Fájl #696: "nepoktatas1926.pdf"

~ ^,Qk 1626 január hó.

Wf^r

,

JÁSZ NAG Y KUN SZOLNOK VÁRMEI^^^F^

NÉPMŰVELÉS
A kir. tanfelügyelőség, a várni.

tanítóegyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bit. hivatalos közlönye

Kiadja: JAsz-Nagykun-Szolnok
vármegye Tanítóegyesülete.
MEGJELENIK HAVONKINT.
ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre
Egyes szám éra

60.000 korona.
6000 kor o n

Főszerkesztő:

MAGYARY GYULA
Felelős szerkesztő:

MÉHES ENDRE

Előfízttéti dijak ét rtklamáciik Jánoooy
Pál egyttültfi pénztáraihoz, a lap zztltemi ritzért vonatkozó közlfmmytk a
mrktutöaig Szolnok ‘(váíártiri iikoiaj
címére kaldendók. Kéziratokat nem adunk
víta'a.
. ,v

“íTi sálira

A nagy küzdelem
viharos zaja kissé lecsilapodott, melyet
a tisztviselői státus törvénye a telkekből
kiváltott. A tanítóság, mint a másrend­
beli tisztviselő is, latolgatva hivatásának
értékes munkáját, kétségtelenül remélte
a várva-várt érdemszerü honoráriumot.
Azonban a várakozás távolról sem
elégítette ki az érdembe hozott igénylést*
mert a fizetés skálája az erkölcsi és
anyagi előhaladás létráját méltatlanul
lefokozta.
így mérlegelve az érthetetlen eljá­
rást, — különösen a tanítói fizetésben
történt visszavetés arra enged követ­
keztetni, hogy az ambicifis munka lel­
kesedését könnyen kizárhatja a pszi­
chológiai törvény hatása, vagyis helyette
inkább az elkeseredés szálija .meg az
emberek szivét.
A tanítósággal történt méltatlan el­
bánás szomorú jelensége fokozatosan

HORVÁT DEZSŐ
Kender- len- és jutagyártmányok

Szolnok, Baross-ucca (Gyenes-ház).

növeli a sérelem súlyának nagyságát;
eme teher alatt pedig könnyen össze­
roppanhat a tanítói munka értéke. Külö_nosen<a mostani nehéz időkben ami kor a
a nemzeti közvélemény éber figyelme ki­
záróan a tanítóság hazafias munkája felé
irányul, melyre számos közéleti tapasz­
talat is rávilágit.
És ha ez igy van, miért kellett a
jogos tanítói érdek megnyirbálására
munkájának értékével szemben a taka­
rékosság elvi kérdésének előnyt sze­
rezni? Bár a takarékosság nemzeti ér­
dek ugyan, mely az állam hitelképes­
ségének egyedüli alapja, szerintünk
azonban e nemzeti érdeket, a teher­
viselés szempontjából, egyforma meg­
osztással kellene a különböző tisztvi­
selői kategóriákra kiterjeszteni.
Mint a nemzetgyűlésben elhangzott
interpellációkból, nemkülönben a napi
Zsák, ponyva, kötél, zsineg és gyékényárak
legolcsóbb beszerzési helye.

Cl
M. kir. postatakarékpénztárt folyószámla 41833.

Telefon : 91.

Sürgönyeim: Saclin.

népművelés

__________
népművelés

sajtóban felpanaszolt megnyilatkozások­
ból is megállapítható, hogy a tanítósá­
got újból jogtalan sérelem érte. Különö­
sen azért, mert a tanítói státusban nincs
kidomborítva az osztó igazság mérve,
mely összhangban állana a többi tiszt­
viselői kategóriák fizetésével. A tanítói
fizetés sajátságos területre szorult, külön
elbánás alá eső rendelettel. Hogy mi
vezette a magas kormányt arra, hogy
a tanítóság külön státusba osztassék,
intencióját nem tudhatjuk. Az azon­
ban világos előttünk már, hogy a ta­
nító csak „tanító és nem köztisztviselő!
Mert ha a tanító köztisztviselői sorban
annak^ekintetnék, akkor a többi —
legalább is hasonló képzeltségüekkel
ugyanegy fizetési osztályba soroztatott
volna.

;
t

,

P edig az Apponyi-féle törvény,
mely jóval a világháború előtt már ér­
vényben volt, kimondotta: hogy a ta­
nító, mint közszolgálati alkalmazott, az
állami tisztviselők státusába osztandó
be. E törvény intenciója az volt, hogy
a tanító a többi tisztviselővel egyenlő
mértékű elbánásban részesüljön ; amenynyiben külön tanítói státus nemcsak
anyagi veszteséget jelenthet, de erkölcsi
téren is megbélyegzi társadalmi tekin­

A decemberi tanítói közgyűlésben
a tanítóság nyíltan arra az álláspontra
helyezkedett, hogy a legmesszebbmenő
elhatározással követelni fogja a jog­
sérelem orvoslását. Rákos István az
Orsz. Tan. Szövetség nagyérdemű el­
nökének vezetésével már a lépések
megtétettek az illetékes fórumoknál.
Saját érdekeink megkívánják tehát, hogy
a tanítói tábor közös elhatározása szét
ne forgácsolódjék I

Sajnos azonban, hangokat hallunk,
melyek az Orsz. Tanítói Szövetség ellen
irányulnak. Pedig ezzel saját ügyünknek
ártunk I Legyünk csak egy táborban,
tekintsünk el a tanítói jelleg mivoltától,
mert csonka országban — a múlton
okulva. — a magyar tanító és tanító
közt hivatásban és kölelességteljesitésben különbség nem lehet. Tömörüljünk
egy táborba, mely a tanító erkölcsi és
anyagi érdekeit tekintélyben és társa­
dalmi megbecsülésben nemcsak befelé,
hanem kifelé is biztosítsa. A J.-N.-K.
Szolnok vármegyei tanítóegyesület csak
megértéssel és őszinte üdvözléssel adó­
zik az Orsz. Tan Szövetség vezetősé­
gének és Rákos Istvánnak, a kiváló
tanitóvezérnek, az eddig kifejtett ember­
fölötti nagy munkásságáért, egész szi­
véből testvéri köszönetét mond.

télyét.

Most pedig a XX. században egész
erkölcsi és anyagi érdekek alatt
állunk szolgálatban; a haladó kor­
szellem nívója sokkal nagyobb igény­
léssel terheli meg a tanítói hivatás fel­
adatait, mint ezelőtt néhány évtizeddel,
amikor is a nemzet kulturérdekeit irá­
nyitó közigazgatás másodrendű dolog­
nak tekintette a népművelés szükséges­
ségét. Ne is csodálkozzunk akkor, ha
az ország egyes teYületein valóságos
analfabéta szigetek szaporodásával nö­
velték a némzeti kultúra fejetlenségét,

amelyet most százszoros költséggel és
tízszeres munkaerővel kell a megcson­
kított területű országnak helyrehozni.
Méltán elismerjük az ország súlyos
anyagi helyzetét és azt, hogy az ország
a szanálás terheit erőmegfeszitéssel vi­
seli, mindazonáltal belenyugodni még
sem lehet a magyar tanítóságnak abba,
hogy a rajta esett sérelmet szó nélkül
hagyja.

más

í

• (m. ej

A magyar színházi élet mély
gyásza.
Meghalt Blaha Lujza! Halálával
sírba szállt a Magyarok Nagyasszonya :
„a nemzet csalogánya". A bűbájos
művésznő többé nem csalogatja a mú­
zsák házába a magyar közönséget
csattogó énekeivel és a magyár művész
táncaival. Csak a halhatatlan emlékét
hagyja reánk és a magyar színházi
életre. Tőlünk jogtalanul elszakított ma­
gyar testvéreink is könnybelábádt szem­
mel olvassák a nagy gyászhirt. Igazi
vérbeli színész volt! Magyar színész,
ki a magyar érzést, a magyar Ízlést
nemzeti szokásaiban lelkesedő művé­
szettel ápolta évtizedeken keresztül,
előbb vidéki, később a fővárosi szín­
pad előadásaiban. A magyar színmű­
vészeinek nemcsak kiváló, de bűbájos
művelője is volt, melynek mindannyiszor
szerzett dicsőséget, valahányszor fellép­
tével elragadtató sikert aratott.
Ö tanította a nemzet fiait a magyar
népdalok helyes művészi éneklésére,
melyek eredetiségüktől csak úgy csengett-bongott a hazafias érzés elévülhe­
tetlen szeretete. így minden színi előadá­
sában eredetiségre törekedett, mely kiváló
egyéniségében csodálatosan ki volt fej­
lődve. Nem utánzóit, ezért külföldre sem
vágyott. Színművészeti fényességével az
annyira szeretett magyarjai közt maradt,
hogy azok lelkét állandóan játékával
és színi előadásaival ragyogtassa, gyö­
nyörködtesse és tanítsa a lelki tehetségek
művészetére.
Dicső emléke a magyar nemzet
örök birtoka marad áldásban és meg­
becsülésben I Nyugodj Nagyasszonyunk
békén!
-

(m. e.)

3

A státusrendezés követ­
kezményei.
A státusrendezés körül keletkezett országos
vihar lecsilapulóban, a napilapok utján elhang­
zott jogos panaszok elnémulnak s az érdekeltek
ezrei szivükben teli keserűséggel számyaszegetten végzik kötelességszerüen tovább nehéz
kulturmunkájukat.
A kultuszminiszter ur nemrég közismertté
vált nagyszabású kulturprogrammja örömmel
töltött el minden népnevelőt, mert megvalósulni
látja benne a város, falu és tanya kultúrájának
rendszeres felkarolását és céltudatos programmszerü keresztül vitelét. Örömmel kapcsolódott
' be a tanítóság mindenkor minden kulturmunkába, mely hivatva Jván hazánk lakosságának
műveltségét előbbre vinni. Amily hozsannával
fogadták ezt a nagystílű kulturprogrammot, oly
annyira’ hatott bénitólag a státusrendezés nyil­
vánosságra hozatala, mert a tanítóság már
kulturmunkája ellenértékének fejében is ha fize­
tés javítást nem is, de törvényileg biztosított
jogok elkobzását sem várta a státusrendezéstől.
A státusrendezésnek rövidesen ’ nagyon
mélyreható és szomorú következményei lesznek,
amelyeken a kultuszminiszter űr kuiturprogrammja hajótörést fog szenvedni. Bár tudom,
hogy e sorok nem kerülnek a miniszter úr elé,
mégis szeretném felhívni figyelmét erre a vesze­
delemre, mely nagykoncepcióju tervét — éppen
a lehetetlen státusrendezés folytán — fenyegeti.
A tanítói állások betöltésénél az utóbbi
években, kulturális szempontból, nagyon egész­
ségtelen tünetek észlelhetők, mert mig régebben
a tanítóság* uralkodó többsége férfi s kevés nő
volt, most megfordítva 50-60 tanerős iskoláknál
12-16 férfi tanító van csak, a többi pedig nő.
Anélkül, hogy a nő tanítók érdemeit, vagy
tanítói rátermettségüket kétségbe vonnám, kény­
telen vagyok megállapítani, hogy ők iskolánkivüli működésre már nemüknél fogva sem
alkalmasak.
Egyedül a tanító az, ki széles e hazában
még a legelhagyottabb tanyán is őrt áll, terjeszti
a kultúrát ■ s neveli az ország jövő magyarját.
A tanító* sokoldalú ember lévén, nélküle külö­
nösen vidéken kultur és hazafias munka el
sem képzelhető. A közel múltban életre hívott
„Levente" egyesületeknek is mozgató lelke
mindenhol a tanító. Ahol nem tanító ember ■

NÉPMŰVELÉS
lelkesedése hat át bármely kultur, — vagy nem­
zeti mozgalmat, az’ott csak vergődik s nem élet­
képes. Nincs oly társadalmi megmozdulás, hol
ne tanítói kezek buzgolkodnának s ha nevük
papíron sokszor nem is szerepet,, a munka
mindig az övéké.
A kultúra ezen fáklyavivői szép lassan
kidőlnek s helyükre utódoknak mind keve­
sebben jelentkeznek: A férfiak nagy része más
pályákon helyezkedik el, hol végzettségüknek
megfelelően sokkal hamarább lépnek elő. * mint
a tanítói státusban s e mellett hivatali mun­
kájukon kívül más munkakör nem várván rajok,
szabad idejök fölölt szabadon rendelkeznek.
Hiába lesz meg a nagyszerű kulturprogramm, de nem lesz aki azt városon, falun,
tanyán végrehajtsa. Nem segít ezen a férfi
tanítóképzőkben nyújtott mindenféle tanulmányi
segély vagy ösztöndíj sem, mert tanulmányaik
elvégzése után úgyis más pályára lépnek.
Ezért az illetékes tényezők semmi áldozattól
k vissza nem riadva tegyék lehetővé, hogy a
férfiak arányszáma újból helyre álljon 1 Ezt
- pedig csak úgy érhetik el, ha a tanítóságon
ejtett sérelmeket orvosolva, azoknak oly élőhaladást biztosítanak, mint amilyenben a más
pályán működő hasonló képzettségűek része­
sülnek.
Az iskolánkivüli népművelés ép oly fontos
kulturténykedés,’mint a tanítás. Ezt nemcsak
a nyugati kulturállamok, hanem az utódállamok
is már régen belátták s igyekeztek is ezt ki­
aknázva jól hasznositani. Tanítóik ezen külön
munkáját azzal is honorálják, hogy előmenete­
lüket fokozottabb módon elősegítik, különféle
jutalmakban részesítik, mert tudják jól; hogy a
tanító ezen munkájáért vasár- és ünnepnapját,
szabadidejének minden percét áldozza fel s
így nincs fizikai ideje jövedelmét más privát
munkák elvégzésével gyarapítani.
Ha ezeken a sérelmeken rövidesen nem
segitenek, elnéptelenednek a férfi képzők s
nem lesz férfi tanító, ki ezen kulturmunka
szolgálatában végrehajtsa ezen nagy terveket;
szóval meg lesz 4a gyönyörű .szép keret, de
hiányozni fog a festő, ki a még szebb képet
hozzá- megfesse !
!

!

—y—ő.

——*
' •

N É P M Ü V EL ÉS

Pedagógia.
A fogalmazás tanításáról.
Irta és a mezőtúri járásköri gyűlésen 1925 év május
9-én felolvasta: Mihályfalvi József turkevei áll. tanító.

A fogalmazás tanitás célja, mint a Tanterv
és Utasitás meghatározza az, hogy „a tanuló
gondolatait Írásban is ki tudja fejezni és főleg
a gyakorlati életben szükséges írásokat cél­
szerűen végezhesse". Tagadhatatlan, hogy a
legtöbb iskolában e célt nem tudják keresztül
vinni s a fogalmazás tanitás általában gyenge
lábon áll. Hogy ez Így van általánosan tapasz­
talt dolog, nemcsak az elemi iskola, de a közép­
iskola sem tudja az írást és fogaimé zást az if­
júsággal úgy megkedveltetni, hogy később is
kedvvel és könnyedséggel végezzen írásbeli
W munkákat. A helyesírással még rosszabbul
vagyunk. Naponként látjuk, hogy elemi iskolát
végzett értelmes emberek nem tudnak egyszerű
bejelentést vagy kérést leírni, amit pedig szóval
jól el tudnak m.ondani. A világháborúban a
harcterekről, idegen országokból hazaküldött
katona levelekben mennyi uj gondolatok, ta­
pasztalatok, élmények nem íródtak meg a^éri.
mert a gondolatok kifejezéséhez szükséges
írásbeli készség nem volt meg. E helyett olvas­
tuk a semmit mondó, minden levélben egy­
formán megirt „Én hál Istennek egészséges
vagyok, amit mindnyájoknak kívánok s tiszte­
lem a sógort, a komát stb. kifejezéseket.
Vizsgáljuk hát hol és miben keressük az
okát a fogalmazás tanitás gyenge eredményé­
nek ?
Oka ennek az. hogy nincs kialakult mód- .
szeres eljárás e tantárgy tanításánál. Míg a
. legtöbb tárgynál jól bevált eljárásokkal ered­
ményt érünk el, addig a fogalmazásnál többféle
utón igyekszünk célhoz jutni. Sok tanító azt
hiszi, ha másoltat, tollba mond, olvasmány
tartalmát leíratja, esetleg nyelvtani szerkesztési
gyakorlatokat végeztet, ezzel eleget tett a fogal­
mazás tanításának.
Másik ok részben a Tanterv és Utasítás­
ban is van. A fogalmazás tanítás módszerére,
de különösen anyagára általános utasításokat
I
ad. „A részletes alkalmazást a tanító művé­
;
szetére bízza". Egyedüli konkrétum, hogy a IV.
osztálytól felfelé kéthetenkint egy iskolai és
I

házi dolgozat készítendő és hogy az V. és VI.
osztályokban a levél és a polgári ügyiratok is
lanítandók.
Hogy a házi és iskolai dolgozatoknak m*
legyen az anyaga, azt áz Utasitás nem mondja
meg. Rábízza a tanító belátására.
Szükségesnek vélem, hogy a most küszö­
bön álló tantervben a fogalmazás tanitás mód­
szere és anyaga részletesebben ki legyen
tűzve. Legyen meg benne az a minimális fok,
melyet az egyes osztályokban el kell érni, mert
csak igy tudunk a megszabott követelmények­
nek a magasabb osztályokban eleget tenni,
A fogalmazás eredményes tanítása egész
tanítót kíván s különösen az alsóbb osztályok­
ban sok követelményt támaszt a tanítóval szem­
ben. Szivvel-lélekkel kell e tárgy tanításába
fogni, ha a gyermekek leikébe is kedvet és
tevékenységet akarunk felkelteni, szóval ha
tanítást művészi magaslatra akarjuk emelni. De
mivel isteni tehetségtől megáldott művész tanító
kevés van, á legtöbb tanító az eredménytelen­
ségen elkedvetlenedve még kevesebb súlyt
helyez a fogalmazás tanítására,
Az iskola nem tudta a gyermekkel az
írást megkedveltetni, mert iskolai feladatok
előtte unottak voltak, kevés fogalmazási fel­
adatot végzett és nem használta ki a gyermek
öntevékenységét.
Hogy a fogalmazást eredményesebbé te­
gyük, .vizsgáljuk meg az egyes eljárási módo­
zatokat.
Újabban meglehetős élénk vita indult meg.
hogy vájjon „kötött" vagy „szabad" fogalmazás
módszerét alkalmazzuk-e ? Bár az elnevezés
„szabad , „kötött fogalmazás nem fedi telje­
sen a lényeget, mert az áthajlás egyikből a má­
sikba mindig fordul elő, mégis főbb vonásaiban
a kötött fogalmazás tömeg munka. Az elkészí­
tendő anyagnak tartalmat és alakot a tanító
ad. Közös előkészítés történik és a mondatok
megszerkesztésében az egész osztály részt vész
Az igy elkészített fogalmazás mondatai szórólszóra egyezők. Mivel a mondatok termelése
közös munka sőt sokszor a tanító gondolata,
ezért a gyermek egyéni ízlése és sajátossága
nem fejlődhetik ki. A javítás csak a helyes­
írási hibákra szorítkozik s stilisztikai és szer­
kesztési szempontból nem bírálható el.
Szabad fogalmazás alatt értjük, mikor a
gyermek a saját gondolata és ízlése szerint
dolgozza fel a témát. Az igy elkészült munka
|

_________________

5

teljesen egyéni lesz s ez mutatja meg legjobban
a gyermek tudását és érzés világát. Tárgya
csak olyan lehet, ami a gyermek érdeklődés
köréből van véve. Ez a tárgy érdekli, kedvvel
fog a kidolgozásához és sohasem lesz unott.
Ez vezeti a tanulót önállóságra. A tanító irá­
nyítása csak a megkérdezett helyesírási nehéz­
ségek leküzdésére irányul, de tartalom és alak
megválasztásába nem foly be. Mivel minden
dolgozat más és más, ezért egyenkénti javítá­
sokat kell végezni s főkép a tartalom és érteimesség rovására eső hibákat tesszük szóvá. A
bírálatánál óvatosak legyünk s a kevésbé si­
került dolgozatokat is, ^további bátorítással fo­
gadjuk el a gyermektől. A fő, hogy a bátorsá­
gát és önbizalmát — ilyen dolgozatok meg­
szerkesztésére — állandóan ébren tartsuk.
Hogy e két eljárás közül melyiket hasz­
náljuk, melyik a helyesebb, erre nézve még
élénk viták vannak s az uj eljárásnak nem
csak követője, de sok ellenzője is van,
A régi eljárás a kötött forma volt és tan­
tervűnk is főkép ezt javasolja, bár szabad fo­
galmazás címén megemliti, hogy a „IV. osztály­
ban próbát tehetünk kisebb egészeknek önálló
leiratásával. Előkészítést itt is szükségesnek
tart, de amely nem terjed ki a mondatok szö­
vegének pontos megállapításáig". Ugyancsak
ezen a helyen.olvassuk: „A fogalmazás taní­
tásának főszabálya: szoktatni a tanulót világos
gondolkozáshoz, szoktatni az öntevékenységhez,
szoktatni az íráshoz fokozatosan, tervszerűen".
Tantervűnk tehát teret enged — bár csak
a magasabb osztályokban — arra, hogy a
gyermekek gondolataikat szabadfogalmazás ke­
retében önállóan is kifejezzék. Rámutat az öntevékenység szükségére is, melynek félhaszná­
lása az újabb pedagógia legfontosabb eredmé­
nye s a gyermeki öntevékenység, cselekedtetés
és munkakészseg felhasználása minden tárgy
tanításánál nélkülözhetetlen. Csak az a kár,
hogy az ^tevékenységhez való szoktatás mi­
kénti keresztülviteléről a fogalmazás tanításában
az Utasitás nem emlékezik meg.
Mielőtt a tanítási eljárásokról véleményt
mondanánk, hogy vájjon az újítók által hirde­
tett szabadfogalmazási eljárást fogadjuk-e el
olyan formában, amint hirdetik? — hogy telje­
sen a kötött helyére lépjen és szerkesztési gya­
korlatok ne legyenek, vagy pedig maradjunk a
régi kötött formák mellett; nézzük meg a wabadfogalmazás előnyeit és hátrányait

6_________________________ N ÉPM Ü V ELÉS

Előnye, hogy a gyermek gondolkozásának,
érzésének hű kifejezője. Minden fejlődési fokon
a gyermek természetes, mesterkéletlen nyelve­
zetét kapjuk. Olyan ez mint rajznál az ösztönszerű rajz, ezért az egyéni stílus már korán
kifejlődik a gyermeknél,
(Folyt, követk,)

|

;

Egyesületi élet. .
Jegyzőkönyv.

j

(Folytatás).

5, .Keszthelyi István elnök felkéri Vitéz
Nagy László* karcagi ref. tanítót előadásának
megtartására, Vitéz Nagy László „a Levente
egyesületek, kapcsolatban a szabadoktatással '
címmel megtartja előadását. A tartalmas szép
előadáshoz hozzászóltak:
Nacsádi József pusztaecsegi tanító, ki
hozzászólása kapcsán javasolja, hogy a tanítói
könyvtárak egészitessenek ki olyan művekkel,
amelyek alkalmasak arra, hogy a tanító anya­
got találjon szabadoktatási előadásaihoz, hogy
a tanítónak módjában legyen alaposan készül­
ni az előadásaihoz s igy alapos munkát végez­
zen. Neveljék a jövendő tanítóságot úgy, hogy
a feladatnak mindenképen eleget tegyenek.
Bihary István kir. tanfelügyelő -Ur mondja,
hogy Vitéz Nagy László előadása tárgyát tel­
jesen kimerítette, úgy, hogy ahhoz szólni nem
igen Jehet, de ő nem hagyná magára a társa­
dalmat, mely az előadó szerint teljesen meg
van mételyezve s csak minden munkáját az
ifjúságnak szentelné, mely a jövő Magyarország
társadalma lenne, — hanem igenis a levente
csapatokon keresztül igyekezni a szabad
oktatással a mélységből kiemelni, ‘hogy ők is
hasznos hazafias polgárai legyenek a Magyar
Hazának
Hozzájárul Nacsádynak a fel­
szólalásához, hogy minden előadó készüljön
az előadásra jól és alaposan s lehetőleg a
tanítói könyvtárak egészitessenek ki oly művek­
kel, melyek alkalmas forrásmunkákul szolgál­
nak a tanítóknak.
Javasolja, hogy a közgyűlés keresse meg
és kérje fel a Nagyméltóságu Vallás ás Köz­
oktatásügyi miniszter urat, az Alföldi Közmű­
velődési Egyesületet, a vármegyei szabad­

i
j
,
■

i

népművelés

oktatási bizottságot, hogy a népművelési elő­
adásokhoz szükséges forrás munkákat bocsájtsák a tanítói könyvtárak rendelkezésére.
E szép előadásáért pedig a közgyűlés
mondjon Vitéz Nagy Lászlónak jegyzőkönyvileg
köszönetét.
Vitéz Nagy László, kiegészítve Nacsády
József és Bihary István kir. tanfelügyelő ur
határozati javaslataival a következő határozati
javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, melyeket
a közgyűlés el is fogadott és határozatilag
kimondta :
HATÁROZAT:
. a) Hogy az iskolánkivüli Népművelésben
teljes odaadással, hazafiui kötelességérzetétől
indíttatva teljes számmal — ki milyen tehetséget
érez magában — résztvesz.
Az egyes tantestületek végzett munkájukról
Igazgatójuk utján a Vármegyei Népművelési.
Bizottsághoz részletes jelentésben számoljanak
be.
b) Hogy igaz tudatában van annak, hogy
e csonka Hazát megtartani, a régi nagy Magyarországot visszahozni csak . egy egészséges uj
társadalommal vihető keresztül. Ezt az uj társa'
dalmat pedig nevelni kell. E nevelést hivatva
van végrehajtani a Levente Egyesület. Azért
e munkában minden erejével, lelkesedésével
tudásával, önzetlenségével, résztvesz s egyben
az ■ Országos Szövetségünk utján megkeresi az
Országos Testnevelési Tanácsot, hogy a Levente
Egyesületek működésre kiadott végrehajtási
utasítást szigorúan hajtsa keresztül pl. mulasz­
tások csökkentésére, bírságok behajtására, s az
oktatás egyöntetűsége tekintetében a lelki ‘és
' testi nevelés terén.
c) Az iskola fenntartó lássa el a tánitókönyvtárt ily hasznos könyvekkel.
d) Felkérendő a Vármegyei Szabadoktatási Bizottság, az Alföldi Közművelődési Egye^
sülét, teremtsen alapot, hogy az iskolánkivüli
népművelési előadásokhoz szükséges forrásmüvekkel az iskolákat lássa el.
e) A tanító a reformképzés tárgyalása
alkalmával az iskolánkivüli népművelési elő­
adások tartására a tanítójelölteket különösen
neveljék.
.
._ Vitéz. Nagy Lászlónak a közgyűlés szép
előadásáért hálás köszönetét fejezi ki,
(Folytatta köveik,)

HIVATALOS RÉSZ.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tan-

felügyelője.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir.
tanfelügyelője.
8893-1925. szí
Valamennyi áll. polgári és áll. elemi iskolának.
Tudomás és további eljárás végett értesitem, miszerint a vallás és közoktatásügyi
miniszter ur (7841 —1925. sz. rendeletében kö­
zölte velem, hogy a Szivgárdák mint egyházmegyeileg jóváhagyott hitbuzgalmi társulatoknem esnek azon egyesületek körébe, amelyekbe
való belépéstől a növendékek eltiltattak. Miután
a Szivgárdák a gyermek-ifjúság lelki vezetésé­
nek és nevelésének kiválóan alkalmas segéd­
eszközei, amelyek az ifjúságnak vallás-erkölcsi
és hazafias nevelését vannak hivatva szolgálni,
felkérem az Igazgatóságot, intézkedjék a tan­
testület körében, hogy a SzivgárdákQt tőlük
lehetően támogassák.
Szolnok, 1925. december hó 15-én.
\
A hiv. főnök -te;
Dr. Halmos Sándor
kir. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szoinok vármegye tanfelügye­
lője.
9429—1925. sz.

Valamennyi el. iskola Tanítójának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
ter ur arról értesült, hogy újabban egyes taní­
tók vezérkönyveket Írtak és hoztak forgalomba,
amelyeket azonban a Tankönyvügyi Bizottság­
nak nem mutattak be és amelyek az uj elemi
népiskolai tanlerv szellemének és intencióinak
nem felelnek meg. A VK. miniszter ur
828371 1925. rendelete értelmében nyomaté­
kosan figyelmeztetem tankerületem tanítóságát,
hogy hivatalos jellegűnek és használatra alkal­
masnak csak az a vezérkönyv tekinthető, amelyet
a Tankönyvügyi Bizottság javaslatára engedélye­
zett.
Szolnok, 1925, december hó 18-án.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.

7

9564-1925. sz.
Valamennyi nem állami polgári és elemi isko­
lának, óvódénak és állandó menedékháznnk
A tanítói nyugdíjintézetben való felvétel
ügyében egy felmerült esetből kifolyólag kér­
*
dést intéztem a miniszter úrhoz. A miniszter
I
ur 1925. évi december hó 15-én 94730—1925.
sz. a felterjesztésemre a következő rendeletet
intézte hozzám :
1925. évi november hó 21-én 8411. sz.
alatt kelt felterjesztésére ,‘tudomás j és további
eljárás végett értesítem a kir. tanfelügyelő urat,
hogy miután az 1924. évi XXVIII. t, c.-el meg­
szüntetett orsz. tanítói _ nyugdíj ésj gyámalap
helyébe lépett nem állami tanszemélyzet or­
szágos nyugdíjintézetének kötelékébe csak tan­
intézetek, s ezek közül is csak azok tartoznak,
melyek az 1924. évi 8400. M. E. sz. rendelet
1-pontjában felvannak sorolva, a nem állami
tanintézetek alkalmazottainak addig érvényben
volt úgynevezett egyénenkinti felvétele megszűnt.
Az egyénenkinti felvétel megszűnésének
természetes folyamánya, hogy az alkalma znttak nyugdíjjogosultságuk kezdő pontjáról itteni
részről semmiféle értesítést nem nyerhetnek,
mert az majdani ellátásuk alkalmával lesz el­
bírálandó.
Általános tájékozásul azonban közlöm a
kir, tanfelügyelő úrral, hogy a fenti nyugdíj­
intézetek kötelékébe felvett tanintézetek alkal­
mazottai ezen nyugdíjintézettel szemben külön
egyéni felvétel nélkül ellátásra akkor tarthatnakigényt ha a felhívott rendelet 1. fejezetének és
az 1914. évi 36. t. c.-nek 4. pontjában megjelölt
kellékekkel (magyar állampolgárság szabálysze­
rűen megszervezett állásra végleges minőségben
történt szabályszerű megválasztás, megfelelő
tanképesités stb.) rendelkeznek, mely esetben
szolgálati idejük az 1914. évi 36, t. c. 9. §-a
és az 1924.évi 8400. |M. E. rendelet 1. fejeze­
tének 7-ik pontja értelmében lesz számítandó.
A? itteni nyilvántartáshoz szükséges és
az alkalmazottak ellátásánál figyelembe veendő
adatok a fenntartók uévenkinti bejelentéseiből
fognak feljegyeztetni, ezért mondja az 1924. évi
95.090/IX. számú körrendeletem 111. fejezetének
5-ik bekezdése, hogy ezen adataik pontos­
ságára és hitelességére nagy súlyt kell helyezni.
Szolnok, 1926. évi január 5-én.
Biharry István kir. tanfelügyelő,

______________________ NÉPMÜVE LÍS_____________________________

Iskolánkivüli Népművelés.
'Rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.

1925. év végéig bejelentett
népmüv. tevékenységek.
1.
Analfabéta tanfolamok:
L Szolnok (Kir. ügyészség) 60 órával 25 halig.
2.
4
(katonai)
80
28 „
3.
Jászapáti
100.
48 „ \
4.
Karcag (r. k. iskolánál) 120„
23
5.
Jászberény (katonai)
100 „ 26 „
összesen 460

„

A népmüv. tevékenységek díjazására tíszteletdijakra a várm. Népmüv. Bizottság összesen
117,275.000 koronát irányozott elő.
Szolnok, 1926 január hó 22-én. ? 4
Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.

60—925. sz.

150
Valamennyi közs. Népmüv. Bizottságnak!

II.
Elemi ismeretterjesztő tanfolyamok:
(múlt évi analfab. tani, hallgatók részére)
í
1.
Jászapáti
80 órával 48 halig.
2.
Besenyszög
120
30
•
3.
Jászberény (katonai) 80
26

összesen 280

1.
2.
3.
4.
5.
6.

1.
2
34: 78.
.
10.
11.

„

104

III.
Ismeretterjesztő tanfolyamok:
Szolnok (Népfőisk. tanf.) 120 órával 34 halig.
!
„
(Urinők tanf.)
120 „ - 34
„
(Iparosok 4 )
120 „ 33
„
(Máv. alkalm.) 120 „ 35 "
„
(katonai „ ) 120 „ 44
Nagykörű .
80 „
60
I
összesen 680 „ 240
(Szervezés alatt áll néhány tanfolyam),

Tudományos előadások:
Szolnok o Máv. műhely 12 előadás
R. K. Legényegylet 30
R. K. Kör
12
Máv. tisztikaszinó 12
»
Kér. Nemz.Egys.Párt 13
„
Ipartestület
10
Keresk. Társulat 12
Jászberény áll. főgimnázium 26
» tanítóképző int. 24
Karcag
21
Turkeve
g
--------------

—1

»
összesen 178
(Szervezés alatt 32 előadás.)

Népies ismeretterjesztő előadások:
136 bejelentéssel 1694 előadás. (Részlete­
sen jövő számunkban hozzuk.) Szervezés alatt
40 előadás.

A „Falu" Országos Földműves Szövetség
vezetősége több, kb. 60 kötetből álló Gazdasági
Népkönyvtár sorozatot oszt ki községeknek és
egyesületeknek, köröknek.
Felhívjuk Tek. Címet, hogy ha ezek egyikét
valamelyik helyi kulturegyesület részére meg­
szereztetni óhajtja, hogy az adományozás iránti
indokolt kérelmét a „Falu“ Orsz. Szövetséghez
címezve Bizottságunkhoz mielőbb adják be.
Szolnok, 1926 január 22.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök,
népmüv. titkár.
kir. tanfelügyelő.

NÉPMŰVELÉS
25—926. sz.
Népm. Biz.
Valamennyi polgári és elemi iskola tantes­
tületének, igazgatójának, valamennyi óvó­
nőnek!
A Szociális Missiótársulat Országos Szer­
vezete a leányifjuság részére leányklubbokat és
leányegyesületeket szervez.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­
niszter urnák 1925. évi december hó 22-én kelt
72.921 1925. VlII/a ü. o. sz. rendeletére fel­
kérjük Címet, hogy az említett társulatnak a,
tevékenységét kísérje jóindulatú figyelemmel és
a lehetőség szerint támogassa. .
(Szolnok, 1926 január 12-én,
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök,
népmüv. titkár,
kir. tanfelügyelő.

Hírek.
Hivatalos látogatások. Bihary István
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő hivatalos látoga­
tást tett: Tiszaföldvár, Homok, Kunhegyes,
Abádszalók, Tiszaderzs, Jászapáti, Jászszentandrás közs. népmüv. bizottságoknál. Kísére­
tében voltak Szathmáry Lajos népmüv. titkár
és Keszthelyi István várm. tanitóegyes. elnök.

9

— Szathmáry Lajos népmüv. titkár hivatalos
látogatást tett Jászfelsőszentgyörgy, Szolnok (ip.
tanoncotthon), Jásztelek, Jákóhalma, Szolnok
(máv. tisztikaszinó), kir. ügyészségi analfabéta
tanfolyam, katonai analfabéta tanfolyam (Jászi
berény), ^katonai analfabéta tanfolyam, katonai
i
ismeretterjesztő tanfolyam Karcag, Szajol, Kun­
madaras községekben. Hivatalos útjára elkísérte
Keszthelyi István tanitóegyes. elnök.
Analf. tanf. vizsgája. A szolnoki kir.
ügyészségnél a letartóztatottak részére rendezett
analfabéta tanfolyam vizsgáját jan. 24-én d. u.
2—3-ig tartották meg Szathmáry Lajos népmüv.
I
titkár, központi kiküldött elnöklésével. A szép
eredménnyel zárult tanfolyam hallgatóit Dr. Mé­
száros Gyula áll. tanító tanította.
Oktató, ismeretterjesztő filmdiapositivek
I
a vármegyei népmüv. bizottság tulajdonában
nagyobb számmal vannak, melyeket 1—1 elő­
adásra darabonként 10.000 (tízezer) koronáért
kikölcsönöz. Ezek a Glória II. vetítőgépeken
vetíthetők, más mozigépeken nem.
Glória II. typusu vetítőgépet rendelt a
kunhegyesi közs. népmüv. bizottság.
p
Vetítőgépet kapott kölcsön a kuncsorbai
közs. népmüv. bizottság akkumulátorral együtt.
Rádió beszerzésén fáradozik több közs.
népmüv. bizottság.

54—926. sz.

Valamennyi közs. Népmüv. Bizottságnak!
V állás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter
úr 99.223—1925. Vili a ü, o. sz. rendeletére
hivatkozva a Népművelési Tájékoztató 10.
tárgykörének C. jelű részére Körösi Henrik:
agyar Lant című zenetörténeti tanulmányát,
mely a magyar dal történetével foglalkozik, a
Tek. Bizottság figyelmébe ajánljuk. Amennyiben
a lek. Bizottság ily előadások tartását tervbe
veszi, forduljon közvetlenül az előadásokat be­
mutatásokkal (énekkel, zenével, tánccal) rendező
dr. Lányi Viktorhoz (Budapest, Rákóczi-út 7.
sz. II. em„ 8.)
Szolnok, 1926 január 21-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
,.
en°k.
népmüv. titkár,
kir. tanfelügyelő.

Műveltséget, szórakozást jövedelmet
'

jelent minden

egyesület,

minden

iskola

számára a

GLÓRIA II. Siti,
12 méter távolságról 4 -méter széles ragyogóan megvilágított mozgó vagy állóképet vetít. M.nden
filmet játszik. Fényforrása: városi áram vagy nagy teljesítőképességű accumulátóraink. Mindenütt
azonnal üzembe helyezhető. Szakismeret nem szükséges. Egy a felszereléshez tartozó kis székrényben kényelmesen magunkkal vihetjük. Nagy választékú tudományos és szórakoztató filmek,
ismeretterjesztő állóképsorozatok felolvasó szövegkönyvvel. Egyesületeknek, iskoláknak részletfizetési kedvezmény.
Felvilágosítással a vármegyei Népmüv.
Bizottság is szolgál.
A vetítőgép ára 5.500,000 K.

Vetítőgép- és Filmipari Részvény-Társaság
Budapest, V„ Nádor-u. 28. Tel. 121-2t

(
í
í
I
i

-

10

N É P MÜ V E LÉ S

SZOCIÁLIS ÜGYEK.
Tanítói Otthon.
Ezen rovatot Tanítói Otthonunknak szán­
tuk. Ha nem is találunk benne nagy bevételeket
mégis örvendetes körülménynek tekintjük azt,
hogy' lelkes Kartársaink sietnek szerény fillé­
reikkel, hogy' a Tanítói Otthon létesítés ügyét
előbbre vigyék. Az egyesület csak hálásan
adózik Gyürkicza Miklós nyug. áll. tan. kar­
társunknak. ki fáradságot nem ismerő munká­
jának jövedelméből örömmel áldoz e nemes
célra. Kérjük kartársainkat, támogassák Gyurkicza kartársunkat, ezen fáradságot nemismerő
munkájában, hogy minél nagyobb jövedelmet
biztosítson Otthonunknak !
Otthonunk javára legutóbb a következő
kartársaktól sikerült adományszámba menő
jövedelmet szerezni.
Luifné Keszthelyi Mán életbiztosítása után
70.000 K. Szathmáry Lajos népművelési titkár
után 20.000 K. és Gál István yezsenyi kartárs
biztosítása után 50.000 K. Összesen : 140.000 K.
Eddigi összes jövedelem 920.000 K.
Az elnökség.

Adomány a Tanító Otthonra.
Czifra Sándor rákóczifalvai áll. isk. igazg.
tanító jótékonycélu isk. előadás tiszta jövedelmebol a Tanítói Otthon javára 2.445.000 koronát
küldött be egyesületünk pénztárába.
Schiezel Mária és Schmid Mária áll.
tanítónők 568.000 koronát.’ A mnzöturi "Jókai"
estely tiszta jövedelméből az ottani áll. isk.
igazgatóság, mint rendező bizottság 1,728 300
koronát. A turkevei áll. isk. igazgatóság által
rendezett szimelőadás jövedelméből 693 100
koronát adományozott. A beküldött összegeket
ezúttal nyugtázzuk s egyben kérjük az iskolák
zezetoit, igazgatóit, hogy iskolájuk tanitótestületenek névjegyzékét soron kívül az egyesület
pénztárosának megküldeni
szíveskedjenek.
Ugyancsak megemlítendő az is, hogy a B listára
vagy nyugdíjba ment kartársak közül, kik
óhajtanak tovább is a várm. tanítóegyesület
tagjai sorában maradni. ?

-

Jánossy Pál
Pénztárnok.

Meghívó.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye áll. tanító­
egyesület választmánya csütörtökön 1926 febr.
hó 18-án délelőtt .9 órakor Szolnokon a tiszaparfi állami iskolában gyűlést tart, melyre
|
ezennel az alant megnevezett tisztikart, valamint
a választmányi tagokat szeretettel meghívjuk.
Tárgysorozat:
.4
. L Elnöki megnyitó. 2. A tavaszi járásköri
gyűlések helyeinek és idejének megállapítása.
3. Titkári jelentés. 4. Pénztári jelentés, 5. Indít­
ványok.
Szolnok, 1926 január 25.
Greczmáyer Károly
Keszthelyi István
titkár.
elnök.
Alelnökök ; Ferenczy Kálmán, Bodor Lajos,
Deák Zsigmond, Soós József.
Jegyzők : Dr. Mészáros Gyula. Csömör
Irén, Molnár Győző.Pénztáros : Jánossy Pál.
Ellenőrök : özv. Zelenka Mártonná, Bacskó
Gyula.
Számvizsgálók : Csiky József. Richter
József, Vály Imre.
[
~
Könyvtáros: Schmid Vilmos.
Főszerkeztő : Magyary Gyula.
।
Felelős szerkeztő : Méhes Endre.
|
Járásköri elnökök : Ring Károly, Tóth
t József.
Választmányi tagok: Vidékről: Mohács
István, Bartha Béla, Renner A. József, Sóhner
Lajos, Merk Andor, Boris Ferenc, Mosó Hermin,
No^k Lajos, Maiiska Károly. Hizsa Károly.
Mihalyfalvy József, Balázs János, Raskó János,
Markseidt Károly. Molnár Béla. Juhász Bálint
Fodor Zsigmond. Nagy Károly. Szász Károly
es Pető József.
Választmányi tagok Szolnokról: Pethes
Gyula. Kantzlda, Egner Ilona. Hunyor Ilona,
í
zathmary Lajos. Csiky Ernő. Novothnv Jenő,
Va ay József Veress Mihály. Oreskó Dezső és
1 otola József.

Tanköny vismertetés.
Uj vezérkönyvek. Az uj Tanterv alapján
három uj vezérkönyv került a könyvpiacra:
L Uj veaerkonyv a beszéd- és értelemgyakorla
támlásához a népiskola I„ 11. Hl és IV
tály. számára. 2. II. Uj vezérkönyv a helyes- .
írás es nyelvimagyarázatok tanításához a nép­

iskola II., III., IV. V. és VI. osztálya számára
és 3. III. Uj vezérkönyv a természetrajz, gazdaságtan és háztartástan tanításához a népiskolák
III. és IV. osztálya számára.
Mind a három könyv két részből áll. Az
első rész: gyakorlati útmutató, amelyben hasznos
irányító elveket találnak a kartársak a tantárgy
módszeres eljárásának levezetéséhez. A má­
sodik rész: vázlatok és mintaleckék, amelyek
óráról-órára gondosan- elkészített anyagát adják
a tantárgynak. A vázlatok és mintaleckék egy­
ben a tárgy ismeretét is nyújtják.
Úgy a helyesírás és nyelvi magyarázatok,
mint a természetrajz, gazdaságtan és háztartás­
tan vezérkönyve minden tankönyvhöz használ­
ható.
Ez a három gyakorlati irányú vezérkönyv
nagyon megkönnyíti és feltétlenül eredményessé
teszi az osztályvezető kartársak munkáját.
A beszéd- és értelemgyakorlat
vezérkönyve ......... 50.000 K
A helyesírás és nyelvi magya­
rázatok vezérkönyve........................ 45.000 K
A termr. gazd. és háztart. . . 35.000 K
Megjelentek jLampel R. (Wodianer F. és
Fiai) könyvkiadó cégnél, Budapest, VI., Andrássy-ut 21. Kapható minden könyvesboltban.

LAPSZEMLE.
.1

Negyven év.
Előttünk fekszik a Ref. Tan. Orsz. Egye­
sületének hivatalos közlönye: Tanítók Lapja
1-2 száma, mely fennállásának 40. évfordulóját
ünnepli.
Ez ajkaimból örömmel üdvözöljük a Ta­
nítók Lapját és Dobó Sándor szerkesztőjét, ki
négyévtizedes munkában kitartóan dolgozott a
kitűzött célért: a magyar tanítóság érdekeiért.
Már magában véve nagy érdem az, hogy egy
tanügyi lap négy évtizeden át kitartó munkájá­
ban fenntartja magát anélkül, hogy eredeti
szándékától eltért volna. Ez annak magyaráz­
ható, hogy a lap szerkesztője mindig az igaz­
ság törvényén állott felkészülten. Igazságért
harcolt érdemszerüen, melynek megbecsülést és
elismerést igyekezett biztosítani. Nem holmi
jutalmakért dolgozott, hanem az érdembe ho■zott munkaérték megfelelő anyagi és erkölcsi

i

elismerésért. Mindezeket az egyházi és külön­
böző társadalmi, nevezetesen : politikai és nép­
oktatásügyi körök vezetői állandó figyelemmel
kisérték és sok esetben támogatására is siettek.
Legjobban dokumentálják ezt a lap ünnepi
számában olvasható üdvözlések, melynek ve­
zető cikkét dr. Baltazár Dezső debreceni ref.
tudós püspök irta.
Lapunk terjedelme nem engedi, hogy a
Tanítók Lapja 40 évi fennállása alkalmából
üdvözlők névsorát itt közöljük, mely üdvözlések­
hez mi is csatlakozunk ama őszinte kívánattal,
hogy a nagyérdemű szerkesztőjét a kiváló
munkatársaival együtt a jó Isten sokáig tartsa
egészségben I
Szerkesztőség.

Lapunk fenntartása.
'
i

Rendkívüli nagy gondot okoz egyesüle­
tünknek a lap fenntartása. Mert az' évi költség­
vetésben előirányzott összeg koránt sem fedi a
lap előállítási költségeit.
Hogy a fennakadást elkerüljük, mint a
többi társlapoknál, úgy mi is teljes bizalomma
fordulunk kartársainkhoz segítségért.
Segélyakciót indítunk^ lapunk fenntartása
érdekében. Amig csak lehetett, kerültük ez
akció megindítását. De amennyiben látjuk, hogy
minden takarékosságunk dacára sem leszünk
képesek a hátralevő lap számait megjelentetni:
kérjük kártársainkat, legyenek szívesek ki-ki
tehetsége szerint segély összeget juttatni ezen
célra.
Eddig tnár Keszheiyílstván egyesületi el­
nök és Szathmáry Lajosi várm. népmüv, titkár
urak 100.000—100.000 koronával járultak la­
punk fenntartásához. Ugyancsak Boris Ferenc
törökszentmiklósi ref. isk. ig. kartársunk egy
nagyobb összeget juttatott lapunk költségeire.
Ezúton is fogadják őszinte elismerésünket
szives adományukért, mit ezúttal nyugtázunkBárcsak többen követnék a nemes példát •
Reméljük, hogy a jövő számban több adomá­
nyozó kartársunk nevét közölhetjük.
A szerkesztőség.

1?

—------------ —----------------------NÉPMŰVELÉS
NÉPMŰV E L É 8________ _________________ £
szenvedés után elhunyt. A megboldogult a leg­
jelesebbek egyike volt. A buzgó, odaadó szol­
gálat, hivatásának szeretete, a higgadt, bölcs
k
naP’ Karácsony másodnapján
megfontolás, a felsőbbség iránti tisztelet és
eszthelyi István vezetésével a várm. tanító­
megbecsülés és főként a kiváló tanítói munka
egyesület elnöksége személyesen kereste fel
i
jellemezték. Fiatal kora dacára értéke, tekintélyé
bihary István vezető kir. tanfelügyelőt, hogy
i
és disze volt egyházának és kartársainak. Mind­
névnapja alkalmából üdvözölje. Az egyesület
két részről tényleg őszinte megbecsülésben is
elnöke rövid ugyan, de őszintén megnyilatkozó
részesült. A mindössze 28 éves ifjú tagja 'volt
beszedeben kifejtette, hogy a vármegyei tanitóa mezőtúri nagy ref. egyház tanácsának. —
sag a legnagyobb bizalommal van a szeretett
Tragikuma a legnemesebb forrásból fakadt:
' főnőké iránt s többek közt - úgy mond hazájáért folytatott harcaiban szerezte gyógyit.Kinek ismerve igazságos és megértő lelkese4fatatlan_ betegségét és ez a betegség ragadta
eset a tanugy és hazafias ügyek iránt, ami
el őt tőlünk. Mondjunk imát a megboldogult
csak buzditólag hat hivatásos kötelességeink
jeles, fiatal kartársunk lelki üdvéért, aki erkölcsi
teljesitesere . Ugyancsak a kir. tanf. hivatal
!
es szellemi kiválóságaival oly ifjú korában dih6826? ! Dr Halmos Andor k*- tanfelügyelő
1
csőséget és becsületet szerzett a tanítói karnak.
nasonlokepen tolmácsolta a hivatali személyzet
I nemzeteert feláldozta egészségét, életét és rövid
őszinte jókivánatait és a főnöke iránt érzett
j tanítói munkálkodása alatt oly értékes munkáragaszkodását. Az ünnepelt tanfelügyelő meg­
I
vai , szolgálta a legszentebb nemzeti munkát:
köszönve a jókivánatokat, a megjelent kartár­
a néjjoktatást, Áldott legyen emlékezete I
sakat magyar vendégszeretettel fogadta
í
n Kinevezés. A vallás- és közokt. miniszter
Szolgálatban visszatartott min. tanácsos.
ur Gyulai Erzsébet tanitónöt a jászárokszállásiA napilapok utján értesültünk, hogy Körösi
^kparti tanyai áll. el., és Kiss Eszter tanító­
Henrik min. tanácsost, a Néptanítók Lapja fel
nőt pedig a mezőturi-csergettyűi tanyai áll el
szerkesztőjét a szolgálati idejének betöltése
!
iskolához nevezte ki. A kinevezettek már két
után a nagym. vallás- és közokt. miniszter ur
,
évnél is több ideig helyettes minőségben müa tényleges szolgálatában visszatartotta. Körösi
Kodtek.
J Henrik kiváló magyar pedagógus évtizedek óta
szolgaija a népoktatás ügyeit, kinek megértő
oldván ag ev. el. iskolához rendes tanítónőnek
e ke szorosan forrott össze magyar tanítósággal
A vármegye területére helyeztetett:
hrrol tanúskodik a szerkesztésében megjelenő
Lórencz Éva áll. el. isk. tanítónő a nagykörüieptamtok Lapja, mely nemcsak a tudományos
।
csataszögi áll. iskolához.
Pedagegiai célok szolgálatában áll, hanem a
‘
Sz0,gá’atJéte,re beosztatott: Lehoczky
tanítóság anyagi és erkölcsi, érdekeit mindenkor
Magda Jaszladányról a szolnoki önálló gazd
elszmen tartja. Körösi Henriknek a tényleges
।
népiskolához.
szolgálatában való megmaradása csak kitüntetés
Helyettesítéssel megbizatott: Ácsai Mária
melyhez a magyar tanítóság szívből gratulál
Allamsegélyezés. A kpzokt. kormány öroki. tamtono a jászladányi kült. áll. el iskoIához.
71”^
módón törekszik a vármegye kurtuHelyettesként alkalmaztatott: Nauae
r is tevekenysegének anyagi támogatására. Legbauer Margit oki. tanítónő a szolnoki r. k. el.
ufobb a kisújszállási önálló gazdasági nép­
iskolánál.
iskolánál háztartási felszerelés céljaira 9 millió
Nyugdijaztattak: Benedekné Nagy Erzsékoronát, a jászberényi elemi iskolák építkezési
Sr“|k^ álL eL ‘anÍ,Ónö’ Vrammayné
célokra pedig 120 millió korohát segélyképen
Abraham Blanka turkevei állami óvónő és
engedélyezett.
Gönczi Ignác kőteleki községi tanító.
$y*SZh,n Ismét egy nemes tanitólélek
Vegelbánás alá vonatott: Esner |inn«
hagyott itt bennünket, nagy kárára egyházának
|
szolnoki áll. tanítónő.
,,Ona
es a nepnevelés ügyének. A mezőtúri ref. elemi
!
kürti 7
T**: Antal Aranka tisza!a Janlestülete ugyanis gyászjelentésen je­
kurh tanyai el. isk. tanítónő.
lenti. hogy a tantestület egyik kiváló tagjaKacz Zsigmond tanító 28 éves korában hosszas

Szerkesztői üzenetek-

Szám : 60—926.
Valamennyi közs. Népmüv. Bizottságnak.

A „Falu" Országos Földműves SzövetséS
több, körülbelül 60 kötetből álló Gazdasági
Népkönyvtár sorozatot oszt ki községek, egye­
sületek, körök között.
Felhívjuk Tek. Címet, hogy erre hívja fel
az érdekeltek figyelmét s az adományozás
iránti kérelmeket Bizottságunk utján terjessze
fel a „Falé" Országos Földműves Szövetség­
hez. (Budapest, V. Zoltán u. 8. félemelet.)
Szolnok, 1926. január hó 25-én.
Bihary István
ügyv. elnök,
kir. tanf.

Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.

Munkatársainkat tisztelettel kérjük, hogy
a lap részére szánt kéziratokat minden hó 10-ig
címünkre megküldeni szíveskedjenek. Sz. L.
Kenderes. A beküldött cikkét lapzártakor kap­
tuk meg, igy azt csak a jövő számban hozzuk.
Hosszú hallgatását mi is gyengélkedésének
tulajdonítottuk, azonban örvendünk, hogy job^
bán van s igy újból felvette a munkaharcot
Üdv. B. Gy. Nemcsak Önöknek okoz sérelmet,
hogy a tanítóság külön fizetési státus alatt van,
hanm nekünk is. Ebbe most bele kell nyugodni,
mert a tanítói státus legközelebb revízió alá
kerül.

14

OMEGA ÉS DOXA ÓRÁK!

as

N É P M Ű V E IzÉ S

N É P M Ü V ELÉS,' "

SCHAFFHAUSEN ÉS ZENITET ÓRÁK!

GOLDMANN MIHÁLY
MÜÓRÁS, ÉKSZERÉSZ ÉS LÁTSZERÉSZ
GOROVE UCCA SAROK

SZOLNOK

JÓKAI-UCCA 368. SZ.

/

Nagy választék : arany és ezüst ékszerekben, valamint zseb-, fali-,
vekker- és inga órákban. Vesz vagy becserél: aranyat, ezüstöt,
platinát, drága-köveket a legmagasabb árban. Javításokat gyorsan
és szakszerűen jótállással készít.

— Szemüvegeket azonnal készít orvosi receptre vagy anélkül. —

Lorgnettek nagy választékban.

!!

ÓRA-, ÉKSZER- ÉS LÁTSZER JAVÍTÁS

Ne dobja el törött szemüvegét!

I!

Megjavítom vagy átalakítom!

PAPP FERENC
-

TÁVIRAT!

?

>

.

:

''

_

' '___

-

'

L. ■<

_

,

Egymillióegyszázezer

22 ÉVE FENNÁLLÓ MECHANIKAI ÉS ELEKTROTECHNIKAI ÜZLET
TELJESEN MEGNAGYOBBÍTVA.

koronáért finom gyapjúszövetből a
legdivatosabb szabású
—

készít:

&

férfi-öltönyt
BLUM ÁRON férfi szabó mester,
Szolnok, Madách-ucca 2489.

AJÁNLJA KÉNYELMES RÉSZLETFIZETÉSRE ELSŐRANGÚ EREDETI
német gyártmányú varrógépeit és kerékpárjait.

I

TELEFON 41.
TELEFON 41.
NAGY JAVÍTÓ - MŰHELY.
!! LEGOLCSÓBB BEVÁSÁRLÁSI FORRÁS 1!

NÉPMŰVELÉS

TELEFON 218. .

SZŐLŐS] MIKLÓS
• RÖFÖS-, SELYEM- ÉS SZÖVETÁRUHÁZA.

SZOLNOK
VÁROSÁNAK LEGOLCSÓBB RÖFÖSÁRUHÁZA.

TELEFON 218.

VACZY MIHÁLY
Úri szaténjában készülnek
a legdivatosabb szabású
öltönyök szolid árakon.
eA5

SZOLNOK
BAROSS-UTCZA.

omcnocososci^^
Raktáron tart bel- és kül­
földi szöveteket

WACHS NYOMDAI MÜINTÉZKT SZOLNOK.

in

^művelés

A lir. tanfelagyelőség, a várm.

tanítóegyesület s a «rm. iskolánkivüli népmfiveMsi bh. hivatalos közlönye.

Kiadja: Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye Tanítóegyesülete.
megjelenek havonként.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre
60.000 korona.
Egyes szám ára
6000 korona

Főszerkesztő:

MAGYÁRY GYULA
Felelős szerkesztő:

MÉHES ENDRE

Plöfizetézi dijak éz rttínmáM Jánony
Pál egyzzületi pénztározhoz, a lap ml.
lemi rézzére oonaikozó kSzluaények a
zzerkezztözég Szolnok '(oázártéri izhoia)
címére küldendők Kéziratokat mm Mfart

«

omzo.

Szülői értekezletek.

irta^ dr. Saskeöy József, nyug. kir. járásbiró, volt isk. igazgató.

Mi, akik hazánkban első propagáói voltunk a szülői értekezleteknek, el­
képedve tapasztaljuké hbgy ez a nagy
kulturcélt szolgáló pedagógiai intézmény
helytelen irányban fejlődött. Nem igy
képzeltük, nem igy terveztük, nem igy
akartuk mi azt létesíteni. Nem a szolnoki
szülői értekezletről beszélek, ezirányban
tapasztalatokat sem szerezhettem. De
figyelem országszerte a szülői értekez- \
leieket, ismerem azt a sablont(,ámely a
tanintézetekben szokássá vált úgy, hogy
az e téren tapasztalt hibákat bízvást
lehet általánosítani.
A tanárok leadják az osztályokban
a diákoknak a közlést: holnap délután
a torna- vagy tanácsteremben szülői
értekezlet lesz, mondjátok meg szülői­
teknek, szívesen látjuk őket. A helyi
sajtó is közli a híradást. A szülők eleinte
tömegesen, később egyre szórványosab­
ban jönnek el. Az egyik tanár elfoglalja
az előadói széket, hosszú, száraz, el­
méleti, akadémikus értekezést olvas fel,
vagy mond el, amelynek egy tizedrészét
sem érti meg a közönség. Egy kis han-

gos vagy halk éljenzés, a szülői érte-

és hűségesen eljön erre a .szülői érte­
kezletre", de a többi bizony lassankint
elmarad. Ez a mai szülői értekezlet
sablonja. Lehelnek, sőt vannak kivétc
lAlr
«
lek,
de aA L_iüLL
legtöbb szülői értek
ezletnek
ez a sablonja.
Hát bizony nem jól van ez, rosszul
van ez igy. Mindennek lehet ezt nevezni
csak szülői értekezletnek ném. Mi eze-’
két az összejöveteleket valóban a szü­
lők értekezletének terveztük. A szülők
értekezletének, melyben a cselekvő te­
vékenységet a diákok szülői s nem a
tanárok fejtik ki; Szülői értekezletnek,
melynek elnöke szülő, előadója szülő,
a hozzászólók szülők s amelyben a ta­
nároknak irányitó, vezérlő szerep jut
csak. Szülői értekezletnek, amelyben a
vitát a szülők provokálják, egymás kö­
zött a szülők folytatják Szülői értekez­
letnek, amelyben a hozott határozat­
hozatalban a szülők akarata van le-

2

NÉPM Ú V ELÉS

fektetve. Szülői értekezletnek, amelyben
a tanár kifejezésre juttatja a szülői,
családi nevelés helyes irányba terelésé­
nek módozatait s amelyben a szülők is
rámutatnak az iskolai rend hiányaira,
• hézagaira, kívülről is észlelhető hibáira.
Szülői értekezletnek, amelynek határoza­
tai aztán megszívlelendők a szülők ál­
tal ' is, a tanári testület által is, de a
tanügyi hatóságok által is. Szülői érte­
kezletnek, mely az iskola és a család
közös -problémáit tárgyalja, az iskolát a
családi körrel, a tanárt a szülővel szo­
ros kapcsolatba hozza és az erkölcsi
nevelés, a jellaojképzés, a fegyelmezés
helyes módszereit a pedagógiailag nem
képzett szülővel megismerteti.
Ehhez pedig közvetlenség, összeműködés, tárgyilagos vita, közös eszme­
csere kell. A tanári testület gondoskod­
jék aktuális vitaanyagról, eredeti esz­
mékről, megérlelendő problémák felve­
téséről és az intelligensebb szülők közül
előadóról. Vezesse, irányítsa a vitát,
-- helyes irányba terelje az eszmecserét,
pedagógiai tudásával, szakképzettségé■ vei világítsa meg a felvetett problémá­
kat; szolgáljon felvilágosítással,magyará­
zattal, útbaigazítással. Legyen az ilyen
l irányban szervezett szülői értekezlet
valóban tanácskozás és nem akadémi­
kus felolvasó este. Fejtse ki szülő és
tanár a nézetéi szabadon, mesterkéletlen
modorban, fesztelenül, de ne felolvasás
utján.

•

Legfontosabb mégis az eszmecsere
anyagának, tárgyának a megválogatásaMódszertani, didaktikai, az elméleti pe­
dagógiai kérdéseinek a szülői értekez­
leten nincs helye. A családi nevelés
félszegségei, a gyermekszeretet lullengése. a g\ érmék szabadosság követ­
kezményei, a szülői* brutalizmus, a
gyermekkényeztetés? a házi feladatok

í

elvégzése s a diák házi tanulása terén
észlelhető abnormitások, a család szo­
ciális helyzete, a divat erkölcsrontó ha­
tása, a hiúság' káros következményei,
a ruházkodási verseny, a házi olvas­
mányok, a diákok szórakozásai, a mo­
ziba, a színházba, mulatságba járás
következményei, a tánciskolába járás,
a fürdés, az otthoni foglalkoztatás, a
szülők modora egyfelől, - az iskolai
demokrácia kérdései, a tanulmányi ki­
rándulások a gyermekek tankönyvekkel,
tanszerekkel való ellátása, az iskolai
vizsgálatok, a korai tanitás, a tanulók­
nak leckékkel való túlterhelése, az óra­
rend abnormitásai, a tanulók anyagi
túlterhelése s másfelől lehetnének a
szülői értekezletek vitatételei és még
sok más probléma,-melyet a napi élet
felszínre dob.
Végül fontos az is, hogy a szülői
értekezletek ne csak a középfokú, de
az elemi tanintézetekre is bevezessék.
A tanári kar agilitása pedig tegye eze­
ket a tanácskozásokat érdekessé, von­
zóvá, tanulságossá, hogy a szülők lelki
szükségből, készséggel és örömmel lá­
togassák azokat. ’

Országos Pósa-egyesületről.

|

|

Ez az egyesület még gondolat, terv, me­
lyet azonban meg fog teremteni a megértés és
nemzetvédelem.
Pósa Lajos bűvös költészetével, felülmúl­
hatatlan hazaszeretetével, körülrajongott férfias­
ságával, nagy leikével, hatalmas egyéniségével
már akkor a magyar gyermeknek szentelte
egész lényét, mikor a helytelen irányban megCsontosodott közvélemény úgy tartotta, hogy a
gyermeknevelés legfőbb gondja, szinte egyetlen
kötelessége a szürke, alacsony társadalmi állású
tanítóé. Ezzel a félszeg, uralkodó balfelfogással
szemben mily ragyogóan tündöklő a halhatatlan
költőkirály áldozatos élete, melyet semmi csá­
bítás, hízelgés nem tudott eltépni a magyar
gyermekseregtől. De nagyon nagy tanulságokkal

NÉPMŰVELÉS
gazdag, Pósa példája a nemzetnevelés szem­
pontjából. Milyen nagyszerű eredmény, hogy ő
a már jól fejlett magyar irodalomnak uj meze­
jét szántotta fel és tette gazdagon termékennyé
s ez a szinte semmiből elővarázsolt gyermek­
irodalom legnagyobb íróinkat: Jókai, Herczeg,
Mikszáth s a többit megnyerte a gyermekek­
nek. Egész sereg gyermekiről állított munkába:
Egri Györgyöt, Móra Ferencet, a Mackó bácsi
kiváló íróját, Sebők Zsigmondot. De ki tudná
sorba előszámlálni ?
Elvetette a sokak által úgy bálványozott
országgyűlési képviselőséget, az abból kinövő
politikái előhaladást, pedig több oldalról szinte
erőszakkal fűzték reá. Nem mozdíthatta kj
semmi és senki a nemzetnevelés - nehéz, de
előtte mindennél szebb s drágább munkájától. - .
Életével bebizonyította, hogy a nemzetnevelést nem szabad hétköznapivá szürkült
hivatalos kenyérkeresetnek törpiteni. A nemzet­
nevelésnek a nemzet szívverésévé kell magasz­
tosulni Pósa fenséges tanitása szerint kivált
ma, mikor a nemzet élet-halál harcában annak
a ténynek jut döntő szerep, milyen lesz a
nemzetnevelés?
Nem ismerné az iskolaéletet az, ki állítani
merné, hogy az magában hordja a nemzetne­
velés egyetemes hivatását. Az iskolai élet a
nemzetnevelésnek egy bizonyom része csupán,
mely sok, zavaró körülmény miatt a reá váró
feladatot is csak alig-alig teljesítheti. A nem­
zetnevelés másik jelentős része a családi ne­
velés, ismét másik nagyon fontos része lenne
a ma szinte nullává törpülő társadalmi nevelés.
A családi nevelésben sincs semmi egység, ha­
tározottság, célirányosság. Pedig az iskolai, csa­
ládi és fársadalmi nevelésnek a nemzet szent
érdekében, rettenetesen komoly jövője javára
egy vágányra kell jutni és a nevelés mindenik
irányának szembeötlő kidomborodással szinte
egybeolvadva ki kell épülnie. Ezt követeli a
magyar élet 1
Ezt nem lehet hivatalos kötelezettséggel
elvégezni. Ezt nem lehet törvényszerűvé, elő­
írásos tennivalóvá irányítani. Minden erre vo­
natkozó §. papiroson maradó halott lenne.
Ehhez a nagy nemzeti feladathoz nemzeti élet­
ösztön kell. Ebből az ösztönből kikapó láng,
lelkesedés! hév világíthatja be a cselekvés út­
ját; ez gyújthat tevékenységre s állíthat mun­
kába minden erőt, mely a nemzet védelmére

!
I
I

’
|

3

a nemzetnevelés egységes, céltudatos s az
egész nemzeti életet betöltő arányainak felépilésére hivatott.
Ennek a szent munkának megindítására
s elvégzésére kell egy jól szervezett nemzeti
eggesülefnek alakulni, mely alakulat legméltóbb
neve lehet áz „Országos Pósa-egyesület . Ez a,
név mindennél kifejezőbben bizonyság lesz
arra, hogy *az egységes nemzetnevelés Pósa
szelleme sierint töltheti be nemzetvédő örök­
becsű hívsását
E neiSetvédő nagyjelentőségű alakulatnak
mi tanítók elöljáró zászlóvivői legyünk I Szívjuk
magunkba Pósa szellemét gyújtó lángnak!
Kenderes.
Szabó Lajos.

Pedagógia.
A fogalmazás tanításáról.
Irta és a mezőtúri járásköri gyűlésen 1925 május 9-én
felolvasta: Mihályfalvi József turkevei AH. teafM.
(Folytatás).

A gyermek igazi tudását mutatja, ■ tárgyát
helyesen választja ki az ő érdeklődés köréből,
megfigyelések, átélt események, élmények adják
s mivel ezek a gyermek képzeletét nagyon fog­
lalkoztatják, örömmel, kedvvel végzik az ily
témák feldolgozását. Önállóságra neod. Mivel a
tárgy* kiválasztásából folyólag a gondolatok
könnyen jönnek egymásután, ezért nincs meg
az a gátló ok, amit kötött fogalmazásnál a sze­
gényes szókincsből eredőleg tapasztalunk. Egy
pár dolgozat után bátorsága támad s a kifeje­
zések olyan önállóságára tesz szert, amit más
utón el nem érhettünk volna. A feldolgozása
kevesebb időt igényel, ezért több dolgozatot
végeztethetünk és több időt nyerünk az alapo­
sabb begyakorlásra, ami az eredmény szempontjábóíbíontos.
A hátrányai, ha korán alkalmazzuk.
Alsótokon 7-8 éves gyermeknél az írás­
beli készség még oly kevés, hogy képtelen a
gondolatai leírására. Ezen a fokon nehéz a
gyermek figyelmét egy tárgyra úgy összponto­
sítani, hogy a logikus sorrend és a helyes
mondatszerkesztés meg legyen. Nem tudja a
fontosabb dolgot a mellékestől megkülönböz­
tetni főkép az érzelmei irányítják s igy mun­
kája szerte csapongó lesz, ami az értelem és
igazság rovására megy.

4

'

N É P M Ü V E L É S

Elemi iskolai gyermeknek kevés a szó­
kincse. Tapásztaljuk ezt különösen falusi egy­
szerűbb szülők gyermekeinél, akik a legköz­
vetlenebb szemlélt dolgokat szóval is alig tud­
ják elmondani, nem hogy írásban ki tudják
fejezni. E hibának a szülői ház az oka, ahol
elhanyagolják a gyermek szókincsének fejlesz­
tését s ily esetben csak gondos és fokozatos
nyelvi oktatással tudunk javitani.
*
Szabadfogalmazásnál sűrűbben előfordul­
nak a helyesírási hibák, mint a kötöttnél. A
gyermek a szavakat kiejtés szerint írja, ami
sok hibás szóképzetek kialakulását vonja maga
után. Ez okból a szabadfogalmazás korai al­
kalmazása a helyesírás rovására Van. Nagyobb
követelményt támaszt a tanulóval szemben.
Nehéz olyan anyagot felvenni, ami az egész
osztályt egyformán érdekelné s mig az egyik
könnyebben és folyékonyan tudja magát kife­
jezni, addig a másik nehézségekkel küzd. Ebből
következik, hogy előkészités nélkül nem min­
denütt lehet a szabadfogalmazást keresztül
vinni.
A szabadfogalmazás előnyére és hátrá­
nyára felhozott érvek mind helytállók s a he­
lyes álláspontunk az lehet, hogy a két eljárási
mód szépen megfér egymás mellett s halad­
junk a középuton, vagyis alkalmazzuk úgy a
kötött, mint a szabadformát. Alsófokon II.—III.
osztályban főkép kötött formával fejlesszük a
gyermek szókincsét, a gondolatok helyes ren­
dezését és mondatszerkesztést gyakoroltassunk.
Felsőfokon IV.—VI. osztályban a szabadfogal­
mazásnak adjunk nagyobb előnyt, hogy ezzel
az iráskedvet és öntevékenységet fokozzuk.
A iogalmazástanitás menete*
Hogy a gyermek fogalmazni tudjon, szük­
séges először, hogy a tárgyra vonatkozó gondoláfokat kitermelje, másodszor, hogy előszóval
el tudja mondani s harmadszor, hogy megfelelő
formában le tudja imi. Ebből következik, hogy
az írásbeli fogalmazást mindig megelőzi a szó­
beli. A tanulókat szoktassuk rá, hogy oly ter­
mészetesen és egyszerűen Írjanak, ahogy szó­
val elmondják. A szóbeli fogalmazásnak tehát
fontossága van s ha elhanyagoljuk eredmény­
telen lesz az Írásbeli fogalmazás. Itt kapcso­
lódik össze e tárgy tanítása a többi tárgyaké­
val, mert az ott megtanult dolgok szabatos el­
mondásával és leírásával már fogalmazást vé­
geztünk. Ezen kapcsolatok állandó fenntartása

elengedhetetlen szükség az eredményes tanitás
szempontjából s a jó tanító lépten-nyomon fel­
használja.
Ami nehézségek az Írásbeli fogalmazásnál
előfordulhatnak, azt a szóbeli fogalmazásnál
megbeszélve elhárítjuk úgy, hogy a tanuló a
leírásnál már semmi különös nehézséggel nem
küzd.
A szóbeli közlés és szókincs fejlesztésére
szükséges, hogy a gyermeknek alkalmat adjunk
sok beszélgetésre. Engedjük beszélni valamely
kérdésről, úgy, ahogy természete és felfogása
megengedi. Fontos ez az iskolában és a szülői
házban.
A tanító szép beszéde, elbeszélésnek, me­
sének mintaszerű elmondása, helyes hangsú­
lyozás, eleven, szemléletes előadás, maradandó
példa a gyermek előtt. Az olvasmányok, ver­
sek szép felolvasása, a beszéd s értelemgya­
korlat, később a társalgási óra fejleszti a szó­
beli készséget. Minél többet olvastassunk, sok
magyarázattal ne fárasszuk a gyermeket s ne
rontsuk le azt a lelki hatást, amit a kiváló irók
munkái a gyermek leikéből kivált. A túlzásba
vitt szó és értelem magyarázatoktól óvakodjunk.
Olvasson a tanuló odahaza minél több jó
ifjúsági könyvet I Az iskolai könyvtár könyvei
forogjanak a gyermekek kezében s könyvosz­
tási órákon az olvasottaknak számonkérését el
ne mulasszuk,
Mielőtt a tulajdonképeni fogalmazási gya­
korlatokra térnénk, de közben is, gyakoroltat­
nunk kell a fogalmazás technikai kivitelét, ne­
vezetesen a mondatszerkesztési és helyesírási
gyakorlatokat. Szerkesztési gyakorlatot különönösen alsófokon sokat végeztessünk. Ide sorol­
ható a másolás, tollbamondás, rövid olvasmány
tartalmának leírása. Könyv nélkül tanult vers
írás s végül nyelvtani gyakorlatok. Ezen gya­
korlatok főkép a helyesírás megtanulásának
szolgálatában állanak s igy valamennyi osztály­
ban gyakorlandók. Sikeresen alkalmazhatók
házi feladatok végeztetésére is.
Lélektani kísérletek bizonyítják, hogy a
helyesírás megtanítására legjobb mód. „ha leírt
szöveget másoltatunk s leírás közben a tanulók
ki is mondják a szó leírási alakját". Hiba volna
azonban, ha különálló, egymással össze nem
függő szavak Íratásával akarnánk a helyesírást
tanítani, mert igy a figyelem nem a szók tárgy­
képzetére irányul, hanem magukra a szók,
•

i

•''

.

H

5

N É PMÜYB1.ÍS
hang, illetve írás képzetére. Mér pedig a helyes­
írás úgy lesz maradandó, ha a tárgyképzetek­
kel kapcsolódnak az irásképzetek. Ezért mindig
összefüggő, a gyermek előtt ismert, lehetőleg a
tantárgyak anyagából válogassuk a másolási
vagy tollbamondást szöveget.
Tantervűnk a kötött fogalmazás menetét
3 fokozatban állapítja meg. Alsófokon monda­
tok megfogalmazása kérdések alapján. Közép'fokon összefüggő kis egészek közös megfogal­
mazása. Felsőfokon megadott vagy közösen
készített vázlat alapján készíttetünk fogalmazást.
Az eljárás a következő.
‘
Az anyag helyes kiválasztása. Tanító fel­
adata, hogy oly témát válasszon, mellyel az
, egész osztály leikéhez kapcsolódik. Tehát azok
a témák jók, melyeket a gyermek is átélt. Oly
feladatok, melyeket csak megtanult, nem tudják

lelkét megmozgatni, s nem keltenek kedvet
benne megírására.
Az előkészités áll az anyag összehordá­
sából, réhdezéséből, tagozásából s szóbeli el­
mondásából. esetleg kérdőszók vagy vázlat
felírásából. Az anyag összehordása úgy történik,
hogy a felvett témáról engedjük beszélni az
osztályt. Lehetőleg mindenik tanuló folyjon be
1-2 mondattal az anyag összehordásába. A ta­
nító csak égy pár óvatos irányitó kérdést adjon
fel, ha látja, hogy a felvett téma lényege, magva
nem -domborodik ki a gyermekek beszédéből.
Elhibázott eljárás, há \a tanító mondja el a
téma tartalmát vagy előre elkészített kérdésekre
felelteti a tanulókat, mert ez esetben a tanító
saját beszédmodorát, mondatszerkesztését erő­
szakolja rá, ami a gyermek ^gyéni stílusa ki­
fejlődését gátolja.

(Folytatás köveik.)

TÁRCA.
A mi tavaszunk.
Tán a perzselő nyár heve hozza
— Átfolyó hőhullám — erő,
Vagy talán a megdermedt halálnak
Zúzmarát sírjából törtet elő . • .

Lehet, hogy épen márciusra lesz,
Mikor az élet-rügy fakad ■ ■ .
Mikor tavasz mosolyg a mezőkön
És öléből szétszór virágokat • • ■
Vagy november csillogó derén lesz.
Mikor a lomb-korona hull,
S az enyészet Vad tort ül a tájon
— Győz a halál, győz irgalmatlanul . . .

— Bármikor is jön, — eljön biztosan!
Én látom I Közel az érkezése!
Megérem a napot; fáradt szivem
Még nem tér meg addig pihenésre!

_ Jön, mint a oilágtiszUU Vihar,
Mely szárnyát erőre bontogatja
Jön a mi tavaszunk, vihamapunk,
Rabmagyaroknak szabadságnapja.
Zsiga Lajos,

Választmányi gyűlés.
A várm. tanítóegyesület választmánya febr,
hó 18-án Szolnokon gyűlést tartott. Keszthelyi
István egyesületi elnök,, az üdvözlő szavak
után jelentette, hogy a gyűlés tárgysörozatának

legaktuálisabb részét az uj tanterv ismertetése
képezi. Mire Bihary István vezető kir. tanfel­
ügyelő nagy szakavatottsággal ismertette az uj
tanterv végrehajtásánál azt a célt, mely hivatott
az uj és régi tanterv közti különbséget meg­
állapítani. Ezért a tavasszal tartandó járásköri
gyűlések fő vitatárgyát az uj tanterv ismerteté­
sének, úgy általánosságban, mint részleteiben
— kell képeznie. Ez annál is inkább szükséges.

5

“--------------- ---- ------------- —E P M > V e L É S
k
7 végrehajtási utasítás nélkül
datoft kl> egye]őre
a céi{udatosséggal
^odati tapasztalat fdtemeri-e a
antervben lefektetett ama irányelveket,, melyek

örömmeU^* ’ “ a,kal°mbó1 a javaslatot'1 |
örömmel fogadta.
Következett a pénztári jelentés, melyből
megállapította a választmány, hogy a tagsági
duak címén alig 20 millió korona folyt £ 5?
millió helyett, A választmány elhatározta hogy

,

i e’>'m“ba™10 kapcsoló^ sokkal jobban elősegíti a népiskola műn-

i

gozott^ 7^° kÍf , tanfelü^e10 kész tervet dol­
gozott ki es azt bemutatta ,a választmánynak
azon javaslattal, hogy a járásköri gyűlések az
sík. han^' 06
ismertesköd ^7, reSZle‘eÍben *•
a szolnoki járás­
ig a 7 “ ÓJtdánOS réSZ melle« —'

.‘gazga,ója
- vezetője
oda
ÍzIsékTe
hátralékot
rövidhasson
időn belül
izessek be, mert ha ez igy fog tartani, úgy az
fésűiét kénytelen lesz szigorúbb eszközökhöz

í1

műJX
St

tartásához szives adományaikkal hozzájárulni
iXXk7^en<7uA 8X0108 egyéb fo,yó ügyek
d- u. 7,2 órakor véget ért, (m e)

x

A jászberényi járásköri gyűlésben az ál­
talános rész mellett a földrajz
77 i
z_,
i . OKIrdJZ' ~ történelem,
számtan - mértan, különös figyelemmel a ta­
nyai osztatlan népiskolákra.
•
|
A kl8UjsZÓ^ási j«ráSkÖri gyűlésben az ál.±7^ me"e“:

I

.

I
minden köri gyűlésen egy-egy
ÍS ke'ül “ö।
yegre, — a leventek oktatásáról
közgX^T^ 7°^ -állapította a
.‘deJe a kovetkező sorrendben A
kisújszállási járáskor f. évi ápr. 17-én; a mező,
tun járáskor ápr. 22-én ; a jászberényi járáS
apn
en; a tiszaföldvári járáskor ápr. 27-én
es a szolnoki járáskör ápr. 29-én.
1 - G^^ájer Károly egyesületi titkár szabadbeszámol az elnökség -eddig, mű­
ködéséről s • előadásában kimerítően foglalko­
i
zott a tanítói státusrendezéssel, kifejtve bennp
azon sérelmeké!. melyek a lanuS”^
’
nyen érintik.
'erzeKeMehes Endre fel. szerkesztő a tárgysoro
JaVaSÍato‘ te,t’ bogy Renner A. Jó­
zsef szajoli rk tanítónak Igazgatóvá törlént ki
ÍOglaItaSsék be a jegyzőkönyvbe. Mire
« választmány lelkesedéssel üdvözölte a nagy1

I

III. Egyetemes Tanügyi
Kongresszus.

számtan

iskol

I

önk •
7 ap ,ovabbl megjelentetése
7csakkérjük
“ adományokból remélhető. Ezúttal
lelkes tagjainkat, hogy lapunk fenn­

János
7 jÓTésköri ^ülésben az áltam^Á re
irá8- ^Imazás. olvaslalokyt
,a
és órtelemgyakoriákra
ek,nteltel a tanyai osztatlan népisko-

falánk ‘í3^01^” járásköri gyűlésben az átrálános rész mellett : Írás, fogalmazás, olvas--yok dapján, a beszéd-értelem gyakorlat-

kapcso,a,ban rárgyaltatott a NépÍS’ -^-nyira

I

A kongresszus előkészítő bizottságának
elnöki tanácsa f. évi február hó 4-én“

II

. ° ak7. a Farenc József Tanítók Házában tartóttá ülését Kornis Gyula dí. egyetemiManár
í^fot^
3 köve,kezők ^vételével: Rá­
kos István kir. tanáesos, Mosdóssy Imre min
anacsos, Tauffor Vilmos dr. nyug eg^et r’
™T d?c7 fno8 dr e8,eL r
, dr eV,el- m- tanár. Sulyok János i.,^ I
nevelési szakfelügyelő, Heródek Károly Vakokes siketnemák intézetének igazgatója, Barkács
Mana az Erzsébet Nőiskola igazgatója. Sólyom
os gyak. polg. isk. igazgató, Novágh Gyula
I
népművelési titkár, Molnár Oszkár, Édes Jenő
középiskolai tanárok, Kovács Dezső dr. a
tovSkS- Tanárok Közlönye szerkesztője,
továbbá Simon Lajos. Tóth Árpád, Papp Gyula
■

“

biZ°"Sá8

károsa

részletesén'
e|nökw>egnyilója
után
részletesen 8ismertetteda'’ kongresszus
szervezetéi
'^^ horzaszote^
r“m a kod
8
elíogadolt. Eszennt a kongresszus ülései kétfélék : általánosak
L idSrOSZ
^^^os ülés tárgyai;
>ánnd' 71 neve ésrádományi kérdések, 2. álta­
lános iskolaszervezeti ügyek, 3. anyagi ügyek

7

I Nszakosztályok a következőkI- Népoktatás: 1. Kisdedóvó szakosztály, 2.

I

1
I!

megjeleni 28.657-1925. Vili. a. «. fendetelível
az elemi népiskolák, továbbá a
/
nyu továbbképzők, valamint az onaUé.
sági népiskolák ifjúsága reszere rendszeres te
kötelező iskolai qktatóíilmeloadasokrol beérke
4
ze« adatokból sajnálattal kell ”^9'“
hogy ügy
állami, mint felekezeti isko ák
csak "igen korlátolt számban, vagy egyáltalán
“m vednek részt az oktatónlmelőadásokon.
Az iskolák a részvétlenség okául rend­
szerint a kedvezőtlen gazdasági vi82^0^1
hozzák fel, amit azonban beMóllónak
Testnevelési szakosztály VII
és emberbarát! intézetek : 1. S.ketnemal óta.
nem lehet, mert a minisrfónum ékal^eg^
szakosztálya. 2. Vakok oki szakosztálya 3.
oltott és alig 20 aranyhllért kitevő 3000 koro
Árvaházak szakosztálya. Vili. Noneve es. .
nás részvételi dijat egy hónapban egyszer a
legszegényebb szülők is szívesen aldo^ók
Nőnevelés! szakosztály. IX. lsko.ank.vuli népSebért, kivált ha az iskola részéről te
művelés: 1- Iskolánkivüli népművelési szak,
úgy Xnnak tájékozva, hogy ez^a csekély ál
osztály X. Iskolai felügyelet. XI. Tanügyi nép­
jóléti intézmények: 1. Tanitóhazak, udulodozat nem fölösleges megterhelés. ba™^ “
telepek kérdése. XII. Ifjúsági irodalmi szak- .
rendes iskolai oktatás és neveles hatályossága
osztály. XIII. Gyermektanulmányozási szakoszerdekAtegszegényebb szülőknek azonbanjég
tály’ Simon Lajos főtitkár felolvasta az országos
!
ezt a csekély részvételi dijat sem kell behzetntanügyi egyesületekhez küldendő
e *vas
mert a résztvevő növendékek 25 /o-a díjmen
melyben az elnökség felkéri az egyesületek
sen látogathatja az előadásokat.
vezetőségét, hogy azokat a tételeket amelye
Tapasztalataink szerint is oly varos°kba"’
a kongresszuson előterjeszteni óhajtanak, lég
ahol a tantestület a filmoktatás kérdését kellő
később jünius 1-ig küldjék meg az előkészítő
megértéssel kezeli, az iskolák
,
bizottság elnökségének.
fág;/ljaka^
csaknem teljes létszámban vesznek részt az
góbén állapították meg. Jelentkezni lehet koz
eloadJOfolyó iskolai évre a kivánalmaknak
Tóth Árpád pénztáros előterjesztése után
megfelelően külön elemi iskolai sorozatokkal
Kornis Gyula dr. elnök jelentette hogy a fő­
és a gyermek szivét, lelkét és kedélyét « neváros tanácsosa az előkészítő munkaiatokra hl
mesitő és szórakoztató filmekkel is kiegészítette
italos helyiséget utalt ki (Vili., Mana Terézia
í,lm8°rXar Néprajzi Társaság Emberfoldtéri gyak. isk.) és megfelelő segítő erőről
gondoskodott. A kultuszminiszter a kon^Z'
rajzi Szakosztálya és a Magyar-Hollandi Kulszust előkészítő bizottság költségeinek részbeni
turgazdasági Részvénytársaság a folyó iskola
fedezésére egyelőre 115 millió koronát folyósít.
évre a kivánalmaknak megfelelően külön elem
Az elnöki tanács tudomásul vette, hogy a kontekolai sorozatokkal és a gyermek szivet lelket f
gresszszussal kapcsolatban tanszer- es tan।
és kedélyét is nemesitő és szórakoztató filmek­
könyvkiállitás is lesz.
------------- ------------- !
kel is kiegészítette filmsorozatait.
HogJ a vallás- és közoktatásügyi minisz­
HIVATALOS RÉSZ.
i térium legszebb intenciói az iskolákbani keUo
mértékben érvényesüljenek Tek. Címet fe ív
Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
hogy a tapasztalt részvétlenség
>
érdekében az említett miniszteri rendelet végre
hatását
saját
hatáskörében
is
3ZO
^^
9723—1925. sz.
Valamennyi elemi sazd. ism.. önáUó smrf. ismiről az iskolák felülvizsgálata alkalmával meg
kóla tekintetes igazgatójának, tanítójának .
' győződést kivának szerezni.
A magyar királyi vallás és kögotaatoüaá
Szolnok, 1926 i«n. 29.
miniszter ur Önagyméltóságának a „Néptanítók
S 1925. évi XXVII- és XXV111. számában

Népiskolai szakosztály, 3. Tovabkepzoisk. szak­
osztály, (ism. isk.) 4, Tanítóképzőink szakosztály.
II. Középfokú oktatás: 1. Polgári iskolai szak­
osztály, 2. Középiskolai szakosztály. I L Felső­
fokú oktatás : 1. Főiskolai szakosztály. IV. Szak
iskolai szakosztály: 1. Mezőgazdasági iskolai
szakosztály 2. Ipariskolai lakosztály, 1 Keres
kedelmi iskolai szakosztály. V; Művészeti ok
tatás- 1 Rajzoktatási szakosztály, 2. Ének- e
“nlokteiási szakosztály. VI. Testnevelés: 1.

3

népmüv elés
Jász-Nagykun s2O|„oIi vármegye kir.
tanfelügyelőjétől.
1220—926. sz.
v .
/
Körrendelet.

valaszkassanak az anyagtól ’
* “lok el‘
tóníerv'a vXt^X"’ ««
- aj

hoz es tanítónőhöz.
évi augu^tus^ó^02*^^
bizottság 1925.
uguszius no b-an kelt 21Q9 mór
rendeletével elrendelte, hogy a V K M-SZamU
Urnák 58742—1925
gy , ,
K. Miniszter
1467—1925 pin
’ rendelete alapján az
Iák részére k.adoiM 7 .
1-vel éleibe léplellessék’"
925 SZep'emb"

““
‘ taitók Lapja
« '“"o' «• Népszerint az ui tZ i L
és
csak később fog iTeXlenni S.ZUkséges Utasitás

.

!

számaiban8

1

ía,°m annakmiért fef,a szűkkogy UJ Tantervet
,an,ar»yankint

óriási változásotcon^m^10^8 l °fö Ö viszonyok
b- az időin

másodrangu
Elfogás
ma kérdés
mini

-u

ma már92
esaé,eí
«eg

háború és a forrod i i ev e °tt volt, a világfelszinre, A régi tanterv
d°,g°t vetettek
tárgyak keretében voh
eleresere sok volt az anyag.
’ d a Ceí

>

.X

érte'me'
n’Z'1’

illeszleilék b^az 717 7 "k!1” aMmPonlWból
gyakorlatot a magyar^nÜl C i beszédér,efemMagyarország földX T ple«
Pontja és azért van
d ddrajztanitás közkeretében a szulötólZ^
illesztve A
.
retete annyiszor behogy a bgX? ^Xe^' 7'’

az ^1^7 S '^“t^bb alkateleme

ságának figyelmét küld'8 -fanifó’
tanításuk alkalmával mindi^
hlVOm’ hogy
mi a tanításuk célja.
$
gondo)janak,
hogy 7
'^lentösebb ujitáaa.
lanlárgyat megszünlelí
kÜ'Ön
nyelv tárgykörébe óc
l
asztja a magyar
IV. osztóra. £ tt^Xd’

MvÓ la"évi

hogy reá mutassak arra^h
ségét a Miniszter Ur an
adjon ki és azonlr utasításokat is adjak™

é» emellett
nevelés, a termelés és
MV 7ies

Pedig a lanlerv végrehaitó«h°
nia. különösen azXl hí m 7"
látni kell, hogy manan -87 a jH^000 kangozkell dolgozni^ é. 7 5 mindenkinek többel
kell nevelni az ifjuSagÍ(
munkasza">tól'e

végrehajtás körül szerzett t ’
a mosfani
legyen elkészíthető Az il aPaSZ S öt°k a,aPján
zésére és gyűjtésére! JnZ apaszía,atok szerMiniszter u7 és ezen n?7vr en8edé,^t a
a tanitóságot is bele aka^a™ °SSagU
Rendelte, hogy eL
amen"*ben
^tületi ülésen7og]a]^
,an’
fontosabb megáSnod^^
szerbe foglalva
an argyan^ént rend­
vételeim mellett 1927 apasztaíafaim és észreUAoz
« Miniszter

távén és kimerítően hMkozZk"^'
anlerv közötti kuIömbségekkeT «
“ UÍ
fontosabb részeiről « - ?
k
UJ tanterv
zott amelybőlT^\
mÍnta tanitást hohat és okulhat
8°kat ^ul-

s

népm 10

j
I
!

I
I

sondolnt. mintha azzal, hogy tal „
a™
nanl nem szerepel, ezen 7ír “r .
8ya’
veszített volna söl -IL.nl. 7 57 ontos3a8ából
emelve, igy még mbh
7°7g- iobban ki
‘«y meg jobban elérhető ht a «-i v
a gyermek megtanuljon gondolkozni Í
még jobban rnevismerh^H .
’ beszelni,
egész lelki világát K T- - 0 anJtó a termékek
értelemgyakodX ^,On°Sen fon^ a beszéd­
földön, Thol Xl^
Íh az al-

200-300 szókipccseOelennek
bán. A III—IV
J
nek, meg az iskolá­
it célozza. hoZ 'íh^
vafe felvétel
amely a második osztályba
a hézagértelemgyakorlat és az ötödik
beszédreplő külön tárgyak között vdt° A
ertelemgyakorlat anyagának ö«
-m
d es
tanterv célja az
k °sszea,htásánál a
és fogalmazási készségé

.

nemesítse, nem pedig csupán az értelemfejlesz­
tés. A tantervben összeállított beszéd és érte­
lemgyakorlat anyaga nem tudományt akar nyúj­
tani, hanem az életet akarja bevinni az iskolába
és pedig mindig csak annyit, amennyit a gyer­
meki lélek befogadni képes. Az uj tanterv sze­
rint az 1 III. osztályban a beszéd-értelemgyakorlat anyagában a játékok is fel vannak véve,
amelynek célja a kedélyképzés. Az első osz­
tályban ismertetni kell a szőlői házat és annak
tartozékait, az iskolát mintegy nagyobb csalá­
dot, amelyben a tanító, mint a család feje, a
növendékek pedig mint testvérek szerepelnek,
ahol épugy meg kell lenni az egymás iránti
szeretetnek, mint otthon az igazi családbanAz első osztály anyagában az uj tanterv uj
szép részleteket vesz fel, mint pl. Békesség
egy födél alatt. Kegyelet, törvény.tisztelet, cse­
lédekkel való bánásmód stb., amelyre nagy
súly helyezendő, mert ezek ismertetése az er­
kölcsöt nemesiti.
A második osztályban következik a köz­
ség mint nagyobb család, az otthonból itt már
falu, a kertekből határ lesz, de mindig úgy
kell beszélgetni erről a kérdésről, hogy a gyer­
mek érezze ki minden szóból és később érezze
maga is, hogy amiről ő tanult az az ő szülő­
földje, melyet szeretni kell és ezzel az anyag­
gal már a második osztály anyagába kezd
belekapcsolódni a földrajztanítás. Az uj tan­
terv szerint már bizonyos történelmi érzéket is
fel kell a gyermekben kelteni, azáltal, hogy a
szülőföld történetét is kicsiben ismertetni kell.
Ehhez természetesen szükséges, hogy a tanító
alaposan tájékozódjék a község (város) és ha­
tárainak természeti és társadalmi viszonyairól,
a falu múltjáról. Nagyon fontos már itt is a
foglalkozás megbecsültetése, a munka neme­
sítő hatását minél többet emlegetni, a becsület
fogalmának ismertetését is bele lehet illeszteni
a tanításba, sokszor hangoztatva a magyar
becsületet.
A harmadik osztályban a beszéd- és
értelemgyakorlat anyagában van felölelve az
az anyag, amit eddig külön tantárgyként a
földrajzban tanítottunk. Itt a tanítást akként kell
kezdeni, hogy a gyermekeknek megmagyaráz­
zak, hogy a falun végigvonuló utak, a falu ha­
tárain is túl mennek, azontúl is laknak emberek,
ott is van élet, igy fokozatosan reá lehet ve­
zetni őket a több községből álló járásokra,

!

I
1
i

j

majd a vármegyére. A terepvőltozásókat, dömbokat, magaslatokat, a vizeket lehetőleg már
első alkalommal is a szemlélet utján kell taní­
tani, kivive a gyermeket a szabad terekre, ahol I
ők maguk is tapasztalni fogják, hogy nem lát­
hatnak el a végtelenig, mert dombok, magas- ’
latok nem engedik és megakadályozza a távol­
ság is. Ugyanígy be lehet mutatni a levegő^
főbb tulajdonságait, a föld talajviszonyait, aí
felhőket, szeleket, a termesztett növényeket, •
állatokat stb. stb. egyszóval majdnem mindent, l
ami a tantervbe fel van véve, de mindenkor:
lehetőleg a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva.
A IV. osztályban — már csak góndó- i
latban V- a megye határain- túl megyünk és ;
megismertetjük a gyermekekkel az ottani viszo-' 1
nyokat is, gazdasági és ipari termékekről be­
szélünk, amelyek már nem falunkban készülnek,
tanyákon e városi, yárosokban a tanyai élet fon­
tosságát kell kiemelni, az előbbiben a szellemi,
az utóbbiakban a gazdasági érdekkel kapcso-*latosan. Igen fontos itt már a magyar történet
fontosabb részeinek nemcsak az olvasmányok­
kal kapcsolatosan, hanem beszélgetés alakjában 1
való ismertetése, hogy a gyermeknek mikor az‘;
V. osztályban a történelmet külön tantárgyként :i
tanulja, legyen fogalma hazájának történetéről. |
A magyar nyelvet az uj tanterv két fő-k
csoportba osztja és pedig a beszéd- és értelem-1
gyakorlatra, amelyről az előbbi részben beszél­
tem és az olvasás-írás csoportjára, amely ismét
négy részből áll: olvasásból, Írásból, fogalma­
zásból és helyesírás és nyelvtani magyarázatból.
Itt újítás az, hogy a fogalmazás és al
helyesírás — nyelvtani magyarázatokkal az ? ■
írástól külön választatott és á fogáhnazásra ab
második-harmadik osztályban heti egy-egy, aj
negyedik osztályban kettő, az ötödik-hatodik'
osztályban az írással együtt két-két óra, a he-’
lyesirásra és nyelvi magyarázatokra a. II—IVw j
osztályban heti 1—1, az V—VI. osztályban''
heti 2—2 óra külön felvétetett
Az olvasás-irás módszerére nézve az uta- *
sitás szerint is bármely általánosan használt
módszert lehet használni, igy én sem adok ’
külön utasítást, bár nagyon ajánlatos az olva­
sásra vonatkozólag az annyira bevált fonomimikai módszer, az írásra vonatkózólag pedig
az ütenyező irás használata. Az ó|vasásra
nézve mindenesetre megkívánom, — amint ezt
. már iskolalátogatásaim alkalmával is hangoz­
tattuk, — hogy az olvasás csak első osztályban

10

NÉPMŰVELÉS

lehet gépies, a második osztályban folyékony­
nak, a harmadikban hangsúlyosnak, a negyedik
osztálytól kezdve pedig fokozatosan szépnek
és értelmesnek kell lenni.
Itt egy fontos körülményre hívom fel a
tanítóság figyelmét. Sajnos más volt a háború
előtti és más a mostani generáció. A világ­
háború, a forradalmak, a sok szenvedés és
nélkülözés ,'szinte kiölte a kis gyermekek legf nagyobb kincsét: a naivságot. A mai gyermek
is csak aziránt érdeklődik ami szenzációs, de
a naiv mesék, olvasmányok iránt nincs érzéke.
A tanitóságra hárul a feladat, hogy a gyermek­
kel ismét megkedveltessék az olvasást. Erre
szolgál az ifjúsági könyvtár fejlesztése és a
meglévő könyvtárnak a gyermekekkel való
használata. Erre iskolalátogatások alkalmával
‘ nagy gondot fogok fordítani.
A fogalmazásnak az a célja, hogy a gyer­
mek gondolatait önállóan szabatosan le tudja
írni. Ez a régi tanterv alapján nehezen volt el­
érhető, mert sajnosán tapasztaljuk, hogy a lég■
több gyermek a legegyszerűbb levél fogalma­
zására képtelen. - Ez annak, a következménye,
hogy a régi tantervben a fogalmazás az írás­
nak és a nyelvtannak volt tartozéka. Az uj
tanterv már külön választja az írástól és nyelv­
tantól és itt már a fogalmazás nem egyéb, mint
a gyermek egyéniségének megnyilvánulása, ér­
zelmeinek kifejezése, szerzett tapasztalatainak
ieszürődése. Vigyázni kell nagyon arra, hogy
a gyermekkel csak olyanról készíttessünk fo!
galmazást, amiről gondolatai vannak, nehogy
I
túlterhelés következzék be. de viszpnt az sem
helyes, hogy 'a tanító saját gondolatait erősza­
kolja tani|yányaira.
A helyes fogalmazáshoz szükséges a szó­
kincs szerzése is és összefüggésben van a
helyesírással is, erre a tanító részben a beszédés értelemgyakorlat, részben a nyelvtani ma­
gyarázat, olvasmánytárgyalás, részben pedig a
többi tantárgyak tanítása során vezeti a tanító
a tanulót. Itt említem fel a verstanitás fontos­
ságát: minél több valláserkölcsös és hazafias
verset kell betanítani, de nem elég csak beta­
nítani, hanem a szavalás kellékeire is nagy
gondot kell fordítani.
Ami a helyesírást illeti, ennek fontosságára
1
azt hiszem nem keli figyelmüket felhívnom, azt. i
hiszem? mindnyájan érzik, mert lépten-nyomon
halljuk a panaszokat, hogy a középiskolába
menő gyermekek nem tudnak helyesen írni.

Ennek keresztülvitelére nagy türelem kell és
legfontosabb eszköze a javítás és javíttatás,
lehetőleg együttesen. A nyelvi magyarázat és
helyesírás gyakorlati legyen és ne csupán el­
méleti, azaz értelemfejlesztö beszédgyakorlat,
nem pedig nyelvtani szabályok tömeget nyújt­
suk a növendékeknek: a szabályokat a jól
összeválogatott példákból vonjuk le.
A számtan tanításánál fő a szemléltetés
és hogy pl.: amidőn a gyermek felel és példát
old meg. mindig beszéljen, hogy úgy mondjam,
hangosan gondolkozzék, mert csak igy lehet
ellenőrizni, hogy gondolkodik-e ? Ugyanakkor
a többi gyermeknek a padban szintén dolgoznia
kell a feladott példán, mert csak igy tudja a
tanító megállapítani, hogy figyelnek-e ?
A számtan tanításba a példák feladásánál
be kell vinni a vallásosságot és hazafiasságot,
ilyen példa iránt jobban is érdeklődik a gyer­
mek. A példáknak könyvből való feladása meg
nem tűrhető, a tanító tekintélyét rontja.
A földrajztanítás alapjául a beszéd és
értelemgyakorlat szolgál, mert a harmadik osz­
tályban a beszéd- és értelemgyakorlat anyagá­
ban van beillesztve és a negyedik osztálytól
kezdve lesz külön tantárgy, de még a harmadik­
ban leginkább a természetnek és társadalomnak
szükebb körben való ismertetése képezi az alap­
ját, a negyedikben a „Haza“ földje, mint a nemzet
egésze kerül ismertetés alá. Minden tantárgy
keretében előforduló jelenségnek- eseménynek
azonnal meg kell kerestetni helyét a térképen.
Az uj tanterv a Csonka Magyarországot veszi
fel elsőnek, én azonban helyesebbnek tartom,
hogy előbb az egész Nagymagyarországot is­
mertetjük, mint szétbontatlan egységet, a Csonka
Magyarországon kívüli részekről, mint meg­
szállott területről beszélünk, amelyet épp úgy
keh ismerni, mint a mai kis országot. Csak igy
tudjuk elérni azt, hogy a gyermek ne csak
tudja, de érezze is, mi az a Csonka Magyar­
ország és mit veszítettünk. A földrajztanításhoz
tankönyv nem kell, csak legfeljebb a tanító
részére vezérkönyv. Az eddigi tanításnak is az
volt a hátránya, hogy tankönyvből tanítottak.
Nagyon fontos a földrajztanításnál a jelenlegi
és megszállott területek gazdasági és szellemi
értékeinek összehasonlítása, különösen hang­
súlyozni, hogy mit veszítettünk.
Európa és a többi világrészek az ötödik- "■
hatodikban nem tanitandók részletesen, a leg­
fontosabb az, hogy mindig hazánk szellemi és

Jjj művelés
——----------------- _-------------------- ii
S"* 'főivel kapcsolatban hozásj
x^sx^^

L
’

a bes^X^X^

I

S “ba" V"
m,k°r r* katanulni a gyermek má"082^6 foglalva

kazdi
anyag előtte
MinHdenbkT.,'h*egyen
uj ÜlZokal
kdl ±
őfe* “teljesen
szehason-

.

j

részest,eni a
eseményeket mPi

l

■

énekel nem szabad csupán kan i

előd IsmddXhíX^^
' ■ sének a leghaíhalódbb

W'
lsmetlodő sorsdöntő’

akként készitellnének el. h^V^0821^11
bán az utolsó
kxi
- .,az v"ík osztalynagyobb vonásokban ^Tl ik°SS2af°glalásban
ís fel lenne véve
t
í k Osztaly anyaga
már nem kerül han
t
‘anu10 a Vf'ikban
• legalább vatóln^
®

“ ^gesz hazai
első kél
kdl átismételni.

mert mi"d»nki'

’

10—12 k« r eS ezenkivül evenkint legalább
hogy tz
"T™ ddk Természetes?
A SZ
l
kre 18 nagy gond fordítandó
célia ha *3 tanitásnak nem az az igái
hogy’ dol^ zn e fter4ember!1 neVeljÜnk’ hanem az,

L

emb^
~e szoktassuk a XSk? ‘ mUnka’

i

tanterv is*^ előirt ■ u osztalyban legyen, mint a

I
1
1

kell hozni az
és az olvasmánv alL1 d" T® erteiemgyakorlat
A tesf^ k . ka maval Annitokkal.
lehel JZe,
akadálya „em

J

hogy nincs tornai öni OSag S^ari emleget,
szabj
tornaterem es nincs tornafelszerelés
nitáni dT*
?yakor]atot fehet mindenütt taesö"^^8 "
a zoM,

1

tervet ^kéiX"8" népisko|a részére külön lan-

’ igyekszik orvoSlrt A^’

régi baiokal

mellett a laduTh’^ dr"068 ^alkozás

I

maid elemeire
elaml T
6Zek sík
né,kül
■ lehet élni,
ni, majd
bontani
Faj nem
i
| “e" tárgyak tanításánál, hogy kotord
I nak tulajdonítsunk fontosságodét L
Írnek
Akik
‘^mossagot aminek a gyer|mek az eleiben s különösen abban « W T
les városban hasznát veszi
f Uba"

í
i

I

kozó részeinek _^endeSH ^^^ására vonatAz anvao f P°S ö anulmány°zására.
étóáltó^S^geTm1^ f°,y“"

módomban részletesebb utasZ ad?
még szükségesnek Iáink « i > > . d ’ 0111,1
íx-a-sía

RUábö^, Sís a
Rn lehet ép tóle
”^k ."ép

ntargynal is figyelemmel legyenek a fan
ny«g beosztások elkészítésénél a helyi

í

i
:

a

X™ -utón “it

tették. A magvar fő f S°ksZOr na&gyá
. van választva
V- VI "T
anyaga ketté
V-ikben a török uralom’ ’ko2ott es Pedig az
' Pedig az azután í
g
,° részt’ a VJ-ikban
helyesnek
tX

I ■ történelmet. Viszont a VI L
hetében az V-ik oXt
‘k
A “mészeb é y

. .

valósuljon,

UJ tanterV

«

------------------- -------------- NÉ PMŰVEL ÉS

12

Elvárom és reményiem, hogy lankerülelem
tanítósága ezirányu kötelességének minden tekintetben meg fog felelni.
A végrehajtás érdekében a kővetkezőket
rendelem, amelynek pontos és lelkiismeretes
► teliesitését elvárom.
1. Megengedem, hogy a Pest varmegye!
kir; tanfelügyelőjének a Tanterv végrehajtására
vonatkozó 7791-925. sz. körlevelet minden
egyes iskola a könyvtár részere a beiratasi
dij terhére az Egyetemi Nyomdatol ^uzeumkörut 6) nagyobb tantestületek több példányban
is megrendelhéssék.
*

Hogy a tankönyvre nézve pontos áttekinlésem legyen elrendelem, hogy a jövő tanévben
használandó tankönyvre nézve minden iskolatol
1926. julius 10-ig külön jelentes kíséretében
kimutatás terjesztendő be. és
rendő engedély indokolt javaslat mellett az uj
tankönyvekre nézve. Ha nem vezetnek be uj
tankönyvet, akkor is beküldendő a használandó

,

,
.

<

Lapjában megjelent és a tantervre vonatkozó
cikkek minden egyes tanító által
áttanulmányozandók. amit az iskolalatogatasok
,
alkalmával ellenőrizni fogok.
,
;
3 A rendes havi értekezleteken a lantén
és körlevél letárgyalandó, tantárgyanként kulonkülön Öt tanítónál nagyobb tantestületekben,
hogy minél intenzivebben lehessen a kérdés .
megbeszélése, havonkint külön ertekezle is
tartandó. Ha a tantestület jegyzőkönyvet jóvá­
hagyva vissza is küldöttem, annak dacara a
jegyzőkönyveknek a tanterv tárgyalasara vonat­
kozó részei kivonatokban összegyujtendok^
összefoglaló jelfentés kíséretében 1926i es 192
június 3Ö-ig hivatalomhoz beküldendők, Ah_
csak két tanerő van. onnan is. sőt egy taneros
iskola tanítójától is elvárom,, hogy, a tantervre
vonatkozó tapasztalatait , hozzam bete;Jes^
mert a részben osztott és osztatlan iskolák tan­
tervéhez ők vannak hivatva leginkább hozza-

'
"

4 1926—27. tanévi tananyag beosztások
1926 julius 10-ig már’, teljesen az uj tanterv
szerint terjesztendők be.
...
5. A részben és teljesen osztott iskolákban
az igazgatók kötelességévé teszem az uj tantervre vonatkozó munka irányítását, epen azért
iskolalátogatásaikat most gyakoribba kell enni
és az osztályokban tapasztaltakat a tantestületi
gyűléseken fokozottabb mértekben kell meg
beszélésük tárgyává tenni.
6 Uj tankönyveket és pedig lehetőleg
csakis olyanokat, amelyek már az uj tantervek
alapján készültek, csakis akkor hozhatnak ja­
vaslatba az osztálytanítók, ha azokat a minisz­
ter ur engedélyezte és á tantestület csak ilyen
tankönyvek engedélyezésére, tehet hozzam elő­
terjesztést.

‘ankönyvek jegyzéke.
Megjegyezni kívánom, hogy a legtöbb tan
tárgynál tankönyv nem is szükséges így ehat
az uj tankönyvek beszerzése a szülök feles­
leges kiadástól való megkimélese vegett is
lehetőleg kerülendő.
Figyelmébe ajánlom a tanítóságnak azt is,
hogy a vezérkönyv gyanánt is csak azok hasz­
nálhatók, amelyeket a Miniszter Ur engedélyezett.
7 Az uj tanterv részletes letárgyalasa a
tavaszi járásköri és az általános tanítói egye­
sületi gyűlés feladata lesz. Ez irányban a tanító
egyesület elnökét kerestem meg, hogy a jarasköri elnökökkel érintkezésbe lépjen de a taní­
tóságot ez utón.hívom fel, mutassák meg, hogy
igazi lelkiismeretes tanítók és szivükön viselik
a haza sorsát, mert hiszen az uj lanteryneki es
a kiadandó utasításnak minél tökéletesebbe
tétele által a jövő generáció helyes nevelese
lesz elérve és igy a sokat szenvedett magyar
I
hazának adunk minél jobban nevelt ifjakat
és minél többen jelentkezzenek arra, hogy a
gyűléseken az uj tantervre vonatkozó tapasztai
lataikról előadást tartsanak és a vitában reszt
vegyenek.
.
8. Felhívom az Igazgató és Vezető Tanítok
figyelmét a V. K. miniszter Urnák 92336 92.
!
sz rendeletére (Lásd: Hivatalos Közlöny 1926.
január 15. sz. 15. oldal) amely a tantervben
található egyes sajtó hibákra és óraszamok,
csökkentésére vonatkozik. Az iskolának kül­
dött valamennyi példányban a helyesbítés ke­
resztül viendő. A keresztülvitelt az iskolalátoga­
tások alkalmával ellenőrizni fogom.
9. Végül elrendelem, hogy az Igazgatók
(vezető tanítók) ezen körrendeletemet a leg­
közelebbi tantestületi gyűlésen egesz terjedel­
mében felolvassák és ismertessék es ennek a
jegyzőkönyvben nyoma legyen.
Szolnok, 1926. évi január hó 30-án.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.

—____

Ív

Iskolánkivüli Népművelés.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.
1926. február' hó 20-ig bejelentett népmOvelési tevékenységek.
(Folytatás).

Ismeretterjesztő tanfolyamok :
. „ 7Szl;e,tny Meggyestanya 60 órával 25
vű 42 hűli
Hevesi™"Vl™y« 60 őráe- > c.
Ovat JaszaPéti 60 órával 34 hall­
gatóvá. Szolnok (Levente) 60 órával 217 hall­
gatóval.
Tudományos előadások:
Szolnok Kér. Társulat 12 előadás, Szolnok
“"^"■isztvlsetóh köre 12 előadás. Szolnok
• ■ hsztikaszmo 12 előadás. Mezőtúr Ref.
fogimn. 34 előadás.
;
Népies ismeretterjesztő előadások :
10 bejelentéssel 87 előadás.
Szolnok, 1926. febr. 22-én.

.

Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.

J z-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
népművelési bizottsága.
Szám : 187—1926.
Valamennyi Helyi Népművelési- Bizottságnak
- • . a*amanny’ elemi, gazd. ip. tanOnc, pol­
gári isk. tanító, tanar urnák. Bizottságunk tulaj­
donában az alább felsorolt filmdiapositivek
vannak melyeket 1-1 hétre darabonként 10,000
(tízezer) korona díjért kikölcsönzünk.
Részletes szövegkönyvvel *
1- Mi maradt nekünk ? (Szöv. A Magy, Nemzeti
Szov. könyve.) 2. A hajszálcsövesség. 3. Rákóczi
Ferenc elete és szabadságharca. 4, A kőszén
es keletkezése. 5. Amit nem tudunk a szeszes
italokról. 6. Az Alföldi árvizek (1926. Szövege
a Néptanítók Lapja febr. 15. számában.) 7. Ké­
pek az 0 testamentomból. 8. Északnvugat AfW KV‘L4S6*”hrra „9- U'a“S Amerikába.
10. Külföldi emlősállatok, 11. A mételykórról.
Színes képek csak cimszöveggel :
!2. Az etna kitörése. 13. Egy tengeralattjáró
elsulyesztese. 14, Jézus születése. 15. Jézu
gyermekkora. 16. Jézus csodatételei 17 J- §
szenvedésé és halála. 18. Utazás' Görögő?
22^ !9'
20' Tunisz. 21. Norvégia'
22. Egyptom. 23. Japán. 24, Látogatás az állat­

kertben (4 lábúak). 25. Látogatás az állat­
kertben. (2 lábúak). 26. Szicília. 27. Jáva szigeten. Chma (Canton). 28. Hollandia. 29. A méhek
eléte es anatómiája. 30. A mételykorról. (Rész­
letes leírással,)
Szolnok, 1926. február hó 20-án.
Szathmáry Lajos
népmüv. trtkár.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
népművelési bizottsága.
Szám: 96—1926.
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak
A f. tanévben szervezett tanfolyamok be­
fejezéshez közelednek.
Tisztelettel kérjük, hogy a tanfolyamok
ezarasanak' idejét (analfabéta tanfolyamoknál
a vizsga idejét) jó előre közölni szíveskedjék,
ogy azokra képviseletünkről idejében gondos­
kodhassunk.
r
. . ^Z ana^abéta tanfolyamok sikeresen vizs­
gázó hallgatói bizonyítvánnyal látandók el, mely
bizonyítványok a népművelési titkártól igényel­
hetők darabonkint 700 koronáért.
A népművelési tanfolyamokat elvégző hall­
gatok részére u. n. „index“-ek adandók, melyek
ara darabonként 1500 korona s mélyek az
összeg előzetes beküldése mellett szintén a
népművelési titkártól igényelhetők.
Úgy a bizonyítványok, mint az indexek
arat az egyes hallgatóktól kell beszedni, avagy
ezek megtérítését a községtől is kérelmezhetik.
A tiszteletdijakat az előadók II. fokozat
szerint bélyegzett nyugtáira .fizetjük ki akkor,
a azokkal egyidejűleg beküldetnek a tanI í. beszámolójánál V. K. Minisztérium
áltál előirt statisztika, névsor és feldolgozott
tananyag (munkanapló) 2-2 példányban,
titkárt 1 ^tatlSZ“kai lap és névsor a népművelési
titkártól díjmentesen igényelhető.
Szolnok, 1926. február ho 17-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
_ ugyv. elnök,
uJ:
kir. tanfelügyelő.
ePn,UV'

14

népművelés

NÉPMÜVELÉs

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
népművelési bizottsága.
Szám : 97—1926.
Valamennyi Helyi < Népművelési Bizottságnak.
Az ismeretterjesztő előadások a tavaszi
munkaidő beálltával legtöbb helyen befejeződ­
nek, megszűnnek.
•
Az előadói tiszteletdijakát II.' fokozat sze­
rint bélyegzett előadói nyugtákra fizeti ki
Bizottságunk akkor, ha az előadások meg­
tartása közig, hatóság által igazoltatott és a
népművelési titkártól díjmentesen igényelhető
„Beszámoló" jelentési űrlap pontosan kitöltve
mellékeltetett.
Felhívjuk azért Tek. Címét, hogy a mun­
kálatok befejezése után a fent jelzett Beszámoló
jelentést tegye meg, hogy a tiszteletdijak utal­
ványozhatok. legyenek.
Szolnok, 1926. február hó 17-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
f ügyv. elnök,
.
népműv. titkár,
kir. tanfelügyelő.

reket Bizottságunkal 'közölje.
Szolnok, 1926. február hó 17-én.
Bihary István •
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
népműv. titkár,
kir. tanfelügyelő

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
npmüvelési bizottsága.
Szám : 95—1926.
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak.
Valamennyi elemi, gazdasági, iparostanonc isk.
* tanító urnák.
Bizottságunk elhatározta, hogy az értéke­
sebb, igen sikerült előadásokat a „Népművelés"
-ben ezután leközli, hogy ezzel értékes anyagot
nyújtson a népműv, előadói karnak.
Felkérjük evégből, hogy az ilyen előadá­
sok tisztán 'olvasható' példányát Szathmáry
Lajos várm./ népműv. titkár címére beküldeni
szíveskedjék leközlés céljából.
II.
Ugyancsak felhívjuk, hogy a Leventékkel
való foglalkozás, illetve ezek szellemi oktatása
érdekében fokozott’ szorgalommal működjenek
közre, ezeket a népművelési előadásokba és
tanfolyamokba vonják be; mindazon idő alatt
pedig, amelyek a testi képzésre alkalmatlanok
(a téli időszak) a leventék részére ismeret­
terjesztő tanfolyamokat szervezzenek, melyek
vezetőinek tiszteletdijait 1—1 tanfolyamnál
1,200.000 koronát is Bizottságunk hordozza.
Végül kérjük, hogy a leventék oktatását
célzó értékesebb gondolataikat, feltűnőbb sike­

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
népművelési bizottsága.
’
Szám : 190—í—1926,
,
Valamennyi elemi iskolai Tanítónak,
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak.
Eddigi tapasztalatainkról arról győződtünk
meg, hogy a „Népművelés"' cimü hivatalos
lapunkban elhelyezett kéziratainkat, felsőbb
rendelkezéseket nem olvassák el az erre ille­
tékesek, mi által azokra rendesen választ nem
kapunk.
Felhívjuk ennélfogva, .hogy fenti intéz­
kedéseket és rendelkezéseket ezután részesítse
kellőd figyelemben és azokra a választ az
elöljáróság utján küldje is be.
'* Szolnok, 1926. február 20-án.
'Bihary István
Szathmáry Lajos
<, ügyv. elnök.
népműv. titkár,
kir. tanfelügyelő.
.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolánkivüli
népművelési bizottsága.
Szám : 94—1926.
Valamennyi Helyi Népművelési Bizottságnak.
Valamennyi elemi iskolai tanító (tanítónő), igaz­
gatónak.
.
s
?
1
Felmerült esetből kifolyóan értesítjük, hogy
vármegyei Népművelési Bizottságunk „Szabály­
rendelete" szerint a községi (helyi) népművelési
Bizottságoknak az állásban levő tanítók, tanitónők valamennyien hivatalból tagjai, kik minden
gyűlésre meghívandók.
Szolnok, 1926. február hó 17-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
népműv. titkár
kir. tanfelügyelő. ;

HÍREK
Könyvtáradon^ányozások: Vallás- és
Közoktatásügyi m, kir. minisztérium 40-50 kö­
tetes könyvtárat adományozott: 1. Rákóczifalvai
iparos olvasókörnek, 2. Tiszavárkonyi r. k. nép­
kör, szöllőbeli olv. kör, polgári olvasókörnek,

mint a 3 egyesület közt forgó vándorkönyvtárt,
J. bzolnok. cukorgyár munkásai részére, 4 Kunmadarasi Cazdálkodó Ifj. Önképző, Egyesületé« 1 \ 5b\eZrSenyÍ szöllőbeli Ifj- Önképző Egye­
sületnek, 6. Jaszapátii keresztény munkásoknak

IRODALOM.
Filmoktatás.
A magyar filmoktatás fejlődéséről, tudo­
mányos és pedagógiai jelentőségéről ad számot
•
az a két füzet mely Geszti Lajos tanár szer­
kesztésében a Magyar-Holland Kulturgazdasági
J. kiadasaban megjelent, Az irók akik p
unka keretében a szemléltető oktatás érde­
keben felvonultak, nagy felkészültséggel, mód- , í
szeresen dolgozták fel az anyagot, mely alkal!
más arra, hogy a filmeknek az iskolában való
I
a kalmazasa általános fejlődést keltsen. Geszti
f
Lajos a filmoktatás módszeréről és az iskolai
mmprogrammokról irt terjedelmes tanulmányo­
kat Pécs. Albert; A film szerepe az egyes
udomanyagakban c. értekezése a filmek alkalI
.ehetőségeire nézve ad értékes
I
tmutaíasokat. Kogutowicz Károly dr. egyetemi
I
tanar az előadók feladatait határozza meg
B°Idizsár az oktatófilm-mozgalom
keletkezeséről ir és a jövő évi programmról
I
kozol ertekes összeállítást.
I
.
.a népmüvelés szolgálatában. A
I
legutóbb lefolyt bécsi nemzetközi filmoktatásf
úgy. kongresszuson Magyarországot követendő
j
példaképén állították a többi nemzetek elé.
'
Most vön folyamatban, hogy az oktatófilmügyet
a népművelés szolgálatába állítsák. A magyar
I
oktatofilmugy nemzetközi sikerét igazolja, hogy
H „Ha®a* ísko,amezgó Egyesület a MagyarHolland iKulturgazdasági Részvénytársaságtól
egy Magyarország földrajzi, történelmi és kul­
turális helyzetét feltüntető filmösszeállitását
I
kérte.

Lapunk fenntartása.
A lap előállítási költségeinek fedezetére
segélyakciót indítottunk.
Újabban adakoztak: Ring Károly Gyurkicza Miklós, Tóth József, Fodor Zsigmond,
Molnár Győző, Molnár Béla, Soós József, Pitó

15

József és Mihályfalvi József 50-50 ezer Deák
Zsigmond pedig 25.000 koronát.
Adakozó kartársaink ez úttal is fogadják
halas köszönetünk kifejezését.
______
A szerkesztőség.

' HI RE K.
A 100 éves vasút.
Február hó 4-én délután ifjúsági és utána
este mindjárt a felnőttek részére, a helybeli
Mav. műhely Mozi-helyiségében Fischer Mór
mav. főfelügyelő, igen tanulságos és érdekesen
szép előadásban - 100 képpel vetítve - mu7T
v V'asut,nak szaz év alatt történt fej­
ődését. Kezdettől, a legprimitívebb gépektől
kezdve, a jelenkor legóriásibb és minden kényel­
met igényt kielégítő vasutják láttuk magunk
előtt.
A képeket Fischer Mór főfelügyelő szakkepzettseggel párosult, a figyelmet kellemesen
lekoto modorú, nagyon jó előadása kisérte. Ez
könnyebbé tette a megértést annyira, hogy e '
különben komplikáltnak tetsző előadás, igazi
e vezetet nyújtott, A képsorozat segítségével
eljutottunk a föld különböző részeire', amerre a
vasút csak megfordul.
—
Láttuk a vasutat Sweiz sziklás-hegyes vi­
dékén megépítve, - alagutakon átvezetve. Fönn
a magasban, óriási hegyek közti szakadék fö­
lött, az emberi elmét hirdető hidakon át, — a
Himalája hegységen kis kanyargó utakon á <
sivatagon keresztül, azonkívül vizeken, sőt ma­
gán a tengeren is csodálatosan épített hidakon,
mindenütt a vasút.
Sem fizikai, sem anyagi áldozat nem ri­
asztotta vissza az emberiséget, hogy mióta fel­
ismerte a vasút fontosságát, — a leglehetetle­
nebbnek látszó helyeken is ki ne építse a va­
sutat. Hiába a repülőgép, vagy más jármű tö- *
kéletesitésén való fáradozás; azt a szolgálatot,
amit a vasút tesz, aligha tudják utolérni.
Igazán, amikor az előadás véget ért
mintha a vasúttal mi is körülutaztuk volna a
földet, gazdag érzésekkel és ismeretekkel felfnss'tve hagytuk el az előadás színhelyét, meleg
hálát érezve az előadó személye iránt, akinek
az órákhosszat tartó folytonos beszéd nagy
áldozathozatal lehetett s ki nélkül az előadás
nem lett volna oly tökéletes,
Judit.

16

-

NÉPMÜ VELÉS

Tanfelügyelői kinevezés. Örömmel kö­
zöljük, hogy a nagym. vallás- és közokt. m.
kir. Miniszter Ur dr. Kovács János kir. s. tan.
felügyelőt a jelenlegi szolgálati beosztásában
a VII. fiz. osztályba léptette elő és kir. tanfe­
lügyelővé kinevezte. Az érdembe hozott ki­
nevezéshez szívből gratulálunk !
Rákos István betegsége. Nagy megdöb­
benést keltett a magyar tanítóság nagy vezéré­
nek .hirtelen megbetegedése. Vezérünk hogyléte
felöl érdeklődő kartársak leveleikkel valóság­
ban megostromolták az Orsz. fan. Szövetség
vezetőségét és a Néptanítók Lapja szerkesztő­
ségét. Végre mindannyiunk örömére a Néptaní­
j
tók Lapja szerkesztősége meghozta a jó Hírt,
t. i. Rákos István kir. tanácsos, isk. igazgató
betegségében rohamos javulás állott be. Adja
Isten, hogy a nagy vezérünket mielőbb friss
।
egészségben vezető helyén üdvözölhessük .
i
Továbbképző tanfolyam. A szolnoki ipa­
i
rosok és iparos segédek részére Szolnok r. t.
város iskolánkivüli népművelési bizottsága ál­
I
tal rendezett továbbképző tanfolyamot f. hó
6-án ünnepélyesen dr. Halmos Andor kir. tan­
felügyelő, mint a városi iskolánkivüli bizottság
elnöke, Méhes Endre igazgató hivatalos jeleni
* lése alapján bezárta. A tanfolyam 1925 nov.
' 2-án kezdődött 33 hallgatóval, mely tanfolyam­
nak hallgatói heti 12 órában a nemzetművelődés, — a jogismeretek, — egészségtan, nyelv és
irodalom, számtan, könyvvitel, természetrajz,
földrajz és technológia köréből értékes előadá­
sokat hallgattak. A tanfolyam az iparostanonc
iskola helyiségeiben tartatott meg, melynek ve­
zetésére Méhes Endre, mint az iparostanonc
iskola igazgatója kéretett fel.
Mérjünk egyféle mértékkel! Az uj stá­
tusrendezés kapcsán a városi és községi tiszt­
viselőket 'is — akárcsak a tanítóságot — újra
।
rangsorozták. Sajnos még itt sem az egyenlő
elbánás elve érvényesült, mert még a városi
tisztviselők — ha az uj rangsorolásnál alacso­
nyabb fokozatbakerültek is — magmaradnak
i
változatlanul az eddig élvezett magasabb fizetési
fokozatban s csak a legközelebbi előlépésnél
veszik ezt figy elembe, addig a tanítóságot ettől
a kis előnytől is elütve azonnal irgalmatlanul
besorozták az alacsonyabb fizetési fokozatba,
!
így fest tehát az oly sokszor említett jóindulat
।
és elismerés.

Népoktatásügyünk fellendülése. Hosszú
évtizedeken át szomorúan tapasztalhattuk, hogy
az országok és nemzetek boldogulását biztosí­
tani hivatott népoktatásügy nálunk. Magyaror­
szágon mindig a mostoha gyermek sorsát „él­
vezte." Rozoga iskolák, nyomorral küzdő taní­
tók: ezek voltak hivatva Magyarországot meg­
alapozni és felépíteni. Hál’ Istennek, ez a siral­
mas s az országra nézve végtelenül káros álla­
pot a végéhez közeledik, mert mint örömmel
konstatálhatjuk az arra hivatott tényezők váll­
vetve iparkodnak azon, hogy Magyarország
végre-valahára valóban kultur állam legyen.
Adja Isten, hogy a népoktatásügy fellendülését
célzó munka sikeres, áldásos legyen !
Leánytanonciskola megnyitása. Örömmel
vesszük a hirt, hogy a mezőtúri iparostanonciskolában múlt hó 12-én női tanoncosztályok
nyíltak meg. Ez a szép haladás Fodor Zsigmond iparostanonc iskolai igazgató ügybuzgóságának tulajdonítható.
Rendes iskolalátogatás. A f. évi január
hó második felében dr. Köves János kir. tanfelügyelő a karcagi központi ref. fiú elemi is­
kolát, továbbá a karcagi izr. el. iskolát és
ugyanottani iparostanonc iskolát meglátogatta.
A szolnoki áll. iparostanonc iskolát február hó
5-én Magyar Endre iparok!. főigazgató látogatta
meg. Látogatás alkalmával tapasztalt hiányokra
felhívta az igazgató figyelmét, melyek pótlását
soron kívül rendelte el. A tanitás eredményével
a főigazgató ur meg volt elégedve.
Államsegélyezés. A vallás- és közokt.
miniszter ur újabban a törökszentmiklósi-alaskai
és sürüdülői áll. el. iskola építésére egyenkint
130-130 millió és ugyanottani kengyeltenyőszigeti áll. el. isk. építésére 50 millió koronái
utalványozott. A jászladányi önálló gazd. népjsk. részére 30 millió, a fegyverneki gazd. népisk. mellett rendezett kosárfonó tanfolyam céljaira 5,350.000 koronát engedélyeyett.
Alkalmaztatott: Berecz Erzsébet oklev.
tanítónő a Tiszaug és Tiszakürt községek áll.
iskoláihoz a rk. vallásu tanulók oktatására hitoktatói minőségben.
/•
Megbizatott: Dr. Rimóczy Józsefné oki.
tanítónő a szolnoki áll. iskolákhoz helyettesí­
téssel.
. .
Nyugdíjaztatfak:. Szabóné Zoltán Margit
• fegyverneki gazd. szaktanitónő és Bakyné Janda
Jolán szajoli rk. óvónő.

NÉPMÜ V E t É S
Végkielégítést kaptak: Baksayné Fridvalszky
Irma mezőtúri áll tanítónő és István András mező­
túri áll. tanító.
Áthelyeztettek: Komáromi Erzsébet jász­
berényi áll. óvónő a szolnoki magyar-uccai és
Konca Ilona veszprémi gyermekmenhelyhez be­
osztott áll. óvónő a tiszar, ffi áll. óvodához.
Szakfelügyelői megbízatás. A vallás- és
közokt. miniszter ur Littván Sándor iparoktatási
igazgatót szakfelü yeleti joggal felruházva, a J. N.
K. Szolnok vármegye területén levő iparostanonc
iskolák látogatásával meg izta 1925—26. tanévtől
számított egymásután következő 3 évi időt, rtamra.
Népművelési előadások. A tél folyamán a
vármegyénk területén tartott’ népművelési előadások
február végén befejeződnek. Miként az előadók
jelentik, az idén már sokkal nagyobb volt az
előadások iránti érdeklődés, mint a múlt években,
ami természetes is, ha tekintetbe vesszük, hogy
a m gyár nép nehezen indul neki- minden előtte
ismeretlen dolognak.. Nem lehetetlen, sőt nagyon
valószínű, hogy a jövő téli előadásokat még látogatottabbá teszi a nap nap mellett hrt hóditó
Rádió-készülék.
Gyermek arcképek. Koroknay Istvánná
Stransky Lujza 8—13 éves gyermekek részére
fenti címen igen értékes könyvet adott ki, mely­
ben szivet lelket nemesítő monológok és dialógok
egész sorozata tölti ki a könyv tartalmát. Ünnepélyek és ifjúsági előadásoknál elmaradhatatlan
tárgyai a könyv tartalmát képező monológok és
dialógok. Kartársaink szives figyelmébe ajánljuk
őzen könyvet, mely Szerzőnél kapható Szombat­
helyen. — A könyv ára 2 pengő.
Nagy jótékonycélu gyűjtés Kunszentmájtonban. Igazán-ritka és eredményes gyűjtés
folyt le Kunszentriiártonban az elmúlt év végén.
Hizsa Károly kunszentmártoni beit. áll. isk. igaz­
gató vezetése alatt az áll. iskolák tantestülete körül­
belül 30 milliót gyűjtött össze, amelyből 4 milliót
a budapest Szivgárdának2 1 milliót az iskolai
mozialapnak juttattak; 230 tanulót karácsony es­
télyén ruhával, cipővel vagy harisnyával ajándékoz­
tak meg, a többiből pedig az agilis igazgató a
f
központi iskolában Napközi Otthont állított fel,
ahol 35 szegény és árva tanuló jut naponkint •j
körülbelül 2—3 hónapig meleg ételhez és a főzést,
az áll. tanítónők végzik. Ezen szép és önzetlen
munkában Hizsa Károly ig. vezetése alatt az
egész tantestület, de különö en özv. Tompos
Lászlóné, Bajzáth Elza, Balássy Ferencné, RoszJ

Í7

náky Gézáné, Simoncsits Margit beit. áll. tanító­
nők, Szálló Róza közs. óvónő, továbbá Zeller
Ferenc költ. áll. isk. ig. Zeller Ferencné és Ko­
vács Róza kült. álL isk. tanítók vették ki részűket.
Mint értesülünk, a vármegye alispánja Hizsa Ká­
roly igazgatónak a Napközi Otthon felállításáért
elismerését fejezte ki. Mi is gratulálunk Hizsa
igazgatónak és a kunszentmártoni derék tantestü­
letnek. Például szolgáljon az ő önzetlen munkás­
ságuk valamennyiünknek.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir.
tanfelügyelője.

946—1926. sz.
4
Tekintetes igazgató (tanító) Ur!
Az „Alföldi Magyar Közmüvelési
Egyesület" arról értesített, hogy kará­
csonyi ajándékul 1 szép, képes meséskönyvet, Scossa Dezső iró „Csekély
koma ifjúsága" c. ifj. regénye címén,
amely a szépséges magyar életet van
hivatva megismertetni az ifjúsággal,
amelynek nemzeti szellemben és érzés­
ben való nevelésére kiválóan alkalmas
küldött meg alatt irt iskoláknak. Uta­
sítom, hogy a kérdéses munkát az
az ifjúsági könyvtárban helyezze el és
őrizze ‘meg. Ezek az iskolák a követ­
kezők :
1
Áll. el. isk. Czibakháza
2,
Á
Dévaványa Sóstó
3.
„
Dévaványa. Varsány
4.
* „ Dévaványa Ködmönös
5.
„
Dévaványa Cserepes
6.
,,
Jászárokszállás
7.
„
Jászberény II. ken
8.
„
Jászberény III. kér.
9.
„
Jászberény VIII. kér,
10.
„
Jászfelsőszentgyörgy
11.
„
Jászladány
12.
„
Kunszentmárton közp13.
„
Kunszentmárton Irinyitér
14.
„
Mezőtúr
15.
„
Nagykürü
16.
„ Rákóczifalva
17.
„ Szelevény
18.
Szolnok, Templom u.
19.
„
„
Tiszaparti
20.
„
„
Sipostér

18

NÉPMÚ VE L ÉS

21.
,.
Újváros
22.
‘ „
Vásártér
23.
,,
Abonyi-ut
24.
,,
Bárány-ucca
25.
Tiszaföidvar
26.
Tiszasüiy
27.
Tiszavárkony
28.
Turkeve
29. közs. el. isk. Fegyvernek

30.
„
Jánoshida
31.
Tiszaderzs
32.
„
Tiszaszentimre
33.
„
Tiszasüiy
34. Rk. el. isk. Abádszalók
32.
„
Alattyán
Szolnok, 1926 január hó 29-én.
Bihary István

XVIII

b 1926 április—május hó.

í-SZOLNOK VÁRMEGYEI

FMŰVELÉS
tanitöegyesűiet s a várm. iskolánkivüli népművelési bú. hivatalos j^J^y.,

A far, tanfelügyelőség, a várm.

kir. tanfelügyelő

Kiadja: Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye Tanítóegyesülete.
megjelenik havonkint.

Főszerkesztő:
Felelős szerkesztő

a:

WACHS

Meghívó.

‘mí:

b .i

síib.

■

NYOMDAI MÜINTÉZET

Előfizetési dijak át reklamációk Jánossy
Pál egyesületi pénztároshoz, a lap szel­
lemi részire vonatkozó közlemények «

MAGYART GYULA

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre
60.000 korona. ’
Egyes szám ára 1
6000 korona

:

4—5. szám.

XLVL rendes közcrvü lését

cdo

TELJESEN ÚJONNAN FELSZERELVE, A LEGKÉNYE­
SEBB IGÉNYEKET IS KIELÉGÍTI.

választmányi ülést

.

s utána 5 órakor

QO
KÖNYV- ÉS PAPIRKERESKEDÉS.
::
IRODAI FEL­
SZERELÉSEK NAGY VÁLASZTÉKBAN.

díj?

Temetkezési Egyesületi Közgyűlést
' ’"“*"** “ Ten«<l«é.i

XÜ" y" *

e

.

i

.

i

'

. .

Szeretettel varunk mindnyájatokat. Jöjjetek el mindnyájan I

vm. tanitóegyesűleti titkár.

\

óriási e

..k.T

Greczmajer Károly

OLCSÓ ÉS PONTOS KISZOLGÁLÁS.

kMfaí

hi^k

Szolnok, 1926. májús 16-án.

0

SÚ:

Keszthelyi István

•

vm. tanitóegyesűleti elnök.

,

- L

SZOLNOK, GOROVE-UCCA

A közgyűlés tárgysorozata:
Reggel 8 órakor istentisztelet

a róm. kath.

templomban.
1- Reggel 9 órakor Hymnus eléneklése.
2. Elnöki megnyitó. Üdvözlések.
3. Titkári jelentés.

4. Magyar

Wachs könyvnyomdái müintézete, Szolnokon.

ivó

nyelv

tanítása

az uj tanterv sze­

rint. Előadó: Deák Zsigmond turkevei
áll. el. isE igazgató
5. Földrajz tanítása az uj tanterv szerint Elő­
adó: Balázs Béla jászberényi áll. tanítóképié útéieU imuó.

’

6. Számtan-mértan tanítása

az uj tanterv svg-

rint Előadó: Tanay Antal jászberényi
áll. tanítóképző intézeti tanár.
7. Határozati javaslatok tárgyalása.
8. Pénztári

jelentés.

költségvetés

Az

1926—27.

megállapítása.

9. Indítványok.

in a

.1

-r■

*

D

tanévi

■

NÉPMŰVELÉS

2

N £PMÜVELÍS

Meghívó.

Tájékoztató.
Akik éjjeli szállásra reflektálnak, vagy a
június 8-án este 10 órakor tartandó közvacso­
rán és a junius 9-én tartandó közebéden óhaj­
tanak résztvenni, azok szíveskedjenek junius hó
2-ig Hizsa Károly kunszentmártoni áll. isk.
igazgatónak ezt bejelenteni.
Tudomásul kívánjuk hozni a tanítóságnak,
hogy Kunszentmárton közönségének bevonásával
junius hó 8-án este 10 órakor a körünkben
megjelenő Almássy Sándor főispán, Alexander
Imre vármegyei alispán urak Öméltóságáéknak
és Bihary István kir. tanfelügyelő ur őnagyságának tiszteletére közös vacsorát rendezünk,
miért is kívánatos, hogy a tanítóság teljes szám­
ban azon részt vegyen.
?
Szolnokról Kunszentmártonba indul a vo* nat: reggel 3 óra 10 perc, délelőtt; II óra
10 perc és délután 17 óra 45 perc.

Meghívó.

, :

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tanító­
egyesület központi választmánya meghívásunkra’
a f. évi közgyűlés helyéül Kunszentmártoni s
idejéül 1926. évi junius 9-ét állapította meg.
A központi választmány ezen határozatát a
kunszentmártoni tanítóság örömmel vette tudo­
másul s úgy Kunszentmárton közönsége, mint
a kunszentmártoni tanítóság a vármegye tanító­
ságát fontos tanügyi munkájának végzésére s a
közgyűlés előtti este, vagyis junius hó 8-án
este a Tanító egyesület által rendezendő tánccal
egybekötött Rákóczy-estélyre szívesen várja és
látja.
Abban a biztos reményben hívjuk meg
városunkba a vármegye tanítóságát, hogy szíve­
sen és örömmel jön hozzánk.
A kunszentmártoni rendező bizottság már
most felkéri a vármegye tanítóságát, hogy akik
éjjeli szállást óhajtanak igénybe venni és akik
a junius 9-iki közebéden részt akarnak venni,
ebbeli szándékukat Hizsa Károly kunszentmár­
toni áll. el. isk. igazgatónál feltétlenül jelentsék
be 1926. évi junius hó 2-ig. Megjegyezzük,
hogy akik az éjjeli szállásra jelentkeznek, azok
részére ingyenes szállásról és ellátásról — ki­
véve a junius 8-iki közös vacsorát és a junius
9-iki közebédet — gondoskodunk.
Kunszentmárton, 1926 május 17-én.
Rendező bizottság.

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Álta­
lános Tanítóegyesületnek 1926. évi közgyűlését
-rendező bizottság 1926. évi junius hó 8-án
este 8 órai kezdettel Kunszentmártonban a
színház termében zártkörű táncmulatsággal kap­
csolatos

Rákóczi-estélyt
rendez, amelyen a tanítóság felkérésére Ale­
xander Imre alispán ur Öméltósága fog alkalmi
beszédet tartani és amelyre a tanítóságot és a
tanügybarátokat tisztelettel meghívja a

Rendezőség.
tiszta jövedelem a Szolnokon felállí­
tandó *Tanitói Otthon« javára fordittatik. —
Felülfizetéséket a jótékony cél érdekében kö­
szönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk.
A

Kilépés — félrelépés.
Arról értesültünk, hogy a budapest1
tanítóegyesület az Orsz. Tan. Szövet­
ségből kilépett. A kilépés meglepetés­
szerűen hatott mindannyiunkra, melynek
bizonyára nyomós okai lehettek Habár
nem hisszük azt, hogy az Orsz. Tan.
Szövetség, mint központi szervezet okot
szolgáltatott volna arra, miszerint a
budapesti tanítóegyesület az országos
tanítói szervezet kötelékéből kilépjén.
Annál is inkább nem hisszük, mert a
budapesti tarfitóság évtizedeken át ki­
tartóan dolgozott, fáradozott a tömörülés
eszméjének megvalósítása érdekében,
értve alatta: míg az ország különböző
jellegű tanítóságát, a magyar tanító je­
gyében, egy zászló alá gyűjtötte össze.
De még azt sem hisszük, hogy az
országos tanítói szervezet vezetősége
távolról is adott volna alkalmat a buda­
pesti tanítóegyesületnek a kilépés el­
határozására, mert a vezetőségben a
magyar tanítóság legjobbjai foglalnak
pozíciókat s ezeknek felerészét jóformán
a székesfővárosiak teszik. A szövetség
erkölcsi ügye tehát, olyan erős kezekre
van biwa, mely kétségtelenül harcraképes erővel felkészültén, minden adott
alkalommal síkra száll az együvé tar­
tozandó érdekek megóvásáért.

Vegyük csak a napirenden levő
tanítói státusrendezés ügyét, melyen —
sajnos— végig húzódik a jogsérelmek
hosszú láncolata, úgy az állami, mint
a nem állami tanítóságot illetőleg.
S vájjon ez ellen nem-e a szövet­
ség vezetősége emelte legelsőnek tilta­
kozó szavát és követeli a, revíziót ? 1
Mindezt teljes nyugodtsággal és őszinte
megnyilatkozással teszi annál is inkább,
mert az ideális tanítói munka értékét
nemcsak anyagi, hanem erkölcsi utón
is a statusrendelet méltatlanul honorálja
l eszi ezt továbbá még azért is, mert
erőt érez magában arra nézve, hogy
az igazságot feltárja a legfelsőbb és az
arra hivatott fórumok előtt És mint
ilyen a tanügypolitikai téren kifejtett
munkásságával a nemzeti társadalom­
nak immár olyan számottevő tényezője
lett, melynek jogos követelményei az
illetékes fórumoknál mindenkor meg­
hallgatásra találnak.
Csak igazságért harcol, még pedig
azon igazságért,, mely, szerint a tanítóság
nemzetépitő munkássága a kulturális
névhez illően részesüljön erkölcsi és
ayagi elismerésben.
Hol itt az ok tehát, mely a közPonti szervezetből kilépésre bírja a
szükebbkörü tanítói alakulatokat vagy
egyéneket? Semmi sem teszi indokolttá
a budapesti tanítóegyesület kilépését.
Legalább is ez a véleményünk, mely
összegezésképen arra enged következ­
tetni, hogy a budapesti tanítóegyesület­
nek az országos központi szervezetből
történt kilépése nem lesz végleges él­
határozás, hanem inkább jelentéktelen
nézeteltérésekből származott átmeneti
lobbanékonyság, mely spontánszerü
felrelepésre adott ösztönzést. Nem is
csoda, mert mostanában annyira el­
harapódzott az egyéni türelmetlenség
hogy szinte nem is okoz különös fel­
tűnést. Es ez nemcsak a politikai élet­
ben tapasztalható napirenden, hanem
a társadalom különböző rétegeinél is
előfordul lépten-nyomon, ahol a köz­
érdekek szolgálatában álló egyének és
alakulatok kevés önfegyelmezési tanusita-

nak.az egységes célok elérhetése iránt

3

így a legcsekélyebb momentum
elegendő arra, hogy az együvétartozó
es a közérdekek felé irányuló törekvések érijét erkölcsileg lazítsa és a köz­
rendet felforgassa. Az egyéni türelmet­
lenségnek nagy hibája még az önkényes- ;
kedés mely semmiféle közösséggel nem azonosítja érdekeit, hanem azokat ki­
sajátítva külön szabályok alá vonja.
Es az önkényeskedőből kifolyóan rend­
szerint olyan rendellenes kilengések for­
dulnak elő, melyek számos esetben a
megbánás -keserűségébe fulladnak. Az
önkényeskedés már természeténél fogva
sajátságos módon az önérdekeit tolja
előtérbe inkább, hogy a' feltünnivágyás
színét annál élénkebbé fesse. Mindez
csak jdeig-óráig tarthat, mert a törvényes .
folytonossági folyamat az önkényéé ter­
mészetű kérdések ügyét csak az igaz­
ság mérlegével mérheti az érdem fel­
tüntetésére. Az érdemek súlyát és azok
nagyságát épen az arra hivatottak kö­
telesek megállapítani mérleg szerint és
osztó igazsággal vele olyanokat hono­
rálni, kik önzetlen munkásságukban
elismerésre illetékesek.
Ezek szerint nagy megfontolás tár­
gyát képezi az egység bontására hajló
igényeknek felszínen való tartása, — .
amennyiben azok alátámasztására ke­
vésnek bizonyul az áz erő, mely saját­
ságos egyéni érdekeit . szűk területen
próbálja szankcionálni.
Hisszük, hogy a budapesti tanító­
egyesület miharább belátja, miszerint
az egységbontás nem vezet célra. Kis
erővel kevés eredmény érhető el, más
szóval: „Tömörülésben a nagy erői"
*

"

(m. e.)

A testi fenyíték.
Irta: dr. Saskeőy József, ny. kir. járásbiró, volt
áll. isk. igazgató.

A gyermekek és a fiatalkorúak fegyelme­
zésénél a fegyelmi eszközök megválasztása
tekintetében két táborra szakadtak a büntető
jogászok és a pedagógusok. Az egyik, — sajnos
a nagyobbik — tábor a deres visszállitását

I

4

í,

*
NÉPMŰVELÉS

óhajtja, kívánja, követeli a gyermekek és a
fiatelkoruak erkölcsi megmentése érdekében. A
minoritás csakis erkölcsi büntetésekkel tartja a
nagy célt: a gyelmeki züllés meggátlását s a
társadalmi élet erkölcsi konszolidálását elérni.
Ez utóbbiak tábora azonban emelkedőben van,
a mindennapi élet tapasztalatai és a modern
pedagógia mindjobban meggyőzik a radikális
elvet sürgetőket a testi fenyítés helytelen, cél­
talan, meddő és gyermekrontó hatásairól, ered­
ménytelenségéről.
'
.Azok, akik a gyermekbiráskodás egyik
büntetési neméül, a gyermekek és a fiatalkorúak
fegyelmezésének radikális eszközéül e testi fe­
nyítést kívánják alkalmazni, azok azt vitatják,
hogy a gyermekbiráskodás azért nem lehet
intenzív és eredményes, mert az jórészt el­
hangzó szavakból áll, hijjával minden hatékony
energiának. Intelem, dorgálás, fenyegetés, pró­
bára bocsájtás . . . Csupa szavak, csupa merő
frázisok, melyeken a vásott suhancok eleinte
mosolyognak, később nevetnek, de semmikép
nem okulnak. Szülői fenyítés elrendelése . . .
Valóságos komikum, hogy a szülő, aki merő
elfogultsággal van teli bűnöző gyermekével
szemben, aki menti, védi a gyermek cselekmé­
nyét: legyen igazságos bírája annak.
Azt mondják a radikális kúrát sürgetők,
hogy ez a bírói nevelés, — eszközeit igy al­
kalmazva, — nemcsak kedvező eredményeket
nem fog elérni,‘de ma-holnap aláássa a bün­
tető bíráskodás tekintélyét is. Ma-holnap a gyer­
mekek és a fiatalkorúak generátiójánál köz­
tudatossá válik az, hogy a komoly, energikus,
hatékony, szigorú büntetést csak ultima rátio .
gyanánt érhetik el s vígan követik el a bűnök
egész sorozatát. Csak meg kell figyelni a bű­
nöző fiatalkorúakat — anondják a radikálisok
— a bírói tárgyalás előtt, alatt és után ... Az
a hánya-veti hetyke, elbizakodott magatartás,
az a cinizmus, az a megbánásnélküli, szinte
kedélyes magatartás, mind-mind annak a bi­
zonysága, hogy ilyen bírói neveléssel a fiatal­
korúakat a becsületes, tisztességes, erkölcsös
munkás életnek visszaadni nem fogjuk soha s
ez a rendszer hova-tovább a fiatalkorúak feletti
bíráskodást nevetségessé fogja tenni. Mert a
fiatalkorúakat csak szép szóval, csak intelemmel,
csak dorgálással, csak fenyegetéssel, csak pró­
bára bocsájtással megjavítani nem lehet. A
fiatalkorúakat csakis testi fenyítékkel lehet észretériteni, a jó útra terelni, a bűnözéstől vissza­

tartani, az erkölcsös életnek megmenteni. így
indokolják a testi fenyíték hívei a deres vissza­
állításának szükségességét.
A modem pedagógusok és büntetőjogászok
a morálfilozófusokkal karöltve pedig homlok­
egyenest ellenkező nézeten vannak. Egészen
ellentétes a nézetük. A modernisták, — hogy
igy különböztessük meg a testi fenyítés híveitől,
a radikálisoktól, — azt vallják s ebben őket a
mindennapi élet tapasztalatai is támogatják,
hogy a gyermekek s a fiatalkorúak erkölcsi
züllését, egyre szaporodó bűnözését nem meg­
félemlítéssel és elrettentéssel, hanem lelki át­
alakítással lehet csak csökkenteni. A gyermek
és a fiatalkorú jellemének átalakításával. A
testi fenyítés csak pillanatnyi félelmet gerjeszt
a gyermeki lélekben, hogy magára hagyatva új­
ból visszaessen a bűnözés mocsarába.
'
A testi fenyítés átszenvedése semmi biz­
tosítékot nem nyújt a társadalomnak s a jog­
rendnek. Ideiglenes fájdalmat okoz ugyan, de
nem tüntetheti el azt a bonyolult tényező összes­
séget, mely a gyermek és a fiatalkorú lelki
romlására vezet. Emellett a testi fenyítés a
gyenge, fejlődő gyermeki szervezet épségét,
egészségét, sőt a zsenge benső életét is veszé­
lyeztetheti. Egész más volt a rég múlt idők
testi fenyítése, amikor a fiatalkorú generátió is,
a gyermekhad is erős csontu, edzett izmu, vasidegzetü volt; mig a mai generátió satnya, ideg­
zete tulfinom, a súlyosabb testi fenyítés rom­
boló hatással lenne a szervezetére is.
Azután a testi fenyítés, ha a szervezet azt
megszokja, utóbb érzéketlenséget idézhet elő a
szervezetnél. Oly érzéketlenséget, hogy a gyer­
mek és a fiatalkorú a legsúlyosabb ütlegeket is
némán, egykedvűen, cinikusan, sőt kedélyesen
fogja később fogadni. Nem ritka azonban az
az eset sem, amikor a testi fenyítés a fenyitő
és a fenyitett lelkében nemi érzéseket vált ki.
Különösen előfordulhat ez a leányoknál, akiket
a gyakori testi fenyítés előkészíthet a prostitutióra.
A testi fenyítés ügy a nevelő, mint a
gyermek és a fiatalkorú lelkét eldurvitja és
egyre nagyobb teret enged az illető impulzivitásának. A testi fenyítés a gyermeket és a fiatal­
korút lealázza és pedig annál erősebben, men­
nél nagyobb az önérzete. Kiöli belőle az emberi
méltóságot, nyerssé, vaddá, állatiassá idomít­
hatja lelkületét. Végül a testi fenyítés a gyer­
meket és a fiatalkorút alattomossá, ravasszá,

NÉPMŰVELŐ8
teszi s arra ösztönzi, hogy máskor óvatosabb
legyen a bűnözésnél s a lelkében azt a gon­
dolatot érleli-, hogy nem azért bűnhődött, mert
a bűn rossz dolog, hanem mert megtudták bű­
nözését.
.
Mindezt összefoglalva a testi fenyítés
célravezető eszköznek nem bizonyult a múltban,
nem fog bizonyulni a jövőben sem. A huszadik
században a fejlődés, a tökéletesedés, az em­
beri szellem haladó aranykorszakában a fegyel­
mezés eszköze nem lehet, nem maradhat az,
ami a sötét középkor kegyetlenkedéseit segítette
elő. Az emberi méltóság felemelése korszaká­
ban nem lehet a testi fenyíték egy közintézmény
fegyelmező eszköze./Nem lehet már csak azért
sem, mert a bírói palásthoz a virgács a bírói,
piedesztálhoz a deres, a bírói neveléshez a testi
fenyíték nem illik s azok összeférhetetlensége
szembeötlő.

Pedagógia.
A fogalmazás tanításáról.*
Irta és a mezőtúri járásköri gyűlésen 1925 május 9-én
felolvasta: Mihályfalvi József turkevei áll. tanító.
(Folytatás).

Az anyag összehordása után rendezzük.
A tanulók maguk állapítják meg, hogy melyik
gyakorlat lesz a helyesebb, milyen sorrendben
következnek majd azok a leírásban.. Ha á gondolatok kiválasztásánál nem alakul ki egységes
felfogás, zagy nem a legjobb, leghelyesebb
gondolatot választanák ki, a tanító irányítson,
ösztönözze a gyermekeket jobb gondolat térmelésére s végül döntsön a leghelyesebb mel­
lett. Az irányitó kérdéseket fel is írjuk a táb­
lára. Itt nyílik alkalom a mondatok helyes meg­
szerkesztésére, a szók helyes értelmének és
alkalmazásának megismertetésére ás a sokszor
előforduló ismétlések elkerülésére és ezekről
való leszoktatásra. így fejlesztjük a gyermek
stílusát s a munka elkészültével abban a meg­
győződésben lehetnek, hogy saját gondolataikat
írták le. Végül a megállapított mondatokat egy­
folytában eimondatjuk, még pedig a gyengébb
tanulókkal többször, alsóbb osztályban karban is.
•A fogalmazás tanításáról szóló ezen cikk, Káros Antal
budapesti igazgató tollából ugyan ez alatt a dm alatt az
1922. évi december hó 1-én a .Néptanítók Lapja* 47-48.
számában közölt tanulmánya nyomán készült.

'

5

Többszöri szóbeii elmondás után a,gyer­
mek emlékezetébe vésődik a közösen megálla­
pított szöveg, ezért minden nehézség nélkül
írják papírra. Az előkészités körébe tartozik a
'
helyesírási nehézségek megbeszélése és rámutatás a szók helyes leírására.
Ilyen előkészítő gyakorlat után térünk a
leírásra. Alsófokon ragaszkodjunk a közösen
fogalmazott mondatokhoz. Később megenged­
hetjük, hogy a tanulók más kifejezéseket is
használhassanak, különösen, ha valamelyik
elfelejtett egy-egy szót, vagy a mondat egy ré­
szét, .ilyenkor pótolja vagy egészítse ki- mon­
datát a saját szókincséből. Irásközben bátorítsuk
> fel a tanulókat, ha kételyei támadnak a szó
- helyesírásában, mindig megkérdezhesse.
Leírás után olvastassuk fel a kész dol­
gozatot és szoktassuk rá a tanulókat, hogy
sohase adjon ki a kezéből oly dolgozatot, amit
előzőleg át nem olvasott és az észrevett hibái­
kat ki nem javította. Ha az idő engedi, köl­
csönösen is kijavíthatják egymás hibáit, ezt
kedvvel és lelkiismeretesen szokták végezni.
A fogalmazás külső formájára használjuk
sokszor a levélalakot, mert a mindennapi élet­
ben a levélírás helyettesíti a szóbeszédet Gya­
korlati fontossága tehát nagy, de erkölcsi ha­
tása is mély, mert felső fokon mikor a köszönő,
üdvözlő, vigasztaló leveleket ismertetjük és ira­
tunk, tartalmát megmagyarázzuk, a legneme­
sebb erkölcsi érzéseket váltunk ki a gyermek
I
leikéből. A levél formáját már a HL osztályban
ismertessük meg és minden osztályban használjuk fel.
Tantervűnk a fogalmazás körébe utalja a
í
VI. osztályban a közéleti fogalmazványokat v.
ügyiratokat. Ezek kötött fogalmazások és e kor­
ban könnyen, minden nehézség nélkül tudjuk
tanítani. Főbb szempontok, amelyek élénkké és
könnyűvé teszik ezek szerkesztését, ha tárgyát
a való életből, a gyermek által is tapasztalt
vagy szülői házban látott körből meríti. Ne •
képzelt neveket szerepeltessünk, hanem maguk
a tanulók legyenek az ügyiratban szereplők
A megszerkesztés közösen történjék, a tanító
itt felhívja á figyelmet a formai kellékekre s
megmagyarázza az okát, miért kell ezt a for­
mát megtartani s micsoda hiba vágy rossz
származna abból, ha valamelyik része elma­
radna ezen kellékeknek. A közős szerkesztés
eredményét .a tanító a táblára, a növendékek
irkájukba írják be. Engedjük, hogy a szereplő

./
6___________ _ ______________ NÉPMŰVELÉS'
tanulók sajátkezüleg írják alá nevüket a meg­
felelő helyre, utalással azon erkölcsi és anyagi
következményre, amivel „a sajátkezű aláírás jár.
Ezután a formai kellékeket aláhúzással
kiemeljük és jól begyakoroltatjuk. Később több
példát veszünk fel s a tanulók maguk dolgoz­
zák fel még pedig nagyon célszerű, ha a pél­
dát tiszta papiroson olyan formában is leírják,
ahogyan az illető ügyiratnál használatos. Nyom­
tatott bejelentő lapok, postai pénzutalványok,
szállítólevelek, fuvarlevelek, csekklapok kitöl­
tését végeztessük.
A szabad fogalmazás menete és tárgyai :
A szabadfogalmazásnál tudjuk a gyermek
öntevékenységét a legjobban felhasználni. Elő­
készítés itt is kell, de nem a gondolatok át­
adásában és a mondatok közös megszerkesz­
tésében áll, hanem gondolatkeltő hangulatban
és a kifejezési vágy felkeltésében. Megfelelő
hangulat és gondolatkeltés, a tanítás művészete
és sikere ezen fordul meg. S talán fogalmazás
tanításunk gyengeségének legfőbb okát is itt
kell keresnünk, a tanító nem tud a fogalmazási
téma hangulatába belekapcsolódni, nem tud
kellőleg leereszkedni a gyermek érzés és gon­
dolat világához és ezért nem tud hangulatot és
gondolatot kiváltani a gyermekből.
Hogy milyen eszközökkel és módon lehet
ezt elérni, azt a téma sokfélesége és a gyer­
meki lélek természete miatt elmondás vagy
utasítás után nem lehet megtanulni. Erre szü­
letni kell. A tanítást művészeti fokig emelni
léhet, de csak kevés isteni tehetséggel meg­
áldott tanítónak sikerül. Azért jó tanítást vé­
gezhetünk, ha készségünket fejlesztjük, ha mi­
nél több művészileg elkészített tanítást olva
sunk vagy méginkább, ha alkalmunk van ilyen
tanításokat végighallgatni.
1912. évben egyik továbbképző tanfolya­
mon 12 ilyen művészi tanítást hallgattam végig
Urhegyi Alajostól, aki igazi művésze a tanítás­
nak s njöndhatom, annyi év után — most is
minden tanítására, még az apróbb mozzana­
tokra is visszaemlékezem, annyira lélekemelő
és lebilincselő volt.
Fogalmazás tanítása a hóvirágról volt. A
gyermekek cselekvő tevékenységét előzőleg a
hóvirág rajzolásával kapcsolta be a tanításba.
A rajz közben mesteri módon vezette a figyel­
met a növény lefelé hajló bánatos virágára.
Majd egy problémát vet fel „Miért hajtja le a
hóvirág ily bánatosan a fejét ?“. Fel van keltve

a gyermekek képzeletvilága, itt az a pillanat,
mikor a gyermek lelkét megszólaltatja, a rejtett
értékek előjönnek a gondolatok árjában, az
öröm, a kifejezés vágy ott ül a gyermekek ra­
gyogó szemében. Mindenki szólani akar, min­
denkinek van mondani valója — jó vagy kévésbé jó, az mindegy — a fő, hogy ezt a pil­
lanatot ne engedje elszállani. A gyermekdalt©'
tás vágya kielégítést kíván s mivel mindenki
szóval el nem mondhatja gondolatát, leírja pa­
pirosra, elkészül a fogalmazás.
Az eredmény bámulatos volt, több gyer­
mek valóságos kis mesét alkotott arról, hogy
miért hajtja le a hóvirág oly bánatosan a fejét.
Minket hallgatókat is elragadott a művészi ta­
nításával.
Használjuk fel tanításunknál a gyermek
cselekvési készségét. Az emberi cselekvések
érdeklik a gyermeket, ha ilyen tárgyat veszünk
fel s el is játszatjuk vagy mindenikkel v. csak
egyik társukkal a cselekvést s azután szóval
mondatjuk s végül íratjuk, amit cselekedtek, jó
dolgozatokat kapunk.
Pl.: „Palkó felkél, mosdik, reggelizik, is­
kolába megy Játszák el a gyermekek a cse­
lekvést s azután Írják le. Vágy : „Öreg bácsi
megy az utón. A szél lefújta a kalapját. A ka­
lap gurul, gurul. Pista utána szalad s a kala­
pot odaadja a bácsinak. János csak neveti.
Az öreg megköszöni Pista szívességét.“.Erkölcsi
tanulságot vonjunk le, három gyermek játsza
el és írják le.
Anyagmunka, rajz alapján tanítva a fogal­
mazást élvezetes munkát ad. Jó kifejező és
emlékezetben tartó eszköz, ha íratás előtt a
tárgyat agyagból megcsináltatjuk. Az élő álla­
tok vagy növények, azoknak élete, mozgása,
fejlődése érdekli a gyermeket. Pl.: , A harkály
fatörzsön ül, csőrével farag, nyelvével egy ku­
kacot húz ki . Készítsék el agyagból s azután
írják le. Vagy csinálják meg agyagból a selyem­
hernyó fejlődését és Írják le.
A művészi képek különösen történelmi
tárgyú fogalmazásnál jó szolgálatott tesznek.
Még maradandóbb hatású, ha az események
sorrendje ott áll a gyermek előtt, amint azt sa­
ját rajzával kifejezte.
Pl.: tanulták az olvasókönyvből a „Nemes
elszántság*' cimü olvasmányt. A gondolat meg
van a gyermekben. Ezt a gondolatot előbb
rajzban fejeztetem ki. 1. kép. A vitéz lovát '
itatja, a király odamegy. II. kép. A vitéz a

------ -

NÉPMŰV

vízben fuldoklik, a sebes ár lesodorta lováról.
Ili- kép. A király utána ugrik és kihúzza a vitezt, megmenti életét. A rajzolás után leírják
az eseményt.
Elbeszélések, mesék, amiket régen tanul­
tak vagy hallottak, jó szabadfogalmazási tárgyak,
sőt hasonlót alkotni a gyermeknek is nagy
gyönyörséget okoz. Saját rajzzal illusztrálni
épen kedvére való. Élmények leírása, ünnep,
kirándulás, házi esemény mind a szabadfogal­
mazás körébe tartozik s ezeket felső osztályok­
ban házi feladatul is alkalmazhatjuk.
A gyermek szeret vitatkozni, okoskodni.
Ezt a tulajdonságát helyes irányban a fogal­
mazásnál is fel lehet használni. Az ilyen fel­
adatoknak párbeszédes legyen a formája, mert
a gyermek ezt szereti. Pl.: „Mihály igy szól:
„Atyám gazdag ember, miért tanuljak és dol­
gozzam?" Világosítsátok fel őt.“ Vagy. „Két
munkás vitatkozik a kocsmaajtóban, az egyik
be akar menni, a másik visszatartja. Adjátok
elő érveiteket/ A sikerültebb dolgozatokat ol­
vastassuk fel. Ez kedvet ébreszt a gyengéb­
bekbe is és ösztönző hatású a további munkára.
Szólanom kell még a fogalmazás javítá­
sáról és a dolgozatok külalakjáról.
A fogalmazásnak csak akkor lesz teljes
értéke, ha azt a tanító átnézi s észrevételeit a
gyermekkel közli. Kötött dolgozatoknál az is­
kolában közös javítást végeztessünk. Ha az
i
eredmény különböző, az egyenkénti javítás ali
kalmazandó. A tanító otthon átnézi a dolgoza-* !
tokát, alsó osztályban maga végzi a hibás szók
javítását, felső osztályban csak piros tintával
megjelöli a hibás helyeket. A többször előfor­
duló, általános hibákat feljegyzi s javítási óra
elején közösen letárgyalja s a helyes szót vagy
alakot felíratja a táblára. Egyöntetű javítási je­
leket használjunk s ezt az év elei tantestületi
gyűlésen kötelezőleg állapítsuk meg, valamint
a javítás helyét és mikéntjét, továbbá az egy­
forma irkák használatát is.
A javítást a dolgozat alá írassuk le s
gondunk legyen rá, meggyőződni, hogy helye­
sen irták-e le a hibás szókat. Dolgozatokat
újra leíratni vagy letisztáztatni felesleges, e he­
lyett inkább több uj dolgozatot írassunk. A fő,
megelőzni a sok hibát.
Két irkát használjunk, az egyik a tulajdonképeni fogalmazásra, a másik a szerkesz­
tési, nyelvtani, másolási stb. feladatok számára

I
i
|

7
szolgáljon. A dolgozatok sorrendjét számokkal
jelöljük. Évenként legalább 16 feladatot végez­
tessünk. A cím után írassuk a dolgozat minő­
ségét, pl.: ^másolás, emlékezet után, kérdésekre
vázlat alapján, szabadon stb. Ezután írják a
megfejtés vagy megoldás szót. A feladat bevégeztével a tanuló keltezze és írja a|á a saját
nevét. Az irófüzetek tisztán, rendben tártása
igen erős fegyelmező eszköz, erre tehát nagy
gondunk legyen.
Ha az elmondottak alapjárt kedvvel s a
gyermekekben ta kedvet s önbizalmat keltve
minél korábban hozzáfogunk e tárgy tanításá­
hoz, én hiszem, hogy a fogalmazás tanításában
is jó eredményt tudunk elérni s megadjuk a
tanulóknak azt az alapot, amely szükséges,
iskolái elhagyása utám— az életben való bol­
dogulásához.

Mesélő számok.
a

Irta: Gáspár Dezső tanító. Szeged.
A természetes fejlődésből megállapítható
lélektani igazság: A felnőtt fogalmakban, a
gyermek képekben gondolkodik és beszél A
gyermeknek minden alakról van egy lelki képe.
E képhez, mint központhoz kapcsolódik
és koncentrálódik mindazon ismeret, ami a fo­
galom teljességét adja. Alak, szin, iz, hang,
mozgás alakjában.
Évek óta hirdetem : A számtan tanításánál
mutatkozó nagyfokú eredménytelenség oka nem
a tanítóban, a tanuló eszében, hanem a tanítás
rendszerében keresendő.
Nem szemléltető.
a) A számfogalomnak igy nem alakul­
hatott ki a lelki képe, úgy nem állhat be a
fogatain teljessége.
b) A cselekvő munka nem azonos azon
munkafolyamattal, ahogyan az emberi ész a
-fejszámolást végzi.
A Gáspár-féle fonetikus eljárásnál minden
szám alakjáról 1—1 lelki kép alakul ki
E képhez kapcsolódik:
1. A szám ismerete.
Ma egy uj számról fogunk tanulni. A ta­
nuló ekkor njár látja az egyenes és görbe mo­
zaik tálakból összeépített 6-os szám alakját.
A szem felrajzolja, a lélek pedig kivési a szám
lelki szobrát A hallószervek idig^z ^

8

NÉPMÜVELÉS

maghatározó szót: „hat“ mint hangot a lelki
képhez kapcsolják. A hang újbóli megjelenése
után a hangkapcsoló húrok rezgésbe jönnek
és a tárgyi képzetek tömegéből kiemelik a szám
képét. A gyermek ezt lelki szemeivel maga
előtt látja. A képről érti meg a hangot. Tudja:
6-os számról vagy valamiből 6 darabról van
szó. A kép mutatja a 6 mennyiségét is, de mu­
tatja mindazon kisebb értékű számokat is,
amelyek a 6-tal egyenlő értékűek.
A felirt szám alakjának a látásé, vagy a
rágondolás által a szám lelki képe szintén ki­
emelkedik. E kiemelkedés rezgésbe hozza,
mintegy megszólaltatja a képhez kapcsolt húrt;
amiről a helyes szó (összeg) jut eszébe. A
hangnak a képpel való összekapcsolódásán
alapszik a tudatos tudás és a visszamlékezés
lehetősége. Az eddigi eljárásból ez maradt el.
2. A szám haszna.
. A 6-os szám arra való, hogy ha valami­
ből megolvasunk 6 darabot, fel tudjuk írni a
papírra, táblára és az eszükbe.

3. A szám alaki értéke.
Nézzétek meg, hogy a hatos szám fel­
építéséhez hány darab téglára van szükség.
Olvassa: 1, 2, 3, 4, 5, 6. Vissza: 6, 5, 4, 3, 2,
1, 0. Hány egyenes, hány görbe téglát láttok a
6-ban? (3 meg 3) ( A tanítók a téglákat 1-esével elszedi, mialatt a tanuló a közetkezőket
látja, igy képzetében is a 6-nak eddig egy db.ból álló képe is a következő számalakokká
alakul át :)6—1=5, 5—1=4, 4—1=3, 3—1 = 2,
2—1=1, 1—1=0. E mozgás a 6 alakjához kap­
csolódik. Megérti. Egyesével elszedni,' elvenni
valamit annyit tesz mint a számokat visszafelé
mondani. A tanuló ezt fonetikusan látja és végzi
is. A téglákat megolvastatjuk még egyszer. Ol­
vasás közben a téglákat számokká építjük össze.)
1 meg 1=2, 2 meg 1=3, 3 meg 1=4, 4 meg
1—5, 5 meg 1=6. (Fonetikusan értendő. A lá­
tott cselekvő munkából megérti. Amikor a szá­
mokat egymásutáni sorrendben elmondjuk, vagy
leírjuk, akkor 1-esével olvasunk.
4. A 6-nak a többi számhoz való viszonya.
(Felrakatunk a polcra annyi egyes számot,
amennyit a 6 ér. így:)
(egy) 1 meg 1 (egy) megolvassa : 1, 2, 3, 4, 5,6.
(egy) 1
1 (egy) egyesével elszedi:
(egy) 1
1 (egy)
6, 5, 4, 3, 2, 1, 0.
A 6 darab egyesből a 6-os számot meg­
csinálja, majd egyesével elszedi, mialatt foneti­

kusan látja: 6—1=5, 5—1=4, 4—1=3,3—1=2,
2—1=1, 1—1=0. Ebből megérti, hogy a 6 =
6 darab 1-es számmal. A 6-ból ugyanígy ala­
kítjuk ki:
2 meg 3 meg 4 meg 5 meg 6 meg 2 meg 2 3 meg
23210 v 1
12
2
1 stb.
szám alakokat. Ebből megérti a 6-nak, mint
számnak az értékét. Ez hozzákapcsolódik a 6
képéhez. A tanuló emlékezetből elmondja: 1
meg 5 = 6, 2 meg 4 =, 3 meg 3 =, 4 meg 2 =,
5 meg 1 =, 6meg0=, 6—1=, 6—2=, 6—3=,
6—4=, 6—5=, 6—6=, 1 meg 1
1
1 stb.
•
1
1
6X1=6; 3X2=, 2*3=, 6:2= 6:1= 6:3=,
lx4 meg 2 = , 1X5 meg 1=, 1X6 = , 6 ■ 4 =
6:5 = , 6:6=.
5. A tört fogalma.
Hatod, fél, harmad.
6. A helyérték.
Az egyenlő számtani értékek koncentrálása
alalakértékeik és helyiértékeik szerint:
1 meg 2 meg 3 meg 4 meg 5 meg 6 meg
5
4
3
2
1
0
6
"
.
10 meg 20 meg 30 meg 40 meg 50 meg 60 meg
50
40
30
20
10
0
6 tizes = hatvan egyes.
100 meg 200 meg 300 meg 400 meg 500 meg
500
400
400
200
100
6 darab százas = 60 darab tizes,
600 meg
0
60 darab tizes = 600 darab egyes.
Ugyanígy a többi sorban is.
f
1 meg 1 meg 1 „ 2 meg 2 meg 2
3 meg
1
1
1 3X2=6 ____ 3
6X1=6 6 : 2 = 3 2X3=6
6:1 =
6:3 = 2
10 meg 10 meg 10
20 meg
30 meg
10
10
10
20
30
6 x> 10 = 60
20
2X30 = 60
3X20-60
60 : 10 = 6 60: 20 = 3 60:30 =2
100 meg 100
200 meg
300 meg
100
100
200
__ 300 _
100
100
200 f
2X 300 = 600
6X100=600
3X200=600 600:300 =2
600: 100=6

NÉPMŰVELÉS
6:1=
6:2=
6:3 =
60 : 10 =
60 : 20 =
60 : 30 =
600:100= 600:200=
600:300 =
7. és 8. A mértékek ismerete és az érzelem.
9. A tizedes tört fogalma.
Ezen ismeretek a 6 lelkiképéhez kapcso­
lódnak, mint mennyiség, számtan, érték, hang
és mozgás.
A tanuló az építő tégláival vagy színes
számjaival ugyanazon cselekvő munkát végzi,
mint aminőt az emberi ész végez mindazoknál,
akiknek a számfogalmaik teljesek. Pl. 648 meg
379
A tanuló hailószervei a 6 száz 4-ven 8 hang­
jára felmutatja a számok alakjáról készített
lelki képet, erről felismeri a számot és az alak
által meghatározott mennyiséget: a helyről
tudja: 6 db százas, 4 db tizes, 8 db egyes
3 „
„
7 „
„
9 „
Ezeket úgy rakta fel a kezével. A felra­
kásnál már olvassa: 9 db százas, 11 ’db tizes,
17 db egyes. Az egyenlő értékeket a megfelelő
helyre gondolja: 1027.
Kivonás: 648— Olvassa: 4 száz tizen 3
235
Az írásbeli számadás megtanulása céljá­
ból a fejszámolás eredményét a táblai szám­
adással bizonyítja.
E munka látása és elvégzése képessé teszi
őt arra, hogy a hang által kiemelt és egymás
alá rendezendő számok alaki és helyi értékéből
a mennyiség helyes összegét kigondolja, kiszá­
molja.
A számolás tudása az emberi ész örökös
munkafolyamata, melyet a számfogalmakkal bí­

tArca.
Vadonban.

9

rók a szám alakok lelkiképeivel hajtanak végre
úgy, hogy azokat alaki és helyi értékök szerint
összeadják, kivonják, szorozzák, vagyosztják.
A fonetikus rendszer oly cselekvő munkára
tanítja a tanulót, amilyet a lélek végez. Rendel­
kezésére megteremtette a számok lelki képét: 1,
2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0. E képekhez koncentrálja
mindazokat az ismereteket, amelyek a szám teljes fogalmát adják. így képessé teszik a tanulót,
hogy a számalakok képeinek segítségével a szá­
molás munkáját gondolatban bármikor el tudják
végezni.
A mai eljárás szókat emléztet. A tanuló
számfogalommal egyáltalán nem bir, csak a
tárgy értékének a tudatával.
A tanító munkája a jövőben sem fog absolut értékű ismeretet adni, míg a fonetikus rend­
szernél minden normális ész berendezésű tanuló
absolut értékű tudást szerez.
A tanitás lélektani hatása:
„A. tanulás a tanulónak gyönyörűség, a
szülőknek öröm, a tanítónak élvezet." Quint
Józsefné, Budapest.
„Amennyi bosszúságot szerzett eddig,
annyi örömöt okoz ma“. Ferenczy Kálmán áll.
isk. igazgató, Szolnok.
„Áldás a tanítóra és tanulóra egyaránt."
Mária Benita tanítóképző intézeti nővér, Szeged.
A számtannak még több általam kikuta­
tott igazsága van, amely a számolás elvégzé­
sének munkáját egyszerűvé és könnyűvé teszi,
de azokkal csak azok fognak megismerkedni,
akik e rendszert teljes egészében gyakorlatba
veszik.
„

Szárnyra kúp a bűvös, ériek.
Szellő szárnyon messze száll . . .
Kik' még tudnak reméleni
Mindazokra rátalál.

Irta : Szandra Ödön.

Mély vadonban égbe nyúló
óriási fenyvesek ...
Zöldleveles ágacskákon
Kis madárkák zengenek.

Gondolatim egymást érik,
Mint dalban az érzelem,
És alighogy vigabb valék
Isméi bús lett énnekem.

Halk hang cseng-bong .. . versenyeznek
Ma a csacska madarak,
Felvidulva elhallgatom
Tűlevelű fák alatt.

Tavaszodik, minden éled,
A természet mezt cserél, . . .
Fülemile zengjed már azt-.
Hogy a Haza újra él!

10

N É P M Ü V ELÉ S

NÉPMŰVELÉS

Egyesületi élet.

s a kultusztárca költségvetésének nemzetgyűlési
tárgyalása idejére megállapított eljárásról tájé­
koztatta a választmányt. Ebbe a küzdelembe
Az Állami Tanítók Országos
a vezetőség bevonja a vidéki tanítóegyesülete­
ket is, kiknek feladatuk lesz a nemzetgyűlési
Egyesületének választmányi
képviselőik informálása, a tanítók igazságáról
ülése.
való meggyőzése és közbelépésre bírása. A
kormánynál s a nevesebb politikusoknál, vala­
Az Állami Tanítók Orsz. Egyesületének
mint a napilapoknál való eljárás a központ
választmánya f. é. április hó 11-én d. e. 10
feladata lesz.
° „ °r Ga,la Endre egyes, elnök vezetése melA választmány a főtitkár jelentését el­
• e, ,U aSt iartött a budapesti Ferenc-József ta­
nítok hazában.
*
fogadta.
Elnök megnyitójában elsősorban a státusCsorba Ödön újpesti áll. isk. ig. tan. a
rendezési rendelet sérelmes intézkedéseivel
népiskolai helyi hatóságokról tartott értekezést.
foglalkozott s beszámolt az elnökség eddigi
Előadásában kivánja, hogy a gondnokságok,
eljárásáról, mit a sérelmek orvoslása céljából
— ha már nem szüntethetők meg — alakíttas­
megindítottak és kijelentette, hogy a vezetőség
sanak át iskolabarát egyesületekké, melynek —
a kérdést állandóan napirenden tartja s minden
a gondnokságok eredeti rendeltetéséhez híven —
eszközt felhasznál, hogy az áll. tanítóságon
a szülői ház és iskola közötti kapcsolat fennesett súlyos sérelmek minélelőbb - közmeg­
„ tartasa lenne a feladata, az iskola anyagiakkal
nyugvásra — orvosoltassanak.
való ellátása, a tanító munkájának megköny1
• beszámolt a VII. fiz. osztályba történt
nyitése.
legújabb kinevezésekről, mely az egyesület
A választmány kimondotta, hogy kérni
vezetőségének erőteljes közbenjárása folytán
fogja a minisztert a gondnokságok munkaköré­
történt meg s nem halasztatott el a nem állami
nek újból való szabályozására, mely az iskola
kartarsamk ezután bekövetkező kinevezéseineki
beléletétől és a tanító személyi ügyeitől teljesen
.idejere.
tavof-tartja áz oda nem való elemeket.
Ismertette a miniszternek az egyetemi
A miniszter ur által tervbe vett egyetemi
tankerületek felállítására vonatkozó tervezetét
központok szerint megalakítandó tanügyi tarto­
mely ^ a tanítóságot ismét a politikai és hely­
mányok ügyével is foglalkozott a választmány
hatóságok kenye-kedvére akarja kiszolgáltatni.
mellyel kapcsolatban kimondotta, hogy ebbe a
Bejelenti, hogy ez ellen a törekvés ellen a
minden politikai befolyástól függetlennek Ígér­
szükséges lépéseket a vezetőség az országos
kező
szervezetbe a népiskolák és tanítók ügye­
tanító egyesületek által alkotott vezérlő bizott­
inek beillesztését is kivánja.
sággal egyöntetűen megtette s állandóan figyeKivánja továbbá a választmány a nép­
emn^l kisen a dolog fejlődését, hogy az állami
iskolai tanfelügyelet teljes szakszerűsitését, a
tanítóság erdekeit minden tekintetben megvéd
szakfelügyelet kizárólag kiváló paedagógus ta­
hesse, végül foglalkozott az állami tanitóságnítok részére tartandó fenn. Tiltakozik az ellen,
es az allami .skolák ellen itt ott elhangzott kit
hogy a tanfelügyelet — miniszteri Ígéretek elle­
jelentésekkel es egyes, bizonyos politikai irány
nere — a tanügyhöz nem értő elemeknek le­
szolgáló lapok támadásaival, melyekre a kellő
gyen továbbra is elhelyezhető területe.
eleletet az egyesület hivatalos lapjának legVégül kivánja a választmány a VII. fiz
inü aYT L0" már megadfa' Nyugalomra
inti , a kársakat, mert az állami iskolának és
osztályba való bejutás automatikussá tételét, a
^ ^^ ^"'^nak minden komoly és elfogu• * / . . °sf,aly megnyitását s ez utóbbiba való
bejutast lehet különleges érdemekhez, munkás­
6 Ü ° y magasan
a megérdei
ság szerint elbírálni.
melt ^csulefe, hogy azt besározni nem lehet.
.
e,nokl ^Jelentés után Harmat Ferenc
I
Az ülés d. u. 1 órakor az elnök zárófohtkar tette meg jelentését. Beszámolt a veze­
szavaival ért véget.
tőségnek eddigi munkájáról s a státus rendezés
(G. EJ
revisioja erdekeben a vezérlő bizottsággal együtt
|

wxw

Előadó: . ülés.
‘ 'S .. .

••

I

A Magyar Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége pedagógiai szakosztálya f. évi április hó
17-én magas nívójú ülést tartott Berwaldszky
Kálmán elnöklése alatt, ki az előadó ülést
magas röptű beszéddel az nap d. u. 5 órakor
megnyitván, üdvözölte a francia és a lengyel
kiküldötteket, kik nagy érdeklődést fejtettek ki
Tomcsányiné Czukrász Róza fonomimikai irvaolvasás módszeréről és ennek 25 éves irodalmi
történetéről tartott előadása iránt.
Mielőtt azonban az előadó tudományosan
képzett pedagógiai előadását megtartotta volna.
Rákos. István az Orsz. Tan, Szövetség elnöke
az össztanitóság nevében üdvözölte a főnomimika nagy Mesterét, kihez többek közt teljes
meghatottsággal a következőket intézte: „Élő
nagyság közöttünk kinek csak parányi mérték­
ben róvjuk le azt a hálát, mellyel a magyar
tanítóság tartozik." A nagy vezér mélyen
szivreható beszédét azzal fejezte be : „Ott kez­
dődik az ember, ahol kötelességén kívül is dol­
gozik."
A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után
Czukrász Róza előadása következett, melyben
a fonomimikai irvaolvasási módszer 25 éves
történetének fejlődéséről, gyakorlati kiviteléről,
szépirodalmi elterjedtségéről tanulságosan be­
számolt anélkül, hogy vindikált volna magának,
mint a fonomimikai irvaolvasási módszer meg­
teremtőjének hazánkban — nagyobb dicsőséget
és elismerést.' — Az előadót szép előadásáért
a jelen volt tanácsadó tagok és vendégek nagy
ovációban részesítették. Utána Háros Antal fő­
városi isk. igazgató, neves pedagógus „Van-e
szükség népiskolai tankönyvekre?" c. előadása
következett. Mély elgondolásu előadásában az
uj népiskolai tantervvel foglalkozott előbb, hogy
rámutasson azon hézagosságra melyet az uj
tanterv felmutat. Többek közt hangsúlyozta,
hogy az uj tantervből hiányoznak az irányitó
szempontok, melyekkel szemben sok fogalmat
ölel fel ugyan a tanterv, nevelői hatás nélkül.
Előadó szerint, akkor lenne ideális a nép­
iskolai munka, ha inkább kevesebb fogalmat
nyújtana és tisztán; melynek csak úgy lehet
nevelői hatása, haközvetlen szemléleti körében
eső tárgyak megismerését tűzné célul. így a
tankönyv használatát feltétlenül szükségesnek
tartja, mert a tankönyv nemcsak az iskolának
tesz szolgálatot, hanem a legszélesebb népré­

'
i
1

.

:.■

i

II

tegnek is. Székely Árpád isk. igazgató hozzá­
szólása nyomán a szakavatott előadást az ülés
méltó elismerésben részesítette, minekutána az
ülés véget ért
(m. e.)

Közgyűlés.
Az Iparostanonciskolai Tantiók és Tanárok
Országos Egyesülete f. évi március hó 28-án
Budapesten közgyűlést tartott, melyet Kindlovits íPál budapesti iptan. isk. igazgató nyitott
meg.WMegnyitó beszédben kettős ünnepre hi­
vatkozott, t. i. örömének adott kifejezést, hogy
ezen Országos Egyesület újból munkába lép
s a nagy jelentőségű munkáját Virágvasámapján kezdi meg és akkor, amikor az ország nem­
zete hazafias érzéstől áthatottan II. Rákóczi
Ferenc 250 éves születésének évfordulóját ün­
nepli.
A közgyűlésen megjelent Magyar Endre
iparokt. főigazgatót, Littván Sándor és Förstner
Tivadar iparokt. igazgatókat szívélyesen ödvözölte, úgyszintén a nagy számban jelen volt
kartársakat is. A megnyitó beszéd után beje­
lentette a közgyűlésnek, hogy a 16-os bizottság,
többször ült össze, hogy a közgyűlést előké­
szítse és olyan kérdéseket tűzzön ki munkaprogrammjául, melyek hivatottak lesznek nem.
csak az iparostanonc isk. oktatást előbbre vinni
hanem a tanító-személyzet anyagi és erkölcsi
ügyét is biztosítani.
Barton Imre budapesti iptan. isk. igazgató
felolvasta a titkári jelentését, melyből világosan
megállapította a közgyűlés, hogy mennyi mun­
kát adott a 16-os bizottságnak, mig végre sike­
rült az egyesületet feléleszteni és intenzív mun­
kába állítani.
A tárgysorozattól eltérően következett a
tisztujitás. Elnökül: Zavaros István székesfehér­
vári iptan. igazgató, ügyvezető elnökül: Barton
Imre volt főtitkár, budapesti iptan. isk., igazgató
választatott meg. Alelnökök lettek: Kindlovits
Pál és Sztankai Lajos. Főtitkár: Winter Pál
és titkár: Oláh József. Pénztáros: Horváth
Béla.*Ellenőrök: Tóth Árpád és Főglein János.
Elnöki tanácsba 12-en, a választmányba
pedig 22-en beválaszltattak. A tisztujnyitó aktus
végeztével Zavaros István elnök megköszönte
a beléjehelyezett bizalmat s ennek kapcsán
magas szárnyalása beszédeit mondott, kifejtve

*

1.
12

NÉPMŰVEL ÉS

benne programmját, mely szerint az iparostanonc
iskola oktatásának nagyobb lendületet kell biz­
tosítani az ország területén, mivel az a hazának
ipar- és kereskedelmi szompontból hivatott adó
alanyokat nevel. A közgyűlés tetszéssel fogadta
az elnök beszédét, mely után Jánossy Imre
budapesti iptan. isk. igazgató előadása követ­
kezett „Az óradíjas tanítók, tanárok illetménye­
inek és szolgálati viszonyainak rendezése"
címen. Az előadó: . 80, 100, 120 kor. óradijat
kíván alapul venni, úgy hogy a kezdő fnzetésnek a békebeli fizetéshez arányított °/,-a vétes­
sék alapul s ez mint évi fizetés 3 évenként a
főhivatásuak fizetésének megfelelő arányban
emelkedjék. Az igazgatói illetmények is hasonló
szellemben állapitassanak meg. * Közgyűlés a
javaslatot elfogadta s további intézkedésre az
elnöki tanácshoz utalta.
Úgyszintén Klauzen János ip. isk. tanár
„A főhivatású tanítók, tanárok illetményeinek
és Szolgálati viszonyainak rendezése továbbá
a státusrendezés alkalmával a főhivatású taní­
tókat és tanárokat ért sérelmek orvoslása" cí­
men tartott határozati javaslata elfogadtatott s
hasonlóan az elnöki tanácshoz utaltatott át.
Barton Imre ügyv. elnök az alapszabályok
módosítását ismertedet Pénztáros bemutatta a
zárószámadást, mely tudomásul vétetett. Az
évi tagsági dijak 50.000 koronában, vagyis enjnek megfelelő 4 pengőben állapíttattak meg.
Indítványok, letárgyalásával a közgyűlés
véget ért.
(m. e.)

Járásköri gyűléseink.
A vármegyei tanítótestület kisújszállási
járásköre április 17-én tartotta a városháza
tanácstermében rendes ülését, Bodor Lajos köri
elnök elnöklete alatt, ki a magyar Hiszekegy
elmondása után elnöki megnyitójában rámuta­
tott az uj tanterv nagy jelentőségére, mely ha­
ladást jelent a múlthoz képest, majd üdvözli
Bihary István kir. tanfelügyelőt. Török Imre ref.
esperest, dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt,
Pethes Gyula kir. s. tanfelügyelőt s Keszthelyi
István tanitóegyesületi elnököt s az ülést meg­
nyitotta. Az üdvözlésekre Török Imre esperes
és Bihary István kir. tanfelügyelő, utóbbi kar­
társai nevében is válaszoltak, megköszönvén 'S
azt. Napirend előtt az elmondottak igazolásra
felszólitását határozták el, majd tanitóegyesületi

tagdíj befizetésére hivattak xfef a jelenlevők.
Székely Nándor turgonyi áll. tanító az uj tan­
tervet általánosságban ismertette. Nacsády Jó­
zsef pusztaszegi rk. alapítványi tanító a szám­
tan és mértan tanításának történeti fejlődéséről,
dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő ugyanazon
tárgykör tanítási módszeréről, Koricsánszky
Ferenc göröngyösi áll. tanító s Pethes Gyula
kir. s. tanfelügyelő a történelem és földrajznak az
uj tanterv szerinti tanításáról értekeztek. A tar­
talmas előadások után élénk és tanulságos vita
fejlődött ki. Szathmáry Lajos vm. népművelési
titkár a levente oktatásról tartott érdekes elő­
adást. A közgyűlés Bodor Lajos elnök záró­
szavával ért véget délután 3 órakor. Ülés után
a jelen voltak a Korona szállóban társas ebé­
den vettek részt.
#
■
A vármegyei ált. tanítóegyesület mezőtúri
járásköre Mezőtúron ápr. 22-én tartotía gyülését. A .népes gyűlésen a járásköri tanítóságon
kívül részt vett Bihary István vezető tanfel­
ügyelő, dr. Kovács János kir. tanfelügyelő,
Keszthelyi István elnök, a mezőtúri ref. egy­
házközség elnöksége, továbbá a mezőtúri ref.
tanítói kar. Mezőtúr város polgármestere, a fiués leányiskolák igazgatói.
A járásköri gyűlés tárgysorozatát az uj
tanterv általános és részletes ismertetése töltötte
ki. Az « tantervet általánosságban Szakács Já­
nos mezőtúri kartársunk ismertette tartalmas és
kimerítő előadásában. A magyar olvasás és
beszédgyakorlatról Fodor Zsigmondné mező­
túri áll. tanítónő tartott mindvégig lebilincselő
szép és értékes előadást. A magyar nyelv többi
anyagáról Benedek József szintén mezőtúri
kartársunk/ értekezett kellő alapossággal és
részletességgel. Végül Kasza Sándor mezőtúri
K külterületi áll. tanító kartársunk tartotta meg a
tanyai iskolák viszonyairól tanulságos előadá­
sát. Programmon kívül szintén a magyar nyelvi
tárgykörből dr. Kovács János kir. tanfelügyelő
olvasott fel, főként módszeres irányelveket.
A bőséges programmot hozzászólások
egészítették ki, amelyek között különösen Bi­
hary István vezető tanfelügyelő hozzászólásai'
minden alkalommal helyes irányban és kellő
színvonalon tartották a szép és nívós gyűlés
lefolyását.
A gyűlés után bankett volt.
»
J.-N.-K. Szolnok vármegyei tenitótestület
jászsági járásköre április hó 24-én tartotta

NÉPMŰVELÉS.13
gyűlését Jászberényben, melyen a tagok csak­
nem teljes számban vettek részt. D. e. 8 óra­
kor mise volt, mely után a III. kér, iskola ket­
tős tantermében Ring Károly elnök nyitotta
meg a gyűlést, melyen Bihary István a várm.
kir. tanfelügyelője; Pethes Gyula kir. tanfel­
ügyelő, az egyházi és városi vezetőség, a ta­
nítóképző intézet tanári kara növendékei élén
Balázs Béla igazgatóval vettek részt.
1. Az uj tantervet Bodor Dénes, 2. a
számtan és mennyiségtant Tanai Antal, 3. a
történelmet Halmos Péter tanárok, 4. a föld­
rajzi részt pedig Balázs Béla igazgató adta elő
feszült figyelem közben, megindító előadásában,
5. végül Szathmáry Lajos népmüv. titkár tar­
tott előadást a leventék oktatásáról. Általános
vélemény, hogy fa legmagasabb színvonalon
álló gyűlés volt.
Délután 3 órakor 80 terítékes közebéden,
utána pedig á bercsényi-utcai áll. isk. tantes­
tület által -rendezett irredenta gyermek színi
előadáson vett részt a hallgatóság egy része,
hol a szereplőket és rendezőket lelkesen ünne­
pelték.
♦

A tiszaföldvári járáskör gyűlése. Az
-Általános Tanítóegyesület tiszaföldvári járásköre
f. évi április hó 27-én tartotta f. tanévi gyűlését
Kunszentmártonban. A gyűlésen részt vett az
egész járáskor tanítósága. A kir. tanfelügyelőség
részéről Bihary István vezető kir. tanfelügyelő
uron kívül dr. Kovács János és Pethes Gyula
kir. tanfelügyelők is részt vettek, akik mint elő­
adók is szerepeltek. A Hymnusz eléneklése
után Soós József tiszaföldvári áll. ig. tanító,
járásköri elnök, hazafiasságtól izzó beszédben
üdvözölte a megjelenteket, a kir. tanfelügyelő­
ket, dr. Timon Zsigmond apátplébánost, dr.
Pótor Sándor gondn. elnököt, Kádái Károly
községi jegyzőt. A gyűlésnek tárgyát csupán
az uj tanterv megbeszélése képezte. Az uj tan­
terv általános ismertetésével Blickling Antal
kunszentmártoni áll. ig. tanító, a magyar olva­
sás és beszédértelemgyakorlattal Dobos András
tiszaföldvári áll. tanító foglalkozott, a tornatanitásról pedig Borköles Sándor tiszaföldvári áll.
tanító tartott előadást. Mind a három előadást
a kir. tanfelügyelő ur irányítása mellett élénk
megbeszélés követte, egyben a járáskor elisme­
rését fejezte ki az előadóknak. Élvezetes és
köztetszést keltő előadást tartott még Szathmáry

Lajos népmüv. titkár a levente oktatásról, to­
vábbá dr. Kovács János kir. tanfelügyelő a ■
magyar nyelv, olvasás; irás, fogalmazás és helyesirás, Pethes Gyula kir. s. tanfelügyelő pe­
dig a földrajznak—történelemnek az uj tanterv
szellemében való tanításáról tartottak felolvasást.
A tanítóság rendkívüli nagy figyelemmel hall­
gatta a kir. tanfelügyelők felolvasását, mert az
uj tantervet nem elméleti, hanem gyakorlati
szempontból ismertették, különös tekintettel az
iskolalátogatásokra. A gyűlés végén dr. Pótor
Sándor gondn. elnök és Kádái Károly közs.
• főjegyző azon kérelmüket terjesztették elő, hogy
a f. tanévi közgyűlés Kunszentmártonban tartassék meg. Keszthelyi István tanitóegyesületi
elnök meleg szavakban köszönte meg a meg- hívást és bejelentette, hogy a választmány elé
terjeszti a kérdést. Az egész gyűlés az önfegyelmezésnek legszebb bizonyítékát mutatta, mert /
annak Ricára, hogy ’/^től */*3-ig tartott a
gyűlés, az utolsó percig minden előadást min­
denki a legnagyobb figyelemmel hallgatott vé­
gig. A gyűlést közebéd követte, amelyen közel
százan vettek részt és számos felköszöntő
hangzott el.
*
Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általá• nos Tanítóegyesület szolnoki 'járásköre f. é.
április hó 29-én fél 9 órai kezdettel Szolnokon
az Abonyi-uti áll. el. iskolában tartotta évi gyű­
lését, igen gazdag tárgysorozattal.
Ferenczy Kálmán elnök a Hiszekegy el­
hangzása után 9 órakor a gyűlést megnyitotta.
Elnöki megnyitója után üdvözölte Bihary István
vármegyei kir. tanfelügyelő, dr. Halmos Andor,
dr. Kovács János és Pethes Gyula kir. tanfel­
ügyelő urakat, Páter Romuald főtisztelendő
Urat, mint vendéget é&^ a megjelent kartársakat.
A tárgysorozat ■ 1. pontja a Gáspár-féle
számtani módszerrel való tanitás eredményének
bemutatása. Előadó volt Gáspár Dezső.
A járáskor a legnagyobb elismeréssel
adózott ezen módszernek és az elért tanítási
eredménynek. Gáspárnak a járáskor éhálás kö­
szönetét fejezte ki.
Tárgysorváltozás folytán a 2. pont az
ének. Előadó: Novothny Jenő szolnoki polg.
isk.* énektanár, ki az uj tantervben foglalt ének­
tanítás anyagát hasonlította össze a régi tan­
terv anyagával. Élvezetes előadása egy óra
hosszat" tartott. Előadásáért a járáskor hálás
köszönetét fejezte ki. Az előadás élénk vitát
|
váltott ki. A 3. pont alatt az uj tanterv általános

14

népmüvelé s
^rnerteféset adta : Tóbei Ferenc-szolnoki cukorgyan tanító. Elénk előadásban adta elő az
amúgy is száraz összehasonlítást az uj tanterv
es a reg, tanterv közöu Előadásáért a járáskor
halas köszönetét fejezte ki.
Következő pont: „Természet és gazdaság­
iam ismeretek.‘i Közvetlen hangon és modorban
adta elő Sz^máry Lajos nagykörűi áll el
iskolai igazgató. Kimerítően összehasonlította a
'
g! as a2 ,UJ tan‘erv előnyeit és hátrányait A
járáskor halas köszönetét fejezi ki az előadónak
D
: ”RajZ éS kazimunka.“ Előadó •
Dunahah Mészáros Gyula szolnoki áll. tanító’
Előadásáért a járáskor hálás köszönetét fe­
jezte ki.
Következett vplna Szathmáry Lajos népmuv. titkárnak egy előadása, de az idő már
nagyon előre haladott, 3 felé járt, igy ez a
tárgysorozatról az előadó beleegyezésével el­
maradt.
';
A gyűlésbe Hymnusz eléneklésével véget
i
Gyu,as u,an a Barossban mintegy 120
^ntekes ebéd volt. Ebéd alatt pohárkösSntők
hangzottak Horthy Miklós Ófőméltóságára, a
tanfelügyelői karra, a vármegyei egyesület elhölgyekre, a járáskor* elnökre
stb. Az ebed után vidám hangulatban az esteli
órákig maradt együtt a társaság.

A

III.

Egyetemes

Tanügyi

I E,^“Í,S
elnöki
tanacsa április 8-an tártotta Kornis Gyula dreyelemi tanar elnöklésével harmadik ülésétegjelentek: Rákos István kir. tanácsos és Maday Gyula dr. h. elnökök, továbbá Bőhm
Édes°l dr-’
GyŐZŐ’ Dengel Jón°s dr.
/T Ga^Endre- ^erodek Károly, Holló
, r°M ’
?CZa gnac> Molnár János, Nagy Pál
’ dr, Novagh- Gyula, Osztie Béla, Ősz Béla dr
Papp Gyula, . Simon Lajos, Schichtanz Ármin’
ElnÍnOS’
^PáŐ’ éS Wa»ner János.'
tinók örömmel állapította meg az általános
Jgyeimet, érdeklődést, melyet a kongresszus
gondolata országszerte keltett. A harminchat
országos tanügyi szervezetből eddig már tizen
5 Wr T“'
ragdijakból pedig
5 millió korona folyt be. Hálával emlékeU

'
■

NÉPMŰVELÉS
meg a vallas- és közoktatásügyi miniszterről
ki a kongresszus céljaira egyelőre 15 milliót
folyósított, valamint a főváros vezetőségéről
mely irodahelyiséget és munkaerőt bocsájtott
rendelkezésre. A vitatéfeleknek júniusra való
beküldésével még élénkebbé válik a kongresz;
szus mozgalma. Felkéri az összes tanügyi la­
pokat, hogy nyissák meg hasábjaikat a kong­
resszus céljaira és fejtsenek ki propagandát a
siker érdekében.
Simon Lajos főtitkári jelentésében a be­
érkezett javaslatokat adja elő. Saskeőy Béla
r. ny. kir. járásbiró a kriminálpedagógia be­
vonását. Ispánovits Sándor polg. isk. igazgató
pedig a Budapesten megtartandó III. Finnugor
Kulturkongresszusnak a III. Egyetemes Tanügyi
i
Kongresszussal való kapcsolatba hozását javasolja. Az előkészítő bizottság megbízta az elnokseget hogy a krimínálpedagógiai szakosz­
tály felállításának szüksége érdekében érintrnZeíen ePJen 02 dietékes szakkörökkel. A
11. rinn-ugor Kulturkongresszusnak belevonásat az országos jellegű Tanügyi Kongresszus
keretebe ezúttal nem tartja keresztülvihetőnek.
Rákos István kir; tanácsos indítványára
ozzajaruIf az elnöki tanács ’ az ügyrend 7.
pontjának olyan módosításához, hogy az Elnöki
Jósnak 14 helyett 21 tanácstagja legyen.
t.n»ek alapjan beválasztották Dobó Sándort, a
9^' Egyesa^e^nek, Gállá Endrét
az Ali. Tanítók Orsz. Egyesületénél?*, Krug LaJ° •, az Ev‘ Tani,ók Orsz- Egyesületének, öleczky Palf, a Budapesti Tanítótestület, Öveges
SchXn*’ aÁKa,h- TanÍ,Ók °rSZ’ ^vétségnek
Schchtanz Ármint, az Izr. Tanítók Orsz. Egyesuletcnek elnökeit, az előkészítő bizottság el- '
oh tanácsába. A rendezőbizottság megüresedet tarselnoki helyeire Benedek Ábrahám, Har­
mat Ferenc, Ispánovits Sándor és Jovicza Ignác
választattak meg.
Jovjcza Ignác

és valTk^ir —javasla,ára a siketnémák
es vakok oktatásügyének szakosztályát össze­
vontak, továbbá egy uj szakosztályt az értelmileg es erkölcsileg fogyatékosok oktatásügyé­
nek szakosztályát állították fel
Elhatározták, hogy a még nem jelentkezett
egyeSÜ,etekhez
felszólítást in-

Végül megállapították a Rendezőbizottság
Tlynek a,apján 120 Városi és
pestkörnyéki tagja lesz a bizottságnak.

Kornis Gyula dr. elnök záró szavaiban a
legközelebbi elnöki tanácsülés tárgyául a szak­
osztályok elnökeinek kijelölését, a rendezőbizott­
ság teljes kialakítását és a vitalételek rendezé­
sét jelölte ki.

Jegyzőkönyv.
(Folytatás).

Az 1925. évi junius hó 6-án tartott köz­
gyűlés kivonatos folytatása.
Veress Mihály előadó a Szolnokon fel­
állítandó Tanítói Otthon létesítésére vonatkozó
terveit ismerteti. A közgyűlés határozatilag ki­
mondja, hogy annak létesítését szükségesnek
tartja s hogy amennyiben a létszám megengedi
e Tanítói Otthonba más téren működő egyének
gyermekei is felvehetők lesznek, ha erre való
jogukat az egyházak, lelkészek, községek^ köz­
igazgatási tisztviselők a Tanítói Otthonra egyszersmindenkorra fizetendő 100—100, más pá­
lyán működők 100—200 arany korona befize­
tése által megszerzik.
Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy az
egyesületnek minden tagja köteles a Tanítói
Otthonra 5 éven át évi 10 arany K-t fizetni.
A Tanítói Otthon építési ügyeinek veze­
tésére Igazgatóságot választott a közgyűlés.
Tagjai lettek: Szentiványi Béla r. k. ig. tanitó
Jászberény, Maliska Károly áll. ig. tanitó Jászárokszállás, Balázs János ref. tanitó Kisújszál­
lás, Tóth János ref. tanitó Kunhegyes, Hizsa
Károly áll. ig. tanitó Kunszentmárton, Mohács
István áll. ig. tanitó Cibakháza. Fodor Zsigmond áll. tanitó Mezőtúr, Deák Zsigmond áll.
ig. tanitó Turkeve, Renner József r. k. ig. ta­
nitó Szajol, továbbá Magyary Gyula, Veress
Mihály, Szathmáry Lajos, Csiky Ernő, Csiky
József, D. Mészáros Gyula szolnoki áll. tanítók
illetve igazgatók.
Hivatalból tagok: az elnök, a 2 alelnök
(a választási sorrend szerint), a titkár, pénztár­
nok, egy ellenőr, a felelős szerkesztő, az ügyész,
a gondnok, a ref. megyés egyesület elnöke és
a rkabt. esperesi kerület a járásköri elnökök.
Utasítja a közgyűlés az. Igazgatóságot,
hogy a Miniszter ur őnagyméltóságától kérjen
anyagi támogatást, különösen kérelmezze, hogy
a beirt tanulók után 50 fillért szedhessen az
Otthon részére.

15

Kérje Szolnok város anyagi támogatását,
kérje továbbá szövetkezetek, magánosok, egy­
házak anyagi és erkölcsi támogatását.
Kössön szerződést biztositó intézetekkel,
hogy a tanítók közvetítésével kötött biztosítások
után jutalékot adjon e célra.
Elhatározta a közgyűlés, hogy minden is­
kola köteles évente legalább egy iskolai ünne­
pélyt rendezni, melynek jövedelme az Otthon
céljára'-beküldendő.
Kérjék fel továbbá a mozitulajdonosokat,
hogy legalább egy este jövedelmét e célra en­
gedjék át.
S végül utasítja a szükséges szabályzatok,
tervek stb. elkészítésére s beterjesztésére.
Ezekután Jánossy Pál pénztáros terjeszti
elő pénztári jelentését, majd a költségvetést
tárgyalta le a közgyűlés.
Azután áttér a közgyűlés a tagdíjak meg­
állapítására. Évi 100.000 K tagdíj fizetését ha­
tározta el a közgyűlés, melyből 60.000 K az
egyesületet, 40.000 K pedig a Tanítók Orsz.
Szövetségét illeti.
Ezután korelnököt választva megejti a
tisztujítást. A egyhangúan megválasztott tiszti­
kar névsora a következő. Elnök: Keszthelyi
István. Alelnökök: Ferenczy Kálmán, Bodor
Lajos, Deák Zzigmond, Soós József. Titkár:
Greczmajer Károly. Jegyzők: D. Mészáros
Gyula, Csömör Irén, Schneider Béla, Molnár
Győző. Pénztáros : Jánossy “ Pál. Ellenőrök:
Zelenka Mártonné, Bacskó Gyula. Számvizs­
gálók: Csiky József, Richter József, Vály Imre.
Könyvtáros: Schmied Vilmos. Főszerkesztő:
Magyary Gyula. Felelős szerkesztő: Méhes
Endre. Ügyész : dr. Schembek Jánost
Választmányi tagok Szolnokról: Pethes
Gyula, Kantz Ida, Egner Ilona, Hunyor Ilona,
Szathmáry Lajos, Csiky Ernő. Novothny Jenő,
Vajay József, Totola József, Oreskó Dezső,
Veres Mihály. Vidékről: Mohács István, Cibak­
háza. Bartha Béla Jászberény. Renner A. Jó­
zsef Szajol, Lóhnert Lajos Jászladány, Monk
Andor Tiszakürt, Boris Ferenc Törökszentmiklós, Mosó Hermin Jászberény, Nóbik* Lajos
Mezőtúr, Maliska Károly Jászárokszállás, Hizsa
Károly Kunszentmárton, Mihályfalvi József Tur­
keve, Balázs János Kisújszállás, Racskó János
Jászárokszállás, Markscheidt Károly Jászberény,
Molnár Béla Mezőtúr, Juhász Bálint Mezőtúr,
Fodor Zsigmond Mezőtúr, Nagy Károly Kun-

■■

16

—-------------------- ——•

NÉPM Ü V ELÉS___________________________

szentmárton, Szász Károly Mezőtúr, Pethő Jó­
zsef Turkeve.
Az indítványok során Csontea Győző
kir. s. tanfelügyelő a Kansz titkára a tisztvise­
lők kedvezményes balatoni fürdőzésének ügyét
ismerteti s felhívja a tanítókat a Máv. tisztvi­
selők actiójába kapcsolódjanak bele. Ismerte­
tését a közgyűlés köszönettel vette tudomásul.
Végül Veress Mihály a junius 4-ére ter­
vezett 3 napos tanulmányi kirándulás programmját s feltételeit ismertette. A köszönettel
fogadott előadás után a közgyűlés véget ért.

Felkérés.
A „Magyarországi Tanítók Eötvös-Alapja el­
nöksége arról értesít, hogy vármegyénkben 96
iskola nem számolt el az „Eötvös-Alap javára
megtartott gyűjtéssel, sőt még az annak idején
az iskola címére küldött gyöjtőiveket sem küld­
ték meg 1 Szeretettel felkérem kedves kartár­
saimat, hogy az elszámolást haladéktalanul
ejtsék meg. nehogy a megküldött kimutatás
szerint az egyes iskolákat külön-külön megne­
vezve, kénytelen legyek újabb felkérést intézni
az egyes iskolák tekintetes vezetőihez.
Szolnok, 1926, május 14.
Kartársi szives üdvözlettel:
Keszthelyi István
vm. tanitóegyesűleti elnök.

Felhívás.

♦

Eddig két halottunk volt. Rohonczi Júlia
7 éven alóli, ki f. évi február hó 8-án elhalt,
igy az utána esedékes temetkezési járulékokat
felnőttek 7500 K-t és 7 éven alóliak pedig
3750 K-t tartoznak befizetni.
Nerfeld Gizella egyleti tagunk f. évi márc.
13-án meghalt, utána szintén fizetendők az,
esedékes temetkezési járulékok, még pedig a
felnőttek egyenként 15000 K-t és 7 éven aló­
liak pedig 75000 K-t tartoznak fizelni. Ezennel
felhívjuk tagjainkat, hogy a két halott után egy
összegben a felnőttek 23000 és a 7 éven aló­
liak után 12500 K-t junius hó elsején a temet­
kezési egyletünk pénztárába befizetni sziveskedjenek.
Az elnökség.

NÉPMŰVELÉS________________ 17

HIVATALOS RÉSZ.

!

237411926. sz.
Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes
Gondnokságának.
A VKM. ur f. évi március hó 9-én kelt
18953—926. Vili, b. sz. rendeletével mindazoknak a kérelmeknek az elintézését amelyek a
szünidő vagy szabadság, avagy annak egy
részének elszakított területén való eltölthetésének engedélyezését kérik hatáskörömbe utalta.
Ennek kapcsán elrendelte, hogy:
1. minden oly állami elemi népiskolai
tanító (tanítónő) és állami óvónő, aki a szün­
időt, vagy szabadságot teljesen vagy részben
a csonka haza ideiglenes határán kívül kivánja
eltölteni, ennek engedélyezését az előirt szol­
gálati yton s idejekorán tőlem tartozik kérni
és visszaérkezésének napjáról az igazgató, il­
letve (ahol igazgató nincs) a gondnoksági (fel­
ügyelő bizottsági) elnök utján és igazolásával
kozzám jelentést tenni,
2. az engedélyezésnél az érdekelt figyel­
meztetendő,hogy bármi okból eredő késve vissza­
érkezés szigorú következményeket von magaután.
3. az esetleges elutasító határozatom ellen
felebbezésnek van helye, a felebbezésre vonat­
kozó miniszteri döntés beérkezte előtt azonban
a tanerő az ország területét nem hagyhatja el.
Erről miheztartás végett a Tekintetes
Gondnokságokat értesítem.
Szolnok, 1926. március hó 16-án.
t
Bihary István
kir. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir.
tanfelügyelője.
2531'1926. sz.

Valamennyi tanintézet tekintetes igazgatóságának
Gróf Klebelsberg Kunó vallás-és közok­
tatásügyi miniszter, ur és más kulturpolitikusok
közreműködésével a Kir. Magyar Egyetemi
Nyomda megteremtette a Könyvbarátok Szö­
vetségét. A szövetség támogatásával olyan
magas színvonalú és hazafias szellemű könyve­
ket kíván a magyar olvasó közönség kezébe
adni, amelyek valóban méltóak rá, hogy a
jövő Magyarország kultúráját szolgálják.

A Szövetség kiadványainak első kötetét
Móra Ferenc „Georgkon -ját most jelentette meg
s annak értékéről személyes tapasztalás utján
meggyőződtern s ennek alapján felkérem Címet,
hogy a Könyvbarátok Szövetségét felkarolni
s népszerűsíteni szíveskedjék. A szövetségbe
belépéshez szükséges nyilatkozatot a hozzá
fordulóknak megküldi az Egyetemi Nyomda
igazgatósága (Budapest, VIII. Muzeum-körut
6-8, Gólyavár) amely egyúttal a könyvkiadvá­
nyok kedvező beszerzési feltételeiről is kész­
séggel nyújt felvilágosítást. Miután a Kir. Magyar
Egyetemi Nyomda nagy súlyt helyez arra, hogy
tankönyvügyi, valamint egyéb kiadványaival jót
és olcsót adjon, a könyvkultúra terjesztésével
pedig hozzájáruljon az egységes nemzeti mű­
velődés kialakulásához kívánatos a nemzeti
kultúra érdekében is, hogy kiadványai minél
szélesebb körben elterjedjenek.
Szolnok. 1926. március hó 20-án.
Bihary István
kir. tanfelügyelő

Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
305511926. sz.
Körrendelet valamennyi áll. el. iskola igazgató­
jához, vezető tanítójához.
Dr. Óvári Papp Gábor e. ű. főtanácsos,
kórházi igazgató Ur átiratából értesítem az áll.
polg. isk. tanárokat, áll. el. isk. tanítókat és
óvónőket, miszerint a Népjóléti és Munkaügyi
Miniszter Urnák 1926. évi 40988, N. M. sz. le­
irata alapján a szolnoki szanatóriumában áll.
tisztviselőket s alkalmazottakat is elfogad, az
Orsz. Tisztv. Betegápolási Alap számlájára
annak szabályai szerint, I., II., III. díjosztályraHa valaki a beutalásban megjelöltnél fel­
sőbb osztályt vesz igénybe,, a napi 30.000 K
különbözeiét maga fizeti. E dijakért osztály
szerinti rendes ellátás és orvosi kezelés jár.
A szanatórium Szolnokon a belvárosi
Templom-uccában van, közel a tjszaparti sétány­
hoz, főtérhez és közhivatalokhoz. Villany, víz­
vezeték, telephon, jó házi konyha. Miniszteri
engedély száma: 1910. évi 32.828. B. M.
Felvesz mindenfajta beteget, csak elme­
bajost és heveny ragályost nem.
Az .intézetben bármely orvos kezelhet,
bel,- bőr,- fog,- gyermek,- ideg,- nemi,- női,sebész,- szemész,- szülész,- szakorvos is.

Bővebb felvilágosítást szívesen ad az e. ü.
főtanácsos, igazgató ur.
Szolnok, 1926. április 18-án.
Bihary István
kir. tanfelügyelő

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye,kir.
tanfelügyelője.
3056.-1926. sz.
Valamennyi állami elemi iskola igazgatójához,
vezető tanítójához.
Pest-vármegye kir. tanfelügyelője arról ér- .
tesitett, hogy Erdélyi 14. kir. udvari fényképész
Szűcs István miniszteri tanácsos ur Óméltósá­
gának jól sikerült arcképét bemutatta s közölte
vele azt az elhatározását, hogy ezt hivatalos
helyiségek díszítésére alkalmas nagyságban is
elkészíti műintézetében. Az arckép kartonlappal
együtt 40 X 50 cm nagyságú lesz s alkalmas
arra, hogy nagyrabécsült érdemes elöljárónak
az elemi iskolai tanítók anyagi és erkölcsi ügyei­
nek előbbre vitelében mindig készséges és jó­
indulatú támogatónk iránt érzett tiszteletünk
külső kifejezésére szolgáljon.
Azért ajánlom, hogy a felügyeletem alá
rendelt elemi iskolák ott, ahöl erre fedezetet
találnak, a képet az igazgatói iroda vagy tan­
testületi szoba díszítésére megszerezzék.
A kép megrendelhető Erdélyi cs. és kir.
udv. fényképésznél Budapest, IV., Semmelweisucca 2. Ára portoméntes szállítással 100.000 K.
Szolnok, 1926. április 30,
Bihary István
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir.
tanfelügyelőjétől.
3372—926. sz.
Valamennyi tanintézet tekintetes igazgatósá­
gának.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi mi­
niszter ur 8545—926. VIII. sz. rendelete ez év­
ben is intézkedik aziránt, hogy az állami, köz­
ségi, felekezeti, elemi, polgári és más iskolák­
ban rendezendő anya-csecsemő és nemzet­
védelmi ünnepélyek belépődijaiból befolyó
összegek, A Faluszövelség és Országos Stefá­
nia Szövetség iskolai falikép akciója címére
Budapest, V., Zoltán-ucca 8. szám alá bekül­
dessenek, aminek éllenében az általuk kiadott

18

szemléltető képeket küldik megfelelő arányban
az iskolák részére. A kettős célt szolgáló iskolai
ünnepélyek rendezésére az iskolák figyelmét
ezennel nyomatékosan felhívom azzal, hogy
hassanak oda, hogy az olcsó faliképek meg­
szerzésére kínálkozó kedvező alkalmat egyetlen
iskola se mulassza el és rendelését mielőbb
küldje be a Falu Szövetséghez, mert a tetemes
költségekre való tekintettel a képeket korlátolt
példányszámban nyomtatják. Az első 50 fali­
képet április helyett május hóban-küldik szét,
a további húszat a nyár folyamán és utóbbiak
között több nagyobbarányu kép lesz, mint a
mostani sorozatban, amelynél az volt a törek­
vés, hogy minél sokoldalúbb és több képet
nyújtsanak, főleg az iskolák folyosóin való el­
helyezés céljából és az olt megforduló felnőttek
smereteinek gyarapítását is szolgálja.
A 70 kép 35 arany korona költségének
befizetésére a kevésbbé tehetős iskolák részére
haladékot ís adnak.
Egyben a „Falu““ című folyóiratot is, mely
a vidék egészségügyi, kulluráh’s és gazdasági
emelését szolgálja, terjesztését melegen aján­
lom Cim figyelmébe. Aj képek megrendeléséről
kérem Cim jelentését. *
Szolnok, 1926 május hó 1-én.
Bihary s. k.
kir. tanfelügyelő.

■
|

■

’

.

népművelés

NÉPMŰVELÉS

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfel.
ügyelője.
3373-1926. sz.
Valamennyi tanintézet tekintetes igazgatóságának
Társadalmi kérdéseink közül a fiatalkorúak
fogyatékosságaival összefüggő kérdések úgy a
szakembereket, valamint a hatóságikat, társa­
dalmi szerveket és a nagyközönséget is állandóan foglalkoztatják.
‘
Rendszeresen kidolgozott munkaprogrammot e fontos társadalmi kérdés területéről a
. Magyar Gyógypedagógiai Társaság adott, amikor
L Országos- értekezletén a fogyatékosságok
megelőzésének kérdését orvosi, társadalmi és
gyógypedagógiai szempontból feldolgozta. De
nemcsak munkaprogrammof adoti a Társaság,
hanem a fogyatékosságok megelőzésének kérdéseit a különböző igényekhez mérten feldol­
gozta és e fontos társadalmi problémát az or­
szág területén az ifjúság, a nagyközönség és

i

|

nézve, hogy a kedvezményes élelmezést és
lakást a tagok igénybe óhajtják-e venni.
Az Országos Értekezlet ideje: f. é. junius
6 és 7-ilje. Az Országos Értekezlet helye Pest­
vármegye közgyűlési terme.
Az Országos Értekezlet tagjai az Ember­
védelmi kiállítást kedvezményes áron látogat­
hatják. Jegyek a helyszínen lesznek kaphatók.

a szakemberek számára tartott előadásaival
kapcsolatban rendszeresen ismertette.
A szakemberek jól tudják azt és a nagy­
közönségnek is tudomást kell szerezni arról,
hogy a fiatalkori fogyatékosságok, vakság, sü­
ketség, nyomorékság, beszédhibák, értelmi és
erkölcsi fogyatékosság stb. bármilyen jól meg­
szervezett és végrehajtott megelőző intézkedés­
sel sem szüntethetők meg.
Csonkamagyarországon e szerencsétlen
fogyatékos gyermekek ezrei várnak még véde­
lemre.
A jól megszervezett és végrehajtott véde­
lemhez pedig a társadalomnak igen fontos ér­
dekei fűződnek.
A fogyatékosok védelmének kérdését
azonban csak akkor szolgálhatjuk eredménye­
sen, ha a különböző területek szakemberei
egyesült erővel és a legjobb tudásuk szerint
dolgozzak ki a védelem-programmját; az egy­
házi, tanügyi, igazságügyi és közigazgatási
hatóságok, valamint a társadalmi egyesületek, ■
intézmények és intézetek és maga’a társadalom
is nemcsak érdeklődésükkel, .hanem erkölcsi
és anyagi támogatásukkal segítenek.
Ezért a Magyar Gyógypedagógiai Társaság
•felhívást intézett azokhoz a tudományos társa­
ságokhoz, egyesületekhez, társadalmi intézmé­
nyekhez, intézetekhez és szakemberekhez,
akiknek munkásságát a fogyatékosok védelmé­
nek megszervezésénél fontosnak és szükséges­
nek tartja.
Erkölcsi és anyagi támogatás nélkül azon­
ban eredményes munkát végezni nem lehet.
Azt kérem tehát a Címtől, hogy a II. Gyógy­
pedagógiai Országos Értekezlet tagjai sorába
belépni és az értekezlet számára esetleg tagokat
gyűjteni szíveskedjék.
Tagsági díj magánosoknak 1 pengő (1.2.500
papirkorona), hatóságoknak, intézményeknek és
intézeteknek pedig 10 pengő (125.000 papir­
korona).
A szervező bizottság a tagsági dij ellené­
ben az Országos Értekezlet naplóját adja^
A tagsági jelentkezések a II. Országos
Értekezlet szervező bizottsága címére (Budapest,
VII. Hermina-ut 7. sz.) küldendők.
A tagok részére ingyenes vagy kedvez­
ményes lakásról és kedvezményes ellátásról
gondoskodni kívánnak, ezért a tagsági jelentke.
zés alkalmával értesítést kér az elnökség arra

í
■j
.

Minden felvilágosítást szívesen ad meg a
Magyar Gyógypedagógiai társaság II. orsz. értekezletének szervező bizottsága. (Budapest, VII
Hermina-ut 7. sz.) a hozzáfordulóknak.
Szolnok, 1926 május 1-én.

Bihary Istvánt
kir. tanfelügyelő. ’

Iskolánkivüli Népművelés.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.

Az iskolánkivüli népművelés
különös tekintettel a levente
oktatásra.
A tavaszi tanítói járásköri gyűléseknek
egyedüli tárgya az „új tanterv" volt s e helyen
mondok hálás köszönetét a tek. elnökségnek,
hogy előadásomat a tárgysorozatokba felvétette
s ezzel alkalmat adott, hogy az őszön beindí­
tandó nagyobbszabásu
munkánk egységes
keresztülvitelét ismertethettem.
Tekintettel arra, hogy többen nem jelen­
hettek meg ezen gyűléseken, s hogy a megindí­
tandó levente-oktatásról tájékozódva legyenek,
bár kivonatosan, mégis alábbiakban óhajtók
szólani vármegyénk minden tanítójához.
Rendkívüli idők, megváltozott viszonyok
hívták életre az iskolánkivüli népművelést, hogy
ezzel a háborús évek mulasztásait pótolhassuk.
De ha nem kényszeritették volna ezen
okok, akkor is szükség lenne a felnőttek okta­
tására, mert mi néptanítók tudjuk legjobban
azt, hogy a mi népünk az iskolából kikerülve,
nemhogy képezné magát, de amit ott elsajátított.
azt is nagyrészben elfeledi.
Mig a müveit nyugati népeknél intensiv
iskolánkivüli munka folyt régebben is, nálunk
igen kevés helyen történt valami, ezen tanévben indult meg az általános, eredményes terv­
szerű munka.
Ravasz L. püspök szavaival szólva „a
reform nemzetek lélegzetvétele." Úgy látjuk és
érezzük, hogy az uj reformált tanterv és az
iskolánkivüli népművelés nemzeti ájulásunk

-

(eszméletvesztésünk) után legerősebb lélegzet­
vételünk, mely után a magunkbatérés, a teljes
felgyógyulás, megerősödés feltétlenül bekövet­
kezik.
‘
« .. ' r.. A
Hogy mi az iskolánkivüli népművelés célja,
röviden arm azt mondhatom: zászlónkra a
magyar „Hiszekegy" van felírva. ,
Örömmel üdvözöljük az uj tantervet, mely
a mi munkánk legerősebb támasza, mert lelket,
erős nemzeti érzést visz be gyermekeink leikébe.’

!

j

i

i

i

t

i

A múlt őszön a nemzetgyűlés megnyitása
előtt tartott egységes párti vacsorán, ahol mi­
niszterelnökünk hívei előtt az összeülendő par­
lament munkáiról adott tájékoztatást, elsőrendű
feladatként jelölte meg az iskolánkivüli nép­
művelést.
Élénk emlékezetünkben van nagynevű kul­
tuszminiszterünk parlamenti beszéde, melyben
kijelentette, hogy a kultusztárca a tulajdonképeni honvédelmi tárca.
Arra is emlékezünk, amikor a jövő tervei­
ről beszélve kijelentette, hogy egy nagy tante­
remmé akarja tenni Csonkamagyarországot a
a rádió szolgálatában.
Március közepén hallottuk Karafiáth Jenő
államtitkár, az 0. T. T. elnökének'a rádióstú­
dióban „A jövendő Magyarország kiépítése"
címen elmondott beszédét.
Mindezek oly komoly kijelentések, beszé­
dek voltak, melyek hatása alatt állunk mi, ma­
gyar néptanítók, kik meg kell érezzük azt, hogy
a cselekvés (a munkába lépés) 12-ik óráia
ütött.

20

népművelés

NÉPMÜ VE LÉS

Hazánk és n’emzetünk szebb jövője érde­
Az 0. T. T. a testi, a népmüv. központ
kében minden kitelhetőt meg kell tegyünk, mert
a szellemi, erkölcsi, hazafias kiképzést fogja
a feladatok megoldása nagyrészt reánk, a ma­
keresztülvinni.
gyar tanítóságra vár.
A testi és szellemi összhangzatos nevelés
Azért is el kell határoznunk magunkat e
megköveteli, hogy ezen két országos, szerv által
hazafias munkára, mert Csonkaországunkban
beindítandó munkát egyetértéssel, egymás támo­
sem a földműves, sem a munkás, sem az ipa­
gatásával inditsUjk el a végeken és ezt a har­
ros, sem a tisztviselői osztály — köztük mi is
monikus munkát, a vármegye két fontos szer­
— jobb sorsot nem várhatunk, nem remélhe­
vezetének összekapcsolódását már biztositotta
tünk.
”
Bizottságunk.
?. f
Bár a nép minden rétegének szüksége
Jövő tanévünk elején meginduló munkánk
van a kultúrára s ezen munkánkból az idősebb
tervezését részben már elvégeztük ügyv. el­
korosztályokat sem zárhatjuk ki, mégis úgy
nökünkkel s itt van szerencsém a következőkben
gondoljuk, hogy van egy osztály, mely különös
ismertetni :
figyelmet érdemel, amely osztály jöhet számi1
I.
tásba a jövő szempontjából: ez az ifjúság, a
Kulturáltamba nem illő 0 ,,-kal vannak az
leventék.
imi-olvasni nem tudók, különösen a mai’fiatalA mai fiatalság előttünk áll s megmond­
ság között, kiknek elemi iskolai idejük a há­
hatjuk róla, hogy semmiféle tekintetben'nem is
borús évek voltak. Ezek részére a téli időszak­
említhető a háboruelőtti fiatalsággal egy napon
ban — mely nem alkalmas a testi kiképzésre,
Nézzük a jelent I Most nem sorozzák a
gyakorlatokra — megszervezzük az analfabéták
legényeket, zsoldos hadseregünk vaff A fiatal­
tanfolyamát. Ez az első fok.
ság legnagyobb része fegyelmezetlen, templom­
• A vezetők részére 1,500.00—3,000.000 K
kerülő, kocsmalátogató, szögletes, durva, ki­
tagdijat adunk, a tanfolyam óraszámainak meg­
csapongó, igen sok esetben bűnöző; a családi
felelően. Óránkint 2 pengőt. A hallgatóság ré­
és a társadalmi életben is több fájdalmat okoz- szére
ingyen tankönyveket, írószereket. A tan­
nak, mint örömet.
folyam tárgyai olvasás, írás, számtan. Összes
Általános szempontok szerint bírálva ilyen
óráinak száma 60, 80, 100, 120 óra.
a mai fiatalság.
1
Ez az egyetlen mód az analfabetizmus
Nem követünk-e el mi vétkes mulasztást,
kiirtására, hogyha a kötelező iskolalátogatási
ha nem vesszük szigorú kiképzés alá őket?
korban bármi okból kimaradottakat a leventeNem érezzük-e, hogy a felelősség a mi vállakorban szintén olyan kötelező erővél bekényinkat nyomja ?
szeritve megtanítsuk.
fcgzerelés csak a leigázott népeknél van.
II.
OlyanWtült fegyverkezés foly elnyomóinknál,
2-ik fokon szervezzük — szintén téli időhogy népük nyög ezek terhei alatt.
ben — az első fokon átment, avagy az elemi
Az iskolánkivüli népművelésre is olyan
iskola alsóbb osztályait elvégzettek részére az
hatalmas összegeket fordítanak, melyek ará­
elemi ismeretterjesztő tanfolyamokat, melyeknek
nyaiban is a mieinket sokszorosan felülmúlják.
tárgyai a népiskolai elemi ismeretek nyújtása.
Maradhatunk-e tétlenül mi ?
Óráinak száma, a vezetők díjazása ugyanaz,
Mit várhatunk, mit remélhetünk akkoí
mint előbbinél.
amidőn teljes felosztásunkról álmodoznak rabló
m.
szomszédaink, hogy letöröljék Európa térképéről
3-ik fokon megszervezhetjük az előbbi 2
Csonkaországunkat is ? A feleletet minden ma­
fokon átment, avagy az elemi iskolák felsőbb
gyar néptanítónak éreznie kell I Ki tilthatja meg
osztályait, középiskolákat stb. elvégzettek részére
nekünk, hogy leventéinket úgy képezzük, ahogy
az ismeretterjesztő tanfolyamokat. Ebbe a cso­
az nekünk jólesik? ahogy azt igazán elszomo­
portba tartoznak a munkásgímnázium, népfő­
rító, kétségbeejtő helyzetünk megköveteli? Senki.
iskola, népegyetem stb. című népművelési szer-,
♦
*
*
vezetek.
Nem tehettünk idáig semmit, de atestnev.
|
Ezen tanfolyamok tárgyköre igen szép. '<~törvény szigorú végrehajtásával f. év őszén leI
1.
Pl. Az ember lelki és erkölcsi világa.
ventéink már együtt lesznek.
j
2. Testtani és egészségtani ismeretek. 3. Szülő-

lőföld és honismertetés. 4. Gazdasági ismeretek.
ö. természettudományi ismeretek. 6. Társadalmi
ismeretek. 7. Jogi ismeretek. .8. Nemzeti élet és
művelődés (tört., irodalom, művészet). 9. Gyakorlati számolás, mérés, fogalmazás.
. .... ,záma’ vezetői t. dijak, mint előbbi
kettone1. Vezérkönyvek, melyekre törvényhatósagunk 50 milliót ad, sajtó alatt vannak
♦

*

♦

,
;

f
j
|

________

2i

24011926. sz.
Valamennyi közs. Népmüv. Bizottságnak.
A tél folyamán megtartott népművelési
előadások beszámoló jelentései több községből
még nem érkeztek be.
Minthogy ezek hiányában a vármegyére
szóló összesítő kimutatásunkat ném tudjuk el­
készíteni, felkérjük Tek. Címet, hogy működése
területén lefolyt mindenféle népművelési tevé­
kenységről a megküldött beszámoló-nyomtatvá­
nyokon a beszámolót megadni szíveskedjék.
A beszámolók beküldésének utolsó határ­
ideje: f. évi junius hó 10-ik napja.
Amennyiben a beszámoló-nyomtatványo­
kat nem kapta volna kézhez, valamely rendező
testület, avagy elkallódtak volna, azokat igé­
nyeljék a népmüv. titkártól, ki azokat posta­
fordultával újból megküldi díjmentesen.
Az előadások és tanfolyami órák tisztelet­
dijaira muli évi 600—925. sz. köriratunkban
foglalt (engedélyezett) dijak számítandók fel s
a nyugták II. fok. szerinti bélyeggel látandók el.
Szolnok, 1926 május 18-án.
Bihary István
.
Szathmáry Lajos
ugyv elnök,
népmüv. titkár,
kir. tanfelügyelő.

Ezen tanfolyamok hallgatásával nem lehet
eleget tenni a tankötelezettségnek, tehát ezekre
az ismétlő-iskolai kort is meghaladott, 15 éven
feluh hallgatók (leventék) vehetők fel.
Megszervezésük nem ütközik semmi nehezsegbe, mert a közs. elöljáróságok szigorúan =
beiskolázzák a leventéket.
Ezeken kívül — különösen faluhelyeken
es tanyakon felveendők az idősebb jelentkezők
I
is, kiket a belépésre csak rábeszélni, de kényI
szeriteni nem lehet. “
x
A tanfolyamok napi óraszáma 2‘/, óra,
hallgatóinak száma az analfabétáknál 15—3o’
a más 2 fokozatúnál 25-től fölfelé, ahányan a
teremben rendes ülőhelyhez juthatnak.
Minden község irattárában az u. n. nép­
művelési csomóban megtalálható a V. K M
i
1924. évt 93.000 és 1925. évi 17.000 sz. rende­
letéi, melyek a legrészletesebb tájékoztatást is
’
nyújtják.
Ezekben az idősebb korosztályok részére
Szám : 240 |II—926.
szervezendő népművelési előadásokról is rész­
Valamennyi helyi népmüv. Bizottságnak.
letes tájékoztatás található, nem is kívánok
Valamennyi községi elöljáróságnak, r. t
ezekkel most foglalkozni, csak utalok a V. K.
városok Polgármestereihez!
M. tájékoztatókra.
Hivatkozással „Népművelési" rovatunk
Mindenféle népmüv. tevékenységnél ter­
elején közölt cikkre felkérjük Tek. Címet, hogy
met, fűtést, világítást a községek kötelesek adni
a nyár folyamán — amikor a levente ifjak tel­
vármegyei szabályrendeletünk szerint.
jes számban összevonatnak — alábbi csopor­
Hogy vonzóvá tegyük tanfolyamainkat,
tosítás szerinti, névsort a születési hely, idő,
előadásainkat, hogy előadói munkánkon segít­
foglalkozás, vallás és pontos lakáscím feltün­
sünk, föltétlenül szerezzünk be vetítőgépeket,
í
tetésével állíttassa össze 2 példányban, melyek
és rádiót, melyek mindenkit hatalmukba kéri■
közül egyik alispán ur 4564—1926 Ki. sz. ren­
tenek.
.
deleté alapján a községi (városi) népművelési
Mindennemű munkáinkban a hangsúly az
csomóban helyezendő el, másik példánya aug.
erős faji és nemzeti öntudat felébresztésén, le­
hó 1-ig Bizottságunk címére küldendő be.
építésén, régi határaink, szörnyű megcsonkítá­
sunk megismertetésén legyen, mint melyek fel­
Irni-olvasni nem tudók összeírása.
tétlenül egyesiük érzéseinket ebben a szent
II.
imádságban: „Hiszek Magyarország feltáma­
Az elemi iskola I—III. osztályát végzettek
dásában".
összeírása.
Szolnok, 1926 május 18.
J
I,L
Szathmáry Lajos
e^em* Iskola IV—VI. és középiskolá­
i
népmüv. titkár.
kat végzettek összeírása.

< *

L

•t

Jovo tanév elején megszervezendő ezek
részere I az analfabéta tanfolyam (hallgatóinak
szama la—30), II. elemi ismeretterjesztő tan­
folyam és III. ismeretterjesztő tanfolyam. (A II.
es III. fanjolyam hallgatóinak száma 25-től föl­
fele, ahányan a teremben rendes ülőhelyhez
juthatnak).
A tanfolyamok óraszáma, tárgyköre út­
mutatás megtalálható a V. K. Minisztérium
1924. évi 93.000 és az 1925. évi 17.000 számú
körrendeletével kiadott „Tájékoztatókban “. me­
lyeket minden községi Bizottságnak megkül­
dött ünk.
.. i Ha elegendő hely áll, a leventéken kívül
felveendők az idősebb jelentkezők is.
A tanfolyamok vezetőjét és óraadóit
orankint 2 pengő tiszteletdijban fogjuk része­
síteni.
Szolnok, 1926 május 18-án.
Bihary István
Szathmáry Lajos’ .
|eInok.\
népműv. titkár,
kir. tanfelügyelő.

gul is fognak egyben szolgálni s megakadályoz­
zak azt, hogy egy es iratok elkallódjanak, amint
az több helyi bizottságnál megtörtént.
Elrendelem még, hogy a „Népművelés"
című hivatalos lapunkban közölt hivatalos meg­
kereséseket is minden számból rendesen iktas­
sak s azok elintézéséről is gondoskodjanak
Hívjak fel továbbá a községi (helyi) népmüveési bizottságoknak a helybenlakó tanítók, lel­
készek stb. hivatalból tagjait a belépésre,
amennyiben még nem szerepelnének a tagok
sorában, azokat vegyék fel és gyűléseikre min­
den alkalommal hívják is meg.’
Szolnok, 1926. február 22-én
o i i ,
^Iexander'mres.k. alispán.
Szolnok. 1926 május 18.
kir. tanfelügyelő,

"ePmÜV'

Szám: 237—926.
•210- 1925.^sz.
Valamennyi helyi Népműv. Bizottságnak,
valamennyi elemi és gazd. tanító (tanítónő),
igazgató urnák!
Tudomás Végett közöljük alábbi alispáni
körrendeletét:
Szám : 4564—1926. ;ki.

Körrendelet.
Valamennyi járás Főszolgabirájának, r. t. váro­
sok Polgármestereinek és községi Elöljáróságnak!
Az iskolánkivüli Népművelési Bizottság­
nak nagy horderejű kulturális munkálatai szé­
pen haladnak előre s már eddig is sok sikerrel
és eredménnyel zárulnák. Kénytelen vagyok
azonban rámutatni, hogy ezen igen sokoldalú
de az egységes nemzeti cél felé haladó mun­
kaiatokat az administratió tekintetében igén sok
idő- és pénzbeli veszteség (hátrány) éri, amelyek
sürgős orvoslása égetően szükséges.
Elrendelem ezért, miszerint minden járás,
r. t. varos es községi elöljáróság irattárában
- felelősség mellett - úgynevezett „népmű­
velési csomo -bán kezelje a népművelési ira­
tokat s azok rendes elintézését a városok és
községek a helyig bizottságok utján biztosítsák.
' l i en •nepművelési csomóban kezelt iratok
a helyszíni kiszállások alkalmával értékes anya­

Valamennyi helyi népműv. Bizottságnak!
Tek. Cim szives tudomására hozzuk hogy
a vetítőgépekhez használatos akkumulátorok
élettartama megrövidül, hogyha azok töltetlenül
attanak, miért szükséges azokat 4—6 hetenkint
abban az esetben is megtöltetni, hogyha azo­
kat nem használják.
Azon helyi népműv. Bizottságokat, kiknek
tulajdonukat kepező akkumulátorainkat kiköl­
csönöztük, kérjük, hogy a kiadott használati
utasítás minden pontját szigorúan tartsák be.
Szolnok, 1926 május 18.
Bihary taván
, Szalhmáry Lajos
ki “T7 |'"OL
népműv. titkár
kir. tanfelügyelő

SZOCIÁLIS ÜGYEK.
Szegénysorsu iskolás gyerme­
kek nyaralása.
Felkérettünk, hogy a budapesti tanács a
községi elöljáróságokhoz és földbirtokos urak­
hoz intézett levelüket közöljük. Tekintettel a"
kulturális és nemzeti ügyre, a tanács levelét
egészben hozzuk.

népművelé s
Budapest Székesfőváros Tanácsa
17. 389
1926—VII. száni
„Budapest székesfőváros tanácsa elhatá­
rozta, hogy ez idén ís, — mint már évek óta —
gyermeknyaraltatási akciót indít, hogy a székes­
fővárosi szegénysorsu, testileg leromlott, de
egyébként egészséges iskolás gyermekeket az
üdülés áldásaiban részesithesse.
Köztudomású, hogy a székesfőváros szegenysorsu lakossága a háború óta nemcsak a
saját életfenntartásához nélkülözi a legszüksé­
gesebbeket, hanem gyermekei részére a leg­
szükségesebb táplálékot sem tudja a nyomasztó
munkanélküliség és drágaság miatt megszerezni.
Szomorú statisztika tanúskodik arról, hogy a
székesfővárosi gyermekhalandóság az utolsó
négy-öt esztendőben meghaladta a születések
szamát úgy, hogy sajnálatos tényként állapít­
ható meg, hogy a székesfőváros milliós lakos­
ságában a magyar faj pusztulóban van.
Ezen a magyar faj fennmaradását oly
mélyen érintő bajon a nagy áldozatok árán
fenntartott gyermekvédelmi intézmények önzet­
len munkája sem képes már segiteni.
A külföldi államok gyermekbarátainak áldozatos részvéte lehetővé tette ugyan, hogy
mar több ev óta élvezik gyermekeink idegen
országok vendégszeretetét, de ezen államok
nagy áldozatkészsége ebben az esztendőben
mar teljesen megszűnik, miáltal fokozottabb
mértekben hárul, reánk az a hazafias köteles­
ség, hogy a jövő nemzedékünket minél egész­
ségesebbé és életképesebbé tegyük.
r
a me^öződésben, hogy a magyar
foldbirtokos társadalom a maga nagylelkűségét
es áldozatkészségét az ártatlan magyar városi
gyermekektől nem fogja megtagadni, tisztelettel
kérjük legyen szives a székesfőváros eme ak­
cióját támogatni, hogy az üdülésre szoruló sok
testileg gyenge fővárosi gyermek nyaraltatása
a jelen iskolaévet követő julius és augusztus
hónapokban a hazai határokon belül legyen
megoldható.
Az elmúlt esztendőben az egész ország
e? a föváros á,tal fenntartott zebegényi
üdülőtelepen elhelyezettekkel együtt 750 gyer­
meket láttunk el nagyon szép fizikai és erkölcsi
eredménnyel.
Mily csekély szám ez, ha figyelembe vesz% i r
3 . székesfő™osi kerületi orvosok
altat feltétlenül nyaralásra szofülóknak osztá­

23

lyozol 5316 gyermek közül csak 750-et tudtunk
a nyaralás áldásaiban részesíteni, s mily cse­
kély szám ez ahhoz képest, hogy külföldre a
gyermekeket az egész ország területé­
ről 500-600-as csoportokban szállítják ki és
3-b hónapi ellátás után teljesen felruházva
bocsájtják haza.
Szükségesnek tartom annak hangsúlyozá­
sát hogy felekezeti különbség nélkül, csakis
Ö-14 eves életkorban levő és testileg leromlott,
de orvosilag teljesen egészségesnek talált jó
magaviseletü iskolás gyermekek elhelyezéséről
lehet csak szó.
Arra, kérjük tehát Nagyságodat, Méltósá­
godat, Nagyméltóságodat, legyen kegyes ura­
dalma területén legalább 10-20 gyermek elhe­
lyezését biztosítani oly módon, hogy azok vagy
csoportosan nyernének elhelyezést és ellátást
az uradalomnak iskolájában vagy más egyéb
helyisegében, vagy pedig az uradalom alkal­
mazottaméi lennének elhdyezhetők,. A gyer­
mekek utazási költségeit a székesfőváros fedezi,
valamint a gyermekek oda és vissza kisérésé^
rol is gondoskodik. A gyermekek felügyeletét,
ha azt Nagyságod, Méltóságod, Nagyméltóságod
óhajba külön erre a célra kirendelt fővárosi
tanítókkal végeztetjük.
A székesfőváros tanácsa az akció sikeres
lebonyolítása érdekében megbízottakat óhajt
oda küldeni, ahol az üdültetés sikerrel kecseg­
tethetne, hogy közvetlen megbeszéléseket foly­
tathassanak és tájékoztatással szolgáljanak • ha
azt Nagyságod, Méltóságod, Nagyméltóságod
szükségesnek tartja és erről a Székesfőváros
Tanacsa Gyermeknyaraltatási Akcióját (Buda­
pest, iy. Cukor-uccai elemi iskola) értesíteni.
• Fogadja Nagyságod, Méltóságod, Nagy­
méltóságod önzetlen nagybecsű támogatásáért
,a székesfőváros közönségének előre is hálás
köszönetét.”
Budapest, 1926. évi január hó.
’?Dr. Buzássy
alpolgármester

Tanítói Otthon.
Gyurkicza Miklós kartársunktól - ki a
Magyar-Holland biztositó intézet titkára — újab­
ban a felvett élet- és tűzbiztosításokból 200.000
koronát juttatott a Tanítói Otthon javára. Biz­
tosítást kötöttek: Csillik Mihály rákóczifalvi.

24■NÉPM Ü V ELÉ S
Keszthelyi István, Luif Othmár százados, Ma­
gyary Gyula és Ferenczi Kálmán szolnoki kar­
társak.
Az eddig ezen a címen befizetett 920.000
korona és most pedig 200.000 korona, összesen:
1,120.000 koronát juttatott Gyurkicza kartársunk
Otthonunk javára.
Ismételten kérjük kartársainkat, hogy
Gyurkicza fáradságát szeretettel karolják fel és
őt biztosítások céljából minél számosabban
keressék fel.
Egyl. pénztáros.

j.

I

Tanítói Otthonra adományoz­
tak.
TurkeVei beiterületi áll. isk.. igazgatósága
110.000 koronát, Gondi András mezőtúri áll.
tanitó o0ó.800 koronát, Szutor Ferenc mezőtúri
áll. isk. tanitó i 17.800 koronát, Turkevei-szelesháti iskola 200.000 koronát. Ezek szerint a Ta­
nítói Otthonunk eddigi vagyona 931.600 koro­
nával gyarapodott.

hírek.
Dr. Pogány Frigyes államtitkár a vár­
megyében. Március hó utolsó napjaiban dr.
Pogány Frigyes államtitkár ur őméljósága iskola­
szervezési ügyekben a Jászsági — Felsőjárás­
ban, — továbbá Szolnok, Turkeve és Mezőtúr
városokban járt és az iskolafenntartókkal, köz­
ségek és városok vezetőségével tárgyalásokat
folytatott. Az államtitkár ur Öméltósága a tár­
gyalások folyamán oly megértő jóindulatot ta­
núsított az iskolafenntartókkal szemben, hogy
vajamennyi helyen, ahol megfordult, rövid időn
belül uj iskolák fognak felépülni.

Nagyarányú iskolai szervezések és épít­
kezések a vármegyében. A vallás- és közokt.
Miniszter ur által tervbe vett és a napilapokban
közzétett iskolaépitési programm a’megvalósulás
stádiumába lépett, amennyiben a vármegyében
is megindultak az uj iskolák szervezési és épí­
tési előmunkálatai. Az iskolafenntartók részére
a Miniszter ur igen nagy összegű építési állam-

:

7
__________________ __

segélyeket és a most létesített Országos Nép­
iskolai Építési Alapból kölcsönöket engedélye­
zett. Mint értesülünk uj iskolák épülnek rövid
időn belül a következő helyeken: Jákóhalmán
2 tanyai, Jászfényszarun 1 tanyai, Jászberény­
ben 4 tanyai, Jászszentandráson a belterületi
róm. kath. iskolához 1 tanterem, meglévő 2
tanyai iskolához 1—1 tanterem, Jásztelek köz­
ségben 1 uj tanyai iskola, Alattyán községben
1 uj tanyai iskola, Jászdózsán a bérhelyiségben
elhelyezett iskola helyett 2 uj iskolai épület,
Pusztamonostor községben a belterületi r. kath.
iskolához I tanterem. Jászfelsőszentgyörgy köz­
ségben a belterületi róm. kath. iskolához 1 uj
tanterem, Jánoshida községbefT^ a belterületi
r. k. iskolához 2 tanterem és egy meglévő ta­
nyai iskolának újjáépítése. Jászárokszálláson
a belterületen a rozoga alszögi iskola helyett
egy 6 tantermes uj iskola. Kuncsorba község­
ben 1 uj tanyai iskola, Kunmadaras községben
1 uj tanyai iskola. Nagyrév községben 1 uj ta­
nyai iskola, Tiszakürt község székhellyel Szelevény és Csépa községekkel együtt 1 új ta­
nyai iskola, Tiszaföldvár Homokon BeniczkyOtthonban 3 tanterem, Törökszentmiklós köz­
ségben 2 uj tanyai iskola. Mezőtúron 3 uj ta­
nyai iskola és 1 tanyai iskolának áthelyezése.
Turkevén az eddigi bérhelyiségekben állami
iskola részére a város nyugati és keleti szélén
1 két és egy három tantermes iskola, amelyeka tanyai tankötelesek nagy részét is befogadják;
Több helyen, mint Törökszentmiklóson, Kun­
csorbán az iskolák már épülnek is, a többiek­
nél is a Miniszter ur a terveket leküídötte. Az
eddig engedélyezett építési segélyek összege
több mint 5 és fél milliárdot. a kölcsön pedig
közel 2 milliárdot tesz ki. Tervbe van vévé a
besenyszögi tanyai, dévaványai tanyai, fegyverneki tanyai, jászapátii, jászkiséri, kenderesi,
kőteleki, nagykörű tanyai, Tiszaderzs, tiszaföld* •
vári,’tiszaroffi, tiszasülyi tanyái, tiszaugf községi
és a szolnoki tanyai és belterületi iskolák ren­
dezése is.
Siketnémák felvétele. A siketnémák heves­
vármegyei áll. s. intézete (Eger) az 1926—27.
tanévre több oly 6—12 éves siketnéma gyer­
meket vesz fel, ki a siketnémaságon kívül más
(testi vagy szellemi) fogyatkozásban nem szenved- Kérvények május hó végéig nyújtandók
be az intézet felügyelőbizottságához. Bővebb
felvilágosítást készséggel nyújt az intézet igaz­
gatósága (Eger, Káptalan-ucca 29).

I

népművelés________ - Uj lap Szolnokon. _ Szolnok r. t. város
kultúrájának feltétlen haladását jelenti a „Szol­
noki Újság , melynek első száma f. é. április
11-én jelent meg dr. Tóth Tivadar főgimnáziumi
tanár szerkesztésében. A nagy értékű cikkek
igen tartalmassá teszik a lapot, melyeket a
szolnoki társadalomnak elsőrangú irói írják.
Szolnok város közönsége örömmel fogadja az
uj lap megindítását, melyből az következik,
hogy a lap szellemi és anyagi oldala minden
tekintetben biztosítva van. A magunk részéről
melegen ajánljuk a „Szolnoki Ujság“-ot kartarsaink és olvasóink figyelmébe annál is in­
kább, mert a lap tartalmából megállapítottuk,
ami a lapot nívóssá teszi,' hogy komoly munka
igazságaiért lépett sorompóba.
Wodianer jutalom. A Magyar Tudomá­
nyos Akadémia március hó 15-iki összes ülésén
a Wodianer Albert báró alapítványból két-két
milliós jutalommal tüntette ki a kiküldött bizott­
ság javaslatára Krug Lajos soproni ág. ev. és
Szirbek József székesfehérvári igazgató tanító­
kat.
A kultuszminisztériumnak ugyanakkor
jutalmazásra ajánlotta az Akadémia többek kö­
zött Nedeczky Ferenc drégelypalánki kartársun­
kat is. Akadémiánknak ez az ajánlása már
egymagában is olyan kitüntetés, amelynek mind­
annyian örülünk s e sorok utján köszöntjük a
tanitó vezéreket.

।

•

!
i

25

tanyai iskolánál a lemondott Tóth Edit és Antal
Aranka tanítónők helyébe G. Szabó Etelka és
Bakos Jolán oki. tanítónők választattak meg
Megbízatás. A VKM. ur ZimányiErnő
oki. polg. isk. tanárt a jászárokszállási áll. polg.
iskolához óraadói teendőkkel bízta meg. Agn^d :
irányú továbbképző iskolák felügyeletével Ha- $
raszthy József jászberényi és Nagy Károly kun­
szentmártoni önálló gazd. igazgató bízattak meg
és pedig az előbbi a jászsági alsó-, felső- és
központi, az utóbbi a tiszai alsó-, felső- és
középjárásokra.
Szolnoki és Szolnokmegyei Almanach.
Ilyen* címmel díszes kiállítású vaskos kötetben
vármegyei útmutató jelent meg, melyet Szabó
Barna szerkesztett és mint kiadó Friedmann
Sándor jegyzett. Az útmutató bevezetését dr.
Tóth Tamás szolnoki polgármester irta, aki
„Szolnok fejlődésének távlatai"* címmel érteke­
zik a megyeszékhely jelenéről és jövőjéről, mig
dr. Veress István gimnáziumi tanár „Szolnok
a legrégibb időktől napjainkig" című tanulmánya
rövid és mégis teljes képe Szolnok életének az
embrionális régmúlttól a mai nagyszabású ter­
jeszkedésig. A könyv második része Szolnok
város összes állami és magánhivatálait tartal­
mazza, tisztviselőket, ügyvédeket, orvosokat,
kereskedőket, iparosokat, egyesületeket és teljes
részletességgel és pontossággal az összes iskolá­
kat és tanerőket, épugy a szolnokiakat, mint a
harmadik, megyei részben a vármegyei hivataIok, lateinerek stb. mellett a megye összes iskóláit, tanárait és tanítóit. Általában a könyv
a megyei tanítóság névsorát illetőleg a lehető
legpontossabb és mint ilyen nagyon használ­
ható és szinte nélkülözhetetlen könyv iskolák
és tanférfiak számára. De épen igy szükséges
segédeszköz mások részére is, hiszen minden
meg van benne, amire ügyes-bajos dolgaink
végzése közben szükségünk van. A könyv
Friedman Sándor-nál Szolnokon rendelhető meg,
utánvété), vagy a pénz előzetes beküldése mel­
lett, mely utóbbi mód ajánlatosabb, mert az
expediálás olcsóbb és könnyebb. A megyei ta
nitóság által megrendelt példányok árának 20
százalékát a kiadó amegyei Tanitó Otthon fel­
építése javára ajánlotta fel.

Gyász. Nagy Erzsébet dévaványai ref.
tanítónő éleiének 33-ik, tanítói szolgálatának
13-ik évében 1926 március 27-én Füzes-Gyar­
maton váratlanul meghalt. — Szabó Lajos
nyug. áll. el. isk. tanitó . f. é. május hó 15-én
Szolnokon rövid, de kínos szenvedés után
meghalt. Szabó kartársunk 33 évi szolgálata
után 1922-ben nyugalomba vonult és mint nyu­
galmazott tanitó az iparostanonc iskolában 3
éven át szorgalmasan tanított. Áldás poraikra
— Köwesszarvi és gosztonyii Goszthony Sán­
dor nyug, vármegyei főjegyző életének 60-ik
évében 1926. évi május hó 17-én Szolnokon
elhalálozott. Az elhunyt közel negyed századon
keresztül szolgálta lankadatlan szorgalommal a
vármegye közönségét mint szolga biró, később
aljegyző, majd várm. főjegyző minőségben.
Kartársai és barátai kegyelettel őrzik emlékét.
Állásáról lemondott. Sinka Irén jászapátiiLapunk fenntartása. Kiss Kálmán tiszahevesiványi rk. tanitónő, ki az ottani belterületi - - '
várkonyi kartársunk iskolájában népmüvelődési
rk. iskolához választatott meg s helyébe Ka’aelőadásokat tartott és. azok jövedelméből 75000
pos Béla lett beválasztva. A tiszakürti községi i
koronát lapunk fenntartására fordított. Ugyan'

f

26

N É P M Ü V E LÉ S

isk' ^salósás
300000 koronát küldött be a fenti célra. Az eln°kség hálásan fogadta a két adományt. Bár­
csak többen követnék példájukat 1
II-kapunk jelen számához
mellékelünk a Franklin Társulat kiadásában
a
tanterv alapján megjelent tankönyvekről
szoló jegyzeKef. Felkérjük kartársainkat, hogy
az uj tankönyvek jegyzéke szerint kérjenek
mutatványszámokat, melyeket Franklin-Társulat
díjtalanul küld meg.

i

Uradalmi tanítók.
Rákóczifalva: Tóth Béla 140.120 K.
Szolnokszanda: Tipman Hona 100 ezer K
Cnkorgyár: Tobel Ferenc 100 ezer K
.. u Tör5kszentmikíós: Szalai irma 100 ezer,
Mohács Albert 140.240, Iski Zsuzsanna 140
ezer, Michnich Tibor 135 ezer. Juhász Kálmán
12U e^er, Vajda Krisztina 100 ezer K.
Gazdasági szaktanítók.
Nagykörű: Biró Antal 100 ezer K.
zolnok: Dr. Vintemé. V. Margit 140
ezer IS..

Felszólítás!
i
-TÖíe? érdeklődtek, hogy a hátralékos
tagsági dijak felől őket értesítsük. Külön min. denkit értesíteni nemcsak költséges lenne ha­
nem nagyon is megnehezítené az adminisztrá• J
ugy határoztunk, hogy az érdek„S kedvéért az összes tagok névsorát kö.zo juk, kik a tagsági dijakat eddig be nem fi­
zettek. Egyúttal arról is értesítjük az alább fel­
sorolt tagokat, ha f. évi junius hó 6-ig a hát­
ralékos összeget be nem fizetik, ugy végrehajtás
utján leázünk kénytelenek behajtani.
Állami tanítók.
Napkörű: Renner József 100 ezer, Baumokne Sz. Mária. 100 ezer K.
e , . ^kdezííalva: Dr. Fenyő. Istvánná 100ezer,
; Schiesel Mária lOOezer, SchmidtMária 116 ezer
I korona.
| . .... Sz°In°k: Vitos Antal 100 ezer, özv. Gombí íí
50 eZer>
Anna 120 ezer,
I Schmidt Vilmos 40 ezer, Schmidt Irén 40 ezer
í Gyurién Ferencné 100 ezer, Mészáros Gyula
40 ezer, Mészáros Gyuláné 40 ezer, Vajai Jór zsefne 100 ezer, Böszörményi Sarolt 136.500
Fucsek Gyula 20 ezer. Novotni Jenő 20 ezer
Laki Mana 100 ezer, dr. Patkó Józsefné 100
-10° e2er’ Csighi Sándor
»
un2 ’
Sándor 100 ezer’
Ltel
1°
K° ^er Safldor 100 ezer, Polónyi
Rózsi 120 ezer K.
Kiss Kálmán 100 ezer
Erdély. János 100 ezer, Petkó Dezső 100 ezer
Petko Dezsőné 100 ezer K.
Törökszentmiklös: Kovács lmre 2Q
Hoffmann György l«l ezer. Gödémé B. Margit
120 ezer, Barta Mária 140.250 K.

Községi tanítók.
Besenyszög: Bőgős Julianna 140 ezer,
Horvát Pál 140.250, Kocsis Ilona 100 ezer, Iklodi Zsuzsánna 140 ezer -K.
Kőtelek: Gönci Ignác 100 ezer K.
Vezseny: Kürthy Gusztáv 140 ezer, Gacsai
Szeréna 100 ezer K.

Róm. kath. tanítók.
M
52382 Sandor 140 ezer> Drugáné
. Margit 100 ezer, Gyenes Ilona 100 ezer
^nemé V
100 e2er’ Magyari Albert’
100 ezer Varadi János 100 ezer, özv. Nimcsevics Lukacsné 100 ezer, Lámor János_100
I

|

I

Tiszapüspöki: Simon Lőrinc 100 ezer,
igeti István 100 ezer. Molnár Mihály 100 ezer
Pataki Karolyné 100 ezer, Cigeldron Ilona 100
ezer K.
Fe ^iT ■' Kámár Ágos,on 100 “er, Timpfel
Ferenc 100 ezer, Timpfel Mária 100 ezer K.
Nagykörű: Sípos Béla 100 ezer K.
Szajol: Keller Béla 100 ezer K
FphDudás Lajos 100 ezer,
Feher József 100 ezer. Erdős József 100 ezer,
Benedek Lajos 100 ezer, Fehér F. Magda 100
ezer, Horváth Ilona 100 ezer, Tipman Ilona
M ezer, Nemedi Emília 100 ezer, Pataki Júlia
ezer. Vagner Anna 100 ezer. Kakuk István
0 T™’
Nándor 100 ezer, Szécsi Má­
ria 100 ezer. Pincér József 120 ezer. Bakos
Lajos 100 ezer. Török Mihály 100 ezer K.
Izraelita tanítók.
Törökszentmiklös: Gárdonyi Jenő 100
ezer. Gárdonyi Jenőné 1’00 ezer K.

I

Óvónők.
Szolnok: Törökné H. Etelka 100 ezer,
Keihnger Gabriella 140 ezer, Polónyi Jolán
Komaromi Erzsébet 140.250 K.

~NÉP M Ű V E L É S
Tiszavárkony: Röder Margit 140 ezer,
Gombkötő Magda 100 ezer K.
Besenyszög: Bathó Mária 140.250 K.
Törökszentiklós: Kovács Katalin 1000
ezer, Kecskés Piroska 100 ezer K.
Tiszapüspöki: Fucsek Aurélia 100 ezer K.
Jászberényi járás.
Állami tanítók

Bene Róza 100 ezer, Kovács
Aranka 100 ezer, Imricsek József 100 ezer,
Turnói Mária 140 ezer, Vitárius Endre 100 ezer,’
Lachman Ilona 100 ezer, Fazekas Károly 100
ezer K.
i.
Jászfelsőszenlgyörgy : Bogyó Béla 100 ezer,
Szabó Ilona 100 ezer K.
Jászladóny: Lonert Lajos 100 ezer, Lonert
Lajosné 100 ezer, Dvorszki Ilona 100 ezer,
Mitró Erzsébet 1Ó0 ezer, Bagi Ferenc 100 ezer,
Tüske Aranka 100 ezer. Varga Mária 100 ezer
Mán Béla 100 ezer, Gyárfás Miklós 100 ezer,
Simrák Jolán 100 ezer, Szakács Irén 100 ezer,
Száva Lajos 100 ezer, Brenner József 100 ezer,
Zala József 100 ezer, V. Bányai Kálmán 100
ezer K.
Jászberény:

Községi tanítók-

Farkas Endre 140 ezer, Pocik
László 140.250, Varga Mária 100 ezer, Muha
Mihály 140.250, Töröcsik Mária 140 ezer K.
Jánoshida :

Uradalmi tanítók-

Vlaskovics Jenő 100 ezer K.

Jásztelek:

Gazdasági szaktanítókJászberény: Nagy Izabella 100 ezer K.
Jászladóny: Tuboly Jenő és Tuboly Jenőné

140.250-140,250 K.
Róm. kath tánitók.
Jákóhabna: Gáli Sándor 140
Jászkísér. Bállá Elvira 100

ezer K.
ezer, Beckai
Magda 120 ezer, Horvát Lajos 116 ezer K.
Jászdőzsa : Kisné P. Alice, Kis Aurél Sán­
dor 100—100 ezer, Palugyai Hermin 140 ezer K.
Jászszentandrás. Tolvaj Anna, Gergely Ilona
Nagy Etelka, Voloncs Margit 100—100 ezer K.
Jásztelek: Ribos Dezső, Ribos Dezsőné,
Mátrai Imre, Vlaskovics Jenő 100—100 ezer K.
Jászapáti: Botár Gerő 100 ezer K.
Református tanítók-

Szilágyi Károly, Király Győző
100-100 ezer K.
Jászkisér:
Borbély Lajos, Jobágy Irén,
Zong Ferenc, Pantó János, Tóth Sándor 100—
100 ezer K.
Jászberény.

__________

27

Izraelita tanítók-

Jászárokszállás:

Farkas Margit 140 ezer K.
Óvónők.

“

Alattyán; Budai Mária 140 ezer K.
Jászapáti: Tábori Irén 100 ezer K.
Jászárokszállás : Gicíné H. Etelka 100 ezer K.
Jászberény: Mosó Hermin 140.230, Vágóné

M. Hermin 140 ezer, Nagy Julianna 100 ezer K.
Jászkisér : Márkus Erzsébet 100 ezer K.
Jászladóny : Sefferné F. Gizelle, Vikonkár
Vilma 100—100 ezer K.
Jákáhalma: Király Irén 100 ezer K.
Tiszaföldvár! járás.
Állami tanítók'-

Botné Sz. Blanka, Gecséné P.
Mária 100—100 ezer, Verknemé L. Irma 50
ezer K.
Kunszentmárton : Huber Béla, özv.Tomposné
K. Róza, Beszédesné P. Ilona, Blikling Antal,
Blikling Antalné, özv. Rosznáki Gézáné, Balázsi
Ferenc, Barabás Irén, Mihály Gyula, Ország
Pál, Szabó József, Vékony. Gizella, Balogné F.
Irma, Martikány István. Bajzát Elza, Cseuz
Mátyás, Ho mán Mária és Simoncsics Margit
50—50 ezer K.
Tiszaföldvár: Bucsi Emilia 100 ezer K.
Tiszasüiy : Koós Etel, Muhi-Mátyás 100—
100 ezer, Mogyorósi Károly 120 ezer, Bot Ilona
140.250 K. .
Cibakháza:

Községi tanítók-

7 iszaug:• Vikár Ida 140 ezer K.
Uradalmi tanítók.
Szelevtny gy. puszta: Szőke Kálmán
140.150 K.
Gazdasági szaktanítók.
Kunszentmárton-. Nagy Károly, Patai Fe­
renc 140.250—140.250 K.
Tiszaföldvár-. Márton Lajos, özv. Szabó
Józsefné loo—loo ezer K.
Róm. kath. tanítók.
Mesterszállás: Muzlai Pál, Pap Ilona, Len­
gyel János, Nagy Géza loo—loo ezer K.
Református tanítók:
Tiszaföldvár -. Csató Kálmán, Váci Károly,
Razai Béni, özz. Molnár Zoltánné, Kiss Kál­
mán loo—loo ezer K.
/
Óvónők.
Kunszentmárton : Szabó Róza loo ezer K.
Cibakháza: Kürtiné P. Mária 5o ezer K.
özv. Botosné T. Hona loo ezer K.

*
népmüvelés
csak a iá«á,okMállási áll. isk. igazgalóság
™oo koronát küldött be a fenti célra Az elnokseg ^l^an fogadta a két adományt. Bár­
csak többen ^követnék példájukat ’
Tankönyvek. Lapunk jelen számához
mellékelünk a Franklin Társulat kiadásában
a 2 uj tanterv alapján megjelent tankönyvekről
szóló jegyzeKet. Felkérjük kartársainkat, hogy
az uj tankönyvek jegyzéke szerint kérjenek
mutatványszámokat, melyeket Franklin-Társulat
aijtolíinul küld"

Felszólítás!

Községi tanítók.
Besenyszög: Bőgős Julianna 140 ezer,
Horyát Pál 140.250, Kocsis Ilona 100 ezer, Iklodi Zsuzsánna 140 ezer K.
Kötelek: Gönci Ignác 100 ezer K.
Vezseny: Kürthy Gusztáv-140 ezer, Gacsai
Szeréna 100 ezer K.

Uradalmi tanítók.
Rákóczifalva: Tóth Béla 140.120 K.
Szolnokszanda: Tipman Ilona 100 ezer K
Cukorgyár: Tobel Ferenc 100 ezer K
Törökszentmíklós : Szalai Irma 100 ezer.
Mohács Albert 140.240, Iski Zsuzsanna 140
ezer, Michnich Tibor 135 ezer. Juhász Kálmán
120 ezer, Vajda Krisztina 100 ezer K.
Gazdasági szaktanítók.
Nagykörű; Bíró Antal 100 ezer K.
zolnok: Dr. Vintemé. V. Margit 140
ezer K.

♦
érdeklődtek, hogy a hátralékos
tagsag! dijak felől őket értesítsük. Külön min<
denkit értesítem nemcsak költséges lenne, ha­
nem nagyorhis megnehezítené az adminisztráUgy határoztunk. hogy az érdek°do, kedvéért az összes tagok névsorát köRóm. kath, tanítók.
i mSZO,"??: 52082 Sándor 140 ezer, Drugáné
'
c k 3 ‘.agSágÍ dij£*at eddig be nem fi­
L. Margit 100 ezer, Gyenes Ilona 100 ezer
zettek. Egyúttal arról is értesítjük az alább fel­
^unerné V
100 ezer’ Magyari A^ert
sorolt tagokat, ha f. évi junius hó 6-ig a hát­
ralékos összeget be nem fizetik, ugy végrehajtás
|
100 ezer Varad. János 100 ezer, özv. NimcseV.cs Lukacsne 100 ezer, Lámor János 100
utján leszünk kénytelenek behajtani.
ezer
K.
Állami tanítók.
T’szapűspöki: Simon Lőrinc 100 ezer
Nagykörű : Renner József 100 ezer, BauLiget. István 100 ezer. Molnár Mihály 100 ezer’
mokne Sz. Mária 100 ezer K.
Patak. Karolyné 100 ezer, Cigeldron Ilona 100
o. . R^kdcz,falva: Dr- Fenyő Istvánná 100 ezer,
ezer l\.
.
.
Schiesel Maria 100 ezer, Schmidt Mária 116 ezer
F
a
Ágoston
100
ezer, Timpfel
korona.
Ferenc 100 ezer, Timpfel Mária 100 ezer K.
. .... SZO,nok: Vitos Antal 100 ezer, özv. GombNagykörű: Sípos Béla 100 ezer K.
k°!°
50 eZer’ Kolíai Anna 120 ezer,
Szajol: Keller Béla 100 ezer K
bchmidt Vilmos 40 ezer, Schmidt Irén 40 ezer
F
k
Dudás Lajos 100 ezer,
/In Unan ^erenCné 100 ezer’ Mészáros Gyula
Feher József 100 ezer. Erdős József 100 ezer,
40 ezer, Mészáros Gyuláné 40 ezer, Vajai JóBenedek Lajos 100 ezer, Fehér F. Magda 100
zsefne 100 ezer. Böszörményi Sarolt 136.500
ezer, Horváth Ilona 100 ezer, Tipman Ilona
Fucsek Gyula 20 ezer. Novotni Jenő 20 ezer
m eZer’ Nemedl Emília 100 ezer, Pataki Júlia
Laki Mária 100 ezer, dr. Patkó Józsefné 100
m eZer’ S.gneJ ^nna 100 ezer’ Kakuk ,stván
í J?Sef 100 eZer’ Csighi Sándor
- 100 ezer, Schm.d Nándor 100 ezer, Szécsi Má40.2O0, Toros Sándor 100 ezer, Marton Etel
na 100 ezer. Pincér József 120 ezer, Bakos
K°He^er Sándor 100 ezer, Polónyi
Lajos 100 ezer, Török Mihály 100 ezer K.
Kozsi 120 ezer K.
Izraelita tanítók.
riszavárkony: Kiss Mmán 1(X)
Törökszentmiklósi Gárdonyi Jenő 100
Erdélyi János 100 ezer, Petkó Dezső 100 ezer
|
ezer. Gárdonyi Jenőné 1'00 ezer K.
Petkó Dezsőné 100 ezer K.
Óvónők.
Törökszentmiklósi Kovács Imre 20 ezer
Szolnok: Törökné H. Etelka 100 ezer,
, Hoffmann György 140 ezer, Gődémé B. Margit
Keilmger Gabriella 140 ezer, Polónyi Jolán
120 ezer, Barta Mária 140.250 K.
I ' Komaromi Erzsébet 140.250 K.

NÉPMŰVELÉS
Tiszavárkony: Röder Margit 140 ezer,
Gombkötő Magda 100 ezer K.
Besényszög: Bathó Mária 140.250 K.
Törökszentiklós: Kovács Katalin 1000
ezer, Kecskés Piroska 100 ezer K.
Tiszapüspöki: Fucsek Aurélia 100 ezer K.
Jászberényi járás.
Állami tanítók-

Bene Róza 100 ezer, Kovács
Aranka 100 ezer, Imricsek József 100 ezer,
Turnói Mária 140 ezer, Vitárius Endre 100 ezer,
Lachman Ilona 100 ezer, Fazekas Károly 100
ezer K.
Jászfelsőszentgyörgy : Bogyó Béla 100 ezer,
Szabó Ilona 100 ezer K.
Jászladány: Lonert Lajos 100 ezer, Lonert
Lajosné 100 ezer, Dvorszki Ilona 100 ezer,
Mitró Erzsébet 100 ezer,, Bagi Ferenc 100 ezer
Tüske Aranka 100 ezer, Varga Mária 100 ezer
Mán Béla 100 ezer, Gyárfás Miklós 100 ezer,
Simrák Jolán 100 ezer, Szakács Irén 100 ezer,
Száva Lajos 100 ezer, Brenner József 100 ezer,
Zala József 100 ezer, V. Bányai. Kálmán 100
ezer K.
Jászberény:

Községi tanítók

Farkas Endre 140 ezer, Pocik
László 140.250, Varga Mária 100 ezer, Muha
Mihály 140.250, Töröcsik Mária 140 ezer K.
Jánoshida :

Uradalmi tanítók-

Jásztelek:

Vlaskovics Jenő 100 ezer K.

Gazdasági szaktanítókJászberény: Nagy Izabella 100 ezer K. .
Jászladány : Tuboly Jenő és Tuboly Jenőné

140.250-140,250 K.

.

.

Róm. k^th tánitók-

Jákóhalma: Gáli
Jászkisér. Bállá

Sándor 140 ezer K.
Elvira 100 ezer, Beckai
Magda 120 ezer, Horvát Lajos 116 ezer K.
Jászdózsa: Kisné P. Alice, Kis Aurél Sán­
dor 100—100 ezer, Palugyai Hermin 140 ezer K.
Jászszenlandrás. Tolvaj Anna, Gergely Ilona
Nagy Etelka, Voloncs Margit 100—100 ezer K.
Jásztelek: Ribos Dezső, Ribos Dezsőné,
Mátrai Imre, Vlaskovics Jenő 100—100 ezer K.
Jászapáti: Botár Gerő 100 ezer K.
Református tanítókJászberény. Szilágyi Károly,

Király Győző
100—100 ezer K.
Jászkisér-.
Borbély Lajos, Jobágy íren,
Zong Ferenc, Pantó János, Tóth Sándor 100—
100 ezer K.

_______

27

Izraelita tanítókJászárokszállás:

Farkas Margit 140 ezer K.
Óvónők-

z

Alattyán: Budai Mária 140 ezer K.
Jászapáti: Tábori Irén 100 ezer K.
Jászárokszállás : Giciné H. Etelka 100 ezer K.
Jászberény: Mosó Hermin 140,230, Vágóné

M. Hermin 140 ezer. Nagy Julianna 100 ezer K.
Jászkisér : Márkus Erzsébet 100 ezer K.
Jászladány : Sefferné F. Gizelle, Vikonkár
Vilma 100—100 ezer K.
Jákóhalma: Király Irén 100 ezer K.
Tiszaföldvári járás.
Állami tanítók'-

Botné Sz. Blanka, Gecséné P.
Mária ~T00—100 ezer, Verknemé L. Irma 50
ezer K.
Kunszentmárton : Huber Béla, özv.Tomposné
K. Róza, Beszédesné P. Ilona, Blikling Antal,
Blikling Antalné, özv. Rosznáki Gézáné, Balázsi
Ferenc, Barabás Irén, Mihály Gyula, Ország
Pál, Szabó JózSef, Vékony Gizella, Balogné F.
Irma, Martikány István. Bajzát Elza, Cseuz
Mátyás, Ho mán Mária és Simoncsics Margit
50—50 ezer K.
Tiszafoldvár: Bucsi Emília 100 ezer K.
liszasüly: Koós Etel, Muhi.Mátyás 100—
100 ezer, Mogyorósi Károly 120 ezer, Bot Ilona
140.250 K.
Cibakháza:

Községi tanítók-

Vikár Ida 140 ezer K.
Uradalmi tanítók.
Szelevény gy. puszta: Szőke Kálmán
140.150 K.
Gazdasági szaktanítók.
Kunszentmárton -. Nagy Károly, Patai Fe­
renc 140.25&—140.250 K?
Tiszafoldvár-. Márton Lajos, özv. Szabó
Józsefné loo—loo ezer K.
Róm. kath. tanítók.
Mesterszállás: Muzlai Pál, Pap Ilona, Len­
gyel János, Nagy Géza loo—loo ezer K.
Református tanítók:
Tiszafoldvár: Csató Kálmán, Váci Károly,
Razai Béni, özz. Molnár Zoltánné, Kiss Kál­
mán loo—loo ezer K.
Óvónők.
Kunszentmárton ; Szabó Róza loo ezer K.
Cibakháza: Kürtiné P. Mária 5o ezer K.
özv. Botosné T. Ilona loo ezer K.
f iszaug:

N É PMÜV E L É S
Tiszaföldvár: Butyka Etelka, Koroknainé
T. Ilona 14o—14o ezer K.
Kisújszállási járás.
Állami tanítók.
Kisújszállás- Beelőné P. Antónia 140.250.
Szelevény: Makkár László, Jankó Károly,
Jankó Károlyié, Dobos László, Tóth József,
Makkár Lászíóné, Kovácsné V. Gizella, Kelíevész Győző, Kelevész Győzőné loo -loo ezer
és Hajagósné Cs. Izabella 120 ezer K.
Községi tanítók.
Fegyvernek: Harajda József 1oo ezer K.
Tiszaderzs: Szabó Ferenc, Romhányi Ti­
vadar, Dobocki Vilma 14o—14o ezer K.
Tiszaroff-, Horvát Gábor loo ezer K.
‘
Uradalmi tanítók.
Abádszalók: Fekete’ Bálint 12o ezer K.
Kunhegyes: Pap Gábor, .Katona Kálmán
14o—14o ezer K.
Tiszabura. Himpfner Ilona 140.250 K.
Gazdasági szaktanítók.
Kisújszállás : Netz Ferenc, Netz Ferencné
140.250—140.250 K.
Kunmadaras: Tímár István, Majher Mária
14o.25o—14o.25o K.
Fegyvernek: Kalmár Géza, Szabóné Z.
Margit loo—loo ezer K.
Róm. kath, tanítók.
Tiszabö: Csikán Pál, Kazacsai Dezső,
Timfel Ilona, Erdei Antal loo—loo ezer K,
<
Fegyvernek: Pafféri István, Koncz Pál,
Maró Filoména, Rédei Vendel, Kosztolnik János
Szentgyörgyi Gyula loo—loo ezer, Rikli Mar­
git, Pfeifel Ferenc, Pfeifel Ferencné 14o—14o
ezer K.

Kunmadaras; Nagyné H. Vilma, Szücsné
K. Gizella 14o.25o—14o.25o K.
Tiszaszentimre: Seres Mária 14o.25o és
* Csernyánszki Ilona 14o ezer K.
Kisújszállási ref. tanítói kör 12o tag után
7,2oo.ooo K.
Mezőtúri járás.
Állami tanítók.
Dévaványa : Sonkolyné M. Vilma loo ezer,
I
Kiss László, Holíósi János 14o—14o ezer K.
Turkeve: Bakos Lajos loo ezer K.
Gazdasági szaktanítók.
Dévaványa " Porkoláb József, Csanádi Ka­
talin loo—loo ezer K.
Mezőtúr; Gáspár János, özv. Kovács Gerőné 14o ezer és 14o.25o K.
Turkeve-. Vrannai Kálmán, loo ezer, Földesné K. Piroska 14o ezer, Nagy Sándor
14o.25o K.
'V
Izraelita tanítók. ■
Mezőtúr: Schvartz Géza loo ezer, Glück
Mórné 12o ezer K.
Turkeve-. Kálmánná S. Júlia 14o ezer Kóvónők.
Mezőtúr: özv. Nagy Gyuláné, Körmend
Károly né loo—loo ezer K.
lurkeve-. Szabó Ilona 12o ezer K.
Dévaványa: Jancsó Jolán, Nagy Jolán
14o—14o ezer K.

Szerkesztői üzenetek.

Izraelita tanító^.
Karcag: Schvartz Ábrahám 14o25o, Grósz
Ede 12o.ooo ezer.
_
Kisújszállás: Polgár Jenő 12o.ooo ezer
Kunhegyes: Borosdi Béla 12o ezer K.
Kunmadaras: Tihanyi Miksa 14o.25o K.
Óvónők.
Tiszaroff :\Konczné Sz. Anna 14o ezer K.
Karcag: Borsos Katalin, Kunná B. Mária,
Péntekné K. Irma 12o—12o ezer K.
Kenderes: Kiss Terézia loo ezer K.
Kisújszállás -. Tóth Erzsébet loo ezer K.
Kunhegyes: Juhászné N. Ilona, Borsos
Ilona 14o.25o—14o.25o K.

I

Ss. Ö. A beküldött versei közül csak az
egyiket közöljük. A másik nem vált be. Gyönke
kis zöngemény. Megjegyezni kívánjuk, hogy
nem szívesen közlünk verset. Kollega ur sokkal
nagyobb szolgálatott tenne, ha verselés helyett
az uj tanterv alapján egy gyakorlati tanítást
dolgozna fel és azt beküldené közlés végett.
M. J. Kívánságod szerint cselekedtünk. Üdv.
D. O. Azt kérdezi Ön, hogy annak idején
a nemzetiségi vidékeken az Apponyi-féle nyelv­
rendeletnek milyen hatása volt ? Válaszunk
— mely mindent megmagyaráz — a következő:
„Egy kincsung vöt — az anyanyelvedet ézs már
az izs megrontanag.“ így indignálódott a bé­
késcsabai ág. ev. tót iskolaszéknek egyik oszlo­
pos tagja.

Nyomatott Wachs Pál nyomdai műintézetében, Szolnokon.

28

*LjLp müve
t.

no“7ü

l é s

Be,u Ko“

I
Kisújszállási járás.
Állami tanítók.
KisuiSsáUás . Betoné P. Antónia 140250
Jankó Károlyné Sbo
JTkÓ Kár°'yLészT„é.DKoXL:tnSL

vesz Győző, Kelevés?
, eHa’ Kelleés Hajagosné Cs. Izabella 120^°° K.'”
Községi tanítók.
vadat. Doboekí
•
Horvát Gábor loo "e^K.

K. Gi^S2feV^

' Csernyin::Í4^,^ri’ i4°^ 7.2oo.o7„TláSÍ

'°nÍtól k” 120 '«

Mezőtúri járás.
,
Állami tanítók.
Kiss Usz’tó " H .
M. Vilma loo ezer.
„
• Hollosi János 14o—14o ezer K
T«rheve . Bakos Lajos loo ezer K
Gazdasági szaktanítók.
jő2sef' c“ns<" k-

Win

Uralmi tanítók.
Abadszalók: Fekete Bálint 12o ezer K
- 14o-14o eT/k PaP Gáb°r’ Kat°na Káimán

é

7

desné^K^Pi Vrannai.Kálmán> loo ezer, Föl-

hraelita tanítók.Mérné ŰTé^K""'2 GéZ° 10°

T'

A-

CIÜck

Turkeve-. Kálmánná S. Júlia 14o ezer K-

140.2^7^2^ KTmar ,StVd"' M°iher Mária

Kegyvernek: Kalmár rMargit loo—loo ezer K

Nagy Sándor

4° eZer’

14o.25o K.

iszabura. Himpfaer Hona 140.250 K.
Gazdasági szaktanítók.
140.2^2^
N'<* Ferencné

> Óvónők.
KároKrX-^ez^K0-'4"- K°™"d

o .
Szabóné Z-

jarkeve; Szabó Ilona 12o ezer K.
Uo-nTez^K. JanCSÓ J°Ián’ Nagy J°,án

RÓm' kath’ tanitók-

Maró Filo^éna RérT’v" ,lslván' Ko"e2 Pál.
Szenlgyörgyj Gyul'a
Kosz,olnik János
gil, Pfeifel |Ferenc
Rikli
ezer K.
íe,W Ferencné 14o-14o

Szerkesztői üzenetek.

Izraelita tanítók.

12°Xo

Ábmh°"' 14o25°- Grész

I

Po|gér jenö 12
Borosdi
- ^madaras: Tihanyi Miksa lX.25o K.
Öwonöi.

Kis, Terézia loo ezer
.™ &asébet loo
Kunhegyes-. Juhászáé N Ilon,
'na 14o.25o-14o.25o K

Kívánságod szerint cselekedtünk. Üdv

K
ezer
K
ezer
T K.
K
•s
E

- mdy mindent megmerte - a SkezÍ

”Kgy kincsung vöt_ a?
oos Ingja.

1

■

eiKezo.

iskolaszéknek egyik oszlo-

Nyomatott Wachs Pál nyomdai múintézeiében. Szolnok™.'

I
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK
VÁRMEGYEI

| NÉPMŰVELÉS
ÜNNEPI SZÁMA.

a

MAGYARY GYULA
FŐSZERKESZTŐ.'

§

NYOMATOTT WACHS NYOMDAI MŰINTÉZETÉBEN SZOLNOKON.

Szolnok, 1926 junius hó.
. 6. szám.
......... . . - .
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
F
__
FF
_____
F

XVIII. évfolyam

NÉPMŰVELÉS

...
•* . íj ■4 Aj
3 n&ninrö
A kir. tanfelügyelöség, a várm. tanítóegyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési biz. hivatalos közlönye.
’''■• :

Kiadja: Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye Tanítóegyesülete.
MEGJELENIK HAVONKÉNT.
ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre
60.000 korona.
Egyes szám ára
6000 korona

Tartalom:

*
Felelős szerkesztő:

MÉHES ENDRE

Előfizetési dijak ét reklamációk Jánossy
Pál egyesületi pénztároshoz, a lap szel­
lemi részére vonatkozó közlemények a
szerkesztőség Szolnok' (vásártéri iskola)
címére küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
.<
w

-Dm

Bihary István.

Bihary István
Anyavédelem és anyaképzés.

Dr. Saskeöy József
Szórakozási hajlóm túlzott kifejlődése növendékeinknél.
Göndös József
Tegyünk l
Zsiga Lajos
Közgyűlés.
dmyy.
Köszönetnyilvánítás.
Hivatalos rendeletek.
Népművelési beszámolók.
Népművelési rendeletek.
Népművelési hírek.
Körlevél.
Égő Oroszország.

Huszár Károly.
Hírek.
Szerkesztői üzenetek

Főszerkesztő:

MAGYARY GYULA

D L-jyV

,nr4

..

Ünnepelünk 1 Szeretett ünneplésünknek rég óhajtott vágya ez; igaz meleg lelki
hangulattól telítve, az öröm minden ihletével tekintünk a nagy vezér kimagasló alak­
jára. Megilletődéssel csodáljuk benne a lelki nagy energiát, mely őt a legborzasztóbb
időkben is hivatásszerűen a magyar nemzeti munka hősi táborához szólította. Meg­
győződésünkből kifolyólag mondhatjuk, hogy az emberi sors élettörténetének kiszámithatatlan jelzői sokszor
Máshol kezdve pálya­
előre varázsolják a na­
futását
vármegyénkben
gyok lelki fényét az em­
folytatja, mintegy isteni
beri mérték fölé való
súg a Hattól vezetve
emelésre.
nyolc esztendő alait ve­
1918. év februárjában
zetői állásában munka­
a magas kormány intéz­
társait arra tanította, hogy,
kedésére teli reménnyel
a magyar. alkotmányos
veszi át a vármegyei nép­
élet a tanügy vezetőitől
oktatás vezetését; vagyis
szigorúan megköveteli a
abban a kritikus időben,
jogrend biztosítását a fele­
lősségérzésben, És ezt élő­
amikor már hazánk ha­
tárai felett az égboltozat
példával is kellett statuálkomor sötétségével szó. -nia akkor, amikor a nép­
moru sorsdöntésre tette B
biztosság által kine^ggett
figyelmessé a magyar |
tanítóságtól a régiszövegő
nemzetet.
hivatali esküt vette ki. Ugy
ebben, valamint a tanügypolitikai egyensúly megtartásában őt a meleg szive és annak,
szeretete ösztönszerüen támogatta. Kiváltkép a fegyelem tekintetében elért siker, nem­
csak az iskolák beléletét vitte közelebb a célhoz, hanem a tanügy munkatársai iránt
táplált igazságosságában csak a jogos érdek foganatosítására appellált; Egyénisége
tehát lelkiismeretében, a nemes erényektől gazdagon felruházott igazi jellem, mely
hamarosan érezteti lelki nagyságát felfelé és lefelé egyaránt.
....

XVIII. évfolyam

Szolnok, 1926 junius hó.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
r

rr

*

’■f

■

■

NÉPMŰVELÉS
A kir. tanfelügyelőség, a várm.

tanítóegyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési biz. hivatalos közlönye. '

Kiadja: Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye Tanítóegyesülete.
MEGJELENIK HAVONKINT.
ELŐFIZETÉSI ÁRAK:
Egész évre
60.000 korona.
Egyes szám ára
6000 korona

Tartalom:

Főszerkesztő:

MAGYARY GYULA
Felelős szerkesztő:

. , MÉHES ENDRE

Előfizetési dijak és reklamációk Jánossy
Pál egyesületi pénztároshoz, a lap szel­
lemi részére vonatkozó ■ közlemények a
szerkesztőség Szolnok (vásártéri iskola)
címére küldendők. Kéziratokat nem adónk
vissza.

ó

Bihary István
Anyavédelem és anyaképzés.
Dr. Saskeöy József
Szórakozási hajlam túlzott kifejlődése növendékeinknél.
Göndös József
Tegyünk I
. /
Zsiga Lajos
Közgyűlés.
dmgy.
Köszönetnyilvánítás.
Hivatalos rendeletek.
Népművelési beszámolók.
Népművelési rendeletek.
Népművelési hirek.
Körlevél.
Égő Oroszország.

Huszár Károly.
Hírek.
Szerkesztői üzenetek

.

Bihary István.

Ünnepelünk! Szeretett ünneplésünknek rég óhajtott vágya ez; igaz meleg lelki
hangulattól telítve, az öröm minden ihletével tekintünk a nagy vezér kimagasló alak­
jára. Megilletődéssel csodáljuk benne a lelki nagy energiát, mely őt a legborzasztóbb
időkben is hivatásszerűen a magyar nemzeti n
i táborához szólította. Meggyőződésünkből kifolyólag mondhatjuk, hogy
sörs élettörténetének kiszámithatatlan jelzői sokszor
Máshol kezdve pálya­
előre varázsolják a na­
futását
vármegyénkben
gyok lelki fényét az em­
folytatja, mintegy isteni
beri mérték fölé való
súg állattól vezetve
emelésre.
nyolc esztendő alatt ve­
1918. év februárjában
zetői állásában munka­
a magas kormány intéz­
társait arra tanította, hogy,
kedésére teli reménnyel
a magyar, alkotmányos
veszi át a vármegyei nép­
élet a tanügy vezetőitől
oktatás vezetését; vagyis
szigorúan megköveteli a
abban a kritikus időben,
jogrend biztosítását a fele­
lősségérzésben, És ezt élő­
amikor már hazánk ha­
tárai felett az égboltozat
példával is kellett statuálkomor sötétségével szo­
*nia akkor, amikor a nép­
morú sorsdöntésre tette
biztosság által kinevezett
figyelmessé a magyar
tanítóságtól a régiszövegő
nemzetet.
hivatali esküt vette ki. Ugy
ebben, valamint a tanügypolitikai egyensúly megtartásában őt a meleg szive és annak
szeretete ösztönszerüen támogatta. Kiváltkép a fegyelem tekintetében elért siker, nem­
csak az iskolák beléletét vitte közelebb a célhoz, hanem a tanügy munkatársai iránt
táplált igazságosságában csak a jogos érdek foganatosítására appellált. Egyénisége
tehát lelkiismeretében, a nemes erényektől gazdagon felruházott igazi jellem, mely
hamarosan érezteti lelki nagyságát felfelé és lefelé egyaránt

NÉPMÜVE jb ÉS
4

NÉPMŰVELÉS

Nagy érdemeihez fűződik különös­
képen a vármegyei népoktatás fejlesz­
tése, — dacára a rendkívüli nehez vi­
szonyoknak ; — a forradalom és a
kommün óta indokolt előterjesztéseinek
figyelembevételével a vármegye területén
25 uj iskola létesült 70 uj tanítói állás­
sal. A ‘szervezőképességén kívül, nagy­
lelkűségét misem bizonyítja jobban, mint­
hogy az ország megszállása idején
elűzött tanítóság százainak sietett segít­
ségére. Tankerületében a menekült ma­
gyar tanítóságnak állást, kenyeret, meg­
élhetést biztosított. Ezt az örökké felejtheteden és a tanítóság előtt mindenkor
elismert humánus intézkedését szívesen
írjuk1 érdeméül, mert , a melegen érző

j

i

I

szive szerint cselekedett, mint hivatal­
vezető, mint ember és mint rendületlen
nagy magyar ! Nagy érdeme még a vm.
iskolánkivüli népművelés ügye, melyet az
országban elsők közé emelt. Kiváló érde­
meit a legfelsőbb fórumok is elismerték,
így nemcsak mi érezzük érdemeinek nagy­
ságát, hanem azon magas körök is, me­
lyek nálunknál hivatottabbak elbírálni
munkásságának erkölcsi súlyát magánés közérdek szempontjából. Jelen megszó­
lalásunk — most történt ama magas ki­
tüntetéséhez fűződik, amikor vezető kir.
tanfelügyelőnk a VI. fizetési osztályba ki­
neveztetett A vármegye ragaszkodó ta­
nítósága kir. tanfelügyelője megérdemelt
kitüntetéséhez szívből gratulál!

Anyavédelem és anyaképzés.
Irta: dr. Saskeöy József ny. kir. járásbiró, volt iskolaigazgató.

Nem szorul bizonyításra annak a
mindenfelé jól ismert közmondásnak
az igazsága, hogy: ép testben ép a
lélek. Egészséges szervezetű embernek .
egészséges a gondolkodása, helyén a
szive,
cselekvéseiben,
indulataiban,
szándékában és akaratában inkább ké­
pes magát fegyelmezni, mint a beteg
szervezetű ember, akinek aztán beteges
ambíciói, vágyai, hajlamai vannk s
akinek a lelke nem is tud annyira ellentállni az erkölcstelen kisértésnek, az
erkölcstelen csábnak. Miután pedig mi
az átöröklés elméletét elfogadjuk, állít­
hatjuk, hogy' a születendő gyermek testi
és lelki fejlődését, a jóra vagy a rosszra
irányuló hajlamait, habár csak közvetve
is, de nem kis mértékben befolyásolja
• a magzat és az anya védelmének a
hiánya.
(
A preventív' gyermekvédelemre e
tekintetben fontos hivatás vár. Nem ér- I

heti be azzal, hogy csak a már világrajött és növekedő gyermek testét-lelkét
óva a káros fizikai és erkölcsi káros
befolyásoktól; — hanem meg kell vé­
denie a magzatát a szive alatt hordozó
nőt s ezzel együtt a születendő kisde­
det is. Bebizonyított tény, — orvosok
mondják, — hogyha a nő a terhesség
utolsó idejében a kellő kíméletet nélkü­
lözi, ez a gyermek fejlődését károsan
befolyásolja. Közvetlenül talán csak tes­
tileg, de közvetve mindenesetre erköl­

csileg is.
Az 1906. évi milánói magán- és
közsegélyezési kongresszus a terhes nő
oltalmát mondotta ki elsőrendű közszük­
ségnek. Kimondotta e kongresszus, hogy
a terhes nő jogszabállyal tiltandó el’
attól, hogy terhességének utolsó három
hónapjában nehéz munkát végezzen ;
hogy a terhes nő a gyermekágyi idő
alatt hatósági oltalmat nyerjen, ingyenes
7

orvosi és szülésznői segítséget kapjon s
a szegénysorsu terhes nők számára külön kórházak és menedékházak állíttas­
sanak fel. A csecsemők és fejlődő sze­
génysorsu kisdedek részére csecsemő­
otthonok létesítendők.

Mondanunk se'kell, hogy e kon*
gresszus eme' humánus határozatait
mindenben aláírjuk, elfogadjuk és a
közre felette foniosnak, mi több, minél
előbb megValósitandóknak valljuk. A
munkától elcsigázott anya testileg csak
satnya gyermeknek adhat életet. A tes­
tileg satnya, fejlőtlen gyermek pedig
nemcsak fizikailag, de pszichikailag is
gyenge és kevésbbé fogékony az erkölcsi
normák iránt, mint a fejlett, egészséges
gyermek. Védenünk kell tehát az anyát
terhessége ideje alatt is, mert csak igy
készíthetjük elő a gyermek testi és er­
kölcsi fejlődésének a helyes irányát.
Joghátránnyal kejlene sújtani azo­
kat az anyákat, akik a terhesség ideje
alatt magukat szándékosan és kénysze­
rítő ok nélkül terhelik meg nehéz fizikai
munkával, — talán éppen azért, hogy
magzatukat elvetéljék
és gondoskodni
kell azon szegény ányákról, akik egyéb­
ként ez idő alatt is kenyérkereső mun­
kára szorulnak, hogy magúkat a mun­
kától megkímélve, gondtalanul, élve
egészséges szervezetű gyermeknek ad­
hassanak életet. A társadalom önmaga
érdekében cselekszik, ha az anyavéde­
lem ügyét felkarolja, mert ezzel a jövő
generátió testi és erkölcsi fejlődését,
tehát a jövő társadalmának erkölcsi
konszolidátióját segíti elő. Ennyit az
anyavédelemrőlÉs most szóljunk az anyaképzésről,
amelyről el eddig vajmi kevesen és vajmi
keveset beszéltek és Írtak. Pedig az er­
kölcsi megelőzésnek s a bünelőzésnek
alig van eredményesebb faktora annál

I

5

8 a preventív gyermekvédelem e nélkül
alig lehet sikeres.
Köztudomású dolog, hogy a modem
kor minden hivatást képesítéshez köt.
Ma már vasúti bakter se lehet az, aki
megfelelő bizonyítványok bemutatása
és megfelelő szakvizsgák letevése után
arra az állásra képesítést nem szerez.
Minden hivatás betöltésének elengedhe­
tetlen előfeltétele bizonyos tanulmányok
elvégzése s annak alapján bizonyos
vizsgálatok letétele. Enélkül a modem
korban állást elnyerni, hivatást betölteni
nem lehet.
És csodálatos és bámulatos, hogy
a huszadik században, a haladás, a
tökéletesedés aranykorszakában a tár­
sadalom legfontosabb élethivatásához:
a házasságkötéshez semmi, de semmi
képesítést, semmi, de semmi előismere­
teket nem kivannak, sőt maga a köz­
hatalom, — melynek ez ugyancsak ér­
dekében állana — még csak meg sem
kísérli azt, hogy meggyőződjék arról,
vájjon a házasságkötő egyik fél: a
menyasszony, az anyajelölt, a leendő
gyermeknevelő, képes lesz-e leendő
hivatásának, az anyai, a gyermekne­
velői hivatásának a betöltésére.
Ez egy olyan hézaga az összes
államok társadalmi és jogrendjének,
amely érthető és természetes következ­
mény gyanánt a családi élet s a fiatal­
korú generáció erkölcsén bosszulja meg
magát. Talán felesleges bizonyítanunk,
hogy ej a hiány pótlásra szorul és a
preventív gyermekvédelemre hárul az a
feladat, hogy ezt a társadalmi hiányt
pótolja.
Mert ugyan hogyan várhatjuk, hogy
a házas és családi élet erkölcsös legyen,
ha a nő erkölcsi állománya csekély;
ugyan hogyan várhatjuk, hogy a jövő
generátió erkölcsös legyen, mikor az

N É P MÜ V
4

NÉPMŰVELÉS

Nagy érdemeihez fűződik különös­
képen a vármegyei népoktatás fejlesz­
tése, — dacára a rendkívüli nehez vi­
szonyoknak; ;— a forradalom és a
kommün óta indokolt előterjesztéseinek
figyelembevételével a vármegye területén
25 uj iskola létesült 70 uj tanítói állás­
sal. A szervezőképességén kívül, nagy­
lelkűségét misem bizonyítja jobban, mint­
hogy az ország megszállása idején
elűzött tanítóság százainak sietett segít­
ségére. Tankerületében a menekült ma­
gyar tanítóságnak állást, kenyeret, meg­
élhetést biztosított. Ezt az örökké felejt­
hetetlen és a tanítóság előtt mindenkor
elismert humánus intézkedését szívesen
Írjuk érdeméül, mert a melegen érző

szive szerint cselekedett, mint hivatal­
vezető, mint ember és mint rendületlen
nagy magyar ! Nagy érdeme még a vm.
iskolánkivüli népművelés ügye, melyet az
országban elsők közé emelt. Kiváló érde­
meit a legfelsőbb fórumok is elismerték,
így nemcsak mi érezzük érdemeinek nagy­
ságát, hanem azon magas körök is, me­
lyek nálunknál hivatottabbak elbírálni
munkásságának erkölcsi súlyát magánés közérdek szempontjából. Jelen megszó­
lalásunk — most történt ama magas ki­
tüntetéséhez fűződik, amikor vezető kir.
tanfelügyelőnk a VI. fizetési osztályba ki­
neveztetett. A vármegye ragaszkodó ta­
nítósága kir. tanfelügyelője megérdemelt
kitüntetéséhez szívből gratulál!

Anyavédelem és anyaképzés.
Irta: dr. Saskeöy József ny. kir. járásbiró, volt iskolaigazgató.

Nem szorul bizonyításra annak a
mindenfelé jól ismert közmondásnak
az igazsága, hogy: ép testben ép a
lélek. Egészséges szervezetű embernek
egészséges a gondolkodása, helyén a
szive,
cselekvéseiben,
indulataiban,
szándékában és akaratában inkább ké­
pes magát fegyelmezni, mint a beteg
szervezetű ember, akinek aztán beteges
ambíciói, vágyai, hajlamai vannk s
akinek a lelke nem is tud annyira ellentállni az erkölcstelen kisértésnek, az
erkölcstelen csábnak. Miután pedig mi
az átöröklés elméletét elfogadjuk, állít­
hatjuk, hogy' a születendő gyermek testi
és lelki fejlődését, a jóra vagy a rosszra
irányuló hajlamait, habár csak közvetve
is, de nem kis mértékben befolyásolja
a magzat és az anya védelmének a
hiánya.
A preventív gyermekvédelemre e
tekintetben fontos hivatás vár. Nem ér­

heti be azzal, hogy csak a már világrajött és növekedő gyermek testét-lelkét
óva a káros fizikai és erkölcsi káros
befolyásoktól; — hanem meg kell vé­
denie a magzatát a szive alatt hordozó
nőt s ezzel együtt a születendő kisde­
det is. Bebizonyitott tény, — orvosok
mondják, — hogyha a nő a terhesség
utolsó idejében a kellő kíméletet nélkü­
lözi, ez a gyermek fejlődését károsan
befolyásolja. Közvetlenül talán csak tes­
tileg, de közvetve mindenesetre erköl­

csileg is.
Az 1906. évi milánói magán- és
közsegélyezési kongresszus a terhes nő
oltalmát mondotta ki elsőrendű közszük­
ségnek. Kimondotta e kongresszus, hogy
a terhes nő jogszabállyal tiltandó el
attól, hogy terhességének utolsó három
hónapjában nehéz munkát végezzen ;
hogy a terhes nő a gyermekágyi idő
alatt hatósági oltalmat nyerjen, ingyenes

orvosi és szülésznői segítséget kapjon s
a szegénysorsu terhes nők számára kü­
lön kórházak és menedékházak állíttas­
sanak fel. A csecsemők és fejlődő sze­
génysorsu kisdedek részére csecsemő­
otthonok létesítendők,

Mondanunk se ' kell, hogy e kon“
gresszus eme' humánus határozatait
mindenben aláírjuk, elfogadjuk és a
közre felette fon'osnak, mi több, minél
előbb megvalósitandóknak valljuk. A
munkától elcsigázott anya testileg csak
satnya gyermeknek adhat életet. A tes­
tileg satnya, fejletlen gyermek pedig
nemcsak fizikailag, de pszichikailag is
gyenge és kevésbbé fogékony az erkölcsi
normák iránt, mint a fejlett, egészséges
gyermek. Védenünk kell tehát az anyát
terhessége ideje alatt is, mert csak igy
készíthetjük elő a gyermek testi és er­
kölcsi fejlődésének a helyes irányát.
Joghátránnyal kejlene sújtani azo­
kat az anyákat, akik a terhesség ideje
alatt magukat szándékosan és kénysze­
rítő ok nélkül terhelik meg nehéz fizikai
munkával, — talán éppen azért, hogy
magzatukat elvetéljék
és gondoskodni
kell azon szegény anyákról, akik egyéb­
ként ez idő alatt is kenyérkereső mun­
kára szorulnak, hogy magukat a mun­
kától megkímélve, gondtalanul x élve
egészséges szervezetű gyermeknek ad­
hassanak életet. A társadalom önmaga
érdekében cselekszik, ha az anyavéde­
lem ügyét felkarolja, mert ezzel a jövő
generátió testi és erkölcsi fejlődését,
tehát a jövő társadalmának erkölcsi
konszolidátióját segíti elő. Ennyit az
anyavédelemrőlÉs most szóljunk az anyaképzésről,
amelyről el eddig vajmi kevesen és vajmi
keveset beszéltek és Írtak. Pedig az er­
kölcsi megelőzésnek s a bünelőzésnek
alig van eredményesebb faktora annál

ÍJ

L ÉS

5

8 a preventív gyermekvédelem e nélkül
alig lehet sikeres.
Köztudomású dolog, hogy a modern
kor minden hivatást képesítéshez köt.
Ma már vasúti bakter se lehet az, aki
megfelelő, bizonyítványok bemutatása
és megfelelő szakvizsgák letevése után
arra az állásra képesítést nem szerez.
Minden hivatás betöltésének elengedhe­
tetlen előfeltétele bizonyos tanulmányok
elvégzése s annak alapján bizonyos
vizsgálatok letétele. Enélkül a modem
korban állást elnyerni, hivatást betölteni
nem lehet.
*
És csodálatos és bámulatos, hogy
a huszadik században, a haladás, a
tökéletesedés aranykorszakában a tár­
sadalom legfontosabb élethivatásához:
a házasságkötéshez semmi, de semmi
képesítést, semmi, de semmi előismere­
teket nem kivannak, sőt maga a köz­
hatalom, — melynek ez ugyancsak ér­
dekében állana — még csak meg sem
kísérli azt, hogy meggyőződjék arról,
vájjon a házasságkötő egyik fél: a
menyasszony, az anyajelölt, a leendő
gyermeknevelő, képes lesz-e leendő
hivatásának, az anyai, a gyermekne­
velői hivatásának a betöltésére.
Ez egy olyan hézaga az összes
államok társadalmi és jogrendjének,
amely érthető és természetes következ­
mény gyanánt a családi élet s a fiatal­
korú generáció erkölcsén bosszulja meg
magát. Talán felesleges bizonyítanunk,
hogy ej a hiány pótlásra szorul és a
preventív gyermekvédelemre háral az a
feladat, hogy ezt a társadalmi hiányt
pótolja.
Mert ugyan hogyan várhatjuk, hogy 1
a házas és családi élet erkölcsös legyen,
ha a nő erkölcsi állománya csekély;
ugyan hogyan várhatjuk, hogy a jövő
generátió erkölcsös legyen, mikor az

■

6

NÉPMÜVE LÉ S

NÉPMŰVELÉS

anyának sejtelme sincs arról, mint kell
a gyermeket erkölcsössé, jellemessé ne­
velni, hogyan kell jósággal, szeretettel,
de mégis szigotu energiával fegyelmezni.
Mikor az anya esetleg még nem is hal­
lott soha nevelésről, erkölcsi kiképzés­
ről, a helyesirányu fegyelmezésről.
Az erkölcsvédelmi politika nem szü
nik meg követelni az anyák erkölcsi
kiképzését s a preventív gyermekvéde­
lemnek képezi feladatát arról gondos­
kodni is. A hatósági gyermekvédő szerv
hatáskörébe kell utalni azt, hogy meg­
felelő módon, a házasságkötés előtt
győződjék meg arról, vájjon a leendő
anya az anyai és gyermeknevelői hiva­
tásával tisztában van-c, erkölcsileg ké­
pesítve van e a házaséletre, az anyai
és a gyermeknevelői hivatásra.
Az is jellemzője a modern kornak,
hogy a fiatalkorú generátiónak a sok­
féle iskolában oly nagy arányú képzést
ad, hogy ma már a pedagógusok tábo­
rából csendül ki a panasz az ifjúság
túlterheléséről. És e sokoldalú képzés
mellett a leányokat mindenre oktatják,
csak — a képezdéket és nevelőintéze­
teket kivéve -- éppen arra nem kapnak
kiképzést, ami legfontosabb élethivatá­
sukat fogja képezni: az anyai és gyer­
meknevelői hivatásra, az erkölcsi neve­
lésre, a fegyelmezésre-

Pedig hát a sok felesleges tantárgy
elhagyásával az elemi iskola két utolsó
osztályában, az ismétlő iskola összes
osztályaiban a nép leányai, — a pol­
gári és közép, — nemkülönben a szak
• és főiskolák összes évfolyamaiban az
intelligentia leányai számára ugyancsak
lehetne az erkölcsi nevelésről, az anyai
hivatásról, a gyermek neveléséről, helyes
fegyelmezéséről kellő ismeretet, tudást,
' tehát képesítést adni.

Azután a továbbképző tanfolyamo­
kat is fellehetne e célra használni.
Az utóbbi időben a nép számára.
a téli hónapokban tartani szokott ismeretlerjesztő előadások keretébe is
fellehetne venni az anyai hivatás témá­
ját, a gyermeknevelés, és fegyelmezés
ismertetését. És ha mindezeken valaki >
nemKvehet részt, ha iskolába, tanfo­
lyamra soha se járt, akkor is a házas­
ságkötés előtt, — a veszély miatti sür­
gős eseteket kivéve — meg kellene ki-,
vánni a menyasszonytól azt, hogy a
hatósági szervnél folytasson 2 3 hétig
tartó tanulmányokat.
Nem kívánjuk mi azt, hogy min­
den anyajelölt képesitetett tanítónő, vagy
nevelőn* • legyen, de a társadalom mini­
mális követelménye igen is az, hogy
csakis erkölcsös, az erkölcsi szabályo­
kat ismerő, a gyermeknevelés és fegyelmezés módszereivel, a nevelési félszegségekkel és szertelenségekkel tisztában
levő nő léphessen csak az oltár és az
anyakönyvvezető elé.

j

।

(

PEDAGÓGIA.
A szórakozási hajlam túlzott
kifejlődése növendékeinknél.
Irta : Gondos József áll. polg. isk. tanár.

Az ember legjellemzőbb sajátságai közé
tartozik, hogy szórakozás után vágyik. Földünk
bármely műveltségi fokon álló népének meg­
vannak a maga szórakozó kedvteléséi. Tagad­
hatatlan, hogy az ember életében fontos szerepet
tölt be ezen u. n. életmegnyilvánulás, mert hi­
szen szórakozás alatt kellemesen tölti idejét az
ember s egyúttal munkában elfáradt testét és
lelkét pihenteti is, azaz a pihenő szórakozás
által a szervezet uj erőforrásokhoz jut. Még
fontosabb az erőgyüjtő szórakozás a fejlődés­
ben levő emberre. A fejlődő ember szórakozá.
sát játék-névvel illettük, illetve nevezhettük ad- /
dig, mig az ezen szóra érdemes volt.
\

1

।
I

I
'

A szórakozás jelentős szerepét a gyermek
életében ismerjük, hiszen ez a természetadta
legfontosabb életjelenség, mely által önmaga
képesittetik az emberré fejlődésre.
A játéknak fejlődésképesitő erejét ismerjük
a csecsemőnél a csörgőnek belső kényszerből
fakadó ösztönös mozgatásaiban, mely által iz­
mai feszülnek, szemei forognak s értelme is
fejlődik, azaz játékkal szerzi első tapasztalatait.
Ugyancsak a fejlődéselőmozditó képességet
figyelhetjük meg a földön csúszó-mászó, majd
a járkálgató kisded játékában, amely által naivul, de tehetsége szerint kizárólag játékával
vesz részt kaz élet nagy munkájában.
A fejlődéssel növekszik a fontossága a
helyesen megválasztott játéknak a fejlődő em­
ber életében. A társas élet kifejlődésének kez­
dete a gyermekek játszó érintkezése. Itt érvé­
nyesítik a szerzett ismereteiket, tapasztalásaikat,
majd ezeket egymástól átveszik, képességeiket
napvilágra hozzák, értelmük fejlődik, képzeletük
munkálkodik. Az élet egy darabját látjuk
akkor, amikor a gyermekek társas játékát fi­
gyeljük. Ekkor tükröződik vissza erkölcsi tulajdo­
nuk, testi ügyességük, erejük, avagy gyengesé­
gük, tehát mindaz, ami bennük jó, értékes,
vagyis ami a zavartalan egészséges fejlődést
igazolja ; ám épp ugy mindaz, ami rossz, káros,
vagyis ami javítást, illetve jejlődést igényel.
A gyermeki szórakozás értéke tehát kettős: a)
elengedhetetlen és pótolhatatlan ágens a termé­
szetes testi és lelki fejlődésben, b) a paedagógusnak kijelöli a gyermek érdekében kifej­
tendő tervszerű irányító munkáját azáltal, hogy
megfigyelhetjük a gyermek kedvteléseinek irá­
nyát és szórakozásának módját, s egyszersmind
testi és lelki tulajdonságait, illetve hajlamait.
Azonban nem célom az, hogy a játéknak
ezen minden paedagógus előtt jól ismert fontos­
ságait méltassam és' utat-módot keressünk arra,
hogy gyermekeink játékalkalmait szaporítsuk,
hiszen korunk tanulói alig-alig tesznek mást,
mint játszanak s ha még szórakozásaikat lélek­
gyönyörködtető játéknak lehetne nevezni, nem
is volna oly nagy a baj.
Az élettapasztalat tanítása az, hogy az
embert csak a legritkább esetben teszi tönkre
a munka, hanem inkább a helytelen szórako­
zás s bizony sajnos, korunkban éppen a fejlő­
désben álló ifjúság vét legjobban a testi egész­
ség és az erkölcsös lélek ellen az u. n. szórako­
zással. Az ifjúság azonban csak a rosszul

I
i

>

•I

1

megválasztott, gyermekkor utján halad, ami azt
jelenti, hogy ha a gyermekkor rendes és ter­
mészetes lett volna, azaz ha nem helytelen, de
neki való szórakozásokban lelte volna örömét,
ugy legtöbb esetben a későbbi ifjú sem keresné
az oly szórakozásokat, melyek neki károsak.
Ez csak a fejlődéstannak azon tételét igazolja,
hogy itt folytonosság van s csak a legritkább eset­
ben ugrás.
.,
Megállapítható, hogy a jelen idő gyerme­
keiben a szórakozó hajlam túlzott. Ha a felnőtt
a legjóságosabb szemüvegén néz is vissza
gyermekéveire s megértéssel tenné hasonlatát
a mai gyermekszórakozásokhoz, lehetetlen nem
jutni azon konklúzióhoz, hogy ha a múlt gyer­
meki szórakozásnak is voltak káros kinövései,
mégsem volt az oly általános, mint napjaink­
ban. S ha szeretett Országunknak szüksége
volt mindig tudásban képzett, erkölcsökben
erős honfiakra, ugy Csonkahazánk még inkább
kívánja ezt.
Minden ténykedésünk az életben megszo­
káson alapszik; falán ugy is mondhatnánk,
hogy a szokás rabjai vagyunk. A megszokás
szenvedéllyé fokozódhat, mely legyőzi az aka­
ratot s az ember karaktere jellemtelenné gyen­
gül. A vérmérséklet s a születéssel örökölt
diszpozíciók s hajlamok habár számottevő té­
nyezők is, mégis főleg a környezet, az alkalom
és a nevelő hatás eredményezi az ember szo­
kássá vált ténykedéseit. Nagyon sok felnőtt
ismeri ennek fontosságát s hangzik a vád a
körülmények s az erélytelen, avagy képzetlen
szülők és nevelők ellen s igen sokszor jogosan.
A gyermekkor helyes megszokásai alapul
szolgálnak a felnőtt korra.
A jelen kor gyermeke már nem elégszik
meg az apró társasjátékok, tiszta ártatlan szórakozások lelket gyönyörködtető örömeivel, ha­
nem a nagyok, ületre felnőttek szórakozásait
akarja követni; s ez mételyez főképen, mert
csak addig mentes a gyermeki lélek a bűntől,
amig csak gyermeki szórakozásokra vágyik.
Sokai} örülnek azon ha a gyermek a felnőtt
szerepét jáfsza, jólehet ez még csak nem is
tetszetős, amellett, hogy rendkívül káros. S itt
kezdődik a példa hatása, a környezet fontos
volta. Sok gyermek aztán beleesik a felnőttek
bűnébe, elsajátítja azok rossz szokásait s viszi
társai közé a játszótérre, az utccára, az iskolába.
S a tiszta gyermek látja, hogy Józsa moziba
jár, csavarog, sok pénzt költ stb. stb., ez a

8

■NÉPMŰVELÉS

példa benne is érdeklődést kelt, legtöbbször
hajlamot^ megkivánást vált ki s ha most még
az alkalom is meg van, ugy a vágy teljesül.
Itt szükséges a tapintatos, de erélyes nevelő
hatás, mert ennek hiányában megkísérli tettét
máskor és igy tovább, szokássá válik a hely­
telen cselekmény, amelytől szabadulni a fel­
nőttnek is nehéz, a csekély itélőképességü
gyermeknek pedig csaknem lehetetlen. A káros

hatások környékezte gyermek pedig halad a
lejtőn. Itt előnyben vannak azon gyermekek,
akiket nem ellenőriznek. Ennek okát pedig ab­
ban találjuk, hogy a mai élet a gyermekneve­
lést tizedrangu fontosságúvá mélyítette a csa­
ládi életben. Pedig az iskola magában a szülők
együttműködése nélkül hiába teszi meg leg­
messzemenőbb feladatát, a várt siker elmarad.
(Folytatjuk).

TÁRCA.
Tegyünk!
Micsoda hülye gondolat ?
— Hogy minden igy marad,
így [eszünk itt gúzsba lekötve *
S amott túl testvéreink
Szétszakítva, mint szélben a felhő . . .
És számon ne kérje senki a kínt,
Melyet mitliók lelke szenvedett
És szenved nap-nap után.
Mint a járomba fogott barom,
Hogy az ostorost nézi bután
S rettegve inai, húzza a terhét,
Vonszoljuk e kín-életet . . . >
Minden igy marad ? Mások döntenek
A mi sorsunk felett ?
Mások ? Halandó emberek ?
Szemforgatók, rikácsolok . ; .
Néhány reszkető fejű podagrás,
Ki tévesen látja a valót . . .
Pomádés nyeglék, nyavalyás kopaszok, •
Kikbe a rossz lélek belé aszott.
Életuntak, kik a sir körül járnak

EGYESÜLETI ÉLET.
Közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Álta­
lános Tanító-Egyesület f. évi junius 9-én tar­
totta XLVI. rendes évi közgyűlését Kunszentmártonban.
A tanítóság a vármegye minden részéből
nagy számmal jelent meg, — már csak azért
is — ráért Kunszentmárton kedves meghivásárrak engedve, a közgyűlést itt tartottuk.

S akiket az ördög kerülget . . .

Hús és csont, por és hamu
Vessen kárhozatra minket ?!

Micsoda hülye gondolat ?
1
— Intézze milliók sorsát egy tucat.
Nem ! — és ezerszer nem ! Nem tűrjük
E cudar tortúrát!
[tovább
Fogjon hát össze hun, magyar, avar,
Jász, kun, besnyő-ivadék.
Nincs minden veszve még,
Ha a turáni faj együtt akar I
Támadjon fel az ős-tiszta becsület,
Mely évezreden csodákat müveit. ' ••
Ügyünk tiszta, szent igaz.
Aki nincs velünk — ellenünk van az!
Tegyünk! — mit a világ régóta látott;
Foglaljuk vissza Nagymagyarországot I
Zsiga Lajos.
A tanítóság már 8-án délután megérkezett.
A megérkezéskor Kunszentmárton lelkes
! ’ tanító gárdája élükön Hizsa Károly igazgatóval
fogadta és gondoskodott a tanítóság elszállá]
solásáról.
Kunszentmárton község lakossága lelke­
sedéssel fogadta a vármegye tanítóságát s pél;
dáját mutatta a régi magyaros vendégszere­
tetnek.
A vármegye tanítóságával érkezett meg
a vármegye közszeretetben álló vezető kir. tan­
felügyelője Bihary István, dr. Kovács János és
Petites Gyula kir. tanfelügyelők.

A választmány 8-án délután tartotta a
gyűlését. Majd innen a többi kartárssal délután
6 órakor a Szolnokról gépkocsin érkező Almássy
Sándor vármegyénk közszeretetben álló főisj pánjának, Alexander Imre vármegyénk agilis
alispánjának és a kíséretükben megjelent illusz­
tris vendégei fogadtatására indult.
A fogadtatás a Kőrös hídfőnél felállított
diadalkapunál történt, hol az érkezőket a vár­
megye tanítósága és Kunszentmárton lakossága
lelkes ovációban részesített.
A fogadtatásra felvonult: a homoki iskola­
testvérek által vezetett Beniczky-fiuotthon zene­
karának hangja mellett a község képviselőtes­
tülete, a Levente csapatok, a cserkészek, az
iskolák növendékei.
Az érkező vendégeket a község nevében
Papp Károly községi főbíró, a vármegye taní­
tósága nevében pedig Soós József igazgató, az
egyesület alelnöke üdvözölte.
Az üdvözlésekre Almássy Sándor főispán
válaszolva kijelentette, hogy szive sugallatát
követte akkor, mikor eljött Kunszentmártonba
a vármegye tanítósága közé. Kijelentetté to­
vábbá, hogy jól ismeri a tanítóság nehéz, fele­
lősségteljes nemzetmentő munkáját.
Kéri a tanítóságot, hogy haladjon továbbra
is azon megkezdett utón, mely a Nagymagyarország feltámadásához vezet.
A közgyűlésnek egyik főeseménye volt, a
8-án este 8 órai kezdettel, a Kőrös-szálló nagy
termében, az igen gazdag műsorral megtartott
Rákóczi-est, melyet a vármegyei tanítóegyesület
rendezett.
Az estélynek kiemelkedő pontja volt az a
gyönyörű ünnepi beszéd, melyet a vármegye
alispánja, Alexander Imre mondott.
Az estélyen szerepelt a homoki Beniczkyfiuotthon zenekara. Élvezet vált nézni és hall­
gatni, amint azok a kicsi gyermekek kezelik a
hangszert.
Novothny Jenő karnagy vezetésével a
szolnoki tanítói vegyeskar többször eredeti ku­
ruc dalokat adott elő nagy készültséggel és
precizitással.
Országh Pál karnagy vezetésével a kun­
szentmártoni férfikar szintén kuruc dalokkal
gyönyörködtette a közönséget.
Fodor Zsigmondné mezőtúri tanítónő igen
kedvesen alkalmi költeményt adott elő.

Vigh Endre csellóművész és Kelemen
Lajos budapesti énekművész — ktnek atyja a
vármegyében volt tanító — számai művészi
nívón állottak s nagy sikert arattak.
Az estély után társasvacsora volt. Az első
pohárköszöntőt a Kormányzó ur ö Főméltó­
ságára Almássy Sándor főispán mondotta.
Utána lelkes szavakkal mondott köszöntőt
Bihary István kir. tanfelügyelő Almássy Sán­
dor főispán és Alexander Imre alispánra.
Majd Keszthelyi István vármegyei tanító
egyesületi elnök, Ferenczy Kálmán alelnök,
Kuna P. András és dr. Erődi-Harach Tihamér
nemzetgyűlési képviselők és még számosán
mondottak felköszöntőket.
♦
♦ »k
A közgyűlés másnap azaz junius 9-én .
reggel istentisztelettel vette kezdetét. Az isten­
tisztelet alatt a Beniczky-fiuotthon énekkara
énekelt.
Az istentisztelet után a tanítóság a Be­
niczky-fiuotthon fúvó zenekarának kíséretében
a Kőrös-szálló nagytermébe vonult
A vendégek közt megjelentek: Patrubany
István főszolgabíró, TuróCzy Énok rcsépai plé­
bános, Láng János kunszentmártoni káplán,
Kuna P. András nemzetgyűlési képviseld, Fa­
zekas András főjegyző, dr. Mezey Lajos ügy­
véd, Beszédes Dezső jegyző, Papp^ároly fő­
bíró, Budapestről Rákos István kir. tanácsos,
Osztie Béla az Eötvös alap igazgatója, Tóth
Árpád az országos szövetség pénztárosa.
A közgyűlést Keszthelyi István vármegyei
egyesületi elnök pont 9 órakor megnyitja. A
jelenlevők a Hymnuszt éneklik Utána az el­
nök elmondja magas röptű elnöki megnyitóját,
majd üdvözölte. a vármegye közszeretetben
álló kir. vezető tanfelügyelőt Bihary Istvánt, *
segítőtársait dr. Kovács János és Pethes Gyula
kir. tanfelügyelőket, a megjelent vendégeket és
a tanítóságot.
• \
Bihary István kir. tanfelügyelő emelkedett ’
•utána szólásra, ki megköszönte azt a lelkes ünnepeltetést. amelyben a vármegye tanítósága í,
részesítette. Majd ismertette nagy vonásokban
az uj tantervet, annak célját, korunk ferdesegeit és fajunk hibáit, melyet mind céltudatos
neveléssel és tanítással a tanítóságnak kell
végrehajtani, a ferdeségeket és hibákat ienyesegetni. Mindezeket egy oly hatalmas nagy —
több mint egy óráig tartó — beszédben ismerp

10

NÉPMÜ V É L É S__________ ________________ —

NÉP MŰVELÉS

tette és az életből vett példákkal llusztrálta, a
hallgatóság gyönyörűségére.
E nagy beszéd után, a kitűnő szónok hí­
rében álló tanfelügyelőt újra nagy lelkesedéssel
ünnepelte a tanítóság.
t
Rákos István a tanítóság atyja és vezére
köszönte meg azután a megemlékezést. A tőle
megszokott modorban, kedves s mindenkit le­
bilincselő hangon ismertette a tanítói törekvé­
seket : a tanítóképzés reformját, a magasabb
képesítést, a tanügyi reformot és a nyolcosztályú népiskolát.
Balázs Béla jászberényi tanitóképzőintézeti igazgató szintén köszöni az üdvözlést, me­
lyet ugy a maga, mint az intézete nevében
viszonozva, üdvözli a tanítóságot.
Greczmayer Károly titkár előterjeszti élve­
zetes mindenre kiterjedő titkári jelentését, me­
lyet a közgyűlés hálás köszönetének nyilvání­
tása mellett tudomásul vesz.
Deák Zsigmond turkevei igazgató az uj
tanterv magyarnyelvi tárgykörét kimerítően is­
merteti és a régi tantervvel összehasonlítja.
Határozati javaslatait a közgyűlés elfogadja s
az előadónak hálás köszönetét fejezi ki.
Balázs Béla jászberényi tanitóképzőintczeti igazgató az uj tantervvel kapcsolatban a
. földrajzot ismerteti.
A-mindenre, kiterjedő, az életből vett pél, dákkal illusztrált előadásért az előadónak a
közgyűlés hálás • köszönetét fejezi ki.
Tanay Antal jászberényi tanitóképzőintézeti
tanár a számtant és mértani adja elő érteke­
zésében, párhuzamot vonva az uj és a régi
tanterv között, tómutat az egyes hibákra , s
mindjárt módját 'nyújtja, hogy ezeket hogyan
és mi módon lehet kiküszöbölni.
A tanulságos és értékes munkájáért a
közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki az előadónakJánossy Pál pénztáros előterjeszti pénz­
tári jelentését és -az 1926—27. évi költségvetést
melyet a közgyűlés elfogad, a pénztárosnak
hálás köszönetét mond s neki a felmentvényt
megadja.
A határozati javaslatok és indítványok
után az elnök a közgyűlést délután 3 órakor
berekeszti.
A jelenlevők a Hiszekegyet éneklik, majd
közös ebédre mennek.
dmgy.

Köszönetnyilvánítás.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Álta­
lános Tanítóegyesület elnöksége csak tartozó
kötelességet teljesít ezúttal, amidőn Kunszent­
márton város hatóságának és közönségének
hálás köszönetét nyilvánítja azért a feiejthetetlen magyar barátságért és vendégszeretetért,
mellyel a vármegye tanítóságát és tanügybarátait junius hó 8-9 napjain Kunszentmártonban
megtartott közgyűlés alkalmával fogadta. A vá­
rosi hatóság- és közönségének ezen barátságos
szeretetét igy megköszönve a rendező bizottság,
illetve az ottani állami isk. gondnokság és tan­
testület ez alkalommal kifejtet nagy tevékeny­
ségéről sem feledkezhetünk meg, mert a városi
hatóság odaadó támogatásával a tantestület
mindent ugy elrendezett, hogy semmiben sem
volt tapasztalható fennakadás.
A közgyűlést megelőző Rákóczi-estély gaz­
dag műsorával az illusztris vendégeknek és a
tanítóságnak élvezetet nyújtott, melynek tiszta
jövedelmét a rendezőség a Tanítói Otthon ja­
vára fordította. Tiszta jövedelme 1,204.500 ko­
rona volt. Fogadja a kunszentmártoni tanítótestület és isk. gondnokság baráti előzékeny­
ségükért őszinte köszönetünket.
♦

A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei taní­
tóság hazafias munkásságára nézve csak meg­
tisztelő volt az az érdeklődés, amit Almássy
Sándor főispán és Alexander Imre alispán urak
a közgyűlésen való személyes megjelenésük
és részvételükkel dokumentáltak. Büszkén je­
gyezzük fel tehát Tanítóegyesületünk évköny­
vébe eme illusztris vendégeknek egyesületünk
munkássága iránt kifejtett eminens érdeklődését
azon kéréssel, hogy a jövőben is. a tanítóság
támogatására legyenek.

Egyesületünk elnöksége hálásan megem­
lékezik Nemzeti-Mozgo igazgatóságának ama
nemes ténykedéséről, hogy a Tanítói Ottthon
javára rendezett előadás jövedelméből
3,769.000 K-t küldött egyesületünk pénztárába.
Ez úttal is fogadja az elnökség elismerését.
♦

A kunszentmártoni közgyűlésnek két ki­
váló előadója volt : Balázs Béla tanítóképző
intézeti igazgató és Tanay Antal tanítóképző

intézeti tanár. Mindkét előadónak szives közre­
működéséért hálás köszönetét mond az elnökség.
Szolnok, 1926. évi junius hó
Keszthelyi István
egyesületi elnök.

HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. taní
felügyelője.
4214 1926. sz.
Ipari pályamutató ajánlása.
A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi
miniszter ur önagyméltósága 23628 -1926. VIII.
számú rendeletével WITTICH ANDOR Keres­
kedelmi és Iparkamarai főtitkár (Miskolc, Erzsébettér 3.) „Ipari Pályamutató“ cimü munkáját
a tanügyi körök figyelmébe ajánlotta, úgyszin­
tén könyvtári beszerzésre kívánatosnak tartotta.
E könyvet, mely az ipari pálya megkedveltetése
céljából íródott, támogatásba ajánlom. A könyv
ára 2 pengő, megrendelhető a szerzőnél.
Szolnok, 1926. junius 7-én.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.

Jázz-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tan­
felügyelője.
ad, 3595- 1926. sz.
Valamennyi Tanintézet Tekintetes Igazgatójának.
Szives pártfogásra és terjesztése a legme­
legebben ajánlom a Gárdonyi Géza Irodalmi
Társaság szerkesztésében megjelenő s a Ma­
gyar-Holland Kulturgazdasági Részvénytársaság
által kiadott .Magyar Család" és „Képes Kis
Lap“-ot.
i
Hivatkozva a m. kir. Vallás- és Közok­
tatásügyi Miniszternek e tárgyban 1924, évi..
24001—Vili, szám alatt kelt rendeletére, mely­
ben engedélyt ad, hogy kisdedóvódák és elemi
iskolák ifjúsági könyvtáraik részére a „Képes
Kis Lapot", továbbá az ugyan ilyen jellegű
polgári és elemi iskolák részére a „Magyar
Csalódott" az ilyen célokra rendelkezésükre
álló fedezetből megrendelhessék. Felkérem Cí­
met, hogy az ujiskolai év költségvetésének
készítésénél ily irányban eljárni szíveskedjék.

Mindkét lap a régi, nemes tiszta magyar
erkölcsöt akarja a magyar társadalom és a
magyar gyermekek lelkében feléleszteni és ez
irányzattal szolgálja és segítségére van a taní­
tóságnak a nemzetmentő magasztos munkájában.
Szolnok, 1926. junius hó 23-án,
Bihary István
tankerület vezető kir. tanfelügyelő.

üui mlo
SZOCIÁLIS ÜGYEK.
Budapest Székesfőváros Tanácsának Közoktatási
Ügyosztálya.

69349—1926. VII.

Körlevél
Tekintettel az ügy nemes voltára, a kör­
levelet egész terjedelmében közötjük. Egyben
kérjük a községek elöljáróit, hogy a gyermek­
nyaraltatási akciót karolják fel szívesen s mi­
nél több fővárosi szegény gyermeket helyez­
zenek el nyári üdülésre. (Szerk.)
Ajon községek elöljáróságaihoz és intéz­
ményekhez, melyek a székesfőváros gyermeknyaraltatását támogatják.
Budapest székesfőváros tanácsa elhatá­
rozta; hogy a vidéki tanuló ifjúság részére
viszonzásul a székesfővárosi szegénysorsu gyer­
mekek nyáraltatása alkalmával tanúsított jóin­
dulatáért diák csereakciót bonyolít lé, megadva
ez alkalommal a vidéki tanuló ifjúság részére
a lehető legnagyobb kedvezményeket.
A főváros tanácsa saját szervei utján
gondöskodik 50 esetleg 66*/«-os vasúti kedvez­
ményről, a tanulóifjusg diákszállókban való
ingyenes elszállásolásáról, (csak 1 lepedőt kell
mindenkinek magával hoznia). Igen olcsó étke­
zésről (napi 20—28.000 korona) az itt tartózko­
dás idejére megfelelő tanulmányprogrammról
és vezetőről, kalauzról, az intézmények meg­
tekintésére ingyenes vagy igen kedvezményes
belépőjegyekről.
Ezirányu kéréssel legyen szives közvetle­
nül a Székesfőváros Tanácsa VII. (közoktatási)
ügyosztályhoz (Budapest, Központi Városháza)
fordulni.. Részletes felvilágosításokat pedig a
Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási
Akciója (Budapest, IV. kér. Cukor-uccai elemi
_.»kola) ad.

12

népművelés______ ,

__________ _
,NÉPMŰVELÉS

Fogadja T. Cim tiszteletünk kifejezését.
Budapest. 1926 május 25.
A székesfőváros tanácsa
dr. Purebl s. k. k
tanácsnok.

A Székesfőváros Tanácsa ezen csereak­
ciójával a város és vidék közti ellentét kikü­
szöbölését, illetve egy szorosabb kapcsolatot
óhajt létrehozni, másrészt módot akar nyújtani
a vidéki tanulóifjúságnak, hogy hazánk főváro­
sát s annak szépségeit megismerhessék.

Iskolánkivüli Népművelés.
Rovatvezető: Vitéz Szathmáry Lajos népm. titkár.

Az 1925-926 tanévi beszámoló jelentések
százai arról tanúskodnak, hogy vármegyeszerte
megindult a népművelési munka, hogy az őszön
tervbevett tevékenységeket meg is valósították
legtöbb helyen.
Ezek feldolgozásában majdnem fele részé­
nél járunk s örömmel állapíthatom meg ebből
is, hogy a f. évi munka messze felülmúlja az
előbbi évek munkáit, eredményeibe^igen gazdag.
Tekintettel a rengeteg anyaghalmazra nem
jut elegendő idő arra, hogy a statisztikát leközölhetnők, mert a lapot ennek elkészithetése
előtt a szerkeztő megjelenteti, de mindenesetre
hálás köszönetét mondok kedves előadóinknak
kik ilyen sikeresen megoldották a feladatokat,
Köszönetem mellett van egy kérésem is,
tervezgessenek a jövő évi munkáról s ha majd
kora ősszel szervezés céljából megjelenünk, ad­
janak olyan javaslatokat, melyek a helyi kivá­
nalmaknak legteljesebb mértékben megfelelnek.
Szolnok, 1926. junius hó 25
Vitéz Szathmáry Lajos
népműv. titkár.

HIVATALOS RÉSZ.
Szám : 444—926.
Valamennyi r. t. város polgármesteri hivatalának,
valamennyi közs. elöljáróságnak.
Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister
Ur 31251—926. Vili a ü. o. sz rendeletére fel­
kérjük Tek. Címet, hogy alábbi kérdőpontokra
a feleletet f. évi julius hó 15-ig rhegadni szí­
veskedjék.

a község (város) neve.
a lakósok száma.
a lakósok nyelve.
a lakósok vallási megoszlása.
a lakósok foglalkozása.
I
p
települési viszonyok (pl. belterületen lakik *.'4
külterületen 1 s-a a lakosságnak)
7. a községben levő elemi iskolák száma jel­
leg szerint.
8. a községben levő elemi iskolai tanítók
(iskolánkint összeírva)
9. a községben levő középfokú iskolák egyenkint megnevezve.
10. a községben tevő középfokú iskolák taná­
rainak felsorolása.
11. Népművelési célú egyesületek megnevezése.
12. Dalkörök, énekkarok megnevezése.
13. Ván-e népház, kulturház ?
14. Van-e mozi és hány?
15. Van-e népkönyvtár? Ezeknek felsorolása.
16. Van-e egyéb közkönyvtár ? Ezeknek fel­
sorolása.
17. Van-e vetítőgép és hány ?
Az adatok helyességéért a felelősség Tek.
Címet terheli.
Szolnok, 1926. jun. 24.
Bihary István
Vitéz Szathmáry Lajos
ügyv. elnök,
népműv. titkár.'
kir. tanfelügyelő
1.
2.
3.
4.
5.
6.

Népművelési beszámolók.

i

Szám : 444—1926.
4
Valamennyi közs. népműv. Bizottságnak.
Valamennyi ig. és tanító urnák.
Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz­
ter Ur f. évi május hó 31-én kelt 31251—‘926
VlHia* ü. o. sz. rendeletével a beszámoló jelen-

lések felterjesztésére f. évi julius hó 15-ig haladékot engedélyezett.
Felkérjük azon előadókat, kik még nem
adták be a tanfolyamok és előadások beszá­
moló jelentéseit, hogy julius hó 15-ig ezeket
annál is inkább adják be. mert az ezután beérkezőket Bizottságunk figyelembe nem veheti
s igy tiszteletdijaiktól is elesnek.
Szolnok, 1926. julius hó 28-án.
Bihary
Vitéz Szathmáry
ügyv. élnök,
népműv. titkár,
kir. tanfelügyelő:

HÍREK.
Népművelési előadói tanfolyam lesz ju­
lius 5—25-ig néptanítók részére a sárospataki
m. kir. állami tanítóképző intézetben.

KÖNYVISMERTETÉS
Az égő Oroszország.
Huszár Károly szenzációs uj könyve.
A magyar könyvpiacnak jelentős eseménye
van. E héten került ki a sajtó alul ennek az
évnek legnagyobb stilü politikai müve. 336 ol­
dalon 44 eredeti illusztrációval díszítve Huszár
Károly volt miniszterelnök könyve, felöleli az
egész orosz problémát és a bolsevista világ­
forradalom történetét. Nem száraz és unalmas
lexikonadatok ezek, hanem az érdekfeszitő re­
gény izgalmával ható hiteles és tudományos
megállapítások a szovjet-pokolról. Nálunk isme­
retlen tények hosszú sorát tartalmazza ez a
kiválóan értékes és mindenekfelett hasznos mü,
amely eredeti kutforrások alapján késztilt. Szí
nes, élvezetes, hatásos és hü képet kap az
olvasó a vergődő Oroszország múltjából és
borzalmas jelenéből. Az egész világirodalom­
ban nincs hasonló összefoglaló mü az orosz
eseményekről.
Mintha csak a szemünk előtt vonulnának
fel a régi dicsőséges cárok, a nagy orosz irók
az ő prófétai szerepükben, a dórbézoió neme­
sek, a forradalmiságból sportot csináló intelli­
gencia, az összeesküvő diákok bombavető tár­
saságai, az ortodox papok élete, az orosz mu­
zsikok, az orosz diplomaták, Raszputin, Tolsztoj,

I

,13

Levente oktató tanfolyam lesz Jászbe­
rényben és Szolnokon, melyen a levente tan­
folyamok népművelési anyagát is előadja a
népműv. titkár.

A karcagi népműv. bizottság elnöksége
havonkint megjelenő Közlönyt szándékszik ki­
adni, melyben a jelesebb népművelési előadá­
sokat fogja leközölni. Az előadók figyelmébe
ajánljuk.

A tanfolyami és előadási beszámoló je­
lentéseket még nem küldötték mindenhonnan
be, a késedelmeskedők tiszteletdijaiktól elesnek,
A feldolgozott beszámolók után a tiszteletdija­
kat mindenkinek elküldöttük, sorrend szerint
jön a többi is.
- ■ ■
■
•
Lonin, Troczki, Kolcsak, Wrangel és a meg­
vadult muszka néptömeg vandál hordái. Soha
még magyar iró ilyen közel nem hozta hozzánk
az orosz ’népéletet, a földalatti Oroszországot,
az egész elsülyedt régi cári világ társadalmi
életét. A forradalom szenvedélye és dühe ugy
pereg le a szemünk előtt, mintha csak egy
drámai filmet néznénk végig.
Az orosz népmilliók szörnyű tragédiájának
megrázó képe tárul elénk, mintha csak a pokol
kapui nyilnának ki. Nem a felületes riporter
fürge tolla alól került ki ez a könyv, hanem a
gyakorlati államférfiu, a modem szociológus, a
népmozgalmak tapasztalt vezére irta meg cso­
dálatos felkészültséggel korunk legnagyobb
eseményét: a világforradalmat. Egy elpusztított
kultúra vigasztalan képe tárul elénk a hasá­
bokról és a modern emberiség vergődő lelké­
nek jajszava hallatszik ki minden sorából, a
világhistória legvéresebb vágóhidjáról, a SzovjetUnióról.
* 'Nem hiányozhatnak „Az égő Oroszország*
egyetlep művelt magyar család asztaláról sem.
Politikusok, tisztviselők, hitszónokok, tanítók,
irók, közgazdászok kimeríthetetlen adathalmazt
találnak benne. Minden oldalon hatalmas ta­
nulságok kínálkoznak a magyar közélet szá­
mára. Megrendítő igazságok tárulnak fel az ok
vasó szeme előtt. Aki egyszer elolvasta az ;
orosz úri családok pusztulásáról, a .kommunista,
iskoláról, a vörös terrorról, az ellenforradalomról, ?

14

N É P MÜ V E L É S

NÉPMÜVELÉs

a hadifoglyok kálváriájáról, az orosz éhínségről
emberevőkről, gyermekbanditákról és gépimádókrol szóló hatalmas fejezeteket, az soha többé
el nem felejti. Mintha hályog hullana le az
ember szeméről, amikor leleplezi a könyv a
pánszláv diplomácia és a kommunista világ.
összeesküvés intim titkait.

I

1

Bámulatos szakavatottsággal veszi bírálat
í
. Huszár Károly a jeles keresztény publi- - I
cista a szoyjetállam politikai és gazdasági éle­
tet es megdönthetetlen adatokkal mutatja ki a
f
bolsevista kísérlet tökéletes gazdasági csődjét.
A gazda, a munkás, az iparos, a tisztviselő, a
tanító, a pap kétségbevonhatatlan adatokat kap
a szocializált orosz közgazdasági élet rejtel­
meiből. A misztikus orosz szekták és a meg­
vadult embercsorda rombolása oly realizmussal
van megörökítve, hogy szinte magunk előtt lát­
juk okét es szemünk előtt vonulnak el a világorradalom fanatikus gyujtogatói, amint nem­
csak Európát, hanem Ázsiát is lángra akarják
gyujtarn. A magyar politikai irodalom legérté­
kesebb adalékai közé kell soroznunk a könyv­
nek azt a részét, amely a csehszlovák állam
megalakulását és a cseh légiónak orosz földön
való garázdálkodását leplezi le.

..
eZt a
mindenkinek,
akinek kedves haloltja pihen az oroszországi
e leien sírokban. Olvasni kell ezt az összefog­
laló históriai munkát mindenkinek, aki mint
hadifogoly olt járt valaha a véres tájakon
F^'05
L irkik u8''“«“k kiereszteni'
felnőtt gyermekeiket az éleibe, hogy a „agy
szociális küzdelmekre fel legyenek vértezve, ne
mulasszak el Huszár Károly könyvét sürgősen megszerezni családi könyvtáruk számára. Egy
eleire való bölcsességet és a legnehezebb kor!
kérdeseKben tiszta és világos irányítást kapnak
!
Az ego Oroszország ' tanulságos fejezeteiben.
!
,airt
h°gy mŰvelf embemek
|
tartsak, annak tudnia kell, hogy mi történik az
í
emberiseggel. A felelete! Huszár Károly ^ran'
Í
me8irl syönyörüen kiállított kötetében lehet megtalálni.
Minden könyvtárban nélkülözhetetlen Az
ego Oroszország" című mű. Iskolák, kaszinók,
népkönyvtárak, gazdakörök, ipartestületek, ol­
vasótermek legkapósabb olvasmánya lesz Aki
e™61 élvezetesebb, hasznosabb
es lebihncselobb könyvet nem vihet magával.

!

,

A mu ára 150.000 korona. Kapható minnáHBuT
A D“le könyvkiadónal (Budapest. VI. kér.. Ó-ucca 27). négy havi
részletre is megrendelhető.
4

hírek.
Vitézzé avatás. Ez évi junius hó 20-án orszá­
gos ünnepély folyt le Budapesten, mely alka। ma . Szathmáry Lajos vármegyénk népmű­
velési titkárát, tart, főhadnagyot, a vigháboruban
es az azt követő forradalom és kommun alatt
HA?- hfZaf'aS magatartásáért a Kormányzó
~ ^oHieltosaga vitézzé avatta. Ezen legma­
gasabb kitüntetés alkalmából őszintén gratuláV,taZ kartársunknak, ki a világháborúban
tanítói hősiességével és hazafias magatartásá­
val nagy erdemeket szerzett. A 82. székely gya­
logezredében az összes frontokon részt vett
nagyon sokszor pergő tűzben, élet és halál
közti tusában. Tobszöri sebesülése dacára á
világháborút végig küzdötte és vitézül állta
meg helyet az ellenség előtt, mint katona és
mm magyar tanító. A magyar tanítói névnek
ezáltal nagy tekintélyt és megbecsülést szerzett,
miért is kívánjuk, hogy a nagyjelentőségű ha­
zafias munkásságában őt a Mindenható sokáig
ellesse.
s
. L Adomány. Egri Margit kuncsorbai földbir24m nO -|af Tik kuncsorbai iskola céljaira
2400 L.-ol területi ingatlant adományozott Ez­
ért a nemes lelkű adományért a kultuszminisz­
ter köszönetét nyilvánította
Elismerés. VKM. ur Bartáné Párizsa
Bin jászberényi Schiessl Mária rákóczifalvi,
Egner Ilona szolnoki, özv. Gombkötőné Párizsa
Róza szolnoki. Benedekné Nagy Erzsébet mez
, oan- _yaWne Vajay Ilona szolnoki áll el
tanítónőknek nyugdijasztatásuk alkalmából’ el­
ismerését fejezte ki.
Nyugdijaztattak. Puttenbeck Rezső törökszentmiklosi uradalmi el. isk., Szabóné Zoltán
PaT 2^°
szak,anitónő és Bedőné
ahío Antónia kisújszállási áll. el. isk. tanító,
illetve tanítónők.
Jutaiomkönyvosztás. A szolnoki VI. kér
all. el iskola évzáró vizsgáján Nerfeld Ferenc
köÍk^T^' ÍSk’ gondnokWi tag elnö­
költ ki ez alkalommal 8 drb. diszkötésü' jutalomkonyvet osztott ki a szorgalmas és jó ma-

gaviseletü tanulók között. A kedves és meglepő
szép ajándékért ez úttal is fogadja Nerfeld Fe­
renc banktulajdonos ur az igazgatóság hálás
köszönetét.
Fekete József
Angyal János
Pestvármegye kir. tan­ a Vallás- és közokta­
felügyelőségéhez be­ tásügyi minisztérium­
osztott polgári iskolai hoz beosztott tanító­
képző intézeti taár
tanár
Gállá Endre
áll. el. isk. igazgató, az
Áll. Tanitcjk Országos
Egyesületének elnöke

Abcés könyvét
a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur őnagyméltósága 29821—1926. III. a. számú rendele­
tével az elemi népiskolák I. osztálya számára
tankönyvül engedélyezte.
Ez az uj Ábcés könyv három oknál fogva
sorozható a legjobb magyar tankönyvekhez:
módszerében szigorú következetességgel érvé­
nyesül a fokozatos haladás elve; olvasási gya­
korlatai, olvasmányai gondosan vannak megvá­
logatva, változatosak, alkalmazkodnak a gyermek
érdeklődéséhez; Írott és nyomtatott betűinek
alakja,' a szövegének és a képeknek remekbe
készült elrendezése, a könyv papírja és kötése
a magyar könyvnyvnyomtatás fejlettségéről ta­
núskodik.
Angyal János, Fekete József, Gállá Endre
Ábécés könyvének kicálóságát a hivatalos bí­
rálat dicséröleg emeli ki. A hivatalos bírálat
ez Ábcében a betűk sorrendjét helyesnek és
jónak találja. E tekintetben az Angyal, Fekete,
Gállá Ábcé „más Ábcékkel szemben gondos­
ságot és haladást mutat." Elismeréssel szól a
hivatalos bíráló, a könyben érvényesülő foko­
zatos haladásról, ami „a szerzők jó munkájá­

15

nak főerősségét képezi, Mint „értékes és ere- ‘
deti jó ötiet“-et üdvözli a bíráló azt is, hogy a
szerzők mozgatható betűkké szétszedhető táb­
lázatot csatolnak könyvükhöz. „A munka rend- j
szere általában jó és arányos" szól lovább a
hivatalos bírálat. „Bő olvasmányanyaggal ren­
delkezik. ami érdeme. A betűk alatt lévő ol­
vasási gyakorlat anyagát képező szavak gon­
dosan vannak megválogatva, a gyermek szem­
léletköréből valók-" A bíráló helyeslésével és
elismerésével találkozott az is, hogy a szerzők ।
nem tömték meg Ábécéjüket közmondásokkal,
melyek a tanító munkáját. megnehezítenék. Az
o.vasmányok és költemények megválasztását l
gondosnak, tárgykörében változatosnak, formá­
ban, hangban megfelelőnek találja a bírálat. ■
A képekről pedig azt állapította meg. hogy tár­
gyuk és kidolgozásuk „gondos, művészies;
mégis gyermekekhez szólók.
Az uj Ábécés könyv szerzőit kitűnő irók,
művészek, elméleti és gyakorlati pedagógusok
támogatták munkájukban.. A könyv minden ol- •
dalán, minden során meglátszik, hogy nagy
tudással, gonddal és szeretettel készült.

Szerkesztői üzenetek, i
Kartársainknak és olvasóinknak tíz hónapi
fáradsággal járó eredményes munkájuk befejez­
tével, a beállott két havi szünetben kellemes
pihenést kívánunk.
Sz. L. Kenderes. Cikkét azér nem közöl­
jük, mert idejét múlta. Azonban kérjük agilis
munkatársunkat, szíveskedjék a szeptemberig
szám részére egy mintalanitást megírni és be^
küldeni. Erre okvetlenül számítunk I Üdv.

16

NÉPMŰVELÉS
XVIII. évfolyam.

7. szám

PATAK REZSŐ
RÁDIÓ ÉS VILLAMOSSÁGI SZAKÜZLETE
TELEFON 253.

SZOLNOK

GOROVE-UCCA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VARMEGYEI

RAKTÁRON TARTOK: RENDKÍVÜL NAGY VÁLASZTÉKBAN
RÁDIÓ KÉSZÜLÉKEKET, VALAMINT RÁDIÓ ALKATRÉSZE­
KET MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ MINŐSÉGBEN.

AKKUMULÁTOR TÖLTŐ ÁLLOMÁS.

Bebizonyított tény, hogy a legjobb

NÉPMŰVELÉS
FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ:

MAGYARY GYULA

MÉHES ENDRE

bevásárlási hely ’

Gonda Sándor

Szolnok, 1926 szeptember hó.

röfös- és divatáruháza

Szolnok, Gorove-ucca
t a nagytrafikkal szemben.
NYOMATOTT ROTH DEZSŐ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN SZOLNOKON
■j

Pontos és figyelmes kiszolgálás,

XVIII. évfolyam.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
hac-tér.

KÖNYV- ÉS P APIRÁRUHÁZ

telefon uh

Raktáron van és azonnal szállítható

j. V

Iskolai nyomtatványok.

645. Helyreállítási elszámolás
646. Bútorelszámolás
647/a, Állami elemi népisk., óvodai gondT 1 noks. (együttes) költségvetés, küliv
é47/tt Állami elemi népisk., óvodai gond4 ; noks. (együttes) költségvetés, beliv
(U8. I Kfinutatás beíratási díjakról
É49. 11. Kimutatás egyenesadókről, 5*/0,
r
‘ 3’1,-os pótadóváltságról
®0. Hl. Kimutatás a készpénz- és termény,
beu hozzájárulásról
fel. IV. Kivonat a bérszerződésből
652 V. Kimutatás alapítványok jövedelméről
tó3 VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből
^4. VII. Kimutatás hitoktatói dijak megállapításához
fűtési és irodai átalány
>. Vili. Kimutatás fi
r
mi gáll api tásához
ÉS6. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről
‘
értékéről
—
657. Átvételi elismervény anyagokról
.
Ü58. Napszámjegyzék

659/60. Népiskolai helyi tanmenet A), B)
belív B) küliv
661. Könyvtári költségvetés
,
pénztári napló és számadás*
662.
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663. Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
663. Áll. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
666.-Iskolai pénztári napló Á) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagyon-számadás
671/b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerzódés bérbeveendő épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688. lavadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél
691. Beírási díj kezelési napló*

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv, kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
Állami
elemi iskolai és óvodai szám824.
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső ív
824/b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső ív
824/c. Állami elemi iskolai is óvodai
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítö-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merített papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanítói fizetésekről (1 ív = 2
példány
950. X. Kimutatás
1
1. a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
)15. Leltári napló (1. sz. minta)’

1

940. Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
941. Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
942. Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

)16. Szakleltár (2 sz. minta)*
M7. Szoqaleltár (4. sz. minta)

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1ML évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.

m. Tanköteles törzskönyvi lapja
m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átküldéséhez
m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
m- Beköltözött gyermekek bejelentése
m. Végleg elköltözött gyermekek bejelentése
6. [. Kwonat a születési anyakönyvből
-V 7. i. Kivonat a halálozási anyakönyvből
[Uj
5
'(szept. 1-től.)
? .8. H. Kivonat a halálozási anyakönyvből
Í. f
faug. 31-ig).
„ 9. Á. Jelentés
20. m. Kimutatás iparos- és kereskedőé .
i
"'tanoncok számában az előző évi
í *
*
iszeptember 1. óta beállott vál? >
.
tozásokról
g 1.
Í2;
i
\3
r• 4,
| 5.

4 .

23. m. Kimutatás igazolatlanul mulasztó
ll. m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tangyermekekről
. kötelesről
12. m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett 25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
tanoncokról
26. m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
13. 'm. Egyéni lap
bítására
14. m. Értesítés az iskolából kilépő tan-,
27. m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
köteles gyermekről
jelentkezés tárgyában
15. m. Kimutatás az október 15-ig beirt
28. m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetés­
tanulókról
pénzekröl *
16- m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
29. m. Nyilvántartó-napló kirótt birságviselőjéhez
17. m. Kimut. törzskönyvezett tankötelesekről
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával 30. m. Felvételi napló*
31. Haladási napló*
elkövetett kihágásért
m. Mulasztási napló
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való belratásról 33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
21. m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
35. m. Pénznapló büntetéspénzekröl'
m. Orvosi jelentés és engedély

Önálló gazdasági és gazdasági Ismétlő-Iskolák számára.
iiiás-i és közoktatásügyi m. kir. minisz6 tétium 1922. évi 139.109. sz. rend,
f elbírt 1—4E mintájú nyomtatvány

Ȓ

T

4. ^Felviteli napló.*
6. .Mulasztási napló*

az elemi iskolai felvételi, mulasztási
és haladási napló használandó

703. Félévi je entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

Kisdedóvodák számára.
727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

729. Bizonyítvány állandó menházakat ve­
zető dajkák részére

Iparos- és kereskedőtanonciskolák számára.
s égvetés
Fel ételi napló*
. Tai &mányi napló*

750. Előmeneteli és mulasztási napló*
751. Anyakönyvi törzslap
752. Iparostanoncislolai bizonyítvány

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
757. Kereskedötanonciskolai bizonyítvány
758. Zárószámadás

,A jegyzékben felsorolt nyomtatványok a fennálló törvényeknek és miniszteri rendeleteknek megfelelően készültek és

^nvomtatv^ívokat előnyösen számított nettó áron.számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg.
.......
_
A megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezésa előtt álló raktár- vagy mintaszámot is, valamint a külső vagy
I is pontosan megjelölni.
»■ *
—
A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékiv) is kapható.

Szolnok, 1926. évi szeptember hó.

7. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VARMEGYEI

NÉPMŰVELÉS

* kir. tanfelügyelőség, a vármegyei tanitóegyesUlet s a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság
HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Jíiadja: Jósz-nagyhun-5zoinoh oármegye Tanítóegyesülete.

MAGYARY GYULA

Előfizetési árait:

FELELŐS SZERKESZTŐ:

Egész íme 60.000 n. — Egyes szám áru 6000 n.

MÉHES ENDRE

FŐSZERKESZTŐ:

1

megjeleníti hanonhént.

1

Előfizetést mák is reklamációk Jánossy Pál
egyesületi pénztároshoz. a lap szellemi részére
nanathozó közleményeit a szerkesztőség Szolnoki
Vásártéri iskola) tímáré haiáenáóh. Héztrdto<
hat nem adunk vissza.

gathassák. így sem hallgathatták azonban
tanítását sokáig, mert 1848 március 15-én
Az 1848. év március idusa repítette Vas­ Vasvári Pállá változott a tudós Fejér Pál,,
vári Pál nevét szerte e hazában s rövid időn kardot fogott, hogy a lenyűgözött magyar^
belül e név viselője, a fiatal, tudós tanár köz­ szabadságról leoldja a kötelékeket.
A történelem tanítása helyett maga lett a|
kedvelt, közismert s közszeretetnek örvendő
történelem csinálója.
A Pillvax-kávéházban,;
egyéniség lett mindenfelé.
Az akkor legnépszerűbb nevek: Petőfi és majd a Heckenast-nyomda küszöbéről tartott
Jókai mellett emlegették Vasvárit s a hármat gyújtó beszédeket, részt vett a 12 pont szöve­
együtt mint a nemzeti fölbuzdulás triászát, sőt gezésében, majd, mint Kossuth titkára s futárja,
Vasvárit úgy említették, mint Petőfi „Nemzeti szerte a hazában élesztgette, gyújtogatta a hazaszeretet szent tüzét.
dal“-áhak inspirátorát.
És mikor az orosz ármádia ellepte a magyar
Addig senki sem ismerte Vasvári nevét,
mert nem is volt e név, csak a márciusi legen­ földet s a nemzetiségek is ellenünk foglaltak i
dás napok szülték s a név viselője: Fejér Pál, állást, a gyalul havasokba vonult csapatával,
a Teleki Blanka-féle intézet tanára, a kiváló hogy nemes életét 1849 julius 6-án 23' évei
szónok s jeles oktató csak akkor tűnt föl e korában a hazáért áldozza.
Három évvel volt csak fiatalabb Petőfinél
néven. 1826 július 14-én Tiszabüdön született,
gör. kath. papi családból. A szép külsejű ifjú a s 6 héttel előbb adta vissza hazáját hőn szerető
nagykárolyi gimnázium elvégzése után a pesti lelkét teremtőjének, mint Petőfi. Holttestét
egyetemem folytatja tanulmányait s azok elvég­ ugyanúgy nem találták meg, mint Petőfi tete­
zése után Teleki Blanka grófnő intézetébe mét, mert azok felszálltak a magyar dicsőség
hívják tanárnak, hol tanítványai valósággal otthonába, hogy ott várják meg az új magyar
rajongással vették körül. Mikor egyszer az föltámadást.
Hatalmas talentum, hazáját rajongóan
eleven kis lányok valami rossz fát tettek a
tűzre, a szigorú igazgatónő azzal büntette a szerető magyar, szívós, páratlanul szeretett tanító­
csintalan leánykákat, hogy egy órán nem hall­ mester veszett el Vasvári Pálban. A magyar
gathatták Fejér Pál előadását. Ez a büntetés szabadság hőse és annak mártírja volt, ki
volt a legsúlyosabb s fogadalmat tettek a leány­ születésének századik évfordulóján méltó meg­
kák, hogy ezután nem tesznek többé semmi emlékezésünkre s arra, hogy ifjúságunk köve­
csínyt, csak Fejér Pál tanár úr előadásait hali- tendő példaként lássa maga előtt mindenkor!

Vasvári Pál.

NÉPMŰVELÉS

?

2

Vasvári Pál emlékezete*
’

3

Í___________________________ NÉPMŰVELÉS

Ünnepi leszed, elmondotta Szolnok város közönségének
Vasvári Pál emlékére Í926 július í4-én tartott
' j ünnepélyén: Dr. Halmos fínÜOt.

Mélyen tisztelt ünneplő Közönség!
Magyar véreim, szeretett Testvéreim!
A pogány breton vezér, kiről Tacitus Agríkoíáí jában emlékezik, e szavakkal buzdította győzelemre
seregét. „Maiores cogitate! — Őseitekre nézzetek!*
- Netn-e azt kell nekem is e pillanatban monda­
nom, midőn ünnepelni jöttünk azt, ki 100 évve! ezelőtt
pillantotta meg a magyar égboltot, hogy alig 2 évti­
zedet meghaladó földi pályáján csak becsületet szerez- zen a magyar hazának s a magyar névnek: .Maiores
cogitate!? Őseitekre nézzetek, magyarok, mert az ö
látásuk rhegfogja értetni veletek, velünk, mindnyá-1 junkkal, hogy e magyar népnek a magyar fajnak van
(ősi, történelmi hivatása.
Nézzetek, testvéreim, velem együtt az ősi múltba,
hogy mindannyian átérezsűk mai ünneplésünket, tekint­
sünk vi^za 100 esztendőre, hogy igazán ünnepelni
’i tudjunk ína!
1836. julius 14-én a tiszabüdiek körében őröm_ 'hirkétit lerjedt el, hogy Fejér Pálnak az akkori tiszabüdi
s a későbbi nyirvasvári gőr. kát. papnak fia született,
akit atyja nevére a ; tiszabüdi gőr. kát. templomban
keresztelnek meg.
■
Eletni iskoláit elvégezve a kis Pali, atyja Nagykárolybaviizi a jezsuiták gimnáziumába, hol lángelmé» jével, szorgalmával s szerénységével a kitűnő tanuló
tanárainak kedvelt tanítványa, iskolatársainak rajonI' góan szeretett pajtása lesz.
Atyját később Tiszabüdröt a nyirvasvári gőr.
kát. egyház papjává nevezik ki s az ifjú Pál is ezentúl
I a Nyírségen tölti vakációit. Édes anyját, kihez rajongó
• szeretet fűzte, korán elvesztette s ezután szűnetnapjait
a szomszédos Nyirgebén tölti apai nagynéniénél: Len­
gyel Ferkncnénél, a nyirgebeí gőr. kát. lelkész nejénél.
Itt néhai Lengyel János volt ujfehértói lelkész és a b.
e. Lengyel Endre volt hajdudorogi püspöki helynök
társalgóban telnek el tüneményes fiatal évei s a 2
Lengyel fiúra is nagy hatással vol Fejér Pálnak állan. ' dóan tanulása, folytonos^ szorgalmatoskodása.
>
1843-ban, miután ‘középiskoláit kitűnő eredménynyeBelvógezte, a pesti egyetemre ment jogot tanulni
í' J höl csakhamar vezérszerephez jut s ugy az egyetemi
polgárok^ mint a pesti közönségnek kedvenc szónoka
és olvasott hója lesz. Ekkor kezdett Vasvári néven
írni s szerepelni.
*
íŐrhg atyja nem birván a nyirvasvári hitközség
felkipásztpri teendőit ellátni, lemond állásáról s Nyír­
gebére vonul rokonaihoz, ott éldegél csekélyke nyug­
dijából s jött is halt meg a szabádságharc lezajlása után.

Egyetemi éve alatt az élet komolyabb gondjai is
felkeresik a szépen fejlődő Vasvári Pált.
Atyja nem támogathatván fiát, tanulmányainak
költségeit is maga kényszerül megszerezni, de Vasvári
nem esik kétségbe. Nevelői állást vállal, szépirodalmi
lapokba ir s csakhamar ismertté teszi nevét ugy a
jogász ifjak, mint az irók és a nagyközönség körében.
De munkálkodása közben tovább folytatja önképzését,
megtanul németül és franciául, állandóan fordít idegen
írókból, tanulmányozza a külföldi irodalmat, kőnyvtá-/
rakban, levéltárakban kutat, búvárkodik. Megtanulja a
Tayíor-rendszerű gyorsirást s egy gyorsírókör létesíté­
sén fáradozik. Szoros barátságot köt Jókaival, Petőfi­
vel, Irinyivel, megismerkedik az akkori költők és irók
táborával s ezek barátsága révén az irodalom, a tör­
ténelem s a politika iránti szeretete csak erősbődik s
filozófiai és szociológiái hajlandósága szilárdabbá lesz.
Minden küzdelme közepette ép, erős, tiszta, biza­
kodó, üde maradt a lelke, jelleme szilárd, egyenes.
Magas termetű, széles homlokú, tüzes tekintetű ifjú
volt, messze csengő hangon, folyékonyan, lelkesen
beszélt. Gondolatokban gazdag, kerek, formás szónok­
lataival csakhamar feltűnt s közismertté lett.
Nagy tudása, szeretetreméltósága, nyíltsága, őszin­
tesége s mindenkor előzékeny, udvarias modora miatt
az ifjúság bálványozta, körülötte csoportosult, vezérének
tekínté.
Horváth István egyetemi tanár temetésén az
ifjúság választott szónokaként búcsúztatja el a nagy
tudóst. A .Honderű*, a .Pesti Divatlap*, az .Életké­
pek' versenyeznek Vasvári történelmi és irodalmi cik­
keiért, s a Kisfaludy-társaság .Zrínyi a költő* című
tanulmányát pályadíjjal jutalmazza. A gróf Teíeky
Blanka által alapított leánynevelő intézetben mint az
irodalom, történelem s a magyar nyelv tanára előadá­
saival elragadta, lelkesítette hallgatóit s nagy tudásával
annyira kitűnt, hogy a 2í éves fiatal embernek egye­
temi tanszékre meghívását sürgetik.
Az ifjúság és irók rajongó szeretettel veszik körül
s a márciusi nagy napokban ö lett az összekötő kapocs
az írók és ifjúság között.
Ily hatalmas munkásság közepette, pályája kezde­
tén éri őt a szabadságharc kitörése.
A március í5-i nagy eseményeknek Petőfivel
együtt ö volt a fömozgatója, ö körülöttük csoportosul
az ifjúság Jókai és Irinyi vezetése mellett. S mikor
március í4-én Irinyi a népgyülés előtt felolvasta a 12
pontot, a hatalmas termetű Vasvári oly gyújtó, lelke­
sítő beszédet mondott, hogy a hallgatóságot valósággal
magával ragadta.
Március 15-én ő érkezik elsőnek a Pillvax-fcávéházba, a forradalom első plakátját ö függeszti ki a
Kígyó-utca sarkára. Gyújtó szónoklatára üresen marad­
tak az egyetem termei s az egyetemi ifjúság lelkese­

déssel követte Vasvárit a Landerer és Heckenast-'’
nyomdáig, melyet lefoglalnak s szabaddá teszik a sajtót.
A muzeumkertben a lelkes sokaság üdvözlése, a
városi tanácshoz menesztett küldöttség vezetése, Táncsics
Mihálynak a börtönből kiszabadítása, a nemzetőrség
szervezése, a Nemzeti színházban a tüntetés mind­
mind Vasvári Pál nevéhez fűződnek.
A pozsonyi országgyűléshez ö vezeti a 87 tagú
küldöttséget, az első felelős magyar minisztériumot ő
üdvözli. Érces hangja, hatalmas szónoki, ereje, lángel­
méje magával ragadta mindig hallgatóságát. ,
S mikor a vérnélküli magyar forradalom vívmá­
nyait ellenségeink meg akarják semmisíteni,; mikorra
nemzet jogaiért harcba kell szállani, sereget toboroz.
Beszédeinek hatása alatt százával vonulnak be honvéd­
nek s mikór? a harctereken megindul a küzdelem, ott
is lelkesit, bátorít, hitet önt a csüggedökbe.
1848. júliusában titkár a pénzügyminisztériumban.
Majd, mint; Kossuth bizalmasa s mint futár teljesít
szolgálatot sí 849. elején megalakítja, a Rákóczi sere­
get, melynek élén, mint őrnagy Erdélybe megy a
lázongó mócok leverésére. Közben hazafut beteges édes
apjának látogatására, ki könyörög fiának, hogy vissza­
tartsa őt a harctértől, de Vasvári: „Édes és dicső a
hazáért meghalni szavakkal mond őrökre búcsút aty­
jának. A fontanelli szorosban el is éri végzete s 1849.
juliús 6-án Tógyer Gavr'illa oláh paraszt döfi át dár­
dájával nemes szivét.
Magyar hazájáért való fanatikus rajongását hősi
halálával pecsételte meg. Holott, ha életben marad,
hatalmas elméjével mennyit alkothatott volna nemze­
tének, hazájának!
A sors könyvében azonban ez volt számára megirva. S most, midőn mi ünnepet ülünk, midőn kegye­
lettel áldozunk emlékének, jól esik nekünk ünnepelni,
látva a V asvári Pál országos ünnepségek bizottságát,
a Gárdonyi Géza irodalmi társaságát, az Országos Tör­
ténelmi Ereklye Művészi Egyesületet, a Vasvári Pál
kört s a többi körünkben megjelent egyesületet, melyek­
nek nagyrabecsűít képviselői ez utón is fogadják Szol­
nok hazafias magyar népének hálás köszönetét.
Ünnepelünk!
•
Ünnepelünk téged Vasvári Pál, mint a magyar
hazát rajongón szeretők péídányképét, ünnepelünk, hogy
magunk elé varázsoljunk Téged s megtanuljuk mi s
gyermekeink Tőled s kortársaidtól, hogy mikor a haza
veszélyben van, minden áldozatra készen kell lennünk.
S volt-e valaha Nagyobb veszélyben a magyar
haza s nemzetünk? Nem!
Azért úgy érezzük, hogy ma kétszeresen, sok­
szorosan meg kell tennünk mindent a hazáért.
Azért kérünk:

.Töltsd el szivünk varázsos ihleteddel!
Segitsd a fenkölt eszmék kultuszát I
Tanits meg minket is a szenvedésre,
És ha nehéz lesz majd a küzdelem,
Lássuk biztatón felírva az égre:
Törekvőké a pálma, győzelem!
A fájó sebre öntsd a hit-reménynek
S a szeretetnek édes vigaszát,
Ne hagyd, hogy bárkije a küzdő népnek
A bú éjét árván virrassza át!
Vetess, vezérelj minket is előre!
Vezess s miénk lesz a győztes jövő. •
Ha lankadnánk, tüzelj új-új erőre,
Hogy le ne győzzön senki cselszövő!
Légy bátor, hű vezérünk s mi követünk
A végbe is, mint harcos katonák,
Vasvári Pál te lelkesits minket,
Hogy most, mielőbb visszaszerezzük
A csonkítatlan, egész magyar hazát
Ámen!“
■ ■ "■1

—-

■■

1 ~

PEDAGÓGIA
A szórakozási hajlam túlzott
kifejlődése növendékeinknél*
Döndös József,

áll. polg. is. tanár.

(Folytatás).

A családfő rendszerint kenyérgondokra hivatkoz­
ván, nem sokat törődik gyermekével s szabad idejét
vagy saját kényelmére, vagy pedig szórakozásra hasz­
nálja fel. Az anya pedig legtöbb esetben erélytelen! s
igy a gyermek szabad indulataira van eresztve, mintha
már birtokában lenne a felnőtt Ítélőképességnek.
|
Nagyon fontosnak tartom a szülői ház és az
iskola kapcsolatát. (Szülői értekezletek.)
Mi lehet nagyobb jelentőségű dolog egy család
életében, mint a gyermeknevelés s vájjon találhat-^
a szülő nagyobb szórakozást, 'mint gyermeke fejlődés^
nézni, azt előmozdítani; hiszen áz ősztőn is oda irányul,
hogy a szülő már nem önmagáért, de gyermekeiért él?!
Akik nem látják ezt világosan, azok komolytalanok s
ne csodálkozzanak azon, ha gyermekűkből nem fejlődik
az, amit szerettek volna.
> .
Tehát igen sok gyermek önmagára van hagyva
s a saját érzelmei, szenvedélyei után indulva — józan
gondolkodást s belátást nem várhatunk egy gyermektől
— azzá válik, ami semmi esetre sem lesz előnyére.
Amely családban nincs meg a következetes fegyelem,
ott csak ritka esetben válhat a gyermekből igtzín

NÉPMŰVELÉS
Igjen sok szülő azt véli, hogyha gyermekét az
ieiratta, már megtette kötelességét s gondv^rja, hogy az automatából derék, okos, munkaszereté, njűveít ifjú váljék. Ez távolról sem áll, mert
szülői felügyelet nélkőí ebben a korban eredményt csak
a legritkább esetben lehet elérni.
Korúnk gyermekei, nagyon rákaptak a szenve. délyéket felkorbácsoló szórakozásokra, amilyenek a
szerencsejátékok, a mozi, a football, a rossz könyvek stb.
Lásskrk ezeket egyenként s részletekben.
f
rjjerészkedő szerencsejátékok a véletlenen alaPulnai főiént és csak igen kis mértékben az egyéni
: ti^dáspn éi ügyességen. A gyermek a véletlent nem
j tudja; ^ellá naivitásban látni s'igen gyakran önbizalmát
?yénÖti azzal
hiába igyekszik
igyekszik aa kockocfzal aa tudattal,
tudattal, hogy
hogy hiába
f kát jóhiszi nűen úgy eldobni, hogy a hatos számra
| essék, Icsal nem sikerül. A szerencsejátékoknak rendszeres íkísérője a veszekedés s igen gyakran a csalás
fölébrdkztéiéhez vezetnek. Egyébként is a szenvedélyeket
. felkorbácsolják, az agy a mohé,' önző kapzsiság miatt
etős lekötöttségben működik s az idegpályák
ily­
nemű ^zóri ikozásoknáí nemhogy pihennének, sőt fokozottah]
•rtéfcben dolgoznak s máris cél., lan úton
lert hiszen a szórakozással pihenni akartunk.
Ha mm’, most a többi időben szellemi mnnkát végzünk,
' ez fe|^étle*űl az idegek gyöngülését eredményezi.
'■
‘^en
mindenképen fontosabb valami
í lesz aí gyermeknél, mint éppen a Nagy-Alföld termét nyei j
pe'ngöszámitás. A legnagyobb hiba mégis
ott vá
gy az ilyen megszokást elhagyni már igen
‘ nehéz
_ a felnőttnek is, még inkább a gyengébb
akaratú gyermeknek.
’ .
A mdzi a nép szórakozásainak egyik helye, még
pedig,igen számottevő helye; látogatóinak jelentős %-át
a fiatalok képezik. A felnőttek is viszik magukkal a
gyermekekét a moziba. A mozgás csalja ide őket és
vonzza a nagy tömeget. A mozinak sok képe nagyon
gyönyörködtető is, meg oktató is. A természetet, a
- városokat, Idegen népek életmódját, ünnepi összejővete^.
k leket, felvonulásokat szinte élethiven bemutatni alkalmas
5 a mázi. T^téneti képek, utazások, kiváló írók filmre
átdoígozott (müveit és az oktató filmeket bátran meg-í
nézhetik a gyermekek, sőt á V. K. M. úr havonként
kőtelezővé is teszi ezt. A mozinak tulajdonképen ei
lenne a célfe; ám az üzlet nem törődik a helyes céh
lal. A legnagyobb kerülővel játsza ki pl. amerifcában
az alkoholtilalmat s hozza forgalomba Európában ÍS
az idegölő ! sorvasztó s betegesen izgató ópium és
morfium mérget. Nem kell tehát csudálkoznunk, ha az
üzleti káros tótra terelte a mozit is.
1A fent említett jóhatású filmeket kiszorították a
durva helyzet komikum által ható humoros, a rabló
.és detektív, .végül a szerelmi históriákat kevés lelemé­
nyességgel megjátszott életképek filmjei. Durva eszkö-

f

NÉPMŰVELÉS

zökfcel alacsony élvezetet nyújt legtöbb mozifilm’
Nem az életet, az igazi tevékeny felső és alkotó
életet szolgálja, de legtöbbször 'az erkölcs romlását.
A képzeletet betegesen izgató események vonzzák
pedig a néptömeget, a gyermeket pedig csakis ezek.
Érdemes megfigyelni, hogy amikor történeti regé­
nyek csodálatos szép filmalkotásai kerülnek bemutatásra,
mily kevesen vannak a moziban, de megállapítható/
hogy lélekben művelt és intelligens ember ezek leg­
nagyobb része s lássuk mi van egy kalandorfilm esetén,
vagy az émelygős cimű szerelmi drámák előadásánál.
A közönséges durva lelkek szórakoznak ezeken. A
serdülő ifjúság és a gyermekek tanulják itt a toívajlást,
a betörést s hogy miképen kell valakit pillanat alatt
ártalmatlanná tenni. A törvény emberei előtt igen
gyakran kerülnek riadt szemű gyermekek, fiatal tolvajok
s betörök, kik gazdájukat, szüleiket lopták meg, vagy
idegenek zsebét, üzletét, lakását s a „miért tetted"
kérdésre azt válaszolták, hogy vagy a moziba, akartam
menni, vagy kiderül, hogy a moziban tanulta az ügyes­
séget a lopáshoz és rabláshoz. Fiatal leányok sírva
vallják, hogy azért loptak, mert oly szép és elegánsak
akartak lenni, mint ez, vagy az a filmszinésznö.
A példa hatása a legnagyobb hatás a lélekre és
akaratra. Ha könyvben, színházban, filmen az emberi­
ség napjainak életét, tetteit bemutató eseményeket
tárgyalnak és nyújtanak, azt még áldozatok árán is
szerezzük, mutassuk meg a gyermeknek, mert ezek jó
hatással vannak a fogékony léíekre. De a rosszra való
hajlam is meg van az emberben, sőt legtöbbször még
nagyobb mértékben, mint a jó. Ha a rosszy a bűnös,
az erkölcstelen elveszi a méltó büntetését s . meglakol,
éi még a jobbik eset, bár a bűnt a rosszat az erkölcs­
telent sohasem mutatnám meg a gyermeknek. Hiszen
hányán vannak, akik nem esznek osztrigát, mert
nem ismerik.
Legjobban mételyeznek a detektív- és kalandorhistóriák Ezek megmutatják, hogy mikép követik el
operáló betörők a legravaszabb lopásokat s betöré­
seket s más hasonló bűnöket. Megmutatják az eszkö­
zöket s a módot. A gonoszság elkövetett bátorság a
gyermek lelkében hősiesség s a sikeresen elkövetett
gonosztett után járó diadal érzés után vágyik a kiváncsi
gyermek. A nyomok ügyes eltüntetésével megtanulja
a fiatal, hogy be lehet törni s lehet lopni bátran, csak
ügyesnek kell lenni. A regényes, izgató menekülés
(vasúton, autón), a búvóhelyek felkeresése a gyermeket
vonzzák a nagyszerű, izgalmak tényleges átélésére.
(A kalandosság vonz, példa a ponyvairodalom eíterjedettsége). A betörő, csaló stb. pazar palotában lakik s
élvezi a pénz minden örömét. A gyermekben vágyakat
ébreszt s még ha hurokra kerül is, azt a hőse ügyetlen­
ségének tulajdonítja s mindjárt kiegészítik azzal, hogy
mikép tette volna ö ügyesebben.
(Folyt. k3v.)

Használjunk-e tankönyvet a föld­
rajzhoz az elemi HL osztályban ?
Az állami új tanterv a III. o.-ban a földrajz
anyagát nem a földrajz tantárgynál veszi fel, hanem
beolvasztja a beszéd és értelem-gyák.-hoz, mint annak
egyik alosztályát,, tehát s III. o.-ban a.földrajzot, mint
önálló tantárgyat megszünteti. Hogy ez helyes-e, vagy
nem, arról én' most nem akarok vitatkozni. A lényeg
az, hogy akár mint önálló tantárgyat, akár mint más
tantárgynak a tartozékát, de a földrajz anyagát a HL
o.-ban minden körülmények közt tanítani kell. Kérdé­
sünk most az, hogy ehhez az anyaghoz használjunk-e
tankönyvei, vagy ne ?
Az állami új tanterv kimondja, hogy „a földrajz­
hoz a III. o.-ban egyáltalán nem kell könyv."
í
Akik III. o..t tanítottunk és tanítunk, más véle­
ményen vagyunk. Használtunk eddig is és használunk
hozzá .jelenleg is tankönyvet, nem beemlézés végett,
mint pl. a valíástannál, hanem mint segédkönyvet,
mint olvasókönyvet, mert itt
eltekintve a járásoktól
lecke kihagyásról, könyvből betanúltatásról szó sem
lehet; az ismeretek elsajátítása a tanitó és tanítvány
közös munkájának eredménye. Tervszerűen előkészített
és végrehajtott séták, majd kirándulások, vagyis a
közvetlen szemlélet; a közvetlen megfigyelés az alapja}
tanításunknak. Ezt nyomon követi az elbeszéítetés és
kérdezés, befejezi a rajzolás és olvasás.

ják tudni a növendékek. Amit nem tanultak meg,
azt ^em is tudhatják.
És teljesen érthetetlen, hogy csak éppen a III. ó.
földrajznál ellenzi a tanterv a könyvet, más osztálynál
és más tantárgynál, még a Nyelvtannál és Számtannál
sem ellenzi, megengedi mint példatárt és eredménytárt.
Pedig a tantér vnefc a tankönyvekről igen^heíyes véle­
ménye van, midőn azt mondja, hogy „a tanítónak az
oktatás munkájában hű segítő társa." Ha meg van a
harmónia a tanterv szelleme és a tankönyv tartalma
között, akkor a tanitó fáradságos munkájának eredménye biztosítva van.
I

Ha ez a helyes elv áll más tantárgynál, miért ne
állana csak éppen a földrajznál?
Az elemi iskolai növendékek olvasás tudásával
általában nem vagyunk megelégedve. Ha a ITT, o.
földrajzot olvastatjuk is, ezzel a növendékek olvasni
készségét is nagyban előmozdítjuk.
Iskolai év végén hasonltunk össze két ITT o.-t.
egyik legyen olyan, amelyikben a földrajzhoz nem
használtak könyvet, másik legyen olyan, amelyiket
használtak. Meg fogjuk látni, hogy amelyikben használtafc könyvet, azok a növendékek mennyivel többet
tudnak a földrajzi alapismeretékből is, a járásokból is
és emellett jobban tudnak olvasni is.

egyke
keletkezésének és terjedésének

I

í
J
'
1
5
I
'
• I

í
|

,
|
!
j

A feltett kérdésre tehát jólélekkel igennel felelek,'
amidőn kifejezve azt a véleményemet, hogy a HL
o.-ban a földrajzhoz a növendék érdekében, a sík** ;
érdekében használjunk könyvet, mely a járásoknál mint :
tankönyv szerepeljen, az alapismereteknél pedig mint |
segédkönyv, mint olvasókönyv.

Minthogy „a szó elrepül, de az irás megmarad",
tapasztalásaim alapján jólétekkel állitom, hogy ha a
látott, hallott, elbeszélt és lerajzolt ismereteket növen­
Törökszentmiklós.
Zeke Dániel
dékeinkkel még el is olvastatjuk, tanításunk sokkal
eredményesebbé, sokkal maradandóbbá válik.
Tehát a növendék kezébe a könyv a földrajzi
alapismereteknél is szükséges, a járásoknál pedig nél­
Az
külözhetetlen. Mert hiába mondja el a tanitó a járások
helységeit, azoknak nevezetességeit, hiába rajzolja és
okai.
rajzoltatja le azokat, ha nincs hozzá könyv, bizony
minél előbb elfelejti azt a növendék, tanév végén ismét­ Irta: Dt. SasheÖy József ny. kir. járásbíró, volt
léskor pedig kezdheti a tanitó elölről, eredményt még
iskolaigazgató.
sem fog produkálni.
Az elemi IV. o.-ban a tanterv már megengedi a
földrajzhoz a tankönyvet „az adatok miatt." Kérdem,
hát a III. o.-ban a járásoknál, a megyénél nincsenek
„adatok"? És éppen úgy rá van utalva az adatok
miatt a III. o. növendék a könyvre, mfnt a IV. o.-os.
Az állami új tanterv a IV. osztályban a föld­
rajznál megkívánja az előző osztályokban a földrajzi
alapfogalmakról, a községről, a járásról, a vármegyéről
tanultak ismétlését.
Ha a III. osztályban nem lesz könyv, akkor a
IV. osztályban nem lesz mit ismételni, mert nem fog­

j

E lap olvasóinak felesleges az egyke fogalmát kifej­
teni. Az ország szomorú népesedési viszonyaiból ismer­
heti mindenki. Ezúttal az egyke keletkezésének és
terjedésének alapokait kívánom kifejteni, a legközelebbi
alkalommal pedig leküzdéséről és az egyke elleni küz­
delemben a néptanító hivatásáról fogok szólni.
Az egykének, ennek a súlyos fajfenntartás elleni
bűnnek a keletkezését és mind nagyobb és szélesebb
rétegekben való terjedését gazdasági és erkölcsi motívu­
mok mozgatják. A gazdasági okok — az egyke hívei
szerint — részint a családi szervezet, részint a birtok-

í.

NÉPMŰVELÉS
g

4

embet,-I en sok szülő azt véli, hogyha gyermekét az
L -V
L
Xu
— 4. - 11
í V. <
'.
*.
*
iskolába
beíratta, már
megtette
kötelességét
s gondtalanül v' írja, hogy az automatából derék, okos, munkaszea^tő, füveit ifjú váljék. Ez távolról sem áll, mert
szülői fel igyelet nélkől ebben a korban eredményt csak
...J
a legritk. 11
bb esetben
lehet elérni.
Kólánk gyermekei nagyon rákaptak a szenvedélyeket
’""t j felkorbácsoló x szórakozásokra, amilyenek a
szerencsejátékok, a mozi, a football, a rossz könyvek stb.
■ Láí^uk ezeket egyénként s részletekben.
A nyerészkedő szerencsejátékok a véletlenen ala­
pulnak faként és csak igen kis mértékben az egyéni
tudáspn é s ügyességen. A gyermek a véletlent nem
tudja -kell ö naivitásban látni s igen gyakran önbizalmát
gyengiti ; izzal a tudattal, hogy hiába igyekszik a kockát jójhisJ^műen úgy eldobni, hogy a hatos számra
essfk.lcsak: nem sikerül. A szerencsejátékoknak rend­
szeres* kísérője
:röje a veszekedés s igen gyakran a csalás
főlébrjsztJséhez vezetnek. Egyébként is a szenvedélyeket
felkorbácsolják, az agy a mohó, önző kapzsiság miatt
erős ^kötöttségben működik s az idegpályák az ily­
nemű pzó|akozásoknál nemhogy pihennének, sőt fokozol
tértekben dolgoznak s máris céltalan úton
vagyunk,
pihenniasanunK.
akartunk.
f
V Imert hiszen“ a szórakozássalpmcuui
Há már
rhost
a többi
időben szellemi mnnfcát végzünk,
’ '
H
8.—
------ —miiunai vegzunK,
ez | feljétli nül az idegek gyöngülését eredményezi.
Az ily;
játék pedig mindenképen fontosabb valami
lesz a ’
rmeknél, mint éppen a Nagy-Alföld terményei vftgy, a pengöszámítás. A legnagyobb hiba mégis
Iott'vaa, hí így az ilyen megszokást elhagyni már igen
nehéz jmé| a felnőttnek ís, még inkább a gyengébb
akaratú gj elmeknek.
A nfozi a nép szórakozásainak egyik helye, még
-pedig iger^ számottevő helye ; látogatóinak jelentős %-át
■ a fiatalok 'képezik. A felnőttek is viszik magukkal a
^gyermekeidet a moziba. A-mozgás csalja ide őkét és
1 vofizza á nagy tömeget. A mozinak sok képe nagyon
। gyönyörködtető is, meg oktató is. A természetet, a
| városokat, Ridegen népek életmódját, ünnepi összejövete­
leket, felvonulásokat szinte élethiven bemutatni alkalmas
^a mozij Történeti képek, utazások, kiváló irók filmre
átdolgozott műveit és az oktató filmeket bátran megnézhetí^ a gyermekek, sőt a V. K. M. úr havonként
kőtelezővéj is teszi ezt.. Á mozinak tulajdonképen ez
lenne
ai cé
ám az üzlet nem törődik
helyes célcél»
—ja
77; —
luruais aa neiyes
dal. tA jegiagyobb kerülővel játsza iki pl. amerikában
ht alk|ho tilalmat s hozza forgalomba Európában is
faz idézőid sorvasztó s betegesen izgató ópium -és
^a<rfiu^ mérget. Nem kell tehát csudálfcoznunfc, ha
az
íüzfet lkáról útra terelte a mozit is.
í A felit említett jóhatású filmeket kiszorították a
íurva helyset komikum által ható humoros, a rabló
:s dete^tivj végűi a szerelmi históriákat kevés leiemé-'
lyességgel ^megjátszott életképek filmjei. Durva eszkö-

zőkkel alacsony élvezetet nyújt legtöbb mozifilm.
Nem az életet, az igazi tevékeny felső és alkotó
életet szolgálja, de legtöbbször az erkölcs romlását.
A képzeletet betegesen izgató események vonzzák
pedig a néptőmeget, a gyermeket pedig csakis ezek.
Érdemes megfigyelni, hogy amikor történeti regé­
nyek csodálatos szép filmalkotásai kerülnek bemutatásra,
mily kevesen vannak a moziban, de megállapítható,
hogy lélekben művelt és intelligens ember ezek leg­
nagyobb része s lássuk mi van egy kalandorfilm esetén,
vagy az émelygős című szerelmi drámák előadásánál.
A közönséges durva; lelkek szórakoznak ezeken. A
serdülő ifjúság és a gyermekek tanúlják itt a tolvajíást,
a betörést s hogy miképen kell valakit pillanat alatt
ártalmatlanná tenni. A törvény emberei előtt igen
gyakran kerülnek riadt szemű gyermekek, fiatal tolvajok
s betörök, kik gazdájukat, szüleiket lopták meg,, vagy
idegenek zsebét, üzletét, lakását s a „miért tetted'
kérdésre azt válaszolták, hogy vagy a moziba akartam
menni, vagy kiderül, hogy a moziban tanulta az ügyes­
séget a lopáshoz és rabláshoz. Fiatal leányok sírva
vallják, hogy azért loptak, mert oly szép és elegánsak
akartak lenni, mint ez, vagy az a filmszinésznő.
A példa hatása a legnagyobb hatás a lélekre és
akaratra. Ha könyvben, színházban, filmen az emberi­
ség napjainak életét, tetteit bemutató eseményeket
tárgyalnak és nyújtanak, azt még áldozatok árán is
szerezzük, mutassuk meg a gyermeknek, mert ezek jó
hatással vannak a fogékony lélekre. De a rosszra való
hajlam is meg van az emberben, sőt legtöbbször még
nagyobb mértékben, mint a jó. Ha a rossz, a bűnös,
az erkölcstelen elveszi a méltó büntetését s meglakol,
ez még a jobbik eset, bár a bűnt a rosszat az erkölcs­
telent sohasem mutatnám meg a gyermeknek. Hiszen
hányán vannak, akik nem esznek osztrigát, mert
nem ismerik.
Legjobban mételyeznek a detektív- és kalandor­
históriák Ezek megmutatják, hogy mikép követik el
az operáló betörők a legravaszabb lopásokat s betöré­
seket s más hasonló bűnöket. Megmutatják az eszkö­
zöket s a módot. A gonoszság elkövetett bátorság a
gyermek lelkében hősiesség s a sikeresen elkövetett
gonosztett után járó diadal érzés után vágyik a kiváncsi
gyermek. A nyomok ügyes eltüntetésével megtanulja
* fiatal, hogy be lehet törni s lehet lopni bátran, csak
ügyesnek kel! lenni. A regényes, izgató menekülés
(vasútón, autón), a búvóhelyek felkeresése a gyermeket
vonzzák a nagyszerű izgalmak tényleges átélésére.
(A fcalandosság vonz, példa a ponyvairodalom elterjedettsege). A betörő, csaló stb. pazar palotában lakik s
élvezi a pénz minden örömét. A gyermekben vágyakat
ébreszt s még ha hurokra kerül is, azt a hőse ügyetlen­
ségének tulajdonitja s mindjárt kiegészítik azzal, hogy'
mikep tette volna ö ügyesebben.
(Folyt. k3v.)

NÉPMŰVELÉS

5

Használjunk-e
tankönyvet
a föld- azt
*ik nem
’“d“is atudhatják.
’
'
rajzhoz az elemi HL osztályban ?
És teljesen érthetetlen,
Az állami új tanterv a III. o.-ban a földrajz
anyagát nem a földrajz tantárgynál veszi fel, hanem
beolvasztja a beszéd és értelem-gyak.-hoz, mint annak
egyik alosztályát, tehát s III. o.-ban a. földrajzot, mint
önálló tantárgyat megszűnteti. Hogy ez helyes-e, vagy
nem, arról én most nem akarok vitatkozni. A lényeg
az, hogy akár mint önálló tantárgyat, akár mint más
tantárgynak a tartozékát, de a földrajz anyagát a III.
o.-ban minden körülmények közt tanitani kell. Kérdé­
sünk most, az, hogy ehhez az anyaghoz használjunk-e
tankönyvet, vagy ne ?
Az állami új tanterv kimondja, hogy „a földrajz­
hoz a III. o.-ban egyáltalán nem kell könyv.'
Akik III. o..t tanítottunk és tanítunk, más véle­
ményen vagyunk. Használtunk* eddig is és használunk
hozzá jelenleg is tankönyvet, nem beemlézés végett,
mint pl. a vallástannál, hanem mint segédkönyvet,
mint olvasókönyvet, mert itt — eltekintve a járásoktól — lecke kihagyásról, könyvből betanúltatásról szó sem
lehet; az ismeretek elsajátítása a tanító és tanítvány
közős munkájának eredménye. Tervszerűen előkészített
és végrehajtott séták, majd kirándulások, vagyis a
közvetlen szemlélet, a közvetlen megfigyelés az alapjai
tanitásunknak. Ezt nyomon követi az elbeszéltgtés és
kérdezés, befejezi a rajzolás és olvasás.
Minthogy „a szó elrepül, de az írás megmarad',
tapasztalásaim alapján jólélekkel állítom, hogy ha a
látott, hallott, elbeszélt és lerajzolt ismereteket növen­
dékeinkkel még el is olvastatjuk, tanításunk sokkal
eredményesebbé, sokkal maradandóbbá válik.
Tehát a növendék kezébe a könyv a földrajzi
alapismereteknél is szükséges, a járásoknál pedig nél­
külözhetetlen. Mert hiába mondja el a tanító a járások
helységeit, azoknak nevezetességeit, hiába rajzolja és
rajzoltatja le azokat, ha nincs hozzá könyv, bizony
minél előbb elfelejti azt a növendék, tanév végén ismét­
léskor pedig kezdheti a tanító elölről, eredményt még
sem fog produkálni.
Az elemi IV. o.-ban a tanterv már megengedi a
földrajzhoz a tankönyvet „az adatok miatt.' Kérdem,
hát a III. o.-ban a járásoknál, a megyénél nincsenek
„adatok' ? És éppen úgy rá van utalva az adatok
miatt a III. o. növendék a könyvre, mint a IV. o.-os.
Az állami új tanterv a IV. osztályban a föld­
rajznál megkívánja az előző osztályokban a földrajzi
alapfogalmakról, a községről, a járásról, a vármegyéről
tanultak ismétlését.
Ha a III. osztályban nem lesz könyv, akkor a
IV. osztályban nem lesz mit ismételni, mert nem fog-

hogy csak éppen a III. o.
földrajznál ellenzi a tanterv a könyvet, más osztálynál
és más tantárgynál, még a Nyelvtannál és Számtannál
sem ellenzi, megengedi mint példatárt és eredménytárt.
Pedig a tantervnek a tankönyvekről igen “helyes véle­
ménye van, midőn azt mondja, hogy „a tanítónak az
oktatás munkájában hű segitő társa." Ha
van a
harmónia a tanterv szelleme és a tankönyv tartalma
között, akkor a tanító fáradságos munkájának ered­
ménye biztosítva van.
Ha ez a helyes elv áll más tantárgynál, miért ne
állaáa csak éppen a földrajznál?
Az elemi iskolai növendékek olvasás tudásával
általában nem vagyunk megelégedve. Ha a III, o.
földrajzot olvastatjuk is, ezzel a növendékek olvasási
készségét is nagyban előmozditjuk.
Iskolai év végén hasonlítsunk össze két HL o.-t.
egyik legyen olyan, amelyikben a földrajzhoz nem
használtak könyvet, másik legyen olyan, amelyikhez
használtak. Meg fogjuk látni, hogy amelyikben hasz­
náltak könyvet, azok a növendékek mennyivel többet
tudnak a földrajzi alapismeretekből is, a járásokból is
és emellett jobban tudnak olvasni is.
A feltett kérdésre tehát jólélekkel igennel felelek,
amidőn kifejezve azt a véleményemet, hogy a III.
o.-ban a földrajzhoz a növendék érdekében, a siker
érdekében használjunk könyvet, mely a járásoknál mint
tankönyv szerepeljen, az alapismereteknél pedig mint
segédkönyv, mint olvasókönyv.
Törökszentmiklös.
Zeke Dániel.

Az egyke
keletkezésének és terjedésének okai.
Irta:

Dü. 5a$heÖy József

ny. kir. járásbiró, volt
iskolaigazgató.

E lap olvasóinak felesleges az egyke fogalmát kifej­
teni. Az ország szomorú népesedési viszonyaiból ismer­
heti mindenki. Ezúttal az egyke keletkezésének és
terjedésének alapokait kívánom kifejteni, a legközelebbi
alkalommal pedig leküzdéséről és az egyke elleni küz­
delemben a néptanító hivatásáról fogok szólni.
Az egykének, ennek a súlyos fajfenntartás elleni
bűnnek a keletkezését és mind nagyobb és szélesebb '
rétegekben való terjedését gazdasági és erkölcsi motívu­
mok mozgatják. A gazdasági okok — az egyke hívei
szerint — részint a családi szervezet, részint a birtok-

NÉPMŰVELÉS

a-

Joiítifc4 megváltozásából erednek. A család kezdetleges A népesség szaporodása tényleg nagyobb mérvű, mint
L szervezetében a tagok az ősi otthonban, a nemzetség. a termelésé, arra azonban a faj erősítése, hatalmának
[ fő vezérlete alatt találták meg összes igényeik kielégi- növelése, terjesztése érdekében felette nagy szükség is
I tését. Á patriárkális család házi ipara, az, hogy a család­ van. Az is igaz, hogy a népesség szaporodásával a
tagok mind képesek voltak kenyerüket hasznos, otthoni termelés arányban nem áll. Ám ezen lehet segíteni az „
munkával megszolgálni; — továbbá a családi birtok egyke nélkül is. A gazdálkodás belterjessé tétele, a
nagy terjedelme lehetővé tette a család aránylag igen művelési rendszer megváltoztatása, a műtrágyázás köte­
nagy terjedelmét. A produktív munkának a nagy töke lező elrendelése, a többtermelés intenzív kultiválása, a
által wló kisajátítása megváltoztatta ezt az állapotot. kötött birtokok felszabadítása, nagyobb arányú békési
A családtagok a család funkcióinak rendkívüli leapadása rendszer, igazságos földreform, a gazdasági ipar fellenfplytári csak nagyon kevés igényt lévén képesek otthon ditése és tökéletesítése, mind-mind olyan tényezők,
■n, kielégíteni, a családi élet nagyon sokat vesztett rájuk melyek segélyével a népesség szaporodását a termelés
I nézve JértékéböL Viszont a család nem lévén képes intenzívitásával összhangba lehet hozni anélkül, hogy az
: 'tagjait kellőképpen foglalkoztatni, azok értéke ránézve önmegtartóztatás erkölcstelen funkcióját tennök meg a.
, a min mucira szállott le. Ez okozta a patriarkális csa- közgazdasági élet faktorává.
Az erkölcsvédelmi politikának is az az álláspontja,
I'iádi ért felbomlását és a családtagok számának fokohogy az egyke keletkezését és terjedését gazdasági és
latos eapadását.
)e :— mondják tovább az egyke hívei — ennek erkölcsi erők mozgatják; de nem közgazdasági, hanem
következménye az ősi birtok feldarabolása is. magángazdasági érdekek. Az tény és való, hogy a
"olt
í Á törzs- és a nemzetségi rendszer bukásával a család- gazdaembert a földje eldarabolásától . való félelem és
tagoki kiválnak az ősi otthonból, külön tűzhelyet, tanyát terjeszkedési vágya sarkalja az egykére, de nagy befo­
vemet, még pedig azon a földön, mely nekik az ősi lyása van az önzésnek is, a kapzsiságnak is. Aztán meg
. birtoklót osztályul jutott. A feldarabolt birtokon most az egyke nemcsak a gazdatársadalomban dívik; nagy
1-már intenzivebb termelés folyik, átváltozik a bírtok- rombolási végez az a társadalom egyébb rétegeiben is.
politida is, a gázdáíkodási rendszer is. Akik az egyké­ Túlnyomó részben az erkölcsi erők tehát azok, amelyek ,
dnek 4 hívei, azok ezt tanítják és azt,*hogy a népesség az egyke keletkezését és terjedését elösegitik.
Az erkölcsi motívumok között pedig első helyen
■ szaporodása sokkalta nagyobb arányban emelkedik,
mint ja termelésé és ez képezi alapját az egykének is, említendő a fajszeretet hiánya, avagy annak csekélysége.
mert |— szerintük — a népesség szaporodásának hatvá- Ha a házastársak szivét a faiszeretet lángja hevítené;
■nyozóttabb mérve a termelés egyre tartó csökkenése ha lelkűk telítve lenne azzal a vággyal és törekvéssel,
melleit éhínségre vezetne, ha a népesedés csökkenését hogy fajuk erősbödése, terjedésé, gyarapodása, hatal­
mának növelése érdekében minden jóra, minden áldo­
mesttjirséges eszközökkel nem siettetjük.
ÍMalthus Róbert angol nemzetgazda volt az első, zatra készek: az egykének fajsorvasztó hatása alig lenne;
4ki Franklin Benjámin egy eszméjétől megkapatva, az egyke csakhamar kiveszne a társadalmi életből.
Hogy ez igy van, hogy e tétel igazsága vitán felül
5798-ban Essayon Populatión című munkájában ezt a.
imái először fejtegette s * a népesség -szaporodásának áll, azt mindennél meggyőzőbben bizonyítja a zsidók
korlá ozását sürgette. Szerinte az emberiség mértani faji erősödése, terjeszkedése, szaporodása, anyagiakban
Ifalac yányban szaporodik, mig az élelmiszerek termelése egyre tartó gyarapodása, a társadalmi s a közéletben
c^afc számtani haladványban. Ebből következik szerinte egyre növekvő befolyása, amelyet csak elfogult vagy
izj l|ogy a népesség száma csakis korlátozó intézkedé­ va kember nem vesz észre. Mert minden egyes zsidó
k i Ital válhatik a megélhetés lehetőségével arányossá. lelkét a fajszeretet oly csodás lángja hevíti, melyet más
; Érdekes, hogy MalthllS Róbert nem a fogamzás fajnál hiába keresünk. A zsidó családoknál aztán az
ipe^átlását jelölte meg a népesedés korlátozásának egykét nem is igen találjuk.
' izéül, hanem csakis a házasság előtti önmegtartózA második erkölcsi motívum, mely szintén nagy­
si
és a korai házasságok eltiltását. A fogamzás ban hozzájárul az egyke keletkezéséhez és terjedéséhez t
:ggátlására MalthllS tanítványai gondoltak először, akik a gyermekszeretet hiánya. Az emberek leikéből kivesző­
a neomaltusiánizomus elméletét állították fel. ben van a családi örömök utáni vágy; a gyermek­
elmélet vezetett aztán a későbbi idők folyamán szeretet lángja pedig elalvóban van. A modern kor az
j íz e^yke gondolatára.
élvezetek utáni sóvárgást; a külvilági szórakozások,
! y- *TA céltudatos erkölcs védelmi politika azonban a mulatozások s azok nyújtotta örömök utáni vágyat
^jaltesiamzmus és neomaltusianizmus tanait elfogad- fejleszti az emberek lelkében. Ha az embereknek lelki
Hatóinak nem tartja, sőt azokat megdőnteni törekszik. örömöt okozna a saját testükből és vérükből sarjadzott
Első -sorban tagadja azt, hogy az imént hivatkozott gyermekők festi és szellemi fejlődésének látása, szem­
gazdasági okok létjogosultságot adnának az egykének. lélése, tudása; ha boldoggá tenné az embereket az a

Í

t

NÉPMŰVELÉS
tudat, hogy énjüket tovább adják utódaikban és át­
hatná lelkűket az a vágy, az a törekvés, hogy gyerme­
keikből derék, szolid, erkölcsös, jellemes, munkás embe­
reket neveljenek: az egyke terjedése hamarosan meg­
szűnne.

Nagyon elősegíti az egyke keletkezését és terje­
dését a helytelen nevelés, különösen a helytelen leánynevelés. Ma a leányból inkább nőt, mint anyát nevel­
nek. Nőt, tele hiúsággal, önzéssel, kényelemszeretettel.
Egyre és pedig ijesztően nő az úgynevezett jukker
asszonyok száma, akik csakhogy fiatalságukat, űdeségüket, szépségűket, karcsúságukat megőrizzék, öamegtattóztatást, a fogamzás meggátlását követelik férjeik­
től A ferde leánynevelés következménye az is, hogy
a nők tízezrei csak azért kívánják a fogamzás meg­
gátlását, mert irtóznak a gyermeknevelés apróbb kelle­
metlenségeitől. Mások meg azért, mert tetszeni, feltűnni,
szerepelni,, hóditani vágynak s azért hódolnak az egyké­
nek, hogy több pénz teljen ruhára, ékitésre, élvezetekre,
szórakozásokra. A gyermekszefétet hiánya vagy csekély­
sége, a hiúság, a kényeleníszeretet, a tetszelgési vágy
az, amely oly igen . elősegíti az egyke keletkezését és
. terjedését A divat, a fényűzés, a nagyravágyás, az
élvhajhászat, a túlzott igények.

Azután más is. A pornográfia, a pornografikus
ponyvairodalom, az erotikus művészet, az erkölcstelen
mai, a nyilvános prostutició és a nemi felvilágosítás
már 12—Í4 éves korában megfertőzi a fiú gyermek

7

lelkét; nemi kicsapongóvá válik, nemi erejét elpocsé­
kolja s amikor aztán törvényes viszonyt köt, az esetek
jelentékeny százalékában képtelenné válik a fogamzásra.
Azután itt említendő a korai házasodás is, amely külö­
nösen a gazdatársadalomban dívik. A fiatal gyermekasszony szervezete nem is igen bjrja a gyakori febeffgedést, irtózik hát attól.
Mindezekből látjuk, hogy az egyke keletkezését
és terjedését túlnyomó nagy részben erkölcsi erők
hajtják. Inkább erkölcsi, fajfentartás elleni bűn ez,
mint gazdasági törekvés. A divattal, a modern korral,
a modern kort annyira jellemző ferde neveléssel járó
erkölcsi hibák okozói és terjesztői az. egykének; nem
pedig a produktiv munkának a tőke által való kizsák­
mányolása, meg a termelési folyamat csökkenése.
Mindenki úr akar lenni, úri módon, fényűzően, fokozott
igényeinek kielégítésével, örömöket hajszolva, az élvezet
poharát fenékig ürítve akar élni, A gazda. a helyett,
■ hogy fokozottabb szorgalommal, buzgalommal, nagyobb
takarékossággal, helyesebb gazdálkodási rendszerrel
vagyonának gyarapítására törekednék, csupa önző
kényelemszeretetből a meddő családi életre törekszik.
Nagyravágyásból, hiúságból, önzésből, kapzsiságból
nem is vágyunk a gyermeksereg okozta tiszta, ideálisan
szép, leíketviditó családi örömök után. Az emberiség
lelkűletéből lassankint kivész az idealizmus és helyét
lassanként az önzés s a realizmus foglalja el. Ezek az
okai és terjesztői az egykének s nem a MalthllS hívei
által hangoztatott gazdasági tényezők.

TARCA
Vasvári Pál emléhezete.
Irta: numy Mihály.

Te Alföld szülöttje s rónák fia vagy
S nem égbenyuló kopár hegyeké:
De büszke neved mégis kimagaslón
Emelkedik bércek orma fölé . . .
A dicső szellemed felettünk lebeg:
Két ragyogó csillag fénykörében ég:
Petőfi, Jókai naprendszerében
Ránk tükrözi vissza a bús magyar ég . . .
Rajongó hős lelked szikra tüzével
Lángra gyújtód — az ifiju tábort
S mint Isten küldötte fenkölt apostol —
Hited szivökbe ihletet varázsolt: —

A legendás idők extázisában —
Te hisz szent varázzsal égtél, lángoltál',
S Petőfi lelkében a „Talpra magyar* —
Lángragyujtóinak egyike voltál . . .

Petőfit, Jókait nyomon követed:
Száz éves neved fényökben ragyog, —
S mint a derült ég tejutaetherében
Összeforrnak — a fényes csillagok;
Nevetek fogalma szent hármasban ég —
Mint a nagy időkből fellángolt tüzek:
Hogy ki ne égjenek — mindég szítsátok —
Ti magyar ifjak — magyar vesztaszüzek!...

NÉPMŰVELÉS,9
NÉPMŰVELÉS

8

,
|
■
'

f

Legendás idők . . . legendás vezére —
^ünk kihűl ... a szivek megállnak;
AfrÁithoszi ifjak tábortüzei —
fsak pislognak - csak foszforeszkálnak . . .
Te Js ott voltál a~Muzeum előtt —
dörögted — hogy legyünk szabadok:
fí A rabbilincseket ott törtétek szét —
is — oh! — tépd le Trianon kötelét —
isdye kérünk, lánchordó magyarok:

Bilbcsbevert lelkünk szolgajármát házzá: —
•4 lábaink bénák — a kezeink gúzsba, —

Akik koldusbottal és rongyokban járunk, —
Éhezünk, didergünk, nincs... csak a rabláncunk:
Mindent elvesztettünk!... egy egész világot —
Amiért meghaltál: Hazát . . . Szabadságot!

Kimagasló vezér, csodás apostol!
Látsz-e már virradást a magyar égen ?
Lángokat a Czenk Árpád-szobor helyén,
Melyek tüzében szégyenünk elégjen
S a Hargitta csúcsán kitörő vulkánt,
Melynek lávája — mindent elsöpörjön!
Minden betörőt és gyáva árulót
Tűz égessen el a szent honi földön! ...

I

És égő hited: volt benne szentély, —
Sja szentély hitétől ihletett lelked —
Bkmutatá honfiáldozatát —
$ely Tuntinell síkján hősi halottá
Kónzekrálta a görög pap fiát . . .

I

I

.

.

Szent fanatizmusod és hősi halálod
Glóriába vonja tisztafényű lángod,
B szép harmóniát, mely dicsfényben ragyog,
Csodáljuk mi szétszórt, tépett rab magyarok!

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

5.000 korona. Ez Összegből tetszésszerinti célra 15 %-ot>
vagyis egy példány után 750 koronát ajánl fél- A
kiadó Dunántúl könyvkiadó és nyomdax r.-t. Pécs,
Széchenyi-tér 9.
Szolnok, 1926. szept. 3.

Bihary s. k.
ad 4942 — 1926. szám.

Elnémult az ajkunk: — rab lett a gondolat —
ÍAhcí mi vetettünk: — betörő had arat:
Szabadság* szelleme, jósolj szebb jövőt!
Rab kenyeret eszünk, — hozzája vér tapad — Beszélj — egy jövendő tündérországról! —
5 Könnyeinkkel sózott minden morzsa darab, — Mely a vértengerből kinőtt szirten épül,
| . ..45 köztünk is testvérharc emészti a népünk —
S a férgek lehullnak sziklafaláról . . .
! ' EÁik be sem hegedt — újabb sebet tépünk...
Beszélj, beszélj egy nagy megindulásról:
Mithoszi időktől megszentelt lángok —
Mikor borul lángba újra a világ?
Amelynek tisztitó, izzó tüzéből
Gyújtsátok szivünkben szeretetet:
Ragyogva gyűl ki az új Magyarország . . .
Tűzetek varázsa forrassza össze
Ünnep van!
Ezt a széthúzó árva nemzetet . . .
Zengj
fohászt Tiszabüd csengő kis harangja!
KJ Téged idézünk március szelleme;
•
Vezess, buzdíts ... oly egyedül vagyunk . . .. Mőst egy pillanatra újítsd fel a múltat! . . .
S örömet hirdessen ércnyelvednek hangja,
ÉJ Trianon sötét golgotautján —
Melyre bús szivünk is örömre vidulhat; —
’ H Oh légy virrasztó — őrző angyalunk! . . .
11
I
Csengésed, miként az áldást esdö ima, —
— Szálljon a magasba az egek Urához, —
| ■ Te göröghitü lelked templomában —
?
És mint dicsőséget zengő szent glória —
L' Mágyar hazádnak oltárt emeltél —
Árva magyar hazánk egyik nagy fiához!
A iszakramentumod: volt honszerelmed —

1

Hivatalos rész

Hozzád száll fohászunk — nagy március lelke!
Álmodj égbetörő nagy allelujáról —
Álmodjál egy nagyobb, boldogabb hazáról,
És egy szent, isteni örök igazságról, —
A sokat szenvedett szent magyar hazának —
Békét hozó dicső feltámadásáról ...
S mint nemtö Géniusz őrködjék e Honon —
Glóriás szellemed Vasvári!
Most — és mindenkoron! ...

tanker. vezető kir. tanfelügyelője.

Valamennyi tanintézet tek. Igazgatójának.
A beérkezett jelentésekből megállapítottam, hogy
sok iskola máig sem küldötte be az 1925—26. tanév­
ben tartott szülői értekezletről jelentését. Felhívom
azért az iskolák igazgatóit, hogy az elmaradt jelenté­
seket most már 8 nap alatt föltétlenül terjesszék be
hivatalomba s eddigi mulasztásukat igazolják.
Szolnok, 1926 augusztus 28.

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő.

Egyesületi élet
■__ - szám.
1926.

Meghívó*
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
Tanító „Egyesület választmánya a f. é. október hó 2-án
d. e 10 órakor a tiszaparti áll. el. iskolában

választmányi ülést

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

tart, melyre a választmány tagjait szeretettel meghívjuk.
6535—1926. szám.

Tárgy:

Valamennyi állami, községi és izr. elemi iskola
tek. Igazgatóságának.
Mint minden évben, úgy ez iskolai év küszöbén
is felhívom tek. Cim figyelmét a „Vasárnapi könyv"
cimű heti folyóiratra, mely az Országos Közművelődési
Tanács kiadásában jelenik meg.
E folyóirat az ifjúság gyakorlati oktatásánál is
kiválóan felhasználható s mivel nem múló, hanem
állandó értékű közhasznú tudnivalókat tartalmas, az
iskolában való terjesztése nemcsak kívánatos, de szük­
séges is.
'
A Vasárnapi könyv az isk. tanítói könyvtár
részére is megrendelhető.
Szolnok, 1926 augusztus 30.

Bihary s. k.
tanker. vetető kir. tanfelügyelő.

Folyó ügyek.
Szolnok, 1926. szept. 15.

Keszthelyi István

Greczmajer Károly

egyesületi elnök.

egyesületi titkár.

1926.

Meghívó.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Ált. Tanító
Egyesület Tanítói Otthonának Igazgatósága a f. évi
október hó 2-án d. e. 9 órakor Szolnokon a tiszaparti
áll. el. iskolában

rendes ülést
Űrt, melyre az alább felsorolt igazgatósági tagokat
szeretettel meghívjuk.
Szolnok, 1926. szept. 15.

Qreczmajer Károly

Keszthelyi István
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője,

6-6001926.

szám.

Valamennyi népokt. int. Tek. Igazgatójának!
A „Dunántúl" abból a célból, hogy a tanuló
ifjúságot már a kezdetnél ambicionálja s bizonyos rendtzerhez szoktassa, úgy az elemi iskolai, mint a közép­
iskolai fiúk és leányok részére igen előnyös árban
diáknaptárokat bocsát ki. A naptár példányonkénti ára

’

egyesületi titkár.

egyesületi elnök.

Tagok:
Ferenczy Kálmán, Bodor Lajos, Jánossy Pál,
Vaály Imre, Richter József, Csiky József, Fodor Zsig­
mond, Veress Mihály, D. Mészáros Gyula, Méhes Endre,
dr. Schembeck János, Szentiványi Béla, Maliska Károly,
Balázs János, Tóth János, Deák Zsigmond, Vitéz
Szathmáry Lajos, Renner A. József, Tóth József, Soós
József, Ring Károly, Hizsa Károly, Mohács István,
Magyary Gyula, Csiky Ernő.

NÉPMŰVELÉS
10

NÉPMŰVELÉS

Gyakorlati tanítás
Szól a harang/)

még az a gyermek is nagyon szerette, aki nem látta
öt, csak variéit olvasta. Minden gyermek Pósa bácsi­
nak hivta. Egyszer egy hosszú út két oldalán sorban
állott a rengeteg gyermek ér szeretetből virággal szórták
tele Pósa bácsi kocsija előtt az utat. A kocsi is tele-tele
lett virággal. Már ő is a temetőben nyugszik Buda­
pesten. Ez a legnagyobb magyar város. De még a
sírjára is hordják a gyermekek virágjaikat. (Ha a
tanítónak kezében van Pósáról kép, vagy tőle könyv,
azokat felkutatja.)
C): Célkitűzés. — Most Pósa bácsi szép versét
„Szól alharang“ előbb elszavalo.m. Majd- a könyvből
olvassa el pár kitűnő olvasó, aztán megbeszéljük és
mindnyájan megtanuljátok szépen olvasni.

Irta: PÓSA LAJOS.
(Kalász. Iskolakőnyvek. Magyar olvasókönyv. III. oszt.)
A tanítás vázlata.
I.
Előkészítés.
•<
a) Hangulatkeltés.'
b) A költeményre hajtás. A költő bemutatása.
c) Célkitűzés.
II.
Tárgyalás.
a)
A< költemény elszavalása.
b)
Tárgyalás szakaszonként.
II. Tárgyalás.
c)
Tanulságok elvonása, alkalmazása.
d)
Elmélyítés.
A) A költemény elszavalása. — Ha mindnyájan
III.
Begyakorlás.
csendesen, figyelmesen ültők, saavalom a kedves verset.
I.
Előkészítés.
a) Hangulatkeltés. — T. Többször látom, hogy
Szól a harang
*
ti párosával szemben álltok és tapsolva tréfásan
^mondjátok el a hét napjait. Tartsa fel az ujját, aki e
Szól a harang, a templomba
gtréfás mondókát tudja ! . . . No, hiszen mind tudjátok,
Mennek a kis lányok sorba.
(amint látom. Most a legszebben ülő gyermekek közül
Egy-égy virág a kezűkben
í hívok ki kettőt a mondóka elmondására . . . Nagyon
Es irhádság a szivükben.
szépen ültök. Jöjjön ki a két hátsó, D és P: Hétfő
hetibe-, Ke'dd keddibe .... Vasárnap kétszer az isten­
Imádkoznak, énekelnek
házába. — T. Hogy is hivják másként az istenházát?
Házában a jó Istennek.
Miért hivjuk a templomot istenházának, A. ? — Kiknek
Szép szelíden ülnek sorba,
kdll Istent tisztelni, B.? — Miért kell Istent tisztelni,
Mintha mind egy angyal volna.
C. ? Hogyan tiszteljük Istent. Cs. ? — Csak a templom­
ban lehet imádkozni és énekelni, D. ? — Isten. hol
Tisztelendő a szószéken
van, E. ? — Tudja-e Isten, ha egyedül dicsérjük öt,
Elprédikál nagyon szépen.
É. ? — Hol adnak mégis legszebb példát az emberek
, Csendesen mind rája hallgat.
Isten tiszteletére, F.? — Ki tanítja az embereket a
Minden szava égi harmat.
' templomban, G. ? — Mi jelzi az istentisztelet idejét,
Gy. ? — Hol van a harang, I. ? — Miért van a harang
Templom után mosolyogva
a magas toronyba téve, J. ?— Csak a templomba hív
Mennek a kis lányok sorba.
r
á harang, H. ? — Miről-tudja meg minden lakos a
Egy-egy virág a kezűkben.
delet, K. ? — Mit jelenthet még a harangozó, L. ? —
A jó Isten a szivükben.
Ha templomba hiv a harang, csak a felnőttek hallgat­
*
nák szavára, M.? — Együttesen mikor voltunk a
A szemetek ragyogásából látom, hogy ti is szeret­
templomban, N. ? , — Hogy állanak az iskolás
nétek már szavalni e kedves költeményt. Bizony Pósa
gyermekek templomba menéskor, O. ?
6) . A költeményre hajlás. A költő bemutatása. — bácsi verseit mindenütt könyv nélkül tanulják a gyer­
Van egy szép költemény, mely a templomba menő mekek. Szívesen tanulják, mert nagyon szépek, s ha
kislányokról beszél. De szépen tanít e vers a szelid párszor elolvasták már, a fejecskéjükben és szivecskislányokról, meg a templomról! Ezt a verset Pósa kéjükben marad. Hogy e vers is egészen a tietek le­
Lajos irta. Cime: „Szól a harang." Pósa Lajos mindig gyen, előbb meg kell jól értenetek. Jól kell tudni
arról irt a gyermekeknek, amit ők szerettek. Kedves olvasnotok. Most szép rendben s csendben előveszitek
is volt minden verse a gyermekeknek. Pósa Lajost olvasókönyveteket! Mire a hármat mondom, olvasásra
készen néztek reám ! Egy! . . . Kettő ! . . . HáromI....
*) Mírrtatanitások részére készséggel nyitunk rovatot Aki érzi, hogy hibanélkül már is szépen olvasná, álljon fel!
lapunkban. Szerk.
Két, három gyermek az összhatás kedvéért elolvassa

^9 Tárgyalás szakaszonként. — Most a rímet
olvassa el! Mit tudunk meg a címről? Milyen betűvel
kezdődik a cim ? Mi van a cim után ?
Olvassa az első szakaszt, A! Hova hiv harang?
Hogy mennek a kis lányok? A felnőttek is úgy men­
nek a templomba, mint a kis lányok? A fiúk a fel­
nőttek, vagy a kis lányok szerint mennek a templomba?
Mi van a kis lányok kezében ? Mi a neve az egybe­
kötött virágcsomónak ? Egész csokor virágot visznek-e
a lányok templomba ? Csak a kis lányok visznek virá­
got a templomba? Hát a szívekben mi van? Csak a
kis lányok szivében van imádság ? Ha virág nincs a
templomba menő kezében, imádság sincs a szivében?
Virág vagy imádság nélkül mehetünk istentiszteletre?
Tanúljátok meg, hogy üres kézzel lehet Isten elé menni,
de üres szívvel nem! Mit olvastunk a harangról? Mit
a kis lányokról? Mit a virágról? Mit az imádságról?
Figyeljetek! Ismét elolvassa az első szakaszt FJ Most
zárjuk be a könyvet! Én nem mondok el minden szót
a versből és mégis megértitek beszédemet
A harangszóra templomba mennek a kislányok.
Virágot és vidámságot visznek magukkal. Ez a szakasz
értelme, vagyis tartalma. Ki mondja el igy a maga
szavaival az első szakasz tartalmát?
Eár ügyes és jó tanulótól elkérdezem a tartalmat.
Most kinyitjuk a könyvet! A második szakaszt
olvassa A.! Mit csinálnak az istenházában ? Csak a
kislányok imádkoznak ? Kik énekelnek ? Hogy ülnek a
lányok ? Mihez hasonlítanak a jó lányok ? A rendetlen­
kedő gyermekek is olyanok, mint az angyalok? Kik­
hez hasonlitaná Pósa bácsi az illetlen, rossz gyerme­
keket? Álljon fel, ki az angyalokhoz akar hasonlítani!
(Kézemelésre állnak fel rendtartás szerint, s kézlegyin­
tésre ülnek le.) Üljetek le! Mivel mind felálltatok az
előbb, nem is kérdezhetem, ki akar az ördöghöz
hasonlítani. Zárjátok be a könyvet! Elmondom a
a szakasz tartalmát. Az istenházában imádkoznak,
énekelnek. A kislányok angyalmódra ülnek. Szórólszóra mondtam el a második szakaszt, S. ? Tehát
mijét mondtam el a szakasznak, K. ? Ki tudná el­
mondani a második szakasz tartalmát?
Pár ügyes és' jó tanulótól ismét elkérdezem a
tartalmat.
A harmadik' szakaszt olvassa el, M.! Ki tanít a
templomban ? Hol áll a tisztelendő tanitás alatt ?
Minden épületben van szószék? A tisztelendő mindig
a szószékben áll ? Miért megy a szószékbe ? Mit
értesz ezalatt, hogy elpredíkál ? Én azt mondom t A
*
tisztelendő
úr tanít. Hogy mondanád más szóval, T. ?
Míg a tisztelendő úr beszél, mit csinálnak a templom­
ban levők, L. ? Mit csinálsz a templomban a tisztelendő
beszéde alatt ? Most nézzetek szépen, nyugodtan a
szemembe! Aki a templomban a tisztelendő úr tanítása
közben a másikhoz szólt, piruljon el! Jaj, de piros

11

lettél! Tudom, hogy volna köztetek, ki a beszéd alatt
fígyelmetíenkedett. De most nem hozok szégyent a
fejére kérdezőskődéssel. Elég, ha elgondolja, hogy e
szép vers nem illik reá. Száraz időben a harmat élteti
a növényeket. Ki nem ismeri közűletek a harmatot ?
ügy, te, Margit nem ismered ? Mikor egy hétig nyáron
nem esik eső, korán reggel nézd meg a virágot. Látsz
majd rajta ragyogó vizcseppét. az lesz a hármat. Esős
időben keressük a harmatot, J.? Harmat nélkül mi
történne a virággal? A tisztelendő tanítása nélkül
búsak, szomorúak lennének az emberek. Mihez hason­
líthatjuk a tisztelendő úr szép tanítását? Kell-e a
harmat a száraz időben ? A szomorkodó embereket ki
vigasztalja ? Figyeltetek ! Bezárt könyvvel hallgassátok
meg e szakasz tartalmát! A szószéken a tisztelendő
úr beszél. Mindenki csendesen hallgatja szép tanítását.
Szóról-szóra mondtam el a harmadik szakaszt, L. ?
Mit mondtam el most ? Ki mondja el a harmadik
szakasz tartalmát ?
Pár gyermek ismét elmondja a tartalmat.
Ismét nyissuk ki az olvasó könyvet! Melyik sza­
kaszt olvassuk most? Olvasd! Templom után mit
csinálnak a kis lányok? A templomból rendetlenül
jönnek ki a lányok ? Vájjon a felnőttek kiabálva jönnek
ki ? Hát a kis fiúk zajongva jöhetnek ki ? Ott hagyták
a virágot a kis lányok a templomban? Látjátok az
iskolába hozott virágot is haza kell vinni. Itt csak
szemét lesz az eldobott virágból. Most nézzetek a pad
alá! Ha elszórt virág, vagy papír van alattatok, vegyé­
tek fel! . . . Miért vettél fel valamit az ülés alól?
Kire gondoltak a templomból jövő kis lányok ? Látjátok,
gondolatban él a jó Isten a szivünkben. Álljon fel, ki
most Istenre gondol! Kézemelésre állnak fel a tanulók.
Tehát most is szivünkben van a jó isten. Boldog, ki
mindig Istenre gondol. (Legyintésre leülnek a gyermekek.)
Most mit kell elmondani? Ki tudná elmondani a
negyedik szakasz tartalmát.
Pár jelentkező tanuló akad, s az elmondja a
szakasz tartalmát.
Most figyeljétek könyveiteket! Én olvasom fel az
egész verset. (A tanító olvas).
C) Tanúlság levonása és alkalmazása. — Mit kell
a templomba vinni szivünkben? Mit csinálunk a temp­
lomban ? Ki tanít a templomban ? Üresen visszük haza
a templomból a szivünket? (A feltett kérdés után ke­
veset hallgatok és úgy feleltetek.) E versből mindnyá­
jan megtanúljátok, hogy kell istentiszteletre mennetek,
hogy kell ott viselkednetek és hogy kell onnan távoz­
notok.
.
d) Elmélyítés. Az osztály fennáílva egy szép
templomi éneket énekel.
é ^a a2 Hő engedi, párosával kivonulnak az
udvarra a tágulok, mintha templomba mennének; úgy
kerülnek be a terembe, mintha templomból jönnének

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS
III. Begyakorlás.
; Ez mit a kővetkező olvasási órán történik. Mikor
az egész olvasmány tartamára súly helyezendő. Ekkor
hágylható fel a vers könyv nélkül ís. De buzdításul
'{már: .ar is megkérdezhető, vájjon nem tudná-e elmonfdani valamelyik jobb tanuló.

Szabó Lajos.

IRODALOM
Az égi kötelék.
j

Romhányi Sándor nyug, fővárosi isk. igazgató , a közismert, pedagógiai író, a fenti cím
alatt '192 öldalra terjedő regényt írt a buda­
pesti élet forgatagából. Az író erősen markol
. beid a fővárosi élet változatosságaiba, hogy így
az cjlvasó közönségnek bemutassa a fővárosi
embér lelkivilágát, észjárását és a nagy társadalriji élethez alkalmazkodó készségét. Hely: szülje miatt — sajnos — a regény tartalmával
' bővebben nem foglalkozhatunk, annyit azonban
megiegyzünk, hogy a regény már címéről kö­
vetkeztetve is igen érdekes és nem köznapi
4 sajtótermék. A szerző 30 ezer K-ért bérmentve
í £s ajánlva küldi. (Budapest, X. Simor-u. 51).

ÍMár lapzártakor hozta a posta Alexyné
|Mayer Irén „Száz versecske" c. kötetét, amely
*A\ Magyar Jövő Nyomdaüzem kiadásában
(Miskolc) jelent meg. A csengő-bongó száz
versecske óvódás gyermekeknek íródott. Ugy
láts: ik, hogy az iró jól ismeri a gyermek lelki■világát, gondolkozás módját, vagyis a friss talajt,
•mebbe a nemes érzésnek finom magját csak
az i vatott kezek vethetik. A verses könyv ára
pengő, megrendelhető a Magyar Jövő r.-t.’nál Miskolcon.

S

Ugyancsak Szabó Lajos kenderesi ref.
’taníjó „Új Árpád ősi hon felett*' című füzetbe
foglalta a kormányzó úr Őfőméltóságához írt
^költeményeit, melyek világos fényt vetnek az
' ' honszeretetére. A honfoglaló Árpád és
író
, a kormányzó úr iránti szeretet és mély hódolat
•csili in ki a költemény minden egyes szavából.
; U történelem két hős alakjának és fővezérének
í lettét párhuzamba állítja, mint honszerzőkét.
(m. e.)

|

HÍREK
Jísz-Tlagykun-Szolnok vármegye jubi­
leuma. A vármegye 50 éves fennállása alkal­

mából szept. hó 4-én Szolnokon a vármegye­
háza dísztermében a törvény hatósági bizottság
díszgyűlést tartott Almássy Sándor agilis vár­
megyei főispán elnöklete alatt. A közgyűlés
fényét és magasztosságát a kormányzó úr Öföméltósága jelenléte emelte, kihez a díszgyülés
kezdetén a vármegye főispánja hazafias érzés­
től lángoló beszédet intézett, tolmácsolva a
vármegye közönségének hódolatát és mélyen
érző ragaszkodását. A díszgyűlés megnyitása
után a jubiláns évforduló emlékének megörökí­
tése és emlékezetessé tétele tárgyában Alexander
Imre, a nagy közszeretetben álló vármegyei
alispán impozáns előterjesztést és javaslatot tett
9 pontban foglalva, majd dr. Hegedűs Kálmán
törv. biz. tag hatalmas beszédet'tartott, melyben
a vármegye 50 éves történeti múltját gazdasági
és kulturális fejlődésében ismertette. A hatal­
mas beszéd mély tudásánál és klasszikus nyel­
vezeténél fogva méltán megérdemelné, hogy
néhány ezer példányban külön is kinyomassék
a községek és iskolák részére. A díszgyűlés
berekesztésével a törvényhatósági tagok és ven­
dégek lelkes óvációban részesítették a kormányzó
úr Őfőméltóságát távozásakor.
fa e.)
Kathollkus nagygyűlés Szolnokon. Impo­
záns és örökké emlékezetes ünnepet tartott
Szolnok város káth. társadalma szept. hó 7-ik
és 8-ik napján. A nagyszabású ünnep vezetője
dr. Hanauer A. István váci megyés püspök, ki
Horváth Győző kalocsai és Gossmann Ferenc
váci fsz. püspökök társaságában szept. hó 7-én
d. u. fél 4 órakor Szolnokra érkezett, hogy a
gazdag programmal előkészített nagygyűlést
megtartsa. Olt láttuk és tanításaikat meghall­
gattuk az egyházi vezéreken kívül a kiváló
államférfiaknak, tudósoknak és művészeknek, kik­
nek beszédei mély nyomokat hagytak a nagygyű­
lésen részt vett kath. hívek leikében. Hány, meg
hány közönyös lelkületű hívő felmelegítetten

távozott a gyűlés helyéről újabb erőt merítve
Istenéhez és a hitéhez való ragaszkodásra. A
hitetleneket és kevésbbé hívőket tespedésükből
csakis az ilyen nagy megmozdulások képesek
felrázni, melyek nemcsak külsejükben, hanem
belső tartalmuknál fogva is világos fényt vetnek
a hit, mint isteni sugallat varázsló erejére.
Csecsemőnap Szolnokon. Az Országos
Stefánia Szövetség szolnoki fiókja f. évi aug.
1-én fényesen sikerült csecsemőnapot rendezett
a városi anya- és csecsémővédő intézet javára.
A nagy ünnepség, melyen volt babakorzó,
babakiállitás, sétahangverseny, magyar vásár,
Óvodások szinjátéka, elemi iskolások tánca,
tornajáték stb. 17 millió koronát juttatott a
városi anya- és csecsemővédőintézetnek. Az
ünnepélyt Alexander Imréné alispánunk neje,
dr. Tóth Tamásné Szolnok polgármesterének
neje s dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő
rendezték.
Vasvári Pál születésének századik évu fordulóját kegyeletes ünnepség keretében ün-

J nepelte meg Szolnok város közönsége f. é.
julius hó 14-én, mikor d. e gyászisteni tisztelet
. volt a r. k. templomban, d. „u. 6 órakor a
városháza dísztermében volt az emlékünnepély,
melyen a szolnoki dalárdák egyesített kara
énekelte el a magyar Hiszekegyet Hörömpő
János polg. isk. tanár vezetése mellett, utána
Goór László v. tisztviselő szavalta el Rümy
Mihály: Vasvári emlékezete c. ódáját, majd
Nádor József, Robicsek Imre, Kormos Jenő és
Vigh Endre Haydn: Quartettjét adták elő,
mire dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő mon­
dotta el ünnepi beszédét, mely után ismét
vonós négyesben gyönyörködött a közönség.
Azután dr. Bacsinszky Vladimír nyug, államtit­
kár, a Vasvári orsz. bizottság, Kuszkó István a
Magyar Történelmi Muzeumegyesűlet, Simon
Lajos a Gárdonyi Társaság, dr. Krajnyák Gábor
a Vasvári Kör s Bodor Márton a Magyar Mun• kások Egyesülete nevében mondottak beszé­
deket, mire az ünnepély a Himnusz eléneklésével ért véget.
Szőlői értekezletek c. művemet 35.000
korona előleges beküldése ellenében dijmente-

13

sen küldöm a megrendelőknek. Fogl János pol­
gári fiúiskolái igazgató, Sopron.
Házasság- Vékony Giziké kúnszentmártoni
áll. iskolai tanítónő f. évi július hó 10-én .
Kunszentmártonban házasságot kötött Schmiedt i
J. Pál budapesti máv. felügyelővel. Gratulálunk! ?
Eljegyzés. Oreskó Dezső szolnoki kar- <
társunk Margit nevű leánya iparostanonciskolai
tanítónő jegyet váltott Horváth Kálmán debre­
ceni máv. tisztviselővel, őszintén gratulálunk!

Halálozás. Súlyos csapás érte egyik köz- ‘
szeretetben álló kartársunkat, Greczmájer Károly
igazgatótanitót, kinek édes apja, Greczmájer 3
János putnoki birtokos folyó hó 18-án 79 éves
korában meghalt. Enyhítse kartársunk lelki­
fájdalmát az Isten akaratában való megnyug­
váson kívül a mi őszinte részvétünk is..
Gyász. Sipos Orbán kir. tanácsos, a
J.-N.-K.-Szolnok vármegye első volt alispánja
f. évi július hó 12-én Homokszentlő incen, éle­
tének 92-ik évében az élők sorából csendesen
elköltözött. Mint volt kir. tanfelügyelő, lelkes
munkása volt a tanügynek. Sokszor nehéz és
több közpályát futott meg eredményes munkás­
ságában. A közigazgatás, a tanügy és a politika
ügyei kedvelt munkakört nyújtottak neki. Béke
poraira!
Tanév kezdetén. Két hónapi testi és
szellemi pihenés után újra z kinyíltak az iskolák
kapui s tanítók és növendékek ismét hozzá­
fognak a munkához. Sajnos, az elmúlt iskolai
év is szomorú volt a magyar népre, tehát a
magyar iskolára nézve is, mert a trianoni hatá­
rok máig is gyászkerétét képezik a nagy Magyar­
országot sirató csonka Magyarországnak. Ezen
nagyon szomorú jelenség dacára a magyar
tanítóság nem csüggedést, nem a helyzetbe
való beletörődést hirdet az iskolában, hanem
mint eddig, úgy ezután is reményt, munkaszeretetet s a boldogabb jövőben való hitet
plántálja a rábízott gyermeksereg szivébe, lei­
kébe. S bár a tanítók nap-nap után sokasodó
munkája ma sincs kellőleg honorálva, ennek
dacára az ő buzgalmuk nemcsak nem lohad,
de merjük állítani, hogy a rájuk bízott nehéz
feladatokat most is a szokott lelkiismeretességgel
fogják teljesíteni. Adja Isten, hogy a most megkezdett tanév munkáját teljes siker koronázza!

i
■'

3
es

14

NÉPMŰVELÉS

■Népművelési szervezések. Az iskolák állami iskolához, Szekeres Lajos állami tanitó
vezetőinek és tanítóinak figyelmét felhívjuk, Nagyatádról a törökszentmiklósi áll. iskolához,
.hogy az idei iskolánkivüli népművelési bizottság Szijjné Vaskó Erzsébet Hajduhadházáról a
szervező köriratait külön lenyomatban küldötte mezőtúri áll. iskolához, Zimányiné Marschalkó
jmeg^a községi elöljáróságoknak, mivel lapunk
Sarolta Hajdudorogról a jászárokszállási áll.
.megjelenését a szervezés sürgőssége miatt nem iskolához, Győrffiné Bánó Vilma Balmazújvá­
Várhatták meg.
rosról a nagykörűi áll. iskolához.
L
UJ cimbalom olcsón eladó. Ezen ügyben
A tankerületből áthelyeztettek: Simon
,<ellő -felvilágosítással szolgál a Népművelés László Cibakházáról a kispesti áll. iskolához,
szerkesztősége (Szolnok, Vásártéri áll. iskola). Csávolyszky Ilona Jászárokszállásról a gádorosi
Helyettesítéssel megbizattak: Lórencz áll. iskolához, Vitárius Endre Jászberényből a
4 Éva a nagykörűi áll. iskolánál, Hamzáné Ácsai nagyvázsonyi áll. iskolához, Racsak Matild
|4ária a jászladányi-tanyai áll. iskolánál, Peré- , Jászárokszállásról a hatvani áll. iskolához,
hyi Margit a nagykörűi áll. iskolánál, Nagy Csiilik Mihály Rákócifalváról a szegedi-tanyai
juha a mezőtúri tanyai áll iskolánál, Bukonics áll. iskolához, Neumeier Oszkár Jászárokszál­
Béla a dévaványai-sártói áll. iskolánál, Oldal lásról a hatvani áll. iskolához, Vécsei József
István a törökszentmiklósi tanyai, Nagy László Rákóczifalváról a szank-sárlási áll. iskolához,
á jászberényi tanyai és Dombai Jenő a déva- Fenyőné Haraszti Ilona Rákóczifalváról a hat­
fányaii küls. áll. iskolánál.
vani áll. iskolához, Borkölcs Sándor Tiszaföld'
A lamsegély. A vallás- és közokt. Mi­ várról a hajduhadházi áll. iskolához, Szijj Ferenc
niszteri úr újabban Jászdózsa községnek tanyai Törökszentmiklósról a cegléd-tanyai iskolához,
i^c. építkezésére 300 millió koronát, a karcagi Tóth József Szelevényről a kunágotai iskolához,
réf. is). épít. 90 milliót a nagykörü-csataszögi Kárpáti Elemér túrkevei áll. polg. isk. tanár
áll. isk, épít. 150 millió, segélyt és 50 millió
k^lcsöpt, a túrkevei áll. isk. épít. 800 milliót, Kiskőrösre áthelyeztetett és az ottani áll. polg.
a ^ánoshidai közs. iskolák épít. 600 millió se­ isk. igazgatásával bízatott meg. Továbbá Lachgélyt és 100 millió kölcsönt, a vezsenyi ref. mann Ilona jászberényi áll. ttónő a putnoki áll.
isj. é^jt. 250 millió segélyt, a közs. isk. épít­ iskolához helyeztetett át.
kezésére pedig 150 millió kölcsönt, a tiszaroffi
A tankerület területén áthelyeztettek:
telek-tanyai közs. isk. épít. 100 milliót és végűi
a karcagi ref. isk. építési kölcsön kifizetésére Németh Mária Jászberényből a szelevényi áll.
iskolához, Mogyorósi Károly Tiszasüly belterü­
66 millió segélyt engedélyezett.
letéről
a tiszasűlyi leányági áll. iskolához, Rész
| Uj polgári iskolák. A folyó tanévtől kezd®öieg Tiszaföldvár községben polg. fiúiskola József és Rész Józsefné Törökszentmiklósról a
ny^It meg. A szervezés keresztülvitelével és rákócifalvai áll. iskolához, Kósa Imre JászárokigÜzg. teendők ellátásával a kultuszminiszter úr szállás-belterületéről a négyszállási áll. iskolá­
Domokos Sándor polg. isk. igazgatót bízta meg. hoz, Fazekas Károly Jászberényből a szolnoki
Tijzaroffon pedig gazd. irányú továbbképző áll. iskolához, Geiszler Péter Kunszentmárton
tanyáról az ottani belterületi áll. iskolához,
isid szerveztetett.
Benyovszky Ida Nagykörűből a szolnoki és
Kinevezések. Állami gazd. szaktanítóvá
Czifra Sándor Rákócifalváról a szolnoki áll.
ler Teréz a fegyverneki és Gaál Teréz a iskolához.
jszáíiási önálló gazd. népiskolához nevezRendkívüli beosztásban a f tanévre
k kil
»
meghagyattak. Novothny Jenő áll. ig. tanitó
A tankerület területére helyeztettek:
a szolnoki polg. iskolánál, Végh Lajos áll. tanitó
Héózke Pál áll. ttó a diósgyőri vasgyári áll.
pedig a túrkevei áll. polg. iskolánál.
iskolától । a törökszentmiklósi áll. iskolához,
Teleki László állami tanitó a rákóczifalvai
Nyomatott Roth Dezső könyvnyomdájában Szolnokon.

!

XVIII. évfolyam.

Szolnok, 1926. évi október hó.

8. szám.

jAsz-nagykun-szolnok varmegyei

NÉPMŰVELÉS
A kir. tanfelügyelőség, a vármegyei tanítóegyesület s a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság

__________ ____________

hivatalos közlönye.

Hiadjá: Jász-nagyhun-Szolnoh nármegye Tanítóegyesülete.
Előfizetési árait:
Égési énre 60.000 n. — Egyes szám ara 6000 n.

FŐSZERKESZTŐ:

MAGYARY GYULA
FELELŐS SZERKESZTŐ -.

MÉHES ENDRE

A hősök szobránál.
Szolnok város közönsége a világháború­
ban elesett hősök emlékének állított szobor
leleplezési ünnepélyét október hó 10-én tartotta
meg.
Kegyelettel adóztunk mindannyian, amikor
a mélységes meghatottság érzete forró könnyeket
fakasztott szemeinkből, az oda zarándokolt sok
hadiárva, özvegy, szülő és testvér láttára.
Nem az impozáns ünnepély hangulatos
szózata adja ez alkalommal kezünkbe a tollat,
hanem a hősök véres küzdelmének a magas
égbe szállott cselekedete, mellyel igazolva lett
az — örökké — emlékezetes történelmi tény
és valóság,
A hősök lelkesedő hazafias buzgalma —
bár tragikus kimenetelében is — példával jár
elöl az új generáció nevelése terén; Alkalmat ad
nekünk oly nevelési munkakör összeállítására,
hogy a benne kijelölt végrehajtó eszközök irány­
adóul szolgáljanak a hazáért élni és halni tudó
enjberi készségnek kifejlesztésére.
De ezen emberi készségnek cselekvő hatása
csak úgy érvényesülhet impozáns történelmi
jellegben, ha az ember hívatásos önérzetében a
szív, a lélek nemes érzelmeit követi. Vagy más­
ként mondva: a hazafias erkölcsű .nevelésnek

legfőbb feltétele, hogy e példa állandóan kész­
tesse a jövő nemzedéket, mint leendő hősöket,
a nemzeti alkotásunk felismerésére! Mert igy
tanít bennünket erre az elesett hősök égbeszállt
példája is, mely számtalan változatosságaiban
állítja sorompóba a nemzet fiait a hitért és a

megjelenik havonként.
Előfizetést dtiak ős reklamációk Jánossá Pál
egyesületi pénztároshoz, a lap szellemi részére
Mzleménpek a szerkesztőseg Szolnok
(oásártért Iskola) elmére küldendők. néztrato_______
kát nem adunk írisszé.

hazáért élni tudó kötelességeire. Ebből önként
következtethetünk a magyar iskola feladait
illetőleg, a kor légkörében áramló kívánalmakra,
melyek nap-nap mellett újabb és újabb köntö­
sükben jelennek meg előttünk, hogy a meg­
követelt igényeiket kielégítsük. És ezen új
nemzeti eszmék, mint kultur kívánalmak, hódító
útjukban mindenütt testet öltenek és igy meg­
értésükben és megértetésükben a nevelési mun­
kának kiválóan bevált szolgálatot tehetnek, úgy
iskolában, mint iskolán kivül a tapasztalat nagy
mezején. A nevelői hivatásunkban tehát önként
olyan rendszernek kell kialakulnia, hogy a
tapasztalás nagy mezejére lépő ifjú nemzedék
annyi ■ erkölcsszellemi erővel felfegyverkezve
bírjon, amennyit megkövetel az elesett hősök
történelmi példája. Mert ahogy ők nem tévesz­
tették el tűzben — lángban és pokoli harcokban
tettrehivó kötelességeiket — úgy mi sem mulaszt­
hatjuk el nevelői munkásságunkban hőstetteiket
példaképül elővarázsolni és azokat a jövő nem­
zedékkel megértetni az emberi kötelesség szem­
pontjából akként, hogy e kötelesség tudata ön­
magával és a nemzettel szemben egyformán
érvényesüljön. Mig a kőbevésett művészi alkotású müvet nézzük, hogy a nemzeti akaraterő
szimbólumát tanulmányozzuk, önkénytelenül
hálaérzetnek esünk birtokába, a magyar test­
véreink honért öntött vérűkért.
Az elerötlenedett apa kezéből harcrakész
fia nem engedi a ka*d porbahullását, hanem
elszánt hősiesseggel magához ragadja azt, hogy
az apa hazafias munkájában nyomdokain
haladjon.

í b'

NÉPMŰVELÉS

ti Éa mi is hőseink nyomdokain haladunk és
pfeldájt kát magasztos hivatásunkban követjük,
u^y a haza és a nemzet sorsát a jövő generác&tól soha nem kell féltenünk. De akade a
igyar tanítóság közt egy is, ki nem úgy
élezne és cselekedne ? Van-e egyetlen egy
plída ’^rra, hogy a magyar tanítóság közül egy
is^bék tben és háborúban kivonta volna magát
aí hemzetépitő nagy munkából?
Erre még az ellenség sem felelhet igennel,
hát a magyar tanítót épp úgy láttuk a
pokoli harcokban vérét ontani testvér-hősökkel,
miét í hogy látjuk öt békében szellemi fegyverrel
hajcol ú a magyar igazságért: az integet

Magyi 'rofszágért.
A:z elesett magyar hősök iránt érzett hálá•jál

egy* osztály sem róhatja le úgy, mint a
a mindennapi munkájával, melynél hatal­
mat, erősebbet és tökéletesebbet a haza
állítása szempontjából nem ismerünk.
h t|östestvéreink! kérjük égbeszállt leikeiteket,
’ töltse meg sziveinket munkaszeretettel és szellerúeteljt ihletével! Segítsen bennünket abban, hogy
. forrón., szeretett hazánk feltámadási ünnepélyét
5 rhielötfb ülje meg az elárvult nemzet. Mindenben
ik benneteket!
(m. e.)
tahitó

Az egyke elleni küzdelem.
jírta: j 7r, 5óShBÖy József ny. kir. járásbiró, volt
_ .
iskolaigazgató.

j
Az erfcölcsvédeíemnek nemcsak az a hivatása,
shogy e^yes társadalmi betegségekre, szélesebb rétegek­
ében élt :rjedt erkölcsi hibákra rámutasson, azok kelet,
j|k«ésé4efc és elterjedésének okait felkutassa és meg.Tállapits i; hanem az is, hogy rámutasson azokra a
jmódozatokra és megjelölje azokat az eszközöket is,
jamelyek utján ezek a bajok orvosolhatók, ezek az
<erkölcs hibák a társadalom életéből kiküszöbölhetők.
V>gyis!l az erkőlcsvédelmi politikának meg kell szabnia
^.társadalmi betegségek elleni védekezés módjait, irányát
is és j4 orvos módjára a diagnózis megállapítása után
meg kflí állapítania a prognózist is. így kell ennek
lennie az egykével szemben is,
.
Abban a pillanatban, amikor megállapítottuk azo­
kat az jokokat, amelyek az egyke keletkezését és el­
terjedését előidézik; adva van az egyke elleni küzdelem

módja is. Egyszerűen el kell távolítani az egyéni és a
társadalmi életből az egyke keletkezését és terjedését
előidéző okokat és megszűnik, eltűnik, kihal a családi
és a társadalmi élet keretéből maga az egyke ís.
Csakhogy úgy vagyunk ám az egykével szemben
is, mint a legtöbb ragadós, járványszerűen terjedő tár­
sadalmi betegséggel, erkölcsi hibával, hogy tudni illik
sokkal könnyebb az orvoslás, a védekezés, a leküzdés
-módját megállapitani, mint azokat végrehajtani. Az
egyke elleni védekezés, az egykének intenzivebb üldö­
zése is nem annyira a mód megállapításától, mint in­
kább az akció végrehajtásától függ. Csakis ha az államhatalmat kezelő faktorok s a társadalom egy egységes
akció .keretében összefognak, egységes és energikus in­
tézkedéseket tesznek; ha az összes arra hivatott ténye­
zők át vannak hatva az egyke elleni védekezés sürgős
szükségétől: remélhető a teljes siker is?
Az egyke elleni küzdelem tehát részint állami,
részint társadalmi feladatot képez. Törvényhozási és
közigazgatási intézkedésekre; helyes céltudatos nevelés­
ügyi reformokra; tervszerű sajtó- és társadalmi agitácíóra; okos, körültekintő, áldozatkész gazdasági rend­
szerváltozásra van szükség, ha az egykét, ezt a faj­
sorvasztó társadalmi betegséget a társadalom testéből
kipusztitani akarjuk.
Az egyke elleni küzdelemben azonban nagy,
felette nagy tapintatra van szükség. Az erőszak ennél
eredményre nem vezet, sőt talán ellenkező hatást szülve,
az egyke még nagyobb mérvű elterjedését eredményezné.
Dacára annak, hogy az erkőlcsvédelmi politika az
egykét felette veszedelmes erkölcsi hibátiak, fajfenntar­
táselleni bűnnek tartja; azért még sem lehet az egykét
a jogi norma értelmében vett büntetendő cselekmény­
nek, bűntettnek, vétségnek, kihágásnak minősíteni és
nem lehet ellene jogszabályban tiltó rendelkezést felállí­
tani és büntetéssel sújtani. Nem pedig azért, mert az
esetek túlnyomó nagy részében a cselekmény elköve­
tését megállapitani, bebizonyítani nem lehet. A család
szentélyét a bízonyításfelvételtöl kímélni kell, e nélkül
pedig a bűnvádi üldözés csakis a terhelt beismerésére
támaszkodhatnék
Mert maga az a tény, az a külső látszat, .
hogy a házastársaknak nincs gyermeke, vagy csak egy
gyermekűk van, még nem bizonyítja azt, hogy a
házastársak önmegtartóztató életmódot folytatnak, hogy
a fajfenntartási bűnt szándékosan elkövették. Jelenté­
keny azon házastársak száma is, akik közül a férfi
vagy a nő, vagy mind a kettő szervezetében rejlő
motivumok az okai a gyermektelen állapotnak, vagy
az egy gyermek megléte utáni meddőségnek. Az esetek
egy bizonyos hányadában tehát ártatlan emberpárok
szenvednének, ha a bűntető jogi norma csupán a külső
látszat után tiltó rendelkezésével üldözné az egykét.
Ezt pedig az erkőlcsvédelmi politika nem_engedheti meg.

NÉPMŰVELÉS A
----------------------------Az erkőlcsvédelmi politika az államhatalomtól
nem is azt várja, hogy büntető törvénykönyvbe iktassa
az egyke üldözését; hogy tiltó rendszabállyal véde­
kezzék az egyke ellen. Az erkőlcsvédelmi politika első
sorban csakis azt igényli, csakis azt kivánja, azt köve­
teli az államhatalomtól, hogy közigazgatási úton a
legteljesebb energiával gátolja meg az önmegtartózta­
táshoz használni szokott óvszerek szabad gyártását és
szabad forgalomba hozatalát, súlyosbítsa a magzatelhajtás
* bűncselekményére vonatkozó büntető rendelkezéseket,
szigorúan ellenőriztesse a lelketlen angyalcsínálók ma­
chinációit. Szigorú rendelettel esetleg monopolizálja az
óvszerek gyártását és még szigorúbban ellenőriztesse
azt, hogy azok csakis betegek részére és csakis hatósági
orvos rendelvényére, csakis a gyógyszertárak által
szolgáltassanak ki.
Az erkőlcsvédelmi politika .igenis a?t kivánja,
követeli, hogyha már az egykét jogi értelemben vett
büntetendő cselekménynek minősíteni nem lehet, az
államhatalom törvényhozása vétségnek, sőt ha lehet
bűntettnek minősítse azoknak a cselekményét, akik
hatósági engedély nélkül óvszert készítenek, vagy azt
forgalomba hozzák; avagy akik ilyen óvszer gyártására
vagy forgalomba hozatalára hatósági engedéllyel bírnak
ugyan, de azt hatósági orvos rendelvénye nélkül egész­
séges embereknek is kiszolgáltatják. E bűncselekmény
üldözését aztán a kir. bíróságok hatáskörébe kell utalni
és a bűncselekményt fogházzal, esetleg börtönbüntetéssel
kellene sújtani a hivatalvesztés és a politikai jogok
felfüggesztésének kimondásával. Ki kellene mondani a
jogszabályban azt is, hogy e büntetés végrehajtása fel
nem függeszthető és az elitéit bizonyos időre hivatása
gyakorlásától is el volna tiltandó. Ilyen energikus rend­
szabályok mellett, ha az egykét kiirtani talán nem is
lehetne, de eseteinek számát igenis csökkenteni lehetneÁmde az erkőlcsvédelmi politika az egyke ellen
küzdelemnél egyebet is vár az államhatalomtól. Azt,
hogy az államhatalom működjék közre az egyke kelet­
kezését és terjedését előidéző gazdasági okok meg­
szűntetése érdekében is. Hiszen neki áll ez leginkább
módjában, hatalmában, lévén a gazdasági élet irányi­
tója, vezérlője. Az óvszerek, használatának energikus
meggátlása az egykére irányuló szándékot bénítaná
meg; az egyke keletkezését és terjedését előidéző gaz­
dasági okok megszüntetése pedig az egykére vezető
szükséget, a kényszerítő körülményeket,
,
Az államhatalmat kezelő faktorok nagy lökést
adnának az egyke elleni küzdelemnek, ha intézménye­
sen, jogszabály útján, rendszeres kedvezményekben ré­
szesítenék a családi szaporulatot; — ha úgy a jogi,
mint az anyagi és erkölcsi előnyöket a családi szapo­
rulatra alapítanák.
Azokat a kedvezményeket, amelyekben az állam
a szapora családokat részesíthetné, az erkőlcsvédelmi

i
4

3

politika érdekében a következőkben csoportosítjuk: Ugy
a községi, mint a városi, vármegyei, országgyűlési váíaszlói jog a családi szaporulatnak kedvezzen. Tekintet
nélkül minden minősítési kellékre szavazati joguk le­
gyen azoknak a házastársaknak, akiknek három gyer­
mekük van; ellenben a gyermektelen és egy gyermek­
kel bíró házastársaknak és bizonyos korhatárt megha­
ladó nőtlen embereknek és hajadonoknak a cenzúra
szigorítandó. Állami és általában közhivatali állások
elnyerésénél, valamint az áthelyezéseknél törvényes
előnyben volnának részesitendők azok, akiknek az összes
pályázók közűi a legtöbb gyermekűk van. Az adó
progresszivitás alapja a családi szaporulat legyen. Minél
több gyermeke van az adózónak, annál kisebb százalék
szerint fizesse adóját; — sőt a tiz és ennél több gyer­
mekkel bíró házastársak adómentességget élvezzenek.
Rendkívüli kedvező hatással volt és van a családi
szaporulatra a nálunk néhány éwelezelőtt (Í9Í2) beve­
zetett családi pótlék. Kivánatos volna törvényhozásilag
ennek bevezetését a magánvállalatokra is kötelezővé
tenni, még pedig úgy, hogy ne csak hivatalnokaiknak,
hivataínoknöiknek, de minden alkalmazottjaiknak, tehát
bizonyos szolgálati idő múlva a munkásaiknak ís köte­
lesek legyenek azt biztosítani. Feltétlen szükséges volna
a nőtlenségi adó behozatala is. Minden agglegény éle­
tének 40-ik évétől kezdve súlyos nőtlenségi adót fizes­
sen’. Ehhez hasonló — de másnevű — adót fizessenek
a gyermektelen és egy gyermekű házaspárok is. A
közép, — a felső és a szakoktatás terén is kedvez1ményben volnának részesitendők a szapora családok.
Azon családfők gyermekei, akiknek legalább öt gyer­
mekük van, fél; — akiknek nyolc és ennél is több
gyermekűk van teljes tandíjmentességben volnának ré­
szesitendők, tekintet nélkül tanulási előmenetelükre, de
mégis tekintettel vagyoni viszonyaikra. Az elemi okta­
tásnak — a tankötelezettségi kényszer folytán — amúgy
is ígyenesnek kell lennie.
Azután áldásos hatása lenne annak is, ha az
állam törvényhozása jogi szabályokat alkotna, a kö­
tött birtokok felszabadítására, ha másként nem, ha a
tulajdon szentségét érinteni nem akarná az őrőkbérletek
létesítésének kőtelezővé tételével a kötött birtokokon
Nagyban elősigitené az állam az egyke elleni küzdelmet
a nagyarányú telepítési akció megindításával; az államsegélyes tehermentesítés és az állami biztosítás keresz­
tülvitelével, a földreform gyors végrehajtásával is. Mint
már mondottuk, kivánatos lenne az angyalcsínálók
energikusabb üldözése ís. E tákintetben kivánatos lenne
a csendörség és rendőrség nyomozási hatáskörének a
kiszélesítése, kiterjesztése, az orvosrendőri vizsgálás kö­
telező tétele, mert ma gyanús esetben a csendőr és a
rendőr feljelentés és tettenérés esetein kívül még- csak
nem is nyomozhat, noha nagyon jól tudjuk, hogy
abortusir miatt fekszik a nő betegágyban.

-4

NÉPMŰVELÉS

i Pa az állam mindezeket a kedvezményeket meg
akiknek testi és szellemi gondozása; — erkölcsös, jeladta a családnak, megszünteti egyikét azon mentségek- lemes-nevelése legszebb hivatásuk lesz és akiknek fej­
nef, azon ürügyeknek, amelyeket a gyermektelen csa- lődésében, erkölcsi és szellemi haladásában majd nagy
s2°ktak önmegtartóztató életmódjuk okáúl fel- örömük telik. A helyes irányú társadalmi nevelésnek
holni. Ezekkel a kedvezésekkel az állam elhárítja azo- át kell
alakítani az igényeket is, hogy az egyéni, főleg
kai a nehézségeket, amelyek a családi szaporulat útját ■ a férfi
pénzért vásárolt külvilági örömök helyett a
álljík és készségessé teszi a házaspároknak a jogfenn- családi
örömök után vágyjon. Ha a társadalom megtarjási kötelességük' teljesítését. Ezekkel a kedvezmé- ' teszt a kötelességét és pedig igy teszi meg. akkor az
nyjkkel az állam az egykét megfosztja gazdasági tö- egyke íassankint kihal, elpusztul.
relávés jellegétől és azontúl tisztán erkölcstelen csele-,
kelet lesz az. Ezekkel a kedvezésekkel az állam kihúzná
az tegyke méregfogát s a további akciót nyugodtan rábizjpatja a társadalomfa.
; Mert az egyke elleni küzdelem teljes sikerű csakis
; egyj intenzív, egységes, széles keretekben mozgó, nagyf sz4ású társadalmi akció segélyével lehet. Ha a társa' dalpm minden tényezője — áthatva az egyke elleni
az új tantervről.
küzdelem sürgős szükségétől — a fajfenntartás, a fajer^rtés szolgálatába szegődik. Ha minden faktor: a
Az új tantervröl, erről a nagyon aktuális problé­
kormány, a közigazgatás, a kultúra, a sajtó, mind-mind
máról, leszek bátor az alábbiakban röviden megemlékezni :
, fajjlpoiitíkát folytat. Ha az iskola és a templom, a
Az új tanterv értéke, hogy általa teljesült az a
tudomány, az irodalom, a művészet és a sajtó m’indrégen várt és emlegetett közóhaj, mely szerint az iskolát
mtdd a fajszeretet kultuszát ápolja, terjeszti. Ha a köz
az élethez igyekezzünk közelebb vinni és életet igye­
szellem átalakul és^a köztudatba megy át az, hogy a
kezzünk belevinni az iskolába Ezt végrehajtja az által,
fa; gyarapodása, erősödése, terjeszkedése, hatalmának
hogy, a beszéd- és értelemgyakorlatokat egészen a
nőkedese függ az intenzív és egységes egyke elleni
negyedik osztályig, mint külön anyagcsoportot bőséges
küzdelemtől. Ha köztudatba megy át az, hogy az egyke
ismeretkörrel beállítja az óratervembe. Vagyis az ismere­
mellett irredentizmusról szó sem lehet, mert az egyke
tek alapját, zömét beszélgetés alakjában, az élőbeszéd
^ehetetlenné tesz minden erőkifejtést, minden faji megútján kívánja taníttatni. A beszéd már magában véve
* m umCrt ÍZ egYke elIensé?e a2 irredentizmus- sok közvetlenségre ad alkalmat. A száraz könyvtanulás
naH Ha minden felnőtt férfi és nő lelkét áthatja az a fölött óriási előnye a közvetlenség, elevenség. Az élő­
| köt|ességérzet, mellyel fajának tartozik. Szóval, ha a
beszed áltál a kapcsolás, az élettel való minden vonat­
I 'e^Tallsabb értelemben vett íajszerétet hevíti a társa- kozás azonnal, élénk elevenséggel - megvalósítható.
1 dalc^i .minden rétegét, minden tagját. Akkor lesz az
Érzelmek, indulatok is szemléltethetők azonnal, ami
egy^e elleni küzdelem intenzív, sikeres és eredményes
erkölcsnemesítö és kedélynevelö. a száraz könyvtanu­
I
[ E tekintetben a tanítói karra is fontos és nemes lással szemben.
hivatás var. Az egész nevelési rendszernek át kell ala­
Értéke továbbá az új tantervnek, hogy a beszéd­
kulja. Az erkölcsi nevelés legfőbb célja, hivatása az
legyen, hogy már a fejlődő, zsenge, fogékony gyer­ es ertelemgyakorlatok a magyarnyelvi tárgykörbe vannak
feíveve Azért történt ez, mert a tiszta, szép élőbeszéd-,
mek leiekbe a fajszeretet erényét oltsa be kítőrülhetdél a legtökéletesebben, legszebben lehet szemléltetni,
lenúl, soha nem múló intenzitással. Olyan intenzitással,
érzékeltetni a nyelv szépségét és ezáltal a szóbeli fogal­
hogjf mar a gyermek tudja, érezze azt, hogy a faj
egyéde-; — büszke is legyen fajára, fajának erényeire; mazás is mintaszerűen gyakorolható, de másrészt a
. .. .
.
’
beszéd- és értelemgyakorlatok tárgykörében szókincseket
lelkében’ már ke korban
* erezzen a vagy
erősíé
í
«
: fajának nyelvi alakzatokat, fogalmakat
’
nyújthatunk, tehát
i
|
hatalmassá tételének érdekében szol|galn| azt^ elősegíteni, érette dolgozni, fáradni áldozni. anyagot nyújtunk a beszédre, a nyelv gyakorlására.
i
:A fajszeretet kultuszán kívül az erkölcsi neveíés- A beszed- és értelemgyakorlat az új tanterv szerint
megszűnt puszta alaki kiképzés lenni. Tartalmat nyert
gyermekszeretet, kultuszát is kell ápolnia. A
|eán|nevelésnek főleg erre kell törekednie. A leányt, az elet összes ismereteivel és erkölcsi mozzanataival.
Es ez természetes is, mert hogy magunkat kitudjuk
ininti leendő anyát elő kell készíteni hivatására
. .
'
' —*““skiiuojuk

’
i
j
i
|
í
|

PEDAGÓGIA

Néhány szó

|.edlényt! a nőnevelés, ha úgy nevelné a leányok.!
S
boldo?okká tes2i « a tudat,
|^y majdan anyákká válnak,

gyermekeik lesznek,

asálUI I,tŐ“lebb
minden a gyermekből és^ Xmlk^kőX’^
mdul ki, amely fokozatosan folytatódik, közben bővülve

NÉPMŰVELÉS
mint Mo^dóssy mondja: „Tágul az ismeretkör a szülő­
földről annak környékére, onnan a megyére, majd a
hazai viszonyok ismeret körére és így tovább."
Ez a beosztás a legtermészetesebb, tehát lég
közelebb van az élethez. Általában az új tanterv az
ismereteket az egyénhez és az egyén környezetéhez
való viszony szempontjából tárgyalja. A külföldi isme­
retkört ís a hazai viszonyokkal való vonatkozásban
kívánja tárgyaltatni. Tehát tárgyalása nem elvont
természetű, az ismereteket nem önmagukban, minden
kapcsolat nélkül akarja taníttatni, hanem az egyén,
továbbá a nemzeti érdek és érték szempontjából.

Értéke továbbá az új tantervnefc az a határozott
célzata, hogy az elemi iskola minden osztályában, tehát
minden fokon az élet minden ismereteit, tehát az összes
ismereteket rendeli tárgyalni, természetesen a gyermek
értelmének, szellemi színvonalának figyelembe vételével.
Igazi építés ez, a legalsó fundamentumon kezdve,
fokozatosan megszakítás nélkül, mert hiszen a IIJ. és
IV. osztály beszéd- és érteíemgyakorlat anyaga szépen
áthidalja azt az űrt, ami volt a régi tantervben a legalsó
és a legfelső osztályok anyagai között. Minden fokon
az egész élettel való kapcsolást kívánja keresztül vinni,
mert minden fokon az élet minden mozzanata, minden
szempontja a lehetőséghez képest tárgyalandó.- Pl. egy
téma, egy-egy kérdés egészen kimerítendő úgy, hogy
amennyire lehet, a kapcsolást teljes mértékben keresz­
tül kell vinni. Röviden kifejezve, az új tanterv az
egységes nemzeti műveltséget kívánja nyújtani s ezt
már a legaísófokon az első osztály anyagában kidol­
gozza és egészen betetőzi a negyedik osztályban..

5

átánjárásra is pl. a helyi vonatkozású ismeretek elsajátí­
tása érdekében.

Az új tanterv módot nyújt arra, hogy pl. a magyar­
nyelvi tárgykörben a grammatizálás helyett az élő­
beszéd útján gyakoroltassák a magyar nyelv és ennek
folytatása, kiegészítése legyen a .fogalmazás. Az új
tanterv szerint „a magyar nyelv tanításának gerince a
beszéd és a fogalmazás", mely két tárgy egyvonalban
fekszik,«mely a nevelés célja felé mutat" mondja
Quint József.
Azzal, hogy pl. a történelmi anyagot már a
II. osztályban érzékelteti (a község múltja) továbbá
aZzál, hogy az olvasás anyagánál a íegnemzetíbb költők
, költeményeit írja elő, az a határozott célzata, hogy a
nemzeti irányt helyezi előtérbe, ezt ' valósággal meg­
szabja, előírja. De nemcsak arra alkalmas, hogy a
hazafias, vallásos és erkölcsös élet ápolását mozdítja
elő, hanem arra is, hogy ezeket az érzelmeket fel is
keltse és kiváltsa. Történelmi anyagával és mindent
mzgyar szempontból való tárgyalásával teljes nemzeti
tartalmat ad a léleknek, magyar műveltséget nyújt.
Nagyobb tere nyílik az új tanterv útján a szemlél­
tetésnek. A beszéd ért. gyakorlat négy osztályra való
kiterjesztése által, mely módszer a legélénkebb módja
a^ iskola élethez való kapcsolásának.
Ugyancsak az iskolának az élethez való közelebb
vitelét jelenti az is, hogy a sétát és kirándulást beállítja,
mint elvégzendő és teljesítendő anyagot a beszéd és
ért. gyakorlatok közé.

Hogy az . új tahterv a IV. osztályos beszéd- és
értelemgyakorlat anyagával már egységes befejezett
egészet kíván nyújtani, az szerintem nemcsak azért
van, hogy a IV. osztály elvégzése után a gyermekek­
nek az iskolától való nagymérvű elmaradására számit,
hanem azért is, hogy talán azzal ■ a jövendő nyolc
osztályú elemi iskola alsó tagozatát ilyen kerekded
egésszel akarja befejeztetni.

Nagy értéke az új tantervnek, hogy egészen
szakítani kíván a Herbert-féle indivíduálízmussal és
intelíektuálizmussal és azt a legújabb nevelési irányt *
követi, amely nem észembert, hanem egész embert akar
nevelni, kiben test és lélek nemes harmóniában van
kifejlődve. Mint Quint József mondja: „az -új tanterv
igazi értékeket jelöl meg célnak: a vallást, erkölcsöt,
hazafiságot, értelmességet. Hitvallást tesz az idealizmus
mellett, mely a nemes célt tekinti lényegnek, az anya-,
got csak eszköznek."

Az új tanterv a többi anyag, a több ismeret és
igy a több tudás mellett az életet jobban kidomborítja,
tért, módot, lehetőséget nyújt az intenzivebb életre
nevelésre, erkölcsi és nemzeti nevelésre. Az anyag* oly
széleskörű, hogy szinte az összes tudományágakat fel­
öleli, természetesen az elemi fokon. Nagy műveltségű
és széles látókör kell a tanításához. Egyes ismeretágak
a négyévfolyamú tanítóképzők tantervi anyagában nem
ís szerepeltek, tehát a régebbi tanitó generáció a képezdékben nem is tanulhatta azokat. Tehát e tekintetben
a tanítóknak vagy intézményes továbbképzésre vagy
önképzésre, széleskörű olvasottságra lenne szükségük.
A sokoldalú ismeretnyújtás sikere érdekében a tanítók­
nak szükségük van azonkívül tapasztalat gyűjtésre,

Hátrányai az új tantervnek: í-ször az élőbeszéd
előtérbe való helyezése által megnehezíti a tanitó mun­
káját, mert ismereteket közölni és nevelni élőbeszéd
útján sokkal nehezebb, mint könyvből leckét feladni és
kikérdezni. 2-szor ha a gyermek mulaszt, mulasztása
szinte pótolhatatlan, mert az élő beszédet nem hallotta,
könyvből pedig nem pótolhatja, a tanítással pedig
haladni kell. 3-szor ha a tanító nem jó előadó, nincs
aki a beszéd művészetével eredményesen átplántálja
az ismereteket. 4-szer ha a tanító szabadságon van,
helyettese nem tud kellő pontossággal tájékozódni az
elvégzett anyagról. Ép így van, ha a helyettestől kell
átvenni az osztályt a szabadság lejárta után. 5-szőj
az anyag ismétlése is meg van nehezítve. 6-szor a

6

NÉPMŰVELÉS

^gyenge vagy felületes tanító munkája itt még sokkal
{jobban mutatkozik. 7-szer az élőbeszéd anyagát a gyer;meknek otthon nincs módjában átismételni és a szülök|nek sincs alkalmuk azt a gyermektől számonkérni és
ezzel az iskolának segíteni. 8-szor a magánúton való
i készülést ís megnehezíti az új tanterv.
A fenti nehézségeken talán lehetne némileg segipeni azáltal, uogy
hogy a Könyv
könyv nasznaiata
használata megengedtetnék,
, - pu,
.de amellett a módszer az új tanterv szellemében lehetne
• jintenziv és az élőbeszéd módszere.
,
Javaslatom általában még az, hogy tartsuk szem
lelett mindig a tanterv egyetemes célját és* ebbe a
főcélba kapcsoljuk és illesszük bele a részletcélokat
l^y* hogy ezek a részletcélok, mindig teljes harmóniá­
ban álljanak az egyetemes céljai abba mintegy bele­
olvadjanak. Döntsük le az egyes tudományágak válasz­
falait, ne a tudományt tanítsuk, hanem á gyermeket
neveljük s oktassuk a tudomány eszközeivel. Egységes
nevelést nyújtsunk. A fő cél legyen mindig, a tanitás
. minden részleténél, minden mozzanatánál, minden leg­
kisebb célkitűzésnél, ne a tárgy tanitás, hanem az

imberművelés.

1

NÉPMŰVELÉS

A szórakozási hajlam túlzott
kifejlődése növendékeinknek
Irta: OÖndÖS JÓZSef áll. polg. isk. tanár.
(Folytatás és befejezés.)
A léha életet, a könnyen élést mutatják igen
gyakran a filmek hősei, kik vagy semmit, vagy nagyon
keveset dolgoznak s gonosz mivoítuk dacára is köztisz­
teletben állanak éi pazarul élnek. A gyermeki lélekben
feltámad a nagy önbizalom, kis dolgot megkísérel s ha
ez sikerül, önbizalma fokozódik, a siker elvakitja s
már csak alkalom kell és halad a lejtőn; az izgalom,
a kalandvágy űzi, hajtja a bűn felé. És tapasztalhatjuk
az eredményt; korunk gyermeke hazudik, üt, szúr és
lop. Nemeiéi az iskola eredménytelenségétől, hiszen
könnyebb lopni, rabolni, mint dolgozni, nem fél az
élettől, mert látta, hogy az élet bármely helyzetét ügye­
sen megjátszotta a filmhős. Pedig az élet tudvalevéíeg
nem játék.
,

A kötelező fiímeíőadásokon kivül lehetőleg ne
engedjük gyermekünket moziba, vagy ha mégis elen­
gedjük, csakis oly filmet nézessünk velük, amelyeket
mi ismerünk és abban megállapítottuk a jóravaíó ne­
velő értékét.
-

Javaslom továbbá a készítendő utasításban az
ijrt'edentrzmusnak az anyag egész vonalán való kidol­
gozását azzal a hozzáadással, hogy a legszebb és íeg,nat^masabb irredentizmus a nemzet javára irányozott
céltudatos de kitartó munka. Részletesen, az egész
Mert szerény véleményem szerint csak azon gyer­
Ínterv anyagának minden legkisebb részleténél kidolmekek maradnak romlatlanok, akik a bűn izgatását
>zni javaslom a készítendő utasításban azt, hogy
nem ismerik s annak csábitó varázsától nem jöhettek
miként történjék a vallásos, erkölcsös és nemzeti irányú
lázba, mert a baj után ^már késő a bánat. — Csaknem
mozzanatok belevésése az új tantervbe, illetve anyagá­
ugyanezeket Írhatnám a szinelőadásokróí ís. Hajdan a
rak tanításába.
színpad kizárólag magyar nyelvünk szolgálatában állott,
Fontos, hogy az erkölcsről minél kevesebbet beszél­
azután hazafias és erkölcsi nevelöértékkel bírt, úgy,
jünk, erről ne szabályokat tanítsunk, hanem példákkal,
hogy a színházlátogató közönség lélekben megerősödve
fipdaadással, jeles irodalmi müvek vagy tanulságos
lepett ki a hajdani színház épületéből: hasznot, okulást
történelmi események tartalmának bemutatásával annál
vivén magával az előadásról. Ma már ez is megválto­
többet érzékeltessünk. Mútasson rá a kiadandó utasitás
zott. A mélységekben szántó klasszikus darabok, ame­
arra,/hogy hol," mely részleteknél aíkalmaztassék mint
lyek a lélek legnemesebb problémáit hozzák színre, —
niódszeres eljárás, a filmoktatás és a tanulmányi kiráncsak ritkán kerülnek műsorra. Vannak ezután értékes
dúlás. Végül a kiadandó utasitás legyen minden rész­
letre „ kiterjedő, hogy a tanitónak kellő tájékozódása modern darabok ís eredetiek és fordítottak, amelyek
a modern élet vívódását az egyén és társadalom üt
űt-­
légyen, de azért is, hogy, annak alapján a tanítói munka
közőpontjait világítják meg s a közvéleményt egy em­
iái ellenőrizhető legyen. Osztatlan iskolánál a munkát
beribb, igazságosabb ítéletre késztetik. De az ilynemű
nagyon megkönnyíti és kell, hogy megkönnyítse a jó
forrongó kérdések a kiforratlan lelkek elé nem valók.
sj a beszédértelem’ anyagának megfelelő olvasókönyv,
A drámák hangsúlyhordozása erősebb, mtnt a valóságé
m.ely legalább enyhíti a fáradságos munkát s időt is
es bizony az életet még nem ismerő könnyen a téves
takarítunk vele. Ugyan ebből a szempontból értékes
oiiztatlan iskoláknál a jó számtani példatár is, hogy a rokonszenv légkörébe jut. Ekkor pedig bomlasztó mun­
csendes foglalkozás kiosztásánál ne kelljen időt tölteni kát vegez a néző lelkében, főkép az ifjú lélekben, aki­
nél semmi élettapasztalat sem ellensúlyozza a dráma
a feladandó példának a táblára való felírásával.
izgató erejét. És végül vannak oly darabok — mosta­
Dr. Kovács János. nában főleg olyanok, - melyek csak szórakozást nyúj­
tanak leginkább azzal, hogy az érzékiséget a Színpadon
tobzódtatják. Ez árt legjobban a fejlődő szervezetnek
-és léleknek. Legjobb, ha egy jódarabba maga megy a

s’űíő a gyermekkel s a színpad egyoldalú tendenciáját komoly munkáséletre akarjuk növendékeinket alkal­
a maga józan, őszinte igaz élettapasztalatával Jkiegésziti. massá tenni.
Leginkább ajánlatos azonban az iskola segítségét
A szülők és tanítók eredményes nevelését jaz
igénybe venni. A tanitó ismeri a darabokat s vissza mutatja meg, ha a gyermek előtt nem a játék les£ a
fogja tartani a tanúlót a neki nem való színmüvek legfontosabb, hanem a munka. Ezt kell lelkiismeget
nézésétől, viszont megállapítja azt ís, mely darabok al­ kérdésévé tennünk De ne az legyen a főcélónk, hogy
kalmasak a növendék jellembeli, hazafias és^ erkölcsi ezt a gyermek kiforratlan Ítélőképességével beláttassiík,
okúlásához.
■ hanem a tanitóknak s a szülőknek kell következetes
Nagy kedvük van a gyermekeknek a felnőttek eljárásukkal, szeretetükkel, tekintélyűkkel s parancsdkszórakozásaiban résztvenni; ettől pedig feltétlen el kell kai odahatni, hogy a gyermek a feladatának
feladatának az jí ő
őket különíteni. Felnőttek mulatozása, ivás, tánc s az munkájának elvégzését épp oh természetes, szüfcségalkoholokozta mámor természetellenes megnyilatkozá­ szerű valaminek tekintse, mint/
sait ne .ismerje meg a gyermek időelőtt Bálba, nyilvá­ mosakodást, no meg a játékot.
nos szórakozóhelyekre vinni, vagy engedni á gyermeket
a legnagyobb bűn a felnőttek részéről.
A szabadban való játékot is túlzásba viszik a
gyermekek irányítás nélkül, teljes szabadságuk tudatá­
ban. A kimerülésig ugrálni, futni, biciklizni, nemhogy
nem hasznos, de egyenesen káros a szívre s az izmokra
egyaránt. S ha még számításba vesszük, hogy ezután
gyűlés.
a gyermek vizet kíván és iszik, a legkomolyabb be­
A Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanítóegyesületé­
tegségek származhatnak ebből.
A mérsékelt testedzés kiváló hatását nem kell nek választmánya okt. hó 2án gyűlést tartott Keszt­
talán kiemelnem, hiszen iskolaszerűén végezzük a helyi István elnőklése alatt. A választmány előbb, mint
tornát és sportot, de az egyoldalúság káros hatására ki a Tanítói Otthon igazgatósága, behatóan foglalkozott
a Szolnok városában felállítandó internátus ügyével,
kell térnem.
A mi gyermekeink futnak, rúgnak. A football tekintve azt, hogy a tanitóegyesületet már - évek óta
őrületté vált növendékeinknél s a szelíd gyermeki[ foglalkoztatja ezen kérdés. A hosszú viták és köruljátékok helyett az elvadult rúgóviaskodást tanulja s. tekintő eszmecserék után az igazgatóság alosztályokat
teszi ezt a napnak minden szabad percében a pad alatt, szervezett a propaganda széleskörű kifejtésére. Szóval
az utcán, a tereken s mindenütt, ahol csak lehetséges. a munkamegosztás elvi álláspontjára helyezkedett, mely­
Nem a felnőttek eme kifejlett sportját ellenzem én, de től eredménnyel járó sikert remél elérni. Most attól
ennek tobzódását növendékeinknél. E játék a gyerme­ f'igg> mennyire karolja fel és teszi magáévá az interkeknél mindig veszekedéssel jár. Óriási lárma, szítko- nátus ügyét a várm. tanítóság, melyhez külön fel­
zódás, bosszúvágy, közepette durvulnak növendékeink s hívást is intéztünk lapunk más helyén. Ezúttal is kérjük
igen gyakran testi épségükkel fizetnek rá e nem nekik annak figyelembevételét!
Az ínternátusi ügyek letárgyalásával, Keszthelyi
való szórakozásra. Itt főleg a lábizmok fejlődnek, továbbá
a tüdő és szív, bár legtöbbször, mint emlitém túlságo­ István elnök rövid beszédben ecsetelte a választmányi
san, ami a szívre, tüdőre megerőltető munkát jelent, gyűlés célját s ezután Greczmájer Károly titkár gondos
az izmokban felgyülemlett szerves savak pedig méreg­ avatottsággaí összeállított jelentését a választmány elé
ként hatnak áz izomsejtekre s fejlődés helyett satnyulást terjesztette, beszámolva az egyesület működéséről. En­
vonnak maguk után. E játékoknál azonban a kar, a nek tudomásvétele után Jánossy Pál pénztáros beszá­
has, a hát és oldalizmok nem gyakorlódnak arányosan molt a pénztár helyzetéről, melynél kitűnt, hogy a
amazokká! s bizony megállapítható, hogy növendékeink cáíkély bevétellel szemben a kiadás nagy és fedezetlen,
aránylag gyengék. Ez alatt azt értem, hogy testükkel amennyiben a hátralékok magas összegre rúgnak.
nem tudnak kellőképen rendelkezni, pedig a testneve­ Mire a választmány elhatározta, hogy a hátralékok
lésnek legfőbb célja ez. Karjukkal nem tudják magukat, behajtása iránt ügyész útján fog intézkedni. Több tárgy
a testüket fenntartani s ha svédtornaszeren gyafcor- hiányában a gyűlés véget ért.
latoztatunk, erős izomlázt kapnak növendékeink, ami
biztos jele annak, hogy a fájó tagok Urnái azt a mun­
Felhívás!
kát nem igen végezték. — Összefoglalva most már
B • ■ :•
mindezeket, megállapíthatjuk, hogy növendékeink majd­
F..évi október hó 2-án tartott választmányi gyűlés
nem kizárólag a szórakozásnak. s a játéknak élnek, alkalmával egyesületi pénztáros jélentéséből kitűnt,
az élet pedig nagyon is komoly dolog s mi erre a hogy az egyesület számos tagja még í923|24., í924|25.,

|

Egyesületi élet
Választmányi

A^i??
í ?

UgSágÍ
hátralékban van. Ő ta*°fc névSOfát « a hátraíékos

A Ín

éví6 imában közöltük és
haU"dŐt ad^s mindennek

StSXS 3T.A"mí

N»^

»

ís tehetségvles.’la’, \ ‘t”8 e,nöfce ‘ P«w41a.>tá.
TanMe, V?Z J,

^cara a befizetés cs^ gyéren eszközöltetett. Aváíaszt-

h OmOÍÜ kÖfÜ'mény fdett ^tránkozva elXn f
8I 3 ta?Sá?í dÍ”aI hátralékban levő tagok
n^rat az összeg behajtása végett az egyebet'
“fezének adja át. - Egyúttal'kérjük tagtár^ínkat
h^y ügyészünk felszólító sorai vétele után a hátraléit
oktatásunkban 2 F„ . , ' 1Nem2d» kulturjavafc
te",'. aponna! Mdíék le Jino„r p# in
Ugatta. j Ány^rt A’C'"' “
4^ato, egyesületi pénztárosunk címére (Szolnok
.±2?"béliét. Egyken ké,ia ,
ífeí?*" “
W 1-töl ^.k‘
ta|dijakat befizetni szíveskedjenek.

Elnökség.

•öt eUogadták. Elfogadták Rákos Istyá" ki, T
javaslatát arról, hogy br Fái a i- r
aCsos
sírjára hívja fel a k« It
\ .
5 ^ozse^ elhanyagolt
J tel a kultuszminiszter figyelmét A. „r -r ■
tanácsba beválasztották Vasadi Balovh C x A
‘
gyűlési képviselőt a N«nP f - •
, Gyöfgy nemzet-

Kérelem 1

alaUlkb^t^
elnöksége jelenti, hogy
a lapúnkbn.közzetett temetési járulékok nem fizetettek
^atkoXaí

az

I

kik í zetl ti 7" P°nt’áía' mdy S2erint
^gok
k Vf / kötelezettségűknek 30 napon belül nem tesz
nek efeget, ugy azok igényjogosultságukat vesztik H
1SZ

kérjük kartarsainfcat, hogy a hátráld x
PíI "éte
nád
“ « íemelkeiési egyíj

V &
be,^‘ szándékozlak'
^y Pál pénztárosnál Írásban jdentteznl szíveskedjenek.

igazgatót és Végh Józsefet a K 4
Egyesületének ügyv. e nőkét a k
osztály elnökévé
’ ’

,pansfcolai

a

szak-

Hivatalos rész
Jász-Nagykun-Szolnok vármerve fc;, ♦
ír
"■

t ...

Valamennyi Népotí. Intézették. Igazgatóságának

Elnökség.

“■ •

ra.

• A III. Egyetemes Tanügyi KonL gre|szus. Előkészítő Bizottságának
, £1
e,nök6k b'~1

J^Sta^é Bél,. HoUÓ S
Jáno,U öl„c!t, Pi ,

h

P

■««
“““•«-»> 42.130.
Egyesöfe. ,0^,6 bfáoM^S VÖ'&t“e"'
arányára felhívom a Címet hX
T™
be*
»bá„ (Budapest, Andtássy-u’.
evre megjelent zsebnaptárt, tekintettel
27’ ,sE
a legnemesebb emberi és ha-afias
e8'yeSuIetnefc
kifejtett áldozatkész er^
pkat éyeí óta
1°' S0'1™" becsült és az iskola életében Sóan'h
nyúlt tevékenységét szolgáló m-fu- h 2nosnafc hízóD»*' tartósé elemi és po|g““
..endefemnek Xf^t
Waíán'om. E zsebnaptárnak a UomtéXkV^’'

“ bZ^-

helyen: (Olvashatathn aláíra^ránTmUtk^
“d«áL Ezen kérdések 5
m^«forí. KórÍeeű pedagógiai kérdések. T TanügyLözTgat’

f

További miheztartás végett közlöm.
Szolnok. 1926 aug'. 6.

Bihary s. k
tankét. rM<w tb_ tKélügrá^.

í

I

: vármegye kir. tanfelügyelője.

Valamennyi népoktatási intézet Tekintetes
Igazgatójának.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir tanf lü
J
6644-1926. szám.
^.tanfelügyelője.

Valamennyi népakt. int. Tek. Igazgatójának!
a vidéki tanuloifjusag részére víszonzásúl a székest

tanT-tT/^T'r gYetmekeí “Varaítatása alkalmává!
a^t,s„lt°tt
díákcsereakciót bonyolít le \

A Kuítuszminiszteri Hivatalos Közlöny 1926 évi1
gusztus Í5-I, illetve a Néptanítók Lapja augusztus
K , Bvárus ,„te. „
íözol^
5,524-‘926- számú vall, és «ág és
a
külföld
tanuloifjusagának, hogy Budapestet
zássaÍ SV-ü t
fendel£tfe h-atfco‘"y“'
*« «
aassal Vitéz Szabó István a Nép és Kultúra című ,7,6°
tekinthesse.
1 *
könyvét a tanítói könyvtár
A szekesfovaros tanácsa ezen célt szolgálva hai
részére való beszerzésre
figyelmébe ajánlom.
• ta a8y% d,aks2á,,ót áI,ito« fel. Gondoskodik a főváros
Szolnok, 1926 szept.
tanacsa 50 % os vasúti kedvezményről a tanulóifjúság kísérőiknek a diákszállókban való ingyenes varv
Bihary s. k.
tánken vezető kir. tanfelügyelő.
“ásoíásáfó,’igea
itt tartózkodás xdejere megfelelő tanúlmányí prog
rammrol es vezetőről; az intézmények megtekintésébe
Jsz-Nagyfcun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője. egyenes, vagy igen kedvezményes belépőjegyekről
Azon községek növendékeit, kik a nvár tartass
6827—Í926. szám.
mrmeketet rfMut elUlis„,

amosjegyert naponként és személyenként 28.000 ko
rónát fizetnek, két lepedő mosatási dija fejében egyszer- •
smindenkorra 10.000 korona fizetendő. Ha azonban a
csoport személyenként 2-2 lepedőt is hoz magával
adá
* (Miskojcz, Hunyadi-u) ki- akkor a mosatási díj elmarad.
adasaban megjelent Oíexíné „Száz versecske- c. köny­ nvár fAi°n kÖ2Sé8Cfc nÖVendékei’
gyermekeket a ‘
vet, mely a Gyermekvilágban nagy népszerűségnek nZ 36 000?
3 fönt “étekért
rvend, a Tek. Cím figyelmébe ajánlom.
nap, 36.000 koronát es a használt lepedők mosatási
Szolnok, 1926 október 3.
dija címen személyenként egyszer Í2 000 koronát taroznak fizetni. Azok, akik csak az elszállásolást óhajtják
4
Bihary s. k.
igénybe venni, naponként és. személyenként 7.000 ko­
tankét, vezető kir. tanfelügyelő. ronát tartoznak' fizetni, hozzájárul ehhez egy esetben
<0.000, «,«„ ,2.000
mosaUs. *;88t“';‘'“

Valamennyi állami, községi és izr. elemi iskola
Tek. Igazgatóságának.

azoVsXt*

.

:un-.
6566-1926. szám.

Jász-Nagykun-Szolnok

vármegye kir. tanfelügyelője.

6700—1926.

minden körülmények között hozni kell. Ha a tanuló
ifjúság vacsorára hideg ételt magával hoz, úgy a főnt
B6.000 to„na
Ezen eljárási mód megszívlelendő, mert a

tanulók

Valamennyi nem állami elemi és polgári iskola amúgy is vacsorára hideg húsételt kapnának, mi a
továbbá nem állami óvoda és menház iskola­ hazulról hozott- húsétellel pótolható
az el FÍtaéfíÖtaí ÍSkO,ák tekínteteS ^tóit, hogy
székének, illetve felügyelöbizottságának.

az ehndulás előtt a ragályos betegségek behurcolásánS
A VKM út 1924. év 95000 számú körrendeleté
megak^alyozasára a gyermekeket ezen szempontból
alapján ( 1. a Budapesti Közlöny Í924. éví ofct. 3-ifci
orvosilag megvizsgáltatni szíveskedjenek.
számát) ezúttal is felhívom a Tek. Cím figyelmét a
Az elszállásolás iránti kéréssel szíveskedjék a
nem all. tanszemélvzet nyugdíjintézetének
céljaira ssekesfővaros tanácsa VII. közoktatási ügyosztályhoz
szolgáló u. ni nov.-i Bejelentő ív pontos kitöltésére és (Budapest, Központi Városháza) fordulni; az elhelyezés
hozzám f. e. nov. 25-ig leendő beterjesztésére.
de mezes, programm és egyéb kérdések ügyében Petik
Megjegyzem, hogy késedelmes beterjesztés esetén Ka mán. igazgatóhoz, a székesfőváros tanácsa diákaz iskolafenntartót anyagi felelősség terheli.
(BüdaPCSt’ IV- keí* ^őr-utca
Szolnok, 1926 okt. 9.
o. el. isk.) kell fordulni.
Szolnok, 1926 október hó 8-án.

Bihary s. k.

tankét, vez. kit. tanfelügyelő.

Bihary s. k.
yet. kir.. tanfelügyelő.

'

10
Jász Nagykun Szolnok vármegye

NÉPMŰVELÉS
kir.

NÉPMŰVELÉS

n

tanfelügyelője.

gazdaságtannál, hanem az életet kell me?í“ünk; Keresnünk kell mindennek a
tJt s a termeszét nagy célszerűségét belát­
Valamennyi elemi népiskola Tek. Igazgatójának
tatnunk. Végcél csakis az lehel, hogy a termé­
szetet megkedveltessük növendékeinkkel s meg­
|
Miután több elemi népiskola órarendjét és tan­ adjuk a támpontot arra, hogy mit kell egy
anyagbeosztását máig sem küldötte be, felhívom az kell azUenT á"a'°n megíigydni s miként
8183—Í926. szám.

érdekelt iskolák igazgatóit, hogy azokat most már 8
1 O 44 okvetlenül
tr- ^4Í a m terjessze
X f
<be hozzám
<
hap alatt
s eddigi kéijedeímét igazolja.
í ^Szolnok, 1926 október 20.

.
.fonto? íehat> hogy minél több növényt
é> állatot ismerjenek meg növendékeink, hanem
hogy jól ismerjék a kevesebbet s ők majd aztán
maguk is meg tudják tenni megfigyeléseiket
. ,
Bihary s. k.
tanker. vezető írir. tanfelügyelő. más növényén vagy állaton s tudnak maid
gyönyörködni a csodálatos természet alkotásain
az évszázados tölgyben és a legparányibb
Jisz-Nagykun-Saolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
fűszálon, az elefánton és a gilisztán - egyaránt
«a növendékeinkkel megkedveltetjük ily módon
3384—1926. szám.
az élő természetet, akkor nem lesz majd annyi
Az általános és gazdasági továbbképző (ismétlő) ember unaloműzésből a korcsmában, hanem a
természetben keresnek sokkal többen szórakozást
iskolák Igazgatóinak.
*? Idotoltést- Ne tegyük tehát unalmassá,
Miután több gazdasági ismétlő iskola mai napig gyűlöletessé a természet ismertetését a tulajdon­
nem küldte be az iskola tananyagbeosztását, órarendjét ságok puszta felsorolásával, hanem használjunk
és üzemtervét, felhivom ezért az iskolák igazgatóit, fel mindent arra, hogy eme leghálásabb tárgyat
dgy most mar 8 nap alatt okvetlenül terjesszék be a legkönnyebb módszerrel érdekesen s eFed
S{esen taníthassuk. Nem akarom a módot
e taunkáíatokat s eddigi mulasztásukat igazolják.
Beterjesztendők az általános ismétlöiskolák óra és általánosan ismertetni, hanem inkább eev tertantervét is.
meszetrajzi órának anyagát vázolom. Mielőtt
ezt tenném, mindenesetre szükségesnek tartok
Szolnok, 1926 október 20.
egy pár általános szempontot felemlíteni. A tanBihary s. k.
hS^
akkor alkalmazkod­
.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő.
hatunk ha az a helyi viszonyoknak megfelel.
Részletesen is csupán azon állatokkal és növéuyekkel foglalkozzunk, amelyek környezetünké nek’. tehat növendékeink megfigyelési
körébe esnek.
& 67 01
- Egy á'lat ismertetésénél a táplálkozás jő
elsősorban figyelembe. Ehhez kapcsolódik szoroUj szempontok
a *artózkodási hely, vagyis ahol táplálékát
állat- és növénytani oktatásnál, megtalálja s ez esetben az állat testrészeinek s
sz®rveinek ^szerűsége s okozati összefüggése
írta: GÖndÖS József polg. isk. tanár.
önként adódik. A gyermek be fogja látni ügy
a természet alkotásai nem véletlenek s hogy8a
?nitása óriási átváltozáson legkisebb szőrnek is meg van a maga pótol­
•
Kí-Ji
xA égl szokás: egy állat vagy növény
tulajdonságainak felsorolása elmaradt s helyébe hatatlan rendeltetése és feladata. Lássunk tehát
egy állattani órát vázlatosan.
hát
'
'
heA,yeSen az életismertetés, a lényeg
A/ako"dok (Á tüskésdisznó. A
kiemelése. A növények s állatok gazdaság
L
hnS-0^-1 3 természetralz tanításánál! kidom- cickány.) és a denevér.
Cél: Tárgyi és alaki.
x
borítjuk hiszen a gyakorlati jelentőség fontos
Szemléltető eszközök: Kitömött állatok
*
és .m’ndég Cé ,s’ amel,ett hogy a tárgyak kan’
dés3e'SŐrangÚ didakdkai ké! vak°ndok lakás (modell) kép, táblai rajz.
Eddig pl. a házi állatok után (kibővítő
** . ués Am a fősuly *nem itt van, mert gazdasáni
. í növényekkel és állatokkal külön foglalkozunk^ íó" taneur|takPÍán) 3 háZ környékén élő állatok-

: ^i í Gyakorlati tanítás
’l Í
, ----- •

Előkészítés és kapcsolás. Mely állatokról
tanultunk utoljára? Hol tartózkodnak ezek
az állatok ?
Mai órán újból azon állatok közül fogunk
néhányról beszélgetni, amelyek a ház környé­
kén élnek.
Ki látott már közületek a kertben vagy a
mezőn földturást? Úgy ásta azt valaki? Ez
vakondtúrás.
Célkitűzés. Most gyermekek a vakondokról
fogunk beszélgetni.
Hol él a vakondok? Föld alatt (földben).
Azért nem lehet oly gyakran vakondokab látni.
Miért él a földben? Ott szerzi meg táplálékát.
Mivel táplálkozik? Kártékony rovarokkal, sőt
még az egeret is megöli. Hogy a táplálékát
megszerezhesse, útnak indul. Hogy tud a föld­
ben haladni? Két melső lába, erős ásóláb.
(Odaviszem s bemutatom.) Rövid, de széles és
erős. Újjain erős karmok vannak. Hogy könynyebben áshasson, kaparhasson, hogy áll a
lába?^Oldalt s a talpa kifelé fordul. Hátsó lába
is ilyen erős ásóláb? Ezek csupán járólábak.
Hogy könnyebben haladhasson előre, milyen a
feje? Kúpalakú. Ezzel túrja ki a földet a föld
színére. így lesz a vakondtúrás. A fej melyik
részével túrja a földet? Orrával. Milyen az
orra? Orrmányban végződik. Milyen vájjon a
szeme? Nézd csak meg N? (Nincs.) Van, de
nagyon kicsiny s az is el van takarva, hogy a
föld bele ne hulljon. Nincs is rá szüksége, mert
a földben sötét van s ott nem lehet látni. Hát
a füle milyen N? (Nincs.) Van, de fülkagylója
nincs. Miért nincs? (Hogy a föld bele ne hulljon.)
Hogy talál akkor táplálékára? Szaglása jó.
Már messziről megérzi pl. a lótetű szagát.
Azután meg a tapintásával talál rá.
Mit is eszik a vakondok ? Hogy, meg tudja
rágni a rovar kemény bőrét,’ milyen a fogazata ?
Hegyes, mint a tű (Szemléltetés), rovarevő foga­
zat. A tarajos zápfogaival pedig a kemény bőr­
vázat tudja felaprítani.
Milyen a teste (törzse) ? Hengeralakú s így
könnyen mozoghat a menetben. Mi fedi a tes­
tét? Milyen a szőrözete? Bársonyszerű. Miért
ilyen? A föld lepereg róla s a víz nem jut a
testéhez. Milyen talajban él ? Laza talajban.
Miért?
Azzal, hogy pusztítja a kártékony rovarokat,
(lótetut, csigát, egeret) hasznot tesz az ember­
nek. S látjátok gyermekek ezt a hasznos állatot,
mégis sokan elpusztítják, mert azt hiszik, hogy
káros. Pedig a növény gyökereit nem bántja.
(Hiszen nem is olyan a fogazata.) Azután meg

a szép bársonyos szőréért is pusztítják, mert a
divatos nők szép kabátokat készíttetnek bőré­
ből. , Ezt a szűcs készíti. Egy ilyen szőrme
elkészítéséhez 500 vakondok is szükséges. Egy
szőrméért pedig kár ennyi hasznos állatot
elpusztítani, mert azt más kártékony állatok
bőréből is lehet készíteni.
Rövid összefoglalás. Láttatok-e már tüskés
disznót? Hasonlít a vakondokhoz, de nem a
föld alatt él. Mire szolgál a tüskéje? Védelemre.
Télen alszik, mert nem talál táplálékot. Ez is
hasznos. Sok helyen ezt tudják és hazaviszik,
hogy a házban levő egereket és svábbogarakat
elpusztítsa. Meg is szelídül.
Hát ezt az állatot ki ismeri? (Bemutatom
a cickányt.) Egér. Nem egér, csak hasonlít hozzá.
Ez is hasznos állat. Van egészen kicsiny cic­
kány is. (4 cm.)
Rövid összefoglalás. A denevér. Nyári
estéken úgy-e láttátok márt ezt az állatot röp­
ködni? (Szemléltetem.) Hogy hívják, ezt az
állatot? (Denevér, bőregér.) Miért hívják bőr- ’
egérnek? Hasonlít az egérhez. Miért röpköd
este? Táplálékát akarja megszerezni. Mi a táp­
láléka? Röpködő rovarok. Hogyan tudja meg­
fogni. Repül. Mivel? (Szárnyával.) Nem szárny
ez gyermekek. Mit is mondott N, hogy hívják
a denevért másképen? Bőregérnek. Hány laba
van az egérnek? (4.) Hát' itt nincsenek lábak? I
Igen, ezek alakultak át repülő-készülékké. Itt
vannak a hosszú újjai s köztük börhártya van
kifeszítve. Ezzel repül. Hát vájjon ez itt micsoda?
Ez a hüvely ? Újj. Ez rövidebb. Ezzel kapasz­
kodik a rajta evő hosszú köröm segélyével.
Este röpköd. Miért? Este jönnek elő a
röpködő rovarok. Vájjon látja a denevér ezeket?
Igen. Milyen a szeme? Éles látású.
Hát a füle ugyan miért ilyen nagy? Hogy .
könnyen meghallhassa a rovarok röpködését.
Még fülfedője is van. Ezzel meg tapintani
tud s a repülőhártyával úgyszintén.
Ha már most igy megtalálta és megfogta
a rovart, ugyan mit csinál vele? Milyen a •
fogazata? Olyan mint a vakondoké. Rovarevő
fogazat. Teste könnyű s igy jól tud röpködni.
Bőrét szőr fedi, mely meleget tart.
Azt mondottuk, hogy este röpköd; hát
napibzben hol van ? S mit csinál ? Alszik. Hol?
Hogyan? Nyáron talál táplálékot, de télen
nem. Mit tesz akkor? Télen alszik „téli álmot/
Hol? Hogyan? Miért vannak sokan összebújva?
Hogy meg ne fázzanak. Az által, hogy a káros
rovarokat pusztítja, milyen ' állat a denevér ?
Hasznos. Én pedig azt hallottam egy bácsitól,

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

___ L

Node még ez nem jelenti azt, hogy ezzel már is
'.hogy aj; denevér a kéményben megette a sza.lonnát. j Igaz ez ? Azt is hallottam, hogy a eleget tettünk kötelezettségünknek. Igen sok körülmény
'lányok ^hajába repül s belekapaszkodik. Igaz ez? játszik közre az alkalom és a mód kihasználását illető­
Miért fogják ezt rá ? Látta már ezt valaki ? leg. Ez esetben nem szabad megfeledkezni a társadalmi
Látjátok fiúk, .ez a babona. Nincsenek meg­ úton szerzendö adományokról . sem, mert jóformán
győződve valamiről s mégis igaznak tartják. Így ezektől függ igazán az alaptőkének a létesítése.
Ilyen irányban indít propagandát az egyesület
aztán fudatlanságból és babonaságból üldözik
ezt az ártatlan hasznos állatot, sőt kínozzák is körében megalakult Tanítói Otthon igazgatósága, mely
(kszögezik). Helyesen cselekesznek ezek ? És alosztályokat szervezett és a propaganda ügyét maguk
közt felosztva, akcióba lépett.
okosan; cselekesznek ? Miért ? Ez bűn.
Összefoglalás. Mely állatokról beszélgettünk
Ezúttal felkérjük kartársainkat, hogy a tanitói
most ? (Az időhöz mérten tartjuk az össze- internátus ügyét szeretettel karolják fel. Ragadjanak
foglalá: t.) Végül a hasznukat és az erkölcsi meg minden kínálkozó alkalmat és annak jövedelmét
i/onatkó:•zást újból kiemeljük.
Otthonunk javára fordítsák. Lépjenek érintkezésbe egy­
(Folytatjuk.^

Szociális ügyek
-

Tanítöi Otthonunk ügye*
A Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanitói egyesület
már évik óta napirenden tartja Szolnok városában
felépítendő tanitói internátus kérdését. Sajnos, ezídöszer$it úgy állunk,.— hogy a magunk erejéből— dacára
aí csekély alapnak és a város részéről e célra adomá
nyozott ingatlannak, — építkezési munkálatokhoz hozzáfójgni nein tudunk. Mert semmiből valamit teremteni
csak úgv lehetséges, ha összefogunk és a munkából
miég anyagi áldozatok árán ís kivesszük a részünket.
V:gre itt az ideje, hogy a várm tanítóság kezet-kézbe
át va .hozzálásson komolyan az annyira nélkülözhetetlen
tn élmény létesítéséhez.
Megint csak azt kérdezzük: hogyan? Minden
dojognak van módja, csak el kell találni az ügyre
vitatkozó- összefüggést, mely elöl kitérni elsősorban,
éppen a'tanítóságnak nem^volna megengedhető. Maga
az ügy érdeke olyan természetű, hogy minden tanitó
kollegiális kötelességből tartozik az egyesületet támo­
gatni.
‘ .
Ha figyelemmel kisérjük a kisebb társadalmi ala­
kulatokat, látjuk azt, hogy szorgalmuk és igyekezetük
árán monumentális kultúrintézményeket létesítenek. S
ha megkérdezzük őket, hogy micsoda anyagi források
szöfgáltafták az alaptőkének a megteremtését? —
bizonyára azt kapjuk feleletül, hogy elsősorban mi
hoztuk rpeg az áldozatot, mert meg volt bennünk az
akarat és az elhatározás, mely semmitől sem engedett
^visszariadni. Az erős akarat és az elhatározás maga
anyagi tökét jelent, amennyiben az intézményre fordí­
tandó örjmegadóztatási dijak pontos kifizetését köteles­
ségünkké teszi.

házi és egyéb világi hatóságokkal, pénzintézetekkel,
szövetkezetekkel és különböző társadalmi alakulatok
vezetőivel s tárják fel az egyesületünk óhaját. És ha
ezek látni fogják, — ami bizonyos, — hogy a várm.
tanítóság egy nemes célt tűzött ki maga elé, feltétlenül
remélhető, hogy a hatóságok, egyesületek, szövetkeze­
tek, magánbirtokosok és egyéb társadalmi alakulatok
vezetői nem fognak elzárkózni előttünk, sőt inkább
törekvéseinkben segítségünkre sietnek. Hiszen magunk­
ért és testvéreinkért dolgozunk és áldozunk. Munkánk
sikerére Isten áldását kérjük!
(/n.;

Iskolánkivüli népművelés.
Rovatvezető: üítÉZ Szathmáry Lajos népműv. titkár.

Leventéink oktatása.
Igaz, őszinte örömmel üdvözlőm a vármegyei
„Iskolánkivüli népművelési bizottság“-ot, hogy programmjába vette ama nagyszerű terv keresztülvitelét,
miszerint oktató, művelő, finomitó előadásait beviszi a
Levente Egyesületbe. Ott analfabéta tanfolyamot tart,
továbbképző oktatást nyújt, hogy valóban lakozzék
„ép testben, ép lélek". Eddig sok, nagy nehéz fárad­
sággal fegyelemre lehetett szoktatni a „szilajkodó“-kat,
az athletika, sport fejlesztette a test formáját, ügyessé­
get, tartását, mozgását, azonban a lélek csak „szilaj"
maradt. Ám most itt az alkalom, hogy a fejlődő
testtel együtt nemesittessék a lélek is. A nép gyerme­
kének egyszerű lelkében ott vannak elrejtve a jó
tulajdonságok s ha lassan-lassan lekőszörüljük azokról
a burkoló mázt, előcsillan a jó, a szép, a nemes, Ezt
a munkát pedig a társalgás, az előadás, majdan csak
és kizáróan jó könyvek olvasása hozza meg. Hogy e
munkát elkezdhessük nagy óvatosságra, vigyázatra van
szükségünk, hogy célunkat elérhessük. Óvatosságra
azért, mert egyes csoportokban különböző képzettségű
J

leventék vannak s igy amit megért X, azt csak hallja,
de nem érti Y. Tehát előadássorozatunkat olyan
tárgygyal kell kezdenünk, melyet mindenki megért,
hogy fokozzuk a fegyeímet és figyelmet a szellemi
téren.
Kedves olvasóim, kik szeretettel viseltettek a
Levente Egyesületek iránt, kik buzgósággal törekedtek
annak javát munkálni, kiknek lelkében gyökeret
ver az a szent meggyőződés, hogy a feltámadás
reménysége csak az ifjúságon keresztül lehet, enged­
jétek meg, hogy a lelki művelés terén a Levente
Egyesületben egy pár előadás tárgyát — a kezdet
kezdetén — nagybecsű figyelmetekbe ajánljam s ha
azt jónak látjátok, hajtsátok is végre.

Az előadásokat a rendes összejövetelekre tervez­
ném, akkorra, midőn az időjárás a testgyakolatozást, ki­
vonulást akadályozza, de meglehet azt kezdeni már az
első összejövetel alkalmával, különösen az „újoncok"
részére.
Első előadás lenne:
í. Az oktató viselkedés, beseélgetés vele szemhen. Társalgás alatti viselkedés általában.

13

Az előadások társalgásszerűek legyenek s a hall­
gatóság értelmi fokához alkalmazkodjanak. Alsó cso­
portban fél, felsőbb Csoportban 3 negyed óránál tovább
ne tartsanak, Az előadásokat lehetőleg a város és
község intelligenciája tartsa, ne nehezedjék az teljesen
az oktató válíaíra. Különben ís igen jó hatással van a
Leventékre ha előad nekik, a polgármester úr, főbíró úr,
lelkész úr, jegyző úr, orvos úr, tanitó úr, tiszttartó,
intéző úr stb. A fenti urak részéről a minél gyakoribb
érintkezés és társalgás a Leventékkel sohasem téveszti
el nevelő, bizalmat keltő, csiszoló hatását.
Kedves lapunkban, az én felfogásom szerint egy
pár előadást részleteiben is óhajtok kidolgozni.
Karczag, 1926 okt. 15.

Vitéz Nagy László
a Levente Egyesület elnöke.

Szám: 700—926.
A vármegye Tekintetes Tanítóságához.

Vármegyei Bizottságunknak Szolnokon, a

2. Viselkedés a családi körben. Szülei és testvéri vármegyeházán f. hó 12-én tartott közgyűlésé­
szeretet, tisztelet és megbecsülés.
ben Bihary István kir. tanfelügyelő, ügyv. elnök
3.
Viselkedés az utcán.
méltatta a vármegye tanítóságának igen értékes
4.
Viselkedés a templomban.
munkáját, mellyel a népművelés ügyét m. tan­
5.
Hogyan szórakozzunk. Ifjúsági ház.évben előbbre vitték.
6. A három nagy ellenség, a) az alkohol, b) a
Közgyűlésünk az indítványára a tanítóság
vérbaj. c) a tüdővész. Lehetőleg orvosi előadás legyen hazafias munkájának elismerése és nagyrabe­
3 összejövetel keretében.
csülése jeléül jegyzőkönyvi köszönetét és elis­

7.
A munka öröme, dicsőssége.
8.
Takarékosság, áldozatkészség.
9.
Becsület, tisztesség.
ÍO. Isten, Krisztus az imádság­
ig* Önképzés önművelés.
12. Ki az én barátom.
Í3. Magyarország rövid története, a) honfoglalás­
tól mohácsi vészig. í 526-tól í 848-ig. Í848—1919-íg
3 előadás.
Í4. A feldarabolás, széthúzás.
15. Mit vesztettünk a Felvidékkel, Erdéllyel, Bá­
náttal, Nyugat Magyarországgal. 4 előadás.
í6. Hogy leszek én igazán magyar? Fajvédelem.
A magyar dal, zene, tánc, szokás, viselet.
17. A jó könyv és újság.
Í8. Nagy magyar irók.
19. Gazdasági eszközök s azok célja.
। 20. Őszi szántás, tarlóhántás.
21.
A vetőmag.
22.
Állatápolás és takarmányozás.
23.
Konyhakertészet.
24.
Méhészet és selyemhernyó tenyésztés.
25.
Szövetkezetek.

merést szavazott.
Tisztelettel kérjük vármegyénk Tanitói karát,
hogy a f. tanévben szervezett munkák keresztül­
vitelét is biztosítsa azzal a szorgalommal, melyet
múlt tanévben tanúsítottak.
Szolnok, 1926 október hó 15-én.
Bihary

Vitéz Szathmáry Lajos

ügyv, elnök,
kir. tfelügyelő.

népműv. titkár,

Szám: 700—926. II.
Valamennyi helyi Népműv. Bizottságnak. .
Vármegyei Bizottságunk f, hó 12-én tartott
közgyűlésében a nem remélt bejelentések miatt,
a tanfolyamok óra számait 60 órában, az is­
meretterjesztő tanfolyamok óraszámait 80 órá­
ban állapította meg, illitve t. dijat ezen óra­
számok után irányzott elő költségvetésében.
Szolnok, 1926. okt. 15-én.
Bihary
Vitéz Szathmáry Lajos
ügy. elnök,
kir. tfelügyelő.

népműv. titkár,

■. f

14

íSzám: 700-926. III.

Valamennyi helyi Népmüv. Bizottságnak.

:
(
, f1

1

Az 1926—27. évi népművelési előadások
és tanfolyamok bejelentési nyomtatványait több
helyről még nem kaptuk meg.
i Tisztelettel kérjük, hogy ezen bejelentéseJket f.íévi november 15-ig annál ís inkább be­
küldeni szíveskedjék, mert az ezen határidő
jután .beérkező bejelentéseket a tiszteletdijak
•szempiontjából figyelembe nem vehetjük.
Azon tanfolyami bejelentésekhez, amelyek­
hez az órákra kidolgozott tananyagbeosztás és
hallgatók névsora 2 2 példányban nem csatoltatőtt, pótlólag ezek a tanfolyam megnyitása
előtt 14 nappal, de mindene-etre nov. 15-ig
okvetlen beküldendők.
Szolnok, 19^6 október 15.
Btíiary
Vitéz Szathmáry Lajos
ügyví elnök,
kir. tanfelügyelő.

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

népmüv. titkár.

Í l Szám : 700—92n. IV.
Valamennyi helyi Népmüv. Bizottságnak.

minisztérium népmüv. központja, filmdiapositiveket Bizottságunk fog kikölcsönözni 1 — 1 elő­
adásra valót 10.000 K-ért.
Rendeléseket bizottságunk titkárához kell
bejelenteni.
Szolnok, 1926 október 15-én.

Bihary,

Vitéz Szathmáry Lajos,

ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

népmüv. titkár.

Szám: 700—926. VI.
Valamennyi helyi Népmüv. Bizottságnak.

Jövő hónapban a népmüv. munkák minden
helyen megkezdődnek. Tisztelettel kérjük Tek.
Bizottságot, hogy a múltakban tartott sikerült,
kiválóbb előadásokat Bizottságunknak beküldeni
szíveskedjék, hogy azokat hiv. lapunkban lekö­
zölhessük s ezzel értékes előadási anyagot
nyújthassunk más előadóknak is
Szolnok, 1926 október 15-én.
Bihary
Vitéz Szathmáry Lajos
ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

népmüy. titkár.

,/Vlult hónapban kiadott „Tájékoztatónkéban
; is közölt „Haladási napló" bevezetésére ismé- Szám: ad:700—1926. VIL
'• teltenj felkérjük tek. Bizottságot.
Valamennyi helyi Népmüv. Bizottság
A „haladási napló" úgy az előadásoknál,
|í mint, a tanfolyamoknál külön-külön vezetendő,
tekintetes Elnökségének.
•f az idő, előadás cime, előadó neve, ennek
1926 október hó 12-én a vármegyeházán
állása- és a hallgatóság számának megfelelő
1 rovat, készítendő.
tartott közgyűlésünk határozatából mindazon
-g
i Az igy vezetett eredeti haladási naplót a előadóknak és vezetőknek, kik a vallás és köz­
j be^záínoló jelentésekhez mellékelni kell.
oktatásügyi m. kir. minisztérium által elismerés­
r
» ^zolnok, 1926 október 15.
ben részesített munkatervünk megvalósításában
résztvettek, a Bizottság nevében elismerésünket
Bihary,
vitéz Szathmáry Lajos, és köszönetünket fejezzük ki.
ügyV. elnök,
népmüv. titkár.
Tisztelettel kérjük, hogy ezen közgyűlési
kir. tanfelügyelő.
határozatot az érdekeltek tudomásába hozni
szíveskedjék.
Szolnok, 1926 október hó 15-én.
Szám: 700—926. V.

<

• Valamennyi helyi népmüv. Bizottságnak,

j A népművelési tevékenységek népszerűsitésérei megkedveltetésére kiválóan alkalmasak
a yetitettképes előadások és a rádió, melyek az
előadok (vezetők) munkáját is igen megkönnyí­
tik, n iért ezek beszerzésére azzal hívjuk fel,
hogy a községek ily irányú kiadásait számadá­
saikbann is jóvá fogják hagyni.
I állóképek közül üvegképeket a V. K.

Bihary,

Vitéz Szathmáry Lajos,

ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

népmüv. titkár.

Közgyűlés.
A várm. népmüv. Bizottság f. hó 12-én
tartotta a vármegyeházán rendes évi közgyűlését
élénk érdeklődés mellett.

M. évben tartottak 1909 előadást, 7 anal­
fabéta, 4 elemi ism. térj, tanfolyamot és 9 ismeretterje?ztő tanfolyamot, előadói t. dijakra
110 milliót fordítottak.
F. évre terveztetett: 3300 előadás, 24
analfabéta, 44 elemi ismeretterjesztő és 24 ismerettertesztő tanfolyam. Előadói t. dijakra
260 millió koronát irányoztak elő.
Alispán-elnök kezdeményezésére minden
helyen tüdővész-elleni előadások tartását is ki­
mondották.
A vármegye tanítóságának, jegyzői. kará­
nak és az összes előadóknak, vezetőknek Bi­
zottság jegyzőkönyvi köszönetét szavazott, mert
a V. K. Minisztérium által elismerésben része­
sített munkatervet valóra váltották.

HÍREK
Hősök szobra. A rettenetes világháború

összes csapásait, a kultúrnépeket megszégyenítő
pusztításait, rombolásait, vandalizmusát még
sok-sok idő múlva heverjük ki, különösen mi
magyarok, akik ezer éves szép hazánk legszebb
és legnagyobb részét is elvesztettük. Mélységes
és méltó fájdalmunkat csak az a tudat enyhíti,
hogy nagy veszteségeinknek, lerongyoltságunknak nem mi vagyunk az okai. Bánatunk eny­
hítésére s a mihamarabb eljövendő boldog
magyar idő előkészítésére a háború befejezése
óta, gondoskodunk arról, hogy a lelkeket, a
sziveket ne a csüggedés, ne a kétségbeesés
száll ja meg, hanem hogy erőt, kitartást, reményt
öntsünk a nemcsak „hajdan" de mindenkor
erős magyarba. Ilyen erőt, kitartást és reményt
nyújtó cselekedetek azok, amelyek országszerte
megnyilvánulnak az által, hogy a világháború­
ban dicső halált halt hős testvéreink emlékét,
hozzájuk méltó szobrokkal örökítjük meg. Szol­
nok város lelkes közönsége ez év október 10-én
rótta le hősei iránt a kegyelet adóját, amikor
országos ünnepély keretében, ezrekre menő
közönség jelenlétében leplezték le a város egyik
legszebb terén, a gr. Tisza István téren el­
helyezett „Hősök szobrát". Bár a gyönyörű
hazafias ünnepély lefolyását napi lapjaink is
ismertették, mi azonban nevejői hatásánál fogva
lapunkban is megemlékezünk a nagyszabású
ünnepélyről, különösen azért, hogy igy utódaink
is láthassák, miszerint a régi Magyarország
helyreállításáért mi is cselekedtünk. Gyönyörű

15

keretét képezte a hazafias ünnepélynek a zász­
lók alatt felvonuló tanuló ifjúság a koszorúkat,
virágcsokrokat hozó pártás, magyar ruhás leány­
kák festői csoportja. A minden tekintetben
kiválóan sikerült leleplezési ünnepély a leg­
kedvezőbb időjárás mellett délután 2 óra tájban
ért véget. (Mary.)
Tpzafőldvár Levente Egyesülete október

3-án tartotta versenyét. A homoki Beniczky
Otthon zenekara közreműködésével kedvező
időben volt a csapat díszes felvonulása, a gya­
korlatok, gúlák bemutatása. A versenyzők acélos
izmok, erős akaratról, ambícióról tettek bizony­
ságot, ami fáradhatatlan oktatóinak az áll. el.
iskola tantestülete és Csontos Kálmán községi
főjegyző érdeme, kr a Levente ügynek buzgó
apostola és istápolója.
Küzdelem a magyar analfabétizmus
ellen. Ily címen van most sajtó alatt Dezső

Lipót vasvármegyei vezető kir. tanfelügyelő
pályamunkája, mely az Uj Nemzedék című
napilap által dicséretben részesült. Dezső Lipótnak, a kiváló tanügyi Írónak az Írói munkássága
pedagógiai körökben közismert. Mély és széles­
körű tudás, a hibák és hiányok meglátása és
nagy gyakorlati érzék jellemzik minden mun­
káját. Az említett címen most sajtó alatt levő
műve is bizonyára méltán sorakozik eddigi jeles
művei mellé. A legtisztább lelkiismerettel és a leg­
melegebben ajánljuk a művet az összes kar­
társak szives figyelmébe. A munka körülbelül
190—200 oldalas lesz. Ára 50.000 korona.
Utánvét és postaköltséggel 58.000 kor. Meg­
rendelhető a szerzőnél Szombathelyen és szer­
kesztőségünkben is.
„A magyar helyesírás és fogalmazás
tanítása" címen Baumann Gyula újpesti áll. isk.

igazgató vezérkönyvet irt, mely a népiskolai
helyesírás* és fogalmazás tanításánál útmutatásul
szolgál*A vezérkönyvhöz a helyesírás és fogal­
mazás megtanulására gyakorlókönyvet is adott
ki, mely az első osztálytól kezdve fokozatosan
a négy osztályig gyakorlatilag rávezeti a tanulót
a helyesírás elsajátitására. A vezéfkönyv és a
gyakorlókönyv I., II., III. rész szerzőnél, Buda­
pest, Lövőház-u. 34. sz. I. em. megrendelhető
a következő árban: Vezérkönyv 24.000 K.
Gyakorlótönyv L rész 10.000 K. II., III. rész
12.000—12.000 koronáért.

NÉPMŰVELÉS
c

I í „Legszebb hazafias (irredenta) költe­
mények gyűjteménye" címen Vollay Ferenc

debreceni tanár szavaláskönyvet adott ki, mely
kö|í Ibelül 60 költőtől 300 költeményt tartalmaz.
Cs» torba kötötte az 1918. év utáni hazafias és
irredenta költészet legszebb virágait, hogy a
m: .Var szavak? ifjúságnak alkalma lehessen
válb>gatni a -szebbnél szebb gyűjteményből. A
könj v ára 80 ezer korona, megrendelhető
Vol Iky Ferenc tanárnál, Debrecen, Csapó-u. 63.
Film és művelődés című havi folyóirat,
mel
Bu&ipesteTr hozzánk is bekopogtatott. A peda­
gógiai, népművelési és művészeti folyóirat szakTáqjú cikkei a filmszakirodalom fejlesztésére
’ és
-3 öDolására irányulnak, hogy igy a filmoktatás
előnyeit sajtó útján is biztosítsa. A folyóirat
Budapest, Vili. kér. Üllői-út 4. ísz. alatt meg­
rendelhető.
^Államsegély. A vallás- és közokt. m. kir.

A tankerületből áthelyeztettek, de újabb
min. rendelkezés folytán itteni állásukban meg­
hagyattak : Vitárius Endre áll. ttó a jászberényiboldogházai áll. el. iskolánál, Németh Mária
áll. ttónö a jászberényi—peletanyai áll. el. isko­
lánál, Csillik Mihály rákóczifalvai áll. el. isko­
lánál és Szekeres Lajos a törökszentmiklósi áll.
el. iskolánál.
A tankerületből áthelyeztettek: Pentsy
Margit turkeí áll. polg. isk. tanárt a győri áll.
polg. isk.-hoz, Bertalan Ilona szolnoki áll. polg.
iskolától a mezöberényi áll. polg. iskolához.
A tankerület területére helyeztettek:

Jankovics József a dióspusztai áll. iskolától a
czibakházai áll. el. iskolához,

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.

min^zter úr a szolnoki áll. el. iskolák építke­
K. P. Jászberény. A Szolnokon építendő
zésbe I milliárd 200 millió koronát, a török- „Tanítók Otthona" ügyét az azzal megbízott
szentmiklósi kult. áll. el. iskblák épitk. 580 szűkebbkörű bizottság állandóan napirenden
millió a jászszentandrási el. iskolák épitk. 150 tartja. Mi is abban a véleményben vagyunk,
millió, a kisújszállási ref. el, iskolák épitk. I hogy az internátus ügyét a várm. tanítóság
milliárd 500 millió koronát segélvképen, a jános- teljes mértékben karolja fel. Különben kísérje
hidat közs. el. iskolák épitk. pedig I00 millió figyelemmel lapunkat, melyben állandóan fog­
korónát kölcsönképen engedélyezett. A kende­ lalkozunk az internátus üggyel. Tanulmány­
res! jHangya-Szövetkezet kulturház céljaira pedig utas. Lapunk novemberi számában részletes
100; millió koronát étalványozott.
tudósítást hozunk a Budapesti Tanítótestület
A

tankerület területére

helyeztetett:

Csincsák Elek volt salgótarjáni polg. isk. tanár
a jáiszárokszállási polg. iskolához.
Helyettesítéssel megbizattak: Szirmák
Jeriö, Zimányi Jenő és Halász András oki.
isk., tanárok a jászárokszállási áíl. polg.
iskolánál, Bellányi Eszter és Keresztesi Kornélia
ok| polg. isk. tanárok a szolnoki áll. polg.
leái
leányiskolánál, Benke Gyula, Tibolt Jolán, Ba­
logul: Margit és Vrannay Kálmán a túrkevei
P°^ iskolánál, Szilárd Mária és Berky Brigitta
el.
*’ >k. ttónök a czibakházai áll. el. iskolánál,
í Bük »vics Béla a dévaványa—sártói áll. el. isko. Dombai Jenő a czibakházai áll. el. ísko. láni • Varjú Gizella a mezőtúri—csergettyüi
tany ‘L Kiss Anna a mezőtúri—felsővizközi,
. Fpili >p Emília a törökszentmiklósi tanyai, Kiss
Sáni lor a túrkevei—fehértói, Révffi Károly a
szelevényi—réti tanyai áll. el. iskolánál.
fDyugdijaztattak: Dobozy Ambrus tiszainok^i ref. ttó és Márkus Erzsébet jászkiséri
községi óvónő.

Tanulmányutakat rendező biz. által tervbe vett
tanulmányi kirándulásról. Egyelőre annyit, hogy
a programm nagyszerű, időtartam 16—18 nap,
összes költség 7—8 millió papirkorona.

KÖNYVÉS PAPÍROS-

O

Aruház

Z
O

TELEFON 113.

KÖNYVNYOMDA
KÖNYVKÖTÉSZET

Nyomatott Roth Dezső könyvnyomdájában Szolnokon. 7882

A magyar falu es tanya kulturaj
■

megkívánja, hogy az osztatlan, vagy a részben osztott iskolákban olyan köny
tanítsanak, amelyek ezeknek az iskoláknak az állami tantervben körvonalazott
leges nevelési és tanítási céljához alkalmazkodnak, A falusi és tanyai iskolák
olyan könyv való, amely a magyar falu és tanya életkörülményeit szem előtt
biztosan mutatja az utat a magyar falu és á tanya kultúrája felé.
Az osztatlan iskola más következményeket támaszt a tanítóval szembei
a többtanítós iskola. Ez a gondolat vezette JtíSS JÓZSef állami elemi néf
igazgató-tanítót, amidőn megalkotta, a falu és a tanya iskolájának olvasó- é
könyveit a II—IV. osztályok számára.

Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei
címen kerültek forgalomba ezek a külszínre tetszetős, különleges és gazdag ti
könyvek, melyekben az egyestantárgyakat legjelesebb tankönyvíróink dolgozi
A II. oszt, kötet engedélyezési száma 64.168'1926. III. a.
A III. oszt, kötet engedélyezési szánta 67.7 /0/1926. III. a.
A IV. oszt, kötet engedélyezési száját 7C.427/192S. Ili a.
Tanyabeosztást megkeresésre díjtalanul küld a kiadó.
Kiss József: Falusi és tanyai iskolások olvasó- és tankönyvei mellett
ábécéskönyvre, számtani példatárra és daloskönyvre van szükség. Az osztat
részben osztott iskolák előszeretettel használják a következő könyveket:
Raggal—Fehete-Dalin l Abc és olvasókönyv az I. oszt, számára.
képekkel. Módszeres utasítást díjtalanul küld a kiadó. Engedélyezés száma 29.821Több széhesfövárosi tantió: Számtan és mértan a III—VI. ősz
mára, négy kötetben. Engedélyezési Szám 39.322—1926.
SziantiÓ Béla: Daloskönyv a 111—VI. oszt, számára. Engedélyezési
33.993-1926.

Az ismétlő- és gazdasági iskolák
Rlninczy JTlitiály: Olvasó- és Tankönyveit használják a fiú- és
iskolák I., II. és Ili. osztályában. E változatos tartalmú könyvek az iskolán kivi
tanácsadói a magyar gazdálkodónak. Engedélyezési szám 33.993- 1926.

A gazdasági továbbképző iskolák
számára most készül első ízben különleges olvasó- és tankönyv Gyakorlati ta.
címen, irta: Jtübnet József. A három kötetből álló sorozat első kötete a:
tatlan iskolával kapcsolatos gazdasági továbbképző iskolák I. osztálya szán
jövő hónap folyamán jelenik meg. Mutatványok megküldését már most elője
4

magyar irodalmi intézet

XVIII. évfolyam.

. i

mtron 113.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
Tanhöngoelt
Tanszereit

FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ

MAGYARY GYULA

MÉHES ENDRE

Papíroséit
Szolnok, 1926 november hó.

számon
NYOMATOTT ROTH DEZSŐ KÖNYVNYOMDÁJÁBAN SZOLNOKON.

XVIII. évfolyam.

ROTH DEZSŐ, SZOLNOK
KÖNYV- ÉS PAPIRÁRUHÁZ

PIAC-TÉR.

TELEFON .113.

Raktáron van és azonnal szállítható:

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRHEGYEI

NÉPMŰVELÉS

A kir. tanffelügyelős^i, a vármegyei tanítóegyesület s a vármegyei Iskolánkivüli népművelési bizottság
........

iskolai nyomtatványok.
645. Helyreállítási elszámolás
659/60. Népiskolai helyi tanmenet A), )
646, Bútorelszámolás
belív B) külív
647/a Állami elemi népisk., óvodai gond661. Könyvtári költségvetés
noks. (együttes) költségvetés, külív 662,
„
pénztárinapló és számadás*
647/b. Állami elemi népisk., óvodai gond- 662. Könyvtári pénztári napló és számadás
noks. (együttes) költségvetés, beliv
kötve
648.
I. Kimutatás beíratási díjakról
663. Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
649. II. Kimutatás egyenesadókról, 5%,
anyagszámadási könyv. Kötve, 5 évre
3°/o-os pótadóváltságról
663. All. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
- 650. III. Kimutatás a készpénz- és termény­
számadás*
'—
beli hozzájárulásról
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
651.
IV. Kivonat a bérszerzödésből
666. Iskolai pénztári napló A) minta
652.
V. Kimutatás alapítványok jövedelméről 667. Közs. isk. számadás
653.
"VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből668. Népiskolai költségvetés
654. VII. Kimutatás hitoktatói dijak meg­
669. Isk. al apvagyon-számadás
állapításához
6 '1/b. Statisztikai kimutatás
655. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
6'.2. Bérszerződés bérbeveendö épületek
megállapításához
számára
656. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
675. Postai feladókönyv
értékéről
688. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
657.
Átvételi elismervény anyagokról
690. Elbocsátó-levél
658. Napszámjegyzék
691. Beírási díj kezelési napló*

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv, kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
/
824. Állami elemi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824/a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső ív
824/b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső ív
824/c. Állami elemi iskolai is óvodai
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (eiemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanitói fizetésekről (1 ív = 2
példány
950. X. Kimutatás
l..a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
915. Leltári napló (1. sz. minta)*
916. Szakleltár (2! sz. minta)* ,
917. Szobaleltár (4! sz. minta)

940. Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
941. Selejtézési jegyzék (5. sz. minta)*
942. Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
1. m, Tanköteles törzskönyvi lapja,
2- m. Kísérőlevél törzskönyvi' lap'átkül­
déséhez .
3. m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be­
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvböl
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvből
(szept. 1-töl.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvböl
(aug. 31-ig).
9. m. Jelentés
10. m. Kimutatás iparos- és kereskedötanon^ok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott vál­
tozásokról

V

11. m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan, kötelesről
12. m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
13. m. Egyéni lap
14. m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
15. m. Kimutatás az' október 15-ig beirt
"tanulókról
16. m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
17. m. Kimut. törzskönyvezett tankötelesekről
18. m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
19. m. Felhívás hivatalból való beiratásra
20. m. Értesítés hivatalból való beíratásról
21. m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
22. m Orvosi jelentés és engedély

23. m. Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről
25. m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
26. m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
27. m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
28. m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetéspenzekröt *
29. m. Nyilvántartó-napló kirótt birságpénzkeröl*
30. m. Fdvételi napló *
31. Haladási napló*
32. m. Mulasztási napló
33. m. Anyakönyvi napló
34. m. Bírságolás
35. m. Pénznapló büntetéspénzekröl*

Önálló ga tiasági és gazdasági ismétlő-iskolák számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előírt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi jelentés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

724. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

727. Haladási napló puha kötésben
728. Bizonyítvány nyári menházakat vezető
dajkák részére

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
729. Bizonyítvány állandó menházakat ve
zetö dajkák részére

Iparos- és kereskedötanonciskolák számára.
746. Költségvetés
748. Felvételi napló*
749. Tanulmányi napló*

750.
Előmeneteli és mulasztási napló*
754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
751.
Anyakönyvi törzslap
757. Kereskedötanonciskolai bizonvitvánv
752. Iparostanonciskolai bizonyítvány
758. Zarószámadás
’

. h A jegyzékben felsorolt nyomtatványok a fennálló törvényeknek és miniszteri rendeleteknek megfelelően készültek és
azok nasznaiata Kőtelező,
__
A nyomtatványokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldjük meg.
. , . . ,A. megrendelésnél ajánlatos a nyomtatvány megnevezésa előtt álló raktár- vagy mintaszámot is, valamint a külső vagv
belső ivet is pontosan megjelölni.
vagy
A megrendelésekét beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük.
A *-gal jelölt nyomtatványokhoz külső ív (boritékív) is kapható.

9. szám.

Szolnok, 1926. évi november hó.

V X. _ ■ A Ml W K

FŐSZERKESZTŐ:

niadja: Jűsz-nagyhunSzolnoh Dórmegye Tanítóegyesülete.
Előfizetést árah:

MAGYARY GYULA
FELELŐS SZERKESZTŐ :

Egész énre 60.000 n. — Enes szóm tea 6000 n.

MÉHES ENDRE

megjelenih hanonhént.
Előfizetést attak és reklamációit janosst Pét
egyesületi pénztóroskoz. a lap szellemi réseéa
oenatkozó közlemények a szerkesztősét kzolnog
(pasádért Iskola/ elmére küiaenáók. nézirtte.
kát nem altunk otssza.

fUmásy Sándor,
Szeretettel írjuk e , nevet lapunk élére
abból az örvendetes alkalomból, hogy a leg­
magasabb kitüntetésben részesült vármegyénk
főispánja előtt meghajtsuk kulturzászlónkat.
Almásy Sándor főispán, a magyar közélet
nehéz pillanataiban vette át a vármegye kor­
mányzatát, ki alig öt év
alatt a politikai közigazga­
tás kiváló őrének, vezetőjé­
nek bizonyult. És ezt a
körülményt az elévülhetetlen
kormányzati érdemeinek a
legmagasabb elismerés ki­
tüntetésében látjuk, mely a
vármegye társadalmi kulturéletének csak dicsőségére
válik. Érthető is, mert a
nagy és közmegértő magyar
lelke, mérlegelve a nemzet­
politikai hivatásának felette
nehéz súlyát, — mindenekfölött a nemzet és a haza
javait helyezi előtérbe.
Nem hive a megalku
vásnak, mert a nemzetpolitikai körülmények hivatásszerüségéhez képest a minden oldalról jövő
befolyások elhárításában, a nemzetépitő munka
előbbrevitelét tűzi célul.
\
A vármegye társadalmi kultúrintézményeinek munkakörében bölcs tervszerűséggel megkonstruált irányítása és politikai vezetése hat-

hatásún segíti elő a közélet előnyére szolgáló
gazdasági és erkölcsi létjogosultságnak érvénye­
sülését. Páratlan munkabírással és kitűnő szer­
vező képességgel megáldott főispánunk mindazon
nemzeti ideálokért érvényesülendő törekvésék
hive és szószólója, melyek hivatva vannak
nemcsak a jelenben, hanem
a jövőben is a nemzeti jó­
létnek a megalapozását és
fenntartását biztosítani.
Ezek közt elsőnek veszszűk, — már a társadalmi
közélet szempontjából te
kintve — a vármegye nép­
oktatás és népművelödés
kultúrpolitikai ügyét, mely
iránt a nap-nap mellett
megnyilvánult közvetlen ér­
deklődésével a tanitói hiva­
tást csak nagyrabecsüléssel
és szeretetével tünteti ki.!
És igy minden cselekvő meg-^
mozdulásában elsőnek tekint
körül
azon szivet-lelket
nemesitő munkamezőn,
melyre a bölcsesség akarata mélységes pedagógiai tudásában tanítót
predesztinál. Ugy a közvetlen, minta közvetett
a tanügy és a népművelödés iránt szeretettel
párosult érdeklődése a főispánunknak, szerintünk
arra vall, hogy bölcsességükben csak a nagylelküek tudnak és képesek felemelkedni az őket

NÉPMŰVELÉS

}nagy m is megillető magaslatra, hogy onnan soraiból idézve, a közeljövő időnek szerencsés
'őrködve figyeljék és Ítéljék meg a meg- fordulatát jelzik abban a jóhiszeműségben, hogy
í érték szerint a tanítói hivatás munka- nemcsak a nagylelküek és szellemvezérek, hanem
az illetékes társadalmi tényezők is elismerik a
hA nekünk jóleső szavait idézve'. „Sajnos, tanitó munkásságát.
Bízunk benne annál is inkább, mert e
hdigy. még intellektuel társadalmi osztály ma
sei•m értékeli érdem szerint a tanitó munkáját'1 biztatással bennünket a jövőbe látó nagylelkű
csak örvendetes jelenség és a tanitó- főispánunk tisztelt meg.
sít
És akkor, amikor a Kormányzó úr, Almásy
hézve felemelő bizalom, mert a nagylelkű
főispán. úr megnyilatkozásából következtetve, Sándor vármegyénk nagyérdemű főispánjának
arfa j a konklúzióra jutunk, hogy a magyar a II. oszt, érdemkeresztet csillagokkal adomá­
। tahtt^ságot társadalmi téren a mainál magasz- nyozta, a magas kitüntetéshez fűződő általános
tosabb értékelés illeti. Mindazonáltal remény­ örömkoszoru diszitéséhez mi is őszinte tisztele­
séggel telik meg lelkünk az elismerő szavak tünk adásával és szeretetünk virágával járulunk.
(m. e.)
jelentőségétől, melyek igazi próféta szavak

Községi nevelőbiráE
Irta; dr. ÍOSheÖy József ny. kir. járásbiró v. isk. igazgató.
A jövő évben összeül a Tanügyi kongreszus.
iz< evező munkálatokat figyelve ez a monstre gyű­
lés lni m csalt méreteiben Ígérkezik nagynak, de tárgy- •
sorozata is érdekesnek, tartalmasnak. Kívánatos lenne,
ha a: magyar tanítóság eme parlamentje krimináípedagógi^ kérdésekkel is foglalkozna és a pedagógusok
táborából ís kifejezné azon kőzóhajtást, hogy a fiatal­
kor^ ik bíráskodási rendszere az intenzivebb erkölcsvédéíem és a hatásos bünelőzés érdekében seakszerűsittes ék, megreformáltassék.
Mert gyermekbiráskodási rendszerünk alapos rea szorul. Aki a fiatalkorúak hazai bíráskodási
terét tanulmányozza, az hamarosan rájön annak
hézagaira, hiányaira, hibáira és fogyatékosságaira.
Raján arra, mik azok az okok, amelyek a gyermekbíráskodásunkat intenziven nevelő és bűnelőző hatá­
sától megfosztják és rájön arra, mi mindent kellene
még; tennünk^ ha' a* fiatalkorúak bíráskodási rendszerét
tökéletes, a legideálisabb értelemben vett erkölcsvédő
és bünelőző faktorrá akarjuk fejleszteni.
: Az_elsö, ami szemünkbe őtlik az, hogy a fiatal­
korúak bírája csakis a jogi értelemben vett fiatalkorúak
bűnözésével foglalkozik, a 12. életévét még be nem
i töltött, a jogi értelemben vett gyermekek erkölcsi gon; dózisával nem törődik, sőt a fiatalkorúak generációjái nál is csak a bűnözőkkel szemben s csakis feljelentésre
jár él, míg az erkölcsileg hibázó és vétkező fiatalkorúak
fegyelmezése és a gyermekek bűnözésének megtorlása
; tisztét nem képezi.
! Pedig hát hiszen a bűn a legmagasabb fokú

J

4

erkőlcsi hiba. Mielőtt a gyermek odáig jut, hogy bün­
tetendő cselekményt követ el, bizonyos fokú erkölcsi
lesikláson megy keresztül; — eladdig az erkölcsi hibák
egészsorozatát próbálja elkövetni és a lelki megtévely edésben
bizonyos gyakorlatra tesz szert, amig megkísérli a bű­
nözést. Nyilvánvaló és kétségtelen tehát, hogy a
gyermekvédelemnek nem a bűnözés megtörténte után
kell következnie. Nyilvánvaló és kétségtelen, hogy a
gyermekbiráskodás akkor tölti be igazán hivatását, ha
az erkölcsvédelem szolgálatába szegődik és akkor lesz
igazán bűnelőző, ha nem csak a fiatalkorúaknak, de a
gyermekeknek és nemcsak bűnözésükre, hanem erkölcsi
züllésükre is kiterjeszti gondoskodását.
És nem elég az, hogy a bíró csakis a feljelentett
eseteket bírálja el, hanem feltétlenül szükséges a gyermekbirói intézmény olyaténi átalakitása, melynél a
gyermekbiró maga észleljen minden bűnözést, erkölcsi
megtévelyedést; — melynél a gyermekek s a fiatal­
korúak bizonyos tömbje állandó felügyelete és ellenőr­
zése alatt áll, mert csakis igy lehetséges az előkészüle­
teknek ís a felfedése, meghiúsítása és a bűnözési hajlam
csírájában való megbénítása, gyökeres kiirtása. Kell,
múlhatlanul kell lenni egy szemnek, amely a gyerme­
kek s fiatalkorúak nyüzsgő bongó raja felé van
irányítva; mert csak így lehet a gyermeki ösztönök,
hajlamok, vágyak, törekvések és akarások erkölcsi
vadhajtásait lenyesegetni.
A másik, amely a gyermekbiráskodási rendsze­
tűnk hiányaként szemünkbe őtlik az, hogy nem helyezkedik arra az álláspontra, hogy a fiatalkorúak bírásko­
dása nemcsak bírói, hanem nevelői funkció is. Mert ha
nevelői funkció is, akkor ahhoz nemcsak büntetőjogi,
hanem pedagógiai tudás is kell; — . akkor a bírónak
a jogi ismeretek mellett pedagógiai ismereteket is kel­

NÉPMŰVELÉS

3

lene szereznie. Akkor a fiatalkorúak bíráskodását peda­ latókra, kélyhelyekre és azokból e fiatalkorúakat s a
gógiai értelemben is szakszerűsiteni kellene. Tulajdon­ gyermekeket száműzi Ellenőrzi á gyermekek s a fiatal­
képpen az lenne a legideálisabb állapot, ha a legtehet­ korúak nyilvános, tömeges összejöveteleit s azokon az
ségesebb, legképzettebb és legambicióziusabb tanítók erkölcsi rend megóvásáról gondoskodik.
jogot végezve mennének a gyermekbírói pályára, avagy
Különös hivatását képezi a községi nevelőbírónak
ha azok a bírák, akik előszeretettel vágyakoznak a a tankötelezettség pontos teljesítésének szigorú ellen­
gyermekbirói tisztre, bizonyos ideig valamelyik tanitó- őrzése egyrészt azért, mert az iskolakerülés az erkölcsi
képzőben elméleti és gyakorlati nevelői kiképzést sze­ züllés s a bűnözés legalkalmasabb talaja; másrészt azért,
reznének. .
hogy a fiatalkorúak s a gyermekek iskolai erkölcsi
De a legnagyobb fogyatékossága a fiatalkorúak nevelését előmozdítsa. E végből nyilvántartja az iskola­
bíráskodási rendszerének az, hogy a fiatalkorúak birá- kötelesedet, ezek közül nyilvántartja az iskolakerűlőket
jának nincs helyi segédszerve. Az egyes bíróként fun- és az iskolai mulasztókat és azok gondozóját rákénygáló gyermekbiró, vagy a gyermekbirói tanács egy szeriti a tanköteles pontos iskoláztatására. E cél elérése
vagy sokszor óriási terület fiatalkorú generációjának végett vagy a községi nevelőbiró kezébe adandó a
erkölcsi gondozását látja el. A gyermekek és a fiatalko­ mulasztások feletti bíráskodás hatalma; — vagy pedig az
rúak magukra vannak hagyatva'; — kellő és éber fel­ iskolakerülés és az igazolatlan iskolamulasztás kihágást
ügyelet és ellenőrzés hijján, — pláne ahol iskola nincs képezzen, e kihágás feletti bíráskodás a községi bíró­
— nem csoda, ha az erkölcsi züllés útjára lépnek, ha ság hatáskörébe utaltassák, de a községi bíróságnak
bűnöznek- Mind a három — előbb említett, — hézag ily ügyek elintézésénél a községi nevelőbiró legyen az
egyszerre betömődne, ha a gyermekbiróságnak minden előadója.
községben segédszerve lenne, aki mint helyi exponense
A községi nevelőbirók azokat a gyermekeket és
a gyermekek és fiatalkorúak felügyeletét, ellenőrzését fiatalkorúakat, akik az iskolai nevelés és oktatás sikerét
és fegyelmezését látná el. Akkor a fiatalkorúak bíró­ rakoncátlan, tűrhetetlen, rossz magaviseletükkel veszé­
sága foglalkozhatna kizárólag a fiatalkorúak s a gyer­ lyeztetik, diriket tehát a tanítók (tanítónők) maguk je­
mekek bűnözésével; — a helyi segédszerv pedig az lentenének be nála, vagy, akik egyéb helyen erkölcsbe
erkölcsi vétségeket torolná meg; — akkor a gyermek­ ütköző, botrányos magaviseletét tanúsítanak, akik kár­
biró lehetne jogász, helyi segédje pedig pedagógus, aki tyáznak, csavarognak, akik kélyhelyekre járnak, akik
nemcsak a fiatalkorúak, de a gyermekek erkölcsi gon­ iszákosok, akik trágár, erkölcstelen beszédmodoruak,
dozója is lenne. Ez lenne a községi nevelöbirő.
akik nótótius hazudozófc, káromkodók: először négyNe gondolja senki, hogy én itt valamilyen fan­ szemközött, majd nyilvánosan, az iskola előtt megdor­
tasztikus, kivihetetlen újítást akarok becsempésztetni gálják ; ismétlés vagy súlyos esetben nappal az iskola
egy magyar és ma még fejlődésben álló jogintézménybe. zárt kelyiségében. vagy a községházán az élelem elvo­
Az amerikai, az olasz, a belga és a német gyermekbi- násával stílus büntetési feladatok elvégzésének köte­
róságok, nemcsak a bűnöző fiatalkorúak ügyeivel fog­ lezettségével őrizetbe veszik, vagy szobafogságba vetik,
lalkoznak, hanem azokkal a fiatalkorúakkal és gyerme­ esetleg házi fenyítés végett a szülőknek adják át.
kekkel is, akik csavarognak, korcsmáénak, prostituál­
A községi nevelőbirók a fiatalkorúak bíróságának
takkal érintkeznek, kártyások és rossz viseletűkkel gon- segédszerve gyanánt működjenek, az igazságügyi segéd­
gondozóiknak kellemetlenségeket okoznak. A laikus személyzet létszámába osztassanak, évi fix tiszteletdijat
bíró sem lenne uj a fiatalkorúak bírósági szervezetében. kapjanak. Minden 5000 lélekre lehetne egy nevelőbirói
Németországban a bűnöző fiatalkorúakkal és gyerme­ állást szervezni, városokban a rendszeresített pártfogó
kekkel szemben a fiatalkorúak bírósága jár el; — az tisztviselők lennének a nevelöbiráfc. A községi nevelő­
erkölcsi züllésnek indulókkal szemben pedig a Schöffen- biró jelentené fel a bűnöző fiatalkorúakat a biróság
biröság. SchőfféküL pedig pedagógusok neveztetnek ki. nak ; ő készitené el azokról a környezettanulmányt is;
Tehát a községi neyelöbirói intézmény is átplántált ö ügyelne fel a próbárabocsájtottafcra, vagyis ellátná a
intézmény lenne jogrendszerünkben. Hivatását én a kö­ pártfogói teendőket is és ő a tárgyaláson, ő látná el a
vetkezőkben foglalnám össze:
fiatalkorú védelmét is. Külön gondját képezné a dajkaA községi nevelöblró elsőbben és főleg erkőlcs- ságba adott csecsemők és a tartásba adott lelencek el­
védö és bűnelőző hivatást'tőit be. Felügyel a gyerme­ tartójának ellenőrzése is, hogy azok emberséges bánás­
kek és a fiatalkorúak generációjára ; — energikus fe­ módban, erkölcsi környezetben, erkölcsös nevelést
gyelmezéssel üldözi azok rossz szokásait, félszegségeit; kapjanak.
vigyáz arra, hogy azok beszédmodora, külső megje­
Fontos hivatását képezné a községi nevelöbirónak
lenése, magaviseleté, cselekvése erkölcsi kifogás alá ne az anyaképzés is. Azokat az anyajelőlteket, menyaszessen; — őket a nikotin s a szesz élvezetétől eltiltja, szonyokat. akik iskolába, tanfolyamokra sohasem jár­
illetve azokról leszoktatja, Felügyel a korcsmákra, mu­ tak, akik a szülői háznál sem szerezhették meg az

4

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

’ erkölcsi nevelés ismereteit: elméletileg ők képeznék ki
leendő fontos hivatásukra, az erkölcsös gyermeknevelés
.módozataira. Külön tanításban részesítenék őket, kiok■tatnák az erkölcsi nevelés fő elveire, módszereire s az
;erk61csi fegyelmezés és a szoktatás módjaira. Erről a
.néhány hétig, esetleg hónapig tartó oktatásról bizonyitiványt adnának a házasulónak, aki csak e tanfolyam
sikeres elvégzése után köthetne törvényes házasságot.
Rendkívüli fontos hivatását képezné a községi
nevelöbirónak a törvénytelen gyermekek jogi,- anyagi
és. .erkölcsi érdekeinek istápolása. Az állami anyakönyvjvezető közlése alapján nyilvántartanák a törvénytelen
^gyermekekét s azok anyját. Kinyomoznák diszkréten,
Íapintatosan a gyermek természetes apját, akit aztán a
; érvénytelen viszony megszüntetésére s ezzel a gyermek
jörvényesitésére rábírni törekszenek. Ha ebben törek­
vésük hajótörést szenved, a természetes apát bizonyos
|régkielégitésre, vagy állandó tartásdij kötelezésére ipar­
kodnak rábízni, ha ez sem sikerűi, az anya kívánságára
a per megindítása végett a természetes apát a gyám­
hatóságnál feljelentik.
>
Fontos hivatása lenne a községi nevelőbíráknak a
jnunkásnő és a tanoncotthonok, a cselédközvetitők, a
bölcsődék és csecsemőotthonok, a cselédtanyák állandó
elűgyelete és ellenőrzése, a javitó intézetből kikerült
iatalkoruak erkölcsi és anyagi támogatása, azoknak
^helyezése is. És fontos szolgálatot teljesíthetnének a
>rostitució korlátozása érdekében is. A türelmi bárcát
V"’’ zérókét — esetleg szüleik segítségével — ők iparkodlának szándékukról lebeszélni.
’ A községi nevelöbírák természetesen az aktív,
■agy a nyugalmazott tanítók soraiból nevezendök ki;
. ikik ezen hivatásukon felül kötelesek lennének ísmereterjesztő előadásokat tartani, analfabéta és továbbképző
anfblyamokat, leventeegyesületefcet vezetni.
g
Csak azt ne mondja senki, hogy ez az intézmény
|mánciális okokból nem valósítható meg. Szüntessék
rpeg az összes leventeoktatói és népművelési tit­
kári állásokat sz mindjárt van pénz erre a célra is.
És vagy a községi nevelőbirák lássák el a íeventeoktatói és népművelési titkári teendőket is, vagy ez utób­
biak töltsék be a községi nevelöbirói hivatást. De ezt
a nagy erkölcsvédö ‘és bűnelőző hivatást tetöltö jogi
szervet okvetlenül állítsák fel minden községben. Hogy
á községi nevelöbíró működésének a társadalom erkölcsi
konszolidációját s az állam jogrendjét illetően milyen
hérhetetlenül nagy a jelentősége és fontossága, arról a
egközelebb fogok szólni.

PEDAGÓGIA
Kultúra.
Kultúra a lélek kultúrája, mely nevelés és ön­
nevelés útján jön létre.
A technika vívmányai: utak, hidak, ipartechnika,
géptechnika,. elektrotechnika, repülő- és rádiótechnika,
vagy bármilyen technika, — nem képeznek kultúrát.
Ezek annak csak termékei, eredményei, miket egy
néven: civilizációnak nevezhetünk. Az ész, a tudás, az
ismeretek halmaza az életnek Csak a technikáját, kere­
teit adják meg, de az élet igazi tartalmát a hit és a
jóerkölcsők alkotják.
Kultúra a munka és az önművelés, a tudomány­
szeretet, melyek az ember legszebb hajlamai közé
tartoznak. Isteni adományok ezek, miket Isten csak
legkedvesebb teremtményének az Embernek juttatott.
Kultúra az igazság és az igazságszeretet, a nyílt
ság és egyenesség, mely mindig, minden körülmények
között világosságot derít maga körül.
Kultúra a jellem, mely a tiszta erkölcs és igazság
szolgálatába szegődve, tántorithatatlanul, megalkuvást
nemtürve, kitart az őrök érvényű eszmék mellett.
Kultúra a lélek tisztasága és önzetlensége, ha t. i.
tetteink rúgóit mindig az igazság'és a pártatlan közér­
dekű szempontok alkotják, ha nincs semmi a háttérben
„a kulisszák" mögött. Kultúra a becsületes munka,
mely vigasztalja, nemesíti és felemeli a lelket és amely
egyedül ad jogot az életre és jogcímet Isten szeretetére.
A becsületes munka t imádság.
Kultúra a lelkiismeret és kötelességérzet. .Mind­
kettő Isten szava bennünk.
Ha lelkiismeretűnket követjük Isten parancsát
teljesitjük, ha elhallgattatjuk, az ő szavát hallgattatjuk eL
Kultúra a szeretet, mely felmelegíti a szív rideg­
ségét, meglágyítja keménységét. Fényt, derűt, meleget
nyújt az élet könyörtelen harcai közepette. Szeretet
nélkül nem érdemes élni.
Kultúra a tudomány, mely a tiszta igazságot
keresi és annak szolgálatában áll. Kultúra a hit és bölcsesség, mely megnyugvást ad az élet mindenféle
körülményei között.
Kultúra a lélek emelkedettsége, mely a minden­
napi élet apró mozzanatain, kicsinyes vágyain és törekvésein felülemelkedni képes, abban a tudatban, hogy
az emberi lélek az erkölcs, a becsület és igazság biro­
dalmának egy szerény részese és ebben a birodalom­
ban leli meg itt e földön az igazi boldogságot —
Kultúra a félek emelkedettsége, mert tud lelkesedni és
felkelteni nagy gondolatokra, nagy elhatározásokra és
tettekre késztetni s rajongani minden jó, szép és nemes

5

iránt.'Kultúra az önismeret, őnbirálat, mely kizárja az betartásában merül ki, hanem a (élek mélységes hitében
elbizakodottságot s a visszataszító, fölényes gőgöt. — és jócselekedetekben mutatkozik. A forma, a szertartás
önmagadban keresd a hibát először.
egymagában nem egyéb, mint kufárkodás.
Kultúra a mások megbecsülése, mely legszebb
Kultúra az irodalom és művészet, melyből az
emberi tulajdonság. Mások megbecsülése nem kivánja, Ember és az emberiség lelkének legjava sugárzik
hogy embertársaink előttünk szolgamódra megalázkod­ felénk.
janak. A becsület nem ismeri, a gőgöt, lekicsinylést és
A kultúra egészben véve gyönyörű fénysugár,
semmibevevést.
égi vezércsillag, melynek fényénél és világosságánál az
Kultúra a szerénység. Ne ' akard magadat min­ emberi lélek megtalálhatja e főidőn igazi boldogságát.
denáron a tömegből kiemelni és kiemeltetni, nehogy
Kultúrharc az eszmékért való küzdelem, melytől
lábbal tipord az érdemet. A tolakodás nem szép, nem távol áll minden alacsony, önző érdekhajhászat vagy
is érdem, nem is kultúra. '
személyes hiúság. Az önzés, vagy hiúság harca pedig
Kultúra a szelídség, mely ellentéte minden durva­ már nem is harc, nem is küzdelem, hanem emberhez,
ságnak, durva támadásnak.
méltatlan ádáz torzsalkodás.
Kultúra a tisztelet, udvariasság és gyöngédség, de
Kultúra! Kincsek-kíncse, igazi boldogság forrása
nem amelyik a felszines formaságokban merül ki, imádlak téged!
hadem az, amely a lélek mélyéből fakad Az udvarias
T anitótestvéreim ! Ti a kultúráért harcoltok, annak
forma, mely alattomban gonosz indulatokat rejtegeti útját egyengetitek az új generáció lelkében. Véssétek
hazugság.
szivetekbe e szavakat. És mikor az ifjú nemzedék várja
Kultúra a tisztelet és hála, amíg megalázkodássá, tőletek az útmutatást, mint vezércsillagra mutassatok
hízelgéssé nem fajul. Ha.azzá lesz, akkor hasonló az rá a kultúra magvára, lényegére: a lélek kultúrájára.
arany borjú bűnös imádásához.
Dr. Kovács János.
Kultúra az önbecsülés, mely az erkölcsi értékek
tudását jejenti bennünk. — De vigyázzunk, hogy az
önbecsülés önimádássá arrogáncíává ne aljasuljon !
A nyelvtantanítás*
Kultúra a szabadság, de nem a fizikai szabadság,
Elemíiskólában szinte balgaság nyelvtan-tanításról
hanem a lélek szabadsága, mely függetleníteni képes beszélni. E cim a tanításnak öncélú irányát jelenti.
magát alacsony, személyes érdekek szolgálatától.
Pedig az elemiiskolában a nyelvtantanitás a nyelv tör­
Kultúra az egyenlőség, mely nem engedi, hogy vényeinek rendszeres, egységes ismeretét 'semmiképen
az ember az ember felett az erősebb jogán, vagy a sem célozhatja. Vagy a nyelvismeretének magas értékét
hatalom jogán hatalmaskodjék.
kicsínyeíi le könnyelmű elhamarkodottsággal, vagy az
Kultúra a testvériség, mely a .mindnyájan egy elemibe járó gyermektömeg felfogó képességét, ismeret­
atyának gyermekei vagyunk* bibliai elv alapján nem­ körét becsüli túlsókra, ki hLzi, hogy az elemi iskolában
csak egy alárendelttel nemcsak egy szolgával, hanem rendszeres, egységes nyelvtanitás keresztülvihető.
egy utolsó útszéli koldússal is úgy képes bánni, mint
Pedig e balga hit kisérte szinte az utóbbi időkig
akiről tudja, hogy abban is isteni szikra vagyon.
az újabb idők tantervkészítőit, de legjobban az iskola­
Kultúra a lélek zenéje, mely megzendűf titkon, látogatókat.
mint egy halk isteni zene, — a pacsirtaszórá a tavaszi
Ennek álhitnek s a hatása alatt ébredt nagy, de
madárdalra, mely imádja a hajnal biborfényét, a mezők sok tekintetben keresztül nem vihetett akarásnak szo­
virágait, a csillagok ragyogását, a természet mélységes morú eredménye, hogy a hat osztályt végzett elemi
csöndjét.
■/. képzettségű egyének is szinte botrányosan s hejtelenűl
Kultúra a lelkesedés, mely a .lélek emelkedettsé­ írnak.
géből fakad. Szánalomra méltó szegény lélek, ki lelke­
Mégha úgy ahogy meg is közelíthette egy-egy
sedni nem tud.
kiváló tanúló a helyes-irást, s el is sajátította a nyelv­
Kultúra az idealizmus, az erkölcsökben és igazság­ tani szabályokat, iskolát hagyva szinte rohamosan
ban való tántorithatlan hit, mely irtózik az ördögi hanyatlik visszafelé. A szabályok homályos ismeretté,
cinizmustól, látva azt, hogy a cinizmns nemcsak hogy szinte rejtelemmé fakulnak emlékezetében, Íráskészsége
uem hisz az ideálokban, de le is mosolyogja és lábbal pedig teljesen elvész. Mikor felnőtt korában ir, írása
is tiporja azokat
alig mutatja nyomait, hogy iskolában kiváló nyelvtanista
Kultúra a hazaszeretet, mely a haza sorsának és elég helyesen író tanuló volt.
mélységes átérzésén és átélésén alapul és tettekben,
Egyik, talán országosan is megbecsült, nagyon
nem pedig szóvirágokban nyilvánul.
elismert kiváló tanitó s tanitóvezér: László Gyula
Kultúra az Istennek igaz tisztelete, mely nem nagybákai tanitóbátyám mesélte egyszer, hogy ő kiváló
csupán templombajárásban, a szertartások és a formák eredményeket ért el mindég a nyelvtantanitás terén.

NÉPMŰVELÉS

6

' NÉPMŰVELÉS
r~
J lódja volt a volt tanítványait a? életben is tovább
Talán szokatlanul őszinte vagyok e tárgyban!
£ gyelni, meg ís tette lelkiismeretes gondossággal, s Nem tehetek róla. így érzek bizonyosan sok, sók karátok könnyen észrevehető hanyatlását végtelenül fáj- társammal együtt, hogy a rendszeres nyelvtani szabályok
1 Ita. Ilyen szomorú emlékeken elmerülve utazott egyszer tanításának véget kellene vetni, hogy minden a nyelvre
egyik kiváló volt tanítványának szekerén.
fordítandó óra, peres az érzékfejlesztésre volna szán­
— Emlékszel-e m^g az-iskolai életre? — kérdezte ható.
tanítványát.
Óh de sok, sok szabályt beékelünk tanítványaink
3
—^Mintha tegnap hagytam volna el az iskolát, emlékezetébe, hogy iskolából kilépve legyen kihullni4 - mondja a 25—26 éves ifjú fprfi.
való, de érzéket keveset vihetnek növendékeink ma­
— Tudod-e még olyan jól a nyelvtant, mint gukkal. Az „Eredmények", „Tudnivalók* s más kincsek
iskoláskorodban ?
elrabolták az aranyidőt tőlünk s a szabályokon rágódó
Nagyot lódított fején az ifjú és szélesen mosoly- tanítványoktól.
tt.
>
A szabályok, nyelvtani rendszerek elhullanak az
— No. úgyíátszifc, már magad sem bízol nyelv- emlékezetből s marad utánuk a tudatlanság. Az érzék
itudásodban ? — szól Gyula bácsi.
pedig szinte magától is tovább fejlődik.
— Emlékszem rá, hogy az alany meg állítmány
- Az érzéket a szabályok levonásához oly ’ felette
t legtöbbször az eszünkben. De a többire alig émszükséges okfejtések nélkül az olvasás közben szerez­
szem. Ha ma is foglalkoznám, vele, ma is érteném,
hető szemlélettel, megfigyeltetéssel lehet felkőlteni, le­
.igy elrepült a fejemből a nyelvtan. Történelemből,
kötni és fejleszteni. Az érzék aztán magától észrevesz,
számtanból és földrajzból ma is többet tudok.
megjegyez és elsajátit.
'
.
így ö, a. volt kitűnő nyelvtanista.. Hogyan be­
A
szabály
még
az
érettségizett
emberből is elvész
szélhetne és írásával ma bizonyíthatna az átlagos
idővel. Az érzék finomodása szinte a vérbe megy és
többség ?
ott marad.
Érdemes a feleleten gondolkozni!
Akkor lesz a magyar nyelv tanítása eredményes
í
László Gyula bácsi nagy' lelkiismeretességgel
szerzett széles tapasztalatának birtokában nagy komoly- az elemi iskolában, ha nyelvtanitás rendszeres szabályok
tanitásától. megismertetésétől teljesen megszabadulva,
sággal, elmélyüléssel és határozottsággal állította, hogy
helyesírás és nyelvtanítást egészen uj, gyakorlati érzékfejlesztéssé, megfigyelésséjgyakorlássá tökéletesedik.
így sajátítja el más nemzet nyelvét egy idegen,
alapokra kell fektetni. Ki ne érezné az újszerűség nagy
szinte tökéletesen a legparányibb nyelvtantanulás
szükségességét ?
nélkül. így lehet a magyar gyermek is helyesen iró és
]
A magyar nyelvtanitás minden órája, kedves
fogalmazó magyar polgár is. így, igy és ismét csak igy!
.perceket szerez nekem. Valóságos elragadtatással
Kevés Kossuth Lajost teremtett és teremt az Isten,
Síóíok a nyelvről tanítványaimnak. De a szabálytanitás
rendig favágás volt neken, igy ilyen félének érezték ki nyelvtanból börtőnfalai közé zárva is perfekt megtanítványaim is. A szabályokból keveset is tanítottam tanúlt angolul. Legtöbb ember pusztán könyvből az
mindig. Mivel a szabályból rendszeres tanítást nem anyanyelvét sem ismeri meg tökéletesen.
tiltottam, bizonyos meghasonlásbán tartott az iskola­
Ha Cézárt megkérdeznénk, mi kell az anyanyeív
helyesírásához, egész bizonyosan azt mondaná a pénz
látogatás szőrszálhasogatásaíra gondolva.
i (Nekem ebből nem jutott ki, csupán egyes kar- helyetti „Gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás."
A szabály rendszer ismeretre nem ís hivatkozna
S;ak élményaiből lebegett előttem. De. ilyenről sokat
nem is gondolna.
lottom.)

Í

. Az uj tanterv sok jelét adja annak, hogy a nyeívitás sokkal inkább érzékfejíesztés legyen, mint
sriiraz ismeretnyujtás. De nem ad elég védelmet arra,
hógy az iskolalátogatáskor szabályok felmutatásával se
á ^gyermekek ne terheltessenek, se a tanitó ne legyen
: zabályofc rendszeres tanítására kényszerítve. Épen ezért
; 4 uj tanterv szerinti nyelvtanok, is különböző tapint itos néven rendszeresen összefoglalják a szabályokat.
1 &ntha igy hallanám felkiáltani a könyvekat :

i*
„Nesze íanitó az „Eredmény" és „Tudnivaló"
sib. halmaz, tömd meg vele tanítványaidat, hadd ful­
dokoljanak tőle." stb.

Törölje el a tanterv a szabályokra való hivatko­
zásait s adjon utasítást bővebben az érzés felkőltéséhez,
fejlesztéséhez : Tökéletesen írnak ^Q^elyeztjh az elemi
műveltséggel bitó polgárok.
Gondolkozzunk a nyelvtantanitás tökéletesítésén.

Szabó Lajos.

7

Amikor a. nemzet a trianóni béke útvesztőjében
a kivezető szövétnek sugarát keresi — bíztató, irányító
fénnyel jelenik meg előtte Rákóczi Ferenc ragyogó
glóriás szelleme, mert a nép ma is az ország nagyságos
vezérlő fejedelmét tiszteli Öt lelkében.
Rákóczí-ünnepély.
Rákóczi Ferenc kimagasló daliás alakja — telkekbe
A szolnoki máv. tiszti kaszinóban J926 október hó 24.
rögzített fogalma, mementos symboluma, és megszenElmondotta: Humy Mihály.
telt inkarnáteója annak a minden áldozatra kész, és
VarAswlt telkünkbe RAkócsi Ferenc i •
mindent feláldozni is tudó hazaszeretetnek, amely a
íegendAj kuruetdők bazaezeretének
csillagok fényét elhomályosító ragyogással tündöklik
bú* magyarok zokogó zenéjében,
ma is és a mely a trianoni sötét viharfelhőkön keresztül
borongó daléban, énekében, megis, mint a haza és szabadságszeretetnefc csodás géniusza
6r6kitett lélékbe markoló, szivekből
ragyogó nagy szellemének fényszóró sugarával világit
kilengő idealizmusét.
„Recrudescunt incíitae gentis Hungáriáé vulnera." be ma is a magyar lelkekbe és szivekbe — jelezve az
utat, a melyen nekünk haladnunk kell, ha a feltáma­
Kiújulnak a magyar nemzet sebei.
dás táborhegyére felakarunk jutni.
E mondattal kezdődik II. Rákóczi Ferenc maniRákóczi Ferenc a legnagyobbat áldozta a magyar
fesztuma. melyet Munkácson Í703. június 7-én itatott
Ráday Pál gróffal és Í704. január közepén küldött szabadság kivivására: felbecsülhetlen értékű vagyont,
szét az ország rendéihez, s a külföldi hatalmakhoz, okát hitvest, minta családi életet, gyermekeket, családja sar­
jait. Otthont, keserű száműzetésért. És ezt a haza szent
adni felkelésének.
De mi hova forduljunk, kikhez küldjük el a mi oltárára holott sok-sok nagy áldozatot sohasem
kesergő „manifesztum“-unkat „okát adni" hazafíui fel­ bánta megw
A nemzet pedig amely szintén annyi életet és
háborodásunknak, lelkifelindulásunknak, felkelésünknek
vagyont áldozott és véres vereséget szenvedett, soha
hazánk szétdarabolása miatt. Ki ért meg minket?!
Bátorítást, biztató reményt és erősítő hitet, mi nem kárhoztatta Öt, — soha máskép, csak hálásan
csak nagyjaink emlékeiből meríthetünk t
sorsunk gondolt rá.; — ... Ez a mi Turul madaras sokat
jobbrafordulását, csak úgy remélhetjük ha dicső Ősök vérzett nemjtetünk — két madárhoz hasonló: a Pelikán­
szellemével vértezett lélekkel — az ő szelleműket követve, hoz és a Pföníxhez. Amint a Pelikán saját vérével
testvéri szeretetben egyesülünk s munkálkodunk a itatja, és táplálja magzatait, fiókáit hogy az éhen hálás­
csonka haza és nemzet boldogitása, illetve kiépitése tól ^megmentse azokat, ez a nemzet is — a saját vé­
rével öntözött anyaföldből táplálja, élteti, — az anya­
érdekében.
Szálljon el tehát lelkünk messze, messze, északra, test vérével védelmezi és menti fiait, hogy végleg el ne
egy rabterületre . . a kassai dóm titokzatos szen­ pusztuljanak.
De viszont, valamint a Pfőnix saját poraiból tá­
télyébe ... és zörgessen be a nagy Bujdosó misztikus
kripta-sírjába, hogy ott, a szent hamvakat rejtő kopor­ mad uj életre, ugy ennek a nemzetnek ís a saját po­
sónál: erősítő hitet, kitartásra biztató reményt és össze­ rából, a saját véréből és a sajáj csontjaiból kell uj
tartó testvéri szeretetet tanuljunk. — Tőled, kinek életre kelnie és felépítenie azt a szikla várat, amelyen
csontjait éppen 20 év előtt hozta haza — a hálás nem­ az új Magyarországnak kell majd emelkednie, — és
zet messze idegenből, aki haló porodban most újra a melyet'■ egy — a hazaszeretettől izzó, lángoló lelkű,
hontalan lettél: — bujdosó kuruc társaiddal együtt újra őserőtől duzzadó izmú és acél akartú új nemzedék fog
elszakítottak Tégedet tőlünk — örökké bolygó nyug­ majd körül bástyázni — és felemelni arra a magas
talan nagy szellem. Aki hazajársz, virrasztásé a csonka piedesztálra, a melyen a Trianon gyújtotta pokolnak,
a Kisantant poklának kapui sem vesznek erőt, és
haza, az elrabolt részek — Erdély és a te kedves fel­
amelyet Rákóczi vezérlő nagy szelleme ragyogó fény­
vidéked felett.
Ha kikelnél a kassai katedrálisban lévő kripta glóriával fog majd körűlövezni, amely hirdetni fogja
sírodból, láthatnád kik közé kerültél ...» ha látnád majd az egész világnak Trianon határán túl is, hogy:

TÁRCA

„íme az+elvérezni hitt Pelikán — feltámadt a — Pfönix
Erdélyt kincses Kolozsvárral együtt, kik bitorolják,
pirulva visszafekűdnél kripta-sírodba, mert ott legalább porából11 és a réginél izmosabb, hatalmasabb és szármagyar templom szentélye takar, — s hol sírod fölött nyalóbb sas — turullá inkarnálódott, — amely a saját
néma gyásszal áldozhatnak csak a kesergő rab magya­ testén táplált és felhizlalt és saját szárnyán magasra
rok. A te kripta-sírod misztikus sötétségéből gyűljön emelt apró vércséket lefogja majd magáról rázni.
Té segítsd a nemzetet ebben a törekvésében —
ki a magyar világosság, a te hontalan
rabságodból
töröljön ki a magyar szabadságnak világító olthatatlan világitó szellem — Te örök lángolás!
Vezérlő fejedelem! — taníts meg minket is arra
lángja.

6

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

^lódja volt a volt tanítványait az életben is tovább
Íigyelni, meg is tette lelkiismeretes gondossággal, s
zofc könnyen észrevehető hanyatlását végtelenül fájilta. Ilyen szomuru emlékeken elmerülve utazott egyszer
gyík kiváló volt tanítványának szekerén.
— Emíéksfel-e még az iskolai életre? — kérdezte
jfanitványát.
Ij
— Mintha tegnap hagytam volna el. az iskolát,
i-*— mondja a 25—26 éves ifjú férfi.
í
----Tudod-e még olyan jól a nyelvtant, mint
ikoláskorodban ?
Nagyot lódított fején az ifjú és szélesen mosoly­
gott.
j
— No, úgylátszifc, már magad sem bizol nyelvmntudásodban ? — szól Gyula bácsi.
í ’
— Emlékszem rá, hogy az alany meg állítmány
■ Tolt legtöbbször az eszünkben. De a többire alig em^kszem. Ha ma is. foglalkoznám vele, ma is érteném.
igy elrepült a fejemből a nyelvtan. Történelemből,
^sámtanból és földrajzból ma is többet tudok.

I

(

’ *:
így ö, a volt kitűnő nyelvtanista.. Hogyan beÍ szelhetne és írásával ma bizonyíthatna az átlagos
többség?
Érdemes a feleleten gondolkozni!

j
László Gyula bácsi nagy lelkiismeretességgel
^zerzett széles tapasztalatának birtokában nagy komoly­
sággal, elmélyüléssel és határozottsággal állította, hogy
á helyesírás és nyelvtanítást egészen uj, gyakorlati
^lapokra kell fektetni Ki ne érezné az újszerűség nagy
Szükségességét ?
•
A magyar nyelvtanítás minden órája,* kedves
perceket szerez nekem. Valóságos .elragadtatással
• ^zólok a nyelvről tanitványaimnak. De a szabálytanitás
iiindig favágás volt neken, igy ilyen félének érezték
tanítványaim is. A szabályokból keveset is tanítottam
findig. Mivel a szabályból" rendszeres tanitást nem
rtottam. bizonyos meghasonlásbán tartott az isfcolaI fetogatás szőrszálhasogatásaira gondolva.
j í
(Nekem ebből nem jutott ki, csupán egyes kar' társak élményaiből lebegett előttem. De ilyenről sokat
. nallottom.)
'
|
Az uj tanterv sok jelét adja annak, hogy a nyelvtanitás sokkal inkább érzékfejlesztés legyen, mint
Száraz ismeretnyujtás. De nem ad elég védelmet arra,
pogy az iskolalátogatáskor szabályok felmutatásával se
i gyermekek ne terheltessenek, se a tanitó ne legyen
Szabályok rendszeres tanítására kényszerítve. Épen ezért
az uj tanterv szerinti nyelvtanok is különböző tapin­
tatos néven rendszeresen összefoglalják a szabályokat.
Mintha igy hallanám felkiáltani a könyvefcat:
J
„Nesze tanító az „Eredmény” és „Tudnivaló”
stb. halmaz, tömd meg vele tanítványaidat, hadd fuliokoíjanak tőle.” stb.

Talán szokatlanul őszinte vagyok e tárgyban!
Nem tehetek róla, így érzek bizonyosan sok, sok kartársammal együtt, hogy a rendszeres nyelvtani szabályok
tanításának véget kellene vetni, hogy minden a nyelvre
fordítandó óra, peres az érzékfejlesztésre volna szán­
ható.
Óh de sok, sok szabályt beékelünk tanítványaink
emlékezetébe, hogy iskolából kilépve legyen kíhullnivaló, de érzéket keveset vihetnek növendékeink ma­
gukkal. Az „Eredmények", „Tudnivalók" s más kincsek
elrabolták az aranyidőt tőlünk s a szabályokon rágódó
tanítványoktól.
A szabályok, nyelvtani rendszerek elhullanak az
emlékezetből s marad utánuk a tudatlanság. Az érzék
pedig szinte magától is tovább fejlődik.
Az érzékét a szabályok levonásához oly felette
szükséges okfejtések nélkül az olvasás közben szerez­
hető szemlélettel, megfigyeltetéssel lehet feíkölteni, le­
kötni és fejleszteni. Az érzék aztán magától észrevesz,
megjegyez és elsajátít.
A szabály még az érettségizett emberből is elvész
idővel. Az érzék finomodása szinte a vérbe megy és
ott marad.

Akkor lesz a magyar nyelv tanítása eredményes
az elemi iskolában, ha nyelvtanítás rendszeres szabályok
tanításától, megismertetésétől teljesen megszabadulva,
érzékfejlesztéssé, megfigyeléssé,gyakorlássá tökéletesedik. így sajátítja el más nemzet nyelvét egy idegen,
szinte tökéletesen a legparányíbb nyelvtantanulás
nélkül. így lehet a magyar gyermek ís helyesen író és
fogalmazó magyar polgár is. így, igy és ismét csak igy!
Kevés Kossuth Lajost teremtett és teremt az Isten,
ki nyelvtanból bőrtönfalai közé zárva ís perfekt meg­
tanult angolul. Legtöbb ember pusztán könyvből az
anyanyelvét sem ismeri meg tökéletesen.
Ha Cézárt megkérdeznénk, mi kell az anyanyelv
helyesirásához, egész bizonyosan azt mondaná a pénz
helyett: „Gyakorlás, gyakorlás és gyakorlás."
,> A szabály rendszer ismeretre nem is hivatkozna
nem is gondolna.
Törölje el a tanterv a szabályokra való hivatko­
zásait s adjon utasítást bővebben az érzés felköítéséhez,
fejlesztéséhez: Tökéletesen írnak helyesen az elemi
műveltséggel bitó polgárok.
Gondolkozzunk a nyelvtantanitás tökéletesítésén.

Szabó Lajos.

TÁRCA
Rákóczí-ünnepély*
A szolnoki máv. tiszti kaszinóban 1926 október hó 24.
Elmondotta: HumiJ Mihály.
Varázsolt lelkűnkbe Rákóczi Ferenc: a
legendás kurucldók hazaszeretének
bús magyarok zokogó zenéjében,
borongó dalában, énekében, meg­
örökített lélekbe markoló, szivekből
kizengő idealizmusát.

„Recrudescunt inclitae gentis Hungáriáé vulnera."
Kiújulnak a magyar nemzet sebei.
E mondattal kezdődik II. Rákóczi Ferenc manifesztuma, melyet Munkácson 1703. június 7-én Íratott
Ráday Pál gróffal és Í704. január közepén küldött
szét az ország rendéihez s a külföldi hatalmakhoz, okát
adni felkelésének.
De mi hova forduljunk, kikhez küldjük el aTői
kesergő „manifesztum“-unkat „okát adni" hazafiul fel­
háborodásunknak, lelkifelindulásunknak, felkelésünknek
hazánk szétdarabolása miatt. Ki ért meg minket?!
Bátorítást, biztató reményt és erősítő hitet, mi
csak nagyjaink emlékeiből meríthetünk:
sorsunk
jobbrafordulását, csak úgy remélhetjük ha dicső Ősök
szellemével vértezett lélekkel — az ő szelleműket követve,
testvéri szeretetben egyesülünk s munkálkodunk a
csonka haza és nemzet boldogitása, illetve kiépítése
érdekében.
Szálljon cl tehát lelkünk messze, messze, északra,
egy rabterületre ... a kassai dóm titokzatos szen­
télyébe . . . és zörgessen be a nagy Bujdosó misztikus
kripta-sírjába, hogy ott, a szent hamvakat rejtő kopor­
sónál: erősítő hitet, kitartásra biztató reményt és össze­
tartó testvéri szeretetet tanuljunk. — Tőled, kinek
csontjait éppen 20 év előtt hozta haza — a hálás nem­
zet messze idegenből, aki haló porodban most újra
hontalan lettél: — bujdosó kuruc társaiddal együtt újra
elszakítottak Tégedet tőlünk — őrökké bolygó nyug­
talan nagy szellem. Aki hazajársz, virrasztasz a csonka
haza, az elrabolt részek — Erdély és a. te kedves fel­

vidéked felett.

'7

Amikor a nemzet a tríanóni béke útvesztőjében
a kivezető szővétnek sugarát keresi — biztató, irányító
fénnyel jelenik meg előtte Rákóczi Ferenc ragyogó
glóriás szelleme, mert a nép ma is az ország nagyságos
vezérlő fejedelmét tiszteli Öt lelkében.
Rákóczi Ferenc kimagasló daliás alakja — telkekbe
rögzített fogalma, mementos symboluma, és megszen­
telt inkarnáteója annak a minden áldozatra kész, és
mindent feláldozni is tudó hazaszeretetnek, amely a
csillagok fényét elhomályosító ragyogással tündöklik
ma is és a mely a trianoni sötét viharfelhőkön keresztül ■
is, mint a haza és szábadságszeretetnefc csodás géniusza
ragyogó nagy szellemének fényszóró sugarával világít
be ma is a magyar telkekbe és szivekbe — jelezve az
utat, a melyen nekünk haladnunk kell, ha a feltáma­
dás táborhegyére felafcarunk jutni.
Rákóczi Ferenc a . legnagyobbat áldozta a magyar
szabadság kivívására: felbecsűlhetlen értékű vagyont,
hitvest, minta családi életet, gyermekeket, családja sar­
jait. Otthont, keserű száműzetésért És ezt a haza szent
oltárára hozott sok-sok nagy áldozatot sohasem
bánta meg.
>
A nemzet pedig amely szintén annyi életet és
vagyont áldozott és véres vereséget szenvedett, soha
nem kárhoztatta Öt, — soha máskép, csak hálásan
gondolt rá. — ... Ez a mi Turul madaras sokat
vérzett nemzetünk —- két madárhoz hasonló : a Pelikán­
hoz és- a Pfönixhez. Amint a Pelikán saját vérével
itatja, és táplálja magzatait, fiókáit hogy az éhen hálás­
tól megmentse azokat, ez a nemzet is — a saját vé­
rével öntözött anyaföldből táplálja, élteti, — az anya­
test vérével védelmezi és menti fiait, hogy végleg el ne
pusztuljanak.
De viszont, valamint a Pfőnix saját poraiból tá­
mad uj életre, ugy ennek a nemzetnek is a saját po­
rából, a saját véréből és a sajáj csontjaiból kell uj
életre kelnie és felépítenie azt a szikla várat, amelyen
az új Magyarországnak kell majd emelkednie, — és
a melyet egy — a hazaszeretettől izzó, lángoló lelkű,
öserőtől duzzadó izmú és acél akartú új nemzedék fog
majd körül bástyázni — és felemelni arra a magas
piedesztálra, a melyen a Trianon gyújtotta pokolnak,
a Kisantant poklának kapui sem vesznek erőt, és
amelyet Rákóczi vezérlő nagy szelleme ragyogó fény­
glóriával fog majd körűíővezni, amely hirdetni fogja
majd az egész világnak Trianon határán túl is, hogy:

Ha kikelnél a kassai katedrálisban lévő kripta
sírodból, láthatnád kik közé kerültél . . ., ha látnád
„íme az elvérezni hitt Pelikán — feltámadt a — Pfönix
Erdélyt kincses Kolozsvárral együtt, kik bitorolják,
pirulva visszafekűdnél kripta-sírodba, mert ott legalább porából* és a réginél izmosabb, hatalmasabb és szármagyar templom szentélye takar, — s hol sírod fölött nyalóbb sas — turullá inkarnálódott, — amely a saját
néma gyásszal áldozhatnak csak a kesergő rab magya­ testén táplált és felhizlalt és saját szárnyán magasra
rok. A te kripta-sírod misztikus sötétségéből gyűljön emelt apró vércséket lefogja majd magáról rázni.
Te segítsd a nemzetet ebben a törekvésében —
ki a magyar világosság, a te hontalan
rabságodból
töröljön ki a magyar szabadságnak világító olthatatlan világitó szellem — Te örök lángolás!
Vezérlő fejedelem! — taníts meg minket is arra
lángja.
I.

.

’

I 8

NÉPMŰVELÉS

9

NÉPMŰVELÉS

f—----- '------ - ---- :----- ’------- :—:----

á hazaszeretetre, a melyért. szenvedni is lelki büszkeség, sége, a szabadság, egyenlőség és testvériség dicső, nagy,
Bűnhődni ís honfi erény és amelyért a száműzetés és hatalmas Conceptióju eszméi inkarnálójának. Atyánk!
hontalanság keserű kenyerét enni is felmagasztaltatás küld el nekünk Il-ik Rákóczi Ferenc szellemét, aki
Í’olt neked.
bizó erős hittel és törhetetlen akarattal kalauzolja ezt
íme a honfiúi szív legnemesebb ércének lángja: a az elesett népet. Téged idézünk, áldunk és glorifikálunk
nely önmagát tisztítja, századok kődén is áttör és vezérlő nagy szellem és segítségül hívunk. Légy a mi
:get atmoszférát kér, hogy jobban égjen, világítson. — tüzoszlopunk, légy a mi világítótornyunk, és légy a mi
Innék a tűznek nem szabad kialudnia, mert millió és ragyogó vezérlő csillagunk Trianon sötét éjszakájában:
nillió hősi magyar szív vére táplálja, mert nem foly­ a te nagy szellemednek irányító tüzét vidd bele a
tatott annyi hősi vér hiába. Ez a tűz, mint a vulkánok magyar leltekbe és szivekbe, — és a te kuruc lelfcednéhében forrongó lávafolyam: forr, izzik, de ha egy- böl kiáradó szeretet melegítő lángjával és hazaszeretetre
zer kirobban, akkor éget,, perzsel, söpör ez a tűz. — gyújtó sugarával fűzd, forrázd össze lélekben a csonka
\kkor az a kitörő, izzó hazaszeretet tüze — az Ég nemzet és a rabmagyarok érzését — egy közős esdő
:árpitját súrolja — és csak fent, a szférák magasságá- szent fohászban, a feltámadás nagy gondolatában. Gyűjts
1 an szelídül, enyhül áldozati tűzzé és csak a magyarok össze és vezess minket az alatt a Máriás lobogó alatt,
stenének zsámolya előtt szentül izzó, lángoló imává, a melyre ez van felírva: „pro libertate". Vezess, mint
i llőtted népek Istene, aki ezt a sokat szenvedett országot egykor a te kuruc vitézeidet vezetted az alatt a zászló
s árva nemzetet is védted és segítetted, amikor bajba alatt „pro patria et libertate, ad resurectionem Hun­
: ütött. — Recrudescunt vulnera: — most ismét vész* gáriáé magnae: a hazáért és szabadságért, nagy ma­
: elhők viharába jutott hazánk. Egy újabb Mohács> gyarország feltámadására.
)e nem sokkal pusztitóbb: Trianon igazságtalan'
Hős Rákóczi kurucok vezére
ága és zsarnoksága roncsolta össze ennek a szép
A tűrésbe belefáradunk ...
Ez árva nép ősfajodnak vére
lazának vértengerben vergődő hajóját, tépte le vitorláit
övé e hon több mint ezer éve;
:s darabjait a rabló kalózok Balkán szigetének zátoJöjj . . . vezess! . . /
lyára dobta, hogy tétlenségre kárhoztassa,
És, — e honért — újra lázadunk 1 • • •
De a történelmi igazságszolgáltatás félelmes súlyá­
ra! sújt majd le a rablók fejére. Az igazság rendithetlen
Htart, állja helyét akkor is, amikor a legszerényebb
ílőzékenységgel kéri jogát.
I
'Mert „Quod uni jussum alteri aequum" : Ami
igazságos az egyiknek, az méltányos a másikka*
szemben.
Tanulmányi kirándulásokról*
|
Te adtad nekünk ezt a hazát, igazságos Isten"
Atyánk! Te védted azt századokon át. Ne engedd
Az ismeretszerzésnek s az ismeretek továbbterjesz­
‘tehát ezúttal sem elveszni ezt a nemzetet, ne engedd, tésének legbiztosabb, legcélravezetőbb módja és eszköz­
ipogy hazánk részeit rablók bitorolják . , .
lője a tanulmányi kirándulás, amely által szórakozva,
Küldj egy megváltó vezért, aki kivezet bennünket tehát jóformán fáradságnélkül gyarapítjuk ismereteinket,
.Trianon mocsarából és kiemeli az eltemetett részeket tudásunkat.
Trianon bűzös kriptájából. Magyarok Istene! a szférák
Hogy a tanulmányi kirándulások mily nagy fon­
beláthatatlan távlatából küldj egy irányitó fényt — a tossággal birnak különösen az iskolákra nézve, aztte végtelen univerziumodnak arra a kis porszemére, arra igazolja az a körülmény is, mely szerint az utóbbi
áz elborult csillagára, amelyet mi hazánknak nevezünk, időben már nem csak az iskolák vezetői, a tanárok és
i'— hogy rendeltetésszerű pályafutását, körforgását annak tanítók, de az iskoláknak a növendékei is résztvesznek
nyomán, annak világitó szövétnekénél, ugy mint azelőtt az ilyen kirándulásokon, amikor helyes irányítás, ve­
— akadálytalanul — szabadon végezhesse, azokon a zetés mellett néhány nap alatt több és maradandóbb
határvonalakon át, amelyeket a te mindenható vég­ ismeretet szereznek, mint talán éveken át folytatott
telen bölcsességed által regulázott természet részére „tanulás" után.
kijelölt.
Sajnos, a mai nehéz életviszonyok miatt a tanul­
» ' Ragyogtasd újra Szent István koronáját, hogy mányi kirándulásokat sem szerezhetjük oly módon és
annak fényénél az integer, régi nagy magyarországot, oly terjedelemben, amint ez azt megérdemelné, mind­
újra lássuk és magunkénak mondhassuk. És a szent azonáltal, ha nem is évről-évre, de legalább bizonyos
korona viselőjének apostoli szuverén személyében a időközökben toborozzunk össse ilyen kirándulásokat.
történelmi magyar nemzetnek önmaga által megalkotott,
A tanulmányi kirándulások fontosságát megértve
megalapozott alkotmányossága, önállósága és független­ tervez a „budapesti tanítótestület idegenforgalmi és

Egyesületi élet

tanulmányutakat rendező bizottsága" ilyen kirándulást
az 1927. évi nagy szünidőre, amikor is az alábbi
programm szerint’ óhajtja azt megvalósitani:
Budapest — Berlin—Rotterdam — Hága—Scheweningén—Hoek van Holland — a La-Manchon át —
Harvich—London—Dover—Ostende—Brüssel—Kőin —
a Rajnán hajóval Mainz—Nűrnberg—Passau — hajóval
a Dunán — Linz—Wienen át — Budapest.
Az utazás tartama 16—18 nap indulás kb. julius
5-én. Az ut költsége 570 pengő, melyben a vasúti III.
oszt, gyors és a hajójegy ára, teljes ellátás ital nélkül
különféle belépőjegyek, borravalók, szállítási' költség a
vasúttól a szállásig és vissza bennfoglaltatik. Csak
kézipódgyász hozható.
A tanulmány út vezetője: Tas József igazgató, a
fenti bizottság elnöke, címe : Budapest X., Símor-utca
23, aki csak válaszbélyeges megkeresésre válaszol. Nála

kell jelentkezni f. évi december hó 31-ig; a jelentkezés
alkalmával 20 pengő küldendő be. Nz útiköltség többi
részét már csak tetszés szerinti havírészlétekben a
Budapesti Takarék és Vásárpénztár Rt.-hoz kell befi­
zetni, a hozzávaló postabefizetési lapokat a vezetőnél
kell igényelni. A teljes összeget 1927 június hó 5-íg
kell befizetni, később érkezők nem számíthatnak rész­
vételre. Aki azonban bármely oknál fogva nem vehetne
részt az utazáson, az a jelentkezési díj levonásával
visszakapja befizetett tőkéjét.
Részt vehet úgy a fővárosi, mint vidéki tanitó,
tanár, valamint városi, állami, vagy megyei tisztviselő
és ezek 18 éven felüli hozzátartozóik. A tanúlmányút
célja nemcsak ismeretszerző és szórakoztató jellegű,
hanem célunk hasonszőrű külföldiekkel megismerkedni,
szivükhöz és elméjükhöz hozzáférni és nagy igazság­
talanságunkat egyes egyének útján a nagy világgal
megismertetni és megértetni.
Tekintve, hogy a nagy területre s oly kiváló
gócpontokra irányuló tanulmányi kirándulás nagyobb
összegke kerül, ezért már most tartjuk kívánatosnak
sőt szükségesnek felhívni arra kartársaink szives figyel­
mét, hogy így csaknem egész tanéven át könnyebben
félrarakhassák a kirándulás költségeit.
Különös figyelmébe ajánljuk a gazdag programmú
tanulmányi kirándulást az iparos tanonc iskolák igaz­
gatóinak, tanárainak, akik fejlettebb korú növendékeik
javára sok szellemi kincset hozhatnak a kirándulástól.
Az ő részvételűkre annál inkább lehet számitaai, mert
indokolt előterjesztésre bizton számíthatunk arra, hogy
tanulmányúti költségeik részben, vagy egészben leendő
fedezéséről az iskola felügyelő bizottsága is készséggel
gondoskodik.

MA-RY.

Gyűlés*
A gazdasági szaktanúlók Orsz. Egyesületének
szolnoki köre f. évi november hó 21-én Szolnokon a
városháza nagytermében gyűlést tartott. A gyűlést
Krafcsik Gábor köri elnök fél 10 órakor nyitotta meg
megnyitó beszédében rámutatott ama hiányokra, melyek
hátrányára vannak a gazeasági szakoktatást illetőleg.
— Továbbá beszámolt az egyesület eddigi működésével,
kifejezésre juttatva a szakoktatás előnyére szolgáló
eszközök előállítására vonatkozó nézeteit. Az igy meg­
tartott megnyitóbeszéd végeztével üdvözölte Bihary Ist­
ván véz. kir. tanfelügyelőt, ki az üdvözlést megköszönve,
reménységgelteli szavakkal megnyugtatja s gyűlésen
jelen volt szaktanitóságot, miszerint a közeljövő idő
magával hozza meg a hiányok pótlását, mely inten­
zivebbé teszi majd a gazdasági szakoktatást. A gyűlés
tárgysorozata értelmében Netz Ferenc az alapszabály
tervezet ismertetésével foglalkozott, majd Gáspás János
a státus érvényesüléséről tartott előadást; ugyancsak
Haraszthy József a sajtó táplálásáról és fontosságáról,
— Nagy Károly pedig beszámolt az igazgatói értekez­
letekről, Vrannay Kálmán a gazd. továbbképző iskolák
fejlesztéséről értekezett. A beérkezett indítványok letárgyalásával a kőrígyűlés véget ért. (m.)

Felhívás!
F. évi október hó 2-án tartott választmányi gyűlés
alkalmával egyesületi pénztáros jelentéséből kitűnt,
hogy az egyesület számos tagja még 1923|24., 1924|25.,
1925|26. tanévektől tagsági díjjal hátralékban van, —
A hátralékban levő tagok névsorát és a hátralékos
összeget A Népművelés f. évi 6. számában közöltük és
a hátralékok befizetésére határidőt adtunk s mindennek
dacára a befizetés csak gyéren eszközöltetett A választ­
mány ezen szomorú körülmény felett megbotránkozva, el­
határozza, hogy a tagsági díjjal hátralékban levő tagok
névsorát az összeg behajtása végett az egyesület
ügyészének adja át. — Egyúttal kérjük tagtársainkat,
hogy ügyészünk felszólító sorai vétele után a hátra­
lékos összeget azonnal küldjék be Jánossy Pál áll. isk.
igazgató, egyesületi pénztárosunk címére (Szolnok,
Bárány-utcai áll. iskola), hogy a további felesleges
költségektől magukat megkíméljék. Egyben kérjük tag­
társainkat, hogy az 1926. évi július hó I-től esedékes
tagdijakat befizetni szíveskedjenek.

Elnökség.

NÉPMŰVELÉS

10

NÉPMŰVELÉS

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Kérelem!
Temetkezési egyesületünk elnöksége jelenti, hogy
a lapunkban közzétett temetési járulékok nem fizettettek
be teljes összegben, miért is az elnökség, hivatkozással
az alapszabály ama pontjára, mely szerint azon tagok,
kik fizetési kötelezettségüknek 30 napon belül nem tesz­
nek eleget, úgy azok igényjogosultságukat vesztik. Hogy
tagtársainfcat ez a kellemetlen meglepetés ne érje, fel­
kérjük kartársainkat, hogy a hátralékos összeget pénz­
tárosunk: Jánossy Pál címére küldjék be. Ezúttal fel­
kérjük .mindazon kartársainkat, kik e temetkezési egylet­
nek nem tagjai és az egyletbe belépni szándékoznak,
Azok szintén Jánossy Pál pénztárosnál írásban jelent­
kezni szíveskedjenek.

Elnökség.

Hivatalos
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
7710—1926. szám.

Valamennyi tanintézet Tek. Igazgatóságának!
A VKM úr Önagyméltósága f, é. 47.395—VIII.
a. sz. termeidével az Alföldi Méhészet időszaki szak­
lapot a tanitó és tanitónőképző intézetek, polgári és
elemi iskolák igazgátóinak megrendelésre a legmele­
gebben ajánlani méltóztatott.
A f. évben X. évfolyam jelenik meg dz Alfőtdi
Méhészetnek, mely a nagy magyar Alföld egyetlen
méhészeti szaklapja, mely a méhészeti szakismeretek
népszerűsítésén és terjesztésén fáradozik.
Mindenki érzi ennek szükségét, hogy a gazdasági
szakismeretek népszerűsitessenek és erre az eddiginél
nagyobb gond fordittassék. A Népfőiskolák Szövetsége
és aFalu Szövetségi mozgalmak kifejezői ennek a
törekvésnek. Népiskolai tantervűnk is bizonyos cél­
zattal jelölte meg a népiskola Földmivesgazdasági jellegét.
Azért jjflhivom a vármegye nép-, polg. iskolák,
tanítóképző intézetek figyelmét a méhészeti oktatás
intenzivebb felkarolására, mely foglalkozás nemcsak
szép, nemcsak' könnyű, csekély befektetést igénylő, de
hasznot hajtó is.
Midőn Cim figyelmét felhívom a méhészet nem­
zetgazdasági jelentőségére, a méhészeti oktatás fel­
karolására, egyben az Alföldi Méhészet szaklapját az
Alföldi Méhészetet tankerűletem nép- és polg. iskolai
tanitói könyvtárai részére beszerzésre ajánlom, — Elő
fizetési ára 1926. évre 6 pengő, iskolák részére 5 pengő,
mely összeg beküldhető „Szerkesztőség" címére Szeged,
Osztróvszfcy-u. 4. sz.
Szolnok, 1926 október 7,

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő.

kir. tanfelügyelője.

796Í —Í926. szám.

Valamennyi elemi népiskola Tek. Igazgatójának
Tirpák Sándor: „Az elemi rajzoktatás vezér­
könyve' című művét, mely s Szt. István társulat
kiadásában jelent meg, a tantestületek figyelmébe
ajánlom.
Szolnok, 1926 október 15.

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

kir.

tanfelügyelője.

iskolák megreageléseifcet közvetlenül hozzá s -minél
előbb küldjék el. A munka ára 58.000 korona (posta­
költség és utánvételi díjjal együtt).
A mű érdekeltnél: Szombathely rendelhető meg.
E művet Cim fölkarolásába ajánlom.
Szolnok, 1926 november 3.

A kultuszminiszter úr egy konkrét esetből ki­
folyólag közölte a m. kir. tanfelügyelőséggel, hasson
oda az illetékes iskolai hatóságoknál, hogy ac iskolai
alapítványok felajánlásakor a helyi hatóságok töreked­
jenek arra, hogy az alapítványok vagyonállaga leg­
alább a 100 (Egyszáz) pengőt elérje. Üdvös az intéz­
kedés azért, mert az eddigi apró alapítványok adminisz­
trálása annyi munkával és költséggel járt, hogy az
alapítványok csekélységével nem állott arányban.
Szolnok, 1926 október 25.

Bihary s. k.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

8294—1926. szám.

8560—1926. szám.

Valamennyi
ovoda és elemi iskola Igazgatóságának!
Alexyné Mayer Irénnek „Karácsony' cim alatt
egy újabb kötete jelent meg, amely értékes gyermek
verseket és kis színdarabokat tartalmaz. A szerzőnek
nemrégen megjelent kötete, a „Sáz versecske' s előbbi
művei ís szép sikert értek el s azok neme s nevelő
hatását bizonyítják.
Ugyanezen a nyomon a „Karácsony' c. verses
kötete ís, amelynek beszerzését, az óvónők és tanítók
figyelmébe ajánlom.
Szolnok, 1926 november hó 2-án.

Bihary s. k.
Ntt. kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok

vármegye kir. tanfelügyelője.

8490—1926.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

kir. tanfelügyelője.

7530—1926, szám.

Valamennyi népokt. int. Tek. Igazgatóságának.
Dezső Lipót vasvármegyei kir. tanfelügyelő „Küz­
delem a magyar analfabetizmus ellen* e pályamunkája
amelyet az „Új Nemzedék' c. napilap dicséretben ré­
szesített, rövid időn belül elhagyja a sajtót. E munká­
jában részletesen igyekszik kimutatni az analfabetizmus
mérhetetlen káros voltát s a népiskola fontos, nemzeti
hivatását. A munka, mely körülbelül 190—200 oldalas
lesz, a köv. fejezetekből áll: I. rész. 1. Az állam köte­
lessége az analfabétizmussal szemben. 2. Az analfabétiz­
mus és az egészségügy. 3. Az analfabetizmus és a
mezőgazdaság. 4. Az analfabetizmus és a bűnügy. 5.
Az analfabetizmus okai, mai helyzete. 6. Teendők.
IL rész. A népkultúra fejlesztése.
Mivel egy ily nagyobb munka kiadatása nagy
költséggel jár, a szerző kéri, hogy a szükséges példány­
szám megálíapithatása végett a megrendelni szándékozó

Bihary s. k.
vez. kir. tanfelügyelő.

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelője.

tési hely mellett az utolsó postát és a vármegyét vala­
mint a kívánt példányszámot megjelölik. Póstai után­
vétel mellett naptárt nem küldhetnek, mert a küldés
ezen módja mindkétfélre nézve sok póstai és kezelési
költséggel flr.
Szolnok, 1926 nov. 5.

tankét, vezető kir. tanfelügyelő.

7823—1926. szám.

Iskolai alapítványok összegszerű meghatározása.

H

Valamennyi el. isk. Tek. Igazgatóságának.
Kz Orsz. Állatvédő Egyesületnek most elkészült
1927. évi gyermeknaptárát terjesztés és ajánlás végett
a vármegye tanitóságának szives figyelmébe ajánlom.
A naptár terjesztését a m. kir. VKM -Ur a hazai
tanítóságnak ismételve figyelmébe ajánlotta a Néptaní­
tók Lapja útján, legutóbb 68364—1926 sz. a kelt ren­
delettel. A szép kiviteíű naptár ára, mint múlt évben,
3000 K, azaz 24 fillér. A naptár más ifjúsági irattal
összehasonlítva 64 oldalas tartalmával, képeivel és szí­
nes borító lapjával, a gyermekek számára még mindig
a legolcsóbb ajándékkönyvecskének modható.
Minden megrendelt naptárpéldányszámot portó­
mentesen elküld az Orsz. Állatvédő Egyesület a meg­
adott címre és minden megrendelt Í0 példány után í
ingyenpéldányt csatol.
A rendelés módja legcélszerűbben az, hogy a t.
rendelők az igényelt példányszámnak megfelelő össze­
get postautalványon az Orsz. Állatvédő egyesület címére,
Budapest,. IX. Ernő-u. íí—Í3, előre elküldik; az
utalványszelvényen a rendelő pontos cimét, a rendelte­

Valamennyi tanintézet. Tek. Igazgatójának.
„Kz ismeretterjesztő előadások lélektana, módszere
és eszközei' c. munka irója: Bene Lajos kir. s. tan­
felügyelő, a népmivelés régi kipróbált harcosa, aki a
alut, annak társadalmát alaposan ismeri. A népművelés
ügyét nagy lendülethez segiti ez a munka, mert a
legfontosabb "kérdések megoldására nyújt segédkezet.
Az ismeretterjesztő előadások megszervezéséhez^ rende­
zéséhez, az előadások felépítéséhez ad a gyakorlatban
hasznosítható útmutatást. Tájékoztatja a vezetőket, az
előadókat a különböző felfogásokról, az eljárásokról,
egyszersmind őnvizsgálódásra is serkenti. Általában
azokkal a kérdésekkel foglalkozik, amelyeket a nép­
művelők eddig legnagyobb mértékben nélkülöztek s
ennek hiányában nem is fejtettek ki olyan tevékeny­
séget, amilyent az ügy megérdemel.
E munkára a tankerület tanári és tanitói karának
figyelmét felhívom és a művet megszerzésre ajánlom.
A mű a Falu Szövetségnél (Budapest, V. Zoítán-u. 8.)
rendelhető meg.
Szolnok, 1926 nov. 8.

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjé.
8599—1926 sz.

Valamennyi el. népiskola Tek. Igazgatóságának.
Pontos és szigorú alkalmazkodás és az eredmény­
ről mindenik év jón. í-ig hozzám jelentés adás végett
figyelmébe ajánlom elemi népiskoláink igazgatóinak a
a VKM úr f. évi 63577. Vm. a sz s az el. népiskolai
fanulők tankötelezettség meghosszabbítása tárgyában
kiadott rendeletét. Megjelent e Hivatalos Közlöny Í926.
évi nov. í-i számában.
Szolnok, 1926 nov. 9.

Bihary s. k.
réz. kit. tanfelügyelő.

12

népművelés

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyítanfelügyelője.
9035—1926. szám.

Valamennyi el. és gazd. népiskola és polg. isk.
Tek. Igazgatóságának.
A „Növényvédelem" c. lapot, mely a m. kir,
földmivelésügyi minisztérium növényvédelmi és növényforgalmi irodájának hivatalos lapja, melegen ajánlom
Cim figyelmébe s megrendelésre. Megrendelhető évi
100,000 K-ért a kiadóhivatalban: Budapest, V. Országháztér II. Ha fedezettel rendelkezik az iskola könyv­
tára részére beszerzendő. Ajánlom különösen azért,
nert minden szánjában sok olyan- növényvédelmi cikk
aláiható, amely úgy az iskolai oktatásnál, mint az
skolánkivüli" népművelési munkálatokban, felhasznál­
ható. Kérem bejelenteni, hogy megrendelte-e ezt a
■ apót ?
J
Szolnok, 1926 november 19.

-

Bihary s. k.
vez. kir. tanfelügyelő.

|1 Gyakorlati
tanitás,
-----------Üj szempontok
Fák s általában az évelő nagy növények
initásánál
a
csak oktatásnak
egyes részek
íz állat- ésszemléltetés
növénytani
^szedése révén történhet legtöbb iskolában,
I;

||

x Irta: GÖnÜÓS JÓZSEf polg; isk. tanár.

á|ért a helyszíni) alkalmi szemléltetést sem
1 llőzhetjük.
A
növénytan
tanyása
is körültekintő
Í
Az ezévi
növényeket
pedig aamódleMivel
tanításunk
végcélja
az, hogy
terszerint
egészben
vigyük
az iskolába
s
észet
törvényszerűségét,
célszerűségét
s
életét
■|:eres
‘ őség
Tárgy:
A
mezei
zsálya.
Módszer:
cselekvekíván.
apró dolgok
megnden^munkát
növendék,
vagy Az
2 gyermek
kapjonis,egyet,
lágitsuk
meg,
elegendő,
sőt
kívánatos
hogy
jyeltefésé
igen
nehéz,
célirányos
munkával
szemléltetéshez
szükséges
egy kötőtű,
iakis
azon
növények
leírásával
életévels irka,
fogionban
elérhetjük,
hogy
aziránt sérdeklődjenek
elybe
a
megfigyelt
dolgokat
belerajzolják.
Ikozzunk,
amelyek
közvetlenül
megfigyelési
ívendékeink, amit éppen megismertetni
akaA, mk
sokvelük.
különféle
•sörünkbe
esnek. eset közül álljon itt egy nö­
vénytani
óra.

szemléltető. Szemléltető eszközök; élő növény,
táblai rajz, esetleg modell.
Részletes vázlat.
Előkészités és kapcsolás. A múltkor nagyon
érdekes növényről tanultunk. (Egy néhány mon­
datban számon kérjük.) Tegnap sétálva a nap­
sütötte mezőn ismét találtam egy oly növényt,
amelyen szintén sok érdekes dolgot lehet megf gyelni. Ez a növény, amelyet most kiosztok
köztelek. Talán ismeri valamelyitek? Ez a
mezei zsálya.
Célkitűzés. Most a mezei zsályáról fogunk
tanulni.
Tárgyalás. Nézzük meg a földalatti részét.
Milyen a gyökere? Tőgyökér. Ebből ágaznak
ki a vékony hajszálgyökerek, vagy gyökérszőrök.
Ezzel szívja a növény a földből a nedvességet
s az abban levő növényi táplálékot. A főgyö­
kérnek mi a folytatása a föld felett? A szár.
Mik ezek itt alul? Levelek. Honnan nőnek ki?
A tőből. Ezek tehát - tőlevelek. (Táblára irom :
főgyökér, szár, tőlevelek). Hogyan állanak ezek
a levelek? Mint a rózsa sziromlevelei. Ezért
mondjuk, hogy a tőlevelei rózsában állanak.
(Tőrózsa). Mi a jelentősége a tőleveleknek a
a növény életében? Napos helyen él; a kiszá­
radástól védi a növényt, a tő, illetve gyökér­
menti talaj nedvessége nem párologhat el,
azután meg a harmat és esővizet is a gyökér­
hez vezetik. Nagy hosszunyelű, tojásalakú le­
velek ezek.
Mit találunk a száron feljebb? Leveleket.
Milyen a levél éle? Csipkézett. (Felraízolom).
Hát ezek az apró levelek itt micsodák|? Murva­
levelek, amelyek tehát megmaradnak és hátrahajlanak. Mi volt a rendeltetése? A száron
fent és a .murvaleveleken, ha jól megfigyeljük,
mit látunk? Szőröket. Mi ezeknek a feladatuk?’
A szőrök között levegő van s a párolgást meg­
akadályozzák. Ezen szőrök között — figyeljük
csak meg — vannak olyan bunkósfejű szőrök
is. Mirigyszőrök. Dörzsöljük csak szét s sza­
goljuk meg. Mit érzel N.? Illatot. Ez az illat a
rovarokat csalogatja.
Mit látunk a szár legfelső részén? Virá­
gokat. Hogyan állanak a virágok a virág ten­
gelyén? Körös-körül. Hány darab van egy
részén? Hat. Az ilyen virág elhelyezést örvös­
nek hívjuk. (Felírom).
Most vizsgáljuk meg a virág szerkezetét.
Szakítsunk le egyet. Mit látunk legkívül a virág
tövében ? Murvaleveleket.
Azután megmagyarázzuk a csészét. Két

13

NÉPMŰVELÉS

oldali részarányos. Ez ajakos virág. (Felírom).
A párta milyen? Szintén kétoldali rész­
arányos. Olyan, mint egy száj. Ez a felső, ez
meg az alsó ajak. Mútatom s a tanítványok is
vizsgálják. Mit találunk az alsó ajakon? Két
porzót, melyek az alsóajakhoz nőttek. Mit
találunk a felsőajakban? Nyissuk csak szét a
két ajkat! A termő bibeszálát s a végén látjuk
a kétágú bibét. Most figyeljetek ide, elmondom,
hogyan is történik a megporzás. Láttam, hogy
a virágokra méhecskék járnak. Bizonyosan
keresnek ott valamit. Hogy talál oda a méhecske?
Szaga és színe elárulja s odacsalogatja. (A
szinkontraszt a táblára rajzolom: zöld alapba
virágszinkék, ritkán rózsaszín, vagy fehér).
Mit keres ott a méhecske ? Mézet.
Igen s van is a cső alján mézmírigy. Egy
virág ajkait hasítjuk fel s a tövét ízleljük csak
meg. Ugy-e édes? A méh is el akarja ám ezt
érni. Bebújik a virágba de a porzó szabad
billentyűjét meglöki a fejével (Meddő portok)
Ekkor aztán a porzó a méh hátára csapódik s
rákenődik a sárga virágpor. Dugjuk be csak a
ceruzánkat. (Minden tanuló közvetlen tapasz­
talja). Készüléken is szemléltetjük lassan.
A rovar elrepül a virágról s viszi magával
a virágport. Rászáll aztán egy idősebb virágra,
amelyben a porzó már elfonnyadt, miután a
virágpor már kihullt a portokból. Ezen virágok­
nál a kétágú bibe a felső ajakból jól kinyúlik,
mert a bibeszála megnőtt. A méhecske itt is
keresi a mézet s ahogy bebújik, a hátán levő
virágpor hozzátapad a bibéhez. Ezáltal a mé­
hecske el is végezte a megporzást.
A porzó és bibe különböző időben érik,
úgy hogy önbeporzás nem történhet.
Mi a jelentősége az idegen megporzásnak ?
Az igy keletkezett termésből erőteljes növény
fejlődik, mig az önbeporozás által keletkezett
termésből csenevész, satnya növény fejlődik.
Összefoglalás. Melyik növényről tanultunk?
Milyen a gyökér? Hány féle levele van? Mondd
el a virág részeit. Meséld el a megporzást!
Házi feladat. Szedjétek szét a virágot s a
részeket rajzoljátok a füzetbe.
Ily módon, ha a növény tárgyalásánál
nem csak a puszta felsorolást végezzük, de a
célszerűségét fejtegetjük s bevezetjük a biológiát,
akkor a tanításunk figyelmetkeltő érdekes és
eredményes is lesz.
(Vége.)

Iskolánkivüli
népművelés.
VttÉZ Szathmátg LajOS

Rovatvezető:

népmüv. titkár.

Szám: 956—1926.

Valamennyi helyi Népm. Bizottságnak.

|

A Magyar-Holland Kulturgazdaság R.-T.
„Film és Művelődés" cimen uj szaklapot indí­
tott meg, mely a vetített képes előadások elő­
készítéséről és keresztülviteléről részletes szak­
szerű tájékoztatást nyújt.
Az elemi iskolai vetített képes előadások
tekintetében is — melyeket V. K. Miniszter úr
kötelezőleg elrendelt — részletes útbaigazítást
nyújt.
Ezen uj paedagógíai, népművelési és mű­
vészeti havi filmszemlét b, figyelmébe ajánljuk.
Kiadóhivata: Budapest, VIII., Üllöi-út 4. szárit.
Szolnok, 1926 október hó 25-én.
• |

Bihary

vitéz Szathmáry Lajos,

ügyv. elnök,
kir. tanfelügyelő.

várm. népmüv. titkár.

Szám: 1100-1926.

Valamennyi helyi Népmüv. Bizottságnak.
Bizottságunk tankönyveket és Írószereket
csak az analfabéta tanfolyamok hallgatói részére
tud adni.
Az elemi ismeretterjesztő és ismeretterjesztő
tanfolyamok hallgatói részére tankönyveket nem
adhatunk, ők a régi iskolai, könyvtári, vallásos
könyvekből, lapokból, folyóiratokból gyakorolják
magukat, melyekkel a közéletben is találkozni
fognak, ezzel is a gyakorlati életre nevelvén őket,
Leghelyesebb tehát, ha a helyi Bizottságok
a községből a régi tankönyveket, miket már
nem használnak, bekérik a szülőktől és a tan­
folyamokon ezeket használják fel.
Szolnok, 1926 november hó 9-én.

Bihary,

vitéz Szathmáry László,

ügyv. elnök.
kir. tanfelügyelő.

várm. népmüv. titkár,

Szám: 1124—1926.

:

Valamennyi helyi Népmüv. Bizottságnak.
A nagyszámú analfabéta tanfolyam hall­
gatóinak tankönyvekkel való ellátása nagy
gondot és kiadást okozott, miért felkérjük Tek.

।

14

NÉPMŰVELÉS

„

Bizottságot, figyelmeztesse -a tanfolyamvezetöket társainkon segítsünk. Hogy legyen egy hely
tarra, hogy e tankönyvek megkimélésére ügyel­ hová azok nyugodtan adhassák be a középis­
jenek fel s azokat a tanfolyam befejezésével a kolába járó gyermekeiket.
^hallgatóktól szedjék be, gondosan őrizzék meg,
Azóta hosszú idő telt el s az akkor nagy
hogy a következő tanfolyamokon felhasznál­ lelkesedéssel határozattá emelt eszme elszunyadt
hassák, vagy kívánatra visszakűldhessék.
egy időre.
Szolnok, 1926 november hó 10-én
Most már azonban örömmel jelenthetem,

।

Bihary,

vitéz Szathmáry Lajos,

ügyv. elnök,
|ur. tanfelügyelő.

várm. népműv. titkár.

Szám: 725 — 1926.'

Valamennyi helyi Népműv. Bizottságnak.
Valamennyi elemi és gazdasági iskolai igazgató
és tanitó úrnak.
Dr. Gyökössy Endre máv. felügyelő, a
Petőfi Társaság tagja:
1.
Hazavándorlók.
2.
Táboroznak a palotai cserkészek.
H
3. A kis gróf kisasszony című műveit az
ifjúsági könyvtárak részére, mint a hazafias
érzés ápolására igen alkalmas möveket beszer­
zésre ajánljuk.
A „Hazavándorlók" c. munka, amelynek
minden sora a hazai röghöz való szívós ragaszÍodást tünteti fel, népkönyvtárakban is nagyon
asználható mű.
Szolnok, 1926 november hó 16-án.

Bihary,

vitéz Szathmáry Lajos,

ügyv. elnök,
kir. tanfe|ügyelő.

I

várm. népműv. titkár,
i

Szociális ügyek.
I

k

■

Tanítói Otthonunk ügye,*)
।

Tekintetes Igazgató Úr!

Az 1925—26. évben tartott vármegyei köz­
gyűlésünkön nagy lelkesedéssel határoztuk el,
hpgy Szolnokon Tanitói Otthont létesítünk,
hbgy a tanyákon és községekben működd kar-

A*)

Az iskolák igazgatóihoz intézett megkeresésnek
unkban már azért is adunk helyet, hogy az igazgatók
a Tanítói Otthon érdekében kifejtendő munkáját ezúttal
isi megkönnyítsük. Szerk

az 1926 okt. 2-án Szolnokon tartott Tanitói
Otthon igazgatósági gyűléséből kifolyólag, a
Tekintetes Igazgató Úrnak, hogy a Szolnokon
létesítendő Tanitói Otthon ügye újra napirendre
került és az igazgatóság felvette működését.
Az 1926 okt. 2-án tartott igazgatósági gyűlés
Nagyságos Bihary István vezető kir. tanfelügyelő
urat díszei nőkévé választotta.
Ki ekkor a legmesszebb menő támogatását
helyezte kilátásba s mint mondotta, minden
igyekezete oda fog irányulni, hogy á Szolnokon
létesítendő Tanitói Otthon rövidesen álljon. De
akkor dolgozni klll mindenkinek érte.
Indítványozta s az igazgatóság elfogadta,
hogy az igazgatóság a munkát ossza fel maga
között s kezdje meg a propagandát. Az igaz­
gatóság három propaganda bizottságot választott.
Az igazgatóság e határozata folytán arra
kérem a Tekintetes Igazgató Urat, mint a II.
számú propaganda bizottság igazgatója, hogy:
1. Szerezzen érvényt az 1925—26. évben
hozott azon közgyűlési határozatnak, hogy „Min­
den iskola rendezzen évenkint 1 vagy 2 iskolai
előadást a Szolnokon felállítandó Tanitói ott­
hon javára".
Hogy ezt mi módon és mely időben arra
nem kívánok útmutatással szolgálni.
2. A legtöbb községben (városban), úgy
azt hiszem Önöknél is a különféle egyesületek­
nél a műkedvelő előadásokat a tanitó kartár­
saink taníttatják be s azok közreműködésével
történik.
Kérem azért a Tekintetes Igazgató Urat,
hogy kérje meg ezen kartársakat, hogy a be­
folyó jövedelemből már előre kössönek ki
bizonyos százalékot a Szolnokon felállítandó
Tanitói Otthon javára.
Próbáljunk már egyszer a magunk javára
is dolgozni egy kicsit.
3. Közlöm a Tekintetes Igazgató Úrral,
hogy Nagyságos Bihary István vezető kir.
tanfelügyelő Úr áll.- és községi iskoláknál a
jövőben csak úgy engedélyezi az iskolák tan­
termeit a különféle előadások és mulatságok
céljaira, ha a befolyó jövedelemből 20 százalé­
kot a Szolnokon létesítendő Tanitói Otthon
céljára beszolgáltatnak. Ezt vigyék keresztül a

NÉPMŰVELÉS

15

társaink/J^01^030’ a nem á,,ami íanitókarIstván vezető kir. tanfelügyelő úrnak. Ugyan
lalöalilK IS.
hOgy mely községek és
Kérem azért a Tekintetes Igazgató Urat Fsk/lákT^^
!í eSetbun az engedé'y kérésnél már iskolák nem értek el semmi eredményt.
, rném azért Igazgató urat hogy tantestük
hcgy a tiszta Jövedelemből 20 .
.karö,tve ?Ítscn ki ebben az irányban i
százalékot a Szolnokon létesítendő Tanitói
;
ShZ cé,Ja^^szolgáltatnak, mert ellenkező lehető legnagyobb propagandát.
ie a El?>re í,z?m’ hogy Önökkel együtt magam
esetben engedélyt nem nyernek
a1
községében műkedvelő m dnzet enü t,sztán a nemes célért dolgozom?'
előadást rendezni a tantestület közreműködésé­ Mert magamnak (mint egyénnek) hál’ Istennek ‘
vel a Szolnokon létesítendő Tanitói Otthon nincs s nem is lesz szükségem Tanitói Otthonra,
már rendeztek ilyet a múltban vala- hanem az ebeg és lebegjen szemeink előtt,
hogy vannak kiknek szükségük van rá, ezekérti
T08* ezt a saját érdekünkbe
olgozom és dolgozunk valamennyien, hogy *1
inkább szíveskedjenek megtenni.
L T van- a községben (városban) mozi, tanítói együttműködést és együttérzést ne
ugy kérném szíveskedjék érintkezésbe lépni a csak szóval, de tettekben is nyilvánítsuk.
Kérném szíveskedjék ebben az ügyben
felállítandó
hogya Szo,nokon
felállítandó Tanítói Otthon alap javára renjenesen hozzám
napot minden évben s annak KGyula Szolnok, Konstantin
utca
2220.
szám)
intézni.
alkaLm^l^
át a fcnti célra. Ezen
alkalommal kövessen el mindent, hogy a siker
Nemleges esetben is kérnék jelentést, de
tétel
legyen*. Hasson oda tantestüle- azt hiszem hogy ilyet senkitől és sehonnan
fével együtt, hogy az iskolai előadáson a tanú- sem fogok kapni, hanem örömmel jelenthetem
Pedi£ a fel"öttek minél S mlndkét he,yre> hogy 3 kartársaim az
nagyobb számmal jelenjenek meg.
egész vármegyében dolgoztak.
6. Kérném az Igazgató Urat, hogy közölje
Kérném szíveskedjék ezeket az egyes kar­
ve em a község (város) jobbmódú, vagyonos
íSáa,na4 ”!Vé- éS Cimét’ egyesűletekfrész- társaknak is tudomására hozni.
Végezetül ismételten kérem a Tekintetes
vénytársaságok címét, akiktől remélni lehet, ha Igazgató urat és kedves kartársaimat, hogy ra­
központilag megkeressük őket, adományaikkal gadjanak meg minden alkalmat és lehetőséget
hozzájárulnak a Szolnokon felállítandó Tanitó hogy ügyünket minél gyorsabban vigyük a megOtthon alapja javára.
valósulá, felé hogy minél hamarabb alton
.. J au érnT sziveskedjék velem közölni Szolnokon a Tanitói Otthon, hirdetvén a tanitói
községében (városában) működő ref. lelkészek együtt munkálkodást és együtt érzést.
nevét PéasP címétegyZŐ Cp0,gármester) és jegyzők
Szolnok, 1926 november hó 18-án
Marad Igazgató úrnak és kartársaimnak tisztelője:
az Jgazgatö Urat, hogy tantestűle®
szlveskedjék megtenni mindent,
Dunaháti Mészáros Gyula s. k.
hogy fáradságos munkájuknak ne csak erkölcsi
a vm. Tanítói Otthon II. sz. propaganda bizottság
hanem anyagi sikere is legyen
igazgatója.
•
A Szolnokon létesítendő Tanitói Otthon
Mnossv^Pá/^0^ Pénzt kérném mindenkor
igazolJuk> hogy Dunaháti MéJánossy Pál vm. egy. pénztáros (Szolnok
Bárány-uti áll. iskola) címére küldeni/
Propaganda bizottság
megbízását Szolnokon 1926 okt.
Továbbá kérném szíveskedjék egyidejűleg 2-án a Szolnokon
felállítandó
Tanitói Otthon
XT t TTT1’ hogy a Szolnokon felálli?
igazgatósági ülésén kapta.
tandó Tanítói Otthon alapja javára mennyi
•
hogy a levelében közűiteknek
összeget küldött be és mily címen, mert ezek­
mindenben eleget fognak tenni, hogy a Szolről nekem külön nyilvántartást kell vezetnem raíh/j!
T3nÍtÓÍ Otthon ^nél hama­
ndatnomkÜldÖtt éS kaP°tt ,eveleket kü,ön kell rabb felállítható legyen.
Szolnok, 1926 november hó 18-án.
A befolyó öszegekről időnkint név, helység
es az összeg megnevezésével jelentést kell
Keszthelyi István s. k.
tennem az igazgatóságnak és Nagyságos Bihary Bfhary István's. k.

^IotíyU 3 3 H-

vez. kir.- tanfelügyelő.

vm. egyesületi elnök.

16

NÉPMŰVELÉS

HÍREK

A tankerület területéről áthe­
lyezettek : Pankrátzné, Csányi Ilona szolnoki

Főispánunk s a törvényszéki elnök
Ünneplése- Amint azt valamennyien igaz örömmel

áll. polg. isk. tanárnő a békéscsabai áll. polg.
iskolához, Koricsánszky Ferenc kisújszállási
göröngyösi áll. ttó a lábatlani áll. isk.-hoz.

hallottuk és olvastuk: Kormányzó úr Ö főméltósága
vármegyénk népszerű főispánját, Almásy Sándort a
csillaggal diizitett II. o. érdemkereszttel tűntette ki. A
vármegye közönsége külsőképpen is kifejezést óhajtván
adni a főispánt ért kitüntetés fölött. Folyó hó í5-én
400 terítékes bankettet rendezett a kitüntetett tisztele­
tére. A Nemzeti Szálló éttermében megtartott díszebéden nemcsak a vármegye előkelősége vett részt, de
megjelentek ott a megyén kívül lakó kitűnőségek is.
Lapunk terjedelme nem engedi meg, hogy részletesen
foglalkozzunk az ünnepekhez méltó banketten elhang­
zott beszédekkel s azért csak azt a tényt konstatáljuk,
hogy az ott megjelentek valamennyien látták és
érezték, hogy egy valóban meleg szeretettől hevített
gyönyörű ünnepi lakomának voltak részesei. A főispáni
bankettet megelőzőleg, november 10-én, a Kaszinó
helyiségeiben szintén az igaz tisztelet és nagyrabecsülés
érzete hozta össze Szolnok városának és vidékének úri
közönségét' abból az alkalomból, hogy a szolnoki kir.
törvényszék elnökévé Fuchs Gyula neveztetett ki. Az
uj törvényszéki elnök a közel múltban szinte Európaszerte ismertté vált ügyben tett bizonyságot arról, hogy
az isteni gondviselés is a bírói pályára jelölte őt ki, s
valószínű, hogy ez a körülmény is hozzájárult ahhoz,
hogy a magyaros „magnum áldomás” keretében is
méltán s őszintén üdvözölte őt a vármegye, a város s
a vidék előkelősége.

Gombáskönyv kezdők részére. Szemere
László tollából rendkivöl értékes munka jelent meg,
mely a gyakoribb gombák megismerésével és értékesitésével foglalkozik. A vaskos könyv 250 gomba le­
írását, 50 színes képet és 50 szövegközti ábrát tartal­
maz. A könyv anyagtartalmának tárgyalása egyszerű
és könnyen) érthető meghatározással állapítja meg az
egyes növények termés! helyét, idejét, színét, izét és
megfelelő használati utasítást is nyújt a növény fogyasz­
tására és mikénti értékitésére nézve. Mint dr. MágocsyDietz Sándor egyetemi tanár is a könyv előszavában
írja: „A gombákkal való tudományos foglalkozás
azonban csakhamar szükségessé tette, hogy a nép
érdekkörét közelebbről érintő gombák ismerete széles
körben terjedjen”, meg állapításából is következtetve a
könyv iskolai és magánhasználatra nélkülözhetetlen.
A könyv : a szerző kiadása, kapható Budapesten, II.,
Debrői-út Í5. ss. alatt. Ára vászonkötésben Í40.000 K.

Kartársaink szives figyelmét e helyen
is felhívjuk a tanulmányi kirándulásokról szóló cik­
künkre illetőleg az abban foglalt tudnivalókra. Mint
értesültünk vármegyénk tanítósága már eddig is melegen
érdeklődik'a rendkívül élvezetesnek és tanulságosnak
mutatkozó) kirándulás iránt.

Megbízatás. Lucskai István áll. el. isk.
ttó a cibakházai áll. el. iskolánál az igazgatói"
teendők ellátásával ideiglenesen megbizatott.

A tankerület területére helyez­
tetett • Ferencz József gazd. tanitó a kun­
szentmártoni önálló gazd. népiskolához, Orosz
Vladimír Vilmos sándorfalvi áll. isk. ttó a
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelöséghez.

Helyettesítéssel

megbizattak:

Konecsniné Csőké Teréz nyug. polg. isk.
tanárnő a tiszaföldvári áll. polg. iskolánál,
Kormos Margit oki. polg. isk. tanárnő a jász­
árokszállási áll. polg* iskolánál, Maksai Róza
a túrkevei áll. polg. iskolánál, Keresztesi
Kornélia a tiszaföldvári áll. polg. iskolánál,
Gyökössy Margit a szolnoki áll. polg. iskolánál,
továbbá Placskó Mária oki. el. isk. ttónő a
dévaványai önálló gazd. népiskolánál, dr.
Rimóczyné Benrád Ida oki. el. isk. ttónő a
szolnoki áll. el. iskolánál, dr. Sárköziné Tóth
Katalin a szolnoki áll. el. iskolánál. '

Nyugdijaztattak: özv. Csekey Ist­
vánná áll. polg. isk. tanárnő és özv. Szilágyi
Sándorné mezőtúri ref. el. isk. ttónő.

Köszönetnyilvánítás. A VKM úr
özv. Werknerné Longhy Irma nyug. áll. ttónő
cibakházi lakosnak a cibakházai áll. el. isko­
lánál szegénytanúlók segélyezésére tett 1 millió
kor. értékű alapítványért köszönetét fejezte ki.

SZERKESZTŐI ÜZENETEK.
K- D- Fegyvernek* Kérdéseire a követke­
zőkben válaszolunk: iskolai bizonyítvány másolatáért
járó díj az igazgatót, illetve a tanítót illeti. Ugy az
elem és egyéb tipusu iskolánál, ha valamelyik tanerő
állá: ól lemond, osztályát további megfelelő intézkedésij a tantestület köteles díjtalanul ellátni akár osz­
tályok összevonásával, akár pedig felváltva szabályszerű
beosztással. Ezért kölűn dijat nem követelhet.
Nyomatott Roth Dezső könyvnyomdájában Szolnokon. 7968

p nőinnönroDezső, számon
ts PHPíHfinunflz
teuianm.
Telefon D3.

nŰHYD-ÍS PHP

Piac-tér.

Legnagyobb raktár
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből, írógépekből és
IrógépszallagokbóL Üzleti hbnyueh gyára.
Dobozgyáramban készfilnek az elismerten legjobb
kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dobozok.
A vidéken legjobban berendezett hOnyohOfészeíem készíti a

nönyonyomdám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat,
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta hönyu-

nyomdai munhát.

mielőtt másból rendelne, hérjen tőlem árajánlatot!

nonyongomda. > Üzleti hOnyoeh gyára.

Ifjúsági és tanítói könyvtárak
számára alkalmas könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók
ROTH DEZSŐ
könyvesboltjában, SzoI nok.

XVIII. évfolyam,

10 szám
927JN.

NÉPMŰVELÉS
FŐSZERKESZTŐ:

FELELŐS SZERKESZTŐ

MAGYARY GYULA

MÉHES ENDRE

Szolnok, 1926 december hó.

---------- ‘.........

'

XVIII. évfolyam.

ROTH DEZSŐ,. SZOLNOK
piac-tér.

KÖNYV- ÉS PAPIRÁRÜHÁZ

telefond.

Raktáron van és azonnal szállítható:
659/60. Népiskolai helyi tanmenet A)
)
belív B) külív
7
661. Könyvtári költségvetés
izx
• Pénztárinapló és számadás*
662. Könyvtári pénztári napló és számadás
kötve
663. Állami elemi iskolai (kisdedóvodai)
z „anyagszámadási könyv. Kötve, 5 evre
663. All. elemi isk. (kisdedóvodai) anyag­
számadás*
6
665. Kimutatás ingyen-tankönyvekről
666. Iskolai pénztári napló A) minta
667. Közs. isk. számadás
668. Népiskolai költségvetés
669. Isk. alapvagyon-számadás
671 /b. Statisztikai kimutatás
672. Bérszerződés bérbeveendö épületek
számára
675. Postai feladókönyv
688. Javadalmi jegyzőkönyv tanítók részére
690. Elbocsátó-levél
691. Beírási díj kezelési napló*

3915. Leltári naplói (t sz. minta)*
'016. Szakleltár (2. sz. minta)*
917. Szobaleltár (4. sz. minta)

940. Könyvtári szakleltár (3. sz. minta)*
§e*eí*ézési jegyzék (5. sz. minta)*
942. Árverési jegyzőkönyv (6. sz. minta)

803. Iktatókönyv
Iktatókönyv, kötve, tárgymutatóval
ellátva
805. Tárgymutató
824. Állami e emi iskolai és óvodai szám­
adás, (teljes példány)
824,a. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, bevételi belső iv
824 b. Állami elemi iskolai és óvodai
számadás, kiadási belső iv
824 c. Állami elemi iskolai is óvodai
számadás kötve
829. Elemi iskolai értesítő-könyvecske
830. Népiskolai (elemi) bizonyítvány. Merí­
tett papíron
844. Tisztiorvosi bizonyítvány
947. Órarend elemi iskolák
számára
(1 ív = 2 példány)
948. Nyugta tanitói fizetésekről (1 ív = 2
példány
950. X. Kimutatás
I.
a. Kimutatás

Leltári nyomtatványok.
943. Más intézetnek átadandó tárgyakról
kiállítandó kimutatás (7. sz. minta)

Nyomtatványok az 1921. évi XXX. törvénycikk végrehajtásához.
m. Tanköteles törzskönyvi lapja
m. Kísérőlevél törzskönyvi lap átkül, déséhez
*3. m. Óvó- és tanköteles korba lépő gyér
mekek bejelentése
4. m. Beköltözött gyermekek bejelentése
5. m. Végleg elköltözött gyermekek be­
jelentése
6. m. Kivonat a születési anyakönyvböl
7. m. Kivonat a halálozási anyakönyvböl
(szept. 1-töl.)
8. m. Kivonat a halálozási anyakönyvböl
(aug. 31-ig).
ff. m. Jelentés
10.-m. Kimutatás iparos- és kereskedötanoncok számában az előző évi
szeptember 1. óta beállott vál­
tozásokról
1.
2.

11.
12.
13.
14.
15.

16.
17.
18.

19.
20.
21.
22.

m. Értesítés tanoncviszonyba lépő tan. kötelesről
m. Értesítés tanoncviszonyból kilépett
tanoncokról
m. Egyéni lap
m. Értesítés az iskolából kilépő tan­
köteles gyermekről
m. Kimutatás az október 15-ig beirt
tanulókról
m. Felhívás a be nem iratkozott gond­
viselőjéhez
m. Kimut. törzskönyvezetttankötelesekről
m. Feljelentés beiratás elmulasztásával
elkövetett kihágásért
m. Felhívás hivatalból való beiratásra
m. Értesítés hivatalból való beiratásról
m. Kötelező nyilatkozat felmentéshez
m. Orvosi jelentés és engedély

23.

25.
26.
27.

28.

29.
30.
31.
32.
33
34.
35.

m. Kimutatás igazolatlanul mulasztó
gyermekekről *
m. Feljelentés a negyedszer, vagy ennél
több ízben elkövetett kihágásért
m. Figyelmeztetés oktatás meghosszab­
bítására
m. Figyelmeztetés magánvizsgálatra
jelentkezés tárgyában
m. Nyilvántartö-napló kirótt büntetéspénzekről •
m. Nyilvántartó-napló kirótt birságpénzkeröl •
m. Fdvételi napló *
Haladási napló*
m. Mulasztási napló
m. Anyakönyvi napló
m. Bírságolás
m. Pénznapló büntetéspénzekröl*

önálló gazdasági és gazdasági ismétlő-iskolák számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz­
térium 1922. évi 139.109. sz. rend,
előirt 1—41. mintájú nyomtatvány

703. Félévi je entés
33/a. Anyakönyvi napló
A felvétel, mulasztás és haladás céljaira

^24. Felvételi napló.*
726. Mulasztási napló*

7^‘ Haladási napló puha kötésben
728.
menházakat vezető

‘

az elemi iskolai felvételi, mulasztás
és haladási napló használandó

Kisdedóvodák számára.
729. Bizonyítvány állandó menházakat ve
zetö dajkák részére

Iparos- és kereskedőtanonciskolák számára.
'46. Költségvetés
'48. Felvételi napló*
. '49. Tanulmányi napló*

„ok

betett tre.

« m,ula8ztási naP10’
752 SfZ'1 •Ö^'’Pk752. Iparostanonciskolai bizonyítvány

754. Értesítő (ellenőrző) könyvecske
757‘ Kereskedőtanonciskolai ^zonvttvány
758. Zárószámadás
ynvany

é, mlni.ztó rendeleteknek

késeitek es

“yo'P^tyinyokat előnyösen számított nettó áron számítjuk és postai utánvéttel küldiük mm
“

va„

A megrendeléseket beérkezésük napján késedelem nélkül elintézzük
A -gal jelölt nyomtatványokhoz külső iv (boritékív) ís kapható.

jAsz-nagykun-szolnok varmegyei

NÉPMŰVELÉS

A kir. tanfelügyalőség, a vármegyei tanítóegyesület s a vármegyei Iskolánkivüli népművelési bizottság
HIVATALOS KÖZLÖNYE.

Iskolai nyomtatványok.

645. Hdyreállítási elszámolás
646. Eútorelszámolás
! 647/a Állami elemi népisk,, óvodai gond­
noka. (együttes) költségvetés, külív
647/b. Állami elemi népisk., óvodai gond. noks (együttes) költségvetés, beliv
648, I. Kimutatás beíratási díjakról
649. 11. Kimutatás egyenesadókról, 5%
3%-os pótadóváltságról
650. III. Kimutatás a készpénz- és termény*beli hozzájárulásról
651. IV. Kivonat a bérszerződésből
i 652. V. Kimutatás alapítványok jövedelméről
। 553. VI. Kivonat kölcsöntörleszt. tervezetből
,-654. VII. Kimutatás hitoktatói díjak meg­
állapításához
655. Vili. Kimutatás fűtési és irodai átalány
megállapitáisához
-656. IX. Kimutatás tűzifa mennyiségéről és
'
. értékéről
■ 657. Átvételi elismervény anyagokról
। 658. Napszámjegyzék

10. szám.

Szolnok, 1926. évi deceníber hó.

niadja; Jász-nagyhun-5zalnoh vár­
megye Tanítóegyesülete.
Előfizetési átah:
Egész énre 60.000 n. — Egges szem tra 6000 n.

FŐSZERKESZTŐ:

MAGYARY GYULA
FELELŐS SZERKESZTŐ:

MÉHES EHDRE

A felnőttek oktatása.
A kultúrának mindenkihez eljuttatása s
ezzel a nemzet kulturális színvonalának emelése
ma már ugyanolyan fontos feladat, mint a
gyermekek oktatása. Az élet iskolájába visszük
be a tudományt, ott nyújtjuk a tudást, mert azt
akarjuk, hogy minden magyart fölvértezzünk a
tudás fegyverével az élet küzdelmeire, hogy
minden magyar lélekben ápoljuk Istent, bele­
oltsuk az emberekbe a hazai röghöz való ragasz­
kodást, a tekintély tiszteletét, a törvény meg­
értését és respektálását s általában minden
magyarból talpig embert teremtsünk s ezzel
előbbre vigyük a sötét magyar éjszaka meg­
szűnését s a jobb, boldogabb magyar jövő föl­
derengését.
E nagy nemzeti munkát vármegyénkben a
vármegyei népművelési bizottság munkálja,
melynek elnök vármegyénk első tisztviselője:
Alexander Imre alispánunk, akinek hazaszeretete,
fajszeretete, fennkölt gondolkodása és minden­
kor megnyilvánuló nagy tudása helyesen irá­
nyítja, támogatja e bizottság munkáját, aki
mindenkor ott van, ahol a kultúra szent ügyéről
van szó, aki fölkarol minden nemzeti és kultu­
rális mozgalmat, de aki maga is dolgozik reg­
geltől estig, hogy csonka hazánk legnagyobb
vármegyéjét mintául lássák.
Az ő lelkes, odaadó, munkásságának és
soha meg nem alkuvó igazságosságának köszön­
hető, hogy a vallás- és kőzokt. m. kir. miniszter
ur elismeréssel adózóit a bizottságnak s általa
a vármegye valamennyi kulturmunkásának,

megjeleníti banonhént.
Előfizetést áttolt és rehlamáctőh Jtnossg Páe
eggesülett pénztároshoz, a lap szellemi réséért
oonathozó hőzleméngeh a szerhesztőseg Szolno(nisartért tsholo) elmére htUOenOOh. Kéziratot
hat nem adunh atssza.

nekünk tanítóknak. De alispánunk mellett- ott
találjuk a felnőttek oktatásának irány itásában
Bihary István tanfelügyelőnket is, aki az ö
fáradhatatlan buzgóságával dolgozik állandóan,
kitartással a vármegye kulturális színvonalának
fokozatos emelésén.
E két férfiú hűséges segítőtársaival oly
kultúrát teremtett már eddig is e vármegyében,
hogy arra büszke lehet vármegyénk minden hü
fia. Kövessük tehát őket lelkesedéssel, szorga­
lommal, buzgósággal s ha ezt tesszük, ugy elö- segítjük az: integer Magyarország föltámadásárt.

A községi nevelő bírói intézmény
fontossága.
ittas

dr. 5asheöy József ny.

kír. járásbitó,

volt iskolaigazgató.
E lap legutóbbi számában ismertettem a községi
nevelőbirói intézményt. Elmondottam, mily keretek
között, milyen módozatok mellett gondolnám én ezt a
közérdekű intézményt felállítani, létesíteni, megszer­
vezni. Ezúttal rá kívánok mutatni annak a magyar
jóléteiben még ismeretlen, de felette szükséges intéz­
ménynek a fontosságára, jelentőségére.
A helyes alapon szervezett községi nevelőbirói
intézmény előnyeit, hasznát, jelentőségét, fontosságát
keltőén értékelni, megfelelően felbecsülni alig lehetKiszámithatlan, megmérhetlen lenne az az erkölcsi
hatás, mely a társadalom minden rétegét érné a köz­
ségi nevelőbirói intézmény szervezésével, felállításával
és célszerű fenntartásával. Hasznát elsősorban a preven­
tív gyermekvédelem, — azután az erkölcsrendészet, a
népnevelés, a személy- és vagyonbiztonság, a produktív
munka, a közigazgatás és maga a jogszolgáltatás,
respektive a gyermekbiráskodás látná, élvezné. Merem
hinni, remélni s igy megyőződésből állítani, hogy a

2

NÉPMŰVELÉS

községi nevelőbirói intézmény gyökeresen átalakítaná
a társadalom erkölcsvilágát, — átalakítaná a fiatalko­
rúak generációját, javitané a közerkölcsiséget; hozzájá­
rulna a kuíturnivó emelkedéséhez 5 csökkentené a bűnö­
zések számát, tehát megszilárdítaná a jogrendet és
könnyítene a bíróságok munkaterhén is. Lelkem
minden meggyőződésével hirdetem, hogy ez az intéz­
mény végeredményében, kihatásaiban a közűiét kon­
szolidációját is megalapozná.
Elsősorban természetesen a gyermekvédelem inten­
zivebb felkarolása, fellendülése lenne a következménye,
haszna. A preventív gyermekvédelem nagy lökést
kapna felállításával szervezésével. A gyermekek és a
fiatalkorúak generációja a népet, a nép anyagi, értelmi
és erkölcsi világát, házi viszonyait, a gyermeki lelket,
a gyermek szokásait s a nevelés módozatait ismerő
tanító-bíró vezérlete alá kerülne. Ennek felügyelete,
gondos irányítása, vezetése mellett nem lennének a
gyermekek és a fiatalkorúak magukra hagyva, az
erkölcsi zütlés alkalmainak és a bűnözés csabjainak ki­
téve. Ennek éber szeme, éles tekintete belelátna már
tervezgetéseikbe is. Ennek szigorú, de igazságos és jóté­
kony intézkedései visszatartanák a gyermekeket, és a
fiatalkorúakat sok olyasmitől, amit ma kellő felügyelet
hiányában, magukra hagyatva, talán nem ís annyira
lelki romlottságból, mint inkább gyerekes félszegségből,
nyegleségből, helytelen szokásból követnek el.
A gyermekek és fiatakoruak bűnözésének, erkölcsi
züllésének megelőzése, bűnözési hajlamuk megbénítása,
sőt teljes kiirtása, eízüllésűk meggátlása lenne a köz­
ségi nevelőbirói intézmény első, legnagyobb és leg­
fontosabb haszna. Pedig ez ís nagy szó! A fiatalságból
lesz a jövő társadalom. A gyermekek és a fiatalkorúak
megmentése a fövő társadalmának megerősödését jelenti.
Ez egymagában felérne azzal az áldozattal, amelyet az
államnak ez intézmény felállításánál hoznia kellene.
< De nemcsak a preventív gyermekvédelem nyerne
ez‘intézmény felállításával. A kultúra, a népművelés
és nem eléggé értékelhető, eléggé fel nem becsülhető
hasznát látná ez intézménynek. Csökkenne, a lehető­
ségig minimumra szállana le az ískolakerűlök száma.
Csökkenne, — a betegség eseteit kivéve, — a mini­
mumra szállana le az iskolai mulasztások végösszege
évente, a községi nevelőbirói intézmény felállitásával.
A népiskola beléletében, ideális állapotokat lehetne
teremteni. A mulasztások apadásával eredményesebb
lenne a tanitó munkája is. De nyugalmasabb, békésebb
is, mert a rakoncátlan, tűrhetetlen magaviseletű gyer­
meket a nevelőbíró elé lehetne állítani erkölcsi fenyítés
végett s igy az iskolából ki lehetne küszöbölni a vir­
gácsot. Az iskolai nevelésoktatás is nyerne hát. Azután
a nevelőbirák ifjúsági egyletet vezetnének, abban a téli
hónapokban analfabéta, továbbképző tanfolyamokat,
ismeretterjesztő előadásokat tartanának a fiatalkorúak

NÉPMŰVELÉS

számára. Az első évtizedekben tehát csökkenteni,
lehetőség szerint a minimumra lehetne leszállítani az
analfabéták számát. Mindez a népműveltség jelentékeny
emelkedését eredményezné.
Mint már említettük, a községi nevelőbirák a
gyermekek és fiatalkorúak erkölcsi életének ellenőrzői,
felügyelői, irányítói, vezérei lennének. Állandó felügye­
let alatt pedig a gyermekek és a fiatalkornak a lehető­
ségig tartózkodni fognak a bűnözéstől, ellenben a
hasznos munkára lesznek kényszeríthetők. Apadna,
csökkenne tehát a dologtalan munkakerülők száma ís
Nyerne hát a községi nevelőbirói intézmény szérvezésével közvetlenül a személy- és vagyonbiztonság is,
közvetve a közigazgatás is. A munkás kezek megmen­
tésével azonban szintén közvetve hasznát látná a
gazdálkodás az ipar és a kereskedelem is.
Végül a fiatalkorúak bűnözésének túlnyomó nagy
részét a községi nevelőbirák torolnák meg, óriási
mértékben apadna úgy, közvetve, mint közvetlen a
hívatásos gyermekbiróság évi ügyforgalma is. Közvet­
lenül azáltal, hogy a bűnözések nagy részét, ismételjük,
a községi nevelőbirák torolnák meg, — csak a súlyo­
sabb eseteket utalják a gyermekbiróság elé. Közvetve
pedig azáltal apadna a gyermekbiróság űgyfogalma,
hogy a kellően fegyelmezett, a bűnözéstől visszatartott,
munkára szoktatott fiatalkorú generációból idők során,
szolid, erkölcsös, bűnkerülő nemzedék válik, amely
hamarosan felére fogja redukálni a bűnesetek számát.
Végűi a községi nevelőbiró éber ellenőrzése mellett az
alkohol, a nikotin és a prostitúció áldozatainak száma
is rohanvást csökkenne. Mindez pedig megérné azt az
áldozatot, a melyet az államnak érte hoznia kellene.

PEDAGÓGIA
Hogyan taníthatunk tornát?
Az uj tanterv kőtelezővé tette az elemi iskolák­
ban a torna tanítását s útmutatást is ad a tanitás
anyagára és módjára vonatkozólag.
Az elv, hogy a gyermekek utánzó mozdulatok
keretében játszva tanúlják meg a gyakorlatokat. Nem
kell a drillszerű ütemre, vezényszóra mozgató régi
módszer, mondják s erre fel az egyik szélsőségből már
is, .a kezdet-kezdetén átszaladtunk a másik szélsőségig
s hajlandók vagyunk elfelejteni, hogy a gyermekekkel
végeztetett mozdulatoknak élettani szempontból meg­
állapított célja is van. Mert nem mindegy, hogy a
mozdulatok kivitele milyen, s nem mindegy, hogy az
utánzó mozgásokat hogyan állítjuk sorrendbe s miként
választjuk meg.

A módszert ne tévesszük össze a céllal.
A tanitás módja lehet játékszerű, de a célja még
is csak az, hogy a gyermekek testét megedzzűk, hogy
az egész napi ülésben meggörnyedt hátát és gerinc­
oszlopát egy kicsit kinyújtóztassuk, hogy megtanítsuk a
gyermeket helyesen az egész tüdővel lélegzeni, hogy
beléneveljűk a mindennapos — egész életen át tartó
rendszeres testgyakorlás fontosságát és szükségességét.
Mert az iskola — a torna órán is —- nem fog­
lalkoztat, hanem az életre készít elő, az életre nevel.
A tornatanitás módját különösen a tanítóknak
teljesen megkönnyíti az az uj tornaszer, melyet leg­
nagyobb és legrégibb ' tornagyárunk külföldről hozott
be s .Kolos" tornapad néven hoz forgalomba.
■ A .Kolos" tornapad röviden ..Kolos" nincs hely­
hez kötve, tehát jó időben az udvaron, a friss levegőn,
rossz időben a folyosón vagy a jót '^szellő ’tetett tan­
teremben szerelés nélkül azonnal használható.
Méreteiben a .Kolos" kicsiny (145 x 50 s földön
fekve 10 cm. magas). Tehát helyet alig foglal el, súlya
kb. 9 kg., tehát egy kis gyermek is könnyen ide-oda
viszi. A „Kolos" minden gyakorlatát a legügyetlenebb
és legkisebb gyermek is az első kisérletnél mártőkéletes kivitelben végzi el, mert a .Kolos" az élettani
szempontból megkivánt helyes testtartást önmagában
adja a gyermeknek.
Az elvont mozgásokat megeleveníti, mert mind­
egyik mozgása egy-egy utánzó mozdulat, a hogy sor­
rendet vezeti s a gyakorlatok menetét szemlélteti.
Ma, amikor az elemi iskol knak tornatermük
egyáltalában nincs, még rossz időben is megtarthatjuk
a tornaórát ilyen .Kolos* tornapad segítségével.
Jó időben pedig még ott is, ahol modemül fel­
szerelt, egészséges tornaterem áll rendelkezésűnkre,
inkább a szabadba a friss levegőre visszük a gyerme­
keket tornázni, hogy a gyakorlotozás közben fokozottabb
levegőszűkségletet, jó levegővel elégítsük ki.
A .Kolos* legegyszerűbb formában egyesíti
magában a közismert svéd szereket u. m. a bordás
falat, a padot, az asztalt és a lebegőfát. A svéd rend­
szerű tornaórákat tehát Ugyanúgy megtarthatjuk a
.Kolos* segítségével, mint az ideálisan jól felszerelt
svéd tornatermekben.
A minden izomcsoportot működtető gyakorlatcsoportozat elvégzése legfeljebb 5 percet vesz igénybe.
Tehát egy iskolának, melynek legnépesebb osztályában
50 tanuló van, legalább 5 .Kolos*-ra volna csak szük­
sége, hogy 10 csoportban minden gyerekekkel végigcsínáltassa az óraprogrammot.
Természetesen a .Kolosinál — ha jó időben a
szabadban vagyunk — egyszerre csak Í0 gyermek van
5 .fcolosol* s 5 felváltásra készen vár — mig 40 gyer­
mek játszik.

3

Tudomásunk szerint megyénkben is több iskola,
köztük középiskola is — szerezte be már eddig is a
.Kolost* s használják jó eredménnyel a tanulók őrömére
és a tanítók megelégedésére.
(DJ

*

A próbaév.

A most folyó tanévben, Magyarország minden
elemi népiskolájában, uj tankönyveket vettünk haszná­
latban. Az uj tankönyvek egyik része oly későn jelent
meg, hogy azokat, a kivánalmaknak megfelelő módon
nem volt ideje a tanítóságnak áttanulmányozni, a
másikrésze pedig még a tanév kezdetén is csak "sajtó
alatt volt. így, őszintén szólva, az uj tankönyvek jó
része csak felületes átvizsgálással s a kiadók részéről
kapott reklámok, kapacitálások utján került be az
iskolába. Ezek, a tanítókon kívül álló körülmények
lebegtek szemeink előtt, mikor az uj tankönyvek meg­
választásakor nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy^az uj
tankönyveket illetőleg az 1926—1927-ifc tanév csak
próbaév. Minden tanítónak lelkiismeretbeli kötelessége
tehát, hogy ezen próbaév alatt az uj tanterv utasítása
értelmében szerkesztett összes tankönyvet alaposan átta­
nulmányozzon, azokközött összehasonlításokat tegyen,
észrevételeit, tapasztalatait kartársaival is közölje s hasson
oda, hogy a .győzzön a jobb* elvénél fogva a valóban
legmegfelelőbb tankönyveket adjuk növendékeink kezébe.
A^uj tankönyvek megjelenésekor szomorúan ta­
pasztaltuk s azt hiszem, hogy a tankönyvek végleges
megállapítása előtt ismét tapasztalni fogjuk, hogy a
tankönyvkiadók igazi vásári lármával reklamirozták
kiadványaikat s bizony az nemesnek éppen nem ne­
vezhető versenyben sokszor alig megengedhető hangon
licitáltak egymásra. A könyv bírálatok, ismertetések
nagyrésze is inkább reklám volt, mint komoly tár­
gyilagos bírálat. Ez a vásárlási módozat sokunk figyel­
mét elterelte a lényegtől, a tankönyveknek saját sze­
műnkkel való átnézéséből, tanulmányozásától s talán
azon könyveinket vezettük be iskoláinkba, amelyeknek
hatásosabb volt ránk nézae a reklámja. A most folyó
tanév alatt kiki alapos tanulmányozás alá veheti az
összes tankönyveket s igy nem lesz szükségünk arra,,
hogy azok végleges megállapítását illetőleg a mások
elfogult bírálata alapján válasszuk ki azok közűi a
legmegfelelőbbeket.
El kell ismernünk, hogy az összes kiadók arra töre­
kedtek, miszerint kiadványaik minél tökéletesebbek,
minél nagyobb sikert hozók legyenek. Ez okból igen
nagy anyagi áldozatot kellett hozniok. Ez a körül­
mény méltánylást érdemel s azért a tankönyvek kivá­
lasztását akként eszközöljük, hogy lehetőleg minden
kiadótól szerezzünk be könyvet iskolánk részére,
annál Is inkább, mert mint tudjuk ugy a múltban,
mint a jelenben minden kiadó cég évröl-évre igen te-

1______ népművelés
Ikinteíyes anyagi összeggel támogatta a tanítóság intézin.
meiíyeít. (Ismerek kiadókat, akik a tanitók középisko­
lájába járó gyerekeit is ingyen tankönyvvel látták el.)
Valamit az aj tantervröl is. Vármegyénk éber Rákóczi, Bercsényi és Zrínyi Ilona
szemű kir. tanfelügyelőjétől hallottam, amit azután Thököly, Sibrik és - gróf Csáky Krisztina
magam is több esetben láttam, hogy igen sok kollégánk, József herceg és gróf Eszterházy Antal
tálán az idő rövidsége miatt, vagy talán kényelemből Sorra fölvonul a — a nyolc díszes ravatal
az osztályára vonatkozó tanítási tervezetet, az egyik Már mind itthon vannak: friss virágok között'
kiadó cég által egybeállitott „Tanterviből egyszerűen
lemásolta.
a hiba (mégpedig nagyfába!) is helyre­ A melyeket vérrel magyar szív öntözött:
hozandó a következő tanévre. Ha egyebet nem, Hisz itt minden fűszál, s minden vadrózsaág
legalább annyit tegyen meg minden fcartársunk, hogy Honfi szívből fakadt — és nyílott vérvjrág
a kezébe adott kész tantervbe felvett anyagból csak
IV.
•annyit irányozzon elő, amennyit rendes körülmények
iköiőtt cl ís tud végezni,

MA—RY.

TÁRCA

I

Rákóczi hamvai.)
R90B ohtúber hú.)
numy TTlihűly.'

irtás

isszatérhetsz — bátran, diadallal, büszkén:
1 em lesz bélyegzett bűn, hanem honfi erény
. Azután sírodhoz elzarándokolni,
/ nemzet szive vár: siess hát Rákóczi! . . .
/ szomorú idők „bélyegző* törvényét
A trón és a nemzet érzése zúzta szét . :
h izánk történelmén nincs többé szégyenfolt:
L álsó is eltűnt: ami még rajtunk volt.

Harangok zúgása, — Libera akkordja . . .
A bujdosó hadat ~..egy táborba vonja
... Ah!... már itt ís vannak ... most kopognak

...
■
[éPPen • • 7
Hanem nem is járnák.'.. csak lebegnek szépén
Üdvözlünk Bujdosók! ... igy találkozunk hát!
Az arnyak mozognak, és lebegnek tovább . . .
Könny gyűl a szemökbe . . . könny a nemzetébe
Oh mért is voltatok messze — számkivetve!...

' V.
Libegnek-lebegnek és búcsúznak végre,
S mint könnyű ködfelhö lebbennek az égre
Egy hűvös légáram ... s azután néma csend —
Voltak - és nincsenek! .. . nyugosznak odalent.
Frissen hantolt sírok .. . friss virág-koszorúk —
S körül honfitársak: öregek és ifjúk ... •
Nyugodjatok békén — s nyíljanak virágok —
Sírotokon — s a hon szent áldása rátok!

Di/.
, Rákóczink! . . . királyi s főnemesi ősök!

VI.
Öleljétek őket. . . vérből nyílt virágok,
S dicsőjénnyel övezett nagy szabadság hősök Kössetek koszorút lelkes honleányok —
Kössetek koszorút, s helyezzétek rája _
Ki fucz ivadéka! . . . korod minden gyásza,
Minden dicsősége — benned pontosul ma ... A mi bujdosóink gyászos sirhalmára . ..'
S fűzzétek közé az egész nemzet szivét:
A ^égzet felemelt, hogy aztán ledobjon,
Fájó
kegyeletét, égő honszerelmét: —
Ht gy osztályrészedül száműzetés jusson
Hogy e koszorúknak legszebb rózsaága —
neved varázsát két század eszméi
Legyen a honfi-sziv érzelem virága.
Ne n tudták máig sem velünk feledtetni .

I *) A szolnoki máv. tiszti kaszinó Rákóczi-ünnepélj én szavalta Farkas Lili. Az ünnepélyt közlő előző
Vái iból térszüke miatt a vers kimaradt, ezúttal közöl­
jük; Szerk.

w/.

,

XII.
És öröm könnyet sir . .. érzi hogy itthon van ...
Érzi hogy nevétől ma: hegy, völgy és róna —
Most pedig hő imánk szálljon föl az égig,
Visszhangzik mintha a — nemzet szive volna,
És e hő áhitat húzódjék ma végig —
Érzi, hogy emlékét ma minden kis madár —
A szép magyar hazán: völgyön, halmon, bércen
Dicsőítve zengi, — légi útra ha száll...
A hol csak magyar él: egy visszhangot keltsen,
— És ez legyen álma, ez: szent hitvallása:
Vili.
Boldogságot, áldást kérni e hazára . ..
Hazatért Bujdosónk, — dicső fejedelmünk!
S hogy örzőangyalként Rákóczi szelleme —
Egész szívvel várunk, — légy a mi vezérünk!
Most, és mindenkoron lebegjen fölötte! ... ,
Melegítsd föl szivünk-lelked erejével,
S égő honszerelmed hevítő füzével: —
Hogy a szent szabadság-egyenlőség lelke
S a testvériségé — szálljon a szivekbe,
S nemzeti egységünk e Szentháromsága —
Legyen lelkünk álma, — szivünk imádsága,

Egyesületi élet

IX.

A te honszerelmed lángoló napsugár,
Amely minden igaz magyar szivet átjár;
— S mint egy rendkívüli hatalmas akarat —
Betölti a lelket, és magával ragad . . .
S mint nagy küzdés után — a nyugtató álom
Édesen elringat az „otthoni* ágyon: —
Ugy nyugtat meg minket és ringatja szivünk
Mint egy szent hitvallás: melyben bízunk,
[hiszünk.. 7

X.
Száműzetésednek nincs megokolása ...
De legyen lelkűnknek az a megnyugvása:
Hogy most vagy már a mienk:. . .
S aki ezekben él: mindig halhatatlan .. .
És te megoszolva: vízben, fűben, fában:
Jelen vagy szép hazánk atmosphérájában:
Jelen vagy a dalos-madár énekében —
A nagy természet e legszebb zenéjében.
XI.

z

A sok bujdosó közt van a dicső vezér:
Alszik és álmodik... mig a határhoz ér: —
itt lelke feljajdul... a szive megdobban .. .

5

NÉPMŰVELÉS

Szent kegyeletednek templomot építünk,
S múlhatatlan emléked lesz benn oltárképünk:
Ezen oltárképnél gyónjuk meg néked —
Az ellened talán elkövetett vétket:
Te oldozz fel tőlük lelked erejével,
Lángoló szivednek mély honszerelmével...
És mi áldjuk érte a nagy Istenséget,
Aki nekünk újra visszaadott Téged.

Felhívás.
Alulírott elnökség felkéri az egyesület tagjait,
hogy az 1926—27., illetve a folyó tanévi 100,000 kot,
tagdíjat befizetni szíveskedjenek, mert az epyesületi élet
teljesen megakad, mivel az esedékes kiadásokat nincs
miből fedezni.
Szolnok,*1926 decembet hó 15-én,

Az elnökség.
—-

>

Félszázados jubileum.
Külső méreteiben is impozáns, belső tartalomra
nézve is kimagasló ünnepély volt az, melyet Szabolcsvármegye Általános Tanítóegyesülete rendezett fenn*
állásának félszázadós évfordulója alkalmából. A ritka,
szép ünnepélyt Nyíregyházán, a vármegyeháza nagy­
termében tartotta a . tanítóság, amely alkalommal a
közoktatásügyi minisztérium képviselőin kívül résztvettek
azon a szomszéd vármegyék kiküldöttei, ajvármegye |
Nyíregyháza összes kultur tényezői, az egyházak, a
különböző társadalmi körök és egyesületek. A félszáza?
dós lélekemelő s tettekre buzdító szép ünnepély le­
folyását a vármegyei tanítóság hivatalos közlönye, a
.Szabolcsi Tanító" 44 oldalra tériedö ünnepi száma
ismerteti. A jubiláris közgyűlés nagy óvációk mellett
vette tudomásul Nyíregyháza város képviselőtestületének
azon bejelentett határozatát, melyszerint az ünnepély
maradandó emlékül a tanítóság által kijelölendő kuítuf
célra, hatalmas ingyen telket ajándékozott a tenitóf
egyesületnek.

NÉPMŰVELÉS

Hivatalos rész
Jipz-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.

9j70—1926. szárp.

lamennyi népokt. int. Tek. Igazgatóságának.
p Hegedűs József „Magyar Szikrák" címen hazafias
vértéiből egy kőtetet adott ki,s melyek alkalmasak a
tahuló ifjúság és a közönség körében a hazafias érzést
felkelteni s ébren tartani. A könyv ára 14,000 kor.
(n elyböl a szerző 3000 K-t a vármegyei tanitó-otthon
jattra ajándékoz).
Megrendelhető a Seerzünél (Budapest, VI., SzobiI. 8.)
J
| Szolnok, 1926 november 24.

I

•

-1

Bihary s. k.
viz. kir. tanfelügyelő.

Jáis-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
966 1 — 1926 sz.

Valamennyi el. népiskola Tek. Igazgatóságának.
,, t Szives figyelmébe ajánlom pontos alkalmazkodás
végett a tanintézetek igazgatóinak a vallás- és kőzoktat^Sügyi m. kir. Miniszter urnák 1926. é. 88.213.
VII. a. sz. s az ifjúsági könyvtárak számára „beszerzendö" és beszerezhető" müvek jegyzékének közzététéle tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet és
jegyték megjelent a Hivatalos Közlöny 1926. évf. 23.
számának 372. és kővetkező oldalain.
| Szolnok, 1926 dec. 10.

Bihary s. k.
vez. kir. tanfelügyelő.
:un-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

9620—1926. szám.

NÉPMŰVELÉS

kinevezett alkalmazottai, azok esatádi pótlékot élvező
családtagjai, továbbá a nem áll. intézetek alkalmazottai
és. csal, pótlékot élvező családtagjai s a törvényes hit­
oktatók. (Részi, felsorolva a Hiv. Közi. f. é. 23. szá­
mának 368. és 369. old.) Az ui igazolványokat kérők
61/,— Í01/, cm- nagyságú kartonlapon, nem húzott
(puha), még e célra nem használt uj arcképet küldenek
be melynek hátlapjára tenU al felírandó a tulajdonos
neve és lakóhelye.
, - .
A kimutatásba a kővetkező rovatok veendők fel,
1. sorszám, 2. a családfő neve, 3. állása, 4. a családtag
■ne je, gyermekei megnevezése, neve, 5. a gyermek kora
6. foglalkozása, ha iskolába 'jár, minő isk. hányadik
ozstáíyába, 7. az igazolvány száma, aki most kér uj
igazolványt, annál e rovat üresen! hagyandó, 8. illeték
pengőben, 9. jegyzet.
A kimutatáson igazolni kell, hogy a kimutatás­
ban megnevezett családtagok után a családfő családi
pótlékot élvez. A régi igazolványok meghosszabbitásí
dija az í927. évre I pengő (Í2500 K), az uj igazol­
ványok kiállítási díj» 2 pengő. A nem állami alkalma­
zottak és családtagjaik után, úgyszintén a nem állami
hitoktatók után igazolványonkint 20 pengő küldendő
be csekklapon a Máv miskolci üzíetvezetőségénefc a
J2089. sz. csekkszámlára s a nyert csekkszelvény a
kimutatáshoz csatolandó. A régi igazolványok meg­
hosszabbítása s az újak kérése í?26 dec 28-tól Í927
jan. ÍO-ig küldendők be hivatalomba iskolánkint s
tanintézetenkint külön-külön kimutatással. (Óvónők
nem áll., áll. tanítók külön kimutatásba). A beküldés­
kor beküldendő a meghosszabbítási illeték, a póstai
szállítási dija Szolnokról-Miskolcra, onnan vissza Szol
nokra s Szolnokról a kérelmező lakhelyére készpénz­
ben (nem bélyegben); Beküldendő továbbá a csekk­
szelvény is. A jan. íO-ke után érkezett igazolványok
kiállítási dija emelkedik. (Lásd a Hiv. Kőzl.-ben foglalt
rend. H. pontját). Uradalmi és. magán int. alkalma­
zottjai igazolványt nem nyerhetnek. A nyugdíjasok és
kegydijasok az igazolványt maguk kérik közvetlenül a
Máv miskolci üzletvezetőségétől, miután már záradé­
koltatták kérvényeiket a nyugdijukat számfejtő számve­
vőségnél. Az 1926 ra kiállított igazolványok 1927 febr
í5-ig érvényesek.
Szolnok, 1926 dec. 11.

Bihary s. k.
vez. kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
9646—1926. szám.

Valamennyi elemi, polgári, gazdasági népiskola,
tanítóképző- s kisdedóvó intézet Tekintetes Igaz­
gatóságának!
\

í
A Máv miskolci üzletvezetőségének folyó évi
2Ö0. sz. irata nyomán értesítem Címet, hogy a köz■ szolgálati alkalmazottak és családtagjaik kedvezményes
ut írásra jogosító arcképes igazolványainak meghosszab­
bít ása illetve az arra jogosultak uj igazolványainak
ki; [Irtása megkezdődött. Igényjogosultak az áll. intézetek

Valamennyi tanintézet. Tek. Igazgatóságának.
Az a nemes emberszerető misszió, melyet, a
Vakokat Gyámolitó Orsz. Egylet a vakok érdekéhen
kifejt, késztette a magyar kultúra legfelső funkcioná­
riusát, a nagyméítóságu VKM. Urat, hogy rendeletét
(44911 —1926, VII, ü. o.) kibocsássa és hazánk tanügyének vezetőinél az engedélyezett iskolagyüjtést
melegen beajánlja.

Ezen rendeletek várható eredményét célzó műkö­
désűket most kezdi meg a fentemlitett egyesület.
Ez egylet foglalkoztató intézetet tart fenn, mely­
ben a későbbi korban megvakultakat elméleti oktatás­
ban részesiti, iparilag kenyérkereseti pályára képezi és
őnfentartásukhoz módot nyújt. Ennek teljesitéséhez
nagy összegek szükségesek, melyeket a magyar társa­
dalomtól, a magyar ifjúság ufján kell kérnie, mert az
állam eddigi tekintélyes mérvű támogatását súlyos
pénzügyi viszonyai következtében 'majdnem egész mér­
tékben nélkülözi.
Ehhez a nemes misszióhoz kérem Cim nemes
támogatását és hiszem, hogy azt a szegény vakoktól
megtagadni nem fogja, hisz a gyermek fogékony,
résztvevő lelke szívesen áll szerencsétlen embertársaink
mellé, fökénkt, ha arra figyelmét elöljárója felhívja,
kérem őket támogatni.
A vezetése alatt álló egyes iskolák igazgatóságá­
hoz külön kérelemmel fordul az egyesület és megfe­
lelő számú gyűjtőivel bocsát rendelkezésükre, hogy a
gyűjtés munkáját megkönnyítsék.
Szolnok, Í926 december 13,

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő
Jász-Nagykun-Szolnok

vármegye kir. tanfelügyelője.

9844—1926.

*

Valamennyi kisebbfoku gazd. továbbképző iskola
Tek. Igazgatóságának.
i
A VKM ur 1925. é. 8Í.975. VII. sz. rendeleté
szerint Brozik Dezső a berettyóújfalui önálló gazdasági
népiskola igazg. a „Továbbképző Gazdasági Népiskola
Tananyagbeosztása" és a „Továbbképző Gazdasági Nép­
iskola Üzemterve" cimen említett iskolák számára igen
hézagpótló és felette szükséges vezérfonalat állított
egybe, mely nagy mértékben meg fogja könnyíteni a
továbbképző népiskolákban működő gazdasági oktatók
feladatát.
Felhívom azért Címet, hogy a müvet iskolájuk
szakkönyvtára számára szerezze be s annak meg­
történtét hozzám Í4 nap alatt jelentse be. A mü a
szerzőnél rendelhető meg. Ennek beszerzése azért ís
fontos, mert a gazd. ism. iskolák beterjesztett tananyag­
beosztásai és üzemtervei nem voltak megfelelők, e
munkák pedig utmatatóul fognak szolgálni a helyi tanés üzemtervek elkészítéséhez.
*
Szolnok, 1926 december 17.

Bihary s. k.

'

tanker. vezető kir. tanfelügyelője.

7

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

kir.

tanfelügyelője.

7762—1926. szám.

Valamennyi állami elemi népiskola
Tek. Igazgatóságának.
Az 1920. év 129.516. IV. b. sz. VKM-i rende­
lettel kötelezővé tétetett, hogy a Néptanítók Lapjában
megjelenő cikkeket a több tanitói állami el. népiskolák
tantestületei havi értekezleteiken tárgyalják s erről a
tantestületek, hozzám jelentést tegyenek.
E VKM-i rendeletre felhívom, hogy mindig
pontos jelentést és a tantestületi jegyzőkönyvet hozzám
beküldeni el ne mulassza.
Szolnok, 1926 december 23.

Bihary s. k.
vez. kir. tanfelügyelő.
Jász Nagykun-Szolnok vármegye

kir.

tanfelügyelője

9117—1926. szám.

Valamennyi polgári és elemi népiskola Tek.
,
Igazgatóságának.
A kír. magyar tudományos egyetemi nyomda
igazgatósága közölte velem, hogy a nagyméltóságú
VK Minisztérium 67.502—1926. sz. a. kelt leirata
alapján elkészítette a polg. iskolák tantermeiben ki­
függesztendő „legegyszerűbb és legtetszetősebb és
könnyen kapcsolható betű és számjegytipusokat feltün­
tető fali táblákat", melyek a tantervben kevés óra­
számmal szereplő" „szépírás" tanításának eredménye­
sebbé tételére egyedül vannak hivatva.
Kivánatos, hogy ezen fali táblák fontos céljuknak
megfelelően az Országos Közoktatásügyi Tanács ja­
vaslata szerint is az intézetek összes osztály-termeiben
állandó elhelyezést nyerjenek és a „tanárnak hivat­
kozásul a tanulóknak pedig mintául szolgáljanak. Éppen
ezért célszerű annyi sorozatot megrendelni-, ahány
terme van az intézetnek.
Ezek előrebocsátása után felkérem az összes polg.
isk. igazgatóságát, hogy ezen nagy fontosságú, hézag­
pótló taneszközből már most jegyezzék elő a megfelelő
mennyiséget, annál is inkább, mert csakis nagyobb
számú megrendelés .esetén áll, módjában a tömeges
előállítás és az ezzel járó ármérsékelés, az egyetemi
nyomdának.
A tanulmányi cél érdekében és a gyorsabb íebonyolitás szempontjából is igén kedvező volna, ha az
igazgatóság a rendelet végrehajtása kapcsán az intézet
fali tábla szükségletére vonatkozólag az egyetemi
nyomdát (Budapest, Múzeum kőrút) tájékoztatná.
Az egyetemi nyomda a rendelet alapján 3 db.

8

NÉPMŰVELÉS

| 63^95 cm. méretű falitáblát készíttetett (I. nagybetűk,
I II. kisbetűk és számiegyek, III. betűkapcsolási példák)
| és erős, jóminőségű papíron nyomva, védötokban hozza
i forgalomba. Egy sorozat ára szegélyezéssel és lécekre
erősítve 150.000 K. Egyes táblák külön nem kaphatók.
Minthogy a középfokú iskolai szépírás tanitás az
elemi népiskolai írástanításnak szerves tovább fejlesztése,
öntudatossá tétele, a figyelemreméltó szempontból is
fontos volna, hogy ugyanezen falitáblák segítségével
vezetnék át a népiskolák is tanulóikat az írni tudás
első nehézségein.
v
Éppen azért felhívom az összes elemi népiskolák
figyelmét is a fent ismertetett falitábla sorozatra.
Egyben felhívom az összes iskolák figyelmét a
nagyméltóságú VKM. 76.897—926. sz. a. kelt rende­
letére, mely az „egyöntetűség, egységes kezelés és az
? előnyösebb beszerzés megfelelő biztosítása céljából el|rendelte, hogy a VKM. vezetése és rendelkezése alatt
Hlló iskolák az előirt rendtartási és számviteli nyom­
tatványokat" mindenesetben a kir. magyar egyetemi
nyomdánál rendeljék meg és szerezzék be.
Végűi külön is megemlékszem az egyetemi nyom­
dának kiváló gyakorlati szakemberek közreműködésével
és a nagyméltóságú minisztérium jóváhagyásával ké­
szített nyomtatvány sorozatáról, és azokat szintén
^beszerzésre ajánlom.
V
Szolnok, 1926 dec. 17.

r
I

/
-

.

Bihary s. k.
tanker. vezető kir. tanfelügyelő

Gyakorlati tanitás
Gyakorlati utasítás.
•

A tanitás ideje: A tanév vége felé történik. .,
A tanitás egysége: „Mit látott Janika falun?

íimü olvasmány a „Betüország, című ábécés könyvből.
*
Osztály: I. osztály.
Szemléltető eszközök: A beszéd, a könyvben levő
és más alkalmas képek és* rajz.
|
Előkészítés: I. osztály ide figyel! A múlt órán
olvastuk, hogy Janika édesapja levelet kapott Molnár
Antal tanitó bácsitól, melyben a tanitó bácsi meghivta
a fiát, Janikát falura. Mondd csak miért hivta meg a
tanitó bácsi Janikát falura ? N. (Mert beteges volt.) Mi
történik vele, ha lemegy a faluba? N. Mitől erősödik
még a falun Janika ? N. Ki lesz a falun Jáníka játszót^rsa ? N. Hogy mondjuk a falut máskép ? N. (Község.)
Janikáék hol laktak? N. (Budapesten.) Mi az a Buda­
pest? N. (Város.) Mekkora város Budapest ? N, (Nagy.)

Miié Magyarországnak Budapest ? N. (Főváros.) Janika
kivel utazott el Budapestről a falura? N.
Hangulatkeltés: Most figyeljetek csak ide! Ha jól
viselitek magatokat elmesélem nektek, hogy Janika
hogyan is érkezett meg és mit látott a falun I (Itt
elmesélem „Mit látott Janika falun ?“ című olvasmányt
közbe az olvasókönyvben levő képeket nézzék és
magyarázom nekik, kezdve, kifejtő módszer szerint).
Janikát másnap az édesapja és az édesanyja kikisérték az állomásra. Ott átadták az ismerős bácsinak,
aki majd Janikát elviszi a falura.
Janika az ismerős bácsival nemsokára beszállt a
vonatba. Édesapjától és édesanyjától elbúcsúzott, meg­
csókolta őkét és kezet csókolt nekik.
Megfogadta, hogy a falun is jó gyermek lesz és
szótfogad.
A vonatvezető bácsi belefojt a sípjába: Tű., tű...
Mehet! S megindult a vonat, mindig gyorsabban és
gyorsabban.
Janika az ablakhoz ment. S azon nézett keresztül.
De az ablakon nem hajolt ki, mert az ablak szélére is
rá van irv, hogy „Kihajolni életveszélyes !u
Útközben sok mindant látott! Egyszer csak azt
mondja a bácsi — akivel utazott — no Janika készü­
lődjünk, a következő állomáson már íeszállunfc.
Nem tudom várnak-e? — mondja Janika.
A vonat megáll! Megérkeztek stb.
Célkitűzés: Amit én most elmondtam gyerekek
az benne van a ti olvasókönyvetekben ís. Igen szépen
van elmesélve. Olvassuk el! Keressük ki!
Tárgyalás: Most megmutatom nektek, hogy év
vége felé már az I. osztályos gyermeknek, hogyan Is
kellene olvasni. (Az első két szakaszt az olvasókönyv­
ből elolvasom nekik. Minta olvasás.)
Olvasd csak N. és igyekezz úgy oívrsni, ahogyan
én olvastam. (Olvassa az első szakaszt.)
Mondd az olvasmány címét. Hová érkezett Janika?
Ki várta az állomáson ? Kivel várta az állomáson ?
Hány ló volt a kocsiba fogva ? Hány pár az ? Hány
lába van egy lónak ? Hány lába Van két lónak ?
Melyik itt a képen Janika? Melyik Pista? Melyik
Antal bácsi ? Mit csinál a képen Janika ? Miért szalad?
Minek örül? Mit csinál, mikor Antal bácsinak köszön?
Hogyan köszön Pistának?
Előhozzák Janikának a csomagját. Felrakják a
kocsira ! -Mit csinálnak azután mindannyian ? (Felülnek
a kocsira)
,
í-.
Antal bácA pattant az ostorral és megindulnak.
Hogy útközben mit láttak, majd elolvassa N.
(Elolvassa a második szakaszt.)
Miért mentek hazafelé kocsin. (Miért nem men­
tek a falujukig vonaton ?) A kocsiról kit láttak dolgozni?
Hogyan dolgoztak az aratók ? (Szorgalmasan.)

NÉPMŰVELÉS

Mit csinál az 'arató? Mivél vágja a búzát. Mutasd
meg a képen, melyik az arató ? Az arató után ki megy?
Mit csinál az? Hogy nevezzük az ilyen asszonyt?
(Marokszedő, marokverő.) Miért nevezzük annak ?
Mert kezével, a markával szedi fel a levágott búzát.
Az egy csomóba összeszedett búza csomóval mit csinál?
Hogy nevezünk egy ilyen összekötött csomót? Ha
csomókat összerakják, minek nevezzük? A kereszteket
mivel hordják össze ? Sok keresztet, ha egy csomóba
összehordanak és összerakják, mi lesz belőle ? (Asztag.)
Mit csinálnak az igy Asztagba rakott búzával.
Hány féle képpen, hogyan lehet csépelni? (Cséphadaróval és géppel). Mit látsz ott messze a képen, az
aratók mögött? A turnyot.
Mit látott még Janika? Olvassa tovább N.l
(Olvassa a két-további sorokat).
Egy helyen mit láttak legelni ? Mit mondott akkor
Antal bácsi? Mint készítenek a tehén tejéből? Miért
kell a gyermeknek sok tejet és vajat enni? Olvasdhogyan értek haza ? Mentek-mentek egyszer csak haza
értek: Mit csinált még azon a napon Janika?
Hogy mit látott Pistáéknáí, azt majd elolvassa
N. (Olvas egy szakaszt).
Mibe laknak Pistáéfc? Milyen házba laknak Pistáék? Milyen volt a tágas udvar? Milyen volt a
pitvara? (Előtér, konyha). Milyen az a tágas udvar?
Itt látjuk ezen a képen Pistáéfc házát? A ház
előtt mi van?
A ház falára mi fut fel? Hol van Pistáéfc háza?
(falun). Azért miféle ház' a Pístáéfcé ? (Falusi).
Hogy mit csinál együtt a fcét fiú, olvassa el N.
(Egy szafcaszt olvas).
Mit csinált együtt a két fiú ? Hovavezette később
Pistá Janifcát? Mit mutatott ott meg nefci?
Mutasd meg ott a fcépen a templomot. Kinek a
háza a templom ?
Mit kérnek a jó Istentől? Mikor imádkozik még
a jó gyermek? (Reggeledéiben és este). Miért imádko­
zol reggel? Miért délben? Miért este? Mit mutatott
még meg a piactéren Pista Janikának?
Kik járnak az Iskolába? Miért járnak a gyerme­
kek iskolába?
Miért kell a gyermekeknek tanulni?
Tanuljatok tik is, hogy szüléiteknek, tanítóitok­
nak örömet szerezzetek. Hazánknak. Magyarországnak
pedig hasznos, dolgos polgárai legyetek^
Tanuljatok szorgalmasan azért is, hogy okosabbak
legyetek, mint a szomszéd ellenségeink! Kik azok az
ellenségek? Mit csináltak azok a mi országunkkal,
Magyarországgal ? Mit kell nekünk cselekednünk,-faagy
az újra a miénk legyen? (Vissza kell venni). Mivel
lehet visszavenni? (Karddal, puskával, harccal). És
ésszel, tudással, azért kell minden magyar fiúnak és

Ö

leánynak tanulni, hogy ha karddal és puskával nem
tudjuk őket legyőzni — mert azt tőlünk elzsarolták_
legyőzzük majd ésszel őket!
Hogy hova ment még a két fiú, majd elolvassa
N. (Egy szafcaszt olvas). A falunafc melyik részére
mentek még ki ? Mit láttak a falu végén ? Mi hajtja a
szélmalmot? Mibe kapaszkodik a szél? Hány vitorlája
van? Miféle malmot ismersz még? Mi hajtja a vízi­
malmot?
(Képen mutatom, ennek híján rajzolom).
Mi hajtja a gőzmalmot? Melyik malom őröl leg­
szebbel! ? Melyik őröl gyorsabban ? A három malom
közül melyik a legjobb? Miért?
Falun miféle malmok vannak. (Szél és vízimalom).
Hol vannak gőzmalmok? Itt a könyvünkben melyik
malom van lerajzolva? A szélmalom környékén mit
őriztek ? (Libát). Kik őrizték ?
Hogy a falu szélén még mit csináltak azt majd
olvassa el N. (Egy szakaszt olvas).
Mit csinált a falu szélén a két fin? Kikkel játssadoztak? Miről ismered meg? (A ruhájáról). Hogyan
érezte magát janika a falun?
Ki nem akarta megismerni? Mikor? (Mikor el­
jött érte.)
A kővetkező szafcaszt még hozzá olvassa N.
Milyen lett Janifca is ? Pufófc. Mondd ezt máskép!
Kire mondjuk, hogy pufók? Mitől kövérek, egészsé­
gesek a falusi gyerekek? (Jó étel és friss levegő. Mitől
lett Janikn is pufófc (fcővér)?
Olvassufc el, miért jött Janífcánafc az apja falura?
(Olvass egy szafcaszt.) Miért jött Janífcánafc az anyja
falura? (Hogy hazavigye.) Miért bánkódott, szomorkodott Janifca? Hogyan búcsúzott el a falutól és kis
pajtásaitól ? (Szomorúan,) Mondd másképen? (Bánatosan.)
Olvassuk még ezt el, hogyan búcsúzott el
Pistától! Janika, kitől búcsúzott el nehezen? Mikor
nyugodott meg? Mikor azt meghallotta, hogy Pista
még a nyáron feljön Budapestre. Mi történt Janíkávaí?
Mitől ragyogott a szeme ? (Hogy mondanád másképen,
hogy ragyogott? (Fénylett, csillogott.)
Hdgyan búcsúzott el két fiú egymástól?
Hol látják egymást viszont ?
Ha jók lesztek még azt is elfogjuk olvasni, hogy
Pista mit látott Budapesten!

Összefdglalás:
Alkalmazás: Janika és Pista egymás közt mik
voltak? (Jó barátok?) A jó tarátokat miről lehet
megismerni ? (Arról, hogy szeretik egymást.).
Legyetek itt az iskolában és azonkívül is ti is
egymásnak jó barátai és szeressétek egymást ugy,
mint Janika meg Pista szerették egymást!

4 |io______________________
I '•?

x

NÉPMŰVELÉS

NÉPMŰVELÉS

»

íl Szociális ügyek.
| í
Tanítói Otthonunk ügye.
• . De sokat táncoltunk, hangversenyeztünk,
; közvacsoráztunk, kértünk, koldultunk, deputáltunk 34 esztendőn át, hogy vármegyénk közI pontjában felépiteui szándékolt Tanitói Ottho­
nunkat létrehozhassuk s ime 34 év óta is még
mindig ott vagyunk, ahol 1914-ben voltunk.
< Hja, a mindent elpusztító háború !
Lj 1914-ben már megvolt a telkünk, melyet
Szolnok város nemes Tanácsa adományozott
a£on feltétellel, hogy két éven belül az épitkeIzfst meg kell kezdenünk. Készen voltak az
ébitkezés tervei is; nem is egy. E sorok Írója,
de sokszor meghosszabbittatta az építkezés
Megkezdésének terminusát, de a háború csak
nem akart véget érni. Sőt! Jött a hadikölcsön.
:Hazafiui lelkesedéssel tettük a íiaza oltárára
, öfcszekuporgatott filléreinket, mintegy 37 ezer
kbronát többé-kevésbbé lombardirozva. — Itt
;ij kellene valamit tenni. Ha a kormányban
|már meg van a hajlandóság és ha van rá
;módusz, hogy a hadikölcsön miatt tönkrement
kis existenciákon segíteni kíván, miért ne lehetne
a mi Otthonunkat is a kis existenciák közé
sorolni?!
A mi nagynevű vezérünk Rákos István,
milyen kedves paktumot tudott kötni a Szövet­
ség kebelében az Orsz. Jegyzői Egyesülettel.
Hát a mi,' csonkitatlan nagy vármegyénknek
■ rtincsennek-e jegyzői, akiknek már hivatalból
oly sokszor meg kell fordulniok a centrum­
ban.?! S milyen kedves Otthont találhatnának a
jegyző-gyerekek a tanitó-gyerekekkel egy fé­
szekben. Vagy Rákos bátyánk példája nem
követésre méltó? Vederemus!
Ódé.
|d 315-1926.

rendezett gyermekelőadás jövedelméből 400000
koronát Tanitó Otthonunk javára Jánossy Pál
vm. pénztárno’k úr címére elküldöttük.
Cibakháza, 1926 dec. 10.
Kartársi üdvözlettel
Lucskay /ános
igazgató tanitó.

IRODALOM
^gy könyvről. ♦.

Az elvont gondolatok a magasabb szellemi
élet kifejezői. Nincs nehezebb feladat, mint az
elvont gondolatokat formába önteni, megteste­
síteni. A szobrász, a festő akkor áll hivatásának
magaslatán, mikor élettelen anyagának töme­
gébe lelket lehel. A költő a láthatatlannak és
hallhatatlannak ad szint és hangot, elképzelted
az elképzelhetetlent s művészi kifejezője a sza­
vak formájának.
A költő zsenije látja az ultraviolát, hallja
a legmagasabb c-t, színek és hangok végtelen
sorából alkotja az eszmét. Alkotásai nem
mechanika nem is a végtelen számsor, hol a
megismétlődések szabályszerűsége adja az ok
okozati láncát, hanem a lélek ezüst hárfájának
millió és millió húrpendűlése, melyben az adott
törvényt és formát a logikai láncot a költő zse­
nialitása választja ki!
A régi népek mithologiájában a költők
közelállottak az istenekhez, — vagyis a végte­
lenhez. A költészet a végtelen hazája, korlátái
csak lelki korlátok s formája maga a megfejt­
hetetlen lelki konstrukció.
A költészet bázisa nem a) és b) pont,
csupán kifejezője az a és b. Kifejezéséből, mű­
vészi öntvényéből nőnek ki a formák s a róla
vont elméletek előbb volt költészet s csak
azután költészettan. Amint művész az, aki a
Tekintetes /
lélek milliónyi húrján a szavak compositióját
Dunaháti Mészáros Gyula úrnak*)
kijátszva ép ugy művész az is, aki ennek a
Szolnok. csak lélekkulccsal felnyitható kottának scizmograf
Tisztelettel tudatom, hogy a cibakházai áll. szerrnt mozgó erőit, a testesités formáit szabá­
iskolák tantestülete által 1926 december 5-én lyokban, érctörvénybe önti.
Ezt a művészi feladatot oldotta meg Poétiká­
,
*) Lapunk múlt havi számában e helyen közölt jában Sarudy Ottó tanitóképzöintézeti főigaz­
D. Mészáros Gyula propaganda bizottság igazgatójának
gató. Könyve a tanitóintézetek számára készült,
tevel^HTnmár visszhangra talált. A cibakházai áll. iskolák
derék Tantestülete elsőnek jelentkezett, miszerint az elsősorban nevelő célzattal, mit főkép a példák
intenciót megértette. Levelét itt szóról-szóra közöljük kiválogatásával elsőrangúan old meg. Da ha
buzdításul annak, hogy a többi tantestületek is hasonló­ valaki csak át akarja tekinteni a költészet vég­
képen kövessék a jó példát.
Szerk.
telen birodalmát, akkor is ezt a könyvet vegye

a kezébe, hol világosan észszerűen elrendezve
nagyszerű összeállításban nemcsak hogy át
tudja tekinteni az egészet, hanem meg is érti
azt. Sarudy szakit sok régi elavult formával,
érthetővé teszi az érthetetlent, sok újat nyújt,,
ami kellő eredetiséget kölcsönöz könyvének!
A költészetnek a zenével való kapcsolatát
a dallamszerüség egybeolvadását a zenével szinte
ujitásszerüen. tárgyalja ez a könyv, amely, mint
tankönyv e téren elsőhelyen áll!
Nem kritikát gyakorolunk, nem is tanterv
szempontjából taglaljuk a könyvet, hanem mint
élvezetes és elsőrangú olvasmányt, mely szóra­
kozva oktat, mely sok homályos kérdésről fel­
világosit, ajánljuk a könyvet az egész magyar
tanítóság és tanárság, de minden művelt magyar
ember kezébe!
Obscurus diffusit... sit lux! — A költészettani himes rétjén a legszerényebb, de leg­
szebb virág: Sarudy Poétikája!
(csf).

HÍREK
Hangya központ. Tek. Zeke Dániel
szöv. ügyvezető elnök, igazgató-tanitó urnák,
Törökszentmiklös. Amint ismeretes, intézetünk
igazgatósága Csernoch János dr. bíboros herceg­
prímás 50 éves papi jubileuma alkalmával
1924-ben egy 50 millió koronás alapítványt
létesített azzal a rendeltetéssel, hogy annak
kamatai a Hercegprímás ur őeminenciája által
kijelölt oly érdemes szövetkezeti vezetők között
osztassanak szét, kik ugy a nép vallás-erkölcsi,
mint szövetkezeti nevelése terén kiváló érde­
meket szereztek. Az alapítvány ezidén esedékes
kamataiból javaslatunkre őeminenciája öt jutal­
mat osztott szét szövetkezeteink erre érdemes
vezetői között. Ezen jutalmak egyikét a Herceg­
prímás úr őeminenciája Ügyvezető urnák Ítélte
oda, amiről annál nagyobb örömmel értesítjük,
mert teljes tudatában vagyunk annak az ered­
ményes, önzetlen és lelkes munkásságnak,
melyet Ügyvezető ur népünk kulturális fejlődése
és gazdasági boldogulása érdekében szövetkeze­
tében kifejtett. Midőn ezen magas helyről jött
kitüntetéshez és érdemeinek méltó elismeréséhez
a magunk részéről is őszinte szerencsekivánatain-'
kát fejezzük ki, egyben tisztelettel értesítjük, hogy
ajutalom összegét: 500,000 koronát mai napon
postán b. címére el is küldöttük. Szövetkezeti
üdvözlettel: Aláirás. P. h.

11

Választások után. A f. hó 8-án kez­
dődött nemzetgyűlési képviselőválasztások véget
értek s igy az uj parlament ujult erővel folytat­
hatja azt a sok, fontos és nehéz munkát, amely
által szegény hazánk talpraállitását várjuk és
reméljük.! Már a választások előtt a legilleté­
kesebb egyének hangoztatták és elismérték,
hogy a sok-sok orvoslandó baj között ott sze­
repel a közalkalmazottak s ezek között a
tanítóság jogos igényeinek orvoslása, kielégitése
is. Jogos kívánságaink teljesítését valamennyi
képviselőjelölt megígérte s mi hisszük, hogy
végre-valahára csakugyan megérjük azt az időt,
ame.yben az évtizedek óta hangoztatott Ígéretek
valóra válnak, ami annál inkább kivánatos
dolog, mert az örökös panasszal, könyörgéssel
elfoglalt ember nem képes nyugodtan dolgozni
s így munkája sem lehet olyan eredményes,
aminőnek első sorban ő maga szeretné azt látni.
Film és Művelődés c. havi film­
szemle 5—6. száma magas színvonalon álló
pedagógiaia, népművelődési és művészeti cik­
kek tartalmával jelent meg. Első helyén látjuk
európai műveltségű, tudós és nagylátókörű kul­
tuszminiszterünk arcképét, közölve azt abból az.
alkalomból, hogy hazánkban ő ismerte fel leg­
elsőnek a filmoktatás nagy fontosságát. A
filmoktatás nemcsak a tanulmányi ismeretek
közlésére és maradandóvá tételére fontos, hanem
aesthetikai nevelés szempontjából azért értékes
nagyon, mert a gyermek érdeklődését sokkal
élénkebben lehet felkelteni, mint egyszerű köz­
lés által. A filmszalag elevenséget önt az isme­
retek fokozatos közlésébe, ami természetesen a
gyermeknek és felnőtteknek egyaránt inkább
szórakozást, mint fáradságot nyújt.
Halálozás, özv. kövendi Szathmáry
Miklósné szül, etédi és rugonfalvi" Madaras
Zsuzsánna f. évi október hó. 26-án elhalt,
Székelykereszturon a családi temetőben temették
el. Az elhunytban vitéz Szathmáry Lajos várm.
népműv.stitkár édesanyját gyászolja.
Iskolánkivüli Népművelés rova­
tában a bizottság hivatalos közleményeket a
jelen számunkban nem közöl.
Iskolák bezárása. Vármegye alispánja
f. évi december hó 13-án kelt 31479—926. sz.
rendelettel a szolnoki elemi iskolákat és óvodákat
a kanyaró betegség meggátlása végett kará­
csonyi szünideig bezáratta. A járványos beteg­
ség annyira rohamosan terjedt, hogy egyes
iskolakörzetekben az osztályok tanulóinak fele­
része járványos betegségben volt

12

Kulturestély Szolnokon. Dec.
f 15-én a vármegyeház nagytermében a központi
I sajtóvállalat nagy érdeklődéssel kisért kultur| estéjyt rendezett, melyet Almásy Sándor főispán
j ur Öméltósága nyitott meg lelkes és mélyen
| szántó beszéddel. Baranyai Lajos a közp. sajtóí vállalat vezérigazgatója és Berkes Róbert e
j vállalat igazgatója a magyar sajtó feiadatáról
értekeztek, Gáspár Jenő néhány .kedves verset
' olvasott fel, mig Surányi Miklós iró a magyar
asszony leikéről tartott magvas előadást. Befe­
jezőül Balázs Árpád dalköltőnk, a magyar
;• nemzet büszkesége dalolt és hegedült, előadva
* néhány kedves nótáját. A szereplők mindenikét
| lelkesen ünnepelte a nagyszámú s előkelő
|. közönség.
j
Mikulás est Czibakházán. A
cibakházai áll. el, iskola tantestülete folyó hó
i 5-én délutáp, részben a megyei Tanítók Ott­
hona, részben a Eötvös alap javára gyermek» előadást rendezett, melynek keretében Lucskay
János igazgatótanitó „A gyermeknevelés ferde.• ségeiről" tartott igen érdekes és figyelmetkeltő
i előadást. A gyermekelőadás tárgyát „A Mikulás
t diója" című színdarab képezte, melynek minden
| tekintetben oly nagy sikerét az azt igazi hozzáj értéssel és buzgalommal betanító rendezők:
» Vass Andorné tanítónő és Herczeg Ilonka
* hitoktatónő biztosították. A Mikulás est tiszta? jövedelmének felét 400.000 koronát a Tanítók
Otthona — másik felét pedig az Eötvös alap
javára küldte be a buzgó rendezőség.
Kineveztetett: Benke Gyula a túrkevei
áll. polg. iskolához rendes tanárrá.
Megválasztatott Cserháti József oki. ttp
j szajoli rk. iskolához.
Alkalmaztatott: Török Franciska oki. polg.
| tanárnő és Vagszeghy Károly oki. polg. isk.
t tanár a dévaván^i magán polg. iskolánál.
:
Helyettesítéssel meg bízatott: Herbert
‘ János a jászárokszállási áll. polg. iskolánál,
| özv. Weiszné Giller Elma a kunszentmártoni
* vekertanyai áll. el., Varjú Gizella a jászladányi
I* kült. áll. el. Háló Malvin a mezőtúricsergetyűi
। áll. el. iskolánál. -

. >

•

;
;

'

NÉPMŰVELÉS

Szükséglet esetén forduljon bizalommal hozzám.

h

Legnagyobb jtahtán
közigazgatási, ügyvédi,
iskolai, közjegyzői, pénzügyi
és más hivatalos nyomtatványokból,
irodai felszerelésekből, írógépekből és
irógépszallagokbóL üzleti hbnyneh gyáca.
Dobozgyáramban készülnek az elismerten legjobb
kereskedelmi, patent, raktári és gyógyszerészeti dobozok.
A vidéken legjobban berendezett hbnyoMtéSZetem készíti a
legtartósabb kivitelű könyvkötéseket, a legegyszerűbbtől
a legkényesebb ízlést is kielégítő diszmüvekig.
nbnynnyomdám elegáns, ízléses kivitelben, a
legolcsóbb árak mellett készít füzeteket,
könyveket, röplapokat, táblázatokat
lakodalmi és báli meghívókat
és minden fajta Mnyo-

nyomdat munhát.

Mielőtt máshol rendelne, kérjen tőlem árajánlatot!

*

A tankerület területéről áthelyeztettek:

Röszler András jászladányi gazd. szaktanító
Székesfehérvárra, Méhreider Nándor kunszentmártoni-vekertanyai áll. tanitó Szeged külső
tanyára.
Lapunk olvasóinak és kartársainknak kelle­
mes karácsonyi ünnepeket és boldog uj esz­
tendőt kívánunk !
Házasság. Karácsony másnapján Horváth
Kálmán debreceni máv. tisztviselő, Oreskó
Dezső kartársunk Margit nevű bájos és kedves
modorú leányát, iparos tanonciskolái rajztánitónőt, a szolnoki r. k. nagytemlomban oltárhoz
vezette. Igen megható és kedves jelenet volt
az, hogy a szorgalmas és szimpatikus tanítónő
esküvőjén ott láttuk tanítványait is a templom­
ban megjelenve, hogy ezáltal is nyilvánítsák a
tanítónőjük iránt érzett szeretetüket.
Köszönetnyilvánítás. A szeretet
ünnepén az öröm, a megelégedés boldogító
érzését más leikébe feléleszteni a nemes szív­
nek a legszebb karácsonyi meglepetése. E lelki
örömből vette ki részét a tiszaföldvári reform,
nőegylet, ki 1926 dec. 23-án felekezeti különb­
ség nélkül 56 gyermeket ruházott fel. Az áll.
A tankerület területére helyeztettek: elemi iskolai szegény és árva gyermekek fel­
vitéz Dukay Lajos tiszasülyi-leányági tanyai áll.
ruházásáért ezúttal is hálás köszönetét mond
el., özv. Regéczyné Riedl Etel a jászárokszállási
Soós József áll. el. isk. igazgató-tanitó.
áll. el. iskolához, Jenes Aranka áll. óvónő a
A nagy munkatorlódás miatt a lapot rendes
rákócifalvai áll. Óvodához, Heczke Pál törökidőben nem jelentethettük meg.
szentmiklósi-bartapusztai áll. ttó az alatkaipusztai áll. iskolához.
Nyomatott Roth Dezső könyvnyomdájában Szolnokon. 7968

I
$

Berendeltetett: Fazekas Károly áll. ttó a
Jász-Nagykun-Szolnok megyei kir, tanfelügye­
lőséghez.
Állásáról lemondott: Kormos Margit
jászárokszállási polg. isk. h. tanár, Debreceni
Károly túrkevei áll. ttó és Horváth Gyula
kunhegyesi izr. el. isk. tanitó.
Végkielégittetett: Gődérné Berecz Margit
törökszentmiklósi-tanyai áll. tanítónő és Kósa
Imre jászárokszállási-négyszállási tanyai áll. ttó.
Igazgatóvá kineveztetett: Kovács Imre
a törökszentmiklósi tanyai áll. el. iskolához,
igazgatói minőségben véglegesítést nyert Gom­
bos István kunhegyesi közs. polg. iskolánál.
VII. fiz. osztályba ki neveztettek: Czeuz
Mátyás és Mihály Gyula kunszentmártoni áll.
el. isk. tanítók.
Miniszteri elismerés. Márkus Erzsébet
jászkiséri közs. évonő nyugdíjazása alkalmából
miniszteri elismerésben részesült.

Ifjúsági és tanítói könyvtárak
számára alkalmas^könyvek
kedvező fizetési feltételek
mellett kaphatók
ROTH DEZSŐ

könyvesboltjában, Szolnok.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS

1926. /18.évf./.

jan-dec.

1-10.szám.