PDF Text
Szöveg
XVI. évf'
WoV 1924 január hó.
• IOK VARHEGYEI
■
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfeiügyelőség. a vármegyei tanító egyesület s a vármegye; iskolánkiyü'si népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a Jász-Nagykuo-Szolnok vármegyei
Tanítóegyesület. Megjelenik havonkint
Elöfizetsi dijak:
Egész évre
Fél évre
Egyes szám ára 500 K.
6000 kor.
30GC krr.
főszerkesztő:
magyary gyula
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.
Madách Imre.
Előfizetési és. hirdetési dijak. reBamácök
Jánossy Pál egy. pénztároshoz, ! lap szi
lem; részére vonatkozó közlemények a szarkeSztöség Szolnok (vásártéri iskola) címére
Mjtdende k. Kéziratokat nem adunk vissza.
tudja, csak az a biztos, hogy valamilyen fői*
mában eljö. Madách hypothesisét véve alapul,;
ott ugvan még tényleg nem vagyunk, hogy a*;
Néhány nap múlva letűnik a Madách—cen- egyenlítőt is örök hó és jég borítsa; egy szttM
tennarium éve is. El nem mulaszthatjuk, hogy e nyü előfutárját ez eseményeknek azonban már
lap hasábjain rie emlékezzünk meg Madách Im látjuk. Hidegség, fagy, közöny az embereid
réről, a tragikus, emberről, az Ember Tragédiájá
szivében. S ha. e szomorú XIV. szint képe^
nak szerzőjéről és — sokszor — főszereplőjéről. értelemben fogjuk fel, így — sajnos — már,
A lélek egyik tüköré az írásmö. Ezen állítás
bekövetkezett. Gyermekeink leikének zseng^
Madáchnál is nagyon bebizonyosodik. Madách, hajtásai már ily zord lelki érában élnek. A*
aki^nryit szenvedett vedében s kinek oly keserű,
feh^kja^ajd á lenge
csalódásokon kellett keresztül esnie önkéntelenül tavaszi szellő, mely felolvasztja a havat, jeget 3
is sok helyen ^nagát rajzolja főhősében. Bár a
mmdent zöldeigvé tesz. Hogy a nagy, magyar
szenvedésekben kritikussá vált lelke megszólal télnek is eljöjjön a várva-várt tavasza s felo‘4
Lucifer feremtéskritikájában is (1. szín), Madách vadjon az emberek szí . érő' a halálos közöny, 4
az Embe? Tragédiájában mégis csak Adám ma dermesztő szívtelenség, Gűi.és s hogy e zordon
rad. Egészen máskép azonban mint Goethe Fa tél ne ártsbn ártatlan gyermekeink üde lelké
ustja. Faust — mint mondja nagynak, erősnek nek, az ezen való mun Thjdás a tanítóság
érzi magában az Isten; Madách Ádámja, le feladata. Ojtsa a tanító a gyermek szivébe s
dörö.'je ki a szomorú, magyar éjszakába:
gyen bár fáraó, Miltiádes vagy Kepp’er min
„Ember, küzdj és bízva bízzál!"
dég megmaradt neve eredeti, értelménél — föld
Dr. Magyary Gyula. 1
ből való Ember, ki kétségbe esik, ha égi szó
zat nem biztatja.
»■<;
Küzködő. szenvedő, csalódó, célját az élet >A tanyai tanító elete kapcsolatban az*
ben el nem érő ember Ádám, aki .nemcsak Madáanalfabétizmus kiküszöbölésével.
■
chot ábrázolja, hanem mindnyájunkat.
— Irta: Székely Nándor áll. isi: igasgató Kisújszállás. —
Éva női erényeit és gyöngéit is természet
(Folytatás.)
után rajzolta Madách. A női erények mintája,
A karthausi szerzetesekről tudjuk, itogy. nagyon
a költő jó édes anyja; a női hibákat is saját szigorú életszabályok között éltek, de ezek között a leg
szomorú tapasztalatából Írja, ez élte legnagyobb szigorúbb a hallgatás fogadalma volt. A karthansi^W
azonban még is tudtak beszélgetni, ha összetalálkoztak
csalódása, saját neje,
a tenyerüket mutatván egymásnak, ami azt jelentette^
Az Ember Tragédiájának majdnem minden xnementá móri."
jelenete már a múlté, a történelemé. Hogy mi
Nekünk is van mementőnk, de nem a halál, ha
lyen lesz a tizennegyedik szín, azt senki se nem a feltámadás a Jfagymaggapo^szág I
Népművelés
2
Népművelés
A tanyai tani'óoak az életéről nem sokat lehet
Szükségesnek tartanán’. ízért, az irredenta és ha
zafias eszme istápotása érdekében, ha a tanítók az mondani az hamar kimerül. Neki nincs is különben
irredenta dalok kultiválása szaporítása körül sokkal tra- élete; azaz jobban kifejezve az Ő élete nem élet
Nir.es abban ideálizmus, nincs vidám humor,
gyoob tevékenységet fejtenének ki, továbbá, hogy az
eszme kialvását megakadáljózzuk s iepien-ttyomon min nincs érdekesség, nincs esztétika hanem fekete unalom
denkinek emlékezetébe idézzük, célszerűnek tartanám az és keserű nyomorúság
A tanyai nép élete és a tanítói között nagy a
iskolás gyermekek köszönését a jó nap mellett: „mogküidmbség. a népé ugyanis rossz., a tanítóé még roszemákazzél Jfegyrnajya^^szag'ó^' kibővítem.
Ennyiben akartam a tanyái viszonyokat s a tanító szabb
Hogy a tanyai tanitó saját énjének az eltartása,
környezetét ismertetni. Még csak azt kívánom megje
gyezni, hogy valahányszor én a magyar népről leírást milyen küzdelembe kerül, arról csak annak lehet fogal
olvastam, az tele volt tűzdelve a jónak, a szépnek, a ma, aki azt végig élvezte.
Rübir.son módjára a senki szigetére származik, de
nemesnek minden virágával s ha valaki abból ismerné
meg a magyar nép életét, az nyilván azt hinné, miszerint mig a Robinson sziget természeti kincsekben gazdag
a magyar a földkerekségen a legideálisabban élő nép. birodalom vala. addi< egy tanyai iskola kopár valami,
Nekünk népneve!ikrek azonban nem az acélunk, ahol Robinsont hittel, reménységgel és energiával sem
h- gv a hibákat elleplezzük s még a rosszat is a jónak sokat lehet építeni.
Elhelyezkedni a tanya világban igen nehéz, mert
ős szépnek fogalmával dekoráljuk, sőt inkább a hibák
é- bajok feltárásával, azok elhárításának útját keressük. rendszerint egyedül, semmi nélkül érkezik ; mint leg
Nézzük azért miféle eszközök állanak rendelkezésre szegényebb ember a tanyán, kezdi a működését és mint
iegszegényebb végzi be
* :a yai nép nívójának emelésére?
Míg ügyes-bajos dolgait mindenki elvégezheti,
A mai tanyai iskola nem oázis a puszta közepén,
addig
neki segedelem és fogai nem áll rendelkezésre.
fértem rideg sijalomház, hol a tanyai tanitó morzsolhatja
Ha búzája van. az még nem jelenti azt, hogy ke
k a napját s hullassa krokodiius könnyeit.
Aktívái iskola az áll egyedül s szinte azt lehetne nyere is van, mert annak lisztté való átváltoztatása
olyan eséllyel jár, mint a nyerésnek az oszfáiysorsjátékon.
leéfdezni: miért állsz itt hiába ?
A nép sem imádságért, sem barátságért nem segit
Kapcsolat közte s a család közt semmi sincs, de
rajta
s
ha pedig véletlenül segit, azt a fizetéséből nem
v?n helyette akkoia ürresség, mint Maró és Jeruzsálem
k-öz ti. S ez nem csak azért van mert Mohamed nem képes megfizetni,
így holmiját a hatan fuvarozhatja s járhat nem
• ur. c a hegyhez, hanem megfordítva: a hegy nem megy
hatíovas hintókon, hanem gyalog, térdig érő sáron.
Mv.nmedhez.
(Folytatjuk.)
Élete élettelen élet; sorsa pedig egy a hatramaradássaf.
Csak ritkán térnek be szomjas utazók, be nem
tudományszomjat oltani, ilyenkor átkozzák is, hogy az
Is: •• nem korcsmának teremtette.
Nevetséges dolog volna a tanyai nép felfogása
szerint, ha a tanyai tanitó felnőtteket akarna tanítani, A vallás-erkölcsös nevelés és a család.*)
n ikur mindenki azt hiszi, hogy Ó a földhátán a leg— Irta: Novothny Jeaő. —
okosobbnak születeit s amit Ó tud, azt a legjobban
E
napokban
egy helybeli erdemes iskola 30 éves
’ tudja s azontúl több tudomány nincs is.
Sajnálatos faji sajátságok vagy tulajdonságok ezek jubileumán az ifjúság vallás-erkölcsös nevelésének szük
s az ilyen nép habár tökéletesnek gondolja magát, nem ségességét hangsúlyozták. Ez indított engem arra, hogy
ez alkalommal e helyen, ahol pár száz családapát és
tökéletes hanem szerencsétlen.
Ifjúsági egyesületek, olvasókörök, énekkarok szer anyát iátok egybegyülve a család és iskola vallás-er
vezése a tanyán meddő kísérletezés, ami gyümölcsöt kölcsi kapcsolatáról beszéljek.
Vallásról is erkölcsről is lévén szó, a laikus talán
nem terem.
Műkedvelő előadás betanítást minden évben meg- azt hinné, hogy csakis az egyháziaknak, papoknak kö
telessége Aki így képzelné azt el, az nagy tévedésben
k s; -m. de még egyszer sem sikerült.
A tanyai tanitó tevékenysége így pusztán a gyer- van Az ifjúság vallás-erkölcsös nevelése kiválóan
______Pedagógia-_____
írek.k tanításában merül ki s azért inkább
la in gyermek mint néptanítónak
nevezhető
♦) Elóadatott a uolaoki Keresztény Nemzeti Efyesület és
Partkác egyik vasárnap d. u. tartott előadásán.
családnak és iskolának legfontosabb kötelessége. Isko
láink ismerik kötelességüket, azért én főleg a helyes
házi nevelésről fogok szólni. Rá fogok mutatni a szülök
kötelességeire, azoknak ismertebb és ritkábban előfor
duló nevelési mulasztásaira, némely családfőknek hely
telen irányú nevelési kinövéseire és az ezekből fakadó
gyermeki lélekhibákra.
Előre is bocsánatot kérek, ha netalán érzékenyebb
részeket érintek majd beszédem folyamán. Gondoljunk
a betegre, akit végig tapogat az orvos kutató keze, aki
némely beteg testrész érintésénél fölsziszen. De éppen
ezen föiszisszenésböl tudhatjuk, hogy hol a hiba, hogy
eppen itt kell keresnünk a baj fészkét. 23 éves gyermeknevelői munkásságom tapasztalata beszél belőlem,
kérem, fogadják ezt szívesen.
A gyermek lelkét a szülői nevelés és az iskola
formálják olyanná, amilyen. A család és iskola alakítják
a fogékony gyermek lelket, mely lát. hali, következtet,
ítéleteket alkot és aszerint cselekszik. A család és iskola
kötelessége a figyelő gyermeklélek elé oly erkölcsi és
társadalmi igazságokat állítani, hogy hetyas Ítéleteket
alkothasson. A gyermek ne azért tegye a jót és kerülje
a rosszat, mert ez a parancs és neki mint gyengébbnek
engedelmeskednie kell, hanem azért, mert kellő időben
és alkalmas ivódon feiyüjigositottuk és meggyőztük
arról, hogy ez a helyes út, amaz a rossz, — helytelen.
A nevelői munkát a kertészkedéshez hasonlítom.
Nem elegendő a magot elvetni, hanem a kikelt
növényt óvni, gondozni is kelt, mert különben el
nyomják az ellenséges gyomok s az elcsenevészesedik,
vagy elpusztul. Gyomlálnunk kell tehát, tisztogatnunk
állandóan, öntözgetnünk, kellően táplálnunk a csemetét
és amikor már koronáját kezdi bontogatni, annak hely
telen irányba növő ágait nyesegetnünk szükséges.
Szakasztottat! ilyen a gyermeklélek is. Azt is óv
nunk, ápolnunk kell. Eltávolifanunk közeléből minden
káros dudvát, mely őt helyes fejlődésében károsan be
folyásolhatná.
Ilyen káros gyom a rossz példa. Hiába tanítom
gyermekemet testi és lelki tisztaságra, ha én magam is'
nem vagyok olyan; hiába intem őszinteségre, ha látja,
hogy én hazudoző vagyok, hiába intem türelemre, hig
gadtságra, ha atyjánál, anyjánál ellenkezőjét tapasztalja;
hiába intem istenfélclemre, tekintélytiszteletre, takaré
kosságra, szorgalomra, ha én, az ő szülője nem járok
templomba, káromkodom, ha a világi és egyházi tekin
télyeket a gyermek fülehallatára szidom, becsmérlem;
hiába várok tőle szülők iránti tiszteletet, ha látja, hogy
öreg apámmal, anyámmal rosszul bánok.
A gyermeki lélek igen éber. Mindent észrevesz,
még azt is. amit nem neki szántunk és következtetve
ítéleteket alkot. És jaj annak az emberi erénynek, an: ynek ellenkezőjét a gyermek a családban tanulja n g.,
Vadfa marad az a fa, melyet nemes ággal nem
ójtanak be, vad gyümölcsöt fog az hózni egész éké
ben — Mit várjunk oly gyermek leiektől, mélyet váci -nj
hagylak felnőni, sőt amelyik a risztátlanság, hazudozás^
istenkáromlás, tekintélyrómboiás gyomerdejében nőtt fcl?s
Mindezen elmondottak az általános, pozitív nevelési
irányelveket foglalták össze dióhéjban. Minden gondol
kodó szülő szives figyelmébe ajánlom azokat
Előadásom ezután főleg az iskolai életről, a leg
zsengébb kort meghaladón gyermek gyakorlati nevelé
séről fog szólni. Rámutatok az iskolasgyermek leggyak
rabban előforduló hibáira, azok szülőokaira és be
óhajtom mutatni a mélyen tisztelt szülőknek ezentanü4
l^hibák orvoslási módját.
(
(Folytatjuk.)
Gyermektanulmány.
A lelki jelenségek kiváltása.
I
A gyermektanulmányozással foglalkozó pe
dagógus törekvése arra irányul, hogy a gyermek
lelkivilágát érzésben és gondolkozásban ma.a
elé varázsolja. Kétségtelenül tehát minden alkal
mat megragad, hogy cselekvő munkájában magáj
a gyermek előtt érdekessé tegye. Ez pedig csal
is a bizalom — felkeltésével érheti el, miáltal 4
gyermek egyéni őszinteségét maga iránt fokozzad
. A kölcsönös bizalom határvonalának sar
kalatos pontjánál kezdődhet meg az a munka
mely a gyermeki érzésnek nyilatkozatait különféle
variációkban jelenteti meg. A lelki érzés nagy
- területéből fakadó megnyilvánulás nem egyéb!
mint az egyéni természet tulajdonságainak ki
váltása.
Az egyéni tulajdonság természetes vokát
csak a nevelés helyes és annak megszabott
iránya adhatja meg, mely fölött a pedagógiai
őrszemnek épp úgy kell őrködnie, mint egy jó
anyának a csecsemő felett.
Rossz természetű tulajdonsággal egy gyer
mek sem születik, bár az átöröklés lelki voná
sait magával hozza. A veleszületett egyéni
természetes tulajdonság csak úgy maradhat meg
Népművelés
—------------------ -
4
csapong a gyermek lelki érzése munka és játék
és prosperálhat a maga valóságában, ha őseinek közben, annál jobban biztosíthatja a pedagógus
környezetén kívül más közvetlen befolyás nem az eléje tűzött cél elérését. Nagyon természetes,
hat a gyermek lelki fejlődésére. Itt van a pe hogy a munka és játék közben megnyilvánult
dagógiai nevelésnek nagy jelentősége, melynek
lelki jelenségek a nevelési munka irányát a ki
szálait a pedagógus csokrokba fonogathatja a alakulandó egyéni természet megállapodása és
py-rmek érdekeben. Nyugodt lelkiismerette. álmegérésc szerint határozzák meg. Ezért a megÜthatjuk, hogy csak a jellem és erkölcsi érzés nyilvánuit lelki jelenségek feljegyzése es neműk
ápolása mellett domborítható ki azaz eredme- szerint való csoportosítása tehat clmulaszthatatnyes munka, mely a gyermek lelki sajátságos lan kelléke a ■ gyermeknevelés szempontjából,
tulajdonságait alaptermészeténél fogva a kitűzött mert az ezekből következetesen leszűrt ered
céi felé irányit ja. Mert jellemben és erkölcsi mény a gyermek leiki világát önként a peda
é-ésben megedzeti gyermek egyénisége .az gógus elé tárja. S ha pedagógus a gyermek
embeó hivatásával járó kötelesség betartása tanulmányozásnak ezen pólusához éri, — teljes
iránt állandóan evidens lesz.
nvusodtsággöi konstatálhatja, uog, fára L ági
A nevelésnek legeminensebb feladata tehát nincs veszendőben, sőt hivatásának megfelelő
gyermeket akként emberré nevelve formálni, tudomány újabb birtokába lépett. Ehhez hasonló
■' ,uv testi és lelki fejlődés korhatáraiban az a kiforratlan gvermek gondolat- és erzésvilaga
v rberi tökéletességnek azt a pontját elérhesse, is akkor, mikor a pedagógus elé kerül, hogy
ntelvre őt a polgári élet hivatása predesztinálja.
lelki szemei előtt újabb és újabb ismerete
A formálási munkának oroszlánrésze a által megnyissa a világ egyetemet ^alakult
pedagóguséi Az ő kezébe van letéteményezve társadalmi rendieben és annak felette nagya uyermek jövő szerencséje és ’^endő boldogu
^2e
lásának minden fázisa. Hz pedig attól függ, rendeltetését!
h .aVan alapozta meg a gyermek névelesel, mely
nZt aiapfeitétel ői egész életén keresztül nemes
tt r-. fedéseiben kísérje.
■
A nevelési munka alatt s közben és<.reveMeghívó.
CJ
htíók ama lelki motívumok szikrakéntt—xibráA Jász-Nagykun-Szoinok vármegyei Taniias?. melyekből ■ világosan következtetheti a
gv nek alaptermészetére és kialakulandó e- ióegyesület“ temetkezési alapját helyettesítő és
iséüére. A pedagógusnak ilyenkor figyelni annak alosztályát képező „temetkezési segelyés kísérletezni elmulaszthatatlan kötelessége, alap* csütörtökön, azaz' 1924 évi január ho
nehogy a következtetésnek okszerűsége ellen 24-én délelőtt 9 órakor Szolnok n a liszaparii
vétsen. A pedagógusnak tudnia kel! azt, hogy állami elemi iskolában alakuló gyűlését tartja,
a gyermek lelki érzéseiben sokszor összefüggés melyre az eddig belépett es ezentúl belepni
óhajtó tagokat tisztelettel meghívjuk.
telenül és céltudatosság nélkül csapong.
Szolnok, 1924. évi január hó 2-án.
Mindez azonban ne okozzon aggodalmat.
Keszthelyi István
Sőt az ilyen sajátságos lelki kilengések jobban
Novothny Jenő
egyleti alelaök
sejtik elő a pedagógus munkásságát, mivei
egyleti titkár
ezek teljes erővel világítják meg a gyermek
„Hiszek egy Isteniben, hiszek egy hazában
,A néma gyermeknek anyja sem érti meg Hiszek egy isteni ö/bk-igazságban
a szavát/ így van a pedagógus is, ha a gyer- Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen.
'
nekndc kevés a bizalma hozzá. Mennél jobban
Egyesületi élet.
,________ '
./
.
_____________ É
/íz $5—65 éves tanitéeggeaületi rendes tagok a
7—55 éves korúak felvételi diját fizetik.
j
Az 55- 65 éves családtagok a mindenkori fe^ésített temetkezési segélyalap kezelési szabályai.
teli dij tízszeresét kötelesek fizetni
A. belépési dijak képézik a segélyalap vagyonát,
1.
amelyet temetkezési segélyekre csak a segélyalap tag
Cws: A Jász-Nagykun-Szo’nok megyei Tanító
jainak közgyűlésén hozott határozat alapján lehet fel
Egyesület Segélyalapja.
használni ; átmenetileg azonban igénybe vehető. Kamata
2.
a szükségletek fedezésére szolgál.
Ez alápvagyonhoz kell csatolni a kirótt és befolyt
Sái/a: Tagja: elhalálozásakor égy szolnoki első
vala
osztályú.— azonban selyem szemfedő és érckoporsó temetkezési járulékokból fennmaradó összegeket,
nélkül', — temetés mindenkori költségeit segély képen mint a régi segélyalapból megmaradt s az önkéntes
I *
biztosítani az elhunyt jogutóda, vagy eltemetóje részére. adományokból befolyó összegeket is.
5.
3.
Jövedelem, tagsági járulék: Minden 7—65 éves
Tagjai: a., A tanítóegyesület rendes tagjai lehetnek;
rendes tag fizeti halálesetek álkalmával a temetési | se
b;, a segély egyesületbe belépett tanító egyesületi gély és 25 S-ának együttes összegéből a fizető tágok
tagnak a házastársa, valamint az általa eltartott és vele között elosztott egy tagra eső részletét; a 7 éven aluliak
közös háztartásban élő fel- és lemenő vérszerinti roko után egy részlet felét fizeti eltartója. Ha négynél több
nok (szüle, nagyszüle, gyermek, unoka) 7—75 éves korig; gyermek van egy családban, a 7 éven aluli azután ily
c„ a 7 évnél fiatalabbak s az 55—65 évesek a járulékot nem fizet eltartója.
kezelési szabály 4. és 5. póntjában itt csökkentett, vagy
Hogy hány haláleset után kell fizetni a temetési
növelt dijak mellett. — 65 évesnél idősebbek nem lép segély részletet, azt pénzünk értékének állandósulása
hetnek a segélyegyesület tagjai közé.
után a segély-alap tagjainak a közgyűlése állapítja meg.
Csak névszerint megnevezett családtagok lehetnek
6.
a segélyalap tagjai.
Minden tag köteles halálozások esetén a temetési
4.
segélyből reá eső részletet a vett értesiíés után 15 na
/iiapvaggon.. Minden 7—75 éves, aki a segély pon beltti a segély-alap pénztárába befizetni a közbe
alap tagjai köze való felvételt kéri, 2000 korona belé eső levelezés portójával együtt.
pési dijat fizet, ha az 1924. év végéig, — a belépési
A kirótt temetési költségnek a temetési segély ki
díj háromszorosát, ha az 1925. évben, —'s ötszörösét, fizetése után megmaradt 25®/o-a a kezelési költségek
ha az 1926. év végéig lép a segélyalap tagjai közé.
fedezésére s a vagyon gyarapítására szolgál.
Aki fizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra
Jövőben ugyancsak 200o K. felvételi dijat fizetnek
azok is, kik vármegye területén nyernek hivatali al nem tesz eleget az esedékesség után 30 napon btelül:
kalmazást, ha itteni szolgálatuk kezdetétől számított egy tagsága családtagjaival egyetemben megszűnik ; az alap
éven belül, — a mindenkori belépési díj háromszorosát, hoz való igényét elveszti, befizetett dijai visszatérítését
ha itteni szolgálatuk második évében — és ötszörösét, nem igényelheti. Újból csak a tagok közgyűlésén hozott
ha megyénkben! szolgálatuk harmadik évében lépnek a határozat alapján s már befizetett dijai beszámítása
nélkül vehető felsegély-alap tagjai közé.
Akik az előbb említett két esetben év eltelte után
7.
kérik a segélyalap tagjai közé való felvételüket: csak a
Aki a vármegye területéről elköltözik,.minden jo
választmány engedélye s általa meghatározandó nagyobb gát megtartja az a;apho2, ha fizetési kötelezettségének
dijak fizetése mellett lehetnek tagok.
elegett tett vagy tesz folytatólagosan, A lakóhely válto
A 7 évnél fiatalabb családtagok után az alapul zás bejelentendő.
szolgáló mindenkori felvételi díj fele fizetendő. A 7
8.
éves kor betöltésével minden gyermek rendes fizető
taggá lesz s a felvételi dij másik felét eltartója /befi
A segély-alaphoz való igényüket megtartják az
önállóvá, keresővé vált családtagok is, ha fizetési köte
zetni köteles.
Ha egy családban négynél több gyermek van a 7 lezettségüknek eleget tettek, vagy tesznek. Ezek házas
évnél fiatalabbak után sem felvételi, sem haláleseten társai vagy leszármazói nem lehetnek, azonban a segély
kénti dijat nem fizet eltartója; az ily gyermekek elhunyta alap tagjai, ha az önálló keresővé vált tag a várme
esetén azért teljes gyermek temetési segélyt folyósít a gyei tanító egyesületnek nem lehet vagy lesi tagjává.
segélyalap. A dijak fizetése nélkül felvett gyermekek a
9.
7 éves korbetöltése után csak rendes felvételi díj és
Mindig a temetési költség teljes összegét fizeti a
egyéb járulékok fizetése mellett maradhatnak a segély
segély-alap; 7 éven aluli gyermekek elhalálozásakor a.
alap tagjai.
A Jíst-Nagykun-Szolnok megyei Tanító Egyesület
Népművelés
“
kebelében, alapszabályainak 4. §-a alapján léte
NérmŐveléA;7
6
Népművelés
felnőttek mindenkori temetkezési segélyének telét — A
temetési segély a halálesetről szóló bizonyítvány és
nyugta ellenében folyósítható.
10.
A temetési segély összegét pénzünk változó érté
kére való tekintettel 3 hónaponként állapiba meg a tanitó-egyesület elnökségéből, az ellenőrből, egy szám
vizsgálóból s a pénztárosból álló bizottság a szolnoki
temetkezési-vállálatoktól kapott tájékozódás alapján.
1 í .*
A segély-alap kezelésére külön szerv nem alakul;
ez a várm tanitó-egyesüiet egy alosztálya.
Ellenőrzi* a várm. tanitó-egyesüiet ellenőrző szer
vei A temetkezési segély-alap- i is a vármegyei tanitóegyesüiet pénztárosa kezeli, de más alaptól elkülönítve.
A pénztáros tiszteletűi ja a. kezelésért a bevétel 5 •/•-a.
Temetési segélyek, kezelési kiadások a várni, ta
nító-egyesület elnökének utalványozására folyósithatók.
A temetkezési segély-alap állásáról, a kifizetések
ről a választmánynak — más egyesületi ügyekhez ha
sonlóan — mindig jelentés teendő
A temetkezési segély-alap tagjai azonban a várm.
tanltó-egyesülel évi közgyűlése alkalmával azt megelő
zőleg, külön taggyűlést tartanak, a segélyalapot érintő
ügyekben (tagfelvétél, dijak felemelése, leszállítása, a
kezelési szabály módosítása stb.) határoznak.
A kezelési szabályzat megváltoztatásához azonban
a családfőtagok ’/s-ad részének jelenléte szükséges Ha
a tagok */s-ad része nem jeítn meg a taggyűlésen, a
következő tagyülés a megjelentek számára való tekintet
nélkül határoz, mint más ügyekben.
A taggyűlésen alkotott halározatok a vármegyei
tanitó-egyesüiet közgyűlésén tudomásul vétel céljából
bejelentendők *
12
A segély-alap vagyona a választmány áltat kijelölt
pénzintézetnél s meghatározott formában helyezenuő el
gyümölcsözés végett,
13.
Minden itt nem szabályozott kérdésben sürgős
esetekben a választmány végérvényesén a tagok köz
gyűlése határoz.
~
14.
A temetkezési segélyalapra vonatkozó s az összes
tagokat érintő közlemények a tanitó-egyesület hivatalos
közlönyében hirdetendő meg,
15.
A temetkezési segély-alap működését csak a családfötagok */.j-ad részének határozata alapján szüntetheti
meg. Felosztás esetén a temetkezési segély-alap vagyona
a vármegyei tanitó egyesületre száll, ha a tanitó egye* sütet a segély-alap meglévő tagjainak mindenkori temetési
költségeit vállalja. Ha nem vállalná, úgy a segély-alap
tiszta vagyona a megmaradt tagok között osztandó fel
a segély-alapba befizetett összegeik arányában.
HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.
10164—1923. szám.
Valaamyi gutaúti aépisWa tekintetes IgufatiúgúaL
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Mi
niszter ur 1923. évi 146857. VII. sz. rendeleti
szerint a hatóságok, közhivatalok és közintéze
tek tagjainak és közegeinek mindennemű tiltott
egyesületi működésétől való feltétlen tartózko
dása táigyában kiadott 6715/923 eln. sz. kör
rendelet (Lásd Hivatalos Közlöny 1923. évi
november 15.-Í számában) végrehajtása és vég
rehajtásának ellenőrzése végett felhívom Igazgató
urat, hogy iskolájok szaktanítói és egyébb al
kalmazottai az 1923. évi 7502. M. E. sz. kor
mányrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny
1923. évi október hó 24-i számában) szerint
tiltottnak minősíthető egyesületi tevékenységűket
szüntessék meg s erről hozzám azonnal tegye
nek jelentést.
Szolnok, 1923. évi december 12-én.
- ■ Bihary István
kir. ta«f«Jüjyeié
jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
Iskolánkivüli oktatás*
LAPSZEMLE.
Rovatvezető: Scathmáry Lajos n^nnav. titkár.
A ,Tanítók Szövetsége* 12. számának ve
zércikkét Rákos István OTSz. elnöke írja, mely
ben a VIII, egyetetemes Tanitógyülés hitvallá
sának áldoz, amikor a magyar tanítók élő
lelkiismeretének győzedelmérői ir és a tanítói
egyetemesség öntudatának ébredését jelzi. Mind
ezt annak tulajdonítja, hogy az egyenlő fizetés
s$mmi különbséget nem tesz állami és nem
állami tanítók közt, mely körülmény immár
megszüntette a gyűlölködést és az irigységet. A
lap többi része egyesületi dolgok ügyét, tár
gyalja.
A Hevesvármegyei Népművelés 11—12-ik
számának első cikke Fejér Mihály egyesületi
elnök tollából ered, ki rámutat a tanítók egye
sületi tevékenységére és a szövetség szükséges
ségére. Hangsúlyozza, hogy az összetartás ne
csak tanácsadásból álljon, hanem tettekben is
nyilvánuljon. Ebből kifolyólag 10 parancsolatot
állít össze, melynek követése és betartása a
kultúra szempontjából igen fontos kérdés.
KMttsáf ktafytlésá
A Tára.
1923 nov. 26-án tartatott meg a várme
gyeházán Bihary István elnöklete alatt.
Az 1922—23. évi munkásságról szerkesz
tett titkári jelentésekből örömmel Állapította meg
a Bizottság, hogy az iskolánkivüli népművelés
ügye hatalmas lendületet vett s kevés kivétellel
olyan megértésre talált, a mely a hivatalos vára
kozást jóval felülmúlta.
A Bizottság a vármegyei központi kölcsönkönyvtár felállítását kimondotta.
A mimsterium azon tervét, hogy Szolnokon
diapositiv-központot szándékozik felállítani öröm
mel üdvözölte.
Sajnálattal állapította meg, hogy az oláh
invázió és vörös uralom alatt a népkönyvtárak
nak majdnem V* része semmisült meg.
Elfogadta közgyűlés a múlt évi számadá
sokat, a fr évi munkaterveket, a f. évi költséget
15 millió koronában irányozta elő.
jóváhagyta az újonnan alakult községi
népműv. bizottságok munka- és alapszabály
tervezeteit.
_
HÍREK
István nap. A vármegyei Tanítóegyesület
9740—1923. szám
Valamennyi állami elemi iskola tek. igazgató-tanítójának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak 1923. évi november 2-án kelt 121511/
1923 számú rendelete szerint az 1923. évi XV.
t.-c. alapján az állami elemi iskolák és óvódák
igazgatásával megbízott s a jelenlegi kényszer
helyzet miatt tényleges teendőket nem teljesítő
egyes iskolákhoz áthelyezett vagy beosztott ál),
elemi iskolai igazgató-tanítókat is megilleti az
igazgalói pótlék.
Felhívom tehát mindazon tanítókat, akik
megelőzőleg igazgatói dijat élveztek és jelenleg
nem élvezik, ide tegyenek jelentést bejelentvén,
hogy azelőtt mely iskolánál működtek és az
iskola hány tanerös volt.
Szojnok, 1924. évi január 5-én.
Bihary István sk.
kir. mnWtfyelé.
Valamennyi községi népművelési Bizottságnak.
Szám : ad 575—923.
Tisztelettel kérjük tek. Bizottságot, hogy
hatásköre területén sürgősen hívjon fel minden
iskolát aziránt, hogy amelyek vándorkönyvtára
kat óhajtanak nyerni, azok a V. K. M.-úrhoz
cimzett kérvényüket várm. Bizottságunkhoz la
punk megjelenése után postafordultával okvetlen
küldjék be, mert a késedelmes beküldés esetén
elesnek a könyvtáraktól.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. december 31-én.
Bihary István
eln«K kir. tanfefüfyeló
Szathmáry Lajos
titkár
vezetősége ez idén is tanujelét adta, hogy fe
lettes hatósága, vezető tanfelügyelője iránt mély
ragaszkodással és szeretettel viseltetik. Karácsony
másodnapja István nap lévén, mely alkalommal
vármegyénk szeretett tanfelügyelője Bihary Ist
ván nevenapjának évfordulóját ünnepli. Az egye
sület vezetősége részéről Keszthelyi István alelnök
ünneplő formák betartása mellett úgy az ügye
let tanítósága és szolnoki tantestületek nevében
üdvözölte szeretett tanfelügyelőnket, ki az üd
vözlést szívélyesen, fogadva kifejti, hogy jövőben
is csak úgy prosperálhat vármegyénk közokta
tásügye, ha őt a tanítóság bizalommal veszi
körül s nehéz munkásságában támogatására lesz!
„Csonka Magyarország — nem ország
Egész Magyarország — menyország!“
XVI. évfolyam.
jAsz-nagykun-szolnok yArnííígyí;
Népművelés.
*_
j
Felhívás vármegyénk nepoktalóihoz!
4tesitem vármegyénk néptanítóit, hogy Jásznagykun Szolnok vármegye tanítóegyesülete is
kolai használatra kiadta „irredenta dalfüzet--jét,
Jelvnek ára 3000 K A dalfüzet magában foglí’ja az iskolákban tanítható legszebb inedenta
dalodat a tanulók hangterjedelméhez mérten,
Ísy, két és három szólamban. E füzetet, mely
elves paedagógiai érzékkel értékes anyagot
yujt tanítóinknak, a legmelegebben ajánlom
Jrjeszf sre és használatra. Megrendelhető Jássy Pál egyesületi pénztárosnál (kir. tanfelü
gyelői hivatal, Szolnok, ki 3200 K. eloleges be
küldése ellenében azokat keresztkötíí> alatt por0mentesen küldi meg a megrendelŐAnek.
Szolnok, 1924 jan 4.
U hnrM
.
Bihary
kir, tapfeltgyelő.
Áthelyezés. Marczy .Tivadar kisujszállá^
áll. gazdasági szaktanító, a székesfehérvári gaz
dasági iskolához helyeztetett át.
Tanitóválasztás. Várady János oki. tanitó
a szolnoki róm. kath. Constantin iskolához,
GrünfeldvBerta oki. tanítónő a túrkevei izr. >skolához választatott be rendes tanítónak illetve
taniiönönek.
Nyugdíjazás. Tódor Imre kunszentmartoni társulati polg. isk. tanár és Beguiáné Forgó
Valéria ugyancsak kunszentmártoni társulati polg.
isk. tanárnő nyugdijaztatott.
Halálozás. Szeőkéné Baráth Margit kar
cagi ref. tanítónő, Klotzber Béia tiszasölyi róm.
kath. tanító és Balajthyne Mo nar Ilona abádszalóki róm. kath. tanítónő múlt évi december
hó folyamán elhalálozott. Áldás poraikra!
Tagtársdink szives figyelmébe’ A közbonti választmány legutóbb tartott gyűlésében
hozott határozatok egyikére való hivatkozással
kartársi tisztelettel értesítjük tagtársainkat, hogy
ja központi választmány, tekintettel egyleti életünk
vágyom helyzetére, akként határozott, hogy utó
lagos jóváhagyás reményében a tagsági dijakat,
lévi 4000 koronára emeli fel. Érthető is a vájlasztmány 'határozata, melynek értelmében felI kérjük tagtársainkat, hogy a javasolt tagsági
dnaka’ minden felszólítás nélkül pénztárunkba
I befizetni szíveskedjenek. Egyesületünk csakúgy
I szolgálhatja tagtársaink érdekeit, ha azt kellő.eg
1 támogatjuk s anyagi áldozatra készek
vagyunk Remet,
Reméljük, hogy ezen felhívásunk éljes
vagyunk.
"
Az elnökség.
eredménnyel
fog járni.
o. D Szolnok. Váiaszcikkeáet es ik a wvő szám
ban hozhatjuk. Üdv - R. L JaszdOisa A beküldött
cikk helyszűke miatt kiszorult, esetleg a < wet ezö
számok egyikében közölni fogjuk.
KÖCSE GYÖRGY
I
2 szám
Szolnok, 1924 február hó.
kereskede!®! mőkertész TírekszeBta’kHs.
í^lertészeti é» magtermeiő telep: Szapáry atca
T^l
Virágcsarnok és műkereskedő: tossutti kajos-lf
Csckrokat kosborukat és
i minden e •> . k'.: iba vágó
♦ diaitéseket müveszies ki•felben készítek
j Kertek tervezését és a)a- ;
£
kitás t angol, franci* vagy '
$
szolid
- vegye* stii után
árakért elvállalom
I
Újra munkában. A karac onyi szune*
után íz iskolák folytatják a megkezdett munkát.
A váratlanul beköszöntött kemény tél miatt azon 31MON MARISKA:
ban néhány hétig valószínűleg csak feles, har
debreceni NAQY
mados munkát végezhet a | tanítóság. meri sok
T
helyen a tüzelő anyag hiányos, még több helyen
a gyermekek ruhátlansága fogják akadályozni a
1 v
tanítást. No de reméljük, hogy amily hirtelen,
.. ami'v váratlanul köszöntött be. hozz nk tel apó,
diszkötésben 5000 koronáért kapható ,
éppen oly váratlanul fog elbúcsúzni tőlünk s
így a különben is elég hosszúra nyúló második
és harmadik munkánkat is jó sikerrel végezhetjük.
________________
Kongorácz Jánosnál Törökszentmiklós
—------------- Nyomatott Kongorácz j^s könyvnyomdájában TOrökszemmiklós !924.
A kir. tanfelügyeléség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egész évre
10000 kor.
Egye.s szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkető :
MÉHES ENDRE.
Nick Carter
és az ifjúság
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részér? vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
‘ Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
„ # ............
;
‘
5 a magyar irodalom piacán s terjesszék a lelki
; beteg fekélyeket.
?.
A világháború anélkül is sok veszélyt
■ zúdított a magyar gyermekre, mit a lélekA Magyar Gyermektanulmányi Társaság < kutató pedagógusaink adatokkal tudnak bizoaz ifjúsági irodalom kritikájává.'. foglalkozva, ’> nyitani. A mai ifjú nyugtalan természete nem
többször rámutatott azon káros erkölcsi hatá- ®^yéb, mint erkölcstelen fertőzésnek az áldozata,
sokra , melvek az ifjúság lelki ér/ését és fej-. ®sz
vállalkozásu cselekményekkel teli*
letten gondolkozását ferde iránvba ’efelik.
'
fantasztikus olvasmányok ifjúságunk- lelkét
Dr. Nágráoi László;'T'kttálö'-annyira megfertőzték, hogy
és kritikus ezen a téren nagy érdemeket szer- sz<®be kétségessé teszi a szülő és IsIÖlst nevezett a magvar társadalom elölt. Csak hála illeti
fegyeliHezettségét. Ennek okát kutatva, eddigi
azon értékes munkásságáért melyet a gy rm-k- megfigyeléseink azt eredményezték, hogy nem
irodalom megóvása érdekében kifejtett. A
‘!,!!,Vra a világháború okozta nyomor és 4
nevesebb magyar gyermekirók munkáit ekként S ftélkölözés tenger sokasága teszi ifjúságunkat
válogatta össze és soroltatta be az jfjQséa^'T gyelmezettlenné, mint ahogy azt előbb gona Nick Carter és a hozzá
olvasmányai közé, hogy azok lelki szórakozást doltuir, hanem
ti
hasonló
fantasztikus
olvasmányok, melyek a kis
nyújtva, erkölcsi nevelésnek nemes' érzését és
bűnösök
létszámát
rohamos
ugrással szaporitértelmi fejlődését biztosítsák. Nagy gondja volt,
hogy az ifjúság részére szánt irodalmi munka
A bűnök elkövetése napirenden van, mely
a szolgálati cél javára legyen, t. i. annak tárgya koránt sem a szükség igénylésének amivolta,
- stilizálásában is túl ne haladja az ifin értelmi mint inkább a lelki megfertőzés által nyugtaképességeit, hanem kellemessé tegye érző és lenná lett ifjú természetnek merész cselekvésre
gondolkozó gyermeket akként, hogy már kis korá hajló végrehajtásnak az eredménye. Mert mrgban szokja meg emberi hivatását számon tartani. fertözött leiekből hiányzik az az energia, mely
Érthető is, hogy az ilyen olvasmány csak hivatott a fejlődő ifjú képzelődését megóvni a
jó hatással lehet a gyermek lelki és értelmi káros iránytól, ami nemcsak az ifjúra nézve, de
fejlődésére, sőt mennyire pótolja a szülői és iskolai a társadalomra is csak szánalmatkellö jelenség
nevelés esetleges hézagosságait. S ha ezt a magyar lehet. — S mindezek dacára az ifjúságnak 90
társadalom megértené, bizonyára nem tűrné százaléka olvasta a Nick Cartert. Megjegyzendő,
azt, hogy a magyar ifjú kezébe idegfeszitö és ezt titokban űzi, amennyiben tudja, vagy lega
lelketromboló, magyartalan ízlésű és idegen lább is érzi, hogy tiltott szellemi gyümölccsel
szellem ű Nick Carterek forgalomba Ikerüljenek táplálja fogékony lelkét. S mégis édes a tiltott
Népművelés
2
3
Népművelés
A jóléte csak látszat, a látszat pedig csal; _ a
tanyai tanító nem jobban él, hanem többet nélkülöz, j
Az élete csakugyan harc a létért s egy tehénnek,
vagy tíz tyúknak az eltartásáért, nehéz küzdelmet kell 1
folytatni a csősszel és az elöljárósággal.
Jellemző különben a tanyai tanító életére a kö
vetkező velem történt eset: Amikor a tanyára legelő
ször kiérkeztem, megéhezém s az egyik tanyából tojást
vásároltam, a másikból fejszét kölcsönöztem fa aprí
táshoz. A fejszéért nemsokára érte jött egy kis leány, ।
mondván: Gazduram a fejszéért küldött s azt üzem,
ha tanító urnák fejsze kell, hát vegyen!
Vennék lányom, ha volna pénzem, mondám, de
mellesleg meggoudolám: »Ez a nap is jól kezdődik..
Ennek a gazduramnak pedig csekély 400 hold
földje volt s habár később jó komák lettünk annyira
sohasem, hogy a fejszéjét még egyszer elkérhettem
gyümö’cs, melynek szövevényes tárgyát, és
misztikus irányát csak merész emberi képzelet
szülheti. Gyakorlati téren még kevésbé jártas
ifjú szentül hiszi, hogy a képzelet szülte cselek
mény hajmeresztő változatosságaiban valóban
megtörtént dolog, melyhez hasonlóképpen következetlenül bűnös vállalkozásokra nyer haj lám osságotanélkül, hogy a tett következményére gondolna
így szaporodnak a kis bűnösök, kik rend-.
szerinti kriminálpedagógiai megfigyelés alá
kérülnek. A kiskorúak bírósága által hozott
Ítéletekből könnyen megállapítható a kis bűnö
sök statisztikája, melynek adatai szinte hihetet
len bűnös cselekményeket tartalmaznak. A
kriminálpedagógia hivatásában tudvalevőleg arra
törekszik, hogy a kis bűnös egyéniségének
erkölcsszellemi mivoltát kivizsgálja és megál
lapítsa: vájjon mily összefüggés lehet a fiatal_
korú lelke és értelmi képessége (intelligentia^
a végrehajtott bűncselekménnyel ? Örökölt leikj
természettől vezetve hajtotta-e végre a cselek,
ményt, avagy kívülről jövő s a lélekre közvetlen
hatással biró befolyásnak engedve, esett bűnbe ?
A kriminálpedagógiai intézményt annyi
ban érintve, a magyar társadalomnak róvjuk
fel ezt bünül mindazért, hogy a hazai gyermek
irodalomban helyet foglalnak olyan sajtóter
mékek, melyek az ifjú lelkét beteggé teszik. A
társadalomnak ez ellen tiltakoznia kellene s
erélyes fellépéssel odahatni, hogy a lelki beteg
séget terjesztő irodalmi munkák kíméletlenül
elkopoztassanak és megsemmisittessenek. Min
dazon kiadókat pedig szigorú eljárás alá kellene
vonni annál is inkább, mert pk a konjunktúra
érdekeit kihasználva, egy egész generációnak
nyújtottak szellemi táplálékot, mely erős mér
get plántált fejletlen lelkekben.
(m. e.)
A tanyai tanító élete kapcsolatban
analfabétizmus kiküszöbölésével.
az
Irta: Székely Nándor áll. isk. igazgató Kisújszállás,
(folytatás.)
Egyedüli reménysége', segedelme, az Isten s kinős
vergődésében elmondhatja: > Magad uram, Ua szol
gád nincsen!«
volna kölcsön.
Az ilyen epizódokban a tanyai tanító nem szegény.
P 1 Egyszer az egyik iskolától, a másikhoz vándorol
tam. Amikor az ikólához megérkeztem, látom hogy
vágtat mánnam egy lóhátas ember. Az iskolából kibivatva előadja, hogy: Szántott a földjén, a lajbiját pedig
leiette az utezélére, benne volt az óra, a tanító ur o
jött el s az órát gyönyörűszépen ellopta.
I
Apostoli lélek kell ahhoz, hogy valaki erre azt
mondhassa: Nincsen rózsa, tövis nélkül?_ Én hirtelen
ember lévén, a pedagógiai eszközeim kozott kezdettem
el keresgélni s találtam is egyet a célnak s helyzetnek
megfelelőt, amitől az emberem még gyorsabban poro
zott vissza az utón, mint jött s ha azután találkoztam
vele, igen alázatosan köszönt.
Amint látjuk a tauyai *tanitó a rábízott tálén umokkal nem sáfárkodhatik tetszése szerint s boldog
házát minden erőlködése dacára sem képes megállapítani.
A tanyai iskolában ezen kívül is rendezhetetlen
állapotok vannak. Ott, ha rossz idő van, azért nem jón
a gyermek iskolába, ha jó idő van, meg azért s már
ez az állapot sem termel a tanításhoz megkívánható
hangulatot. Míg rendezett viszonyok között a tanító
kellemes hivatalba lép be, addig a tanyai tanító kínzó
műhelybe jut, hol az első osztályosokat majdnem kulonkülön kell irni-olvasni megtanítani, mig ugyanakkoi
még négy, vagy öt osztály a nyakán kontrázva mormol
és kolompol.
De fölösleges dolog tovább folytatnom a tanya
tanító életét, hisz -Kun< nyelven kifejezve, nehéz sói
az, valamint az egész tanyai kérdés nehéz probléma
Az élete rettenetes küzdés s ha meghal, halált
rettenetes halál. Ezért fél aztán a fiatal tanító nemze
dék úgy a tanyától: Mint az ördög a tömjén füsttől
Mert a mai rendszer szerint, aki oda került, annak ott
is kell meghalni. Onnan kijárás nincs.
Ez a tudat pedig, egy nem apostoli léleknek éppen
elég, hogy letördelje ambícióját, ideálizmossát, remény
ségét s fásulttá, közönyössé tegye, ami a tanyai kultú
rának éppen nem lesz előnyére.
A tanyai kérdés megoldását tehát a tanító hely
zetének a javításán kell kezdeni. Módot és alkalmat
kell neki adni arra, hogy ha öt évet becsülettel leszolgalt es tovább nincs szándéka maradni: elmenekülhessen.
Tanyán való működése idejére pedig dupla fizetést,
vagy legalább szolgálati idejének duplán való beszámí
tását élvezze.
így lehetne elérni, hogy elcsigázott, kedvetlen
fásult és halálraunt embereket épkedélyü, alkotni tudó’
tevékeny emberek váltsák fel.
A tanya sötét kulturátlanságot és nagy problemárejteget méhében s megoldásán a múlt kultúrpolitikája
ha gondolkozott is, de nem eleget.
,
Megoldásához olyan komoly szándék és törekvés
szükséges, amely áldozni tud.
Montekukulinak a háborúhoz nem kellett egyébb
mint: pénz, pénz és harmadszor is pénz,
Ide sem kell más !
.
A földbirtokreform a mezőgazdasági kultúra
emelésén úgy igyekszik segíteni, hogy az iskolák
földjét egy-kct katasztrális holdra kiegészíti, illetve
arra alkalmat ad.
Ez olyan sovány intézkedés, mint ahcgy: A
szegény szeren csője, is szegény.
Én tudom mit. lehet két katasztrális hold földdel
csinálni s meg is mondom : semmit.
Két hold föld egy tehenet is nehezen tart, el s
ennyi földnél a tatej-rö fentartását és a művelését e
miatt nem lehet biztosítani.
A tanyai iskolák mellett levő 2 hold földet a
tanitó: Úsd agyon, hadd ott módra, másokkal művel
tet! s így nem többet, inkább kevesebbet terem.
(Folytatjuk,)
Tanyai népoktatás kapcsolatban .
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta : Dobos András áll. tanitó
Azzal kezdem előadásomat, hogy a tanyai nép
oktatás fordulóponton van, ha illetékes tényezők mélyen, gyökeréig bele nem nyúlnak egész erejükkel a
tanyai gyermek lelki életének megmentését irányzó
iskolai ügykörben — áll, vagy bukik a tanyai nép
oktatás 8 az az alapkő, amelyre a nagy Magyarorszá
got akarjuk fellépiteni, — végzetesen meginog.
Az elhanyagolás nemcsak kárt okoz, de vesze
delmet is jelent.
A magyar tanítónak őrködnie kell és résen kell
lennie a tanyai gyermek lelki fejlődését illetőleg.
।
Követeljük már egyszér a tanyai gyermek jogait
is, mert öt is megilleti az, hogy emberi mivoltának
magaslatára emelkedjék, hazájának dicsőségére, Iste
nének kedvére!
Nemcsak mi magyar tanítók, hanem bárki is
hiaba kívánja a tanya természetes, de nem kedvező
viszonyai között élő lakosságától a kellő tiszteletet,
vallásost, erkölcsöst, hazafiast, ha azt mi nem tanítjuk
Hogyan kívánhatjuk, hogy elmenjen az Isten
házába, ha nem kopogtatott már előre a tudás tem
plomának ajtaján, az iskoláén ?
Tanyaiak!
Hozzon már titeket valamelyes mód, de főkép az
emberbaráti szeretet az iskolánkba, s ott szívjátok ma
gatokba mindazon jókat, melyek elvisznek titeket az
Istenhez a templomba, s a művelt emberi társadalomba.
ügy járót közietek, mintha ép fejfáju temetőbe
járnék, melynek sírja gondozott s mindenikre rá van
írva: Feltámadunk!
De látom a gondozott sírok és ép fejfák alatt
az ébredező, egy nagy feltámadásra készülő port,
csontjaitok hamvát Isten után és az ember.szeretet után.
Hogyan lehetne a tanyaiak erre az életre szóló
feltámadását keresztül vinni ?
Nézzük először azoka‘, amelyek utam.ban, jobban
mondva ez ügy, a tanító útjában állanak.
Mélyen tisztelt gyűlés!
Engedjék meg, hegy lelkemnek az erre hivatott
húrján, fonalán menjek le a tanyai nép közé, s fér
kőzzek be egy percre, ami nem nagy fáradságba ke
rül, a tanyai életbe.
Jövedelme csekély, gondja sok, gyermeke szintén.
Könyvvel, ruhával nem tudja ellátni gyermekét, mert.
fizetése csekély.
Tavaszi, őszi hónapokban gyermekét megélhetési
eszköznek tekinti, ami fölött nem botránkozom meg,
mert munkaadói fizetésével nem adják meg a módot
gyermekei neveltetéséhez.
Munkaadók, uraságok !
Ezer holdas tanyáknak, ezer, meg ezer tanyai
gyermek lelkének tulajdonosai!
E szerencsétlen magyar hazában csak egy Gróf
Széchenyivlstván volt és van ? Csak egyet kellett
volna szülnie, a legközelebbi időben is oly sok vérre
áztatott magyar földnek ?
Nem ! Nem hiszem !
Megmenteni a tanyai lelket, hazátokat és ön magatokat
töltetek függ!
Népművelés
4
Népművelés
N in egy évi jövedelem, nem milliók, csak jöve lopait állíthassa fel az uj háznak, melynek fedele
delmeteknek egy milliomod része kell és a tanyaiak alatt, jól kiérdemelt munkája után, maga is megpi
.
i
gondozott és fejfával díszített sirja, temetője azonnal henhet.
Kívánnám, hogy illetékes helyen, azt a 3 km-t
megnyílik legalább is ez életre, s a feltámadás órája üt.
tartalmazó paragrafust leszállítanák 2, illetve 1 km-re.
Amikor ök feltámadtak, feltárnád e hazában
Az ut járhatósága lenne a mérték adó.
minden s a szelek-viharok átzugják a fejünk felett a
A mai viszonyok nem engedik a bérest, akinek
Kárpátoktól Adriáig, élni fog a magyar haza örökkön,
gyermekei tömik meg normális körülmények között a
í sokáig.
legtöbb tanyai iskolát, némi vagyonhoz juttatni, mely
Az. analfabétizmust leküzdeni!
lélektanilag kimutatva, az egyéni erőkifejtés és őnMit kivánunk ?
A tanyai tankötelesek be nem iratkozott, igazo megtagadas rugója lenne.
latlan mulasztó növendékeknek, illetve szüleiknek fe
lelősségre vonását, az elöljárósági eljárás helyett, a
tanitó kezébe tenni Akinek kezéből a főszolgabírói
7 hivatal egy pár nap alatt megkapja a szükséges ira
A vallás-erkölcsös nevelés és a csatád.
tokat és egy hét alatt, a hanyag szülőnek el kell vennie
— Irta : Novothny Jenő- —
a méltó büntetését
(Folytatás.)
A büntetési összeg és annak megállapítása, a
Amikor a gyermek iskolába kerül, elérte azoa
'változó viszonyokhoz mérten megállapított kulcs sze kort, melyben már érett a nemesítésre, koronáját kezdi
rint, a főszolgabíró kezébe legyen letéve.
bontogatni és ösztönei, hajlamai nyesegetésre szorulnak.
Mit kívánunk ?
Itt van a jellemképzés ideje. Ez azon idő, amikor azt I
! ,
Azt nem kívánhatjuk, hogy e szegény hazának szoktuk mondani, hogy >Nem messze esik az alma a j
kincstára, még most is rakjon annak a mérlegnek a fáidtól.* Amelyik messze esett, azt erőszakkal szaki- I
serpenyőjébe, amely már a földön van.*
tui ak le és dobták messzire. Nagy és örök igazság ez ! I
A kincstár javára, ha annak még volnának javai, Jóravaló, derék szülők, derék jóravaló gyermekeket nevel- 1
közülünk bárki csinálhatna a tanyai gyermek meg nek. Ezen korban érvényesül legjobban a jó példa hatása. I
mentésére. s az analfabétizmus leküzdésére olyan
Most sorra veszem mindama gyermeki lélekhibá- 1
| javaslatot, hogv teste telke meleg otthonra találna a kát, melyek leggyakrabban fordulnak elő Itt eszembe I
jut egy állatgyógyászati könyv címlapja, mely egy I
tanyai iskolában.
Kár egy pere, ha a tanyaiak megmentését, a ma paripát ábrázol, melyen az összes lóhibák szemléltetve |
gyar ^ines’ár ereiéből várnám. ’>ak
kérek a ma vannak. Természetes, hogy ilyen szerencsétlen állat
gyar wemzctgyülés J, .ormánytól: törvényt, rendeletet.
nem lét zik s ezen ábrának pusztán szemléltetés a ■
Ho! van az az orvos, p-zichologus, pedagógus, célja. Hasonlók pen én sem általánosítom a felsoro
j hol van neki az a mértéke, a mai rongyos, ruhátlan, landó gyermekhibákat, ámde meg vagyok arról győ
L téli havas, esős alföldi idős akban. amellyel oly pon- ződve. hogy az igen tisztelt hallgatóim sokra fognak
> tosan megállapítsa, hogy a térdig éró sarat, havat, ráismerni azokból. Ezek azok:
1 , .1 hanyagság, felületesség a tanulásban. A gyermek
l esőt,-vihart, egy fejletlen, rosszul étkezett, ruhátlan,
éretlen ésszel nem képes fel lógni a tanulási szorga
tehát testben' lélekben gyönge iskolás gyermek, ki
lom szükséges voltát. Ambíciót kell’bennük keltenünk,
magyar hazánk jövője, a 3 kní-t fáradság nélkül ki
hogy igyekezzenek elsők lenni. Amelyik belekóstolt
bírja, s még hozzá a szellemi táplálékát naponta is
az elsőségbe, igyekezni fog a dicsőség nyergében
' is megeméssze ?
meimuradni. Evégből a szülőnek pontos és állandóan
Jártam én olyan sárban iskolám körül, amikor
be"artoit tanulási rendet kell megszabnia. A leckét,
s ahol egy km. után meggyőkeredzett a lábam. Pedig
ha mindennap nem lehetséges, gyakran ki kell kér.bennem lélek van, s azt testi erő.is veszi körül.
leznie. Ajánlatos a leckét délután megtanulni, reggel <
■ .
A gyermekben csak csirája van a léleknek és
ismételni’ Az akadozó felelés nem tudás. Amig a
csirája a testi erőnek
*
leckét nem tiv.ja a gyermek, he engedjük játszani.
& ipának tizetése nagy részét a maga ruháza
A tanítóktól, tanároktól gyakran kell információt
tára kell fordi ania, mert ő az oszlopa annak a kis
kérni.
háznak, épületnek, amelynek a neve: család. Ha őt,
2, .1 tankönyvek, fizetek befirkálása. (Matricák, szimint oszlopot, a mostoha viszonyok meggyongitenék,
nézés) Ez a rendszeretel hiányára verethető vissza.
Ténségére, rokkantsága idejére, gyermekeiben uj osz
Pedagógia.
5
Ámde, ha a szülőktől tanulja el a gyermek az
A tankönyveket otthon állandó helyen kell tartani.
ocsmány beszédet és istenkáromlást, ott hiábavaló
Tanácsos azokat színes, külső papiros burokba
minden intés, büntetés. ,
takarni, vagy beköttetni kemény táblába. Ellen
9 , A dohányzás. Egymástól tanulják el a gyerekek
őrizni a könyvek és füzetek tisztaságát.
Orvoslása a nyugodt felvilágosítás. A gyermek
3., Elkésés az iskolái ' és ennek ellentéte a tulkorai
kiványcsiságból kezdi a cigarettázást. Az bizonyos,
féljövés. Okai
..aló részéröl az utcai ácsorgás,
hogy nem izük neki. Ekkor kell felvilágosítanunk
télen hógolyázás, csúszkálás, vagy ha tulkorán jön
arról, hogy a dohány nikotin nevű mérget tar
az iskolába, csintalankodás az osztályban hasonló
talmaz, amely még a felnőtt, kifejlődött testet is
pajtásokkal. Gyógyítása : Jól járó óra, szülői el
megmérgezi, ha nagyobb adagot kap belőle. Hogyne
lenőrzés. Okai a szülök részéről a késői felkelés
ártana a zsenge ifjú testnek !
késői reggeli. Orvoslása az anya jóakaratán múlik.
4., Piszkos kezek, fülek, borzas haj, hosszú körmök 10 ., Az alkohol. Mily gyakran látható, hogy az apa,
anya kétö kisfiának enged inni egyet a borból,
A szülök, de főleg az anya hibája. A szülő köve
sörből,^likőrből. Nem gondolnak arra, hogy az
telje a gyermektől, hogy télen, nyáron derékig
alkohol a legöldöklöbb mérge a gyermeki léleknek.
mosakodjék. De ne csak szombat este, hanem
Tessék csak megkérdezni bármely tanítót, hogy
minden reggel. Ne feleltsük, hogy tisztátalan test
ki tudná-e válogatni osztályában a szeszt élvező
melegágya a tisztátlan léleknek. A derékig mosdás
gyermekeket. A válasz mindenütt igy fog hang
hathatós edző hatással bír. A gyermek szokja meg
zani; »De még mennyire!* Az lény, hogy a szesz
a tisztaságot.
5., Szakadozott ruha, feslések, gombok hiánya. Kis
bármely alakban élvezve úgy hat a gyermekiélek,
festésből lesz a nagy szakadás. Nem szabad meg
gondolkodó képességére, mint a pára a hideg ab
tűrnünk egyiket sem Az erre való érzéket bele
laküvegre. Homályossá teszi azt, és ha többször
Kell a gyermeki lélekbe nevelnünk. Ezt az iskola
tesszük azt, piszkossá. A gyermek természettől
megteszi ugyan, de az anya segítsége nélkül e
éles esze nehezebben gondolkozik. Röviden kifetéren nem boldogulhat. A ruházat kímélése nem
■ jezve: buta lesz — Ezt a tapasztalat bizonyítja.
csak a rendszerelet követelménye, hanem anyagi
Amely szülő kételkedik ebben, úgy csak adagolja
érdek is. Nem elegendő orvosság az, ha a szülő
továbbra gyermekét [alkohollal. Lelke rajta! A
nagyot sóhajtva felkiált. »Már megint egy gomb?!<
gyermek megszokja és 15 éves korában versenyt
>Már megint egy szakadás?!* Itt csak a folytonos
ihatik az ilyen apával.
11 ., A mozi. Lehet jó és lehet rossz. Nevel, tanít a
ellenőrzés, szakadatlan figyelmeztetéssel párosul
kizárólag gyermekek részére irt darabokkal, ront
tu és cérna segíthet a bajon.
6., A hazudózás. Az előbbi hibák folyamánya Ment «
rombol akkor, ha a darab a felnőttek fantáziáját
ségére a gyermek hazugsághoz folyamodik és hi"
van hivatva izgatni. A nem gyermekdarabok még
báját másra, legtöbb esetben szüleire tolja. Öszin"
a rossz könyveknél is fertőzőbb hatásúak.
Minden hiba szeretettel legyen lenyesve a gyerteségre kell a gyermeket nevelnünk. Ez a legnehe
zebb része a nevelésnek. Miért éppen ez? Azért’ meklélekröl. Be kell láttatnunk annak helytelenségét.
mert a gyermek bármerre lép, akármerre néz Belátás és beismerés nélkül nincs orvoslás. — A szép
mindenütt csak kétszínűséget, hazugságát lát és szóval való szeretetteljes dorgálás, mely kioktatással
hall. Egyedüli eszköze az őszinteségre nevelésnek párosult, többet ér a legkeményebb büntetésnél is, ha
az, hogy a családi körben nem törünk hazugságot azt haraggal tesszük. Általában ne büntessünk, csak
A gyermek első mintaképe a szülő, de különösen akkor, ha a kioktatás utáni visszaesésről van szó. A
gyermek soha ne lássa szülőjét igazságtalannak. Éppen
az apa. Soha ne halljon tőlünk hazug szót.
7 , Rossz könyvek olvasása. A fejlődő gyermekiélek ezért soha ne büntessünk első felindulásunkban. A
belekóstol a tudományba, több és több ismeret szoktatást, ugyebár, nem lehet veréssel kezdenünk ! ?
után vágyik. Olvasgatni kezd. Tőlünk függ, milyen Ha azonban a szolid rászoktatással nem érünk célt,
olvasmány kerül a kezébe Adjunk neki könyvet, vagy már elkéstük azt, akkor szent Pállal kell tarta
ha olvasni kíván, de az korához mért tartalmú nunk, aki azt Írja, hogy: >Nem szereti az az apa
legyen. Ne tartsunk a háznál vásári ponyvairo gyermekét, aki sajnálja tőle szükség esetén a pálcát«
: Ha mélyen tisztelt szülök az elmondottakat meg
dalmi könyvet. Az ilyen könyveket, melyek nem
szívlelve aszerint is fognak cselekedni, akkor biztosiévá
gyermek kezébe valók, tartsuk zár alatt.
8 ., Káromkodás, trágár beszéd. Egyike azon szörnyű van egy derék, becsületes uj nemzedék felnevelése a
szokásoknak, amelyeket a gyermek kizárólag otthon haza javára, és az öregek örömére, mert az iskola
sajátít el Amely családban káromkodni nem szok nevelni csak az esetben képes, ha á család is
tak, ott nem fognak a gyermekek sem beleesni. ugyanazon elvek szerint cselekszik.
7
Népművelés_______ __________________________ ——
Népművelés
H6
Reformok.
A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszer ur
f. évi 9000. szám alatt a testnevelésről kiadott ren
deleté most jelent meg a Hivatalos köduny !3. szá
mában. A rendelet kihirdetésének napján lőp életbe.
Marom fejezetből áll. Az első fejezet az ifjúság test
gyakorlási kötelességét foglalja magában, mely kiterjed
Orsz. Testnevelési Tanács feladataira, a helyi bi
zottságok szervezetére, az iskolai finntartók kötelessé
geire. Továbbá a rendeletnek ezen fejezete gondosko
dik, hogy az iskolai testnevelés tantérv és utasítás
szerint íoganatossittassék és azt az iskolák neméhez
képest osztályonként kívánja megállapítani. Az iskolai
testneveléshez szükséges termek, játszóterek és torna
szerek létesítését, illetve beszerzését okvetlenül köve
ti teli. A rendelet ezen fejezete kiterjed még a Levente
Egyesület szervezésére, cserkészetre, szóval mindazon
L testnevelési ügyekre, melyek az ifjúság egészségét
biztosítják.
.
A rendelet második fejezete társadalmi testneve
lésről gondoskodik. A harmadik pedig büntető rendel
kezésekről intézkedik.
_
A nagy hordejü rendeletet csak örömmel fogad
hatja a magyar társadalom, mert az ifjúság testneve
lési ügye hazafias kötelesség szempontjából is nyert
reformot.
Egyesületi élet.
Értesítés és felhívás.
x
j
L
,
I
azonnal belépni és a felvételi díjakat is hala
déktalanul jánossy Pál egyleti pénztárnoknak
(Szolnok, kir. tanfelügyelöség) a tag nevének,
születési idejének
megjelölésével beküldeni
szíveskedjenek. A kik már beléptek, a felvételi
dijat azonnal szíveskedjenek beküldeni. Úgy
az eddig, mint az ezután jelentkezők, tudassák
azon családtagjaik nevét és életkorát, kiket az
egyesületbe felvétettek, vagy felvétetni óhajtanak.
Szolnok, 1924. január 28.
Nwothny Jenő
Keszthelyi István
««yleü alelnők.
egyleti titkár.
Pénztári jelentés.
Lapunk fenntartására önként felajánlott
és pénztárunkba befizetett összegek, a kÖzpoati
választmány által egyelőre megállapított évi
4000 K. tagsági dijakba számíttattak be. Mind
azon lelkes tagjaink, kik szívesek voltak la
punk költségeihez adományaikkal hozzájárulni,
fogadják egyesületünk hálás köszönetét.
Egyben tisztelettel felkérem egyesületünk
mindazon tagját, ki a választmány által meg
állapított évi 4000 korona tagsági dijat eddig
még be nem fizette volna, úgy azt haladékta
lanul fizesse be. Ellenkező esetben kénytelen
lesz az egyesület, lapunk legközelebbi számá
ban a tagsági dijakkal hátralékban levő tagok
névsorát közölni.
A félreértések elkerülése végett ismételten
értesítem gazd. szaktanító kartársakat, községi
óvónőket, menházvezetönöket és izr. tanitő
kartársakat, hogy a várm. Tanítóegyesületnek,
a vallás és közokt. m. kir. Miniszer ur által
jóváhagyott szabályzat szerint hivatalból mind
addig rendes tagjai, míg igazolni tudják, hogy
miniszeri intézkedés alapján más kulturalakulathoz tartoznak.
Jánossy Pál
A temetkezési segély alap f. év január
24-én tartott ülésében az ügyrend kezelési szabályzatot megállapította, amelyből különösen
kiemelendő azon pont, hogy a temetkezési se
gély alap tagja lehet az egyesületnek bármely
tagja, valamint annak általa eltartott 6o évnél
nem idősebb fel és lemenő vérrokona, Edint
gyermeke, szülője, téstvére stb., ha vele közös
háztartásban él és önálló keresete nincs. Egy
ben kimondotta az alakuló ülés azt is, hogy
azon jelentkező, ki most nem kíván belépni a
segély alapba, hanem csak későbben, az (mint
egy büntetésül) nagyobb felvételi dijat és a
belépésig az egyes temetések utáni járandóságot valorizálva tartozik befizetni. Jelenleg a fel
vételi dij 7 éven felüli tagoktól 2000 kor., 7
éven aluliaknál annak a fele, az 55-56 év kö
zötti családtagoktól 20,000 kor., azonkívül min
den temetés után a réáesö rész.
Azért tisztelettel felkérjük kartársainkat,
hogy a temetkezési segély alap tagjai sorába
egys. pénztáros.
*
*
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei általános
tanitó-egyesüiet tekintetes Elnökségének
Szolnok.
Névtelen tanitóadakozók 26 ezer koronát
adlak szabad rendelkezésemre, mely összeget
azzal a tiszteletteljes kéréssel van szerencsém
tekintetes Elnök ur kezéhez eljuttatni, hogy azt
1., Temetkezési alapítok javára fordítani és a
2. >Népművelés*-ben jelen levelemet le^ö........
'■
Tisztelettel
zöltetni méltóztassék.
Szolnok, 1924. febr. 11.
Csighy Sándor
a számvho* beoszt
Hivatalos Rész.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
4,97—1924. szám.
Valamennyi állami, elemi népiskola tekintetes Gomjnokaágának s állami kisdedévé intézet tekintetes felügyelő
Bizottságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur 1923. évi 109062. Vili. b/sz. rendelete szerint
felkérem a tekintetes címet, hogy a gondozására
bízott állami elemi iskolák és óvodák 1923|24.
tanévi minimális portóköltség szükségletét szí
veskedjék összeállítani és azt 3 nap alatt
_ a font Írott számra hivatkozva — hozzám
a népiskola legfontosabb könyve az olvasókönyv,
elhatározta, hogy a mai viszonyoknak megfe
lelő népiskolai könyvek kiadására fordítja
kiadói tevékenységét. E célból több részben
kiosztható, összesen bárom millió koronából
álló pályadijat tűz ki, kizárólag elemi népisko
lai i_ vi. osztályú olvasókönyvsorozat terveze
tének kidolgozására. Az uj olvasókönyvek a
bírálóbizottság által elfogadott legjobb tervezet
alapján fognak elkészülni. Megkivántatik, hogy
a pályázatban résztvevő tervezetek az I— VI.
osztályú népiskolai olvasókönyvek összes tárgyi,
pedagógiai és didaktikai követelményeinek meg
feleljenek. Az olvasókönyv tervezetek kidolgo
juttatni.
Szolnok, 1924. évi január 29-én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
236—1924. szám.
Valamennyi állami és nem állami tanintézetek
tekintetes Igazgatóságának.
Hivatkozással a lap 1923. évi október havi
4. számának 6. és 7. oldalain /593. továbbá a
a december havi 6. számának 6. oldalán
9586|923. számú rendeleteimre felhívom, hogy
a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
Urnák 88142|923. és 120538|923. sz. rendeletéi
alapján a Nemzeti hadseregben katonai szol
gálatra bevonult tanítókra vonatkozó kimutatást
— ha még be nem terjesztette volna — azon
nal terjessze be.
Szolnok, 1924. évi január 9 én.
Bihary István s. k.
kir. tantelügyeiő.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
577 —1924. szám.
Pályázat elemi iskolai olvasókönyv tervezetének
kidolgozása.
A Franklin társulat (Budapest, IV. Egye
tem u. 4.) kiindulva abból az alapelvböl, hogy
zásában figyelembe veendők első sorban az
érvényben álló népiskolai Tanterv és Utasítás,
valamit az ezek életbeléptetése óta a vallásés közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur által a
tanterv kiegészítésére és módosítására kiadott
rendeletek, minők az anya- és csecsemövédefem-,
a többtermelés, a tüdövész elleni védekezés,
_ a madár és fa védelem, — stb. legfőképpen
pedig a nemzetnevelés tárgyában kiadott^ mi
niszteri rendeletek. A háború óta megváltozott
viszonyok folytán a népiskolai olvasókönyvekben
már az alsóbb osztályoktól kezdve meg kell
kedvelletni a tanulókkal szép leiró olvasmá
nyokban a mezőgazdaságot, a szőlőművelést és
a'kertészetet: az V-VI. osztályokban pedig az
eddiginél sokkal kimerítőbben kell gazdasági
tárgyú olvasmányokat felvenni. A tervevetek
legyenek figyelemmel arra, hogy a nernzeti
életünkkel vonatkozásban nem álló olvasmányok
száma lehetőleg redukáltassék; a történelmi
olvasmányokra, különösen a III—IV. osztályok
ban az eddiginél nagyobb súly fektetendő,
különösen a keresztyény szellemű nemzetnevelés
szempontjából nehezedik az olvasókönyv-terve
zetek szerkésztöire súlyos feladat. Nemes hangú
olvasmányokban a gyermekvilág szivéhez fér
kőzve' felebarát! és emberszeretetre, benső vaL
lásossagra s rendületlen hazaszeretetre kell gyer
mekeinket nevelni, s erre a célra kellenek a mai
nehéz viszonyoknak megfelelő olvasókönyvek-
Népművelés
Népművelés
8
,
Az olvasókönyv-tervezetekre készítendő
pályamunkát egy e célra alakítandó, pedagógu
sokból álló bizottság fogja elbírálni és a pályadijakat a munkálatok értékéhez mérten a
pályázóknak odaítélni.
Az érdeklődőknek,Huszár Béla, a Franklin
Társulat igazgatója ad további részletes
felvilágosítást.
Mindezt azzal közlöm néptanítóinkkal, hogy
b nagyjelentőségű ügyet karolják föl s a pályá, zátban minél számosabban vegyenek részt.
I . Szolnok, 1924. évi január 25-én.
'<
Bihary István, s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője,
1266 — 1924. szám.
Valamennyi elemi és gazdasági népiskola s
kisdedóvó. intézet Tekintetes" Igazgatóságának,
i!>etve Felügyelöbizotlságának !
A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
iUr 1923. év; 6715.-ein. és 141817. Vili a sz.
rendeletéi nyomán felhívom vármegyénk vaílámennyi népoktatási tanintézetének vezetőjét
■hogy 3 nap alatt jelentse be hozzám, hogy a
"ívezetésök alatt lévő tantestül■ '■ tagjai valame
lyik" tiltott egyesülete k nem tre^i-e s ha tarjai
lettek volna, ezt a viszonyt megszüntet í«'«-e.
Felhívom ^azért az intézetek vezetőit, hogy a
pépoktatók mindenikétől kívánjanak be nyilat
kozatot, melyben érdekelt feltünteti azt is, hogy
■mely > egyesületeknek tagjai, s e nyilatkozatokat
’3 nap alatt fegyelmi felelősség terhe alatt küld. íjék be hozzám fölterjesztés végeit. Minthogy e
jelentést a Néptanítók lapja 1923. évi novemIber 15-én kelt 44—45. számainak 32. oldalán
ffoglalt rendelkezés alapján már be kellett volna
jfelhivás nélkül küldeni, azért utasítom az érde
kelteket, hogy eddigi mulasztásukat is igazolják
1 .kísérő jelentésükben.
Szolnok. 1924. február 15-ta,
Bihary István s. k
kir. tanfelügyeli.
Iskolánkivüli oktatás.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.
Mözmiivelődéi.
Bármennyire is elvagyunk merülve az
anyagi gondok tenger áradatában, bármennyire
is hajszoljuk magunkat az anyagi javak után,
idönkmt mégis észrevesszük, hogy szellemi
táplálékaink nem elégítenek ki. Amint hiányt
szenvedünk testi táplálékainkban, ruházatunk
ban, hiányt szenvedünk a szellemiekben is.
Mindezeket miért? A pénz ... a pénz . . .
és a pénz miatt. Mert nem jut elegendő sem
előbbiekre, sem az utóbbira.
Hibák vannak a » minőségben* is. Hamisitott a tej, a vaj, erőtlen levesünk, laposra sül
barna kenyerünk, rósz a posztó, a szövet, tele
idegen anyagokkal. így állunk a szellemiek
terén is. Férc munkákkal találkozunk, sajnáljuk
kikoplalt koronáinkat ilyenekért elfecserélni.
Alig tudunk kiadni valamit a >szenzációkat
vadászó* napi újságokra is.
Azt mondják, hogy jobb állapotok felé
haladunk, hogy »derülni fog* nemsokára.
Mmt kultur emberek várjuk az igazi, a hamisitatlin szellemi táplálékot is.
Hit derült, megjelent az igazi éltető nap
e3yik lény ugara, mely meleget és világosságot
áraszt sovány, sáppadt mivoltunkra.
Ez a Kűzmütelődés' című havi folyóirat*
mely a vallás és közoktatásügyi na. kir. mi*
n'-ztvi u n tr -'ázásából a *Magyar Tudomá
nyos Társulatok Sajtoválialata R. i * kiadásá
ban megj lent.
A mauvar műveltség terjesztését és szer
vezését szolgáló folyóirat páratlanul áll, lelki
szükségleteinket elégíti ki.
A közművelődés januári 1. szám tartalma:
' A szabadoktatás újabb feladatai (Lukács
György.) Az állam és népművelés (Imre Sándor.}
Hogyan jutunk tudományos folyóiratok ingye
nes olvasásához (Pasteiner Iván.)
Vidéki közgyűjteményeink jelenlegi helyzete s
fejlesztési lehetőségek. Nemzeti önismeret. (Gróf
Apponyi Albert.) Irodalmi tájékoztató. A tudo
mány műhelyéből Közművelődési értesítő. Is
kolánkivüli népművelés.
Azzal a kéréssel fordulok lapunk minden
•Ivasójához, hogy minden kitelhető erejével
igyekezzék e folyóiratunkat megerősíteni előfi érkezők részére nem lesz módunkban a megfe
lelő államsegélyeket kieszközölni. Bejelentő nyom
zetők gyűjtésével.
A községi népművelési Bizottságok is tatványok titkárunktól díjmentesen kaphatók.
Szolnok, 1924 január hé 17-én.
igyekezzenek — községi támogatással v. más
Bihary István
Szathmáry Lajos j
módon — saját részükre megrendelni.
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő.
titkár.
Épen itt az ideje annak, hogy lelkes
Szám
:
9
—
924.
■támogatói legyünk egy szakszerűen, magyar
Valamennyi iskolánkivüli népművelést bizottságnak.
hazánk jeles írói által szerkesztett hazafias
2979—923. ink. számú, v.-k. miniszteri
nívón álló folyóiratunknak.
rendeletre kérjük tek. bizottságot, hogy a te
Szolnok, 1924. február hó 1-én.
rületén szervezett tanfolyamokat bejelenteni szí
Szatmáry Lajos
várra. népművelési titkár.
veskedjenek,. mert az elkésetten érkezők részére
nem lesz módunkban a megfelelő államsegé
Szám: 30 11.—923.
lyeket kieszközölni.
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
Szolnok, 1924. január hó 17-én.
Felkérjük azon községi bizottságokat,
Bihary István
Szathmáry Lajos
melyek területén népművelési
munkálatok
ügyv. elnök, kir tanfelügyelő
titkár.
(tanfolyamok, előadások) folynak, hogy ezek
Szám
:
21
—
924.
vezetőségét felhívni szíveskedjenek arra, [hogy
Valamennyi Népművelési Bizottságnak.
amennyiben az előadások v. tanfolyamok be
A népies ismeretterjesztő, a népszerű tu
fejeztével hallgatóikkal tanulmányi kirándulásokat
fenni óhajtanak (fővárosba v. vidékre) államse dományos előadások és tanfolyamok bejelentő
gély elnyerése iránti kérelmüket a v.-k. Minisz iveinek kitöltésénél igen sok helyen nem vették
ter úrhoz címezve Bizottságunkhoz küldjék be. figyelembe a nyomtatványok hátlapján irt > tá
jékoztatót.*
Szolnok, 1924. január 20.
Tisztelettel kérjük tek. Bizottságot, szíves
Bihary István
Szathmáry Lajos
kedjék a bejelentő iveket kitöltő biz. ügyv.
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő.
titkár.
elnök v. jegyző urat felhívni, hogy a tájékoz
Szám : 30-924.
tatóban adott utasításokat szigorúan tartsa
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
szem előtt, mert a meg nem felelő bejelenté
Tisztelettel kérjük tek. bizottságot, hogy seket a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
működése területén akár intézetek, egyesületek, nem fogadja el.
akár magánosok tulajdonában levő vetítőgépeket,
Szolnok, 1924. január hó 30-án.
diapozitív képsorozatok címeit, számait (a tulajdo
Bihary István
Szathmáry Lajos
nosok pontos címének közlése mellett) bejeügyv. elnök.titkár.
hejelenteni szíveskedjenek.
Amennyiben tek. bizottság megfelelő anyagi Szám : 30 111. —1924.
Valamennyi Népművelési Bizottságnak.
forrásból saját részére vetítőgépet óhajtana be
Elhatároztuk, hogy hivatalos lapunkban £
szerezni, kérjük ezt is közölni bizottságunkkal,
évtől kezdve nemcsak hivatalos közleményein
hogy államsegély kieszközlése végett előter
ket adjuk közre, hanem teret engedünk a köz
jesztést tehessünk. Megjegyezni kívánjuk, hogy
ségi népművelési bizottságok tagjainak, népegy jobb fajta vetítőgép ára ezidöszerint 1
müv. ügybarátainknak is arra, hogy közérdekű,
millió koronába kerül
ügyünk elöbbvitelét célzó közleményeiknek
Szolnok, 1924. január hó 20-án.
helvet adunk.
Bihary István
Szathmáry Lajos
Minden helyen fordulnak elő olyan jelen
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelS.
titkár.
ségek, episodok, amelyek méltók a megörökítésre.
Szám : 10—924.
Felkérjük ezért tek. Bizottságot, hasson
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
oda, hogy tagjai közül minél többen keresse
3140—923. ink. v. k. miniszteri rendeletre nek fel minket kézirataikkal.
Hazafias üdvözléssel
kérjük tek. bizottságot, hogy a területén szervezett
Szolnok, 1924, február hó 1-én,
népies ismeretterjesztő előadásokat, népszerű tudomá
Bihary István
Szathmáry Lajos
nyos előadásokat, a tervezetek bemutatásával
ügyv. élnék.
titkár
bejelenteni szíveskedjenek, mert az elkésetten
XVI. évfolyam.
lett kiosztva. Azonkívül az előadást megelőzőnapokban az ügybuzgó hitoktatónö házról-házra
járva gyűjtést is rendezett, hogy a szegény
A hlzkéljek liikg a íöiíek. Az élet nyomoru- o-vennekeknek örömet szerezzen. Sikerült is
ságágábm egyik másik olyan ígéret, kilátást hoz a derék hitoktató kisaszonynak igen értékes
egy kis biztaiatót amelynek beváltása, bekövet gyűjteményt összeállítani, mely 34 gyermek
kezése esetén könnyében viselnénk a bennünket közt az előadás megtartása után szét is osz
már-már teljesen lecsi^ző terheiket. Ilyen tatott. Kiosztásra került dió, sütemény, cukorka,
játékszerek, viselt ruhák és vekni kenyér. A
teherkönyitö ígéret, biztatás reánk nézve a kedves előadást és az azt követő adományok
föld, a házhely, amelyekre elég hosszú idő kiosztása után Keszthelyi István isk. igazgató
óta - tanítói türelemmel — máig is csak szép beszédben megköszönte a testvéries szerevárunk. Kívánatos volna, hogy az arra hivatot tetet a derék h toktatónönek, s az ünnepélyes
tak lépéseket tennének az iránt, hogy az oly előadást bezárta.
rég óta beterjesztett föld és házhely igényeink
Eljegyzés Ifj. Keszthelyi István szolnoki
végre valabára akár kedvezően, akár kedve pénzügyigazgatási tisztviselő, a várm. Tanítózőtlenül de elintéztesenek. Ennek a kérdésnek egyesület alelnökűnk fia f. hó 9 én jegyet vál
megoldása most a tavasz közeledtevel nagyon tott Göndös Jolánka bájos urleánnyal Szolnokén.
is ak’uátis volna.
KöszÖBPtByilv^ítás. A vallás- és kőzoktaiás‘
Tea vstMy. A szolnoki áll iskolai t-ini'cA Ügvi Miniszter Ur Gibás József kunszentmártoni
mint a múltban igy az idei farsangon is i^g rk.'s. lelkésznek, Szobodka Dezső Uszafoidvan
i tartják nagy népszerűségnek örvendő tea*-ste- földbirtokosnak és Bagi Lipól jászarokszállast
kereskedőnek az mi. ’ú tanintézeteknek nyújtott
। lyüket. A teljesen családias jellegö tea . < adományaikért, illetve az iskolába járó sze
a belvárosi ovoda termeiben lesz folyó február gény gyermekek segélyezéséért köszönetét nyil
hó 16-án. Magunk között legyen mondva, vánította.
bizony a tanítóság között nincs meg az az
Kiiiivezés. Göndös József, Csorba Éva és
■ igazi kartársi összetartás, amilyet más hivatal- Hörömpi János oki. polg. isk tanárok a.
beli tisztviselőknél láthatunk s igy valőoan szolnoki áll, pol fiúiskolához rendes tanárokká
kívánatos, hogy évente legalább egyszer-s-*
i es Toros Borbála oki. pols. isk. tanárnő pedig
a fehérabrosz aellelt is találkozzunk egíU;ia- a lurk- vei áll. polg. iskolához, rendes tanárnő
sal, ahol szórakozás mellett, kedélyes hangulat nek neveztetett - i.
áthelyezés. Veress Antal Károly jászberényiban talán jobban megértjük és mégszer tjük
egymást mint a sok sőt túl sok érövet boldogházái áll. el. isk. tanitó a mintszenti álL
s°fel sem sorolható százféle gyűlések keretében el. iskolához helyeztetett át.
Tanitóválasztás. Litkei Kálmán oki. tanitó a
zajában. A teaestély lefolyásáról lapunk jövő
itoladúnyi rí. d. iskolához ék LokimCB
számában referálunk.
Jótékonycéin előadó. Január havi lapunkból oki. tanitó az alatlyani rk. «l. iskolához válaszhelyszűke miatt kimaradt az alább közölt cikk, látott be rendes tanítónak.
Xyndijazás. özv. Simon Miklósné szül
mely a szolnoki sipostéri áll el. iskola növen
dékeivel rendezett sziníelösdásával foglalko Trusza Berta karcagi községi polg. leányiskolái
zik December hó 23 án megtartott eloadas tanárnőt a vallás- és közoktatásügyi Miniszter
várakozáson felüli volt. Az érdem Szűcs Máriáé, Ur nyugdíjazta.
az ottani iskola róm. kath. hitoktatónóé, ki
Adomány. Boris Ferenc törökszentmiklósi
fáradságot nem ismerve, növendékeit oly igazgató kartársunk most is 10000 koronával
Ügyesen tanította be, hogy az előadásokon járult hozzá lapunk 1 ^tartásai oz.
részt vett tantestület és szülök hálás elismeré mindannyian követhetnok példáját. Ezúttal is
süket fejezték ki ügybuzgó hitoktatóknak Az fogadja hálás köszöntünket.
előadás jövedelme a szegény gyermekek kozl^
n Kilnjj szálláson (Náder-Htc* 9-sz)
~------ "
Nyomatott Csapp János gyorssajtóji
3 szám.
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
Népművelés
10
Szolnok, 1924 március hó.___________ _
NÉPMŰVELÉS
H I R EK.
A kir.
tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkén népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egé«z évre
10000 kor.
Egve« szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA
Felelős szerkető:
MÉHES ENDRE
Verőfényes sugár.
A 48-as forradalmat követő időkben a
nemzet gazdasági és erkölcsi életét bizonytalan
megpróbáltatások egész sorozata követte. A fel
forgatott belső rend helyreállítására annyi ereje
sem volt a lecsigázott nemzetnek, hogy az al
kotmányos jogait, idegen szellem befolyásától
mentesit-ni tudta volna.
. A függetlenség eszméje gyakorlati erejében
is elbukott, — bár nem végleg! — mert nagyja
ink vértanuságával adott példa most is csak
ragyogóan hirdeti az ezeréves nemzeti tradíci
ókhoz való ragaszkodást.
Idő kellett tehát a gazdasági élet, és a kul
túra biztosítékainak a magyar nemzeti névhez
fűződő jogszerűségi alapon való megszerzéséhez
és az k felléndiléséhez, ami csak is az egyet
értés és testvéries szeretet jegyében küzdve,
volt elérhető. — E nélkül szó sem lehetett az
önálló független nemzeti erő ápolásáról, mely
nek alapját, csakis a kor igényeinek szellemi
rnvór: törekvő kultúrája képezheti. így a nemziii érő k szükségszerűségéből folyók; g olyan
apostolok keüsl ek a kultúrpolitikai irányzat
megteremtésére, kik bülcseségük hathatóságávál
kijelölték az utat, melyen haladva, ü nemzeti
szellem magas fokhoz érhetett. Ez az ut pedig
a nemzeti kultúra megalapozása volt, melynek
törvényes jogát a 68. t.-c. biztositotla. Ezen
épült fel a nemzeti erő, ez képezte évtizedeken
keresztül a magyar kultúra komoly fölényessé
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz. a lap szellemi részére vonatkczó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
gét, mely koránt sem igazodott a müveit álla
mok kultúrájához, mint inkább a kor által
megkövetelt eszme igényeihez.
A 68 as években Báró Eötvös József, az
akkori kultuszminiszter, mint próféta lépett a
nemzet elé, hogy a bö’cseség minden kellékével
megalkotott, törvénycikkben rámutasson a nemzet
közművelődésének fontosságára s egyben szank
cionálja annak törvényes jogait is, mert a ma^as igényű nemzeti érdekeknek csak a törvény
adta jogok fejelhetnek meg, tiszteletben való
tartását és végrehajtását illetőleg.
E törvénycikk szelleme mintegy égi tüne
mény biztató fényes sugár alakjában futott
végig az ország területén, felrázva a csüggedt
nemzeti lelket tespedéséböl a szorgalmas munka
ujrafelvételére. Mert Báró Eötvös József a jövőbe
Játó •átszellemült lelke érezte azt, hogy a tudás,
— a nevelés — és erkölcsös alapokon nyugvó
testvéries érzésből fakad azaz erő, melynek
uralma alatt nemzetnék szellemi és gazdasági téren
haladnia kell, mert másk-nt léi jogosultsága
kevésbé Uhet biztosítva 1
Sajátságos, minőm történeti kornak van
nak bölcs prófétái, leiket az istenség kegyelme
nemzeti vezérként áliit a kormányzatra, Mint a
68 as években Báró Eötvös József remek törvény
alkotásával lepett a nemzet elé; úgy most
Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a közok
tatás és a közművelődés bölcs vezére, törvény
reformjaival, radikálisan egyengeti az utat,
melyen megtépázott magyar nemzetnek csonka
honábap haladnia kell 1
Népm üvelés
3
Népművelés
! _-
M-g a szánWfóldón termelhető konyhakerti nö
Vájjon, méltányolja-e a nemzet e magas vények termelésével, pl. nálunk nem érdemes kísérle
í rendű népmüvelödési reformtörekvésekét, melyek tezni Ezek bolgárrendszerrel, a folyók mellékére valók. a mai kornak megfelelő modern szellemi nívóra
Azért a tanvai iskolák mellé nagyobb földterü
emelkednek ? Ha igen, úgy kétségtelenül támo- lettel, minta-gazdaságot kell szervezni, ahol a kerté
gatására is áll a nagynevű kuUuszminiszternek, szeten kívül állattartással és mezőgazdasági termeléssel
hogy kormányzatában megindított nemzetmentö produkálni tud.
Itt hatni csak példával lehet, a beszéd marad
munkásságát érvényesíthesse. Hisz a nemzet
érdeke, hogy az ősök által szerzett és megtar
tott haza egész területi nagyságában újból talpra
I álljon. Ezt pedig csak a tudás szellemi fegyve1 révei érheti el! A tudás fegyverének megszer' zése mindazon közművelődési reformtörvények
érvényesítésétől függ, melyek immár életbe
éptek. Most tehát a nemzeten a sor, hogy fel
vegye a munkát szellemi fegyverének megkovácsolása érdekében és azt, ha kell, mé^ súlyos
(anyagi áldozatok árán is abban a szellemben
teljesítse, melyben a saját önerejéből egy bolí dogabb jövőhöz küzdje fel magát.
.
f
A nagy horderejű közoktatásügyi reform* J törvényekből szinte ragyogni látjuk azt a lelkes
í fénysugarat, mely hivatva van a nemzet kötelező
I f munkásságát bevilágítani. Ez a fényes sugár
■ reményt ad a boldog jövő eléréséhez és a nem,'zet fű^etlen erőhatalmának megszerzéséhez.
i
csak sző fia.
A tanvai tanító munkája nehezebb lévén, jó ta
nerőket s esetleg önként vállalkozókat kell alkalmazni
s hogy ezt elérhessük, sokkal jobb fizetési kell neki
adni és azt Í3 érdeme'.
.
A mai napság a tanyai tanítóság nem szegénységi,
hanem nvomoruság fogadalom.
Az ur pedig azért nézi le a tanítót, mert tanító,
a paraszt azért, mert szegény.
Az anyagi erő mindent ad, tekintélyt, tiszteletet
stb. s tevékenységét a lanitó biztosabban kitudja fej
teni, ha nem — szegény.
Azért az iskoláknak juttatott földből amerikai
mintára iskolai, vagy tanítói birtokot kell szervezni,
melynek jövedelme felerészben az iskolát, felerészben
a tanítót illesse.
A mai tanvai iskolát felfogásom szerint célszerűbb
lett volna finn-amerikai methodus szerint internátusoa
alapon szervezni, mert minden nehézsége dacára, így
lehetett volna a tanya gyermekét a fertőből, hol egész
nap rosszat lát és hall, kiemelni.
(m. e.)
Az élettelen tanyába életet kell bele vinni, utakat
építeni s a posta segítségével összekötni a világ zajával.
A postának a tanyára gyakorolható kulturális
A tanyai tanitó élete
hatása felbecsülhetetlen s gyorsítaná a kultúra csöpö
kapcsolatban az
gését a tanya vénájába.
A mai napság mindenki városon, vagy tanyán
analfabétizmus kiküszöbölésével
Irta: Székely Nándor áll. isk igazgató Kisújszállás. eldugva lakik, falu igen kevés van, mert még a tatár
járáskor elpusztított falukat a magyar őserő, vagy nem
(Folytatás.)
akarta, vagy nem bírta restaurálni. Pl. erre városunk
Különben a törvény a kertgazdaság kultiválását is, hol öl kisebb helység pusztult el, de helyébe egy
célozza s ha egy iskolának kertje van, ott több kívánni sem épült.
Azért célszerű lett volna a földbirtokreform kere
való nincs, mert az már, csak eljut az ígéret földjére
Egy kertgazdaság pedig nem minden, sőt igen Kévés. tében a tanvai iskolák környékén osztogatott ház
Magyarországon, úgy a múltban, mint a jelenben, helyekkel, legalább a falu csiráját megteremteni.
a mezőgazdasági növények, főképpen a gabona félék
A leghatásosabb ténykedés lenne ez, a tanyai társa
bírtak jelentőséggel és ez a jelentőség a jövőben is dalom megszervezésére és a civilizáció megteremtésére.
megmarad.
•
..
A tanyai iskolák mellé népházat (kell állítani s
Erre a termelésre különben az éghajlat szélsőségé
vele az iskolát központtá tenni.
s k ényszerit.
,
A népház, ha kell legyen templom, olvasókör,
A kertészet, de főképpen a konyhakerteszet sok műhely, mozi, szövetkezel, vagy kaszinókártya és.
helyen kínos foglalkozás s nem sikerrel, inkább bu
bor nélkül.
kással fenyeget.
A mozit szükségesnek és fontosnak tartanám a
tanyákra bevezetni, mert míg más nemes szórakozást
nagyon nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen előkészíteni,
addig a mozi azt készen adná s ha a népünk tanulni
nem, de szórakozni vágyik; kulturális hatásán kívül
tehát a szórakozási vágyat volttá képes felkelteni s a
népet egy központ felé vonzani, hol később, esetleg
más ismeretekkel is be lehetne csapni.
Ilyen intézkedésekkel gondolnám a tanyát a mai
rettenetes állapotából kimozdítani s akkor nem lenne
igaz az ige:
»E!vész az én népem, mert tudomány nélkül való.«
Határozati javaslat:
A tanya nívójának emelését azt hiszem mindnyá
jan szükségesnek és fontosnak tartjuk s megoldása
tekintetében, nagyjábán egyöntetűen is gondolkozunkazért a következő határozat; javaslatot vagyok bátor
előterjeszteni:
Mondja ki határozatban a gyűlés, hogy a tanyai
analfabétizmus kiküszöbölésére törvény alkotását; a
tanya nívójának emelésére utak építését, posta, népház,
szövetkezet és mozi létesítését; a tanyai tanitó helyze
tének javítását, az iskolák mellé, iskolai vagy tanítói
birtokból mintagazdaság szervezését és a tanyai iskolák
internátusos alapra való helyezését látja egyedüli célra
vezetőnek és szükségesnek.
Tanyai népoktatás kapcsolatban
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta: Dobos András áll. tanitó.
(Folytatás)
Vegye bele a béres szerződésébe, hogy munka
adója, urasába, iskolaköteles gyermekeinek, fizetés
fejében egy rend té i öltözetet köteles minden év okt.
1-én előállítani.
Igaz, hogy a béresnek ilyen jogos követelése azt
a rosszat szülné, hogy a munkaadók, uraságok, mel
lőznék a gyermekes családokat
Már arra a paragrafusra vonatkozólag is, mely
kötelességévé teszi a szülőknek, munkaadóknak, ura
dalmaknak, a tankötelesek iskolába szállítását —
hallottam vérforraló véleményt.
A fennt irt visszaélések elkerülésére kívánatos
volna, hegy maga a munkaadó által megállapított
fizetési feltételekben, a béres akár akarja, akár nem
akarja, benne lean^ az említett ruha kérdés.
Ez az elemi akadály is módja, az analfabétizmus
leküzdésének.
Mélyen tisztelt gyűlés?
Vagyon az, amely a nemzet sülyedésén halmo
zódik össze ? Nem ! Atkozott gyűjtemény az, mely minél
magasabbra nő, annál jobban bűzlik, penészedül
és korhad.
Hajtassék végre az a paragrafus, amely kötel^y
zővé teszi a tanköteleseknek iskolába szállítását. Ez
oly képen történjék, hogy a tanitó kérdeztessék meg,
melyik az a távolság iskolájától, melyet a gyermek
nem tud megtenni ?
Hetenkint legalább kétszer bemegyek a közsé
gembe dolgom elintézése végett.
Mikor hazafelé kiérek községemből, a végtelen
rónaságot, egy gyermek baba kirakat üvegének vél,e<n,
s mögötte a tanyai gyermeket, piros pozsgás arcú, élénk
szemű gyermek babának látom. Képzeletben haza
viszem, s kezdetben játszani akarok velük, de nem
sikerül, mert a leikével akarok játszani. Feltöröm a
keblét, nézem hol a lelke, s látom, hogy csak fűrészpor van benne.
Nagyon sok helyen ilyen most a tanyai gyermek
Ilyen a legtöbb tanyai ember is. S ily üreskeblü
emberektől várhatunk mi közösség és hazafiasság
iránti érzéket ?
Soha!
Az ..elmúlt tanévben egy családból 3 oly tanköte
lesem volt, akik az ö körülményeikhez képest, hárman
egy pár csizmában, pontosan látogatták az iskolát.
A csizmát úgy osztották meg, hogy minden nap
más gyermek húzta fel, s jött az iskolába. — Meg
voltak elégedve a gyermekek a csizmával, a csizma is
velük, s én mindkettőjükkel.
De egyszer jaj, mi történt! ? A csizma halál
vigyorgással nézett a gyermekekre, mintha mondaná,
meguntam, kifáradtam a tanyai sár gyúrásában. A
gyermekek elmaradtak az iskolából, s a szalmával
fütött búbos mellett szomorúan, fejük kezükbe hajtva
ültek, üldögéltek, mintha csak azt várták volna, mikor
párolog ki fejükből az a kis tudás, amit a tanitó, egy
pár csizma segítségével beléjük szivattyúzott. Ez nem
sokára meg is történt, s a gyermekek újból visszadől
tek az analfabétizmus karjaiba.
Ilyen körülmények között, hogyan tanulja meg a
gyermek, a nemzet nyelvet, azt nyelvet, a meiy a
lelket s vele az egyént értékessé teszi a társadalom
és a haza javára.
Olyan a nemzet nyelve, s annak a lélekre hatása,
mint a víznek a medrere.
Há kevés a viz, nem mély, illetve kicsiny a
medre, annak java, hala, gyöngye csekély. Bizonytala
nul folydogál jobbra, balra, s egy-egy korhadt tuskó,
■céltalanul, gondtalanul összeverődött gaz-dudva csomó
Népművelés
irányát megváltoztatja: megy, talán rohan végzek
bizonytalan utján, s egyszer csak elvész a vegtelen
Pedagógia.
fertőjében.
..
A nevelés tudománya.
Ha vize nagy, medre mély, méltóságosan hömpö
lyög az áltaia kiszabott utón tova;-hala, kincse sok és
(Könyvismertetés.)
maradandó; folyásának irányát nem változtatja meg
Irta: Dr. 'Kovács János.
egy végzetét ki nem kerülő tuskó s hitvány gaz.
Tudománv ! Ha reágondolok vagy említeni hal
Iránya a végcél, a tenger, hol összegyűlnek a
halak, kincsek, gyöngyök, s most jöhetnek a halászok, lom, ihlet, megilletcdés száll lelkembe. Tudomány 1 Ax
emberi elme mélységesen szántó munkája, az emberi
3 arathatnak télen, nyáron.
Te tanyai e-> bér ! A te lelkedet hasonlitám pa lélek legmagasztosabb megnyilatkozása, az abszolút
takhoz, melv sikon, alföldön folyik, s lelkednek vize, igazság keresése! Van-e, mi ennél közelebb vezet
hala, gyöngye, erkölcse, vallása, hazafiassága csekély, Istenhez? A szellem legmagasabb polca ez, a honnan
az ember isteni pártatlansággal vizsgálja, kutatja az
medre sekély.
t
Torjuk fel lelkednek medrét, a jók, a vallásos és ismeretlent - Mélv hódolat illeti meg az embert szel
hazafias művelő eszközével, s igy a mostoha természet lem t, mely isteni lángtól indíttatva kutatja az élet
adta kincseid, bizton foly dogál hatnak medrükben, s az titkait és igazságait.
élet egy-egy. bal kinövéséből származó akadály, lelki
A tudomány valaha crak pislogó mécs • volt az
egyensúlyodat durván nem löki ki utjából a végzet ember kezében s vele csak révedezve, tapogatózva tu
dott haladni a sötétségben vagy a f-lhomályban.
fertőjébe.
.......
Ember! Jöjj hozzánk tanítókhoz, hadd gyújtsuk Ma már hatalmas reflektor, mely fényesen bevilágítja
fel lelkednek vizét folyammá, s hömpolyögtessük azt az élő és eleitelen valóság minden atomját, az anyagi
kiszabott útja felé kincsével együtt, a nemzet szivéhez, és szellemi világ legminuciozusabb mozzanatait. S ha
a haza oltárához, mert ott van a tanítód, iskolád á.tai nem is mindenhol képes még felfedezni az igazságot
felduzzasztott lelki folyamodnak tengere.
mégis reávilágit arra a helyre, a hol azt keresni kell
Jöjj! Hogy rakhasd mind ezt szerencsétlen csonka
Kezemben van egy magyar könyv. A cime :
hazád oltárára, amit tanítód iskolájában adott, s duz- Bevezetés a nevelés tudományba. Magyar ember irtazazd lelkedet folyammá, s mélyítsd kebledet mederré, Ismert név: Dr. Weszely Ödön. Íme, mily diadal!
hogy folyjon annak kincse, gyöngye szabadon a nagy A nevelés immár tudománnyá van avatva. A nevelés
Magyarország határáig.
ügy lelkes művelői évszázadokon, vagy évezredeken át
A szülői értekezlet is az analfabétizmus szolgá annvi tapasztalati anvagot gyűjtöttek már össze, hogy
latában ált, mert a szülővel megérteti gyermeke iránti az idevágó ismeretek a tudomány módszereivel össze
kötelességét. Kényszeríteni kell a szülőt elővezetés, függ rendszerbe foglalhatók és a nevelés munkája és
büntetés terhe mellett,' a jelzett napon megjelenni a nevelésügy müvellése ezek után a tudományosság
az iskolában.
.
.
igényével léphet fel. A nevelés kérdése tehát nem
Az ott előadott ének, szavalat stb. számoknál ötletektől, nem divatos eszmeáramlatoktól függ többé,
megtartott összejövetel után kellemesen fogja tapasz mint a múltban, — hanem a tudomány módszereivel
talni, hogy leiki kincsévé vált az ott elhangzott dolog, halad a fej ődés utján'. — Míg az elmúlt századok
és frisseséggel, üdcséggel távozik onnan.
nagv pedagógusait (Comenius, Pestalozzi stb.) az úgy
' '
Égy párszori ismétlődés után belátja, hogy az iránti lángoló lelkesedés vezette, — az emberiség
elővezetés, illetve büntetéssel tett fenyegető felhívás megjavítása iránti epedő vágy vitte a munkálkodás
nevetséges, az ő részéről humoros, mert ezen előadás utján a tudománynak, akkor még halvány fénye mel
sal érzi lelke szabadulását a bilincsekből, s önkényt, lett: addig ma már a pedagógusok a tudomány rendegyszerű felhívásra, m -hó tudásvággyal siet az szerességévél dolgoznak s biztos alapon, biztos nyo
értekezletre.
mokon haladnak a tökéletesítés felé.
Bátor vagyok megjegyezni, — tanyán igy — s ezek
A kép, a rendszer egészben előttünk áll már
után fog kialakulni eredményesen az ifjúsági egyesület.
Weszely könyvében, egy összefüggő szerves . egészbe
Tanyán se hiányozzon a nép-könyvtár, melyet 4
foglalva: ez a nevelés tudománya. — Mily öröm,
mm. búza árának, valamelyik uraság finanszírozása
mily diadal ez! Mi is már a tudomány fegyverével
mellett bevásárolhatunk.
dolgozhatunk, úgy mint a kémikusok, a technikusok s
Csak száz könyvet kívánok a nép-könyvtárba, s
az orvostudomány művelői. — A pedagógia ime már
az a száz könyv a téli időszakban oktasson.
be van illesztve az összes tudományok rendszerébe s
mint ilyen szerves k pc^olatbüij, okozati összefüggésben
van azok egy részével.
Hernart, a tudományos pedagógia igazi megala
pítója főként a filozófiai rendszert be i’leszfmte azt be
de Wesz ly munkáj-m már vi'm.mzm Játszik, hogy ő
arra a konklúzióra jut, miszerint a pedagógia kisebb
nagyobb mértékben — a filozófián kivüi — -'összefüg
gésben van az összes t- lói fmiományokkal. Ezek között
a cél szempontjából legfontosabb a kapcsolat az ethikával, a módszer szempontjából pedig a gyermek
tanulmánnyal.
Wezely könyvét minden tanítónak, mindén neve,
lőnek, minden tanügyi emb-rnek ismerni keli! Hiszen
kinek irta azt a szerző? Iparosnak,kereskedőitek, vagy
gazdásznak talán ? Bizonyára nem ! Hanem nevetőknek
irta, azoknak első so-ban, a kik neveléssel foglalkoznak.
A tanitó elsősorban önmagát műveli vele. Felemeli öt
a köznapiság színvonaláról s bele illeszti lelkét az
egyetemes kultan ba, a mit a tanitó tovább adva, a
gyermekek lelkét belekapó-ólja a haladás, a fejlődés
végtelen útvonalába s igy részesévé fe-zi az örökké
valóságnak.
Megismerteti a tanitó lelkét sz'-p, magasztos
gondolatokkal. — E könyv olvasatával egy szentélv
küszöbére lépünk, hol áttekinthetjük a pedagógia szen
telt mezejét. Mert Weszely könyve áttekintést nyújt a
pedagógia minden áe.'.n keresztül a neveléstudomány
rendszerén. Megkedvel teli' a pedagógia elméletét a
gyakorlat embereivel. Az elmélet ugyanis tudvalevőleg
a gyakorlat rné svilagn, az vereti a haladni akaró
emberiséget a haladás es tökéletesedés utjain.
Weszely az ideálizükn; világnézet alapján áll.
Eszményképe az ig. zság, sz ps-g, jóság, mely fogalmak
értéke abszduí, e.ivöázhatntlan. — íme a vezércsilla
gok, mely fele a pásztoroknak haladui kell, de egvszersmind megdönthetetlen érccszlopok is ezek, melyek
a világ végzetéig fiirtják az emberi kultúra világát.
Tudomány nélkül az ember csak iparos, míg a
tudománnyal való foglalkozás művészi magaslatra emel
Hiszen a művésznek is ssüksége van a tudományra
hogy művészi alkotásait tökéletesebbé tehesse. — Ve
gyük kezünkbe ezt a hatalmas fegyvert s iparkodjunk
minnél magasabbra felemelkedni, hogy ezzel magunk
hoz emeljük a jövő nemzedék lelkét is, hogy az uj
generáció aztán imáét tovább adva a kultúra átvett-és
megőrzött kincseit, hadd emelkedjék lépésriil-lépésre az
emberiség a haladás, a kuiiura lépcsőfokain fel az
eszményi tökélete -ség csúcspontjára.
Ne kicsinyeljék a gyakorin, emberei a pedagógia
elméletét, még azok sem, a kik legnagyobb művészek
a gyakorlatban, mert az elmélet s az elméleti tudomány
5
az a polc, a honnan a filozófia szemüvegén keresztül
áttekinthetjük a világegyetemet s rajta keresztül a föl-t
det, az emberiséget, a nemzeteket, azok szerepét, hiváj
tását s ismét a nemzeteken keresztül az egyént s
annak hivatását.
íme egy magasztos távlat, melyet minőén művelj
gyakorlati embernek, főként a nevelőknek szem előtt kel)
tartani, hogy biztos és céltudatos munkát végezhessenek^
A tudomány mélyíti az értelmet és gondolkodást.
Segíti a nevelőt és tanítót abban, hogy a gyermekét
' egyetemes é^bölcseleli nézőpontból is tekintse s annak
lelkűidét hivatásának megfelelő irányba terelje. — A
tudomány fegyverével a tanító a szülőknek is job|)
tanácsot tud adni, mert általános áttekintése van a
neveléstudomány egész rendszerén és mélyen be tud
pillantani a tények, a célok, a módszerek és az eszkö
zök tömkelegébe.
Részleteiben méltatni Weszely müvét e lap terje
delme nem engedi mng. — De reá mutatni főbb vo
násaira szükségesnek tartom, mert szeretném, ha a
nevelésügy munkásai figyelmüket reáforditva, megked
velnék a nevelés elméletét, azaz a nevelésügynek böl
cseleti és tudományos nézőpontból’ való fejtegetését.
A könyv első részében mindenekelőtt részletesem
foglalkozik a pedagógiával, mint tudománnyal; a peda
gógia fogalmával és hogy minő helyet foglal el a
pedagógia a tudományok rendszerében, milyen viszony
ban van a. többi tudományokkal ?
Megállapítja, hogy a pedagógia a gyakorlati tudományok kézé tartozik, mert nem éri be a jelenségek
magyarázatával, hanem egyben útmutatást is akar adni
arra nézve, hogyan lehetne ezekre a jelenségekre be
folyást gyakorolni oly irányban, amint azt kívánatosnak,
szükségesnek tartjuk. De normatív tudomány is, mert a
gyakorlati eljárás számára olyan alapelveket állít fel,
a melyeknek a gyakorlatot irányítani kell.
A sok ellenvetéssel szemben fontos szerzőnek az
a megállapítása, hogy a pedagógia igenis lehet tudómány, mert, a tudományosságnak ma már nem egyedüli
kritériuma az általánosság s a törvényszerű ismétlődés
hanem a tudományos jellegit sokkal inkább az a mód
szeresség adja meg, mellyel valamely tényt, vagy tételt
megállapítunk.
>
A pedagógia fogalmát akként határozza meg,
hogy az a nevelés elmélete s az egyén nevelésének
tudománya. — De miután a kulturális értékeket is
mérlegeli s azt kutatja, hogy miként származtathatók
azok át a jövő nemzedékre, a pedagógia fogalmát ab
ban is latja, bogy az a közműveltség átszármaztatásá
nak a tudománya: a nemzetnevelés elmélete.
Szerző a pedagógiát, mint tudományt az .ethika
körébe csoportosítja s azért szerinte hivatva van
N-'pmüvelé'j
Népművelés
6
megállapítani azt, hogyan lehet az emberi élet helyesnek
tartott legfőbb értékeit megvalósítani, hogyan lehel az
embert képessé tenni arra, hogy hivatását a világon
betöltse.
A pedagógiának a többi tndományokhoz való
viszonyát tekintve, Weszely szerint, mint fentebb
említettem a cél szempontjából legfontosabb a peda
gógiának az ethikával való kapcsolata, mert- az erkölcs
az emberi élet s az emberi tevékenység minden körere
kiterjedő s kötelező normákat állít fel. — A módszer
szempontjából pedig legfontosabb a gyermek tanul
mánnyal való összefüggés, mert a nevelés módjának
megállapításában legfontosabb a gyermek minden ol
dalú ismerete s igy erre kell alapítani a nevelő eljárást.
(Folyt, köveik)
Egyesületi élet
Meghívó.
”
*
\
‘
7
i
9.,
10.,
11.
12.,
emelése, élénkítése. Előadó: Nelz Ferencz
kisújszállási gazd. isk. igazgató.
Pénztáros jelenlése és számadása.
Költségvetés és tagsági dijak megállapítása.
Indítványok, melyeket a választmány előze
tesen megtárgyalt.
Hiszekegy éneklése.
Novothny Jenő
Keszthely István
titkár.
ügyv. alelnök.
TÁJÉKOZTATÓ.
A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor
a rúm. kath. és a református templomban
istentisztelet lesz.
Akik a kartársak közül a közebéden részt
venni kívánnak, ezen szándékukat április hó
7-ig Novothny Jenő egyleti titkárnál (Madáchulca 2489.) jelentsék be.
Akik éjjeli szállásra tartanak igényt, legye
nek szívesek ugyancsak április hó 7-ig Vály
Imre gazd. isk. igazgatónál (Tiszaparti .iskola)
lev. lapon jelentkezni.
Később jelentkezők, sem étkezésre, sem
elszállásolásra nem tarthatnak igényt. A gyűlés
napján hajnalban érkezők részére a templomtéri
áll. el. iskolában egy fűtött s toiliatteszközökkel
ellátott tanterem fog rendelkezésre állani.
Az érkező vonatoknál kartársak fogják az
érkező kartársakat várni. Találkozás .a pálya
udvar elölt. — Jelszó: »Közgyülés.« líra valaki
a kalauzolást elkerüli, a >Konslantin< róm.
kath. iskolában tartózkodó fogadó bizottságnál
nyerhet felvilágosítást.
A tagok tagdijhátralékaikat a szomszédos
teremben tartózkodó pénztárosnál rendezhetik.
* * *
A Jász Nagykun Szolnok Vármegyei Általá
nos Tanítóegyesület az 1924. évi április hó
10-én (csütörtök) d. e. 9 órakor Szolnokon a
vármegyeháza nagytermében
• RENDES KÖZGYŰLÉST
tart, amelyre a testület tagjait, a vármegye
összes tanítóit és a tanügybarátokat kartársi és
hazafias tisztelettel meghívjuk.
Április hé 9 én (szerda) d. u. 3 órakor a
tiszaparti áll. el. iskolában
VÁLASZTMÁNYI ÜLÁST
tartunk, amelyre a tisztviselői kart s a választ
mány tagjait hívjuk meg kartársi szeretettel.
Választmányi tflés.
Tárgya a közgyűlés előkészítése.
Mindnyájan együtt legyünk !
A vármegyei ált. tanítóegyesület központi
választmánya f. évi március hó 20 án délelőtt
TÁRGYSOROZAT:
igen látogatott ülést tartott.
1
., Hymnusz.
A választmányi ülés az I. kér. Tiszaparti
2., Elnöki megnyitó.
iskolában folyt le, amely alkalommal Keszthelyi
3
., Üdvözlések.
István elnöklete alatt Bihary István kir. tanfelü
4., Elnöki elöterjezztések.
gyelő, Pethes Gyula kir. s. tanfelügyelő sok
vidéki és helybeli vál. tag jelenlétével, illetve
5
., Titkár évi jelentése.
a jelen voltak, élénk érdeklődése mellett a
6., Részleges tisztujitás.
következő fontosabb kérdések kerüllek tárgya
7 ., Tanyai népoktatás kapcsolatban az analfa
lás alá;
bétizmus leküzdésével.’ Előadó: Dobos
A közgyűlés idejéül április hó 10 ike
András martfűi áll. tanitó.
helyéüL pedig Szolnok állapíttatott meg a vál.
8
., A községi társadalmi élet színvonalának
egyhangú határozatával.
Ugyancsak egyhangú hozzájárulással fo
gadta el a vál. ülés a Novothny Jenő titkár
által előterjesztett közgyűlési tárgysorozatot is.
Az évi tagsági dij összegét évi 16 ezer
koronában javasolja megállapitta’ni a választ
mány. Mivel pedig a folyton tartó áremeikedé;sek miatt nem valószínűtlen, hogy hónapok
múlva ez az összeg is kevésnek bizonyul:
felhatalmazást kér a választmány a közgyűlés
től, arra, hogy amennyiben arra elkerülhetet
lenül szükség lenne; a tagsági díjakat a köz
gyűlés utólagos jóváhagyásával felemelhesse.
A Közp. »Szövetség Tanácsiba várme
gyénk ált. tanítótestületének számaránya szerint
tizennégy kiküldött megválasztása hozatott
javaslatba, kiket a közgyűlés lesz hivatva meg
választani.
A Közp. választmánynak a részleges tisz
tításra vonatkozó javaslatáról lapunk más
helyén teszünk említést.
• '
(M. Gy.)
Felhívás.
7
foglalkoztató szerek jegyzékét.
Jelentést nemleges esetien is kérek.
Szolnok, 1924. évi február 26 ánBihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
1546—1924. szám.
Valamennyi állami óvoda tekintetes Felügyelő
Bizottságának.
Felkérem a tekintetes Cím felügyelete
alatti állami óvoda (óvodák) 1924 25. tanévi
butorszükségleti kimutatását ide 8 nap alatt
beterjeszteni szíveskedjék.
A kimutatáshoz kérek csatolni egy ottani
megbízható iparos által készített költségjegyzéket.
Jelentés nemleges esetben is teendő.
Szolnok, 1924. évi február 26 án.
Bihary István
kir tanfelügyelö.
Jász Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
A temetkezési segélyalap pénztárát átvizs 1543 — 1924. szám.
gálva, arra a szomorú tapasztalatra jutottunk, Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes
hogy a temetkezési egyletbe beiratkozott tagok
Igazgatóságának.
majdnem hárornnegyedrésze még most sem fi
Felkérem,
hogy
az 1924 25. tanévre szóló
zette be a 2000 koronás belépési dijat.
butorszükségleti
kimutatást
8 nap alatt a sza
Felhívjuk áz érdekelteket, hogy a belépési
dijakat^haladéktalanul fizessék, mert alapsza bályszerű nyomtatványon megszerkesztve, ide
bályaink szerint ezen dijakat gyümölcsöztetni terjessze be.
A kimutatáshoz csatolandó egy megbízható
akarja az egylet, tekintettel a töke csekély
•voltára. Hiszen magunknak adjuk azt, ami fe helybeli iparos állal készített költségjegyzék.
Jelentés nemleges esetben is teendő.
lett mi rendelkezünk. Végtelenül sajnálnánk, ha
Szolnok, 1924.. évi február hó 26-án.
tagjainkat, szabályaink értelmében molesztálni
Bihari István
volnánk kénytelenek.
Az Elnökség.
Hivatalos Rész. / ■
* ~~—
■
kir. tanfelügyelö.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
1 544 —1924 szám.
Valamennyi
állami elletni iskola Igazgatóságának.
1545—1924 szám.
Felkérem, hogy az 1924-25. tanévre szóló
Valamennyi állami óvoda tekintetes Felügyelő tanszerszükségleti kimutatást a szabályszerű
Bizottságának
nyomtatványon megszerkesztve ide <S’ nap alatt
Félkérem, hogy a tekintetes Cím. felügye terjessze be.
.
lete alatti állami óvoda (óvodák) foglalkoztató
Jelentés nemleges esetben is teendő.
szereiről az 1924-25. tanévre vonatkozólag egy
Beterjesztendő a meglevő és a szükséges
szükségleti kimutatást szerkeszteni s azt ide tanszerek kimutatása 2 2 példányban.
8 nap alatt beterjeszteni szíveskedjék.
Meg kell jegyeznem, hogy még most is
A kimutatáshoz kérem csatolni a meglevő vannak itt a hivatalomban tanszerek, amelyek
Jász-Nagy kun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
: 8
Népművelés
Amikor egyenkint sorra kerültek: leveleket
éaves iskolák részere engedélyeztettek, de Írtak szüleiknek, hitveseiknek, gyermekeiknek
többszöri felszólításom dacára az »lle o iskola pénzüket, értéküket visszahagyva elbúcsúztak
az elvitelről nem gondoskodott. Az i yen isko parancsnokuktól; bajtársaiktól es mentek . . Iák részére semmilyen taneszközt nem fogok mentek őrt áliani.
javasolni és ha 8 nap alatt el nem vitetik az
A kötelességteljesitésnek olyan mintaképeEngedélyezett tanszereket, azokat más iskolá ez, amely mindennél szebben beszél. )
nak osztom ki.
Ilyen legfeltettebb pont a mai időkben a
Szolnok, 1924. évi február 2o en.
.néplélek* melynek őrei a magyar tan^k.
1.
.
•
Bihary István
Erezzük-e felelősségünket, tudjuk-e
£
kir. tanfelügyelő.
lességünket? Mindenre készen állunk e? Ez a
nagy*5 kérdés, melyre feleletet vár a jelen.
; Jász-Nagykun-Szolnok várm. • tanfelügyelője.
Bizonyságot is kell tegyünk.
A situátió más. Éhezve lerongyolódva, min!
- Í2054—1924. szám.
denünkböl kiforgatva is őrt állunk a magyar
4 Valamennyi népoktatási intézet tekintetes
Igazgatóságának.
néplélek felett és dolgozunk!
Miben áll „őrt állásunk* mi a munnank.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1923 évi 90445. II). a-sz rendé- Őrködnünk kell azon, hogy sem közvetve,
i Jetében megengedte Farkas Dezső zeneszerző sem közvetlenül azok a néphez ne férjenek,
- nek a vitézi rend Regöscsoportja vezetőjének, akis mételyt hintettek közéjük s akik mar
fi hogy az összes közép- és alsófoku iskolákban nap is ellenség módjára á’utákon, cselszövé
I regös csoportjának közreműködése mellett to sekkel igyekszenek megközelíteni.
Őrködni afelett az óvó kormányintézkedé
1 vábbi intézkedésig előadásokat tarthasson.
Kikötötte azonban, hogy ezen előadásokon sek felett, melyek a nép előtt tartandó előa
t belépti dijat nem szedhet, a látogatás tekinte dásokat előzetes engedély megadásához kötik.
Őrködni afelett, hogy a nép előtt tartandótében kényszer semmi formában nem nyilvaS nulhat és hogy az előadások időpontját az er- előadásokat a vármegyei Népművelési Bizottság
f dekelt intézet igazgatójának kellő idővel meg- jóváhagyása mellett szervezzék és a helyi(községi) bizottságok felügyelete alatt tartsákmegj| előzőleg kell jelenteni.
,
Őrködni afelett, hogy a nép olvasási ked
Erről tanintézeteink vezetőit azzal ertesihi tem. hogy engedélyest közhasznú önzetlen vét megfelelő könyvekkel, folyóiratokkal, újsá
.
•? munkásságában támogassák és az ifjúságot gokkal elégítse ki.
Gondoskodni arról, hogy a könyvtárakból
ezen előadásokon való minél tömegesebb rész
és az egyesületekből (Körökből, Casinókbó!) a
űi vételre buzdítsák.
szenny * és ponyvairodalom termékei végleg:
Szolnok, 1924. évi március 21-én.
kipu^ztittassanak.
Bihary István s. k.
Seaédkezet. munkáskezet nyuj'am várme
‘kir tanfelügyelő.
gyei Bizottságunk felé, hogy a nép művelését
helyes irányba terelhessük.
j
Visszaadni a kijózanodott (hazafias és
rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár
vallásos érzületéből
kivetközleíttl) magyar
népet a hazának, az egyháznak.
»
A wagvK'í’ népkdeli órc
Végül mindezeket össefoglalod' ni nden község*
J
A világháborúban egy székely század lo ben megszervezni az iskklánkivüli népművelést a
•
emberre apadt. Szegedi 46-os bakákkal
megadott tervek s az állandóan . működő, köz
4
sütettek ki a századot, melynek elhelyezése ponti, egységes irányítás mellett!
euvik legfeltettebb ponton volt
Kötelességünk, felelőssegünk tudatában
Egyik szakasza egyetlen őrséget adott, a egyet kérünk a cél mielőbbi elérése érdekében
szikijukon állandóan egy megfigyelőt tar a rólunk való gondoskogást, az erőt adó kennyetott A század minden embere .éreste felelősseget* zet a meleg ruházatot, melyeket cikkem ele
tudta kötelességét. Tudatában volt annak is, hisz jén említett halni tudó csapat a tiroli sziklák
előtte történt, hogy a sziklafokra felkuszni
*) A csapat parancsnoka a cikkíró volt. Szerk.
halálát jelenti.
Iskolánkivüli oktatás.
Népművelés
havas ormán megkapott.
Szolnok, 1924 március 22-én.
Szathmáry Lajos
titkár.
Szám: 65-924.
Valamennyi községi Népművelési Bizottságnak.
Mindennemű iskolánkivüli népmüv. mun
kásságról a befejezéstől számítandó 8 napon
belül beszámoló jelentés készítendő még ebban az
•esetben is, hogyha az előadók a Vallás és
Közoktatásügyi m. kir. Minisztérium által kilá
tásba helyezett tisztele’dijakra nem- reflektálnak.
Ezen célra szükséges nyomtatványokat a
népművelési titkár küldi meg az igénylőknek.
A megállapított tiszteletdijakat az előadók
II. fokozat szerint felbélyegzett nyugtája elle
nében Bizottságunk küldi meg, amiért ezen
nyugták az előadások befejeztével nyomban
beküldendők:
. Feltétlenül bejeletendök külön jelentésben
-azon előadások is, melyekét a várm. Népmüv.
Bizottsághoz való előzetes bejelentés és jóváhagyás
■nélkül tartottak meg.
Vármegyei kultur statisztikánk elkésziihetése
•céljából a legpontosabb adatokra van szükségünk,
azért tisztelettel kérjük, hogy rendes ü ésén
töltesse ki a megküldendő bejelentő iveket s
ugyanez alkalommal észrevételeit, tapasztalatait
javaslatait is megtenni szíveskedjék.
Szolnok, 1924. március 20 án.
Béhary István
Szathmáry Lajos
ügyv elnök kir. tanfelügyelő
népmüv. titkár
Szám: 65 11-924.
I diamennyi községi Népmüv. Bizottságnak.
Sajnosán tapasztaltuk, hogy vármegyénk
több községében semmi néven nevezendő elő
adást nem tartottak. Az ilyen községek bizott
ságait tisztelettel kérjük, hogy -rendes tavaszi
ülését egybehívni s azon megállapítani szíves
kedjék, hogy mi okból nem részesülhetett a
nép ilyen előadások hasznaiban ? Mik voltak a
gátió körülmények ?
Mik volnának azon célravezető intézke
dések, melyei? a helyi (speciális) kivánalmak
nak megfelelően a jövő évben szervezendő
népművelési munkásságot biztosítanák?
Jelentésük mielőbbi elvártában vagyunk
hazafias üdvözléssel
9
Szolnok, 1924. március 20-án.
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
népmüv. titkár.
Bihary István
Szám : 30 V.-924.
Valamennyi köss. Népművelési Bizottságnak.
Vallás és Közokt. Miniszter Ur rendeletére
kérjük Tek. Bizottságot, hogy a f. tanévben
rendezett iskolánkivüli munkásságot megbízottja
utján figyelemmel kísértesse (fdügyeltesse) s
ezen megbízott tagja nevét Bizottságunkkal
közölje.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924. február hó 7 én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök kir. tanf.
népmüv. titkár
Szám : 30 VI -924
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
>N,épmüvelés< cimü hivatalos lapunk pár
községből »nem fogadom el,« nincs pénzünk
előfizetésre jegyzéssel visszaérkezett.
Ismételten b. tudomásukra hozzuk, hogy
lapunkat díjmentesen küldjük meg minden
községi népmüv Bizottságnak.
Egyben pedig kérjük, hogy közleményein
ket figyelemmel kísérni s azokra a szükséges
válaszokat megküldeni szíveskedjék.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924. febr. 7-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
titkár.
Analfabetták vizsgája
A karczagi analfabéta tanfolyam hallgatóknak
vizsgáját március 18-án tartották meg Szathmáry
Lajos népmüv. titkár elnöklete alatt. A tanfolyam
eredménye meglepő. A vizsgára állt 31 hallgató (16
nő .15 férfi) közül 30 sikerrel vizsgázott, kik bizonyít
ványt is kaptak A taofolyamot Dr. Kónya Sándor
fögimn. tanár szervezte, vezetője Varga László kartár-*
síink volt. Követésre méltó példa. -
Március 15. A magyar nép szivéhez és. lei
kéhez legközelebb álló nemzeti ünnepet, már
cius 15 ét Szolnok város közönsége is a szo
kott ünnepi keretek között s a ‘nap jelentő
ségéhez méltó lelkesedéssel ülte meg. A ked
vezőtlen időjárás miatt az iskolák növendékei
nem vonulhattak ki a szoborhoz s igy a nap
méltatását az iskoláknál eszközölte a tanítóság.
A tanulók s a tantestületek • remek koszorúját
a délutánul ünnep keretében Keszthelyi István
1924. április hó.
10
4 szám.
Népművelés
tantestületi elnök helyezte a honvéd emlékre,
ahol az ünnepi beszédet a helybeli egyesületek
és körök felkérésére dr. Halmos Andor, a poéta
lelkű kir. s. tanfelügyelő tartotta.
Részleges tisztujitás. A f. évi április hó 10-én
tartandó közgyűlésnek legfontosabb tárgyat a
tisztujitás, i llelöleg az elnökválasztás képezi.
Boldogemlékü Brózsik Pál betegeskedése és
halála óta az elnöki teendőket Keszthelyi Ist
ván szolnoki áll. isk. igazgató, vármegyei tantestületi alelnök láttáéi, kit a f hó 20 án tar
tott közp. választmány az elnökségre jelölt.
Ugyanez alkalommal az alelnöki állásra Ferenczy Kálmánt és Tóth Istvánt..- a jegyzői ál
lásra Schneider Bélát; az ügyeszi állásra dr.
Zsembek István ügyvédet jelölte a választmány.
Ez alkalommal is igen kérjük a t. kartársakat,
hogy az elnökválasztás alkalmával a legutolsó
pillanatban is a legnagyobb megfontoltsággal
és lelkiismeretességgel gondoljanak arra, hogy
olyan egyénre adják le szavazatukat, aki a
mai viszonyok között a mi támogatásunk rnel
lett ambícióval, lelkesedéssel és arravalósággal
tudja végezni szép, de nehéz' feladatát.
Tea estély. Lapunk legutóbbi számában je
leztük, hogy a szolnoki áll. isk. tantestület a
belvárosi óvoda helységében február 16-án
teaestéiyt rendez. Örömmel j ‘leüthetjük, hogy
a teaestély minden tekintetben fényesen sikerült.
A reggelig tarló estélyen a szolnoki tanítósá
gon s a sok-sok városi előkelőségen kívül igen
szép számmal vettek részt a mezőtúri kollégák
is, kiknek az estélyen való megjelenése jól
eső, kedves meglepetés volt a szolnoki kartársakra nézve.
képzés után tninl iparoktatók, munkavezetők, nevelők
stb, nyernek alkalinazast. —A földmunkások, mint a
szerzetnek rendes tagjai, a gazdálkodás, állattenyész
tés, kertművelés, háztartásvezelés, stb. terén buzgól
kodnak a rend érdekeben. —Érdeklődőknek bővebb
felvilágosítással szolgál az Ujoncház tisztelendő ig?zgatója Homok, Szolnok m.
Gyász. Hasitz Jusztinja szolnoki áll. polg.
leányiskola kézimunka tanárnője, tanügyi pá
lyájának 40-ik évében, március hó 1-én Szol
nokon elhunyt. A szorgalmas, pályáját rajon
gásig szerető tanárnő elhunytéról a tanári
testület külön gyászjelentést adott ki, melyben;
fájdalommal jelenti szeretett tanárnőjének el
hunytat. Részvétteljes érzéssel a megboldogult
kartársnönek örök nyugodalmat kívánunk.
Értesítés. Boris Ferenc törökszentmiklósi
kartársunk találmánya, a modern, pedagógiai
követelményeknek megfelelő „Egyetemes számo
lógép11 módszeres utasítással a szerzőnél meg
rendelhető. Több ízben foglalkoztunk lapunk
hasábjain ezen kivaló taneszközzel, mely fe
lülmúl minden eddigi számoló taneszközt. F_
évi április hő 10 én Szolnokon tartandó köz
gyűlésen ezen taneszköz megtekinthető lesz. A
taneszköz 1 <| és 3 kg. búza árának megMelá
összegért bármikor megrendelhető.
Kinevezés. A V. K. M- ur Pontsy Margit
oki. polg. isk. lan ruöt a turkevei áll. polg.
iskolához kinevezte és Gyökössy Margit oki.
polg. isk. tanárnőt pedig a szolnoki áll. polg.
leányiskolához osztotta be szolgálattételre.
Tauitőválasztás. Szentgyörgyi Cecília oki. ta
nítónő a dévaványai ref. iskolához, Lengyel Já
nos oki. tanító a mesterszállási rk. iskolához,
Gy. Bíró István oki. tanító a karcagi tk. isko
Keresztény iskola testvérek Homokon. B uiiczky lához, Léha ’Mih dy ok!, tanitó a dévaványai
(í \ .
úrtokos ur ál I a Kain. 1 ■
j
?esü- rk. Lskobr oz, Mázy László oki. tanító a ken
■ lelnek adományozott kastélyában Homokon, az elha der i rk. iskol hoz és Giöníld Berta oki. laT
gyott és züllés veszélvének kitett gyermekek részére nilónö a turkevó i; r. iskolához, választatott
mnlt év uk'óber haviban fiúnevelő otthon létesült
be rendes tanítónak, illetve tanítónőnek.
-—Az ir
jzerzetesek, a »Keresztény Iskola test
Illájukról limaiak Törökné Józsi? Mária
vérek
k, hol jelenleg 16 ■ .
-/ '
■ nyer
tanítónő, Szilágyi
vallásarköij-ös nevelést és oktatást. —Az Otthonnak dévav nyai-sártéi all.
van iskolája es iparos műhelyei, a kisebb növendékek Lajos Tiszarulíi rk. tanító és Lengyel János
iskolai, nagyobbak ipari kiképzést n rnek —Folyó, ■ szelevényi rk. tanító.
évben pédij az intézet mellett a .Keresztény l -kzlaipgdíjáZáH Tóth Sándor Tói ?e z :ntmikló9^
:
- .........’
■
■
■ vesznek K . kik a szerzetesi pályára- hivatást éreznek. rk., Raab Ceciíia karcagi izr. és FI ibciy Géza
yí re. : .
" ■ i '
—E szeri it kérhetik felvételüké* az Újonc-házba (noviciatusbu;1 , Okleveles tanárok, tanítók, nevelők, nyugd’jaztatott.
kiket a rend 1 évi próbaidő után mint, szerzetes ta
Adomány. Boris Fenne törökszentmiklósi
nárokat, tanítókat valamelyik kebelébe tartozó intéze kartársunk 10000 koronát adományozott lapunk
tében alkalmaz. 2, IV. középiskolát végzett egyének, fenntartására. Fogadja ezen ismételt adomá
kiket a rend tovább taníttat, képezlet. —3, Kérhetik
nyért hálás köszönetünket.
Elnökség.
felvételüket iparosok, földmunkások, kik .a kél
Nyomatott Csapp János gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca 9
sz)
NÉPMŰVELŐ
A kir lanfelögyelöség, a vírm. taniló egyesület a a várm. iskolánkivüli népművelési b.zolU4g hivatalos koaloaye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak :
Egész évre
10000 kor.
Egyes szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkető:
MÉHES ENDRE.
Kecskeméthy László
|___________ 1853-1924.__________
A régi jó idők tanitógárdájának egyik
kimagasló alakja Kecskeméthy László, a mezőtúri
ref. elemi
iskola egyházi igazgatójameghalt.
Nagy gyásza ez
nemcsak
a
mezőtúri
ref. egyháznak, nemcsak a református tanító
ságnak, hanem az egész vármegye tanítóságá
nak, sőt a magyar tanítóságnak,
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkeíztöség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
szavak igazolnak-é ? Igazolom, ha melléjük
állítom a tanítói munka negyvenhét esztendejét! Ez
egymagában megadja a szép szavaknak a
legszebb tartalmát az igazságot Még ha icsak
mint egyszerű napszámos végezte volna is a
dolgát, akkor is hatalmas köveket rakott a kul
túra épületéhez. De ö nem napszámos volt,
mert szivével és leikével dolgozott s énjének
legistenibb, legértékesebb részét áldozta fel az
emberi művelődés számára.
.
Mily sok értékes magot, hinthetett ö el
hosszú nevelői pályáján az ifjú, fogékony nem
zedék között! Mily sok drága kincset szórhatott
szét lelkének gazdag tartalmából.
Tanítóm volt nekem is. A negyedik osz
tályt tanította akkor. Emlékezem reá, mintha
tegnap történt volna. De csak most érzem,
most tudom igazán, hogy nemcsak tanítónk
volt, hanem annál sokkal több, mert szivébe
zárt mindannyiónkat meleg szeretetével. A
tanév utolsó napján könnyezve bucsozott el
tőlünk és mi is megkönnyeztünk a válás utolsó
Kiváló kartársunk érdemét lapunk más
helyén méltátjuk. E helyen életrajzának főbb
adatát közöljük : született Nagymajlátban (Csanád m.) 1853 okt. 14 én. Gimnáziumi érettségit
tett Debreczenben. A. tanítói oklevelet 1874-ben
szerezte Nagykörösön. Működését Érmindszenten kezdte 1871-ben, ott tanított 3 évig. 1874
május 1-töl egész 1918 szept. 1-ig a mezőtúri
ref. elemi iskolánál működött. Elnöke volt 21
éven át a Hevesnagykunsági ref. 1 anitógyesület. —- Az Eötvös alap
osztóbizotlságának perceit.
tagja, a Magyarországi Tanítók Országos Szövet
Soha el nem múló emléke ez életemnek.
ségének igazgatósági tagja, a Ref. tanítók Orsz.
Nyugodj békével Kecskeméthy László,
Szövetségének alelnöke volt. Az ö nevéhez hazánk szent ügyének egykori lelkes harcosa!
fűződik a mezőtúri ref. tanítók szobaalapit- Benned a régi jó idők egyik kiváló tanitó
ványa a Tanítók Házában: 3 évig szerkesz típusa dőlt ki közülünk. De nem haltál, meg
tette a mezőtúri Népoktatási
Közlönyt. Irt, mégsem, mert lelkedet sok-sok tanit\ái|yod
dolgozott a helyi lapokba, felelős szerkesztője lelkén keresztül ezerszeres kapoccsal fűzted az
volt a Mezőtúri Hírlapnak harmadfel évig érzés isteni örökkévalósághoz.
.
DR. KOVÁCS JÁNOS
től áthatott lelkesedéssel. I
Ám ezek mind szép dicsérő szavak. De a
j
Népművelés
Népművelés
2
Tanyai népoktatás kapcsolatban
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta : Dobos Hndrás áll. tanító.
szépét, vallásost, erkölcsöst, közhasznút, hazafiast.
Rázkódjatok meg már az iskola küszöbén, hul
lassátok le bilincseiteket s lépjetek az emberek, a
magyarok sorába !
Ügy érzem, mintha le volnátok zárva egy bör
tönbe. E börtönnek levegője jo, fala erős, ablaka nincs.
Honnan jöhetne, ti romlatlan lelkű tanyaiak az éltető
napsugár, mely telketeken, a tudatlanság büzhödt ned
vét felszaritaná s az igy keletkezett kérget örökre le
vetkőzhetné ?
Jöhetne a napsugár és jönni fog az iskolátó', az
iskolának attól a tanítójától, akit még ti sem sokra
becsültök
Sebaj! A jó tanító mártír volt mindég nemzeté
ben és az is, de nem sokáig !
Meghűl a vér bennetek, ha látjátok e csonka ha
zát, illetve határát nőni, dagadni, duzzadni egész a
Kárpátokig.
A magyarok Istene után, akihez forró imát rö
pítetek, a tanító jut eszetekbe, aki előtt akkor már
nem lomhán, kételegve emeltek kalapot !
Gyermek vagy még te tanyai ember, de az idő
fut, benne az órák rohannak, a percek suhannak, hogy
i e mberré nőve, halmozhassátok a telketek kincstárá
ba a nagy Magyarország oltárára szánt, tanító munká
jának aranyát, gyöngyét, kincsét.
Adja a magyarok Istene, hogy minél előbb igy legyen.
(Folyt, köv.)
(Folytatás)
Az á száz könyv a tétiidöszakban járjon családrólcsaládra, kellő irányítás és ellenőrzés mellett.
Petőfi, Arany, Jókai korából tudjak, hogy a ma
gyar könyv, magyar irodalom volt az, mely lelkében
ébrentartotta a nemzetet, a tűrések és a szenvedések
tengerében is.
A jó könyv a nép között olyan, mint a jó vető
mag. Talaja a magyar nép, mely meg van áldva az
Istentől fogékonysággal, jóravaló hajlandósággal.
Elértem végre az analfabétizmus leküzdésének
legfőbb eszközéhez, az analfabéta tanfolyamokhoz.
A közel múltban valahol megjegyeztem, hogy a
tanfolyamok segítségével, a kormány jóakaratával s az
uraságok csekély anyagi áldozatával a tanyai analfa
béták ijesztő magas százalékát egy, esetleg két év
alatt a nullára szállítanám le.
A kormánytól azt kívánom, kötelezzen minden
60 éven aluli ép érzékű embert, a téli időszakban a
tanfolyam látogatására. A munkaadóktól, uraságoktól
azt kívánom, hogy télen, este a munka után, béreseit
szállítsa az iskolához a tanfolyamra.
Adjanak egy télre 10 liter petróleumot és 20 q.
fát, mely adomány anyagilag annyival terhelné meg az
érdekelteket, mintha párnájukból a forgószél egy pelyhet elfujna.
Rendezzenek erre a célra az uraságok gyűjtést
égymás között, mert én többet nem gyűjtök semmilyen
célra, inkább adok!
Irta : Netz Ferenc gazd. isk. igazgató-tanító.
Azt nem akarom uj-ból megérni, hogy egy dús
*
Sok „keserves hánnyattatásunkért, amiben nekünk
gazdag a tanítói napon, a gyüjtöiven 100 K.-át adjon
e viharos időkben nemzedékének részünk van, az
s a bérese 150-et.
Már az alatt az idő alatt is, mig a tanfolyam lesz egykor a jutalmunk, hogy unokáink nagy idők
tart, minden magyar tanító hazafias volta azt diktálja, tanúiként fognak bennünket emlegetni.
Az is lehet, hogy >nagy idők kis embereinek*
hogy belopjon a tanyai megkérgesedet leikébe a szép
ből, jóból, nemesből, erkölcsösből, hazafiasból annyit, tartanak majd. Mindenesetre kezükben lesz a törté
amellyel le lesz rakva egy következő tanfolyam alap nelmi igazságszolgáltatás mérlege s az időbeii távolság
köve’, melyen igyekszünk megalkotni az emert, a ma ködén át kényelmes páholyból nézvén vergődéseinket,
gyart, mert amig magyart nem alkotunk, magyar köanyen megtörténhetik, hogy félszegségeinket igen, de
feladataink emberfeletti nagyságát nem fogják látni.
hazát nem alkothatunk.
Ekkora szerkesszünk egy házi rendet, amely tar- Mindegy . . , A mi szerepünk az, hogy e feladatokkal
mazzá minden magyar szülő kötelességet gyermekeivel megbirkózunk s aki elmondhatja magáról, hogy meg
szemben. A szokásos háziáldás mellett függjön ott a tette, amire ereje képesité, az már jutalmát is meg
házi rend, melynek minden szava úgy vésődjék lel teli ebben a fölemelő tudatban.
E feladatok közölt' első és talán legfontosabb a
kűkbe s oly mélyen gyökerezzen, mint ina a 'sóhajok.
társadalmi étet nyugalmának helyreállítása, mert esak
Tanyai emberek, gyermekek, ti rab magyarok!
borzasztó bilincs van leketeken, a tudatlanság, a sö ez lehet az a szilárd alap, amelyre wjrá felépíthetjük
tétség rettentő bilincse, mely nem enged telketekbe jót, nemzeti nagyságunk büszke palotáját, azt a palotát*
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
amelynek két tartó pillére: a kulturális fölény és
a gazdasági jólét.
Ugyebár kedves Pályatársaim, e célkitűzésben
mindnyájan egyetértünk.
Most lássuk az adott kelyzetet és a megoldás
eszközeit. S az eszközök közül válasszuk ki azokat,
amelyek nekünk, tanítóknak rendelkezésünkre állanak.
Mindenekelőtt az adott helyzet elbírálásánál
óvakodjunk abba a cardiná'is hibába esni, hogy min
den bajunkért a világháborút okoljuk. Hiszen; ha ez
igy volna, akkor a háború megszűntével a bajainknak
is vége szakadt volna Nem kedves barátaim, . a hádoru nem ok volt, hanem okozat. Az úgynevezett tör
ténelmi nagy idők minden kimagasló és megrázó ese
ménye ?sak kirobbanása volt azon kor szellemi és
társadalmi forrongásának, mint ahogyan az égen átcikkázó villám csak eredménye a levegöég viüámos
feszültségének s a sokmilliárdnyi ellenséges törekvésű
villámos atam összecsapásának. Amikor a félelmetes
kirobbanás átcikkázik az égen, már azt megelőzőleg
izgalomtól reszketett az a sokmilliárdnyi Jtis élet
mely nyugalmi helyzetében derűs ég alatt boldog
gondtaiansápgal fürdőt! a napsugárban.
Igen Barátaim! Állítom és szilárd meggyőződé
sem, hogy magát a világháborút is és látszólag belőle
fakadt minden bajunkat az a viharcsináló szellem
zúdította ránk, amely bujtotta, tüzelte, nyugodni nem
hagyta egész társadalmunkat már régen, a háborút
megelőző időkben. Tanúi, sőt részesei, mondhatnám
tudatlan bűnösei voltunk egy társadalmi életnekamely teljesen nélkülözte az összetartozandóság tuda
tos érzését. Az osztályeilentélek hihetetlenül kiélésed
tek, sőt azt mondhatjuk, már nem is osztályokra, ha
nem egyedekre bomlott fel a társadalom. Csak egy
osztály őrizte meg, illetve fejlesztette ki a maga zárt
egységét s ez a kenyérkeresetképpen dolgozó, bujtogatók ál’al tüzelt és elhódított elégedetlenek osztálya
volt. A többi társadalmi osztályok eközben egyedekre
bomolva, kábult fejjel és vakon kóvályogtak a világ
ban s ha volt közösségük, az legjobban az aranyborjú
lehetett, amely körül behunyt szemmel lejtették előre
táncukat
Nemzeti társadalmunkat ebben a siralmasan fel
bomlott állapotban találták a megpróbáltatások em
lékezetes napjai s a rombolók munkája'nem volt nehéz;
mint ahogyan könnyű a szélnek elsodorni a Szahara
homokját, mert szemcséi között nincs ragasztó 'anyag,
nincs együvétartozás.
E megismerésből következik,'hogy amikor a tár
sadalmi élet szintjének emeléséről értekezünk, akkor
feladataink között elsőnek kell felismernünk annak
szükségét, hogy ezt a viharcsináló szellemet elűzzük
3
és igy lehetővé tegyük az emberek nyugalmas és bé
kességéé együttélését, az egyedek összetapadását egy
felsőbbrendü életre alkalmas, egészséges organikus
szervezetté, társadalommá.
És itt oszlik ketté a tanitó munkaköre iskolán
kívüli és azon belüli ténykedésre. A nehezebb felada
tokat én iskolán kívüli munkakörönben látom első
sorban azért, mert erre sinkit és semmiféle iskola
nem képesít, hanem csak az élet iskolája s erre a
szerepre kinek-kinek önmagát kell tudnia ránevelni.
(Folyt, köv.)
Pedagógia.
Folytatás.
A második részben a nevelés fogalmával foglal
kozik. Vizsgálja a nevelést, mint életfeladatot, tárgyalja
a nevelés lehetőségét és határait.
Igen szép a nevelés fogalmának általános, tudományos
meghatározása a fejlődés fogalmával kapcsolatban. Azt
mondja, hogy a pedagógia feladata megállapítani azt,
hogy mennyiben és hogyan lehetséges az életfolyamat
(fejlődés) alakítására befolyást gyakorolni s ebben az
alakításban minő tudományos elvek alapján kell eljárni
A nevelés, mint életfeladat az ember elsőrendű
feladatai közé tartozik, mindjárt az önfentartás után
sorakozik. Élettani alapja van ugyan a fajfentartás
szempontjából, de erkölcsi szempotból magasabbrendu
feladat is, mert az ember a nevelés kötelességét kiter
jeszti a saját gyermekének felnevelésén túl, a mások
gyermekeire is, mert ezzel az emberi nem tökéletesíté
sét mozdítjuk elő s möködésünk rugója itt nem az
egyéni önzés, hanem az emberi szolidaritás érzése.
Ebben az érzésben az is kielégítést talál, akinek nincs
gyermeke
A nevelés mint nemzeti feladat fejtegetésénél
abból indul ki szerző, hogy az emberiség nagy erkölcsi
feladatait nemzetek keretében oldja meg s minden
nemzetnek az a feladata, hogy a maga hivatását felis
merje, értékes tulajdonságait kifejtse s ezekkel az
értékes tulajdonságokkal minél tökéletesebben oldja
meg a maga emberi feladatát. A nemzeti nevelésnek
az a feladata, hogy a nemzeti hivatás felismerését a
köztudatba bevigye s az értékes nemzeti sajátságoka
minél jobban kifejlessze, a nemzeti kultúrát megőrizze
s a jövő nemzedékre átszármaztassa.
A nevelés lehetőségéről megállapítja, hogy szel
lemi hatás lehetséges s hogy ezzel megvan adva a
szellemi fejlődés befolyásolásának a kérdése, azaz
a nevelés lehetősége.
5
Népművelés
4
Népművelés
pszichológiai pillanatban mit kell adni a növendéknek.
A harmadik részben a nevelést a világnézettel
Nem szabad a nevelőnek csupán egy irányban
veti egybe, különös tekintettel arra, hogy mit kell tar
tanunk a haladás és fejlődés szempontjából értéknek.
Megállapítja, hogy a kultúra javaiból azt kell átadni
a következő nemzedéknek, ami értékes, azokat a tulaj
donságokat és képességeket kell bennük fejleszteni,
amelyeket az ö jövendő életük és hivatásuk szempont
jából értékesnek tartunk. Pedagógiai érték pedig az, amelősegíti a nevelés cé’ját, tehát tökéletesíti az az embert
,
-
:
.
nevelni a gyermek telkét, vagyis nem szabad csak
technikai, vagy gazdasági, sem szociális, sem pedig
pusztán művészi vagy vallási irányban fejleszteni a
fogékony telket, hanem a kultúra minden mezejéről
te kell szedni és át kell adni a legszebb virágokat. — Mi
a műveltség egészét akarjuk elemezni, de nem azért,
hogy az egész műveltség tartalmát felöleljük, hanem
hogy egész embert neveljünk.
Ami a világnézetet illeti, szerző szerint az ideVégső konklúzióként arra az eredményre jut,
alizmús és realizmus egyaránt jogosult, de kizarola.- hogy a kultúra tartalmából azt kell először kiszemelni,
gosságában mindengyik egyoldalú. Aki csak edealista ami a világnézet kialakulása szempontjából fontosMásodszor azt ami, a jelen kultúrájába legjobban beve
az lehet nagy a célok kitűzésében, de a nagy celo a
csak úgy érheti el, ha számba veszi a való élet rea zeti a növendéket. Végül pedig azt, ami a művelődés
litásait. A monizmussal szemben dualizmus híve,
jövendő fejlődésére tehetőségeket nyújt.
világnézetet külső szervezetbeli intézkedésekkel az ifjú
A nevelőnek, mint nevelési tényezőnek fogalma
nemzedékre mintegy reákényszeritem nem lehet szerző szerint - abban áll, hogy tőle indulnak ki a
mert a világnézet igazi sajátjává mindenkinek csak nevelő hatások, melyek a fejlődést irányítani vannak
akkor lesz, ha mindenki saját leikében újra felépíti s hivatva. A nevelés fogalmában fontos a tervszerűség
és célzatosság, mely mindkettő a nevelőből indul ki.
így egyúttal kinek-kinek a subjektiv alkotasa is.
A negyedik részben a nevelés főbb tényezőit Megállapítja milyennek kell tenni a szülőknek, mint
ismerteti. Ezek szerinte a növendék, a környezet, a nevelőknek. Herbert Spencerrel együtt azt vallja, hogy
a szülőknek pedagógiai kiképzésben kellene részesül
kultúra’tartalma s végül a nevelő.
niük, mert — sajnos — ma még a szülök a legked
E tényezők közül leerészletesebben foglalkozik
vesebbet értenek a gyermekeik neveléséhez.
a növendékkel, ami természetes is, mert hiszen a
A hivatásos nevelőre vonatkozólag megállapítja,
gyermeki lélek egyénenkint a legkülönfélébb változa hogy aki nevelő akar tenni, annak veleszületett tulaj
tokban mutatkozik s azonkívül az életkorok szerint is donságokkal keli bírnia. Ez a nevelői rátermettség. De
más-más karakterben jelentkezik.
a rátermettséget tehet tökéletesíteni s a rátermettség
A környezet tényezőit részletezve fejtegeti a hiányát bizonyos mértékig pótolni tehet a pedagógiai
szülőföldnek, a családi körnek, a falunak, városnak, a képzettséggel. A hivatásos nevelőnek három irányban
társaknak és a nemzeti szellemnek a hatását. Mmden- kell magát képeznie, nevezetesen általános műveltség
gvik más-más karaktert, más-más embertípust képe _ gel, szakképzettséggel, s végül pedogógiai képzettség
s a gyermeki jellemre is sajátosan képző, alakító ha
gel. Szerző a nevelői képességet abban találja, hogy
a nevelő (akár szülő, akár hivatásos nevelő, tanító,
tással van
A kultúra tartalma, mint nevelési tényező szerző tanár) a fejlődő telekre művelő hatást tud gyakorolni,
szerint nem egyébb mint az emberiségnek ama szel azaz olyan hatást, mely a létekben szunnyadó erőt
lemi alkotásai, melyek a fejlődés folyamán jöttek létre ébreszt azzal a céllal, hogy a maga továbbtökéletesiés pedte subjektive, mint az emberi lelek alkotásai, téséért küzdjön. Ehhez pedig szükséges nevelő .és
de különválva az alkotó lélektöl objektív szellemi növendék között bizonyos szellemi közösség a növen
javakká válnak, összekapcsolják a telkeket, segítik az dék iránti jóindulat, türelem, önuralom. A nevelő
emberi szellemet a kifejlődésben s formálják azt; ami önmaga tökéletesítésén is fáradozzon, ne tekintse magát
kor az emberi létek azokat felveszi és/ feldolgozza késznek, befejezetnek soha. Született nevelő pedig az,
' a maga szamara átalakítja. Ehhez nem kell a művelt aki fogékony a lélek szubtilis rezzenései iránt s kiből
ség egész tartalma, de igenis a lényegesebb részekre mint delejes áram árad ki az ösztönző, serkeatő
szükség van minden területről, hogy a gyermek! lélek hatás.
A nevelőnek fejleszteni kell magában a jellem
mindenféle variációja megtalálja a maga lelkenek
beli
tulajdonságokat.
A gyermek a nevelőjében karak
szükségleteit, azaz megtalálja önmagát. Legnehezebb
tert akar látni, csak igazi karakter hat nevelőkig.
feladata a nevelőnek megállapítani azt, hogy a kultúra
A tanító örökké fejlődő tegyen. Lezárt természe
különféle ágaiban, mely esetben, mely lépésnél, minő
tek, kiknek nincs mit mondjon a világ, akik minden{ejlödési fokon, minő adott körülmények között, mely
nel készek, nem akarnak többé tapasztalni, — 1 nem
valók tanítóknak, nevelőnek.
Végül az ötödik részben a nevelés tervével fog
lalkozik a könyv s külön-külön részletesen fejtegeti a
különböző pedagógiai irányokat (Herbert-féle natura
lizmus, individualizmus, socialis irányok, állampolgári
nevelés stb.)
Egyesületi élet.
mely julius hó 6, 7, 8-ára van tervezve jelentkezése
ket már most elfogadunk mindaddig míg a létszám
be nem telik. A jelentkezéssel egyidejűleg 10000 ,K.
előzetes dij is beküldendő utalványonként 400 K. kéz
besítési díj hozzászámitásával. Válaszbélyeges megke
resésekre szives felvilágosítást ad Veres Mihály szol
noki kartársunk (Madách-u.)
Kariársi szeretettel
Szolnok, 1924 április 25.
Novothny Jenő
alelnök.
Jász- Nagykun Szolnok megye ált. tanító- egyesület
• Elnökségétől.
924
Felhívás a tagokhoz.
Az egyesületnek időhöz kötött fizetési kötelezettségei
vannak, azért kéretnek a kartársak, hogy tagdijhátralékaikat május hő 15-ig befizetni szíveskedjenek.
Hogy kinek-kinek mennyi hátraléka van azt a
következőkből könnyen kiszámíthatja : Tagdíj volt 1922
julius l-tői 1923 július 1-ig 150 K., 1923 julius 1-töl
1924 julius 1-ig 20000 K., 1924 julius 1-töl 1925 jul.
1-ig 20000 K. Temetkezési járulék 7-65 éves korig
személyenként 2000 K., 7 éven alul.aktól 1000 K. A
ref. felekezeti tanítók csak 12000 K tagdíjat fizetnek
egyesületünk pénztárába.
Az 1924-25 tanévi tagdíj csak júliustól esedékes
ugyan, de tekintve pénzűnk folytonos romlását, kérjük
annak amennyiben lehetséges, már mostani befizetését.
Az összeg postai utalványon Jánossy Pál pénzláros
címére (kir. tanfelügyelőség) küldendő. Az összeghez
utalványonként 400 K. kézbesitésidij is hozzászámítandó.
Akik tagdíjaikat befizették, a befizetést követő hó
elsejétől névre kapják a »Tanítók . Szövetsége* című
országos szaklapot, továbbá a havanként megjelenő
.Népművelést*, mely utóbbit egyelőre csak iskolánként
példányban küldünk. A ref. felekezeti kartársak a .Tanítók Szövetsége* szaklapot saját kebelben
elnökségük utján rendeljék meg olyképen, hogy a Szö
vetség részére tagdíjaikat már lerótták, pontos név és
lakjegyzéket beküldik Bpestre.
A tagdíjak május 15 eig be hein érkezése esetén
az egyesület anyagi zavaroknak nézne elébe, miért is
a még akkor is hátralékban maradóktól ügyészünk
utján tennénk kénytelenek a közgyűléstől megszavazott
összegeket behajtatni. Bizton reméljük azonban, hogy a
kartársak belátása nem fogja az elnökséget' ezen ké
nyelmetlen helyzetbe hozni.
A közgyüiésen kiherdetett balatoni kirándulásra,
Keszthelyi István
elnök.
Választmányi gyűlés.
Az Állami Tanítók Orsz. Egyesületének nagy
választmánya f. hó 16-án Budapesten a Ferencz József
Tanítók Házában igen látogatott gyűlést tartott. Gállá
Endre elnök d. e. 9 órákor a gyűlést megnyitva, rá
mutatott azon törekvésekre, melyek az állami tanítóság
érdekeit magas szempontból vezérlik. A tőle megszo
kott kellemes előadásában kifejtette azt, hogy az idő
végre meghozta azokat a kívánságokat melyek a ma
gyar tanilot hazafias munkásságánál fogva — jelenleg
különbség nélkül — egybeforrasztják. A nagy tetszés
sel fogadott elnöki megnyitó után Bozsik Béla főtitkár
beszámolt az elnökség tevékeny működéséről és elért
eredményről. Jelentésében erősen hangsúlyozta, hogy a
tanítóság erdekeit illetőleg, mindazon kormányfórun)ok
kerestettek meg az elnökség részéről, mely fórumok
hivatottak elsősorban is a tanító értékes munkáját érdemszerüen elbírálni s azt érdemszerüség szerint ho
norálni is. löbbek között a tanítóképzés reformügye,
nemkülönben a járási tanfelügyelet kérdése adott* a
központnak nagy munkát, mely az elnökséget remény
teljes eredményhez vezette. A főtitkár részletes beszá
molóját a választmány, teljes’ megelégedéssel vette tu
domásul. Majd Ottó károly előadása került napirendle
melyben az előadó a járási tanfelügyelet kérdését több
szempontból világította meg. A járási tanfelügyelet
megszervezését az illetékes fórumok immár kilátásba
helyezték. Az előadó ismerteti a járási tanfelügyelet
hatáskörét is, mely 10 pontban foglaltatott. E tárgy
hoz érdemlegesen Székely Árpád szólott, ki egyúttal
bejelentette a választmánynak, hogy a M, T. örsz.
Szövetségének vezérlőtanácsa hasonlóképpen tett lépe
seket a járási tanfelügyeletet illetőig.
Közben Rákos István, a tanítók nagyvezére vá
ratlanul a gyülésterembe lépett, kit a választmány
lelkesedő éljenzéssel fogadott. Gállá Endre elnök higadt
tárgyilagossággal ismertette a tanítói egyesületek
együttműködésének á szükségességét « midőn a vá
lasztmány nevében üdvözölte Rákos István a M. Tao
í
6
.
-
Népművelés
Orsz. Szövetség agilis elnökét, ugyanakkor bejelentette
azt is, hogy az Áll. Tan. Orsz. Egy. a Szövetséggel
együttműködni hajlandó. Rákos István üdvözlő szavakra
válaszolva, örömmel konstatálta azt, hogy a tanítóság
végre tudatában van annak, miszerint az együttműkö
désben van az erő, mely az öntudatosságon és önérze
teségen alapszik. Véleménye, hogy a széthúzásra törek
vők, az együttműködés munkásságából kizárassanak,
mert ezeknek az a törekvése, hogy az épületes munka
falait megbontsák. Ezután az egyesület kebelbeli ügyei
kerültek érdemleges megbeszélésre, mint p. o. az
alapszabályok revidiálása, a pénztárkezelés stb. Végül
az indítványok tárgyaltattak, melyek után elnök a
gyűlést berekeszti.
(m- e.)
♦
*
♦
A Magyar Tanítók
Országos Szövetsége
Április hó 15-én látogatott igazgatósági ülést tartott,
melyen Rákos István elnök és Simon Lajos titkár
leszámolt azokról a kérő, felvilágosító és szorgalmazó
munkáról, melyet a vezetőség egyes sérelmek meg
szüntetése és óhajok teljesülése érdekében tett. így
eljárt, hogy a kedvezményes utazás a nem államiak
családtagjaira is kiterjesztessék ; a kántori javadalom
a tanítóitól teljesen elkülönittessék; sürgette a nem állami
jellegüeknek a VII. fizetési osztályba való beosztását
minden tanítónak a VII. fizetési osztályba automikusan való s annak fokozataiba a szolgálati éveknek
megfelelő sorolását, a VI. f. o. megnyitását; a tanfe
lügyelet reformját; a tanítóképzésnek középiskolai
végzettségen alapuló megoldását stb. Sajnálkozással
említik meg, hogy eljárásuk kellő sikkerrel nem járt
sok tekintetben, de sok jó akaratot és megértést
találtak illetékes helyeken. Azért a Szövetség vezetőgége a további szorgalmazó munkát kötelességének
tekinti s jelzi, hogy több kiváló politikust is sikerült
megnyerni, akik a népoktatásügyi és tanítói érdekek
felkarolását, hathatós támogatását ígérték a törvény
hozás háza előtt alkalomadtán. Bemutatják a kinyoma
tott memorandumot, amely a tanítói sérelmeket,
törekvéseket feltünteti s a melyet a nemzetgyűlés
tagjaihoz juttat a vezetőség.
A gyűlés tárgya volt Simon Lajos titkárnak a
tisztelebeli elnökségről szóló díszoklevél átadása, a
Magyar Holland társaságban a közös kulturérdekek
támogatása, a Gárdonyi Társaságban a szépirodalom
mal foglalkozó tanítók s pártolóinak egyesítése, e tár
saság kiadmányainak a terjesztése.
Népművelés
Elhatározta az igazgatóság, hogy a Szövetség
kebelében pedagógiai és közigazgatási szakosztályt
szervez. Előbbinek a feladata lenne azoknak a nevelési
tanítási eljárásoknak a kialakítása, melyek a tanító
munkáját mélyebbé, sikeresebbé tehetik. A közigazga
tási szakosztály a tanító iskolánkivüli munkájával
foglalkoznék; arra keresné az utat, hogy a tanító
azokban nemcsak elhívott elkötelezett munkás, de a
nép kulturális, humánizmus és közigazdasági intézmé
nyeiben méltó vezető helyet foglaljon el. E bizottsá
gokban kialakult megállapodások alapján a Szövetség
illetékes helyeken igazán képviselni tudja a tanítói
közvéleményt, közóhajt. E bizottságokba bekapcsolód
nék minden vármegye tanítósága nemcsak a beválasz
tottak személyében, hanem a vármegyék gyűlésein
alkotott e tárgyú határozataikkal és a beküldendő
dolgozatokkal.
A tanfelügyelet ujjászervesében magáévá tette az
igazgatóság az előadó álláspontját, melynek lényege
az hogy a járási tanfelügyelet szervezésével az iskola
mentes legyen laikusok irányításától s csak szakszerű
ellenőrzés alá kerüljön. Járási tanfelügyelő pedig csak
a tanítói pályán gyakorlatilag hosszasabban munkáls válóban kiváló tanítók közül kerüljön ki.
A község társadalmi szinvovalának emelése,, a
tanítók egyesületi tevékenysége a szövetséggel egye
tértőén, a Tanítók Szövetségházának felépítése, egy
'második Tanítók Háza létesítése, a pénztárnok jelen
tése és indítványok képezték még az ülés tárgyát.
(V. M.)
4. §- A 7-65 éves tagok belépési dij fejében szemé
lyenként 2000 (kétezer) K-t fizetnek- A 7 éven
aluliak után ennek fele fizetendő Akik a f. év
leteltével lépnek be, a beirási dij háromszorosát
fizetik a régi tagok által már befizetett dijak
megtérítésén kívül.
Ha egy családban négynél több beiratott gyermek van,
a családfő a négyen felüliek után nem fizet sem
minemű dijat, bár azok minden joggal bírnak.
a vármegyei általános tanítóegyesület temetkezési se
gélyalapjának újonnan átdolgozott és a f évi április
10-iki közgyűlés által elfogadott kezelési szabályaiból.
11. § A segélyalap
alosztálya.
a vármegyei ált. tanítóegyesület
3. §. Tagjai a tanítóegyesület rendes és tanítói okle
véllel biró pártoló tagjai lehetnek, továbbá ezek
házastársa, az általok eltartott testvér, rokon,
szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, stb, 7-töl 65
éves korig, akiket névszerint, az életkor pontos
teltüntetésével kell bejelenteni.
2. §. A segélyalap valamely tag elhalálozása esetén
az elhunyt eltemetőjének egy szolnoki első osz
tályú temetés mindenkori költségeit fizeti ki.
Jelentkezni legalkalmasabb oly formán, hogy
minden testület felmutatást készít összes tagjairól és
ezek családtagjairól, a 4. §. szerint egy utalványra
beküldik as egyesület pénztárosához a belépési dijakat,
valamint a belépési, sajátkezüleg aláirt kimatatást
Ha valaki több felvilágosítást óhajt kapni ez
ügyben, az válaszbélyeges megcímzett borítékot (vagy
lapot) mellékeljen leveléhez. Megkeresések Ferenczy
Kálmán egyesületi alelnökhöz cimzendök. Lakása:
Szolnok, Abonyi-uti iskola.
Azon 55-56 éves családtagok, akik a tanítóegyesület
Kérjük azon kartársakat, akiknek lapunk ezen
nek nem tagjai a felvételi dij tizszeressét fizetik. száma legelőbb jut kezéhez, hogy jelen cikkünket
5. §. Minden 7-65 éves tag fizeti a halálesetek alkal minél szélesebb körben haladéktalanul ismertetni szí
mával a temetkezési segély és ennek 25 százalé veskedjenek
N.-ö.
kának együttes összegéből a fizető tagok közt
elosztott egy-egy tagra eső részletét. Pl. meghal
egy tagunk, ennek eltemetője megkapja egy szol
noki 1. osztályú temetés teljes összegét. Ezen
összeg és még ennek 25 százaléka kivettetik a
Jász- Nagykun- Szílook megyei ált Tanitóegyesülettő|
tagokra. Ha X tagnak felesége és három gyer
meke van a segélyalapba beíratva, úgy ö össze
sen öt részt fog fizétni temetkezési segély címén
11
minden egyes egyleti haláleset alkalmával (Ebből
924
világos, hogy minél több a tag, annál kisebb
a fizetendő részlet.)
Felhívás
§. Aki fizetési kötelezettségének egyszeri felszólí
tásra nem tesz eleget az esedékesség után 30
napon belül, tagsága megszűnik. Újból csak a
közgyűlés által vehefö föl a tagok so ába.
a szolnoki összes elemi iskolák és óvodák vezetőihez,
tanítóihoz.
I.
Kérjük a kartársakat, hogy a f. hó 10-én ’a
közgyűlés által megszavazott és még eddig be nem
fizetett tagsági dijakat' mielőbb befizetni szíveskedjenek.
Hogy kinek-kinek mennyi hátraléka van, azt az
8. §. A segélyalaphoz való igényüket megtartják az alábbiakból számíthatja ki:
önállóvá vált családtagok is, ha befizetéseiket
Tagsági dij 1922-1923 julius 1-ig
150 K.
pontosan eszközük.
> •
» 1923-1924 julius 1-ig 20000 K.
»
> 1924-1925 julius 1-ig 20000 K.
9. §. A temetkezési segély a halálesetről szóló bi
AZ 1924-25 évi tagsági díj csak julius 1-én esedékes
zonyítvány és nyugta ellenében folyósítható.
ugyan, de tekintve pénzünk folytonos romlását, kérjük
Kéretnek a kartársak, akik még nem jelentették amennyiben lehetséges, annak már mostani befizetését*
be belépésüket a temetkezézi segélyalapba, ezen mu
lágyon kérjük az igazgató urakat, hogy a be
lasztásukat mielőbb pótolják. Senki sincs biztosítva
folyó összegeket összeszedni és Jánossy pénztárosnak í
haláleset ellen. Mai szegénységünkben egy haláleset
átadni szíveskedjenek.
költségei teljes anyagi romlásunkat okozhatják. A te
11.
metkezési segélyalap csekély befizetési összeg ellené
ben egy felnőtt temetésére közel hárommillió koronát
Akik a temetkezési segélyalapba belépésüket
folyósít segély címén. Eddig jelentkezett tagjaink száma
még nem jelentették be, kéretnek saját érdekükben,
körülbelül 500. Ebből könnyen kiszámítható, hogy mily
hogy ezen mulasztásukat mielőbb pótolják. Felhívjuk .
elenyészően csekély összeg jut ebből egyre-egyre.
Szives figyelmét a kartársaknak a legközelebbi na7. §. Aki a vármegyéből elköltösik, minden jogot
megtartja, ha fizetési kötelezettségeinek eleget
tett és tesz.
Kiyonat
7
Népművelés
8
rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.
Novothny Jenő
Keszthelyi István
alelnök.
elnök
Hivatalos Rész.
Jász- Xagjkun- Szolnok vármegye kir. tanfelögyelöjétőL
2246—1924. szám.
96 — 1924 szám.
Valamennyi községi népművelési Bizottságnak.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz
terium megbízásából Czakó Elemér államtitkár
Ur Öméltósága által szerkesztett s a Magyar
Tudományos Társulatok Sajtóvállalala Rt. kia
dásában megjelent
közművelődés
A „Magyar Család^ és „Képes Kis Lap“ ajánlása.
A magyar tanítóságnak legnagyobb szer
vezetei; a 16000 tagot számláló Magyar Taní
tóegyesületnek Országos Szövetsége kebelében
iró és költő tanítókból, tanárokból és más
hazai jelesekből alakult Gárdonyi Géza Iro
dalmi Társaság kiadásában ez év elejétől két
lap jelenik meg: egy szépirodalmi folyóirat:
Magyar Család címen és egy gyermeklap: Képes
kis lap, címen. Mindkét lap hazafias magyar
nemzeti érzés fejlesztését és a magyar iroda
lom ápolását célozza. A m kir. vallás és
közoktatásügyi minisztérium méltányolva a
Gárdonyi társaság nemes törekvéseit az 1924.
évi 24000 VIII. a. sz a. kelt rendeletében mind
két lapot népoktatóink pártolásába ajánlja és
megengedte, hogy a rendelkezésem alatti kis
dedóvodák és elemi iskolák ifjúsági könyvtárai
részére a Képes Kis Lapot, továbbá az ugyan
ilyen jellegű polgári és elemi iskolák a Ma
gyar Családot az erre a célra rendelkezésükre
álló fedezetből megrendelhessék.
Felkérem azért a vármegye területén mű
ködő kisdedóvónöket, a tanítóságot és polgári
iskoláink tanárit, hogy az említett két lapot
hazafias lelkesedéssel felkarolni, s elterjedésü
ket elősegíteni szíveskedjenek.
Szolnok. 1924. évi március 31 én.
.
Népművelés
Iskolánkivüli oktatás.
, pókban megjelenő .Népművelésre.*
Szolnok, 1924 ápr. hó 25-én.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.
cimü, a magyar műveltség szervezését és ter
jesztését szolgáló folyóirat 1-2 számát tek.
czimnek megküldöttük szives megtekintésül.
Tisztelettel kérjük, hogy ezen a maga
nemében páratlanul álló folyóiratot a legszé
lesebb körben ismertetni terjeszteni szíves
kedjék.
Egyben pedig tisztelettel kérjük, hogy
saját részére is megrendelni, illetve előfizetni
szíveskedjék, mert amint ezen számból is
látható, a népművelésig munkásságnál ered
ményesen használható és hiányt pótló e folyó
irat.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924 április hó 20 án.
Bihary István,
ügyv. elnök.
Szathmáry Lajos
nepmüv. titkár.
HÍREK.
Előléptetések a kir. tanMügyelóségoél. A vall.és közokt. miniszter ur Dr. Halmos Andor kir.
s. tanfelügyelőt a VII. fizetési osztályba kir.
tanfelügyelővé nevezte ki.
Pethes Gyula kir. s tanfelügyelő pedig a
Vili, fizetési osztályba lépett elő. Mind a két
a
----------------------------------------------- —---- _ I
tisztviselő úgy kiváló képességénél fogva, mint
teljes számban legyenek az országos tanítói
■odaadó és fáradhatatlan szorgalmuk gyümöl szervezetben.
cseként az előléptetést méltán megérgemelte.
Gyász. Negyvenhét évig tisztességben élni
■Gratulálunk.
és közbecsüléstől övezve búcsút venni a földi
Dr. Magyary Gyula, a főszerkesztőnk fia f.
pályától, magában véve — emberi szempótövi ápr. hó 21-én, husvét másodnapján a
ból — olyan szép pályafutás, hogy aki azt
szolnoki róm. kath. nagytemplomban első
végig járta, méltán megérdemli legalább á
szent mise áldozatát mutatta be az egek
legszerényebb erkölcsi jutalmat, mit ember
Urának. Ez alkalommal a város nagyszámú
elérhet: a jó emlékezetet. De negyvenhét évig
közönsége zsúfolásig megtöltötte a templomot,
közszolgálatot teljesíteni, annyi ideig megszakítás
hogy az újonnan felszentelt áldozó pap áldá
nélkül tanítói pályán működni, közel egy fél
sában részesülhessen. Dr. Magyary Gyula
század generációját nevelni, oktatni, olyan tel
Szolnokon született, középiskoláit mindig emijesítmény, hogy ha a tanügyi gárdának csak,
nens eredménnyel szülővárosában, felső tanul
mint egyszerű katonája végezte is azt a^
mányait pedig az insbrucki, a római és a bécsi
illető, akl|jr sem puszta érdem az már, hanem
Pázmáneum egyetemen kitüntetéssel végezte
dicsőség! Ámde a megboldogult Kecskeméthy
-A nagy tudásu fiatal pap most is folytatja
László több volt mindezeknél, — jóval több!
®oaga3 tanulmányait. A jogi tudománynak
Mert ö nemcsak közkatona volt, hanem vezér.
minden szabad idejét szenteli, melyből már
Hosszú időn át lelkes, rajongó vezére volt a
€lsö szigorlatot is tett.
szent ügynek, melynek szolgálatába szegődött
A Kansz helyi csoportok. A szolnoki iskolák
Küzdött, mint első sorbeli harcos ref. egyház
tantestületei f. évi április hó 6 án megalaki*
szolgálatában, küzdött és irányított kartársainak
tották á helyi Kansz. tanítói csoportot. A helyi
élén a tanítói kar jobb jövőjéért, nagyobb meg
csoportnak célja minden erejével támogatni az becsüléséért. Küzdött a nevelés és oktatás
Orsz. Kansz. tanítói szervezetet, mely a taní
szent ügyéért, lankadatlan kitartással, igaz
tóság érdekeit híven képviseli. Fölösleges itt
magyar nemzeti lelkesedéssel. Temetésén sze
külön részletezni azt az eddig kivívott ered
mélyesen részt vett Bákos István, a M. T. O.
ményt, mely egyedül az Orsz. Kansz. tanítói Sz. elnöke is, aki a magyar tanítóság nevé
szervezetének tulajdonítható. Kérjük tehát a ben búcsúztatta el az elhunyt kiváló férfiút.
vármegye területén levő iskolák tantestületeit, A megboldogult 1924. évi március 30-áa
hogy a Kansz helyi csoportját sürgősen meg
Mezőtúron elhunyt. Mi is, Jász-Nagykun-Szol
alakítani szíveskedjenek. 30 tagnál kisebb
nok megyei állami tanítók, a legmélyebb
testület is megalakíthatja a helyi csoportot
részvétet és fájdalmat érezzük jeles kartársunk
ugyan, azonban köteles csatlakozni a legköze elmúlta felett.
lebb álló helyi csoporthoz, de ugyanakkor
Igazgatói megbízatás. A V. K. M. Ur a várm.
érdekeinek képviseletében kiküldöttekről hatás
kir. tanfelügyelő előterjesztésére Vitos Antalt
körében gondoskodni tartozik. A Kansz helyi
a szolnoki, Makkár Lászlót a szelevényi és
csoportok megszervezése azért is ajánlatos,
Bacskó Gyulát a szolnoki szandai áll. el. isko
hogy a tanítóság, mint a többi tisztviselők is
lák igazgatói teendőinek vezetésével megbízta*
IQ
4
Kinevezés. A V. K. M. Ur áll. tanítókká
illetve tanítónőkké kinevezte: Mohács Katalin
a cibakházai, Mayer Ferencz a jászberényi
költ, Szabó Ilona a kisujszállási-kült., Kovács
Róza a kunszentmártoni, Somogyi Erzsébet
a mezőtúri, Csillik Mihály a rákócifalvai,
Makkárné Fodor Júlia a szelevényi, Nagy Etel
a tiszaföldvári, Koltai Anna a szolnoki- ugarta
nyai és Szijj Ferenc a törökszentmiklósi áll.
iskolához
Tanítóválasztás. Karatsay Dezső oki. tanitó
a tiszaböi r. hath., Házy László oki. tanitó a
kenderesi rk, Kiss Albert oki. tanitó a kun
hegyes! ref., Fegyverneky Piroska a kunszent
mártoni társ, polg, Kunder József a jászalsószentgyörgyi rk. iskolához beválasztottak rendes
tanítókká, illetve tanítónőkké.
VégelbánáBánás alá vonattak. Turnay Mária
jászberényi külterületi, Makkay Teréz mezőtúri
kült. és Theodorovics Vladimír rákócifalvai áll.
tanitó, illetve tanítónő.
jászberényi rk.
Végkielégítést kapott Rácz István kunszent
mártoni társ. polg. isk. tanár.
- Köszönetnyilvánítás. A V. K. M. Ur köszöne
tét nyilvánította a Csatai Hercog-féle uradalom
nak azért, hogy a dévaványai rk. el. népisk.
épületére 7000Ö koronát adományozott.
>Bazalias színpad* címen négy felvonásos,
ifjúsági előadásokra igen alkalmas színdarab
jelent meg a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásá
ban. A színdarabot Lamperth Géza, Pásztor
József és Kozma Imre írták. Történelmi szín
/4L'
szám.
LNOK VARMEGYEI
játék, mely izzó magyar lélekkel megírt mü
hathatós ébresztője a nemzeti léleknek. A
színdarabnak egyik része .Munkács felé«, a
másik .Lesz még tavasz*, mely poétikus és
megragadóan drámai jelenetekben gazdag ha
zafias tárgyú színdarab, megszállt területen
játszik s minden hangja viszhangot ver a
magyar szívben. A harmadik rész: »A kis
kurucok* és »Az uj tanítónő.* Mindkettő al
kalmas keretül szolgál hazafias dalok és ver
sek előadására. A mü megrendelhető Budapest
IV., Cerlóczy-u. 11. 1. em. Melegen ajánljuk
kartársaink figyelmébe!
Beosztás Baka Mária oki. tanítónő a török
szentmiklósi- surjánpusztai
áll.
iskolához
beosztatott szolgálattételre és Friedrich István
tanítóképző int. tanár pedig a jászberényi áll.
tanítóképző intézetbe.
Nyugdíjazás. Herboly Géza
tanitó nyugdijaztatott.
május hó.
Népművelés
»A faló hajnala* címen három felvonásos
falusi történetet irt Bene Lajos kir. segédtanfelügyelő, a .Magyar Népművelés* fele
lős szerkesztője. A mü a .Falu* Orsz.
Földmiv. Szövetség kiadásában most jelent
meg, ahonnan (Budapest, Vili. Vas-u 19)
megrendelhető.
Ezen színdarab
a falvak
épéitését célozza:
egészségügyet,
nevelést
művelődést, társadalmi
munkásságot gaz
dasági haladást propagál, szót emel az
egyke ellen. A propagálás azonban olyan
finom, hogy a darabnak propaganda ize
egyáltalán nincs. A cselekménye igen élénk
és érdekes, figyelmet lekötő, melyen egész
séges, jó izü humor vonul végig. A hallga
tóságot szórakoztatja
s majdnem
észre
vétlenül
nyújt
tájókoztatást, ismereteket,
egészséges világnézetet. A darab nyelvezete
zamatos, az alakok az életből vettek, ter
mészetesek. A falusi színpadokon minden
nehézség nélkül előadható. Olvasóink figyel
mébe ajánljuk.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy hazában.
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Nyomatott Csapp János gyor sajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca 9
Ámen.
sz)
A kir. tanfelügyelőség,.a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egész évre
10000 kor.
Egyes szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE
Emléket Pósa Lajosnak!
Nálunk, magyaroknál az a szokás, hogy
kultúránkat fejlesztő nagyjainkat, amig élnek,
(sok esetben nyomorognak) amíg dolgoznak,
vagy észre se vesszük, vagy lekicsinyeljük, le
kritizáljuk. Mikor azután sok csalódás és
keserűség után itt hagynak benünket s vissza
tér nagy szellemük ahhoz, aki őket nekünk
adta ajándékba, akkor, dehogy akkor! Születé
sük után kerek száz esztendő múlva megem
lékezünk róluk, kigyulnak a közismert magyar
szalmalángok s aztán . . . következik a fele
dés örök sötétsége.
Előfizetési és hirdetési -dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
nevettet, gyönyörködtet. Ne a századik eszten
dőben megjelenő hivatalos parancsszó, hanem
hálaérzettel telt magyar szivünk sugallatát
követve teljesítsük kötelességünket nagy Pósa
Lajosunk iránt, azon magyar költő iránt, aki
nek nótái, (Dankó Pista, Lányi Ernő megze
nésítésével,) Istent, hazát, szülőket, hő szere
tette buzdító költeményei örökkön-örökké élnek
közöttünk és éltetnek bennünket
Állítsunk emléket Pósa Lajosnak belsőleg is,
külsőleg is. Óvjuk, őrizzük emlékét belsőleg az
által, hogy születése, vagy halála évfordulóján,
vagy mindkét alkalommal szeretettel emlékez
zünk meg róla, külsőleg pedig akként rójjuk le
iránta kötelező hálánkat, hogy székesfővárosunk
temetőjében nyugvó hamvai ne elhanyagolt,
jeltelen sírban várják a >hálás. utókor* kegye
letének lerovását.
Magyar tanítók! Hazafias irányú és célú
munkánk leghivatottabb és lelkesebb apostolá
nak emlékét őrizzük, ápoljuk s tartsuk ébren
magunk is, őriztessük, ápoltassuk s tartassuk
azt ébren tanítványainkkal is.
Elém tolulnak pedig ezen szomorú gon
dolatok azon alkalomból^ amikor olvasom,
hogy a magyarok egyik kiválóságának, Pósa
Lajosnák a sírhelye máig sincs az öt megiletö emlékkővel jelölve s maholnap teljesen
jeltelen és ismeretlen sírban pihen a magyar
gyermekköltészet megteremtője és királya.
Magyar tanítók! Magyar gyerekek! Ne
várjuk meg a szokásos századik esztendőt.
Magyary Gyula.
Most azonnal (hisz már is elkéstünk) állítsunk
emléket annak a nagy költő tanítómesterünk Tanyai népoktatás kapcsolatban
nek, Pósa Lajosnak, aki hazánk iránti szere- az analfabétizmus leküzdésével.
Ií»ta : Dobos András áll. tanitó.
“
J
tetünket, lelkesedésünket, izzó, forró hazafias
(Folytatás)
költeményeivel fokozta és fokozza s aki titeket
Határozati javaslatomat a következő pár mon
kedves magyar ifjúság, édes, csengő-bongó
dattal vagyok bátor bevezetni:
verseivel ma is vidámit, nemesit, lelkesít,
ügy képzelem a tanitó lelke olyan, mint egy
3
Népművelés
2
Népművelés
a tanitó minden hónap elsején rendesen fölveheti.
kincses láda, melynek ajtaja azonnal kinyílik, midőn a
Ez a természetbeni járandóságot nem érinti.
tanitó a tanítás terére lép,
Mivel a pihenésre, szórakozásra, önképzésre is
Mit látunk benne ?
szüksége van az uradalmi tanítónak is, szabad idejét
Drága gyöngyöt, éket, melyet a tanitó a tudás
minden ellenszolgáltatás nélkül ne vehesse igénybe az
tengeréből halászott ki, sok, szorgalmas és fáradságos
munkával azért, hogy azokat egyenként helyezhesse iskols fenntartója.
5,
tanyák koncentrálása.
azok keblébe, kik életén keresztül elébe kerülnek.
6,
A tanyai iskolák építése
Mi lesz ezzel a kincses ládával, ha tartalmát kö
7, A tanyai tanítók anyagi helyzetének javítása.
telességtudó bőkezűségével 30-40 éven keresztül osztja,
8., A beiskolázási törvény szigorú végrehajtása.
osztogatja ?
E határozati javaslat beterjesztése kapcsán, ké
Kiüresedik a láda s ha belenézünk, csak poráról
rem a mélyen tisztelt gyűlést annak elfogadására.
smerjük meg, hogy itt hosszú időn keresztül kincs
qevert.
r
Tegyék illetékes helyen tanyai lakásunkat, iskoánkat kellemessé az által, hogy minden iskola mellett
egalább 2 hold föld legyen a tanitó lakásának tarto
zéka gyanánt kiszakítva s tegyék kötelességévé a
Irta: Netz Ferenc gazd. isk. igazgató-tanitó.
tanítónak ezen területből egy hold befásitását ; igy az
az eredménye lesz, hogy a tanitó kellemesen fogja ott
Folytatás.
érezni magát, önképző ereje fokozódik, lelkének kincs
Mindenekelőtt szigorú szemmel tegyük tehát
ládáját nem engedi kiüresedni, nem .vágyik máshová bírálat tárgyává önmagunkat.
s a kellemes lakás és anyagi viszony ügybuzgóságra
Ne feledjük, hogy annak, aki embertársainak
ösztönzi.
irányitója akar lenni, bírnia kell embertársai becsülé
Ha egy parányi tanügy szeretet volna a tanyai sét sőt ha lehet, az emberi szeretetreméltóság vonásait.
iskoláink körül elterülő ezer holdak tulajdonosaiban,
Ebből önként következik, hogy modorban min
nem engednék meg, hogy tanyai iskoláink egy része dig fegyelmezetteK legyünk lefelé is, fölfelé is. Okosan
a betekints csárdához hasonlítson;
és józanul meg kell látnunk, hogy a. társadalmi osz
Legyen az iskola és környéke olyan, hogy a kö tályok tagozódása oly tény, amelyet figyelmen kívül
zeledőt tiszteletre, bámulatra intse s ha belép, az az nem hagyhatunk, Ezt a tagozódást mi meg nem
érzés fogja el mintha a templomban volna.
szüntethetjük becsvágyunk tehát csak arra terjedhet
Iskola és templom között csak az a különbség, ki, hogy a társadalmi osztályokat együ.t működésre
hogy a templomban imádkozva tisztelnek és szeret tudjuk bírni és köztük a súrlódási felületet minél
nek Istent éé hazát, az iskolában tanítva és tanulva is kisebbre és simábbra csiszoljuk. Mindenütt ott kell
tisztelünk és szeretünk Istent és hazát.
lennünk, ahol a békesség, szeretet, jóság, szelíd vigas
ság honol, vagy ahol a társadalmi együttélésuek ezek
.
Határozati javaslat :
1 ., Minden tanyai iskola mellett, legalább 2 hold az°éltetői {elkölthetők, akcióba állíthatók. Ahol gyűlöl
föld legyen a tanítói lakás tártozéka gyanánt kisza ködésre alkalmas anyagot találunk, azt okkal-móddal
eloszlatni igyekezzünk. Ha az iskolából kilépünk,
kítva, melyből egy hold befásitandó
2 .. Mivel a külterület, a tanyai élet, annyi kelle szűnjünk meg tanítók lenni abban az értelemben,
hogy ne igyekezzünk mindig és mindenáron tanítani
mestől fosztja meg a tanítót és oly nagy fáradsággal
jár, minden tanyán eltöltött 4 éve, legalább 5-nek mert az végül is farasztani fogja környezetünket és
megunnak bennünket. Az emberekkel való érintkezés
számítson.
3 ., Annak a kormányrendeletnek, amely fennáll, ben tudjunk külömbséget tenni alattunk és felettünk
érvény is szereztessék, hogy az a tanyai tanitó, akinek állók közt.
Lefelé ne legyünk sem bántóan fölényesek, sem
gyermekei a középiskolára érettek, saját kérelmére a
tanyáról helyeztessék középiskolával bitó helyre, szer leereszkedök oly értelemben, hogy ez a leereszkedés
sértő legyen. Felfelé a köteles tiszteletet domborítsuk ki
zett jogainak megtartása mellett. Vagy pedig óhajtjuk
gyermekeik részére internálások felállítását, középis addig a határig, ameddig a szolgaiság látszatát elke
rülhetjük. Ezzel a jórészben modorbeli eszközökkel
kolás városokban.
4 ., Az uradalmi iskolák tanítóinak fizetését az egyfelől példát adunk azoknak, akiknek arra szüksé
iskola fenntartó az állampénztárba fizesse be, ahonnan gük lehet, másfelől egészséges összekötő kapcsolatot
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
képezhetünk azon társadalmi rétegek közt, amelyek
távolabb esnek egymástól, mint mitölünk.
Ne feledjük, hogy minden társadalmi élet alapi*'
feltétele, hogy az emberek jól érezzék magukat
egymás társaságában. Ez pedig jó modor nélkül el
sem képzelhető.
Megvagyok győződve róla, hogy aki e szempon
tok ismeretével és átérzésével s bizonyos egészséges
taktikai érzékkel keresi helyét a társadalomban, az
azt mégis fogja találni és mindenesetre csökkenni
fog a tanitó ajkakon nem szokatlan panaszok száma
társadalmi mellöztetésröl, elszigeteltségről stb.
Igaz, lehetnek sokan akikre nézve talán zárko
zott egyéniségük miatt vagy más okból, ez ez elszigetelt
ség nem teher sőt mivel sokszor fárasztó kötelezett
ségektől mentesít talán még kényelmesnek is találják
előkelő elszigeteltségüket, azonban ne felejtsék, hogy
ennek követkéz ményeképpen a társadalom ily'tagjait
előbb- utóbb fölöslegesnek fogja találni, egyszerűen
tudomást sem vesz róla.
(Folyt, köv.)
Pedagógia.
A nevelés tudománya.
(Könyvismertetés)
Irta : Dr. Kovács János.
Folytatás.
A különböző pedagógiai irányokról együttvéve
megállapítja, hogy azok nagyrészt egyoldalúak és épen
az által válnak egyoldalúnkká, hogy egy-egy elvet.
olyan területre terjesztenek ki, melyre az már nem
érvényes. Az általánosítás hibájába esnek, mert a fel
ismert olyan fontosnak tartják, hogy, azt kívánják
uralkodóvá tenni minden téren.
A mi a nevelés tervét illeti, szerző ennek fejte
getésénél nem csupán az egyéni nevelést tartja szem
előtt, hanem az egész emberiséget. Mint mondja, végső
ideál csak az lehet, hogy tervet készítsünk az egész
emberiség számára.
A nevelés terve fejtegetésének lényege szerint
kulturprogramm: ’És pedig egyetemes kulturprogr
az emberiség számára, nemzeti kulturprogramm a
nemzetek számára. A nemzeti kulturprogramm kere
tében azonban módot és lehetőséget kell nyújtani az
egyéni fejlődés számára.
A terv kialakulására a célok rendszere az irány
adó. Szerző szerint a.célok rendszerében a műveltség
a főfogalom, melybe a többi különféle célok (erény,
egyéni tökéletesség, jellemszilárdság, altróizmus stb.)
belekapcsolódnak.
A legfontosabb célja és legszebb eredménye a
nevelésnek az, ha el tudta érni a növendék önkéntes
közreműködését a nevelő célok elérése körül, vagyis
ha el tudtuk érni azt, hogy a növendék önmaga tu
datosan akarja ugyanazt a célt elérni, melyet kitűz
tünk. Tehát önmaga alakítja jellemét, önmaga fejleszti
képességeit. A nevelés tehát önneveléssel végződik.
Szerző mindenhol megismerteti; elénk tárja az
illető tudomány részlet mai állását, mérlegeli az
elterjedtebb nézetek jó és rossz oldalait s végül a
saját álláspontját közli velünk. Pedagógiai elméletek,
világnézetek, neveléstani irányok vannak fejtegetve és
bírálva e műben. Mindez különösen fontos a gyakor
lati emberek számára, a kik sokszor minden kritika
nélkül szokták magukévá tenni a tetszetős, de egyol
dalú nézeteket, elméleteket.
,
A fentebbiekből egy gyönyörű prespektiva látható
a neveléstudomány széles mezejéről. Ragyogó reflektor
világit a könyv tartalmából s félre nem isróerhető
módon mutatja, hol keressük az emberiség javításá
nak” útjait. A jövő záloga az ifjúság, de a zálog meg
váltóig a nevelők és tanítók, a kiknek kezében ekként
a legszentebb emberi hivatás, a legszebb emberi
munka : az emberi szellem és erkölcs ápolása és fej
lesztése, az' -emberiség tökéletesítése van letéve.
Én bízom abban, hogy majd egykoron, az em
beriség az eddiginél jóval magasabbra fogja a tanítói
munka értékét becsülni s ekkor majd sikeresebben
fogják megoldani, a tanítóképzés kérdését úgy, hogy
az eddiginél mélyebb, a nevelésre, találóbb és tudomá
nyosabb tartalmú oktatásban fognak a tanítójelöltek
részesülni.
Ma még — sajnos — messze igen messze va
gyunk ettől. De ha az emberiség jobban meg fogja
becsülni önmagát, ez az idő is el fog következni
mert — hitem szerint — benne van a fejlődés tendenciájábán.
*
*
*
A magyar dal epothezise.
Enyhe szellő nyári forróságban
Üdíti a tíkkadi életet.
A dal is ha csendül édes lágyan,
Felvidítja a bús lelkeket,
A fergeteg s orkánt hogyha tombol ?
Fákat tépve, bércet sziklát tör ;
Feírémit a »Riadó* álomból,
Hogyha hangzik'. *Föl! Csatára föl!*
Népművelés
Népművelés
megye összes
Bánatosan szólt a hegedősök
Dala régen egy-egy gyásztoron; . . De vigadott, amikoron győzött
Nagy Attila népe egykoron.
Dévajkodva, játszva énekelték
Hollós Mátyás vitéz tetteit ;
Feltámad a rodostói emlék,
Tárogató, ha bús dalra nyit.
Keserűség, öröm és áhítat,
Epekedő édes szerelem,
Gyűlölet s mi válágokat forgat
Honfiérzés, mind dalian terem.
Daloljunk hát ! Daloljunk halálig
Megrendítve szivet és Eget,
S hogyha a dal fergeteggé válik.
Elhajtja a vész fellegeket! . . .
Tiszta égről ránk süt Isten napja
S ismét nagy lesz hazánk - nemzetünk,
Zengjen dalunk magasan szárnyalva, Hiszen a dal a mi életünk!
Sándor
tanerőit
kartársi szeretette
meghívjuk.
TÁRGYAK:
1 , Ügyrendezelési .szabályzat áldolgozása
2 ., Vidéki szervezet kiépítése.
v
Ferencit! Kálmán
í
Schneider Béla s. k.
ügyv. alelnök.
jegyző.
*
♦
*
Közgyűlésünk.
A Jász- NagykunSzolnokvármegyei
Ált. Tanilótegyesület f. évi ápnhs hó
- n
Szolnokon a vármegyeháza nagytermében. ren
des évi közgyűlést tartott,ar mely
órakor a Himnusz eléneklésével kezdődő t
Keszthelyi István szolnoki all. isk Igazg
a vármegyei általános tanilótegyesület alelnoke
emelkedett tartalmú megnyitóbeszéddel nyitotta
meg a közgyűlést Megnyitó beszédben kiemelte
a várm. tanítóság munkaeredményéi, mey
hazafias érzéstől áthatva előbbre vitte a vár- .
megye népoktatás kultúráját Elnök ezután
Felhívás.
vármegyei törvényhatóság képviseletében meg
Vármegyei egyesületünk temetkezési alosz jelent Alexander Imre vármegyei alispánt
tálya f. évi junius hó 12-én rendkívüli közgyű Bihary István kir. tanfelügyelőt, Rákos Istvá
lést tart mert ügyrendezelési szabályzatai a az Országos Tan. Szövetség agilis e.. "két és
jelen viszonyokhoz képest átdolgozni, illetve Gállá Endrét az Ált Tan. Orsz. Egyesületének
mÓdKépvise^esse magát azon minden község elnökét meleg szavakká! külömkulon udvoz L
Az elhangzott üdvözlések után Alexander Imre
legalább egy kartárssal, hogy módja legyen
vármegyénk minden tanerőjének az alosztály vármegyei alispán rokonszenves
megköszönve az üdvözlést, kifejezésre juttalja
iaen fontos célját megismerni. Hisszuk, hogy
hogy a vármegye tanítóságát bár nehéz,
ezen megismerés által vármegyénk minden annál magasztosabb munkásságában mmdentanerője, aki családját és kartársait szereti tagja kor kész támogatni, mint ahogy ezt, a mull
lesz az alosztálynak.
Az Elnökség.
ban Után^Bihary István kir. tanfelügyelő len
Egyesületi élet.
♦
♦
*
dületes beszédben a nemzetnevelo feladatává
foglalkozott, kiemelve azt, hogy a nemzeb
A Jász- Nagykun- Szolnok megye Várme- mentő munka irányításában igen sok a vezér
- 2Vei Általános Tanítóegyesület Temetkezési gondolat, mely megnehezíti az eeVs^sség ,
alosztálya f. évi junius hó 12-én d. e. 9 órakor t i nehezen bontakozik ki a sok közül
Szolnokon a tiszaparti iskolánál
igazi irány, mely a szükség megkívánta mun
rendkívüli kozgyest
kásságot gyorsabb lépésekben vinné a kitűzött
Meghívó. ’*
tart, amelyre az alosztály tagjaiait és a
vár-
&
célhoz. Utalt arra, hogy a tanítói egyesületek csolatban az analfabétizmus kiküszöbölésével
nek eminens feladata a nemzetmentö érdeké címen tartott előadást. A másik előadó Netz
ben megállapítani ama
vezérgondolatokat, Ferencz kisújszállási gazd. isk. igazg. volt, aki
melyek a közszolgálat terén a legpraktikusab a községi társadalmi élet színvonalának eme
bak. Ugyancsak Rákos István felszólaló beszéd lése, élénkítése* címen tartott előadást. Jánossy
ben ismerteti ez Orsz. Tan. Szövetség műkö Pál egyesülti pénztáros az évi számadást és
dését, melynek célja a különböző jellegű költségvetést terjesztette a közgyűlés elé,
iskolák tanítóinak munkásságát akként össze melynek szabályos kezeléséért a közgyűlés
egyeztetni, hogy az összelarlozandóság ne csak egyhangúan elismerését fejezte ki az egyesü
elvben, de gyakorlatban is érvényesüljön. let pénzlárossának.
Lapunk szűk terjedelme miatt a közgyű
Galia Endre "az Orsz. Tan. KANSz. elnöke
felhívja a tanítóságot, hogy a vidéken a Kansz. lés referádáját csak kivonatosan hozzuk,
tanítói csoportok megszervezését, tartsa köte annál is inkább, mert a közgyűlés jegyzőköny
lességének, mert a tanítóság erkölcsi és anyagi vét folytatásos részletekben közölni fogjuk,
érdekeit behatóan csakis igy szolgájhalja a mely tiszta képet nyújt a nívós közgyűlés léfo
lyásáról,
nemkülönben
egyesületi
Je
központ érdemlegesen.
Ezek után, Veress Mihály szolnoki ig. tünkről
(mtanitó meghatóan emlékezett meg néhai Brózsik
Pál volt egyeüleli elnök nagy érdemeiről.
Elnök a tárgysorozat értelmében kihirdeti
a részleges tisztujilást s felkéri Bodor Lajos
Jegyzőkönyv.
legkorosabb alelnököt, hogy az elnöki széket
• Felvétetett Szolnokon 1924. évi április
foglalja el s a választást ejtse meg. Nagy hó 10-én a > Jász-nagykun-szolnok-vármegyei
mozgolódás támadt. A lelkesedő hangulatból
Általános Tanitóegyesület«-nek, Szolnokon a
már előre látható volt, hogy elnöki tisztségre
vármegyeház nagytermében megtartott | évi
Keszthelyi István lesz beválasztva. Miután az
rendes közgyűlésén.
I
ellenpárt titkos szavazás elrendelését követelte
Jelen voLak: Keszthelyi István ügyvezető
a korelnök a titkos szavazást eliendelte és
szavalszedö bizottságokat kijelölte. A szavaza alelnök elnöklete alatt Alexander Imre 1 vm.
tok befejeztével, a korelnök vezetése mellett, a alispán, Bihary István kir. tanfelügyelő, Rákos
bizottságok beszámolták az eredménnyel, mely István Orsz. Tanítói Szövetség elnöke, Gállá
nek értelmében Keszthelyi István 23 szava Endre az Áll. tanítók Országos Egyes, elnöke,
zattöbbséggel nyertes lett, miről a korelnök a Pelhes Gyula kir. s. Tanfelügyelő (névsor
közgyűlésnek jelentést telt. Nagy lelkesedéssel mellékelve van).
A Hymnus eléneklése után visszatekint
vette tudomásul a közgyűlés Keszti elyi Istvánnak
a
múltba
s fájdalommal keresi azt a férfit,
elnökké való megválasztását, ki az elnöki
aki
a
közelmúltban
még köztünk volt, keresi
széket újból elfoglalva, megköszönni a bizalmat
Brózsik
^Pál
volt
egyesületi
elnököt, akinek
s kéri a vármegye tanítóságát, hogy öt nehéz
neve
nemcsak
a
vármegyében,
de az egész
és feladalteljes munkásságában támogatni szí
veskedjenek. Alelnökök leltek: Ferenczy Kál ország lanitói körében ismeretes volt, bejelenti,
mán és Novothny Jenő, jegyző pedig Schneider hogy elhunyt, az elnök érdemeit Veress Mihály
Béla, Novothny Jenő titkár beszámolt az egye ál!. is. ig. tanitó fogja méltatni. Lelkes szavak
sület évi működéséről, mely után két előadás ban emlékezik meg arról, hogy a tanítói gár
került szőnyegre. Az egyik előadó; Dobos dát a forradalmak megtépázták ugyan, de
András áll. tanitó. A tanyai népoktatás kap tönkretenni nem bírták, mert e vármegye
6
kintetben a jó tanitónak minden eszköz reni
tnd q fos is tudni dolgozni és d Ikezésére lu, de legtöbb sikert ar. irredenta
Hl* tanítósága akar, tud
e
nemzetne- '
I építeni. Bu«a
^el a dalok betanításával ér el, mert ez betn.kol
nemcsak a gyermek, de a felnőtte . .e kébe . .
Második fontos cél tehát a szabadoklatás.
len gyűlés munkájára Isten áldását kén.
K
összehívóit
M. az Országos Tanilőszövetség nevé
.■ ^gyűlési megnyitja, a jegyzőkön, vezetni
ben megjeleni Rákos István km tanácsosCsömör Irén tanitöegyesulcl, jegyz .
vözli aki a vm. tanítósága iránt érzett szere
u““ pedig Szalmáry Lajos, Csík, Ernő VAÍy tetböi a tanítóegyesület munkája iránt, érdé ■
|!
Imre és Méhes Endre kardsakat kériJe .
jödésböl jelent meg a közgyűlésen.
Elnök a várm. alispán ur Öméltóságát me
RUmMntír. tanácsos igen
legen üdvözli. A tanítóság iránt érzett s meg- beszédben kifejti, hogy az Orsz. tanító, Szó
.
nyilatkozott jóindulata nagyon jól esik* A m
X rövid, de dicső múlttal rendelkezik
rendelkezésre bocsátott .vármegyeház disz
amely Szövetség szava súllyal bír ma m .
nagytermének átadása is ezt igazolja.
magasabb fórum elölt is. Megmutata> erf a
Alispán ur megköszöni a szives üdvözlés, Vili egyet, gyűlés, amelynél magaszlosabb s
lm oTnsabb gyűlés még nem volt. Az Orsz
kijelenti hogy a vármegyeház nagytermet s.
vés készséggel, Jász-Nagykun-Szolnok várme- Tanitószövetség elvárja a tanítóság belső fe
gye tanitósága iránt érzett jóindulatból, a vár gyelmezetlségét s az összetartást és a kozérde
megye törvényhatósági bizottsága nevében szem elölt tartását. Amikor megköszön a az.
vés megemlékezést az Orsz. Tanítói Szövet g
é?.i
bocsátotta rendelkezésre.
A főispán ur Öméltósága üdvözletét tolmácsolja,
üdvözletét is tolmácsolja.
aki hivalalosügyböl kifolyólag vidéken van.
Elnök üdvözli Gállá Endrét az All. Tan. Orsz.
J
Elnök lelke melegével a vmegye. km Egyesületének elnökét, aki megköszönve azt
tanfelügyelőt, Bihary István ural üdvözb aki küélenti hogy az Orsz. Egyesület, melynek
Képviseletében megjelent, mindenkor segítségére
szeretelreméllóságávaf, szorgalmas
lesz a vmegyei egyesületnek, nemzetmenlö
a vm. tanilósága boldogulásán fáradozik,
továbbra is jóindulatú támogatását.
munkájában.
(Folytatjuk.)
Bihart Ma kir. tanfelügyelő meleg sza•vakbfn megköszöni az üdvözlést és k^
’ j
l
hogy ma ebben a
népnevelői munkává! W“,k»E^
7
Népművelés
Népművelés
Hivatalos Rész.
tási értékesítési szövetkezetek létesítése által kifizetése tárgyában • az illetékes Állampénztá
előmozdítani. A gazdasági szaktanítók eme kö rakhoz folyó évi április 23-án 24021/924
telezettségüknek megfelelően tevékeny részt szám alatt az alábbi rendeletet intézte:
»Az önálló gazdasági népiskolák igazgatá
vesznek a vidéki szövetkezetek munkájában.
sával megbízott állami gazdasági szaktanítók
A szaktanítók eme tevékenységének a jö
igazgatói dija az 1923. évi 6000 ME. száma
vőben való biztosítása végett a minisztertanács
rendelet 20 szakaszának L. (m.) pontjában
a kulturminiszter urat felhatalmazta, hogy a
megállapított igazgatói dijakkal azonos termé
gazdasági szaktanitóknak aziránti kéréseit, hogy
szetű, nyugdíjba be nem számítható különpóta fentebb említett kötelezettségüknél fogva az
tekintendő.
Országos Központi Hitelszövetkezet a >Hangya* léknak
Ezen külön pótlékra nézve tehát a tiszt
Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet
a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti központ viselői illetmények és külön pótlékok emelése
jának kötelékébe tartozó szövetkezetek vidéki tárgyában kibocsátott rendelkezések mindenkor
fiókjainak vezetésében továbbra is résztvehes- vonatkozlatandók.
Felhívom ennélfogva az Állampénztárt,
senek az 1923. évi 7421 ME. sz. rendelete
hogy
az 1923. évi 153492 számú rendelettel
értelmében a maga hatáskörében felülvizsgál
hassa és az esetenkénti engedélyt részükre engedélyezett és kiutalványozott igazgatói dija
kat minden további utalványrendelet bexárása
kiadhassa.
nélkül a fenntiek értelmében a múltra nézve
Erről a Vall-, és közokt. minizzter ur
egyszerre és egy összegben a már kifizetett
24368 924. "sz. rendelete alapján Igazgató
részletek betudásával, a jövőben pedig havi elöurat, tudomás és további eljárás végett azzal
leges részletekben a mindenkor megállapított
értesítem, hogy amennyiben bármikor akár százalékos emelkedések
figyelembevételével
Igazgató urnák, akár a vezetése alatti tantes
számfejtse és az igényjogosultaknak az előirt
tület bármely tagjának fentebb említett kérése
módozatok mellett fizesse ki.«
aktuálissá fog válni, a vonatkozó szabályszerű
kérvényt Igazgató ur hozzám a VK. Miniszter
Szolnok, 1924. május hó 4 én.
úrhoz leendő felterjesztés végett véleményes
A hiv. főnök helyett:
jelentés kapcsán terjessze be.
Dr. Halmos Andor
Szolnok, 1924. május 5-én.
kir. tanfelügyelő.
A hivatal főnöke helyett:
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
*
*
.
*
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye tanfefügyelőjétől.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
te- Najjkna- Wo.lt ürmje kin U^ö*41’
1 ^ndMamak.Ttörténe.mi
।
L ■
- visszaállítása a főcél, tehát a magyar Juság
XesXikmár '1843-ban^hangozlatta, hogy.
3018-1924 szám.
Valamennyi önálló gazdasági népiskola le inteles Igazgatóságának.
UT6 Tusinak STeX “adunk, a légAz 1902. évi 60569 sz. a. kell rendelettel kiadott
nek az U 8
Magyarország visz- eazd* ism.iskolai Szervezel48 § .különös kotenaevobb sikert itt érjuK ei
Své teszi a gazdasági szaktanítóknak a
nép érdekeit szövetkezetek, főleg pedig elárusiXTX hazafias nevelésével s ebben a te-
X
2892—1924 szám.
Valamennyi önálló gazdasági népiskola igaz
gatóságának.
Tudomás és miheztartás végett értesítem
az Igazgatóságot, hogy a vall, és közokta
tásügyi m. kir. miniszter ur folyó évi április
23-án 24021/924. sz. a. kelt, rendeletévéi az
önálló gazdasági népiskolai igazgatói dijak
2941—-1924 szám.
Magyar gyermekeit bélföldinyaráttatása.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisz
ter ur 1924 évi 10132 VlII/b. sz. rendelete
szerint értesítem tudomás és további eljárás
végett tankerületem állami iskoláinak igazga
tóit, hogy az alföldön szervezett állami elemi
népiskolák épületeit magyar gyermekek belföldi
nyaral tatása céljából »A Gyermekért* Ország
8
Népmüve’és
Népművelés
gos Gyermekegészségügyi Társaságnak folyó
évi julius 6-tól kezdődően a folyó évi augusz
tus hó 15-ig tartó időtartamra lakásokul való
használat céljaira az alábbiak értelmében
átengedte:
A nevezett társaság által szabadon meg
választandó iskolaépületben a nyaralás céljaira
az állami népiskola igazgatója és a társaság
által kölcsönös egyetértéssel kiválasztandó üres
tantermek, folyosók, klosettek, stb. fognak
szolgálni, mig az igazgatói irodák, szertárak,
könyvtárak,
tanácskozószobák és hasonló
helyiségek s célra igénybevehetök nem lesznek
Az állami népiskola felszereléséből a nyara
lók szükség esetén a bútorzatot (kályhákat,
esetleges
takaréktüzhelyeket,
vízvezetéket,
villanyvilágitást is) használhatják, taneszközök
használata'azonban nem engedhető meg.
Az átengedett helyiségeket és felszerelést
tartozik a nevezett társaság a használat ideje
alatt tisztán jókarban tartanig továbbá minden
okozott kárért (tűzkárért is), főként pedig az
ablakok betöréséből eredő károkért az anyagi
felelősséget magára vállalni. Ha a nyaralók
esetleg vízvezetéket, vagy villanyvilágitást is
használnak, köteles lesz a tá^áság a hasz
nálati időre eső viz és világítási dijak ötven
•százalékát az állami népiskola pénztárába
befizetni.
A használatba veendő helyiségek szüksé
gessé váló kiürítése, valamint a bútorzatnak
és felszerelésnek kiürített helyiségekbe való
visszaállítása és gondozása szintén a társaság
terhére és általa lesz eszközlendö. A nyaraló
gyermekek felügyeletéről és általában a rend
ről az érdekelt társaság lesz köteles gondosgodni. A gyermekek elszállásolásához szüksé
ges felszerelést, valamint az élelmezést is a
társaság szolgáltatja ki.
Egyidejűén intézkedett a Miniszter ur
aziránt is, hogy a nyaraltató társaság tudomás
és az előkészület meglehetőse végett legkésőb
ben e folyó évi julius 1-ig hozzám jelentse
be azt, hogy melyik községben, melyik iskola
épületét kívánja a nyaraltatás céljából igénybe
venni, amit azonnal közölni fogok az érdekelt
iskolák igazgatóival is. Erről valamennyi áll.
népiskola igazgatóját tudomásul vétel végett
értesítem.
Szolnok, 1924. évi május 1-én.
A hiv. főnök helyett:
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
*
♦
♦
A Jász- Nagykun- Szolnok vármegye tanfelügyelőjétől.
3469 — 1924 szám.
Valamennyi Iparostanonciskola tekintetes Felügyelő
Bizottságának.
Tudomás és további eljárás végett érte
sítem valamennyi iparostanonciskolai Felü
gyelő Bizottságot, miszerint a vall, és közokt.
Minister ur folyó évi május 5-én 21924 924
sz. rendeletével az iparostanonciskola tansze
mélyzet megélhetési viszonyainak újból foko
zódó nehézségeire való tekintettel az iparos
tanonciskoláknál működő tanítók és hitoktatók
óradíjas1924 évi február 1-töl kezdődő ha
tállyal, heti egy (1) tanítási óra után félévi
Egyszázharmincezer (130000) koronában álla
pította meg az államsegély szempontjából.
A vall, és közokt. miniszter urnák nincsen
észrevétele az ellen, ha az iskolafenntartó
község (város) a most megállapított óradijak
nál magasabb óraadók részére, az igy előálló
költségtöbbletet azonban az iskolafenntartó saját
jövedelmi forrásai terhére tartozik utalványozni
mivel az állam jelenlegi súlyos helyzetére való
tekintettel e költségtöbbletet az iskolák költség
többletét az iskolák költségvetésének az állam
segély szempontjából történő felülvizsgálásá
nál figyelembe veheti.
A tanonciskola költségvetése ezen díjazás
nak megfelelően készítendő,
Szolnok, 1924 évi május 18-án.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Iskolánkivüli oktatás.
rovatvezető: Szathmáry Lajos népin, titkár.
Szám: 82 — 924.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
9
Szám: 121-924.
I
Valamennyi közs. népművelési Bizottságnak!
A beszámoló jelentések beérkezése után!
az előadók tiszteletdijait póstafakarékpénztári I
számlánkról az előadások vezetői címére átutaltuk ;
Kérjük ezek ellenében az előadók 11. fo
kozat szerint felbélyegzett nyugtáinak sürgős
beküldését.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur
f. évi 30773—924 Vlll/a üo. sz. rendeletével az
iskolánkivüli népművelés fogalma alá eső ügy
kört a következőkben állapította meg:
Ahonnan még nem kaptuk meg a beszá
1
, Az analfabéták oktatása,
moló jelentéseket, kérjük azoknak is mielőbbi I
2 ., Népművelési előadások és tanfolyamok beküldését.
ügyei,
Hazafias üdvözléssel
3 ., Népfőiskolák, szabadegyetemek, nép
Szolnok, 1924. május hó 7-én.
szerű főiskolai tanfolyamok (munkásegyetemek
munkásszabadiskolák, munkásgimnáziumok stb.
Bihary István
Szathmáry Lajos
•elnevezés alatt szereplő alakulatok) ügyei,
ügyv. elnök kir. tanf.
vm. népmüv, titkár.
4 ., Ifjúsági egyesületek és leányegyesületek
ügyei,
5 .; A népiskolákkal kapcsolatos ifjúsági
HÍREK.
(egyesületi) könyvtárak ügyei,
6 .. Népkönyvtárak, ifjúsági- és egyéb olva.
Helyreigazítás. Lapunk áprilisi számának
sókörök; a nép számára való irodalom (sajtó
»Pedagógia< rovatban közölt (folytatás) cikk a
és ismeretterjesztő irodalom),
7
., Közművelődési egyesületek ügyei, noki megfelelő cím és iroja neve nélkül jelent
meg. Ez a sajtó hiba onnan ered, hogy a
8
., Népházak ügyei,
szedő gyerek elnézte a korrektúrát. A folyta
9 ., A külföldön élő magyarságnak az iskotásos cikk címe: „A nevelés tudománya* (könyv
lánkivüli népműveléssel kapcsolatos kulturális
ismertetés), melynek Írója Dr. Kovács János
gondozása,
illusztris munkatársunk. Ezúttal is kérjük ked
10 ., Mesedélutánok, műkedvelői előadások ves munkatársainkat, nemkülönben olvasóin
és tánctanfolyamok ügyei,
kat, hogy legyenek elnézéssel az esetleges
12 ., A minisztérium diapositiv gyűjte nyomdai hibák iránt, tekintettel arra, hogy
ményének kezelése és gondozása.
lapunkat vidéki nyomdában voltunk kénytele
Ezen ügykörbe vágó beadványok bizottsá nek elhelyezni.
gunk címére (amennyiben a vallás- és közokt.
Halálozás. Mihályi László Gusztáv szolnoki
minisztériumhoz terjesztendök fel »VUl./a üo
áll. el. iskolai tanitó rövid, de kínos szenvedés
Iskolánkivüli népművelés* jelzéssel ellátva) kül után f, évi április hó 18-án meghalt. A nagydendők be.
Hazafias üdvözléssel
képzettségű kartárs élete delén, munkásságá
Szolnok, 1924 május hó 7-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök kir. tanf.
várm. népmüv. titkár
nak teljességében dőlt ki sorainkból. A bor
zalmas halál csiráját a szibériai hadifogságban
szívta magába, mely kíméletlenül siettette ha
lálát. Mint lelkiismeretes tanitó megállást nem.
6 szám.
:, 1924. junius hó._____________
-SZOLNOK VARMEGYEI
Népművelés
karcagi ref.
10
7
bájában W kevésbé is les — illetve tanítónő^
ismert hivatásos B.
‘készségét ki- iskolához választattak be rendes tani,ókk*;
mX “mert 1 Utelességérzele annyira hajtotta,
, hogy minden csepnyi erejében d^gozn. vagyo^
.
I
Kií416 zenei « - t
volt
a szolnoki
társadaim voltak a műkedvelő
játékai
elmaradhatatlanok
m
;
l
előadásokról. Igaz, művészet el és
technikával játszott >Aapó n^.
g
..j
taréi
Xtwtköz^
A kir. tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatal
Mák feltétele AJ*" Xi
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak :
10000 kor.
Egész évre
Egyes szám éra 1000 kor.
5W
siketnéma gyermeket
*
trakíX siketségen és némaságon
vesz fel, akineK a
• rsen A kérkívül más
feleiszerzeménye-örökké moj
vényeket
igazgal6sága (Eger, KápNyugodjék békén!
tagosítást az
\ karcagi ref. isk. tantestületet mélyen talan-utca 29 sz.) készséggel ad. Válaszbélyeg
.’
■
/rte Adorján Erzsébet oltani Uju csatolandó.
érző gyász érte Adoran
12
kartárs halálával, ki . ev
hosszas
tanítói működésének 6 >k évében
Hiszek egy Istenben,
szenvedés után visszaadta neme., lelket,
Hiszek egy hasában,
isteni
rejtőiének. Emléke áldott lemen!
Hiszek egy —
— örök igazságban,
#
Hiszek
M«
m
«rorszát,
feUa^aVan
tüntetések VKM. ur Elmann Elvira es
T6lh“w’n szolnoki áll. polg.
igazgatókat
Ámen.
a VB. fiz. osztályba, Schozensz y
árokszállási áll. P°^
Zugától,’ Kárpáti
^"/"’a'túrkevr'Kisené Krasznay Etel,
Mtacsévies Erzsébet és Szinkovicsné Bala|lhy
ÍX szolnoki áll. polg. isk. tanárokat a V
.áieko t nv Mihály szolnoki es rutop
fiz. oszt y ,
. k tanárokat
Ödön iászárokszallasi all. po^,.
pedig a IX. fiz. osztályba léptette elő.
filmezés, szalay Jolán já. zladány i és
pj^á” Mária nagykörűi áll gazdnópwk.
U- szaktanitónók fonoda rendes ; áll.
szaktanilónokké neve ette
°
° szolnoki ipartesthlet elnöke
neveztetvén ki.
I
Koliay Anna szolnoki- ugari
tanítónő Szolnokra helyezte-
Szerkesztői üzenet.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.
Az önfegyelmezés.
i
részvéttel
Paior Panaszos levelét igazi
„was.uk/ Megnyugtatjuk azonban hogy az
elő, ha
intrikák nemcsak Vidékén torduln
van elég
nem a központban is. Nekünk is
még
részünk benne!
a komoly
mindig akadnaklekicsinylésével
munkával, nanen
csak
akarnak pozíciókat el 0^
nem.
egy fegyver haszna.*.
* is! Kérjük
csak védekezni le .e , J
t fövid cikkben
tehát, legyen szives a t
beküldeni,
megírni s azt hozzánk koz.es vég
ítheljezrs.
n c a beküldött versek közül kettőt be
tanyai áll. in
soroztunk.
>Repülögép< kis^
t rgya
tett át.
.
Mténtatás. Adorján Erzsébet Hajna politikai vonatkozásu^-J^kozoh^^
Katalin Újházi Béla és Horváth Arpad okl^
^T^ádor-utcaO-sz)
- ------------ -—
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA
A történelmi nagy átalakulás tanulsága
inak tapasztalaitól hevítve arra a meggyőző
désre jutottunk, hogy a társadalmi békés élet
lüktető ereje legföbbképen az önfegydmesésben
nyilvánul meg. Ez ugyan tág fogalom, melynek
gyakorlati jelentőségteljes hálózata a nemzet
érdekeit nemcsak erkölcsi szempontból érinti,
hanem politikailag biztosított nemzeti kultur —
színvonalának messzire kiható fölényét is képezi.
Hogy mennyire igaz ezen feltevésünk,
mutatja azt a kulturállamok erkölcsi és gazda
sági helyzete s ye|e kapcsolatban azop nagy
jelentőségű áldozatkészsége, mely az egymást
megértő és megbecsülő munkában a hozzá
tartozandóság faji kérdésnek tudatosan átérzö
nevelését mindenek fölé emeli.
Boldog az a nemzet, mely egyéniségében
annyi telkiéről kifejt, hogy a társadalmi szerves
életben kifejezésre jutott faji jelleg iránt min
denkor hő szeretettel y^n! Az ilyen nemzetnek
csak helyes utón haladhat a kulturmunkája,
mert céltudatosan megalapozott irányát az
önfegyelmezés erkölcsi értéke biztosítja. Kizáróan tehát csak kuiturnemzet lehiet önfegyelmezett, melynek bel- és külpolitikai ténykedé
seiből könnyen megállapítható a korszerű igéés
KOZg^Q^ fokmérőié. -íW
i.
vu / _ v ,
„
a..nemzet kebelében
megalakult
kisebb társadalmirttegaket, mint szerves égészél képéi* egyleteké és tóüü^feííét, -
Előfizetési és hirdetési dijak
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
mindannyian tendenciós hivatásukban a nem
zeti létfenntartás közérdekeinek törvényes jogo
sultsággal állanak szolgálatban.
Most az a kérdés, hogy egyik-másik tár
sadalmi réteg, mint a nemzet szervi fontos
tényezője, minő intellektuális fokon áll ? Mert
ha mindegyik az,eléje tűzött hivatás magasla
tának tetőpontját érte el, úgy kétségtelenül
ön tégy el mezeit nemcsak tudatosságot igénylő
munkásságában, 'hanem az állami-társadalmi intézményeketw^
törvé»ye*vel.«*a»be®íe.
Az Önfegyelmezésnek erkölcsi értékét leg
inkább a neveZés-ishlat munkában látjuk kifejteni,
minek feladata végeredményben olybá idomítani
az emberi természetet, hogy azt hivatásában a
faji hozzátartozand óságot parancsoló nemes
érzés lelkileg uralja. Ha tanitó tehát munkás
ságában önfegyelmezelt, úgy a nemzeti közin
tézményeinek is kiváló tisztelője. A köztisztelet
rugója pedig a társadalmi közmegértésben, az
elismerésben és közszeretetben fejti ki erejét a
faji jelleg iránt, mely . egyiittal a saját egyéni
megbecsülésnek is egyik értékes lényege.
Ennyivel tartozik minden társa dohai ember
úgy önmagával, mint nemzettel szemben, de
kiváltkép a tanító, kinek eléösoríwh kötéW
állami közösig javába ?kk^fejlesztem, hogy
azjz ^llaff, saját törteinek W^mét szolA Uoitó Sni4i.e^^
egyéb, mint biztosítéka ama tény:
lytót
közössé! iitíí áleft Kiválásból
föl
2
Népművelés
Népművelés
melynek hazafias munkásságával csak előnyt
szerez a közművelődés nagy területén. A nem
zeti i ozérdek tisztelete és megbecsülése kizáróan
csak az önfegyelmezésen épülhet fel, mely a
mai idők korszerűsége a magyar tanítótól nem
hogy negköveteli, de el is várja, hogy nevelő
munkájának ez legyen az alapgondolata.
(m. e.)
Azért hát föl a fejekkel tanitó barátaim, nektek
meg van a társadalomban az elvitázhatatlanul tisztes
helyetek, amelyet betölteni tisztesség is, meg köteles
ség is.
Külön meg kell emlékeznem arról a szerepkör
ről és azokról az eszközökről, amelyek a nép társa
dalmi életszintjének emelésére alkalmasak. Ez egy
meglehetősen elhanyagolt mező kedves Kartársaim,
amiben minket legalább olyan mértékű felelősség ter
hel, mint az értelmiségnek minden olyan tagját, amely
hivatásszerüieg is állandó érintkezést tart fenn a
néppel.
E tekintetben első és legfontosabb tennivalónk
minden eszközzel arra törekedni, hogy a nép előtt
visszaállíttassák vezetőinek tekintélye. Igaz, hogy első
sorban mindenki a saját tekintélyének kovácsa, azon
Irta: Netz Ferenc gazd isk. igazgató-fanitó.
ban az is bizonyos, hogy mindenkinek kisebb-nagyobb,
Folytatás.
több-kevesebb félszegsége, amely nem alkalmas tekin
télyének öregbítésére, de amelyet oktalan dolog volna
Ezek a, ónban gondoljanak arra, hogy magatar
a nyilvánosság előtt szellőztetni már azért is, mert a
tásukkal ártanak a tanítóság egyetemének, mert a ta
■mások, főleg köztunkcionáriusok tekintélyének rombo
nítóság egyetemére nézve életbevágóan fontos gyakor
lásával akaratlanul aláásnék a nép előtt saját tekin
lati érdek is. hoíjy minden egyes tagja betöltse a tár
télyünket is. Ne felejtsük, hógy a kisebb, értelmiségü
sadalmi életlen részére kötelezően megjelölt helyet,
emberek mindig könnyen hajlanak az általánosításra.
mert a társa.■ dem annyira fog bennünket értékelni,
Azért saját jól felfogott érdekünkben inkább a nyel
amennyi hasznukat veszi, amennyire szükségessé tud
vünket harapjuk le, mielőtt a nép előtt egy szó
juk magunkat tenni a társadalomra. Bizonyos,, hogy a
czúsznék ki a szánkon, amely alkalmas volna előtte
társadalmi életben való szereplés — bármely osztályvezetőjének tekintélyét kisebbíteni. Nem kiméletességosztályhoz tartozó egyénre nézve egyéniségének tuda böl nem a gyarlóságok palástolására irányuló törek
tos alárendelésével júr, sokszor formaságokkal, ame vésekből, hanem egy magasabb rendű társadalmi érdek
lyeknek alapj i az emberi. hiúság, gyarlóság és más ből, a társadalom nyugalmának szeretetéből tesszük ezt.
félszegség, a? nban legyünk óvatosak, amikor ember
társaink gyö' jesége’ felett hirálotot gyakorlunk s ne
mondjunk ítélete’ addig, amíg nem voltunk önma
gunknak szigorú bírái. Sok esetben magunkban is
ineg fogtuk találni ugyanazokat a hibákat, amelyekért
mások felett már-már pálcát törni készek lettünk
A tanítóságra s a tanulókra nézve egyaránt
volna. Azért időztem kissé hosszasabban e gondolat
mellett, t. i. az egyénnek a társadalomtól való függősége idegzetet gyengítő vizsgák lezajlása után ismét elju
mellett, mert sokszor volt az az érzésem, hogy egye tottunk a várva-várt szünidőhöz, amikor pihenés köz
sek ezt a természetes függőséget hibásan értelmezték ben, ha ugyan a mai életviszonyok között pihenésről
s azt a beteges/érzékenykedésre valló konzekvenciát beszélni lehet, minden tanítónak kötelessége az elmúlt
alapján előkészülni a követ
vonták le, mintha ez a függőség csak bizonyos, mond tanév tapasztalatai
juk méltatlanul beértékelt társadalmi osztályokra volna kező tanév munkálataira.
érvényben. Nem barátaim, ebből a szempontból a tár
Tapasztalataink szerint a háborús évek óta, évsadalmat zsarnoknak is nevezhetném, aki minden tag röl-évre kedvezőtlenebb körülmények között kell a
jával szemben megköveteli egyéniségének bizonyos tanítónak nevelő- oktató munkáját teljesítenie. A szűnni
mértékű letompitását, de soha, senkitől sem kívánja, nem akaró, sőt fokozódó köznyomor, a nincstelenség
hogy önmagát kevesebbre értékelje, mint amennyi. Ez a legszükségesebb dolgoknak
a
beszerezhetése,
a tudat minden körülmények között biztosságot fog mind-mind nehéz akadálya a tanitó munkájának.
adni fellépésünknek s az önmagunk megbecsülése Ezeknek s a fel nem sorolt, de meglevő másféle aka
okvetlenül megszerzi számunkra a mások s az egész dályoknak >köszönhetjük<, hogy az iskola Bian
társadalom megbecsülését.
kája — s nemcsak az elemi iskoláké — évről-évre
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Pedagógia.
Tanév végén.
kevesebb eredményt produkál. S /bár már csaknem tiz
év óta látjuk, tapasztaljuk a gátló akadályokat s bár
kilátásunk sincs arra, hogy egyhamar kedvező viszo
nyok közé kerüljünk, feladatunkat (az egyes osztályod
tananyagának elvégzését) igen sokan ma is a háború előtt
megállapított tanítási előmunkálatok szerint irányoz
zuk elő, pedig ezen, hogy úgy mondjam felületes, a
változott viszonyokat figyelembe nem vevő munkánk
is nagyban hátráltat bennünket kitűzött célunk eléré
sében.
Amely tanitó a helyi tanterv elkészítésénél nem csu
pán másol, de valóban tervet készít az a tanév alatt nem
kapkod, nem esik kétségbe az előirt (lemásolt) tana
nyag el nem végezhetése miatt, hanem nyugodtan
és sikeresen dolgozik a tanév kezdetétől kezdve, a
tanév befejezéséig
Tanügyi hatóságunk (kir. tanfelügyelöség) kellő
leg megindokolt esetben bizonyára jóváhagyja tanítás*
tervezetünket azon esetben is ha kevesebb anyagot
veszünk fel abba, mint amennyit az .Utasítás* elöir,
hiszen éppen az .Utasítás* szerint az egyés osztáyok
anyagából azt és annyit kell felvenni, ami és amennyi
elvégezhető. — Minden munka sikere a legtöbb eset
ben annak jól, észszerűen eszközölt előkészítésétől
függ. Ha a jövő tanévre szóló tanítási tervezetünket
ezen igazság szem előtt tartásával készítjük, úgy mun
kánkat egész éven át játszi módon s ami a lényegtel
jesen kielégítő módon is ogjuk végezni.
M A — R Y.
Félkezü tanitó.
Hová lett a kezed, hol van?
Valahol a muszka porban, —
Avagy Szerbiában, —
Franciaországban, —
Hever elhagyottan ? ! . .
Hová lett a kezed, hol van ?
Valahol a har.d zajban
Van tán elvegyülve
Még hazánkért küzdve
VagdaUcozik gyorsan ? . . .
Hová lett a kezed, hol van ?
Visszajön-e valahonnan
Dolmányod újjába
S üres tarisznyádba
Keres még e honban ? . .
Hova lett a keséd, hol van?
Hiszen e nagy életgondban
De szükséges volna
Hogy as igát vonva
Tengődhesse nagy nyomorban! !
BARNA SÁNDOR
3
Egyesületi élet.
Felhívás.
Vármegyei egyesületünk temetkezési alosz- 1
tályának ügyrendkezelési szabályzata értelmében
azok, akik járulékaikat a felszólítástól számított
30 napon belül meg nem fizetik, kilépetteknek
tekintendők. —- Junius 12-én tartott rendkivüli
közgyűlés mérlegelve azt, hogy a vidéki össze
köttetés még nem volt teljesen kiépítve, alkal
mat adott azon kartársaknak, akik bizonyára
nem közönyből, hanem rajtuk kívül álló okból
a legutóbbi 20000 korona járulékot még nem
fizették be, a Népművelés júniusi számának
megjelenésétől számított 8 napon belül megfizet
hessék. Kimondotta egyúttal, hogy csak a jelen
alkalommal tekint el az ügyrendkezelési szabály
zatnak ezen rendelkezésétől, a jövőben annak
mindenkor érvényt kell szerezni. — Föltétlenül
szükséges is, hogy járulékát mindenki pontosan
fizesse meg, mert különben az alosztály műkö
dése megakad.
Felkérem azon kartársakat, akik akár a
belépési dijukat, akár a 20000 korona temetési
járulékot még nem fizették be, e felhívás meg
jelenése után kötelezettségüknek 8 napón belül
tegyenek *eleget
Egyúttal felhívom kedves kartársaim szives
figyelmét arra is, hogy azon tag, aki fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, újból csak
közgyűlési határozattal vehető fel.
Szolnok, 1924. junius hó 16-án.
Ferencsy Kálmán
ügyv. elnök
Rendkívüli közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tani-i
tőegyesület temetkezési alosztálya f. hó 12-én
Szolnokon rendkivüli közgyűlést tartott, mely
nek tárgya a Temetkezési
szabályainak
módosítása
segélyalap ügyrend
volt
A
közgyűlést
Ferencsy Kálmán ügyvezető elnök d. e. 9 óra- j
kor meleg hangú szavakkal nyitotta meg, —be
szédében ismertette a közgyűlés célját, kifejtve
Népművelés
_________ Népmüvellés
azt, hogy az ügyrendszabályzat egyes pontjait Temetkezési segélyalap ügyeit intéznék. A
módosítani kell. Kéri a közgyűlést
tekintet közgyűlés határozata értelmében a községi
tel az intézmény nemes voltára — hogy kellő képviselet megszervezése tárgyában az illeté
gonddal, igaz kartársi megértéssel teljesítse kes tantestületekhez köriratot intéz, hogy a
feladatát, a hozzászólásokban inkább tárgyi képviselőkről gondoskodjanak. A közgyűlés dél
lagos legyen, mint személyeskedő. Tekintse a után 1 12 órakor véget ért.
közgyűlés azt, hogy az egyesület kebeleben
Alapszabály.
Temetkezési
alapszabály
humánus
in 1.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
tézmény, mely a Tanítóegyesületnek csak di Tanítóegyesület Temetkezési alosztályának ügyrend,
cséretére. lehet, mert a várm. Tanítóegyesület kezelési szabályzata, ,.
Célja : Tagjai elhalálozáskor egy szolnoki máso
megalakult temetkezési alosztály humánus in 2.
kebelébe tartozó kartársak erkölcsi és anyagi dosztályú — temetés mindenkori költségeit segélyképen
biztosítani az elhunyt jogutóda, vagy eltemetője réérd--ke?it nemcsak a központban, hanem a
•
*
várm. területén általánosságban hivatott szol szőre
3.
Tagjai-, a) A Tanítóegyesület rendes és tanítói
oklevéllel
bíró
pártoló
tagjai
lehetnek
b)
a
segelyegyegálni. Szolgáljon például a közelmúltban az
egyesületet ért gyász: Mihályi László kartársunk sületbe belépett tanitó egyesületi tagnak a családtag
halálával, L nek temetési költségeit az alapsza jai és hozzátartozói (feleség, férj, gyermek és ve e
közös háztartásban élő és általa eltartott testvér, szüle
bály pontjai szerint az egyesület alosztálya és árva unoka ;) c) a 7 évnél fiatalabbak s az o5-65
fedezte.
évesek a kezelési szabályzat 4 és 5 pontjában ír
Elnök a kir. tanfelügyelöség részéröl ki csökkentett vagy növelt dijak mellett, — 65 évesnél
küldött dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt idősebb rendes tagok és családtagjai nem léphetnek
szive melegével üdvözli, mire a jelen volt a segélvegyesület tagjai közé. Az alakulás alkalmával
tanfelügyelő a szívélyes üdvözlést megköszöni az egyesületnek 65 évet meghaladó rendes tagjai, ha
hónapon belül belépnek a temetkezési segélyegye
s kéri a M )d nható áldását a közgyűlés mun 3sületbe,
akkor a temetkezési segélyalap rendes tagjai
kájához. Ezután Csiky Ernő előadó bejelenti,
hogy az a1 ’pszaoály módosítására kiküldött
Csak névszerint megnevezett családtagok lehet
hetes bízott ág munkájával elkészült, az alap- nek a segélyalap tagjai.
Alapvagyon: Minden i-6o eves, a».ik a segély
szabályzaté. módosított alakban előterjeszti a
alap tagjai közé való fölvételét kéri, 2000 K. belépési
közgyűlésnek. A közgyűlés áthatva az ügy dijat fizet, ha az 1924 év végéig lép be, a belépési
humánus jelentőségétől, az előadó által ismer dij háromszorosát, ha az 1925 év végéig, — s ötszö
tetett ügyrendszabályzatot alapos megjavítás rösét ha az 1926 év végéig lép a segélyalap tagjai
után elfogadta s egész terjedelmében a Nép közé és a tagok által az 1, 2, illetve 3 év alatt befi
művelés legközelebbi számban való közlését zetett temetkezési hozzájárulást a belépéskor a megái
pitott értékben annyiszor fizeti, ahányszotjazt a rendes ta
határozta el. Jánossy Pál egyesületi pénztáros gok befizették. A belépésidij a 10 pontszerint változást
bemutatja a Temetkezési segélyalap számadá szenved. Jövőben ugyancsak 2000 K. felvételi dijat
sát, mely szerint segélyalapunk két millión fizetnek azok is, kik a vármegye területén nyernek
felül levő összeggel rendelkezik. A közgyűlés hivatali alkalmazást, ha itteni szolgálatuk kezdetétől
örömmel vette tudomásul a pénztáros jelentését, számított egy éven belül, — a mindenkori belépési díj
ki a Temetkezési segélyalap megszervezése háromszorosát, ha itteni szolgálatuk második évében
és ötszörösét, ha megyénkben! szolgálatuk harmadik
körül fáradhatatlan munkát fejtett ki.
évében lépnek a segélyalap tagjai közé és ugyanazon
a
Ezután igen egészséges indítvány adatott
' be, t. i. a segélyalap erösitese szempontjából a
vidéket akként kellene megszervezni, hogy
minden községben ^és városban képviselők
küldessenek ki a tantestületek kebeléből, kik a
utólagos befizetések mellett, melyek a 4 pont 1. kekezdésében fel vannak sorolva.
Akik az előbb említett két esetben 3 év eltelte
felvételüket
esak a‘ térhéré eszközölt orvosi felülvizsgálat után és
után kérik a segélyalap tagjai közé való
♦
a választmány engedélye és az általa meghatározandó
nagyobb dijak fizetése mellett lehetnek tagok, 55 évet
betöltött tagok felvétele csak tiszti orvosi bizonyítvány
alapján eszközölhető.
A 7 évnél fiatalabb családtagok után az alapul
szolgáló mindenkori felvételi dij fele fizetendő. Az éves
kor. betöltésével minden gyermek rendes fizető taggá
lesz s a felvételi dij másik felét eltartója befizetni
Köteles. Ha egy családban a temetkezési segélyalapba
4-nél több beirt gyermek van, a 7 évnél fiatalabbak
után sem felvételi, sem halálesentenkénti dijat nem
fizet eltartója. Az ilyen gyermek elhunyta esetén azért
teljes gyermektemetési segélyt folyósít a segélyalap. A
dijak fizetése nélkül felvett gyermekek a 7 éves
kor
betöltése után csak rendes felvételi dij és
egyéb járulékok fizetése mellett maradhatnak a se
gélyalap tagjai.
Az 55-65 éves tanitóegyesületi rendes
7-55 éves korúak felvételi diját fizetik.
tagok a
Az 55-65 éves családtagok a mindenkori felvételi
dij 10-szeresét kötelesek fizetni.
A belépési dijak képezik a segélyalap vagyonát
melyet temetkezési segélyekre csak a segélyalap tag
jainak közgyűlésén hozott határozat alapján lehet
felhasználni, átmenetileg azonban
igénybevehetök
kamata a szükségletek fedezésére szolgál.
Az alapvagyonhoz kell csatolni a kirótt és
befolyt temetkezési járulékokból fennmaradó összege
ket, valamint a régi segélyalapból megmaradt és az
önkéntes adományokból befolyt összegeket is.
5.
Jövedelem tagsági járulék Minden 7-65 éves
rendes tag fizeti halálesetek alkalmával a temetkezési
ségély és 25 %-ának együttes öszszegéböl a fizető
tagok között elosztott egy tagra eső részletét. A 7
éven aluliak után egy részletnek felét fizeti eltartója.
Ha 4-nél több gyermek vau egy családban, a 7 éven
aluli után uj járulékot nem fizet eltartója.
6.
Minden tag köteles halálozások esetén a temet
kezési segélyből reáesö részletet a vett értesítés után
15 napon b%lül a segélyalap pénztárába befizetni, a
közbeeső levelezés portójával együtt.
A kirótt temetkezési költségnek a temetési segély
kifizetése után megmaradt 25 o/o-a a kezelési költsé
gek fedezésére és a vágyén gyarapítására szolgál.
A ki fizetési kötelezettségének egy zeri felszó
lításra nem tesz eleget az esedékesség után 30
napon belül tagsága családtagjaival egyetemben meg
szűnik, az alaphoz való igényét elveszti, befizetett
dijai visszafizetését nem igényelheti. Újból csak a tagok
közgyűlésén hozott határozat alapján s már befizetett
dijai beszámítása nélkül vehető fel.
7,
Aki a vármegye területéről elköltözik, minden
jogát megtartja az alaphoz, ha fizetési kötelezettségé,
nek eleget tett, vagy tesz, folytatólagosan. A lakó
hely változás bejelentendő.
8.
A segélyalaphoz való igényüket megtartják aí
önállóvá, keresővé vált családtagok is, ha fizetési kö^
telezett ségüknek eleget tettek, vagy tesznek. Ezek
házastársai vagy lessármazói nem lehetnek azonban
a segélyalap tagjai, ha az önálló keresővé vált tag a
vármegyei tanitöegyesületnek nem lehet, vagy nenj
lesz tagjává.
9.
Mindig a temetési költség teljes összegét fizeti
a segélyalap, 7 éven aluli gyermekek elhalálozásakor
a felnőttek mindenkori temetkezési segélyének felét.
A temetési segély a halálesetről szóló bizonyítvány
és nyugta ellenében folyósítható.
A 4 §-ban irt orvosi felülvizsgálat alapján fel
vett tag és családtagjai, ha a belépés után 1 hónapon
belül történik halálozás, csak a már befizetett tágját
ha 6 hónapon belül, a rendes temetkezési segély 60
®/o-át folyósítja a segélyalap.
10.
A belépési dijak és a temetési segély összegét__
pénzünk változó értékére való tekintettel — 3 hónaponkint állapítja meg a tanitógyesület szolnoki alelnökből
számvizsgálókból, pénztárosból és még 2 tagból álló
bizottság a szolnoki temetkezési vállalatoktól kapott
tájékozódás alapján.
A bizottság határozata csak a vármegyei tsnitóegyesülef elnökének jóváhagyása után érvényes.
11.
A segélyalap kezelésére külön szerv nem
alakul, ez a vármegyei tanitöegyesületnek egy alosz
tálya.
Ellenőrzői a vármegyei tanítóegyesület ellenőrző
szervezi és a temetkezési segélyalap által 4 évre
választott 5 tag. Ez ellenőrző bizottság kötelessége
a temetkezési segélyalap adminisztrációs ügyeit és
pénztárkezelését állandóan ellenőrizni és arról esetrőlesetre a választmánynak és taggyűlésnek jelentést tenni.
Ezen ellenőrző bizottság tagjai teendőiket anyagi fele
lőség «nellett kötelesek végezni.
A temetkezési segélyalap irányítását a vármegyei
tanítóegyesület szolnoki aldnöke köteles a pénztáros
sal és jegyzővel egyetértőleg ellátni, A segélyalap
jegyzői teendőit a vármegyei tanitóejgyesület elnöke
által kijelölendő egyesületi jegyző köteles végezni.
A temetkezési segélyalapot is a vármegyei taní
tóegyesület pénztárosa kezeli, de más alaptól elkülö
nítve. A pénztáros tiszteletdija a kezelésért a bevétel
5 százaléka.
Temetési segélyek, kezelési kiadások a várme
gyei tanítóegyesület szolnoki ajelnökének utalványozá
sára folyósíthatok.
Népművelés
6
Népművelés
I. szám alatt,
melyet közgyűlés egyhangú
határozattal elfogad.
Keszthelyi István elnök a tárgysorozat megvál
toztatásával a részleges tisztujitás megejtését kéri, fel
kéri Bodor Lajos alelnököt a választás tartama alatti
elnöklésre.
, .
,,
Bodor Lajos alelnök jelenti, hogy oO-nél több
aláírással, titkos szavazást kérő iv adatott be, mely
nek alapján elrendeli az elnöki tisztségre a titkos
választást. A titkos szavazás gyorsabb lebonyolítása
végett három szavazatszedö bizottság kiküldését kéri
elnökül ajánlja az I.-höz Bodor Lajost, Il.-hoz, Tóth
Józsefet, a III-hoz Novothny Jenőt.
Közgyűlés elnök indítványát elfogadja. A szava
zatszedő bizottságok által beadott részletes eredménye
ket elnök összeszegezvén, kihirdeti a következő ered
ményt leadott 331 szavazat, amelyből 176-ot Keszt
helyi István, 153 szavazatot pedig Csighy Sándor
kapott igy 23 szótöbbséggel Keszthelyi István elnökül
meg választatott. Elnök felkéri Novothny Jenő titkárt
és Vitos Antal választmányi tagot, hogy az uj elnököt
az ülésterembe meghívják.
jelentendő.
Keszthelyi István elnök általános éljenzés köze
12.
A segélyalap vagyona a taggyűlés által kije
„ ..
lölt pénzintézetnél a meghatározott formában helye pette lépett a terembe.
Bodor Lajos alelnök szive melegével üdvözölte
zendő el gyümölcsözés végett.,
a megválasztott elnököt s kéri, hogy elődei nyomdo
13.
Minden itt nem szabályozott kérdésben sürgős kán haladva vigye előbbre a tanítóság ügyeit.
esetekben a választmány, végérvényesen a tagok köz
Keszthelyi István elnök megköszöni az üdvözlő
szavakat valamint az elnöki megtiszteltetést s han
gyűlése határoz.
goztatja,’ hogy elődei nyomán haladva a tanítóság
14.
A temetkezési segélyalapra vonatkozó s az. összérdekeinek
megvédéséért egész tehetségével
összes tagokat érintő közlemények a tanítóegyesület
munkálkodni fog.
hivatalos közlönyében hirdetendő meg.
Jelenti, hogy választandó még a lemondott
15.
A temetkezési segélyalap működését csak a Bernáld Lajos alelnök helyeit és az ö (Keszthelyi)
családfőtagok kétharmadrészének határozata aLpján üresen maradt alelnöki tisztségére egy-egy alelnök
szüntetheti meg, elosztás esetén a temetkezési segély Ugyancsak lemondott Száz Sándor jegyző helyett
alap vagyona a vármegyei tanítóegyesületre száll, ha jegyző és az elköltözött Dr. Ravasz Antal ügyész
ügyész.
.
a tanítóegyesület a segélyalap meglévő tagjainak helyébe Alelnökül
: Novothny Jenő eddigi titkár és
mindenkori temetési költségeit vállalja. Ha nem vál
Ferenczy Kálmán, jegyzőül: Schneider Béla
egyhangúlag, ügyészül pedig szótöbbséggel
lalná, úgy a segélyalap tiszta vagyona a megmaradt
Dr. Schembek János választottak meg. A
tagok között osztandó fel, a segélyalapba befizetett
Novothny alelnökségével üresedésbe jött tit
összegeik arányában,
kári állást nem tölti be a közgyűlés a választ
mány további rendezéséig. A titkári teendők
végzését Novothny Jenő alelnök vállalja.
Elnök bejelenti, .hogy választandók a Szövetség
(Folytatás)
Tanácsba kiküldendők is Megválasztásra ajánlja 1.
r Ezek után Veress Mihály szolnoki áll. isk. igaz- Keszthelyi István. 2. Novothny Jenő, 3. Greczmajer
gatótahitó igen meghatóan parentálja el Brózsik Pál Károly 4 Veress Mihály, 5 Jánossy Pál, 6. Csiky
volt tanitóegyesületi elnököt, akiről azt mondja, hogy Ernő 7. Tóth József (Mezőtúr), 8. Benner A. József
fáradhatatlan volt a munkában s nem anyagiakért fSzajol), 9. Deák Zsigmond (Turkeve), 10. Soós József
dolgozott, hanem erkölcsi sikerért, Neve, munkája (Tiszaföldvár), 11. Borisa Ferencz (Törökszentmiklós),
által nemcsak a vármegyében, de az egész ország taní 12 Hisza Károly (Kunszentmárton), 13 Ring Károly
tói körében ismeretes. Nagy volt .0« mint népneyélő
(Jászberény), 14. Mohács István (Czibakháza).
de kitűnt, mint a vármegyei tanítóság vezető tértia
Közgyűlés nevezetteket a Szövetség Tanácsba
is. Három évtizednél tovább vezette a tanítóság ügyeit kiküldendő tagokul egyhangúlag megválasztotta.
Vannak és voltak, akik nem szerették Ot, de nmcsen. Elnök bejelenti, hogy az Alapszabályok jóváhagyva
nek olyanok, akik el nem ismernék az 0 nagytudását a minisztériumból visszaérkeztek.
s rengetegjmnnka bírását s kéri emlékének jegyzőkönyv
Tudomásul szolgál.
ben való megörökítését.
Elnök felkéri Főtitkárt, hogy titkári jelentését
Ezzel kapcsolatosan határozati javaslatot is ter tegye meg. Főtitkári jelentés eredetiben csatolva.
jeszt elő. Határozati javaslat eredetiben csatolva
A temetkezési segélyalap állásáról, a kifizetések
ről, a választmánynak — más egyesületi ügyekhez
hasonlóan — mindig jelentés teendő.
A temetkezési segélyalap tagjai azonban a vár
megyei tanítóegyesület évi közgyűlése alkalmával, azt
megelőzőleg, külön közgyűlést tartanak a segélyalapot
érintő ügyekben (tag felvétel, dijak felemelése, leszállí
tása, á kezelési szabály módosítása, stb.) határoznak.
Taggyűlésen minden családfő annyi szavazattal bír,
ahány taggal lépett be az egyesületbe.
A kezelési szabályzat megváltoztatásához azon
ban a családfötagok kétharmadrészének jelenléte szük
séges. Ha
a tagok kétharmad része nem
jelent
a taggyűlésen, a következő taggyűlés a megjelentek
számára való tekintet nélkül határoz, mint más ügyekben
A taggyűlésen alkotott határozatok a vármegyei
tanitó egyesület közgyűlésén tudomásvétel céljából be
Jegyzőkönyv.
A gyűlés V* 1 órakor a Himnusz elénekTudomásul szolgál.
Elnök a tárgysorozat értelmében felkéri Dobos lésével ért véget.
András tiszaföldvari kült. állami tanítót, hogy a »A
(Vágó kér. jegyző)
tanyai népoktatás, kapcsolatosan az analfabetizmus
letörésével,* c.) értekezését tartsa meg. Előadót köz
gyűlés mindvégig élénk érdeklődéssel hallgatja, mely
nek befejeztével, határozati javaslatot terjeszt elő.
Határozati javaslat eredetiben csatolva (Köz
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelngyelójétől.
gyűlés) egyhangúlag elfogadja.
Netz Ferencz kisújszállási gazd. isk. igazgató
megtartja előadását >A községi társadalmi élet szín 4-147—1924 szám.
vonalának emelése és élénkítéséiről. Magas színvo
nalú előadását közgyűlés a legnagyobb figyelemmel Valamennyi nem állami népoktatási intézet
Tekintetes Igazgatóságának.
hallgatja végig. Előadó szintén határozati javaslatot
terjeszt elő.
Tudomásul vétel s az érdekeltekkel közlés
(Határozati javaslat eredetiben csatolva) Köz
végett értesítem, hogy a vallás és közoktatás
gyűlés egyhangúlag elfogadja.
ügyi m. kir. miniszter ur 1924 évi 52860 Vili,
(Folyt köv.)
Hivatalos Rész.
Felhívás.
Egyesületünk pénztárát a közelnapokban
átvizsgáltuk, mely alkalommal arra a szomorú
tapasztalatra jutottunk, hogy az egyesület tagjai
nagyobbrésze a tagsági dijak befizetésével hát
ralékban van. Ezúttal felhívjuk kartársainkat,
hogy a tagsági dijakat mielőbb fizessék be,
mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk
ügyészünk utján behajtatni.
Aj elnökség. ,
Tanitógyülés.
A kenderesi esperesi kerület (Eger egyházra.)
junius hó 10-én tartott gyűlést Fegyverneken.
A szentmise után a kerület tanítósága a gyűlés
terembe vonult.
Hegyessy Béla esperes, kenderesi plébános
emelkedett szavakkal üdvözli a megjelent taní
tóságot, lelkészeket és vendégeket. A kathóhkus
iskola jelentőségét fejtegette.
A kerület tanitósági elnöknek Pafféry
István fegyverneki, pénztárosnak Rédeyi Vendel
fegyverneki, jegyzőnek Vágó Imre kenderesi
tanítókat választotta meg.
Pafféry István »Társadalom és iskola*
címen tartalmas és nagy figyelemmel hallgatott
felolvasást tartott. Ezután Rédey Vendel a
tanítok anyagi helyzetéről olvasott fel.
A kerület tanítósága több határozati javas*
latot fogott eL
”
°
c. sz, rendelete szerint a nem hivatásos állo
mányból származó hadirokkantak és egyéb
hadigondozottak ellátásának szabályozása tár
gyában kiadott 1924. évi 820 ME számú ren
delet (megjelent a Budadesti Közlöny f. é 25.
számában) 2 §-a és az ennek végrehajtása
tárgyában kiadott 18000 1924 NMM. számú
rendelet (megjelent Budapesti Közlöny folyó évi
33. számában) 4 pontja kimondja, hogy a
közszolgálat különféle ágazataiban a tisztvise
lők és egyébb közalkalmazottak javára előirt •
sérülési pótdijakat (sebesülési és személyi pótdijakat) 1924. év január hó végével törölni
kell, mert ezek az illetmények a régi ellátás
egyik nemét képezvén és most már az
2700 1922. ME. számú rendelettel megállapí
tott és az azt módosító rendeletekkel felemelt
járandóságokban bennfoglaltatván az ezekre
vonatkozó igény megszerzésével természetsze
rűleg megszűnnek.
Felhívta ennélfogva a szolnoki m. kir.
Pénzügyigazgatóságot, hogy a nem állami is
kolai tanítók részére e címen kiutalványozott
összegeket 1924. évi január hó végével szün
tesse meg és az 1924. évi febr. 1-töl netalán
felvett összegeket a tanitó egyéb államsegé
lyéből a legközelebbi kifizetés alkalmával té
ríttesse vissza.
Szolnok, 192f. évi junius 5-én.
A hív. IW helysUl
..
. %kin tufelugyelt.
Népművelés
8
. 9
Népművelés
Jász- Nagykun- Szolnok varmegjo kir. tanfelügyelőjétől.
3759—1924 szám.
Valamennyi állami elemi és gazdasági népis
kola tekintetes Igazgatóságának.
A vall.- és közokt. miniszter ur 34150 924
sz. rendeletével közölte velem, miszerint az
elemi iskolai ifjúsági és tanitói könyvtárak
javára gyümölcsözően elhelyezett tökék felsza
badítása tárgyában folyó évi március hó 6 án
1431/V1II. a szám alatt kelt rendelete (I. a
Hivatalos közlöny f. évi március 15-i és a
Néptanítók Lapjának szintén f. évi március 15-i
számát) utolsó szakaszában foglaltakra való
hivatkozással, az esetben ha a hatáskörébe
tartozó elemi iskolák gondnokságai, illetve is
kolaszéke könyvtári alapjaik tulajdonában levő
háborús magyar államadósági címleteiknek
(hadikölcsönkötvényeiknek) értékesítése iránt a
további teendőkre nézve utasításért a kir. Tanfelügyelőséghez fordulnak, nem tesz az ellen
észrevételt, ha a kérdéses címletek felmerül
hető szükség esetén, fenti rendeletben említett
célra tőzsdei árfolyamuknak megfelelő áron
értékesíttetnek Az igy be folyó összeg felhasz
nálás után szabályszerűen elszámolandó.
Erről a tek. Címet, miheztartás véget ér
tesítem.
Szolnok, 1924 évi május 27 én.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye taufefigyelőjétől.
vagy julius és augusztus hóra minél nagyobb
számban elhelyezhessenek, olyan földbirtoko
soknál, gazdáknál, bérlőknél stb., akik 13 sze
rény igényű városi gyermeket a mondott időre
otthonukba és szivükbe fogadni hajlandók.
Elég szégyen, hogy amíg a külföld ezer
és ezer magyar gyermeket ölel kebelére, ná
lunk addig közömbösen nézte a szétagolt tár
sadalom, hogy sorvad és nélkülöz a városok
fertőző levegőjében az a jövő nemzedék, amely
nek feladata lesz hazánk újjászületését mun
kálni. A tanyai, falusi tanitói kar legjobban
halhat e részben a gazdákra, bérlökre s leg
jobban megválogathatja, ki képes és ki alkal
mas arra, hogy véreinket elhelyezhessük nála.
Messzeható szociális fontossága van annak,
hogy ifjainknak necsak testi megújhodást ad
junk, de az Alföld magyar levegőjében, a
szépséges magyar élet megismertetésében ki
törő lehetetlen benyomásokat gyűjtsenek lelkűkbe.
Igen kérem azért a Tantestületeket, hogy
mindazok nevét és pontos lakáscímét szíves
kedjenek sürgősen közölni a nevezett egyesü
lettel (Budapest IX. Ferenc-körut 34 sz.), akik
12 gyermek nyaraltatására vállalkoznak, annak
hozzáadásával, hogy mikor (jul. vagy aug. hó
ban) és mennyi időre (4-6 hét, 2 hónap) ter
jedhet az, fiú, vagy leány gyermek küldendö-e
oda ? Ennek alapján közvetlen érintkezésbe lép
az illetőkkel az Egyesület és a gyermekek
odautaztatásáról gondoskodik, jelentés egyide
jűleg hozzám is megküldendő.
A hivatal főnök helyett:
3885—1924 szám.
—Valamennyi népoktatási intézet tekintetes
Tantestületének.
Az > Alföldi Magyar Közművelődési Egye—
sület< a szegény magyar tanuló ifjúságnak
Jász- Nagy ki u- Szolnok vármegye tanfelügyelője.
3754—1924 szám.
nyaraltatása érdekében már a folyó évben a
legkiterjedtebb mérvű actiót indítani kíván s
ezért kéréssel fordult a magyar társadalomhoz
a magyar gyermekek fölkarolásáért. E kérés
szerint az egyesületnek az a célja, hogy kö
zépfokú iskolát látogató 10-16 éves szegény
lu és leánygyermekeket az alföld tanyavilágában, falvaiban és uradalmaiban 4-6 hétre,
Valamennyi népoktató figyelmébe.
Ismételten előfordult, hogy népoktatóink
tanítóink és óvónőink közvetlenül fordulnak
illetmény ügyekben a szolnoki m. kir. pénz
ügyigazgatósághoz s előfordultak olyan esetek
is, hogy az odafordulók nem a megszokott,
udvarias hangon, hanem néha igen udvariatlaa,
sőt sértő kifejezésekkel és fenyegetésekkel lát
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
Szolnok, 1924 évi junius 30.
Szolnok, 1924. évi junius 10-én.
ják el leveleiket — hivatalos irataikat.
A hív. főnök h.
Ily esetek kikerülése végett figyelmeztetem a
Dr. Halmos Andor
vármegye népoktatóit, hogy amennyiben ügyük
kir. tanfelügyelő.
sürgőssége a pénzügyigazgatósággal való köz
vetlen érintkezést kívánja csak ‘is előzékeny
hangú beadványokban tegyék azt, mert felme
rovatvezető: SzathmAry Lajos népm. titkár.
rülő panasz esetén minden durva levelezésért
Szám: 154—1924.
kellő szigorral járok el az illetőkkel szemben.
Valamennyi községi Népművelési Bizottságnak
Szolnok, 1924 évi junius 3-án.
Vallás- és Kozokt. Miniszer Ur 51155 — 1924.
A hivatal főnöke helyett:
Vlllla ü. o. számú rendeletére hív. lapunk má
Dr. Halmos Andor jusi számához csatoltan megküldöttük a Tessedik
kir. tanfelügyelő.
Sámuelről szóló füzetet.
A falugondozás első apostolának emlékeze
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
tére jövő tanévben előadásokat óhajtunk ren
4313-1924 szám.
dezni, amiért arra kérjük, hogy a megküldött
A Magyar Néprajzi Társaság Embertani Szak
füzet alapján egy előadás megtartását programmosztályának ajánlása.
jába felvenni s a megejtendő önkéntes adomá
A Magyar Néprajzi Társaság Embertani nyokat — melyek az ö munkáinak széleskörű
szakosztálya hazánk egyetlen embertani antro
fognak fordittatni — a Falu
pológiai egyesülete. Főcélja a magyarság és ismertetésére
Budapest,
Vas-u. 19 sz. beküldeni
Szövetségnek
magyar gyermek tudományos embertani kuta
tása. Ezt a célt szolgálja a Szakosztály kia szíveskedjékHazafias üdvözléssel
dásában megjelenő ^Antropologiai füzetek*, melyet
egyesek nemes áldozatkészsége és önzetlen lel
Szolnok, 1924. junius 20 án.
kesedése csak a legnagyobb anyagi erőfeszí
Szathmáry Lajos
Bihary István
téssel tud fenntartani. Ha nem tudnánk to
vm. népmüv, titkár
ügyv. elnök kir. tanf.
vábbra is megjelentetni, megszűnne az egyet
len e tárgyban munkálkodó magyar folyóirat,
mikor egyik-másik utódállam pazar kiállításban
jelenteti meg embertani és egyéb folyóiratait.
Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Szolnoki Allani
A nevezett szakosztály hazafias munkál Polgári Fiúiskola Csoportja. Az Ifjúsági Vöröskereszt
kodását midőn a polgári iskolák tanári kará eszméje Amerikából indult ki. A tanuló ifjak
nak szives és jóindulatú fölkarolásába ajánlom, száma sok-sok millió. Kórházi felszereléseket
egyúttal felkérem, hogy amennyiben- arra fede készítenek. A háború és a társadalom rokkantzettel rendelkeznek az Antropologiai füzetekre jait, nyomorultjait segítik. Ezen egyesülésben
a tanári és tanitói könyvtárak számára fizes hatalmas erő van. A Vöröskeresztek Egyesülesenek elő, továbbá, hogy anyagilag tehetős is tének Ligája Genfben éleslátással felismerte ezt
merőseiket adományok beküldésére buzdítsák. az erőt. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi
Iskolánkivüli oktatás.
Tagfelvételi kérelmek, adományok, előfize
tési dijak a szerkesztő: Dr. Partucz Lajos
egyetemi m. tanár címére küldendők (Buda
pest Vili. Jőzsef-u. 5 111 17.) Előfizetési dij
egész évre ezidöszerint 30000 K. Előfizetésnél
megjelölendő, hogy az l. évfolyamra (1923),
a_T a
« .11
... évfolyamra (1924)
___ ,_______
vagy
történik.
/ A szerkesztő kívánatra postai befizetési
lápöt díjtalanul küld. A postatakaréknál a
sekkszámla száma 52027.
miniszter ur 83—1921. eln. számú rendeletével
jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján, 1923.
dec. U-én iskolánk tanuló ifjúsága is meg
alakította a csoportot. A cél az izzó hazafiság
és vallásos érzület nevelése mellett a jótékony
ságra és munkára való nevelés és szoktatás- A
‘csoport a közegészségügyi eszmekörböl sok
kérdést megértéssel oldott meg. Az emberbaráti
célokrafogékonnyá. ipar kodunktenm tanulóinkat. ,
A közegészségügy iránti érzéket ápoljuk. - A.
Népművelés
10
csoport tanárelnöke: Benedek János c. igazgató.
Ifjúsági elnök : Albrecht Gyual IV. A oszt, ta
nuló. Jegyző: Zsemlye András IV. B Pénztáros :
Demény Márton IV. B. Munkavezető: Fazekas
István IV. A. Szertáros : Kecskés László IV. A.
Egészségügyi felügyelő Schmidt Ferenc IV. A.
Pénztári ellenőr: Visnyovszky Alajos IV. B.
tanulók. Folyó évi junius 13 án magas látoga
tásával tüntette ki iskolánkat a Magyar Ifjúsági
Vöröskereszt tiszteletbeli elnöke: Albrecht ki
rályi herceg ur őfensége. Kíséretében voltak:
vitéz dr. Simon Elemér sopronmegyei ‘főispán1
az ifjúsági vöröskereszt végrehajtó bizottságának
elnöke, dr. Szukováthy Imre egészségügyi taná
csos ur. Vármegyénk és városunk képviseleté
ben dr. Vadász Károly vm. főjegyző és
Zrumeczky Viktor polgármester urak. Iskolánk
ez alkalomból teljes díszt öltött. A tanulók raj
zaiból és kézimunkáiból kiállítást rendeztünk,
őfensége a jelzett idöre pontosan megérkezett
kíséretével. A tanári kar nevében Bihary István
kir. tanfelügyelő ur üdvözölte. A fenséges ur
kiváló szép magyaros beszéddel köszöntötte a
tanuló ifjúságot és buzdította a nemes cél megvalósitására. A tanárikar bemutatása után meg
ismerkedett Őfensége a csoport vezető tanulóival.
A csoport vezető tanárelnöke.- Benedek János c.
igazgató bemutatta a tanulók életmentési gya
korlatait. Göndöt József torna-tanár szabadgyakor
latokat mutatott be. Majd a Lux Mihály rajz
tanár, Benedek János kézimunka kiállítását
tekintette meg. A látottak felett teljes megelé
gedésének adott kifejezést. Iskolánk életében
felejthetetlen nap lesz ezen látogatás.
Benedek János
polg. isk. igazgató.
- Kinevezés. A V. K. M Ur Óreskó Dezső
szolnoki állami tanítót a VII. fizetési osztályba
nevezte ki. Elismerését nyílvánította Dr. Tamás^y
Bálint szolnoki orvosnak, az szolnoki templomtéri áll. iskola tanulóinak juttatott adományaiért.
Óvodai ínirpélj. Horváth Jolán szolnoki
vásártéri áll. óvónő növendékéivel igen sikerült
gyermek előadást tartott f. hó 9-én az iskola
udvarán. Az előadás Rozmárin c. mesejátékból
AUpJh mely kiválóan hatptt .a, kisdedek erkölcsi
nevelésére. A nagy fáradsággal , ketgpjtoft e^ö;
jövedelme az óvoda felszerelésére lett íorditva.
— Ezúttal is gratulálunk a szorgalmas óvónő
kartársunknak.
Iskolai Ünnep. A kunhegyes! ref. tanítótestület
az iskola felszerelésének pótlására hazafias
műsorral szépen sikerült gyermek előadást
rendezett f. hó l én. A nagy gonddal és sok
munkával előkészített elöidás nagy tetszést
váltott ki a nagy számú hallgatóságból s egy
millió koronát szerzett az iskolának. Ez a siker
a tanítótestület egyetértésre, a jó testületi szel
lem mellett bizonyít.
A balatoni kiráodilás Btiterve. Indulás Szol
nokról julius 7 én (hétfőn) hajnalban 3 óra
10 perckor. Érkezés a keleti pályaudvarra 5
óra 30 n. Indulás a keletiről 6 óra 30 p.
Útirány a Balaton északi oldala Keszthelyig.
Ide érkezés 15 órakor. Keszthelyen a nők zár
dában kapnak szállást és étkezést napi 37 ezer
koronáért; a férfiak a közs. iskolában laknak s
vendéglőben étkeznek napi 50 ezer koronáért
legfeljebb. E napon fürdés. 8 án d. e. Keszthely
nevezetességeinek megtekintése és fürdés. Dé
lután kirándulás a 45 km-re levő Hévízre s
ott fürdés. 9-én indulás Keszthelyről vissza 7
óra 10 perckor vonaton a Balaton déli részén.
Érkezés Siófokra 9 órakor; itt fürdés és ebéd.
Délután hajóval rövid tartózkodásra Tihanyra,
onnan Balatonfüredre megy a társiság. Itt für
dés. Balatonfüreden a polg. iskolában lesz szál
lás. E'utazás 10 én Balatonfüredröl együttes
megállapodás szerinti időben. III. osztályon
utazunk, a Déli-Vasutra szóló igazolványt kér
tünk. Fürdőruhát, törölközőt, takarót vigyünk.
Szerkesztői üzenet.
Pajor. Sajnálatunkra cikkét nem köiölhetjükr
mert az nyiltan kifejezett személyeskedés. Bár Önnek
van igaza, mindazonáltal kiélezett személyes ügyét
körülményes dolog ayilvánosságra hozni. — Mi Mák
a szárazta nyáliá* megírását kértük. Tanácsoljuk, hogy
az ilbtő kritikai megjegyzéseivel ne törődjék, merj, az
illetéktelen kritikusnak nincs igaza. Azonban személyét
sértő megjegyzéseiért Önnek feltétlenül a bíróság ad
elégtételt. Hogy az Illető, erőszakos, azon n&is csodák
kozzék, mert tapasztalataink szerint, az ilyenek,,— hA
máskép nem Jehet, —, rendszerint a szerénytelen, erő?,
szakosság fegyveréhez nyúlnak. Ön csak kövess^ as
egyenes utat s hazafias munkásságaiban legyen. rendü
letlen-* Meglátja, hogy * becsületes munkája után tiamadás annyira sikerült, hogy a jelen volt szülök telni fogják s hatóságai, esak ^liamaránéL tesznek. Üdjr.
aagy '
és kartársak, az ügyes és szorgalmas óvónőt [Matk*vich E Vera® idejét wdlíV
4(
• .
•
iuimu*
vwybceotenpáriumát
,
. _ ______
költőnk
lezártuk. — Munkatársaink
nagy ovációban részesítették. Az előadás tiszta közt szívesen látjuk•
- *-- ------- 0
Nyomatott Csapp János gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca9—sz)
. szeptember hó.
7 szám
OLNOK VARMEGYÉI
A_kir. tanfelügvelőség, a várm. tanító egyeztet s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hival
•zlönye.
Kiadja a Jasz-Nagykun-Szolnox
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
várm. Tanítóegyesület.
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
Megjelenik havonkint.
MAGYARY GYULA
hoz. a lap szellemi részére vonat
Előfizetési dijak :
kozó közlemények a szerkesztőség
Felelős szerkesztő:
Szolnok (vásártéri iskola) címére
Egész évre
10000 kor
küldendők. Kéziratokat nem adunk
MÉHES ENDRE.
Egyes szám ára 1000 kor.
vissza
Levél az ifjúsághoz.
szerzett pénzünkért a hirtelen meggazdagodni
vágyó másik portánkon élő embertársad,
kinek megadtam mindazon javakat különbség
nélkül, mit szerelmes fiam élvezett.
Amikor a te bátyád, a vérünkből való
vér ezen titáni küzdelmekben hősi halált halt
jöttek a partokon eddig békességben élő más
embertársaid és tőrt döftek szivembe.
Ezeréves tölgyünket, melynek árnyékában
mindannyian éltetek, megtámadták a férgek
ezrei, derékban tört ketté.
_ .
í
Szomszédaim?, akik sanda, tolvaj szerniekkel leselkedtek gyönyörű portánkra, felhasz
nálták a részükre „igen kedvezőnek'1 mutatkozó
pillanatot s minden oldalról betörtek, guzsbakötöttek, vérszegény tagjaimat is összetörve
megraboltak, tönkretettek . . .
Ezernyi vérző seb, százezernyi fájdalom
gyötört és gyötör a megsemmisülés szélen
állok !
ídes Ham! Hosszas kínzó betegségem,
testet, lelket ölő kínjaim — úgy tetszik _
múló félben vannak s reménykedő, bízó lélek
kel tekintek felépülésem elé.
Engedd meg, hogy összeszedve minden
erőmet, minden tehetségemet elmondjak neked,
aki elhidegülve élsz, illetőleg nem melegedtél
még fel irántam, némely dolgokat, egyfelől
azért, hogy megismertessem veled a ralot, más
felől, hogy okulást szerezz; mindezeket egy
szebb és boldogabb jövő eléréséért.
Mert nem lehetetlen, hogy újabb merény
ietek áldozatává esem és bizonytalan utadon
bolyongasz, mint kivert koldus, akinek még
alamizsnát sem nyújtanak a könyörtelen kő
szívű idegenek.
Egy évtizeddel ezelőtt csaknem megelége
detten, boldogan éldegéltünk gyönyörű portán
kon, melyre összeesküvő, átkozott kezek tüzet
Kinek mondhatnám el ezeket, ha nem
dobtak. A nagy veszélyben mindenünket koc
kára téve egyfelől menteni akartuk mennyor neked az émfiamnak. akit emlőimen neveltelek,
szágunkat, másfelől büntetni kívántuk az össze aki igy agyongyötörve, megkinozva is kenye
ret, ruházatot s mindent adok neked, akh
esküvő, alattomos hitvány bérenceket.
Eme önvédelmi tusánkban a te bátyád az forrón szeretek azért, hogy oly forrón szeret
én engedelmes, szerelmes fiam átszellemülve, tessem általad, akitől remélem, várom testi és
titáni küzdelmekkel csodákat müveit. Egymaga lelki szenvedéseim elmúlását.
birkózott a reánk törő idegenekkel, bár a tél
Benned bízom, tőled remélek óh jöjj
igyán papit bakkancsot adott véres verejték keblemre, szánj még magadért, a te és Ö
ei szerzett pénzünkért a hirtelen meggazda- jövötökért, boldogságotokért!
odni kívánó egyik s ehetetlen tápérték hijján
Nyisd fel szempilládat, lásd meg nyomo
iló »élelemmel< látott el véres verejtékkel rult sorsom, lehetetlen, hogy szenvedni hagyj
Népművelés
Népművelés
továbbra te és a ti jövölökért, boldogságíokért!
Halld meg sóhajtásom, érezd meg fájdal
mai mai, vágyaimat a te és ti jövötökért, bol
dogságtokért! ®
Úgy nőttél fel ezalatt a gyászos évek
alatt, melyekben nem érhettem rá téged nevelni
oktatni, mint az állat, csak életszükségleteidet
elégíti tied ki.
Téged is nagy mértékben leszegényitett ez
évtized, mart hijjával \agy mindazon szellemi
és erkölcsi javaknak, melyek a te hösihalált
halt bábádat félistenné tették.
Te a templon ódba, az iskolába, sem mehet
tél, mert abban a sebesülteket ápolták, avagy
tanítód is elment küzdeni ellenségeink ellen,
hösihalált halni.
Most a romok között félig éhe, félig halva reád
gondolok, tőled - várok mindent, de mindent
Részint ki •szeretném pótolni a háborús évek
mulasztásait, részint nevelni óhajtom- testedet
művelni lelkedet, felvilágosítani elmédet, hogy
te igyekezetben sokszorosan felülmúlni töre
kedj félisten testvéredet, — kinek csak emléke
él — mert szereteted féltő aggódásod az én éltető
napsugaram.
Jöjj hál te és tanulj szorgalmasan, hall
gasd meg a komoly szót! Légy igyekvő, mun
kás, emberismerö, isler félő, hazáját imádássa]
szerelő méltó örököse feiiblt n testvérednek!
Haidd meg a harangok hívó szavát értsd
meg tanítóid, nevelőid okos tanítását!
Értsd meg szenvedéseimet vágyaimat, élni akarásottat hazám ifjúsága!
Édesanyád: C onkarnagyarország.
Szathmáry Lajos
népm. titkár.
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Irta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanító.
Ami magát a nép társadalmi életszínvonalának
emelését illeti, menjünk vissza anyagért a multha.
Elevenítsük fel a már-mar feledésbe menő népies
szokásokat lakodalmas és egyéb vigasságos rigmuso
kat stb stb.
Odatörekedjünk, hogy az emberek kedvüket lel
jék abban, hogy egymásnak örömet szerezzenek és
egymás bajában részvétüket éreztessék.
A mind gyakrabban megismétlődő társas ÖMzejöteleknél a szervezőnekaz legyen a törekvése, hogy
résztvevői mindig vigyenek magukkal onnan valami ked
ves és maradó emléket a lelkűkben.
Újra kell szervezi a régebben oly kedves téli
munkaösszejöveteleket, mint. fosztóka, fonóka, szövőke
stb.
A társadalmi élet fellendítésére megemlítem a
Bene Lajos által felszínre hozott u. n. békéltető bíró
sagokat.
A magyar embernek nagy hajlandósága van a
pereskedésre. Egy-egy áldatlan per azután a peresfelek egész családját, minden atyafiát évtizedekig
is eltartó haragos állapotba juttatja, ami természete
sen súlyosan gátolja az egészséges társadalmi érint
kezést. A község köztiszteletben állő komoly férfiaiból
választott 6 8 tagú békéltető kizottság sok áldatlan
pörnek tudná elejét venni, s ily módon könnyitenénk
a bíróságok munkáján is, ami szintén nem utolsó
állami érdek. Kevesebb lenne a per. gyorsabb, jobb
az igazságszolgáltatás _es a gyűlölködés helyett megértő
barátságos szellem fog kialakulni a község társadal
mában. De nem akarok én receptet adni a társadalmi
élet színvonalának emelésére és élénkítésére, mer*
megvagyok győződve a:ról. hogy kinek-kinek a lele
ményessége sok olyan eszközre fog találni, amelyekre
én e pillanatban nem is gondolnék, csupán az volna
most a célom, hogy eszméljünk rá. inig óriási hordereje van ennek a kérdésnek és hogy a társadalmi
életben még az egészséges vidámság külső látszata
alatt is nagy n komoly tartalom nyugszik és ez az,
hogy a társadalmi élet szintjének emelésével a népünk
a magunk és minket környező minden társadalmi
réteg lelki életét gazdagabbá tegyük egymásban örö
münket leljük egymás szeretetében, megbecsülésében
összeforrjunk, hogy ha egyszer újra vihar kerekedik
fölöttünk, ne tudjon úgy szétszórni bennünket, min*
a sivatag porszemeit.
Ami már most iskolán belüli ténykedésünket
illeti, talán sokak ellenzésével fogok találkozni, de
ki kell jelentenem, hogy nemcsak a társadalmi élet
egészséges újjáépítése szempontjából, de egyéb, itt
nem részletezhető szempontból is én. ha rajtam múl
nék, felére szorítanám a mostani tanítási anyagot
azt alaposabban tanítanám, főleg ismereteknek egy
életre szóló állandósitasára törekednék és ezzel szem
ben legjobb erőimet és időm javát nevelői tényke
désre fordítanám. Mert
1. nem igaz, hogy a mostani óriási tanitáj.
anyagot oly alaposan tudnók feldolgozni, hogy elem
iskoláink okos embereket tudnának nevelni.
2
.) ha valóban maradandó tulajdonává lenne
a gyermeknek a nyújtott nagy ismeretanyag, akkor
is a társadalomnak sokkal nagyobb szükségé van jó
emberekre, semmint okos emberekre.
3) még a maga dolgában okos embernek nincs
szüksége oly ismeretanyagra, amely életviszonyaitól
és munkakörétől idegen
Pedagógia
A rajz- és munka tanítás
haszna az iskolában.
3
Hazánkban ez nem igy áll. Nálunk arról zzó sem
lehet — legalább korunkban még nagyon kevés eset
van rá, - hogy egy középiskolát végzett egyén
ipari pályára menjen. És ez mind attól van hogy
• - az a- ferde felfogás uralkodik,
hazánkban még mindig
hogy egy iparost nem néznek semmibe és a legtöbb
szülő úgy vélekedik, ha okos a fia, akkor nem adja
iparosnak.
Nem gondolják meg ezen szerencsétlen szülők,
hogy az ipari téren ép oly, sőt talán több babérra
tehet szert gyermekük, mintha esetleg valami hivatalba
lép Hiszen ha valakinek kell ész, akkor egy iparos
iak igen nagy szükség van erre. Ha jól meg gondol
juk látni fogjuk, hogy minden iparág egy-egy művé
szet kapuját tárja fel az egyén előtt.
De nemcsak az iparral vagyunk így, így vagyunk
mi a mezőgazdasággal is. Kell-é kedvezőbb talajú és
fekvésű föld, mint hazánké? Méltán mondhatjuk,
hogy hazánk »tejjel mézzel folyó ország< Alföldek
bőven termi az aranykalászt, hegyeink bőven térink
az ércet és a világhírű bort, erdőinkben rengfteg
a vad folyóinkban a hal és kitudja micsoda kincseket
rejtegetne* még magukban. És ezt a sok á'dákt. a
magyar ember nem tudja kiaknázni. Ennek oka egy.
felől az bogv nagyobb birtokosaink, mivel anyagi
helyzetük nem szorítja őket, nem törődnek vei*. A
kisebb gazdák pedig lehet, hogy tőrödének vele, de
ezeknek meg anyagi helyzetük nem engedi, hogy a
természetnek ezen kifogyhatatlan tárházát kiaknázzák
De mivel ezen szomorú állapoton a sok panasszal
segíteni nem lehet, lássuk kik és mimódon vannak
hivatva ezen állapotok megváltoztatására.
Sokan hangoztatják, hogy ezen állapotokon segí
teni elsősorban van hivatva a tanitó. Ezen egyénekMk szerintem i. igtauk van. Van-e a
.
egyén, aki ügy a eladok, tatai a gondjatkra btzott
gyermekek lelkűidéhez annyira hozzá tudjon férkőzni,
mint a tanitó. Törekedjék tehát a tanitó oda, hogy
az egyénekkel már gyermekkorukban a munkát és
munkás embert ne gyűlöljék, ne kicsinyeik, hanem
Irta: Szilágyi Imre ref. tanitó.
Ha valamely állam népiskoláiban a rajz és
munka tanítás fontosságáról szó lehet, úgy hazánkban
állam és társadalom anyagi jólétének ezea előmozdí
tójára igen nagy szükség van. Ha széttekintünk az
államok háztartásában
megdöbbenéssel láthatjuk,
hogy a műveltebb európai államok között hazánk a
legszegényebb viszonyok közt él, sőt a legutóbbi idők
ben valósággal nyomorog. S miben kereshetjük ennek
az okát: Bizonyonycsan nem abban, hazánk nem volna
alkalmas egyes ipari termékek előállítására, vagy mintha
hazánkban r.em lehe l t megkapni az egyes ipari ezéJokraszükséges nyerstermékeket. Alig van állam, amely
a természet annyi jó tulajdonságaival meg lenne
áldva, mint hazánk. Hazánkban megtaláljuk úgy a
nyerstermények ezerféle faját, mint az ipari termékek
előállítására alkalmas számtalan helyet.
Hazánkról azonban többen beszélnek úgy, mint
őstermelő országról, amilyennek ez ideig tényleg
mondható is. Bár igy áll a dolog, mégis megállaná
hazánk a helyét mind fekvésére, mind talajára nézve,
csak az a kérdés, hogy van-e egyén, aki a természet
ennyi jó adományait alkalmasan ki tudná használni ?
Bizony sajnos, hazánk ennek a nagy követelményeknek
nem tud kellőleg helyt állani.
Nézzük csak hazánk iparát.
Iparosaink legnagyobb részben igen csekély
kivételei olyan egyének, akiknek semmi alapképzett
ségük nincs. Különösen vidéken ezrekre menő az olyan tanulják becsülni és tisztelni.
egyéneknek a száma, akik elmennék iparostanoncnak
Erre nézve egyik legfontosabb eszköz a tanitó
de sím írni, Mm i’vrsri rím tudnak
kezében a rajztanitás. Hogy mily sokoldalú haszna
S ha megfigyeljek azon mestereket, akik az van a rajztanitásnak, szinte el sem képzelhető. Gondol
ilyen egyéneket magukhoz fogadják, bizony azt talál juk csak meg jól, mikor az írás alapelemeit tanítjuk
juk legnagyobb részénél, hogy ők nem azért szegőd- a gyermekeknek, tulajdonképen nem rajztamtással fog
tetik azt a tanoncot 4-5 évre, hogy az államnak egy lalkozunk-e’ A rajztanitásnak is ugyan az az a apja,
képzett és értelmes iparos emberi adjanak, hanem
ami az írásé. Itt is épen úgy a pontokon, vonalokon
azért, hogy az a szegény fiú 4-5 évig szolgálja őket. és a vonalak különböző helyzetén kezdjük mint amott.
Mit várjunk aztán mi az ilyen iparos osztálytól? Vagy ha a földrajztanítás alapéleimévé! foglalkozunk
Mennyivel elóbb áll e tekintetben pl Németország a rajztanitás nélkül érünk-e el biztos sikert? Sok a
ahol talán nem is megy emberszámba az olyan egyén, maradandóbb lesz a gyermek emlékezetében az
akinek legalább egy pár középiskolai osztálya nincs.
Népművelés
4
Népművelés
egyes a.apfogalrnak neve, alakja és formája, ha azokat
nemcsak bemutatjuk, hanem le is rajzoltatjuk velők.
És mind ezekkel a gyermek igen nagy örömmel fog
lalkozik. De ha ezektől eltekintünk is, tekintsük azon
szellemi képzést, amely ezekkel jár. \ an-é valami,
ami a népizlést^oly nagy mértékben fejlesztené, mint
a rajzolás
,
üjabh tanterv szerint a népiskolákban ép úgy
mint a középiskolákban a természetutáni rajzolás kezd
előtérbe lépni. Ennek aztán kettős feladata van. Egy
felől a tanuló megfigyelő képességét fejleszti, másfelől
a kéznek bizonyos ügyességet kölcsönöz.
Az elemi iskolában azonban sohasem ke l a
rajztanitásnál célt téveszteni. Itt ugyanis nem arra kell
törekednünk, hogy valaminek a hü es pontos képét
adják a tanulók, hanem sokkal, inkább arra, hogy
tanuljanak a tanulók megfigyelni és a rnegíigyelteket
emlékezetben tartani. Figyeljük csak meg, mennyivel
mélyebb benyomást szerez a gyermek az olyan tár
gyakból, amit ha nem is pontosan, de legalább leraj
zolt, mint az olyanokról, amit esetleg tovább szemlélt,
de nem a részek elhelyezése, hanem azoknak cifrasá
gára fektette a súlyt. És végül a rajztanitásnak egyik
megbecsülhetetlen haszna az, hogy a gyermek ízlése
finomodjék és munkássághoz szokjon.
Amióta az ipartörvény az iparostanoncoknak az
oktatását elrendeli ; azóta ezen oktatásnak igen nagy
fontossága a rajztanitás. De ezen tanítás már késői,
mert az elnehezedett kezek sokkal nehezebben sajá
títják el a rajzoláshoz' szükséges ügyes vonásokat,
mint az olyanok, akik ezt már az elemi iskolába* is
gyakorolták.
birtokába, amely talán amostani időben épen nélkü
lözhetetlen. Figyeljük csak meg, hogy mily őrömmel
foglalkozik ilyen félével a gyermek és amit mag*
előállított, legyen az bármily gyönge, kezdetleges,
mégis sokkal jobban örül annak, mint bármely más
által előállítót sokkal értékesebb tárgynak.
Hiszen ők valóságos művészetet látnak alkotása
ikban. Es küudja hány lappangó tehetséget keltünk
életre úgy ezzel, mint a rajztanitással !
Ha az itt elsoroltakat a tanitó szem előtt tartja,
akkor bizonyára többet használ szegény hazánknak^
mely ebben a tekintetben épen az átalakulás szélén áJ,
mint sok oly hazafi, aki mád nem téve, mint fennhan
gon kiabálja: >Magyar vagyok.* 1
Egyesületi élet.
Felhívás.
Tiszteletié! és kartársi szeretettel felkérem
mindazon kedves kartársaimat, kik az elmúlt
1923 4. tanévben az Eötvös napra az Eötvös
alap elnökségé ül gyűjtő-iveket kaptak és a
gyűjtött összegről az elszámolást még nem
eszközölték az Eötvösjalap elnökségével, szíves
kedjenek a gyűjtött összeget és a gyűjtő-iveket
sürgősen az Eötvös alap elnökségének (Buda
pest, Vll. kér. Szentkirályi utca 47 szám.) be
küldeni, miután a vett értesítés szerint még
több iskola van, mely az elszámolást nem esz
közölte, anböl csak nagy kellemetlenség szár
A legujabbi időben igen fontos az ugynevezet mazhat.
Szolnok, 1924. szeptember 1.
>S!öjd«-nek az elemi iskolákba való bevezetése és
Keszthelyi István
rendes tantárgyanként való kezelése. Nagyfontossága
van ennek különösen a magyar ipar fellendülésére
nézve. Ki tudja mily átalakulásnak veti ez meg az
alapját a magyar ipar terén. Én azt hiszem,. — de
úgy gondolom, hogy talán mások is vannak ezen a
véleményen, — hogy a magyar ipar fellendülését és
ezzel együtt az állam anyagi helyzetének javulását is
inkább várhatjuk ettől, mintha különböző néven
»Magyar ipar védő egyesületeket* állítunk fel. Mert
mig ezen Egyesületeknek hazafias tagjai is szívesen
vásárolják az olyan külföldi iparcikkeket is, amelyeket
hazánkban is elő tudnak állítani, addig amazzal inkább
munkálkodunk azon, hogy a magyar ipar olyan egyének
kezébe tétessék le, akik ezen £ téren teljesen megállják
helyöket. És míg egyfelől az ország anyagi jólétének
az előmozdításán fáradozik a tanitó, addig másfelől
magának az egyénnek is oly maradandó kincset juttat
vármegyei tanitóegyesületi elnök.
Felhívás.
Veress Antal Károly jászberény-boldogházai kartársunk Gizella nevű leánya f. évi aug.
hó 21-én elhalt, ki a temetkezési egylet tagja
lévén, ezért felhívjuk az egylet tagjait, hogy a
felnőttek fejenként 3624 koronát és a 7 éven
alóliak 1812 koronát, temetési költséget, mint
hozzájárulást a lap megjelenésétől számított 8
nap alatt befizetni szíveskedjenek.
Szolnok, 1924. szept. 10.
Jánossy Pál
Forenczy Kálmán
pénztáros.
ügyv. elnök.
5
melynek megpillantásakor a társaság minden tagja
örömujjongásban tört ki
Utunk első célja Keszthely volt, ahová a Bala
tonnak es elragadó partvidékének szemlélése közben
délután négy órakor érkeztünk. Az itt ránk váró ked
ves kollégáink a valóban örök ifjú Bori Imre ny.
igazgató tanitó bátyánk s a minden tekintetben méltó
utódja Iwsich Gyula igazgató tanitó a terjedelmére és
szépségére nézve is párját ritkító parkon át vezettek
bennünket a Bocskai vendéglőbe, ahol a frissítők bevé
telezése közben az egész napi túlságos jókedvünket
a váratlanul érkezett . s tartósnak Ígérkező záporeső
lohasztotta le. Hái’ Istennek aggodalmunk egy óra
múlva a terhes felhőkkel együtt eloszlott s már es:e
hat órakor a Balaton partján elhúzódó sétányokon —
többen közülünk a vitorlás csónakokon — gyönyör
ködhettünk kedves tengerünk csodás szépségein
A kellemesen kezdődő és még lelkesebben vég
ződő nap fáradalmait kipihendö, a jó étvággyal elfo
gyasztott vacsora után aludni tért a társaság, az urak
a közs. iskola egyik termében, a hölgyek pedig a
szent Vincze apáczák vendégszerető körében töltvén
az éjszakát. Másnap reggel friss erővel folytattuk a
kirándulás gyönyörködtető munkáját. Reggelizés után
a messze földön méltán híres Hévízre röpített bennün
Közli: Magyart Gyula.
ket a hatalmas autóbusz, amelyből bámulva bámultuk
A szolnoki áll. tanítók tavaszi közős értekezletén a mellettünk elvonuló festői vidéket. Hévizén a hatal
Veress Mihá’y Kollegánk azt az eszmét vetette fel mas terjedelmű szabad meleg tóban fürödtünk, jóizüevájjon nem volna-e érdemes és kellemetes dolog a nyári ket nevetve hölgyeink alaptalan félelmén, akik kezdet
szünidő alatt, tapásztalatszerzés és üdülés céljából ben felve, sikoltozva kapkodtak ama bizonyos szal
néhány napi kirándulást tenni szegény kis országunk maszál után, amely őket a vízbe fullástól megmenti,
noha tudták, hogy a hévízi ló vizébe készakarva se
valamelyik vidékére?
Az eszme életrevalónak bizonyult s igy a kirán lehet — legfeljebb nyakig elmerülni.
A testet és kedélyt üdítő fürdés után a fürdötedulás iránt érdeklődők abban állapodtunk meg, hogy
első kirándulásunk helyéül a magyar tengert, a szép jep sétautait bejárván s összes nevezetességeit alaposan
séges Balatont választjuk. Az egész évi munkában megtekintvén autóbuszra szóltunk s közös ebédre ismét
elgyötrődött, kimerült kollégák — különösen a vidé Keszthelyre érkeztünk. Ebéd után a különböző épü
kiek — örömmel vették tudomásul a balatoni utat s letekben ideiglenes elhelyezett rendkívül gazdag múze
siettek bejelenteni az abban való részvételüket, csatla umokat tekintettük meg s este ismét a Bocskay ven-a
kozásukat a kirándulás agilis
vezetőjénél, Veres déglőben élveztük a vidám, a gondtalan .életet.
A Keszthelyen eltöltött idő képezi kirándulásunk
Mihály sfőintézönél*
Julius 9-ikén hajnalban kelt útra kedélyes, lel legkedvesebb emlékét. Édes fájdalommal búcsúztunk a
kés társaság egy része, melyhez aztán Budapesten kora reggel induló vonattal ettől a kedves várostól
csatlakozott a már ott időző kartársak szintén lelkes s az állandóan velünk foglalkozó szeretet kartájainktól^
Julius 11-ikén a Balaton somogyi partján, elra
csapata, hogy igy együttesen keljenek útra a kitűzött
gadóan szép fürdőtelepek, villák mellett utazva, körül
célok felé.
belül délelőtt tiz órakor értünk a magyar tenger ös
A vasúti intézőség előzékenysége az egész utón
fürdötelepére Siófokra, ahol két szolgálatkész kartár
külön szakaszt biztosított a társaság részére s igy az
amúgy is fesztelen és kedélyes utazás idöröl-időre sunk várt és kalauzolt bennünket.
Siófokon annyira feltűnő és annyira rokonszenT
kedélyesebbé vált. Ennek a körülménynek tulaj donit- vés volt a társaságunk, hogy a > Színházi Élet* szer?
dacára
szinte
észrevétlenül
ható, begy a bosszú ut
kesztösége kérve kért bennünket, hogy csoportunk i
értünk délelőtt tizenegy óra tájban a Balatonhoz,
Az elnökség átvizsgálva az egyleti pénz
tárt, sajnálattal tapasztalja, hogy az egyleti
tagok majd háromnegyed része az 1923 24 ta
névi (20000-20000 kor.) tagdíjjal hátralékban
van. Ezennel felhívjuk a tagokat (áll. községi,
izr. gazdasági és belépett felek, kartarsak, to
vábbá áll. közs. óvó és menház vezetőnők),
hogy úgy a hátralékaikat, valamint a 1924-25
tanévre esedékes tagdijaikat a lap megjelené
sétől számítva 15 nap alatt annál is inkább
küldjék be, mert a hátralékosok névjegyzékét
az egylet ügyészének vagyunk kénytelenek
átadni.
Szolnok, 1924. évi szept. 10 én. ,
Az elnökség.
„Hullámzó Balaton tetején.“
Népművelés
6
lap részere .lekaphassa*. Bír az időnk kiszámított volt
a Füredre induló hajóra kellett sietnünk a szerkesz
tőség óhajának engedve bevonultunk a .Színházi Élet,
műtermébe is.
' Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után. S útnak indultunk
Reformok.
Iparos tanonciskolák uj szervezete
terve és utasítása.
tan
Nyugodt őszinteséggel mondhatjuk, hogy a
magyar nemzeti közművelődés jelen időben a
reformok korát éli. És ez a kultúrtörténeti
korszak méltán Klebelsberg Kunó gróf fenköít
gondolkozásu és ideális érzésű miniszter nevé
hez fűződik. A nagynevű miniszter átérezve a
haza tragikus veszteségeiből származott gazda
sági viszonyainak tarthatatlanságát; látva a
nemzet erkölcsi téren való sülyedését, mely a
közművelődés fejlődésének könnyen útját vág
hatja: alsó,- közép- és felsőfokon egyaránt
megindítja a szervező nagy munkáját a nem
zeti élet újjáépítésére. így átreíormálja évtize
den keresztül táplált kulturéletünkct a neme
sebb és idealisabb célok érdekében. Revízió
alá veszi a felsőfokú iskolák munkatervét,
modern alapra fekteti a középfokú iskolák köz
ismereteinek munkatervezetét, hogy azt a gya
korlati élet mindenkor érdemszerüen honorálja.
Alig, hogy a középiskolák álreformált tan.
terve életbe lép, nyomban követi azt az ipa
ros tanonciskolák nőszervezete, mely az 1922
évi XII. t. c. 118. § ában gyökerezik. Az Uj
szervezet három tagozata szerint jövő ipari
nemzedék' művelődését a tanonciskola hivatott
biztosítani, azért a tanonciskola színvonalának
emelését és kifejlődését a 60000—924-.- VII. ü. o.
számú miniszteri rendelet szabályozza. Az ipa
ros tanonciskolának uj ■ szervezete lényegében
megváltoztatja az eddigi iskolák rendjét. Ideálisab és eszményibb életet követel belevinni az
uj szervezet a tanonciskolába. A tanterv bősé
ges anyagot ölel fel a szellemi és gyakorlati
munka elvégzésére. Ezért az iskolát négy év
folyamra fejleszti, hogy az iparos ifjúságnak
alkalma és fizikai ideje legyen a feldolgozott
anyagot szellemileg megemészteni és mara
dandóvá tenni. íme tehát az iparostanoncoktatás intézménye ama fokhoz jutott, mely a
magyar ipar és kereskedelem, mint a nemzet
életforrásait gazdasági szempontból a kulturtényezök közé éleszti.
Az uj szervezet f. évi szeptember hó 1 töl
már életbe lépett s a benne foglalt átszervezési
munkálatok két tanév alatt befejezendök. Mi
tanítók, kik a tanoncoktatás terén szorgalmas
munkásságunkkal elismerőleg is kivettük ré
szünket, örömmel fogadjuk az iparos tanonc
oktatás ideális átszervezését és az erre vonat
kozó Miniszter ur rendelkezéseit.
(me.)
IRODALOM.
Onint József és Drózdi Gyula szerkeszté
sében >A Magyar Gyermek Abcés és II. oszt.
Olvasókönyv jelent meg a népiskolák használa
tára. A neves pedagógiai irók az Abcés-könyv
szerkesztésénél és beosztásánál a modern ta
nítási elvek betartása mellett három módszer
tani szemponttól vezéreltetve, az irvaolvasás
tanításának munkakészségét és nehézségeit
nemcsak hogy megkönnyítették, de egyesítve
benne a fonomimikai, hangoztató és jelképes
tanítási eljárásokat, az irvaolvasás modern ta
nításának örökös alapját vetették meg. • Az
Abécés tankönyvben felsorakoztatott tanítási
anyag a kiinduló i (betű) hangtól egész az
olvasmányok láncolatán végig húzódó fokozatos
kapcsolások és váltakozó tárgyu anyag szak
avatott beosztása arra enged következtetni,
hogy a szerzők a pedagógiai tudomány terén
oly gyakorlati érzékkel bírnak’ mely a tanitó
munkáját a gyermek szellemi képességeinek
összeréjéhez és lelki érzéseihez méri. A 11.
oszt. Olvasókönyvben feldolgozott olvasmányok
és költemények tartalmuk szerint csoportosí
tott beosztás pedagógiai művészetnek a tanujele, mely a hazafias szellemerkölcsös és tár
sadalmi érzés ápolására, fejlesztésére nemcsak
aktuális, hanem igen alkalmas anyagot adnak
a tanitó — tanuló kezébe.
Értéküknél fogva tehát ezen tankönyvek
nagybecsű figyelmet érdemelnek, miért is is
kolai használatra már azért is ajánljuk, hogy
általuk a tanitó munkája megkönnyittessék. A
Nénmüvelés
tankönyvek külalakját tekintve, vonzó erővel
bírnak, tartalmi színvonaluk — a korszerűsé
get illetőleg — modern eszméken alapszik.
Révai Testvérek Irodalmi R.-T nyomdájá
ban kaphatok 11700 es 13950 koronáért.
(me.)
A napfény gyógyitó hatása.
Irta: Nyárádkarácsonyfalvi.
A tudomány folytonosan bővül, változik. Nekünk
-ezzel lépést kell tartani, ismerni kell belőle annyit,
amennyit intelligentiánk megkíván.
Midőn vizsgálom a természettudomány egyes ága
iban a legújabb felfedezéseket, haladást, nem is tudom
-mit csodá'.'::k jobban : az emberi észt, mely teremt,
;alkoi, vagy annak müvét?
Bámulatba ejt. mikor olvasom : Peruban a vasút,-országúitól távol eső hegyekből óriási 10 tonnás teherrepülögépeken szállítva a bányákból az érceket a
mérföldekre messze eső gyárakba; hogy van már 135
személyt szállító repülőgép s egynemelyike 400 km.
•sebességgel halad óránként, (ezelőtt 20 évvel még csak
5 méter magasan 20 m. hosszúságot repült); Ameri
kából Angliába beszélnek át drótnélküli telefonon s a
-telefontól még 2 méternyire is jól hallatszik . a hang,
S kvarc minden gyújtható anyagot hösugarakkal fel
gyújtanak ; drágaköveket előállítanak rádium segítsé
gével egyszerű kövekből; az ember testi-lelki életét
megváltoztatják operatió utján, mikor egy férfit noíestermészetüve, egy nőt férfias természetűvé tudnak így
; varázsolni: egv állat szemét átültetik egy másikba;
| «gy rovar levágott fejét egy másfajta rovar levágott
I feje helyébe átteszik s a rovar tovább él; az ember
| táplálkozásában nélkülözhetetlen vitámineket • fölfede| zik; a gyertya melegét 2 km. távolságról megmérik;
| 100 milliomod miliméter hosszúságú fényhullámot
II megmérik; fölfedezik az ősanyagot, a világnak a leg| parányibb részét, melynek különböző összetevéséból
g keletkeztek az elemek s a nagy mindenség ; az ósa8(nyagnak különböző elemekkel való átváltozásából
i kiszámítják, hogy a nap 90 milliárd évig sugározza a
■ tényt; az ember majdnem ott tart, hogy az étherből,
|3 semmiből alkot anyagot. Mikor mindezeket olvasom,
■ akkor mindig bámulatba ejt a legújabb haladás.
Nekünk tanítóknak ismerni kell a térmészettudomány egyeságaiban a legújabb fölfedezéseket, haladást.
Egy olyan részének ismertetésére vállalkoztam, mely
j mindnyájunkra nézve hasznos, de szükséges tudni,
7
mintdanitónak is, mert a néppel való érintkezés, tanácsőszíogatás alkalmával alapos tudásra kell támasz
kodnunk.
Lagnagyobb haladást értek el újabban az atomelmélet terén, mely teljesen megváltozott alapjában
annyira, hogy az eddig külön álló kémiát és fizikát
alapjában összekapcsolta Nagy haladást értek el az
orvosi tudomány terén a vérben keringő hormonok
felfedezése által E kettőnek a tudása, érthetővé teszi
a napfény élettani hatását az emberi szervezetre. Ez
utóbbit akarom megmagyarázni népszerű természettu
dományi alapon. *)
Hogy a napfény átalakító s az emberi szervezetre
nézve gyógvitóhatását megérthessük, tudnunk kell azt,
mi is az, hogyan keletkezik, miből lesz, tárgyakra
érve, miért alakítja azokat át ?
A napsugár : rezgés. Ezt tudjuk 1678-óta, csákazt nem. hogy mi okozza a rezgést. Akkor keletkezik
ily elekrómágneses étherrezgés, mikor valami nagy
izzásban van, mint pld. a nap, vagy ha elektromos
áramot fejlesztünk (Röntgen szikratávíró) vagy a' ter
mészetben megfelelő rezgésü elektromosáram keletke*
zik (villám, rádium bomlása, átalakulása) Tehát mi
kor a nap izzik, akkor különböző elektromos áram
fejlődik, az a körülötte levő űrt kitöltő éthert megrezegteti s az egyik étben részecske a másiknak e rez
gést átadja így halad tova, 1 másodperc alatt 309000
km. utat téve meg. Az elektromos hullámzásoknál az
anyag helyben marad, csak a, rezgések, lökések adód
nak át egyik a másikának hullámmozgás alakjaban.
Olyan formán történik ez, mint mikor a víztükör fe
lületére követ dobunk. A beesés körül, mint központ
*) FORRÁSMUNKÁK: Rhover L. : Az atom nagyságai
száma, szerkezete; 2, Léchmeister L.: üj elem. 3, Dr. Grusz
1. Baktérium oldóanyag mibenléte ; 4., Lechmeister L : A
Buhr féle atomelmélet. 5 , Az elektromos fény hatása a nö
vények fejlődésére. 6., Szolnoki 1 : A napfoltok és a levegő
hőmérsékletének 11 éves periódusa Európában. 7., Mende I. :
Elemek felbontása rádióaktiv sugárzással. 8, Dr Keith A :
Az ember fajták eredete. 9., Entz B. : A daganatok természet
rajza, lu , Dr. Prout J.: Egy uj izotop elem. 11., Rhover L.
Az elemek mesterséges szétbontása. 12. Rhover L. Az ato
mok. 13 Dr. Kelen Gyógyítás Röntgen, rádium és. ibolyán
túli sugarakkal. 14 , Dr. Marberger l.: A tuberkulózis megelő
zése. 15 Ilosvay : A rádiumemanació vagy niton, mint XX-ik.
század bölcsek köve. 16, Mansfeld G.: Szerveink . együttes
működése. 17. Fehér D.: A növények korai kihajtana. 18:
Mende : A levegő radioaktív anyagainak eredete. 19., Mende.
A nap hője 20.. A nap melegével hajtott motor. 21., Röntgen
sugarakra és a kristályok szerkezetére vonatkozó újabb
vizsgálatok. 22. Röntgen sugarak orvosi alkalmazásának ha
ladásai. 23. Napsugárral fütött takaréktüzhely. 24. Dr. Völgyesi: A lélek és a természettudomány. 25„ A növény neme
sítés alapjai. 26, Ható P.: Laknak-# a más világot011 ?
Kövest A.: A mechanikai munkát végző ember hatásfoka.
9
Népm' ve^s
Népművelés
8
vármegye területén működő tantestületek azkörű’ köraiaku hullámfodrok keletkeznek s mml na
október hóra szóló állandó illetmény
gyobb körben tovaterjednek, ügy .latszik, mintha maga kPt kevés kivétellel szabálytalanul küldöttek
a víz áramlásnak indult volna. De ha a víz felszínére be egyesek a fizetési könyveket mellékeitek
€ev du^ot teszünk, látni fogjuk, hogy az nem megy másik a pénzúgyigazgatósághoz, mint számfejtovább? helyben marad. Az elektromos lökések nem töhivatalhoz küldözték a jegyzéket, volt akt
egvforna erőiek s igy különböző rezgések keletkeznek.
a fizetési könyvével nyug'at köldött, vagy a
Van olyan elektromos áram, mely egy másodpere fizetési jegyzékben az előirt igazolás hiányzód,
alatt 100-szor rezegteti meg a víz éthert, de van de a legtöbb nem jelölte meg hogy az illetmény
olyan is, melyik 1000, vagy több milliós bihoszor.
kinek a nevére utaltassak ki.
{Ilyen a Röngten rádium sugarai.) Minél erősebb a.
Felhívom a nem állami tan-ntézetek veze
aram, annál többször rezegteti m-g máeodpercenkmt tőségének, iskola széknek, felügyelő bizottságnak
az éthert, annál több rezgést ad masodpercenmnt. figyelmét az 5200 1924 P. M. számú rendeletre
Hogv sokféle rezgés van, azt látjuk a tárgyak színei
Budapesti Közlöny 1924 évi május zO-iki U2
ból is. Hisz tudjuk, hogy a tárgyaknak színük nincs, sz amelynek 35,36 és 40 § ai részletesen
A szem azokat a fény rezgéseket, melyeket a tárgy el
előírjak, miként kell eljárni a jegyzékek kiál
nem nyelt, visszavert, felfogja s ezt a rezgést fény
lítása és a postautalványon erkezo pénz sze toszalakjában érzi meg. Így minden színnek meg- van a tása -ekint^ében. Jövőben a hibásán beküldött
maga másodpercenkénti rezgésszáma A vörös szint jegyzék,
szabálytalan és számfejtésre
pld a másodpercenkénti 400 billiós rezgés okozza. A
alkalmatlan
vissza
lóg küldetni.
Röntgen es rádium sugarait ennék sok ezerszerte több
A Népianitók lapjainak szamai figyelem
rezgés okozza. Szemünk nem minden rezgést tuo fel- mel kisércnJök, mert a vallás és közoktatásügyi
fogni vagyis nem minden rezgés okoz fenyerzetef. Ha m. kir. Mmíster ur valószínűleg fog kiadni erre
másodpercenkint keveset rezeg, mint pld. a hangvilla
vona kozólag külön rendeletet is.
035, Vagy nagyon sokat, mint pld. az ibolyántúli su
Végül még figyelmeztetem laz iskolaszékét
garak. Röntgen, rádium sugarai, akkor azokat nem hogy a jegyzékek félévenként januáriig
láthatjuk, szemünk fel nem fogja. Ezért vannak a julius havi nyugták általam is laHamoz-ndó^
■ napfényben látható és nem látható sugarak. Valamint Miután pedig a január és juhus bán nyu Uk
a víz felszínén különböző hosszúságú hullámokat tu mindig december, illetve junius o ig külden
dok előidézni az által, hogy kicsi vagy nagy követ do dők el számfejtés végett a számvevőséghez^
bok a vízbe, úgy elektromos áram állal is különböző láttamozás végett hozzám mindig november
hosszúságú hullámokat tudok előidézni, aszerint, hogy 20 ig
illetve május 20-ig terjesztendok be
milyen erős aramot használtam, vagy idézte elő az csntolva hozzá, egy * Pénzügy.gezgatóság
ether rezgést.'Csak itt fordítva van. Míg a víznél a mellé rendelt számvevőség címével ellátott
nagyhullámot a nagykő bedobása okozta, az elektro borítékot, hogy közvetlenül ide küldhessem elmos étherrezgésnél a nagyhullámot a kis áram, vagyis
Szolnok 1924. szeptember 15-én
a másodpercenkint keveset rezegtető; a rövid hosszú
Bihary István s. k.
ságú hullámot a nagy aram, vagyis a másodpercenkir. tanfelügyelő.
kint sok rezgést előidéző áram okozza. Így ran pld.
*
___ ____
10 km. hosszúságú hullám, melyet szikra távírónál
Jász- Nagykun Szolnok tármegje tanfelügyelőjétől
lehet használni.
' ■
(Folytatjuk)
6896 — 1924. szám.
Valamennyi állami elemi, iskolai Gondnokság
nak közs. és felekezeti Iskolaszéknek.
Népünk érdeke, egyházaim, hazánk szebb
jövője egyaránt megkövetelik, hogy a községek
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől. értelmi vezetői összefogjanak és az iskolánkivüli népművelésben gondos komoly munkához.
BJWU8S RÉSZ-
6838 — 1924 szám.
Tankerület valamennyi nem állami népoktatói
intézetének vezetőségéhez.
A pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám-vevöségnek hozzá intézett átirata szerint a
'^Kormányintézkedések szigorú kötelességévé
tették minden állami, államsegélyes és feleke
zeti főhatóságok utján a felekezeti iskolai tane-
öröknek, hogy a legodaadóbb munkára ne csak
vállalkozzanak, de azt eredményesen el is
Jász- Xagyknn- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelői*.
célból a tervezett és elvégezett ilynemű
munkásság feljegyzésére nyilvántartás 'ejtését
rendeltem el, hogy abból a tanítói munkásság
működés eredményét elbírálhassam.
Iskolalátogatásaim alkalmával a tanerők
■ilynemű munkásságát is vizsgalat tárgyává
5 fosom tenni.
.
Felkérem tek. Ciraet. hogy a főügyelete
t alatti iskolák tanítóit ezen hazafias munkáslóságban való részvételre felhívni és aonaa
támogatni szíveskedjékSzolnok, 1924. szeptember 9-én.
Bliary István s. t.
kir. tanfeíijgys.ó.
Szám: 6916-1924.
Valamennyi gondnokságnak, iskolaszéknek, igaz
gatónak, tanítónak, tanítónőnek.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur fúvó évi 30773-1924. VIII a ü. o. sz.
rendeletével az iskolánkivüli népművelési fo
gadalmak ala eső ügykört a következőkben
állapította meg.
1
-Az analfabéták oktatása.
2, Népművelési előadások és tanfolyamok
ü^v^i*
° 3) Népiskolák, szabadegyetemek, népszerű
főiskolai tanfolyamok, (munkásegyetemek munkásszabadiskolák,
munkásgimnáziumok stb.
elnevezés alatt szereplő alakulatok) ügyei.
4, Ifjúsági egyesületekés leányegyesule-
—
Jász- Nugjkün- Szolnok varmegye tanfelügyelője.
^397 —1924. tani, szám
Valamennyi elemi iskola igazgatónak, tanítónak
és tanítónőnek.
Az 1924 25 tanévben tankerüietem vaja| mennyi iskolája mellett az iskolánkivüli nepI művelési munkásság megszervezenao. Nagyobb
| községekben és városokban az iskolás körze
tében.
,
. . •
Felhívom tankerüietem valamennyi UniI tóját, tanítónőjét, hogy ezen hazafit munkaI hói feltétlenül vegyen részt, mert tanítói mukoj désük elbírálása végett minősítő táblázásba
I az ilynemű munkásságuk feljegyzései es nyilI -vánlariását egyidejűleg elrendeltem.
Felhívom az iskolák igazgatóit, vezető..,
I hogy az iskolánkivüli népművelési lovaiban
u 220_ 924 szám alati közölt tájékoztató a.apI ián legközelebbi tantestületi ülésén egyénenként
I is részletezett tervezetet állítson össze és azt
1 a helyi népművelési bizottság utján ie.en renII keletemre való hivatkozással a vármegyei koz
ponti Iskolánkivüli Népművelési Bizoítságnoz
íl terjessze be.
„ ...
Egyben tudomásul vétel végett koz:om
S hogy iskolalátogatásaim alkalmával a tanítok
| ily irányú működését is vizsgálat tárgvav
tek
H fogom tenni.
Szolnok. 1924. szeptember 9-én.
Bihary István s. k.
■ 1
>
kir. tanfalügytlő.
A
népiskolákkal kapcsolatos
ifjúsági
(egyesületi) könyvtárak ügyei.
6., Népkönyvtárak,
ifjúsági és egyéb,
olvasókörök, a népszámára való irodalom
(sajtó és ismeretterjesztő irodalom |
7
., Közművelődési egyesületek ügyei.
H., Népházak ügyei.
p. A külföldön élő magyarságnak az
iskolánkivüli népneveléssel kapcsolatos ku u-
Fal‘b W.,U Mesedélutánok, műkedvelői előadások
és tánctanfolyamok ügyei
12 A minisztérium* diaposihv gyűjtemé
nyének ’kikölcsönzése, kezelése és g°ndozaaa‘
’ Ezen ügykörbe vágó beadványok a várm.
közp. Népművelési bizottság címére (amennyi
ben a vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszteámhoz terjesztendő* fel, >yill/a ü o. Isko
lánkivüli népművelés* jelzéssel ellátva) külden
dők be.
.n ,
• Szolnok, 1924 szeptember 10 én
Bihary István s. k«
kin tanfelügyelő.
Jász- Nagykun- Szólnék vármegye tanfelügyelője.
6516 1924 tanf. szám.
Valamennyi
állami elemi iskola
Igazgatóságának.
Tekintetes
Gáspár Dezső és társai szegedi tanítók a
számtantanitásának az uj módszerét dog ózták
ki A szakvélemények szerint ez a lamtási
11
Népmüve'és
10
Népművelés
módszer. A számolás fonomimikája annak
hibái nélkül. Az arabszámokkal való számolás
terén az elérhető legtermészetesebb mód.
Miután több oldalról kedvező véleménnyel
vannak a Gáspár féle módszerről, azért azt
az igen tisztelt Tanítóság szives figyelmébe
ajánlom.
Vezérkönyv az I 11 osztályra, Tanlerv,
Szemléltető eszközök készek. Megrendelhetők:
Gáspár Dezsőnél Szeged, Sajka utca 7 szám a.
Szolnok, 1924 szeptember 4 én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
6 ., A népművelési munkák lehetőleg öszlöl-tavaszig terjedő időszakra essenek.
7 ., Az előadások élénkítésére és vonzóbbá télelére^ egy-egy est műsorába lehetőleg szava
latok, ének és zeneszámok is felveendők,.
8 ., Előadókul a helyi értelmiség tagjai minél
nagyobb számban bevonandók.
9 ., Az előadások lehetőleg szabadelöadások sne felolvasások legyenek, egy-egy este 1 ko
moly lárgyü előadás tartható.
10 ., Vetnögépes előadások az érdeklődés foko
zására minden helyen bevezetendök.
11 ., Úgy az előadások, mint a tanfolyamok
munkaterve úgy állapítandó meg, hogy az
előadások mindegyike kerek egészet alkosson
s elsősorban az állampolgári nevelésnek,,
a hazafias és erkölcsi érzésnek és a ke
dély ápolásának szolgálatában álljon Evé
Rovatvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár.
gett a nemzeti irodalomra, a kon ismerteté
Szám. 220—924.
sére. az állampolgári jogok és kötelességek
ismertetésére, a nemzeti történelemre, a
Tájékoztató.
társadalmi és erkölcsi ismeretekre,az énekre
1 ., Iskolánkivüli népművelési munka szervez
nagy gond fordítandó.
hető tanyán, községben (falvakban) váro 12 ., Az előadások és tanfolyamok szervezéséről
sokban (körzetenként)
a vármegyei népművelési titkár értesitendö.,
2 ., Szervezheti: pap, tanitó, jegyző, orvos,s más
ki a szükséges bejelentő nyomtatványokat
helyi értelmiség) gazdakör, szövetkezet,
megküldi s mindennemű felvilágosítást,
munkás otthon, casinó, közművelődési, tár
megad.
sadalmi, gazdasági, ipari alakulatok, válla .13., Előadási -tiszteletdijakat a vármegyei (köz
tok, tanári és tanitói testületek stb.
ponti) népművelési Bizottság és a vallás3 ., Népművelési munka szervezhető az ifjúság
és közokt. m. kir. Minisztérium engedé
(15 21 év), a felnőttek (21 évtől felfelé) ré
lyeznek, de adhatók, helyi forrásból is (pL
szére, úgy a férfiak, mint a nők részére
vetitögépes- (mozi) előadások jövedelméből
külön-külön és együttesen.
önkéntes adományokból begyült összegek
4 ., Alkalmas előadói helyek: a községháza, az
ből, testületek, vállalatok adományaiból,
iskolák tantermei, egyesületek, körök he
községi hozzájárulásból stb.)
lyiségei.
14 ., Az összes dologi kiadásokról (termek fütése5
., Népművelési munkák:
és világítása) a községek költségvetésileg sa
a., Analfabéta tanfolyamok,
játpénztáruk terhére gondoskodni kötelesek,
b^ Ifjúsági (Levente) egyesületek,
15 ., Az ifjúsági egyesületek munkássága tör
c\ Ismeretterjesztő tanfolyamok,
ténhet (sőt kívánatos) a „Levente* (testne
d., Elemi ismeretterjesztő tanfolyamok,
velési) egyesületekkel közösen a testi- és
e., Népies ismeretterjesztő előadások,
lelki harmonikus nevelés céljából.
f., Népszerű tudományos előadások,
16 ., Tanfelügyelői rendelettel az iskolák mellett
g, Népszerű tudományos tanfolyamok,
megszervezendő kötelező népművelési mun
h^ Népfőiskolái tanfolyamok,
kásságok f. tanévben csak az érdeklődés fel
i., munkásgimnáziumok,
keltését vannak hivatva szolgálni.
j., Könyvtárak mellett (könyvtárhasználat,
Evégböl ének, szavalat, zeneszámokkal, ki
könyvismertetés) előadásokkal, tanfolyamokkal
sebb műkedvelői előadásokkal, élőképek
kapcsolatban az olvasási kedv felébresztésére.
kel élénkitett előadások rendezendök az
ISKOLÁNKIVÜUJDKTATÁS.
k., Mesedélutánok! műkedvelői előadások,
tánctanfolyamok, dalárdák, kirándulások.
iskola körzetében a tanulók szülei és hozzá
tartozói, rokonai, ismerősei (s más hallgatő-
ság) részére is a növendékek közreműködésével.
As esetenkénti 1 komoly tárgyú előadás a
hallgatóság érdeklődési köréből veendő és
a 11. pontban irt kívánalmaknak megteleiö legyen.
Az iskolák tantestületei mesedélutanokat
(nötagjai) anya- és csecsemővédo előadá
sokat is rendezhetnek s ezenkívül a kü
lönböző társadalmi egyesületekben bo al
kalma nyílik minden tanítónak (tanítónő
nek) hazafias munkássága elvégzésere.
Minimálisan 10 12 előadás rendezendő
s az igénylések sorrendjében vetítőgépein
ket is kikölcsönözzük az iskolák vezetőinek.
Szolnok, 1924. szeptember 9-én.
Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.
Szám : 218—924.
Valamennyi helyi (községi) népművelési Bizottságnak
Az 1924—925 tanévben tankerületam valamennyi
o mí>i|ptt az iskolánkivüli népművelési munkás-
• i
„„ewSw". «
hó 20-ig Tek. Buo«rtp>rt
Sin “megyei <^P»«ti) Bírnunk címere kuU-
‘ek bTiszleleuel kérjük, hogy a tanilóakgm exen
működésükben hathatósan támogatni szíveskedjek
Kérjük továbbá, hogy díjmentesen
.Népművelés. című hivatalos lapunkban.kozol és
egyéb intézkedéseinket, miniszteri rendeleteke az
ügyv e’nök v. jegyzővel rendesen, iktattatni s elintéz
tetni
termek
fűtéséről,
világiról a
községek költségvetésileg 9ondos*od*^
s tek. Bíz hivatalos levelezéseit is továbbítani tartóz
nak Fgyben
Tek. Bizottság elnökségét felkérjük,
Szám : 215 924.
Valamennyi helyi (községi) Népművelési Bízoü- illetve megbízzuk a működése területén folyo mindentcle népművelési
;
ságnak.
Az iskolánkivüli népművelési munka meg
Szolnok, 1824. szeptember hó 9-én.
kedvelteiéit olyan helyeken is. a hol a neP
Szathmáry Lajos
állítólagos közönyét a legnagyobb ocmadassat
BÜKI) y lstV(lU
titkár
ügyv elnök kir. tanf.
™rm. népmv. titkár.
sem lehetet legyőzni, feltétlenül biztosítják a
'vetítőgépes és mozgóképes előadásom.
E célból Bizottságunk nagyobbszámu vetí
tőgép rendelést vett tervbe, melybe a nyújtandó
kedvező fizetési fel.ételek mellett minden köz
ség (bizottság, testület,egyesület) beiekapcsoiódaat.
Amennyiben Tek. Bizottság (avagy terüle
Jókai Mór síremléke. A kultuszkormány elha
tén valamely társadalmi egyesület) satat Köz tározta, hogy Jókai Mór emlékét kegyeMes
ségére vetítő (mozi) gép beszerzését ha.ározna módon síremlékkel örökíti meg. A Magy. Orsz.
•el kérjük ezen elhatározásukat a megrende képzőművészeti Tanács a Kultuszkormany meglésre való felhatalmazással Bizottságunk címére bizPásábó! pályázatot hirdetetett a síremlék
küldje be. mert a tömeges megrendeh-ssel na tervezetére nézve mely szerint a pályamunká
gyobb kedvezményeket tudunk biztosítani úgy kat f. évi december hó 14 —15-ig kell ille.ékes
I
hogy a vetítő- (mozi) gépek az előadások jwedetme- helyre benyujlani.
ből is törleszthetők lesznek, mely után
" Családipótlék a feleség után Az 1924. évi
védelmi forrással is szolgálnak, melyek jöveaelme|
bői az előadói tiszteletdiiakat megfelelő összegre 5000 M. E. számú rendelet szerint a törvényes
।
lehet felemelni s bőven jut admimstraciós stb. feleség után is jár családipóllék még_ abban
az esetben,~ha feleségnek bármiféle forrásból
kiadások fedezésére is.
Az általunk ismert és beszerzendő egyik származó jövedelme van. Mindazok tehát, kik
gép a nagy szab. „Glória* vetítő- (mozi) J^P. feleségeik után, eddig csak azért nem kapták
melynek sok előnye van az eddig ismert gepe ’ meg a családi pótlékot, mert felesegeikjővefelett, melynek ismertetését a cég lapunk utolsó delmet húztak azok eziránt folyamodhatnak
hó 30 ig s ezen esetben f. évi juh ho 1-tol a
(hirdetési) oldalán közöljük.
családi pótlék folyósítva lesz. Akik ezen folya
Hazafias üdvözléssel
modást szept. hó 30-ika után nyújtják
Szolnok, 1924. szeptember 9-.én.
részére a családipótlék folyósítása a kővető hő
Bihary István
Szathmáry Lajos , 1-töl lesz folyamatba téve.
H I K S K.
őgyv. elnök, kir. tanfelügy.
népmüv. titkár.
8 szám
yk, 1924. október hó.
XVI. évfoly
12
q-SZOLNOK-VARMEGYEI
Népművelés
Állásáról lemondott Miskocsy János mezőtúri
ref. tanitó és Hájer László jászberényi áll.
tanítóképző int. nevelő.
Tanitóválasztás. Soós Jolán Jászárokszáliásra
rk. és L' grrtt Sándor Puszta monoltot ra rk.
iskolához rendes tanítókul beválasztanak.
Áthelyezések. Nagy Sándor lurkevei áll.
gazd. szaktanító igazgatói minőségben a
halmi gazd. iskoianoz, Stumpf. Íren all. taní
tónő a jászárokszállás — htvesvezekenyi ail.
Göderné, Berecz Margit lörökszenimiKiosi kult.
á'IL tanítónőt a ceglédi kuli., Tórofcne Kajan
Ilont mezőtúri kuli, a szaikszenlmaiipni, 1 oigár Jenő kisújszállási izr. tanítót a veszprémi
pénzügyigazgatósághoz, Kretter Győző es aretter Gyözöné jászárokszailási ail^ a szelevenyi
Gojzer György kunszentmártoni hűn. a Szol
nők-ugari all. iskolához helyeztetett ai es
Bacskó Gyula Szolnok-sxöHöbeh lg- tanító
pedig a szolnoki pénzügyig^^g^tosághoz. oszlatoit be.
A VII fizetési osztályba előléptek. Horváth Kál
mán abád-zaloki rk., Könyvelne Csengén Ida
csépái rk. Nagy Béla dévaványái rei, Pafleri
István fegyverneki rk. Fucsek László jáazalsószentgyörgyi rk, Kertész Ágoston, Venmgei
Katalin jászberényi rk, Váltós Adull jászbe
rényi izr, Réfli Lajos és Kiss Imre jaszuczsai
rk., Márkus János és Kertész János jatzivnyszarui rk., Erdélyire Hajagos Piroska, Eiueiyi
Ágoston és Közel József jászladányi rk., Jután
István jászenlandrási rk., Égető Imre es Húros
Ambrus karczagi ref., Kovács Enure kisui-201'
lási rk , Asztalos Gyula, Borsy Lajos, Laniai
Ferencz- kunhegyes) ref; Somogyi Juha és
Maródi Antal
Kocsis Lajos kunmadar
rk., Kiss Lajos, Juhász Bálint, Nagy Árpád,
Makay Katalin mezőtúri ref., Beimen József és
Szenimiklósy József szajoli rk., Nimcsevics
Lukácsné szolnoki rk., Csikán Pál tiszaböi rk..
Nagy Imre és Szitás István tiszarofli ref
Erdösy József tiszaszentmiklósi rk., Boris
zékely Péter
Ferencz törökszentmiklósi
és Katonáné Nádasy Anna lurkevei ref.
szerzönél: Ferenczy István áll. tanítóképző
gyakorló isk. tanárnál Nyíregyházán, tornaterem . nélkülözhető. Télén szabadtorna. Ára fűzve
16000 K. kötve 20000 K.
Elszámolás. A balatoni kirándulás közös
költségeire előre befizetett tízezer koronából
választott úti tár k a levelezésekre s a lemaradtak részére is elöre megrendelt étkezés
távirati lerendef re fordított összegek levonása
u:án 113800 koronát adott nekem. Mivel előre
jeleztük hoay a kirándulásról lemaradók előre
fizetett pénzeiket nem kapják vissza : én ezen
összege; Temetkezési Segély Alapunk javára,
vármegyei, tanitórgye*sülelünk penztárossának
rd-keit kartár-akkal ezt
áLtdiaxr Mikor az
ös-zes kartársaknak, hogy
közlöm jelzem
ben is rendezünk tanulmányi
a kövei
más vidékére.
Mihály.
.
$
%
%
■■
&
&
G LO K I A
A szemléltető oktatás tökéletes e'-ziöze!
Előnyei : kis terjedelem : szab, eljárás alapján
egyaránt vetít mozgó és állóképeidet;
csekély súlyánál (kb. 2 ’ 2 klgr.) lógva könnyen
szállítható: normál nagyságú filmek tetszőleges
hosszú tekercsek; előadás közben bármi
kor megállítható; 160 210. képnagyság
Megrendelési ár ezidó szerint íveü:6-gép 500
drb. állóképekkel) 4,500.000 K.
Községek, testületek részére külön kedvezmé
nyes feltételeket nyújtunk a képellátás
tökéletes megszervezése mellett. Mint szóra-
&
&
át
i
í
&
át
át
át
át
*
át
&
koztato eszköz külön es gy jövedelmi *
X
forrás
Cím.
1
$
■' $
Tanítói könjUár terhére megrt ndelhetö az
JÍJraterrek a játékos svédtorna tanításához az el.
isk. I. II. oszt, számára* című könyvecske a
*
&
i
VETITŐ-GÉP &
Magy. szab
Pogány (Gloria-gép,
Budapest; VII, Rákóczi ul 10
. Telelőn : J. 120-35
&
Nyomatott CSAPP JÁNOS gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-u 9 sz).
&
í
$
$
£
£
ŰVELÉS;
■■>..^1. erűvel*
tanító egyesület s a várm.
A kir. tanfelügyelőség, a várm_
Főszerkesztő :
Kiadja a Jasz-Nagykuu-bzoinuK
várm. Tanítóegyesület.
magyary GYULA
Megjelenik havonként.
Felelős szerkesztő:
Előfizetési dijak :
MÉHES ENDRE.,
Egész évre
Egyes szám ára 10°’1 kór. _
Szolnok ' (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza
-
_
szándékozik terjeszteni a népoktatás reformját
Sejtve éreztük, hogy a kulluszkormány nem
késhet sokat, ezen munkalervezetlel, mert ha a
középiskola r-forirjának törvénybeiktatását surHogy mennyire idösz-rü a nepoktaos ,
rrformjá, azt a legpl.ban dnkumen'álja a U- ,gösnek találta, anual inkább a “P0^
nú.vi.ájtó és azon nyilai kazalok, melyek a reformja aktnális arra, hogy lörvénybe.ktalasaU.Í61 gyűlésekben nap-ap
W- val a népoktatás élelrehatóan szolgaija az
életkorban megnyilvánult nemzeti,
Mk. Az eddig
Mik tulajdonképpen a nemzeti exuek tanterv szellemi es gyakor a
Rövid feleletül annyit, hogy a mz* társadal
mint
a tap^ztalat i* mutáljs a korsze mink ** riszsi
&
ruséaen lóvali ni
al >1il van
'■3n- Naivon ér hető,, ■ mert Ww fenntartásáról kiratásaknak csak megfeleli
° Vitt rs k e^v évtizeddel is a nepoktaaini ezelőtt cs<K e„.
-„unn uípIp- isma-eUudással lehetnek erős támasza. az ország
Iá, kívánalmait Naay Magyarorszagban luele tatpraáUilásákan! A kor szelleme gyakorla ti
gitelf, jelenben az, csonka or-zagban
megnyilvánulásában nem egyéb, mint a kitint”löbmermelés szemp -.o
e iaíi
felelhet
jait íllptolee
illetőleg nem
n
irányzatnak célkitűzése. Így az uj tantervnek
meg a kívánt nemzeti kullungényeknek. _ Még
is az volna az egyedüli célja, hogy a társa. dalmi osztályok nevelöoktatásában három érdéi kellségü irányzat domináljon: gazdasaga, varkeresMmi is inUUeUnális. Ezen három irányzatú
leszűrt tanúság van hivatva megjelomi. Ezek népiskola megszervezését immár a sor szelleme,
hez a történelmi tények tanúságaihoz pedig a
.
. kernépiskoláianak feladataiban feltétlenül igazod több . szempontból köyeteii. S
Magyarország inkább agrár politikai állam, #
nia kell, hogy a nemzeti öntudatra való neve földmiveléssel foglalkozó társadalom osztály
lésnek állandó őre lehessen:
népoktatásának érdekeit falun a mezőgazdasági
Következésképpen a népiskolai munka to- iskolarendszer szolgálná intenzivebben. Ea
kéletesilésének érdekeit tehát nemcsak a^eda- iskolarendszer beleimének közismereteit első
eőBiai tudós nívós értéke reprezentálhatja osztálytól a befejező évfolyamig, a gazdaság
hanem a korszülte alkati kultur kérdésé, ben szellem párhuzamos
gyakorlati müveássd
foglalt politikai igényjogosultság >=, mely a akként foglalja egybe, hogy az feltétle
nemes célra vezelü irányelvek érvényesítéséhez elősegítse a munkás élet erkölcsi szükségese ,
és megvalósításához szolgáltatja az eszközöket. ségét a köztudatba átvinni Mert a prod aktit \
Értesülésünk szerint a kulluszkormány munkatermelés szükségessége nemcsak a tar-
Tantervrevizió
IS- —-
közeljövőben
a
nemzetgyűlés
plénuma
elé
3
Népművelés
2
I
i
;
U
;
;
L
I
!
'
j
|
;
7
.
|
Népművelés
sadalom boldogulását elősegítő közhasznúvá társadalmi lénnyé való nevelésére, itt .különösebben
modorának csiszolására. Hézagpótló szerepe van itt
lesz, hanem az államháztartás exisztentiáját is az iskolának főleg ma, amikor a nép gyermekei a
biztosítja.
szülői háznál megdöbbentően kevés jót tanulnak. Ko
A másik népiskolai rendszer az iparkeres- runknak egy beteg tünete ez is, amelyet az iskolának
kedö osztály kuitur érdekeit lenne hivatva kell tehetsége szerint ellensúlyozni.
Oda kell hatnunk, hogy a gyermekek necsak
szolgálni, mig a harmadik á tudományos pályákra
szülőikkel és felnőttekkel, hanem egymással szemben
készülő ifjúság ismereteinek alapját vetné meg. is kötelezőnek tartsák a jó modort. Mint ahogyan az
Mindkét népiskola csak városokban szer- angol nevelésnek oly lényeges része az, hogy gentle
vezendö, amennyiben azok társadalmi zömét manné nevelje a gyereket. Ez angol felfogás szerint
iparos-kereskedők és hivatalnokok teszik. A lélekben gentleman lehet és kell hogy az legyen az
három irányzatú népiskola közti áthidalását utolsó napszámos, vagy utcaseprő is.
Ezt természetesen nem illemszabályok tanításával
első sorban a hazafias érzés és szereidének
érjük el, hanem folytonos gyakorlással, amire napon
ápolása egyaránt és a tehetségesek kiváltása ként sok alkalom fog kínálkozni, ha kiterjesztjük rá a
képezné azon reálismeretek
összeségében, figyelmünket.
melyek a társadalmi élet alapműveltségével
Mindig kedves éleményem, ha azt látom, hogy a
öszsefüggnek. Azonban a három népiskolai növendékem által kiejtett ceruzáért a szomszédja leha
rendszer szellemi élete sajat munkakörében jol. vagy ha az ajtónál a másiknak előnyt ád, vagy
kizáróan a társadalmi o~zta;yoktól megkívánt öltözködésénél segít, stb. Ezek nekünk lehetnek igen
természetes dolgok, de nem annak a gyermeknek addig,
kuitur érdekeket tűzné célul, hogy ezáltal kifej- amíg rá nem nevelődött. Sőt tovább megyek, az isko
lödjék az annyira óhajtott ideális népműve- lában már ki kell alakulnia egy szabályszerű kis tár
sadalomnak, melyet magából a gyermekből kiinduló és
lödés’
Bizonyára a nagykoncepcióju népiskolai tudatosan fejlesztett erkölcsi törvények igazgatnak.
Utalok itt az iskola, polgárságnak bizonyára
uj tanterv készítésénél a kultuszkormányt
sokunk
előtt ismeretes, de nem kellően méltatott és
mindazon szempontok vezérelték, melyeket a
kultivált rendszerére, amelyről egyes pályatársaimtól
fentiekben körvonaloztuk. De ez csak szerény már az elragadtatás és boldog öröm hangján hallottam
feltevésünk, miből jogosan feltételezhető az, beszélni. Ez az iskola, — polgárság rendszere csodás
hogy a korszerű népoktatás eszméje a nagy önállóságra és önfegyelmezésre képes nevelni a gyer
mekeket. CsintevéseiKben, tévedéseikben maguk bírás
miiben érvényre jutott.
Midőn a népoktatás reformjával kapcso kodnak, természetesen a tanitó felülvizsgálata mellett
latos véleményünket, igy leadjuk, célunk rávi és a legtöbbször igazságosak, logikusak az ítéleteikben.
lágítani a hivatásos népművelő lelki érzéseire,
hazafias szeretettre és kötelesség tudására, mely
bölcsen termeli az ideális eszméket és szolgál
tatja az eszközöket, a nemzeti megújhodás
érdekében.
(ra- e)
„Hullámzó Balaton tetején.*’
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
I
*
|
Irta: Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanitó.
(Folytatás.)
Mondom, e részban készséggel nyitva hagyom a
nézetek különbözőségének terét és a vita jogosultsá
gát, a ti inban minden körülmények közölt kívánatosnak
tartom, hogy az érvényben álló utasítások keretén
belül különös gondot kell fordítanunk a gyermekek
Közli: Magyary Gyula.
Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után Füredre indultunk, még pedig igazán a
hullámzó Balaton tetején, mert a szeszélyes magyar
tenger — talán a mi kedvünkért — viharszerüen
hullámzott. Azért irom a mi kedvünkért, mert mire
Füredre értünk, akkorra ismét a lecsendesült vizű, sz
opálszinü Balaton partján kötött ki a hajónk. Hogy
milyen fölséges dolog a hullámzó Balatonon való ha
józás azt leírni meg sem próbálom. Annak nagyszerük
I ségét csak az tudja, aki azt látja, aki azt érzi. Tanúim
! erre kedves kiránduló társaim.
Füredre érve kijelölt szállásunk elfoglalása előtt
a Balaton egyik legnevezetesebb helyére, a tihanyi
félszigetre hajóztunk, ahol a csaknem ezer éves mo
nostor, a templom, a tihanyi visszhang s a balatoni
kecskekörmök ingerelték kíváncsiságunkat. A félsziget
ősrégi templomát néma áhítattal szemléltük. Mesés
kincseket érő egyházi ruháit s egyébb régiségeit meg
csodáltuk. Mártír halált halt ÍV. Károly királyunk itteni
tartózkodási helyét a monostorban tartott lelkigyakor
latok miatt nem tekinthettük meg, (talán jobb is, hogy
igy történt) a lakosztályáról felvett fényképet azonban
ereklye gyanánt valamennyien megszereztük.
A félsziget másik nevezetessége, a visszhang,
megtagadta az engedelmességet. Hiába kapacitáltuk
az öreget, hogy válaszoljon legalább a társaságunkban
levő szép hölgyek kérő szavára. Szavunk, kérésünk a
pu«z!ába kiáltó szó volt A viszhang velünk szemben
udvariatlan volt és maradt. Udvariatlanságát a félszi
geten látogatóban volt szé; okozta, vagyis a viszhangot
esik teljesen széímemes időben lehet hallani, élvezni.
Hanem a harmadik nevezetesség, a kecskeköröm, az
aztán bőségesen kárpótolja a viszhangot nélkülöző lá
togatókat. Uton-utfélen gyerekcsoportok, öreg anyókák
kinálgatják, kezdetben meghatározott ezer koronákért*
később tetszés szerinti árért a kecskekörömnek neve
zett balatoni kavicsokat. Minden sarkon, minden for
dulónál kérő, rimánkodó, kolduló hangon, iszonyú ti
hanyi dialektussal kínálják a sziget látogatóinak a
kecske körmöket, akik többnyire az árusok iránti
szánalomból veszik azokat tihanyi emléktárgy gyanánt.
A gyönyörű félszigeten töltött két-három órai élvezet
után azon óhajjal távoztunk: vajha ezt a remek he
lyet arra hivatott egyének és tényezők felfedeznék,
felvirágoztatnák, igazi kultúr hellyé tennék !
Alkonyat felé járt az idő, mikor Tihanytól Fü
redre visszahajóztunk. Itt a polgári fiúiskola két terj mében helyezkedtünk el s holmiaink elrendezése után
i a Balaton hullámai között fokoztuk amúgy is jó étvá
gyunkat, mellyel ízletes vacsoránkat ez alkalommal
is
legderüsebb hangulatban fogyasztottuk el.
A gyorsan ránk viradt következő nap délelőttjét
Füred szép és élénk parkjában töltöttük, ahonnét már
bizonyos lehangoltság kísért bennünket az utolsó
ebédre. Következett ugyanis az »apostolok oszlása* s
igy érthető, hogy a legkellemesebben töltött napok
után mindnyájunk kedélyét kezdte lehangolni az elvá
lás közelsége. Ez utolsó ebédünk alatt ismételten meg
ígértük egymásnak, hogyha Istea éltet bennünket, úgy
a jövő szünidőben folytatjuk a szórakoztató, a testet,
lelket üditő tanulságos kirándulást.
Ebéd után a már előre elrendezett csomagjainkat
magunkhoz véve a füredi állomáshoz siettünk, ahon
nét visszaindultunk, — hazafelé.
Az egymástól való elbucsuzás percei érzékenyen
hatottak ránk, de lohasztotta érzékenységünket az a
tudat, hogy tíz hónap múlva ismét együtt leszünk s
ismét gyönyörködve szerezzük azon ismereteket, azon
tapasztalatokat, amelyek tanitói munkánkat iskolánkra
nézve is tartalmasabbá, értékesebbé tepsik.
Kedves emlékű utunkről irt soraimat köszönettel
fejezem be. Mindnyájunk köszönetét tolmácsolom ezen
a helyen is Veress Mihály kollégámnak, aki a kirán
dulást sok munkával, nagy fáradsággal előkészítette
és szervezte. Legyen minden munkája olyan eredmé
nyes, mint amilyet a balatoni utunk befejezése után
konstatálhattunk.
Kedves kartársaim! Viszontlátásra!
Egyesületi élet.
Választmányi gyűlés.
Jász Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
Tanítóegyesület választmánya f. évi okt 17-én
Szolnokon rendes gyűlést tartott. Ferenczy Kálmán
egy. alelnök a gyűlést pont 10 órakor meg
nyitja és tudatja a válásztmánnyal, hogy Bihary
István vármegyénk kir. tanfelügyelőjét hírlapi
meghurcolás érte. Ismerve — úgymond — tan
felügyelőnk hazafias magatartását, fáradságot
nem ismerő munkásságát, ki a vármegyei nép
oktatást elismert nívóra emelte; továbbá azt,
hogy tanitó társainak mindenkor csak jó ta
nácsadója volt a múltban s jelenben is ki,
tanácsadásaiban arra törekedett, hogy tanítósá
got úgy a társadalmi téren, mint hivatásos
működésében az igazság érzete vezérelje. Elnök
felolvastatja a »Mezőtúri Hírlap < számaiban
megjelent cikkeket, melyekből a választmány
megállapítja, hogy azok minden alapot nélkü
löző cikkek arra irányulnak, miszerint közsze
retetben álló nagyérdemű tanfelügyelőnk tekin
télyét és érdemeit elhomályci.'..sak. A választ*
mány megbotránkozással vette tudomásul sze
retett tanfelügyelőnk ellen irányult hírlapi haj
szát s egyhangúlag elhatározta, hogy az igaz-
3
N* pnoüvelés
2
Népművelés
sadalom boldogulását elősegítő közhasznúvá
lesz, hanem az államháztartás exisztentiáját is
biztosítja.
A másik népiskolai rendszer az iparkereskedö osztály kuitur érdekeit lenne hivatva
szolgálni, mig a harmadik a tudományos pályákra
készülő ifjúság ismereteinek alapját vetné meg.
Mindkét népiskola csak városokban szer
vezendő, amennyiben azok társadalmi zömét
iparos-kereskedők és hivatalnokok teszik. A
három irányzatú népiskola közti áthidalását
első sorban a hazafias érzés és szeretetének
ápolása egyaránt és a tehetségesek kiváltása
képezné azon reálismeretek
összeségében,
melyek a társadalmi élet alapműveltségével
öszsefüggnek.r Azonban a három népiskolai
rendszer szellemi élete saját munkakörében
kizáróan a társadalmi osztályoktól megkívánt
kuitur érdekeket tűzné célul, hogy ezáltal kifej
lődjék az annyira óhajtott ideális népmüvelödés?
Bizonyára a nagykoncepcióju népiskolai
uj tanterv készítésénél a kultuszkormányt
mindazon szempontok vezérelték, melyeket a
fentiekben körvonaloztuk. De ez csak szerény
feltevésünk, miből jogosan feltételezhető az,
hogy a korszerű népoktatás eszméje a nagy
miiben érvényre jutott.
Midőn a népoktatás reformjával kapcso
latos véleményünket, igy leadjuk, célunk rávi
lágítani a hivatásos népművelő lelki érzéseire,
hazafias szereidére és kötelesség tudására, mely
bölcsen termeli az ideális eszméket és szolgál
tatja az eszközöket, a nemzeti megújhodás
érdekében.
(m- e)
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Irta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanító.
(Folytatás.)
Mondom, e részban készséggel nyitva hagyom a
nézetek különbözőségének terét és a vita jogosultsá
gát, azonban minden körülmények közölt kívánatosnak
tartom, hogy az érvényben álló utasítások keretén
belül különös gondot kell fordítanunk a gyermekek
társadalmi lénnyé való nevelésére, itt .különösebben
modorának csiszolására. Hézagpótló szerepe van itt
az iskolának főleg ma, amikor a nép gyermekei a
szülői háznál megdöbbentően kevés jót tanulnak. Ko
runknak egy beteg tünete ez is, amelyet az iskolának
kell tehetsége szerint ellensúlyozni.
Oda kell hatnunk, hogy a gyermekek necsak
szülőikkel és felnőttekkel, hanem egymással szemben
is kötelezőnek tartsák a jó modort. Mint ahogyan az
angol nevelésnek oly lényeges része az, hogy gentle
manné nevelje a gyereket. Ez angol felfogás szerint
lélekben gentleman lehet és kell hogy az legyen az
utolsó napszámos, vagy utcaseprő is.
Ezt természetesen nem illemszabályok tanításával
érjük el, hanem folytonos gyakorlással, amire napon
ként sok alkalom fog kínálkozni, ha kiterjesztjük rá a
figyelmünket.
Mindig kedves éleményem, ha azt látom, hogy a
növendékem által kiejtett ceruzáért a szomszédja leha
jol vagy ha az ajtónál a másiknak előnyt ád, vagy
öltözködésénél segít, stb. Ezek nekünk lehetnek igen
természetes dolgok, de nem annak a gyermeknek addig,
amig rá nem nevelődött. Sőt tovább megyek, az isko
lában már ki kell alakulnia egy szabályszerű kis tár
sadalomnak, melyet magából a gyermekből kiinduló és
tudatosan fejlesztett erkölcsi törvények igazgatnak.
Utalok itt az iskola, polgárságnak bizonyára
sokunk előtt ismeretes, de nem kellően méltatott és
kultivált rendszerére, amelyről egyes pályatársaimtól
már az elragadtatás és boldog öröm hangján hallottam
beszélni. Ez az iskola, — polgárság rendszere csodás
önállóságra és önfegyelmezésre képes nevelni a gyer
mekeket. CsintevéseiKben, tévedéseikben maguk bírás
kodnak, természetesen a tanitó felülvizsgálata mellett
és a legtöbbször igazságosak, logikusak az ítéleteikben.
„Hullámzó Balaton tetején."
Közli: Magyary Gyula.
Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után Füredre indultunk, még pedig igazán a
hullámzó Balaton tetején, mert a szeszélyes magyar
tenger — talán a mi kedvünkért — viharszerüen
hullámzott. Azért irom a mi kedvünkért, mert mire
Füredre értünk, akkorra ismét a lecsöndesült vizű, az
opálszinü Balaton partján kötött ki a hajónk. Hogy
milyen fölséges dolog a hullámzó Balatonon való ha
józás azt leírni meg sem próbálom. Annak nagyszerü-
Ebéd után a már előre elrendezett csomagjainkat
ségét csak az tudja, aki azt látja, aki azt érzi. Tanúim
magunkhoz véve a füredi állomáshoz siettünk, ahon
erre kedves kiránduló társaim.
Füredre érve kijelölt szállásunk elfoglalása előtt nét visszaindultunk, — hazafelé.
Az egymástól való elbucsuzás percei érzékenyen
a Balaton egyik legnevezetesebb helyére, a tihanyi
félszigetre hajóztunk, ahol a csaknem ezer éves mo hatottak ránk, de lohasztotta érzékenységünket az a
nostor, a templom, a tihanyi visszhang s a. balatoni tudat, hogy tíz hónap múlva ismét együtt leszünk s
kecskekörmök ingerelték kíváncsiságunkat. A félsziget ismét gyönyörködve szerezzük azon ismereteket, azon
ősrégi templomát néma áhítattal szemléltük. Mesés tapasztalatokat, amelyek tanitói munkánkat iskolánkra
kincseket érő egyházi ruháit s egyébb régiségeit meg nézve is tartalmasabbá, értékesebbé teuik.
Kedves emlékű utunkról irt soraimat köszönettel
csodáltuk Mártír halált halt iV. Károly királyunk itteni
tartózkodási helyét a monostorban tartott lelkigyakor fejezem be. Mindnyájunk köszönetét tolmácsolom ezen
latok miatt nem tekinthettük meg, (talán jobb is, hogy a helyen is Veress Mihály kollégámnak, aki a kirán
igy történt) a lakosztályáról felvett fényképet azonban dulást sok munkával, nagy fáradsággal előkészítette
és szervezte. Legyen minden munkája olyan eredmé
ereklye gyanánt valamennyien megszereztük.
A félsziget másik nevezetessége, a visszhang, nyes, mint amilyet a balatoni utunk befejezése után
megtagadta az engedelmességet. Hiába kapacitáltuk konstatálhattunk.
az öreget, hogy válaszoljon legalább a társaságunkban
Kedves kartársaim! Viszontlátásra!
»
levá szép hölgyek kérő szavára. Szavunk, kérésünk a
pu-ztába kiáltó szó volt A viszhang velünk szemben
udvariatlan volt és maradt. Udvariatlanságát a félszi
geten látogatóban volt szé; okozta, vagyis a viszhangot
esik teljesen sztimentes időben lehet hallani, élvezni.
Hanem a harmadik nevezetesség, a kecskeköröm, az
aztán bőségesen kárpótolja a viszhangot nélkülöző lá
Jász Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
togatókat. Ulon-utfélen gyerekcsoportok, öreg anyókák
kinálgafják, kezdetben meghatározott ezer koronákért, Tanítóegyesület választmánya f. évi okt 17-én
később tetszés szerinti árért a kecskekörömnek neve Szolnokon rendes gyűlést tartott. Ferenczy Kálmán
zett balatoni kavicsokat. Minden sarkon, minden for
egy. aielnök a gyűlést pont 10 órakor megf
dulónál kérő, rimánkodó, kolduló hangon, iszonyú ti
hanyi dialektussal kínálják a sziget látogatóinak a nyitja és tudatja a válásztmánnyal, hogy Bihari.
kecske körmöket, akik többnyire az árusok iránti István vármegyénk kir. tanfelügyelőjét hírlapi
szánalomból veszik azokat tihanyi emléktárgy gyanánt. meghurcolás érte. Ismerve — úgymond — tan
A gyönyörű félszigeten töltött két-három órai élvezet felügyelőnk hazafias magatartását, fáradságot
után azon óhajjal távoztunk: vajha ezt a remek he nem ismerő munkásságát, ki a vármegyei nép
lyet arra hivatott egyének és tényezők felfedeznék,
oktatást elismert nívóra emelte; továbbá azt,
felvirágoztatnák, igazi kultúr hellyé tennék 1
Alkonyat leié járt az idő, mikor Tihanytól Fü hogy tanító társainak mindenkor csak jő ta
redre visszahajóztunk. Itt a polgári fiúiskola két ter nácsadója volt a múltban s jelenben is kj,
mében helyezkedtünk el s holmiaink elrendezése után tanácsadásaiban arra törekedett, hogy tanítósá
a Balaton hullámai között fokoztuk amúgy is jó étvá got úgy a társadalmi téren, mint hivatásos
gyunkat, mellyel Ízletes vacsoránkat ez alkalommal működésében az igazság érzete vezérelje. Elnök
is
legderüsebb hangulatban fogyasztottuk el.
felolvastatja a > Mezőtúri Hírlap < számaiban
A gyorsan ránk viradl következő nap délelőttjét
Füred szép és élénk parkjában töltöttük, ahonnét már megjelent cikkeket, melyekből a választmány
bizonyos lehangoltság kísért bennünket az utolsó megállapítja; hogy azok minden alapot .nélkü
ebédre. Következett ugyanis az >apostolok oszlása* s löző cikkek arra irányulnak, miszerint közsze
igy érthető, hogy a legkellemesebben töltött napok retetben álló nagyérdemű tanfelügyelőnk tekin
után mindnyájunk kedélyét kezdte lehangolni az elvá télyét és érdemeit elhomályosítsák. A választ
lás közelsége. Ez utoísó ebédünk alatt ismételten meg
mány megbotránkozással vette tudomásul sze
ígértük egymásnak, hogyha Isten éltet bennünket, úgy
a jövő szünidőben folytatjuk a szórakoztató, a testet, retett tanfelügyelőnk ellen irányult hirlapi haj
szát s egyhangúlag elhatározta, hogy az igazlelket üdítő tanulságos kirándulást.
Egyesületi élet.
Választmányi gyűlés,
Népművelés
<_4
Népmü vetés
ság győzelmére és annak jegyében minden le
hetőt megtesz, miszerint tanfelügyelőnknek
elégtétel szolgáltassák.
•
Ez ügy letárgyalásával Keszthelyi István
egy. elnök vette át az elnöklést és a tőle meg
szokott lendületes szavakkal üdvözli a választ
mányt s felkéri az egyesület titkárát, hogy a
kívánt előterjesztéseket szabályos formák kö
zött terjessze a választmány plénuma elé. Tit
kár bejelenti, hogy a jelen gyűlés tulajdonkép
peni célja tavasszal tartandó köri gyűlések elő
készítése s kezében tartva a > Tanítók Szövet
sége* c. folyóirat legutóbbi számát, melyből
ismerteti az Orsz. Tan. Szövetség közelmúltban
kifejtett működését s a Szövetség által kijelölt
tételeket felolvassa, melyek a kővetkezők:
1
., A tanítók lllctményügyei.
2
., Szolgálati pragmatika es nyugdíjügy.
3
., Tanítóképzés reformja.
4
., Népoktatás reformja.
Titkári jelentés után Keszthelyi elnök
-megjegyzi, hogy a Szövetség azért sürgeti a
tételek gyors közlését, miszerint idejük legyen
munkaszereiö kartársaknak azokkal úgy elké
szülni, ho«y a címükben foglalt gondolatok a
kijelölt célpontot elérhessék Erre elsősorban is
a köri elnökök figyelmét felhívja. Általános
tettszéssel fogadott elnöki előterjesztés jóformán
vitát sem produkált, sőt* egy-két hozzászólás
ból kiérzett az a megelégedettség, mely Keszt
helyi István egyesületi elnök személye iránt
megnyilvánult, hogy tapintatos és gondos mun
kásságával az egyesület erkölcsi érdekét rövid
idő alatt nem várt eredményhez vezette.
Elnök hálásan megemlékezik a balatoni
kirándulás sikeréről s ezt Verest Mihály kartárs
fáradságot nem ismerő tevékenységének tudja
'be. Elnöki székből ezért Veress kartársnak kö
szönetét mond, mihez a választmány elisme
réssel hozzá járult.
Veress Mihály karlárs az elismerést azzal
honorálja, hogy jövőben is lelkes híve akar
maradni a kiránduló bizottsági szervezetnek,
mely tervbe vette azt, hogy az 1925 évi julius
első felében tartandó közgyűlést követő napon
Egerbe és onnan Diósgyőrre rendez tanulmá
nyi kirándulást.
Miután a balatoni kirándulás anyagi ha
szonnal is járt, amennyiben Veress Mihály,
kartársunk 113800 koronát takarított meg,
ezen összeget az elnökség temetkezési alaphoz
csatolta, mihez elnök kéri a választmány hozzájárulását. Kisebb jelentőségű ügyek letárgya- ,
lása után elnök munkára serkentő szavakkal I
a gyűlést berekeszti.
(me.)
k
*
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
Elnök az idő előrehaladottságára való
tekintettel a gyűlést felfügeszti és a folytatását
délután 4 órára javasolja.
Közgyűlés egyhangúlag elfogadja.
Folytatólagos ütés.
Elnök a gyűlést délután 4 órakor megnyitva üdvözli a jelenlevőket és a következő
tárgysorozatot ismerteti:, Nevezetesen számvizsgálók jelentése, pénztáros jelentése és a jövő
évi költségvetés előterjesztése, egyben telkéri a
pénztárost jelentésének megtételére és a jövő
évi költségvetés előterjesztésére. Számvizsgálók
Greczmayer Károly és Veress Mihály kartársak
a pénztárt felülvizsgálván, annak számadásait
kifogástalannak találták, melynek következéseképen a pénztárosnak a felmentvény megadá
sát ajánlják.
Pénztárosnak felmentvényt a
szokásos fenntartása mellett
a közgyűlés megadja.
Pénztáros jelentése: Jánossy Pál egyesü ü
pénztárosnak számadását 1923. november hó
28-tól 1924 április hó 10-ig a következőkben
terjeszti elő.
1922 november 28-ig bevétel összesen
kiadás
,
:
}
i
|
!
Felhívás.
:
99128 K. 26 fill. ’
173469 K. 05 fill |
Tulkiadás összesen
74340 K. 79 fill.
1923. december 5-én összes bevétel
173469 K. 05 fiit
kiadás
99128 K. 26 fill.
Tulkiadás.74340 K. 79 fill
1924. április 10-ig összes bevétel
1967563 K. — fill.
kiadás
895995 K. — fillpénztári maradvány: 1072468 K. 26 fill.
(Pénztári számadás eredetben csatolva:)
Pénztáros jelentése kapcsán előterjeszti a
Rénák Imre pusztagyendai kartárs által a
>Tanitói otthon* részére adományozott 1 q
búzának (120000 K.) megfelelő pénzösszeg
megajánlását és az évenkénti folytatólagos
kifizetését.
Pénztárosnak ügybuzgó fáradsá
gáért és Renák Imre kartársnak
nagylelkű adományáért a közgyű
lés hálás köszönetét nyilvánítja
Pénztáros jelentese az >Állami Tanitói
Egyesület Temetkezési Egyesület* pénztári
számadása 1923
december
5-töl,
1924.
április 10-ig a következő :
1923 december 5-töl bevétel
17706 K. 08 fill
kiadás
8080 K. — fill.
Pénztári maradvány:
9626 K. — fill.
1924 április 10-ig bevétel 950044 K. 68 fill
kiadás
57388 K. — fill.
Pénztári maradvány
892656 K. 08 fill.
Soós József tiszaföldvári kartárs indítvá
nyozza a vall, és közokt. m kir. Miniszter ur
1922 sz. rendeletével az állami tanítóknak
kiutalt 34000 K. fu’ar és napid íjnak csekély
voltára való tekintettel a temetkezési alaphoz
való csatolását
Közgyűlés Soós kartárs indítvá
nyát halározatilag elfogadja
(Folyt, köv.)
Fölösleges költségek megtakarítása szem
pontjából értesítjük mindazon tigtársainkaf,
akik tagsági dijakkal hátralékban vannak, hogy
f. évi okt. hó 17-én tartott választmányi gyű
lésben határozati javaslat szerint egyesületi
5
pénztárnokunk utasítva lett, hogy a hátralékok
befizettetése iránt sürgősen intézkedjék. Ezek
szerint a választmány meghatalmazást adott
pénztárosunknak, miszerint posta utján levele
zőlapon' külön-külön hívja fel a tagokat s a
posta költséget terhűkre számiisa fel.
Az Elnökség.
"SMHÜJlWnL
Házivászon és Fonóipar.
Múlt évi augusztus hó 20-án megalakult Szol
nokon : a szolnoki »Máv< házi szövő szövetkezete,
mint a szolnoki hitelszövetkezet szakcsoportja. Ezen
szövetkezet működését f. évi március hó 10-én kezdette
meg és igen szép eredménnyel folytatja.
A közóhajnak engedve elhatározta eme szövet
kezet vezetősége, hogy a szövetkezetnek nemcsak
vasutasok, hanem az összes közalkalmazottak is lehet
nek üzletrészesei. Hogy eme cél megvalósulhasson, f.
évi szeptember hó 21-én a városháza közgyűlési ter
mében rendkívüli közgyűlést tartott a szövetkezet’ és
címében a »Máv« helyett felvette a 'közalkalmazottak'
cimét. Most már nincs akadálya annak, hogy eme
üdvös szövetkezetben, mely egyrészt tagjainak és azok
hozzátartozóinak munka alkalmat ad, másrészt tagjait
olcsó és jó fehérneművel látja el és befektetett tőké
jét kamatoztatja, — minden közalkalmazott ne lehessen
tagja.
De különösen szükséges, hogy a tanítóság eme
ügybe bekapcsolódjék, mert a tanítóságnak van a
legnagyobb alkalma', hogy a nép körében a háziipart
a legszélesebb mederben meghonosítsa és azt kiter
jessze. A tanítóságnak áll módjában a néppel megér
tetni, hogy csak úgy tudjuk szerencsétlen agyonsanyargatbtí. hazánkat egy jobb jövőbe vezetni, ha mind
annyian dolgozunk, ha többet termelünk, és nem vár
juk azt, hogy más segítsen mi rajtunk. A közmondás
is azt mondja -Segíts magadon megsegít a jó Isten*
Kérjük a tanítóságot, lépjenek be minél számo
sabban a szövetkezetbe, hiszen egy üzletrész csak
550 korona, melyből legkevesebb 25 jegyezhető. Töre
kedjék arra, hogy ott, ahol van, részünkre adják el a
kender es ienfunalat, hogy üzemünkben feldolgozzuk,
vagy ha nem szándék az eladás, úgy szövessék meg
szövetkezetünkkel, mely igen olcsón megszövi azt. Ha
tud szerezni kosár fonáshoz alkalmas vesszőt, akár
zöldet, akár hántoltat, úgy kérjük azt is részükre
megszeretni, mivel szövetkezetünk kosárfonással is
Népművelés
6
fog foglalkozni.
minisztérium és az Országos tanítói egyesületek
Egyben kérjük a legszélesebb mederben terjeszteni, és tanügyi folyóiratok névsora egészíti tartalmát.
hogy szövetkezetünkben (Polgári leányiskola. Temp Ugyancsak az áll. tanítók és óvónők rangsora
lom-utca, pincehelyiség 44 sz. terem) állandóan tar szintén benne foglaltatik. — Nagyon is meg
tunk felvető és leverő pamutfonaiat, kender és lenfo
érdemli ezen könyvecske, hogy a magyar taní
nalakat, acél bordákat, gyors vetélőket, fut< nyűgöket,
valamint kész árukat, melyeket sokkal olcsóbban tóság szives figyelmébe ajánljuk. — Megrendelhető
hozunk forgalomba, és adunk el, mint a kereskedők. Biró Gyula tanárnál Budapest, VII., Dembinszky-u.
Kész szövőgépek' és adunk el.
16. sz. 1. em. 18. 30000 K. és a posta költség,
Mindenféle szövési munkát elvállalunk, rongyból (me.)
szőnyeget szövünk, szövő munkásokat alkalmazunk.
Minél nagyobb lesz a tagok létszáma, annál
***
nagyobb lesz a töke és annál olcsóbban tudunk áru
sítani.
Kétszólamu Uazafias dalok. Tiboldi József áll
Ez időszerint 7 székkel dolgozunk, melyet szán
polg.
iskolai tanár több szerző közreműködé
dékunk igen rövid időn belül szaporítani.
sével
a népiskolai módszeres énektanítás hasz
A midőn még jelentjük, hogy f. évi szeptember
hó 21-iki rendkivüli közgyűlésen igazgatósági tagokul nálatára két szólamu énekfüzetet szerkesztett,
Bihary István m. kir. tanfelügyelő urat, Elmann melynek ára 3 aranykorona s megrendelhető
Klára polgári leányiskola igazgató úrnőt, Magyary szerzőnél Pesterzsebet, Attila-utca 15.
Albert Constanstin iskolai igazgató urat választottuk
Nem célunk’itt a dalos füzetkét feldicsérni,
meg, újólag felkérjük a tanítóságot, szíveskedjék eme mert hiszen az maga-magát dicséri. Az abba
hazafias ügyett magáévá tenni és azt minél szélesebb
besorozott dalok hazafias érzés és szeretet
körben ismertetni.
ápolására és a gyermeki lélek finomítására
Üzletrészek jegyezhetők Magyary Gyula Szolnok
újvárosi elemi iskola igazgató urnái vagy pedig a igen alkalmas. Dallamuk kellemesen hat a hal
lási érzékekre, hangterjedelmük az elemi népisk.
szövetkezet helyiségében.
IRODALOM.
Pedagógiai Zsebnaptár. — Berwaldszky K.,
^í?zler K. és Márkus Gy. közreműködésévé
szerkeszti Biró Gyula tanár —- Több, mint 200
oldalas ^könyvecske megnyerő külső alakjával
előttünk fekszik, melynek változatos belső tar
talmát magas színvonalon álló pedagógiai cik
kek teszik. Izzig-vérig pedagógusok szerkesztik.
A cikkek olvasása nemcsak élvezetet nyújt
hanem számus uj gondolattal gyarapítja isme
reteit az olvasó. A modern pedagógiai elvek
egész sorozatát tárja elénk ezen könyvecske!
mely méltán megérdemli, hogy szaktudományit
könyvtárban is helyet foglaljon. — Benne találjuk
mindazon ügyek összeségét, melyek a tanítósá
got anyagi szempontból is érdeklik. Nevezetesen,
az aranyparitásos fizetés — nyugdíj — és
lakbérre vonatkozó rendeleteket. A kultusz
növendékekhez mért. — A dalok tartalma és
hangnembeli készsége az énektanítás módsze
rének teljes mértékben megfelel. Ezért melegen
ajánljuk e dalfüzetkét népisk. énektanításra, (me.)
A hősugarak hulláma a milliméter 01 vagy
0 001-ed része. A látható fény hullámhossza a milli
méter 800-400 milliomod része. A láthatatlan ibolyán
túli sugarak 400-100, a Röntgen, rádium sugarai 10
milliomod milliméter hosszúságnak, Így annak az ibo
lyántúli sugárnak, mely 3000 billioszor rezegteti meg
az éthert egy másodperc alatt, a hullámhossza 400-100
milliomod milliméter. Dacára, hogy egyik sugár egy
másodperc alatt nem tudom hány billioszor rezegteti
meg a levegőt, míg a másik sokkalta kevesebbszer,
azér.t térbeli haladásuk egyforma (300.000 km. egy
másodperc alatt.)
De elektromos hullám mozgású, tehát egymásnak
átadó sugarak, hanem olyan sugarak is vannak,
Népművelés
melyek mint pld. a vizsugár egy és ugyanazon anya
got szállítják tovább a sugár egé-z hosszában. ‘Mivel
ezek valami anyagot szállítanak, azért ezeket a suga
rakat az előbbi hullámzó sugarakkal szemben szállító
anyagi sugaraknak nevezzük. Ez a tova haladó anyag
az atomoknak legapróbb töredékeiből (korpuszkulumokbél) áll. Ezek az anyagot szállító sugarak azok,
mélyek a testek legparányibb részének összeköttetését
meglazítják vagy átcsoportosítják., tehát a testben
vegyi változást idézenek elő. Ilyen anyagot szállít a
Röntgen sugár s a rádium is, még nagyobb mértékben,
mint a napfény. Ezért használják a gyógyászatban.
Hátrányuk az, hogy az egész testfelületet nem lehet
úgy besugározni vele, mint a napfénnyel.
Mi is az az anyag, amit szállít egyes sugár s mi
■szabad szemmel nem láthatjuk egy magában, melyből
teremtette az Isten az egész világot, mellyel a földön
s az egész világon mindenféle változást előidéz, s
mely eszköz az ember kezében is s odaáig jutott el
vele, hogy ennek segítségével a Mars lakóinak akar
üzenetet küldeni ? ’
Régen tudjuk azt, hogy az anyag atomokból áll,
-de azt, hogy ez a legkisebb anyag is részekből áll s
annak milyen a működése, azt a tudomány csak újab
ban derítette fei. Láthatókká tették őket, mikroszkópikus számláló géppel megolvasták. így állapították
meg újabban, hogy az atomok egy központi magból
^proton) állanak s e körül forognak irtózatos gyorsasasággal villamos töltések, az elektronok. Ha képze
letben az atomot megnagyobbítom olyan nagyra, mint
a budapesti Szt. István templom, akkor egy elektron
benne egy gombostű fej nagyságú lenne. Ha földünk
oly sebességgel haladna a Nap körül, mint az elek
tron, akkor 175 év 1 másodpercig tartana. Az atomok
tehát egy bolygó rendszerhez hasonlítanak. Az atomok
nem mint eddig tartották, egyszerű testek, hanem
elektromosság, positiv és negatív elektromosság része
iből kombinált összetett szerkezetű képződmények.
Közepén a mag positiv elektromos töltés, a körülötte
bolyongó elektron negatív elektromosság. A mag posi
tiv töltésének a száma adja meg az elem minőségétÍgy pld. az urán 92 positiv töltésből áll, ha elveszít
belőle egy párat rádium, ha 10 positiv töltést elveszít
■ólom lesz belőle. íme egyetlen ősanyag van s ennek
külömböző csoportosításából származnak a különböző
■anyagok. Az atom magjában a positiv töltések több
nyire állandók, de vannak olyanok is, melyek maguk
tól is széjjel bomlanak (pld. az urán, thovíum, akti"
nium) naás elemmé lesznek. Ezek a rádióaktiv elemek.
A bomlást rádióaktivitásnak nevezzük.
t
7
mniim bEsl
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
7070-1924. szám.
Valamennyi népoktatási intézet Tekintetes
IgazgatóságánakA nagy méltóságú m. kir. vallás- és közok
tatásügyi m. kir. Miniszter ur 69325—19^4.
Villa számú rendeletével ismételten megen
gedte, hogy az iskolás gyermekek szüleik és
ismerőseik köreben az Eötvös alap javára ado
mányokat gyüjthessenek.
A Miniszter ur Önagy méltóságát e rendelet
kiadására az a körülmény késztette, hogy a
folytonosan súlyosbodó gazdasági helyzet követ
keztében az Eötvös alap az altruista tevékeny
ségét gátló akadályokkal nem bir megküzdeni
s a tanítói közösség erejéből képtelen kitermelni
azokat az anyagi szükségleteket, amelyek a
szanálási folyamat alatt a megszűnt hatósági
támogatás és sok egyéb elvont kedvezmény
hiánya miatt állottak elő, — Felkérem azért
Népoktatóinkat, hogy az Eötvösalap jelen
mozgalmát méltassák kellő figyelemre és teljes
egészében kapcsolódjon a gyűjtés munkájába,
Tankerüietem minden iskolájának küldött az
elnökség megfelelő számban gyüjtöiveket fel
hívás csatolásával.
Szolnok, 1924. szeptember 19 én.
Bihary István s. k
kir. tanfelügyelő.
Jász- Nagykun Szolnok
vármegye tanfelögyelőjft ól
7696 — 1924. szám.
Valamennyi népoktatási tanintézet tekintetes
vezetőjének, illetve Igazgatójának.
Ismételve előfordult, hogy olyan népok
tatók, kiknek családjában tífusz, vörheny s más
ragályos betegségek fordultak elő s bejöttek
hivatalomba ügyeik elintézése végett s ez által
úgy bejövetelükkor a vonaton és az utcán,
nemkülönben hivatalomban, hol szintén több
Népművelés
8
744
6965, Tiszaszentimre
családapa van ragályos kór terjesztőivé vadak. Jászberény
.
584
Tiszaderzs
3181,
Mint hogy az 1876. évi XIV. t.-C. a tantóra a Karczag
1
150L
Abádszalók
1752,
gyermekek egészségügyi gondozása tekintetűben Kisújszállás
I
1220
2010, Kunmadaras
Turkeve
fontos feladatokat ró s ekként a ragaly terje2716
Dévaványa
3754,
, déSének megakasztása tekintetében is a tam- Mezőtúr
2109
1306, Kunhegyes
; toknak nemcsak oktatással, de példaadással is Beszenyszög
1309
Kenderes
562,
kötelességük közreműködni s e helyetL-szomo- Köteles
550
Tiszabura
622,
Xigykcrü
'ruan kellett tapasztalnom, hogy több néptann
446
Tiszabö
1211,
nemcsak megfeledkezett egészségügyi kötelezett- Rákóczifalva
1293
őü2, Fegyvernek
f gégéről, hanem könnyelműen maga lett a kor Szajol
864
435, Tiszaroff
> terjesztője, azért kényszerülök felhívni népok- Tiszavárkony
5136
Töröksyentmiklés
174,
, tatóinkat, hogy az Esetben, ha a tanító, vagy Verzseny
370
Fe’söszentgyö rgy 617, Tisza püspöki
óvónő lakásában ragályos kór lép fel, az m.e291
Kunon
rba
19
43,
zettöl mindaddig, mig az orvos őket a zárlat Já-zf-nyszaru
577
or 373, Cs^pa
alól fel nem oldja, tartsák magukat távol s a Pu-z:amono.-t
554
Jászarokszá'iás 1410, Sz -levény
községben se érintkezzenek senkivel, hivata1272
Czibaüháza
718,
lomból s az utazásoktól tartsák maguké távol Jászdózsa
2197
Tiszaföldvár
Jákóhalma
s fölmerülő ügyeiket Írásban in'ézzék el, mert
195
Ti-zúnoka
Jásztelek
?e rendelkezés ellen vétőkkel szemben kénysze931
741, Tiszák űrt
Janoshida
431
| rülnék az 1876. évi XIV. t.-c. 7- § a szerint
415, Nagyrév
Alattván
199
} eljárni s érdekelteket az első, fokú kozegész- Jásza’sószen‘gy. 801, Tiszasas
712
í ségügyi hatóságuknak bejelen'eni, kihágásuk Jásziadány
1630, Tiszaüg
5905
miatt leendő megbüntetés végeit Egyúttal fele
Kunszentmárton
i 565,
Jászkisér
215
lőssé teszem az. intézetek vezetőit, igazgatói1,
M-sterszállás
Jászapáti
ho^y pontosan ellenőrizzék a tantestület köze Jászszentandrás 1315.
ö ízesen : 76 038
géSzségügyi tevékenységeit s tani’ási érakon
azaz Hf tvenhatezerharmincnyo’c analfabétaminden alkalmat használjanak ki közegéi zAz összes lakosságnak Cs része nem tud
ségügyi tanitás nyújtására. Szomorú, hogy ny irni olvasni a legújabb (1920 évi) népszámlálás
" ügyben kell tankerületemnek figyelmeztetést
Kell-e, szükséges-e lelkesítő felhívás a tan
* adnom, de egyesek ismételve előfordult meggonF ddlatlan eljárása kényszerít erre, hogy ez folyamok szervezésére?
Szeretjük-e népünket, hazánkat ?
. még ne ismétlődjék.
Szolnok, 1924. évi október 7-én.
Szervezzünk analfabéta tanfolyamokat.
.
A hiv. főnök helyett:
Szolnok, 1924. október 15.
J
’j
Br. Halmos Andor
Szathmáry Lajos
i
<
kir. tanfelügyelő.
' ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
népmüv. titkár.
297—924. szám.
Valamennyi helyi népművelési Bizottságnak.
Vallás- és közokt. miniszter ur 87.217Rovatvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár.
924. Villa ü. o. sz. rendeletére felkérjük, hogy
£ A vármegye felnőtt analfabétái. az 1923_ 924. tanévben a nemi betegségek
elleni védekezésről tartott előadásokat időrend
Lélek.
Lélek.
ben
az előadók nevének, állásának közlésével
563
4417, Tiszasüly
S^őlnoks
Népművelés_______________ ______ ___________
9
.
biztosit.
A gépen kívül — olyan helyekre, ahol
villanyvilágítás nincsen — beszerezhető egy
kézzel hajtható áramfejlesztő gép is 3 millióért,
amely kitűnő fényt ad. A megrendelni szándé
kozó egyesületek; testületek rendeléseiket a
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
vármegyei népmüv. bizottsághoz tegyék meg,
315—924. szám.
hogy részükre a kedvezményes feltételeket
Valamennyi helyi népművelési Bizottságnak megszerezhessük.
A részletes ismertetést, ajánló min. ren
Az Ifjúsági Egyesületek szervezésénél kér
jük figyelembe venni a Hivatalos közlönyben deleteket jövő számunkban közöljük.
1923. május hó 16-án (10. számban) közölt
Közgyűlés.
46—752. sz. vallás- közokt. miniszteri rende
letet, amely az összes tennivalókról részletes
A vármegyei Iskolánkivüli Népművelési.
utasítást közöl.
Bizottság rendes évi közgyűlését Szolnokon
Szolnok, 1924. október' hó 15-én.
a vármegyeháza közgyűlési termében f. hó
Bihary Lajos
Szathmáry Lajos
21-én tartotta meg.
a minisztériumhoz való felterjesztés végett pos
tafordultával jelentsék be.
Hazafias üdvözléssel
S! I Szolnok, 1924. október 15-én
Bihury István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
Zászlószenteiés.
Czibakházán 1924. szept. hó 14 én szen
telték fel a legény- és leányegyesület szép
nemzeti zászlóját.
Oláh Istvánná zászlóanyán kívül Oláh
István 50 000 K-val, Cibakháza község 50 000
K-val s többek 10-25.000 K adományaikkal
jőtékonycélu >zászló-alapot* létesítettek.
A 2 évtized óta sikeresen működő ifj.
egyesületeknek megteremtője Mohács István
derék áll. isk. igazgató kartársunk, ki, mai
napig is vezetője ezen egyesületeknek.
Tervbe vették az ifjak, hogy egy díszes
templomi zászlót is be fognak szerezni. Isten
segítse!
Vetítő és mozgó (nlozi) gepek.
A vármegyei népmüv. bizottság a »Glória*
gép gyárral megállapodást létesít, amely szerin^
a jelentkező egyesületek (testületek) 3 — 4 havi
részletfizetési kedvezményt nyerhetnek, mely
idő alatt a gép árát annak jövedelméből ki
lehet fizetni.
Olyan községekben, ahol még >mozi« nin
csen a tökéletes, könnyen kezelhető gép be
szerzése az egyesületnek szép jövedelmet is
Emléket Pósa Lajosnak. Ezen a címen lapunk
hasábjain felhívás jelent meg a célból, hogy a
magyar gyermekköitészet megteremtőjének em
léke örökké éljen a magyar tanítóság között s
hogy a Pósa szelleme hassa át a magyar is
kola munkáját, a magyar gyerek szivét-lelkét.
Célja volt az említett cikknek az is, hogy Pósa j
Lajosnak a Kerepesi temetőben jeltelenül álló i
sirdombját, a nagy költőt megillető emlék
ékesítse. Cikkünk a fővárosi lapokban is viszhangra talált, melyek közül a Nemzeti Újság,
az Uj Nemzedék, A Nép, a Pesti Hírlap és Az
Újság lelkes hangú sorokban propagálták a fel
vetett eszmét s talán ennek a körülménynek
tulajdonítható, hogy a Székesfőváros tanácsa
a folyó év augusztus havában maradandó em
léket állíttatott a nagy költő , sírja fölé. Hogy
mennyire kötelessége különösen a néptanító
ságnak a Pósa emlékét őrizni s az ö szellemét
az iskolában állandóan felidézni, igazolja egyik
lelkes kartársunknak, Szabó Lajos kenderesi
tanítónak az a viszhangszerü szép cikke, mely
ből lapunk szűk tere miatt csak a következei
Népművelés
d
.
0
közs. el. iskolához. Burnászky Lajos a
tiszaszenümrei-ujszentgyörgyi rk. Tóth Katalin r
a beszenyszögi közs.. CseKey László tisza,
Minden magyar leikét és mindenütt beragyogja inokai ref.. Csiky Margit jászíényszarui rk
>
L szenl eszmékké', melyek Pósa le.set oly Zachár Valéria jászladanyi rk. es Feh
I
Dezső alattyáni rk/iskolához választattak be.
;.s az 1 len a•»■szülök,
”*ei3kaz twrá
iv
’
*
X
ember igaz szer Je
Áthelyezik k- — Zrínyi Aladár tanítóképző J
í
soha senki nem serkentene nemesed h^
irt tanár a jászberényi áll. tanítóképző inté_ j
} Uebb szavakkal a gyermekseregei, min! 1 osa
zethez, Péterfi Imre polg. isk. tanar a jasz^
I Nála na^obb nevelője a magyar gyermeknek árokszállási, Lu^nczy Margit ® “°‘n0^
{ nem volt és nem lehet soha' Fosa nj
»>
polg. leányiskolához. Kovács Nando. es
’ dicsőség, uj boldogság záloga a magyar gyer- Kovács Nándorné a szeleveny, mi. el.
i Xk E'záiogol őrizzük, féltsük, meg becsű•
iskolához helyeztettek at.
Jük, mert nemzetilobb sorsunkéi épsjuk által. .
^wztá^k. Hamra Dezső, Dobos Dezső
|
Kartársak ! ÁP<»^ ’
isk tanárok a szóin ;ki polg. nuiskorá.
nagy erkölcsi éa szellemi kincseket!
hoz. Erdeit Gerle! Kornélia áll. tanítónőa
tassuk azokat édes magyar l az^nkisújszállási r .. el. iskciahoz., Magashazt
Jenő polg. isk. tanár c szólnom polg. Lu! í
ukíó^r ü. Hetvenöt éve már annak hogy iskolához. Benke Gyula és Ponczy Marcit
L tizerbárom szent vértanunk nemes sze.len-.c polg. isk. tanár, illetve tanárnő a lu^eve
í megjelent Hadúr .előtt, aki bizonyara oroK poíg. iskolához osztattak be.
k .-olv6U,
|
fénybe, örök dicsőségbe juttatta a haza
'
a nemzetük szabadságáért életüket feláldozó
nagy magyarok aranytiszta lelkét. Hetvenöt .X1^k"k«' - ve rt™. .l-ióny.KkUI kendek
éve’ hogy a magyar martirologiumba tizen....
X vértanú m vé! íratta be a
> a hazaszeretet tóga mát nem Lm..
.1
uralom. Ezt a gyászos evforau.ot
_ szivükért^ mindnyájukat a' hasonló családi szerencsét
• 8
kamagyarország az idén is a szokott kegy - lenségtől az egész életen keresztül mentse m...
Szolnok, 19'24. évi szeptember ho 19.
F lettel ünnepelte. Megünnepeltek azt a szó.
TÖKÖS SÁNDOR
| • nők összes elemi és középiskolák .s ahol
áU. isk. igazgató tantó.
|
a nap méltatása mellett alkalmi szavalatok
kuzdiló szavakat idézzük:
- a 1 ó " tínlé
L Oly ragyogóvá kell tennünk, mely fenyevd
I
1
t
|
L
íí
"
I ti
t.
?
és énekek előadásával buzdította a lamto2g a tanuló ifjúságot a hazaszeretetre s ha
....... .
Szerkesztői üzenetek
kell a hazáért való meghalasra is. Az id
gyászünnepélyt szomorúbba lel e az1 a
n A .Örökség* címen irt történelmi vonatkozású
dalmas körülmény, hogy a .kultu
...
a
szamban_hozznk. P-r. Teljes megérbocskoros vitézség, ezen a napon távolítottá cikkedet
léssel olvastuk leveledet. Mi is örülünk, hogy a omb
el Aradon a magyar szabadsagharc emleket hullás ideje nem hozta meg a kellő sikert ellenfelének
érző szobrokat. Vájjon az olahokat ezen Az igazságot nemcsak az Isten szereti, hanem akadnak
cselekedetük elkövetésére a „kulturaju ' míg igazságot szerető társaink, kik az .gaz tények
vagy lelkiismeretük furdalasa kesztet.e-e . . .. igazságossága mellett harcolni is tudnak. Minden
személyi boszunak az az eredménye, hogy a .egyver
Vitait*. - Bodnár Sarolta polg- isk. ZLL. Nem e«ana tar él»«, >«
tanárnő a jászapáti közs. polg. iskolához, rajta’’ Máskor is szívesen vesszük leveledet. ^Ldv^
Hmajda István és Sós Jolán a fegyvernek,
í^a-ÍSt CSAPPJANÖS „emsitaju K.suj^l^n.(NAdor-u 9 «).
___ - — —■—
9 szám
y- ovemteer htíX
.^NOK VARMíQYíU
NÉPMŰVELÉS.
A kih tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönyé.
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál fgy pénztáros
várm. Tanítóegyesület.
hoz, a lap szellemi részére Vonat
MAGYARY GYULA.
Megjelenik havonkint.
kozó közlemények a szerkesztőség
Előfizetési dijak:
Szolnok (vásártéri iskola) címére
Felelős szerkesztő:
küldendők. Kéziratokat nem adunk
Egész évre
10000 kor
MÉHES ENDRE.
vissza.
Egyes szám ára 1000 kor.
A lelkek egyensúlyának
megbomlásáról.
Az erkölcsi érzékek éltompulásáről, áz
Emberben élő állati erők 'rettetítö méghyilVánulásáról tesznek tanúbizonyságot lapjaink közle
ményei. Gyilkosságok, öngyilkosságok, rablások,
betörések s a bűnözés minden fajtájával talál
kozunk nap-nap mellett s oly tömegekben,
tbinöröl a háború előtti jő békeidőkben még
álmodni sem merészkedtünk volna. Ha pedig
bepillantunk a fiatal korú bűnözök bűntényeit
feltáró periratokba, szinte végigborzadunk, hogy
a földből alig látható pici emberkék, kicsi
gyermekek mi mindennek elkövetésére képesek.
Hem ázabad e szotnóta jelenségeken átsiklahunk, nem szabad ezt csák ügy, kötihyen
elfelednünk, mert itt a mai és á jövő nemzedék
lelki világának rettentő romlásával állunk szem
ben, melynek megjavítása a tanitó és pap
együttes föladata. Az ember lecsúszott arról a
tokgaslatról, melyre öt, mint a teremtés koro
náját, a Teremtő helyezte s ha nem fogjuk még
a lejtőn, belezuhan a mélységbe, hóimat már
nincsen visszatérés a javulás útjára, hol csak
zülleni lehet.
Sondolkedóba kell tehát esnünk & nemünk
előtt lejátszódó napi események fölött s keres
nünk U» kzoi őhréSlllitóák NlMjáL A lelki
betegek orvosai pedig csak a pap és tifliM,
akik oly lelki kincseket képesek nyújtani,
melyekkel azután kiszabadul a romlás fertőjéből,
uj életet kezd, megjavulva egy uj világot teremt
magának. Az iskolában minden alkalmat hasz
náljunk föl arra, hogy neveljünk is. A tanítás
munkáját kössük Össze neveléssel, a fogékony
gyermeki Jelkekbe cseppegtessük bele a haza
szeretet, isteni félelem, a felebaráti szeretet
' érzéseit Tegyük fezt a gyermeki szivet minden
nemes ,iránt fogékonnyá s mindén rossztól, go
nosztól undorral elfordúlóvá. A felnőttekét pedig*
vegyük a felnőttek oktatásával gondozásunk alá.
Az iskolánkivüli népművelési bizottságok ne
csak papiroson szereplő holt és munkátalan
valami légyének, hanem élő, dolgosé, mozgékohf szervek, melyek einelkédjénék hivatásuk
magaslatára. Érezzék át féládktúk nagy fonák
ságát 8 azt felelősséget, mélyet vállaltak s
bétölteniök kell.
A hép müHlé«én«l igyekezzenek megragadni a léitekét s bétölténi tzbkát á hit ék
hazaszeretet nemes érzelmeivel, a magyar fáj
érdekeink fölkarolásával, a felebarát] és embérszéretette). Ha igy fogunk dolgozni, ha az iskola
és a tártadalosi együtt foga megoldani kultetális föladtíitít, aktot k bűnözök tacáma apadtó
é é becsületes emberek kUgá emelkedni fog,
akkor kiemelkedünk az igazi emberi méltóságra.
Ha ezt nem tesszük, akkor pedig a Balkán
legsötétebb színvonalára fogjuk stiyeazteni kulttftúdtal Rajtok áll tehát,
AáLb M - -i te
gw
hogy netóateától
uvpun* ICIKü uCnm CB HlivBwitt
gBBWS
2
Népművelés.
és elvetemült legyen. Munkára fel tehát, legyünk
sem elmúlni
anélkül, hogy e tekintetben meg ne tennök
kötelességeinket, mert csak igy leszünk méltók
hivatásunkhoz s .csak igy leszünk igazán arra
a nagy feladatra hivatottak, mely hazánk szétdarabolása óta reánk háramlik.
(s. r.)
1 résen, s ne hagyjunk egy napot
ff
A. községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
frta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanitó.
(Folytatás)
.
*
És meg van ennek a rendszernek a tanítóra
nézve is nagyon becses gyakorlati értéke, hogy a
gyerekek akkor sem másznak egymás fejére, ha a
’ tanitó nincs köztük.
Az iskola társadalmi irányú nevelésének folyta' fásaképpen minden községben meg kell lenni az ifjú
sági egyesületnek. És pedig mindkét nem részére
külön-külön. Az ifj. leányegyesületek irányításában a
tanítónők okvetlenül vonják be a község intelligens
asszonyait. Gondoskodni kell arról, hogy a két nem
beli ifjúság időközönként együttes szórakozást találjon
-játékban, dalban, lehetőleg mindig vidám, előadási
számok programmba vételével, Az egészséges vidám-Bág szelleme vonzóvá fogja tenni ezeket a társadalmi
érintkezéseket és meg ogunk .győződni arról, mily
szivet lelket nemesítő az esztétikailag is szép vigság,
Az ilyen társadalmi szellemben nevelkedett ifjú
ságnak — ellentétben a mai felnőtt nemzedékkeléletszükséglete lesz a szép társadalmi élet és megva
gyok győződve arról, hogy ez lesz a legalkalmasabb
^szköz arra, hogy egy békességes és egészséges társa
;dalmi együttélésből erős és hatalmas nemzeti egység
í forrjon ki s ha ül a nagy óra, amelyre várunk, egy
^emberként álljunk talpra s a pokol kapui se tudjanak
férőt venni rajiunk és dicsőséggel vívhassuk meg régi
^magyar nagyságunknak feltámasztó harcát.
Ragaszkodván a gyakorlatiság talajához, pilla'hatnyi feladatunkat abban látom, ha mai gyűlésünk
határozati erőre emelné azon javaslatomat, hogy a
vármegyei általános tanítóegyesület felhívja tagjainak
figyelmét annak szükségére, hogy a gyermekeknek
társadalmi lényekké való nevelésére különös gond
fordittassék. Erre alkalmasnak reméli a nyugati állai
mokban elterjedt iskolaváros, vagy iskolapolgári rend
idért és felkéri valamely ; tagját .aki e rendszerrel
gyakorlati eredményeket ért el, ..azt legközelebbi
gyűlésünkön részletesen ismertetni szíveskednék. Vége.
3
Népművelés
Örökség.
Közli: Dobos Andris.
Amikor a viharos vérzés elmúlt Trianon utánozni
akarta a kuvik madarat, de elbödült — jelezve a halál
közeledtét.
Mi? európaiak — sokan nemzetek fiai, szerető
gyermekek busán, szomorúan,‘aggódón omoltunk térdre
e hangok remitő hallatára, hogy felemelkedhessünk
egy olyan magaslatra, ahová egy férfi, egy ember, a
magyar emelkedhet, hogy büszkén továbbjárjuk azt az
utat, amelyet az európai nemzetek között az egy Isten
azért csinált, hogy becsületes mu.nka, ember szeretet,
vallásosság, hazafiasság, vitézség példáját hordva ez
útban magatartásunkon, a jövő nemzedékek messzelátását lekössük azon hasznos, édes közösség érdekében,
amelynek a neve mindenki előtt *Haza.*
Igen! Amikor ez történt feljajdultak nemzetek
fiai, kik között némelyek hajukat tépték, kezüket
dörzsölték, szivükhöz kapkodtak fájdalmat akarva
csillapítani, a jövőt megbilincselni, az idő kerekét
megragadni, mert lejtőre tévedt. Volt és van egy nem
zet, melynek fiai nem kapkodtak, nemes undorral
fordultak el az idő rozzant kerekének zakatolásától,
csak álltak sápadtan, némán, lábaik gyökeret vert egy
földön, szemükből egy pár könnycsepp gördült alá s
szájuk ezen pár szóra nyílig Szegény magyar hazám,
szegény édes anyám* !
És torlódott a világ fájdalma.
Készítettek Európában koporsókat, ástak kőszik
lába sírokat, keresték a sir nyíláshoz helyezendő
köveket s folyt a munka szorgalmasan, nem gondoltak
arra, sarokba vágtak egy közmondást, ki másnak ver
met ás . . .—
A fájdalmak még mindég nőttek, nemzetek fiai
senyvédték, szemükre fátyol vonult, görcsök szaggat
ták nehéz csatákban megvénhedt testüket, Isten nevét
emlegedttek, halálfájdalmat éreztek közeledni, féltek
remegtek.
Volt és van egy nemzet, állt és várt!
E nemzet látása üde volt a vitézi tettek gyönyö
rétől, melynek izmai duzattak, leikéből láng csapott ki,
• vállra« mozdulatot csinált, vigyázba vágódott, hogy,
aki lássa, megilletődve kérdezze, — ugy-e ez a nemzet
a »Magyar nemzet* ?
S amíg tartott, a zsibvásár, nyögött a nemzet, ag
egyén.
Egyszer csak összekulcsolt kezek kiengedtek,
fájdalomtól ideges rángatás elmúlott, a szemekről
letűnt a fátyol, a kapkodó karok lenyugodtak, görcsök
már nem szaggadták a megvénhet testeket, jött a
tavasz, nyár, hervadt és nyílott a virág, szólt a zene,
járta a vigalom !
Ekkor volt egy nemzet, kinek fülében gépfegyver
kattogása veit a zene, nézett és várt, asszonyai fekete
kendőt kötöttek, férfiainak térdei meghajoltak s
közeledtek egy koporsóhoz, hogy mindenki felismer
hesse bennük a magyart!
S szólt közbe a nemzet anyja síré, jajjal telt
hangon »korán jöttetek fiaim* !
Mit szereztem, mit gyűjtöttem fel kell osztanom,
addig számomra nincs sir.
S mond az anya: *Van négy folyom, három
hegyem, Bácskám1 Lajtám, Fiumém, Felvidékeim
bányáim, aranyaim s székely népem.
Vannak hóhéraim, hü vitéz lelkek, kik együtt
éreznek velem s gyermekeim.
Ezzel a megcsuklott ajak pihenésre dőlt, Mig
a megcsuklott test várt uj erőkre, melyek utolsó útjá
ban támogatnák, fákat szakgató vihar, éktelen lárma,
oroszlán hangok utánzó prédalesők széftéptek örök
ségét.
Leszagatták róla a három hegyet, Bácskát, Laj
tát, Fiúmét, Felvidékeit s láncot vertek a székely
népére.
Maradt a négy folyam, bányák s aranyai csak
hü vitézei lelkében gyermekei számára.
S szólt az anya : Folyóim mossátok le hü vité
zeim sebeit, mossátok ki lélkeik bányáiból az ara
nyat s adjatok a gyermekeimnek, kik koporsómhoz
nem jöhettek, adjatok örökséget!
(Folyt, köv.) j
Egyesületi élet.
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
1924. évi költségvetés.
Költségvetés.
A Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei Taní
tótestület részére az 1923—24. évre.
Bevétek
400 kötelező tag után 20000 K 8000000 K.
200 felekezeti tag után Í2000 K 2400000 K.
Összesen^ 10400000 K.
Ebből:
4800000 K.
Vármegyei testület részére
3200000 K.
Központnak
___
8000000 K.
Kiadás:
Szövetségi tagdíj 1923—24. t. 3200000 K.
100000 K.
. Titkár tiszteletdija
Jegyzők tiszleletdija'a.20000 K
80000 K.
500000 K.
Könyvek és Írószerekre
Elnök és képv. utiátal. a. 400 K 600000 K.
Szerkesztők tiszt. a./lOOOOO K 100000 K.
300000 K.
Szerkesztők útiköltsége
2000000 K.
Lap előállítására
400000 K.
5% jutalék pénztárosnak
Összesei) : 7380000 K.
10000000 K.
f
. Bevétel:
7380000 K.
Kiadás:
2620000 K,
Marad :
mely összeg az előre nem látható kiadásokfedezésére szolgál.
Szolnok, 1924. április 10.
Jánossá Pál s. k.
pénztárnok.
Pénztáros, költségvetése után javasolja a
terem tisztogatására a háznagynak 20000 kor.
átadását.
Közgyűlés határozalilag kimondja,
vidékének megtekintésére tervezett
kirándulás esélyeit, meghatározva a
julius hő első napjain történő indu
lással s caz előre nem látható költségek
fedezésére 10—10000 kor. előlegezését
kéri, mely összeg utólagos elszámolás
tárgyát képezi. Bejelentések folyó évi
május hó 15-ig.
A közgyűlés Veress Mihály kartárs előterjesztését tudomásul veszi és
a kirándulást elhatározza.
Indítvány nem lévén, elnök a
közgyűlés nevében megköszöni a vár
megye alispánjának a székház nagy
termének átengedését, melynek rend
behozását a pénztárt terhelt
Közgyűlés egyhangú hozzájáru
lással tudomásul veszi.
Több tárgy nem lévén, elnök
em^lkedel hangulatú beszédével a köz
gyűlést bezárja. — Hiszekegy — elé- '
nekh*ével d. u. 6’ i órakor vége.
Kmft.
\ Keszthelyi István s. k.
Csömör Irén s. k.
elnök.
jegyző.
Hitelesítjük.
Csiky Ernö;S. k. Méhes Endre s. k. Szathmáry
k, Vály Imre s. k.
A I anitók Ferenc József háza
Volt lakói elhatározták, hogy az intézet
fennállásának 25 ik évfordulóján, november
• 23-án rendezendő ünnepség alkalmával szö
vetséget alakítanak.
A szövetség célja, hogy a Tanítók Háza■i iban nevelkedett tanitófiak egymás között az
öss-Zetartozaadóság és az együttérzés szellemét
ápolják és a magyar tanítóságot céljai elérésé
ben támogassák.
I
A szövetség szoros kapcsolatot kíván te-,
remíeni az Eötvös alappal, hogy a Tanítók
* Házából kikerülő ifjúság életpályája kezdetén a
tagok erkölcsi támogatásában részesüljön s hogy
a magyar tanítóságnak ez az altruista intézf ménye a társadalomban erős hátvédet nyerjen.
A szövetség előkészítő bizottsága felkér
'• minden tanítót, amennyiben birtokában van
volt növendékek címének, azt azok állásának
1 feltüntetésúvtl közölje az Eötvös-alappal (BuJ dapest, Vili., Szentkirályi-utca 47.) Az apákat
Í pedig, akiknek fiai a Tanítók Háza lakói voltak,
kéri, hogy fiaikat a szövetség előkészítő bizott
ságánál való jelentkezésre és a jubileumi üni népségen leendő részvételre hívják fel.
elküldtem, hogy az érte járó összeget címemre
sürgősen beküldeni szíveskedjenek, miután a
Központ az összeg beküldését nálam már is
megsürgette.
Szolnok, 1924. november 5.
,
Kartársi szeretettel:
Keszthelyi István .
vni. tanitóegyesületi elnök.
SZOCIÁLIS ÜGYEI.
Tulajdonrészjegyzés.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövet
sége újabban arra határozta el magát, hogy Budapes
ten a tanítók egyetemessége részére házat épít. Ez
lenne tulajdonképpen igazi tanitói otthon, mely örök
időkre hirdetné a magyar tanítóság önálló’alkotását. A
magyar tanítóság ebbeli elhatározása arra enged kö
vetkeztetni, hogy bízik magában és önerejében. Továbbá
arra, hogy'a nemzeti társadalomnak immár számottevő
tényezője, mely kulturális téren vezető helyen áll.
Végre megértük az időt, hogy saját lábunkon is jár
hatunk. S ha szolidárisán összefogunk, úgy meg is
mutatjuk azt, hogy a magyar tanítóság derék hadse
rege, nemcsak erkölcsi súllyal bir, hanem anyagi téren
is tid, — ha kell — érdekeinek érvényt szerezni.
Tudomásunk szerint minden iskola megkapta a
tulajdonrészjegyzésre kibocsájlott kötelező nyilatkozatot,
mely kellő felvilágosítással szolgál a megszervezett
házépítésre vonatkozóan. A magunk részéről kartársa
inknak ezúttal is felhívjuk figyelmét a tulajdonrészjegyzésre. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy az
újonnan építendő tanitóház csak úgy szolgálhatja a
tanitó érdekeket, ha az a tulajdonrészjegyző kartár
saknak nyugdíjaztatásuk, vagy elaggottságuk esetén egy
úttal menedékül is szolgál. A házépítési tervezetben
ugyan erre vonatkozó kitétel nincs, de azért ez ne
aggasszon minket, mert erre nézve utólagosan is lehet
módosító paragrafust beékelni. A fó az, hogy az alko
tás munkája mielőbb megkezdődjék ! Ez is természe
tesen tőlünk függ! Ha összetett kezekkel várni fogunk
s nem nyúlunk a bukszánk mélyében megtakarított fil
Felkérem mindazon kedves kartársaimat, lérek után, úgy házunk sem lesz! Rajta kedves tanitótestvéreink 1 Itt az alkalom, hogy cselekedjünk és
kiknek a VIIL egyetemes tanitógyülés naplóját áldozunk érdekeinkért!
(me.)
Felhívás.
5
Népművelés
Népmüyelés
IRODALOM.
Az érők Béke Előfeltétele Az Egyetemes Xépmöveltség. Bodnár László tollából a fenti cím alatt
figyelmet érdemlő füzetke jelent meg, melynek
tartalmát 8 értékes cikk egészíti ki. Mély gon
dolkozásra szánt cikkekben kifejezésre jutott
gondolatok: az „Örök béke* eszmének iskolai
nevelés csak úgy szerezhet érvényt, ha célki
tűzésében arra törekszik köztudatba átvinni,
hogy nemzetek egymásnak nem vetélytársai,
hanem munkatársai. A szerző mélyen szántó
fejtegetéseiben utal még arra, hogy dolgozó
emberek, nemzetek a nagy „Eszme* kinyilat
kozásai szerint rendeltetésükben inkább a
békés élet után sóvárognak. Mert az ^Eszme*
alkotó akaratának törvényeiben a kinyilatkozás
akként rendelkezik, hogy az emberiség erkölcsi
kuitur fejlődését egyedül az örökös érvényű
világbéke biztosíthatja, mely a rendeltetés
szerinti megértésen és közmegbecsülésen alap
szik. Ezáltal a háború súlyos következménye
ire hivatkozva felhívja az olvasót, hogy intenzive foglalkozzék mindazon igazságot jelentő
gondolatokkal, melyek a világbéke megterem
tésében irányadóul szolgálnak. Az iskolai neve
lés tehát leghivatottabb arra, hogy ezen gon
dolatok érvényre jussanak, — ellenkezőleg
pedig az emberiség hivatásában nem érheti
el azt a célt, mely a gyűlöletes érzelmek
legyőzésére szolgál. „Népoktatásunk összefoglaló
bírálata* cikben a szerző behatóan foglalkozik
az elemi iskolák tantervével, mely koránt sem
tart lépést a tanuló fejlődésével. . Egyoldalúnak
tünteti fel azt már azért is, hogy különböző
képességű és élelhivatásu növedékeket egy cél
elé állít. így többek közt leszűri azt a való
diságot. hogy iskoláink álkultúrája szellemben
dolgoznak, inkább látszatért, mint az öntudatos,
értelmes életerő kifejlődéséért. Szerző szerint
az iskola „az értelem kifejezve és kifejlesztője*. (: Ez
ami meggyőződésünk is' Szerk.)
Melegen ajánljuk ezer D 'mányi olvasó
ink figyelmébe, amennyiben sok uj gondolatot
foglal magában, mely a népoktatást modora
célok felé irányítja.
(m. e.)
A napfény gyógyító hutása.
Irta • Nyarádkarácsonyfalvi.
(folyt köv.)
A mag bomlásakor, ha a magból egy egy elekt
ron (negatív elektromosság) röppen ki, akkor keletke
zik az u. n. béta sugárzás, s ez vivődik tovább, tehát
nem hullám mozgás, hanem anyagi sugárzás. Ezek
némelyike a fény sebességével terjednek. Ha az atom
magból a rádióaktiv bomláskor pozitív töltések lökődnek ki, akikor alfa sugárzás keletkezik. Ez sem rezgés,
hanem anyagi sugár. Ez lassabban h'alad, mint a béta
sugár, másodpercenkint 10-20 ezer km. tesz meg. A
levegő elnyeli. Mikor a bomlások történnek, akkor
környezetüket körülvevő éthert megrezegtetik s e rez
gést egyik a másikának átadják. Ezt nevezik elektro
mágneses hullámmozgásnak. Ez a gamma sugár.(Röntgen sugárral egyezik). A rádium bomlásakor 90o 0 alfa,
(pozitív anyagi) 9% béta (negatív anyagi) l°/ogammai
(elektromágneses hullám mozgás) sugarat bocsát ki ma
gából. De nemcsak a szabad természetben alakulnak át
egyes elemek, hanem mesterségesen is át lehet őket
alakítani. így újabban a nitrogén atom magjait alfa
sugarakkal szétbombázták, amire a nitrogén atomma
gok hidrogén magokká alakultak. A múlt évben rádium
sugarak segítségével kvarcokból drága köveket, szénből
gyémántot állítottak elő azon az alapon, hogy az
atommagokban a positiv töltések számát sugárzás be
hatására megváltoztatták. Mesterséges fény hatására
telitett oldatokban kristályképződés indul meg. Mester
séges fénnyel növényeket fejlesztenek, télen rügyeket
kihajtatnak, virágoztálnak- Mesterséges fényben nőtt
salába fejek 18 nap alatt érték el azt a fejlettségi
fokot, amelyet a napfényben növekedtek csak 4-5 hét
múlva értek el. De nemcsak ilyenekre használják fel
a sugárzást, hanem gyógykezelésre is. így gyógyítanak
Röntgennel, rádiummal, mesterségesen előállított ibo
lyántúli sugarakkal. E sugarak hatása aszerint, milyen
erősek s milyen hosszú ideig sugározna^ be egy felü
letet, lehet a sejtre serkentő és bénító, elpusztító, az
anyag cserét fokozzák, a szív működés erőteljesebb, a
lélekzés mélyebb, az oxidáció gyorsul — vagy ezeknek
fordítottja. Különösen jó és rossz indulatu daganatok
nál használják hatásosan, .mint rák, mirigy- megna
gyobbodások, nöibetegségeknél, arezsába, fehérvérü
tüdőimékor skrofu’ás, nyirok mirigyek stb. íme a
Népművelés
sugaraknak" az atomokra s igy a testre nézve is, mily
átalakító gyógyító hatásuk van. Nem ép oly hamar s
nem oly túl erős átalakító hatása van a napfénynek
is. A napfény azért nem oly 'gyors átalakító hatású,
mert belőle hiányzanak a nagyon rövid hosszúságú
hullámok. Nem is volna jó, ha olyan volna, mint a
rádiumé vagy a Röntgen, Finsené. Ha olyan volna,
akkor az átalakítás oly gyors volna, hogy a szerves
életet megszüntetné hamar. Az orvosnak is ügyelni
kell’a kezeléseknél, mert ö maga is gyógyíthatatlan
sebeket kaphat, amelyikbe bele halhat.
A szervés lények életében nélkülözhetetlen a
napfény. Amelyik levelet nem éri a napfény, azt a
g inb.ík ezr«^ lepik el, elsatnyul, elhervad. Amelyik
ember nedves, napfénytől mentes, naptói védett szobabán tartózkodik, annak a betegségekkel szemben ellenálló képessége csökken. Oka ennek az, hogy vérében
azoknak a sejteknek a száma, mely a betegségeket
okozó gombákat felfalják, megcsappan, nem tud si
kerre vezető táma dó és védekező működést megindí
tani, vagyis nem tud oly mér^t előállítani, ami meg
ölné „e gombákat s a test igy lassan gyengül; minden
fele betegségekre hajlamossá lesz. Ezért van annyi
tűdőcsucshurutus, tüdobajos, fehérvérűségben s más
egyéb betegségben szenvedő ember.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
7991—1924. szám.
Valamennyi áll. elem, polgári, áll. önálló
gazdasági népiskolának, áll. óvoda felügyelő
bizottságának, állami tanítóképző tekintetes
Igazgatóságának.
,
.
A napfénytől irtózó ember az ellcnálióképességét
veszíti el részben vagy egészben. Ez pedig nagy szó
Nem tud védekezni a baktériumokkal szemben. Ezek
pedig óriási nagy számmal vannak olyan helyt, ahová
a napfény nem juthat he. Így bankójegyen újabban
113000. baktériumot találtak. A földkerekségén legjobban
elterjedt betegség a tüdőbaj ; minden országban több
áldozatot szed egymaga, mint az összes fertőző beteg
ség együtt véve. Kizárt dolog, hogy ennek a betegség
nek a baeilusa ne jutna el ’ minden emberbe. Igen
eljut, csak szervezete azonnal mégöli, meg van az ellenáilóképessége. Némelyik testben azonnal elpusztul
aszerint, hogy mily gyorsan/termeli ki az ellen álló
mérget, másokban enyhébb befolyású (az illető egyén
esetleg nem is tud róla). Az enyhén lefolyásúnál az
ember szervezete olyan képességet nyer, mellyel a
későbbi fertőzéssel szemben már ellentálóbb tud lenni
s innen van az, hogy az emberiség többsége egészség
ben marad s nem lesz gümőkóros. Jókay Mór 79 éves
korában halt meg, pedig eleinte vért köpött: Geothe
82 éves kort ért el, pedig neki is volt tüdővérzése.
»Ez a betegség olyan, mint az adósság, kevés olyan
ember van, kinek ne lett volna s azért még sem let
tek vagyon bukottak, vagy némelyik kedvezően hasz
nálta ki a saját javára.* (Mondja egy orvos).
A m. kir. pénzügyminiszter urnák a hiva
talos felülbélyegzésre szolgáló >Dötsch<-féle
fekete zsirfesték kötelező használata tárgyában
112549—924 sz. körrendeletét tudomás és
miheztartás végett az alábbiakban közlöm :
A szállításra kötelezett vállalat a felül
bélyegzésre szolgáló »Döstch«-féle fekete zsir
festék szállítására az 1924. évi szeptember
1-töl 1925. évi december 1-ig terjedő idő alatt
az 1 kgr. feketi-zsirfestéket tartalmazó bádog
szelencét 5 aranykoronáért, a fél kgr. fekete
zsirfestéket tartalmazó bádogszelencét 2 arany
korona 50 aranyfillérért és végül az egy ne
gyed kgr. fekete zsirfestéket tartalmazó bádog
szelencét egy arany korona 25 aranyfillérért
köteles a megrendeléstől számított 8 nap alatt
leszállítani.
A vállalkozó az aranykorona értékét a
szállítás időpontjában érvényes (Pénzügyminisz
teri rendelettel megállapított) értékviszonyt
(átszámítási kulcs) szerint törvényes fizetési
értékben (papirkoronában) köteles a számlák
ban feltüntetni.
A vidéki hatóságok és hivatalok közvetle
nül a vállalkozónál tett megrendeléseik esetén,
a zsirfesték egységárán felül még a csomago
lási és szállítási költségeket is kötelesek a
vállalkozónak megtéríteni.
A pénzügyminiszter ur a kincstár érdeke
inek megóvása céljából ezúttal is a legszigo
rúbban elrendelte, hogy az egyes hatóságok és
hivatalok a hivatalos felülbélyegzésnél a jövőben
is kizárólag a >Dötsch<-féIe fekete zsirfestéket
használják és pedig oly módon, hogy a hasz-
Népművelés
7
szerint a 14125121. sz. rendeletre beérke
zett jelentésekből örömmel tapasztalta a minisz
ter ur, hogy az állami elemi népiskolai tanítók
körében a régi fegyeleme, rendszeretet és hivatásteljesités teljesen helyreállott s azok a jelen
ségek, amelyek a fenti számú rendelkezés kiadá
sára késztették, azóta teljesen megszűntek.
Ezért tudomás és továbi eljárás végett
értesítem az állami iskolai igazgatóságokat, hogy
az >ElIenörzökönyv< vezetésére vonatkozó fenti
rendeletet a miniszter ur hatályon kivül helyezte.
Figyelmeztetem azonban 'tankerületem áh
lami elemi népiskolai igazgató-tanítóit, hogy |
tanítási órákról való gyakori elkésés, gyakoij
mulasztás, avagy az állomáshelynek bejelentél
nélküli elhagyása ügyét különösen éber figye
lemmel kísérjék s az ez ellen vétőkről — fe
kir. tanfelügyelő
gyelmi felelősség terhe mellett — hozzám esetenkénrjelentést tegyenek.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője.
Szolnok, 1924. évi október 29-én.
8246—1924.
Bihary István s. k.
Valamennyi elemi népiskolai Tek. Igazga
_____ kir. tanfelügyelő.
tóságának.
Jász- Nagykun Szolnoké vármegye tanfeIögyeI>jétőL
A vallás és közokt. m. kir. miniszter ur
1924 évi 99063 VIII. a) sz. rendelte szerint 8415—1924. szám.
Németh János színész budapesti lakásnak Valamennyi nem állami tanintézetnek (polg.
megadta, hogy az áffertaí és községi elemi iskola,, önálló gazda, és elemi iskola, kisdedó
népiskolákban alkohol ellenes és közegész voda és állandó menedékház.)
A 7000—924. és 7001—924. sz. kormány
ségügyi előadásokat tarthasson.
Az előadások megkezdése előtt azonban rendeletei alapján a vallás- és l^özokt. m. kir.
azok anyagát az igazgatóval meg kell beszélni, Miniszter ur folyó évi; 1924. évi: szeptember
hogy esetleg olyan részletek előadása, amelyek 29-én 95000 sz. a. kelt rendeletében az összes
nem valók az ifjúság elé, elmaradjanak. Az nem állami tanintézetek, nem állami óvodák és
előadásért mérsékelt dij szedhető.
menházak nyugdijintézeti ügyét újra szabályozta
Szolnok 1924 október 29.
(Megjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi ok
Á hiv. főnök h.
tóber 3-ki számában) A rendelet tartalmát t|Dr. Halános Andor
domás és miheztartás végett az alábbiakban
kir. tanfelügyelő.
közlöm.
'
J
nálat közben ezt a festéket más anyaggal re
hígítsák, illetve ne keverjék.
A pénzügyminiszter ur utasítja a megren
delő hatóságok és hivatalokat, hogy a festék
átvétele után a festék árát, vidéki megrendelők
ezenfelül még a csomagolási és szállítási költ
ségeket is a vállalkozónak azonnal folyósítsák.
Az illeték ellenőrzési szeml.ebiztosok köteleségükké teszi, hogy a szemlék alkalmával
szerezzenek meggyőződést arról, hogy vala
mennyi hatóság és hivatal ezt a festéket hasz
nálja-e és a szemlékről szóló jelentésükbe az
erre vonatkozó megállapításaikat is vegyék be.
Szolnok. 1924. évi október 23-án.
A hív. főnök h.
Dr. Halmos Andor
Fenti rendelet szerint a fenntartóknak min
den- év november havában jelentést kell tenni
8245—1924 szám.
a tanintézetüknél rendszeresitett állásokról és az
Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes azokon alkalmazottakról. Ennek a bejelentésnek
a fent említett Budapesti Közlönyben a jelzett
Igazgatóságának.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz vkm. rendelet mellett közölt mintával teljesen
ter ur 1924. évi 94745. VIII. b/sz. rendelete azonos szövegű, a kérdéseket is feltüntető, há-
Jász- Nagykan- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője
&
9
Népművelés
zilag készítendő űrlapokon kell történnie s
hozzám minden év november 15-ig be kell
terjeszteni, — tehát a jelen évben is.
A jelen miniszteri rendelet szerint (III.
fejezet 5. bekezdés) a nyugdíjintézetbe való
egyénenkénti felvétel megszűnik s helyette a
bejelentésben foglalt adatok lesznek az irányadók.
A bejelentésen a központból kapott nyil
vántartási számot fel kell tüntetni.
A jelentési határidő be nem tartása esetén
a tanintézet fentartója az évi járulék 10%-ig
pénzbirsággal sújtható.
A hivatkozott 95000 — 924. sz. vkm. ren
delet a nyugalomba helyezésre vonatkozó eljá
rást is szabályozza (I., VI. fejezet) s elrendel’,
hogy nyugdijazásiránti kérvények, minden évben
csakis május hónapban terjeszthetők be hozzám
s a nyugdíjazás mindenkor szeptember 1-töl
eszközöltetik.
Szabályozza a rendelet a sürgős nyugdijazást s a hivatalból való nyugdíjazást is.
Felkérem az összes nem állami intézetek
fenntartóinak képviselőit és intézőit, hogy a
fenti rendeletet alaposan áttanulmányozni és
ahhoz szigorúan alkalmazkodni szíveskedjék.
A 96667—924. cz. vkm. körrendelet alap
ján figyelmeztetem az összes fenntartókat, le
gyen gondjuk arra, hogy a bejentések megszer
kesztésénél mindenkor a legutóbbi bejelentéssel
szemben az esetleges változások folytonossága
okvetlenül kifejezést nyerjen.
Megjegyzem, hogy a 7000—924. és 7001924. sz. kormányrendeletek alapján kiadott
95000—924. sz. vkm. rendelet a Néptanítók
lapja folyó évi ‘október 15 ki és november 3-ki
számában a Tanítók Tanácsadója cimü rovat
ban is ismertetve van.
Szolnok, 192 L évi november 6-án.
Bihary István e. k.
kir. tanfelügyelő.
Népművelés __________ ______ _ __________ —-
A vallás- és közokt. miniszter ur folyó
évi október hó 24-én kelt 99500—924. sz. ren
deletével (megjelent a Budapesti Közlöny 1924.
évi november 5-ki 240. számában) az áll. közs.
és hitfelekezeti elemi iskolák mindennapi tan
folyamában az 1908 évi XLVI. t. c. 1 §-a
szerint szedhető behatási dij Összegét az 1924925. tanévtől kezdödöleg 50 arany fillérben
állapította meg. Felkérem valamennyi állam
iskola gondnokságát, illetve nem állami iskola,
iskolaszékét, hogy a beiratási dijaknak pótlólag
való beszedése iránt azonnal intézkedjék.
Értesítem továbbá a nem állami iskolák
fenntartóit, hogy az 1908. évi XLVI. t. c. alap
ján eddig dologi tandiikárpótlás címén élvezett
államsegélyek az 1924—925. tanév végével
megszűnnek, azonban ily államsegély további
engedélyezése iránt folyamodhatnak az iskola
fenntartók.
Felhívom az ily iskola fenntartókat, hogy
a Miniszter urnák fentebbi rendeletét a Buda
pesti Közlönyben tanulmányozzák és annak 5
és 6. § a alapján a dologi tandíj kárpótlás újabb
utalványozása iránti kérvények az előirt okmá
nyok csatolása mellett a Közigazgatási Bizott
sághoz november 30-ig okvetlen nyújtsák be.
— Figyelmeztetem az iskola fenntartókat, hogy
a rendelet szerint az elkésve benyújtott, vagy
hiányosan felszerelt kérvények figyelembe nem
vehetők. — A késedelem igazolásának, vagy a
hiány pótlásának csak az 1925—926. tanévre
van helye.
Szolnok, 1924. évi november 5-én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
Rovatvezető: SZATHMARY LAJOS népmüv. titkár
ifjúsági egyesületek.
Jász- Xagjkan- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
„Amilyen
egy némzetifjusága, olyan . p iák jövője.*
8460—1924. szám.
Ebben
az gy mondatban, ír ghalározásValamennyi áll el. népiskola . < Gondnoksá
k az L]us.:g; Egyesületek
gaik és valamennyi nem á’l el. iskola tek. ban bennfog'
célja és prof,
j ’s.
Iskolaszékének.
Egy világháborúnak kellett eljönnie, hogy
Az Ifjúsági egyesület képezné azt a hidat,
a magyar jövőért aggódók figyelmét erre a hidra
melyen át az iskolából kikerült ifjak az életbe
terelje s megállapittsák azt, hogy mindaddig
lépnének.
। beszélni sem lehet változásról, szebb és jobb
Az iskola és élet között útvesztők, pocso jövőről, amig minden elképzelhető eszközzel
lyák, örvények állanak, melyek az abba eső biztosítva nincsen az, hogy az iskolából kike
ket beszennyezik, megsemmisüléssel fenyegetik.
rült ifjúságnak egyedüli útja csak e hídon
Kevés kivétel az, kik ezeket kikerülni keresztül vezethet, sem jobbra, sem balra
képesek voltak, annál többen vannak azon,
letérnie nem lehet.
akik fertőzve kerültek az életbe, okozva itt
Első helyen áll ennek felismerésében a
számtalan meglepetést, csalódást a családban, népmüv. titkárok országos nemzeti szövetsége,
az egyházban, a társadalomban, a nemzetben, ennek
elnöksége, kik gyökeres megoldást
a hazában.
kérünk és várunk a szebb és jobb magyar
Ha az ifjúság elindul mindazon szel jövő érdekében, ugymondjam biztosítására. A
lemi
és
erkölcsi javakkal megrakodva, szervező rendelettel egyidejűleg közreadott
melyekkel a hazafias és vallásos nevelés őket 19 §ból álló alapszabály tervezet a legideálisabb.
ellátta, igen természetesnek találja, hogyha útköz Ezekhez, csak a világháború szörnyű igazság
ben bármelyikbe beleesik, mert ezek az eshe talanságainak megvilágítását, feldarabolásunkat
tőségek, lecsúszások a tekervényes, uitalan kell hozzáfűzni s mindent megtenni a nemzeti
utakon igen könnyen, véletlenül is megtörtén és faji érzés ápolására, kifejlesztésére, a magyar
hetnek, sőt némelyike előre számol is vele.
nemzet történelmi hivatására.
Az ifjúsági egyesület az a jhid, melyre! ir .óMeg kell tanítsuk az ifjúságot arr?,
zattal nézi a jövő nemzedék az alatta tátongó hogyha ütni fog az óra, nem válogatunk sem
örvényeket, fertőket.
eszközben,, sem módban, sem fegyverben;
Ezek a gondolatok indították a V. K. M.-t keresztül megyünk
mindenen, mindenkin,
arra, hogy az ifjúsági Egyesületek szervezését' lerombolunk mindent, ami utunkba kerül azért
elrendelje, amit 1903-ban 41856 sz. rendele hogy nagyobbá, hatalmasasbbá tegyük hazán
tével meg is tett.
kát, nemzetünket mint volt!
Szóval felépítette a hidat.
Továbbá hazafias kötelességünk lesz min'
Azonban megállapíthatjuk, hogy semmi dent elkövetni arra, hogy legyen e hazában
intézkedést nem tétetett arra nézve, hogy az minden és mindenki magyar!
ifjúságnak csak ezen a hídon szabad át mennie
Nézzük az Ifjúsági Egyesületek munkás
Meg sem mutatta ezen hidat az egész ifjúság ságát! Az idézett miniszteri rendeletre igen
nak. így történhetett meg az, hogy az ifjúság sok helyen alakultak ifjúsági egyesületek. Igen,
túlnyomó része — az ősi szokásokhoz, gyakor kevés kivétellel általánosságban azt mondhat
lathoz híven — ment azokon a veszélyes utakon, juk, nem feleltek meg céljaiknak.
Szathmáry Lajos
melvek apja, anyja, szóval elődei előtt állottak.
Önként felmerül a kérdés: elég tétetett-e a
(Folyt, köv.)
szebb és jobb magyar jövő érdekében csupán
e híd felépítésével, ha annak használatát rendel- 407—924 szám.
Valamennyi helyi (közs.) népmüv. bizottságnak.
tetásének, céljának megfelelően nem biztosi
Bizottságunknak f. évi október hó 21-én megtar
tolták.
Szükséges-e, hogy minden rendelkezésre tott rendes évi közgyűlési határozatából tisztelettel
álló eszközzel, móddal az iskulából az életbe felkérjük hogy a helybeli mozi tulajdonosokat felhívni
szíveskedjék aziránt, hogy Tek. Bizottság által rtndeinduló fiatalságot ezen engedjük át?
11
Nép müve! ég
jQ
NépMÍÍTtléS
zendő vetitőgépes előadások megtarlhatása véget. ter
mük és gépük használatát engedjék meg addig is,
amig tek. bizottságot vetítőgéppel el nem látjuk.
Hazáfias üdvözléssel :
Szolnok, 1924 október 27-én
Bihary Lajos
ügyv. elnök, kir. tanfel.
Szathmáry Lajos
A központi bizottság uj tagja.
A várm. népmüv. biz. okt. 21-i közgyűlésében
Lovag Dr. Kucsera Ferencz törökszentmiklósi rk.
esperes-plébános elhalt tag helyébe Zlinszky Sándort,
a várm. testnevelési bizottság vezetőjét egyhangúlag
tagjai sorába választotta.
népmüv. titkár.
Törvényhatóságok az iskolánkivüli
425—924. szán.
népművelésért.
Valamennyi helyi (községi) népművelési Bizottságnak 1
F. tanévre a nénmüv. munkálkodás céljaira tör
Több megkeresésre értesítjük Tek. Bizottságot es
az előadó urakat, hogy vallás- és közoktatásügyi m. vényhatóságunk 100 milliót, Pest vármegye 300 milliót*
kir. Miniszter Ur 26078—1923. III./b. számú rendelete Békés vármegye 120 milliót adott. Borsód vármegye
alapján (közzétettük lapunk 1923. évi júniusi (2) szá lélekszámszerint 5 aranyfillért vetett ki az iskolánkivüli
mában) forrásul ajánlhatók az alább következő müvek ; népművelés céljaira
1.
Buday László: >A megcsonkított Magyarország.
2. Lóczy Lajos : A magyar szent korona országainak
Előadói tiszteletdijak.
földrajzi, gazdasági stb. leírása.
A varm. népm. bizottság f. tanévre a következő
3.
A vármegyék monográfiája.
tiszteletdijakat állapította meg : tanfolyamok óradija,
4.
Révay és Pallas lexikona.
előadások dija 50 aranyfillér. Népfőiskoláknál 1 arany
5.
Varga Ottó : Magyarország története.
korona. Tudományos előadásoknál — melyeknél elő
6.
Marezali Henrik:
» »
7.
Acsády Ignácz ? A magyar birodalom története. adók főiskolai képzettségűek lehetnek — 1 1 2 arany
korona Ehhez hozzáadják a vallás és közokt. minisz
8.
Szalay-Báráti: A magyar nemzet története.
9.
Endrödy Sándor: Századunk irodalma képekben.térium által adandó t. dijakat, amelyeket ugyanilyen
10.
Hankó Vilmos: Chemia a mindennapi életben, összegű megállapításban kértek.
11.
Ismeretterjesztő Könyvtár (Franklin Társulat kiad.)
12.
A műveltség könyvtárának kötetei.
A várm. népmüv. bizottság közgyülése.
13. A Falu Orsz. Szövetség (Budapest Vili. Vas u. 19)
kiadványai.
Szolnokon a vármegyeházban okt. 21-én tarta
14. A Magyar Gazdaszövetség (Bgest Vili. Üllői u. 25) tott meg. A bizottság 1923—924. évi működéséről, a
kiadványai.
vidéki szervezetek működéséről Szathmáry Lajos tit
i 15. Az Orsz. Stefánia Szöv (Bpest Vili Vas u. 10) kár jelentésében részletesen beszámolt. Bár az ered
|
kiadványai.
ményt kielégítőnek találta a bizottság, a községi
! 16. A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványai.
bizottságokkal szemben sok kívánnivaló áll fenn az
| 17. Orsz. Kömüv. Tanács : Vasárnapi könyv, stb.
iskolánkivüli népmüv. munkásság megszervezése és
|T
Szolnok, 1924. november hó 8-án.
administráció terén.
Az 1923-924. tanévben 8 ifjúság ^egyesület alakult
Bihary Lajos
Szathmáry Lajos
A bizottság a szellemi és testi nevelés összhangba
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
hozásáért munkáját a ‘Levente* egyesületekben óhajtja
megvalósítani.
IMagyar Népművelés*
Analfabéta tanfolyam Jászberényben és Karczagon volt,-melyeken a sikeres vizsgát 46 hallgató állotta
r imen múlt hónapban Dr. Krisztics Sándor és
Nikelszky Zoltán szerkesztésében uj tanügyi lap indult ki.
Elemi ismeretterjesztő tanfolyam (a népiskolai
l meg, amely az iskolánkivüli népművelés szolgálatában
। áll s e tekintetben egyedülálló szaklap, mely az isko- ismeretek elsajátítása végett) Tiszasülyön, Népies
Ilánkivüli népművelési munkában az első lépéstől kez ismereterjesztö tanfolyam (az ismeretek tervszerű
dődő útmutatásokat ad mindvégig.
nyújtása céljából) Nagykörűben volt. Előbbiben 18,
Előfizetése félévre 50000 korona. Szerkesztősége utóbbiban 22 hallgató tett sikeres vizsgát.
a és Kiadóhivatala Budapest, Vármegyeháza I. emelet 62.
Népies ismer etterjesető előadás 27 községben
Ajánljuk a vármegye, községi bizottságai és az
554, tudományos előadás 2 községben 10 tartatott.
( előadóikar b. figyelmébe.
I
Mindezek tiszteletdijára államsegélyből 1,276 750
kor., helyi forrásból 243.250 kor. fordittatott. Sok
helyen az előadók tiszteletdijaikról lemondottak.
F. tanévre nagyobbszabásu programmot alkotott,
melynek költségeire a törvényhatóság 100 milliót adott,
az 54 millió hiányt államsegélykép kérték.
Elhatározták a községi népművelési bizottságok
nak vetítő (mozi) gépekkel való ellátását, amely
egyszerre megszünteti a nép sokat hangoztatott
közönyét,
A .Glória* gép gyárával a bizottság megállapo
dást létesített a részletfizetés és kép (film.') eBátás
ügyében. A községi bizottságok, testületek rendeléseit
lebonyolítja, a gépek kezelését bemutatja. _ Elfogadta
az 1923—924 p ü. évi számadást 3.949^53 korona
bevétellel, 3,569.641 korona kiadással, 380.112 korona
pénztári maradvánnyal.
Tantestületek vetítőgép rendelése. A szolnoki
(sipostéri) áll iskola, a tiszakürti tanyai iskolák tan
testülete vetítő — mozi — gépeketjrendeltek a^ várm.
népmüv. bizottság utján egyetemleges felelősség mellett
4 havi részletfizetésre. A várm. népmüv. bizottság 7
vetítő és 6 áramfejlesztő gépet vásárolt. Előbbiek az
. iskolai oktatás keretében is (földrajz, történelem,
egészségtan tanításánál) utóbbiak kizárólag a felnőttek
oktatásánál használtatnak.
A községi bizottságok, több iskola, ifj. egyesület
rendelései elintézés alatt állanak.
és a szolnoki áll. el. iskolák gondnoka (ez időszerűit
Fereuczi Kálmán abonyf-uti iskolai igazgató), a* osatályvezetés alól, a folyó tanév tartamára a vall. $
közokt. miniszter 94489 számú rendelete folytán
mentetett. A miniszteri rendelkezés, mely az ország,
legtöbb áll. iskolájánál már évek óta érvényben van|
lehetővé teszi, hogy az igazgatók a 10-14 tanerös ito
kóláknál az .Utasításban* előirt kötelességeiket megfe
lelően teljesíthessék. A miniszteri rendelet szerint *
felmentett igazgatók kötelesek lesznek az iskolájuknál
előforduló rövidebb ideig tartó helyettesítéseket $
ellátni.
.
..£
Állásáról lemondott Sillye János kisújszállási
költ áll. tanitó, Venczel Kálmán jászfelsószentgyörgj^,
rk. és Ihászné Vikár Ida tiszaugi közs. tanítónő, utóbbi
■ >
Gvomára ment.
A szolnoki munkásgimnázium (népfőiskolái tan
folyam) megnyitása. Benedek. János polg. isk igazgató
vezetése alatt éveken át szép sikerrel működő mun
kásgimnáziumunk egy évi szünetelés után Göndös
József polg. isk. tanár uj igazgató vezetéze blatt nov.
hó második felében megnyílik. Jelentkezéseket az
■igazgatóság elfogad.
Előadások éa tanfolyamok szervezess^ A vármegye területén serényen folynak az előadások és
•tanfolyamok szervezési munkálatai. Olyan
nyilatkozott meg, amely minden várakozást feíul“^
A minisztériumtól leadott bejelentő (előírásos) ivek
?‘kifogvtak. A várm. népművelési bizottság ujbol.kért
nyomtatványokat, hogy elláthassa a még min ig
. jelentkező községeket, tanítótestületeket.
Áthelyezés. Magasházi Jenő szolnoki -P™?tanár újpestre, Fereneziné Székely
nágytöruicsataszögi áll. tanítónő a szolnoki közigazg. számve
vőséghez, Netz Ferenc és Netzné Horváth Erzsébet
kisújszállási gazd. szaktanítók Békéscsabára, Kalmár
Géza fegyverneki gazd. szaktanító Szegedre, Bertalan.
Margit kisújszállási gazd. szaktanitónő Mosonszolnokra,
Ticska Izabela békéscsabai gazd. szaktanitónő Kisuj,szállásra, Győrfi Géza balmazújvárosi gazd. szaktanig
Fegyversekre Pataki,Sándor makói gazd. szaktanító
Kisújszállásra helyeztetett át
. .
Tanitóválasztás. Zsubori Kalmár a tiszasulyi rk.
Katona Kálmán a karcagi rk. Bokor Róza a jászfelsőszentgvörgyi rk., Pomázi Erzsébet és Zachár Valérig
Sajtos Kálmán .
közs. polg. iskolához, Vértes Károly a jászberényi rk.
iskolához választatott be.
.
Igazgatói kinevezés. A V. K. M. ur Hizsa KáLn^mmárioni kóllernleli áll. isk.
bj’rúloli áll. iskolához és Zeller Ferenc, áll. ta™l«
, kunszentmártoni költ. áll. iskoláim nevezte ki tgu-
Miniszteri elismerés. Gáspár János mezőtúri gazd.
szaktanítóJ ki a mezőtúri költ áll. iskolák igazgat^
10 éven át látta el s ezen minőségben kiváló érdeme-
Mi_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyigazgatóság
.
O0ki áll. el. iskolai jjondnokság indokolt fölterjesztésére
mellé rendelt Számvevőséghez
mert másként késedelmesen
a kiutalás. ^k eset^neföfordjil^ hogy*,
a vármegyei tantestületi elnök, (ez időszerűt Keszthelyi
küldettek a“
Osztályvezetés alól felmentett igazgatók. A szol-
István), a szolnoki álL .el.. iskolaL go<J^
(ez időszerűit Magyary Gyula újvárosi áll. is'k. igazg.)
3h^onló esetek élő ne
ezúton is figyelmeztetjük kartársainkat,
Népin üvlés
Magy. szabb.
Magy. szabb.
A kir tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál egy pénztáros- ■
várm. Tanítóegyesület.
hoz, a 'ap szellemi részére vonat- ■
MAGYARY GYULA.
Megjelenik havonkint.
kozó közlemények a szerkesztőség
. . Előfizetési dijak:
Szolnok (vásártéri iskola; cimére
Felelős szerkesztő:
Egész évre
10000 kor
küldendők. Kéziratokat nem adunk
MÉHES ENDRE
vissza.
Egves szám ára 1000 kor.
GLÓRIA
G
VETÍTŐ ép
szemlél
tető oktatás
tökéletes eszköze!
Előnyei: bárki által könnyen
kezelhető, teljesen tüzmentes, kis
terjedelem; szab, eljárás alapján egy
aránt vetít mozgó-ésállóképeket;
csekély súlyánál fák 2 ’/t klgr.) könnyen
szállítható; normál nagyságú filmek tetszőleges
hosszú tekercsek; előadás közben bármikor megállít
ható: 160/210 képnagyság. — Prospektussal és árajánlatokkal a várm.
népmüv. bizottság is készséggel szolgál. — Községek, testületek részére a
népmüv. bizottság utján külön kedvezményes feltételeket nyújtunk, a képelátás
tökéletes megszervezése mellett. — Mint szórakoztató eszköz kúion nagy jove/
dél mi forrás.
vetítő gép
Cim:
Magyar Vetítőgép- és Filmipar RT.
Budapest, VlT, Munkás-utca 14.
Télefóh: József 16-33
Győrffy József
Mély megilletődéssel vettük a gyászhirt, mely
szerint Győrffy József, vármegyénk volt kir. tanfelü
gyelője Szegszárdon f. évi november 20-án meghalt.
A megboldogult 1918. január havában, tehát
közel hét évvel ezelőtt távozott el e megyéből. Azóta
nagy változások történtek a tankerület népoktatás
ügyének életében. — Régi emberek távoztak, ajak
öttek helyükbe. Megváltozott a kulturkép, megváltozott
az életfelfogás. A világháborún, a forradalmakon, s az
aj idők átmenetének nehézségein túl vagyunk azóta s
szinte napirendre tértünk a múltak felett. Napirendre
tértünk azok felett, a kik csak nem régen ugyanazt a
munkát végezték előttünk.
Pedig igen jelentős tényezője volt ennek a vár
megyének az a férfiú, aki hét évvel ezelőtt intézte
szinte teljhatalmilag megyei népoktatásunk összes
személyi és dologi ügyeit. Intézte oly nehéz időkben, a
mikor már — a világháború utolsó éveiben, — az
iskoláknak kivétel nélkül tanerő hiánnyal, az anyag, s
eszközök és erők fogyatékosságaival kellett megküzdenie
és a tanszemélyzet katonai felmentésének súlyos és
felelősségteljes problémáit kellett megoldani.
Győrffy József tanfelügyelő tiszta lelkiismerettel
és tiszta gondolattal, férfias bátorsággal oldotta meg
ezeket a nehéz feladatokat az igazság egyszerű, de
hatalmas és megdönthetetlen fegyvereivel.
CSAPP
KiíUjitíUlUOB
•-ti 9 tzJT
A közhatalommal, mely kezében volt, — mindig
és mindenütt a tiszta eszményi eélt szolgálta. Az ideális
értelemben vett közszolgálat megszemélyesítője, megtes
tesítője volt. — A törvény tisztelet legfőbb elve vaia.
Az ügyszeretet, ügybuzgóság tekintetében szinte *
eszményi szellem; — a munkaszeretetben, kötelességérzetben határtalan. Minden idejét, minden erejét, szóval
egész életét a közügy pártatlan szolgálatának szentelte.
De ugyanezeket az erényeket megkívánta másoktói is! — A hogy magát nem kimélte, úgy a végle
tekig megkövetelte másoktól is a hivatali munkát és
kötelesség teljesítést. A közszolgálat érdekében nem
ismert kivételt még a családjával, a saját gyermekeivel
szemben sem.
nemcsak elől járt,
7- A
nem mint egy örök eszmény, mint egy klassikus élő
valóság mutatta meg önmagában azt, mire képes, mit
tehet, s mit kell tenni egy köztisztviselőknek, aki lelke
mélyéig át van hatva a hivatás szeretettől s a köz
szolgálat iránti kötelességektől.
Talán hibája és talán tragikuma is volt, minden
tekintetben a tökélyre való törekvés olyan toka, hogy
e tekintetben megalkuvást nem tűrt senkivel Szemben,
a saját felsőbbségével szemben sem.
Erős precizitása nap-nap meHett az emberi gyön- ■
geséggel találta magát szemben és ő azt mindig és
mindenhol kíméletlenül ostorozta.
Ha az állam, mint személy, a gyarló emberektől
elválasztható lenne, az ilyen embert, mint Győrffy József
vala, — dicskoszorukkal övezné. De mert az állam
gyarló emberek összetétele, az ilyen ritka egyéniség a
kicsinyes érdekeknek a sértett hiúságnak, az alacsony
bosszúvágynak lesz áldozatává. Ö is áldozat lett ér
egyben vértanúja is annak az örök eszménynek, —
mely él ugyan az emberek között, de-csak ritka egyé-,
niségekben talál megszemélyesítésre.
Béke lengjen hamvai felett!
<
At Kováét János.
3
Népművelés
Népművelés
2
Rákos István.
Öakénytelenül toliunk alá kerül a kimagaslott tanitóvezérünk neve, ki a magyar tanítói
közéletnek nemcsak itt hazánkban szerzett dicsőséget és elismerést, hanem külföldön is. Hiszen
Bakos István nevet említeni, hallani, avagy olvasni részünkről valóban öröm! Bámulatos nagy
tehetséggel kiváló szervező képességgel megáldott tanitóvezér immár oly hatalom birtokába
jutott, mely csak igen kevésnek adatott meg. Ezt a hatalmát mély tudásának, lankadatlan munka
szerelőiének köszönheti, miáltal ki is magaslott vitéz társai közül, hogy érdemei szennt ír nvitsa és vezesse a tanítói közéletet. Mindezek dacára kevésbbé sem teszi ot elbizakodottá, a
hatalom, mert a magadba szavaló lelke ideális érzéseiben puritán jellemnek és igazság szere
tetnek a tulajdonosa. És mint ryen, a tanitói élet jogfolytonosságáért mindannyiszor harcba szá ,
ahányszor azt az idő és > z alkalom kívánja. Munkaerejében és így érdemeiben utolérhetetlen,
miről teljes meggyőződéssel vívunk. De ezen meggyőződésünknek azonban csak úgy lehe un
igaz ítélő bírái, ha a nagy vezer érdemeit méltóképen honorálni tudjuk. Erkölcsi kote.ességunk
parancsolja tehát a meggyőződés honoráriumát, mely bizalmunknak és szemetünknek a
SZÍmN™msok idő választ el bennünket attól a naptól, mely a magyar tanitósigra nézve öröm-
' ünnep lesz. Örömünne?nek azért tartjuk majdan december 29-ét, mert az összes vármegye
Tanítóegyesületek megbízottai Budapesten tartandó Orsz. Tan. Szövetség elnökvalasztasra gyű nek össze, hogy Bakos István tamtóveséM iránt érzett szereleiünkkel ismételten megjutalmazzák.
Bizva-bizunk abban, hogy a szövetségi elnökválasztás n^m küzdelem lesz, mint ahogy na un
ez divatos, hanem lesz egy ünnepélyes jelenet, mikor is dicső tanitó vezérünknek nagy érdemei
• elismeréséül pálmaágat nyújtunk át igaz lelkesedéssel.
Pedagógia.
A megfigyelés hatása a
cselekvésre.
Beigazolt tény, hogy a gyermek lelkivilága kifür
készhetetlen. Bár évtizedek óta kísérleteznek a hivatott
pszichológusok, hogy a gyermek lelki képességeihez
hozzáférhető precíz szabályokat megállapítsanak. Min
dazonáltal e kísérletezés sokszor nehézségekbe ütkö
zik, mert a lelki tulajdonságok természete nem egy
forma hajlamokat vált ki. — A nevelő lelkiismeretes
megfigyelései közben olyan tapasztalatok birtokába jut,
melyek önként elősegítik abbeli törekvését, hogy a
gyermek lelkivilágába betekintést nyerjen.
A gyermek lelkivizsgálata a pszichológusok részé
ről inkább teoretikus alapon teljesiti feladatát, holott a
gyakorlati nevelésnek legfőbb előnye : a megfigyelés.
Ez pedig kétféle lehet: szubjektív és objektív. — Csa^
bizonyos korhatárnál jöhet számításba a szubjektív
megfigyelés, amikor az előrehaladott lelkierők képessé
teszik a gyermek énjét arra, hogy saját önmaga fölött
tartson erkölcsi bírálatot.
Az objektív megfigyelés természetszerűen a gyer
meket egész életén végig kíséri a környezetében élő és
élettelen lények, nemkülönben változatos természeti
tünemények felismerésére és igy a világrendet alkotó
nagy mü tanulmányozására.
Megjegyzendő, hogy e két nemű megfigyelés csak
normális egyéneknél érvényesülhet eredményesen a
szellemi tehetségek befogadó képességei szerint; —
terhelteknél azonban hiányzik az az alaptermészeü erő,
mely az erkölcsi és szellemi élet iránt fölkeltse az
érdeklődést. Terhelt egyéneknél a gondolkodás menetét
és lelki érzelmek egész sorozatát korlátoltan a szükség
ösztönei uralják, mely körülmény az egyéni tehetségek
és lelkierők megkülönböztetésére nézve okul szolgál.
A normális egyének megfigyelése kezdetleges kor
ban utánzás formájában kezdi funkcióját, mely később
a szellemi és fizikai erő fejlődésével és gyarapodásával
a szükség megkívánta komoly emberi tökéletességhez
idomul. A komolyság jelei leginkább az öncselekvés
által elért munkaeredményben mutatkoznak, melyek
egyúttal az önállóságra törekvő hajlamokat is
váltanak ki.
A nevelőnek lépten-nyomon kínálkozik alkalom
arra hogy a gyermek önállóságra törekvő lelki hajlaMUm es munkára serkentse. Ezt a nevelő
csakis az érdekes ébrentartásé,.) ^
el, mellyel a gyermek megfigyelései, a munkap odúk
Uvilására irányítja. Bár mennyire kezdetleges ..légy
az kivitelben, sokkal ö-mrlékesebbnek bizonyul, mm. a
készhez jutott dolgok enéte. A K az, hogy a gyermek
megfigyelés utján amrzeit tanerőiéit produknye udj
érvényesíteni. hogy ez Állal emberi voltál a to.eletesség határához jutassa.
Hiszen IbUMegee is a bizonyítás, mert tudta
lévén, hogy az en beriség, wiíit társadalmi iór>y» egy
másra utalva, kölcsönösen egymástól sajátít el mind
azt, ami a kultúra előnyeinek javára van. Ennek beigazolását dokumentálja a kulturállamok és kulturnemzetek állandó versengése, minek az a természetes folyamánya, hogy egymást politikai, kultúrái és erkölcsi
téren nemcsak figyelik, de tanulmányozzák is. Mindez
a megfigyelésen alapszik.
A megfigyelés tehát, mint lelki tulajdonság az
ember természetében méjtó helyet foglal és sajátságos
módon teljesiti feladatát. Vagy önmagából inspirálva lép
a cselekvés mikéntjére, vagy pedig a külső hatások
instrukciói folytán indul meg a megfigyelés gyakorlati
munkája. A megfigyelés tudvalévőén kellő ismerettel
gyarapítja a tudástárházát, mely az önállóságra hívó
szózat akkordjait feltétlenül a produktív cselekvésre
bírjak az egyént.
Hogy a megfigyelés tényleg hatással bír a cselek
vésre, szolgáljon itt az alábbi kis tanulmányi történet.
Városunkban ez évi szept. hó első felében fal
ragaszokon nagy szenzációt keltő plakátok voltak ol
vashatók Ugyanis közhírré tétetett, hogy Korányi nevű
magyar pilóta városunkba érkezett, hogy a 44 méter
magasságú víztorony tetejéről esernyő segítségével
leugorjon De mielőtt végrehajtotta volna ezt a merész
vállalkozását, próbát tartott 70-75 krg. súlyú homok
zsákkal. Mindez lázas érdeklődést keltett, különösen a
gyermekek közt. A víztorony környéke gyülekező helye
lett a gyermekeknek, kiknek alkalmuk volt magát a
,
cselekményt és annak eszközét sikeresen megfigyelni.
Már akkor, amikor a merész pilóta végrehajtotta
volna a leugrást, élénk érdeklődésű és egészséges megügyelésü gyermekek játékszerüen zsebkendőjük négy
csücskét zsineggel megerősítve egy tégladarabhoz s azt;
a levegőbe röpítve produkálták a cselekményt A zseb
kendő esernyőként, a tégladarab pilótaként szerepelt
!gv elevenítették meg a merész pilótát, melyből spon
tán következik az, hogy a megfigyelés élénk és egész
séges lelket tényleg a produktív cselekvésre bírja.
(m. e)
Örökség.
Közli ; Dobos András.
(Folytatás.)
Kezdte a Tisza, ki oly gondolkozva folyik, keresni,
kutatni — mit adhat gyermekeinek ?
Nem talált! Kéri a Szamost, ki lábánál áll a
nagy »Halottnak<, kutasson a magyar gyermekeknek
feltámadása hónapjában olyan örökséget, mely á nagy
idők nagy emléke maradhasson.
S lám a Szamos hozza a Kárpátokból, bús féltett
gonddal gengyölgeti, átadja a Tiszának, hadd vigye,
oda s adja annak, kinél a szív apai csókoktól vérez
anyai könnyektől nedves; oda, ahol a szív nem enged,
nem feled s a szív, szívnek marad.
S a magyar gyermek megkapta kettős örökségét.
Apjától, ki 1914-ben örökre borult a nagy halott lábá
hoz azért, hogy méltó örökséget hagyhasson fiának a
magyar gyermeknek.
ügy elnézlek téged magyar Katona Lászlóm, úgy
felsajog a lelkem, mikor hozzám jősz, úgy fezokog a
lelkem, mikor távozol.
Nem tudod, csak érzed — apád öröksége, nagy
örökség. Látom romlandó lelked felcsattanását, hallom
zokogó szived busörömét, érzem könnyeid beszédének
siettetését s feljajdulok az iskolás gyönge gyermeki
házadon, fölzörrenö könnyekkel telt, szótlan, de értőn,
beszélő »torniszter< gondatlanságán.
Elhozta a Tisza apád örökségét.
Nem mondtam neked ! Nem szóltam róla!
A magyar ember nehezen válik örökségétől. Te
örökségeddel kettős terhet viselsz, mert görnyedő háta
don is hordod azt.
Magyar gyermekeim! Bús árvaságaitokban távol
örökségeitektől, a korhadt kis nyirfakereszteitektöl,
messze a behorpadt siraitoktól, álltok hosszan nézve
múltba és jövőbe s vártok, hogy mindenki rátok mondhassa, — ugy-e e kis sereg azon nemzet fia, kinek
gondterhes arcáról mindig letudtuk olvasni e nevet.
> magyar*.
i
:
í
j
5
Népmüvelés
Népművelés
4
Magyar gyermekek! Magyar tanítók! Hallgassok,
de nem némán, vártok, — de nem mozdulatlan; visszaröppenteték egy emlékgondolatot a múltnak azon sar
kába, hol s mikor érezni lehetett a családi fészek
melegét s az arcokról nem lehetett boldog megelége
désen kivül egyebet leolvasni.
Midőn só’yom szárnyán visszamegy a gondolat
hazánk elrablóit részeire, felzokog a lelkünk mégegyszer!
Ti magyar tanítók ! Kedves Barátaim ! Szorítsátok
forrón dobogó kebletekre örökségeiteket a »magyar
gyermeket® s a vitéz lelkek bányáiból, vitézi tettek tár
házából gyüjtsétek össze a hazafiassá™ aranyát, helyezve
azt a magyar gyermek szivébe, hogy ne érezzék a nagy
'»Halottak« napját s ha hö vágyuk az lenne, valamit
vinni a nagy »Sirhoz«, ne múló világosságot, hanem
erőt vigyenek, elhengeriteni a követ!
Magyar Tanítók !
Éz erő kutforrása te vagy s ne feledd, légy azon,
hogy a magyar gyermek tőled merít erőt a nagy
feltámadásához !
Egyesületi élet.
Felhívás.
Pénztárosunk jelentéséből értesültünk, hogy
tagtársaink külön felszólítás dacára sem fizették
be esedékes tagsági dijakat. Jelen felhívásunk
ban ismételten kérjük tagtársainkat, hogy fize. tési kötelezettségnek haladéktalanul tegyenek
eleget, mert ellenkező esetben az elnökség
kénytelen lesz ügyészünk közbejöttével intéz
kedni. Kérjük a temetkezési járulékok befizeté
sét is. Az elnökség.
A napfény gyógyító hatása.
Irta • Nyárádkarácsonyfalvi.
(Folytatás.)
Felhoztam a tüdőbajt az ellenálló képesség nagy
erejének bebizonyítására — az ellenálló képesség meg
van a növényeknél is. Ha fának a kérgét sérülés éri, a
fa rögtön egy gyanta szerű anyagot választ ki, amivel
a sérülés területét, mint egy védő kötést bevonja.
— Látjuk, mily fontos embernél, növénynél az ellenál
lóképesség, annak minél jobban való kifejlesztése, föntartása. Az ellenállóképességet a betegségekkel szem
ben nagyban fokozzuk a napfénykurával. Hogy mi a
napfény, azt már láttuk Hogy miben nyilvánul átala
kító hatása, azt is. Átalakító hatását tudja még a
forró égövi nép is, mikor a mocsár vizét úgy teszi
ihatóvá, hogy alkalmas edényekben a napra állítja; a
fertőzött ruhaneműt a napfényre kiteszi. — A bakté
riumok az emberiséget rég tönkretették volna, ha a
napfénynek nem volna az egész szervezetre épitö, má
sikra meg rombolóhatása. A bacilusok egy pár óra
alatt elpusztulnak a napfényen. így a tüdőbacilus 48
óra alatt. Folyóvizekben nappal kevesebb a bacilus.
Eszkimóknál a féléves sarki éjszaka alatt a női menstruátiv kimarad. Ez utóbbi fényes bizonyítéka, hogy a
napfény, mily hatással van az emberi szervezetre. A
napfényben átalakitólag hatnak főleg az ibolyántuli
sugarak. Sajnos ennek egyrészét elnyeli a levegő, por.
Ezért van az, hogy a hegyi levegő alkalmasabb a napfénykurára s hogy á hegyi levegőben kevesebb a bak
térium, mint az alföldek levegőjében. Szerencsénkre
nemcsak az ibolyántuli sugaraknak van élettani hatá
suk. Azt mondják a napfényben a sárgás zöldszinnek
is van kisebb fokú élettani hatása. — »A napfény
hatására, az eriökés mélyebb, a vörös vérsejtek száma
megszaporodik (ez a legfontosabb) az oxidációs folya
matok élénkülnek, a kiválasztás fokozódik. Elgyengült
betegeknél az izomerő érzése fokozódik, a kedély álla
pot javul, az étvágy fokozódik. Svájczban igen jó ered
ményeket értek el görvélyes és izületi gyuladásoknál,
hashártya, bél, gége, tüdő, vese gümőkórnál s más
egyebb betekségeknél.
Sajnos a napsugarak nem hatolnak a testmélyébe
s ott közvetlen ingert, bomlást, átalakítást nem tudnak
végezni. Azért az egész szervezetre, mint láttuk, mégis
van hatása. Ugyanis a véredények a napfény ingerlő
hatására a börfelületén kitágulnak, vérrel megtelnek,
vérrel sokkal dusabbak lesznek s a vérben oly vegyi
hatást idéznek elő, oly vegyi anyagokat termelnek,
melyeket a vér tovább visz a belső szervekbe, melyek
serkentőleg hatnak az illető szervekre. Különösen izgatólag hatnak az eddig rejtelmesnek talált szervekre,
a belső elválasztása mirigyekre, melyekről nem rég
tudtuk meg, hogy a test növekedését megindítják,
szabályozzák, fenntartják, fokozzák, vagy megállítják.
Ilyen az agyfüggelék, toboz mirigy, pajzo mirigy, mel
lékvese, a nemi ébredés mirigyei. Ezek közül, ha egy,
vagy több megsérül, vagy rendellenesen működik, a
test növekedése megakadhat s igy lesznek törpe növésű
embereb, meg gyorsulhat, igy lesznek túl magas embe-
tek, vagy túl kövér, tnl sovány, vagy teljesen megvál ségesnek találtam ezt elmondani, mert láttam,' hogy
tozhat testileg és lelkileg. Ezeknek a mirigyeknek a közöttünk annyian1- vannak oly -tanítói betegségben
változására keletkeztek a különböző emberfajták (euro- (tudva, vagy tudatlanul) — vagy — ha nincsenek is
piái áz iá láb.) Ezek az anyagok, ingerlő anyagot ter benne, de ennek elkapasára 60—140 gyermekkel bíró
melnek, melyet hormondoknak, serkentőknek neveznek. osztályban legjobban ki vannak téve, — melynek egyik
Ezek a hormonok a vérbe ömlenek s működésre ser legfőbb orvossága' a napfény. Szükségesnek találtam
kentik az egyes szerveket. Ha ezek a mirigyek kevés,' elmondani, mert gondoltam, hátha á napfény gyógyítóvagy túl sok váladékot (hormont) termelnek súlyos hatásáról egyeseknek- ismeretei- hiányosak.* Gondoltára
alapos tudás mellett hátha többen -lesznek hívei az
betegségeket idézhetnek elő bármiféle szervnél.
Szervezetünk föntartására okvetlen szükséges az éltető napnak s egyes gyenge kollégáimba, kik már
oxigén. Az oxigén ellátás aitól függ, mennyi a vérünk elcsüggedtek, reményt adok,-utat mutatok a jobboláa
ben a vörös vérsejtek száma, mert ezek ragadják ma felé, a teljes megerősödésre.
Napfény, állandó szabad levegő,'‘bőséges jó táp
gukhoz az oxigént a tüdőben. A lépben, májban napon
kint millió számra pusztulnak a vörös vérsejtek, de lálék, gondtalan mértékletes élet móddal a leggyengébb
ugyan annyival szaporodnak is. Az uj vérsejtek a szervezet is megerősödik.
Hasnáljátok, éljetek vele! De ne- csak azt (tegyé
csontvelő termeli. A csontvelőt a paizsmirigynek a
vérbe ömlött váladéka készteti működésre. A paizs tek, hitessétek, tanítsátok is, hisz az. egézség-min
mirigyet ilyen váladék, hormon előállítására a napfény- dennél elsőbb I
Ha egy-kettőt is megnyertem erre, ha segítettem
által a börfelületén lévő vérencekben keletkezett vegyi
anyag (szintén hormon) izgat, serkent működésre. így rajta: ez ismeretközlésem nem veszett hiába,
szaporodik nekünk a napfény által a vérsejtjeinknek a —--------------------------------------------------- —száma. Ez a fő, ettől függ egézségünk. Aki napfény<W
kúrát hasznai, az nemcsak a napfénynek köszönheti < Í|l ■ Uí
M W w '"'E* rL g,
teste erősbödését, hanem a nyugott, gondtalan élet,
állandó szabad levegőn való tartózkodás s jó táplálNagykun- Széiflok VÍFfflégye Wfj
kozásnak is. Mikor napfénykurát használunk, bizonyos
9230
—1924. szám.
óvatossággal kell lennünk kezdetben. Fokozatosan kell
hozzá szoktatnunk bőrünk, egy pár percig sütetjük csak Valamennyi elemi és polgári iskola Tek; fgzaegy-egy oldalunk — mert ellenkező esetben börgyul- gatóságának!
ladást kapunk, ami már betegség. Lassan kell meg
Az 1924. évi 4313 sz. s e lapban közölt
bámuljon a bőr Aki nem bírja a napfényt, árnyékolja intézkedésemre utalva, szives figyelmét felhívom
be a fejét, vagy vizeskendőt tegyen rá; a teljes napa Tek. Címnek az alábbiakra:
kura után testet lepedővel takarja be s ügy használja
-Szomorú viszonyaink között a legmegdöb
a napkurát tovább. Később órák hosszat lehet a napon.
bentőbb
jelenség, hogy a magyar tudomány
A napkurázás soványit is, tehát jól kell táplálkozni.
Összefoglalva az egészet: minden a világon egy válságát társadalmunk teljes közönnyel' nézi.
ösanyagból épült fel. Ez az ösanyag az elektromosság. Több tudományos társulatunk alig képes tudoTehát energia és anyag egy. Mikor ez az anyag klönbőző . mányos munkásságot' kifejteni és egymásután
elemmé alakul át keletkeznek a különböző elektromos! szűnnek meg ezek szervei, a tudományős falyóhullám mozgások és anyagi sugárzások. E kétféle sugár
hatással van alabilís anyaggá alakult elektromosságra iratck. A Magyar Néprajzi Társaság Embertani
(testre) azt megbontja, átalakítja. Így jönnek léüe|a föl Szakosztályának közlönyét az Antropológiai
dön a különböző változatok. A napfény igy van ' füzetet is ez a ■ veszély fenyegeti. Más államok
hatással a testünkre is. A test felületén a vér ereit rendszeresen megjelenő embertani folyóiratait
kitágítja, ott a vérben változást idéz elő, vegyi anya- látva szinte szégyenkeznünk kell, hogy a
' gokat termel,
melyek
a vér - utján a test magyar társadalom Alig néhány millíónnyi
különböző részeibe eljutva, azokat működésre serkenti.
költségét kitevő folyóiratot -képtelen fentartani,
A test igy fokozatosan javul, erösbödik, egyes beteg
mely pedig tárgyánál fogva nemcsak a szakem
séggel szemben ellentállóbbá lesz.
bert,
hanem minden müveit magyar embert
Amit a jelzett forrás művek alapján ismertettem,
nem tanügyi dolog, nem »Kansz* féle ügy. Mégis szök kell, hogy érdékeljen. Hiszen a külföldi kuta-
■ 1 ti & B í
6
Népművelés
tások eredményeinek ismertetése mellett a mellé rendelt számvevőség főnökétől vett érte
sítés szerint a tankerületi tanszemélyzet egy
Magyarság és a magyar gyermek tudományos
része a fizetési jegyzékekkel a tanszemélyzeti
Vizsgálata a föterülete, valamint a magyar
ügyeket ellátó tisztviselők részére zárt boríték
kútatátásoknak angol, német, francia nyelven
vagy nyílt levélben magán leveleket intéznek.
,|aló megismertetése a külföldön, mely előtt
Ezen eljárás egyrészt a számvevőség te
a folyóirat reprezentálta
eddig a magyar
kintélyének rovására történik, másrészt pedig
embertani tudományt. E folyóiratot önzetlen
ezen fényük az állam megkárosítását jelenti
hazafias és tudományos lelkesedés tartotta fenn
és elvben poslajövedéki kihágást képez
Fieddig is, hogy ebből senkinek agyagi haszna
gytl meztelen tankerületem
tanszemélyzetét,
, nincs, hogy a cikkek Írói tiszteletdijukról
j i egyszersmindeakorra lemondtak a közlöny fenn , hogy jövőben hasonló cselekményektől tartóz’ • tartása és bővítése javára. Mégis e csekély számú kódjának.
Hasonló esetek ismétlése után a számveí tagok és előfizetők képtelenek fenntartani az
vöség az illetékes helyen a postajövedéki
{ embertani tudomány egyetlen magyar folyóirakihágás címén az eljárás megindítása iránt
í tát, hacsak az előfizetők száma nem emelkefog intézkedni.
* dik. Arra kérem azért a tanintézetek tanárait
Szolnok, 1924. évi november 22 én.
és tanítóit, hogy felhasználva társadalmi össze
Bihary István s. k.
köttetéseiket minél több előfizetést és adományt
kir. tanfelügyelő.
' küldessenek be az Antropológiai füzetek szer
kesztőségének címére (Dr. Bnrlucz Lajos egy. Jász- Nigyknn- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője
m. tanár Bpest, Vili. József-u. 5 III. 17) továbbá, 8939—1924. szám.
hogy a tanári és tanitói könyvtárak vagy tes- Valamennyi elemi iskola Tanítójának, Tanító
Í
tületek lehetek előfizessenek, végre, hogy szenőjének, Igazgatójának.
mélyes összeköttetéseiket felhasználva minél
A kultuszminiszter ur 96012—1924. IV.
több barátot szerezzenek e folyóiratnak és a. sz. rendeletére felhívom figyelmét a filmre,
magyar embertani tudománynak. A bővebb mint oktató és nevelő eszközre, s egyben
I
felvilágosítást óhajtóknak Dr. Balogh Béla azokra az előadás sorozatokra, melyeket a
szolnoki áll. gimn. tanár ur is szívesen szol Magyar Holland Társaság az elemi iskolai
gál tájékoztatással. Az Antropológiai füzetek tanuló ifjúság részére összeállított.
előfizetési ára egy évre 40000 K. tanárok taTekintettel arra, hogy a film igen jelenté
1
nitők és iskolák évi 30000 K-ért kapják e keny és hathatós nevelő eszköz súlyt helyezek
. füzeteket. Az 1923. és 1924. évi megjelent arra, hogy e fontos pedagógiai eszköz az
füzetek is megrendelhetők. Előfizetések és elemi oktatás keretében fclhasználtassék, fel
adományok Dr. Bartucz Lajos ur fönt jelzett hívom saját hatáskörében intézkedjék, hogy
címére küldendők.
a vezetése alatt álló iskolák tanulói a Magyar
Holland társaság által bemutatandó filmelöadáSzolnok, 1924. december 1-én.
Bihary István s. k. sokat teljes számban látogassák.
Megjegyzem, hogy a szóban forgó filmeiőkir. tanfelügyelő.
adásokon a filmanyagot az elemi iskolai tanu
Jásí- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügye.ője. lók szellemi színvonalához mérten és azok
tananyagának megfelelően fogják kiválogatni.
9016 — 1924. szám.
Szolnok, 1924. december 4 én.
A tankerület valamennyi állami és nem állami
Bihary István s. k.
tanszmélyzetéhez
kir. tanfelügyelő.
A szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóság
7
Népművelés
Jász- Nagykun Szolnok
vármegye tanfelügyelőiétől.
859 [_—1924 szám.
.
Valamennyi elemi iskola tekintetes Igazgatóságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz
ter ur 1924 évi 102854 Vili. a. számú rende
leté szerint értesítem a tek Címet, hogy a
folyó évi 99063 számú rendelettel Német
János színművésznek előadások tartására adott
engedélyét a miniszter ur oda módosította,
hogy a nevezett csak alkohol ellenes elodásokat tarthat, közegészségügyi előadásokat nem
Az idézett rendelet egyéb intézkedései
hatályban maradnak.
mániát, nemzetiségi államaik Csimboraszóját
meg nem valósították.
A szerb hazafiság példaképül állhat. A
csehek eltűrtek megbélyegzést, gyáva elnevezést,
de gondosan köztudatba vitték, hogy minden
életet menteni kell, mert akkor lesz azokra
szükség, amikor a .Monarchia* hős fiai elhullanak.
Nem akarok vádolni senkit, amikor azt
mondom, hogyha Ifjúsági Egyesületeinket minden
községben megalakították volna, ha erélyes ntézkedésekkel ezek működését biztosították volna
1903 tói talán nem következett volna be 15
“az a gyászos eset, melyet hufiarablás-
sak nevezünk: feldarabolásunk.
A történelem nem ismer olyan kedvező
pillanatot, mint amilyet rabló szomszédaink akSzolnok, 1924. évi november 12-én.
j.
korkihasználtak. A világ leggyávább népe, a
Bihary István s. k. cseh és oláh talán nem lettek volna úrrá
kir. tanfelügyelő.
hazában ha életjelt adnak magukról azok a
fiatalok és férfiak, akik 19181 ben 18-36 év^ek
ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
Boltvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár
Ifjúsági egyesületek.
(Folytatás)
Legtöbb helyen megelégedtek 1-2 eloadas
1-2 sablonos
jegyzőkönyv és jelentés beküldésével.
A szepesi és erdélyi szászok régen szerveztek
ilyen célú felekezeti intézményeket népiskoláik
fölé Eredménye az, hogy kulturális tekintetben
50-100 évvel előbbre járlak.. Népeik intelligen
sebbek, egyházukhoz, nemzetiségi ^zm^khez
hűek, az okszerű gazdálkodásban elöljárók s
ezzel vagyonosabbakká lettek a magyaroknál
1-2 táncmulatság rendezésében,
voltak, okikéi 15 ée
nevelhettek volna.
Ez a világháború adott nekünk utasítást
arra hogyan kell nevelni ifjúságunkat. Amdymnt
nádi® 6M, dyan te
És épen gyermekeink azok, akik kisde
korban a rémes világháború szenvedéseit nél
külözésekben myiysmxdldi. Ezek azo , a
legtöbb könnyel ontották, akiknek legtöbbször
szorult össze szivük.
ízek azok, akiknek sok magyarázat neta
kell hazafias kötelességeik teljesítésére. Fiainknlk,Mk bármi vonatkozásban is állanak
elrabolt területekkel nem kell sok tanítás a
’eszleségr nemzedék az, mely teljesen megérti,
teljesen érzi és vallja a legszentebb imádságot
a magyar hiszekegyet.
Minden családban az ifjak képezik a leg
főbb figyelem tárgyát A többiekkel ke«sebbrt
Az erdélyi oláhságról nem mondhatjuk
törődnek, a legfőbb gond, aggódás.
ezeket, de apostoli munkát végeztek azok papjai És mint ilyenek beviszik a családba is minda
és tanítói. Minden szenvedést, börtönt eltűrtek
zon szellemi és erkölcsi javakat, melyeket az
nemzeti igazságaikért mindaddig, mig mare-Ro-
8
Népművelés
507—924. szám.
Valamennyi Közs. Népmüldési Bizottságnak!
Íz 1925-ben ország világszerte megünneplik
a
legmagyarabb
és legtermékenyebb írónk, Jókai
A vezető elem minden községben az ifjú*
Mór
születésének
1
00-ik évfordulóját:
ság akár jó, akár rossz az, képe legtöbbször
Felkérjük
Tek.
Bizottságot, hogy annak
meglátszik a helység lakosságán. Magával tudja
idején működése területén Jókai szellemi nagy
ragadni, magával viszi az idősebbeket is.
ságához méltó, nagyszabású emlék-ünnepet ren
Ha ennyire fontom az Ifjúsági Ej.yesüleh'k
dezni s ezek megtartását bizottságunknak bejeműködés', önként felvetődik a kérdés; nem
kntvni szíveskedjék, hogy ezeket összegyűjtve
követeli-e meg ezen intézmény azt, hogy az
vármegyei jelentésünket meglehessük.
iskolánkivüli munkásságban a legfőbb figyelem
Hazafias üdvözlettel
öreá irányuljon ?
Szolnok, 1924 november 18-án.
Az idősebb korosztályok, melyek a jövendő
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyV. elnök, kir lanf.
népmüv tikár.
szempontjából nem számítanak, annyi', ne kér
jenek oroszlánrészt maguknak az ifjúság neve
lésének rovására, sőt minden erejükkel,, tehet 503 - 924 szám.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
ségükkel siessenek mindenben és mindenhol
támogatásukra.
Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur 90862 — 924 Vlll./a ü. o. sz. rendelete sze
A testnevelési törvény végrehajtási utasítása rint a >Magyar Gyógypedagógiai Társaság* az
megjelent. A >Levente* egyesületek szervezése ország nagyobb varosaiban a testi és szellemi
országosan íoly, amelyekbe, az ifjúságot bevonják. fogyatékosságok megelőzése tárgyában a gyer
.•
-.. 7
/ .
mekek, ifjúság, katonaság, nagyközönség és
Csak a testi nevelés ezekben csak félmunka. szakemberek számára előadásokat tart Előadá
A harmonikus nevelési célok megkövetelik, sai keretében a hallgató közönség igényeinek
hogy az ifjúság testi nevelése mellett a szellemi megfelelően foglalkozik a testi és szellem’ fo
gyatékosságok okaival, ezenkívül a vakok, si
nevetéssel egészítsük ki program munkát.
ketnémák és szellemi fogyatékosak kultúráját
Semmi szükségünk nincs a sokfélé egye- is bemutatja.
Sütetre. Legyen csak egy, de tökéletes szervezetünk.
Mivel a népművelési törekvések is nagy
Szívesen elhagyjuk a címeket, elfogadjuk a támogatást találnak a fennti társaság eme mun
legszebb című (nemű) ^Levente* egyesületet, kálkodásában, felkérjük Tek. bizottságot, hogy
amelyben valósítanék meg kitűzött célunkat.
a Magyar Gyógypedagógiai Társaságot enemii
tevékenységében hathatósan támogassa.
Készül a szellemi nevelés törvénye is,
Szolnok, 1924 november 19 én.
talán ez őszön a nemzetgyűlés elé kerül. Azon
Bihary István
Szathmáry Lajos
ban addig is, amíg ebből is törvény lesz, amig
ügyv. elnök, kir. tanf.
népmüv. titkár.
ennek is végrehajtási utasítása megjelenik, nem
maradhatunk tétlenül! A >Levente< egyesüle 506 — 924 szám.
tekben folyó testnevelési munkákat elevenítsük
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
meg* szellemiekkel, tegyük közkedveltté, von
Az országosán egybegyüjtött jelentések sze
zóvá a >Lev?nte« egyesületeket, amelyektől rint megdöbbentő arányokat öltöttek a külön
legtöbbet vár. ai, s amelyekben megvalósíthat féle romboló nemi betegségek, amelyek, elleni
juk mindazt, amit tölünk Egész Magyarország küzdelem Tek. Bizottság egyik legfőbb feladatai
^Mennyországnak* megkíván.
közé tartozik.
egyesületben szereznek, tehát nevelő, oktató
hatást gyakorolnak a családra is, a lakosság
minden rétegére is.
9
Népművelés
Felhívjuk ezért Tek. Bizottságot, hogy
működése területén ilyen előadások megszerve
zését és megtartását szorgalmazni s ezeket Bi„magunknak külön bejelenteni szíveskedjék
hogy azokat összegyűjtve a Va.lás és kozokt.
minisztériumba felterjeszthessük.
Szolnok, 1924 november 18.
Bihary István
ügyv. elnök, kir. tanf.
Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.
528 -924. szám.
i
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
ihí;
Horthy Miklós nevenapja. Magyarország kormány
zójának, Horthy Miklósnak névnapján az idén is ma
gyar szívhez méltó meleg szeretettel ünnepelt az ország
apraja-nagyja. Ezen a napon — mint a mullbM, úgy
az idén i^ nemcsak a hatóságok, a tesln.e e<, de
az iskolák is hódolattal emlékeztek meg a legelső
magvarról, Horthy Miklósról. A nap méltatása minden
iskolánál gazdag műsorral folyt le. Fokoztam a tanu
sereg Miklós napi örömét az ugyan^ ekkor érkezett
.Mikulás* ajándékok s az ez alkalomból engedélyezett
egy napi vakáció.
A szplnoki all. női ipariskola műsoros estelye.
Rendkívül sikerült előadást rendezett december hó 7-én
a szolnoki áll. női ipariskola Önképzőköre, az Ipartes
tület nagytermében, amikor a nagy számban megje ént
közönség nagy élvezettel hallgatta a művészi tökéllyel
előadott szavalatokat, monológokat, énekeket s a szín
darabban szereplők egybevágó szép előadását Az ün
nepély sikeréhez nagyban hozzájárult a felső feje
delmi iskola kitűnő zenekara is. A rendezőség, éién a
tantestület méltán megérdemli a dicséretet, az elismerést
Szent András napja. A magyar nép fejébe*a
sok-sok ezer szentnek neve közül a legkedveltebb a
legnépszerűbb nevek közé tartozik a Szent András
hév is, amelyet az ismerősök, a jó barátok századok
óta meleg szeretettel töltenek el az Andrások, a Ban
ügyv. elnök, kir. tant.
népmüv. titkár.
dik s az Andorok körében. A m pszerü szentnek, nép
szerű védettjei Szolnokon, (teljes bizonyossággal állítjuk
hogy más községekben és városokban is) a jo bájtok
545—924. szám.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
korébten töltötték el névünnepük estéjét, éjszakáját s
tán a^appalát is. A tisztelők, a jó barátok. Szolnokon
Az országos közművelődési Tanács már Halmas Andor kir. tanfelügyelőnél, Matterm Andor
1911 év óla nagy áldozatok árán adja ki a gondnoksági elnöknél, tettek fogadalmat arra, hogy
>Vasárnapi Könyv* c hetenkint megjelenő ké őket a jövőben is szinről-szinre látják, őket újra üdpes folyóiratát, mely nálunk egyedüli koz onye vözlik s ezt a fogadalmukat ismét prolongálják.
a tudományokat népszerű modorban terjesztő
Radvánszky József balesete. Súlyos baleset érte
ismereteknek.
c ,
Ezen nagy népszerűségnek orvendo folyó- Radvánszky József Szent Ferenczrendi áldozár szol
polg. iskolai hittantanárt. Amikor ugyanis a
- iratnak társadalmi és szociális kihatása nagy- noki.
fontosságú, a községi népművelési Bizottságok előadó napiban a polgári leányiskolában megtartott óráiró
ink anyagforrásául szolgál, miért is megrendelésre lakására akart menni, oly szerencsétlenül csúszott pl
és terjesztésre alánljuk. Előfizetése negyedévre a síkos járdán, hogy a jobb lába térden felül eltört.
18000 korona, megrendelhető a kiadóhivatalnál A népszerű hitoktató, dalköltő, kiváló egyházi szónpk
Budapest Vll. Miksa-u. 8 szám alatt, hol be a vármegyei kórházban fekszik, ahol a leggondosabb
kötve régebbi féléves évfolyamai is kaphatók. ápolás mellett remény van arra, hogy a súlyos bale
set után ismét magunk között láthatjuk a mmdenH
Szolnok, 1924 december 1-én.
által méltán becsült és szeretett profeszort és jO
Vallás és közoktatásügyi m. kir.. miniszter
ur 22104-924 Vlll/a ü. o. sz. rendelete szerint
a nemi betegségek ellen alakult >Teleia» Egye
sületnek hivatalos lapja, a >Teleia* című népies
fölvilágosító és intő havi folyóirat a nemi be
tegségek ellen folytatott küzdelemben jól föl
használható egészségügyi természetű közlemé
nyeket tartalmaz.
Ezért a szóbanforgó folyóiratra Tek. Cím
figyelmét felhívjuk s megrendelésre és terjesz
tésre ajánljuk. Előfizetési ára. egész évre 2500
koronaí megrendelhető Tellia Egyesület Buda
pest V. Lipót-körut 30 szám.
Szolnok, 1924 november hó 29 én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök, kir. tanf.
népmüv. titkár.
barátot
: J
10
Népművelés
Vetítőgépek rendelése. A vármegye tantestületei
közül újabban Dévaványa r. kath , Jászapáti r. kath.,
Kunszentmártoni áll., Kisújszállási áll ref., Jászalsószentgyörgyi r. kath., Törökszentmiklós áll., Jákóhalmai r. kath., Tiszaroff közs., a községi'népmüv. bizott
ságok közül Jászladány, Jászkisér, Jászdózsa, Jászszentandrás, Tiszavárkony rendeléseit vette előjegyzésbe
a várm. népmüv. bizottság. A tantestületek részben
színié őadások, táncmulatságok jövedelmeiből, részben a
községek által nyújtandó előlegből szerzik be, úgy
szintén a közs. népmüv. bizottságok is, mely előlegeket
az előadások és mulatságok jövedelméből adják vissza
a községeknek.
Tenyesz baromfiak adományozása. A vallás és
közokt. m. kir miniszter ur 1924. évi 17844. Vili. sz.
rendelete szerint, a dévaványai gazd. népiskolának 3
drb. pliomuth tyúkot s 1 darabb javított fehér pulykát,
a jászberényi gazd. népiskolának 3 drb. barna leghorn
tyúkot, a jászladányi gazd. népiskolának 1 drb. javított
fehér pulykát, a kunszentmártoni közs. gazd. népisko
lának 1 drb. javított fehér pulykát, a mezőtúri gazd.
népiskolának 2 drb. javított fehér pulykát s a turkevei
gazd. népiskolának 3 drb. fehér orpington tyúkot és 3
drb. fehér pulykát adományozott s küldetett meg a
baromfi tenyésztés föllenditése végett.
Megbízatás. A V. K. M. ur Littván Sándor
iparoktatási igazgazgatót vármegyénk területén levő
iparostanonciskolák
szakfelügyeletével az 1924,25.
tanévben megbizta.
Tanitóválasztás. Kiss István a tiszaugi közs.
Joóné Székely Piroska a kenderesi ref. iskolához
beválasztatott rendes tanítónak, illetve tanítónőnek.
Áthelyezés. Csépe Jenő polg. isk. tanár Balmaz
újvárosról a Szolnok áll polg fiúiskolához, Győrffy
Géza gazd. szaktanítót Balmazújvárosról a fegyverneki,
Viola Miklós áll. tanítót a tiszavárkonyi-vasuttanyai
áll iskolához, Lehoczky Magdolna gazd. szaktanitónöt
a jászladányi önálló gazd iskolához, Szabó Gizella áll.
tanítónőt a nagykörüi-csataszögi áll. iskolához.
Koritsánszky Ferenc áll. tanítót a kisujszállási-göröngyösi tany. áll iskolához, Gyöngyösi József albertfalvai
ál), tanítót a mezőtúri-cserhalmi, Koós Zsuzsáuna
mezőtúr-cserhalmi áll. iskolától a turkevei áll. iskolá
hoz és Török Lőrinc turkevei ál), tanitó a mezőtúri
áll. iskolához helyeztetett át.
Igazgatói kinevezés. Hollósy János áll. tanitó a
dévaványai kült. all Koós Etel all. tanítónő a tiszasülyi
áll., Szász Károly áll. tanitó a mezőtúri kült. áll. isko
lához igazgatóul neveztetett ki.
Kedves kartársainknak és olva
sóinknak kellemes karácsonyi ünne
peket és boldog újévet kívánunk.
Szerkesztői üzenetek.
»Kérés« cimü cikkedet — bár nagyon
aktuális — jelen számban nem közölhetjük. Szívesen
vennők, ha a jövő számra pedagógiai cikket küldené!Üdv.
D. A
Magy. szab.
Magy. szab
GLÓRIA
VETITŐ-GÉP
VETITÖ-GÉP
Előnyei: bárki által
könnyen
kis terjedelem; szab, eljárás alapján egyaránt vetít
mozgó és állóképeket; csekély súlyánál (kb. 2 ’/2 klgr. könnyen szállítható; nor
ma) nagyságú filmek tetszőleges hosszú tekercsek; előadás közben bármikor meg
állítható : 160 210 képnagyság. — Prospektussal és árajánlatokkal a várm. népmüv.
bizottság is készséggel szolgál. - Községek, testületek részére a várm. népmüv bizottság
utján külön kedvezményes feltételeket nynjtnnk, a képellátás tökéletes meg
szervezése mellett. — Mint szórakoztató eszköz külön nagy jövedelmi forrás.
A szemléltető oktatás
kezelhető,
tökéletes eszköze!
teljesen tüzmentes,
Cim:
Magyar Vetiőgép- és Filmipar RT. Budapest, VII. Munkás-utca 14
Telefon: József 16-33
Nyomatott CSAPP JÁNOS gyorsatóján Kisújszálláson (Nádor-u 9 sz).
JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
/ló.éví./.
jan-dec.
NÉPMŰVELÉS
1-10.szám.
WoV 1924 január hó.
• IOK VARHEGYEI
■
NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfeiügyelőség. a vármegyei tanító egyesület s a vármegye; iskolánkiyü'si népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a Jász-Nagykuo-Szolnok vármegyei
Tanítóegyesület. Megjelenik havonkint
Elöfizetsi dijak:
Egész évre
Fél évre
Egyes szám ára 500 K.
6000 kor.
30GC krr.
főszerkesztő:
magyary gyula
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.
Madách Imre.
Előfizetési és. hirdetési dijak. reBamácök
Jánossy Pál egy. pénztároshoz, ! lap szi
lem; részére vonatkozó közlemények a szarkeSztöség Szolnok (vásártéri iskola) címére
Mjtdende k. Kéziratokat nem adunk vissza.
tudja, csak az a biztos, hogy valamilyen fői*
mában eljö. Madách hypothesisét véve alapul,;
ott ugvan még tényleg nem vagyunk, hogy a*;
Néhány nap múlva letűnik a Madách—cen- egyenlítőt is örök hó és jég borítsa; egy szttM
tennarium éve is. El nem mulaszthatjuk, hogy e nyü előfutárját ez eseményeknek azonban már
lap hasábjain rie emlékezzünk meg Madách Im látjuk. Hidegség, fagy, közöny az embereid
réről, a tragikus, emberről, az Ember Tragédiájá
szivében. S ha. e szomorú XIV. szint képe^
nak szerzőjéről és — sokszor — főszereplőjéről. értelemben fogjuk fel, így — sajnos — már,
A lélek egyik tüköré az írásmö. Ezen állítás
bekövetkezett. Gyermekeink leikének zseng^
Madáchnál is nagyon bebizonyosodik. Madách, hajtásai már ily zord lelki érában élnek. A*
aki^nryit szenvedett vedében s kinek oly keserű,
feh^kja^ajd á lenge
csalódásokon kellett keresztül esnie önkéntelenül tavaszi szellő, mely felolvasztja a havat, jeget 3
is sok helyen ^nagát rajzolja főhősében. Bár a
mmdent zöldeigvé tesz. Hogy a nagy, magyar
szenvedésekben kritikussá vált lelke megszólal télnek is eljöjjön a várva-várt tavasza s felo‘4
Lucifer feremtéskritikájában is (1. szín), Madách vadjon az emberek szí . érő' a halálos közöny, 4
az Embe? Tragédiájában mégis csak Adám ma dermesztő szívtelenség, Gűi.és s hogy e zordon
rad. Egészen máskép azonban mint Goethe Fa tél ne ártsbn ártatlan gyermekeink üde lelké
ustja. Faust — mint mondja nagynak, erősnek nek, az ezen való mun Thjdás a tanítóság
érzi magában az Isten; Madách Ádámja, le feladata. Ojtsa a tanító a gyermek szivébe s
dörö.'je ki a szomorú, magyar éjszakába:
gyen bár fáraó, Miltiádes vagy Kepp’er min
„Ember, küzdj és bízva bízzál!"
dég megmaradt neve eredeti, értelménél — föld
Dr. Magyary Gyula. 1
ből való Ember, ki kétségbe esik, ha égi szó
zat nem biztatja.
»■<;
Küzködő. szenvedő, csalódó, célját az élet >A tanyai tanító elete kapcsolatban az*
ben el nem érő ember Ádám, aki .nemcsak Madáanalfabétizmus kiküszöbölésével.
■
chot ábrázolja, hanem mindnyájunkat.
— Irta: Székely Nándor áll. isi: igasgató Kisújszállás. —
Éva női erényeit és gyöngéit is természet
(Folytatás.)
után rajzolta Madách. A női erények mintája,
A karthausi szerzetesekről tudjuk, itogy. nagyon
a költő jó édes anyja; a női hibákat is saját szigorú életszabályok között éltek, de ezek között a leg
szomorú tapasztalatából Írja, ez élte legnagyobb szigorúbb a hallgatás fogadalma volt. A karthansi^W
azonban még is tudtak beszélgetni, ha összetalálkoztak
csalódása, saját neje,
a tenyerüket mutatván egymásnak, ami azt jelentette^
Az Ember Tragédiájának majdnem minden xnementá móri."
jelenete már a múlté, a történelemé. Hogy mi
Nekünk is van mementőnk, de nem a halál, ha
lyen lesz a tizennegyedik szín, azt senki se nem a feltámadás a Jfagymaggapo^szág I
Népművelés
2
Népművelés
A tanyai tani'óoak az életéről nem sokat lehet
Szükségesnek tartanán’. ízért, az irredenta és ha
zafias eszme istápotása érdekében, ha a tanítók az mondani az hamar kimerül. Neki nincs is különben
irredenta dalok kultiválása szaporítása körül sokkal tra- élete; azaz jobban kifejezve az Ő élete nem élet
Nir.es abban ideálizmus, nincs vidám humor,
gyoob tevékenységet fejtenének ki, továbbá, hogy az
eszme kialvását megakadáljózzuk s iepien-ttyomon min nincs érdekesség, nincs esztétika hanem fekete unalom
denkinek emlékezetébe idézzük, célszerűnek tartanám az és keserű nyomorúság
A tanyai nép élete és a tanítói között nagy a
iskolás gyermekek köszönését a jó nap mellett: „mogküidmbség. a népé ugyanis rossz., a tanítóé még roszemákazzél Jfegyrnajya^^szag'ó^' kibővítem.
Ennyiben akartam a tanyái viszonyokat s a tanító szabb
Hogy a tanyai tanitó saját énjének az eltartása,
környezetét ismertetni. Még csak azt kívánom megje
gyezni, hogy valahányszor én a magyar népről leírást milyen küzdelembe kerül, arról csak annak lehet fogal
olvastam, az tele volt tűzdelve a jónak, a szépnek, a ma, aki azt végig élvezte.
Rübir.son módjára a senki szigetére származik, de
nemesnek minden virágával s ha valaki abból ismerné
meg a magyar nép életét, az nyilván azt hinné, miszerint mig a Robinson sziget természeti kincsekben gazdag
a magyar a földkerekségen a legideálisabban élő nép. birodalom vala. addi< egy tanyai iskola kopár valami,
Nekünk népneve!ikrek azonban nem az acélunk, ahol Robinsont hittel, reménységgel és energiával sem
h- gv a hibákat elleplezzük s még a rosszat is a jónak sokat lehet építeni.
Elhelyezkedni a tanya világban igen nehéz, mert
ős szépnek fogalmával dekoráljuk, sőt inkább a hibák
é- bajok feltárásával, azok elhárításának útját keressük. rendszerint egyedül, semmi nélkül érkezik ; mint leg
Nézzük azért miféle eszközök állanak rendelkezésre szegényebb ember a tanyán, kezdi a működését és mint
iegszegényebb végzi be
* :a yai nép nívójának emelésére?
Míg ügyes-bajos dolgait mindenki elvégezheti,
A mai tanyai iskola nem oázis a puszta közepén,
addig
neki segedelem és fogai nem áll rendelkezésre.
fértem rideg sijalomház, hol a tanyai tanitó morzsolhatja
Ha búzája van. az még nem jelenti azt, hogy ke
k a napját s hullassa krokodiius könnyeit.
Aktívái iskola az áll egyedül s szinte azt lehetne nyere is van, mert annak lisztté való átváltoztatása
olyan eséllyel jár, mint a nyerésnek az oszfáiysorsjátékon.
leéfdezni: miért állsz itt hiába ?
A nép sem imádságért, sem barátságért nem segit
Kapcsolat közte s a család közt semmi sincs, de
rajta
s
ha pedig véletlenül segit, azt a fizetéséből nem
v?n helyette akkoia ürresség, mint Maró és Jeruzsálem
k-öz ti. S ez nem csak azért van mert Mohamed nem képes megfizetni,
így holmiját a hatan fuvarozhatja s járhat nem
• ur. c a hegyhez, hanem megfordítva: a hegy nem megy
hatíovas hintókon, hanem gyalog, térdig érő sáron.
Mv.nmedhez.
(Folytatjuk.)
Élete élettelen élet; sorsa pedig egy a hatramaradássaf.
Csak ritkán térnek be szomjas utazók, be nem
tudományszomjat oltani, ilyenkor átkozzák is, hogy az
Is: •• nem korcsmának teremtette.
Nevetséges dolog volna a tanyai nép felfogása
szerint, ha a tanyai tanitó felnőtteket akarna tanítani, A vallás-erkölcsös nevelés és a család.*)
n ikur mindenki azt hiszi, hogy Ó a földhátán a leg— Irta: Novothny Jeaő. —
okosobbnak születeit s amit Ó tud, azt a legjobban
E
napokban
egy helybeli erdemes iskola 30 éves
’ tudja s azontúl több tudomány nincs is.
Sajnálatos faji sajátságok vagy tulajdonságok ezek jubileumán az ifjúság vallás-erkölcsös nevelésének szük
s az ilyen nép habár tökéletesnek gondolja magát, nem ségességét hangsúlyozták. Ez indított engem arra, hogy
ez alkalommal e helyen, ahol pár száz családapát és
tökéletes hanem szerencsétlen.
Ifjúsági egyesületek, olvasókörök, énekkarok szer anyát iátok egybegyülve a család és iskola vallás-er
vezése a tanyán meddő kísérletezés, ami gyümölcsöt kölcsi kapcsolatáról beszéljek.
Vallásról is erkölcsről is lévén szó, a laikus talán
nem terem.
Műkedvelő előadás betanítást minden évben meg- azt hinné, hogy csakis az egyháziaknak, papoknak kö
telessége Aki így képzelné azt el, az nagy tévedésben
k s; -m. de még egyszer sem sikerült.
A tanyai tanitó tevékenysége így pusztán a gyer- van Az ifjúság vallás-erkölcsös nevelése kiválóan
______Pedagógia-_____
írek.k tanításában merül ki s azért inkább
la in gyermek mint néptanítónak
nevezhető
♦) Elóadatott a uolaoki Keresztény Nemzeti Efyesület és
Partkác egyik vasárnap d. u. tartott előadásán.
családnak és iskolának legfontosabb kötelessége. Isko
láink ismerik kötelességüket, azért én főleg a helyes
házi nevelésről fogok szólni. Rá fogok mutatni a szülök
kötelességeire, azoknak ismertebb és ritkábban előfor
duló nevelési mulasztásaira, némely családfőknek hely
telen irányú nevelési kinövéseire és az ezekből fakadó
gyermeki lélekhibákra.
Előre is bocsánatot kérek, ha netalán érzékenyebb
részeket érintek majd beszédem folyamán. Gondoljunk
a betegre, akit végig tapogat az orvos kutató keze, aki
némely beteg testrész érintésénél fölsziszen. De éppen
ezen föiszisszenésböl tudhatjuk, hogy hol a hiba, hogy
eppen itt kell keresnünk a baj fészkét. 23 éves gyermeknevelői munkásságom tapasztalata beszél belőlem,
kérem, fogadják ezt szívesen.
A gyermek lelkét a szülői nevelés és az iskola
formálják olyanná, amilyen. A család és iskola alakítják
a fogékony gyermek lelket, mely lát. hali, következtet,
ítéleteket alkot és aszerint cselekszik. A család és iskola
kötelessége a figyelő gyermeklélek elé oly erkölcsi és
társadalmi igazságokat állítani, hogy hetyas Ítéleteket
alkothasson. A gyermek ne azért tegye a jót és kerülje
a rosszat, mert ez a parancs és neki mint gyengébbnek
engedelmeskednie kell, hanem azért, mert kellő időben
és alkalmas ivódon feiyüjigositottuk és meggyőztük
arról, hogy ez a helyes út, amaz a rossz, — helytelen.
A nevelői munkát a kertészkedéshez hasonlítom.
Nem elegendő a magot elvetni, hanem a kikelt
növényt óvni, gondozni is kelt, mert különben el
nyomják az ellenséges gyomok s az elcsenevészesedik,
vagy elpusztul. Gyomlálnunk kell tehát, tisztogatnunk
állandóan, öntözgetnünk, kellően táplálnunk a csemetét
és amikor már koronáját kezdi bontogatni, annak hely
telen irányba növő ágait nyesegetnünk szükséges.
Szakasztottat! ilyen a gyermeklélek is. Azt is óv
nunk, ápolnunk kell. Eltávolifanunk közeléből minden
káros dudvát, mely őt helyes fejlődésében károsan be
folyásolhatná.
Ilyen káros gyom a rossz példa. Hiába tanítom
gyermekemet testi és lelki tisztaságra, ha én magam is'
nem vagyok olyan; hiába intem őszinteségre, ha látja,
hogy én hazudoző vagyok, hiába intem türelemre, hig
gadtságra, ha atyjánál, anyjánál ellenkezőjét tapasztalja;
hiába intem istenfélclemre, tekintélytiszteletre, takaré
kosságra, szorgalomra, ha én, az ő szülője nem járok
templomba, káromkodom, ha a világi és egyházi tekin
télyeket a gyermek fülehallatára szidom, becsmérlem;
hiába várok tőle szülők iránti tiszteletet, ha látja, hogy
öreg apámmal, anyámmal rosszul bánok.
A gyermeki lélek igen éber. Mindent észrevesz,
még azt is. amit nem neki szántunk és következtetve
ítéleteket alkot. És jaj annak az emberi erénynek, an: ynek ellenkezőjét a gyermek a családban tanulja n g.,
Vadfa marad az a fa, melyet nemes ággal nem
ójtanak be, vad gyümölcsöt fog az hózni egész éké
ben — Mit várjunk oly gyermek leiektől, mélyet váci -nj
hagylak felnőni, sőt amelyik a risztátlanság, hazudozás^
istenkáromlás, tekintélyrómboiás gyomerdejében nőtt fcl?s
Mindezen elmondottak az általános, pozitív nevelési
irányelveket foglalták össze dióhéjban. Minden gondol
kodó szülő szives figyelmébe ajánlom azokat
Előadásom ezután főleg az iskolai életről, a leg
zsengébb kort meghaladón gyermek gyakorlati nevelé
séről fog szólni. Rámutatok az iskolasgyermek leggyak
rabban előforduló hibáira, azok szülőokaira és be
óhajtom mutatni a mélyen tisztelt szülőknek ezentanü4
l^hibák orvoslási módját.
(
(Folytatjuk.)
Gyermektanulmány.
A lelki jelenségek kiváltása.
I
A gyermektanulmányozással foglalkozó pe
dagógus törekvése arra irányul, hogy a gyermek
lelkivilágát érzésben és gondolkozásban ma.a
elé varázsolja. Kétségtelenül tehát minden alkal
mat megragad, hogy cselekvő munkájában magáj
a gyermek előtt érdekessé tegye. Ez pedig csal
is a bizalom — felkeltésével érheti el, miáltal 4
gyermek egyéni őszinteségét maga iránt fokozzad
. A kölcsönös bizalom határvonalának sar
kalatos pontjánál kezdődhet meg az a munka
mely a gyermeki érzésnek nyilatkozatait különféle
variációkban jelenteti meg. A lelki érzés nagy
- területéből fakadó megnyilvánulás nem egyéb!
mint az egyéni természet tulajdonságainak ki
váltása.
Az egyéni tulajdonság természetes vokát
csak a nevelés helyes és annak megszabott
iránya adhatja meg, mely fölött a pedagógiai
őrszemnek épp úgy kell őrködnie, mint egy jó
anyának a csecsemő felett.
Rossz természetű tulajdonsággal egy gyer
mek sem születik, bár az átöröklés lelki voná
sait magával hozza. A veleszületett egyéni
természetes tulajdonság csak úgy maradhat meg
Népművelés
—------------------ -
4
csapong a gyermek lelki érzése munka és játék
és prosperálhat a maga valóságában, ha őseinek közben, annál jobban biztosíthatja a pedagógus
környezetén kívül más közvetlen befolyás nem az eléje tűzött cél elérését. Nagyon természetes,
hat a gyermek lelki fejlődésére. Itt van a pe hogy a munka és játék közben megnyilvánult
dagógiai nevelésnek nagy jelentősége, melynek
lelki jelenségek a nevelési munka irányát a ki
szálait a pedagógus csokrokba fonogathatja a alakulandó egyéni természet megállapodása és
py-rmek érdekeben. Nyugodt lelkiismerette. álmegérésc szerint határozzák meg. Ezért a megÜthatjuk, hogy csak a jellem és erkölcsi érzés nyilvánuit lelki jelenségek feljegyzése es neműk
ápolása mellett domborítható ki azaz eredme- szerint való csoportosítása tehat clmulaszthatatnyes munka, mely a gyermek lelki sajátságos lan kelléke a ■ gyermeknevelés szempontjából,
tulajdonságait alaptermészeténél fogva a kitűzött mert az ezekből következetesen leszűrt ered
céi felé irányit ja. Mert jellemben és erkölcsi mény a gyermek leiki világát önként a peda
é-ésben megedzeti gyermek egyénisége .az gógus elé tárja. S ha pedagógus a gyermek
embeó hivatásával járó kötelesség betartása tanulmányozásnak ezen pólusához éri, — teljes
iránt állandóan evidens lesz.
nvusodtsággöi konstatálhatja, uog, fára L ági
A nevelésnek legeminensebb feladata tehát nincs veszendőben, sőt hivatásának megfelelő
gyermeket akként emberré nevelve formálni, tudomány újabb birtokába lépett. Ehhez hasonló
■' ,uv testi és lelki fejlődés korhatáraiban az a kiforratlan gvermek gondolat- és erzésvilaga
v rberi tökéletességnek azt a pontját elérhesse, is akkor, mikor a pedagógus elé kerül, hogy
ntelvre őt a polgári élet hivatása predesztinálja.
lelki szemei előtt újabb és újabb ismerete
A formálási munkának oroszlánrésze a által megnyissa a világ egyetemet ^alakult
pedagóguséi Az ő kezébe van letéteményezve társadalmi rendieben és annak felette nagya uyermek jövő szerencséje és ’^endő boldogu
^2e
lásának minden fázisa. Hz pedig attól függ, rendeltetését!
h .aVan alapozta meg a gyermek névelesel, mely
nZt aiapfeitétel ői egész életén keresztül nemes
tt r-. fedéseiben kísérje.
■
A nevelési munka alatt s közben és<.reveMeghívó.
CJ
htíók ama lelki motívumok szikrakéntt—xibráA Jász-Nagykun-Szoinok vármegyei Taniias?. melyekből ■ világosan következtetheti a
gv nek alaptermészetére és kialakulandó e- ióegyesület“ temetkezési alapját helyettesítő és
iséüére. A pedagógusnak ilyenkor figyelni annak alosztályát képező „temetkezési segelyés kísérletezni elmulaszthatatlan kötelessége, alap* csütörtökön, azaz' 1924 évi január ho
nehogy a következtetésnek okszerűsége ellen 24-én délelőtt 9 órakor Szolnok n a liszaparii
vétsen. A pedagógusnak tudnia kel! azt, hogy állami elemi iskolában alakuló gyűlését tartja,
a gyermek lelki érzéseiben sokszor összefüggés melyre az eddig belépett es ezentúl belepni
óhajtó tagokat tisztelettel meghívjuk.
telenül és céltudatosság nélkül csapong.
Szolnok, 1924. évi január hó 2-án.
Mindez azonban ne okozzon aggodalmat.
Keszthelyi István
Sőt az ilyen sajátságos lelki kilengések jobban
Novothny Jenő
egyleti alelaök
sejtik elő a pedagógus munkásságát, mivei
egyleti titkár
ezek teljes erővel világítják meg a gyermek
„Hiszek egy Isteniben, hiszek egy hazában
,A néma gyermeknek anyja sem érti meg Hiszek egy isteni ö/bk-igazságban
a szavát/ így van a pedagógus is, ha a gyer- Hiszek Magyarország feltámadásában Ámen.
'
nekndc kevés a bizalma hozzá. Mennél jobban
Egyesületi élet.
,________ '
./
.
_____________ É
/íz $5—65 éves tanitéeggeaületi rendes tagok a
7—55 éves korúak felvételi diját fizetik.
j
Az 55- 65 éves családtagok a mindenkori fe^ésített temetkezési segélyalap kezelési szabályai.
teli dij tízszeresét kötelesek fizetni
A. belépési dijak képézik a segélyalap vagyonát,
1.
amelyet temetkezési segélyekre csak a segélyalap tag
Cws: A Jász-Nagykun-Szo’nok megyei Tanító
jainak közgyűlésén hozott határozat alapján lehet fel
Egyesület Segélyalapja.
használni ; átmenetileg azonban igénybe vehető. Kamata
2.
a szükségletek fedezésére szolgál.
Ez alápvagyonhoz kell csatolni a kirótt és befolyt
Sái/a: Tagja: elhalálozásakor égy szolnoki első
vala
osztályú.— azonban selyem szemfedő és érckoporsó temetkezési járulékokból fennmaradó összegeket,
nélkül', — temetés mindenkori költségeit segély képen mint a régi segélyalapból megmaradt s az önkéntes
I *
biztosítani az elhunyt jogutóda, vagy eltemetóje részére. adományokból befolyó összegeket is.
5.
3.
Jövedelem, tagsági járulék: Minden 7—65 éves
Tagjai: a., A tanítóegyesület rendes tagjai lehetnek;
rendes tag fizeti halálesetek álkalmával a temetési | se
b;, a segély egyesületbe belépett tanító egyesületi gély és 25 S-ának együttes összegéből a fizető tágok
tagnak a házastársa, valamint az általa eltartott és vele között elosztott egy tagra eső részletét; a 7 éven aluliak
közös háztartásban élő fel- és lemenő vérszerinti roko után egy részlet felét fizeti eltartója. Ha négynél több
nok (szüle, nagyszüle, gyermek, unoka) 7—75 éves korig; gyermek van egy családban, a 7 éven aluli azután ily
c„ a 7 évnél fiatalabbak s az 55—65 évesek a járulékot nem fizet eltartója.
kezelési szabály 4. és 5. póntjában itt csökkentett, vagy
Hogy hány haláleset után kell fizetni a temetési
növelt dijak mellett. — 65 évesnél idősebbek nem lép segély részletet, azt pénzünk értékének állandósulása
hetnek a segélyegyesület tagjai közé.
után a segély-alap tagjainak a közgyűlése állapítja meg.
Csak névszerint megnevezett családtagok lehetnek
6.
a segélyalap tagjai.
Minden tag köteles halálozások esetén a temetési
4.
segélyből reá eső részletet a vett értesiíés után 15 na
/iiapvaggon.. Minden 7—75 éves, aki a segély pon beltti a segély-alap pénztárába befizetni a közbe
alap tagjai köze való felvételt kéri, 2000 korona belé eső levelezés portójával együtt.
pési dijat fizet, ha az 1924. év végéig, — a belépési
A kirótt temetési költségnek a temetési segély ki
díj háromszorosát, ha az 1925. évben, —'s ötszörösét, fizetése után megmaradt 25®/o-a a kezelési költségek
ha az 1926. év végéig lép a segélyalap tagjai közé.
fedezésére s a vagyon gyarapítására szolgál.
Aki fizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra
Jövőben ugyancsak 200o K. felvételi dijat fizetnek
azok is, kik vármegye területén nyernek hivatali al nem tesz eleget az esedékesség után 30 napon btelül:
kalmazást, ha itteni szolgálatuk kezdetétől számított egy tagsága családtagjaival egyetemben megszűnik ; az alap
éven belül, — a mindenkori belépési díj háromszorosát, hoz való igényét elveszti, befizetett dijai visszatérítését
ha itteni szolgálatuk második évében — és ötszörösét, nem igényelheti. Újból csak a tagok közgyűlésén hozott
ha megyénkben! szolgálatuk harmadik évében lépnek a határozat alapján s már befizetett dijai beszámítása
nélkül vehető felsegély-alap tagjai közé.
Akik az előbb említett két esetben év eltelte után
7.
kérik a segélyalap tagjai közé való felvételüket: csak a
Aki a vármegye területéről elköltözik,.minden jo
választmány engedélye s általa meghatározandó nagyobb gát megtartja az a;apho2, ha fizetési kötelezettségének
dijak fizetése mellett lehetnek tagok.
elegett tett vagy tesz folytatólagosan, A lakóhely válto
A 7 évnél fiatalabb családtagok után az alapul zás bejelentendő.
szolgáló mindenkori felvételi díj fele fizetendő. A 7
8.
éves kor betöltésével minden gyermek rendes fizető
taggá lesz s a felvételi dij másik felét eltartója /befi
A segély-alaphoz való igényüket megtartják az
önállóvá, keresővé vált családtagok is, ha fizetési köte
zetni köteles.
Ha egy családban négynél több gyermek van a 7 lezettségüknek eleget tettek, vagy tesznek. Ezek házas
évnél fiatalabbak után sem felvételi, sem haláleseten társai vagy leszármazói nem lehetnek, azonban a segély
kénti dijat nem fizet eltartója; az ily gyermekek elhunyta alap tagjai, ha az önálló keresővé vált tag a várme
esetén azért teljes gyermek temetési segélyt folyósít a gyei tanító egyesületnek nem lehet vagy lesi tagjává.
segélyalap. A dijak fizetése nélkül felvett gyermekek a
9.
7 éves korbetöltése után csak rendes felvételi díj és
Mindig a temetési költség teljes összegét fizeti a
egyéb járulékok fizetése mellett maradhatnak a segély
segély-alap; 7 éven aluli gyermekek elhalálozásakor a.
alap tagjai.
A Jíst-Nagykun-Szolnok megyei Tanító Egyesület
Népművelés
“
kebelében, alapszabályainak 4. §-a alapján léte
NérmŐveléA;7
6
Népművelés
felnőttek mindenkori temetkezési segélyének telét — A
temetési segély a halálesetről szóló bizonyítvány és
nyugta ellenében folyósítható.
10.
A temetési segély összegét pénzünk változó érté
kére való tekintettel 3 hónaponként állapiba meg a tanitó-egyesület elnökségéből, az ellenőrből, egy szám
vizsgálóból s a pénztárosból álló bizottság a szolnoki
temetkezési-vállálatoktól kapott tájékozódás alapján.
1 í .*
A segély-alap kezelésére külön szerv nem alakul;
ez a várm tanitó-egyesüiet egy alosztálya.
Ellenőrzi* a várm. tanitó-egyesüiet ellenőrző szer
vei A temetkezési segély-alap- i is a vármegyei tanitóegyesüiet pénztárosa kezeli, de más alaptól elkülönítve.
A pénztáros tiszteletűi ja a. kezelésért a bevétel 5 •/•-a.
Temetési segélyek, kezelési kiadások a várni, ta
nító-egyesület elnökének utalványozására folyósithatók.
A temetkezési segély-alap állásáról, a kifizetések
ről a választmánynak — más egyesületi ügyekhez ha
sonlóan — mindig jelentés teendő
A temetkezési segély-alap tagjai azonban a várm.
tanltó-egyesülel évi közgyűlése alkalmával azt megelő
zőleg, külön taggyűlést tartanak, a segélyalapot érintő
ügyekben (tagfelvétél, dijak felemelése, leszállítása, a
kezelési szabály módosítása stb.) határoznak.
A kezelési szabályzat megváltoztatásához azonban
a családfőtagok ’/s-ad részének jelenléte szükséges Ha
a tagok */s-ad része nem jeítn meg a taggyűlésen, a
következő tagyülés a megjelentek számára való tekintet
nélkül határoz, mint más ügyekben.
A taggyűlésen alkotott halározatok a vármegyei
tanitó-egyesüiet közgyűlésén tudomásul vétel céljából
bejelentendők *
12
A segély-alap vagyona a választmány áltat kijelölt
pénzintézetnél s meghatározott formában helyezenuő el
gyümölcsözés végett,
13.
Minden itt nem szabályozott kérdésben sürgős
esetekben a választmány végérvényesén a tagok köz
gyűlése határoz.
~
14.
A temetkezési segélyalapra vonatkozó s az összes
tagokat érintő közlemények a tanitó-egyesület hivatalos
közlönyében hirdetendő meg,
15.
A temetkezési segély-alap működését csak a családfötagok */.j-ad részének határozata alapján szüntetheti
meg. Felosztás esetén a temetkezési segély-alap vagyona
a vármegyei tanitó egyesületre száll, ha a tanitó egye* sütet a segély-alap meglévő tagjainak mindenkori temetési
költségeit vállalja. Ha nem vállalná, úgy a segély-alap
tiszta vagyona a megmaradt tagok között osztandó fel
a segély-alapba befizetett összegeik arányában.
HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.
10164—1923. szám.
Valaamyi gutaúti aépisWa tekintetes IgufatiúgúaL
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Mi
niszter ur 1923. évi 146857. VII. sz. rendeleti
szerint a hatóságok, közhivatalok és közintéze
tek tagjainak és közegeinek mindennemű tiltott
egyesületi működésétől való feltétlen tartózko
dása táigyában kiadott 6715/923 eln. sz. kör
rendelet (Lásd Hivatalos Közlöny 1923. évi
november 15.-Í számában) végrehajtása és vég
rehajtásának ellenőrzése végett felhívom Igazgató
urat, hogy iskolájok szaktanítói és egyébb al
kalmazottai az 1923. évi 7502. M. E. sz. kor
mányrendelet (megjelent a Budapesti Közlöny
1923. évi október hó 24-i számában) szerint
tiltottnak minősíthető egyesületi tevékenységűket
szüntessék meg s erről hozzám azonnal tegye
nek jelentést.
Szolnok, 1923. évi december 12-én.
- ■ Bihary István
kir. ta«f«Jüjyeié
jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
Iskolánkivüli oktatás*
LAPSZEMLE.
Rovatvezető: Scathmáry Lajos n^nnav. titkár.
A ,Tanítók Szövetsége* 12. számának ve
zércikkét Rákos István OTSz. elnöke írja, mely
ben a VIII, egyetetemes Tanitógyülés hitvallá
sának áldoz, amikor a magyar tanítók élő
lelkiismeretének győzedelmérői ir és a tanítói
egyetemesség öntudatának ébredését jelzi. Mind
ezt annak tulajdonítja, hogy az egyenlő fizetés
s$mmi különbséget nem tesz állami és nem
állami tanítók közt, mely körülmény immár
megszüntette a gyűlölködést és az irigységet. A
lap többi része egyesületi dolgok ügyét, tár
gyalja.
A Hevesvármegyei Népművelés 11—12-ik
számának első cikke Fejér Mihály egyesületi
elnök tollából ered, ki rámutat a tanítók egye
sületi tevékenységére és a szövetség szükséges
ségére. Hangsúlyozza, hogy az összetartás ne
csak tanácsadásból álljon, hanem tettekben is
nyilvánuljon. Ebből kifolyólag 10 parancsolatot
állít össze, melynek követése és betartása a
kultúra szempontjából igen fontos kérdés.
KMttsáf ktafytlésá
A Tára.
1923 nov. 26-án tartatott meg a várme
gyeházán Bihary István elnöklete alatt.
Az 1922—23. évi munkásságról szerkesz
tett titkári jelentésekből örömmel Állapította meg
a Bizottság, hogy az iskolánkivüli népművelés
ügye hatalmas lendületet vett s kevés kivétellel
olyan megértésre talált, a mely a hivatalos vára
kozást jóval felülmúlta.
A Bizottság a vármegyei központi kölcsönkönyvtár felállítását kimondotta.
A mimsterium azon tervét, hogy Szolnokon
diapositiv-központot szándékozik felállítani öröm
mel üdvözölte.
Sajnálattal állapította meg, hogy az oláh
invázió és vörös uralom alatt a népkönyvtárak
nak majdnem V* része semmisült meg.
Elfogadta közgyűlés a múlt évi számadá
sokat, a fr évi munkaterveket, a f. évi költséget
15 millió koronában irányozta elő.
jóváhagyta az újonnan alakult községi
népműv. bizottságok munka- és alapszabály
tervezeteit.
_
HÍREK
István nap. A vármegyei Tanítóegyesület
9740—1923. szám
Valamennyi állami elemi iskola tek. igazgató-tanítójának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministeriumnak 1923. évi november 2-án kelt 121511/
1923 számú rendelete szerint az 1923. évi XV.
t.-c. alapján az állami elemi iskolák és óvódák
igazgatásával megbízott s a jelenlegi kényszer
helyzet miatt tényleges teendőket nem teljesítő
egyes iskolákhoz áthelyezett vagy beosztott ál),
elemi iskolai igazgató-tanítókat is megilleti az
igazgalói pótlék.
Felhívom tehát mindazon tanítókat, akik
megelőzőleg igazgatói dijat élveztek és jelenleg
nem élvezik, ide tegyenek jelentést bejelentvén,
hogy azelőtt mely iskolánál működtek és az
iskola hány tanerös volt.
Szojnok, 1924. évi január 5-én.
Bihary István sk.
kir. mnWtfyelé.
Valamennyi községi népművelési Bizottságnak.
Szám : ad 575—923.
Tisztelettel kérjük tek. Bizottságot, hogy
hatásköre területén sürgősen hívjon fel minden
iskolát aziránt, hogy amelyek vándorkönyvtára
kat óhajtanak nyerni, azok a V. K. M.-úrhoz
cimzett kérvényüket várm. Bizottságunkhoz la
punk megjelenése után postafordultával okvetlen
küldjék be, mert a késedelmes beküldés esetén
elesnek a könyvtáraktól.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. december 31-én.
Bihary István
eln«K kir. tanfefüfyeló
Szathmáry Lajos
titkár
vezetősége ez idén is tanujelét adta, hogy fe
lettes hatósága, vezető tanfelügyelője iránt mély
ragaszkodással és szeretettel viseltetik. Karácsony
másodnapja István nap lévén, mely alkalommal
vármegyénk szeretett tanfelügyelője Bihary Ist
ván nevenapjának évfordulóját ünnepli. Az egye
sület vezetősége részéről Keszthelyi István alelnök
ünneplő formák betartása mellett úgy az ügye
let tanítósága és szolnoki tantestületek nevében
üdvözölte szeretett tanfelügyelőnket, ki az üd
vözlést szívélyesen, fogadva kifejti, hogy jövőben
is csak úgy prosperálhat vármegyénk közokta
tásügye, ha őt a tanítóság bizalommal veszi
körül s nehéz munkásságában támogatására lesz!
„Csonka Magyarország — nem ország
Egész Magyarország — menyország!“
XVI. évfolyam.
jAsz-nagykun-szolnok yArnííígyí;
Népművelés.
*_
j
Felhívás vármegyénk nepoktalóihoz!
4tesitem vármegyénk néptanítóit, hogy Jásznagykun Szolnok vármegye tanítóegyesülete is
kolai használatra kiadta „irredenta dalfüzet--jét,
Jelvnek ára 3000 K A dalfüzet magában foglí’ja az iskolákban tanítható legszebb inedenta
dalodat a tanulók hangterjedelméhez mérten,
Ísy, két és három szólamban. E füzetet, mely
elves paedagógiai érzékkel értékes anyagot
yujt tanítóinknak, a legmelegebben ajánlom
Jrjeszf sre és használatra. Megrendelhető Jássy Pál egyesületi pénztárosnál (kir. tanfelü
gyelői hivatal, Szolnok, ki 3200 K. eloleges be
küldése ellenében azokat keresztkötíí> alatt por0mentesen küldi meg a megrendelŐAnek.
Szolnok, 1924 jan 4.
U hnrM
.
Bihary
kir, tapfeltgyelő.
Áthelyezés. Marczy .Tivadar kisujszállá^
áll. gazdasági szaktanító, a székesfehérvári gaz
dasági iskolához helyeztetett át.
Tanitóválasztás. Várady János oki. tanitó
a szolnoki róm. kath. Constantin iskolához,
GrünfeldvBerta oki. tanítónő a túrkevei izr. >skolához választatott be rendes tanítónak illetve
taniiönönek.
Nyugdíjazás. Tódor Imre kunszentmartoni társulati polg. isk. tanár és Beguiáné Forgó
Valéria ugyancsak kunszentmártoni társulati polg.
isk. tanárnő nyugdijaztatott.
Halálozás. Szeőkéné Baráth Margit kar
cagi ref. tanítónő, Klotzber Béia tiszasölyi róm.
kath. tanító és Balajthyne Mo nar Ilona abádszalóki róm. kath. tanítónő múlt évi december
hó folyamán elhalálozott. Áldás poraikra!
Tagtársdink szives figyelmébe’ A közbonti választmány legutóbb tartott gyűlésében
hozott határozatok egyikére való hivatkozással
kartársi tisztelettel értesítjük tagtársainkat, hogy
ja központi választmány, tekintettel egyleti életünk
vágyom helyzetére, akként határozott, hogy utó
lagos jóváhagyás reményében a tagsági dijakat,
lévi 4000 koronára emeli fel. Érthető is a vájlasztmány 'határozata, melynek értelmében felI kérjük tagtársainkat, hogy a javasolt tagsági
dnaka’ minden felszólítás nélkül pénztárunkba
I befizetni szíveskedjenek. Egyesületünk csakúgy
I szolgálhatja tagtársaink érdekeit, ha azt kellő.eg
1 támogatjuk s anyagi áldozatra készek
vagyunk Remet,
Reméljük, hogy ezen felhívásunk éljes
vagyunk.
"
Az elnökség.
eredménnyel
fog járni.
o. D Szolnok. Váiaszcikkeáet es ik a wvő szám
ban hozhatjuk. Üdv - R. L JaszdOisa A beküldött
cikk helyszűke miatt kiszorult, esetleg a < wet ezö
számok egyikében közölni fogjuk.
KÖCSE GYÖRGY
I
2 szám
Szolnok, 1924 február hó.
kereskede!®! mőkertész TírekszeBta’kHs.
í^lertészeti é» magtermeiő telep: Szapáry atca
T^l
Virágcsarnok és műkereskedő: tossutti kajos-lf
Csckrokat kosborukat és
i minden e •> . k'.: iba vágó
♦ diaitéseket müveszies ki•felben készítek
j Kertek tervezését és a)a- ;
£
kitás t angol, franci* vagy '
$
szolid
- vegye* stii után
árakért elvállalom
I
Újra munkában. A karac onyi szune*
után íz iskolák folytatják a megkezdett munkát.
A váratlanul beköszöntött kemény tél miatt azon 31MON MARISKA:
ban néhány hétig valószínűleg csak feles, har
debreceni NAQY
mados munkát végezhet a | tanítóság. meri sok
T
helyen a tüzelő anyag hiányos, még több helyen
a gyermekek ruhátlansága fogják akadályozni a
1 v
tanítást. No de reméljük, hogy amily hirtelen,
.. ami'v váratlanul köszöntött be. hozz nk tel apó,
diszkötésben 5000 koronáért kapható ,
éppen oly váratlanul fog elbúcsúzni tőlünk s
így a különben is elég hosszúra nyúló második
és harmadik munkánkat is jó sikerrel végezhetjük.
________________
Kongorácz Jánosnál Törökszentmiklós
—------------- Nyomatott Kongorácz j^s könyvnyomdájában TOrökszemmiklós !924.
A kir. tanfelügyeléség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egész évre
10000 kor.
Egye.s szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkető :
MÉHES ENDRE.
Nick Carter
és az ifjúság
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részér? vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
‘ Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
„ # ............
;
‘
5 a magyar irodalom piacán s terjesszék a lelki
; beteg fekélyeket.
?.
A világháború anélkül is sok veszélyt
■ zúdított a magyar gyermekre, mit a lélekA Magyar Gyermektanulmányi Társaság < kutató pedagógusaink adatokkal tudnak bizoaz ifjúsági irodalom kritikájává.'. foglalkozva, ’> nyitani. A mai ifjú nyugtalan természete nem
többször rámutatott azon káros erkölcsi hatá- ®^yéb, mint erkölcstelen fertőzésnek az áldozata,
sokra , melvek az ifjúság lelki ér/ését és fej-. ®sz
vállalkozásu cselekményekkel teli*
letten gondolkozását ferde iránvba ’efelik.
'
fantasztikus olvasmányok ifjúságunk- lelkét
Dr. Nágráoi László;'T'kttálö'-annyira megfertőzték, hogy
és kritikus ezen a téren nagy érdemeket szer- sz<®be kétségessé teszi a szülő és IsIÖlst nevezett a magvar társadalom elölt. Csak hála illeti
fegyeliHezettségét. Ennek okát kutatva, eddigi
azon értékes munkásságáért melyet a gy rm-k- megfigyeléseink azt eredményezték, hogy nem
irodalom megóvása érdekében kifejtett. A
‘!,!!,Vra a világháború okozta nyomor és 4
nevesebb magyar gyermekirók munkáit ekként S ftélkölözés tenger sokasága teszi ifjúságunkat
válogatta össze és soroltatta be az jfjQséa^'T gyelmezettlenné, mint ahogy azt előbb gona Nick Carter és a hozzá
olvasmányai közé, hogy azok lelki szórakozást doltuir, hanem
ti
hasonló
fantasztikus
olvasmányok, melyek a kis
nyújtva, erkölcsi nevelésnek nemes' érzését és
bűnösök
létszámát
rohamos
ugrással szaporitértelmi fejlődését biztosítsák. Nagy gondja volt,
hogy az ifjúság részére szánt irodalmi munka
A bűnök elkövetése napirenden van, mely
a szolgálati cél javára legyen, t. i. annak tárgya koránt sem a szükség igénylésének amivolta,
- stilizálásában is túl ne haladja az ifin értelmi mint inkább a lelki megfertőzés által nyugtaképességeit, hanem kellemessé tegye érző és lenná lett ifjú természetnek merész cselekvésre
gondolkozó gyermeket akként, hogy már kis korá hajló végrehajtásnak az eredménye. Mert mrgban szokja meg emberi hivatását számon tartani. fertözött leiekből hiányzik az az energia, mely
Érthető is, hogy az ilyen olvasmány csak hivatott a fejlődő ifjú képzelődését megóvni a
jó hatással lehet a gyermek lelki és értelmi káros iránytól, ami nemcsak az ifjúra nézve, de
fejlődésére, sőt mennyire pótolja a szülői és iskolai a társadalomra is csak szánalmatkellö jelenség
nevelés esetleges hézagosságait. S ha ezt a magyar lehet. — S mindezek dacára az ifjúságnak 90
társadalom megértené, bizonyára nem tűrné százaléka olvasta a Nick Cartert. Megjegyzendő,
azt, hogy a magyar ifjú kezébe idegfeszitö és ezt titokban űzi, amennyiben tudja, vagy lega
lelketromboló, magyartalan ízlésű és idegen lább is érzi, hogy tiltott szellemi gyümölccsel
szellem ű Nick Carterek forgalomba Ikerüljenek táplálja fogékony lelkét. S mégis édes a tiltott
Népművelés
2
3
Népművelés
A jóléte csak látszat, a látszat pedig csal; _ a
tanyai tanító nem jobban él, hanem többet nélkülöz, j
Az élete csakugyan harc a létért s egy tehénnek,
vagy tíz tyúknak az eltartásáért, nehéz küzdelmet kell 1
folytatni a csősszel és az elöljárósággal.
Jellemző különben a tanyai tanító életére a kö
vetkező velem történt eset: Amikor a tanyára legelő
ször kiérkeztem, megéhezém s az egyik tanyából tojást
vásároltam, a másikból fejszét kölcsönöztem fa aprí
táshoz. A fejszéért nemsokára érte jött egy kis leány, ।
mondván: Gazduram a fejszéért küldött s azt üzem,
ha tanító urnák fejsze kell, hát vegyen!
Vennék lányom, ha volna pénzem, mondám, de
mellesleg meggoudolám: »Ez a nap is jól kezdődik..
Ennek a gazduramnak pedig csekély 400 hold
földje volt s habár később jó komák lettünk annyira
sohasem, hogy a fejszéjét még egyszer elkérhettem
gyümö’cs, melynek szövevényes tárgyát, és
misztikus irányát csak merész emberi képzelet
szülheti. Gyakorlati téren még kevésbé jártas
ifjú szentül hiszi, hogy a képzelet szülte cselek
mény hajmeresztő változatosságaiban valóban
megtörtént dolog, melyhez hasonlóképpen következetlenül bűnös vállalkozásokra nyer haj lám osságotanélkül, hogy a tett következményére gondolna
így szaporodnak a kis bűnösök, kik rend-.
szerinti kriminálpedagógiai megfigyelés alá
kérülnek. A kiskorúak bírósága által hozott
Ítéletekből könnyen megállapítható a kis bűnö
sök statisztikája, melynek adatai szinte hihetet
len bűnös cselekményeket tartalmaznak. A
kriminálpedagógia hivatásában tudvalevőleg arra
törekszik, hogy a kis bűnös egyéniségének
erkölcsszellemi mivoltát kivizsgálja és megál
lapítsa: vájjon mily összefüggés lehet a fiatal_
korú lelke és értelmi képessége (intelligentia^
a végrehajtott bűncselekménnyel ? Örökölt leikj
természettől vezetve hajtotta-e végre a cselek,
ményt, avagy kívülről jövő s a lélekre közvetlen
hatással biró befolyásnak engedve, esett bűnbe ?
A kriminálpedagógiai intézményt annyi
ban érintve, a magyar társadalomnak róvjuk
fel ezt bünül mindazért, hogy a hazai gyermek
irodalomban helyet foglalnak olyan sajtóter
mékek, melyek az ifjú lelkét beteggé teszik. A
társadalomnak ez ellen tiltakoznia kellene s
erélyes fellépéssel odahatni, hogy a lelki beteg
séget terjesztő irodalmi munkák kíméletlenül
elkopoztassanak és megsemmisittessenek. Min
dazon kiadókat pedig szigorú eljárás alá kellene
vonni annál is inkább, mert pk a konjunktúra
érdekeit kihasználva, egy egész generációnak
nyújtottak szellemi táplálékot, mely erős mér
get plántált fejletlen lelkekben.
(m. e.)
A tanyai tanító élete kapcsolatban
analfabétizmus kiküszöbölésével.
az
Irta: Székely Nándor áll. isk. igazgató Kisújszállás,
(folytatás.)
Egyedüli reménysége', segedelme, az Isten s kinős
vergődésében elmondhatja: > Magad uram, Ua szol
gád nincsen!«
volna kölcsön.
Az ilyen epizódokban a tanyai tanító nem szegény.
P 1 Egyszer az egyik iskolától, a másikhoz vándorol
tam. Amikor az ikólához megérkeztem, látom hogy
vágtat mánnam egy lóhátas ember. Az iskolából kibivatva előadja, hogy: Szántott a földjén, a lajbiját pedig
leiette az utezélére, benne volt az óra, a tanító ur o
jött el s az órát gyönyörűszépen ellopta.
I
Apostoli lélek kell ahhoz, hogy valaki erre azt
mondhassa: Nincsen rózsa, tövis nélkül?_ Én hirtelen
ember lévén, a pedagógiai eszközeim kozott kezdettem
el keresgélni s találtam is egyet a célnak s helyzetnek
megfelelőt, amitől az emberem még gyorsabban poro
zott vissza az utón, mint jött s ha azután találkoztam
vele, igen alázatosan köszönt.
Amint látjuk a tauyai *tanitó a rábízott tálén umokkal nem sáfárkodhatik tetszése szerint s boldog
házát minden erőlködése dacára sem képes megállapítani.
A tanyai iskolában ezen kívül is rendezhetetlen
állapotok vannak. Ott, ha rossz idő van, azért nem jón
a gyermek iskolába, ha jó idő van, meg azért s már
ez az állapot sem termel a tanításhoz megkívánható
hangulatot. Míg rendezett viszonyok között a tanító
kellemes hivatalba lép be, addig a tanyai tanító kínzó
műhelybe jut, hol az első osztályosokat majdnem kulonkülön kell irni-olvasni megtanítani, mig ugyanakkoi
még négy, vagy öt osztály a nyakán kontrázva mormol
és kolompol.
De fölösleges dolog tovább folytatnom a tanya
tanító életét, hisz -Kun< nyelven kifejezve, nehéz sói
az, valamint az egész tanyai kérdés nehéz probléma
Az élete rettenetes küzdés s ha meghal, halált
rettenetes halál. Ezért fél aztán a fiatal tanító nemze
dék úgy a tanyától: Mint az ördög a tömjén füsttől
Mert a mai rendszer szerint, aki oda került, annak ott
is kell meghalni. Onnan kijárás nincs.
Ez a tudat pedig, egy nem apostoli léleknek éppen
elég, hogy letördelje ambícióját, ideálizmossát, remény
ségét s fásulttá, közönyössé tegye, ami a tanyai kultú
rának éppen nem lesz előnyére.
A tanyai kérdés megoldását tehát a tanító hely
zetének a javításán kell kezdeni. Módot és alkalmat
kell neki adni arra, hogy ha öt évet becsülettel leszolgalt es tovább nincs szándéka maradni: elmenekülhessen.
Tanyán való működése idejére pedig dupla fizetést,
vagy legalább szolgálati idejének duplán való beszámí
tását élvezze.
így lehetne elérni, hogy elcsigázott, kedvetlen
fásult és halálraunt embereket épkedélyü, alkotni tudó’
tevékeny emberek váltsák fel.
A tanya sötét kulturátlanságot és nagy problemárejteget méhében s megoldásán a múlt kultúrpolitikája
ha gondolkozott is, de nem eleget.
,
Megoldásához olyan komoly szándék és törekvés
szükséges, amely áldozni tud.
Montekukulinak a háborúhoz nem kellett egyébb
mint: pénz, pénz és harmadszor is pénz,
Ide sem kell más !
.
A földbirtokreform a mezőgazdasági kultúra
emelésén úgy igyekszik segíteni, hogy az iskolák
földjét egy-kct katasztrális holdra kiegészíti, illetve
arra alkalmat ad.
Ez olyan sovány intézkedés, mint ahcgy: A
szegény szeren csője, is szegény.
Én tudom mit. lehet két katasztrális hold földdel
csinálni s meg is mondom : semmit.
Két hold föld egy tehenet is nehezen tart, el s
ennyi földnél a tatej-rö fentartását és a művelését e
miatt nem lehet biztosítani.
A tanyai iskolák mellett levő 2 hold földet a
tanitó: Úsd agyon, hadd ott módra, másokkal művel
tet! s így nem többet, inkább kevesebbet terem.
(Folytatjuk,)
Tanyai népoktatás kapcsolatban .
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta : Dobos András áll. tanitó
Azzal kezdem előadásomat, hogy a tanyai nép
oktatás fordulóponton van, ha illetékes tényezők mélyen, gyökeréig bele nem nyúlnak egész erejükkel a
tanyai gyermek lelki életének megmentését irányzó
iskolai ügykörben — áll, vagy bukik a tanyai nép
oktatás 8 az az alapkő, amelyre a nagy Magyarorszá
got akarjuk fellépiteni, — végzetesen meginog.
Az elhanyagolás nemcsak kárt okoz, de vesze
delmet is jelent.
A magyar tanítónak őrködnie kell és résen kell
lennie a tanyai gyermek lelki fejlődését illetőleg.
।
Követeljük már egyszér a tanyai gyermek jogait
is, mert öt is megilleti az, hogy emberi mivoltának
magaslatára emelkedjék, hazájának dicsőségére, Iste
nének kedvére!
Nemcsak mi magyar tanítók, hanem bárki is
hiaba kívánja a tanya természetes, de nem kedvező
viszonyai között élő lakosságától a kellő tiszteletet,
vallásost, erkölcsöst, hazafiast, ha azt mi nem tanítjuk
Hogyan kívánhatjuk, hogy elmenjen az Isten
házába, ha nem kopogtatott már előre a tudás tem
plomának ajtaján, az iskoláén ?
Tanyaiak!
Hozzon már titeket valamelyes mód, de főkép az
emberbaráti szeretet az iskolánkba, s ott szívjátok ma
gatokba mindazon jókat, melyek elvisznek titeket az
Istenhez a templomba, s a művelt emberi társadalomba.
ügy járót közietek, mintha ép fejfáju temetőbe
járnék, melynek sírja gondozott s mindenikre rá van
írva: Feltámadunk!
De látom a gondozott sírok és ép fejfák alatt
az ébredező, egy nagy feltámadásra készülő port,
csontjaitok hamvát Isten után és az ember.szeretet után.
Hogyan lehetne a tanyaiak erre az életre szóló
feltámadását keresztül vinni ?
Nézzük először azoka‘, amelyek utam.ban, jobban
mondva ez ügy, a tanító útjában állanak.
Mélyen tisztelt gyűlés!
Engedjék meg, hegy lelkemnek az erre hivatott
húrján, fonalán menjek le a tanyai nép közé, s fér
kőzzek be egy percre, ami nem nagy fáradságba ke
rül, a tanyai életbe.
Jövedelme csekély, gondja sok, gyermeke szintén.
Könyvvel, ruhával nem tudja ellátni gyermekét, mert.
fizetése csekély.
Tavaszi, őszi hónapokban gyermekét megélhetési
eszköznek tekinti, ami fölött nem botránkozom meg,
mert munkaadói fizetésével nem adják meg a módot
gyermekei neveltetéséhez.
Munkaadók, uraságok !
Ezer holdas tanyáknak, ezer, meg ezer tanyai
gyermek lelkének tulajdonosai!
E szerencsétlen magyar hazában csak egy Gróf
Széchenyivlstván volt és van ? Csak egyet kellett
volna szülnie, a legközelebbi időben is oly sok vérre
áztatott magyar földnek ?
Nem ! Nem hiszem !
Megmenteni a tanyai lelket, hazátokat és ön magatokat
töltetek függ!
Népművelés
4
Népművelés
N in egy évi jövedelem, nem milliók, csak jöve lopait állíthassa fel az uj háznak, melynek fedele
delmeteknek egy milliomod része kell és a tanyaiak alatt, jól kiérdemelt munkája után, maga is megpi
.
i
gondozott és fejfával díszített sirja, temetője azonnal henhet.
Kívánnám, hogy illetékes helyen, azt a 3 km-t
megnyílik legalább is ez életre, s a feltámadás órája üt.
tartalmazó paragrafust leszállítanák 2, illetve 1 km-re.
Amikor ök feltámadtak, feltárnád e hazában
Az ut járhatósága lenne a mérték adó.
minden s a szelek-viharok átzugják a fejünk felett a
A mai viszonyok nem engedik a bérest, akinek
Kárpátoktól Adriáig, élni fog a magyar haza örökkön,
gyermekei tömik meg normális körülmények között a
í sokáig.
legtöbb tanyai iskolát, némi vagyonhoz juttatni, mely
Az. analfabétizmust leküzdeni!
lélektanilag kimutatva, az egyéni erőkifejtés és őnMit kivánunk ?
A tanyai tankötelesek be nem iratkozott, igazo megtagadas rugója lenne.
latlan mulasztó növendékeknek, illetve szüleiknek fe
lelősségre vonását, az elöljárósági eljárás helyett, a
tanitó kezébe tenni Akinek kezéből a főszolgabírói
7 hivatal egy pár nap alatt megkapja a szükséges ira
A vallás-erkölcsös nevelés és a csatád.
tokat és egy hét alatt, a hanyag szülőnek el kell vennie
— Irta : Novothny Jenő- —
a méltó büntetését
(Folytatás.)
A büntetési összeg és annak megállapítása, a
Amikor a gyermek iskolába kerül, elérte azoa
'változó viszonyokhoz mérten megállapított kulcs sze kort, melyben már érett a nemesítésre, koronáját kezdi
rint, a főszolgabíró kezébe legyen letéve.
bontogatni és ösztönei, hajlamai nyesegetésre szorulnak.
Mit kívánunk ?
Itt van a jellemképzés ideje. Ez azon idő, amikor azt I
! ,
Azt nem kívánhatjuk, hogy e szegény hazának szoktuk mondani, hogy >Nem messze esik az alma a j
kincstára, még most is rakjon annak a mérlegnek a fáidtól.* Amelyik messze esett, azt erőszakkal szaki- I
serpenyőjébe, amely már a földön van.*
tui ak le és dobták messzire. Nagy és örök igazság ez ! I
A kincstár javára, ha annak még volnának javai, Jóravaló, derék szülők, derék jóravaló gyermekeket nevel- 1
közülünk bárki csinálhatna a tanyai gyermek meg nek. Ezen korban érvényesül legjobban a jó példa hatása. I
mentésére. s az analfabétizmus leküzdésére olyan
Most sorra veszem mindama gyermeki lélekhibá- 1
| javaslatot, hogv teste telke meleg otthonra találna a kát, melyek leggyakrabban fordulnak elő Itt eszembe I
jut egy állatgyógyászati könyv címlapja, mely egy I
tanyai iskolában.
Kár egy pere, ha a tanyaiak megmentését, a ma paripát ábrázol, melyen az összes lóhibák szemléltetve |
gyar ^ines’ár ereiéből várnám. ’>ak
kérek a ma vannak. Természetes, hogy ilyen szerencsétlen állat
gyar wemzctgyülés J, .ormánytól: törvényt, rendeletet.
nem lét zik s ezen ábrának pusztán szemléltetés a ■
Ho! van az az orvos, p-zichologus, pedagógus, célja. Hasonlók pen én sem általánosítom a felsoro
j hol van neki az a mértéke, a mai rongyos, ruhátlan, landó gyermekhibákat, ámde meg vagyok arról győ
L téli havas, esős alföldi idős akban. amellyel oly pon- ződve. hogy az igen tisztelt hallgatóim sokra fognak
> tosan megállapítsa, hogy a térdig éró sarat, havat, ráismerni azokból. Ezek azok:
1 , .1 hanyagság, felületesség a tanulásban. A gyermek
l esőt,-vihart, egy fejletlen, rosszul étkezett, ruhátlan,
éretlen ésszel nem képes fel lógni a tanulási szorga
tehát testben' lélekben gyönge iskolás gyermek, ki
lom szükséges voltát. Ambíciót kell’bennük keltenünk,
magyar hazánk jövője, a 3 kní-t fáradság nélkül ki
hogy igyekezzenek elsők lenni. Amelyik belekóstolt
bírja, s még hozzá a szellemi táplálékát naponta is
az elsőségbe, igyekezni fog a dicsőség nyergében
' is megeméssze ?
meimuradni. Evégből a szülőnek pontos és állandóan
Jártam én olyan sárban iskolám körül, amikor
be"artoit tanulási rendet kell megszabnia. A leckét,
s ahol egy km. után meggyőkeredzett a lábam. Pedig
ha mindennap nem lehetséges, gyakran ki kell kér.bennem lélek van, s azt testi erő.is veszi körül.
leznie. Ajánlatos a leckét délután megtanulni, reggel <
■ .
A gyermekben csak csirája van a léleknek és
ismételni’ Az akadozó felelés nem tudás. Amig a
csirája a testi erőnek
*
leckét nem tiv.ja a gyermek, he engedjük játszani.
& ipának tizetése nagy részét a maga ruháza
A tanítóktól, tanároktól gyakran kell információt
tára kell fordi ania, mert ő az oszlopa annak a kis
kérni.
háznak, épületnek, amelynek a neve: család. Ha őt,
2, .1 tankönyvek, fizetek befirkálása. (Matricák, szimint oszlopot, a mostoha viszonyok meggyongitenék,
nézés) Ez a rendszeretel hiányára verethető vissza.
Ténségére, rokkantsága idejére, gyermekeiben uj osz
Pedagógia.
5
Ámde, ha a szülőktől tanulja el a gyermek az
A tankönyveket otthon állandó helyen kell tartani.
ocsmány beszédet és istenkáromlást, ott hiábavaló
Tanácsos azokat színes, külső papiros burokba
minden intés, büntetés. ,
takarni, vagy beköttetni kemény táblába. Ellen
9 , A dohányzás. Egymástól tanulják el a gyerekek
őrizni a könyvek és füzetek tisztaságát.
Orvoslása a nyugodt felvilágosítás. A gyermek
3., Elkésés az iskolái ' és ennek ellentéte a tulkorai
kiványcsiságból kezdi a cigarettázást. Az bizonyos,
féljövés. Okai
..aló részéröl az utcai ácsorgás,
hogy nem izük neki. Ekkor kell felvilágosítanunk
télen hógolyázás, csúszkálás, vagy ha tulkorán jön
arról, hogy a dohány nikotin nevű mérget tar
az iskolába, csintalankodás az osztályban hasonló
talmaz, amely még a felnőtt, kifejlődött testet is
pajtásokkal. Gyógyítása : Jól járó óra, szülői el
megmérgezi, ha nagyobb adagot kap belőle. Hogyne
lenőrzés. Okai a szülök részéről a késői felkelés
ártana a zsenge ifjú testnek !
késői reggeli. Orvoslása az anya jóakaratán múlik.
4., Piszkos kezek, fülek, borzas haj, hosszú körmök 10 ., Az alkohol. Mily gyakran látható, hogy az apa,
anya kétö kisfiának enged inni egyet a borból,
A szülök, de főleg az anya hibája. A szülő köve
sörből,^likőrből. Nem gondolnak arra, hogy az
telje a gyermektől, hogy télen, nyáron derékig
alkohol a legöldöklöbb mérge a gyermeki léleknek.
mosakodjék. De ne csak szombat este, hanem
Tessék csak megkérdezni bármely tanítót, hogy
minden reggel. Ne feleltsük, hogy tisztátalan test
ki tudná-e válogatni osztályában a szeszt élvező
melegágya a tisztátlan léleknek. A derékig mosdás
gyermekeket. A válasz mindenütt igy fog hang
hathatós edző hatással bír. A gyermek szokja meg
zani; »De még mennyire!* Az lény, hogy a szesz
a tisztaságot.
5., Szakadozott ruha, feslések, gombok hiánya. Kis
bármely alakban élvezve úgy hat a gyermekiélek,
festésből lesz a nagy szakadás. Nem szabad meg
gondolkodó képességére, mint a pára a hideg ab
tűrnünk egyiket sem Az erre való érzéket bele
laküvegre. Homályossá teszi azt, és ha többször
Kell a gyermeki lélekbe nevelnünk. Ezt az iskola
tesszük azt, piszkossá. A gyermek természettől
megteszi ugyan, de az anya segítsége nélkül e
éles esze nehezebben gondolkozik. Röviden kifetéren nem boldogulhat. A ruházat kímélése nem
■ jezve: buta lesz — Ezt a tapasztalat bizonyítja.
csak a rendszerelet követelménye, hanem anyagi
Amely szülő kételkedik ebben, úgy csak adagolja
érdek is. Nem elegendő orvosság az, ha a szülő
továbbra gyermekét [alkohollal. Lelke rajta! A
nagyot sóhajtva felkiált. »Már megint egy gomb?!<
gyermek megszokja és 15 éves korában versenyt
>Már megint egy szakadás?!* Itt csak a folytonos
ihatik az ilyen apával.
11 ., A mozi. Lehet jó és lehet rossz. Nevel, tanít a
ellenőrzés, szakadatlan figyelmeztetéssel párosul
kizárólag gyermekek részére irt darabokkal, ront
tu és cérna segíthet a bajon.
6., A hazudózás. Az előbbi hibák folyamánya Ment «
rombol akkor, ha a darab a felnőttek fantáziáját
ségére a gyermek hazugsághoz folyamodik és hi"
van hivatva izgatni. A nem gyermekdarabok még
báját másra, legtöbb esetben szüleire tolja. Öszin"
a rossz könyveknél is fertőzőbb hatásúak.
Minden hiba szeretettel legyen lenyesve a gyerteségre kell a gyermeket nevelnünk. Ez a legnehe
zebb része a nevelésnek. Miért éppen ez? Azért’ meklélekröl. Be kell láttatnunk annak helytelenségét.
mert a gyermek bármerre lép, akármerre néz Belátás és beismerés nélkül nincs orvoslás. — A szép
mindenütt csak kétszínűséget, hazugságát lát és szóval való szeretetteljes dorgálás, mely kioktatással
hall. Egyedüli eszköze az őszinteségre nevelésnek párosult, többet ér a legkeményebb büntetésnél is, ha
az, hogy a családi körben nem törünk hazugságot azt haraggal tesszük. Általában ne büntessünk, csak
A gyermek első mintaképe a szülő, de különösen akkor, ha a kioktatás utáni visszaesésről van szó. A
gyermek soha ne lássa szülőjét igazságtalannak. Éppen
az apa. Soha ne halljon tőlünk hazug szót.
7 , Rossz könyvek olvasása. A fejlődő gyermekiélek ezért soha ne büntessünk első felindulásunkban. A
belekóstol a tudományba, több és több ismeret szoktatást, ugyebár, nem lehet veréssel kezdenünk ! ?
után vágyik. Olvasgatni kezd. Tőlünk függ, milyen Ha azonban a szolid rászoktatással nem érünk célt,
olvasmány kerül a kezébe Adjunk neki könyvet, vagy már elkéstük azt, akkor szent Pállal kell tarta
ha olvasni kíván, de az korához mért tartalmú nunk, aki azt Írja, hogy: >Nem szereti az az apa
legyen. Ne tartsunk a háznál vásári ponyvairo gyermekét, aki sajnálja tőle szükség esetén a pálcát«
: Ha mélyen tisztelt szülök az elmondottakat meg
dalmi könyvet. Az ilyen könyveket, melyek nem
szívlelve aszerint is fognak cselekedni, akkor biztosiévá
gyermek kezébe valók, tartsuk zár alatt.
8 ., Káromkodás, trágár beszéd. Egyike azon szörnyű van egy derék, becsületes uj nemzedék felnevelése a
szokásoknak, amelyeket a gyermek kizárólag otthon haza javára, és az öregek örömére, mert az iskola
sajátít el Amely családban káromkodni nem szok nevelni csak az esetben képes, ha á család is
tak, ott nem fognak a gyermekek sem beleesni. ugyanazon elvek szerint cselekszik.
7
Népművelés_______ __________________________ ——
Népművelés
H6
Reformok.
A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszer ur
f. évi 9000. szám alatt a testnevelésről kiadott ren
deleté most jelent meg a Hivatalos köduny !3. szá
mában. A rendelet kihirdetésének napján lőp életbe.
Marom fejezetből áll. Az első fejezet az ifjúság test
gyakorlási kötelességét foglalja magában, mely kiterjed
Orsz. Testnevelési Tanács feladataira, a helyi bi
zottságok szervezetére, az iskolai finntartók kötelessé
geire. Továbbá a rendeletnek ezen fejezete gondosko
dik, hogy az iskolai testnevelés tantérv és utasítás
szerint íoganatossittassék és azt az iskolák neméhez
képest osztályonként kívánja megállapítani. Az iskolai
testneveléshez szükséges termek, játszóterek és torna
szerek létesítését, illetve beszerzését okvetlenül köve
ti teli. A rendelet ezen fejezete kiterjed még a Levente
Egyesület szervezésére, cserkészetre, szóval mindazon
L testnevelési ügyekre, melyek az ifjúság egészségét
biztosítják.
.
A rendelet második fejezete társadalmi testneve
lésről gondoskodik. A harmadik pedig büntető rendel
kezésekről intézkedik.
_
A nagy hordejü rendeletet csak örömmel fogad
hatja a magyar társadalom, mert az ifjúság testneve
lési ügye hazafias kötelesség szempontjából is nyert
reformot.
Egyesületi élet.
Értesítés és felhívás.
x
j
L
,
I
azonnal belépni és a felvételi díjakat is hala
déktalanul jánossy Pál egyleti pénztárnoknak
(Szolnok, kir. tanfelügyelöség) a tag nevének,
születési idejének
megjelölésével beküldeni
szíveskedjenek. A kik már beléptek, a felvételi
dijat azonnal szíveskedjenek beküldeni. Úgy
az eddig, mint az ezután jelentkezők, tudassák
azon családtagjaik nevét és életkorát, kiket az
egyesületbe felvétettek, vagy felvétetni óhajtanak.
Szolnok, 1924. január 28.
Nwothny Jenő
Keszthelyi István
««yleü alelnők.
egyleti titkár.
Pénztári jelentés.
Lapunk fenntartására önként felajánlott
és pénztárunkba befizetett összegek, a kÖzpoati
választmány által egyelőre megállapított évi
4000 K. tagsági dijakba számíttattak be. Mind
azon lelkes tagjaink, kik szívesek voltak la
punk költségeihez adományaikkal hozzájárulni,
fogadják egyesületünk hálás köszönetét.
Egyben tisztelettel felkérem egyesületünk
mindazon tagját, ki a választmány által meg
állapított évi 4000 korona tagsági dijat eddig
még be nem fizette volna, úgy azt haladékta
lanul fizesse be. Ellenkező esetben kénytelen
lesz az egyesület, lapunk legközelebbi számá
ban a tagsági dijakkal hátralékban levő tagok
névsorát közölni.
A félreértések elkerülése végett ismételten
értesítem gazd. szaktanító kartársakat, községi
óvónőket, menházvezetönöket és izr. tanitő
kartársakat, hogy a várm. Tanítóegyesületnek,
a vallás és közokt. m. kir. Miniszer ur által
jóváhagyott szabályzat szerint hivatalból mind
addig rendes tagjai, míg igazolni tudják, hogy
miniszeri intézkedés alapján más kulturalakulathoz tartoznak.
Jánossy Pál
A temetkezési segély alap f. év január
24-én tartott ülésében az ügyrend kezelési szabályzatot megállapította, amelyből különösen
kiemelendő azon pont, hogy a temetkezési se
gély alap tagja lehet az egyesületnek bármely
tagja, valamint annak általa eltartott 6o évnél
nem idősebb fel és lemenő vérrokona, Edint
gyermeke, szülője, téstvére stb., ha vele közös
háztartásban él és önálló keresete nincs. Egy
ben kimondotta az alakuló ülés azt is, hogy
azon jelentkező, ki most nem kíván belépni a
segély alapba, hanem csak későbben, az (mint
egy büntetésül) nagyobb felvételi dijat és a
belépésig az egyes temetések utáni járandóságot valorizálva tartozik befizetni. Jelenleg a fel
vételi dij 7 éven felüli tagoktól 2000 kor., 7
éven aluliaknál annak a fele, az 55-56 év kö
zötti családtagoktól 20,000 kor., azonkívül min
den temetés után a réáesö rész.
Azért tisztelettel felkérjük kartársainkat,
hogy a temetkezési segély alap tagjai sorába
egys. pénztáros.
*
*
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei általános
tanitó-egyesüiet tekintetes Elnökségének
Szolnok.
Névtelen tanitóadakozók 26 ezer koronát
adlak szabad rendelkezésemre, mely összeget
azzal a tiszteletteljes kéréssel van szerencsém
tekintetes Elnök ur kezéhez eljuttatni, hogy azt
1., Temetkezési alapítok javára fordítani és a
2. >Népművelés*-ben jelen levelemet le^ö........
'■
Tisztelettel
zöltetni méltóztassék.
Szolnok, 1924. febr. 11.
Csighy Sándor
a számvho* beoszt
Hivatalos Rész.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
4,97—1924. szám.
Valamennyi állami, elemi népiskola tekintetes Gomjnokaágának s állami kisdedévé intézet tekintetes felügyelő
Bizottságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur 1923. évi 109062. Vili. b/sz. rendelete szerint
felkérem a tekintetes címet, hogy a gondozására
bízott állami elemi iskolák és óvodák 1923|24.
tanévi minimális portóköltség szükségletét szí
veskedjék összeállítani és azt 3 nap alatt
_ a font Írott számra hivatkozva — hozzám
a népiskola legfontosabb könyve az olvasókönyv,
elhatározta, hogy a mai viszonyoknak megfe
lelő népiskolai könyvek kiadására fordítja
kiadói tevékenységét. E célból több részben
kiosztható, összesen bárom millió koronából
álló pályadijat tűz ki, kizárólag elemi népisko
lai i_ vi. osztályú olvasókönyvsorozat terveze
tének kidolgozására. Az uj olvasókönyvek a
bírálóbizottság által elfogadott legjobb tervezet
alapján fognak elkészülni. Megkivántatik, hogy
a pályázatban résztvevő tervezetek az I— VI.
osztályú népiskolai olvasókönyvek összes tárgyi,
pedagógiai és didaktikai követelményeinek meg
feleljenek. Az olvasókönyv tervezetek kidolgo
juttatni.
Szolnok, 1924. évi január 29-én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
236—1924. szám.
Valamennyi állami és nem állami tanintézetek
tekintetes Igazgatóságának.
Hivatkozással a lap 1923. évi október havi
4. számának 6. és 7. oldalain /593. továbbá a
a december havi 6. számának 6. oldalán
9586|923. számú rendeleteimre felhívom, hogy
a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
Urnák 88142|923. és 120538|923. sz. rendeletéi
alapján a Nemzeti hadseregben katonai szol
gálatra bevonult tanítókra vonatkozó kimutatást
— ha még be nem terjesztette volna — azon
nal terjessze be.
Szolnok, 1924. évi január 9 én.
Bihary István s. k.
kir. tantelügyeiő.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
577 —1924. szám.
Pályázat elemi iskolai olvasókönyv tervezetének
kidolgozása.
A Franklin társulat (Budapest, IV. Egye
tem u. 4.) kiindulva abból az alapelvböl, hogy
zásában figyelembe veendők első sorban az
érvényben álló népiskolai Tanterv és Utasítás,
valamit az ezek életbeléptetése óta a vallásés közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur által a
tanterv kiegészítésére és módosítására kiadott
rendeletek, minők az anya- és csecsemövédefem-,
a többtermelés, a tüdövész elleni védekezés,
_ a madár és fa védelem, — stb. legfőképpen
pedig a nemzetnevelés tárgyában kiadott^ mi
niszteri rendeletek. A háború óta megváltozott
viszonyok folytán a népiskolai olvasókönyvekben
már az alsóbb osztályoktól kezdve meg kell
kedvelletni a tanulókkal szép leiró olvasmá
nyokban a mezőgazdaságot, a szőlőművelést és
a'kertészetet: az V-VI. osztályokban pedig az
eddiginél sokkal kimerítőbben kell gazdasági
tárgyú olvasmányokat felvenni. A tervevetek
legyenek figyelemmel arra, hogy a nernzeti
életünkkel vonatkozásban nem álló olvasmányok
száma lehetőleg redukáltassék; a történelmi
olvasmányokra, különösen a III—IV. osztályok
ban az eddiginél nagyobb súly fektetendő,
különösen a keresztyény szellemű nemzetnevelés
szempontjából nehezedik az olvasókönyv-terve
zetek szerkésztöire súlyos feladat. Nemes hangú
olvasmányokban a gyermekvilág szivéhez fér
kőzve' felebarát! és emberszeretetre, benső vaL
lásossagra s rendületlen hazaszeretetre kell gyer
mekeinket nevelni, s erre a célra kellenek a mai
nehéz viszonyoknak megfelelő olvasókönyvek-
Népművelés
Népművelés
8
,
Az olvasókönyv-tervezetekre készítendő
pályamunkát egy e célra alakítandó, pedagógu
sokból álló bizottság fogja elbírálni és a pályadijakat a munkálatok értékéhez mérten a
pályázóknak odaítélni.
Az érdeklődőknek,Huszár Béla, a Franklin
Társulat igazgatója ad további részletes
felvilágosítást.
Mindezt azzal közlöm néptanítóinkkal, hogy
b nagyjelentőségű ügyet karolják föl s a pályá, zátban minél számosabban vegyenek részt.
I . Szolnok, 1924. évi január 25-én.
'<
Bihary István, s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász Nagykun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője,
1266 — 1924. szám.
Valamennyi elemi és gazdasági népiskola s
kisdedóvó. intézet Tekintetes" Igazgatóságának,
i!>etve Felügyelöbizotlságának !
A vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
iUr 1923. év; 6715.-ein. és 141817. Vili a sz.
rendeletéi nyomán felhívom vármegyénk vaílámennyi népoktatási tanintézetének vezetőjét
■hogy 3 nap alatt jelentse be hozzám, hogy a
"ívezetésök alatt lévő tantestül■ '■ tagjai valame
lyik" tiltott egyesülete k nem tre^i-e s ha tarjai
lettek volna, ezt a viszonyt megszüntet í«'«-e.
Felhívom ^azért az intézetek vezetőit, hogy a
pépoktatók mindenikétől kívánjanak be nyilat
kozatot, melyben érdekelt feltünteti azt is, hogy
■mely > egyesületeknek tagjai, s e nyilatkozatokat
’3 nap alatt fegyelmi felelősség terhe alatt küld. íjék be hozzám fölterjesztés végeit. Minthogy e
jelentést a Néptanítók lapja 1923. évi novemIber 15-én kelt 44—45. számainak 32. oldalán
ffoglalt rendelkezés alapján már be kellett volna
jfelhivás nélkül küldeni, azért utasítom az érde
kelteket, hogy eddigi mulasztásukat is igazolják
1 .kísérő jelentésükben.
Szolnok. 1924. február 15-ta,
Bihary István s. k
kir. tanfelügyeli.
Iskolánkivüli oktatás.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.
Mözmiivelődéi.
Bármennyire is elvagyunk merülve az
anyagi gondok tenger áradatában, bármennyire
is hajszoljuk magunkat az anyagi javak után,
idönkmt mégis észrevesszük, hogy szellemi
táplálékaink nem elégítenek ki. Amint hiányt
szenvedünk testi táplálékainkban, ruházatunk
ban, hiányt szenvedünk a szellemiekben is.
Mindezeket miért? A pénz ... a pénz . . .
és a pénz miatt. Mert nem jut elegendő sem
előbbiekre, sem az utóbbira.
Hibák vannak a » minőségben* is. Hamisitott a tej, a vaj, erőtlen levesünk, laposra sül
barna kenyerünk, rósz a posztó, a szövet, tele
idegen anyagokkal. így állunk a szellemiek
terén is. Férc munkákkal találkozunk, sajnáljuk
kikoplalt koronáinkat ilyenekért elfecserélni.
Alig tudunk kiadni valamit a >szenzációkat
vadászó* napi újságokra is.
Azt mondják, hogy jobb állapotok felé
haladunk, hogy »derülni fog* nemsokára.
Mmt kultur emberek várjuk az igazi, a hamisitatlin szellemi táplálékot is.
Hit derült, megjelent az igazi éltető nap
e3yik lény ugara, mely meleget és világosságot
áraszt sovány, sáppadt mivoltunkra.
Ez a Kűzmütelődés' című havi folyóirat*
mely a vallás és közoktatásügyi na. kir. mi*
n'-ztvi u n tr -'ázásából a *Magyar Tudomá
nyos Társulatok Sajtoválialata R. i * kiadásá
ban megj lent.
A mauvar műveltség terjesztését és szer
vezését szolgáló folyóirat páratlanul áll, lelki
szükségleteinket elégíti ki.
A közművelődés januári 1. szám tartalma:
' A szabadoktatás újabb feladatai (Lukács
György.) Az állam és népművelés (Imre Sándor.}
Hogyan jutunk tudományos folyóiratok ingye
nes olvasásához (Pasteiner Iván.)
Vidéki közgyűjteményeink jelenlegi helyzete s
fejlesztési lehetőségek. Nemzeti önismeret. (Gróf
Apponyi Albert.) Irodalmi tájékoztató. A tudo
mány műhelyéből Közművelődési értesítő. Is
kolánkivüli népművelés.
Azzal a kéréssel fordulok lapunk minden
•Ivasójához, hogy minden kitelhető erejével
igyekezzék e folyóiratunkat megerősíteni előfi érkezők részére nem lesz módunkban a megfe
lelő államsegélyeket kieszközölni. Bejelentő nyom
zetők gyűjtésével.
A községi népművelési Bizottságok is tatványok titkárunktól díjmentesen kaphatók.
Szolnok, 1924 január hé 17-én.
igyekezzenek — községi támogatással v. más
Bihary István
Szathmáry Lajos j
módon — saját részükre megrendelni.
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő.
titkár.
Épen itt az ideje annak, hogy lelkes
Szám
:
9
—
924.
■támogatói legyünk egy szakszerűen, magyar
Valamennyi iskolánkivüli népművelést bizottságnak.
hazánk jeles írói által szerkesztett hazafias
2979—923. ink. számú, v.-k. miniszteri
nívón álló folyóiratunknak.
rendeletre kérjük tek. bizottságot, hogy a te
Szolnok, 1924. február hó 1-én.
rületén szervezett tanfolyamokat bejelenteni szí
Szatmáry Lajos
várra. népművelési titkár.
veskedjenek,. mert az elkésetten érkezők részére
nem lesz módunkban a megfelelő államsegé
Szám: 30 11.—923.
lyeket kieszközölni.
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
Szolnok, 1924. január hó 17-én.
Felkérjük azon községi bizottságokat,
Bihary István
Szathmáry Lajos
melyek területén népművelési
munkálatok
ügyv. elnök, kir tanfelügyelő
titkár.
(tanfolyamok, előadások) folynak, hogy ezek
Szám
:
21
—
924.
vezetőségét felhívni szíveskedjenek arra, [hogy
Valamennyi Népművelési Bizottságnak.
amennyiben az előadások v. tanfolyamok be
A népies ismeretterjesztő, a népszerű tu
fejeztével hallgatóikkal tanulmányi kirándulásokat
fenni óhajtanak (fővárosba v. vidékre) államse dományos előadások és tanfolyamok bejelentő
gély elnyerése iránti kérelmüket a v.-k. Minisz iveinek kitöltésénél igen sok helyen nem vették
ter úrhoz címezve Bizottságunkhoz küldjék be. figyelembe a nyomtatványok hátlapján irt > tá
jékoztatót.*
Szolnok, 1924. január 20.
Tisztelettel kérjük tek. Bizottságot, szíves
Bihary István
Szathmáry Lajos
kedjék a bejelentő iveket kitöltő biz. ügyv.
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő.
titkár.
elnök v. jegyző urat felhívni, hogy a tájékoz
Szám : 30-924.
tatóban adott utasításokat szigorúan tartsa
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
szem előtt, mert a meg nem felelő bejelenté
Tisztelettel kérjük tek. bizottságot, hogy seket a vallás- és közoktatásügyi minisztérium
működése területén akár intézetek, egyesületek, nem fogadja el.
akár magánosok tulajdonában levő vetítőgépeket,
Szolnok, 1924. január hó 30-án.
diapozitív képsorozatok címeit, számait (a tulajdo
Bihary István
Szathmáry Lajos
nosok pontos címének közlése mellett) bejeügyv. elnök.titkár.
hejelenteni szíveskedjenek.
Amennyiben tek. bizottság megfelelő anyagi Szám : 30 111. —1924.
Valamennyi Népművelési Bizottságnak.
forrásból saját részére vetítőgépet óhajtana be
Elhatároztuk, hogy hivatalos lapunkban £
szerezni, kérjük ezt is közölni bizottságunkkal,
évtől kezdve nemcsak hivatalos közleményein
hogy államsegély kieszközlése végett előter
ket adjuk közre, hanem teret engedünk a köz
jesztést tehessünk. Megjegyezni kívánjuk, hogy
ségi népművelési bizottságok tagjainak, népegy jobb fajta vetítőgép ára ezidöszerint 1
müv. ügybarátainknak is arra, hogy közérdekű,
millió koronába kerül
ügyünk elöbbvitelét célzó közleményeiknek
Szolnok, 1924. január hó 20-án.
helvet adunk.
Bihary István
Szathmáry Lajos
Minden helyen fordulnak elő olyan jelen
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelS.
titkár.
ségek, episodok, amelyek méltók a megörökítésre.
Szám : 10—924.
Felkérjük ezért tek. Bizottságot, hasson
Valamennyi iskolánkivüli népművelési bizottságnak.
oda, hogy tagjai közül minél többen keresse
3140—923. ink. v. k. miniszteri rendeletre nek fel minket kézirataikkal.
Hazafias üdvözléssel
kérjük tek. bizottságot, hogy a területén szervezett
Szolnok, 1924, február hó 1-én,
népies ismeretterjesztő előadásokat, népszerű tudomá
Bihary István
Szathmáry Lajos
nyos előadásokat, a tervezetek bemutatásával
ügyv. élnék.
titkár
bejelenteni szíveskedjenek, mert az elkésetten
XVI. évfolyam.
lett kiosztva. Azonkívül az előadást megelőzőnapokban az ügybuzgó hitoktatónö házról-házra
járva gyűjtést is rendezett, hogy a szegény
A hlzkéljek liikg a íöiíek. Az élet nyomoru- o-vennekeknek örömet szerezzen. Sikerült is
ságágábm egyik másik olyan ígéret, kilátást hoz a derék hitoktató kisaszonynak igen értékes
egy kis biztaiatót amelynek beváltása, bekövet gyűjteményt összeállítani, mely 34 gyermek
kezése esetén könnyében viselnénk a bennünket közt az előadás megtartása után szét is osz
már-már teljesen lecsi^ző terheiket. Ilyen tatott. Kiosztásra került dió, sütemény, cukorka,
játékszerek, viselt ruhák és vekni kenyér. A
teherkönyitö ígéret, biztatás reánk nézve a kedves előadást és az azt követő adományok
föld, a házhely, amelyekre elég hosszú idő kiosztása után Keszthelyi István isk. igazgató
óta - tanítói türelemmel — máig is csak szép beszédben megköszönte a testvéries szerevárunk. Kívánatos volna, hogy az arra hivatot tetet a derék h toktatónönek, s az ünnepélyes
tak lépéseket tennének az iránt, hogy az oly előadást bezárta.
rég óta beterjesztett föld és házhely igényeink
Eljegyzés Ifj. Keszthelyi István szolnoki
végre valabára akár kedvezően, akár kedve pénzügyigazgatási tisztviselő, a várm. Tanítózőtlenül de elintéztesenek. Ennek a kérdésnek egyesület alelnökűnk fia f. hó 9 én jegyet vál
megoldása most a tavasz közeledtevel nagyon tott Göndös Jolánka bájos urleánnyal Szolnokén.
is ak’uátis volna.
KöszÖBPtByilv^ítás. A vallás- és kőzoktaiás‘
Tea vstMy. A szolnoki áll iskolai t-ini'cA Ügvi Miniszter Ur Gibás József kunszentmártoni
mint a múltban igy az idei farsangon is i^g rk.'s. lelkésznek, Szobodka Dezső Uszafoidvan
i tartják nagy népszerűségnek örvendő tea*-ste- földbirtokosnak és Bagi Lipól jászarokszállast
kereskedőnek az mi. ’ú tanintézeteknek nyújtott
। lyüket. A teljesen családias jellegö tea . < adományaikért, illetve az iskolába járó sze
a belvárosi ovoda termeiben lesz folyó február gény gyermekek segélyezéséért köszönetét nyil
hó 16-án. Magunk között legyen mondva, vánította.
bizony a tanítóság között nincs meg az az
Kiiiivezés. Göndös József, Csorba Éva és
■ igazi kartársi összetartás, amilyet más hivatal- Hörömpi János oki. polg. isk tanárok a.
beli tisztviselőknél láthatunk s igy valőoan szolnoki áll, pol fiúiskolához rendes tanárokká
kívánatos, hogy évente legalább egyszer-s-*
i es Toros Borbála oki. pols. isk. tanárnő pedig
a fehérabrosz aellelt is találkozzunk egíU;ia- a lurk- vei áll. polg. iskolához, rendes tanárnő
sal, ahol szórakozás mellett, kedélyes hangulat nek neveztetett - i.
áthelyezés. Veress Antal Károly jászberényiban talán jobban megértjük és mégszer tjük
egymást mint a sok sőt túl sok érövet boldogházái áll. el. isk. tanitó a mintszenti álL
s°fel sem sorolható százféle gyűlések keretében el. iskolához helyeztetett át.
Tanitóválasztás. Litkei Kálmán oki. tanitó a
zajában. A teaestély lefolyásáról lapunk jövő
itoladúnyi rí. d. iskolához ék LokimCB
számában referálunk.
Jótékonycéin előadó. Január havi lapunkból oki. tanitó az alatlyani rk. «l. iskolához válaszhelyszűke miatt kimaradt az alább közölt cikk, látott be rendes tanítónak.
Xyndijazás. özv. Simon Miklósné szül
mely a szolnoki sipostéri áll el. iskola növen
dékeivel rendezett sziníelösdásával foglalko Trusza Berta karcagi községi polg. leányiskolái
zik December hó 23 án megtartott eloadas tanárnőt a vallás- és közoktatásügyi Miniszter
várakozáson felüli volt. Az érdem Szűcs Máriáé, Ur nyugdíjazta.
az ottani iskola róm. kath. hitoktatónóé, ki
Adomány. Boris Ferenc törökszentmiklósi
fáradságot nem ismerve, növendékeit oly igazgató kartársunk most is 10000 koronával
Ügyesen tanította be, hogy az előadásokon járult hozzá lapunk 1 ^tartásai oz.
részt vett tantestület és szülök hálás elismeré mindannyian követhetnok példáját. Ezúttal is
süket fejezték ki ügybuzgó hitoktatóknak Az fogadja hálás köszöntünket.
előadás jövedelme a szegény gyermekek kozl^
n Kilnjj szálláson (Náder-Htc* 9-sz)
~------ "
Nyomatott Csapp János gyorssajtóji
3 szám.
JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
Népművelés
10
Szolnok, 1924 március hó.___________ _
NÉPMŰVELÉS
H I R EK.
A kir.
tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkén népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egé«z évre
10000 kor.
Egve« szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA
Felelős szerkető:
MÉHES ENDRE
Verőfényes sugár.
A 48-as forradalmat követő időkben a
nemzet gazdasági és erkölcsi életét bizonytalan
megpróbáltatások egész sorozata követte. A fel
forgatott belső rend helyreállítására annyi ereje
sem volt a lecsigázott nemzetnek, hogy az al
kotmányos jogait, idegen szellem befolyásától
mentesit-ni tudta volna.
. A függetlenség eszméje gyakorlati erejében
is elbukott, — bár nem végleg! — mert nagyja
ink vértanuságával adott példa most is csak
ragyogóan hirdeti az ezeréves nemzeti tradíci
ókhoz való ragaszkodást.
Idő kellett tehát a gazdasági élet, és a kul
túra biztosítékainak a magyar nemzeti névhez
fűződő jogszerűségi alapon való megszerzéséhez
és az k felléndiléséhez, ami csak is az egyet
értés és testvéries szeretet jegyében küzdve,
volt elérhető. — E nélkül szó sem lehetett az
önálló független nemzeti erő ápolásáról, mely
nek alapját, csakis a kor igényeinek szellemi
rnvór: törekvő kultúrája képezheti. így a nemziii érő k szükségszerűségéből folyók; g olyan
apostolok keüsl ek a kultúrpolitikai irányzat
megteremtésére, kik bülcseségük hathatóságávál
kijelölték az utat, melyen haladva, ü nemzeti
szellem magas fokhoz érhetett. Ez az ut pedig
a nemzeti kultúra megalapozása volt, melynek
törvényes jogát a 68. t.-c. biztositotla. Ezen
épült fel a nemzeti erő, ez képezte évtizedeken
keresztül a magyar kultúra komoly fölényessé
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz. a lap szellemi részére vonatkczó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
gét, mely koránt sem igazodott a müveit álla
mok kultúrájához, mint inkább a kor által
megkövetelt eszme igényeihez.
A 68 as években Báró Eötvös József, az
akkori kultuszminiszter, mint próféta lépett a
nemzet elé, hogy a bö’cseség minden kellékével
megalkotott, törvénycikkben rámutasson a nemzet
közművelődésének fontosságára s egyben szank
cionálja annak törvényes jogait is, mert a ma^as igényű nemzeti érdekeknek csak a törvény
adta jogok fejelhetnek meg, tiszteletben való
tartását és végrehajtását illetőleg.
E törvénycikk szelleme mintegy égi tüne
mény biztató fényes sugár alakjában futott
végig az ország területén, felrázva a csüggedt
nemzeti lelket tespedéséböl a szorgalmas munka
ujrafelvételére. Mert Báró Eötvös József a jövőbe
Játó •átszellemült lelke érezte azt, hogy a tudás,
— a nevelés — és erkölcsös alapokon nyugvó
testvéries érzésből fakad azaz erő, melynek
uralma alatt nemzetnék szellemi és gazdasági téren
haladnia kell, mert másk-nt léi jogosultsága
kevésbé Uhet biztosítva 1
Sajátságos, minőm történeti kornak van
nak bölcs prófétái, leiket az istenség kegyelme
nemzeti vezérként áliit a kormányzatra, Mint a
68 as években Báró Eötvös József remek törvény
alkotásával lepett a nemzet elé; úgy most
Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, a közok
tatás és a közművelődés bölcs vezére, törvény
reformjaival, radikálisan egyengeti az utat,
melyen megtépázott magyar nemzetnek csonka
honábap haladnia kell 1
Népm üvelés
3
Népművelés
! _-
M-g a szánWfóldón termelhető konyhakerti nö
Vájjon, méltányolja-e a nemzet e magas vények termelésével, pl. nálunk nem érdemes kísérle
í rendű népmüvelödési reformtörekvésekét, melyek tezni Ezek bolgárrendszerrel, a folyók mellékére valók. a mai kornak megfelelő modern szellemi nívóra
Azért a tanvai iskolák mellé nagyobb földterü
emelkednek ? Ha igen, úgy kétségtelenül támo- lettel, minta-gazdaságot kell szervezni, ahol a kerté
gatására is áll a nagynevű kuUuszminiszternek, szeten kívül állattartással és mezőgazdasági termeléssel
hogy kormányzatában megindított nemzetmentö produkálni tud.
Itt hatni csak példával lehet, a beszéd marad
munkásságát érvényesíthesse. Hisz a nemzet
érdeke, hogy az ősök által szerzett és megtar
tott haza egész területi nagyságában újból talpra
I álljon. Ezt pedig csak a tudás szellemi fegyve1 révei érheti el! A tudás fegyverének megszer' zése mindazon közművelődési reformtörvények
érvényesítésétől függ, melyek immár életbe
éptek. Most tehát a nemzeten a sor, hogy fel
vegye a munkát szellemi fegyverének megkovácsolása érdekében és azt, ha kell, mé^ súlyos
(anyagi áldozatok árán is abban a szellemben
teljesítse, melyben a saját önerejéből egy bolí dogabb jövőhöz küzdje fel magát.
.
f
A nagy horderejű közoktatásügyi reform* J törvényekből szinte ragyogni látjuk azt a lelkes
í fénysugarat, mely hivatva van a nemzet kötelező
I f munkásságát bevilágítani. Ez a fényes sugár
■ reményt ad a boldog jövő eléréséhez és a nem,'zet fű^etlen erőhatalmának megszerzéséhez.
i
csak sző fia.
A tanvai tanító munkája nehezebb lévén, jó ta
nerőket s esetleg önként vállalkozókat kell alkalmazni
s hogy ezt elérhessük, sokkal jobb fizetési kell neki
adni és azt Í3 érdeme'.
.
A mai napság a tanyai tanítóság nem szegénységi,
hanem nvomoruság fogadalom.
Az ur pedig azért nézi le a tanítót, mert tanító,
a paraszt azért, mert szegény.
Az anyagi erő mindent ad, tekintélyt, tiszteletet
stb. s tevékenységét a lanitó biztosabban kitudja fej
teni, ha nem — szegény.
Azért az iskoláknak juttatott földből amerikai
mintára iskolai, vagy tanítói birtokot kell szervezni,
melynek jövedelme felerészben az iskolát, felerészben
a tanítót illesse.
A mai tanvai iskolát felfogásom szerint célszerűbb
lett volna finn-amerikai methodus szerint internátusoa
alapon szervezni, mert minden nehézsége dacára, így
lehetett volna a tanya gyermekét a fertőből, hol egész
nap rosszat lát és hall, kiemelni.
(m. e.)
Az élettelen tanyába életet kell bele vinni, utakat
építeni s a posta segítségével összekötni a világ zajával.
A postának a tanyára gyakorolható kulturális
A tanyai tanitó élete
hatása felbecsülhetetlen s gyorsítaná a kultúra csöpö
kapcsolatban az
gését a tanya vénájába.
A mai napság mindenki városon, vagy tanyán
analfabétizmus kiküszöbölésével
Irta: Székely Nándor áll. isk igazgató Kisújszállás. eldugva lakik, falu igen kevés van, mert még a tatár
járáskor elpusztított falukat a magyar őserő, vagy nem
(Folytatás.)
akarta, vagy nem bírta restaurálni. Pl. erre városunk
Különben a törvény a kertgazdaság kultiválását is, hol öl kisebb helység pusztult el, de helyébe egy
célozza s ha egy iskolának kertje van, ott több kívánni sem épült.
Azért célszerű lett volna a földbirtokreform kere
való nincs, mert az már, csak eljut az ígéret földjére
Egy kertgazdaság pedig nem minden, sőt igen Kévés. tében a tanvai iskolák környékén osztogatott ház
Magyarországon, úgy a múltban, mint a jelenben, helyekkel, legalább a falu csiráját megteremteni.
a mezőgazdasági növények, főképpen a gabona félék
A leghatásosabb ténykedés lenne ez, a tanyai társa
bírtak jelentőséggel és ez a jelentőség a jövőben is dalom megszervezésére és a civilizáció megteremtésére.
megmarad.
•
..
A tanyai iskolák mellé népházat (kell állítani s
Erre a termelésre különben az éghajlat szélsőségé
vele az iskolát központtá tenni.
s k ényszerit.
,
A népház, ha kell legyen templom, olvasókör,
A kertészet, de főképpen a konyhakerteszet sok műhely, mozi, szövetkezel, vagy kaszinókártya és.
helyen kínos foglalkozás s nem sikerrel, inkább bu
bor nélkül.
kással fenyeget.
A mozit szükségesnek és fontosnak tartanám a
tanyákra bevezetni, mert míg más nemes szórakozást
nagyon nehéz, vagy egyáltalán lehetetlen előkészíteni,
addig a mozi azt készen adná s ha a népünk tanulni
nem, de szórakozni vágyik; kulturális hatásán kívül
tehát a szórakozási vágyat volttá képes felkelteni s a
népet egy központ felé vonzani, hol később, esetleg
más ismeretekkel is be lehetne csapni.
Ilyen intézkedésekkel gondolnám a tanyát a mai
rettenetes állapotából kimozdítani s akkor nem lenne
igaz az ige:
»E!vész az én népem, mert tudomány nélkül való.«
Határozati javaslat:
A tanya nívójának emelését azt hiszem mindnyá
jan szükségesnek és fontosnak tartjuk s megoldása
tekintetében, nagyjábán egyöntetűen is gondolkozunkazért a következő határozat; javaslatot vagyok bátor
előterjeszteni:
Mondja ki határozatban a gyűlés, hogy a tanyai
analfabétizmus kiküszöbölésére törvény alkotását; a
tanya nívójának emelésére utak építését, posta, népház,
szövetkezet és mozi létesítését; a tanyai tanitó helyze
tének javítását, az iskolák mellé, iskolai vagy tanítói
birtokból mintagazdaság szervezését és a tanyai iskolák
internátusos alapra való helyezését látja egyedüli célra
vezetőnek és szükségesnek.
Tanyai népoktatás kapcsolatban
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta: Dobos András áll. tanitó.
(Folytatás)
Vegye bele a béres szerződésébe, hogy munka
adója, urasába, iskolaköteles gyermekeinek, fizetés
fejében egy rend té i öltözetet köteles minden év okt.
1-én előállítani.
Igaz, hogy a béresnek ilyen jogos követelése azt
a rosszat szülné, hogy a munkaadók, uraságok, mel
lőznék a gyermekes családokat
Már arra a paragrafusra vonatkozólag is, mely
kötelességévé teszi a szülőknek, munkaadóknak, ura
dalmaknak, a tankötelesek iskolába szállítását —
hallottam vérforraló véleményt.
A fennt irt visszaélések elkerülésére kívánatos
volna, hegy maga a munkaadó által megállapított
fizetési feltételekben, a béres akár akarja, akár nem
akarja, benne lean^ az említett ruha kérdés.
Ez az elemi akadály is módja, az analfabétizmus
leküzdésének.
Mélyen tisztelt gyűlés?
Vagyon az, amely a nemzet sülyedésén halmo
zódik össze ? Nem ! Atkozott gyűjtemény az, mely minél
magasabbra nő, annál jobban bűzlik, penészedül
és korhad.
Hajtassék végre az a paragrafus, amely kötel^y
zővé teszi a tanköteleseknek iskolába szállítását. Ez
oly képen történjék, hogy a tanitó kérdeztessék meg,
melyik az a távolság iskolájától, melyet a gyermek
nem tud megtenni ?
Hetenkint legalább kétszer bemegyek a közsé
gembe dolgom elintézése végett.
Mikor hazafelé kiérek községemből, a végtelen
rónaságot, egy gyermek baba kirakat üvegének vél,e<n,
s mögötte a tanyai gyermeket, piros pozsgás arcú, élénk
szemű gyermek babának látom. Képzeletben haza
viszem, s kezdetben játszani akarok velük, de nem
sikerül, mert a leikével akarok játszani. Feltöröm a
keblét, nézem hol a lelke, s látom, hogy csak fűrészpor van benne.
Nagyon sok helyen ilyen most a tanyai gyermek
Ilyen a legtöbb tanyai ember is. S ily üreskeblü
emberektől várhatunk mi közösség és hazafiasság
iránti érzéket ?
Soha!
Az ..elmúlt tanévben egy családból 3 oly tanköte
lesem volt, akik az ö körülményeikhez képest, hárman
egy pár csizmában, pontosan látogatták az iskolát.
A csizmát úgy osztották meg, hogy minden nap
más gyermek húzta fel, s jött az iskolába. — Meg
voltak elégedve a gyermekek a csizmával, a csizma is
velük, s én mindkettőjükkel.
De egyszer jaj, mi történt! ? A csizma halál
vigyorgással nézett a gyermekekre, mintha mondaná,
meguntam, kifáradtam a tanyai sár gyúrásában. A
gyermekek elmaradtak az iskolából, s a szalmával
fütött búbos mellett szomorúan, fejük kezükbe hajtva
ültek, üldögéltek, mintha csak azt várták volna, mikor
párolog ki fejükből az a kis tudás, amit a tanitó, egy
pár csizma segítségével beléjük szivattyúzott. Ez nem
sokára meg is történt, s a gyermekek újból visszadől
tek az analfabétizmus karjaiba.
Ilyen körülmények között, hogyan tanulja meg a
gyermek, a nemzet nyelvet, azt nyelvet, a meiy a
lelket s vele az egyént értékessé teszi a társadalom
és a haza javára.
Olyan a nemzet nyelve, s annak a lélekre hatása,
mint a víznek a medrere.
Há kevés a viz, nem mély, illetve kicsiny a
medre, annak java, hala, gyöngye csekély. Bizonytala
nul folydogál jobbra, balra, s egy-egy korhadt tuskó,
■céltalanul, gondtalanul összeverődött gaz-dudva csomó
Népművelés
irányát megváltoztatja: megy, talán rohan végzek
bizonytalan utján, s egyszer csak elvész a vegtelen
Pedagógia.
fertőjében.
..
A nevelés tudománya.
Ha vize nagy, medre mély, méltóságosan hömpö
lyög az áltaia kiszabott utón tova;-hala, kincse sok és
(Könyvismertetés.)
maradandó; folyásának irányát nem változtatja meg
Irta: Dr. 'Kovács János.
egy végzetét ki nem kerülő tuskó s hitvány gaz.
Tudománv ! Ha reágondolok vagy említeni hal
Iránya a végcél, a tenger, hol összegyűlnek a
halak, kincsek, gyöngyök, s most jöhetnek a halászok, lom, ihlet, megilletcdés száll lelkembe. Tudomány 1 Ax
emberi elme mélységesen szántó munkája, az emberi
3 arathatnak télen, nyáron.
Te tanyai e-> bér ! A te lelkedet hasonlitám pa lélek legmagasztosabb megnyilatkozása, az abszolút
takhoz, melv sikon, alföldön folyik, s lelkednek vize, igazság keresése! Van-e, mi ennél közelebb vezet
hala, gyöngye, erkölcse, vallása, hazafiassága csekély, Istenhez? A szellem legmagasabb polca ez, a honnan
az ember isteni pártatlansággal vizsgálja, kutatja az
medre sekély.
t
Torjuk fel lelkednek medrét, a jók, a vallásos és ismeretlent - Mélv hódolat illeti meg az embert szel
hazafias művelő eszközével, s igy a mostoha természet lem t, mely isteni lángtól indíttatva kutatja az élet
adta kincseid, bizton foly dogál hatnak medrükben, s az titkait és igazságait.
élet egy-egy. bal kinövéséből származó akadály, lelki
A tudomány valaha crak pislogó mécs • volt az
egyensúlyodat durván nem löki ki utjából a végzet ember kezében s vele csak révedezve, tapogatózva tu
dott haladni a sötétségben vagy a f-lhomályban.
fertőjébe.
.......
Ember! Jöjj hozzánk tanítókhoz, hadd gyújtsuk Ma már hatalmas reflektor, mely fényesen bevilágítja
fel lelkednek vizét folyammá, s hömpolyögtessük azt az élő és eleitelen valóság minden atomját, az anyagi
kiszabott útja felé kincsével együtt, a nemzet szivéhez, és szellemi világ legminuciozusabb mozzanatait. S ha
a haza oltárához, mert ott van a tanítód, iskolád á.tai nem is mindenhol képes még felfedezni az igazságot
felduzzasztott lelki folyamodnak tengere.
mégis reávilágit arra a helyre, a hol azt keresni kell
Jöjj! Hogy rakhasd mind ezt szerencsétlen csonka
Kezemben van egy magyar könyv. A cime :
hazád oltárára, amit tanítód iskolájában adott, s duz- Bevezetés a nevelés tudományba. Magyar ember irtazazd lelkedet folyammá, s mélyítsd kebledet mederré, Ismert név: Dr. Weszely Ödön. Íme, mily diadal!
hogy folyjon annak kincse, gyöngye szabadon a nagy A nevelés immár tudománnyá van avatva. A nevelés
Magyarország határáig.
ügy lelkes művelői évszázadokon, vagy évezredeken át
A szülői értekezlet is az analfabétizmus szolgá annvi tapasztalati anvagot gyűjtöttek már össze, hogy
latában ált, mert a szülővel megérteti gyermeke iránti az idevágó ismeretek a tudomány módszereivel össze
kötelességét. Kényszeríteni kell a szülőt elővezetés, függ rendszerbe foglalhatók és a nevelés munkája és
büntetés terhe mellett,' a jelzett napon megjelenni a nevelésügy müvellése ezek után a tudományosság
az iskolában.
.
.
igényével léphet fel. A nevelés kérdése tehát nem
Az ott előadott ének, szavalat stb. számoknál ötletektől, nem divatos eszmeáramlatoktól függ többé,
megtartott összejövetel után kellemesen fogja tapasz mint a múltban, — hanem a tudomány módszereivel
talni, hogy leiki kincsévé vált az ott elhangzott dolog, halad a fej ődés utján'. — Míg az elmúlt századok
és frisseséggel, üdcséggel távozik onnan.
nagv pedagógusait (Comenius, Pestalozzi stb.) az úgy
' '
Égy párszori ismétlődés után belátja, hogy az iránti lángoló lelkesedés vezette, — az emberiség
elővezetés, illetve büntetéssel tett fenyegető felhívás megjavítása iránti epedő vágy vitte a munkálkodás
nevetséges, az ő részéről humoros, mert ezen előadás utján a tudománynak, akkor még halvány fénye mel
sal érzi lelke szabadulását a bilincsekből, s önkényt, lett: addig ma már a pedagógusok a tudomány rendegyszerű felhívásra, m -hó tudásvággyal siet az szerességévél dolgoznak s biztos alapon, biztos nyo
értekezletre.
mokon haladnak a tökéletesítés felé.
Bátor vagyok megjegyezni, — tanyán igy — s ezek
A kép, a rendszer egészben előttünk áll már
után fog kialakulni eredményesen az ifjúsági egyesület.
Weszely könyvében, egy összefüggő szerves . egészbe
Tanyán se hiányozzon a nép-könyvtár, melyet 4
foglalva: ez a nevelés tudománya. — Mily öröm,
mm. búza árának, valamelyik uraság finanszírozása
mily diadal ez! Mi is már a tudomány fegyverével
mellett bevásárolhatunk.
dolgozhatunk, úgy mint a kémikusok, a technikusok s
Csak száz könyvet kívánok a nép-könyvtárba, s
az orvostudomány művelői. — A pedagógia ime már
az a száz könyv a téli időszakban oktasson.
be van illesztve az összes tudományok rendszerébe s
mint ilyen szerves k pc^olatbüij, okozati összefüggésben
van azok egy részével.
Hernart, a tudományos pedagógia igazi megala
pítója főként a filozófiai rendszert be i’leszfmte azt be
de Wesz ly munkáj-m már vi'm.mzm Játszik, hogy ő
arra a konklúzióra jut, miszerint a pedagógia kisebb
nagyobb mértékben — a filozófián kivüi — -'összefüg
gésben van az összes t- lói fmiományokkal. Ezek között
a cél szempontjából legfontosabb a kapcsolat az ethikával, a módszer szempontjából pedig a gyermek
tanulmánnyal.
Wezely könyvét minden tanítónak, mindén neve,
lőnek, minden tanügyi emb-rnek ismerni keli! Hiszen
kinek irta azt a szerző? Iparosnak,kereskedőitek, vagy
gazdásznak talán ? Bizonyára nem ! Hanem nevetőknek
irta, azoknak első so-ban, a kik neveléssel foglalkoznak.
A tanitó elsősorban önmagát műveli vele. Felemeli öt
a köznapiság színvonaláról s bele illeszti lelkét az
egyetemes kultan ba, a mit a tanitó tovább adva, a
gyermekek lelkét belekapó-ólja a haladás, a fejlődés
végtelen útvonalába s igy részesévé fe-zi az örökké
valóságnak.
Megismerteti a tanitó lelkét sz'-p, magasztos
gondolatokkal. — E könyv olvasatával egy szentélv
küszöbére lépünk, hol áttekinthetjük a pedagógia szen
telt mezejét. Mert Weszely könyve áttekintést nyújt a
pedagógia minden áe.'.n keresztül a neveléstudomány
rendszerén. Megkedvel teli' a pedagógia elméletét a
gyakorlat embereivel. Az elmélet ugyanis tudvalevőleg
a gyakorlat rné svilagn, az vereti a haladni akaró
emberiséget a haladás es tökéletesedés utjain.
Weszely az ideálizükn; világnézet alapján áll.
Eszményképe az ig. zság, sz ps-g, jóság, mely fogalmak
értéke abszduí, e.ivöázhatntlan. — íme a vezércsilla
gok, mely fele a pásztoroknak haladui kell, de egvszersmind megdönthetetlen érccszlopok is ezek, melyek
a világ végzetéig fiirtják az emberi kultúra világát.
Tudomány nélkül az ember csak iparos, míg a
tudománnyal való foglalkozás művészi magaslatra emel
Hiszen a művésznek is ssüksége van a tudományra
hogy művészi alkotásait tökéletesebbé tehesse. — Ve
gyük kezünkbe ezt a hatalmas fegyvert s iparkodjunk
minnél magasabbra felemelkedni, hogy ezzel magunk
hoz emeljük a jövő nemzedék lelkét is, hogy az uj
generáció aztán imáét tovább adva a kultúra átvett-és
megőrzött kincseit, hadd emelkedjék lépésriil-lépésre az
emberiség a haladás, a kuiiura lépcsőfokain fel az
eszményi tökélete -ség csúcspontjára.
Ne kicsinyeljék a gyakorin, emberei a pedagógia
elméletét, még azok sem, a kik legnagyobb művészek
a gyakorlatban, mert az elmélet s az elméleti tudomány
5
az a polc, a honnan a filozófia szemüvegén keresztül
áttekinthetjük a világegyetemet s rajta keresztül a föl-t
det, az emberiséget, a nemzeteket, azok szerepét, hiváj
tását s ismét a nemzeteken keresztül az egyént s
annak hivatását.
íme egy magasztos távlat, melyet minőén művelj
gyakorlati embernek, főként a nevelőknek szem előtt kel)
tartani, hogy biztos és céltudatos munkát végezhessenek^
A tudomány mélyíti az értelmet és gondolkodást.
Segíti a nevelőt és tanítót abban, hogy a gyermekét
' egyetemes é^bölcseleli nézőpontból is tekintse s annak
lelkűidét hivatásának megfelelő irányba terelje. — A
tudomány fegyverével a tanító a szülőknek is job|)
tanácsot tud adni, mert általános áttekintése van a
neveléstudomány egész rendszerén és mélyen be tud
pillantani a tények, a célok, a módszerek és az eszkö
zök tömkelegébe.
Részleteiben méltatni Weszely müvét e lap terje
delme nem engedi mng. — De reá mutatni főbb vo
násaira szükségesnek tartom, mert szeretném, ha a
nevelésügy munkásai figyelmüket reáforditva, megked
velnék a nevelés elméletét, azaz a nevelésügynek böl
cseleti és tudományos nézőpontból’ való fejtegetését.
A könyv első részében mindenekelőtt részletesem
foglalkozik a pedagógiával, mint tudománnyal; a peda
gógia fogalmával és hogy minő helyet foglal el a
pedagógia a tudományok rendszerében, milyen viszony
ban van a. többi tudományokkal ?
Megállapítja, hogy a pedagógia a gyakorlati tudományok kézé tartozik, mert nem éri be a jelenségek
magyarázatával, hanem egyben útmutatást is akar adni
arra nézve, hogyan lehetne ezekre a jelenségekre be
folyást gyakorolni oly irányban, amint azt kívánatosnak,
szükségesnek tartjuk. De normatív tudomány is, mert a
gyakorlati eljárás számára olyan alapelveket állít fel,
a melyeknek a gyakorlatot irányítani kell.
A sok ellenvetéssel szemben fontos szerzőnek az
a megállapítása, hogy a pedagógia igenis lehet tudómány, mert, a tudományosságnak ma már nem egyedüli
kritériuma az általánosság s a törvényszerű ismétlődés
hanem a tudományos jellegit sokkal inkább az a mód
szeresség adja meg, mellyel valamely tényt, vagy tételt
megállapítunk.
>
A pedagógia fogalmát akként határozza meg,
hogy az a nevelés elmélete s az egyén nevelésének
tudománya. — De miután a kulturális értékeket is
mérlegeli s azt kutatja, hogy miként származtathatók
azok át a jövő nemzedékre, a pedagógia fogalmát ab
ban is latja, bogy az a közműveltség átszármaztatásá
nak a tudománya: a nemzetnevelés elmélete.
Szerző a pedagógiát, mint tudományt az .ethika
körébe csoportosítja s azért szerinte hivatva van
N-'pmüvelé'j
Népművelés
6
megállapítani azt, hogyan lehet az emberi élet helyesnek
tartott legfőbb értékeit megvalósítani, hogyan lehel az
embert képessé tenni arra, hogy hivatását a világon
betöltse.
A pedagógiának a többi tndományokhoz való
viszonyát tekintve, Weszely szerint, mint fentebb
említettem a cél szempontjából legfontosabb a peda
gógiának az ethikával való kapcsolata, mert- az erkölcs
az emberi élet s az emberi tevékenység minden körere
kiterjedő s kötelező normákat állít fel. — A módszer
szempontjából pedig legfontosabb a gyermek tanul
mánnyal való összefüggés, mert a nevelés módjának
megállapításában legfontosabb a gyermek minden ol
dalú ismerete s igy erre kell alapítani a nevelő eljárást.
(Folyt, köveik)
Egyesületi élet
Meghívó.
”
*
\
‘
7
i
9.,
10.,
11.
12.,
emelése, élénkítése. Előadó: Nelz Ferencz
kisújszállási gazd. isk. igazgató.
Pénztáros jelenlése és számadása.
Költségvetés és tagsági dijak megállapítása.
Indítványok, melyeket a választmány előze
tesen megtárgyalt.
Hiszekegy éneklése.
Novothny Jenő
Keszthely István
titkár.
ügyv. alelnök.
TÁJÉKOZTATÓ.
A közgyűlést megelőzőleg reggel 8 órakor
a rúm. kath. és a református templomban
istentisztelet lesz.
Akik a kartársak közül a közebéden részt
venni kívánnak, ezen szándékukat április hó
7-ig Novothny Jenő egyleti titkárnál (Madáchulca 2489.) jelentsék be.
Akik éjjeli szállásra tartanak igényt, legye
nek szívesek ugyancsak április hó 7-ig Vály
Imre gazd. isk. igazgatónál (Tiszaparti .iskola)
lev. lapon jelentkezni.
Később jelentkezők, sem étkezésre, sem
elszállásolásra nem tarthatnak igényt. A gyűlés
napján hajnalban érkezők részére a templomtéri
áll. el. iskolában egy fűtött s toiliatteszközökkel
ellátott tanterem fog rendelkezésre állani.
Az érkező vonatoknál kartársak fogják az
érkező kartársakat várni. Találkozás .a pálya
udvar elölt. — Jelszó: »Közgyülés.« líra valaki
a kalauzolást elkerüli, a >Konslantin< róm.
kath. iskolában tartózkodó fogadó bizottságnál
nyerhet felvilágosítást.
A tagok tagdijhátralékaikat a szomszédos
teremben tartózkodó pénztárosnál rendezhetik.
* * *
A Jász Nagykun Szolnok Vármegyei Általá
nos Tanítóegyesület az 1924. évi április hó
10-én (csütörtök) d. e. 9 órakor Szolnokon a
vármegyeháza nagytermében
• RENDES KÖZGYŰLÉST
tart, amelyre a testület tagjait, a vármegye
összes tanítóit és a tanügybarátokat kartársi és
hazafias tisztelettel meghívjuk.
Április hé 9 én (szerda) d. u. 3 órakor a
tiszaparti áll. el. iskolában
VÁLASZTMÁNYI ÜLÁST
tartunk, amelyre a tisztviselői kart s a választ
mány tagjait hívjuk meg kartársi szeretettel.
Választmányi tflés.
Tárgya a közgyűlés előkészítése.
Mindnyájan együtt legyünk !
A vármegyei ált. tanítóegyesület központi
választmánya f. évi március hó 20 án délelőtt
TÁRGYSOROZAT:
igen látogatott ülést tartott.
1
., Hymnusz.
A választmányi ülés az I. kér. Tiszaparti
2., Elnöki megnyitó.
iskolában folyt le, amely alkalommal Keszthelyi
3
., Üdvözlések.
István elnöklete alatt Bihary István kir. tanfelü
4., Elnöki elöterjezztések.
gyelő, Pethes Gyula kir. s. tanfelügyelő sok
vidéki és helybeli vál. tag jelenlétével, illetve
5
., Titkár évi jelentése.
a jelen voltak, élénk érdeklődése mellett a
6., Részleges tisztujitás.
következő fontosabb kérdések kerüllek tárgya
7 ., Tanyai népoktatás kapcsolatban az analfa
lás alá;
bétizmus leküzdésével.’ Előadó: Dobos
A közgyűlés idejéül április hó 10 ike
András martfűi áll. tanitó.
helyéüL pedig Szolnok állapíttatott meg a vál.
8
., A községi társadalmi élet színvonalának
egyhangú határozatával.
Ugyancsak egyhangú hozzájárulással fo
gadta el a vál. ülés a Novothny Jenő titkár
által előterjesztett közgyűlési tárgysorozatot is.
Az évi tagsági dij összegét évi 16 ezer
koronában javasolja megállapitta’ni a választ
mány. Mivel pedig a folyton tartó áremeikedé;sek miatt nem valószínűtlen, hogy hónapok
múlva ez az összeg is kevésnek bizonyul:
felhatalmazást kér a választmány a közgyűlés
től, arra, hogy amennyiben arra elkerülhetet
lenül szükség lenne; a tagsági díjakat a köz
gyűlés utólagos jóváhagyásával felemelhesse.
A Közp. »Szövetség Tanácsiba várme
gyénk ált. tanítótestületének számaránya szerint
tizennégy kiküldött megválasztása hozatott
javaslatba, kiket a közgyűlés lesz hivatva meg
választani.
A Közp. választmánynak a részleges tisz
tításra vonatkozó javaslatáról lapunk más
helyén teszünk említést.
• '
(M. Gy.)
Felhívás.
7
foglalkoztató szerek jegyzékét.
Jelentést nemleges esetien is kérek.
Szolnok, 1924. évi február 26 ánBihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
1546—1924. szám.
Valamennyi állami óvoda tekintetes Felügyelő
Bizottságának.
Felkérem a tekintetes Cím felügyelete
alatti állami óvoda (óvodák) 1924 25. tanévi
butorszükségleti kimutatását ide 8 nap alatt
beterjeszteni szíveskedjék.
A kimutatáshoz kérek csatolni egy ottani
megbízható iparos által készített költségjegyzéket.
Jelentés nemleges esetben is teendő.
Szolnok, 1924. évi február 26 án.
Bihary István
kir tanfelügyelö.
Jász Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
A temetkezési segélyalap pénztárát átvizs 1543 — 1924. szám.
gálva, arra a szomorú tapasztalatra jutottunk, Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes
hogy a temetkezési egyletbe beiratkozott tagok
Igazgatóságának.
majdnem hárornnegyedrésze még most sem fi
Felkérem,
hogy
az 1924 25. tanévre szóló
zette be a 2000 koronás belépési dijat.
butorszükségleti
kimutatást
8 nap alatt a sza
Felhívjuk áz érdekelteket, hogy a belépési
dijakat^haladéktalanul fizessék, mert alapsza bályszerű nyomtatványon megszerkesztve, ide
bályaink szerint ezen dijakat gyümölcsöztetni terjessze be.
A kimutatáshoz csatolandó egy megbízható
akarja az egylet, tekintettel a töke csekély
•voltára. Hiszen magunknak adjuk azt, ami fe helybeli iparos állal készített költségjegyzék.
Jelentés nemleges esetben is teendő.
lett mi rendelkezünk. Végtelenül sajnálnánk, ha
Szolnok, 1924.. évi február hó 26-án.
tagjainkat, szabályaink értelmében molesztálni
Bihari István
volnánk kénytelenek.
Az Elnökség.
Hivatalos Rész. / ■
* ~~—
■
kir. tanfelügyelö.
Jász-Nagykun-Szolnok várm. tanfelügyelője.
1 544 —1924 szám.
Valamennyi
állami elletni iskola Igazgatóságának.
1545—1924 szám.
Felkérem, hogy az 1924-25. tanévre szóló
Valamennyi állami óvoda tekintetes Felügyelő tanszerszükségleti kimutatást a szabályszerű
Bizottságának
nyomtatványon megszerkesztve ide <S’ nap alatt
Félkérem, hogy a tekintetes Cím. felügye terjessze be.
.
lete alatti állami óvoda (óvodák) foglalkoztató
Jelentés nemleges esetben is teendő.
szereiről az 1924-25. tanévre vonatkozólag egy
Beterjesztendő a meglevő és a szükséges
szükségleti kimutatást szerkeszteni s azt ide tanszerek kimutatása 2 2 példányban.
8 nap alatt beterjeszteni szíveskedjék.
Meg kell jegyeznem, hogy még most is
A kimutatáshoz kérem csatolni a meglevő vannak itt a hivatalomban tanszerek, amelyek
Jász-Nagy kun-Szolnok várm. kir. tanfelügyelője.
: 8
Népművelés
Amikor egyenkint sorra kerültek: leveleket
éaves iskolák részere engedélyeztettek, de Írtak szüleiknek, hitveseiknek, gyermekeiknek
többszöri felszólításom dacára az »lle o iskola pénzüket, értéküket visszahagyva elbúcsúztak
az elvitelről nem gondoskodott. Az i yen isko parancsnokuktól; bajtársaiktól es mentek . . Iák részére semmilyen taneszközt nem fogok mentek őrt áliani.
javasolni és ha 8 nap alatt el nem vitetik az
A kötelességteljesitésnek olyan mintaképeEngedélyezett tanszereket, azokat más iskolá ez, amely mindennél szebben beszél. )
nak osztom ki.
Ilyen legfeltettebb pont a mai időkben a
Szolnok, 1924. évi február 2o en.
.néplélek* melynek őrei a magyar tan^k.
1.
.
•
Bihary István
Erezzük-e felelősségünket, tudjuk-e
£
kir. tanfelügyelő.
lességünket? Mindenre készen állunk e? Ez a
nagy*5 kérdés, melyre feleletet vár a jelen.
; Jász-Nagykun-Szolnok várm. • tanfelügyelője.
Bizonyságot is kell tegyünk.
A situátió más. Éhezve lerongyolódva, min!
- Í2054—1924. szám.
denünkböl kiforgatva is őrt állunk a magyar
4 Valamennyi népoktatási intézet tekintetes
Igazgatóságának.
néplélek felett és dolgozunk!
Miben áll „őrt állásunk* mi a munnank.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1923 évi 90445. II). a-sz rendé- Őrködnünk kell azon, hogy sem közvetve,
i Jetében megengedte Farkas Dezső zeneszerző sem közvetlenül azok a néphez ne férjenek,
- nek a vitézi rend Regöscsoportja vezetőjének, akis mételyt hintettek közéjük s akik mar
fi hogy az összes közép- és alsófoku iskolákban nap is ellenség módjára á’utákon, cselszövé
I regös csoportjának közreműködése mellett to sekkel igyekszenek megközelíteni.
Őrködni afelett az óvó kormányintézkedé
1 vábbi intézkedésig előadásokat tarthasson.
Kikötötte azonban, hogy ezen előadásokon sek felett, melyek a nép előtt tartandó előa
t belépti dijat nem szedhet, a látogatás tekinte dásokat előzetes engedély megadásához kötik.
Őrködni afelett, hogy a nép előtt tartandótében kényszer semmi formában nem nyilvaS nulhat és hogy az előadások időpontját az er- előadásokat a vármegyei Népművelési Bizottság
f dekelt intézet igazgatójának kellő idővel meg- jóváhagyása mellett szervezzék és a helyi(községi) bizottságok felügyelete alatt tartsákmegj| előzőleg kell jelenteni.
,
Őrködni afelett, hogy a nép olvasási ked
Erről tanintézeteink vezetőit azzal ertesihi tem. hogy engedélyest közhasznú önzetlen vét megfelelő könyvekkel, folyóiratokkal, újsá
.
•? munkásságában támogassák és az ifjúságot gokkal elégítse ki.
Gondoskodni arról, hogy a könyvtárakból
ezen előadásokon való minél tömegesebb rész
és az egyesületekből (Körökből, Casinókbó!) a
űi vételre buzdítsák.
szenny * és ponyvairodalom termékei végleg:
Szolnok, 1924. évi március 21-én.
kipu^ztittassanak.
Bihary István s. k.
Seaédkezet. munkáskezet nyuj'am várme
‘kir tanfelügyelő.
gyei Bizottságunk felé, hogy a nép művelését
helyes irányba terelhessük.
j
Visszaadni a kijózanodott (hazafias és
rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár
vallásos érzületéből
kivetközleíttl) magyar
népet a hazának, az egyháznak.
»
A wagvK'í’ népkdeli órc
Végül mindezeket össefoglalod' ni nden község*
J
A világháborúban egy székely század lo ben megszervezni az iskklánkivüli népművelést a
•
emberre apadt. Szegedi 46-os bakákkal
megadott tervek s az állandóan . működő, köz
4
sütettek ki a századot, melynek elhelyezése ponti, egységes irányítás mellett!
euvik legfeltettebb ponton volt
Kötelességünk, felelőssegünk tudatában
Egyik szakasza egyetlen őrséget adott, a egyet kérünk a cél mielőbbi elérése érdekében
szikijukon állandóan egy megfigyelőt tar a rólunk való gondoskogást, az erőt adó kennyetott A század minden embere .éreste felelősseget* zet a meleg ruházatot, melyeket cikkem ele
tudta kötelességét. Tudatában volt annak is, hisz jén említett halni tudó csapat a tiroli sziklák
előtte történt, hogy a sziklafokra felkuszni
*) A csapat parancsnoka a cikkíró volt. Szerk.
halálát jelenti.
Iskolánkivüli oktatás.
Népművelés
havas ormán megkapott.
Szolnok, 1924 március 22-én.
Szathmáry Lajos
titkár.
Szám: 65-924.
Valamennyi községi Népművelési Bizottságnak.
Mindennemű iskolánkivüli népmüv. mun
kásságról a befejezéstől számítandó 8 napon
belül beszámoló jelentés készítendő még ebban az
•esetben is, hogyha az előadók a Vallás és
Közoktatásügyi m. kir. Minisztérium által kilá
tásba helyezett tisztele’dijakra nem- reflektálnak.
Ezen célra szükséges nyomtatványokat a
népművelési titkár küldi meg az igénylőknek.
A megállapított tiszteletdijakat az előadók
II. fokozat szerint felbélyegzett nyugtája elle
nében Bizottságunk küldi meg, amiért ezen
nyugták az előadások befejeztével nyomban
beküldendők:
. Feltétlenül bejeletendök külön jelentésben
-azon előadások is, melyekét a várm. Népmüv.
Bizottsághoz való előzetes bejelentés és jóváhagyás
■nélkül tartottak meg.
Vármegyei kultur statisztikánk elkésziihetése
•céljából a legpontosabb adatokra van szükségünk,
azért tisztelettel kérjük, hogy rendes ü ésén
töltesse ki a megküldendő bejelentő iveket s
ugyanez alkalommal észrevételeit, tapasztalatait
javaslatait is megtenni szíveskedjék.
Szolnok, 1924. március 20 án.
Béhary István
Szathmáry Lajos
ügyv elnök kir. tanfelügyelő
népmüv. titkár
Szám: 65 11-924.
I diamennyi községi Népmüv. Bizottságnak.
Sajnosán tapasztaltuk, hogy vármegyénk
több községében semmi néven nevezendő elő
adást nem tartottak. Az ilyen községek bizott
ságait tisztelettel kérjük, hogy -rendes tavaszi
ülését egybehívni s azon megállapítani szíves
kedjék, hogy mi okból nem részesülhetett a
nép ilyen előadások hasznaiban ? Mik voltak a
gátió körülmények ?
Mik volnának azon célravezető intézke
dések, melyei? a helyi (speciális) kivánalmak
nak megfelelően a jövő évben szervezendő
népművelési munkásságot biztosítanák?
Jelentésük mielőbbi elvártában vagyunk
hazafias üdvözléssel
9
Szolnok, 1924. március 20-án.
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
népmüv. titkár.
Bihary István
Szám : 30 V.-924.
Valamennyi köss. Népművelési Bizottságnak.
Vallás és Közokt. Miniszter Ur rendeletére
kérjük Tek. Bizottságot, hogy a f. tanévben
rendezett iskolánkivüli munkásságot megbízottja
utján figyelemmel kísértesse (fdügyeltesse) s
ezen megbízott tagja nevét Bizottságunkkal
közölje.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924. február hó 7 én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök kir. tanf.
népmüv. titkár
Szám : 30 VI -924
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
>N,épmüvelés< cimü hivatalos lapunk pár
községből »nem fogadom el,« nincs pénzünk
előfizetésre jegyzéssel visszaérkezett.
Ismételten b. tudomásukra hozzuk, hogy
lapunkat díjmentesen küldjük meg minden
községi népmüv Bizottságnak.
Egyben pedig kérjük, hogy közleményein
ket figyelemmel kísérni s azokra a szükséges
válaszokat megküldeni szíveskedjék.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924. febr. 7-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök.
titkár.
Analfabetták vizsgája
A karczagi analfabéta tanfolyam hallgatóknak
vizsgáját március 18-án tartották meg Szathmáry
Lajos népmüv. titkár elnöklete alatt. A tanfolyam
eredménye meglepő. A vizsgára állt 31 hallgató (16
nő .15 férfi) közül 30 sikerrel vizsgázott, kik bizonyít
ványt is kaptak A taofolyamot Dr. Kónya Sándor
fögimn. tanár szervezte, vezetője Varga László kartár-*
síink volt. Követésre méltó példa. -
Március 15. A magyar nép szivéhez és. lei
kéhez legközelebb álló nemzeti ünnepet, már
cius 15 ét Szolnok város közönsége is a szo
kott ünnepi keretek között s a ‘nap jelentő
ségéhez méltó lelkesedéssel ülte meg. A ked
vezőtlen időjárás miatt az iskolák növendékei
nem vonulhattak ki a szoborhoz s igy a nap
méltatását az iskoláknál eszközölte a tanítóság.
A tanulók s a tantestületek • remek koszorúját
a délutánul ünnep keretében Keszthelyi István
1924. április hó.
10
4 szám.
Népművelés
tantestületi elnök helyezte a honvéd emlékre,
ahol az ünnepi beszédet a helybeli egyesületek
és körök felkérésére dr. Halmos Andor, a poéta
lelkű kir. s. tanfelügyelő tartotta.
Részleges tisztujitás. A f. évi április hó 10-én
tartandó közgyűlésnek legfontosabb tárgyat a
tisztujitás, i llelöleg az elnökválasztás képezi.
Boldogemlékü Brózsik Pál betegeskedése és
halála óta az elnöki teendőket Keszthelyi Ist
ván szolnoki áll. isk. igazgató, vármegyei tantestületi alelnök láttáéi, kit a f hó 20 án tar
tott közp. választmány az elnökségre jelölt.
Ugyanez alkalommal az alelnöki állásra Ferenczy Kálmánt és Tóth Istvánt..- a jegyzői ál
lásra Schneider Bélát; az ügyeszi állásra dr.
Zsembek István ügyvédet jelölte a választmány.
Ez alkalommal is igen kérjük a t. kartársakat,
hogy az elnökválasztás alkalmával a legutolsó
pillanatban is a legnagyobb megfontoltsággal
és lelkiismeretességgel gondoljanak arra, hogy
olyan egyénre adják le szavazatukat, aki a
mai viszonyok között a mi támogatásunk rnel
lett ambícióval, lelkesedéssel és arravalósággal
tudja végezni szép, de nehéz' feladatát.
Tea estély. Lapunk legutóbbi számában je
leztük, hogy a szolnoki áll. isk. tantestület a
belvárosi óvoda helységében február 16-án
teaestéiyt rendez. Örömmel j ‘leüthetjük, hogy
a teaestély minden tekintetben fényesen sikerült.
A reggelig tarló estélyen a szolnoki tanítósá
gon s a sok-sok városi előkelőségen kívül igen
szép számmal vettek részt a mezőtúri kollégák
is, kiknek az estélyen való megjelenése jól
eső, kedves meglepetés volt a szolnoki kartársakra nézve.
képzés után tninl iparoktatók, munkavezetők, nevelők
stb, nyernek alkalinazast. —A földmunkások, mint a
szerzetnek rendes tagjai, a gazdálkodás, állattenyész
tés, kertművelés, háztartásvezelés, stb. terén buzgól
kodnak a rend érdekeben. —Érdeklődőknek bővebb
felvilágosítással szolgál az Ujoncház tisztelendő ig?zgatója Homok, Szolnok m.
Gyász. Hasitz Jusztinja szolnoki áll. polg.
leányiskola kézimunka tanárnője, tanügyi pá
lyájának 40-ik évében, március hó 1-én Szol
nokon elhunyt. A szorgalmas, pályáját rajon
gásig szerető tanárnő elhunytéról a tanári
testület külön gyászjelentést adott ki, melyben;
fájdalommal jelenti szeretett tanárnőjének el
hunytat. Részvétteljes érzéssel a megboldogult
kartársnönek örök nyugodalmat kívánunk.
Értesítés. Boris Ferenc törökszentmiklósi
kartársunk találmánya, a modern, pedagógiai
követelményeknek megfelelő „Egyetemes számo
lógép11 módszeres utasítással a szerzőnél meg
rendelhető. Több ízben foglalkoztunk lapunk
hasábjain ezen kivaló taneszközzel, mely fe
lülmúl minden eddigi számoló taneszközt. F_
évi április hő 10 én Szolnokon tartandó köz
gyűlésen ezen taneszköz megtekinthető lesz. A
taneszköz 1 <| és 3 kg. búza árának megMelá
összegért bármikor megrendelhető.
Kinevezés. A V. K. M- ur Pontsy Margit
oki. polg. isk. lan ruöt a turkevei áll. polg.
iskolához kinevezte és Gyökössy Margit oki.
polg. isk. tanárnőt pedig a szolnoki áll. polg.
leányiskolához osztotta be szolgálattételre.
Tauitőválasztás. Szentgyörgyi Cecília oki. ta
nítónő a dévaványai ref. iskolához, Lengyel Já
nos oki. tanító a mesterszállási rk. iskolához,
Gy. Bíró István oki. tanító a karcagi tk. isko
Keresztény iskola testvérek Homokon. B uiiczky lához, Léha ’Mih dy ok!, tanitó a dévaványai
(í \ .
úrtokos ur ál I a Kain. 1 ■
j
?esü- rk. Lskobr oz, Mázy László oki. tanító a ken
■ lelnek adományozott kastélyában Homokon, az elha der i rk. iskol hoz és Giöníld Berta oki. laT
gyott és züllés veszélvének kitett gyermekek részére nilónö a turkevó i; r. iskolához, választatott
mnlt év uk'óber haviban fiúnevelő otthon létesült
be rendes tanítónak, illetve tanítónőnek.
-—Az ir
jzerzetesek, a »Keresztény Iskola test
Illájukról limaiak Törökné Józsi? Mária
vérek
k, hol jelenleg 16 ■ .
-/ '
■ nyer
tanítónő, Szilágyi
vallásarköij-ös nevelést és oktatást. —Az Otthonnak dévav nyai-sártéi all.
van iskolája es iparos műhelyei, a kisebb növendékek Lajos Tiszarulíi rk. tanító és Lengyel János
iskolai, nagyobbak ipari kiképzést n rnek —Folyó, ■ szelevényi rk. tanító.
évben pédij az intézet mellett a .Keresztény l -kzlaipgdíjáZáH Tóth Sándor Tói ?e z :ntmikló9^
:
- .........’
■
■
■ vesznek K . kik a szerzetesi pályára- hivatást éreznek. rk., Raab Ceciíia karcagi izr. és FI ibciy Géza
yí re. : .
" ■ i '
—E szeri it kérhetik felvételüké* az Újonc-házba (noviciatusbu;1 , Okleveles tanárok, tanítók, nevelők, nyugd’jaztatott.
kiket a rend 1 évi próbaidő után mint, szerzetes ta
Adomány. Boris Fenne törökszentmiklósi
nárokat, tanítókat valamelyik kebelébe tartozó intéze kartársunk 10000 koronát adományozott lapunk
tében alkalmaz. 2, IV. középiskolát végzett egyének, fenntartására. Fogadja ezen ismételt adomá
kiket a rend tovább taníttat, képezlet. —3, Kérhetik
nyért hálás köszönetünket.
Elnökség.
felvételüket iparosok, földmunkások, kik .a kél
Nyomatott Csapp János gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca 9
sz)
NÉPMŰVELŐ
A kir lanfelögyelöség, a vírm. taniló egyesület a a várm. iskolánkivüli népművelési b.zolU4g hivatalos koaloaye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak :
Egész évre
10000 kor.
Egyes szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkető:
MÉHES ENDRE.
Kecskeméthy László
|___________ 1853-1924.__________
A régi jó idők tanitógárdájának egyik
kimagasló alakja Kecskeméthy László, a mezőtúri
ref. elemi
iskola egyházi igazgatójameghalt.
Nagy gyásza ez
nemcsak
a
mezőtúri
ref. egyháznak, nemcsak a református tanító
ságnak, hanem az egész vármegye tanítóságá
nak, sőt a magyar tanítóságnak,
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkeíztöség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
szavak igazolnak-é ? Igazolom, ha melléjük
állítom a tanítói munka negyvenhét esztendejét! Ez
egymagában megadja a szép szavaknak a
legszebb tartalmát az igazságot Még ha icsak
mint egyszerű napszámos végezte volna is a
dolgát, akkor is hatalmas köveket rakott a kul
túra épületéhez. De ö nem napszámos volt,
mert szivével és leikével dolgozott s énjének
legistenibb, legértékesebb részét áldozta fel az
emberi művelődés számára.
.
Mily sok értékes magot, hinthetett ö el
hosszú nevelői pályáján az ifjú, fogékony nem
zedék között! Mily sok drága kincset szórhatott
szét lelkének gazdag tartalmából.
Tanítóm volt nekem is. A negyedik osz
tályt tanította akkor. Emlékezem reá, mintha
tegnap történt volna. De csak most érzem,
most tudom igazán, hogy nemcsak tanítónk
volt, hanem annál sokkal több, mert szivébe
zárt mindannyiónkat meleg szeretetével. A
tanév utolsó napján könnyezve bucsozott el
tőlünk és mi is megkönnyeztünk a válás utolsó
Kiváló kartársunk érdemét lapunk más
helyén méltátjuk. E helyen életrajzának főbb
adatát közöljük : született Nagymajlátban (Csanád m.) 1853 okt. 14 én. Gimnáziumi érettségit
tett Debreczenben. A. tanítói oklevelet 1874-ben
szerezte Nagykörösön. Működését Érmindszenten kezdte 1871-ben, ott tanított 3 évig. 1874
május 1-töl egész 1918 szept. 1-ig a mezőtúri
ref. elemi iskolánál működött. Elnöke volt 21
éven át a Hevesnagykunsági ref. 1 anitógyesület. —- Az Eötvös alap
osztóbizotlságának perceit.
tagja, a Magyarországi Tanítók Országos Szövet
Soha el nem múló emléke ez életemnek.
ségének igazgatósági tagja, a Ref. tanítók Orsz.
Nyugodj békével Kecskeméthy László,
Szövetségének alelnöke volt. Az ö nevéhez hazánk szent ügyének egykori lelkes harcosa!
fűződik a mezőtúri ref. tanítók szobaalapit- Benned a régi jó idők egyik kiváló tanitó
ványa a Tanítók Házában: 3 évig szerkesz típusa dőlt ki közülünk. De nem haltál, meg
tette a mezőtúri Népoktatási
Közlönyt. Irt, mégsem, mert lelkedet sok-sok tanit\ái|yod
dolgozott a helyi lapokba, felelős szerkesztője lelkén keresztül ezerszeres kapoccsal fűzted az
volt a Mezőtúri Hírlapnak harmadfel évig érzés isteni örökkévalósághoz.
.
DR. KOVÁCS JÁNOS
től áthatott lelkesedéssel. I
Ám ezek mind szép dicsérő szavak. De a
j
Népművelés
Népművelés
2
Tanyai népoktatás kapcsolatban
az analfabétizmus leküzdésével.
Irta : Dobos Hndrás áll. tanító.
szépét, vallásost, erkölcsöst, közhasznút, hazafiast.
Rázkódjatok meg már az iskola küszöbén, hul
lassátok le bilincseiteket s lépjetek az emberek, a
magyarok sorába !
Ügy érzem, mintha le volnátok zárva egy bör
tönbe. E börtönnek levegője jo, fala erős, ablaka nincs.
Honnan jöhetne, ti romlatlan lelkű tanyaiak az éltető
napsugár, mely telketeken, a tudatlanság büzhödt ned
vét felszaritaná s az igy keletkezett kérget örökre le
vetkőzhetné ?
Jöhetne a napsugár és jönni fog az iskolátó', az
iskolának attól a tanítójától, akit még ti sem sokra
becsültök
Sebaj! A jó tanító mártír volt mindég nemzeté
ben és az is, de nem sokáig !
Meghűl a vér bennetek, ha látjátok e csonka ha
zát, illetve határát nőni, dagadni, duzzadni egész a
Kárpátokig.
A magyarok Istene után, akihez forró imát rö
pítetek, a tanító jut eszetekbe, aki előtt akkor már
nem lomhán, kételegve emeltek kalapot !
Gyermek vagy még te tanyai ember, de az idő
fut, benne az órák rohannak, a percek suhannak, hogy
i e mberré nőve, halmozhassátok a telketek kincstárá
ba a nagy Magyarország oltárára szánt, tanító munká
jának aranyát, gyöngyét, kincsét.
Adja a magyarok Istene, hogy minél előbb igy legyen.
(Folyt, köv.)
(Folytatás)
Az á száz könyv a tétiidöszakban járjon családrólcsaládra, kellő irányítás és ellenőrzés mellett.
Petőfi, Arany, Jókai korából tudjak, hogy a ma
gyar könyv, magyar irodalom volt az, mely lelkében
ébrentartotta a nemzetet, a tűrések és a szenvedések
tengerében is.
A jó könyv a nép között olyan, mint a jó vető
mag. Talaja a magyar nép, mely meg van áldva az
Istentől fogékonysággal, jóravaló hajlandósággal.
Elértem végre az analfabétizmus leküzdésének
legfőbb eszközéhez, az analfabéta tanfolyamokhoz.
A közel múltban valahol megjegyeztem, hogy a
tanfolyamok segítségével, a kormány jóakaratával s az
uraságok csekély anyagi áldozatával a tanyai analfa
béták ijesztő magas százalékát egy, esetleg két év
alatt a nullára szállítanám le.
A kormánytól azt kívánom, kötelezzen minden
60 éven aluli ép érzékű embert, a téli időszakban a
tanfolyam látogatására. A munkaadóktól, uraságoktól
azt kívánom, hogy télen, este a munka után, béreseit
szállítsa az iskolához a tanfolyamra.
Adjanak egy télre 10 liter petróleumot és 20 q.
fát, mely adomány anyagilag annyival terhelné meg az
érdekelteket, mintha párnájukból a forgószél egy pelyhet elfujna.
Rendezzenek erre a célra az uraságok gyűjtést
égymás között, mert én többet nem gyűjtök semmilyen
célra, inkább adok!
Irta : Netz Ferenc gazd. isk. igazgató-tanító.
Azt nem akarom uj-ból megérni, hogy egy dús
*
Sok „keserves hánnyattatásunkért, amiben nekünk
gazdag a tanítói napon, a gyüjtöiven 100 K.-át adjon
e viharos időkben nemzedékének részünk van, az
s a bérese 150-et.
Már az alatt az idő alatt is, mig a tanfolyam lesz egykor a jutalmunk, hogy unokáink nagy idők
tart, minden magyar tanító hazafias volta azt diktálja, tanúiként fognak bennünket emlegetni.
Az is lehet, hogy >nagy idők kis embereinek*
hogy belopjon a tanyai megkérgesedet leikébe a szép
ből, jóból, nemesből, erkölcsösből, hazafiasból annyit, tartanak majd. Mindenesetre kezükben lesz a törté
amellyel le lesz rakva egy következő tanfolyam alap nelmi igazságszolgáltatás mérlege s az időbeii távolság
köve’, melyen igyekszünk megalkotni az emert, a ma ködén át kényelmes páholyból nézvén vergődéseinket,
gyart, mert amig magyart nem alkotunk, magyar köanyen megtörténhetik, hogy félszegségeinket igen, de
feladataink emberfeletti nagyságát nem fogják látni.
hazát nem alkothatunk.
Ekkora szerkesszünk egy házi rendet, amely tar- Mindegy . . , A mi szerepünk az, hogy e feladatokkal
mazzá minden magyar szülő kötelességet gyermekeivel megbirkózunk s aki elmondhatja magáról, hogy meg
szemben. A szokásos háziáldás mellett függjön ott a tette, amire ereje képesité, az már jutalmát is meg
házi rend, melynek minden szava úgy vésődjék lel teli ebben a fölemelő tudatban.
E feladatok közölt' első és talán legfontosabb a
kűkbe s oly mélyen gyökerezzen, mint ina a 'sóhajok.
társadalmi étet nyugalmának helyreállítása, mert esak
Tanyai emberek, gyermekek, ti rab magyarok!
borzasztó bilincs van leketeken, a tudatlanság, a sö ez lehet az a szilárd alap, amelyre wjrá felépíthetjük
tétség rettentő bilincse, mely nem enged telketekbe jót, nemzeti nagyságunk büszke palotáját, azt a palotát*
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
amelynek két tartó pillére: a kulturális fölény és
a gazdasági jólét.
Ugyebár kedves Pályatársaim, e célkitűzésben
mindnyájan egyetértünk.
Most lássuk az adott kelyzetet és a megoldás
eszközeit. S az eszközök közül válasszuk ki azokat,
amelyek nekünk, tanítóknak rendelkezésünkre állanak.
Mindenekelőtt az adott helyzet elbírálásánál
óvakodjunk abba a cardiná'is hibába esni, hogy min
den bajunkért a világháborút okoljuk. Hiszen; ha ez
igy volna, akkor a háború megszűntével a bajainknak
is vége szakadt volna Nem kedves barátaim, . a hádoru nem ok volt, hanem okozat. Az úgynevezett tör
ténelmi nagy idők minden kimagasló és megrázó ese
ménye ?sak kirobbanása volt azon kor szellemi és
társadalmi forrongásának, mint ahogyan az égen átcikkázó villám csak eredménye a levegöég viüámos
feszültségének s a sokmilliárdnyi ellenséges törekvésű
villámos atam összecsapásának. Amikor a félelmetes
kirobbanás átcikkázik az égen, már azt megelőzőleg
izgalomtól reszketett az a sokmilliárdnyi Jtis élet
mely nyugalmi helyzetében derűs ég alatt boldog
gondtaiansápgal fürdőt! a napsugárban.
Igen Barátaim! Állítom és szilárd meggyőződé
sem, hogy magát a világháborút is és látszólag belőle
fakadt minden bajunkat az a viharcsináló szellem
zúdította ránk, amely bujtotta, tüzelte, nyugodni nem
hagyta egész társadalmunkat már régen, a háborút
megelőző időkben. Tanúi, sőt részesei, mondhatnám
tudatlan bűnösei voltunk egy társadalmi életnekamely teljesen nélkülözte az összetartozandóság tuda
tos érzését. Az osztályeilentélek hihetetlenül kiélésed
tek, sőt azt mondhatjuk, már nem is osztályokra, ha
nem egyedekre bomlott fel a társadalom. Csak egy
osztály őrizte meg, illetve fejlesztette ki a maga zárt
egységét s ez a kenyérkeresetképpen dolgozó, bujtogatók ál’al tüzelt és elhódított elégedetlenek osztálya
volt. A többi társadalmi osztályok eközben egyedekre
bomolva, kábult fejjel és vakon kóvályogtak a világ
ban s ha volt közösségük, az legjobban az aranyborjú
lehetett, amely körül behunyt szemmel lejtették előre
táncukat
Nemzeti társadalmunkat ebben a siralmasan fel
bomlott állapotban találták a megpróbáltatások em
lékezetes napjai s a rombolók munkája'nem volt nehéz;
mint ahogyan könnyű a szélnek elsodorni a Szahara
homokját, mert szemcséi között nincs ragasztó 'anyag,
nincs együvétartozás.
E megismerésből következik,'hogy amikor a tár
sadalmi élet szintjének emeléséről értekezünk, akkor
feladataink között elsőnek kell felismernünk annak
szükségét, hogy ezt a viharcsináló szellemet elűzzük
3
és igy lehetővé tegyük az emberek nyugalmas és bé
kességéé együttélését, az egyedek összetapadását egy
felsőbbrendü életre alkalmas, egészséges organikus
szervezetté, társadalommá.
És itt oszlik ketté a tanitó munkaköre iskolán
kívüli és azon belüli ténykedésre. A nehezebb felada
tokat én iskolán kívüli munkakörönben látom első
sorban azért, mert erre sinkit és semmiféle iskola
nem képesít, hanem csak az élet iskolája s erre a
szerepre kinek-kinek önmagát kell tudnia ránevelni.
(Folyt, köv.)
Pedagógia.
Folytatás.
A második részben a nevelés fogalmával foglal
kozik. Vizsgálja a nevelést, mint életfeladatot, tárgyalja
a nevelés lehetőségét és határait.
Igen szép a nevelés fogalmának általános, tudományos
meghatározása a fejlődés fogalmával kapcsolatban. Azt
mondja, hogy a pedagógia feladata megállapítani azt,
hogy mennyiben és hogyan lehetséges az életfolyamat
(fejlődés) alakítására befolyást gyakorolni s ebben az
alakításban minő tudományos elvek alapján kell eljárni
A nevelés, mint életfeladat az ember elsőrendű
feladatai közé tartozik, mindjárt az önfentartás után
sorakozik. Élettani alapja van ugyan a fajfentartás
szempontjából, de erkölcsi szempotból magasabbrendu
feladat is, mert az ember a nevelés kötelességét kiter
jeszti a saját gyermekének felnevelésén túl, a mások
gyermekeire is, mert ezzel az emberi nem tökéletesíté
sét mozdítjuk elő s möködésünk rugója itt nem az
egyéni önzés, hanem az emberi szolidaritás érzése.
Ebben az érzésben az is kielégítést talál, akinek nincs
gyermeke
A nevelés mint nemzeti feladat fejtegetésénél
abból indul ki szerző, hogy az emberiség nagy erkölcsi
feladatait nemzetek keretében oldja meg s minden
nemzetnek az a feladata, hogy a maga hivatását felis
merje, értékes tulajdonságait kifejtse s ezekkel az
értékes tulajdonságokkal minél tökéletesebben oldja
meg a maga emberi feladatát. A nemzeti nevelésnek
az a feladata, hogy a nemzeti hivatás felismerését a
köztudatba bevigye s az értékes nemzeti sajátságoka
minél jobban kifejlessze, a nemzeti kultúrát megőrizze
s a jövő nemzedékre átszármaztassa.
A nevelés lehetőségéről megállapítja, hogy szel
lemi hatás lehetséges s hogy ezzel megvan adva a
szellemi fejlődés befolyásolásának a kérdése, azaz
a nevelés lehetősége.
5
Népművelés
4
Népművelés
pszichológiai pillanatban mit kell adni a növendéknek.
A harmadik részben a nevelést a világnézettel
Nem szabad a nevelőnek csupán egy irányban
veti egybe, különös tekintettel arra, hogy mit kell tar
tanunk a haladás és fejlődés szempontjából értéknek.
Megállapítja, hogy a kultúra javaiból azt kell átadni
a következő nemzedéknek, ami értékes, azokat a tulaj
donságokat és képességeket kell bennük fejleszteni,
amelyeket az ö jövendő életük és hivatásuk szempont
jából értékesnek tartunk. Pedagógiai érték pedig az, amelősegíti a nevelés cé’ját, tehát tökéletesíti az az embert
,
-
:
.
nevelni a gyermek telkét, vagyis nem szabad csak
technikai, vagy gazdasági, sem szociális, sem pedig
pusztán művészi vagy vallási irányban fejleszteni a
fogékony telket, hanem a kultúra minden mezejéről
te kell szedni és át kell adni a legszebb virágokat. — Mi
a műveltség egészét akarjuk elemezni, de nem azért,
hogy az egész műveltség tartalmát felöleljük, hanem
hogy egész embert neveljünk.
Ami a világnézetet illeti, szerző szerint az ideVégső konklúzióként arra az eredményre jut,
alizmús és realizmus egyaránt jogosult, de kizarola.- hogy a kultúra tartalmából azt kell először kiszemelni,
gosságában mindengyik egyoldalú. Aki csak edealista ami a világnézet kialakulása szempontjából fontosMásodszor azt ami, a jelen kultúrájába legjobban beve
az lehet nagy a célok kitűzésében, de a nagy celo a
csak úgy érheti el, ha számba veszi a való élet rea zeti a növendéket. Végül pedig azt, ami a művelődés
litásait. A monizmussal szemben dualizmus híve,
jövendő fejlődésére tehetőségeket nyújt.
világnézetet külső szervezetbeli intézkedésekkel az ifjú
A nevelőnek, mint nevelési tényezőnek fogalma
nemzedékre mintegy reákényszeritem nem lehet szerző szerint - abban áll, hogy tőle indulnak ki a
mert a világnézet igazi sajátjává mindenkinek csak nevelő hatások, melyek a fejlődést irányítani vannak
akkor lesz, ha mindenki saját leikében újra felépíti s hivatva. A nevelés fogalmában fontos a tervszerűség
és célzatosság, mely mindkettő a nevelőből indul ki.
így egyúttal kinek-kinek a subjektiv alkotasa is.
A negyedik részben a nevelés főbb tényezőit Megállapítja milyennek kell tenni a szülőknek, mint
ismerteti. Ezek szerinte a növendék, a környezet, a nevelőknek. Herbert Spencerrel együtt azt vallja, hogy
a szülőknek pedagógiai kiképzésben kellene részesül
kultúra’tartalma s végül a nevelő.
niük, mert — sajnos — ma még a szülök a legked
E tényezők közül leerészletesebben foglalkozik
vesebbet értenek a gyermekeik neveléséhez.
a növendékkel, ami természetes is, mert hiszen a
A hivatásos nevelőre vonatkozólag megállapítja,
gyermeki lélek egyénenkint a legkülönfélébb változa hogy aki nevelő akar tenni, annak veleszületett tulaj
tokban mutatkozik s azonkívül az életkorok szerint is donságokkal keli bírnia. Ez a nevelői rátermettség. De
más-más karakterben jelentkezik.
a rátermettséget tehet tökéletesíteni s a rátermettség
A környezet tényezőit részletezve fejtegeti a hiányát bizonyos mértékig pótolni tehet a pedagógiai
szülőföldnek, a családi körnek, a falunak, városnak, a képzettséggel. A hivatásos nevelőnek három irányban
társaknak és a nemzeti szellemnek a hatását. Mmden- kell magát képeznie, nevezetesen általános műveltség
gvik más-más karaktert, más-más embertípust képe _ gel, szakképzettséggel, s végül pedogógiai képzettség
s a gyermeki jellemre is sajátosan képző, alakító ha
gel. Szerző a nevelői képességet abban találja, hogy
a nevelő (akár szülő, akár hivatásos nevelő, tanító,
tással van
A kultúra tartalma, mint nevelési tényező szerző tanár) a fejlődő telekre művelő hatást tud gyakorolni,
szerint nem egyébb mint az emberiségnek ama szel azaz olyan hatást, mely a létekben szunnyadó erőt
lemi alkotásai, melyek a fejlődés folyamán jöttek létre ébreszt azzal a céllal, hogy a maga továbbtökéletesiés pedte subjektive, mint az emberi lelek alkotásai, téséért küzdjön. Ehhez pedig szükséges nevelő .és
de különválva az alkotó lélektöl objektív szellemi növendék között bizonyos szellemi közösség a növen
javakká válnak, összekapcsolják a telkeket, segítik az dék iránti jóindulat, türelem, önuralom. A nevelő
emberi szellemet a kifejlődésben s formálják azt; ami önmaga tökéletesítésén is fáradozzon, ne tekintse magát
kor az emberi létek azokat felveszi és/ feldolgozza késznek, befejezetnek soha. Született nevelő pedig az,
' a maga szamara átalakítja. Ehhez nem kell a művelt aki fogékony a lélek szubtilis rezzenései iránt s kiből
ség egész tartalma, de igenis a lényegesebb részekre mint delejes áram árad ki az ösztönző, serkeatő
szükség van minden területről, hogy a gyermek! lélek hatás.
A nevelőnek fejleszteni kell magában a jellem
mindenféle variációja megtalálja a maga lelkenek
beli
tulajdonságokat.
A gyermek a nevelőjében karak
szükségleteit, azaz megtalálja önmagát. Legnehezebb
tert akar látni, csak igazi karakter hat nevelőkig.
feladata a nevelőnek megállapítani azt, hogy a kultúra
A tanító örökké fejlődő tegyen. Lezárt természe
különféle ágaiban, mely esetben, mely lépésnél, minő
tek, kiknek nincs mit mondjon a világ, akik minden{ejlödési fokon, minő adott körülmények között, mely
nel készek, nem akarnak többé tapasztalni, — 1 nem
valók tanítóknak, nevelőnek.
Végül az ötödik részben a nevelés tervével fog
lalkozik a könyv s külön-külön részletesen fejtegeti a
különböző pedagógiai irányokat (Herbert-féle natura
lizmus, individualizmus, socialis irányok, állampolgári
nevelés stb.)
Egyesületi élet.
mely julius hó 6, 7, 8-ára van tervezve jelentkezése
ket már most elfogadunk mindaddig míg a létszám
be nem telik. A jelentkezéssel egyidejűleg 10000 ,K.
előzetes dij is beküldendő utalványonként 400 K. kéz
besítési díj hozzászámitásával. Válaszbélyeges megke
resésekre szives felvilágosítást ad Veres Mihály szol
noki kartársunk (Madách-u.)
Kariársi szeretettel
Szolnok, 1924 április 25.
Novothny Jenő
alelnök.
Jász- Nagykun Szolnok megye ált. tanító- egyesület
• Elnökségétől.
924
Felhívás a tagokhoz.
Az egyesületnek időhöz kötött fizetési kötelezettségei
vannak, azért kéretnek a kartársak, hogy tagdijhátralékaikat május hő 15-ig befizetni szíveskedjenek.
Hogy kinek-kinek mennyi hátraléka van azt a
következőkből könnyen kiszámíthatja : Tagdíj volt 1922
julius l-tői 1923 július 1-ig 150 K., 1923 julius 1-töl
1924 julius 1-ig 20000 K., 1924 julius 1-töl 1925 jul.
1-ig 20000 K. Temetkezési járulék 7-65 éves korig
személyenként 2000 K., 7 éven alul.aktól 1000 K. A
ref. felekezeti tanítók csak 12000 K tagdíjat fizetnek
egyesületünk pénztárába.
Az 1924-25 tanévi tagdíj csak júliustól esedékes
ugyan, de tekintve pénzűnk folytonos romlását, kérjük
annak amennyiben lehetséges, már mostani befizetését.
Az összeg postai utalványon Jánossy Pál pénzláros
címére (kir. tanfelügyelőség) küldendő. Az összeghez
utalványonként 400 K. kézbesitésidij is hozzászámítandó.
Akik tagdíjaikat befizették, a befizetést követő hó
elsejétől névre kapják a »Tanítók . Szövetsége* című
országos szaklapot, továbbá a havanként megjelenő
.Népművelést*, mely utóbbit egyelőre csak iskolánként
példányban küldünk. A ref. felekezeti kartársak a .Tanítók Szövetsége* szaklapot saját kebelben
elnökségük utján rendeljék meg olyképen, hogy a Szö
vetség részére tagdíjaikat már lerótták, pontos név és
lakjegyzéket beküldik Bpestre.
A tagdíjak május 15 eig be hein érkezése esetén
az egyesület anyagi zavaroknak nézne elébe, miért is
a még akkor is hátralékban maradóktól ügyészünk
utján tennénk kénytelenek a közgyűléstől megszavazott
összegeket behajtatni. Bizton reméljük azonban, hogy a
kartársak belátása nem fogja az elnökséget' ezen ké
nyelmetlen helyzetbe hozni.
A közgyüiésen kiherdetett balatoni kirándulásra,
Keszthelyi István
elnök.
Választmányi gyűlés.
Az Állami Tanítók Orsz. Egyesületének nagy
választmánya f. hó 16-án Budapesten a Ferencz József
Tanítók Házában igen látogatott gyűlést tartott. Gállá
Endre elnök d. e. 9 órákor a gyűlést megnyitva, rá
mutatott azon törekvésekre, melyek az állami tanítóság
érdekeit magas szempontból vezérlik. A tőle megszo
kott kellemes előadásában kifejtette azt, hogy az idő
végre meghozta azokat a kívánságokat melyek a ma
gyar tanilot hazafias munkásságánál fogva — jelenleg
különbség nélkül — egybeforrasztják. A nagy tetszés
sel fogadott elnöki megnyitó után Bozsik Béla főtitkár
beszámolt az elnökség tevékeny működéséről és elért
eredményről. Jelentésében erősen hangsúlyozta, hogy a
tanítóság erdekeit illetőleg, mindazon kormányfórun)ok
kerestettek meg az elnökség részéről, mely fórumok
hivatottak elsősorban is a tanító értékes munkáját érdemszerüen elbírálni s azt érdemszerüség szerint ho
norálni is. löbbek között a tanítóképzés reformügye,
nemkülönben a járási tanfelügyelet kérdése adott* a
központnak nagy munkát, mely az elnökséget remény
teljes eredményhez vezette. A főtitkár részletes beszá
molóját a választmány, teljes’ megelégedéssel vette tu
domásul. Majd Ottó károly előadása került napirendle
melyben az előadó a járási tanfelügyelet kérdését több
szempontból világította meg. A járási tanfelügyelet
megszervezését az illetékes fórumok immár kilátásba
helyezték. Az előadó ismerteti a járási tanfelügyelet
hatáskörét is, mely 10 pontban foglaltatott. E tárgy
hoz érdemlegesen Székely Árpád szólott, ki egyúttal
bejelentette a választmánynak, hogy a M, T. örsz.
Szövetségének vezérlőtanácsa hasonlóképpen tett lépe
seket a járási tanfelügyeletet illetőig.
Közben Rákos István, a tanítók nagyvezére vá
ratlanul a gyülésterembe lépett, kit a választmány
lelkesedő éljenzéssel fogadott. Gállá Endre elnök higadt
tárgyilagossággal ismertette a tanítói egyesületek
együttműködésének á szükségességét « midőn a vá
lasztmány nevében üdvözölte Rákos István a M. Tao
í
6
.
-
Népművelés
Orsz. Szövetség agilis elnökét, ugyanakkor bejelentette
azt is, hogy az Áll. Tan. Orsz. Egy. a Szövetséggel
együttműködni hajlandó. Rákos István üdvözlő szavakra
válaszolva, örömmel konstatálta azt, hogy a tanítóság
végre tudatában van annak, miszerint az együttműkö
désben van az erő, mely az öntudatosságon és önérze
teségen alapszik. Véleménye, hogy a széthúzásra törek
vők, az együttműködés munkásságából kizárassanak,
mert ezeknek az a törekvése, hogy az épületes munka
falait megbontsák. Ezután az egyesület kebelbeli ügyei
kerültek érdemleges megbeszélésre, mint p. o. az
alapszabályok revidiálása, a pénztárkezelés stb. Végül
az indítványok tárgyaltattak, melyek után elnök a
gyűlést berekeszti.
(m- e.)
♦
*
♦
A Magyar Tanítók
Országos Szövetsége
Április hó 15-én látogatott igazgatósági ülést tartott,
melyen Rákos István elnök és Simon Lajos titkár
leszámolt azokról a kérő, felvilágosító és szorgalmazó
munkáról, melyet a vezetőség egyes sérelmek meg
szüntetése és óhajok teljesülése érdekében tett. így
eljárt, hogy a kedvezményes utazás a nem államiak
családtagjaira is kiterjesztessék ; a kántori javadalom
a tanítóitól teljesen elkülönittessék; sürgette a nem állami
jellegüeknek a VII. fizetési osztályba való beosztását
minden tanítónak a VII. fizetési osztályba automikusan való s annak fokozataiba a szolgálati éveknek
megfelelő sorolását, a VI. f. o. megnyitását; a tanfe
lügyelet reformját; a tanítóképzésnek középiskolai
végzettségen alapuló megoldását stb. Sajnálkozással
említik meg, hogy eljárásuk kellő sikkerrel nem járt
sok tekintetben, de sok jó akaratot és megértést
találtak illetékes helyeken. Azért a Szövetség vezetőgége a további szorgalmazó munkát kötelességének
tekinti s jelzi, hogy több kiváló politikust is sikerült
megnyerni, akik a népoktatásügyi és tanítói érdekek
felkarolását, hathatós támogatását ígérték a törvény
hozás háza előtt alkalomadtán. Bemutatják a kinyoma
tott memorandumot, amely a tanítói sérelmeket,
törekvéseket feltünteti s a melyet a nemzetgyűlés
tagjaihoz juttat a vezetőség.
A gyűlés tárgya volt Simon Lajos titkárnak a
tisztelebeli elnökségről szóló díszoklevél átadása, a
Magyar Holland társaságban a közös kulturérdekek
támogatása, a Gárdonyi Társaságban a szépirodalom
mal foglalkozó tanítók s pártolóinak egyesítése, e tár
saság kiadmányainak a terjesztése.
Népművelés
Elhatározta az igazgatóság, hogy a Szövetség
kebelében pedagógiai és közigazgatási szakosztályt
szervez. Előbbinek a feladata lenne azoknak a nevelési
tanítási eljárásoknak a kialakítása, melyek a tanító
munkáját mélyebbé, sikeresebbé tehetik. A közigazga
tási szakosztály a tanító iskolánkivüli munkájával
foglalkoznék; arra keresné az utat, hogy a tanító
azokban nemcsak elhívott elkötelezett munkás, de a
nép kulturális, humánizmus és közigazdasági intézmé
nyeiben méltó vezető helyet foglaljon el. E bizottsá
gokban kialakult megállapodások alapján a Szövetség
illetékes helyeken igazán képviselni tudja a tanítói
közvéleményt, közóhajt. E bizottságokba bekapcsolód
nék minden vármegye tanítósága nemcsak a beválasz
tottak személyében, hanem a vármegyék gyűlésein
alkotott e tárgyú határozataikkal és a beküldendő
dolgozatokkal.
A tanfelügyelet ujjászervesében magáévá tette az
igazgatóság az előadó álláspontját, melynek lényege
az hogy a járási tanfelügyelet szervezésével az iskola
mentes legyen laikusok irányításától s csak szakszerű
ellenőrzés alá kerüljön. Járási tanfelügyelő pedig csak
a tanítói pályán gyakorlatilag hosszasabban munkáls válóban kiváló tanítók közül kerüljön ki.
A község társadalmi szinvovalának emelése,, a
tanítók egyesületi tevékenysége a szövetséggel egye
tértőén, a Tanítók Szövetségházának felépítése, egy
'második Tanítók Háza létesítése, a pénztárnok jelen
tése és indítványok képezték még az ülés tárgyát.
(V. M.)
4. §- A 7-65 éves tagok belépési dij fejében szemé
lyenként 2000 (kétezer) K-t fizetnek- A 7 éven
aluliak után ennek fele fizetendő Akik a f. év
leteltével lépnek be, a beirási dij háromszorosát
fizetik a régi tagok által már befizetett dijak
megtérítésén kívül.
Ha egy családban négynél több beiratott gyermek van,
a családfő a négyen felüliek után nem fizet sem
minemű dijat, bár azok minden joggal bírnak.
a vármegyei általános tanítóegyesület temetkezési se
gélyalapjának újonnan átdolgozott és a f évi április
10-iki közgyűlés által elfogadott kezelési szabályaiból.
11. § A segélyalap
alosztálya.
a vármegyei ált. tanítóegyesület
3. §. Tagjai a tanítóegyesület rendes és tanítói okle
véllel biró pártoló tagjai lehetnek, továbbá ezek
házastársa, az általok eltartott testvér, rokon,
szülő, nagyszülő, gyermek, unoka, stb, 7-töl 65
éves korig, akiket névszerint, az életkor pontos
teltüntetésével kell bejelenteni.
2. §. A segélyalap valamely tag elhalálozása esetén
az elhunyt eltemetőjének egy szolnoki első osz
tályú temetés mindenkori költségeit fizeti ki.
Jelentkezni legalkalmasabb oly formán, hogy
minden testület felmutatást készít összes tagjairól és
ezek családtagjairól, a 4. §. szerint egy utalványra
beküldik as egyesület pénztárosához a belépési dijakat,
valamint a belépési, sajátkezüleg aláirt kimatatást
Ha valaki több felvilágosítást óhajt kapni ez
ügyben, az válaszbélyeges megcímzett borítékot (vagy
lapot) mellékeljen leveléhez. Megkeresések Ferenczy
Kálmán egyesületi alelnökhöz cimzendök. Lakása:
Szolnok, Abonyi-uti iskola.
Azon 55-56 éves családtagok, akik a tanítóegyesület
Kérjük azon kartársakat, akiknek lapunk ezen
nek nem tagjai a felvételi dij tizszeressét fizetik. száma legelőbb jut kezéhez, hogy jelen cikkünket
5. §. Minden 7-65 éves tag fizeti a halálesetek alkal minél szélesebb körben haladéktalanul ismertetni szí
mával a temetkezési segély és ennek 25 százalé veskedjenek
N.-ö.
kának együttes összegéből a fizető tagok közt
elosztott egy-egy tagra eső részletét. Pl. meghal
egy tagunk, ennek eltemetője megkapja egy szol
noki 1. osztályú temetés teljes összegét. Ezen
összeg és még ennek 25 százaléka kivettetik a
Jász- Nagykun- Szílook megyei ált Tanitóegyesülettő|
tagokra. Ha X tagnak felesége és három gyer
meke van a segélyalapba beíratva, úgy ö össze
sen öt részt fog fizétni temetkezési segély címén
11
minden egyes egyleti haláleset alkalmával (Ebből
924
világos, hogy minél több a tag, annál kisebb
a fizetendő részlet.)
Felhívás
§. Aki fizetési kötelezettségének egyszeri felszólí
tásra nem tesz eleget az esedékesség után 30
napon belül, tagsága megszűnik. Újból csak a
közgyűlés által vehefö föl a tagok so ába.
a szolnoki összes elemi iskolák és óvodák vezetőihez,
tanítóihoz.
I.
Kérjük a kartársakat, hogy a f. hó 10-én ’a
közgyűlés által megszavazott és még eddig be nem
fizetett tagsági dijakat' mielőbb befizetni szíveskedjenek.
Hogy kinek-kinek mennyi hátraléka van, azt az
8. §. A segélyalaphoz való igényüket megtartják az alábbiakból számíthatja ki:
önállóvá vált családtagok is, ha befizetéseiket
Tagsági dij 1922-1923 julius 1-ig
150 K.
pontosan eszközük.
> •
» 1923-1924 julius 1-ig 20000 K.
»
> 1924-1925 julius 1-ig 20000 K.
9. §. A temetkezési segély a halálesetről szóló bi
AZ 1924-25 évi tagsági díj csak julius 1-én esedékes
zonyítvány és nyugta ellenében folyósítható.
ugyan, de tekintve pénzünk folytonos romlását, kérjük
Kéretnek a kartársak, akik még nem jelentették amennyiben lehetséges, annak már mostani befizetését*
be belépésüket a temetkezézi segélyalapba, ezen mu
lágyon kérjük az igazgató urakat, hogy a be
lasztásukat mielőbb pótolják. Senki sincs biztosítva
folyó összegeket összeszedni és Jánossy pénztárosnak í
haláleset ellen. Mai szegénységünkben egy haláleset
átadni szíveskedjenek.
költségei teljes anyagi romlásunkat okozhatják. A te
11.
metkezési segélyalap csekély befizetési összeg ellené
ben egy felnőtt temetésére közel hárommillió koronát
Akik a temetkezési segélyalapba belépésüket
folyósít segély címén. Eddig jelentkezett tagjaink száma
még nem jelentették be, kéretnek saját érdekükben,
körülbelül 500. Ebből könnyen kiszámítható, hogy mily
hogy ezen mulasztásukat mielőbb pótolják. Felhívjuk .
elenyészően csekély összeg jut ebből egyre-egyre.
Szives figyelmét a kartársaknak a legközelebbi na7. §. Aki a vármegyéből elköltösik, minden jogot
megtartja, ha fizetési kötelezettségeinek eleget
tett és tesz.
Kiyonat
7
Népművelés
8
rovatvezető: Szathmáry Lajos népm. titkár.
Novothny Jenő
Keszthelyi István
alelnök.
elnök
Hivatalos Rész.
Jász- Xagjkun- Szolnok vármegye kir. tanfelögyelöjétőL
2246—1924. szám.
96 — 1924 szám.
Valamennyi községi népművelési Bizottságnak.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz
terium megbízásából Czakó Elemér államtitkár
Ur Öméltósága által szerkesztett s a Magyar
Tudományos Társulatok Sajtóvállalala Rt. kia
dásában megjelent
közművelődés
A „Magyar Család^ és „Képes Kis Lap“ ajánlása.
A magyar tanítóságnak legnagyobb szer
vezetei; a 16000 tagot számláló Magyar Taní
tóegyesületnek Országos Szövetsége kebelében
iró és költő tanítókból, tanárokból és más
hazai jelesekből alakult Gárdonyi Géza Iro
dalmi Társaság kiadásában ez év elejétől két
lap jelenik meg: egy szépirodalmi folyóirat:
Magyar Család címen és egy gyermeklap: Képes
kis lap, címen. Mindkét lap hazafias magyar
nemzeti érzés fejlesztését és a magyar iroda
lom ápolását célozza. A m kir. vallás és
közoktatásügyi minisztérium méltányolva a
Gárdonyi társaság nemes törekvéseit az 1924.
évi 24000 VIII. a. sz a. kelt rendeletében mind
két lapot népoktatóink pártolásába ajánlja és
megengedte, hogy a rendelkezésem alatti kis
dedóvodák és elemi iskolák ifjúsági könyvtárai
részére a Képes Kis Lapot, továbbá az ugyan
ilyen jellegű polgári és elemi iskolák a Ma
gyar Családot az erre a célra rendelkezésükre
álló fedezetből megrendelhessék.
Felkérem azért a vármegye területén mű
ködő kisdedóvónöket, a tanítóságot és polgári
iskoláink tanárit, hogy az említett két lapot
hazafias lelkesedéssel felkarolni, s elterjedésü
ket elősegíteni szíveskedjenek.
Szolnok. 1924. évi március 31 én.
.
Népművelés
Iskolánkivüli oktatás.
, pókban megjelenő .Népművelésre.*
Szolnok, 1924 ápr. hó 25-én.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.
cimü, a magyar műveltség szervezését és ter
jesztését szolgáló folyóirat 1-2 számát tek.
czimnek megküldöttük szives megtekintésül.
Tisztelettel kérjük, hogy ezen a maga
nemében páratlanul álló folyóiratot a legszé
lesebb körben ismertetni terjeszteni szíves
kedjék.
Egyben pedig tisztelettel kérjük, hogy
saját részére is megrendelni, illetve előfizetni
szíveskedjék, mert amint ezen számból is
látható, a népművelésig munkásságnál ered
ményesen használható és hiányt pótló e folyó
irat.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924 április hó 20 án.
Bihary István,
ügyv. elnök.
Szathmáry Lajos
nepmüv. titkár.
HÍREK.
Előléptetések a kir. tanMügyelóségoél. A vall.és közokt. miniszter ur Dr. Halmos Andor kir.
s. tanfelügyelőt a VII. fizetési osztályba kir.
tanfelügyelővé nevezte ki.
Pethes Gyula kir. s tanfelügyelő pedig a
Vili, fizetési osztályba lépett elő. Mind a két
a
----------------------------------------------- —---- _ I
tisztviselő úgy kiváló képességénél fogva, mint
teljes számban legyenek az országos tanítói
■odaadó és fáradhatatlan szorgalmuk gyümöl szervezetben.
cseként az előléptetést méltán megérgemelte.
Gyász. Negyvenhét évig tisztességben élni
■Gratulálunk.
és közbecsüléstől övezve búcsút venni a földi
Dr. Magyary Gyula, a főszerkesztőnk fia f.
pályától, magában véve — emberi szempótövi ápr. hó 21-én, husvét másodnapján a
ból — olyan szép pályafutás, hogy aki azt
szolnoki róm. kath. nagytemplomban első
végig járta, méltán megérdemli legalább á
szent mise áldozatát mutatta be az egek
legszerényebb erkölcsi jutalmat, mit ember
Urának. Ez alkalommal a város nagyszámú
elérhet: a jó emlékezetet. De negyvenhét évig
közönsége zsúfolásig megtöltötte a templomot,
közszolgálatot teljesíteni, annyi ideig megszakítás
hogy az újonnan felszentelt áldozó pap áldá
nélkül tanítói pályán működni, közel egy fél
sában részesülhessen. Dr. Magyary Gyula
század generációját nevelni, oktatni, olyan tel
Szolnokon született, középiskoláit mindig emijesítmény, hogy ha a tanügyi gárdának csak,
nens eredménnyel szülővárosában, felső tanul
mint egyszerű katonája végezte is azt a^
mányait pedig az insbrucki, a római és a bécsi
illető, akl|jr sem puszta érdem az már, hanem
Pázmáneum egyetemen kitüntetéssel végezte
dicsőség! Ámde a megboldogult Kecskeméthy
-A nagy tudásu fiatal pap most is folytatja
László több volt mindezeknél, — jóval több!
®oaga3 tanulmányait. A jogi tudománynak
Mert ö nemcsak közkatona volt, hanem vezér.
minden szabad idejét szenteli, melyből már
Hosszú időn át lelkes, rajongó vezére volt a
€lsö szigorlatot is tett.
szent ügynek, melynek szolgálatába szegődött
A Kansz helyi csoportok. A szolnoki iskolák
Küzdött, mint első sorbeli harcos ref. egyház
tantestületei f. évi április hó 6 án megalaki*
szolgálatában, küzdött és irányított kartársainak
tották á helyi Kansz. tanítói csoportot. A helyi
élén a tanítói kar jobb jövőjéért, nagyobb meg
csoportnak célja minden erejével támogatni az becsüléséért. Küzdött a nevelés és oktatás
Orsz. Kansz. tanítói szervezetet, mely a taní
szent ügyéért, lankadatlan kitartással, igaz
tóság érdekeit híven képviseli. Fölösleges itt
magyar nemzeti lelkesedéssel. Temetésén sze
külön részletezni azt az eddig kivívott ered
mélyesen részt vett Bákos István, a M. T. O.
ményt, mely egyedül az Orsz. Kansz. tanítói Sz. elnöke is, aki a magyar tanítóság nevé
szervezetének tulajdonítható. Kérjük tehát a ben búcsúztatta el az elhunyt kiváló férfiút.
vármegye területén levő iskolák tantestületeit, A megboldogult 1924. évi március 30-áa
hogy a Kansz helyi csoportját sürgősen meg
Mezőtúron elhunyt. Mi is, Jász-Nagykun-Szol
alakítani szíveskedjenek. 30 tagnál kisebb
nok megyei állami tanítók, a legmélyebb
testület is megalakíthatja a helyi csoportot
részvétet és fájdalmat érezzük jeles kartársunk
ugyan, azonban köteles csatlakozni a legköze elmúlta felett.
lebb álló helyi csoporthoz, de ugyanakkor
Igazgatói megbízatás. A V. K. M. Ur a várm.
érdekeinek képviseletében kiküldöttekről hatás
kir. tanfelügyelő előterjesztésére Vitos Antalt
körében gondoskodni tartozik. A Kansz helyi
a szolnoki, Makkár Lászlót a szelevényi és
csoportok megszervezése azért is ajánlatos,
Bacskó Gyulát a szolnoki szandai áll. el. isko
hogy a tanítóság, mint a többi tisztviselők is
lák igazgatói teendőinek vezetésével megbízta*
IQ
4
Kinevezés. A V. K. M. Ur áll. tanítókká
illetve tanítónőkké kinevezte: Mohács Katalin
a cibakházai, Mayer Ferencz a jászberényi
költ, Szabó Ilona a kisujszállási-kült., Kovács
Róza a kunszentmártoni, Somogyi Erzsébet
a mezőtúri, Csillik Mihály a rákócifalvai,
Makkárné Fodor Júlia a szelevényi, Nagy Etel
a tiszaföldvári, Koltai Anna a szolnoki- ugarta
nyai és Szijj Ferenc a törökszentmiklósi áll.
iskolához
Tanítóválasztás. Karatsay Dezső oki. tanitó
a tiszaböi r. hath., Házy László oki. tanitó a
kenderesi rk, Kiss Albert oki. tanitó a kun
hegyes! ref., Fegyverneky Piroska a kunszent
mártoni társ, polg, Kunder József a jászalsószentgyörgyi rk. iskolához beválasztottak rendes
tanítókká, illetve tanítónőkké.
VégelbánáBánás alá vonattak. Turnay Mária
jászberényi külterületi, Makkay Teréz mezőtúri
kült. és Theodorovics Vladimír rákócifalvai áll.
tanitó, illetve tanítónő.
jászberényi rk.
Végkielégítést kapott Rácz István kunszent
mártoni társ. polg. isk. tanár.
- Köszönetnyilvánítás. A V. K. M. Ur köszöne
tét nyilvánította a Csatai Hercog-féle uradalom
nak azért, hogy a dévaványai rk. el. népisk.
épületére 7000Ö koronát adományozott.
>Bazalias színpad* címen négy felvonásos,
ifjúsági előadásokra igen alkalmas színdarab
jelent meg a Magyar Nemzeti Szövetség kiadásá
ban. A színdarabot Lamperth Géza, Pásztor
József és Kozma Imre írták. Történelmi szín
/4L'
szám.
LNOK VARMEGYEI
játék, mely izzó magyar lélekkel megírt mü
hathatós ébresztője a nemzeti léleknek. A
színdarabnak egyik része .Munkács felé«, a
másik .Lesz még tavasz*, mely poétikus és
megragadóan drámai jelenetekben gazdag ha
zafias tárgyú színdarab, megszállt területen
játszik s minden hangja viszhangot ver a
magyar szívben. A harmadik rész: »A kis
kurucok* és »Az uj tanítónő.* Mindkettő al
kalmas keretül szolgál hazafias dalok és ver
sek előadására. A mü megrendelhető Budapest
IV., Cerlóczy-u. 11. 1. em. Melegen ajánljuk
kartársaink figyelmébe!
Beosztás Baka Mária oki. tanítónő a török
szentmiklósi- surjánpusztai
áll.
iskolához
beosztatott szolgálattételre és Friedrich István
tanítóképző int. tanár pedig a jászberényi áll.
tanítóképző intézetbe.
Nyugdíjazás. Herboly Géza
tanitó nyugdijaztatott.
május hó.
Népművelés
»A faló hajnala* címen három felvonásos
falusi történetet irt Bene Lajos kir. segédtanfelügyelő, a .Magyar Népművelés* fele
lős szerkesztője. A mü a .Falu* Orsz.
Földmiv. Szövetség kiadásában most jelent
meg, ahonnan (Budapest, Vili. Vas-u 19)
megrendelhető.
Ezen színdarab
a falvak
épéitését célozza:
egészségügyet,
nevelést
művelődést, társadalmi
munkásságot gaz
dasági haladást propagál, szót emel az
egyke ellen. A propagálás azonban olyan
finom, hogy a darabnak propaganda ize
egyáltalán nincs. A cselekménye igen élénk
és érdekes, figyelmet lekötő, melyen egész
séges, jó izü humor vonul végig. A hallga
tóságot szórakoztatja
s majdnem
észre
vétlenül
nyújt
tájókoztatást, ismereteket,
egészséges világnézetet. A darab nyelvezete
zamatos, az alakok az életből vettek, ter
mészetesek. A falusi színpadokon minden
nehézség nélkül előadható. Olvasóink figyel
mébe ajánljuk.
Hiszek
Hiszek
Hiszek
Hiszek
egy Istenben,
egy hazában.
egy isteni örök igazságban,
Magyarország feltámadásában
Nyomatott Csapp János gyor sajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca 9
Ámen.
sz)
A kir. tanfelügyelőség,.a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egész évre
10000 kor.
Egyes szám ára 1000 kor.
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE
Emléket Pósa Lajosnak!
Nálunk, magyaroknál az a szokás, hogy
kultúránkat fejlesztő nagyjainkat, amig élnek,
(sok esetben nyomorognak) amíg dolgoznak,
vagy észre se vesszük, vagy lekicsinyeljük, le
kritizáljuk. Mikor azután sok csalódás és
keserűség után itt hagynak benünket s vissza
tér nagy szellemük ahhoz, aki őket nekünk
adta ajándékba, akkor, dehogy akkor! Születé
sük után kerek száz esztendő múlva megem
lékezünk róluk, kigyulnak a közismert magyar
szalmalángok s aztán . . . következik a fele
dés örök sötétsége.
Előfizetési és hirdetési -dijak rekla
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
nevettet, gyönyörködtet. Ne a századik eszten
dőben megjelenő hivatalos parancsszó, hanem
hálaérzettel telt magyar szivünk sugallatát
követve teljesítsük kötelességünket nagy Pósa
Lajosunk iránt, azon magyar költő iránt, aki
nek nótái, (Dankó Pista, Lányi Ernő megze
nésítésével,) Istent, hazát, szülőket, hő szere
tette buzdító költeményei örökkön-örökké élnek
közöttünk és éltetnek bennünket
Állítsunk emléket Pósa Lajosnak belsőleg is,
külsőleg is. Óvjuk, őrizzük emlékét belsőleg az
által, hogy születése, vagy halála évfordulóján,
vagy mindkét alkalommal szeretettel emlékez
zünk meg róla, külsőleg pedig akként rójjuk le
iránta kötelező hálánkat, hogy székesfővárosunk
temetőjében nyugvó hamvai ne elhanyagolt,
jeltelen sírban várják a >hálás. utókor* kegye
letének lerovását.
Magyar tanítók! Hazafias irányú és célú
munkánk leghivatottabb és lelkesebb apostolá
nak emlékét őrizzük, ápoljuk s tartsuk ébren
magunk is, őriztessük, ápoltassuk s tartassuk
azt ébren tanítványainkkal is.
Elém tolulnak pedig ezen szomorú gon
dolatok azon alkalomból^ amikor olvasom,
hogy a magyarok egyik kiválóságának, Pósa
Lajosnák a sírhelye máig sincs az öt megiletö emlékkővel jelölve s maholnap teljesen
jeltelen és ismeretlen sírban pihen a magyar
gyermekköltészet megteremtője és királya.
Magyar tanítók! Magyar gyerekek! Ne
várjuk meg a szokásos századik esztendőt.
Magyary Gyula.
Most azonnal (hisz már is elkéstünk) állítsunk
emléket annak a nagy költő tanítómesterünk Tanyai népoktatás kapcsolatban
nek, Pósa Lajosnak, aki hazánk iránti szere- az analfabétizmus leküzdésével.
Ií»ta : Dobos András áll. tanitó.
“
J
tetünket, lelkesedésünket, izzó, forró hazafias
(Folytatás)
költeményeivel fokozta és fokozza s aki titeket
Határozati javaslatomat a következő pár mon
kedves magyar ifjúság, édes, csengő-bongó
dattal vagyok bátor bevezetni:
verseivel ma is vidámit, nemesit, lelkesít,
ügy képzelem a tanitó lelke olyan, mint egy
3
Népművelés
2
Népművelés
a tanitó minden hónap elsején rendesen fölveheti.
kincses láda, melynek ajtaja azonnal kinyílik, midőn a
Ez a természetbeni járandóságot nem érinti.
tanitó a tanítás terére lép,
Mivel a pihenésre, szórakozásra, önképzésre is
Mit látunk benne ?
szüksége van az uradalmi tanítónak is, szabad idejét
Drága gyöngyöt, éket, melyet a tanitó a tudás
minden ellenszolgáltatás nélkül ne vehesse igénybe az
tengeréből halászott ki, sok, szorgalmas és fáradságos
munkával azért, hogy azokat egyenként helyezhesse iskols fenntartója.
5,
tanyák koncentrálása.
azok keblébe, kik életén keresztül elébe kerülnek.
6,
A tanyai iskolák építése
Mi lesz ezzel a kincses ládával, ha tartalmát kö
7, A tanyai tanítók anyagi helyzetének javítása.
telességtudó bőkezűségével 30-40 éven keresztül osztja,
8., A beiskolázási törvény szigorú végrehajtása.
osztogatja ?
E határozati javaslat beterjesztése kapcsán, ké
Kiüresedik a láda s ha belenézünk, csak poráról
rem a mélyen tisztelt gyűlést annak elfogadására.
smerjük meg, hogy itt hosszú időn keresztül kincs
qevert.
r
Tegyék illetékes helyen tanyai lakásunkat, iskoánkat kellemessé az által, hogy minden iskola mellett
egalább 2 hold föld legyen a tanitó lakásának tarto
zéka gyanánt kiszakítva s tegyék kötelességévé a
Irta: Netz Ferenc gazd. isk. igazgató-tanitó.
tanítónak ezen területből egy hold befásitását ; igy az
az eredménye lesz, hogy a tanitó kellemesen fogja ott
Folytatás.
érezni magát, önképző ereje fokozódik, lelkének kincs
Mindenekelőtt szigorú szemmel tegyük tehát
ládáját nem engedi kiüresedni, nem .vágyik máshová bírálat tárgyává önmagunkat.
s a kellemes lakás és anyagi viszony ügybuzgóságra
Ne feledjük, hogy annak, aki embertársainak
ösztönzi.
irányitója akar lenni, bírnia kell embertársai becsülé
Ha egy parányi tanügy szeretet volna a tanyai sét sőt ha lehet, az emberi szeretetreméltóság vonásait.
iskoláink körül elterülő ezer holdak tulajdonosaiban,
Ebből önként következik, hogy modorban min
nem engednék meg, hogy tanyai iskoláink egy része dig fegyelmezetteK legyünk lefelé is, fölfelé is. Okosan
a betekints csárdához hasonlítson;
és józanul meg kell látnunk, hogy a. társadalmi osz
Legyen az iskola és környéke olyan, hogy a kö tályok tagozódása oly tény, amelyet figyelmen kívül
zeledőt tiszteletre, bámulatra intse s ha belép, az az nem hagyhatunk, Ezt a tagozódást mi meg nem
érzés fogja el mintha a templomban volna.
szüntethetjük becsvágyunk tehát csak arra terjedhet
Iskola és templom között csak az a különbség, ki, hogy a társadalmi osztályokat együ.t működésre
hogy a templomban imádkozva tisztelnek és szeret tudjuk bírni és köztük a súrlódási felületet minél
nek Istent éé hazát, az iskolában tanítva és tanulva is kisebbre és simábbra csiszoljuk. Mindenütt ott kell
tisztelünk és szeretünk Istent és hazát.
lennünk, ahol a békesség, szeretet, jóság, szelíd vigas
ság honol, vagy ahol a társadalmi együttélésuek ezek
.
Határozati javaslat :
1 ., Minden tanyai iskola mellett, legalább 2 hold az°éltetői {elkölthetők, akcióba állíthatók. Ahol gyűlöl
föld legyen a tanítói lakás tártozéka gyanánt kisza ködésre alkalmas anyagot találunk, azt okkal-móddal
eloszlatni igyekezzünk. Ha az iskolából kilépünk,
kítva, melyből egy hold befásitandó
2 .. Mivel a külterület, a tanyai élet, annyi kelle szűnjünk meg tanítók lenni abban az értelemben,
hogy ne igyekezzünk mindig és mindenáron tanítani
mestől fosztja meg a tanítót és oly nagy fáradsággal
jár, minden tanyán eltöltött 4 éve, legalább 5-nek mert az végül is farasztani fogja környezetünket és
megunnak bennünket. Az emberekkel való érintkezés
számítson.
3 ., Annak a kormányrendeletnek, amely fennáll, ben tudjunk külömbséget tenni alattunk és felettünk
érvény is szereztessék, hogy az a tanyai tanitó, akinek állók közt.
Lefelé ne legyünk sem bántóan fölényesek, sem
gyermekei a középiskolára érettek, saját kérelmére a
tanyáról helyeztessék középiskolával bitó helyre, szer leereszkedök oly értelemben, hogy ez a leereszkedés
sértő legyen. Felfelé a köteles tiszteletet domborítsuk ki
zett jogainak megtartása mellett. Vagy pedig óhajtjuk
gyermekeik részére internálások felállítását, középis addig a határig, ameddig a szolgaiság látszatát elke
rülhetjük. Ezzel a jórészben modorbeli eszközökkel
kolás városokban.
4 ., Az uradalmi iskolák tanítóinak fizetését az egyfelől példát adunk azoknak, akiknek arra szüksé
iskola fenntartó az állampénztárba fizesse be, ahonnan gük lehet, másfelől egészséges összekötő kapcsolatot
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
képezhetünk azon társadalmi rétegek közt, amelyek
távolabb esnek egymástól, mint mitölünk.
Ne feledjük, hogy minden társadalmi élet alapi*'
feltétele, hogy az emberek jól érezzék magukat
egymás társaságában. Ez pedig jó modor nélkül el
sem képzelhető.
Megvagyok győződve róla, hogy aki e szempon
tok ismeretével és átérzésével s bizonyos egészséges
taktikai érzékkel keresi helyét a társadalomban, az
azt mégis fogja találni és mindenesetre csökkenni
fog a tanitó ajkakon nem szokatlan panaszok száma
társadalmi mellöztetésröl, elszigeteltségről stb.
Igaz, lehetnek sokan akikre nézve talán zárko
zott egyéniségük miatt vagy más okból, ez ez elszigetelt
ség nem teher sőt mivel sokszor fárasztó kötelezett
ségektől mentesít talán még kényelmesnek is találják
előkelő elszigeteltségüket, azonban ne felejtsék, hogy
ennek követkéz ményeképpen a társadalom ily'tagjait
előbb- utóbb fölöslegesnek fogja találni, egyszerűen
tudomást sem vesz róla.
(Folyt, köv.)
Pedagógia.
A nevelés tudománya.
(Könyvismertetés)
Irta : Dr. Kovács János.
Folytatás.
A különböző pedagógiai irányokról együttvéve
megállapítja, hogy azok nagyrészt egyoldalúak és épen
az által válnak egyoldalúnkká, hogy egy-egy elvet.
olyan területre terjesztenek ki, melyre az már nem
érvényes. Az általánosítás hibájába esnek, mert a fel
ismert olyan fontosnak tartják, hogy, azt kívánják
uralkodóvá tenni minden téren.
A mi a nevelés tervét illeti, szerző ennek fejte
getésénél nem csupán az egyéni nevelést tartja szem
előtt, hanem az egész emberiséget. Mint mondja, végső
ideál csak az lehet, hogy tervet készítsünk az egész
emberiség számára.
A nevelés terve fejtegetésének lényege szerint
kulturprogramm: ’És pedig egyetemes kulturprogr
az emberiség számára, nemzeti kulturprogramm a
nemzetek számára. A nemzeti kulturprogramm kere
tében azonban módot és lehetőséget kell nyújtani az
egyéni fejlődés számára.
A terv kialakulására a célok rendszere az irány
adó. Szerző szerint a.célok rendszerében a műveltség
a főfogalom, melybe a többi különféle célok (erény,
egyéni tökéletesség, jellemszilárdság, altróizmus stb.)
belekapcsolódnak.
A legfontosabb célja és legszebb eredménye a
nevelésnek az, ha el tudta érni a növendék önkéntes
közreműködését a nevelő célok elérése körül, vagyis
ha el tudtuk érni azt, hogy a növendék önmaga tu
datosan akarja ugyanazt a célt elérni, melyet kitűz
tünk. Tehát önmaga alakítja jellemét, önmaga fejleszti
képességeit. A nevelés tehát önneveléssel végződik.
Szerző mindenhol megismerteti; elénk tárja az
illető tudomány részlet mai állását, mérlegeli az
elterjedtebb nézetek jó és rossz oldalait s végül a
saját álláspontját közli velünk. Pedagógiai elméletek,
világnézetek, neveléstani irányok vannak fejtegetve és
bírálva e műben. Mindez különösen fontos a gyakor
lati emberek számára, a kik sokszor minden kritika
nélkül szokták magukévá tenni a tetszetős, de egyol
dalú nézeteket, elméleteket.
,
A fentebbiekből egy gyönyörű prespektiva látható
a neveléstudomány széles mezejéről. Ragyogó reflektor
világit a könyv tartalmából s félre nem isróerhető
módon mutatja, hol keressük az emberiség javításá
nak” útjait. A jövő záloga az ifjúság, de a zálog meg
váltóig a nevelők és tanítók, a kiknek kezében ekként
a legszentebb emberi hivatás, a legszebb emberi
munka : az emberi szellem és erkölcs ápolása és fej
lesztése, az' -emberiség tökéletesítése van letéve.
Én bízom abban, hogy majd egykoron, az em
beriség az eddiginél jóval magasabbra fogja a tanítói
munka értékét becsülni s ekkor majd sikeresebben
fogják megoldani, a tanítóképzés kérdését úgy, hogy
az eddiginél mélyebb, a nevelésre, találóbb és tudomá
nyosabb tartalmú oktatásban fognak a tanítójelöltek
részesülni.
Ma még — sajnos — messze igen messze va
gyunk ettől. De ha az emberiség jobban meg fogja
becsülni önmagát, ez az idő is el fog következni
mert — hitem szerint — benne van a fejlődés tendenciájábán.
*
*
*
A magyar dal epothezise.
Enyhe szellő nyári forróságban
Üdíti a tíkkadi életet.
A dal is ha csendül édes lágyan,
Felvidítja a bús lelkeket,
A fergeteg s orkánt hogyha tombol ?
Fákat tépve, bércet sziklát tör ;
Feírémit a »Riadó* álomból,
Hogyha hangzik'. *Föl! Csatára föl!*
Népművelés
Népművelés
megye összes
Bánatosan szólt a hegedősök
Dala régen egy-egy gyásztoron; . . De vigadott, amikoron győzött
Nagy Attila népe egykoron.
Dévajkodva, játszva énekelték
Hollós Mátyás vitéz tetteit ;
Feltámad a rodostói emlék,
Tárogató, ha bús dalra nyit.
Keserűség, öröm és áhítat,
Epekedő édes szerelem,
Gyűlölet s mi válágokat forgat
Honfiérzés, mind dalian terem.
Daloljunk hát ! Daloljunk halálig
Megrendítve szivet és Eget,
S hogyha a dal fergeteggé válik.
Elhajtja a vész fellegeket! . . .
Tiszta égről ránk süt Isten napja
S ismét nagy lesz hazánk - nemzetünk,
Zengjen dalunk magasan szárnyalva, Hiszen a dal a mi életünk!
Sándor
tanerőit
kartársi szeretette
meghívjuk.
TÁRGYAK:
1 , Ügyrendezelési .szabályzat áldolgozása
2 ., Vidéki szervezet kiépítése.
v
Ferencit! Kálmán
í
Schneider Béla s. k.
ügyv. alelnök.
jegyző.
*
♦
*
Közgyűlésünk.
A Jász- NagykunSzolnokvármegyei
Ált. Tanilótegyesület f. évi ápnhs hó
- n
Szolnokon a vármegyeháza nagytermében. ren
des évi közgyűlést tartott,ar mely
órakor a Himnusz eléneklésével kezdődő t
Keszthelyi István szolnoki all. isk Igazg
a vármegyei általános tanilótegyesület alelnoke
emelkedett tartalmú megnyitóbeszéddel nyitotta
meg a közgyűlést Megnyitó beszédben kiemelte
a várm. tanítóság munkaeredményéi, mey
hazafias érzéstől áthatva előbbre vitte a vár- .
megye népoktatás kultúráját Elnök ezután
Felhívás.
vármegyei törvényhatóság képviseletében meg
Vármegyei egyesületünk temetkezési alosz jelent Alexander Imre vármegyei alispánt
tálya f. évi junius hó 12-én rendkívüli közgyű Bihary István kir. tanfelügyelőt, Rákos Istvá
lést tart mert ügyrendezelési szabályzatai a az Országos Tan. Szövetség agilis e.. "két és
jelen viszonyokhoz képest átdolgozni, illetve Gállá Endrét az Ált Tan. Orsz. Egyesületének
mÓdKépvise^esse magát azon minden község elnökét meleg szavakká! külömkulon udvoz L
Az elhangzott üdvözlések után Alexander Imre
legalább egy kartárssal, hogy módja legyen
vármegyénk minden tanerőjének az alosztály vármegyei alispán rokonszenves
megköszönve az üdvözlést, kifejezésre juttalja
iaen fontos célját megismerni. Hisszuk, hogy
hogy a vármegye tanítóságát bár nehéz,
ezen megismerés által vármegyénk minden annál magasztosabb munkásságában mmdentanerője, aki családját és kartársait szereti tagja kor kész támogatni, mint ahogy ezt, a mull
lesz az alosztálynak.
Az Elnökség.
ban Után^Bihary István kir. tanfelügyelő len
Egyesületi élet.
♦
♦
*
dületes beszédben a nemzetnevelo feladatává
foglalkozott, kiemelve azt, hogy a nemzeb
A Jász- Nagykun- Szolnok megye Várme- mentő munka irányításában igen sok a vezér
- 2Vei Általános Tanítóegyesület Temetkezési gondolat, mely megnehezíti az eeVs^sség ,
alosztálya f. évi junius hó 12-én d. e. 9 órakor t i nehezen bontakozik ki a sok közül
Szolnokon a tiszaparti iskolánál
igazi irány, mely a szükség megkívánta mun
rendkívüli kozgyest
kásságot gyorsabb lépésekben vinné a kitűzött
Meghívó. ’*
tart, amelyre az alosztály tagjaiait és a
vár-
&
célhoz. Utalt arra, hogy a tanítói egyesületek csolatban az analfabétizmus kiküszöbölésével
nek eminens feladata a nemzetmentö érdeké címen tartott előadást. A másik előadó Netz
ben megállapítani ama
vezérgondolatokat, Ferencz kisújszállási gazd. isk. igazg. volt, aki
melyek a közszolgálat terén a legpraktikusab a községi társadalmi élet színvonalának eme
bak. Ugyancsak Rákos István felszólaló beszéd lése, élénkítése* címen tartott előadást. Jánossy
ben ismerteti ez Orsz. Tan. Szövetség műkö Pál egyesülti pénztáros az évi számadást és
dését, melynek célja a különböző jellegű költségvetést terjesztette a közgyűlés elé,
iskolák tanítóinak munkásságát akként össze melynek szabályos kezeléséért a közgyűlés
egyeztetni, hogy az összelarlozandóság ne csak egyhangúan elismerését fejezte ki az egyesü
elvben, de gyakorlatban is érvényesüljön. let pénzlárossának.
Lapunk szűk terjedelme miatt a közgyű
Galia Endre "az Orsz. Tan. KANSz. elnöke
felhívja a tanítóságot, hogy a vidéken a Kansz. lés referádáját csak kivonatosan hozzuk,
tanítói csoportok megszervezését, tartsa köte annál is inkább, mert a közgyűlés jegyzőköny
lességének, mert a tanítóság erkölcsi és anyagi vét folytatásos részletekben közölni fogjuk,
érdekeit behatóan csakis igy szolgájhalja a mely tiszta képet nyújt a nívós közgyűlés léfo
lyásáról,
nemkülönben
egyesületi
Je
központ érdemlegesen.
Ezek után, Veress Mihály szolnoki ig. tünkről
(mtanitó meghatóan emlékezett meg néhai Brózsik
Pál volt egyeüleli elnök nagy érdemeiről.
Elnök a tárgysorozat értelmében kihirdeti
a részleges tisztujilást s felkéri Bodor Lajos
Jegyzőkönyv.
legkorosabb alelnököt, hogy az elnöki széket
• Felvétetett Szolnokon 1924. évi április
foglalja el s a választást ejtse meg. Nagy hó 10-én a > Jász-nagykun-szolnok-vármegyei
mozgolódás támadt. A lelkesedő hangulatból
Általános Tanitóegyesület«-nek, Szolnokon a
már előre látható volt, hogy elnöki tisztségre
vármegyeház nagytermében megtartott | évi
Keszthelyi István lesz beválasztva. Miután az
rendes közgyűlésén.
I
ellenpárt titkos szavazás elrendelését követelte
Jelen voLak: Keszthelyi István ügyvezető
a korelnök a titkos szavazást eliendelte és
szavalszedö bizottságokat kijelölte. A szavaza alelnök elnöklete alatt Alexander Imre 1 vm.
tok befejeztével, a korelnök vezetése mellett, a alispán, Bihary István kir. tanfelügyelő, Rákos
bizottságok beszámolták az eredménnyel, mely István Orsz. Tanítói Szövetség elnöke, Gállá
nek értelmében Keszthelyi István 23 szava Endre az Áll. tanítók Országos Egyes, elnöke,
zattöbbséggel nyertes lett, miről a korelnök a Pelhes Gyula kir. s. Tanfelügyelő (névsor
közgyűlésnek jelentést telt. Nagy lelkesedéssel mellékelve van).
A Hymnus eléneklése után visszatekint
vette tudomásul a közgyűlés Keszti elyi Istvánnak
a
múltba
s fájdalommal keresi azt a férfit,
elnökké való megválasztását, ki az elnöki
aki
a
közelmúltban
még köztünk volt, keresi
széket újból elfoglalva, megköszönni a bizalmat
Brózsik
^Pál
volt
egyesületi
elnököt, akinek
s kéri a vármegye tanítóságát, hogy öt nehéz
neve
nemcsak
a
vármegyében,
de az egész
és feladalteljes munkásságában támogatni szí
veskedjenek. Alelnökök leltek: Ferenczy Kál ország lanitói körében ismeretes volt, bejelenti,
mán és Novothny Jenő, jegyző pedig Schneider hogy elhunyt, az elnök érdemeit Veress Mihály
Béla, Novothny Jenő titkár beszámolt az egye ál!. is. ig. tanitó fogja méltatni. Lelkes szavak
sület évi működéséről, mely után két előadás ban emlékezik meg arról, hogy a tanítói gár
került szőnyegre. Az egyik előadó; Dobos dát a forradalmak megtépázták ugyan, de
András áll. tanitó. A tanyai népoktatás kap tönkretenni nem bírták, mert e vármegye
6
kintetben a jó tanitónak minden eszköz reni
tnd q fos is tudni dolgozni és d Ikezésére lu, de legtöbb sikert ar. irredenta
Hl* tanítósága akar, tud
e
nemzetne- '
I építeni. Bu«a
^el a dalok betanításával ér el, mert ez betn.kol
nemcsak a gyermek, de a felnőtte . .e kébe . .
Második fontos cél tehát a szabadoklatás.
len gyűlés munkájára Isten áldását kén.
K
összehívóit
M. az Országos Tanilőszövetség nevé
.■ ^gyűlési megnyitja, a jegyzőkön, vezetni
ben megjeleni Rákos István km tanácsosCsömör Irén tanitöegyesulcl, jegyz .
vözli aki a vm. tanítósága iránt érzett szere
u““ pedig Szalmáry Lajos, Csík, Ernő VAÍy tetböi a tanítóegyesület munkája iránt, érdé ■
|!
Imre és Méhes Endre kardsakat kériJe .
jödésböl jelent meg a közgyűlésen.
Elnök a várm. alispán ur Öméltóságát me
RUmMntír. tanácsos igen
legen üdvözli. A tanítóság iránt érzett s meg- beszédben kifejti, hogy az Orsz. tanító, Szó
.
nyilatkozott jóindulata nagyon jól esik* A m
X rövid, de dicső múlttal rendelkezik
rendelkezésre bocsátott .vármegyeház disz
amely Szövetség szava súllyal bír ma m .
nagytermének átadása is ezt igazolja.
magasabb fórum elölt is. Megmutata> erf a
Alispán ur megköszöni a szives üdvözlés, Vili egyet, gyűlés, amelynél magaszlosabb s
lm oTnsabb gyűlés még nem volt. Az Orsz
kijelenti hogy a vármegyeház nagytermet s.
vés készséggel, Jász-Nagykun-Szolnok várme- Tanitószövetség elvárja a tanítóság belső fe
gye tanitósága iránt érzett jóindulatból, a vár gyelmezetlségét s az összetartást és a kozérde
megye törvényhatósági bizottsága nevében szem elölt tartását. Amikor megköszön a az.
vés megemlékezést az Orsz. Tanítói Szövet g
é?.i
bocsátotta rendelkezésre.
A főispán ur Öméltósága üdvözletét tolmácsolja,
üdvözletét is tolmácsolja.
aki hivalalosügyböl kifolyólag vidéken van.
Elnök üdvözli Gállá Endrét az All. Tan. Orsz.
J
Elnök lelke melegével a vmegye. km Egyesületének elnökét, aki megköszönve azt
tanfelügyelőt, Bihary István ural üdvözb aki küélenti hogy az Orsz. Egyesület, melynek
Képviseletében megjelent, mindenkor segítségére
szeretelreméllóságávaf, szorgalmas
lesz a vmegyei egyesületnek, nemzetmenlö
a vm. tanilósága boldogulásán fáradozik,
továbbra is jóindulatú támogatását.
munkájában.
(Folytatjuk.)
Bihart Ma kir. tanfelügyelő meleg sza•vakbfn megköszöni az üdvözlést és k^
’ j
l
hogy ma ebben a
népnevelői munkává! W“,k»E^
7
Népművelés
Népművelés
Hivatalos Rész.
tási értékesítési szövetkezetek létesítése által kifizetése tárgyában • az illetékes Állampénztá
előmozdítani. A gazdasági szaktanítók eme kö rakhoz folyó évi április 23-án 24021/924
telezettségüknek megfelelően tevékeny részt szám alatt az alábbi rendeletet intézte:
»Az önálló gazdasági népiskolák igazgatá
vesznek a vidéki szövetkezetek munkájában.
sával megbízott állami gazdasági szaktanítók
A szaktanítók eme tevékenységének a jö
igazgatói dija az 1923. évi 6000 ME. száma
vőben való biztosítása végett a minisztertanács
rendelet 20 szakaszának L. (m.) pontjában
a kulturminiszter urat felhatalmazta, hogy a
megállapított igazgatói dijakkal azonos termé
gazdasági szaktanitóknak aziránti kéréseit, hogy
szetű, nyugdíjba be nem számítható különpóta fentebb említett kötelezettségüknél fogva az
tekintendő.
Országos Központi Hitelszövetkezet a >Hangya* léknak
Ezen külön pótlékra nézve tehát a tiszt
Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet
a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti központ viselői illetmények és külön pótlékok emelése
jának kötelékébe tartozó szövetkezetek vidéki tárgyában kibocsátott rendelkezések mindenkor
fiókjainak vezetésében továbbra is résztvehes- vonatkozlatandók.
Felhívom ennélfogva az Állampénztárt,
senek az 1923. évi 7421 ME. sz. rendelete
hogy
az 1923. évi 153492 számú rendelettel
értelmében a maga hatáskörében felülvizsgál
hassa és az esetenkénti engedélyt részükre engedélyezett és kiutalványozott igazgatói dija
kat minden további utalványrendelet bexárása
kiadhassa.
nélkül a fenntiek értelmében a múltra nézve
Erről a Vall-, és közokt. minizzter ur
egyszerre és egy összegben a már kifizetett
24368 924. "sz. rendelete alapján Igazgató
részletek betudásával, a jövőben pedig havi elöurat, tudomás és további eljárás végett azzal
leges részletekben a mindenkor megállapított
értesítem, hogy amennyiben bármikor akár százalékos emelkedések
figyelembevételével
Igazgató urnák, akár a vezetése alatti tantes
számfejtse és az igényjogosultaknak az előirt
tület bármely tagjának fentebb említett kérése
módozatok mellett fizesse ki.«
aktuálissá fog válni, a vonatkozó szabályszerű
kérvényt Igazgató ur hozzám a VK. Miniszter
Szolnok, 1924. május hó 4 én.
úrhoz leendő felterjesztés végett véleményes
A hiv. főnök helyett:
jelentés kapcsán terjessze be.
Dr. Halmos Andor
Szolnok, 1924. május 5-én.
kir. tanfelügyelő.
A hivatal főnöke helyett:
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
*
*
.
*
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye tanfefügyelőjétől.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
te- Najjkna- Wo.lt ürmje kin U^ö*41’
1 ^ndMamak.Ttörténe.mi
।
L ■
- visszaállítása a főcél, tehát a magyar Juság
XesXikmár '1843-ban^hangozlatta, hogy.
3018-1924 szám.
Valamennyi önálló gazdasági népiskola le inteles Igazgatóságának.
UT6 Tusinak STeX “adunk, a légAz 1902. évi 60569 sz. a. kell rendelettel kiadott
nek az U 8
Magyarország visz- eazd* ism.iskolai Szervezel48 § .különös kotenaevobb sikert itt érjuK ei
Své teszi a gazdasági szaktanítóknak a
nép érdekeit szövetkezetek, főleg pedig elárusiXTX hazafias nevelésével s ebben a te-
X
2892—1924 szám.
Valamennyi önálló gazdasági népiskola igaz
gatóságának.
Tudomás és miheztartás végett értesítem
az Igazgatóságot, hogy a vall, és közokta
tásügyi m. kir. miniszter ur folyó évi április
23-án 24021/924. sz. a. kelt, rendeletévéi az
önálló gazdasági népiskolai igazgatói dijak
2941—-1924 szám.
Magyar gyermekeit bélföldinyaráttatása.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. Minisz
ter ur 1924 évi 10132 VlII/b. sz. rendelete
szerint értesítem tudomás és további eljárás
végett tankerületem állami iskoláinak igazga
tóit, hogy az alföldön szervezett állami elemi
népiskolák épületeit magyar gyermekek belföldi
nyaral tatása céljából »A Gyermekért* Ország
8
Népmüve’és
Népművelés
gos Gyermekegészségügyi Társaságnak folyó
évi julius 6-tól kezdődően a folyó évi augusz
tus hó 15-ig tartó időtartamra lakásokul való
használat céljaira az alábbiak értelmében
átengedte:
A nevezett társaság által szabadon meg
választandó iskolaépületben a nyaralás céljaira
az állami népiskola igazgatója és a társaság
által kölcsönös egyetértéssel kiválasztandó üres
tantermek, folyosók, klosettek, stb. fognak
szolgálni, mig az igazgatói irodák, szertárak,
könyvtárak,
tanácskozószobák és hasonló
helyiségek s célra igénybevehetök nem lesznek
Az állami népiskola felszereléséből a nyara
lók szükség esetén a bútorzatot (kályhákat,
esetleges
takaréktüzhelyeket,
vízvezetéket,
villanyvilágitást is) használhatják, taneszközök
használata'azonban nem engedhető meg.
Az átengedett helyiségeket és felszerelést
tartozik a nevezett társaság a használat ideje
alatt tisztán jókarban tartanig továbbá minden
okozott kárért (tűzkárért is), főként pedig az
ablakok betöréséből eredő károkért az anyagi
felelősséget magára vállalni. Ha a nyaralók
esetleg vízvezetéket, vagy villanyvilágitást is
használnak, köteles lesz a tá^áság a hasz
nálati időre eső viz és világítási dijak ötven
•százalékát az állami népiskola pénztárába
befizetni.
A használatba veendő helyiségek szüksé
gessé váló kiürítése, valamint a bútorzatnak
és felszerelésnek kiürített helyiségekbe való
visszaállítása és gondozása szintén a társaság
terhére és általa lesz eszközlendö. A nyaraló
gyermekek felügyeletéről és általában a rend
ről az érdekelt társaság lesz köteles gondosgodni. A gyermekek elszállásolásához szüksé
ges felszerelést, valamint az élelmezést is a
társaság szolgáltatja ki.
Egyidejűén intézkedett a Miniszter ur
aziránt is, hogy a nyaraltató társaság tudomás
és az előkészület meglehetőse végett legkésőb
ben e folyó évi julius 1-ig hozzám jelentse
be azt, hogy melyik községben, melyik iskola
épületét kívánja a nyaraltatás céljából igénybe
venni, amit azonnal közölni fogok az érdekelt
iskolák igazgatóival is. Erről valamennyi áll.
népiskola igazgatóját tudomásul vétel végett
értesítem.
Szolnok, 1924. évi május 1-én.
A hiv. főnök helyett:
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
*
♦
♦
A Jász- Nagykun- Szolnok vármegye tanfelügyelőjétől.
3469 — 1924 szám.
Valamennyi Iparostanonciskola tekintetes Felügyelő
Bizottságának.
Tudomás és további eljárás végett érte
sítem valamennyi iparostanonciskolai Felü
gyelő Bizottságot, miszerint a vall, és közokt.
Minister ur folyó évi május 5-én 21924 924
sz. rendeletével az iparostanonciskola tansze
mélyzet megélhetési viszonyainak újból foko
zódó nehézségeire való tekintettel az iparos
tanonciskoláknál működő tanítók és hitoktatók
óradíjas1924 évi február 1-töl kezdődő ha
tállyal, heti egy (1) tanítási óra után félévi
Egyszázharmincezer (130000) koronában álla
pította meg az államsegély szempontjából.
A vall, és közokt. miniszter urnák nincsen
észrevétele az ellen, ha az iskolafenntartó
község (város) a most megállapított óradijak
nál magasabb óraadók részére, az igy előálló
költségtöbbletet azonban az iskolafenntartó saját
jövedelmi forrásai terhére tartozik utalványozni
mivel az állam jelenlegi súlyos helyzetére való
tekintettel e költségtöbbletet az iskolák költség
többletét az iskolák költségvetésének az állam
segély szempontjából történő felülvizsgálásá
nál figyelembe veheti.
A tanonciskola költségvetése ezen díjazás
nak megfelelően készítendő,
Szolnok, 1924 évi május 18-án.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
Iskolánkivüli oktatás.
rovatvezető: Szathmáry Lajos népin, titkár.
Szám: 82 — 924.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
9
Szám: 121-924.
I
Valamennyi közs. népművelési Bizottságnak!
A beszámoló jelentések beérkezése után!
az előadók tiszteletdijait póstafakarékpénztári I
számlánkról az előadások vezetői címére átutaltuk ;
Kérjük ezek ellenében az előadók 11. fo
kozat szerint felbélyegzett nyugtáinak sürgős
beküldését.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur
f. évi 30773—924 Vlll/a üo. sz. rendeletével az
iskolánkivüli népművelés fogalma alá eső ügy
kört a következőkben állapította meg:
Ahonnan még nem kaptuk meg a beszá
1
, Az analfabéták oktatása,
moló jelentéseket, kérjük azoknak is mielőbbi I
2 ., Népművelési előadások és tanfolyamok beküldését.
ügyei,
Hazafias üdvözléssel
3 ., Népfőiskolák, szabadegyetemek, nép
Szolnok, 1924. május hó 7-én.
szerű főiskolai tanfolyamok (munkásegyetemek
munkásszabadiskolák, munkásgimnáziumok stb.
Bihary István
Szathmáry Lajos
•elnevezés alatt szereplő alakulatok) ügyei,
ügyv. elnök kir. tanf.
vm. népmüv, titkár.
4 ., Ifjúsági egyesületek és leányegyesületek
ügyei,
5 .; A népiskolákkal kapcsolatos ifjúsági
HÍREK.
(egyesületi) könyvtárak ügyei,
6 .. Népkönyvtárak, ifjúsági- és egyéb olva.
Helyreigazítás. Lapunk áprilisi számának
sókörök; a nép számára való irodalom (sajtó
»Pedagógia< rovatban közölt (folytatás) cikk a
és ismeretterjesztő irodalom),
7
., Közművelődési egyesületek ügyei, noki megfelelő cím és iroja neve nélkül jelent
meg. Ez a sajtó hiba onnan ered, hogy a
8
., Népházak ügyei,
szedő gyerek elnézte a korrektúrát. A folyta
9 ., A külföldön élő magyarságnak az iskotásos cikk címe: „A nevelés tudománya* (könyv
lánkivüli népműveléssel kapcsolatos kulturális
ismertetés), melynek Írója Dr. Kovács János
gondozása,
illusztris munkatársunk. Ezúttal is kérjük ked
10 ., Mesedélutánok, műkedvelői előadások ves munkatársainkat, nemkülönben olvasóin
és tánctanfolyamok ügyei,
kat, hogy legyenek elnézéssel az esetleges
12 ., A minisztérium diapositiv gyűjte nyomdai hibák iránt, tekintettel arra, hogy
ményének kezelése és gondozása.
lapunkat vidéki nyomdában voltunk kénytele
Ezen ügykörbe vágó beadványok bizottsá nek elhelyezni.
gunk címére (amennyiben a vallás- és közokt.
Halálozás. Mihályi László Gusztáv szolnoki
minisztériumhoz terjesztendök fel »VUl./a üo
áll. el. iskolai tanitó rövid, de kínos szenvedés
Iskolánkivüli népművelés* jelzéssel ellátva) kül után f, évi április hó 18-án meghalt. A nagydendők be.
Hazafias üdvözléssel
képzettségű kartárs élete delén, munkásságá
Szolnok, 1924 május hó 7-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök kir. tanf.
várm. népmüv. titkár
nak teljességében dőlt ki sorainkból. A bor
zalmas halál csiráját a szibériai hadifogságban
szívta magába, mely kíméletlenül siettette ha
lálát. Mint lelkiismeretes tanitó megállást nem.
6 szám.
:, 1924. junius hó._____________
-SZOLNOK VARMEGYEI
Népművelés
karcagi ref.
10
7
bájában W kevésbé is les — illetve tanítónő^
ismert hivatásos B.
‘készségét ki- iskolához választattak be rendes tani,ókk*;
mX “mert 1 Utelességérzele annyira hajtotta,
, hogy minden csepnyi erejében d^gozn. vagyo^
.
I
Kií416 zenei « - t
volt
a szolnoki
társadaim voltak a műkedvelő
játékai
elmaradhatatlanok
m
;
l
előadásokról. Igaz, művészet el és
technikával játszott >Aapó n^.
g
..j
taréi
Xtwtköz^
A kir. tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatal
Mák feltétele AJ*" Xi
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
várm. Tanítóegyesület.
Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak :
10000 kor.
Egész évre
Egyes szám éra 1000 kor.
5W
siketnéma gyermeket
*
trakíX siketségen és némaságon
vesz fel, akineK a
• rsen A kérkívül más
feleiszerzeménye-örökké moj
vényeket
igazgal6sága (Eger, KápNyugodjék békén!
tagosítást az
\ karcagi ref. isk. tantestületet mélyen talan-utca 29 sz.) készséggel ad. Válaszbélyeg
.’
■
/rte Adorján Erzsébet oltani Uju csatolandó.
érző gyász érte Adoran
12
kartárs halálával, ki . ev
hosszas
tanítói működésének 6 >k évében
Hiszek egy Istenben,
szenvedés után visszaadta neme., lelket,
Hiszek egy hasában,
isteni
rejtőiének. Emléke áldott lemen!
Hiszek egy —
— örök igazságban,
#
Hiszek
M«
m
«rorszát,
feUa^aVan
tüntetések VKM. ur Elmann Elvira es
T6lh“w’n szolnoki áll. polg.
igazgatókat
Ámen.
a VB. fiz. osztályba, Schozensz y
árokszállási áll. P°^
Zugától,’ Kárpáti
^"/"’a'túrkevr'Kisené Krasznay Etel,
Mtacsévies Erzsébet és Szinkovicsné Bala|lhy
ÍX szolnoki áll. polg. isk. tanárokat a V
.áieko t nv Mihály szolnoki es rutop
fiz. oszt y ,
. k tanárokat
Ödön iászárokszallasi all. po^,.
pedig a IX. fiz. osztályba léptette elő.
filmezés, szalay Jolán já. zladány i és
pj^á” Mária nagykörűi áll gazdnópwk.
U- szaktanitónók fonoda rendes ; áll.
szaktanilónokké neve ette
°
° szolnoki ipartesthlet elnöke
neveztetvén ki.
I
Koliay Anna szolnoki- ugari
tanítónő Szolnokra helyezte-
Szerkesztői üzenet.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.
Az önfegyelmezés.
i
részvéttel
Paior Panaszos levelét igazi
„was.uk/ Megnyugtatjuk azonban hogy az
elő, ha
intrikák nemcsak Vidékén torduln
van elég
nem a központban is. Nekünk is
még
részünk benne!
a komoly
mindig akadnaklekicsinylésével
munkával, nanen
csak
akarnak pozíciókat el 0^
nem.
egy fegyver haszna.*.
* is! Kérjük
csak védekezni le .e , J
t fövid cikkben
tehát, legyen szives a t
beküldeni,
megírni s azt hozzánk koz.es vég
ítheljezrs.
n c a beküldött versek közül kettőt be
tanyai áll. in
soroztunk.
>Repülögép< kis^
t rgya
tett át.
.
Mténtatás. Adorján Erzsébet Hajna politikai vonatkozásu^-J^kozoh^^
Katalin Újházi Béla és Horváth Arpad okl^
^T^ádor-utcaO-sz)
- ------------ -—
Főszerkesztő :
MAGYARY GYULA
A történelmi nagy átalakulás tanulsága
inak tapasztalaitól hevítve arra a meggyőző
désre jutottunk, hogy a társadalmi békés élet
lüktető ereje legföbbképen az önfegydmesésben
nyilvánul meg. Ez ugyan tág fogalom, melynek
gyakorlati jelentőségteljes hálózata a nemzet
érdekeit nemcsak erkölcsi szempontból érinti,
hanem politikailag biztosított nemzeti kultur —
színvonalának messzire kiható fölényét is képezi.
Hogy mennyire igaz ezen feltevésünk,
mutatja azt a kulturállamok erkölcsi és gazda
sági helyzete s ye|e kapcsolatban azop nagy
jelentőségű áldozatkészsége, mely az egymást
megértő és megbecsülő munkában a hozzá
tartozandóság faji kérdésnek tudatosan átérzö
nevelését mindenek fölé emeli.
Boldog az a nemzet, mely egyéniségében
annyi telkiéről kifejt, hogy a társadalmi szerves
életben kifejezésre jutott faji jelleg iránt min
denkor hő szeretettel y^n! Az ilyen nemzetnek
csak helyes utón haladhat a kulturmunkája,
mert céltudatosan megalapozott irányát az
önfegyelmezés erkölcsi értéke biztosítja. Kizáróan tehát csak kuiturnemzet lehiet önfegyelmezett, melynek bel- és külpolitikai ténykedé
seiből könnyen megállapítható a korszerű igéés
KOZg^Q^ fokmérőié. -íW
i.
vu / _ v ,
„
a..nemzet kebelében
megalakult
kisebb társadalmirttegaket, mint szerves égészél képéi* egyleteké és tóüü^feííét, -
Előfizetési és hirdetési dijak
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
hoz, a lap szellemi részére vonat
kozó közlemények a szerkesztőség
Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza.
mindannyian tendenciós hivatásukban a nem
zeti létfenntartás közérdekeinek törvényes jogo
sultsággal állanak szolgálatban.
Most az a kérdés, hogy egyik-másik tár
sadalmi réteg, mint a nemzet szervi fontos
tényezője, minő intellektuális fokon áll ? Mert
ha mindegyik az,eléje tűzött hivatás magasla
tának tetőpontját érte el, úgy kétségtelenül
ön tégy el mezeit nemcsak tudatosságot igénylő
munkásságában, 'hanem az állami-társadalmi intézményeketw^
törvé»ye*vel.«*a»be®íe.
Az Önfegyelmezésnek erkölcsi értékét leg
inkább a neveZés-ishlat munkában látjuk kifejteni,
minek feladata végeredményben olybá idomítani
az emberi természetet, hogy azt hivatásában a
faji hozzátartozand óságot parancsoló nemes
érzés lelkileg uralja. Ha tanitó tehát munkás
ságában önfegyelmezelt, úgy a nemzeti közin
tézményeinek is kiváló tisztelője. A köztisztelet
rugója pedig a társadalmi közmegértésben, az
elismerésben és közszeretetben fejti ki erejét a
faji jelleg iránt, mely . egyiittal a saját egyéni
megbecsülésnek is egyik értékes lényege.
Ennyivel tartozik minden társa dohai ember
úgy önmagával, mint nemzettel szemben, de
kiváltkép a tanító, kinek eléösoríwh kötéW
állami közösig javába ?kk^fejlesztem, hogy
azjz ^llaff, saját törteinek W^mét szolA Uoitó Sni4i.e^^
egyéb, mint biztosítéka ama tény:
lytót
közössé! iitíí áleft Kiválásból
föl
2
Népművelés
Népművelés
melynek hazafias munkásságával csak előnyt
szerez a közművelődés nagy területén. A nem
zeti i ozérdek tisztelete és megbecsülése kizáróan
csak az önfegyelmezésen épülhet fel, mely a
mai idők korszerűsége a magyar tanítótól nem
hogy negköveteli, de el is várja, hogy nevelő
munkájának ez legyen az alapgondolata.
(m. e.)
Azért hát föl a fejekkel tanitó barátaim, nektek
meg van a társadalomban az elvitázhatatlanul tisztes
helyetek, amelyet betölteni tisztesség is, meg köteles
ség is.
Külön meg kell emlékeznem arról a szerepkör
ről és azokról az eszközökről, amelyek a nép társa
dalmi életszintjének emelésére alkalmasak. Ez egy
meglehetősen elhanyagolt mező kedves Kartársaim,
amiben minket legalább olyan mértékű felelősség ter
hel, mint az értelmiségnek minden olyan tagját, amely
hivatásszerüieg is állandó érintkezést tart fenn a
néppel.
E tekintetben első és legfontosabb tennivalónk
minden eszközzel arra törekedni, hogy a nép előtt
visszaállíttassák vezetőinek tekintélye. Igaz, hogy első
sorban mindenki a saját tekintélyének kovácsa, azon
Irta: Netz Ferenc gazd isk. igazgató-fanitó.
ban az is bizonyos, hogy mindenkinek kisebb-nagyobb,
Folytatás.
több-kevesebb félszegsége, amely nem alkalmas tekin
télyének öregbítésére, de amelyet oktalan dolog volna
Ezek a, ónban gondoljanak arra, hogy magatar
a nyilvánosság előtt szellőztetni már azért is, mert a
tásukkal ártanak a tanítóság egyetemének, mert a ta
■mások, főleg köztunkcionáriusok tekintélyének rombo
nítóság egyetemére nézve életbevágóan fontos gyakor
lásával akaratlanul aláásnék a nép előtt saját tekin
lati érdek is. hoíjy minden egyes tagja betöltse a tár
télyünket is. Ne felejtsük, hógy a kisebb, értelmiségü
sadalmi életlen részére kötelezően megjelölt helyet,
emberek mindig könnyen hajlanak az általánosításra.
mert a társa.■ dem annyira fog bennünket értékelni,
Azért saját jól felfogott érdekünkben inkább a nyel
amennyi hasznukat veszi, amennyire szükségessé tud
vünket harapjuk le, mielőtt a nép előtt egy szó
juk magunkat tenni a társadalomra. Bizonyos,, hogy a
czúsznék ki a szánkon, amely alkalmas volna előtte
társadalmi életben való szereplés — bármely osztályvezetőjének tekintélyét kisebbíteni. Nem kiméletességosztályhoz tartozó egyénre nézve egyéniségének tuda böl nem a gyarlóságok palástolására irányuló törek
tos alárendelésével júr, sokszor formaságokkal, ame vésekből, hanem egy magasabb rendű társadalmi érdek
lyeknek alapj i az emberi. hiúság, gyarlóság és más ből, a társadalom nyugalmának szeretetéből tesszük ezt.
félszegség, a? nban legyünk óvatosak, amikor ember
társaink gyö' jesége’ felett hirálotot gyakorlunk s ne
mondjunk ítélete’ addig, amíg nem voltunk önma
gunknak szigorú bírái. Sok esetben magunkban is
ineg fogtuk találni ugyanazokat a hibákat, amelyekért
mások felett már-már pálcát törni készek lettünk
A tanítóságra s a tanulókra nézve egyaránt
volna. Azért időztem kissé hosszasabban e gondolat
mellett, t. i. az egyénnek a társadalomtól való függősége idegzetet gyengítő vizsgák lezajlása után ismét elju
mellett, mert sokszor volt az az érzésem, hogy egye tottunk a várva-várt szünidőhöz, amikor pihenés köz
sek ezt a természetes függőséget hibásan értelmezték ben, ha ugyan a mai életviszonyok között pihenésről
s azt a beteges/érzékenykedésre valló konzekvenciát beszélni lehet, minden tanítónak kötelessége az elmúlt
alapján előkészülni a követ
vonták le, mintha ez a függőség csak bizonyos, mond tanév tapasztalatai
juk méltatlanul beértékelt társadalmi osztályokra volna kező tanév munkálataira.
érvényben. Nem barátaim, ebből a szempontból a tár
Tapasztalataink szerint a háborús évek óta, évsadalmat zsarnoknak is nevezhetném, aki minden tag röl-évre kedvezőtlenebb körülmények között kell a
jával szemben megköveteli egyéniségének bizonyos tanítónak nevelő- oktató munkáját teljesítenie. A szűnni
mértékű letompitását, de soha, senkitől sem kívánja, nem akaró, sőt fokozódó köznyomor, a nincstelenség
hogy önmagát kevesebbre értékelje, mint amennyi. Ez a legszükségesebb dolgoknak
a
beszerezhetése,
a tudat minden körülmények között biztosságot fog mind-mind nehéz akadálya a tanitó munkájának.
adni fellépésünknek s az önmagunk megbecsülése Ezeknek s a fel nem sorolt, de meglevő másféle aka
okvetlenül megszerzi számunkra a mások s az egész dályoknak >köszönhetjük<, hogy az iskola Bian
társadalom megbecsülését.
kája — s nemcsak az elemi iskoláké — évről-évre
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Pedagógia.
Tanév végén.
kevesebb eredményt produkál. S /bár már csaknem tiz
év óta látjuk, tapasztaljuk a gátló akadályokat s bár
kilátásunk sincs arra, hogy egyhamar kedvező viszo
nyok közé kerüljünk, feladatunkat (az egyes osztályod
tananyagának elvégzését) igen sokan ma is a háború előtt
megállapított tanítási előmunkálatok szerint irányoz
zuk elő, pedig ezen, hogy úgy mondjam felületes, a
változott viszonyokat figyelembe nem vevő munkánk
is nagyban hátráltat bennünket kitűzött célunk eléré
sében.
Amely tanitó a helyi tanterv elkészítésénél nem csu
pán másol, de valóban tervet készít az a tanév alatt nem
kapkod, nem esik kétségbe az előirt (lemásolt) tana
nyag el nem végezhetése miatt, hanem nyugodtan
és sikeresen dolgozik a tanév kezdetétől kezdve, a
tanév befejezéséig
Tanügyi hatóságunk (kir. tanfelügyelöség) kellő
leg megindokolt esetben bizonyára jóváhagyja tanítás*
tervezetünket azon esetben is ha kevesebb anyagot
veszünk fel abba, mint amennyit az .Utasítás* elöir,
hiszen éppen az .Utasítás* szerint az egyés osztáyok
anyagából azt és annyit kell felvenni, ami és amennyi
elvégezhető. — Minden munka sikere a legtöbb eset
ben annak jól, észszerűen eszközölt előkészítésétől
függ. Ha a jövő tanévre szóló tanítási tervezetünket
ezen igazság szem előtt tartásával készítjük, úgy mun
kánkat egész éven át játszi módon s ami a lényegtel
jesen kielégítő módon is ogjuk végezni.
M A — R Y.
Félkezü tanitó.
Hová lett a kezed, hol van?
Valahol a muszka porban, —
Avagy Szerbiában, —
Franciaországban, —
Hever elhagyottan ? ! . .
Hová lett a kezed, hol van ?
Valahol a har.d zajban
Van tán elvegyülve
Még hazánkért küzdve
VagdaUcozik gyorsan ? . . .
Hová lett a kezed, hol van ?
Visszajön-e valahonnan
Dolmányod újjába
S üres tarisznyádba
Keres még e honban ? . .
Hova lett a keséd, hol van?
Hiszen e nagy életgondban
De szükséges volna
Hogy as igát vonva
Tengődhesse nagy nyomorban! !
BARNA SÁNDOR
3
Egyesületi élet.
Felhívás.
Vármegyei egyesületünk temetkezési alosz- 1
tályának ügyrendkezelési szabályzata értelmében
azok, akik járulékaikat a felszólítástól számított
30 napon belül meg nem fizetik, kilépetteknek
tekintendők. —- Junius 12-én tartott rendkivüli
közgyűlés mérlegelve azt, hogy a vidéki össze
köttetés még nem volt teljesen kiépítve, alkal
mat adott azon kartársaknak, akik bizonyára
nem közönyből, hanem rajtuk kívül álló okból
a legutóbbi 20000 korona járulékot még nem
fizették be, a Népművelés júniusi számának
megjelenésétől számított 8 napon belül megfizet
hessék. Kimondotta egyúttal, hogy csak a jelen
alkalommal tekint el az ügyrendkezelési szabály
zatnak ezen rendelkezésétől, a jövőben annak
mindenkor érvényt kell szerezni. — Föltétlenül
szükséges is, hogy járulékát mindenki pontosan
fizesse meg, mert különben az alosztály műkö
dése megakad.
Felkérem azon kartársakat, akik akár a
belépési dijukat, akár a 20000 korona temetési
járulékot még nem fizették be, e felhívás meg
jelenése után kötelezettségüknek 8 napón belül
tegyenek *eleget
Egyúttal felhívom kedves kartársaim szives
figyelmét arra is, hogy azon tag, aki fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, újból csak
közgyűlési határozattal vehető fel.
Szolnok, 1924. junius hó 16-án.
Ferencsy Kálmán
ügyv. elnök
Rendkívüli közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Tani-i
tőegyesület temetkezési alosztálya f. hó 12-én
Szolnokon rendkivüli közgyűlést tartott, mely
nek tárgya a Temetkezési
szabályainak
módosítása
segélyalap ügyrend
volt
A
közgyűlést
Ferencsy Kálmán ügyvezető elnök d. e. 9 óra- j
kor meleg hangú szavakkal nyitotta meg, —be
szédében ismertette a közgyűlés célját, kifejtve
Népművelés
_________ Népmüvellés
azt, hogy az ügyrendszabályzat egyes pontjait Temetkezési segélyalap ügyeit intéznék. A
módosítani kell. Kéri a közgyűlést
tekintet közgyűlés határozata értelmében a községi
tel az intézmény nemes voltára — hogy kellő képviselet megszervezése tárgyában az illeté
gonddal, igaz kartársi megértéssel teljesítse kes tantestületekhez köriratot intéz, hogy a
feladatát, a hozzászólásokban inkább tárgyi képviselőkről gondoskodjanak. A közgyűlés dél
lagos legyen, mint személyeskedő. Tekintse a után 1 12 órakor véget ért.
közgyűlés azt, hogy az egyesület kebeleben
Alapszabály.
Temetkezési
alapszabály
humánus
in 1.
A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
tézmény, mely a Tanítóegyesületnek csak di Tanítóegyesület Temetkezési alosztályának ügyrend,
cséretére. lehet, mert a várm. Tanítóegyesület kezelési szabályzata, ,.
Célja : Tagjai elhalálozáskor egy szolnoki máso
megalakult temetkezési alosztály humánus in 2.
kebelébe tartozó kartársak erkölcsi és anyagi dosztályú — temetés mindenkori költségeit segélyképen
biztosítani az elhunyt jogutóda, vagy eltemetője réérd--ke?it nemcsak a központban, hanem a
•
*
várm. területén általánosságban hivatott szol szőre
3.
Tagjai-, a) A Tanítóegyesület rendes és tanítói
oklevéllel
bíró
pártoló
tagjai
lehetnek
b)
a
segelyegyegálni. Szolgáljon például a közelmúltban az
egyesületet ért gyász: Mihályi László kartársunk sületbe belépett tanitó egyesületi tagnak a családtag
halálával, L nek temetési költségeit az alapsza jai és hozzátartozói (feleség, férj, gyermek és ve e
közös háztartásban élő és általa eltartott testvér, szüle
bály pontjai szerint az egyesület alosztálya és árva unoka ;) c) a 7 évnél fiatalabbak s az o5-65
fedezte.
évesek a kezelési szabályzat 4 és 5 pontjában ír
Elnök a kir. tanfelügyelöség részéröl ki csökkentett vagy növelt dijak mellett, — 65 évesnél
küldött dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelőt idősebb rendes tagok és családtagjai nem léphetnek
szive melegével üdvözli, mire a jelen volt a segélvegyesület tagjai közé. Az alakulás alkalmával
tanfelügyelő a szívélyes üdvözlést megköszöni az egyesületnek 65 évet meghaladó rendes tagjai, ha
hónapon belül belépnek a temetkezési segélyegye
s kéri a M )d nható áldását a közgyűlés mun 3sületbe,
akkor a temetkezési segélyalap rendes tagjai
kájához. Ezután Csiky Ernő előadó bejelenti,
hogy az a1 ’pszaoály módosítására kiküldött
Csak névszerint megnevezett családtagok lehet
hetes bízott ág munkájával elkészült, az alap- nek a segélyalap tagjai.
Alapvagyon: Minden i-6o eves, a».ik a segély
szabályzaté. módosított alakban előterjeszti a
alap tagjai közé való fölvételét kéri, 2000 K. belépési
közgyűlésnek. A közgyűlés áthatva az ügy dijat fizet, ha az 1924 év végéig lép be, a belépési
humánus jelentőségétől, az előadó által ismer dij háromszorosát, ha az 1925 év végéig, — s ötszö
tetett ügyrendszabályzatot alapos megjavítás rösét ha az 1926 év végéig lép a segélyalap tagjai
után elfogadta s egész terjedelmében a Nép közé és a tagok által az 1, 2, illetve 3 év alatt befi
művelés legközelebbi számban való közlését zetett temetkezési hozzájárulást a belépéskor a megái
pitott értékben annyiszor fizeti, ahányszotjazt a rendes ta
határozta el. Jánossy Pál egyesületi pénztáros gok befizették. A belépésidij a 10 pontszerint változást
bemutatja a Temetkezési segélyalap számadá szenved. Jövőben ugyancsak 2000 K. felvételi dijat
sát, mely szerint segélyalapunk két millión fizetnek azok is, kik a vármegye területén nyernek
felül levő összeggel rendelkezik. A közgyűlés hivatali alkalmazást, ha itteni szolgálatuk kezdetétől
örömmel vette tudomásul a pénztáros jelentését, számított egy éven belül, — a mindenkori belépési díj
ki a Temetkezési segélyalap megszervezése háromszorosát, ha itteni szolgálatuk második évében
és ötszörösét, ha megyénkben! szolgálatuk harmadik
körül fáradhatatlan munkát fejtett ki.
évében lépnek a segélyalap tagjai közé és ugyanazon
a
Ezután igen egészséges indítvány adatott
' be, t. i. a segélyalap erösitese szempontjából a
vidéket akként kellene megszervezni, hogy
minden községben ^és városban képviselők
küldessenek ki a tantestületek kebeléből, kik a
utólagos befizetések mellett, melyek a 4 pont 1. kekezdésében fel vannak sorolva.
Akik az előbb említett két esetben 3 év eltelte
felvételüket
esak a‘ térhéré eszközölt orvosi felülvizsgálat után és
után kérik a segélyalap tagjai közé való
♦
a választmány engedélye és az általa meghatározandó
nagyobb dijak fizetése mellett lehetnek tagok, 55 évet
betöltött tagok felvétele csak tiszti orvosi bizonyítvány
alapján eszközölhető.
A 7 évnél fiatalabb családtagok után az alapul
szolgáló mindenkori felvételi dij fele fizetendő. Az éves
kor. betöltésével minden gyermek rendes fizető taggá
lesz s a felvételi dij másik felét eltartója befizetni
Köteles. Ha egy családban a temetkezési segélyalapba
4-nél több beirt gyermek van, a 7 évnél fiatalabbak
után sem felvételi, sem halálesentenkénti dijat nem
fizet eltartója. Az ilyen gyermek elhunyta esetén azért
teljes gyermektemetési segélyt folyósít a segélyalap. A
dijak fizetése nélkül felvett gyermekek a 7 éves
kor
betöltése után csak rendes felvételi dij és
egyéb járulékok fizetése mellett maradhatnak a se
gélyalap tagjai.
Az 55-65 éves tanitóegyesületi rendes
7-55 éves korúak felvételi diját fizetik.
tagok a
Az 55-65 éves családtagok a mindenkori felvételi
dij 10-szeresét kötelesek fizetni.
A belépési dijak képezik a segélyalap vagyonát
melyet temetkezési segélyekre csak a segélyalap tag
jainak közgyűlésén hozott határozat alapján lehet
felhasználni, átmenetileg azonban
igénybevehetök
kamata a szükségletek fedezésére szolgál.
Az alapvagyonhoz kell csatolni a kirótt és
befolyt temetkezési járulékokból fennmaradó összege
ket, valamint a régi segélyalapból megmaradt és az
önkéntes adományokból befolyt összegeket is.
5.
Jövedelem tagsági járulék Minden 7-65 éves
rendes tag fizeti halálesetek alkalmával a temetkezési
ségély és 25 %-ának együttes öszszegéböl a fizető
tagok között elosztott egy tagra eső részletét. A 7
éven aluliak után egy részletnek felét fizeti eltartója.
Ha 4-nél több gyermek vau egy családban, a 7 éven
aluli után uj járulékot nem fizet eltartója.
6.
Minden tag köteles halálozások esetén a temet
kezési segélyből reáesö részletet a vett értesítés után
15 napon b%lül a segélyalap pénztárába befizetni, a
közbeeső levelezés portójával együtt.
A kirótt temetkezési költségnek a temetési segély
kifizetése után megmaradt 25 o/o-a a kezelési költsé
gek fedezésére és a vágyén gyarapítására szolgál.
A ki fizetési kötelezettségének egy zeri felszó
lításra nem tesz eleget az esedékesség után 30
napon belül tagsága családtagjaival egyetemben meg
szűnik, az alaphoz való igényét elveszti, befizetett
dijai visszafizetését nem igényelheti. Újból csak a tagok
közgyűlésén hozott határozat alapján s már befizetett
dijai beszámítása nélkül vehető fel.
7,
Aki a vármegye területéről elköltözik, minden
jogát megtartja az alaphoz, ha fizetési kötelezettségé,
nek eleget tett, vagy tesz, folytatólagosan. A lakó
hely változás bejelentendő.
8.
A segélyalaphoz való igényüket megtartják aí
önállóvá, keresővé vált családtagok is, ha fizetési kö^
telezett ségüknek eleget tettek, vagy tesznek. Ezek
házastársai vagy lessármazói nem lehetnek azonban
a segélyalap tagjai, ha az önálló keresővé vált tag a
vármegyei tanitöegyesületnek nem lehet, vagy nenj
lesz tagjává.
9.
Mindig a temetési költség teljes összegét fizeti
a segélyalap, 7 éven aluli gyermekek elhalálozásakor
a felnőttek mindenkori temetkezési segélyének felét.
A temetési segély a halálesetről szóló bizonyítvány
és nyugta ellenében folyósítható.
A 4 §-ban irt orvosi felülvizsgálat alapján fel
vett tag és családtagjai, ha a belépés után 1 hónapon
belül történik halálozás, csak a már befizetett tágját
ha 6 hónapon belül, a rendes temetkezési segély 60
®/o-át folyósítja a segélyalap.
10.
A belépési dijak és a temetési segély összegét__
pénzünk változó értékére való tekintettel — 3 hónaponkint állapítja meg a tanitógyesület szolnoki alelnökből
számvizsgálókból, pénztárosból és még 2 tagból álló
bizottság a szolnoki temetkezési vállalatoktól kapott
tájékozódás alapján.
A bizottság határozata csak a vármegyei tsnitóegyesülef elnökének jóváhagyása után érvényes.
11.
A segélyalap kezelésére külön szerv nem
alakul, ez a vármegyei tanitöegyesületnek egy alosz
tálya.
Ellenőrzői a vármegyei tanítóegyesület ellenőrző
szervezi és a temetkezési segélyalap által 4 évre
választott 5 tag. Ez ellenőrző bizottság kötelessége
a temetkezési segélyalap adminisztrációs ügyeit és
pénztárkezelését állandóan ellenőrizni és arról esetrőlesetre a választmánynak és taggyűlésnek jelentést tenni.
Ezen ellenőrző bizottság tagjai teendőiket anyagi fele
lőség «nellett kötelesek végezni.
A temetkezési segélyalap irányítását a vármegyei
tanítóegyesület szolnoki aldnöke köteles a pénztáros
sal és jegyzővel egyetértőleg ellátni, A segélyalap
jegyzői teendőit a vármegyei tanitóejgyesület elnöke
által kijelölendő egyesületi jegyző köteles végezni.
A temetkezési segélyalapot is a vármegyei taní
tóegyesület pénztárosa kezeli, de más alaptól elkülö
nítve. A pénztáros tiszteletdija a kezelésért a bevétel
5 százaléka.
Temetési segélyek, kezelési kiadások a várme
gyei tanítóegyesület szolnoki ajelnökének utalványozá
sára folyósíthatok.
Népművelés
6
Népművelés
I. szám alatt,
melyet közgyűlés egyhangú
határozattal elfogad.
Keszthelyi István elnök a tárgysorozat megvál
toztatásával a részleges tisztujitás megejtését kéri, fel
kéri Bodor Lajos alelnököt a választás tartama alatti
elnöklésre.
, .
,,
Bodor Lajos alelnök jelenti, hogy oO-nél több
aláírással, titkos szavazást kérő iv adatott be, mely
nek alapján elrendeli az elnöki tisztségre a titkos
választást. A titkos szavazás gyorsabb lebonyolítása
végett három szavazatszedö bizottság kiküldését kéri
elnökül ajánlja az I.-höz Bodor Lajost, Il.-hoz, Tóth
Józsefet, a III-hoz Novothny Jenőt.
Közgyűlés elnök indítványát elfogadja. A szava
zatszedő bizottságok által beadott részletes eredménye
ket elnök összeszegezvén, kihirdeti a következő ered
ményt leadott 331 szavazat, amelyből 176-ot Keszt
helyi István, 153 szavazatot pedig Csighy Sándor
kapott igy 23 szótöbbséggel Keszthelyi István elnökül
meg választatott. Elnök felkéri Novothny Jenő titkárt
és Vitos Antal választmányi tagot, hogy az uj elnököt
az ülésterembe meghívják.
jelentendő.
Keszthelyi István elnök általános éljenzés köze
12.
A segélyalap vagyona a taggyűlés által kije
„ ..
lölt pénzintézetnél a meghatározott formában helye pette lépett a terembe.
Bodor Lajos alelnök szive melegével üdvözölte
zendő el gyümölcsözés végett.,
a megválasztott elnököt s kéri, hogy elődei nyomdo
13.
Minden itt nem szabályozott kérdésben sürgős kán haladva vigye előbbre a tanítóság ügyeit.
esetekben a választmány, végérvényesen a tagok köz
Keszthelyi István elnök megköszöni az üdvözlő
szavakat valamint az elnöki megtiszteltetést s han
gyűlése határoz.
goztatja,’ hogy elődei nyomán haladva a tanítóság
14.
A temetkezési segélyalapra vonatkozó s az. összérdekeinek
megvédéséért egész tehetségével
összes tagokat érintő közlemények a tanítóegyesület
munkálkodni fog.
hivatalos közlönyében hirdetendő meg.
Jelenti, hogy választandó még a lemondott
15.
A temetkezési segélyalap működését csak a Bernáld Lajos alelnök helyeit és az ö (Keszthelyi)
családfőtagok kétharmadrészének határozata aLpján üresen maradt alelnöki tisztségére egy-egy alelnök
szüntetheti meg, elosztás esetén a temetkezési segély Ugyancsak lemondott Száz Sándor jegyző helyett
alap vagyona a vármegyei tanítóegyesületre száll, ha jegyző és az elköltözött Dr. Ravasz Antal ügyész
ügyész.
.
a tanítóegyesület a segélyalap meglévő tagjainak helyébe Alelnökül
: Novothny Jenő eddigi titkár és
mindenkori temetési költségeit vállalja. Ha nem vál
Ferenczy Kálmán, jegyzőül: Schneider Béla
egyhangúlag, ügyészül pedig szótöbbséggel
lalná, úgy a segélyalap tiszta vagyona a megmaradt
Dr. Schembek János választottak meg. A
tagok között osztandó fel, a segélyalapba befizetett
Novothny alelnökségével üresedésbe jött tit
összegeik arányában,
kári állást nem tölti be a közgyűlés a választ
mány további rendezéséig. A titkári teendők
végzését Novothny Jenő alelnök vállalja.
Elnök bejelenti, .hogy választandók a Szövetség
(Folytatás)
Tanácsba kiküldendők is Megválasztásra ajánlja 1.
r Ezek után Veress Mihály szolnoki áll. isk. igaz- Keszthelyi István. 2. Novothny Jenő, 3. Greczmajer
gatótahitó igen meghatóan parentálja el Brózsik Pál Károly 4 Veress Mihály, 5 Jánossy Pál, 6. Csiky
volt tanitóegyesületi elnököt, akiről azt mondja, hogy Ernő 7. Tóth József (Mezőtúr), 8. Benner A. József
fáradhatatlan volt a munkában s nem anyagiakért fSzajol), 9. Deák Zsigmond (Turkeve), 10. Soós József
dolgozott, hanem erkölcsi sikerért, Neve, munkája (Tiszaföldvár), 11. Borisa Ferencz (Törökszentmiklós),
által nemcsak a vármegyében, de az egész ország taní 12 Hisza Károly (Kunszentmárton), 13 Ring Károly
tói körében ismeretes. Nagy volt .0« mint népneyélő
(Jászberény), 14. Mohács István (Czibakháza).
de kitűnt, mint a vármegyei tanítóság vezető tértia
Közgyűlés nevezetteket a Szövetség Tanácsba
is. Három évtizednél tovább vezette a tanítóság ügyeit kiküldendő tagokul egyhangúlag megválasztotta.
Vannak és voltak, akik nem szerették Ot, de nmcsen. Elnök bejelenti, hogy az Alapszabályok jóváhagyva
nek olyanok, akik el nem ismernék az 0 nagytudását a minisztériumból visszaérkeztek.
s rengetegjmnnka bírását s kéri emlékének jegyzőkönyv
Tudomásul szolgál.
ben való megörökítését.
Elnök felkéri Főtitkárt, hogy titkári jelentését
Ezzel kapcsolatosan határozati javaslatot is ter tegye meg. Főtitkári jelentés eredetiben csatolva.
jeszt elő. Határozati javaslat eredetiben csatolva
A temetkezési segélyalap állásáról, a kifizetések
ről, a választmánynak — más egyesületi ügyekhez
hasonlóan — mindig jelentés teendő.
A temetkezési segélyalap tagjai azonban a vár
megyei tanítóegyesület évi közgyűlése alkalmával, azt
megelőzőleg, külön közgyűlést tartanak a segélyalapot
érintő ügyekben (tag felvétel, dijak felemelése, leszállí
tása, á kezelési szabály módosítása, stb.) határoznak.
Taggyűlésen minden családfő annyi szavazattal bír,
ahány taggal lépett be az egyesületbe.
A kezelési szabályzat megváltoztatásához azon
ban a családfötagok kétharmadrészének jelenléte szük
séges. Ha
a tagok kétharmad része nem
jelent
a taggyűlésen, a következő taggyűlés a megjelentek
számára való tekintet nélkül határoz, mint más ügyekben
A taggyűlésen alkotott határozatok a vármegyei
tanitó egyesület közgyűlésén tudomásvétel céljából be
Jegyzőkönyv.
A gyűlés V* 1 órakor a Himnusz elénekTudomásul szolgál.
Elnök a tárgysorozat értelmében felkéri Dobos lésével ért véget.
András tiszaföldvari kült. állami tanítót, hogy a »A
(Vágó kér. jegyző)
tanyai népoktatás, kapcsolatosan az analfabetizmus
letörésével,* c.) értekezését tartsa meg. Előadót köz
gyűlés mindvégig élénk érdeklődéssel hallgatja, mely
nek befejeztével, határozati javaslatot terjeszt elő.
Határozati javaslat eredetiben csatolva (Köz
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelngyelójétől.
gyűlés) egyhangúlag elfogadja.
Netz Ferencz kisújszállási gazd. isk. igazgató
megtartja előadását >A községi társadalmi élet szín 4-147—1924 szám.
vonalának emelése és élénkítéséiről. Magas színvo
nalú előadását közgyűlés a legnagyobb figyelemmel Valamennyi nem állami népoktatási intézet
Tekintetes Igazgatóságának.
hallgatja végig. Előadó szintén határozati javaslatot
terjeszt elő.
Tudomásul vétel s az érdekeltekkel közlés
(Határozati javaslat eredetiben csatolva) Köz
végett értesítem, hogy a vallás és közoktatás
gyűlés egyhangúlag elfogadja.
ügyi m. kir. miniszter ur 1924 évi 52860 Vili,
(Folyt köv.)
Hivatalos Rész.
Felhívás.
Egyesületünk pénztárát a közelnapokban
átvizsgáltuk, mely alkalommal arra a szomorú
tapasztalatra jutottunk, hogy az egyesület tagjai
nagyobbrésze a tagsági dijak befizetésével hát
ralékban van. Ezúttal felhívjuk kartársainkat,
hogy a tagsági dijakat mielőbb fizessék be,
mert ellenkező esetben kénytelenek leszünk
ügyészünk utján behajtatni.
Aj elnökség. ,
Tanitógyülés.
A kenderesi esperesi kerület (Eger egyházra.)
junius hó 10-én tartott gyűlést Fegyverneken.
A szentmise után a kerület tanítósága a gyűlés
terembe vonult.
Hegyessy Béla esperes, kenderesi plébános
emelkedett szavakkal üdvözli a megjelent taní
tóságot, lelkészeket és vendégeket. A kathóhkus
iskola jelentőségét fejtegette.
A kerület tanitósági elnöknek Pafféry
István fegyverneki, pénztárosnak Rédeyi Vendel
fegyverneki, jegyzőnek Vágó Imre kenderesi
tanítókat választotta meg.
Pafféry István »Társadalom és iskola*
címen tartalmas és nagy figyelemmel hallgatott
felolvasást tartott. Ezután Rédey Vendel a
tanítok anyagi helyzetéről olvasott fel.
A kerület tanítósága több határozati javas*
latot fogott eL
”
°
c. sz, rendelete szerint a nem hivatásos állo
mányból származó hadirokkantak és egyéb
hadigondozottak ellátásának szabályozása tár
gyában kiadott 1924. évi 820 ME számú ren
delet (megjelent a Budadesti Közlöny f. é 25.
számában) 2 §-a és az ennek végrehajtása
tárgyában kiadott 18000 1924 NMM. számú
rendelet (megjelent Budapesti Közlöny folyó évi
33. számában) 4 pontja kimondja, hogy a
közszolgálat különféle ágazataiban a tisztvise
lők és egyébb közalkalmazottak javára előirt •
sérülési pótdijakat (sebesülési és személyi pótdijakat) 1924. év január hó végével törölni
kell, mert ezek az illetmények a régi ellátás
egyik nemét képezvén és most már az
2700 1922. ME. számú rendelettel megállapí
tott és az azt módosító rendeletekkel felemelt
járandóságokban bennfoglaltatván az ezekre
vonatkozó igény megszerzésével természetsze
rűleg megszűnnek.
Felhívta ennélfogva a szolnoki m. kir.
Pénzügyigazgatóságot, hogy a nem állami is
kolai tanítók részére e címen kiutalványozott
összegeket 1924. évi január hó végével szün
tesse meg és az 1924. évi febr. 1-töl netalán
felvett összegeket a tanitó egyéb államsegé
lyéből a legközelebbi kifizetés alkalmával té
ríttesse vissza.
Szolnok, 192f. évi junius 5-én.
A hív. IW helysUl
..
. %kin tufelugyelt.
Népművelés
8
. 9
Népművelés
Jász- Nagykun- Szolnok varmegjo kir. tanfelügyelőjétől.
3759—1924 szám.
Valamennyi állami elemi és gazdasági népis
kola tekintetes Igazgatóságának.
A vall.- és közokt. miniszter ur 34150 924
sz. rendeletével közölte velem, miszerint az
elemi iskolai ifjúsági és tanitói könyvtárak
javára gyümölcsözően elhelyezett tökék felsza
badítása tárgyában folyó évi március hó 6 án
1431/V1II. a szám alatt kelt rendelete (I. a
Hivatalos közlöny f. évi március 15-i és a
Néptanítók Lapjának szintén f. évi március 15-i
számát) utolsó szakaszában foglaltakra való
hivatkozással, az esetben ha a hatáskörébe
tartozó elemi iskolák gondnokságai, illetve is
kolaszéke könyvtári alapjaik tulajdonában levő
háborús magyar államadósági címleteiknek
(hadikölcsönkötvényeiknek) értékesítése iránt a
további teendőkre nézve utasításért a kir. Tanfelügyelőséghez fordulnak, nem tesz az ellen
észrevételt, ha a kérdéses címletek felmerül
hető szükség esetén, fenti rendeletben említett
célra tőzsdei árfolyamuknak megfelelő áron
értékesíttetnek Az igy be folyó összeg felhasz
nálás után szabályszerűen elszámolandó.
Erről a tek. Címet, miheztartás véget ér
tesítem.
Szolnok, 1924 évi május 27 én.
Bihary István
kir. tanfelügyelő.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye taufefigyelőjétől.
vagy julius és augusztus hóra minél nagyobb
számban elhelyezhessenek, olyan földbirtoko
soknál, gazdáknál, bérlőknél stb., akik 13 sze
rény igényű városi gyermeket a mondott időre
otthonukba és szivükbe fogadni hajlandók.
Elég szégyen, hogy amíg a külföld ezer
és ezer magyar gyermeket ölel kebelére, ná
lunk addig közömbösen nézte a szétagolt tár
sadalom, hogy sorvad és nélkülöz a városok
fertőző levegőjében az a jövő nemzedék, amely
nek feladata lesz hazánk újjászületését mun
kálni. A tanyai, falusi tanitói kar legjobban
halhat e részben a gazdákra, bérlökre s leg
jobban megválogathatja, ki képes és ki alkal
mas arra, hogy véreinket elhelyezhessük nála.
Messzeható szociális fontossága van annak,
hogy ifjainknak necsak testi megújhodást ad
junk, de az Alföld magyar levegőjében, a
szépséges magyar élet megismertetésében ki
törő lehetetlen benyomásokat gyűjtsenek lelkűkbe.
Igen kérem azért a Tantestületeket, hogy
mindazok nevét és pontos lakáscímét szíves
kedjenek sürgősen közölni a nevezett egyesü
lettel (Budapest IX. Ferenc-körut 34 sz.), akik
12 gyermek nyaraltatására vállalkoznak, annak
hozzáadásával, hogy mikor (jul. vagy aug. hó
ban) és mennyi időre (4-6 hét, 2 hónap) ter
jedhet az, fiú, vagy leány gyermek küldendö-e
oda ? Ennek alapján közvetlen érintkezésbe lép
az illetőkkel az Egyesület és a gyermekek
odautaztatásáról gondoskodik, jelentés egyide
jűleg hozzám is megküldendő.
A hivatal főnök helyett:
3885—1924 szám.
—Valamennyi népoktatási intézet tekintetes
Tantestületének.
Az > Alföldi Magyar Közművelődési Egye—
sület< a szegény magyar tanuló ifjúságnak
Jász- Nagy ki u- Szolnok vármegye tanfelügyelője.
3754—1924 szám.
nyaraltatása érdekében már a folyó évben a
legkiterjedtebb mérvű actiót indítani kíván s
ezért kéréssel fordult a magyar társadalomhoz
a magyar gyermekek fölkarolásáért. E kérés
szerint az egyesületnek az a célja, hogy kö
zépfokú iskolát látogató 10-16 éves szegény
lu és leánygyermekeket az alföld tanyavilágában, falvaiban és uradalmaiban 4-6 hétre,
Valamennyi népoktató figyelmébe.
Ismételten előfordult, hogy népoktatóink
tanítóink és óvónőink közvetlenül fordulnak
illetmény ügyekben a szolnoki m. kir. pénz
ügyigazgatósághoz s előfordultak olyan esetek
is, hogy az odafordulók nem a megszokott,
udvarias hangon, hanem néha igen udvariatlaa,
sőt sértő kifejezésekkel és fenyegetésekkel lát
Dr. Halmos Andor
kir. tanfelügyelő.
Szolnok, 1924 évi junius 30.
Szolnok, 1924. évi junius 10-én.
ják el leveleiket — hivatalos irataikat.
A hív. főnök h.
Ily esetek kikerülése végett figyelmeztetem a
Dr. Halmos Andor
vármegye népoktatóit, hogy amennyiben ügyük
kir. tanfelügyelő.
sürgőssége a pénzügyigazgatósággal való köz
vetlen érintkezést kívánja csak ‘is előzékeny
hangú beadványokban tegyék azt, mert felme
rovatvezető: SzathmAry Lajos népm. titkár.
rülő panasz esetén minden durva levelezésért
Szám: 154—1924.
kellő szigorral járok el az illetőkkel szemben.
Valamennyi községi Népművelési Bizottságnak
Szolnok, 1924 évi junius 3-án.
Vallás- és Kozokt. Miniszer Ur 51155 — 1924.
A hivatal főnöke helyett:
Vlllla ü. o. számú rendeletére hív. lapunk má
Dr. Halmos Andor jusi számához csatoltan megküldöttük a Tessedik
kir. tanfelügyelő.
Sámuelről szóló füzetet.
A falugondozás első apostolának emlékeze
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
tére jövő tanévben előadásokat óhajtunk ren
4313-1924 szám.
dezni, amiért arra kérjük, hogy a megküldött
A Magyar Néprajzi Társaság Embertani Szak
füzet alapján egy előadás megtartását programmosztályának ajánlása.
jába felvenni s a megejtendő önkéntes adomá
A Magyar Néprajzi Társaság Embertani nyokat — melyek az ö munkáinak széleskörű
szakosztálya hazánk egyetlen embertani antro
fognak fordittatni — a Falu
pológiai egyesülete. Főcélja a magyarság és ismertetésére
Budapest,
Vas-u. 19 sz. beküldeni
Szövetségnek
magyar gyermek tudományos embertani kuta
tása. Ezt a célt szolgálja a Szakosztály kia szíveskedjékHazafias üdvözléssel
dásában megjelenő ^Antropologiai füzetek*, melyet
egyesek nemes áldozatkészsége és önzetlen lel
Szolnok, 1924. junius 20 án.
kesedése csak a legnagyobb anyagi erőfeszí
Szathmáry Lajos
Bihary István
téssel tud fenntartani. Ha nem tudnánk to
vm. népmüv, titkár
ügyv. elnök kir. tanf.
vábbra is megjelentetni, megszűnne az egyet
len e tárgyban munkálkodó magyar folyóirat,
mikor egyik-másik utódállam pazar kiállításban
jelenteti meg embertani és egyéb folyóiratait.
Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Szolnoki Allani
A nevezett szakosztály hazafias munkál Polgári Fiúiskola Csoportja. Az Ifjúsági Vöröskereszt
kodását midőn a polgári iskolák tanári kará eszméje Amerikából indult ki. A tanuló ifjak
nak szives és jóindulatú fölkarolásába ajánlom, száma sok-sok millió. Kórházi felszereléseket
egyúttal felkérem, hogy amennyiben- arra fede készítenek. A háború és a társadalom rokkantzettel rendelkeznek az Antropologiai füzetekre jait, nyomorultjait segítik. Ezen egyesülésben
a tanári és tanitói könyvtárak számára fizes hatalmas erő van. A Vöröskeresztek Egyesülesenek elő, továbbá, hogy anyagilag tehetős is tének Ligája Genfben éleslátással felismerte ezt
merőseiket adományok beküldésére buzdítsák. az erőt. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi
Iskolánkivüli oktatás.
Tagfelvételi kérelmek, adományok, előfize
tési dijak a szerkesztő: Dr. Partucz Lajos
egyetemi m. tanár címére küldendők (Buda
pest Vili. Jőzsef-u. 5 111 17.) Előfizetési dij
egész évre ezidöszerint 30000 K. Előfizetésnél
megjelölendő, hogy az l. évfolyamra (1923),
a_T a
« .11
... évfolyamra (1924)
___ ,_______
vagy
történik.
/ A szerkesztő kívánatra postai befizetési
lápöt díjtalanul küld. A postatakaréknál a
sekkszámla száma 52027.
miniszter ur 83—1921. eln. számú rendeletével
jóváhagyott szervezeti szabályzat alapján, 1923.
dec. U-én iskolánk tanuló ifjúsága is meg
alakította a csoportot. A cél az izzó hazafiság
és vallásos érzület nevelése mellett a jótékony
ságra és munkára való nevelés és szoktatás- A
‘csoport a közegészségügyi eszmekörböl sok
kérdést megértéssel oldott meg. Az emberbaráti
célokrafogékonnyá. ipar kodunktenm tanulóinkat. ,
A közegészségügy iránti érzéket ápoljuk. - A.
Népművelés
10
csoport tanárelnöke: Benedek János c. igazgató.
Ifjúsági elnök : Albrecht Gyual IV. A oszt, ta
nuló. Jegyző: Zsemlye András IV. B Pénztáros :
Demény Márton IV. B. Munkavezető: Fazekas
István IV. A. Szertáros : Kecskés László IV. A.
Egészségügyi felügyelő Schmidt Ferenc IV. A.
Pénztári ellenőr: Visnyovszky Alajos IV. B.
tanulók. Folyó évi junius 13 án magas látoga
tásával tüntette ki iskolánkat a Magyar Ifjúsági
Vöröskereszt tiszteletbeli elnöke: Albrecht ki
rályi herceg ur őfensége. Kíséretében voltak:
vitéz dr. Simon Elemér sopronmegyei ‘főispán1
az ifjúsági vöröskereszt végrehajtó bizottságának
elnöke, dr. Szukováthy Imre egészségügyi taná
csos ur. Vármegyénk és városunk képviseleté
ben dr. Vadász Károly vm. főjegyző és
Zrumeczky Viktor polgármester urak. Iskolánk
ez alkalomból teljes díszt öltött. A tanulók raj
zaiból és kézimunkáiból kiállítást rendeztünk,
őfensége a jelzett idöre pontosan megérkezett
kíséretével. A tanári kar nevében Bihary István
kir. tanfelügyelő ur üdvözölte. A fenséges ur
kiváló szép magyaros beszéddel köszöntötte a
tanuló ifjúságot és buzdította a nemes cél megvalósitására. A tanárikar bemutatása után meg
ismerkedett Őfensége a csoport vezető tanulóival.
A csoport vezető tanárelnöke.- Benedek János c.
igazgató bemutatta a tanulók életmentési gya
korlatait. Göndöt József torna-tanár szabadgyakor
latokat mutatott be. Majd a Lux Mihály rajz
tanár, Benedek János kézimunka kiállítását
tekintette meg. A látottak felett teljes megelé
gedésének adott kifejezést. Iskolánk életében
felejthetetlen nap lesz ezen látogatás.
Benedek János
polg. isk. igazgató.
- Kinevezés. A V. K. M Ur Óreskó Dezső
szolnoki állami tanítót a VII. fizetési osztályba
nevezte ki. Elismerését nyílvánította Dr. Tamás^y
Bálint szolnoki orvosnak, az szolnoki templomtéri áll. iskola tanulóinak juttatott adományaiért.
Óvodai ínirpélj. Horváth Jolán szolnoki
vásártéri áll. óvónő növendékéivel igen sikerült
gyermek előadást tartott f. hó 9-én az iskola
udvarán. Az előadás Rozmárin c. mesejátékból
AUpJh mely kiválóan hatptt .a, kisdedek erkölcsi
nevelésére. A nagy fáradsággal , ketgpjtoft e^ö;
jövedelme az óvoda felszerelésére lett íorditva.
— Ezúttal is gratulálunk a szorgalmas óvónő
kartársunknak.
Iskolai Ünnep. A kunhegyes! ref. tanítótestület
az iskola felszerelésének pótlására hazafias
műsorral szépen sikerült gyermek előadást
rendezett f. hó l én. A nagy gonddal és sok
munkával előkészített elöidás nagy tetszést
váltott ki a nagy számú hallgatóságból s egy
millió koronát szerzett az iskolának. Ez a siker
a tanítótestület egyetértésre, a jó testületi szel
lem mellett bizonyít.
A balatoni kiráodilás Btiterve. Indulás Szol
nokról julius 7 én (hétfőn) hajnalban 3 óra
10 perckor. Érkezés a keleti pályaudvarra 5
óra 30 n. Indulás a keletiről 6 óra 30 p.
Útirány a Balaton északi oldala Keszthelyig.
Ide érkezés 15 órakor. Keszthelyen a nők zár
dában kapnak szállást és étkezést napi 37 ezer
koronáért; a férfiak a közs. iskolában laknak s
vendéglőben étkeznek napi 50 ezer koronáért
legfeljebb. E napon fürdés. 8 án d. e. Keszthely
nevezetességeinek megtekintése és fürdés. Dé
lután kirándulás a 45 km-re levő Hévízre s
ott fürdés. 9-én indulás Keszthelyről vissza 7
óra 10 perckor vonaton a Balaton déli részén.
Érkezés Siófokra 9 órakor; itt fürdés és ebéd.
Délután hajóval rövid tartózkodásra Tihanyra,
onnan Balatonfüredre megy a társiság. Itt für
dés. Balatonfüreden a polg. iskolában lesz szál
lás. E'utazás 10 én Balatonfüredröl együttes
megállapodás szerinti időben. III. osztályon
utazunk, a Déli-Vasutra szóló igazolványt kér
tünk. Fürdőruhát, törölközőt, takarót vigyünk.
Szerkesztői üzenet.
Pajor. Sajnálatunkra cikkét nem köiölhetjükr
mert az nyiltan kifejezett személyeskedés. Bár Önnek
van igaza, mindazonáltal kiélezett személyes ügyét
körülményes dolog ayilvánosságra hozni. — Mi Mák
a szárazta nyáliá* megírását kértük. Tanácsoljuk, hogy
az ilbtő kritikai megjegyzéseivel ne törődjék, merj, az
illetéktelen kritikusnak nincs igaza. Azonban személyét
sértő megjegyzéseiért Önnek feltétlenül a bíróság ad
elégtételt. Hogy az Illető, erőszakos, azon n&is csodák
kozzék, mert tapasztalataink szerint, az ilyenek,,— hA
máskép nem Jehet, —, rendszerint a szerénytelen, erő?,
szakosság fegyveréhez nyúlnak. Ön csak kövess^ as
egyenes utat s hazafias munkásságaiban legyen. rendü
letlen-* Meglátja, hogy * becsületes munkája után tiamadás annyira sikerült, hogy a jelen volt szülök telni fogják s hatóságai, esak ^liamaránéL tesznek. Üdjr.
aagy '
és kartársak, az ügyes és szorgalmas óvónőt [Matk*vich E Vera® idejét wdlíV
4(
• .
•
iuimu*
vwybceotenpáriumát
,
. _ ______
költőnk
lezártuk. — Munkatársaink
nagy ovációban részesítették. Az előadás tiszta közt szívesen látjuk•
- *-- ------- 0
Nyomatott Csapp János gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-utca9—sz)
. szeptember hó.
7 szám
OLNOK VARMEGYÉI
A_kir. tanfelügvelőség, a várm. tanító egyeztet s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hival
•zlönye.
Kiadja a Jasz-Nagykun-Szolnox
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
várm. Tanítóegyesület.
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál egy pénztáros
Megjelenik havonkint.
MAGYARY GYULA
hoz. a lap szellemi részére vonat
Előfizetési dijak :
kozó közlemények a szerkesztőség
Felelős szerkesztő:
Szolnok (vásártéri iskola) címére
Egész évre
10000 kor
küldendők. Kéziratokat nem adunk
MÉHES ENDRE.
Egyes szám ára 1000 kor.
vissza
Levél az ifjúsághoz.
szerzett pénzünkért a hirtelen meggazdagodni
vágyó másik portánkon élő embertársad,
kinek megadtam mindazon javakat különbség
nélkül, mit szerelmes fiam élvezett.
Amikor a te bátyád, a vérünkből való
vér ezen titáni küzdelmekben hősi halált halt
jöttek a partokon eddig békességben élő más
embertársaid és tőrt döftek szivembe.
Ezeréves tölgyünket, melynek árnyékában
mindannyian éltetek, megtámadták a férgek
ezrei, derékban tört ketté.
_ .
í
Szomszédaim?, akik sanda, tolvaj szerniekkel leselkedtek gyönyörű portánkra, felhasz
nálták a részükre „igen kedvezőnek'1 mutatkozó
pillanatot s minden oldalról betörtek, guzsbakötöttek, vérszegény tagjaimat is összetörve
megraboltak, tönkretettek . . .
Ezernyi vérző seb, százezernyi fájdalom
gyötört és gyötör a megsemmisülés szélen
állok !
ídes Ham! Hosszas kínzó betegségem,
testet, lelket ölő kínjaim — úgy tetszik _
múló félben vannak s reménykedő, bízó lélek
kel tekintek felépülésem elé.
Engedd meg, hogy összeszedve minden
erőmet, minden tehetségemet elmondjak neked,
aki elhidegülve élsz, illetőleg nem melegedtél
még fel irántam, némely dolgokat, egyfelől
azért, hogy megismertessem veled a ralot, más
felől, hogy okulást szerezz; mindezeket egy
szebb és boldogabb jövő eléréséért.
Mert nem lehetetlen, hogy újabb merény
ietek áldozatává esem és bizonytalan utadon
bolyongasz, mint kivert koldus, akinek még
alamizsnát sem nyújtanak a könyörtelen kő
szívű idegenek.
Egy évtizeddel ezelőtt csaknem megelége
detten, boldogan éldegéltünk gyönyörű portán
kon, melyre összeesküvő, átkozott kezek tüzet
Kinek mondhatnám el ezeket, ha nem
dobtak. A nagy veszélyben mindenünket koc
kára téve egyfelől menteni akartuk mennyor neked az émfiamnak. akit emlőimen neveltelek,
szágunkat, másfelől büntetni kívántuk az össze aki igy agyongyötörve, megkinozva is kenye
ret, ruházatot s mindent adok neked, akh
esküvő, alattomos hitvány bérenceket.
Eme önvédelmi tusánkban a te bátyád az forrón szeretek azért, hogy oly forrón szeret
én engedelmes, szerelmes fiam átszellemülve, tessem általad, akitől remélem, várom testi és
titáni küzdelmekkel csodákat müveit. Egymaga lelki szenvedéseim elmúlását.
birkózott a reánk törő idegenekkel, bár a tél
Benned bízom, tőled remélek óh jöjj
igyán papit bakkancsot adott véres verejték keblemre, szánj még magadért, a te és Ö
ei szerzett pénzünkért a hirtelen meggazda- jövötökért, boldogságotokért!
odni kívánó egyik s ehetetlen tápérték hijján
Nyisd fel szempilládat, lásd meg nyomo
iló »élelemmel< látott el véres verejtékkel rult sorsom, lehetetlen, hogy szenvedni hagyj
Népművelés
Népművelés
továbbra te és a ti jövölökért, boldogságíokért!
Halld meg sóhajtásom, érezd meg fájdal
mai mai, vágyaimat a te és ti jövötökért, bol
dogságtokért! ®
Úgy nőttél fel ezalatt a gyászos évek
alatt, melyekben nem érhettem rá téged nevelni
oktatni, mint az állat, csak életszükségleteidet
elégíti tied ki.
Téged is nagy mértékben leszegényitett ez
évtized, mart hijjával \agy mindazon szellemi
és erkölcsi javaknak, melyek a te hösihalált
halt bábádat félistenné tették.
Te a templon ódba, az iskolába, sem mehet
tél, mert abban a sebesülteket ápolták, avagy
tanítód is elment küzdeni ellenségeink ellen,
hösihalált halni.
Most a romok között félig éhe, félig halva reád
gondolok, tőled - várok mindent, de mindent
Részint ki •szeretném pótolni a háborús évek
mulasztásait, részint nevelni óhajtom- testedet
művelni lelkedet, felvilágosítani elmédet, hogy
te igyekezetben sokszorosan felülmúlni töre
kedj félisten testvéredet, — kinek csak emléke
él — mert szereteted féltő aggódásod az én éltető
napsugaram.
Jöjj hál te és tanulj szorgalmasan, hall
gasd meg a komoly szót! Légy igyekvő, mun
kás, emberismerö, isler félő, hazáját imádássa]
szerelő méltó örököse feiiblt n testvérednek!
Haidd meg a harangok hívó szavát értsd
meg tanítóid, nevelőid okos tanítását!
Értsd meg szenvedéseimet vágyaimat, élni akarásottat hazám ifjúsága!
Édesanyád: C onkarnagyarország.
Szathmáry Lajos
népm. titkár.
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Irta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanító.
Ami magát a nép társadalmi életszínvonalának
emelését illeti, menjünk vissza anyagért a multha.
Elevenítsük fel a már-mar feledésbe menő népies
szokásokat lakodalmas és egyéb vigasságos rigmuso
kat stb stb.
Odatörekedjünk, hogy az emberek kedvüket lel
jék abban, hogy egymásnak örömet szerezzenek és
egymás bajában részvétüket éreztessék.
A mind gyakrabban megismétlődő társas ÖMzejöteleknél a szervezőnekaz legyen a törekvése, hogy
résztvevői mindig vigyenek magukkal onnan valami ked
ves és maradó emléket a lelkűkben.
Újra kell szervezi a régebben oly kedves téli
munkaösszejöveteleket, mint. fosztóka, fonóka, szövőke
stb.
A társadalmi élet fellendítésére megemlítem a
Bene Lajos által felszínre hozott u. n. békéltető bíró
sagokat.
A magyar embernek nagy hajlandósága van a
pereskedésre. Egy-egy áldatlan per azután a peresfelek egész családját, minden atyafiát évtizedekig
is eltartó haragos állapotba juttatja, ami természete
sen súlyosan gátolja az egészséges társadalmi érint
kezést. A község köztiszteletben állő komoly férfiaiból
választott 6 8 tagú békéltető kizottság sok áldatlan
pörnek tudná elejét venni, s ily módon könnyitenénk
a bíróságok munkáján is, ami szintén nem utolsó
állami érdek. Kevesebb lenne a per. gyorsabb, jobb
az igazságszolgáltatás _es a gyűlölködés helyett megértő
barátságos szellem fog kialakulni a község társadal
mában. De nem akarok én receptet adni a társadalmi
élet színvonalának emelésére és élénkítésére, mer*
megvagyok győződve a:ról. hogy kinek-kinek a lele
ményessége sok olyan eszközre fog találni, amelyekre
én e pillanatban nem is gondolnék, csupán az volna
most a célom, hogy eszméljünk rá. inig óriási hordereje van ennek a kérdésnek és hogy a társadalmi
életben még az egészséges vidámság külső látszata
alatt is nagy n komoly tartalom nyugszik és ez az,
hogy a társadalmi élet szintjének emelésével a népünk
a magunk és minket környező minden társadalmi
réteg lelki életét gazdagabbá tegyük egymásban örö
münket leljük egymás szeretetében, megbecsülésében
összeforrjunk, hogy ha egyszer újra vihar kerekedik
fölöttünk, ne tudjon úgy szétszórni bennünket, min*
a sivatag porszemeit.
Ami már most iskolán belüli ténykedésünket
illeti, talán sokak ellenzésével fogok találkozni, de
ki kell jelentenem, hogy nemcsak a társadalmi élet
egészséges újjáépítése szempontjából, de egyéb, itt
nem részletezhető szempontból is én. ha rajtam múl
nék, felére szorítanám a mostani tanítási anyagot
azt alaposabban tanítanám, főleg ismereteknek egy
életre szóló állandósitasára törekednék és ezzel szem
ben legjobb erőimet és időm javát nevelői tényke
désre fordítanám. Mert
1. nem igaz, hogy a mostani óriási tanitáj.
anyagot oly alaposan tudnók feldolgozni, hogy elem
iskoláink okos embereket tudnának nevelni.
2
.) ha valóban maradandó tulajdonává lenne
a gyermeknek a nyújtott nagy ismeretanyag, akkor
is a társadalomnak sokkal nagyobb szükségé van jó
emberekre, semmint okos emberekre.
3) még a maga dolgában okos embernek nincs
szüksége oly ismeretanyagra, amely életviszonyaitól
és munkakörétől idegen
Pedagógia
A rajz- és munka tanítás
haszna az iskolában.
3
Hazánkban ez nem igy áll. Nálunk arról zzó sem
lehet — legalább korunkban még nagyon kevés eset
van rá, - hogy egy középiskolát végzett egyén
ipari pályára menjen. És ez mind attól van hogy
• - az a- ferde felfogás uralkodik,
hazánkban még mindig
hogy egy iparost nem néznek semmibe és a legtöbb
szülő úgy vélekedik, ha okos a fia, akkor nem adja
iparosnak.
Nem gondolják meg ezen szerencsétlen szülők,
hogy az ipari téren ép oly, sőt talán több babérra
tehet szert gyermekük, mintha esetleg valami hivatalba
lép Hiszen ha valakinek kell ész, akkor egy iparos
iak igen nagy szükség van erre. Ha jól meg gondol
juk látni fogjuk, hogy minden iparág egy-egy művé
szet kapuját tárja fel az egyén előtt.
De nemcsak az iparral vagyunk így, így vagyunk
mi a mezőgazdasággal is. Kell-é kedvezőbb talajú és
fekvésű föld, mint hazánké? Méltán mondhatjuk,
hogy hazánk »tejjel mézzel folyó ország< Alföldek
bőven termi az aranykalászt, hegyeink bőven térink
az ércet és a világhírű bort, erdőinkben rengfteg
a vad folyóinkban a hal és kitudja micsoda kincseket
rejtegetne* még magukban. És ezt a sok á'dákt. a
magyar ember nem tudja kiaknázni. Ennek oka egy.
felől az bogv nagyobb birtokosaink, mivel anyagi
helyzetük nem szorítja őket, nem törődnek vei*. A
kisebb gazdák pedig lehet, hogy tőrödének vele, de
ezeknek meg anyagi helyzetük nem engedi, hogy a
természetnek ezen kifogyhatatlan tárházát kiaknázzák
De mivel ezen szomorú állapoton a sok panasszal
segíteni nem lehet, lássuk kik és mimódon vannak
hivatva ezen állapotok megváltoztatására.
Sokan hangoztatják, hogy ezen állapotokon segí
teni elsősorban van hivatva a tanitó. Ezen egyénekMk szerintem i. igtauk van. Van-e a
.
egyén, aki ügy a eladok, tatai a gondjatkra btzott
gyermekek lelkűidéhez annyira hozzá tudjon férkőzni,
mint a tanitó. Törekedjék tehát a tanitó oda, hogy
az egyénekkel már gyermekkorukban a munkát és
munkás embert ne gyűlöljék, ne kicsinyeik, hanem
Irta: Szilágyi Imre ref. tanitó.
Ha valamely állam népiskoláiban a rajz és
munka tanítás fontosságáról szó lehet, úgy hazánkban
állam és társadalom anyagi jólétének ezea előmozdí
tójára igen nagy szükség van. Ha széttekintünk az
államok háztartásában
megdöbbenéssel láthatjuk,
hogy a műveltebb európai államok között hazánk a
legszegényebb viszonyok közt él, sőt a legutóbbi idők
ben valósággal nyomorog. S miben kereshetjük ennek
az okát: Bizonyonycsan nem abban, hazánk nem volna
alkalmas egyes ipari termékek előállítására, vagy mintha
hazánkban r.em lehe l t megkapni az egyes ipari ezéJokraszükséges nyerstermékeket. Alig van állam, amely
a természet annyi jó tulajdonságaival meg lenne
áldva, mint hazánk. Hazánkban megtaláljuk úgy a
nyerstermények ezerféle faját, mint az ipari termékek
előállítására alkalmas számtalan helyet.
Hazánkról azonban többen beszélnek úgy, mint
őstermelő országról, amilyennek ez ideig tényleg
mondható is. Bár igy áll a dolog, mégis megállaná
hazánk a helyét mind fekvésére, mind talajára nézve,
csak az a kérdés, hogy van-e egyén, aki a természet
ennyi jó adományait alkalmasan ki tudná használni ?
Bizony sajnos, hazánk ennek a nagy követelményeknek
nem tud kellőleg helyt állani.
Nézzük csak hazánk iparát.
Iparosaink legnagyobb részben igen csekély
kivételei olyan egyének, akiknek semmi alapképzett
ségük nincs. Különösen vidéken ezrekre menő az olyan tanulják becsülni és tisztelni.
egyéneknek a száma, akik elmennék iparostanoncnak
Erre nézve egyik legfontosabb eszköz a tanitó
de sím írni, Mm i’vrsri rím tudnak
kezében a rajztanitás. Hogy mily sokoldalú haszna
S ha megfigyeljek azon mestereket, akik az van a rajztanitásnak, szinte el sem képzelhető. Gondol
ilyen egyéneket magukhoz fogadják, bizony azt talál juk csak meg jól, mikor az írás alapelemeit tanítjuk
juk legnagyobb részénél, hogy ők nem azért szegőd- a gyermekeknek, tulajdonképen nem rajztamtással fog
tetik azt a tanoncot 4-5 évre, hogy az államnak egy lalkozunk-e’ A rajztanitásnak is ugyan az az a apja,
képzett és értelmes iparos emberi adjanak, hanem
ami az írásé. Itt is épen úgy a pontokon, vonalokon
azért, hogy az a szegény fiú 4-5 évig szolgálja őket. és a vonalak különböző helyzetén kezdjük mint amott.
Mit várjunk aztán mi az ilyen iparos osztálytól? Vagy ha a földrajztanítás alapéleimévé! foglalkozunk
Mennyivel elóbb áll e tekintetben pl Németország a rajztanitás nélkül érünk-e el biztos sikert? Sok a
ahol talán nem is megy emberszámba az olyan egyén, maradandóbb lesz a gyermek emlékezetében az
akinek legalább egy pár középiskolai osztálya nincs.
Népművelés
4
Népművelés
egyes a.apfogalrnak neve, alakja és formája, ha azokat
nemcsak bemutatjuk, hanem le is rajzoltatjuk velők.
És mind ezekkel a gyermek igen nagy örömmel fog
lalkozik. De ha ezektől eltekintünk is, tekintsük azon
szellemi képzést, amely ezekkel jár. \ an-é valami,
ami a népizlést^oly nagy mértékben fejlesztené, mint
a rajzolás
,
üjabh tanterv szerint a népiskolákban ép úgy
mint a középiskolákban a természetutáni rajzolás kezd
előtérbe lépni. Ennek aztán kettős feladata van. Egy
felől a tanuló megfigyelő képességét fejleszti, másfelől
a kéznek bizonyos ügyességet kölcsönöz.
Az elemi iskolában azonban sohasem ke l a
rajztanitásnál célt téveszteni. Itt ugyanis nem arra kell
törekednünk, hogy valaminek a hü es pontos képét
adják a tanulók, hanem sokkal, inkább arra, hogy
tanuljanak a tanulók megfigyelni és a rnegíigyelteket
emlékezetben tartani. Figyeljük csak meg, mennyivel
mélyebb benyomást szerez a gyermek az olyan tár
gyakból, amit ha nem is pontosan, de legalább leraj
zolt, mint az olyanokról, amit esetleg tovább szemlélt,
de nem a részek elhelyezése, hanem azoknak cifrasá
gára fektette a súlyt. És végül a rajztanitásnak egyik
megbecsülhetetlen haszna az, hogy a gyermek ízlése
finomodjék és munkássághoz szokjon.
Amióta az ipartörvény az iparostanoncoknak az
oktatását elrendeli ; azóta ezen oktatásnak igen nagy
fontossága a rajztanitás. De ezen tanítás már késői,
mert az elnehezedett kezek sokkal nehezebben sajá
títják el a rajzoláshoz' szükséges ügyes vonásokat,
mint az olyanok, akik ezt már az elemi iskolába* is
gyakorolták.
birtokába, amely talán amostani időben épen nélkü
lözhetetlen. Figyeljük csak meg, hogy mily őrömmel
foglalkozik ilyen félével a gyermek és amit mag*
előállított, legyen az bármily gyönge, kezdetleges,
mégis sokkal jobban örül annak, mint bármely más
által előállítót sokkal értékesebb tárgynak.
Hiszen ők valóságos művészetet látnak alkotása
ikban. Es küudja hány lappangó tehetséget keltünk
életre úgy ezzel, mint a rajztanitással !
Ha az itt elsoroltakat a tanitó szem előtt tartja,
akkor bizonyára többet használ szegény hazánknak^
mely ebben a tekintetben épen az átalakulás szélén áJ,
mint sok oly hazafi, aki mád nem téve, mint fennhan
gon kiabálja: >Magyar vagyok.* 1
Egyesületi élet.
Felhívás.
Tiszteletié! és kartársi szeretettel felkérem
mindazon kedves kartársaimat, kik az elmúlt
1923 4. tanévben az Eötvös napra az Eötvös
alap elnökségé ül gyűjtő-iveket kaptak és a
gyűjtött összegről az elszámolást még nem
eszközölték az Eötvösjalap elnökségével, szíves
kedjenek a gyűjtött összeget és a gyűjtő-iveket
sürgősen az Eötvös alap elnökségének (Buda
pest, Vll. kér. Szentkirályi utca 47 szám.) be
küldeni, miután a vett értesítés szerint még
több iskola van, mely az elszámolást nem esz
közölte, anböl csak nagy kellemetlenség szár
A legujabbi időben igen fontos az ugynevezet mazhat.
Szolnok, 1924. szeptember 1.
>S!öjd«-nek az elemi iskolákba való bevezetése és
Keszthelyi István
rendes tantárgyanként való kezelése. Nagyfontossága
van ennek különösen a magyar ipar fellendülésére
nézve. Ki tudja mily átalakulásnak veti ez meg az
alapját a magyar ipar terén. Én azt hiszem,. — de
úgy gondolom, hogy talán mások is vannak ezen a
véleményen, — hogy a magyar ipar fellendülését és
ezzel együtt az állam anyagi helyzetének javulását is
inkább várhatjuk ettől, mintha különböző néven
»Magyar ipar védő egyesületeket* állítunk fel. Mert
mig ezen Egyesületeknek hazafias tagjai is szívesen
vásárolják az olyan külföldi iparcikkeket is, amelyeket
hazánkban is elő tudnak állítani, addig amazzal inkább
munkálkodunk azon, hogy a magyar ipar olyan egyének
kezébe tétessék le, akik ezen £ téren teljesen megállják
helyöket. És míg egyfelől az ország anyagi jólétének
az előmozdításán fáradozik a tanitó, addig másfelől
magának az egyénnek is oly maradandó kincset juttat
vármegyei tanitóegyesületi elnök.
Felhívás.
Veress Antal Károly jászberény-boldogházai kartársunk Gizella nevű leánya f. évi aug.
hó 21-én elhalt, ki a temetkezési egylet tagja
lévén, ezért felhívjuk az egylet tagjait, hogy a
felnőttek fejenként 3624 koronát és a 7 éven
alóliak 1812 koronát, temetési költséget, mint
hozzájárulást a lap megjelenésétől számított 8
nap alatt befizetni szíveskedjenek.
Szolnok, 1924. szept. 10.
Jánossy Pál
Forenczy Kálmán
pénztáros.
ügyv. elnök.
5
melynek megpillantásakor a társaság minden tagja
örömujjongásban tört ki
Utunk első célja Keszthely volt, ahová a Bala
tonnak es elragadó partvidékének szemlélése közben
délután négy órakor érkeztünk. Az itt ránk váró ked
ves kollégáink a valóban örök ifjú Bori Imre ny.
igazgató tanitó bátyánk s a minden tekintetben méltó
utódja Iwsich Gyula igazgató tanitó a terjedelmére és
szépségére nézve is párját ritkító parkon át vezettek
bennünket a Bocskai vendéglőbe, ahol a frissítők bevé
telezése közben az egész napi túlságos jókedvünket
a váratlanul érkezett . s tartósnak Ígérkező záporeső
lohasztotta le. Hái’ Istennek aggodalmunk egy óra
múlva a terhes felhőkkel együtt eloszlott s már es:e
hat órakor a Balaton partján elhúzódó sétányokon —
többen közülünk a vitorlás csónakokon — gyönyör
ködhettünk kedves tengerünk csodás szépségein
A kellemesen kezdődő és még lelkesebben vég
ződő nap fáradalmait kipihendö, a jó étvággyal elfo
gyasztott vacsora után aludni tért a társaság, az urak
a közs. iskola egyik termében, a hölgyek pedig a
szent Vincze apáczák vendégszerető körében töltvén
az éjszakát. Másnap reggel friss erővel folytattuk a
kirándulás gyönyörködtető munkáját. Reggelizés után
a messze földön méltán híres Hévízre röpített bennün
Közli: Magyart Gyula.
ket a hatalmas autóbusz, amelyből bámulva bámultuk
A szolnoki áll. tanítók tavaszi közős értekezletén a mellettünk elvonuló festői vidéket. Hévizén a hatal
Veress Mihá’y Kollegánk azt az eszmét vetette fel mas terjedelmű szabad meleg tóban fürödtünk, jóizüevájjon nem volna-e érdemes és kellemetes dolog a nyári ket nevetve hölgyeink alaptalan félelmén, akik kezdet
szünidő alatt, tapásztalatszerzés és üdülés céljából ben felve, sikoltozva kapkodtak ama bizonyos szal
néhány napi kirándulást tenni szegény kis országunk maszál után, amely őket a vízbe fullástól megmenti,
noha tudták, hogy a hévízi ló vizébe készakarva se
valamelyik vidékére?
Az eszme életrevalónak bizonyult s igy a kirán lehet — legfeljebb nyakig elmerülni.
A testet és kedélyt üdítő fürdés után a fürdötedulás iránt érdeklődők abban állapodtunk meg, hogy
első kirándulásunk helyéül a magyar tengert, a szép jep sétautait bejárván s összes nevezetességeit alaposan
séges Balatont választjuk. Az egész évi munkában megtekintvén autóbuszra szóltunk s közös ebédre ismét
elgyötrődött, kimerült kollégák — különösen a vidé Keszthelyre érkeztünk. Ebéd után a különböző épü
kiek — örömmel vették tudomásul a balatoni utat s letekben ideiglenes elhelyezett rendkívül gazdag múze
siettek bejelenteni az abban való részvételüket, csatla umokat tekintettük meg s este ismét a Bocskay ven-a
kozásukat a kirándulás agilis
vezetőjénél, Veres déglőben élveztük a vidám, a gondtalan .életet.
A Keszthelyen eltöltött idő képezi kirándulásunk
Mihály sfőintézönél*
Julius 9-ikén hajnalban kelt útra kedélyes, lel legkedvesebb emlékét. Édes fájdalommal búcsúztunk a
kés társaság egy része, melyhez aztán Budapesten kora reggel induló vonattal ettől a kedves várostól
csatlakozott a már ott időző kartársak szintén lelkes s az állandóan velünk foglalkozó szeretet kartájainktól^
Julius 11-ikén a Balaton somogyi partján, elra
csapata, hogy igy együttesen keljenek útra a kitűzött
gadóan szép fürdőtelepek, villák mellett utazva, körül
célok felé.
belül délelőtt tiz órakor értünk a magyar tenger ös
A vasúti intézőség előzékenysége az egész utón
fürdötelepére Siófokra, ahol két szolgálatkész kartár
külön szakaszt biztosított a társaság részére s igy az
amúgy is fesztelen és kedélyes utazás idöröl-időre sunk várt és kalauzolt bennünket.
Siófokon annyira feltűnő és annyira rokonszenT
kedélyesebbé vált. Ennek a körülménynek tulaj donit- vés volt a társaságunk, hogy a > Színházi Élet* szer?
dacára
szinte
észrevétlenül
ható, begy a bosszú ut
kesztösége kérve kért bennünket, hogy csoportunk i
értünk délelőtt tizenegy óra tájban a Balatonhoz,
Az elnökség átvizsgálva az egyleti pénz
tárt, sajnálattal tapasztalja, hogy az egyleti
tagok majd háromnegyed része az 1923 24 ta
névi (20000-20000 kor.) tagdíjjal hátralékban
van. Ezennel felhívjuk a tagokat (áll. községi,
izr. gazdasági és belépett felek, kartarsak, to
vábbá áll. közs. óvó és menház vezetőnők),
hogy úgy a hátralékaikat, valamint a 1924-25
tanévre esedékes tagdijaikat a lap megjelené
sétől számítva 15 nap alatt annál is inkább
küldjék be, mert a hátralékosok névjegyzékét
az egylet ügyészének vagyunk kénytelenek
átadni.
Szolnok, 1924. évi szept. 10 én. ,
Az elnökség.
„Hullámzó Balaton tetején.“
Népművelés
6
lap részere .lekaphassa*. Bír az időnk kiszámított volt
a Füredre induló hajóra kellett sietnünk a szerkesz
tőség óhajának engedve bevonultunk a .Színházi Élet,
műtermébe is.
' Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után. S útnak indultunk
Reformok.
Iparos tanonciskolák uj szervezete
terve és utasítása.
tan
Nyugodt őszinteséggel mondhatjuk, hogy a
magyar nemzeti közművelődés jelen időben a
reformok korát éli. És ez a kultúrtörténeti
korszak méltán Klebelsberg Kunó gróf fenköít
gondolkozásu és ideális érzésű miniszter nevé
hez fűződik. A nagynevű miniszter átérezve a
haza tragikus veszteségeiből származott gazda
sági viszonyainak tarthatatlanságát; látva a
nemzet erkölcsi téren való sülyedését, mely a
közművelődés fejlődésének könnyen útját vág
hatja: alsó,- közép- és felsőfokon egyaránt
megindítja a szervező nagy munkáját a nem
zeti élet újjáépítésére. így átreíormálja évtize
den keresztül táplált kulturéletünkct a neme
sebb és idealisabb célok érdekében. Revízió
alá veszi a felsőfokú iskolák munkatervét,
modern alapra fekteti a középfokú iskolák köz
ismereteinek munkatervezetét, hogy azt a gya
korlati élet mindenkor érdemszerüen honorálja.
Alig, hogy a középiskolák álreformált tan.
terve életbe lép, nyomban követi azt az ipa
ros tanonciskolák nőszervezete, mely az 1922
évi XII. t. c. 118. § ában gyökerezik. Az Uj
szervezet három tagozata szerint jövő ipari
nemzedék' művelődését a tanonciskola hivatott
biztosítani, azért a tanonciskola színvonalának
emelését és kifejlődését a 60000—924-.- VII. ü. o.
számú miniszteri rendelet szabályozza. Az ipa
ros tanonciskolának uj ■ szervezete lényegében
megváltoztatja az eddigi iskolák rendjét. Ideálisab és eszményibb életet követel belevinni az
uj szervezet a tanonciskolába. A tanterv bősé
ges anyagot ölel fel a szellemi és gyakorlati
munka elvégzésére. Ezért az iskolát négy év
folyamra fejleszti, hogy az iparos ifjúságnak
alkalma és fizikai ideje legyen a feldolgozott
anyagot szellemileg megemészteni és mara
dandóvá tenni. íme tehát az iparostanoncoktatás intézménye ama fokhoz jutott, mely a
magyar ipar és kereskedelem, mint a nemzet
életforrásait gazdasági szempontból a kulturtényezök közé éleszti.
Az uj szervezet f. évi szeptember hó 1 töl
már életbe lépett s a benne foglalt átszervezési
munkálatok két tanév alatt befejezendök. Mi
tanítók, kik a tanoncoktatás terén szorgalmas
munkásságunkkal elismerőleg is kivettük ré
szünket, örömmel fogadjuk az iparos tanonc
oktatás ideális átszervezését és az erre vonat
kozó Miniszter ur rendelkezéseit.
(me.)
IRODALOM.
Onint József és Drózdi Gyula szerkeszté
sében >A Magyar Gyermek Abcés és II. oszt.
Olvasókönyv jelent meg a népiskolák használa
tára. A neves pedagógiai irók az Abcés-könyv
szerkesztésénél és beosztásánál a modern ta
nítási elvek betartása mellett három módszer
tani szemponttól vezéreltetve, az irvaolvasás
tanításának munkakészségét és nehézségeit
nemcsak hogy megkönnyítették, de egyesítve
benne a fonomimikai, hangoztató és jelképes
tanítási eljárásokat, az irvaolvasás modern ta
nításának örökös alapját vetették meg. • Az
Abécés tankönyvben felsorakoztatott tanítási
anyag a kiinduló i (betű) hangtól egész az
olvasmányok láncolatán végig húzódó fokozatos
kapcsolások és váltakozó tárgyu anyag szak
avatott beosztása arra enged következtetni,
hogy a szerzők a pedagógiai tudomány terén
oly gyakorlati érzékkel bírnak’ mely a tanitó
munkáját a gyermek szellemi képességeinek
összeréjéhez és lelki érzéseihez méri. A 11.
oszt. Olvasókönyvben feldolgozott olvasmányok
és költemények tartalmuk szerint csoportosí
tott beosztás pedagógiai művészetnek a tanujele, mely a hazafias szellemerkölcsös és tár
sadalmi érzés ápolására, fejlesztésére nemcsak
aktuális, hanem igen alkalmas anyagot adnak
a tanitó — tanuló kezébe.
Értéküknél fogva tehát ezen tankönyvek
nagybecsű figyelmet érdemelnek, miért is is
kolai használatra már azért is ajánljuk, hogy
általuk a tanitó munkája megkönnyittessék. A
Nénmüvelés
tankönyvek külalakját tekintve, vonzó erővel
bírnak, tartalmi színvonaluk — a korszerűsé
get illetőleg — modern eszméken alapszik.
Révai Testvérek Irodalmi R.-T nyomdájá
ban kaphatok 11700 es 13950 koronáért.
(me.)
A napfény gyógyitó hatása.
Irta: Nyárádkarácsonyfalvi.
A tudomány folytonosan bővül, változik. Nekünk
-ezzel lépést kell tartani, ismerni kell belőle annyit,
amennyit intelligentiánk megkíván.
Midőn vizsgálom a természettudomány egyes ága
iban a legújabb felfedezéseket, haladást, nem is tudom
-mit csodá'.'::k jobban : az emberi észt, mely teremt,
;alkoi, vagy annak müvét?
Bámulatba ejt. mikor olvasom : Peruban a vasút,-országúitól távol eső hegyekből óriási 10 tonnás teherrepülögépeken szállítva a bányákból az érceket a
mérföldekre messze eső gyárakba; hogy van már 135
személyt szállító repülőgép s egynemelyike 400 km.
•sebességgel halad óránként, (ezelőtt 20 évvel még csak
5 méter magasan 20 m. hosszúságot repült); Ameri
kából Angliába beszélnek át drótnélküli telefonon s a
-telefontól még 2 méternyire is jól hallatszik . a hang,
S kvarc minden gyújtható anyagot hösugarakkal fel
gyújtanak ; drágaköveket előállítanak rádium segítsé
gével egyszerű kövekből; az ember testi-lelki életét
megváltoztatják operatió utján, mikor egy férfit noíestermészetüve, egy nőt férfias természetűvé tudnak így
; varázsolni: egv állat szemét átültetik egy másikba;
| «gy rovar levágott fejét egy másfajta rovar levágott
I feje helyébe átteszik s a rovar tovább él; az ember
| táplálkozásában nélkülözhetetlen vitámineket • fölfede| zik; a gyertya melegét 2 km. távolságról megmérik;
| 100 milliomod miliméter hosszúságú fényhullámot
II megmérik; fölfedezik az ősanyagot, a világnak a leg| parányibb részét, melynek különböző összetevéséból
g keletkeztek az elemek s a nagy mindenség ; az ósa8(nyagnak különböző elemekkel való átváltozásából
i kiszámítják, hogy a nap 90 milliárd évig sugározza a
■ tényt; az ember majdnem ott tart, hogy az étherből,
|3 semmiből alkot anyagot. Mikor mindezeket olvasom,
■ akkor mindig bámulatba ejt a legújabb haladás.
Nekünk tanítóknak ismerni kell a térmészettudomány egyeságaiban a legújabb fölfedezéseket, haladást.
Egy olyan részének ismertetésére vállalkoztam, mely
j mindnyájunkra nézve hasznos, de szükséges tudni,
7
mintdanitónak is, mert a néppel való érintkezés, tanácsőszíogatás alkalmával alapos tudásra kell támasz
kodnunk.
Lagnagyobb haladást értek el újabban az atomelmélet terén, mely teljesen megváltozott alapjában
annyira, hogy az eddig külön álló kémiát és fizikát
alapjában összekapcsolta Nagy haladást értek el az
orvosi tudomány terén a vérben keringő hormonok
felfedezése által E kettőnek a tudása, érthetővé teszi
a napfény élettani hatását az emberi szervezetre. Ez
utóbbit akarom megmagyarázni népszerű természettu
dományi alapon. *)
Hogy a napfény átalakító s az emberi szervezetre
nézve gyógvitóhatását megérthessük, tudnunk kell azt,
mi is az, hogyan keletkezik, miből lesz, tárgyakra
érve, miért alakítja azokat át ?
A napsugár : rezgés. Ezt tudjuk 1678-óta, csákazt nem. hogy mi okozza a rezgést. Akkor keletkezik
ily elekrómágneses étherrezgés, mikor valami nagy
izzásban van, mint pld. a nap, vagy ha elektromos
áramot fejlesztünk (Röntgen szikratávíró) vagy a' ter
mészetben megfelelő rezgésü elektromosáram keletke*
zik (villám, rádium bomlása, átalakulása) Tehát mi
kor a nap izzik, akkor különböző elektromos áram
fejlődik, az a körülötte levő űrt kitöltő éthert megrezegteti s az egyik étben részecske a másiknak e rez
gést átadja így halad tova, 1 másodperc alatt 309000
km. utat téve meg. Az elektromos hullámzásoknál az
anyag helyben marad, csak a, rezgések, lökések adód
nak át egyik a másikának hullámmozgás alakjaban.
Olyan formán történik ez, mint mikor a víztükör fe
lületére követ dobunk. A beesés körül, mint központ
*) FORRÁSMUNKÁK: Rhover L. : Az atom nagyságai
száma, szerkezete; 2, Léchmeister L.: üj elem. 3, Dr. Grusz
1. Baktérium oldóanyag mibenléte ; 4., Lechmeister L : A
Buhr féle atomelmélet. 5 , Az elektromos fény hatása a nö
vények fejlődésére. 6., Szolnoki 1 : A napfoltok és a levegő
hőmérsékletének 11 éves periódusa Európában. 7., Mende I. :
Elemek felbontása rádióaktiv sugárzással. 8, Dr Keith A :
Az ember fajták eredete. 9., Entz B. : A daganatok természet
rajza, lu , Dr. Prout J.: Egy uj izotop elem. 11., Rhover L.
Az elemek mesterséges szétbontása. 12. Rhover L. Az ato
mok. 13 Dr. Kelen Gyógyítás Röntgen, rádium és. ibolyán
túli sugarakkal. 14 , Dr. Marberger l.: A tuberkulózis megelő
zése. 15 Ilosvay : A rádiumemanació vagy niton, mint XX-ik.
század bölcsek köve. 16, Mansfeld G.: Szerveink . együttes
működése. 17. Fehér D.: A növények korai kihajtana. 18:
Mende : A levegő radioaktív anyagainak eredete. 19., Mende.
A nap hője 20.. A nap melegével hajtott motor. 21., Röntgen
sugarakra és a kristályok szerkezetére vonatkozó újabb
vizsgálatok. 22. Röntgen sugarak orvosi alkalmazásának ha
ladásai. 23. Napsugárral fütött takaréktüzhely. 24. Dr. Völgyesi: A lélek és a természettudomány. 25„ A növény neme
sítés alapjai. 26, Ható P.: Laknak-# a más világot011 ?
Kövest A.: A mechanikai munkát végző ember hatásfoka.
9
Népm' ve^s
Népművelés
8
vármegye területén működő tantestületek azkörű’ köraiaku hullámfodrok keletkeznek s mml na
október hóra szóló állandó illetmény
gyobb körben tovaterjednek, ügy .latszik, mintha maga kPt kevés kivétellel szabálytalanul küldöttek
a víz áramlásnak indult volna. De ha a víz felszínére be egyesek a fizetési könyveket mellékeitek
€ev du^ot teszünk, látni fogjuk, hogy az nem megy másik a pénzúgyigazgatósághoz, mint számfejtovább? helyben marad. Az elektromos lökések nem töhivatalhoz küldözték a jegyzéket, volt akt
egvforna erőiek s igy különböző rezgések keletkeznek.
a fizetési könyvével nyug'at köldött, vagy a
Van olyan elektromos áram, mely egy másodpere fizetési jegyzékben az előirt igazolás hiányzód,
alatt 100-szor rezegteti meg a víz éthert, de van de a legtöbb nem jelölte meg hogy az illetmény
olyan is, melyik 1000, vagy több milliós bihoszor.
kinek a nevére utaltassak ki.
{Ilyen a Röngten rádium sugarai.) Minél erősebb a.
Felhívom a nem állami tan-ntézetek veze
aram, annál többször rezegteti m-g máeodpercenkmt tőségének, iskola széknek, felügyelő bizottságnak
az éthert, annál több rezgést ad masodpercenmnt. figyelmét az 5200 1924 P. M. számú rendeletre
Hogv sokféle rezgés van, azt látjuk a tárgyak színei
Budapesti Közlöny 1924 évi május zO-iki U2
ból is. Hisz tudjuk, hogy a tárgyaknak színük nincs, sz amelynek 35,36 és 40 § ai részletesen
A szem azokat a fény rezgéseket, melyeket a tárgy el
előírjak, miként kell eljárni a jegyzékek kiál
nem nyelt, visszavert, felfogja s ezt a rezgést fény
lítása és a postautalványon erkezo pénz sze toszalakjában érzi meg. Így minden színnek meg- van a tása -ekint^ében. Jövőben a hibásán beküldött
maga másodpercenkénti rezgésszáma A vörös szint jegyzék,
szabálytalan és számfejtésre
pld a másodpercenkénti 400 billiós rezgés okozza. A
alkalmatlan
vissza
lóg küldetni.
Röntgen es rádium sugarait ennék sok ezerszerte több
A Népianitók lapjainak szamai figyelem
rezgés okozza. Szemünk nem minden rezgést tuo fel- mel kisércnJök, mert a vallás és közoktatásügyi
fogni vagyis nem minden rezgés okoz fenyerzetef. Ha m. kir. Mmíster ur valószínűleg fog kiadni erre
másodpercenkint keveset rezeg, mint pld. a hangvilla
vona kozólag külön rendeletet is.
035, Vagy nagyon sokat, mint pld. az ibolyántúli su
Végül még figyelmeztetem laz iskolaszékét
garak. Röntgen, rádium sugarai, akkor azokat nem hogy a jegyzékek félévenként januáriig
láthatjuk, szemünk fel nem fogja. Ezért vannak a julius havi nyugták általam is laHamoz-ndó^
■ napfényben látható és nem látható sugarak. Valamint Miután pedig a január és juhus bán nyu Uk
a víz felszínén különböző hosszúságú hullámokat tu mindig december, illetve junius o ig külden
dok előidézni az által, hogy kicsi vagy nagy követ do dők el számfejtés végett a számvevőséghez^
bok a vízbe, úgy elektromos áram állal is különböző láttamozás végett hozzám mindig november
hosszúságú hullámokat tudok előidézni, aszerint, hogy 20 ig
illetve május 20-ig terjesztendok be
milyen erős aramot használtam, vagy idézte elő az csntolva hozzá, egy * Pénzügy.gezgatóság
ether rezgést.'Csak itt fordítva van. Míg a víznél a mellé rendelt számvevőség címével ellátott
nagyhullámot a nagykő bedobása okozta, az elektro borítékot, hogy közvetlenül ide küldhessem elmos étherrezgésnél a nagyhullámot a kis áram, vagyis
Szolnok 1924. szeptember 15-én
a másodpercenkint keveset rezegtető; a rövid hosszú
Bihary István s. k.
ságú hullámot a nagy aram, vagyis a másodpercenkir. tanfelügyelő.
kint sok rezgést előidéző áram okozza. Így ran pld.
*
___ ____
10 km. hosszúságú hullám, melyet szikra távírónál
Jász- Nagykun Szolnok tármegje tanfelügyelőjétől
lehet használni.
' ■
(Folytatjuk)
6896 — 1924. szám.
Valamennyi állami elemi, iskolai Gondnokság
nak közs. és felekezeti Iskolaszéknek.
Népünk érdeke, egyházaim, hazánk szebb
jövője egyaránt megkövetelik, hogy a községek
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől. értelmi vezetői összefogjanak és az iskolánkivüli népművelésben gondos komoly munkához.
BJWU8S RÉSZ-
6838 — 1924 szám.
Tankerület valamennyi nem állami népoktatói
intézetének vezetőségéhez.
A pénzügyigazgatóság mellé rendelt szám-vevöségnek hozzá intézett átirata szerint a
'^Kormányintézkedések szigorú kötelességévé
tették minden állami, államsegélyes és feleke
zeti főhatóságok utján a felekezeti iskolai tane-
öröknek, hogy a legodaadóbb munkára ne csak
vállalkozzanak, de azt eredményesen el is
Jász- Xagyknn- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelői*.
célból a tervezett és elvégezett ilynemű
munkásság feljegyzésére nyilvántartás 'ejtését
rendeltem el, hogy abból a tanítói munkásság
működés eredményét elbírálhassam.
Iskolalátogatásaim alkalmával a tanerők
■ilynemű munkásságát is vizsgalat tárgyává
5 fosom tenni.
.
Felkérem tek. Ciraet. hogy a főügyelete
t alatti iskolák tanítóit ezen hazafias munkáslóságban való részvételre felhívni és aonaa
támogatni szíveskedjékSzolnok, 1924. szeptember 9-én.
Bliary István s. t.
kir. tanfeíijgys.ó.
Szám: 6916-1924.
Valamennyi gondnokságnak, iskolaszéknek, igaz
gatónak, tanítónak, tanítónőnek.
Vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur fúvó évi 30773-1924. VIII a ü. o. sz.
rendeletével az iskolánkivüli népművelési fo
gadalmak ala eső ügykört a következőkben
állapította meg.
1
-Az analfabéták oktatása.
2, Népművelési előadások és tanfolyamok
ü^v^i*
° 3) Népiskolák, szabadegyetemek, népszerű
főiskolai tanfolyamok, (munkásegyetemek munkásszabadiskolák,
munkásgimnáziumok stb.
elnevezés alatt szereplő alakulatok) ügyei.
4, Ifjúsági egyesületekés leányegyesule-
—
Jász- Nugjkün- Szolnok varmegye tanfelügyelője.
^397 —1924. tani, szám
Valamennyi elemi iskola igazgatónak, tanítónak
és tanítónőnek.
Az 1924 25 tanévben tankerüietem vaja| mennyi iskolája mellett az iskolánkivüli nepI művelési munkásság megszervezenao. Nagyobb
| községekben és városokban az iskolás körze
tében.
,
. . •
Felhívom tankerüietem valamennyi UniI tóját, tanítónőjét, hogy ezen hazafit munkaI hói feltétlenül vegyen részt, mert tanítói mukoj désük elbírálása végett minősítő táblázásba
I az ilynemű munkásságuk feljegyzései es nyilI -vánlariását egyidejűleg elrendeltem.
Felhívom az iskolák igazgatóit, vezető..,
I hogy az iskolánkivüli népművelési lovaiban
u 220_ 924 szám alati közölt tájékoztató a.apI ián legközelebbi tantestületi ülésén egyénenként
I is részletezett tervezetet állítson össze és azt
1 a helyi népművelési bizottság utján ie.en renII keletemre való hivatkozással a vármegyei koz
ponti Iskolánkivüli Népművelési Bizoítságnoz
íl terjessze be.
„ ...
Egyben tudomásul vétel végett koz:om
S hogy iskolalátogatásaim alkalmával a tanítok
| ily irányú működését is vizsgálat tárgvav
tek
H fogom tenni.
Szolnok. 1924. szeptember 9-én.
Bihary István s. k.
■ 1
>
kir. tanfalügytlő.
A
népiskolákkal kapcsolatos
ifjúsági
(egyesületi) könyvtárak ügyei.
6., Népkönyvtárak,
ifjúsági és egyéb,
olvasókörök, a népszámára való irodalom
(sajtó és ismeretterjesztő irodalom |
7
., Közművelődési egyesületek ügyei.
H., Népházak ügyei.
p. A külföldön élő magyarságnak az
iskolánkivüli népneveléssel kapcsolatos ku u-
Fal‘b W.,U Mesedélutánok, műkedvelői előadások
és tánctanfolyamok ügyei
12 A minisztérium* diaposihv gyűjtemé
nyének ’kikölcsönzése, kezelése és g°ndozaaa‘
’ Ezen ügykörbe vágó beadványok a várm.
közp. Népművelési bizottság címére (amennyi
ben a vallás és közoktatásügyi m. kir. Miniszteámhoz terjesztendő* fel, >yill/a ü o. Isko
lánkivüli népművelés* jelzéssel ellátva) külden
dők be.
.n ,
• Szolnok, 1924 szeptember 10 én
Bihary István s. k«
kin tanfelügyelő.
Jász- Nagykun- Szólnék vármegye tanfelügyelője.
6516 1924 tanf. szám.
Valamennyi
állami elemi iskola
Igazgatóságának.
Tekintetes
Gáspár Dezső és társai szegedi tanítók a
számtantanitásának az uj módszerét dog ózták
ki A szakvélemények szerint ez a lamtási
11
Népmüve'és
10
Népművelés
módszer. A számolás fonomimikája annak
hibái nélkül. Az arabszámokkal való számolás
terén az elérhető legtermészetesebb mód.
Miután több oldalról kedvező véleménnyel
vannak a Gáspár féle módszerről, azért azt
az igen tisztelt Tanítóság szives figyelmébe
ajánlom.
Vezérkönyv az I 11 osztályra, Tanlerv,
Szemléltető eszközök készek. Megrendelhetők:
Gáspár Dezsőnél Szeged, Sajka utca 7 szám a.
Szolnok, 1924 szeptember 4 én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
6 ., A népművelési munkák lehetőleg öszlöl-tavaszig terjedő időszakra essenek.
7 ., Az előadások élénkítésére és vonzóbbá télelére^ egy-egy est műsorába lehetőleg szava
latok, ének és zeneszámok is felveendők,.
8 ., Előadókul a helyi értelmiség tagjai minél
nagyobb számban bevonandók.
9 ., Az előadások lehetőleg szabadelöadások sne felolvasások legyenek, egy-egy este 1 ko
moly lárgyü előadás tartható.
10 ., Vetnögépes előadások az érdeklődés foko
zására minden helyen bevezetendök.
11 ., Úgy az előadások, mint a tanfolyamok
munkaterve úgy állapítandó meg, hogy az
előadások mindegyike kerek egészet alkosson
s elsősorban az állampolgári nevelésnek,,
a hazafias és erkölcsi érzésnek és a ke
dély ápolásának szolgálatában álljon Evé
Rovatvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár.
gett a nemzeti irodalomra, a kon ismerteté
Szám. 220—924.
sére. az állampolgári jogok és kötelességek
ismertetésére, a nemzeti történelemre, a
Tájékoztató.
társadalmi és erkölcsi ismeretekre,az énekre
1 ., Iskolánkivüli népművelési munka szervez
nagy gond fordítandó.
hető tanyán, községben (falvakban) váro 12 ., Az előadások és tanfolyamok szervezéséről
sokban (körzetenként)
a vármegyei népművelési titkár értesitendö.,
2 ., Szervezheti: pap, tanitó, jegyző, orvos,s más
ki a szükséges bejelentő nyomtatványokat
helyi értelmiség) gazdakör, szövetkezet,
megküldi s mindennemű felvilágosítást,
munkás otthon, casinó, közművelődési, tár
megad.
sadalmi, gazdasági, ipari alakulatok, válla .13., Előadási -tiszteletdijakat a vármegyei (köz
tok, tanári és tanitói testületek stb.
ponti) népművelési Bizottság és a vallás3 ., Népművelési munka szervezhető az ifjúság
és közokt. m. kir. Minisztérium engedé
(15 21 év), a felnőttek (21 évtől felfelé) ré
lyeznek, de adhatók, helyi forrásból is (pL
szére, úgy a férfiak, mint a nők részére
vetitögépes- (mozi) előadások jövedelméből
külön-külön és együttesen.
önkéntes adományokból begyült összegek
4 ., Alkalmas előadói helyek: a községháza, az
ből, testületek, vállalatok adományaiból,
iskolák tantermei, egyesületek, körök he
községi hozzájárulásból stb.)
lyiségei.
14 ., Az összes dologi kiadásokról (termek fütése5
., Népművelési munkák:
és világítása) a községek költségvetésileg sa
a., Analfabéta tanfolyamok,
játpénztáruk terhére gondoskodni kötelesek,
b^ Ifjúsági (Levente) egyesületek,
15 ., Az ifjúsági egyesületek munkássága tör
c\ Ismeretterjesztő tanfolyamok,
ténhet (sőt kívánatos) a „Levente* (testne
d., Elemi ismeretterjesztő tanfolyamok,
velési) egyesületekkel közösen a testi- és
e., Népies ismeretterjesztő előadások,
lelki harmonikus nevelés céljából.
f., Népszerű tudományos előadások,
16 ., Tanfelügyelői rendelettel az iskolák mellett
g, Népszerű tudományos tanfolyamok,
megszervezendő kötelező népművelési mun
h^ Népfőiskolái tanfolyamok,
kásságok f. tanévben csak az érdeklődés fel
i., munkásgimnáziumok,
keltését vannak hivatva szolgálni.
j., Könyvtárak mellett (könyvtárhasználat,
Evégböl ének, szavalat, zeneszámokkal, ki
könyvismertetés) előadásokkal, tanfolyamokkal
sebb műkedvelői előadásokkal, élőképek
kapcsolatban az olvasási kedv felébresztésére.
kel élénkitett előadások rendezendök az
ISKOLÁNKIVÜUJDKTATÁS.
k., Mesedélutánok! műkedvelői előadások,
tánctanfolyamok, dalárdák, kirándulások.
iskola körzetében a tanulók szülei és hozzá
tartozói, rokonai, ismerősei (s más hallgatő-
ság) részére is a növendékek közreműködésével.
As esetenkénti 1 komoly tárgyú előadás a
hallgatóság érdeklődési köréből veendő és
a 11. pontban irt kívánalmaknak megteleiö legyen.
Az iskolák tantestületei mesedélutanokat
(nötagjai) anya- és csecsemővédo előadá
sokat is rendezhetnek s ezenkívül a kü
lönböző társadalmi egyesületekben bo al
kalma nyílik minden tanítónak (tanítónő
nek) hazafias munkássága elvégzésere.
Minimálisan 10 12 előadás rendezendő
s az igénylések sorrendjében vetítőgépein
ket is kikölcsönözzük az iskolák vezetőinek.
Szolnok, 1924. szeptember 9-én.
Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.
Szám : 218—924.
Valamennyi helyi (községi) népművelési Bizottságnak
Az 1924—925 tanévben tankerületam valamennyi
o mí>i|ptt az iskolánkivüli népművelési munkás-
• i
„„ewSw". «
hó 20-ig Tek. Buo«rtp>rt
Sin “megyei <^P»«ti) Bírnunk címere kuU-
‘ek bTiszleleuel kérjük, hogy a tanilóakgm exen
működésükben hathatósan támogatni szíveskedjek
Kérjük továbbá, hogy díjmentesen
.Népművelés. című hivatalos lapunkban.kozol és
egyéb intézkedéseinket, miniszteri rendeleteke az
ügyv e’nök v. jegyzővel rendesen, iktattatni s elintéz
tetni
termek
fűtéséről,
világiról a
községek költségvetésileg 9ondos*od*^
s tek. Bíz hivatalos levelezéseit is továbbítani tartóz
nak Fgyben
Tek. Bizottság elnökségét felkérjük,
Szám : 215 924.
Valamennyi helyi (községi) Népművelési Bízoü- illetve megbízzuk a működése területén folyo mindentcle népművelési
;
ságnak.
Az iskolánkivüli népművelési munka meg
Szolnok, 1824. szeptember hó 9-én.
kedvelteiéit olyan helyeken is. a hol a neP
Szathmáry Lajos
állítólagos közönyét a legnagyobb ocmadassat
BÜKI) y lstV(lU
titkár
ügyv elnök kir. tanf.
™rm. népmv. titkár.
sem lehetet legyőzni, feltétlenül biztosítják a
'vetítőgépes és mozgóképes előadásom.
E célból Bizottságunk nagyobbszámu vetí
tőgép rendelést vett tervbe, melybe a nyújtandó
kedvező fizetési fel.ételek mellett minden köz
ség (bizottság, testület,egyesület) beiekapcsoiódaat.
Amennyiben Tek. Bizottság (avagy terüle
Jókai Mór síremléke. A kultuszkormány elha
tén valamely társadalmi egyesület) satat Köz tározta, hogy Jókai Mór emlékét kegyeMes
ségére vetítő (mozi) gép beszerzését ha.ározna módon síremlékkel örökíti meg. A Magy. Orsz.
•el kérjük ezen elhatározásukat a megrende képzőművészeti Tanács a Kultuszkormany meglésre való felhatalmazással Bizottságunk címére bizPásábó! pályázatot hirdetetett a síremlék
küldje be. mert a tömeges megrendeh-ssel na tervezetére nézve mely szerint a pályamunká
gyobb kedvezményeket tudunk biztosítani úgy kat f. évi december hó 14 —15-ig kell ille.ékes
I
hogy a vetítő- (mozi) gépek az előadások jwedetme- helyre benyujlani.
ből is törleszthetők lesznek, mely után
" Családipótlék a feleség után Az 1924. évi
védelmi forrással is szolgálnak, melyek jöveaelme|
bői az előadói tiszteletdiiakat megfelelő összegre 5000 M. E. számú rendelet szerint a törvényes
।
lehet felemelni s bőven jut admimstraciós stb. feleség után is jár családipóllék még_ abban
az esetben,~ha feleségnek bármiféle forrásból
kiadások fedezésére is.
Az általunk ismert és beszerzendő egyik származó jövedelme van. Mindazok tehát, kik
gép a nagy szab. „Glória* vetítő- (mozi) J^P. feleségeik után, eddig csak azért nem kapták
melynek sok előnye van az eddig ismert gepe ’ meg a családi pótlékot, mert felesegeikjővefelett, melynek ismertetését a cég lapunk utolsó delmet húztak azok eziránt folyamodhatnak
hó 30 ig s ezen esetben f. évi juh ho 1-tol a
(hirdetési) oldalán közöljük.
családi pótlék folyósítva lesz. Akik ezen folya
Hazafias üdvözléssel
modást szept. hó 30-ika után nyújtják
Szolnok, 1924. szeptember 9-.én.
részére a családipótlék folyósítása a kővető hő
Bihary István
Szathmáry Lajos , 1-töl lesz folyamatba téve.
H I K S K.
őgyv. elnök, kir. tanfelügy.
népmüv. titkár.
8 szám
yk, 1924. október hó.
XVI. évfoly
12
q-SZOLNOK-VARMEGYEI
Népművelés
Állásáról lemondott Miskocsy János mezőtúri
ref. tanitó és Hájer László jászberényi áll.
tanítóképző int. nevelő.
Tanitóválasztás. Soós Jolán Jászárokszáliásra
rk. és L' grrtt Sándor Puszta monoltot ra rk.
iskolához rendes tanítókul beválasztanak.
Áthelyezések. Nagy Sándor lurkevei áll.
gazd. szaktanító igazgatói minőségben a
halmi gazd. iskoianoz, Stumpf. Íren all. taní
tónő a jászárokszállás — htvesvezekenyi ail.
Göderné, Berecz Margit lörökszenimiKiosi kult.
á'IL tanítónőt a ceglédi kuli., Tórofcne Kajan
Ilont mezőtúri kuli, a szaikszenlmaiipni, 1 oigár Jenő kisújszállási izr. tanítót a veszprémi
pénzügyigazgatósághoz, Kretter Győző es aretter Gyözöné jászárokszailási ail^ a szelevenyi
Gojzer György kunszentmártoni hűn. a Szol
nők-ugari all. iskolához helyeztetett ai es
Bacskó Gyula Szolnok-sxöHöbeh lg- tanító
pedig a szolnoki pénzügyig^^g^tosághoz. oszlatoit be.
A VII fizetési osztályba előléptek. Horváth Kál
mán abád-zaloki rk., Könyvelne Csengén Ida
csépái rk. Nagy Béla dévaványái rei, Pafleri
István fegyverneki rk. Fucsek László jáazalsószentgyörgyi rk, Kertész Ágoston, Venmgei
Katalin jászberényi rk, Váltós Adull jászbe
rényi izr, Réfli Lajos és Kiss Imre jaszuczsai
rk., Márkus János és Kertész János jatzivnyszarui rk., Erdélyire Hajagos Piroska, Eiueiyi
Ágoston és Közel József jászladányi rk., Jután
István jászenlandrási rk., Égető Imre es Húros
Ambrus karczagi ref., Kovács Enure kisui-201'
lási rk , Asztalos Gyula, Borsy Lajos, Laniai
Ferencz- kunhegyes) ref; Somogyi Juha és
Maródi Antal
Kocsis Lajos kunmadar
rk., Kiss Lajos, Juhász Bálint, Nagy Árpád,
Makay Katalin mezőtúri ref., Beimen József és
Szenimiklósy József szajoli rk., Nimcsevics
Lukácsné szolnoki rk., Csikán Pál tiszaböi rk..
Nagy Imre és Szitás István tiszarofli ref
Erdösy József tiszaszentmiklósi rk., Boris
zékely Péter
Ferencz törökszentmiklósi
és Katonáné Nádasy Anna lurkevei ref.
szerzönél: Ferenczy István áll. tanítóképző
gyakorló isk. tanárnál Nyíregyházán, tornaterem . nélkülözhető. Télén szabadtorna. Ára fűzve
16000 K. kötve 20000 K.
Elszámolás. A balatoni kirándulás közös
költségeire előre befizetett tízezer koronából
választott úti tár k a levelezésekre s a lemaradtak részére is elöre megrendelt étkezés
távirati lerendef re fordított összegek levonása
u:án 113800 koronát adott nekem. Mivel előre
jeleztük hoay a kirándulásról lemaradók előre
fizetett pénzeiket nem kapják vissza : én ezen
összege; Temetkezési Segély Alapunk javára,
vármegyei, tanitórgye*sülelünk penztárossának
rd-keit kartár-akkal ezt
áLtdiaxr Mikor az
ös-zes kartársaknak, hogy
közlöm jelzem
ben is rendezünk tanulmányi
a kövei
más vidékére.
Mihály.
.
$
%
%
■■
&
&
G LO K I A
A szemléltető oktatás tökéletes e'-ziöze!
Előnyei : kis terjedelem : szab, eljárás alapján
egyaránt vetít mozgó és állóképeidet;
csekély súlyánál (kb. 2 ’ 2 klgr.) lógva könnyen
szállítható: normál nagyságú filmek tetszőleges
hosszú tekercsek; előadás közben bármi
kor megállítható; 160 210. képnagyság
Megrendelési ár ezidó szerint íveü:6-gép 500
drb. állóképekkel) 4,500.000 K.
Községek, testületek részére külön kedvezmé
nyes feltételeket nyújtunk a képellátás
tökéletes megszervezése mellett. Mint szóra-
&
&
át
i
í
&
át
át
át
át
*
át
&
koztato eszköz külön es gy jövedelmi *
X
forrás
Cím.
1
$
■' $
Tanítói könjUár terhére megrt ndelhetö az
JÍJraterrek a játékos svédtorna tanításához az el.
isk. I. II. oszt, számára* című könyvecske a
*
&
i
VETITŐ-GÉP &
Magy. szab
Pogány (Gloria-gép,
Budapest; VII, Rákóczi ul 10
. Telelőn : J. 120-35
&
Nyomatott CSAPP JÁNOS gyorssajtóján Kisújszálláson (Nádor-u 9 sz).
&
í
$
$
£
£
ŰVELÉS;
■■>..^1. erűvel*
tanító egyesület s a várm.
A kir. tanfelügyelőség, a várm_
Főszerkesztő :
Kiadja a Jasz-Nagykuu-bzoinuK
várm. Tanítóegyesület.
magyary GYULA
Megjelenik havonként.
Felelős szerkesztő:
Előfizetési dijak :
MÉHES ENDRE.,
Egész évre
Egyes szám ára 10°’1 kór. _
Szolnok ' (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk
vissza
-
_
szándékozik terjeszteni a népoktatás reformját
Sejtve éreztük, hogy a kulluszkormány nem
késhet sokat, ezen munkalervezetlel, mert ha a
középiskola r-forirjának törvénybeiktatását surHogy mennyire idösz-rü a nepoktaos ,
rrformjá, azt a legpl.ban dnkumen'álja a U- ,gösnek találta, anual inkább a “P0^
nú.vi.ájtó és azon nyilai kazalok, melyek a reformja aktnális arra, hogy lörvénybe.ktalasaU.Í61 gyűlésekben nap-ap
W- val a népoktatás élelrehatóan szolgaija az
életkorban megnyilvánult nemzeti,
Mk. Az eddig
Mik tulajdonképpen a nemzeti exuek tanterv szellemi es gyakor a
Rövid feleletül annyit, hogy a mz* társadal
mint
a tap^ztalat i* mutáljs a korsze mink ** riszsi
&
ruséaen lóvali ni
al >1il van
'■3n- Naivon ér hető,, ■ mert Ww fenntartásáról kiratásaknak csak megfeleli
° Vitt rs k e^v évtizeddel is a nepoktaaini ezelőtt cs<K e„.
-„unn uípIp- isma-eUudással lehetnek erős támasza. az ország
Iá, kívánalmait Naay Magyarorszagban luele tatpraáUilásákan! A kor szelleme gyakorla ti
gitelf, jelenben az, csonka or-zagban
megnyilvánulásában nem egyéb, mint a kitint”löbmermelés szemp -.o
e iaíi
felelhet
jait íllptolee
illetőleg nem
n
irányzatnak célkitűzése. Így az uj tantervnek
meg a kívánt nemzeti kullungényeknek. _ Még
is az volna az egyedüli célja, hogy a társa. dalmi osztályok nevelöoktatásában három érdéi kellségü irányzat domináljon: gazdasaga, varkeresMmi is inUUeUnális. Ezen három irányzatú
leszűrt tanúság van hivatva megjelomi. Ezek népiskola megszervezését immár a sor szelleme,
hez a történelmi tények tanúságaihoz pedig a
.
. kernépiskoláianak feladataiban feltétlenül igazod több . szempontból köyeteii. S
Magyarország inkább agrár politikai állam, #
nia kell, hogy a nemzeti öntudatra való neve földmiveléssel foglalkozó társadalom osztály
lésnek állandó őre lehessen:
népoktatásának érdekeit falun a mezőgazdasági
Következésképpen a népiskolai munka to- iskolarendszer szolgálná intenzivebben. Ea
kéletesilésének érdekeit tehát nemcsak a^eda- iskolarendszer beleimének közismereteit első
eőBiai tudós nívós értéke reprezentálhatja osztálytól a befejező évfolyamig, a gazdaság
hanem a korszülte alkati kultur kérdésé, ben szellem párhuzamos
gyakorlati müveássd
foglalt politikai igényjogosultság >=, mely a akként foglalja egybe, hogy az feltétle
nemes célra vezelü irányelvek érvényesítéséhez elősegítse a munkás élet erkölcsi szükségese ,
és megvalósításához szolgáltatja az eszközöket. ségét a köztudatba átvinni Mert a prod aktit \
Értesülésünk szerint a kulluszkormány munkatermelés szükségessége nemcsak a tar-
Tantervrevizió
IS- —-
közeljövőben
a
nemzetgyűlés
plénuma
elé
3
Népművelés
2
I
i
;
U
;
;
L
I
!
'
j
|
;
7
.
|
Népművelés
sadalom boldogulását elősegítő közhasznúvá társadalmi lénnyé való nevelésére, itt .különösebben
modorának csiszolására. Hézagpótló szerepe van itt
lesz, hanem az államháztartás exisztentiáját is az iskolának főleg ma, amikor a nép gyermekei a
biztosítja.
szülői háznál megdöbbentően kevés jót tanulnak. Ko
A másik népiskolai rendszer az iparkeres- runknak egy beteg tünete ez is, amelyet az iskolának
kedö osztály kuitur érdekeit lenne hivatva kell tehetsége szerint ellensúlyozni.
Oda kell hatnunk, hogy a gyermekek necsak
szolgálni, mig a harmadik á tudományos pályákra
szülőikkel és felnőttekkel, hanem egymással szemben
készülő ifjúság ismereteinek alapját vetné meg. is kötelezőnek tartsák a jó modort. Mint ahogyan az
Mindkét népiskola csak városokban szer- angol nevelésnek oly lényeges része az, hogy gentle
vezendö, amennyiben azok társadalmi zömét manné nevelje a gyereket. Ez angol felfogás szerint
iparos-kereskedők és hivatalnokok teszik. A lélekben gentleman lehet és kell hogy az legyen az
három irányzatú népiskola közti áthidalását utolsó napszámos, vagy utcaseprő is.
Ezt természetesen nem illemszabályok tanításával
első sorban a hazafias érzés és szereidének
érjük el, hanem folytonos gyakorlással, amire napon
ápolása egyaránt és a tehetségesek kiváltása ként sok alkalom fog kínálkozni, ha kiterjesztjük rá a
képezné azon reálismeretek
összeségében, figyelmünket.
melyek a társadalmi élet alapműveltségével
Mindig kedves éleményem, ha azt látom, hogy a
öszsefüggnek. Azonban a három népiskolai növendékem által kiejtett ceruzáért a szomszédja leha
rendszer szellemi élete sajat munkakörében jol. vagy ha az ajtónál a másiknak előnyt ád, vagy
kizáróan a társadalmi o~zta;yoktól megkívánt öltözködésénél segít, stb. Ezek nekünk lehetnek igen
természetes dolgok, de nem annak a gyermeknek addig,
kuitur érdekeket tűzné célul, hogy ezáltal kifej- amíg rá nem nevelődött. Sőt tovább megyek, az isko
lödjék az annyira óhajtott ideális népműve- lában már ki kell alakulnia egy szabályszerű kis tár
sadalomnak, melyet magából a gyermekből kiinduló és
lödés’
Bizonyára a nagykoncepcióju népiskolai tudatosan fejlesztett erkölcsi törvények igazgatnak.
Utalok itt az iskola, polgárságnak bizonyára
uj tanterv készítésénél a kultuszkormányt
sokunk
előtt ismeretes, de nem kellően méltatott és
mindazon szempontok vezérelték, melyeket a
kultivált rendszerére, amelyről egyes pályatársaimtól
fentiekben körvonaloztuk. De ez csak szerény már az elragadtatás és boldog öröm hangján hallottam
feltevésünk, miből jogosan feltételezhető az, beszélni. Ez az iskola, — polgárság rendszere csodás
hogy a korszerű népoktatás eszméje a nagy önállóságra és önfegyelmezésre képes nevelni a gyer
mekeket. CsintevéseiKben, tévedéseikben maguk bírás
miiben érvényre jutott.
Midőn a népoktatás reformjával kapcso kodnak, természetesen a tanitó felülvizsgálata mellett
latos véleményünket, igy leadjuk, célunk rávi és a legtöbbször igazságosak, logikusak az ítéleteikben.
lágítani a hivatásos népművelő lelki érzéseire,
hazafias szeretettre és kötelesség tudására, mely
bölcsen termeli az ideális eszméket és szolgál
tatja az eszközöket, a nemzeti megújhodás
érdekében.
(ra- e)
„Hullámzó Balaton tetején.*’
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
I
*
|
Irta: Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanitó.
(Folytatás.)
Mondom, e részban készséggel nyitva hagyom a
nézetek különbözőségének terét és a vita jogosultsá
gát, a ti inban minden körülmények közölt kívánatosnak
tartom, hogy az érvényben álló utasítások keretén
belül különös gondot kell fordítanunk a gyermekek
Közli: Magyary Gyula.
Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után Füredre indultunk, még pedig igazán a
hullámzó Balaton tetején, mert a szeszélyes magyar
tenger — talán a mi kedvünkért — viharszerüen
hullámzott. Azért irom a mi kedvünkért, mert mire
Füredre értünk, akkorra ismét a lecsendesült vizű, sz
opálszinü Balaton partján kötött ki a hajónk. Hogy
milyen fölséges dolog a hullámzó Balatonon való ha
józás azt leírni meg sem próbálom. Annak nagyszerük
I ségét csak az tudja, aki azt látja, aki azt érzi. Tanúim
! erre kedves kiránduló társaim.
Füredre érve kijelölt szállásunk elfoglalása előtt
a Balaton egyik legnevezetesebb helyére, a tihanyi
félszigetre hajóztunk, ahol a csaknem ezer éves mo
nostor, a templom, a tihanyi visszhang s a balatoni
kecskekörmök ingerelték kíváncsiságunkat. A félsziget
ősrégi templomát néma áhítattal szemléltük. Mesés
kincseket érő egyházi ruháit s egyébb régiségeit meg
csodáltuk. Mártír halált halt ÍV. Károly királyunk itteni
tartózkodási helyét a monostorban tartott lelkigyakor
latok miatt nem tekinthettük meg, (talán jobb is, hogy
igy történt) a lakosztályáról felvett fényképet azonban
ereklye gyanánt valamennyien megszereztük.
A félsziget másik nevezetessége, a visszhang,
megtagadta az engedelmességet. Hiába kapacitáltuk
az öreget, hogy válaszoljon legalább a társaságunkban
levő szép hölgyek kérő szavára. Szavunk, kérésünk a
pu«z!ába kiáltó szó volt A viszhang velünk szemben
udvariatlan volt és maradt. Udvariatlanságát a félszi
geten látogatóban volt szé; okozta, vagyis a viszhangot
esik teljesen széímemes időben lehet hallani, élvezni.
Hanem a harmadik nevezetesség, a kecskeköröm, az
aztán bőségesen kárpótolja a viszhangot nélkülöző lá
togatókat. Uton-utfélen gyerekcsoportok, öreg anyókák
kinálgatják, kezdetben meghatározott ezer koronákért*
később tetszés szerinti árért a kecskekörömnek neve
zett balatoni kavicsokat. Minden sarkon, minden for
dulónál kérő, rimánkodó, kolduló hangon, iszonyú ti
hanyi dialektussal kínálják a sziget látogatóinak a
kecske körmöket, akik többnyire az árusok iránti
szánalomból veszik azokat tihanyi emléktárgy gyanánt.
A gyönyörű félszigeten töltött két-három órai élvezet
után azon óhajjal távoztunk: vajha ezt a remek he
lyet arra hivatott egyének és tényezők felfedeznék,
felvirágoztatnák, igazi kultúr hellyé tennék !
Alkonyat felé járt az idő, mikor Tihanytól Fü
redre visszahajóztunk. Itt a polgári fiúiskola két terj mében helyezkedtünk el s holmiaink elrendezése után
i a Balaton hullámai között fokoztuk amúgy is jó étvá
gyunkat, mellyel ízletes vacsoránkat ez alkalommal
is
legderüsebb hangulatban fogyasztottuk el.
A gyorsan ránk viradt következő nap délelőttjét
Füred szép és élénk parkjában töltöttük, ahonnét már
bizonyos lehangoltság kísért bennünket az utolsó
ebédre. Következett ugyanis az »apostolok oszlása* s
igy érthető, hogy a legkellemesebben töltött napok
után mindnyájunk kedélyét kezdte lehangolni az elvá
lás közelsége. Ez utolsó ebédünk alatt ismételten meg
ígértük egymásnak, hogyha Istea éltet bennünket, úgy
a jövő szünidőben folytatjuk a szórakoztató, a testet,
lelket üditő tanulságos kirándulást.
Ebéd után a már előre elrendezett csomagjainkat
magunkhoz véve a füredi állomáshoz siettünk, ahon
nét visszaindultunk, — hazafelé.
Az egymástól való elbucsuzás percei érzékenyen
hatottak ránk, de lohasztotta érzékenységünket az a
tudat, hogy tíz hónap múlva ismét együtt leszünk s
ismét gyönyörködve szerezzük azon ismereteket, azon
tapasztalatokat, amelyek tanitói munkánkat iskolánkra
nézve is tartalmasabbá, értékesebbé tepsik.
Kedves emlékű utunkről irt soraimat köszönettel
fejezem be. Mindnyájunk köszönetét tolmácsolom ezen
a helyen is Veress Mihály kollégámnak, aki a kirán
dulást sok munkával, nagy fáradsággal előkészítette
és szervezte. Legyen minden munkája olyan eredmé
nyes, mint amilyet a balatoni utunk befejezése után
konstatálhattunk.
Kedves kartársaim! Viszontlátásra!
Egyesületi élet.
Választmányi gyűlés.
Jász Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
Tanítóegyesület választmánya f. évi okt 17-én
Szolnokon rendes gyűlést tartott. Ferenczy Kálmán
egy. alelnök a gyűlést pont 10 órakor meg
nyitja és tudatja a válásztmánnyal, hogy Bihary
István vármegyénk kir. tanfelügyelőjét hírlapi
meghurcolás érte. Ismerve — úgymond — tan
felügyelőnk hazafias magatartását, fáradságot
nem ismerő munkásságát, ki a vármegyei nép
oktatást elismert nívóra emelte; továbbá azt,
hogy tanitó társainak mindenkor csak jó ta
nácsadója volt a múltban s jelenben is ki,
tanácsadásaiban arra törekedett, hogy tanítósá
got úgy a társadalmi téren, mint hivatásos
működésében az igazság érzete vezérelje. Elnök
felolvastatja a »Mezőtúri Hírlap < számaiban
megjelent cikkeket, melyekből a választmány
megállapítja, hogy azok minden alapot nélkü
löző cikkek arra irányulnak, miszerint közsze
retetben álló nagyérdemű tanfelügyelőnk tekin
télyét és érdemeit elhomályci.'..sak. A választ*
mány megbotránkozással vette tudomásul sze
retett tanfelügyelőnk ellen irányult hírlapi haj
szát s egyhangúlag elhatározta, hogy az igaz-
3
N* pnoüvelés
2
Népművelés
sadalom boldogulását elősegítő közhasznúvá
lesz, hanem az államháztartás exisztentiáját is
biztosítja.
A másik népiskolai rendszer az iparkereskedö osztály kuitur érdekeit lenne hivatva
szolgálni, mig a harmadik a tudományos pályákra
készülő ifjúság ismereteinek alapját vetné meg.
Mindkét népiskola csak városokban szer
vezendő, amennyiben azok társadalmi zömét
iparos-kereskedők és hivatalnokok teszik. A
három irányzatú népiskola közti áthidalását
első sorban a hazafias érzés és szeretetének
ápolása egyaránt és a tehetségesek kiváltása
képezné azon reálismeretek
összeségében,
melyek a társadalmi élet alapműveltségével
öszsefüggnek.r Azonban a három népiskolai
rendszer szellemi élete saját munkakörében
kizáróan a társadalmi osztályoktól megkívánt
kuitur érdekeket tűzné célul, hogy ezáltal kifej
lődjék az annyira óhajtott ideális népmüvelödés?
Bizonyára a nagykoncepcióju népiskolai
uj tanterv készítésénél a kultuszkormányt
mindazon szempontok vezérelték, melyeket a
fentiekben körvonaloztuk. De ez csak szerény
feltevésünk, miből jogosan feltételezhető az,
hogy a korszerű népoktatás eszméje a nagy
miiben érvényre jutott.
Midőn a népoktatás reformjával kapcso
latos véleményünket, igy leadjuk, célunk rávi
lágítani a hivatásos népművelő lelki érzéseire,
hazafias szereidére és kötelesség tudására, mely
bölcsen termeli az ideális eszméket és szolgál
tatja az eszközöket, a nemzeti megújhodás
érdekében.
(m- e)
A községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
Irta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanító.
(Folytatás.)
Mondom, e részban készséggel nyitva hagyom a
nézetek különbözőségének terét és a vita jogosultsá
gát, azonban minden körülmények közölt kívánatosnak
tartom, hogy az érvényben álló utasítások keretén
belül különös gondot kell fordítanunk a gyermekek
társadalmi lénnyé való nevelésére, itt .különösebben
modorának csiszolására. Hézagpótló szerepe van itt
az iskolának főleg ma, amikor a nép gyermekei a
szülői háznál megdöbbentően kevés jót tanulnak. Ko
runknak egy beteg tünete ez is, amelyet az iskolának
kell tehetsége szerint ellensúlyozni.
Oda kell hatnunk, hogy a gyermekek necsak
szülőikkel és felnőttekkel, hanem egymással szemben
is kötelezőnek tartsák a jó modort. Mint ahogyan az
angol nevelésnek oly lényeges része az, hogy gentle
manné nevelje a gyereket. Ez angol felfogás szerint
lélekben gentleman lehet és kell hogy az legyen az
utolsó napszámos, vagy utcaseprő is.
Ezt természetesen nem illemszabályok tanításával
érjük el, hanem folytonos gyakorlással, amire napon
ként sok alkalom fog kínálkozni, ha kiterjesztjük rá a
figyelmünket.
Mindig kedves éleményem, ha azt látom, hogy a
növendékem által kiejtett ceruzáért a szomszédja leha
jol vagy ha az ajtónál a másiknak előnyt ád, vagy
öltözködésénél segít, stb. Ezek nekünk lehetnek igen
természetes dolgok, de nem annak a gyermeknek addig,
amig rá nem nevelődött. Sőt tovább megyek, az isko
lában már ki kell alakulnia egy szabályszerű kis tár
sadalomnak, melyet magából a gyermekből kiinduló és
tudatosan fejlesztett erkölcsi törvények igazgatnak.
Utalok itt az iskola, polgárságnak bizonyára
sokunk előtt ismeretes, de nem kellően méltatott és
kultivált rendszerére, amelyről egyes pályatársaimtól
már az elragadtatás és boldog öröm hangján hallottam
beszélni. Ez az iskola, — polgárság rendszere csodás
önállóságra és önfegyelmezésre képes nevelni a gyer
mekeket. CsintevéseiKben, tévedéseikben maguk bírás
kodnak, természetesen a tanitó felülvizsgálata mellett
és a legtöbbször igazságosak, logikusak az ítéleteikben.
„Hullámzó Balaton tetején."
Közli: Magyary Gyula.
Siófokról a magyaros és bőséges ebéd elfogyasz
tása után Füredre indultunk, még pedig igazán a
hullámzó Balaton tetején, mert a szeszélyes magyar
tenger — talán a mi kedvünkért — viharszerüen
hullámzott. Azért irom a mi kedvünkért, mert mire
Füredre értünk, akkorra ismét a lecsöndesült vizű, az
opálszinü Balaton partján kötött ki a hajónk. Hogy
milyen fölséges dolog a hullámzó Balatonon való ha
józás azt leírni meg sem próbálom. Annak nagyszerü-
Ebéd után a már előre elrendezett csomagjainkat
ségét csak az tudja, aki azt látja, aki azt érzi. Tanúim
magunkhoz véve a füredi állomáshoz siettünk, ahon
erre kedves kiránduló társaim.
Füredre érve kijelölt szállásunk elfoglalása előtt nét visszaindultunk, — hazafelé.
Az egymástól való elbucsuzás percei érzékenyen
a Balaton egyik legnevezetesebb helyére, a tihanyi
félszigetre hajóztunk, ahol a csaknem ezer éves mo hatottak ránk, de lohasztotta érzékenységünket az a
nostor, a templom, a tihanyi visszhang s a. balatoni tudat, hogy tíz hónap múlva ismét együtt leszünk s
kecskekörmök ingerelték kíváncsiságunkat. A félsziget ismét gyönyörködve szerezzük azon ismereteket, azon
ősrégi templomát néma áhítattal szemléltük. Mesés tapasztalatokat, amelyek tanitói munkánkat iskolánkra
kincseket érő egyházi ruháit s egyébb régiségeit meg nézve is tartalmasabbá, értékesebbé teuik.
Kedves emlékű utunkról irt soraimat köszönettel
csodáltuk Mártír halált halt iV. Károly királyunk itteni
tartózkodási helyét a monostorban tartott lelkigyakor fejezem be. Mindnyájunk köszönetét tolmácsolom ezen
latok miatt nem tekinthettük meg, (talán jobb is, hogy a helyen is Veress Mihály kollégámnak, aki a kirán
igy történt) a lakosztályáról felvett fényképet azonban dulást sok munkával, nagy fáradsággal előkészítette
és szervezte. Legyen minden munkája olyan eredmé
ereklye gyanánt valamennyien megszereztük.
A félsziget másik nevezetessége, a visszhang, nyes, mint amilyet a balatoni utunk befejezése után
megtagadta az engedelmességet. Hiába kapacitáltuk konstatálhattunk.
az öreget, hogy válaszoljon legalább a társaságunkban
Kedves kartársaim! Viszontlátásra!
»
levá szép hölgyek kérő szavára. Szavunk, kérésünk a
pu-ztába kiáltó szó volt A viszhang velünk szemben
udvariatlan volt és maradt. Udvariatlanságát a félszi
geten látogatóban volt szé; okozta, vagyis a viszhangot
esik teljesen sztimentes időben lehet hallani, élvezni.
Hanem a harmadik nevezetesség, a kecskeköröm, az
aztán bőségesen kárpótolja a viszhangot nélkülöző lá
Jász Nagykun-Szolnok vármegyei Általános
togatókat. Ulon-utfélen gyerekcsoportok, öreg anyókák
kinálgafják, kezdetben meghatározott ezer koronákért, Tanítóegyesület választmánya f. évi okt 17-én
később tetszés szerinti árért a kecskekörömnek neve Szolnokon rendes gyűlést tartott. Ferenczy Kálmán
zett balatoni kavicsokat. Minden sarkon, minden for
egy. aielnök a gyűlést pont 10 órakor megf
dulónál kérő, rimánkodó, kolduló hangon, iszonyú ti
hanyi dialektussal kínálják a sziget látogatóinak a nyitja és tudatja a válásztmánnyal, hogy Bihari.
kecske körmöket, akik többnyire az árusok iránti István vármegyénk kir. tanfelügyelőjét hírlapi
szánalomból veszik azokat tihanyi emléktárgy gyanánt. meghurcolás érte. Ismerve — úgymond — tan
A gyönyörű félszigeten töltött két-három órai élvezet felügyelőnk hazafias magatartását, fáradságot
után azon óhajjal távoztunk: vajha ezt a remek he nem ismerő munkásságát, ki a vármegyei nép
lyet arra hivatott egyének és tényezők felfedeznék,
oktatást elismert nívóra emelte; továbbá azt,
felvirágoztatnák, igazi kultúr hellyé tennék 1
Alkonyat leié járt az idő, mikor Tihanytól Fü hogy tanító társainak mindenkor csak jő ta
redre visszahajóztunk. Itt a polgári fiúiskola két ter nácsadója volt a múltban s jelenben is kj,
mében helyezkedtünk el s holmiaink elrendezése után tanácsadásaiban arra törekedett, hogy tanítósá
a Balaton hullámai között fokoztuk amúgy is jó étvá got úgy a társadalmi téren, mint hivatásos
gyunkat, mellyel Ízletes vacsoránkat ez alkalommal működésében az igazság érzete vezérelje. Elnök
is
legderüsebb hangulatban fogyasztottuk el.
felolvastatja a > Mezőtúri Hírlap < számaiban
A gyorsan ránk viradl következő nap délelőttjét
Füred szép és élénk parkjában töltöttük, ahonnét már megjelent cikkeket, melyekből a választmány
bizonyos lehangoltság kísért bennünket az utolsó megállapítja; hogy azok minden alapot .nélkü
ebédre. Következett ugyanis az >apostolok oszlása* s löző cikkek arra irányulnak, miszerint közsze
igy érthető, hogy a legkellemesebben töltött napok retetben álló nagyérdemű tanfelügyelőnk tekin
után mindnyájunk kedélyét kezdte lehangolni az elvá télyét és érdemeit elhomályosítsák. A választ
lás közelsége. Ez utoísó ebédünk alatt ismételten meg
mány megbotránkozással vette tudomásul sze
ígértük egymásnak, hogyha Isten éltet bennünket, úgy
a jövő szünidőben folytatjuk a szórakoztató, a testet, retett tanfelügyelőnk ellen irányult hirlapi haj
szát s egyhangúlag elhatározta, hogy az igazlelket üdítő tanulságos kirándulást.
Egyesületi élet.
Választmányi gyűlés,
Népművelés
<_4
Népmü vetés
ság győzelmére és annak jegyében minden le
hetőt megtesz, miszerint tanfelügyelőnknek
elégtétel szolgáltassák.
•
Ez ügy letárgyalásával Keszthelyi István
egy. elnök vette át az elnöklést és a tőle meg
szokott lendületes szavakkal üdvözli a választ
mányt s felkéri az egyesület titkárát, hogy a
kívánt előterjesztéseket szabályos formák kö
zött terjessze a választmány plénuma elé. Tit
kár bejelenti, hogy a jelen gyűlés tulajdonkép
peni célja tavasszal tartandó köri gyűlések elő
készítése s kezében tartva a > Tanítók Szövet
sége* c. folyóirat legutóbbi számát, melyből
ismerteti az Orsz. Tan. Szövetség közelmúltban
kifejtett működését s a Szövetség által kijelölt
tételeket felolvassa, melyek a kővetkezők:
1
., A tanítók lllctményügyei.
2
., Szolgálati pragmatika es nyugdíjügy.
3
., Tanítóképzés reformja.
4
., Népoktatás reformja.
Titkári jelentés után Keszthelyi elnök
-megjegyzi, hogy a Szövetség azért sürgeti a
tételek gyors közlését, miszerint idejük legyen
munkaszereiö kartársaknak azokkal úgy elké
szülni, ho«y a címükben foglalt gondolatok a
kijelölt célpontot elérhessék Erre elsősorban is
a köri elnökök figyelmét felhívja. Általános
tettszéssel fogadott elnöki előterjesztés jóformán
vitát sem produkált, sőt* egy-két hozzászólás
ból kiérzett az a megelégedettség, mely Keszt
helyi István egyesületi elnök személye iránt
megnyilvánult, hogy tapintatos és gondos mun
kásságával az egyesület erkölcsi érdekét rövid
idő alatt nem várt eredményhez vezette.
Elnök hálásan megemlékezik a balatoni
kirándulás sikeréről s ezt Verest Mihály kartárs
fáradságot nem ismerő tevékenységének tudja
'be. Elnöki székből ezért Veress kartársnak kö
szönetét mond, mihez a választmány elisme
réssel hozzá járult.
Veress Mihály karlárs az elismerést azzal
honorálja, hogy jövőben is lelkes híve akar
maradni a kiránduló bizottsági szervezetnek,
mely tervbe vette azt, hogy az 1925 évi julius
első felében tartandó közgyűlést követő napon
Egerbe és onnan Diósgyőrre rendez tanulmá
nyi kirándulást.
Miután a balatoni kirándulás anyagi ha
szonnal is járt, amennyiben Veress Mihály,
kartársunk 113800 koronát takarított meg,
ezen összeget az elnökség temetkezési alaphoz
csatolta, mihez elnök kéri a választmány hozzájárulását. Kisebb jelentőségű ügyek letárgya- ,
lása után elnök munkára serkentő szavakkal I
a gyűlést berekeszti.
(me.)
k
*
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
Elnök az idő előrehaladottságára való
tekintettel a gyűlést felfügeszti és a folytatását
délután 4 órára javasolja.
Közgyűlés egyhangúlag elfogadja.
Folytatólagos ütés.
Elnök a gyűlést délután 4 órakor megnyitva üdvözli a jelenlevőket és a következő
tárgysorozatot ismerteti:, Nevezetesen számvizsgálók jelentése, pénztáros jelentése és a jövő
évi költségvetés előterjesztése, egyben telkéri a
pénztárost jelentésének megtételére és a jövő
évi költségvetés előterjesztésére. Számvizsgálók
Greczmayer Károly és Veress Mihály kartársak
a pénztárt felülvizsgálván, annak számadásait
kifogástalannak találták, melynek következéseképen a pénztárosnak a felmentvény megadá
sát ajánlják.
Pénztárosnak felmentvényt a
szokásos fenntartása mellett
a közgyűlés megadja.
Pénztáros jelentése: Jánossy Pál egyesü ü
pénztárosnak számadását 1923. november hó
28-tól 1924 április hó 10-ig a következőkben
terjeszti elő.
1922 november 28-ig bevétel összesen
kiadás
,
:
}
i
|
!
Felhívás.
:
99128 K. 26 fill. ’
173469 K. 05 fill |
Tulkiadás összesen
74340 K. 79 fill.
1923. december 5-én összes bevétel
173469 K. 05 fiit
kiadás
99128 K. 26 fill.
Tulkiadás.74340 K. 79 fill
1924. április 10-ig összes bevétel
1967563 K. — fill.
kiadás
895995 K. — fillpénztári maradvány: 1072468 K. 26 fill.
(Pénztári számadás eredetben csatolva:)
Pénztáros jelentése kapcsán előterjeszti a
Rénák Imre pusztagyendai kartárs által a
>Tanitói otthon* részére adományozott 1 q
búzának (120000 K.) megfelelő pénzösszeg
megajánlását és az évenkénti folytatólagos
kifizetését.
Pénztárosnak ügybuzgó fáradsá
gáért és Renák Imre kartársnak
nagylelkű adományáért a közgyű
lés hálás köszönetét nyilvánítja
Pénztáros jelentese az >Állami Tanitói
Egyesület Temetkezési Egyesület* pénztári
számadása 1923
december
5-töl,
1924.
április 10-ig a következő :
1923 december 5-töl bevétel
17706 K. 08 fill
kiadás
8080 K. — fill.
Pénztári maradvány:
9626 K. — fill.
1924 április 10-ig bevétel 950044 K. 68 fill
kiadás
57388 K. — fill.
Pénztári maradvány
892656 K. 08 fill.
Soós József tiszaföldvári kartárs indítvá
nyozza a vall, és közokt. m kir. Miniszter ur
1922 sz. rendeletével az állami tanítóknak
kiutalt 34000 K. fu’ar és napid íjnak csekély
voltára való tekintettel a temetkezési alaphoz
való csatolását
Közgyűlés Soós kartárs indítvá
nyát halározatilag elfogadja
(Folyt, köv.)
Fölösleges költségek megtakarítása szem
pontjából értesítjük mindazon tigtársainkaf,
akik tagsági dijakkal hátralékban vannak, hogy
f. évi okt. hó 17-én tartott választmányi gyű
lésben határozati javaslat szerint egyesületi
5
pénztárnokunk utasítva lett, hogy a hátralékok
befizettetése iránt sürgősen intézkedjék. Ezek
szerint a választmány meghatalmazást adott
pénztárosunknak, miszerint posta utján levele
zőlapon' külön-külön hívja fel a tagokat s a
posta költséget terhűkre számiisa fel.
Az Elnökség.
"SMHÜJlWnL
Házivászon és Fonóipar.
Múlt évi augusztus hó 20-án megalakult Szol
nokon : a szolnoki »Máv< házi szövő szövetkezete,
mint a szolnoki hitelszövetkezet szakcsoportja. Ezen
szövetkezet működését f. évi március hó 10-én kezdette
meg és igen szép eredménnyel folytatja.
A közóhajnak engedve elhatározta eme szövet
kezet vezetősége, hogy a szövetkezetnek nemcsak
vasutasok, hanem az összes közalkalmazottak is lehet
nek üzletrészesei. Hogy eme cél megvalósulhasson, f.
évi szeptember hó 21-én a városháza közgyűlési ter
mében rendkívüli közgyűlést tartott a szövetkezet’ és
címében a »Máv« helyett felvette a 'közalkalmazottak'
cimét. Most már nincs akadálya annak, hogy eme
üdvös szövetkezetben, mely egyrészt tagjainak és azok
hozzátartozóinak munka alkalmat ad, másrészt tagjait
olcsó és jó fehérneművel látja el és befektetett tőké
jét kamatoztatja, — minden közalkalmazott ne lehessen
tagja.
De különösen szükséges, hogy a tanítóság eme
ügybe bekapcsolódjék, mert a tanítóságnak van a
legnagyobb alkalma', hogy a nép körében a háziipart
a legszélesebb mederben meghonosítsa és azt kiter
jessze. A tanítóságnak áll módjában a néppel megér
tetni, hogy csak úgy tudjuk szerencsétlen agyonsanyargatbtí. hazánkat egy jobb jövőbe vezetni, ha mind
annyian dolgozunk, ha többet termelünk, és nem vár
juk azt, hogy más segítsen mi rajtunk. A közmondás
is azt mondja -Segíts magadon megsegít a jó Isten*
Kérjük a tanítóságot, lépjenek be minél számo
sabban a szövetkezetbe, hiszen egy üzletrész csak
550 korona, melyből legkevesebb 25 jegyezhető. Töre
kedjék arra, hogy ott, ahol van, részünkre adják el a
kender es ienfunalat, hogy üzemünkben feldolgozzuk,
vagy ha nem szándék az eladás, úgy szövessék meg
szövetkezetünkkel, mely igen olcsón megszövi azt. Ha
tud szerezni kosár fonáshoz alkalmas vesszőt, akár
zöldet, akár hántoltat, úgy kérjük azt is részükre
megszeretni, mivel szövetkezetünk kosárfonással is
Népművelés
6
fog foglalkozni.
minisztérium és az Országos tanítói egyesületek
Egyben kérjük a legszélesebb mederben terjeszteni, és tanügyi folyóiratok névsora egészíti tartalmát.
hogy szövetkezetünkben (Polgári leányiskola. Temp Ugyancsak az áll. tanítók és óvónők rangsora
lom-utca, pincehelyiség 44 sz. terem) állandóan tar szintén benne foglaltatik. — Nagyon is meg
tunk felvető és leverő pamutfonaiat, kender és lenfo
érdemli ezen könyvecske, hogy a magyar taní
nalakat, acél bordákat, gyors vetélőket, fut< nyűgöket,
valamint kész árukat, melyeket sokkal olcsóbban tóság szives figyelmébe ajánljuk. — Megrendelhető
hozunk forgalomba, és adunk el, mint a kereskedők. Biró Gyula tanárnál Budapest, VII., Dembinszky-u.
Kész szövőgépek' és adunk el.
16. sz. 1. em. 18. 30000 K. és a posta költség,
Mindenféle szövési munkát elvállalunk, rongyból (me.)
szőnyeget szövünk, szövő munkásokat alkalmazunk.
Minél nagyobb lesz a tagok létszáma, annál
***
nagyobb lesz a töke és annál olcsóbban tudunk áru
sítani.
Kétszólamu Uazafias dalok. Tiboldi József áll
Ez időszerint 7 székkel dolgozunk, melyet szán
polg.
iskolai tanár több szerző közreműködé
dékunk igen rövid időn belül szaporítani.
sével
a népiskolai módszeres énektanítás hasz
A midőn még jelentjük, hogy f. évi szeptember
hó 21-iki rendkivüli közgyűlésen igazgatósági tagokul nálatára két szólamu énekfüzetet szerkesztett,
Bihary István m. kir. tanfelügyelő urat, Elmann melynek ára 3 aranykorona s megrendelhető
Klára polgári leányiskola igazgató úrnőt, Magyary szerzőnél Pesterzsebet, Attila-utca 15.
Albert Constanstin iskolai igazgató urat választottuk
Nem célunk’itt a dalos füzetkét feldicsérni,
meg, újólag felkérjük a tanítóságot, szíveskedjék eme mert hiszen az maga-magát dicséri. Az abba
hazafias ügyett magáévá tenni és azt minél szélesebb
besorozott dalok hazafias érzés és szeretet
körben ismertetni.
ápolására és a gyermeki lélek finomítására
Üzletrészek jegyezhetők Magyary Gyula Szolnok
újvárosi elemi iskola igazgató urnái vagy pedig a igen alkalmas. Dallamuk kellemesen hat a hal
lási érzékekre, hangterjedelmük az elemi népisk.
szövetkezet helyiségében.
IRODALOM.
Pedagógiai Zsebnaptár. — Berwaldszky K.,
^í?zler K. és Márkus Gy. közreműködésévé
szerkeszti Biró Gyula tanár —- Több, mint 200
oldalas ^könyvecske megnyerő külső alakjával
előttünk fekszik, melynek változatos belső tar
talmát magas színvonalon álló pedagógiai cik
kek teszik. Izzig-vérig pedagógusok szerkesztik.
A cikkek olvasása nemcsak élvezetet nyújt
hanem számus uj gondolattal gyarapítja isme
reteit az olvasó. A modern pedagógiai elvek
egész sorozatát tárja elénk ezen könyvecske!
mely méltán megérdemli, hogy szaktudományit
könyvtárban is helyet foglaljon. — Benne találjuk
mindazon ügyek összeségét, melyek a tanítósá
got anyagi szempontból is érdeklik. Nevezetesen,
az aranyparitásos fizetés — nyugdíj — és
lakbérre vonatkozó rendeleteket. A kultusz
növendékekhez mért. — A dalok tartalma és
hangnembeli készsége az énektanítás módsze
rének teljes mértékben megfelel. Ezért melegen
ajánljuk e dalfüzetkét népisk. énektanításra, (me.)
A hősugarak hulláma a milliméter 01 vagy
0 001-ed része. A látható fény hullámhossza a milli
méter 800-400 milliomod része. A láthatatlan ibolyán
túli sugarak 400-100, a Röntgen, rádium sugarai 10
milliomod milliméter hosszúságnak, Így annak az ibo
lyántúli sugárnak, mely 3000 billioszor rezegteti meg
az éthert egy másodperc alatt, a hullámhossza 400-100
milliomod milliméter. Dacára, hogy egyik sugár egy
másodperc alatt nem tudom hány billioszor rezegteti
meg a levegőt, míg a másik sokkalta kevesebbszer,
azér.t térbeli haladásuk egyforma (300.000 km. egy
másodperc alatt.)
De elektromos hullám mozgású, tehát egymásnak
átadó sugarak, hanem olyan sugarak is vannak,
Népművelés
melyek mint pld. a vizsugár egy és ugyanazon anya
got szállítják tovább a sugár egé-z hosszában. ‘Mivel
ezek valami anyagot szállítanak, azért ezeket a suga
rakat az előbbi hullámzó sugarakkal szemben szállító
anyagi sugaraknak nevezzük. Ez a tova haladó anyag
az atomoknak legapróbb töredékeiből (korpuszkulumokbél) áll. Ezek az anyagot szállító sugarak azok,
mélyek a testek legparányibb részének összeköttetését
meglazítják vagy átcsoportosítják., tehát a testben
vegyi változást idézenek elő. Ilyen anyagot szállít a
Röntgen sugár s a rádium is, még nagyobb mértékben,
mint a napfény. Ezért használják a gyógyászatban.
Hátrányuk az, hogy az egész testfelületet nem lehet
úgy besugározni vele, mint a napfénnyel.
Mi is az az anyag, amit szállít egyes sugár s mi
■szabad szemmel nem láthatjuk egy magában, melyből
teremtette az Isten az egész világot, mellyel a földön
s az egész világon mindenféle változást előidéz, s
mely eszköz az ember kezében is s odaáig jutott el
vele, hogy ennek segítségével a Mars lakóinak akar
üzenetet küldeni ? ’
Régen tudjuk azt, hogy az anyag atomokból áll,
-de azt, hogy ez a legkisebb anyag is részekből áll s
annak milyen a működése, azt a tudomány csak újab
ban derítette fei. Láthatókká tették őket, mikroszkópikus számláló géppel megolvasták. így állapították
meg újabban, hogy az atomok egy központi magból
^proton) állanak s e körül forognak irtózatos gyorsasasággal villamos töltések, az elektronok. Ha képze
letben az atomot megnagyobbítom olyan nagyra, mint
a budapesti Szt. István templom, akkor egy elektron
benne egy gombostű fej nagyságú lenne. Ha földünk
oly sebességgel haladna a Nap körül, mint az elek
tron, akkor 175 év 1 másodpercig tartana. Az atomok
tehát egy bolygó rendszerhez hasonlítanak. Az atomok
nem mint eddig tartották, egyszerű testek, hanem
elektromosság, positiv és negatív elektromosság része
iből kombinált összetett szerkezetű képződmények.
Közepén a mag positiv elektromos töltés, a körülötte
bolyongó elektron negatív elektromosság. A mag posi
tiv töltésének a száma adja meg az elem minőségétÍgy pld. az urán 92 positiv töltésből áll, ha elveszít
belőle egy párat rádium, ha 10 positiv töltést elveszít
■ólom lesz belőle. íme egyetlen ősanyag van s ennek
külömböző csoportosításából származnak a különböző
■anyagok. Az atom magjában a positiv töltések több
nyire állandók, de vannak olyanok is, melyek maguk
tól is széjjel bomlanak (pld. az urán, thovíum, akti"
nium) naás elemmé lesznek. Ezek a rádióaktiv elemek.
A bomlást rádióaktivitásnak nevezzük.
t
7
mniim bEsl
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
7070-1924. szám.
Valamennyi népoktatási intézet Tekintetes
IgazgatóságánakA nagy méltóságú m. kir. vallás- és közok
tatásügyi m. kir. Miniszter ur 69325—19^4.
Villa számú rendeletével ismételten megen
gedte, hogy az iskolás gyermekek szüleik és
ismerőseik köreben az Eötvös alap javára ado
mányokat gyüjthessenek.
A Miniszter ur Önagy méltóságát e rendelet
kiadására az a körülmény késztette, hogy a
folytonosan súlyosbodó gazdasági helyzet követ
keztében az Eötvös alap az altruista tevékeny
ségét gátló akadályokkal nem bir megküzdeni
s a tanítói közösség erejéből képtelen kitermelni
azokat az anyagi szükségleteket, amelyek a
szanálási folyamat alatt a megszűnt hatósági
támogatás és sok egyéb elvont kedvezmény
hiánya miatt állottak elő, — Felkérem azért
Népoktatóinkat, hogy az Eötvösalap jelen
mozgalmát méltassák kellő figyelemre és teljes
egészében kapcsolódjon a gyűjtés munkájába,
Tankerüietem minden iskolájának küldött az
elnökség megfelelő számban gyüjtöiveket fel
hívás csatolásával.
Szolnok, 1924. szeptember 19 én.
Bihary István s. k
kir. tanfelügyelő.
Jász- Nagykun Szolnok
vármegye tanfelögyelőjft ól
7696 — 1924. szám.
Valamennyi népoktatási tanintézet tekintetes
vezetőjének, illetve Igazgatójának.
Ismételve előfordult, hogy olyan népok
tatók, kiknek családjában tífusz, vörheny s más
ragályos betegségek fordultak elő s bejöttek
hivatalomba ügyeik elintézése végett s ez által
úgy bejövetelükkor a vonaton és az utcán,
nemkülönben hivatalomban, hol szintén több
Népművelés
8
744
6965, Tiszaszentimre
családapa van ragályos kór terjesztőivé vadak. Jászberény
.
584
Tiszaderzs
3181,
Mint hogy az 1876. évi XIV. t.-C. a tantóra a Karczag
1
150L
Abádszalók
1752,
gyermekek egészségügyi gondozása tekintetűben Kisújszállás
I
1220
2010, Kunmadaras
Turkeve
fontos feladatokat ró s ekként a ragaly terje2716
Dévaványa
3754,
, déSének megakasztása tekintetében is a tam- Mezőtúr
2109
1306, Kunhegyes
; toknak nemcsak oktatással, de példaadással is Beszenyszög
1309
Kenderes
562,
kötelességük közreműködni s e helyetL-szomo- Köteles
550
Tiszabura
622,
Xigykcrü
'ruan kellett tapasztalnom, hogy több néptann
446
Tiszabö
1211,
nemcsak megfeledkezett egészségügyi kötelezett- Rákóczifalva
1293
őü2, Fegyvernek
f gégéről, hanem könnyelműen maga lett a kor Szajol
864
435, Tiszaroff
> terjesztője, azért kényszerülök felhívni népok- Tiszavárkony
5136
Töröksyentmiklés
174,
, tatóinkat, hogy az Esetben, ha a tanító, vagy Verzseny
370
Fe’söszentgyö rgy 617, Tisza püspöki
óvónő lakásában ragályos kór lép fel, az m.e291
Kunon
rba
19
43,
zettöl mindaddig, mig az orvos őket a zárlat Já-zf-nyszaru
577
or 373, Cs^pa
alól fel nem oldja, tartsák magukat távol s a Pu-z:amono.-t
554
Jászarokszá'iás 1410, Sz -levény
községben se érintkezzenek senkivel, hivata1272
Czibaüháza
718,
lomból s az utazásoktól tartsák maguké távol Jászdózsa
2197
Tiszaföldvár
Jákóhalma
s fölmerülő ügyeiket Írásban in'ézzék el, mert
195
Ti-zúnoka
Jásztelek
?e rendelkezés ellen vétőkkel szemben kénysze931
741, Tiszák űrt
Janoshida
431
| rülnék az 1876. évi XIV. t.-c. 7- § a szerint
415, Nagyrév
Alattván
199
} eljárni s érdekelteket az első, fokú kozegész- Jásza’sószen‘gy. 801, Tiszasas
712
í ségügyi hatóságuknak bejelen'eni, kihágásuk Jásziadány
1630, Tiszaüg
5905
miatt leendő megbüntetés végeit Egyúttal fele
Kunszentmárton
i 565,
Jászkisér
215
lőssé teszem az. intézetek vezetőit, igazgatói1,
M-sterszállás
Jászapáti
ho^y pontosan ellenőrizzék a tantestület köze Jászszentandrás 1315.
ö ízesen : 76 038
géSzségügyi tevékenységeit s tani’ási érakon
azaz Hf tvenhatezerharmincnyo’c analfabétaminden alkalmat használjanak ki közegéi zAz összes lakosságnak Cs része nem tud
ségügyi tanitás nyújtására. Szomorú, hogy ny irni olvasni a legújabb (1920 évi) népszámlálás
" ügyben kell tankerületemnek figyelmeztetést
Kell-e, szükséges-e lelkesítő felhívás a tan
* adnom, de egyesek ismételve előfordult meggonF ddlatlan eljárása kényszerít erre, hogy ez folyamok szervezésére?
Szeretjük-e népünket, hazánkat ?
. még ne ismétlődjék.
Szolnok, 1924. évi október 7-én.
Szervezzünk analfabéta tanfolyamokat.
.
A hiv. főnök helyett:
Szolnok, 1924. október 15.
J
’j
Br. Halmos Andor
Szathmáry Lajos
i
<
kir. tanfelügyelő.
' ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
népmüv. titkár.
297—924. szám.
Valamennyi helyi népművelési Bizottságnak.
Vallás- és közokt. miniszter ur 87.217Rovatvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár.
924. Villa ü. o. sz. rendeletére felkérjük, hogy
£ A vármegye felnőtt analfabétái. az 1923_ 924. tanévben a nemi betegségek
elleni védekezésről tartott előadásokat időrend
Lélek.
Lélek.
ben
az előadók nevének, állásának közlésével
563
4417, Tiszasüly
S^őlnoks
Népművelés_______________ ______ ___________
9
.
biztosit.
A gépen kívül — olyan helyekre, ahol
villanyvilágítás nincsen — beszerezhető egy
kézzel hajtható áramfejlesztő gép is 3 millióért,
amely kitűnő fényt ad. A megrendelni szándé
kozó egyesületek; testületek rendeléseiket a
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
vármegyei népmüv. bizottsághoz tegyék meg,
315—924. szám.
hogy részükre a kedvezményes feltételeket
Valamennyi helyi népművelési Bizottságnak megszerezhessük.
A részletes ismertetést, ajánló min. ren
Az Ifjúsági Egyesületek szervezésénél kér
jük figyelembe venni a Hivatalos közlönyben deleteket jövő számunkban közöljük.
1923. május hó 16-án (10. számban) közölt
Közgyűlés.
46—752. sz. vallás- közokt. miniszteri rende
letet, amely az összes tennivalókról részletes
A vármegyei Iskolánkivüli Népművelési.
utasítást közöl.
Bizottság rendes évi közgyűlését Szolnokon
Szolnok, 1924. október' hó 15-én.
a vármegyeháza közgyűlési termében f. hó
Bihary Lajos
Szathmáry Lajos
21-én tartotta meg.
a minisztériumhoz való felterjesztés végett pos
tafordultával jelentsék be.
Hazafias üdvözléssel
S! I Szolnok, 1924. október 15-én
Bihury István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
Zászlószenteiés.
Czibakházán 1924. szept. hó 14 én szen
telték fel a legény- és leányegyesület szép
nemzeti zászlóját.
Oláh Istvánná zászlóanyán kívül Oláh
István 50 000 K-val, Cibakháza község 50 000
K-val s többek 10-25.000 K adományaikkal
jőtékonycélu >zászló-alapot* létesítettek.
A 2 évtized óta sikeresen működő ifj.
egyesületeknek megteremtője Mohács István
derék áll. isk. igazgató kartársunk, ki, mai
napig is vezetője ezen egyesületeknek.
Tervbe vették az ifjak, hogy egy díszes
templomi zászlót is be fognak szerezni. Isten
segítse!
Vetítő és mozgó (nlozi) gepek.
A vármegyei népmüv. bizottság a »Glória*
gép gyárral megállapodást létesít, amely szerin^
a jelentkező egyesületek (testületek) 3 — 4 havi
részletfizetési kedvezményt nyerhetnek, mely
idő alatt a gép árát annak jövedelméből ki
lehet fizetni.
Olyan községekben, ahol még >mozi« nin
csen a tökéletes, könnyen kezelhető gép be
szerzése az egyesületnek szép jövedelmet is
Emléket Pósa Lajosnak. Ezen a címen lapunk
hasábjain felhívás jelent meg a célból, hogy a
magyar gyermekköitészet megteremtőjének em
léke örökké éljen a magyar tanítóság között s
hogy a Pósa szelleme hassa át a magyar is
kola munkáját, a magyar gyerek szivét-lelkét.
Célja volt az említett cikknek az is, hogy Pósa j
Lajosnak a Kerepesi temetőben jeltelenül álló i
sirdombját, a nagy költőt megillető emlék
ékesítse. Cikkünk a fővárosi lapokban is viszhangra talált, melyek közül a Nemzeti Újság,
az Uj Nemzedék, A Nép, a Pesti Hírlap és Az
Újság lelkes hangú sorokban propagálták a fel
vetett eszmét s talán ennek a körülménynek
tulajdonítható, hogy a Székesfőváros tanácsa
a folyó év augusztus havában maradandó em
léket állíttatott a nagy költő , sírja fölé. Hogy
mennyire kötelessége különösen a néptanító
ságnak a Pósa emlékét őrizni s az ö szellemét
az iskolában állandóan felidézni, igazolja egyik
lelkes kartársunknak, Szabó Lajos kenderesi
tanítónak az a viszhangszerü szép cikke, mely
ből lapunk szűk tere miatt csak a következei
Népművelés
d
.
0
közs. el. iskolához. Burnászky Lajos a
tiszaszenümrei-ujszentgyörgyi rk. Tóth Katalin r
a beszenyszögi közs.. CseKey László tisza,
Minden magyar leikét és mindenütt beragyogja inokai ref.. Csiky Margit jászíényszarui rk
>
L szenl eszmékké', melyek Pósa le.set oly Zachár Valéria jászladanyi rk. es Feh
I
Dezső alattyáni rk/iskolához választattak be.
;.s az 1 len a•»■szülök,
”*ei3kaz twrá
iv
’
*
X
ember igaz szer Je
Áthelyezik k- — Zrínyi Aladár tanítóképző J
í
soha senki nem serkentene nemesed h^
irt tanár a jászberényi áll. tanítóképző inté_ j
} Uebb szavakkal a gyermekseregei, min! 1 osa
zethez, Péterfi Imre polg. isk. tanar a jasz^
I Nála na^obb nevelője a magyar gyermeknek árokszállási, Lu^nczy Margit ® “°‘n0^
{ nem volt és nem lehet soha' Fosa nj
»>
polg. leányiskolához. Kovács Nando. es
’ dicsőség, uj boldogság záloga a magyar gyer- Kovács Nándorné a szeleveny, mi. el.
i Xk E'záiogol őrizzük, féltsük, meg becsű•
iskolához helyeztettek at.
Jük, mert nemzetilobb sorsunkéi épsjuk által. .
^wztá^k. Hamra Dezső, Dobos Dezső
|
Kartársak ! ÁP<»^ ’
isk tanárok a szóin ;ki polg. nuiskorá.
nagy erkölcsi éa szellemi kincseket!
hoz. Erdeit Gerle! Kornélia áll. tanítónőa
tassuk azokat édes magyar l az^nkisújszállási r .. el. iskciahoz., Magashazt
Jenő polg. isk. tanár c szólnom polg. Lu! í
ukíó^r ü. Hetvenöt éve már annak hogy iskolához. Benke Gyula és Ponczy Marcit
L tizerbárom szent vértanunk nemes sze.len-.c polg. isk. tanár, illetve tanárnő a lu^eve
í megjelent Hadúr .előtt, aki bizonyara oroK poíg. iskolához osztattak be.
k .-olv6U,
|
fénybe, örök dicsőségbe juttatta a haza
'
a nemzetük szabadságáért életüket feláldozó
nagy magyarok aranytiszta lelkét. Hetvenöt .X1^k"k«' - ve rt™. .l-ióny.KkUI kendek
éve’ hogy a magyar martirologiumba tizen....
X vértanú m vé! íratta be a
> a hazaszeretet tóga mát nem Lm..
.1
uralom. Ezt a gyászos evforau.ot
_ szivükért^ mindnyájukat a' hasonló családi szerencsét
• 8
kamagyarország az idén is a szokott kegy - lenségtől az egész életen keresztül mentse m...
Szolnok, 19'24. évi szeptember ho 19.
F lettel ünnepelte. Megünnepeltek azt a szó.
TÖKÖS SÁNDOR
| • nők összes elemi és középiskolák .s ahol
áU. isk. igazgató tantó.
|
a nap méltatása mellett alkalmi szavalatok
kuzdiló szavakat idézzük:
- a 1 ó " tínlé
L Oly ragyogóvá kell tennünk, mely fenyevd
I
1
t
|
L
íí
"
I ti
t.
?
és énekek előadásával buzdította a lamto2g a tanuló ifjúságot a hazaszeretetre s ha
....... .
Szerkesztői üzenetek
kell a hazáért való meghalasra is. Az id
gyászünnepélyt szomorúbba lel e az1 a
n A .Örökség* címen irt történelmi vonatkozású
dalmas körülmény, hogy a .kultu
...
a
szamban_hozznk. P-r. Teljes megérbocskoros vitézség, ezen a napon távolítottá cikkedet
léssel olvastuk leveledet. Mi is örülünk, hogy a omb
el Aradon a magyar szabadsagharc emleket hullás ideje nem hozta meg a kellő sikert ellenfelének
érző szobrokat. Vájjon az olahokat ezen Az igazságot nemcsak az Isten szereti, hanem akadnak
cselekedetük elkövetésére a „kulturaju ' míg igazságot szerető társaink, kik az .gaz tények
vagy lelkiismeretük furdalasa kesztet.e-e . . .. igazságossága mellett harcolni is tudnak. Minden
személyi boszunak az az eredménye, hogy a .egyver
Vitait*. - Bodnár Sarolta polg- isk. ZLL. Nem e«ana tar él»«, >«
tanárnő a jászapáti közs. polg. iskolához, rajta’’ Máskor is szívesen vesszük leveledet. ^Ldv^
Hmajda István és Sós Jolán a fegyvernek,
í^a-ÍSt CSAPPJANÖS „emsitaju K.suj^l^n.(NAdor-u 9 «).
___ - — —■—
9 szám
y- ovemteer htíX
.^NOK VARMíQYíU
NÉPMŰVELÉS.
A kih tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönyé.
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál fgy pénztáros
várm. Tanítóegyesület.
hoz, a lap szellemi részére Vonat
MAGYARY GYULA.
Megjelenik havonkint.
kozó közlemények a szerkesztőség
Előfizetési dijak:
Szolnok (vásártéri iskola) címére
Felelős szerkesztő:
küldendők. Kéziratokat nem adunk
Egész évre
10000 kor
MÉHES ENDRE.
vissza.
Egyes szám ára 1000 kor.
A lelkek egyensúlyának
megbomlásáról.
Az erkölcsi érzékek éltompulásáről, áz
Emberben élő állati erők 'rettetítö méghyilVánulásáról tesznek tanúbizonyságot lapjaink közle
ményei. Gyilkosságok, öngyilkosságok, rablások,
betörések s a bűnözés minden fajtájával talál
kozunk nap-nap mellett s oly tömegekben,
tbinöröl a háború előtti jő békeidőkben még
álmodni sem merészkedtünk volna. Ha pedig
bepillantunk a fiatal korú bűnözök bűntényeit
feltáró periratokba, szinte végigborzadunk, hogy
a földből alig látható pici emberkék, kicsi
gyermekek mi mindennek elkövetésére képesek.
Hem ázabad e szotnóta jelenségeken átsiklahunk, nem szabad ezt csák ügy, kötihyen
elfelednünk, mert itt a mai és á jövő nemzedék
lelki világának rettentő romlásával állunk szem
ben, melynek megjavítása a tanitó és pap
együttes föladata. Az ember lecsúszott arról a
tokgaslatról, melyre öt, mint a teremtés koro
náját, a Teremtő helyezte s ha nem fogjuk még
a lejtőn, belezuhan a mélységbe, hóimat már
nincsen visszatérés a javulás útjára, hol csak
zülleni lehet.
Sondolkedóba kell tehát esnünk & nemünk
előtt lejátszódó napi események fölött s keres
nünk U» kzoi őhréSlllitóák NlMjáL A lelki
betegek orvosai pedig csak a pap és tifliM,
akik oly lelki kincseket képesek nyújtani,
melyekkel azután kiszabadul a romlás fertőjéből,
uj életet kezd, megjavulva egy uj világot teremt
magának. Az iskolában minden alkalmat hasz
náljunk föl arra, hogy neveljünk is. A tanítás
munkáját kössük Össze neveléssel, a fogékony
gyermeki Jelkekbe cseppegtessük bele a haza
szeretet, isteni félelem, a felebaráti szeretet
' érzéseit Tegyük fezt a gyermeki szivet minden
nemes ,iránt fogékonnyá s mindén rossztól, go
nosztól undorral elfordúlóvá. A felnőttekét pedig*
vegyük a felnőttek oktatásával gondozásunk alá.
Az iskolánkivüli népművelési bizottságok ne
csak papiroson szereplő holt és munkátalan
valami légyének, hanem élő, dolgosé, mozgékohf szervek, melyek einelkédjénék hivatásuk
magaslatára. Érezzék át féládktúk nagy fonák
ságát 8 azt felelősséget, mélyet vállaltak s
bétölteniök kell.
A hép müHlé«én«l igyekezzenek megragadni a léitekét s bétölténi tzbkát á hit ék
hazaszeretet nemes érzelmeivel, a magyar fáj
érdekeink fölkarolásával, a felebarát] és embérszéretette). Ha igy fogunk dolgozni, ha az iskola
és a tártadalosi együtt foga megoldani kultetális föladtíitít, aktot k bűnözök tacáma apadtó
é é becsületes emberek kUgá emelkedni fog,
akkor kiemelkedünk az igazi emberi méltóságra.
Ha ezt nem tesszük, akkor pedig a Balkán
legsötétebb színvonalára fogjuk stiyeazteni kulttftúdtal Rajtok áll tehát,
AáLb M - -i te
gw
hogy netóateától
uvpun* ICIKü uCnm CB HlivBwitt
gBBWS
2
Népművelés.
és elvetemült legyen. Munkára fel tehát, legyünk
sem elmúlni
anélkül, hogy e tekintetben meg ne tennök
kötelességeinket, mert csak igy leszünk méltók
hivatásunkhoz s .csak igy leszünk igazán arra
a nagy feladatra hivatottak, mely hazánk szétdarabolása óta reánk háramlik.
(s. r.)
1 résen, s ne hagyjunk egy napot
ff
A. községi társadalmi élet
színvonalának emelése.
frta : Netz Ferencz gazd. isk. igazgató-tanitó.
(Folytatás)
.
*
És meg van ennek a rendszernek a tanítóra
nézve is nagyon becses gyakorlati értéke, hogy a
gyerekek akkor sem másznak egymás fejére, ha a
’ tanitó nincs köztük.
Az iskola társadalmi irányú nevelésének folyta' fásaképpen minden községben meg kell lenni az ifjú
sági egyesületnek. És pedig mindkét nem részére
külön-külön. Az ifj. leányegyesületek irányításában a
tanítónők okvetlenül vonják be a község intelligens
asszonyait. Gondoskodni kell arról, hogy a két nem
beli ifjúság időközönként együttes szórakozást találjon
-játékban, dalban, lehetőleg mindig vidám, előadási
számok programmba vételével, Az egészséges vidám-Bág szelleme vonzóvá fogja tenni ezeket a társadalmi
érintkezéseket és meg ogunk .győződni arról, mily
szivet lelket nemesítő az esztétikailag is szép vigság,
Az ilyen társadalmi szellemben nevelkedett ifjú
ságnak — ellentétben a mai felnőtt nemzedékkeléletszükséglete lesz a szép társadalmi élet és megva
gyok győződve arról, hogy ez lesz a legalkalmasabb
^szköz arra, hogy egy békességes és egészséges társa
;dalmi együttélésből erős és hatalmas nemzeti egység
í forrjon ki s ha ül a nagy óra, amelyre várunk, egy
^emberként álljunk talpra s a pokol kapui se tudjanak
férőt venni rajiunk és dicsőséggel vívhassuk meg régi
^magyar nagyságunknak feltámasztó harcát.
Ragaszkodván a gyakorlatiság talajához, pilla'hatnyi feladatunkat abban látom, ha mai gyűlésünk
határozati erőre emelné azon javaslatomat, hogy a
vármegyei általános tanítóegyesület felhívja tagjainak
figyelmét annak szükségére, hogy a gyermekeknek
társadalmi lényekké való nevelésére különös gond
fordittassék. Erre alkalmasnak reméli a nyugati állai
mokban elterjedt iskolaváros, vagy iskolapolgári rend
idért és felkéri valamely ; tagját .aki e rendszerrel
gyakorlati eredményeket ért el, ..azt legközelebbi
gyűlésünkön részletesen ismertetni szíveskednék. Vége.
3
Népművelés
Örökség.
Közli: Dobos Andris.
Amikor a viharos vérzés elmúlt Trianon utánozni
akarta a kuvik madarat, de elbödült — jelezve a halál
közeledtét.
Mi? európaiak — sokan nemzetek fiai, szerető
gyermekek busán, szomorúan,‘aggódón omoltunk térdre
e hangok remitő hallatára, hogy felemelkedhessünk
egy olyan magaslatra, ahová egy férfi, egy ember, a
magyar emelkedhet, hogy büszkén továbbjárjuk azt az
utat, amelyet az európai nemzetek között az egy Isten
azért csinált, hogy becsületes mu.nka, ember szeretet,
vallásosság, hazafiasság, vitézség példáját hordva ez
útban magatartásunkon, a jövő nemzedékek messzelátását lekössük azon hasznos, édes közösség érdekében,
amelynek a neve mindenki előtt *Haza.*
Igen! Amikor ez történt feljajdultak nemzetek
fiai, kik között némelyek hajukat tépték, kezüket
dörzsölték, szivükhöz kapkodtak fájdalmat akarva
csillapítani, a jövőt megbilincselni, az idő kerekét
megragadni, mert lejtőre tévedt. Volt és van egy nem
zet, melynek fiai nem kapkodtak, nemes undorral
fordultak el az idő rozzant kerekének zakatolásától,
csak álltak sápadtan, némán, lábaik gyökeret vert egy
földön, szemükből egy pár könnycsepp gördült alá s
szájuk ezen pár szóra nyílig Szegény magyar hazám,
szegény édes anyám* !
És torlódott a világ fájdalma.
Készítettek Európában koporsókat, ástak kőszik
lába sírokat, keresték a sir nyíláshoz helyezendő
köveket s folyt a munka szorgalmasan, nem gondoltak
arra, sarokba vágtak egy közmondást, ki másnak ver
met ás . . .—
A fájdalmak még mindég nőttek, nemzetek fiai
senyvédték, szemükre fátyol vonult, görcsök szaggat
ták nehéz csatákban megvénhedt testüket, Isten nevét
emlegedttek, halálfájdalmat éreztek közeledni, féltek
remegtek.
Volt és van egy nemzet, állt és várt!
E nemzet látása üde volt a vitézi tettek gyönyö
rétől, melynek izmai duzattak, leikéből láng csapott ki,
• vállra« mozdulatot csinált, vigyázba vágódott, hogy,
aki lássa, megilletődve kérdezze, — ugy-e ez a nemzet
a »Magyar nemzet* ?
S amíg tartott, a zsibvásár, nyögött a nemzet, ag
egyén.
Egyszer csak összekulcsolt kezek kiengedtek,
fájdalomtól ideges rángatás elmúlott, a szemekről
letűnt a fátyol, a kapkodó karok lenyugodtak, görcsök
már nem szaggadták a megvénhet testeket, jött a
tavasz, nyár, hervadt és nyílott a virág, szólt a zene,
járta a vigalom !
Ekkor volt egy nemzet, kinek fülében gépfegyver
kattogása veit a zene, nézett és várt, asszonyai fekete
kendőt kötöttek, férfiainak térdei meghajoltak s
közeledtek egy koporsóhoz, hogy mindenki felismer
hesse bennük a magyart!
S szólt közbe a nemzet anyja síré, jajjal telt
hangon »korán jöttetek fiaim* !
Mit szereztem, mit gyűjtöttem fel kell osztanom,
addig számomra nincs sir.
S mond az anya: *Van négy folyom, három
hegyem, Bácskám1 Lajtám, Fiumém, Felvidékeim
bányáim, aranyaim s székely népem.
Vannak hóhéraim, hü vitéz lelkek, kik együtt
éreznek velem s gyermekeim.
Ezzel a megcsuklott ajak pihenésre dőlt, Mig
a megcsuklott test várt uj erőkre, melyek utolsó útjá
ban támogatnák, fákat szakgató vihar, éktelen lárma,
oroszlán hangok utánzó prédalesők széftéptek örök
ségét.
Leszagatták róla a három hegyet, Bácskát, Laj
tát, Fiúmét, Felvidékeit s láncot vertek a székely
népére.
Maradt a négy folyam, bányák s aranyai csak
hü vitézei lelkében gyermekei számára.
S szólt az anya : Folyóim mossátok le hü vité
zeim sebeit, mossátok ki lélkeik bányáiból az ara
nyat s adjatok a gyermekeimnek, kik koporsómhoz
nem jöhettek, adjatok örökséget!
(Folyt, köv.) j
Egyesületi élet.
Jegyzőkönyv.
(Folytatás.)
1924. évi költségvetés.
Költségvetés.
A Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei Taní
tótestület részére az 1923—24. évre.
Bevétek
400 kötelező tag után 20000 K 8000000 K.
200 felekezeti tag után Í2000 K 2400000 K.
Összesen^ 10400000 K.
Ebből:
4800000 K.
Vármegyei testület részére
3200000 K.
Központnak
___
8000000 K.
Kiadás:
Szövetségi tagdíj 1923—24. t. 3200000 K.
100000 K.
. Titkár tiszteletdija
Jegyzők tiszleletdija'a.20000 K
80000 K.
500000 K.
Könyvek és Írószerekre
Elnök és képv. utiátal. a. 400 K 600000 K.
Szerkesztők tiszt. a./lOOOOO K 100000 K.
300000 K.
Szerkesztők útiköltsége
2000000 K.
Lap előállítására
400000 K.
5% jutalék pénztárosnak
Összesei) : 7380000 K.
10000000 K.
f
. Bevétel:
7380000 K.
Kiadás:
2620000 K,
Marad :
mely összeg az előre nem látható kiadásokfedezésére szolgál.
Szolnok, 1924. április 10.
Jánossá Pál s. k.
pénztárnok.
Pénztáros, költségvetése után javasolja a
terem tisztogatására a háznagynak 20000 kor.
átadását.
Közgyűlés határozalilag kimondja,
vidékének megtekintésére tervezett
kirándulás esélyeit, meghatározva a
julius hő első napjain történő indu
lással s caz előre nem látható költségek
fedezésére 10—10000 kor. előlegezését
kéri, mely összeg utólagos elszámolás
tárgyát képezi. Bejelentések folyó évi
május hó 15-ig.
A közgyűlés Veress Mihály kartárs előterjesztését tudomásul veszi és
a kirándulást elhatározza.
Indítvány nem lévén, elnök a
közgyűlés nevében megköszöni a vár
megye alispánjának a székház nagy
termének átengedését, melynek rend
behozását a pénztárt terhelt
Közgyűlés egyhangú hozzájáru
lással tudomásul veszi.
Több tárgy nem lévén, elnök
em^lkedel hangulatú beszédével a köz
gyűlést bezárja. — Hiszekegy — elé- '
nekh*ével d. u. 6’ i órakor vége.
Kmft.
\ Keszthelyi István s. k.
Csömör Irén s. k.
elnök.
jegyző.
Hitelesítjük.
Csiky Ernö;S. k. Méhes Endre s. k. Szathmáry
k, Vály Imre s. k.
A I anitók Ferenc József háza
Volt lakói elhatározták, hogy az intézet
fennállásának 25 ik évfordulóján, november
• 23-án rendezendő ünnepség alkalmával szö
vetséget alakítanak.
A szövetség célja, hogy a Tanítók Háza■i iban nevelkedett tanitófiak egymás között az
öss-Zetartozaadóság és az együttérzés szellemét
ápolják és a magyar tanítóságot céljai elérésé
ben támogassák.
I
A szövetség szoros kapcsolatot kíván te-,
remíeni az Eötvös alappal, hogy a Tanítók
* Házából kikerülő ifjúság életpályája kezdetén a
tagok erkölcsi támogatásában részesüljön s hogy
a magyar tanítóságnak ez az altruista intézf ménye a társadalomban erős hátvédet nyerjen.
A szövetség előkészítő bizottsága felkér
'• minden tanítót, amennyiben birtokában van
volt növendékek címének, azt azok állásának
1 feltüntetésúvtl közölje az Eötvös-alappal (BuJ dapest, Vili., Szentkirályi-utca 47.) Az apákat
Í pedig, akiknek fiai a Tanítók Háza lakói voltak,
kéri, hogy fiaikat a szövetség előkészítő bizott
ságánál való jelentkezésre és a jubileumi üni népségen leendő részvételre hívják fel.
elküldtem, hogy az érte járó összeget címemre
sürgősen beküldeni szíveskedjenek, miután a
Központ az összeg beküldését nálam már is
megsürgette.
Szolnok, 1924. november 5.
,
Kartársi szeretettel:
Keszthelyi István .
vni. tanitóegyesületi elnök.
SZOCIÁLIS ÜGYEI.
Tulajdonrészjegyzés.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövet
sége újabban arra határozta el magát, hogy Budapes
ten a tanítók egyetemessége részére házat épít. Ez
lenne tulajdonképpen igazi tanitói otthon, mely örök
időkre hirdetné a magyar tanítóság önálló’alkotását. A
magyar tanítóság ebbeli elhatározása arra enged kö
vetkeztetni, hogy bízik magában és önerejében. Továbbá
arra, hogy'a nemzeti társadalomnak immár számottevő
tényezője, mely kulturális téren vezető helyen áll.
Végre megértük az időt, hogy saját lábunkon is jár
hatunk. S ha szolidárisán összefogunk, úgy meg is
mutatjuk azt, hogy a magyar tanítóság derék hadse
rege, nemcsak erkölcsi súllyal bir, hanem anyagi téren
is tid, — ha kell — érdekeinek érvényt szerezni.
Tudomásunk szerint minden iskola megkapta a
tulajdonrészjegyzésre kibocsájlott kötelező nyilatkozatot,
mely kellő felvilágosítással szolgál a megszervezett
házépítésre vonatkozóan. A magunk részéről kartársa
inknak ezúttal is felhívjuk figyelmét a tulajdonrészjegyzésre. Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy az
újonnan építendő tanitóház csak úgy szolgálhatja a
tanitó érdekeket, ha az a tulajdonrészjegyző kartár
saknak nyugdíjaztatásuk, vagy elaggottságuk esetén egy
úttal menedékül is szolgál. A házépítési tervezetben
ugyan erre vonatkozó kitétel nincs, de azért ez ne
aggasszon minket, mert erre nézve utólagosan is lehet
módosító paragrafust beékelni. A fó az, hogy az alko
tás munkája mielőbb megkezdődjék ! Ez is természe
tesen tőlünk függ! Ha összetett kezekkel várni fogunk
s nem nyúlunk a bukszánk mélyében megtakarított fil
Felkérem mindazon kedves kartársaimat, lérek után, úgy házunk sem lesz! Rajta kedves tanitótestvéreink 1 Itt az alkalom, hogy cselekedjünk és
kiknek a VIIL egyetemes tanitógyülés naplóját áldozunk érdekeinkért!
(me.)
Felhívás.
5
Népművelés
Népmüyelés
IRODALOM.
Az érők Béke Előfeltétele Az Egyetemes Xépmöveltség. Bodnár László tollából a fenti cím alatt
figyelmet érdemlő füzetke jelent meg, melynek
tartalmát 8 értékes cikk egészíti ki. Mély gon
dolkozásra szánt cikkekben kifejezésre jutott
gondolatok: az „Örök béke* eszmének iskolai
nevelés csak úgy szerezhet érvényt, ha célki
tűzésében arra törekszik köztudatba átvinni,
hogy nemzetek egymásnak nem vetélytársai,
hanem munkatársai. A szerző mélyen szántó
fejtegetéseiben utal még arra, hogy dolgozó
emberek, nemzetek a nagy „Eszme* kinyilat
kozásai szerint rendeltetésükben inkább a
békés élet után sóvárognak. Mert az ^Eszme*
alkotó akaratának törvényeiben a kinyilatkozás
akként rendelkezik, hogy az emberiség erkölcsi
kuitur fejlődését egyedül az örökös érvényű
világbéke biztosíthatja, mely a rendeltetés
szerinti megértésen és közmegbecsülésen alap
szik. Ezáltal a háború súlyos következménye
ire hivatkozva felhívja az olvasót, hogy intenzive foglalkozzék mindazon igazságot jelentő
gondolatokkal, melyek a világbéke megterem
tésében irányadóul szolgálnak. Az iskolai neve
lés tehát leghivatottabb arra, hogy ezen gon
dolatok érvényre jussanak, — ellenkezőleg
pedig az emberiség hivatásában nem érheti
el azt a célt, mely a gyűlöletes érzelmek
legyőzésére szolgál. „Népoktatásunk összefoglaló
bírálata* cikben a szerző behatóan foglalkozik
az elemi iskolák tantervével, mely koránt sem
tart lépést a tanuló fejlődésével. . Egyoldalúnak
tünteti fel azt már azért is, hogy különböző
képességű és élelhivatásu növedékeket egy cél
elé állít. így többek közt leszűri azt a való
diságot. hogy iskoláink álkultúrája szellemben
dolgoznak, inkább látszatért, mint az öntudatos,
értelmes életerő kifejlődéséért. Szerző szerint
az iskola „az értelem kifejezve és kifejlesztője*. (: Ez
ami meggyőződésünk is' Szerk.)
Melegen ajánljuk ezer D 'mányi olvasó
ink figyelmébe, amennyiben sok uj gondolatot
foglal magában, mely a népoktatást modora
célok felé irányítja.
(m. e.)
A napfény gyógyító hutása.
Irta • Nyarádkarácsonyfalvi.
(folyt köv.)
A mag bomlásakor, ha a magból egy egy elekt
ron (negatív elektromosság) röppen ki, akkor keletke
zik az u. n. béta sugárzás, s ez vivődik tovább, tehát
nem hullám mozgás, hanem anyagi sugárzás. Ezek
némelyike a fény sebességével terjednek. Ha az atom
magból a rádióaktiv bomláskor pozitív töltések lökődnek ki, akikor alfa sugárzás keletkezik. Ez sem rezgés,
hanem anyagi sugár. Ez lassabban h'alad, mint a béta
sugár, másodpercenkint 10-20 ezer km. tesz meg. A
levegő elnyeli. Mikor a bomlások történnek, akkor
környezetüket körülvevő éthert megrezegtetik s e rez
gést egyik a másikának átadják. Ezt nevezik elektro
mágneses hullámmozgásnak. Ez a gamma sugár.(Röntgen sugárral egyezik). A rádium bomlásakor 90o 0 alfa,
(pozitív anyagi) 9% béta (negatív anyagi) l°/ogammai
(elektromágneses hullám mozgás) sugarat bocsát ki ma
gából. De nemcsak a szabad természetben alakulnak át
egyes elemek, hanem mesterségesen is át lehet őket
alakítani. így újabban a nitrogén atom magjait alfa
sugarakkal szétbombázták, amire a nitrogén atomma
gok hidrogén magokká alakultak. A múlt évben rádium
sugarak segítségével kvarcokból drága köveket, szénből
gyémántot állítottak elő azon az alapon, hogy az
atommagokban a positiv töltések számát sugárzás be
hatására megváltoztatták. Mesterséges fény hatására
telitett oldatokban kristályképződés indul meg. Mester
séges fénnyel növényeket fejlesztenek, télen rügyeket
kihajtatnak, virágoztálnak- Mesterséges fényben nőtt
salába fejek 18 nap alatt érték el azt a fejlettségi
fokot, amelyet a napfényben növekedtek csak 4-5 hét
múlva értek el. De nemcsak ilyenekre használják fel
a sugárzást, hanem gyógykezelésre is. így gyógyítanak
Röntgennel, rádiummal, mesterségesen előállított ibo
lyántúli sugarakkal. E sugarak hatása aszerint, milyen
erősek s milyen hosszú ideig sugározna^ be egy felü
letet, lehet a sejtre serkentő és bénító, elpusztító, az
anyag cserét fokozzák, a szív működés erőteljesebb, a
lélekzés mélyebb, az oxidáció gyorsul — vagy ezeknek
fordítottja. Különösen jó és rossz indulatu daganatok
nál használják hatásosan, .mint rák, mirigy- megna
gyobbodások, nöibetegségeknél, arezsába, fehérvérü
tüdőimékor skrofu’ás, nyirok mirigyek stb. íme a
Népművelés
sugaraknak" az atomokra s igy a testre nézve is, mily
átalakító gyógyító hatásuk van. Nem ép oly hamar s
nem oly túl erős átalakító hatása van a napfénynek
is. A napfény azért nem oly 'gyors átalakító hatású,
mert belőle hiányzanak a nagyon rövid hosszúságú
hullámok. Nem is volna jó, ha olyan volna, mint a
rádiumé vagy a Röntgen, Finsené. Ha olyan volna,
akkor az átalakítás oly gyors volna, hogy a szerves
életet megszüntetné hamar. Az orvosnak is ügyelni
kell’a kezeléseknél, mert ö maga is gyógyíthatatlan
sebeket kaphat, amelyikbe bele halhat.
A szervés lények életében nélkülözhetetlen a
napfény. Amelyik levelet nem éri a napfény, azt a
g inb.ík ezr«^ lepik el, elsatnyul, elhervad. Amelyik
ember nedves, napfénytől mentes, naptói védett szobabán tartózkodik, annak a betegségekkel szemben ellenálló képessége csökken. Oka ennek az, hogy vérében
azoknak a sejteknek a száma, mely a betegségeket
okozó gombákat felfalják, megcsappan, nem tud si
kerre vezető táma dó és védekező működést megindí
tani, vagyis nem tud oly mér^t előállítani, ami meg
ölné „e gombákat s a test igy lassan gyengül; minden
fele betegségekre hajlamossá lesz. Ezért van annyi
tűdőcsucshurutus, tüdobajos, fehérvérűségben s más
egyéb betegségben szenvedő ember.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelőjétől.
7991—1924. szám.
Valamennyi áll. elem, polgári, áll. önálló
gazdasági népiskolának, áll. óvoda felügyelő
bizottságának, állami tanítóképző tekintetes
Igazgatóságának.
,
.
A napfénytől irtózó ember az ellcnálióképességét
veszíti el részben vagy egészben. Ez pedig nagy szó
Nem tud védekezni a baktériumokkal szemben. Ezek
pedig óriási nagy számmal vannak olyan helyt, ahová
a napfény nem juthat he. Így bankójegyen újabban
113000. baktériumot találtak. A földkerekségén legjobban
elterjedt betegség a tüdőbaj ; minden országban több
áldozatot szed egymaga, mint az összes fertőző beteg
ség együtt véve. Kizárt dolog, hogy ennek a betegség
nek a baeilusa ne jutna el ’ minden emberbe. Igen
eljut, csak szervezete azonnal mégöli, meg van az ellenáilóképessége. Némelyik testben azonnal elpusztul
aszerint, hogy mily gyorsan/termeli ki az ellen álló
mérget, másokban enyhébb befolyású (az illető egyén
esetleg nem is tud róla). Az enyhén lefolyásúnál az
ember szervezete olyan képességet nyer, mellyel a
későbbi fertőzéssel szemben már ellentálóbb tud lenni
s innen van az, hogy az emberiség többsége egészség
ben marad s nem lesz gümőkóros. Jókay Mór 79 éves
korában halt meg, pedig eleinte vért köpött: Geothe
82 éves kort ért el, pedig neki is volt tüdővérzése.
»Ez a betegség olyan, mint az adósság, kevés olyan
ember van, kinek ne lett volna s azért még sem let
tek vagyon bukottak, vagy némelyik kedvezően hasz
nálta ki a saját javára.* (Mondja egy orvos).
A m. kir. pénzügyminiszter urnák a hiva
talos felülbélyegzésre szolgáló >Dötsch<-féle
fekete zsirfesték kötelező használata tárgyában
112549—924 sz. körrendeletét tudomás és
miheztartás végett az alábbiakban közlöm :
A szállításra kötelezett vállalat a felül
bélyegzésre szolgáló »Döstch«-féle fekete zsir
festék szállítására az 1924. évi szeptember
1-töl 1925. évi december 1-ig terjedő idő alatt
az 1 kgr. feketi-zsirfestéket tartalmazó bádog
szelencét 5 aranykoronáért, a fél kgr. fekete
zsirfestéket tartalmazó bádogszelencét 2 arany
korona 50 aranyfillérért és végül az egy ne
gyed kgr. fekete zsirfestéket tartalmazó bádog
szelencét egy arany korona 25 aranyfillérért
köteles a megrendeléstől számított 8 nap alatt
leszállítani.
A vállalkozó az aranykorona értékét a
szállítás időpontjában érvényes (Pénzügyminisz
teri rendelettel megállapított) értékviszonyt
(átszámítási kulcs) szerint törvényes fizetési
értékben (papirkoronában) köteles a számlák
ban feltüntetni.
A vidéki hatóságok és hivatalok közvetle
nül a vállalkozónál tett megrendeléseik esetén,
a zsirfesték egységárán felül még a csomago
lási és szállítási költségeket is kötelesek a
vállalkozónak megtéríteni.
A pénzügyminiszter ur a kincstár érdeke
inek megóvása céljából ezúttal is a legszigo
rúbban elrendelte, hogy az egyes hatóságok és
hivatalok a hivatalos felülbélyegzésnél a jövőben
is kizárólag a >Dötsch<-féIe fekete zsirfestéket
használják és pedig oly módon, hogy a hasz-
Népművelés
7
szerint a 14125121. sz. rendeletre beérke
zett jelentésekből örömmel tapasztalta a minisz
ter ur, hogy az állami elemi népiskolai tanítók
körében a régi fegyeleme, rendszeretet és hivatásteljesités teljesen helyreállott s azok a jelen
ségek, amelyek a fenti számú rendelkezés kiadá
sára késztették, azóta teljesen megszűntek.
Ezért tudomás és továbi eljárás végett
értesítem az állami iskolai igazgatóságokat, hogy
az >ElIenörzökönyv< vezetésére vonatkozó fenti
rendeletet a miniszter ur hatályon kivül helyezte.
Figyelmeztetem azonban 'tankerületem áh
lami elemi népiskolai igazgató-tanítóit, hogy |
tanítási órákról való gyakori elkésés, gyakoij
mulasztás, avagy az állomáshelynek bejelentél
nélküli elhagyása ügyét különösen éber figye
lemmel kísérjék s az ez ellen vétőkről — fe
kir. tanfelügyelő
gyelmi felelősség terhe mellett — hozzám esetenkénrjelentést tegyenek.
Jász- Nagykun- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője.
Szolnok, 1924. évi október 29-én.
8246—1924.
Bihary István s. k.
Valamennyi elemi népiskolai Tek. Igazga
_____ kir. tanfelügyelő.
tóságának.
Jász- Nagykun Szolnoké vármegye tanfeIögyeI>jétőL
A vallás és közokt. m. kir. miniszter ur
1924 évi 99063 VIII. a) sz. rendelte szerint 8415—1924. szám.
Németh János színész budapesti lakásnak Valamennyi nem állami tanintézetnek (polg.
megadta, hogy az áffertaí és községi elemi iskola,, önálló gazda, és elemi iskola, kisdedó
népiskolákban alkohol ellenes és közegész voda és állandó menedékház.)
A 7000—924. és 7001—924. sz. kormány
ségügyi előadásokat tarthasson.
Az előadások megkezdése előtt azonban rendeletei alapján a vallás- és l^özokt. m. kir.
azok anyagát az igazgatóval meg kell beszélni, Miniszter ur folyó évi; 1924. évi: szeptember
hogy esetleg olyan részletek előadása, amelyek 29-én 95000 sz. a. kelt rendeletében az összes
nem valók az ifjúság elé, elmaradjanak. Az nem állami tanintézetek, nem állami óvodák és
előadásért mérsékelt dij szedhető.
menházak nyugdijintézeti ügyét újra szabályozta
Szolnok 1924 október 29.
(Megjelent a Budapesti Közlöny 1924. évi ok
Á hiv. főnök h.
tóber 3-ki számában) A rendelet tartalmát t|Dr. Halános Andor
domás és miheztartás végett az alábbiakban
kir. tanfelügyelő.
közlöm.
'
J
nálat közben ezt a festéket más anyaggal re
hígítsák, illetve ne keverjék.
A pénzügyminiszter ur utasítja a megren
delő hatóságok és hivatalokat, hogy a festék
átvétele után a festék árát, vidéki megrendelők
ezenfelül még a csomagolási és szállítási költ
ségeket is a vállalkozónak azonnal folyósítsák.
Az illeték ellenőrzési szeml.ebiztosok köteleségükké teszi, hogy a szemlék alkalmával
szerezzenek meggyőződést arról, hogy vala
mennyi hatóság és hivatal ezt a festéket hasz
nálja-e és a szemlékről szóló jelentésükbe az
erre vonatkozó megállapításaikat is vegyék be.
Szolnok. 1924. évi október 23-án.
A hív. főnök h.
Dr. Halmos Andor
Fenti rendelet szerint a fenntartóknak min
den- év november havában jelentést kell tenni
8245—1924 szám.
a tanintézetüknél rendszeresitett állásokról és az
Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes azokon alkalmazottakról. Ennek a bejelentésnek
a fent említett Budapesti Közlönyben a jelzett
Igazgatóságának.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz vkm. rendelet mellett közölt mintával teljesen
ter ur 1924. évi 94745. VIII. b/sz. rendelete azonos szövegű, a kérdéseket is feltüntető, há-
Jász- Nagykan- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője
&
9
Népművelés
zilag készítendő űrlapokon kell történnie s
hozzám minden év november 15-ig be kell
terjeszteni, — tehát a jelen évben is.
A jelen miniszteri rendelet szerint (III.
fejezet 5. bekezdés) a nyugdíjintézetbe való
egyénenkénti felvétel megszűnik s helyette a
bejelentésben foglalt adatok lesznek az irányadók.
A bejelentésen a központból kapott nyil
vántartási számot fel kell tüntetni.
A jelentési határidő be nem tartása esetén
a tanintézet fentartója az évi járulék 10%-ig
pénzbirsággal sújtható.
A hivatkozott 95000 — 924. sz. vkm. ren
delet a nyugalomba helyezésre vonatkozó eljá
rást is szabályozza (I., VI. fejezet) s elrendel’,
hogy nyugdijazásiránti kérvények, minden évben
csakis május hónapban terjeszthetők be hozzám
s a nyugdíjazás mindenkor szeptember 1-töl
eszközöltetik.
Szabályozza a rendelet a sürgős nyugdijazást s a hivatalból való nyugdíjazást is.
Felkérem az összes nem állami intézetek
fenntartóinak képviselőit és intézőit, hogy a
fenti rendeletet alaposan áttanulmányozni és
ahhoz szigorúan alkalmazkodni szíveskedjék.
A 96667—924. cz. vkm. körrendelet alap
ján figyelmeztetem az összes fenntartókat, le
gyen gondjuk arra, hogy a bejentések megszer
kesztésénél mindenkor a legutóbbi bejelentéssel
szemben az esetleges változások folytonossága
okvetlenül kifejezést nyerjen.
Megjegyzem, hogy a 7000—924. és 7001924. sz. kormányrendeletek alapján kiadott
95000—924. sz. vkm. rendelet a Néptanítók
lapja folyó évi ‘október 15 ki és november 3-ki
számában a Tanítók Tanácsadója cimü rovat
ban is ismertetve van.
Szolnok, 192 L évi november 6-án.
Bihary István e. k.
kir. tanfelügyelő.
Népművelés __________ ______ _ __________ —-
A vallás- és közokt. miniszter ur folyó
évi október hó 24-én kelt 99500—924. sz. ren
deletével (megjelent a Budapesti Közlöny 1924.
évi november 5-ki 240. számában) az áll. közs.
és hitfelekezeti elemi iskolák mindennapi tan
folyamában az 1908 évi XLVI. t. c. 1 §-a
szerint szedhető behatási dij Összegét az 1924925. tanévtől kezdödöleg 50 arany fillérben
állapította meg. Felkérem valamennyi állam
iskola gondnokságát, illetve nem állami iskola,
iskolaszékét, hogy a beiratási dijaknak pótlólag
való beszedése iránt azonnal intézkedjék.
Értesítem továbbá a nem állami iskolák
fenntartóit, hogy az 1908. évi XLVI. t. c. alap
ján eddig dologi tandiikárpótlás címén élvezett
államsegélyek az 1924—925. tanév végével
megszűnnek, azonban ily államsegély további
engedélyezése iránt folyamodhatnak az iskola
fenntartók.
Felhívom az ily iskola fenntartókat, hogy
a Miniszter urnák fentebbi rendeletét a Buda
pesti Közlönyben tanulmányozzák és annak 5
és 6. § a alapján a dologi tandíj kárpótlás újabb
utalványozása iránti kérvények az előirt okmá
nyok csatolása mellett a Közigazgatási Bizott
sághoz november 30-ig okvetlen nyújtsák be.
— Figyelmeztetem az iskola fenntartókat, hogy
a rendelet szerint az elkésve benyújtott, vagy
hiányosan felszerelt kérvények figyelembe nem
vehetők. — A késedelem igazolásának, vagy a
hiány pótlásának csak az 1925—926. tanévre
van helye.
Szolnok, 1924. évi november 5-én.
Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő.
ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
Rovatvezető: SZATHMARY LAJOS népmüv. titkár
ifjúsági egyesületek.
Jász- Xagjkan- Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
„Amilyen
egy némzetifjusága, olyan . p iák jövője.*
8460—1924. szám.
Ebben
az gy mondatban, ír ghalározásValamennyi áll el. népiskola . < Gondnoksá
k az L]us.:g; Egyesületek
gaik és valamennyi nem á’l el. iskola tek. ban bennfog'
célja és prof,
j ’s.
Iskolaszékének.
Egy világháborúnak kellett eljönnie, hogy
Az Ifjúsági egyesület képezné azt a hidat,
a magyar jövőért aggódók figyelmét erre a hidra
melyen át az iskolából kikerült ifjak az életbe
terelje s megállapittsák azt, hogy mindaddig
lépnének.
। beszélni sem lehet változásról, szebb és jobb
Az iskola és élet között útvesztők, pocso jövőről, amig minden elképzelhető eszközzel
lyák, örvények állanak, melyek az abba eső biztosítva nincsen az, hogy az iskolából kike
ket beszennyezik, megsemmisüléssel fenyegetik.
rült ifjúságnak egyedüli útja csak e hídon
Kevés kivétel az, kik ezeket kikerülni keresztül vezethet, sem jobbra, sem balra
képesek voltak, annál többen vannak azon,
letérnie nem lehet.
akik fertőzve kerültek az életbe, okozva itt
Első helyen áll ennek felismerésében a
számtalan meglepetést, csalódást a családban, népmüv. titkárok országos nemzeti szövetsége,
az egyházban, a társadalomban, a nemzetben, ennek
elnöksége, kik gyökeres megoldást
a hazában.
kérünk és várunk a szebb és jobb magyar
Ha az ifjúság elindul mindazon szel jövő érdekében, ugymondjam biztosítására. A
lemi
és
erkölcsi javakkal megrakodva, szervező rendelettel egyidejűleg közreadott
melyekkel a hazafias és vallásos nevelés őket 19 §ból álló alapszabály tervezet a legideálisabb.
ellátta, igen természetesnek találja, hogyha útköz Ezekhez, csak a világháború szörnyű igazság
ben bármelyikbe beleesik, mert ezek az eshe talanságainak megvilágítását, feldarabolásunkat
tőségek, lecsúszások a tekervényes, uitalan kell hozzáfűzni s mindent megtenni a nemzeti
utakon igen könnyen, véletlenül is megtörtén és faji érzés ápolására, kifejlesztésére, a magyar
hetnek, sőt némelyike előre számol is vele.
nemzet történelmi hivatására.
Az ifjúsági egyesület az a jhid, melyre! ir .óMeg kell tanítsuk az ifjúságot arr?,
zattal nézi a jövő nemzedék az alatta tátongó hogyha ütni fog az óra, nem válogatunk sem
örvényeket, fertőket.
eszközben,, sem módban, sem fegyverben;
Ezek a gondolatok indították a V. K. M.-t keresztül megyünk
mindenen, mindenkin,
arra, hogy az ifjúsági Egyesületek szervezését' lerombolunk mindent, ami utunkba kerül azért
elrendelje, amit 1903-ban 41856 sz. rendele hogy nagyobbá, hatalmasasbbá tegyük hazán
tével meg is tett.
kát, nemzetünket mint volt!
Szóval felépítette a hidat.
Továbbá hazafias kötelességünk lesz min'
Azonban megállapíthatjuk, hogy semmi dent elkövetni arra, hogy legyen e hazában
intézkedést nem tétetett arra nézve, hogy az minden és mindenki magyar!
ifjúságnak csak ezen a hídon szabad át mennie
Nézzük az Ifjúsági Egyesületek munkás
Meg sem mutatta ezen hidat az egész ifjúság ságát! Az idézett miniszteri rendeletre igen
nak. így történhetett meg az, hogy az ifjúság sok helyen alakultak ifjúsági egyesületek. Igen,
túlnyomó része — az ősi szokásokhoz, gyakor kevés kivétellel általánosságban azt mondhat
lathoz híven — ment azokon a veszélyes utakon, juk, nem feleltek meg céljaiknak.
Szathmáry Lajos
melvek apja, anyja, szóval elődei előtt állottak.
Önként felmerül a kérdés: elég tétetett-e a
(Folyt, köv.)
szebb és jobb magyar jövő érdekében csupán
e híd felépítésével, ha annak használatát rendel- 407—924 szám.
Valamennyi helyi (közs.) népmüv. bizottságnak.
tetásének, céljának megfelelően nem biztosi
Bizottságunknak f. évi október hó 21-én megtar
tolták.
Szükséges-e, hogy minden rendelkezésre tott rendes évi közgyűlési határozatából tisztelettel
álló eszközzel, móddal az iskulából az életbe felkérjük hogy a helybeli mozi tulajdonosokat felhívni
szíveskedjék aziránt, hogy Tek. Bizottság által rtndeinduló fiatalságot ezen engedjük át?
11
Nép müve! ég
jQ
NépMÍÍTtléS
zendő vetitőgépes előadások megtarlhatása véget. ter
mük és gépük használatát engedjék meg addig is,
amig tek. bizottságot vetítőgéppel el nem látjuk.
Hazáfias üdvözléssel :
Szolnok, 1924 október 27-én
Bihary Lajos
ügyv. elnök, kir. tanfel.
Szathmáry Lajos
A központi bizottság uj tagja.
A várm. népmüv. biz. okt. 21-i közgyűlésében
Lovag Dr. Kucsera Ferencz törökszentmiklósi rk.
esperes-plébános elhalt tag helyébe Zlinszky Sándort,
a várm. testnevelési bizottság vezetőjét egyhangúlag
tagjai sorába választotta.
népmüv. titkár.
Törvényhatóságok az iskolánkivüli
425—924. szán.
népművelésért.
Valamennyi helyi (községi) népművelési Bizottságnak 1
F. tanévre a nénmüv. munkálkodás céljaira tör
Több megkeresésre értesítjük Tek. Bizottságot es
az előadó urakat, hogy vallás- és közoktatásügyi m. vényhatóságunk 100 milliót, Pest vármegye 300 milliót*
kir. Miniszter Ur 26078—1923. III./b. számú rendelete Békés vármegye 120 milliót adott. Borsód vármegye
alapján (közzétettük lapunk 1923. évi júniusi (2) szá lélekszámszerint 5 aranyfillért vetett ki az iskolánkivüli
mában) forrásul ajánlhatók az alább következő müvek ; népművelés céljaira
1.
Buday László: >A megcsonkított Magyarország.
2. Lóczy Lajos : A magyar szent korona országainak
Előadói tiszteletdijak.
földrajzi, gazdasági stb. leírása.
A varm. népm. bizottság f. tanévre a következő
3.
A vármegyék monográfiája.
tiszteletdijakat állapította meg : tanfolyamok óradija,
4.
Révay és Pallas lexikona.
előadások dija 50 aranyfillér. Népfőiskoláknál 1 arany
5.
Varga Ottó : Magyarország története.
korona. Tudományos előadásoknál — melyeknél elő
6.
Marezali Henrik:
» »
7.
Acsády Ignácz ? A magyar birodalom története. adók főiskolai képzettségűek lehetnek — 1 1 2 arany
korona Ehhez hozzáadják a vallás és közokt. minisz
8.
Szalay-Báráti: A magyar nemzet története.
9.
Endrödy Sándor: Századunk irodalma képekben.térium által adandó t. dijakat, amelyeket ugyanilyen
10.
Hankó Vilmos: Chemia a mindennapi életben, összegű megállapításban kértek.
11.
Ismeretterjesztő Könyvtár (Franklin Társulat kiad.)
12.
A műveltség könyvtárának kötetei.
A várm. népmüv. bizottság közgyülése.
13. A Falu Orsz. Szövetség (Budapest Vili. Vas u. 19)
kiadványai.
Szolnokon a vármegyeházban okt. 21-én tarta
14. A Magyar Gazdaszövetség (Bgest Vili. Üllői u. 25) tott meg. A bizottság 1923—924. évi működéséről, a
kiadványai.
vidéki szervezetek működéséről Szathmáry Lajos tit
i 15. Az Orsz. Stefánia Szöv (Bpest Vili Vas u. 10) kár jelentésében részletesen beszámolt. Bár az ered
|
kiadványai.
ményt kielégítőnek találta a bizottság, a községi
! 16. A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványai.
bizottságokkal szemben sok kívánnivaló áll fenn az
| 17. Orsz. Kömüv. Tanács : Vasárnapi könyv, stb.
iskolánkivüli népmüv. munkásság megszervezése és
|T
Szolnok, 1924. november hó 8-án.
administráció terén.
Az 1923-924. tanévben 8 ifjúság ^egyesület alakult
Bihary Lajos
Szathmáry Lajos
A bizottság a szellemi és testi nevelés összhangba
ügyv. elnök, kir. tanfel.
népmüv. titkár.
hozásáért munkáját a ‘Levente* egyesületekben óhajtja
megvalósítani.
IMagyar Népművelés*
Analfabéta tanfolyam Jászberényben és Karczagon volt,-melyeken a sikeres vizsgát 46 hallgató állotta
r imen múlt hónapban Dr. Krisztics Sándor és
Nikelszky Zoltán szerkesztésében uj tanügyi lap indult ki.
Elemi ismeretterjesztő tanfolyam (a népiskolai
l meg, amely az iskolánkivüli népművelés szolgálatában
। áll s e tekintetben egyedülálló szaklap, mely az isko- ismeretek elsajátítása végett) Tiszasülyön, Népies
Ilánkivüli népművelési munkában az első lépéstől kez ismereterjesztö tanfolyam (az ismeretek tervszerű
dődő útmutatásokat ad mindvégig.
nyújtása céljából) Nagykörűben volt. Előbbiben 18,
Előfizetése félévre 50000 korona. Szerkesztősége utóbbiban 22 hallgató tett sikeres vizsgát.
a és Kiadóhivatala Budapest, Vármegyeháza I. emelet 62.
Népies ismer etterjesető előadás 27 községben
Ajánljuk a vármegye, községi bizottságai és az
554, tudományos előadás 2 községben 10 tartatott.
( előadóikar b. figyelmébe.
I
Mindezek tiszteletdijára államsegélyből 1,276 750
kor., helyi forrásból 243.250 kor. fordittatott. Sok
helyen az előadók tiszteletdijaikról lemondottak.
F. tanévre nagyobbszabásu programmot alkotott,
melynek költségeire a törvényhatóság 100 milliót adott,
az 54 millió hiányt államsegélykép kérték.
Elhatározták a községi népművelési bizottságok
nak vetítő (mozi) gépekkel való ellátását, amely
egyszerre megszünteti a nép sokat hangoztatott
közönyét,
A .Glória* gép gyárával a bizottság megállapo
dást létesített a részletfizetés és kép (film.') eBátás
ügyében. A községi bizottságok, testületek rendeléseit
lebonyolítja, a gépek kezelését bemutatja. _ Elfogadta
az 1923—924 p ü. évi számadást 3.949^53 korona
bevétellel, 3,569.641 korona kiadással, 380.112 korona
pénztári maradvánnyal.
Tantestületek vetítőgép rendelése. A szolnoki
(sipostéri) áll iskola, a tiszakürti tanyai iskolák tan
testülete vetítő — mozi — gépeketjrendeltek a^ várm.
népmüv. bizottság utján egyetemleges felelősség mellett
4 havi részletfizetésre. A várm. népmüv. bizottság 7
vetítő és 6 áramfejlesztő gépet vásárolt. Előbbiek az
. iskolai oktatás keretében is (földrajz, történelem,
egészségtan tanításánál) utóbbiak kizárólag a felnőttek
oktatásánál használtatnak.
A községi bizottságok, több iskola, ifj. egyesület
rendelései elintézés alatt állanak.
és a szolnoki áll. el. iskolák gondnoka (ez időszerűit
Fereuczi Kálmán abonyf-uti iskolai igazgató), a* osatályvezetés alól, a folyó tanév tartamára a vall. $
közokt. miniszter 94489 számú rendelete folytán
mentetett. A miniszteri rendelkezés, mely az ország,
legtöbb áll. iskolájánál már évek óta érvényben van|
lehetővé teszi, hogy az igazgatók a 10-14 tanerös ito
kóláknál az .Utasításban* előirt kötelességeiket megfe
lelően teljesíthessék. A miniszteri rendelet szerint *
felmentett igazgatók kötelesek lesznek az iskolájuknál
előforduló rövidebb ideig tartó helyettesítéseket $
ellátni.
.
..£
Állásáról lemondott Sillye János kisújszállási
költ áll. tanitó, Venczel Kálmán jászfelsószentgyörgj^,
rk. és Ihászné Vikár Ida tiszaugi közs. tanítónő, utóbbi
■ >
Gvomára ment.
A szolnoki munkásgimnázium (népfőiskolái tan
folyam) megnyitása. Benedek. János polg. isk igazgató
vezetése alatt éveken át szép sikerrel működő mun
kásgimnáziumunk egy évi szünetelés után Göndös
József polg. isk. tanár uj igazgató vezetéze blatt nov.
hó második felében megnyílik. Jelentkezéseket az
■igazgatóság elfogad.
Előadások éa tanfolyamok szervezess^ A vármegye területén serényen folynak az előadások és
•tanfolyamok szervezési munkálatai. Olyan
nyilatkozott meg, amely minden várakozást feíul“^
A minisztériumtól leadott bejelentő (előírásos) ivek
?‘kifogvtak. A várm. népművelési bizottság ujbol.kért
nyomtatványokat, hogy elláthassa a még min ig
. jelentkező községeket, tanítótestületeket.
Áthelyezés. Magasházi Jenő szolnoki -P™?tanár újpestre, Fereneziné Székely
nágytöruicsataszögi áll. tanítónő a szolnoki közigazg. számve
vőséghez, Netz Ferenc és Netzné Horváth Erzsébet
kisújszállási gazd. szaktanítók Békéscsabára, Kalmár
Géza fegyverneki gazd. szaktanító Szegedre, Bertalan.
Margit kisújszállási gazd. szaktanitónő Mosonszolnokra,
Ticska Izabela békéscsabai gazd. szaktanitónő Kisuj,szállásra, Győrfi Géza balmazújvárosi gazd. szaktanig
Fegyversekre Pataki,Sándor makói gazd. szaktanító
Kisújszállásra helyeztetett át
. .
Tanitóválasztás. Zsubori Kalmár a tiszasulyi rk.
Katona Kálmán a karcagi rk. Bokor Róza a jászfelsőszentgvörgyi rk., Pomázi Erzsébet és Zachár Valérig
Sajtos Kálmán .
közs. polg. iskolához, Vértes Károly a jászberényi rk.
iskolához választatott be.
.
Igazgatói kinevezés. A V. K. M. ur Hizsa KáLn^mmárioni kóllernleli áll. isk.
bj’rúloli áll. iskolához és Zeller Ferenc, áll. ta™l«
, kunszentmártoni költ. áll. iskoláim nevezte ki tgu-
Miniszteri elismerés. Gáspár János mezőtúri gazd.
szaktanítóJ ki a mezőtúri költ áll. iskolák igazgat^
10 éven át látta el s ezen minőségben kiváló érdeme-
Mi_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ __ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ ügyigazgatóság
.
O0ki áll. el. iskolai jjondnokság indokolt fölterjesztésére
mellé rendelt Számvevőséghez
mert másként késedelmesen
a kiutalás. ^k eset^neföfordjil^ hogy*,
a vármegyei tantestületi elnök, (ez időszerűt Keszthelyi
küldettek a“
Osztályvezetés alól felmentett igazgatók. A szol-
István), a szolnoki álL .el.. iskolaL go<J^
(ez időszerűit Magyary Gyula újvárosi áll. is'k. igazg.)
3h^onló esetek élő ne
ezúton is figyelmeztetjük kartársainkat,
Népin üvlés
Magy. szabb.
Magy. szabb.
A kir tanfelügyelőség, a várm. tanitó egyesület s a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
Előfizetési és hirdetési dijak rekla
Főszerkesztő :
mációk Jánossy Pál egy pénztáros- ■
várm. Tanítóegyesület.
hoz, a 'ap szellemi részére vonat- ■
MAGYARY GYULA.
Megjelenik havonkint.
kozó közlemények a szerkesztőség
. . Előfizetési dijak:
Szolnok (vásártéri iskola; cimére
Felelős szerkesztő:
Egész évre
10000 kor
küldendők. Kéziratokat nem adunk
MÉHES ENDRE
vissza.
Egves szám ára 1000 kor.
GLÓRIA
G
VETÍTŐ ép
szemlél
tető oktatás
tökéletes eszköze!
Előnyei: bárki által könnyen
kezelhető, teljesen tüzmentes, kis
terjedelem; szab, eljárás alapján egy
aránt vetít mozgó-ésállóképeket;
csekély súlyánál fák 2 ’/t klgr.) könnyen
szállítható; normál nagyságú filmek tetszőleges
hosszú tekercsek; előadás közben bármikor megállít
ható: 160/210 képnagyság. — Prospektussal és árajánlatokkal a várm.
népmüv. bizottság is készséggel szolgál. — Községek, testületek részére a
népmüv. bizottság utján külön kedvezményes feltételeket nyújtunk, a képelátás
tökéletes megszervezése mellett. — Mint szórakoztató eszköz kúion nagy jove/
dél mi forrás.
vetítő gép
Cim:
Magyar Vetítőgép- és Filmipar RT.
Budapest, VlT, Munkás-utca 14.
Télefóh: József 16-33
Győrffy József
Mély megilletődéssel vettük a gyászhirt, mely
szerint Győrffy József, vármegyénk volt kir. tanfelü
gyelője Szegszárdon f. évi november 20-án meghalt.
A megboldogult 1918. január havában, tehát
közel hét évvel ezelőtt távozott el e megyéből. Azóta
nagy változások történtek a tankerület népoktatás
ügyének életében. — Régi emberek távoztak, ajak
öttek helyükbe. Megváltozott a kulturkép, megváltozott
az életfelfogás. A világháborún, a forradalmakon, s az
aj idők átmenetének nehézségein túl vagyunk azóta s
szinte napirendre tértünk a múltak felett. Napirendre
tértünk azok felett, a kik csak nem régen ugyanazt a
munkát végezték előttünk.
Pedig igen jelentős tényezője volt ennek a vár
megyének az a férfiú, aki hét évvel ezelőtt intézte
szinte teljhatalmilag megyei népoktatásunk összes
személyi és dologi ügyeit. Intézte oly nehéz időkben, a
mikor már — a világháború utolsó éveiben, — az
iskoláknak kivétel nélkül tanerő hiánnyal, az anyag, s
eszközök és erők fogyatékosságaival kellett megküzdenie
és a tanszemélyzet katonai felmentésének súlyos és
felelősségteljes problémáit kellett megoldani.
Győrffy József tanfelügyelő tiszta lelkiismerettel
és tiszta gondolattal, férfias bátorsággal oldotta meg
ezeket a nehéz feladatokat az igazság egyszerű, de
hatalmas és megdönthetetlen fegyvereivel.
CSAPP
KiíUjitíUlUOB
•-ti 9 tzJT
A közhatalommal, mely kezében volt, — mindig
és mindenütt a tiszta eszményi eélt szolgálta. Az ideális
értelemben vett közszolgálat megszemélyesítője, megtes
tesítője volt. — A törvény tisztelet legfőbb elve vaia.
Az ügyszeretet, ügybuzgóság tekintetében szinte *
eszményi szellem; — a munkaszeretetben, kötelességérzetben határtalan. Minden idejét, minden erejét, szóval
egész életét a közügy pártatlan szolgálatának szentelte.
De ugyanezeket az erényeket megkívánta másoktói is! — A hogy magát nem kimélte, úgy a végle
tekig megkövetelte másoktól is a hivatali munkát és
kötelesség teljesítést. A közszolgálat érdekében nem
ismert kivételt még a családjával, a saját gyermekeivel
szemben sem.
nemcsak elől járt,
7- A
nem mint egy örök eszmény, mint egy klassikus élő
valóság mutatta meg önmagában azt, mire képes, mit
tehet, s mit kell tenni egy köztisztviselőknek, aki lelke
mélyéig át van hatva a hivatás szeretettől s a köz
szolgálat iránti kötelességektől.
Talán hibája és talán tragikuma is volt, minden
tekintetben a tökélyre való törekvés olyan toka, hogy
e tekintetben megalkuvást nem tűrt senkivel Szemben,
a saját felsőbbségével szemben sem.
Erős precizitása nap-nap meHett az emberi gyön- ■
geséggel találta magát szemben és ő azt mindig és
mindenhol kíméletlenül ostorozta.
Ha az állam, mint személy, a gyarló emberektől
elválasztható lenne, az ilyen embert, mint Győrffy József
vala, — dicskoszorukkal övezné. De mert az állam
gyarló emberek összetétele, az ilyen ritka egyéniség a
kicsinyes érdekeknek a sértett hiúságnak, az alacsony
bosszúvágynak lesz áldozatává. Ö is áldozat lett ér
egyben vértanúja is annak az örök eszménynek, —
mely él ugyan az emberek között, de-csak ritka egyé-,
niségekben talál megszemélyesítésre.
Béke lengjen hamvai felett!
<
At Kováét János.
3
Népművelés
Népművelés
2
Rákos István.
Öakénytelenül toliunk alá kerül a kimagaslott tanitóvezérünk neve, ki a magyar tanítói
közéletnek nemcsak itt hazánkban szerzett dicsőséget és elismerést, hanem külföldön is. Hiszen
Bakos István nevet említeni, hallani, avagy olvasni részünkről valóban öröm! Bámulatos nagy
tehetséggel kiváló szervező képességgel megáldott tanitóvezér immár oly hatalom birtokába
jutott, mely csak igen kevésnek adatott meg. Ezt a hatalmát mély tudásának, lankadatlan munka
szerelőiének köszönheti, miáltal ki is magaslott vitéz társai közül, hogy érdemei szennt ír nvitsa és vezesse a tanítói közéletet. Mindezek dacára kevésbbé sem teszi ot elbizakodottá, a
hatalom, mert a magadba szavaló lelke ideális érzéseiben puritán jellemnek és igazság szere
tetnek a tulajdonosa. És mint ryen, a tanitói élet jogfolytonosságáért mindannyiszor harcba szá ,
ahányszor azt az idő és > z alkalom kívánja. Munkaerejében és így érdemeiben utolérhetetlen,
miről teljes meggyőződéssel vívunk. De ezen meggyőződésünknek azonban csak úgy lehe un
igaz ítélő bírái, ha a nagy vezer érdemeit méltóképen honorálni tudjuk. Erkölcsi kote.ességunk
parancsolja tehát a meggyőződés honoráriumát, mely bizalmunknak és szemetünknek a
SZÍmN™msok idő választ el bennünket attól a naptól, mely a magyar tanitósigra nézve öröm-
' ünnep lesz. Örömünne?nek azért tartjuk majdan december 29-ét, mert az összes vármegye
Tanítóegyesületek megbízottai Budapesten tartandó Orsz. Tan. Szövetség elnökvalasztasra gyű nek össze, hogy Bakos István tamtóveséM iránt érzett szereleiünkkel ismételten megjutalmazzák.
Bizva-bizunk abban, hogy a szövetségi elnökválasztás n^m küzdelem lesz, mint ahogy na un
ez divatos, hanem lesz egy ünnepélyes jelenet, mikor is dicső tanitó vezérünknek nagy érdemei
• elismeréséül pálmaágat nyújtunk át igaz lelkesedéssel.
Pedagógia.
A megfigyelés hatása a
cselekvésre.
Beigazolt tény, hogy a gyermek lelkivilága kifür
készhetetlen. Bár évtizedek óta kísérleteznek a hivatott
pszichológusok, hogy a gyermek lelki képességeihez
hozzáférhető precíz szabályokat megállapítsanak. Min
dazonáltal e kísérletezés sokszor nehézségekbe ütkö
zik, mert a lelki tulajdonságok természete nem egy
forma hajlamokat vált ki. — A nevelő lelkiismeretes
megfigyelései közben olyan tapasztalatok birtokába jut,
melyek önként elősegítik abbeli törekvését, hogy a
gyermek lelkivilágába betekintést nyerjen.
A gyermek lelkivizsgálata a pszichológusok részé
ről inkább teoretikus alapon teljesiti feladatát, holott a
gyakorlati nevelésnek legfőbb előnye : a megfigyelés.
Ez pedig kétféle lehet: szubjektív és objektív. — Csa^
bizonyos korhatárnál jöhet számításba a szubjektív
megfigyelés, amikor az előrehaladott lelkierők képessé
teszik a gyermek énjét arra, hogy saját önmaga fölött
tartson erkölcsi bírálatot.
Az objektív megfigyelés természetszerűen a gyer
meket egész életén végig kíséri a környezetében élő és
élettelen lények, nemkülönben változatos természeti
tünemények felismerésére és igy a világrendet alkotó
nagy mü tanulmányozására.
Megjegyzendő, hogy e két nemű megfigyelés csak
normális egyéneknél érvényesülhet eredményesen a
szellemi tehetségek befogadó képességei szerint; —
terhelteknél azonban hiányzik az az alaptermészeü erő,
mely az erkölcsi és szellemi élet iránt fölkeltse az
érdeklődést. Terhelt egyéneknél a gondolkodás menetét
és lelki érzelmek egész sorozatát korlátoltan a szükség
ösztönei uralják, mely körülmény az egyéni tehetségek
és lelkierők megkülönböztetésére nézve okul szolgál.
A normális egyének megfigyelése kezdetleges kor
ban utánzás formájában kezdi funkcióját, mely később
a szellemi és fizikai erő fejlődésével és gyarapodásával
a szükség megkívánta komoly emberi tökéletességhez
idomul. A komolyság jelei leginkább az öncselekvés
által elért munkaeredményben mutatkoznak, melyek
egyúttal az önállóságra törekvő hajlamokat is
váltanak ki.
A nevelőnek lépten-nyomon kínálkozik alkalom
arra hogy a gyermek önállóságra törekvő lelki hajlaMUm es munkára serkentse. Ezt a nevelő
csakis az érdekes ébrentartásé,.) ^
el, mellyel a gyermek megfigyelései, a munkap odúk
Uvilására irányítja. Bár mennyire kezdetleges ..légy
az kivitelben, sokkal ö-mrlékesebbnek bizonyul, mm. a
készhez jutott dolgok enéte. A K az, hogy a gyermek
megfigyelés utján amrzeit tanerőiéit produknye udj
érvényesíteni. hogy ez Állal emberi voltál a to.eletesség határához jutassa.
Hiszen IbUMegee is a bizonyítás, mert tudta
lévén, hogy az en beriség, wiíit társadalmi iór>y» egy
másra utalva, kölcsönösen egymástól sajátít el mind
azt, ami a kultúra előnyeinek javára van. Ennek beigazolását dokumentálja a kulturállamok és kulturnemzetek állandó versengése, minek az a természetes folyamánya, hogy egymást politikai, kultúrái és erkölcsi
téren nemcsak figyelik, de tanulmányozzák is. Mindez
a megfigyelésen alapszik.
A megfigyelés tehát, mint lelki tulajdonság az
ember természetében méjtó helyet foglal és sajátságos
módon teljesiti feladatát. Vagy önmagából inspirálva lép
a cselekvés mikéntjére, vagy pedig a külső hatások
instrukciói folytán indul meg a megfigyelés gyakorlati
munkája. A megfigyelés tudvalévőén kellő ismerettel
gyarapítja a tudástárházát, mely az önállóságra hívó
szózat akkordjait feltétlenül a produktív cselekvésre
bírjak az egyént.
Hogy a megfigyelés tényleg hatással bír a cselek
vésre, szolgáljon itt az alábbi kis tanulmányi történet.
Városunkban ez évi szept. hó első felében fal
ragaszokon nagy szenzációt keltő plakátok voltak ol
vashatók Ugyanis közhírré tétetett, hogy Korányi nevű
magyar pilóta városunkba érkezett, hogy a 44 méter
magasságú víztorony tetejéről esernyő segítségével
leugorjon De mielőtt végrehajtotta volna ezt a merész
vállalkozását, próbát tartott 70-75 krg. súlyú homok
zsákkal. Mindez lázas érdeklődést keltett, különösen a
gyermekek közt. A víztorony környéke gyülekező helye
lett a gyermekeknek, kiknek alkalmuk volt magát a
,
cselekményt és annak eszközét sikeresen megfigyelni.
Már akkor, amikor a merész pilóta végrehajtotta
volna a leugrást, élénk érdeklődésű és egészséges megügyelésü gyermekek játékszerüen zsebkendőjük négy
csücskét zsineggel megerősítve egy tégladarabhoz s azt;
a levegőbe röpítve produkálták a cselekményt A zseb
kendő esernyőként, a tégladarab pilótaként szerepelt
!gv elevenítették meg a merész pilótát, melyből spon
tán következik az, hogy a megfigyelés élénk és egész
séges lelket tényleg a produktív cselekvésre bírja.
(m. e)
Örökség.
Közli ; Dobos András.
(Folytatás.)
Kezdte a Tisza, ki oly gondolkozva folyik, keresni,
kutatni — mit adhat gyermekeinek ?
Nem talált! Kéri a Szamost, ki lábánál áll a
nagy »Halottnak<, kutasson a magyar gyermekeknek
feltámadása hónapjában olyan örökséget, mely á nagy
idők nagy emléke maradhasson.
S lám a Szamos hozza a Kárpátokból, bús féltett
gonddal gengyölgeti, átadja a Tiszának, hadd vigye,
oda s adja annak, kinél a szív apai csókoktól vérez
anyai könnyektől nedves; oda, ahol a szív nem enged,
nem feled s a szív, szívnek marad.
S a magyar gyermek megkapta kettős örökségét.
Apjától, ki 1914-ben örökre borult a nagy halott lábá
hoz azért, hogy méltó örökséget hagyhasson fiának a
magyar gyermeknek.
ügy elnézlek téged magyar Katona Lászlóm, úgy
felsajog a lelkem, mikor hozzám jősz, úgy fezokog a
lelkem, mikor távozol.
Nem tudod, csak érzed — apád öröksége, nagy
örökség. Látom romlandó lelked felcsattanását, hallom
zokogó szived busörömét, érzem könnyeid beszédének
siettetését s feljajdulok az iskolás gyönge gyermeki
házadon, fölzörrenö könnyekkel telt, szótlan, de értőn,
beszélő »torniszter< gondatlanságán.
Elhozta a Tisza apád örökségét.
Nem mondtam neked ! Nem szóltam róla!
A magyar ember nehezen válik örökségétől. Te
örökségeddel kettős terhet viselsz, mert görnyedő háta
don is hordod azt.
Magyar gyermekeim! Bús árvaságaitokban távol
örökségeitektől, a korhadt kis nyirfakereszteitektöl,
messze a behorpadt siraitoktól, álltok hosszan nézve
múltba és jövőbe s vártok, hogy mindenki rátok mondhassa, — ugy-e e kis sereg azon nemzet fia, kinek
gondterhes arcáról mindig letudtuk olvasni e nevet.
> magyar*.
i
:
í
j
5
Népmüvelés
Népművelés
4
Magyar gyermekek! Magyar tanítók! Hallgassok,
de nem némán, vártok, — de nem mozdulatlan; visszaröppenteték egy emlékgondolatot a múltnak azon sar
kába, hol s mikor érezni lehetett a családi fészek
melegét s az arcokról nem lehetett boldog megelége
désen kivül egyebet leolvasni.
Midőn só’yom szárnyán visszamegy a gondolat
hazánk elrablóit részeire, felzokog a lelkünk mégegyszer!
Ti magyar tanítók ! Kedves Barátaim ! Szorítsátok
forrón dobogó kebletekre örökségeiteket a »magyar
gyermeket® s a vitéz lelkek bányáiból, vitézi tettek tár
házából gyüjtsétek össze a hazafiassá™ aranyát, helyezve
azt a magyar gyermek szivébe, hogy ne érezzék a nagy
'»Halottak« napját s ha hö vágyuk az lenne, valamit
vinni a nagy »Sirhoz«, ne múló világosságot, hanem
erőt vigyenek, elhengeriteni a követ!
Magyar Tanítók !
Éz erő kutforrása te vagy s ne feledd, légy azon,
hogy a magyar gyermek tőled merít erőt a nagy
feltámadásához !
Egyesületi élet.
Felhívás.
Pénztárosunk jelentéséből értesültünk, hogy
tagtársaink külön felszólítás dacára sem fizették
be esedékes tagsági dijakat. Jelen felhívásunk
ban ismételten kérjük tagtársainkat, hogy fize. tési kötelezettségnek haladéktalanul tegyenek
eleget, mert ellenkező esetben az elnökség
kénytelen lesz ügyészünk közbejöttével intéz
kedni. Kérjük a temetkezési járulékok befizeté
sét is. Az elnökség.
A napfény gyógyító hatása.
Irta • Nyárádkarácsonyfalvi.
(Folytatás.)
Felhoztam a tüdőbajt az ellenálló képesség nagy
erejének bebizonyítására — az ellenálló képesség meg
van a növényeknél is. Ha fának a kérgét sérülés éri, a
fa rögtön egy gyanta szerű anyagot választ ki, amivel
a sérülés területét, mint egy védő kötést bevonja.
— Látjuk, mily fontos embernél, növénynél az ellenál
lóképesség, annak minél jobban való kifejlesztése, föntartása. Az ellenállóképességet a betegségekkel szem
ben nagyban fokozzuk a napfénykurával. Hogy mi a
napfény, azt már láttuk Hogy miben nyilvánul átala
kító hatása, azt is. Átalakító hatását tudja még a
forró égövi nép is, mikor a mocsár vizét úgy teszi
ihatóvá, hogy alkalmas edényekben a napra állítja; a
fertőzött ruhaneműt a napfényre kiteszi. — A bakté
riumok az emberiséget rég tönkretették volna, ha a
napfénynek nem volna az egész szervezetre épitö, má
sikra meg rombolóhatása. A bacilusok egy pár óra
alatt elpusztulnak a napfényen. így a tüdőbacilus 48
óra alatt. Folyóvizekben nappal kevesebb a bacilus.
Eszkimóknál a féléves sarki éjszaka alatt a női menstruátiv kimarad. Ez utóbbi fényes bizonyítéka, hogy a
napfény, mily hatással van az emberi szervezetre. A
napfényben átalakitólag hatnak főleg az ibolyántuli
sugarak. Sajnos ennek egyrészét elnyeli a levegő, por.
Ezért van az, hogy a hegyi levegő alkalmasabb a napfénykurára s hogy á hegyi levegőben kevesebb a bak
térium, mint az alföldek levegőjében. Szerencsénkre
nemcsak az ibolyántuli sugaraknak van élettani hatá
suk. Azt mondják a napfényben a sárgás zöldszinnek
is van kisebb fokú élettani hatása. — »A napfény
hatására, az eriökés mélyebb, a vörös vérsejtek száma
megszaporodik (ez a legfontosabb) az oxidációs folya
matok élénkülnek, a kiválasztás fokozódik. Elgyengült
betegeknél az izomerő érzése fokozódik, a kedély álla
pot javul, az étvágy fokozódik. Svájczban igen jó ered
ményeket értek el görvélyes és izületi gyuladásoknál,
hashártya, bél, gége, tüdő, vese gümőkórnál s más
egyebb betekségeknél.
Sajnos a napsugarak nem hatolnak a testmélyébe
s ott közvetlen ingert, bomlást, átalakítást nem tudnak
végezni. Azért az egész szervezetre, mint láttuk, mégis
van hatása. Ugyanis a véredények a napfény ingerlő
hatására a börfelületén kitágulnak, vérrel megtelnek,
vérrel sokkal dusabbak lesznek s a vérben oly vegyi
hatást idéznek elő, oly vegyi anyagokat termelnek,
melyeket a vér tovább visz a belső szervekbe, melyek
serkentőleg hatnak az illető szervekre. Különösen izgatólag hatnak az eddig rejtelmesnek talált szervekre,
a belső elválasztása mirigyekre, melyekről nem rég
tudtuk meg, hogy a test növekedését megindítják,
szabályozzák, fenntartják, fokozzák, vagy megállítják.
Ilyen az agyfüggelék, toboz mirigy, pajzo mirigy, mel
lékvese, a nemi ébredés mirigyei. Ezek közül, ha egy,
vagy több megsérül, vagy rendellenesen működik, a
test növekedése megakadhat s igy lesznek törpe növésű
embereb, meg gyorsulhat, igy lesznek túl magas embe-
tek, vagy túl kövér, tnl sovány, vagy teljesen megvál ségesnek találtam ezt elmondani, mert láttam,' hogy
tozhat testileg és lelkileg. Ezeknek a mirigyeknek a közöttünk annyian1- vannak oly -tanítói betegségben
változására keletkeztek a különböző emberfajták (euro- (tudva, vagy tudatlanul) — vagy — ha nincsenek is
piái áz iá láb.) Ezek az anyagok, ingerlő anyagot ter benne, de ennek elkapasára 60—140 gyermekkel bíró
melnek, melyet hormondoknak, serkentőknek neveznek. osztályban legjobban ki vannak téve, — melynek egyik
Ezek a hormonok a vérbe ömlenek s működésre ser legfőbb orvossága' a napfény. Szükségesnek találtam
kentik az egyes szerveket. Ha ezek a mirigyek kevés,' elmondani, mert gondoltam, hátha á napfény gyógyítóvagy túl sok váladékot (hormont) termelnek súlyos hatásáról egyeseknek- ismeretei- hiányosak.* Gondoltára
alapos tudás mellett hátha többen -lesznek hívei az
betegségeket idézhetnek elő bármiféle szervnél.
Szervezetünk föntartására okvetlen szükséges az éltető napnak s egyes gyenge kollégáimba, kik már
oxigén. Az oxigén ellátás aitól függ, mennyi a vérünk elcsüggedtek, reményt adok,-utat mutatok a jobboláa
ben a vörös vérsejtek száma, mert ezek ragadják ma felé, a teljes megerősödésre.
Napfény, állandó szabad levegő,'‘bőséges jó táp
gukhoz az oxigént a tüdőben. A lépben, májban napon
kint millió számra pusztulnak a vörös vérsejtek, de lálék, gondtalan mértékletes élet móddal a leggyengébb
ugyan annyival szaporodnak is. Az uj vérsejtek a szervezet is megerősödik.
Hasnáljátok, éljetek vele! De ne- csak azt (tegyé
csontvelő termeli. A csontvelőt a paizsmirigynek a
vérbe ömlött váladéka készteti működésre. A paizs tek, hitessétek, tanítsátok is, hisz az. egézség-min
mirigyet ilyen váladék, hormon előállítására a napfény- dennél elsőbb I
Ha egy-kettőt is megnyertem erre, ha segítettem
által a börfelületén lévő vérencekben keletkezett vegyi
anyag (szintén hormon) izgat, serkent működésre. így rajta: ez ismeretközlésem nem veszett hiába,
szaporodik nekünk a napfény által a vérsejtjeinknek a —--------------------------------------------------- —száma. Ez a fő, ettől függ egézségünk. Aki napfény<W
kúrát hasznai, az nemcsak a napfénynek köszönheti < Í|l ■ Uí
M W w '"'E* rL g,
teste erősbödését, hanem a nyugott, gondtalan élet,
állandó szabad levegőn való tartózkodás s jó táplálNagykun- Széiflok VÍFfflégye Wfj
kozásnak is. Mikor napfénykurát használunk, bizonyos
9230
—1924. szám.
óvatossággal kell lennünk kezdetben. Fokozatosan kell
hozzá szoktatnunk bőrünk, egy pár percig sütetjük csak Valamennyi elemi és polgári iskola Tek; fgzaegy-egy oldalunk — mert ellenkező esetben börgyul- gatóságának!
ladást kapunk, ami már betegség. Lassan kell meg
Az 1924. évi 4313 sz. s e lapban közölt
bámuljon a bőr Aki nem bírja a napfényt, árnyékolja intézkedésemre utalva, szives figyelmét felhívom
be a fejét, vagy vizeskendőt tegyen rá; a teljes napa Tek. Címnek az alábbiakra:
kura után testet lepedővel takarja be s ügy használja
-Szomorú viszonyaink között a legmegdöb
a napkurát tovább. Később órák hosszat lehet a napon.
bentőbb
jelenség, hogy a magyar tudomány
A napkurázás soványit is, tehát jól kell táplálkozni.
Összefoglalva az egészet: minden a világon egy válságát társadalmunk teljes közönnyel' nézi.
ösanyagból épült fel. Ez az ösanyag az elektromosság. Több tudományos társulatunk alig képes tudoTehát energia és anyag egy. Mikor ez az anyag klönbőző . mányos munkásságot' kifejteni és egymásután
elemmé alakul át keletkeznek a különböző elektromos! szűnnek meg ezek szervei, a tudományős falyóhullám mozgások és anyagi sugárzások. E kétféle sugár
hatással van alabilís anyaggá alakult elektromosságra iratck. A Magyar Néprajzi Társaság Embertani
(testre) azt megbontja, átalakítja. Így jönnek léüe|a föl Szakosztályának közlönyét az Antropológiai
dön a különböző változatok. A napfény igy van ' füzetet is ez a ■ veszély fenyegeti. Más államok
hatással a testünkre is. A test felületén a vér ereit rendszeresen megjelenő embertani folyóiratait
kitágítja, ott a vérben változást idéz elő, vegyi anya- látva szinte szégyenkeznünk kell, hogy a
' gokat termel,
melyek
a vér - utján a test magyar társadalom Alig néhány millíónnyi
különböző részeibe eljutva, azokat működésre serkenti.
költségét kitevő folyóiratot -képtelen fentartani,
A test igy fokozatosan javul, erösbödik, egyes beteg
mely pedig tárgyánál fogva nemcsak a szakem
séggel szemben ellentállóbbá lesz.
bert,
hanem minden müveit magyar embert
Amit a jelzett forrás művek alapján ismertettem,
nem tanügyi dolog, nem »Kansz* féle ügy. Mégis szök kell, hogy érdékeljen. Hiszen a külföldi kuta-
■ 1 ti & B í
6
Népművelés
tások eredményeinek ismertetése mellett a mellé rendelt számvevőség főnökétől vett érte
sítés szerint a tankerületi tanszemélyzet egy
Magyarság és a magyar gyermek tudományos
része a fizetési jegyzékekkel a tanszemélyzeti
Vizsgálata a föterülete, valamint a magyar
ügyeket ellátó tisztviselők részére zárt boríték
kútatátásoknak angol, német, francia nyelven
vagy nyílt levélben magán leveleket intéznek.
,|aló megismertetése a külföldön, mely előtt
Ezen eljárás egyrészt a számvevőség te
a folyóirat reprezentálta
eddig a magyar
kintélyének rovására történik, másrészt pedig
embertani tudományt. E folyóiratot önzetlen
ezen fényük az állam megkárosítását jelenti
hazafias és tudományos lelkesedés tartotta fenn
és elvben poslajövedéki kihágást képez
Fieddig is, hogy ebből senkinek agyagi haszna
gytl meztelen tankerületem
tanszemélyzetét,
, nincs, hogy a cikkek Írói tiszteletdijukról
j i egyszersmindeakorra lemondtak a közlöny fenn , hogy jövőben hasonló cselekményektől tartóz’ • tartása és bővítése javára. Mégis e csekély számú kódjának.
Hasonló esetek ismétlése után a számveí tagok és előfizetők képtelenek fenntartani az
vöség az illetékes helyen a postajövedéki
{ embertani tudomány egyetlen magyar folyóirakihágás címén az eljárás megindítása iránt
í tát, hacsak az előfizetők száma nem emelkefog intézkedni.
* dik. Arra kérem azért a tanintézetek tanárait
Szolnok, 1924. évi november 22 én.
és tanítóit, hogy felhasználva társadalmi össze
Bihary István s. k.
köttetéseiket minél több előfizetést és adományt
kir. tanfelügyelő.
' küldessenek be az Antropológiai füzetek szer
kesztőségének címére (Dr. Bnrlucz Lajos egy. Jász- Nigyknn- Szolnok vármegyei kir. tanfelügyelője
m. tanár Bpest, Vili. József-u. 5 III. 17) továbbá, 8939—1924. szám.
hogy a tanári és tanitói könyvtárak vagy tes- Valamennyi elemi iskola Tanítójának, Tanító
Í
tületek lehetek előfizessenek, végre, hogy szenőjének, Igazgatójának.
mélyes összeköttetéseiket felhasználva minél
A kultuszminiszter ur 96012—1924. IV.
több barátot szerezzenek e folyóiratnak és a. sz. rendeletére felhívom figyelmét a filmre,
magyar embertani tudománynak. A bővebb mint oktató és nevelő eszközre, s egyben
I
felvilágosítást óhajtóknak Dr. Balogh Béla azokra az előadás sorozatokra, melyeket a
szolnoki áll. gimn. tanár ur is szívesen szol Magyar Holland Társaság az elemi iskolai
gál tájékoztatással. Az Antropológiai füzetek tanuló ifjúság részére összeállított.
előfizetési ára egy évre 40000 K. tanárok taTekintettel arra, hogy a film igen jelenté
1
nitők és iskolák évi 30000 K-ért kapják e keny és hathatós nevelő eszköz súlyt helyezek
. füzeteket. Az 1923. és 1924. évi megjelent arra, hogy e fontos pedagógiai eszköz az
füzetek is megrendelhetők. Előfizetések és elemi oktatás keretében fclhasználtassék, fel
adományok Dr. Bartucz Lajos ur fönt jelzett hívom saját hatáskörében intézkedjék, hogy
címére küldendők.
a vezetése alatt álló iskolák tanulói a Magyar
Holland társaság által bemutatandó filmelöadáSzolnok, 1924. december 1-én.
Bihary István s. k. sokat teljes számban látogassák.
Megjegyzem, hogy a szóban forgó filmeiőkir. tanfelügyelő.
adásokon a filmanyagot az elemi iskolai tanu
Jásí- Nagykun- Szolnok vármegye kir. tanfelügye.ője. lók szellemi színvonalához mérten és azok
tananyagának megfelelően fogják kiválogatni.
9016 — 1924. szám.
Szolnok, 1924. december 4 én.
A tankerület valamennyi állami és nem állami
Bihary István s. k.
tanszmélyzetéhez
kir. tanfelügyelő.
A szolnoki m. kir. pénzügyigazgatóság
7
Népművelés
Jász- Nagykun Szolnok
vármegye tanfelügyelőiétől.
859 [_—1924 szám.
.
Valamennyi elemi iskola tekintetes Igazgatóságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisz
ter ur 1924 évi 102854 Vili. a. számú rende
leté szerint értesítem a tek Címet, hogy a
folyó évi 99063 számú rendelettel Német
János színművésznek előadások tartására adott
engedélyét a miniszter ur oda módosította,
hogy a nevezett csak alkohol ellenes elodásokat tarthat, közegészségügyi előadásokat nem
Az idézett rendelet egyéb intézkedései
hatályban maradnak.
mániát, nemzetiségi államaik Csimboraszóját
meg nem valósították.
A szerb hazafiság példaképül állhat. A
csehek eltűrtek megbélyegzést, gyáva elnevezést,
de gondosan köztudatba vitték, hogy minden
életet menteni kell, mert akkor lesz azokra
szükség, amikor a .Monarchia* hős fiai elhullanak.
Nem akarok vádolni senkit, amikor azt
mondom, hogyha Ifjúsági Egyesületeinket minden
községben megalakították volna, ha erélyes ntézkedésekkel ezek működését biztosították volna
1903 tói talán nem következett volna be 15
“az a gyászos eset, melyet hufiarablás-
sak nevezünk: feldarabolásunk.
A történelem nem ismer olyan kedvező
pillanatot, mint amilyet rabló szomszédaink akSzolnok, 1924. évi november 12-én.
j.
korkihasználtak. A világ leggyávább népe, a
Bihary István s. k. cseh és oláh talán nem lettek volna úrrá
kir. tanfelügyelő.
hazában ha életjelt adnak magukról azok a
fiatalok és férfiak, akik 19181 ben 18-36 év^ek
ISKOLÁNKIVÜLI OKTATÁS.
Boltvezető: SZATHMÁRY LAJOS népmüv. titkár
Ifjúsági egyesületek.
(Folytatás)
Legtöbb helyen megelégedtek 1-2 eloadas
1-2 sablonos
jegyzőkönyv és jelentés beküldésével.
A szepesi és erdélyi szászok régen szerveztek
ilyen célú felekezeti intézményeket népiskoláik
fölé Eredménye az, hogy kulturális tekintetben
50-100 évvel előbbre járlak.. Népeik intelligen
sebbek, egyházukhoz, nemzetiségi ^zm^khez
hűek, az okszerű gazdálkodásban elöljárók s
ezzel vagyonosabbakká lettek a magyaroknál
1-2 táncmulatság rendezésében,
voltak, okikéi 15 ée
nevelhettek volna.
Ez a világháború adott nekünk utasítást
arra hogyan kell nevelni ifjúságunkat. Amdymnt
nádi® 6M, dyan te
És épen gyermekeink azok, akik kisde
korban a rémes világháború szenvedéseit nél
külözésekben myiysmxdldi. Ezek azo , a
legtöbb könnyel ontották, akiknek legtöbbször
szorult össze szivük.
ízek azok, akiknek sok magyarázat neta
kell hazafias kötelességeik teljesítésére. Fiainknlk,Mk bármi vonatkozásban is állanak
elrabolt területekkel nem kell sok tanítás a
’eszleségr nemzedék az, mely teljesen megérti,
teljesen érzi és vallja a legszentebb imádságot
a magyar hiszekegyet.
Minden családban az ifjak képezik a leg
főbb figyelem tárgyát A többiekkel ke«sebbrt
Az erdélyi oláhságról nem mondhatjuk
törődnek, a legfőbb gond, aggódás.
ezeket, de apostoli munkát végeztek azok papjai És mint ilyenek beviszik a családba is minda
és tanítói. Minden szenvedést, börtönt eltűrtek
zon szellemi és erkölcsi javakat, melyeket az
nemzeti igazságaikért mindaddig, mig mare-Ro-
8
Népművelés
507—924. szám.
Valamennyi Közs. Népmüldési Bizottságnak!
Íz 1925-ben ország világszerte megünneplik
a
legmagyarabb
és legtermékenyebb írónk, Jókai
A vezető elem minden községben az ifjú*
Mór
születésének
1
00-ik évfordulóját:
ság akár jó, akár rossz az, képe legtöbbször
Felkérjük
Tek.
Bizottságot, hogy annak
meglátszik a helység lakosságán. Magával tudja
idején működése területén Jókai szellemi nagy
ragadni, magával viszi az idősebbeket is.
ságához méltó, nagyszabású emlék-ünnepet ren
Ha ennyire fontom az Ifjúsági Ej.yesüleh'k
dezni s ezek megtartását bizottságunknak bejeműködés', önként felvetődik a kérdés; nem
kntvni szíveskedjék, hogy ezeket összegyűjtve
követeli-e meg ezen intézmény azt, hogy az
vármegyei jelentésünket meglehessük.
iskolánkivüli munkásságban a legfőbb figyelem
Hazafias üdvözlettel
öreá irányuljon ?
Szolnok, 1924 november 18-án.
Az idősebb korosztályok, melyek a jövendő
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyV. elnök, kir lanf.
népmüv tikár.
szempontjából nem számítanak, annyi', ne kér
jenek oroszlánrészt maguknak az ifjúság neve
lésének rovására, sőt minden erejükkel,, tehet 503 - 924 szám.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
ségükkel siessenek mindenben és mindenhol
támogatásukra.
Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
ur 90862 — 924 Vlll./a ü. o. sz. rendelete sze
A testnevelési törvény végrehajtási utasítása rint a >Magyar Gyógypedagógiai Társaság* az
megjelent. A >Levente* egyesületek szervezése ország nagyobb varosaiban a testi és szellemi
országosan íoly, amelyekbe, az ifjúságot bevonják. fogyatékosságok megelőzése tárgyában a gyer
.•
-.. 7
/ .
mekek, ifjúság, katonaság, nagyközönség és
Csak a testi nevelés ezekben csak félmunka. szakemberek számára előadásokat tart Előadá
A harmonikus nevelési célok megkövetelik, sai keretében a hallgató közönség igényeinek
hogy az ifjúság testi nevelése mellett a szellemi megfelelően foglalkozik a testi és szellem’ fo
gyatékosságok okaival, ezenkívül a vakok, si
nevetéssel egészítsük ki program munkát.
ketnémák és szellemi fogyatékosak kultúráját
Semmi szükségünk nincs a sokfélé egye- is bemutatja.
Sütetre. Legyen csak egy, de tökéletes szervezetünk.
Mivel a népművelési törekvések is nagy
Szívesen elhagyjuk a címeket, elfogadjuk a támogatást találnak a fennti társaság eme mun
legszebb című (nemű) ^Levente* egyesületet, kálkodásában, felkérjük Tek. bizottságot, hogy
amelyben valósítanék meg kitűzött célunkat.
a Magyar Gyógypedagógiai Társaságot enemii
tevékenységében hathatósan támogassa.
Készül a szellemi nevelés törvénye is,
Szolnok, 1924 november 19 én.
talán ez őszön a nemzetgyűlés elé kerül. Azon
Bihary István
Szathmáry Lajos
ban addig is, amíg ebből is törvény lesz, amig
ügyv. elnök, kir. tanf.
népmüv. titkár.
ennek is végrehajtási utasítása megjelenik, nem
maradhatunk tétlenül! A >Levente< egyesüle 506 — 924 szám.
tekben folyó testnevelési munkákat elevenítsük
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
meg* szellemiekkel, tegyük közkedveltté, von
Az országosán egybegyüjtött jelentések sze
zóvá a >Lev?nte« egyesületeket, amelyektől rint megdöbbentő arányokat öltöttek a külön
legtöbbet vár. ai, s amelyekben megvalósíthat féle romboló nemi betegségek, amelyek, elleni
juk mindazt, amit tölünk Egész Magyarország küzdelem Tek. Bizottság egyik legfőbb feladatai
^Mennyországnak* megkíván.
közé tartozik.
egyesületben szereznek, tehát nevelő, oktató
hatást gyakorolnak a családra is, a lakosság
minden rétegére is.
9
Népművelés
Felhívjuk ezért Tek. Bizottságot, hogy
működése területén ilyen előadások megszerve
zését és megtartását szorgalmazni s ezeket Bi„magunknak külön bejelenteni szíveskedjék
hogy azokat összegyűjtve a Va.lás és kozokt.
minisztériumba felterjeszthessük.
Szolnok, 1924 november 18.
Bihary István
ügyv. elnök, kir. tanf.
Szathmáry Lajos
népmüv. titkár.
528 -924. szám.
i
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
ihí;
Horthy Miklós nevenapja. Magyarország kormány
zójának, Horthy Miklósnak névnapján az idén is ma
gyar szívhez méltó meleg szeretettel ünnepelt az ország
apraja-nagyja. Ezen a napon — mint a mullbM, úgy
az idén i^ nemcsak a hatóságok, a tesln.e e<, de
az iskolák is hódolattal emlékeztek meg a legelső
magvarról, Horthy Miklósról. A nap méltatása minden
iskolánál gazdag műsorral folyt le. Fokoztam a tanu
sereg Miklós napi örömét az ugyan^ ekkor érkezett
.Mikulás* ajándékok s az ez alkalomból engedélyezett
egy napi vakáció.
A szplnoki all. női ipariskola műsoros estelye.
Rendkívül sikerült előadást rendezett december hó 7-én
a szolnoki áll. női ipariskola Önképzőköre, az Ipartes
tület nagytermében, amikor a nagy számban megje ént
közönség nagy élvezettel hallgatta a művészi tökéllyel
előadott szavalatokat, monológokat, énekeket s a szín
darabban szereplők egybevágó szép előadását Az ün
nepély sikeréhez nagyban hozzájárult a felső feje
delmi iskola kitűnő zenekara is. A rendezőség, éién a
tantestület méltán megérdemli a dicséretet, az elismerést
Szent András napja. A magyar nép fejébe*a
sok-sok ezer szentnek neve közül a legkedveltebb a
legnépszerűbb nevek közé tartozik a Szent András
hév is, amelyet az ismerősök, a jó barátok századok
óta meleg szeretettel töltenek el az Andrások, a Ban
ügyv. elnök, kir. tant.
népmüv. titkár.
dik s az Andorok körében. A m pszerü szentnek, nép
szerű védettjei Szolnokon, (teljes bizonyossággal állítjuk
hogy más községekben és városokban is) a jo bájtok
545—924. szám.
Valamennyi közs. Népművelési Bizottságnak.
korébten töltötték el névünnepük estéjét, éjszakáját s
tán a^appalát is. A tisztelők, a jó barátok. Szolnokon
Az országos közművelődési Tanács már Halmas Andor kir. tanfelügyelőnél, Matterm Andor
1911 év óla nagy áldozatok árán adja ki a gondnoksági elnöknél, tettek fogadalmat arra, hogy
>Vasárnapi Könyv* c hetenkint megjelenő ké őket a jövőben is szinről-szinre látják, őket újra üdpes folyóiratát, mely nálunk egyedüli koz onye vözlik s ezt a fogadalmukat ismét prolongálják.
a tudományokat népszerű modorban terjesztő
Radvánszky József balesete. Súlyos baleset érte
ismereteknek.
c ,
Ezen nagy népszerűségnek orvendo folyó- Radvánszky József Szent Ferenczrendi áldozár szol
polg. iskolai hittantanárt. Amikor ugyanis a
- iratnak társadalmi és szociális kihatása nagy- noki.
fontosságú, a községi népművelési Bizottságok előadó napiban a polgári leányiskolában megtartott óráiró
ink anyagforrásául szolgál, miért is megrendelésre lakására akart menni, oly szerencsétlenül csúszott pl
és terjesztésre alánljuk. Előfizetése negyedévre a síkos járdán, hogy a jobb lába térden felül eltört.
18000 korona, megrendelhető a kiadóhivatalnál A népszerű hitoktató, dalköltő, kiváló egyházi szónpk
Budapest Vll. Miksa-u. 8 szám alatt, hol be a vármegyei kórházban fekszik, ahol a leggondosabb
kötve régebbi féléves évfolyamai is kaphatók. ápolás mellett remény van arra, hogy a súlyos bale
set után ismét magunk között láthatjuk a mmdenH
Szolnok, 1924 december 1-én.
által méltán becsült és szeretett profeszort és jO
Vallás és közoktatásügyi m. kir.. miniszter
ur 22104-924 Vlll/a ü. o. sz. rendelete szerint
a nemi betegségek ellen alakult >Teleia» Egye
sületnek hivatalos lapja, a >Teleia* című népies
fölvilágosító és intő havi folyóirat a nemi be
tegségek ellen folytatott küzdelemben jól föl
használható egészségügyi természetű közlemé
nyeket tartalmaz.
Ezért a szóbanforgó folyóiratra Tek. Cím
figyelmét felhívjuk s megrendelésre és terjesz
tésre ajánljuk. Előfizetési ára. egész évre 2500
koronaí megrendelhető Tellia Egyesület Buda
pest V. Lipót-körut 30 szám.
Szolnok, 1924 november hó 29 én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök, kir. tanf.
népmüv. titkár.
barátot
: J
10
Népművelés
Vetítőgépek rendelése. A vármegye tantestületei
közül újabban Dévaványa r. kath , Jászapáti r. kath.,
Kunszentmártoni áll., Kisújszállási áll ref., Jászalsószentgyörgyi r. kath., Törökszentmiklós áll., Jákóhalmai r. kath., Tiszaroff közs., a községi'népmüv. bizott
ságok közül Jászladány, Jászkisér, Jászdózsa, Jászszentandrás, Tiszavárkony rendeléseit vette előjegyzésbe
a várm. népmüv. bizottság. A tantestületek részben
színié őadások, táncmulatságok jövedelmeiből, részben a
községek által nyújtandó előlegből szerzik be, úgy
szintén a közs. népmüv. bizottságok is, mely előlegeket
az előadások és mulatságok jövedelméből adják vissza
a községeknek.
Tenyesz baromfiak adományozása. A vallás és
közokt. m. kir miniszter ur 1924. évi 17844. Vili. sz.
rendelete szerint, a dévaványai gazd. népiskolának 3
drb. pliomuth tyúkot s 1 darabb javított fehér pulykát,
a jászberényi gazd. népiskolának 3 drb. barna leghorn
tyúkot, a jászladányi gazd. népiskolának 1 drb. javított
fehér pulykát, a kunszentmártoni közs. gazd. népisko
lának 1 drb. javított fehér pulykát, a mezőtúri gazd.
népiskolának 2 drb. javított fehér pulykát s a turkevei
gazd. népiskolának 3 drb. fehér orpington tyúkot és 3
drb. fehér pulykát adományozott s küldetett meg a
baromfi tenyésztés föllenditése végett.
Megbízatás. A V. K. M. ur Littván Sándor
iparoktatási igazgazgatót vármegyénk területén levő
iparostanonciskolák
szakfelügyeletével az 1924,25.
tanévben megbizta.
Tanitóválasztás. Kiss István a tiszaugi közs.
Joóné Székely Piroska a kenderesi ref. iskolához
beválasztatott rendes tanítónak, illetve tanítónőnek.
Áthelyezés. Csépe Jenő polg. isk. tanár Balmaz
újvárosról a Szolnok áll polg fiúiskolához, Győrffy
Géza gazd. szaktanítót Balmazújvárosról a fegyverneki,
Viola Miklós áll. tanítót a tiszavárkonyi-vasuttanyai
áll iskolához, Lehoczky Magdolna gazd. szaktanitónöt
a jászladányi önálló gazd iskolához, Szabó Gizella áll.
tanítónőt a nagykörüi-csataszögi áll. iskolához.
Koritsánszky Ferenc áll. tanítót a kisujszállási-göröngyösi tany. áll iskolához, Gyöngyösi József albertfalvai
ál), tanítót a mezőtúri-cserhalmi, Koós Zsuzsáuna
mezőtúr-cserhalmi áll. iskolától a turkevei áll. iskolá
hoz és Török Lőrinc turkevei ál), tanitó a mezőtúri
áll. iskolához helyeztetett át.
Igazgatói kinevezés. Hollósy János áll. tanitó a
dévaványai kült. all Koós Etel all. tanítónő a tiszasülyi
áll., Szász Károly áll. tanitó a mezőtúri kült. áll. isko
lához igazgatóul neveztetett ki.
Kedves kartársainknak és olva
sóinknak kellemes karácsonyi ünne
peket és boldog újévet kívánunk.
Szerkesztői üzenetek.
»Kérés« cimü cikkedet — bár nagyon
aktuális — jelen számban nem közölhetjük. Szívesen
vennők, ha a jövő számra pedagógiai cikket küldené!Üdv.
D. A
Magy. szab.
Magy. szab
GLÓRIA
VETITŐ-GÉP
VETITÖ-GÉP
Előnyei: bárki által
könnyen
kis terjedelem; szab, eljárás alapján egyaránt vetít
mozgó és állóképeket; csekély súlyánál (kb. 2 ’/2 klgr. könnyen szállítható; nor
ma) nagyságú filmek tetszőleges hosszú tekercsek; előadás közben bármikor meg
állítható : 160 210 képnagyság. — Prospektussal és árajánlatokkal a várm. népmüv.
bizottság is készséggel szolgál. - Községek, testületek részére a várm. népmüv bizottság
utján külön kedvezményes feltételeket nynjtnnk, a képellátás tökéletes meg
szervezése mellett. — Mint szórakoztató eszköz külön nagy jövedelmi forrás.
A szemléltető oktatás
kezelhető,
tökéletes eszköze!
teljesen tüzmentes,
Cim:
Magyar Vetiőgép- és Filmipar RT. Budapest, VII. Munkás-utca 14
Telefon: József 16-33
Nyomatott CSAPP JÁNOS gyorsatóján Kisújszálláson (Nádor-u 9 sz).
JÁSZ- NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI
/ló.éví./.
jan-dec.
NÉPMŰVELÉS
1-10.szám.