Fájl #701: "nepoktatas1931.pdf"

2^
1. szám.

XXJH g^foIyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Keszthelyi Istvái

Greczmajer Károly
Felelős kiadó:

Csiky Ernő

Szolnok, 1931. január hó

k 1 MUZEUM KÖNYVTÁRA

Hirlapkön(ivtári
I. neved»knapíó
19>z/£? Z sz.

ROTH DEZSŐ KÖNYVNYOMDÁJA SZOLNOK.

.
XXIII. évfolyam.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
KÖNYV- ES PAPIRARUHAZ

PIAC-TÉR.

TELEFON 113.

Raktáron van és azonna|_^llítható: )

I zf

Szolnok, 1931. évi január hó.

. JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS

* vármegyei tanítóegyesület a kir. tanfelügyelőség, s a vármegyei iskolánkivüll népműv

\

Iskolai nyomtatványok.

659 60. Népiskolai helyi fgnmeuet 4/7)
645 Helyreállítási elszámolás
'
belív B) külív .
y
/
646. üulorelszámolás
661. Könyvtári költségvetés
(
647/a. Állami elemi népisk., óvodai gond662
,
én.ztári napó és számadás*
npks. (együttes) költségvetés, külív
662 Könyvtári pénztári napló és számadás
647 b. Állami elemi népisk., óvodai gond■ kötve
noks, (együttes) költségvetés, beliv
663 Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
648. 1. Kimutatás beiratási dijakról
. anyagszámadási k^nyv. Kötve. 5 évre
649. 11- Kimutatás egyénesadókról, 5%,
663. Áll. elemi isk. (kisde<T5vodai) anyagQ ‘ 3%-os pótadóváltságról
. számadás*
650 111. Kimutatás a készpénz- es termény­
665. Kimutatás ingyen-tan könyvekről
hozzájárulásról
666 Iskolai pénztári napló A) minta
651.
Kivonat a bérszerzödésböl
,
652.
V, Kimutatás alapítványok jövedelméről667 Közs. isk. számadás ’
668. Népiskolai költségvetés
o53 VI.' Kivonat kölcsöntörleszt.tervezetből
669. Isk. alapvagyon-számadás
654 Vil. Kimutatás hitoktatói dijak meg
671 b. Statisztikai kimutatás
■állapításához
955.
Vili- Kimutatás fűtési és irodai átalány672 Bérszerződés bérbeveendő épületek
számára
megállapításához
656.
IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és675 Postai feladókönyv
688.
Javadalmi
jegyzőkönyv tanítók részére
értékéről
690. Elbocsátójlevér
657.
Átvételi elismervény anyagokról
691.
Beirási
díj
kezelési napló*
658.
Napszámjegvzék

V

ÖUÖ

iKiaiuKunyv

Könyvtári szákleltár (3. sz. minta)*
Selejtezési jegyzék (5 sz. minta)*
Árverési jegyzőkönyv (6. Sz. mjnta)

943 Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. njinta’í

1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.

m. Értesités tanoncviszonyba lépő tan­
1. m. Tanköteles törzskönyvi lapja
kötelesről
2. m. Kísérőlevél' törzskönyvi lap átkül­
m. Értesités tanoncviszonyból kilépett
déséhez
f
tanoncokról
\
3 m Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
13 m. Egyéni lap
mekek bejelentése
14 m. Értesités az iskolából kilépő tan­
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
köteles gyermekről
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be
m. Kimutatás az október 15-íg beirt
jelentése
tanulókról
6. m.Kivonat a születési anyakönyvből
IB­ m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
7. m Kivonat a halálozási anyakönyvből
viselőjéhez
(szept l-töl-) ।
•
m. Kimut. törzskönyvezett tankötelesekről
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
IS
m.
Feljelentés
beiratás elmulasztásával
!
(aug. 31-ig).
elkövetett kihágásért
9. m. Jelentés
.
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
10. m Kimutatás iparos- és kereskedö20 m. Értesités hivatalból való beiratásról
tanoncök számában az előző évi
21.}m Kötelező nyilatkozat felmentéshez
szeptember 1 óta beállott vál­
22. \m. Orvosi jelentés és engedély
tozásokról

Kimutatás igazolatlanul- mulasztó
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
26
bítására
27. m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában. ,
28 m Nyilvántartö-napló kirótt büntetés­
pénzekről *
29 m. Nyilvántartó-napló kirótt birság
pénzkeröl *
30. m. Felvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m. Mulasztási napló
m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
35. m Pénznapló büntetéspénzekről'
23.

Önálló gazdasági és gazdasági ismétlő-iskolák- számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszténtim .1922. évi 139.109. sz. rend.
előirt 1—41. mintájú nyomtatvány

703.- Félévi ie entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

724 Felvételi napló.*
726. Mulasztás napló*

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére
,

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és' haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
729 Bizonyítvány állandó menházakat ve’
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedőtanonciskolák számára.
746. Költségvetés . .
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*

Izottság

.

Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóvá
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami elemi iskolai és óvodai szám
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi első ív
824/b. Állami elemi isk< 7_®s óvodai
számadás, kiadási b
0 ,v
.
824/c. Állami elemi iskol. i is óvod
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai íeiemi) bizonyítvány Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend
elemi
iskolák
számára
(1 ív =2 példánv)
948 Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív — 2
példány
950. X. Kimutatás
7 I. a. Kimutatás
r

Leitári nyomtatványok.

940.
941
916 Szakleltár (2. sz. minta)*
942.
917 Szobaleltár (4 sz minta)
A
Nyomtatványok ar

915. Leltári napló (1. Sz. minta)'

zám.

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
750 Előmeneteli és mulasztási naplp*
751.
Anyakönyvi törzslap
757. Kereskedőtanonciskolai bizonyítvány
752.
Iparostanoncisl ólai bizonyítvány'758. Zárószámadás

A jegyzékben felsorolt nyomtatványok a fennálló törvényeknek és miniszteri rendeleteknek megfelelően készültek és
azok használata kötelező.
A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg.
A megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezése előtt álló raktár- vagy mintaszámot is, valamint a külső vagy
belső ivet is pontosan megjelölni.
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (borítékív) is kapható

Luptulujdonos: Jász-nagyhunSíolnohDármegyei fiit. Tanítóegyesület.

GRECZMAJER KAROLY.

Felelős híadó: Csihy Ernő ont. egye­
sületi pemtőros.

KESZTHELYI ISTVÁN.

FELELŐS SZERKESZTŐ:

FŐSZERKESZTŐ:

Ujesztendő, uj remények

megjeleníti min
Előfizetési miah és rehlam
eauesUletl pénztároshoz, a
ponathozo hOzleméngeh a
Szolnoh, ujnérosl tshola hu
hat nem aűunh

kí J5-én.
í Csthv Érne
Uemi restére
Wsea elmére:
ín. néztrate-

Anyagi javainkért folytatott küzdelem azonban kevés eredményt hozott az
ízténdöben. Csekély eredményként könyvelhetjük el,hogy a Pénzintézet Központ méltár^yoji esetben,

Ismét elmúlt egy év s mi gazdagabbak
lettünk sok tapasztalattal és szegényebbek sok­
sok remeónyel . . . Fáradságos napi munkánk
közben Ríjunk meg egy pillanatra s vegyük
számba a műit ev eredményeit. Álljunk meg a
rohanó idő e határkövénél már csak azért is,
hogy visszatekintve a múltak eseményeire erőt,
kitartást meríthessünk a jövőre, hogy uj erővel,
uj nekilendüléssel
állhassunk ki dolgozni.
küzdeni a tanítói közösség szellemi és anyagi
erőinek
gyarapodásáért. A magyar
tanító
szellemi és anyagi erőinek gyarapodása közös
érdeke kell, hogy legyen mindenkinek. Ez a
magyar nepkultura erősödését és gyarapodását
is jelenti egyszersmind, mert anyagi gondoktól
ment, kiegyensúlyozott lelkű, magas. szellemi
nívón álló tanító vegezhet csak ideális kulturmunkat, ideális nepnevelést. S erre ma nagyobb
-szükség van,-mint valaha!
Nem vártuk az elmúlt évtől összes kíván­
ságaink teljesülését- Tudjuk, hogy nehéz időket
élünk. Többet vártunk, többet reméltünk azon­
ban, mint amennyi valóra vált . . .

egy, illetve kéthavi államsegélyt! ’ megfelelő,'
kölcsönt ad ■megszorult nem
kartársainknak.
Jellemző a mai nehéz viszoni rökia/ hogy
VIL fizetési ósztályba való kitiev izésekért,
illetve a törvény által előirt % telje i k térítésé­
ért, újabb akciót kellett kezdeni •. az országos
egyesületeknek.
'
'
- ।
E térén — úgy látszik — isr iéi! (erőteljes
munkára lesz szükáég. Jogainkat vesielyeztpti
az a miniszteri rendelkezés, mply*< 40 szolgá­
lati évüket betöltött veteránjainkat íhem engedi
a jól megszolgált nyugatomba, hatjem további
munkára kényszerűi.
u '
Ezzel az intézkedéssel ugyaKóh an 1 lehetet­
lenné válik az arra jogos*ult korosialy^knak a
VII. fizetési osztályba való bejiítas. Az I.
fokozatot csak élvétve, 1—2 h Síisszti életű,
szerencsés kAtarsunk érheti majd :1<t. 'iT

gondolatokat es módszereket tettek a tanítóság
közkincsévé. Egész lavináját indították meg az
uj módszertani könyveknek. Hosszú évtizedek
alatt összesen nem jelent meg annyi belőlük,
mint az elmúlt év alatt. Sok igazi érték van
közöttük.
j

Szomorú emlékezetű marai
elmult
.1930, ev az értékegységes tanítóságnak. A
búza elképzelhetetlen áresése és Elérte cteleneitelenedése folytán sokan valóságos nyomorba i utottak.
Számos kartársunk volt, aki havi 200-] ■300 P
•fizetése helyett 70 — 80 P értéket l^apot j s ebből

Sok évtizedes fáradságos
cü; ilemmel
kivívott jogunkat fenyegeti ezzel étjabb veszeSzellemi térén nyereségnek kell elkönyvel­ delem. Ha idejében nem mozdul nÜegj ; tanitónünk a pedagógiai szemináriumok eredményeit. ság, e jogunk illuzóriussá válikJ Síi ’ős, célUj munkára, uj próbálkozásokra és kutatásokra' tudatos és egyöntetű erőfeszítést válrunki e téren
ösztönöztek a tanítói lelkeket. Uj eszméket, uj az országos egyesületek vezetőségitől. 1
i

2

,

!

NÉPMŰVELÉS

kellett és kell ma is tengődni? családjával együtt. pénztár képtelen volna kielégíteni azokat a
Az ebben az űgyben-ffolytatott küzdelmek­ valóban jogos igényeket, melyeket ma a nyo­
nek az év utolsó hónapjában, legalább elvben/ morba jutott papság és tanítóság, különösen
némi
eredménye
mutatkozott
Határozott pedig a kántorok az állammal szemben méltán
igeretet kaptak, hogy az uj kölségvetésben támasztanak. Tény az, hogy helyi javadal­
gondoskodnak róluk. Szó van arról is, hogy a mukba még ma is q-kint 27.84 pengőbe van
múltra is kárpótolják veszteségeikért. Adja beszámítva az a terményjárandóság, melyet ma
Isten, ■ hogy reményeik beteljesedjenek s az egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mér­
u’esztendö megnyugvást hozzon a felzaklatótt tékben kaphat meg s ha meg is kapná, nagyon^
olcsón kellene azt értékesitenie. Törvényes
'telkekre.
,
A helyettesi- intézmény
megszüntetése fizetéséhez pedig mindenkinek joga volna, mint
ügyében folytatott Munkát, az elmúlt évben, a fizetésüket minden hó 1-én pontosan élvező
nem koronázta siker. Az anyagi okok elhárít- többi tisztviselőnek. Ma mar az a helyzet, hogy
hatatlanoknak
bizonyultak.
Talán a jövő a hitelét is teljesen kímeritett pap, kántor,
kedvezőbb körülményei lehetővé teszik ennek tanító sok helyen a magasan felértékelt tér*
és a többi tanítói kívánságnak teljesülését és mér/yjárandóságából annyit sem kap be, amennyi
a vidéki takarékpénztáraktól ily címen előlegül
megoldását is.
Bizakodó,
céltudatos
és
fáradhátalan •felvett kölcsön 12—16%-os kamatát fedezze.
munkára van szükség továbbra is. Egyetértésre Anyagi gondokkal küzdő papsag, tanítóság
és szolidaritásra minden tekintetben. Támogatni eredményes munkát hogyan végezhet annal a
kell az országos egyesületeket erkölcsileg is, népnél, melytől anyagilag függ s kiket végre­
anyagilag is. Csak igy fejthetnek ki eredményes hajtatni kénytelen, ha éhen halni nem akar?
munkát. Legyünk erősek az akarásban és .Gyermekeik tanittatási és esetleges gyógykezel­
fáradhatatlahok a munkában. Rajtunk
áll, tetés! költségeikről nem is szólva, az ily módon
tőlünk függ a boldogabb uj esztendő.
anyagilag tönkrement vezető, tekintélyét a nép
1 Greczmajer. Károly.
előtt elvesztette, kezéből a vezető, irányító,
nevelő gyeplő- kiesett s a nép lassánkint marta­
léka lesz a lelkiismeretlen izgatok demagóg
frázisainak. A múltban is megvoltak ezek a
egyházi és iskolai terhek
panaszok, de a mai rettenetes gazdasági helyzet
kérdésének megoldása.
szülte elkeseredés miatt óriásivá nőttek.
Irta: Kádár Béla
A népre rótt párbér mai kivetési rendszere
.
kántor, ig.-tanitó.
valóban antiszociális és igazságtalan. Például
Mindenki által ismert tény, hogy az ország egy pengő állami egyenes adót fizető éppen
talpköve olyan, vallásírkölcsös szellemben nevelt ügy 10^-18 pengő piárbérrel van^ megterhelve,
nép, mely minden bajában megnyugodni tud, mint az 5000 P állami adót fizető‘földesúr. Van
tekintélyt és törvényt tisztel, becsületes alkotó község, hol a határ nagyrészét birtokló földesúr
munkára képes s hazájáért lelkesedni, élni, halni ily címen semmit sem fizet, abban a községben
tud. Hazánk minden polgárának, minden testü­ oly vallásu hitközség nincs. A vállalatok, gyárak,
letének s minden adót fizető alanyának és ob­ ipartelepek, bankok stb. ily címen megterhelve
jektumának tehát egyformán legfontosabb ér­ szintén nincsennek, pedig nekik talán még
deke, hogy az erre egyedül hivatott lelkészkedö nagyobb érdekük munkásaik valláserkölcsös
alsópapság és tanítóság ilyen irányú s a néptől nevelése, irányítása, mint magának a népnek.
teljesen független, zavartalan munkássága min­
Sok helyen már egységes adókezelés for­
den körülmények
között biztosítva legyen májában igyekeznek biztosítani az egyházi sze­
anélkül, hogy ez az államra ily címen több mélyzet. járandóságát s mi történt: a polgárok
kiadást, anyagi megterhelést jelentsen. Az állam­ a terhes egyházi adóval megnövekedett adójukat

Az

3

NÉPMŰVELÉS

most már egyáltalában nem fizetik s igy az
állami adó sem folyik be. Az iskolafenntartó
egyházak is napról-napra fokozottabb igényekkel
kénytelenek iskolaik fenntarthatása tekintetében
az állampéntárral szemben fellépni, mert a sze­
mélyi járandóság (párbér s más természetbeni
járandóság) annyira igénybe veszi a hívek
teherbiróképességét, hogy iskolájukra további
áldozatokat hozni képtelenek.
*
Mindezeket a bajokat gyökeresen orvosolhatna a törvényhozás anélkül, hogy az állam­
pénztárt a legcsekelyebb mértékben is megter­
helné, ha kimondana azt, hogy a történelmi
egyházak természetbeni járandóság fizetésére
kötelezett híveit e teher alól felmenti s az egy­
házi személyzetet egyszersmindenkorra meg­
állapított, fizetés természetű járandósággal kár­
pótolja azon összegből, melyet mindennemű'
állami egyenes adó után egyenlő százalékban
kivetendő pótadóból évenkint beszedne.
Minthogy mindenkinek egyformán érdeke a
történelmi egyházak fenntartása és teljes ered­
ményű működése ezen legigazságosabb új adó­
nem ellen, senki kifogást nem emelhet, mely
adó különben is előreláthatólag csekély százalék
adótöbletet jelent, melyet azok is szívesen fizet­
hetnek, kik ezelőtt ily címen megterhelve nem
voltak. De meg ha a falusi adózók vállalták 6
filléres gyufájukban a földbirtokreform költségeit,
a nagy adózóknak is vállalníok kell ezen cse­
kély adótöbbletet, mely az egcsz ország minden
lakosánakjtetemes teherkönnyebbseget jelent úgy,
hogy a közelgő képviselőválasztáson minden
igazgatást , és ellenaramla,tot lefegyverez a jelen­
legi parlamentnek ezen kézzel fogható igazságos
tőrvénye s ezen hozandó törvény más tekintet­
ben is fel nem becsülhető bizalmat és nyugal­
mat hozna a nép elkeseredett háborgó kedélyére.
A felekezeti iskolák fokozottabb megsegítésének
problémája is eltűnik, mert a hívek legterhesebb
adójuktól megszabadulva jobban és többet áldoz­
hatnának iskoláik fenntartására. Hiszem-is, hogy
lelki vezetőikkel megbékélve, azok irányítása
mellett a legmesszebbmenő áldozatokra is képe­
sek . lesznek s állami adóikat könnyebben
viselnék.
A szükséglet megállapítása minden további

költség és munkatöbblet nélkül kereszt vihető
igen rövid idő alatt, mert ahol m& k zpénzre
meg váltatott, a hatóságilag jóváhagyott kmány,
ahol ez nincs a hiteles javadalf^i
eirás,
esetleg a hatóság hivatalos megáéi
a ezen
járandóság nagyságáról lenne alapba
tőzigazgatási hatóságok ily összesítő munki
k.
■

■■■

----

/

Tanítást tervezeti

Beszéd és értelemgyakorlat az /| osztályban.
Fűtés.

Tanítás közben a rideg ter dvp-kifejtö
tanalak helyett a közvetlen, termesze e: társalgás meghonosítására törekszem. Eltér: 'szakitok
a régi szigorú fegyelmezéssel,‘ámel^ 1 hitetlenné
tette a gyermek egyéniségének . jjszabi icF
[í meg
meg-­
nyilatkozását. Fő törekvésem. íjogy a gyermekek tevékenyen kapcsolódjanak
bele a
tanításba. Evégből alkalmat adqk r ekik a
tanítás közben felmerülő problémák megbeszé­
lésére, esetek, élmények, tapasztalata c, meg­
figyelések elmondására. így bií :ít< im önmunkásságukat és érdeklődésüket amivel a
tanítás céljának eléréséhez szüksé^d fegyelem
kialakulását is elősegitem.
Tariitasí tervezetem Quint - E’rqzd • vezerkönyve alapján készült.

1
I. Előkészítés.

a) Az érdeklődés felkeltései .z idvaron
Jóska mindig zsebredugta a I^ezét. We: t hideg
van, fázott a keze — mondja ej M gyermek.)
Amikor bejöttünk, körülálltátok ■ i kályhát,
(Melegedtünk). Milyen jó, hogy ki kishaj van az
iskolában és télen fütenek benn fel Otthon is
kályha van a szobátokban? (Nősünk kályha
van . . . Nálunk . búbos van —wnondják a
gyermekek.) Jó volna az iskolában is búbos ?
(Nem.) Ha esetleg a tagadás helyeit beleegyező
választ kapok, nem igazítom he|yre, ■ hanem
több hozzászólás alapján a gyermekek maguk
döntsék el a problémát. Legfeljebb csal határozottabb formát adok a helyes mei, . .. tásnak.
Bizony, ilyen nagy termet búbossal;" nem tud-

•í

4

nánk jól felmeí^giteni.

. NÉPMŰVELÉS

Azért csináltak

ide

végét a tanító ur oda nem csavarta volna . . .
Mintha a szél fújná felfelé
mondják.)
Beszélgetés . az
iskola Igazatok van — mondom — de tudjátok-e,
hogy honnan jön a szél? Ha más nem, akit
felemeltem biztosan megfelel. (A köpenyeg alól
I|. Tárgyalás. '
a) Köpenyeges kályha. Miből van a kályha? száll fel a meleg levegő . . . Az vitte fel a
(Vasból.) Milyen a színe? (Fekete.) Ki látott pelyhet is . . . Azért nem tüzesedik át a
mar másfele kályhát? (Én láttám cserepkalyhat.) köpenyeg . . .) Még nem beszéltünk a kályha
Az is fekete volt? (Az barna színű volt.) A részéiről — mondom — mire a gyermekek
cserépkályha nem melegít olyan gyorsan, mint elsoroljak és felemlítik azok rendeltetését. (A
a. vaskályha. Milyeh alakú az iskolakályha? felső ajtón a szenet rakjuk be lapattal . . . Az
(Gömbölyű.). De neip olyan, mint a golyó, alsó ajtón a salakot és a hamut kaparjuk ki
hanem mint a fa törzse: hengeres. Miért csinál­ kaparó vassal ... A csövön a füst megy ki
ták hengeralakúra? — kerdem még egyszer, a kéményen át . . .)
b) Tisztogatás. Néha a kalyha füstöl,
hogy az uj fogalom jobban megvilágosodjék
előttük. Ha nem kapnék helyes feleletet, felre- vetem fel az újabb problémát, es megindul a
tolom a kályha felső ajtajat es eszrevétetemj a vitatkpzas. (A szél visszafújja . . .) Olyankor
magasan lobogó lángot. (Azért hengeraiaku, is füstöl, amikor a szél nem fuj. (A cső tele
hogy a lángnak legyen elég helye.) Hol van korommal és nem mehet ki a füst.)
készítik a kályhát? (Gyárban.) Helyes. Menj Helyeslésemre a problémával kapcsolatos ese­
q(ak, fogd még N! . . . De hamar elkaptad a tekre terelődik a beszéd. (Édesanyám tegnap
kezed. (Mert meleg.) Hát otthon meg mernéd e kitisztította a kályhacsövet) Mond csak el
fogni? (Nem, mert megsütné a kezem.) Csodá­ szépen, biztatom tovább. (Egv bot végére
latos, hogy ez a kályha nem sütötte meg a rongyot kötött, beledugta a csőbe és kikaparta
Pista kezet, pedig ugyancsak lobog benne a a kormot . . . Nálunk a ké nényseprö tisztította
tűz. Nézzük csak meg jól ! . . . Megkopogta­ ki a csövet, amikor a kéményt seperte —
tom. Hallgassátok, milyen üresen kong. (Az mondja egy másik gyermek.) Vigyázz, egyszer
nem igazi kályha, az igazi kályha belül van.) el talál vinni — mondom incselkedve. (Én
Nagyon helyesen mondod. A külső rész az nem felek a kéményseprőtől — mondja büszkén
igazi kályhának csak kőpenyege, de nem — de a kis Jancsink elbújt tőle . . . Nem
posztóból, hanem vékony bádogból. (Hogy el bánt az. csak azért ijesztenek vele, mert olyan
ne égjen, szól közbe egy értelmesebb gyermek. fekete.) Nem csoda, hiszen mindig a kéményEgy másik talán az után érdeklődik, hogy, oen maszkái. Az iskolában is a kéményseprő
nőinek az a bádogköpenyeg ?) Mindjárt meg­ ba^si tisztogatja a kályhacsöveket, amikor a
tudjatok — felelem. Felemelek egy gyermeket, kéményt sepri — terelem vissza figyelmüket —
olyan jól a kályhában.
hogy kezét a kályha föle tartsa. (Jaj, de meleg? azért
- — mondja.)! Ezt más gyermekkel is kipróbálom,
c)
Tüzelő. Honnan kapjuk a szenet? Ha
aztán .1 vékony papirszelet végét csavarom a nem tuöjak, közlöm. Van olyan hegy, amely
kőpenjreg lyukacsos tetejére?- majd pelyhet is belül szénből van. Az ilyen hegybe felülről
teszek ra. A gyermekek 'örömmel figyelik, nagy lyukat ásnak, ezt bányának hívják, és
’ amint a meleg levegő aramlása fölfelé lobog­ ebből bányásszák ki a szenet. Meg is mutatom
tatja a papirszelet szabad véget es a pehely képen . . . Hogy kerül a bányából hozzánk a
szá.l- a padlás felé. Az élmény hatasa alatt szén? (Vasúton szállítják.) De nem minden
megindul a beszélgetés, amit nem tiltok meg, kályhában tüzelnek szénnel. A miénkbe is
legfeljebb arra figyelmeztetem a gyermekeket, faval gyújt be először a néni. (Mi is'faval
hogy egyszerre csak egy beszeljen. (Hogy száll tüzelünk — mondja valamelyik ... Mi a
a pehely felfele! ... A papir is szállna, ha a búbosban szalmával és kukoricaszárral fütünk
kályhát.
b) • Célkitűzés. kályhájáról!

NÉPMŰVELÉS

5

mondja másik.) A szalma, kukoricacsutka legyen. (Már nem zug olyjn nagy)
Kevesebb
és szár ol^só, mert itt terem
folytatom — levegő jut a tűzhöz
.) Igazitsi
>eg, hogy
de a fa nagyon drága, mert azt messziről, a ismét jobban égjen 1
De, há;
Qéní nem
hegyek közül hozzák, ahol nagy erdőségek gyújtana tüzet, megtudnátok-e
:nl? . - .
vannak, Képen szemléltetem . . . Ezt a vidéket Halljuk, hogy raknád m^g? (I
sdném a
elvették, elrabolták ■ tőlünk a csehek és az kályhából a hamut és a salaké! Baltával
oláhok. Most csak drága pénzen kaphatunk forgácsot aprítanék, aztán berakni
rostélyra.
tőlük fát. Ezért kell takarékoskodni a fával Papírral alágyujtanék. Az I égő ’
a szenet
olyan
nagyon.
Mi is csak
begyújtásra raknék.)
b)
Koncentráció. A kályha rajza’, ’
használjuk.
Jánoshida.
d) A tűzhely melege T élen rövidek a
Novák -.György.
nappalok. Alig mentek haza délután az iskolábői, már esteledik. (Azért nem fekszünk le
mindjárt/. . . Amikor Édesanyám meggyujtja
Az Eötvös-Alap
választmány gyűlésé
a lámpást, olvasok a könyvből ... Én meg december 29-én volt a Tanítók Ház
tanácsleirom a feladatotot . . .) Hát játszani nem termében. A népes gyűlést Rákosi látván kir.
szoktatok esténként? (Én tegnap este a.búbos tanácsos elnök nyitotta meg. Értékes megnyitó
mellett házat
csináltam
kukoricacsutkából ) beszédében vázolta a mai nehéz helyzetet. Rá­
Hogy került az oda? (Édesapám kukoricát mutatott a fejlesztés lehetőségeire é( tarra, hogy
morzsolt a disznónak és a csutkákat a sarokba ma a színvonalon maradás is eredtfiéhy.
dobálta.) Nyáron is bent dolgozik édesapád?
Bejelentette, hogy üdvözölte ; bk t Wlassíts
(Nyáron a mezön, vagy az udvaron dolgozik.) Gyulát, az Eötvös-alap tisztelejbjpi| elnökét,
Igen, mert meleg van, de télén a nagyok is a Korniss Gyula dr. államtitkárt éslRetfi Pál dr.
meleg szobában szeretnek dolgozni, meg beszél­ államtitkárt kormányzói kitüntetésqk^a|£almával.
getni. (Édesapám tegnap este a búbos padkáján^ Meleg szavakkal parentálta
Vass
mesét olvasott, mi meg hallgattuk . . . Hozzánk
átjött a szomszéd néni és anyukával fontak,
Édesapám a kalyha mellett mesélt Paprika
Jancsiról. xOlyan szép volt! . . .) Nyáron hol
szokott mesélni? (Az ámbituson.) Mi melegít
nyáron? A nap.) Hát télen?(a kályha, a búbos.)
Ezek csalogatnak be mindenkit a meleg szobába.
(A cicánk is ott alszik a kuckóban . . .) Neki
is jobb télen a meleg szobában, mint künn a
hidegben.
*
Begyakorlás

József népjóléti minisztert, az I Éőjvös-Alap
tiszteletbeli elnökét, Gyertyánffy JlTsUán pedagógiumi igazgató és Körösi Henriket 1 néptani-

tók Lapja felelős szerkesztőjét.

|‘J ,

Háros Antal főtitkár kimerítő jeli ntést ter­
jesztett elő.,Örömmel jelentette, hogyf Esztergom,
Komárom, Szabolcs es ~
:ben erő­
teljes
indult
- . mozgalom
„
f , tvös-alap
érdekében. E vármegyékben a tankéi yesületek
elnöksége vette kezébe az ügyet s bú gólkodáúf fa-na ra
suk folytán a 'tagok száma
a) Alkalmazás. Már nem ég olyan jól a emelkedik. - Osztie Béla igazgató ett ezután
a tűz. Ki tudná megigazítani? . . . Mondd el jelentést A tanítók Háza és az ihtér iá us. jelen­
szépen, mit csinálsz? (A piszkáló vassal a legi helyzetéről. A mindenre nagy gpnddal és
salakot és a hamut lekaparom a rostélyról.) figyelemmel kiterjedő jelentésből . 1 itönt, hogy
Miért kell lekaparni ? (Hogy jobban égjen.) az Eötvös-Alap havonként és tant lónként 20
Csak akkor ég jól, ha elegendő levegőt kap. P-vel járul a köztartáshoz. Még igy is havi 60
Gyufával kipróbálom a huzatot a salak és a P-t fizetnek az intézet főiskolás tanulói. E
hamu lekaparása előtt és után. Most tégy a magas összeget sok kartársunk különösen az
kályhába szenet 1 Halljátok, hogy zug? . . . értékegységesek nem bírják el. Sokan maradtak
(Nagyon ég . . .) Mindjárt nem fog úgy égni. ki emmiatt az idén is. A jelenlegi létszám 153.
Az ajtót odébb tolom, hogy a nyílás kisebb Beszámolt az ifjak tanulmányi előhaladásáról.

6

.

NÉPMŰVELÉS

Bejelentette az épületen végzett és szükségesnek
mutatkozó munkálatokat Beszámolt a vendég­
szobák forgalmáról, melyből kitűnt, hogy a
vendégszobákat az elmúlt évben több mint 1000
kartársunk vette igénybe.
Gergely István a Péterffy- Leányotthonról
tett jelentést. A főiskolás leányok száma 26.
A fenntartás ez evben 7400 P-be került. Ebből
az Eötvös-Alap 1000 P-t fedezett. A Kalasz
külön 250 P adománnyal segitette.
Szalay Sámuel az Eötvös-alap szobaalapitány összegének leszállítását indítványozta, mert
a mai súlyos gazdasági helyzet miatt nem akad
olyan tanitói egyesület, vagy magános aki, 8000
P-ös szobaalapitvány létesitesere vállalkoznék.
2000 P-re való, leszállítását javasolja. Az indít­
vány — melyet a jelenlévők helyesléssel fo­
gadtak — a közgyűlés ele kerül.

Az Eötvös-alap, a magyar tanítóság regi
kipróbált jótékony intézményé, megállt fejlődé­
sében. A nehéz időkben elertékteienedtek alapít­
ványai. tőkéje Hadikölcsönben. tágjai megfo­
gyatkoztak, mecénásai nincsenek. A gyönyörű
cél, a tanitógyermekek főiskolai tanulásának
biztosítása, illetve lehetővé tetele problematikus­

sá vált- Bar a Kalász súlyos összegekkel támo­
gatja. mégis havi 60 P köztartasi dijat kell
fizetnie a tanüóapanak a Tanítók Haza Internátusaban elhelyezett gyermeke után. Olyan
nagy összeg ez, hogy sokan nem bírjak, tanul­
mányaikat abbahagyjak hazamennek. Ma is lő
hely betöltetlen I
’
Ezen segítenünk kell! Az Eötvös-alap.
mint tanítói jóléti intézmény, .a magyar tanító­
ság támogatására joggal számíthat. Az intéz­
mény eredeti céljának eleréseben mindnyájunk­
nak támogatnunk kell. Lehetővé kell tenni, hogy
az ott elhelyezett tanitógyermekek, ha nem is
teljesen ingyen, de nagyon csekély díjért ellátást
kaphassanak es 30—40 P-ne'l ne kerüljön többe
a köztartás. Ezt két módon látom elérhetőnek.
Lépjen be az Eötvös-alapba minden tanító.
Tűzzék napirendre és tárgyalják a járásköri
gyűléseken, az Eötvös-alap
támogatásának
szükségességét. Havi 4 P tagsági díj nem tesz
tönkre senkit. Ennyit minden tanitótestvérünk

áldozhat évente tanitói jótékony célra. És ha
ne'm is élvezné az Eötvös-alap jótéteményét
gyermeke .révén, Budapesten tartózkodása alatt
bármikor igénybe veheti a Taníts^ Háza ven­
dégszeretetét. Nagyon csekély dijért napi teljes
_ ellátást kaphat, vagy barátságos^ tiszta vendég­
szobában töltheti éjszakáját.
A vármegyei egyesületek sem nézhetik
összetett kézzel ennek az országos jótékony
intézménynek nehéz helyzetét. A régi szoba és
ágyalapitványok
elértéktelenedtek. Elődeink
nemes intencióit követni kell_A vármegyei
egyesületek áldozzanak a nemes célra. Újítsák,
meg alapítványaikat Nem kell az egesz össze­
get egy évben befizetni s nem kell emiatt tag­
dijat emelni sem. Ha az alapítványt nem bírja
meg. évente bizonyos' összeget állítson be
költségvetésébe amely összeg legalább egy ifjú
köztartási költségeit mérsékli Ha minden egye­
sület segíti, az intézmény felvirágzik es újra
kifejti majd áldásos működését Segítsük meg­
menteni a magyar tudományos élet számára a
sok tehetséges tanitógyermeket!

Az Orsz. Tanítószövetség tisztújító
gyűlése,
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orszá­
gos Szövetsége december 3) an szövetség
tanácsi gyűlést, tartott mely a Tanítók Házában
nagy érdeklődés mebett folyt le.

Rákos István kir. tanácsos elnök nyitotta
á gyűlést visszapilantást vetve az elmúlt
év kimagasióbb eseményeire. Ismertette azokat
a komoly, nehez küzdelmet, melyeket a Szövet­
ség a tanítói közösség érdekeért kifejtett. Azután
megköszönte a bizalmat, mely iránta és tiszt­
társai iránt megnyilvánult.
Simon Lajos főtitkár jelentése következett,
de mivel az már a Szövetség lapjában teljes
egészben megjelent, nem olvasta fel. A szer­
kesztő-főtitkár azutan bejelentette, hogy jelenlegi
tisztségéről végleg lemond. Meleg szavakkal
vett búcsút attól a helytől, ahol két évtizeden
at szolgálta legjobb tudása és tehetsége szerint

NÉPMŰVELÉS

domborzatot, az éghajlatot, időjárást, a vízrajzi
viszonyokat, a talajt, a növény és állatvilágot
egyenként megvizsgáljuk, de csak azokat ame­
lyek az illető területre jellemzők. Ezeket azután
vonatkozásba hozzuk egymással, azután az ott
folyó emberi élettel az emberek gazdasági kul­
turális, társadalmi életével és államalakulasatval.
Pl. Nagyon helytelen volna hazánk mezőgaz­
dasági termelését olyan módon tanítani, hogy
felsoroltatjuk a terményeket, a termeit mennyi­
ségeket és legföljebb még azt, hogy hol .mi
terem. Ez még nem földrajz. •
A termelés lehetőségeit vonatkozásba kell
hoznunk a domborzattal, az éghajlattal, időjárással
a vizrajzirlviszonyokkal, a talajjal, a gazdálkodó
néppel, a nemzet szükségleteivel, ménnyi fogy
el itthon, mennyi a fölösleg? így jutunk el a
fizikai tényéktől a gazdasági életig és nem egy
gondolatot, hanem egész gondolat sorokat
közöltünk a tanulókkal ami a legjobb eszköz
az eszméltetésre. Az ilyen gondolatsorokat min
dig az oksági összefüggésekkel kapcsoljuk
egybe. Az oksági kapcsolatok feltárása a modern
födrajz tanítás legfontosabb -módszertani köve­
télményé amely mindig megóvja a T.-t a száraz
adat közléstől és meg nem értett tények tanítá­
sától. Ha csak lehetséges meg utleirási részle­
tekkel is megismertetjük a tanulókat. Felhasz­
nálhatjuk a tanulók élmenveit is. Az élénken
megfestett kép mar felköltötte a tanulók erdeklöde
sét, de ez a kép még nem földrajzi kép. csak
homályos képzet. Most kezdjük a . szemléleti
képet analizálni, kiemelvén belőle mindig elő­
ször a tájra legjellemzőbb, legjellegzetesebb
sajátságait. Ha bármilyen módon lehetséges
először a tanítást szemléleti alapon bevezetni,
minden alkalommal ezt a módszert kell követni.
Így két fontos módszertani követelménynek is
eleget teszünk, a szemleletes leírásnak és az
okadatolásnak. Tartózkodjunk a puszta adat­
közléstől, a folyamatos eióadasi módtól. E he­
lyett a T. és tanuló együttes munkájának
adjunk helyet. Ez csak úgy lehetséges, ha a
kezdet kezdetén a minden tanuló által ismert
és mindnyájunkat érdeklő környezetből, a szülő­
földből indul ki a tanitas. Ebből bővítjük uzután
fokozatosan szemléletünk terét.
Tehát egységes terület egységeken kell

végeznünk a szemléltetést, melyről
foglaló
képet festünk tanulóinknak és nem 1
zgatási
egységek szerint választjuk ki |
irtandó
anyagot. Igen természetes, hogy e^
tanítási
egységek a szülőföldtől távolodva^ mindinkább
nagyobbak lesznek, sőt egeszen stávdl eső,
velünk talán semmi kapcsolatban ne j léyő területek pl Ausztráliát, mint egy te
tárgyalhatunk. A kiemelt voná:
is mind
inkább halványulnak, s igy érjük é^.íhogy nem
mindent, hanem csak a leendő mz g^ar polgárt
érdeklő dolgokat tanítsunk.
,
Az egesz fö d egy nagy életi ö^ösáég. Az
apróbb tájakból adódnak össze a i^gydbb tajegysegek, melyek együttesének me »i|i
i|it yannak
közös elet jelenségeik. Hazánk pl. s á|inos küiönűfön
kell
bözö tájbor aii. amelyeket mind
tanitanuk, de mégis ezek eleténékj gyűjtéséből
adódta össze a Kárpátokon be,üli n^a gyár*
föld
zár tőid
élete Hazank tanítasánai az eitartitőtt fkissebb
tajakat végű egy nagyobb egységbj foglaljuk
össze. Az ilyen összeíogTasnai
szabad
ismétlésekbe cocsátkozni, hanem
köze s; voná­
sokat, es az elet közös tényeit vJssjük * sorra.
J (Jo/j tatjuk.)

Egyesületi éreti
Választmányi gyű és.
Varmegyei Általános Taniuíeg elletünk
f. e. januar 22-en tartotta szokásos t di aiaszimányi gyűlését Szolnokon, a Ti :a perli e emi
iskolabaiL Az üicsen Toiola József rilelnök
___ _
elnökö.t, a oetegse^e miatt távolié jö .Ke ízthelyi
István egyesületi elnök helyett. El löklücfvözölte
Bihary István vez. kir. tanfelügyel t, l Jenkovits ■
Zoltán'kir s tanfelüg\elöi S a < zép stámban
megjelent vaiasztmanyi tagúkat ugy a maga,
mint Keszthelyi István nevében.
( Tobei Fer.enc -titkári jelentével sojlári ismertette a közgyűlésről elküldött íáyiijatofcra érkező
válaszokat, • melyek; „IJagyságás
'dszthelyi
István urnák a Jász-Nagykunw Var­
megyei
Általános
Tanitóegyé^üh
elnöke
Szolnok.
---- ------------Értesítem, hogy_ a
..lárfyzó Ur
Oföméltósága a Jász Nagykun^Szolno^ Vár­
megyei Általános
Tanítóegyesület * jubiláns
közgyűlése alkalmából elótérj^tett hódoló
táviratot' köszönettel fogadni ( méltbztatott.
Szolnok, 1930 dec. 1-én Almásy főispán*

NÉPMŰVELÉS

„A Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei Alta- .
lános Tanítóegyesület tekintetes Elnökségének
Szolnok. Legutóbbi közgyűlésük alkalmából
hozzám intézett jóleső üdvözlésükért fogadják,
kérem, halas köszönetemet. Őszinte tisztelettel
Klebelsberg."
„Nagyságos
Keszthelyi István urnák,
tanitoegyesületi elnök Szolnok. Őszinte öröm­
mel olvastam a táviratot, mely szerint a JaszNagykun-Szolnokt /iltalanos Tanítóegyesület
disztagjává választott. Midőn a szép múltú
egyesület jövő működéséhez Isten áldását kerem,
jelzem, hogy a megtisztelő választást hálás
köszönettel elfogadom. Adja a Mindenható,
hogy ez a tanítóegyesület eredményesen munkálkodhassék a magyar tanügy előmozdításán és
a magyar tanítói kar közös érdekeinek kielégí­
tésén. Igaz tisztelettel Peiry.“
A Tanítói Otthon telke ügyében a vall,
és közoktatásügyi Miniszter Ur Önagyméttósága rendeletileg intézkedett, hogy Szolnok
megyei város polgármestere a kir. tanfelügyelő
és az. egyesületi elnök bevonásává! jelölje ki
a telket es adja at véglegesen az egyesület
tulajdonába. A polgármester elzárkózik a ren­
delet végrehajtásától s elhalasztani akarja azon
időpontig, míg mi az építkezés anyagi feltéte­
leivel rendelkezünk. Az elnökség kellő indo­
kokkal alátámasztott kérvényben kéri a rendelet
mielőbbi végrehajtását. -Az ügy gyorsabb sikere
biztosításául Renner A József szajoli r. k.
igazgató kartársunk utján felkéri az elnökség
Brandt képviselő urat, hogy illetékes helyén
szorgalmazza kérésünk Kedvező elintézését.
A járasköri gyűlések ezúttal is összekapcsoltainak á pedagógiai szemináriumokkal.
Az elnökség kérte a vez. kii tanfelügyelő urat
ezen intézkedésre, mert nem akart a kartarsakra
kettős terhet hárítani. A köri gyűlések t.írgy. sorozatába így előadást illesz.ünk és pedig:
„Az Eötvös Alap és a Tanítók Háza/1 A
járásköri gyűlések ideje es helye: január 29 én
Szolnokon ; február 12-én Jászberényben ; márc.
5-én
Kunszentmartonban;
március
26 án
• Kisújszálláson és április 16-án Mezőtúron.
Csiky Ernő pénztáros jelentése kapcsán
sajnálattal számolt be arról, hogy a kartársak
kö^ül sokan nem fizetik tagdíjukat. Javaslatára
felkérte a választmány a vez. kir. tanfelügyelő
urat, hogy ismert tekintélyével legyen segít­
ségünkre. Bihary István vez. kir. tanfelügyelő
ur megértvén a kérelmet, felhívta a pénztár­
nokot,“hogy küldje be hivatalába a hátralékosok
névjegyzékét, hogy a szükséges intézkedést

megtehesse..
Ezévi pályázatul a földrajztanítása tűzetett
ki, mint azt más helyen közöljük. Amennyiben
megfelelő értékű pályamunkák érkeznek be,
úgy az eddigi 10Ü P jutalmon kívül a máso­
dikat 50 P-vel dijazzuk. Totola József elnök javaslatára a választ­
mány elismerését
tolmácsolta
Greczmajer
Károly szerkesztőnek az értékes
jubiláris
számért.
A közgyűlés junius első felében lesz.
Idejének és tárgysorozatának megállapításával
az elnökség bizatik meg.
Tobel Ferenc

: ~

u

—

Pedagógiai pályázat.
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei. Álta-'
lános Tanítóegyesület pedagógiai pályázatot
hirdet.
A pályamunka címe: A földrajz tanítása.
I. Pálya díj: 100 P. II. 50 P. Benyújtási
határidő 1931 május 1. Pályázhat minden kar­
társ ki tagja az egyesületnek. A papír egyik
oldalán idegen kézírással irt, avagy gépelt s
jeligével ellátott pályamunka az egyesület titkára
címére küldendő. (Tobel Ferenc SzolnokCukorgyár.)
Szolnok, 1931 január 22-én

Tobel Ferenc s. k.
titkár.

Elnök .helyett:
Totola József s k.
alelnök

Felhívás:
Felkérem a temetkezési egyesület tagjait,
f931 évi január 3-án elhalt Jánossy Ferenc tag
után temetkezési hozzájárulásukat személyen­
ként 1 P. 20 f, 7 éven aluliak 0 P. 60 fillért
az egyesület pénztárába befizetni szívesek
legyenek.
Elnökség.

Hivatalos rész
6447-1930 sz.

NÉPMŰVELÉS

■

■

■-------- j--------------- —

/

Tárgy: Dr. Serényi Antal: A tantgyi jog­
források gyűjteménye c. munkájának/ ajánlása.
Valamennyi el. isk. tekintetes Igazgatóságának.

a Dr. Serényi Antal kir. s. tanfelügy&p szer­
kesztésében megindult „A tanügyi jogforrások
gyűjteménye", amely 8 kötetben fogja tartalmazni
az összes tanügyi jogszabályokat, tehát a tel­

jes tanügyi törvénytárt, döntvénytárt és rende­
letek tárát.
Az első szám az „Iskoláztatási kötelességteljesitéséről“ szól és magában foglalja szószerint az 192P. XXX. t. cikket, a 13J.700-1922
sz. Vkm. rendelettel kiadott végrehajtási utasí­
tást és az összes módosító kiegészítő és magya­
rázó rendeleteket. A könyv éra 2.50 P és be­
szerezhető a kaposvári kir. tanfelügyelői hiva­
talban.
Az értékesnek ígérkező gyűjtemény meg­
szerzését melegen ajánlom figyelmébe.
Szolnok 1930. dec. 10-én.
Bihary István

34—1931 sz.

1
Tárgy: Madarajr és ák napja.

Valamennyi elemi iskola tek. I^izga

tógának.

A Madarak és fák napjának 1 nepélyes
megtartására súlyt helyezek. jMinb n iskola
igazgatósága tudatában, van a „
terjesztésének nagy fontosságával, éppe^i azé t feleslegesnek tartom annak vázolását. Azqnban hang­
súlyozottan hívom fel figyelőié! arrja, hogy a
fásítás terjesztésére, a fák kímélésére,; gondozá­
sára
minden
alkalmat haszpáljo^ fel. A
„Madarak
és
fák
napja" meg;aríS0t május
vez. kir. tanfelügyelő.
hónapra jó előre készítse el, s aijt a Szabadban
6459—1930 sz.
kirándulással összekötve tartsa jmegi Gondos­
Tárgy: Dr. Kogutov^z Károly: Dunántúl kodjék olyan műsor összeállita}áról»: hogy az
maradandó nyomodat íhagyjon a
és Kisalföld viaszban és képben c. munkájának ünnepély
’
ajánlása.
gyermekek lelkében. A megtartott ünnepélyről,
Valamennyi állami, községi, izraelita érdekeltségi a műsor csatolásával, az ünnepé^ befolyásának
tüzetes leírásával minden év junjus hó végéig
iskola tekintetes Igazgatóságának.
Felhívom az Igazgató urak figyelmét arra, sürgetés bevárása nélkül tegyen tí^zzi jelentést.
Szolnok, 1931 január 5 én.|
hogy a m. kir. Ferenc-József Tudományegyetem
7 István
földrajzi Intézete a Néptanítók Lapja december,
tanfelügyelő.
l.-i szamanak 26-ik oldalán kizárólag a magyar
tanítóságnak rendkívüli kedvezményt ajánl fel,
záros határidőn belül, Dr. Kogutovicz Károly: 108—1^31. szám.
Dunámul és Kisalföld viaszban és képben
Tárgy: Székely Mózes:
íátoéy“ cimü
cimü munkájának a megvételére. Közlöm, hogy
az intézet igazgatóságától vett értesítés szerint, regényének az áll. el. isk. részi : leendő mega mü vételkötelezettség nélkül megtekintésre rendelése.
való határidejét illetőleg az arra vonatkozó Valamennyi áll. él. iskola Tek. lg igatóságának.
kérelmek
beküldési
határidejét meghoszA közel múltban megjelí
. magyar
szábbitotta.
]
könyvpiacon Székely Mózes , íátd iy“ című
Tekintettel arra, hogy a volt értesülések
regénye, amely úgy tartalmánál, min : a tárgy
szerint, de saját tapasztalásaim alapján is ezt
feldolgozásnál
fogvj
Szfeltünést
a hazánkat tárgyaló munkát nem csak az isko­ művészi
keltett:**
|
lai oktatás közben, hanem az iskolánkivüli
Kívánatos, hogy a mű neft C!
irodalmi
népművelés szülőföld- és honismeret kör tárgya­
értékénél fogva, hanem ann^l
ígirásával
lásakor is nagy hasznát veheti, mert kész
teljesített hazafias 'szolgálatold miatt is az
előadásokat tartalmaz. Kérem Tantestületének
állami elemi iskolák tanítói korty <ti ü részére
figyelmét a Néptanítók Lapja nevezett számára,
különösképpen pedig erre a kedvezményre beszereztessék.
h a VKM.
Az előadottakra való tekij
külön is felhívni.
ur megengedte, hogy az állami!
:
:«koiák
A Magyar Tudományos Akadémia illetékes eondn5kszeai a ie|7en művet a|
bizottsága erről a munkáról megállapította, Lhére beszerezzék ha erre í
hogy az 1929-ban megjelent legjobb könyv. A
'
művet a m. kir: Ferenc-József Tudományegye- c e o weuezei rendelkezésre áll.
tem földrajzi Intézete hozza forgalomba
Szolnok, 1931 január hó J
Szolnok, 1930 dec. 12-én.
Bihary István
vet.

kir. tanfelügyelő.

NÉPMŰVELÉS

110 1931
' Tárgy: Ipari termékek ajánlása tárgyában.

Valamennyi állami, közs. izr. társ- és magán­
iskola Tek. Igazgatóságának.

NÉPMŰVELÉS

val. A lapot tehát a fenntjelzett időponttól
kezdve a törvényhatósági iskolánkivüli népmű­
velési bizottságok részéről hivatalos lapnak kell
tekinteni s a lap hivatalos részében megjelenő
közleményeket állandóan figyelemmel kell
kisérni s az abban foglalt rendelkezéseket
minden további nélkül foganatosítani kell.
Megjegyzendő, hogy e rendelkezés a
kiadásában megjelenő Hivatalos Közlöny szere­
pét nem érinti.
Szolnok, 1930 december 24-én.

és ragaszkodását, amellyel a vármegye tanító­
sága iránta viseltetik. Bihary István vez. kir._
tanfelügyelő jóleső örömmel vette a tanítóság
szeretetének és ragaszkodásának megnyilatkozá­
sát, lendületes beszédben biztosította a küldött­
séget. hogy az eddigi jóakarattal és szeretettel
fogja továbbra is szivén viselni úgy az egyesek,
mint tinitői közösség érdekeit s minden igaz
ügynek, a jövőben is, lelkes támogatója lesz.
A szives szavakat a küldöttség lelkes éljenzés­
sel fogadta. Az üdvözlés után, az ünnepelt a
küldöttséget magyaros vendégszeretettel, ven­
dégül látta.

kir. tanfelügyelő.

í-

HÍREK,

Munkatársainknak és olvasóinknak boldog
ujesztendőt kívánunk! Szerkesztőség;
Szám 1^15 — 1930.
Lapunk megjelenése nyomdatechnikai okok
rVálame^nyi Helyi Népművelési Bizottságnak. miatt késéit, szives elnézést kérünk.
.
Tisztelgés. A Ja^z-Nagykun-Szolnok- vm:
Vallás és közoktatásügyi miniszter ur A t. Tanítóegyesület . elnöksége és a . szolnoki
882-4 — 1310-1^30 Vili. ’ f. számú rendeletére áll. el. iskolák küldöttsége karácsony másod­
tudomásul vétel és miheztartás végett közöljük napján tisztelgett Bihary István vez. kir tan­
a tek. Bizottsággal, hogy 1931 január elsejétől felügyelőnél, hogy névünnepe alkalmából a
fogva az eddigi Néptanítók Lapja; Néptanítók varmegye és Szolnok városa tanítósága nevé­
Lapja és Népművelési Tájékoztató címen fog ben üdvözölje és jókivánatait kifejezze. A
megjelenni s ezentúl népművelési közleményeket küldöttséget Totola fózsef. a vármegyei tanító­
is rendszeresen fog közölni. A Napot 1931 egyesület alelnöke, vezette aki szívből jövő
január hó 1-től kezdődően felruházta a népmű­ meleg szavakkal fejezte ki a vármegye tanító­
velés ügykörére nézve a hivatalos közlés jogá- ságának nagyrabecsülését, tiszteletét, szeretetét

kőteleki közs.; Kozelka Károly
Vészeli Gabriella oki. tanit^kai
kürti-^orhányi közs. iskoláhoj ri
kinevezte.
I |

s tfozel káné
Idig a tiszass tanítókká

A számvevőségi Ott^or Fodor Károly
pü. számvevőségi főnöktől szel1 i/ztőségűnkbe
köszönő irat érkezett azok I Njmáxa, akik
adomanykérő szavaira megért^ siiyyíel reagáltak.
Az adományok nagyságára való| tekintet nélkül
köszönettel adózik a tantestületeit tagjainak
egyénenként, valamint az összességnek a háláját
tolmácsolja. A mai nehéz vjsz(|dy“>k között is
megnyilatkozó áldozatkészség +9^iint*irja —
Miniszteri elismerés. A belügyminiszter5
ur Gombkötő Antal kir. tanfe ügyelőt a nemzeti tápot nyújt a boldogabb jövő r^rr pyére. Boldug ujesztendőt kíván s j a Jh zá érkezett
munkavédelem terén kifejtett érdemeiért dicsérő
adományokat
a következői'beh
nyugtázza:
elismerésben részesítette.
Középiskolák: Mezőtúri áll.’ le^n iceum 5 P,
Államsegély. A vall, és közoktatásügyi
jászberényi áll. reálgimnázium | 1 P, karcagi
m. kir. miniszter ur a szolnoki áll. el. iskolák­
ref. reálgimnázium 15 P.
nál szervezett VII. és VIII. osztályok nélkülöz­
Kartársak szives fig
nyugtázások,
hetetlen tanszereire 600 P-t engedélyezett.
rovatában csak a hó 5-ig- ké
gek szerepel-

A Vakokat Gyámolitő Magyarországi Egye­
sületek országos elnökségébe tömörült egyesü­
letek budapesti, miskolczi, szegedi és szombat­
helyi intézeteiben elhelyezett vak munkások
nagy mennyiségben kefe és kosárárúkat, cirok■ seprűket, valamint a siketnémák váci fiu-foglajkoztató intézetének növendékei törülközőket, Bihary István s. k. vitéz Szathmáry Lajos s. k.
• törlőruhákat, lepedőket es paplan lepedőket
ügyv. elnök,
' népmüv. titkár.
állítanak, elő. Miután az említett intézmények
kir. tanfelügyelő.
vak munkásaiknak, illetve sikatnéma növendé­
keinek állandó kenyerkereső foglalkoztatását Szám 13 — 1931
csak az esetre képesek biztosítani, hogyha
áruikat értékesíteni tudják és mivel 'ezek a Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak
készítménye úgy minőség, mini ar tekintetében Valamennyi Tanjolyamvezetőnek és Előadónak.
mindenben megfelelnek á rendes kereskedelmi
Nz 1930 — 1931. évben rendezett és Bizott­
áruknak és áraknak s mievei ezeknek az intéz­ ságunk közgyűlése által jóváhagyott analfabéta,
ményeknek a támogatása szociálgazdasági és elemi ismeretterjesztő és általános ismeretteremberbaráti 'szempontokból is feltétlenül szűk- jesztő tanfolyamok záróvizsgájának (befejezéséséges a nm. vallás- és közoktatásügyi Mini^^rtek) idejét 14 nappal a megtartás előtt bejeter úr 780-02 24 —1930. szám allatt elrendel- lenteni. kérjük, hogy azokon
Bizottságunk
te, hogy az aíárendelt összes intézmények fen­ kiküldöttei megjelenhessenek.
tebb felsorolt szüségíeteiket , amennyiben erre
A tanfolyam befejezését csak akkor vesszük
lehetőség van a nevezett intézetektől szerezzék tudomásul s ■ azokra a költségvetésileg meg­
be. Nagyobb mennyiségű beszerzések a köz- állapított tiszteletdijakat csak akkor utaljuk ki,
szállítási szabályzat 8. §. 15. pontjában és 29. hogyha ezen rendelkezésnek eleget tesznek.
§ 12. pontjában foglalt reneelkezések szerint
Szolnok, 1931 január 5-én.
rendelhetők az intézeteknél.
Bihary
István s. k., vitéz Szathmáry Lajos s. k.
-Szolnok, 1931 január hó 13-án.. ;
ügy v. elnök,
vm> népmüv. titkár.
kir. tanfelügyelő.
,
Bihary István
víz.

Í3

*

Helyettesi megbízás. Fejérné Vreszk
i i ■ L.
............
Viktória oki." tanítónőt a szolnoki
Sipos-téri
áll.
iskolához a tanév végéig, helyettesi minőségben
alkalmazta a miniszter ur.
Felvétel a Tanítók Házába. A budapesti
Ferenc József Tanítók Háza igazgatósága közli,
hogy miután a lefolyt tanulmányi félévben az
ottlakó tanitógyermekekböl 15-en eltávoztak a
ház internátusából, mert szüleik nem képesek
tovább fizetni a köztartási dijat, a megüresedett
helyekre folyarüodni lehet. A felvételnél a taní­
tók főiskolai haMgató gyermekeik előnyben
részesülnek.
Pályázati hirdetés. A Magyarországi
Tanítók Eötvös-alapja a keszthelyi Rákos
István fiuinternátus és • üdülőház gondnoki
állására pályázatot hirdet. Pályázhatnak 50
éves kprhatárral kellő munkabírással és képes­
séggel rendelkező nyugdíjazott vagy végkielégitett magányos tanítók, illetőleg gyermektelen
tanitó-házaspáí Teendői az intézet gazdasági
és széllemi ügyeinek intézése, az ifjúság fel,
ügyelete és tanulmányaiban való segítése.
Amennyiben házaspár nveri el az állást, az
asszonynak az intézet háztartását kell vezetnie.
Javadalmazása: lakásul egy szoba s teljes
ellátás (élelmezés, fűtés, világítás, mosás), fize­
tés megegyezés szerint. Folyamodványok 1931.
évi március 31-i határidővel az Eötvös-alap
elnökségénél,. Budapesten, Vili. Szentkirályi-u.
47. sz, alatt nyújtandók be.
Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi
miniszter ur Csősz Klára oki. tanítónőt a

“ek*
teh£ a küldemény kéfőbb|ér ezett be, úgy
az
a2 csak- a kővetkező lapszámban 1
elnyugtázva.
Kérjük tehát a Kartársakat, h >gy Sí
esetekben a
kővetkező lapszám nyugtató rov. |át í
írják figyelemmel. Díjbefizetések J.-N K. í
rármegye ált.
tanítóegyesület Szolnok címre J '48
ámu póstatakarékpénztari csekkszámlára es? rőzőlhetok.

Nyugtázás.

Tagdíj címei

Gizella

8

‘ Turkeve, Butyka Etel 8 Tíszafől
ner Lászlóné
4 Rákócífáíva, Petricsek Márra 8
lelek, Bogyó
Béla 4 Jászfelsőszentgyőrgy, Markóth
4, Markóth
Dezsőné 4. Vída Gyula 4, Vjda \ láné 4, Kiss
Sándor 4, Tury Margit 4, Sjeinbaí
feinba<h<r József 4,
Tyepliczky István 4’ Tiszaföldvár, ;
lay Irma 8
Pusztakengyel, Rátkay Lajos 8
k Lőrinc 8,
Benfcőné M Klára 8, Fodorné í
t ella 8, Nagy
ö. Árpád 8,
Julianna ^8. Teleky László 8,
Mihályfalvi József 8 P TurkAre.

Temetkezési dij cimsnt Beny

y Joíá.i í P

20 f, Ring Károly 2 P 40 f, Mijialik
Imá^né J P
20 f Jászberény, vitéz Iványi Karoly .■ 0 t. "Blikíing
Antal 1 P 20 f Baloghné F. Idag l P C L. Hoffmann
Mária í P 20 f Martikány István
20 f. Szabó
Róza í P 20 f Kunszentmárton Zel
Mártonná
2 P 40 f. Viszlay Ernőné 2 P 40 f.
'< is Ilona 2 P
40 f. Veress Mihály 4 P 80 f,Szolnok
7óth József
2 P 40 f. Csatáry Lajos í P 20
i r Győző í P
20 f. Lándory Hona 2 P 40 f. Magy
• Gyula 2 P
M;
40 f. Benedek József 2 £ 40f. Dobó
ndorné 6 P.
Zöld Jánosáé 1 P 20 f. Molnár Béla 2^P 40 f. Csukás
Mihály I P 20 f. Fodor Zs-gmond 2
4 0 f. Sólyom
Júlia l P 20 f. Szakács János 2 P 4í|.___
__
2 P 20 L Kosmár Lajos 3 P. Gonda J?n< 16 P. Korda
Júlia 1 P 20 L Nagy Irén í P 20 f Mezciu . Borsódyné
L. Aranka 2 P 40 f. Subaly József 2 J 4 > f. —
Petrovay
Béláné 1 P 20 f. Szatmáry Lafos 4 j?
K I 0 f. Sípot
Béla 2 P 40 f Nagykörű. Petricsek Kfer i 2 P 60 I.
Markscheid Károly 3 P 60 f. Pálmay
tofyné t P
20 f Jászberény. Bogyó Béla 2-40 Jászf<
:entgyőrgy,
Kazay Benjámin 1 P 20 f. Tiszaföldvá

g

A magyar falu és tanya kultúráját szolgálják a

„Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei."
- Z Ot kötetből álló. országszerte ismeretes és általánosan kedvelt sorozatot szerkesztette

KISS JÓZSEF
s? • ni
-n ’ászberenyi all-.tanítóképző gyakorlóiskolájának tanitója
\ II. o. sz.. Ulvasokonyx
III. o. Zz ■ nh!Sí"nyV' magyar nveivkyakorlatok példatárral
- IV. p. o/i Mohiam
korlatok példatarral, földrajz
V-VI.
f'Sau’Xlén"^

V—VI.

eng. sz.
64.16811926
67.7701926
70.42711926

feköldí

O. B ^ évfolyam S™eoietra,/L gazdasa8tan; háztartástan, egészségtan
-

38,622|1927

otelessegek. termeszettan, termeszetrajz. gazdaságtan, háztartástan
RÉSZLETES TAXANVAGBEOSZTÁS DÍJTALANUL KAPHATÓ.

38,622|1927

__Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett
X .

;

csupán a kővetkező könyvekre van szükséq:
Ábécéskönyv. Angyal jános—Fekete József—Gállá Endre- Áhn ó i
-i
M,: A '
Számlán.
és

/ ■

’

29,821|1926

30,50311927
i 42.4541926
| 32.003 1927
Több székesfővárosi tanító-. Számtan és mértan a HÍ \i'
, ,
Ének. Sztankó Béla: Kis dalkönyv a III—\ I. o. sz
' 9' SZ‘ 4 kotetben
39,322)1926
73.97811927
...
Tiboldi József: Énekesköm v a III—VI o sz
Atlasz. Cholnoky fenő: Népiskolai'Atlasz I. (Magyarország) '
' SS4
58,37011926
Népiskolai Atlasz 11. íA világrészek!
■
'
• '
-'
~ -05(12/ —1929
A Magyar Földrajzi Intézet kiadása.
'
'
'
884--051108—1930

nőin Dezső, számon
T^efon tn.

nOn^D- £5 PRPÍnftmíHftZ

Piac-tér.

Legnagyobb rnhtár
közigazgatási, ügyvédi,
.
‘ iskolai, közjegyzői, -pénzügyi
■és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből. írógépekből és
trógepszaiiagokbóL Üzleti hbnyneh gyára.
Dobozgyáramban készülnek az elismertén legjobb
kereskedelmi, patent raktári és gyógyszerészeti dobozok.
készíti a
legtartósabb - kivitelű könyvkötéseket, a legegyszerűbbtől
° f^knyesebb ízlést is kielégítő diszmüvekig
nonynnyomdüm elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és -báli meghívókat
és minden fajta könyv­
nyomdái munhát.
mielőtt máshol rendelne, hérjen tőlem ár ajánlatott

tíontjünyomda.

*11

?

üzleti hönyoeh yyára.

J

Osztott, részben osztott és osztatlan iskolák

országszerte megelégedéssel használják Angyal János Fekete fózsef Gállá Endre ok a^kömx ehABC és olvasókönyv^az I. o. sz. 29.S2.1
9
0'asókőnyv a III. o. sz.
■ 40.851,1928
! Módszeres útm n tatással.)
10^7
^ vas°honyv a I\ . o. sZ. 884-054 6^-1929
Olvasókönyv a 11. o. sz.
3° 01i
Ohasokonyx az \ — \ I o. sZ 8S4—05|90-1930

A továbbképző népiskolák legjobb könyveiAbonyme-Keresztury Margit: Önálló ^zdasám és- osztott öazdasé i i
Céhe, fe
áSiS
!- 4™ 'ö- •

..-X

63,986(1928
884-05 76-1930
884— 05 761930

'

Tóth Mihály:
Búzakalász.
uÖ«
W“°S •’.Gazdálkodó
*“**'« &ifiaL
"
Hl.

'■

44.111 1927
1--'
XsSS
I.X A 884-051176-1929
53^5511928

84.5014928

...

Újlaki Vilmos^Varga Márton: önálló jlazdaságiA osztott uaztó tovább "WB
.

. Kopzo isk. .obaso- es tankönyv a fiúiskolák I.. II., 111. o Sz

FRANKLIN-TARSULAT

Budapest lv

‘

. ,w

Egyetem u

Az. itt hirdetett könyvek kaphatók Roth Dezső könyvesboltjában

4

Ifjúsági és tanítói könyvtárak. |
számára alkalmas könyvek
i
kedvező fizetési feltételek í
mellett kaphatók

ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, Szolnok.

•

XXIII évfolyam

NÉPMŰVELÉS
Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Greezmajer Károly

Keszthelyi Istvi
Felelős kiadó :

Csiky Ernő

Szolnok, 1931. február hó

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
PIAC-TÉR

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRÜHÁZ
Iskolai nyomtatványok.
659 60- Népiskolai helyi tanmenet AJ,
)
belív B) küliv
661 Könyvtári költségvetés
662
,.
énztári napó és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663 Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
. anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
663 All. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
665. Kimutatás ingyen-tan könyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagyon-számadás
671/b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendö épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688) J^vadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. EÍbocsátó-levél
691 Befrási díj kezelési napló*

915. Leltári napló (1 sz. minta)*”
916. Szakleltár (2. sz. minta)*
917. Szobaleltár (4 £z minta)

940 Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
941. Selejtezési jegyzék (5. sz. minta)*
942 Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

’ 803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóvá
ellátva
805. Tárgymutató
,
824. Állami elemi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső ív
824/b. Állami elemi iskc 4 és óvodai
számadás, kiadási b ső ív
824/c. Állami elemi iskolai is óvod
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (eiemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi
iskolák
számára
(1 ív =2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív = 2,
példány
950. X. Kimutatás
1 a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
j

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
1. m. Tanköteles törzskönyvi lapja
2 m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül­
déséhez
3. tn. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek,bejelentése
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvből
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(szept. 1-töl.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(aug. 31-ig).
9. m. Jelentés
10. m. Kimutatás iparos- es kereskedőtanoncok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott vál­
tozásokról

11- m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan­
kötelesről
12. m. Értesítés tanancviszonyból kilépett
tanoncokról
13. m. Egyéni lap
■ 14. m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
15 m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
17. m. Kimúl. törzskönyvezettlankötelesekröl
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való beiratásról
21. m Kötelező nyilatkozat felmentéshez
22. m. Orvosi jelentés és engedély K

Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
26. m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
27. m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
28. m NyilvántaHő-napló kirótt büntetéspénzekről *
«
29 m. Nyilvántartó-napló kirótt birság
pénzkeröl*
30. m. Felvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m. Mulasztási napló
33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
35. m. Pénznapló büntetéspénzekről*
23. m

Ónálló gazdasági és gazdasági ismétlő-iskolák számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előírt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi je entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

nos p
napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

729. Bizonyítvány állandó menházakat vezetö dajkák részére

■os- és kereskedötanónciskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*
azok használatik^^

750. Előmeneteli és mulasztási napló*
751. Anyakönyvi törzslap
752. Iparostanonciskolai bizonyítvány

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
757. Keréskedőtanonciskolai bizonvítvánv
758. Zárószámadás

nyomtatványok a fennálló törvényeknek és minisztert rendeleteknek megfelelően

A nyomtatványokat előnyösen számított'nettó áron számítjuk és posta1 utánvéttel küldjük mw
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékív) is kapható.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

telefon 113.

Raktáron van és azonnal szállítható:
645. Helyreállítási elszámolás
5
646. butorelszámoíás
6Í7/a. Állami elemi népisk., óvodai gondéi
npks. (együttes) költségvetés, küiívj í
647 b. Állami elemi népisk., óvodai gond-;
noks. (együttes) költségvetés, beliv
648. .1- Kimutatás beiratási dijakról
649. 11- Kimutatás egyenesadókról, 5%,;
3%-os pótadóváltságról
650 HL Kimutatás a készpénz- és terményhozzájárulásról
651. IV. Kivonat a bérszerződésböl
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
e53. VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből
654. VII. Kimutatás hitoktatói dijak meg­
állapításához
955. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalájny
megállapításához
/
656. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
értékéről
657.- Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszám jegyzék

XXIII. évfolyam.

készültek és

NÉPMŰVELÉS
• várm.gyei

. a v4rmWl l.kol*„kívüli népmöv^é.l Wzott.ác

a Mr.

LaptulojüonoJ: Jász-flagyhun-Szolnohnármegyei fiit. Tanítóegyesület.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

GRECZMAJER KÁROLY

Felelős híadú: Csthy Ernő ont. egye­
sületi pénztáros.

KESZTHELYI ISTVÁN.

A fogalmazás tanítása.*
Irta: Novák György. ‘
Jelige : Magyarország jövője
a tanítók kezeben van

Előszó helyett
közlöm itt egy oirschotti holland föld.nives
levelét, amelyet a hollandiai gyermekakció
jrévén nála tartózkodó magyar gyermek szülőinek
irt. A levél magyar fordításban igy hangzik:

Tisztelt Uram! bocsásson meg. hogy csak
késve válaszolok. De én egyszerű földmives
. vagyok, állandóan a mezőn dolgozom s az
irás nehezemre esik. Aztán örvendetes hírt is
szerettem volna Önnel tudatni leánya felöl.
10 napja, hogy a kis Márta nálunk van.
Ma újból megmértük és kitűnt, hogy 2 kgr-ot
hízott. Ne aggódjék tehát miatta. Mi úgy
szeretjük öt, mint a miénket. A tanulásban
sem fog elmaradni. A titkár ur említette, hogy
rövidesen magyar tanítónő érkezik községünkbe,
aki a magyar gyermekeket tanítani fogja.
Különben mi már a kis Mártát megtanítottuk
hollandul imádkozni, mert a magyar imádságot
nem értjük. Naponként elvisszük a templomba is.
Isten önnel!
Smetsers Ferenc
nevelőapa.

Nem állítom, hogy a levél eredetije is olyan
hibátlan, mint a fordítás. Van benne néhány
helyesírási hiba, amiket csekély német nyelv­
ismeretem alapján magam is észrevettem; lehet
még benne stílus és szerkezet tekintetében is
"Kiváló dicséretet nyert pályamunka.

meajeleníh i
ttianzetM miau es

FŐSZERKESZTŐ:

Izolaot. újváron

fogyatékosság, de mindent összege irigylem
a holland nép igazi műveltségéi,
anyagi jólétet ilyen szép harmö
hozni a krisztusi szeretettel.
Jh
|
Kedves Kartársak! törekedjünk arra, jiogy
a mi földmiveseínk is úgy fogalmazzanak, .mint
a holland Smetsersek, akik nenM
í ti n
beszéd­
jükben, de a mindennapi élet forgatagában, is a
keresztény erkölcs lüktető erejét j^|atják kifeje­
zésre. Ha ezt a törekvésünket kómoilvan vesszük,
nem kell aggódnunk a Magyar Jövendő amiatt.

A fogalmazás tanításáról álcában.
Közel negyedszázados tanitós^bdáfom platt
hazánk kűlömbözö vidékein, többféle jellegű
iskolában működtem. Egész határozottsággal
megállapíthatom, hogy a fogalnpzA az uj
Tanterv megjelenéséig mostoha gyermeke (volt
az elemi iskolának. Nem azért, n^Jtha a fogj’
mazás tanításának fontosságát a. Régebbi jai

tervek, avagy a tanítóság eléggé jnem méltá­
nyolták volna, hanem, mert
i<rgy Tanítás
módszere és anyaga tekintetében 4 -legnagytobt
bizonytalanság uralkodott.
ji |
|
Mi volt az uj Tanterv májj
fogalmazás tanítás? Másolás, dikt^lá s tdán fya,
példák írása a nyelvi magyarázatok! :al kapcso­
latban, valamely olvasmány tártain iá llak leírása,
táblára irt kérdések, esetleg vázia után való
fogalmazás. Arra törekedtünk, hogy az
dolgozatokban minél kevesebb {fiba. |
hogy iskolalátogatás és vizsgálat laiks
dicsekedve mutogathassuk. . . Nem kell
gondolkoznunk, a szomorú tapasztalj
bizonyítják, hogy ezzel nem érhettük-

NÉPMŰVELÉS

2

NÉPMŰVELÉS

fogalmazás tanításának az uj Tantervben kitű­ Tanterv célkitűzései által megindított módszer­
zött célját: „A gyermek-természetes kifejezési javító törekvéseket, ott a fogalmazás tanítása
ösztönének fejlesztése, hogy gondolatait, érzel­ — munkáját komolyan vevő tanítónak — nem
meit szóban és írásban szabadon ki tudja fejezni". nagy gondot okozBizony elég gyakran találkozunk IV—VI.
A fogalmazás módszere.
elemit sikerrel végzett felnőttekkel, akik néhány
A
fogalmazás
külön tantárgy.
mondatból álló egyszerű levelet nem tudnak
'megírni.
Képzeletben-hospitáljunk — mondjuk néhány
Az uj tanterv tisztázza a fogalmazás anyagát, év előtt — fogalmazási órán. A tanító arcán
amidqn külön választja az írás és helyesírás elégedetlenség, bosszúság tükröződik, - amiből a
anyagától, sőt a tanítási módszerre vonatkozólag gyermekek hibás
dolgozataira következtet­
is találunk az életbeléptetö rendeletben útba­ hetünk. — De hiszen a gyermekek minden
igazítást, amidőn hangsúlyozza a beszéd- és erejűket megfeszítik, amit a homlokukon gyön­
értelemgyakorlatok beszéd . és fogalmazási kész­ gyöző verejtékcseppek is eléggé bizonyítanak,
séget fejlesztő fontosságát.
hogy munkájukat a lehető legjobban végezzék.
A remény, hogy munkámmal én is hozzá­ Rajtuk hát nem múlott a dolog. Min múlott
járulhatok a .fogalmazás módszerének tisztázá­ hát? —Mindjárt megfelelhetünk, ha megvizs­
sához, késztet tanulmányom megírására. Ha gáljuk, hogy milyen nehézségekkel kell egy­
törekvésem kártársaim megértésével találkozik, szerre megküzdeniök fogalmazási óra alatt.
fáradozásom nem volt hiábavaló.
Hogy tartod a tollat? . . . Egyenesen ülj! . . .
Ne nézz közel!... — hangzik fel időnként a
Mi a fogalmazás?
tanító figyelmeztetése. Tehát az írás technikai
A fogalmazás a lélek tartalmát, kepezö nehézségein kívül ezekre is ügyelniük kell még
ismereteknek, érzelmeknek a külső vi ágba való a helyesírásra, az írásjelek, ékezetek helyes fel­
kivetítése. Ez a kivetítés mindig az illető rakására, a mondatfüzésre ... és hátra van
egyéniségének bélyegét viseli s. a fantázia által a legfontosabb, hogy mit is Írjanak tulajdokésokszor átszíneződik, talán át is formálódik.
pen ? milyen sorrendben ? hogy értelmes és szép
A fogalmazás tanítása tehát nem olyan legyen a fogalmazványuk, —
egyszerű, mint valamely ügyesség vagy ismeret
Csodálkozhatunk-e, ha a nehézségek, aka­
megtanítása. A fogalmazásnál nem uj ismeretek dályok sűrű bozótjában csak nehezen tudnak
nyújtása, ügyesség elsajátítása a cél, inkább előre haladni és a nagy igyekezettől arcuk
hangulatkeltéssel, alkalmas előkészítéssel Vágyat verejtékes lesz?.... És
csodálkozhatunk-e,
ébresztünk a gyermekekben, hogy a tárgyra hogyha az erejüket meghaladó munka ered­
vonatkozó ismereteikét, érzelmeiket kifejezni ményjelenségének következményeitől tartva,
törekedjenek. Az alkalmas előkészítés, hangulat­ többen a szomszédjuk munkáját másolják le?
keltés a tárgyra vonatkozó ismeretek felújítását Ha pedig a tanító állandó korholás, büntetés
segiti elő, megmozgatja képzeletüket is és közben kényszeríti a gyermekeket az erejüket
amennyiben a szükséges ismeretek megfelelő meghaladó munkára, csak természetes, hogy
érzelmi hatások kíséretében az egyes tantárgyak később is irtózattal gondolnak a fogalmazásra
tanítása folyamán már felszívódtak a gyermek és ezt az idegenkedést magukkal viszik az
lelki életének eleven vérkeringésébe, a siker iskolából az életbe is ...
helyes módszer kérdése csupán.
A diagnózis felismerése után magától követ­
A fogalmazás tehát fokmérője valamely kezik a megoldást Ne állítsuk a gyermekeket
iskola eredményes munkájának. Amelyik iskolá­ fogalmazás közben a nehézségek, akadályok
ban' még mindig a ‘gépies emlézés dívik, ott a sürü bozótjába. Ha az új Tanterv — nagyon
fogalmazás csaknem leküzdhetetlen akadályokba helyesen — elválasztotta a fogalmazást az irásütközik; de ahol szem előtt tartják az uj tói, nekünk is külömbséget kell tennünk fogal-

mazás és írás és helyesírás között nemcsak az
osztályozásnál de tanítás közben is. Nem arról
van szó, hogy a szépírással és a helyesírással
ezután nem törődünk, csupán arról, hogy —
mint a jó hadvezérek teszik — egymás után
küzdünk meg a nehézségekkel.
Ugyanígy járunk el az írás és olvasás
tanításánál is Kinek jutna eszébe kárhoztatni a
a tanítót azért, mert előbb külön-külön tanitja
a hangoztatás! és Írási gyakorlatokat, azután
áttér a nyomtatott betűkre s az írásra és olva­
sásra csak ezután kerül a sor ? Hiszen végül
is úgy összekapcsolódnak azok, hogy ha akar­
nánk sem tudnánk egymástól elkülöníteni . •.
És a gyermekek egyszer csak arra ébrednek,
hogy a sok ákom-bákom megelevenedik előttük
és amit olvasnak örömmel tölti el kis szivükét.
Érezzék a gyermekek fogalmazás közben
is az alkotás örömét, amely figyelmüket ébren
tartja akaratunkat további munkára serkenti.
Ezt azonban csak akkor érhetjük el, ha a[fogal­
mazási órán a fogalmazás dominál és nem a
szépírás vagy helyesírás. A szépírás! és helyesirási hibákat küszöböljük ki szépírást, illetve
helyesírási órán.
A fogalmazás és írás.

Az Írás a fogalmazásnak legfontosabb kifejezési eszköze. Tanítására tehát nagy gondot
fordítunk. Azonban ne feledkezzünk meg arról,
hogy az eszközöket nem önmagukért, hanem
azért becsüljük, mert célunk elérésében segíte­
nek bennünket. Épp ezért nem tudom helyeselni
azt az elvet, hogy a fogalmazási óra egyben
szépírást óra is legyen. Az első osztályban el­
sajátított íráskészség még bizonytalan. Ezért a
Tanterv is heti 1 — 1 órát ir elő a II.—IV. osz­
tályban a szépírás gyakorlására. Ha tehát már
a II. osztályban szépírást követelünk a gyerme­
kektől fogalmazási órán, erejüket meghaladó
feladat elé állítjuk őket. A szépírás fontosságá­
nak egyoldalú kiemelése idézte fel azt a moz­
galmat, amely az elemi iskolában új irástipust
kíván meghonosítani. Eggyel több ok, hogy ne
hanyagoljuk el a fontosat, amiért magát az
írást is tanítjuk. Hiszen nincs kizárva, hogy
rövidesen a mostani u. n. szépirási irástipusun-

kát kiszoritja egy
ha nem is olyan? szép,ide
a célnak megfelelőbb —uj irástipus ’
elöbb
Vannak, akik a fógalmazványokí
ermeu. n. piszkozati irkába Íratják, hogy a
én^ek
keket mentesítsék a szépírás! követi
itázatí
szigorú szem előtt tartása alól
irkába csak a megbeszélés, illetve javítás után
másoltatják. Tisztaságra és rendsze rétire való
nevelés szempontjából iv helyes e ; az eljárás,
csak tévedésbe ne ejtse a tanítót^ apiidőín a
gyermekek fogalmazási készségét híj1 ál|á él. Ezt
u. j. inkább a piszkozati irkából : áfgpíthatja
meg, mint a tisztázásból.
| j Ab
|
ha sem
Ennek az eljárásnak azonban!
szabad oda fajulnia, hogy a tanító a ^ágalmazin a
ványt a táblára írja, vagy
gyerekek r fogalmazás helyett lemáS ák. így
g á jó­
félrevezetheti a tudatlan szülőket, es
llasztaná
híszemü iskolalátogatókat- is, de elmÜlaszú
tanítványait az elemi iskola egyik l;’g|óntoíitabb
tárgyára: a fogalmazásra megTanita^i.
•
A fogalmazás és helyesírás.

Pestalozzíröl olvastam,
hogy
mielőtt,
„Lénárt és Gertrud" c. müvét nyomdába küldte
volna, átadta egyik barátjánál^, akta kiváló
pedagógus írásaiban elég gyakranj ajöforduló
ortográfiái hibákat kijavította : . . N|ém gazért
említem ezt fel, mintha a helyesírás Jojptosságát
kétségbe vonnám csupán illusztrálni? íakaftam,
hogy a fogalmazás és helyesírás nerű dely szthatatlan és így a helyesírási hibákat, ifi
zatosan, körültekintéssel kell kikűúzíbö űnk,
nehogy veszélyeztessük a^fogalmazás? ta ásának sikerét.
*
11
Thiel B. kartársunk munkájából 4 mi enki
ifbaigazitást s^en
s^ert et a
pontos és kimerítő ufbaígazitást
helyesírás tanításának anyagáról és módszeréről.
Itt csupán, a fogalmazással kapcsolatba fogalom
össze röviden észrevételeimet.
Már az I. osztályban, az plv& s és írás
tanítása közben tudatossá tesszük aj tavaik tel­
ismerését és begyakoroljuk a szav ik jrülőn
írását. Ezt követi a mondat, felismert :tésq szintén gyakorlati megvilágításban, hogy a mondat
elejét és végét írás közben jelezni ty$ák.‘Ezek
azok az alapismeretek, amelyek nélkül fogjalma-

í

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

a kérdésnek a feleletben való állandó ismétlése
záshoz nem kezdhetünk a II. osztályban.
A hangtani Sajátságok és változások fel­ a fogalmazás szempontjából is káros hatású,
tüntetésénél az alsóbb osztályokban tisztán a ezért csak örülhetünk, hogy az uj Tanterv
hangzásra támaszkodunk^ Ne javítsuk tehát állást foglalt ellene. Különösen fontos a szóbeli
fogalmazáskor azokat a helyesírási hibákat, fogalmazás szempontjából a beszéd és értelem­
melyek a hangzás törvényét gyöngítenék előttük, gyakorlatok tanítása.
Az tanítja helyesen a beszéd és értelem­
miután, felismerésükhöz grammatikai ismeretekre
van szükség. így a II.—III. osztály fogalmaz­ gyakorlatokat, aki szeretetteljes bánásmóddal
ványaiban nem veszem figyelembe, ha jáccik- családias légkört honosít meg, amely lehetővé
ot írnak játszik helyett, kösséget község helyett, teszi, hogy a gyermekek ne csak passzív részt­
tuggyák-ot tudják, fordiccson-t fordítson .. . stb. vevői legyenek a tanításnak, hanem abba
helyett mert, ezeknek helyesírásához szükséges cselekvőén kapcsolódjanak bele. Az ilyen tanító
etimológiai ismereteket az alsóbb osztályokban csak vezeti irányítja a tanítást, maga keveset
még nem tanulhatták, illetve nem gyakorolhat­ beszél, inkább a gyermekeket szerepelteti. így
ták. Ha tehát ezeknek javítgatásával meggyön- biztosítja a gyermekek érdeklődését és figyelmét.
Az ilyen tanítás folyamata nem alkalmaz­
giteném előttük a hangzás törvényét könnyen
zavarba jöhetne olyankor is amikor a fonetikus kodik szigorúan az előre kidolgozott tervezethez.
írás a helyes, (nézz, fuss, tűzzel, vassal, stb.) Ezért a tanító nem is neheztel a tanulóra, ha
A felsőbb osztályokban a nyelvi magya­ a kérdésre más feleletet kap, mint amit vart:
rázatokkal kapcsolatban megindítjuk a harcot nem inti le bosszankodva, ha . megfigyeléseit,
a fenti helyesírási hibák ellen is, de vigyázzunk élményeit, képzeletének játékos, vagy alkotó
arra, hogy ezzel a fogalmazás . folyamatát meg munkáját spontán minden felhívás nélkül mond­
ne zavarjuk. A piszkozati irkákat megbeszélés ja el, hanem ébergégével elejét veszi a felesle­
után a tanulókkal kijavítás céljából kicserélhet­ ges elkalandozásnak.
jük és csak ' azután íratjuk a dolgozatokat a
Persze, az ilyen iskolában nem lehet fel­
tisztázati irkába. A. gyakran előforduló helyes- találni azt a „példás" fegyelmet, amikor „a légy'
irási 'hibákat feljegyezzük' magunknak, hogy a zúgását is meg lehet haHáni. “ Itt a fegyelem
helyesírási órán alkalomadtán felhasználhassuk. útját a figyelem egyengeti. Ha a gyermekek
A fogalmazási órán összetorlódó nehézsé­ figyelme az érdeklődés tüzében ég, ha a taní­
geknek megosztása
nemcsak a fogalmazás tásba mint egy valóságos dráma kicsi szereplői
érdekében kívánatos, hanem a szép és helyes­ illeszkednek bele amikor a szemek az igazság
írás intenzív tanítása érdekéken is.
utáni vágyódás, avagy a megtalált igazság
fölötjti öröm lázában csillognak és eközben
A fogalmazás és a beszéd- és értelemgyakorlatok. megfeledkeznek a szokásos kéztartásról, vagy
Gondolatainkat élőszóval és írásban fejez­ hogy engedelem nélkül beszélniük nem szabad:
hetjük ki. Rendszerint csak az utóbbit értjük rendreutasításunkkal veszélyeztetnénk a tanítás
fogalmazás alatt. A szóbeli fogalmazásnál nincs zavartalan folyamatát.. .
szükségünk mesterséges eszközökre, (ceruza,
A bestéd és értelemgyakorlatokban a
toll, tinta, papit stb.) nem törődünk az írás külömbözö ismeretek nem különülnek el tan­
technikai nehézségeivel sem, ezért sokkal köz­ tárgyak szerint. A külömbözö ismeretek össze­
vetlenebb és könnyebb. A szóbeli fogamazás kapcsolása megkönnyíti az értelem, az emléke­
gyakorlásával megkönnyithetjük magának a zet és a képzelet funkcióját, azonfelül a taní­
fogalmazásnak a tanítását is. Ne sajnáljuk hát tásnak a mindennapi élethez való alkalmazását
az erre fordított időt és fáradságot.
is elösegiti. A gyermekek látják, hogy a tanu­
Tanítás közben törekedjünk arra, hogy a lással az életre készülnek, figyelmük lassanként
gyermekek gondolataikat összefüggő, értelmes állandó érdeklődéssé, önkéntes figyelemmé ala­
mondatokban fejezzék ki. A gépies elemzés és kúi át.

5

A természetben uralkodó célszerűség val­ nek. Engedjük meg, hogy ők is kérdez^ sene
lásos érzésüket erösiti, a szülői ház és a szülő­ és ne csak a feltett kérdésre feleljenek, tanéi
föld szeretete szilárd alapja lesz hazaszeretetük­ elmondhassák észrevételeiket, tapasztal atka
nek. Látókörük fokozatosan bővül, önálló gon­ megfigyeléseiket
kívánságaikat, Apr^-\seprő
dolkodásra, következtetésre, helyes Ítéletek alko­ eseteiket a tanítás alatt. beszélgetés form^ábaij.
tására lesznek képesek. A beszéd és értelem­ Nem baj, ha a kifejezések még kezdetlegesek
gyakorlatok helyes tanításával hathatósan moz­ vagy hibásak. Már az is sokat ér, hó. lelki
dítjuk elő a gyermekek fogalmazási készségé­ tartalmát szavakba öntik, mert így f< sima
nek kialakulását és talán említenem sem kell, megvilágosodnák s később a kifejezésig>en
hogy egyúttal jellemük kialakulását is elősegít­ mind nagyobb jártasságra tesznek szeri. Ha
jük. A beszéd és értelemgyakorlat és a fogal- azonban a tárgyi igazság, a logikai kapcsolat,
mazástanitás közös sínpáron halad legfőbb vagy a magyarosság ellen vétenek tanulóink,
nevelési ideálunk: az erkölcsös jellemű egyéni­ természetesen a helyreigazitás sem maradhat e^.
ség megvalósulása felé.
Ez persze olyan formában, történjék, hogy -a
gyermekek megszégyenülést ne érezzenjk, meit
A fogalmazás anyagának részletes feldolgozása. ez kedvüket venné a további próbálkozástól.
/. osztály.
Vannak gyerekek, akik nehezen ^aposdlód„A szóbeli fogalmazásból apró esetek, nak bele a tanításba. Ezeket egy látszólag
odavetett
kérdésnél.’ | (Hát
megfigyelések, mesék, rövidebb olvasmányok önkénytelenül
tartalmának könnyed elmondása." Értsük meg. tinálatok? . , Te, hogy szereted t | stbD
nem léleköhő, hosszú gyakorlással megtanított próbáljuk megszólaltatni/ így könnyebben célt
leckek recitálása. Az ilyen módon elraktározott érhetünk, mint a feless erqszakolksivil. Hja
elm«Ztess>
ismeretanyag hasonló a föld belsejében rejlő többen is beszélni
őket
árrá,
hogy
^g/yszerre
csak
egy-.be$z
élhét
ásványkincsekhez, amelyeket előbb fel kell
kutatni, ki kell bányászni, esetleg érceiből ki is .és amit már a másik elmondott, ne isímételjéli.
Még csak azt jegyzem meg, hogy a Heszédolvasztani, hogy feldolgozhassák. Megengedem,
nem könnyű dolog ’ az értéktelen szótanitást és értelemgyakorlatok tanítási módszerét y illető­
máról holnapra kiküszöbölni az iskolából, de leg felfogásom kialakulására Quint é| I^rozd^
J |
meg" kell tennünk, ha azt nem akarjuk, hogy vezérkönyvének nagy hatása volt.
Az olvasás és irás tanítása kőiben ís
az iskola igazi műveltség helyett csillogó mázzal
vonja be a gyermekek lelkét, amely lepattogzik ragadjunk meg minden kínálkozó alkalmat
szóbeli fogalmazás gyakorlására. A szavai
róluk, mihelyt átlépik az iskola küszöbét.
Régebben a tanító állott a tanítás közép­ hangoztatásánál, olvastatásánál és íratásánál np
pontjában. Közlő, vagy az u. n. kérdve-kifejtő feledkezzünk meg az értelmezésről^ Legcél­
tanalak segítségével törekedett a kitűzött cél
elérésere. Most a tanulók aktivitását igyekszünk
a cél érdekében gyümölcsöztetní.
A beszéd- és értelemgyakorlatok tanítása
közben honosítsuk meg a társalgás hangját és
természetes közvetlenségét. Társalgásunk nem
» kérdések és feleletek szabályszerű váltakozása.
Ki-ki elmondja véleményét, óhaját mások hozzá­
szólásával kapcsolatban. Nem az a jó társalgó,
aki mindig maga beszél, hanem aki ügyesen
alkalmazott kérdéseivel, megjegyzéseivel a jelen­
lévők figyelmét, gondolkodását helyesen irányítja.
Adjunk mi is egy kis szabadságot a gyermekek­

szerűbb mód erre a szemléltetés: ternjész^tben,
képen, esetleg táblai rajzon, vagy cselekvéssel.

Az értelmesség megkönnyíti egyrészt az’ olvar
sást és írást, másrészt a szó fogalmiríak a
gyermekek lelkében való kialakulását, Aszavak
külön írása »z írásbeli fogalmazásnak nélkülöz-?
hetetlen alapismereté lévén, ennek gyakorlása
különös figyelmet érdemel.
A mondatok értelmének megmagyarázása
és magának a mondat fogalmának kelbtkezted
tése szintén a fenti elvek alapján! történik^
Közben szóbeli fogalmazásuk a be:
értelemgyakorlatok tanítása folyamán tcgerő-

4
L

NÉPMŰVELÉS

södík annyira, hogy az „ABC"-ben
sorra
kerülő esetek, történetek, mesék
tartalmát
minden nehézség nélkül fogják elmondani. Itt
azonban az értelmezés már nem mondatonként
történik, mert ez az olvasmány tartalmi össze­
függését zavarná, hanem vagy az előkészítésben
szemléltetem az ismeretlen tárgyát és cselekvést,
vagy*a tárgyalást megelőzően a mese, történet
elmondásakor, esetleg megfelelő szinonimával
vagy körülírással beillesztem a gyermekek
ismeretei közé a megvilágítandó fogalmat.
Értelmezhetek a tárgyalás folyamán is, egy-egy
kisebb tartalmi egység elolvastatása után. A
tartalom elmondatásánál is' ilyen kisebb önálló
rész végén hivok fel „ más tanulót a mese,
történet folytatására.
A tanterv ugyan nem írja elő az I. osztály­
ban az írásbeli fogalmazást, i én azonban tájé­
kozódás végett, hogy a gyermekek elsajátitották-e az írásbeli' fogalmazáshoz okvetlenül
szükséges alapismereteket, — írattam velük 3—4
összefüggő
mondatból álló ■ • fogalmazványt.
Érdekes témát választottam. Pl. amikor meg­
jöttek, a gólyák, mindenki arról beszélt. Öröm­
mel vették tudomásul a váratlan eseménynek
papíron való megörökítését.- Előbb mondaton­
ként együttesen megfogalmazták: Megjöttek a
gólyák. Fészket raknak a kastély kéményére.
Az egyik elrepült gallyért. A másik féllábon
várja. — Aztán egy ügyesebb gyerekkel leírat­
tam az első mondatot. Megbeszéltük, hogy
helyesen irta-e? A hibákat kijavították. Majd
letöröltem a táblát és a mondatot leírattam
emlékezetből az irkába. A többi mondatnál
ugyanígy jártam el. Végül átnéztem a dolgoza­
tokat. Másnap beírták a tisztázati irkává. így
írtak vizsgáig még 3 dolgozatot. Az <itolsónál
a táblára felírt mondatokat nem tököltem le
külön-külön, hanem csak az egésznek felírása,
illetve kijavítása után. Egyszerre írták aztán a
fogalmazványt emlékezetből a piszkozati s onnan
javítás után a tisztázati irkába.
II. osztály.

„K gyermek szemléleti köréből vett beszédés értelemgyakorlati anyag néhány mondatba
foglalható egységének szóbeli megfogalmazása

és leírása. (Pl. történések és cselekvések, a
dolgok tulajdonságai, részei, anyaga, rendel­
tetése.")
A hangsúly még a szóbeli fogalmazáson
van, amelynek gyakorlására itt is a beszéd­
es értelemgyakorlat a legalkalmasabb tantárgy.
Tanítása azon a csapáson halad tovább, amelyet
Quint és Drozdy vezérkönyve vágott a számára.
Miután pedig az I. osztályban már megtörtük
a gyermekek félénkségének és idegenkedésének
jégburokját, komolyan megkezdhetjük a magyar
nyelvet elcsúfító hibák, idegenszerűségek és
egyéb rossz szokások kigyomlálását.
Hozzászoktatjuk a gyermekeket,
hogy
gondolják át élményeiket, mielőtt elmondásába
kezdenének és igyekezzenek értelmesen, érde­
kesen elbeszélni. Ha ez sikerült, ne fukarkodjunk
az elismeréssel, mert ez a többieket is buzdítani
fogja?
Megtanítjuk a gyermekeket helyes, meg­
figyelésre, éspedig nemcsak a konkrét dolgok,
tárgyak, eszközök, növények, állatok, hanem az
emberi tulajdonságok, cselekvések, jó és rossz
szokások megfigyelésére is. Adjunk a beszed­
és értelemgyakorlattal kapcsolatban ilyen szem­
pontokat házi feladatul; Figyeljék;meg ősszel
(télen, tavasszal) a kertet, a mezőt, aJóldmives
eszközeit, a fák rügyezését, virágzását, a fecskék
készülődését, fészekrakását, figyeljék társaikat
az iskolában, udvaron, utcán, templomban, stb.
Sók-tapasztalat szerzésére, összehasonlításra és
megkülömböztetésre, sőt önmegfigyelésre
is
adunk ezáltal alkalmat.

Az értelmi előkészítésen kívül ne feled­
kezzünk meg az érzelmi előkészítésről sem.
Tanítsuk meg a gyermekeket gyönyörködni a
természet szépségeiben és harmóniájában, az
isteni, felebaráti és hazaszeretet megragadó
példáiban. Csak igy lehetünk biztosak afelől,
hogy hazafiságuk és vallásos érzésük meg­
termékenyíti gondolkodásukat, irányt szab íté­
leteiknek és cselekvésüknek . . . Ami az érte­
lem számára a szemlélet, az az erkölcsi belátás
számára az érzelem. Amilyen értéktelen az
értelem nélküli szótanulás, olyan hiábavaló az
erkölcsi szabályok betanítása, ha azok nem a
gyermekek érzelemvilágából sarjadnak ki.

NÉPMŰVELÉS

A képzelet szárnypróbálgatásait is kísérjük
figyelemmel, mert az egyéniség a lélek irányai­
nak összességéből fejlődik. A mesék és játékok
jó hatással vannak a képzelet fejlődésére.
Persze, megválogatva. Felhasználhatjuk a taní­
tás élénkítésére is. Mesélünk a tanult állatokról,
növényekről . . . Játszanak a homokban. Kiraj­
zolják benne az iskolát, az iskola telkét, mellék­
épületekkel, fákkal, stb. Felrajzolják táblájukra,
füzetjükbe. Megszemélyesítjük a
tárgyakat,
növényeket és állatokat: Miről beszél a pad, a
régi asztal, a fa, stb ? Hogy beszélget a kotlós
a csirkékkel, Jancsi a Bodrival, stb?
Ha ilyen alaposan megmunkáljuk a gyer­
meki lélek termőtalaját, .nem kell félnünk a
felsőbb osztályokban sorra kerülő egyéni
fogalmazástól.
írásbeli fogalmazást a II. osztályban csak
^együttesen végeztetek. Ezt talán emlitenem
sem kellene, hiszen a tanterv is erre ad utasítást,
Mégis vannak, akik már a II. osztályban a
szabad, teljesen egyén? fogalmazás mellett
kardoskodnak. Ezt a regi, eredménytelen tanítási
módszernek tulajdonítom, amely gúzsba kötötte
a gyermeket, nehogy a benne rejlő erők
szabadon megnyilatkozzanak.
Elösmerem a 'szabad fogalmazás előnyeit
és 'százszázalékos hiye vagyok magam is, ez
azonban nem akadályoz abban, hogy ne
helyeseljem tantervűnk bölcs mérsékletét. Szabad­
ságunkkal csak úgy tudunk igazán élni, ha
ösmerjük azokat a területeket,
amelyeken
szabadon mozoghatunk, ha ösmerjük azokat az
eszközöket, amelyekkel munkánkat megkönnyithetjük, és ha ösmerjük a célhoz vezető utakat.
Ezeknek ismerete nélkül a fogalmazás
tanítása nagyobb létszámú osztályban könnyen
kátyúba fulladhat. Átmenetül a szabad fogal­
mazásra, annak eredményes tanítása érdekében
is, szükség van a II. osztályban a kötött
fogalmazásra.
’
Első fogalmazványunk címe: Hogyan
kötünk rongyból labdát? Hozzákapcsolódik a
gyermekek játékairól szóló beszélgetéshez, de
felhasználom meglévő élményeiket is. Meg­
kérdezem, miről beszélgettünk . , ? Mivel szeretsz
játszani . . ? Hol vetted a labdát . . ? Lehet

7

ám csinálni is! (Egyik elmondja, ho^y szőrből

csinált, másik rongyból, stb.) Hogyan ? (Elbeszé­
lés közben ügyelek a mondatok helyes stilizá-l
lására- Ha fennakadna, kérdéssel I
esetleg mással kijavíttatom.) Ki ró
még? . . Szeretnétek-e megtanulni?; • Hogy,
mindenki megtanulja, le fogjuk írni. Jó lesz? ? . .
Mit írunk címnek? Ha az I. osztá| oan még
nem gyakorolták 1— 2 mondatnak err íkejtetböl
való leírását, pár fogalmazványt az I.; sztálynálelmondottak szerint iratunk. Különbé
mondatonként egymás után, külön-k( .n^neg-:
beszélve és kijavítva a hibákat.) 1
Íimnéi,
megállapodunk abban, hogy ezt kf
sorba
írjuk, lehetőleg a sor közepére. / lit írunk:
utána? . . (Több jelentkező
---elentkező $
* meghallgatása
után megállapítjuk a legalkalmasábbíumondatot
ilóval leiratamA|A hibák'
és azt egy jobb tanulóval
kijavítása után újból elolvastatok ésnjegkérdezem: Mit csinálunk aztán? . . A hel res felelet.
megállapítása után egy másik jpbb| tanulóval
utána iratom s igy haladok tovább. „Édesanyám-'
tói rongyot kérek. Jó erősen összepsavarom..
Spárgával többször átkötöm. Vigyázok, hogyszép gömbölyű legyen A spárga végére csomót
kötök." Ezután elolvastatom az egéjfcet és le­
törlöm a tábláról. A gyermekek leírjak emléke-^
z£tböl az irkába. Akik készen vannlk, azokat
figyelmeztetem, hogy olvassák át éj
meg, nincs-e hiba a dolgozatukban.;
javítsák ki!
i
A beszedett irkákat átnézem és újávitom.
A következő héten megbeszéljük a g erjnekekkel a dolgozatokat. Mindenütt találc : dicsérni
valót. A hibák közül csak azokat említem
melyek tömegesen fordulnak elő. ;jA g töl
négyszemközt beszéljük meg az illetötkel.
helyesírási hibákra vonatkozólag már elmondta
véleményemet az általános részben. Ha vala
melyik gyermek mondatot felejtett ki,^< utrev
tem az összefüggés hiányosságából, f hibáka
nem megszigyenitésképen tárgyalót), , hane
hogy a következő alkalommal elő n^j
nak dolgozataikban. A hibák szám$
a figye-i
mazvány alatt feltüntetem. Ezzel na
keketj
lemre, gondosságra ösztönzőm a. gy
A legjobbakat külön is megdicsér

8

NÉPMŰVELÉS

Ha piszkozati irkába írattuk a fogalmaz­
ványt, odahaza Írják bele hiba nélkül a tisztázatíba. Ha egyenesen a tisztázatiba Írták, csak
azokat a szavakat írják még egyszer, amelyek­
ben hiba volt, esetleg a hiányzó mondatot is.
Ilyen módon fogalmazzák meg az alább
elsorolt dolgozatokat:
Elmentek a fecskék. Jancsiból jó gazda lesz.
Miből készül a ház ? Mikulás. Karácsony. Kíp,
köp, kalapács! Esik a hó! A jó fiuk. Milyen
alakúak az iskolabútorok? Mit készítenek a
tejből? A ló színe. Hogy készül a kolbász?
Cica fogott egeret. . Öntözködés. Mit beszélnek
á fecskék ? Baleseti

akik .ítéleteikben, megállapításaikban tanítójuk
kedve szerint igazodnak, de cselekvésük állan­
dóan rácáfol állításaikra. Ily esetben az érzelmi
megalapozás hiányos, azt a képzelet munkája
igyekszik pótolni, amitől pedagógiai szempont­
ból óvakonunk kell.
A képzelet munkájának helyes irányitása
a II. osztálynál érintett módon történik. A III.
osztályban a földrajztanítás, illetve a térképraj­
zolás ad alkalmat a képzelet helyes irányban
való fejlesztésére.
Olvasmányok tárgyalása közben a szóbeli
fogalmazást az I. osztályban részletesen ismertetett
didaktikai elvek szerint gyakoroljuk. Ha az ol­
A tanév második felében már elmaradhat vasmányok erkölcsi vagy esztétikai tekintetben
a közösen megfogalmazott mondatoknak a táb­ is értékesithetök, figyelemmel vagyunk erről a
lára való felírása. A szóbeli fogalmazás után kérdésről a beszéd és értelemgyakorlatoknál
néhányan elismétlik a gyengébbek közül, aztán elmondottakra. Nevezetesen: az erkölcsi és
emlékezetből leírják az irkába. Megbeszéléskor esztétikai érzelmek felébresztése és ápolása a
' megdicsérem, azokat, akik a szóbeli fogalmazás­ fontos, moralizálásról, elmélkedésről csak akkor
hoz nem ragaszkodtak és maguktól helyes mon­ lehet szó, ha a gyertpekek cselekedetei biztos
datokat írtak. Ez a többieket is ösztönözni fogja érzelmi alapban gyökereznek.
a példa követése. Ig^ előkészítem a szabad
III. osztályban az Írásbeli fogalmazás mind­
fogalmazásra való átmenetet.
két faját gyakoroljuk. Folytatjuk a közös fogal­
mazást ott, ahol a II. osztályban elhagytuk: a
III. osztály.
beszéd és értelemgyakorlatok, továbbá az olva­
„K gyermekek tapasztalatai, továbbá az sás folyamán tanultak, valamint a gyermekek
.iskolában tanultak és olvasottak alapján: néhány tapasztalatai alapján néhány összefüggő mondat
összefüggő mondat szóbeli megfogalmazása és fogalmazásán és írásán. A táblára való íratás
írásba foglalása. Egyszerű tárgyú kép és közös elmarad. A szóbeli közös fogalmazás után
élmény rövid- szabad megfogalmazása írásban." néhányan elmondják, előbb a jobbak,^ majd a
Az írásbeli fogalmazás állandó tápláló ere gyöngébbek közül a fogalmazványt, de már nem
itt is a szóbeli fogalmazás. Fejlesztése ugyan­ ragaszkodunk szigorúan a megállapított monda­
azon elvek szerint történik, mint a II. osztály­ tokhoz, hanem megengedjük, hogy odaillő más
ban. Tehát a logikus gondolkozás és értelmes mondatokat is közbeiktassanak. így foKoaztosan
kifejezési készség mellett nem feledkezünk meg hozzászoktatjuk őket az egyéni fogalmazáshoz.
az érzelmi alap fontosságáról, sem a képzelet
Ilyen átmenet után már nem lehet kockázatos
kiműveléséről. A gyermekek megfigyelési köre a szabad fogalmazásra való áttéré's. Anyaga
kibővül a beszéd és értelem gyakorlatok anya­ tantervűnk szerint egyszerű tárgyú kép és a
gával együtt. A külső világ megfigyelésével gyermekek közös élményei, amelyek sokkal
kapcsolatban belsőjükre is ráirányítjuk figyel­ könnyebben újulnak fel emlékezetünkben és
müket. Helyesnek találod-e ezt vagy amazt? . .. szinte maguktól tőrnek elő. Vegyünk pl. egy
Örülsz-e ennek vagy annak? . . . Miért? . . .
esetet. Bemegyek az iskolába. Látom, hogy a
Hogy cselekednél hasonló helyzetben vagy gyeRnekek kipirult arccal, hangosan tárgyalnak
alkalommal?..
valamit. Repülőgépet láttunk — újságolják ki­
Ügyeljünk azonban arra nehogy képmuta­
törő örömmel. — Mond csak el hol és mikor
tásra, álszenteskedésre kapassuk a gyermekeket, láttad Jóska! Tanító úr kérem, kint labdáztunk

i

NÉPMŰVELÉS

az udvaron. Éppen ütöttem a labdát. Egyszer
csak morgást hallottam felülről, mintha traktor
ment volna. Nézek felfelé, de nem látok sem­
mit. Akkor Jancsi elkezd kiabálni: Ott a repü­
lőgép ! Arra nézek, hát csakugyan. Olyan volt,
mint egy nagy szitakötő. — Nem > is Jancsi
látta meg, hanem én, tört ki Ferkó és már
mondja is ... Meghallgatom, de alig hagyja el,
már Pista kezdi, mert ö máskép látta, stb.
Ilyen esetben nincs szükség hangulatkeltő elő­
készítésre hanem azt mondom: Látom, mindenki
el szeretné mondani, hogy mit látott, de én
sj mindenkit nem hallgathatok meg, hanem majd le
fogjátok írni. Megállapítják a címet, majd figyel­
meztetem az osztályt, hogy mindeki Írja le,
ahogy látta a repülőgépet.
írathatunk fogalmazást közös élmény nél­
kül is. Ha pl. nem látták a repülőgépet az is­
kola udvaráról, vagy közös iskolai kirándulá­
son; de más alkalommal mindenki látott, ki itt,
ki amott, és beszélgetés vagy tanulás közben
a gyermek emlékezetében az élmény felujult.
Fogalmazási órán elmondatom a gyöngébbek­
kel, azután írják le úgy, ahogy történt, Ebben
az esetben még színesebb, változatosabb fogalmazványokat nyerünk.
írathatunk azért fogalmazást képről is. Pl.
tanult olvasmány, tárgyalt mese egy—egy ér­
dekesebb mozzanatát, vagy ismert estet ábrázo­
ló képpel kapcsolatban írják le, amit emlékeze­
tükben és képzeletükben felidéz. — Olvasták
a „Telhetetlen kecske' c. mesét. Fogalmazási
órán felrajzolom egy domb oldalán fák között
levő lyuk mellé a farkas, róka, medve, sündisz­
nó típusos rajzát. A gyermekek képzettársítás
révén csakhamar kitalálják, hogy a kép a
„Telhetetlen kecske" tragikus végét ábrázolja.
Egy jobb és két-három gyöngébb tanuló elmond­
ja, ami a képről eszébe jut, szükség esetén kér­
déssel, alkalmas megjegyzéssel útbaigazítom,
esetleg más gyerekkel kijavíttatom. Majd meg­
állapítják a címet és leírják az ábrázolt jelenetet
tetszés szerinti fogalmazással.
A III. osztály dolgozatai: Érdekes eset.
Kukoricafosztás. Miből lesz az eső? Repülőgép.
A róka és a holló. A kéményseprő. Szeren­
csétlenség. Erzsiké jó kislány. Disznóölés. Az

9

• ?
r
első hó. Hóembert csinálunk. jancji meghűlt.
Az orvosság. Ibolyaszedés. Husvét. ;Hol terein
a széna? Disznópásztor..
A fogalmazványok aktuális es^^ez, a be­
széd- és értelemgy’akorlat anyagához, vagy:a
tárgyalt olvasmányhoz kapcsolódnak* Az aktpalitás érdekében a tananyagbeosztás menetétől
szükség esetén el is térhetünk.
1c
Az együttesen fogalmazott dolgosatok meg­
beszélése úgy történik, mint a II. okéályban. í
A szabad fogalmazás megbeszélésére kellően
elökészülünk. Inkább megfelelő helyin alkalma­

zott dicsérettel, mint dorgálással igyekezzünk fa
gyermekek fogalmazási készségét ^fösiteni. A
gondosan javított dolgozatok közül - ftlöbb egy
egy sikerültebbet olvasok fel. Az illegő gyerme­
egdicserem, ho^y*
__ a
keket megdicsérem,
hogy* íly^n
ílyep szépéig,
értelmisen írt*-' Majd gyöngébb dolgozat
> vetkezik,
Megértettétek-e olyan > jól — kérde:
olvasás
után — mint az előbb? Megpróbál
a dolgázat készitöjével megkerestetni a
t, ha ez
nem sikerül, mással.
:
Eleinte legnagyobb a zavar
ondaú
tagolásánál. Ezt gyors, megállasnéll^üli végigolvasással érzékeltetem. Mikor már< a dolgozat
írója is felismerte a hibát é§/me r^tte a ki­
javítás módját, figyelmeztetem, ho
máskór
jobban vigyázzon.
Olykor a megértést valamilyen hiányosság
zavarja. Erre a gyéí-mekek maguk is rájönnek,
ha olvasás közben & hiányzó gondolatot kővető
vagy a kiegészítendő mondat végép j szünetet
tartok. Máskor egyes szavak vagy szócsoportok
ismétlése oko£ nehézséget. — Felismerés után
az illetőket figyelmeztetem, hogy er^öj szokja­
nak le.
;4
A magyartalanság kiküszöbölései mindjárt
az elején kezdjük, míg a helyesírás- tekintetében
a fokozatosság elvét érvényesítjük. Tjhát csak
azokat a helyesírási hibákat javítjuk • amelyek
tiszt| .kiejtéssel érzékeltetve felismerhetők. Kivé­
telt csak — lesz, eső, egy — szavaiéig teszek,
amelyeket bár hosszú mássalhangzóval jmondunk
ki, mégis röviddel írunk minden indokolás néfkül. Ezeket tehát kezdettől így iratjv A többi­
eknél (1. „A fogalmazás és helyesírás" c* feje­
zetet) elnézzük a hangzás szerinti in sí, de csajt
addig míg a helyesiráshoz szükségess nyelvtani
-nyelvtani
magyarázatra nem támaszkodhatunk*

1

NÉPMŰVELÉS

10

NÉPMŰVELÉS

Bár a III. osztályban a fogalmazásnál fökép A levegő és a víz szerepe, az időjárás, a víz
értelmességre törekedünk, azért nem feledkezünk párolgása, lecsapódása, stb... Beszélgetés köz­
meg a stílus világosságáról, sem a szépségéről. ben érdeklődöm megfigyeléseik, tapasztalataik
Ha egy dolgozatban részletes leírás, esetleg után: Mikor voltál a mezőn?.. Mit dolgozik
megszemélyesítés, vagy a stílust élénkítő kérdés, a földmives mostan ? . . Mivel ? . • — Elesett
felkiáltás, megszólítás, párbeszéd fordúl elő, azt egy ló. (Mert nincs élesre patkóivá.) Hova
észrevétetjük, hatását újbóli elolvasással, össze­ kellene vinni? Láttad már amikor patkóit? ’. .
hasonlítással érzékeltetjük . . . Akinek dolgozatá­ Mondd el nekünk!.. — És így tovább- A meg­
ban ilyen élénkítő vagy szépítő kifejezés előfor­ figyeléssel
ismeretszerzésre,
gondolkodásra,
dult. megdicsérjük. így buzdítjuk a többieket is önállóságra szoktatjuk őket, amellett bőséges
szebb, illetve élénkebb előadásra anélkül, hogy anyagot gyűjtünk az írásbeli fogalmazáshoz.
hibáztatnánk őket. Ugyan ilyen módon segitjük
Az írásbeli fogalmazást folytatjuk tovább a
elő szubjektivitásuk megnyilvánulását is.
III. osztályban megkezdett szabad fogalmazással.
'
*
‘
A tanultakat, olvasottakat és a gyermekek
A hibákat a tanító színes tintával vagy tapasztalatait uj szempontok kitűzése által
íronnal javítja ki, illetve jelöli meg. A II. osz­ tesszük változatossá. Pl.: beszélgettünk az álla­
tályban minden hibát a helyes szóalak és mon­ tok hasznáról. Házi feladatul megfigyelték a
dat léirásával javít. A III. osztályban már csak háziállatok életét, viselkedését, szokásait. Ebből
a helyesírási hibákat javítja ki a tanító, a fölös­ a körből a következő szempontok szerint ké­
leges szavakat és hangokat egyszerűen áthúzza, szíthetnek fogalmazványt: A tej egészséges.
a hiányt pedig a szokásos jellel jelöli meg. A Édesanyám túrót készít. Miért örülök a disznó­
IV.—V»-—VI. osztályban már csak megjelöli a ölésnek? A ló legnagyobb ellensége. Ebzárlat.
hibákat, a javítást rábízza a gyermekekre.
Cirmos egeret fog.

IV. osztály.
(Anyagát lásd a Ta^tervben.)
Tantervűnk nem említi a szóbeli fogalma­
zást. Ne higyjük azonban, hogy azt már el­
hanyagolhatjuk; Ellenkezőleg, az alsóbb osztá­
lyokban részletezett elvek és követelmények
megvalósulásán fokozott buzgósággal kell dolgoznun^. Gyakorlására a beszéd és értelem­
gyakorlatok és az olvasás mellett a földrajz
tanítása is bőven ad modot és alkalmat. Meg­
követeljük, hogy folyékonyan, értelmesen és
szépen fejezzék ki gondolataikat. Az uj fogal­
makhoz kapcsolódó szavak értelmezésekor a
tárgyra vonatkozó kérdésekkel megvilágítjuk,
illetve gyakoroljuk azok helyes használatát. így
gyarapodik a gyermekek szókincse, hajlékonyabb,
könnyebb és biztosabb lesz a kifejező készsége.
A beszéd és értelemgyakorlatokkal kapcso­
latos megfigyelési szempontok: A különböző
foglalkozású emberek munkája, eszközei. Az
ipari, kereskedelmi és élelmezési cikkek árai. A
háziállatok haszna, gondozása, viselkedése,

szokása. A hernyók, bogarak, férgek kártevése.

Az első tételnél eljárásom a következő:
Mit reggeliztél? Hak te ? Miből készíti édes­
anyád a kávét? A''kávé is azért egészséges,
mert tej van benne. Jancsi, te még nem regge­
liztél? Hát akkor miért hoztál ebben az üveg­
ben tejet ? Lám, lám, te ebédre is tejet iszol,
attól vagy olyan egészséges, piros arcú gyer­
mek. Mégis van, aki a tejet nem szereti, a
kávét is csak nagyon édesen issza meg. (Meg­
indul a beszélgetés: Egyik elmondja, hogy ö a
tejet is megissza, ha a 2 kocka cukrot édes­
anyja hozzáadja. A másik elbeszéli, hogy a kis
testvére csak az aranyszáju csészéből akarja
meginni. A harmadik megemlíti, hogy az
Árpád-kori gyerekek nyersen itták a tejet,
stb....) Mindenikhez hozzáfűzök egy kiegé­
szítő, helyreigazító, vagy elismerő megjegyzést:
1. A tej magában is jó, a sok cukor elrontja
a fogat. 2. Sok gyermek akármiből meginná,
csak volna tejecske. 3. A kifejt tej nyersen is
egészséges, de csak úgy, ha egészséges tehéntől
való. Árpád fejedelem idejében azonban ezt még
nem tudták. Honnan tudod, hogy mit ettek az
Árpád-kori gyerekek? (Olvastam....) Milyen jó,

hogy akkor is írtak már az emberek. írásaikból
sokat megtudhatunk. Derék fiú ez a Pista. Nem
felejtette el, amit olvasott. Tanító ur kérem,
írjuk le mi is, amit a reggeliről beszélgettünk*
(Ha Pista hozzászólása elmaradna, a tanító
maga említi meg az Árpád-kori gyerekek főtáplálékát és ehhez kapcsolja a célkitűzést.)
Megállapítják a címet. (Egészséges reggeli. A
tej egészséges.) Egy értelmesebb és egy-két
gyöngébb gyermek szóbeli fogalmazása után,
— amelyeknél kérdéseinkkel segithetünk —
figyelmeztetjük a gyerekeket, hogy mindenki
a saját reggelijéről írjon. Közben elmondhatják
a tejről tanultakat, olvasottakat, hallottakat,
esetleg gondolataikat, óhajtásaikat.
Egyes képről való fogalmazás már elő­
fordul a III. osztályban is. Sorozatos képről
akkor fogalmaztatok, ha hosszabb mese, törté­
net, cselekmény elmondását akarom tagolással
megkönnyíteni. Pl. a beszéd- és értelemgyakor­
latok történelmi részének élénkítésére elmon­
dottam Szent László és a leányrabló kun esetét.
Ennek a legendának 4 mozzanatát rajzoltam
fel: 1. Szent László kergeti a kún rablót. 2. A
leány lerántja a rablót a földre. 3. Szent László
leszúrja a kúnt. 4. Hazaviszi a leányt.
Miután a gyermekek kitalálták a képsorozat
jelentését, a gyengébbekkel elmondatom a
legenda egy-egy részletét a képek szerint ta­
golva más más gyermekkel. Közben észrevéte­
lem. hogy az első képnek előzménye van, (be­
vezető rész) a többieknek egymással kapcsolata,
az utolsónak pedig folytatása (befejezés). Meg­
állapítják a címet, azután leírják a piszkozati
irkaba s onnan kijavítás és megbeszélés után
házi feladatképen a tisztazatiba.
A képzelet utáni fogalmazást összekapcsolom
a levélforma gyakorlásával. Karácsony vagy
Mikulás-nap előtt feszült kíváncsisággal várják
a gyermekek, hogy mit hoz a kis Jézus, vagy
a jó Mikulás bácsi. Érdeklődöm: Miért várjátok
oly türelmetlenül ?... De csak úgy, ha jók lesz­
tek ! Te mit szeretnél?... Hát te?... Tavaly
mit hozott ?... Biztosan jól viselted magad. Hát
neked ? (Nekem cipőt hozott, pedig biciklit
szerettem volna.) Miért nem írtad meg a kis
Jézusnak (Mikulásnak) ?... Most nem fogtok

íí

írni ? Akkor fogalmazzuk meg először itt az
iskolában; Legalább otthon szépen Írhatjátok
majd le. Mit írunk cím helyett ?... Úgy van, a
levélben először megszólítjuk ázt, akinek írunk.
A levél alakjának elméleti ismertetése feles­
leges, azzal csak elriasztanék aj gyermekeket aá
írástól. A bevezető és befejező részre* utalhatunk
majd a megírt dolgozatokból kiválasztat példák
érzékeltetésénél. Amint már eddig is ipqgkönnyi-^
tettük a levélírást, amikor a dolgozatokban
előfordult megszólítás, párbeszéd, kérdés érzé|
keltetésekor elismerésünkkel a példa,követésért
buzdítottuk a gyermekeket. A jevélfrás erre 4
legalkalmasabb^ mert mindig arra kell gondol-í
niok, akinek írnak. A IV. osztályban még,
tovább mehetünk és a dolgozatok all keltezést
is írathatunk, ami a levél írásánál ajaki kellék^
Itt legfeljebb csak arra hívjuk fel a figyelmüket,'
hogy a levél alá a nevüket is ajánlatos odaírni..
Hadd lássa a kis Jézuska, (Mikulás Bácsi) kinek?
is van szüksége a kívánt dolgokr|. .Nagyon
jól esne Neki az is, ha a név elé yal|mi űd^
yőzlö szót is írnánk. De erre sem kötelezzük a;
gyermekeket. Aki mégis megteszi, a' megbe-:
szélési órán dicséretet kap.
í
Megtörtént esemény, élményről u tű. osztálynál ismertetett módon íratunk fogaldiazványt.
- A dolgozatok címe: Hogy válldorol a
gyermekláncfű? Lekvárfözés. Búcsúznak a
fecskék. A tej egészséges. Ruhaszárítás. Szent
László és a leányrabló kún. Levél ja Jézuská­
nak. Jószívű Juliska. Mit látott’ IV. Béla?
Vásárfia. Hogy épit télapó hidat? Szerencsét­
lenség. Pusztítsuk a hernyófészkeket. Búcsúzik
a télapó. A férges alma. Miért örülök a tavasz­
nak ? Juliska virágai. Megcsípett a darázs.
A dolgozatok megbeszélését ugyanazon
szempontok szerint végzem, minta IJL^osztály-

ban. Itt azonban már nem elégszeái * meg az !
értelmes fogalmazással, hanem fokozatosan meg- ;
követelem a szép és érdekes előadást. .
|

Stílusunkat szóképekkel, szép gondolatok­
kal és kifejezésekkel díszíthetjük.
> :
'■
Az előadás érdekességét kérdés, párbeszéd, ;
felkiáltás, megszemélyesítés, az u. n. hangutánzó
szavak és idézetek közbeszurásával biztosítjuk.
Fontos, hogy az első mondattal már felkeltsük

Í2

NÉPMŰVELÉS

az érdeklődést és hogy a fogalmazványt egy
szép gondolattal végezzük.
A gyermekeket természetesen nem egyszer­
re állítjuk a nehézségek egész csoportja elé,
mert így a stílus értelmességének, szilárdságának
és szépségének eszközeivel való helyes bánás­
módot nem sajátítanák el, hanem -megfontoltan
haladunk előre: a kiválasztott példa érzékelteté­
sével kapcsolatosan.
(
A IV. osztályban már a gyermekek olvas­
sak’ fel megbeszélés alkalmával dolgozataikat, a
tanító csak akkor avatkozik bele, ha valamilyen
tulajdonságot jobban ki aÉar emelni. Arraníncs
idő, hogy minden dolgozatot átolvassanak és
minden hibát megbeszéljenek, de az átolvasott
dolgozat stílusbeli fogyatékosságait észre kell
vétetnünk és rá kell mutatnunk a legfeltűnőbb
jótulajdonságára. így fokozatosan megismerked­
hetnek a jó stilus tulajdonságaival s megtanul­
ják azoknak az eszközöknek használatát, ame­
lyekkel előadásukat tökéletesíthetik.

A fogalmazványok a megbeszélés szem­
pontjai szerint csopörtositandók, hogy egymással
szembeállítva, a kérdéses tulajdonságokat feltünpbbé s Így könnyebben
észrevehetőbbé
tegyük. Ha az átjavitott dolgozatok között nem
találnánk szemléltetésre alkalmas példát, egy
régebbi, vagy egy felsőbb osztályból való
dolgozatban érzékeltetem a kérdéses tulaj­
donságot.
V— VI. osztály.

,

(Anyagát lásd a Tantervben.)

A két osztály anyagának részletes feldol­
gozását együtt tárgyalom. Azért teszem ezt,
mert osztatlan iskolában az V—VI. osztályt
együtt tanítják, sőt osztott iskolánál is ritkaság­
számba megy, ahol a két felső osztályt elválasz­
tanak. 'Engem pedig az inspirált tanulmányom
megírására, hogy segítsek kiemelni a fogalmazás
tanítását a meddő kísérletezés, ■ a kapkodó
túlbuzgóság és a bizonytalanság hínárjából,
amelyben évtizedek óta megfeneklett. Nagyobb
városi.’iskola tanítójának inkább van alkalma,
ideje és módja is rá, hogy az itt elmondottakat
a helyi viszonyokhoz alkalmazva, még intenzí­

vebben, még nagyobb eredménnyel tanítsa a
fogalmazást.
Aztán, bár — tantervűnk nagyon helyes
intézkedése folytán —-a fogalmazás külön tan­
tárgy, még sem lehet anyagát olyan szigorúan
osztályok szerint elkülöníteni, mint pl. a föld­
rajzét, vagy a történelemét. Nem is az a leg­
fontosabb a fogalmazás tanításánál, hogy a tan­
tervben felölelt anyagot osztályról-osztályra ponto­
san feldolgozzuk.^Alert -ha a tanító ezt a regi,
sablonszerű tanitással el is végezné, eredményes­
ség tekintetében a VI. osztály anyagának fel­
dolgozása után kb. ott lennének a tanítványai,
ahol a III. osztály tanulói vannak a szabad
fogalmazás megkezdésekor . ..
A fokozatos elöhaladás mellett
legyen
a tanító legfőbb gondja, hogy az elsajátított
stilisztikai eszközök használatát állandóan gya­
korolják. Az V.—VI. osztályban tág tere van
erre. Itt már megszűnik a beszéd és értelem­
gyakorlatok tanítása és az ismereteket tantár­
gyak szerint elkülönítve tanítjuk. A használt
tankönyvek — miniszterünk bölcs intézkedése
folytán — irodalmi szempontból is kifogástala­
nok. Ezeknek olvasása közben — ha alkalom
kinálkozik reá — a tanító ne mulassza el. fel­
ismertetni a stílust szépítő eszközöket. A szép
kifejezéseket, mondásokat, külön erre a célra
használt füzetben a gyermekekkel fel is jegyez­
tetheti, persze nem tanítás közben. Egy-egy
szép költeménynek, vagy alkalmas olvasmány­
ból és a történelemből, hittanból sikerültebb
részletnek szóról-szóra való megtanítása szintén
fejleszti a gyermekek stilusérzékét. Amellett
szókincsűket is gyarapítják.
A szóbeli fogalmazást minden egyes tan­
tárgy keretében gyakorolják. Evégböl hozzá­
szoktatjuk a gyermekeket a logikus gondol­
kozáshoz. Állapítsuk meg tanítás közben a
tanult anyag gondolatmenetét, írjuk a táblára
egymás alá, hogy a gyermekek felelésnél ahhoz
igazodjanak. Ugyanígy történik az olvasmányok
tartalmának elmondatása. Az
olvasmányok
tagozottsága megkönnyíti a gondolatmenet meg­
állapítását és a fogalmazványoknak kisebb
összefüggő részekre (bekezdés, tárgyalás, befeje­
zés) tagolását.

NÉPMŰVELÉS

Emellett itt sem feledkezünk meg az erkölcsi
és esztétikai mozzanatokról (1. III. osztály). Ha
már a gyermek cselekedetei megfelelő érzelmi
alapból sarjadnak, ha örül a jó cselekedetnek
és a rosszat helyteleníti, ha tetszésének, vagy
helytelenítésének okát is adja, megkezdhetjük
erkölcsi belátásának kialakítását. Az olvasás és
a történelem bőségesen ad alkalmat a szereplő
személyek jellemzésére.
Ezzel kapcsolatban
elmélkedjünk a jócselekedet, az áldozatkészség,
a takarékosság, mértékletesség, az önfeláldozás,
hősiesség
szépségéről,
szükségességéről és
gyakorlásának módjáról. „Végül pedig odáig
vezetjük, hogy a megszerzett főbb erkölcsi
igazságok kapcsolatát is átlássa, erejét is
mérlegelhesse és ekként bizonyos egységes
felfogasra tegyen szert." Ez a belátás aztán
uralni fogja értelmi es érzelmi világát, irányítani
beszédjét, viselkedését és cselekvését, fékezni
hajlamait, szenvedélyeit. Kialakul az erkölcsös,
istenfélő, ■ hazaszeretö, magát és embertársait
megbecsülő, áldozatrakész egyéniség, aki . a
tulajdonát képező szellemi és anyagi javakat
saját maga és hazája boldogulására fogja
kamatoztatni.
Az erkölcsi belátás által irányított fogal­
mazási képesség kialakulása legyen a mi taní­
tásunk legszebb eredménye.
Az V.—VI osztály írásbeli fogalmazásának
anyaga az előző osztályok anyagának fokozatos
kibővítése. Az olvasmány lényegének kiemelése,
jellemzés, gondolatmenet megállapítás és 'készí­
tés, a szemlélt természeti szépségek és emberi
alkotások hatásáról való elmélkedés csak a
szóbeli fogalmazás anyaga lehet. Egyéni élmé­
nyek, elképzelések megfogalmazása, levélforma
gyakorlása az alsóbb osztálynak is anyaga. Itt
legfeljebb az .elbírálásnál szigorúbb mértéket
alkalmazunk, azonkívül megköveteljük a gondo­
latok logikus csoportosítását és az előadás
tömörségét.
A gyermekek tapasztalata, valamint az
iskolában tanultak és olvasottak köréből vá­
lasztott témák az alkotó képzeletet és az önálló
gondolkozást is fejleszthetik. Példa erre: „Mit
beszél a ruhám?" c. fogalmazvány. Aktuális
esetből indulok ki. Gábor kiöntötte a tintát és

£

í3

4—

bepiszkolta a ruháját. Milyen kár, — mondom,
— most vehetsz újra tintát. (Nem azé^ sír ö
— jegyzi meg Péter. Megveri az anyja majd
otthon a ruháért.) Hát hogy öntötted ki'K» No .
ne sírj azért olyan nagyon, mással is megtörtént I
már ilyen kellemetlenség, azért nem let? {vége ;
a világnak. (Többen szólásra jelentkezne^ hogy ■
hasonló élményeiket elmondják. Inkább a gyen- I
gébb fogalmazókat hallgatom meg.) Bfiony a í
ruhára vigyázni kell, mert drága. (Néháayan i
elmondják, hogy mennyibe került a ruhájuk.) j
Nem csoda, hogy olyan sok pénzbe kérdi, mert '
sok ember kezén megfordul, amig • elkészül. — p
Tanultatok is róla már. (Valamelyik jelentkező ’
elmondja, amit a posztó anyagáról, szökéséről,
festéséről, beszerzéséről és megvarrásárol tud.
Társai helyreigazítják, illetve saját tapasztalataik
alapján kiegészítik. Egyikét boltban, ajásikét
vásáron készen vették, -harmadikat csináltatták,
stb.) Örültél akkor az uj ruhának t^gye ?...
Bizony szép is az uj, tiszta ruha. Aki ^igyáz
reá, azé soká szép tiszta marad. De azért|árökké ,
az sem tart. Ni, a Pista nadrágján fojt van.
Miről beszél vájjon az a folt? (Valaki theg- ■
jegyzi, hogy kiszakította, édesanyja pedig be- i
foltozta.) Azt bizony jól tette, mert rongyos
ruhában nem járhatunk. Lássátok, menéyi min- .
denröl tud beszélni a ruha. Pistának minőin nap
eszébe juttatja, hogy mikor és hol szakította el.
Tudom kiváncsiak vagytok rá ti is. Én fazon­
ban arra vagyok kiváncsi, hogy eszébe jut-e
neki akkor is, mikor a fogalmazványt mégkezdi.
Miről fogunk most fogalmazni ?... Té hogy
kezded Jóska ? — kérdem egy gyengébjr fogal­
mazótól. (Ha nem tudná megkezdeni, észfevétetek a ruháján valami hibát, s az. m^d útba­
igazítja.) Ezután figyelmeztetem a gyermekeket,
hogy mindenki a maga ruhájáról ir|onj Gábor, f
ha ügyesen megírod és az édesanyáján
megmutatod, biztosan elengedi a büntetést
A kijavított dolgozatok csoporto ását és
megbeszélését a IV. osztályban elmond
rint végezzük. - Hívjuk fel még figye
szószerinti idézetek {leírására és a szybj
kifejező általános kijelentések részlel
(Úgy örültem ... Dühös volt... Me
Hogyan ? ., Miről vette észre ? .. stb,)
■tI

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

14

tétjük a gondolatok rendetlenségéből keletkező
hibákat, és megbeszéljük a csoportosítást. Végül
rámutatunk az összefüggő gondolatcsoportok

tagolására.
A fogalmazványok megbeszélését érdekesen
tárgyalja a Körösi-Háros féle vezérkönyv.
Az V., VI. osztály dolgozatai:
Tűz van 1 Hogy lesz a szőlőből bor ?
o; í Halottak napján. Patikában. Zivatar. Üdvözlő
"levél. A legjobb ital. Nagytakarítás. Böske
mosakodik. Füstöl a lámpa. Boltban. Fűtés.
Szegény cinkék! Az első pohár. Vásár. Tán­
col a fedő. A szem a legdrágább kincs. Csonkamagyarország. A mi kutyánk. Mi leszek, ha
megnövök ?L Levél egy rokonnak. Hímestojás.
Mit beszél álruhám? Erdőben. Fürdés. A
csúnya légy.

Az agyonlőtt tekintély.

mivel egyéniségűkben nem volt vezetői, igaz­
gatói hivatottság, ami
nem jelenti épp azt,
hogy kitűnő tanítók ne lehetnének. A kitűnő
tanítóság még nem kvalifikáció jó igazgatóság­
hoz is, noha jó igazgatónak jó tanítónak is
kell lennie, ami a kortól egészen független.*
Nagyon rossz emberismerő az, aki azt hiszi,
hogy a kor előrehaladottsága egyben a vezér­
let marsallbotjára is képesít és nagyon fegyel­
mezetlen lélekre vall az, aki fiatalabb kariársainak kiválóbbságát a korában kifogásolja.
Csak hivatásuk szegénylegényei hitetik el
magukkal, hogy egyedül a protekció az a létra,
melyen fölfelé lehet jutni. Az arany, ha por­
szem is csak, a fövenyből kicsillog és bizony
előbb-utóbb kiszemelik értékében. A kavics
azonban ne irigyelje az aranyszemet, amiért őt
a föveny fenekén hagyták. Hogy mennyire nincs
igaza a gyilkost védő kartársunknak, azt a ma­
gam igazgatói tapasztalatával fogom bebizo-

nyitani.
Az igazgatói tisztségnek^ egyik legkelle­
Xz egyik jóhirü és elterjedt tanügyi lapunk
metlenebb feladata tanitótársainak ellenőrzése,
valamelyik nemrég való számában egyik tanitóami azonban el nem kerülhető, mert hiszen az
társunk védelmébe veszi azt a 60 éves német­
igazgató felelős azért az egységes szellemért,
országi kartársunkat, aki 35 éves igazgatóját
mely a hivatalosan megállapított és elrendelt
lelőtte.
tanterven át az ország minden iskolájának
Föltétlenül védelmembe keli vennem lelőtt
szellemi egyenruházását kívánja. Az igazgatói
igazgató-kartársamat, akiről —- ha nem is viállás ugyanis az a magaslati hely, amelyen a
tathatom tanitótársamnál való kiválóbbságát —
tanítás és nevelés stratégiája áttekinthető. A
de védelmet kívánja hivatalfőnöki állás tekin­
legjobb őrmester sem engedheti meg magának
télye, mely nélkül 'semmiféle társadalmi szer­
azt a luxust, hogy a maga külön tervei szerint
vezet fönn nem állhat. Az efféle tekintély rom­
kockáztassa csapatának életét. \
boló lázongás voltakép bolsevizmus, amely el­
Úgy 40. életévem körül tapostam igazga­
len az egész polgári társadalom tiltakozik. Hi­
tói feladatom -első éveit. Hát a Vezetésemre bivatal élére nem szoktak az emberek szamár­
zott tanitótársaim tanítását is meg kell hallgat­
létrán följutni és aki azt hiszi, hogy a kor elő­
rehaladottsága már vezérlésre is kvalifikál, azo­ nom, ha hivatalukban is megakarom őket is­
merni. Egy idősebb kartársamnál tett látogatá­
kat szeretném megnyugtatni, hogy a háborút
somkor elkértem nyelvtani gyakorlófüzeteit, amit
is nem vitéz főhadnagyok vesztették el, hanem
oly megcsontosodott öreg tábornokok, akik a azonban csak hosszas keresés után kotorászott
stratégiát papiroson tanulták és akiknek a dinst- elő valamelyik fiókjából. Nos, a gyakorlatok
megtekintése után fájdalmasan megállapítottam,
reglement volt a szentirásuk.
Hiszen lehet, hogy vannak az életnek oly hogy egymásután. 4—5 gyakorlat nincs piros
sorsüldözöttjei, akiknek késő vénségökben sem tintával kijavítva és két hónapon át egyáltalán
juttatott a szerencséjük vezetőállást; ami nem nem irt gyakorlatot. Igazgatói jogomnál, illető­
mindig azért volt, mert a protekció vadászatá­ leg kötelességemnél fogva, a helyzetkörülmé­
ban elhagyta őket szerencséjük, haném azért, nyek diszkrét tapintatával figyelmeztettem korIrta: Romhányi Sándor, Budapest.

'

f

bán kiérdemesült öregebb (nem éppen öreg)
kartársamat erre a mulasztásra, melyre azt a
választ kaptam, hogy ehhez nekem semmi
közöm.
Nahát! Ugyebár, a fiatalabb igazgatónak
néha nyelnie kell; de kötelességtudata és lelki­
ismerete is van. Tehát mit kell tennie? Nemde
megakadályoznia,
hogy a tanitó-kényelmi
nyavalya epidémiává ne fejlődjék iskolájában.
Ennek hirdető fóruma a havi konferencia. És
bizony nem kicsi feladat a nyugalmat megőrizni
és a kellő tapintatot is eltalálni olyan 40
tanítóval szemben, akinek fele — ha nem is
éppen ellenséges indulattal, de — minden
esetre gyanúval és bizalmatlanul néz uj igaz­
gatójára, akit még ki nem ösmert. Nos hát a
tapintat! A sajnos tapasztalat közlése olyant
formán, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta
is megmaradjon: a bűn kitudódjék, de a
bűnösre senki rá ne ismerjen. Vagyis, amint
azt a modern judikaturában is látjuk:'' a bűn
pellengérre kerül, ellenben az Ítélet végrehajtása
felfüggesztetik.
Hát igen: ez meg az történt,... valahol,.*.
____ _______
nem szabadna
valamely iskolában, . < . aminek
.
Persze,
a 40 tanítónálunk előfordulnia . .
] társam közül 38—39 mosolyog, megütközik,
. no de ilyet, ... ez
sőt tiltakozó is akad, .
alig hihető, . . én
lelkiismeretlenség, . .
nem, . . . én sem, . . . nálunk ilyesmi
nincs, . . . stb.
Nem akarok most arról prézsmitálni, hogy
a tanítói vétségnek hangos védelmezője is
aztán már nem nehéz az
skndhat amikor
_
igazgatónak az ingadozó és kétséges törteket
egynevezetüekre hozni és a maga igazságában
összehozni egy más alkalmi. számvetésben

Igyen_ Fiam, keress magadnak más országot,
mert kicsiny neked Macedónia!
És Nagy Sándor kivonult Macedóniából,
amiként a németországi Nagy Sándor is;
okosabban tette volna, mint, hogy pisztollyalI
:
rálőtt és leteritette a tekintély Fülöpjét. Ez az
eset különben rávallott Németország akkori
viszonyaira, amikor is napirenden voltak a
bolseviki handabandázások. Azóta természetesen

l»5

i a
lecsillapultak az ottani kedélyek is és ;
ikép
merénylő tanító esetét ott is bizonyára
litóítélik meg, mint ahogy ezt egy magyar
társunk tett&^még pedig úgy, hogy tiltakozásá­
ból nem is tudtuk meg, mit vételt a lelett
igazgató tanitótársa ellen. Sokat azokban nem
kell gondolkoznunk afölött ami viszonyaink
között sem. Mi lehet Istenem a tanítók kifogása
igazgatója! ellen? Hogy kifogásolja működéséi?
Hogy ellenőriz, . . . rendréutasit, J | .* nem
tapintatos, . . . nem kollegiális, .
1 fai fo-i
lényes modorú, . . . elbizakodott,
.gzsar. .. tudálékos, ... tán részrehajló,
rön vinoH, . .. vagy igazságtalan ? Ezek
szonylagos njegállapitások. De ha ' általános,
köztudomású dolgok, hibák volnának is, sz abad-।
e valakinek a maga dolgában bíráskodnia ? |
Nincs panaszmeghallgató fölebbviteii .hafóságj
mely a bűnösnek talált igazgatót el is bsphat-t

ja? Avagy csak fiatalsága volt a t
ellen nincs apelláta? *
jga az‘
De baj is volna, ha a kor ,e|
járnál
élet küzdőpontján abszolút tékftitém,
—
zsarnokoskodni és kiváltságos elrtéz^Belfet ki-j
_____A kor
.tor szelleme ugyarfá fiatalok
erőszakolni.
. uralmának kedvez és ebben sok viss^aété's ál.^
lapítható meg; ha azonban az öregkor ~“Kszak
*' ­
ri ha-f
kal akarna gáncsot vetni jennek az ifjú
talmi gőgnek, okvetlenül a rövideb,tjét húzz$
mindig, mert az ifjabb' erővel jobbjn>győzi|

Az öregkor tekintélyét higgadtsága, hyu^odtsága, megalkuvóhajlama tartja fönn; azter^tarta-í
lék, melyért a hevülő ifjúkor megirigyelheti. A
___ i a testvérhaA fajdalmaj
magyar történelemben
emléke az igazoló példa erre, amikor l a fial
talabb királyi herceg hadsereggel akartj megtörni bátyja, ura és. királya hatalmit
im<
a király, az öregebb, nemcsak határi jogar;
hanem'kora erőtudatában is pusztán szaval le
fegyverezte ellenét, azaz nyugodtságával, híg
gadtságával, amelynek meghódolt a testvél
ellenség fegyvere.
A kor viszonylata persze fordítva mutatj
be a németországi szomorú esetet* (ie ha i
merénylő öreg tanító megfékezte volnu az öre|
kor higgadtságával, lehetetlen, hogy ifjabb iga
gató kartársában^ elnézésre, belátásra* részvét!

Í6 '

NÉPMŰVELÉS

segítségre ne talált volna. Nagy hiba pedig
a magyar szemüvegen át nézve a dolgot, a bűnt
palástolni próbálni az igazgató esetleges hibájá­
val, tévedésével. Ilyet a léha, könnyelmű, felü­
letes, hanyag, elbizakodott, makacs, önfejű, sér­
tett önérzetű tanító nálunk is minden igazga­
tóban találhat. Utóvégre is emberek vagyunk
mindnyájan, a fiatal is, az öreg is, ha igazgató,
ha nem, de ember, akinek sohasem szabad
önuralmát elveszítenie sem tanítványaival, sem
alantasaival, sem főnökével, sem tanitótársaival
szemben.’
Ezzel nem mondtam azt, hogy minden
fiatalabb igazgató egyben okosabb is öregebb
tanitótársainál; de még kevésbé mondtam azt,
hogy nálunk Magyarországon is csak protekció­
val lehet igazgatói polcra jutni, amiként Német­
országban sem ; oe még kevésbé merném
jogát vitatni annak, hogy pisztollyal ki lehet
irtani a protekciós érvényesülést. Mert, . . .
hej, . . . jaj, . . . nagyon régi dolog ez! Talán
méltóztatik emlékezni az ^nberiségnek Kain
és Ábel nevű ősrégi tanítóira, akik közül az
öregebb tanító, Kain, paradicsomi browninggal
sújtotta agyon Ábel nevű testvérét, akit a
paradicsomban bizonyára igazgatónak tett volna
meg az Ur, fiatalabb ;kora tiácára, ha t. i.
ő előttük lettek volna már emberek és iskola.
Mivelhogy köztudomás szerint Ábel, a fiatalabb
volt az áldozatkészebb,
tehetségesebb tanító.
Pedig akkor ugyebár nvg nem létezett
protektor?
Az -igazság mérlegén ma pedig irigységnek
hivhatnók a differenciát, mely a 60 éves német
Kain és 35 éves Ábel között volt.

Pedagógiai Szeminárium,
D ■
Bihary István, vez. kir. tanfelügyelő
Rovatvezetők: Breczmajer nároly áll. el isk. igazg.

A földrajztanítás célja, módszere és
anyaga.
(Folytatás.)
Irtat Thiel Bernét.
A földrajztanítás egyik legfontosabb célja
az,, hogy általa biztosítsuk a nemzeti nevelést.
Ennek elérése is a helyes módszer megválasztá­

sától függ. A tanulókra gyötrelmes helynév
tömeg betanításával éppen az ellenkezőjét érjük
el. A nemzet és a haza földje ezernyi szállal
vannak egymással összekapcsolva, ezeket a
szálakat tárjuk fel tanulóinknak. Ha idegen
területeket tanítunk, akkor is mindig magyar
tanítsunk. Más tájak egészen más
népeket neveltek ki, más erkölcsi és más
gazdasági viszonyokkal. Nem mindegy tehát az,
hogy meddig tart a haza földje, mert nem
akármilyen nagyságú, vagy akárminő természetű
föld alkalmas egy nemzet eltartására. A szülő­
föld a legalkalmasabb környezet arra, hogy az
ember és földje közötti szilárd kapcsolatokat
szemléltessük rajta. A szülőföld ismeretének.
ezért kell okvetlenül megelőznie a honismeret
tanítását és abba szervesen keli bele kapcsolódnia.
Az elemi földrajzi oktatás anyaga szerves
egész és nem áll külön részekből. A községtől,
a szülőföldtől tehát egészen az ország határáig
zökkenő nélkül egy gondolatkörben folyhat a
tanítás. Az ország határain kívüli területeken
arra figyeljünk, hogy a mienkétől külömbözö
más életet ismertessük meg előbb, aztán ezt
hasonlítsuk össze a mienkével. Keressük meg
ennek okait, s keressük ki azokat a jelensége­
ket melyekkel hazánkat bizonyos vonatkozások
összekötnek.
Falusi iskolában a földmives szűklátókörű
földszeretetét ki kell terjesztenünk az egész
nemzet földjére. Kifejtjük, hogy még a leg­
egyszerűbb, legígénytelenebb nép sem tudja a
maga szükségletét a saját tulajdonában lévő s
általa müveit földből kielégíteni. Még a község
egész határa sem elégséges és nem is alkalmas
arra, hanem az egész nemzet földjének minden
része kellett ahhoz, hogy a magyar nép meg­
éljen földjéből. Meg kel! magyaráznunk, hogy
a haza földje nemcsak egyesekké, akik azt
tényleg birtokolják, hanem az egész magyar
nemzeté. Nem elég csak azt tanitaní, mit tett
ez a föld a m. népért, hanem arra is nagysulyt
kell helyeznünk, hogy mit dolgozott ez a nép
a földjéért. Hogyan tette azt a magáévá, hogyan
rendezte azt be a saját céljainak, hogyan hódí­
totta azt meg a természet ellenséges erőitől. A
honismeret tanítása elképzelhetetlen anélkül.

népművelés

hogy a történelmi múltról meg ne emlékezzünk
minden alkalommal. így lesz a földrajztanítás a
hazai földre vonatkozó összes tudományok
elemeinek szerves koncentrációja.
Földrajz tanításunk első anyaga az otthon.
Ezzel a kiindulással több célt tudunk elérni.
Először is a gyermeket magát is érdeklő anyag­
gal kezdjük a tanítást ami föltétlenül sikeresebbé
teszi azt és alkalmaztuk az érdeklődés elvét is.
Az érdeklődés elvét minden tanítási egységünk­
ben alkalmaznunk kell, tehát azon anyaggal
kezdjük mindig a tanítást ami a gyermeket leg­
jobban érdekli, ami figyelmét leköti. Tapaszta­
lati Vény, hogy a gyermek szeretettel ragaszko­
dik otthonához, szülőföldjéhez. Ez olyan nagy
értek a nevelésben, amelyet eddig meglehetősen
kamatozatlanul hagyott, az iskola. Az otthon, a
szülőföld és a gyermek közötti kapcsolatok
gondos ápolásával, megszilárdítjuk a gyermek­
nek szülőföldjéhez való ragaszkodását, s
gondos munkával ezt aztán a hazaszere­
tetig vezethetjük, fokozhatjuk. A földrajztanítá­
sunk kezdetei nem ott vannak ahol azt a tanterv
megjelöli, hanem már jóval előbb az I. II. III.
o. beszédértelem gyakorlatainál kezdődnek. A
családiház minden részének anyagának, beosz­
tásának. alakjanak, életének megfigyeltetése már
kiindulópontja a főldrajztanitásnak. Meg kell
tehát figyeltetni a tanulókkal a szülőiházban
folyó életet, az otthoni munkát, a családnak
más családokkal való kapcsolatait, a házonkivülizkkel való életközösséget, nait használ a ház­
népe másoknak, mit vár másoktól, milyen
szükségletei vannak anyagilag, kulturálisan,
erkölcsileg, honnan szerzi be azokat, stb Ezután
valóságos felfedező utak következnek a tanulók­
kal az utcán, az iskola és az otthon környékén,
majd a község távolabbi részeiben, a határban,
megfigyelve földrajzi tárgyakat és' életet egyaránt.
Városi iskolában elsősorban az emberi
alkotásokat szemlélheti a tanuló, a művelődési
elemeket kell vele megfigyeltetni, az ipar, keres­
kedelem jelenségeit, s csak ezek szemléltetése
után megyünk át az általuk kevésbbé ismert
természeti elemekre. Élet szemléletre kell szok­
tatni a tanulót s nem szabad figyelmen kivül
hagyni a gazdasági művelődési, történelmi, köz­
gazdasági, néprajzi elemeket. Tehát az otthon
leírása sem pusztán topográfia.
Hogy mi mindent lehet a tanulókkal a
szabadban mgfigyelni, az mindig a környezettől
függ. Általánosságban minden környezetben

megfigyelhftők: a domborzat, a talaj, ^z éghaj­
lat illetve az időjárás. A vidék vízrajzi Viszonyai,
a növényvilág, az állati élet, egyes [Jtőrténj^ni
emlékek, a népviselet az emberek foglalkozása,
munkája, ennek hatásai a föld felszínire, a mező­
gazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés jelen­
ségei, a nép letelepülése, a népművészet meg­
nyilatkozásai stb.
íj
j.
A földrajztanítás megfelelő módpn való fel­
dolgozásával eleget tehetünk a tan terv egyik leg­
fontosabb követelményének & koncentráció elmé­
nek. Az elemi isk. tantárgyai között szerej
k
a természetrajz, természettan, történtei
és
gazdaságtan. Ezen tantárgyak éppenja földr
bán találják meg egymással legszozpsalb

csolataikat. Fontos tehát hogy a T^Éegy a
mát se mulasszon el földrajztanítása közijén,
hogy a földrajz megfelelő anyagát e^on tárgyak­
kal ne koncentráljon.
H f
|
Ugyan ilyen fontos elv a hasznosság 've
is, mit a T.-nak szintén nem szabad elhal agolnia, hanem tanítási egységei fel8ölgozásd|)ál
minden erre kínálkozó alkalommal ki >ell
emelnie.
, A didaktikai módszer, a tanítás ’^chnikaja
mint az-a fentiekből következik^ hpRí* lehetf az
egész vonalon egységes és egyetlen > módszer
vagy ha úgy tetszik sablon.
Didaktikai módszerünknek
ios
követelménye van, amihez szál
technika minden eszköze. Az uj
a munkaiskola szellemében készüjt, Ennek a
szellemnek kell tehát érvényesülni| -a föidrajztanitásban is. A földrajztanítás ; sikere a TT és *
tanuló együttes munkája nélkül el .sem képzel­
hető. A földrajzból leckét adni egyszerűen léhetetlen. De az sem elégséges ha a.
• l^ét
csak elmagyarázza. A sorra veendő a
csak közös munkával lehet megemészteni. |
sem elég, hogy a T. magyarázatközben a fali­
térképen elmutogassa a szóbajövö . topog
elemeket, amelyeket azután a -tanúlók bemagol­
va a kővetkező órán gondolkodás nélkül
ujnak. A földrajz eszmélteiéire alkal
mely tanításában is . megkívánja, t
mindazon
eszközöket alkalmazza
sek. A földrajz anyagát a tanuló

csak

b

meg-

1
Í8 ,

NÉPMŰVELÉS

19

NÉPMŰVELÉS

beszélések és gondolkozás utján teheti magáévá.
*Az igy megszerzett tudást azután formába öntve

>

kell megrögzitení. Ennek legalkalmasabb eszköze
a rajzolás. De csak ott ahol földrajzi elemeknek
a térben való elhelyezéséről van szó. A rajzo­
lást tehát már a legkezdetlegesebb fokon is
alkalmazzuk, már a szűlöföldi ismeretek taní­
tása közben is. Rajzot, vázlatot tehát mindenről
kell készíteni aminek kiterjedése van. Ezzel
rögzítjük meg a tanítás alatt szerzett' szemléle­
teket Tehát nem térképet másoltatunk le a
gy.-kel, hanem szemléleteket rajzoltatunk, melye­
ket a tanuló a térképről szerzett meg. A
valóság és a szemlélet áthidalására nemcsak a
tanulók sikrajzu vázlatát használjuk fel. hanem
a domborzati formák érzékeltetésére kiváló esz­
köz a homok' és az agyag. Ezekből készített
domborművű vázlatok nagyon alkalmasak a
természetben közvetlenül nem szemlélhető dom­
borzati formák megértetésére.
A szemléltetés tehát nagyon fontos föltétele
a földrajz módszeres tanításának. Ahol lehet
természetesen a valóságot keli szemléltetni. Ahöl
ez már nem lehetséges, ott is arra kell törekedni’
hogy ne csak haliás. hanem látás által is erősít­
sük a hallással szerzett képzeteket.
A természetben való szemléletet kirándulá­
sok kereteben szerzik meg a tanulók. A
kirándulásoknak kettős célja van. Egyrészt uj
fogalmakat szereznek, másrészt a tanító vezetése
és irányítása mellett azonban olyan részleteiben
is megfigyelik a mindennap látott tárgyakat
amelyek eddig elkerülték figyelmüket, sőt
ezeknek a jelenségeknek egymással való össze­
függései is világosodnak előttük. A kirándulá­
sokat' soha nem szabad a tanulók előtt isme­
retlen vidéken kezdeni ahol sok uj benyomás
vár reájuk, hanem először mindig ismert
területekről kell kiindulni. A kirándulások veze­
tése éppen olyan* módszeres munkát ró a T.-ra
mint az iskolában való tanitás. A gyermekek
a részletek megfigyelésére képtelenek. Ezért a
kirándulásokat tervszerüleg kell előkészíteni. A
tanító mindig tisztában legyen vele, hogy mit
akar szemléltetni, mielőtt kirándulásra vinné
tanulóit. Célkitűzés nélküli kirándulások csak
séták lesznek, de semmi esetre sem tanulmány­

utak.
Hogy a T. a szülőföld jelenségeit a
szabadban szemléltetni tudja, ahhoz 'szükséges,
hogy a községet és környékét gondosan fel­
kutatva, észleleteit feljegyezze s ezek segítségé­
vel elkészítse a szülőföld rajzát. Ahol a közvet­
len szemlélet megszűnik, ott a szemléltetés
segédeszközeit v.esszük igénybe. Ilyen eszközök
a rajzok, képek, fényképek, vetített képek, tér­
képek és a földgömb.
Népiskoláink nagyrészében ma sem áll
más szemléltető eszköz a földrajztanítás rendel­
kezésére,' mint a fali térkép. Ezért ennek
használata különösen módszeres eljárást kíván
a T.-tól. A távoli tájak tanítását mindig térkép
olvasással kell megkezdeni. Leolvastatunk a
térképről mindent amit lehet: tehát, domborzatot,
vízrajzot, a hegységek magasságát, a táj nagy­
ságát, településeket, közlekedési utakat, esetleg
más gazdasági adatokat. így már a tapulók
általános képet nyernek a tájról. A térkép
rendszerint azt is elárulja, hogy hol vannak a
táj határai. Ez eddig csak szóval elmondott
térkép. Az igy kapott általános képet ki kell
mélyíteni, az általános szemléletet okadatolt, a
térképen már nem szemlélhető, de a táj életére
jellemző vonásokkal kell kidolgozni.- A tanitás
tehát tulajdonképen csak a térkép szemlélet
után kezdődik el.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy
térkép nélkül egyetlen lépést se tegyünk a
földrajzban. A térkép helyezi el ismereteinket
a térben ami nélkül ismereteink még nem
földrajzi ismeretek.
A könyvnek nagyon alárendelt szerepet
kell juttatnj a földrajztanításban. Tehát csak a
IV. o.-ban lehet mint segédkönyvet használni,
hogy a megtanított anyagot a tanulók emlékezeté­
ben alátámassza. Magasabb osztályban sem
lehet ennél fontosabb szerepe.
A tanterv csak a IV. o.-ban teszi a föld­
rajzi önálló tantárggyá. Ebben az osztályban
kell tehát a közölt ismereteket le is rögzíteni a
tanuló emlékezetébe. Ez azonban semmiképen
sem jegyzetek diktálásával és írásával történ­
hetik meg, hanem csupán rajzzal. Erre szolgál
a Vázlat rajzfüzet.
Folytatjuk.

A szolnoki járásköri gyűléssel kap­
csolatos pedagógiai szeminárium.
F. év január 29-én kezdődött jelen tan­
évünk II. szemináriumi sorozata a szolnoki
járásköri gyűléssel kapcsolatban- Ezúttal is
összekapcsolódott a köri gyűlés a szeminárium
mai, hogy a nehéz gazdasági viszonyokra való
tekintettel, mentesittessenek a kartársak a külön
gyűlések okozta kiadástól.
A szolnoki polgári leányiskola rajztermé­
ben gyűlt össze Szolnok és vidékének tanító­
sága, hogy önmunkálkodásával szolgálja az uj
tanterv korszakalkotó célkitűzését.
Ezúttal a Jászság, szükebben Jászapáti,
küldte el elhivatott tanítóit: Takács Sándor rk.
ig. és Ficza Gyula rk. tanító személyében, kik
szemináriumi előadói munkálatukkal értékes
tanítói kiválóságról tettek tanúbizonyságot.
Bihary István vez. kir. tanfelügyelő rövid
elnöki megnyitója után Takács Sándor fel­
olvasta- komoly tanulmány és értékes tapaszta­
latok utján összeállított értekezését a számtantanításról. Előadása után gyakorlati tanitás
keretében demonstrálta, hogy miként teszi, a
látszólag száraz, értelemfejlesztő számolást, élénk
menetű, érzelem és akaratnevelővé a gyermeki
kedély és lelkivilágot ismerő hazafias és vallásos
lelkületű magyar tanító.
Eredeti ötletességgel mutatta be a II.
o.sztályu szamolástanításban a 60-as számkör
70-re való kibövitését. Előkészítő beszélgetésben
megismerkedett a gyermekekkel,"reávezette.őket
a ruha kímélésének szükségességére s ezzel a
könyökvédö használatának előnyére. Ezt velük
óhajtván elkészíttetni, mérniök kellett. Kiosztotta
a magával hozott (papírból készült) méter
szalagokat, melyek 10 dm-re voltak osztva.
(Az első 6 dm cm-re is be volt osztva.) Mérés
közben tulmértek 60 cm-en s kibővült a beosz­
tás 70 cm-re. Gyakorlásban számoltak az uj
számkörben.
A jól sikerült mintatanitást Fícza Gyula
gyakorlati tanítása követte. Az V. osztály
földrajz anyagából ismertette Ausztriát. Mesteri
elképzeltetéssel utaztatta tanítványait Ausztriába,
Feledhetetlen élménye volt ez a gyermeknek s

feledhetétlen a szemináriumi hallgatóságnak.
Sikerült ötletességgel alkalmazta a k
EOZÓ
kapcsolatokat. A tanitás igaz okulássá v
sőt
Vallási és történelmi vonatkozásaiban Iste és a
magyar haza iránti forró szeretedé tel
ett.
Bravúros volt a kiváltott gyermek^karás,
ely
ezentúl csak magyar iparcikket óhtjt vás,> ápolni,
Előadását a térkép helyes olvastassa, a hpzott
szemléleti anyag felhasználása $ az eredeti
<
elgondolással megrajzolt képek felhasználása
igen emelték.
í
t
Dr.. Éderer István egyetemi - magán-fEmár
egészségügyi előadásában iskolai vonatkozásban
ismertette a veszedelmesebb fertőző gyermekbetegségeket.
A fertőzés vagy a kórokozók tapadása,
vagy a levegőben való lebegés u^áin történik,
Az iskola legfontosabb teendője a ferrtőzés *negelőzése. E betegségek közút tapadd® útján fertőz
a kanyaró. Bár enyhébb lefolyású^ mégis-/óva­
kodnunk kell, mert tuberkulotikuá| megbetege­
désekre tesz hajlamossá. A fertőzés a nyálka
utján történik. A lappangási idő .2. hét.
í
A vörheny szintén tapadás útján tjrjed.
Nem oly lappangó, mint a kanyart Pár tápon
belül eldől a fertőzés volta. A gyanús gyerme­
ket ajánlatos 10 napig elkülöníteni^ A betegség
lezajlása után a gyógyult gyermek már fenem
fertőz. Vigyázni kell azonban ar^a, hogy fenem
maradt e vissza fülfolyás. (Könnyed kele&ezik
utána középfülgyulladás.) Ez a vá^déh^nttőz!
. Még a különben gyógyult gyermekiéi isl§
Repülő kórokozója van la bán y hím lőnek,
melynek lappangási határideje 2
t. Ez 1’alatt
! fehlt
nem fertőz. Kitörésnél annál éfo
csak akkor jöj^in iskolába, a
pzelő
orvosa megengedi. Fontos kitt a
oköbli ts és
a gyakori kézmosás. Ajánlatos 7. ^fig a
mon
féle oltás.
z haji osA szamárhurut tuberkulózisra
sá. Lappangási határideje 2 hét. |
. A nagy figyelemmel meghallgatott előadás

után örömmel állapítottuk meg, h
a sz
vörhenyjárványnál úgy
egészségügyi hatóságok az Egészségügyi k^étélménynek megfelelően Jártak el. .
vetA szemináriumi részt
vita

1

20

NÉPMŰVELÉS

te, melynek során Fazekas Károly, Ferenczy
Kálmán, Mészáros Gyula, Novothny Jenő,
Karajos Gyula kartársak, valamint Bene Lajos
kir. s. tanfelügyelő és az előadók hozzászólásaiksál élénk érdeklődésről tettek tanúságot. Bihary
István vez. kir. tanfelügyelő értékes fejtegetése
f ejezte be a szemináriumot.
Ezután a járásköri gyűlés vette kezdetét.
Novothny Jenő rövid elnöki megnyitója után
felkérte Veress Mihály szolnoki áll. igazgatót
előadásának megtartására. Gyűléseink elismert
kiváló előadója a tőle megszokott tárgyismeret­
tel és lelkesedéssel ismertette az Eötvös-Alapot
és a Tanítók Házát Felhívta a tanítóságot,
különösen a fiatalabb I tanitónemzedéket, hogy
a ma elhanyagolt, 56 éves 'múlttal rendelkező,
jóléti intézményt támogassa.
A hosszúra nyúlt, tartalmas gyűlést Acsaynál társas-ebéd követte, ahol tovább cserélődtek
az eszmek a gyűlésen látottak és hallottak felett.
Tobel Ferenc

Iskolánk! vüli népművelés
Szám. 22—1931.

Valamennyi helyi Népművelési Bizottságnak,
valamennyi népművelési előadónak.
Több esetben tapasztaltuk már, hogy
mi fán érdekképviseletek (üzleti vállalkozások,
gp ak. kereskedelmi cégek, stb.) az iskolánnépmüvelésnek a széles néprétegekre
■v^
nagy ható erejét felismervén, az ískolánkivüli népművelés szervezeteit és a népművelési
tevékenységet üzleti propaganda céljaira is
szeretnék felhasználni.
Az iskolánkívüii népművelésnek természete
ezt a törekvést elvileg megengedhetetlenné teszí.
Ezért felhívjuk, hogyha magán érdekkép­
viseletek a Tek. Bizottsághoz ilyen irányú
kérelemmel fordulnának, a kérelmet a leghatáro
zottabban utasítsa vissza. Amennyiben ilyen
esetben a Tek. Bizottságnak kétségei támadná­
nak : vájjon a kérelem teljesítése nem a köz­
érdekét szolgálná-e, a Tek. Bizottság minden
egyes esetben forduljon hozzánk.
V. K. Miniszter ur 882-4-1556—1930.
VHI. f ü. o. sz. rendeletére szigorú miheztartás

NÉPMŰVELÉS

végett tudomására adjuk, hogy a népművelési
előadásokban magán cégeknek üzleti jellegű
ajánlása szigorúan tilos.
Szolnok, 1931 január hó 31.
Bihary István s. k
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
népmüv. titkár.

HÍREK.
Halálozás. Súlyos csapás érte vármegyénk köz­
szeretetben és köztiszteletben. álló vez. kir. tanfel­
ügyelőjét. Bihary Istvánt. Édesanyja özy. Bihary
hfvánné sz. Szilágyi Teréz életének 75-ik. özvegysé­
gének 26-ik évében. Gyulatehén áron, a f. hó 10-én
visszaadta nemes lelkét Teremtöjének. Régi, előkelő
erdélyi család sarja volt s családja vezető szerepet
játszott a kiegyezés előtti időkben Erdély társadalmi
életében. A kiegyezés után a zilahi honvédezred tiszti­
kara a két Szilágyi leányt és a két W esselényi báró­
nőt kérte fel a koszorusleányi tisztségre. Honleányi
szeretettel és örömmel vállalták és a fényes ünnep­
ségek életének egyik legkedvesebb emlékei voltak
késő öregségében is. Ha magyar területen halt volna
meg. a régi ezred bizonyosan méltó módon fejezte
volna ki részvétét. Életének egy részét Nagyenyeden
töltötte, ahol rajongva szeretett férje a híres Bethlen
Collegium képezdei tanára volt. Ez időkben jelentős
szerepet játszott a város előkelő társadalmában. A
megszállás óta csendes visszavonultságbsn töltötte
napjait. Temetése február 12-én volt. Előkelő, kiter­
jedt rokonság s a város magyar társadalmának
őszinte részvéte kisérte "utolsó utján a pihenni térő
nagyasszonyt. Az Ur adjon csendes nyugovást áz
elköltöződnek. Az itt maradottaknak, a gyászolóknak
adjon megnyugvást és csepegtessen írt a fájó sebekre.
Vigasztalia az a tudat, hogy a nemeslelkű honleánv.
a legjobb édesanya képét őrizhetik meg az Ö'
emlékében.
Kormányzói elismerés. A kormányzó ur meg­
engedte. hogy Matterny Andor szolnoki postaigazga­
tónak. nyugalomba vonulása alkalmából, négy év­
tizeden át teljesített hű és buzgó szolgálataiért, elis­
merését tudtul adják. — Őszinte örömmel tölt el a
magas kitüntetés hire. mert a szolnoki állami tanító­
ság a népoktatás ügyéért, hosszú éveken át önzetle­
nül és fáradhatatlanul dolgozó, közszeretetben álló
gondnoksági elnökét tiszteli benne. A kormányzó ur
magas kitüntetéséhez meleg szeretettel gratulálunk
Miniszteri elismerés. Gróf Klebelsberg Kunó
vallás- és közoktatási miniszter a pedagógiai szemi­
náriumok kiváló előadóinak elismerését nyilvánította.
A , miniszter kitüntető elismerése vármegyénkben
Soos József tiszaföldván áll. igazgató, vitéz Iványi
Károly kunszentmártoni áll. isk. igazgató, Thiel Berndt
jászárokszállási áll. isk. igazgató és Kiss József jász­
berényi áll. tani tóképző intézeti gyak. isk. tanár kiváló
munkásságának méltó elismerése. A kitüntetetteknek,
akik lapunknak is értékes és becsült munkatársai
őszinte szeretettel gratulálunk!

Számvevöségi Otthon. A múlt számunkban
Igazgatói megbízás. Mihátyfal
közölteken kívül további adományok érkeztek a áll. tanítót állomáshelyén az igázgatc
Számvevőségi Otthon céljaira Fodor károly pü. szám­
vevőségi főnök kezeihez, aki hálás köszöneté kifeje­ sával bízta mega miniszter ur.tSok
tagja a várm. tanítóegyesületnek, I Kinevezé ihez
zése mellett a következőkben nyugtázza ;
•
Polgári iskolák: Kunhegyesi közs. 5 P. jászberényi szívesen gratulálunk.
jt
irgalmas nővérek'5 P. szolnoki áll. polg. fiuisk. 5 P 10 t,
u k
Áthelyezés. Orosz ‘Vladimír Vibbos f áll.
P
szolnoki áll. polg. leényisk. 10 P, jászapáti községi a szolnoki kir. tanfelügyelő hivatalból, saját kéh h itót,
S
/holdb
5 P. tiszafoldvári áll 3 P. törökszentmiklósi közs. a szolnoki újvárosi áll. elemi iskolához- helyei
arendes tan
fiú 3P iurkevei áll. 5 P. jászárokszállási közs. 5 P. miniszter ur.
|
2 |
■
varmegye ahspanja k
Állami elemi iskolák: Szolnoki újvárosi 5 P, szolnoki
A kultuszminiszter Szol^okon^Graf
Ktebt
sége
és tisztikara nev
Kassai-uti és Sipostéri 8 P, szolnoki Templom-téri 5 P,
főispán
és
f. hó elismerését
szolnoki Abonyi-uti 5 P. szolnoki Thököly-uti4 P 50f.. Kunó vallás- és közoktatásügyi tninis4er,iá
-an
nevében
dr Kerekes S
szolnoki Fiszaparti 5 P 5ü f.. jászárokszállási kült. 5 P, Szolnokon időzött, ahol az Első Tiszaínenti
£
zölte meleg szavakkal.
homoki 12 P- rákóczifalv ai 5 P 54 f.. szelevényi 4 P.
's a
ség és szolnoki
áll. el.
tiszasülyi 1 P. kisújszállási kült. 4 P 30 f., nagykö­ gresszuson vett részt, mint Szeged képviselője
nagy
tet­kir. s. tan
Lajos
rű) 7 P 50 f.. jászberényi II.-III. kér. és VIII. kér. szegedi delegáció tagja. A' kongresszjisopBene
üdvözölve
5-5 P törökszentmiklósi 11 P 80 f.
széssel fogadott, gondolatokba^ g
g, sbeszédet,
értékes be
­
*
.1 7
Nem állami elemi iskolák: Kumhadarasi ref. 5 P. Dóm­ szédet mondott.
ján József Tiszaug 1 P 50 f.. jászladányi rk. 6 P 85 f.;
Jubileum. Matterny Andor szolok! pos|
tiszakürti kült. közs. 4 P 08 f.. szolnoki izr. 3 P, dé- gató, postafőnök, szolnoki állami eleijii iskolák;
vaványai ref. 12 P' szajoli rk. 5 P. mesterszállási rk. nokságának elnöke, a napokban tölt® be 40l
40^
2 P. iászkiséri ref. 12 P. alattyáni rk. 7 P, tiszabői gálati esztendejét. Ezt az alkalma^ használt
rk 2 P. jászfelsöszentgyörgy i rk. 5 P. jánoshidai rk. Szolnok város közönsége, hogy a kő , eceteibe-,
erétetben álló
5 P. szolnoki Constantin rk. 8 P. kisújszállási ref. postafőnök iránt érzett megbecsülésének
és székleté­
séj&t'p
22 P tiszasülyi rk. 1 P
nek kifejezést adjon. A szűkébbköi>rí| ün^
’
’ febr.
Óvodák • Tiszaföldv ári közs. 3 P. tiszaroffi áll. 2 P. 1-én délelőtt kezdődött,
a pfstag és
- ------ - amikor _
A tiszakürti és alattyáni ovodák adománya az ottani hiv atal tisztv iselőkara és személyzete $ r
tette
iskolák adományában bentfoglaltatik.
meleg, szeretettől áthatott ünneplésben és| v^tt
Igazgatói megbízás: Orosz György szolnok-szö- búcsút a táv ózó főnökétől. Este, a Vá^neávei Kaszinó
os
lői,áil tanító kartársunkat, a vármegyei ált. tanító­ termeiben banke'tt volt, melyen Szolnak
egyesület agilis jegyzőjét, jelenlegi állomáshelyén ,az sége ünnepelte s biztosítottá szeretetírő^ a jubfláíjst.
Elsőnek
Nagy
Endre
postaföigazgató.
debreceni
igazgatói teendők végzésével bízta meg a miniszter
kerület v ezetője üdvözölte. Meleg sí
ur. Élőlépéséhez örömmel gratulálunk.
kezett meg arról a nagyértékű munkásságról, _
Szaporodnak az elemi iskolai tanulók vár­
a
működik a vármegye területén. A tanítók száma te:
hát 913. A beirt tanulók száma 48666. A múlt évben
45541 olt a tanulók száma A szaporodás ez évben
3125
Elismerés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­
ter ur Nagy Imre tiszaroffi ref tanítónak nyugalomba
ik' gondnoksága nevében
vonulása alkalmával elismerését nyilvánította
’^lő moraiotf lendülj ®s
Helyettesi megbízást nyertek: Szanyiné Szabó Jo­
istien 1ÚjltörmunhkaJt.
majd
dr
Kovács
István,
az
uj
u| főnök bek özölte sj Jlán a mezőtur-kuriai. Gaál Károly a nagykörűi.
úyatal ti:
tiáátv selői he áSzabóné Scháffer Valéria a rákóczifalv aí. Lőrincz De­ bői jövő szavakkal a postahiyatal
zső a homoki, Szakáll János a tiszaföldvár-martfüi, ben. RéthL Béla a jóbarátok,
---------- özv.
---- I >ni [ik Istvái
Farkas Anna a tiszaföldvár-ujtelepi, Kara Margit a a nőtisztviselők nevében üdvözölték 1 jubilánst,k
szefetettí"
----- _ válaszolt!
--------- - _a —
_—.tői áthat ít
mezőturi-pusztapói, Fucsek Valéria a jászárokszállási megható szavakkal
állami elemi iskolához.
meleg szavakra. A vacsora után, meR'eij kb. 15Í0- 3n
"ilórakig main ít
Lemondás. Szentgyörgyi Gyula légy verneki r.
ióh??g.u.!atba"' a^ reggeli!
kath. igazgató-tanító az egri róm. kath. iskolához váaz unneP ° közönségA III. Egyetemes tanügyi kongres^
lasztatván meg, az állásáról lemondott. Megüresedett
állására Lányi Sándor oki tanítót választotta meg az hajtó bizottsága október 3-áa tartott üÉ: >en elhafarozta, hogy a Naplót, melynek H. kötete szintén
iskolaszék.
Áthelyezés. Kristóf András gazdasági szaktanítót iv terjede.emben jelent meg -p mivqj az
elmaradtak — á tagoknak 5 peig
Dévaványáról a békéscsabai áll. gazdasági iskolához lyek
tagoknak 8 pengős árban és iskoláknak, k
helyezte át a miniszter ur.
§ak pedig 20 pengő lefizetése; ellenéijem küli
Steinbacher József tiszaföldvár-pusztahéki áll. tanító Kérjük azon kartársakat, akiki már ijvagy 2
Piliscsabára helyeztetett. Pótlására Erődy Ágoston befizettek, egészítsék ki a fenti ösf
helyeztetett a pusztahéki állami iskolához.
kérem az igazgatókat, hogy a Na
iskola

1

ki

NÉPMŰVELÉS

23

NÉPMŰVELÉS

” l
.
8 Kisújszállás, Bartha Béla 4, Farkass Károly 4,
kőnvvtára részére szerezzék be és hívják fel a kar- . Sziiágyíné B. Víktókria 4, Szentvanyme M. Martina 4,
társak figyelmét is annak megszerzésére. A fenti Rusz János 4, Petényi Margit 4, Józsáné A. Marra 4,
dijak beérkezésének sorrendjében portómentesen Szegediné A. Borbála 4, Blénessyné T. Adrea 4.
küldik meg mindenki címére.
Báthoriné P Mária 4, Németh Márra 4, Bennyoszky
Külföldi tanulmányút tanítók részére. Július Ida 4, Kupics Ferenc 4 Jászberény, Greczmájer Karoly
hó folyamán Nemess Hubert és Vikár Kálmán 8. Greczmájer Károíyné 8, Mészáros Gyula 8, Mészáros
székesfővárosi gyakorló iskolai tanítók kéthetes tanul­ Gyuláné 8, Császár Ferencné 8, Czifra Sándor /-2U
mányutat rendeznek Délnémetországba a következő Halmágyiné B. Ilona 8. Múller Lipot 4 Szdlnok, 4 hie.
Bernát 4, Lótos Ferenc 4, Urbán Mária 4, Hartung
útiránnyal: Budapest — Wien — Ischl — Salzburg
(Königssee és a berchtesgadeni sóbánya)—Chiemsse Nándor 4 Jászárokszállás, Boross Katnka 8 Karcag,
iKönigsschloss)—München (Füssen, Hohenschwangau, Tóth Béla 8, Csillikné K. Katalin 4, Szurgyi Pál 4,
N euschwanstein)—Augsburg—N ürnberg—Regensburg Rész József 4. Reszné B. Mária 4. Nagyné Sch. Marra
(Walhalla)—Passau—Linz (hajóút)—Wien—Budapest. > 4 Rennerné Sz. Mária 4, Hajduné P. Katalin 4,
Mielőbbi jelentkezés kívánatos, mert a természeti Rőpperné P. Kornélia 4, Oldali István 4, Kovács
szépségekben és muzeális értékekben bővelkedő Nándor 4, Kovácsné V. Gizella 4, Rákóczifalva, Balassy
utat csak bizonyos számú jelentkezés esetén lehet Ferenc 4, Balássy Ferencné 4. Baloghné F. Ida 4.
megtartani. Az utazás' összköltsége mintegy 280 pen­ Barabás Irén 4, Bíicklíng Antal 4, Brickling Antalné
gőt tesz ki. A jelentkezők később, részletes úti tér v et 4, Geisler Péter 4, Hoffmann Mária 4, vitéz Iványi
és megfelelő prospektusokat kapnak Elsősorban csak Károly 4, Kovács Ilona 4, Ledniczky Andrásné 4,
tanítók és hozzátartozóik vehetnek részt az utazáson. Martikány István 4, Miháíyály Gyula 4, Rozsnyaky
Jelentkezések, érdeklődések a következő címre kül­ Gézáné 4, SchaeUer Jenőné 4, Schmidt Pálné 4.
dendők : Nemess Hébert. Budapes. VIII. Mária Tere- Szabó József 4, Tompos Lászlóné 4, Szabó Róza 4
Kunszentmárton, Horváth Jolán 4, Hajdú Ferenc 0'40
/ia-tér 8.
•I
. Szolnok, Muha Mihály 8 Jánoshida, Fucsek Lászlóné 4
Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások jászalsószentgyörgy, Sonkolyné M. Vilma 8 Pusztaecseg.
rovatában csak a hó 5-ig kézhesvett összegek szerepel­
Temetkezési díj címen: Lucskay János 2-40
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a kővetkező lapszámban lesz nyugtázvaKérjük tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
következő lapszám nyugtató rovatát is kísérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J.-N K. Szolnok vármegye ált.
tanítóegyesület Szolnok címre 51480 szármi posta-

Cibakháza, Magyaty Gyuláné 2-40, Csíky Ernő 2-40,
Csiky József 1-20. Koszka József 2 40, Muhy Mária
2'40, vitéz Szathmáry Lajosné 1'20, Vajay Józsefné
í-20j Bihary István 3-60, Szilvássy Eleonóra í-20,
Bacskó Gyula 8.-40, vitéz Szathmáry Lajos 4-80,
Sztipics Bódogné í 20, Novothny Jenő 7’20. Keszthelyi
István 3 60, Luif Othmárné 2-40, dr. Kerekes Sándorne
t-20, Hajós István 3-60, Pauka Margit 2 40, dr. Tóth
takarékpénztári csekkszámlára eszközölhetök.
Nyugtázás Tagdíj címen
Lucskay János 8 Gáborné í-20, Kiss Vilma í 20, Viczián Ilona 1-20,
Cibakháza, Magyári Gyuláné 8 Szolnok, Oroszváry Hunyor Ilona í-20, Ferenczy Kálmán 2 40, Oreskó
János JO Kötelek, Ferenczy Kálmán 4, Ferenczy Dezsöné 4 80, Vajay József 1 20, Kailinger Mária 1-20,
Kálmánná 4, Oreskó Dezsöne 4, Urmössyné S. Mária Koltay Anna 2 40, Jánossy Pálné 3 60, Polónyí Rózsi
4, Vajay József 4, Kaiüngex Mária 4. Gyurián Ferencqné 5'40, Gyurián Ferencné 7 20 Szolnok, Országh Pál
4, Rákosiié Sz. Emma 4, Csernay Károíyné 4, Tamás í‘20 Budapest, Veress Mihály 2-í0, Veress Ilona 120,
Erzsébet 4, Csömör Irén 4. Koltay Anna 4, Polonyi Oroszy Viktória í-20, Doroghy Lajosné í-20, Viszlay
Rózsi 4, Gojzer György 4, Jánossy Pálné8, Keszthelyi Ernőné í-20. Zelenka Mártonne í-20, Totola József
István 4, Kiss Vilma 4, Dr. Kővári Miklósné 4, Hunyor 9-60, Fazekas Karoly 7-20 Szolnok, Kazay Benjámin
Ilona 4, Pauka Margit 4, Vicziár Ilona 4, Luif Otíliámé - í-20 Tiszaföldvár, Kiss Imre í-20 Kisújszállás, Gíodeák
4, Dr. Bérczy Ernőné 4, Haíós István 4, Dr. Tóth Béláné í 20, Körmendyné P. Júlia 2-40 Mezőtúr,
Gáborné 4. Dr. Kerekes Sáhdorne 4, Mógor István 4, Renner A. József 2 40, Szanderné R. Gizella 1-20
Brindáné L. Mária 4, Bihary Istvánná 8, Bacskó SzajoU Hajdú Ferenc 3 60 Szolnok, Soós József 3-60,
Gyula 4, vitéz Szatmáry Lajos 4, Zclenka Mártonná 4, Movik János 2 40, Sikolya Albert í'20, Ladányi Éva
Veress Mihály 4, Oros’y Viktória 4; Doroghy Lajosné 4, í-20, Kerekes Eszter í-20, Illyés Margit 1'20 TiszaföidViszlay Ernőné 4, Komáromy Érszébet 4 Szolnok, vár, Greczmájer Károly í 20, Greczmájer Károíyné
Gombkötő Janka 4, Röder Margit 4, Tiszavárkony, 1-20, Császár Ferenc 720, Császár Ferencné 3 60,
Grünfeld Berta 8 Turkeve, Timpfel Ferenc 8, Timpfel Czifra Sándor J>80 Szolnok, Ring Károly í 20, Ring
Mária 8 Kötelek,’ Lőrinc János 4, Beer Jenő 4, Kozák Károíyné í-20/Bennyovszky Jolán 120, Bennyovszky
Antal 4, Tóth Tetéz 4, Somogyi Erzsébet 4, Kiss Ida í-20, Mihalik Kálmánné 1-20, Skoda Mária í-20,
Anna 4, Vass Kálmán 4. Háló Malvin 4, Lurc Béla 4 Vásárhelyi Mária 1-20 Jászberény, vitéz Iványi Károly
Mezőtúr, Boross Ilona 8 Kunhegyes. Nagy Irén 4 2-40, Bíicklíng Antal í 20, Hoffmann Mária 1-20,
Dévaványa, Tihanyi Miksa 8 Kunmadaras, Sebestyén Baloghné F. Ida 1’20, Martikány István 1’2Ö, Szabó
Mária 4 .Szolnok, Reneer Á József 8, Szanderné R. Róza í 20 Kunszentmárton, Kopasz Sándor í-20
Gizella 8 Szajol, Racskóné R Etel 8 Jászárokszállás, Kunszentmárton, Fodor Zsigmond 2 40, Szanyi Ferenc
Vogl Károly 8 Fegyvernek, Soós Józsefné 4, Sikolya 4 80 Mezőtúr, Markóth Dezső 2 40, Vida Gyula 3’60,
Albert 4, Ladányi Éva 4, Movik János 4, Kerekes Tyepíiczky István 180. Kiss Sándor 1-20, Tiszaföldvár,
Eszter 4, Illés Margit 4 Tiszaföldvár, Ríchter József 8, Gosztonyi Sándor 360, Horváth Ferencné 020
Tóth Piroska 8, Totola József 8, Fazekat Károly 12, Szolnok, Merfc Teréz 9 60 Törökszentmiklós, Égner
Sándor Irén 8, Dr. Borbély Lászlóné 8 Szolnok, Ilona 3-60, Horváth Jolán í-20 Szolnok, Lótos Ferenc
j
Sajtosné K. Katalin 8 Tőrökszentmíklós, Tóth Erzsébet 4-80 P Jászárokszállás.

Fontos!

Tanitótestvérek! W
■f

Í

f
I

Kik gyermekeitek neveltetésénél
anyagi problémákkal küzdtök !
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Általános Tanító Egyesület Elnöksége Fonciére
Általános
ios Biztosító
Biztositó Intézettől ajánlatot kapott e kérdés biztosítás formájában fialó megoldására.
sAz ajánlat tanulmányi biztosításra szól, amelynek feltételei a következők:

Azon biztosítási év végétől kezdődőleg, melyben a biztosított gye
; életévét betöltötte, 4 éven át minden hó első napján 10 dollár tanulmányi kői!
dium)
kerül kifizetésre. Ha az ellátott gyermek 18-ik életévének
elhalásznék, & (befizetett
ek betöltése előtt elhaláfoznékj
dijak kamatok nélkül \ isszatérittetnek. Ha a tanulmányi költséget
l--'1'--"-1 (stipendiumot)
---- J:----- ■' $már
- éj/ezö
■
gyermek a tanulmányi költség (stipendium) fizetésének, tehát 4 évnek a lejárata elő|t elhajóznék, a
tanulmányi költség (stipendium) 4 évnek lejártáig akár egy másik gyermek, a :ar a ülők által
megnevezett bármely más kedvezményezett javára tovább fizettetik, úgy hogy a;
n megkezdett tanulmányi költség (stipendium) 4 éven át feltétlenül kifizetésre kerül. Ha aj
Lődó, (apa
vagy anya) elhalna, mielőtt az ellátandó gyermek 18-ik életévét elérte, m
k a dijHzetés, a biztosítás ennek dacára teljes egészében érvényben marad és az < látanc > gyermek ।
részére a gondoskodó, (apa vagy anya) halálától kezdve betöltött 18 éves koráig, vagyis addig mig ■
a tanulmányi költség élvezete meg nem kezdődik, minden hónap első napjáni 5 dől ír nevelési !
járulék kerül kifizetésre.

t

E biztosítás a gyermek felsőbbiskolai
nevelését lehetővé teszi.
Ily biztosításban részesülhet minden 20 évnél nem fiatalabb és 55 évnél nem idő
séges szülő 10 évnél nem idősebb gyermeke. Már 0 éves gyermek is biztosítható j
10 dollárnál kisebb összeg nem biztositható.
|

A módozat diját havi, avagy egyéb évközi részletekben is lehet fizetni, ennek lalyságát a
érmék, illetve a szülő kora és a biztosított összeg nagysága szabja meg; Egy közepes Itőru szülő
8—10 éves gyermeke részére havi 9—18 pengő díjért ily biztosítást már köthet 10- ír 12 dollár
tanulmányi költséggel.
|

Van módozat már középiskolai tanultnál
költségek fedezetének biztosítására i?.
Az Egylet minden tanító-gyermek biztosítása után jutaléktéritésben részesül &. ez igy az
Egylet régi szándékát, a Tanitó-Otthon építési ügyét támogatja.
Ü
Közelebbi felvilágosításokat, érdeklődésekre a

Fonciére Általános Biztositó Intézet Szóin
Főügynöksége, Szolnok,
avagy az EgyasOletl Elnökség megad.

*

24

*

NÉPMŰVELÉS

A magyar falu és tanya kultúráját szolgálják a

„Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei."
Az ot kötetből álló, országszerte ismeretes és általánosan kedvelt sorozatot szerkesztette
,
KISS JÓZSEF
a jászberényi áll. .tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója.
eng. sz.
Olvasókönyv
64,168|1926
III. o. sz. Olvasókönyv. magy ar nyelvgyakorlatok példatárral
67,770|1926
IV. o. sz. Olvasókönyv, magyar nyelvgyakorlatok példatárral, földrajz
70,427! 1926
V-VI. o. A.) évfolyam sz.: Olvasókönyv,, magyar nyelvi és fogalmazási
' ... ,
,
..,,7.
} ’’
uyeivi es logaimazasi
gyakorlatok példatárral, foldrhjz, történelem polgári jogok és kötelesm S-e^'
természetrajz, gazdaságtan, háztartástan, egészségtan
38.622| 1927
■ V‘
magyar nyelvi és fogalmazási gya­
korlatok példatárral, földrajz, történelem, alkotmánytan, polgári jogok
es kötelességek, természettan. természetrajz, gazdaságtan, háztartástan .
38,622| 1927

Roth Dezső könyvesboltja, SzolnöE
Nem kell

fővároíb

RÉSZLETES TANANYAGBEOSZTAS DÍJTALANUL KAPHATÓ.

Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett
csupán a következő könyvekre van szükség:
Ábécéskönyv
Endre; Ábc és olvasókönyv
29.821|1926
Tomcsanytne Czukrasz Roza—Tóthné Moravcsik Erika-. A magyar gver■ mek első könyve.
s'
30,503 1927
Számtan. Kiss József-Walter Károly: Számtani és mértani példatár a II—VI
I 42,454 1926
o. sz., 4 kötetben
| 32,003 1927’
t i
Több székesfővárosi tanító: Számtan és mértan a III—VI o sz 4 kötetben
39,322 1926
Ének. Sztankó Béla: Kis dalkönyv a III-VI o sz
kötetben
73,978 1927
Tihnlríi
TTT —/rr
'
Tiboldi József: Énekeskönyv a^II
VI~o~sz
58,370 1926
Atlasz. Cholnoky Jenő: Népiskolai'Atlasz 1. (Magyarország) i ’
884—05|127—1929
Népiskolai Atlasz II. (A világrészek)
884—051108—1930
A Magyar Földrajzi Intézet kiadása.

Osztott, részben osztott és osztatlan iskolák
országszerte megelégedéssel használják Angyal János, Fekete József, Gállá Endre olvasókönyveit:
ABC és olvasókönyv az I. o. sz. 29.821(1926
. Olvasókönyv a III. o. sz.
40,851| 1928
(Módszeres útmutatással.)
Olvasókönyv a IV. o. sz. 884—05(169—1929
Olvasókönyv a II. o. sz.
’ 32,013|1927
Olvasókönyv az V—VI. o. sz. 884-05(90-1930

A továbbképző népiskolák legjobb könyvei:
Abonyiné-Keresztury Margit: Önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább_ .1 : képző iskolai olvasó- és tankönyv a leányisk. L II., III. o. sz.
6TQRAÍ107R
Geher Lajos: Gazdaleányok könyve I. rész. A gazdasági népisk I.' leány o. sz. 884-05(76-1930
wÁ
Oazdahuk konyáé 1 rész. A gazdasági népiskolák I. fiú o. sz.
884—05(76—1930
Hubner József: á
könyve Oly, só- és tankönyv az osztatlan elemi
'
iskolákkal kapcsolatos továbbképző népiskolák I. o sz.
•
44 111110^7
Ili. O.í. :
;...........................................................
•
53,25611928
Tóth Mihály: Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve, ' Olvasó- és SmB|1 '6'1929
tankönyv általános továbbképző és gazdasági népiskolák sz. I. esztendő
53 255119^8
II esztendő
.
.
.
.
....................................
84.50111928
Újlaki Vilmos—Varga Márton: Önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább'$29
kénzÓ
Ísík
Air TL, TT
—। .
képző isk.
olvasó- éc
és fnnlznm-xr
tankönyv ao fiúiskolák
II., TTT
HÍ. o. sz.
61,438|1928
A kisgazda könyvé-^z Tájékoztató és tanmenet, a Búzakalász-hoz Tananyagbeosztás jelent meg a
könyvet használó tanító urak és úrnők részére, melyet kívánságra díjtalanul küld meg a kiadó •

FRANKLIN-TÁRSULAT

Budapest, IV., Egyetem-u. 4.

mert

összes taxiszerszfilEségletét - 77
77
77
77

77

iijjusági színdarabjait —
iskolai nyomtatván3rait
rendtartási
„
iroda felszerelésöt - - -

. f

mindent, amire Önnek iskolájában szük­
sége van. — Kérem nb. megrendelésével
engem felkeresni és meg fog . győződni
arról, hogy nálam a legkiválóbb minőségű
cikkeket előnyösen szerezheti majd' be.

- I

ROTH DEZSŐ
SZOLNOK.
Üzletemet teljesen átalakítva í modernül felszerelvén f
a volt régi helyiségemben menny ItottanU í

Ax itt hirdetett könyvek kaphatók Roth Dezső könyvesboltjában.

*

na.
■

r

Pengő

Pengő

ELEMI

NÉPISKOLAI

tanszerárjegyzék.
Pengő

Általános felszerelés.
.

Pengő

Csizmás kandúr
Csipkerózsika .
A bátor szabó

Rübezahi a hegyi szellem
Szerencsés János
A hét sváb.

1. Magyar nemzeti zászló, 2 méter hosszú,
.
rojttal és bojttal, rúd nélkül--------------- 17 60
Nagyméretű meseképek a beszéd- és értelem­
2. Ugyanaz, 3 méter hosszú------------------- 28 80 26.
gyakorlatokhoz, minden sorozat 12 darab
3 Magyar nemzeti zászló, középen magyar
100X75 cm nagyságú bőrpapírra ragasz­
r
címerrel, 2 méter hosszú, rojttal és bojttal;
tott képből áll, sorozatonként — —. — 96—
rúd nélkül-------- -----— 32—
Jancsi és Juliska
Piroska és a farkas
4. Ugyanaz, 3 méter hosszú------------------- ; 40 —
Hamupipőke
Csipkerózsika
5. Gyászlobögó rojttal, rúd nélkül, 2 méter hosszú 24'—
Csizmás kandúr
Tollpihe asszonyság
Terülj
asztalkám
6 Ugyanaz, 3 méter hosszú------------------- 32-—
A brémai zenészek
7. Magyar címer a bejárat fölé, bádoglemezen 24 —
A farkas és a hét gida
Münchhausen kalandjai
8. Magyar címer- koronával, kartonra felhúzva 2’40
Hófehérke
9’ „Hiszekegy“-tábla, színes kivitelben, 50X36
Az óriás játékszere.
cm nagyságban, kartonra felhúzva —
2 30
10 „Hymnus“-falitábla (két lapon), kartonra
Számtan, mértan.
felhúzva----------------------- —
6'4Ü
11 Mi maradt nekünk, 21 darabból álló plakát­
_
sorozat -------------------------------- 4 80 27. Számológép golyókkal, nagy minta 160 cm
magas-------------------------------12. Iskolai falitábla, elsőrendű erős kivitelben,
28. Ugyanaz, kisebb — — — — — —
no on
80X100 cm nagyságban, két bársony­
29 Métermérték-gyűjteménv, ismertető füzettel 2880
fekete írófelülettel, tetszés szerinti vonalo­
30.'
Métermértékek
nagy
falitáblája,
vászonra
zással, felakasztáshoz két karikával ellátva 32 —
vonva, lécekkel — — — — — — — >2
13. Ugyanilyen falitábla, 100X130 cm nagyságban 56 —
3-1. Mértani testek mintái (kocka, hasáb, henger,
14. Háromlábú állvány, fából, a falitábla fel­
gúla, kúp, gömb, 3-, 5-, 6 szögű oszlop),
állításához — — — — — — —
24
alapélek 4—10 cm dobozban-- 2015. Kormányzó arcképe 40X50 cm nagyságban 12—
32. Őrászámlap kartonból, 40 cm átm., mozgat
15ű. Ugyanaz keretben üvegezve--------------- 24’—
ható mutatókkal----------------------- —
4 —'
16 Kréta, jó minőségű, részben papírral burkolva,
V2 kg = 70 darab----------------------- >50
17. Kréta, 12 darab, különböző színű, dobozban 3 20
Földrajz.
18. Kréta-, és szivacstartő, bádogból - —
720
19.
Szivacs
--- ------- ------------ *----------- 2
20 33. Földrajzi alapfogalmakat szemléltető falitábla
20. Tábla-vonalzó— — —— — — — — —
3ou
116X90 cm nagyságban, vászonra fel­
' 21. Háromszög-vonalzó, egyenlőszárú fogóval 4'—
húzva, lécekkel------ — — — 1040
-22. Tábla-körző, nagy minta — — 4--------- 6’40 34. Magyarország térképe megyei beosztással,
23 Fali olvasótáblák az abc-hez, 6 lap kartonra
vászonra felhúzva, lécekkel-------- — — 38 —
felhúzva, vezérfonallal — — — — — 24
34a Magyarország hegy- és vízrajzi térképe,
vászonra húzva, lécekkel— — — — — 38'—
35. Európa politikai térképe, vászonra felhúzva,
Beszéd- és érteiemgyakorlat.
lécekkel — — —-------- — —--------- 40 —
36. Európa hegy- és vízrajzi térképe, vászonra
24-Szemléltető kepek a beszéd- értelemgyakor­
húzva, lécekkel — —-- — — 40;—
latokhoz. 16 darab, 65X90 cm nagyság­
ban, bőrpapiron, darabja — —----------- 4.40 37. A föld képe féltekékben, vászonra felhúzva,
lécekkel
— — — — — — —--------- 47'—
Mező, behordás, vihar
Malom, tavas?
38. I. számú földgömb, 2572 cm átm., fénye­
Erdő
Kert és mező
Kert
zett állvánnyal
— — — —-- 35'—
Szénagyűjtés
Legelő, ősz
Falu
39. 11. számú földgömb. 2572 cm átm., fényezett
Erdő, fáírtás
Mező, aratók
állvánnyal
és
rézféldélkörrel,
magyarázó
Szőlömiyelés
füzettel — — — — — — — — — — 45'—
Gyümölcsöskert
40, HÍ. számú földgömb, 2572 cm átm., teljes Malom, tél
felszereléssel, ú. m. egész rézdélkör-,
Parasztudvar
Karácsonyi vásár
delejtű , fokmérő-, naptár- és óramutató­
Lakás.
val, fényezett állványon, magyarázó füzettel 60—
41. Tellurium- iunárium. A nap (reflektoros lámpá­
25. Meseképek a beszéd- és érteleingyakoriatokval helyettesítve), a föld a holddal, forgató
’ hoz, minden sorozat 6 darab 36X24 cm
szerkezettel. A földgömb átmérete 12 cm 114-—
nagyságú képből áll, kemény papírlemezre
42.
Ugyanaz,
kisebb kivitelben----------- — — 66' —
felhúzva, sorozatodként------ —-------- 14'40

/

43. Jász-Nagykun-Szolriok vármegye fali térképe,
26—
vászonra felhúzva, lécekkel-----5—
44. Balogh-féle műlapok, 35 kép, darabja-----Kir. vár, Parlament. Árva vára, Kassai
dóm, II. Rákóczi Ferenc, aggteleki cseppkő­
barlang, dobsinai jégbarlang stb

Természetraj;

- 32—
57. Rovargyüjtemény, üvegfedeles tipl
iban
58. Rovargyüjtemény, üvegfedeles
64—
nagyobb-------- -------- -----47—
59. Növénygyűjtemény----------- —
Történelem.
72—
*an
60. Ugyanaz, nagyobb, 100 darab, dpbpzban-^
61. Ásvány- és kőzetgyüjtemény, 50 dhr$b jellegi
— 60—
45. Vende magyar irodalom történeti képek
ze es példány, kartondobozba!^
. könyvalakban 2 kötet — — —----- - 40 — 62. Ugyanaz, nagyobb példányokkal:
-f 88—
Magyar
történeti
képek,
43X31
cm,
130
ülj. 19 20
46.
63. Ásványtani kísérletező szerek (sa*f<
darab, kartónra felhúzva— — ;---—
64. Képek a természetrajzi oktatáshoz
47. A magyar szent korona és a koronázási
képek 45X37 cm nagyságban, íj
5—
jelvények, kartonra fejhúzva-----------álló I. sorozat, kartonra felhúiÁ f------ . 36—
48. Átva vára, 79X59 cm nagyságú, olaj:színt j Kakas és jyúk
Kutya
Szamár
Oroszlán
5'
nyomat, kartonra felhúzva — — —
' ’Kacsa
Disznó
Tigris
■A
49. Vajdahunyad vára, 79X59 cm nagyságban,
i i/jólya 1
Öz
Zebra
Leopárd
r
—
/Fecske
5
Zsiráf
.
Elefánt
Tehén
kartonra felhúzva---- — — — —
. ’Bagoly..
Szarvas
JuhKecske
Jáki
templom,
79X59
cm
nagyságban,
kar
­
50
tonra felhúzva—----------- _ _ — 5 —
65. A 20 képből álló II. sorozat, kartortr 1 felhúzva! 36—
51. Bártfai városház, 79X59 cm nagyságban,
Rák
kartonra felhúzva — — — — — — — 5—
Pulyka
Lúd
Galamb
Strucc ;
Kétpúpú
Páva
Krokodil
52. A lőcsei városház. 79X59 cm nagyságban,
Gyík ésbéka
Nyúl
Rozmár
Bivaly
5—
kartonra felhúzva — — — — — —
Mókus
Fajdkakas
Majom
53. Fiume látképe, Paur Géza olajfestménye után,
Macska
Orrszarvú
Róka
60X110 cm nagyságban, kartonra felhúzva 554. „Magyarország ezer éves sorsa",, történelmi
66. 40 állattani falikép 88X66 cm
fali térkép, 80X110 cm nagyságban, négy
bőrpapíron, darabja —
színnel nyomva, vászonra felhúzva, lécekkel 12—
Szamár
Kutya
55. Bibliai faliképek, 32 tábla, 42X32 cm nagy­
Disznó *
Macska
256
Óz
ságban, kartonra felhúzva, darabja — —
Nyúl
Galambok és
Ló
55 a Az egész sorozat egyszerre megrendelve 76'80
Új-Szövetség:

Ó-Szövetség :
Bűnbeesés
A paradicsomból való kiűzetés
Vízözön
Sodorna és Gomorrha pusztulása
Izsák feláldozása
Rebeka a kútnál
József eladása
József felismerteti magát test­
vérei etőtt
Hiob türelme
Mózés feltalálása a kákakosárban
Pharao bukása
Mózes vizet ver a sziklából
Mózes átveszi a törvénytáblákat
Saul és Dávid
Salamon ítélete
Dávid és Góliát
Tóbiás meggyógyitása
Dániel az oroszlánveremben

Mária jelenése
Krisztus születése
A 12 éves Jézus a templomban
Krisztus megkísérlése
Jézus mint tanító (hegyi prédir
káció)
Jézus mint halottfeltámasztó
Krisztus a viharzó tengeren
Jézus az olajfák hegyén
Krisztus Pilátus előtt. ,
Krisztus a keresztfán
Krisztus sírbatétele
Krisztus feltámadása
Jézus tanítványaival
Krisztus mennybemenetele

Egészségtan.
56. . Első segély", 6 darab 88X66 cm nagyságú
falikép, bőrpapirra ragasztva, darabja — 4Tartalom;
Ájulás, nápszúrás, görcsök
Villámütés, elektromos ütés
Kartörés !

Vérmérgezés
Vizbefulás
Vérzések.

Tehén
Kecske
Juh
Holló a fészkével
Tyúkok
Gólya
Lúd
Béka és kigyó
Csuka és ponty
Cserebogár és
pillangó
Pók és rák

fecskék
Kakuk és harká­
lyok
Seregély, fülemüle
Keresztcsőrű,
ökörszem
Feketerigó,
éneklőrigó
Csimpánz
Bamamedve
Farkas
Oroszlán

US

ipa
t
örallok, tengeri
rózsák
:
igrís
siráf
attyú
in-szarvú’
álvány kígyó
ík.

Imi

67. Gönczy—Jáger—Hoffmann: A ezéi gazdaságra nézve hasznos és kárf tor y állató)
faliképéi. A sorozat 6 képjel áll, bör­
i 12—
papírra ragasztva — —*—j
68. Növénytani képek, 43x36 cm nagyságbar,
a Í4 képből álló I. sorolt, kartonr 1
36 —
felhúzva —
Szabályos növények
Szabálytalan növények
Megtermékenyítés
Húsos gyümölcsök
Száraz gyümölcsök

Magvak
Gyökerek és töj
Dohány
Burgonya
;
Fehér taviróz^

PB

I Teacse je
>kj Retek < s repce
Rizs ésfbúza
Kakaói 1
Akác. I

69. A 13 képből álló II. sorozat, kai latira felhúzv
G/apot
Citrom
Kukorica és
cukornáád
Fahéj

Kávéfa
J
Indigó
Paprika, paradicsom; , *
Ej
Banán
Kókuszpálma

36—

Bányán
Mangófa.
Palmyrapalma
Kenyérfaf

70. 30 darab növénytani kép, 80X60 cm nagyságban, t őrpapíron darabja — — — —

Pengő

93. Hangvilla — ______
3'60
94, Nyelvsip
— — — — — — _
Erdei fenyő
Jegenye fenyő
95. Zsebnagyító — — — — — — —
Kávéfa
Kocsános tölgy
Közönséges búza Teacserje
96. Archimedes-féíe készülék — — — —
Burgonya
Abrak-zab
Gyapotcserje
97. Toricelli-cső üvegcsappal — — — —
Dohány
Almafa
Búzavirág
98. Csésze a Toricelli-csőhöz, vasból — —
Árpa
Komló
Lucerna, lóhere
Paszuly
Erdei bükkfa
99. Kéneső (higany) 1 kg. üvegben
— —
Nyírfagomba, tinoru,
Orvosi székfű
Borsó
légyölő galóca
100. Elektromos csengő, faállványon, vezetékkel,
Hárs
Kender
Kucsmagomba, szarvas­
nyomógombbal
és
elemmel
felszerelve
—
Jókori juhar
Szőlő
gomba, pöfeteg
101. Kőibe-féle elektroszkóp
— — — —
Csipkerózsa
Takarmányrépa
Taplógomba, sárgaIllatos ibolya
Tengeri
102. Viztartckád üvegből —
— — — —
palánka, csirkegomba.
103 Üvegtölcsér — — — — — — —
104. Retorta, 2 darab— — — — — —
— — — — —
Terr^észettani és vegytani felszerelés. 105. Gázfelfogó henger
106. Főzőpohár, 3 darab, különböző nagyságú
107. Mérőpohár, térfogati beosztással, 500 ccm
71. Egyetemes nagy mechanikai állvány, sárga­
108. Locsoiópalack felszerelve, 500 ccm — —
rézből készült és gyűrűkkel ellátott kétkarú
109. Üvegharang és hozzávaló tányér — —
emeltyűvel, hozzávaló két mérlegcsészével,
110. Üvegcső, különböző vastagságú, 1/i kg.—
siklejtővel és hengerkerékkel, 3 darab
111. Kaucsukcső, különböző vastagságú, V10 kg.
csigával, 6 darab kampókkal ellátott suly112. Parafadugó, 25 darab— — — — —
egységgel — — — — — — 84'— 113. Kaucsukdugó, 2 furattal, 3 darab — —
72. Ugyanaz, kisebb és egyszerűbb kivitelben 65-— 114. Káli fém, 5 gr. — — — — — —
73. Álló- és mozgó csiga— — — — — 2 80 115. Dugófaró, 2 darab, kitolóruddal
— —
74. Kalmármérleg
— — — — — _ 8-20 116. Két parafalemez és 3 ív szűrőpapír— —
£ 75. Közlekedő-edények — — — _ _
7-20 117. Barnakő, 500 gr.— — — — — —
76. Hajszálcsöves-edények
— — — _ * 7-20 118. Vaspor, 200 gr. — — — — __ _
77.
Lopó és görbe szivornya — — — — 1-60 119. Cinkforgács, 250 gr. — — — — _
78.
Szivattyus-kut . mintája, üvegből, látható *
120. Üvegkád, cinkhiddal — — — — —
szelepekkel
— — S- — _ _
7.^. 121. Főzőlombik, 2 darab, 100 és 500 ccm —
79. Nyomó-kut mintája, üvegből, látható sze­
122. Vas háromláb — — — ---- --- -lepekkel — ——— — _ __
7 50
123. Vegytani anyagok és üvegek (savak nélkül)
80. Rézgolyó karikával
— — — — _
8'— 124. „Aladdin" petróleum izzófény-függőlámpa.
81. Hőmérő, R. C. beosztással 80 és 100° — 3 20
Ez a legjobb szerkezetű lámpa csak kis
82. Gőzgép mintája, falikép — — _ _ 4-30
mennyiségű (6 %) petróleumot fogyaszt,
83. Síjtükör
— — — — — _ _ _ 80
mely levegővel (94 %) keverve hevíti az
84. Gyürtőlencse fémállványon— —_ — —__ 10 50
izzótestet és nappali ragyogása fényt áraszt.
85. Szkóólencse fémállványon — — — — 10'50
Égése szagtalan,zajtalan és korom nélküli;
86. Fénytörő-prizma üvegből — — — __
3-20
anyagfogyasztása csak harmadrészét teszi
87. Mágnespatkó
— — —
___
2—
*
annak, mint amit bármely más lámpa
88. Iránytű, állványon
— — — — _ 5.50
fogyaszt — — - —
89. Üvegrud foncsorozott bőrrel
— — _ 32O 125. Opál porcellán-ernyő a fenti lámp^f
90.
Kaucsukrud dörzsposztóval — — — 3 20
mely a fényt egyenletesen szétszórja^91.
Elektromos inga — —— —
___
7'20
18 % cm. átméretü számlappal,
’ 92. Fújtató — —
3-20 126. Falióra,
mely egyszeri felhúzásra 8 napig jár —’

Pengá

3-20
—-80
2—
9'60
9 60
3 20
32*—
28-—
16'_
4-80
-80
3-20
2'40
2*—
5'20
2-88
72O'
2-__
-3'20
p20
2—
3 20
3-20
-80
—80
_ gQ
pgo
880
2-—
2 40
32 —

68._
12 —
20 —

nőm dezsű, szoLnon
Telefon >13.

nÖmtD- Í5 PfíPínftRÜHfiZ

Piac-tér.

Legnagyobb rahíár
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből, írógépekből és
irógépszallagokbóL Üzleti hbnyneh gyára.
Dobozgyáramban készülnek az elismerten legjobb
Kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dobozok
A vidéken legjobban berendezett hOnyohötészeíem készíti a
legtartósabb kivitelű könyvkötéseket, a legegyszerűbbtől
a legkényesebb ízlést is kielégítő díszművekig.
Tíönyvnyomdám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta hönyonyomdat munkát.
„
mielőtt máshol rendelne, hérjen tőlem

I

árajánlatot!

tíönyünyomíla. > üzleti hönyoeh gyára.

Ifjúsági és tanitói könyvtárak
számára alkalmas könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók

ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, Szolnok.

XXIII évfolyam

szám

NÉPMŰVELÉS
Felelős szerkesztő:

Greczmajer Károly

an
Feli

te kiadó

C<íky Ernő

Szolnok, 1931. március hó

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
PIAC-TÉR.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRUHÁZ

TELEFON 113.

Raktáron van és azonnal szállítható:
Iskolai nyomtatványok.
645. Helyreállítási elszámolás
646. Eutorelszámolás
647/a. Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, külív
647 b. Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, beliv
648. 1. Kimutatás beíratási díjakról
649. II- Kimutatás egyenesadókról, 5%
3°/?-os pótadóváltságról
650. 111. Kimutatás a készpénz- és termény­
hozzájárulásról
651. 1$. Kivonat a bérszerződésböl
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
fc53. VI. Kivonat kölcsöntörlesz't. tervezetből
654. Vil. Kimutatás hitoktatói díjak meg­
állapításához
955; Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapításához
656 IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
értékéről
657. Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszámjegyzék

659/60’ Népiskolai helyi tanmenet A), l)
beliv B) külív
661. Könyvtári költségvetés
662énztári napó és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663 Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
. anyagszámadási könyv, Kötve, 5 évre
663. Áll. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai, költségvetés
669. Isk. alapvagyon-számadás
671/b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendö épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél
691. Beírási díj kezelési napló*

915. Leltári napló (1. sz. minta)*
916. Szakleltár (2. sz. minta)*
917. Szobaleltár (4. sz minta)

940. Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
941. Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
942, Árverési jegyzőkönyv (6. sz. mjnta)

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóvá
ellátva
805. Tárgymutató
824. Ábami e’emi iskolái és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi -'első ív
824/b. Állami elemi iskc 4 és óvodai
számadás, kiadási b sö ív
824/c. Állami elemi iskola is óvod
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merí’tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi
iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív — 2
példány
950. X. Kimutatás
I. a. Kimutatás
‘

Leltári nyomtatványok.
943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
1. m. Tanköteles törzskönyvi lapja
2. m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül­
déséhez
3 m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvből
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(szept. 1-töl.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(aug. 31-ig).
9. m. Jelentés
10. m. Kimutatás iparos- es kereskedótanoncok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott változásokról

Hm. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan­
kötelesről
12. m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
13: m. Egyéni lap
14 m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
15. m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
17. m. Kimut. törzskönyvezett tankötelesekről
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való beiratásról
21. m. Kötelező nyilatkozdt^Jelmentéshez
22. m. Orvosi jelentés és engedély

Önálló gazdasági és gazdasági

23 m Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
26. m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
27. m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
28. m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetéspénzekről *
29 m. Nyilvántartó-napló kiró
birság
pénzkeröl*
30. m. Felvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m. Mulasztási napló
33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
35. : m. Pénznapló büntetéspénzekröl*

ismétlő-iskolák számára.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előirt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi je entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.

746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló’

729. Bizonyítvány állandó menházakat ve­
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedőtanonciskolák számára,
í
|
A

750. Előmeneteli és mulasztási napló*
751. Anyakönyvi törzslap
752. Iparostanoncistolai bizonyítvány

y

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
Kereskedötanonciskolai bizonvítvánv
758. Zárószámadás
j '
1
A jegyzékben feisorolt i3y7witatványok a fennálló törvényeknek és miní«,fAri
1,11
.
*
azok használata kötelező.
x
- y
.
es miniszteri rendeleteknek megfelelően készültek és
A nyomtatványokat eiönyfestíi^számított nettó áron számítjuk és 'postai utánvéttel küldiük mm
A megrendelésnél ajánlatos % nyomtatvány megnevezése előtt áhó raktár va«v miLA ■
?'
belső ivet is pontosaié megjelölni.
•
B
raktar vagy mmtaszamot is, valamint a; külső vagy
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
\
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékiv) is kapható.

I
XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi március hó.

> 3.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

RTÉPMÚVELÉ

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség, s a vármegyei Iskolánkivüll nápmüvi "

Laptulajdonos: Jász-nagyhunSzolnohnármegyei Ült. Tanítóegyesület.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

GRECZMAJER KÁROLY.

Felelős hiadó: Csihy Ernó

Szeretett Tanítótestvéreím!
Kitüntető bizalmatok folytán 8 év óta
szerencsés vagyok a vármegyei általános tanítóegyesület elnöki tisztét betölteni. Jóban, rosszban
veletek voltam! Helyzetem nem volt nehéz,
mert tudtam, szentül meg voltam győződve,
hogy tanítótestvéreím szeretete és együvétartozás^ megkönnyíti az én munkámat és meg­
osztja velem azt a térhet, mely az elnöki állás­
sál jár. Bármilyen megtisztelő is ez az állás és
tisztség, és esetleg némi jogokat is biztosit az
elnöknek, azokkal soha sem éltem, mert én az
elnöki tisztséget olyannak tekintettem, mely sok,
sok kötelességet ró az elnök vállára szeretett
tanitótestvérei érdekében. Ezen kötelességeket
iparkodtam a leglelkiismeretesebben teljesíteni.
És ha egyik-másik kartársam ügyét a legjobb
sikerrel elintéztem, boldogabb voltam, mint az
a kartársam, ki ép érdekelve volt; ha pedig
szeretett tanitótestvéreim ügyeit itt-ott nem az ö
kívánságukra tudtam elintézni (bár ez igen
ritkán történt) úgy az nagyobb fájdalmat okozott
lelkemnek, mint az érdekelt tanitótestvéremnek.
Ha visszatekintek 8 évi elnöki működé­
semre, tiszta lelkíismerettel, nyugodt lélekkel
állítom, hogy a belém helyezett bizalommal nem
éltem vissza, mert azt — a velem született —
szerénységem sem engedte meg. 8 év hosszú
idő! Ezen idő alatt iparkodtam az irántam
bizalmatlanokat irántam bizalmassá tenni és
büszke önérzettel állítom, hogy az nagy mér­
tékben sikerült is; de — sajnos — egyik­
másik szeretett tanitótestvérem elhidegült is
tőlem. Az okát nem kutatom, lehet, hogy én

megjeleníti minden Hó 15
Előfizetési auah 'is
eanesatetl pénztácashoz, a lap
aonathaző hBzIeménpeh a
Szolaoh. ujptrast tshala
hat nem aűunh tus

Cstha

szolgáltattam okot árra — habár akaratlanul
de ^zon szeretett tanitótestvéremnek az
azt- tüzenem,
vizsgáljuk meg lelkiismei^tjínket,
------- l—L---------------J _
hogy nem-e
igen kicsinyes okok
cok voltak az esetleges elhidegülésnek okozói? Ha pedig csakug)^n arra a
meggyőződésre jutunk, legyen mindegyikünkben
annyi erény és önérzet, hogy a |ékejobbot
nyújtsuk egymásnak! Emberek, és pe Jig gyarló
emberek vagyunk! Nem lehet célúi k a széthúzás és az egymás iránti harag
és neheztelés
------------ápolása, ellenkezőleg, — l|a valam’kor, úgy
most — van szükség a tanítói ös^étartásra,
mert ne feledjük el soha: az egyesülésben van
az erő, a széthúzás pedig mindig gyengít! Vígy
a tanítóságnak már minden vágya és ^kívánsága
teljesült? Nem! Még sok jogos kívánsága vár
teljesülésre, ezt pedig csak úgy, fogjál elérni, ha
kezet-kézbe téve, egymás melléit szoros sorok­
ban fog harcolni ezen kívánságokért |s eszmék­
ért és kicsinyes okok miatt nem foglszéthúzni!

8 évi elnöki működésemről Siaonyosan
vártok kedves és szereteti tanítótestvéreím részletes beszámolót. És joggal is várhatni tok 1 ,s
én ezt még sem teszem, miért is kéter i szí'
elnézésteket!
Büszke önérzettel állok elöttete^é: vállán
hogy minden törekvésem, minden i|igyekezetén
minden fáradozásom arra irányult, H ogy tani|ótestvéreim segítségére lehessek és a ti initó tekintélyt, a tanító iránti tiszteletet a | társadai im
minden rétege előtt kivívjam | Hogy? mennyire
sikerült ezen törekvésem, ézen íg yerezetem,
ezen fáradozásom, e felett bírálatot r
való tényt megállapítani, Ti r— szett

NÉPMŰVELÉS

1

,

testvéreim — vagytok hivatva ! Várom a ti
bírálatotokat, mely elé tiszta lelkiismerettel állok!
Most, midőn a folyó 1930/31. tanév végén
40. évi tanitói működésemet betöltőm, egész­
ségem nagyon is megrendült, erőim lankadni
kezdenek és a közszereplésbe is teljesen bele­
fáradtam, a hála érzete önként is felébred
bennem és azt sugallja, hogy az irántam — 8
éven át — tanúsított bizalmatokat és szereteteket
hálásan megköszönjem 1 Irántam tanúsított szere- .
teteket szivembe zárom, amely szeretetek bal­
zsam és ír lesz lelkemre és szivemre, mikor
már nem leszek kedves és szeretett körötökben!
Istenhez fohászkodom és kérem az ö bő­
séges áldását Ti Rátok, drága családotokra és
áldásthozó munkásságtokra, mely munkásságtok
fogja mihamarább édes, drága magyar hazánk
dicső feltámadását kivívni!
Tartsátok szives jó emlékezetetekben azt a
szerető tanitótestvéreteket, kinek szive csak
szeretett tanitótestvéreiért dobogott a múltban
és dobogni fog mindaddig, míg a jóságos
Teremtöm magához nem szólít!
Az Eg áldása legyen mindannyiunkon!

figyelés, mélyebb vizsgálódás után pedig meg
kell állapítani, hogy az osztályban uralkodó
merevség, ridegség, hidegség a szeretet melege
már nem érzik. Folyik a robot a tanító részéről
és a gyermekek részéről egyaránt. A kötelessé­
gét, amit az utasítások, rendeletek előírnak,
gyermek és tanító egyarán elvégzi. Talán a
gyermekek az eltanitott anyagot el is mondják,
vagy a szerzett ismeretekből egyes kérdésekre
is számot tudnak adni, szárazon, hivatalosan,
pontosan. De a kisember nem gyermek, moso­
lyogni, nevetni ritkán tud, legfeljebb az utcán,
vagy otthon a játszópajtások között, de az
iskola falai között nem, mert ott mint kisembert
birálják el s minden gyermekes megnyilvánulása
rovására esik.

Irta: Bene Lajos.

A gyermekek némely helyen a tanítóhoz
nem> közeledhetnek, mert az illetlenség, nem
kérdezősködhetnek, mert az alkalmatlankodás,
a jó nevelés hiánya, a jó gyermek csak akkor
beszél, ha kérdezik. A tanteremben olyan minta­
szerű csend van, hogy azt akárki megbámulhatja.
A gyermekek padratett, hátrafogott, vagy karbafont kezekkel ülnek és meg nem mozdulnak.
Egyszóval ott úgy kell ülnie, mintha a temp­
lomba volna. Ha iskolalátogató megy a tan­
terembe és nem szakember, oda van a boldog­
ságtól, hogy olyan csendben ülnek a gyermekek,
mintha a sírban volnának. Meg nem mozdul
egyik sem. Várja hogy szólítsák...

Jó tanítót el sem lehet képzelni másképen,
minthogy a tanítványait nagyon szereti. Csak
az a tanító tud igazán nevelni, tanítani, aki a
gyermekeket nagyon szereti s a szeretetével
megnyeri a gyermekek szeretetét is. Ha ez igy
van és ezt tudjuk, miért van arra szükség, hogy
írjunk arról, hogy a gyermekeket szeressük?
Csupán azért tartom szükségesnek foglal­
kozni ezzel a kérdéssel, mert az iskolás gyerme­
kek iránt megnyilvánuló, és kifejezésre jutó
szeretet igen külömbözö és mindenki maga
állapítja meg, hogy mennyi szeretetre és ennek
milyen mértékű kifejezésére van szükség. Igen
természetes dolog, hogy amikor egyéni elbírálás
alá kerül ez a kérdés, sokszor azt állapítja meg
a szemlélő, hogy a helyes mértéket nem találta
meg a tanító, hanem azon alul maradt. Erősebb

Aki az ujxtanterv célkitűzésének megfelelő
módszeres eljárással foglalkozik, ott más a han­
gulat. Derültek az arcok, vizsgálódók a szemek,
figyelők a fülek, érdeklődök a lelkek. Ott a
gyermek gyermek* marad és nem erőszakolják
kisemberré, a tanító és közte nincs semmiféle
rideg elválasztó fal, spontán megnyilatkozhatik,
ha beszélni akar, az érdeklődése nem fegyel­
mezetlenség. A tanító szeretete megteszi az első
nagy lépést, hogy a gyermek a tanítás köz­
pontjába kerüljön, Odaadó önzetlen és nem
mesterkélt szeretetével megnyeri a gyermekek
bizalmát és szeretetét, alkalmunk van hozzá,
hogy a gyermekből belülről fejlesszük ki a
nevelés-tanítási értékeket. Nem is tudjuk a gyer­
mekeket alapos kutatás tárgyává tenni, ha nem
adunk alkalmat arra, hogy előttünk mindenkor

Keszthelyi István

3.

NÉPMŰVELÉS

*

vármegyei ált. tanitóegyesületi elnök.

Szeressük a gyermekeket!

őszintén megnyilatkozhassanak. Nem állapíthat­
juk meg a gyermekek egyéni jellemvonásait,
csak úgy, ha közel férkőzünk hozzájuk. Szele­
teiben összeforrunk velük. Még pedig olyan
mértékben, hogy a család és iskola közötti
külömbséget a szerctetben észre ne vegyék,
legfeljebb olyanképpen, hogy mi odaadóbban,
több utánjárással, nagyobb gondossággal szeret­
jük, mint némely szülő, akinek nincs alkalma
a gyermekeivel kellőképpen foglalkozni. A gyer­
mek érezze mindig, hogy mi nemcsak hivatalból,
hanem hivatásból szeretjük, vegye észre, hogy
vele tudunk örülni és búsulni s különös örö­
münk az, amikor a fejlődésüket erősödésüket
látjuk.
\

Szeretet nélkül az uj tantervben kitűzött
célt el nem érheti egy tanitó sem, mert az
egész eljárásunk sok szeretetet kíván. Amilyen
mértékben hiányzik a szeretet, olyan mértékben
pusztulnak azok az utak, amelyeken elérhetjük
a gyermekeket: minél kevesebb a szeretet annál
távolabb esik a gyermek a tanítás központjától,
tehát a legfontosabb érték hiányzik a nevelő és
tanító eljárásából.
A régi tanterv célkitűzésében inkább az
ismeretszerzés vitte a vezetöszerepet, amikor a
tananyagot meglehetett tanítani, vagy be lehetett
emléztetni, amikor a ridegség, hidegség káros
következményei nem ütköztek ki kirívóbb módon.
Tálán az se látszott úgy meg, ha a gyermekek
bizonyos távolságra állottak a tanítótól. Ha
mozdulatlanul ültek és érákon at hallgattak, nem
látszott meg a k ék g hiánya szembetűnő
módon. Azonban imiwh kijelenteni. hogy
akik a regi tantérv Hete alatt szeretettel voltak
az iskolában.
a gyermekeket s azok
szeretetet is megnyert.a. már akkor a mostani
tanterv szeli rí
dolgoztak. Akik a gyerme­
keket nem tudták szeretni es magukat is meg­
szerettetni, azokat az új tanterv célkitűzése,
módszeres eljárása igen nehéz feladat elé állította.
Zsongjon állandóan a fülükben, hogy szeressétek
a gyermekeket. S ha már annyira mentek,
hogy ők is úgy látják, hogy az új tanterv cél­
jának megközelítése nagy mértékben azon for­
dul meg, hogy milyen mértékben szeretik a
gyermekeket, megértették az tantervet, meg-

találták
-jobban
.
lehetett
tanterv

a helyes módszert. Maguk bgnak a légcsodálkozni
azon., hogy 'miképet^ * is
------ ---------- -nini
másképen tanítani,
mini a hejgy a? uj
célkitűzése megjelöli.

A kartársi összetartás?
Hadifogságom idején sokat elméi :dtem az
elkövetkezendő békeívek tanítói7 .cejkitózéseiröl.
Nem ismertem a tanitói közéletet, gn^it az ok­
levél megszerzése után közvetlenül |etí|m eleget
honvédői kötelezettségemnek. Mik^r sorsom a
Volga mellé sodort és Attila apán^ birodalmá­
nak keleti határán tengődtem fogolyként’; az
ideálizmus rózsaszínű üvegén szeml|ltdm az el­
jövendő küzdelmeket. Éreztem, hpgy küldeni
kell, amíg a tanitó társadalmi tekintélyét mél­
tóképen biztosithatjuk. Szent hivat^ ^olt előt­

tem a tanítói! Nevelni, oktatni a rkmzet reárn
bízott emberbimbóit l Megkísérelni, liogy
lel­
kekben szunnyadó szeretet-magvak kikeljenek
s illatos virággá nemesüljenek. Megkísérelni
egy keveset abból, amit az Isteni Mesti oly
csodálatosan, . oly lélekrezdítöen pékiá’ptt.. Ha♦talmas
O I -a C erötényezönek
Am wv a o lí a* »l_ Xéreztem
— — —A.
'»2
a . h ml
jót s
csak azt csodáltam, hogy a mestere
yagi
vonatkozásban — olyannyira apostc í
ilyen
értékeltetnek. Csodálkoztam, hogy a szí
tevő
tanitó-hadsereg (ma közel 19.000
iem tuj
mindenben összetartani. Éreztem, h »gyr a taní­
tói lelkek együttérzése az az erő,"látni idtális
munkásságát országos viszonylatba! ís|oly számottevövé teszi. A vallásos és h^z< ías eszményék harmóniájából sarjadt egysé » ta nítóí
munkálkodás eredménye ez. A k^rtárs^
k^rti
együttérzés és összetartás pedig en•edménye^ik inajd
a tanitó méltó társadalmi megbecsült
secsüíé téré a i negfelelő anyagi értékelését s közvetvi
tovjábbi
nemzetnevelés hatalmas ívű fejlődésé . Meggyő­
ződésemmé vált, hogy minden észszírü cél útűzés megvalósulhat, ha a tanítóság őyszet irtó,
vállvetett munkával küzd érte.
1 ‘

Elmúlt a háború . .
tüzdflmes békében. Esztendők múltak/ mialatt
figyelmesen szemlélődtem, gondolkodtam s lát- •
tam a tanítóság osztályrészéül Jutott goi dók
tömkelegét. Ezek az esztendők , b^ónysi gok
arra, hogy mit eredményezhet a tantiój cg1 ütt-

4

NÉPMŰVELÉS
NÉPMŰVELÉS

érzés. Az uj tanterv, a nyolcosztályu elemi is­
kola, a korszerű tanítóképzés szükségességének
elismerése ; már nemcsak a magyar tanitótársadalom együttérzésének, hanem összetartozásá­
nak is az eredménye. Az Eötvös Alap, jóléti
intézményeink fejlődése, közép- es főiskolai internátusok, a törvényhatósági tagságok ; szintén
T 4^zetartásunk részbeni gyümölcse. Hogy a ma­
gyar társadalom előtt nem közömbös a tanító
sorsa, hogy sajtó, országgyűlés foglalkozik ve­
lünk, az mind-mind erőink egyesítésének jótékony következése. Ma már elmondhatjuk, hogy
tud a tanítóság összetartani! De nem elég ezt
mondanunk, nem elég ezen örvendeznünk
Minekünk be is kell bizonyitani, hogy ezek a
— valljuk meg — szalmalángszerü fellobbanások csak bevezetői az eljövendő összhangnak.
Ma már a nemzet, a közvélemény felfigyel á
tanítóság szavára. Biztosítsuk magunknak ezt
az- érdeklődést ! Tartsunk össze! Álljunk az
elöljárók, a vezetők és vezérek után, kik ne
kiemelt, tüznélküli fénysugarak, hanem vala­
mennyiünk egyéni összetartásának tűzkévéi le­
gyenek. Válasszuk őket legjobb lelkiismeretünk­
kel s ha magunk fölé emeltük, akkor kövessük
is őket! Forrjunk össze velük s tartsunk ki
mellettük 1 Ha mind egyért, akkor az az egy
igazán mindért fog és tud munkálkodni! Ne a
munkában kidőlt s kellőleg nem támogatott ve­
zéreinket siratgassuk, .hanem a tanitóí egyete­
mes célokért mimagunk választotta vezetőinket
támogassuk! Temetni már eleink is tudtak!
,Mi tanuljunk meg a jövőért élni s az azért
munkálkodódat megbecsülni.
És
egyet! Tegyünk eleget anyagi
kötelezettségeinknek : Régi nóta, hogy határo­
zunk, tagdijat emelünk, kötelezettségeket válla­
vállalunk s a fizetéssel elmaradunk. Temessük
már el ezt az öröklött hibát! E földön előre­
haladni csak erőnk birtokában lehet.' Az öszszeség ereje a közösen megszavazott fillérek és
pengők lerovásában nyilvánul. Nincs oly szer­
vezet, amely pénz nélkül boldogulna! Ezt be
kell látni! Nálunk a pénz nem cél, csak esz­
köz, nélkülözhetetlen tényező. A tanítói közületek díjai a mi előrejutásunk biztosítékai. Ne
feledjük el, hogy ez nem üzlet. Ez mimagunk-

érti elkötelezettségünk. Ez előrejutásunk alap­
feltétele. Tanuljunk! A szakszervezetek erejét
nem a féligazságok hangoztatása, hanem a nél­
külöző százezrek következetesen befizetett fillérei
teremtették !
A mi sorsunk : a nemzet sorsa. A mi meg­
becsülésünk : a nemzet becsülete. De ezt mi
hiába hangoztatjuk. Ezt nekünk kell kiharcol­
nunk. Összetartással, az élen járók támogatá­
sával és az anyagi kötelezettségek pontos telje­
sítésével lehet csak biztosítani.
Jász-kun tanítók! Mutassatok ebben is jó
példát, hogy megteremthessük a szebb jövőt!
Tobel Ferenc.

Pedagógiai Szeminárium.
Rovatvezetők: uteczmajer nőtoly all. el. isk. igazg.

A földrajztanítás célja, módszere és
anyaga.
(Folytatás.)
Irta: Thiel Bernát.

Anyaga:

I. o. A tanterv már az I. o. beszéd- és
értelemgyakorlataiban bőséges anyagot tartalmaz.
Az otthon ismertetésében' már érvényesítenünk
kell a földrajzi szempontokat. A szülői ház az
a legszebb földrajzi környezet, amelyből tanítá­
sunk kiindul. Később tanítjuk az udvar és a
benépesitöit, berendezését, használatát, rendelte­
tését, hogy a tanulóknak, már némi tudatos
ismereteik legyenek környezetűk legszűkebb
köréről.
II. o.-ban a tanterv a községet teszi meg
a beszéd- és értelemgy. földrajzi anyagul. Ezt
a szemléletikört tágítjuk ki egészen a község
határáig. A tanítást a különböző foglalkozású
lakosok házainak összehasonlitásával kezdjük
meg. Megfígyehetjük a főldmives, az iparos, a
kereskedő, a tisztviselő házának- építési módja
és beosztásában lévő különbségeket, s megokadatoljuk azokat. Az ember a házában nem­
csak menedéket keres az időjárás viszontagságai
ellen, hanem abban végzi a maga munkájának
egyrészét, s abban gyűjti össze vagyonát, esz-

r

közeit stb. A házak anyaga is különböző lehet.
Mindezeket természetesen nem tanítja a T.,
hanem a tanulókkal megfigyelteti és közös meg­
beszélések alapján szűri le az eredményeket.

5

lyeket eleinte ellenőrizünk méréseikkel. Később
megyünk át a lépéssel való méré^k^e, azután
pedig idővel is mérünk távolságokat. ÍA terület
szemlélete már nehezebb feladat " állítja a
tanulókat. Itt két kiterjedést kell <
öszszehasonlítania. Szükséges még,
17 á harmadik kiterjedést, a magasság szemléletet is
megszerezzék a tanulók. Csak igy tudják szem­
lélni a térképen a domborzatot.j| térképet
is megismerték, még néhány föld rajzi fogalom­
mal kell őket megismertetni. Ilyetiek^a víz és
a levegS változásai, jelenségei. Most] áttérhetünk
a - csapadékra. A különböző időjárást elemek­
ből összeadódik az évszakok fogaim?. |A csapa­
dék és a domborzat ismerete bírtokáHart áttérünk
a vízrendszer tanulmányozására. Ezh a^tán belekapcsoljuk a nagy közösségbe. At éghajlattal,
a domborzattal, a növényvilággal ;é»jaz; állat­
világgal stb.-vái hozzuk kapcsolatba) “Tindezek
_ 1__ _
után a T. összefoglaltatja a közsé f környezetének egész életét, és azt, hogyan
^z ember
ebben a környezetben.
v I .

[

A házak összehasonlítása után áttérünk a
ház környezetének megfigyeltetésére. Az udvar
nagysága, berendezése, elkerítése. így térünk
át a kertre. A kert megfigyeltetése után kilép
a tanuló a maga legszűkebb othonából, környe­
zete megfigyelésére. Először az utcákat hason­
lítjuk össze. Tanyai iskolákban az utca életének megbeszélése helyett a tanyák közti utak
életét beszéljük meg. Majd kiterjesztjük megfi­
gyeléseinket az egész kisközségre. Megbeszéljük
tehát a község történelmét, a község nevét, a
község fejlődését stb. Ezek után foglalkozunk
a lakosság életével. A főldmives, az iparos, a
a kereskedő, a bányász, a tisztviselő életmódjá­
val. A lakosság foglalkozásának és életmódjá­
nak megbeszélése eljuttat bennünket a község
határába. A termesztett növényvilágról áttérünk
az állatvilágra. A tenyésztett állatok és növé­
nyek mellett látnak a tanulók vadon élő álla­
Ezeknek a feladatoknak a mej
i ön­
tokat és növényeket. Itt ismerkednek meg az álló kutatások elé állítja a T.-t, mq
helyi
erdő életével is.
gyűjtést kívánnak, összegyűjti a j
özség
III. o. beszéd- és értelemgyakorlatban, a és környéke régi játékait, népdal*
leséit,
földrajzi anyag célja az, hogy a tanulók egyrészt mondáit, népszokásait s azokkal isii
meg
a szülőföld megfigyelhető jelenségeiről tudomást tanulóit. Bemutatja a vidékre jeL,_
nép­
szerezzenek és megfigyelési anyagot gyűjtsenek, művészeti termékeket és házilag készű£ eszkö­

I

másrészt az előbbi osztályokban megfigyelt jelénségek közötti kapcsolatokat elmélyítsék és
végül a szülőföldet egy tágabb környezetbe állitsák be.
A nap járása, árnyék, árnyékvetödés, tájékozodás, égtájak megismerése után a földraj­
zi környezet, a térkép, a valóság és ennek szim­
bolikus ábrázolása közt való viszonyt kell meg­
értetni a tanulókkal. Bevezetésül tisztázzuk az
alaprajz és vázlatrajz fogalmát. Kisebb és na­
gyobb tárgyakról készítünk alaprajzot. Nagyob­
bakról úgy, ha a méreteket 'kicsinyítve vesszük.
Ebben az esetben a rajz méreteiből megálla­
pítjuk a lerajzolt tárgy méreteit. A méréseket
azután tovább folytatjuk a-folyosón, az. udvaron,
az utcán, az országúton, hogy a tanulók térszemléletet sajátítsanak el. Az igy szerzett tér- '
szemlélet képessé teszi őket a becslésekre, ame-

zöket, igy a gazdálkodás, pásztorkpdás,- állattenyésztés, halászat, vadászat, butorzptko ayhaeszközök, a fonás és szövés szerszi
népviseleti tárgyak, női kézimunka, apró feszi őzök,
népzene, stb. Domborítsa ki, hogy a, háza földje
csupa kis vidékből van összetéve s hogy ezek
mindegyike, a tanuló szülőföldje, réséélaz-egész
haza életének. Az ország történelmi ' ie|szentelte annak minden talpalatnyi földjét
Amikor a T. a gyermek lejkéi í igy
harmonikusan felépítette a szülőig cépét,
akkor aztán gondos munkával bek jpci tofia ezt
a szülőföldet, az ott folyó életet, az ejtési ofszág,
illetve a szomszédos vidék életébe..1 E
alkalmasabb a közlekedés megbeszélése
A szülőföld és környezete teljts
birtokában azután már elökészithefl i
a
|következő- osztály
................
földrajztanítását. óSdk ilyen
4
JL

ír * 1
NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

vidéknek' kell egyesítenie a maga életét, hogy úgy most Európát helyezzük el a többi világrész
az emberek jól biztonságban élhessenek. így között.
vezetjük el őket az ország fogalmához.
VI. o. A tanterv tanítási anyagnak Magyar­
IV. o.-ban válik külön a földrajz a beszéd- ország gazdasági földrajzát az európai államok­
és értelemgy.-tól. A tanítást a szülőföldnek kal való kapcsolataiban és az idegen világrészek
általános összefoglalásával kell bevezetni, hogy a ismertetését végül az általános fizikai földrajzi
továbbiaknak a kapcsolatát a tanulók előtt és a csillagászati földrajz ismertetését tűzi ki.
biztosítsa.'
Mint látjuk a tanterv ebben az osztályban
Ebben az oszt.-bán.a T nak természetes is honi ismeretekkel kezdi a földrajz tanítást és
tájakat kell tanítania, tekintet nélkül a trianoni a honi ismeretekre helyezi fösulyt.
határokra és arra kell törekednie, hogy mindig
. Amit elmondtam az mind igen sok munkát
a táj legjellegzetesebb vonásait emelje ki. Tehát és alapos elökészültséget kíván a tanítótól.
helytelen volna minden tájat egy általános séma Kémény munka ez! De tegyük meg Magyar
szerint tanitani, hanem mindig arra a tényezőre hazánkért* tegyük meg szebb lövőnkért, jövő
kell a fősulyt fektetnie, amely az illető tájnak boldogulásunkért.
a jellegét adja meg. Pi. a Duna-Tisza közét
Amíg országunk csonka, fokozottabb erővel,
tanítva kiindulhat a talajból (homok). A hegy­ kitartó ambícióval kell érte dolgoznunk, mély­
vidéken a domborzat lesz a lényegesen taní­ nek meggyötört, de dolgozni akaró fiai vagyunk.
tandó. Először mindig a természeti viszonyokat: Úgy legyen!
(Vége.)
domborzat, éghajlat, vízrajz, talaj, növény és
állatvilág, azután a rajta folyó emberi élet s
legvégül a közigazgatási beosztás.
A tanítási anyag második fele az országról
szerzett földrajzi ismeretek összefoglalása. »A
Tárgy: Tanulóknak tankönyvekkel
tanuló egyenként tanult az ország egyes tájai­
való mikénti ellátása.
ról, s most a részletképeket egységes keretbe 442 -193J.
kell fogni. Pl. A Kárpátokat részekre tagolva
Valamennyi állami, községi és izr. elemi
ismerte meg, most tehát végig kiséri őket egész
iskolának.
lefutásukban, stb.
A vkminíszter ur 1930. évi október 18-án
A tájak tárgyalása közben a politikai hatá­ 820-05 — 659-930. sz. körrendeletében (Lásd a
rokra nem kellett figyelni, mivel földrajzilag Hivatalos Közlöny 1930. évi 21. szám) megegységes , területeket kellett tanítani.' így épült szüntendönek tartja a tankönyvek beszerzésé­
fel a tájak mozaikjaiból nem a mai ország, nek a‘szegénysorsu szülőkkel szemben való erő­
hanem a természeti tényezőiben egységes szakoskodást és egyben részletesen reá mutat
magyar medencerendszer.
azokra a bevételi forrásokra, amelyekből a sze­
A tanítás 3. részében belehelyezzük Magyar­ gény tanulók ingyen tankönyvszükséglete tör­
országot Európa térképébe, nehogy a gy. vényes utón fedezhető.
valami egyedülállónak képzelje Magyarországot.
A jelzett rendeletet tudomás és miheztartás
V. o.-ban a tanterv azt tűzi ki célul, hogy végett, egész terjedelmében közlöm.
Magyarország fizikai földrajzával, művelődésével,
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­
politikai földrajzával és közigazgatásával ismer­ niszternek 829-05-659—1930. VlII.-d. számú
tessük meg a tanulókat. Az országnak 4 mon­ rendelete a tankönyvek beszerzésénél követendő
dott szempontokból való ismertetése után, keve­ eljárás tárgyában.
sebb részletességgel ismertetjük meg - Európa
Tudomásomra jutott, hogy egyes elemi is­
államait, de ugyan olyan szempontok szerint kolai tanítók a szülök teherbiróképességére való
feldolgozva mint Magyarországot. Végül, mint tekintet nélkül, megkövetelik és állandóan szor­
a IV. o.-ban bele helyezték hazánkat Európába, galmazzák az összes tankönyvek beszerzését

I Hivatalos rész

7

Ez az eljárás rendes viszonyok között sem
volna helyénvaló, annál ktvésbbé engedhető
meg a mai gazdasági helyzetben. Amikor a
megélhetés nehéz gondja súlyos teherként ne­
hezedik a szegénysorsu szülőkre.
Szociális érdekből tehát megszüntetendőnek
tartom a tankönyvek beszerzésének eröszakolását.
Már az 1868. évi XXXVIII. te. 31. és 32.
§-áí kötelezik a községeket, hogy a községi
elemi iskolák szegény tanulóit ingyen tankönyv
vekkel lássák el.
Az 1921. évi XXX. te. végrehajtása tár­
gyában kiadott 1922, évi 130.700. számú rendeletem 69-72. §-ai is lehetőséget nyújtanak
arra, hogy az igazolatlan iskolai mulasztások
után lefolyt büntetéspénzek ily célra is felhasz­
náltassanak,
A folyó tanév elejétől kezdve még több
lehetősége van a szegény tanulók tankönyvek­
kel való ellátásának. Az 1930'. évi , VII. te.
egyenesen ily célra köti le a beiratási dijak fe­
lerészét s ezzel gondoskodik arról, hogy a tanév
megnyitása ne okozzon gondot a szegénysorsu
szülőknek.
Megkönnyíti a szegény tanulóknak ingyen
tankönyvekkel való ellátását a könyvkiadók
által ily célra kilátásba helyezett 10 százalékos
kedvezmény is.
/■
Minthogy ezek szerint a tankönyvek be­
szerzésének kíméletlen szorgalmazása semmiké­
pen sem indokolt, felhívom kir. Tanfelügyelő
urat, utasítsa tankerületének összes állami, köz­
ségi, érdekeltségi, izraelita, társulati és magán
elemi iskoláinak tanítóit, hogy a tankönyvek
beszerzésének eröszakolásától szigorúan tartóz­
kodjanak s igyekezzenek a fent megjelölt for­
rások kihasználásával az összes szegénysorsu
tanulók tankönyveiről gondoskodni.

gondoskodjanak, a többi könyvelibál pedig csak
annyit rendeljenek, amennyinek b< szerzésére
fedezetük van.
Megtehetik ezt annál inkábU mert az elemi
iskolákban egyedül az olvasókönyv j nélkülöz hetetlen s a többi — kétségtelenül
isznos —
könyv hiánya a tanítás sikerét ne n veszélyezteti.
rvKiaaoK által
anai kilátás
Kiiarasba. helyezett 10
A könyvkiadók
„százalékos kedvezményre nézve n^eg kell jegyeznem, hogy
így az jogosan csak,
csak f tényleg beszerzett uj tankönyvek után ké^ tél
Intézked­
jék azért kir. Tanfelügyelő ur lykénp, hogy a
tanitók állapítsák meg, hány é s fait ö uj tankönyv szereztetett be osztályaikban | erről az
iskolák igazgatói (vezető tanítói) r készítsenek
osztályonkénti kimutatást s annfll^ "megküldésé­
vel kérjék a kiadóktól a 10 szájálékos kedvez­
mény kiutalását.
plíjj
Midőn még értesítem kir.; s Taafelűgyelő
urat, hogy az egyházi főhatóságátjtíegyidejű­
leg fölkértem, hogy a főhatóságai alá tartozó
iskolákat illetőleg hasonló értel^Bljeni intézked­

Ha mindezek a lehetőségek nem biztosítás
nák az összes tankönyvek beszerzését, utasítsa
kir. Tanfelügyelő ur a tanítóságot, kérjék ki a
jótékony egyesületek támogatását is.
Ha pedig az bizonyosodnék be, hogy még
igy is lehetetlen a szegénysorsu tanulókat az
összes tankönyvekkel ellátni, intézkedjék kir.
Tanfelügyelő ur olyként, hogy a tanitók min­
denek felett az olvasókönyvek beszerzéséről

ve|. ktrí tanfelügyelő.

jenek, egyben felhívom, hogy
r£ndeletem
égrehajtását lelkiismeretesen
s tel­
jes
is erejével
ereiével legyen
lépvén azon,
azon, how^1 " ‘apkönyvek
beszerzésénél’ észlelhető nehézs
a? szegény­
sorsu szülök legmesszebbmenő
ivei megszűnjenek.
Felkérem az összes isko
üt, hogy
a jelen Vkm. rendelethez szig
ilkalmazkódjának.
Egyebekben, a tankönyvei^ és tanszerek
mikénti beszerzése tárgyában
|927. évi
97425—927. sz. Vkm. körrendelet
rányadó.
(Lásd Hivatalos Közlöny 192Íj.
1. sz. és
a Népművelés 1930. évi szei :mber| számát.)
Szolnok, 1931 január 24j

( 3iha(y István

902

T árgy: Térképek beszerzésnek meg*
könnyítése \az elerpi iskolák
részére.
| íL I
1931.
'
'
. HÍJ

Valamennyi elemi iskola tek. 1
’
illetve Iskolaszéki

ágának,

A hagymáit, vallás és
Miniszter ur f. évi 820—05.

m. kir.
n. ü. o.

NÉPMŰVELÉS

148—1931. sz. rendelete alapján értesítem, hogy
Magyar Földrajzi Intézet rt. (Budapest, V.,
Újpesti rakpart
az elemi "iskcIák számára
meg akarja könnyíteni a nélkülözhetetlen térképek
megszerzését s azért feltétlenül szükséges fali­
térképeket leszállított áron részletfizetés mellett
hajlandó, kifejezetten az elemi iskolák rendel­
kezésére bocsátani úgy, hogy Magyarország
politikai iskolai fali térképét vászon szegéllyel,
lécekkel ellátva 16 pengős árban, 4 pengős
negyedévi részletre, Európa politikai falitérképét
17 pengős árban, 4 pengő 25 filléres negyed­
évi részletre. Planiglobus falitérképét 18 pengős
árban, 4 pengő 50 filléres negyedévi részletre,
25 és fél cm. átmérőjű földgömböt 28 pengős
árban, 7 pengő 50 filléres negyedévi részletre
szállítaná, fenti árakhoz csupán a tényleg fel­
merülő portóköltség számítandó hozzá.
Szolnok, 1931. III- 4.
Hivatalfönök helyett:
'

Bene Lajos s k.
kir. s tanfelügyelő.

Tárgy: „Tanítások* c. mű megren­
delése az áll- el. isk. részére.
740—1921. szám.

Valamennyi áll. el. iskola tek. gondnokságának.

NÉPMŰVELÉS

Tárgy:

Rusztek Károly: .Nép­
nevelésügyi Közigazgatás*
c. könyvének ajánlása.

799—1931. szám.

Valamennyi el. népisk. Tek. Gondnokságának,
illetve Tek. Iskolaszékének.
Értesítem, hogy Rusztek Károly kir. tan­
felügyelő „Népnevelésügyi Közigazgatási" című
értékes munkáját leszállított áron, darabonkint
4 P.-ért árusítja mig a készlet tart.
A müvet megszerzésre a legmelegebben
ajánlom. Megrendelhető a szerzőnél Baján.
Szolnok, 1931 február hó 23-án.
Bihary István
vez. kir. tanfelügyelő.

Iskolánkívüli népművelés
Szám. 101 —1921

Valamennyi Helyi Népművelési

Bizottságnak.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter ur
93095 I. 2, J930 számú rendeletére a szolnoki
m. kir. erdőhívatal arról értesített Bizottságunkat,
hogy alkalmi kiszállásaikor tisztviselői fásítási,
erdőtelepítési propagáló felvilágosító előadásokat
óhajtanak tartani.
Felkérjük a Tekintetes Bizottságot, hogy
nevezett m. kir. erdőhívatal
megkereséseit
méltassa különösebb figyelemre és a tervezett
előadások megtartásához nyújtson segitséget.
Egyben pedig kérjük, hogy a megtartott
előadások helyét, idejét, a hallgatóság számát
Bizottságunkhoz
esetröl-esetre
bejelenteni
szíveskedjék.
Szolnok, 1931 február 5-én

A nm. vallás és közoktatásügyi m. kir.
Miniszter úr f. évi 860 — 05—28 —1931. számú
rendelete alapján értesitem, hogy Jurass Endre
igazgató-tanító „Tanítások a nemzetnevelés
szempontjából legfontosabb kérdésekről" címen
megjelent müve a módszertani követelmények­
nek megfelel és a -modern pedagógia útmutatá­
Bihary István s. k., vitéz Szathmáry Lajos s. k.
sainak is igyekszik eleget tenni. A munka
ügyv. elnök,
n*Pmüv. titkár.
kir. tanfelügyelő.
lángoló magyarsága és/nemzetünk jövőbe vetett
rendíthetetlen hite miau is megbecsülést érdemel.
Ez okból megengedte önagyméltósága, hogy
az állami elemi iskolák gondnokságai a szóbanlevö könyyet az iskolák tanitói könyvtárai
| Dobó Sándor, j A magyar tanítóságnak
részére megrendelhessék, ha arra az iskola
péntárába megfelelő fedezet áll rendelkezésére. ismét gyásza van. A' tanitói közélet egyik ki­
magasló vezére, a kitűnő szónok, a tanitói ^közös­
A mü ára 7 pengő és a szerzőnél (Füzes­
ség érdekéért, mindig harcrakész vezér, a fárad­
abony) megrendelhető.
hatatlan munkabírású férfiú, a melegszívű ember
Szolnok, 1931. február hó 19-én.
minden jóért 'és nemesért lelkesülő szive meg­
szűnt dobogni. Szinte csodálatos és magas korát
Bihary István
vez* kir* tanfelügyelő. meghazudtoló fürgeséggel láttuk dolgozni még

HÍREK.

a legközelebbi múltban is. Nehéz lesz meg­
szokni és nélkülözni markáns alakját s pótolni
fáradhatatlan munkásságát a tanitói közösség
ügyéért küzdő vezérek táborában. Kiesett kezé­
ből a toll, amellyel évtizedeken át védte a
nemzetnevelés munkáját és munkásait s elárvult
a szerkesztői asztal, mely mellett 40 esztendőn
keresztül szolgálta, soha nem szűnő lelkesedéssel,
nemcsak a református tanítóságnak, de az ország
tanítóságának egyetemes érdekeit.
Az ö elévülhetetlen érdeme,- hogy az
ország református tanítósága ma egységes tábor­
ban küzd s amelynek kebelében hatalmas egye­
sületi élet indult meg. Az ö fáradhatatlan mun­
kásságát a balatonalmádii üdülőház, a hajduszoboszlói gyógyház örökiti meg kézzelfoghatóan,
amelyekben sok-sok kálvinista tanító talált már
enyhülést és pihenést.
Az ORTE 1923-ban választotta elnökévé.
Azóta fiatalos lelkesedéssel, fáradhatatlanul dol­
gozott az ORTE érdekében. Az ORTE é volt
minden gondolata, fáradsága, küzdelme és
reménysége.
Nyugdíjba vonulása után is elnöke .maradt
a Református Tanitók Országos Egyesületének
s láthatta munkásságának gyümölcsét s élete
végén gyönyörködhetett maradandó alkotásaiban
melyek a református tanítóság megértését és
áldozatkészségét s Dobó Sándor nagyságát s
lelkének szuggesztiv erejét dicsérik. Az ORTE
a következő gyászjelentést adta ki:
„Az Országos Református Tanitó Egyesület
mély fájdalommal tudatja, hogy ruszkai Dobó
Sándor nyugalmazott református igazgató tanitó
az Országos Református Tanitó Egyesület
elnöke, a Magyarországi Tanító Egyesületek
Országos Szövetségének tb. elnöke, a Tanitók
Lapja felelős szerkesztője, mintegy negyven
tanitó egyesületnek tb. elnöke stb. áldásos, ered­
ményekben gazdag munkáséletének 68-ik évében
1931. évi február hó 17-én éjjel 2 órakor
hosszas szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. A megboldogult több mint 4 évtizeden
keresztül volt a tanítóság igaz ügyeinek harcos
vezére s a magyar tanítóság érdekeit, jellegre
és felekezetre való tekintet nélkül szolgálta
szóval és tollal. Az utolsó évtized alatt mint az
ORTE elnöke fejtett ki a református tanitók
jóléti intézményeit megteremtő, alkotó munkát.
Elhunyt nagy halottunk földi maradványait
február hó 19-én d. u. 2 órakor Hajdú-’
böszörményben, az Ó tempómban tartandó
gyász-istentisztelet után helyezzük örök nyuga-.
lomra. Lehullott a mi fejünknek koronája!"'
Emlékét kegyelettel őrizzük lelkűnkben.

Igazgatói megbízás;. A
és közoktatásügyi miniszter úr, aj szolnoki Kassaí-uti
új állami iskola vezetésével, íz igazgatói teendők
ellátásával Novothny Jenöl kai
* at L
* *
bízta
meg. Agilis, munkás tanító, akf a vármegyei
egyesületben is értékes nj mk
got fejt ki.
Örömmel gratulálunk.
Helyettesi megbízás. AJ vallás- és köz­
oktatásügyi miniszter Telei Eli
~ 2 oki. óvónőt
a szolnoki áll. kisdedovodápoz lyadványi Elvira
oki. tanítónőt a tiszasülyi ‘ áll.
iskolához

1

Jubileum. Petkóné DuloviQ Margit tiszavárkonyi szöllői áll. tanítónő
st töltötte be
tanitói működésének 25. évf<
t. Ez alkalom ból a Vallás- és Közoktal
Miniszter úr
meleghangú elismerő leirattal tüntette ki.

Halálozás. A f. hó én’l||Helen elhunyt
Poczik László jánoshidai :özs.í nitó. Fiatal
kartársunkkal a Poczik-család ■ olsó tanitó
tagja dőlt ki, miután másfél é záZadon át,
megszakítás nélkül, kővettélg egypj
Jánoshidán
részben a kántori, részbeni a ta ói székben.
Temetése f. hó 6-án volt á közs
lakosságának osztatlan részvéte mellett. í
r
•i
Uj épületben helyezik e
gazdasági népiskolát. Anapok

. szolnoki

Szolnokon
tartózkodott a vallás- és közoktatásügyi minisz­
ter megbízásából Géber Lajos, gazdasági fel­
ügyelő és dr. Kreitl Géza miniszteri titkár, akik
Bihary István vez. kir. tan^Iügye’ * bevonásával
a város vezetőségével beható tár
I ásókat folytattak. A tárgyalások eredmény j vezettek. Új
modern iskolai épület emelését határozták clZ
Az iskola a Scheftsik-telepdn épi
el és 15 kát,
hold gyakorló területet l|ap a tárostól. Az
iskola mai gazdasági gyakorló j életét parcellázni fogják.
|

Polgári iskolai

f^igaz jóságok. A

Vallás- és Közoktatásügyig min dér, a polgári
iskolák felügyeletét és igazgatás
a L évi márc.
1 -töl kezdődöleg kivette a jnépísl Ili hatóságok.
kir. tanfelügyelők, közig. bízott^ gondnokság
hatásköre alól és polgári iskölaí főigazgatóságokra
ruházta. Vármegyénk a szegedi kit. polg. isk.
kir-. Főigazgatósághoz . taftozifa melynek veze­
tője Kolthay Alajos polg. r isk. fari főigazgató.
zola tantesA szolnoki áll. polg. fiú- í
tülete ez alkalomból küld.
kereste fel .
löt s meleg
Bihary István vez. kir.

ÍO

*

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

szavakkal vett tőle búcsút. A küldöttség szónoka
kiemelte s megköszönte a szeretetet, jóindulatot
- es megértést amelyet a polgári iskolák ügyei
es taniri kara iránt mindenkor viseltetett.

Üdülőházat építenek a csongrádiak.
A csongrádvármegyei tanítóegyesület éveken át
tartó munkával kb. 50*000 P-t gyűjtött össze,
hogy Szegeden Tanítók Házát építsen. Februári
rendkívüli gyűlésükön úgy döntöttek, hogy
mivel a befratasi dijákról szóló törvény életbe
léptetése folytán erre már nincs szükségük, az
összeg felhasználásával üdülöházat építenek a
Mátrában, mely hivatva lesz, az Alföld poros
levegőjében dolgozó tar itósag javát szolgálni.
Gyöngyös határában. Mátrafüreden épül az uj
üdülöház. Gyöngyös város ingyen adja az épít­
kezéshez szükséges követ a telket pedig négy­
szögölenként 1 P. 20 f. kedvezmenyes árban.
Ahogy a csongrádmegyei kartársaink, buzgócágát s az egyesület vezetőségének agilitását
ismerjük, meg vagyunk győződve, hogy Hatna
rosan állaní fog a mátrai üdülöház és beszédes
bizonyítéka lesz a tanítói együttérzésnek és
összetartásnak.

dijakat most nem lehet felemelni, mert erre
fedezet nincs. A terményjárandósággal fizetett
tanítók helyzeten segíteni fog a kormány az
1931. évi költségvetés keretiben, amint azt a
pénzügyminiszter a parlamentben is jelezte, de
a terményfizetés rendezésének a mértékére nézve
most még semmit sem mondhat, mert ebben
még nincs végleges megállapodás. A tanítóknak
az 1930-ik év iolyamán beadott nyugdíjazási
kérvényei április i-töl kezdve három turnusban
lesznek elintézve és ez idő alatt a kellően meg­
okolt nyugdíjazások megtörténnek, A helyettes
tanítói minőség időtartama átlag három évben
van ’ervbe véve. Az államtitkár biztosította a
küldöttséget, hogy a kultuszminisztérium teljes
megértéssel és a legjobb akarattal törekedik arra
hogy a tanitóság ügyei a mai helyzetben elér­
hető legjobb elintézést nyerhessen.
Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások
rovatában csak a hó 5-ig kézhezvett ősszegek szerepel­
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a következő lapszámban lész nyugtázva.
Kérjük tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
következő lapszám nyugtató rovatát is kisérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J.-N-K. Szolnok vármegye ált.
tanítóegyesület Szolnok címre 51480. számú posta

Az Orsz. Tanitószövetség küldött­ takarékpénztári csekkszámlára eszközölhetők.
sége Petri Pál államtitkárnál. Rákos István
Nyugtázás. Tagdíj címen: Heveskunsági ref.

'

elnök, Ormós Lajos alelnök es Bozsik Béla
szerkesztő március 7-én tisztelegtek P^j Pál
közokt. államtitkárnál és átadták neki azürsz.
Tanitószövetség írásbeli kérését-a 30 éves szol­
gálati idejüket betöltött tanítóknak a Vll-ik
fizetési osztályba való felvételéért és -az elemi
iskolai igazgatói dijak felem^ésáért.’A küldöttség
megemlítette az államtitkárnak a tanítók termény'járandóságának, a helyettes tanítói állás rende­
zésének és a tanítók nyugdíjazásának ügyeit is
és kérte azoknak mielőbbi kedvező elintézését.
Petri Pál államtitkár kijelentette, hogy a kultusz­
minisztérium állandó tárgyalásokat folytat a
pénzügyminiszterrel a tanítói fizetések méltányos
rendezésére nézve. Azok a tárgyalások azonban
csak addig a mértékig lehetnek eredményesek,
ameddig az állam nehéz pénzügyi helyzete és
az ebből eredő szigorú takarékosság megengedi.
A magasabb fizetési osztályokba való kineve­
zések most a tisztviselők minden státusában
szünetelnek, azonban a tanítóságra vonatkozólag sikerült elérni azt, hogy a tanítók elöléptethetők a VII. fizetési osztályba. Erre nézve a
szükséges előkészületek folynak és amikor ezek
remélhetőleg rövid idő alatt, befejeződhetnek,
akkor a megfelelő feltételek birtokában levő
tanítóknak a VII. fizetési osztályba való kineve­
zése megtörténik. Az elemi iskolai igazgatói

tanítóegyesület J25, Orosz György 8, Orosz Györgyné
8, Jacína Irén 8 Szolnok, Horváth Ferencné 8 Kisúj­
szállás, Szabó Ilona 8 Kerekudvar, Horváth Gyula 4,
Csernyíné K. Mária 8 Szolnok, Renner Ignác 8
Esztergom, vitéz Ligethy István 8, Simon Lőrinc 8,
Molnár Mihály 8, Molnár Míhályné 8 Tíszapüspöki,
Perényi Mária 4, Szedlay Mária 4, Sipos ‘ Béláné 4,
Sípos Béla 4, Szatmáry Lajos 4 Nagykörű, Müller
Lipót 4, vitéz Nagyné B. Sára 4, Kantz Ida 8, Haám
Sándorné Ő, Pethes Gyuláné 8, Nagy Károíyné 8,
Ferenczy Kálmán 4, Ferenczy Kálmánná 4, Oreskó
Dezsöné 4, Ürmössyné S. Mária) 4, Vajay József 4,
Kailínger Mária 4, Rákos Ferencije 4, Csernay Károíyné
4, Gyurián Ferencné 4, Tamás) Erzsébet 4, Csömör
Irén 4, Koltay Anna 4, Poloftyi Rózsi 4, Gojzer
György 4, Czifra Sándor 8 Szolnok, Seress Mária 8
Tiszaszentimre, Réffy Károly 16 Szelevény, Dohai
József 8 Felsőszászberek, Makkár László 4, Makkár
Lászlóné 4 Szelevény, Míhalik László 8 Jászberény,
Zala József 4, Zala Józsefné 4 Jászladány, Nagy
Gyuláné 8 Mezőtúr, Herskó Mózes 4 Karczag, Molnár
Győző 8, Tóth Jószef 8, Tóth Józsefné 8, Lándory
Ilona 8, Gaudi Mária 8, Csatáry Lajos 8, Zöld Jánosné
8, Magyar Gyula 8, Benedek József 8, Molnár Béla 8,
Dobó Sándorné 8, Fodor Zsigmond 8, Fodor Zzigmondné
8, Kasza Sándor 8, Kiss Ágnes 8, Szathmáry Gáborné
8, Gonda János 8, Sólyom Júlia 8, Kosnár Lajos 8,
Szakács Jánosné 8, Tóth Béláné 8 Mezőtúr, Tőrökné
H. Franciska 8, Gulyás Károly 4 Kunszentmárton,
Madarász Anna 8 Jászkisér, Petrovay Béláné 4 Nagy­
körű, Heczke 'Pál 8 Törőkszentmiklós.

ban.

Temetkezési nyugtázások a következő szám­

Fontos I

4

TanitótestvérekíT
MÍ

Kik gyermekeitek neveltetésénél
anyagi problémákkal küzdtökl
A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Általános Tanító Egyesület Elnöksége Fqj i ciere
Általános Biztosító Intézettől ajánlatot kapott e kérdés biztosítás formájában 'való me&>'
Az ajánlat tanulmányi biztosításra szól, amelynek feltételei a következők:

Azon biztosítási év végétől kezdődőleg, melyben a biztosított gyermek l&-i : életévét betöltötte, 4 éven át minden hó első napján 10 dollár tanulmányi költség (
díum)
kerül kifizetésre. Ha az ellátott gyermek 18-ik életévének betöltése előtt elhaláloznék,
tett
* dijak kamatok nélkül visszatérittetnek. Ha a tanulmányi költséget (stipendiumot) már ér
gyer­
mek a tanulmányi költség (stipendium) fizetésének, tehát 4 évnek a lejárata előtt elhal
ek, a
tanulmányi költség (stipendium) 4 évnek lejártáig akár egy másik gyermek, akár a szül
által
megnevezett bármely más kedvezményezett javára tovább fizettetik, úgy hogy &z egyszei
dett tanulmányi költség (stipendium) 4 éven át feltétlenül kifizetésre kerül. Ha a gondosk
(apa
vagy anya) elhalna, mielőtt az ellátandó gyermek 18-ik életévét elérte,
dijfizetés, a biztosítás ennek dacára teljes egészében érvényben marad és az|ellátandók ermek
____
részére a gondoskodó, (apa vagy anya) halálától kezdve betöltött 18 évbs koráig, vagyis ideiig míg
a tanulmányi költség élvezete meg nem kezdődik, minden hónap első napját 5 dolláf
velési
járulék kerül kifizetésre.
’T

Í

E biztosítás a gyermek félsőbbiskolaí
nevelését lehetővé teszi, j
Ily biztosításban részesülhet minden 20 évnél nem fiatalabb és 55 évnél nem idő
séges szülő 10 évnél nem idősebb gyermeke. Már 0 éves gyermek is biztosíthat^.

esz-

10 dollárnál kisebb összeg nem biztosítható.
A módozat diját havi, avagy egyéb évközi részletekben is lehet fizetni,! ennek
gyermek, illetve a szülő kora és a biztosított összeg nagysága szabja meg. Egy közepes
8—10 éves gyermeke részére havi 9—18 pengő díjért ily biztosítást már kelhet 10tanulmányi költséggel.
í

Van módozat már középiskolai tanulmányi
költségek fedezetének biztosítására isi:

Az Egylet minden tanitó-gyermek biztositása után jutaléktéritésben rémesül ésjja
Egylet régi szándékát, a Tanító-Otthon építési ügyét támogatja.
|
||í

-* _

Közelebbi felvilágosításokat, érdeklődésekre a

"li 1

Fonciére Általános Biztositó Intézet Sxolnoi
Főügynöksése, Szolnok,
) •
avagy az Egyesületi Elnökség megad.'

;

át a
lő

12

NÉPMŰVELÉS

A magyar falu és tanya kultúráját szolgálják a

„Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei.“
. Az öt kötetből álló, országszerte ismeretes és általánosan kedvelt sorozatot szerkesztette
KISS JÓZSEF
a jászberényi áll. tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója.
eng. sz.
II. o. sz.: Olvasókönyv
.
64.168|1926
III. o. sz.: Olvasókönyv, magyar nyelvgyakorlatok példatárral
. ,
67,770|1926
IV. o. sz.: Olvasókönyv, magyar nyelvgyakorlatok példatárral, földrajz
70.427|1926
V—VI. o. A.) évfolyam sz.: Olvasókönyv, i magyar nyelvi és fogalmazási
gyakorlatok példatárral, földrajz, történelem polgári jogok és köteles­
ségek* vegytan, természetrajz, gazdaságtan, háztartástan, egészségtan
38 622] 1927
V VI. o. B.) évfolyam sz.: Olvasókönyv, magyar nyelvi és fogalmazási gya­
korlatok példatárral, földrajz, történelem, alkotmánytan, polgári jogok
és kötelességek, természettan, természetrajz, gazdaságtan, háztartástan .
38,622|1927
részletes tananyagbeosztás díjtalanul kapható.

Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett

Roth Dezső könyvesboltja, Szolnok
ell

ba
mert

csupán a következő könyvekre van szükség:

Ábécéskönyv. Angyal János—Fekete József—Gállá Endre: Abc és olvasókönyv
29.821|1926
Tomcsányiné Czukrász Róza— Tóthné Mcfravcsik Erika: A magyar gyer­
mek első könyve.
.
.
. £ .
30,503 1927
Számtan. Kiss József—Walter Károly: Számtani és mértani példatár a II—VI.
I 42,454 1926
o. sz., 4 kötetben •
.
. .
.
,
.
.| 32,003 1927
Több székesfővárosi tanitó: Számtan és mértan a III—VI. o. sz. 4 kötetben
39,322 1926
Ének. Sztankó Béla: Kis‘dalkönyv a III—VI. o. sz.
73,978 1927
Tiboldi József : Énekeskönyv a III—VI. o. sz. .
58,370 1926
Atlasz. Cholnoky Jenő: Népiskolai' Atlasz I. (Magyarország) .
884—05|127—1929
Népiskolai Atlasz II. - (A világrészek)
884—05|108—1930
A Magyar Földrajzi Intézet kiadása.

Osztott, részben osztott és osztatlan iskolák
országszerte megelégedéssel használják Angyal János, Fekete József, Gállá Endre olvasókönyveit:
ABC és olvasókönyv az L o. sz. 29,82111926
Olvasókönyv a III. o.’ sz.
40,851|1928
(Módszeres útmutatással.)
Olvasókönyv a IV. o. sz. 884—05)169—1929
Olvasókönyv a II. o. sz.
32,013|1927
Olvasókönyv az V—VI. o. sz. 884—05|90-1930

A továbbképző népiskolák legjobb könyvei:
Abonyiné-Keresztury Margit: Önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább­
képző iskolai olvasó- és tankönyv a leányisk. L, II., III., o. sz. .
.
63,986|Í928
Géher Lajos: Gazdaleányok könyve I. rész. A gazdasági népisk. I. leány o. sz. 884-05176-1930
Gazdafiúk könyve I. rész. A gazdasági népiskolák I. fiú o. sz.
884_ 05|76__1930
Hübner József: A kisgazda könyve Olvasó- és tankönyv az osztatlan elemi
iskolákkal kapcsolatos továbbképző népiskolák I. o. sz. .
.
44,11 ifi 927
&osz. - .
.
.
.
53’,256)1928
111. o. sz. .
.
,
.
.
.
.•
.
.
884-051176-1929
Mihály: Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve, Olvasó- és
tankönyv7 általános továbbképző és gazdasági népiskolák sz. I. esztendő
53 255)1928
II , esztendő............................................ *< .
•
...
84,501)1928
HL
„
.
.
...
.
. ■ •
if . ■
•
.
. 884-05)106-1929
Újlaki Vilmos—Varga Márton: Önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább­
képző isk. olvasó- és tankönyv a fiúiskolák I.,ÉI| III. o. sz.
.
.
61,438|1928
A kisgazda könyvé-hz/ Tájékoztató és tanmenet, a Búzakalasz-ho-í Tananyagbeosztás jelent meg a
könyvet használó tanító urak és úrnők részére, melyet kívánságra díjtalanul küld meg a kiadó ■

FRANKUN-TÁRSULAT

Budapest, IV., Egyetem-u. 4.

Az itt hirdetett könyvek kaphatók Roth Dezső könyvesboltjában.

iskolai nyomtatványait
rendtartási
- „
iroda felszerelését •_ — -

mindent, amire Önnek iskolájában szük­
sége van. — Kérem nb. megrendelésével
engem felkeresni és meg fog győződni
arról, hogy nálam a legkiválóbb minőségű
cikkeket előnyösen szerezheti majd be.

ROTH
KÖNYVES

SZOLNOK.
Ötletemet teljesen átalakítva f modernül
a volt régi helyiségemben megnyitott

SÓ
M13.

ELEMI

NÉPISKOLAI

Pengő

TANSZERÁRJEGYZÉK.
Általános felszerelés.
Pengő

1. Magyar nemzeti zászló, 2 méter hosszú,
rojttal és bojttal, rúd nélkül— — — — 17 60
2. Ugyanaz, 3 méter hosszú — — — — — 28 80
3 Magyar nemz, ti zászló, középen magyar
címerrel, 2 méter hosszú, rojttal és bojttal,
rúd nélkül------ — — — — — — — 32 —
4. Ugyanaz, 3 méter hosszú----------— — 40 —
5. Gyászlobogó rojttal, rúd nélkül, 2 méter hosszú 24'—
6 Ugyanaz, 3 méter hosszú —---------- — 32-—
7. Magyar címer a bejárat fölé, bádoglemezen 24'—
8. Magyar címer koronával, kartonra felhúzva 2'40
9. „Hiszekegy“-tábla, színes kivitelben, 50X36
cm nagyságban, kartonra felhúzva------ 2 30
10. „Hymnus'-falitábla (két lapon), kartonra
felhúzva — —------ -------- — — —
6 40
11. Mi maradt nekünk, 21 darabból álló plakát­
sorozat-------- —------------------- 4 80
12. Iskolai falitábla, elsőrendű erős kivitelben, .
80X100 cm nagyságban, két bársony­
fekete írófelülettel, tetszés szerinti vonato­
zással, feiakasztáshoz két karikával ellátva 32 —
13. Ugyanilyen falitábla, 100X130cm nagyságban 56’—
14. Háromlábú állvány, fából, a falitábla fel­
állításához --------------- _____ — 24 —
15. Kormányzó arcképe 40X50 cm nagyságban 12-—
15a. Ugyanaz keretben üvegezve---------- — 24-—
16. Kréta, jó minőségű, részben papírral biiikofva,
Ví kg = 70 darab----------------------- 150
17. Kréta, 12 darab, különböző színű, dobozban 3'20
18. Kréta-, és szivacstartó, bádogból — — —
710
19. Szivacs -------------- — — ----------------2 20
20. Tábla-vonalzó— — — — — — — — — 3'60
21. Háromszög-vonalzó, egyenlőszárú fogóval 4-—
22. Tábla-körző, nagy minta — — — — — 6 40
23. Fali olvasőtáblák az abc-hez, 6 lap kartonra
felhúzva, vezérfonallal-------- — — — 24 —

Beszéd- és értelemgyakorlat.
24. Szemléltető képek a beszéd- értelemgyakor­
latokhoz, 16 darab, 65X90 cm nagyság­
ban, bőrpapíron, darabja — —-----Malom, tavasz
Kert és mező
Szénagyűjtés
Falu
Mező, aratók

Mező, behordás. vihar
Erdő
Kert
Legelő, ősz
V
Erdő, fairtás
Szőlőmívelés
Gyümölcsöskert
Malom, tél
Parasztudvar
Karácsonyi vásár
Lakás.

25. Meseképek a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz, minden sorozat 6 darab 36X24 cm
nagyságú képből áll, kemény papírlemezre
felhúzva, sorozatonként-------— 14-40

Pengő

'

4.40

Csizmás kandúr
Csipkerózsika
A bátor szabó

Rübezahl a hegyi szellem
Szerencsés János
A hét sváb.

26 Nagyméretű meseképek a beszéd- és értelem­
gyakorlatokhoz, minden sorozat 12 darab
100X75 cm nagyságú bőrpapírra ragasz­
tott képből áll, sorozatonként — — — 96-—
Piroska és a farkas
Jancsi és Juliska
Csipkerózsika
Hamupipőke
Tollpihe asszonyság
Csizmás kandúr
A brémai zenészek
Terülj asztalkám
A farkas és a hét gida
Münchhausen kalandjai
Hófehérke
Az óriás játékszere.

‘

Számtan, mértan.
27. Számológép golyókkal, nagy minta 160 cm
magas-------------- -----------------52-—
28 Ugyanaz, kisebb — —--------------------- — 40-—
29. Métermérték-gyűjtemény,ismertető füzettel 28 80
30. Métermértékek nagy falitáblája, vászonra
vonva, lécekkel-------------------------- — 12’—
31. .Mértani testek mintái (kocka, hasáb, henger,
gúla, kúp, gömb, 3-, 5-, 6 szögű oszlop),
, alapélek 4—10 cm dobozban----- 20-—
32. Óraszámlap kartonból, 40 cm átm., mozgat­
ható mutatókkal--------------- —
4-—

43. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fali térképe,
vászonra felhúzva, lécekkel------ 26*—
44. Balogh-féle műlapok, 35 kép, darabja----- 5'—
Kir. vár, Parlament. Árva vára, Kassai
dóm, II. Rákóczi Ferenc, aggteleki cseppkő­
barlang, dobsinai jégbarlang stb.

Történelem.
45. Vende magyar irodalom történeti képek
könyvalakban 2 kötet----------- 40-—
46. Magyar történeti képek, 43X31 cm, 130
darab, kartonra felhúzva----------- 44—
47. A magyar szent korona és a koronázási
jelvények, kartonra felhúzva------ 5 —
48. Árva vára, 79X59 cm nagyságú," oláj-színnyomat, kartonra felhúzva------ 5 —
49. Vajdahunyad vára, 79X59 cm nagyságban,
kartonra felhúzva---------------------5 —
50. Jáki templom, 79X59 cm nagyságban, kar­
tonra felhúzva----------- —-------— 5-—
51. Bártfai városház, 79X59 cm nagyságban,
kartonra felhúzva---------- — —
5-—
52. A lőcsei városház. 79X59 cm nagyságban,
kartonra felhúzva —-------- ------------------- 5-—
53. Fiume látképe, Paur Géza olajfestménye után,
60X110 cm nagyságban, kartonra felhúzva 5-—
54. „Magyarország ezer éves sorsa", történelmi
fali térkép, 80X110 cm nagyságban, négy
színnel nyomva, vászonra felhúzva, lécekkel 12*—
55. Bibliai faliképek, 32 tábla, 42X32 cm nagy­
ságban, kartonra felhúzva, darabja — — 2 56
55/a. Az egész sorozat egyszerre megrendelve 76-80

Földrajz.
33. Földrajzi alapfogalmakat szemléltető falitábla,
116X90 cm nagyságban, vászonra fel­
húzva, lécekkel------ —-------- *0'40
34. Magyarország térképe megyei beosztással,
vászonra felhúzva, lécekkel — -------- — 38-__
34a Magyarország hegy- és vízrajzi térképe,
vászonra húzva, lécekkel-------- — — — 38-_
35. Európa politikai térképe, vászonra, felhúzva,
lécekkel —---------- ------------- 40 —
36. Európa hegy-^és vízrajzi térképe, vászonra
húzva, lécekkel------------------- 40 —
37. A föld képe féltekékben, vászonra felhúzva,
lécekkel-------- —-------- -- --- 47-_
38. 1. számú föidgömb, 257a cm átm., fénye­
zett állvánnyal------------------- 35-—
39. II. számú földgömb. 25Va cm átm., fényezett
állvánnyal és rézféldélkörrel, magyarázó
füzettel — .-- .------ -------- -------- 45<___
40. III. számú földgömb, 25Va cm átm., teljes
felszereléssel, ú. m. egész rézdélkör-,
delejtű , fokmérő-, naptár- és óramutatő• val, fényezett állványon, magyarázó füzettel 60-—
41. Tellurium-lunárium. A nap (reflektoros lámpá­
val helyettesítve), a föld a holddal, forgató
szerkezettel. A földgömb átmérete 12 cm 114-—
42. Ugyanaz, kisébb kivitelben------------------- 66 —

Ó-Szövetség:

ŰJ-Szövetség:

Bűnbeesés
Mária jelenése
A paradicsomból való kiűzetés
Krisztus születése
Vízözön
A 12 éves Jézus a templomban
Sodorna és Gojnorrha pusztulása Krisztus megkísérlése
Izsák feláldozása
Jézus mint tanító (hegyi prédiRebeka a kútnál
kádó)
ózsef eladása
•
Jézus mint halottfeltámasztó
ózsef felismerteti magát test­
Krisztus a viharzó tengeren
vérei etőtt
Jézus az olajfák hegyén
Hiob tarelme
Mózés feltalálása a kákakosárban Krisztus Pilátus előtt
Pharao bukása
Krisztus a keresztfán
Mózes vizet ver a sziklából
Krisztus sirbatétele
Mózes átveszi a törvénytáblákat Krisztus feltámadása
Saul és Dávid
Jézus tanítványaival
Salamon Ítélete
Krisztus mennybemenetele
Dávid és Góliát
Tóbiás meggyógyítása
Dániel az oroszlánveremben

J

Egészségtan.
56. . Első segély*, 6 darab 88X66 cm nagyságú
falikép, bőrpapirra ragasztva, darabja — 4 —

Tartalom;
Ájulás, napszúrás, görcsök
Villámütés, elektromos ütés
Kartörés

Vérmérgezés
Vizbefulás
Vérzések.

Természetrajz.
57. Rovargyüjtemény, üvegfedeles dobozban r 3258. Rovargyüjtemény, üvegfedeles dobozba
nagyobb--------------- —59. Növénygyűjtemény---------- •------------- 4760. Ugyanaz, nagyobb, 100 darab, do^O2$>an- 1 7261. Ásvány- és kőzetgyüjtemény, 50 dasab jeil^
zees példány, kartondobozban — 60 —
62. Ugyanaz, nagyobb példányokkal »— 88 —
63. Ásványtani kísérletező szerek (savak
19-20
64. Képek a természetrajzi oktatáshoz.;A
képek 45X37 cm nagyságban
álló I.sorozat,
.....................
kartonra feli
36 —
Oroszlán
Tigris
* Leopárd
Tehén
Kecske

Szamár

Kutya
Disznó
Zebra
Zsiráf
Szarvas

Elefánt
Juh

65. A 20 képből álló II. sorozat, kartonra feldúlva | 36-—
Galamb
Krokodil
Bivaly
Majom
Róka

'Lúd
'‘
Páva
Rozmár
Fajdkakas
Orrszarvú

- - Pulyka
Kétpúpú teve
Xs

tiki

S ruc

Macska

66. 40 állattani falikép 88X66 cm
bőrpapíron, darabja------Kutya
Macska
T

Szamár
Disznó

Tehén
Kecske

Holló a fészkével
Tyúkok
Gólya
Lúd
Béka és kígyó
Csuka és ponty
Cserebogár és
pillangó
Pók és rák

Óriási ke

Amerika' st
Galambok és
fecskék
Nílusi kok,
Kakuk és harká­ Cápa T T
lyok
Seregély, fülemüle
Keresztcsőrű,
ökörszem
Hattyú I 3
Feketerigó,

Csimpánz
Barnamedve
Farkas
Oroszlán

Emberi jé

67. Gönczy—Jáger—Hoffmann: A mezei gazda­
ságra nézve hasznos és -kártékony illatok;
faliképéi. A sorozat 6 képből álli bőr
papírra ragasztva —-- " —
1268. Növénytani képek, 43X36 cnf na
an."
a 14 képből álló I. sorozat.
?"ra K
felhúzva —
J — 36 —
Szabályos növények
Szabálytalan növények
Megtermékenyítés
Húsos gyümölcsök
Száraz gyümölcsök

■jT
Magvak
Gyökerek és törzsek R
k és repce
Ríz
Dohány
Burgonya
Ka
Fehér tavirózsa

69. A 13 képből álló II. sorozat, kartonra felhúzva 36'—
Gyapot
Citrom
Kukorica és
cukornáád
Fahéj

Kávéfa
Indigó
Paprika, paradicsom
Banán
Kókuszpálma

,

70.

\ '

Pengő

30 darab növénytani kép, 80X60 cm nagy­
ságban, bőrpapíron darabja-------- — — 3 60

Pengő

Hangvilla — — — — — —
— 3-20
Nyelvsip
— — —
— —
— —-80
Zsebnagyító
—
—
—
—
—
—
—
2’—
Erdei fenyő
Jegenye fenyő
Kávéfa
Kocsános tölgy
Közönséges búza Teacserje
Archímed.s-féle készülék — — —
— 9-gO
Burgonya
Abrak-zab
Gyapotcserje
Toricelli-cső üvegcsappal — — — — 9 60
Dohány
Almafa
Búzavirág
Csésze a Toricetli-csőhöz, vasból — — 3 20
Árpa
Komló
Lucerna, lóhere
Paszuly
Kéneső (higany) 1 kgr üvegben
— — 32-—
Erdei bükkfa
Nyírfagomba, tinoru,
Orvosi székfü
Borsó
légyölő galóca
Elektromos csengő, faállványon, vezetékkel,
Hárs
Kender
Kucsmagomba, szarvas­
nyomógombbal és elemmel felszerelve — 28 —
Jókori juhar
Szőlő
gomba, 'pöfeteg
101. Kolbe-féle elektroszkóp1 — — — — 16'—
Csipkerózsa
Takarmányrépa
Taplógomba, sárgaIllatos ibolya
102.
Viztartókád
üvegből — — — —
— 4-80
Tengeri
palánka, csirkegomba.
103. Üvegtölcsér — — — — — — — —‘80
104. Retorla, 2 darab— — — — —. — 3«20
_____ 2-40
Természettan! és vegytani felszerelés. 105. Gázfelfogó henger
106. Főzőpohár, 3 darab, különböző nagyságú 2’—
107. Mérőpohár, térfogati beosztással, 500 ccm 5’20
71. Egyetemes nagy mechanikai állvány, sárga­
108. Locsolópalack felszerelve, 500 ccm— — 2’88
rézből készült és gyűrűkkel ellátott kétkarú
109 Üvegharang és hozzávaló tányér —J — 7-20
emeltyűvel, hozzávaló két mérlegcsészével,
110. Üvegcső, különböző vastagságú, 1/i kg.— 2’_
siklejtőzel és hengerkerékkel, 3 darab
111. Kaucsukcső, különböző vastagságú, V10 kg. 3’20
csigával, 6 darab kampókkal ellátott suly112. Parafadugó, 25 darab—
— — — — 1-20
egységgel - — —
— — _
— 84 — 113. Kaucsukdugó, 2 furattal, 3 darab — — 2-—
72. Ugyanaz, kisebb és egyszerűbb kivitelben 65— 114 Káli fém, 5 gr. — —
— — — — 3-20
73. Álló- és mozgó csiga—
— — —
— 2 80 115. Dugófuró, 2 darab, kitolóruddal — — 3-20
74. Kalmármérleg
— — — — —
— 8 20 116. Két parafalemez és 3 ivszűrőpapír— — —-80
75. Közlekedő-edények — — — _ _ 7 20 117- Barnakő, 500 gr.— — — — — — — 80
76. Hajszálcsöves-edények
— _ _
_ 7-20 118. Vaspor, 200 gr. — — — — — __ — 80
77. Lopó és görbg szivornya — — —
— 1-60 119. Cinkforgács, 250 gr. — — — — — 1-60
78. Szivattyus-kut mintája, üvegből, látható
120. Űvegkád, cinkhiddal — — — _ _
ggO
szelepekkel
— — ____
121. Főzőlombik, 2 darab, 100 és 500 ccm — 2-—
79. Nyomó-kut mintája, üvegből, látható sze­
122. Vas háromláb — — — —
— 2-40
lepekkel — — _—_ __ 7 50
123. Vegytani anyagok és üvegek (savak nélkül) 32-—
80. Rézgolyó karikával — — — — — 8’— 124. „Aladdin" petróleum izzófény-függőlámpa.
81. Hőmérő, R. C. beosztással 80 és 100° — 3 20
Ez a legjobb szerkezetű lámpa csak kis
82. Gőzgép mintája, falikép — — — — 4 80
mennyiségű (6 %) petróleumot fogyaszt,
83 Síjtükör
— — —
_-8o
mely lev gővel (94 °/o) keverve hevíti az
84. Qyürtőlencse fémállványon— — —
— 10 50
izzótéstet és nappali ragyogásu fényt áraszt
85. Szkóólencse fémáliványon — — — — 10‘50
, Égése szagtalan,zajtalan és korom nélküli;
86. Fénytörő-prizma üvegből — — —
— 3 20
anyagfogyasztása csak harmadrészét teszi
87. Mágnespatkó — — ____
2—
annak, mint amit bármely más lámpa
88. Iránytű, állványon
— — — —
— 5-60
fogyaszt — — —
68-—
89. Üvegrud foncsorozott bőrrel — _
_ 320 125 Opál porcellán-ernyő a fenti lámpához,
90. - Kaucsukrud dörzsposztóval — —
— 3 20
mely a fényt egyenletesen szétszórja — 12-—
91. Elektromos inga — — _ _ — _ 720 126. Falióra, 18 V8 cm. átméretű számlappá),
92. Fújtató — _ _ _____ 3-20
mely egyszeri felhúzásra 8 napig jár — 20 —
93.
94,
95.
96.
97.
98.
99.
100.

nőin dezsű, szóiban
Telefon in.

nÖHYD- £5 PHPÍHflHUnfiZ

Piac-tér.

Legnagyobb rahtár
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből, írógépekből és
irógepsMllagokbóL Üzleti hbnyveh gyára.
- a DotWZgyáramban készülnek az elismerten legjobb
kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dobozok
A vidéken legjobban berendezett hOnyúhötészetem készíti
legtartósabb kivitelű könyvkötésiéi™™^^
a ^kényesebb ízlést is kielégítő diszmüvekig
nOnyonyomdám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat ’
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta hönynnyomdai munhát.
mielútt máshol rendelne, hérjen lúlem árajánlaton

tíónyonyomda.

ja

üzleti hönyoeh gyára.

Ifjúsági és tanítói könyvtárak',
számára alkalmas -könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók
ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, Szolnok. .
4
I 1

XXIII évfolyam

szám

TELEfOH 113

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VARMEGYEI

NEPMÜVELffl
Tantiönyueh

Tanszereti
Főszerkesztő:

Keszthelyi. István

tlönyotiötéseb

nyomtatványon

Felelős kiadó :

Csiky Ernő

Szolnok, 1931. április hó

őzömön
ROTH DEZSŐ KÖNYVNYOMDÁJA SZOLNOK.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
PIAC-TÉR.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRÜHÁZ

telefon,

iis.

Raktáron van és azonnal szállítható:
Iskolai nyomtatványok. \
645. Helyreállítási elszámolás
646. Butorelszámolás
647/a. Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, külív
647 b Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, beliv
648. 1. Kimutatás beíratási díjakról
' 649. II
Kimutatás egyenesadókról, 5%,
3%-os pótadóváltságról
650. 111 Kimutatás a készpénz- és terményhozzájárulásról
651. IV- Kivonat a b'érszerzödésböl
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
e53 VI. Kivonat kölcsöntörleszt.tervezetből
654. Vil. Kimutatás hitoktatói díjak meg­
állapításához
955. Vili. Kimutatás fűtési és irodái átalány
megállapításához
656. IX.- Kimutatás tűzifa mennyiségéről es
értékéről
657. Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszámjegyzék

659/60. Népiskolai helyi tanmenet A),
)
beliv B) küliv
661. Könyvtári költségvetés
662. ,
énztári napó és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663. Állami elemi iskolai (kisdedjjvodai)
anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
663. Áll. elemi isk. (kisdedóvodai) ányagszámadás*
665. Kimutatás ingyen-tan könyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
6Ö7. Közs. isk. számadás X
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagyon-szamadás
671/b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendő épületek
számára
675. Postai feladókönyv
68$. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690S Elbocsátó-levél
691. Beirási díj kezelési napló*

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami elemi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső iv
824/b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási bel.ső iv
824/c. Állami elemi iskola is óvoda­
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi
iskolák
számára
(1’ív =2 példánv)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív = 2
példány
950. X. Kimutatás
I. a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
915.
916.
917.

940.
941.
942.

Leltári napló (1. sz. minta)*
Szakleltár (2. sz. minta)*
Szobaleltár (4. sz. minta)

Könyvtári szaklelfár (3. sz. minta)*
Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
1.
2-

m.

3.

m.

4

,m.

^7
6.
7. m.

8.

m.

9.
10-

m.

11.
m. Tanköteles törzskönyvi lapja
Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül­
12.
déséhez
Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
13.
mekek bejelentése
14.
Beköltözött gyermekek bejelentése
Végleg elköltözött gyermekek be
15.
jelentése
m. Kivonat a születési anyakönyvből
Kivonat a halálozási anyakönyvből 16(szept. 1-től.)
Kivonat a halálozási anyakönyvből 17.
18.
(aug. 31-ig)m. Jelentés
Kimutatás iparos- és kereskedő- 19
20.
tanoncok számában az előző évi
21.
szeptember 1. óta beállott vál­
22.
tozásokról

m. Értesítés tanontviszonyba lépő tan­
kötelesről
m. Értesités tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
i
m. Egyéni lap
m. Értesités az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
m. Kimut. törzskönyvezetttankötelesekröl
m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
m. Felhívás hivatalból való beiratásra
m. Értesités hivatalból való beiratásrpl
m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
m. Orvosi jelentés és engedély

23.

25.
26.

27.
28.

29
30.
31.
32.
33.
34.
35.

m Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetés­
pénzekről •
m. Nyilvántartó-napló kirótt birságpénzkeröl *
.m. Felvételi napló*
Haladási napló*
m. Mulasztási napló
m. Anyakönyvi napló
m. Bírságolás
m. Pénznapló büntetéspénzekről*

Önálló gazdasági és gazdasági ismétlő-iskolák számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előírt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi je entés
•
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló"

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák, részére

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
729. Bizonyítvány, állandó menházakat ve­
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedötanonciskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló"

750. Előmeneteli és mulasztási napló*
751. Anyakönyvi törzslap
752. Iparóstanonciskolai bizonyítvány

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
757. Kereskedötanonciskoíai bizonyítvány
758. Zárószámadás

A jegyzékben felsorolt nyomtatványok a fennálló törvényeknek és miniszteri' rendeleteknek megfelelően készültek és
azok-használata kötelező.
.
A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg.
A megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezése előtt álló raktár- vagy mintaszámot is, valamint a külső vagy
belső ivet is pontosan megjelölni.
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső iv (boritékiv) is kapható.

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi április hó.

-SZOLNOK

NEPMŰVELt s
bkottsAg

Laptulajdonos: Jtaz-nagyhun-SzolnohDűrmegyeí Ólt. Tanítóegyesület.
Felelős htadú: CsThy Ernő nm. egye­

FELELŐS SZERKESZTŐ :

qreczmajer karoly.
FŐSZERKESZTŐ:

sületi pénztáros.

KESZTHELYI ISTVÁN.

Húsvéti gondolatok.
Irta: Bene Lajos.

Virágvasárnapján a Jézus Krisztus diadal­
menetben vonult be Jeruzsálembe. A nép nagy
tömegének lelke megtelt vágyakozással, hogy
lathassa Jézust, akinek csodatetteiröl hallott és
aki úgy beszél a szeretettől, ahogy ember még
nem beszelt. Amint beszélt, úgy élt és cseleke­
dett. A nép nagyon sok mindent hallott róla
ami a prófétáknál is többet ' ígért... És az a
nagy sokaság, amely bevonulási útját virágok­
kal, pálmagallyakkal hintette be, néhány nap
múlva „Feszítsd meg“-et kiabált.
Senki még gondolni sem mert volna arra,
hogy a Jézus Krisztust küldetésében valaki
megakadályozhassa. A hatalom urait is meg­
érintette az a lélek, mely a tömeget magával
ragadta. A farizeusok kétségbeesetten állapították
meg, hogy az óráik megszámláltak. Ök mindent
elveszítenek, ha a Jézus Krisztus tovább műkö­
dik. A pokoli gondolat, megszületett. Elfogni,
hamisan bevádolni, a tömeget ellene uszítani, a
hatalom
lelkiismeretének
elnémitásáf elő­
segíteni!... Minden ment a szokásos recept
szerint, amint azelőtt is, az után is szokott
tortenni igen sokszor. Csak eggyel nem számol­
tak, hogy a Jézus Krisztust meg nem ölhetik,
mert ö az Ut, az Igazság és az Élet. Hiába
járatták vele a kálvária mérhetetlen szenvedéseit
hiába feszítették meg, hiába helyezték sírba,
hiaba tettek súlyos követ a sir szájára, hiába
őriztették a sirt katonákkal, mert feltámadott.
A Nagypéntek után következett Husvét, a halál

megjeleníti minden hó JS-ón.

EUHzetést aiialt és nnimteun s
eavesUlett nénztároshoz. íuEThii.
nonamozó hOzleménaehá sZrhiíiüt.
Szolnoh. u/ntrosl tshola

HUUnSoh

Hat nem aOunhotsszn '

után harmadnapra a feltámadás, ^mely
életre szólt, ami Megváltónk lett.

örök

Trianon után a templomaink látnia
bak, mint
unm azelőtt
azelőtt voltak.
voltak. A
A Viíágva: árnap,
Nagypéntek és Husvét idején sokkíjl töb|> hivő
*
3 tcmPlomPkat
szeftsirok
Feltámadás^nnepe olyan |mélyenj t _
markol az
emberek leikébe, hogy mindenkit macához
vonz.
A levegőben majdnem hallhatóan z^g a
lelkek
zsolozsmája, mindenkit feletpel. Mirj
:et magyarókát különösképp^ meghat ez áz­
űnnjpség.
mert nekünk is volt sok virágvásár™ púnk,
amikor egész Európát megvédtük a
eszet elemtöl, mikor % kultúrája fejlesztését ^ősegj
tettük
s annak munkásai voltunk. Mint K^let üt]
tközö
sok szolgálatot tettünk íz európai
államoknak. Ezt ők is elismerték,! Miradenik
nyugodtan fordulhatott hozzánk, Jert készen
voltunk a segítségére, támogatására. tNyoriorult
megkötöttségünkben is gavallérpk maradt
Maroknyian voltunk, de becsületes szí
nemes lélekkel, az Igazság mellett vettunk!
dig. Ezt nekünk is bünül rótták fel. Követi
;ezett
a mi nagypéntekünk, amikor
nam nban
kereszre feszítették ezeréves hazái
tunk, jajgattunk, mint Mária, n3 aklrtuk
elhinni a történteket, mint a tanit3ányo^ és
telve vagyunk reménységgel, bizakoEnk égész
bizonyossággal, hogy az igazságot felfeszjitení,
sírba zárni rővidebb, vagy hosszabb időre lehet,
de megölni nem, soha. A feltámadj el lelt'
hogy következzék.
J
A mi hitünk mindennapi imádsággá váltó-

NÉPMŰVELÉS

zott, reménységünket kész bizonyosságnak látjuk.
A magyar zene és tánc védelme.
A magyar tanítói kar, mint egy test és egy
lélek vallja/a feltámadást és azért dolgozik
A sivár jelen idegtépő gondolatai közé
állandóan., Ebben az apostoli munkában nem halk csengetyüszó lopta be magát. Rózsaujju,
várt útmutatást, mert mindeníknek a leikéből nesztelenléptü, lobogóhaju múzsák: a dal és
sarjadzik ki. Azonban, ha akármit észre vesz, tánc nemtője jelentik jöttüket s édes érzület
ami a céljai elérésében segíti, nyomban felhasz­ hatja át egész valónkat midőn varázsszavukra
nálja. Ezért vagyok bátor a húsvéti gondolataim­ legördül a nehéz súly a ziháló keblekről, mosoly
ból valamit elmondani, hogy -hátha mások is ül a szemekbe, élet sugárzik a fásult idegekből.
gondoltak arra
Az Isten kertjének két virága ahogy hajladozik,
A Husvétot megelőző virágvasárnapí ünnep- ' szórja illatát, pillangószárnyakkal rőpiti lelkünlés és.a néhány nappal bekövetkezett „Feszítsd két, boldogságot rejtő tájukra. Egy darab az
meg!” egyaránt a jeruzsálemi néptől szóló volt. örökkévalóságból amit ök ajándékul adnak: a
A tömeglélek megnyilatkozása, amely még nem zene és. tánc bűvös mámora. Dal! Istenadta
ismerte eléggé Jézus Krisztust, csak hallott róla, magyar dal! Színeimére, tüze az életnek, mely
tehát nem egyénenkint mondhatta magáénak. felröppen a pacsistával a pipacsos, búzavirágos
Arról sem tudott volna a tömeg egyénenkint mezők fölé; a végtelenség képzetét rajzolja a
szamot adni, hogy a Megváltót miért kívánta sas téröleljö óriási szárnycsapásaival; dörög
keresztre feszíteni. Ha megkérdezték volna a félelmetes harci dalt a zúgó zivatar morajában;
tömeget egyenkint talárt mind megtagadja azt, megostromdlja a felhők vitorláit a tenger fel­
. amit tömegben kiabált. Nekünk nevelőknek csapó hulláthainak, nyers dördületével. Letörli a
ehhez lehet és kell legyen szavunk, mert amikor sivár jelent, feltámasztja a dicső múltat s a
a magyar feltámadást vártuk, nem közömbös nagylátók hangszerén prófétálásban zengi a
előttünk, hogy a tömeg nemcsak kiabálásra, jövő dalát.
.
hanem cselekedetekre is kész, elszánt és a leg­
Tánc! Istenadta magyar tánc! Az érzelem­
nagyobb áldozatra is képes legyen, hogy a től ritmikus mozgásba lendült test örök költe­
magyar feltámadáshoz közelebb jusson. A ménye. Szivek mélyében elsülyedt titkok búvára,
magyar feltámadást váróknál nem a tömeglélek, sejtelmes epedés, féltő birnivágyás, tartózkodás
hanem a lelkek tömege fog döntő hatással sokféle köntösébe burkolódzó tetszeni akarás,
dolgozni. Épen ezért mi nevelők, különös’gondot erő és érzelem ösmagyar lenge játéka; pusztai
kell fordítsunk arra, hogy a gondjainkra bízott szílajságunk, dacos kurjantásunk, büszke tartá­
ifjúság a tiszta- erkölcsben, mélységes hitben,
törhetetlen hazaszeretetben nevelkedjék és olyan sunk érzelmi kifejezője; lassú méla járásunk
módon, hogy a kapott nevelői hatas állandó ütemes lengése. Gyorsan illanó, halkan, lopvaerejű legyen sem megtéveszteni, se félrevezetni durranó, szivek koszorújába napfonalakat szövő
ne lehessen. Ne legyen olyan, mint a jeruzsálemi harsonázó életmámor. .
nép, hogy ma a hozsánnát, néhány nap múlva
A mi nemtöínknek, akiket most lelkünk
a feszítsd meg-et kiabálja, hanem tisztultan
álljon előtte a magyar nemzeti cél és arrafelé hevével ideszóllitottunk, délceg a járása gyön­
haladjon feltartóztathatatlanul. Nálunk a tömeg- gyös a pártája, három szín csodás harmóniája
léleknek szerep nem juthat, csak a lelkek töme­ röpíti szalagjaikat, piros - az orcájuk, sziveket
gének. Nálunk olyan ifjúság kell elfoglalja a lángralobbantó a pillantásuk; kézenfogva jönnek
helyét a jövő társadalomban, hogy azt semmi­ az erő és szépség királyi palástjában.. A szivünk
féle csalóka fény, nagy szólam, kápráztató kók­ boldogan rebegi a felismerés örömteli szavát:
lerség meg ne téveszthesse. Mindenhol és min­ Ök azok: a magyar zene és magyar tánc!
den időben tudja egyedül, vagy tömegben, hogy
elhivatottja, letéteményesse a Nagymagyarország Látom előttem elröppenni a képeket: Mintha a
újra építésének, aki várja, aki dolgozik azért, Kárpátok felséges karéja egy nagy zöld, ezernyi
hogy a,Trianonban keresztrefeszitett Magyaror­ drágakővel kirakott káva volna s a négy folyam
szág feltámadjon, az igazság diadalmaskodjék! tündöklő ezüstje húrként feszülne rája az örök

NÉPMŰVELÉS

nemzeti érzésnek hallhatatlan titánja belecsapna
e rezgő húrokba s zengene csodás, mámoritó
dalt régi magyarok szerelméről, szivek boldog
mámoráról, honfibánat könnyel öntözött csillogó
gyöngyszemmel borított gyászruhájáról, zajos
csattanó harci táncot lopva rengető, diadalt
sikoltó győzelmi torról. Felcsendülne halkan
ringó bölcső felett kiszökellve az édesanyai szív
örök forrásából, kisérné halk pengéssel a meghalt hőst sirató halotti énekét.
Keblünkre szorítjuk e drága örökséget.
Honszerelmünk erős védvárába zárva megvédjük minden időnek romboló hatalmától a magyar
lélek legszebb zsengéit: a magyar dalt és magyar
táncot. Nem felejthetjük el soha csádás öserejüket,
melyekben mintha a lefolyt több, mint ezerév
minden szenvedése, vesztesége, csalódása, gyá­
sza, de újra feltámadó félelmetes ereje, ősök
életrehivó magyar élniakarásának, szebb jövő­
nek csillogó Ígérete volna.
Meg kell látnunk, hogy a mostari idő
fegyverre szólít bennünket e két nemzeti kincs:
a magyar dal és tánc fokozottabb védelmére.
Bontó erők kiterjesztették'a polip szivókarjaihoz
hasonló tagjaikat, hogy elvonják fenntartó ere­
jét: a nemzet fiainak szerelmét dicső, ideáljaiktól.
A múlt templomának örá^g harangja kondul,
hívogat, hogy belépjünk a m\g^entTlt boltivek -

alá, melyeket ezeresztendös oszlopok tartanak.
Erőt kell kérnünk a magyarok Istenétől a
magyar dal és tánc eszményien komoly és szép
motívumaiban, hogy a jelen minden nemeset,
szépét és jót levetkőzni készülő divatmajmoló
világ, tévútra vezető, léhaságot termő, nemzeti
érzemények pusztulását előidéző, virágokkal
kirakott márványlépcsői meg ne ejtsenek, saját
és nemzetünk életerejének veszedelmére. Zengjen
a régi bús, de szintén csengő magyar dal a
hegedűnek, tárogatónak, az édes magyar ének­
nek, halk trillázó füttyszónak kíséretével ringassa
szent gyönyörbe érzéseinket. Lekaszálták már
a rétet... A fonóba szól a nóta ... Végig
mentem az ormódi temetőn... Magasan repül
a daru ... Feketeszem éjszakája ... Cserebogár
sárga cserebogár... Sűrű csillag ritkán ragyog...
Zöldre van a rácsos kapu festve... Csak egy
kis lány ... Ez az én szeretőm .., Hullámzó

3

Balaton tetején... Beszegődtqm' Tajnócára
bojtárnak ... Kék nefelejcs .. . HEzt 4 kerek
erdöt járom én . .. Csínom Paltíó ... j Kossuth
Lajos azt üzente... Búsan szól | kecski nétí...
Lehullott a rezgönyárfa . . . stb.,
Meteorhuilái, befagyott nagy avak Rianása,
sötét lombú erdők zúgása, csengő fogató

vagy, fellelkesült hazafi hév emel lágyan, ragad
forgószéllel, neAi lankaszt, nem í«|erit 1 i; erőt
ad, összeforraszt testvérieseket} jiagy egyetakarasra. Csengenek pici sarkantyúk pít^s csiz­
mák sarkán, lobog a kézben patyplat k<szkenö
az erzelmek kaleidoszkópja elevenedip meg
táncos alakjan a magyar nőnek. Komoly tartózkodassal, kisikló, hajladozó derékkal, szé vésizej
versenyt forgó, ritmusba eggyé ilvadt táncos
'
pár táncolja együtt és negédc
mástól
távolodva a legszebb táncot: a
yar szólót.
Ennek a táncnak a láttára a pyzkony diéta
egyik estéjén egy magyar nemes fjunak < ■ jelenlevő Sándor főherceg-nádor, vagyontéröl brilliánsokkal kirakott aranyórája
aján< :kozta
elragadtatasában. A körmagyar kbmoly, meleg,
élettel telt szépsége, a pa.otás paz|r pompája, a
csárdás pattanásig
feszült élei ídáms4ga a
magyar természet utolérhetetlen:: valós, gában
mutatják be örökélétre termett formáikat
S ezeket a táncokat semtpij sem Ékesíti
úgy, mint a magyar nemzeti ruh^. A le bogós

ingtö|, a felbecsülhetetlen értékű jiiszmai parig,
minden változat az ősi öltözködé^
ivészi
varázslatot lehel a magyar táncra^
dóira,
Elvesztegetni önérzetünknek ezeked
tiyedségükben is nagyerejü támaszait, e
nak hitványsága s meg nem boc| áthato ; bűne
•volna. Felkarolásuk és régi erejűig kel való újjá
éledésük pedig uj életfolyamat lűlJl tetését hozná
a meglankadt nemzet ereibe.
■
Es most jöjj mai kor gyerme x, vetessen
a ledér életnek kifestett képű múa íja a ^nglitangli lebujokba, vagy feljebb a fényess lokálokba,
hol pereg a réztől csillogó dob,
fan a bombardó és
bombardinó, sikolt a saxofbn a
nyirettyű fája verdes a szegénye ,megkínzott
hegedű bordáin. Hol veríték és e||ná
festék,
crém és kenőcsök rétegeitől szépült
képűit vápyadt
arcok, hideglelős tekintetű megvai
aduit dénjonok

4

NÉPMŰVELÉS

hozzá hasonló párjukkal az idegeknek görcsös
rángásaiban természetellenes kiforgatott test­
részekkel padlócsattogtatás és lihegő gurgulázár sok közepette járják a nyugati modern táncokat:
a charlestont, a foxtrottot a tangó, stb., amelyek
nem egyebek a tánc jól, rosszul sikerült paró­
diánál. S az öltözék méltó a tánchoz. A tarka
szinek Ízlést sértő orgiája, a talmi értéktelenség
selymek és sok más idegen műszóval megneve­
zett rongyai, melyek idegen ízlést terjesztenek;
levetkőztetik szinte pőrére s házasságuktól meg­
fosztják viselőiket, tiszavirág életére kárhoztatva
a minden mesterkéltséggel elérni akart szépsé­
güket. Sokan azt mondják, hogy a mai kor
nagyhatalmainak sorába az újság után belépett
a legújabb: a divat. Aki nem akar elmaradott­
nak feltűnni, annak meg kell hódolni félelmetes
hatalma előtt. Magyar zene, magyar tánc,
divatja múlt, nem méltó a kor szelleméhez
csupán ezek kultiválása Hisz tagadhatatlanul
y érdekes régiségek, antik világiak amelyeket futó
figyelemre lehet méltatni, kegyelettel őrizni is,
de régi helyét át kell adni, az uj kor szülemé­
nyeinek.
Valóban, a divat túltengése rányomta
bélyegét korunkra. A nagy háború utáni lázas
élet, sokat élni akarás nagy hatalommá tette s
feltétlenül számolni kell vele.. De nem ügy,
hogy behódolunk neki kényre-kedvre, hanem
úgy, hogy bizonyos feltételekkel szövetkezésre
kényszerítjük.

becsülhetetlen szolgálatra vagyunk hivatva. Fel, kelteni iskoláinkban és a velünk élő népek
között, amely kincsesháza volt a múltban is a
termelő őserönek, a magyar zenei típusok és
motiválás gyökeit, hogy annak termő, buzgó
forrása ki ne apadhasson, sőt többre legyen
képes a nemzetnek újjáéledő korszakaiban.
Ünnepélyek, magán és társadalmi összejövetelek
alkalmával kistérre szorítani az idegent, döntő
befolyást és teret biztosítani a magyar zenének
és táncnak olyan nemzeti feladat, mely jutalmát
veszi majd szebb és boldogabb jövendőnkben^
egyetemes kultúránknak, méltó helyet biztosit
a többi nemzetek sorában a legelsők között.
Fel tehát a magyar dal védelmére „gyújtsunk
a dallal lángtűzet e honban, mely egyesítsen
minden hű magyart! Van még erő az ellankadt
karokban, küldjük világgá azt a büszke dalt!
Daloljatok elbusult árva lelkek, kiknek a büszke
nevetek magyar és amerre keltek, kísérje
dacos léptetek a dal! Szakadjon szét a néma
éjjel, melyben az érező honfi szív halott, a
magyar nóta szent nagy ihletével csonka hazánkra
hozzon fényt napot!"

Csendülj magyar zene, szállj hát magyar dal, térítsd meg varázsszavaddal az eltévedt
lelkeket; teremts bennünk uj alkotó erőt, azután &
törj át a határon, sugár kévéiddel gyújts vilá­
gosságot és megértést a félrevezetett világ igaz­
ságot kereső nagyjainak szivében — amiképpen
hóditó utadban pár évvel ezelőtt lángot gyúj­
tottál Itália dalt termő népének a szivében _
kik elragadtatásukban egy biztató remény­
sugárral erősitették meg, Nagymagyarország
feltámadásába vetett hitünket.

Ami belőle hasznos, nemzeti és szépérzé­
künket, tisztes hagyományainkat nem sérti, azt
átvesszük, de csak úgy, hogy fejlessze újszerű­
ségével a kor eszméihez való simulásával a
régi kipróbált kincseket. Bartók, Kodály, Hubay,
Csendülj magyar zene.; szállj hát magyar
Dohnányi, Demény, Hoppé, Kacsóh, Pikéti,
néhai Farkas N, Zöld K, Lányi E. stb. meg dal! zúgjátok be minden nagy és kicsi házba:
nem nevezett magyar dal és zene nagymesterek Csonka törzsünknek még kihajt minden ága,
teleszövik mode s alkotásaikat nemzeti hazafias Árva szép hazánknak, mély, sötét sírjából
motívumok csipxes selymes szálaival s gyönyör­
Lesz feltámadása!
ködtetik még a .egraffináltabb, modern ideglényt
Tiszaföldvár.
így bekövetkezik a magyar dal és zenei
motivumok modern értelembe vett ápolása s
Kiss Kálmán
ev. ktanitó.
megörökitése melynek kultiválása élévülhetetlen
érdemeket szerez a magyar nemzeti erők jövő
hatalmas alkotásaihoz. E téren mi tanítók meg­

NÉPMÜVhLEh

Pedagógiai Szeminárium,
Rovatvezetők: bihary IstaÓn, vez. kir. tanfelügyelő
Greczmajer Mároly áll. el isk. igazg

Tanítás tervezet.
Tárgy: Földrajz IV. osztály.
Időtartama: 30 perc.
Anyaga: Mátra vidéke.
Tanította: Thiel Bernát, szept. hó 20-án,
Jászberényben, a pedagógiai szemináriumon.

utána a lapot a Mátravidék rajza mellé albumszerüen feltüzi.) - Merre utaMmk tovább?
- Mutatják a rajzon, térképen. - Vámosgyorkre. (T. rajzol.) - Jtt ís várunk pár
percet. Itt ís nézzük meg <az áll. iskolát. íT
szemléltet. Majd feltüzi a ^ot az albumra, s
így jár el a következő lapokkal is.) "í- Milyen
vidéken utaztunk eddig? -'Sík vidéken. __ í_
ra t x
Merre utazunk
tovább?
- • _e_
Északra
Gyön- E, lt, ™lye„
Hegyes.
( 1. rajzol.) Bizony ez m^j hegye* dombos
vidék. Gyöngyösön túl kézi
idnek á magas
hegyek.
ek. Szálljunk itt ki a vo
voírafitból és nézzünk
szét Gyöngyösön. Valamivel Usebb v^ros mint
Jászberény, de sok szép háta és utiája van.
T. szemléltet.) - Nézzük ^g a nhgytemplomot, a főgimnáziumot, a
gazdasági bankot. (Történelmi ipcs.) Gyöngyös
igen-igen régi város. Régente; magas: ' kőfcUa?
vedte magát az ellenséges támadások ellen.
imadások ellen.
Mama a falnak már csak itt-ott láthatók a
romjai. Körülbelül 10 éve. í &>gy‘ Gyöngyös

Előkészítés: Ismerkedés Érdeklődés felkel­
tése: Hozzátok jöttém, hogy veletek beszél­
gessek. Tanító bácsi vagyok s nagyon szeretek
a jó gyermekekkel beszélgetni. — Hol születtél? — Jászberényben. —
Mutasd meg/ezen a térképen. (Mutatja.) — Sík
'vagy hegyes vidéken lakunk mi? — Sík vidékenJártatok-e már hegyes vidéken? _
Nem. — Akkor nem is láttatok még hegyet?
— En már láttam. - Én is. - Hol ? — Innen
láttám a Mátrát. — Merre van innen a Mátra?
— Északra. — Keresd meg a térképen. — A nagyresze leégett, de ma már Jijra épült. Sok
Mátráról lehet csak gyönyörű kilátás. Az maga­ szép boltja van. Ide járnak a Mátravidék lakói
sabb mint a jászberényi templom tornya. Nem is vásárolni. (Egymásra utaltság.) ^A dombokat és
egy hegy, hanem sok, kisebb-nagyobb, alacso- az alacsonyabb hegyek déli oldalait az Emberek
nyabb-magasabb hegy, egymás mellett. Egész szőlővel ültették be. - Milyen gyümölcsöket
hegység. (T. mutatja.) Szeretnétek ezek között termeszthetnek itt a gyöngyösiek?
Diót,
a hegyek között járni? — Szeretnénk.
őszi barackot, csemege szöl^’. 3_ A |
csemege
Célkitűzés: Utazzunk hat oda! Nézzük szőlőt, bort messzeföldről ide fsefcglett |kereskedöknck adják el a gyöngyösöké _ Mj
meg. milyen is az a vidéki
ért nem
Tárgyalás: 1. Utazás Jászberényből Gyön­ termesztenek itt a gyöngyösibe búzát? - Mert
gyösre.) — Merre is van tőlünk a Mátra? a búza az Alföldön jobban magterem. • - Hon— Északra. — Hogyan utazunk oda?
Vas­ nan szerzik be a búzát? — Aa| alföldről.
— ügy
úton. — Gyerünk hát az állomásra és üljünk van. Az alföldi emberek lisztét, J íz át adnak a
fel a vonatra. (Álljatok párba! Nótaszóval el.) Mátravidék! embereknek, a hegyvidéki lakók
<rr A
« 1— *
M f •* a
•
•
Xi
ff
pedig
adnak:
szőlőt,
bort, fát,
Lehel vezer unokája vagyok én,
let, l^ővet az
alföldieknek.
—
Mi
teremhet
á
m^gas
hegyeken?
Mint a madár vígan dalolgatok én.
Legszebb dalom: Isten áldd meg. Isten
— Fa, Erdő. — Mi teremhet la hegfekben?
Kő. Szén. Mészkő. — A hegyekben égetik
.
*Idd meg a magyart.
Ktvint még. kivíritmég a jászsági Tarnapart. a faszenet is. (Eszméltetés.) Mire használja
— Merre fogunk utazni? Mutasd a rajzon! édesanyád a faszenet. - Vaia| vjle. - Hogyan
Mutasd a térképen! Én felrajzolom a táblára. hozzák ide Jászberénybe? — Kocsin.
— Előbb elmegyünk Hatvanba. Merre van
2. Gyöngyösről a Mátráig
innen Hatvan? — Északkeletre. — Itt várunk
tűnk, most már gyerünk továbj
közé.
a kővetkező vonatra. Addig nézzük meg a
Utunk Jó köves ut, hiszen itj
hatvani’ áll. iskolát, (T. képeslapon szemlélteti,
hegyekben. (Hasznosság elve.)
is

6

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

r

<

< .

i

egy kőbányát, ahonnan egy kis szükvágányu magas. — 1010 m. Bizony ez már magas
vasút szállítja a követ Gyöngyösre. Mit gon­ hegy. Innen lehet csak szép a kilátás. Hogy
doltok innen tovább hová szállítják ? (Egymásra még távolabbra ellássunk, 20 m. magas fa­
utaltság.) Az alföldre. —Mire használják fel tornyot építettek a Kékes tetejére. Innen látni
ott a követ ? (Hasznosság elve.) — Utakra. Házak az alföldre is. Tiszta időben a Tiszát is meg­
építésére. — Egy kis kitérővel feljutunk az első látni. Ez a Vass József kilátó. (T. szeml.) Mit
magasabb hegy tetejére, ahonnan gyönyörű hallottatok Vass Józsefről? — A múlt héten
kilátás nyilik Gyöngyösre. (T. szeml.) Ez a halt meg. — Miniszter volt. — Hálánk és tisz­
Hanák kilátó. Innen ilyennek látszik Gyöngyös. teletünk jeléül felállással rójjuk le kegyeletünket
(T. szeml.) Innen nem messze van már Mátra- a nagy miniszternek, ki éjjel-nappal azon dol­
füred, sok-sok nyaraló villával. (T. szeml.) Két gozott, hogy a szegény ember is jól érezze
szálloda- is van itt, ahol a turisták éjjeli szállást magát itt Magyarországon. Az Úristen adjon
kapnak. Innen tovább már mindig meredekebb neki örök nyugodalmat. Azt a másik nagy
az utunk, s bizony nagyokat kell lélegzení ut- hegyet itt velünk átellenben Galyatetőnek hivják.
Közben, de nem baj, a jó friss hegyi levegő
3. (Mátraháztól — Párádig.) Gyerünk most
<.sak jót tesz a tüdőnknek. (Egészségügyi vonatk.)
már vissza a Mátraházhoz, s folytassuk utunkat
(Itt az ut már oly meredek, hogy nem is mehet
északra. Innen már mindig lefelé megyünk, mert
egyenesen fel, hanem csak igy, (T. rajzol.) ide értünk a Mátra túlsó oldalára. Itt van Párád.
sok-sok. kanyarral, szerpentinesen juthatunk Mi van mellette a térképen? — Kád. — Mit
rajta tovább. Most ide érünk a kaparóházhoz, jelenthet ott egy fürdőkád? — Azt hogy ott
(T. szemléltet.) melyben két utkaparó család
fürdő van. Hoztam is nektek Párád fürdő forrás
lakik, kik ezt a szerpentines utat gondozzák.
vizéből. (Eszmélt.) Itt vettem Jászberényben a
Jobbról mindjárt meglátjuk a szanatóriumot, boltban. Szagoljátok meg. Milyen a szaga._
(T. szeml.) ahol tüdőbetegeket gyógyítanak.
Mint a záptojás. — Ki kóstolja meg ? Én én. T.
Amott lent a völgyben van a Mátraház,
megkóstoltatja. Sok beteg embert meggyógyított
amelyikben a turisták ‘ megpihennek' és éjjeli
már ez a víz. Ivásra és fürdésre is használhatja
szállást kapnak. (T. szeml.) Pihenjük meg itt a beteg. Honnan van ennek a víznek ilyen
mi is egy kicsit, gyüjtsünk erőt, mert most
gyógyító ereje? — Látjátok milyen a jó Isten
megyünk fel a Mátra legmagasabb hegyére a végtelen jósága. Hogyan gondoskodik a beteg
Kékesre. Nagy a csend. Az erdő fáin a levél
emberekről. Gyerünk most az üveggyárba. Mert
rém rezdü). Mindenki teletűdővél szívja a jó
az is van itten. Ilyen üvegeket ps poharakat
egészséges erdei levegőt. Egyszer csak puska gyártanak itt. (T. szeml.) Mi van rájuk Írva?
durran! Vajon mit lőhettek itt a vadászok?
- Olvassák: Párád. Itt Párádon van olyan
Szarvast, őzikét, vaddisznót. Az is lehet hegy amelyikből mészkövet és kvarcot bányásztanitó bácsi kérem, hogy egy nyulat lőttek a nak az idevaló emberek. Ezt nagy gépek össze­
vadászok. — Igazad van. Az is van itt ebben
törik, összezúzzák, megolvasztják forró kemen­
az óriási erdőben. — Lehetséges, hogy csak cékben, s üveg lesz belőle. (T. képen szeml.
egy kis mókus volt az áldhat. Aki megéhezett az üveggyártást.)
az ám ehet itt az erdei tisztáson málnát, földi­
Párádról nem kell messze menni s meg­
epret, szamócát. Gombát is szedhet, aki ismeri látjuk a trianoni határt, melyen túl a magyarok
a jó gombát. Mert ám a gomba nem mind jó. cseh rabságban sínylődnek. A trianoni határon
— T. bácsi van ám mérges gomba is. (Egész­
túl van még a Mátránál két sokkalta nagyobb
ségügyi vonatk.) Aki akar szép erdei virágot es szebb hegy, a Fátra és a Magastátra. Ezek
is tűzhet a kalapja mellé, s viheti magával haza
is itt vannak a mi magyar címerünkben (T.
emlékbe. Észre sem vettük s máris itt vagyunk
mutatja a, magyar címert.) tehát a mienk.
a Kékes tetején. Keresd meg a rajzon. Keresd
Tanuljatok, dolgozzatok szorgalmasan, hogy
meg a térképen. Olvasd el azt is hány méter
magyar címerünk ismét egész legyen.
<

De gyerünk most már hazafelé mert ránk'
esteledik s gyújtsunk rá egy nótára, hogy
elfelejtsük fáradalmainkat. — Árpád apánk ne
féltsd.. .
Összefoglalás. T. szakaszonként, visszamenet most már fordított sorrendben: J.
Párád—Mátraház. 2. Mátraház—Gyöngyös. 3.
Gyöngyös—Jászberényi útszakaszait és az ott
látottakat öszefoglalja egy egységes képpé,
különös hangsúllyal a sik és a hegyes vidék
közötti külömbségek észrevétetésével.
Begyakorlás vázlatrajz készítés a megtett
útról.
A Kunszentmártonban április hó 4-én tar­
tott pedagógiai szeminárium a környék tanitóságának osztatlan érdeklődése mellett foly le. A
szemináriumot, mint elnök, Gombkötő Antal
kir. tanfelügyelő vezette. Elnöki megnyitójában,
mely értékes, lendületes és gondolatokban gaz­
dag volt, szives szavakkal üdvözölte a megjelent
tanitókat, majd tolmácsolta Bihary István vez.
kir. tanfelügyelő szeretetteljes üdvözletét aki a
szemináriumon nem jelenhetett meg.
Blickling Antal kunszentmártoni áll. tanitó
értékes értekezése nyitotta meg a gazdag tárgy­
sorozatot. Majd elméleti fejtégetését s modern
eljárását, mintatanitás keretében szemléltette a
IV. o. számkörben.
Blickling Antal jól átgondolt s mesteri kéz­
zel vezetett tanítását Hoffmann Mária kunszent­
mártoni áll tanítónő tanítása követte, aki az I.
osztály számtani anyagából mutatott be minden
tekintetben kiváló mintatanitást.
A mintatanitások után Nagy Károly gazd.
tanácsos, gazd. isk. felügyelő tartott értékes és
nagy tetszéssel fogadott előadást a gyümölcsfák
védelméről és gondozásáról.
Az értekezéseket és mintatanitásokat szak­
szerű és tanulságos megbeszélés kőVette, majd
az elnöklő Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő
mondotta el nagy gyakorlati és elméleti tudásról
tanúskodó megjegyzéseit és észrevételeit. A
minden tekintetben kiválóan értékes és magas
nívójú szeminárium a Magyar
Hiszekegy
szavaival ért véget.

7

Egyesületi ü|
Egyesületünk vezetőinek ti íztelgése
a vármegye vezetőinél.
----- .---- —c jycsuieiunK
vezetősége március 23-án, lamíkjr átadhatta az
egyesület díszoklevelét vármegyénk! 2 illusztris
vezérének: méltóságos Aláásy $áníor főispán
és Alexander Imre alispán" urakfiak.
Bihary István vezető l^r. tanfelügyelő veze­

tésével Keszthelyi István plnökj Tötolá József
alelnök, Csiky Ernő pénzt^rnok js Tobel Ferenc
titkár képviselték a várnagyé |tanitóságát —
Bihary István vez. kir.1 tanf|lügyelő lelkes
üdvözlő szavai után Keszthely István elnök
bensőséges szeretettel tolUácsolfá a tanítóság
szeretetét, aminek látható j bizonyságául átnyúj­
totta Gombkötő Klára szolnoki polg: leányisk.
tanárnő által készített s ^armCívésái bőrtokba
helyezett okleveleket. Mindkét ^nn^pelt öröm­
mel, szinte meghatódottsággal vette át a tanítói
szeretet és megtiszteltetés sszimtíblumát. Benső­
séges, magyar létekből fakkdó szavakban áldoz­
tak a tanitói elhivatottságnak s mindketten

kedvesen emlékeztek meg régi danáikról. —
Különösen jól esett hallani e megnyilatkozásokat,
mert nemcsak formai válasz, hanem elismerés...
sőt szeretet nyilvánult meg henéükf
A küldöttség bizako<
fban távozott, mert a megvillanó sjeretetjényt* egy szebb
és jobb jövő előretörő sugarainak vélte, amikor
a közélet minden rangú és íend® munkása
benső egységben, egymás# elíStaervjt és támo­
gatva igyekszik a magyar nemzeti eszményért
munkálkodni.
i
1
Tobeb Ferenc.

Szám J79—1?3L

Valamennyi Helyi Népművelési Bi ittSágnak.
Szíves figyelmét felh
iís-Török
Nótáskönyvre, amelyet a] vallás- és 1
Szoktatásügyi m. kir. Miniszter ur Népkönyvi iri Bízott-

8

. ’

|

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

saga 882 — 4/1845—1931. VIII. f. sz. rendeleté­
vel népművelés céljaira alkalmasnak és nép­
könyvtárak céljaira beszerezhetönek talált.
A Nótáskönyv 21 válogatott magyar dalt
tartalmaz kezoö és p haladottabb énekkarok
részére. A főcél az, hogy a vidéki, főleg falusi
férfikarok olcsó hangjegyhez jussanak. A nótás­
könyv darabja épp azért csak 1 P’10 f. Miután
azonban a karvezetöket — a sokszor panaszolt
— ,másolástól akarják megóvni, 20 példánynál
' kevesebbet nem küldenek egy-égy énekkarnak.
A nótáskönyv Dr. Bo'dis Dezső kir. tanfelügyelő
urnái Győr rendelhető meg a pénz elöleges
beküldése, vagy utánvét mellett.
Szolnok, 1931 február hó 26.

Bihary István s. k
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
népműv. titkár.

Szám 283— 1931.
Valamennyi Helyi Népnevelési Bizottságnak!

C

A „Falu“ Országos Főldmives Szövetség
Bizottságunkhoz intézett 963 — 1931. sz. iratát
tudomásul végett kiadjuk.
„Szövetségünk már megalakulásakor célul
tűzte maga elé, hogy istápolója, védője, űanácsadója lesz a falu rászoruló népének, foglalko­
zásra, vagyoni helyzetre való tekintet nélkül.
Ezt a hivatását tagjai kérésére mindenkor a
legnagyobb odaadással teijesitette Tagjaink elég
szép számmal fordultak különböző ügyes-bajos
ügyeikkel hozzánk, sót megkerestek bennünket
tagjainkon kívül állóig is. A mai súlyos gazda­
sági helyzet es az abból s.armazó sokféle gond
és nyomorúság megsokszorozta szamát a bajba
jutott falusi embereknek, akik sokszor tanács­
talanul, önmagukra hagyva, segitökéz után
nyúlnának. Ezt a segitökezet akarja nyújtani a
Faluszövetség. A jó tanács aranyat ér s ha a
jó tanács nem is, mindig, kalács, de sokszor a
kenyér megmentöje.
!
Z»
Sokszor van^eltérés a munkabér viszonyból
kifolyólag munkás és munkáltató között, amikör
közbelépésünk mind a két fél részére meghoz­
hatja a megnyugtató megoldást.
7
Sok falusi ember jön fel Pestre valamely
hatósághoz, vagy intézményhez, félnapokat elácsorog. amig célhez jut esetleg dolgavégezetlen
kell hazamennie. Ilyenkor nagyon sokat segíthet

a Faluszövetség ajánlata. Sokszor a falusi ember
legjogosabb panasza sem jut el illetékes helyre,
vagy ha eljut, elferdítve kerül oda. Ilyen eset­
ben is nagyon jó szolgálatokat tehet a Falu­
szövetség nemcsak a falu lakosságának, hanem
az intézököröknek is, a való tényállás helyes
felderitésével. Ezért állít fel a Fa’uszövetség
egy állandó és ingyenes tanácsadó panaszirodát,
amelynek célja:
1. A falu népének tanácsadása minden
olyan ügyben, amelyre szakszerű tanácsot a
falujában egyáltalában nem, vagy csak pénzért
kaphat.
2. Minden olyan panasz meghallgatása
és orvoslása, amely az egyéni torzsalkodás
keretét meghaladva, közérdekűvé válik és nem
igényel jogi képviseletet.
3. Az egyesek panaszának orvoslása, ha
az ügy igazságos és pártfogóra nem talál,
A tanácsadás és panasz elintézésé Termén
szelesen teljesen díjtalan. Ha valaki Írásiján for­
dul hozzánk, csak a válaszbélyeget diitolja a
levele mellé. A személyes tanácsadásideje min­
den hétköznap délelőtt 9 órától 2 óráig Buda­
pesten. V. Báthory utca 24 sz.
Tisztelettel kérjük az Elnökséget, körleve­
lünk tartalmát a tagokkal is közölni szíveskedj
jék. Reméljük, hogy ez intézményünk létesí ésével, táborunk csak»növekedni fog, mert a fal­
vak népe meggyőződést szerezhet arról, hogy a
Fáluszövetség minden ügyében pártfogóként áll
melléje. Kiváló tisztelettel Dr. Berki ügyvezető
igazgató, országgyűlési képviselő.”
Szolnok, 1931. március 14-én.

Bihary István s. k.,
Kir. tanieltígyelo.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
vm. népműv. titkár.

HÍREK.
A terményilletményes tanítók ügye.
Az ország költségelőirányzata nyilvánosságra
jutott s ebből kitűnt, hogy a terményilletményes
tanitők súlyos helyzetének rendezésére a vallásés közoktatásügyi tárca keretébe e célra egy­
millió pengő állíttatott be. Az ország mai súlyos

9

gazdasági helyzetében oly nagy összeg azonban gatók ügye az említett okok miatt csak
lásodkoránt sem elég arra, hogy 9 sérelmet teljesen sorban nyerhet megoldást, mert előszi
a lét- megszüntesse. Az Országos Tanitószövetség minimumot kell biztosítani minden tanító
szére;
elnöksége f. hó 10-én ismét küldöttséggel kereste elismeri ugyan, hogy a káúori favadt
m elfel a kultuszminisztert. A küldöttséget ezúttal vételével a tanítóságon sukos sérelei
Pesthy Pál az Egységes-párt elnöke vezette, Biztosítja a tanítóságot legnagyobb jói
aki a párt nevében is kérte gróf Klebelsberg ról és ígéri, hogy-a kultuszminisztériuni más
Kunó dr. kultuszminisztert, hogy ezen igazságos felpdatok megvalósításához nem kezd, míg ez a
J
ügy megoldását a legmesszebbmenő jóindulattal három kérdés el. nem intéződött. 1
vegye pártfogásába. Rákos István kir. tanácsos
A szolnoki kath. Leánycíub. PUnyi
szövetségi elnök ismertette az ügyet s kérte
Athanáz plébános, P. Halápi Félix lelkiv/ lé­
ezzel egyidejűleg a kántortanitók javalmazásá- sével s ^agyaryné Nigrinyi Jolán igái atónak és az iskolaigazgatók tiszteletdijának ren­
tanács elnökével megalakította / a Szolnoki
dezését is. Gróf Klebelsberg Kunó kultusz­
Leányclubot. A Club célja az iskolából ki
adt
miniszter felhívta a tanítók figyelmét arra, hogy
14—18; 18—24 éves leányoknak további
amikor az egész kultusztárca kiadási tételei nevelése s hogy mindazt, |mit
iskolában
csökkentek, ugyanakkor erre a fontos célra
erkölcsben, vallásban, házasságban erős
egmégis sikerült egymillió -pengő fedezetet elő­
alapozással nyertek, a Club kebelében fejlesszék
teremteni. Ha az állam bevételei rendesen befoly­ és megerősítsék. Ennek a t
tben
nának, ez az összeg elenyészően csekély lenne.
szükséges és nemes íntencíójt
ikuEllenben, amikor az állami bevételek folytonosan
kulatnak első megmozdulása áiárcíús 15?én volt,
csökkennek, akkor nem csekély dolog ennek az amikor gazdag és művészit műsjpr keretében
összegnek az előteremtése. Megemliti, hogy a ünnepelték a magyar szabadság hajnalhasadásá­
háború alatt a terményjárandóságos tanítók nak emlékünnepét. A művészi Számokban gazdag
voltak előnyös helyzetben, most azonban a ter­
ünnepély rendezése Szilvássy'lNóra áll. tanjtónő
ményárak romlása miatt a készpénzfizetések a érdeme, aki a gondolatokba^ gazdag, s nagy
jobbak. Ezen a helyzeten az állam nem tud
tetszéssel fogadott, értékes ünnepj beszédet ís
azonnal segíteni, mert a pénzügyi problémák is tartotta. Szűnni nem akaró taps volt Meg­
csak nehezen tudnak lépést tartani a változó érdemelt jutalma. De hasonlóan nagy tetszéssel
viszonyokkal. Kétségtelen, hogy a mostani fogadta a jelenlevő és nagyszámú közönség 13
helyzet a terményjárandóságos tanítóság szá­ pontból műsor minden egyes számátiis. A Leánymára nagyon kedvezőtlen, azonban a rendezésnél club agilis vezetősége azóta hétröl-hétre rendezi
nem vehetik figyelembe az egész terményjáran­ kulturdélutánjait, melyek f nagy érdeklődéinek
dóság értékét, mert a termények egy részét a örvendenek. Hogy mily nagy szükség volt már
tanitócsaíádok kiőrlik és abból élnek; csak erre a társadalmi alakulatra, azt nemcsak vároabból a részből áll elő károsodás, amelyet a sunk közönségének osztatlai
sklödése/ és
tanító értékesít. Ezt a károsodást egyrészt ebből támogatása bizonyítja, de
lsen az!: az
az egy millió pengőből, másrészt a terményárak örvendetes körülmény, hogy
igok száma
remélhető áremelkedéséből óhajtja rendezni. napról-napra rohamosan emelL„T,_, .
. Jól tudja, hogy ez a rendezés nem elégíti ki az
Kísérje Isten áldása működését. A leg­
igényeket és nem is tekinti ezzel az ügyet be­ nemesebb értelemben vett kultúra önzetlen,
fejezettnek, hanem csak első lépésnek, amellyel Önfeláldozó és buzgó munkásainak további kHartást, sok-sok sikert kívánunk, i
a kérdés a holtpontról kimozdult. ígéri, hogy
Kinevezés. Jász-Nagykuh-Sz^lnok várm.
ha az ország pénzügyi helyzete javulni fog,
akkor nem zárkózik el sem ő, sem a pénzügy­ alispánja 7069/1931. sz. rendeletével Somodi
Dezső csépai igazgató-tanítót, szaklap szerkesztőt,
miniszter azelől, hogy ezt a kérdést közmeg­
a tiszai alsójárás területére tűzrendészet! fel­
elégedésre rendezze. A kántortanitók és az igaz- ügyelőnek nevezte ki. Gratulálunk!

10

-C

NÉPMŰVELÉS

Uj erdei iskola. Kaposvár vitéz nagybá­ tanfolyamok

.

nyai Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltósága
országosának 10 eves évfordulóját erdei iskola
létesítésével tette maradandó emlékűvé. A szom­
szédos Kecelhegyen épült iskolát e hó Aén
«avatták. Az iskolába naponta omnibusz szállítja
\a tanulókat a városból.

A gyümölcsfák

permetezése

most
. lesz aktuális a virághullás után A sok cifranevű permetezőszer nagyon drága. A célnak
teljesen mégfelel, ha a permetezést a virághullás
után félszázalékos bordói léve! végezzük. Ezt
mindenki maga készítheti akként, hog 100 liter
vízben félkiló rézgálicot és fél kiló égetett meszel
old fel, amelyhez 30 gramm schweinfurti zöl­
det kever. Három hét múlva újra permetezzünk,
fél kiló gáiic és mész helyett egész kilót keverünk, a schweinfurti zöld 30 gr. marad. A szük­
ség szerint, különösen az őszi barackot harmad­
szor is permetezzük.

Vak

gyermekek

felvétele. A lovag

látogatását. A belügyminiszter
Hajdú vármegye közönségének leiratilag elis­
merését fejezte ki, azonban közölte, hogy a
szabályrendeletet nem hagyhatja jóvá, mert az
analfabéták kötelező oktatását csak törvény­
hozási utón lehet kimondani.

Névváltozás. A nagyméltóságu m. kir.
Belügyminiszter úr megengedte, hogy Bleier Imre
ékszerész, szolnoki lakos családi nevét Balázs ra
változtassa. Felhívjuk kartársaink szives figyel­
mét lapunkban megjelent hirdetésére.

A vonatok érkezése és indulása :
Szolnokra

érkezik Bpest k. p. u.-ról 3 24, 8'42, 9'28, 11 02,

11'25, 14-21, 16 27, 17'36*. 19-35", 19’13 , 22'42, 23 30.
Szolnokra érkezik Bpest ny. p. u.-ról 2'21. 6'05, 10'19. 9-1O,
14'00, 15'30, 22'32.

indul 100*. 2 05, 2'51, 3'32, 4-45",
5’20, 7'45, 1004, 14'40, 1616, 18'04, 18'20, 19-54.
Szolnokról Bpest ny. p. u. indul 2 34, 512, 7’50, 9'30, 1654.
Szolnokra érkezik Hatvanból 6'30, 7'39, 10’28, 15'01, 18'42, 23'30.
Szolnokról indul Hatvanba 5'10, 8'03, 12'40, 13'40, 17'45- 2031.
Szolnokra érkezik Vámosgyörkröl 5'52, 9’02, 15'23, 18'32.
Szolnokról indul Vámosgyörkre 6'11, 11’40, 14'59, 18'42.
Szolnokra érkezik Karcagról 2'34. 3'32, 5 12. 9’30, 7'50'16 14
Szolnokról Bpest k. p. u.

19’54.
Wechselmann Ignác és neje Neuschloss Zsófia
indul Karcagra 2’25, 9'38. 10'34, 15'41 17’42
vakok tanintézetébe felvételéit folyamodhatnak Szolnokról
22'47, 2’49.
*
'■ '
• mindkét nembeli, egészséges, jól fejlett, hat Szolnokra■ érkezik Mezőtúrról 2'36, 7'21, 9'56, 16'08, 17’56.
évnél idősebb vaK, vagy csökkent látású gyer­ Szolnokról indul Mezőtúrra 9;18, 11’35, 16'43, 19’23, 0'12.
Szolnokra érkezik<Lakytelekröl 7'28. 12'21, 15’34, 18'40.
mekek, akik ott teljes ellátásban és oktatásban Szolnokról indul Lakytelekre 5'17. 9'45, 13'30, 18'46.
részesülnek. A kérvényhez csatolandó a gyer­ Szolnokra érkezik Kunszentmártonból 7'31, 16'11, 19'54,
mek születési himlőoltás! és orvosi bizonyít­ Szolnokról indul Kuíjszentmártonba '4'49, 13'31, 19'51.
A vonat vasárnap és ünnepnap közlekedik.
ványa, ingyenes felvételért folyamodók szegény­
A vonat hétköznapokon közlekedik.
ségi bizonyítványt is mellékelnek. Bővebb fel­
Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások
világosítást nyújt az intézet
igazgatósága. rovatában csak _a hó 5-ig kézhezvett összegek szerepéi­
Me-xikói-ut 60. A pályázati határidő május ló­ nek. Ha tehat a küldemény később érkezett be, úgy
én jár le.
/
az csak a következő lapszámban lesz nyugtázva.

„Vándcriró“ látogatja a falvakat, különö­
sen az iskolákat. Az állítólagos tanár irodalmi
előadást hirdet 50 f. belépti díj mellett. A
-jegyek árát beszedi és odább áll. Át kell adni
a hatóságnak ha jelentkezik. Mosolygós arcú/
görbeorru, borotvált, középtermetű jó megjele­
nésű férfi.

Kérjük tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
következő lapszám nyugtató rovatát is kísérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J.-N.-K. Szolnok vármegye ált.
tanítóegyesület Szolnok címre 57480. számú posta­

takarékpénztári Csekkszámlára eszközölhetők.

Temetkezési dij címen: Szabó Hona 1-20
Kerekudvar, Rennerné Sz. Mária 8 P Rákóczifalva,
Szász Károly 8.40 Vésztő, Orosz György 2.40, Orosz
.Györgyné 2.40, Jacina Irén 1.20 Szolnok, Bedő Sámuelné 3.60, Kovács Julianna 1.20 Kisújszállás, Renner
Hajdumegye és az . analfabéták. Ignác 1.20 Esztergom, Bezemek Jánosné Í.20 Budapest
Debrecenből jelentik: Hajdú vármegye törvény­ Dr. Halmos Andor 3.60 Szekszárd, Tóbei Ferenc 12.60
hatósági bizottsága szabályrendeletet hozott, Szolnok, Borsódyné L. Aranka 2 40, Sípos Béla 1.20,
Sípos Béláné 1^0, Szatmáry Lajos 4.80 Nagykörű
amelyben az irni-olvasni nem tudóig egyének Kiss Imre 2.40 Kisújszállás, Czifra Sándor 2.— Szolnok^
részére büntetés terhe alatt kötelezővé tette a Mthalrfc Kálmán 2.40 Jászberény, Sáringer János 1.20
Törőkszentmiklós, Soós József 3.60, Movifc János 2 40
vármegye területén megnyitandó analfabéta- Sikolya Albert 1.20, Ladányi Éva 1.20, Kerekes

NÉPMŰVELÉS

Eszter í.20s Illyés Margit 1.20 Tiszaföldvár, Kolehnet
Sándor IQ.—, Brindáné L. Mária 7.20, Páll Lajosné
3.60, Polonyi Rózsi 5.40 Szolnok, Feiszthammel Károly
2.40 Szajol, Tóth József 2.40, Csatáry Lajos 1 20,
Molnár Győző 1.20, Lándory Ilona 2.40, Fodor Zsigmond 2.40, Csukás Mihály 1.20, Sólyom Júlia 1.20,
Szakács János 2 40, Kiss Ágnes 1.20, Kosmár Lajos
3.—, Gonda János 6.—, Magyar Gyula 2.40, Benedek
József 2.40, Dobó Sándorné 6.—, Zöld Jánosné 1.20,
Molnár Béla 2.40, Korda Júlia 1.20, Nagy Irén 1.20
Mezőtúr, Zala József 7.20 Jászladány, Madarász Anna
1.20 .Jászkísér, Petrovay Béláné 1.20 Nagykörű.
Tagdíj cimen: Kardos Bertalan 4 P, Kardos
Bertalanná 4 P. Szolnok, Tüske Aranka 8 P. Jász­
ladány, Feiszthammel Károly 8 P. Szajol, Sajtosné, K.
Katalin 8 P. Törőkszentmiklós, Furcsek Aurelia 8 P.
Tiszapüspőki, Báthor Mária 8 P’ Besenyszőg, Augusztin
Gyula 4 P. Pusztakengyel, Herskó Mózes 4 P. Karczag,
Körmendyné P. Júlia Ó P. Mezőtúr, Józsa Gizella 4 P.
Turkeve, Törőcsik Mária 8 P. Jánoshida, Fogarassy
Mihály 4 P, Fogarassy Mihály né 4 P, Vass Rudolf 4
P, Vass Andor 4 P, Vass Andorné 4 P, Baumgartenné
L. MÍária 4 P, Mohács Katalin 4 P, Ragyina Margit
4 P, Jankovits József 4 P, Gecse János 4 P, Kardos
Katalin 4 P, Busay Mária 4 P, Gaál János 4 P, Bóth
F. Sándor 4 P, Bóth Jolán 4 P. Czibakháza, Szűcsné
K. Gizella 8 P. Kunmadaras, Sonkolyné M. Vilma 4
P. Cserepes, Pongó Jánosné 4 P. Szajol, Cseri László
4 P. Dévaványa.
Utólagos nyugtázás: Szakács János 8 P, Korda
Júlia 8 P, Marossy Eszter 8 P, Nagy Irén 8 P. Mezőtúr.

Bőrdiszműáruk,
j I
Illatszerek, .
Játékáruk, |l

Tennis és sportfelszerelések,, |

gyermekkocsik '
nagy választékban legolcsóbb árak mellett '

6 havi részletére is

Lusztig Mariska!
s

üzletében ,

Szolnokon,
Baross-utca, dr. Hasznos ház.

n uAnmEGia: leghboyobb

ónn, Enszcn,
LÁTSZEJi

'

nagy javító
műhely!_________________ műhely!
rablóra és legolcsóbb beszerzési forrós

Balázs Imre

Szolnok, 6oroue-u. 25. a Bet:féld palotánál szemben
Telefon 302.
1

Tnnnntnos^ho

!

■ • bevásárlási belye, a népművelés olvasói f ■
« * 5°/0 hülOn engedményben részesülnéd. • •

NÉPMŰVELÉS

,

A magyar falu és tanya kultúráját szolgálják a

„Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei.**
Az öt
öt kötetből álló, országszerte ismeretes & általánosan kedvelt sorozatot szerkesztette
KISS JÓZSEF
a jászberényi áll. tanítóképző gyakorlóiskolájának tanítója
II. o. sz. Olvasókönyv.
HL o. sz. Olvasókönyv, magyar nyelvgyakorlatok példatárral
IV. o. sz.
V-VI o A) XS
nyelvgyakorlatok példatárral, földrajz '
(
’ i
®2" Olvasókönyv, magyar nyelvi és fogalmazási
*
gyakorlatok példatárral, földrajz, történelem polgári jogok és kötelesV-VI. o.EL) évfolyam
gaz^
háztartástan, egészségtan .
i i i TO1/,m sz’' Olvasókönyv, magyar nyelvi és fogalmazás! díro
tárral, földrajz, történelem, alkotniánytan, polgári jogok
kötelességek, termeszettan, természetrajz, gazdaságtan, háztartástali
RÉSZLETES TANANYAGBEOSZTÁS DÍJTALANUL KAPHATÓ

eng. sz.
64,168 1926
67,770 1926
70,427 1926
38,622|1927
38,622|1927

Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett

csupán a következő könyvekre van szükség:
Ábécéskönyv. Angyal János—Fekete József—Gállá tEndre • Áko
oi
-i ••
Erika:

29,821|1926

30,503 1927
42,454 1926
32X>03 1927
< diniben
39,322 1926
73,978 1927
58,370 1926
884—051127—1929
884—051108—1930

^J^Waiier Károly: Számlani és „ártani péidatér a U-VL
Ének.
...
Tiboldi József: Enekeskönw, a III-VI. o sP ‘
Atlasz. Cholnoky Jenő: Népiskolai Atlasz I. (Magyarország) .'
Nepiskofai Atlasz II. (A világrészek)
. U;
A Magyar Földrajzi Intézet kiadása.

? '

’

Osztott, részben osztott és osztatlan iskolák
országszerte megelégedéssel használják Angyal János, Fekete József, Gállá Endre olvasókönyveitABC és
es olvasókönyv
Olvasókönyv .az
az I. o. sz.
sz 29,821
29 821 11926
Olvasókönyv a III. o. sz.
40 851|1928
(Módszeres útmutatással.)
• Olvasókönyv a IV. o. sz. 884—05(169—1929
Olvasókönyv a II. o. sz.
32,013|1927
Olvasókönyv az V—VI. o. sz. 884—05(90-1930

A továbbképző népiskolák legjobb könyvei:
Abonyiné-Keresztury Margit: önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább
Géher Laj^ Öletek Sn^T^
"épS’ I E '
' „ «?**»»

iskolákkal kapcsolatos továbbképző néptokoUk To “ osztetl“ ele”

III. o. sz.
•
Tétb Mihály: Búzakalász. Gazdálkodó ifjak, leányok könyve, ' Olvasótankönw alfAlannQ

5^^
III.
„

___ •

x

. i

A-

44,11111927
53,256(1928
■ 884-05(176-1929

’

53,25511928
‘
'........................................ ...
■
■
84,501(1928
Újlaki Vilmos-Varga Márton: ‘ önálló gazdasági’és osztott gazdasági tovább/84'05’106'1929
képző isk. olvaso- es tankönyv a fiúiskolák L, II., III. o. sz.
61 43RI192R
A kisgazda könyvé-hez Tájékoztató és tanmenet, a Búzakalász-hoz Tananyagbeosztás
könyvel használó tanúé „rak és úrnők részére, melyet kívánságra
kM
BJ.

FRANKLIN-TÁRSULAT

Budapest, IV., Egyetem-u. 4.

Az Itt hirdetett könyvek kaphatók Roth Dezső könyvesboltjában.

XXIII évfolyam

szám.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő

Greczmajer Károly
Felelős kiadó:

Csiky Ernő

Szolnok, 1931. május hó

l

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
KÖNYV- ÉS PAPIRÁRUHÁZ

PlAC-TER.

TELEFON 113

Raktáron van és azonnal szállítható
, Iskolai nyomtatványok.
645. Helyreállítási elszámolás,
646- ..u.oreiszamolas
647/a. Állami elem,i népiskóvodai gond­
noka (együttes) költségvetés, külív
647 b. Állami elemi népisk. óvodai gondnoks (együttes) költségvetés, beliv
648.. i. Kimutatás beiratási dijakról
Kimutatás egyenes adókról. , 5%
549 il
3 0-os pptadóváltsagró!
650. II. Kimutatás a készpénz- és termenyhozzájárulásról
\. Kivonat a bérszerzödésból
652 V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
e53. VI. Kivonat kölcsöntörleszt tervezetből
654. VII. Kimutatás hitoktatói dijak megaliapitásához
955.. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapításához
6o6. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről es
értékéről
657. Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszám jegyzék

659 60 Népiskolai helyi tanmenet,4/
belív B) kühv
661 Könyvtári költségvetés
662.
enztári napó és számadás*
562 Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
863 Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
anyagszámadási könyv Kötve. 5 évre
563 A:, elem: isk (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
565 Kimutatás ingyen-tan könyvekről
666 Iskolai pénzt- rí napló A) minta
567 Köz.s isk számadás
568. Népiskolai költségvetés
569. isk alapvagyon-számadás
571 b Statisztika. kimutatás
572. Bérszer-ödés .bérbeveendő épületek
számara
675. Postai feladókönyv • .
588. Javadalmi jegyzőkönvv tanítók részére
690 Elbpcsátó-levé!
691 Beírás: díj kezelési napló*

9:5. Leltár: nanlo U. sz. minta)’
916 Szakieltár 2 sz. minta)*
917 Szobaleltár (4 sz minta)

946. Könyvtári szakleltár (3. sz minta)*
941 Selejtezési jegyzék (5 sz. minta)*
942 Árverési jegyzőkönyv (6. sz minta)

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami e'emi iskolai és óvodai szám
adás, (teljes példány)
824 a. Állami elemi iskolai
óvoda.
számadás, bevételi belső ív
824 b Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső ív
824 c Állami elemi iskola is ” óvodaszámadás kötve
829 Elérni iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány Merí­
tett papíron
844 Tisztiorvosi bizonyítvány
elemi
iskolák
számára
947. Órarend
(1 ív
2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 iv
2
példány
950 X Kimutatás
I a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
943 Más intézetnek átadandó tárgyakró'
kiállítandó kimutatás (7 sz mitita)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
i. m. Tanköteles törzskönyvi, lapja
í
2 m. Kísérőlevél törzskönyvi lap •átkül­
déséhez
3 m Óvó- és tanköteles korba lepő dyer
mekek bejelentése
1
4. 'ni Beköltözött gyermekek bejelentesd
5. m. Végleg fiköltözött gyermekek iöc
jelentése
í
6.
Kivonat a születési anyakönyyb&f
7
Kivonat a halálozást anyakönyvből
(szept 1-töl,)
8. m Kivonat a halálozási anyakönyvből
(aug. 31-ig).
9, m. Jelentés
10- m Kimutatás iparos- és kereskedotanoncok számában az előzői évi
szeptember 1. óta beállott változásokról

. -I

12
13.
14
15
16.

18
19.
20.
21.
22.

m Értesítés tanöneviszonyba lépő tanköteíesról
m. Értesítés tánoncviszonyból kilépett
tanoncokról
m. Egyéni lap
m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
m Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
m. Kimut. törZskönyvezettiankötelesekről
Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
m. Felhívás hivatalból való beiratásra
m. Értesítés hivatalból ' való behatásról
Kötelező nyilatkozat felmentéshez
m Orvosi jelentés és engedély

23 m

Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
25. m feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
26 m. Figyelmeztetés oktatás meghosszabbitására
m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
28
Nyilvántartö-napló kirótt biintetéspenzekrö! *
29
Nyilvántartó-napló kirótt bírság
pénzkeröl*
30. m. Felvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m Mulasztási napló
m. Anyakönyvi napló •
34. m Bírságolás
35. m. Pénznapló büntetéspénzekröl'

Önálló gazdasági és gazdasági ismétlö'iskolák számára.
A vallás- es közoktatásügyi m. kir. minisztórium 1922. évi 139.109. sz. rend.
előirt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi ie entés ' '
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás es haladás céljaira

724 Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Ktsdedcvodák számára.
729 Bizonyítvány állandó menházakat ve­
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedötanonciskolák számára746. Költségvetés
748 Felvételi napló*
ÍÍ9. Tanulmányi napló’

750.
751.
752.

Előmeneteli és mulasztási napló* 754.
Anyakönyvi törzslap
757.
Iparostanonciskolai bizonyítvány 758.

Értesítő (ellenőrző) könyvecske
Kereskedőtanonciskolai bizonyítvány
.Zarószámadás

azok használ^tFkö^elező^1801^011 nyomtatvanvok a íenná»ó törvényeknek és miniszteri rendeleteknek- megfelelően

készültek és

A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg
belső ,vet ismpfítö^
a nyomtatvány megnevezése előtt álló raktár- vagy mintaszámot is. valamint a külső vagy
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem^iélkül elintézzük
A -gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (borítékig is kapható.

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi május hó.

m.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYE

A varmegyei tanltóegyeaUlet, * kir. tanfelHgyeiösőg, s

Laptulajílonos: Jász-nagyhun-Szolnohnármegyei fiit. Tanítóegyesület.

GRECZMAJER KÁROLY.

Felelős híátló: Csthy Ernő nm. egye­
sületi pénztáros.

KESZTHELYI ISTVAM.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

FŐSZERKESZTŐ:

Meghívó.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
L évi juníus 8-án (nyolc) délelőtt fél 10 (féltíz) órakor

Lll. évi rendes közgyűlésé
Szolnokon a Vármegyeháza dísztermében, melyre az ige tisztelt
társakat szeretettel meghívjuk.

TÁRGYSOROZAT:
1.
Himnusz.
2.
Elnöki megnyitó.
3.
Részleges tisztujitás.
4.
Titkári jelentés.
•
5.
A számvizsgálóbizottság jelentési.
6. Számadás, költségvetés.
.
7. A bírálóbizottság jelentése a pedagógiai pályázat eredményiről.
8. A pályadij átnyujtása a jeligés pályázónak.
*
9. „A földrajz tanítása44 felolvassa a pályadijas sztrző.
!
•
10. Indítványok.
11. Szózat.
, \
*
||
Szolnok, 1931. május 15-én.

Tobel Ferenc s. k.
titkár.

Keszthelyi István s. k<
elnök |

A közgyűlés előtt reggel 8 (nyolc) órai kezdettel istentisztelet a felek^zetek templomában.
A r. k. tagok részére a Vártemplomban.
T 1

2

NCPMOVEUtS

'

J

-

KfiPhJÜVELÉS

—

Anyák napján.
Irta: Schüffer Vilmos igazgató tanitó.

Mélyen tisztelt Ünneplő közönség!
Kedves Magyar Asszonyok!

Ünnepet ülünk ma, ünnepet, mely kedves
a kicsiny gyermeknek a serdülő ifjúnak, a
férfinak és aggnak, mindnyájunknak egyaránt.
Az anyák ünnepnapja van ma különlegesen a
magyar anyáké. Mekkora és mennyi nagy
gondolat fér el ebben az egy szóban, mennyi
nemes érzelem: szeletet, tűrés, akarás és önfel­
áldozás.
Minden, minden, ami szép és nemes, drága
és jó, értékes és örömteli benne van e szóban:
Anya!
Ez a szó anya, benne van a lélekemelő
vallásos énekekben: „Boldog Asszony Anyánk."
Benne a sok szép, kedves és felemelő világi
• dalban: „Édes anyám is volt... éjszaka font,
nappal mosott." Benne a költők bájos versében:
„Virágot ültettem anyám sirhalmára. Harmat
nem is kell, mert könnyem csorog rája.“ Benne
a nagy iró lelkében és írásában, a tudós, a böl­
cselő, a vitéz es bátor hadfi szivében : benne a
madár andalító dalában a hegedű hangjában a
nap ' meleg és éltető sugarában, benne a nagy a
dicső és örök természetben egyaránt. 1
A gyermek lelki világában a legideálisabb
érzelem, egy nemzet életében a legbiztatóbb
gondolat: az Anya. Tudjátok kik vagytok ti?
A család és nemzet letéteményesei. A családé,
mert a kicsinyek gondozása és nevelése ti teátok
háramlik. A nemzeté, mert ti adjátok a meg­
fogyatkozott nemzetnék az annyira szükséges
és értékes pótlást, ti adjátok a nemzet fiait és
leányait s nemzedékről, nemzedékre ez lesz a ti
nagyrabecsült hivatástok. A magyar nemzet
kertjében ti vagytok a termő fák és ti néktek
nem az egyes ember, nem a gyermek, de egy
egész nemzet tartózik elismeréssel, hálával es
mélységes megbecsüléssel.
Anyák! Ti gyermekeitek szívében, kedves,
drága, édes, a nemzet szemében, minden! És
ezek után kérdem önmagámtól, váljon, hogy is
szóljak én hozzátok, hogy is szóllitsalak én

titeket, kiknek érdemei nagyok, hivatástok szent,
egyéniségtek nemes. Mélységes szeretettel adó­
zom, mert ti a szeretetet megtestes^öi a család
védő anyalai a munka apostolai a megelégedés
nemtői a hit istápolói a remény felkeltöi ti egyszemélyben az isteni gondviselés által adott
türelmes, szelíd, kedves eszes lények, hozzátok
igazán csak levett kalappal szólhatok.
Anyák! Neveljetek a szükebb családnak,
majd a nagy nemzetcsaládnak a nemzet egye­
temének sok, sok értékes, vallásos, szelíd, mun­
kás és felettébb hazafias nemzedéket, mely, mint
utókor a ti dicsöségteket, 'méltóságtokat, nemes
és erős telketeket tükrözze vissza. Nagy és
nemes a ti hivatástok, úgy a család, mint a
hazával szemben. És ezt a megbecsülhetetlen
hivatást csupán tírátok tehet bizni, kiknek szive
nemes, telke erős, szeretete mélységes. Hogy is
mondja a nagy költő? „De kisgyermekét szerette,
gondját sir el nem temette." Igen! Még síri
álmotokból és felkelt titeket a szeretet, a gyer­
mek iránti kimondhatatlan szeretet. A ti szivetek
nem földelhetők el soha, soha, az itt marad a
családnak. De tegyen is mindenkor osztályrésze­
tek a szeretetnek jutalmaként á szerelés, és én
még hozzáteszem, hogy minden időkben a
nagyrabecsülés is.

Anyák? Magyar Anyák! Engedjetek nekem
egy kérést! Tudjátok mi az az egyke? Nem?
Az egy rut ábrázatu Démon, egy család foszto­
gató, nemzet gyilkoló iromba szörnyeteg,, egy
átkozott vámpyr, mely az ébrep álmodozók ele­
ven vérét szívja, szipolyozza, egy alattomos
csábító, mely elveszi a ti szépségteket, nemességteket, reménységteket talán, avagy a legtöbb
esetben boldogságtokat is. Ne féljetek a nagy
családtól. A gyermek az ég áldása. Sok gond,
de sok öröm is. A gyermeket, ezt a bájos,
kedves teremtést, mely a tiétek a ti véretek a
ti reménységtek, szeressétek az anyai szív legmélységesebb, legideálisabb érzelmével gondoz­
zátok a ti istenadta testi, telki ész és szivbélí
erőtökkel. Mert ha a teremtés koronája az
ember, úgy a gyermek annak legszebb ékessége.
A játszi kedélyesség, az örökös mozgékonyság,
ragaszkodás a legideálisabb szeretet, a csírázó
értetem, viruló kedvesség, bájos arc és mosoly

ez együtt a gyerkek.
Mily jó és kellemes, még hajlott korú
emberektől is hallgatni, mikor a régmúlt és soha
vissza nem térő gyermekkorról.. Mindig- jóleső
érzés fog el, ha látom, hogy az egyszerű szegény
ember is mennyire szereti gyermekét, családját
s ha nehéz gondok gyötrik is a mai keserves
életében a gyermeke iránti szeretet még mindig
él szivében/ Megelégedett érzés fog el, ha látom,
hogy ezekből a kis csemetékből, mily hatalmas
erdeje van, ennek a sokat szenvedett nemzetnek.
Viszont, mily keserű érzéssel kell megállapíta­
nunk, hogy egyes helyeken egészen divatos tesz
a kis család és szemmelláthatóan fogynak ennek
a bájos kertnek virágai, ügy látszik a súlyos
megélhetési viszonyok lopták be közénk ezt a
súlyos bajt. Elismerem, hogy igen, igen nagy
gond ma a gyermek felnevelése a család fenn­
tartása, de ne feledjük, hogy súlyos kötelezett­
ségünk is van az önös érdek mellett és ez a
kötelezettség társadalmi és hazafiúi.
Aki az étet terheitől fél, minden kis erkölcsi
és anyagi teher alatt össze akar roppanni, az
kevés telki erő birtokosa, már pedig ide egész
ember kell úgy fizikailag, mint lelkileg. Ne csak
anyagias tegyen életünk, hanem ideális tartalom­
mal is töltsük azt ki. Ha van tehát, ami a
mostani anyagias világból ki tud emelni bennün­
ket az nem más, mint a kis gyermek gügyögése,
bájos mosolya. Mert a gyermek bájos, a gyer­
mek szeretete önzetlen és soha nem múló, soha
nem változó. Mindig fáj szivünknek, ha egy
ilyen bájos liliom letörik, azért vigyázni kell a
gyermek egészségére. Arányosan fejlesztendő
annak testi és szellemi képessége, egészségi
állapota pedig, hogy úgy mondjam éjjel-nappal
figyelendő, ápolandó.

Isten áldása legyen rajtatok ő vezesse nemes
szándéktokat minden időben teljes sikerre. \
És, végül tihozzátok szólok még tanuló ifj
kedves gyermekeim! Soha élj ne feledjetek,
hogy Isten után mivel t^-toztoki édes jó anyá­
toknak, ki különösen a t^ostaníj nehéz időkben
éjt-napot fáradozik, hogy ti ne érezzétek hiányt
semmiben. Ezt a drága a^yaí szeretetet és gon­
doskodást csak úgy tudjátok meghálálni,- ha
szófogadó, szorgalmas,1)^ viseletű és istenfélő
gyermekek tesztek. Adja '
úgy legyen!

A csábító pellengér.

t

Irta: Romhányi Sándor, Budapest.
A budapesti napilapok néhány év óta a
hírszolgáltatás tökéletesedésére joly áldozatokat
hoznak, mely a dicsérete^ márí fölülemelkedík
és az ember néha elcsodálkozik, hogy nehány
parányi fillér árán ma máj kötetnyi olvasmányt
tehet kapni ujságunkban| és a kenyérkeresö
munkában roskadozó ember mégis csak juthat
valamelyes kultúrához is, ?mely eszményi céljá­
ban hivatva vqlna a tefti szenvedelmeket, a
nélkülözést, a nyomort | elviselhetőbbé tenni,
azaz helyesebben szólva, yaz emberek figyelmét
eltéríteni mindennapi gongjaikból és ígv egy kis
erögyűjtö pihenéshez juttatni a csüggedő telket
újabb küzdelem rohamához. Ez azonban £sak
csalóka álomkép, mely ázheszmélés pillanatában
egész más színben veti elénk a napisajtó célját,
mely néha bizony a kultur|i álarcában tetszeleg,

szítja az elégedetlenséget, a mértéktelen vágya­
kat, felrázza a fölháborodott kedélyek indulatait,
ingerli a fokozódó igényekét, szóval a magasabb
kultúra rabicfalait rárakja az alacsonyabb rendűségű ember telkének homokzátcjnyára.
i
Mi következik aztán jebböj? Ügy eb áj'

Istenfélelem és hazaszeretet, e kettő az,
mely szivébe telkébe oltandó. Ne feledjétek
soha, hogy nagy a ti hivatástok, de nagy a társadalmi, politikai és erkölcsi világrénd ö^
felelősségiek is. És ha Ti nagy és nemes omlása? A kulturális alapépítmény szilárdság. tói
hivatástokat betöltitek. amit én bizton remélek függ aztán az összeomlás mérve is. Mert nem
és hiszek; ha a család és nemzet kertjében egészen mindegy ám, hog'l a tetőpárkány | va­
egyaránt látjuk fejlődésben, szépségben, nagy­ kolata hull-e te az építmény ingásakor, vagy
ságban, erejében, dicsőségben, hazafias érzésében minden ősszeomlik-e és eltemet gazdasági rtéa hatalmas tettre kész uj nemzedéket akkor, keket is, melyeket aztán vajmi nehéz élet épes
akkor teborulunk a magyar anyák nagysága előtt. állapotban kikotorászni a fomol alól. Ai kor

—

NÉPMŰVELÉS

mányhatalomnak lelkiismereti gondja a kaotikus
rengés előtt szilárd pontokat is fölállítani, ahova
a veszély pillanatában mégis csak belekapa^zkodhatik a kulturember. Ilyen pillér a múlt
esztendőben alkotott sajtótörvény is, mély az
eszményi vágyakat ugyan ki nem elégíti, de
valami csekély réndet mégis csak bele kény­
szerít a sajtószabadság tobzódó féktelenségébe,
így a törvényszéki rovatokban azóta sokszor
olvastunk u. n. tiltott közlemények közrebocsá­
tásáról, melyek birói Ítélkezést provokálnak és
hallottunK szerkesztői és kiadói fetelősség körüllirásáről és egyéb apró cseprö ■ tilalomfákról,
melyek mumusként állnak a szerkesztőségek és
kiadóexpediciók ajtai előtt.

emberi művelődés támogatására és előmozdítá­
sára. hanem egyszerűen azért, mivel nem akadt
még szelídítő emberére? ami alatt azt kell
érteni, hogy mai társadalmunkban nincs még
meg a szellemi táplálkozásnak az az ízlése,
mellyel felismerné és kiválogathatná a szellemi
táplálékból azt az anyagot, mely a közművelő­
dés előmozdítására szolgál.
Ma már a napisajtó egymás versengésében
igyekszik a nagyközönség ismeretszomját kielé­
gíteni. Ma már nyilvánvaló, hogy az élőszó és
a, nyomtatott betű nem elég az ismeretek ter­
jesztésére. A betű csak fazék, ^melyben fő a
népművelés tápszere. Ma képekkel, sok, szép,
színes képekkel fűszerezik a kultúra mindennapi
Az oroszlán is a maga eröfelségében impo­ tápszereit is és olyan vasárnapi, sőt hétköznapi
náló állat, melyre gyönyörűséggel nézünk, de kepes mellékletekkel fűszerezik szellemi kenye­
csak akkor, ha ketrecben van. És bizony bizony, rünket, hogy néha eláll a szemünk-szánk a
ha szabadon garázdálkodik, menekülünk előle. csodálkozásban, mikép is tudtunk eddig élni
Ez a mi féltve őrzött hatalmas oroszlánunk a nélküle? Vannak lapjaink, melyeknek vasárnapi
sajtószabadság, melynek azonban csak úgy képes mellékletei a mélynyomasu nycmdateknika
tudunk örülni, ha ketrec választ el tőle. Ámde csodái és vannak lapok,, melyek naponkint is
mégis mit látunk napjainkban ? A mi dédelgetett adnak képesmeliekleteket a mai események
szép oroszlánunk, melyet anno 1848 oly nehezen holnapi illusztrációjában és a lapok rendes
sikerült megfogni, hogy fogásának emlékezetére hasábjai között is oly széleslátásu, megértő
évenk’int március 15-én külön nemzeti ünnepet figyelmességgel táplálják a közönség lázas
is tartunk, állandóan döngeti, rancigálja ketre­ érdeklődését szolgáló híreiket, tudósításaikat,
cének rácsfalait és ma itt, holnap ott kell birói hogy néha már-már azt hisszük, hogy világ­
pulpituson foltozgatni, javítgatni ketrecét, hogy nézeti tájékozódásban elértünk érdeklődésünk
veszedelem ne .zúduljon nyakunkba.
hegyfokára. Pedig de messze vagyunk még tőle!
Mert hát való igaz, hogy akármilyen szép,
Olyanforma érzés ez, mintha a szelidités
erős, hatalmas állat-is eszményi oroszlánunk, a alatt álló orosz án csak azért parírozna, mert
mi drága sajtószabadságunk, ápolni, gondozni, fél szeliditöjétöl, a nagy közönség korbácsütéséjóltartani kell, hogy a közönség érdeklődésének 5 töl. Pedig csak ki kellene nyitni a száját és
és a nép érdekeinek varázsvesszejével meg is alig hiszem, hogy a sze'idiiő meg nem szelídülne
legyen szelídíthető. Nem lehetetlen dolog az. Az hatalmas oroszlánjának tatott szájától és kíván­
élet hosszú évezredei bebizonyították; amiként csiságának alacsony indulatait és szenvedélyeit
ugy e tudjuk, hogy a kutya, a ló, az elefánt, a ne tudná mérsékelni olyan lefokozott igényekkel,
teve is vadállat volt valaha, ma pedig hűséges melyekkel korbácsütés nélkül is megadná magát
kísérői, osztályosai, sorsosai és előmozdítói az az emberi jogok oroszlánja királya: a so/tóemberi jólétnek, boldogságnak Hogyha az szabadság. Mindaddig azonban, mig szenzációt
oroszlán is ivadékaiban már : szelídítve jönne a nyújtanak a hiréhes közönség napi táplálékául
világra, amikor aztán hatalmas erejével ö is betükonyhából kikerült főzetben-sütetben, addig
támogatója lesz az emberi felsőbbség kultúrájá­ ez az étel csak étel marad, mellyel megtelik
nak, haladásának. Ma még, sajnos, távol állunk kíváncsiságunk éhgyomra, de tápláléknak nem
ettől az állapottól. Nem azért, mintha oroszlá­ nevezhető éppen.
nunknak nem volna hajlama és energiája az
Hát mit kelljen itt cselekedni, hogy a sajtó

l
írePMWULÉS

valóban oly hatalmas erő legyen az emberi
kultúra előmozdításához, mint amilyennek szeretnök. A vásár két tényezőn múlik: az eladón
és vásárlón. Képletes hasonlatom tárgyilagos
adóságában először is a sajtón és ezután az
olvasó közönségen, mely a kultúra piacán
olvasnivalót keres. Meg kell tehát szűnnie a
nemtelen sajtóversengésnek, mely szinte sportot
üz abból hogy tűri az ostorcsapást a szenzáció­
keresésben. De a sajtóvásárra induló közönség­
ben sincs meg a hajlandóság arra, hogy csik­
landós ínyére ne csupán ételt, hanem táplálékot
is keressen. A mi közönségünk ott és abban a
sátorban rakja le sajtóobolusait, ahol inyencfalatot ukinálnak érte, a szenzációnak mézes­
madzagát és nem ott, ahol a becsületességnek,
tisztességnek, a tudománynak, irodalomnak,
művészetnek, a hazafiságnak és kőzerkölcsnek
hirportékáét tálalják föl.
Nem akarok én most arról értekezni, hogy
minő helytelen dolog, hogy ma a szabadsajtó
jogcímén a legintimebb családi viszályok szenynyes condráit is kiteregetik a nyilványosság
szeme elé; ha rablás, gyilkosság, csalás és
egyéb körmönfont törvényszegés történik, azt a
legapróbb részletekig menő boncolással teszik a
csodálat és bámulat tárgyává, ahogy ez egy
csöppet sem kívánatos a közmorál építkezésénél.
A mozikban is nem a humor, a gúny, a szatira
kelleti magát legjobban, vagy az élet példázó
tragikuma, hanem a skandalum, a bűn dzsungeljébe vezető mocsaras útnak bűzös illúziója. —
Hiányzik a műveltebb közönség sajtójában is
az alsóbbrendű nép kulturhaladására szolgáló
igényeinek ismerete, azok irányításának nép­
művelő szükségérzete. Arról ugyan már sokszor
hallottunk, hogy bűnös a nem eléggé cenzúráit
mozi és hogy az újságolvasás iskolájában tanulta
meg a nép egy része az erkölcsi és társadalmi
rend fölbontásának módját is; de annyira nem
vitte még a cenzori hatalom, hogy ezeket a
bünnevelö iskolákat be is zárja. Pedig a nép­
művelésnek evésre szánt galambja sem repül
senkinek sülve a szájába, azt először megfogni,
kitekerni a nyakát, megkoppasztani, megtisztítani,
a tűz fölé tenni, kell, hogy az utolsó mikroba
is elpusztuljon rajta, mielőtt bekebelezzük.

15

No, ne féljünk, ez m^r. ;
nem fog
fájni a galambnak. Azaz, hégy
iletes hafonlatom oroszlánjánál maradjad: a szelidités utód­
jának nem épen a korbács a 1 Jeghatkatósább
eszköze, hanem az a fascin%ló tekintet, az mberí öntudat szigorú, mely szei
mer n£zni
oroszlánja szemének. Mert |n láttam ám énár
olyan oroszlánszeliditöt is, aki letette a korbácsot
és megpőndöritette oroszlánja bajuszát és az
állatok királya egy szelid emberi simogat ara
engedelmesen nyitotta ki monstrumszáját, hogy
rájta jutalmul.
egy darab cukrot
Most veszem
a hapilapok 1 ;ép- ■
mellékleteiről akartam írni, helyekkel nem Cse­
kélyebb visszaélés történik a sajtószabadság
jogával, mint a nyomtatott hetük tömkelegével,
amikor skandalumokat és szenzációkat nagyobb
betűkkel kolportálnak mint -hz emberek éh tbe­
vágó nagy eseményeit. Ez volnahát a ha adó
művelődés egyenes útja? A| embereket csak­
ugyan jobban érdekelné a vé^es merénylet, mint
a mosolygó gyermekarc, vagy a harmatos rózsa
és ébredő hajnal? Alig hihető, mert hiszen' a
botránykrónika is ma már Megszökött dblog,
tehát nem hat az újdonság Ingerével. De: ha
úgy volna is, ezek a nagyközönségnek a sajtó­
val szemben fennálló igényeinek csak fattyú­
hajtásai. Ezeket le kell tördelni népműveléssel,
jóakarattal, főlvilágositással, J belátással, némi
megalkuvással,... ha kell, ^ujabb törvénavel,
esetleg még erőszakkal is!
Sajtószabadság l Mit’ ér 4 sajtószabadság, a
szabadonjáró oroszlán, melynek ‘harapásától,
karmaitól félni kell? A kutyái bizonyára ‘leg­
kedvesebb háziállataink egyiké, mé|is van idő
hogy láncra kell kötni; a ló s rúg,jkapálódzik,
ha szabadon futkároztatnók, nem fognók hámba
és nem markolnók meg erősyn gyeplőjét. Hát
ilyem hám, gyeplő, fékező láác keli a sajtónak
is. Hiszen azért lehetne szabadsága is ám! A
kutya sem marcangol szét ; mindenkit, a ló
rúgása sem halálos mindig azt emberre; de .kicsi
harapása, kicsi rúgása is veszélyes lehet, mint
az az arzén, melyet ici-picí adagokban, szinte
észrevétlenül adagoltak a proskriöált család­
tagoknak, akik kelletlenül álltak a szabados-

kodók útjában.

NÉPMŰVELÉS
6

7

NÉPMŰVELÉS

Mindez abból az alkalomból jut eszembe,
hogy mostanában feltűnő sok gáz és aspirin
öngyilkosságról olvasunk a lapokban; bizonyít­
vány kiosztások után is napról-napra gyakoribb
a tanulók eltűnési viszketege és szülői meg­
félemlítése; nehány hónappal ezelőtt meg a napi­
lapok melléklete sem átallotta közölni annak a
kislánynak az arcképét/ aki egy iskolai dorga'-

tórium után leugrott az emeletről és belehalt.
Nos: a kislánynak közszemlére kitett arcképe,
mely ime nemcsak két-háromszáz közvetlen
iskolatársában, hanem bizonyára többezernyí
ismeretlen kis kortársában is sok ezernyi irigy
gondolatot vált ki ennek a szomorú dicsőségnek
vágyában 1 Óh, a hiúság csak ici pici kis arzénje
az emberi- léleknek, de illusztrált példájában ölni
is tud. Ez a nyilvánosságra hozott fénykép a
bűn fölmagasztalása, mely következményeiben
részvétet és keresztényi elnézést érdemel, indíté­
kainál fogva azonban szégyenletes pellengérnek^
kellene lennie, de kislányokban is a női hiúság
rostáján át szűrve csábitó inger, melyhez nem
kell egyéb, mint egy másik érzékeny lélek, ami
a női nemnél nem éppen * ritka jellemvonás,
mely az elkeseredést és jelentéktelen bántalmat
kétségbeeséssé is fokozhatja, melyet egy pici
hiúság is károsan támogat egy oly meggondo­
latlan cselekedetre, melyet soha helyrehozni nem
lehet. A példa immáron meg van egy részvétre
szánt képecskében. Avagy föltételezhető, hogy
öngyilkosoknak mostanában épp a gázmérgezés
és aspirin jut eszükbe leggyakrabban, ha a
lapoknak a mérgezés körülményeit nem közöl­
nék? A hideg víz borzongat, a vér irtóztat, a
kötélnek megbecstelenítő szuggésztivítása van,...
de az aspirin, a gáz lassan- öl, tán fájdalom­
mentesen is, kicsi mértékben nem is árt, hogy
volna, hát fájdalmas az örökre szóló lassú elalvás?. Tetszik itt kiérezni a napisajtónak ártal­
mas szuggesztivitását?

Ennek akaratlan támogatása sem lehet a
kultursajtó feladata. Valamint semmivel sem
menthető egy kasszafurásnak moziszemlélete
vágy Mussolini arcképe mellett a Gyáli-utí
betörözsivány arcképe; noha tagadhatatlan,
hogy a kép közlése a bűnös kézrekeritéséhez
|ökban hozzájárul. Abból azonban igazán semmi

haszon nem háramlik a közre, ha valamilyen
békekonferencia helyzetképével párhuzamban
egy forradalmi tumultus barikádjait is szemlél­
tessük. Vagy rossz szolgálatot tesz tehát a sajtó
a közmorálnak, ha kizárólag olvasóközönsége
kíváncsiságának és szenzációéhségének kielégí­
tését szolgáló és nem egyben a műveltség
erkölcsi föltételeit is. Ezen a ponton válik el a
napisajtónak üzleti érdeke és népnevelési fel­
adata.
Igaz, hogy én a rablógyilkos, vagy méregkeverö arcképét lapomban kellő értékére le
tudom szállítani, mert egyáltalában nem érdekel
a gonosz ember ábrázatja; maga a gonosz
cselekmény is csak annyiban, amennyiben valami
társadalmilag hasznos tanulság abban is rejlik;
mondjuk a például, a betörés körülményeiből
megtanulhatom az óvakodás szabályait stb. De
az egyszerű, a szellemileg, erkölcsileg, műveletlen
ember konzekvenciája más; az nem mérlegeli a
müveit ember módján a lehet és szabad körül
ményeit erkölcsi mérlegének, billegetőjén és igy
nagyon könnyen összetéveszti a virtust a hősies­
séggel, a könyörületet a balekséggel, a szánal­
mat az ügyefogyottsággal, a kíméletet a gyöngeséggel, a takarékosságot a fukarsággal, a
hallgatást a butasággal, a nagy hangét az értelmességgel, a hivalkodást a tekintéllyel, stb.,
amint az ezernyi ezer mindennapi példán látszik.

Azért nem szabad sem a bűnnek, sem el­
követőjének, sem a cselekmény lefolyásának
olyan leírását, illusztrálását adni közre, melyből
a legegyszerűbb ember is jó tanulságát le ne
vonhatná az Isten törvényei szerint. A leg­
egyszerűbb kétértelműséget is tehát el kell távo­
lítani az alacsonyabb műveltségű ember szem­
léletéből. Egy útonálló rabló arcképét érdekesség
szempontjából csak elriasztó, ellenszenves stili­
zálásban szabadna közölni; a judicíumot be­
folyásoló emberi gyengeséget agyon kell hall­
gatni; egy gyilkos merénylet, betörés, lopás,
csalás következményeit nem szabad még rejtel­
mesen sem csodálattal, bámulattal közölni és ha
ez el nem volna kerülhető, a híradást a korrekt
sajtóban elégítse ki a száraz tények felsorolása,
mert minden csodáló kommentár csábitó inge­
reket vált ki hasonló lelkikonstrukturáju lelkek­

üzleti érdekeiket megvédik. A többi közt például
ben és többet ártunk vele nyilvánosságában, 1
köztudomású az a közős elhatározásuk, hogy
mint amennyit a közérdeklődés igényel. (A régi '
az ünnepek után való napokdh nem adnak
bírák fejét csuhába borították, hogy a delikvens
újságot. így például a Máría-ünnepek kizárólag
látása kedvezően ne befolyásolhassa az ítéletet;‘
katolikus ünnepek, mégis az utána való napqkon
a sajtó is tehát vegye magára ezt a csuhát és
lebecsülő ítéletében szállítsa le szimpátiájának sem a protestáns, sem a
meg. Ebbe persze már bele is nyugodtunk éi
fölmerülhető befolyását.)
olvasónak is jól esik egy napig píh<
A hivatkozott öngyilkos kislány arcképének
közlése a magyarázó szöveg beállításában szá­ olvasó szemét.
De hallott-e már valaki
nalmat ébreszt iránta, de egyben néma vád is
azok iránt, kik nevelői jóákaratukban voltakép szindikátusról? Vagyis olyan
előidézői voltak a szomorú végnek. Hát szabad é kezésröl, mely teszem azt nem anyagi, hanem
az iskola iránt való bizalmat megingatni annak a közmorál érdekét védelmezné egyöntetűen
például abban, hogy miféle eseményeket nem
a hitnek elhintésében, hogy az erkölcsi vétség
elnézésében elháríthatta volna egy megtévedt szabad kiszínezve, a közönség kíváncsiságának
kielégítésére üzleti célzattal közölni; vagy hogy
gyermek végzetes elhatározását? Ez egy nagyon
veszedelmes tan, mely nincs arányban azzal a miféle képeket kell távoltartaqi a közönség
vigasztalással, mely a lesújtott szülőknek fel— szemléletétől a közmorál védelmébe? Erről ugy-e
kinálkozott elhunyt gyermekök magasztalával. nem hallottak még? Mert ez az ? a kényes .pont,
ahol az üzleti érdek a népművelő feladattal
Megéri-e az ebből fakadó üzleti haszon annak
•
g
í
■
az újságnak azt a morális kárt, mely a sajtót összeütközik.
És ki húzza ebben az ütközetben a rövikulturális feladatában érte? Semmiesetre sem.
(Ennek a szerencsétlen öngyilkos leánykának debbet? Csak a közönség, mely szénzációéhséfényképe személyes ismerősein kívül igazán gében oda viszi sajtó-filléreit,, ahol több és nem
jobb hírekkel traktálják. Étel,... ^zenzációizü étel
senkit sem érdekelt, tehát fölösleges volt a nagy
nyilvánosság szemléletének kitenni, mert ez legyen és nem táplálék! Nem baj, |ia a közön­
ilyetén nem egyéb, mint a h*sn földicsérése, ség bő ízlése megromlik, elsorvad és elpusztul
mely a fiatal lányka baráti körében mint csábító is, csak álljon meg mindenki a| sárikon, az út­
pellengér van beállítva, tehát immorális és testen és falja önfeledten is a betűk hirgarniadáját
moráhs értékében igen-igen sokat ártott a sajtó­ a szenzáció kotyvasztékában:- rikító betűk,
kiabáló címeket óbégasson a rikkancs, akkor
hatalom tekintélyének.)
jó
keletje a híradásnak. Nem - b^j, ha az ételben
Ha pedig ezek után a sajtószabadság morál­
cenzora az efféle ártalmasnak látszó képek köz­ egy kis erkölcsi arzén ís van, csak ne érezzük
lését törölné az érdeklődés fókuszából, ezzel ki belőle a mérget, mely csupátjcsak étel akar
ugyan a sajtószabadság jogán egy pici csorbát lenni a napisajtó híradásában é| nem |gyben
ejtene, de eltávolitana a szabadsajtó testéről egy táplálék is, melyben leromlott ízlésünk is össze­
olyan fekélyt, mely, ha ott marad, alighanem szedhetné magát. Nem az érdeklődés főikeltése
tehát a hiradás célja hanem a szenzáció, * mohó
vérmérgezéssel fenyegeti ezt a mi nemzeti kin­
csünket. Tehát a sajtószabadság útját ne keres­ kíváncsiság kieiégitése olyan irályban, melyhez
sük mindig a betűk tömkelegének labirintusá­ a népművelő moralitásnak semjni köze. ,
Lehetnek most olyan kartársaim is, akik
ban, hanem az illusztrációk ingerletes mellék­
azt mondják, hogy az újságíráshoz nekünk
ösvényeiben is, melyek néha ingoványos, mo­
semmi közünk nincs. Ez tévedés. Éq olyan
csaras talajon át is vezetnek és néha mély
népnevelő vagyok, aki úgy érzeti, hogy nekem
szakadékokba is kergetnek.
Néhány év óta sokszor olvasunk a napi­ minden népművelő kérdéshez érttnem káli, mert
lapok kiadóinak szindikátusáról, ami valami az én lelkemen át szűrődik
olyan újságkiadói szövetséget jelent, mellyel Istentől jő a nép javának el

8

NÉPMŰVELÉS

„.Én vagyok az út, az igazság, mely a nép
leikéhez vezet“, tehát értenem kell mindenhez,
melyen átgázolok a nép műveltségének, boldog­
sága és megelégedésének céljához. Én tanítok,
felvilágositok, én tanácsolok, én vezetek, tehát
bennem, általam, velem alakul át társadalmam,
népem, nemzetem,'melynek én vagyok az erjesztő
gombája. Ez a tanítói öntudat ad nekem erőt,
bizalmat, reményt; ez szab nekem kötelessége­
ket, de ez ad nekem jogot is ahhoz, hogy úgy
formáljam népemet, hogy emberileg megbecsüljék
a föld hátán. A nép azt és úgy olvassa, ahogy
én akarom és ha én,... te,. .. ö,... mi tanitók
úgy akarjuk megreformálni a sajtót, hogy ne
legyen csábitó pellengér hát nem is lesz.

végig söpörtek Európa testén, aránylag jól és
biztosan kibírta.
A háborút kővető békediktátumok szétrob­
bantották ezt az egységet és bennünket olyan
helyzetbe juttattak, amelyre példa a történelem­
ben sem akad! Helyzetünk annál súlyosabb,
mert Nagy-Magyarország %-ad részének elszakításáyal olyan javaktól fosztattunk meg,
melyeknek hiányát most, a gazdasági világhábo­
rúban aggasztó módon érezzük.

Tárgyam fejtegetése megkívánja, hogy a
sok-sok elvesztett javak egyikét felemlitsem. A
reánk vonatkozó békeszerződés erdeink 86.6%át vette el tőlünk. U. i. míg Nagy-Magyarország
erdőterülete 1913,. évben 7400000 ha. volt,
amelyen belül a különféle célokat szolgáló fa­
nemek kedvező arányú területeket foglaltak el,
mert pl. tölgyerdö 1974000 ha., bükk- és más
Rovatvezetők: Bihary István, vez. kir. tanfelügyelő. lomberdő, 3660000 ha. és fenyöerdő 1775000
Greczmajer Károly áll. el. isk. igazg.
ha. volt, most csonka hazánk összes erdőterü­
lete alig tesz ki 1250000 ha.-t, az ís inkább
Faültetvények védelme.
lomberdő fenyő alig akad. És míg 1913-ban
Pataky Sándor
80 millió a. korona volt külföldi fakívitelünk
kisújszállási önálló gazd. isk. igazgató előadása.
értéke, most csaknem összes tűzifa és épületfa
A Paris környéki békedictatumok állítólag szükségletünket külföldről kell behoznunk, súlyos
véget vetettek a világháborúnak, vagyis most milliókkal adózván ezzel szomszédainknak.
békében élnénk, az annyira áhított békében. És
Ilyenforma a helyzet a gyümölcsfa ültetvémégis az -emberiség minden egyes egyedének, ínyeinknél is. Az elcsatolt részekkel együtt el­
legyen az bármily foglalkozású, tartozzék az vesztettük a kitűnő téli almát termő Máramaros
bármely nemzethez: győzőhöz, vagy legyözött- és Nagybánya vidékét és a kiváló gyümölcs­
~hőz, a reá nehezedő terhek súlya alatt tapasztalnia, termő Erdélyt. E terüleíetek gyümölcstermése
' egyénileg is éreznie kell, hogy az óhajtott béke nemcsak fedezte egész Nagy-Magyarország gyü­
/ helyett súlyos válságban, igazi világválságban mölcsszükségletét, hanem abból tekintélyes kivi­
élünk! Az egyes nemzetek, hogy saját magukat telünk ís volt. És most az 1929 évi statisztika
e válságon átmenthessék, kétségbeesve küz­ tanúsága szerint
denek egymás ellen. Valóban, most mindenki
almáért
.
. . 2048000 P-t.
harcol mindenki ellen. Kíméletlenebb, kegyetdióért .... 2299000
• lenebb e harc a fegyveres küzdelemnél, hiszen
manduláért
. . 995000
lét és nem lét függ a kimenetelétől.
mogyoróért
. . J 475000
Ilyen súlyos és életbevágó gazdasági meg­
aszalt szilváért . 1073000
próbáltatásban aligha volt része hazánknak. A adtunk ki külföldnek. Pedig, amiként ”az erdő­
modern világgazdaság kialakulásának idejében ségek terméke a tűzifa, az épületfa, a papírAusztriával symbiozisban éltünk, a monarchia gyártásra és más ipari célokra szolgáló fa nem
területe gazdaságilag kiegyensúlyozott volt és luxus célokat, hanem elsőrendű életszükséglete­
olyan egységet alkotott, amely még az olyan ket szolgál, úgy nemcsak a külföldön, de nálunk
nagy gazdasági válságokat ís, amilyenek a múlt is rájöttek már régen arra, hogy a gyümölcs
század végén és századunk elején ismételten sem luxus cikk, hanem feltétlenül szükséges és

Pedagógiai Szeminárium.

NÉPMŰVELÉS

9

igen tápláló népélelmezési anyag. Maga a foly­ nehezebb. Mert hiszen népünk szeretjét ülte tni.
ton fejlődő orvosi tudomány is a leghatározottab­ A viládháborut követő időkben ői mdetésen
ban vallja azt, hogy a mai idegéletet élő. gyorsan tapasztalhattuk, hogy közlakosságunl ahábörudolgozó emberi szervezet legjobb erőforrása a nak és az azt kővető foradalmi idí lek a fafokozott
tápláló, a gyorsan és könnyen emészthető, állományban történt pusztításait mi
vitaminokban gazdag gyümölcs.
igyekezettel sietett pótolni. A fa és |
möl :sfa
Kormányzatunk mihamar tudatára jött ültetés valóságos lázzá lett nála. Ily Jojódon sok *
annak, hogy az elszakitott részek faanyagát úgy ezer és ezer fa került ültetés alá.
tk! kis térü- erdészetileg, mint a gyümölcs-termelés terén letre vonatkozó adatot említek fel
latpótolni kell, ez elsőrendű fontosság és halaszt­ kozólag, de abból következtem lehel az egész
hatatlan kötelesség. Mert továbbra is a külföldre csonka ország területére. Csak itt
iujszálláson
szorulni faanyagokért, mig az egyrészről az és csak a mi iskolánk faiskolájából, 4 év latt
éppen nem barátságos érzelmű utódállamok 9728 drb. gyümölcsfa és 3204 drb^'különféle
kénye-kedvének teszi ki, másrészt a behozatal­ gazdasági fa került kiadásra és ^'legnagyobb
ai járó óriás összegek kiadása teljes elszegé­ részben helyben elültetésre.
nyedésre vezet. Ez a felismerés vezetett el az
És most a fásításra vonatkozó törvény
alföldi erdők telepitéséröl és fásitásáról szóló kötelező ereje megsokszorozza ezt. Biztos tehát,
1923. évi 29. te. megalkotásához és ahhoz, hogy hogy elültetett fában nem igen
z hiány,
a földfnívelésügyi minisztérium emellett az alföldi Azonban az ültetés csak félmunka, '; inak is az
gyümölcsösök létesítését minden rendelkezésére egyszerűbb és könnyebbik fele. Hogy a faültet­
vény a kitűzött célt szolgálja, a hbZzá főzött
álló eszközzel támogassa.
Az említett törvény elrendeli, hogy a mező­ reményeket valóra váltsa,, ahhoz a tagolásnak,
gazdasági termelés előmozdítása, továbbá az gondozásnak és főként a védelemn<k sorozata
egészségügyi és klimatikus viszonyok megjavi- szükséges. Ebben kell nekünk a faültetőknek
tasa érdekében, valamint a közlakosság minden segítségére lenni. Ezt kivánja a 860-51 --543- (929
irányú faszükségletének biztosítása céljából az számú V. K. M. rendelet és eztj I számon
Alföldön erdőket kell telepíteni és facsoportokat, tölün a 6642/930 szám alatt e tárgyban kiadott
tanfelügyelőségi intézkedés.
vagy fasorokat kell létesíteni.
A feladat nem olyan könnyű is egyszerű,
E törvény alapján nagy léptekkel indult
meg országszerte a faültetvények létesítése. Az miként az az első pillanatban látsjdh* Mafadíállami csemetekertek és magán faiskolák száz­ sággal, kitartás hiányával, megrögzött rossz
ezer számra adják ki a fásításhoz szükséges szokással, nemtörődömséggel, igen; gyakran
facsemetéket és ezzel a legbiztosabb utón hala­ határozott rosszakarattal, szándékos; kártevéssel,
éretlen pajkossággal és meggondolatlan csinytedunk a kívánt cél felé.
■ I '
Ebbe a közgazdasági fontosságánál fogva véssel kell megküzdeni.
Mert nyilvánvaló dolog, hogy a faült^tvévalóságos nemzetmentö akcióba nekünk — a nép­
oktatás terén működő tanerőknek — be kell nyek rongálásában nem egyedül és kizárólag
kapcsolódnunk. E téren kettős a feladatunk. iskolás növendékeink a bűnösök. Amikor az
Elsősorban segítségére kell lennünk a földmivelés- életerős, fiatal faűltetvények ideje előtt kapa,ügyi kormányzatnak faültetvények, gyümölcsö­ ásó és egyébb szerszám-nyéllé fakulnak át,
sök létesítésének propagálása áltál. Meg kell avagy amikor az őrizetlenül hagyat,/ vagy nem
ragadnunk minden kínálkozó alkalmat erre: a kellő felügyelet alatt tartott k' "
felnőttek figyelmét felhívni és tettre serkenteni. állatok tesznek a faültetvényekb
_
. __
Másodsorban a már létesített faültetvények ápo­ hatatlan kárt és pusztítást, akkor
lására, gondozására és védelmére kell rávezetni kivül állók a hibásak. Éppen ezért tkhát, hogy
a favédelem terén lényeges és határozott javulás
ás rászoktatni népünket.
Az előbbi feladat a könnyebb, utóbbi a állhasson be, figyelműket a felnőttek ezirányu

8

NÉPMŰVELÉS

„Én vagyok az út, az igazsúgj mely a nép
leikéhez vezet", tehát értenem kell mindenhez,
melyen átgázolok a nép műveltségének, boldog­
sága és megelégedésének céljához. Én tanítok,
felvilágositok, én tanácsolok, én vezetek, tehát
bennem, általam, velem alakul át társadalmam,
népem, nemzetem, melynek én vagyok az erjesztő
gombája. Ez a tanitói öntudat ad nekem erőt,
bizalmat, reményt; ez szab nekem kötelessége­
ket, de ez ad nekem jogot is ahhoz, hogy úgy
formáljam népemet, hogy emberileg megbecsüljék
h föld hátán. A nép azt és úgy olvassa, ahogy
én akarom és ha én,.. . te,. ., ö,..» mi tanitók
úgy akarjuk megreformálni a sajtót, hogy ne
legyen csábitó pellengér, hát nem is lesz.

végig söpörtek Európa testén, aránylag jól és
biztosan kibírta.
A háborút köpető békediktátumok szétrob­
bantották ezt az egységet és bennünket olyan
helyzetbe juttattak, amelyre példa a történelem­
ben sem akad! Helyzetünk annál súlyosabb,
mert Nagy-Magyarország %-ad részének elszakitásával olyan javaktól fosztattunk meg,
melyeknek Jiiányát most, a gazdasági világhábo­
rúban aggasztó módon érezzük.

Tárgyam fejtegetése megkívánja, hogy a
sok-sok elvesztett javak egyikét felemlítsem. A
reánk vonatkozó békeszerződés erdeink 86.6%át vette el tőlünk. U. i. míg Nagy-Magyarország
erdőterülete 1913. évben 7400000 ha. volt,
amelyen belül a különféle célokat szolgáló fa­
nemek kedvező arányú területeket foglaltak el,
mert pl. tölgyerdö 1974000 ha., bükk- és más
Rovatvezetők: Bihary István, vez. kir. tanfelügyelő lomberdő, 3660000 ha. és fenyöerdő 1775000
Greczmajer nároly áll. el. isk. igazg.
ha. volt, most csonka hazánk összes erdőterü­
lete alig tesz ki 1250000 ha.-t, az is inkább
Faültetvények védelme,
lomberdő fenyő alig akad. És mig 1913-ban
Pataky Sándor
x
80 millió a. korona volt külföldi fakivitelünk
kisújszállási önálló gazd. isk. igazgató előadása.
értéke, most csaknem összes tűzifa és épületfa
A Paris környéki békedictatumok állítólag szükségletünket külföldről kell behoznunk, súlyos
véget vetettek a világháborúnak, vagyis most milliókkal adózván ezzel szomszédainknak.
békében élnénk, az annyira áhított békében. És
Ilyenforma a helyzet a gyümölcsfa ültetvé­
mégis az emberiség minden egyes egyedének, nyeinknél is. Az elcsatolt részekkel együtt el­
legyen az bármily foglalkozású, tartozzék az vesztettük a kitűnő téli almát,termő Máramaros
bármely nemzethez: győzőhöz, vagy legyőzött- és Nagybánya vidékét és a kiváló gyümölcs­
höz, a reá nehezedő terhek súlya alatt tapasztalnia, termő Erdélyt. E terüleletek gyümölcstermése
egyénileg is éreznie kell, hogy az óhajtott béke nemcsak fedezte egész Nagy-Magyarország gyü­
helyett súlyos válságban, igazi világválságban mölcsszükségletét, hanem abból tekintélyes kivi­
élünk! Az egyes nemzetek, hogy saját magukat telűnk is volt. És most az 1929 évi statisztika
e válságon átmenthessék, kétségbeesve küz- tanúsága szerint
denek egymás ellen. Valóban, most mindenki
almáért
. . . 2048000 P-t.
harcol mindenki ellen. Kíméletlenebb, kegyet­
dióért .... 2299000
lenebb e harc a fegyveres küzdelemnél, hiszen
manduláért . .
995000
lét és nem lét függ a kimenetelétől.
mogyoróért . . J475000Ilyen súlyos és életbevágó gazdasági meg­
aszalt szilváért . 1073000
próbáltatásban aligha volt része hazánknak. A adtunk ki külföldnek. Pedig, amiként az erdő­
modern világgazdaság kialakulásának idejében ségek terméke a tűzifa, az épületfa, a papirAusztriával symbiozisban éltünk, a monarchia gyártásra és más ipari célokra szolgáló fa nem
területe gazdaságilag kiegyensúlyozott volt és luxus célokat, hanem elsőrendű életszükséglete­
olyan egységet alkotott, amely még az olyan ket szolgál, úgy nemcsak a külföldön, de nálunk
nagy gazdasági válságokat is, amilyenek a múlt is rájöttek már régen arra, hogy a gyümölcs
század végén és századunk elején ismételten sem luxus cikk, hanem feltétlenül szükséges és

Pedagógiai Szeminárium.

igen tápláló népélelmezési anyag. Maga a foly­ nehezebb. Mert hiszen népünk szeret fát ülhetni.
ton fejlődő orvosi tudomány is a leghatározottab­ A viládháborut követő időkben ^örvendetesen
ban vallja azt, hogy a mai idegéletet élő. gyorsan tapasztalhattuk, hogy közlakosságun^ a háború­
dolgozó emberi szervezet legjobb erőforrása a nak és az azt kővető foradalmi időknek á fa­
tápláló, a gyorsan és könnyen emészthető, állományban történt pusztításait |nily fokozott
vitaminokban gazdag gyümölcs.
igyekezettel sietett pótolni. A fa és gyümölcsfa
Kormányzatunk mihamar tudatára jött ültetés valóságos lázzá lett nála. 1^ módot^sok'
annak, hogy az elszakított részek faanyagát úgy ezer és ezer fa került ültetés alá. Csak kis terü­
erdészetileg, mint a gyümölcs-termelés terén letre vonatkozó adatot említek feli erre vonat­
pótolni kell, ez elsőrendű fontosság és halaszt­ kozólag, de abból következtem lehet az egész
hatatlan kötelesség. Mert továbbra is a külföldre csonka ország területére. Csak itt Kisújszálláson
szorulni faanyagokért, mig az egyrészről az és csak a mi iskolánk faiskolájából 4 év íalatt
éppen -nem barátságos érzelmű utódállamok 9728 drb. gyümölcsfa és 3204 dfb. különféle
kénye-kedvének teszi ki, másrészt a behozatal­ gazdasági fa került kiadásra és; legnagyobb
ai járó óriás összegek kiadása teljes elszegé­ részben helyben elültetésre.
nyedésre vezet. Ez a felismerés vezetett el az
És most a fásításra vonatkozó törvény
alföldi erdők telepítéséről és fásitásáról szóló kötelező er^e megsokszorozza ezt. Biztos tehát,
1923. évi 29. te. megalkotásához és ahhoz, hogy hogy elültetett fában nem igen lesz hiány.
a földmívelésügyi minisztérium emellett az alföldi Azonban az ültetés csak félmunká, .annak fis az
gyümölcsösök létesítését minden rendelkezésére egyszerűbb és könnyebbik fele. Hogy a fa^ltetvény a kitűzött célt szolgálja, a hpzzá főzött
álló eszközzel támogassa.
Az említett törvény elrendeli, hogy a mező­ reményeket valóra váltsa,, ahhoz % faápolásnak,
gazdasági termelés előmozdítása, továbbá az gondozásnak és főként a védelemnek sorozata
egészségügyi és klimatikus viszonyok megjaví­ szükséges. Ebben kell nekünk a faültetöknek
tása érdekében, valamint a közlakosság minden segítségére lenni. Ezt kívánja a 860-50—543-1 929
irányú faszűkségletének biztosítása céljából az számú V. K. M. rendelet és eztlkéri számon
Alföldön erdőket kell telepíteni és facsoportokat, tölün a' 6642/930 szám alatt e tárgyban kiadott
tanfelügyelöségi intézkedés.
<
*
vagy fasorokat kell létesíteni.
A feladat nem olyan könnyű és egyszerű,
E törvény alapján nagy léptekkel indult
meg országszerte a fa ültetvények létesítése. Az miként az az első pillanatban látszik* Maradiállami csemetekertek és magán faiskolák száz­ sággal, kitartás hiányával, megrögzött fossz
ezer számra adják ki a fásításhoz szükséges szokással, nemtörődömséggel, igen gyakran
facsemetéket és ezzel a legbiztosabb utón hala­ határozott rosszakarattal, szándékos kártevéssel,
éretlen pajkossággal és meggondolatlan ’csinytedunk a kívánt cél felé.
Ebbe a közgazdasági fontosságánál fogva véssel kell megküzdeni.
Mert nyilvánvaló dolog, hogy a faültetvé­
valóságos nemzetmentő akcióba nekünk — a nép­
oktatás terén mükődő tanerőknek — be kell nyek rongálásában nem egyedül és kizárólag
kapcsolódnunk. E téren kettős a feladatunk. iskolás növendékeink a bűnösök, Amikor az
Elsősorban segítségére kell lennünk a földmivelés- életerős, fiatal faültetvények ide|e előtt kapa,
ügyi kormányzatnak faültetvények, gyümölcsö­ ásó és egyébb szerszám-nyéllé > alakulnak át,
sök létesítésének propagálása áltál. Meg kell avagy amikor az őrizetlenül hagyott, vagy nem
ragadnunk minden kínálkozó alkalmat erre: a kellő felügyelet alatt tartott kisebb-nagy.obb
felnőttek figyelmét felhívni és tettre serkenteni. állatok tesznek a faültetvényekífen helyrehoz­
Másodsorban a már létesített faültetvények ápo­ hatatlan kárt és pusztítást, akkor már az> iskolán
lására, gondozására és védelmére kell rávezetni kívül állók a hibásak. Éppen ezért tehá^ hogy
a favédelem terén lényeges és határozott javulás
és rászoktatni népünket.
Az előbbi feladat a könnyebb, utóbbi a állhasson be, figyelmüket a felnőtték ezirányu
H

j

10

>_______________

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

felvilágosítására is ki kell terjesztenünk. Minél­ gazdasági termelést mozdítja elő közvetve tehát
fogva'feladatunk kettős irányú: iskolán kívüli így szolgáltat felbecsülhetetlen hasznot. így tehát
a faültetvények és erdőségek a mezőgazdasági
és iskolán belüli.
A faültetvények védelme tárgyában kiadott termelésre, a földek termőképességére s általában
V. K. M. rendelet a követendő eljárásra két egész gazdasági kultúránk számára nélkülözhe­
útbaigazítást nyújt, az egyik minden lehető alka­ tetlenek. Olyan vidékeken, ahol a faültetvények
lommal felhivandók a tanulók' figyelme a fák és erdők helyes elosztással foglalnak el megfe­
nagy közgazdasági jelentőségére s a másik a lelő területeket, a természeti erők károsításai
talárok és tanítók igyekezzenek a tanulókra a még kedvezőtlen körülmények között is lényeg­
szükséghez képest még a megengedett iskolai telenek. Ilyen helyeken a természeti és gazdasági
büntetése alkalmazásával is úgy hatni, hogy a élet megnyilvánulásai a legteljesebb öszhangban
vanriak egymással.
farongálások végleg megszűnjenek.
(Folytatjuk.)
Vizsgáljuk hát elsősorban, hogy a faültet­
vényeknek miben rejlik közgazdasági jelentő­
ségük.
A faültetvények rendkívüli sokoldalú hiva­ Pedagógia szeminárium postaládája
tását es közgazdasági ‘jelentőségét 3 főirány
szerint csoportosíthatjuk:
A .faültetvények védelme.
a)
gazdasági
Jelenlegi kormányunknak nagy horderejű és
b)
természeti és
a jövőre nézve is messze kiható jelentőségű
c)
egészségi rendeltetésük szerint.
akciója a Nagyalföld befásitása.
a) Gazdasági jelentőségük abban áll, hogy
A kultuszkormány is sietett ennek a való­
a közönséges az u. n. gazdasági és erdei fák. ban fontos intézkedésnek a támogatására azzalr
valamint a gyümölcsfák is olyan javakat szolgál­ hogy a faültetvények védelmét az iskolai neve­
tatnak, amelyekre gazdasági életünkben feltét­ lés és oktatás keretébe beilleszteni rendelte és
lenül szükségünk van. így azok adják a tüzelő- a pedagógiai szemináriumok tárgysorozatába
fát, a szerszámfát, az épületfát, igen sok iparhoz is felvétette.
A midőn a kisújszállási pedagógia szemi­
a nyersanyagot, a gyümölcsfák termik a sok­ náriumon Pataky Sándor gazd. isk. igazgatónak
féle gyümölcsöt, szolgáltatják a butorkészités ebben a tárgyban tartott érdekes elméleti elő­
legértékesebb faanyagát, alkalmat nyújtanak adása elhangzott, több oldalról az a óhaj merült
ezenkívül többféle gazdasági mellék ág; méh- fel, az egybegyüit tanítóság körében miszerint
tenyésztés. selyemhernyótenyésztés stb. üzésére kívánatos volna a faültetvények védelméről
mindezekkel közvetlenül hasznot szolgáltatnak. gyakorlati mintatanitásokat is tartani annak
bemutatására, vájjon miként lehetne azt a gon­
b) A faültetvény természeti hivatása és dolatkört bármelyVtanitási egység keretébe be­
jelentősége is éppen ilyen sokoldalú. Rögzíti a illeszteni és feldolgozni.
talajt: megakadályozza a faültetvény azt, hogy
Erre nézve megnyugtathatjuk kartársainkat,
a csapadék lemossa a hegyekről a hegyoldalak­ hogy a vezető kir tanfelügyelő ur intézkedett,
ról a talajt, hogy a szél elhordja a homokot, miszerint a jövő szemináriumokon a faültetvé­
megnehezíti a talajcsuszást, hógörgetegek kelet­ nyek védelméről tanítási egységek keretében
mintatanitások tartassanak.
kezését. Szivacsszerüvé teszi a talajt-, miáltal
az a hóiét és esővizet könnyebben magába
Helyreigazítás. Múlt számunkban beszámoltunk
szívja, ott elraktározza.. Szabályozza a hőviszo­
nyokat megtöri a szelek erejét, enyhíti a tikkasztó a Kunszentmártonban tartott pedagógiai szeminárium­
ról. A tudósításból azonban a szeminárium egyik
hőséget. Kedvezőbbé teszi a csapadék viszonyo­ értékes programpontja kimaradt. Geiszler Péter áll.
kat mérsékli a szárazságot, elősegíti a harmat- tanitó szép, tartalmas és ügyesen összeállított mintatanítást tartott e szeminárium keretében az V. oszt,
képződést. Eme sokoldalú természeti jelentőség földrajz anyagából, amelyet a hallgatóság élénk
által nyilvánvaló, hogy a faültetvény a mező­ helyesléssel és nagy tesztéssel fogadott.

Egyesületi ügyek.
Meghívó.
A Jasz-Nagykun-Szolnok várm. Általános
Tanítóegyesület

Temetkezési alosztálya
f. é. junius 8-án délelőtt 9 (kilenc) órakor tartja

évi rendes közgyűlését
Szolnokon,
a vármegyeháza dísztermében,
melyre az igen tisztelt Tagtársakat meghívjuk.

Tárgysorozat:
1. Elnöki megnyitó.
2. Pénztári jelentés.
3. indítvány.
Szolnok, 1931 május 15-én.
Hajós István s. k.

Totola József s. k.

jegyxö.

elnök.

Választmányi gyűlés.
A közgyűlés előtt tartandó bírálóbizottsági
és választmányi gyűlés pontos határidejét a
lap megjelenése előtt rajiunk kívüli okokból
nem állapíthattuk meg. Ezúton kérjük a választ­
mány igen tisztelt tagjait, hogy a később kül­
dendő meghívó nyomtatványunk szerinti időre
szíveskedjenek pontosan megjelenni.
Elnökség.

Társasebéd.

Kartársak szíves figyelmébe.
Ezúton is felkérjük tagdíjfizetési hátralék­
ban levő Kartársainkat, hogy elmaradt $ már
esedékessé vált tagdijaikat t- mivel a 'tanév
vége felé tartunk s egyesületünk lem tud fize­
tési s egyéb kötelezettségeinek eleget tenni —
az egyesület pénztárába befizetni szíveskedjenek.
Tisztelettel
I
J .
,
। Elnökség.

Hivatalos rész
1258/1931 sz.

*

Tárgy: Mauks Ernő .Sas és pillangó" c.
állatmese könyvének ajánlása,
Valamennyi állami, községi, izraelita és magán
elemi népiskola tekintetes Igazgatóságának.
Értesítem, hogy dr. Mauks Ernő kir* tan-'
felügyelő közismert jónevü író tollából . most
jelent meg „Sas és pillangó* cím alatt egy jcötet
állatmese. A mesék igen tanulságosak és amellett
szórakoztatók. Igen alkalmasak a gyermekek
kedélyének és erkölcsének nemesit‘sere. Vizsgái
jutalomkőnyvnek igen alkalmas. Ára 3-30'ííllér.
Ugyancsak figyelmébe ajánlom) a „Fogoly
oroszlánok* című állatmeséit Értnek ára 4 P.
Mindkettő megrendelhető a szerkőnél Szikszón
(kir. Tanfelügyelőség)
*
Szolnok, 1931 április 13-án.

Bihary István
A közgyűlés utáni társasebéd megszerve­
rét. kir. taafdéfyeli.
zésére, ismételten Mészáros kartársat kértük
L
•fel. Kérjük a résztvenni óhajtókat, hogy szíves­ 1422/1931, szám.
kedjenek levelezőlap utján bejelenteni ebéd- /
Tárgy: A Helsinkiben tartandó fínníugor
igényüket a következő címre: dunaháti Mészáros *
kongresszuson a tangók részvétele.
Gyula áll tanitó Szolnok, Konstantin-u. 15. —
Egy teríték ára (borravalóval) 2 P 20 f.
Valamennyi áll. el. isk. Tek Igazgatóságának.
Elnökség.
Állomáshtiyén.

Kérelem.
Felkérem azon Kartársakat, kik a cimükre
küldött gyűjtőivel május 10-ig nem küldötték
be, hogy szíveskedjenek azt címemre azonnal
megküldeni.
Pénztáros.

Temetkezési egyesület tagjainak f(gyemébe.
Néhai Oreskó Dezső áll. tanító elhunyta alkalmából
szíveskedjenek felnőtt személyek után 1 P 20 fillért,
hét éven aluli személyek után 60 fillért az egyesület
pénztárába befizetni.
Tisztelettel
Pénztáros.

A nm. VKM. úr a f. évi 860-1/29-14931
számú rendelete alapján értesítem, hogy Mar
ország, Finnország és Észtország kulturbtz!9 ttsága a rokonság ápolása és 9 kulturkapcso^itok
kimélyitése céljából a folyó 'évi junius hó lé,
17, 18 napjain Helsinkiben tartja meg $ IV.
finn-ugor kulturkongresszust, amelyre a magyar
résztvevők csoportja a folyó évi junius hér 9-én
kel útra.
g
Kívánatosnak tartja öna
ezen a kongresszuson a mar
képviselve legyen, ezért feli

I

10

NÉPMŰVELÉS
NÉPMŰVELÉS

gazdasági termelést mozdítja elő közvetve tehát
igy szolgáltat felbecsülhetetlen hasznot. így tehát
a faültetvények és erdőségek a mezőgazdasági
termelésre, a földek termőképességére s általában
egész gazdasági kultúránk számára nélkülözhe­
tetlenek. Olyan vidékeken, ahol a faültetvények
és erdők helyes elosztással foglalnak el megfe­
lelő területeket, a természeti erők károsításai
még kedvezőtlen körülmények között ís lényeg­
telenek. Ilyen helyeken a természeti és gazdasági
élet megnyilvánulásai a legteljesebb öszhangban
vannak egymással.
'
(Folytatjuk.)

felvilágosítására ís ki kell terjesztenünk. Minél­
fogva feladatunk kettős irányú: iskolán kívüli
és iskolán belüli.
A faültetvények védelme tárgyában kiadott
V. K. M. rendelet a követendő eljárásra két
útbaigazítást nyújt, az egyik minden lehető alka­
lommal felhivandók a tanulók figyelme a fák
nagy közgazdasági jelentőségére s a másik a
talárok és tanítók igyekezzenek a tanulókra a
szükséghez képest még a megengedett iskolai
büntetése alkalmazásával is úgy hatni, hogy a
farongálások végleg megszűnjenek.
Vizsgáljuk hát elsősorban, hogy a faültet­
vényeknek miben rejlik közgazdasági jelentő­
ségük.
A faültetvények rendkívüli sokoldalú hiva­ Pedagógia szeminárium postaládája
tását és közgazdasági jelentőségét 3 főirány
szerint csoportosíthatjuk:
A faültetvények védelme.
a)
gazdasági
Jelenlegi kormányunknak nagy horderejű és
b)
természeti és
a jövőre nézve is messze kiható jelentőségű
c)
egészségi rendeltetésük -szerint.
akciója a Nagyalföld befásitása.
a) Gazdasági jelentőségük abban áll, hogy
A kultuszkormány is sietett ennek á való­
a közönséges az u. n. gazdasági és erdei fák. ban fontos intézkedésnek a támogatására azzal,
valamint a gyümölcsfák is olyan javakat szolgál­ hogy a faültetvények védelmét az iskolai neve­
tatnak, amelyekre gazdasági életünkben feltét­ lés és oktatás keretébe beilleszteni rendelte és
lenül szükségünk van. így azok adják a tüzelő­ a pedagógiai szemináriumok tárgysorozatába
iét, a szerszámfát, az épületfát, igen sok iparhoz is felvétette.
A midőn a kisújszállási pedagógia szemi­
a nyersanyagot, a gyümölcsfák termik a sok­ náriumon Pataky Sándor gazd. isk. igazgatónak
féle gyümölcsöt, szolgáltatják a butorkészités ebben a tárgyban tartott érdekes elméleti elő­
legértékesebb faanyagát, alkalmat nyújtanak adása elhangzott, több oldalról az a óhaj merült
ezenkívül többféle gazdasági mellék ág? méh- fel, az egybegyült tanítóság körében miszerint
tenyésztés. selyemhernyótenyésztés stb. üzésére kívánatos volna a faültetvények védelméről
mindezekkel közvetlenül hasznot szolgáltatnak. gyakorlati miritatanitásokat is tartani annak
bemutatására, vájjon miként lehetne azt a gon­
b) A faültetvény természeti hivatása és
dolatkört bármely tanítási egység keretébe be­
jelentősége is éppen ilyen sokoldalú. Rögzíti a illeszteni és feldolgozni.
talajt: megakadályozza a faültetvény azt, hogy
Erre nézve megnyugtathatjuk kartársainkat,
a csapadék lemossa a hegyekről a hegyoldalak­ hogy a vezető kir tanfelügyelő ur intézkedett,
ról a talajt, hogy a szél felhordja a homokot, miszerint a jövő szemináriumokon a faültetvé­
megnehezíti a talajcsuszást,} hógörgetegek kelet­ nyek védelméről tanítási egységek keretében
mintatanitások tartassanak.
kezését. Szivacsszerüvé teszi a talajt-, miáltal
az a hóiét és esővizet ^könnyebben magába
Helyreigazítás. Múlt számunkban beszámoltunk
szívja, ott elraktározza. Szabályozza a hőviszo* nyokat megtöri a szelek erejét, enyhíti a tikkasztó a Kunszentmártonban tartott pedagógiái szeminárium­
ról. A tudósításból azonbán a szeminárium együk
hőséget. Kedvezőbbé teszi a csapadék viszonyo­ értékes programpontja kimaradt. Geiszler Péter áll.
kat mérsékli a szárazságot, elősegíti a harmat- tanító szép, tartalmas és ügyesen összeállított mintatanítást tartott e szeminárium keretében az V. oszt,
képződést. Eme sokoldalú természeti jelentőség földrajz anyagából, amelyet a hallgatóság élénk
által nyilvánvaló, hogy a faültetvény a mező­ helyesléssel és nagy tesztéssel fogadott.

-------------------------------------------------------- - -----------

$

Egyesületi ügyek.

Kartársak szives figyejmébe;

Meghívó.

ban levő Kartársainkat, hogy elmaradt s már
esedékessé vált tagdíjaikat f- nővel a fanév
vége felé tartunk s egyesületünk iem tud fize­
tési s egyéb kötelezettségeinek eleget tengi —
az egyesület pénztárába befizetni szíveskedjenek.
Tisztelettel
T .
Elnökség. V

A Jász-Nagykun-Szolnok1 várm. Általános
Tanítóegyesület
,

Temetkezési alosztálya
f. é. junius 8-án délelőtt 9 (kilenc) órakor tartja

évi rendes közgyűlését
Szolnokon,
a vármegyeháza dísztermében,
melyre az igen tisztelt Tagtársakat meghívjuk.

Tárgysorozat:
1.
Elnöki megnyitó.
2.
Pénztári jelentés.
3.
Indítvány.
Szolnok, 1931 május 15-én.
Hajós István s. k.

Totola József s. k.

jegyző.

elnök.

Választmányi gyűlés.
A közgyűlés előtt tartandó bírálóbizottsági
és választmányi gyűlés pontos határidejét a
lap megjelenése előtt rajiunk kívüli okokból
nem állapíthattuk meg. Ezúton kérjük a választn tny igen tisztelt tagjait, hogy a később kül­
dendő meghívó nyomtatványunk szerinti időre
szíveskedjenek pontosan megjelenni.
Elnökség.

Társasebéd.
A közgyűlés utáni társasebéd megszerve­
zésére, ismételten Mészáros kartársat kértük
•fel. Kérjük a résztvenni óhajtókat, hogy szíves­
kedjenek levelezőlap utján bejelenteni ebéd­
igényűket a következő címre: dunaháti Mészáros
Gyula áll tanító Szolnok, Konstantin-u. 15. —
Egy teríték ára (borravalóval) 2 P 20 f.
Elnökség.

Kérelem.
Felkérem azon Kartársakat, kik a címűkre
küldött gyüjtőivet május 10-ig nem küldötték
be, hogy szíveskedjenek azt címemre azonnal
megküldeni.
Pénztáros.
Temetkezési egyesület tagjainak f(gyemébe.
Néhai Oreskó Dezső áll. tanító elhunyta alkalmából
szíveskedjenek felnőtt személyek után 1 P 20 fillért,
hét éven aluli személyek után 60 fillért az egyesület
pénztárába befizetni.
'
Tisztelettel
Pénztáros.

Ezúton is felkérjük tagdíjfizetési hátralék­

Hivatalos
___rész
_■ J
1258/1931 sz.

,j

‘ !

Tárgy: Mauks Ernő „Sas ég pillangó" c.
állatmese könyvének^ajánlása.

Valamennyi állami, községi, izraelita és magán
elemi népiskola tekintetes Igazgatóságának.
Értesítem, hogy dr. Mauks ’JrAö kir., tan­
felügyelő közismert jónevü író Joliéból most
jelent meg „Sas és pillangó* cim filatt egy kötet
állatmese. A mesék igen tanuÜágpSak és amellett
szórakoztatók. Igen alkalmasak á gyermekek
kedélyének és erkölcsének nemesítésére. Vizsgái*
jutalomkönyvnek igen alkalmas. Ára 3-30 fillér.
Ugyancsak figyelmébe ajánlom a „Fogoly
oroszlánok" cimü állatmeséít. Ennek ára 4 P.
Mindkettő megrendelhető a szerzőnél Szikszón
(kir. Tanfelügyelöség)
Szolnok, 1931 április 13-án.
’
Bihary István
vez. ktr. UaM&gvelö.

1422/1931, szám.

I
ü -’
Tárgy: A Helsinkiben tartandó finn-ugor
kongresszuson a tanítók részvétele.

Valamennyi áll. el. isk. Tek Igazgatóságának.
.
Állomáshelyén.
A nm. VKM. úr a f. évi 860-1/29-1 hl
számú rendelete alapján értesítem, hogy Magyar­
ország, Finnország és Észtország kulturbizöttsága a rokonság ápolása és a kulturkapcsolatok
kimélyitése céljából a folyó évi junius hó Jé,
17, 18 napjain Helsinkiben tartja meg a IV.
finn-ugor kulturkongresszust, amelybe a magyar
résztvevők csoportja a folyó ári június hó Mén
kel útra.
Kívánatosnak tartja önagyméltósága, hogy
ezen a kongresszuson a magyar tanítói káé is
képviselve legyen, ezért felhívom h tek. Igaz-

12

,

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

gatóságot az igazgatása alá tartozó elemi iskolák
tanítóit a kongresszuson részvételre buzdítsa, az
áll. isk. tanítóinak, ha részt óhajtanak venni, a
kongresszus tartalmára szabadságolom.
Szolnok, 1931 április hó 28.

Bihary István
vez. kir. tanfelügyelő

1489/1931. szám.

>

Tárgy: A Budapestszékesföváros által
fenntartott diákszállók igénybevétele.

Valamennyi elemi, gazdasági továbbképző és
Iparostanonciskola Tek Igazgatóságának.
Állomáshelyén.

Budapestszékesföváros polgármestere ^rról
értesítette a VKM. úr Önagyméltóságát,
a főváros az elmúlt évekhez hasonlóan ez év­
ben is fenntartja diákszállóit azon vidéki diák­
csoportok részére, melyek az iskolaév folyamán
Budapestre tanulmányi kirándulást rendeznek.
A tanulmányi csoportok résztvevői személyenkint napi 60 fillér szállásdijat fizetnek. Azok,
akik ellátást is igényelnek, személyenkint és
naponkint 3 pengőt fizetnek, ezért szállást,
reggelire 3 dl. tejet és két süteményt, ebédre
levest, főzeléket feltéttel, tésztát és kenyeret,
vacsorára pedig hideg húsfélét kenyérrel s ezeken
felül naponkint 2. drb, ingyen villamosjegyet
kapnak. Az itt tartózkodás idejére a vendégek,
akár csak szállást, ak^ ellátást is vesznek
igénybe, még . egy (1 P) pengő mosatási dijat
tartoznak fizetni.
.
\
Az érdeklődőknek felvilágosítást és Kívánat­
ra programmot nyújt Budapest székesfőváros
Diákszállóinak Központja (IV. Cukor- utca t>. sz )
Ezen kedvezményre felhívom figyelmét.
Szolnok. 1931 május hó l-én.
,

Hív. főnök helyett:
Dr. Kovács János s. k.
kir. tanfelügyelő. <

1439-1/1931. szám.

Tárgy: Testnevelési tanfolyam tanárok készére.

Valamennyi elemi iskolai tanítónő Urhölgyek és
Tanitó Urnák.
Kz Országos Testnevelési Tanács előter­
jesztésére és a m. kir. VKM. úr rendeletére a
Testnevelési Főiskola közép és középfokú iskolai
testnevelő tanárok és ezzel párhuzamosan külön
testnevelő tanárnők részére f. é. junius hó 301

tói julius hó 18-íg testnevelési továbbképző tan­
folyamot rendez, amelynek keretén belül az
általános testnevelési ismereteket, a testnevelés
egészségtana és pedagógiája, a testméréstan, a
sportok szervezése, iskolaversenyek, tornaverse­
nyek rendezéséből elméletben és gyakorlatban
tartatnak továbbképző előadások. Az elméleti
előadásokat közösen, a gyakorlati órákat külön
fogja megtartani.
A tanfolyam 30 férfi és 30 női résztvevő
részére díjmentes. A résztvevők a Testnevelési
Főiskolán kedvezményes szállást és ellátást
élvezhetnek, (fehénemü használat öszesen 1 P.
lakás, világítás napi 40 fillér, ellátás napi 3szori étkezéssel 2 pengő naponkint.
> Azok, akik a tanfolyamon résztvenni óhaj­
tanak, legkésőbb f, é. junius hó 10-ig írásban
jelentkezzenek a főiskola igazgatóságánál (Buda­
pest, I. Győri ut 13.) annak feltüntetésével, hogy
a benntlakás és ellátási kedvezményre igényt
tartanak-e?
A Testnevelési Főiskola igazgatósága
közölte velem, hogy amennyiben a közép és
középfokú iskolai testnevelő tanárok elegendő
számban jelentkezni nem fognak, úgy a tanfo
lyamra a létszám keretén belül elemi iskolai
tanítókat is fel fognak venni.
Szolnok, 1931 május hó 4-én.

Vez. kir. tanfelügyelő hivatalból távol
Gombkötő Antal
kir. tanfelügyelő. ■

Iskolánkívüli népművelés
157—1931. szám.
Valamennyi Helyi népművelési bizottságnak
valamennyi Népmüv. előadónak
A f. évi népművelés tevékenységek vármegyeszerte befejezéshez közelednek. Felkérjük,
hogy a megtartott előadások és tanfolyamok
beszámolóit f. évi junius hó 15-ig annál is inkább
beküldeni szíveskedjék, mert ezen
határidő
után érkező beszámoló jelentésekre az esetben
sem utalhatunk dijakat, hogyha a f. évi kirovást
a község csekkszámlánkra befizette.
A beszámoló nyomtatványokat írásbeli
igénylésre titkárunk küldi meg.
Egyben pedig újólag felhívjuk figyelmét
alispán elnök urnák 1930. évi augusztus hó
11-én kelt 637—931 sz. körrendeletének 10 és

11-ik pontjára. A beszámolókhoz a vezetett
„Haladási Napló“-t mellékelni kelll (1.637 —930
sz. körrendelet 9-ik pontját)
'Szolnok, 1931. május hó 2-án

Bihary István s. k.,
ügy v. elnök,
kir. tan felügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
ym. népmüv. titkár.

” HÍREK.
|

Osztie Béla. ] a magyar tanítóságot ismét

fi

13

lemmel Díjbefizetések J N -K. Szabtok vármegye Ült.
tanítóegyesület Szolnok címre 51480. száma posta­
takarékpénztári csekkszámlára eszközáihetők.

Temetkezési dij címen: Orejz György 2.40,
Jaczina Irén 1.20 Szolnok, Bezetqek Jánosné 1.20
Budapest, Kiss Kálmán 7.20 Tiszaföfdvár/Dr. Kovács
János 1.20 Szolnok, Erdődi Ágoston 3:40 TizzafŐldvár,
Körmendynp, P. Júlia 2.40 Mezőtúr, Bogy^S Béla 2.40
Jászfelsőszeptgyőrgy, Kolehner Sándor 1$) Szolnok.
Temetkezési egyletbe belépett : Erdődi Ágoston ilL

tanitó Tiszafőldvár.

Nyugtázás.
Tagdíj címen: Kun Lajosné 6
Karcag, Országh Pál 4 Budapet, Csri László 4 Défaványa, Péntek Jbzsetaé 8 Karcag, Mosó Hermina! 16
Jászberény, Manga Olga 8 Kőtelek, Kósch Btd 8
Jászladány, Nagy Zoltán 8 Kenderes, Kretschmár Margit
8 Pusztagyenda, Polonyi Jolán 8 Szolnok, ^Szeiffné jR.
Irén. 6 Tíizaroff, Kocsis Ilona 6. AlsSszászbeéek,
Gárdonyi Jenő és neje 8, Kozelka Pál 8 Tőrökftent
miklós, Rab Ilona 8 Besenyszőg, Tófűéi Ferenc 3j20,
Tóbei Ferencné 8 Szolnok, Kiss Kálnán 8 Tiszafőldvár,
Száva Lajos 8 Jászladén, Vince Imre .8 Pusztaszénttamás, Csiky Ernő 4, Csiky József 4, j Koszára József 4,
vitéz Szathfnáry Lajosné 4, Vajay Józsefivé 4, Muhy
Mária 4, Ferency Sándorné 4, Dr.*Rimóczy| Józsefnc 4,
Szilvássy Eleonóra 4, Bacskó Gyula »4, vitéz Bányai
Kálmán 8, Orosz Vladimír 4, vitéz SÁthméky Lajos 4,
Horváth Jolán 4 Szolnok, Erdei Antal Í6 Tisz^jbö,
Kiss László 8 Pusztaecseg, Komáromi Erzsébet 4 Szolpiok,
Bogyó Béla 4 Jászfelsőszentgyörgy, Bóth . Hon** 10
Tiszasüly, Lélek Kálmánná 8 Jászberény, Koósné’.'Sz.
Ilona 8 Turkeve, vitéz Tamássy Imre 4 Kunhegyes,
Schmidt Nándor 8 Tőrőszentmiklós, Szabi Róza 4,
Pongó Jánosné 4 Szajol, Bartha Béla 4, FaSkas Ká|oly
4, Szilágyiné, B. Viktória 4, Szentiványiné ^1. Martina
4, Rusz János 4, Percnyi Margit 4, Józsáná* A. Miria
4, Szegedyné V. Borbála 4. Blénessypé, Tí Adreá 4,
Báthoryné P. Mária 4, Németh Mária 4, B<nnyovákky
Ida 4, Kupics Ferenc 4 Jászberény, ^lássy^ Ferenc 4,
Balássy Ferencné 4, Baloghné F. Irm^ 4, Barabás Irén
4, Blickling Antal 4, Blickling Antalné Á, Geiszler
Péter 4, Hoffmann Mária 4, vitéz Pványff Károly 4,
Kovács Ilona 4, Ledniczky Andrásné 4, ‘Martifcány
István 4, Mihály Gyula 4, Rosznyáky ,Gézáné 4,
Scháffler Jenőné 4, Schmidt Pálné 4, Szabv‘József 4,
Tompos Lászlóné 4, Szabó Róza 4 Kunsz^ntmárton,
Skoda Mária 4, Skoda Ilona 4, Ring Károly 4, Hing
Károlyné 4, Bennyovszky Jolán 4, Vásárhelyi Márta 4,
Mihalik Kálmánná 4. László József 4, Koháry Ilona 4
Bathó Róza 4, Jankovits Béláné 4 Jábszberény,
Schieszler Hugó 8 Szajol, Nagyné H, Vilma 8 Kun­
madaras, Székely Nándor 8, Kiss Imr(e 8, Gaái János
8 Kisújszállás. Szőke Kálmán 8 P Tiiz^szentúpre.
Horváth Jolán 4 Szolnok, Csiky Anna 16 S&jol, Sqabó
Ferencné 16 Derzstomaj, Heveskunsági R^. Tanító­
egyesület 100, Merk Terézia 8,' Sáringei János 8
Törőkszentmiklós, Kmetykó Pál 8 físza^uly, Kun
Lajosné 8 Karcag, Debreceny Károly 8 Kyncsorba, N»gy

súlyos veszteség érte. Elköltözött közülünk Osztie
Béla, aki mint a Ferenc József Tanitók Házá­
nak igazgatója a Kalász könyvkiadó rt. vezér­
igazgatója közszeretetben álló, értékes, munkás
és kiváló vezérférfia volt a magyar tanitós?gnak. Azok a tanitógyermekeknek, akik fő­
iskolai tanulmányaik alatt a Tanitók Házában
laktak napról-napra érezték szeretetének melegét
s atyai gondozójukat tisztelték és szerették
benne. S koldalu ember volt, sok értékes mun­
kát végzett. Mint pedagógus is az elsők közé
tartozott, mint szervező tehetség páratlan volt.
A Eötvös-alap s igy közvetve a tanítóság
támogatására alapította meg a Kalász könyv­
kiadó rt.-t. amely a gazdasági értékeken kívül
gondosan szerkesztett a mai kor színvonalán
álló tankönyveivel maradandó pedagógia értélet
is jelent a tanítóság számára. Mély fájdalommal
állt a tanítóság ravatala körül s a súlyos vesz­
teség érzetével kísérte 28-án az óbudai temető
halottas házából utolsó útjára. Emlékét szere­
tettel őrizzük.
Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir.
Miniszter ur Benkőné Müller Klára turkevei és Mózes
Margit monori áll. tanítónőket kölcsönösen áthelyezte.
Helyettesi megbízás. Ujháii Irén oki. tanítónőt
a jászberényi-pelei áll. el. iskolához helyettes tanítónői
minőségben alkalmazta a Miniszter ur,
Államsegély. A szolnoki Tiszaparti áll. el. iskola
kisebb átépítési munkálataira 1440 P államsegélyt
engedélyezett a Miniszter ur.
Tanfolyam. A szolnoki tanítónők részére ren­
dezett 4 hetes géphimzö tanfolyam a múlt héten
fejeződött be. 16 tanítónő használta fel az alkalmat
tudása és ügyessége gyarapítására. A szükséges 16
db himzögépet a Singer Rt. bocsátotta rendelkezésre
teljesen díjtalanul. Az előzékeny cég gondoskodott
kiválóan képzett szakoktatóról is. A tanfolyamot,
mely az esti órákban a Abonyi-uti iskolában volt,
Ferenczy Kálmán igazgató agilitása hozta létre
Irén 8 Dévaványa, Jankó Károly 8, Jaskó Károlyié 8
Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások Szelevény, Sípos Béláné 4, Sípos Béla 4, Sz^lay Mária
rovatában csak a hó 5-ig kézhezvett összegek szerepel­
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a kővetkező lapszámban lesz nyugtázva.
Kérjék tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
kővetkező lapszám nyugtató rovatát is kisérjék figye­

4, Petrovay Béláné 4, Petényi Mária 4, Bwzódyné, L.
Aranka 4, Szathmári Lajos 4, Subaly József: 4. Sulaly
Józsefné 4 Nagykörű, Timpfel Ilon* 8 Tiszábő,
Haraszthy József 8 Jászberéy, Varga Mária 8 Jánoshida,
Bugyi Antal 4 Túrkeve.
<

14

NÉPMŰVELÉS

fch pénjf
öooöoooooóoooooöoö

takarít me^),
ha váfáríáfatí

Cukiig étimet
szövet-, vászon- és selyem nagyáruhá­
zában Szolnok (Balázs órás mellett) eszközli.

Kedvező fizetési feltételek!
Olcsó, leszállított árak!
Legjobb minőségű áruk!
Nagy választék!

NÉPMŰVELÉS

Bordiszmúaruk,
Illatszerek,
Játékáruk,
Tennis és sportfelszerelések,

gyermekkocsi

A Kalász könyvkiadó részvénytárs
elemi népiskolai tankönyveinek jegyzéke az 1931-32. taji^vre.
1. Az osztott és részben osztott népiskolák számára.
I.

osztályt

II. osztályt

Háros—Oldal : ABC-és könyvem. Eng. sz. : 40.855/1928.

Harmat—Maurer : Magyar Olvasókönyv. Eng. sz.: 39^78/19261

III.

nagy választékban legolcsóbb árak mellett

6 havi részletre is

Lusztig Mariska
üzletében

Szolnokon
Baross-utca, dr. Hasznos ház.

IV.

ónn, ínszen
Bagg janitú LHTSZEfí Jlagy javító
műhelyt ---- —.
' műhelyt
rablóra és legolcsóbb beszerzési forrása:

Balázs Imre

Szolnoh, Gorove-u. 25. a nerfeld palotával szemben
Telefon 502.

innnntnossna
ff bevásárlási helye, a népművelés olvasói f f
5° / 0 hülón engedményben részesülneh. ••

osztály:

Berkényi—Köveskuti—Simon : Magyar Olvasókönyv. Eng. -sz. : 39.687/1926.
Háros—Oldal—Rákos: Magyar nyelvgyakorló. Eng. sz. : 39.73711926.
Háros—Szenes: Számtan és méréstan. Eng. sz: 39.736/1826.
Marikovszky—Szarvas: Földrajz. (Javított kiadás). Eng. sz. : 39.736/1926.
Osztie—Steiner—Szűcs : Daloskönyv a III—IV. -o. számára. Eng. sz.: 57.773/1926.

V-VI. osztály :
Gyulai—Reöthy : Magyar Olvasókönyv. Eng. sz. 39.737—1926.
Maurer—Reöthy—Sohr : Magyar nyelvgyakorló V. o. számára. Eng. sz. 39.737—1926.
Maurer—Reöthy—Sohr: Magyar nyelvgyakorló VI. o. számára. Eng. sz. 39.737—1926.
Háros—Szenes : Számtan és méréstan V. o. számára. Eng. sz. 39.736—1926.
Háros—Szenes, Számtan és méréstan VI. o. számára. Eng. sz. 89.736—1926.
Csontos—Lenhartovics : Földrajz. Eng. sz. 58.169—1926.
f Bagdy—Berkényi—Berwaldszky—Sugár : Történelmi és állampolgári ismeretek, Eng. sz. 58.338—1928.
\
Novák—Szenes: Vegytan-természettan. Eng. sz. 48.721—1926. (A budapesti iskolákban is be van vezetve-;)
Tolnai: Gazdaságtan, természetrajz és háztartástan. Eng. sz 63-275—1926"B
Dr. Bárczi—Gubacs : Testünk és egészségünk. Eng. sz. 59.541 —1926.
íj
Osztie—Steiner—Szűcs : Dáloskönyv. Eng. sz. 67.769—1926.
b

2.

n vnnmEOYE EEennaroBB

osxtély:

Csorba—Vikár : Magyar Olvasókönyv. Eng. sz. : 39.687/1926.
Maurer—Osztie : Magyar nyelvgyakorló. Eng. sz. : 39.737/1926.
Háros—Szenes: Számtan és méréstan. Eng. sz.: 39.736/1926.
Osztie—Steiner— Szűcs : Daloskönyv a III—IV. o. számára. Eng. sz. : 57.773/1926.

Az osztatlan népiskolák számára:

Deli—Veszelovszky : Magyar Olvasókönyv a II. o. számára. Eng. sz. 33.146—1928.
.
Deli—Osztie: Magyar Olvasókönyv a III. o. számára. Eng. sz. 33.146—1928.
Csemai—Farkas-/Ósztie : Magyar olvasó- és tankönyv a IV. o. számára. Eng. sz. 33.146—1928.
Bozsik—Farkas—Schneider Tokay : Magyar olvasó- és- tankönyv az V VI. o. A) évi. számára. Eng. sz. 311 46—191
Csemay—Schneider—Tokay—Veszelovszky : Magyar olvasó- és tankönyv az V-VI. o. B) évi. számára. (3; .146/191

3.

Általános továbbképző iskolák számára:

Bozsik—Gergely—Láncz: Magyar olvasó- és tankönyv
Bozsik—Gergely—Láncz: Magyar olvasó- és tankönyv
Bozsik—Gergely—Láncz: Magyar olvasó- és tankönyv
Bozsik—Tarkó—Tokay: Magyar olvasó- és tankönyv az
Bozsik—Tarkó—Tokay: Magyar olvasó- és tankönyv az
Bozsik—Tarkó—Tokay: Magyar olvasó- és tankönyv az

az általános továbbképző fiúiskolák Lo. számára.
az általános továbbképző fiuiskolák.II.o. számára.
az általános továbbképző fiúiskolák III.o. számára.
általános továbbképző leányiskolák I.o. számára.
általános továbbképző leányiskolák II.o. számára.
általános továbbképző leányiskolák III.o. számára.

.. J
E.sz. 884-0!) 174/191
E.sz 884-0;■174/191
___
E.sz. 884-qi-174/191
E.sz. 884-05-174/191
E.sz. 884-0j-174/191
E.sz. 884-0jj-174-191

Azoknak az iskoláknak, amelyek tankönyveinket esetleg még nem ismerik, a bevéj
zetés reményében szívesen szolgálunk mutatványpéldányokkal. A könyvek hasznát
lata esetén a szegény tanulókat ingyen tankönyvekkel látjuk el. A megrendelőknélf . *
a bárhol elérhető legnagyobb kedvezményt nyújtjuk. Tiszta jövedelmünk legnagyobb
hányadát az Eötvös-alapnak adjuk, hogy ebből a tanítói özvegyeket és árvákat segítsd
s a Tanítók Háza fenntartását biztosítsa. Ezenkívül jelentékeny összeget juttatunk
mindén évben az országos és vármegyei tanítóegyesületeknek, továbbá tahitó!,
gyermekeinek tandijsegély címén, stb.
•
,i

Külön is felhívjuk a figyelmét kiváló 8 lapos számtan, sze
mértan, diktandó irkáinkra, vázlat- és rajzfüzeteinkr).

Kalász könyvkiadó részvénytársaság, Budapest
Vili., Szentkirályi-utca 47. (Tanítók Háza).

Ezen könyvek beszerezhetők Roth Dezső

16

NÉPMŰVELÉS

A magyar falu és tanya kultúráját szolgálják a

1

1

।

„Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei."

Az ot kötetből álló, országszerte ismeretes és általánosan kedvelt sorozatot szerkesztette
KISS JÓZSEF
a jászberényi áll. tanitóképzö gyakorlóiskolájának tanitója.
eng sz
^11. o. sz.: Olvasókönyv
.
..
.
64 16811971
ív «
bnyv' maRyar nyelvgyakorlatok példatárral
67 77011926
V-VI o ’ A) Zfcívam
nyelvgyakorlatok példatárral, földrajz
70427(1926
(5' k' i ♦ i°
.S , OKasokonyv, magyar nyelvi és fogalmazási
gyakorlatok példatárral, földrajz, történelem polgári jogok és kötelesV-Vi (Trí .iJíh’ te™é“etraiz. gazdaságtan, háztartástan, egészségtan
.38.622(1927
korlatok példatárral, földrajz, történelem, alkotmánytan, polgári jogok
es kötelességek, természettan, természetrajz, gazdaságtan, háztartástan .

38.622(1927

RÉSZLETES TANANYAGBEOSZTÁS DÍJTALANUL KAPHATÓ.

Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett
csupán a következő könyvekre van szükség i
Ábécéskönyv. Angyal János-Fekete József- Gállá Endre: Ábc és olvasókönvv
29 82111926
Tomcsanyiné Czukrász Róza-Tóthné Moravcsik Fr/tó: A mS g"er’
’
mek első könyve.
.
'
26^62 1077
Számtan. Kiss József-Valter Károly: Számtani és mértani példatár a II-VI.'
I 42454 1926
0. sz., 4 Kötetben
j oq aa *2 1007
Ének
3 UI-Vi;
4 ^latban
926
tneK. óarany fíe/ű. Kig dalkonyv a III—VI. o. sz. .
73 978 1927
Tiboldi József: Enekeskönyv a III—VI o sz
« 276 10%
Atlasz. Cholnoky Jenő: Népiskolai Atlasz I. (Magyarországé
.'
884-05I127-1929
Népiskolai Atlasz II. (A világrészek)
.
,
.
304_ 051108 1930
A Magyar Földrajzi Intézet kiadása.

■

004

o0|10ö —1940

Osztott, részben osztott és osztatlan iskolák
országszerte megelégedéssel használják Angyal János, Fekete József Gállá Endre olvasókönyveit
ABC és olvasókönyv ,az I. 0. sz. 29,82111926
Olvasókönyv a III. 0. sz.
40,85111928
™
(Módszeres útmutatással.)
Olvasókönyv a IV. 0. sz. 884—05(169—1929
Olvasókönyv a II. 0. sz. ’
32,013(1927
Olvasókönyv az V—VI. 0. sz. 884—05|90-1930

;

A továbbképző népiskolák legjobb könyvei:
Abonyiné-Keresztury Margit: Önálló gazdasági és osztott gazdasági tovább,ke.Pzo iskolai olvaso- es tankönyv a leányisk. I., II., III., 0. sz. .
63 98611928
Geher Lajos: Gazdaleanyok könyve I. rész. A gazdasági népisk. I. leány 0. sz. 884-05176-1930
.....
Gazdafiuk könyve I rész. A gazdasági népiskolák I. fiú 0. sz.
884—05(76—1930
Hpbner József: 4 kisgazda könyve OIvísó- és. tankönyv az osztatlan elemi
iskolákká! kapcsolatos továbbképző népiskolák I. 0. sz. .
.
44,111(1927
IlftVL *
"
'
' . •
' 1 ■
5325611928
Tóth Mihály: Búzakalász. - Gazdálkodó ifjak, leányok könyve, ' Olvasó884-°5!1/6‘1929
tankönyv általános továbbképző és-gazdasági népiskolák sz. I. esztendő
53 25511928
ííi. .
84.50111928

Újlaki Vilmos—Varga Márton: Önálló gazdasági és osztott gazdasági továbbképző isk. olvasó- és tankönyv a fiúiskolák L, II., III. 0. sz. .
.
61,438|1928
A kisgazda könyvéhez Tájékoztató és tanmenet, a Búzakalász-hoz Tananyagbeosztás jelent meg a
könyvet használó tanító urak és úrnők részére, melyet kívánságra díjtalanul küld meg a kiadó •

FRANKLIN-TÁRSULAT BUdaPest, ív, Egyetem.u. 4
I

Az itt hirdetett könyvek kaphatók Roth Dezső könyvesboltjában.

1

nőin Dezső, szoLnon
Teie/on „3.

nűnro-

és

PHPín/inunAz

Piac-tér.

Legnagyobb rahtír V
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtat\ar^fkböl
irodai felszerelésekből, írógépekből és
trógépszaiiagokbóL Üzleti Mnyoeh gyára.
Dobozgyáramban készülnek az elismerten legjc
kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dől
A vidéken legjobban berendezett honyóhOtészetem készíti a
legtartósabb kivitelű könyvkötéseket, a legegyszert
legkényesebb ízlést is kielégíti diszmüveki
Hönyunyomdám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta hőnyi) -

.

nyomdai munkát.
mielőtt műiből rendelne, hérjen tőlem árajánlatit!

hönyimyomda. * üzleti hányoeh gyára.

______

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

NEPMÜVEL
Tankönyveh

Tanszerek

Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Greczmajer Károly

Keszthelyi István
Felelős kiadó:

nönyvhötéseh
nyomtatványok

szomon

Csiky Ernő

Szolnok, 1931- junius hó-

;

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
piac-tér.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRUHÁZ

telefon hs.

Raktáron van és azonnal szállítható:
Iskolai nyomtatványok.
645. Helyreállítási elszámolás
646. Butoretszámolás
■'47 a. Állami elemi népisk., óvodai gond­
noka. (együttes) költségvetés, küliv
647- b. Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, beliv
548. I Kimutatás beiratási dijakról
649. II' Kimutatás egyenesadókról, 5%,
3%-os pótadóváltságról
650 :;i, Kimutatás a készpénz- és termény­
hozzájárulásról
651. IV. Kivonat a bérszerződésből
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
653 VI. Kivonat kölcsöntörleszt.tervezetből
654. VII. Kimutatás hitoktató dijak meg­
állapításához
-55. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapításához
■ 56. iX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
értékéről
657. Átvételi elismervén} anyagokról
658. Napszámjegyzék

659 60. Népiskolai helyi tanmenet A),
)
belív B) külív
661. Könyvtári költségvetés
662
..
j énztári napó és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663 Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
. anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
663. All elemi isk. (kisdedóvodai) anvagszámadás*
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. isk. alapvagyon-számadás
671 b Statisztikai kimutatás
672. Berszerzödés bérbeveendö épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél
691. Beirási díj kezelési napló*

915. Leltári napió (1. sz. minta)*
915 Szakleltár (2. sz. minta)*
917 Szobaleltár (4. sz. minta.

949.
941.
942.

Leltári nyomtatványok.
Könyvtári szakleltár (3 sz. minta)*
Selejtezési jegyzék (5. sz. minta;*
Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami e emi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824 a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső ív
824;b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső ív
824c. Állami elemi iskola is óvoda­
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend
elemi
iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív = 2
;
példán}
950 X. Kimutatás
\ I. á. Kimutatás
X■
943 Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kin utatás (7. sz. minta)

‘ az 1921. évi XXX. törvénycikk vé
L -n. Tanköteles törzskönyvi lapja.
11. m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan­
2. m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül­
kötelesről
déséhez
12. m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett
3. n. Óvó- es tanköteles korba lépő gyér
tanoncokról
mekekt bejelentése
13. m. Egyéni lap
4, m. Beköltözött gyermekek bejelentése
14 m. Értesités az iskolából kilépő tan­
5. m. Végleg elköltözöm gyermekek be
köteles gyermekről
jelentése
'
15. m Kimutatás az október 15-ig beirt
6. m. Kivonat a születési anyakönyvből
tanulókról
’ -“
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből 16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
(szept. 1-töl.)
viselőjéhez
.8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
17. m. Kimut. törzskönyvezettiankötelesekröl
(aug. 31-ig).
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
9. m. Jelentés ‘
elkövetett kihágásért
10. m. Kimutatás iparos- és' kereskedö- 19 m. Felhívás hivatalból való beiratásra
tanoncok Számában az előző évi
20. m. Értesités hivatalból való beiratásról
szeptember 1. óta beállott vál­
21 m Kötelező nyilatkozat felmentéshez
tozásokról
22. m. Orvosi jelentés és engedély

Önálló ga

23.
25.

26.

27.
28.

29
30.
31.
32.
33.
34.
35.

m. Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában •
m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetéspénzekről *
m. Nyilvántartó-napló kirótt birságpénzkeről.*
m Felvételi napló*
Haladási napló*
m. Mulasztási napló
m. Anyakönyvi napló
m. Bírságolás
m. Pénznapló büntetéspénzekröl*

iasági és gazdasági ismétlö*iskolt t számára.

A va lás- és közoktatásügyi ni. kir. miniszténum 1922. évi 139.109. sz. rend,
előirt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi jeientes
33 a. Anyakönyvi napló
A jelvétel, .mulasztás és haladás céljaira

724 Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

727.
728.

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
Haladási napló puha kötésben
Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

729. Bizonyítvány állandó menházakat ve­
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedőtanonciskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*
azok használaTk^e^

750.
751.
752.

Előmeneteli és mulasztási, napló*
"54. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
Anyakönyvi törzslap
757.
Kereskedötanonciskolai bizonyítvány
Iparostanonciskolai bizonyítvány
758.
Zarószámadás

nyOmtatvánvok a {ennáHÓ törvényeknek és miniszteri

rendeleteknek megfelelően

készültek és

A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük mer
A megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezése előtt álló raktár- vagv mintaszámot'is valamint a külső vaov
belső ivet is pontosan megjelölni.
■». valamint a kuiso vagy
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gai jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékív) is kapható.

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi junlus hó.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VARMEGYEI

NEPMUVEL

* vármegyei tanltóegyeeUlet, a kir. tanfelügyelőség, k a vármegyei Iskoiánklvüll nipmfr

FELELŐS SZERKESZTŐ :

Laptulajdonos: Jász-Hagyhun-Szolnohnármegyei Alt. Innttúegyesület.

GRECZMAJER KÁROLY.

Felelős Madó: Csthy Ernő vm. egye­
sületi pénztáros.

KESZTHELYI ISTVÁN.

megjeleníti 1
runattsl Mát is

FŐSZERKESZTŐ :

Keszthelyi István
Az elrabolt Bánát szülötte. Onnan hozta
mosolygós kék szemét* az integer Magyarorszá­
gért dobogó szivét* a gyermekért és tanitótestvéreiért lankadatlanul tevékeny szeretetét. 28
esztendeig volt a nemzetiségi'ugar magvetője s
mikor a kikelt csemeték sudárba szökkentek,
amikor megbecsülés, közszeretet és a családi
boldogság békéje közepette már-már pihenésről
álmodozott.... a 12 év előtti borzalom vihara
kiszakította áldásos tevékenysége színteréről;
A megszálló ellenség kíméletlen magyar üldözése
elöl éjnek idején, egy öltöző ruhában hagyja el
családjával a közel 3 évtizedes otthont, hogy
meginduljon a nagy bizonytalanságba.
A kommun borzalmai közepette kerül
Szolnokra, hol megértő szivü vez. kir. tanfel­
ügyelőnk : Bihary István felkarolásával meg ís
telepszik. Megindul a küzdelmes munka: az uj
fészekrakás. A Mindenható ezúttal sem hagyta
el Benne bizó gyermekét! Keszthelyi István
élete is bizonyság arra, hogy az Istenben való
rendületlen bízás megtermi a maga áldásos
gyümölcsét. Ki Istenének, hazájának, hivatásának
s családjának szenteli- életét, azt érhetik meg­
próbáltatások* de sohasem vesztheti el Isten
szerető gondoskodását. Az uj fészket rakott
Keszthelyi István rövidesen megszerezte feljebbvalóinak elismerését, kartársai szeretetét s a
társadalom megbecsülését.
A köztünk töltött 12 esztendőből 8 éven
keresztül* SASSBŐL
mint EB
a vármegyei Általános
TanítóXLWlWMkUl*
K******11 VM
*
egyesület elnöke viseli a legszebb tisztséget* amit
tanító a vármegyei méretben csak elérhet.

Most, hogy elért munkálkodásának a 40
eves tetőpontjára* mely egyúttal 3 j^l m< gszol­
gált nyugalomnak kezdete: e helyin őrí tnmel*
szeretettel köszőntjűk s szívünk mélyéből dvánjuk, hogy a Mindeható engedje noe|
hogy
mi, Jász-kun tanítók még számosáét
tül tisztelhessük* mint Tiszteletbeli Slnöi ünket.
(t f-)

Jegyzőkönyv.
Felvétetett Szolnokon 193L.é^ I junlus hó
8-án a Jász-Nagykun-Szolnok Várt fegy^ Általános Tanitóegyesületnek a vármeg eháza disztermében tartott LI. rendes kőzgyül
Jelen voltak: Keszthelyi Istvái
elnök, Almásy Sándor főispán* Ale
i|r Imre
alispán* Bihary István vez. kir.' <
sEgyelő*
Dr. Kovács János kir. tanf.* Bene i
4 kir. s.
tanf., Dr. Sárközy György városi
Török Dezső rk. esperes (Törőkj
Kovács János önálló rk. hitoktatói P.l FábiánPausztin rk. lelkész* Matterny Aádor I gondn.
elnök* Dr. Sükösd György eí
i-orvos*
Kossuth János bankigazgató* Dr. t
li Lajos
főorvos* Fejér Pál Máv. főintézö* &
Károly
számvevőségi főnök. Korpás István számellenőr*
Végh Antal gyógyszerész* Masit^ky Vladimír
volt orosz főügyész* Dr. Kovács István postaigazgató* Berkényi Károly tál
alelnök, Gállá Endre az Áll. Tanítói
il meg­
elnöke.
A----------vármegye
tanítósága
r —
—
----------------------------------- —-----------------’—
— -r
jelentek névsora mellékeivé van. I
,
A Himnusz eléneklése után Totola József

2

NÉPMŰVELÉS

aleinök rövid magyaros megnyitójában buzdítja
a vármegye tanítóságát, hogy a mai impozáns
közgyűlésből merítsenek erőt a további össze­
tartásra és a nemzetnevelö nagy munkára, hogy
azt a lobogót, amelyet a tanítóság a megcson­
kított haza felvirágoztatására kezébe vett, mielőbb
diadalra juttassa.

A választmány által választott bizottság gyűjtést
indított s ajándéktárgyat vett jubiláló elnöke
részére. Megemlékezik Keszthelyi István érde­
meiről. Példának állítja azt a lankadatlan szor­
galmat, törhetetlen lelkesedést és munkaszeretet,
mellyel hivatását ^szolgálta mindenkor. Sikeres

munkálkodását — úgymond — felsőbb hatósá­
Ily biztató reményekkel telve nyitja meg gainak többszöri elismerése és jutalmazása
Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye Általános dokumentálja a legfényesebben. Egyéniségének
Tanítóegyesületének 1931. évi junius hó 8-ra legfőbb vonása és megbecsülhetetlen értéke a
szabályszerűen összehívott LI. rendes, köz­ szeretet, melyet mindenkor éreztetett és érzett
gyűlését.
kartársaival szemben, de megbántóival s ellen­
A jegyzőkönyv vezetésére Orosz György ségeivel szemben is. Ez,oly kiváló érték, amit
követni pedig eszményi
vm. egy. jegyzőt, a jegyzőkönyv hitelesítésére meglátni könnyű,
pedig Hunyor Hona, Fazekas Károly, Richter kötelesség. Indítványozza Keszthelyi István napi­
József és Vajay József kartársakat kéri fel.
renden kívüli ünneplését.
Aleinök szívből fakadó meleg hangon
üdvözli vármegyénk illusztris vezetőit: Almásy
Sándor főispánt és Alexander Imre alispánt,
mint az egyesület disztagjait, kiknek a tanítóság
iránt érzett jóindulata és szeretete mindenki
előtt ismeretes. Kéri továbbra is jóindulatú tá­
mogatásukat.
Aleinök lelke melegéből üdvözli Bihary
István közszeretetben álló vez. kir. tanfelügye­
lőjét, aki szeretetreméltóságával és szorgalmas
munkájával a vm. tanítósága boldogulásán
fáradozik. Kiváló munkálkodására Isten áldását
kéri. Szívélyesen üdvözli a megjelent kir. tan­
felügyelőket, mint a tanítóság hivatali elöljáróit.
Üdvözli az egyházak, a város és a hon­
védség képviseletében megjelenteket.
Szeretettel üdvözli Berkényi Károlyt, mint
az Országos Tanító Szövetség kiküldöttjét és
Gai.a Endrét, mint az Áll. Tanítók Országos
Egyesületének elnökét, az iskolaszékek és gond­
nokságok kiküldötteit, valamint szive teljes
melegével üdvözli a megjelent kartarsakat.

Aleinök bejelenti, hogy Tobel Ferenc egy;
titkár napirend előtt óhajt felszólalni.
Tudomásul szolgál.

Tobel Ferenc napirenden kívüli indítványá­
ban beszámol a választmány határozatáról, mely
szerint a választmány f. évi január hó 28 i
gyűlésén elhatározta Keszthelyi István ünnep­
lését 40 éves tanitói közszolgálata alkalmából.

Előadó javaslatára a közgyűlés egyhangúlag
hozzájárul Keszthelyi István ünnepléséhez.

Aleinök javaslatára a közgyűlés a határozat
közlése
céljából egy öttagú küldöttséget küld
Keszthelyi István elnökhöz.
A, küldöttség által meghívott jubiláns a
jelenvoltak lelkes éljenzése közepette foglalta
el az elnöki széket.
Totola József mélyen szántó, gondolatod­
ban gazdag beszédben üdvözölte szeretett elnökét,
majd atadja a tanítóság ajándékát: a schaffhauseni arany órát.
Almásy Sándor főispán szívélyes, nemes,
úri lélekből fakadó szavakkal üdvözli Keszt­
helyit a vm. első tahitóját, kinek rokonszenves
egyénisége a kartársi szeretetnek ily emelkedett
bensöségét váltotta ki. Köszönetét fejezi ki azért
az értékes munkásságért, amit a gyermeki lelkek
magvetöjeként végzett. Isten áldását kéri élete
további folyamára.

Alexander Imre alispán a vármegye társa­
dalmának értékes tagjaként ismeri el Keszthelyi
Istvánt, kinek magatartása mindig magyar,
polgári és úri lelkületű volt. Üdvözli jubileuma
alkalmából és Isten áldását kéri reá.

Bihary István vez. kir. tanf. meleg hangon
emlékezik arra az időre, amikor két jobb na­
pokat látott, nemes lelkületű, menekült tanitó,
a Keszthelyi pár — kopogtatott nála, s tárta
ki lelkét előtte. A jó Isten áldását kéri az immár

NÉPMŰVELÉS

többszörös nagyszülőkre. Felolvassa a vall, és
közokt. ügyi Miniszter ur önagyméltóságának
következő leiratát;
,A m. kir. vallás- és közoktatásügyi
minisztertől. 0007/223—1931. eln. szám.
A vármegye kir. tanfelügyelőjének jelenté­
séből értesültem, hogy Igazgató-tanitó ur ez
évben tölti be tanitói működésének 40. eszten­
dejét.
Ebből az alkalomból Igazgató tanitó urnák
a népoktatás terén kifejtett buzgó és eredményes
munkásságáért elismerésemet fejezem ki.
Budapest, 1931. évi junius hó 5-én.
A miniszter helyett:

Petri,
államtitkár.

Tekintetes
Keszthelyi István
áll. el. isk. igazgató-tanitó urnák
Szolnok-“

Ugyancsak tolmácsolja Kenéz Béla, Szolnok
város illusztris képviselőjének üdvözlő sorait.
Lelkes üdvözlő beszédet mondott még
Berkényi Károly tanitószövetségi aleinök az
Országos Tanitószövetség s Gállá Endre az
All. Tanítók Orsz. Egyesülete nevében.
Megható és bájos köszöntőt mondott a
jubiláns iskolájának magyarruhás leánytanulója
s fehér rózsacsokorral jelképezte az ártatlan
gyermeki lelkek szeretetét.
Levélileg üdvözölték még az ünnepeltet
Dr. Halmos Andor kir. tanf. Szekszárd, Vermes
Mihály tanitóegyesületi diszelnök Szeged, GombKötö Antal kir. tanf. Szolnok, Balázs Béla
tanítóképzői főigazgató Budapest. Táviratilag:
Eötvös-alap Budapest, Wieser József esperes­
plébános Tiszapüspőki, Luif Othmár honvéd­
őrnagy Szekszárd és Simrák Mária rk. tanítónő
Jászalsószentgyőrgy.
Keszthelyi István meghatott
szavakkal
felelt az üdvözlésekre, Szárnyaló, nemesveretű
volt a szivből fakadó szavak hálája, amit a
mosolygós, kék szemekből alápergő könnyek
hirdettek legmegkapóbban. Beszédje végén meg­
köszönte kartársai bizalmát s hivatkozván a
negyvenévi munka után lankadó erejére, vissza­
adta elnöki tisztét.

3

Tt
1
Totola József felhasználva a^ alkalmat a
választmány megbízásából javasolj
hogy a
íteletbelí
közgyűlés a lemondott elnököt 4
íkodását
elnőkké válassza meg és érdemes mí
jegyzőkönyvileg örökítse meg.
í,
yhangú
A közgyűlés Keszthelyi Istvánt
lelkesedéssel tiszteletbeli elnökké
tztja és
jegyzökönyvileg megörökíteni határozta el,
'
->!
Aleinök a gyűlést 10 percreU felf iggeszti.
Aleinök a gyűlést pontosad? 11 órakor
ismét megnyitja és jelenti, hogy Keszthelyi
István távozásával az elnöki tisztség megüre­
sedett. „Az elnöki állás betöltésire aáválaszt-

mány egyhangúan Ferenczy Kálnté
irtársunkát jelölte", miért is indítványok
hógy a
közgyűlés tegye magáévá a válasz]
ly javaslatát és elnökévé Ferenczy Kálnái
mrtársat
válassza meg, kinek közismerten Rokonszenves
egyénisége minden tekintetben garanciát' nyújt
az egyesület biztos vezetésére. í

I

A közgyűlés Ferenczy Kálmánt szolnoki
áll. igazgató-tanítót egyhangú * lelkesedéssel
választja elnökévé.
? |' j

Aleinök bejelenti, hogy Schmied Vilmos,
az egyesület könyvtárosa értékes 40 év^j tanitói
működése után nyugalomba vonul s így 'könyv­
tárosi tisztség ís betöltésre vár. Achmiád‘Vílmos
távozása igen érzékeny veszteség egyesültünkre,
mert annak mindig szorgalmas és fnunkás
tagja volt.
Ugyancsak jelenti, hogy Veress 'Mihály
kartársunk egészségi állapotára ivaló tekintettel
a választmányi tagságról mond fle. Éz szintén
nagy, veszteség, mert a tanitói közületijének ki­
tartó, buzgó és fáradságot nem ismerj harcosa
volt mindenkor és hisszük, lesz a jövőben is. >
Javasolja, hogy a két kartársnjak
jegyzökiváló munkálkodásáért a köz^yi-üb
könyvi köszönetét szavazzon még.
Közgyűlés Schmied Viln^os é; Veress
Mihály kartársaknak jegyzőkönyvi k Bszönetet
‘ág.
. H
I
szavaz meg egyhangúlag.

Aleinök jelenti, hogy a Iái
következik az üresedésben levő
egy könyvtárosi és három választ:

íozatban

4

NÉPMŰVELÉS

alias betöltése. Előterjeszti a választmány ezirányu All. Tanitók Orsz. Egyesülete részéről: Gállá
javaslatát mely szerint alelnőkké Renner A. Endre elnök.
József szajoli rk. ig., könyvtárossá Fazekas
Ünnepi kereteinket illő tartalommal töltötte
Károly szolnoki áll., választmányi tagokká meg pedagógiai pályázatunk sikere. A fogalma­
Czifra József szolnoki, Takács Sándor jászapáti zás tanítását öt kartársunk dolgozta ki s az öt
és Molnár Pál mezőtúri rk. ig. kartársakat közül az első kettő oly kiváló értékes munkát
jelöli. Kéri a közgyűlést a választás megejtésére. végzett, hogy a bíráló bizottságnak lelki fájdal­
Közgyűlés a választmány által javaslatba mat okozott, amiért csak az egyiket részesithette
pénzbeli jutalomban.
hozott kartársakat egyhangúlag megválasztja.
A jubiláris gyűlést kiegészítette egyesületi
Alelnök Ferenczy Kálmán elnököt az
elnöki szék elfoglalására kéri fel, majd rövid lapunknak decemberi jubiláris száma, melyet
beszédében a vármegyei tanítóság támogatásáról Greczmajer Károly szerkesztőnk fáradhatatlan
biztosítja s megkezdendő nehéz munkájára Isten és értékes munkássága az ’ ünnepi kerethez
méltón szerkesztett.
áldását kéri.
A megválasztott disztagok közül március
Ferenczy Kálmán elnöki székfoglalójában
meghatott hangon köszöni meg a feléje irányuló 23-án adtuk át a művészi* kivitelű okleveleket
bizalmat. Ilyen derék tanitógarda élen dolgozni Almásy Sándor főispán és Alexander Imre
— úgymond — nem nehéz. A célkitűzés meg alispán uraknak.
van. azon a csapáson haladjunk előre. Kéri a
megnyilvánult ragaszkodás és bizalom megtar­
tását, hogy Isten segitségevel eredményesen
küzdhessen a közös es egyéni tanitói érdekekért.

Elnök felkérésére Tobel Ferenc a követ­
kező titkári jelentést tartotta:

Titkári jelentés az LI. közgyűlésre
Alig féléve, azaz 1930 nov. 20 án ünne­
peltük e helyen egyesületünk felszázados évfor­
dulóját. Isten segítségével ismét összejöttünk,
hogy a második félszázad első esztendejének
munkásságáról beszámoljunk.

Örömmel emlékezünk meg az elmúlt év
jubilaris közgyűléséről, melyen egyhangú lelke­
sedéssel választottuk disztagga dr. Klebelsberg
Kuno kultuszminiszter s dr'. Petri Pál kultuszállamtitkár urak Önagyméltóságát, valamint
vármegyénk két illusztris vezérét: Almasy Sándor
főispán s Alexander Imre alispán urak Öméltó­
ságát. A jubiláris gyűlésén megjelent nagyszámú
vendégek közül igen megtisztelő volt: Nagy
Emil ny. igazságügyminiszter ur Őnagyméltósága
és dr. Kenéz Béla országgyűlési képviselő ur
Öméltóságának a tanítóságot kitüntető rokon-

szenve. Bajtársi szeretettel vett részt ünnepünkön
az Országos tanitószövetség részéről: ‘Rákos
István kir. tanácsos, szövetségi elnök, a Kalász
részéről: néhai Osztie Béla vezérigazgató és az

A Tanitó Otthon telkének átadásáért az
elmúlt időben is buzgólkodtunk. Kértük ismétel­
ten a Miniszter Ur Önagyméltóságát, hogy hívja
fel Szolnok városát a telek átadására, Renner
József kartársunk revén megnyertük Brandt
Vilmos képviselő ur közbenjárását s a minisz­
teri leirat le jött a városhoz, melyben kéri a
telek, vagy értekének s célunknak megfelelő
cseretelek átázását. A városi hatóság tárgyalt is
már a kir. tanfelügyelő ur bevonásával az elnök­
séggel, igeretet is tett: de ez ideig azt be nem
váltotta, úgy hogy kénytelenek leszünk ismétel­
ten a Miniszter Úrhoz fordulni.

Januar 22 én választmányi gyűlést tartot­
tunk, melyen kitűztük ezévi pedagógiai pályáza­
tunkat. Ismét egy, a szemináriumokon már
kidolgozott didaktikai egységet vettünk; a föld­
rajz tanítását. E gyűlésen készítettük elő Totola
József alelnök elnőklése alatt Keszthelyi István
40 éves tanitói jubileumának ünneplését is.
Ugyancsak akkor állapítottuk meg a járásköri
gyűlések idejét és helyét. Ezek az elnökség
óhajára ismét " összekapcsoltattak a szemináriu­
mokkal. Ennek oka: a takarékosság 1 Sajnos az
utóbbi években nem folyositják a gyűlési fuvarés napídijakat. Hogy a szemináriumok és a
köri gyűlések ne okozzanak kettős terhet az
anyagi terhekkel küszködő tanítóságnak, azért
kértük a vez. kir. tanfelügyelő Urat, hogy

NÉPMŰVELÉS

5

egyesithessük a szemináriumokat a köri gyűlé­ magasabb tanítóképzésért; m.isfelő.
4Z anyagi
sekkel. Ezért azután a köri gyűlés tárgysorozata sérelmek orvoslásáért. A terminyfiz,
téses íanitók
igen rövid lett. Ezidén az Eötvös Alap-ot s a illetményeinek igaztalan megrövidíti
t4 a Vfl. fiz.
tanitói jóléti intézményeket ismertettük és oszt, automatikus megnyitása, az ig
ízjgatói dijak
propagáltuk.
rendezése, a helyettes tanitók 'kérdi se, a tanyai
A
gyakorlati
megoldásból leszüremlett tanitók nlüködésí pótléka, az fevónllc előlépése
tapasztalat az, hogy a tanitói közéletre sorvasztólag hat az egyesületi élet ily nemű megszorí­
tása Nemcsak tanitói, hanem köz- és nemzeti­
érdek, hogy a tanítóság időnkint összejöjjön s
bajtársias együttletben beszélje meg azokat a
pedagógiai és didaktikai kérdéseket, melyet
tiszteletreméltó elvekből kiindulva iparkodnak
országossá tenni. Az elvek egyéniek s bár el­
méletileg országos meretüre szabattak: a gya­
korlat, ... az ország mestereinek ósszvéleményc
fogja azt általánosítani, avagy a siker érdekében
módosítani. A népoktatás — bár anyagilag
tehertétel — etikailag a nemzet éltére nézve
sordöntö. Egy-két esztendő nevelő-oktató mun­
kája nem mutat nagyobb elváltozást az ország
beléletében, azonban évtizedek múltával, újabb
generációk polgáriasodásával. már nagy változást
eredményezhet. A magyar lelki ugarnak 19.000
magvetője egy szebb és boldogabb jövöt óhajt
kialakítani. Szivvel-lélekkel végezzük magasztos
hivatásunkat. Azt szeretnénk, ha mirólunk is
elmondhatnák utódaink azt, amit elmondanak a
nagy német idők porosz tanitóiról. Hogy ez
megtörténhessen,* szükséges, hogy a tanítóság
megértse egymást. A kapocs ne csak rendeleti
utón kiváltott kötelésségérzet legyen munkája és
lelki énje között, hanem szent meggyőződése.
Ezt pedig az időnkénti összejövetelek, az őszinte
eszmecserék biztosítják. Óhajunk, hogy az állam
sorsának intézői megértsék és méltányolják a
tanitói kérést: hogy a köri- és közgyűlési fuvar­
költségek kiutalását újból elrendeljék.
Az uj idők tanitóinak erkölcsi tekintélye
és anyagi sérelmet orvoslásáért sokat küzd,
sokat fárad az Országos Tanitószövetség bölcs
vezetősége. Rákos István kir. tanácsos nemcsak
kiváló tanitó, hanem rendkívüli vezéregyéniség
is, ki ékesszólásával, nagy életbölcseletével s
finom tapintatával nagy szolgálatot tesz az egye­
temes magyar tanítóságnak. Egyfelől lankadatla­
nul küzd a nyolc osztályú elemi iskoláért s a

a VIII. fiz. oszt.-ba stb. mi id a íníegoldandó
megoldandó
problémák központjában vannak. Rk&s István
megkeresi vezérkarával a napi sajtó t, az országgyűlés 2 házát, a minisztert s talál * alkalmat
arra is, hogy a tanitói sérelmeket a»Kormányzó
irmányzó
Ur Öföméltójága elé tárja Áldozatos munkás­

sága nem marad siker nélk'M Hí e? azután
nem 100%-os, az csak annpk a tel:, hogy a
tanítóság nincs még 100%-ig m£llet£. Kívánatos
lenne, ha mindnyájan felismjéirnéni egelemibb
kötelességünket, felsora kozná
egyt U-egyig s
megértő jóakarattal támogat ink,* k időnként
mindnyájunk kereszthordozójá,^
Örömmel emlékezem meg^neiariég lezajlott
Apponyí ünnepségekről,, mík^ is ü lv<’pzlö irattal
kerestük fel nemzetük nagy ^|t, < £1 esületünk
disztagját. Adja Isten, hogy
mi inkálkodhassék édes hazánkért s mígi
: a: t az *dőt,
amikot az ezeréves magyar ha^z|k polgárai űdvözlik Öt, a magyar feltámadás •fc^jno|cá l
A munka és öröm után íiiátérek vesztesé­
günkre. Ismét bekopogtatott fa hjtlá. s elvitte
kartársainkat a nekünk ismeretei bi^on yosságba.
Jobblétre szenderült,Koroknál ÍAntpl tiszaföld-

várí nyug. áll. igazgató tan|^, Bóril Ferenc
törökszentmiklósi ref. ig. tanítói, Pociik László
jánoshidai közs. tanító és egye|ület|in t volt fő­
jegyzője: Oreskó Dezső nyy^. sfofcoki áll.
tanitó. Ugyancsak elhunyt 2 bpszágps hírű kar.társunk. Dobó István az ORTE । prő® szavú,
ideálókért lángoló és harcolói lelni
kq nemcsak
a ref. jellegű kartársaknak, hariem lázi egységes
magyar tanítóságnak érzékeni geszti eséjge. Nemsokkal utóbb követte öt elín|lásá bah Osztie
Béla" a bpesti Tanitók Házé |ígaj
igatója és a
Kalász Rt. alapitó vezérigazgatója, i Ideális tanitó
volt, ki a legnehezebb időkben a ter| smiett reális
alapot tanitó ideálok megvalósításéi rt.| Emlékét
szívünkbe zárjuk s többi halo^ainí :kal együtt
kegyelettel ápoljuk. Ez alkálinknál]
pedig küldJünk fohászt a Mindenhatóból, I tog y adjon

i

•

6

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

Nekik békés nyugovást, nekünk pedig világos
meglátást, hogy a példákat, melyek előttünk
világítottak, megérthessük. Adjon erőt, hogy a
szerzett tapasztalatokat Istenért és a hazáért a
magyar jövőt előkészítve gyümölcsöztethessük!
■

* * *

,
Elnök indítványozza, hogy a nagy gonddal
és kiváló hozzáértéssel készült értékes munkáért
jegyzőkönyvi köszönettel adózzék a közgyűlés.

A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét fejezi
ki Tobel Ferenc titkárnak.

Elnök felkérésre Csiky József számvizsgáló
olvassa fel következő jelentését: „Tekintetes
Közgyűlési A Jász-Nagykun Szolnok Vármegyei
Általános Tanítóegyesület, valamint a Tanitói
Temetkezési Alosztály és Tanitói Otthon szá­
madásait a mai napon tétélröltételre felülvizs­
gáltuk s azokat helyesnek találtuk. Kérjük
pénztáros részére a felmentvény megadását.
Szolnok, 1931, junius hó 5-én.
Csiky József s. k.
Richter József s. k.
Orosz Vladimír s. k.
számvizsgáló biz. tagok."
Csíky József javasolja, hogy az agilis pénz­
tárosnak a nehéz és fáradságos, munka elísmerésésül a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét
szavazzon meg.
V

Közgyűlés a felmentvényen kívül jegyzöy
könyvi köszönetét szavaz Csiky Ernő pénz­
tárosnak.
Elnök bejelenti, hogy tárgysorozaton a
választmány által letárgyalt pénztári jelentés és
költségvetés következik,, melynek felolvasására
felkéri Csiky Ernő pénztárost.
Csiky Ernő pénztáros jelenti, hogy a mér­
leg aktiv. Tételenként olvassa fel a számadást.
A mérlegek a,i következők :
Egyesületi pénztár:
Bevétel ....
3083 P 13 f
Kiadás ....
3078 P 36 f
Maradvány. . .
4 P 77 f
Tanitói Otthon:
Bevétel ....
7937 P 05 f
Kiadáás . . . .
13 P. 10 f

Maradvány.

.

.

7923 P 95 f

Temetkezési Egyesület:

Bevétel ....
Kiadás . . . .
Maradvány. . .

1392 P 96 f
1081 P 45 f
311 P 51 f

(Pénztári számadás eredetben csatolva.)

Csíky Ernő felolvassa a választmány utasitásai alapján összeállított költségvetést, mely
szerint:
Bevétel:
1. 1930-3J. tanévi egyenleg
2. Hátralékos tagdíjakból
3. Folyó tanévi
„
,

Összesen

6 P 77 f
1200 P — f
3784 P — f
4990 P 77 f

Kiadás:

1. Népművelés és egyéb nyomdai —termékek nyomdai költsége
1700
2. Postaköltség, kézbesítési díj
50
3. Közgyűlési kiadások
150
4. Szövetségnek tagdíj
897
5. Nyomtatvány, írószer, papír
80
6. Megbízottak kiküldetési dija
í (4 tag után)
150
7. Elnöki tiszteletdij hív. utazásokra 150
8. Szerkesztő díj
160
9, Titkári tiszteletdij
40
10. Jegyzői
„
32
11.5$ kezelési díj
180
-12. Koszorúkra
100
13. Pályadij
200
14. Főiskolai tanulókat segítőalap 150
15. Tanítói Otthonra
400
16. Segélyezésekre
100
17. Vegyes kiadások
150
18. Tartalék alapra
301
Összesen 4990

P
P
P
P
P

—f
—f
—f
60 f
—f

P
P
P
P
P
P
P
P
P
P
P
P
P
P

—f
—f
—f
—f
— f
—f
—f
—f
—í
—f
—f
—f
17 f
77 f

Mérleg:

Bevétel ....
Kiadás ....
Maradvány ...

4990 P 77 f
4990 P 77 f
— P — f

Elnök felkéri Tóth József áll.el. isk. ig.
tanitó, bíráló bizottsági tagot, olvassa fel eredet­
ben csatolt jelentését „A földrajz tanítása" c,
pedagógiai pályázat eredményéről.

Jelentésében ismerteti az ez évi pályázatot,
mely „A földrajz tanítása* cimen hirdettetett a
Népművelésben- A pályázatra három munka
-érkezett: „Mindent a hazáért." „Csak aki mun­
kálkodva stb." „Ha a föld Isten kalapja . . .“
Mindhárom munka kiválóan értékes. A bíráló­
bizottság indítványozza, hogy a 100 P-s pálya­
dijat a közgyűlés a „Mindent a hazáért" jeligéjű
pályamunka szerzőjének adja ki. míg az 50-P-s
dijat „Csak aki munkálkodva
jeligéjű
pályamunka írójának ítélje meg. A „Ha a föld
Isten kalapja . ..“ jeligéjű pályamunka szerzőjét
pedig kiváló dicsérettel tüntesse ki a közgyűlés.
Közgyűlés a választmány határozatát módo­
sítás nélkül elfogadja.

Elnök a választmány javaslata értelmében
engedélyt kér a pályamunka szerzőitől a jeligés
boritékok /felbontására. Megállapítja, hogy a
100 P-s jutalmat Lótos Ferenc jászárokszállási
áll. tanitó nyerte, az 50 P-s dijat Hartung
Nándor jászárokszállási áll. tanitó kapta, míg
Márkóth Dezsöné homoki áll tanítónő kiváló
dicséretben részesült.
Kitüntetett kartársakat a közgyűlés lelkes
ünneplésben részesítette.

Elnök a tárgysorozat kapcsán indítványozza,
hogy az első dijat nyert pályamunka felolvasá­
sától tekintsen el a közgyűlés és járuljon hozzá,
hogy az a Népművelésben jelenjék meg s igy
minden kartársunk rendelkezésére állhat tanul­
mányozás céljából.

Elnök indítványát a közgyűlés egyhangúan
elfogadja.
Tobel Ferenc az elnökség indítványát ter­
jeszti elő, melyszerint: „A háború előtti időben
szokásban volt, hogy az idősebb tanilók érdemeik
elismeréséül c. igazgatókká neveztettek ki. Miután
megfelelő számú iskola hiánya miatt ma sem
lehet minden arra érdemes tanítót iskolaigazgató­
nak kinevezni, kérjük az O. T Sz. oly irányú
állásfoglalását, hogy illetékes helyen kérelniezze
ezen korábbi, a tanitói érdemeket elismerő
szokásnak a megújítását. “
'
Közgyűlés az indítványt magáévá teszi s
az elnökséget utaátja, hogy azt a központi szer­

7

vezethez terjessze fel s kérj!
' illetékes
helyen szorgalmazzák a tanító5: érdemeket elis­
merő szokások megújítását.
- í
Elnök Takács Sándor j^za >á$ ig tanitó
által beterjesztett kővetkező incítv nyt olvassa
fel: , Jász-Nagykunk-Szolnok t v .* Általános
Tanitó-egyesülete hasson oda, ho
áz Országos
Tanitószövetség szorgalmazzál gy a tanítók
fegyelmi jogának intézményes .hizjositását szol­
gáló törvénynek a sürgős mé^alko át, mely
kimondja, hogy minden egyes?v
gye székhelyén egy fegyelmi bizottság ála^itándó, mely
álljon a kir. tanfelügyelőből, aá egyes felekezeti
hatóságok megbizottaiból, a vm. tiszti főorvosból,
mint szakközegből és néhány ?levks: gyakorlati
pedagógusból: ta'nitóból. Mindég sérelmezett eset
ezed bizottság elé tartozzék és csak akkor legyen
büntetőjogi eljárás alá vonható, ha pz^n bizottság

a fegyelmi hatáskör túllépését, niegállapitja és
határozatilag kimondja."
T I
Bihary István vez. kir. tat^eltjgvelő hozzá­
szólásában kifejti, hogy a jelen' kOzgyű
’*------rülés
megfelelő tájékozódás hiányábarVn^n ho: jhat érdemleges határozatot a nagy horderejűt v íá hozásokat
életbe léptetni kívánó indítványa s tppen ezért
javasolja, hogy a közgyűlés uíaljá- kt az inditványt tanulmányozás és a határozat tlőkészitése
céljából az elnökséghez és cs£k ta | !kővetkező
közgyűlésen tárgyaltassék érdemlegestsen.

Közgyűlés Bihary István iez; *kir. tanfel­
ügyelő javaslatát egyhangúlag elfogadja.
Elnök a nyugdíjasok á< :ab beterjesztett
indítványt ismerteti és ímegállaj itjp, ’ hogy ö is
sérelmesnek találja alapszabályi ikban a nyugállományban lévő kartársaink^alj tagsági és
temetkezési dijaikra vonatkozó I részit. Kéri a
közgyűlést, adjon felhatalmazási az Elnökségnek
arra, hogy az alapszabály von^kóz^ pontjait a
mai kor szellemének rAegfelelőd módosíthassa,
illetve az ezirányu muakálatoka] । lökészithesse.

Határozat. 4
emetkezési
A közgyűlés hivatkozva;
(„Minden
Alosztály szabályzatának i 3. p<
itt nem szabályozott kérdésben^ sürgős esetben
a választmány, végérvényesen^ a tagok köz­
gyűlésé határoz.") hozzájárul

_O

népművelés

-

egészségi fontosságára és jelentőségére nem
sokad ad. Az idők múlásával ö mindinkább
anyagiassá válik, mindenben a „hasznot" keresi.
A faültetvények védelmére irányuló ténykedé­
sünkben előtte tehát a fák gazdasági jelentőseget
a közvetett és közvetlen hasznát domborítsuk
ki, Azt szükséges előtte nyomatékosan hang­
súlyoz-!. hogy az a fa, melyet kértjébe, udva­
rára, háza elé, tanyája kóré elültetett, vagy
mclyekböTbirtokán facsoportot, földje körül fa­
bocsátotta.
«
.
V'
sort létesitett, avagy erdőt telepitett jelentős
Hálás köszönetét nyilvánitja a megjelent gazdasági értéket képvisel. A facsemeték bevendegeknek, a vez. kir. tanfelügyelőnek és a szerzési költsége és az elültetéssel jaró munka
kartársaknak a munkás együttlet alkalmából s olyan pénzben kifejezhető értek, melyet idővel
Isten áldását kérve a további munkára a köz­ kamatostul visszakap, de csak akkor, ha. a
visszafizetésre a fát képessé is teszi; ha a fejlő­
gyűlést berekeszli.
dését elösegitö tényezőket megadja neki, az azt
Az impozáns közgyűlés a Szózat elének- gátlókat pedig távol tartja. Érdeke és pedig
elsősorban sajat jól felfogott érdeke tehát, hogy
lésével ért véget.
•
faültetvényét gondozza, ápolja, a rongálástól
Kmf.
Ferenczy Kálmán s. k.
Orosz György s. k. megóvja.
így jut el a haszonhoz, amelyet a faültetvény
elnök.
egy- jegYzö'
azzal, hogy mellékfoglalkozásra (méh,-selyem­
Tobel Ferenc s. k.
hernyótenyésztés stb.) ad alkalmat a gyümöl­
titkár.
csös pedig az évről évre való folytonos gyü­
mölcstermelésével meg élökorában is szolgáltat.
Hitelesítjük:
És ha ezek mellett ráirányítjuk figyelmét a
Vajay József s. k.
Fazekas Károly s. k. közvetett haszonra is, amelyet a faült,etvény
Hunyor Ilona s k.
Richter József s. k.
mezőgazdasági termelésének elősegítése által
nyújt neki a talaj,- időjárás és a csapadékviszo­
nyok kedvezőbbé tétele által, akkor törődni fog
elültetett fáival, gondot fordít azokra és igyek­
szik azokat úgy az állati, mint az emberi kárté­
Bihary litván, vez. kir. tanfelügyelő telektől megoltalmazni.
Rovatvezetők: greczmajer Bároly áll el. isk. igazg.
Ö is és azok is, akik talán nem ültethetnek
fát, mert nincs egy talpalatnyi területük se e
Faültetvények védelme.
célra, az előadottakból ráeszmélnek arra, hogy
Palaky Sándor
ha embertársaik vagy a köz tulajdonát képező
kisújszállási önálló gazd. isk. igazgató előadása. faültetvényt meggondolatlanságból, szándékos
rosszakaratból, vagy bármi okból megrongálják
(Vége.)
és elpusztítják, azzal nemcsak embertársaiknak
c) A faültetvények és erdőségek közegész­ okoznak kárt, de maguk is kártszenvedőkké
ségi jelentősége is felbecsülhetetlen. Oxigén^ki- lesznek, mert hiszen az élöfa az ö részükre is
választásával javítja a levegőt, mellyel az állat­ javítja á levegőt, nekik is nyújt üdülést adó
világ létét biztosítja. Felfogja a port, és a kifáradt árnyékot, ö előlük is felfogja a port, az éghaj­
ember testi és lelki felüdülésére jótékonyan hat. latot és csapadék viszonyokat az ö részükre is
Mindezek a faültetvény közgazdasági jelen­ kedvezőbbé teszi*, közvetlenül is nyújt nekik
tőségei. Ezekre kell tehát a favédelem szem­ hasznot, ha méh- vagy selyemhernyótenyésztéssel
pontjából á figyelmet felhívni úgy a felnőtteknél, foglalkoznak.
mint a tanulóknál. A faültetvények és erdősegek
Ne felejtse el tehát senki, hogy a faültetvény
eme sokoldalú hasznosságának szemele tarasa
hasznot
nemcsak a tulajdonosnak, hanem min­
val és kidomboritásával hatni lehet, de nem
egyforma eredménnyel felnőttnél és gyermeknél. denkinek szolgáltat es erre gondoljon, mielőtt
Az egyszerűbb képzettségű és lelki világu a farongálással embertársainak és magának is
■felnőtt egyén a faűltetvények természeti és köz­ kárt okozna!

gyűlési határozatához, mely szerint a T. A.
nyugdíjas tagjai ezután felmentetnek az egye­
sületi tagsági dij fizetési kötelezettsége alól .
Tartoznak fizetni a mindenkori temetkezési
illetéket. Az egyesület lapját pedig csak azon
esetben kaphatják, ha arra előfizetnek,
Elnök köszönetét mond az Alispán urnák,
hogy a vármegyeház dísztermét rendelkezésünkre

Pedagógiai Szeminárium.

NÉPMŰVELÉS

Mig tehát az iskolán kívül, a felnőttek körében
a faültetvények védelme terén inkább az anya­
giasság, a haszon kidomboritásával érhetünk el
célt, addig az iskolán belül — tanulóiknál az
érzelemre való hatással juthatunk erdményhez.
Nem tagadom, hogy a körülmények kény­
szerítő hatása alatt a helyén és idejében alkal­
mazott testi fenyítés nem lenne hatásos, de az
csak pillanatnyi eredményt szül. Nekünk pedig
állandó olyan eredményre kell és szükséges e
téren törekedni, amely végig kisérje növendéke­
inket nemcsak az iskdláztatás ideje alatt, hanem
egész életükön keresztül. Azokat a nemes érzel­
meket kell tehát bennük felébreszteni és
állandósítani, amelyek mindenkor visszatartják
őket a farongálástól.
Ehhez az első lépés, a nagy természet s
benne a fa szeretetére való nevelés. Nagy
pomológusunknál, az áldott emlékű Bereczkí
Máténál senki sem szeretheti rajongóbban a fát.
Az ö, idevonakozó szavai jutnak most eszembe,
amelyeket az anyákhoz intézett ugyan, de ame­
lyek nekünk^tanitóknak is éppen úgy szólnak:
„Hazám dicső anyái! Használjátok fel azt a
nagy, azt az ellenálhatatlan hatalmat, mellyel a
1 természet kegyes Istene felruházott benneteket
és tanítsátok meg gyermekeiteket szeretetre, a
természet szent szeretetére. Ha a természet
szeretetére megtanítottátok kedveseiteket, szive­
ikbe oltottátok ugyan akkor az erénynek, a
jónak és a szépnek szeretetét is! Ezzel olyan
kincseket adtatók gyermekeiteknek, melyeket az
idő vasfoga sem emészthet meg, melyek boldo­
gítva végig kísérnek az élet utjain. Hazám lelkes
anyái! Ajándékozzátok meg gyermekeiteket
ezekkel a kincsekkel, a természet szent szeretetének boldogító érzelmeivel. Szeressétek a
gyümölcsészetet, ápoljátok a fát, mely a ti gyer­
mekeiteknek, a ti unokáitoknak életét igyekszik
szebbé, boldogabbá, édesebbé tenni."
Hogy növendékeinkben ezt a szeretetet fel­
ébreszthessük, a faültetvény természeti és egész­
ségi jelentőségeit kell elsősorban hangsúlyoznunk
és csak másodsorban a gazdaságiakat. Termé­
szetesen ahhoz, hogy a faültetvények szeretete
állandósuljon, nem elégséges egy futólagos
ismertetés. Hanem szükséges, hogy minden
alkalmat megragadjunk, amely célunkhoz köze­
lebb. visz. Az iskolai életben számtalan ilyen
alkalom kínálkozik és az egyes tantárgyak
tanítása közben is lépten-nyomon adódik hely­
zet, melyet érdemes e célból kiaknázni.
Messze vezetne az elém tűzött feladattól az
ilyen alkalmak és helyzetek részletezése. Meg-

5

9

érzi azt minden tanitó, mikor lesz célravezető
a figyelemnek a favédelemre való ^ráirányítása.
Kisebb, fiatalabb növendékeinknél
larább
érni,
és kevesebb fáradsággal is célt fbgi
mint a nagyobbaknál. Különösen a sén iltebb,
a továbbképzős tanulóknál nehéz' ai helyzet.
ájlamoAzok már rakoncátlanabbak, ross;
már a
sabbak és fékezhetetienebbek. Ezé
virtus" is sok bajt okoz. Bizonyos, hogy a
panasz,
farongálás terén reájuk lehet a légi
szebb, a
Ezeknél már nem lesz elég aj
jitö eszlegmeggyőzőbb beszéd sem. Nálul^
L| Eredközöket is célszerű lesz igénybe y
idvarára,
ményt biztosit, ha velük az iskej
kertjébe vagy egyéb helyre — gyi
'látképen
is — fákat ültetünk és a?ok gondozását, ápo­
lását, tovább nevelését reájuk bízzak. ■ ■
Ide vonatkozólag saját gyakorlatomból —
aliteni.
befejezésül — csak egy példát óhajtó
i ideje
Kisújszálláson való 6 évi müki
líra is
alatt természetesen a mi iskolánk
ésotben
fordult elő többféle panasz. De egy<
sem jöttek érdekeltek azzal a pan^s^b hogy
a növendékek valamelyike fa ültetvényt pongált
volna.
| I
Elgondolkozva ezen az eléggé| szokatlan,
de egyébként örvendetes dolgon, szüksá ‘szerűen
arra kell következtetnem, hogy ezt ér észt a
faiskolai gyakorlatok, másrészt az eted lényezi,
hogy a tanulók évvégén ks olykor jéy közben
is jutalmazásként gyümölc^ és egyébig kapnak.
Ugyanis a faiskolai foglalkozásnál, a a, ■eléssel
járó sokféle munka végzése közben Iniaguk rájönnek a tanulók arra, hogy bizony á padságba.
sok munkába és anyagi költségbe kői|il minden
fa felnevelése s ráeszmélnek arra, hói y Iha azt
megrongálják, vagy teljesen tönkre teáik a sok
munkát és költséget semmisítik meg, | j
A jutalmul kapott fát a tapuló h elülteti és
mint saját tulajdonát szeretettel gondoztál, ápolja
és védi is minden veszélytől. Ujyi hiszem,
minden egyes ilyen növendék már tanuló korá■ban fabaráttá válik, aki nemcsa
“ sajátját
saíátíát
dédelgeti, de a más tulajdonát is teljes tiszteletben tartja.
ó segédMás viszonyok között más hí
eszközök mindig akadnak és ha ezik is a cél
szolgálatába állítjuk, jogos reménjű k lehet
elelő és
arra, hogy a favédelem terén is
maradandó eredményt sikerül elérni
■ U

F F

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

ÍO

Hivatalos rész

könyvtára részére beszerezhessék. Egy-egy füzet
ára 2 P 50 f.
Szolnok, 1931 május 13.
Bihary István

1576— 1931. szám.

Tárgy:

A „Tanítások" cimü munka
tanonciskolák részére való meg­
rendelése.

Iparostanonciskolák Tek. Igazgatóságának.

A nm. VKM urf. évi 780-02 — 37 —1931.
sz. rendelete alapján felhívom figyelmét Jurassa
Endre igazgató-tanitó „Tanítások a nemzet
nevelés szempontjából legfontosabb kérdésekről"
címen megjelent müve, melyben a tanítások
összeállítása, rendszerbe foglalása, gondolat­
menete gyakorlott pedagógusra vall és a taní­
tások anyaga alkalmas arra, hogy^ a tanulóifjú­
ság lelkében a hazaszeretet és a valláserkölcsi
felfogást megerösitse.
Értesítem, hogy nincs észrevétele Onagyméltóságának az ellen, ha a tanonciskolák a
szóbanbrgó könyvet tanitói könyvtáraik részére
megrendelik, amennyiben arra az iskola meg­
felelő fedezettel rendelkezik,.
A mü ára 7 P és a szerzőnél (Füzesabony)
megrendelhető.
Szolnok, 1931 május 8.
Vez. kir. tanfelügyelő hiv.-ból távol:
Gombkötő Antal s. k.
kir. tanfelögyelö.
1670— 1931.- szám.
Tárgy: „Tanügyi jogforrások" című könyv
megrendelése.
-

Valamennyi áll. el. isk. tek, Gondnokságának
Állomáshelyén.

A nagymélt. vall, és közokt. Miniszter ur
f. évi 860-05 — 68—1931. sz. rendelete alapján
értesítem, hogy a „Tanügyi jogforrások gyűjte­
ménye" cimü Dr. Serényi Antal s. tanfelügyelő
(Kaposvár) kiadásában időszakonként megjelenő
füzetekből két szám már elhagyta a nyomdát.
Tekintettel arra, hogy a megjelent füzetek
az iskolák helyi hatóságai és tanerőinek az
iskoláztatási kötelesség teljesítése és az iskolaállítás és fenntartás körül kimerítő felvilágosítást
nyújt és igy azok beszerzése nemcsak indokolt,
de szükséges is, hozzájárult Önagyméltósága
ahhoz, hogy az áll. el. iskolák gondnokságai,
amennyiben az iskola pénztára erre kellő fede­
zetet nyújt, a két füzetet az iskolák tanitói

vez.

kir. tanfelügyelő.

Iskolánkívüli népművelés
Szám: 462—1931

V. k. miniszter ur 882-4—2820-1931 VIII. f. ü.
o. számú rendelete szerint többször előfordult,
hogy a népkönyvtáraknak egyébként . nemes
•indító okokból o^yan könyveket adományoztak,
melyek népkönyvtárakba nem valók. Előfordul­
hat, hogy ilyen módon esetleg káros hatású
könyvek is kerülhetnek a népkönyvtárakba.
Felhívjuk ezért a Bizottság figyelmét a
44,000- 1928. Vili, a szám alatt kiadott „A
népkönyvtárak céljaira alkalmas könyvek első
jegyzéke" cimü füzet első lapján lévő tájékoz­
tatóra, mely szerint a népkönyvtárak csupán
népkönyvtári müvekkel gyar’apithatók. E jegy­
zékekből eddig az első és második jelent meg.
(A második jegyzék a Néptanítók Lapja és
Népművelési Tájékoztató folyó évi márc us 1-i
számában tétetett közzé.)
E rendelkezés szigorú betartására felhívjuk
szives figyelmét.
Amennyiben olyan könyvet akarnak a
könyvtárakban akár ajándékképen is elhelyezni,
amely a kiadott jegyzékekben nem szerepel, .
azt a jegyzékre való hivatással vissza keli uta­
sítani: vagy ha mégis a könyv a Bizottság leg­
szigorúbb megítélése szerint népkönyvtárba
valónak látszik, az előzetesen Bizottságunk
utján v. k. miniszter úrhoz felterjejsztendő s a
Népkönyvtár! Bizottság véleménye alapján soron
kívül fog intézkedni miniszter ur önagyméltósága.
Szolnok, 1931. junius 21-én
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k,
vm. népmüv. titkár.

HÍREK.
| Oreskó Dezső | Ismét megfoghatta zott a régi

Egyesületi hírek.
Legutóbbi választmányi ülésünkön D.
Mészáros Gyula felszólalásával kapcsolatban
értesítjük az igen tisztelt Választmányi Tagokat,
. hogy egyesületünk szövetségi tagsága 1932.
decemberben jár le.
Elnökség.

Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak,
Valamennyi Népművelési Könyvtár Kezelőjének.

Bihary István s. k.,

Egyesületi ügyek.

Szolnok, 1931 junius 30.

Kedves Kartársak!
A III. Egyetemes Tanügyi Kongresszus
1928-ban lezajlott üléseinek jegyzőkönyveit tar­
talmazó Napló 2 vaskos kötetben, több mint
800 oldal terjedelemben jelent meg. Négyesy
László elnökletével szerkesztette: Simon Lajos
es vitéz Papp Gyula. Hézagpótló mü, aminö
csak nagyritkán hagyja el a sajtót. Megeleveníti
az uj idők magyar tanügyi tiszteseinek korszerű
elgondolásait. Az olvasó elé varázsolja az egye­
temes magyar oktatásügy múltját, jelenét s
harcolja az eszményi jövőt. Mi nemcsak köte­
lességünket teljesítjük, de a magyar oktatásügy
fejlődését is szolgáljuk, amikor arra kérjük Kar­
társainkat, hogy rendeljék meg a Naplót. Ez a
munka élő tanúbizonysága a korszerű tanügyi
óhajok megnyilvánulásának. Vegye meg minden
iskola, minden tanitó! De ne csak a könyv­
tárnak! Mi magunknak is! És lapozzuk, ol­
vassuk, bíráljuk! Gondolkozzunk rajta! így
születik az uj terv, az uj gondolat, az uj erő,
amivel a jövőt nemcsak- naplóban lehet megjeleniteri, de meg is lehet, meg is kell valósí­
tani ! A kongresszus lezajlott, megmozgatta a
magyar sajtót, felfigyelt az ország s most 3 év
után bekopogtat Hozzátok . . . Fogadjátok be,
beszélgessetek vele!
Erre kérünk szeretettel Benneteket:
Elnökség.
Megrendelhető: Országos Tanitószövetség,
Budapest, IV., Magyar-u. 38. sz. A két kötet
ára 5 P.

gárda. Oreskó Dezső szolnoki
I. tanitó
városunk ismert és szeretett egyéniségé életének
61. évében Szolnokon elhúnyt] Évtizedeken

volt szorgalmas'és munkás tagja Vármegyei
tanítóegyesületünknek. Éveken át Hint főjegyzője
tevékenykedett és fejtett ki értékes! mui^ásságot.
Lapunknak is megbecsült munkatársé volt. A
háború előtti években számos pedagógiai cikke
látott napvilágot hasábjainkon. Nyugdíjas
éveit
^ugd
visszavonultan töltötte. M4jus * l-án r kisértük
utolsó útjára.
Emlékét kegyelettel őrizzük meg.

Áthelyezés. Roth Ferenc íciba ^ázai és
Kontraszty Júlia nagysitkei áll tanhóg I ölcsönösen áthelyeztettek.
r

Nyugdíjazás. Özv. Vi^lain^Hild j Erzsébet
és Leifné Késztelyi Mária sjoínoki áll । 'tanítók,
saját kérésükre, nyugdíjaztalak, j
Távozó gondnoksági elnök. Matterny
Andor ny. postaigazgató aki 10 fy ót f látta el
a szolnoki áll. el. iskolák gondtjóteá ’i elnöki
tisztét, elköltözése miatt lemondott. A £ ondnokság és a szolnoki állami iskolák t< iiitósága
társasvacsora keretében vett búcsuta kö; ázeretetben álló s mindenki által nagyrabícsüli j.melegszivü tanügybaráttól és őszinte sajná kozással
látjf- távozását. A búcsúvacsorárk ar lelyen a
város társadalma is képviselve- volt,
volt, ; Bihary
István ^ez. kir. tanfelügyelő Dr K^eke’s
Sándorh. polgármester és Keszthelyi ís^án
mondottak értékes pohárköszöntői

Halálozás, id. Nagy Béla di tvavá yai ny.
ref. tanitó 67 éves korában Dévává lyán :l hunyt,
Gsillik Mihály mátraverebéi’t ál tanitó,
aki szolnoki vármegyei kórházban '
éves
korában meghalt.
\
>
Nyugodjanak békéberh
A „Magyar Tanítók Évkönyve" 30-31.
.
tanévre, melyet Bene Lajos és Ben >aldszky
Kálmán olyan nagy hozzáértéssel <perk< etettek,
hogy az egész tanítói kar osztatlan ti jtszését
érdemelték ki az J 931—32. évre i: issz ü illitják.

12

NÉPMŰVELÉS

A páratlan sikerű évkönyv, mely tartalmával,
kiállításával és olcsóságával mindenkit meg­
lepett, hasonló kiállításban és terjedelemben
jelenik meg. A folyó tanévben nyújtott ismere­
teket kibővíti uj anyaggal, de olyan ismereteket
közöl a jövőben is, amire a tanitói karnak
szüksége van, amit felhasználhat, hogy meg­
könnyítse a munkálkodást á nevelés és áz
adminisztráció terén. Hogy lehető teljes munkát
adja arra kérik a tanító karnak minden egyes
tagját, hogy egy levelezőlapon közöljék velük,
hogy, az 1931-32 tanévi Évkönyvbe mily köz­
leményeket tartanának legszükségesebbnek kö­
zölni, ami az 1930-31. tanévben nincs meg.
Minden észrevételt, tanácsot és figyelmeztetést
hálás, köszönettel fogadnak a szerkesztők. Kérik
ezek elküldését Bene Lajos kir. segédtanfelügyelö címére: Budapest, VIL, Kövér Lajos-u.
8 I em.

Házasság. Renak Irén tiszaroffi közs.
tanítónő és Szeiff Károly házasságot kötöttek.
Gratulálunk!
Az utrakészülő tanitó címmel értékes
tanácsokat tartalmazó füzet jeleni m-cg közismert,
jeles munkatársunk, Romhányi Sándor tollából
Ez évben már .a 11. kiadása fogy. (Még rendel­
hető a Szent István Társulatnál Budapest, IV.
Egyetem-u. 4. Ara 60 f.)
Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások
rovatában csak a hó 5-ig kézhezvett összegek szerepel­
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a kővetkező lapszámban lesz . pyugtázva.
Kérjük tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
kővetkező lapszám nyugtató rovatát is 'kisérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J-N.-K. Szolnok vármegye ált.

NÉPMŰVELÉS

Antal 1-20, Baloghné, Ferency L I-20, Hoffmann
Mária 1-20, Martikány István 1-20, Szabó Róza 1-20
Kunszentmárton, Soós József 3;60, Movik^János 2-40,
Sikolya Albert 1'20, Ladányi Éva 1-20, Kerekes Eszter
1'20, Illyés Margit 1-20 Tiszaföldvár, Magyary Gyuláné
1'20 Budapest, Mihalik Kálmán 2-40, Markscheid
Károly 3 60, Pálmay Károlyné I"20 Jászberény,
Madarász Anna J 20 Jászkisér, Glódeák Béláné 2.40
Mezőtúr, Markóth Dezső 2-40, Vida Gyula 2-40,
Tyepliczky István 1. 80 Erdődy Ágoston 1'20, Kiss
Sándor 1.20, Vida Gyuláné 1-20 Tiszaföldvár, Dr.
Halmos Andor 3 60 Szekszárd, Polonyi Jolán 10,
Sztrinyi Ferencné 4 60 Szolnok, Körmendiné P. Júlia
1*20, Tóth József 2'40, Molnár Győző 1'20, Csatáry
Lajos 1*20, Lándory Ilona 2-40, Zöld. Jánosné 1-20,
Benedek József 2-40, Molnár Béla 2-40, Magyar Gyula
2.40, Dobó Sándorné 6, Fodor Zsigmond 2'40, Csukás
Mihály 1 20, Solyom Júlia 1'20, Szakács jános 2'40,
Kiss Ágnes t-20, Kosnár Lajos 3, Gonda János 6,
Korda Júlia 1-20, Nagy Irén 120 Mezőtúr, Molnár
Lujza 2-40 Jászberény.
Tagdíj címen: Kreskay Ferencné 8 Tiszaderzs,
Palugyai Alóiz 8, Kisné P Hermina 8 Jászdózsa,
Konczné Sz. Anna 8 Fegyvernek, Gyurkicza Miklós
8, Döme Sándor 8 Szolnok, Szabó Róza 4 Szajol,
Kardos Bertalan 4, Kardos Bertalanná 4 Szolnok,
Makkár László 4, Makkár Lászlóné 4 Szelevény,
Gárdonyi Jenő 4, Gárdonyi Jenőné 4 Törőkszentmiklós,
Markóth Dezső 4, Markóth Dezsőné 4, Vida Gyula 4,
Vida Gyuláné 4, Kiss Sándor 4. Tury Margit 4,
Tyepliczky Istvánul, Erdödi Ágoston 4 Homok, Nagyné
F. Ilona 8 Pusztatenyő, vitéz Tamásy Imre 4 Kunhe­
gyes, Kiss Ida 5 Pusztakengyel, Glodeák Béláné 4
Mezőtúr, MüLler Lipót 4, Jancsó Kajetánné 4, v. Nagyné
B. Sára 4, v. Farkas Tivadarné 4 Szolnok, Wittmanné,
B Anna 4 Jászberény, Augusztín Gyula 2 P. Kengyel,
Szentiványi Béla 4, Kun Lajos 4 Jászberény, Szilvássy
Eleonóra 4 Szolnok, Schafferné F. Gizell 8, .Wíkonkal
Vilma 8 Jászladány, Tajerling József 8 Jászberény,
Soós Józsefné 4, Sikolya Albert 4, Ladányi Éva 4,
Movik János 4, Kerekes Eszter4, Illyés Margit 4
Tiszaföldvár, Szurgyi Pál 4 Rákócifalva.

OOOOOOOOOOOOOOOOOO

fakarif meg,
ha ráfáríáfaít

szövet-, vászon- és selyem nagyáruhá­
zában Szolnok 'Balázs órás melletti eszközli.

Kedvező fizetési feltételek!
Olcsó, leszállított árak!
Legjobb minőségű áruk!
Nagy választék!

n vftnmEaYE leojihoyobb

ónn, ÉnszEn,
LHT5ZEH

nagy 'javító
műhelyt
műhelyt
rahtára és legolcsóbb beszerzési forrása:

A jó varrógép gyártása

Balázs Imre

Ezért nem tud minden gyár
varrógépet előállítani!

azonban évtizedes tapasztalatok alapján,
ezért ismételjük.

kizárólagosan varrógépeket
9yáHó üzemben készülnek!

Szolnoh, Borove-u. 25. a nerfeld palotával szembén
Telefon 302.

NE KÍSÉRLETEZZÉK!
SINGER VARRÓGÉPEK
világhírűek!
Singer varrógép részvénytársaság

gyermekké esik
6 havi részlétr

precíziósmunka!

Singer varrógépek

Bőrdíszműén!
Illatszerek,
lennis es
Tennis
és sportfel^z^
sporttelepre ések,

nagy választékban legolcsóbb árak

NÉ KÍSÉRLETEZZÉK!

tanítóegyesület Szolnok címre 61480. számú postatakarékpénztári csekkszámlára eszközölhetők.
Temetkezési dij címen : Csiky Ernő 2-40, Csiky
József í 20, Koszka József 2-40, Vajay Józsefné 1-20,
vitéz Szathmáry Lajosné 1-20, Muhy Mária 2/40, Horváth
Jolán í-20 Szolnok, Bezemek Jánosné 020 Budapet,
Horváth Ferencné 2 40, Gosztonyi Sándor 7’20, Bihary
István 3'60, Dr. Kovács János 1.20, Szilvássy Eleonóra
1'20 Bacskó Gyula 8.40, vitéz Szathmáry Lajos 4.80,
Gyurkicza Miklós 2-40 Szolnok, Lótos Ferenc 4‘80
Jászarokszállás. Hajós István 3 60 Szolnok, Renner
József 2.40, Szanderné R Gizella 1'20, Feiszthammel
Károly 2-4Ö Szajol. Renner Ignác 2-40 Esztergom,
Országh Pál 1-20 Budapest, Kopasz Sándor 1-20
Kunmadaras, Kovács Julianna 1-20, Bedő Sámuelné
. 360 Kisújszállás, vitéz Iványi Károly 2-40, Blickling

fek

TnnnnÉnossnG

bevásárlási helye, a népművelés olvasói ff
* * y/o hülón engedményben részesülnek. ■ ■
J»

i

Í4

NÉPMŰVELÉS

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
népoktatásának, a jászkun' föíd megszerettetésének szolgálatában mintegy harminc közle­
ményt tartalmazó, bőségesen illusztrált olvasmány-gyűjteményt bocsátott közre a
Franklin-Társulat. Hézagpótló új kiadványunk címe:

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
Irta

KISS JÓZSEF
jászberényi, áll. tanítóképző-intézeti gyakorló-iskolai tanító.

Nagy áldozatok árán jelentetjük meg a szülőföldismertetés e mintaszerűen ki­
dolgozott olvasmánysorozatát Jász-Nagykun-Szolnok vármegye részére, abban a remény­
ben, hogy általa sok ékezetes órát szerezhetünk nemcsak a jászkun tanulóifjúságnak,
hanem a varmegye tisztelt Tanítói Karának is.
Tudósok, tanárok és írók, valamint a Jász-Nagykun-S?olnok Vármegyei Általános
Tanítóegyesület tagjai közül számosán, fáradságos munkával támogatták közismert tan­
könyv-írónkat. Kiss József gyakorló-iskolai tanító urat, hogy úttörő müve pedagógiai és
tudományos tekintetben egyaránt kifogástalan lehessen.
A mű két részben jelenik meg és az 1931—32. tanév kezdetétől fogva Kiss
József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyve III. és IV. osztályú köteteihez
függelék gyanánt fűzzük hozzá, a nélkül, hogy az ily módon kiegészített III. és IV. osztályú
kötetek ára emelkednék.
Tanítói kézipéldányt kizárólag azoknak az iskoláknak címére küldhetünk, ahol
Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyveit az 1931—32. tanévben újonnan
vezetik be. illetve továbbra is használatban tartják.

KISS JÓZSEF
a jászberényi áll. tanítóképző-intézet gyakorló-iskolájának tanítója
szerkesztésében megjelent

Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyve

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
című függelékkel

"

a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr következő számú rendeletéivel
nyert engedélyezést:
. ................................................... 64,168/1926
II. osztályú kötet.
(„A jászkunok földje" című függelékkel) . 67,770/1926
III.
(„A jászkunok földje" című függelékkel) . 70,427/1926
IV.
(8 tantárgy egy kötetben)
.
. 38,622/1927
A) „
V—VI.
(7
tantárgy egy kötetben)
.
. 38,622/1927
V-VI.
B) „
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből érkező megkereséseket — a nagy érdek­
lődésre való tekintettel — tankönyvosztályunk külön személyzete postafordultával intézi el.

FRANKLIN-TÁRSULAT, BUDAPEST
IV., Egyetem-utca 4.

nőin dezsű, számon
Telefon „3.

nűnYD- £5 PRPlRfiRUTíftZ

Piac-tér.

közigazgatási, ügyvédi,

kereskedelmi, patent, raktári á
legjobban berendezett
legtartósabb kivitelű könyvkbi

A vidéken

_

készíti a

legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és bált meghívókat
és minden fajta hönynnyomdat munhát.

m.telőít máshol rendelne, hérjen tőlem árajánlaton

nonyonyomda. * Üzleti hönyneh gyára.

Ifjúsági és tanítói könyvtárak
számára alkalmas könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók
ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, S z o I n o

■

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1935. évi szeptember hó.

7. szám.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS

A vármegye, tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelöség, s a vármegyei Iskolánklvüíl népművelési bizottság

_________ /

_____________
. I

Lautulajdonoi: Jász-nagytiun-Szolnoh-

Dármegyei ált. Tanítóegyesület.

hivatalos

közlönye.___________

FELELŐS
FELELŐS F7FDKFC7TŐ
SZERKESZTŐ .:

GRECZMAJER KÁROLY.
FELELŐS KIADÓ :

CSIKY ERNŐ.

Gróf Klebelsberg Kuno.
Gróf Klebelsberg Kuno távozott a kultusz­
miniszteri székből és utódává dr. Ernszt Sándor
prelátust nevezte ki a Kormányzó ur.
Meglepetésszerűen ért a változás és nagyon
nehéz elképzelni a magyar közoktatásügyet
gróf Klebelsberg Kuno nélkül. Megszoktuk mar­
káns, határozott egyéniségét, aki szívós és
céltudatos munkával egy évtizeden át, bár foly­
tonos támadások között, de elvitathatatlan
hozzáértéssel, zseniálitással irányította hazánk
oktatásügyét; akinek bámulatos szervező tehet­
sége és akaratereje rövid pár éven belül 5000
népiskolát állított e csonka magyar földön. S ha
a tanítóság kívánságai, vágyai és kérései nem
is találtak mindig meghallgatásra s ha a le­
folyt 10 alatti küzdelmeink, melyeket a tanítóság
jogos erkölcsi és anyagi érdekeiért harcoltunk,
meddők is maradtak, mélységes tisztelettel és
csodalattal kell meghajolnunk kivételes tehet­
sége, munkabírása és akaratereje előtt. Minden
ténykedése a magasabb nemzeti kultúra és a
nemzet jövőjének kiépítését célozta.
Nagyvonalú elgondolását a nehéz gazda­
sági viszonyok között is meg tudta valósítani.
Reformjai szükségeseknek és életrevalóknak
bizonyultak. Alkotásai, melyek a magyar kultúra
mérföldkövei, kitörülhetetlenül beírták nevét a
magyar történelembe.

Dr. Ernszt Sándor.
Búcsúzunk a magyar kultúra régi irányi■■ ' rAr.; ..„-.a iái
■■ i r. , ±
tójától,
regi vezértől s szemünk fürkészve
kémleli
lövőt. Nehéz időket élünk s minden

Izottság

| ,

III

"

megjeleníti mim

hó 15-én.

Előfizetési éltah és rehi
egyesületi aenztároshoz. t
aonathozo Höziemenyeh a
Szolnoh. u/bárost tsholn
• hat nem attur

10h fslhg Éné
izet Imi részére
fszlMeg elmére:
wtfí
néztrato-

Iza. ■

nap ujább áldozatot keretei a mbgjlar tanitótársadalomtól is. Az öámegtagaaásÁ
lemondósok és megpróbáltatások idejen{nagyar
tanítóság megnyugvással látja,
h Kor­
mányzó ur bölcsessége a -magyar tapüg irányitását és ezzel az ő sorsát is, d magyar köz­
élet régi és közbecsülésben álló harcisának, a
magyar társadalmi és egyházi élet k váíóságának dr. Ernszt Sándor prelátusna] ^ézépe tette
le. Hosszú közéleti pályája a Iegt\ e. ebb bizalomra jogosít. Élete nyitott Aönd
Munkásság, szerénység és szeretet jell\ tí tfa Kevés
beszédű, kissé zárkozott természi if de annál
melegebb érzésű, puritán jelleműm ?fart főpap,
Mint ppp, közvetlen közelÁ
látta és
ismeri a tanitó munkáját s igy
’.c ja • is azt
értékelni. Ismeri a tanitó életét a' fi
'óf ismeri
ykr tanítóság
vágyait. Közelről látta a, magy\
küzdelmeit, amelyeket sorsa jobbi'r'afo -díjasáért
vívott.
Ismert igazságosságában biz
uSy
érezzük, hogy közel vagyunk a szív
és hogy
e közelség nagy megértésnek és me
ívásnak
lesz a forrása' s benne 'a mag)
ihitóság
fyk)
‘melegszívű atyai jóakaróra talál, j

f

Uj idők — öreg go
Irta: Bene Lajos.
Még mindig a megpróbáltatásod idi jd éljük.
K világháború
nem fejeződött
a
.
- be
--------tk iropogás
és ágyúdörgés megszűntével; nem az: al, hogy
keleten, nyugaton, északról és délen bbrzalmasan megcsonkítottak és azzal, hogy egy égbekiáltó békét reánk erőszakoltak.
'
•ég
foly a háború: le akarnak igázní ádd^, amíg
t I I

“ ?élef

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

koldusok, nyomorultak, tehetetlenek leszünk.
Ezt mindnyájan látjuk és érezzük. Tudjuk,
hogy mire megy a gonosz játék. Védekezzünk
a démoni munka ellen. Hazánk minden becsü­
letes polgára át van hatva attól a gondolattól,
hogy nem engedjük koldussá és nyomorékká
tenni magunkat. Isten segítségében és a magunk
erejében bízva szembeszállunk a gonosz szel­
lemekkel: megvédjük magunkat, kiharcoljuk az
igazságunkat.
Nekünk, akik a népoktatás mezején dolgo­
zunk az új idők még az- eddiginél is nagyobb
terhet raktak a vállainkra, gondjainkat öregbítet­
ték. Látjuk és tudjuk, hogy a jövő nemzedék­
nek erősebbnek kell lennie, mint mi vagyunk,
mert még nehezebb idők és nagyobb megpró­
báltatásokkal kell megküzdeniök, hogy a magyar
igazságot kiharcolják.

Iskolai munkánk súlypontja a nevelés.
Mindenki ismeri az új tanterv célját, erről nem
is beszélek. Hanem a néptanító másik, semmivel
sem kisebb feladatával, a nép nevelésével kap­
csolatban tartom szükségesnek egyes dolgokra
és jelenségekre felhívni a figyelmet.
Nagy a hajlandóság arra, hogy a sok
szenvedés és nyomorúság ■ következtében újabb
nyomorúságok és megpróbáltatások súlya alatt
beállnak a panaszkodók, sírók és jajveszékelök
tömegébe és együtt jajgatunk velük, hogy a
csüggedök, kétsegbeesésre hajlamosak, remény­
telenek tábora nöjjön. Ez a legveszedelmesebb
valami, mert a lelkeket kételkedőkké teszi és
hajlamossá
válnak az elégedetlenkedők, a
reményvesztettek közé állani, akik nem látnak
jövőt, akik nem gondolnak arra, hogy a sírással,
jajveszékeléssel semmire sem megyünk, legfennebb az ellenségünk káröröme és gunykacaja
kiseri ezt. Tehát mindenkinek kötelessége ön­
magáért és hazánkért megtenni azt, hogy a
csüggedésre, kétségbeesésre hajlamosakkal megértesse, hogy nehéz idők súlyos terhét viseljük
és ezen csak mi magunk könnyithetünk. De
nem sírással, panaszkodással, hanem az új idők
és öreg gondok megismerésevei és ezeknek
megfelelő határozott céllal és annak elérésére
kifejtett munkával.
A nijptanitóra vár a legsúlyossabb feladat
ebben a tájékoztató, felvilágosító munkában. A
nemzet széles rétegeivel érintkezik. Majdnem
minden nap minden órájában lát szegénységet,
nyomorúságot, könnytől barázdált arcokat,
kétségbeeséshez közeledő embereket, hall rengeteg sónajt, panaszokat és az elégedetlenek,
vaktába rohanók fel-feltünedeznek. A tanitó

szive és esze megfeszített mérlegelő munkát
végez. Nem egyszer kicsordul a könnye, de
másokért felszántja. Mosolygó arccal ökölbe­
szorított kezekkel jár nem egyszer, de a saját
szegénysége nyomorúsága elhalványul, amikor
annál többet lát.
A közönyösek, másokkal és a nemzet sor­
sával nem törődök, nem gondolók nem látják,
hogy a tanitó mire hivatott, de akik látó szem­
mel, érző szívvel, gondolkozó fővel figyelik,
meglátják homlokukon .azt a derűt, amelyet a
krisztusi szeretet sugároz oda, szemükben látják
a hazafíság tűzét lobogni.
Kartársak! Ne törődjetek vele, ha nem
értettek meg, ne fájjon, ha nem értékelnek.
Nektek hivatásotok
van, apostoli munkát
végeztek.
Az új tanév elején vizsgáljátok az új időket
és ezek öreg gondjait. Az iskolában és az
iskolán kívül dolgozzatok úgy, hogy mindenki­
vel értessétek meg a nehéz időket és ezekkel
járó súlyos következéseket, hogy valamennyiünk­
nek állampolgári kötelességeink vannak és ne|csak
várjanak, követeljenek a köztől, hanem adjanak
is annak. Hassatok oda, hogy a társadalmi
megértés és együttműködés minél teljesebb
mértékben fejlődjek és teremtő munkát végezzen.
A kishitüekbe, kételkedőkbe öntsetek lelket és
olyant amely szilárd, megingathatatlan. A rém­
híreknek álljatok útjaba.
A tankötelesek szülőivel való érintkezésben,
tanácsért, támogatásért, segítségért hozzátok
fordulókkal úgy beszélgessetek, úgy cselekedjetek,
hogy a hivatásotok aranyfénye mindig csillogjon.
És ha megkezdődik az iskolánkivüli munka,
ne feledjétek el, hogy Ti nemcsak tanítani
akartok, hanem főleg a lelkeket erősítitek, meg­
töltitek hittel, bizalommal, hogy a jobb jövőt
bizonyos reménységgel várjuk s azért a poklok
kínját is elszenvedjük, de meg nem ingunk.

A szertárban.
Az olvasó a gimnáziumi és képezdei szer­
tárakra gondol, s közben nagyot sóhajt. Hja,
hja 1 . . .
.
Én pedig olyan szertárról irok, amelyik
minden iskolában megvalósítható, különösen a
falusi és tanyai iskolákban.
A nyári nagytakarítás után az én szertárszooámban olyan szertárról gondolkozom, amit
elkeresztelhetnénk keréken tolható múzeumnak.
Olyan iskolai muzeum megteremtésén fárado­
zom, amelyik eltolható egyik évből a másikba.

Ne lomtár legyen, hanem olyan elmés beren­
dezés, amelyik él, szalad az idővel. De legalább
ís lépést tart azzal az idővel, amelyben élünk
és munkálkodunk.
És ennek a múzeumnak a megteremtése
nem is olyan lehetetlen dolog! Csak érdeklődés
kell hozzá s az a meggyőződés, hogy a tudás­
nak legbiztosabb közlési módja a szemléltetés,
de még ennél is biztosabb a foglalkoztatás.
Mezőgazdasági államban élünk. Feladatunk
az, hogy minél több képzett mezőgazdát nevel­
jünk hazánknak.
Tanításunk gerince legyen a tantárgyak
közül a természetrajz-gazdaságtan-háztartástan.
A benne elszórt anyaggal az évszakok haladá­
sával párhuzamosan foglalkozunk. Ezek a tételek
mind olyanok, amelyeket szemléltetés és foglal­
koztatás nélkül vétek volna tanítanunk.
Ha már annyira nélkülözhetetlenek a szem
léltetö tárgyak, szerek és alkalmak, a munkál­
kodás megindítása előtt, gondolkozzunk azok
mindenkori előteremtéséről. Mit honnét szerzek
be? Hogyan segítsek magamon, hogy minden
tanítási tételemhez biztosítsam tanulóim érdek­
lődését s ezt biztosítva minden órám élvezetesen *
s egyre gyümölcsözőbben múlhasson el,
Például veszem a III—IV. oszt, természet­
rajz—gazdaságtan—háztartástan anyagát. (Uj
tanterv 37 — 38. old. III. osztály.)* Feltételezem,
hogy szertáramban nincs semmi! (Még azt is,
hogy szertárszobám sincs!)
1. A szilvagyümölcs megfigyelése. A gyér-,
mekek örömmel hoznak. Buzdítom őket, hogy
aszaltszilvát és kis üvegben szilvaizt is hozza­
nak. Megbeszélem a szülök eljárását s ha van
jó tanácsom, ehhez hozzáfűzöm. Az aszaltszilvát és a szilvaizt — ha szertárszobám nincs
— szellös szekrénybe elteszem.
2. Diószüret. Az egyik szülővel megbeszé­
lem a diószüretet. Kérem, hogy a termés betakaritásakor hívjon meg osztályommal. Segíteni
fogunk. Vagy: hagyjon a fán 20—30 szemet s
mi kiránduláson ezt szüreteljük le. Közben
mindent megbeszélünk. Az érdekes példányokból
néhányat hazaviszünk a szekrénybe.
3. Csemegeszőlő eltevése. (Az első szülői
értekezleten bemutatom a szülőknek az eddig
összegyűjtött anyagot. Figyelmüket felhívom a
szemléjtetö-anyag fontosságára s kérem továbbra
is segítésük. Az arra vállalkozó gyermeknek
adjanak a legszebb példányból és küldjék el a
kezükbe akadt korcs vagy beteg példányt is,
hogy arról is beszélgethessünk.) Ha olyan
Móczár Miklós vezérkönyve alapján.

5
3
4-------

faluban vagy tanyán működőm,? ahol I nincs
szőlőtermelés,
_
ti. akkor se könyvből t.nitoma
szőlő eltevését. A közeli piacról hoza|ok| 2—3
fajtából 1 — 1 fürtöt s azokat különfél : módon
a gyermekekkel tétetem el. Valamelyik szülőnél
(vagy a magam kamrájában) akad'hely 5 mihány
fürt számára. Jobb, ha a gyermek iyiszi mágáva
s ő gondozza otthon. Időnként vjgy, la’szóba
kerül, adjon számot róla. Hozza fpl az * lólába,
•"
hogy mindnyájan láthassuk a történt fáli^zást.
Én még egyetlen évben se niulasz ottám el,
hogy osztályomban 2—3 kgr. szélöve szeretet
ne csaptam volna. (Edények szerízámdk, lustsajtolás, üvegben must
karácsi iyra,
üvegben erjesztés, fejtés. Ügy amint azt a szülők
csinálják.)
1
s
^Nemcsak a természetrajzí afiyagc t Éanulja
élvezetesebben a gyermek,' de a Irténták Jizemlélése alkalmával kitűnő' fogalmazás
:mák
adódnak. Pl- Mariska kői>tözte
szí öt.- Egy
kövér fürtöt leejtett. Pöttye Semmivé v .ltja fürt.
Mariska restelte a dolgot^... M,’ '■ P ipíilapot
akasztottunk a falra. Bekötött szén lel és látrakötött kézzel kellett eltalálni
01 rttókkalKözben Józsibácsi friss lékvárra kerttel be a
körlapot, Jan.csi belenyomta az 1 orrát. Óriási
nevetés lett a vége, mikor Jai esi 1 ökörben
meglátta magát, stb.
j .
4. Almacsomagolás. Jizállítá: Svi jcíga. Ez
ís olyan téma, amit véter
“ ;ezni.
k könyvből
Néhány szép almával, kis fádikávil han; uTatossá
tehetjük az erre szánt f lórát. (Cső n ágolás,
becsületesség, elsőrangú ámi, jó hii név, < csomag
címzése. Kivitelünk fokozása.)
5. Tulipánhagymák elültetése, <ötv m^gyermek között bizonyára akad egy- tét । yttmek,
akiknek szülei virágkedvelö etr berek *Tla az
iskola udvarán még nem volna a ;ryern ekéknek
egy nagy
- köralaku virágágyuk,
ükkor
”
e j gyer­
mekekkel hozatunk fel egy maré r hí g" iát s
azt cserepekbe ültetjük.
Az egyik ablak mélyedésébe léhát
léháriyl lécből
virágállványt ütnek össze a nagyol baj k s a
cserepeket ennek legalsó fokáfa (<a sötétbe)
:em. Később kis ládikákbaja
helyezem.
ládíkákban sok
so njinden
kerül még erre a szobai vírágállvjányra ámí az
iskola levegőjében melegágynak |is te dáthető.
Gondolkozzunk egy percig l |
Mennyi kellemes percet biztosit
mitó
számára ez a pár hagyma^? Maga a 1 c&colás
és elültetés mily, kedves munka volt ^Jgyerermekek' számárai Márciusban búvjk elő. i kicsoda
lárma lesz, amikor e csodát! hirüí adják nekem.
Aztán várunk két hétig. Búvik a| bímbi >,feslik
T . 1

f
4

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

a bimbó, nyílik a virág! (Sárga, piros, tarka!)
Gyönyörű fogalmazványt írnak róla. Aztán
rajzoljuk és festjük.
íme a mozgó, az élő múzeumnak egyetlen
szál virága mennyi derűt hoz iskolánkba!
Különösen abba a terembe, amelyben eddig
virág egyáltalában nem volt!
(Folytatom )
Kiss József.

Kinevezés és áthelyezés vármegyénkben.

É
i

Fehérvári Irén helyettest Jászladány külterületről
Baracsra, Fazekas Mária helyettest a jászberényi
főldmives iskolától Jászladány külterületre, Perényi Máriát Nagykörűből Bocsárlapujtöre. Bajzáth
Elzát Monorról Nagykörűbe, Erdödi Ágostont
Tiszaföldvár-Pusztahékröl az Igarvám szöllöi
állami elemi iskolákoz helyezte át.
Újabban helyettesitéssel megbízta:
Vajay Józsefet a mezőtúri-Tassy birtoki áll.
iskolához, Babínszky László cibakházai, Bagi
íren jászárokszállás-négyszállás, Borbély Vilma
szolnok-eresztöhalmi, Csontos Sándor Dévaványa-sártói, Daróczy Ibolya tiszaföldvár-virághegyi, Farkas Anna tiszföldvár-belterületi, Gaál
Károly Nagykörű belterületi,. Göbölyös László
kunszentmárton-ugar-tanyai, Gulyás Károly
kunszentmárton-gyalu-pusztai,
Höhn Margit
jászberény-meggyesi, Józsa Erzsébet törökszentrriiklós sürüdülöí, Kara Margit mezötur-pusztapói,
Komáromy
Irén
jászárokszállás belterületi,
Kovács Kálmán mezőtúr-csiderbereki, özv.
Kováscné Schneider Ilona Rákóczifalvai, Kövér
Béla kenderes-hosszuháti, Lörincz Dezső tisza^földvár-homoki, dr. Magayné Nikolits I. szolnoki,
Medgyessy Géza turkeve-turpásztói, Mendelényi
Elvira jászárokszállás belterületi, Molnár Árpád
kísujszállás-göröngyösi, Nagyné Kövessy Pi­
roska tiszaföldvár-ószöllöi, Paál Erzsébet jász­
árokszállás ágószöllői, Pacsuta Anna törökszentmiklós-pusztatenyöi, Pomázi Magda jászárok­
szállás belterületi, Radványi Elvira tiszasülybelterületi, Rónai Gyula tiszasüly fiuági. Ruszt
Béla tiszavárkony-vasUttanyai,
Sajtos Imre
törökszentmiklós-szakállasí, Simon Lajos kunszentmártonjaksorí, Szabóné Scháffer Valéria
rákóczifalvai, Szalay István és Szalayné Mendöl
Sarolta törökszentmíklós-pusztakengyeli, Szanyíné Szabó Jolán mezötur-kuriaí, Túri Lajos
turkeve-szelesháti, Ujházy Irén jászberény-peleatnyai Vadász Amália mezőtúr pusztapói, Vágó
Erzsébet nagykörűi, Vidra Pál jászárokszállás
belterületi, Wíttmann György jászberény-kormosporti, Zubek Mihály Jászberény-homoki állami
elemi iskolai helyettes tanítókat, illetve tanító­
nőket az 1931 — 32. tanévre újból alkalmaztak.

1.
Az önálló gazdasági iskoláknál. Zádory . Anna jászberényi óraadó gazd.
szaktanitónöt
Csongrádra,
Fucsek
Máriát
Hatvanból Jászberénybe, Zádor Margitot Kun­
madarasról Békéscsabára, Sztepankó Ilonát
Nagykörűből Mezőberénybe, Pozsar Júliát Kis­
kunhalasról Turkevére, Egán Alojziát Kisúj­
szállásról Jászladányba, Bodross Ilonát Jászladányból Kiskundorozsmára, Novák Györgyöt
Jászladányból Dunaföldvárra, Földessyné Kaszap
Piroskát Tufkevéröl Hajdúszoboszlóra. Wertsík
Gyulát Mosonból Dévaványára helyezte illetve
osztotta át.
Csutorás .Arankát
óraadói minőségben
alkalmazta Kunmadarason, Windt Erzsébetet
hasonló minőségben Jászladányban és Dégay
Emmát Tiszaföldváron.
2.
Az elemi iskolánál:
Kövér Béla kenderes-hosszúhati h. áll.
tanítót rendes tanítóvá, Molnár Árpád kisuj-'Szállás-göröngyösi h. áll. tanítót segédtanítóvá,
Vas József ceglédi róm kath. tanítót a kunszent­
mártoni belterületi áll. el iskolához és Szegedyné
Teuffel Margit tiszaföldvár! gazd. szaktanitónöt
a szolnoki áll. el. iskolához rendes all. el. iskolai
tanítóvá nevezte ki.
Áthelyezte, illetve átosztotta:
Horváth
Imrét
Labatlanból-Mezöturra,
Várady Józsefet Mezőtúr külterületről a belte­
rületre, Mann Barnát Kevermesröl Jászladányba,
Lörincz Irén helyettest Telekházáról Tiszaföldvár-pusztahékre, Szakáll János helyettest Tíszaföldvár-Martfüröl Tiszaföldvár-pusztahékre, Bagi
Antal helyettest Tíszaföldvár-Martfűre, Begya
Tivadart Törökszentmiklós-Kengyeltelepről HajAz illetménycsökkentés.
dudorogra Pethö Károlyt és nejét Szeged
Már hetekkel előtte szállongott a hír, hogy
külterületről T örökszentmiklós-Kengyeltelepre,
Urbán
Máriát
Jászárokszallás-gyorokpartíról leszállítják fizetésünket, de nem akartunk hitelt
Sárisápra, Sizabó Sándor helyettest Orosháza adni neki. Leintettük, elhessegettük a károgó
tanyáról Jászárokszállás gyorokpartra, Cseri hollókat. Nem tudtuk elképzelni, hogy arra is
László helyettest Déyaványa-Fudérról Kiskun­ kerülhet a sor, hogy a tisztviselő szegényes és
halas tanyára, Szabó László helyettest Hód­ kicsi kenyeréből is letörnek egy darabot, mert
mezővásárhely tanyáról Dévaványa-Fudérra, az ország gazdasági helyzete úgy kívánja, hogy

a kevés még kevesebb legyen. Nehéz volt még
feltételezni is, hogy a tanítóság fizetését leszál­
lítják és annak a tanítóságnak a fizetéséből
vesznek el, melyet a státusrendezésnél mar 3
évvel visszavetettek s a közelmúltban ismét 3
évvel — a segédtanítói rendszerrel — akadályoztak meg az előmenetelben.
A magyar tanitó mindig kész volt a hazájáért áldozatot hozni. Kész most is. Ez nem is
lehet másképen. De valahogy most úgy érezzük,
hogy az áldozat túlságosan súlyos, nem arányos
és ami a legfőbb, nem igazságos. Erőnket,
teherbírásunkat túlhaladja A létminimumot, a
kezdő és helyettesi fizetéseket, az értékegységes
illetményeket éppen úgy leszállítani 10°/P-kal,
mint békebeli lOO’/o-os fizetéseket, nem kelthet
megnyugvást. Itt segíteni kell sürgősen. Fel
. kell függeszteni az előlegek és kölcsönök rész­
leteinek levonását is egy évre, mert a leszállítás
és levonások után oly csekély összeg marad,
hogy abból nem lehet megélni. A nyugdíjasok
°/0-os megállapítása is nagyon sérelmes. Öreg
napjaikat keseríti meg.
Mi nem keressük, hogy kik, hol és mennyi
jövedelmet élveznek, az se a mi gondunk, hogy
magasrangu urak hány oldalról kapnak nagyobb
mellékjövedelmet, mint a tanitó egész évi fize­
tése, mi csak igazságos elbánást, több meg­
értést, több szivet kérünk!
(gk)

Uj ^rtesitő könyvecske.
Uj értesítő könyvecskét adott ki Roth Dezső
könyvkereskedése. A kitűnő papíron, teljesen az
előírásszerű és az anyakönyv rovatainak sorrendjére
való figyelemmel készült Értesítő könyvecskét Kar­
társaink figyelmébe ajánljuk. Ára 32 fillér. Nagyban
megfelelő kedvezmény, 5% az Egyesületi Internátus
javára.

Uj könyvek
Petőfiné Szendrey Júlia viszontagságos
életéröl irt nagyon érdekes élet- és jellemrajzot
Jakab Ferenc győri c. kanonok, képezdei igaz­
gató védöröpirat alakjában, melyet szívesen
küld el oly tanítóknak, kiket Petőfi emlékezete
a felesége sorsában is érdekli. És melyik tanítót
ne érdekelne? A Petőfi-kultusz kimeríthetetlen
tárgya a tanitó népoktató feladatának és azért
szinte nélkülözhetetlen minden tanitói könyvtár­
ban ez a füzet, melyet a szerző szívesen küld
el annak, aki kéri.

H
L5

j

£ J ; 1_' / a

te 36
Ugyancsak ez az illusztris szerző
meoldalos füzetben ismerteti A Balafpn-t o
ritö részletességgel, és sokoldalúsággá
ogy
jsszeszinte elcsodálkozunk, hogy oly, tömör
sűrítve tudta összefoglalni azt a töimérdi k í mereteket, melyet a Balatonról tudnunk 1
enit
olvasást nem nehezíti meg és nem ke
el minket tudományos
fejezetekbe fedett
aprólékossággal, hanem folytatólagos, logikus
degymásutánban sorakoztatja föl |datai,
azonáltal oly írói rutinról tanúskodj kapc sólással,
os,
hogy ezzel müveeskéje_j}emcsak ta
nitóhanem tanulságos olvasmány is fesz,
mert
ság nagyon hálás lehet tudó^ szd;zöjé
e kis műben valóságos vademecijmot
jt a
tenBalatonról, melyre iskolai oktatásinkba i
nyomon szükségünk van. Kön'
g is
kapható; pedig kár, mert
na
haszonnal forgathatja a füzetet. Tar
tanítóknak szívesen küldi eUa rnecéná s^s^erzö.
ész éti
kinek szívéhez nőtt hazánknak éz a t
gyöngye.
*
Romhányi
A Jászkunok Földje a címe annak tényleg
hézagpótló munkának, amely Kl^S Jó.
jász­
iskolai
berényi áll. tanitóképzö-inté|eti gyakc r —
1
sajtót,
tanitó avatott tollából most fragytta el
ismeAz uj tanterv a száraz földifejzi adat
retek helyett a szülőföld meg^mei|etés< tj :s ezen
keresztül a hazai föld megszerettetésé ■ szte ki
célul. Beszédértelmi alapon í tárgyalv. rj a in.,
osztályban szülőföldünk múltját, felen :t| - népét,
sajátosságait stb. és bár kiráidulá-sokk i| :szemléltetésekkel igyekszünk mailadatíjdóví I !nni és
megrögzitení a szerzétt ismereteket, még|s nagyon
éreztük megfelelő olvasmányok hí^yá^ jOlvasó>
könyveink ugyanis országos használatiadi készül­
tek s nem nyújtanak, de nem
ny iftfiatnak,
a mi
minden vármegyének, minden kqjsség: u
meg-­
szülőföldünk ismertetéséhez alkalmas és meg
felelő olvasmányokat. Moderp olyasól :ődy veink
eme hiányosságát pótolja I Kiss J&zsefnek
inden
A Jászkunok földje című műnk ájaj
ez,
tekintetben értékes olvasmá'pygyűjte
letesen
amely vármegyénk tanitósága^résgjére
„ mint
megoldja ezt e nehéz kérdést. Úgy
i nyújt,
a IV. osztályok részére bőséges, any
épekkel
szebbnél-szebb olvasmányokkal^ és
két. A
teszi maradandóvá a nyujtptt íme
minjeles pedagógus-szerző figyelme.^ kit
ülöfőlddenre, ami e tárgykörbe tartozik? s a
ismertetés minden egységéhez bálák : benne
gondos kidolgozásban, élvezetes < s< értékes
olvasmányokat. Az úttörő munkát, m< l^ imodern
pedagógiai elveken épült fel, kaytiáráa r szives
figyelmébe ajánljuk, (gk.)
;
|
H

t
t

NÉPMŰVELÉS

7

NÉPMŰVELÉS

6

Hivatalos rész
2370—1931. sz.
Tárgy: Madarak és fák napja.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi
elemi, továbbképző és iparostanonciskola
tek. Igazgatóságának.
A nm. vall, és közokt. m. kir. Miniszter ur
f. évi 300—76-1931. sz. rendelete alapján (Meg­
jelent a Hív. Közlöny 1931. évi julius hó-1-én
megjelent 13. számában) felhívom, hogy ezen
rendeletet gondosan tanulmányozza át s a
í jövőben ezen rendelet szellemének teljesen meg­
felelően rendezze a „Madarak és fák napja"
ünnepélyét.
Tankerületem tanitói kara, amint a hozzám
beérkezett jelentésekből örömmel állapítottam
meg, hogy a „Madarak és. fák napját" ünne­
pélyes keretek között ülte meg eddig is és
törekedett arra, hogy a madarak védelmének,
a fák
szép- -gondolatát
— ültetésének és ápolásának
.

érdeklődéssel viseltetett. Lapunknak éveken át
volt munkatársa, értékes cikkeit, melyek leg­
inkább kultúrpolitikával foglalkoztak, mindig
szívesen olvastuk. Halála őszinte részvéttel tölt
el. Emlékét kegyelettel őrizzük meg.

Részletes tanmenet. A „Magyar Tanitók Év­
könyve" Bene Lajos és Berwaldszky kálmán szerkesz­
tésében az 1931-32. tanévre is megjelenik hasonló terje­
delemben és kiállításban mint az 1930-31. tanévi. Az
uj évkönyv a legfontosabb tudnivalókat tartalmazza.
A többek között az uj tanterv szellemében készült rész­
letes tanmenetet közöl úgy osztott, mint osztatlan isko­
lák tészére. Továbbá az Ifjúsági Vöröskereszt meg­
szervezésére, foglalkoztatására nyújt útmutatást. Ezeken
kívül igen sok gyakorlati cikk és közlemény teszi
értékessé. Az év folyamán történt újabb rendeletekről
is tájékoztatást ad. Az évkönyv igazi kiegészítője az
előbbi évinek. A munka szeptember elején jelenik meg.
Az ára körü'belül ugyanannyi lesz, mint a múlt évi
köteté. Megrendelhető: Dante köny-kiadóvállalatnál
Budapest, VI., Ó-utca 27. sz.
Fürdő kedvezmény. Szolnok város, a szolnoki
gyógyfürdőt igénybe vevő kartársaink részére, kedvez­
ményes jegyeket bocsátott az Egyesület rendelkezésére.
Bővebb felvilágosítást készséggel ad az Egyesület
a gyermeki szivekbe meggyökereztesse. Amidőn pénztárosa, Csiky Ernő igazgató, Szolnok, Thököly úti
azt jóleső örömmel állapítom meg, felhívom, áll. iskola.
Előlépés. A vall.- és közoktatásügyi miniszter ur
hogy a jövőben a „Madarak és fák napjá“-t
tegye még szebbé, értékesebbé a gyermekekre Frey Oszkár jászalsószentgyörgyi rk., Pocskai Róza
jászberényi rk., Simrák Mária jászalsószentgyörgyi rk.,
nézve.
Vértes Károly jászberényi rk , Lerner Sándor jászalsó­
Felhívom, hogy a f. évi szeptember 25-ig szentgyörgyi rk, dr. Drugáné Ladányi Margit szolnoki rk.,
jelentse hozzam, tekintet nélkül arra, hogy a Vogl Károly fegyverneki-vadasi közs., Molnár Lujza
„Madarak és fák napjá“-ról tett-e már jélentést, jászberényi ref, Kovács Mihály kenderesi ref, Szarka
hogy az utóbbi években megtartottak tpmdig a Róza mezőtúri ref., Szanyiszló Sándor turkevei ref.,
„Madarak és fák napjá“-t, milyen eredménnyel? Madarász Anna jászkisér-pusztakürti közs., és Sztraky
Mihály jákóhalmai rk., tanítókat a VII. fiz. oszt. 3.
Az ünnepéllyel kapcsolatosan fa vagy cserje fokozatába léptette elő. Gratulálunk!
ültetés történt-e? Az ünnepélyen tartandó elő­
Nyugdíjazás. Barna Sándor alattyáni rk, Schmid
adásokhoz szükséges külön útmutatások és Vilmos szolnoki áll, Mihály Gyula kunszentmártoni áll,
vezérfonalak, illetőleg Hermán Ottónak a Magyar Gyula mezőtúri áll. és jurán jásszentandrási
„Madarak hasznáról és káráról" szóló munkája rk. tanítókat saját kérésükre nyugdíjazta^miniszter ur.
Megszűnt iskola. A cibakházai iparostanoncrendelkezésére áll-e?
iskola elnéptelenedés miatt megszűnt.
Szolnok, 1931. julius 9.
Kinevezés. A vármegye alispánja Bakos Dénes
Bihary István
jászárokszállási tanítót a jászsági felsőjárásba, vitéz
vez. kir. tanfelügyelő
Ligeti István tiszapüspöki rk. tanítót a tiszai középjarásba faiskolafelügyelővé nevezte ki.
40 éves találkozó. Ritka esemény színhelye volt
augusztus 15 én a kiskunfélegyhazai „Korona" kert­
helyisége. Találkozóra jöttek össze azok a tanitók, akik
Dr. Saskeőy József. I Rövid szenvedés 1891-ben végezték a kiskunfélegyházi tanítóképzőt.
Akkor húszán voltak, él közülök tizenkettő s a találkozón
után, 57 éves korában, elköltözött az élők megjelent hat. Névszerint: Lantos Béla Szeged, Sághy
sorából sasköi és sasköváraljai Saskeőy József Mihály Csorgrád, Gebler Károly Ceglédbercel, Vass
dr. ny. kir. járásbiró. Pályáját, mint áll. tanitó Lajos Cibakháza, Vargha János Kisvárba és Szabó
kezdte s rövid idő múlva igazgató lett, majd Flórián kiskunfélegyházai nyug, tanitó. Örömkönnyek
között őlelték meg egymást a réglátott öreg cimborák,
érettségit tett és az egyetemre iratkozott be. akiknek jórésze a másikat meg sem ismerte.
Jogi tanulmányai befejezése után megvált a
Lapunk terjedelmét az eddiginek 66°/0-ára
tanitói pályától . és az igazságügy szolgálatába

HÍREK.

lépett. A népoktatásügy és a tanítóság ügyei
iránt azonban tovább is meleg szeretettel és

korlátozta a 4810/1931. sz. M. E. rendelet. Emiatt
több cikkünk és a Nyugtázás is a jövő számra
marad. Szives elnézést kérünk!

fck pérsjf

ooooooooaodböooócb

fakarif meg,
ha vásárlásait

nagy választékban legolcsóbb árak mellett

VíÍHQCS
szövet-, vászon- és selyem nagyáruhá­
zában Szolnok (Balázs órás riiellett) eszközli.

Kedvező fizetési feltételek!
Olcsó, leszállított árak!
Legjobb minőségű áruk!
Nagy választék!

Bőrdiszműáruk,
Illatszerek,
Játékáruk,
Tennis és sportfelszerelések,

6 havi részletbe-is

Lusztig Mariska
üzletében

|

Szolnokon
Baross-utca, dr. Hasznos ‘ház.

n DAnmEGYE LEBnnBYŰBB

ónn,

éjíszeh,!

LHT5ZEH

nagy \javító
műhely! ■----------------------------- műhely!
rahtára és legolcsóbb beszerzési forrása:

Balázs Imre

Szolnoh, Gorove-u. 25. a nerfeld palotával szemben
Telefon 302.

innnnÉnossna
•
ff bevásárlási
helye, a népművelés olvasói f f

• • 5°/0 hűién engedményben részesülnek. • •

8

NÉPMŰVELÉS____________________________

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
népoktatásának, a jászkun föld megszerettetésének szolgálatában mintegy harminc közle­
ményt tartalmazó, bőségesen illusztrált olvasmány-gyűjteményt bocsátott közre a
Franklin-Társulat. Hézagpótló új kiadványunk címe:

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
Irta: KISS JÓZSEF
jászberényi áll. tanitóképző-intézeti gyakorló-iskolai tanitó.

Nagv áldozatok árán jelentetjük meg a szülöföldismertetés e mintaszerűen
kidolgozott olvasmánysorozatát Jász-Nagykun-Szolnok vármegye részére, abban a remény­
ben. hogy általa sok élvezetes órát szerezhetünk nemcsak a jászkun tanulóifjúságnak,
hanem a vármegye tisztelt Tanitói Karának is.
Tudósok, tanárok és írók, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Általános
Tanitóegvesület tagjai közül számosán, fáradságos munkával támogatták közismert tankönvv-írónkat, Kiss József gyakorló-iskolai tanitó urat, hogy úttörő müve pedagógiai és
tudományos tekintetben egyaránt kifogástalan lehessen.
A mü két részben jelenik meg és ezentúl Kiss József: Falusi és tanyai iskolások
olvasó- és tankönyve III. és IV. osztályú köteteihez függelék gyanánt mellékeljük anélkül,
hogy az ilv módon kiegészített III. és IV. osztályú kötetek ára emelkednék.
Tanitói. kézipéldányt kizárólag azoknak az iskoláknak címére küldhetünk, aho}
Kiss Jóssef: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyveit az 1931—32. tanévben újonnan
vezetik be. illetve továbbra is használatban tartják.
Több oldalról elhangzott kívánságra Kiss József úttörő szülőföldismertetése külön
is könyv kereskedői forgalomba kerül. A 111. osztályú füzet ára 90 fillér, a 1\ . osztályú
füzet ára 70 fillér. Tíz példány vásárlása esetén ingyen mellékelünk egyet a szegénysorsúak részére.

KISS JÓZSEF
a jászberényi áll tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának tanítója
szerkesztésében megjelent

Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyve

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
című függelékkel

'

I

a nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kővetkező számú rendeletéivel
nyert engedélyezést:
II. osztályú kötet IV,. Egyetem-utca
. .
. 4. .
.
. 64,168/1926
III. .. .
.,
(,,A Jászkunok földje" cimü függelékkel) . 67,770/1926
IV. .,
..
(„A Jászkunok földje" cimü függelékkel) . 70.427/1926
—n
V—VI.
., A) ., ■ (8 tantárgy egy kötetben)
.
... 38,622/1927
VI.
.. B| .,
(7 tantárgy egy kötetben)
.
. 3S.622
1927
KönyvV—
kapható
könyvesboltjában
Szolnokon.

FRANKLIN-TÁRSULAT, BUDAPEST
L_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ =_ _ _ _ _ _ ._ _ _ _ _ _ _ _ ’
.......
Roth Dezső

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből érkező megkereséseket — a nagy érdek­
lődésre való tekintettel — tankönyvosztályunk postafordultával intézi el.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
PIAC-TÉR.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRUHÁZ

TELEFON 113.

Raktáron van és azonnal szállítható
645 Helyreállítási elszámolás
646. l’u'orelszámolás
647 a. Állami elemi népisk., óvodai gond. n,°ks (együttes) költségvetés, külív
o47 b. Állami elemi népisk., óvodai gond. n^s' <együttes) költségvetés, beliv
648. I Kimutatás beiratási dijakról
649. 11. Kimutatás egyenesadókról, 5%,
3%-os pótadóváltságról
650. 111. Kimutatás a készpénz- es termény­
hozzájárulásról
651. IV. Kivonat a bérszerződésből
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
S53. VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből
654. V.l. Kimutatás hitoktatói dijak meg­
állapításához
955. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapításához
656. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
. értékéről
®7. Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszámjegyzék

Iskolai nyomtatványok.
659 60. Népiskolai helyi tanmenet A) L)
beliv B) külív
7
7
661. Könyvtári költségvetés
cc? izx
énztári napó és számadás*
66_. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663. Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
anyagszámadási könyv Kötve, 5 évre
663. All, elemi isk. (kisdedóvodai) anvagszámadás*
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
7
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagvon-számadás
67Lb. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendö épületek
számára

675. Postai feladókönyv

Sa

Javat|almi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél ‘
691. Beírási díj kezelési napló* ;

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Államile emi iskolai és óvodai számadásj^teljes példány)
824/a. Állami
elemi iskolai és
óvodai
számadás, bevételi belső ív
824 b. Állami
elemi iskolai és
óvodai
számadás, kiadási belső iv
824 c. Állami
elemi iskola is
óvoda­
számadás kötve
oS
iskolai értesítő-könyvecske
830.- Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend
elemi iskolák
számára
(1 iv — 2 példány)
948 Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív —2
példán)
950. X. Kimutatás
I. á. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.

915. Leltári napló (1. sz. minta)'
616. Szakleltár (2. sz. minta)*
917. Szobaléltár (4. sz. minta)

940. Könyvtári szakleltár (3 sz. minta)*
941. Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
942. Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.

1. m. Tanköteles törzskönyvi lapja
2. m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átküb
. déséhez
3. m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be'
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvből
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(szept. 1-től.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönvvböl
(aug. 31-ig).
9. m. Jelentés
10. m. Kimutatás iparos- és kereskedötanoncok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott vál­
tozásokról

11. m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan. kötelesről
12. m- Értesítés tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
13. m. Egyéni lap .
14. m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
15. m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
17. m. Kimut. törzskönyvezett tankötelesekről
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való beiratásról
21. m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
m. Orvosi jelentés és engedély

23. m. Kimutatás igazolatlanul mulaszd
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
t>R m P tobb lzben.elkövetett kihágásért
‘^bitásá^tes °^a^s meghosszab-

Önálló gazdasási és gazdasági ismétlő-iskolák
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előírt 1—41. mintájú nyomtatvány

724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló1

703. Félévi ie entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

27. m Figyelmeztetes magánvizsgálatra
—
rrJelentkezes tárgyában
28. m. Nyilvantartő-napló kirótt büntetés­
pénzekről •
29 m. Nyilvántartó-napló
kirótt birság
pénzkeröl*
30. m. Felvételi napló*
31. Hdladási napló*
32. m. Mulasztási napló
33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
m. Pénznapló büntetéspénzekről*

számára.
az elemi iskolai felvételi, mulasztás
es haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
■ Z?o 2aladasi naP'ó Putla kötésben
128. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

729. Bizonyítvány állandó menházakat ve­
zető dajkák neszére

Iparos- és kereskedötanonciskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*

750. Előmeneteli és mulasztási napló'
*9 • Anyakönyvi törzslap
752. Iparo^tanonciskolai bizonyítvány

757'
758. ZaX|^

Wvecske
bÍZOnyÍtvá"y

A jegyzékben felsorolt nyomtatványok
.
“ ,",'Í"á “"""V'1™* «> minta,.,, „„deleteknek megt.lelSen'
azok használata
kötelező.

belső ivet is pontosan megjelölni.
'
y egnevezése előtt álló raktar- vagy mintaszámot is, valamint a külső
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük
A *-gaUjelolt nyomtatványokhoz kíiiső ív (boriteWv) is kapható

é.

XXIII. évfolyam._________ Szolnok, 1931. évi október hó.________________ 8. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRNEGYEI

NÉPMŰVELÉS

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelőség, ■ a vármegyei Iskolánkivüli í

FELELŐS SZERKESZTŐ :

Laptulajdonos: Jász-nagyhun-5zolnolíaármegyeí fitt. Tanítóegyesület.

GRECZMAJER KAROLY.
FELELŐS KIADÓ:

CSIKY ERNŐ.

A földrajz tanítása.
Irta: Lótos Ferenc.
Van-e magyar tanitó, ki „Trianon" e fájó
szó hallatára minden érzés nélkül tovasuhanna
ez élet utján, kinek lelkében köznapias e szó,
kinek lelke mélyén ne rágódnának azok a
fájó sebek, mit Trianon ezeréves, magyar vérrel
megszentelt földünkre reámért. Van-e magyar
tanitó, kinek e szó ne csalna ki olykor-olykor
keserű könnyeket szeméből s kinek ne szorul­
nának ökölbe kezei e szó hallatára. Van-e
.magyar tanitó, ki csak hivatalos kötelességből
morzsoltatja el naponkint tanítványaival, hogy
„Hisz-k Magyarország feltámadásában!*
Nem hinném, hogy magyar tanitótestvéreim
ne emelkednének följebb e formaiságból s ne
élne keserű emlékezetükben 1920, junius 4. nemgyászunk, amikor egy egész nemzet összefolyó
könnyei sem menthették meg sokat szenvedett
édes magyar hazánkat a rettenetes ítélettől. Nem
hinném hogy nemzeti imánk, mely kíolthatatlan
világító sugara reménységünknek, ne palántálta
volna mindannyiunk leikébe azt a törhetetlen
hitet, hogy ez nem maradhat így. — Hogy nem
lehet egy élő nemzetet igazságtalanul sírba tenni
s megfosztani ezeréves jogaitól, ősi jussától.
Édes hazánk feletti bánatunk s egyben re­

ménységünk a boldogabb, szebb jövendő felé,
hiszem, minden magyar tanitó testvéremben él s
kell is éljen, mert a magyar tanitóság kezébe van
letéve az a jövő nemzedék, mely hivatva lesz
őseinek példáját követve, ha kell életét s vérét

100 P-s első díjjal jutalmazott pályamunka.

megjeleAth minden M 15-én.
oonaOiozó
SzoUlft.

is áldozva, ez igét, ez eszritét, nemcsak hirdetni,
hanem meg is testesíteni, h |
Nagy hivatás betöltésre rendeltetett ma a
magyar tanítóság. — Nagy nemzeti Q^unk meg­

valósítása sok tenni valót ikiván a magyar taní­
tóságtól. — Ha az elemi iskolában kinyújtható
ismeretek teljes halmazát átplántáljuk ‘|s tanítvá­
nyaink leikébe, mit sem ér, ha a zsenge, gyer­
meki lelket nem neveltük olyanná, miét amilyen
magyar lélekre ma, me,
iánknak
szüksége van.
Az elemi népiskola általános c^lja is az,
hogy a hazának vallásos, ^erkölcsös, 'értelmes és
öntudatosan hazafias polgárokat neveden.
Többé kevésbé, minden tárgy n^dot nyújt

arra, hogy e célnak szolgálatába álljak, de ta­
lán a földrajz ama tantárgyaknak egyike, ahol
bőven van alkalmunk arja, hogy neveljünk s
neveljünk olyan nemzedéket, mely Megismerve
hazáját, Nagy Magyarországot, tud lelkesedni is

hazájáért, s ha kell életéf s vérét te áldozza,
majd a^oldogabb, szebb jövendő megalapításá­
ért folyó küzdelmek oltárába.
H

Nem pipogya, ingó-biftgó ná< tálakra van
ma szüksége a magyar hsának, ipem olyan
nemzedékre, amely szembe^ néz száz‘viharral a
amely nem alkuszik meg oíyan körülményekkel
melyből hazája kárt szenvedne, de m^jynek igéje
az, hogy: „Mindent a hazaérti*
|
De kérdem, tudja-e szeretni hazáját az, ki
nem ismeri. Tanítványaim! között shenhelyi is
van. — Bármennyire is igyekszem b£nne a szü­
lői szeretet s hála érzékét emelni, fokozni, ke­
vés eredménnyel jár. — Hizten életétón egyszer,

2

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

esetleg kétszer látta édes anyját. Nem ismeri, fogunk abba a helytelen hibába esni, hogy csak
nem részesült a szülői szeretet mérhetetlen kin­ tanítottunk, de nem neveltünk s nem neveltünk
olyan magyar nemzedéket, amilyenre a magyar
cseiben, nem is szeretheti.
A magyar föld, de Nagymagyarország, hazának ma szüksége van.
A gyermeki lelket máról holnapra s hivamindannyiunk közös édesanyja. Hogy ezt az
édesanyát szeretni tudjuk s szeretni tudják talszerűleg ilyen lélekké kiformálni nem lehet.
tanítványaink, meg kell velők ismertetni. Meg Ehhez szívvel-lélekkel hivatásának élő, magyar
kell velük ismertetni azt a házat, hol legelőször tanítóra van szüksége a magyar hazának, ki
méglátta Isten ragyogó napját, hol magyar dalt maga is a szeretet mintaképe, továbbá szükség
dalolva, bölcsőjét ringatták, boldog gyermek­ van hosszú időre s az idő gondos kihasználá­
éveit töltötte, faparipán, fűzfa sípot fújva, azt a sára, hogy ne csak akkor álljunk a honismeret
tájat, levegőt, madárdalt stb., stb., mely kitöröl­ szolgálatában, amikor a földrajz óra elkövet­
hetetlen kép gyermeki lelkében.
kezik, hanem mindig, valahányszor arra alka­
Ez legyen célunk elérésében az első lépcső­ lom nyilik.
Az időre nézve az 1925. évi tanterv igen
fok, ez legyen az alap, melyre majd tudunk
építeni. Váljon azután tudatossá a gyermek megfelelően rendelkezik, amennyiben, — bár a
lelkében a szülője, szülőháza, földje iránti határ-, földrajznak, mint önálló tantárgynak a beveze­
tálán szeretete. Jusson belátására annak, hogy tését csak a IV. osztályban írja elő, — de a
ez a föld az, melyben majd jövő boldogulását beszédértelemgyakorlatok kapcsán, — nagyon
s boldogságát is megtalálja, mely mint egy jó helyesen — már az I. osztálytól kezdve birto­
édesanya, minden kinccsel elhalmozza, melyen kába juttatja a gyermeket a földrajzi fogalmak­
nak, illetőleg már itt érvényesíteni kívánja a
jóban, rosszban élni s majdan halnia is kell..
így fejlődik ki majd lelkében hazája iránti földrajzi szempontokat s elmélyíti bennük a
végtelen szeretetén keresztül a vallásos, erköl­ szülői házban észlelt, de még tudatossá nem
csös, becsületes élete, munkakedve, ember­ vált földrajzi irányú ismereteket.
társainak megbecsülése, ami majd boldogan
Az 1925. évi tanterv beszéd-értelemgyavezeti el öt oda, hol számot kell majd adnia e korlat anyaga mar az I. osztálytól kezdve
földi életről.
bőséges anyagot ölel fel. Hogy mi tekinthető
Ragadjunk meg ezért minden kínálkozó földrajzi anyagnak, annak kiválasztása sem
alkalmat s hassunk oda, hogy a gyermekek okoz nagy gondot. Inkább az kiván kellő fel­
úgy ismerjék meg s úgy szeressék meg e készültséget, hogy mit, miért és hogyan be­
magyar hazát, hogy annak szeretete lelkűkből széljünk meg, hogy maid a IV. osztályban,
kitörölhetetlen legyen. Ez a legfőbb célunk, mint külön tantárgynak felvett földrajzban be­
mert hiszen a mi kicsiny hazánk határán túl ís állíthassuk, felhasználhassuk ezen ismereteket s
is kell vezessük a gyermek lelkét. El kell a tulajdonképpeni földrajztanításnak szolgálatába
vezessük szomszédainkkoz s kapcsolatot kere­ állhassunk.
*
sünk a föld távolabbi népeivel, részeivel is.
Mielőtt az I. osztály beszéd-értelemgyakorFokozatosan reáeszméltetjük tanítványainkat lat földrajzi irányú ismereteinek mikénti tár­
arra is, hogy e nagy életközösség nem a vélet­ gyalásához hozzákezdenék, előre kijelentem,
len szüleménye, hanem mind-mind a végtelen hogy a földrajz tanításának általános céljáról
bölcseségü Teremtő alkotása.
és módszeréről nem akartam hosszabban foglal­
Bármennyire is messze visszük azonban kozni. Hiszen a „Népművelés" c. lapunknak
tanítványainkat, lelkűket hazánktól, ha úgy Pedagógiai Szeminárium rovatában, Thiel Bernát
irányítjuk megfigyeléseiket, hogy mindig és kartársunir, a jászberényi pedagógiai szeminá­
mindenütt magyar hazánk legyen a középpont, riumon is előadott, „A földrajz módszere és
melynek fénye, képe örökmécsként lebeg, anyaga" címmel irt munkájában oly kimerítően
ragyog tanítványaink lelkében, akkor nem foglalkozik — különösen a földrajz tanításának

3

céljaival s módszerével, hogy itt csak ismét­ ujja? Kitől kapjuk a ruhánkat? lefagy gond a
lésekbe bocsátkozhatnék.
ruhabeszerzés! Karácsonyi akció, gyermeki hála,
Szerény munkámat mégis bátorkodom adakozókért imádkozzunk, |ruhakin^élés.
tisztelettel ajánlani, mert hiszen, ha mindnyá­
Cél : Segítsünk szülőiben,
junk által követendő érveket hoz ís a földrajz
karvédőt! (könyökvédő)
tanítására Thiel Bernát kartársunk, elismerést
I
I
(Szemléltetés: kőnyökvédő.)
illető munkáján nem ejt csorbát, ha a földrajz
tanítása többféle megvilágításban indul ama nagy
Tárgyalás: Beszélgetés alapjába megállapít- ’
újjara, melyen haladnia kell. Hiszen ma a juk, hogy a varráshoz, anyagon kívül, szükséges:
földrajz egyike az elemi iskola azon tantágyai- méröszallag, olló, tü, mércéket kell venni és
pedig hosszúságot és bőséget kell Adnunk.
nak, melynek precizitása fontos szükséglet.

(Folytatjuk.)

Pedagógiai Szeminárium.
ROMÁIM: SSSLSÜftoiS.

areczmajer navoty áll. el isk. tgazg.

Tanítási vázlat IL osztály.
Tárgy: Számsorbövités 60—70-ig.
Szemléltetési eszközök: 1 m. hosszú mérő
szalag dm.-es beosztással, az első haton cm-ek
is fel vannak tüntetve, orosz számológép, a
gyermekek ujjai és Írószerek.
Elökészités: Ismerkedés, hangulatkeltés.
Én is tanitóbácsi vagyok. Sok szépet hal­
lottam rólatok, eljöttem Jászapátiból, hogy
megismerjelek benneteket. Tudom szerettek
játszani! Igen? De az a baj, hogy csak fél órát
engedélyezett Tanfelügyelő bácsi a játékra!
Melyik számon is van most a nagy mutató?
Melyiken lesz félóra múlva? Hány perc fog
eltelni addig?. Hány perc van tehát fél órában?
1 órában, egynegyed, háromnegyed órában?
48 perchez mennyi kell, hogy teljes óra legyen ?
Ha a mutató a 8-, 10-es számjegyen van, hány
perccel múlott fél? 2-, 5-ösön, hány perc múlva
lesz? Hány perce beszélgetünk? Mennyi áll
még rendelkezésünkre?

Látom az időt nagyon szépen tudjátok
mérni, most játszunk valami méregető játékot,
talán szabójátékot! Jó lesz? De mit is varrjunk?
Mit ís szoktunk mi az iskolában csinálni? _
olvasunk, számolunk, rajzolunk stb. Ezeknél a
munkáknál ruhánk melyik része kopik a lég
jobban? Ujja. Játéknál, birkózásnál? Bizony az

Mi majd otthon készítsük él, persze csak
papirosból, most pedig mértéket veszünk! Hoz­
tam méröszallagot, itt van, lassúnkba munkához.
De jó hosszúra mérjétek, hogy felhajtásra ís
jusson! Úgy hajlítsátok be farotokat, hogy az
egész karunkat védhessük, Aert falhoz is érünk 1
Méregetések, a mértékeket bemondjak, ellenőrzés.
Igen ám, hát nekem ne^n készítetek ilyen
védőt, hiszen az én kabátpm ís Skopik,- én ís
sokat írok ám! Hát ki lesz az én? kis szabóm ?
Te is? Jó te legyél a kis irtási Gyertek hamar,

vegyetek mértéket! Igen. ílöszöé a bőséget!
Mennyi? Hogyan, hát nam tudod a hosszát
megmérni? No hát igy rlekemii nem lesz?

Behajlitott karom hossza 6Ö cm^en felül van
Pedig de szeretnék én is ilydnt, hiszen látjátok,
amit mutattam nektek, az nékem fagyon rövid
és szűk is! fó, segítsünk valahogyI Mérd csak
ide a .táblára, erre a vonalr^. Osdd fel e távol­
ságot dm-ekre! Teljes ajhetedík? Hogyan
tudhatnánk meg mégis pontosan,í hogy hány
cm? Úgy van, osszuk fel ezt is cin ekre? A 7.
dm-ben ís hány cm. lesz?
iá, 5, 6, dmben hány cm. van? Szán|láljui a 60-hoz!
Összesen hány cm-ünk lesz ? Szemléltetés ujjakpn,
orosz számológépen. Számlálj tízesével l Vissza l
Ötösével: 50-től párosával!! Vissza! 55-töl a
páratlanokat: 38-tól minden megyeiket, 34-től
minden hatodikat 1 Vissza! Mégegyszer sorban
50-töl!
j
Számirás: 61 -70 ig minden számot'leirunk,
a táblánál 1 gyermek, a töbl$ a helyén, mindig
hangoztatjuk, hány tízest és Hány jegyest írunk,
közben minden második, harmadik számnál,
mennyivel nagyobb, mennyivél több ez 60-nál,
62, 65-nél.

Rajzoljuk be a 7 . dm-be is a cm-eket. írjuk
oda a számokat* is!
No most mérjük meg az én karvédöm
hosszát! Mennyi lett?
Begyakorlás: Gyakorlati példák melyek az
uj számkört ölelik fel. Az óra átlépése.
Említettem, hogy Jászapátiból jöttem. Vona­
tom 48 percet jött és az egyes állomásokon
18 percet állott összesen. Mennyi idő alatt
érkeztem ide? Hány óra és hány perc?
A bérkocsi 13 perc alatt teszi meg az utat
az állomásra és vissza, naponta ötször teszi
meg az utat. Mennyi ideig ül a kocsis a bakon ?
Otthonról 12 perc alatt érsz a templomba,
hol az istentisztelet 38 percig tartott. Mennyi
idő múlva leszel otthon? Hány órát és hány
percet voltál távol?
Lássátok milyen hamar elrepül az idő!
Hol is van most a nagy mutató! Azután meg­
legyen ám mindenkinek a karvédöje, de az
enyém is kis szabóm! Kislányok, később majd
csináljátok meg ezt ruhából is, hogy valóban
megkímélhessétek ruhácskáitokat és így sok-sok
örömet szerezzetek a ti értetek sokat fáradó
szülőiteknek! A jó isten áldjon meg,benneteket!
*
-Tanitó: Takács Sándor jászapáti r. k.
igazgató.
Tanítási hely: Szolnok, 1931. jan. 29. és
Jászberény, 1931. február 12.
Tanítási idő: 30 perc.
f
}

5

NEPMÜVKLEb

NÉPMŰVELÉS

Értékes közigazgatási és közegészségi vonat­
kozású cikkeken kívül különös gonddal foglal­
kozik a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt ügyével,
szervezetével megalakításával s ily tárgyú
mintatanitáson kivül gyakorlati útmutatásokat is
ad az Ifjúsági Vöröskereszt megalakítására és
működésére.- Illusztris irók 'kiváló cikkein kivül
megtaláljuk a könyvben az elemi iskola összes
tantárgyainak illetve osztályainak részletes tan­
meneteit úgy az osztott, mint az osztatlan iskolák
részére. Ezek a tananyag beosztások, melyek
szintén elismert, kiváló pedagógusok gondos
munkái, úgyszólván nélkülözhetetlenné teszik a
könyvet a tanítóság részére. A hatalmas kötet,
mely több mint félezer oldalt tartalmaz, tartal­
mához méltó díszes, ízléses vaszonkötésben
jelent meg a Dante kiadóvállalatnál.

Dalok iskolai ünnepélyekre. Erlich
Antal nyíregyházai tanítóképzöintézeti tanár,
zeneszerző a legkíválób ifjúsági irók legszebb és
az iskolai- ünnepélyekre és egyéb alkalmakra
legjobban megfelelő költeményeit zenésitette meg.
A 40 dal mindegyike dallamos, hangulatos,
könnyen tanítható. Figyelemmel volt a szerző
a gyermekek hangterjedelmére és képességeire.
A csinos füzetek ára is mérsékelt. A két szólamu
füzet ára 3 P 20 f, a 3 szólamué 4 P. Meg­
rendelhető a szerzőnél.

A Magyar Kórus, egyházzenei hangjegyes
folyóirat szeptemberi száma alkalmi énekeket ad
az őszi időszakra ■ való különös figyelemmel.
Isten hozta c. darab az őszi bérmálásokra érkező
föpásztor látogatása alkalmával időszerű. Október
elejére aktuális a Szent Teréz ének, de találunk
megfelelő énekeket a közelgő Szent Erzsébet és
Szent Antal ünnepekhez is. Melléklete a IX.
khorális mise. Egyházi zenével foglalkozó
Magyar Tanitók Évkönyve. Bene Lajos kartársaink élvezettel lapozhatják (Kiadóhivatal
és Berwaldszky Kálmán kitűnő szerkesztésében és Szerkesztőség Budapest, Ferry Oszkár u. 55.)
a napokban jelent meg a Magyar Tanitók
Évkönyve. Őszinte örömmel állapíthatjuk meg,
hogy ez alkalommal is kiváló munkát végeztek.
Könyvük igazi és maradandó érteket jelent a
magyar tanítóság részére. Minden kérdésre, mely 3118—1931. •
a tanitói életben felmerül, kimerítő felvilágosítást Valamennyi elemi iskola tek. Igazgatóságának.
és útmutatást tartalmaz. Ismerteti az időközben
Kókai Lajos könyvkiadó (Bpest, IV.,
megjelent s mindenkit érdeklő rendeleteket és Kamermayer Károly-u. 3.) egy Haranghy Jenő
nagy gonddal szerkesztett tanügyi útmutató is. által rajzolt „Két út“ cimü, szinnyomatu alko­

Uj könyvek.

Hivatalos rész

holellenes szemléltető képet adott ki. Ara 2'80 P,
kemény papirlemezre felvonva 5'20 P. Mint
használható szemleltetési eszközt esetleges be­
szerzésre ajánlom.
Szolnok, 1931 szeptember ’3.
Bihary István
vei.

kir. tanfelügyelő

3220— 1931. szám.
Valamennyi elemi és gazdasági népiskolának.

vevő tanulók fegyelmezéséről az|illetékes intézet
Igazgatósága megfelelően gondolkodni tartozik.
Szolnok, 1931 szeptember hó ^5-én.

\ Bihary István
tex. k t. tanfelügyelő.

3417—1931. szám.

Valamennyi ,
állami, községi, izraelita és uradalmi
dm elemi isk.
tek. Igazgatójának, illetve TanitÖjának.

Az Országos Közművelődési Tanács a
Az ískolábajárás alóli felmentések ügyében
folyó 1931 — 32. iskolai év alkalmával is mint
beterjesztett értesítő könyvecskékből í megállapí­
minden évben figyelmembe és támogatásomba
tottam, hogy egyes tanerők, főleg igazgatók
ajánlja az Országos Közművelődési Tanács
abban aláírás helyett, aláírások bélyegző le­
ismeretterjesztő képes heti lapját, az immár XXI.
nyomatát alkalmazzák.
évfolyamába lépett „Vasárnapi könyv" et.
Tekintettel arra, hogy az -értesítő köny­
Legkiválóbb pedagógusaink egyhangú véle­
vecske okmány, a tanulók értesítőjét mindig
ménye, hogy a .'Vasárnapi könyv" — úgy
sajátkezű aláírással s az iskola (pecsétjével kell
mint két évtizeden át — ma is nélkülözhetetlen
ellátni, s aláírás helyett névbélyegzö használata
értéket jelent a magyar tanuló ifjúság számára.
*
í 1
■
Ez alapon felkérem a tek. Cimet, hogy a tilos.
Szolnok, 1931 szeptember hó Í5-én.
„Vasárnapi könyv“-et a tanulók körében foko­
'Bihary István
zottabb mértékben terjeszteni szíveskedjenek.
1
vix. kft. tanfelügyelő.
Szolnok, 1931 szeptember hó 21-én.

Bihary István
vei.

kir. tanfelügyelő.

3408—1931. szám.

Valamennyi elemi iskola tek. Igazgatóságának
Állomáshelyén.

A VKM. ur folyó hó 16-án kelt 392-VIII.
e.—92 —1931. számú rendeletével megengedte,
hogy a „Szent Antal élete és csodái" cimü
kulturfilmet, amely a hitélet elmélyítésére , és
fejlesztésére alkalmas, az elemi iskolák katolikus
fíu és leány tanulói ifjúsági előadás keretében,
önkéntes ajánlkozás mellett megtekinthessék.
A film megtekintésére senki sem kötelezhető s
az önkéntes jelentkezés során elemi iskolákban
fejenkint 10 (Tíz), a többi iskolákban fejenkint
20 fillérnél magasabb belépti dij semmi szín
alatt sem szedhető.
A film csakis olyan helyiségben (mozgókép-szinházban, iskolai vetítőteremben) mutat­
ható be, amely ily célra a kormányhatósági
rendelkezésekkel engedélyeztetett s ahol az
összes személybiztonsági óvintézkedések a leg­
szigorúbban betartatnak. A filmelöadáson részt­

Iskolánkívüli népművelés
Szám: 461-1-1 1931.

1

Valamennyi helyi népművelésig Bizottságnak,
valamennyi népművelési előadónak.

Vallás és közoktatásügyi mi Ifit. Miniszter
ur önagyméltóságának 1930. évi ^december hó
20-án kelt 882-4-1600-1930 VIl|/f ü. o. sz.

körrendeleté szerint az iskolánkívüli' Népművelési
bizottságok munkatervüket eddig-általában egyegy tanévre szólóan készítették ej, határozottabb
célkitűzés nélkül. Az egymásra kővetkező tanévek
volt semmi
munkaterve közt rendszerint ne
belső összefüggés és tervszerű;; folytonosság.
Addig, amíg az iskolánkívüli né igaüvelési tevé­
kenység elterjedtségének biztos :ása volt a fö
feladat, addig ez az egy évre szójó munkaterv
megfelelhetett céljának.
Ma már a népművelési tevékenység elter­
jedtsége országszerte biztosítottnak tekinthetőt
feladatunk ma már népművelésünk belső fejlesz­
tése. Ez a feladat szükségessé teszi, hogy a
i

6

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

amelyeket a célból a bizottság a 3 éves népmű­
velési időszak alatt képes és tervszerűen elvé­
gezni törekszik.
A bizottságnak a 3 éves népművelési terv
alapján tanévenkint évi munkatervet is kell ké­
szítenie, melynek számbeli adatai a 3 éves terv
adataival azonosak, megegyezők.
Amidőn V. K. Miniszter ur Önagyméltósága* által leszögezett irányelveket fentiekben tu­
domására adom, kérem, hogy ezek szemelöttartásával állapítsa meg rendes gyűlésben ügy a
bel-, mint a külterületi előadók bevonásával a
helyi szükséges tennivalókat s ezek alapján állitsa össze 3 éves népművelési tervezetet olyan­
formán, hogy az a gyűlésről felvett jegyzőkönyv­
Ez az alapelv azonban még jelenti azt is, vel és részletes indokolással együtt Polgármes­
hogy a bizottság az ismeretterjesztő előadás­ ter ur (Közs. Elöljáróság) utján legkésőbb szep­
sorozatok s a népművelési tanfolyamok munka­ tember hó 16-ig Bizottságunkhoz beérkezhessek.
tervében is-érvényesíti ezt a határozott célkitűzést F. tanévtől minden tanyai iskoiakörzetben leg­
.s nagyobb tervszerűséget es a népművelési alább 6 előadás tartása biztosítandó.
Az előadások es tanfolyamok a V. K. Min.
elöadas-sorozatok és tanfolyamok művelő anyagát
is három-három évre elosztóban kívánja feldol­ által kiadott „Népművelési Tájékoztató" alapján
goztatni. tehát a népművelési tevékenység a szervezhetők meg.
Ezeken kívül az előadások tervezetébe fel­
dióhéjban való ismeretnyujtás helyett áttérhet a
részletekbe és mélyebbre ható, három éven át, veendők a kővetkezők: a tűbe kulózis, a magyar
okszerűen egymásra epitö népművelő tevékeny­ ipar pártolása, állategészségügyi előadások és
ségre, miáltal e tevékenység művelő ereje nagy­ végül Szolnok megyei központ gyógyfürdőjéről
mértékben fokozódik Mindezek természetesen 1 — 1 propoganda előadás
Az -általános terveseteket Bizottságunk fe­
nem zárják ki az*, hogy az időközben fölmerülő
időszerű népművelési szükségletek a 3 eves lülvizsgálja s a jóváhagyásról külön értesítést
népművelési időszak kereten belül is nem küldünk. Ugyanekkor megküldjük a jóváhagyott
tevékenységek részletes bejelentésére szolgáló
elégíthetők ki.
A bizottságnak három évenkint népművelési összes nyomtatványokat.
tervet kell készítenie, amely a bizottságnak a
Miheztartás végett közöljük még a követ­
3 éves népművelési időszakra szóló programmját kezőket: Bizottságunk az elkövetkezendő 3
foglalja magaban. Ez a népművelési terv vázolja tanévben erejet elsősorban az analfabetizmus
a város, vagy község mostani állapotát s ismer­ elleni küzdelemre kívánja fordítani, miért úgy
tesse művelődési szükségleteit (pl. irastudatlanság. a bel-, mint a külterületeken ezen tanfolyamok
a helyileg szükséges gazdasági tudás hiánya, okvetlen megszervezendök. A tanfolyamok
egészségi dolgokban való nagymérvű tájékozat­ óráinak száma 100. írás olvasás 70 óra, számolás
lanság, babonaság, a nemzeti élet fontos kérdései 30 óra. Tiszteletdija 200 P. Hallgatóinak szama
iránt való közömbösség, a szociális ingerültség, 15-30.
nagyobbmérvű valiástalanság vagy erkölcsi
Az előadások számát, valamint az elemi és
eldurvulás terjedése, kivándorlási láz, egyke, stb. általános ismeretterjésztő tanfolyamokat 60-60
jelenségek által támasztott művelődési szükség­ órában olyan számban szervezzék meg, hogy
letek) jelölje meg kellő magyarázat mellett a ezek t. dijai összesen nem haladhatják túl az
szükségletek kielégítésére azokat.a tennivalókat 1932. évi alispání kirovás összegének felerészét.

népművelési tevékenység
eredményességének
fokozása és határozott célkitűzések szolgálatába
való állithatása érdekeben több évre szóló munka­
terv készíttessék. Evégböl a jövőben, az ískolánkivűli népművelés igazgatásában állandóan szem
előtt kell tartant azt az elvet, hogy-a népművelési
tevékenységben 3 éves időszak veendő alapul.
Ez az elv azt jelenti, hogy a bizottságok is a
területükön mutatkozó népművelési szükségletek
kielégítésére, 3-3 évre szóló népművelési tervet
készítsenek, amely tervnek egy/^gy évi munka­
terve magában is önálló ugyanié a rákövet­
kező évek munkaterve az előző éviekkel belső
összefüggésben van s azoknak folytatását,
kiegészítését alkotja.

(A másik feléből a vármegyében szervezett
összes analfabéta tanfolyamok költségeit fogjuk
fedezni.)
Végezetül pedig arra kérjük, hogy a legtel­
jesebb mértékben megfelelhessenek V. K. Minisz­
ter ur előirt rendeletének, szíveskedjenek áttanul­
mányozni azt s annak értelmébe összeállítani a
3 éves tervezetüket. (Ezen min. rendelet meg­
jelent a „Néptanítók Lapja" f. év febr. havi 3 ik
számának 36-ik oldalán. Minden iskolánál
megtalálható!)
Szolnok, 1931. szeptember hó 2-án
. .
Hazafias üdvözléssel:

Bihary István s. k.,
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmary Lajos s. k.,
vm. népmüv. titkár.

Szám: 621.1931.

Valamennyi helyi népművelési bizottságnak. Va­
lamennyi könyvtárkezelőnek.
Valías és közoktatásügyi Miniszter Ur 8824 / 219-1931 Vili. f. ü- o. számú körrendeleté
szerint népművelési szempontból jelentőséggel bír,
hogz különböző hasznos ismeretekben, főleg
azonban a nemzeti műveltségben va'o gyarapo­
dás terén a m. kir. csendörség legénységi állo­
mánya az iskolánkivüli nepmüveés eszközeivel
ís minél hathatóssabban segítésiek.
Felhívjuk ezért a bizottságot, hogy utasítsa
a népkönyvtarak (községi közkönyvtárak) keze­
lőit, hogy a könyvtárak könyvanyagát a közsé­
gek polgári lakosságánál szokásos kö csönzési
feltételek mellett bocsássák a m. kir. csendörség
állomanyába tartozó égyeneknek is rendelkezé­
sére.
E rendelet végrehajtása körül szerzett ta­
pasztalatokról tegyen a Bizottság 1931. dec, hó
15-ig jelentést.
Szolnok, 1931 szeptember hó 9 én.

Bihary István s. k.
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
népmüv. titkár.

Szám 707—1931
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak,
Valamennyi Népművelési előadónak.

Vallás és közoktatásügyi miniszter ur 882/
3483—1931 VIII. f. ü. o. számú rendeletére

értesítjük, hogy a vallás és kö^c
minisztérium diapozitív kölcsönzőjéből
zött diapozitív sorozatok kölcsönzési!
zatonként 50 fillérről 20 fillérre sí
Az oda-visszaszállitás költségei e|
kölcsönvevöket terhelik,
.1
Szolnok, 1931. október 12.

rtatásügyí
úkölcsönliját soroUitotta le.
itán is a

Bihary István s. k.,

vitéz Szathmáry 'Lajos s. k.

ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vm. népmüv. ^ár.

F

------ --------

Szám 666 — 1931.
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak.

Ezúton hozom szives tudomásra, hogy
Bizottságunk az alábbi filmdiapozitiv^ket és fii—
meket kölcsönzi ki. A filmdivapozjtivek kölcsöndija aárabonként egy hétre 50 f|lér, a filmmeké I pengő. Ajánlatos a filmeket les filmdiapozitiveket lejátszás után azonnal visszaküldeni,
hogy a felesleges köícsőndij ne terhelje, a Te­
kintetes Bizottságot, más oldalról az! élénk ke­
reslet miatt közérdek, hogy minél több köl­
csönzőt ki tpdjunk elégíteni.
|
A filn^liapozitivek engedély nélkül vetíthe­
tők, a filmek vetítésénél a belügyminiszter ur
vonatkozó
rendelkezései- szigorú;
betartandók.
Ugyancsak több vetítőgépet tudunk kiköl­
csönzésre bocsátani. Olyan helyekre!] ahol vil­
lanyvilágítás nincs, accumulatort is kcácsönzünk.

Filmdiapozitivek jegyzéke.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
II.
12.
13.

Röptében a világ körülszövegkönyvvel
India szivében
ci^szőveggel
Középindia és Ceylon
Kanton, az őrök város
Japán
Francia Nyugatafrika
Északaírika és a Szahara
Hajóval Afrika körül
Tunisz
Egyptomban
Élet a sivatagban
Jáva
Anglia

14.

Páris

15.
16.

Svédország
Norvégia

17.
Itália I. rész
- 18. Itália II. rész

sző’ ’gkönyvvel

s

19. Itália
cimszöveggel
20. Velence
»
21. Róma
»
22. Etna kitörése
n
23. Szicília
n
24. Spanyolország
n
25. Görögország
n
26. Alpesek és Montblanc
szövegkönyvvel
27. Svájc
»
28. Utazás Délamerikába
n
29. Amerikai rézbörü indiánok
cimszöveggel
30. Eszkimók
3t. Budapest I. rész
32. Budapest
filmszöveggel
33. Budapesttől Fiúméig
34. Kalotaszeg
szövegkönyvvel
35. Alföldi árvizek
36. II. Rjkóczi Ferenc élete és
szabadságharca
37. Arany János mint a nemcet nevelője
38. Kossuth Lajos
39. Széchenyi István
40. Mi maradt nekünk (Trianon)
Raftay Sándor előszavával
41. Mit vesztettünk Erdéllyel
42. Mit dalol a magyar nép
43, Miért kell a művészet
»
»
44. Leventék
n
45. Képek az Ószövetségből
»
46. Képek az Ó-testamentumból
cimszöveggel
47. Az irgalmas szamaritánus
48. A nagy lakoma története
49. Tékozló fiú
50.
Képek Krisztus életéből
»
»
51.
Jézus születése
52. Jézus ifjúkora
9
53. -Jézus csodái
n

54. Jézus szenvedése és halála
55. Ruth története

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

»

n

l
*

56.
Az ősember *
szövegkönyvvel
57.
Tengeralattjáró pusztulása
cimszöveggel
58.
A világ keletkezése és elmúlása
szövegkönyvvel
59,
A csillagvilág csodái
60. Képek a közlekedési technikáról
n
6Í. Közlekedés a tengeren
n
d2. A technika csodái
M

63. A láthatatlan óriás (elektromosság)
64 A léghajózás története
65, A só és bányászata
66. A kőszén keletkezése
67. A szénbányászat
68. A könyvnyomtatás fejlődése
69. Porcellángyártás
cimszöveggel
70. Szeszgyártás
7í. Pamuttermelés
72. Hogyan lesz a gyapjúból ruha
73. Dohánytermelés
74. Seíyemtermelés
75. Burgonyatermelés
szövegkönyvvel
76. A méhészet
77. Cukortermelés
n
78. Májmétely

n

ugyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

vitéz Szathmáry Lajos s. k.
népmüv. titkár.

Áthelyezés. Szegedyné Teuffel Margit tiszaföldvári áll. gazd. szaktanitónőt a vall, és közoktatásügyi
miniszter áll. elemi isk. tanítónővé nevezte ki és a
szolnoki Rákóczi-uti áll. el. iskolához osztotta be szol­
gálattételre.

lasztmány a fizetési előlegek és kölcsönök le­

Nyugdíjazás. Császár Ferenc szolnoki újvárosi
áll. tanitó, saját kérésére, nyugdijaztatott.

jelentése után elhatározta a választmány, hogy
az évi közgyűlést november 7-re hívják össze
Budapestre.
|

A vonatok érkezése és indulása.

Szolnokról indul:
Budapest k. p. u.-ra 1 00, 2’05, 2 51, 335, 3’45, 5 20,
7 45, 10.04, 14 40, 1616, 18.04, 18'20, 19.54.
Budapest ny. p. u.-ra 5 72, 6 ^ O. exp . 930, 16 54.
Hatvanba 5 10, 12 4C, 13'40, 17'45.
Vámosgyörkre 5 20, 1140, (18 20 a megnyitástól).
Kiskunfélegyházára 5 17, 9'35, 1326, 1846.
Hódmezővásárhelyre 4'49, 13-25, 19 51.

Szolnokra érkezik:
Budapest k. p. u.-ról 2' 15, 3'24, 8 42, 9'28, 11 06,
1125, 14 21. 16 27, 17 36, 1935, 1913, 22-42,
23-39.
Budapest ny. p. u.-ról 1 25, 2 15, 1019. 1539, 1735.
Hatvanból 6 30, 7-39, 15 07, 23 30.
Vámosgyörkről 6 30, 9 02, 15 07.
Kiskunfélegyházáról 7 27, 13 09, 1534, 1835.
Hódmezővásárhelyről 7 31, 16 11, 19 54.

Filmek.

bihary István s. k.

beszéddel. A választmány egyhangúan, tiltako­
zott a fizetéscsökkentés ellen. Tárgyába a vá­

Adomány. Fray Oszkár jászalsószenígyörgyi rk.
isk igazgató-tanító, Simrák Mária és Lerner Sándor
jászalsószentgyörgyi rk. tanitók egyenként 20 -20 P-t
adományoztak a Szolnokon építendő Tanitó Otthon
céljaira. A mai Tizetéscsökkentéses, nehéz gazdasági
helyzetben sokszoros érték ez a nemeslelkü adomány,
amely nemcsak az adakozóknak a tanitó közösség
érdekei iránt való nagy és áldozatos szeretetét jelenti,
de jelenti a jobb jövőben valót törhetetlen hitüket és
bizodalmukat is.

»

1. Egy takács tevékeny élete.
2. Kabaré az állatvilágban.
3. Grószglokner.
4. Hogyan látunk.
5.
A mágnesesség alkalmazása.
6.
Ha a holdban élnének
7, A parti visszamegy,
Szolnok, 1931. október 10 én.

HÍREK.

Helyettesi megbízás. Nyőgérné Juhász Apollónia
oki. tanítónőt a szolnoki Abonyi-uti áll. el. iskolához
helyettesként alkalmazta a miniszter ur.

79. Gyümölcsfapermetezés
80. Állati takarmányozás
81. Hajcsövesség fizikai és növényélettani szempontból
82. Amit nem tudunk a szeszes
italokról
83. A légy^az ember ellensége
84. Látogatás az állatkertben, madarak cimszőveg
85. Látogatás az álíatkertben, emlősök
86. Külföldi emlős állatok
87. Séta a budapesti álíatkertben,
—
madarak
88. Séta a budapesti álíatkertben,
emlősök
n
89. Tehetséges gyermekek és ifjak
munkakiállitása
9
90- Az iskolásgyermek egészsége szövegkönyvre!
91. Folyók munkája

-

?

Az Állami Tanitók Országos Egye­
sületének választmányi gyűlése f. hö 3-án
volt Budapesten. Impozáns számban jelentek
meg az ország minden részéből a választmányi

tagok. Gállá Endre elnök nyitotta meg a gyűlést mélyen szántó és gondolatokban gazdag

vonásának ügyét. Sürgette az Internálás felépí­
tését, amelyre a beirási dijakból rqáf} jelenté­

keny összeg folyt be. A főtitkár és pénztáros

J

A tisztviselői kölcsönök Visszafize­
tése. Általános lett a kívánság, hog^ a tiszt­
viselői kölcsönök

és

előlegek

vjsszáfizetését,

illetve azok havi részleteinek levonását a fize­
téscsökkentés tartamára függesszek fel. Úgy
értesültünk, hogy

a minisztertanácsi

is méltá­

nyolta némileg a közóhajt és úgy; határozott,
hogy a szeptember l-e előtt felvetj előlegek és
kölcsönök hátralékos részleteit
50 százalékában állapítják meg.

jelenleginek
Igyf kétszer-

annyi idő alatt lesz visszafizethető. Aki azon­
ban nem kívánja e kedvezményt igény bevenni,
az az eddigi részletösszeget tőflesz|hetí to­
vábbra is.
|
|*

Küldöttség a kultuszminiszternél. A
Magyarországi

Tanítóegyesületek

Országos

Szövetségének elnöksége Rákos Isfyán kir.
tanácsos elnök vezetésével tisztelget Elr. Ernszt
Sándor kultuszminiszter előtt. Ai elr^ök meg­

győző

beszédben ismertette a tanítóság régi

vágyait és kívánságait, kérve a|míníszter jó­

indulatát. Különösen kiemelte a ’ nyolposztályu
iskola megvalósítását, a szakszerű ískolafelűgyelet megalkotását és a főiskolai tanítóképzés
ügyét. A miniszter válaszában k|emelte, hogy
amennyiben valahol megtakarítás érhejö el, azt
a népoktatás ügyének fejlesztésébe fordítja. A
tanítóság megsegítését és megnyugtatását Jegelsörendü kormányzati és nemzeti feladatnak
tartja. Majd hosszasabban közvetlen hangú
beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival
biztosítva a tanitótársadalmat legmesszebbmenő
jóindulatáról.

Kartársak szives figyelmébe. A nyugtázások
rovatában csak a hó 5-ig kézhezvett összegek szerepel­
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a következő lapszámban lesz nyugtázva.
Kérjük tehát a Kartársakat, hogy ily esetekben a
következő lapszám nyugtató rovatát is kisérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J N -K. Szolnok vármegye ált.

tanítóegyesület Szolnok címre 51480. száma posta­
takarékpénztári csekkszámlára eszközölhetek.
Nyugtázások. Tagdíj címen: Novák György 4
Jánoshida, Schmidt Vilmos 8, Schmidt Irén 8 Szolnok,
Zala József 4, Zala Józsefné 4 Jászladány, Müller
Gyula 16 Dévaványa, Koncza Hona 8, Ajtay Gizella g
Tiszaroff, Kiss Teréz 8 Kenderes, Gyöngyössy József 8,
Gyöngyössy Józsefné 8, Varady József 8, Vámos Lajos
8, Schvartz Géza 8 Mezőtúr, Fpgarassy Mihály 4 P.
Fogarassy Mihályné 4, Vass Lajos 4, Vass Andor 4,
Gecse János 4, Gál János 4, Bóth Ferenc 4, Jankovits,
József 4, Busay Mária 4, Ragyina Ma git 4, Bíumgartenné L. Mária 4, Kardos Katalin 4, Vassné Gy,
Gizella 4, Bóth Jalin 4, Mohics Katalin 4 Cibakháza,
Wittmanné B. Anna 4, Augusztin Gyula 2 PusztaKengyel, Orosz György 8 Szolnok, Bogyó Béla 4 Jászfelsőszentgyörgy, Iklódy Zsuzsanna 4 Jászkisér, Lélek
Kálmán 8 Jászberény, Butyka Etel 8 Tiszaföld ár,
Molnár Lujza 8 Jászberény, Merk Andor 8, Bakos
Jolán 8> Varga Károíyné 8, Nyilas János 8, Kozelka
Károly 8, Kozelka Károíyné 8, Szöllősy Istvánná 8
Tiszakürt
<
Utólagos nyugtázás: Soós József áil. isk. igaz­
gató Tiszaföldvár 1930—31. tanévi tagdijat 8 P be­
fizette.
Temetkezési díj címen: Magyaty Gyuláné 1 20
Szolnok, Mihalik Kálmán 2 40, Markscheid Károly 3 60,
Pálmay Károíyné 1-20 Jászberény, Madarász Anna
1-20 Jászkisér, Glodeak Béláné 2'40 Mezőtúr, xMaikóth
Dezső 2’40, Vida Gyula 2’40, Iepiiezky István 1 80,
Erdődi Ágoston 120, Kiss Sándor 120, Vida Gyuláné
120 Tiszaföldvár, Körmendyné P. Júlia 1 20 Mezőtúr,
Dr. Halmos Andor 3’60 Szekszárd, Polonyi Jolán 10 P,
Sztrinyi Ferencné 3 60 Szolnok, Tóth József 240
Molnár Győző 1’20, Csatáry Lajos 1 20, Lándory Ilona
2’40, Zöld Jánosné 1'20, Benedek József 2 40, Molnár
Béla 2 40, Mrgyar Gyula 2-40, Dobi Sándorné 6 P,
Fodor Zsigmond 2'40, Csukás Mihály 1 20, Sólyom
Júlia ;T20, Szakács János 240, Kiss Ágnes 1'20,
Kosnár Lajos. 3 P, Gonda János 6 P, Korda Júlia 120.

Nagy Irén 1.20 Mezőtúr, Molnár Lujza 2 40 Jászberény.
Oroszy Viktória 120, Doroghyné O- Gizella 120
Szolnok, Bogyó B.la 1 2Ö Jászfelsőszentgyörgy,
Borsodyné L Aranka 2 40/ Petrovay Béláné 1 20,
Sípos Béláné 1 20, Sípos Béla 1 20, Subaly József
1 20, Subaly Józsefné 1 20, Szathmáry Lajos 4 80
Nagyköiü, Acsay Mihály 9 60, Ferenczy Kálmán 2 40,
Szabó Tivadarné 1'20, Vajay József 120, Oreskó
Dezsőné 2 40, Gyurián Ferencné 2 40, Koltay Anna
2'40, Jánossy Pálné 3 60 Szolnok, Zala Józset 7’20
Jászladány, Tíencze Ida 8 P Budapest, Kazay Benjámin
1 20 Tiszaföldvár, Körmendyné P. Júlia 2 40 Mezőtúr,
Kürlhyné P. A. 2 40 Cibakháza, Egner Ilona 3 60,
Hunyor Ilona 1 20, Dr. Tóth Giborné 2*40, Dr. Kere­
kes Sándorné T20, Viczián Ilona 1'20, Kiss Vilma
1'20, Pauka Margit 2 40, Lúd Otmárrfé 2'40, Keszt­
helyi István 3 60 Szolnok.

Tanitói Otthonra adakoztak:. Simrák Mariska
20 P, Lerner Sándor 20 P, Fray Oszkár 20 P Jászalsószentgyörgy.

Bördiszmüáruk,
Illatszerek,
Játékáruk,
Tennis és sportfelszerelések,

gyermekkocsik
nagy választékban legolcsóbb árak mellett

6 havi részletre is

5 Lusztig Mariska s
üzletében

2
f]

íí

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

Szolnokon
Baross-utca, dr. Hasznos ház.

Megjelent kz uj
NE KÍSÉRLETEZZÉK!
A jó varrógép gyártása

preciziósmunka!
Ezért nem tud minden gyár
varrógépet előállítani!

Singer varrógépek
azonban évtizedes tapasztalatok alapján,
ezért ismételjük

kizárólagosan varrógépeket
gyártó üzemben készülnek! .

elemi

ÉRTESITŐKŐNYV

ROTH

világhírűek!
Singer varrógép részvénytársaság

DEZSŐ

könyv- és papír kereskedésében
Az értesítő könyv

NE KÍSÉRLETEZZÉK !
SINGER VARRÓGÉPEK

Iskolai

,

MA

"1O

krtŰHÖ papíron, teljesen előirásszerűen és az anyakönyvi
napló rovatainak teljesen meg" C fele10 sorrendben ké4l£

Arsal/ fillér

Tanítók nagyobb vétetnék 25 százalék
engedményt kapnak, a bevétel 5 száza­
léka a Tanitó Internátust illeti meg.

n DfUlJTlEBYE LEBBHBYOBB

ónn, ÉnszEn
nagy javító imszcn Hagy javító
műhelyt műhelyt

rahtára és legolcsóbb beszerzési forrása: 1

Balázs Imre

Szolnoh, Gorove-u. 25. a nerfeld palotával szemben
Telefon 502. .

rnnnnÉnossna
• 1 bevásárlási helye, a népművelés olvasói j V

• • 5°/a hülön engedményben reszesulpeh. ••
t

NÉPMŰVELÉS

12

r------- ■——---- -------

| Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
népoktatásának, a jászkun föld megszerettetésének szolgálatában mintegy harminc közle­
ményt tartalmazó, bőségesen illusztrált olvasmány-gyűjteményt bocsátott közre a
Franklin-Társulat. Hézagpótló új kiadványunk címe:

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
Irta: KISS JÓZSEF
jászberényi áll. tanitóképző-intézeti gyakorló-iskolai tanitó.
Nagy áldozatok árán jelentetjük meg a szülőföldismertetés e mintaszerűen
kidolgozott olvasmánysorozatát Jász-Nagykun-Szolnok vármegye részére, abban a remény­
ben. hogy általa sok élvezetes órát szerezhetünk nemcsak a jászkun tanulóifjúságnak,
hanem a vármegye tisztelt Tahitói Karának is.
Tudósok, tanárok és írók, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Általános
Tanítóegyesület tagjai közül számosán, fáradságos munkával támogatták közismert tan­
könyv-írónkat, Kiss József gyakorló-iskolai tanitó urat, hogy úttörő műve pedagógiai és
tudományos tekintetben egyaránt kifogástalan lehessen.
A mü két részben jelenik meg és ezentúl Kiss József: Falusi és tanyai iskolások
olvasó- és tankönyve III, és IV. osztályú köteteihez függelék gyanánt mellékeljük anélkül,
hogy az ily módon kiegészített III. és IV. osztályú kötetek ára emelkednék.
Tanítói kézipéldányt kizárólag azoknak az iskoláknak címére küldhetünk, ahol
Kiss Jóssef: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyveit az 1931—32. tanévben újonnan
vezetik be, illetve továbbra is használatban tartják.
Több oldalról elhangzott kívánságra Kiss József úttörő szülőföldismertetése külön
is könyvkereskedői forgalomba kerül. A III. osztályú füzet ára 90 fillér, a IV. osztályú
füzet ára 70 fillér. Tíz példány vásárlása esetén ingyen mellékelünk egyet a szegénysorsúak részére.

KISS JÓZSEF
' a jászberényi áll tanítóképző-intézet gyakorló iskolájának tanítója
szerkesztésében megjelent

Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyve

A JÁSZKUNOK FÖLDJE
cimü függelékkel

a nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr következő számú rendeleteive
nyert engedélyezést:
II. osztályú kötet .
■
•
•
•
•
• 64,168/1926
III. „
„
(„A Jászkunok földje" című függelékkel) . 67,770/1926
IV. ”,
„
(„A Jászkunok földje" cimü függelékkel) . 70,427/1926
V__ VI.
„ A) „
(8 tantárgy egy kötetben)
.
.
.38.622/1927
V—VI.
„ B)„ , (7 tantárgy egy kötetben)
.
.38,622/1927.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből érkező megkereséseket — a nagy érdek­
lődésre \ aló tekintettel — tankönyvosztályunk postafordultával intézi el.

FRANKLIN-TÁRSULAT, BUDAPEST
IV,. Egyetem-utca 4.

Könyv kapható

Roth Dezső

könyvesboltjában Szolnokon.

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi növöm bar hő.__________

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

j*

9. szám.

I

NÉPMŰVELÉS

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelöság, a a vármegyei Iskolánklvüll népművelési bizottság

Laplulajdonos: Jásí-nagyhun-5zolnoh-

nárntegyei Hit. Tanítóegyesület.

FELELŐS SZERKESZTŐ :

megjeleníti minden hó 15-én.

GRECZMAJER KÁROLY.

aanzeun miau ti retiamaeun cam ént
egyesületi pénztároshoz. a lap szellemi resztre
oonnthozo hDzlemtnueh * szertseszlMo elmen:
Szalaah, ütőereit tshola httUemtOh. Kézirata-.

FELELŐS KIADÓ :

CSIKY ERNŐ.

A földrajz tanítása.*
Irta: Lótos Ferenc.

(Folyt.)

1. osztály.

Mint fentebb is említettem, a tanterv már
az I. osztálytól kezdődőié? előírja a beszéd ér­
telemgyakorlatok keretében azt, hogy bizonyos
földrajzi szempontokat érvényesítsünk tanitásunk,
beszélgetésünk kapcsán. A földrajzi szempontok
érvényesítésével kívánja tárgyaltatni az otthont
(szülői ház, udvar, kert) s az iskolát.
Kissé furcsán hangzik az, hogy már az I
osztály beszéd-értelemgyakorlat anyagában ér­
vényesítsük a földrajzi szempontokat. Igen, ér­
vényesítenünk kell, a fogékony, de még kevés
tudatos ismerettel bíró gyenge gyermeki lélek­
hez alkalmazkodva azon földrajzi szempontokat,
melyek az iskola ismertetése, megfigyelése köz*
ben érvényre juthatnak. Ha elgondoljuk azt,
hogy a földrajzi szempontok érvényesítése e fo­
kon mind a gyermek szemlélete körében ját­
szódhat le, nem hangzik-e furcsábban a régi
tantervnek a földrajz tanítására vonatkozó pl.
a mez utasítása, hogy a III. osztályban — min­
den alap nélkül — tárgyaltatta a föld felszíné­
vel kapcsolatban pl, a tűzhányót, földnyelvet
stb. Vagy nem volt-e helytelen a régi tanterv
I. o. b. é. gy. anyagában az, hogy nem érvé­
nyesítette a földrajzi szempontokat, amikor a
ház bútorait ismertetvén, pl. az asztalt nem szó­
laltatta meg a tanitó, hanem esetleg az volt a
fontos, hogy fából van s van egy lapja, meg
még négy lába is van, Mindössze 7 éve mű­
ködöm szeretett tanitói pályámon s azért nem
'100 P-s első díjjal jutalmazott pályamunka.

akarom ezen feltevésemet az idősebb kartársa­
imra áthárítani, de hiszen ha* pefa irta elő a
régi tanterv, — s esetleg- még níemjis lett volna
megfelelő a szegény asztalocska ^n^i szellemben
való tárgyalása, — miért mentek volna tovább
kartársaim a követelményeknél.^ Ma meg kell
szólaltatnunk azt az asztalt, mely elkísér böl­
csőnktől sírunkig, mely ha régi, jkopott is, ked­
ves bútora a magyar embernek^ Nem száraz
ismereteket gyüjtetűnk tehát tanítványainkkal
az asztalról, hanem felnyitjuk érzelemvilágukat,
hogy megtudják szeretni azt az asztalt, amiben
megkapaszkodtak, midőn első, ’ apától-anyáig
terjedő utjokban megtánterodt^k, — aminek
lábánál lovasdit játszottak s arcát rossz visel­
kedésért olykor-olykor meg is; vertek. Meg
kell szerettetnünk a gyermekkel ^azt az asztalt,
hol egy boldog s meghitt családi kör napon­
kint találkozik s hol elfogyasztja! Isten adomá­
nyát, a mindennapi kenyeret.
í
Ha igy tárgyaljuk ki-ki saját asztalát, —
(mert az általánosítástól tartózkodnunk kell s
mindig csak a ,mi asztalunk"-^! beszéljen a
gyermek) — akkor‘is érvényesítettünk már
egy igen fontos földrajzi szempontot beszélge­
tésünkben, mert megtanítottuk tanítványainkat
szeretni, ami majd—eljutva hazáriki megismeré­
séhez,—alapja lesz a hazaszeretetnek.
Ezzel azonban még nem érvényesítettük
mindazon földrajzi szempontokat, amire alkal­
munk nyílt. — Ezzel még nem .fejezhetjük be
beszélgetésünket az asztalról. — Beszéljen csak
még minden tanítványunk a „njí ásztalunk*ról, hogy meglevő ismereteik tudatossá váljanak
telkeikben; s ez a legjobb mód jrra is, hogy

2

NÉPMŰVELÉS

megfigyelési készségüket fejlesszük s környeze­
tük iránt felébresszük érdeklődésüket.

Ennek megbeszélése után is módunk nyílik
még földrajzi szempontok érvényesítésére akkor,
Szívesen fognak beszélni kis tanítványaink amikor a már elhelyezett asztal s a szoba többi
az asztalról, hiszen nem üres lélekkel lépik át bútorai között keresünk külömbséget magasság,
az iskola küszöbét. Lelkűkben él a szülői ház távolság tekintetében mérésekkel kapcsolatban
életének legkisebb mozzanata is, csak ismere­ (arasszal, lépéssel, de itt már érvényesítjük a
teik nem tudatosak még s megfigyeléseik hiá­ szemmértéket is) s keressük a célszerű elhelyezést
nyosak.
az asztal s a szoba többi bútorai között; vala­
Meséljük el az asztal életét, honnan és mint már egy szükebb tér nyilván meg tanít­
hogyan került a mi otthonunkba. Beszéljünk ványaink ellöt, a tájékozódást is érvényesítjük
annak alakjáról, célszerű elhelyezéséről a szü­ — természetesen a viiágtájak mellőzésével —
lői házban. Figyeltessük meg a gyermekeinkkel, csupán a jobbrabalra, elöl, hátul, ajtó felé,
hogy asztaluk milyen alakú, (ha nem tudnák ablak felé stbLányokat érzékeltetve (tájékozódás).
ezt maguktól kifejezni, keressenek hasonlatossá­ Nem feledkezhetünk meg tanításunk kezdetében
got, amivel kifejezhetik asztaluk alakját) t. i. a szemléletet kézimunkával, cselekvő munkál­
ezzel is élesítjük megfigyelésüket. Ha a gyer­ kodással s rajzzal is kapcsolatba hozni. A
mek azt mondaná kérdésünkre, hogy olyan, szülőháza asztalát bármilyen kezdetleges voná­
mint az iskola asztala, azt is elfogadjuk s hoz­ sokkal rajzolja is le kis tanítványunk, ez sem
zámondjuk a megállapítás tisztázása érdekeben, alapnélküli munka, mert látása ítélőképessége,
hogy ilyen négyszögletes, sik (térszemlélet.) De egyszerű ábrázolásokkal is fejlődik. A kezdetle­
még itt sem állhatunk meg. A méröszerszám ges vonalakkal rögzített asztal képe is tudatosabbá
legegyszerűbb eszközével; arasszal megméret­ teszi a róla szerzett megfigyeléseit s ezzel
jük az asztal szélességét, hosszúságát. Ugyan­ egyúttal fejlesztjük tanítványainkban azon rajzezt tétetjük a saját asztalukkal otthon. Össze- készséget. amivel a következő években fokozot­
hasonlíttatjuk tanítványaink asztalát az iskola ' tabb mértékben kell rendelkeznie, hogy szemlé­
asztalával. Majd megméretjük az asztal magas­ letének a rajz valóban tűkre lehessen.
ságát is, itt még jobban kidomboríthatjuk.a ma­
így vélem irányítani a gyermek megfigye­
gasságbeli külömbségeket, ha a gyermekek nem léseit a példának állított asztalra, hogy a föld­
csak arasszal, hanem saját álló helyzetükkel' rajzi szempontokat tanításunkban érvényesítsük.
mérik az asztal magasságát s ebből megállapít­
E szempontok szemelőtt tartásával tárgyaljuk,
ják, hogy kinek-kinek meddig ér az asztala figyeltetjük meg azután a szekrényt, a tulipános
(függőleges térszemlélet). így mindjárt saját ma­ öreg ládát s tovább-tovább a szülői ház többi
guk rájönnek a magasságból! külömbségekre bútorait. Ha a szülői házat teljes egészében
(földrajzi szempont). Az asztalnak, — mint egy tehát annak építési módját, anyagát, beosztását;
ismert bútordarabnak, — beszélünk a szülői a helyiségek használatát; a család egész életét,
házban való elhelyezéséről is. Pl. a szoba kö­ munkáját e földrajzi szempontok figyelembevéte­
zepén, az ablaknál, stb. van elhelyezve. Meg­ lével megismerték tanítványaink, akkor egy
mérjük az asztal távolságát lépéssel, egyik s rövid visszapillantást vetünk a szülői házra s
másik esetben (térszemlélet). így ismerkednek mint ahogy az asztal iránt gyújtottunk érzel­
meg tanítványaink a távolság fogalmával) tá- meket tanítványaink lelkében, úgy gyújtunk
volságbecslés, mérés). Megméretjük. az asztal­ most a szülői házuk iránt. Elhelyezzük abban
nak az ajtótól való távolságát is. A szoba kö­ édes atyját, anyját, testvéreit, azt a bölcsöt,
zepén, az ablaknál való elhelyezését is megfi­ melyben kis tanitványunkat ringatták,' azt a
gyeltetjük s megnézetjük ki-ki saját otthonában kedves asztalt, hol naponkint találkozik a kis
is s az előálló külömbségben keressük a cél­ családi kör,, a tulipános öreg ládát, az ablakban
szerűséget; ki-ki hogyan alkalmazza ezt élet­ nyíló virágokat stb. stb. hogy átérezze tanítvá­
rendjének megfelelően (földrajzi szempont.)
nyunk azt, hogy a szülői ház az, mely kis

NÉPMŰVELÉS

szivét, lelkét szeretettel melegséggel veszi körül
s ahová bármerre járunk, mindig vissza-vissza
vágyunk, (szülői ház iránti szeretet, hazaszeretet).
Csak így érhetjük el azt, hogy szemlélete köré­
nek bővülésével, amikor majd egy nagy élet­
közösségbe jut tanítványunk, akkor is mindig
el ke mélyén őrizze szülőiháza, majd szülőhelye
s a magyar haza iránti határtalan szeretetét.
Majd átlépjük a szülői ház küszöbét s
megbeszéljük az udvar "majd a kert benépesitöit.
berendezését, használatát, rendeltetését. Itt még
inkább tudhatjuk érvényesíteni a földrajzi szem­
pontokat, mert már a szülői háznál egy nagyobb
térség nyílik meg szemük előtt. Mindezekről
tudatos ismereteket szerezvén, vezetjük el tanít­
ványaink lelkét szükebb családi körükből, szülői
házukból, második otthonukba, az iskolába.
Bármennyire is idegen kis tanityányainknak
az iskola, aminek a legtöbb esetben a szülök
ijesztgetése az oka, ha igaz szeretettel vesszük
tanítványainkat körül, mihamar valóban második
otthonukká válik ez is. A szeretet jegyével kell
tehát megismertetnünk azt a helyet, hol elő­
készítjük őket a jövő boldogulásuk útjára.
Nem akarván elnyújtani az első osztály
beszédértelemgyakorlat
anyagának
földrajzi
szempontok szerint való tárgyalását, az iskola
megismertetése is az előbbi szempontok szerint
történik, minden megfigyelést a célszerűségre’
irányítva. Természetesen nemcsak a magunk
tantermét figyeltetjük meg, hanem a másik tan­
termet is; szóval az iskola épületét s a benne
folyó életet teljes egészében, a már felsorakoz­
tatott földrajzi szempontok figyelembevételével.
(Rajz, kézimunka) Különösen ki kell emeljük itt
még a tanulótársak egymásra utaltságát. Ebből
levonjuk az egymás iránti szeretetet s a kölcsö­
nös megbecsülést, mert csak így tud majd a II.
osztályban beilleszkedni a gyermek teljes énjével
a nagyobb életközösségbe, a község életközös­
ségébe, később a szülőföld, a magyar haza élet­
közösségébe. Ne hiányozzék azonban még az
iskola megismerése után annak összehasonlítása
a szülői házzal. Hozzunk kapcsolatot az iskola
és a szülői ház között. Keressünk hasonló
ságokat, külömbségeket azok egész élete között
stb. . . .

4

3

II. osztály.
a
„Az I. osztályban a szülőn;ház s iskola
ismertetésével kapcsolatban tudatos ismereteket
gyűjtöttünk a gyermek lelkében, J megfigyelési
készségüket tökéletesitettük s felébresztettük
érdeklődésüket szükebb környezetűk iránt s meg­
szerettettük azt. A II. osztályban már e nehéz­
ségekkel nem kell küzdenünk s azért a tanterv
előírása szerint, szemléleti körüket kiterjesztjük
a községre és annak határára.
Itt már intenzívebben kell érvényesítenünk
a földrajzi szempontokat mint az)I. osztályban,
de erre elegendő alkalmunk nyili't, mert hiszen
a szemléleti kör bővülésével zjrányban áll a
tárgyalandó anyag is. Nehézségekkel mindamel­
lett nem kell még küzdenünk, ha Meggondoljuk,
hogy amit tárgyalnunk kell az mind a gyermek
szemlélete körébe esik. De kellő felkészültséget
kíván a tanítótól az, hogy mit, nőiért és hogyan
beszéljen meg, hogy a gyermek eitelejp s érze­
lemvilágát fejlessze s a szülői ház' után a tágabb
környezet megszerettetése által szilárdítsa a haza­
szeretetnek már az I. osztályban megvetett
alapját.
11
A gyermek ugyanis itt már átlépvén a szülői
ház küszöbét, egy annál nagyobb;^letközösdégbe
jut, aminek kapcsolatát a szülői házzal különö­
sen ki kell domborítanunk s ugyanazon kapcso­
latot kell itt is teremtenünk, Hint amilyent
teremtettünk a gyermek és a szülét ház között.
Csak így tudunk kapcsolatot terétjnteni később
fokon a gyermek és a magyar naza, Nagy-1
Magyarország között s csak így ! kapcsolódhat
bele teljes énjével a magyar ’ háza, a nemzet
életébe. Mig az I. osztályos ^tanítványaink
lelkét különösen kezdőfokon, dg ’ később is, a
mesék misztikus fényével övezv^ juttattuk isme­
retekhez, addig a II. osztályban) rnindent tniih
való életet tárgyalunk, de hiszen^ugy kívánja
ezt már egy II. oszt, gyermek ■pdki világa.
Tetszik neki, érdekli öt a mese,, akiit már
mégis a való élet felé irányul ércéig lödésb^meg­
figyelése. Ne jelentse azonban éz.azt, hogy itt
már csupán száraz ismeretek^ , közlünk, sőt
ellenkezőleg a gyermek lelki virágjának fejlődé­
séhez alkalmazkodva még inkább
érvénye­
sítenünk azt, hogy tanitványLr|k halljon és

4

NÉPMŰVELÉS

lásson s érezzen is. Hiszen e tágabb környezet
egész életét kell megfigyeltessük tanítványainkkal,,
amivsl szerves kapcsolatot kell érezzen lelke.
Az I. osztályban a szülői ház boncolgatá­
sával kezdtük tanításunk elvégzendő anyagát.
Itt sem lehet más kiindulási pontunk, mint a
már ismert s szeretett otthonunk s a második
otthonná vált iskola. Rá eszméltetjük tanítvá­
nyainkat arra, hogy bármennyire is szeretjük
otthonunkat, szülői házunkat, bármennyire is
szép az nekünk, nem élhetünk abban elszigetelt
életet, hanem egymásra vagyunk utalva szom­
szédainkkal s községünk többi lakójával. Sok­
sok kapocs fűz minket össze,' miért is tartozunk
őket ismerni, szeretni s megbecsülni.
A szülői házat elhagyva a tanterv ..előírása
szerint tudatos ismeretek birtokába kell juttassuk
tanítványainkat egyes csoportok szerint; a község
belső területéről, külső területéről, múltjáról,
életrendjéről szóval teljes életéről s végül az
idő s időjárásról (ezt is a községre vonatkoz­
tatva.)
E felosztást sőt annak részletezését is meg­
találja minden kartársam a II. oszt, számára
előirt beszéd értelemgyakorlat anyagában, de
lássuk most már miként érvényesítsük itt a
földrajzi szempontokat.
•

Legyen pld. a tárgyalandó anyag? a házak
összehasonlítása. Lehet -e ezt másképen elgon.
dőlni, minthogy tanítványainkat akár tanyáról,
akár községről vagy városról legyen szó nem­
csak lélekben, hanem testben, is végigvezetjük
a tanya házai vagy a község házsorai között.
Hiszen igy amit megfigyeltetni, tárgyalni akarunk,
arról mind szemléleti képet nyerhetnek tanítvá­
nyaink s lehet-e más, ennél jobb módot találnj
arra,amivel eredményesebbé tesszük tanitásainkat.
Szerintem nem. S valljuk meg őszintén mégis
nehezen tudunk a régi szokásaink béklyóiból
szabadulni, amikor mindent az iskola padjaiban
akarunk megbeszélni, tárgyalni, amire közvetlen
szemléleti lehetőség is nyílik.
Ne felejtsük el hogy egy II. oszt, gyermek
lelkét már a való élet érdekli inkább s meseszerű lesz és unalmas ö előtte az, üa pl. a
házak összehasonlítását az iskola padjaiban
végezzük, A hallott, de nem látott kép csak egy

könnyen elmosódó, de aem tudatos ismeret
marad meg lelkében.
Ez is csak olyan holt munka lesz, mint
amikor pl. az asztalos szerszámai között beszélek
pl. a csavarhuzóról s ha ezután a gyermek elé
rakom ezt a többi szerszámokkal, nem tudja
közülök a
szóbanforgót kiválasztani, mert
nem szemlélte. — Előzetesen kidolgozóit terv
szerinti kiránduláson, — az iskolából kiindulva
figyeltetjük meg tanitványainkkal a szomszédos,
majd a többi házakat. Megállunk egy-egy ház­
nál. Körülnézünk, megfigyeljük merre jöttünk
az iskolától (tájékozódás) s nherre van ettől a
háztól az iskola (természetesen még nem
égtájak, hanem más iránypontok pl.egy kima­
gasló fa, emeletes ház, vagy a gyermek ottho­
na, templom, adja az irányt) (földrajzi szempont).
Merre van a mi házunk innen? Megállapítjuk
lépéssel, hogy milyen távolságra vagyunk az
iskolától, — ha közelben van — a szülői ház­
tól. Ha mód van arra, felmegyünk egy emele­
tes házba s annak ablakából kinézve próbáljuk
megtalálni a mi házunkat, az iskolát. Itt egy­
úttal magasságbeli térszemléletet is nyerhetnek.
(Magasságbeli külömbség érzékeltetése).

Megfigyeljük azután a házak térbeli elhe­
lyezését (hosszúság, szélesség, magasság) lépés­
sel, méterrel, szemmértékkel. Megfigyeltetjük az
építés formáját s kerestetjük a célszerűséget s
az okozati összefüggést a ház tipusa s alakója
között. (Földmíves, iparos, kereskedő stb. háza.)
A főldmives, iparos, kereskedő házai — lakója
élethivatásának megfelelően — a célszerűségi
elvek szerint készültek.
Természetesen mindig mindenütt és min­
dent összehasonlítunk az ismerttel (s a szülői
házzal, iskolával is). A térbeli elhelyezéssel kap­
csolatban megfígyeltetjük, hogyan s melyik ol­
dalát süti a nap, (tájékozódás) hogyan alakí­
totta az ember ennek megfelelően házát. Ho­
gyan helyezte el az ablakokat? Miért? (Cél­
szerűség). Hogyan látja ezt a gyermek keresztülvive otthonában. (A környezet hatása). Meg­
fígyeltetjük a ház ablakait. Merre néznek ? Mi­
lyen nagyok egyik, milyen nagyok a másik
háznál? Megmérjük s célszerűséget keresünk.
A ház homlokzatán gyakran fellelhető évszám

5

módot nyújt arra, hogy a múltat felelevenítsük. ismerthez kapcsoltuk megfigyeléseinket. A vissza­
Mit beszél a ház a régi időkből ? Egy-egy régi felé vezető utón pedig mostani megfigyeléseink­
házon fellelhető felirat-évszám lehetővé teszi, hez kapcsoljuk az iskolát. (^Távo^ága, magas­
hogy abból következtetést vonjunk le a ház­ sága a- szemlélt háztól stb.) Merre keressük az
régi lakóinak egész életéről. Párhuzamot vo­ iskolát* (Tájékozódás) (Ismertető *)ele nagyfa,
nunk ezzel a régebbi s a mai idők között, ke­ háztípus).
resvén közöttük a célszerűséget, a magyar éle­
Visszatérve az iskolába sem fejeződnek még
tet, a magyar történelmet.
be beszélgetéseink megfigyeléseink öl. A követ­
Bevezetjük azután tanitványainkat egy-egy kező óra anyaga a kirándulás .megbeszélése kell
házba. Megfígyeltetjük annak beosztását, tér­ legyen. így válhat csak tanítványaink lelkében
beli kűlőmbségeit, (Hosszúság, szélesség, ma­ a szemlélet tudatos ismeretté igy^ alakul ki
gasság, lépcső, mint felszinemelés). összeha- szemléletükről lelkűkben egy eln osódhatatlan
sonlitjuk melyik helyesebb s miért. Párhuzamba kép a magyar hhza e kis darabjának földje,
hozzuk ezt a benne folyó élettel, munkával, melyet közvetlenül megismertek s megbeszélémely ezzel szoros kapcsolatban van.
sűnk közben alkalmassá is tettük i rra, hogy a
Megfígyeltetjük a fal vastagságát, mely gyermekek ezt a kis darab földet meg is sze­
annak anyaga szerint változik s az anyag ne­ ressék.
•’
>
mén s a házban folyó életen éreztetjük a kör­
így éri el a tanitó azt, hogy»a maga elé
nyezet hatását. Megfigyeltetjük a melléképüle­ kitűzött magasabb szempontokat szejnplőtt tartva
tek elhelyezését, távolságát a háztól, magassá­ s ezt a II. oszt, gyermek lelki világ, ihoz mérve
gát a lakóházhoz hasonlítva. (Függőleges tago- a tanterv célját megvalósítsa.
sultság). Hol fekszik s miért ? (Célszerűség).
De máskülönben is szükség Van erre a
Több ház megfigyelése után — felújítva a megbeszélésre; hiszen szemlélés, |negfigyelés
gyermek esztétikai érzelmét — megállapítjuk közben minden tanítványunk előtt n^m tisztázazt a közös háztípust, mely a községre jellemző .hatunk minden kérdésb mcrt t^ag2taIatból
s mely nemcsak az emberi életnek, de az egész tudhatjuk, hogy — goqdos irányításunk mellett
magyar környezetnek hatását magánvíseli. Min­ is — gyakran elszárnyalnak tanítványaink a
dig a szépet keressük a házakban azok össze­ szemlélet tulajdonképeni céljától, ai
mt csak úgy
hasonlítása alkalmával, hogy kialakuljon tanít­ tudhatunk helyrehozni, ha meeb* ^élésünkkor
ványainkban teljesen a szép iránti érzékűk, visszavezetjük tanítványainkat oda, mól -a valómely éljen bennük akkor is mikor majd ők is ságos szemléleti képet nyerték.
Q
munkás tagjaivá válnak annak a kisebb élet­
E megbeszélésünket megrögzitjük rajzban
közösségnek, mely hivatva van életének minden
is amikor nem mérték szerinj, csupán a szemlé­
mozzanatát úgy rendezni, hogy benne minden
leti kép alapján lerajzolják tanítványaink jtgy-egy
tagja példás életet éljen s ezen közös életűkkel
szemlélt ház beosztását, (vázlatrajz) ^Lerajzolják
méltó fiaivá váljanak, a magyar hazának. (Ezt
már kirándulás után az iskolában is tehetjük.) az iskolától pl. az egyik szerbiéit hájhoz vezető
E cél vezessen bennünket akkor is, mikor a utat. — Lerajzolhatják, — h^ kezdetleges vona­
lakkal is pl. a háznak az- utcára ntza képét.
házak összehasonlításával kapcsolatban a benne
Ugyanezt lerajzolhatja minden tanítványunk a
folyó életet is megfigyelés tárgyává tesszük. A
saját házáról stb. . . Ez csakj fokozza munkánk
házak összehasonlítása céljából tett kirándulá­
eredményét.
sunkkal igy juttatjuk érvényre a földrajzi szem­
íme a házak összehasonlitára földrajzi
pontokat. Vizsgálódásunk megfigyelésünk azon­
ban ezzel még nem zárul le. Nem mondhatjuk szempontokkal, kirándulás pereiébe
Mi lenne erre persze sok kartársamnak a hoz­
tanítványainknak, hogy most már szó nélkül s
behunyt szemmel menjünk vissza az iskolába. zászólása más, mint ez is jó, de ki ^rendelkezik
Az iskolától való távozásunkkor ahhoz, mint annyi idővel, hogy csak a házak’ összehasonH-

ö
’S

6

tása céljából teendő kirándulásra annyi időt
vesztegessen. Nem időveszteség ez, ha meggon­
doljuk. hogy e kirándulás alkalmával maradan­
dó értékű teljes képet nyertek tanítványaink
arról, aminek megismerését célul tűztük ki. Vagy
nem inkább elvesztegetett idő az, amikor a
tanitó a beszéd-értelemgyakorlati órán egysze­
rűen hozzá fog beszélni s beszél egy fél egy
egész, órán át, hivatkozva legfeljebb arra, hogy
ugye láttátok ezt, vagy azt s az eredmény az,
hogy óra végén a gyermek a mi gondolatkörün­
ket követni nem tudta.
Igaz, igy pl. csak egy. órát áldoztam a
tárgyalandó anyagra, kirándulással pedig 2— 3
órát, de eredményesebben s nemcsak tanítottam,
hanem neveltem is. Első esetben elvesztettem
egy órát, a második esetben egyet sem, ha
meggondoljuk azt, hogy a gyermek a köteles
részen felül mennyi, de mennyi ismeretet raktá­
roz még el egy ilyen kiránduláson lelkében,
amit majd annak idején, ha szükség lesz rá,
újabb kirándulás nélkül is előszedhetünk tanít­
ványaink raktárából, amit a tárgyalandó anyag­
nak megfelelően rendszerezve tudatos ismeretek
birtokába juttatjuk tanítványainkat s eredményes
munkánkkal már megtérül a kiránduláson elvesz­
tettnek képzelt időnk.

megnyilatkozását veti napfényre s igy nyílhat
nekünk is módunk arra, hogy az uj tanterv
egy nagy követelményét, a nevelöértéket is fo­
kozottabb mértékben kamatoztathassuk.

S lehet-e egyáltalán tanításunkban földrajzi
szempontokat érvényesíteni csak képzeletben.
Hogyan lehet‘pl. a magasságot, távolságot térbeli
változásokat érzékeltetni'az iskola padjai között.
Hogyan tudják majd a gyermekek későbbi fokon
elképzelni egy ismeretlen vidék életjelenségeit,
ha tudatos szemléletet sohasem nyertek sem­
miről.
Igaz, a pályatétel szerint a földrajz tanítá­
sáról, nem pedig a kirándulásokról kell fejte
getéseínket papírra vetnünk, de az eredményes
földrajztanítás, illetőleg a földrajzi szempontok
érvényesítése, el sem képzelhető a valóság szem. lélése és érzékeltetése nélkül.

Mindez nem lehet közvetlen szemlélet tár­
gya, de egy egy váratlan pillanat is segédkezet
nyújthat nekünk tanításunkban, ha minden kí­
nálkozó alkalmat felhasználunk erre. Pl. egyik
tanítványom községünk határában egy rozsda­
ette ősrégi, csonka kardot talált. Megkérdeztem,
hogy hol találta s azzal eltettem a szekrényembe.
Idömultával a község múltjáról kellett beszél­
getnünk. Mi lett a legjobb segédeszközöm, szem­
léleti anyagom, mint a rozsdaette, csonka kard.
Felfedezésére büszke tanítványom elvezetett
azon helyre, ahol a kardot találta. Itt talált
kard s a szép hazánk földjének kis darabkája
segítette tanítványaimat a múlt elképzelésében.
Biztosan háború volt itt 1 Indult meg a beszél­
getés. Lehet, hogy a törököt verték meg itt a
mi nagyapáink 1 Biztosan magyar emberé volt
ez a kard is 1 Akkor nem olyan sapkájuk vol|
a katonáknak, mint most 1 Innen jöhettek a tö­
rökök 1 Stb. • . ! így tárult fel a község egész

Le kell vetnünk régi szokásainkat ugya­
nis, mikor mindent az iskola padjai között aka­
runk tanítványainknak a leikébe átplántálni. Az
uj Tanterv szelleme kell, hogy vezessen ben­
nünket e téren is, ahol a szabad természet szem­
lélése, figyelése, tanítványaink lelkének igaz

A házak összehasonlítása után e szempon­
tok figyelembe vételevei s kirándulások alapján
történik az udvarok, kertek, majd a község uccáinak és az egész község belterületének többé_
kevésbé e szemdontokkal a község egész éle­
tének tárgyalása.
A kertek összehasonlításánál feltétlenül úgy
kell eljárnunk, hogy ennek életében a gyerekek
valóban szemlélhessék a földfelszíni életnek ki­
csiny térben való időbeli változását.

Az uccák szemlélése alkalmából ne mulaszszuk el felhasználni az adandó történelmi vonat­
kozásokat is.
Az egész község megismerése tárgyában
teendő kirándulásunk alkalmával különösen ki
kell emelnünk mindazon mozzanatokat, mik a
fejlődését megalapozták’, előmozdították. Kiemel­
jük a környezet hatását a községre s annak
egész életére. — Feltárjuk történelmi múltját,
érvényre juttatva a történelmi vonatkpzásokat.
— Keressük a célszerűségét a községi élet min­
den mozzanatában. —

7

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

múltja, népének régi élete, szokása, erkölcse,
Magunk között
viselete, vitézsége stb. stb. A végén még harci
játékban be is mutaVák, hogy hogyan harcol­
Ilyenkor nézhetünk magunkba: Magunk kő­
tak azok a régiek, akik közül egynek megtalál­ zött. Bizalmas, gyónó .lesz a lelkű ik. Egymás
tuk a törött kardját. (Nemzeti ima)
között. Tanitók talán csak inegért ik egymást
Nemcsak a község múltját tárta fel sze­ Megértjük, hogy áldozatot Hozunk^ mikor a bi­
münk elé e törött kard, de egyben, ha rozsdás zonyos %-ot le kell vonni az állaíikincstárnak
is, fénylő példakép lett a gyermekek előtt őseink a fizetésünkből. Bele kell ebbé nyugodnia
forró hazaszeretete s a magyar föld megbecsül mindegyikünknek, mert ha nerfi nyugszunk, ak­
lése, melyet vérük ontásával — az ellenséges kor is hasztalan, de meg a forradalmi hangu­
támadásokkal szemben — évszázadokon keresz­ lathoz magunk is hozzájárulunk, jA gyúlékony
tül hősiesen védelmeztek.
anyagot gyújtjuk. Pedig emlékezhetlünk rá, hogy
E tanítás nem egy szempont érvényesülé- mi, tisztviselők ittuk meg ja foftaöialmaskodáslésének adott helyet. Megismerte a gyermek köz­ nak levét legelőször. Az e^ész voetalon mindé?
sége egész múltját, őseinek .vitézsége közelebb nütt lefogták azt a bizonyos %-oí , mert vanhozta öt népéhez s a magyar föld iránti sze­ nak uradalmak, nagy
ilmak, ahbl évek óta
retete szilárdabb lett stb. . . . Tehát nemcsak nem tudják a cselédséget! kész’pijnzzel fizetni.
tanítottunk, hanem neveltünk is.
Pénz helyett bort adnak, pedig ízt eltörülték,
A község belső területének megbeszélését mint törvénybe ütköző cselekedetet, mert bor
követi a község külső területének, határának van, senki se ad érte pénzt. Gabonát se bír­
nak mérni ezidén, mert volt ol|an gazdaság,
megismerése.
A község belső területét elhagyván, egy ahol az aratók s a harmadik negyedévi kon­
ennél is tágabb szemléleti kör nyílik meg a venció elvitte az egész őszi vjetés termését.
gyermekek előtt s minthogy előtte még isme­ Ha igy áll az uradalom, |a kisgazda, ha egy­
retlen, nem tudja értékelni azt sem, hogy mi másután buknak a vállalatok, ,|<i fizet adót?
mindennel halmozza el .öt a határ. Úgy kell Miből adjon az állam ? Bankót gyártson ? Hát
tehát megismerje a gyermek községe határát igaz, hogy akkor a 10—^5 9^t nagyszerűen
mint annak elszakíthatatlan részét, mely vele- kifizeti, de miié hozzánk,ér, m^r semmit sem
szerves kapcsolatban él, amiért szeretni tartozik ér a fizetésünk, éreztük és préjááltuk 1919—
s a szülői ház iránti szeretetet ki kell terjesszük 1925 között, mig nem stabilizáltak a milliót 80
a község egész határáig is, ahol a község szü­ pengőre. Mikor minden nap megnéztük, hogy
löttjének legtöbb esetben nemcsak a bölcsőjét Zürichben hogyan jegyzik a kjoronát. Vagy
ringatják, hanem sok esetben a sírját is meg­ olyan rövid a memóriánk ■ hogjy öt-hat évre
nem ér vissza, olyan, ho^y elfeledtük a forra­
ássákA határban történő első utunk a tér meg­ dalmak borzalmait? A |engést-!-lengést, miből
figyelésére irányuljon Keressek, figyeljék a ha­ csak & tengés igaz, a Jeligés bizonya világür|ette. Városok,
tár mélyebb, magasabb pontjait, a határ egyes ben való bizonytalanságé
részeinek távolságát a községtől; (távolabb kö- sőt vármegyék nem tudt;
pi először csak
zelebb van) (összehasonlítások), tehat nem mérnyugdíjasaikat, azutá
kalmazottaikat.
tékkel mérve). Ezután térünk rá a határ növé- Ausztriában, Romániában]
0 napra adták
nyelnek es állatainak megfigyelésére.
iából, olvasom
ki a tisztviselői .fizetést.
A határ megfigyelése természetesen inten­ a Végek c. rovatban, a Szövetségi Lapban,
zivebb kell legyen, ha az tanyavidek. Ebben az milyen hálálkodó leveleket küldözgetnek a se­
esetben a határ más életet ölt és ehhez kell gélyben részesült felekezeti iskqlai tanitótestvéalkalmazzuk megfigyeléseinket is.
* reink, mert egy leit se kapnak évek óta.. . .
így készítjük el tanítványainkat a III. oszt. S jő, hogy el nem veszjk fejtik fölül a hajléanyagának átnyujtásához.

(Folytatjuk.)

kot, az iskola épületét!
1

NÉPMŰVELÉS
8

NÉPMŰVELÉS

Az elnökség kérésére Almásy Sándor fő­
De hát minek bocsátanak ki annyi tanítót,
ispán személyes vezetésével s Bihary István
minek pazarolt a Klebelsberg-kormány építke­
vez. kir. tanfelügyelő részvételével kereste fel
zésekre ? 5000 iskolát építettek, abba 5000 uj
a 4 tagú küldöttség (Ferenczy Kálmán, Tobel
ember kapott elhelyezkedést. Hány szülő, épen
Ferenc, Greczmajer Károly és Csiky József)
tanitószülő homlokán simult el a gondbaiázda
mikor kinevezték a gyerekét, vagy a B-listáró. Petri Pál államtitkárt hivatali helyiségében.
Almásy Sándor főispán üdvözlő szavai
a tényleges szolgálatba helyezték? Hány szülőnek fájna, ha az iskolák bezárása, vagy után Bihary István vez. kir. tanfelügyelő szá­
apasztása miatt épen az ő gyereke szorulna k molt be a vármegye tanügyi állapotáról. Vá­
az egyetem, vagy a szakiskolák falai közül ? zolta a 14 esztendei működésének kezdő éveit
Mert ha végzett, mégis csak megvan a lehető­ s a mostoha tanügyi viszonyokat, amelyek meg­
sége, hogy elhelyezkedhessék a gjeimeke . . • nehezítették a sikeres nevelő-oktató tevékeny­
Aztán az az ostoba egyetemszidás,
biolcgia séget. Örömmel emelte ki az 1926. évi VII.
intézet kárpálás, stb. nem arra jó é, hogy es­ te. jótékony hatását, amely 362 objektummal
sünk a kultúrában ? A forradalmak alatt volt pótolta az előbbi évek mulasztását s teszi le­
ez a nagy leépítési láz. Mire vezettek? Nem' hetővé, hogy vármegyénk tanitói eredményesen
jóra! A kultuszminiszter a napokban fejezte ki, munkálkodhassanak a szebb magyar jövendő
hogy a Nemzeti Színház egy művésze többe előkészítésén.
Ferenczy Kálmán tanitéegyesületi elnök
kerül, mint a tihanyi halbiologiai intézet. S
szívélyes tisztelettel üdvözölte Önagyméltósáhány nagy európai barátot szerzünk, de há­
nyat, evvel a szép intézménnyel! Vagy nincs gát s öntudatos tanítóként mutatott rá az uj
szükségünk barátokra ? Aztán csak földszintes tanterv értékére, mely kapcsolódva a szerve­
házakra van szükségünk? Európai fölényünk zéssel megadott anyagi feltételek biztosításával,
a tanitói lelkiség munkálkodásával uj korsza­
hangoztatásakor ?
Egy barátomat aggodalmak között talál­ kot teremt majd Magyarországon.
Petri Pál dr. államtitkár jóleső érzéssel
tam. Vezető ember létére azon aggódott, ho­
gyan szerelje le a közgyűlést, melynek elnöke? köszönte meg az üdvözléseket. Jól esett —
Nem ment el a gyűlésre. Szerintem ki kell úgymond — az a körülmény, hogy a magyar
állni s meg kell vallani az igazat. Magunk kö­ róna legnagyobb vármegyéjének tanitói nem
anyagi kérelemmel, hanem etikai felemelkedés­
zött csak megtehetjük. Íme !
Váth János. sel ünnepelték félszázados fennállásukat s ez­
zel is bizonyították, hogy hívek maradtak a
nagy Eötvös báró elgondolásához, ki az álta­
lános tanítóegyesületek életrehivója' volt. Az­
zal a kéréssel fordult a tanítósághoz, hogy azt
a keretet, amit az 5000 objektum létesítésével
Dísztagságí okleveleink átadása megteremtettek, iparkodjanak igaz tanitói lelki­
séggel kitölteni s ezzel a magyar művelődést
Budapesten.
erős lendülettel szolgálni.

Egyesületi ügyek.
---- ■----

Bensőséges ünnepe volt f. hó 9-én a vár.
megye tanítóságának. Emlékezetes, hogy félszá­
zados fennállásunkat ünneplő közgyűlésünk
disztaggá választotta gróf Klebelsberg Kunó dr.
kultuszminisztert s Petri Pál dr. kultuszminisz­
tériumi államtitkárt. E határozatot hajtottuk
végre, amikor átadtuk a művészi kivitelű okle­
veleket illusztris disztagjainknak.

Szívélyes búcsúja után a küldöttség a Nem­
zeti Múzeumba ment, hogy üdvözölje volt kul­
tuszminiszterét : Klebelsberg Kunó grófot.
Almásy Sándor főispán üdvözlő szavai
után Bihary István vez. kir. tanfelügyelő szó­
noki lendülettel ecsetelte azt a nagyvonalú kulturfejlődést, ami önagyméltósága nemes és jö­
vőbelátó elgondolása révén Magyarországon

bekövetkezett s mely vármegyénkben is bizto­
sította a komoly oktatási lehetőséget.
Ferenczy Kálmán egyesületi elnök kiemelte
az uj tanterv fontosságát, mely felszabadította
a tanitói lelkiséget a megkötöttségtől s alkal­
mat ad a pedagógiai szárnyalásra, a magyar
kultur-fejlődés modern és erős vonalú biztosí­
tására. Mély tisztelettel s meleg szeretettel
nyújtotta át a disztagsági oklevelet.
Önagyméltósága meghatott hangon fejezte
ki örömét, mert mint nyugalmazott miniszter
boldogan érzi, hogy ez a megtiszteltetés nem a
hatalmon levő vezérnek, hanem az embernek szól.

TANÍTÓI gyűlésé
JÓS
Az Állami Tanítók
volt Budasületének közgyűlése novent
pesten. A közgyűlésre az ország? minden részé­
ből kb. 1500 tanitó utazott Budapestre. A gyű­
lést a zeneművészeti főiskolai nagytermében tar­
tották meg, amelyen a vallás-.- és közoktatás­
ügyi miniszter képviseletében íff. Petri Pál ál­
lamtitkár jelent meg.
g
Gállá Endre elnök nyitotta meg a közgyű­
lést. Hatalmas és a tanitói Közélet minden
mozzanatára kiterjedő elnöki| megnyitójában
többek között arra is kérte-a Rendelkező ható­
ságokat, hogy a ma már idejét- múlt gondnok­
ságokat szüntessék meg és hagyják a tanítósá­
got önállóan dolgozni.
- | I
A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó
után dr. Petri Pál államtitkár szólalt fel. Beszé­
dében visszapillantást vetetté az | elmúlt évtizedre
amely a# uj iskolák ezreit á|litojta a népművelő­
dés szolgálatába.
S
Kifejtette, hogy a megnehezült gazdasági

Költői szárnyalásu válaszában igy szól:
„Miniszterségemnek legfőbb motívuma volt az
— alföldi gondolat. — Az Alföldnek két ellen­
sége van: földjének a szárazság, népének a
müveletlenség. A szárazság ellen nagyarányú
öntözéssel a jövő magyar mérnöke veszi fel a
küzdelmet. A müveletlenség ellen fölvettük a
harcot mi; önök és háttérben az organizátor,
akinek kötelessége volt megteremteni az önök
működésének külső előfeltételét. Erre koncent­
ráltuk a munkát és én úgy érzem, hogy mi a helyzet nem engedi a megkezdett hatalmas
munkaprogram hasonlóan nagyarányú folytatá­
magunk részéről a probléma túlnyomó részét
sát. Ma és a közel jövőben uj tartalommal kell
megoldottuk. Befejezve azonban a munka nincs, megtölteni az új és régi iskolákat s gyakorlati
mint ahogy ezt befejezni nem is lehet. A gaz­
irányú munkára van szükség Az egységes
dasági válság meghozta a búza tragédiáját és
munkát és egységes irányzatot' szolgálja a most
a búza tragédiája az Alföld tragédiája is. Hogy
megjelenő végrehajtási utaritáslis.
az-Alföld népe ezzel meg tudjon küzdeni, ah­
Jól ismeri az állami tanítóság kívánságait
hoz elsősorban értelmiség szükséges, mert csak
• és nehéz helyzetét. Most ifer^t volna a sor a
mozgékony elméjű és nagy erkölcsi erejű nép
állja meg a helyét a mai világban. Önök erre tanítóság kívánságaira, amfkoft az iskolafejlesz­
képessé is fogják tenni az Alföld népét és az tések befejeződtek. Sajnos énn^k most útját állja
az ország súlyos gazdaság helyzete. Bízik az
meg fog küzdeni a gazdasági válsággal és túl
fogja élni a magyar búza tragédiáját is. Szol- , állami tanítóság hazafias belátásában. További
gálják tehát tovább is az alföldi gondolatot!” lelkes kitartásra kéri.
vitéz Csorba Ödön terjesztette azután elő
A főispán ur meleg köszöneté után szívé­
főtitkári
jelentését. A főtitkári jelentés legőrvenlyesen búcsúzott tőlünk Önagyméltósága s a
detesebb
pontja volt az, amelyüa balatonboglári
kíséretében jelen volt Hóman Bálint múzeumi
tanitói üdülöház tetöalá kerüléséről számolt be.
főigazgató, történelemtudós.
Czibor János az új költségvetést terjesztette
Ferenczy Kálmán elnök megköszönte a fő­
ispán ur szives fáradozását, amit kedves köte­ a közgyűlés elé, amelyet a közgyűlés elfogadott.
Dely Lajos a-vásárhelykutasi tanyai iskolák
lességünk teljesítésének előkészítésében kifej­ «
igazgatója „Tanyai népoktatási problémák,
tett. Öméltósága örömmel vette elnökünk figyel­
címen tartott nagyfigyelemmel hallgatott értékes
mét s biztosította legmelegebb támogatásáról a
hazáját s a társadalmi rendet4ámogató tanitóságot. előadást. Ismertette a tanyait tanítóság súlyos

w

*

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

helyzetét. Határozati
javaslatokat terjesztett
elő a tanyai tanitók működési pótlékáról és
a tanyai iskolák 2 holdnyi gyakorlóterületeiül.
Sürgette a tanitói internatus mielőbbi felépítését.

Vitéz Csorba Ödön főtitkár a tanitó hely­
zete a mai súlyos gazdasági visyonyok között
címmel tartott előadást. Rámutatott hogy a
tanitóssággal mily mostohán bántak el az utóbbi
években. Foglalkozott a 10 százalékos fizetés
csökkentéssel és kimutatta, hogy az állami
tanitóság a 3 éves viszavetéssel, a segédtanítói
szolgálattal mily hátrányos helyzetbe került a
többi állami tisztviselőkkel szemben. A helyettes
tanitók és családfenntartó tanitók részére kímé­
letet kért. Kérte a közgyűlés, hogy állapítsák
meg a létminimumot és ezen alul senkitől se
vegyenek el egy fillért se. Tiltakozott á köz­
gyűlés az automatikus elölépes megakadályozá­
sának még a gondolata ellen is Kéri a ható. Ságokat, hogy a mai nehéz viszonyok között is
érthetetlen és rendkivül sérelmes 3 éves segéd­
tanítói intézményt sürgősen szüntesse meg. A
közgyűlés az elnök zárószavai után a Hymnus
hangjaival ért véget.

*■

nyugtatására kéri, hogy jelentsék ki hivatalosan,,
hogy a fizetéscsökkentés nem lehet jogforrás az
ezen idő alatt nyugdíjazott tanítók megrövidí­

tésére.
A gyűlés az elnök zárószavaíval ért véget.

UJKÖNYVEK
BÚCSÚ az iskolától. (Gyermekirások.)
Vikár Kálmán, a Székesfővárosi Pedagógiai Sze­
minárium gyakorlóiskolájának tanítója, a IV. fiúosztály tanulóinak írásaiból BÚCSÚ az iskolától
Címen igen tetszetős és finom kiállítású füzetet
adott ki. Komoly pedagógiai kísérlet ez, amely
bepillantást enged a gyermekiélekbe. A gyer­
mekek részben az iskolában, részben otthon ké­
szült írásokkal szerepelnek s van az írások kö­
zött próza, vers, meg apró színdarab is. Derűs
kis diákhistöriákat írnak le, de valóságos ripor­
tokat is, igy például a Zeppelin budapesti út­
járól s a Nemzetközi Vásárról is. Természete­
sen nem remekművek ezek, de sok esetben
egészen meglepő íráskészségről tesznek tanúsá­
got. Kedves, bájos írások. Qyere^c^ gondolatai,
témái, problémái, megfigyelései. Vikár Kálmán
jó szolgálatai tett ezzel a kis munkával nemcsak
a pedadogusoknak, de a szülőknek is. A IV.
osztály tanítója gyakorlatilag is nagy hasznát
veheti a fogalmazás tanitásánál. Ára 1 pengő,
megrendelhető Királyi Magyar Egyetemi Nyom­
da Könyvesboltjában: Budapest, IV. Kossuth
Lajos-utca 18.

A Magyarországi Tanítóegyesületek Orszá­
gos Szövetsége rendkívüli igazgatóság! ülést tar­
tott okt. 6-án. Az gyűlést Rákos István tanácsos
szövetségi elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitó
után Földes Ferenc titkár terjesztette elő javas­
latát amelyben rámutatott, hogy 10 százalékos
csökkentés a terményjárandóságú
tanítókat
érintette a legsúlyosabban. Súlyos aggodalommal
nézi a tanitóság a túlzott takarékosság folytán
már a háború előtti magas tanulói létszámokra
emelt osztályokat is, amely veszélyezteti a
------- ■------3512—1931. szám.
tanítás eredményességét.
Tárgy: Állattérképek és Hl. tanügyi kon­
Hosszú vita után a következő határozati
gresszus naplójának megrendelése.
javaslatokat fogadta cl a gyűlés. 1. A tanítóság
Valamennyi
áll.
el. isk. tek. Igazgatóságának.
tiltakozik a fizetéscsökkentés ellen, mely kímé­
Tudomásulvétel
végett értesítem, hogy a
letlenségével súlyos helyzetbe sodorta a tanító­
ságot, különösen a terményjáradóságosakat. 2. Vkm. ur f. hó 1 én 860-4-383-931. sz. alatt
Kéri, hogy a terményjárandóságos tanitók érték­ kelt rendeletével a harmadik egyetemes tanügyi
egysége az aug. szept. havi búzaárak szerint kongresszus végrehajtó bizottságának kérelmére
állapitassék meg. 3. A helyettes és segédtanítókat a bizottság kiadásában megjelent két kötetes
valamint az 1925. előtt nyugdíjazottakat mente­ naplónak az állami elemi népiskolák részére le­
sítse a levonás alól. 4 A tanítóság sajat meg­ endő megrendeléséhez hozzájárult.

HIVATALOS RÉSZ

Ugyancsak megengedte a Vkm. ur, hogy
az állami elemi iskolák számára a m. kir. ál­
lami térképészeti intézet kiadásában megjélent
állattérképek beszereztessenek, ha arra az isko­
lának szüksége van.
A beszerzésnek mindkét esetben csak ak­
kor van helye, ha az iskola pénztárában erre
a célra megfelelő fedezet áll rendelkezésre.'
A két kötetes napló ára 20 P és a tanügyi
kongresszus végrehajtó bizottsága (Budapest,
IV. Magyar-u. 38 sz.) utján, az állattérképek
pedig vászonra felvonva, lécekkel ellátva, da­
rabonként 18 pengős árban Baloghné Hajós
Terézia ny. tanártól (Bpest, I. Márvány t!. 27)
szerezhetők be.
*
Szolnok, 1931. október 7.
Bihary István
vet.

kir. ianfelügyelö

az ellenük vétővel szemben s:j
s a szükséghez képest ide is I
Szolnok, 1931. október 8í

íruan járjon el
yen jelentést."

hhary István
, kir. tanfelügyelő.

3537—1931. szám.
Tárgy: Az iskoláztatási tötélesség teljesí­
téséről szóló 192| >. XXX, tc.-el
kapcs. beadv. béíye;
bély ;mentessége.

Valamennyi áll. el. isk. tek. igazgatóságának.

iskolák igazMegállapitottam, hogy e^
gatói,illetve tanitói az iskolábaj’árás alóli felmen­
tés iránti kérvényeket 1.60 P a okmány bélyeggel bélyegzik fel.
!
Figyelmeztetem az összes | érdekelteket,
hogy a fenti te. végrehajtási ut|sitásának 79.
§-a szerint az azon rendeletben! megállapított

eljárás során a beadványok .(kérések, előter­
3470—1931. szám.
jesztések) valamint az azok ügyében hozott haTárgy : Magyar gyártmányú fonál hasz-,
zések bélyegtározatok ellen benyújtott fölb
nálata az iskolákban.
menések. Úgyszintén bélyegjieHtesek a bead­
Körrendelet.
ványokhoz, fellebbezésekhez ^mellékelt iratok
Valamennyi népiskola igazgatójának
(bizonyítványok stb.) ha csupln beadványok­
és vezető tanítójának.
ban, föllebbezésben meghatározott célul szol­
Vkm. ur 1928. évi junius hó 26-án kelt gálnak.
f |
32767—1928 sz. rendeletével a női kézimun­
Szolnok, 1931. október $ J
kához szükséges hazai gyártmányok használata
Bihary István
tárgyában a következőket rendeli el:
vA. kir. tanfelügyelő.
„A női kézimunka tanításának hazai gyárt­
3538—1931. szám.
]
mányú fonalak’használata tárgyában az 1925.
Tárgy: A segédtanítói állás végrehajtási
évi 88.537. sz. alatt kiadott rendeletemre való
utasításának pó^a. •
utasítással (I. a. keb. „Hivatalos Közlöny" 1926
évi január hó. 1 i számát) értesítem a t. Címet Valamennyi uem állami elemili&ola tekintetes
Iskolaszékének*. ?
további eljárás végett, hogy himzőfonalat Mez
7
Tudomás
és
miheztartás Avégett tisztelettel
Vater és Fia nagyatádi cégen kivül Mez Ká­
roly és Fia rt., Schuller.és Társa, valamint a közlöm a tekintetes Címmel, miszerint a Vkm.
Grobo Textilipari rt. bpesti cégek is gyártanak. ut 865-1- 115 1931. számú rendeletében kö­
■
Nyomatékosan hívja fel tehát Cím ezúttal zölte velem, hogy az a rende|keéé>, amely sze­
is a felügyelete alá tartozó tanintézetek tanári rint március hó 15-től szeptember hó 1-ig ter­
testületéit, hogy — mivel hazai gyártmányú jedő időben végleges rendes tar Itó nem alkalmazható, a 865-1—70 1931. |z< jnu <endeleltel
himzőfonalat a fentiek szerint több-hazai cég
is előállít — a Cím felügyelete alatt álló le= rendszeresített segédtanítók fel lalmazására is

ányiskolák (intézetek) a külföldi áruk haszná­
latát feltétlenül mellőzzék.
Felhívom Címet, hogy vonatkozó rendele­
téiül végrehajtását a legszigoiubban ellenőrizze,

kiterjed.
Szolnok, 1931. október 14 in.

’ •

Bihary István
ír. kir. tanfelügyelő.

10

NÉPMŰVELÉS '

NÉPMŰVELÉS

helyzetét. Határozati
javaslatokat terjesztett
elő a tanyai tanítók működési pótlékáról és
a tanyai iskolák 2 holdnyi gyakorlóterületéről.
Sürgette a tanitói internatus mielőbbi felépítését.
Vitéz Csorba Ödön főtitkár a tanitó hely­
zete a mai súlyos gazdasági visyonyok között
címmel tartott előadást. Rámutatott hogy a
tanitóssággal mily mostohán bániak el az utóbbi
években. Foglalkozott a 10 százalékos fizetés
csökkentéssel és kimutatta, hogy az állami
tanítóság a 3 éves viszavetéssel, a segédtanítói
szolgálattal mily hátrányos helyzetbe került a
többi állami tisztviselőkkel szemben. A helyettes
tanítók és családfenntartó tanítók részére kímé­
letet kért. Kérte a közgyűlés, hogy állapítsák
meg a létminimumot és ezen alul senkitől se
vegyenek el egy fillért se. Tiltakozott a köz­
gyűlés az automatikus elölépés megakadályozá­
sának még a gondolata ellen is Kéri a ható­
ságokat, hogy a mai nehéz viszonyok között is
érthetetlen és rendkívül sérelmes 3 éves segéd­
tanítói intézményt sürgősen szüntesse meg. A
közgyűlés az elnök zárószavai után a Hymnus
hangjaival ért véget,

nyugtatására kéri, hogy jelentsék ki hivatalosan,
hogy a fizetéscsökkentés nem lehet jogforrás az
ezen idő alatt nyugdíjazott tanítók megrövidí­
tésére.
A gyűlés az elnök zárószavaíval ért véget.

UJ KÖNYVEK
BÚCSÚ az iskolától. (Gyermekirások.)
Vikár Kálmán, a Székesfővárosi Pedagógiai Sze­
minárium gyakorlóiskolájának tanítója, a IV. fiú­
osztály tanulóinak Írásaiból BÚCSÚ az iskolától
címen igen tetszetős és finom kiállítású füzetet
adott ki. Komoly pedagógiai kísérlet ez, amely
bepillantást enged a gyermekiélekbe. A gyer­
mekek részben az iskolában, részben otthon ké­
szült írásokkal szerepelnek s van az írások kö­
zött próza, vers, meg apró színdarab is. Derűs
kis diákhistoriákat írnak le, de valóságos ripor­
tokat is, igy például á Zeppelin budapesti út­
járól s a Nemzetközi Vásárról is. Természete­
sen nem remekművek ezek, de sok esetben
egészen meglepő íráskészségről tesznek tanúsá­
got. Kedves, bájos írások. Gyerekek gondolatai,
témái, problémái, megfigyelései. Vikár Kálmán
jó szolgálatai tett ezzel a kis munkával nemcsak
a pedadogusoknak, de a szülőknek is. A IV.
osztály tanítója gyakorlatilag is nagy hasznát
veheti a fogalmazás tanításánál. Ára 1 pengő,
megrendelhető Királyi Magyar Egyetemi Nyom­
da Könyvesboltjában; Budapest, IV. Kossuth
Lajos-utca 18.

A Magyarországi 7 anitóegyesületek Orszá­
gos Szövetsége rendkívüli igazgátósagi ülést tar­
tott okt. 6-án. Az gyűlést Rákos István tanácsos
szövetségi elnök nyitotta meg. Az elnöki megnyitó
után Földes Ferenc titkár terjesztette elő. javas­
latát amelyben rámutatott, hogy 10 százalékos
csökkentés a terményjárandóságú
tanítókat
érintette a legsúlyosabban. Súlyos aggodalommal
nézi a tanítóság a túlzott takarékosság folytan
már a háború előtti magas tanulói létszámokra
emelt osztályokat is, amely veszélyezteti a
3512—1931. szám.
tanitás eredményességét.
Tárgy: Állattérképek és III. tanügyi kon­
Hosszú vita után a következő, határozati
gresszus naplójának megrendelése.
javaslatokat fogadta cl a gyűlés. 1. A tanitóság
Valamennyi
áll.
el. isk. tek. Igazgatóságának.
tiltakozik a fizetéscsökkentés ellen, mely kímé­
Tudomásulvétel
végett értesítem, hogy, a
letlenségével súlyos helyzetbe sodorta a tanító­
Vkm.
ur
f.
hó
1
én
860-4-383-931.
sz. alatt
ságot, különösen a terményjáradóságosakat. 2.
Kéri, hogy a terményjárandóságos tanítók érték­ kelt rendeletével a harmadik egyetemes tanügyi
egysége az aug. szept. havi búzaárak szerint kongresszus végrehajtó bizottságának kérelmére
állapitassék meg. 3. A helyettes és segédtanítókat a bizottság kiadásában megjelent két kötetes
valamint az 1925. előtt nyugdíjazottakat mente­ naplónak az állami elemi népiskolák részére le­
sítse a levonás alól. 4 A tanítóság saját meg­ endő megrendeléséhez hozzájárult.

HIVATALOS RÉSZ

Ugyancsak megengedte a Vkm. ur, hogy az ellenük vétővel szemben szigorúan járjon el
az állami elemi iskolák számára a m. kir. ál­ s a szükséghez képest ide is tegyen jelentést."
Szolnok, 1931. október 8. j
lami térképészeti intézet kiadásában megjelent
[bihary István
állattérképek beszereztessenek, ha arra az isko­
Ur. tanfelügyelő.
lának szüksége van.
A beszerzésnek mindkét esetben csak ak3537-1931. szám.
i
.
kor van helye, ha az iskola pénztárában erre
Tárgy: Az iskoláztatási kötelesség teljesí­
a célra megfelelő fedezet áll rendelkezésre;
téséről szóló 1921 lé. XXX. tc.-el
A két kötetes napló ára 20 P és a tanügyi
kapcs. beadv. bélyegmentessége.
kongresszus végrehajtó bizottsága (Budapest,
Valamennyi áll. el. isk. tek. Igazgatóságának.
IV. Magyar-u. 38 sz.) utján, az állattérképek
Megállapítottam, hogy egyés ^iskolák igaz­
pedig vászonra felvonva, lécekkel ellátva, da­
rabonként 18 pengős árban Baloghné Hajós gatói,illetve tanítói az iskolábajáíást alóli felmen­
Terézia ny. tanártól (Bpest, I. Márvány u. 27) tés iránti kérvényeket 1.60 Ps | okmány bé­
lyeggel bélyegzik fel.
1
szerezhetők be.
Figyelmeztetem az összes 'érdekelteket,
Szolnok, 1931. október 7. *
hogy a fenti te. végrehajtási utasításának 79.
Bihary István
vez. kir. tanfelügyelő §-a szerint az azon rendeletberí megállapított
eljárás során a beadványok (kötések, előter­
3470—1931. szám.
jesztések) valamint az azok ügyiben hozott haTárgy : Magyar gyártmányú fonál hasz­
tározatok’ellen benyújtott föllebU^ések bélyeg­
nálata az iskolákban.
mentesek. Úgyszintén bélyegmentések a bead­
Körrendelet.
iratok
ványokhoz, fellebbezésekhez
Valamennyi népiskola igazgatójának
(bizonyítványok stb.) ha csupán’-a beadványok­
és vezető tanítójának.
ban, föllebbezésben meghatározót^ célul szol­
Vkm. ur 1928. évi junius hó 26-án kelt gálnak.
32767—1928. sz. rendeletével a női kézimun­
Szolnok, 1931. október 8.
kához szükséges hazai gyártmányok használata
Bihary István
tárgyában a következőket rendeli el:
t. Ur. tanfelügyelő.
„A női kézimunka tanításának hazai gyárt­
mányú fonalak’használata tárgyában az 1925. 3538—1931. szám.
Tárgy: A segédtanítói állás végrehajtási
évi 88.537. sz. alatt kiadott rendeletemre való. .
utasitásának pótlása '
utasítással (1. a. keb. „Hivatalos Közlöny“ 1926
Valamennyi uem állami elemi iskola tekintetes
évi január hó. 1 i számát) értesítem a t. Címet
Iskolaszékén^.
további eljárás végett, hogy himzőfonalat Mez
Vater és Fia nagyatádi cégen kívül Mez Ká­
roly és Fia rt., Schuller és Társa, valamint a
Grobo Textilipari rt. bpesti cégek is gyártanak.

Nyomatékosan hívja fel tehát Cím ezúttal
is a felügyelete alá tartozó tanintézetek tanári
testületéit, hogy — mivel hazai gyártmányú
himzőfonalat a fentiek szerint több-hazai cég
is előállít — a Cím felügyelete alatt álló le­
ányiskolák (intézetek) a külföldi áruk haszná­
latát feltétlenül mellőzzék
Felhívom Címet, hogy vonatkozó rendeleteím végrehajtását a legszigoiubban ellenőrizze,

Tudomás és miheztartás vég$t tisztelettel
közlöm a tekintetes Címmel, miszerint a Vkm.
ur 865-í- 115 1931. számú rendeletében kö­
zölte velem, hogy az a rendelk|z^, amely sze­
lő 1-ig tér­
rint március hó 15-től szepteml
ném alkaljedö időben végleges rendes tar
<endelettel
mazható, a 865-1—70 1931. szí
rendszeresített segédtanítók alkalmazására is
kiterjed.
14-én|
Szolnok, 1931. október
•Bihary István
vez.Ttr. tanfelügyelő.

NÉTMŰVELÉS

12

NÉPMŰVELÉS

3314—1931. szám.
Tárgy : Nyugdijintézeti járulékkal kapcso­
latos novemberi bejelentések.

Valamennyi nem állami elemi iskola Iskolaszé­
keinek, nem állami ovoda és menház
Felügyelő Bizottságának.
Felkérem a Címet, hogy a nem állami tan­
intézetek nyugdijintézeti járulékával kapcsolatos
u. n. novemberi bejelentést az eddig szokásos
előirt formában gondosan kiállítva, aláírással és
pecséttel ellátva hozzám egy példányban leg­
később november hó 15 ig okvetlen terjessze be,
A novemberi bejelentést igazgató, vagy tanitó,
esetleg óvónő nem írhatja alá, hanem csakis
az iskola, vagy ovoda (menház) fenntartó, vagy
törvényes képviselője. A bejelentés homlokán
pontosan hivatkozni kell mindig az iskola (ovo­
da) nyugdijintézeti nyilvántartási számára. Fi­
gyelmeztetem a Cimet, hogy a bejelentésben
az alkalmazottak személyi és szolgálati adatait,
továbbá az ^ás elfoglalás és az eltávozás ada­
tait a legpontosabban Írják be, nehogy a mi­
nisztériumban a hiányokat észrcvételezzék, ami
fölösleges munkatöbbletet okoz. A novemberi
bejelentést azok az intézetek is tartoznak be­
terjeszteni, ahol személyi változás nem Volt,
tehát az egy tanitós iskolák és ovodák is. Kü­
lönböző nyilvántartási szám alatti intézetek ada­
tai egy jelentésbe nem foglalhatók. De viszont
egy nyilvántartási szám alatt levő intézeteknek
elegendő a bejelentést csak egy példányban ki­
állítani. Azon fenntartók, akiknek vezetése alatti
több intézet egy közös nyilvántartási szám alá
vétetett, csakis ezt az egy közös nyilvántartási
számot Írják a Bejelentés homlokára'
Szolnok, 1931. október hó 14-én.

Bihary István
vtt. kir. tanfelügyelő.
3503 — 1931. szám.
Tárgy: Védekező gazdasági propaganda
az iskolákban a magyar áru pár,
tolására.
Valamennyi iskola tekintetes Igazgatójának,
Tanítójának és Óvónői Karának
Állomáshelyén.
Hazánk jelenlegi helyzete parancsolólag
követeli meg, hogy a hazai termelés pártolását

a legnagyobb eréllyel folytassuk. ^Propaganda
munkánknál, mint eddig, ezentúl is az ifjúság
megfelelő nevelésére fektettük a súlyt, mert
örömmel állapíthatjuk meg, hogy az iskolában
kioktatott gyermek hazafias szelleme a felnőttek
gondolkozását is megváltoztatja és ott ahol
újságcikkek és előadások nem segítettek, ered­
ményeket ért el a gyermek komoly kérő szava.
Hazafias megbecsüléssel kérem Cimet, hogy az
uj iskolaév alkalmából a hazai termelés párto­
lásának gondolatát a vezetésére bízott intézet­
ben, tanosztályban továbbra is érvényre juttatni
szíveskedjék és amennyiben a magyar ipar
pártoló fogadalmi mozgalom elterjesztésének
mégtovábbi lehetősége lenne úgy tőlem fogadalmi
iveket is igényeljen, hogy országunk gazdasági
elvérzését a széles tömegek alapos felvilágosí­
tásával megállíthassuk.
Szolnok, 1931. október hó 14-én.

Bihary István
vez. kir. tanfelügyelő.

3535—1931. szám.
Tárgy: Teleki Pál gróf „Finnek—Esztek"
c. munkájának ajánlása.

Valamennyi elemi iskolai Tanitó urnák!

Hivatkozással a Magyar Királyi Vallás és
Közoktatásügyi Miniszter Ur 820-05—1091-1931
sz. alatt kelt rendeletére (Néptanítók Lapja
1^31.64. évf. 19. sz.) mely a magyarság rokon­
népének iskolai kultuszáról intézkedik felhívom
szives figyelmét a „Finnek—Esztek a magyar­
ság rokonriépei" cimü műre, mely Teleki Pál
gróf szerkesztésében az Egyetemi Nyomda
kiadásában jelent meg.
Ez a kb. 100. képpel illusztrált 336.
oldalas munkát legkiválóbb tudósok népszerű
stílusában tárja elénk Finn és Észtország törté.netét, kultúráját és mai teljes életét. Rendkívül
alkalmas kézikönyv, minden tanitó számára,
akinek a köztünk fenálló rokonság eszméjéről
és mibenlétéről kell a tanulókat tájékoztatnia.
A mű bolti ára 14 P. A miniszteri rendeletre
való tekintettel direkt az Egyetemi Nyomdához
érkező rendelésre a könyvet az erre a célra
megállapított 8. P. nettó áron szolgáltatja ki az
Egyetemi Nyomda.

A művet értékes tartalmára és kedvezmé­
nyes olcsóságára tekintettel a vezetésem alatt
álló tankerület intézetei és tantestületeinek
figyelmébe ajánlom.
Szolnok, 1931. október hó 19-én.

fi

értelemgyakorlatok céljának megfelelőleg feldol­
goznunk. Minden egyes tanitási tervedet előtt

a megismertetendő anyaggal foglalkozik a
szerző. Rávezeti a tanitót arra, hogy a tani­
tási egysége anyagát miként keresse! meg s
miként válassza ki a saját községében a maga
Bihary István
vet. kir. tanfdlügyelő. iskolájában. Mikor ezekre rámutat, • közben
meg is szeretteti a tanítóval az anyagot, mely­
3735 — 1931. szám.
ről beszélgetnie kell. Tudvalevő, ' hogy a III.
Tárgy: Drózdy-féle Beszéd-és ért. gyak. osztály beszéd- és értelemgyakorlatainak kere­
vezérkönyv ajánlása.
tében a községet kell megismertetnünk, miköz­
Valamennyi el. isk. tekintetes Igazgatóságának ben annak térképét iyfel kell épitdnűnk. Ez a
Vezérkönyv arra is kiterjeszkedik, hogy a gyer­
Állomáshelyén.
mekkel fokról-fokra haladva, miként építsük
Értesítem, hogy a Népiskolai Egységes Ve­
fel a község, a járás, a vármegyei térképét s
zérkönyvek sorozatában, melyet Petróczy István,
közben miként ébresszük fel a földrejzi érdek­
Berwaldszky Kálmán és Drózdy Gyula szer­
lődést s miként fejlesszük a földrajzi gondol­
kesztett most jelent meg a 111. osztály beszédkozást. A vezérkönyv a magy. kin - Egyetemi
és értelemgyakorlatainak vezérkönyve. A köny­
Nyomda Budapest, Vili. Muzeum-körut 6 sz.
vet a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter ur
kapható..
megbizásából s az Országos Közoktatási Ta­
Szolnok, 1931. október hó 27-én,
nács jóváhagyásával Drózdy Gyula irta. Ez a
Bihart István
könyv természetes folytatása annak a két kö­
vez. kin tanfelügyelő.
tet vezérkönyvnek, melyet Quint József és
3302 — 1931. szám.
I I
Drózdy Gyula az 1. és II. osztály beszéd- és
Tárgy
:
Deszkáss
Gusztáv
tananyagbeoszértelemgyakorlataihoz írtak. Kétségtelen, hogy
tásának ajánlása.
| 1
ezek a vezérkönyvek a beszéd- és értelemgya­
korlatok módszerét teljesen megváltoztatták és Valamennyi elemi néqiskola tek. Igazgatójának, t
illetve tanítójának .
a gyermeknek és tanítónak egyaránt kedvessé,
Állomáshelyén.
vonzóvá tették annak tanítását. Terjedelme 296
Az uj tanterv végrehajtása kapcsán szük. oldal s ebből 26 oldal jut az elméletnek s 273
-ségessé vált, hogy a tantervi anyag a tanításba
gyakorlatnak. Az elméleti részből meglepő vi­
helyes és okszerű elrendezésben és kapcsolás­
lágossággal bontakozik ki előttünk a 111. osz­
ban illesztessék be: de elkerülhetetlen, hogy
tály beszéd- és értelemgyakorlatainak módszere.
az iskola az „Utasításiban kifejezésre jutta­
Olvasása közben megismerjük szülőföldünket,
tott érzelmi részt is, okszerüleg és rendszerűén
annak jelenét, múltját, ismert és rejtettebb ér­
kapcsolja abba bele. A tanitói kar ismételten
dekességeit, szépségeit csak azért, hogy azokat
kifejezést adott ama vágyának, hogy e tekintet­
úgy és azokkal a nevelői gondolatokkal ültes­
ben szabatos utasítást, de főképen követhető
sük át gyermekeink leikébe, ahogyan azt Dróz­
munkát nyerjen. De szükség volt e tekintetben
dy nekünk ebben a könyvében elmondja. A
az egyöntetűségre is, mert jóllehet a tanításban
módszeres fejtegetéseket az osztott és osztatlan
elsősorban a tanitó egyéniségének kell érvénye­
iskola részletes tanmenete követi, melyből lát­
sülnie, de amellett nem kevésbé fontos, hogy
juk a III. osztály tantervi anyag egész évi fel­
a tantervben megjelölt anyag és érzelmi cél
dolgozásának menetét. Majd 72 részletesen ki­
kellőképen időszerűen megtalálj a inaga he­
dolgozott tanítási tervezet következik, melyek­
nek keretében a neves szerző művészi módon lyét és tanításának módját.
A tanitási célt vélem megközelíteni akkor,
mutat rá arra, hogy miként kell a tantervnek
amikor a Deszkáss Gusztáv ésfKrehéyay Béla
minden egyes tanítási egységét a beszéd- és
|
í

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

14

fenti szellemben elkészült tananyagbeosztást fi­
gyelmébe ajánlom. Kettős feladatot óhajtanak a
szerzők megoldani. Egyrészt megállapították az
egyes osztályok és hetek érzelmi momentumait,
amelyek belekapcsolódnak a tanitás anyagába
s módot nyújtanak figyelmeztetik, de sőt kény­
szerítik a tanítót, hogy a megadott érzelmekkel
egy héten keresztül intenziven, tervszerüleg és
nem alkalomszerüieg foglalkozzék. Ezt elérendő,
az anyagot a lehetőség szerint akként ssoportositották, hogy az érzelmi vezérfonalat tartal­
mával szolgálja és elősegítse. A beosztásba be­
leillesztették az előkészítő tanítást, úgy a szem­
lélet, kirándulás és elméleti részben, amellyel
az okszerű koncentrációt is megközelítik.
Gyakorlati használatban az érzelmi vezér­
gondolatok a szükséghez képest felcserélhetők.
Maga a tantervi anyag pedig múlhatatlan pót­

landó a-helyi - viszonyok kellő ^oeleillesztésével
és az anyagnak a helyi körülményhez való
kibővítésével. Az olvasmányok] mindenütt a
használt olvasó-könyvek alapján) írandók" be,
természetesen, sok tanitói tapasztalattal, az
összeállítás szellemének megfelelően. A nyújtott
általános tananyagbeosztás csak a keretekre,
az anyag okszerű felosztására ad irányt és
útbaigazítást, helyi tanmenetté akkor fog válni,
ha minden iskola maga környezetének, közsé­
gének követelményeivel kibővíti. A tanmenetek
ára: 1—II. oszt. 2 Pengő. Ili—IV. oszt. 2.50
Pengő V—VI. oszt. 3 Pengő. Megrendelhetők:
Deszkáss Gusztáv áll. el. isk. ig.-nál, Pestsas
halom. Az értékes munkát igen melegen ajánlom.
Szolnok, 1931. szeptember mó 19-én.
'Bihary István
vek kir. tanfelügyelő.

Filmoktatas körül, a kultuszminisz­
térium, mint ismeretes tervbevette a filmoktatás
revízióját s a szakkörökkel már hónapok ó.ta
folytatott tárgyalások azonban éddig még nem
Kinevezés. Vitéz Fodor Béla turkevci jártak eredménnyel.. A pedagógiai körök két
ref. tanítót s turkevei áll, iskolához, Antal Etel­ pártra szakadtak s nem tudják érveiket egy
ka jászladány! rk. tanítónőt a némedi közs. el. nevezőre hozni. A kultuszkormánytól 4 év előtt
iskolához, Tihanyi Miksa kunmadaras! izr. ta­ a Magyar-Holland Kultúrgazdasági Rt. tanügyi
filmek gyártására koncessiót kapott, amely a
nítót a nyírbátori izr. el. iskolához, Franyó következő évben lejár. Ezt a koncessziót a kul­
Ferenc hódmezővásárhelyi rk. tanítót a jános- tuszminisztérium nem hosszabbítja meg, arra az
hidai közs. el. iskolához, Palotay Margit csépaí álláspontra 'helyezkedve^ hogy a filmoktatásból
rk. tanítónőt a dombiratost áll. el. iskolához, nem akar üzletet csinálni s a filmeket az iskolák,
dr. Szebehelyiné Domokos Margit székesfehér­ számára lehetőleg ingyenesen óhajtja juttatni.
vári rk. tanítónőt a jásztelek! r.k. iskolához ren­
A kormány rendelete a tisztvi­
des tanítóvá nevezte ki a miniszter ur.
selői fizetési előlegek törlesztésé­
Áthelyezés. Orosz Vladimír Vilmos és ről. A hiv. lap csütörtöki száma közli a tisztvi­
Oroszáé Zavalidroga Jolán szolnoki, Angyal selői fizetési elölegtartozások törlesztési öszegéSándor és Angyaíné Popovics Jolán pécsi ta­ nek csökkentéséről szóló kormányrendeletet. A
rendelet szerint az állami alkalmazottak részére
nítók kölcsönösen áthelyeztettek.
az 193!. évi szeptember elseje előtt engedélye­
Helyettesi megbízás. Gerey Ilona zett fizetési előlegnek részösszegeit 1931 dec.
tanítónő a mezőtúri alsóvizközi, Tóthné Székely elsejétől ötven százalékkal kell csökkenteni oly­
Vilma volt Julián iskolai tanitó a törökszent­ képpen, hogy az előleg törlesztési időtartamá­
miklósi kengyeli áll. elemi iskolához helyettesi nak még hátralevő része annak a kétszereséreminőségben alkalmaztattak.
emelendö fel, Ez a kedvezmény nem terjed ki
Államsegély A vall, közoktatási m. k. azokra az alkalmazottakra,.,akiknek fizetése 1931
miniszter úr a jászszentandrási felső tanyai rk. szeptember elseje óta nem csökkent, továbbá
iskola építésére 2500 P. államsegélyt engedé­ az 1931 szeptember elseje után engedélyezett
lyezett.
fizetési előlegekre.

HÍREK

Í5

Már hónapok óta nem kapnak
Kedvezményes fürdőjegy. Szolfizetést az erdélyi városi s megyei npk város a szolnoki gyógyfürdőt igénybe vevő
alkalmazottak. Az erdélyi városi s megyei tagtársaink részére kedvezményes jegyeket 'bo­

tisztviselők három hónap óta nem kaptak fizetési,
mert a pénzügyigazgatóság nem rendelkezik kellő
pénzzel. Kolozsvárott és Háromszék megyében
a kincstár öt hónapja nem folyósította a nyug­
dijakat.

csájtott az Egyesület rendelkezéséré. A jegyek
Csiky Ernő pénztárosnál kapható. í

। - A.z országos tanítóegyesületek
képviselői f. hól2-én, csötönöíön, Rákos

Verseghy Ferencet Szolnokra István kir. tanácsos, tanitószövetse^i emök ve­
szállították. F. hó 7-én d u. Szolnokra szállí­ zetésével értekezletet tartottak az Ofszágos Ta­
tották Verseghy Ferencnek a régi vízivárosi teme­
tőben kiásott csontjait, Szolnok lobogódiszben
fogadta nagy fia hamvainak, érkezését. Vasárnap
reggel veröfényes időben gyászpompa kisérte a
koporsót a vasúti állomásról a ferencrendiek
temploma előtti térre. Nagy tömeg vett részt a
kísérő menetben. A felvonulást az államrendőr­
ség diszosztaga nyitotta meg, utána zenekar és
dalárda ment, majd az iskolák növendékei és a
szolnoki egyesületek kiküldöttei következtek.
Ezután jött a négylovas gyászkocsi a megyei
és városi hajdúk díszörségével. A halottaskocsit
a Verseghy Kör tagjai, megyei és városi tiszt­
viselők kisérték. A menetet a - cserkészcsapat
zárta be. A ferencrendi templom előtti téren
felravatalozták és megkoszorúzták a koporsót.
A himnus eléneklése után Eolba János tábori
esperes végezte a gyásszertartást, majd Válent
István gimnáziumi tanár ünnepi beszédet mon­
dott. Ezután Frank Károly máv. mérnök szaval­
ta el Palasovszky Béla versét, ami után dr.
Kerekes Sándor helyettes polgármester átvette
a hamvakat Szolnok város nevében. A magyar
Hiszekegy eléneklése után megkoszorúzták a.
koporsót, majd a temetőbe vitték, ahol Folba
tábori esperes beszentelte.

nitószövetség Házában. A.tanácskozás tárgyát
az országos tanítóegyesületek együtlmükcdésének biztosítása s egyéb időszerű kérdések ké­
pezték. Az értekezlet Bajnok Géza, Gállá
Endre, Háros Antal, Keresztes Vencel, Merva
Ferenc, MolnáriJános, Ormós Jajos és Wanitsek
Rezső hozzászólása után elfogadta az elnökség
javaslatát. Ezután a • tanítóság anyagi ügyeivel
kapcsolatban az értekezlet már eleve állást fog­
lalt minden oly törekvés ellen, mely a takaré­
koskodás jegyében még a tanítóság automatikus
előlépését is meg akarja' nyirbálni. Szóbakerült
a vármegyei általános tanitóegyesülfetek irányí­
tása s az az óhaj merült fel, hogv ezek mű­
ködésében
mindenkor a tanítóit önállóság
nyilatkozzék meg. Kellemetlenül érintette a ta­
nítóságot az a hír, hogy a tanítóság közkiván?agát, a középiskolai érettségin felépülő magasabbrendü tanítóképzés ügyét a hivatalos fel­
fogás nem részesíti olyan támogatásban, mint
amilyent ez a kérdés jelentőségénél fogva mél­
tán megérdemelne. Panasz esett, még arról,
hogy sok a tanitónőképző, amely körülmény, á
mai megélhetési viszonyok közepette végered­
ményben nem igen mozditjafelő a tanitói ál­
lás tekintélyesebbé tételét.
|
‘
A vonatok érkezése és indulása.

Szolnokról indult
Budapest k. p. u.-ra 100, 205, 251, 3.35, 345, 520
7 45, 10.04, 14 40, 1616, 18.04, '18'20. 19 54.
Budapest ny. p. u.-ra 572, 634 O. exp.l 930, 16 54;
Hatvanba 510, 12 4C, 13 40, 17*45.
Vámosgyörkre 5 20, 1140, (18 20 a megnyitástól).
Kiskunfélegyházára 5 17, 9 35, 13 26, 18 46.
Hódmezővásárhelyre 4 49, 13 25, 19 51. J

Téli gyümölcs kiállítás. Az érté­
kesítéssel kapcsolatos téligyümölcs kiállítás iránti
az érdeklődés oly nagy, hogy az anyag össze­
gyűjtése és elrendezése miatt a kiállítás meg­
Szolnokra érkezik:
nyitását november 20-ére kellett elhalasztani.
Budapest k. p. u.-ról 2 15, 3 24, 8 42, 9 28, 1106
A kereskedelemügyi minisztérium a kiállítás
1125, 14-21. 16 27, 17 36, J9 35, 1913, 22-42
nagy fontosságát méltányolva, a kiállítás tarta­
23 39.
mára kedvezményes vasúti jegyet bocsájtott a Budapest ny. p. u.-ról 125, 215, 10 19. 1539, 17 35.
kiállítók és a kiállítást megtekintők ren­ Hatvanból 6 30, 7 39, 15 07, 23 30.
delkezésre A kiállítás a Nemzeti Szalon Er- Vámosgyörkről 6-30, 9 02, 15 Ö7.
Kiskunfélegyházáról 7 27, 13 09, Í5-34, 1835.
zsébet-téri kiállítási helyiségében lesz.
Hódmezővásárhelyről 7 31, 16 11,49 54.1
’

-

NÉPMŰVELÉS

16

Kartársak szivei^-{jgyeimébe. A nyugtázások
rovatában csak a hó 5^g kYzhezvett összegek szerepel­
nek. Ha tehát a küldemény később érkezett be, úgy
az csak a következő lapszámban lesz nyugtázva.
Kérjük tehát a Karfásakat, hogy ily esetekben a
következő lapszám nyugtató rovatát is kísérjék figye­
lemmel. Díjbefizetések J N-K. Szolnok vái megye ált.

tanítóegyesület Szolnok címre 51480. számú posta­
takarékpénztári csekkszámlára eszközölhetők.

Tagdíj címen: Kiss Teréz 4 P. Kenderes. Csi­
ky Ernő 4 P. Csiky József 4 P. Koszka József 4 p. vitéz
Szathmáry Lajosné 4 P. Vajay Józsefné 4 P. Muhy
Mária 4 P. Ferenczy Sándorné 4 P. Dr. Rimóczy Józse.né 4 P. Hunyor Ilona 2 P. Dr. Kerekes Sándorné
2 P. Dr. Kőváry Miklósné 2 P. Dr. Zs. Tóth Gáborré
2 P. Dr. Bérezy Ernöné 2 P. Pauka Margit 2 P. Viczián Ilona 2 P. Mógor István 2 P. Hajós István 4 P.
Orosz Vladimirné 8 P. Orosz Vladimír 4 P. Jánossy
Rózsi 4 P. Csernyi Béláné 4 P. Szolnok. Kalász Erzsé­
bet 4 P. KenygyeL Rész József, Rész Józsefné 4 4 P.
Nagy Tiborné 4 P. Renner Lászlóné 4 P. Hajduné P.
Katalin 4 P. Röper Nándorné 4 P. Kovácsné V. Gizella
4 P. Kovács Nándor 4 P. Szurgyi Pál 4 P. Oldali
István 4 P. Csillikné K Katalin 4 P. Rákócifalva. vitéz
Bakos Dénes 4 P. Bajnóczy Ilona 4 P. Friedrich Ferenc

és Ferencné 4 4 P. Hartung Nándor 4 P. Henngarten
Józsa 4 P. Karácsonyi Virgil. 4 P. Maliska Károly és
Károlyné 4-4 P. Nagy Feren 4 P. Nagyné, M. Gizella
4 P. Lótos Ferenc és Ferencné 4 4 P. Péterfyné M.
Beatrix 4 P. Raskó János és Jánosné 4-4 P- Sztavenyik Vilma 4 P. Tálas Ernő 4 P. T> rbáné, G. Anna 4
P. vitéz Voloncs Ferenc 4 P. vitéz Voloncs Ferencné 4
P. Lőrenthey Olga 4 P, Jászárokszállás. Gulyás Károly
4 P.Gyalogpuszta. Fogarassy Mihály 4. Vass Lajos Ru­
dolf 4 P. Gecse János 4 P. Vass Andor 4 P. Gál János
4 P. Jankovits József 4 P. Busay Májjá 4 P. Baumgartner Nándorné 4 P. Vass Andorné 4 P. Fogarassy
Mthályné 4 P. Boih Jolán 4 P. Kardos Katalin 4 P.
Mohács Katalin 4 P. Ragyina Erzsébet 4 P. Kontraszty
Júlia 4 P, Czibakháza. Horváth Jolán 4 P. Zelenka
Mártonná 4 P. Veress Mihály 4 P, Szolnok. Oroszy
Viktória 4 P Szolnok. Ring Ká olyné 4 P. Mihalik
Kálmánná 4 P. Jankovits Béláné 4 P. Bathó Róza 4 P. •
Skoda Mária 4 P. Skoda Ilona 4 P. Benyovszky Jolán
4 P. Koháry Ilona 4 P. Vásárhelyi Mária 4 P. László
József 4 P. Kupics Ferenc 4 P. Ring Károly 4 P,
Jászberény. Szalay Imre 8 P Puszta-kengyel.

10. szám.

XXIII évfolyam.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS

Temethezésí díj címen: Kolehner Sándor 10 P
10 f, Szolnok. Czifra Sándor 10 P, Szolnok.

n onnmEBYE LEBnnBYOBB

ónn, EnszEH,
LAT5ZEH

Hagy janitú
Hagy javító
műheJy! ** *
műhely!
rahtára és legolcsóbb beszerzési forrása:

Felelős szerkesztő:

Greezmaj’er Károly

Felelős kiadó: .

Csiky Ernő

Szolnok, 1931 december hő-

Balázs Imre

Szolnoh, Borove-u. 23. a Herfelá palotával szemben
! Telefon 302.

rnnantnossna
■ ■ bevásárlási helye, a népművelés víváséi ff

■ ■ 570

hülön engedményben részesülőéit. • •

ROTH DEZSŐ KÖNYVNYOMDÁJA SZOLNOK.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
PIAC-TÉR.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRÜHÁZ

TELEFON 113.

Raktáron van és azonnal szállítható s
645. Helyreállítási elszámolás
646. Bulorelszámolás
647 a. Állami elemi népisk., óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, külív
647 b. Állami elemi népisk:, óvodai gondnoks. (együttes) költségvetés, beliv
648. 1. Kimutatás beiratási díjakról
649. II. Kimutatás egyenessdókról, 5%,
3°/o-os pótadóváltságról
650.111. Kimutatás a készpénz- és termény­
hozzájárulásról
551. IV. Kivonat a bérszerződésből
652. V, Kimutatás alapítványok jövedelméről
e53. VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből
654. Vil. Kimutatás hitoktatói díjak meg­
állapításához 955. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapításához
656. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
. értékéről
657. Átvételi elismervény anyagokról
658. Napszámjegyzék

Iskolai nyomtatványok.
659/60. Népiskolai helyi tanmenet A), : )
beliv B) külív
661. Könyvtári költségvetés
662. r
énztárinapó és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663. Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
. anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
663. Áll. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagycn-számadás
671/b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendő épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél
691. Beírási díj kezelési napló*

1

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv,
kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami elemi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes‘példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi.belső ív
824/b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső ív
824/c. Állami elemi iskola is óvoda­
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesitö-lcönyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Meritett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 iv = 2
példány
950. X. Kimutatás
I. a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
915. Leltári napló (1. sz. minta)*
616. Szakleltár (2. sz. minta)*
917. Szobaleltár (4. sz. minta)

940. Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
941. Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
942. Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
1. m. Tanköteles törzskönyvi lapja
2. m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül­
déséhez ■
3. m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
5. 'm, Végleg elköltözött gyermekek be
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvből
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(szept. 1-töl.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(aug. 31-ig).
9. m. Jelentés
10. m. Kimutatás iparos- és kereskedötanoncok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott vál­
tozásokról

11. tn. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan. Kötelesről
12. m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
13. m. Egyéni lap
14. m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
15. m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
17. m. Kimut. törzskönyvezetttankötelesekről
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való beiratásról
21. m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
22. m. Orvosi jelentés és engedély

23. m. Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
26. m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
27. tn. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
28. m. Nyilvántartő-napló kirótt büntetés­
pénzekről •
29 m. Nyilvántartó-napló
kirótt birság
pénzkeröl *
30. m. Felvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m. Mulasztási napló
33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
35. m. Pénznapló büntetéspénzekről*

Önálló gazdasági és gazdasági ismétió-iskolák számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109.f-sz. rend,
előírt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi je eníés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
729. Bizonyítvány állandó menházakat Ve­
zető dajkák részére

iparos- és kereskedötanondskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*

750.
751.
752.

Előmeneteli és mulasztási napló*
754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
Anyakönyvi törzslap
757. Kereskedőtanonciskolai bizonyítvány
Iparostanonciskolai bizonyítvány
758. Zárószámadás
.

. n \_feisorolt nyomtatványok a fennálló törvényeknek és miniszteri rendeleteknek megfelelően készültek és
azoK nasznaiau Kőtelező,
A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg
. ... . A megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezése előtt álló raktár-vagy mintaszámot'is, valamint a külső vagy
belső ivet is pontosan megjelölni.
”
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékiv) is kapható.

XXIII. évfolyam.

Szolnok, 1931. évi december hó.

JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VARMEGYEI

10. szám.

z

NÉPMŰVELÉS

A vármegyei tanítóegyesület, a kir. tanfelügyelöség, s a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
FELELŐS SZERKESZTŐ:

Laptulajdonos: Jász-Hagyhutt-Szolitoh ■

vármegyei Hit. Tanítóegyesület.

GRECZMAJER KÁROLY.
FELELŐS KIADÓ :

CSIKY ERNŐ.

A földrajz tanítása/
Irta: Lótos Ferenc.

(Folyt.)

///. osztály.
A II. osztályban tanítványainkat kivezetvén
a szülői házból, egy annál nagyobb életközös­
séget figyeltettünk meg velük; a községet, hatá­
rát s annak egész életét. — Célunk az volt,
hogy a községben folyó élet megfigyeltetésénél
érvényre juttassuk azon földrajzi szempontokat,
melyre a gyermek értelmi fokához alkalmazkodva
alkalom nyílt s hogy ezen ismeretek utján bele
tudjon kapcsolódni a gyermek a község életébe
s azt megszeresse.
E szemléleti kör bővítését tűzi ki célul a
III oszt, bcszédértelemgyako-lat földrajzi anyaga,
amikor ebben az osztályban a szülőföldet kí­
vánja megfigyelés alá venni, vagyis & gyermek
azon környezetét, (a közigazgatási határok eltekíntésével) mely öt állandóan körülveszi,
.melynek élete, életével szoros kapcsolatban van.
A szemléleti kör bővülésével arányban figyel­
hetjük meg, továbbá mindazon földrajzi jelensé­
geket, melyek a környék életében fontos szere­
pet töltenek be s melyek együttese szükséges
ahhoz, hogy a környezetben megelégedett bol­
dog élet fejlődhessen ki. Rátérünk ezután arra,
hogy a végtelen bölcsességü Teremtő ezen kör­
nyezetet jellemző természeti adományát, hogyan
rendezték be elődeink s hogyan rendezi be a
a mai kor szülötte a célszerűség alapján, hogy
e környezetben valóban boldog élet fejlődhes­
sen ki.
E környezet megfigyeltetését úgy kell irá"100 P-s első díjjal jutalmazott pályamunka.

megjeleníti minden tió J5-en.
Előfizetési dtlah és reblamíetéb CsibB Érné
egyesületi uenztérosboz. a tat szellemi részére
aonathozo hOzlemenueh a szerbesztőség elmére:
Szolnoh. újvárost tshola hüiaemlOh. néztrato.bal nem adunb vissza.

nyítanunk, hogy a,gyérmék e környezet életének
minden jelenségét, minden mozzanatát úgy
ismerje meg, hogy azt meg is tudja szeretni s
ha majd ő ís munkás tagja lesz ezen életközös­
ségnek, elődeinek példájáén- lelkesedve vegye ki
részét -mindazon tevékenységben, mely e kör­
nyezet; életének boldogulását célozza.
Nem olyan könnyű Holog- azonban a még
gyenge gyermeki lelket a fenti cél szolgálatába
állítani, mint amilyen könnyű ezt papírra vetni.
A környezet gondos s sokoldalú megfigyel­
tetése vetít fényt a gyermek lelkeben arra, hogy
ezt valóban megérteni s majdan követni is tudja.
Ha környezet megfigyeltetésünkkel odajutot­
tunk, hogy annak életet teljesen megismerte a
gyermek s ha azt úgy ismertettük meg, hogy
benne nemcsak szülőháza foglal helyet, hanem
ö maga ís boldogulását találja — becsületes
munkája révén, — akkor fog lelkében kialakulni
e környezet iránti szeretete, mely nem könnyen
hamvadó szalmaláng marad lelkében, hanem a
hazaszeretetig fokozódó lelki kincsIlyen lélek kiformálására vagyunk hivatva,
mert a szülői házból kiindult környezet megfi­
gyeltetés után a gyermek ■ lelkében lépésről —
lépésre haladva el kell helyezzük már ez osz­
tályban — a legtágabb szülőföld*,- a magyar
haza képét. Ha már a szülői-ház, otthon, község
s a szülőföld fokozatos megfigyeltetését úgy
arányitjuk, hogy abból kiéxezze a gyermek azt
az ezer s ezernyi szálat mely öt ezek életével
összekapcsolja csak akkor tudja majd azt is
megérteni, hogy reá nézvé e tágabb szülőföld,
a magyar haza élete sem lehet közömbös, hanem
olyan életközösség, melynek ö is becsületes

2

NÉPMŰVELÉS

munkás tagja kell legyen.Hogy ezt elérjük, a tanterv áltál a III o§zt.
beszéd- értelemgyakorlat földrajzi anyagán nem
szabad csak egyszerűen átsiklanunk. hanem azt
megfelelő élettel felruházva kell átplántálnunk
tanítványunk leikébe.
Pl. A község és környéke c. tárgycsoportnak
egyik alcíme a következő ; A környék talaja.
A homok, az agyagtalaj, a termőtalaj. Ez a
tanítandó anyag rövid meghatározása.
Mit csinálunk akkor, mikor a tanévnek az
a napja, órája elkövetkezik, amikor ennek tár­
gyalásához kell fogjunk.
Megbeszéljük azt, — az iskola padjai között,
— hogy nem mindenütt olyan a talaj mint az
iskola környékén, hanem a határban más talaj­
jal is találkozunk (agyag, homok, vályog stb.)
Elmondjuk a benne termő növényeket. — Vége.—
Jobb eset az, amikor pl. Ízléses dobozokban,
— hogy az eszthetikai nevelés szolgálatában is
álljunk, — szemléltetjük a talajnemeket; beszé­
lünk a termőföldről s azok terményeiről. Ezzel
el is végeztük a környék talajáról teendő meg­
figyeltetésünket. Rövid a tanterv erre vonatkozó
megjelölése, röviden végzünk mi is vele.
Ha azonban a környezet megfigyelés tulajdonképeni célja szemünk előtt lebeg rájövünk
arra, hogy ennyivel nem elégedhetünk meg.
Hiszen a környék talaja éppen egyik ténye­
zője a környezet életének. Itt tudjuk ecsetelni
azt is, hogy a talaj mint a környezet életet
megszabó tényezők egyike, milyen fontos szerepet
játszik a környezet életében. De itt tudunk
rámutatni arra is, hogy a fáradságot nem ismerő
emberi munka folytán, hogyan alakították már
elődeink, s hogyan alakítjuk mi is e — környe­
zet életére hatást gyakorló — tényezőt a cél­
szerűség szolgálatába, mely szerint azt célunknak
megfelelően berendezzük. De a talaj kimerítő
megfigyelése alkalmas arra is hogy ezzel kap­
csolatba hozhassunk sok-sok olyan tényezőt
melynek egybevetése folytán élőképpé alakul
az a viszony, mely a környezet élete s a ter­
mészet között kifejlődött.
A talaj, holt talaj, a munkánk holt munka
marad, ha azt előbbi módszer szerint végezzük*
El kell vezetnünk tanítványainkat (kirán­

dulás) oda, ahol a talajt, az abban s rajta folyó
életet megfigyelheti a gyermek. A talaj is él;
aminek az emberi ész, erő ad életet s mely ■
enélkül csak egy élettelen anyag volna, tehát
életet kell megfigyeltessünk.
Kirándulásunk első állomáshelye természe­
tesen maga az iskola kertje (már t. i. ahol van).
Ezt a benne végzett gyakorlati munka .folytán
a gyermek már ismeri is. Azért is jó ha a
megfigyelés már innen mint ismertből indul ki,
mert már itt szempontokat nyerünk a későbbiek
megfigyeléséhez.
Innen indulunk a határ külömbözö részein
fellelhető külömbözö talajok megfigyelésére, a
természeti adottsághoz mérten.
Lehet a talaj megfigyeltetést úgy is rendezni,
hogy az iskolától távolodva fokozatosan figyel­
tetjük meg a talajt egymás utánban következve.
De , lehet kirándulásunkat egyenesen pl. egy
oiyó vagy patak menti .részre rendezni, hol.
több szempont nyerhet egyszerre megvilágítást
Ez esetben útközben fejlesztjük a gyermek tájé­
kozódási készségét is. (világtájak) Távolságot
lépéssel, becsléssel, idővel. A gyermek térszem­
léletét is élesítjük. (szomszédos községek tornya,
esetleg maga a község távlati képe stb.)
A terv szerinti (folyó vagy patak menti)
helyre érvén megfigyeltetjük a víz munkáját
(romboló,—épitö) A romboló munkájából eredő
partmosás alkalmas a talaj rétegezettségének
megfigyelésére. Az épitö munkája, • az iszapképződés; amelyről a partmelléki talaj is fog
tanúskodni, alkalmas a talaj összetételének meg­
figyelésére. Maga a patak alkalmas a már
imegfigyelt jelenségek felújítására. (A folyás
ránya,—partok, meder stb. stb.) (Rajz) A part­
melléki részén megfigyeltetjük a talaj felszinváltozását (mély—nedves, magas—száraz stb.)Megfigyeltetjük a szemlélt talajban termő növé­
nyeket. Megfigyeltetjük a növények gyökereinek
a talajba ható mélységét. Megméretjük a termő­
talaj mélységét, mellyel több esetben kapcsolat­
ban van annak növényzete is. Mit termel rajta
e föld tulajdonosa. Mi mindent nyújt neki a
talaj s mit tesz s tett ö ezért. (A talaj hatása
az ember életére s a célszerüsüg, mely szerint
ezt magának berendezi.) Felmérjük lépéssel (ha

NÉPMŰVELÉS

nagyobb becsléssel) hogy milyen területen fekszik
itt egynemű talaj.
Talajmegfigyeléseinket folytatjuk a határ
más —más helyén ugyanazon szempontok figye­
lembevételével. Vizsgálódásainkat, megfigyelé­
seinket azután megrögzitjük rajzban is olymódon,
hogy a szemlélt környék vázlatos rajzában —
megfelelő színezéssel — megjelöljük az észlelt
talajokat. (Égtájak is megjelölendök,)
E megfigyelésünk alkalmával a patakmenti
résszel kapcsolatban felújítottuk a gyermek vizzel
kapcsolatos ismereteit is. E rajzzal kapcsolatban
most a víznek a térképen alkalmazott jelzéseit
is megjelöltetjük a gyermekkel.
Még célravezetőbb lesz a munkánk, ha a
vázlatos rajz előtt a környék képét homokban
alakítjuk ki s úgy, hogy ezt a világtájak irá. nyának megfelelő természetes térségben helyez­
zük el. Megjelöljük itt azt, hogy hol, milyen
talajjal találkoztunk. Alkalmas ez arra is, hogy
a domborzat természetes változásainak kisebbí­
tett képe is kialakuljon.
Ezzel kapcsolatban mélyítjük el a gyermek
megfigyeléseit s igy alakul ki a környék tala­
jának képe.
Most világítjuk meg azután azt is, hogy a
környék talaja, mely eredetileg csak a Teremtő
által adományozott földtömeg volt, — hogyan
kapott életet, hogyan vált termőfölddé — Istennek
az emberek iránt való végtelen szeretete s az
emberi ész s megfeszített ' szorgalmas munka
árán. Mik azok a tényezők, mik az ember mun­
káján kivül hatást gyakorolnak a rajta kifejlődő
életre, (domborzat, vízrendszer, időjárás, csapa­
dék, éghajlat) s hogy a környezet élete mily
sok tényező együtteséből alakul ki.
Hogyan alakították mindezt elődeink céljuk
szolgálatába. (futóhomok megkötése, mocsarak
lecsapolása). Hogyan alakítjuk mi ezt célunknak
megfelelően vagyis úgy, hogy a talaj, termőföld
minden szükségletűnket megteremje. Mit nyújt
nekünk a talaj, termőföld s mit adunk mi ezért
cserébe.
Hogy mit nyújt nekünk a föld, ez a kérdés
alkalmas arra is, hogy ezzel kapcsolatba hozzuk
a talaj termesztett növényeit mint szorgalmas
munkánk jutalmát s isten áldását. Alkalmas

1
£
f

3

kapcsolatot nyit ezen kérdés a környék .vadon
termő növényeinek megfigyeltetésére melynek
gyűjtögetése sok embernek »ad megélhetést. De
ezzel megint kapcsolatba hpzhatjűk azon cél­
szerűséget, mely szerint az
■i ész a talaj
terményeinek ésszerű felhasználására állatokat
tenyészt. (A környék tenyésztett állatai.) Viszont
megnyilvánul itt Mindenható? bölcs berendezését,
akinek gondja van azon állatokra is, miket az
ember nem tenyészt. (A Ijörnyék vadon élő
állatai.) —
I
Hogy mit adunk mi ézért cserébe ez a
kérdés alkalmas arra, hogy;az emberi munka
megbecsülése fokozottabb mértékben kifejlődjön
tanítványaink lelkében s lássak be azt, hogy a
talaj a termő föld, csak ú&y nyújtja nekünk
szükségleteinket, ha mi ezért jnegfeszitett, becsü­
letes munkánkat adjuk cserébe, melyet Isten
áldása kisér, mert: „Emberé a munka Istená az
áldás." —
_■
J
(Folytatjuk.)

A folyóírás.
Irta : Romhányi Nándor.

Nemrégiben a rajztanárok egyesületében
Luttor Ferenc kifogást emelt az elemi iskolai
írástanítás ellen és az Írásoktatás, reformálása
érdekében javaslatokat tett, thelyeknek megva­
lósítására a budapesti Pedagógiai-Szeminárium­
ban most kísérletezések folynak.
Miután ezen az érték^ vítaelöadáson nem
volt szerencsém részt vehetni, ezúton teszem
közzé, hosszú tanitói pályámon |s sok külföldi
országban is meritett tapasztalataimat azon megjegyzéssel, hogy fent idézett előadó úr bizonyá. ra azért tette észrevételeit a tajztanárok egye­
sületében, mert ö az esztétikái nevelö-oktatasnak hivatott pedadógusa. Nekünk néptanítóknak
azonban, mint az összes tudományok alapvető
munkásainak, ehhez az előadáshoz nemcsak azért
van közünk, mert esztétikai neveléssel is foglal­
kozunk, hanem azért is, mert vád ért, hogy
ebbéli kötelességünknek csak fogyatékosán te­
szünk eleget.
Sajnos, nem védőiratnak szánom a soraimat
mert én is már régóta figyelem, hogy a népis-

í

4

NÉPMŰVELÉS

is alig betüzhetök össze értelmezéssel, nem ís
szólván a tömérdek idegen nevekről. Sőt szé­
gyenszemre megállapíthatom a magam írásának
húsz—harmincésztendös hanyatlásáról is.
De hát, édes Istenem, hol itt a hiba? Régi
tanitóimban, akik nem ismerték még tán a jó
írástanítás módját? Alig hinném, mert sok jó
tanítóm közt akadt olyan is, ki késő öregségé­
ben, a tanitás mesterségéből kivénhedve, is olvas­
hatóan és szépen levelezett. No és van ma ís
jónéhány jól iró ember is, hála Istennek 1 Annyi
azonban bizonyosnak látszik, hogy ehhez a
szépírás (?) oktatásnak csak kevés köze van.
Ez inkább az egyénben rejlő fejlettebb szépér­
Mégis . hát mi lehet az oka annak, hogy zékre vall, mint írástanultságra. Ebben a tekin­
az elemi iskolát végzett gyermek a helyesírás tetben tehát igazat kell adnom az előadó rajz­
és az u. n. szépírás tekintetében az iskola el­ tanár úrnak, mert itt valóban én is úgy érzem,
hagyásakor, néha kifogástalan eredménnyel lép hogy itt valami oktatási mulasztás történt, mely
ki az életbe, alig néhány év múlva már olyan már az elemi iskolában kezdődött.
Ha ugyanis az írástanítás múltjára gon­
egyéni Írásmódot vesz magára, melyen .mar alig
van nyoma iskolai oktatásunknak: hebe—hur- dolunk és összehasonlítjuk az oktatás mai mód­
gya, szedett — vedett betüalakok, önkényes elcif- jával, megállapíthatjuk az Írásoktatás fejlődési
rázások, vagy betűkre szaggatott szófüzések és fokozatát. Félszázadokkal ezelőtt is megvolt már
szögbe szaladó gírbe—görbe egyenetlen sorok az írástanításnak tárgyi és eszthétikai feladata,
torzítják a szabályszerű irásjelleget; az egyszerű de a két feladatnak fokozati aránylataival még
kézműves, vagy földturó munkásember csak harminc évvel ezelőtt nem igen törődtek. Az
hórihorgas nagy, vagy egyenetlen betűsorral írástanítás eszthétikai feladata kimerült a betűtudja kifejezni gondolatait, ami nem szükség- formáknak szabályos egymásra rakásában, tar­
szerüleg a munkától kérges kéz nehézségében talmi értéke a helyesirási hibák megjelölésében
leli okát, mert a továbbtanultak, magasabb és kijavításában nyerte megbecsültetését, a fogal­
iskolákból a gyakorlati életbe szakadt emberek mazás pedig kezdődött a külőmbözö formájú és
irásmodora is többnyire torz, elvetett, hanyag, terjedelmű mondatok szerkesztése, elemzése és
néha olvashatatlanul egybefolyó és szövegében egymásután való rakásával, anélkül, hogy ezek
is talányszerüen bujkáló értelmi zavarokkal stb., a mondatok összefüggő egészet képeztek volna.
noha egészen bizonyos, hogy a középfokú okta­ Az már aztán csak egy újabb haladási fokozat
tás is igyekszik az alapvető írásoktatást tovább­ volt, melyet akkor kezdtek tanítani, mikor én
építeni formai és tartalmi értékében is. Mégis, már tanítói pályán működtem. A tulajdonképeni
mégis, a gyakorlati élet megpróbáltatásai között fogalmazás a polgári ügyiratok ismertetése és
az iskolának ez a jóravaló igyekezete az esetek egy minta szerint való utánamásolásból állt,
nagyobb százalékába elenyészik.
melyen a nevek behelyettesítésén kívül alig mert
Előttem van egy csomó ipari és mezőgaz­ valamit változtatni a tanuló.
dasági munkás, katonák, hadifoglyok levele?
Hosszú időnek kellett leperegnie, mig a
néhány tucatnyi orvosi recept, másolt régi bíró­ gondolatnak írásbeli kifejezésére külön fogalma­
sági iratok, hivatalfönökök iratai, körözvényei,.. zási óra vo it beállítható a tanrendbe. Hogy ez
bizony jónéhányának elolvasása rejtvénynek is a tanitói feladat a nyelvi oktatásnak a helyes­
beillik, nem is szólván a névaláirásokról, melyek íráson kívül eső feladata, arra egy negyedszázad­
közül sokszor a közismert magyar jelentőségűek dal ezelőtt is még alig gondolt valaki. A nyel-

kóla alsó fokozatából, tehát az elemi iskolából
kikerült népnek írásmódja valóban nincs nálunk
azon a színvonalon, mint teszem azt a német,
osztrák, francia, olasz, belga, vagy angol elemi
iskolából kikerült népeké. Amikor ezt igy ma­
gunk közt megállapítom, kissé röstelkedem is,
hogy ugyanabba a régi magyar hibába estem,
hogy a magunk rovására dicsérem az idegent.
Mégis kénytelen vagyok vele, mert olyan mu­
lasztásunkat látom, melyet könnyen pótolhatunk.
Az új tanterv végrehajtása körül ugyan nincs
hiba, mert akár az u- n. szépírást, vagy a
helyesírást és fogalmazást tekintem, igen nagy
haladást látok a régihez képest.

NÉPMÜVELÉS

5

bizony sok mulasztást követ el az irásfegyelem
és olvasható írásforma megszilárdításában. Az
irásösszehasonlitás nemzetközi mérlegén a ma­
gyar oktatás jóhirén csorba esett, melynek kiköszőrűlése a magyar iskola feladata,
Folyóírásunk esztétikai elhanyagolása neve­
lési munkánk felületességén múlik a szoktatás
és begyakorlás fogyatékán, vagy hiányán. Pedig
nem nagy megerőltetésünkbe kerül ez, mert
egyszerűen növendékeink figyelőiét kell fölhívni
arra, hogy az olvashatatlan, csúrtya, gondatlan
írás szégyen. A köztudatba kell átplántálni azt
a tudatot, hogy a csúnya irka-firka nemcsak a
tudatlan parasztnak, vagy városi proletárnak
szégyene, hanem szégyenbélyege! az egyébként
művelt embernek is, aki olvashatatlan, szedettvedett írásában önmagát becsüli le. Az orvos­
nak olvashatatlan receptjeiben, a hivatalok rejtvényszerü utasításaiban, s hivatali tekintélynek
lehetetlen tolvonással odabiggyesztett név ákom
bákomja valóságos réme ama hivatali alantosaknak, kikre a hivatalos utasításnak végrehaj­
tása vár.
‘ .
Az írás rátartiságra való nevelés nem nagy
áldozatot kívánó tanitói eljárás, melyet a tollba­
mondásnak nevezett tanitói . eljárás , fokozatos
kiépítésével érünk el. A tollbamondás ugyanis
az alsóbb osztályok nyelvoktatási érdeket szol­
gáló lassú ütemű diktátum, ezt egyszerűen a
utolsója volna.
felsőbb ? osztályokba ís át kell vinni, nem a
Innen van az, hogy az írógépek ma már
nyelvoktatás, hanem az irásesztétika szolgálatára,
üzletekben, hivatalokban mindennapi életszükség­
mely az ütemezés fokozatos gyorsításából áll
letek és a tanítók önkéntes és ingyenes propa­
és eredményének elbírálásánál nem a helyesírá­
gálói az írógépiparnak, ami a maga nemzetgaz­
son, hanem az irásművecske olvashatóságán-van
dasági értékében nem is volna éppen hiba, ha
a hangsúly. Vagyis a felsőosztálybeli szépirási
ez az ipar a magyar munkásnak nyújtana mun­
órán már fölösleges betörők betűre, {haladva a
kaalkalmat. Ez azonban sajnos, nem úgy van
betűk formai képzésével foglalkozni valami
es éppen azért nem is volna célszerű, ha a
alaposan, mert aki addig meg nem' tanulta a
gépírás tanítást a népiskolába is bevezetnék,
betűk kalligrafús formálását, az már ezt akkor
mert a külföldről behozott Írógép sohasem lesz
úgy‘ nem fogja elsajátítani, hanem i^en fontos
oly olcsó, hogy a gépírásra az egyszerű embert
arra ügyelnünk, hogy a gyorsabban diktált .
is megtanítani érdemes volna, mert a gép,
szöveg irásképes folyamatában is ’ olvasható
áránál fogva is hozzáférhetetlen. Tehát az írás
olvashatóságáról, kéziratban is gondoskodni kell, legyen* mert ebben benne van az iskolából ki­
ami a tanítónak elengedhetetlen feladata. És ha kerülő *egyén iráskaraktere. Ez az iráskarakter
ma, majdnem általánosan, az iskolából kikerült
eme vád hangzik el a nyilvánosság előtt az írás
egyének szabad csatangolását mutatja, melyet
esztétikai fogyatékáról, ez egyedül a néptanító
az iskolai trásfegyelemnek korlátok közé
lelkiismeretét terheli, aki az oktatás kezdőfokán

vi oktatásnak külön helyesírási gyakorlata
még ennél is későbbi pedagógiai gondolat. Ha
pedig a helyesírási tanárát fölváltva másoltatásban és tollbamondással külön is gyakoroltatom
a másolás és tollbamondás tanulmányi esélyei­
nek megkűlömböztetésével, akkor nem nagy
fejtörésünkbe kerül annak a megállapítása, hogy
az írástanítás eszthétikai feladata hol vált el a
nyelvi oktatás céljától.
Én a folyóírás leromlását, a diktátum,
illetőleg a tollbamondás mai módjában találom.
Most ugyanis a tollbamondott szövegben kijelöl­
jük és kijavíttatjuk a hibákat, a helyesirás kva­
litásait osztályozzuk és külalak minősítésénél
valósággal tulajdonkép a szépírást és az irka
tisztaságát, rendtartását és a betűvetés rendessé­
gét véleményezzük osztályzásunkkal, ami az
összes osztály fokozatokon végig, így nem elég.
Az írás alaki elbírálásánál ugyanis mindig a
kalligráfia lebeg szeműnk előtt, holott az isme­
retek vásárpiacán ennek éppencsak a kereskedő,
a könyvelő, az irodista veszi gyakorlati hasznát,
aki t. i. rövid lélegzetű számlát és az üzleti
leveleket mindig szépen Írja, hogy az érdekeltek
el is olvassák. Az iparos, a földműves azonban,
no meg az értelmi pályán levők Írásai azonban
az iskolázás távolában napról-napra romlanak,
mintha csak az írás tehnikájaaz ismeretek leg­

NÉPMŰVELÉS
6

NÉPMŰVELÉS

kellett volna beleszoktatni.
Ebben a folyóírásos iskolai fegyelemben
nagyon alárendelt szerepe van már a betüalakok formájának : mert ha valaki az* iskolának
szabályszerű r, t, k vagy más betűket is esetleg
némi eltéréssel is formálja meg, attól még min­
dig. elég s?ép és olvasható lehet a folyóírása.
A rakoncátlan irásegyéniség azonban abban
tetszeleg magának, hogy minél lehetetlenebb
betűalakot képezzen, tehát ezeket az egyénisé­
geket kell az iskolai folyóírás tanításában meg­
fékezni és a fegyelem korlátái közé szorítani.
Nem nagyon fontos, hogy az A írott alakját
fönt hegyesre, vagy kerekre formálja-e, hanem
az, hogy mindig, következetesen azon formá­
ban használja az ember, mely írásegyéniségé­
nek a legjobban megfelel. Ennek a megállapí­
tása, irányítása, szoktatása volna a folyóírás
tanításának a feladata, mert arra az egyén ka­
maszkorának átalakuló, ingadozó szakában kép­
telen.
Alsóbb osztályoknak helyesen kezelt szép­
írást órája után ezzel nem is kell sokat bíbe­
lődnie a felsőbb osztályok tanítójának, azonban
annál inkább emészti figyelmi energiáját annak
a megállapítása, hogy tanítványainak leirt so­
raiban nem szakadnak-e el egymástól a betűk
egyenletes nagyságu-e a betűk egymásutánja a
folyóírás sorhosszában ; arányos méretü-e a szók­
nak egymásután való sorakozása; nem a szó
közepén mártja-e be a tollat a tintába az író
gyermek és ezzel folytonossági hiány támad a
szó közepén; hogy az iráskőzi pihenöpillanatok
ne a szó, a mondat közepére, hanem végére
esnek-e, amint ezt az olvasásnál is tanítjuk ; nem
szögbe futnak-e össze a sorok az írás folya­
min, a sorközi párhuzamok távolsága egyenle­
tes-e stb. Az irásegyéniség kialakulásának fe­
gyelmi szoktatásában a tanítónak egyik legfon­
tosabb feladata arra ügyelni, hogy a tanuló be­
tűformáiban következetes maradjon, mert ugyan­
azon egyén írásában nem fordulhat elő két féle
r, különböző
t, d, f és nem szabad tűrni öszszetévesztö hasonlatosságot n, u, i, m, o, r között
és mivel ez igen gyakori oka az Írás nehéz ol­
vashatóságának, már a folyóírás tanításának eleén is figyelmeztetnünk kell ■ növendékeinket,

hogy az ilyen hasonlatos és egymás mellett
álló bétüket hosszabb összekötő vonallal kell
egymáshoz kapcsolnunk. Efféle hibák példázó
óvására az u. n. szépírás alatt nem igen adódik
alkalom, különösen a négy vonalú irásfűzet
használata idején; a diktandó vonalozásu füzet­
ben már történik kísérletezés a rendes írás el­
vetésére, de tetőfokát éri el akkor, mikor Írásra
először* adunk kezébe növendékeinknek vooaltalan sima lapokat. Azért kell ezt különösen a
felső osztályokban gyakoroltatni.
Mindnyájan tudjuk, hogy 13—15 éves kor­
ban beáll a fiú hangváltozása. Ez a férfivá való
átalakulásnak első érzékelhető tünete. Nagyon
sok fiút figyeltem meg, aki hangját még jobban
mélyíti, azaz fölhívja környezetének a figyelmét
arra, hogy már nem gyermek. Valami hasonló
kortünet az írás elhanyagolásának kezdöszaka
is. A mindennapi iskolakötelezettség vége felé,
a kamaszkodó gyermek már figyeli az iskola­
köteles koro-> túl levő férfiak Írásmódját és
igyekszik magát minél hamarabb fölszabadítani
az iskola ellenőrzése alól. Ilyenkor kezd kiala­
kulni az uj betűalakzat, melyet az iskolában
sohasem tanult, uj irásformával próbálkozik, ci­
comát alkalmaz a neve után stb., szóval keresi
egyéniségét az írásban is és igen sokszor ez a
pórázmentesség veti meg az alapját az írás slendriánságának, melyet egész életén át folyton y
fokozódó önhittséggel táplál magában.
Hát ennek kell elejét venni előre való
figyelmeztetéssel. Lehet, hogy dacos, tán makacs
ellenállással is fogunk találkozni ilyenkor. Egy
kis kipécézéssel nem fogunk véteni a magas
pedagógiai etika ellen. Az írásnyegleséget min­
denképen le kell törnünk és egy szabályosan
kialakuló írásegyéniséget a gyerekek közül ki
kell emelnünk dicsérettel, buzdítással, példamu­
tatással is, mint a férfiasságnak előre vetett jó
tulajdonságát, hogy a jó példának csábos ingere
is legyen. A jó tulajdonságok követésében a
hiúság szalonképes erény és nem hiba. Meg
kell értetni a kamaszkodó gyerekekkel, hogy az
olvashatatlan irás nem férfijelleg, hanem a
hanyagságnak a jele, mely a tanult férfi­
nak szégyenére,
a tanulatlannak
kárára
válik.

Vannak természetesen egy életöltön át is val szemben. A tanitói feladat a figyelmeztetés
megrögzitett gyerekes írások. Ezek folyóírásuk és ellenőrzésben kimerül, a tanítás sikere azonalakulatában nem annyira lebecsülendő Írásjel- bán csak türelmes begyakorlás és folytdnos szoklemek, mint a jó betüformáju, de egyébként tatás, no meg természetszerűleg a jó példaadás
könnyelmű irásjellemek, melyek sokszor az után remélhetöegyén egyéb jellemére is árnyékot vetnek, ami—
röl a grafológusok mesélhetnének sokat.
Elemi iskolai énekmódszer.
A gyakorlat szüksége néha gyorsabb menetű
folyóírásra kényszeríti az embert; de még a
Amint ismeretes Kappa Pál budapesti ének­
leggyorsabb irásmü sem jogosít fel senkit olvas­ tanár gyakorlati énekmódszeréről a pedagógiai
hatatlanságra. A gyorsaság is csak viszonylagos szemináriumok V. ciklusa során előadásokat
kényszer és a tömegtanitásban sem engedhető tartott. F. é. okt. 18-án Jászapátiban, dec. 2-án
meg, hogy a diktátum, a tollbamondás oly pedig Szolnokon mutatta be módszerét gyer­
I
gyors legyen, hogy veszélyeztesse a szelidebb mekekkel.
Kappa módszere a hangjegyrőljvaló ének­
vérmérsékletű, vagy nehezebb kezű írásjellemek
írási készségét, illetőleg kézírásuk olvashatóságát. léshez szükséges zeneelméleti ismereteket úgy
Amidőn tehát 'én a felső osztályokban az szemlélteti, hogy azokat az el. iskolai 1. és II.
esztétikai nevelést szolgáló folyóírás gyakorlá­ oszt, gyermekek is könnyen elsajátíthatják s
sát ajánlom az úgynevezett szépírás helyett, kóta nélkül megtanulják a kótaszerü éneklést,
szeretném még tanitótársaim figyelmét arra is* Ezt a 111. osztályban az abszolút ;kÓtairásra átfölhívni, hogy a gyakorlati élet ritkán vet elénk vinni már könnyű feladata itt néhány hét alatt
vonalas papirt íráshoz és teszem azt levélíráskor úgy énekelnek a gyermekek harfeje^yről, mint
sorvezető is csak kevés embernek áll rendelke- eddig a leggondosabb oktatás mellett csak az
zesére. A folyóírást tehát sima papíron kell , el. isk IV. osztálya végén sikerülhetett.- Vagyis
behatóbban gyakorolni. Az esztétikát itt legföl­ igy sikerül közel 2 évi időnyereséghez jutni s
jebb a sorok elvétett párhuzama veszélyezteti. ez a Kappa-féle módszer előnye. Teljességgel bizonyos, hogy a Kappa Pál
A papiros széle azonban mindig derékszögben
van levágva és a levélpapír szélessége, is rende­ módszere által megjelölt utón yégre megvalósen oly kisméretű, hogy a rövidtávolságu pár­ sitható lesz az az eddigi hib ábránd, hogy az
huzamra szoktatni növendékeinket már nem elemi iskolát végzett gyermekek ?ne csak a benekéz tanítói feladat. Van olyan gyermek, aki­ tüirágt, de a kótairást is olvasni tudják, ami
vel nem nehéz az egyenletes sortávolságot is alatt az értendő, hogy adott készdőhangra a
betartatni, ügyetlenekkel azonban azt külön kell kótairás által ábrázolt dallamot j önállóan le
gyakoroltatni, esetleg másoltatással házi leckében tudják énekelni, ami a tudatosságnak ebben a
is. Sorvezetékes csalásra ugyan el lehetünk stádiumában egyformán jól sikerül akár egy,
készülve, de ez az irásesztetika szempontjából akár több szólam leénekléséről van is szó.
Igen üdvös volna, ha a t. kálársak a sa­
kisebb baj mint a szögbehajló sorok.
ját
járáskörükben
tartandó szemin^riális előadás
Az olvasható, jó folyóírás begyakorlására
tehát nem kell más tanitói eljárás, mint a gyor­ alkalmával már nagyrészt tisztában lennének a
sabb ütemö u. n. tollbamondás, mely azonban módszer lényegével. Akik ezt fóljajtják, 43.067
nem lehet oly gyorsütemü, hogy a lassú beszéd számú postatakarékpénztári csekké apón küldje­

folyamát ne követhetné, mint a hogy ezt az u. n«
gyorsírás célozza. A gyorsírás néven nevezett
ismeret sohasem áll céljában az esztétikai szol­
gálatban, a folyóírás olvashatósága azonban szép­
érzéket is sugároztasson magából akkor is, ha
a kalligráfiánál kisebb igényekkel áll is az iro-

nek be az L—II. osztály anyagáti teljesen le­
tárgyaló munkáért a kiadó „Meikur“-nyomda
részére. (Budapest, IV. Prohászkaí Ottokárutca
6. sz.) 70 fillért.
‘
Ugyanez a nyomda állítja eső a felnőttek
oktatására szolgáló vezérkön|^t is. Utóbbi

.

M

s

NÉPMŰVELÉS

ára 80 fillér. A kettő közös csekklapon is meg­
rendelhető, külön Írásbeli közlemény nélkül is.
Nem tartjuk érdektelennek megállapítani,
hogy a Kappa-féle módszerrel tanított felnőttek
legfeljebb 15 óra alatt ugyannyira elsajátítják
a kótaolvasást, hogy teljesen ismeretlen két
szólamu kartételt első látásra hibátlanul énekel­
nek. Egyik elismert kartekintélyünk (Szeghő
Sándor, Budai dalárda) szerint „a Kappa-féle
módszer a karéneklés terén forradalmi haladást
jelent, s igen valószínű, hogy e munkának még
a karvezetéssel nem foglalkozó kartársak is jó
hasznát látják, mert a módszer szemléltető el­
járása gyorsan és kristálytisztán átvilágítja a
tanítóképzői évek alatt, a tanidő csekélysége
miatt kénytelen-kelletlen összezsúfolt zenei fo­

az emberi gyengeség nem venne erőt mindannyiunkon, de mivel minden bizonnyal elka­
landoznánk jobbra is, balra is! Írja elő a tan­
terv az egyes osztályok anyagát. Eltérés a régi
tantervtöl, hogy az összes iskolákban és típu­
sokban az I. osztályban a 2Ü-as kört teljes
egészében felkeli dolgoznunk. Életre való újítás,
hogy az összes osztályokban kifejezetten hang­
súlyozza a mérésnek szükségességét, vagyis az

életre való nevelést.
Ez mindent megmond! Ehhez kell irányí­
tanunk minden lépésünket, hiszen az élet talán
a számolás és mérésben való jártasságot kíván­
ja meg legjobban a mai nemzedéktől. Első sor­
ban tehát az anyagért, az életben való boldo­
gulás céljából tanítjuk e tantárgyat, hogy a
megélhetés körülményeit: a földi javakat, az
galmakat.
egyén számbelileg helyesen tudja értékelni. E
mellett azonban nem igen van tárgy, mely
annyira alkalmas volna az érzékszervek és a
lelki élet fejlesztésére. £Jagy hatással vannak
Bihary István, vez. kir. tanfelügyelő. a lélekre a számolás egyszerű és világos fogal­
Rovatvezetők: sreCzmajer BárOly áll. el. isk. tgazg mai, határozott tételei s a biztos, logikus kö­
vetkeztetések alapján előálló megdönthetetlen
Számolás és mérés tanítása
igazságai. Itt azonban nem állhatunk meg. Mivel
az elemi népiskolában.
itt féligazságok nincsenek, mindennek keresve
az okát, elvezetjük gyermekeinket az örök
Irta: Takács Sándor.
Igazság: az Isten gondolatához. Ennek pedig
Az uj tanterv a számolás és mérés célját
eredménye befelé, a megelégedett boldogság,
a következőkben ‘ határozza meg: Jártasság a
kifelé pedig: a határozott jellem. Ez a mi peda­
mindennapi élet leggyakrabban előforduló szá­
gógiánk legfőbb törekvése.
mításaiban és méréseiben a tanulóknak fegyel
A jól vezetett számolás és mérés nem csak
rhezett, rendszeres gondolkozásra való szoktatá­
hasznossági
szempontból szolgálja az életet,
sa; azaz: hogy ezeket a számításokat és méré­
hanem
annak
erkölcsi nevelő értéke is nagy.
seket kellő gyorsasággal elvégezzék a számo­
kat, mennyiségeket a közhasználatban lévő Az ismeretek számbeli értékelése: megfelelő
mértékeket és. ezek között lévő törvényszerűsé­ figyelmet, világosabb képet, elevenebb tudást
geket megismerve, rendszeres gondolkozásra és a dolgoknak helyesebb megítélését eredmé­
szokjanak, valamint a tanításnál a tárgykörök nyezi. A számolás megfejtése, a siker öröme:
helyes megválasztása, lelkiismeretes adatgyűjtés munkakedvet ad, a viszonyoknak, helyzeteknek
és az adatok helyes feldolgozása közben a mi kellő mérlegelése és belátása az igazságszeretet■ vezetésűnkkel tárgyi ismereteiket bővíthessék re vezet. Hány szerencsétlenségnek, balhiede­
lemnek okozója éppen az igazságszeretet hiánya.
és azokban megerősödjenek.

Pedagógiai Szeminárium.

Itt kapcsolódik tehát’a számolás és mérés
a többi tantárgyhoz. Nincs az elemi iskolának
olyan tantárgya, melybe szervesen be ne kap­
csolódnék a számolás és mérés. Hiszen talán
nem kellene e tárgyát külön is tanítanunk, ha

A számolás nem tűr pongyolaságot, itt
minden felületesség megbosszulja magát. Fej­
leszti az ügyességet az eredménynek minél
rövidebb utón való elérésével, de ugyanakkor
a nagyon fontos: „takarékosság az idővel" elv

NÉPMŰVELÉS

9

is teljes mértékben érvényre jut. De nemcsak weg, később Grube, a monográfikqjs — egysé­
idővel való takarékosság előnyeit, hanem, hogy genként haladó — módszer ^mestere, majd
az élet javainak pazarlása mire visz, mind-mind Herbart és követői a koncentrikus módszer műve­
elönkbe állítja a számolás. Látja a gyermek, lői, akik biztos és szilárd tcjdást és erkölcsi
hogy lépésröl-lépésre haladva, a könnyebbről jellemszilárdságot kívánnak biztosítani. Ezek
a nehezebbre, a szemléleti tárgyakról az elvont már látják, hogy a számolás viíágc^sá, szemlélszámokra, az ő saját mérlegelése közben jut tetövé és tartalmasabbá teszi a többi tantárgyat
arra a tudatra, hogy az egész egyéni és szoci­ és hogy az ily módon való tanítás? érdekesebbé
ális életünknek a fokozatos haladás az alapja é$ sokoldalúbbá teszi a többi tantárgyat és hogy
Önállóságra jut az az egyén, aki az élet körül­ az ily módon való tanitás érdekesebbé^ és sok­
ményeit az ö számolási készségével gyorsan át­ oldalúbbá teszi a. számolás tanításit is Majd a
látja. De mivel azt is látja, hogy a sikerhez nem­ számlálás elve nyomul előtérbe a fárasztó monog­
próbálgatásokkal, hanem csakis egyenes, határo­ rafikus módszerrel szemben, még újabb a játékzott utakon jut el, nagy léptekkel közeledik a szerű számolás tanitás. Ez óhajtja', hogy amint
határozottság felé, ami pedig az erkölcsijellemnek kedvesebbé tette az iskolai munkát a fonomimika, úgy a számolást ís nem a szigorúan meg­
alapköve.
Mivel az uj tanterv minden törekvésével szabott számkör, menet, vagy tananyag, hanem
az egységes nevelest célozza, erre a legalkal­ a gyermek érdeklődése és kérdezösködése
masabb eszköz a számolás és mérés, amely az irányítsa, a tanitó legfeljebb ügyefien irányítsa
egyes tárgyak között összekötő kapocsként sze­ azt. Az -ilyen munkában a kevésbé tehetséges
repel s melynek végcélja: az életnek és az
gyermek is szívesen vesz részt. A< cél az, hogy
élet követelményei szerinti tantárgyak anyagá­
az élet
a gyermekek a saját
nak számbeli átlátása és értékelése.
Már a régiek is felismerték a számolás körülményeit számbelileg felfogni és értékelni
tudásának nagy szükségességét. Nem célom tudják és ebben önállóságra éj biztosságra
hogy itt most a régi törekvéseket és módszere­ tegyenek szert.
Amint látjuk a legellentéfesebb irányzatok
ket ismertessem, de meg kell említenem, hogy
e kérdés századokkal ezelőtt is napirenden volt vannak még ma ís a számolás tanítás módsze­
és nagyon sokat foglalkoztatta az akkori neve­ rét illetőleg s különösen az alapvető számtani
lőket. Lassan kifejlődött egy módszer, mely a oktatáshoz még ma sincs egy általánosan elfo­
számolás mechanizmusát értékelte egyedül. A gadott útmutatónk. Ezért tel^át nipcs más mód,
fejszámolás, a gondolkozás fejlesztése és gya­ mint máig leginkább használt eljárásokat lélek­
korlása teljesen háttérbe szorult, a gépies .gya­ tani ismereteinkkel és tapasztalatainkkal össze­
korlása egész raj számokkal, a boszorkányos egyeztetnünk; átvéve a jótulajdonságokat, alkot­
gyorsaságig, volt a fontos! Pestalozzi és kőve­ nunk kell egy uj, a célnak legjobban megfelelő
tői igyekeznek ugyan a fejszámolást előtérbe s azt, a legkönnyebben elérő módszert. Ez
állítani és az emberi lélek követelményeinek azonban nem jelenti azt, hogy az u. n. különféle
figyelem bevételével nemcsak tanítani, hanem számológépekkel kombinált módszereket összenevelni is. Sajnos, ez azonban még ma sem keverjük.
Szerény véleményemmel csallíjakozom azok­
sikerűit teljesen, hiszen ma ís találkozunk olyan
osztályokkal, ahol a tanítóik szerint nagyszerű hoz, akik kezdőtökön: leginkább ^monografikus
eredménnyel míligramokkal dolgoznak, de mj és számláló módszert használnak. Szémelött
megállapíthatjuk: nem az életnek, mert hiszen, tartandó ! egységes számképeket ; adni, azután
hány tanulónk lesz vegyész, akinek ily parányi a fogalmákat megalkotni és kitisztítani. Termé­
szetesen, felette fontos, hogy e- munkánkat a
súlyokra lesz szüksége?!
Ismerjük mindannyian azokat a tőrekvé- gyermek előtt minél érdekesebbé^ tegyük, tehát
seket, melyek a múltban ennek a léleknélkülf ^számlálhassunk, méregessünk játiékosan, amit
módszernek a megjavítására történtek. Diester- úgy érünk el, ha kiaknázzuk
játékainkban

10

NÉPMŰVELÉS

felmerülő lehetőségeket és viszont játékokká
változtatjuk az egyébként rideg es unalmas
számolási műveleteket. A régi iskola csak a
megtanítandó anyaghalmazt tekintette és nem
vette figyelembe azokat a mozgató erőket, melyek
élményekre, cselekvésekre, alkotó munkákra
sarkalják a gyermeket. E téren a tanitó lelemé­
nyessége a legfontosabb. Ha még e 3 tényezőt
— monografikus, számlálási és játékos eljárásun­
kat — a gyakorlati élettel hozzuk öszhangba,
meggyőződésem szerint teljes egészében eleget
tettünk az uj tanterv követelményeinek.
Ne feledjük, hogy mi nem matematikuso­
kat képezünk, akik csak számokat és szám­
viszonyokat ismerik és számolási készségre tö­
rekszenek, a mindennapi élettel, és annak min­
den bajával megküzdeni tudó embereket kell,
hogy neveljünk. S itt lesz tanításunk koncent­
rikus. Mert míg a vallástan, történet, természeti
ismeret inkább megfigyelésekre, ismeretközlé­
sekre alkalmasak, a fogalmazás, ének, rajz, gaz­
dasági gyakorlatok, kézimunka az előzőleg össze­
gyűjtött ismeretek hatása alatt gyakorlati cselek­
vésekre késztetik a leiket, addig a számolás és
.mérés a nyert ismereteket megvílagitja, a cse­
lekvést pedig irányítja. Hétköznapiasan szólva:
ennek a tárgynak kell, hegy köze legyen min­
den tárgyhoz.
Mivel az I. osztályban minden tárgy a be­
széd- és értelemgyakorlat köréből indul ki kell,
hogy a számolás is ehhez simuljon és mintegy
annak az alkalmazása legyen. Ezért tehát nem
lehet a. tanítónak szolgai módon ragaszkodnia
még a legjobban elkészített példatárhoz sem, ha­
nem azt teljes egészében magának és tanulói­
nak kell összehordaniok, mert) a helyi körülmé­
nyeknek kell, hogy azt teljesen uralják. így
érjük el azt a célt, melyet minden tanításunk­
nál szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek
szülőföldjét minden tekintetben megismerve, ott
boldogulhasson, azt megszeresse s így a köz­
nek hasznos tagja, hazájának pedig hü fia le­
gyen.
(Folytatjuk.)

Pedagógiai szeminárium Szolnokon.
Az idei első pedagógiai szeminárium dec.
2-án folyt le a polgári leányiskola rajztermében.
A szemináriumot, amelyen a kir, tanfelügyelői

hivatal tisztikara is teljes számban megjelent,
Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő nyitotta meg.
Meleg, szivböl jövő szavakkal üdvözölte a je­
lenlevő Bihary István vez, kir. tanfelügyelőt, a
nagyszámban megjelent vendégeket s a megje­
lent tanítóságot. Gondolatokban gazdag s nagy
figyelemmel hallgatott megnyitójában rámutatott
a szemináriumok továbbfolytatásának nagy fon­
tosságára s^zokra a kiváló eredményekre, ame­
lyeket az előző szemináriumi ciklusoknak kö­
szönhetünk. Jóleső örömmel állapította meg,
hogy úgyszólván teljes számban jelen van Szol­
nok és vidékének tanítósága jellegkülömbség
nélkül.

A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó
után Körösi Xavéria irgalmas nővér, török­
szentmiklósi tanítónő tartott előadást a Termé­
szeti es gazdasági ismeretek uj tanterv szerinti
tanításáról. Mélységes vallásosságtól és termé­
szetszeretettől áthatott szívvel foglalkozott a
tárgykörrel. Tanítsunk szeretni ebben a hideg,
szeretetlen világben — mondja többek között
s még a kártékony állatokat se nézzék a gyű­
lölet szemüvegén át tanítványainak. Minden rész­
letre kiterjedő gondossággal készült értekezés
megérdemelt, meleg elismerésben részesült.
Ezután gyakorlati tanítást mutatott be a
természetrajzból. A IV. o.-ban a galambot tár­
gya. tá sok-sok szemléltetéssel. Tanítása folya­
mán elvitte tanítványait lélekben a törökszent­
miklósi Panthy-zárda galambdúcos udvarába,
ahonnan a szemléltetési „eszköz" a hófehér Tubi
származott. A mindvégig nagy érdeklődéssel
kísért tanítás sokáig emlékezetes lesz a tanulók
es a hallgatók elöti.
Kappa Pál budapesti énektanár mutatta
be éqektanitási módszerét IV. oszt, tanulókkal.
Előadásában rámutatott annak szükségességére,
hogy már a kezdet kezdetén hallási kategóri­
ákba kell beosztani a tanulókat. Majd igen
ügyes fogásokkal, nagy gyakorlatra valló tu­
dással, ügyes képletekkel teszi szemléltetövé és
maradandóvá a hangjegy után való énekléshez
szükséges ismereteket. A quart, quínt ugrások,
valamint a távolságok tanításában olyan ked­
ves szövegeket alkalmaz, melyek megrögzitik
az ismereteket s amelyeknek felnőtt korában is

£

NÉPMŰVELÉS

hasznát veheti a tanuló. A 6 lépcsői egység ré­ Rámutat arra, hogy más, rentábilis.'gazdasági,
szekre bontását is bemutatta hangjegyekkel éne­ illetve termelési ágakra való áttérésre van sür­
kelve a tanulókkal. A ritmus érzék fejlesztésé- gősen szükség és ennek szolgálatába kivánja
I
sével is foglalkozott ügyesen és könnyen meg­ állítani az uj tantervet is. '
Az uj jövedelmező termelési ágak propa­
jegyezhető jelekkel segítve át a ‘tanulókat a
gandájához az iskolát tartja-flegcéhjzerübbnek.
nehézségeken.
í s különös
Hozzá
alakítani óhajtja a tai
A hallgatóság nagy tapssal jutalmazta az
leknek. Refontosságot tulajdonit a helyi
értékes és érdekes előadást.
oktatás in- ;
Csiky Ernő szolnoki áll. isk igazgató elő­ formokat sürget s a gazdasá
Ét s a helyi
adása következett ezután. Nagy gyakorlati és tenzivebb munkájának lehetőd
elméleti tudásra valló értekezésben számolt be tanmenet Jielyi gazdasági érdekek szerint való
a pedagógiai szemináriumok eddigi hatásáról, a összeállitásának engedélyezését.
• a hallgató­
Fokozott érdeklődéssel
módszerjavitó törekvésekről és hasonlította öszelismeréssel
ság
az
értékes
előadást
s
sze a régi és uj tanterv értékeit. Mindenre ki­
terjedő figyelemmel és gondossággal készült ta­ jutalmazta.
Az elhangzott előadásokhoz Novothny Jenő,
nulmányában rámutatott arra a tényre is, hogy
sokan túllőttek a célon és önkéntes magyará­ Kovák György és Veress Mihály szóltak hozzá,
zásaikkal zavart okoztak. A már egységessé majd Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő, elnök
vált felfogás es eljárás a szemináriumok ered­ foglalta össze a magas színvonalig előadások'
ménye. Nagyon ügyesen csoportosítva hasonlí­ értékeit. Szivböl jövő, meleg., szavakkal mon­
totta össze az uj tanterv alapján eddig elért dott köszönetét az előadóknak és hozzászólók­
eredményeket a régi tanterv és eljárás eredmé­ nak, értékes előadásaikért s hozászblásaikért. A
nyeivel. Azonban arról, hogy az* iskola mai szeminárium a Magyar Hiszekegy szavaival
’
(gk)
módszere és szelleme hogy fogja májd megállni ért véget.
a helyét az életben, már most megállapításokat
tenni, vagy következtetéseket levonni korainak
tartja.
Hálátlanok lennénk a múlttal szemben —
mondja többek között — ha nem ismernénk el
hogy a múlt iskolája is valláserkölcsös alapon
nyugvó, forró hazafias érzésektől átitatott nem­
zedéket nevelt, amelynek eklatáns bizonyítékát
éppen a világháború adta. Azzal az óhajjal fe­
jezte be nagy érdeklődéssel kisért beszámolóját,
hogy bárha azok a nemes elgondolások, ame­
lyek az uj tanterv készítőit eltöltötték, a gya­
korlatban mind valóra válva, a magyar szel­
lemi integritás erejével meghozzák az óhajtva
várt területi integritást.
Vitéz Ligeti István tiszapüspöki rk. igaz­
gató tanitó tartott ezután előadást „A gazdasági
világkrizis és a népiskolai gazdaságtan" cimen.
Értékes tanulmányában rámutat a világrizis
okaira. Sajnos, itt e szűk hazában is keserve­
sen, érezzük a nagy világrengés hullámait. Ép­
pen a mindennapi kenyér, — a búza tragédiája
az, amely minket a világkrizisbe belekapcsol.

EGYESÜLETI. ÉltKT
MEGHÍVÓ.
Vármegyei Általános Tanítóegyesületünk
1932. január 4-én délelőtt kilenc .órakor

VÁLASZTMÁNYI ÜLÉST
tart Szolnokon az Abonyi-utaai iskolában, melyre
a választmány igen tisztelt tagjait szeretettel
meghívjuk.
j
|
'
Tárgysor&zat:
l.
Elnöki megnyitó.’
2.
Titkári jelentés.
3.
Pénztári jelentés s ennek • kapcsán el­
dij lenökségi előterjesztés a jövő 'évi ti
szállítására vonatkozólag.
4.
Pedagógiai palyatétel kitő;
5.
Alapszabály módosítás.
é. Esetleges indítványok.
Szolnok, 1931 december 9-in.

j

Tobel Ferenc s. k.
titkár.

Ferenczy,.., Kálmán s. k.

|
I

elnök.

NÉPMŰVELÉS

felmerülő lehetőségeket és viszont játékokká
változtatjuk az egyébként rideg és unalmas
számolási műveleteket. A régi iskola csak a
megtanítandó anyaghalmazt tekintette és nem
vette figyelembe azokat a' mozgató erőket, melyek
élményekre, cselekvésekre, alkotó munkákra
sarkalják a gyermeke). E téren a tanító lelemé­
nyessége a legfontosabb. Ha még e 3 tényezőt
— monografikus,.Számlálási és játékos eljárásun­
kat — a gyakorlati élettel hozzuk öszhangba,
meggyőződésem szerint teljes egészében eleget
tettünk az uj tanterv követelményeinek.
Ne feledjük, hogy mi nem matematikuso­
kat képezünk, akik csak számokat és szám­
viszonyokat ismerik és számolási készségre tö­
rekszenek, a mindennapi élettel és annak min­
den bajával megküzdeni tudó embereket kell,
hogy neveljünk. S itt lesz tanításunk koncent­
rikus. Mert míg a vallástan, történet, természeti
ismeret inkább megfigyelésekre, ismeretközlé­
sekre alkalmasak, a fogalmazás, ének, rajz, gaz­
dasági gyakorlatok, kézimunka az előzőleg össze­
gyűjtött ismeretek hatása alatt gyakorlati cselek­
vésekre késztetik a lelket, addig a számolás és
mérés a nyert ismereteket megvilágítja, a cse­
lekvést pedig irányítja. Hétköznapiasaq szólvat
ennek a tárgynak keli, hegy köze legyen min­
den tárgyhoz.
Mivel az I. osztályban minden tárgy a be­
széd- és értelemgyakorlat köréből indul ki kell,
hogy a számolás is ehhez simuljon és mintegy
annak az alkalmazása legyen. Ezért tehát nem
lehet a tanítónak szolgai módon ragaszkodnia
még a legjobban, elkészített példatárhoz sem, ha­
nem azt teljes egészében magának és tanulói­
nak kell összehordaníok, mert a helyi körülmé­
nyeknek kell, hogy azt teljesen uralják, ügy
érjük el azt a célt, mélyet minden tanításunk­
nál szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermek
szülőföldjét minden tekintésben megismerve, ott
’ boldogulhasson, azt megszeresse s igy a köz­
nek hasznos tagja, hazájának pedig hü fia le­
gyen.
(Folytatjuk;)

Pedagógiai szeminárium Szolnokon.
Az idei első pedagógiai szeminárium dec.
2-án folyt le a polgári leányiskola rajztermében.
A szemináriumot, amelyen a kir. tanfelügyelői

hivatal tisztikara ís teljes számban megjelent,
Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő nyitotta meg.
Meleg, szívből jövő szavakkal üdvözölte a je­
lenlevő Bihary István vez. kir. tanfelügyelőt, a
nagyszámban megjelent vendégeket s a megje­
lent tanítóságot. Gondolatokban gazdag s nagy
figyelemmel hallgatott megnyitójában rámutatott
a szemináriumok továbbfolytatásának nagy fon­
tosságára s azokra a kiváló eredményekre, ame­
lyeket az előző szemináriumi ciklusoknak kö­
szönhetünk. Jóleső örömmel állapította meg,
hogy úgyszólván teljes számban jelen van Szol­
nok és vidékének tanítósága jellegkülömbség
nélkül.
A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó
után Körösi Xavéria irgalmas nővér, török­
szentmiklósi tanítónő tartott) előadást a-Termé­
szeti és gazdasági ismeretek uj tanterv szerinti
tanításáról. Mélységes vallásosságtól és termé­
szetszeretettől áthatott szívvel foglalkozott a
tárgykörrel. Tanítsunk szeretni ebben a hideg,
szeretetlen világban — mondja többek között —
s még a kártékony állatokat se nézzék a gyű­
lölet szemüvegén á't tanítványainak. Minden rész­
letre kiterjedd gondossággal készült értekezés
megérdemelt, meleg elismerésben részesült.

Ezután gyakorlati tanítást mutatott be a
természetrajzból. A IV. o,-ban a galambot tár­
gya.ta sok-sok szemléltetéssel. Tanítása folya­
mán elvitte tanítványait lélekben a törökszent­
miklósi Pánthy-zárda galambdúcos udvarába,
ahonnan a szemléltetési „eszköz" a hófehér Tllbi
származott. A mindvégig nagy érdeklődéssel
kísért tanitás sokáig emlékezetes lesz a tanulók
es a hallgatók elöti.

• Koppá Pál budapesti énektanár mutatta
be énektanitási módszerét IV. oszt, tanulókkal.
Elöadasabari rámutatott annak szükségességére,
hogy már a kezdet kezdetén hallási kategóri­
ákba kell beosztani a tanulókat. Majd igen
ügyes fogásokkal, nagy gyakorlatra valló tu­
dással, ügyes képletekkel teszi szemléltetövé és
maradandóvá a hangjegy után való énekléshez
szükséges ismereteket. A quart, quint ugrások,
valamint a távolságok tanításában olyan ked­
ves szövegeket alkalmaz, melyek megrögzitík
az ismereteket s amelyeknek felnőtt korában is

íí

NÉPMŰVELÉS

hasznát veheti a tanuló. A 6 lépcsői egység ré- 1Rámutat arra, hogy más, rentábilis gazdasági.
e van sürtermelési ágakra való í
szekre bontását is bemutatta hangjegyekkel éne- illetve
i
>a kivánja
kelve a tanulókkal. A ritmus érzék fejlesztésé- gösen szükség és ennek szol
séve! is foglalkozott ügyesen és könnyen meg­ állítani az uj tantervet is.
Az uj jövedelmező termi esi ;. gak propajegyezhető jelekkel segítve át a tanulókat a
nehézségeken.
gandájához az iskolát tartja jegcé: szerübbnek.
A hallgatóság nagy tapssal jutalmazta az Hozzá alakítani óhajtja a tai :rve s különös
fontosságot tulajdonit, a helyi intetteknek. Re­
értékes és* érdekes előadást.
Csiky Ernő szolnoki áll. isk igazgató elő­ formokat sürget s a gazdasági szakoktatás in- adása következett ezután. Nagy gyakorlati és tenzivebb munkájának lehetővé tetei ét s a helyi
elméleti tudásra valló értekezésben számolt be tanmenet helyi gazdasági érdekek í szerint való
a pedagógiai szemináriumok eddigi hatásáról, a összeállításának engedélyezését.;
Fokozott érdeklődéssel k|sérté a hallgató­
módszerjavitó törekvésekről és hasonlította öszsze a régi és uj tanterv értékeit. Mindenre ki­ ság az értékes előadást s meleg • elismeréssel
terjedő figyelemmel és gondossággal készült ta­ jutalmazta.
Az elhangzott előadásokhoz Mii ’othny Jenő,
nulmányában rámutatott arra a tényre ís, hogy
sokan túllőttek a célon és önkéntes magyará­ Kovák György és Veress Mihqly szóltak hozzá,
zásaikkal zavart okoztak. A már egységessé majd Gombkötő Antal kir. tanfelügyelő, elnök
vált felfogás és eljárás a szemináriumok ered­ foglalta össze a magas színvonal^ előadások
ménye. Nagyon ügyesen, csoportosítva hasonlí­ értékeit. Szívből jövő, meleg szavakkal montotta össze az uj tanterv alapján eddig elért dott köszönetét az előadóknak és hozzászólók­
eredményeket a régi tanterv és eljárás eredmé­ nak, értékes előadásaikért s hozás: ólásaíkért. A ’
szavaival
’
nyeivel. Azonban arról, hogy az iskola mai szeminárium a Magyar Hiszekegy
(gk)
ért
véget.
módszere és szelleme hogy fogja majd megállni

a helyét az életben, már most megállapításokat
tenni, vagy következtetéseket levonni korainak
tartja.
Hálátlanok lennénk a múlttal szemben —
MEGHÍVÓ.
| ’
mondja többek között — ha nem ismernénk el
Vármegyei Általános Tanítóegyesületünk
hogy a múlt iskolája is valláserkölcsös alapon
nyugvó, forró hazafias érzésektől átitatott nem­ 1932. január 4:én délelőtt kilenc órakor
zedéket nevelt, amelynek eklatáns bizonyitékát
VÁLASZTMÁNYI /ÜLÉST
éppen a világháború adta. Azzal az óhajjal fe­
jezte be nagy érdeklődéssel kísért beszámolóját, tart,Szolnokon az Abonyi-utcai iskolában, melyre
hogy bárha azok a nemes elgondolások, ame­ a választmány igen tisztelt ■ tagjait szeretettel
I
lyek az uj tanterv készítőit eltöltötték, a gya­ meghívjuk.
í
o^Z a
korlatban mind valóra válva, a magyar szel­
1.
Elnöki megnyitó.
lemi integritás erejével meghozzák az óhajtva
2.
Titkári jelentés.
várt területi integritást.
ennek
3.
Pénztári jelentés
s kapcsán elVitéz Ligeti István tiszapüspőkí rk. igaz­
nökségi előterjesztés a jövő évi tagsági dij legató tanitó tartott ezután előadást „A gazdasági
.= szállítására vonatkozólag.
*
i
■ilágkrizis és a népiskolai gazdaságtan
4. Pedagógiai pályatétel kitörése.
Értékes tanulmányában rámutat a világrizis
5.
Alapszabály módosítás.
6. Esetleges indítványok.
okaira. Sajnos, itt e szűk hazában is keserve­
Szolnok, 1931 december 9-éi
sen érezzük a nagy világrengés hullámait. Ép­

EGYESÜLETI ÉtiET

pen a mindennapi kenyér, — a búza tragédiája
az, amely minket a világkrizisbe belekapcsol.

Tobel Ferenc s. k.
titkár.

Ferenczy Kálmán s. k.

I
í

élnők.

r

NÉPMŰVELÉS

12

KÉRELEM AZ IGAZGATÓKHOZ.
A nehéz gazdasági helyzetben az egyesü­
let csak úgy és akkor tud hivatásának megfe­
lelni és kötelezettségeinek eleget tenni, ha a
kartársak tagdíjaikat az egyesület pénztárába
befizetik.
'
r
Felkérjük ezért Igazgató kartársainkat le­
gyenek szívesek testületükben fizetéskíosztás ídején a tagdíjakat a kartársaktól részletekben
beszedni s az egyesület pénztárába beküldeni,
mert ezzel—bár háládatlan munkával--tudjuk biz­
tosan megfogják könnyíteni az egyesület hely­
zetét.
Kartársi szeretettel:
Elnökség!

HIVATALOS RÉSZ
3111. kb 1931. szám.

Tárgy: Az államsegélyes nem állami
el. isk. tanítói' és óvónői
állások betöltése tárgyában.
Valamennyi nem állami elemi iskola iskolaszé­
kének, nem állami ovoda és menház felügyelő
bizottságának.

Az államsegélyes nem állami elemi iskolai
tanitói aés óvónői állások betöltése tárgyában
1929. évi 865—666. sz. a. kelt rendelet kiegé­
szítéséül és az 1930 évi 865—53. sz. a. kelt
rendelet módosításául tudomás és jövőbeni
miheztartás végett a VKM. ur 1931 évi novem­
ber hó 20-án kelt 865-1—153 1931. sz. rende­
letéből értesítjük.. hogy a szabályszerűen meg­
szervezett és eddig is fizetéskiegészitő államse­
gélyben részesített állások miniszteri engedély
kikérése nélkül is a következő esetekben
tölthetők be.
/. A belterületi iskoláknál: a) olyan közsé­
gekben, amelyekben csak 1 belterületi iskola vám
az egytanitós iskolánál 30 on felüli
a két
„
„
70-en „
a három,,
„
140-en „
a négy „
„
21Ö-en „
mindennapi
iskolai
tanulólétszám
mellett.
Nagyobb iskoláknál eggyel . több tanitói állás

tölthető be engedély kérése nélkül annál, ahány­
szor 70 tanuló látogatja az iskolát, b) j^lyan
községekben, amelyekben több belterületi iskola
van az iskolafenntartó a megüresedett tanitói
állást az a) pontban megjelölt tanulólétszám
mellett engedély kérése nélkül betöltheti, ha
a község töbi belterületi iskoláinak mindegyikébe
(nem számítva a magánosok, vagy vállalatok
által fenntartott iskolákat) tanítóként átlag lega­
lább 70 mindennapi iskolai tanuló jár.
II. A külterületi iskoláknál: Egytanitós
iskolánál 30-nál több, kéttanitósnál 70-nél több
mindennapi iskolai tanuló mellett az 1/nTetőleg
a U-ik tanítói1 állás engedély kérése nélkül be­
tölthető, iia a belterületen nincs a külterületi
iskolával azonos jellegű iskola, vagy ha a vele
azonos jellegű belterületi iskola tanulólétszámábó! egy—egy tanítóra átlag 70-nél több tanuló
esik.
Az iskolafenntartó községek és egyházak
valamint az államkincstár terheinek lehető
kímélése érdekében a fentiek szenn: előzetes
'engedély nélkül betölthető állásokra tanitói
választások csak február hó 1-e előtt és augusz­
tus hó 1-eután lesznek államsegéllyel esz-közölhetők, a tanév második felében tehát csakis
helyettesitő tanitók alkalmazhatók és pedig
csakis a szorgalmi idő hátralévő tartamára.A tanitói állások betölthetése ügyében fel­
terjesztett kérvényekhez az illető községbeli
yalament yi elemi iskola (a vállalati és magán­
iskolák kivételével) tanulólétszámának osztályon­
kénti és a tanitók beosztását is feltüntető kimu­
tatást mellékelni kell. Az egytanerős iskoláknál
a tanulók névsorát, vallását, valamint a szülők
lakóhelyét is feltüntető kimutatás is felterjesz­
tendő, mig a nagyobb (többtanerős) iskoláknál
ez mellőzhető. Ugyancsak mellőzendő belterü­
leti iskolai állás betöltésénél a községbeli kül­
területi iskolák adatainak bejelentése is.
Előfordulhatnak
esetek, mikor
egyes
megüresedett tanitói állások betöltése kisebb
létszám mellett, vagy február hó 1-e után is
nagyon megokolt. Ilyen esetekben az iskolafenn­
tartók a jelen rendeletben foglalt korlátozásaiéi
különösen megokolt esetekben kellően részlete­
zett sa m. kir. tanfelügyelő javaslatával ellátott

13

NÉPMŰVELÉS

felterjesztésben felmentést kérhetnek.
Szolnok, 1931 november hó 30.
A vm. közig, bizottság nevében:
«
Almásy s, k.
főispán, elnök.

4040 — 1931 szám.
Tárgy: „Igazságot Magyarországnak"
c. munka
megküldése az
iskolákban.

A vármegye főispánja a s: »lnokí áll. el.
iskolák gondnokságának elnökévé dr. í tallér Miklós
vármegyei tiszti főorvost nevezte ki. A í^özismert agi­
lis tanügybarátnak kinevezése úgy a gondnokság, mint
a város tanítósága körében osztatlak önömet keltett.
Az Országos Tanitó Egyesületek a
nyugdijrendeiet ellen. Az őrs ág< Is tanitóegye:‘A-—

sületek: képviselői novejnber hó 27-é i í.ákos István
kir. tanácsos, tanitószövetségi elnök rezeItésével ülést
Valamennyi elemi, önálló gazdasági népiskola tartottak az Országos Tanitószövetség ’Házában. Az
fével tiltakoés iparostanonciskola tek. Igazgatóságának. értekezlet a felzaklatott lelkek elkesefedá
zott minden újabb nyugdíjcsökkentés^ ell Jen. Az érteÁllomáshelyén kéziét véleménye szerint a kormány j jyugdij-rende$okat, hanem
lettel nemcsak a tehetetlenül álló nyug
A VKM. ur folyó évi 882-4 3551-1921 az egész magyar tanítóságot támadja meg: s dönti rom- .
Vili. f. sz. rengelete alapján értesítem, hogy Dr. lásba azokat a szerencsétlen családodat,* amelyek a
Légrády Ottó, a Pesti Hiriap főszerkesztője fel-' nyugdíj biztossága tudatában súlyos anyagsi köteiezetséajánlotta, hogy „Igazságot Magyarországnak" geket vállaltak. Az ülésen felszólalók fnind^gyike annak
a felfogásának adott kifejezést, hogy a;nyugdij nem
cimü albumjukat, amelyet a lap a békerevizió fizetés,
hanem egy élet becsületes munkálkodása révén
eszméjének kül- és belföldön való népszerűsí­ szerzett jog, vagyon; mely mint ilyoh, kell, hogy az
tése érdekében adott ki, ajándékképen megküldi egész magyar nemzet védelme alatt álljon. Ehhez a
az összes alsó és középfokú iskolák ifjúsági és magántulajdonához a nyugdíjasoknak a kormány még
tanitói, illetve tanári könyvtárai és népkönyvtárak akkor is csak súlyos aggódalom árán nyúlhat, ha "az
_ __ — ’mindenekfölött
_ 1__ LÍCié" álló e|
zg^eníulyának bizállamháztartás
számára.
tositása érdekében előzőleg már mii letfi lehetőséggel
Az albummal egyidejűleg megküldi az mégpróbálkozott. A tanitóság ebben : végső pillanatiskolai helyiségekben való kifüggesztés végett bán is igazságot és méltányosságot váf a magyar
az album tartalmát tömör összefoglalásban és álladalom minden illetékesétől, hogy ftai|tói lelkének
szemléltető módon^tartalmazó térképet is. A erkölcsi alapja épségben maradhasson,a jövő megmen­
— ' !
mű s térkép, amelyet dr. Légráy Ottó az összes tése számára.

-

A Szövetség elnöksége december

oktatási intézményeknek ajándékozott, teljes és 10-én ismét gyűlést tartott Rákos István kir. taná­
világos összefogása mindazoknak a történelmi, csos elnőklésével a Tanitók Házában? A«gyülésen fel­
kulturális és gazdasági gondolatoknak, amelyek szólalók aggodalommal látják a túlzott takarékosság el­
nemzetünk nagy tragédiáját a maga egészében vének káros hatását a népoktatásnak az egész területén.
gondozatlan iskolaépületek, a léhetetlen’osztály össze­
és megdöbbentő nagyságában tárják az olvasó A
vonások, a szükséges tanitói létszám csökkentésére irá­
elé. Ezért az oktatás folyamán esetleg felhasz­ nyuló különféle tervezetek, a rövidebb-Rosszabb ideje
nálható. Az album s a térkép szétküldéséről fizetés nélkül tengődő helyi járandóságé tanitók szá­
az ajándékozó gondoskodik és a Pesti Hírlap nandó helyzete, hozzászámítva mindezekhez az aktív és
expeditiós osztálya közvetlenül fogja folyó évi nyugdíjas tanitók illetményeinek ujalbb leszállítását :
szomorú perspektíváját adják a lendületnek indult ma­
december hó 15-ig, esetleg 1932 január 3. után gyar népoktatásügy visszafejlődésének. Jajctos, hogy ezek
posta utján megküldeni az albumot.
a lelkesedé^Jontó körülmények éppen akkor lépnek elő­
Az albumból minden iskola 2 példányt térbe, amikor az uj tanterv uj embert^ neyelő, uj nem­
kap; egyet a tanitói és egyet az ifjúsági könyvtár zetet építő szellemének kellene diadaípiaí kőrútját vé­
geznie, a hatósági és társadalmi tényezők összes kész­
számára. A térképből minden iskola annyi ségeinek közreműködésével. A magyar tánitóság ismé­
példányt kap, ahány tanterme van.
telten kéri az illetékeseket az iskola irábt fállalt köteles
gondoskodás fenntartására és ennak a .takarékossági
Szolnok, 1931 november hó 24-én.
Bihary István
vez. kir tanfelügyelő-

Elveszett, f- hó 2-án Szolnokon a polgári
leányiskolában -tartott pedagógiai szeminárium alkal­
mával Kalász Lili kartársnönk bőrtáskája 30 P-nyi
összeggel. A tárcát valószínűség szerint a büffében
vesztette el. Ha esetleg valaki tudna róla valamit szí­
veskedjék értesíteni a Szerkesztőséget.

módszernek a megváltoztatására, meíyt elsősorban min­
dig az iskolát és a tanítót dobja áldQzatfil a mai gaz­
dasági viszonzoknak. A gyűlés végül jtáviratot intézett
a miniszterelnökhöz, a kultuszminiszterbe?, a 33-as bi­
zottság élnökéhez, kérve kíméletet és méltánylást a ma­
iskola, a magyar tanitó részére.
j
Illetménycsökkentés. Hi^bajalé volt min­
den . Se kérés, se meggyőzés, se ak érdekeltek, se a
kereskedők és nemzetgazdászok, se
ipari érdekeltsé­
gek tiltakozása és feljajdulása nem f|ász|ált. Állítólag

' I I '
í I

Í4

NÉPMŰVELÉS

ntncs más mód az állam pénzügyi egyensúlyának hely­
reállítására, mint a nyugdíjasok és ténylegesek illetmé­
nyeinek újabb csökkentése. Ha legalább biztosak voL
nánk benne, hogy tényleg nincs más mód a haza meg­
mentésére, mint szegényes tisztviselő kenyerünk újabb
letört darabja, belenyugodnánk s nélkülöznénk jobban
mint eddig, zokszó nélkül, de az igazságba vetett hi­
tünk nem oly szilárd, mint régen volt és úgy érezzük,
hogy ezt a keserves operációt sok másnak kellett volna.
megelőznie, ott, ahol kevésbé iájdaalmas és kiadósabb
is lett volna Sovány vigasz, hogy erre ís kerül a sor,
A csökkentésre vonatkozó rendelet dec. 13-án jelent
meg. Főbb intézkedései a következők:
A január elsejétől életbelépő uj illetménycsökkentö
rendelet a tényleges tisztviselők fizetését az I —III. fize­
tési osztályban az eddigi I5U >-on felül további 5" o-kal,
a IV—VI, fizetési osztályban az eddigi 12°i-on felül
további 3"/o-kal, a ‘VII. fizetési ossztályban az eddigi
10% on felül további 3 ..-ka! és a Vili. — IX fizetési
osztályban az eddigi 10' ..-on felül további 2i’,'l>-kal
redukálja. A többi tiszviselönek és alkalmazottnak fize­
tése további csökkentés ala nem esik. A hadipótiékot;
az utazási átalányt, továbbá a polgári iskolák, gyógyitva
nevelő iskolák, önálló gazdasági népiskolák, elemi nép­
iskolák és kisegítő népiskolák igazgatóinak igazgatói
pótlékát nem csökkentik. A többi pótlékot (külföidí
családi pótlék, pótdij, borpótdij, tiszteletdij, jelenléti dij,
ülésdij és minden egyéb rendszeres mellékilletmény)
január J - töl a havidijra nézve megállapított mértékben
csökkenteni kell. Mindennemű lakáspénz (lakbér) február
elsejétől.5 százalékkal csökkentendő. A családi pótlék
es a közlekedési segély tervbe vett csökkentesétől elte­
kintettek. A nem állami tar.steméíyzet részére az
állam által nyújtott fizétéskiegészitést a fizetéscsökken­
tésnek megfelelő mértékben, szinten csökkenteni kell s
az iskolafenntartók ís kötelesek a megfelelő redukciókat
keresztülvinni. A tényleges közszo'gálati alkalmazottak
eredeti, valamint a szeptember elsejétől csökkentett és
a januar elsejétől újból csökkentett . fizetését az állami
rendszerű fizetési osztályban a következő táblázat
tünteti fel: .

I—III fizetési osztályban 15, a IV— V-ben 13, aVI-ban
12, a VH-ben ti, a VlII-ban 10, a IX-ben 9, a X-ben
7 es a XI-ben 5%

Tagdíj címen: Tóth Béla Rakoczifálva 4 P, Kiss József 4 P Jászberény, Sebes­
tyén Mária 4 P, Viczián Ilona 2 P, Dr. Berczy Ernöne 2 P, Dr. Köváry Mtklósné 2 P,
Dr. Zs. Tóth Gáborné 2 P, Dr. Kerekes Sán­
dorné 2 P, Pauka Margit 2 P, Hunyor Ilona
2 P, Mógor István 2 P Szolnok, Csíngér Teréz 8 P Jánoshida, Ferenczy Kálmán 4 P,
Ferenczy Kálmánná 4 P. Csömör Irén 4 P,
Vajay József 4 P, Jánossy Pálné 4 P, Tamás
Erzsébet 4 P, Oreskó Dezsőné 4 P, Gyurián
Ferencné 4 P, Rákos Ferencné 4 P, Szabó
Tivadarné 4 P, Gojzer György 4 P. Koltay
Anna 4 P Szolnok, Thiel Bernát 4 P, Thiel
Bernátné 4 P. Csizmadia Mária 4 P, Mohács
László 4 P. Oláh József 4 P Jászárokszállás,
Hevesnagykunsági- ref. tanítóegyesület 100 P.
Temetkezési díj címen: Lucskay

wwnm. nOmn-ts piwtHlíJiunAz

vi,c.tet.

Legnagyobb raktár
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből, írógépekből és
trógépszallagokbóL Üzleti bOnyueh gyára.
Dobozgyáramban készülnek az elismerten legjobb
kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dobozok.
A vidéken legjobban berendezett líOnyÓWíészetem készíti a
legtartósabb kivitelű könyvkötéseket, a legegyszerűbbtől
a legkényesebb ízlést is kielégítő diszmüvekig.
hbnyonyoműám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket, ■
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta könyv­

nyomdái munkát.
mielőtt máshol rendelne, kérjen tőlem árajánlatot!

ríönyünyomda. > Üzleti hönyoeh gyára.

János 3’60 Cibakháza, Bennyovszky Jolán 1*20
Bennyovszky Ida 1’20, Skoda Mária 1-20, Vá­
sárhelyt Mária 1-20, Mihaiik. Kálmánná 1-20,
Ring Károíyné 1-20, Ring Karoly 1’20 Jberény,

A vármegye legnagyobb

I

óra, ékszer és
látszer
raktára es legolcsóbb
beszerzési forrása

[Balázs Imre
A rendelet szerint ezenfelül még a lakáspénzeke1
is csökkenteni keii, meg pedig az összes tényleges
alkalmazottaknál, nyugdíjasoknál és özvegyeknél 1932’
február 1-étöl kezdödöleg egészen egyenlően 5 száza­
lékkal. A nyugdíjasok közül a régi nyugdíjasok 5ü/u-al
már redukált ellátási dijait változatlanul hagyja a ren
delet. Az uj nyugdíjasoknak az eddig 10’/o kai redukált
ellátási dijait az I—III. fizetési osztályban további >5, a
IV—V.-ben 12, a VI — Vll.-ben 10, a VIII.-bán 8, a
IX.-ben 6, a X.-ben 4 és a Xl.-ben 2° 0-kal csökkentik.
A legújabb nyugdíjasok ellátási dijainál a csökkentés
mérve — az eddigi 15°/0-on felül — a következő: az

nőm dezsű, számon

Szolnok, Gorove-utca 25 szám.
Nerfeld palotával szemben. Telefonszám: 302

Nagy javító műhely !
TAKARÉKOSSAG
bevásárlási helye ’
A Népművelés olvasói 5 százalékos
külön engedményben részesülnek!

Ifjúsági és tanitói könyvtárak
számára alkalmas könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók

ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, Szolnok

i

Ili
I
Tanszeneh
• Jíönaahötésea
jn
i

nyomtatványait

számon

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NEPMl VELÉS
1931. /23.évf/,

jan-dec.

1-10.szám.