Fájl #693: "nepoktatas1923.pdf"

Szolnok, 1923. április hő.

évfolyam.

________________ _____
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

S NÉPMŰVEI
A kin tanfelflgyeléséf, a vármegyei tamtá egyesület és » vármegyei iskolán*vili n

álja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
itóegyesület. Megjelenik kit havonként.
’
ElSfizettai dija:

/tigyee szám ára

—

—

—

60 K.

Főszerkesztő;

maoyary gyula
Felelős szerkesztő :
MÉHES ENDRE

kőiden

f------------------- í

. Járási tanfelügyelet.
A Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyei tanitófgyesület múlt évi december hó 5-én tartott
közgyűlésében érdemszerfi tárgyilagossággal fog’alkozott a Vili, egyetemes gyűlés tárgysoroza­

megfelelő, hatalmi respektussa
Mint minden nemzetpoliti

kizárólag a v

tát képező program injával. Különösen a járási
tanfelügyelet kérdése provokált nagy vitát, mely
Jjiépoktatásügy immár napirenden levő refon
Sértésnek legfontosabb alapját képez

ez a véleményünk már annál is inkább,
a magyar népiskola feladataiban és műkődésében intenzive csak úgy felelhet meg ama
követelményeknek, melyeket a mai sorsdöntő
idők szelleme erkölcsi ős nemzeti szei(mpontb’ól
önként kivált.
A nagy vita folyamán leszürödőtt igazsá­
gossághoz mérten, a közgyűlés ama konklúzi­
óra jutott, hogy a járási tanfelügyeletnek a
népoktatásügy reformkérdéseibe való bekap­
csolásával, á vármegyei tanfelügyelet élén álló
kir. tanfelügyelő' úgy vezetés, irányítás és admi­
nisztráció szempontjából függetlenittessék.

........ _
hajtását és végrehajtattását a várme
kir. tanfelügyelő önállóaft teljesítse. A népokta
tásügy vezetés — és irányításában a vánnégj
kir. tanfelügyelő szak- és politikai admini&zti
ciója csak is ez utón menthető meg a bür<
ratikus rendszertag minek
í*
ménje szerint, a bajok és tön
szonálása az ügymenetnek múl
törvényes folyást biztositana. De az-éli
lakból beszűrődött igazság tói
támaszt ám, mely igények érdeke törv(
joghatalmat és-

Már közjogi alapon is törvényszerű ez a
követelmény, mivel a járási-tanfelügyelet meg­
szervezése és életbe való léptetése folytán, a
vármegyei vezető tanteiugyenn tanügyi Kormányzatában sokkal nagyobb perspektíva elé állítja.
Érthető is, mert a tanügyadminisztrációja
'

a vármegyei vezető kir. tanfelügyelőt

il

vezető kir tanfelügyelői méltóságnak

«

paedagógiai természeténél fogva sem tagol
szét, miértíM Áí’^
~
'

y|_y
'

Népművelés

3

Népművelés

BIHARY ISTVÁN.

«|

' ’J

A felfordulás nehéz napjaiban tanítói köz'
Vármegyénk közszeretetben álló királyi tanJfelügyelöjét a vármegyei általános tanitóegyiet menekült, akkor is bátorította, biztatta, víg?
11922. évi december hó 5.-én, Szolnokon tartott talta a csüggedőket s a már-már kétségbe eső
A vészvihar elvonultával fájó szívvel j
rközgyülésében lelkes éljenzéssel, egyhangúlag az
be
a
romokat és mindenütt elsőnek sietett
jEgyesület tiszteletbeli taggá választotta meg.
• |
' Jelentéktelen, semmitmondó szavak és sorok kötözni a fájó sebeket.
jöttek a beosztást kereső, szárnyaszeget
/ezek az avatatlan szemeiben.
Hiszen valóságos tanítónak lenni is ma menekültek. Bihary István, mint velük érző
csak nyomor és keserűség! Hát mi van abban, jóságos édesatya magához ölelte, felkarolta őke
jha valakit az Egyesület tiszteletbeli taggá, tisz- és egyetlen egyet sem küldött tovább megsegi
Jteletbeli tanítóvá választanak?
tés nélkül.
Jött a B./lista, a létszámapasztás. ó min­
A köznapi lélek előtt ez semmi! De amikor

den egyes tanitóját egyformán szereti, egyet sen
akart és akar elbocsátásra javasolni. Bár a;
1 retetét, bizalmát és ragaszkodását, háláját és elbocsátásokat a kormány mindezek dacára is
.['nagyrabecsülését jelenti, akkor már gyönyörű, keresztülvitte, de kimutatható tény, hogy Csőnj díszes csokorrá válik ez annak a szemében, aki kamagyarországon a legkevesebb tanítót a m
I előtt e világon nincsen dicsőbb semmi, mint megyénkből bocsátottak el.
> egy honnak, egy nemzetnek napszámosa lenni !
Mindenféle társadalmi egyesületben vezeti
És megvilágítja ennek a választásnak a helyet foglal el s keresve keresi az alkalmat
jelentőségét maga az á tény is, hogy Általános
hoay hazáján és tanítóin segíthessen s könnye­
l Tanítóegyesületünknek ez idő szerint 2 tiszteket száríthasson fel.
• 7 letbeli tagja van : az egyik Apponyi Albert Gróf,
Amikor tehát „tiszteletbeli taggá" történi
j '1 a másik Bihary István kir. tanfelügyelő. És ezt megválasztásához egész szivünkből gratulálunk,
‘
a végtelen szeretetet, ezt a határtalan nagyra­ egyben kérjük a jó Istent, hogy köztünk, nekünk
becsülést tanítói részéről Bihary István sokszo­ még igen soká tartsa meg a mi tiszteletbeli
rosan kiérdemelte.
Kartársunkat, szeretett Fővezérünket!
I
1918-ban, nehéz viszonyok között vette at
■ a vármegye kultúrájának a vezetését.
§ ez a .tiszteletbeli tanítóság" az egész vármegye
I valóságos tanítóinak összehordott határtalan sze-

!

I

önfegyelem.

őz egyetemes gyűlésünk előtt ‘alán nem lesz
I érdektelen, — sőt meg vagyok győződve arról, hogy
• az össztanítóság, a tanítók egyeteme érdekében cselek• szem> _ amikor felhívom kartársaim figyelmét: önuraÍlom és önfegyelemre.
Végtelen elkeseredéssel, szomorú elkedvetlenedéssel olvastam a hírt mindenkor a lárma, zűrzavar és boti rányba fűlt tanítói gyűlésekről. A komoly, higgadt méli tósággal befolyt egyéb gyűlésekről szőlő tudésitasokat
f olvasva keserűen sóhajtottam fel: Miért nem tudunk mi
tanítók hasonlóan komoly impozáns módon gyűléseim ?
II

Elismerem, sőt magam is vallom, hogy ma min­
den okunk meg van az elkeseredésre. De sebeinket hig­
gadtan, komoly méltósággal feltárva sokkal többet érhe­
tünk el, mintha egyszerre beszélve, kiabálva, sőt egy­
mást túikiabálva, ordítozva, egyszerre akarja kiönteni
mindenki szíve lelke minden keserűségét.
Gondoljuk meg, hogyha mindenki egysze;re beszél,
csak zűrzavar lesz belőle, amiből tisztán megérteni sem­
mit sem lehet. Külön-külön elénekelve minden nóta
szép lehet, de egyszerre énekelve a legszebb nóták is
csak értelmetlen, idegbántó hangzavart, chauszt ered­
ményeznek.
A tanítót komoly, meggondolt embernek kell, hogy

ismerje mindenki, akinek fegyelmeznie kell,’tehát önfe-.

detlen iskolábajárásnak. Sajnos, ez idő szerint sincs
semmifél^kilátás arra (legyünk őszinték s ne áltassuk

gyeimet is tud tanúsítani.
Viselkedjünk tehát ennek megfelelően !
Magánbeszélgetéseinket intézzük el az úton, a

magunkat,) hogy a mostani suiyosjviszonyok hamarosan
megváltozzanak s népoktatásügyünk a kellő a nagyon

gyüléstermen kivül I
Az előadókat figyelmesen hallgassuk végig s ha
megjegyzéseink vannak, |a a szőnyegen levő kérdéshez
hozzászólni akarünk, meg van erre a parlamentáris
forma és mód, amikor is hozzászólásunk komoly elbí­
rálás tárgyává lesz. A közbekiálltott véleményekét pedig

senki sem veszi figyelembe.
Aztán mindent el lehet mondani szépen is, durván is
Ne tévesszük szem elől, hogy sebeink gyógyítá­
sára nem a győlés hívatott. A gyűlés célja csak a diag­
nózis és a helyes és szükséges orvosságok megálla­
pítása.
Ha komoly méltósággal teljesen hozzuk meg ha­
tározatainkat — az egész ország, a nagy nyilvánosság
szine előtt, — úgy komoly megbecsüléssel fogja azokat
elbírálni a kormány is.
De ha mi magunk sem akarjuk egymást meghal­
lgatni, megérteni, ha magunk körében sem tudunk
megállapodásra jutni, úgy el lehetünk já készülve, hogy
sem minket, sem határozatainkat nem fogja komolyan
venni a kormány, melynek képviselői szintén ott lesznek

is kívánatos helyzetbe kerüljön.
Az utóbbi időben az addig nem ismert „szénszü­
net, címén az ország legtöbb iskolájában — mindeífokú iskolájában — Szüneteit a tanítás. A most elmúlt
télen azonban már vagy egyáltalán nem volt szénszünet
vagy csak egy pár heti időre terjedt az. S mégis mit
konstatálhatunk? Konstatálhatjuk, hogy az elemi iskolák
tanulóinak igen jelentékeny hányada a fűtött iskolából
is hiányzott; miért? — mert gyér ruházata miatt átéli
napokon a szobából sem tudott kijönni. A napról-napra
rosszabbodó életviszonyoknak egyik elszomorító követ­
kezményeként ezen iskolák a téli hónapokban ezután ii
néptelenek lesznek, mert a ruhátlanságot a horribilis
árak miatt az itt-ott még meglévő jótékony célú egye­
sületek segítségével sem tudjuk pótolni. Ily körülmény
mellett a tanító téli munkája csaknem teljesen meddővé
válik, mert mire az osztályából egész télen át hiányzó

tanulók (tavasz felé) visszaszállingóznak, akkorára az
addig tanultakat is elfelejtik s igy kezdheti újra azt a
munkát melynek több mint félévre való anyagát már
feldolgozta a télen is rendesen jelen volt tanulókkal.
-Hogy az iskola a felhozott s illetve a ma meglevő álla­
az egyetemes egyűlésen.
potok mellett is teljesíthesse feladatát, arra nézve sze­
A saját jól felfogott érdekünkben tanúsítsunk tehát
rintem csak egy mód kínálkozik: a tanítási időnek a
szigorú önfegyelmet, alkalmazkodjunk mindenben a
gyűlés rendjéhez. Ha egyik másik kartársunkat elragad­ megváltoztatása.
Fölvetett eszmém szerint a tanévet a következő
ná a hév, tapintatosan, szeretettel figyelmeztessük őket
időbeosztással lehetne a mainál sokkal előnyösebben
komoly érdekeink veszélyeztetésére.
kihasználni: — tanév kezdete szeptember elseje, am$ly
Komoly, méltóságteljes és mindenekelőtt fegyelme­
naptól kezdve december 20-ig egész napi (mint most)
zett magatartásunkkal járuljunk hozzá a gyűlés komoly tanitás volna. Tekintve, hogy nálunk az utóbbi évtize­
befolyásának biztosításához 1
dek alatt karácsonyig elég enyhe az időjárás, a tanulók
Ezzel és csakis ezzel érhetjük el, hogy komolyan december 20-ig gyérebb ruházattal is „kibírnák" az
véve bennünket és határozatainkat, gyűlésünk eredményes
iskolába járást.
és gyümölcsözővé váljék . . .
December 20-tól február 15- ig szünetelne a taní­
Vajay József.
tás. Tapasztalat szerint ez az időköz az, amelyben sár,
viz, hó, fagy ellen kell jó lábbelivel, meleg ruházattal
védeni gyermekeink egészségét életét.
S mert ezen védőeszközök (cipő ruha) különösen
a városokban lakó munkás és napszámos családoknál
teljesen hiányoznak és a mai árak mellett be sem sze­
Nyári iskolázás, téli szünet.
rezhetők, ezeknek a gyermekei a legjobb akarat mellett
(MA—RY.)
sem tudnak elmenni a talán jól fűtött iskolába.
;

Pedagógia

Jóformán tizedik esztendeje már annak, hogy az
ország jövő reménysége, a magyar gyermeksereg nem
részesül rendes nevelés-oktatásban. Kezdetben a háború
később a háború okozta nyomorúság, a lakosság elsze­
gényedése, lerongyoltsága stb. stb. lett okozója a ren­

Február 15-töl, amikor az időjárás enyhülni kezd,
junius 15-ig folytatnék az egész napi tanítást. Junius
15-től augusztus 15-ig — a nyári napok beálltakor —
reggel 7 órától délelőtt 10 óráig lehetne a tanítási jdő.
Minden tanuló tudja, hogy a nyári napokon a tanulók

a •
‘ l

II
*

f
I
í

Népművelés

legnagyobb része képtelen a szellemi táplálék befoga­
visszafejlődés
érlelhető náluk- Álmosak, lankadtak, türelmetlenek, ami

dóira s annak megemésztésére. Szinte

igen természetes következménye^ testet-telket eltikkasztó
hőségnek. Augusztus 30-ig terjedne a nyári szünet.
A tanévnek ily módon való beosztásával a mostani
10 hónapnál csak egy hónap és néhány nappal lenne
rövidebb a tanítási idő. Tekintve azonban, hogy az
időnek ilyen beosztása mellett nem volna tömeges,
mulasztás, tekintve továbbá, hogy a gyereksereg az
egész hosszú nyarat nem töltené az utcán való csavar­
osai, a tanévnek ez a kis megrövidítése semmiféle
mulasztást nem jelent azon erkölcsi haszonnal szemben,
amelyet az ajánlott beosztás mellett nyerne az iskola
különösen olyan helyeken, ahol a szülők legnagyobb
része egész napon át, kora reggeltől késő estig távol
van gyermekeitől, akik aztán teljes felügyelet nélkül, a
családi nevelés hiányával kóborolnak, csavarognak és
sok esetben teljesen elzüllenek.
Igaz, hogy a tanítóságnak talán kényelmetlen s
.amanál terhesebb lenne a tanításnak az előadott módon
leendő eszközlése. De ha igazán súlyt helyezünk arra,
ha valóban szükségét érezzük annak, hogy a jövő gene­
ráció nevelése, oktatása soha nem volt oly fontos mint
napjainkban, úgy a kényelmi szempontokat nem szabad
gátló akadályul még csak felemliteni sem.

Az emondottakat nem váratlanul jött ötlet, hanem
közvetlenül szerzett tapasztalat alapján közlöm azokkal
^Kiknek első sorbaa hivatás s talán kötelessége a népnevelés előmozdítása. Kérem ezeknek a fölvetett eszme
iránt való jóakaratú érdeklődését.

H
Az emlékezetből való rajzolási készség
je’entősége az ovodai és iskolai neve­
lésben illetve tanításban.

8

Emberé a munka. Istené az áldás Amikor az
első pár embert a Teremtő kiűzte az Édenből s mun­
kára kényszerítette, akkor részesítette a legnagyobb jóté­
teményében, áldásában, mert a munka élet, az élet áldás.
Nem kényszerűség tehát a munka, hanem az élet célja
s a létért való küzdelemből az veszi ki igazán részét,
aki rendületlenül megállja helyét azon a munkamezőn,
amelyre a sors állította. Nem szabad Petőfi .Magyar
nemesiével hasonlóan gondolkodnunk: „Munkátlanság
csak az élet."

Nekünk, akiket az élet a nevelői, a tanítói pályára
hívott el, kétszeresen éreznünk kell a munka becsét,
értékét. A gyermekek vérébe, leikébe be kell oltani

annak szeretetét s mások munkájának megbecsülését.
Mindenféle munka, mindenféle foglalkozás egyaránt fon­
tos, ha becsülettel végezzük el, a számunkra kijelölt
téren kötelességünket

De kérdem mégis, van-e fontosabb munka a
nevelő, a tanító munkájánál ? Lehet-e szebb hivatás
annál, amidőn a gondolkodni^ alig tudó kicsiny gyer­
mekekből értelmesen gondolkodó honpolgárokat, hithű
egyháztagokat nevelhetünk. Szegény, megtépett hazánkat
csak a munka, a minden polgára lelkében élő erős
munkaszeretet emelheti ki a szolgaságból, a fertőből,
ahová ezer éves dicső múltja u:án lelkiismeretien kezek
taszították.
Én becsülöm minden enlber munkáját, de úgy

érzem, hogy nekünk óvónőknek jutott a munkából a
legszebb rész A kicsiny gyermek leikébe beletekinthetni,
abból olvashatni, nyilt őszinte gondolkodását megis­
merhetni, igazán kedves feladat. Amikor egy szeptem^
bér elején pár nap óta feljáró Óvodásomtól megkérdez­
tem : .szeretsz-e óvodába járni ?" egész őszintén
megmondta: .én bizony nem szeretek." Erre a gyermeki
nyíltságra támas^codva lehet épen nevelőleg hatni reájuk.
Az én kis ovodásom véleménye is nem sokára megvál­
tozott, mert napok múlva hizelkedve szólt: .úgy szeretek
óvodába járni, olyan szépen tud óvónéni bőgőzni."
(hegedülni.)
A gyermek lelke olyan, mint a hárfa, megpengeti
mindenki, de csak a művész kezében ad tiszta, hami­
sítatlan, igaz hangot. A gyermek testi épségére vigyázhat
bárki, de lelki épségét, értelmének nevelését, a gyermek
lélek ismerése nélkül jól nem végezhetjük. Az ovodai
foglalkoztatások minden ága fejleszti a kis gyermek
értei rét anélkül, hogy az legkisebb mértékben is nehe­
zére esnék. Csodákat művelő szeretet, türelem és túlon­
túl sok megértés legyen fegyverünk, ha egy kis gyer­
mek sereget meg akarunk hódítani. Keressük mindig
azt, mi tetszik leginkább a gyermeknek.
Különösen 3—6 éves korában van a gyermek
papír és ceruza pusztító kedvében. Hát még ha kréta
kerül a kezébe. Micsoda élvezettel firkál be mindent,
ami kezeügyébe esik. Egyszer Fodor kollégával pár
percre megálltam az utcán s kis fia — 4—5 éves lehe­
tett — felhasználva az alkalmat, egy darabka krétát
vett ki zsebéből s olyan magyar huszárt rajzolt a nagytakaré'cpénztár falára, hogy a sikerült rajz és a gyors
kéz mozgás igazán meglepett.

A gyermekeknek ezt a firkálási, rajzolási kedvét
fel kell használnunk. Be kell vinnünk foglalkozásunkba,
tanításunkba a rajzzal való szemléltetést.
Egem egy véletlen s azóta sok évi tapasztalat

Népművelés

győzött meg, milyen nagy segítségünkre van a rajz, a
rajzzal való szemléltetés. Régen, kezdő óvónő korom­
ban nagy buzgalommal diktáltam egy játék szövegét.
Mondták is utánam kis óvódásaim még nagyobb buz­
galommal. Mikor aztán egyenként kérdezgettem, nem
tudtam, sirjak-e, vagy nevessek az eredményen. Egy
gyermek e helyett .zöld pázsiton hófehér nyulacska"
ezt mondta: .ződ fás zsidón hófehér nyulacska." Á

másik meg ,ződ bácsidon gófehér nyuvaszta." Külö­
nösen ez utóbbival gyűlt meg a bajom, bármennyit
beszéltem, csak úgy mondta ahogy betanulta. Végre is
beleuntam a hiába való fáradságba, annyiban hagytam
a dolgot. Míg a gyermekek uzsonnáztak, csupán ma­
gamnak, a falitáblán rajzban próbáltam a játék beállí­
tását. Rajzoltam fákat s néhány nyidat. Megszólal a
csendben az a gyermek, akivel annyit vesződtem : „óvó­
néni, de eltalálta azt a nyúlat." Kaptam az alkalmon
és újra kezdtem, hogy megértessem vele miről van szó.
A rajzom szemléltetve sikerült is. Az ovodai foglalkoz­
tatásoknál nagyon eredményesen alkalmazhatjuk az
emlékezetből való rajzolást. Beszélgetésnél, verstanitásnál, mesélésnél rendkívül jól és mulattatóan illusztrál­
hatunk. Milyen pompásan megeleveníthetjük a mesében
szereplő alakokat És ezek az illusztrációk nem azono­

sak érték tekintetében a gyermek előtt, a könyvek holt
illusztrációival. Lehet a képes könyvekben bármilyen
művészi kép, lehet egy szemléltető kép bármilyen töké­
letes, csak addig van figyelmet lekötő erejük, mig az
újság ingerével hatnak. Természetesen egy mesét egy
képben felrajzolni nem lehet. Fel kell osztani több je’enetre s amit fontosabbnak, megnyerőbbnek gondolunk,
azt keli rajzban szemléltetni.
Sokszor a legtartalmasabb nevelők, tanítók eltelve
a legszebb ambíciókkal, hátrányát érzik a szemléltető
beszédben való fogyatékosságnak. Ilyenkor rendkívül
nagy segítségre van a rajz, a rajzzal való szemléltetés.
A rajz a legközvetlenebb, a leggyorsabban rendelkezé­
sünkre álló szemléltető eszköz, Még a természetben be­
mutatott tárgynak is van előnye, ami lélektanilag azzal
magyarázható meg, hogy a természetben bemutatott
tárgyak a bevégzettség jellegével birnak, azok létrejöttét
nem kisérhette azzal az éber figyelemmel, mint tanító­
ját figyeli, aki krétájával mindent megjeienit, mint a
bűvész a varázsvesszőjével. Előfordúl, hogy a tanítónak
nem hogy valóságban, de még képben sem áll módjá­
ban szemléltetni. Mily könnyű megoldás, ha veszi a
krétát és rajzzal szemléltet. A szemléltetésnek ezt *a
majdnem minden tárgy tanításánál alkalmazhatja a ta­
nító. Számtan tanításnál az első osztály csak is úgy
nyelhet maradandó fogalmakat, ha a számok elképze­
lését folytonos szemlélféasel erősbbitjük. Beszéd* ér

y

értelem gyakorlat, olvasmányjáxgyalásnál szintén sike­
resen illusztrálhatunk. Mint helyettes tanítónő öt évet
töltöttem el iskolánál s első osztályfői kezdve, mind a
hatban tanítottam s arról győződtem meg, bogait rajz­
zal való szemléltetés rendkívül leköti a gyermekek.
figyelmét.
A földrajz tanításánál a rajzolás pedig,nélkülözhe­
tetlen. Nem is képzelek más módszert, minta a rajzol­
va való földrajz oktatást. Napjainkban pedig különös
fontosságot tulajdonitok a térképrajzolásnak. A Kárpátok
vadregényes bércei, a hömpölygő Maros és Olt aranyai
mosó habjai, a Bácska, a Bánát aranykalászt lengető
rónái mind, mind sírva emlékeztető jelek arra a hegykoszorus nagy Magyarországra, melynek mi nem is
olyan régen boldog polgárai voltunk, melynek helyén
mos! Csonka-Magyarország nyomorog, ügy szeretném,
ha gyermekeink emlékezetből lerajzolva, emlékezetűk
táblájára vésve, folyton maguk előtt látnák Conka-Magyarország elvesztett gyöngyeit. Azt akarnám, hogy megerő­
södne agyukban annak tudata, mit vesztettünk mi a
mosolygó Csallóközzel, Rákóci Kassájával' Kincses Kolozsvárrel, az Adria kéklő vizével. Azt akarnám, támad­
jon lelkűkben fájó érzés, fájó érzés után lelkűknek,
szívüknek vágyódásától erükben, vérükben oly árős el­
határozás, törhetetlen akarat, mely nem ismerve gátat,
akadályt, veszélyt, megteremtője lenne az új nagy Ma­
gyarországnak.
Ennek a szegény hazának katonákra van szüksége.
A poros „Schulmeisterek egykor leverték a híres francia
gárdát. Mi magyar nevelők, tanítók készüljünk, a harcra*

A szélben, a tudomány fegyverével meg fogjuk vívni a
diadalmas csatát. Küzdelmünkben lelkesítsenek a költő
szavai.
„Minden pokloknak kinja dúlna rajtad én nemzetem,
Ha tudnád tűrni gyáván, hogy ösiföldet dús királyi ékét,
Himes pafáostját darabokra tépték
Hpgy koncc lett ébfalka lakomáján.
Koldusbotod van, azzal ronts nekik,
Amit meghagytak hitvány ellenid.
S ha elbukál a harcban, én verzm meg e hadat.
Vitézi seregemnek élére állva szellemek csatáin.
S addig harcolnak majd a katonáim, a hőseim agyőz,
[heteden gárda,
Mig Hunniának vérző homlokára
A szolgasorsnak bélyege helyett
Oda nem tűzzük győzelmi babérul
A diadalmas örök életet."
Nagy Ir4o■wriHun ül. övén*.

Népművelés

6

Petőfi.
Ki az, ki hamvait sírva összeszedte?
Senki.' tán az Isten, —
ó maga temette!
Elsem is temette, felvitte magának:
Szabadság, szerelem
Kéthős csillagának.

Ifjan halt, de látjuk: naggyá lenni ráért;
Költő volt, — szeretett,
S meghalt a Hazáért!
De előbb a lelkét égő szenvedéllyel,
Millió szegénynek
Osztogatta széjjel.

Így gazdaggá tette az egész világot
Aztán az öröklét —
Ormaira hágott.
Tisztán ment át ö halhatatlanságba:
Csupa lélek volt, — s por
Nem maradt utánna.
Hol a teste ? — Nincsen!—
Hol a lelke? — Itt van!
Itt van, óh magyar nép,
Legszebb dalaiban! —
Hol a sírja? Sehol!
Hol a dicsősége? !
Az egesz világon!
És hoh’ sem lesz vége! !
Oreskó Dezső.

Iskolánkivüli oktatásRovatvezető: Szathmáry Lajos népmüv. titkár.

Munkára fel!
A vármegyei tanítóegyesület és a várni, népműve­
lési Bizottság kölcsönös megegyezése alapján tanító­
egyesületünk lapja mai számává) Bizottságunk hivatalos

lett.
Elsőrendű hazafias célok tették szükségessé, hogy
az iskolánkivüli munkásságban — melyet nagyrészben
« vármegye hazafias tanítói karától vár édes hazánk és
lapja

nemzetünk jobb jövője — belekapcsolódjunk a testületi
életbe.
A teljes összeroppanás, a megsemmisülés előtt
ál'va dicső Petőfinktől kiáltó szó hangzik felénk:
„itt az idő, most vagy soha!*
Megalkuvást nem ismerő akaraterővel, határt és
lelkesedést nem ismerő hazafias érzéssel erős faji Öntu­
dattal minden helyen, a városokban ép úgy, mint a
falvakban s a legkisebb, a legfélreesőbb tanyákon is
kezdeni kell az elszánt, tervszerű, céltudatos komoly
munkát, mert a felébredés órája OtOtt!
Elég volt a nemtörődömségből, az agyonhallgatásból, a félreállásból . . . munkára fel!

Dolgozzunk!
Előttünk egy cél van: kiépíteni az erős, hatalmas,
független integer Magyarországot! Amig ezen célunkat
el nem érjük csak szenvedők, szükölködők és nélkülö­

zők leszünk. Ettől a Magyarországtól várhatja minden­
rendű és rangú polgár a legteljesebb boldogulást!
Szathmáry Lajos.

Tájékoztató.
Hivatalos lapunk összekötő kapocs lesz a várm.
és a községi (helyi) népművelési Bizottságok között,
ezért lapunkat minden helyi népmüv. Bizottságnak díj­
talanul küldjük meg. Itt adjuk közre fontosabb közle­
ményeinket s az általános felsőbb rendelkezéseket. Arra
kérjük a helyi Bizottságokat, hogy lapunkat éber figye­
lemmel kísérjék s az abban közöltekre külön felhívás
bevárása nélkül eljárni, megfelelni szíveskedjenek.
Tájékozásul programmunkat következükben mutat­
juk be:
'
~
1„ az írástudatlanok (analfabéták) oktatása, ezek
részére tanfolyamok szervezése. (Vármegyénkben nagy
számmal vannak.)
2„ Ifjúsági Egyesületek szervezése s azokban a

vármegyei testnevelési Bizottsággal karöltve az ifjúságtesti, szellemi és erkölcsi hazafias nevelése.
3 .. A népies ismeretterjesztő előadásokkal népünk­

ben az érdeklődést felkelteni, ezen előadásokat megkedveltetni.
4 ., A népszerű tudományos előadásokká! tudás­
vágyat ébreszteni, azt kielégíteni, fokozni s a hallgató­
ságot az őket szarosabban érdeklő dolgokkal tudományos
alapon megismertetni (sok esetben meggyőzni.)
5 ., Azok részére akik az — értük nagy anyagi
és ersölcsi áldozatokkal megindított népművelési munka

’jait megértik, akikben komoly tanulási vágy van heti
12 órát kitevő
tecfofyamot rendezni,
foglalkozásuknak megfelelő tudományos oktatásban
részesülnek.
6 ., Továbbképző- és szaktanfolyamok szervezése

(heti 7—12 óra.)
7„ Népfőiskolái tanfolyamok és népfőiskolák

Egy magyar tanító találmánya.
A midőn Boris Ferenc törökszentmiklósi
községi iskola igazgató tanító, a népiskolai szám- tantanitás terén elért találmányát, az „Uj SzámotógéjT-et az iskolai hatóságok, tantestüle­
tek szives figyelmébe ajánlva kérjük a tanügy
iránt érdeklődő testületeket hogy az alábbi bí­
rálat kellő meghallgatásra találjon.

szervezése (heti 12 órán felül.)
Mindenik fokozatban a munkát erős nemzeti, faji
érzés hassa át.
„Egy magyar találmány. A csekély dolog gyak­
Vármegyei szabályrendeletűuk szerint az előadá­
ran alapját teszi a nagy dolognak Az alap megterem­
sok részére szolgáló termek fűtéséről világításáról (az
téséről van szó, levegőbe nem építhetünk, ha az alap
administratiós költségekről is) a közs. elöljáróságok
hiányzik. Az első pillanatban jehntéktelen, elenyészően
gondoskodni kötelesek.
csekélynek látszik, aminek jelentősége nő, ha a követ­
Az előadók tiszteletdijait a vallás- és közokt. mi­
kezményekkel is törődünk. Sokszor láttunk gyermeket
nisztérium és várm. Bizottságunk engedélyezi.
töprengeni, tanítót hiába fáradni, mikor a számtani fel­
Úgy a tervezetek, mint a beszámoló jelentések
adványok dolgozásával haladni akarnak; mert a leve­
mindig a miniszteri rendelkezéseknek megfelelő nyom­
gőbe akarnak várat építeni ahelyett, hogy először az
tatványokon szerkeszthetők és csakis várm- Bizottsá­ alapfogalmakkal foglalkoznának eléggé! A Boris Ferencz
gunkhoz küldhetők be.
törökszentmiklósi tanító számlálótáblája korszakot alkotó
A tantermek átengedéséről szóló a Néptanítók egyszerű készülék. A bilincsekbe vert gondolat felsza­
Lapjában is közreadott 139.876—922 iIL/6. sz. rende­
badulása, az orosz számológép drótailincsei lehullanak
let figyelembevételét kérjük.
s igazán „Kolombus tojása* története ismétlődik meg
Szathmáry titkár. előttünk. Mindenki megcsinálhatta volna, ha a gyermek
gondolatkörét akadályozó orosz számlálógéppel is meg
Könyvtárak ügyeit a vallás- és közoktatásügyi nem lettek volna elégedve I Nem volt vele megelégedve
m. Kir. Minisztérium a Népművelési Bizottságok hatás­ Boris, mert érezte, hogy nem eredményezhet kellően
körébe utalta.
széles alapot s azért évtizedek óta próbálgatta a szám**
tanitást megoldani. — Az én nézetem szerint sikerült
Vetítőpépek kikölcsönzése. Helyi bizottságok
teljes mértékben a helyes útra lépnie. A használatához
az előadások élénkítésére a várm. Bizottságtól vetítő­
nem kell különös módszer, a saját gusztusa, tetszése
gépeket kérhetnek ki, melyeket az igénylés sorrendjében
szerint használhatja e készüléket mindenki eredménye­
vehetnek át Vetíthető (diapositiv) képsorozatok jegyzé­
sen. A* gyermek legkedvesebb játékszerét leli meg benne.
két is innen lehet kikérni. — A gépek kezelésért a
Megdől a nézet, mely hamis nézet szerint különös
szükséges tudnivalókat titkárunk adja meg. A vetítőgé­
isteni adomány kell a matematikához. Be fog bizonyo­
pet dijtalanúl adjuk.
sodni, mit magam mindig vallottam, ha szilárd alapra
Analfabéták vizsgája. Jászberényben a katonai helyezzük a számtani tunományt a gyermeknél, kedvét
analfabéta tanfolyam hallgatói március hó 30-án vizs­ meghozzuk s máris megszerezzük azt a kivételes tehet­
gáztak le Szatmáry Lajos közp. kiküldött a helyi Bizott­ séget s erre segédeszköznek ez a számlálótábla az egye­
ság tagjai és a katonai parancsnokság előtt. A tanfo­ düli. E számlálétábla nemcsak a számtannak, hanem az
lyam, melyet Bodor Dénes gyak. isk. tanár vezetett s alaktannak s más tárgyaknak is lehet, — ha használ­
melyen a tanítóképző IV. éves növendékei is rendsze­ ják, — alapképző eszköze. Magyar találmány, magyar
resen hospitáltak igen szép eredménnyel zárult. 42 hall­ agyvelő munkája, s ha gondolkozunk, belátjuk, hogy az
gatóból 3 kimaradt, 5 nem tudott kellő eredményt fel­ egész műrelt világra értékes. Ne kicsinyeljiik felületes,
mutatni, 34 bizonyítványt nyert.
irigy eljárással, ne kisérjük, s különösen, kik tehetősen
A tanfolyamot a tanítóképző intézetekkel kapcso­ attekintetben, járjanak utánna, nehagy a külföld szedje
latban Balázs Béla igazgató szervezte meg.
le a tejfelt. Mindennek van eredete, ha a sziklát keltó
helyen' megnyitjuk, úgy ott forrás eredhet. A Borjs-felé
számiátótábla azt a ff^st fakasztja.. A helyes szárakéi
Csonka Magyarország — nem ország,
- pék, áfakzatok s világfelfogás csiráit nagyra növeszti b
Egész Magyarország — Mennyország.

Népművelés

Népművelés

8

naggyá teszi gazdácskáját is. — Az algebra tanítása is
sokkal eredményesebb s mélyebb értelmű lehet, ha a
' gyermek ily számlálótábla birtokában lesz, s nélkülöz­
hetetlen ez különöseo olyan családoknál, kiknek gyer­
mekei nem járnak nyilvánosan iskolába. Magát a táblát
ismertetni fölösleges, mert egy pillantást vetni rá lesz
alkalma mindenkinek s már akkor tjsztába lesz vele a
szemlélő. Egy szebb korszak megnyitója ez, mert ala­
pos készültséghez fog játék utján jutni a gyermek. Azt
a tudáskört fogja könnyűvé varázsolni, melyet oly ne­
héznek tartanak annyian. Adja az Ég, hogy minél

Szám: 211—923.
Valamennyi helyi Népművelési Bizottságnál
Felkérjük a Tek. Bizottságot, hogy — amennyibe,
ilyen ünnepeket még nem tartottak volna — Petőfi,
Madách, Gárdonyi emlék ünnepeket tervezeteikbe fel­
venni az emlék ünnepeket megtartani s mindenik meg­
tartásáról (esetleges gyűjtések eredményéről) Bizottsá­
gunkat külön jelentésben értesíteni sziveskedlenek.
Hazafias üdvözléssel
Szolnok, 1924. április hó 12-én.

hamarabb él/ezze annak hatását minden gyermek. Lőw
József polgáriskolai tanár"

BIHARY ISTVÁN

Első magyar szabadalom 57875 szám va­
lamint a vkminiszteri engedélyezési száma
.... ezenkívül elfogadva az öt ref. egyház
kerület és a váci rk. egyház megyei püspök
kormány által.
A föltaláló Kartársunkat kérjük, hogy Ma­
gyarország vármegyei tanitó egyesületek közgyű­
léseiben előadással összekötött számológépét
mutassa be. Ez alkalommal felkéretnek a vár­
megyei tanitó egyesületek elnökei, hogy a köz­
gyűlés' idejét Boris Ferenc törökszentmiklósi
kartársunkkal — az előadás megtartathatása
szempontjából idejekorán — tudassák.
Testvérlapjaink szerkesztőségét kérjük, hogy
fenti közleményünket teljes szövegében közölni
szíveskedjenek.

ügyv. elnök.

SZATHMÁRY LAJOS
titkár,

kir. tanfelügyelő,

Lapszemle-

A „Nemzetnevelés" legutóbbi számában
Csík József nemzetgyűlési képviselő tollából „Az
uj ember feltámadása" címen igen értékes cikk
jelent meg, melyben a háború és azt követő
forradalmak káros hatását közli s szinte kézzel
foghatólag rámutat az exisztenciák erkölcsi és
anyagi tönkremenésére. Tanulságos cikket irt
Csépi Margit az „Illemre nevelés a népiskolá­
ban" cimen, melyben kifejti, hogy az illemrenevelésre, a mai haza erkölcsi viszonyokra való
tekintettel, nagyobb hely fordítandó. A többi
értékes cikkei nagyban emelik a lap színvonalát.
„Szabolcsi Tanitó" márciusi száma a szo­
kott bőséges tartalommal jelent meg. Czimbolinetz Jenő vezető cikkében Madáchról emléke­
zik meg. Bökényi Dániel „Minden iskola
Valamennyi Iskolánkivüli
tanitöszobája munkaterem" c. cikke s több
népművelési helyi Bizottságnak. kisebb-nagyobb cikk és közlemény élénkítik a
lapot.
Szám: 239-922.

Hivatalos rész.

j

Vallás- és közokt. minisztérium 115.114—920 sz.
rendeletére kérjük, hogy Fodor Árpád .A jó szív neve­
lési" című művét az Országos Állatvédő Egyesület utján

beszerezni és az iskolánkivüli népművelésnél felhasz­
nálni szíveskedjék.
Szolnok, 1923. április 12-én.
BIHARY ISTVÁN
kir. tanfetügyelé
ugy». eiBík.

SZATHMÁRY LAJOS
titkár.

_____

Hírek.
Díszoklevél átadás. A Jász-NagykunSzolnok vármegyei tanitóegyesület elnöksége f.
évi március hó 27-én nyújtotta át Bihary István
kir. tanfelügyelőnek a vármegyei tanitóegyesület
tiszteletbeli taggá történt megválasztásáról szóló

A mozi és az Iskolák. Mint tudjuk, a
közelmúlt időben kísérlet tétetett arra nézve,
hogy a mozikat az iskolák segítőtársául vegyék
igénybe. Sajnos ez a kísérlet ,nem vált be, mert
ez időszerint a mozifilmek között alig találunk,
olyat, amely az ifjúság kedélyére igazán nemesitőleg hatna s amely ismeretét gyarapítaná.
Kívánatos volna hogy addig, amíg a mozik ki
25 éves tanítói szolgálat, Jánossy Pál, a nem tudják elégíteni az iskola igényét, addig
kir. tanfnlügyelőséghez beosztott áll. isk. igaz- az Uránia (sőt azután is) müveiből állitandók
gató-tanitó, egyesületünk, agilis pénztárnoka, össze az iskolákra nézve hasznos ismereteket
folyó évi julius hó bén tölti be eredményesen nyújtó dolgokat.
végzett hazafias 25 éves tanítói szolgálatát.
Áthelyezések, kinevezések. Halmai.
Jánossy kartársunk Szolnokra Hunyad vármegye
Felsőszálláspatakáröl helyeztetvén át, hol 21 Mária polg. isk. tanárnő Szabadszállásról a
évig áll. isk. igazgatói minőségben kitartóan túrkevei polgári iskolához, Bedő Mihály túrke|
harcolt oláh ajkú községben a magyar állam­ vei gazd. ig. tanítót a mezőtúri, Nagy Sándor
eszme érdekében. 1919-ben, oláh invázió alkal­ mezőtúri gazd. szaktanítót a túrkevei gazd. isko|mával élet-halál harcot vívva kénytelen volt lához, Vramai Kálmán debreceni gazd ig. szak­
menekülni ide, a magyar testvéreihez, hogy tanítót a túrkevei gazd. iskolához igazgatónak,
hazájának és nemzetének felajánlhassa nemes Mihálik József dévaványai gazd iskolához. Noszolgálatát. Ez alkalomból üdvözölve, kívánunk vpthny Jenő szolnoki áll, tanitó a szolnoki áll.
polg. fiú- és leány-iskolához énektanitóvá,
további szolgálatához erőt és kitartást!
István András és Nagy Erzsébet áll. tanítót illetve
Uj olvasótáblák. Boris Ferenc törökszent­ tanítónőt a mezőtúri külterületi áll. iskolához,
miklósi községi igazgató tanító szerkesztésében Király János a kunszentmártoni és Bezemek
a mai kor szellemének megfelelő uj olvasótáb­ János a szolnoki áll iskolához helyeztetett illetve
lák jelentek meg, melyek paedágóiai irvaolva- ki neveztetett.
sás tanításánál végtelenül előmozditják a tanitó
Iskolaszervezés. Vármegyénk területén
nehéz munkáját. Könnyen kezelhető taneszkö­
Törökszentmiklós-, Kengyel-. Tenyősziget-, Tizök ezek, melyek praktikus téren sokkal jobban
szakürt-, Máriahegy-, Karcag-, Apavári határré­
állják ki a próbát, mint az eddig alkalmazott
szen, Kenderesi tányákon és Törökszentmiklóson
Gonczi-féle olvasótáblák. Megjegyezzük azt is,
községi jelleggel új iskolák szerveztetnek.
hogy a Czukrász-féle olvasótáblák nagy rekor­
B. listáról visszahelyeztetett Kőváry
dot értek el az irvaolvasás terén, azonban már
Mik.lósné, Andérzen Aladárné és Jancsó Kajeeddig is kipróbált Boris Ferencz kartársunk tánné szolnoki áll. el. iskolai tanítónőit Nyugolvasótáblái a népoktatás terén nemcsak úttö­ dijjaztattak Fábri Zoltánná a jászberényi állami
rőt jelentő taneszközök, hanem az irvaolvasás iskolához beosztott Farkas Jolán jászberényi,
uj módszerének megaliapitói. Föelőnye az, hogy Kisné Lázár Mária törökszentmiklósi tanítónak.
a gyermek nem tudja, hogy olvas, axt hiszi,
hogy játszik. S épen ez által öntevékenységre
Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy hazában,
buzdul játékkedve fölkeltődik és szorgalmasan
Hiszek egy isteni örök igazságban,
a reá nehezedő munkát. Ezen olvasó táblákat
Hiszek Magyarország feltámadásában!
mozgatható betűkkel együtt a tanügyi hatóságok
szives figyelmébe ajánljuk.

díszes oklevelet. Brózsik Pál egyesületi elnök
meleghangú szavakban tolmácsolja a vármegyei
tanítóság mély ragaszkodását és szeretetét ve­
zető tanfelügyelője iránt, miközben átnyújtja az
oklevelet, kérve a kir. tanfelügyelőt, hogy to­
vábbra is oly lelkes vezetője és irányitója legyen
az egyesületnek mint eddig volt.

W <?7772>SA

10

—

XV. évfoyam.

USZ-NAGYKUN-SZOLNOK

Felhívás.

Bármely alkalomra a legszebb csokro­
kat és koszorúkat minden igénynek
megfelelően készít

/Mindazon vármegyei tantestületi tagot, ki
úgy a mait évekről, mint a folyó évről a tagés temetkezési diját nem fizette be, felkérem,
hogy hátralékait 15 nap alatt az egyesület
pénztárába fizesse be, mert az egyesület kiadá­
sait fedezni nem tudja. A befizetést a kitűzött
határideig már azért is szíveskedjenek eszközölni,
mert ellenkező esetben alapszabályaink értelmé­
ben a hátralékosok névsorát az egyesület ügyé­
szének leszünk kénytelenek behajtatás végért
átadni.
Egyben*' kérem az iskolák, óvódák és gazd.
szakiskolák vezetőit, illetve igazgatóit, szívesked­
jenek velem közölni, hogy iskolájoktól, kik^s
"hova távoztak s helyükbe kik, honnan és mikor
jöttek, illetve foglalták el ottani állásukat.

,

--- -

Szolnok, 1923 junius hó.

Népművelés

KÖCSE GYÖRGY
keresk. műkertész.

konyhakerti és virágmagvait
valamint ezekből nevelt erőteljes palántáit. .

Kertészeti telep:
Szapári-atca 13.

II Virágcsarnok és aagkey reskedés: lossatb-tér 244.

ELADÓ
egy jó karban levő rövid, fekete zongora
220.000 K-ért, Szűcs László Törökszent­
miklós. Ugyanott egy 13 soros vetőgép is
van eladó.
1—1

Vásároljon könyveket, papírokat és
I ! írószereket I!

Kongorácz könyvesboltjában
Törökszentmiklóson
I Városháza-épület.
I — I

ISKOLAI
füzeteit, irkák, olcsó
ruzák, palavessző

Előfizetési és hirdetési dijak, reklámációh
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
Tanítóegyesület Megjelenik iiéthavonWnt

fajtiszta és jó csira képességű saját termésű

egy. pénztárnok.

*-—:*¥* “

W

Törökszentmiklós.

Ajánlja

Jánossy Pál

A

népművelés

W»+ I MM l ♦

Itt kapható a legújabb lakásrendelet az
íj eljárási
rendelettel és a lakásügyre
tollak, ce- j 1 vonatkozó egyéb jogszabályok.
।

TINTA, KRÉTA | | Könyvnyomda,
kizárólag tanító urak részére j j
könyvkötészet.
legolcsóbban itt kaphatók.
jj
Nyomatott Kongorácz János könyvnyomdájában Törökszentmiklóson.

Előfizetési dija:
- Z = r

-

Sí

Főszerkesztő:
MAGYARY GYULA.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE?

Jánossy Pál

tesztéi Szolnok (Vásártériig^
küldendők. Kéziratokat nem adunk awu.

gfVA ■
a nemzet erkölcsi romlását és közgazdasági életét a tönk szélére juttatták. Lehetnek a súlyos
okok előidézői érdekelt tanügy politikái
Ezelőtt tizenegy esztendővel még a Nagy- bár melyek a törvényes rendszerben rejlű hi­
Magyarország tanítósága tartott közgyűlést Bu­ ányokért felelősséggel tartoztak, illetve tartoznak,
dapesten, most azonban — sajnos — csonka mindezekkel a leszámolás órájában a szó teljes
ország tanítósága készül nagy apparátussal értelmében higgadt tárgyilagossággal foglalkozni
gyülésezni f. évf julius hó 5. és 6-ik napjain. keli, ha azt akarja a magyar tanítóság, hogy
Azóta nemcsak az ország területi nagyságában, integer Magyarország történelmi múltjához híven
hanem a nemzet kulturális mivoltában is előre újból talpra álljon.
nem sejtett lényeges változás állott be, melynek
Mindezebköl tanulságképen következtetve
szomorú bizonyítékát elévülhetetlen tapasztala­ közgyűlésünk célja spontán kötelezővé teszi az
taink adják, melyek utóbbi évtizedben a faji országos tanítóság egyetemét olyan kultunlag
magyar erényeinket megalkuvást nem ismerő értékes tanügy politikai irányzat megalapozás
Egyes szám ára 60 K.

V11L egyetemes gyűlésünk.

kegyetlen próbára tették.
. Közgyűlésünk tehát a letelt évtizednek le­
számolás óraja lesz! — Legalább is Ürgysorozatának kulturális célokat szolgáló szellemebő
sejtve érezzük, hogy az ellenséges gyűrűbe
szorított ország csúfos megcsonkításának okait
a közgyűlés nyíltan akarja feltárni és kézzel­
foghatóan rámutatni azon kulturális hiányokra,
melyek nagyban elősegítették hazánk és nem­
zetünk pusztulását. A nemzet bármely osztálya
részéről is terhelő legyen a bűnös mulasztás, az
igazságnak előbb-utóbb győznie kell! A nemzeti
kultúrát szolgáló tanítóságnak tehát szembe kell
helyezkedni mindazon. társadalmi erkölcsrontó
kútárakkal, kik úgy a múltban, mint Jelenben
is az ország közgazdaságának és kulturáhs el­
haladásának érdekei ellen nyíltan, vagy akt om­
ban dolgoznak. A bűnös mulasztás okaiból le
kell vonni a tanulságot, szomorúan tapasztalt
súlyos következményeiben, melyek az ország és

Sára, mely a magyar népoktatást egységessé
tegye Ez pedig nem lehet egyéb, mint az
államosítás eszméjének feltámasztása, mely a
népoktatás szellemét egységes nemzeti érdekek
szolgálatába állítja. Mert a múlton okulva, je­
lenben már a népoktatás terén megkülönböztet
jelleg nem lehet, csak egy: állami jelleg ja
népoktatást szolgáló intézetek szellemi és gya­
korlati munkásságában. Ettől való eltérés le­
gyen az törvény által kimondott, az egységes
cél szorgalmi munka törekvéseit illetőleg, nem­
zeti sajátságaiban elérhető nem lehet. Lázas
érdeklődéssel várjuk tehát a közgyűlés napjait,
hogy lelkünk teljes bizodalommál megteljen
a jövőbe lató reménységtől
. (m- e.)

Csonka-Magyarország — nem ország
Egész Magyarország — Mennyország.

4

2

Népművelés

Népművelés.

Járási tanfelügyelet.
Vonaglik, vajúdik Európa minden népe s lerázni
igyekezvén magáról a háború és a kínos békeszerződések
nyomán támadt béna aléltságot, lázas izgalommal keresi
a jövö boldogulás, a régi rendhez való visszatérés, az
Uj erőgyűjtés és a tökéletesedés útját.

Mi magyarok, akik a háború befejezésével legtöb­
bet veszitetünk, akik annak felidézésében a legártat­
lanabbak voltunk s talán éppen azért nekünk, kellett
é» kell a háborús számla túlnyomó részét megfizetnünk r
kulturfőlényünkkel, annak megőrzésével tovább fejlesz­
tésével s a lehető legmagasabb színvonalra raló föleme
*
lésével reméljük óriási veszteségeinket pótolni s integ­
ritásunkat visszanyerni.
-

engem szóhoz sem engedett jutnom. Végtelenül kedves
modorával, a gyermekek nyelvezetéhez leereszkedve, ő
maga kérdezett mindent. Majd egy ragozott igét íratván
fel a táblára, azon az egy szón letárgyalta az ’ egész
tanévi nyelvtani anyagunkat.
- Lelkes bámulattal hallgattam minden szavat
gondolatmenetéi figyelve jegyezgettem és tanultam tőle.

A járási tanfelügyelő járása 'minden iskoláját
havonta egyszer szükség esetén kétszer is meglátogatja.

Ahol hiányt, mulasztást tapasztál, ott rendelkezést
ad s a legközelebbi látogatásnál a rendelkezés foganato­
sítását ellenőrzi.

Ahol tapasztalanságot észlel ott felvilágosítást,
útbaigazítást ad, esetleg a gyakorlatban, mintatanitással
mutat helyes módszert, aminek komoly, állandó alkal­
Hogy ezt a célunkat elérhessük, az egész tanügyi mazásáról legközelebbi látogatása alkalmával meggyőző­
szervezetünket uj alapokra kell fektetnünk önállósítanunk, dést szerez
a felügyeletet a bürokzatizmus labirintusából kivezetve
így mint állandóan élő lelkiismeret, állandóan
decentralizálnunk.
ébren tartja a tanítók munkakedvét, ambícióját. Az
Értesülésünk szerint a kultuszminisztériumban állandó komoly munka a nemes verseny meg fog in­
már foglalkoznak a decentralizáció gondolatával, folya­ dulni az egész vonalon.
matban van a tájékozódó adatgyűjtés s a tervezgetés.
A járási tanfelügyelői állás bizalmi állás. Elsősor­
mely az új utón való elindulást célozza. Ehhez a ban a Vármegyei tanügyi főnöknek, másodfokon
kömoly munkához óhajtok ezúttal néhány komoly meg­ a miniszternek vau alárendelve.
fontolást érdemlő adatot szolgáltatni.
Iskoláiról törzskönyvet, tanítóiról nyilvántartást
1 .) Vármegyei tanügyi főnök, királyi tanfelü­ vezet A fegyelmezést — a bürokratikus aktagyártás
gyelő, kizárólag tanári, vagy tanitóioklevéllel bíró a mellőzésével — első fokon intézi és csak megátalkodott
tanügy terén nevet s érdemeket szerzett, komoly, az makacsság esetén tesz jelentést, vagy előterjesztést fő­
üg iránt mélyen érdeklődő egyén lehessen, aki aztán nöke u ján a miniszternek,
A gyakorlat a munka eredményessé tétele, hogy
a vinnegye tanügyének irányítását önállóan végzi és
cs k a kultuszminiszternek van közvetlenül alárendelve. úgy mondjam: a tanügyi többtermelés érdekében igy
Feladata volna az összes iskolák szellemi és anya- látnám megnyugvással a decentralizálást s a szakfelü­
? i ügyeinek ellenőrzése irányítása a tanerők anyagi és gyeletet.
tr-ancsi ügyeinek vezetése az adott kormányzati jogánál

• • • J

2 .) A ’szakfelügyeletet azonban kizárólag rátermett
j’yasorlat közben érdemeket szerzet, komoly élettapasz• adtokkal bíró igazgat ótanitókból és tanitókból kineveendő járási tanfelügyelők lássák el.
Ezeknek kiválogatásánál azonban a legnagyobb
körültekintéssel s ha egyáltalán szó lehet erről: a
protekció teljes mellőzésével kellene eljárni.
Mert egy fontoskodó az ügyhöz nem értő, aka­
dékoskodó járási tanfelügyelő az egész járás tanitóság-'mak a munkakedvét elveheti’ s ezzel megbénítja azok
ambícióját és végeredményben a munka eredményes
voltát veszélyezheti. 21 évi tanítói működésem alatt
sok tanfelügyelői látogatás volt nálam, igy e téren épp
eleget tapasztaltam.
Egy tanfelügyelőm, ahogy belépett a tantermembe,

Az ipar és a tanügy.
*)
irta: Herédi Gyula.
Az ipar és a tanügy egy összekötő kapocs, mely
nehezen választható e! egymástól. Mert az iparnak élet­
adója és irányítója a tudás. Tudás nélkül nincs élet az
ipari pályán. Az olyan iparos, ki nem tanult, a társa­
dalmi életben élőhalotthoz hasonlít.
Pedig ipari pályára évtizedek óta leginkább olyan
gyermekek kerültek, kik szellemi fogyatkozásuk folytán
más pályára nem számíthattak. Olykor mindig az volt
a szülők véleményt: .fiam jó lesz iparosnak®.
•) Bárcsak

mindet iparos igy gondolkozna és éreánel

Szerit.

REFORMOK.

lésnek olyan irányt kell szabni, melynek kereteit peda­
gógiai, pszichológiai, orvosi ésjogi ismeretek egybevetve
határozzák meg,
A pedagógiai-pszichológia tudományának a gya­
korlati nevelés munkásságában, tekintettel a gyermek
lelki tulajdonságai- és hajlamaira, több oldalról és
megfelelő irányban kell foglalkoztatni a gyermek szellemi
Világát és lekötni kedélyi érzéseit a nemes emberi hiva­
tás iránt táplált érdeklődés felkeltésével, hogy ne csak
&z ismeretek nyújtása szorítkozzék, hanem arra töreked­
jék, hogy a nyújtott Ismeretek tudásaival egyarányban
ÍHjon a lélek nemesitő morális hatása is. Mert pusztán
a -tudásra való nevelésnek pszichol ógiai kapcsolatok
nélkül, kevés befolyása lehet a:gyermek lelki egyénisé­
gére. Vagyis az ismeretek nyújtásával a gyermekben
inkább a tudást fejleszti, mint erkölcsi jellemét neme•iti s igy a gyermek kevésbé is lehet áthatva tudásától,
ha annak semmi értéket nem tulajdonit. A nevelés
filtal nyújtott ismeretek tudása iránt azonban a gyermek
csakis úgy lehet érdeklődéssel áthatva, ha annak értékét
tapasztalni kapcsolatok utján tényleg elismeri s magára
nézve, mint egyénre és társadalmi lényre azt nélkülöz­

Nyugdíjügyünk.
A magyar tanítóság évtizedes kívánságát végre
Klebelsberg Kunó vall, és közoktatásügyi miniszter
teljesítette. A tanítói nyugdíjtörvény revízióját és tör­
vény javaslattervezetet dolgoztatott ki, mely 29 §-ból áfl
s azt az Orsz. Tanítói Szövetségnek is megküldötte. A
törvényjavaslat lényeges haladást jelent népoktatásunk
történetében, mit a magyar tanítóságnak teljes meg­
nyugvással kell fogadnia. Annál is inkább, mivel a
törvénzj rvaslatot úgy egészben vévé, mint részleteiben
az igazságot és méltányosságot fedő humánus szellem

hetetlennek tartja.
A padegógiai pszilhológia által igy megállapított
gyermeknevelési feltételeinek érvényesülése az orvosi
tudományos vizsgálatok és irányítások szempontjából
azon esetben mondható megfelelőnek, ha a nevelési
követelmények feladatukban a gyermek lelki tehetsé­
geire és testi erejére kedvezően hatnak és á szerint
vannak átszortírozva. A gyermek testi és szellemi ter­
mészetét, illetve lelki hajlamainak határát az orvos
*
szakvizsgálat nélkül a pedagógia-pszichológiai tndomány
nehezebben állapíthatja meg, mert az előbbeni kisértetezési módszert alkalmaz a gyermek szellemi és testi
tehetségek vizsgálatánál, mig utóbbi inkább a megfi­

gyelésre szorítkozik
Jogi szempontból tekintve a gyermeknevelés anyhyiból fontos, hogy a gyermek idejekorán, vagyis
éltkor, mikor a lelkülete anélkül is fogékony minden
Vánt, érzékkel és felebaráti szeretettől áthatva legyen
r velve a jogos és jogtalan, a jó és rossz közti küJviibség tudatára. Mert ha a nevelés folyama alatt nem
szerez annyi morális érzéket a mondottak iránt, felnőtt
korában a rosszra való hajlandóságát még a büntetés
súlya sem képes benne megfékezni. Ha gyermeknevelés
feladatában a mondott követelmények kielégítésére tö­
rekszik és ezen a téren célját eléri, ezt jogi szempont­
ból véve a gyermeket egyéni kötelességtudóvá teszi
hazájával és társadalmi élettel szemben a nemes fela­
datok teljesítésére és kitartó polgári ügyek gyarapí­
tására.
(m. e.)

hatja át.
A törvény javaslatnak leglényegesebb része az,
hogy az 1875 évi XXXII. t.-c. által felállított és meg­
határozott országos tanítói nyugdíj- és gyámintézetet
megszünteti és így az állami tanítókat az állami tiszt­
viselők nyugdíjintézetébe helyezi át mindazon jogok
gyakorlásával, melyeket az 1912. évi LXV. t.-c. meg­
állapít.
x
Lapunk helyszűke miatt nem foglalkozhatunk az
uj nyugdijtörvényjavaslat 29 pontjával külön-külön.
Annyit azonban megjegyzünk, hogy az uj nyugdíjtör­
vény javaslat rövidesen á nemzetgyűlés asztalára kerül
-és még a f. évi julius hó 1-vel törvényerőre emel­
kedik.

HIVATALOS RÉSZ
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir tanfelügyelője.

4632—1923 szám.

Valamennyi állami elemi, állami és községi
gazdasági iskola, továbbá valamennyi állami
ovoda, valamennyi állami polgári iskola, és a
jászberényi állami tanítóképző-intézet Tekintem
tes Igazgatóságának.

Felhívom tek Címet, hogy a vallás- és köz­
oktatásügyi m. kir. Minisztérium által kiadott
Hivatalos Közlöny 1923. évi junius hő 1. szá­
mában á 160. oldalon megjelent 2989 — 1923
eh. számú mhrszteri rendeletben előirt A. B.
C. D. E. F. számú 6 darab kimutatást pontosan
kitöltve, hivatalomba 24 óra
tet^ze be.
Szolnok, 1923. évi junius hó 5-én,
Bihary István
kir. tanfelügyelő.

Népművelés

Népművelés
Ha egy jobb módú szülő gyermeke nem tanult,
azzal ijesztgették, fenyitették: — „inasnak mégy“.
Most kérdem: az ipari pálya társadalmi szem­
pontból tekintve nem-e úgy megköveteli a tudást, mint
bármely pálya?
Mertha az iparos nem tanult, Írástudatlan analfa­
béta, vájjon hogy is képes a társadalmi téren úgy
elheiyezkedni, hogy a maga létfeniartásával a köznek
is javára lehessen.
Ne feledjük azt, hogy az iparos osztály ma a
társadelomnak gerinces oszlopa, mely a szükséget pa­
rancsoló dolgoknak előállítója Ez pedig olyan kérdés,
mely nemcsak az ország gazdasági viszonyait törekszik
értékben megerősíteni, hanem az öntudatos iparos
osztály munkássággal a hazafias szeretetet is igyekszik
fokozni.
Há visszapillantunk a múltra, azt tapasztaljuk,

.3

aogy a pedagógusok feladatától áthatva önként. cs.M'
koznak ama táborhoz mely törekszik a gyermek i.
élettüneményeit megállapítani, valamint a lelki tünemén
re ható kultúra befolyásait is. Ezen táborban a pedag ,;u
sokon kívül a társadalom részéről orvosokat picholu-.
gusokat, jogtudorokat látunk közrehatni a nehéz gv.r,
meknevelési kérdések megoldásán és megvalósításán,
melyeknek gyakorlati része a család és iskola egyöntetű*

működésére hárul.
A gyermeknevelésnek ezen újabb rendszerű vív­
mányai a modern gondolkozásu és a hivatás magaslatán
álló emberiségre nézve három szempontból válnak
szükségessé. Egyik szempont az, hogy az eddigi peda­
gógia elméletén fekvő gyermeknevelési rendszert elvont
filozofisztikus szabályainak mivoltából kiemelje és a
gyermek lelki tehetségeinek és megnyilvánult lelki
tulajdonságainak körülményeit szorosabban megállapítva,
hogy ipari pályára csak elvétve léptek iskolázott egyé­
kapcsolatba hozza a gyakorlati munkáltató nevelés
nek, holott a becsületes komoly munka az emberiséget valóságával, hogy ez által úgy a család, mint iskola
illő tisztességhez juttatja. Nekünk pedig elsősorban feladatában elérhesse azt a célt, melyet a modern tár­
intelligens iparosokra van szükségünk! Iparo? munkáján sadalmi nevelés maga elé tűzött
csak úgy látszik meg erkölcsi érzés és hazafias sze­
A második körülmény ama szempontból fontos
retet, ha az iparos szellemiekben is felül tud emelkedni kérdése a gyermeknevelésnek, hogy mivel a pedagógiai
a gyakorlati munka értékén. Hazánkban az ipari pálya munka megfelelő orvosi irányítások nélkül képtelen
azóta kezd fellendülni, amióta tanult ifjak kezdik fel­
beilleszkedni — kiváltkép az abnormális szellemű
karolni. A szülőknek tehát le kel! mondani arról a gyermek lelkivilágába és felderíteni a testi szerve­
; gondolatról, hogy gyermekeiket csak azon esetben ad­
zetben végbemenő rendelleneségeinek akit, — a szaka­
ják ipari pályára, ha tanulmányait gyengén, vagy egy- vatott orvosi tudományos beavatkozás van hivatva
' általán képtelen folytatni. A pályaválasztást a gyerbonckés alá venni a gyermeknevelés módozatainak
i mekre kel! bízni, ami csak úgy lehetséges, ha a gyermek
határozott megállapítását.
I hajlamait kiismertük s a szerint őt buzdítva neveljük.
A gyermeknevelésnél ez irányban már eddig
Hiszen az ipartörvény világosan előírja, hogy tapasztalt orvosi tudományos pedagógiai törekvés leg­
iparos csak az lehet, ki az elemi iskola VI., vagy a inkább arra szorítkozik, hogy a mai gyermekvilágnak
középiskola IV. osztályát elvégezte, Ennélfogva bűnt nem csekély szám százalékát mentse meg a tár­
követ el az az iparos, ki olyan ifjút szerződtet, kinek sadalom javára. Holott elismert ténnyé vált az. hogy
«nincs meg a törvény által előirt iskolázottsága. Iskolánemcsak a normális gyermek szellemi tökéje gyümöl|zatlan iparos soha sem lehet tudatában hivatásának
csöztethető hasznosan hanem pszichológiai tudományi
unár azért sem, mert nincs benne annyi szellemi ké- igazságok arról győzték meg a lélekbúvárokat, hogy a
jpesség, mely öt pályája iránt szeretettel serkentse.
modern gyermeknevelési rendszerrel — gyógyítani
*
Szeressük tehát az ipart, mint a nemzet erkölcsi nevelni — oktatni, — az abnomis gyermek is válhat
fs gazdasági szükséget. Karolják fel ezt az iskolák is a társadalomra nézve hasznos polgárrá.
^gy> hogy az ifjúság szeretettel lépjen -ipari pályára.
Az előbbeni két nevelési körülmény eredményétől a jogi tudományos élet szellemileg és erkölcsileg jól '
nevelt egyének minél nagyobb számával véli a társa­
dalmat biztosítani. Mert nagyon természetes, hogy a
hiányos szellemi és erkölcsi nevelés mellett és nélkül
—
úgy sem alapozható meg a társadalomra nézve ama
A gyermeknevelés, mint társadalmi érdek. kedvező körülmény, mely a bűnös tények jelenlegi
szomorú százalékát apassza. — Ezért a jogi tudományom
A modern gyermeknevelés problémái legújabban élet a nagy számú büntetések cselekményeiből kifolyólag
|nnyira le kötötték a társadalmi élet egyes köreit,
önként arra az igazságia jutott, hogy a gyermeknevt-

'

Ifi

PEDAGÓGIA.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.

4509—1923.

Valamennyi állami és községi elemi iskola
Tekintetes Igazgatóságának.

Az Országos Többtermelési Liga bevált
minta szerint az ország egész területén mező­
gazdasági és háziipari téli tanfolyamokat kíván
tartatni, aminek főképen az a célja, hogy külö­
nösen a falusi lakosságot házi iparágakkal való
foglalkozásra és ipari növények termesztésére
oktassa és buzdítsa. Mivel ezek a tanfolyamok
— különösen mai viszonyaink között — a vall,
és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Ur 53251
számú rendeletével a Liga kérésére megengedte,
hogy az állami és községi elemi népiskolai ta­
nítók hivatali kötelességeik sérelme nélkül a
Liga által rendezett téli (esti) tanfolyamokon a
tanítást vállalhassák.
Erről az állami és községi
tanítókat értesítem.
Szolnok, 1923. junius 14.

elemi

iskolai

Bihary István
kir. tanfelügyelő.

4600—1923 sz.

Körrendelet.

Valamennyi állami iskola és ovoda gond­
nokságának, illetve felügyelő bizottságának-,
valamennyi hitfelekezeti és községi elemi iskola
és ovoda iskolaszékének, illetve felügyelő bizotságának és végül valamennyi polgári iskolai
Igazgatóságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir, Miniszter
Úr ez évi május hó 5-én kelt 51/923 eln. számú
rendeletében, amely megjelent a Vallás és köz­
oktatásügyi m. kir. Minisztérium által kiadott
Hivatalos Közlöny ez évi 10 száma 139 oldalán,
előírja mindazon teendőket amelyek az állam
által közvetlenül szálitoít tüzelő anyag elszámo­
lásra és egyben az 1923/24. tanévi tüzelő anyag
biztosítására vonatkozik.
Ezen rendelet pontos betartására felhívom

valamennyi tanintézet vezetőségének figyeli’H
és pedig:
L Azon állami iskolák ahol a tüzelő anya 4-.4
az áUamkincstár köteles gondoskodni és
1922/23. tanévte azt 'követlen a vallás- és köz­
oktatásügyi m. kir Minisztérium tüzelő aijy^g
ellátás osztálya utalta .ki, kötelesek az 1922/23
tanévben szálliiott tüzelő anyagról a fentebbi,
rendeletben előirt módon haladéktalanul el­
számolni és az 1923/24 tanévi szükségletről
pedig ugyanazon rendelet’, valamint az 1423/922
eín. sz. rendeletben fi. Keb. Hív. Közlöny 1922
évi junius hó 1-i számában) foglaltak szerint
- a megmaradt készlet bejelentésével — hala­
déktalanul tegyen jelentést a vall.- és közokt.
minisztérium tüzelő anyag ellátás osztályának.
Arról, hogy az 1922/23. tanévi számadás fel­
küldetett és a következő tanévi szükséglet
kérelmeztetett, ide azonnal bejelentendő..
II. Azon nem állami és azon állami inté­
zetek hatóságai, ahol a tüzelőanyagról a fenn­
tartónak (község hitközség) kell gondoskodni a
rendelet szerint kötelesek a szükséges szénmennynyiséget — a fütendő helyiségek számának és
űrtartalmának közlése mellett — a „Vallás és
Közoktatásügyi Minisztérium tüzelőanyag ellátása
Budapest" címére beküldendő jelentésben már
most legkésőbb junius 30-ig igényelni, mert ha
ennék nem tesznek azonnal eleget, a minisztéri­
um a szükséges szénmennyiséget nem szálithatja,
Az igényelt mennyiségnek megfelelő fede­
zet a „m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisz­
térium és intézeteinek tüzelőanyag ellátása*
cimü 14170 sz. postatakarékpénztár! csekszámlára előzetesen befizetendő, aminek összegére
nézve a minisztérium a tüzelőanyag igénylésre
vonatkozó bejelentések alapján fogja a további
adatokat az érdekelt hatóságokkal közölni.
Arról,, hogy ez megtörtént ide jelentésteendő.
Amennyiben a tüzelőanyagbeszerzésére kötelezett
hatóság már gondoskodott szépről és esetleg
ki is fizette, erről úgy a minisztérium tüzelő­
anyag ellátási osztályának, mind hozzám jeleHtésteendő.

Népművelés

Népműveié*

_6

Megjegyzem, hogy azon állami iskolákban, pusztákat telepeket, ipartelepeket, amely 3 km. sugaru
körön belül fekszenek és ott legalább 20—30 család
óvodákban, ahol nem az állam kondoskodik a
lekik, külön iskola körzetekben kell sorolni, illetve
tüzelőanyagról az 51/923 eln. sz. renedlet sze­ külön iskolai körzetet felállítani. Amely körzetben már
rint az 1923/24 tanévi iskolai, illetve ovodai van iskola, ott térképen az felüntetengő, amely körzetben
költségvetésében a tüzelőszükséglet és fűtéssel még nincs iskola ott a körzet központja jelölendő ki.
Ennek következtében felhívjuk a városi Taná­
kapcsolatos egyébb kiadások a szükséglet ro­
vatban az ott helyben érvényes ár szerint to­ csokat, és községi Elöljáróságot, hogy a város, vagy
vábbra is beállitandók, de a fedezet rovatban községi hiteles térképe alapján a következőket sürgősen
állapítsa meg annak megtörténtéről is julius hó 1-ig
fel kell tüntetni, hogy:
egy térkép vázlat mellékelésével jelentést tegyen.
a) a szükséglet szerződésből folyólag a
2. A beküldendő térképen az utak, vasutak nagyobb
község vagy más terület, illetve egyén tartozik tanyák és a már meg levő iskolák pontosan feltüntetendők, a körzet határok színes tintával megjelölendők.
természetben fedezni, vagy:
3. A körzetek sorszámmal jelölendők meg és va­
b) a szükséglet a minisztérium utján száilamelyik a körzetben levő nagyobb tanyáról, esetleg
líttatik, vagy:
illető tanyarésznek a már most ott használatban levő
c) a 80 mm.-nál kisebb mennyiségű szükséglet
nevéről nevezendő el (pl- Besenyszög I. sz. belterületi
vagy esetleg — központi hozzájárulás folytán körzet. Besenyszög I. sz Pusztafokoru, Besenyszög 11.
az annál nagyobb szükséglet is (ott helyben) Tenkei körzet stb.) A már meglevő tanyai iskolákról
Uradalmi, kincstári, közalapítványi erdőből, helyi elnevezett körzetek megtartják eddigi nevüket és szá­
bányából a tüzelőanyag ellátó helyi bizottság mukat.
4. A kisérő jelentésben leirandók a megállapított
közbejöttével szereztetik be,
körzetek, mellé jegyezvén az illető körzetek családjának
Elvárom valamennyi tanintézet vezetőségétől, és tanköteleseinek száma, továbbá hogy van-e körzet­
hogy a Miniszter Urnák 53/923 eln. sz: rende­ ben iskola.
letét a legalaposabban tanulmányozza és annak
5. Ott, ahol a kir. tanfelügyelő már személyesen
mindenben elegetek, mert csak igy lesz biztosít­ megállapította a körzetet, ott uj megállapításra nincs
ható az 1923/24. tanévben az iskolának tüzelő­ szükség, hanejn a térkép annak alapján készítendő el
anyaggal való ellátása és a tanítás folytonossága. és a fent előirt jelentéssel küldendő be.
6. Ha a körzetek beosztása részünkről jóváhagya­
Szolnok, 1923. junius 1-én.

Bihary István

s.
kir. tanfeligyelő.

k.

^_3G—1923. kb szám.
HATÁROZAT.

Ez évi február hó 20-án kelt 345/923 számú
határozatunkkal az iskoláztatási kötelezettségről szóló
1921. évi XXX. t. c. illetve az erre vonatkozó 130700922.
*zámu vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel
kiadott végrehajtási Utasítás alapján, illetve annak zavar­
talan keresztül vitele végett rendeletet- bocsájtottunk ki
és ezen határozatunk 12. pontjában kimondottuk, hogy
a fentebb említett végrehajtási Utasítás 50-62. § §-aira
nézve, amely az iskolai körzetekről ás az iskola hiányá­
ban be nem iskolázható tankötelesek oktatásáról szól,
külön rendeletben fogunk intézkedni
Ennek következtében 345/923, számú határozatunk
kiegészítéséül a következőket rendeljük el.
A végrehajtási utasítás 50 §-a szerint a tanyákat,

tott ott, ahol több törzskönyvvezető van, a körzetek
azok között arányosan felosztandók lesznek és a törzs­
könyvek körzetenként kezelendők és a törzskönyvveze­
tés után az érdekelt tanitók körzeteik tanköteleseire,
névszerinti kimutatás kapcsán értesitendők.
7. A végrehajtási utasítás 51. §-a szerint azokban
a községekben, ahol iskola nincs, a tankötelesek rendszerés oktatásának biztosításáról a község (uradalom,
vállalat stb) 3 féle módon gondoskodhafik: a) A tan­
köteleseket a szabályszerű határidőben minden„tanítási
napon az 54. §-ban foglaltak alapján biztosítandó fu­
varral a legközelebbi iskolához szállítják, b) A tanyai
körzet tanköteleseinek oktatására vándor fanitót alkal­
maznak. c) A körzet tankötelesei részére külön iskola
áliittatik föl és tartatik fenn. A városi Tanácsokat illetve
a községi elöljáróságokat felhívjuk, hogy ott, ahol a
megállapított körzetben vagy körzetekben nincs iskola,
a tankötelesek beiskoláztatásáról a fenti mód valame­
lyikének alkalmazásával (részletes utasítás) L. 52., 58
§-ban gondoskodjék illetve ide 1923. augusztus hó

1-ig javaslatot tegyen, ha pedig nem a község, hanem
uradzlom, vállalat stb. kötelessége az iskoláztatásról
gondoskodni, velük a végrehajtási utasítás megfelelő
§-ai szerint e tárgyalás lebonyolítandó és az eredmény­
ről ide ugyancsak augusztus hó 1-ig jelentés teendő.
Ennek végrehajtása annál fontosabb, mert a jövő tan­
évtől kezdve távollakás miatt, az iskolába járás alól
felmentésnek helye nincs.
Megjegyezni kívánjuk, hogy magunk részéről a
kőlön iskola felállítását javasoljuk, mert a vándor tanitó
alkalmazása, miután az oktatás céljaira több helyiség­
ről és a vándor tanitó részére úgyis kell lakásról gon­
doskodni, többe kerül, mint a külön iskola feláilitása.
A községeket a magunk részéről már eleve a legmeszszebbmenő jóindulatról és pártolásról biztosíthatjuk. A
rendkívül nehéz építési viszonyok miatt uj iskolai épü­
let felállításától a jobb idők beálltáig eltekintünk és
egyelőre megelékszünk, ha az uj iskolát bérhelyiségben
helyezik el és amennyiben a fenntartó anyagi helyzete
olyan, hogy az alkalmazandó tanitó teljes illetményeit
fedezni nem tudná, államsegélyezés iránti kérelmét a
legmelegebben pártolni fógjuk
Elvárjuk a városoktól és községektől hogy ezen
alapvető törvénynek intenciót, amely törvény hivatva
van az ország kultúráját emelni és az iskola nélkül
felnövő tankötelesek százainak módot nyújtani arra, hogy
legalább az elemi tanulmányokat megtanulják — meg
fogjuk érteni, áldozatokat hoznak az iskola felállítása
végett és ezen rendeletünknek minden sürgetés bevárása
nülkül eleget tesznek.
Erről értesítjük a vármegye valamennyi város Ta­
nácsát, valamennyi község Elöljáróságát, valamennyi el.
isk. Gondnokságát és Iskolaszét és valamennyi járáa
főszolgabiráját, az utóbbiakat azzal, hogy saját hatás­
körükben hassanak oda, hogy ezen határozatunkban
foglaltak minden tekintetben pontosan végrehajtassanak.
Szolnok, 1923. évi május hó 10-én.

Almásy Sándor s. k.
főispán, kb. elnSk.

5162—1923 szám.

Szünidei tanfolyam katonai tanfolyamán
képesített férfi tanerők számára.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz­
ter Wr 1923. évi 67791/VI. számú rendeiete
szerint az 1914—15. év után végzett tanitók
számára julius 16—28. között, Budapesten az
I. kér. állami tanitó-képző intézetben tanfolya­
mot tartat. Felhívom a vármegye területén mfl-

7

ködő tanítókat, ha a Hivatalos Közlöny 1923.
junius 16-án megjelent számának 183. oldalán
előirt módon összeállított folyamodásaikat sür­
gősen küldjék be hivatalomba, fölterjesztés véget).
Szolnok, 1923. évi junius hó 21-én.
<
Bihary István, s. k.;
m. kir. tanfelfigyelő.

5069—1923 szám.

Valamennyi iskola helyi hatóságnak
igazgatóságnak.

és

Az Országos központi statisztikai hivatal
folyó évi 3123. eln. számú irata nyomán fel­
hivom a tekintetes címzetteket, hogy a vezeté­
sük alatt levő intézetek ,1922—23. évi statisz­
tikai adatait küldjék be folyó vi junius hó 30-ig
a nevezett hivatalba.
Szolnok, 1923. évi junius hó 21-év.

Bihary István s. k.
m. kir. tanfelügyelő.

Iskolánkivüli oktatás.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos.

116 II.—1923.
nipmfiv. biz.

Valamennyi községi Népművelési Bizottságnak.
A vall- és közokt. minisztérium 26078—1923.
III/ b. sz. rendeletére a komoly, munka sikerét biztosító
céltudatosság és tervszerüsség érvényesítése szempont­
jából jövőbeli miheztartás végeit alább közöljük a t.
Bizottsággal azokat a szempontokat, amelyek irányadók
lehetnek a népies ismeretterjesztő előadások tervezetének
az elkészítésénél.
Ez előadások célja az, hogy fölkeltsék az érdek­
lődést, vágyat ébreszenek a közönségben a művelődés
iránt, bizonyos időszerű kérdésekben felvilágosítást,
tájékoztatást adjanak s elterjesszék a népiszéles rétegé­
ben a legszükségesebb ismereteket és egyúttal jó irányú
nevelő hatást gyakoroljanak az iskola hatása alól kike-.
rült lakosságra.
Egy-egy télen egy-két előadásnak a tartásával r
ezek a célok kellőképpen nem szolgálhatok. Igyekezze-.
nek az iskolánkivüli népművelés munkájában résztvenni
óhajtók még a legelhagyottabb puszták lakosságát is.
rábírni arra, hogy legalább a mezei munka szünetelése,

idején hetenként egy-két órát szenteljen saját

művelő^

8

Népművelés

Résére. Ez esetben mindenütt rendezhető évente húsz
harminc népies ismeretterjesztő előadás. Az előadások
anyagát a kitűzött főcélnak megfelelően kell összeállítani.
I. Elsősorban olyan kérdések tárgyalása kívánatos,
amelyek iránt a nép már magában is érdeklődik, amelyek
életviszonyaival összefüggenek, amikre nézve a felvi­
lágosítást, a tájékoztatást valósággal -szomjuhozza. Ide­
tartoznak az u. n. időszerű kérdések (pl. a falu és
város viszonya; népjóléti kérdések; földbirtokreform ;
szövetkezeti mozgalom többtermelés stb.) Természetes,
hogy ezek a kérdések csak sohasem az egyik vagy
másik társadalmi osztály, hanem mindig a nemzet egye­
temes érdekeink a szemszögeiből itélendők meg. A tudo‘mányosságra törekvő fejtegetés teljes mellőzésével,
népies világos előadásban vagy a hallgatókkal fo/ytatott
beszé/getés, vita közben ismertesse meg az előadó
ezekke/ a kérdésekké/ a népet s ne sajná/jon erre a
cé ra egy-egy té/en négy-öt órát szente/ni.
2/Fa/usi és tanyai népünk nagyon e/hanyagolt
egészségügyének a javítása végett igen fontosak az
egészségügyi előadások. Ebben a tekintetben arra
ke//
•törekednünk, hogy a nép körébő/ az egészségre árta/mas babonákat kiküszöbö/jük, ke//ő útbaigazítást kapjon
a ha//gatóság e/öadásainkbaa az egészséges é/etmódra,
a betegségekké/ szemben va/ó védekezésre és a betegápo/ásra nézve, s merítsen azokbó/ biza/mat az orvosi
kezeés iránt. Az egészségügyi e/őadások anyagát
egyébként a he/yí szükség/eteknek megfe/e/ően ke/
összeá/Zitani. Aho/ p/. gyakoriak a pusztító járványok,
ott ezek okára kel/ é/esen rávi/ágitani. Kü/ön e/őadás
keretében mér/ege/endő a tüdővész s a nemi betegség­
bő' eredő qemzeti veszede/em. Elsőrendű egészségügyi
kérdés: az anya-és csecsemövéde/em s a gyermekne­
ve és. , Ilyen tárgy 4 e/őadások megha//gatására nagyon
kívánatos a nőket összegyűjteni. E kérdések ismerte­
téséve/ kapcso/atban mutason rá az e/őadó arra a
póto/hatatZan veszteségekre, ame/y a magyarságot a
körében nagymérvű csecsemő-és gyermekhaZandóság
következtében éri. Bbban a négy-öt órában, meZy egy
egy téZen a /egfontosabb közegészségügyi kérdések
megbeszé/ésére fordítandó, ki keZ/ térni a közegészségügyi törvények ismertetésére is.
3. Nagy fontossága van a népies ismeretterjesztő
előadások keretében a törvényismertetésnek. Külön elő­
adások keretében sor kerítendő a legújabb (pl. testne­
velési, tankötelezettségi, mezőrendőri stb.) és a fonto­
sabb régebbi (pl. hadkötelezettségi, mezőrendőri stb.)
törvények ismertetésére. Ezek tárgyalásával kapcsolat­
ban igyekezzenek az előadók, olyan irányban hatni a
hallgatóságra, hogy fokozatosan képessé váljék az a
•örvények követelményeinek magasabb nemzeti -szem­

pontból való megítélésre. Ne érezze pl. az adózást vagy
gyermekeinek az iskoláztatását kellemetlen kényszernek.
Neveljük a népet törvénytiszte/etre: a törvények meg­
szabta köteZességeinek /e/kiismeretes te/jesitésére.
4. GyakorZati irányú (mezőgazdasági és ipari)
e/őadások is fö/veendők a tervezetbe. Nem engedhető
azonban meg ezeknek az e/őadásoknak a tu/tengése az
inkább neve/ő értékű más tá gyű (fö/drajzi, törté ,e/mi,
irodalmi) e/őadások rovására.
A gyakor/ati irányú e/őadások anyagát az idősze­
rűség és a he/yi viszonyok a he/yi szükség/etek szempontjábó/ ka// összeá/Zitani. Bortermő vidéken p/. a he/yes sző/öműve/és és borkeze/és stb. kérdései kerü/jeuek szóba. Aho/ pedig a /akosság jobban a gabonaterme/éssel foglalkozik, ott az okszerű talajmüvelésről
s az állatok helyes gondozásáról s a legégetőbb állat
egészségügyi kérdésekről taitandó előadás..
Kívánatos megfelelő időt tartani természettudomá­
nyi ismeretek tárgyalására is Ki kell itt terjeszkedni
azoknak a természettani vegytani és biológiai jelensé­
geknek a nép előtt könnyen érthető módon való vi/ágos
magyarázata, ame/y je/enségekke/ a nép mindennapi
fog/a/kozásában tudat/anu/ /épten-nyomon ta/á/kozik.
Egy-két e/őadásban essek szó azokró/ a természeti
tüneményekrő/ és erőkrő/, a me/yeknek megismertetésé­
ve/ a természet tudatosabb szem/é/etére és a természet
é/etének mé/yebb megértésére neve/hető rá a nép.
Ilyenek p/. a vi//ám/ás és menydörgés; a vi//amos&g >
a /evegő mozgása, nyomása su/ya; a gőz ereje stb.
6. Neve/Ö értéküknél fogva nagy fontosságuk van
az iskolánkivüli népművelésben a hazai földrajz, a nem­
zeti történelem és irodalom köréből vett népies ismeret­
terjesztő előadásoknak. Nagyon kívánatos, hogy ezek­
nek az e/őadásoknak az összes száma ne legyen keve,sebb az időszerű kérdéseket felölelő, a törvények is­
mertetésére szánt s a gyakorlati és egészségügyi vo­
natkozású előadások együttes számánál.

A hazai földrajz köréből való előadások
célja az, hogy a szülőföld, az ország helyes meg­
ismertetésére és szeretetére vezessék a lakos­
ságot. Minden tudományoskodás nélkül, beszéigetésszerü, közvetlen előadási móddal különösen
az domborítandó ki, hogy miként függ a‘ ter­
mészeti viszonyoktól (helyzet, felszinalakulás,
vízrajz, időjárás stb.) a gazdasági, társadalmi
művelődési élet. . .
Az ország feldarabolása következtében be­
állott helyzetütik kellő megvilágítására a fölei"
rajzi szempontok a I •galkalmasapbak. De nem

9

Népművelés

elég pusztán rámutatni arra, hogy mik a vesz­
teségeink területben, népességben, gazdasági és
művelődési téren, temem
tétünk­
ből fakadó tennivalók sokaságára és fontossá­
gúra is élesen rá kell világítani.
Egy-egy előadás túlságosan részletező ném
lehet. Csak a főbb, jellemzőbb vonások kieme­
léséről lehet szó, amelyéknek alapján teljes
•képet alkothat a hallgatóság magának. Ilyen
Összefoglaló előadásokban célszerű felölelni a
hazai földrajz egész anyagát abban az esetben
is, ha legfeljebb három előadás tartására adódik,
■évente alkalom. Ebben esetben elsősorban Magyárország természeti viszonyairól (helyzete, ha­
tárai, hegy és vízrajza, éghajlata, növény és
állatvilága) adjon az előadó egy előad is kere­
tében összefoglaló képet. Ezt kövesse a háború
előtti Magyarország benépesülésének gazdaság,
és művelődési életének szintén összefoglaló leírá­
sa. Befejezésül kínálkozik az ezeréves történelmi
Magyarország és Csonka-Magyarorsz^g összeha­
sonlítása. Az előadás száma tovább növelhető e
három előadás körvonalain felül a fontosabb
részletek (pl. Magyarország mezőgazdasága,ipara,
kereskedelme stb.) behatóbb tárgyalásával. Ma­
gyarországon kívül a szomszéd államokat cél­
szerű részletesen megismertetni a néppel, mert
ilyen módon is saját hazájának a helyzete vilá­
gosodik meg jobban előtte.
A fizikai és csillagászati földrajz köréből is
fölvehető egy-egy érdekesebb tétel. Pl. a föld
története, szárazföld és viz (óceánok); a víz kör­
útja, a föld forgása és keringése stb.
A nemzeti történelem köréből való előadá­
sokkal elsősorban a nép erkölcsi és kedélyvilágágának a nemesítésére s nemzeti érzésének a fej­
lesztésére kell törekedni. A nép történelmi
ismereteinek a gyarapítása egy-két előadás tartá­
sával nagyobb eredménnyel úgysem végezhető.
Az előbbre való célt a nemzeti élet fontosabb
eseményeinek és kiválóbb egyéniségeinek (pl. a
honfoglalá, a magy- kér. egyház és a magyar
Királyság megalapítása, a tatárjárás, Nagy Ldjös,
Mátyás király Bocskay István, Bethlen Gábor,

ll. Rákóczi -Ferencz. Széchenyi, Kossuth stb.)
eleven, színes tápgystlásávtl és jellemzésével
szolgálhatja az előadó. É melleit ajánlatos
nagyjelentőségű müvefődéstörfénéti események­
nek (pl. könyvnyomtatás, fölfedezések, találmá­
nyok stb.) érdékes, vonzó elbeszélésére s az
emberi művelődést előbbrevivő -nagy embereknek)
irók, gondolkodók, tudósok, föffededésék, fölta­
lálok, utazók stb.) a nagy emberék iránt tiszte­
letet s kegyeletet nevelő élet-és jellemrajxszerti
ismertetésére is időt szenteini. A lakóhely' (köz­
ség) történelmi szerepéről és történeti nevezetes­
ségeiről is célszerű megemlékezni a lakalpatriotizmus fejlesztése végett, mely a tágabb értelmű
hazaszeretet alapja.
A könnyebb áttekinthetőség végett aján­
latos a tervezetbe az előadásokat az ismereti
körök szerint csoportosítani, nem pedig az elő­
adások idejének sorrendjében beírni. Az előadás
címét célszerű úgy megválasztani, hogy ne csu­
pán az előadási anyagot jelölje meg pontosan,
hanem már magában is alkalmas legyen a
-hallgatóság érdeklődésének a fölkeltéáére. (Pl.
Hogyan lehetünk hosszú életűek ? A csecsemő­
ápolás tízparancsolata. Mohács megismétlődése a
magyar nemzet életében stb.)

Szociális szempontból tanácsos az előadótestületet úgy összeállítani, hogy az értelmiségi
pályák mindegyike képviselve legyen (Atban. A
tanítósággal karöltve vegyenrészt a falu műkö­
désének szolgálatában a pap, jegyző, orvos ügy­
véd stb.
Fölhívjuk a t. Bizottságot, szíveskedjék a jövőben
az itt fölsorolt szempontokra való tekintene! ’ irányitan
a népies ismeretterjesztő előadások szervezési munkála­
tait, mert jövőben csak azokat a tervezeteket terjeszthet­
jük fel, amelyek az itt kifejezett kívánalmak érvényesí­
tésével biztosítékot nyuj tanak a munka komolyságára
és sikerére.
dlz előadók részére forrásul
következő müvek: Buday

László '

ajánlhatók

az

alább

megcsonkított Ma.

gyarország; Lóozy Lajos: di maggar szent korona

or­

szágainak földrajzi, gazdasági, stb. leírása; vármegyei
monográfiák; Révai és Pa Has lexikona: Varga Öttó: Ma-

gyarország története; Marczali

Jfenrik:

Magyarország

W

Népművelés

Népművelés
története (Hüv. Jívtára): Hcsády Ignácz: 77 magyar
birodalom története; Szalay-Baróti: H magyar nemzet
története; Endrődy Sándor: Századunk irodalma képah-

ben; Hankő Vilmos; Chemia a mindennapi életben. Ismeretteriesztö könyvtár {Franklin Társulat kiadása.) </7 mű­
veltség könyvtárának kötetei, fi „Ff!LUu Orsz. Szövetség

(Budapest, Vili. Vas-utca 19.) fi magyar gazdaszövetség
(Budapest. ÜHöi-ut 25. sz.) és az Orsz. Stefánia Szövet­

ség (Budapest. Vas-utca 10.) kiadványai.
Hazafias üdvözléssel:

Szolnok. 1923. junius 19-én.

Bihary István s. k.
kir. tanfelügyelő,
ügyv. elnök. '

Szathmáry Lajos s. k.
titkár.

Miniszteri látogatás. A jászberényi álla­
mi tanítóképző intézet IV. évi növendékei a
tanyai iskolánkivüli népművelési munkába be­
vonattak. Rendszeres, tervszerű előadásokat tar­
tottak tanáriakkal együtt s így gyakorlatilag is
előkészítettek a tanyai nép művelésére, az is­
kolánkivüli munkásság mikénti végzésére.
A tanítóképzés ez új irányát örömmel vette
tudomásul a minisztérium is.
y
Dr, Deptner Tibor min. titkár a miniszté­
rium képviseletében április 15-én meglátogatta
a Jászberényi pelestanyai előadást, hol a nagy­
számmal megjelent tanyai lakosság előtt elő­
adást tartott ez irányú munkásságunk fontos­
ságáról. Azután egy IV. éves növendék tartotta
meg „Hólyagállamok* címen grafikonokkal szem­
léltetve előadását, melyet Balázs Béla áll. tan.
kép. igazgató közvetlen, érdekes előadása kö­
vetett. Vegesetül Bihary István kir. tanfelügyelő
tartott lelkes, gyújtó hatású hazafias szellemű
beszédet.

Dr. Deptner Tibor min. titkár a legnagyobb
elismeréssel adózott Balázs Béla tanító-képző
intézeti igazgatónak ésMarkcheidt Károly elemi
isk. igazgatónak. Kik a tanyai népművelés terén
jelentős sikereket értek.
Országos értekezlet. Gróf KlebelsberKunó vall.-és közokt. miniszter az iskolánkig
vüii népművelési munkásságban kitűnt férfiakat
t hó 19, 20, 21 napjain tartandó országos
értekezletre egybehívta, amelyen nagy hord­
erejű kéreéseket vitatnak meg. Ezen értekez­
letre Bihary István vármegyénk közszeretetben
álló kh. tanfelügyelője is meghívást nyert.

Kinevezés. A vall- és közokt. miniszté­
rium a várm. .Iskolánkivüli Népművelési Bi­
zottságba* kinevezte Dr. Herczegh Béláné úraszonyt, Aczél József jászárokszállási plébánost,
Dr. Kónya Sándor karcagi főgimn. tanárt, Minay Lajos túrkevei polg. isk. igazgatót és
Wollek Géza szolnoki főgimn. igazgató tanárt
Gratulálunk!
Analfabéták vizsgája. Szolnokon a ka­
tonai analfabéta tanfolyam hallgatói junius hó
19-én vizsgáztak le Szathmáry Lajos központi
kiküldött és a katonai parancsnokság előtt. ‘'
Az igen szép sikerrel zárult tanfolyamot
Dr. Mészáros János tábori lelkész szervezte, a
tanítást pedig Méhes Endre igazgató tanitó
látta el.
A tanfolyam egész tartama alatt a honvéd
parancsnokság anyagiakban is nagyban hozzá­
járult ahhoz, hogy a tanfolyam ilyen szép siker­
rel végződött, amiért a Bizottságnak ez utón is
elismerő köszönetét fejezi ki.

Egyesületi élet.
Értesítés. A közgyűlés által megállapított és jó­

váhagyott évi tagsági dijak befizetése körül tapasztalt
bizonytalan és tájékozatlan körülményre való tekintette,
ez utón is értesítjük egyesületünk minden tagját, hogy
az egyesület pénztári költségvetése alapszabályaink
módósitásával nem a polgári ev szerint hanem tanévenkint állapítandó meg, vagyis minden év julius 1-töl a
következő év judius 30-ig értendő. így a befizetett
dijaknak való elkönyvelése és elszámolása junius hó
30-án pénztári lezárással hajtandó végre. Azon tagjaink
tehát, kik dijaikat eddig már pénztárunkba befizették, f.
évi julius 1-töl a következő pénztári évre tagsági dijak­
kal újból tartozni fognak. A hátralékos dijak befizetése
és számolása szintén a fent körülirt módozatok mellett
hajtandó végre. Egyben értesítjük azon tagokat, kik a
hátralékos dijakat pénztárosunk többszöri felszólítására
sem fizették be, a választmány és a közgyűlés által
adott felhatalmazás alapján költségükre névszerint külös
külön szólitatnak fel, hogy a hátralékos dijakat határi­
dőn belül fizessék be. S ha ezen külön névszerinti
felszólítás nem vezetne érdemszerü eredményre, úgy az
egyesület elnöksége kénytelen lesz alapszabályaink
értalmében a hátralékosok névjegyzékét az egyesülőt
ügyészének átadni, hogy a hátralékos dijak behajtása
iránt a közigazgatás utján intézkedjék

Valamennyi tanitó testvérünkhöz I
A,Tanítók Szövetsége. 5.számában Simon
Lajos fdlelős szerkesztő tollából felhívást olvas­
tunk a hazai tanítóság valamennyi testvéréhez,
hogy a Vili, egyetemes gyűlésre tömegesen je­
lentkezzenek. Többek között azt Írja: „akik
önérzetes, öntudatos, a.magyar kultúráért min­
dent feláldozó, az egység eszméjét megbecsülő
tanítók, azok mind ott lesznek a júliusi nagy
napokban, hogy tanúbizonyságot tegyenek a
nemes törekvések mellett* Ezen szózatszerű
szavak arra indítanak bennünket, hogy lapunk
utján vármegyénk tanítóságát mi is figyelmessé
tegyük a közgyűlés iránt. Nemcsak a szerkesz­
tőnek, hanem nekünk is az a véleményünk,
hogy csak azok jöjjenek el a közgyűlésre, „akik
az egyetértés, az alkotni akarás égó szövetnékét
akarják" stb. és akik lelkűkben megyőződéssel
látják a jövendő nagy Magyarországot, Szent
István koronájától felékesitve, területi ép nagy­
ságában, erkölcsi és kultúrái fölényességében,
valamint a közgazdasági érték biztosítékaiban.
Hazáért élni, dolgozni, tenni és cselekedni:
büszkeség, érte meghalni, vért ontani dicsőség*.
Ez volt a magyar tanitó hitvallása békében, vi­
lágháborúban s most és ez lesz a jövőbenis is I
Fel fehát kartársak a Vili, egyetemes gyűlésre!

u

Szabolcsi Tanitó 9. száma uj szerkesztői névvel
köszöntött be változatos tartalmú cikkeivel. A lap vezető
helyén: Bökényi Dániel, a pedagógiai irodalom terén
ismert tanügyi kapacitás, „Tájékoztatóul* cikkében kifejti,
hogy a lap szellemi irányát a szokottnál tágabb körben
óhajtja fejleszteni. Az érdemekben gazdag Bökényi
Dániel szerkesztőt már e helyről is örömmel üdvözöljük
kinek munkásságát Máramarosból igen jól ismerjük.
Nógrádi Kultúra 1-6 száma Sümegi Emil szer­
kesztésében, a hajdani „Nógrádvárm .gyei Tanügy*
uj köntösbe, és uj cim alatt, jelent meg. Tavaszi ha­
rangszó* vezércikket Vadkerthy Béla irta, melyben a
lap feltámasztásának történetével foglalkozik és elő
sorolja azon pedagógusok neveit, kik ezen a téren fárad­
ságot nem ismerő tevékenységet fejtettek ki. Említésre
méltó VUnovszky Rezső dr. vm. tanf. cikke, melyben a
gyermeknevelésnek célját becsületes, magyarul érző,
gondolkódó cselekvő, hazafias és vallásos polgárokban,
látja. A lap szinvonalát nagyban emeli. A tanitó nevelői
munkájáról* szóló cikk, mely a lap szerkesztőjének
tollából ered.

Hevesvármegyei Népművelés f. évi 5—6 szá­
mának vezércikke Madach Imre irodalmi működést
méltatja, Egy másik cikk a falu kedélyvilágának neve­
léséről szól majd „A népművelés fejlesztéséről1* szóló
cikk megemlékezik Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­
niszter által tett nyilatkozatról.

hírek.

Illetményeink utalványozása. Egészen
komoly forrásból értesültünk, hogy f. évi julius,
vagy november hó 1-től kezdődőleg összes il­
letményeinket a kir. tanfelügyelő fogja utalvá­
Nemzetnevelés 5. száma vezető helyén a Szent
nyozni. Az erre vonatkozó intézkedéseket lapunk
; _ István Társulat 75. évi fennállásának irodalmi munkás­
esetről esetre közli. Örömünkre szolgál, hogy a
ságával foglalkozik és kifejezésre juttatja az intézmény
legfelsőbb fórum által kiadott ezen ujabbi in­
keresztény irányú hazafias eszmékkel telítve, a magyar
tézkedés ügyeinket és érdekeinket méltó kezekre
nemzeti gondolat és érzés hithű ápolását, mellyel a
bízza.
keresztény magyar világot a vallás és a tudomány fegy­
Kartársaink figyelmébe. Köztudomás
verével ruházta fel. Ugyancsak „Más célra* című cik­
kében Kocsári Károly, a kath. tanitóság kiváló vezére, szerint, a. Vili, egyetemes gyűlésünk folyó évi
julius hó 4-én és 5-én fog megtartatni, még
, nyíltan felszólal a tanító árvaházak ügyében s javaslatot
pedig az előjelekből Ítélve, a szokottnál is na­
tesz, hogy a debreceni árvaház öreg és családtalan
gyobb és impozánsabb keretek között Tekintve
tanítók menháza legyen.
hogy a nagy gyűlésnek minden tárgya úuy ma­
A gyermek. — A „Tehetséges Gyermek" c.
folyóirat 1922. évi száma most hagyta el bőséges tar­ gára a tanítóságra, mint a nevelés iktatás ügyre
talommal a sajtót. Kiváló pedagógiai érzékkel szerkesztett nagy fontosságú, fölötte kívánatos, hogy jelen­
folyóirat jelen száma a magyar tehetséges gyermekek jék ott meg valamennyi kartársunk. Felhivjük a
Írajz kiállításának ismertetését foglalja magában. A fólyó- t. kartársakat, hogy a nagy gyűlésen
icendő
irat vezető helyén találjuk Dr. Kenéz Béla szeretelt kép­ részvételűkről legyenek szívesek a vármegyei
viselőnk nevét,- mint a „Magyar Gyermektanulmányi
áll. tanítótestület elnökségét értesíteni.
Társaság* elnöke, ki tudós tollával „Időszerű feladata­

LAPSZEMLE.

ink című cikkben megjelöli az utat, amelyen a Társa­
ságnak, a gyermeknevelés érdekében haladnia kell. A
1 folyóirat szakirányú cikkeit Nagy László hazánk kitűnő
4 pszichológus-pedagógusa irta.

Tahév végén. Néhány nap múlva ismét bezárul­
nak az iskolák ajtajai s az iskolák játszóterein felhangzó
gyermeklármát, az énekekkel-dalokkal vegyített társas-

A,
w
?■

Szolnok, 1923 szeptember hó.

12

Népművelés

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

játékokat a csengő, jóixü gyermekkacagást a szünidei
csend váltja fel. A tanítók és tanulók által jól, kiérdemelt
szünidőt, annak megérkeztéig — még egy tortuia, a
testet lelket félemlitó, idegesítő évzáró vizsga előzi meg,mert ez a régi, fölösleges copf még ma is .ünnepi
alkalma” az iskolának. A tanítóság a még mindig
súlyosodé életviszonyok miatt nem igen élvezi a nagy
vakácziót, de vigasztaljon mindnyájunkat az a tudat s
az tegye kellemesé a mi szünidőnket is, hogy legalább
tanítványaink, a gondtalan gyermek serek örömmel,
boldogsággal élvezi az általa is oly epedve várt nagy
vakációt.
Iskolaszékek, figyelmébe. Illetékes helyről nyert
értesítés szerint vármegyénk összes iskolaszéke szives
figyelmét felhívjuk, hogy a tanerőket, iskolákat és óvo­
dákat közvetlenül érdeklő miniszteri rendelkezéseket
m. kir. tanfelügyelő úr ezentúl minden külön értesitéa
né/kül lapunk után fogja közölni. Nagyon is ajánlatos
tehát, hogy az (iskolaszékek) lapunkra előfizessenek,
mely állandó kapocs lenne m. kir. tanfelügyelői hivatal
és iskolai hatóságok között.

Uj olvasótáblák. Boris Ferenc törökszent­
miklósi községi igazgató tanító szerkesztésében
a mai kor szellemének megfelelő uj olvasótáblak jelentek meg, melyek paedagógiai irvaolvasás tanításánál végtelenül előmozdítják a tanitó
nehéz munkáját. Könnyen kezelhető taneszkö­
zök ezek; melyek praktikus téren sokkal jobban
állják ki a próbát, mint az eddig alkalmazott
Gönci-féle olvasotáblák. Megjegyez/ük azt is,
hogy a Czukrász-féle olvasótáblák nagy rekor­
dot értek el az irvaolvasás terén, azonban már
eddig is kipróbált Boris Ferencz kartársunk ol­
vasótáblái a népoktatás terén nemcsak uttöröt
jelentő taneszközök, hanem az irvaolvasás, uj
módszerének megallapitói. Föeiőnye az. hogy
a gyermek nem tudja, hogy olvas, azt hiszi,
hogy játszik. S épen ez által öntevékenységre
buzdui játékkedve fölkeltodik és szorgalmazza
a reá nehezedő munkát. Ezen olvasó táblákat
mozgatható betűkkel együtt a tanügyi hatósá­
gok szives figyelmébe ajánljuk
Tájékoztató.. Értesülésünk szerint egyes iskolák
vezetői (igazgatók) a kir. tanfeiügyelőséghez intézett
jelentéseiket a vonatkozó rendeletek számára való hivat­
kozás nélkül teszik meg, így az ügymenet tárgyát
képező ügydaraboknak gyors elintézése késedelmet
szenved, amennyiben ezer számra menő ügydarab
között a keresgélés nem csekély időt rabol el. Felkérjük
tehát az iskolák vezetőit, hogy jelentéseiket mindig a
rendeleiek számára való hivathQzással tegyék me?.

Gyász. A mezőtúri belterületi állami ta­
nítótestület mély szomorúsággal jelenti, hogy
szeretett kartársunk: Dobay Ákos áM. tanitó 30
éves korában, szolgálatának 10; évében várat­
lanul elhunyt. Szeretett kartársunk menekült
székely szülők gyermeke volt, kinek szülei Er­
délyben oláh impérium alatt küzdve, várják fel­
szabadításukat. Dobay Ákos a népnevelés terén
kiváló szorgalmat fejtett ki. Érettségi vizsgára
is készült, hogy jogot végezzen. A tevékeny,
szorgalmas tanítóban igen sokat veszített a
népművelés kultúrája.
Tálas Ernőné szül. Horváth Emília jász­
árokszállási áll. el. iskolai tanítónő hosszú és
kínos szenvedés után f. évi április hó folyamán
elhunyt.
_______
Áthelyezések. Vallás- és közokt. Minisz­
úr Koszó Anna áll. óvónőt a kisújszállási közs.
óvodától a törökszentmiklósi áll. óvodához, Csö­
mör Irén áll. el. tanítónőt a szolnoki pénzügy­
igazgatóságból a szolnoki Bárány-utcai áll. el.
iskolához helyezte át.

Füleky JÁnos és Fiai
asztalos munkák, bútorgyára és temetkezési
vállalata Szolnok. Gyárt mindennemű épü­
let, asztalos munkát, a legegyszerűbb és
legdíszesebb bútorokat, külön megrendelés
és tervezés nélkül. Kész bútorok raktáron!

Ifj. Kalofszky János

építőmester jelölt
(Szolnok Batthyányi-ntca 918J az ózdi vas­
gyárból visszatért. Vállal mindennemű speci­
ális gyári építési munkákat. Nedves falak
elszigetelését, szárazzá tételét és tervezéseket.
Házjavitásokat a legolcsóbban eszközöl. — —

Herédi Gyula

modernebb férfi és női ci­
pőket készít lehető jutányos ár mellett.
Üzlete Szolnokon, Szigeti-utca sarkán
az állomás mellett. - - — —
— —

HORVÁTH IMRE
törökszentmiklósi lakos, kész kender fel­
dolgozható felében. — A feldolgozott kész­
let, kender munka, jutányos áron és ál­
landóan kapható. — Deák Ferencz-ufca.

Nyomatott Kongorac János könyvnyomdájában Törökszentmiklóson.

NÉPMŰVELÉS.

A kir. tanfelügyelőség, a vármegyei tanitó egyesület é» a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
Tanítóegyesület. Megjelenik havonkint.

Előfizetési dijak:
Egész évre
FB évre

4000 kor.
2000 kor.

Egyes szám ára 400 K.

Főszerkesztő:
MAGYARY GYUL^

Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.

t Brózsik Pál.

Előfizetési és hirdetési dijak, reklamációk
Jánossy Pál egy. pénztároshoz, a lap szel­
lemi részére vonatkozó közlemények a szer>
kesztöség Szolnok (vásártéri iskola) ciméM
küldendők Kéziratokat nem adunk vissza.

hazafiassága tántoríthatatlan munkásságra predesztinálta, ki a természet bölcs törvényei sze­
rint élve, megállást nem ismert, hanem bízva
az igazság természetes mivoltában, előre törtetett
példaadóan, hogy a tanítói névnek és nemes
munkásságának tekintélyes értéket és megbecsü­
lést szerezzen.

A Mindenható akarata beteljesedett!
A magyar tanítói életnek legkiválóbb alak­
Ritka idealizmussal megáldott tanitóvezér,
ját és kiválóan elismert vezető emberét sírba
ki az anyagiasság csábitó érdekei fölött min­
döntötte a kérlelhetetlen halál, mely koránt sem
denkor emelkedetten állott a dús eszmékben
»smer megalkuvást, amikor a halandó embe
gazdag szellemi tehetségével és szervező ké­
órája utolsót üt.
pességével. S a kik őt így ismerték és meg­
Brózsik Pál tanitóvezér meghalt! Már értették, azok spontán zászlója alá sereglettek/
csak kiváló érdemeinek emlékét zártuk szivünk
hogy a nemzeti ügyek közszolgálatában önzet­
szeretetébe. íme a tanítói igazságért sokat és
lenül dolgozó apostolai lehessenek a szétmar­
évtizedeken keresztül harcolt vezérnek magasan
cangolt hazának.
lobogó zászlója váratlanul kihullott acélos ke­
Sok követője volt egy táborban, melynek
zéből a végzetnek tettszö parancsára. Kevés
élén állva Ö, elévülhetetlen győzelmeket aratott
van hozzá hasonló, ki hazafias szeretetétől ösz­
tökélve úgy megállja helyér — még a legviha­ a tanügy érdekében. E mellett leghívebben ta­
rosabb időkben is — mint ói Nyíltan harcolt núskodik a pedagógiai irodalom történelmi
és merészen ama megrendithetetlen igazságért, sajtója, mely a vezér győzelmeinek nagy jelen­
mely impozáns jogokat nyújt a magyar tanító­ tőségű mindenkori érdemeivel behatóan és
ságnak a társadalmi életbén számottevő állás­ érdemszerüen foglalkozott. Kiváló szónoki tehet­
foglalásra. Évtizedek alatt présbe szorított tanítói sége mtg az ellenségeit is meggyőzte a tévedés’
jogosultságnak szabaddá való tételében kivívott mibenlétéről, miáltal országosan elismert névre
független és önálló munkatér halhatatlan nevéhez tett szert. Nem a frázisok pusztába kiáltó sza­
fűződik. Annál is inkább, mert a közszolgálati vak kísérték munkásságát, hanem a tények
érdekeket célzó és a népművelést előbbre vivő messzire nyúló jelentősége tette ékessé és érté­
munkásságába csak azokat vonta be, kik nem­ kessé tanítói működését, melynek magvát a
zeti dicső ideálokért vele egyaránt önzetlenül gyakorlati élet legpraktikusabb célokhoz vezető
forrásaiból merítette.
rajotigani tudtak.
Adott alkalmak szerint, amint azt a szükség
Puritán jellemű tanitóvezérnek magasba
szárnyaló szellemi tehetsége és mélyen érző megkövetelte, több tanügyi lapnak belső mun-

Népművelés

Népművelés

2

katársa volt, sőt szerkesztője is, hogy a tanügy
politikai hatalomnak sajtó utján is érvényt biz­
tosítson az ország egész vonalán. Igy tanügypolitikai, pedagógiai és szépirodalmi cikkei
által a hatóságok és a tanügyi körök figyelmét
teljesen magára vonta, miért is kedvelt és meg­
becsülhetetlen tagja volt a társadalmi életnek.
Kedves Brózsik barátunk! A midőn hozzád
búcsúszavunkat intézzük, kérünk, tekints le a
inagasság dicső országából hazankra s légy ott
is oly kitartó szószólója ügyünknek, mint itt
toltál.
Áldás poraidra!
(m. e.)
*
*

*

Brózsik Pál 1867 év julius 3-án Esztergomban
született, hol iskoláit elvégezve, 1886. évben az eszter­
gomi tanítóképzőben jeles eredményű tanítói oklevelet
nyert. Első tanítói állomása Csitár nevű község volt.
/Mig két évig működött Csitárban, 1888. julius 23-án a
Szcnt-endrei róm. kath. egyház sok pályázó közűi őt
választotta meg kántortanitóvá. Itt kezdődik Brózsik Pál
kartársunk szárnybontogatása, ki tele ambicióval, a
fiatal tanitó irodalommal is kezdett foglalkozni. Kiváltképen az „Egyetértés" politikai napilap tanügyi rovatnak
állandó vezetője volt. Nagy érdeklődéssel volt a fővárosi
tarügyi körök munkássága iránt, melyekkel szoros viszenyba lépett s úgy alkalma is nyilt figyelemreméltó
munkásságot kifejteni. Magas termetű, szikár testű fiatal
tanító előadásai, irodalmi munkái és talpraesett felszó­
lalásai által annyira magára vonta a kultuszminisztérium
vezető embereinek figyelmét, hogy 1893-ban Szatmáry
min. tanácsos ajánlatára az akkori Kultuszminiszter ur
a nagyági (Hunyad várm.) áll. el. iskolához igazgatóvá
nevezte ki. Hosszú időn keresztül vezette ez iskolát
magyar szellemben és mint kiváló tehetségű tanitó’
rövidesen Varm. Tanítói Egyesületnek elnöke lett. Mint
ilyen az Orsz. Tanítói gyűlésekben vezető helyen foglalt
állást s ebbeli tevékenykedésében kiváló érdemeket
szerzett a magyar tanítóságnak. 1905-ben Brózsikot már
Szolnokon látjuk működni. A Kultuszkormány kiváló
érdemeinek elismeréséül a közszolgálat érdekében Szol­
nokra helyezte át, hol az áll. el. iskolák tantestületeinek
majd a várm. Tanítói Egyesület elnöke lett s ezen
tisztségében utolsó leheletéig ügybuzgóan dolgozott.
Hogy a közügyek terén milyen tevékenységet fejtett ki,
legjobban igazolja a Jász-Nagykun-Szolnok Várm Álta-

-tános Tanitóegyesület által kiadott gyászjelentés.

Nekrológ Brózsik Pálhoz.

tegsége alatt is komoly terveket szőtt a jövőre nézve s
Terveit legkedvesebb barátaival szívesen közölte. Taná­
csukat osztogatott a hozzáfordulóknak, különösen egye­
sületi kérdések tárgyában. Mennyire Jajt neki az hogy
a VIII. egyetemes gyűlésen nem lehetett jelen, melynek
előkészítésében mint igazgatósági tag, jelentékeny részt vett.
Fájdalmunk sajnálatára, terveit nem hajthatta végre.
A halál kegyetlenül végzett, melynek hatása alatt aug.
8-án este 11 órakor a közkórház kórtermében nehéz
vonaglások közepette lehelte ki lelkét.
A szolnoki áll. el. isk. tantestület bár megtört
szívvel és mé'yen érző fájdalomtól sújtva kötelességszerüen nyomban értekezletet tartott, hogy szeretett kar­
társának, elnökének és vezérének impozáns temetéséről
gondoskodjék. Az értekezlet 8 tagból álló bizottságot
rendelt ki, mely elhatározta, hogy halottunk földi ma­
radványait a közkórházból hazaszállítja s iskolájában
ravatalozza fel. Megtörtént! A temetkezési vállalat díszes
pompával állította fel a ravatalt, mely örökzöld pálmák
közt ragyogott a fénytől.
Szeretett halottunk temetését a bizottság aug. hó
11-én d. e. 10 órára tűzte ki, mely az iskola udvarán
ezerre menő gyászközönség résztvételével folyt le. Vi­
dékről sok kartárs volt jelen h: lőttünk temetésén. A
temetést rkath. szertartás szerint P. Véén Jakab ferencrendű házfőnök két segéd lelkésszel végezte. Közben a
szolnoki úri dalárda Novothny Jenő karmester vezetésével
könnyfacsarásig megható gyászdalokat énekelt.
A szertartás végeztével Bihary István vármegyénk
kir. tanfelügyelője búcsúztatta elnökünket, aki a többek
közt a következőket mondta :

— Irta : Oreskó Dezső. —

Mottó :

Biz alig voltál
Ötvenhat éves,
Mégis a munkád
Sok százévesnek
Nyomába hág ..
* * *
Te vigasztgattál.
Te ösztökéltél
Biztatva, bízva
Látva jövőt,
S mégis Te lettéi
Ily hamarosan
A letörött 1
S mégis Te hoztál
Óh, soh’ sem remélt
Jövőt nekünk.
Te nem éred meg,
Óh, Te kidőltéi
Időnap előtt!
Értünk fáradtál
Nem magadért Te!
lm közös sors ez,
Ki gondolhatta?
Ki képzelte hogy
így. végezed ?!

Vártuk az élet
Biztató reményét:
Voltál a reményBiztató nyár.
Visszaemlékszünk
Jól határozott
Czéijaidra,
Ismert eszközidnek

Esett egy kis esi,
sajna elállt!
Hullott egy kis harmat
hamar elszállt!

Oly válogatós
Fogásira.
Se halira — jobbra
Nem tekintgetve,
8
Tanitónépünk
Jövőjéért
Fellépni mindig
Te kész valál.
Gátat ismerve,
Nagyot letörni
erős lélekkel
Bátor valál.

Óh mért dolgozáí
Emberöltön át?
S mért áldozád fel
önmagadat!
önzésnélkülin,
S telt önérzettel
• Dacolni kicsikkel
Nem habozál ’
T riitva-tanítr.i
Mindannyiunkért
Mester levél.
S mi leit a sorod. . í
Óh közös sorsunk ;
Lehullt falevél!
• * *
S mos: elbocsajtunk.
Nyugodj békén a
Viszontlátásra
Isten veled!
Emléked itt él,
Tanitónéped
Soh' sem feled!

Temetés.
Folyó évi augusztus hó 9-én kora hajnali órák­
ban a szolnoki Abonyi-uti áll. el. iskola homlokzatán
egykedvűen lengett a fekete gyászlobogó. Sziute hihetétlennek tettsző volt a tragikus esemény, mely fajdalmás gyászba boritotta a hátra levő családot, széleskörű
rokonságot és a tanítói egyesületet. Szolnok városának
társadalmát, a mélyen érző gyász váratlanul érte, mert
szeretett halottunk betegsége alatt többször fennjárt, da­
cára súlyos fájdalmai voltak. A nagy lelki erejű és szel­
lemi tehetségű kartársimk, bizvá felgyógyúlásában, be-

í
/
i
1 ,

/

Gyászoló közönség! — Ez az óra az emlékezés
órája. Gondolataink elszállnak messze, messze évtize­
dekre. Könnyedén szállnak el de oly terhesen térnek
vissza. Terhessé teszi az a sok-sok gond, küzdelem, az
a sok fájdalmas könny és vér, amelyek a legutóbbi
évek alatt borússá tették az égboltot.
Elszállnak mint a tavaszi fuvalom és visszatérnek,
mint a terhes felhő, reánehezedve lelkünkre, könnyet
lehelve az arcunkra, szemünkre. Az emlékezésnek ebben
a szomorú órájában a nemzetéért dolgozó tisztviselőnek
egy típusát s annak küzdelmes életét látom elvonulni
szemeim előtt. Látom a magyar néptanítót, aki nehéz
anyagi viszonyok között küzd és abból a kicsiből is
juttat, hogy ha azt a közérdek úgy kívánja. Látóin,
amint leereszkedik kicsiny növendékeinek lelki világá­
hoz, amint gyermek lesz a gyermekek között és nagy a
nagyok között Ott látjuk ezt a typust a társadalom
minden mozgalmában, ha kell példát mutat felnőtt tanít­
ványainak és fegyverrel védi hazáját és a nagy össze­
roppanás után, hazánk szétmarcangolása után az elsők

_______________

között siet az újraépítő munkához, Magyarország m i*
második ezredéves alapjának lerakásához. Szalad, fut,
fárad, reggeltől estig, mert reá van bízva a legszentebb
feladat a magyar ifjúság nevelése.
Ritkulnak soraink. A kiváló népnevelőkből sokat .
elragadott már közülünk a küzdelmes munka, de a nép­
nevelők tábora lankadatlanul dolgozik tovább. A ma­
gyar népnevelőnek volt kiváló képviselője Brózsik Pál.
Akik itt körülálljuk koporsóját, mindnyájan tudjuk, hogy
milyen lelkesedéssel és fáradhatatlanul végezte ő a kö­
telességeit és ha a megilletődésnek jelen szomorú pilla^

natában nem is tudom méltatni méltóan az ő nehéz
küzdelmes életét, azonban az ajkakon az a nyomasztó
csend, a szempillákon a meg-megrezdülő könnycsepp
azthiszem legjobban bizonyítja, hogy mindnyájan érez­
zük, tudjuk, mit vesztettünk akkor, amikor elveszítettük
tanítóegyesületünk elnökét, valamint ennek a virulásnak
indult intézetnek igazgatóját, tudjuk, hogy mindvégig
becsületesen igyekezett ő kötelességeinek megfelelni. Az
ő munkásságát nem határolták el ennek az iskolának
falai, mert nemcsak kartársai, tanítványai fogják hálásan
emlegetni az ő emlékét, hanem az a sok-sok országos,
megyei, városi intézet, amelynek a megboldogult veze­
tője, vagy fáradhatatlan munkás tagja volt. Azonban ez
a fáradhatatlan szív kihűlt. Az izzó tűz ellobbant és a ki­
égett zsarátnok itt fekszik ebben a koporsóban. Az cl­
lobbant lángból nem maradt más nekünk hátra, mint
egy búsan simogató meleg szeretet, melyet az ő lángja
keltett mi bennünk, sugározzuk ki azért lelkűnkből, szeretetünknek e melegét és kartársi szeretetünkkel vigasz­
taljuk, támogassuk elárvult szegény családját. Brózsik
Pál szDe a hosszú küzdelem után megszűnt dobogni.
Még most körülálljuk a koporsóját annak a férfinak,
aki annyira szerette kartársait és aki mégis nagy szo­
morúságot szerzett nekünk, amikor minden marasztalás
dacára eltávozott körünkből. Azonban elmúlik minden
csak az Isten, az Ige örök. Elmúlunk mi is. A ihi tea­
tünk nyugvóhelyét sem fogja semmi jelölni, csak egy
kereszt^Új nemzedék jön az elődök után. Azonban a
tiszteséges, hálás, becsületes utódok nagy elődeik em­
lékezete előtt megfogják gyújtani minden esztendőben
az emlékezés fáklyáját. Ebben a hitben búcsúzom Bró­
zsik Pál szeretett pályatársunknak rövid küzdelemben
összeroncsolt porhüvelyétől. Nyugodjál békében! Isién
veled!
Majd Csighy Sándor áll. isk. igazgató, mint az
Állami Tanitók Országos Egyesületének alelnöke mon­
dott beszédet, mely alább következik:
Mélyen tisztelt gyászoló gyülekezet!
Kedves Halottunk!
A midőn a koporsódhoz lépek én is, hogy tisz-

4

_______________________________ Népművié*

Népművelés

lemhez képest hallhassam megyei és országos egyesü­
letünk veszteség, fájdalom és a végbúcsú szavát, érzem
és bevallom, hogy egy láthatatlan erő, egy megfékezhetetlen hatalom égető szorítással fojtogat, de ugyan­
akkor azt is érzem, hogy szintén egy láthatatlan, gyön­
géd, meleg kéz lelki simogatása gyönge hangomnak
erőt, szint, kölcsönöz, hogy „tisztedre zenghessek éneket. “
Gyászoló Gyülekezet!
Ebben a koporsóbsn a mi tanítómesterünk és ve­
zérünk alussza örök álmát aki az Élet földhöz nyűgöző
akadályai közt is fel tudott szárnyalni arra a sokak áltál
meg se közelített eszmei magaslatra, hogy az iskola ki­
válóságát nem az elhelyezés céiszeiűsége, nem a fel­
szerelés mintaszerűsége, nem az anyagiak teljessége,
nem az ellenőrzés mértéke, nem a széles lendületű tan­
terv, nem a bírálat füzéből sértetlenül kikerült tankönyv,
hanem egyes egyedül és kizárólag a tanító kiválósága
•eredményezi és biztositja azt a Krisztusi munkát, amely­
ben a közönség, a világ még akkor is valami magasztosabb ideál után figyel, keres, kutat, követei, amikor
ő maga éppen a vastag haszonelőiség oltárán az arany
borjú imádásában bűnözik.
És ha meg is van bennünk ami Te benned teljes
mértékben meg is volt, az igazi tanításnak ez a megfamthatlan és megtanulhatlan, Istentől lelkűnkbe oltott
magasztos érzés, a mindennapos élet kicsinyes, de sok­
szor annál inkább bántóbb tövis szúrása gyakran zú­
dítja ránk a csüggedés szelét, a csöndben, a tudással
ennek a fekete földnek imádatából táplálkozó lelkese­
déssel végzett munkánknak a fel nem ismerése, vagy
éppen félre ismerése — és ezt bizonnyal állítom, —
sokszor ösztönöz bennünket arra, hogy dobjuk félremi
is a nem e világba való idealizmust legyünk szakmányosok, végezzük mi is, de lélek nélkül a iánk bízot­
takat.
Tégedet is szivén szúrt a salakos Élet durva tövise
és: tanitó mellett fogják fel a rád törő támadás erejét,
mérgét és Te felemelt fővel bár, de elborúlt homlokkal
vonszoltad tovább a hivatásod edes terhét, még véresre
sebzett szived és törékeny kezed a koporsóban örök
nyugalmat, békét nem talált. .
. Ajakodon elnémult a tudás szava, munkás kezednen lehanyatlott a rádbizott zászló s mi akik utolsó
utadon elkísérünk, felemeljük a zászlót s úgy amint
kaptad, szeplőtlenül adjuk vissza tanító-táborodnak,
porhüvelyedet átadjuk az édes anya-földnek, emlékedet
pedig lelkűnkbe zárjuk.
Azokat pedig akik sorra készülnek koporsójukba

e koporsó után, elvezetem ahhoz az örök forráshoz,
melynek élet vizéből a megpróbáltatások fekete perce­
iben magam is merítettem már: a hit forrását értem.

Merítsetek, mert csak ettől meríthettek fájdalmatokra
irt, bánatotokra vigasztalást.
Kedves Halottunk Brózsik Pál! Nem zavarom to­
vább siri nyugalmadat. Elbocsátunk és követünk utólsó
utadon is. A viszontlátásra 1 Isten veled.
Ezzel a gyászszertartás véget ért, következett az
utólsó út. Drága halottunk koporsóját, négy markos ke­
zű kirtárs a négy lovas halottas kocsira téve, meginindult a gyászmenet, hogy utolsó útjában elkísérje azt,
ki élők között nevet, tekintélyt, megbecsülést és szeretetet szerzett.
Közvetlen a simái Oreskó Dezső kartárs is ko­
porsó elé lépett, hogy az Abonyi-úti áll. el iskolai tan­
testület és növendékek nevében elbúcsúzzék Brózsik
kartársától, igazgatóját I, kivel évtizedeken keresztül
együtt dolgozott.
JÍIdás emlékének I

HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir. tanfelügyelője.
7227—1923 szám.

Valamennyi elemi és polgári iskola tekintetes
Igazgatóságának.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Mi­
niszter Ur folyó év julius hó 26-án kelt 49694
számú rendeletével a múlt évi 26998—922
számú rendelete következtében az 1921.—22
tanévben az elemi és polgári iskolákban meg­
tartott szülői értekezletekről évrol-évre bekivánt
összefoglaló jelentéseket egységess • óhajtja tenni.
Felhívom ezért az összes iskolák Igazgatóit,
hogy egyelőre az 1922—23 tanévről 8 nap
alatt közöljék a következő adatokat:
a) Mikor és hány értekezlet volt az isko­
lában?
b) Mely kérdésekkel és milyen formában
foglalkoztak az értekezletek?
c) Milyen érdeklődést tanúsítottak irántuk
a szülők s milyen eszmecsere folyt az értekez­
leten.
d) Minő intézkedésekkel volnának erősíthe­
tők és állandósithatók, hogy az iskola es szü­
lőiház közötti kapcsolat minél gyümölcsözőbbé
váljék nevelés és oktatásügyünk javára.
Szolnok. 1923 évi szeptember hó 10.

Bihary, kir. tanfelügyelő.

Jász-Nagykun-Szolnk vármegye kir. tanfelügyelője.

7228—1923, szám.

Valamennyi elemi és polgári iskola Igazgató­
ságának.
\ vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz­
ter ur folyó évi augusztus hó 28-án kelt 111818
számú rendelete szerint folyó év augusztus hó
20-án 106767 szám alatti rendeletével a könyv­
kiadókat arra kötelezte, hogy az engedélyezett
árak feltüntetésével szerkesztett tankönyv árjegy­
zékeikkel összes viszont elárusítóikat lássák el
azzal a figyelmeztetéssel, hogy vevőiknek az
árjegyzékben feltűntetett áraknál többet felszámitaniok nem szabad, az árjegyzéket pedig az
üzletben könnyen látható és hozzáférhető helyen
kifüggeszteni tartoznak.
/Mivel egyes kereskedők különböző címeken
(portó, csomagolás, felár) az engedélyezett árnál
megasabb árakat számítottak: mivel a papiros­
nak és munkadijaknak rendkívüli emelkedése a
tankönyveknek árát úgyis oly magasra szöktette
fel. hogy a tanulást és taníttatást már-már ve­
szélyezteti, felhívom ezért az összes elemi isko­
lai tanítókat és polgári iskolai tanárokat, hogy
a fenti rendelet végrehsjtását kísérjék figyelemmel
s amennyiben ilyenféle esetek tudomására jutnak,
azokat jelentsék fel, az illetők neveit, lakáshelyet
az eset részletes leírásával és e netalán rendel­
kezésre álló bizonyítékokkal jelentsék be hiva­
talomnak.
Szolnok, 1923. évi szeptember hó 10.

Bihary, kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kit. tanfelügyelője,

6081—1923 szám.

Valamennyi állami elemi népiskola tekintetes
Igazgatóságának.
N legutóbbi iskolalátogatásaim alkalmával
azt tapasztaltam, hogy az iskolai ifjúsági könyv­
tárak kezelése legtöbb iskolánál nem felel meg
az utasításban előirt követelményeknek.
Ezért elrendelem, hogy mmdea iskolánál
meghatározott napokon a tanulóknak megfelelő
könyvek osztassanak ki az ifjúsági könyvtárból.
A könyvek kiadásánál vezessenek nyilvántartást,
hogy melyik tanuló hányszor vált könyvet, visz-

szakérdezés utján őrizzék ellen az osztályvezetők,
hogy a tanulók a kivett könyvet olvasták, vagy
nem. Figyeljek meg, hogy a tanulók mélyít
müveket szeretik legjobban olvasni.
Minden tanév végén (julius 15-ig) tegyen
az iqazgató-tanitó jelentést a könyvtárról, annak
forgalmáról az alábbiakban:
1 Az iskolára vonatkozó általános adatok:
A tantestület tagjainak száma.
Az osztályok száma.
- A tanulók száma osztályok szerint.
Van-e az iskola kebelében ifjúsági egyesü­
let szervezve? Ha van, hány a tagok száma?
Van az ifjúsági egyesületnek külön könyvtára?
Ha van hány kötetből áll és mekkora annak
értéke?
II. Az ifjúsági könyvtárra vonatkozó részletes
adatok:
Mikor lett alapítva a könyvtár?
Az utolsó selejtezési év?
\
Hivatalos típusok szerint van-e szervezveaz
ifjúsági könyvtár? Ha igen, hányadik típus?
Az ifjúsági könyvtár köteteinek száma és értéke?
A könyvtár forgalom ?
A lefolyt iskolai évben hány tanuló váltott
az ifjúsági könyvtárból könyvet és hányán nem,
minden osztályban külön-küiön.
Mily időközökben történt a könyvtározás?
Átlag hány könyvet olvasott át egy tanuló a le­
folyt iskolai évben osztályok szerint?
Az ifjúsági könyvtárak könyveit olvassák-e
a tanulók hozzátartozói is? A szülők magatar­
tása az ifjúsági könyvtárral szemben?
A 10 legnépszerűbb olvasmány népszerű­
ségük sorrendjében osztályok szerint?
Milyen olvasmányokat nem kedvelnek a
tanulók ?
A iefolvt iskola év alatt hány kötet veszett
el? Hány rongálódott meg és hány szorul uj ,
kötésre ?
Szolnok, 1923. szeptember 10.
Bihary, kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.

7080—1923 szám.
Valamennyi elemi iskola Tekintetes Igazgatója^
nak, illetve tanítójának.

Az állami gyermekmenhelyek Igazgatója a.

20938—923. számú átiratában arról értesített,
hogy a gyermekmenhelyi tanköteleseknek pon­
tos beiskolázása és tanszerekkel való ellátása
tárgyában intézkedett. Hogy intézkedései a kij vánt cétt elérjék, felkérem a tekintetes Címet,
ti hogy a tanszerszükségletek összeállításánál a
■ telepfelUgyelőnőnek legyenek segítségére, nem
i különben a tanszerek szétosztásánál is. A be­
szerzett tanszereket a telepfelügyelőnök az isko­
lákban -az osztály tanitó jelenlétében fogják kii osztani s ekkor a kiosztás megtörténtét az osz­
tály tanítók a kiosztás alapját képező kimuta­
táson igazolják.
- X
Szolnok, 1928, évi szeptember hó 14-en.

a nemzeti zászló: megilleti ebbeli közjogi viszonyaink
homályositották el, illetve érvényesülni, szokássá válni

Bihary, kir. tanfelügyelő.

Iskolánkivüli okta tás«
Rovatvezető: Szathmary Lajos népmüv. titkár.

nem engedték
A régebbi katonai szolgálati szabályzat, — amely
csakis az egyenruhát viselő katonai személyekre volt
kötelező, -r csakis a hadsereg zászlója előtt tette köte­
lezővé a tisztelgést. Ez a zászló azonban nem volt a
magyar zászló. Utóbb ugyanaz a tisztelgés kijárt ugyan
hohvédzászlónak is, de a polgári közönség ebben is
csak katonai zászlót látott és már meggyökeresedett
benne az a fölfogás, hogy a katonai zászló előtt csak
a katonai személyek tartoznak tisztelegni.
Annak, hogy a nemzeti lobogó előtti tiszteletadás
általánossá, minden honpolgárt kötelező szokássá váljék,
útjában állottak azok az irányzatok, amelyek vagy az
osztrák centralizmus, vagy a nemzetköziség érdekében
törekedtek a magyar nemzeti öntudatot elhomályosítani.
Felhívunk tehát minden magyar férfit es nőt, hogy
bárhol találkoznak egy magyar katonacsapattai, amely a
nemzeti lobogó alatt vonul, tiszteletadás jeléül álljanak
meg, fordulónak arccal a nemzeti lobogó felé s a fér­

Fölhívás a magyar közönséghez.
j

Minden

magyar

ember tisztelegjen

a

nemzeti

zászló előtt!

A Magyar Nemzeti Szövetség igazgatósága egyik
legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy általános
társadalmi mozgasmat indít az iránt, hogy a magyar
nemzeti zászló előtt minden honpolgár külsőleg fejezze
;
|

íj

ki tiszteletadását.
Szükség van erre, mert dacára annak, hogy a Farsada mi' Egyesületek Szövetsége már közel két év előtt
fölszólította a magyar közönséget a nemzeti zászló előtt
való tisztelgésre, még mindig fönnál az a szégyenletes
állapot hogy nálunk a közönség akkor, mikor egy-egy
katonai csapat áltál vitt nemzeti lobogóval találkozik,
oly egykedvűen, oly közönyösen megy el mellette, mint
z ha a magyar államnak és nemzeti egységnek ezt a meg­
szentelt jelvényt észre sem venné, mintha semmi köze

se volna hozzá.
Németországban és Olaszországban a katonai csa­
patok előtt vitt zászló láttára az utca forgalma egy
percre megáll, minden áré a zászló felé fordul, a fér­

'
|
íj

fiak kalapjukat levéve tisztelegnek.
A francia nép hangosan tüntet és kalapját levéve
éljenez, mikor a nemzeti zászlóval találkozik.
Angliában ősi hagyományok alapján a nemzeti
zászlót ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint az egyházi
könoenetben vitt oltári szentséget.
Nálunk azt a megkülönböztetett tiszteletadást, amely

7

Népművelés

Népművelés

6

fiak vegyék le kalapjukat!
Felhívunk mindenkit arra is, hogy ha látnak a
járókelők között olyanokat, akik elmulasztanák ezt a
tisztelgést, azokat figyelmeziessék arra, hogy ez hazafias
kötelesség. '
Szolnok, 1923. szeptember 10-én.

Hazafias üdvözléssel:

Szathmáry Lajos

Bihary István
•n-T. .InM.

titkár

Szám: 277-923.

Népmüv. Biz.
Valamennyi községi Iskolánkivüli Népművelési Bi­

zottságnak.
Vallás- és közoktatásügyi Miniszter Ur 235—922
ink. sz rendeletére felkérjük, hogy az Országos Közmivelhdési Tanács (Budapest IV Ferencziek-tere 3. II.
em.) kiadásában megjelenő „ Vasárnapi Könyv* című
heti folyóiratra, mely hasznos, népszerűén megirt cik­
keivel a népművelésnek már eddig is elismerésre méltó
szolgáiatott tett, előfizetőket gyűjteni s azt a Bizottság

részére is mégrendelni szíveskedjék
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. szeptember hó W-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
kir. t»BÍ. kgjrv el«»k.

«M».

HÍREK.

Szám: 287—923.

Népműv Biz.

Valamennyi községi Iskolánkivüli Népművelési Bi­
zottságnak.

A Magyar Néprajzi Társaság elhatározta, hogy a
magyar táncok gyakorlásánál az utóbbi időben megho­
nosodott tájékozatlanság megszüntetése és az e téren
mutatkozó elfajulás megakadályozása, általában pedig a
magyar táncok tudományos kutatásának és megismeré­
sének előmozdítása céljából Dr. Réthei Prihkei Marián
bencés tanárnak, a Magyar Néprajzi Társaság vál. tag­
jának „A magyarság táncai"^^
és művelő­
déstörténeti monográfiáját, a .Magyar Néprajzi Könyvtár“ harmadik folyama i. kötetenként kiadja. A mű
mely szorgos, tudományos búvárig eredménye, erről a

Tanfelügyelőnk szabadsága. Várme­
gyénk kir. tonfelügyelője, Bihary István, hat heti
szabadságának letelte után augusztus hó 26-án,
újra elfoglalta hivatalát, hogy felfrissült erővel
folytassa, irányítsa a tankerület kultur életét fel­
lendítő munkáját. A szabadságot élvező kir.
tanfelügyelőt dr.. Halmos Andor és Pethes Gyula
kir. segédtanfelügyelők helyettesítették.

Tanév kezdete. Szeptemberrel beköszön­
tött az iskolai év kezdete, ami azt jelenti, hogy
vége a diák élet pajzán örömeinek, a korlátlan
szabadságnak és sok más diák életbeli boldog­
ságnak. De azért boldognak tarthatja magát az
a gyerek, amelyik a mai nehéz viszonyok kö­
tárgykörről az első összefoglaló részletes munkálat és
zött diák lehet, mert az elviselhetetlen drágaság
az irodalom! és szájhagyománybeli források bőfölhasz
miatt igen sok szorgalmas és tehetséges tanuló
nálásával készült, úgy a magyar népélet, mint a hazai,
nem képes iskoláit folytatni, mivel a beíratási
művelódéstörténat szempontjából egyáránt hézagot pótol
dijak, az iskolakönyvek és tanszerek elképzelés kellő tudományos színvonalon, de mégis könnyen
hetlen összegeket igényelnek. A tanév kezdetét
érthető nyelvezettel, élvezetes modorban adja elő a tár­
jelentő „Veni Sancte“ minden iskolánál megtar­
gyat. A monográfia a következő fejezeteket foglalja ma­
tatott s ma mar újult .erővel folyik a munka
gában : Tájékoztató. — A tánc. — A magyar faj táncminden iskolában, amely munkához úgy a ta­
szerete és táncravalósága. — A magyar néptánc. — A
nítóknak, mint a diákseregnek jó kedvet, kitar­
magyar néptánc ősi egysége és ketté válása: a nemes­
tást és teljes sikert kívánunk.
tánc és paraszttánc. — A régi magyar tánc jellegzetes­
ségei ; illem- és táncszabályok, szépségi kellékek, tánc
iskolák és táncmesterek. — A magyar tánc száműzése
az úri táncvigalmakról és diadalmas visszatérése. — A
csárdás. — Vidéki eltérések a néptáncban. — A magyar
nép tánctanulása és táncmulatságai. — A magyar nép­
tánc hatasa a környező nemzetisegekre és a külföldiekre.
— Különleges magyar táncok. — Halottas táncok. —
A kállai kettős. — Magyar szóló. —Jelképes és játékos
táncok, stb stb.
A mű 27 hangjeggyel és 25 magyarázóképpel, kb.
16—18 ívnyi terjedelemben, ízléses kiadásban, az elő­
állítási nehézségek miatt azonban korlátolt pétdányszámban kerül a könyvpiacra; kérjük, hogy e művet meg­
rendelni és előadásain felhasználni szíveskedjék.
Minden megkeresés a Magyar Néprajzi Társaság
Titkári Hivatalához (Budapest VI Városliget, Iparcsarnok)
intézendő.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. szeptember 10.
Bihary István
kir. tant. ügyv. eMk.

Szathmáry Lajos
titUr.

Ipariskolai igazgató választás. A szol­
noki iparos tanonc iskolánál üresedésben volt
igazgatói állásra a kir. tanfelügyelő ajánlatára
az iskola felügyelő bizottsága egyhangúlag Méhes
Endre szolnoki áll. iskolai iagazgatótanitót vá­
lasztotta meg. Lapunk felelős szerkesztője ezen
új állásában is jelét fogja adni eddig is ismert
munka kedvének s szervező képességének. Gra­
tulálunk.
Igazgató választás. A Gyenes József
szolnoki római kath. iskolai igazgatótanitó ha­
lála folytán megüresedett igazgatói állást a na­
pokban töltötte be az iskolaszék, amikor is egy­
hangúlag Megyary Albért ugyanezen iskolánál
működő osztálytanító választatott meg igazgatóvá.
A választást Hanauer István váczi megyés püs­
pök megerősítette. Magyary Albertben kiváló,
vezetésre alkalmas, agilis egyént nyert a szol­
noki római kath. Konstantin iskola.
Népfőiskolái tanfolyam. Benedek János szolnoki
polg. isk. igazgató vezetész alatt a szolnoki munkást
gimnáziumban a 1922—923. tanévben 108 órai tanítás
tartatott.
i

8.

Népművelés

Családi öröm. Az elmúlt szünidő bizo­
nyára legnagyobb örömet és boldogságot jelen­
tett azon kollégákra nézve, akiknek otthonában
nem a vasút, vagy a Gőzhajó, hanem a kedvelt
gólyamadár szállította azt az aranyos kis vendé­
get. akit a szülők és a családtagok szeretetén
kívül az anyakönyvi és lelkészi hivatal is állan­
dó családtagnak minősít. Ilyen várva várt öröm­
ben volt része (az e tekintetben is példát adó)
kir. tanfelügyelőnek, Bihary Istvánnak, kinek ér­
ces hangját már most túlharsogjá a múlt he­
tekben érkezett kis leányának éjjel-nappal is­
métlődő hangicsálása. Egyéb fiatal tanitöpárt
megelőzve, ugvancssk a gólya szállítóit kedves
vendéget Magyary Albert Konstantin iskolai igaz­
gató és Murádyné Trásy Vilma Szolnok-újvárosi
tanítónő családjába is. Nihány nap múlva dr.
Kerekes Sándorné Varga Emma otthonába is
csecsemő gönyögés váltja fel a gólyamadár el­
hallgató kelepelését. Gratulálunk a követésre
méltó példákhoz.
Áthelyezések. Bohus Lajos ali. tanitó
Rácalmás-Galambosról Kuuszenímárton-Jaksorra,
Király János Kunszentmár’ón-Jaksorró! Jászárokszállás-Gyorokpartra, Bccskay Mária Rakóczifalváról Törökszentmiklós-Balla pusztára, Balázs
Mária Törökszentmiklósról Zagyvarónára (Nógrád-m.) Kovács Aranka Jászárokszállás Gyorokpartról Jásvberény-Tápióra, Szutor Ferenc Dévaványa-Ködmönösről Mezőtúr-Kúriára, Vécsei
József Kunszentmártoa-Ugarról Jaszbeény-Uj
erdőre, Kisne Parentéri Margit Szütszóról-Szelevényre, Domokosné Deák Olga-Orosházáról Rákócifalvára, Gojzer György Jászberény-Tápiórul
Kunszentmárton-Ugarra, Schiszel Mária Tiszasülyról Rákócifalvára, Gecse János és Gecséné
Pap Mária Püspökladányról Czibakháza-Egyeshalomra. Rész József Rákócifa várói Törökszentmikló--Baliára. Kajári Ilona Turkevéröl MezőturCsehalomra, Orosz György és Oroszné Jucina
Erzsébet Szolnok-Szandáról Nagykörűbe, Szatmáry Lajos Nagykörűből Pécsre, Zavagyák Ernő
Jákóhalmaról'Mcdgyeházára (Csanád-m.) Fenyőné Haraszti Ilona Cibakházáról Galgagyökre
fPest m.) Gárdonyi Jenő törökszentmiklósi izr.
tanitó a makói püigazgatósághoz, Polgár Jenő
kisújszállási áll. tanitó a makói püig-hoz, Ker­
tész Anna Abaujszántóról a szolnoki püig-hoz,
Szabados Ilona szolnoki izr. tanítónő a balas­
sagyarmati püg-hoz helyeztetett át, illetve osz­
latott be.

Népies ismeretterjesztő előadások. A
varmegye területén 1922—923. tanévben 26
községben 505 népies ismeretterjesztő előadást
tartottak, melyeket 52.931 férfi és 15.813 nő
halgatoő meg.
Hat községből a jelentések még nem ér­
keztek be. Az előadók tiszteletdijára a vallásés közokt. minisztérium 48700 K-t, a várm. iskolánkivüli népművelési bizottság 43.600 K-t
engedélyezett és utalt ki.
Népszerű tudományos előadások. A vármegye
területén 1922—923 tanévben. 14 helységbe 41 általá­
nos művelődési éa-37 szakelőadást tartottak. Ezen elő­
adásokat 7651 férfi és 1529 nő hallgatta meg. Előadói
tiszteletdij cimén a vallás és közoktatásügyi m kir mi­
nisztérium 24.600 Kor. és a várm. népművelési bizott­
ság 5300 K.-t engedélyezett és utalt ki. 2 községből
jelentés még nem érkezett be.
Analfabéta tanfolyamok. Az 1922—923 tanév­
ben Jászberényben és Szolnokon a katonai analfabéta
tanfolyamok szép sikerrel zárultak Előbbit a tanitóképző-intézeftel kapcsolatban Balázs Béla áll. tanítóképző
int. igazgató szervezete és Bodor Dénes gyakorló-iskplai tanár vezette, utóbbik Dr. Mészáros János katonai
lelkész szervezte és Méhes Endre igazgató tanító vezette.
A vármegyei bizottság bevétele az 1922—923.
tanévben államsegélyekből 196.652 korona, a vármegye
községeitől 228. 359 korona volt.

Ingyenes előadások. Kenderes, Nagyrév, Tiszaszentimre községben az előadok üszteietdijakat nem
igényeltek, a Köteleki előadók tisztelet dijakat^a községi
népművelési Bizottság részére, a Kunszentmártoni elő­
adók pedig a község szegényei javára, Michnik Tibor
pusztakengyeli uradalmi tanitó az iskolai könyvtár javá­
ra, Renák Imre Tiszaroff- pusztagyendai taiitó pedig a
Szolnokon felépítendő Tanitók Házára adományozták.
Utóbbi kötelezte magát, hogy erre a célra még minden
évben 10 Kg. búzát ad. — E tettek önmagukban hord­
ják az elismerést, a dicséretet, a köszönetét.

Szerkesztői üzenetek
Többeknek. Úgy határoztuk, hogy a Brózsik
temetési költségeihez minden egyesületi tag 2000 koro­
nával járul. Ezen összeget pénztárosunk Jánossy Pál
címére haladéktalanul küldjék be. Jövőben ezt — tekin­
tet nélkül a temetkerési egylet alapszabályaira — állan­
dósítjuk.

Nyomatott Kongorác János könyvnyomdájában 1 örökszentmiklóson 1923.

y

•-

-

GYKUK-SZ0LN0K VARMEGYEI

muPMÜVELÉS.
r. tanfelügyelöség. a vármegyei tanitó egyesület és a vármegyei iskolánkivüli népművelési bizottság hivatalos közlönye.
Kiadja a jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
Tanitóegyesület. Megjelenik havonkint.
Előfizetési dijak:
Egész évre
4000 kor.
Fél évre
20j0 kor.
Egyes szám ára 400 K.

Főszerkesztő:
MAGYARY GYULA.

Feielős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.

Petőfi
A magyar nemzet nagy lelke Petőfi Sándor, mint
egy fényes, nagy üstökös, 100 éves pályafutásának egy
fordulóját teszi most ebben az esztendőben. — Az idő
eme nagyszerű fordulatát nem engedhetjük elmenni
mi sem közömbösen Bár a centennárium második felében
vagyunk már, mégis álljunk meg egy percre mi is,
hitien tant még a nagy ünnep. Mi még nem is ünnepeltünk
e lap hasábjain Petőfi emlékének.

Petőfi: öl, mint pedagógusról nem beszélhetünk,
megtk ki tagadhatná ti láng-;-, étól ŐrfáSi névelő eféjéJ
Egy nemzetet neveit ő már élelében’s emberöltők múlták
el azóta, mégis ez a nevelő erő, hatásából ma sem
veszített semmit. Egy egész nemzetet és annak azóta
felnövekedett számos nemzedékét nevelte ő lángoló
hazaszeretetre, féiiias bátorságra, önérzetre, a jellem
tisztaságára, szüiöi, hitvesi'és testvéri szeretetre, ember
szeretetre, a természet és a nagy magyar Alföld imádására.
Lelkében égett a legforóbb, de egyszersmind a legégibb,
legtisztább, eszményi szerelem, örök, isteni példájául a
földi salaktól ment’ szent érzelemnek.

Magában hordozta egész Magyarorszag lelkét,
szivét. — Szive, lelke örült, vagy bús volt, a szerint,
amilyen volt nemzete sorsa. A nemzet öröme beragyogta
a szivét, a honnan ez az -öröm százszoros ragyogással
sugárzott vissza nemzetére s a haza bánata aggodalma
a legmélységesebben, legigazabban lüktetett az ő nagy
szivében. — Mert egy volt a lelke a nemzet leikével,
lélek és érzés egy és ugyanaz volt, egy volt a szív,
egy volt a dobbanása. Ebben az esztendőben az egész
világ ünnepli az ő nagy szellemét, mely örök kincse az
emberiségnek s Istennek örök dicsőssége. A hatalmas
Istennek millió és millió emberi kebelben ragyogó piciny
szikrája Petőfi lelkében égő, ragyogó fáklyává megnövekedve
hirdeti az Istenség élő valóságát
Most, hogy Petőfit világszerte ünnepük, lelkem
tele van az ő leikével. Gyakorta lelki szemeim előtt

Előfizetési és hirdetési dijak, reklamációk
Jánossy Pál egy. pénztároshoz, a lap szel­
lemi részére vonatkozó közlemények a szer­
kesztőség Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők Kéziratokat.nem adunk vissza.

látom sovány, szegényes alakját, vándorbottal a kezében*
köpönyeggel a vállán. Amennyire itt érzem, iit közöttünk*
hogy szintezz utcán látom, másod-harmadmagával *
lángszellemű arcáról sugározni lelkének nagyszert!
megnyilatkozásait Lelkem szinte örömrepesve felkiált •
igen, ö tt van! ismét itt van közöttünk, hogy világosságot
gyújtson a sötétségbe és isteni lángot a fagyos szivekbe
— Atdobban a vére a szivemen keresztül! — ímv itf
van ő közöttünk ismét! — Hogyne volna, hiszen ő a
miénk, kizárólag a miénk, Homér, Sekszpir, Göthe
szeilemóriások társaságából — Büszke önérzet büszke
magyar önérzet, állj talpra, Ázz e vakhó iángosz’opra>

ez Petőfi Sándor! — A
ez a nagy géniusz. —
A föld kerekét világítja be, úgy, mint a legnagyobbak,
kik Istentől küldettek, a? emberiség lelkenek feimagasz-.
ralisára, üdvösségére.
Szavaiddal élek Petőfi Sándor! Minek nevezzelek?
Szived, leiken a szerelem és a hazaszeretet forró, izzó
kohójához hasonló. — Ember már nagyszerűbbe^ nem
alkothat, mini a hogy Te megalkoiád a szarelem í
hazaszeretet és a szabadság apotheozizét. — A te lelked
s annak gyümölcsei Istennek örök dicsősége. — Örök
dicsőség, hogy olyan müvek létre jöhettek e földön, —
mert Te a telkedben az Ember lelkét fel tudtad emelni
olyan magasba, hol az isteni tökély honol, (fúljatok
fel ti érdektől elposványosodom, megdurvult szivek,
próbáljátok ezt a magasságot megközelíteni, mert ez az
eszmény, ez az út az Igazság felé !
Nagy magyar géniusz! — Minden sorod a szív ,
egy-egy fellángolása, minden szavad a szív egy-egy
dobbanása! Igazad van, te.véreddel írtad, amit a.kotál
s ebben van az örök igazság ebben rejlik halhatatlansá­
god titka!
Nagy Petőfi 1 Szellemed uralkodik az emberek
szivén, lelkén ma is. — Száz év nemhogy csökkentett©
volna, de inkább növelte nagy lelked ható erejét. Ezért
hódói a késő nemzedék emlékednek az egész1, vil gon.
— A magyar dicsőséget, amit te olyan forrón szomjúhozál, épen a Te nagy szellemed tette a legfényesebbét

Népművelés
Népművelés

‘ 2

Légy és maradj közöttünk továbbra is. Taníts,
nevelj, lelkesíts! Hatásod legyen oly nagy, hogy megdicsőült alakodat, mint élő valóságot lássuk és érezzük
magunk között úgy, hogy a látomás tettekre ragadjon
bennünket mint akkor ama nagy napon, mikor átszel­
lemült, megdicsőült arccal elszavaltad talpra hivó
szózatodat, mely mesterművednek forró tüze, vakitó
lángja a félholtat is Hérrossá emeli ma is
Neked
Földre borúlunk előtted. Örög dicsőség
d ~
nagy tanító-mesterünk, minden idők fényesen ragyogó

Mint némely lelketlen családban hol az öreg szülő
gondozása csak tehernek bizonyul.
Szeretnék ugyan, hogy gyermekük buta ne marad­
jon, de úgy, hogy iskolába csak hébe-hóba járjon s pár
héten át szívja magába azt, amit más gyermek rendes
iskola látogatás és szorgalmas tanulás mellett egy teljes
iskolai éven át szerzett. Amennyiben az úgy el nem
érhető, ez esetben az iskola nívója szenvedRégi közmondás, de igaz, hogy: „Ujjából tudo­

szelleme, nagy magyar Géniusz!

Dr. Kovács János.

mányt még egy ember ser.: szopott/1
S mi tanítók még nem vagyunk olyan tehetséggel
felruházva, hogy tölcsérén át öntsük a tudományt a ko­

ponyákba.
Bár igy lehetne, akkor irigylésre méltó volna a
pályánk! (Az is bizonyos, hogy akkor mindenki csak
tanitó pályát választana. Mi lenne a többi pályákkal. Szerk.)
Gyermekeiket telhetetlen kapzsisaguk, vagyonosodásuk előmozdítására, vagy saját kényelmükre egész
A munka újra felvétele.
nap dolgoztatják s az iskolától elvonják.
Igen tisztelt Szülők!
Nem számolnak azzal, hogy felcserepedő gyerme­
Nem is olyan régen találkoztunk e helyen, amikor kük arcát majdan és sokszor a szégyen pírja futja el
gyermekeik beszámoltak egy évi előmenetelükről
tudatlanságuk miatt s később szemükre vetik szüleiknek
Az uj iskolai év ismét beköszöntött, a munkát újra
hogy állati sorban engedték őket felnőni.
felvettük.
Az ilyen családban rendszerint a békesség helyett
Örömmel látom, hogy meghívásunkra tömegesebben
a békétlenség áll be, mely állandó veszekedésre,
jelentek meg. *) Ez a nagyobb érdeklődés jele s bizo­
, a szülök iránti tiszteletlenségre, semmibe vevésre ad
nyítéka annak, hogy az iskola és a szülői ház közötti
alkalmat és okot. (Az ilyen szülő öregségében meg is
szoros és barátságos kapcsolat fontosságát megértették,
érdemli a sorsát! Szerk.)
gyermekeik nevelésével törődnek s előhaladásuk érdeké­
A régi, művelt görögöknél nem volt kötelező a
ben támogatásunkra óhajtanak lenni és velünk egyetemnépoktatás, de törvény volt arról, hogy az olyan fiú
b. n munkálkodni.
akit apja nem részesített a szokásos nevelésben nem
Nem mulaszthatom el az együttműködés fontossá­
köteles apját öregségében eltartani.
gát hangoztatni ez alkalommal sem, mert annak áldásos
Sok szülő jut koldusbotra nálunk is, dacára annak
eredményét minden jóravaló szülő érzi.
hogy ilyen törvényünk nincs, azért, mert gyermeke lel­
Régi tapasztalat már számtalanszor rámutatott arra, két nem művelte, nem finomította, isten félelemre, ember
h
az olyan gyermek nehezen haladhat előre, kinek szeretetre nem nevelte, nem taníttatta.
gondviselője a tanitó fáradságos munkáját nem méltá...... laphoz hasonlítható.
A gyermeki ....................
létek egy tiszta
nyoija. a tanítót gyermekei előtt lebecsüli s gyermeke ' rejlődéSe ^orán arra íródnak, vésődnek a szülő, a kör­

Pedagógia

,

minden ^bájáért a tanítót okolja. És ha a tanitó egy
ilyen hálátlan szülő gyermekét a megrögzött hibák elelhagyása és jó útra terelés céljából a törvényadta jogá­
nál fogva, megfenyíti, bizonyára gyermekének fogja
pártját s a tanítót szidja, fenyegeti sőt megfeledkezve
magáról némely esetben számon is kéri ,s hasonlóan jár
el, ha gyermeke iskola mulasztásai miatt büntetésben
részesül.
1
Vannak aztán még olyan szülők is, kik az iskolát

szükséges — rossznak tartják.
•) Meglepődéssel konstatáljuk a szőlőbeli szülők a gyer­
meknevelés iránt való érdeklődését A tanitó munkásságát csak
akaor fogják elismerni és méltányolni, ha a szülő ót abban támogatu. tanácsait megfogadja s mindenbes segítségére lesz, Szerk-

•
nyezet, szóval as iskolában látott, ..............
hullott és tapasztalt
dolgok. Mu dezt a szülő és tanító egyetértő munkája
biztosítja. Az ellentétes eljárás, melyre előbb hivatkoz­
tam, megnehezíti, vagy teljesen megsemmisítheti a tanitó
fáradságos munkájátt.
Azért hivtuk a kedves szülőket már a tanév eleién
értekezletre, hogy az évi közös munkát és nevelési el­
járásunkat felvegyük, megállapítsuk s vállvetett erővel
végre is hajtsuk.
Munkálkodásunkra Isten áldását kérve mindnyá­
jukat szívélyesen üdvözlöm s a mai szülői értekezletet
megnyitom.
Bacskó Gyula
111.

i«. tasit*.

Egyesületi életVálasztmányi ülés.
A vármegyéi általános tantestület központi választ­
mánya folyó évi október hó 5-én Keszthelyi István el­
nöklete alatt ülést tartott, melyen Bihary István kir.
tanfelügyelő s a választmánynak úgy a szolnoki minta
vidéki tagjai csaknem teljes számban megjelentek.
A vál. ülés bevezető részét azon mély érzéstől át­
hatott szavak képezték, amelyekkel Keszthelyi István
emlékezett meg volt egyesületi elnökünkről, Brózsik
Pálról, kinek érdemeit és e dékát ez alkalommal is
méltatta.
A választmányi ülés főbb mozzanatait a követke­
zőkben ismertetjük: Novotni Jenő bejelenti, hogy az
Irredenta dalos füzet, nagy akadályok dacára, a közei
jövőben megjelenik s azt iskoláink a hazafias cél érde­
kében hamarosan igénybe vehetik.
Hogy a Hivatalos Közlönyünk, mely a folyton
fokozódó posta tarifa következtében egyedüli összekötő
kapocs a vármegye tanítósága részére, legalább havonta
megjelenhessen, a kartársak áldozatkészségét igényli.
Felkéretnek azért az összes kollégák, hogy a lap elő­
állítási költaégeihez havonta a megállapított összeggel
(300 K) hozzájárulni szíveskedjenek. — Elnök beje­
lenti, hogy az Országos Tanítói Szövetség tanácsa a
járásköri gyűlések tárgysorozatába a következő tételek
felvételét ajánlja: 1.) A községi társidalmi élet színvo­
nalának emelése élénkítése. (Mintául ajánlja Gárdonyi:
„Az én falum" című művét. 2.) A tanítóság egyesüle­
teinek újjászervezési tervezete. 3) A magyarországi ta­
nítói szövetség háza megalkotása. 4.) Az 1921 évi XXX.
t. c. végrehajtási utasításainak áldolgozása.
Novotni Jenő titkár bejelenti, hogy tanítóság ré­
szére a VII. fizetési osztályba a felekezeti tanítók is be­
jutnak. — Ugyancsak titkár jelenti, hogy a debreceni
tanitói árvaháznak két harmadrészét más célra adták
át ami a tanítóságra nézve káros hatású intézkedés.
Követelni fogjuk a tanítóság jogos tulajdonának vissza­
adását.
Vita tárgyát képezte az analfabetvizmus megszün­
tetése vagy legalább is a legszűkebb korlátok közé szo­
rítása is, mire nézve Bihary István kir. tanfelügyelő azt
ajánlja, hogy a tanyai iskolák koncentráltassanak, tétes­
sék lehetővé, hogy utak kiépítése által a tanyai iskolák
hozzáférhetők legyenek, miáltal az analfabetizmus ki­
küszöbölhető lesz. — Az őszi járáskori gyűlések határ­
napjai a következőkép állapíttattak meg:
Szolnokon f. évi november hő 8-án Jászberény­
ben, november 10-én, Kisújszálláson, november 14-én

Mezőtúron, november 17-én és Kttnszentmártonban no­
vember 21-én Bizottság küldetik ki a Temetkezési Egye­
sület alapszabály tervezetének kidolgozása, a pénztár
megvizsgálása s a jövő évi költségvetés előirányzására.
A látogatott és mindvégig nagy érdeklődés mellett
folyt választmányi ülés délelőtt 9 órától csaknem dék
utáni 1 óráig tartott.
M Gy.

Ismeretterjesztő
Egy csoda taneszköz.
A tanítás tökéletesítését egyedül a szem­
léltetés segíti elő. Ez annyira beigazolt tény,
hogy felette már vitatkozni sem szükséges.
A kipróbált pedagógus munkásságát kizáró­
lag érzékelésre alapítja, vagyis pedagógiailag
megállapított szemléltetés nélkül el sem kezdi
azt. Ehhez nemcsak készültség, de veleszületett
rátéri.ettség is szükséges!
Minden fogalomból csak úgy lehet tiszta
és világos ismeret, ha az kellőleg meg van vi­
lágítva. Az ismeret megvilágítása helyes szem­
léltetésen alapszik, mely sajátságos egyéni ér­
deklődést vált ki a gyermek leikéből. A kiváltott
érdeklődés természetesen élénkké teszi a peda­
gógus munkáját, mely a gyermek gondolkozását
nemcsak helyes irányba tereli, de önállósítja öt
gondolkozásában is.

A szemléltetéshez megfelelő eszközök kel­
lenek, melyek a pedagógiai munka produ<tvitását állandóan biztositják. Legpraktikusabb
szemléltetési eszközök a természetben rejlő és
mindenkor feltalálható dolgok, melyek a termé­
szet gyönyörűségét, alakjuk, színük, nemük és
rendeltetési céljuk szerint való meghatározásával
létüknek felette nagy szükségességét igazolják.
— Az egyszerűségben is lehet érdekesség.
Mind attól függ, hogyan is hozza azt összhangba
a pedagógus a gyermek lelkivilágával. Mert ha
az ismeret értéke iránt biztosítva van a lelki
érdeklőkés is, úgy az értelem gondolkozás! funk­
ciója a fogalmak elrendezésében zavart nem
idézhet elő, Az önálló gondolkozásu munkán a

Népműv elés

z érdeklődés, melyei
erkölcsi körülményét
pedagógus át rzemek érzékeny es i.
tapintatos ■ ■
ha var e'munká' -pp
r. dat ’U;
1 ‘el/scge
ti- >T.-ága c
is n'

n!U

F

\ : ver­

esük

..

^E^emes gégében ját^a tanít a
tanító s játszva tanút
. Ni ■ hanem mind*
- sh< ■ \ r ijzo

< te

tanuló.
tani'isn

has? nálható,
m. Írva olvahetetien ezen
’
hogy a
y .nek saját

bogy
iljuk.

de
azt
n.e
3'

■
aiL

id

nbSia tekimstes Igazgatójának.

m .,ir. Miniszter
yi VHt. c s> ■ :u réndele-.
! -ái alkalmazott taszerkeszteít XIX, sz
bei jesztését elrendelte,
6238/922. számú
en
heg
C’
; minden év junius ho végén .

n, hogy e
n is alig
i jelen ■sek né-

5—6
c

a

Címe*, ‘hogy a
1 ruv. ..okát azonnal,
r iutáta: okát pedig
sürgetés
n ^zerv
.Töltve térj <?ek be

- Ft
muii
nu

el. isk. igazgató-tar; te ,k, mely taneszköz a
elhaladásának dicsosepedagógiai tudomány
c k
gére válik. Sajnos, he
■d. rejéber
találmány szerepé m
TT
anélkül, hogy áakorlati MM
avar iskolákban elrendeltetett volna Ez_a.au
azért van, mert a feltaláló egy falusi tau.o ..

.«

Népművelés

Arról Boris Ferenc
v m egyetemi tanár,
Tiai tudása immár bee”v hivatásos és pályáját ras ,ud müveim.

u aiasi

o k v e i! énül

tartalmaznia

vetkező rovatokat: 1) Sorszám, 2) a

keil a k'
i inra neve, 3) állomáshelye. 4) Az is^!i
r í várnán mikortól-mcddig nem tanított? (ö*szeanv napot, hetet, hónapot n.ulasztott). 5)
Miért mulasztott? (Ha beteg volt, a betegség

neme is megjelölendő). 6) Ki engedélyezte a
szabadságot? 7) Mily számú rendelettel enge­
délyeztetett? 8) Az ügy tanfelügyelői szarna.
9) Ki helyettesítette? 10) Az utolsó 3 év alatt
összesen mennyit mulasztott? (év, hó, nap). 11.
Jegyzet.
Szolnok, 1923. évi szeptember hó 21-én.
Bihary István sk.
kir. tanfelügyelő.

Jász-NagÁkun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.
8436—1923. szám.

Uj térképek ajánlása.
Vármegyénk kir. tanfelügyelője tanintézete­
ink szives figyelmébe ajánlja a Magy, Kir. Ál­
lami Térképészet kiadásában s dr. Kogutovicz
Károly egyetemi tanár által összeállított 8 szín­
nel nyomott egészen uj Népiskolai Atlaszt, mely
a legpontosabb csatok alapján tünteti fel a mai
állapotokat. Hlavult térképeket tartalmazó egyébb
atlaszokkal szemben még azaz előnye is kieme­
lendő, hogy felesleges adatokkal nem túlterhelt,
jól olvasható, s lehetőleg mégis olcsó. Ez az
atlasz népiskolai használatra való engedélyezése
céljából 2000 K. bolti árral a kultuszminiszté­
riumban engedélyezés alatt van.
Egyúttal figyelmébe ajánlja a kir. tanfelü­
gyelőnk a M. kir. Állami Térképészet egyébb
kiadványait is, melyek közül a négy lapból álló
nagy fali térkép szintén rendkívül ügyes és ér­
tékes összeállítású, úgyszintén Gergely: Magyar­
ország ezeréves sorsa című falitérképe is. Mind­
ezek megrendelhetők Kókay Lajos könyvkiadó­
nál, Budapest, IV Kammermáyer Károly-u. 6 sz.
Szolnok, 1923. évi október 18-in.
Bihary István sk. kir. tanfelügyelő
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.
8390—1923. szám.

Valaamyi állami, kizségi és felekezeti iskola Igazga*
lóságának és Iskolaszékének.
A vallás- és közoktatásögyi m. kir. Mi­
niszter Urnák 1922. évi 130700. sz rendeleté­
vel kiadott iskoláztatási kötelesség teljesítéséről
szóló Utasítás 12 §-ában foglalt rendelkezés
szerint az iskolába a f. évi október hó 15-ig
beirt tanulókról a 15. minta szerint kimutatás
készítendő, mely kimutatás folyó hó 20-ig be­
terjesztendő hivatalomba.

Felhívom azért a tekintetes Címet, hogy.
ezen kimutatást pontosan elkészítve a fenti ha­
táridőre sürgetés bevárása nélkül, feltétlenül
küldje be, mert a mulasztó áll. iskolai igazga­
tók ellen kénytelen lennék a Szabályzat szerint
eljárni.
Figyelmeztetni kívánom, a nem állami is­
kolák Iskolaszékeit is. hogy a fenti kimutatás
beküldésének elmulasztása — a vall, és közokt.
Miniszter Ur rendelete szerint — az illető iskóla államsegélyének beszüntetését vonja maga
után.
A kimutatásban az esetleges párhuzamos
osztályok tanulóinak létszáma külön-külön tün­
tetendő föl. (PL I. fiú o. - 50; I. leány o. - 45;
I. vegyes o. - 52 összesen 147.
Azon iskolák pedig, melyeg a folyó tan­
évben uj tantermekkel bővültek, akár építkezés,
akár bérlet utján, ezen körülmény fölemlitésévei az uj tantermek alapterületét a kimutatás­
sal kapcsolatosan jelentsék be hivatalomba.
Szolnok, 1923. évi október 17-én.

Bihary István sk. kir. tanfelügyelő.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelője.
8520—1923. szám.

Gyűjtés az Eötvös alapra.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisz­
ter Ur 1923. évi 104438.Villa/ számú rendele­
tében engedélyt adott az Eötvös Alap elnöksé­
gének, hogy az Eötvös alap és Tanitók Háza
céljaira az 1923/24. tanév elején az iskolákban
gyűjtést rendezhessen. Ezen gyűjtésre vonatkozó
felhívást az Eötvös alap elnöksége közvetlenül
küldötte meg népoktatási intézeteinknek. Felké­
rem a tantestületeket, hogy folyó évi november
hóban a gyűjtést eszközöljék s a begyült öszszegeket küldjék meg közvetlenül az Eötvös
alap elnökségének s az eredményéről hozzám is
tegyenek jelentést.
Amely iskolák a múlt tanévben elrendelt
gyűjtésről eddig az Eötvös Alap elnökségének
nem számolták el, felhívom ez iskolákat, hogy
elszámolásaikat azonnal tegyék meg s arról ide
tegyenek jelentési.
Szolnok, 1923. évi október hó 22-én.
Bihary István sk. kir. tanfelügyelő,

6

Népművelés

Jasz-Nagykun-Szoinok vármegye tanfelügyelője.
7493—1923. szám.

Taiiaeioyi állási eleai aépisktla tekiatetes igazgatóságáaat

A vallás és közoktatásügyi m. kir, Minisz­
ter úrnak 89142/923. számú rendeíete alapján
a Nemzeti Hadseregben tényleges szolgalatot tel­
jesített állami elemi iskolai tanítók illetményei­
nek szabályozása tárgyában, a miniszter tanács.íiak 1923. évi április hó 27-én hozott határo­
zata értelmében kiadott 57987/923.1V. s. számú
Pénzügyminiszteri körrendeletét tudomás és mi­
heztartás végett az alábbiakban közlöm.
1 .) A Nemzeti Hadseregbe bevonult állami
elemi iskolai tanítók, tekintet nélkül arra, hogy
a katonaságnál a havidíjasok vagy a legénység
állományába tartoztak-e és hogy a törvényes
ratonai kötelezettségüknek eleget tettek-e vagv
sem, az 1920/évi julius hó 31-ig terjedő időpontig, a reáju\ nézve érvényes törvények és
rendeletek szerint járó összes polgári illetmé­
nyekre jogosultak.
2 .) A Nemzeti Hadseregbe tényleges szol­
gálatra bevonult állami elemi iskolai tanítók az
19201 évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a pol­
gári illetményekre egészben vagy részben csak
abban az esetben tarthatnak igényt, ha a tör­
vényes katonai kötelezettségüknek a Nemzeti
Hadseregbe történt bevonulásuk előtt már eleg t tettek, vagy ha 1920. évi julius hó 31-ig a
Nemzeti Hadseregben mar legalább egy évig
r yleges szolgálatot teljesítettek.
Azon állami elemi iskolai tanítók, akik
1920. évi julius 31-e utáni idő pontban vonultí be a Nemzeti Hadseregbe tényleges szol­
ga ítra és bevonulásuknak időpontjáig az előirt
törvényes katonai kötelezettségüknek nem tettek
eleget, polgári illetményekre csak a Nemzeti
Hadseregben eltöltött egy évi szolgálat letelte
után tarthatnak igényt.
Ebbe a megkívánt egy évi szolgálatba azon­
ban beszámítandó azaz idő, melyet az illetők a
világháború alatt katonai szolgálatban már él­
től tőitek,
3 .) Azok az állami elemi iskolai tanítók,
akik a Nemzeti Hadseregben mint rangosztályba
sorozott havidíjason teljesítettek szolgálatot,
1920. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a Nem­
zeti Hadseregben teljesített szolgálatuk tartamára
kizárólag az alább felsorolt illetményekre tart­
anak igényt:

a.) a fizetés természetével biró és nyug­
díjba beszámítható illetményeknek 50 (ötven)
®/»-ra és az ezután az összeg után járó háborús
segélyre;
b.) a polgári állásuknak megfelelő teljes
összegű lakáspénzre és iakáspénzpótlékra;
c.; az 1918. évi 6730/M. E, számú rende­
lettel engedélgezett havi drágasági segélyre;
d.) a családi pótlékra.
Az emlilett állami elemi iskolai tanítók te­
hát 1920. évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a
Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatuk tar­
tamára,
nem részesülhetnek az i920. évi
7041/M. E. számú rendeletre! engedélyezett havi
drágasági segélynek felemelt többletekben és
az 1921, évi 2500 M. E. sz. rendelettel enge­
délyezett és későbbi rendeltekkel felemelt rend­
kívüli segélyekben, valamint a rendkívüli segé­
lyekben, valamint a rendkívüli működési pótkkban.
4 .) Azok az állami elemi iskolai tanítók,
akik a Nemzeti Hadseregben, mint rangosztályba
nem sorozott havidíjasok, vagy mint legénységi
állományú egyének teljesítettek szolgálatot, 1920.
évi augusztus hó 1-től kezdődőleg a Nemzeti
Hadseregben teljesített szolgálatuk tartamára a
fizetés tenné zetévei biró illetményekre, lakás­
pénzre, háborús segélyre, havi drágasági se­
gélyre. rendkívüli segelyre és családi pótlékra
teljes összegben bírnak igénnyel.
5 .) Egyáltalán nem részesülhetnek azonban
az állami elemi iskolai tanítók 1920. évi augusz­
tus hó 1-től kezdődőleg a Nemzeti Hadseregben
teljesített szolgálatuk tartamára nem saját sze­
mélyük, sem családtagjaik után az 1920. évi
2000 M. E, számú, illetőleg az 1921. évi
4000/M. E. száiuu rendeletekkel engedélyezett
kedvezményes áru tüzelőanyag-ellátásban, ille­
tőleg ezek helyett készpénzváltságban, még pedig
tekintet nélkül arra, hogy a Nemzeti Hadsereg­
ben mint havidíjasok, vagy mint a legénység
állományába tartozók teljesítettek szolgálatot.
Olyan családtagok után, azonban, akik
után a családi 9 pótlék az 1912. évi XXXV.
t. c. 9. §-a alapján engedélyeztettek, a kedvez-ményes áru élelmiszer ellátást nem lehet meg­
szüntetni.
6 .) Az állandó és katonai jellegű karhatalmi
szolgálatot teljesített és karhatalmi illetményeket
élvezett állami elemi iskolai tanítók, a Nemzeti

Népművelés

Hadseregben tényleges szolgálatot teljesített
állami elemi iskolai tanítókkal egyenlő elbánás
alá veendők.
7 .) Azokat az illetményeket, amelyek a
fentiek szerint egészen vagy részben beszüntetendők, a Nemzeti Hadseregben történt bevo­
nulást követő hónapoknak, illetőleg évnegyedek­
nek a végével kell beszüntetni, viszont a kato­
nai szolgálatból történt elbocsátás után a pol­
gári szolgálattételre történt jelentkezés napját
követó hónapoknak első napjától kezdve kell
ismét utalványozni. Amennyiben azonban a
polgári szolgálatra történt jelentkezés a hónap
-első napjára esik, az illetmények a jelentkezés
’
napjától kezdve utalványozandók.

3 .) a tanítónak a világháborúban viselt
katonai rendfokozatát (esetleg a Nemzeti Had­
seregben elért rendfokozatot):
4 .) a Nemzeti Hadseregben eltöltött tény­
leges szolgálata után, a tanitó mely napon je­
lentkezett polgári szolgálata után, a tanító mely
napon jelentkezett szolgálattételre;
5 .) A Nemzeti Hadseregbe történt levonu­
lásától egész leszereléséig, mely fizetési osztály­
ban és fokozatban volt;
6 .) A Nemzeti Hadseregbe történt bevonu­
lását megelőzőleg volt-e a tanítónak lakpénze és
lakpénzpótléka, s ha igen, mely lakbérosztálynak, s mely fizetési osztálynak megfelelőleg
volt utalványozva.
9 .) A Nemzeti Hadseregben szolgálatot
7 .) A Nemzeti Hadseregbe történt bevonu­
teljesített olyan állami elemi iskolai tanitó, aki
lását megelőzőleg élvezett-e tanitó családipótlé­
az érvényben álló 1922 évi 700 V. K. M. Eln.
kot, és mely családtagok után ?
számú rendelet alpján a tényleges .katonai
8 .) a Memzeti Hadseregbe történt bevonu­
szolgálat tartama a lett igényt szerzett arra,
hogy a fizetés természetével biró polgári illet­ lását megelőzőleg (esetleg a szolgálat tartama
ményei emelkedjenek, ezeket a magasabb alatt) valamint leszerelését követőleg mely ál­
összegű fizetés természetével biró polgári illet­ lampénztárnál voltak a tanitó illetményei folyó­
sítva ?
ményeket ugyanattól az időponttól kezdve kell
9 .) alÍNemzeti Hadseregbe teljesített szol­
folyósítani, mint amelytől kezdve azok abban
az esetben járnának ha az illető állami elemi gálat alatt a tanitó élvezte-e polgári illetményeit,
iskola tanitó nem vonult volna be a tényleges vagy nem, ha nem, úgy mely időponttól meddig
nem részesült polgári illetményekben? (L. a
katonai szolgálatra.
fizetési könyv.)
14 .) A fenti rendelkezések közül azok,
,A kimutatás 8 napon belül beterjesztendő.
amelyek az illetményeknek vagy azok egy ré­
szének a Nemzeti Hadseregben teljesitett szol­ Nemleges jelentés is teendő.
Szolnok, 1923. évi szeptember hó 2í-én.
gálat tartama alatt való kifizetésekre vonatkoz­
nak, csakis a zsoldos hadsereg megalakulásának
Bihary István sk. kir. tanfelügyelő.
időpontjáig, vagyis 1922. évi január hó 31-ig
bezárólag alkalmazhatók, amely időponton túl
a Nemzeti Hadseregben tényleges katonai szol­
gálatot teljesítő állami elemi iskolai tanítók
- Rovatvezető: Szatmáry Lajos népmüv. titkár.
polgári állásuk után semmiféle illetményben
vagy kedvezményes áru ellátásban nem része­
síthetők.
Az iskolánkivüli népművelés irányelvei,
Ezek alapján a következőket rendelem el:
anyaga és kivitelének módozatai.
A vezetése alatt álló intézet azon állami
Kedves Kartársaim!
elletni iskolai tanítóiról, akik a Nemzeti Had­
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztérium*
seregben tényleges katonai szolgálatot teljesítet­ amikor a régi szabadoktatási rendelkezéseit intézményeit
tek, névjegyzéket állítson össze. Részletezze, hogy 193.500 III. b. 1922 sz. rendeletével átszerveztette azért,
1 .) az illető tanitó, mely napig teljesitett mert az iskolánkivüli népoktatást ép olyan fontosnak
ténylege s katonai szolgálatot a Nemzeti Had­ tartja, mint a kötelező elemi oktatást
seregben :
Ha az elemi iskola a háború alatt is megfelelhe­
2J a tanitó a világháborúban, mely naptól, tett volna feladatának, nem lenne olyan felette fontos a
mely napig teljesitett tényleges szolgálatod:
felnőttek oktatása de olyan megdöbbentő hiányokat

Iskolánkivüli oktatás-

tapasztalt a világháború alatt és utáni években, amelyek­
nek minél bagyobb mértékű pótlását az ország újjáépí­
tése és a nemzet megújhodása céljából .égető nemzeti
s korszükséglef-nek jelentette ki és a fokozottabb
iskolánkivüli munkával óhajtja behozni.
Annak leszögezésével, hogy kevés •/•-bán terhel­
het mulasztás minket, néptanítókat, ne kutassuk, hogy
ki v. mj s milyen ’/o-ban oka e rettenetes ténynek,
hanem vállvetve egyenlő akarattal, bizó lélekkel, magyar
fajunk irpnti forró szeretettel levetkőzve a közönyt, a
néma hallgatást, fogjunk újjáépítő munkánkhoz.
Tény az, hogy a magyar föld- és ipari munkás,
továbbá a kisgazda osztály (igen csekély ®/o kivétellel)
nem rekdelkezik azokkal az elemi ismeretekkel, melye­
ket az elemi isaola tanterve felölel.
Fény az, hogy a lakosság zöme egyházi, társadal­
mi, hazafiassági szempontokból nem felel meg az élet
és a kor kívánalmainak. Erkölcsileg, anyagilag, szak­
tudás dolgában is alulmaradnak más kulturnemzetek
hasonló osztályain.
Minden nemzetre, országra károsak az ilyen alulmaradások. Ennek a nagyfokú tudatlanságnak és mű­
veltség hiányának volt következménye az, hogy népbolonditók által magát félrevezetni engedte s fundamentu­
mába tört össze ezeréves Magyarországunk.
J1 mi népünk általában csak él.

Nélkülözi a kultúra áldásos működését, h -tását.
Két dolog hív minket, hogy igazi kultúrát adiunk
népünknek:
aj a humánus érzés, emberbaráti kötelességünk

bj hazánk újraépítést, nemzetünk megújhodása.

Nem tölti be tanítói hivatását és nem méltó a
néptanítói címre az. aki most a 24-ik órában is bizo. nyos kötelező óra-számát leadva azt hiszi, ho«y meg­
tette kötelességét’.
h
Nem érdemes az emberi névre az és nem hazafi,
nem magyar az, aki bármit is tehet
hazánk érdekébeu, de nem teszi.

népünk,

űz iskolánkivüli népművelési munkásság
azok, melyakkei valakiből egy

ideális

faiunk,

irányelvei

magyar 'embert

nevelünk, formaiunk.

a.) aki rendelkezik az elemi ismeretekkel,

b.) aki ismeri állampolgári jogait, tudja kötelességeit,
c.) aki hisz Istenben és betartja vallása parancso­
latait, vagyis: aki megadja testének, lelkének, család­
jának, egyházának, a társadalomnak, a nemzetnek, magyar
fajának, hazájának mindazt, amit tőle a mai kor kívá­
nalmai megkövetelnek s mindezeket olyan mértékben,
amint az tőle kitelik.
Az állam sem képes biztosítani becsületes munkánk
ellenértékeképen szerény megélhetésünket, maholnap le

9

Népművelés

Népművelés
kell mondanunk a tisztességes ruházatról a táplálkozás­
ról is.
Sorsunk nem fog javulni míg közállapotaink nem
javulnak, mert szorosan összefügg, egybekapcsolódik
édes hazánk szymorú állapotával.
Amint a nemzet egyedi odaadó, becsületes törek­
vései után kultur-állapotaink javulnak s a milyen mér­
tékben javulnak, úgy fog javulni a mi helyzetünk is.
Ez is azt parancsolja nekünk, hogy kezdjük el a munkát.
Végül pedig megjegyezni kívánom, hogy .most-7

készül a minisztériumban egy javaslat, mely szerint ta­
nítók, tanárok, jegyzők, általában pedig állami fizetésben
vagy fizetés kiegészítésben részesülő hivatalnokok, tiszt­
viselők, lelkészek minősítő táblázatában külön rovata
lesz az iskolánkivüli népművelési munkásságnak.
Kinevezéseknél, választásoknál, áthelyezéseknél,
előlépéseknél, igazgatói s bizalmi állások, tiaziségek
betöltésénél igen súlyosan esik mérlegbe az iskolánki­
vüli népművelési munkálkodás.

II.

Az iskolánkivüli népművelés anyaga.
1. Analfabéta tanfolyamok.
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján várm.
bizottságunk fogja megszervezni. (Jövő számunkban kö­
zűim fogjuk a községek szerinti összeirt analfabéták
számát.) A tanfolyam tartama falun 12—24 hét, városon
12—30 hét. Heti órházáma 3—10 között. Összes órá­
inak száma 100-240 között. Hallgatóinak száma 10-40.
Tervezete a megnyitás előtt 2 héttzl a népmüv.
titkárhoz küldendő be. A megnyitás után 2 héttel pedig
beküldendő a névsor (név, szül, adatok, vallás, foglal­
kozás.)
A vizsga 2 héttel előbb bejelentendő a várm. bi­
zottsághoz, a sikerre! végzeettek bizonyítványt kapnak.
é. Elemi ismeretterjesztő tanfolyamok.
A legalkalmasabb az elemi ismeretek nyújtására,
pótlására. Anyaga a népiskolai tantervbe felvett anyag,’
kivéve a testgyakorlást, mely a várm. testnevelési bi­
zottság hatáskö ébe tartozik.
Tartama 3—4 hó. Heti óraszáma 2—6 között.
Meginditásáhoő (és működésben tartásához legalább 15
hallgató kell.
Tervezete a megnyitás előtt 2 példánybön a népműv titkárhoz bnküldendö.
3.

Népies ismeretterjesztő előadások.

Részletes tájékoztatóját lásd lapunk f. évi 2-ik
számában.
Tervezete a megnyitás előtt 2 héttel 2 példányban
a népmüv. titkárhoz beküldendő.

4.

Népies ismeretterjesztő tanfolyamok.

A 2 és 3 pont alatti 1—1 évi sikeres működés
után szervezhető, megfelelő előképzettségű hallgatóság­
gal mint kezdő népmüv. munka is bevezethető. Tartama
faiun toki, március hónapok, városon szeptember május
hónapok. Heti óraszáma 4—15, összes óraszáma 80—240.
Tervezete a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­
nisztériumhoz címezve a megnyitás előtt 2 héttel. 2 pél­
dányban a népmüv. titkárhoz beküldendő.
A megnyitás után 3 hétig az óráról-orar.i kidol­
gozott részletes tantervét 2 példányban a népművelési
titkárhoz beküldendő,
5. Népfőiskolái tanfolyam.
F, evben csak Szolnokon működik (munkásgim­
názium) cím alatt.
Csak azokkal rendezhető akik a népiskolai tan­
tervben felöleli anyag ismeretével bírnak.

A magyar nemzeti .szebb jövő kiépítése érdeké­
ben a leginiemivebb, a legodaadóbb szorgalmas munka
itt honosítandó meg. különösen a falvakban!
Alakulási jegyzőkönyve, szerv és működési szabály­
zata, mely részletesen magában foglalja az összes tenni­
valókat, 2—2 példányban a miniszteri jóváhagyás ki- .
eszközlése céljából a vármegyei bizottsághoz terjesztendők be.
.
Az 1 — 8 pontban irt népművelési munkálatok az
ifj.‘egyesület keretében is megoldhatók, sőt kívánatos
is az ifjúság nevelésére, képzésére legtöbb gondot for­
dítani.
Ezen pontok alatt irt népmüv. munkásság hallga­
tóiéi az ifi. egyesület tagjain kívül az idősebb korosz­
tályok is bevonhatók.
Vezetői az igazgató-taniiókévai egyenlő tiszteletdijban részesülnek.
•
10. Népkönyvtárak.

Vezetéséről, működéséről külön tájékoztatónk fog
megjelenni lapunk egyik legközelebbi számában.
Az összes népművelési munkák előadói tisztelet­
6.
Népszerű tudományos előadások.
dijait a va iás- és Közoktatásügyi m. kir. minisztérium
A műveltebb lakosság előtt egyesületekben körök­ és varm. bizottságunk engedélyezi, havonkmt utalagoben tartandók, szervezendök, továbbá a helyi intelligen- sao kifizeti.
Az előadói tiszteietdijak (óradijak) 1—1 előadás
tia számara.
Előadói főiskolai végzettségűek lehetnék, és min­ vagy 1 — 1 óra után 2—5000 koronában iranyoztattak
denkor szak-eiöadasok szerepelhetnek. (Ügyvéd, orvos, elő a minisztérium állal.
Minden községi népművelési bizottság a helység
mérnök, tanar stb. szak-előadásai.)
lakosainak kívánalmai aiapjan a közölt 1—8 pontok
Tervezetét, mely az előadók neveit és előadásaik
alatti munkásságból a megfelelőt kiválasztja, bizottsá­
címét (tárgyat) tartalmazza, a vallás- és közoktatásügyi gunkkal (a titkárral) közli, ki a tervezetek eiKeszitesére
m. kir. miniszterhez címezve a megnyitás előtt 2 héttél szolgaló nyomtatvány űrlapokat haladéktalanul megküldi.
2 példányban a népmüv. titkárhoz kell beadni.
igen kerem t. kartársaimai szíveskedjenek a szer­

•

7. Népszerű tudományos tanfolyam.

Ha a helység műveltebb ^kossága es helyi intelligentia oi.ajqa, joboanmondva, ha a tanfolyam hailgalására elegendő számú hallgató magát kötelezi az előbbi
pontban irt előadások kisebb szamuknál fogva a kivánaimuk nem felelnének meg) akkor szervezendő.
Tervezőiénél az előbbi pontban irt eljárás irány­
adó. E.cnkivül a megnyitás u.an 3 héten belül a hall­
gató: >•.adata: a népmüv. titkárhoz beküldendők.

vezésben közreműködni, hogy a nyomtatványokat sürgősen
megkűidhessem.,

*
111.
Az iskolánkivüli népművelési munkásság kivite­
lének módozatait a járásköri üléseken fogom előadni,
amennyiben akadályozva lennék az ezeken- való meg­
jelenésben, akkor külön fogjuk megküldeni mii den köz­
ségi népmüv. bizottságnak.
Kartarsi szeretettel:
Szolnok, 1823. október 23 án.
8.
Továbbképző (szak-) tanfolyamok.
Szathmáry Lajos
Megfelelő elemi ismerettel rendelkező hallgatók
nép*fiv. titkár.
részére rendezendök. Az elmeleti órákon kívül gyakorhní (szak-) kiképzésbe is részesülnek. (Gazdasági, ipari,
kereskedelmi tanfolyamok, kisbirtokosok, iparosok, keres­ Szám 486/1. 923.
kedők háztartásbeliek., nők stb. részere.)
Valamennyi községi iskolánkivüli népmüv Bizottságnak,
Eljárás mint megelőző pontban.
A községi iskolánkivüi népművelési Bizottságok
9. Ifjúsági egyesületek.
szervezeti szabályzatainak beküldéséből-arról győződtünk
Megalakítandó minden községben (városban) az meg, hogy azok minden községben mas^mas szövege
elemi iskolákkal kapcsolatban. Ezt elrendelő miniszteri zéssel lettek megalkotva.
és tanfelügyelői intézkedések sürgősen követelik.
Az egységes szerzezés, vezetés, a komoly munka
Működése a testnevelési bizottságokkel karöltve sikere megköveteli hogy a vidéki bizottságok szervezeti
szabályzatai is egységesek legyenek,*
biztositandó.

W;

r

'
i
|

-

E célból tisztelettel kérjük hogy a megküldendő
2—2 drb. tervezetet az alakulás dátumává: és kellő
aláírással ellátva póstafordultával beküldeni szíveskedje­
nek, hogy azokat a novemberben tartandó várm. közgyűlésünk elé terjeszthessük jóváhagyás végett.
Egyik példányát Tek. Bizottságnak megküldjük, másikat irattárunkban helyezzük.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. október 22.
Bihary István
Szathmáry Lajos
agyv. eiaik. kir. tani.

titkár.

Szám: 486'11. 923

Valaaeanyi községi Szabadoktatási Bizottságnak.

I

Múlt évi közgyűlésünk határozatából fölkértük a
Tek. helyi bizottságokat, hogy alakuljanak át községi
iskolánkivüli Népművelési Bizottságokká.
Vármegyénk községeinek felében még mindig nem
[ tettek eleget e felsőbb kívánalomnak.
Tisztelettel kérjük ezért, hogy az ülést egybehívni
’ a megküldendő 2 péld szabályrendeletet az alakuló
ülésben aláírni s az alakuló ülés jegyzőkönyvével együtt
। beküldeni szíveskedjenek, hogy azokat a november hó‘ bán megtartandó várm. közgyűlésünk ele terjeszthessük.

|

Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923 október 22-én.

|

Bihary István

;

6<yv elnök, Ür tani.

Szathmáry Lajos
titkár.

í Szám: 486,111. 923.

r Talattieonyi
|
’

Í
;
;
í
|
I

Népművelés

Népművelés

K)

községi

Iskolánkitiili

Népmüv.

Bizottságnak.

Bizottságunk múlt évi közgyűlésének határozatából felhívtuk Tek. Bizottságot, hogy szervezze meg az
ottani Ifjúsági Egyesületet.
Minthogy igen sokan nem lettek eleget e felsőbb
kívánalomnak, tisztelettel kérjük Tek. Elnökséget, hogy
a tanítói (tanári) testület levonásával az „Ifjúsági Egyesületet megalakítani, az alakuló ülés jegyzőkönyvét és
szerv, szabályzatot 2—2 példányban beküldeni sziveskedjenek, hogy azokat miniszteri jóváhagyás végett felterjeszthessük.
Hazafias üdvözléssel:

Szolnok, 1923 október 22-én.
Bihary István
ugyv. elnök, üt. ta«f.

Szathmáry Lajos
titkár

Szám: 486 IV. 923.

Talaaeinyi kizségi Iskoláikivili Népművelési Bizattságiik.
Muh évi közgyűlésünk határozatából kifolyóan is­
mételten kérjük, hogy a működésben levő (megalakult)
Ifjúsági Egyesületek vezetőségét felhívni szíveskedjék az
iránt, hogy az egyesület szervezeti szabályzatát és ala­

kuló ülésének jegyzőkönyvét Bizottságunkhoz mutassa
be a jóváhagy miniszteri rendelet számának közlésével.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. október hó 22-én.
Bikary István
Szathmáry Lajos
Myv. elnök, ür tani.

trtkár.

Szám : 486/V. 923.

Valamennyi kizségi Iskelúkiviii Népművelési Bizottságnak.
Vármegyei szábályrendeletünk szerint közgyűlésünk
ülésein tanácskozási és szavazati joggal bírnak a köz­
ségi bizottságok kiküldöttei (az elnök és egy kikűldendő
tag) kik. várm. Bizottságunknak rendes tagja is.
Tisztelettel kérjük, hogy nyilvántartásunkba (tagok
nénjegyzékébe) való bejegyzés végett bejelenteni szí­
veskedjenek az elnök és a kikűldendő tag teljes címét.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. október 22-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. e^k. kir. tant.

titkár.

Szám: 492—923.

Valamennyi kizségi Iskolánknak Népművelési Bizottságnak.
Az iskolánkivüli népművelésben igen fontos az
egészségi ismeretek terjesztése és népszerűsítése.
E téren elismerésre méltó érdemei vannak az Or­
szágos közegészségi Egyesületnek, amely már 86 év
óta áll e törekvések szolgálatában.
Mindezekért tisztelettel kérjük a Tek. Bizottságogat. hogy ferntirt egyesület népszerű kiadványait (pl
Az egészség Könyvtára) és az „Egészségbe folyóiratát
megrendelni, előadásait felhasználni s a helybeli tár­
sadalmi intézmények (körök, egyesületek) figyelmébe
ajánlani sziveskedienekP
Hazafias üdvözlésiéi:
Szolnok, 1923 október 22-én.
Bihary István
Szathmáry Lajos
ügyv. elnök. kir. tani.

titkár.

HÍREK.
Miniszterelnök Szolnokon. F. hói 4-én
Gróf Bethlen István miniszterelnök Vass József
és Nagy Emil miniszterek társaságában váro­
sunkba érkezett, hogy résztvegyen a szolnokmegvei egységespárt gyűlésén. . Hatóságaink és
városunk hazafias polgársága messzemenő elő­
készületeket tett, hogy nemzetünk szeretett
kormányelnökét az őt mindenkor megillető
fogadtatásban részeitse. A város két helyén is
díszlet a diadal kapu, mely büszkén hirdette a
fogadtatás meleg szeretetét. Az összez iskolák
növendékei és tanerők zászlók alatt vonultak

ki miniszterelnök fogadtatására. A miniszterelnök
pont Vi 10 órakor Almásy Sándor főispánunk
disz kocsiján robogott végig városunk főutcáján
egetverő éljenzések között. A vármegyei egysé­
gespárt nagy gyűlése a városi színházban folyt
le, melyen a miniszterelnök 10 órakor jelent
meg, kit Gróf Almássy í mre, a vármegyei egysé­
ges párt elnöke fogadott. Dr. Kenéz Béla váro­
sunk képviselője beszámolót ^tartott, melyben
ecsetelte a hel- és külpolitikai helyzet mai álla­
potát s ezzel szemben hangsúlyozta az egységes
párt célját, mely egyedüli kivezető útja gazda­
sági helyzetünk javulására nézve, itt megemlé­
kezünk még azon meleg kijelentéséről is, hogy
a magyar aranyat a magyar tanítóink s taná­
raink fogják kiaknázni. Nagy politikusunk ezen
kijelentése arra enged következtetni, hogy * az
ország sorsát intéző körök immár belátják, hogy
miszerint a nemzet ügye a tanitó, tanár kezébe
van letéve. Utána Gróf Bethlen István minisz­
terelnök szűnni nem akaró éljenzések között
emelkedett szólásra, ki beszémólt a külföldi
útjáról és az ország gazdasági helyzetének ja­
vulására kieszközöl küicsönről. A nagy gyűlés
déli 12 órakor végett ért. Délután 7» 3 órakor
a miniszterelnök és társai tiszteletére bankettet
adott a vármegyei egységes párt Nemzeti szálló
éttermében, melyen a vármegye notabilitásai
kivétel nélkül részt vettek.
Miniszteri elismerés. Gosztonyí Sándor szol­
noki áll. tanitó 40 évi érdemes tanítói szolgálatának
betöltésével nyugalomba vonult, mely alkalomból a val­
lás és közokt. m. kir. Miniszter ur elismerő okirattal
tüntette ki nyugalomba vonult kartársunkat. Az erről
szoló okiratot Bernáld Lajos bárány-utcai áll. isk. igaz­
gató f. évi szept. hó 28-án tartott tantestületi ülésben
kartársak és növendékek jelenlétében nyújtotta át ünne­
peknek. Utánna Keszthelyi István szolnoki áll. isk. tan­
testület elnöke, kartársai nevében tartott az ünnépelthez
beszédet, majd Dr. Kovács János. kir. s. tanfelügyelő, a
kir. lanfelügyelőség nevében búcsúzott el távozó kar­
társunktól. Mire Gosztonyí Sándor üdvözlő beszédekre
válaszolva kifejti, hogy tanítói pályán eltöltött 40 évi
szolgálatában csak kötelességét teljesítette.
Szülők iskolája. A Magyar Gyermek tanulmányi
Társaság a folyó tanévben az iskolán kívüli népműve­
lés budapesti bizottságának támogatásával a szülük ré­
szére tanfolyamot rendez. Nevezetesebb előadások lesz. nek: Családi és köznevelés. Gyermekegészségtan. Gyer­
mek gondozási gyakorlatok. A gyermek testi és lelki
ejlődése A nevelés gyakorlati kérdései. A kisdedek
foglalkoztatása. Gyermek szórakoztatás. Nagyon kívána­
tos volna, hogy i’yen nemes célú tanfolyam minél több
vidéki városban is rendeztessék, mert mint sajnosán
konstantálhatjuk a magyar köznép túlnyomó részének
fogalma sincs a gyermek helyes neveléséről és gon­
dolkozásáról.

Tagja-e a gazd. szaktanító egyesületünknek?
Egyesületi alapszabályaink szerint, a vármegye területén
levő gazdasági szaktanítók már annál is inkább tagjai
mert annak idején az egyesület alapszabályaiba a szak­
tanítók is felvétettek, mihez a kultuszkormány alapsza­
bályaink jóváhagyásával hozzájárult. Azóta változás e
téren nem történt, a jóváhagyott alapszabályaink még most is fennállanak, melyek kötelező tagokká tekintik a
gazd. szaktanítókat. Alapszapályaink értelmében tagaji
még az egyesületnek közs. tanítók, óvónők, menházve- i
zetőnők, izr. tanítók és az összes felekezeti óvónők és '
menházvezetőnők.
‘
'
I

Kinevezés. A vkm. Lótes Ferencz oki. tanítót a •
jászberényi-homoktanyái áP. el. és Szabó Anna oki. \
tanítónőt a jászberéoyi-perestanyai áll. el. iskolához
nevezte ki.
i
Tanitő választások Asztalos Margit ref. tanítónő
a kunhegyes! ref. iskolához. Gál Lajos ál(. tanitó a kun­
szentmártoni társulati polg. iskolához, Veress Ilona ref.
tanítónő a kunhegyesí ref. iskolához, Varga Gyula ref.
tanitó az abádsz dóki ref. iskolához, Horváth Gyula a
kunhegyesi izr. iskolához, Szabó András ref. tanitó a
törökszentmiklósi ref. iskolához választatott meg.

Áthelyezés és megbízatás. Dr. Fenyőné Haraszthy Ilona galgagyörki áll. tanítónő a rákócifalvi áll.
iskolához helydztetett át Presznyák Mária oki. gazd.
szaktanitónő a nagykörűi gazd. szakiskolához 1923-24.
tanévre helyettesként megbízatott.
Nyugdíjazás. Lukacsevics Sándor jászladányi
rkath. tanitó és Nagy Márton szolnoki Konstantin rkath.
iskolai tanitó nyugdijaztatott.

önkéntes adomány. A szolnoki tanítótestület
egyhangú határozattal kimondotta, hogy vármegyei nagy­
nevű elnökének Brózsik Pálnak temetéséhez egyenként •
2000 korohával hozzájárul s egyben felkéri a vármegyét
tantestület minden tagját, hogy nevezett célra szintén
járuljanak a fenti összeggel. — A szolnokiak és a vi­
dékiek nagy része már befizette a 2000 koronát. Tu- domásunk szerint sok vidéki kartárs erről nem értesült,
épen ezért máig sem küldte be. Kérjük ezúton, hogy a
szives adományokát Jánossy pénztárnok címére mielőbb
adják fel.
önmegadóztatás. Lapunk további fenntartása
önmagunk részvétlensége, miatt alig lehetséges. Az ed­
digi számokat is úgy tudtuk kinyomatni, hogy a kir.
Tanfelügyelő ur s Boris Ferenc törökszentmiklósi kar­
társ járult minden szám kiadásásoz uagyobb összdggel.
Választmányi gyűlésünk egyhaiigu határozata folytán
szeretettel kérjük kartársainkat, hogy a lap fenntartásá­
hoz szeptemberre 200, októbertől fogva pedig havi 300
koronával járuljanak hozzá. Az igazgató urak több
helyről már be is küldöttek az összegeket.

Hirdessünk a „Népművelésiben. Lapunk nem­
csak az egész vármegyében, hanem csérepéldányok és
hivatalos helyekre küldött példányai után sok felé jár,
épen azért kérjük a kartársakat, hogy ha nekik vagy
ismerőseiknek valami hirdetni valójuk van, használják
fel e lapot. Hisszük, hogy az eredmény nem marad el

Nyomatott Kongorácz János könyvnyomdájában Törökszentmiklóson.

Szc. ok, 1923 november hó.

rfKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI

NÉPMŰVELÉS
A kir. toMügyekiség. .

unitó

s . rtnnwei iskniánkMlínépn^^

Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei

Főszerkesztő:

Tanitóegyesület. Megjelenik havonkint.

MAGYARY gyula.

Elöfizetsi dijak:

Egész évre
Fél évre

4000 kor
2000 kor.

Felelős szerkesztő:

méhes endre.

Előfiietési és hirdetési dijak, reklámár ók
Jánossy Pál egy. pénztároshoz, a lap szel­
lemi részére vonatkozó közlemények a sí e kesztéség Szolnok (vásártéri iskola) cím ért
küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Egyes szám ára 400 K.

előrelátó készség is szükséges, mely bármi’J
körülmények közt is megállja a helyét.
Hiszen sok érdemes kartárs van közöttünk.
Boldog emlékű Brózsik Pál egyesületi De kérdés ám, vájjon a sok érdem közül me­
elnök elhalálozása folytán vármegyei tanítóság lyikben találhatók fel mindazon egyéni tulajdon­
válságos helyzetbe került. Napról-napra fokozódó ságok, melyek a fent leirt követelményeknek
érdeklődés szinte izgalmassá lett.
megfelelnek. Ha a tanítóság komolyan veti latba
A megindult korteskedés széttagozódása ama feltételeket, melyeket a vármegyei egyesü’arra enged következtetni, hogy nem vagyunk let célul kitűzött, úgy fölösleges a korteskedés,
egy véleményen az elnöki személyt iletöleg. e helyett inkább komoly elmélkedést ajánlunk
így ezen kérdésnek megoldása előreláthatólag addig is a szent cél érdekében. Az elnöki szék
bizonyos nehézségekbe fog ütközni, legalább is betöltése tehát olyan egyéniségre essék, me’y.
a jelek azt mutatják
egyéniség az érdem minden kellékével van fel­
Hogy Ki legyen közülünk az elnök, mi nem ruházva.
kötjük magunkat személyhez mindaddig, mig
Lényeges körülménynek tekinthető még a
nem tisztázódnak előttünk ama feltételek, me­ hiúság is. Arra igen nagy gondot kell fordítani
lyeket egyesületünk elnökétől elvár. Elsősorban az egyesületnek, nehogy olyan elnököt állítson
is az érdem legyen az ■ hányadé, mely a vár­ az egyesület élére, ki annak révén saját érdé*
megyei tanítóság bizalmát magával kell hrgy keit előre tolva, föléuybe emelkedjék.
ragadja. Ha tehát az érdem adja e kérdés meg­
A hiúság tudvalevőleg önző emberek tulaj­
oldásához az impulzust, úgy magától érthető, donsága. Egyesületi elnöknek pedig önzőnek
hogy az illető bizonnyára olyan talentum­ lenni nem szabad.
mal van megáldva, mely kevésnek adatott
Ugyancsak ügyelni kell arra is, hogy az
meg. Mert az érdem magán viseli a tudás ere­ elnöki széket olyan egyéniség foglalja el. kinek
jének hatalmát és diplomáciai jártasságot; ma­ politikai magatartása a múltból a jövőre nézve
gán viseli a munkabirást és munkaszeretetet, is kellő biztosítékot nyújtson a rendíthetetlen
nemkülönben vezető és irányitó képességeinek hazafiságáról. S azonkívül egyesületi elnök neminden kellékét. A tudás erejének hatalma pe­ csak a tudás bírásának, hanem nyelvében való
dig botorságban nyilvánul, mely az igaz ügyért kifejezéseinek is mindenkor végrehajtó ura le­
való küzdelemben jogossá teszi az embert tán­ gyen! Különben magunknak választunk elnököt)
kinek tudásbeli tekintélye, egyéni karaktere, ami
toríthatatlan mivoltában. Már pedig a tanítói
(m. e.)
tekintélyünk, ami karakterünk!
igazságért és nemzeti kultúráért való küzdelem­

Elnökválasztás előtt.

hez a pedagógiai tudáson kívül olyan politikai

2__________

Pedagógia.
■

'

Egy ünnepély reflexiói.

• E Jap ez évi október havi számában egy rövidke
. hír jelent meg, tudatva Gosztonyi Sándor szolnoki áll.
el. isk tanitó nyugalomba vonulását és az. ez alkalom­
ból megtartott hivatalos ünnepélyt.
Ez a száraz tény-magában nem jeleni sokat a közérüel< szempontjából, de aki tudja azt, hogy ki ment
nyugdíjba, hogy ki az a Gosztonyi Sándor, lehetetlen­
ség. hogy megelégedjék egy kommentár nélküli újságközleménnyel
Szűk, nagyon szűk, szerény keretekben folyt le az
Ünnepély pedig de sok szülőtől, de sok volt tanítvány­
tól megérdemelte volna az ünnepelt, hogy háláját, hódo­
latát fejezze ki előtte a nagy fordulópont küszöbén 1,
Én közel hét évi ittlétem alatt nagyon keveset

^alálkoztam vele, első ízben pedig épen munkájában
láttam öt. S mikor először láttam, rajongója lettem egyé­
niségének, Pedig privátim nem beszéltem vele, csak
munkáját s annak eredményét láttam. Két évben láttam
összesen titáni munkát végezni s úgy éreztem, hogy
annak a két évkmunkának az eredménye is rászolgált
arra, hogy alkotójának örök emléket állítsanak.
És ö ezt a munkát negyven éven át végezteI Mily
lélekkel, mily ügyszeretettel és lángoló lelkesedéssel
dolgozhatott ifjú korában, amikor utólsó éveiben is min­
taszerűen dolgozott! Miért is nem láthattam őt akkor,
tói’-,or ifjú erejével; ielkének ifjú tüzével végezte művészi
mókáját!
Mert művész volt ő valóban; munkája a vérnek
és. a szívnek munkája volt, anyagias salaktól mentes,
tiszta, önzetlen, a munkáért magáért lelkesülő művész
lélek munkája. — Durva, alaktalan tömegeket kapott az
ar. .éri lelkek sarjadékaiból és ő azok minden egyes
dasbjébol drága köveket faragott, csiszolt az emberi
művelődés számára. Feltárta szivek előtt az erkölcs és
hit birodalmát, lelkek előtt megnyitotta a tudás szenté­
lyét. Előtte nem volt különbség anyag és anyag között,
miként a Mindenható sem tesz külömbséget ember és
ember között. Hatalmas munkája és művészi ihlete egy
hívóra képes volt emelni a legváltozatosabb fokú ké­
pességeket.
Igazi apostola volt hivatásának isteni ihlettel lel­
kében. — Csak ilyen léleknél lehetséges az, hogy mindvég g megmaradt a maga nemes egyszerűségében, minden
külső érvényesüléstől, hiú szereplési vágytól távol tartván
migát. Nemei lelke minden jutalmat önmagába talált
r eg és ez öt láthatólag boldoggá, megelégedetté tette

3

Népművelés

Népművelés

Vajon ki lett volna képes megjutalmazni annyi lelki
kincset, amennyit ő szivéből, leikéből negyven éven át
több ezerre menő emberi lélekre pazarolt! — Nekem
az a meggyőződése;’, hogy ő minden tanítványábanaz
isteni lélek egy-egy szikráját látta és az volt a hite,
hogy azt az isteni szikrát, mely a né^ gyermekeinek
nagy tömegében gyakorta csak hamvad és alig-alig éled,
fel lehet és fel kell gyújtani, a legdurvább, legrongyo­
sabb daróc alatt is. — Mily öröm lehetett az az ő lel­
kének, hogy azok az apró, piciny szikrák az ő ihletett
lelkének füzétől egytői-egyig lángra gyúlva égtek a hit­
nek és szeretetnek tüzében és a tudás világosságában.
Mennyit lehetne még elmélkedni s tanulmányban
elmélyedni ilyen nem mindennapi egyéniség fölötti De
hagyjuk őt 1 Hagyjuk s csak távolról szemléljük neme­
sen egyszerű alakját, tiszta jellemét és lelki kiválóságait
visszatükröző jóságos, de büszke öntudattói áthatott te­
kintetét. Hadd élvezze a szent nyugatom napjait Nagy
munkájáért őt itt e földön senki sem jutalmazta meg,
de ő önmagái annál gazdagabban olyan kincsekkel,
amiket pénzben, vagyonban, hiú becsvágyakban hiába
keresünk. Ezek a kincsek b ztositják az ö lelkének mély­
séges és boldogító nyugalmát.
Élvezze is azt a nyugalmat zavartalanul. Meleg

Közben 10 percnyi szünet rendeltetett el. Utána
Schmid Vilmos szolnoki áll. isk. tanitó előadása követ­
kezett : „A tanyai tankötelesek beiskoláztatása az anal­
fabetizmus kiküszöbölésével kapcsolatban* címen. Az
előadó kimerítően foglalkozott a tanyai kérdéssel, mely­
nek célszerűségét internátusok felállításával látná keresztülvihetőnek. Természetesen az előadás nagy vitát
provokált. Volt pró és kontra.
A vita során kiérezhetö volt az a kivánalom, hogy
a tanyai rendszert közigazgatási utón egységesíteni kel­
lene. Ez volna egyedüli kivezető útja a tanyán meg­
honosítandó rendszeres népmüvelődésnek. Indítványok
során Jánossy Pál igazgató, egyesületi pénztáros
temetkezési egylet megszervezését hozta javaslatba s erre
vonatkozó tervezetét a köri gyűlésnek be is mutatta. Az
eszmét igen életre valónak látta és elfogadhatónak
találta a& gyűlés, melynek érdemszerü tárgyalását a
közgyűlésre bízta. Ezzel kapcsolatban felkérte a gyűlés
Jánossy kartársat, hogy indítványát a többi járásköri
gyűlésekben is ismertetni szíveskedjék. A gyűlés ezután,
jegyzőül Mészáros Gyula szolnoki áll tanítót választotta
meg. Délután V* 2 órakor a gyűlés véget ért. (m. e.)

javaslat helytelen.
. ..
Nagyon sajnálom, hogy azon a bizottsági ülésen
________
nem voltam ott hivatalos elfoglaltságom miatt, amelyiken
kimondják akkor
aazt,
. .hogy a .tagok
__ i. _a temetkezési vnUuócreket
költségeket közösen
közösen

Benedek József mezőtúri kollégám a múlt évi
vm. tanitógyülésünk alkalmával a tanitók temetkezési

Dr Kovács János.

egylet megalakítását

indítványozta.

Nem fogadták el.

fizetik mindaddig, mig a temetkezési alapszabályt megcsináljuk. Most a történtek után nincs más hátra, mint
módosítani az elfogadott határozatot, ha azt akarjuk,
hogy csődöt ne mondjon a szép eszme. Más alapra
ke!I tehát fektetni a temetkezési egyleti tagok köte.e-

zettségeit. (Folytatása következik.)

Csiky József.

Egyesületi élet.

Hogy miért, nem tudom.
Pedig nem hiszem, hogy ne jutott volna eszébe
soknak: ha most megtalálna halni, miből temetnék el
s nagy lelki fájdalmán kívül mily gondot okoz hatramaradottainak, mikor legnagyobb szükség volna az
mindennek dacára —
anyagi támogatásra. Mégis
egyik nap a másik után elmegy anélkül, hogy tennénk

Járásköri gyűlés.

A gyűlés kimagasló pontját képezte Szabó Andor
törökszentmiklósi ref. tanítónak a Boris-féie Egyetemes
számológép ismertetése. Az előadás oly közvetlen és
élénk volt, hogy a jelenlevő kartársak elragadtatva
heilgatták végig. Az előadáshoz igen sokan szólották
hozzá, melyből ieszürődölf eredmény egész javaslati
határozattá váit, t. i. a Boris-féle Egyetemes számoló­
gépnek egy iskolából sem volna szabad hiányoznia.
Előadó kartárs élénk és tanulságos előadásáért jegyző­
könyvi elismerést kapott.

get. Ennek a nagysága attól függ, hány tagja van az
egyletnek. Mondjuk a hozzátartozókkal együtt a tagok
száma: 2500. Az első évben meghal a 2 A — ’0..
Ennek az 50-nek temetési költsége á 300.000 K-vJ
15.000.000 K. Egy tagra esik ebből 6000 K6000 K-val kifizette az indítványozott 50 temetési költ­
séget Lássuk tovább: 50 elhalt helyébe 50 uj tag jen.
A másik évben a tagok 2»/o=5O ismét meghal. Ezt «
50 társunkat az indítvány szerint az 50 uj tag ken
eltemesse, mert a többi az 50 temetési részét kifizette,
így egyre esik 300-000 K- Ime számitásom sz5nBt ’

Temetkezési egyletünk megalakítása.

szerétéiből áthatott tiszta szívből kívánom neki.

A Jász-Nagykun-Szo nok vármegye Tanitóegyesület
szolnoki járásköre f. évi november hó 8-án Szolnokon
a polgári leányiskola rajztermében gyüiést tartott. A
gyűlés d. e. 9 órakor vette kezdetét a Himnus eléneklésével, mely után köri elnök a gyűlést megnyitotta s
nyomban Bihary István kir. tanfelügyelő nagyszabású
beszedett tartott, melyben a népművelés irányelveit ki­
fejtve, rámutatott a tanítói hivatás követelményeire.

megalakulás kimondása megtörtént a szolnoki járás*
tanítói gyűlésünkön Jánossy Pál indítványára. 0 ezt
hirdette mindenik járási tanítói gyűlésen s(elfogad a
mindenkid Az eszme szép, a megoldási módozat o y
kecsegtető, ami ha sikerül, majdnem ingyenbe keni*
egy temetés. Számítsunk csakl A javaslat szerint minden,
tag csak 50 temetésre fizeti a reá eső temetési költsé­

_

Ismeretterjesztő-

A Boris-féle Olvasótábláról.

.

Csak ez imént hallottunk Boris kartársunk „csoda­
valamit e téren.
gépéről" s ma ismét egy olyan produktumáról kell meg­
Ha tudná mindenki, hogy 60—75 évet él, akkor emlékeznünk, mely mellett a haladó paedagógia nem
nem kellene egyéb egy mostani 20 éves ifjúnak, hogy mehet el szó nélkül. Sőt meg kell államink, tanulnunk
5000
kiadjon, úgy m kell tőle 8 felhasználnunk minden praktikus mozzanatát
50UU K-át
K-at most
most 2’/o-os heti kosztolásra
60 éves korában kamatos-kamataival 858,567.198.72000
könnyebben, minél kevesebb gyötrődéssel.
K-át tenne ki, —
- évi
20'/.
mellett. Könnyű
radás utjának keskeny
évi 2O
’/o kamat
kamat mellett.
Könnyű volna
volna hogy mmél
l igy cselekedni, ha tudná valaki biztosan,i, hogy
hogy él
él 40
40 1*^

(

vagy
is ezek mars
vagy 20
20 évet
évet ss a
a kamatozási
----- viszonyok
— .
nának
meg. Mindkettő
Mindkettő bizonytalan.
bizonytalan. így nem maradI más
nának meg.
hátra, mint halálesetre valamelyik biz osnó intézetné
biztosítsa mindenki magát vagy valamelyik teme
egyletbe belépjen, ami ha nem tanítói, annak úszta
jöv delmét idegen célokra fordítják. Igy jutottunk arra
a gondolatra, hogy alakítsuk meg a temetkezési egyletűn-

,

két Ez a gondolat

vetődött fel

most az ősszel is. A

vessünk egy rövid

vissa

az irás.ol,a8ás módszerének fejlődés történeP
jobba„ ki (og domborodni, miként lett a .sir,__ jkai inra
va-olvasás'-ból
írva, __
— maid
majd kacagva
kacagva olvasás.
olvasás. EztpeEzt pe­

dig nem kezdhetjük

Szarvas Gáboron

vagy

Simonyi

Zsigmondon, hanem jóval hátrább:
Tudjuk, — de azért nem árt néha felemlegetni —•

•

hogy a hajdankori iskolák csupán az írás-olvasás elsajátithatása céljából létesültek Mert amíg az emberek az
irás-olvasás szükségességét nem érezték, nem volt szük­
ség iskolára. Az ős hajdánkor történetér azért fedvék
misztikus homállyá!, mert csak szájhagyományok útján

tudunk azokról.
Könnyen érthető tehát a tanférfiak azon törekvése,
hogy az irás-olvasás tanítását lehetőleg megkönnyítsék,
azt ész- és célszerűvé tegvék.
Az úgynevezett siiabizáló módszertől a Boris-féle
Olvasó tábláig nagyon sok gyermek-könny és paeda»őgus izzadság öntözi az utat. S bizony voltak olyanok
kilT egész életükben nem tudták több e vinni a szóta­
golásnál s a hűbér urak a kínzó módszerrel megutálták
áz Írást s azt méltóságukon alulinak tartván íródeákokat
tartottak. Már Sickelsane' Bálint, Luther kartársa, — ügy
*1530 kő ül — a szavakat hangokra bontja. Azonban ez
kartársaira nem volt hatással, a módszer feledésbe ment
Comeniosnak 1656-ban megjelent „játékiskola“ c mun­
kaiban' útmutatást találunk ugyan arra nézve, hogyan
ke ! az irast és olvasást együttesen hangoztatva tanítani,
de a tananyagot ő sem rendezte a didaktika szempont5-iból. Mindenféle mesterkedéssel igyekeztek könnyíteni.

A Locke játékkockái, Basedow mézeskalács betűi
mind-mind a törekvést szolgálták. Pestalozzi már moz­
gatható hetüket készít s a betűk ismertetését a hangok
érzékeltetése előzi meg módszerében. Oliwier (1801-1808)
szerint a betűk ismertetését bizonyos előkészítő oktatásnak kell megelőzni, hvgy a gyermekek a hangoztajásban jól begyakoroltassanak. S bár a betűket a hang
létrehozásában a beszédszervek szerint nevezi meg, mé­
gis ebből lett a: „bö, cö, dö, stb.“ - Stephani bajor
- iskola tanácsos már élesen megkülönbözteti a hangot
is betűt. A „p“ betűt pl. már úgy kívánja hangoztatni,
min‘ e szó végén: kép; az „r“ betűt mint e szó vé­
gé- : zár.
Ratich. Graser, Viers, Hesters, Lüben mind ebből
indultak ki;’mind gyakorlati paedagógus volt. Jacotot

Nem tudom, nem követek-e

el

indiskreciót,

ha

olvasótábiáját itt ieközlöm:

S

v

r

z

m

f

c

h

I

• J

h

K p t

b

g d

azután a magánhangzók, külön karton lapokon:

□ 13 13 13 13 13 s<b.
A titkát én már tudom, de had árulja el ő maga:
Oreskó Dezső.

Boris Fersncz.

HIVATALOS RÉSZ.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kir, tanfelügyelője.

8957—1923 szám.

Valamennyi nem állami iskola és kisded óvó
intézet helyi Hatóságának.

A vallás- és közoktatásügyi ni. kir. Minisz­
ter Ur 1923. évi 134291. VIII. e/ számú ren­
az ő ,Telemagne“-jábán a gyermek szájához mérten deleté szerint az állami és vármegyei tisztviselők
adagolja a kenyeret. Tehát nem nagy karéjban s nem
és egyébb alkalmazottak illetményeinek újabb
is morzsánként. Azóta is 100 év telt el. Boldog emlékű
szabályozásáról szóló 1923. évi 6000 M. E. sz.
■ ' édes apám egy Bereg megyei kartársunk methodusa
szerint t nitott. Ez volt az első phonomimika. (Sajnálom rendelet némely rendelkezésének módosítására
t e kartárs nevét elfelejtettem.) Azután jött Cukrász, Görz illetőleg kiegészítése tárgyában folyó évi szep­
és még számosán. S most itt van Boris, az ő kacagva- tember hó 3-án 6300 M. E. sz. a. kiadott kor­
olvasási módszerével, az ő elpusztíthatatlan jókedvével,
mányrendelet (megjelent Budapesti Közlöny 1923.
kifogyhatatlan humorával. Sok út vezet Rómába, de a
évi 199. számában) 3. pontja a gyermek és
6-»ris-vezette ütőn rózsás ligeteken, játszi kedvvel, min­
törvényes feleség után járó családi pótlék enge­
den gyötrődés nélkül jutunk el a célhoz. Forduljatok
délyezéséről érvényesülő értékhatárt 1923. évi
esik hozzá I,

5

Népművelés

Népművelés

október 1-tól kezdődőleg havi 10.000 koronában 1912. évi XXXV, t.-c. 15. §-ában foglalt követ­
állapította meg, vagyis ettől az időponttól kezd­ kezmények terhe alatt hozzám haladéktalanul
ve a családi pótlék szempontjából a gyermeket tegyék meg ezen bejelentések alapján, esetleg
csak abban az esetben kell ellátottnak tekinteni, ilyenek hiányában más utón beszerzett hiteles
ha az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak igazolások' nyomán a már élvezett családi pót­
vagy jövedelemnek az összege, illetve a termé­ lék beszüntetés? iránt az illetékes m. kir. pénz­
szetbeni javadalmazásnak az értéke a havi ügyigazgatóság utján saját hatáskörömben kell
10.000 K-t elén, vagy meghaladja. Viszont a sürgősen eljárni.
A jelentések elmulasztásából eredő késése­
törvényes feleség után u. e. időponttól kezdve
csak abban az esetben jár családi pótlék, ha a kért az iskolaszékek, illetve felügyelő bizottságok
törvényes feleségnek bármiféle forrásból szár­ elnökei anyagilag felelősek.
Szolnok, 1923. évi november hó 7-én.
mazó jövedelme havi 10.000 K-nál kevesebb.
Bihary István, kir. tanfelügyelő.
Minthogy a nem á.lami elemi népiskolák­
nál, illetőleg óvodáknál alkalmazott rendes taní­
tók, tanítónők, illetőleg óvónők a törvényes fe­
leség, illetőleg a gyermek után járó családi
pótlékban az 1917. évi IX. t. c. 14. §-ának I.
Rovatvezető: Szathmáry Lajos népmüv. titkár.
11. és 12. pontji ugyanazon törvény hivatkozott
§-ának XHI. pontja, valamint az 1918. évi 6700 Ai iskolánkivüli népművelés irányelvei,
anyaga és kivitelénék módozatai.
M. E. számú rendelet XVI. pontja szerint csak
ugyanazon előfeltételek és kikötések mellett ré­
szesíthetők, mint az állami, vármegyei és államA községi iskolánkivüli népművelési bizottságok
vasúti alkalmazottak az 1923. évi 6300 M. E. minden év őszi hónapjaiban ülést tartanak, melyen'
sz. alatt kiado't rendelet fent körülirt módosító e’őbbi számunkban (cikkem II. részében) leközölt adatok
rendelkezése a nem állami elemi népiskoláknál, alapján elhatározzák, hogy melyik népmüv lési munkát
illetőleg óvodáknál alkalmazott rendes tanítók, vezetik be s elkészítik részletes programmjukat. Erről
értesítik a várm. központi bizottságunkat (a bikán), mi
tanítónők, illetve óvónőkre is megfelelően.
haladéktalanul megküldjük a szükséges bejelentő nyom­
Amidőn Cím figyelmét fentiekre, — kap­ tatványokat, melyek kitöltésére vonatkozó és a további
csolatban az 1921 évi 50800 szám alatt kiadott teendőkről szóló utasítás a hátlapján részletesen adva
rendelettel — nyomatékosan felhívom, további van.
Az e’ső alkalommal csak az érdeklődés felkeltése
eljárás végett felkérem, hogy:

Iskolánkivüli oktatásin.

1,) A működése körzetében tartozó nem
állami elemi népiskolai tanerők és óvónők ré­
széről, gyermekeik és törvényes feleségük után
igényelt családi pótlékok iránt benyújtott kérel­
mek elbírálásánál jövőben a fent részletesen is­
merten újabb rendelkezés betartása mellett jár­
jon el.

2.) A már élvezett családi pótlékokat ille­
tően pedig hívja fel a körzetébe tartozó nem
állami elemi népiskolai tanerőket, illetve óvónő­
ket, hogy az ismertetett módósltások szem előtt
tartásával szükségessé vált bejelentéseket az

a cél. Ezután jönnek sorba évről-évre fokozatok szerint
a különb^ő iskolánkivüli nüpmüvelési munkák.

Legfontosabbnak az Ifjúsági Egyesületek megalakit^sár tartom s ha ez kellőkben meg van szervezve,
ebben indítani el az 1—8 pontok alatt irt munkásságot.
Ezek között pedig a legfontosabb az analfabéták
oktatása. Minden kommentár nélkül adom a legutóbbi
népszámlálás adatait, ezek a számok szólnak minden
községi bizottsághoz, minden tanítóhoz, paphoz, jegyző­
höz,i ezek a számok hívnak mindenkit fel hazafias,
odaadó munkára.
^.Névjegyzékbe kell foglalni az irni-olvasni nem
tudókat, össze kell hívni őket és felajánlani nekik a
munkát, megértetni, hogy saját érdekükben cselekednek,

ha eljárnak pontosan az előadási órákra, mert jövőben

Ili

32539 ’
31971
22569
13766
12973
26911
4672
30 >1
3332
4325
2005
1970
1548
2724
7311
1664
13616
4314
4484
2826
4227
2487
4884
9442
6750
12313
5127
243.751

Jegyzet

4417
6965
3181
1752
2010
3754
1306
562
622
C cn
1211
c
502
435
174
__ 00
647
1943
45
373
1410
718
1758
OC ■
445
í
721
’n: co
415
801
1630
1565 S” 5
c/j "O
2419 •C5
ra m
1315
43 051

zolne

T Szolnok
Jászberény
3 Karczag
' 4 Kisújszállás
' 5 i Turkeve
6 Mezőtúr
* 7 Besenyszög
8 Kőtelek
9 Nagykörű
10 Rákóczifaiva
Szajol
11
12 Tiszavárkony
13 Vezseny
14 Felsőszentgyörgy
15 Jászfényszaru
16 Pusztamonostor
17 Jászárokszállás
18 Jászdózsa
19 Jakóhalma .
’
20 Jásztelek
Jánoshida
21
22 Alattyán
23 Jászalsószentgyörgy
24 Jászladány
05 Jászkisér
°6 Jászapáti
jászszentandrás
27
i
Átvitel

éven fe-j
lüli írni,
olvasni
lem tudók
1 ssáma

li jár

Község neve

Lakósainak
száma

1---------------

embertársa részesül.
Aki felszólítás ellenére 2 egymásután! évben nem
vesz részt ilyen tanfolyamon, az véglegesen eluttasittatik
az ilyen ingyenes tanfolyamok látogatásától

fognak zárulni I
Lapunk szűk kerete nem engedi meg, hogy a
többi népmüve ési munkával részletesebben foglalkoz­
zam, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy a nép
sokat hangoztatott közönye nem elfogadható indok a
semmittevésre. Alapos felkészültséggel minden helyen
megtalálhatja kulcsát az, aki a népet szereti.
A viszont-szeretet, a hála nem marad el sehol, s
ha valakit megszeret a nép, annak, jó élete biztosítva
van anyagi és erkölcsi szempontból is.

Község neve
Át hozat

28 Tiszasülv
29 Tiszaszentimre
30 Tíszaderzs
31 Abádszalók
32 Kunmadaras
33 Dévaványa
34 Kunhegyes
35 Kenderes
36 Tisza bura
37 Tisza bő
38 Fegyvernek
39 Tisza roff
4t) Törökszentmiklós
Tiszapüspöki
4
42 Kuncsorba
43 Csépa
44 Sz^tevény
45 Czibakháza
46 Tiszaföldvár
47 Tiszainoka
48 Tiszakürt
49 NagvrAv
50 Tisza sas
51 Tiszaug
52 Kunszentmárlon
53 Mesterszállás
Összesen

Lakósainak
száma

éven fe­
lüli írni,
olvasni
sem tudók
száma

243 751 | 43 051
563
2585
3744 1
744
584
2813
’504
7336
122<)
7645
2716
13349
2109
10979
1309
5850
550
2524
446
2066
1293
4752
864
4983
5136
26303
370
2'61
291
1286
577
3406
554
3087
1272
5940
2197
9722
195
1079
931
4367
431
1568
199
1682
712
1505
5905
14582
215
1686
391.851

Jegyzet

fordítva.
Meg kell értetni, hogy csúfolódásoknak nem sza­
bad felfilniök, pár hónap alatt ők is megtanulnak irniol/ásni s akkor már többé nem csufolódhatnak velük
a és nem kell minden titkaikat más írástudó emberekre
f . . . .
I. btzniok
Analfabéta ember sem földet, sem házat nem kaphat a megindított földreform alapján, bérletre sem jogo­
sult, általában pedig elesik minden néven nevezendő
kedvezménytől, amelyben hasonló sorsú, de írástudó

Nem kell feltétlenül f. tanévben 'megkezdeni, cél­
szerűbb minden elképzelhető eszközzel felrázni őket a
téli előadások folyamán és jövő év őszén kezdeni meg
kellő téjékozottsággal, kellő előkészülettel, a teljes siker
reményében, mert sok kísérletezés azt bizonyítja, hogy
ezek hiányában a kezdet kezdeten szétrobbantak ezek a
tanfolyamok. Úgyszólván külön-külön kell megfogni
őket alkalmas módon, alkalmas pillanatban és erre egy
évi idő kell. Az igy előkészített tanfolyamok sikerrel

Sorszám

analfabéta semmiféle üzleti vállalkozásban részt nem
vehet, községi képv. test, tag nem lehet, képviselő vá­
lasztó jogot nem ,"nyerhet, akinek van az is elveszti,
önálló ipart nem űzhet és magas adóval lesznek meg­
róva, mely kizárólag a többi analfabéta tanítására lesz

Sorszám

Népművelés

Népművelés

6

Szám: 520-1923.

Valamennyi községi Iskolánkivüli Népművelési
Bizottságnak.

Vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter
Ur f. évi október hó 26-án kelt 2108—1923.
ink sz. rendeletével Bizottságunk működési te­
rületén az 1922—923. tanévben tartott ismeret­
terjesztő előadásokra vonatkozó beszámoló je­
lentéseket tudomásul vette.
Az eiőadótestületnek buzgó és fáradságos
tevékenységéért elismerését fejezte ki.
Vármegyénk községeinek pedig, melyek az
ismeretterjesztő előadások sikeréhez anyagi tá­
mogatásukkal járultak hozzá, köszönetétfejezteki.
Tisztelettel kérjük, hogy az érdekeltekkel
ezeket tudatni szíveskedjék.
Hazafias üdvözléssel:

Szolnok, 1923. november 20.

Bihary István s. I.
ügyv. elnök, kir. tanf.

titkár.

5

s

"•
*5

M
J

•=

va

2
ex

s
«

•0
—

£
2

Is
00

"HÚ

0 s

75 H
CÚ

0)

$
H £
-hí

c/5

76.038

Népmüv.- Biz.

Valamennyi községi Iskolánkivüli
Bizottságnek.

SZATHMÁRY LAJOS sk. titkár.

Népművelési

Értesítjük, hogy Bizottságunknak két vetitőgébe van, melyeket az igénylés sorrendjében
kölcsönzőnk ki díjmentesen a jelentkező bízotságoknak.
Vetíthető (diapositiv) képsorozatokat a V.
K. M. diapositiv központja ad (Budapest, V.
Báthory-utca 12 sz. földszint 1 ajtó) megfelelő
kérő-lap alapján, mely bizottságunk titkárától
szerezhető be.
Az előadások vonzóbbá és sikeresebbé té­
telére kérjük Tek Bizottságot, hogy saját részére
igyekezzék egy vetítőgépet beszerezni, illetőleg
ezen célra adományokat gyűjteni.
A vetítőgép beszerzésére segédkezett, állami
és törvényhatósági segélyeket is nyújtunk.

Hazafias üdvözléssel:
Szolnok, 1923. november 20.
• ügyv. elnök, kir. tanf.

Hova forduljunk népművelési és népgon­
dozási ügyekben!
Analfabétaoktatás ügyben: a népművelési titkárhoz.
Állatbiztosító szövetkezetek ügyeben: a Kölcsönös Állat­
biztosító Szövetkezethez (Budapest IV., Papnövelde-u.)
Állatvédelmi ügyekben: az Állatvédő Egyesülethez.
(IX., Ernő-u. 11 — 13)
Anya- és csecsemővédelem ügyében: Orsz. Stefáni
Szövetséghez. (VIII., Vas-u. 10.)
Borászati ügyekben : A szöllősgazdák Orsz. Egyesületéhez.
(Budapest, IX., Üllői-ut25.)|Lapjaa „Borászati Lapok."
Cserkészet*ügyében: a Magyar Cserkész-Szövetséghez.
(Budapest, IV., Váci-utca 62. I. 15.) Lapja: „Magyar
Cserkész „
Daloskörök ügyében: a Magyar Dalos-Szövetséghez,
(Budapest, IV., Közp. Városháza, III. em.) Lapja a
„Magyar Dal".
Diapozitivek kölcsönözése s vétele ügyében: a népműve­
lési titkárhoz.
Egyesületi ügyekben: a népművelési titkárhoz.
Egészségügyi kérdésekben: az Orsz. Közegészségügyi
Egyesülethez. (Budapest, IX., Bakáts-tér 9.) Lapja:
„Az Egészség” és a „Népegészségügyi Múzeumhoz*. •
Budapest, V., Eötvös-tér 3.) és a Magyar Vöröskereszt
Egylet (VI. Andrássy-ut 8. I.) Lapja a „Magyar Ifjú­
sági Vöröskereszt."
Értékesítő szövetkezetek ügyében: a Magyar Gazdaszö­
vetséghez. (Budapest, IX., Üllöi-út 25. I. 8.) Lapja: a
Erdészeti jgyekben : az Orsz. Erdészeti

Szám: 520 II.—923.

Bihary István s. I.
Szolnok, 1923. november 20.

Szathmáry Lajos s. k.

Szathmáry László s. I.
titkár.

7

Egyesülethez.

(Budaoest, V., Alkotmány-u. 6.)
Falusi Wlitások ügyében: a népművelési titkárhoz és
a Falu Orsz. Szövetséghez. (Budapest, VIII., Vas-u.
19.) Lapja a „Falu" havi fólyóirat.
Fogyasztási szövetkezetek ügyében: a Hangya Fogyasz­
tási Szövetkezetekhez (Budapest, IX., Boráros-tér 1.)
Lapja a „Hangya".
Földbériő szövetkezetek ügyében: a Magyar Gazdaszóvétséghez.
Gazdasági szakkérdésekben: a vármegei Gazdasági
Egyesülethez (a Megyeházákon vannak) s a megyei
és járási gazdasági felügyelőkhöz.
Gazdatársadalmi (gazd. egyletek, gazdakörök alakítása
stb.) ügyében: a Magyar Gazdaszövetséghez. (Buda­
pest, IX., Üllői-ut 25. I. 8.) Lapja a „Barázda" heti­
lap és a „Magyar Gazdák Szemléje" havi fóiyófrat.
Gyermekgondozási ügyekben: az Állami gyermekmenhelyhez. (Budapest, IX., Üiiöi-ut. 86.)
Gyermeknyaraltatási, üdülési ügyekben az Orsz. Gyer­
mekvédő Ligához. (Budapest, VH.. Wesselényi-u. 6)
Hadigondozási ügyekben: az Orsz. Hadigondzó Hiva­
talhoz. (Budapest, V, Vilmos csaszar-út. 67)
Háziiparügyekben: a Földmivelésügyi Minisztériumhoz.
(Budapest, V., Országház-tér) és a Magyar Asszonyok
Nemzeti Szövetségéhez (Budapest, Vili. Mária-m 6),
Hitelszövetkezetek ügyében: az Orsz. Központi Hitel­
szövetkezethez. (Budapest, V., Nádor-u. 22.) Lapja a
„Magyar Szövetkezés".
(
Ifjúsági egyesületi ügyekben: a népművelési titkához.
Ipari szaktanfolyamok ügyében: a Kereskedelemügyi Mi-

Népművelés
9

8 Népművelés
Hisztériámhoz, vagy |a Technológiai s Iparmúzeumhoz. (VIII., József-körút G.)
Ipari ügyekben: az Országos Iparegyesülethez. (Buda­
pest, VI., Zichy Jenő-u. 4.) Lapja a Magyar Ipar*.
Iskolánkivüli népművelési ügyekben: a népművelési
titkárhoz.
Közművelődési könyvtárak ügyében: a V. K.. M.-hoz.
Méhészeti ügyekben : az Orsz Magyar Méhész-Egylethez.
(Budapest, IX., Üllői-ut 25.) Lapja a „Magyar Méh“.
- Mózgófénykép ügyében: népművelési titkár utján a
V. K. M. Iskolánkivüli Népművelési Központjához.
■ Múzeumi ügyekben a Vallás- és Közoktatásügyi MinisztCThwhoz.
Múzeumok megtekintése ügyében: a V. K. M. Iskolán­
kivüli Népművelési Központjához. (Budapest. V..
Báthory-u. 12.)
Főbb múzeumok Budapesten: Nemzeti Múzeum. (Vili.,
Múzeum-körut.) Néprajzi Múzeum. (Városliget Ipar­
csarnok.) Népegészségügyi, azelőtt Társadalmi Múze­
um. (VI., -Eötvös-u. 3.) Mezőgazdasági Múzeum.
(Városliget, Vajdahunyad-vára). Gyermektanulmányi
Múzeum. Vili, Mária Terézia-tér 8.) Iparművészeti
Múzeum. (IX., Üllői-vt 33.) Technológiai Múzeum.
(Vili., József-körut 6)
Műkedvelő olőadások ügyében: a népművelési titkárhoz.
Népies kiadványok ügyében : a népművelési titkárhoz
és a Földmivelésügyi Minisztériumhoz, a Magyar
Nemzeti Szövetséghez (IV., Gerióczy-u. 11.), a Nép­
egészségügyi (azelőtt Társadalmi) Múzeumhoz (Buda­
pest V. kér.. Eötvös-ú. 3.), a Magyar Gazdaszövetség­
hez (IX., Üllői ut 25.) a Falu Szövetséghez (Buda­
pest, Vili., Vas-u. 19.), a Sz. István-társulathoz
(Budapest, VIII., Szentkirályi u. 28.), Protestáns Iro­
dalmi Társaság (Budapest, Vili., Szentkirályi-u.)
Katholikus Nepszöv tség (Budapest, Fersnciek-tere 1.)
a Patria könyvkereskedéshez (Budapest, IX., Üllői-ut 25.)
Népkönyvtárak ügyében: a népművelési titkárhoz.
Néprajzi ügyekben: a Magyar Néprajzi Társasághoz.
(Budapest, VI., Városliget, Iparcsarnok.) Lapjai: a
Társadalomtudomány, Ethnographia, A föld és ember.
Népfőiskolák ügyében: a népművelési titkár utján a
V. K. M. Népművelési Központjához.
Népházak ügyében! a népművelési titkár utján a V. K.
M. Népművelési Központjához.
NépmŐAeiésj ügyekben általában ; a népmüvelésititkárhoz.
Női szociális munka ügyében: a. Magyar Asszonyok
Nemzeti Szövetségéhez (Budapest, Vili., Mária-u. 6)
Lapja a „Magyar Nő* és a Szociális Misszió Társu­
lathoz (Budapest, ÍV., Váci-u. 11b.) M. Protestáns
Nők Orsz. Szövetségéhez (Vili., Üllői-ut 24) és az
Orsz. Katholikus Nőszövetséghez’tVH. kér., Mária-u. 6J
Patronazs ügyekben: az Orsz. Katholikus Patronagehoz
^Budapest, V. kér., Markó-u. 12) és az Orsz. Protes­
táns Patronage Egyesülethez (Budapest IV., Szerb-u. 2J
Szabadoktatás: ügyekben: a népművelési titkárhoz.
Szövetkezetek ügyében: a Magyarországi Szövetkezetek
|
Szövetségéhez és a Magyar Gazdaszövetséghez.
M
Mindkettő; Budapest IX., Üllői-út 25. 1. em. 8)
p Szőlészeti ügyekben: (1 Borászatnál).
• Tanfolyamok ügyében: a népművelési titkárhoz.
jTanulmányutak ügyében: a népművelési titkár utján a

*

V. K. M. Iskolánkivüli Népmüvelésügyi Központjához.
Tejszövetkezetek ügyében: a Földművelésügyi Minisz­
tériumhoz.
Testnevelési (sport) ügyekben: a népművelési titkár
utján a Vármegyei Testnevelési Bizottsághoz.
Tudományos társaságok s folyóiratok ügyében: a V. K.
M. Isk. kiv. Népművelési Központjához. (A tanitóságot közelebbről érdeklő tudományos társaságok: a
M. Néprajzi Társeság: VI., Városliget, Iparcsarnok;
Természettudományi 1 ársulat Vili., Eszterházy-u.
14—16. Történelmi Társulat Országos Levéltár
(Országház-utca.)
Vetítőgépek és (diapozitív) vetítő képsorozatok köl­
csönzése s vétele ügyében: a népművelési titkárhoz.
Vöröskereszt stb. ügyében: a Magyar Vöröskereszt-Egy­
lethez. (Budapest, VI. kér., Andrássy-ut 8.) Lapja a
„Magyar Ifjúsági Vöröskereszt,.

Dr. Deptner Tibor.
min, titkár.

HÍREK
Felhívás. Lapunk fenntartása rendkívül költ­
séges. S mindennek dacára lapunkat iskola­
székeknek is minden alkalommal megküldjük,
hogy az abban közölt rendeletekről és hatósági
intézkedésekről tájékoztatva lehessenek. Ezután
iskolaszékek csak úgy kaphatják meg lapunkat,
ha arra előfizetnek’ Miután eddig címükre meg­
küldött lapszámok nem érkeztek vissza, ebből
következtetünk arra, hogy az iskolaszékek la­
punkat szívesen veszik, miért is felkérjük őket,
hogy, az előfizetési dijakat jánossy Pál egye­
sületi pénztáros (Szolnok) címére beküldeni
szíveskedjenek.

A nemzet halottja. Papp-Váry Elemér­
nél, a magyar Hiszekegy költőnöjét országos
részvét mellett temették el f. hó 18-án vasárnap
délben. A kormány képviseletében Gróf Klebeíh-

berg Kunó kultuszminiszter, a nemzetgyűlés
részéről pedig Huszár Károly alelnök jelent meg
a temetésen, de ott volt a főváros, az iró- és
hírlapíró egyesületek, a katonaság és a hazafias
testületek küldöttsége is, valamint rendkívül sokan
a Hiszekegy költőjének áhitatos rajongói közül.
Raffay Sándor evangélikus püspök végezte a
gyászszertartást. A simái Urmánczy Nándor, volt
országgyűlési képviselő tartott búcsúztató beszédet*

Tiszteietdijak megállapítása. A V. K M
és várm. iskolánkivüli Népmüv. Biz. f. tanévre
a következő tiszteletdijakat állapította meg- a)
ismeretterjesztő előadásoknál 2000 K b) tan
folyamoknál órákint 2500, c.) népszerű tudomá­
nyos előadásoknál 2500, d.) népszerű tudóményos tanfolyamoknál 5000 korona.

kultak és beváltak. — E módszerbeli előny '
egységes stílusú kép- és Írás anyagát kiváló ti­
pográfiai kiállításán kívül azonban könyvünket
olyan erősség tűnteti ki, amely azt joggal mondatm
páratlanná teszi a maga nemében T
L: ez az első magyar ábécés könyv, amely ol­
vasmányaiban állandóan a mindnyájunk szivét
Gyász. Érdemekben gazdag tanitó nesztor es gondolkodását betöltő integritás eszméjét szol­
Nignnyi Ferenc nyugalmazott állami tanitó f.’ gálja, egész anyagával bő alkalmat nyújt arra
ho 18-án 74 éves korában jobb létre szenderült. hogy a magyar tanitó, e nagy eszme harcosa’
Tanítói munkássága csaknem félszázados. Még ezt a gyermek fogékony leikébe plántálhassa.’
halála előtti hónapokban is tanított, privát órá­
Ezt az ábécés könyvet, amely a nm. vaíláskat adott, hogy szabad és nyugalmas idejét le­ és közoktatásügyi m. kir. Miniszter Urnái jelen­
hetőleg a népművelésnek szentelhesse. Ebből leg engedélyezés alatt áll, már eddig is sok
látszik, hogy tanítói pályát rajongásig szerette
^vezette. A könyvet tanfelügyelőnk
Bizonyítja ezt ama körülmény is, hogy Nigrinyi népoktatóink figyelmébe ajánlja, amennyiben azt
. Alajos, az elhunyt kartárs gyámja,' Gyöngyös a Miniszter Ur engedélyezni fogja.
városának volt főorvosa jegyzői pályára szánta.
A fiatal tanító gyámja kívánságára el is foglalta
volt a vámosgyörki s jegyzői állást, hol a köz­
Szerkesztői üzenet
igazgatás terén rövid idei jegyzősküdése alatt
Dr.
K.
J. Cikkét köszönettel vettük s jelen számfeltűnő érdemeket szerzett. Azonban tanítói lelke
sóikét
0
Üdv
^^^l^ért leadja elismerdnem hagyta őt nyugodni, erősen vágyott vissza
ünket. Üdv. B. Gy. — Szandaszőlő. Lapunk szűk
eredeti hivatásához, melynek nagyobb részét
u“ed‘‘ a 'a’0 számba" hozhatjuk
Szolnokon töltötte el. Szolnokon a Ferencvárosi
Érdeklődő. Ha lapunkat figyelemmel kísérte, bies újvárosi iskolakörzetekben lévő iskolák egyike zonyara olvashalta, hogy a járási tanfelügyelőség kér­
volt kiváló tanítónknak. Évtizedeken keresztül désévé mar foglalkoztunk. Most csak annyit, hogy a
pedig az iparostanonc-iskolának is érdemes tan- Járási tanfelügyelői állások szervezés alatt vannak^öt
^erője volt - Benne gyászolja atyját Magyary talán az egész ország tanfelügyelői adminisztrációja^ is
AJarási tenf áHásokat- tudomásunk
Gyuláne Nigrinyi Jolán főszerkesztőnk neje és szerint
taniíÓkkal f0giák betölteni a v^m
széleskörű rokonság Áldás poraira!
i tanfelügyelők ajánlatára. Nem fog ártani ha illetékes

A magyar gyermek ábécés könyye.
Quint Jozséf budapesti állami tanitóképző intézeti igazgató és Drózdy Gyula budapesti állami
j
tanítóképző intézeti tanár és gyakorló iskolai
tanító szerkesztésében kiadott „A magyar gyer­
mek ábécés könyve" című elemi iskolai tankönyv ।
megjelent. - Ez a könyv az olvasás és írás ||
technikájának mentői könnyebben való elsajátí­
tása érdekében egyesíti a jelképes phono-mimikai és írva-olvasási módszereket, alkalmazza a
mestersfogásokat, amelyek a három módszer I
alapján az idők folyamán a gyakorlatban kiala- 1

érdek'Mk-

Ha szép, ízléses és olcsó

nyomtatványt
óhajt, tegyen egy próba rendelést
Kongorác János könyvnyomdájában

Törökszentmiklés.
Ugyanit két középiskolát végzett fiú
tanoncnak felvétetik.

'

Népművelés

........

Szólnék, 1923 december hó.

/

AGYKUN-SZOLNOK VARMEGYE!

*

Már kaphatók!

Már kaphatók

NÉPMLÍVELÉ

A kir. tanfelügyelőség, a vármegyei tanitó egyesület s a vármegyei iskoiánkivülk népművelési bizottság hivatalos közlönye
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei
Tanítóegyesület. Megjelenik havonkint.

Karácsonyi és Újévi

Előfizetsi dijak:
Egész évre
Fél évre

emléktárgyak, mesés és képes könyvek, ifjúsági könyvek, szépiro­
dalmi regények, ima könyvek, gyermek társas játékok, karácsonyfa

díszek és újévi képeslapok, levélpapír

mappában

e-

dobozban,

selyempapirok cukorkák csomagolásához stb. és mindenféle iskolai
szerek, olajfestéshez szükséges kellékek, emlékkönyvek, csillagszórók

1924. Naptárak,
olcsó áron beszerezhetők
▼▼
'C aphatóksaját kiadású könyvek
Úgymint: Simon Mariska-féle debreczeni

SZAKÁCSKÖNYV
Korák József által irt 32 oldaios füzet.

aranyozott kötésbe, Ára:
5000 korona

Világszenzáció! a

Hipnotizmus tüneményei, 25orűór.

Kongorácz Jánosnál
T

Törökszentmiklós,

.Városház-épület.

4000 kor
20ö0 kor.

Egyes szám ára 400 K.

Főszerkesztő:
MAOYARY GYULA.
Felelős szerkesztő:
MÉHES ENDRE.

A Jász-Nagykun-Szolnok negyei ált. Tanító-

egyesaiet elnökségétől.

28—923 szám.

tanyai laniio élete kapcsolatban
analfabetizmus kiküszöbölésével.

az

— Irta: Székely Nándor áll. isk. igazgató Kisújszállás. —

Értesítés és felhívás.
Értesítjük a vármegyei ált. Tanítóegyesület
tagjait, hogy december 3-án megtartott központi
választmányi gyűlés a következő határozatokat
hozta:
L) Az 1923—24 tanévi közgyűlést tethné
kai és anyagi okokból, továbbá á téli zord idő­
járás okozta megjelenési nehézségekre való
tekintettel tavaszra halasztotta.
2) Ezen elhalasztásból kifolyói ig az egye­
sület nyomasztó anyagi helyzetének szanálása
céljából a tavaszi közgyűlés utólagos jóváha­
gyása reményében a tagsági dijakat évi 4000
koronában állapította meg. Kérem a t. Kartár­
sakat ezen összeg mielőbbi befizetésére. (Lehet
az igazgatók utján is). Egyben szives tudomá­
sára hozom a tagoknak, hogy ezen tagsági díj
1923. julius 1-től 1924. év junius 30-ig
terjedő évre szól.
3) A múlt évi közgyűlés határozatából ké­
szült irredenta dalfüzetek az egyesület pénz­
tárosánál (kir. tanfelügyelőség) kaphatók. Két
füzet (mindkettő más-más) 22 dallal 3000 kor.
egy füzet 2000 korona. Megrendelhető póstai
utánvét mellett is.
Szolnok, 1923. december hó.
Kartársi szeretettel

Nyomatott Kongorácz János könyvnyomdájába, Törökszentmiklóson.

A

Előfizetési és hirdetési dijak, reklamációk

jánossy Pál egy. pénztároshoz, a lap szelemi részére vonatkozó köxlemények a szerkesztöseg Szolnok (vásártéri iskola) címére
küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza

Novothny Jenő

Keszthelyi István

egyesületi titkár.

egyesületi alelnök

I.
A lanyai tanitó életét és a tanyai viszonvokat ismertetrtí nekem jutott feladatul s én aki tanyán tizenkét
év óta működöm, ügy gondolom —ismertetni tudom is.
Ha azonban, előadásomban unalmas lennék, azt abban
a tudatban kérem türelemmel hallgatni, mert a tanya
maga is unalmas.
A tanya nem tévesztendő össze avval, ahol a Jf/skuns^a s™2 kc^ér gulyája egei, sem avval, hol a jéiibab uz tündér játékokat:
van valami természetes
szépség, romantika,-amabban nincs semmi
A tanyavilág egy sötét ugar, hol még a nap sem
világit csak a hold küld le rá szül ke sugarakat. Fehérre
meszelt háza csak a sötétben bolyongón, vándorban ébreszt rem^pyt hívogató mécsvilágeval, más aki látja el­
szomorodik, de nem a tanyát sajnálja, hanem azt, aki
benne lakik. — A társadalomnak valami tökéietfen kép­
ződménye, a népnek természetellenes elhelyezkedése,
szükség szülte alakulás, mely a .legkisebb emberi tár­
sadalmon a családon kezdődik és azon végződik.

Társadalmi fojlődést. tanyai ku-turát, ne ke'°ss
mart nem találsz!
Van és lesz ami volt.
_ Az élete?
Maga az malom. Csendes, méla és szomorú
A kultúra képviselői közül igen keveset csaloga­
tott magához s a szabadság és a puszták nagy költőié
után még senkisem kiáltotta el: „0^ szerelnék élm a
puszták közepén.“

A pusztát, a tanyát nem szeretjük s ha mindent
átölelő s tilalomfa módjára lebilincselő sara hoz-ánk
ragaszkodik, most már Petőfivel sz? lünk:
„Szép tőled Alföldem szép, hogy oly jó szived

p.
ívagyon,
De mindazonáltal jobb szeretném, ha nem szeretnél
[oly nagyon. “
A pap nem hirdet ott igét, a biró nem oszt ;gazSdgob az orvos nem gyógyít s a harangszó meghalni

Népművelés

2

Népművelés

Ki hát az, aki gondterhelt, fáradtan, ballag a tanyára?
Nemcsak a kisbéres a vendégo'daion.*
.Egy kissé kopottas urak közt utolsó*
Ki volna más mint egy néptanító. (Különben
' hozzá vagyunk szokva Elég szomorú? Szerk)
Krisztus hurcolja ott a keresztet fején a tövisko­
ronával.
|
ö volna egyetlen jele tanyán a kultúrának, de
• aJert ami puszta igazán a puszta.

Ha a tanyai tanitó életét akarjuk ismerni, úgy a
környezetét, a tanyai nép lelkét, gondolkozását, termé­
szetét kell megvizsgálnunk.
A tanyáról a mindent fentartó életei el hordjuk, de
éltet adó élete* nem viszünk oda.. Nem csodálható tehá*. ha kultúrát nem találunk, mert: .Hova mit sem
te**él, kincset ne keress ott I*
i
Beavatkozás nélkül pedig minden föld megtenni a
4 maga sajátságos népét: Gtöland az eszkimót. Afrika
4 négert, Amerika az indiánt, az Alföld a magyar tanyai
típusi.
Ez az a föld, ahol a sokat előráncigáit kuliur fötjvy igen szégyelné magát, mert a kultúrát a fagyponw.r -.agy még az alatt látni.
ti
Ez az a föld, ahol a híres magyar vendégszeretetet,
áldozat-készséget, munkás szorgalmat, keresztényi hihazafias érzést sehol sem találjuk, de van helyette
fösvénység. önzés gazdagodás! vágy,
^önyösság (Ez ^zent igaz! Szenk)

hitetlenség

és hö-

A bibliából tudjuk, hogy valahányszor az izrael
népe eltért az igaz hittől, mindannyiszor erős megpró­
báltatásoknak tette ki Jehoval az izrael Istene.
A megpróbáltatást pedig Bersenyi így fejezi ki,
hogy ha 1 hit es erkölcs elvész: „Róma megdől $ rabtgába görbéd *
A 71-es háborúban, amikor a németek a büszke
francia fővárosba bevonultak a néniétek vezére igy szólt
a katonáihoz: Fiaim imádkozzunk!
Hát mi vájjon szólunk-e így a tanyai népünkhöz,
vagy tanítjuk e egyáltalán imádkozni?
Tapasztalásom szerint a tanyai nép a konfirmá­
lással és a bérmálással ha azt ugyan letette, az egész *
életére befejezett minden lelki gyakorlatot, templomot,
iskolát többet nem iát s igy fiú az apától, apa a ko­
mától tanul, de nem imádkozni.
A tűz kialszik ha nem élesztik, a hit még hama­
rabb, éíesztgetése eminens érdek volna a tanyában.
A mezőgazdasági tudomány megvan a népünknél,
de csak annyi, amennyit ős-apáitól örökölt.
Ezt eí nem herdálta, de nem is gyarapította.
A régi mesgyén halad s nem veszi észre, hogy
oda van a harmat, az eső és az őserö. S igy méltán
aposztrofálják, hogy úgy gazdálkodik, mint egy csiz­
más tudatlanság.
Különben szép erénye volt mindig a röghöz való
ragaszkodás, ami a mostani egészségtelen gazdasági
helyzet folytán földéliséggé vállik, ez pedig olyan éh­
ség, hogy az ember egyszerre nemcsak éhez, hanem
szomjas is, bölcs bomlasztó nem életképes eszmék
kitermelésére alkalmas.

A szenvedélyek elfajultak, a népiélek durva, am>
a tanyai népnek a jó rend iránti érzéketlenségében, a
higiénia tudatát nélkülöző cselekményükben, de főképpe: a beszéd modorban nyilvánul.
Nemzeti érdek, hogy röghöz való juttatással a nem
A beszédről a nívóra lehet következtetni s hogy
életképes eszméket kiöljük s a mezőgazdasági kultúrát
íz ' t alacsonyon áll, mulatja a beszéd, amely közönséges.
emeljük.
A beszédet nálunk nem Isten nevében kezdik, ha­
Ha a nemzeti szaporodást nézzük a tanyán, nem
bé. Isten elleni káromkodással, hisz a magyar ember
mondhatjuk, hogy a fajt gyengítené, a rombolás szelle­
kettőt se tud már szóim, anélkülme, de a természetes gyarapodásra befolyással van az
Ez pedig már vé^é és szobássá vált úgy, hogy
egészségtelen lakás, a tudatlanság és a babona.
km:,. 3 jó ízlés felháborodik, arról a beszélő azt hiszi,
Akinek csodálatosnak tűnt fel Galíciában a háború
hogy legékesebben szólott.
’
'
alatt, hogy a kecskét s a többi állatot a gazdájával
Durván pormografikus viccek előadása pedig vir- együtt lakni látta, ugyanezt megtekintheti ami tanyáin­
husbe' folyik s igy a virtus aminek erénynek kellene kon is.
। lenni, vadállattá vállik.
Itt ugyan nem az állat lakik az emberre), hanem
A népiélek és beszéd modor finomítása első rendű
megfordítva, az ember az állataival, Mindössze egy aj•’lJJJ.at volna tanyai népünknél, mert embert a beszé­
ddé:'. éppen úgy meglehet ismerni, mint a madarat tcl- ’ tó választja el s az ajtó nyilasnál a kigőzölgés a ki­
bírhatatlan szag s a betegségi csirák milliói lepik el a
J Iáról.
szobát, hol esetleg gyenge fogékony gyermek laknak,
E
A tanyán a hitet is hiába keressük, ha volt, az
Az ilyen lakás a higeniának minden kellékét nélkülözi
pjnár elsorvadt! Kit terhel ezért a mulasztás? Szerk.
s nem nevelhető benne életerős csemete, hanem penész
virág Ennek tulajdonítható, hogy a tanyai kis polgárok
Mig a földjébe élet erőt vet a földmives lelke üre­
sen marad, szivét ped’g gaz, gyom veri fel. Az univer- gyengék, sápadtak, csenevészek és rosszul fejlődtek.
sum milliárd jelenségeiben nem találja fel az Istent, de Pedig az egészséges csatád adna nemcsak a fegyver"hogy van mégis,’tud róla, mert elárulj:- z káromkodá­ feghatashoz, hanem a terme:eshez is a fenntartó duz­
zadó erőt.
sával.
A fertőzött szellem bele születik a tanyai csa.ádokba, pedig a család volna a társadalmi rend alapja,
amelyre épül a társada'crr, a nemzet a haza.

Szomorú képet vet a magyar gazda lelki világára,
aki a cselédjét adataival egy sorba helyezi s - épít ta­
nyát, de nyomortanyát.

Az analfabétizmusról a tanyán lehet beszélni de a
mai eszközökkel ellene tenni, nem lehet.
Tudjuk, hogy Magyarország összlakosságának 19
•/o-ka analfabéta s ennek nagy része a tanyára es k
míg Németországban 4 •/• $ az északi országokban 1
% sincs.
Az analfabétizmust természetesen ki kellene irtani
mert feltétlen szükséges volna, hogy minden magyar
ember tudjon írni és olvasni, de ez még a nivóemelésére nem minden.
Ismerek olyan tanyan tanyai embert nem egyet
aki írni és olvasni tud, de olyan körülmények, életvi­
szonyok között él, hogy 10 évben egyszer irja le nevét
s talán 15 évben sem kerül a sor arra, hogy egy igét
elolvasson. Ezek nyilván azért tanultak meg, hogy le­
gyen mit elfelejteni. S igy, aki nem analfabéta, az azzá
sülyed és aki az, az azért marad annak, mert Ót a vi­
lágon semmi sem érdekli.
Ezek szerint az analfabélizmus megszüntetésén
kívül a nívót oly fokra kellene emelni, hogy a magyar
vágyat, érdeklődést és olyan szomjúságot érezze? a tu­
dományok iránt, amilyen szomjúságot a mai napság a
korcsma látása ébreszt benne a bor iránt.
Az analfabélizmus és a tanitó majdnem egy foga­
lom. Ha analfabélizmusról beszélünk melléje gondosuk
u tanítót is, akinek ki kellene azt irtania. Pedig mond­
hatom, pláne tanyán, semmire oly kevés befolyást nem
gyakorol, mint éppen erre. Ez az Ö hatáskörén teljesen
kívül esik. Nem képzelik el magyar tanítót, ani ezen a
téren meg ne tenné a kötelességét, de a tanitó csak
azt taníthatja meg, aki az O hatáskörébe kerül. Már pe­
dig ezen a periférián igen sokan kívül maradnak.
Első ok az érdeklődés hiánya, a tudományok nem
ismerése és értékelése.
3
a
felnőtt analfabétára akadtam csupán a tanyán
aki érdeklődött s aki a kapott ismereteket értékelni tudta
mert ez szegény ember létére nekem egy malacot ígért’

. . .
ugyan nem kaptam meg, de az igéreet kínlódásomért megérdemeltem, mert nagyobb kó­
kuszdióba mint az 0 feje kisebb mogyoróból még nem
igen szorult.
s
A második ok h tanya specifikus téli öltözete,
amikor mindent elnyel a kátyú s könnyebb vonattal
Magyarországot keresztül utazni, mint az egyik tanyá­
ból a másikba eljutni.
3
Ilyenkor nagy darab aranyat kellene a magyar
u Ött 1megcs.«,‘ogfatní,. ami képes legyen a búbos
m,e. $ kicsalogatni, hol dolgát végezve csendesen szipákol.
Ellenben ha valami tánc, vagy bál féle lenne még
a bajusszát is képes volna érre kipödörinteni.
i harmadik ok pedig az, hogy az analfabéták
nagy része zsellér ember, akinek teste-ielke el van
a
Oazduram Pedig nem nézné jó
szemmel sőt egyáltalán meg sem engedné, hogy cseoít hagyja iskolába járjon az ördöggel
cimboráim.
...felhozott okokból beláthatjuk, hogy a tanyái
amtó az analfabétizmus kiküszöbölésére, a mai eszkö­

p

zökkel semmit sem tehet, mert ezek az eszközök szeli- •
dek és jók, de célra nem vezetnek s ezek mellett a mai
felnőtt analfabéták egész biztosan analfabétán mennek
a 'másvilágra.
Vén azonban egy eszköz, aminek alkalmazásba
vétele, eredményt biztosítana.
A magyarnak szilaj természetéből folyik, hogy’ az
erőt, af bátorságot megbecsüli s csupán egy tekintély
van amit tisztel a hatalom.
Az isten hatelmát nem érzi közvetlenül, tehát nem
is fél tőle; a-csendőr hatalmát ellenben közvetlenül is «
megérezheti, ergo fél tőle is megtiszteli; sőt tovább
menve előtte még a csősz is hatalom és tekintély, mig
egy tanító nem hatalom s igy nem is tekintély s kutyába sem veszi.
J
Itt a tanítónak mindenhatósága nincs s nem egy*
szer volt rá eset tanyai működésem alatt, hogy tekintélyt
a csősztől kértem kölcsön.
.
Az embereket nemcsak most, hanem mindig a
megélhetés gondja kötötte le s e mellett, hogy tud-e
írni-olvasni s még valami mást is az igazán melléken
körülmény volt, noha ennek a megélhetésre direkte ha*
fása van.
itt a szeijd eszköz a hegedöszó. Azért hatalrh
esz.KÖzzei kell a tudás a kultúra szükségletét, a megél­
hetés elé helyezni, megtámadva vele az embert a bol­
dogulásában, mondván: Addig nem élhetsz meg, mig
ezt a csekélyke minimumot a magadévá nem teszed.
,
irhi-olvasni tudásnak a választójoghoz való
kötése a kívánt céh nem éri el, mert a választójog nem
^‘ödenk.mek
2 tudás után egyáltalán nem
érdeklődik, hogyan érdeklődjék a választójog után, mi­
kor annyit sem tud róla, hogy bű-e, vágy bá.
A munkás igazolványok kiszolgáltatását, az irásOrvasas feltételéhez kellene kötni s a munka könyvet
tanyán cselédre és gazdára egyaránt kiterjeszteni. A
gazoa ne fogadhasson cselédet, ha irni-olvasni nem
tud, a cseléd pedig ne szegődhessen el.
„
a tanya’ lakosság nemzeti hazafias ^érzését
illeti, hat azon méltán ellehet keseredni.
k
hogy a hazafias érzést nem csupán 4
háború ölte ki, mert az azelőtt sem igen volt. De hogv
is legyen hazaszeretet abban, aki a hazájából semmitsem
ismer, legfeljebb a tornyot, amelynek a közelél?
született.
A hazaszeretet a haza ismeretén,'az ősök példái^
a múlton és az emlékezeten épül, de, hogy lássa a
múltat az, aki még a jelent sem ismeri. Nincs itt Ián*
hazasveretet, hanem kialudt hamu, nincs nemes
tradíció, nincs lelkesedés!
Erdé|yben beszélgettem egy romin
diákkal, aki nékem azt mondotta: azért nem szereti a
magyarokat, mert azok igen soviniszták. A magyar
sovinizmust biztosan nem az Alföldön tapasztalta, mert
ha csak a tanyák között szét tekintett volna, az elég
lett volna nézetének a megváltoztatására.
AHöld magát mindig a világközepének gon*
dolta s hogy mi van a tornyon túl az nem nagyon ér*
dekelte és a végeket kellőleg nem ismerte.

.

Népművelés

4

jellemző erre a kővetkező eset. Az oláh járáskor
egy tanitó előttem az oláhokat többször székely romá­
noknak nevezte, míg fel nem világosítottam, hogy szé­
kely-román vagy román-székely nincs, mert ami székely
volt az az is marad és oláh nem lesz soha ; mig ö' a
székely-román kifejezéssel olyan heterogén elemeket
kapcsol össze, amelyek nem csak taszítják egymást, ha­
nem ha kelt, ölik és gyilkolják is
Ha egy tanitó ennyire ismeri a székelyeket és az
integer országot mit váriunk másoktól ? I
Ami az irredentát érdekli, az tanyán nincs, hogy
is volna! Aho! pedig volt, otl elsorvad.; (Kultúra nélkül
feltétlenül 1 Szerk.)
A németekről olvastam, hogy ott minden idegzet
még a gyermeké is oda van irányozva megfizetnis Frz.náaországnak. Ott nyilván szilaj irredenta tombol, mig
-.álunk üres komolytalan vak lármában nyilvánult eddig,
amitől az antántnak nem igen kellett volna megijedni,
de komoly céltudatos irredenta ami tényleg félelmet
gerjesztené nem igen található sehol.
Mindennap uj irredenta dalt szeretnék tanítani a
gyermekeimnek, de nem találok sehol. (Van már s egye­
sületünknél megrendelhető. Szerk.)
Nincs termelés, mert nincs éltető eleme. Megértünk
a kivágatásra, ha ezt kialudni engedjük.
A papnak a prédikációt, a bírónak az ítéletét és
minden faktornak a Nagymagyarországra való emlékeztetéssel kellene végezni minden ténykedését. (A magyar
tanitóságnak ez eminens intenciója. Szerk.)
(Folyt, köv.)

Egyesületi életMeghívó.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ált. tanitóesültiének választmánya csütörtökön, f. évi
december 20-án délelőtt • órakor a tiszaparti
áii. ei. iskolában gyűlést tart, melyre a t. vá­
lasztmányi tagokat ezennel tisztelettel meghívjuk.
Külön meghívó nem bocsáttatik ki.
Szolnok, 1923. december 7.
Novotkny Jenő sk.
Keszthelyi István sk.
titkár.

a’eln#k.

A központi választmány ülése.
A vármegyei általános tanítóegyesület köz­
ponti választmánya folyó évi december hó 3-án
délelőttlátogatott ülést tartott. A választmányi
ütés, melyen Bihary István kir. tanfelügyelő is
részt vett, egyebek között az évi költségvetés
-megállapításával s a legközelebb tartandó közgyillés idejének és helyének kitűzésével foglal­

Népművelés

kozott. A reális alapokon nyugvó költségvetést
Jánossy Pál egyesületi pénztáros előterjesztése
szerint, indokolt hozzászólások után a választ­
mány elfogadta s azt a közgyűlésnek elfoga­
dásra ajánlja.
A legközelebb tartandó évi közgyűlés ha­
táridejéül, tekintettel arra, hogy a téli hónapok
különösen a mai viszonyok között nem alkal- ■
masak a vidék részvételével tartandó közgyűlések
egybehivására, május hava tűzetett ki. A köz­
gyűlés helyének megállapítása egy annak idején
egybehívandó központi vál. ülésen fog eszkö­
zöltetni.
Egyik fontos határozata a központi vál.
ülésnek az volt, melyben kimondotta, hogy a
hivatalos közlönyt ezután minden hónapban
megjelenteti a tanítóság.
A gazdag tárgysorozattal s sok alapos hoz­
zászólással tartott választmányi ülés déli egy
órakor ért véget.
(m—yj

Választmányi gyűlés.
Az ÁUami Tanitók Orsz. Egyesületének
közppnti választmánya f. hó 8-án Budapesten a
Tanitókháza kistermében gyűlést tartott, melyen
a tanítóságot és a nemzeti kuliura érdekeit kö­
zelebbről érdeklő kérdések tárgyaltattak. Gállá
Endre egyesületi elnök mélyen szántó beszédé­
ben rámutatott azon feladatokra, melyeket a
nemzeti kultúra az állami tanítóság elé tűzött.
Úgy mond az állami iskola munkásságában
mindenkor mintaképül szolgált, ez iskolának
jövőben is elől kell haladni.
A gyűlést megnyitva, felkérte Bozsik Béla
főtitkárt, hogy az egyesület működéséről szá­
moljon be. A főtitkár jelentése úgy általános­
ságban, mint részleteiben figyelmet érdemlő
jelentésnek bizonyult, mely a vezetőség tevé­
kenykedését adatokkal igazolta. A választmány
a főtitkár jelentését elismeréssel vette tudomá­
sul. Ezután elnök boldogemiékü Brózsik Pál
aleinökről emlékezett meg, kinek halála nagy
veszteség a magyar népoktatásra nézve.
Harmath Ferenc újpesti ig. tanitó a taní­
tóképzés reformjáról tartott előadást. Az elő­
adáshoz igen sokan szólották hozzá, többek
között Csighy Sándor alelnök,
hozzászó­
lás
volt a
legértékesebb
t. i. a tanítóképzés

3

Ez a terv csak iákkor vá ma be, ha a iemetk’zé^
egyletbe való belépés köielező volna ; ha az elhaltak
helyébe mindig jönne uj tag Ellenkező esetben idővel
T. Orsz. Egyesülete most oly erős kezekbe megeshetik az, hogy az, aki hosszú időn át tag'a volt
került, melyek a kuliszák ajtait is könnyű szer­ az egyletnek, halálakor az u'ódai kell ekemessék, mivel
az egylet uj tagok be nem lépése és alaphiányai miatt
rel felnyitják. A, választmányi gyűlésből ki­
felszámolt. Tehát feliétien alapot kell teremteni. Ennek
folyólag feljogosítottnak érezzük magunkat, hogy az alapnak minden 100 tagnál akkorának kell lenni,
legközelebbi számban a járási tanfelügyelet kér­ hogy bizonyos idő múlva az alap kamatából fedezhető
legyen a temetési költség. Nézetem szerint így erre a
déssel foglalkozzunk s akkor a kulisza mögötti
célra minden tag kell adjon 10.000 K-át, 300000 K
titkokra is ráolvasunk.
temetésnél vagyis a mindenkori II. oszt, temetés’/so-ad
részét. Kedvező alap 100 tagonként 1,000.000 K. mely
20 év múlva 10 % kamatos kamataival 6,037 418 k-át
tenne ki. Ennek 10 %-os kamatából 1.5 %-os halálo­
Folytatás.
zást ki lehetne fizetni. Ennek az alapnak kamatját csak
Életképessé kell lennünk temetkezési egyletünknél.
20 év múlva volna szabad igénybe venni.
Ezért biztos alapra kell fektetnünk. Nem szabad, hogy
Ha 55 évnél idősebb tagok aránylag nagyobb
azon az elven épüljön fel : minél kisebb" legyen a számmal volnának tagjai az egyletnek (apa, anya, nagy­
tagok díjtétele. Itt követik el a legnagyobb hibát Ezért anya stb) s új tagok nem lépnének be,. föltétien arra
mondott csődöt sok temetkezési egylet.
kényszerítené az egyletet, hogy az alaptőkéjéhez idő
* Az évi díjtétel megállapításánál legfontosabb adat elölt hozzányúljon vagy az évi tagsági dijat fölemelje
a halálozási százalék. Hogy ez tanítóknál mennyi, nem ami miatt új tagok nem lépnének be. Hogy uj tagokkal
tudjuk biztosan. Ezt még külön nem figyelték meg- állandóan szaporodjon az egylet, kívánatos volna, hogy
így kénytelenek vagyunk az általános halálozási száza­ attól a kortól kezdve, melyen túl a biztosító társaságok
lékot elfogadni. Ez az angol módszer szerint megálla­ nem vesznek fel biztosítások !: 55 éves kortól a dij
pított számokból kiszámítva 6—63 éveseknél: I. 44, tétel oly nagy legyen, hogy az 10 év alatíkamatos kaI 63 éveseknél 2 2 20-70 éveseknél 2 37, 1—70 mataival a temetési költséget fedezze; 30O.UO0 K,-ás
évesek között 2 73 %. 3 százalékokból azt is látjuk temetésnél ez évi 20.000 korona volna.
mily fontos annak megállapítása, hogy hány éves korbó
Ha a díjtételek fizetési köteleze’tségét időhöz köt­
hány éves korig vegyünk fel tagokat az egyletbe, ha jük, akkor a díjtétel megállapítása ismét azon az elven
egységes díjtételt akarunk fizetni. Biztosító társaságok­ kell nyugodjon, hogy a kitűzött dijtételfizetési idő alatt
nál 55 éves koron túl nem vesznek fel biztosításokat a biztosított temetési költséget kamatok kamataival meg­
's az évi díjtétel sem egységes hanem az a korhoz van térítse az egyletnek. Szerintem a legmegfelelőbb fizetési
kötve. Ez az igazság!
időtartam 20 év 43 éves korig — 55 koruaknál 8 vagy
A számításoknál tekintetbe kell vénünk azt is, legfeljebb 10 év. 300,000 koronás temetésnél az évi
hogy a tanitók élet határa 58—63 év.
díjtétel (1’5 % halálozással 43 éves korig 6500 K 55
. A fenti adatokat tekintetbe véve: az egyleti év éves kornál 20 000 korona, belépéskor 10.000 K. alapí­
tagságidij, mindaddig mig megfelelő alapunk lesz a II. tási dij. Ennél a számításnál száztagonkint 200.000 K-át
osztályú temetés kb. 60 arany korona annyi százaléka lehetne évenkint alapra félre tenni. így az alap 20" év
legyen, a hány százalékos az évi halálozás, más szóval alatt 10% kamatozás mellett 11, 678.353 K-ra nőne
mondva: az' esetehkint megállapított II. oszt, temetés' fel, Ha hozzászámítjuk belépéskor fizetett 10.000 K.
költséget (arany korona) közösen fizetjük életünk végéig. alapítási dij 20 év alatt kamatos kamataival megnöve­
A jelen körülmények között ennél kedvezőbb évi dijat kedett összegét: 6.036.418 K. akkor 17,715 771 korona
megállapítani nem lehet.
alaptőke még 5 %-os kamatából is kf lehetne fizetni
A jelenlegi évi tagsági díj 300.000 K.-ás temetés­
2 5 %-os halálozást. E számítással egy tag a temetési
nél, hogy a tagok között 7—63 évesek vannak vagyis költségnek
részét fizette be az egyletnek 20 év
1-57. halálozásnál 4 500 K. 4000.000 K.-ás temetésnél alatt, mig egy biztosítótársaságnál átlag 2%o részét.
6000 papír 0 67 illetve 0.9 arany korona. így valaki 97
Az egyleti tagok addig fizetik a rájuk eső temetés
évig kell tagja legyen az egyletnek, hogy a 300.000 K.
I temetési költséget befizesse az egyletnek. (Ki éri ezt költség 1 és fél vagy kétszeresét, mig a mindenkori
II oszt, temetési költség felét ami kb. 30 aranykorona.
1 meg? Tanítóink közül egy.)

rtf< rmja egyedül a nemzcti érdek. Megnyugtatásul
szolgál azonban azen körülmény, hogy az Áil.

Temetkezési egyletünk megalakítása

Népművelés

Népművelés

6

az egylet pénztárába be nem fizették. így 13 °/o-os ha­
lálozás esetén 1 év félszeres díjtétel mellett 22 év két­
szeres díjtétellel 16 és fél év ajatt fizetik a tagok a
reájuk eső részt. Tekintettel arra, hogy a tanitók kor­
határa átlag G3 év. az 53 éven felüliek addig kötelesek
a. rájuk eső díjtétel négyszeresét fizetni, mig a temetési
költség 2/a részét be nem fizették, vagy annyit fizetnek,
mint a többi tagok de akkor 10 év vagy 10 év előtti
halálozás esetén a temetési költség Virészét kapják csak.
E terv szerint is oly alapot lehetne kamatos ka­
matokkal összehozni, amlynek még 5 °/o kamatjából a
rendes halálozási százalék esetén .azokat e tagokat, akik
a temetési költség felerészét befizették, el lehet temetni
Íme, három terv E’ső tervnél életünk végéig évenkint 4500, másodiknál 20 éven át 6500, harmadiknál
16 és fél éven át 9000, vagy 22 éven át éven kint 6750
koronát fizet a tag az egylet pénztárába.

Csiky József.

HIVATALOS RÉSZ.
Jás4-Nagykun-Szolnők vármegye tanfelügyelője.

9586—1923 szám.

Valamennyi nem állami népoktatási intézettek.Igazgatóságának

Hivatkozva a lap 1923. évi október havi 4.
számának 6. és 7. oldalain közölt 1923. évi
7493, sz. rendelkezésemre, a vallás- és közok­
tatásügyi m. kir. Miniszter Ur 19?3. évi 12053/8.
Vili. c. sz. rendelete nvomán tudomás és további
eljárás végett értesítem a tekintetes Címet, hogy
a nemzeti hadseregbe katonai szolgálat teljesí­
tésére bevonult nem állami iskolai tanitók illet­
mény szempontjából ugyanoly elbírálásban ré­
szesülnek, mint a katonai szolgálatot teljesítő
állami elemi iskolai tanitók és igy az ezek il­
letményeit szabályozó 57987/923. sz. P. M. ren­
delet a bevonult nem állami iskolai tanitókrais
vonatkozik.
.Felhívom ezért az iskolaszékeket, hogy a
j kántori szolgálatra bevonult tanítókról mindig
•: azonnal tegyenek hozzám jelentést,
Szolnok, 1923 évi november hó 29.
A kir. tanfelügyelő h.

Dr. Halmos Andor
kir. s. tanfelügyelő.

Iskolánkivüli oktatás.
Rovatvezető: Safmárhy Lajos népműv. titkár.

Valamenyi községi Iskolánkivüli
Bizottságnak.

Népművelési

Az Országos Közművelődés, Tanács már
ezelőtt 15 évvel, megalakulása idején, program­
jába vette a nép-kulturházak szervezését és
azok létesítését azóta állandóan sikeresen szor­
galmazza.
Vannak kultur-népházaink, amelyeket egyes
községek saját költségükön építettek, vannak
olyanok, amelyeket egyes birtokosok emeltek
és ajándékoztak községünknek, van olyan is,
amely több gazda, vagy a helyi intelligentia
egyetértő összemunkálkodásának köszöni létét,
amennyiben azok kölcsönt vettek fel, abból és
a községek vagyonából, valamint egyesek ado­
mányából, épült és vannak más sokféle pénz
és természetben hozzájárulásból épült népházak
is. A népházak létesítésének sikeres akcióját
azonban a háború és a mai nehéz életviszonyok
megakasztották.
Az Országos Közművelődési Tanács ágitációja azonban nem szűnt meg. Az Országos
mérnök és építész Egylet közreműködésével
pályázatot hirdetett és az kielégítő eredménnyel
járt, amennyiben nagy számú pályamű érkezett
be, amelyekből három kulturnépház-tipus ter­
vezete jutalmaztatott és pedig egy a kis közsé­
gek, egy a nagyobb községek és egy a városok
számára készült mintaterv.
A népházak főleg az iskolánkivüli népmüvelös szolgálatában állanak saa bennük levő
nagyterem, mely egyébbkénl 1 nép,- gazda,olvasó- körnek, ifjúsági egvesüetnek, dalárdá­
nak, zenekarnak stb. elhelyezésére szolgál, kellő
képen felszerelve vetítőgéppel ismeretterjesztő
előadások tartására, szinielőadások, zene- és
dalestélzek, vallásos összejövetelek, szórakozást
nyújtó előadások céljaira szolgál.
A népházak felépítése ezidőszerint nagy
nehézségbe ütközik, de azok tervszerű létesíté­
sének munkája már most megkezdhető, annál
is inkább, mert az Országos Közművelődési
Tanács megindította a tárgyklásokat az illetékes
minisztériumokkal, szövetkezeti és gazdasági
szervezetekkel és pénzintézetekkel s elsősorban

olyan helyeken fog népházakat állítani, ahol
van megfelelő, vagy átalakítható épület.
Mindezeket azért közöljük cimeddelj hogy
szíveskedjék tájékoztatni afelől, hogy volna-e
községükben olyan átalakítható épület, avagy
népház építése lehető volna-e? Továbbá milyen
helyi hozzájárulás állana rendelkezésre (községi
segély, valamely alap, természetbeni szolgáltatás
pl. tégla, fa, vagy egyéb anyag, fuvar, telek stb.)
és milyen helyi tényezők vonhatók be a népház
megvalósításának akciójába? Hol volna meg­
okolt a szükséges uj iskolaház építésével kap­
csolatban a népház felépítése ?
A velünk közlendők alapján módunkban
lesz a szükséges helyszíni tárgyalások megindí­
tása, megjegyezvén, hogy az Országos Közmű­
velődési Tanács kilátásba helyezte mindazokat
a támogatásokat, melyekkel a népházak létesí­
tését és kellő berendezését megkönnyithetjük.
Hazafias üdvözléssel:
Szolnok; 1923. november 20.

Bihary István sk.
ügyv. elnök, kir. tanfelügyelő.

Szathmáry Lajos
titkár.

Levél a szerkesztőhöz
Kedves barátom !

Sajnálatos tényként állapítom meg. hogy
magyar tanitó testvéreink, a saját úttörő elődök­
ről nem emlékeznek meg érdemök szerint.
B. lapod 923. novemberi számában Oreskő
Dezső ismeretterjesztő cikke e mellett tanúsko­
dik, hol hangos szókkal Írja: „vessünk egy rö­
vid visszapillantást az irás-oivasás módszerének
fejlődés történetére. Így jobban ki fog dombo­
rodni, miként lett a sírva-olvasás-bál írva-, majd
kacagva olvasás. Ezt pedig nem kezdhetjük
Szarvas Gáboron vagy Simonyi Zsigmondon,
hanem jóval hátrább.*
Hogy mit keresnek pedagógusok, meg mód­
szeresek között grammatisták, ezt nem - tudom
átlátni; mert Szarvas is Simonyi is csak nyel­
vész, az ő nevök e tárgynál, amire Oreskó cé­
loz, tekintély számba nem jöhetnek.
Felsorakoztat egy csomó német, morva,
cseh nyelvészből tanítóvá vedlett tizedrendü
egyént és tanulmányához az úttörő magyar pe­
dagógusok közül egyet sem említ fel. Sckelsamer, Koménius, Locks, Basedow, Postalozzi,

Oliwier, Stephani, Ratichius, Gráser, Viers, Hesters, Lüben kis jelenésüek a mi szemünkben
Dévai Biró Mátyás, Szőnyi Nagy István, Zá­
kány József, Warga János, Erdélyi Indali Péter,
Simon AMal, Péterfy Sándor, Gyergyánffi István,
Gönczy Pál, Árvay József érdemei mellett.
Jacotot — írja — a gyermek szájához mér­
ten adagolja a kenyeret. (?)
Magyar úttörőről ennyit sejtett: boldog
emlékű édes apja egy Bareg megyei kartárs
methodusa szerint tanított, de ennek a nevét is
elfelejtette. Az a derék beregi kartárs is elenyé­
szett a Dévai Biró Mátyások, Szőnyi Nagy Ist­
vánok, Erdélyi Indali Péterek nyomán, de í né­
met, morva, cseh kontárkodó, verkliző már előt­
tünk tekintély.
Megkegyelmez Cukrásznak meg Görznek.
Ilyet nem ismer a magyar pedagógia mezején
szántogató öreg számadó, talán dr. Göőz Jó­
zsefre gondol a szerző, mert ilyen nevű magyar
apostol van. Illetve áldott emlékét a kegyeletőrzi.
„S most itt van Boris az ő kacagva-olvasási módszerével az ő elpusztíthatatlan jókedvé­
vel, kifogyhatatlan humorával." Isteni adomány
a hamisítatlan jó kedély. Kétszeresére szerencsés
az a tanitó, ki kedvvel, humorral rendelkezik.
De ezeknek a tulajdonságoknak a mércékével
élni is kell tudni, mert nem mindenkorra helyén
való ajjusztithatlan kedély és csorbítatlan humor.
A népoktatás enciklopédiájában 61 külföl­
di pedagógussal szemben 78-at találunk honit
felsorolva. Magyar betegség itt is. Nem csoda
azért, ha tanítótestületeink, tanítóegyesületeink a
maguk munkálkodásaik közepeit a magyar ter­
melő pedagógusairól nem tesznek említést. Hon­
leányaink párisi, prágai, bécsi cikkekre esküsz­
nek, a magyar tanitók pedig Stephánikra, meg
Graserekre.
Nemzetünk területi épségét, gazdasági egy­
séget honvédeink megvédték. Hazánk földén el­
lenség nem vethette meg lábát. A - tudomány
minden nemzet közkincse. Ám a dolgozó, gon­
dolkodó, termelő főket minden nemzet életében
meg szokták becsülni, önérzetünk azt mondatja
hogy, nemzeti jelleget kell adni a hazának, A
nemzeti jelleg formáló műhelye a népiskola.
Kedves Szerkesztő barátom! Ismerjük egy­
mást, Együtt dolgoztunk a boldogabb időben
a Tisza bölcsője vidékén. A lerongyolt, gúzsba
kötött, megszégyenített édesanya (a magyar haza)

7"

8

*

szolgálatában az Alföldön ismét egymás köze­
lébe jutottunk a trianoni bíróság intézkedése
folytán. De önmagunk szolgáltattuk hozzá sok
mértékben (önkéntes fegyverletétel, király üldö­
zés, komünn stb.) a kedvező eszközt. — 1027
esztendős ősi alkotmányunkkal, természettől oly
áldásosán megalapozott gazdasági egységünkkel
megtörtén, zúzottan itt vagyunk Európa közepén.
Meddig 1 óh meddig !
Ne esküdjetek magyar tanitók az idegenreAnnyi a mi úttörő magyar evangélistánk, hogy
nyomaikon haladva nemzeti népnevelésünk dol­
gát szépen előbbre vihetjük. Legyünk büszkék
reájok. Nincs nekünk arra legkisebb okunk sem,
hogy Sckelsamenekre hivatkozzunk akkor, mi­
kor — szerencsénkre — nagyon értékes, bölcs
tudós pedagógusaink vannak közművelődési tör­
ténelmünk tanúság tétele szerint,
Tanitótestvéieim ! Az igazságtalanságot igaz­
sággal lehet földeríteni. Ha valaha volt okunk
a magunk erejébe való bizakodás istápolására:
bizonyára itt van ennek az ideje ma. De ezt
tegyük is- Az elemi népoktatás terén semmiféle
.idegen ,kulturcikkre“ szükségünk nincs. A ma­
gyar karakter, a magyar néptanító hatalmas
tölgyként emelkedik ki a környezet mérgezett
légköréből. Ne feledjük el úttörő apostolainkat,
Levelemben nem célom történelmi kútfőkre mu­
tatni. Kérésem tanitó testvéreimhez csak ennyi:
f Ápoljuk a hazai szellemet, hivatkozzunk úttörő
elődemkre, ne homályositsuk azok érdemeit
akik érdemes munkásai voltak nevelésügyünk­
nek. Szőnyi Nagy István sokkal megelőzte han­
goztató módszerével azt a német módszerészt,
akinek a feltalálást tulajdonítják. Simon Antal
szintén jóval megelőzte azt a német művészt,
akinek az irás-olvasás együttjáró módszerét tu­
lajdonítják. A képzöintézeteknek éberen kellene
őrködni a magyar úttörő pedagógusok munká­
ira. Nem tanulunk a sulytoló példákból, a reánk
szakadt események vad fattyú hajtásai akarnak
mindent elsöfétiteni. Tanuljunk figyelni, látni.
Idegenre ne esküdjünk!*)
Barát, és kartársi üdvözlettel:

x

Népművelés

Népművelés

Bökényi Dániel.

*) Levelednek kész örömmel adunk helyei szerény
lapunkban. Máskor is szívesen látjuk tanácsadó sorai­
dat, metyek munkásságunkban irányadóul szolgálnak.
__ _____
Szerk.

HÍREK.
A szolnoki Konstantin róm. kath. iskola ju­
bileuma. Szolnok városának egyetlen keresztény fele­
kezeti iskolája, a Konstantin római kathoiikus iskola f.
évi november hó 25-én ünnepelte fennállásának har­
madik évfordulóját. Lapunk tere nem engedi, hogy a
minden tekintetben fényes sikerű jubileumi ünnepélyt
méltóképen megörökítsük, azértjcsakjröviden emlékezünk,
meg a szép kultur ünnepélyből a következőkben: Ne­
vezett nap reggelén a külsőleg is díszes felvirágozott
.iskolaépületből a templomba vonult az ünneplő közöns a tanuló ifjúság, ahol az ünnepi szent mise alatt a
Kongregáczió vegyes kara. Novothny Jenő karnagy
dirigálása mellett szebbnél-szebb énekeket adott elő.
Radvánszky József polgári iskolai hittanár, a kiváló
egyházi szónok pedig, mint a jubiláló iskola egykori
hitoktatója gyönyörű alkalmi beszéddel méltatta a ke­
resztény kultúra hivatását és célját. Isten tisztelet után
visszavonult az ifjúság saz ünneplő közönség az isko­
lába, ahol a városi hatóság, az'iskola egyházi és vi
(ági elöljárói, a volt és jelenlegi növendékek lelkes be­
szédei, alkalmi szavalatai és énekei gyönyörködtették a
nagy számú és előkelő közönséget. A jubileumi ünne­
pély legkimagaslóbb részét, az iskola új igazgatójának
Magyary Aibertnek a felolvasása képezte, aki a legap­
róbb részletekre is kiterjedő, élénk előadással ismertette
az iskőla harminc éves múltját, melyből csak annyit
idézünk, hogy az iskola alapítója néhai dr. Schuszter
Konstantin váczi püspök volt s hogy a háborúk és for­
radalmak alatt nemcsak eredeti rendeltetését nem vé­
gezhették a kulturépület annak munkásai, de különösen
a kommun idején s az oláh megszálláskor csaknem
teljesen elpusztitották, kirabolták az épületet s annak
elszerelését a belső és külső vandálok. Az ünnepély
keretén kívül kedves és máris követésre talált példát
adott Bacsich Melód vármegyei kórházi lelkész, az is­
kola volt iskolaszéki elnöke és hitoktatója, aki az iskola
negyedik osztályát végző jó tanuló részére százezer ko­
ronás alapítványt tett le. A minden tekintetben fényes
sikerű jubileumi ünnepély dec. 26-án folytatódott és ért
véget, amikor az iskola mostani növendékei a szülök
és más vendégek jelenlétében változatos műsorral ünne­
pelték iskolájuk fennállásának nevezetes évfordulóját
(m-y.)
Pásztorjátékok. Évszázados, kedves dolog a
pásztorjáték, amely az amúgy is örömet hozó karácsonyi
ünnepet, még kellemesebbé tesz, gyermekre, felnőttre
nézve egyaránt Kellő buzgalommal végzett munka a
pásztorjáték rendezése által szép erkölcsi és hasznút
hoz az iskoláknak. Ajánljuk azért, hogy iskoláink lebe-

tőleg mindenütt rendezzenek kárácsony hetében pász­
torjátékot, melyet Vizkereszt napján meg lehet ismételni.
Értesülésünk szerint Szolnokon a Konstan és a Cukor­
gyári iskolák hódolnak áz idén ezen szép szokásnak.

25 éves jubileum. A szolnoki áll. polgári leány
iskola tanári testületé növendékeivel rendkívül magasz­
tos ünnepélyt rendezett L hó 8-án Ehnann Elvira az in­
tézet igazgatónője tiszteletére, ki igazgatói működésé­
nek e napon 25 éves szolgálatát töltötte be. Tanári tes
tületen és növendékeken kívül számos szülő és ismerős
jelent meg az ünnepélyen, hogy az érdemekben gazdag
igazgatónőnek hódolat teljes tiszteletét tolmácsolja. Az
ünnepély magasztosságát nagyban emelte a növendékek
szinielőadása, melynek tartalma úgy az igazgató ered­
ményes működését, mint az intézet 25 éves fennálását
foglalta magában.

Kinevezés. Budai Mária kisdedóvónő az alattyáni
községi óvodához neveztetett ki.
Áthelyezés. A vkm. úr Schaffer Ferenc jászbe­
rényi áll. tanítóképző intézeti tanárt a nyíregyházai áll.
tanítóképzőhöz, Császiné Petricsek Mária kunszentmár­
toni áll. tanítónőt a szolnoki áll. iskolához, Pápai Mi­
hály nagykörűi áll. tanítót a debreceni m. kir. pénzügyígazgatósághoz és Pápay Miháiyné nagykörűi áll.
gazd. szaktanitónőt a debreceni áll. gazd. iskolához
helyezte át.
Választás. O*enyik Géza a mezőtúri ref. Nyitiai
Gyula a
és Ábrahám Aranka a
túrkeve ref. iskolához választatott be rendes tanitóu
illetve tanítónőül.
Szakfelügyelők megbízatása. A vkm. úr SzécsMiklós hajduszoboszlói áll. polg isk. igazgatót a szol­
noki, a karcagi, a kunhegyes!, a kisújszállási, a jász­
árokszállási polgári fiú- és leányiskolák és Gurgulics
Antal szegedi áll. polgári iskolai igazgatót a túrkevei
és kunszentmártoni polg. fiú- és leány iskolák látoga­
tásával bízta meg. Littván Sándor iparoktatást igazgató
szakfelügyelő pedig a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
területén levő összes iparos-tanonc iskolák látogatásá­
val- b’zatott meg.

Figyelmeztetés. Legutóbb tartott választ­
mányi gyűlésünkön értesültem, hogy szerénysé­
gem’ nevét ki hagyta egyesületünk titkára, —
akkrattal-e vagy sem ? nem tudom — az Orsz.
Tan. Egy. vármegyénk részéről, jobban mondva
várm. egyesületünk kiküldöttei névsorából. Hogy
ez mért van, bizonyára azért, mert dolgainkat
mi magunk nem figyeljük meg úgy, ahogy kel­
lene. Ez engem nem bánt, csak az hogy 33 évi
tanítói működésem alatt a tanítói érdekek szol­
gálatában állottam mindig önzetlenül. S ime
I most egyletünk titkára ki akar nullázni. Kérdem
|mr.jogcímen? Remélhetőleg fe’eletet titkár úrtól
| kapunk.
B.

KÖCSE GYÖRGY
kereskedelmi és műkertész

5 TÖRÖKSZENTMIKLÓS.
Virág ég magkeres­

Kertészeti telep:

kedés

Szapáry-utca.

Kossuth-tér.

Egy használt üzliti kirakat
és ajtó vagy rolló magas áron
megvétetik Kongorác János könyv­

nyomdájában

Törökszentmiklós,

13 Semsedy Balázs u
müasztalos, lakberendező butorraktára

Telefon: QrvnlnnV
Telefon:
332. szám. ÖZO1HOK-* 332. szám.

Főtér, Nagytőzsde-udvar.
A legolcsóbb és lég-

Rendelések

feiflgye-

szolidabb butorbeváA letem alatt készülnek
sárlási forrás.

Villanyerőre

rajzszerint.

berendezett ipartelep.

Mária-utca (Saját-ház.)

Tánciskola tanfolyamot tartok
meghívásra iskolák, egyletek és
társulatok részére vármegyénk
bátmely r. t. városában.

Kopányi Lajos
tánctanitó. Szolnok.

Népművelés

Már kaphatók!

Már, kaphatók!

Karócscnpi és öjéni
emléktárgyak, mesés és képes könyvek, ifjúsági könyvek, szépiro­
dalmi regények, ima könyvek, gyermek társas játékok, karácsonyfa
díszek és újévi képeslapok, levélpapír

mappában

e:

dobozban,

selyempapirok cukorkák csomagolásához stb. és mindenféle iskolai
s^aaazotajfestéskezjiafikséges kellékek, emlékkönyvek, csiliagszórók

Naptárak,
olcsó áron beszerezhetők
V
‘
V
Kaphatóksaját kiadású könyvek
Úgymint: Simon Mariska-féle debreczeni

SZ A RÁCS KÖNYV
Mórák József által irt 32 oidaios füzet.

Világszenzáció! a

Hipnotizmus tüneményei,

Kongrorácz Jánosnál
Törökszentmiklós.

Városház-épület

Nyomatott Köngorác János könyvnyomdájában.

:

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYEI NÉPMŰVELÉS
192O-L922. /Hiány!
1923. /15.évf./.

ápr-dec.

1-ó.szám.