencné, Teleky Ella 4 — 4 P.
Szolnok, Fogarassy Mihályné, Baumgártner Nándorné, Mohács Lász­
ló, Vass Andor, Bányai László,
Vass Andorné, Nagy Tiborné,Nagy
Boldizsárné, Busay Mária, Ragyina
Margit, Mohács Katalin, Ágoston
Angéla, Cseh Margit 2—2 P. Ci­
bakháza, Szedenics Ilona, Móró
Ferenc, Fejes István 4 —4 P. Jászárokszállás, Koós Andorné 2 P.
Turkeve.
Temetkezési dij cimen : Petrovay
Béláné 2 P. -Nagykörű, Madarász
Anna, Magyary Gyuláné, Országh
Pál Bpest, Muhy Sándorné, Muhy
Mária, SzathmáryLajosné, Ferenczy
Sándorné, dr. Rimóczy Józsefné,
Sztipits Bódogné, Horváth Jolán
1 P. 20 — 1 P. 20 f. Brindáné, L.
Mária. Csiky Ernő, Koltay Anna
2 P. 40-2 P. 40 f. Szolnok, Baloghné, F. Ida, Bátky Antal, Ér­
parti Mária, Hajagos Józsefné,
Martikány István, 1 P. 20 —1 P. 20 f

vitéz Iványi Károly, Szabó Róza
2 P. 40—2 P. 40 f. Kunszentmár­
ton, Körmendyné, P. Júlia 1 P.
20 f. Mezőtúr, Benyovszky Ida,
J^ing Károly, Ring Károlyné, 2 P.
40—2 P. 40 f. Jászberény, Szabó
Ilona 4 P. 80 f. Jászfelsőszentgyörgy
Glódeák Béláné 1 P. 20 f. Buda­
keszi, Kopasz Sándor 1 P. 20 f.
Kunmadaras, Subaly Józsefné 4 P.
60 f. Nagykörű, Székely Emma
7 P. 20 f, Kerekegyháza, Molnár
Lujza 2 P. 40 f Jászberény, Molnár
Béla, Molnár Béláné, Mezőtúr,
Bogyó Béla Jászfelsőszentgyörgy,
Vásárhelyi Mária, Skoda Mária,
Bennyovszky , Jolán, Szentirmay
Kálmánná, Jászberény, Ferenczy
Kálmán, Ferenczy Kélmánné, Va­
jay József, Gombkötő Márta 1 P.
20 — 1 P. 20 f. Szolnok, Vida Gyu­
la, Mogyorósy János 2 P. 40 f.
Vida Gyuláné, Kiss Sándor, Kiss
Sándorné, Flórenczné Sz. Ilona
1 P. 20—1 P. 20 f. Tiszaföldvár.
)#""""!U7P777P> !" !

LAPUNKAT IS
TÁMOGATJA.
ha a benne hirdető,
feltétlenül megbízha­
tó cégeknél vásárol!

Rényi Dezső könyvnyomdája, Szolnok. Gorove-utca 15. Telefon 113. sz.

JAS Z-NAGYKUN-SZOLNOKVÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS

1938,

/31,évf./.

jsn, -dec.

Borítólap:1-12,s zámho z,

1-12,szám.