Fájl #689: "nepoktatas1915.pdf"

Szolnok, 10l5^z^ber 10.

Vili, évfolyam.

1. szá^

Jász-Nag j£űn-SzolnöIu

Népművelés.
A Jász-Nigykun-Szülnok vármogyei kir. taníBlögyelöség
és tanítótestület hivatalos közlönye.
*

Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő:

VERESS MIHÁLY.

PÁPAI GYULA.

Főmunkatársak :

Egri György,

Nagy Károly,

Tóth József.

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
•

k

Előfizetési dija :

Egész évre ...... 6 korona.
Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

H:rJapköny vrári
:»t ved&Knapio

5 SZ.

VIII évforgwm.

. szeptember 10

1. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
?Aegjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhg Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a í felelős szerkesztő címére
küldendők.

Fő szerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Égry György, Nagy Károly, Tóth József.

Veress Mihály
Derék kartársunk, becsült barátunk, lapunk
felelős szerkesztője f. év augusztus 16-án hadba
vonult. — Amily páratlan lelkesedéssel, őszinte
szeretettel munkálkodott, fáradt, dolgozott író­
asztalánál igazságos ügyünkért, épp oly lelkesen,
oly igaz szeretettel vonult hadba a haza védel­
mére. — Várva várta a napot, melyen 0 is a
küzdők soraiba léphet és ha maradhatott volna
sem maradt, ha bármi akadály állta vón’ útját,
mind elhárítva sietett a védők táborába. Haza­
szeretete, lelkesedése, bizalma és erélye, példája
a magyar tanítónak. Csapatánál Tyrtaiosként lel­
kesíti vitéz bajtársait, hol megjelen ott derűssé

2

lesz a kedély, vigadó a hangulat. — Itt van
előttem a levél, mely bizonyítja, hogy derék
szerkesztőnk mily fáradhatatlan, mindenkit egy­
aránt lelkesíteni tudó igaz katona. Példája csak
megerősíti bennünk férfias jellemének a közön­
ségest felülmúló képét. — Ismertük őt sok be­
csülendő tulajdonságáról, de most a rendíthetet­
len férfi jellem s a mindenek felett való houszeretet példájaként mutatkozik előttünk. — Adja
az Ég, hogy győzelmes béke után erejének teljé­
ben mielőbb visszontláthassuk őt, hogy azt a
zászlót, melyért most küzd, fennen lobogtatva
újra átvegye az eddig is példásan szerkesztett
«Népmüvelés»-t.
Addig pedig a vármegyei tanítótestület bi­
zalmából igyekezni fogok lapunk felelős szer­
kesztését Veress Mihály kartársam szellemében
erőm és tehetségemhez mérten akként ellátni,
hogy úgy a vármegyei kir. tanfelügyelőség mint
pedig a tanitó-testület megelégedését kiérde­
meljem.
Pápai Gyula.

Feljegyzések.
A hadi élet nevelésügyi tanulságaihoz.
Irta : Zomora Samu hadapród, jászladányi álllami tanitó.
A «ma» a gondolkodás embere nem elégszik meg az
események üres szemlélésével, az egyszerű észrevevésscl
a pillanatig tartó és múló tapasztalattal, hanem a megtör­
tént és történő dolgok keletkezésének okait kutatja, össze­

függéseket keres, meglátj bennünk az egyérii s az egye­
temes hasznot, előnyt a boldogulást, a kárt, a szenvedést
és a nyomort, összevetéseket létesít, következtetéseket
von le minden meglátása a célzatosságot szolgálja az
erdő tanulságokat hasznosítja, törekvése, a közhaladása
érdekében való értékesítés.
így vagyunk a háborúval is. E világégésnek a hori­
zontra felcsapó borzalmas fénye, agyvelőt szaggató zaja,
zűrzavara is egyszerre egy eddig érthetetlen uj világot
kínál gondolkozásunk anyagának s az ember, «a ma embere» a világégés kráterén kitörő íergetegből, a. kultúra
mai súlyos atmoszférája mellett eí-elhaló lélekzetvétellel
igyekszik meglátni, megszemlélni a dolgokat s kiválogatni
azt, amit megért, vagyis legalább megérteni hisz.
Csakhogy mig eddig a kultúra csendes és eredmé­
nyes fejlődésében a successivitás meg volt, addig ma, a mai
viszonyok közepén, a hatások sokasága és nagy tömege
van meg s e mellett önkénytelenül és feltódul agyunkba a
kérdés, hogy a megszokott fokozatossággal felgyökerező
evolutiós eredmények szemben a most ezer oldalról tá­
madó hatásával ennek súlyos ritmusa nem éli-e ki mér­
téktelenül gondolkozásunkat, a cháptikus irgalmak ideg­
fájdalmaiban nem ernyed-e el energiánk, felhajszolt ideg­
sejtekkel képesek vagyunk-e az értéklésre :
Tudunk-e az összetorlódó tanulságanyagban kellőkép
disztingválni, a káoszból harmonikus hangokat kikeresni, a
kuszahatásokból az erősebb, a vezető, a lényegesecb vo­
nalakat kirajzolni ?
Elvitatlan, hogy ma és most nehéz feladat de
lehető.
4
A gondolkozó tenitó a «ma» embere. A viszonyok
változásával egy uj perspektíva nyílik a nevelés területén
figyelő szeme előtt. A fordulatokkal beékelendő szükség­
letek ‘friss elemeket emésztenek fel, uj meggondolásokat,
uj felismeréseket követelnek, persze, a gondolkozónak a
felszínre kerülő kérdésekre a feleleteket megadni egyszerre

4
5

és egyelőre megadni lehetetlen, hacsak a hiábavaló felte­
vések, találgatások, felületes megállapítások útvesztőjére
tévedni nem akar. Ez pedig nem cél ; jobban körvonalozva
nem neve;ői cél meddő munka.
Az iskola lelke : a tanító s ez nem frázis, nem nagy
dobverés s ha ez így van, akkor el kell ismerjük azt is,
hogy a társadalom lelke átformálása is tanítói munka s a
munka jósága v. értéktelensége elsősorban attól függött,
h°gy gondolkozott-e a tanító v. nem, felfogta-e nevelői
célját v. nem, megértette-e azt, hogy a viszonyok változá­
sával az iskolának (értve a nevelési adatokat is) mindig
megfelelően alakulnia keli ; s most már ideilleszthetem azt,
ha most a viszonyok uj formációkat vettek fel, akkor a
nevelőnek ügyességével, talentumával úgy szeméhez illesz­
teni a tnederét, amely megengedi, hogy az egymásután
gyors iramban előtűnő tényekből .elismerje a megelőzők­
kel való összetartozást, ráeszméljen az ezekből felfejlődő
kívánalmakra, az ezeket telítő elemekre, a kulturális, sociális metamorfózisoknak felbukkanó értékváltozásaira, ame­
lyekből fokozatosan ki lehet aknázni azokat a nevelés
egyetemes rendeltetése keretébe szögzendő elveket, ame­
lyeket a kor tovább fejlődésre elismerhet.
Most is, sokkal jobban
kettős feladat átl.

mint máskor, a nevelő előtt

Első a »kritikai munka*,
második az «értékesités».
Kritikai munka állott értem azt, hogy a nevelő az
észleletéi alapján megállapítja, hogy a mai erupcionális
helyzetben hogyan és miben nyilvánult meg a nevelés
hatása, mi volt az, ami az egyén és a közönség nevelési
szükséglétéiben hézagot, hiányt hagyott, van-e a nevelési
törekvéseknek olyan eredménye, haszna, amilyen azoknak
szánva volt. Elégségesek voltak-e a második eszközök és
alkalmazások arra, hogy a nevelői munka, az egyetemes

Ha ezekre a kérdésekre a választ megadtuk, csak
ezután foghatunk a második, az értékesítő munkába,
melynek az első feladatunkkal szoros kapcsolatban ké­
sőbbi célja az lesz, hogy a jövőben hasznosítható módok
alkalmazások mikéntjét elónk állítsa azért, hogy azt meg
is csináljuk.
Azt előre tudjuk, hogy, a háborúnak későbbi ered­
ményeként az egyén és a közösség helyzete uj viszony
alakulásokat fog mutatni, más értéket fog felfedezni az
«individium», mást a közérdek vasszervezete az állam.
Ezt előre tudjuk és látjuk, de azt is, hogy epnek felisme­
rése és felismertetése a nevelés előjoga s azért a nevelés
embereinek ezt az alkalmat kiásatlanul hagynia nem sza­
bad, már csak azért sem, mert a munkásainak keze, szel­
leme, akarata, törekvése irányítja a haladást.
Ezzel a bevezeiéssel kezdem meg cikksorozatom, de
előre kijelentem, hogy a preludium filozófiai fejtegetésével
szemben ezután csak tényleg apró tapasztalatoknak «feljegyzését* fogom összegyűjteni azért, hogy ennek eset­
leges olvasói, nevelői pályájukon szerzett nevelői é’cményükkel kritikai és értékesítési célból cgy-két megjegyzést
aláhúzzanak azért, hegy meglássák évtizedes nevelői mun­
kájuk eredményét abbav, hogy miként tudta formálni ke­
zük azt a generátiót, amelynek leikéről még a gránátrob­
banások fergetege sem törölhette le a nevelő által felzo­
máncozott szaturát.
(Folyt, köv.)

A gyermek, annak erényei és hibái!
Irta: BENYOVSZKI IDA.
Két igazságot bocsájtok előre. A gyermek az emberiség, a
nemzet jövője. A jelent a múltból, a jövöt a jelenből ismerjük meg.
Ha tehát a jövöt biztosítani akarjük, igazgatni, oktatni, fegyelmezni,
szóval nevelni kell annak anyagát mondja Herbart, hacsak arra nem

6

7
törekszünk, hogy munkánk nyomóm gyom, paréj nőjön, melyot el­
érni szerintem legkönnyebb. De miként lehetne éppen nekünk, akik
tanítók vagyunk a legmagasztosabb hivatást legjobban teljesíteni, a
jövőt legerősebben megalapozni, ha nem ismerjük a gyermek szo­
kásait, jellemét, gondokodás módját, s annak megnyilvánulását, cse­
lekvéseit. Ennek megfigyelése kétségkívül igen fontos, legyenek azok
jók, vagy roszak, mert későbbi nevelésben! eljárásunkat ezek szerint
kell irányítanunk. Mielőtt tehát nevelni kezdenénk megfigyelést kell
tennünk, melynek első eredménye, meglátása a jónak és rossznak,
erénynek és hibának.

Amidőn a gyermek az iskolába kerül, s beültetjük a padba,
már áz első hetekben észre lehet venni bizonyos dolgokat. Látjuk,
hogy az egyik bármennyire ráparancsolunk is, sáros cipővel jön,
vagy poros ruhában, szaladva megy a padba, vagy a padokon
végig mászva dobja magát ülőhelyére, pöffeszkedve, zsebredugott
kézzel ül. A másik nem tanulja a leckét, s óra alatt rendetlenkedik,
van amelyik ha elfordui a tanító, a szomszéd fülét, haját rángatja s
nézzünk csak felé a legártatlanabb ember, vagy a legnagyobb gaz­
ember nemjvág oly ártatlan arcot. Van. aki ha ő már nem tudott
felelni, lökdösi, piszkálja a másikat, ki éppen felel, csakhogy megza­
varja. Ismét másik, ha társa megbántotta valamivel, képes volna azt
megölni, csak az-elégtételért. Még számos száz és száz példát lehet-ne
felhozni, ilyen és már hasonló eseteket, amelyek egész világosan mu­
tatják, hogy mindama gonoszságokat, amelyeknt később a férfikor­
ban követnek el, majdnem megcsinálták azt már ifjú, gyenge gyer­
mekkorban, midőn az iskolába felkerültek, persze más alakban, de
ugyanazon okból kifolyólag, mint később. lm az emberben megvan
már gyermekkorában a pöffeszkedés, hencegés, virtuskodás, veszekcdési és önbiráskodási hajlam, az engedetlenség, képmutatás stb„
mely ha megmarad megrontja az egyént, megrontja a jövőt, tönkre­
teszi a helyrehozhatatlanul az emberiságet, az emberiség évszázados
munkáját, mert a gonoszság termékeny talaja a gonosz cselekede­
teinek, de elpusztitója a meglevő jónak. lm világos példája a törté­
nelemből ennek a rombolásnak a francia forradalom, melynek sze­
replői döntőleg gonoszságban születtek, nevelkedtek, abban megtar­
tattak, de fértikori cselekedetük is hasonlók voltak gyermekkorukhoz.
Kérdem azonban, ha már gyermekkorukban, illetve midőn isko­
lába kerültek ennyi gonoszság csirája van meg a gyermekben hon­
nan nyerték ezeket? Bizony kétségkívül a szülők a hibásak, akiktől
a gyermekek az átöröklés utján nyerték az azokon való hajlandó­
ságot, melyet azután megtermékenyítették gyermekeik lelkében iossz
cselekedeteik elkövetésével, szokásaik gyakorlásává:. Sőt még akkor
is, mibőn a gyermek az iskolába jár, midőn már a tanító, ha lelki­

ismeretes, pontos munkát akar végezni, mindent elkövet a rossz haj­
lamok, az átöröklés folytán kapott, a szelői által előtte is gyakorolt
tettek, a sajat cselekedetei folytán kifejlődött szenvedélyek elnyo­
mása, kiirtása irányában, még akkor is legtöbbször a szülők avat­
koznak közbe, beleszólnak oly nevelői munkába, melyhez legkeve­
sebbet sem értenek s amit elrontottak ők' a szülői házban, megakadalyozzak annak jóvátételét, midőn pél. nemtörődömségre, sőt ami
még rosszabb ellenszegülésre, engedetlenségre biztatják a tanítóval
szemben gyermekeiket. Hányszor halljuk az iskolában a gyermektől:
<Azt mondta anyám, hogy nem kell mindent megtenni, amit a tanító
mond*. Ily körülmények között azután a tanítótól várt munka meddő
lesz s legtöbbször nem tudja megvalósítani a legfontosabbat t i. a
becsületes erős lelkületű gyermeki jellem kialakítását sem. Mert a
jovo életben szerintem fontosabb az utóbbinak megtétele az emberi­
ség, a morál szempontjából, semmit az irás, olvasás, számolás vagy
a kotta ismerettel való tultömöttség. Majd, midőn az ifjak elérik
— 12 éves kort, oly cselekedeteket is elkövetnek, amelyre ily meg­
jegyzésthaliunk: <Erre tanított benneteket a tanító?* Igen sokszor
szidják igy a nevelőt, sokan, de főleg a szülők és legtöbbször akkor,
midőn csemetéik gonoszságain már ők is legtöbbször öreg korukban
megbotránkoznak, vagy éppen ütlegeiket saját fejükön érzik. Tehát
mindig a tanítónak kell elszenvedui a szidalmakat s éppen a
szülők részéről, annak a tanítónak, aki feláldozta egészségét, tönkre
tette magát a gyermek jövőjéért s akinek munkáját a szülők tették
tönkre . . . Nyilván látjuk azonban azt is, mit már Roussean is val­
óit Emiljében, hogy ama hibák amelyek a gyermekbee megvannak,
nem az ő hibái, a szülők ültették el annak magvait, legtöbbször még
csecsemő korban, melynek hajtásait is ők ápolták s a mérges gyü­
mölcs pusztitásárt is elsősorban őket kell felelősségre vonni.
. , .. ,De mi szükséges ahhoz, hogy a gyermek a nagy lelki hibái
lekuzdessenek ? Más szóval mi az, melynél fogva a gyermek és
mindenki különbségat tud tenni a jó és rossz között? Halljuk erre
vonatkozólag Rousseaut: «Csak az ész tanít meg a jó és rossz fel­
ismerésére. A lelkiismeret, amely az egyiknek szeretetére és a másik­
nak gyűlöletére tanít, ámbár független az észtől nem fejlődhetik ki
nelkule. Amidőn a gyermek az iskolába kerül rendesen már nem a
csecsemő korabeli ösztönei szerint cselekszik, hanem az ész szerint
mely 7—10 éves gyermekeknél már meglehetősen magas fokon áll.
De a kifejlődött ész még nem lehet a cselekedetnek irányitója, mert
a lelkiismeret az, mely öntudados jó cselekvésre és a rossz gyűlöle­
tére tanít, más szóval a lelkiismeret, rugója az öntudatos cselekvés­
nek. Az ősz megvan a gyermeknél, de a lelkiismeretet hogy csak
jót tehessen e belső kényszernél fogva és irtózzék a rossztól. Ha a
lelkiismeret kifejlődött, akkor nem látjuk majd a gyermeknél az órák

8
alatti cngedetknscget,
kenyesket ést, kti cccúl, hisfesrcct :tb.
hanem előttünk áll a modern iskola, hová a gyermekek valóban
örömmel járnak, nem kényszerből; ahol iannlnak és nem rendetlen­
kednek s ahol a tanító is képes lesz a iegnagyobb eredményt fel­
mutatni.

Vannak azonban a nagy leiki hibák mellett még oly külső hi­
bák is, melyeket csak gyermekkorban lahet kiküszöbölni s rendesen
a tanítónak kell ezzel vesződni, holott legkevésbé sem az a feladata.
Ilyen pl. a hibás beszédmód, a hadarás, a dadogás, mely ugyancsak
a szülői hanyagság következménye. Amiig gondoskodást igényel a
gyermek hibáinak eltávolítása, épp oly fontos a cselekvését irányító
javaknak lelkében elültetése, meglevő jó hajlamainak fejlesztése. E
munka azonban kétszer nehezebb, mint az etöbb említett, mert míg
egyrészről a rossz hajlamot kell a gyermekből kiirtani addig másrész­
ről a lelkcbe a jó szokást kell a tanítónak ültetni. De egyszersmind
ez a gyermektől is kettős működést kíván : passiv és activ műkö­
dést. Az előbbinél fogva a gyermek tartózkodik a rossz cselekedetek­
től, az utóbbinál fogva pedig a jót teszi.
A gyermeknek kivétel nélkül minden gyermeknek vannak
^étségklvül jó tulajdonságai; ilyenek pl. az élénk értelem, az erős
akarat, meggondoltság stb. De jobban kell az oly gyermeknél vi­
gyáznunk, akinél az erősen van kifejlődve, jobban kell ügyelni előt­
tük való cselekedeteinkre, mint sem gondolnék. Ezekre vonatkozólag
beszél igy Dupanloup pedagógiájában: -Párisi fiuneveldémben min­
dig bizonyos borzalmi és rémület fogott el, ha egy atya, vagy anya,
fiát a következő szavakkal hozta hozzám ; Soha még szemrehányást
nem kellett neki tennünk, a fiú maga tökéletesség.* Ellenvetést nem
tettem, hisz nem is tehettem ; de magamban mondám: >No ez munka
lesz, türelemre lesz szükségünk e gyermekkel és szülőkkel szemben
egyaránt.* En nemcsak akkor ijedtem meg, midőn a szülők fiákat e
szavakkal hozták hozzám : Sohasem kellett őt megrónunk, hanem még
jobban megijedtem, ha lineveldémben több évi nevelés alatt minden
megfigyelés és ügyelés dacára ohassem kellett azt megintenünk s
egymáshoz igy szólhattunk : ^Csakugyan tökéletes lény*. Ily éredménynek örvendve, megtévesztettük magunkat, hogy a gyermekkel
a fiatal emberrel, mint tökéletes lénnyel bánjunk. S mi lett a vége ?
Onszeretete, büszkeség, majd gőgje csendesen nőtt, vrősödött és
sokszor onasi szörny lett. A nagy pedagógus megfigyelése valóban
a legpontosabb s tökéletesen elég annak megértésére, mily veszély
lehet a teljesen tökéletes, jó gyermek eleinte önmagára, szülőire s
esetleg a társadalomra is. A gyermekben a jónak és rossznak arány­
ban kell allania egymással, más szóval a jó és rossz, keverékének
kell lenni a gyermeknek. A nevelőnek, tanítónak, a tanárnak köte­

9
lessége lassú, de céltudatos munkával kialakítani a gyermek, a fiú,
az ifjú jellemet, mely ha kialakult nem fogja az tűrni a rosszat zaját
lelkében, kiirtja azt s a tökéletes ember lép elő’.érbe, akinek
cselekedeteit ama jellem irányítja, amely a nevelő működése követ­
keztében fejlődött ki. E fejlődés végső pontja azonban már a 20,
22 évben nyúlik, mely nem tartozik már e munka szűk keretei közé.

Benyovszky Ida.

HIVATALOS RÉSZ.
2974 szám.

Körlevél.
Valamennyi népoktató intézet helyi hatóságának
és tanítótestületének a »Katonás Nevelés* ez, fo­
lyóirat támogatása tárgyában.
Budapesten, IV. kér. Régi-posta-u. 3 sz. alatt vau a
Katonás nevelés ez. folyóirat szerkesztősége. Ennek a fo­
lyóiratnak mint a polgári ifjúság katonai lövészkiképzése
szakközlönyének szerkesztősége teljes tudatában van an­
nak a nagyszerű tevékenységnek amelyet derék ifjaink hadrahnlt hős hadseregünknek és a hadbavonultak hozzátar­
tozóinak érdekében már eddig is kifejtették és állandóan
kifejtenek. Meleg szeretettel gyűjti zászlója alá a magyar
ifjúságot. Az alá a magasan lobogó zászló alá, melyre e
szent szavak vannak felírva: istennel, királyért, hazáért!«
Lelkesedéssel emlékszik meg minden olyan tevékenységről
amelyet ifjaink a mostani nehéz, ámde dicső megpróbáltanapjaiban kifejtenek. Minden olyan hirt a legnagyobb kész­
séggel leközöl, amely, az ifjúság nemes működését tár­
gyalja. Hanem — miként a szerkesztőség írja az érdekelt
körök ritkán keresik föl a Katonás Nevelést híreikkel. A
szerkesztőség állandóan kéri minazokat, akik tudomást sze­
reznek az ifjaknak a háborúval összefüggésben álló tévé-

10

11

kenységéröl, ele kérése ritkán teljesül. Többnyire csak a
napi hírlapokból értesül azokról a dolgokról, amelyeket
legelőször a Katonás Nevelésnek kellene megtudnia.
Kérem a tzK. Czimet, illetve a tanítótestületek tagjait
külön-külön is, hogy a »Katonás Nevelés* számára minél
küldeni szíveskedjenek, ami Magyarország derék
ifjúságának a háborúval kapcsolatos működését ismerteti,
inden ^közölt kézirat dijaztatik, a szerkesztőség velem
közölt értesítése szerint.
Szolnok, 1915. junius 17.

Rhédei János
kir. tanfelügyelő.

3311. szám.

Nagyságos Alispán ur !
Tekintetes Közigazgatási Bizottság !
A vármegyei népoktatás folyó évi junius havi jelentőse b mozzanatai köréből következőket jelenthetem :
A műit hóval befejezést nyert iskolai évben magam
W2 nap alatt 224, - Kóródy Ferenci kir. s. tanfelügyelő
6 nap alatt 118, - Veszelovszky János kir. s. tanfelü9tí^° 7 nap alatt 14,- Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő
pedig-5o nap alatt 164 tanteremben figyelte meg és irányitotta a nevelés és oktatás menetét.
Az iskolafelügyelők az elemi iskolai VI. osztályt véozett fiunovendekek záróvizsgáit kivétel nélkül megtartották
háborús ev alatt a záróvizsgázók száma nagyon leapadt,
Z eredmény a múlt évinek messze mögötte áll, a közönsege záróvizsgák iránt alig 2-3 helyen és itt is csekély
számmal érdeklődőt!.
‘
A katonaság a szolnoki abonyi-uti és utóbbi helyeken
kórház, célokra lefoglalta. Miután a kórházi parancsnok9 klje elitem, nogy az abonyi úti állami iskola tantermeit
az tg iskola, év kezdetére ki nem üríti, az esetről illetékes
Mgen előterjesztést tettem, bérhelyiségekről való gondos­
kodásomra fölhatalmazást kértem, amit ha meg nem nyerek

kényszerülve leszek a sipostéri állami elemi iskolát a fő­
gimnáziumtól visszakérni.
Református elemi népiskolánkban az évzáró vizsgák
a múlt hóban kivétel nélküt megtartottak. Azon nagyfokú
éideklődés-ről, mely ez iskolák működését igen sok helyen
egészen junius hó közepéig, olykor végéig az illetékes ha­
tóságok részéről kisérte a legnagyobb elismeréssel emlé­
kezhetem meg.
A jászapáti nóegyleti polgári leányiskola tanulói ré­
szére engedélyezett magánvizsák igen szép eredménnyel
folytak be.

A vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr a jászárok­
szállási magán polgári iskolát zugiskolának minősítette, be­
zárását elrendelte^ de szintén megengedte, hogy növedékei-.
nek magánvizsgáira a szolnoki állami polgári- és leányis­
kolái tantestület több tagjai elnökletem alatt a községben
kiszálljon.
A vármegye elemi népiskolák tanítói, főkép a szol­
nokiak közrédekü munkálkodásukat nagy szünetek tartama
alatt megkezdők.. Újabban a polgáriiskolák tanárai és ta­
nítónői is munkába állanak, ha rájuk szükség lesz, mivel
állomáshelyükön való szavatolásuk szintén elrendeltetett.
Állami óvodáink 1914)15. tanévi költségvetéseit a mi­
niszteri számvevőség megállapította s azokat a minisztérium
leküldötte.
A m. kir. vall, és közokt. miniszter ur a jászapátii
róm. kath., a törökszentmiklósi ref. és róm. kath. elemi
iskolák részére az állami gyermekmenhely kötelékeibe tar­
tozó tanulók után 630., 750., illetőleg 450., együtt 1830 K.
tandíj pótló államsegélyt utalványozott; ezen gyermekek
fokozott társadalmi támogatása érdekében pedig, buzdító
körrendeletét bocsátott ki. Nem kétlem, hogy a lelkes szó­
zatnak meg is lesz a szükséges hatása.
Szakminiszter ur megengedte, hogy a jászberényi ta­
nyákon a tanítás egyhuzamban tartassák, Ez minden tanyai
iskolánál egyképen szükséges volna.

13

*•

12

Tankerületem tanítói közül újabban egy tanító sem
vonult hadba.
Pap Károly turkevei ref. tanító a galíciai harctéren
hősi halált halt. Tóth István szolnoki állami polgári fiuiskola
igazgató ballábát egy orosz golyó átfúrta. Nikita Mihály jász­
berényi gazd. népiskolai szaktanító hadapróddá, Petreczky Mi­
hály jászberényi tanyai áll. el. isk. tanító pedig zászlóssá
előlépett.
A m. kir. vall, és közokt. miniszter ur Cserghő Lajos
gyalupusztai uradalmi el. isk. tanítót és Braunné Bencsik
Emília szajoli róm. kath. tanítónőt nyugdíjazta.
A legmélyebb tisztelettel.
Szolnok, 1915. évi julius hó 12,
Rédey János s. k
kir. tanfelügyelő.

3902. ssám.

Valamennyi elemi népiskolai Izgagató
s illetve tanító urnák.
. A Magyar Földrajzi Intézet kiadásában megjelent és
a 29242—915. számú, vall, és közokt. miniszteri rendelettel
engedélyez ett ilépiskolai Ahoszt a IV. öszíál” számára, a
földrajzi tciiáön'j’. kiegészitéseképen ieéudő bevezetés céljábél, ta-uíermetem elemi népiskolai tanítótestületeinek, fő­
ként pedig az egy tanító osziauaa népiskolai tanító urak
(tárni n~T} Jgyeimébe melegen ajánlom ■
Kiemelem azt az elengedhetetlen didaktikai követel­
ményt, hogy a földrajzi ismereteket szigorúan a térképről,
annak biztős olvasására való szoktatás utján kell első sor­
ban elsajátíttatni a tanulókkal. Ennek a kívánságnak a végnak a végrehajtását, a földrajztanitási eredmónyének a na­
gyobb biztosítását van hivatva megvalósítani a szóban lévő
Atlasz. Ára úgy ennek, mint a III. osztály számára szol­

gáló külön Atlasznak 50 fillér. Megrendelhető
Földrajzi Intézetnél, Bpesten.
Szolnok, 1915. évi augusztus hó 13-án.

a Magyar

Rhedei János
kir. tanfelügyelő.

4144. szám.

Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vala­
mennyi állami elemi, gazdasági népis­
kolai tanítójához, tanítónőjéhez és vala­
mennyi állami óvónőjéhez a családi pót­
lék természetével biró rendkívüli évi
segélyek engedélyezése tárgyában.
A. m. kir. vall, és közokt. miniszter úr folyó évi
augusztus 23-án 92370—9Í5. sz. a.Jcelt rendelet értelmé­
ben a minisztertanács 1915. évi julius hó 20-án tartott ülé­
sében elhatározta, hogy a háromnál több gyermekkel biró
állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak részére 1915.
évi julius hó elejétől kezdődő hatállyal a jelen rendelet ha­
tályon kívül helyezéséig a családi pótlék természetével biró
rendkívüli évi segélyek engedélyeztessenek.
A minisztertanács e határozata alapján a m. kir. vall,
és közokt. minisztérium a következőket rendeli:
1. Rendkívüli évi segélyre azon állami elemi és gaz­
dasági népiskolai tanítók, tanítónők tarthatnak igényt, kik
családi pótlékot ez időszerint is élveznek és háromnál több
ellátatlan kiskorú gyermekük van.
2. A rendkívüli évi segélybe ,a feleség, szülők stb.
által élvezett családi pótlekok be fognak számíttatni.
3. Az igény bejelentésénél a családi pótlék törvény
végrehajtása tárgyában az 1912. évi 3161. VRM. eln. szá­
mú rendelettel kiadott kimutatások használandók (Közölve
a Hivatalos Közlöny 1912. évi 16 számában) és pedig:

14

15

4. az állami elemi népiskolai tanitókra, valamint a
gazdasági ismétlő iskolai szaklanitókra az —2., az állami
elemi népiskolai nötanitók az állami kisdedovónőkre, vala­
mint az állami gazdasági ismétlőiskolai szaktanitőnőkre a
B. kimutatás.
5. A vonatkozó kimutatások hozzám 1915. évi szep­
tember hó 15-éig a gondnoki vagy felügyelő bizottsági el­
nök hitelesítésével mudhatatlanul beterjesztendő k.
Szigorúan figyelmeztetem az érdekeiteket, hogy aki
hamis adatok bejelentésével hivatali főnökét félrevezeti
vagy a félrevezetést megkísérli, továbbá az, aki a családi,
pótlékot helyattesitő rendkívüli évi segélynek leszállítását,
vagy megszűnését maga után vonó változást késedelmesen
vagy egyáltalában nem jelenti be, fegyelmi utón megtartandó
vétséget követ el.
Szolnok, 1915. évi augusztus hó 28-án.
Rhédei János s. k
kir. tanfelügyelő.

4202. szám.

Nagyságos Alispán ur!
Tekintetes Közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás folyó évi augusztus havi ál­
lapotának köréből a jelentősebb mozzanatokból követke­
zőkben adhatok számot:
A kir. vall, és közokt. miniszter ur az 1915—ró. tan­
évi leiskolázásra vonatkozólag akként rendelkezett, hogy a
kczépfoki: akclál kai biró városokban és községekben
a mindennapi tea-kötelesek I-IV. osztályai szeptember hó
elejétől junius hó végéig V-Ví: osztálya, valamint az ismétlő
tanfolyamok, ha legalább 10 növendék önként jelentkezik
Ó^Jóber hó 1-től április hó végéi ■ vagy egész éven át, ha
önkéntes jel n kc. ck, nincsenek az n osz'ályok és az
ismebő tm.fjlymnok november 15-ői április hó 15-ig ta­
nulónak. Az önként jelentkezőket fenti rendelkezés irámmdó

Középfokú iskolákkal nem biró községekben és a ta­
nyákban az I-IV. osztály szeptember hó 15-től junius hó
15-ig, a IV. osztály október hó 1-től április hó végéig, a
V-IV. osztály, továbbá az ismétlő tanfolyamok mindhárom
osztálya november hó 15-től április hó 15-ig tanul.
A polgári iskolákban a tanítás a szokott rendes idő­
ben kezdődik meg és fejeződik be. Illetékes felsőbb hely­
ről utasítva vagyok, hogy a polgári iskolákat az uj tanév­
től kezdve minél gyakrabban látogassam és tapasztalataim­
ról évenként két jelentést tegyek.
Az állami elemi és polgári iskolai tanítók és tanítónők
szabadságolása szigorú korlátozások közzé szorittatott. Jö­
vőben csak azok lesznek szabadságolva, kiknek egészségi
állapotát a belügyminisztérium kebelében fönnállás egész­
ségügyi osztály kedvezőtlennek találta. A szigru rendelke­
zés sok visszaélésnek veszi elejét.
Miniszter ur elrendelte, hogy az állami iskolák és
óvodákban a tüzelő anyaggal a legnagyobb mértékben ta­
karékoskodjanak, a fával való fűtésről ahol csak lehet a
szénnel való fűtésre térjenek át és a tüzelő anyagot a leg­
sürgősebben szerezzék be.
Szabó Józsefné kunszentmártoni és Biró Jolán tiszaföldvári gazdasági szaktanítók, Nagy Irén kunszentmártoni
tanyüi és Özv. Rzitznerné, szül. Váradi Henrietta aninai ál­
lami elemi iskolai tanítónőket kölcsönösen, Parcsami József
bélapataki állami elemi iskolai tanítót a szelevény-réti tanyai
állami elemi iskolához áthelyezte. Böjthe Ilona oki. tanító­
nőt a Mezőtúr kishékparti tanyai, Gyutt Gizella oki. tanító­
nőt a cibakházai állami elemi iskolához kinevezte.
Bori János a jászapáthi róm. kath., Stark Béla tiszaföldvári, Újhelyi András jászberény tanyai, Veress Mihály
és Viszlay Ernő szolnoki állami elemi iskolai tanítok a ka­
tonasághoz bevonultak, Zamora Samu jászberényi állami
elemi iskolai tanító a tiszti vizsgát letette és hadapródőrmesterré neveztetett ki.
A legmélyebb tisztelettel
Szolnok, 1915. évi szeptember hó 1.
Rhédei János s. k.
-

kir. tanfelügyelő.

16

Uzsok.
II.
Azt mondják, a hősi-halál büszke
[gyász!
Nekünk tehát büszkén kell gyá >
[szólnunk.
Nem tudja más, csupán a jó Isten,
Hogy bánatunkba majd leros[kadunk.

I.

Uzsok, Uzsok, te szomorú szoros,
Amelyhez annyi bánat és gyász
[fűz,
Itt dobbant végsőt sok magyar
[szív,
S dobbant utolsót sok-sok hősi
[tűz.

III.

.

Uzsok, Uzsok, te szomorú szoros.
Mi büszke gyásszal pillantunk
[feléd ;
Felejthetetlen drága jó fiunk
Te hős halálod e helyen leled.

Gyenes Józsefné.

Hírek.

Hadbavonultak 1915|augusztus 16-án Veress Mihály
és Viszlay Ernő szolnoki állami elemi iskolai tanítók.
Nagy Irén kunszentmártoni és Reitznerné Várady
Henrietté aninai áll. cl. isk. tanítónők kérésükre kölcsönö­
sen áthelyeztettek.
<
Parcsaim József volt bélapataki áll. cl. isk. ttó a
szelevényi külter. áll. iskolához helyeztetett át.
Gróf Ögutt Gizella Szanda-pusztai uradalmi iskolai
ttnő Cibakháza belter. áll. iskolához, — Böjlhe Ilona oki. ttnő
a Mezőtúr külterületi áll. iskolához kinevezést nyertek.
Téglás Át on tiszaderzsi közs. ttó. Ernyére áll. ttóvá
kineveztetett.
Horeczky Béla tiszaföldvári ag. ev. és Balogh
Dániel kunhegyes! ref. el. isk. tanítók (nyugdíjazva) nyuga­
lomba. vonultak.
Néh. Szőke Sándor fegyvernek! rcf. tanító 2 gyer­
meke a debreceni tanítói árvaházba felvétetett.
Rovny István jászberényi áll. el. isk. igazgató tanító
- hosszas betegeskedés után folyó hó 3-án reggel meghalt.
Áldott az emléke.

VHlMlyam.
noki

Jász

nuviunju.
-

■’

Főszerkesztő :

HESS MIHÁL

PÁ1

Főmunkatársak;

Egri György,

Nagy Károly,
Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm.

Megjelenik—julius és augusztus
minden hó 10. és 24
Előfizetési dija

Egész évre^,' . . . .
Nyomatott : VARGA

ír,-,

Szolnok, 1915. szeptember 10

VIII. évfolyam.

1. szám|

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.

।

Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi,
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

F^«lős szerkesztő:

Fő szerkesztő?

Veress Mihála.

, Pápai Ggula.

Fónninkatársak: Egry Syörgy, Nagy Károly, Tóth Jozse .

Feljegyzések.
A hadi élet nevelésügyi tanulságaihoz.
Irta : Zomora Samu hadapród, jászladányi álllami tanító.
A katonai életnek csodálatos átalakító hatása van. Az
egyenruha felvételével leveti magáról az ember a polgárt
élet sajátosságait, a csukaszürke egy testületté, egy gon
dolkodásuvá formál minden rendű és rangú embert, az ősz
tálykülönbséggel fennálló fenti sajátosság egy lendüe e
elámul s a nivellálódás természetszerű folyamata kezdődik.
Mintha mindenkiről leszedték, volna, ki és milétet s
bevonuláskor kitarkalló alaksokaság, a napszámos, a o
míves, az iparos, a kereskedő, az ügynök, az egye emi
tanár, az orvos, a mérnök, a tanító egyelőre külsőben, máj
énjében is változáson megy keresztül, szinte evcsz
egyéniségében gyökerező sajátosságait s csak az all előtt

ami most ő: katona.

'2

Ezzel a fogalommal, hogy katona és az ebben élés­
sel egy eddig csak halványan sejtett újszerűség köszönt
be s ez és jelenlegeinek hatása a gondolkozást Addigi út­
járól uj csapásra téritik, egy átalakulás kezdődik; persze ez
nem pillanatai, nem rögtönös, de arányaiban elég gyors le­
folyású s ami víz átmenetnélküliség benne, az csak a kül­
sőségekben van meg s ez az állapot, a helyzet némi ' át­
menetnélküli érdekessége a bevonulás képével kezdődik.
város élete tarka, a járó-kelők között minduntalan
felbukkan a katonaság sokasága, egyiken-másikon Telemás
egyenruha, itt is, ott is nemzeti szalagos csoportok, feltarisznyázott emberek mennek lassan, hangtalanul, mások
meg dúdolva a kaszárnyák felé.
Bent a kaszárnyákban még élénkebb az élet, a tiszt
nevén szólitgatja a kezében katonacédulá tartó besorozottakat,
a hívottak odamennek, számmal ellátott uj lapot kapnak, majd a
nyüzgő tömeg zajából kihallatszik az altisztek kiabálása s min­
denki odamegy, ahová a lapjára irt szám szerint helye kijelölve
van; a számok (egy . . . négy) a századokat jelentik.
Mikor már mindenki elhelyeződött megkezdődik az
első fegyelemmel felirt rend. Senki sem hagyhatja el cso­
portjának helyét, legyen az vasalt, v. szűr vadság s már
előre kénytelen belátni, hogy ennek igy kell lennie, ez a
fegyelem által megkövetelt rend.
Ez a rendbe való beilleszkedés első lépése nem sza­
bályos, ütemszerü, hanem bizonyos fokú átmenetnélküli
jelleget visel magán az érthető és természetes.
Persze az uj helyzettel járó kötelességek halmazában
való eligazodás könnyűsége vagy nehézsége az egyénisé­
gek ki és mi voltától függ, hiszen a különböző társadalmi
rétegből ide verődök sokfélesége, előző élete körülményei­
nek hatása alatt áll.

A polgári élet mindenkinek, ha nem is abszolút ér­
tékű, de mégis a cselekvési lehetőségek között szabad vá­
lasztást ad.

3
A földmives korán kél, ellátja jószágait, miveli földjét
s ha ma épen (mondjuk csak szerény szóval) «kedvetlen»
az eke szarvát megfogni, vagy vetés helyett elpipázza, v.
elgazdakörözi munka napját, neki rendben van, holnap ki­
pótolja, vagy megsinyli azt s mi magassbb nézőpontból
ilyenkor megállapítjuk, hogy az önmagával szembeni fele­
lősség és kötelességérzete minimális.

A napszámos, iparos megállapíthatja munkája diját s
ezért dolgozik, vagy nem, megteheti, kárát esetleg hasz­
nát látja benne.

A tisztviselőnek, a magánzónak a sorsa
ben van.

is kezé­

A katonáéknál nem így! Egy korláton belől álló tö­
meg dolgozik, itt kell, hogy megvalósuljon az a társada­
lomban még meg nem érett elv, hogy egy mindannyiért s
viszont. E barikádon belül ezen szem ügyel ennek keresz­
tülvitelére, aki eleinte meg nem érit, az később önmagától
megértő iesz. Mert ha kiadatott a parancs, hogy a sorban
álló száz embernek ballábbal kell előre lépni s te egyedül
jobbal indulsz, elrontottad kilencvenkilenc ember munkáját
s az miattad kénytelen százszor elölről kezdve veled csi­
nálni s ha emiatt a kilencvenkilenc szeme kereszttűzbe
vesz téged figyelmetlenségedért, vagy ha addig csináltatják
veled egyedül akár ezerszer is, amig jól megy, már kesdődik a megértés elsőfokú, hogy egy mindannyiért s igy
tovább; itt nincs halasztás, nincs késedelmeskedés, nincs
nem akarás, röviden: meg kell lenni és pont.
S mikor erre már az egyén ráeszmél, ügyel önma­
gára, ügyel társára, megfigyeli, kényszeríti magát, másokat
c z egyérdekü, egyöntetű cselekvésre s ekkor már sejti ké­
sőbb, mind tudatosabbá válik előtte, hogy annak szerve­
zetnek egyéne nem kevésbbé fontos, mint a tömege.

A csukaszürkébe jutással megváltozik az az ezerféle
éléskörülmény, amit mindenki magával hozott, amit már

4

csak közelmulti emlékként hordoz magával. Az emlékeken
kivül megszűnik a polgári valóság, a kaszárnya épületnek
komorsága kasztnétküli uj öntudatot ébreszt mindenkiben
az egyenlőség megérzését, ami az uj rendelkezések, az uj
életmód, a fegyelem az uj szokások, az uj életmód, a fe­
gyelem, az uj szokások, az egyéniség uj helyzete az uj
tendben s az ember itteni értékeléséből ered.

S ez a megérzés, megértés megvan mindenkiben ki*rétel nélkül. Akár sorba vehetjük az alakokat.
Itt van az előkelő, simára fésült és beretvált, hófehér
plasztrom, élesre vasalt nadrágos zsentlemén, aki a szalo­
nok kedvelt boston táncosa, délelőtt tízkor kél, a Ritzben
ebédel, havannát ebédutánozik, az Astorbán feketézik, Eau
de Cologne-val mosdik, képviselőkkel parolázik; most kap
egy háborúsán megviselt mundért, — mert az első napok­
ban még extrában sem járhat, — parancsra reggel 4-kor
kél, 5-kor kirukkol, délig gyakorlatozik, rizst ebédel főtt
hússal, ebéd után a «Nyugat» helyett fegyvert forgat s az
Operát 9 óra után már csak álmodva hallgatja.
Itt a süppedő bőrfotelhez szokott prókátor, aki még
tegnap a ruganyos matrácu ágyából gondolt a holnapi ka­
tonaságára, ma már tapasztalja, hogy a szalmán a pokróc
alatt is csak olyan édesen lehet aludni, akárcsak a selyem
paplannal dekorált habhuzatú pehely párnán.

A szolgabiró, aki előtt még tegnap tóparti Kovács
János utkaparó levett kalappal csendes alázatos hangon
kért útbaigazítást a bevonuláshoz, ma már gefreiter Tóparti
katonastilusban vezényli neki a links és rechts-umot és ő
a szolgabiró feszes vigyázban fordul hol jobbra, vagy
balra, ép úgy, ahogy a gefreiter kívánja, nem parancsolja;
hiába a gefreiter katonáéknál sarzsi, a főbíró nem.
- A bravúros pezsgőzési manővereiről közismert bankfiu
is kénytelen megelégedni a reggeli egy liter zupával, a
gyakorló térről fáradtan s porosán visszajőve ősem kiván-

5

kozik a zenés kávéházba, sőt talán néha a manikürőzésről is megfeledkezik.
Az egyetemi magántanár, akinek a római jog a kis­
ujjában vans Ciceró meg Catótól ezer sort egy lélekzetvételre képes idézni, észre veszi, hogy még sok minden
van a világon, amit nem tud s .áhítattal hallgatja este
7—8-ig káplár Nagy előadását a fegyver részeiről, pedig
káplár Nagy civilben mészáros segéd.
A tanító, aki tegnap még komolyságával a fegyelme­
zés mestere volt, ma egy sorban s alatta áll volt tanítvá­
nyának, egy szabály, egy fegyelem alá tartozik, egyforma
ebédet eszik, egyforma poros a 3 kg. 70 dgos. bakkancsa
a két napos kirukkolás után.
A szociálista, ki tegnap még vörös zászló alatt agi­
tált a nyolc órai munkaidőért, a béremelésért, ma dolgozik
16 órát, holnap 24-et s kap érte napi kemény 13 vasat,
vacsorára feketét cukor nélkül s eszébe sem jut strájkolni,
tízszer tizenhármat követelni, meghúzza magát szerényen
a trikolor alá, akár csak volt gazdája, akinek üzeme pihen
s mégis csak tizenhármat kap feketével.
S igy tovább ezerszámra lehet kiállítani a most egy
elbánás, egy életmód a fegyelem alá kerülő társadalmi
alakokat, a rend érdekeben az egyenlőség a fontos, ennek
igy kell lennie.
Aki felhúzta a vitéz kötéses ruhát s fejébe nyomta a
rézgombu csákót egyelőre megszűnt annak lenni aki volt,
a civilben X. és Y. most már csak katona, aki négykor
kél, fél ötkor zupázik, ötkor ballábbal kilép, parancsra meg­
áll, fordul cselekszik, úgy, ahogy vezénylik, parancsra pi­
hen, akkor ebédel, ha szabad, akkor mehet ki, ha megen­
gedik, a fegyverét csak jobb vállon viselheti, gombjainak
ragyogni kell, engedelmeskedni a szélsőségig, akaratát a
rend akaratának alávetni, a parancsot haladéktalalanul tel­
jesíteni, ellene nem szegülni semminek, beleélni magát ka­
tonavoltába átváltoztatni minden vérsejtjét olyanná, ami a
fegyelem életébe képes egyéniségét beleasszimiálni.

6

7

A minden kezdet súlya itt is ránehezedik a saját
akaratát érvényesíteni szerető s tudó egyénre, a dolgok
megszokása, a belekapcsolódás ebbe a formációba nehéz­
kes, egy kis elégületlenség ripőködés ellenszegülési törekvés
ha elő is fordul ennek oka csak a minden szokatlan vál­
tozás teremtette hangulat eredménye.
Pár nap a beletörődés s azután úgy megy minden,
mintha máskép soha sem lett volna.
A megértő ember, amit ma különösnek esetleg lehe­
tetlennek, mondjuk groteszknek tartott: holnap már termé­
szetesnek, sőt szükségszerűnek látja; látja az okot, megérti
•a célt s igy cselekszik.

HIVATALOS RÉSZ.
4396. szám.

Valamennyi állam polgári és elemi iskola, állami
iparos tanonciskola és államsegélyes községi népWzgatojának, illetve vezetőtanitójénak a
Zsófia Ggermekszanatórium számára való quüités
tárgyában.
Hz Ö Felsége néhai Hohenberg Zzófia hercegnő leg­
magasabb nevet viselő Országos Ggermekszanatórium Egucsulet mely az almádü Zzófia Ggermekszanatórium létesíté­
sével a magyar gyermekvédelemnek máris nagyon jelentős
szolgalatot tett, a háborút megelőző iskolai években köeponti gyújtó gyermekkórház építése végett iskolai qyüitéseket rendezett.
J
Bar ez igazán fényes sikerű gyűjtések az Egyesület
anyagi erőit nagy mértékben fokozták, mindazonáltal még
nem rendelkezik egy modern nagy kórház költséges fölál­
lításához elegendő összeggel.

Az Egyesület, hogy célját mielőbb megvalósíthassa, a
tervezett központi gyüjő gyermekkórház higyenikus belső
berendezésének még fedezetlen költségeihez ugg véli a
szükséges anyagi eszközöket megszerezhetni, hogy erre a
célra a fennhatósága alatt álló iskolákban a jövő 1915—16.
tanév elején ismét adománygyűjtést eszközölne olyképen,
hoyy az igazgatóságok címein a gyűjtésre vállalkozó tanu­
lok közt való szétosztása megfelelő számú gyüjtőiveket
küldene, mellékelve a begyűjtött összegek továbbítására
külön csekklapokat is.
Minthogy a beteg gyermekekről való gondoskodás az
atlamnak és társadalomnak közös kötelessége s minthogy
a szegénysorsu beteg gyermekek fölsegitésének ügye a
tanuló ifjúság lelkületéhez is legközelebb áll: ezért az or­
szágos gyermekssanatórium egye-ületnek a fent jelzett
módon való adománygyűjtésre a vall, és közokt. miniszter
ur 8604—915. eln.szám alatt keltrsndeletében az 1915—16.
tanévben egyszer való gyűjtésre megadta.
Erről Címet megfeielő alkalmazkodás végett azzal ér­
tesítem, hogy az iskolában eszközlendő gyűjtés szorosan a
nevelés szolgálatába helyezendő, mely elsőrendű cél mel­
lett a szóbanlévő Szanatórium Egyesület anyagi alapjainak
gyarapítása csak másoesorban jöhet szóba.
A gyűjtés eredményéről hivatalomhoz annak idején
jelentés teendő.
,
Szolnok, 1915. évi szeptember hó 11-én.

Rhédei Jáncs
kir. tanfelügyelő

4596. szám.

Valamennyi állami, községi és hitfelekezeti élj
iskolai idazgató, illetve vezető tanító urnák, ta­
nítónő és óvónőnek a háborúban elesett tanítók
özvegyei és árvái segélyezésére fordítandó alap
gyarapítása tárgyában.

8
9
Aradvmegye kir. tanfelügyelője az 1915. évi szept. hó
15-én 4020—915. kfsz. a. kelt átiratával Venczel Etelka
szapáry-ligeti áll. óvónő által irt «Hősök virágai» cimü 1
felvonásos óvódás és elemi iskolás gyermekek által igen
könnyön előadható színdarab 1 példányát hivatalomhoz megküldötte.

A müvecske tartalmánál, de aktuális voltánál fogva
is most különösen alkalmas arra, hogy a fogékony gyer­
meki lelkekben a hazaszeretet szent gondolatát meg­
hamisítsa.

A kis színmű vers alakban van megírva s könnyen
érthető irálya következtében, a legkisebb gyermekek által
is minden nehézség aélkül betanulható lévén, kevés irányí­
tás és rendezés mellett bármely iskolánál, óvodánál előad­
ható annyival inkább, mert az előadáshoz díszletek költ­
ségbe kerülő kellékek egyáltalán nem szükségesek és a
hozzá szükséges virágok esetleg csak zöld gályák, pedig
költség nélkül előállithatók.
Amidőn az aradvármegyei kartársam a szóban levő
müvecskét hivatalomhoz ajánlás végett mcgküldötte öröm­
mel ragadom meg az alkalmat s a tanítóságok oly közel­
ről érintő és jótékonyságot szolgáló cél érdekében, e müvet
a tanító testületek érdeklődő figyelmébe a legmelegebben
ajánlom;
A szóban levő «Hősök virága^ cimü színmű ára 1
korona. Megrendelhető Aradvármegye kir. tanfelügyclőségénél vagy közvetlen a szerzőnél, (Szapáry-liget Aradon.)
A műből befolyó mináen jövedelem a bábomban elesett ta­
nítók özvegyei és árvái segélyezésére fordítandó alap javáJa
van felajánlva.

Szolnok, 1915 szept. 21.

'

Rédey János s. k
kir. tanfelfigyelő'

4636. szám.

Körlevél
a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület ál­
tal a „Tudővész Elleni Országos Liga“ címen in­
dított mozgalom támogatása tárgyában.
Valamennyi állami felekezeti társulati, községi
polgári és elemi fiú- leány iskola igazgatójának
és tanítónőjének.
A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület társa­
dalmi mozgalmat indít azzal a kitűzött céllal, hogy a gyu­
lai József szanatórium és a debreceni Auguszta Szanató­
rium területén külön-külön két-két 100—100 ágyas tüdő­
beteg-barakkot létesítsen, amelyek a háború idején a tüdő­
beteg katonák befogadására szolgáljanak, a háború után
pedig bennük azokat a szegény rokkantakat gyógyítsák, akik
a harctéri szolgálatok következtében váltak rokkantakká.
Az egyesület úgy véli legjobban szolgálni ez ügyet s
úgy reméli leginkább megnyerni az iskolák révén a szülők *
rokonszenvét és megértését, ha a «Tüdővész» elleni védeke­
zés ismereteinek terjesztése céljából minden adakozó tag­
sági jegyet fog kapni, amelynek hátsó oldalára egy köz­
egészségügyi tiz parancsolat lesz nyomtatva.
E mozgalom társadalmi és nemzeti jelentőségét mél­
tányolva, a vall, és közokt. m. kír. miniszter ur az 1915.
évi julius hó 30-án 6144—915. szám alatt kelt rendelettel
a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesületnek engedélyt
adott arra, hogy a fent jelzett keretben a tüdőbeteg kato­
nák megmentésére irányuló akciója érdekében az iskolák­
ban gyűjtést indíthasson.
Amidőn erről az iskolák igazgatóit, tanítóit és tanító­
nőit tudomás végett és további eredményes intézkedés ille­
tőleg tevékenykedéseknek a tanév megnyitásakor saját ha­
táskörükben leendő megtétele végett értesítem, hangsú­
lyozni kívánom, hogy a tanuló ifjúság csupán csak önkén­

11

10

tes adakozásra hívható fel s ennélfogva világosan kijelen­
tendő az ifjúság előtt, hogy az adományozásra kényszerítve
senki sincs.
Miulán a «Tüdövész Elleni Országos Liga» mostani
akciója, a harctereken, tüdőbetegséget szerzett és rokkanttá
vált hőseinek megmentésére irányul, a magasztos cél érde­
kében kívánatosnak vélem, hogy az egész magyar társada­
lom szervezkedésében, az iskolák sok ezernyi serege méltó
helye/ foglaljon el.
Megkeresem és felkérem ezért Jász-Nagykun-Szolnok
vármegye lelkes tanítóságát, hogy a reá bízott tanuló ifjú­
ság fogékony lelkét a nemzeti jelentőségű irgalmas eszme
befogadására tegye hajlandóvá s őket 20 filléres tagsági
díjjal a «Tüdővész Elleni Országos Liga» tagjai sorába le­
endő tömeges, lehetőleg együttes belépésre hathatósan
buzdítsa.
Szolnok, 1915. évi szeptember hó 28-án.
»

__

4793. szám.

Körlevél.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi állami
községi es hitfelekezeti, elemi, gazdasági nép- és
polgár! iskoláidnak, óvodájának tanítóihoz, tanító­
nőihez, óvónőihez és kinevezett hitoktatóihoz az
arcképes igazolványok 1916. évi érvényesítése
tárgyában.
Az aradi üzletvezetőség e hó 20-án hozzám intézett
megkereséséből folyólag mindennemű félreértés, helytelen
ervényezés és munkatorlódás elkerülés végett értesítem és
telkerem t. Címet, hogy azok, kik a kereskedelemügyi m.
kir. miniszter ur 1914. évi junius 8-án 9534. eln. sz. a. kelt
rendeiete szerint, féláru jegy váltására jogosító arcképes
igazolványok kiállítását, vagy meghosszabbítását kérelmezik
az alább közölt útmutatás szerint járjanak el. A mellékel­
ten kimutatás-mintát közlök, mely a szabályoknak és a
gyakorlat szükségletének megfelelően van összeállítva.

Rhedei János

A helyes kérelmezés módozatai.

kir. tanfelügyelő.

1. Az igényjogosultak részéről hozzám benyújtandó
kérvényeknek a csatolt kimutatásban felsorolt adatokat kell
tartalmazni. A kérvények alapján összeállított kimutatás
minden rovatát pontosan ki kell tölteni és a jelen Körle­
vélben közölt megfelelő záradékolással kell ellátni, mert
ellenkező esetben zavar, többször is postai visszaküldés és
késedelem származik.
2. A kezelési illeték fejében csakis a m. kir. postai
levélbélyegek rágasztassanak fel a kimutatás megfelelő és
jelzett helyére. Készpénzt avagy okmánybélyeget nem fo­
gadhatunk el.
3. Az arcképes igazolványok gyors és rendszeres
érvényesítése,, illetőleg kiállítása céljából október hó folya­
mán csakis Jász-Nagykun-Szolnok és Fogaras, november
hó folyamán Szeben és Hunyad és december hó folyamán
Arad vármegyék hivatalai és igényjogosultjai küldjék be a
kimutatásokat, illetőleg a kérvényüket.
4. Úgy a tényleges, mint a nyugdíjas igényjogosultak
családtagjait csak az esetben illeti arcképes igazolvány/ha
azt a családfő a saját részére is kiváltja, illetőleg érvenyesitteti.

2515. szám.

Sürgető körlevél
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye valamennyi ál­
lami és községi elemi gazdasági nép- és polgári
iskolájának tanító testületéhez, igazgstójához, ta­
nítójához és tanítónőjéhez.
Hivatkozással folyó évi május hó 17-én 2315. számú
körlevelemre (közzététetett a Jász-Nagykun-Szolnoki Nép­
művelés folyó évi május hó 25-én megjelent 14. számában)
felhívom, hogy a hábora idején szerzett tapasztalatok pe­
dagógiai értékét illetőleg kivánt jelentését most már azon­
nal legye meg s egyidejűleg eddigi késedelmét igazolja.
Szolnok, 1915. évi szeptember hó 26-án.

Rhédei János
kir. tanfelügyelő

12
13

kir. tanfelügyelő.

1

Török Bálint

2

— —

3

-------- -

4

■ —.—

5

—

6

—

7

— —

áll. el.
isk.
tanító

38456
A

— •

10485
F

—

10486
F

István
fia

18

2

10487
F

hajadon
Katalin
leánya

26

2

10488
F

Kovács Pál
mostoha
fia

14

2

Erzsébet
leánya

12

—'

3

János
fia

11

—

2

—

.

—

—

1

|

—

í

—

neje

2

—

2

■—

Jegyzet.

igazolvány g
kiállításáért
S.
Uj

S-

...

19
.
évre
érvényesítésért

nevezése

Fiúgyermekek illetékes 1
hajdan auermekpk k o m i

A családtag (neje,
fia, leánya) meg­

Állás

Név

Az igazolvány száma

Kimutatás
azokról az alkamazottakról és családtagjaikról, kik féláru
menetjegy váltására arcképes igazolvány kiállítását, illetőleg
érvényesítését kérik.

Sorszám.

A helyes záradékolás módozatai.
Alólirott hivatalfőnök igazolása, hogy a kimutatásban
felsoroltak rendes alkalmazásban álló hivatali esküt tett,
évi fizetéssel kinevezett és nyugdíjigénnyel biró állami
községi, hitfelekezeti tanítók. (Előbbiek: állami tanszemély­
zet) nejeikkel együtt élnek, a gyermekek szülői ellátás
alatt vannak, a fiúgyermekek 24 éven aluliak és önálló ke­
resetre még képtelenek, a leánygyermekek pedig hajadonok és önálló keresettel nem bírnak.
(Hitoktatóknál.) /Alulírott kir. tanfelügyelőség igazolja
hogy folyamodó
i nyilv. jelleggel fel­
ruházott állami (felekezeti) stb. iskolánál rendszeresített hi­
toktatói állásra forma szerint a vallás és közokt. miniszter
(az illetékes egyházi felsóbbségek) által ki van nevezve,
a hitoktatás teendőivel van megbízva és egyházi funktiót
legfeljebb csak kisegitésekép teljesít.'
Nyugdíjas állami tanítók, tanítónők, óvónőknél.) Alólirott igazolom, hogy’ folyamodó (volt férje) tényleges szol­
gálata alatt rendes állami ..........................
minőség­
ben volt alkalmazva, jelenleg pedig állami nyugdijat (kegy­
dijat) élvez díjazással egybekötött állást nem visel, nyugdi
jazását megelőzőleg
i állami'iskolánál
működött. Kinevezését annak idején a vall, és közokt. m.
kir. vagy valamelyik más illetékes minisztertől kapta, nejével
közös háztartásban együtt él gyermekei szülői ellátás, alatt
vanak, a fiúgyermekek 24 éven aluliak és önálló keresetre
még képtelenek, a leánygyermekek pedig hajadanok és ön­
álló keresettel nem bírnak.
A kimutatásra a szabályszerű záradékolás hivatalom
munkahalmozásnak elkerülése céljából rávezetendő.
Szolnok, 1915. évi szeptember hó 27-én.
Hhédei János s. k.

Másolat.

í

Kivételt képez, ha a családfő hadba vonult. Ezt a
körülményt azonban az illetékes záradékoló hatóságnak a
záradékolásban szintén igazolnia kell.
5.
A postai expediálások «ajánlottan» történjenek.
6. Hiába való sürgetések mellőzendők, mert az iga­
zolványokat tárgyaló beadványok érkezésük sorrendjében
haladéktalanul elintéztetnek. Ha Címed kérvényét és a ki­
mutatást hozzám folyó évi október hó 28-ig a szokásos
hivatalos nton be nem terjeszti, igazolványa gyors érvé­
nyesítése nem számíthat.

Elvesz,
igazolv
helyett
újat kér

(Záradék.)
Kelt..................................................

14

15

4818. szám.
■—

Az állami elemi

A 128.999—910. számú vall, és közokt. miniszteri kör­
rendelet alapján felhívom Címet, hogy a vezetésére bízott
iskola (iskolák) tanerőiről, a község összes mindennapi tan­
testületeiről és ezek közül az ottani állami elemi népisko­
lába (iskolákba) az 1915—16. tanévre beirt iskolákról a f.
hó végéig terjesszen be hivatalomhoz az itt közölt rovatos
minta szerint (III. sz.) pontos kimnatatást
A kimutatás összeállításánál a következőkre hívom fel
figyelmét
1. A 6, rovat három alrovatának számadatai együtt a
község összes mindennapi tanköteleseinek számát kell,
hogy adják, ideszámítva a községhez (városhoz) tartozó
külterületeket is.
2. Az állami iskolába járók (beirottak) számának (6
rovat harmadik alrovata) az ide beirt tanulók nem osztályok,
vallás és anyanyelv szerinti megoszlása együttes számával
pontosan egyezni kell.
3. Az egyes tantermek, az egyes tanítók (tanítónők)
által vezetett osztályok népességi adatai akimutatás különkülön sorszámai alatt a tanítók (tanítónők) nevezése meg­
jelölése mellett vezetendök be.
4. A termek külön-külön alapterülete
méterekben
a 7. rovatban feltüntetendő. Az itt tantermenként kimuta­
tott alapterülctek összege a 3. rovatban kívántakkal egyezzék.
Felületesen összeállított kimutatás hivátalomhoz be
nem terjeszthető. A felületes összeállításért, vagy a kése­
delmes beterjesztésért felelősségre fogom vonni az illetőt.
Szolnok,' 1915. évi szeptember 27-én,

Sorszám

CN

te

népiskela neve és
annak feltüntetése,
vájjon az fiú-, leány ­
vagy vegyes
iskola-e?

Valamennyi állami elemi népiskola igazgató iletve
vezetőtanitó urnák a III. sz. kimutatás beterjesz­
tése tárgyában.

A tantermek száma és együttes alapterülete
A rendszeresített tanítói (tanítónői) állások
együttes száma

tanító

A kinevezett tanerők
között hány

van ?

LO

kir. tanfelügyelő.

1

s ■
leány

közül

Ezek közül hány

köteleseinek
száma :

jár a nem állami
népiskolába ?
nem jár egyálta­
lában iskolába?
jár az állami nép­
iskolába ?

osztályonkénti
megoszlása é s ' az
egyes osztályok
alapterülete

Shédi János

beiratkozott mindennapi
(6—12 éves tanulók

A község

összes
Az állami elemi népisknlába mindennapi tan ­

tanítónő

>
>■

*

16

izraelita

1

baptista

00

egyéb

magyar

református

ág. hit. evan.
unitárius

német

román

szerb

horvát

anyaiiyelvre nézve

Az állami elemi népiskolába beiratkozott mindennapi
(6—12 éves) tanulók közül

gör. kel. (román, szere)

vallásra nézve

tót
■

róm. kath.
•

1

gör. kath.

rutén

egyéb

Jegyzet

Ha valamely rendsze ­
resített állás ürese­
désben van, megne­
vezendő a volt tanító
és megjelölendő az
üresedés oka. Amenynyiben a tantermek
elégtelen száma miatt
a tanítás váltakozó
volna, ez szintén ieltüntetendő

1

Vili. Évfolyam.

Szolnok, 1915. oktúber 10.

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
A Jász-Ninykan-Szolnok vármBiyei kir. tanfBlöayelőséo
és tanitótestiilet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő ;

VERESS MIHÁLY.

PÁPAI GYULA.

Főmunkatársak :

Egri György,

Nagy Károly, ' Tóth József.
Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija :

Egész évre.................. .6 korona.
Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

Szolnok, 1915. október 10.

Vili, évfolyam.

3. szám.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfeiügyelőség és a vármegyei tanitótestulet

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden no
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
6 korona.
Egész évre. .

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

’

szerkesztő:
Veress Mihálg.
,
°B“ “’of
Főmunkatársak: Egry György, Nagy Karoly, Tóth József.

~Főszerkesztő?

4845. szám.

Búcsúzó.
A m. kir. vall.- és közokt. Miniszter ur engem hiva­
talból, a szolgálat érdekében Kecskemétre he ye^tt at _
Ez ok miatt e nemes varmegyéből tovid időn oei
tavozo^rövid
. v glattj mit G vármegyében eltöltottem
ha sokat is kellett küzdenem, igen sok szeretettel es ]
akarattal találkoztam.
,
Szeretném ezt mindenkinek meleg kezszoriU^
személyesen köszönni meg; mintán azonban ez lehet.len,
kérem barátaimat, jóakaróimat fogadlak szívesen
búcsú köszöntésem és azon bensőséges oha)tasoma , hogy
emlékezetükben, eagem oly melegen őrizzenek, a.mdy mely
séges hálával és és szeretettel okét szivembe zártam.
Szolnok, 1915. évi október hó 4-én.
Rédey János s. k.
kir. tanfelügyelő.

2

3

Rhédei János vármegyénk kir. tanfelügyelője tudo­
másunk szerint már régebben óhajtotta jelenben bekövet­
kezett áthelyezését. Midőn tudomásul vesszük búcsúszavát,
el nem mulaszthatjuk, hogy kifejezésre ne juttassuk, hogy
szeretetünk, tiszteletünk, volt tanfelügyelőnk személye iránt
továbbra is megmarad. Sajnálattal válunk el, mert fáradt­
ságot nem ismerve éveken át munkálkodott szívvel és lé­
lekkel megyénk közoktatás ügyének előbbre vitelén. Sok
nemes, üdvös cselekvésére tekinthetünk vissza. Lequen
áldás további utjain.

Betegségben.
Nagy betegségben, lázas álmaim„ ,
,
[bán,
Gyakran elképzelem, sokszor eln
.
[gondoltam :
ue jo volna szépen nesztelen el~ ...
[elmúlni,
tovább nem szenvedni, csende[sen meghalni.
S ekkor megjelent egy hófehér
[tünemény,
Bajos angyal arcú tulvilági lény,
Lágyán simogatta lázban égő
o .
,
. .
[arcom,
ö hozzám irmgy szólott édes
[csengő hangon :
<Az Isten irgalmas, te meg fogsz
,
[öyógyulni
Neked még élni kell, nem sza„
,
[bad meghalni*
Meg fog vigasztalni, vége lesz
m i
.
[a bajnak,
Neked meg élni kell — gyer[mekeid vannak!
Mi lenne belőlük, árván elhanu
•
[gyottan ?
Pihenni sem tudnál a földben
t .. .
[nyugodtan.
Lelki szemmel látnád : sírnak keS bánattal, jajszóval téged9ern-

[legetnek.

Űzd el ezt a fájó, vétkes gon-

n , . .
[dolatod,
Hz isten irgalma, virága vigaszod.
S legyen a bánatod, fájdalmad
[bármily nagy,
Jusson az eszedbe, hogy édes
[anya vagy 1
IX látomány eltűnt ... és én
...
[felébredtem,
Kis lanyom állott könnyezve
[mellettem.
Szeretettel nezett s aggódva
[szólt hozzám:
‘Hogy érzi már magát édes jó
[anyuskám?*
Jobban vagyok lelkem, lassan
í-r .-1- (m^gyógyuiok;
Ne félj kis leányom, most már
[meg nem halok;
H szenvedéstől, a bajtól nem
[félek
Édes gyermekem csak értetek
[élek.
S bármily csapás érjen, kétségbe
n a t x
ín€m esem !
H jó Isten megvéd, megerősít
e
.
[engem!
S megvigasztalódom bánatom
É... .
[bármily nagy.
Fülembe cseng folyton: hisz
[édes anya vagy!

Gyenes Józsefiig.

Különös történet.
Pl

»Népmüvelés« eredeti tárcája.

Senkije sem volt a kórházban halt meg.
Megtekintettem. Arcán a megdöbbenésnek ugyanaz a
kifejezése ült, mely a hatás első pillanatában bilincsbe verte
gondolkozását, félig nyitott szemei ugyanazt a rémü­
letet tükröztették vissza, mely a rejtély nyomában egyre
jobban fészkelődött agyába s ott gyötrő tépelődéssé, meg­
semmisítő őrületté fajult. Csak homloka redői simultak el,
csak az összecsukott ajkai szögletén megvonult mosoly
sejttette, hogy a küzdelem döntő pillanatában megbékült s
míg átsiklott az öröklét mesgyéjén, a végső lehellet, az
utolsó szivdobbanás pillanatában befejezhesse az ő különös
történetének záró fejezetét. így feküdt a kórágyon, halott­
halványon, még megdöbbenve, megrémülve; már kibékülten
mosolyogva.

Kifizettem szobájának hátralékos bérét, s ami érték­
telen holmija maradt, magammal hoztam. Egy csomó fény­
kép, levél, hervadt virág, a mindnyájunk* szivében élő ke­
gyeletnek ilyen emlékei s néhány naplószerü feljegyzés.
Amazokat elégettem, nehogy a szüntelenül leskelődő kisér­
tés, a kíváncsiság eme nyughatlan szelleme talán a legfél—
tebben őrzött titkok közé nyúljon avatatlan durva kezeivel.
A lángok csomókba fonódott martaléka még egyszer
föllobbant, egy hossan sikló fénysávot rajzolt szobám falára,
aztán sötétség borult körém. Athatlan néma sötétség. S e
sötétségből homályos bizonytalan kontourral kibontakozott
görnyedt, sápadt alakja. Beszélt hozzám panaszos, resz­
kető hangján, a félelemtől lázba borult tekintettel, mint a
meseország fantomjai elől szülője oltalmába futó gyermek.
Beszélt hozzám a lázas beteg önkívületével, szemrehányóan,
sírva, mint azon a borongós őszi- délután, mikor utoljára
jött hozzám.

5

4

— Tudom, hogy nem hiszed, szólt akkor tompán. Nem
hiszed, mert az élet-forgatagában, hol az ezernyi érdek öszszeütközése, az ernyedt idegnek, az éhes húsnak ez a ha­
lálos küzdelme foglalja cl minden gondolatodat, nem volt
még időd, nem volt még okod
— Hátha tévedés volt csak az a... Szánakozó mosol­
lyal tekintett reám.

“Lám, ez az. Ez a C5elekvésteitekben, gondolkozástoko an lépten-ngomou megnyilatkozó felületesség az. mely
nem engedi, hogy tisztán lássatok, hogy röghöz kötött
eszmélésteket csak egy pillanatra is felszabadítsa, lelketek
rejtekeibe bepillantani tudjatok. De, ha majd elérkeznek a
megpróbáltatás súlyos percei, ha majd előtted is feltárul a
e t ps működése s a te lelkedet is magával ragadja, a
mely9“adat 'S megbon'a 32 az ethericus substancia, a

r " ^9|9 ^'9 égett, kialudt hasáb lecsúszott a kályha
belső falan, s nagyot koppa.it. A fanton eltűnt. Homályos
alakja, mint a fosztó köd visszaolvadt a sötétségbe. A künn
megeredt zápor kopogva verdeste szobám ablakját Fcl0l ozkodtem. A magány . . . a a {éle|em kihajtott a é
felen elhagyott utcára.
p
h

at"éztem a naPlót- Kaszált sorai között sok
helyütt áthúzott szokon keresztül kellett követnem gondo­
latmenetet. A szenzualisták okfejtései, a syllogisticus kövel. '
es bizonyítások egész tábora vonult el szemeim
eoft e sappadtan rammereszkedő lapokon. A napló mint
egy larmadreszét Levi Eliphas, Épp, Crockes, Hinne Haudm s a mesmeristák refleksziói tették oly sorrendben, a
mint azokat a bizonyosság tekintetében megdönthetetlene ,iek, avagy kevésbé valószínűnek ismerte el.
hot

s bar ezek bevezető, sőt kiegészítő részét képezik
azoknaK az elméleteknek, melyek utvesszöje végén Golgothaja állott, a naplónak csak ama kis részét mutatom itt

be, melyek szorosan az ö rejtélyes különös esetére vonat­
koznak.
.
.
1907. okf 12.
Álmatlanul virasszlottam át ismét egy szörnyű éjsza­
kát. Ha a nyüzsgő élet zsivaja nem hatolna föl szobámba,
azt hinném, hogy ez az ébrenlét csak álom s álom az élet­
nek czak hű képmása. De igy? . . . gondolataim kuszáltak,
agyam nehéz . . . Nagyon nehéz és — fáj . . . Azt hiszem,
csak tegnapelőtt történt. Éjfél körül jöttem haza. A borfüst
tompította el idegeimet talán? Lehet. 'De józan voltam s
gondolataim tiszták. Tudtam mit akarok, mit kell tennem...
Leültem aszékre az asztal elé. Gyertyám nyomban lobogni
kezdett, mert vége látszott tartójából csak ... de a lámpa
ernyőjét leemelni s a kanócot meggyujtani . . . mintha va­
lami láthatatlan kéz szorította volna vissza ... azt meg­
tenni, helyemről felemelkedni nem bírtam. Jobb kezem
zsebembe csúszott. Zsebemben egy doboz gyufa is volt.
Emlékszem tisztán ... A gyertya izzó lett bele s hogy
lobogva szemembe meredt, mint egy kihamvadó pásztorláng,
a múlt s a jelen összefolyt... lelkem szárnyra kelt, ismert
tájak fölött siklott el . . . sebesen, könnyedén mint a ma­
dár. Aztán oda szállt le, gyermekkorom édes otthonába...
Mily örömmel fogadtak kicsiny barátaim, a fiuk, a leányok
s hogy becézgetett e szomszédék pufók kis babája, kivel
először léptem komoly barátságra, mint a hogy az a gyer­
mekeknél szokás. . . És rég elhalt szüleim és rokonaim?
Oh, oh! milyen boldog voltam ismét . . . S hogy vége lett
a csóknak és ölelésnek, . . . kongott hosszan búgva, . . .
ütött az óra, a Mária templom öreg, nagy órája.

Az álom kiűzte fejemből a mámort. Fölébredtem . . .
Különös átható illat ütötte meg orromat . . . Ziháló mel­
lemből egy kétségbeesett, rekedt hörgés szakadt ki . . .
Tompán búgva hangzott vissza, aztán siri, néma .csend lett
ismét . . . Megtapintottam a helyet, melyen ültem. Nem
szék, jobbra-^balra hosszan elnyúló pad volt. Fölugrottam.

6
.

gyufám fénye erőtlenül tört meg a boltozatok ivjei alatt
elterülő sötétségben, de oh! . . a szemközti márványpillé­
ren felismertem azt mosolygó ajkat, mélységes szeretettől
a megváltó könyörülettól áthatott tekintetet, s a béna Lá­
zárt, a mint esdve nyújtja felé kezét . . . Gyufát gyufa
után dobtam el ... Ott a szószék, oltár, két oldalt a nagy
tolgyfaajto, amaz az élete, melyen, mint gondtalan gyer­
mek annyiszor jártam át, emez az enyészeté, melyen belül
csendes ősök alusszák örök álmukat. A kép alatt a fehérlö
keresztkut, odább a cherubinus oltár, oldalt a tiarás baldachin . . . Vadul lüktető homlokomat a pádhoz szorítot­
tam, ujjann gépiesen követték a dús faragások görbületeit,
. le a padozat hideg márványáig . . . Lesújtva omlottam össze. Agyamban ezernyi gondolat űzte egymást
Hogy jutottam e helyre én, ki otthon voltam még néhány
percei meg . . . Vagy káprázat üz játékot velem csak?
Éreztem, mint markol az a láthatlan »valami« oda
2° “ °?
S gondolataimat fagyos kezével, hogy
dirlja szét
Hátranéztem ... Olt ... ott fönt a mene­
külés egyedüli útja . . . Rohantam ziláló mellel, zugó fejjel
föl . . . föl a kanyargó lépcsőkön a templom karzatára
Gyufám elfogyott, a doboz üres volt ... de az ablakon
valami derengő fény hatott hozzám. Hz orgona padiára
al tam föl. A színes ablak egy nyitott karikáján egy férfit
pillantottam meg, aki sietve közeledett a templom felé
Vegre, vegre hát! Segélyért kiáltottam. A férfi gyáván meg' '' NaMof ütöttem öklömmel' az ablakra, az üveqfk
csorompo ve hullottak alá s én boruló aggyal, eszméletteXé
m V'SS23' k 3 fÖ'dre’ a hÍde9' ngirkos fal
Föllélekzeltem. Csak álom, nehéz álom volt tehát’
. . . Szekemen ültem ismét. A pirkadó hajnal ott ült már az
eg keleti peremen, de szobámra sötétség borult méo Ki
vettem zsebemből a gyufás dobozt . .
Mi az’
A
idegek szeszélyes játéka’ . . Káprázat ismét? .' A do-'

7

boz ... a doboz . > . — bár százszor néztem meg, üres
volt ...

1907. okt. 20.

Hittem nekik. Hittem soká, hogy gonosz álom, zavart
agyamnak rémlátása volt az egész. De im, egyetlen remé­
nyem is, mely mint uiólsó láncszem fűzött az élethez még,
szertefoszlott már ... Az s—i lap’ok ide csatolt cikke meg­
mondja, hogy miért? ...
*

Lázas kíváncsisággal kutattam a hir után. A napló
két utolsó lapja között találtam meg. A hir a következő
volt: Betörés.A Mária menybemeneteléről elnevezett temp­
lomban, a múlt éjjel tolvajok jártak. A templom padoza­
tán eldobált gyufák mutatták az éjjeli vendégek útját, kiket
munkájukqan — úgy látszik — megzavarhatta valaki, mert
a templom kincseit érintetlenül kagyták s üres kézzel tá­
voztak. Az összes kár annyiból áll, hogy a kórus értékes
ablakát bezúzták.
—y —a-

Akácvirág.
Itt ülök egyedül elhagyatva bénán
S tekintetem itt függ a szomszéd akácfán.

Hófehér virággal, telve minden galya
S a szerelmes szellő lágyan elringatja.

Eszembe jutnak az ifjúkori álmok
Csalóka remények a bohó ábrándok.

Melyek a lelkemet szinültig töltik be,
S miből az étet oly keveset váltott be.
Elmúltak az évek — eltűntek az álmok
Szomorúan néztek hulló akácfa virágok.

Gyenes Józsetné.

8

9

A szépírás tanításáról.
Több elemi iskolánál tapasztaltam, hogy a szépírás
tanítására nem fordítanak elég gondot, s e tárgy tanítása
alkalmával nem terjeszkedik ki a tanító azokra az apró
részletekre, amelyek nélkül szépírás nincsen. Legalább is
nem terjeszkedik ki oly mértékben, amint ezt a tárgy meg­
érdemelné.

Hogy mily fontos a szép folyó irás, ha ezt az elvet
valljuk, hogy neveljünk az életnek, csak azt említem meg,
hogy nagyon sok oly egyént ismertem, különösen azok
között, akik a mi kezeink közül egyenesen az életbe lép­
nek, aki józan eszével s különösen tetszetős Írásával jóval
különb anyagi és társadalmi pozíciót foglait el az életben,
mint különben hasonló viszonyok között élő s ugyanoly
tudással rendelkező társai. Szépírás nélkül még falusi
kisbiró sem lehet az ember.

Ezen oknak a tudata, s azon körülmény, hogy a
nagykörűi áll. iskolában is nagyon kevés azon tanulók
száma, kik a szépírás szabályai szerinti betűket tudnának
írni, amint azt a kir. tanfelügyelő urak látogatásuk alkal­
mával külön hangsúlyozták, indított arra, hogy elmondjam
e helyen elsősorban azt, amit én e tárgyról kövi Imre iglói
áll. tanitóképezdei tanáromtól hallottam, másodsorban fel­
hívjam szives figyelmüket arra, amit Vajda Pál fóv. polg.
iskolai tanár *Szépirási minták* ciinü füzetében szabályok
gyanánt felállít.
Előre bocsájtom, hogy csak a magyar szépírásról
akarok e helyen s alkalommal egyet-mást elmondani.

1. A betűk legyenek egyenlő nagyok, tojásdadok,
egyszerűen kevéssé árnyékoltak s az egyöntetűség ked­
véért 50 fokos szög alatt dűltek.

A betűk legyenek egyenlő nagyok. Ez oly természe­
tes, hogy ezt bizonyítani nem szükséges. Minden betűt a

megfelelő vonaltól a megfelelő vonalig huzzunk, egyik olyan
széles legyen, mint a másik.
A betűk legyenek tojásdadok, tehát ne legyenek szög­
letesek, túl keskenyek, soványok, szélesek, kövérek, púpo­
sak, behorpadtak.
A betűk legyenek egyszerűek. Kerüljünk minden fölös­
leges vonalat az egyes betűk megszerkesztésénél, különösen
az alsóbb osztályokban. Pl. teljesen feleslegesnek találom
a „V" betű ezen alakját tanítani, mig ezen „V“ betűt sem
tudják a tanítók szépen Írni. Tehát a V egyszerűbb alakját
kell tanítanunk.

A betűk legyenek csak kevéssé árnyékoltak. Pl. gok­
kal szebb a kevésbé árnyékolt nagy H, E, Z, mint a túl
vastagitott H, E, Z betűk, ügyeljünk arra is, hogy ha nem
kívánja feltétlen a betű alakja, ne nyomjuk meg hirté^n a
tollat, hanem csak fokozatosan. Pl. nézetem szerint Sökkal
szebb a felülről lefelé fokozatosan vastagodó j, mint & felül
hirtelen rányomott j.
*
cnsn
A betűk legyenek 50 fokú szög alatt dűlve, J&8$idja
Vajda Pál. Szerintem erre csak az egyöntetűség üdvéért
kell külön gondot fordítanunk, mert a szép álló irás lehet
ép oly szép, mint a dűlt irás. Csak arra ügyeljün^Iihogy
minden betű egyformán dűljön. De erre aztán igazá?P^yeljünk, mert álljon az az irás bármily külső formai öltöz­
tetett betűkből, ha ezek egyformán dűlnek vagy -'Wc^k s
egyforma nagyok, ha nem is igen szépnek, ifid utórtden
esetre jó írásnak mondható. Képzeljünk egg
katbnát
teljesen egyforma uniformisban s egyforma féfe^^sel,
de egyik előre, a másik hátra hajol, egyik kisébfeynp látásik
nagyobb; azután képzeljünk egy másik sort, n^fléíirfninden tagja egyforma magas egyenesen áll. Még hsát azt
lehetne mondani, hogy egymástól egyforma $g<^ságra állKiegészitéskép még -a betűk alaki képz^rp/ a^iegyzem meg, hogy az ékezetek felrakásával m^., ^^Szebb

10

11

betűket is elronthatjuk. Képzeljünk csak el egy teljesen ki­
fogástalanul öltözködött úriembert a füleire húzott nagy
köcsög kalappal, vagy a feje búbján lévő kis pörge kalap­
pal ugyebár mily nevetséges néz ki az ilyen ember. Le­
gyenek az ékezetek úgy egymástól, mint a betűtől arányos
távolságra.

Minden betű, niinden szó s igy maga az egész folyó
■ras egyszerűbb, vagy komplikáltabb vonal alkotó részek­
ből all. Minden ilyen alkotó résznek a leírása idői vesz
igénybe meg pedig h helyesen tanított ütényezve való írás­
nál mindig egyforma időt, még a sok írástól bármennyire
elromlott Írásnál is.
mennyire

Ne gondoljuk azonban, hogy ezen itt elmondott s
különösen a betűk alakjára vonatkozó szabályokat, ha már
mi tudjuk, s erre ill. ezekre a tanulókat esetről-esetre
figyelmeztetjük, hogy akkor már azok szépen fognak Írni
bármennyi gyakorlat mellett is. Hogy szépen írjanak, ahhoz
még egyebek is szükségeltetnek.

mondhatnák, hogy legyen á Kéz mozgásában bizonyos ntmikns mozgás, minha csak egg csupa egyforma
időtartalmú hangjegyekből Írott kotta után zongoráznának
vagy mintha csak egg zenedarabot dirigálnánk, aM tehát
nem kapkodjuk a kezünket, hanem teljesen egyforma dökozokben fel, le, vagg oldalt mozgatjuk. Még pedfg a Z
no s fortét jelezvén bármiig magasra emeljük vagy bár« 'nelare sülgeszt ük kezünket ennek ugyanazon idő alatt
m,nt
“ak SlÍ9

így elsősorban, mindjárt a dolog elején meg kell taní­
tani a növendékeket látni. Igen látni, mert nemcsak a gyer­
mek, de sokszor még a felnőtt sem tudja hibáit meglátni.
S ha nincs tudomásunk az általunk elkövetett hibáról, ezt
nem is tehetjük jóvá. Pedig a gyermek nem igen látja,
hogy az ö betűk túl kövérek vagy soványok, púposok
vagy egyébb hibákban szenvedők.

Tehát minden betű első leírása után vessünk egy
pillantást mineen gyermek füzetjére s figyelmeztessük öt
hibás betű szerkesztésére ilyenformán: »Nézzecf fiam Pista,
te ilyen kicsi i betűt s ilyen nagy r betűt írtál egymás­
mellé. Te meg Etel ilyen púpos 1 betűt s ilyen horpadt
hátú j betűt Írtál, s a b betűid ilyen pocakosak. Természe­
tes, hogy hibás betűiket minél feltűnőbb eltorzításban mu­
tatjuk be a táblán, hogy ők maguk is kikacagják, s önkény­
telenül is a füzetjükbe tekintgetnek s azonnal meg is látják
hibás betűiket, amit annyira szégyelnek, hogy sietnek má­
sikat s jobbat írni.

2. Szépírást ütenyezve tanítsunk, ne azért, hogy a tanulók
tudjanak ütényezve s írni, hanem azért, bogy a kéz bizo­
nyos lendületet kapjon s ezáltal az irás bátrabb és határo­
zottabb legyen.

kell Jehat az.f betünek a hosszu szárát ép annyi idő alatt
leírni, mint a v betű felének az egyik felét.
kával mbbT"?
rcndszerk
Kaval több eredményt erünk el.

ívesebb mun-

„ a
'S a ,e9hel9esebb rendszer az lesz, melyei
Vajda Pál követ. Elkezdjük a legegyszerűbb vonalnál, inetoieg betűnél, meg pedig minden osztályban ismét elölről
.
6S aZ ehheZ adandó vona,akból egymástól képezve
tanitfük az egges betűket természetes fejlődés szerint csőportositva.

•
a bel9es kéztartásra, toll fogásra ülésre
es füzet elhelyezésre. Jobb karunk könyöktől fogva eoérZk^a,beJaÍ1'fOtt k‘S U,ÍUnk'9 mozgathatólag az asztalon
e u ijek. A tollat csak hüvelyk és mutató ujjunkkal foqjyk
S mutató Ujjúnkat csak rajta pihentetjük, hogy a toll meanyomaskor kezünkből ki ne essék. A tollszár egyenesen
jobb vajunknak irányuljon. A pádhoz derékszögben s teljes
melle gyengén nekidűlve üljünk, A füzetet balra elülve
tegyük elénk.

12

5. Tartsuk mindig szem előtt az esztétika szabályait,
éljünk a tisztaságra, ne legyen az irás közt léghajó
inaiacz stb, Ne legyen^ szépirási füzet üres, túlzsúfolt. Az
áll s'ó papirosnak csak az egyik felére Írjunk.
xoen akartam e tárgy körüli tapasztalataimat s
ro idén kifejteni, ami talán ha nem is sikerült
ért azt hiszem fognak benne egyet s mást taheiy sen alkalmaznak még több eredményt
ide téren elérni, mint eddig.

Biró Antal
gazd. népisk. igtó.

HVAPALOS RÉSZ.
4902. szám.

Körlevél

Vdiameniiyi állami és nsm állami iskolai ^riilookséyiiÉ,
Iskolaszéknek, tanító-, tanítónő- és óíóiwL
A vallás- és köroktatás m. kir. Miniszter urnák folyó
évi szeptember hó 28-án 9712 — 915. eln. szám alatt kelt
rendeletében foglaltak értelmében, a postahivataloknál a
rendkívüli körülmények következtében előállott csomagtor­
lódások arra késztclék a m. kir. kereskedelmi miniszter urat,
hogy minden oly kézbesítendő csomag után, mely a posta­
szolgálat hibáján kívül a raktáron hever, fekbér szedessék,
a melyet csornagonkint és naponkint 5 fillérben állapított
meg.
A fekbér úgy a bel- és külföldi csomagok, valamint
a fiók- és raktárbérlők csomagjai után is jár.

13

Nem számítandó fekbér:
a) arra a napra, amelyen a csomag, a rendeltetési
postahivatalhoz beérkezett és az azt követő két napra;
b) poste-restante címzett csomagoknál a beérkezés
napját követő hét napra;

c) a postahivatal székhelyét képező község külterüleere es a postahivalal külső kézbesítő kerületébe szólóknál
ha e helyekre nincs hetenként legalább hatszor! kézbesítés’
szinten a beérkezés napját követő hét napra;
d) igazgatósághoz felterjesztett kézbesíthetetlen
térti csomagok után;

e) oly csomagoknál, amelyeknél a kézbesítés a cimzett áltál beszerzendő okmány beérkeztéig fel van függesztve;
y
f) oly csomagoknál, amelyekről bármely okból jegyző­
könyv vetetett fel, vagy bármily okból csak hivatalos közbenjárás mellett kézbesíthetők;
g) olyan csomagoknál, amelyek a postahivatal hibájóból feküsznek raktáron. Ezeknél ezt a körülményt a szálHtó levőre fel kell jegyezni.

A csomagoknak belföldre való vissza — vagy utánküldése esetében a fekbért, az a—g pontok alatt foglalt
korlátozások figyelembevétele mellett kell felszámítani.
Erről az iskolák Gondnokságait, Iskolaszékeit, vala­
mennyi iskolaitanitót, tanítót és óvónőt azzal értesítem hogy
hivatalos csomagjaikat minél eiőbb hozassák el a posta­
hivataloktól, mert a fentemlitett határidők letelte után azok
után is fekbér fog szedetni.
Szolnok, 1915. évi október hó 5-én.

Veszelovszky S. s. k.
kir. s. tanfelügyelő,

14

15

5000. szám.

Jelentés.
Méltőságos Főispán ur!
Tekintetes közigazgatási Bizottság!
A vármegyei népoktatás 1915. évi szeptember havi
állapota körében történt jelentősebb mozzanatokról a kö­
vetkezőkben van szerencsém számot adni:
Mindenek előtt bejelentem, hogy Rhédei János kir.
tanfelügyelőt a vall, és közokt. Miniszter ur Kecskemétre
helyezte át s a kecskeméti kir. tanfelügyelőségi kirendelt­
ség vezetésével megbízta.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tanfelügyelóségének
élére Györffy József kir. tanfelügyelő Zólyom vármegyéből
átrendeltetett. Györffy József kir. tanfelügyelő a hivatalt f.
évi október hó 1-én a törvényes formák betartásával át­
vette s az e hó végén történő átköltözködéseig a hivatal
ideiglenes vezetését rám ruházta.
Kóródy Ferenc kir. s. tanfelügyelő Szolnokról KrassóSzörény vármegyei kir. tanfelügyelőséghez hasonló minő­
ségben helyeztetett át.
Az 1915|16, tanévi tanítást a vármegye csaknem min­
den iskolájánál megkezdették.
Természetesen, a kizárólag csak mezei gazdasággal
foglalkozó községek — különösen külterületi — iskoláiban,
a tanulók beiratkozása még hiányos, de ahol az iskolának
— redukálva az igényeket, — megfelelő számú tanítója van,
vagy helyettes alkalmazásával türhetőbb állapot teremtetett,
a tanítás nyugodtabb végzésére a múlt tanévinél sokkal
több kilátás van.
Sajnos, hogy a múlt tanév ama szomorú körülménye
hogy a külterületi iskolák közül 25-néI a tanítás tanitó hiány
miatt teljesen szünetelt, a folyó tanévben is megismétlődik.
Ahadbavonult 141 tanítót osztály összevonás, váltakozó
rendszerű tanítás alkalmazásával teljesen pótolni nem lehet.

.
Helyettes férfi tanítónk nincsen, a nő tanítók oedia
‘□„va. iskoUnál, “ érthető 0“, ~ helyettesítést PcSak
a legritkább esetekben vállalnak.
Polgári fiú- és leányiskoláinknál a tanítás még szep­
tember ho 1-én kivétel nélkül megkezdődött.
.
attól, hogy az iskolák épületeinek naou
esze katonai célokra van lefoglalva s igy a kényszerítő
helyze az egyes osztályok túlzsúfoltságát idézte elő a no
garl iskolai tanítók nagy hiánya miatt, e tanévnek e’redményes bevégzéséhez remény alig fűzhető.
nári
r—?”’ -h°9y 3 törökszentmiklósi községi pol­
gári fiúiskolánál négy osztályt ma két tanerő vezet a szol­
noki allami polgári fiúiskolánál 8 osztályt, csaknem neoyedfelszaz növendékkel, négy tanerő kénytelen tanítani. "
Helyettes tanerőknek alkalmazása végett hivatalunk
tétéiért a
' éS kÖZ°kt Miniszter úrhoz felterjesztés
. , .
szolnoki állami főgymn. miniszteri rendeletre a
helybeli Sípos-téri állami elemi iskola épületében nyer a
háborús időtartamára elhelyezést.
9

H tanítói személyváltozások közül megemlíteni, hogu
^^n(SMnrné;1VÍgl1 Eszler pol9ári iskolai tanítónő Töröktéhöz SS erzsebetfalvi állami polgári leángiskoIdosb. Racskó János jászárokszállási és Gyönqu István
elCm' iskolai tanitók k51csönös 9áthelyeztsói nycncK.
. ^ÍFn?es ^n okk gazdasági szaktanitónő a dévaványai allami gazdasági iskolához kineveztetett.
/
.
Jancsó Ödön dévaványai pusztai állami elemi iskolai dott ° k°ZSe91 isko,ahoz választatott meg, állásáról lemon- *

Balogh Dániel kunhegyes! ref. elemi iskolai tanitó
eglegesen, Inczene Ósz Anna mezőtúri állami elemi isko­
lai tamtono 1 évi időtartamra ideiglenesen nyugdijaztatott

t.
leányiskolái taní­
tónő a folyo tanévre min. rendelettel a tanítás alól föl­
mentetett a célból, hogy a helybeli Vöröskereszt kórházban
i\kn£-St0 r° 93 m°it- HG,yettesul Botos Ilona oki. polgári
iskolai tamtono alkalmaztatott,

16

Rovny István jászberényi állami elemi iskolai igazgató-

cgyentore^szunetel^^^^^!,
dacára a tanerők szolgá­
lati idejükkel járó elólépésben akadálytalanul reszesittetnek
és illetményeik pontosan utalványoztatna ..
Á vall és közokt. Miniszter ur kényelmesen vissza­
téríthető beszerzési előleget engedélyezett azon ^nero
részére, kik azt igénybe oha)t)ak venni, eddig beszerzési
előleget 93 tanitó-tanitono kérelmezett.
TiszteleHcl.

Szolnok, 1915. október hó 7-én.

Vcszelovszkg
kir. s. tanfelügyelő.

Hírek.
Horeczky Béla tiszaföldvári ág. cv. tanítót nyugdijaztása alkalmából - 39 évi eredményes és kiváló mun. kálkodásáért a vall, és közokt. miniszter ur Onagymeltosága elismerő okirattal tüntette ki.
Ungerleider Lujza a kunmadaras! izr. el. iskolához
rendes tanítónővé lett megválasztva.
Guönqu István oroszlámosi és id. Racsko János
jászárokszállási áll. tanítók kérésükre kölcsönösen at teJancsó Ödön, Dévaványa Ködmönös tanyai áll, iskolai
tanitó állásáról lemondott.
i
Czirmes Irén a dévaványai áll. gazd. iskolához szaktanítónővé kineveztetett.
Olvasóink figyelmébe. Közlönyünk előfizetési dijat
sokan nem fizették meg. Nagyon kérjük ezert a hatralekosoklfcsziveskedjenek az előfizetési dijat mihamarabb megküidém^ egyes, pénztárosunknak, mert a lap nyomatasi
költségeit másként fedezni nem tudjuk.

Ilii évfolyam.

Moh, 1815. szeptember 25.

2. szám

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
A JászKigyknn-Szslnok vármBgyei kir. tanfelügyelöség
és tanítótestület hivatalos közlönye.
Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő:

VERESS MIHÁLY.

PÁPAI GYULA.

Főm unkatársak :

Egri György,

Nagy Károly,

Tóth József.

Kiadja:

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület

Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija :

■

Egész évre ...... 6 korona. .
Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

miUvWm.

Szolnok, 1815. november 10.

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.

I

A JászMknn-Sznlnok megyei kir. tantólW
ós tanitétestölet hivatalos közlönye.
Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő :

PÁPAI GYULA.

VERESS MIHÁLY.

Főmunkatársak :
*

Egri Ggörgg,

Nagg Karóig,

Tóth József.

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület

Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija :

Egész évre *

6 korpna.

Nyomatott: VARGA JÓZSEF könyvngomdájában
SZOLNOK 1915.

vili, évfolyam,

Szolnok, 1915. november 10

MS szám
Cilii.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelugyelöség és a vármegyei tanitótestület

_ ________ HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden kő
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.’

pénztároshoz, a lap szellemi
löszére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Ívelés szerkesztő:

Főszerkesztő:

pápai Ggu,a

Veress

Fomunkatarsak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József

Körlevél.

Valamennyi népoktatási intézet helyi hatóságának, igazgatójának
tanárának, tanító (nő) jének és óvónőjének.

. u ™
Vkm. úr Ö Nagyméltósága folyó évi szeotember 28-an 99425 sz. alatt kelt rendeletével Jász-Nagykun-Szolnok varmegye kir. tfőségének vezetésével bízott
eg. Ezen magas rendelet folytán itteni állomásomat elfog­
laltam es a hivatal vezetését átvettem.
9
Erről Címet oly kéréssel értesítem, hogy nehéz és fontos
munkámban engem támogatni szíveskedjék. Általában' de
nnn IS tTT torténelmi "a9U napok súlyos óráiban csak
úgy tudok kötelességemnek megfelelni, ha a tanüqy minden
'eSZGro1 a legmesszebb menő támogatásban részee vármegye népoktatás
a.SZent ügynGk szolgálatában álló minden
munkásának ügyet szivemen viselem.
nnnóh^n^ t°r.?.kvés*rn tesz, hogy e vármegyének népoktatás
gyet vallas-erkolesi alapon, hazafias szellemben eqy lépéssel
előbbre vigyem. Ehhez a munkához kérek hathatós támogatást
h0.9y.^ eheneink letiprása után bekövetkező békében együtt
működésűnk áldásos legyen.
yH
Szolnok, 1915október28.
Hazafias tisztelettel:

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

3

Memento...
Őszi szél zúgása, levelek hullása, virágok
hervadása, fájó szivek zokogása jelzi, hogy közel
a »Halottak napja«.
A szomorúság és gyász, a bánat és fájdalom
mindent lehangoló napja ez. A halál 6000 évet
meghaladó rettenetes munkájának gyászemlékét üli
az emberiség; s igy nem csoda, hae napon a népek
millióinak szemében gyászkönny ül. De e nap,
nemcsak a gyásznak napja, emléke ez a szere­
tetnek, a megemlékezésnek, az elválásnak és a
viszontlátás édes reményének. S amikor a ter­
mészet haldoklását nézem, minden, de minden
azt kiáltja felém: »Memento mori!« Ez a fájdal­
mas gondolat, ez a bánatos érzelem rázkódtta
meg minden szivet s az élet örömmámorán ke­
resztül csak egy jajszó hangzik, melyet mindenki
érez, de amelyet senki el nem mondhat, senki le
nem irhát. Avagy, kinek a szive marad hidegen, .
kinek a szive nem borul gyászba^ ha elgondolja,
hogy az elmúlt 15 hónapos háború alatt hány
szív szakadt meg, hány ember életének öröme,
reménye és vigasztalása roppant össze, hány
család maradt üresen, kenyérkereső nélkül?! Ha
meggondolja, mennyi, de mennyi honfitársnak
kellett eddig is hullania?! Valóban, Isten után, a
dicső hősök vasakaratának köszönhetjük, hogy
az ellenség hazánk földjére be nem tette eddig
a lábát.
Igaz, Halottak napja csak egyszer van egy
esztendőben: Nov. 2-án. De fájó szívvel kell ki­

jelentenem, hogy 1914. julius 26. óta minden
nap hallottak napja van. A múlandóság ott lebeg
minden nap az ember szemei előtt. Elhull a virág,
elmúlik az élet! Soha nem-volt úgy igaz ez a
mondás, mint most. Elhull a virág! Egész nem­
zetek szine-virága viszi be életét a csaták füzébe
és ha az Isten bölcsessége úgy határozott — ott
is hagyja a rettenetes mezőkön. Eliramlik az élet!
Mint a szélvész, vagy mint a puskagolyó röpülése, úgy iramlik el százak, ezrek kebeléből az
utolsó sóhaj. Bizony, te szegény élet, nem vagy
más, min,t futó felhő, mely csak rövid ideig tündöklik a Nap sugarában: nem vagy más, mint
fonnyodó koszorú, melyet gyakran saját könnye­
inkkel kell megöntöznünk s amelyben mégis napon­
kint el-elhervad egy-egy rózsa, egy-egy virág!
tó

De Halottak napján hozzátok száll gondola­
tunk, megemlékezésünk és üdvözítő imádságunk
hazánk dicső vértanúi, ti foldetrázó viharok! kik
a messze idegenben, csendes sírok alatt alu.sszátok álmátokat s álmodjátok a haza dicső napjait.
Igaz, elmulástok szomorú volt, mint a hideg éj­
szaka. Nem volt gyöngéd kéz, mely lefogta volna
szempilláitokat; nem volt csipkés szemfödő, csak
puskagolyóktól átlyuggatott katona-köpeny, mi
kihűlni készülő testeteket takarta; nem zokogott
szerető szív sírotok mellett és most Halottak nap­
ján nem disziti fel sírotokat senki, szentelt gyer­
tyát nem éget senki; de ott van az élők és holtak
Istene, ki fehér ruhájában ott jár sírotok között,
ki elviszi hozzátok a mi fájó szivünk sóhajtásait,
a megemlékezés forró könnyeit, ki őszintén meg­

mondja, hogy vannak még szerető szivek a ma­
gyar hazában, kik igy imádkoznak érettetek»Lux perpetua luceat eisk

. ,..^alottak naPÍa van. Ugyan ti küzdő hősök
tudjatok-e, erzitek-e ezt ott a halál mezején
Tálán egy órára elhallgat az ágyuk bömbölése,
el a gépfegyverek kattogása, el a puskák ropo­
gása, hogy helyet adjon a gondolatnak és imádkozasnak... S amidőn elhangzik a hős imája,
melyet az agyú csővére támaszkodva, vagu a
'övárok tócsájában oly bensőségesen mond
e »Adj Uram orok nyugalmat az én messze tá­
vol hazamban nyugvó szeretteimnek!« A buzoó
■mát elhozza hozzánk a bánatos őszi szél, amelyre
s/oTuk20
Í93?Í réSZtVeVÖ szivvel válaszoijuk nekik, hogy.- »Es az örök világossáu fényeskedjék nekik!«

Tovább szövögetve gondolataimat, vissza­
száll oda, hol a halál és pusztulás árnyéka lebeg
talá^a^t?
Gm'ékezés Órája jön a
n az utolso es az imádkozó hős haldokolva
ZXTolií’a ^itő kezet’a vigasz"
szózatot, de mi hozzájuk el nem juthatunk Ni =
csenek azonban ők elfeledve; van, aki gondol
reájuk az utolso rettentő tusában is... Fenséges
alakot latok isteni méltósággal járni a sötét éjszakaban ia haldokló hősök csatamezején. Arcán
a szehdseg komolysága ül, szemében a szeretet
es részvét könnyei csillognak . . . Meg-megáll
ogy meg a járása se zavarja a haldokló hőst..’
Megkérdezem a fenséges Alakot; »Quo vadis
Domine?k Oh hallom a vigasztaló választ- Me-

S
gyek, megyek a haldokló magyar hősök közé
hogg felfogjam utolsó sóhajukat, hogy letörüljem
utolso könnyeiket, hogg lezárjam megüvesedett
szemeiket, hogy végig simogassam kormos üsz­
kös sebeiket és lehajolva hozzájuk, elmondjam
nekik; Ti küzdő hősök! Ne féljetek! Bennem bíz­
zatok ! Es még ma velem lesztek a paradicsom­
ban! S biztató szavakra felnyílik a haldokló hős
taradt szeme, átszellemült arcán a boldogság
mosolya sugárzik és hófehér ajaka elsuttogja az
utolso, de szívből jövő-imádságot: »Isten áld mea
a magyart!«
* a

?e 3 halottak napja még egy szent érzelmet
vált ki az én lelkemből. S ez a viszontlátás. Ez
a szent remény az, mely vigasztalással töltheti el
a sebzett sziveket. Igaz, hogy a halál közelgése
rendesen kiszokta józanitani az embereket és lel­
ketrázó erővel szokta gondolataiba beleállitani
az Istent, mint az élet és halál Urát. Az élet
könnyelműsége, mely mosolyogva suhan el az
örökkévalóság kérdései fölött, ma szétfoszlik és
helyet ad a elmélkedésnek és magábaszállásnak.
A háború rettentő keze óriás keresztet rajzolt a
háborús égboltozatra, amely felé milliók és mil­
liók tekintenek; az ajkak imára nyílnak, a szivek
risztust keresik, a boldog örökkévalóság gon­
dolata igen sok léleknek az egyetlen vigasztalása
mert csak ott láthatja viszont azt. kit tőle a há­
ború és a halál elszakított. Oh, mi is lenne velünk
ha nem elne lelkűnkben egy szent, egg magasz­
tos eszme: a halhatatlanság eszméje?! Mert nem
a halál gondolata a borzasztó, hanem az elvá­

6

lásé; az örökös viszontlátás nélkül való elszaka­
dásé. A szívre csak egy lehet igazán rettenetes,
ha az utolsó »Isten hozzád« — mit kedveseink
után küldünk — valóban az utolsó lenne. De
nem; ez lehetetlen. Tiltakozik az ellen a lelkem,
tiltakozik a hitem, mely azt mondja: túl a síron
meglátjuk egymást. Igen; én nem mondok le a
viszontlátás édes reményéről, mert tudom, hogy
a halál csak hervadás s utána jő az örökös virág­
zás. Azt mondja a klasszikus római: Non omnis
morian! mire a hitem igy válaszol: Élek én mind­
örökké! E szent reményben gyászolhatjuk kedves
halottjainkat; e szent reményben onthatjuk forró
könnyeinket; c szent reményben imádkozhatunk.
De vigyázzunk, hogy könnyünk ne legyen borús,
mint azoké, kik nem várják a viszontlátást, ha­
nem legyen tiszta, amelyen keresztül csillogjon
a feltámadás szivárványa.

Hazánk vértanúi ! Ti elhunyt dicső Hősök !
A viszontlátás ezen édes reményében imádkozunk
értetek Halottak napján. Ti bevégeztétek hősi
pályátokat, kiesett kezeitekből a fegyver: nem is
tudjátok mit hoz a jövő. De bízunk a m gyarok
Istenében, hogy egy uj, egy virágzó, egy győzel­
mes Magyarország fog felépülni a ti porladó
csontjaitok fölött, amelyhez az alapozó és fentartó erőt a ti drága, kifolyt vércsepjeitek adták.
Hisszük, hogy ebben az uj templomban lesz fel­
állítva a »Hősök szobra*, hová szent megillctődéssel fognál^ járni a ti unokáitok emlékezni,
hazaszeretetei tanulni és érettetek imádkozni.

7

Én most a magyar nemzet nevében leteszem
hálakoszorumat egyszerű, szegényes sírotokra, —
mit bár nagyon sok könnyel öntözve kötözgettünk, de belefüztük e koszorúba szeretetünk nefelejtseit, megemlékezésünk őszi rózsáit és ke­
gyeletünk babérjait — azon szent imádsággal és
forró óhajjal: Requiescant in pace ! Isten veletek!
A viszontlátásig !
Radvánszky József.

A háború és az irodalom.
Irta és az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermú­
zeum Elnöksége által rendezett «A háború és az iskola*
cimü előadások harmadik estéjén előadta
dr. Gyulai Ágost, paedagogiumi tanár.

Van a leggondolkodóbb, eszmékben leggazzdagabb
magyar poétának, Arany Jánosnak, egy szép költeménye,
melyet 1850-ben hazafiui érzéseinek legfájdalmasabb konvulziói között irt. Cime: Gondolatok a béke-kongresszus
felöl. Akkoriban volt ez, mikor alig egy esztendeje zajlottak
le szabadságharcunk nagy és véres eseményei s nemzetünk
bús elnyomatás terhe alatt nyögött. Éppen ezért a költemény ta­
lán szomorú anakronizmusnak tűnhetett föl, a harcoknak és kö­
vetkezményeiknek iszonyataiból még föl sem ocsúdott nemzet
előtt, mert amily rajongva ismerte el benne Arany az örök,
béke béke és nyugalom gondolatának nagyságát, melyet
«képzchii is dicső, fenséges eszme* épp oly mély logiká­
val tagadta annak lehetőségét. Érzékeny lélekkel szenvedte
végig a nem sokkal előbb dúlt háborús események iszo­
nyatait, békés házatája pusztulását, hazája legjelesebbjeinek
szertehullását, legjobb barátja véres elestét a harcmezőn, a
nemzet félisteneinek szörnyű végét a bitón; ez emlékek

8

0
még sok év múltán is mély fájdalommal töltötték el őt, de
az emberiség történetébe mélyen belelátó leikével közvet­
lenül az események lezajlása után nem tudott hinni, bízni
az örök békében, sőt annak jogosultságában sem; ’ józan
megfontolással intette a béke-kongresszus tervével fáradozókat, hogy hagyják el a meddő vitát, bölcs Isten az, aki
rendel. Ebben a költeményében mondotta ki, hogy az em­
bernek az a tiszte: legyen «békében, harcban ember’»
Amennyire nem volt, minden látszat ellenére is, időszerűt­
len akkor, közvetlenül a legvéresebb események után, a
kolto intelme, éppen úgy nem az most sem, mikor a ina
dúló háborúnak kitudja, mily véres s talán egészen újszerű
fejezetei várnak reánk, mikor mindinkább lángba borul a
világnak -a harcok tüzétöl eddig megkímélt része is.

_ Soha egyszerűbb szavakkal nem mondta ki egy
költő sem az ember földi hivatását, mely a maihoz ha­
sonló időkben is biztos iránytűje lehet mindenkinek: béké­
ben, harcban ember. Valóban nem is kezdhették a magyar
irodalom tanítói tanításukat szebb gondolatok magyarázá­
sával a mostani iskolai év kezdetén, mely már a háború
napjaira esett, mint ezeknek az igéknek fejtegetésével.

Mily nehéz időket élt át azóta a mi nemzetünk is és
e zord idő alatt mennyire igazat kellett adnunk a költő
szavának. Nem volt szabad e nehéz napok alatt sem meg­
feledkezni nagy emberi hivatásunkról, mely a harc idején
reánk várakozik, nem volt szabad zúgolódnunk a reánk
kényszeritett, mérhetetlen áldozatokkal járó háború fölött*
hozzá kellett szoknunk ahhoz a gondolathoz, hogy maga­
sabb hatalmak végezték ezt felőlünk, egyenesen azért, hogy
alkalmuk legyen a bennünk rejlő, szunnyadó, hamvadó
nagy értékek, a szó legnemesebb értelmében vett emberi
erények kifejtésére.
Nem volt szabad csüggednünk, kétségbeesnünk akkor
sem, mikor az első hetekben kételyek szállották meq a
lelkeket, különösen azokét, kik - mint az iskola emberei egcsz valójukkal hozzáforrottak a kultúra üdvözítő erejének
gondolatához s azt világnézetükké avatták. Hinnünk kellett

a költőnek, el kellett fogadnunk nagy gondolatát. S ebben
különösen elősegített az a kutatás és gondolkodás, mely
eppen ebben, az irányban mégindult. A két, köznapi felfogás
szerint oly ellentétes dolognak, a háborúnak és a kultúrá­
nak kapcsolatára vonatkozólag általánosságban is felvető­
dött a kérdés és a részletekben is sok olyan szempont
érvényesült, melyre azelőtt nem gondoltunk. Szinte várat­
lanul tolult előtérbe napról-hapra a kérdések egész, hal­
maza. Szerencsére e kérdések nem maradtak felelet nélkül.
Nem kételkedünk benne, hogy a velünk harcban álló ellen­
séges kulturnemzetek gondolkodói is lelkiismeretük mérle­
gere tették e kérdést, de bizonyos, hogy leginkább csodá­
latos pszüchéjü barátaink, a németek, voltak azok, kik _
egyenesen kultúrájukat védő szent háborúnak tekintvén
önvédelmi harcukat —egész lelkukhel érdeklődtek a háború
ér kultúra kapcsolatainak problémája iránt s bár ellenfele­
iktől sűrűn kapták a «barbár* nevet, mégis valósággal
alaphangjává tették e kérdést egész háborús gondolkodá­
suknak. Aki csak részes volt a német kulturélet vezetésében,
iró és tudós, művész és gondolkozó, a szellem egész arisz­
tokráciája mind hozzájárult e kérdés tisztázásához. A kul­
túra és civilizáció fogaimainak és egymáshoz való viszo­
nyának megvilágításából fejtették ki a vigasztaló nagy
gondolatot, mely a háború vérzivatarjai közt világosan ki­
alakult, hogy «mindabból, amire büszkék voltunk, csak a
tiszta szellemi erő, a belső vívmány, a tetterő maradhat
meg érték gyanánt*. Ez óriási tanúlság eredménye volt
tehát az a tétel,-hogy «a háború minden időben nemcsak
a fegyveres erők nagy examene’volt, hanem próbára tette
a közösség nagy erkölcsi erejét is. A kulturember előtt a
béke az erkölcsileg értékes; a háború csak másodsorban,
közvetve az; de a hosszú békének is megvannak erkölcsi,
antikulturális veszedelmei: a merőben kereskedelmi szellem’
önzés, elpuhultság, alacsony gondolkodás, erkölcsi rothadás,’
— mig a háború viszont a legnemesebb erényeket tudja
kifejteni: a bátorságot, lemondást, kötelességteljesitést, áldo­
zatkészséget. Ki merné tehát végleg kimondani, vájjon az
ez erkölcsi és kulturális veszteség vagy a nyereség

4
10

nagyobb-e, mely a háborúból fakad ?» Csak meg kell
találni a háborúhoz szükséges erkölcsi álláspontot s vilá­
gosan kitűnik előttünk, hogy a háború a kulturemberre
nézve értéktelen' és értelmetlen valami nem lehet, a kulturátlanságba való visszaugrást nem jelenti, aminek ez alka­
lommal is első pillanatra hajlandók voltunk, vagyis nem­
csak egyedül mint értékromboló, hanem, mint építő is sze­
repel.
Statisztikailag mutatták ki már a régebbi háborúk után
következő idők szociológiáját vizsgáló tudósok, hogy a
háború ember-anyag-pusztitásait az elviharzoft hadi idők
után ösztönszerüleg pótolni törekszik a természet igen ér­
tékes termékenységgel. Hozzátehetjük ehhez, hogy az em­
beranyag, mely a nagy háború után jut szerephez a nem­
zetek s az emberiség történetében, ha talán a háborúért
való lelkesedésben hátrább marad is a harcos idők gene­
rációjánál, szociológiai értékes eszmékkel és rendszerekkel,
az értelmi haladás s az akarati elhatározás erejével jobban
föl van fegyverkezve. Szóval nemcsak az emberiség vege­
tatív élete, hanem a kulturális élet is ki akarja használni s
ki is használta a háborús idők utáni értékemelkedéseket.
Ilyen értelemben sem tagadása a háború annak a művelő­
désnek, melyet az emberiség oly hosszú időn át teremtett;
olyan inkább, mint egy emelőgép, mely a fejlődés mind
magasabb régióiba viszi föl az emberiséget. Különösen nem
lehet a háború puszta tagadás arra a nemzedékre, melynek
egy~c9y n^gy háború minden fölemelő érzésével, leverő
szorongásával, érzelemhullámzásával az ó valóságos élmé­
nyei közé tartozik. S ha egy-egy ilyen generációt egész
belső valójában átalakít, mint amirdipl. ma is kilátás van s
ez az átalakítás, megújítás paedagogiai erővé is növekszik,
vagyis olyanná, mely nemcsak a felnőttek önálló, eszmélő
gondolkodását próbálja átgyurni, hanem a jövő’ számára
növedó ifjúságét is egészen eredetileg a maga tanulságai
szerint alakítja, lehet-c akkor tagadni a habom építő, alkotó
erejének felsőbb voltát a romboló erő fölött?
Ilyen módon lesz a háború értékes erő pedagógiai
szempontból is.

Hogy a háború mi mindennel van szoros kapcsolat­
ban, azt — úgy gondolom — általában nem kell külön
részleteznem. Ezt magunkon tapasztaltuk mindanyian. Nem
volt váratlan évek s mégis hirtelenül, meglepetésszerűen
rontott reánk. Első percétől fogva abszorbeálta egész éle­
tünket, lefoglalt lelkünk mélyéig, befurakodott könyörtelenül
társadalmi és magánéletünk minden mozzanatába; hirtelen
azon vettük észre magunkat, hogy nincsen a világon semmi,
amit nem a háború szempontjából kellene tekintenünk; mint
egy nagy, egész világunkat betöltő árnyék állott lelkünk
hátterében, melytől szabadulni nem tudunk. Hiába is tagadnók ezt, mert vannak, akik tagadni szeretnék. Gazdasági,
technikai, társasági élet, ipar, kereskedelem, közlekedés,
művészet, tudomány, vallási érzésvilágunk, stb. s mind ami
anyagi és szellemi formája a differenciált életnek képzel­
hető, vonzása körébe jutott. Ennek legjobb képét az újsá­
gok adják 9 — 10 hónap óta, többnyire nincs egyetlen rovaíuk, egyetlen soruk a vezércikktől az utolsó apróhirdetésig,
mely a világkatasztrófával ne volna kapcsolatban. Mind­
ezen viszonylatok tanulságainak végigtekintése — bármeny­
nyire fáraszt már bennünket — rendkívül érdekes, de ki
győzné valamennyit végigondolni?
A nagy komplexumból, mely ilyen módon' a háború
és a kultúra egyes területei közötti kapcsolatból alakul,
ezúttal különösebben a háború és irodalom viszonyát óhaj­
tom kiemelni, annak paedagogiai vonatkozásaival együtt,
vagyis árháború összetartozását az emberi kultúra azon
nagyszerű virágzó fájával, mely a jövendő nemzedékek lelki
táplálására már annyi értékes gyümölcsöt hozott.

Természetszerűen a háború és az irodalom összefüződésére vonatkozó vizsgálódásoknál is sokféle szempont
érvényesülhet, melyek mindegyikéből érdekes megfigyelé­
sek és megállapítások folyhatnak. Egyik-másik szempont
taglalása különösebb figyelmet keltve szerepelt is legutóbbi
hónapjaink szellemi életében. Mindenki megfigyelhette pél­
dául az irodalom társadalmi életének megbénulását a há­
ború első hónapjaiban, a mi irodalmi társaságaink működé­

13

12
sének elhallgatásában, színházaink jórészének némaságában,
az irodalmi termelés, a könyvkiadás megszűnésében, a folyó
iratok terjedelmének csökkenésében s ehhez hasonlókban
jelentkezett Mintha a régi mondás parancsszavának engedve
csakugyan elhallgattak volna a múzsák a fegyverek zajában.

Vagy jól emlékezhetünk még arra, hogy két előkelő
politikusunk, kik egyúttal irók is, egy kis parázs polémiában
miként iparkodott tisztázni azt a kérdést, hogy szólhat-e
és szóljon-e a háború idején az irodalom? Egyik épp oly
erővel próbálni a maga tételének igazságát; hogy a háború
idején nincs semmi más, csak éppen a háború, nincs tehát
jogosultsága az irodalomnak sem, mint a másik, aki azt
hangoztatta, hogy az egész nemzeti életnek hiánytalanul
kell funkcionálnia á háború ideje alatt, tehát az irodalomnak
is, sőt ennek még különösebb pontossággal a szokottnál.
Mintha mindezt, amiről itt szó volt, erőltetni lehetne, mintha
ezt elméleti vitatkozások döntenék el! Hiábavaló is volt az
akadémikus vita, az életnek magának teljesen szabadon
kellett döntenie ebben a problémában.
Fölmerült továbbá az a kérdés is, hogy mi a kívána­
tos, az irodalom mely termékei tartsák meg eltéphetetlen
kapcsolataikat a háborús lélekkel, vagyis mik legyenek
mostanában olvasmányaik? S az a látszólag furcsa kíván­
csiság, mely erre vonatkozólag egy német lapnak körkér­
désében megnyilatkozott, csak úgy mellékesen érdekes
tisztázására vezetett annak, hogy a háború az igazi iro­
dalmi értéket nem devalválhatja a józanul itélök Szemében,
még ha ellenséges nemzet szellemi életének kohójából ke­
rültek is elő. Shakespeare, Moliére és Dante pl. sohasem
vesztik cl értéküket, nemzetük akármilyen viszonyban is
áll hozzánk. «Sohase fcjedjük, hogy a művészet az egész
világé!» — ezt felelte arra a kérdésre Alois Brandl, a
berlini égyetcm tanára.
A legtöbb gondot a háború és az irodalom kapcso­
latának az a momentuma okozta, hogy mi történjék az
ellenséges népek irodalmának uralmával, mely elől éppen
a németek, s mi magyarok — nem hiába vagyunk most

hadi és szivbeli szövetségestársak — sohasem tudjuk eman­
cipálni magunkat. A franciák és angolok sohasem törődtek
nagyon a német irodalomból, a költők és filozófusok nem­
zetének irodalmából feléjük sugárzó erőkkel, míg a Jiatalmas német erő hányszor hajtotta fejét mai ellenfelei szel­
lemének igájába. Rólunk nem is szólván, kik mindig a leg­
fogékonyabbak voltunk idegen eszmék iránt, habár azután
viszont leginkább tudtuk őket lelkünk teljesen sajátos, nem­
zeti tartalmává átalakítani. Ezzel a kérdéssel sokat foglal­
kozott s benne radikális álláspontot kívánt elfoglalni a né­
met röpiratok óriási áradatának nem egg terméke, azonban
voltaképen mindig bizonyos okos engedékenységgel.
Ugyanennek a gondolatnak egyik magasabb formája
az is, hogy van-e hát. tulajdonképen, lesz-e hát ezentúl
világirodalom s a világháború mily hatással lehet rá? Ez
csakugyan izgató kérdés; azonban tulajdonképen már régen
izgató, majdnem azóta, mikor — mintegy 100 évvel ezelőtt
— Goethe magát a világirodalom szót megalkotta. A világ­
háború csak újabb alkalmat adott reá, hogy e kérdés ismét
megvitatás tárgyává legyen Alexander Bernátnál — nem is
először — a «Budapesti Szemle» márciusi szemte füze­
tében.
Mindezek s más hasonló kérdések azonban, bár rend­
kívül érdekes gondolatokra vezethetnének bennünket s
bár tagadhatatlanul a háború és az irodalom egyes kap­
csolatainak tisztázását célozzák, ezúttal nem tárgyai, lega­
lább nem főtárgyai vizsgálódásomnak. Ezek az irodalom
és a háború külső, inkább esetleges és momentán össze­
függésére vonatkoznak, mig minket az a belső, tartalmi
kapcsolat érdekel, hogy a háborúk hogyan és mikor, milyen
törvények szerint termékenyítik meg a az irodalmat értékés
alkotásokra s miképen lesznek ezúton a nemzeti nevelés
eszközeivé.
A nemzetek alakulásának történetében minden egyéb­
nél világosabb előttünk az, hogy egy-egy népcsoport tag­
jait a közös eredet mellett — sőt néha még szorosan véve
anélkül is — s a közös nyelv érvénye mellett közös célo-

14

15

kert való küzdelmek, harcias események sorozata s a velük
kapcsolatos művelési motívumok kovácsolják össze a á
“'W
amÍ‘ "em2etaek n-ezünk. Kik„ek
meér
k^
övéik -delazoknt
>S ÖSS2eforrott közös ideálokban
azokat többe szét nem tördelheti, szét nem szórhatja a
történelmi viharok szele sem. A háborúk, melyek szaka*
atlanul betöltik az emberiség történetét, nem enyésztek el
zetek "Sk?-1?’
n™ na9!! szerePet játszottak a nempihettek me^a^ék” h 3 mar me9a|akult nemzetek sem

tolthetett volna, A legkisebbik nemzet törtbe is hábo”

beszélni Totu Z?2??0 diva,os irányzattá vált arról
szem, )10gy a történelem helytelen utakon járt mikor
föladatat a nemzetek háborúinak s csatáinak s azok követ
“ZX.............
t„rfn
C ,araSt S nnathémát mondtak reá a modern
tudomány „evében. Az emberiség gazdasági élete raXk

túl s az Xó? 3‘a' f°lf°9ásnak kellet‘ érvényesülnie ezenhtolagos újítok tálán nem vették észre hoou ui
elnevezés alatt voltaképen ók is csak a régi eljárást kö
e ek. Lassanként az iskola is ennek az irányzatnak hatása
tak zZa/ tu?
valósa99al megváltásként hangzot­
tak Ziegler Theobaldnak, a straszburgi egyetem egykori
“ -

íx;

szellemi? — 3 "e'"ZCtÍ éle‘"ek "emcsak fizikai. hanem
2
erői is vannak : közöa nyelv, közös vallás közös
vdagfeifogas, közös leiki éiet, közös anyagi és szehemi

műveltség, más szóval a nemzeti kultúra ideáljai. Ezeknek
ereje nem kisebb a legtávolabb vivő fegyver, a legvéresebb
harcok hatásánál sem. A nemzeti kuliura épp úgy építője
a nemzet életének, mint a nemzeti történelem, épp úgy
fönntartó ereje is, mint a történelmet alkotó nagy küzdel­
mek. A nemzeti kultúra s benne annak egyik legszebb
virága, az irodalom tehát bizonyára a nemzeti élet legériékésebb fejleményei közé tartozik.
Ha tehát a nemzeti történelemnek — benne a hábo­
rúknak — és nemzeti kultúrának — benne az irodalomnak
közös forrását tekintetbe vesszük, nem nehéz megállapíta­
nunk, hogy a kettő között benső viszony és kapcsolat áll
fönn. Olyan törvényszerűség ez, melynek természetszerűen
a világ minden nemzete alá van vetve. Alig találhatnánk
azonban jobb példát s hozzánk közelebb állót ezek igazo­
lására a magunkénál. A magyarság történetének vizsgálata
a csak kissé mélyebben gondolkodó elme előtt könnyen
föltárja azt az igazságot, hogy nemzeti kultúránkat s benne
a magyar irodalmat a nemzeti élet számos viszontagságai,
nemcsak szellemi küzdelmei, hanem véres harcai is alakít­
tatták, mert nincs ma az európai nemzetek között egy sem
— pedig van egy-két valamivel régibb a magyarnál —
melynek oly sok és oly véres küzdelmeket kellett volna
vívnia fönnmaradásáért, mely oly állandó bástyája lett volna
a keletről nyugatra támadó hódítások és háborús törekvé­
sek elleni védelemnek. Nem volt nép, mely többet vérzett,
többet szenvedett volna, melyre súlyosabban hullottak volna
a sors csapásai s mely — mint a mai fölemelő események
mutatják — a sok pöröly ütés alatt erősebben forrott volna
össze nemzetté, mint a mienk. De nem volt is volt nép,
melynél ezek a küzdelmek élesebben kialakították, jobban
kidomborították volna az irodalom nemzeti jellegét. Ami
más népek irodalmában itt-ott, egyes korszakokban elvétve
megjelenő sajátosság volt, a nemzetet védő, a nemzetet
nevelő hazafias szellem a mienkben uralkodó alaphang volt
kezdettől mindvégig. Ez az alaphang adott indítékot és
jogot a Toldy Ferenc utáni magyar tudományosságnak arra
a felfogásra, hogy Beöthy Zsolttal a nemzeti érzés sorsú-

16.

17

nák hullámzását avassa egész irodalmunk viszontagságainak
és fejlődésének vizsgálatában főszempontjává.
Ha már most ezek előrebocsátása után pedagógiai
látókörre emelkedünk s áttekintjük a ránk örökségül jutott,
megdönthetetlen értéküeknek bevált nemzeti nevelő eszkö­
zeinket, akkor különösen nemzeti harcaink történetében s
az ezek nyomán járó háborús irodalomban, helyesebben
mondva háborús költészetben találunk két olyan kulturjavat, mely mindenekfölött alkalmas igazi hazafias érzés
és lelkesedés nevelésére. A háborúk történetének és a
háborús költészetnek, mint a nemzeti nevelés eszközeinek
jellege, t. i. éppen abban áll, hogy az ifjú lelkeket hazafias
világba helyezi át, s e két eszköz segedelmével bármely
időben is hazafias légkört teremtünk számukra, melynek
kimondhatatlan fontossága van a nemzeti érzés fejleszté­
sénél. Nemzeti érzés nélkül nincs jövendőnk, ezt a mai
háború fényesen igazolta. Nemzeti érzés az az állandó
készenlét nemzeti javaink védelmére, mely künn a harc­
mezőn vagy itthon rendes munkakörünkben készen áll min­
den szükségesnek megtevésére, minden áldozat meghoza­
talára.
Minthogy tehát ezen a módon az irodalom beleillesz­
kedik a nemzetnevelés szolgálatába, nem érdektelen meg- '
vizsgálnunk, hogyan érvésenyülnek a háború motimuvai a
magyar irodalomban és költészetben.
Folyt, köv.

Mese a kis Ferikéről.
'

A »Néprnüvelés« eredeti tárcája.

Ragyogó októberi este volt. A korai tél hidege zúz­
marával vonta be a fák lombtalan sudarait, melyekről
zizegve^ hullott le olykor egy-egy megsárgult falevél. Azon
téli esték egyike volt ez, amikor a szürkület csak néhány
percig tart. A lenyugvó nap halványult világát a hold ké­
kes fénye váltja fel s ezüstös sugárözönével sejtelmes

SZGmhatárt’ raS!Jogó fehérre varazsolja a csobogo patak habjainak fodrait.

. hh K?"Jád S 3 9Hermek elhaggták a várost Egyre közevetet
a 7, 7?“ 'ábáh°Z’ mG'HGn keresZtül tgy hágó
feküdt.

“ ° 03 ra’ h01 a bar° terjedelmes

uradalma

... ..LcSzfmitva a hátrahagyott utat, még háromnegyed órát
kellett gyalogolniok. Lassan felértek a hegygerincre fc

0^,1 —,táí csendcs’ "éma volt, csak a széles utat equik
« ra koszoruzo Enyves sötét mélyéből hallatszott n^ha
kantása

PanaSZ°S bÖ9éSe’ Va" róka sza99atott vak-

qokat^ a" mTk fél‘S
fütgülö zugait “

simulva hallgatta a han* bU"0 VÍZZUhatag bömbölS-

kod
ha^ SZÜrke kaviccsal kirakott útja lankásan ereszede t a völgyben fekvő mezővároskához, melynek kör­
vonala, homályosan rajzolódtak a háttér párázatos fehér-

kerek^k3^ “radaln,ának
percnyire eső vízimalom
auermok
z^katolaSa ,s tisztán ki vehető volt, midőn a
X k t ,MSZÍrre megragadta mestere karját s szemei a
üsztá ára e'eZeSCV ‘apadtak aZ Utnak c" iménti
_ “ Lá‘°d? Ötön ... ott .. . suttogott remegö han_
gon s meg görcsösebben kapaszkodott Konrád karjába.
mester megáit Merően bámult azqn pontra, hova
gyermek mutatott. E pillanatban hosszú, vérfaquasztó
vomtas hallatszott s nyomban reá egy árnyéksze^ alak

ha tat köz
Lomhán kidomborodott
hattal közeledett az utasok felé s a hold fényében megmegvillantak feher fogai, zöldesen villogó szemei.
— Semmi félelem, szólt Konrád bátorságot színlelve
ludok en egy jó módot, mellyel eltáncoltathatjuk a hivat-

18
19

lan utitársat. Vedd elő csak a hegedűd és játszunk valamit
lassan, vontatva.
A gyermek szót fogadott. Alléhoz szorította a hege­
dűjét s a másik pillanatban Czinka Panna' kesergő áriája’
mélán, sírva verődött vissza a távoli bércek sötét szikla­
falairól.
A bestia hátsó lába közé húzta lompos farkát s meg­
lapulva hátrált az erdő sűrűje felé. Az útnak egy forduló- ।
nál aztán eltűnt. Elfojtott, szaggatott vonítása egyre távo­
labbról hangzott, míg végre elnémult s néma lett ismét az
erdő, a pihenő táj.

; A gyermek fáradtan támaszkodott mesteréhez s meg­
dermedt ujjai közül kicsúszott a hegedű. Konrád emelte fel.

Nem fázol, nincs bajod? kérdezte a mester aggódó

hangon.
Nincs. Hanem a báró urnák ne szóljunk erről
semmit, ugy-e?

—

Nem fiam. Egyelőre nem. Később megmondhatjuk.

— A báró, a kis Ferikét egy hangverseny alkalmával
ismerte meg, s azóta támogatója lett, éppen névünnepét
ülte. Alig hitt füleinek, mikor az inas Konrádot s a gyer­
meket jelentette. Meglepetten tekintet a mesterre, ki Ferikét
előre bocsátva- lépett a lárma s kacajtól visszhangzó, fé­
nyesen kivilágított terembe.

Mester, ön itt? Hát a mára kitűzött hangverseny?
Konrád udvariasan meghajtotta magát.

Diadalutunkat
szólt mosolyogva és nyomatékosan
— mához egy hétre halasztottuk ... a báró ur kedvéért.
Halas kis pártfogolja különben „meglepetésben" óhajtja
részesíteni mai váratlan megjelenésével.
— Meglepetésben? Értem/Ugy-e valami óriási hala­
dás, valami híres mestermü? szólt a báró meggyőzóleg s
szemei figyelemmel kisérték a vendégeket, kik becézgették,
.ölelték s ezer kérdéssel ostromolták a kis Ferikét.

Feszült kíváncsisággal várták ezen csodagyermek uj
„bravúr -ját, ki már előző játékaival is ámulatba ejtette a
báró házánál összegyűlni szokott társaságot.

Estebéd után a zeneterembe mentek át. Konrád he­
lyet foglalt zongoránál s figyelmet lekötő, mesteri introdukciójába csakhamar lágyan olvadt bele Ferike hegedű­
szólója, ki mintha önmaga lett volna megteremtője Wieniawsky »Legendájának“, pici szive minden érzésével, minden
hevével domborította ki e zenemű legapróbb nüánszát is.
A dal elnémult. Ferike tüzbeborult arccal, lázban égő
szemekkel hallgatta a zugó morajt, a szűnni nem akaró
tapsot.

De diadalán mintha nem örült volna úgy, mint más­
kor . . . szemei előtt mintha valami elmosódott alakok,
valami sejtelmes árnyak lebbentek volna el, s mikor elsiklottak előtte, úgy érezte, hogy lábai megcsuklanak s ő
bukik, le-le a sötét, feneketlen mélybe

Lefektették. Píhegö kebléből nehéz, rekedt köhögés
szakadt ki. Arcán elsimult a mosoly, s valami bántó rémü­
let vésődött annak helyébe. Szemei álmatagon révedeztek
a magas menyezet aranyszegélyü arabeszkjein, aztán ijedten
rejtette hosszufürtös fejét a puha párnák közé.
Rossz álmai voltak. Sötét erdők között járt. Egy
csúnya, nagy farkast látott, mely oly borzasztóan vicsorí­
totta agyarait s összeakarta tépni őt is, meg a jó bácsikát
is. De a bácsika nem félt s elkergette a csúnya farkast.
Ferike mosolygott . . . játszott az ö kedvenc hegedűjén a
bácsika zongorakisérete mellett, Oh I mily jóleső érzés,
mily láng melengette ilyenkor . . . Érezte hevesen dobogó
szivén, lüktető halántékán ... •

A szél fütyülve tombolt végig a letarolt mezőkön s
halálos álomra dermesztette a természetet. Elnémult a ma­
dárdal, elhalt az élet, kibontotta ólomszárnyait a pusztulás,
az enyészet................................. %

21

20
A kikelet verőfénye kicsalta zugából Konrád mestert.
A házelőtti padkára telepedetts mig a tavasz langy fuvalma
suttogva száritgatta könnytől ázott, fénytelen szemeit, tom­
pán, regélő hangon mesélt a térdén ülő gyermeknek:
— Ne félj gyermekem, szeretlek. Hiszen nem is olyan
régen, volt ne^em is egy kis fiam, olyan jó . . . olyan szép,
mint te. Egyszer elment messze azon a hófedte bérceken
túl . . . de minek is meséljem tovább . . .

—y —a.

Az énektanítás fontossága

az ifjúság nevelésében.
Az iskolai énektanítás csaknem a legújabb időkig
alárendelt szerepű volt. A tanitó a legtöbb helyen ötlet­
szerűen végezte a tanítás munkáját. Egyes helyeken csak­
nem kizárólag hangjegyeket s unalmas gyakorlatokat taní­
tottak úgy, hogy ezzel a tanulóknak is kedvét szegték az
énekórákat illetőleg. Másutt remek népdalainkat kivetkőztették formáiból az — erkölcs- és mi egyébre hivatkozással
uj gyengénél-gyengébb szöveggel énekeltették a dallamokat.
Ha az utóbbi évtizedben nem folyt volna annyi eredményes
munka a módszeres énektanítást illetőleg, akkor is éreznök
most e nagy idők háborús napjaiban, hogy az ének, legfő­
képp a népdal mily csodás hatású, mennyire üdítője, fellelkesítője az dicső katonáinknak.

Csak most érezzük valójában, hogy mit mulasztott e|
e téren az iskola. Egy-egy vidék ifjai a bevonuláskor külön-külön csoportokba tömörülve éneklik a szülőhelyük
környékén elterjedt népdalokat. 1-2 hét múlásával halljuk,
hogy az egész század ugyanazon dallokat énekli már a
masirozás idején. Igen, mert mindig akad a században egy
nem hivatásos karmester, ki mégis megtanít 15—20 népdalt.

A hadvezetőség maga is felismerte, hogy az ének
mennyire fenntartója, ápolója az összetartozás érzésének,
hogy mennyire tömegfeggelmező, bátöritó és lelkesítő az.
Időszerű tehát, hogy e lapok hasábjain is foglalkozzunk az
ének tanításával.
Németországban a jelen időkben mozgalom indult
meg a katonadalok és népdalok összegyűjtését illetőleg. A
német tanítómesterek hamarosan felismerték a szükségét.
Az egész birodalomban bizonyos egységet kell teremteni
még az énektanításban is. Azért gyűjtik, válogatják a szebbnél-szepb dalokat, hogy belőlük a legértékesebbeket a
birodalom minden iskolájában megtanítsák. Az énekkarok
részére megirtakat ugyanazon összhangositásában fogják
tanítani, s igy ha az ország bármely részéből jőve találkoz­
nak az egy nemzet fiai, a teljes énekkar mindenkor együtt
lehet.
A történelem folyton ismétlődik. A háborúk újra fel­
színre vetették az ének fontosságát, mely mint a hazafias
és vallásos érzelmek tolmácsolója, átplántálja, az ifjusqg
nevelésében is határozottan elsőrendű jelentőséggel bir.
Már az ó-kori népek, főleg a görögök naggrabecsülték az éneknek a kedélyre és akaratra való hatását. A spár­
taiak egyoldalú állami nevelése is nagy gondot fordított arra,
hogy az ifjúság a nemzeti kardalok éneklésében gyakoroltassék. A művészetet pártoló Athénében az éneket a leg­
fontosabb nevelési eszközök egyikének tekintették. A ke­
resztény középkor iskoláiban az ének egyik főtárgyaként
szerepel, mert a vallásos áhitat felébresztésére szolgáló
eszközök egyikének tekintették s mert az ének az isteni
tiszteletnek egyik nevezetes kisegítő részét képezte.
A lantosok, hegedősök, a minnesángerek, trubadúrok
énekükkel a hazaszeretet, a hősiességet, a szerelmet ápolták,
élesztgették, dicsőítették. Tehát a középkorban is az ének
volt egyik ébrentartó eszköze a legnemesebb érzéseknek.

Az uj korban a népek szabadságharcában a dalnak
mindenütt kiváló szerep jut. Nálunk a kurucok lelkesítője,

22

23

bajban vigasztalója, avagy éppen a 49-es évek Kossuth-nótája, mely még ma sem vesztette el tüzelő hatását. A tör­
ténelem tehát- minden időben tanúsítja a dal fontosságát.
Tehát intezivebb tanításra van szükség.

törvényszerű ellátása csakis 10 évi szolgálat után van biz­
tosítva.

Nagymélíöságu vallás- és közokt. Miniszter Ur!
Keooírnes Urunk!

c) A tanítók özvegyeinek nyugdija minden esetben
jelentékenyen kisebb, mint a hasonló fizetésű tisztviselő
özvegye és a megélhetés lehetőségét távolról sem biztosítja.
Az eltérés nyomasztó voltára elég világot vet ez az egy
példa: Az 1913. évi tanítói fizetést törvény szerint 10 évi
szolgálat alapján járó fizetés után a tanító özvegye csupán
720 korona évi ellátásban részesül, mig ugyanazon fizetési
fokozatban (1400—1800 K) levő más alkalmazott özvegye
már 1000 korona özvegyi nyugdijat kap.

A tanítói nyugdíjtörvény ridegsége és annak az 1875.
év óta lényegileg teljesen érvénybenhagyása, különösen
most a háború által szedett áldozatok mellett mutatja ki­
rívóan az ország egyik hatalmas és munkásságában jelentős
szerepet betöltő karnak: az ellemi iskolai néptanítóknak
sérelmes mellőzését.

d) A tényleges szolgálatban vagy nyugdíjazott álla­
potban elhalt alkalmazott tisztviselő gyermekeinek nevelte­
tési járuléka, annak az összegnek %-ében állapittatik meg
minden gyermek után, mely összeget a gyermek anyja
nyugdíj címén élvez. Pl. a fölhozott esetben 1000 korona
mellett fejenként 200 korona.

Évtizedekre szól már a tanítók küzdelme, a 40 évvel
ezelőtt megalkotott 1875. XXXII. törvény revisiójáért, de
ígéreteken kívül egyebet erre vonatkozólag nem kapott.

A tanítók árvái csupán y6-od részéhez jutnak, vagyis
fönti esetben 120 koronához van jussuk.

Folyt, köv.

Hogy pedig mily nagyok a sérelmek, az kitűnik külö­
nösen akkor, ha a tanítói nyugdíjtörvénnyel szembe állítjuk
az állami tisztviselők részére alkotott 1912. évi LXV. tör­
vénynek csak nehány §-át is.
a) Az 1912. LXV. t. c. 31. §-a szerint nyugdíjjogosult­
sága van mindnn véglegesen kinevezett állami alkalmazott­
nak, ha legalább öt évi beszámítható szolgálati ideje van.

A tanító öt évi szolgálat után csak végkielégítést nyer
(1875. XXXII. 6. §.) Ez a végkielégítési összeg két éven
át a legnagyobb nyugdijösszeg 50 %-a. Nyugdíjjogosult­
sága a tanítónak csakis 10 évi szolgálata után következik
be. (1875. XXXII. 9. §.)
b) A tisztviselő, valamint altisztek és szolgák özve­
gyei, férjük elhalálozása után már öt évi szolgálat mellett
is kapnak évi özvegyi nyugdijat, mig a tanítók özvegyeinek

e) Teljesen- árva tisztviselőgyermek másfélszeres ne­
velési járulékot kap;
teljesen árva tanitógyermek pedig az említett
részen felül csupán 50 koronát.

(Egybevetve a két fönti esetet: tisztviselői árva 300
koronát, tanítói árva 170 koronát!)
f) A nevelési járulék a tisztviselők árváinál életük 24-ik
évéig érvényes, mig tanítók árváinál csupán 16 éves korig,
g) A tisztviselő szülőtlen árvája részére, ha munka­
képtelen vagy nyomorék életjáradék engedélyeztetik. (1912.
KXA. 76. §.) Mig ,
a tanítói nyugdíjtörvény ilyent nem ismer.
h) Minden tényleges vagy nyugdíjazott állapotban
elhalt tisztviselő után temetési járulék folyósítandó a hátra­
maradottaknak (77. §.) —
mig a tanítói nyugdíjtörvény erről nem gondoskodik.

■ .
24

i) A nyugdíj összes nemei a tisztviselőknél a szolgálat
megkezdésének napjától számíttatnak, —
míg a férfitanitó csak 21, a nőtanitó 20 éves korától
nyugdijképes.
j) A tisztviselőknél az egész éven felül maradt 6 hónap
egész évnek számittatik, -a tanítónál a csonka év nem vétetik figyelembe.
Nagyméltóságu Miniszter Ur!
Szembeállítva a tanítók nyugdíjtörvényének (1875.
XXXII.) ésaz egyéb alkalmazottak nyugdíjtörvényének (1912.
LXV.) csak az itt föltüntetett szakaszait kirívóan látható,
hogy az utóbbi felöleli azon kedvezményeket, melyeket a
humanismus előír, az előbbi pedig teljesen nélkülözi azokat,
ami legtöbbször az igazságtalanság mellett a legborzasztóbb
nyomor kutforrása.
A Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövet­
sége már több ízben kérte az 1912. évi LXV. t.-cikknek
kiterjesztését a tanítókra is, illetve a tanítói nyugdíjtörvény
szükségszerű és az egyetemes gyűlés által fölterjesztett
kívánalmai szerinti átdolgozását.
Alázatos kérelmeink sajnos ezideigsikertelenek maradtak!
A múlt évben megindult véres háború azonban rette­
netes állapotokat idézett elő. Egy pillanatra sem szabad
feltételeznünk a magas kormányról, hogy azzal a tanító­
sággal szemben, amelyik oly élénk jeleit adta hazafias
érzelmeinek, áldozatkészségének, kötelességludásának, a
melyik nem természetes, hanem a háború következtében
fölemelt számban áldozza életét, ontja vérét, ne kívánna
méltányosan, jogszerűen eljárni.
És mert nem tételezzükHföl, azért teljes bizalommal
kérjük Nagyméltóságodat, kegyeskedjék a hadi állapotokkal
kapcsolatban sürgősen olyan törvényszervezetet készíttetni,
mely szerint legalább azon tanítók részesüljenek az 1912.
LXV. te. elől idézett §§-inak áldásos kedvezményeiben, a
kiknél a családfő tanitó a harctéren vagy katonai szolgálat
közben ért sebesülésben, betegségben ontotta vérét, áldozta
életét a hazáért.

V

.
25-

Nagyméltéságu Miniszter Ur!
A magyar tanítóság a legnagyobbmérvü önmérséklést
tanúsítja akkor, mikor a jelen viszonyok között várakozó1
álláspontra helyezkedik régi sebe, az országos tanítói nyug­
díjtörvény orvoslását illetőleg és fájó érzései, küzdelmei
mellett is a reá sulyosodó hazafias kötelességeinek fényes
bizonysággal tesz eleget.
i;.
;
A nehéz viszonyok mellett is elhallgatja lelke fájdalmait,
mert hinni nem akarja, hogy a békés idők beálltával a ma­
gas kormánynak többszörös Ígérete a megvalósulás stádiu­
mába lép és igy az elavult nyugdíjtörvény helyébe is,' egy
sokkal emberibb, a viszonyoknak megfelelő, más intézmé­
nyeknél is például szolgáló uj törvény kerül.
Nem hallgathatjuk el azonban sürgős kérésünket p^on
tanitócsaládok érdekében, kiknél a családfő a 'fegyverek
füzében áll őrt a haza szabadsága fölött és gyilkos golyó- .
záporban áldozza fel életét.
Jól tudjuk, hogy a törvényhozással a háborús idő alatt,
a magas kormány csupán a hadiállaphttal; kapcsolatos áig
vényeket alkottat; ámde meggyőződésünk szerint ezen most
előterjesztetett kérésünk egyenesen a háborús Viszonyokból
eredő gyász enyhítésére, az onnan fakadó nyomor orvos­
lására, megszüntetésére irányul, tehát határozottan és kizá­
rólag a hadiállapotokkal kapcsolatosan megalkotandó tör­
vényről van szó!
A magas kormány a Magyarországi Tanítóegyesületek
Országos Szövetségét bizonyos mértékig már volt kegyes
meghallgatni akkor, amikor — amint egyes, esetekből látjuk
— a 10 évi szolgálattal nem biró tanítók özvegyeinek és
árváinak kegydij utján való ellátását elhatározta. Ezen ne­
mes elhatározás egyúttal kérésünk jogosságának elismerése
melletti bizonyíték.
Ha pedig a magas kormány, a1 tanítóság évtizedes
küzdelmének kardinális részét képező nyugdíjtörvény reyi-z
ziója tárgyában már a háború előtt meghozta volha a*dön4
tését, akkor nem kételkedünk, hogy azokba kiváhságok az.
állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak’. ajkotott
1912. évi LXV. te. keretei között teljesittéttek volna?
Addig is tehát, mig a tanítóságnak ez irányú küzdelme
feltétlen igazságra vezet:
;r
mély tisztelettel és bizalommal, de a leghatározottabb
önérzet hangján kérjük Nagyméltóságodat és a magas kor­
mányt, hogy a f. évi november havában egybehívandó kép­
viselőház által olyan törvényt megalkotni és visszamenőleg

26

21

a háború kezdete óta érvényesíteni kegyeskedjék, amely
törvény a hadban elesett tanítók özvegyeinek és árváinak
ellátását az 19f2. évi LXV. törvény intenciói szerint biztosítsa.
Budapesten, 1915. október hó 15.
Nagyméltóságu Miniszter urnák,
Kegyelmes Urunknak vagyunk
a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetsége
nevében:
alázatos szolgái

Moussong Géza

Görgey István

elnök.

titkár.

HIVATALOS RÉSZ.
3065. szám.

Valamennyi áll. és nem állami polgári és elemi iskola
igazgatóihoz, tanitóihoz, ianiténőihez.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák f
évi okbtóber hó 6-án 10894—915. eln. sz. a. kelt rendeletét
szószerinti másolatban azzal közlöm, miszerint az abban
foglaltakat figyelembe venni s a már előzőleg hasonló ügy­
ben két ízben tapasztalt buzgó igyekezettel a harmadik hadi
kölcsön sikere érdekében munkálni szíveskedjenek.
Szolnok, 1915. október 12.
Veszelovszky J. s. k.
kir. s. tanfelügyelő.
♦

.

Felhívás

a valós és közoktatásögyi m. kir. minisztérium hatósági
és főfelngyeieti köréhez tartózó összes (mindenfokn) tan­
intézetek igazgatóihoz, tanáraihoz és tanitóihoz.
A kormány a legközelebbi jövőben harmadik hadi
kölcsön jegyzésére szóló felhivással fordul a hazafias tár­
sadalomhoz. Az a dícsőségteljes eredmény, melyet szövet­
ségeseinkkel együtt küzdő seregeink már eddig is elértek,
meggyőződésem szerint a haza minden egyes itthon ma­
radt polgárát a szebb jövőben való reménység bizalmával

es azzal a nemes becsvággyal tölti el, hogy ők is méltónak
bizonyuljanak a harctérén küzdő hős testvéreikhez és hogy
a rendelkezésükre allo eszközökkel ők is részt vegyenek^
amely hivatva van arra
hogy hazank boldog jövőjét biztosítsa.
részé^é^^^ 3 tanU10 ifjuság is kiveheti a maga
részét es vetkezünk nemzetünk jövője ellen, ha a jövő
letetemenyesemek nemes idealismusát, ezt a felette naau
erkölcsi erőt, lekicsinyelnék s azt akkor, amikor a nemzet
minden erejenek megfeszítésére szükség van, parlagon
hoau°a h^ t° f0’ kivánaíosnak’ söt szükségesnek tartom,
P-0.9^ «
ko cs?n jegyzés érdekében a tanárok és taní­
tok hazafias érzésük egész melegével csináljanak prooa9andat a tanulok között, megmagyarázván nekik, hogy e
jegyzés áltál cselekvő részeséi lesznek a most folyó naqy
küzdelemnek es hogy ezzel olyan hazafias kötelességet tel­
jesítenek, amely nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is
Visszatérül. Mert bár a haza a mostani nagy
időkben vitéz harcosainknak életét és vérét követeli —
tőlünk csak azt kívánja, hogy készpénzünket jól kamatozó
állampapírokba helyezzük el.
k.ivánalosrlak
hogg a most kibocsatando hadi kölcsön jegyzésére a tanulók révén azok
szülei is az elmondottak értelmében buzdítsanak annak
a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy az ifjúság hiva­
tott nevelőinek, a tanítóknak és tanároknak őszinte szava
bizonyara megtalálja az utat az eszményekért hevülő ifjú­
ság nemes szivéhez és reményiem, hogy — úgy mint ez
legutóbb Németországban is történt - a tanulóság
örömmel fog sietni, hogy megtakarított filléreivel a hadi
kölcsön minél teljesebb sikerét biztosítsa
Budapest, 1915. október hó 6-án.
Jankovich s. k.

5162—1915. szám.

Körrendelet
1
valamennyi polg. és el. iskolai igazga­
tónak, tanítónak, tanitónfinek.
í yalíópénzériBelí felhalmozása új elrejtése ellen

a lakosság tójéWatója ás íelvilágositgsa irhán.
A Vkm. urnák f. év okt. hó 12-én 11079|915.'
sz. a. kelt körrendeletében foglaltak szerint, sajna-

58

latos jelenség, hogy ezek a széles körben foganatosított
intézkedések nem vezettek a kívánt eredményre, mert a
lakosság nagy része még mindig felhalmozza és elrejtve
tartja az arany- és ezüstérmeket, a bankjegyeket, sőt a
nikkel és bronz váltópénzérmeket is dacára annak, hogy
csapataink ragyogó teljesítményei folytán ellenségeink az
országból teljesen kiüzettek, sőt messze az ország határán
túl visszaszorittattak, úgy hogy országunk ellenséges betö­
rések ellen már teljesen biztosítva van és az ország bel­
sejében a kereskedelmi forgalom békésen és nyugodtan
bonyolódik .le.
Habár a háborukövetkezményeitől való túlzott féle­
lem és az ellenséges betörések miatti aggodalom, valamint
egyes vidékeken a rögtöni menekülésre való kényszer, a
melyek a félénk és kishitű embereket a pénzérmek felhal­
mozására és elrejtésére indíthatták, ma már okul még az
ilyen kishitüek előtt sem szolgálhatnak, úgy látszik, hogy
a pénzérmek felhalmozása és elrejtése még mindig nem
szűnt meg, aminek oka a fent említett félelem okozta meg­
szokás hatalmában, a rossz példa követésében és abban
a körülményben keresendő, hogy a köznép, a mely a jelen­
legi rendkívüli viszonyok közt aránylag tetemes pénzöszszegek felett rendelkezik, nem bir a célszerű pénzkezelés
ismeretével.
Ismeretes, hogy'különösen a mezőgazdasággal foglal­
kozó néposztálynak a mezőgazdasági termékek szokatlanul
magas ára, nemkülönben a hadsereg részére igénybevett
eszközök és jószágod értékének készpénzzel történő kifi­
zetése következtében szokatlanul nagy pénzösszegek jutot­
tak birtokába és az a körülmény, hogy ezek a körök nin­
csenek hozzászokva a bankszerü pénzkezeléshez, most
sokkal nagyobb mértékben válik érezhetővé, mint a rendes
viszonyok között, mert most sokkal több pénz lévén kezeik
között a pénzforgalmi eszközök nagyobb mennyisége válik
áldozatává a pénzfelhalmozás szokásának. Ehhez járul még
az is, hogy a férfiak nagy része, akik békés állapotok közt
a pénzt kezelni szouták, ma katonai szolgálatot teljesítenek
és a gazdaság vezetése sok esetben nagyobb részt az

29

. asszonyokra háramlik, akik aztán részben aggodalomból,
részben tapasztalatlanságból a kezük közé került összes
pénzt gondosan elrejtik.

Ezek a körülmények, amelyek pedig főokai a mai
váltópénz hiánynak, még kellemetlenebb következmények­
kel járhatnak akkor, na a földmiveléssel foglalkozó lakos­
ság az idei termés értékesítéséből befolyó tekintélyes öszszegü pénzt ismét felhalmozza és elrejti. Ennélfogva idejé­
ben gondoskodni kell a lakosság legszélesebb rétegeinek
kellő felvilágosításáról abban az irányban, hogg a pénz
felhalmozása és elrejtése különösen a mai háborús viszo­
nyok között úgy az egyeseknek, mint az összeseknek érzé­
keny károkat ohoz és e mellett még hazafíatlan cselekedet
is. A felhalmozott pénz ugyanis nemcsak nem kamatozik,
hanem ki van téve a megsemmisülés veszélyének is. A
korábbi idők tapasztalatai is igazolják, hogy a felhalmozva
otthon tartott pénz nagy része lopás, rablás' tűzkár követ­
keztében megsemmisült, a félre tett papírpénzt s bankje­
gyeket egerek rágták el, avagy a pénz rejtekhelye örök
feledésbe ment.
Ezzel ellentétben, ha a pénz adósság törlesztésére
fordittatik, megkönnyebbülnek a tulajdonos terhei, ha pedig
bizalomra méltó hitelintézeteknél elhelyeztetik, vagy hadikölcsön kötvények vásárlására fordittatik, a tulajdonos
örökre biztosítva van a megsemmisülés veszélye ellen, sőt
a magas kamatok révén tetemes jövedelemre tesz szert.
Ennélfogva felkérem Címet, hogy a lakosság kellő
felvilágosítására különös gondot fordítson és összes befo­
lyása latbavetése mellett igyekezzék a bankjegyek és pénz­
érmek felhalmozását megszüntetni, vagy legalább a lehe­
tőség szerint korlátozni és oda hatni, hogy az elrejtve tar­
tott pénz — ha adósságok fizetésére fel nem használtatik,
— forgalomba hozassék, illetőleg gyümölcsözően elhelyez­
tessék.

Ennek a célnak elérhetése végett a közigazgatás!
hatóságok által megindított propagandát teljes erejéből tá­
mogassa ; kezdeményezze, hogy társadalmi egyesületek

30

ebben az irányban mielőbb akciót indítsanak és ezeknek a
működésében is tevékenyen részt vegyen.
Igen jó hatással lenne ezen akció sikeres keresztül­
vitele érdekében mindenki által megérthető módon rámu­
tatni arra, hogy a hadi kölcsön kötvények beváltásával
megbízott hivatalos beváltó helyek (állami pénztárak és adó­
hivatalok, postatakarékpénztár, egyes nagyobb budapesti
pénzintézetek) és az Osztrák-Magyar bank főintezetei és
fiókjai költségmentesen megőrzik és kezelik, úgyszintén
arra is, hogy a takarékbetétek fen tartással is elhelyezhetők,'
minélfogva ezek az értékpapírok különösen biztosíthatók a
jogtalan eltulajdonításból eredhető minden károsodások ellen.

Ahhoz azonban, hogy e téren a kellő eredmény el­
éressék szükséges, hogy a megindítóit akció céltudatosan
állandóan és eréllyel folytassék. Nem elég ennélfogva a
köznép figyelmét ezekre eqy ízben felhívni, hanem folyton
propaganda szervezendő és hivatalos eljárások alkalmával,
tárgyalásoknál, összejöveteleknél egyszóval minden kínál­
kozó alkalommal a hivatásuk, műveltségűk vagy befolyásuk
révén alkalmas egyének az akció hatékony támogatására
es lelkes pártolására felhivandók.
A propaganda érdekében az előadottakon kívül külö­
nösen a következő szempontokra hívom fel figyelmét:

I. Rz ezüst- nickel és bronz váltópénz
érméket illetőleg.
A pénzfelhalmozás különböző faja között a legke­
vésbé indokolt és a közre nézve legkárosabb a váltópénz
érmék elrejtése.

A váltópénz érméknek vagyonbiztosítás céljából való
összegyűjtése teljesen céltalan és egyedül csak arra alkal­
mas, hogy ezeknek a forgalomból való kivonása által a
pénzforgalomban zavarok idéztessenek elő. Az által ugyanis,
hogy egyes helyeken a váltópénz érmék nagy mennyiség­
ben összegyüjtetnek és forgalomtól elvonatnak, váltópénz
hiány áll elő; — nehézségek támadnak a pénzváltásnál és
bérfizetéseknél; ami a lakosság körében nyugtalanságot és

31

bosszankodást idéz elő és úgy a munkaadóknak, mint a
munkásoknak kellemetlenséget és nehézségeket okoz.
Uj érméknek a kiverése nem segít a bajon, mert a
tapasztalás szerint az uj fényes pénz különösen kedvelt
tárgya a pénzgyüjtésnek még olyan egyének részéről is,
akik különben érmék elrejtésével nem foglalkoznak.

II. R bankjegyeket illetőleg.
A napi szükségletnél nélkülözhető bankjegyeknek
takarékpénztárban, bankokban, vagy szövetkezetekben volna
helyük, ahol kamatozó betétként lennének elhelyezendők.
A ládafiába zárt, vagy a harisnyaszárba dugott pénz
holt tőke; nem kamatozik és a közgazdaságnak sem hasz­
nál. A hitelintézetek kezében vagy a hadikölcsönre történő
jegyzés esetén azonban a bankjegy átváltozik záloggá,
hitellé, kölcsönné, váltóvá stb. és megtermékenyíti a' köz­
gazdaságot.

A hitelintézeteknél ma elhelyezett összegek nem esnek
a moratórium rendelkezései alá, tehát ha más önkéntes
megegyezés nem jött létre a betevő és" a hitelintézet kö­
zött, a betét bármikor felmondható és igénybe vehető.
Mindenekfelett illő és ajánlatos, hogy a mai viszo­
nyok között megtakarított pénzfeleslegek hadi kölcsönbe
fektettessenek, amely a jegyző félnek 6 °/0-ot meghaladó
teljesen biztos jövedelmet hoz, sőt ha a kölcsön kötvények
a visszafizetés időpontjáig megtartatnak még a tőke nyere­
séget biztosit.
Állami érdek, hogy a megtakarított pénzfeleslegek a
hadi kölcsön jegyzés lezárása után is hadi kölcsönbe fek­
tettessenek be, mert ezáltal a hadi kölcsön kötvények for­
galmi értéke emelkedik és állandósul.
Aki eddig elmulasztott hadi kölcsönt jegyezni tegye
jóvá mulasztását a legközelebbi jövőben.

III. Rz aranyat illetőleg.
A hadviselés egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen
eszköze az arany; minden hadviselő állam különös gondot

32
fordít ennélfogva arra, hogy jegybankjának aranykészletét
szaporítsa. Ebben a tekintetben is különösen nagy ered­
ményt ért el a Németbirodalom. Ott a legélénkebb mozga­
lom indult meg a népesség minden rétegében, hogy minden
aranypénz a birodalmi bankba beszolgáltattassék és bank­
jegyekért becseréltessék. Több 100 millió márka értékű
aranypénz folyt be igy a németbirodalmi bank pincéjébe.
A lelkészek, tanítók, városi és községi alkalmazottak
. versenyeztek abban, hogy minél nagyobb mennyiségű ara­
nyat szállítsanak be a birodalmi bankba. Iskolás gyermekek
jártak házról-házra aranyat gyűjteni és bankjegyek ellené­
ben, becserélni.
Ne maradjunk hát mi sem vissza. Kövessük Német( ország példáját. Ámbár nálunk jóval kevesebb aranypénz
érme volt, eddig is forgalomban, mint Németországban,
. mégis szükséges, hogy az, amj még egyesek kezei között
van, mind az Osztrák-Magyar bankba kerüljön.
Elsősorban a községi elöljáróságok feladata a lelkészek és tanítók által támogatva a lakosságot ezen hazafias
kötelességéről felvilágosítani, az arang érméket bankjegye­
kért becserélni és az Osztrák-Magyar bank legközelebbi
fiókjába beszállítani.
Szolnok, 1915. évi október hó 16-án.

’
t

;

Veszelovszky J. s. k.

/

kir. s. tanfelügyelő.

nPfiuPí KüPfnPdillI I
Pénztárosunknak hozzám küldött jelentéiiuUiui] IlUi luluullíl! séből sajnálattal látom, hogy testületünk tagjai
e többszöri szorgalmazás dacára sem fizetik tagsági dijaikat és temeteezési járulékaikat. Igaz szeretettel kérem Tanitótestvéreimet, hogy
azen kötelességüknek sürgősen eleget tenni szíveskedjenek, mert
^leneseiben vállalt kötelességünknek eleget tenni mi sem tudunk.
Úgyszintén hivatalos közlönyünk előfizetői is lanyhán teljesitik
előfizetési kötelezettségüket/ miáltal a lap fenntartása lehetetlenné
válik. Kérem a már többször szorgalmazott előfizetések teljesítését is.
Kedves Tanitótestvérek! A háború okozta nehézségek súlyosan
érintik a vm; Tanítótestületet is. Legyetek szívesek ezen kötelesség­
nek eleget tenni, hogy mi is lelkiismeretesen végezhessük a magunkét!
Szolnok, 1915. október 23-án.
Kartársi szives tisztelettel

Brőzsik Pál
a vm. tan. test, elnöke,

Vili.évfolyam.

61 szám

Szolnok, 1915. wembtr 25.

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
A Jász-Hasyknn-Szolnok vármegyei kir. teeíelegyBlőség
és lanitútestölet kivételes közlőévé.
(z^xy^x) Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő :

VERESS MIHÁLY.

''

PÁPAI GYULA.

Főmunkatársak :

Egri György,

Nagy Károly,

Tóth József.

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. TanitátesWtét.

Megjelenik—julius és augusztus hó kivételévé!—
minden hó 10. és 25-én.
_
Előfizetési dija :

_

Egész évre . . . . . . 6 korona.
Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

VIH. évfolyam.

Szolnok, 1915. november 25.

6. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és a vármegyei tanítótestület
HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre. ... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő: -

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

A háború és az irodalom.
Irta és az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermú­

zeum Elnöksége

által rendezett *A háború és az iskola*

című előadások harmadik estéjén előadta

dr. Gyulai Ágost, paedagogiumi tanár.
Folytatás.

Az irodalomnak és költészetnek örök motívumai vol­
tak a harcok és háborúk. Nemcsak az egyénnek lelki har­
cai voltak azok, — nagy érzelmek, indulatok, nagy szen­
vedélyek szüleményei — melyek hozzájárultak az irodalmi
fajok gazdagságának megteremtéséhez, hanem a nemzeti
történelem nagyszerű háborús eseményei is. A magyar
nemzet honfoglaló küzdelmei; háborúi, melyeket konszoli­
dálódása kedvéért kellett folytatnia a középkorban: önvé­
delmi harcai a török hódítás ellen; szabadságharcai a ku-

2

rucidőben; nagy szabadságharcunk a XIV. század közepén:
a főbb szakaszok, melyek majdnem összeforrva s együtt
adják a magyarság 1000 éves történetét. Mindezek gazda­
gon tápláltak költészetünket s nélkülök jellege alighu ala­
kult volna olyanná, aminőnek ismerjük.
Bizonyára a harcok közepette fakadó érzelmek voltak
azok, melyek minden ilyen alkalommal elsősorban töreked­
tek költői kifejezésre. A nemzeti harcok lírájának gazdag­
sága páratlan a mai költészetünkben. Ennek látványa adta
Gyulai Pál tollára azokat a szavakat, hogy «A magyar lira
rövidben a nemzet történelme. Egy európai nemzet líráján
sem rezdült meg annyiszor a hazafiság húrja, mint a ma­
gyarén. Nem ok nélkül. Egyetlen európai nemzet sem küz­
dött annyit; léteiéért s a nemzeti fájdalomnak lehetett-e
táplálóbb forrása, mint a mi viszontagságos életünk.»
A lira mellett azonban a lassabban járó epikai költé­
szet is gazdag forrását találta a nemzeti háborúkban. A
mondák, a balladák és époszok világa egymás után népe­
sült be hősi harcaink nagy eseményeinek résztvevőivel. A
honfoglaló küzdelmektől a legutolsó szabadságharcunk ha­
talmas eseménysorozatáig nincs egy sem, melynek” nyomait
többé-kevésbé meg ne találnók eseményes költészetünkben.

Hogy a drámai költészet volt az, mely legkésőbb for­
dult hozzá nemzeti háborús eseményeink gadag tárházához
s csak századok múltán találta meg és dolgozta föl a ben­
nük rejlő drámai témákat, azt természetszerűen megmagya­
rázzák a drámai költészet művészi föltételeinek sajátossá­
gai és a magyar drámai költészet késői kifejlődése. A há­
borús események tehát mindenkor elsősorban hatottak a
lírikusra, valamivel később az epikus költőre, mig a dráma­
írónak meg kellett kapni azt a kellő prespektivát, mely
nélkül drámai felfogásra, különösen pedig tragikai tárgyak
felfogására nincsen lehetőség. Még igy is bizonyos azon­
ban, hogy a magyar háborús irodalom és költészet legjobb
alkotásai nem drámairodalmunkban, nem vegyesen az epi­
kaiban és líraiban találhatók.

3

Nem szándékom ezúttal elmondani ezúttal a magyar
háborús irodalom ésTköltészet hosszas történetét; lehetlen
azonban hogy ez érdekes fejlődéstörténetnek egy-két fő­
mozzanatára egy pillantást ne vessek.
>
Beöthy Zsolt ezredéves ünnepélyeink alkalmából irt
nevezetes könyvecskéjét, Á magyar irodalom kis tükrét, egy
volgamenti magyar lovas vitéz jellemrajzával kezdi meg,
éppen azokat a vonásokat emelvén ki benne, melyek őt,
mint vitéz harcost mutatják be. Ennek a magányos lovas­
nak képét szimbolizálásra használván föl, vele nemcsak az
ősi magyarság harcias életmódjából, hanem a magyar
szellemnek mivoltából és fejlődéséből is sokat megmagyaráz,
éppen azt, amit irodalmunk fője.llemé^k ismerünk: a har-,
cias alaphangnak érvényesülését. Ez irodalmunk és költé­
szetünk legfőbb nemzetnevelő értékének titka.

Honfoglaló küzdelmeinknek eddig ezer — adja Isten,~
még sok ezer! — évre szóló, elhatározó hadi eseményei
voltaképen kétszer ihlették meg költészetünket: először a
pogánykorban, a mondaalakitás, s az állítólagos naiv éposz
alkotása idején, azután a XIX. század elején, Vörösmarty
költészetében. Mennyi értékes motívum lett ezek révén
tulajdonává kultúránknak, melyeket az iskola *s fölhasznált a
nemzeti nevelés céljaira. Ami nemzeti erőt Vörösmarty ki
tudott fejteni ősi mondavilágunk kincsesbányáiból az utána
bekövetkezett kor nagy szellemi harcai számára, az azóta
újra és újra me.gismétlődőleg érezteti erejét az iskola mun­
kájában, mert a magyar hősmondák s késői feldolgozásaik
iskolai tárgyalásuk alkalmával mindannyiszor szerencsésen
helyezik bele a tanulót, kicsinyt és nagyot egyarárft a
hazafias, nemzeti légkörbe, melynek megteremtését oly fon­
tosnak mondottam.
Középkorú háborúink mondaalakitó hatása talán nem
volt olyan erős, mint a honfoglaló küzdelmeké, aminek oka
a magyar keresztény középkor általános jellemében rejlik.
A magyar lovagiság, a magyar középkori harcok egykorú
irodalmi alakulását akadályozólag befolyásolta a vallásos
szellem buzgósága; ez ugyan sohasem vitte a .magyart a#

4
5

túlzó vallási fanatizmus karjaiba, de mégis határozott bélueget nyomott szellemi életünkre. Pedig, hogg a mi középk®" SGm hÍány°Znak a fén«cs íovagi haditettek, arról
nemcsak a magyar történelem lapjai, hanem a száraz királumondáinkon folepült később ismét XIX. századi költészetünk
remekei is szolanak. Vörösmarty Cserhalomja, Arany Toldi
sztre/menek olaszországi hadi epizódjai mindmegannui ér­
teke a mai irodalmi tanításnak is.
'
“
A magyarság önvédelmi harcai

között a leqnaouobb

u kéíSZázadOS ,örök háboruk folyamán játszod.k le. Enne! gazdagabbat hősi önfeláldozó küzdelmek­
ben, ragyogó vitézi tettekben alig mutathat föl bármelu
c^k6*
ES m'kOr Tinódi Lantos Sebestyén har­
cos krónikáiban, -de még inkább Zrínyi Miklósnak a költő­
nek nagyszerű müéposzában e harcok apotheozisát a ma
ggar nemzet katonai erényeit, a háború nemzess eroki'

nem^déknS^^h 0 Pé'dáÍ‘ tUd’Uk bemutatni az if>u
nemzedeknek, elmaradhat-e a nevelő hatás, nem kell e

« Ü S”■
«...
rí ■ —
..... 2X; —•£*3'
31333 * ™

«

.
>^,'ndjdd‘9’ m‘9 a ma9Sarságnak idegen ellenségekkel
ke ett küzdenie, harcai és háborúi bőven táplálták epika
o teszetet. Amint azonban a nemzet sorsának továbbiPalau asaval mindjobban olyan helyzetbe került, hogy sorsának

só

sokszor sajat fiaival

CrÖkkel’ Saját ^ohneivel,
került szembe, mindinkább az

ebből a keserű helyzetből fakadó hol fájdalmas, hol gú­
nyos érzelem világ lépett elő háborús költészetében. Rz
epikai jelleg háttérbe szorult a lírai elől.
Kurucköltészetünben, a XVII. századvégi s a XVlti.
század elejebéli szabadságharcok monumentális művészi
emlékében van ugyan némi epikum is; bár ennek termékeit
Reidl Frigyes kutatásai eredetük tekintetében kétséges értéküekké tették. Azonban ezektől a problematikus balladáktól
eltekintve is bizonyos, hogy a kurucköltészetben á Urai
elem az uralkodó. Tábori jellegű költészet ez és főképen
azoknak a gazdag érzelmeknek ad hangot, melyek a Thö­
köly és Rákóczi nemzetszabaditó harcainak viszontagságai,
epizódjai közepette véghetetlen változatossággal töltötték
el a kurucháboruk katonáinak szivét. Mintha közelebb is
jött volna ezzel a liraisággal a háborús motívumok költői
világa az újkor emberéhez. Mennyivel inkább fogékony a
jelenkor fia erre a szubjektív hangra, mély a kurucköltészet lírájából hangzik feléje, mint arra a tárgyiasságra, mely
eposzok s nagyobb háborús elbeszélő * költemények ihéitánylásához szükségesj azt világosan bizonyítja íz; hogy a
kurucköltészet — bár eredő forrásai, a XVII. század ma­
gyar politikai viszonyai régen elszikkadtak — ma is mély
megindulással dobogtatja meg a sziveket; A kurucköltészet
épen az utolsó évtizedekben lett az ifjúság hazafias érzé­
seinek egyik leghatásosabb nevelő eszközévé.

Az egykor eltemetett s ujrá föltámadt kurucköltészét
sohasem fogja elveszíteni honfiérzést nevelő erejét, fölujult
dallamai hangzanak föl a mai esmények forgatagai között,
példái és motívumai érvényesülnek a mai háború köíté- '
szetében is, pedig e mai harcok részleteiben semmi rokon­
ság, semmi hasonlatosság sincs a kurucharcök epizódjaival.
Legutolsó szabadságharcunk legendás mivoltát a nagy
célnak és bámulatos önfeláldozás hősi eseményeinek gló­
riája aranyozza be. Ennek az alig egy esztendőre terjedő
hadjáratnak kapcsolatai irodalmunkkal és költészetünkkel
minden eddigi vonatkozásnál világosabban állnak előttünk.

6

7

A kifogyhafutlun költői versenyben, mely a szabadságharc
koltoi mutivumainak feldolgozásaiban nyilvánul, a maquar
irodalom és költészet legnagyobb géniuszai vesznek részt
egyidoben; elükön maga a magyar nép, melynek költészete
éppen ekkortájt lesz tudatos művészi termékké; azután a
magyar lant és magyar toll legnagyobbjai: Petőfi és Arany
János, Vörösmarty és Tompa Mihály Vajda János, Tóth
minTf1! “ |at?f’blek ~ ~ va)i°n ki ,udná hamarosan
mmd felsorolni okét: ki volt dicsőbb, ki volt nagyobb 2
Szabadsagharcunk összefüggésben az irodalommal egyúttal
ZlT—'T a?apCS°'at minden nemék
~k
• ankat inspirálja, hanem epikai költészetünket is megihleti
azokban a szebbnél-szebb elbeszélésekben és regényekben
melyeknek hosszú sorát minden idők legnagyobb Magyar
Jókat Mór eppen a szabadságharc epizódjainak ihletet
muveSZI földolgozásával indította meg s melyeknek kX
szete napjainkig sem apadt el soha. Ha semmi másra nem
gondolnankebbol a gazdag irodalomból, mint Petőfi és Jókai
kolteszetere, s annak hatására az ifjú lélekben, már akkor
‘yP'kusan jeleztük a nagy pedagógiai erőt, mely ennek a
háborús korszaknak irodalmában rejlik s melynek fölhasznalasa évtizedek óta rendes eszköze a honfiét ne“tó
magyar irodalmi oktatásnak.
Vel°
_ A nemzeti harcaink centrumát kitevő török háborúk
es összes szabadságharcaink a tábori költészeten kMl a
a habot u es irodalom összefüggésének még egy nevezetes
XTXXTT T' kat°"a-k°'‘™k hosszú sorát
Balassa Bálinttól kezdve, ki a . vitézi életnek rajzául szol­
gáló híres Katona-enekében a harctéri élet apotheozisát
zeng., Petőfiig, ki az Egy gondolat Mnt eilge^~^

A magyar irodalom s a magyar költészet elevenségé­
nél és fogékonyságánál fogva nem zárkózott el - a XlX-ik
században más nemzetek háborúi elől sem; a nagy francia
háborúknak eseményei a XVIIL század végén s a XlX-iknek
elején nem egy akkori költőnknek a lelkében pendítettek
me9 egy-egy húrt, de leginkább Vörösmarty és Arany vol­
tak különösen érzékenyek e tárgykör iránt; a lengyel nem­
zeti fölkelések harcai, az 1859-iki krimi háború Vörösmartynak egy-két lírai hangját csalták ki leikéből; közülök hirtelenében csak a költő hattyúdalára A vén cigányra gondoIok, melynek mélysége a világ legnagyobb költőinek
legmüvészibb alkotásaival vetekedik. És mindezek annál
értékesebbek, mert nem voltak összefüggés nélkül a költő
szivében lakó nemzeti érzésekkel.
E futólagos áttekintés nyomán is mily gazdagság tprul
elénk. Mennyi kincs, a nemzeti nevelés tárházában. Föl­
dolgozásuk mily fontos és mily érdekes munkát szab iro­
dalmi oktatásunk elé.
Semmi kétség, hogy ebben a tekintetben nevelveoktató
munkánk tervszerűsége nem .hagy fönn semmi kívánni valót.
Vége következik.

Rz erkölcsi nevelésről.

rapszodiajaban a hősi halálnak ragyogó dicsőségét raionni
josiatos lélekkei rajzolja meg, a kaLb-köhTk n^^

sorakozik. A magyar kard és a magyar lant fogalma szóosan összeszövődik egg képpé s ennek nagyobb, példaadobb ereje van más népek - főleg a németek - pariotikus irodalmában fölhalmozódó értekezéseknél, mik a hősi
halai teóriájáról szólanak.

'

A napilapok hasábjain tudomást szerezhettünk a rend­
őrség és a fővárosi hatóságok ama szabályrendeleteiről,
melyek egyúttal a nagy városok erkölcseinek hü tükrözői
is. Egyelőre a mulatók és az ezekben alkalmazott artista
nők rendszabályoztattak meg. A fővárosi erkölcsrendészeti
osztály folyton dolgozik, munkálkodik. Javítgatja az erköl­
csöket. Százával kerültek ki már rendeletek s mit tapasz­
talunk ? Azt, hogg a húsz év előtti főváros az erkölcsök tekin­
tetében lassanként versenytársává lesz a világvárosoknak. Még
csak gondolatban sem kívánhatjuk, hogy a szigorú rende­
letek, intézkedések egy csapásra megváltoztassák az erköl­
csöket, mert rendeletekkel sem egyeseket, még kevésbbé

8

egy egész tömeget erkölcsössé tenni nem lehet. Bizonuára
nem ,s ez a rendeletek célja, hanem a védelem. Meg ken
edem azokat, kik tálán a legjobb erkölcsök közt élnek és
ak a véletlen adta körülméngek következtében tévednek
a megronto éjszakai életbe. Viszont mi tanítók nevelők
ha^Aoau^
nem hinthetjük. Nem mondka különbek 1 hu U"nzvezM Patriarchális erkölcsök sok­
kal különbek lettek von a mainál, de mégis különbek vol

9

az erkölcsi nevelésnek, a jellemképzésnek kiváló fóntosság , úgy most e feladat teljesítésére a legjobb ■ tehetségün­
ket, igyekezetünket kell, hogy fordítsuk.
■
Folyt, köv.

híva t a l o s rész,
5537. szám.

,

"

Valamenngi polgári és elemi iskoláknak.
mm világ erkölcseinél. Nem mondhatjuk, hogu a férfi avan.
telenséZh°ka’ h°9y e9y‘k Va9U más>k nem"ek az erkölcs9
telenseghez nagyobb hajlandósága, hiszen az ík»mh
i
épp úgy, mint a ma természetes á fanom ..
“cmbcrnel
is különb erkölcsöt találunk mint h
” vadnepeknél
de egg-más hírhedt
tása a nevelés és oktatás akkn
9
k,knek hiva­
tását célzó intézkedésekről tudonXt°Xü^
—mely reánk vonatkozik sigyekezzünk
kálkodást erőnkhöz, tehetségünkhöz J !
“zo mun'
juttatni. Ne higgjük, hogy csak a fő •
credmenyhez
erkölcsjavitó munkásságra. A vidég feldéne”
tán erkölcsök útjáról. Lr
v
7* PUrÍ'

Vakokat gyámolitó
egyesület részére gyűjtés.
Felkérem, . miszerint a Vakokat Gyámolitó Orszános
ménnóf Vzer u lsk<?lai Sejtéseket eszközölni s annak éred*
vn MHV°ZVet
a ,neveze? egyesület címére (Budapest
VII., Hermina-ut 7. sz.) megküldeni szíveskedjék.
Jól tudom,hogy a háború a magyar társadalom áldo­
zatkészségét nagy mértékben igértybe veszi, de épen a háS^^V”*9 Í9uZ na9ysa9aban e nemzet nagyságát,
hán nir^ Hlsz.cnJ’ ha a gyermek szól otthon s kér né­
hány fillért a vakok szamára, egy szülő sem fog elzárkózni
hogy a nemesnek, szépnek, -jónak csiráit ápolja, hogy gyer­
meke szivébe a jótékonyság gyakorlásának boldogló fada>
tat vigye. Bízomi a tanitókar fenkölt gondolkodásában, hogy
az Egyesület esdo szava nem lesz pusztába kiáltott szó s
hazank vakjai az Iskolákban ez alkalommal is nemes párt­
fogójukra falainak.
- • '
Szolnok, 1915. évi november hó 2-án.
' *

ségek a tiszta erkölcsöket vesíélyM^
eggek sorompóba állunk, hogg e téren' is
gunkat, hogg tökéletessé teggük az erkölcsöket

Győrffy József
’

L "*"*

'

5710. szám.

-

•

-

--------

'

; •

kir. tanfelügyelő.

Valamennyi népoktatási intézet
helyi hatóságának ?s tanítójának.

Államsegélyes nyugták
láttamozása tárgyában.
A Vkm urnák 1907* évi 76000 sz. rendelettel kiadott
utasítás 36. §-ának 3. bekezdése, illetve a f. é. 59968. sz.

10

11
rendelet alapján szives tudomására adom az összes érde­
kelteknek, hogy államsegélyről szóló nyugtákat legkésőbb
a hónap 20-áig mindig postára adni sziveskedjenek, mert
hivatalom a hó 1-én esedékes nyugtákat megelőzőleg leg­
később a hó 23-án postára adja és pedig közvetlenül és
összegyűjtve az illetékes adóhivatalok részére.
Kérem ennélfogvá, hogy azok kiknek adóhivataluk
nem helyben van, hogy a nyugtához mindig megcímzett,
de egyébként ki nem töltött postautalványt is szíveskedje­
nek csatolni.
Akinek nyugtája a hó 22-ig hivatalomba be nem ér­
kezik, azok egy teljes hónapig lesznek kénytelelenek a saját
mulasztásuk miatt a pénzre várni,
Ugyan ez áll az állami iskolák éS óvódák dologi
szükségleteire is, de kivételt képeznek azok a nem állami
tanítók, akik első ízben kapnak államsegélyt, mely nyugták
azonnal láttamoztatnak és az illetékes adóhivataloknak
megküldetnek.
Szolnok, 1915. évi november hó 8-án.

2 .) A választott tagok sorolandók fel annak megjelö-.
lesevei, hogy milyen érdekeltség választotta, illetve küldte ki*
3
.) Kik a hivatalból való tagok.
4 .) Hány kinevezett, hány választott és* hány hivatal­
ból való tagból kell a gondnokságnak állani a szervező
rendelet szerint.
5 .) Mikor alakult meg a jelenlegi gondnokság és mi­
kor jár le a mandátumuk.
. Ugyan ezen adatokat kérem az iskolaszékek, illetve
ovódák és tanonciskolák felügyelő bizottságaira vonatkozólag is.

Az óvodáknál a női tagokat is kérem felsorolni.
Szolnok, 1915, évi november hó 8-án.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

—- —

5739. szám.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

‘

* !

Valamennyi népoktatási intézetnek.

Csalán gyűjtés tban.
5711. szám.

Valamennyi áll. közs. és izraelita, ovóda, elemi
polgári és tanonc iskola gondnokságának felügyelő bizottságának illetve igazgatójának, vezető
tanítójának.

Ngilvántartás kiegészítése
tárgyában.
Tisztelettel kérem, hogy nyilvántartásom helyesbítése
végett a lent irt adatokat velem sürgősen közölni szíves­
kedjék:
1 .) A gondnokság kinevezett tagjai névszerint felsorolandók polgári foglalkozásuk megjelölésével és azzal,
hogy milyen tisztséget töltenek be a gondnokságban.

A m. kir. Vall, és Közokt. Miniszter ur f. évi "novem­
ber hó 6-án 12421/915. eln. szám alatt g a . következőket
rendeli: .
. ■

iparunknak a gyapotbehozatal megszűnte következté­
ben a gyapotot pótló anyagokra van szüksége. Ilyen anyag
elsősorban a csalán, amelynek szárában a kenderéhez ha­
sonló rostok vannak. A hadügyminiszter ur rendeletéből
maga a hadsereg a nyár és az ősz folyamán nagymennyi­
ségű csalán-szárat gyűjtött. Az ennek feldolgozásánál vég­
zett kísérletek szép eredménnyel jártak, úgy hogy indokolt'
a gyűjtést, melyet a hadsereg is tovább folytat, még széle­
sebb alapokra fektetni. A gyűjtés kiterjesztésénél a hadügy­
miniszter úrral egyetértőleg elsősorban a tanuló-ifjuság
közreműködésére számitok. A magyar ifjúságnál, s tanítóinál
és tanárainál, valahányszor a háború folyamán a haza ügyé-

12

U"kJ‘ vagy áldozatot kértem tőlük, mindig lelkesedést
áldozatkészségét találtam s most is, ennél - a hadsereg
mai XXoTr°-bÓ1 fOn'°S ~ 9yü«lésnéI. bizalom­
mal számíthatok buzgó es eredményes munkájukra.

Felhívom ennélfogva az elemi (mindennapi és ismétlői
felsőbb lelT’
valamint felsőkereskedelmi-,
és reáü S’ elem ' ??
gimnáziumok

“b-x^^
h„„

m

SZ®kértői véleméng alapján tájékoztatásul közlőm

„„ p,”.a*án 9_uüÍtésrc november hava még teljesen alkallánt a tél f aí)u^est haladéktalanul meg kell kezdeni Csaálló szárakat; izeket azonban akk’’6”' f
’ ma9aSan

A földön fekvő rothadt, korhadt szárak 'foaÜ fa"Va'
inatlanok, amit arról ismerhptiínk
.
célra alkalkérge könnyen lehántható és szétmorzStó^

-■

x■

szár hegyét is meg kell kiméin!. A hosszú szaru s fői “ “
ember magasságnyira is megnövő éve'ő csalánu aV3
g«obb értékű, emellett azonban a legrövidebb
gyűjteni kell
^yroviaebb szárút is

s2T'

tömeges előfordulása esetén a kasza alkalmas

Az ipar szempontjából csakis a csalán szárára „
szükség, ^zért a szárról rréo annak mo
■
Van
kell a leveleket fosztani. '
-nogszantasa előtt le

13

A tanuló kezének megóvása érdekében ajánlatos hoou
a gyűjtésben és a levelek leosztásában csalói a naS

T??

réSZt éS ezek iS dlland^ tanítóikJOe-

A kéz megóvására régi
Sr^? beburkolásra szolgáló kendő alkalmas. Egyéb­
ként az eddigi tapasztalatok szerint a kéz rövid idő alatt
K kfosztósnál a hervadó levelek nem okozk égést s ezert célszerű a leveleket csak a szedést követő napon lefosztani.
A szárak megszáritásait is az iskoláknak kell elvéR szántás vagy a szénáéhoz hasonlóan a napon
ortemk vagy pedig szeliös csűrökben, istállókban, tégla-

akkém6 h eV° ^^"félszerekben s szellős padlásokon
akként hogy a szarakat lazán szétszórva s egymásra
fek'etve helyezzük el. A száradás ilyen módón
’dőben is már 7-10 nap alatt bekövetkezik. Kerülni
kell a nedves szarak egymásra halmozását, mert ilyenkor
a szarak átmelegednek és a rostanyag értéktelenné válik.
Tekintettel arra, hogy általában a nedvesség tönkreteszi a
rostokat, a jnegszáritott szárakat száraz fedett helyen kell
elraktározni.
-

Rz összes iskolák, ideértve a középiskolákat, a felső­
kereskedelmi és felsőbb leányiskolákat is, akkor, amikor a
gyűjtést befejezték, vagy pedig a szállításra elegendő menunyiseget gyűjtöttek, az összegyűjtött mennyiséget az illető
törvényhatóság kir. tanfelügyelőjének címére küldik el. A
A törvényhatóságonként igy összegyűjtött szárakat a kir.
tanfelügyelők fogják feldolgozás végett a hadügyminiszter
ur által kijelölt s az ország különböző részeibe levő ouárakba juttatni. Költségkímélés végett kívánatos, hogy az eau
helységben levő iskolák az általuk gyűjtött mennyiségeké
lehetőleg együttesen szállítsák el. A kir. tanfelügyelő az
a lomasa helyen levő iskolákkal az általuk gyűjtött szárak
elraktározasara es továbbítására vonatkozóan esetről-esetre
fog megállapodni.
Csakis teljesen száraz szárakat kell zsákba, rongyba
ladaba vagy lecek közé csomagolva elszállítani. A szállítás

14

15

lehetőleg zárt vagy legalább is vízmentes ponyvával leta­
kart vasúti kocsikban, polgári fuvarlevél szerint gyorsáruként
történjék. .
.
.

A tanfelügyelőséghez való szállításból eredő csoma­
golási, szállítási és fuvarozási költségeket áz iskolák előle­
gezik s azután e költségeket, amelyek az iskoláknak meg
fognak téríttetni, az elszállított mennyiségek feltüntetése
mellett közük a kir tanfelügyelővel. A gyűjtés eredményéről
a kir. tanfelügyelők hozzám jelentést fognak tenni.
Minthogy a csalán magvaira is szükség lesz, a leve­
lek lefosztása alkalmával lehulló csalán-magok, amelyek
érett állapotban gombosiü-fej nagyságúak és fekete színűek,
száraz helyen megőrzendők s a szárakkal együtt a kir.
tanfelügyelőhöz küldendők.
A csalán leveleit, amelyek egyébként jó takarmány­
anyagot szolgáltatnak, nem kell a kir. tanfelügyelőhöz
megküldeni. Ezek száraz: és szétmorzsolt állapotban további
intézkedésig megőrzendők.»

Az itt szószerint közölt rendelet alapján felkérem tankerületem összes tanítóját, tanárát, hogg e rendelet minden
pontjának legkésőbb f. évi december hó 13-ig eleget tenni
szíveskedjék.
Szolnok, 1915. évi november hó 10-én.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

levő állami és községi iskolák tanszerszükségleteinek beszerzese komi teendő intézkedések irángitása és általános
tajekoztatasa céljából értesítem az áll. és közs, el. iskolák
^zetoit, hogy a 116719/915. számú rendelettel engedélyezett Gonczy-Urhegyi-fele fali olvasótáblák a teljesen kifo­
gyott Gonczy-Peres-féle régi fali olvasótáblák pótlására
adattak ki Minthogy pedig a mindkét falitábla teljesen
alkalmazkodik a Gonczg Peres-féle ABC-hez mindkettő
Ikalmas az olvasás gyakorlására, nem engedhető meg '
hogy a Gonczy-Peres táblák egyszerűen kiselejteztessenek,
illetőleg, a hiány ideiglenes pótlására kiadott Gönczy-Űrhegyt-fele táblák beszerzése csak azoknak az iskoláknak
fog a tanszerszükségleti kimutatás kapcsán^engedélyeztetni
melyeknek vagy nem volt egyáltalában fali olvasótáblájuk
vagy amelyekben a régi Gönczy-Peres-féle táblák teljesen
elrongyolódtak és hasznavehetetlenek.
Szolnok, 1915 november 11-én.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.
<_ ’

'

*
• •'

5804. szám.

Körlevél
Valamennyi áll. el. népiskolának.
December havi határidős jelentések tárgyában.

Valamennyi állami és községi elemi iskolai igaz­
gató-tanítónak (nőnek) a Gönczy-Úrhegyi-féle fali
olvasó táblák beszerzése körüli eljárás tban.

Felkérem tankerületem összes áll. el. iskola igazgatóes vezető tanítóját, hogy december hó 15-ig tegyenek ne­
kem a községükben létező ifjúsági egyesületek működéséről
tagjainak számáról, vagyonáról és általában rendeltetéséről
jelentést. (Lásd gond. ut. 95. lap.)
December hó végéig az egy és két tanitós iskolák
vezető harmadévi jelentéseiket tartoznak megtenni iskolájuk
beléletéről. Különösen fontos és tanulságos fezen jelentés a
mai súlyos órákban.

A Vkm. urnák 1915. évi október hó 30-án 120366/915.
SZ. a. kelt rendeletében foglaltak alapján a tankerületemben

Ugyancsak e hó végén jelentendő be a községi elöl­
járóságnál az előirt kimutatáson az elmebaj vagy ragályos

5764. szám.

Körlevél.

*

16

kötelezettsége alól áltanlók «rim» •
“u
Sá a ‘de,én ~ Elmentett fiú tanuszáma is nevük és körülményeik felsorolásával.
Szolnok, 191o. november 15.

Győrffg Józ ef
kir. tanfelügyelő.

5834. szám.

Körlevél
Valamennyi népoktatási intézet

igazgatója és
tanítójának.
Harctéren küzdő hős katonáink
részére szeretet
adomány gyűjtés^
13000/éln^sz* a'latt^a^haí**^ ó-. 45. számában a Vkm. ur
Vkm. ur
hangú felhívást; hogy VközeM^Ka^
meleggondoljanak a harctéren küzdő kL Kmacsony alkalmából
évhez hasonlóan gyűjtést eslkn^íf C ÍS és a mult
és az intézet vezetői közvef^m
meg e hónapban
mányaikat a hadsegélgzö hivSak ’
° szerc,e‘ado-

tanitóságátd6^ Vearekai*asara “érettel kérem tankerületem
Szolnok, 1915. november 15.

Ggőrffg József
kir. tanfelügyelő.

Hírek.

S .?SKtftXX
Va'0

részesült

Viil.Bvíolyam.

7. szám

Szolnok, 1915. december 10.

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
Jász-Na0yknii-Szolnok vármBByei kir. Weli^lőség
és tanítótestület hivatalos közlönye.
yyelelős szerkesztő:

Főszerkesztő :

PÁPAI GYULA.

VERESS MIHÁLY.
Fömunkatársak :

Egri Ggörgg,

Nagy Karóig,

Tóth Jóaísef.

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.

Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 25-én.
J

y. / '■

' ■

Előfizetési dija :
■'

■

/

... 6 korona.

Egész évre . »
■

Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

Szolnok, 1915. december 10.

VIII. évfolyam.

7. szám.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
. A kir. tanfélügyelőség és a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

Kőrössy György.
Pl szolnoki áll. el. iskolai - tanítók nesztora, Kőrössy
György meghalt. November hó 30-án délelőtt szállott lelke
vissza Teremtőjéhez, december 1-én délután pedig testét
adta át a mindnyájunk utolsó nyugvóhelyének, a sírnak.

Kőrössy György, vagy miként mi őt magunk között
hívtuk: „Gyuri bátyánk" azon emberek közé tartozott, akik
életünk intézőjének, a sorsnak, mindig csak a balkezét ér­
zik. Pl sorsnak ez a balkeze szegény Kőrössyt egész életén
át hányta, vetette, űzte, verte. A sorsnak a jobb kezét Ó
legfeljebb csak ideig-óráig tudta megfogni s noha megér­
demelte volna, hogy Ót ez a jobb kéz vezesse állandóan,
csakhamar a balkéz ráncigálta Ót magához s alig-aiig
eresztette el szegény Gyuri bátyánkat magától egy-egy
pillanatra.

2

Már mint zsenge ifjú a saját erejével indult az élet
útjára. Útmutatás, irányítás nélkül indult el az oly sok-sok
irányba haladó útra, (előbb kereskedő, később jegyző akart
lenni) hogy harmadszor neki vágjon a szerinte akkor leg­
rövidebbnek, legbiztosabbnak látszó útnak, annak az útnak,
amelyről aztán, bár az mindenütt göröngyös, mindenütt tö­
vises volt, sirba-tételéig soha vissza nem tért, visszatérni
nem akart.
Harmadszora választott életpályául a tanítói pályát
választotta.
Az élet-iskolájának előkészítő osztályait sikerrel, bötapasztalattal végezve lépett Kőrössy a tanítóképzőbe, ahol
hajlamának megfelően a legnagyobb szorgalammal, igazi
ambícióval főképpen arra törekedett, hogy magát a zenei
szakon képezze ki. Ez okból minden szabad idejét a zon­
gora- s zeneelméleti könyvek mellett töltötte úgy annyira,
hogy mikor a zilahi áll. tanítóképzőből, mint oki. tanitó ki­
került, a zenei tárgyak gyakorlati és elméleti részéből sokkal
többet tudott, mint amennyi az elemi iskolai tanítóképzők
számára
elő volt írva.
!
Jól megalapozott zenei tudását a pedagogiumban
akarta tovább fejleszteni. Ezen óhaja azdftban nem telje­
sülhetett, mert a sors balkeze ismét jó helyre, odataszigálta,
a hol a »quem dii odorent* mondás apostolai mezitláboskodnak a betevő falatért: vagyis néptanító lett.
Harmincnégy évig tanitóskodott szegény Kőrössy
György, holta napjáig várván azt a boldogabb időt, amely­
ben a tanítók részére kijelölt ígéret földnek legalább a
tájékát meglássa.
Szegény Kőrössy György. Boldogabb időket, boldogabb
napokat bármi tekintetben de hiába vártál !........................

Elhunyt kedves kollégánk mint tanitó több mint 30
évet töltött el Szolnok városának szolgálatában. S bár vezéri talentummal volt megáldva, ő csak mint közember
akart dolgozni s m»nt ilyen a legnagyobb odaadással, lelki­
ismeretességgel dolgozott is mindenütt, ahová vezényelték.

A szorosan vett elemi iskolai tanítás mellett hosszú
éveken át működött mint polg. iskolai énektanitó s mint dalardavezető. Az ének és zene: ezek voltak az ő kedvenc tan­
tárgyai, az ő vidámitói, az ő sok és nagy lelki fájdalmának

csillapítói.
Jobb sorsra érdemes volt kedves kollégánk 1 midőn
tőled ez utón is búcsút veszünk, kérjük az Egek Urat,
adjon neked a túlvilágon olyan boldogító nyugalmat, amilyen
zaklatott, hányt-vetett volt életed itt, a rád nézve igazan„siralom völgyében."
MA-RY.

A háború és az irodalom.
Irta és az Országos Paedagogiai Könyvtár és Tanszermú­
zeum Elnöksége által rendezett «A háború és az iskolacimü előadások harmadik estéjén előadta

dr. Gyulai Ágost, paedagogiumi tanár.

Folytatás és vége.
A nemzeti irodalom tanítása iskolai szervezetünk egész
rendszerének megingathatatlan alapját alkotja. Amint a ma­
gyar irodalmi oktatás a XIX. század második feleben kiala­
kult, azonnal fölismerte az említett értékeket, hamarosan
elfogadta a tudomány kiderítette teteit, mely
'
zetünk küzdelmeinek, de harcainknak es háborúinknak
alakitó ereje is világosan érvényesült irodalmunk fejlődésé­
ben s miként a politikai, leggyakrabban háborús esetne
nuekkel kapcsolatban született meg bázisa az egesz magyat
nemzeti irodalom értékelésének, úgy lett a magyar történe­
lemmel együtt a magyar irodalom, éppen említett sajátos­
ságánál fogva, nemzeti nevelésünk sarokkövévé.
Hogy mily providenciális ereje volt nemzeti neveiésünknek, mely étherszerü finomsággal át- meg atjarta a
magyarság minden rétegét, annak áldásos eredmenyet mai

hősi világunkban látjuk. Uj hőskorunk nagyszerű részle­
tein, az ismét világra szóló magyar vitézség fényes tettein
minden személyes bánatunk és aggodalmunk mellett megittasodik a lelkünk; éppen azért azonban ne feledjük el,
hogy e hőskor létrejöttének dicső érdeméből megfelelő részt
juttassunk nemzeti irodalmunk sajátosságainak és az ezeken
alapuló magyar nevelésnek.
Az ember úgy van alkotva, hogyha egy ideig szívesen
időz is a múltak világában, egész- valójával azonban mégis
inkább a jelennek, saját korának gyermeke, ahhoz fűződik
minden érzése és vágya. A jelent akarja ismerni; gyakran
a jövőt is, bár tudja, hogy az lehetetlen.

Bármily korainak, szinte lehetetlennek látszik egyelőre
annak a kutatása, hogy a mai nagy háborúnak milyen hatása
lesz nemzeti irodalmunk alakulására, a háború és az irodalom
kapcsolataira vonatkozó általános fejtegetések befejezéséül
mégis önkénytelenül az a kérdés vetődik föl bennünk, hogy
vájjon megalakult-e már a kapcsolat, a kölcsönhatása mos­
tani háború és az irodalom között?

Próbáljuk meg beletekinteni e kérdés anyagába. Ne
számítsunk azonban arra, hogy végleges tételeket hozhas­
sunk ki vizsgálódásainkból. Mint ahogy most még nem
tudjuk megmondani, milyen lesz a világ térképe az esemé­
nyek dúló viharának elzugása után, vagy hogy minő hatása
lesz a háborúnak pl. a világgazdaság, a technika, a nemzet­
közi jog és sok minden egyébnek, az emberiség életének
összes funkcióira nézve, éppen úgy nem lehet előre meg­
jósolni azt, miként fogja e nagy kataklizma az irodalmat,
az egyetemeset és a nemzeti irodalmakat befolyásolni.
Szemünk előtt történt és mindnyájan láttuk, miként
alakult át az egész világ a háború hatása alatt, mint szo­
rult háttérbe minden egyéb működése az életnek, mely nem
erre körre vonatkozott. Az irodalmi élet megszűnt, eleinte
éppenséggel nem olvastunk semmi egyebet, mint a hábo­
rúra tartozó híreket és tudósításokat; az újság — melyre
hihetetlen munka és nagyfontosságu szerep, de egyúttal
óriási felelősség is hárult
az újság lett egyedüli jelen­

sége az irodalomnak, mely nem vesztette el értékét. Nagy
vonásokban ma is igy vagyunk, hogy bár lelkünk belefá­
radt, mégis kötelességszerüen e nagy sorsfordulatnak tart­
juk fönn majdnem egész érdeklődésünket.
Az első rettentő hatásból való fölocsudás után azon­
ban a modern kor óriási gyáripari szelleménél fogva
elkezdte ontani termékeit a háborús irodalom véghetetlen,
kifogyhatatlan termékenységgel, úgy hogy áradatával szinte
elnyomott már bennünket. Különösen a német irodalom
végzett óriási munkát e téren, bizonyítékául a német szel­
lem óriási felsőbbségének, melyet egy percig sem bénított
meg az, hogy a nemzet milliói vonuljak fegyver alá. ^A
német irodalom be akarta és tudta bizonyítani, hogy a né­
met nemzet minden téren győzi erővel és diadala biztosítva
van. Ez az irodalom azonban óriási termékenysége mellett
voltaképen szükkörü volt. Röpiratok százai irodalmi termé­
kek ezrei születtek önállóan és folyóiratokban, melyek
mind a háború kapcsolatait fejtegették az anyagi és szel­
lemi művelődés legkülönbözőbb területeivel. Hogy minő
nagy ez termékenység, azt legjobban igazolja az a biblio­
gráfiái jegyzék, melyet a német könyvkereskedelem Deutsche
Kriegsliteratur von Kriegsbeginn bis Anfang Dezember 1914
címen az elmúlt év végén kiadott. Ez a háború első négy
hónapjára vonatkozólag 1400 német háborús könyvet és
röpiratot regisztrált; ugyanakkorra folytatását pedig 1915
márciusában bocsátotta közre a leipzigi Hinrichs-cég.
Mindez nagyon fontos, nagyon érdekes, főleg annál az
alaphangnál fogva, mely ez irodalmon végigvonul. Az emlí­
tett aktuális háborús irodalomnak jellege ugyanis általában
bizonyos paedagogiai irányzatot árult el. A nemzetközi
áldozatkészség csalóka ideáljaiból kiábrándult németség
egész erejével keresi a kivezető utat, még pedig nemzeti
voltának teljes érvényesítésében. Ennek magyarázatára, en­
nek hirdetésére nem sajnál mindenki újra és újra fölszólalni
mindenki, aki tollat tud forgatni. A német tolinak ma majd­
nem olyan fontos szerepe van, mint a német kardnak. Hogy
ez irodalomnak tendenciája nagy paedadogiai nyereségeket
rejt magában, teljesen bizonyosnak látszik, — mindamellett

6

azonban ez nem az az irodalom, melynek termékei maguk
maradandó értékűek s mely a háború és irodalom kapcso­
latának igazi, örök időkre értékes jelenségeit képviselné. Ez
utóbbiakat, melyek valaha csakugyan nemzetnevelő érte­
kekké fognak emelkedni az utókor előtt, a szépirodalom és
költészet területén kell várnunk. A német szépirodalom sem
* maradt eh a háborús irodalom egyéb, eddig említett termé­
kei mögött mennyiség tekintetében. A nagyobb alkotások
az epika és dráma terén hiányzanak ugyan, — ami van,
csekély értékű alkalmi termék. Ez azonban természetes. De
annál gazdagabb és értékesebb a németek mai hazafias,
háborús lírája. Mintha a száz év előtti német szabadság­
harcok lírája támadt volna föl újra, de megszázszorozódva.
Nem az a fontos, hogy hozzávetö, de nem túlzó számítás
szerint a milliót is meghaladja a német háborús versek
száma, melyek a különböző újságokban és folyóiratokban,
továbbá több mint száz különböző verseskötetben és anthológiában megjelentek, hanem az, hogy a német költészet
jelesei ma mind megszólaltatták lantjukat és soha el nem
múló művészi igazsággal adtak kifejezést a nemzet közér­
zéseinek: lelkesedésének, honszerelmének, haragjának és
égő gyűlöletének egyaránt; ugyancsak ez érzelmeket meg­
szólaltatták hatalmas kórusban az uj idők most született
dalnokai is.

S ha nem tekinthetjük is az eddigi harcias költészete
olyannak, mely lezárja a háború kapcsolatát az irodalommal,
egy bizonyos, az. hogy e százezer és millió harci dalból
néhány harci dalból néhány klasszikus szépségű költemény
már eddig is belekerült a német költészet kincsesházába.
Vájjon hogy áll e tekintetben mi irodalmunk?

Háborús irodalmunk egy'része — természetesen el­
enyészően csekély mértékben az óriási némethez képest
— nálunk is a jövő paedagoiai jelentőségű alakulásának
szentelte termékeit s ebben nem kevésbé mély indítékok
vezették gondolkodóinkat, mint a hű szövetséges nemzetéit.
Röpiratataink, cikkeink, fejtegetéseink, háborús előadásaink
— igényeinkhez képest .— nekünk is szép számmal ter­

mettek. De vájjon fölemelkedett-e irodalmunknak szorosab­
ban a nemzeti lélekhez szóló része, költészetünk, abból a
sülyedésböl, melyet Arany János már egy emberöltővel ez­
előtt lesújtó szóval jelzett, kozmopolita költészetnek nevez­
vén szépirodalmunk újabb fejleményeit? Természetes, hogy
a mi irodalmunk sem nyújthatott se epikai, se drámai tekinértékes alkotásokat a mai háborús eszmevilággal kapcso­
latban ; ami ezeken a mezőkön termett, mind a napi szük­
séglet efemer jelentőségű termése volt. Ellenben bizonyos,
hogy a magyar lírai költészet, mely a nagy háborúval kap­
csolatos érzéseket törekedett kifejezésre juttatni, szokatlan
lendülettel emelkedett ki addigi kozmopolitizmusából, léha­
ságából. Az idegen, dekadens irányoknak széles körben
voltakép soha meg nem érett poétái teljesen elhallgattak,
miután a nagy nemzeti lendület lelkűk struktúrájánál fogva
fölemelkedni nem tudtak. Viszont egy-néhány régi jelesünk
mellett, kik nemzeti hivatásukat sohasem feledték el, nagy
számmal támadtak uj dalnokok, ma még tán ismeretlen
nevüek, kik igazán közérzéseket daloltak nemzetük nevében
s kik a szunnyadó nemzeti költészetet ismét felébresztették
majdnem félszázados álmából. Közülök egy-kettőnek pedig
már is fölkapta nevét szárnyára a hir.
Engemet kezdettől fogva érdekelt ez az átalakulás, s
már a háború elejétől fogva rendszeresen gyűjteni kezdtem
a háborús lira termékeit. Mint mindenféle gyűjtemény, ter­
mészetesen az enyém is hiányos, de az igy összekerült
8000 magyar háborús vers gyűjteménye, mely még bizo­
nyára ennyivel gyarapodni fog s mely Paedagogium ma­
gyar irodalomi szemináriumának lesz a maga nemében
bizonyára páratlan s tudományos szempontból is értékes
háborús emléke, mégis azt bizonyítja, hogy a nemzeti lélek
nem halt meg csak szunnyadt a magyarság szivében.
Hogy mi lesz mindebből a jövendőnek is igazi értéke,
ma még nem tudnánk világosan kijelölni s bár többszörösen
fölmerült, sőt költői formában is jelentkezett a kérdés, hogy
lesz-e mai harcoknak Petőfije, e kérdésre sem lehet világos
végleges feleletet adni. Vannak, kik tagadják ennek lehető­
ségét, mert szerintük a mai harcok nem nemzeti létünkért

8

folynak s nélkülözik azt a nagy ihlető erőt, mely a XIX.
századi szabadságharc költészetét szülte; — én azonban
azt gondolom, hogy a tagadás álláspontján levők lehetnek
esetleg jó esztétikusok, de bizonyára, kevésbbé jó politikusok.
Hogy a mai harcok mélyen érintik a magyarság nem­
zeti érzéseit, annak legdöntőbb bizonyítékát abban látom,
mennyire részt vesz e háború, költészetében a néplélek
alkotó ereje. Katonadalaink népies eredetű költeményeink
sűrűn teremnek a háború kezdete óta s az érdekelt iro­
dalmi körök már-már egy háborús népköltési kötet kiadá­
sára gondolnak. Ez az igazi biztató jel irodalmunk jöven­
dőjének alakulására. A nagy XIX. századi virágkort is a
a nép költészete érezte meg előre. Bátran állíthatjuk, hogy
ha lesz maradandó értéke a jelen s a jövő magyar költé­
szetében, az bizonyára ismét a nemzeti érzelmek forrásából
fog fakadni s irodalmunknak eddig is becses nemzetnevelő
erejét fogja gyarapítani.
Hogy az iskola mindabból, amit a háborús irodalmunk
termelt egyelőre még keveset használhat föl nevelő munká­
jában, az természetes. A helyes ítéleteknek meg kell alakulniok, az értékeknek meg kell állapodniok, amire bizo­
nyos idő lefolyása szükséges. Nekem azonban, ki nemcsak
a németek háborús irodalmának fejlődését, hanem a magunkéét is figyelemmel kisértem, erős meggyőződésem, hogy
e napok költészete meg fogja termékenyíteni irodalmi okta­
tásunk anyagát is és irodalmi olvasókönyveink rövid idő
múlva nem egy becses gyöngyszemet fognak ez elzugó
tengeráradatból a jövendő számára megmenteni.
nagy világháborúból kifolyólag pedig, melyben nem­
zetünk annyi méltatlan feledés után hadi erényei, a régi
magyar erényeknek föltámadásával ismét világhírre’ emel­
kedett, fölemelő érzések forrásává alakuljon ki mindnyá­
junkban az a tudat, hogy a Volga melléki lovas csakugyan
mindenkor nemcsak az ősi magyarság életmódjának, hanem
a magyar szellem erős turáni mivoltának is örök szimboliuma fog maradni.
Aíult számunkban a «Háboru és az irodalom* c. essaiben értplpm
zavaró sajtóhiba van. A 2. oldalon az első sorban XIX. helyett XIV •
A b. oldal utolso soraiban patriotikus szó helyett pariotikus van.

9

Apró mécsfények.*
(Megfigyelések az iskolában.)

Alig pár hete lépték át iskolánk küszöbét apró növen­
dékeink ki anyja, ki testvére társaságában, s mosolygó
arccal bízták a kicsinyeket a tanító bácsik gondozására.

Szinte magunk is érezni véljük mindazt, ami a szülő­
ket foglalkoztatja, t. i. egy szebb jövő reménye, melynek
eljöveteléig gyermekeik bejutnak a tudományok előcsarno­
kába, eddigi öntudatlan ténykedésük tudatossá, parányi
térben mozgó szellemi munkásságuk kitágult értelmi körré
fejlődik.
Az iskola uj növendékei, ha nem is félelemmel 4e
minden esetben bizonyos elfogódással viseltetik a tanítóval
szemben, de a csaknem vakon engedelmeskedő gyermekben
a lehető legrövidebb idő alatt kellemes, tanítójához ragasz**
kodó, hogy úgy mondjam bizalmaskodó érzés alakul ki, —
ha a mester a szeretet melegével tud növendékei szivéhez
és eszéhez jutni, hogy azt mint lágy viaszkot a tanítás
látszatának teljes elkerülésével céljainak4 elérhetésére átala­

kítsa.
Nem szándékozom tárcaszerü cikkbe foglalni az alábbi
néhány apróságot, még konzekvenciákat sem akarok belőlük
levonni, de annak dacára, hogy mostanában meglehetősen
meggyötört a betegség, kis tanítványaim uj társasága meg­
fizethetetlen gyógyszernek tűnt fel előttem, viszont a gyer­
mekek részéről is örömmel tapasztaltam többeken, hogy
lefolytatott pár napi beszélgetés után határozottan bekerül­
tek az átalakulás periódusába.

Idáig 48 tanítványom jelentkezett. Mindeniknek magam
mutattam ki a helyét, s nevét rögtön beírtam az úgyneve­
zett elhelyezkedési lapra, — tehát minden gyermeket az
első pillanattól kezdve saját nevén szólítottam. Azután kö­
vetkezett az igazi ismerkedés, mindegyiket egyenként hiv♦Kőrössy György kollégánk betegágyában irt utolsó cikke.

11

io

- ;

tam az asztalomhoz egy kis beszélgetésre. Harmad nap
múlva még a legvadabb és félénkebb gyermek is kijött
hozzám szólitás nélkül egy kis mondani valóra.
Régen tanítottam első osztályt, de mondhatom, hogy
ilyen sikerült gyermek csoporttal hosszú tanítóskodásom
alatt nem igen találkoztam.
Megkísérlem néhányat bemutatni, mit néztem ki belőlük.
Jómódú gazda lányát szólítom. Nem érdeklődik semmi
iránt, szemei mozognak jobbra-balra, de nem azért, hogy
nézzen s ’ásson; szája állandóan csukatlan, hangot vagy szót
azonban nem lehet belőle kicsikarni,
valódi szellemi
halott.
Egy vasúti alkalmazott fia került mellém — kérdé­
semre egy felhőt kergető szusszanás után valami hátbor­
zongató hangon kiböki, hogy ő Matika. Mi a te édes apád?
kérdésemre a megfelelő szusszanás után leütött fejjel ki­
szűri a fogai közül, hogy a vasúthoz jár. Megismételt döb­
beni kérdésemre, hogy csakugyan vasuti-e azt a feleletet
kaptam, hogy a szomszéd mindig csak azt mondja neki:
sógor. De apja nevét nem tudta megmondani. Miféle csa­
ládi levegőben nőhetett fel ez a fiúcska? El nem tudom
képzelni!
Egy másik reszkető inakkal, kétfelé rángatózó ajakkal,
a könnyek letörlésére készített kezekkel mozdul ki a pád­
ból. Lép egyet, aztán még egyet, megáll, s talán a pogányt
is megindító szemekkel bámul felém. Első pillanatban meg­
döbbentett. Ez már nem egyszerű gyermeki félelem.
Ez talán a megtestesült rémület. Hívom. Áll, nem mozdul,
szemei azonban még különösebben merednek rám. — And­
riskám, ülj le fiam, — mondom neki. Áll nem mozdul.
Gondolok egyet, szólok neki. Andris, és közeledek feléje.
Hogy ne lásson, behunyja szemét, eltakarja mind a két
kezével s reszket úgy, hogy a villára szúrt legfinomabb
kocsonya hozzáképest krétamerev. Ma (tegnap) az első
szólitásomra kiugrott a pádból úgy sietett hozzám, mint akit
cukorral kinálgatnak. Hát erről hogyan vonjak le konzek­
venciát? Szemeiből sem ideiem sem bizalmatlanság nem

volt ki olvashetó, kérdezősködéseimre bátran felelt,— arcán
azonban semmitmondó nyugalom ült.
Van három tanítványom. Hé jájuk péz az ember, élénk
szemükből ítélve készségesen elismerni az értelmes gyer­
meket, beszélgetés közben azonban elveszti összes illúzióit.
Pislogó mécslángok!
t
Megemlítek még egyet. Első' pillanatra a gyermek
megnyerő. Tovább figyelve kibújik belőle a ravaszság, alat­
tomosság, irigység s más egyéb rósz tulajdonságok változa­
tos és fokozatos sokasága. Kitől szedte össze, hogyan rög­
ződött meg benne, nem tudom. Igyekezni fogok azonban
nyomára jönni.
Vannak többen, akikből csak úgy sugárzik a boldog .
családi élet melege, a szülők szerető gondozásának lüktető
ereje. Fölfejlődött testek, hibátlan testi és szellemi gyümöl­
csei az Istentől két kézzel megáldott sok-sok szülői fészek­
nek.
?
Ezek a jövendő idők a^fé^ mécsfényei most, ki tudná

hányán fognak ezek közül tündökölni annak idejében.

Kőrössy György.

Az erkölcsi nevelésről.
Folytatás.

Mert nem tagadható, hogy sok helyen, talán nagyon
is sok helyen a nevelő oktatás helyett csak az oktatással
törődnek s a tanítói munka első fele csak papíron, vagy
éppen a szónoklásban a díszítő jelző^ rangjára sülyedten
szerepel. Tévedés volna, ha azt hinnők, hogy az a tanító,
kinek osztályában kitűnő fegyelmező képessége következté­
ben példás rendre találunk, teljesen megfelelt a nevelői
munkásságnak.
Amint a tudás nem jelenti az erkölcsöt, épp úgy a
rendhez, fegyelemhez való szoktatás sem eredményezi azt.

r

12

Különb rendet, nagyobb fegyelmet mint egy-két nagy fegyházunkban láttam sehol sem tapasztaltam. Mégis mily sülyedt erkölcsüek a lakói és mily kevés azok száma, kik a
börtön után a becsület útjára térnek. És aki megjavul, vájjon
a fegyveres őrök csinálta fegyelem, avagy a fogházban
uralkodó rend következtében javult meg? Bizony nem. Lelki
hatások voltak azok, melyek a jó útra téritették. Ki hatott
rá? Lehet, hogy a fogház papja, avagy egyik hivatalnoka,
vagy éppen egy tapasztalt börtönőr ki a maga egyszerű­
ségében oly szívhez szólón tudott hatni, hogy mesteri
eredményt ért el. De lehet, hogy egy jó könyv volt oka a
becsület újjászületésének.
Igen, — tisztelt olvasó a rend és fegyelem tartása
még nem erkölcsi nevelés! Ennyi munka mellett még min­
dig úgy nevelünk, mintha a brettlik és zengerájok társasá­
gát akarnók szaporítani. Ennyi munkával még nem ellen­
súlyozhattuk ama megszéditó hatásokat, melyek az ifjúságot
a városban, az utcán, a moziban, esetleg a szülői környe­
zetben, sőt az irodalom részéről is (Conan Doyle, Detektív
drámák stb.) érik. De mit tegyünk mást? E kérdést bárki
felvetheti. Neveljünk! A fegyelem csupán egyik eszköze a
nevelésnek. És mire neveljek? Ez az amit paragrafusokra
szedni nem lehet. írott könyvből a nevelés nem végezhető.
Hisz a vallások nagy könyvekben vannak megírva s mindannyia a jóerkölcsöt tanítja, mégis a vallásosság is csak a jóerkölcshöz tartozik. Az idők múltak s ha általánosságban
a vallás tartalmazza is mindazt mi a jó erkölcshöz tartozik a
részletekben az erkölcshöz, a jóerkölcshöz egyébb is szük­
séges. Vannak esetek, midőn a vallás nem parancsolja azt,
mit a jóerkölcsü embernek mégis meg kell tennie.
Az Isten, a haza, a becsület és jellem azok az általá­
nos keretek, melyek nevelői munkásságunk kell, hogy irá­
nyítsák. Szivében vallásos, hazáját szerető, becsületét féltve
őrző magyar jellemmé kell nevelni tanítványaink.

Gyé.
Folyt, köv.

13

Emlékezés.
Szomorú a hátán sárgán hull a levél
Minden elmúlásról hervadásról beszél.
•
Csendes már a berek, nem hallik a nóta
Az édes dallos-had messze jár azóta.
Nem búsít minket a madár távozása,
Nem szomorít el a virág hervadása,
Hiszen újra zöldül tavasszal a határ
Fészkére visszatér a költöző madár.

Csak egy búsít minket, az a mi bánatunk,
Hogy az nem tér vissza, kit szívből siratunk.
Akit úgy szerettünk, közülünk távozott,
Kora halálával szivünkre gyászt hozott.
Hőshalált halt fiunk, rólad emlékezünk, —
Igaz szeretettel érted esedezünk.
Feléd száll sóhajunk a szürke felhővel,
Fejfád átöleljük az őszi szellővel.

Körül térdepeljük lélekben sírodat,
Könnyűvel öntözzük drága sírhalmodat,
Pillants ránk az égből szeretett gyermekünk,
Kesergő szüleid, — ezért esedezünk.
S az Úr rendelését — ki bölcs és végtelen —.
Gyarló emberi ész felfogni képtelen.
Hálás szívvel vesszük az ő szent végzését
S szivünkben őrizzük örökre emlékét.

Gyenés Józsefné.

Felhívás.
A nemzet nevelés nem nélkülözheti az irodalmat.
Nagybecsű értéke, kiváló eszköze lesz ennek „uj hőskorunk
nagyszerű részleteit, az ismét világraszóló magyar vitézség
fényes tetteit“ tárgyaló háborús költészetünk. A világ min­
den nemzete a háborús évek költészetét használta fel első

15
14
sorban a honszeretet, a honfi hűség ébrentartására, erősí­
tésére, magasztalására. Hogy a nemzeti jellem kialakulásá­
ban a mi háborús költészetünk minden időben mily fontos
tényező volt, azt nem szükséges hosszasan tárgyalnunk.

Dr. Gyulai Ágostnak a lapunkban közölt «A háború
és az irodalom» cimü essaijével kapcsolatban felkérjük
vármegyénk tanítótestületeit s e testületek egyeseit, hogy
háborús költészetünk gyűjtésében segédkezzenek. Az akár
kéziratban, akár nyomtatásban az olvasónak birtokában levő
háborús vonatkozású költeményeket, dalokat, népdalokat
válogatás nélkülküldjék meg továbbítás esetleg közlés céljá­
ból lapunk felelős szerkesztőjének. (Szolnok, Újvilág-utca)
A borítékba helyezett költemények portóköltségét szívesen
viseljük. Valamennyien a kultúra munkásai vagyunk, ne
sajnáljuk iehát azt a kis fáradságot, melyet a gyűjtés okoz
nekünk. Háborús költészetünk értékesebb termékeit a be­
küldő nevével lapunkban közölni fogjuk.
Szerkesztőség.
y

HIVATALOS RÉSZ.
6172. szám.
Valamennyi állami elemi népiskolának.

Gondnoksági ügyek elintézésének
egyszerűsítése tárgyában.
Az állami elemi iskolai gondnokságok hatáskörébe
tartozó ügyekben tett, kir. tanfelügyelői intézkedések és
más hivatalok, illetve magánosok által a gondnoksághoz
intézett megkeresések szabályszerű beiktatása feltétlenül
szükséges lévén, a gondnoksági urak munkájának apasztása
céljából a következő intézkedésem vált szükségessé:
A kir. tanfelügyelői rendeleteket tartalmazó s a gond­
nokságokhoz intézett ügyiratokat ezentúl az ig. — illetve

vezető tanítók címére fogom megküldetni, akik azokat átvéte­
lük után azonnal beiktatni s ennek megtörténte után a gond,
elnök urnák bemutatni kötelesek. A bemutatás alkalmával,
amennyiben az ügy természetétől fogva annak szüksége
mutatkozik az ig., illetve a vezető tanítók az elintézésére
javaslatot tesznek. Ha az ügyben gondnoksági ülés tartása
nem szükséges, illetve, ha a kívánt intézkedés elnöki utón
megtehető, az ügyet az elnök ur utasítása értelmében az
ig. illetve vezető tanitó haladék nélkül elintézni tartozik és
az elnök úrral aláíratva posta könyv mellett továbbítani
kötelességének ismerje

Ugyanez az eljárás követendő a más hivataloktól,
hatóságoktól és magánosoktól érkező iratok elintézésénél
is. Általában véve a költségvetéseket, számadásokat, illetve
az összes Írásbeli teendőket az ig. illetve a vezető tanítók
kötelesek elintézni. Nem helyes, hogy a gond, elnök urak
az iskolák gondozásával járó s az ügy iránt tanúsított jó
indulat alapján vállalt munkásságukban tulterheltessenek és
mivel legtöbb esetben az ig. illetve vezető tanítók érdeké­
ben áll, hogy azokat a munkálatokat a gondnokságok megterheltetése nélkül intézzék el.

Természetes, hogy bizalmas természetű ügyekben
továbbra is közvetlenül fordulok az elnök urakhoz.
Az itt vázoltak alapján felhívom az ig. illetve vezető
tanítókat, hogg mind azon ügyeket, melyeket hivatalommal
közvetlenül elintézhetnek azokban az ügyekben jelentései­
ket közvetlenül hivatalomhoz intézzék és az elnök urakat
mindenféle apró-cseprő ügyekkel ne terheljék.

Végül utasítom az ig. illetve a vezető tanítókat, hogg
a háború tartama alatt még az egg napra szóló szabadsá­
golásokat is hozzám jelentsék be, még sürgős esetben is,
ha mindjárt távbeszélőn is. Megjeggzem, hogg a háború
tartama alatt mindenkinek.kötelessége kétszeresen kivenni
részét a munkában s emiatt felteszem a tanítóság minden
tagjáról, hogg hazafias kötelességének tartja a munkát
és csak igazán és feltétlenül' szükséges esetben kér sza­
badságot. Erősen hiszem, hogg nem kertlök abba a kelle-

15
14
sorban a honszeretet, a honfi hűség ébrentartására, erősí­
tésére, magasztalására. Hogy a nemzeti jellem kialakulásá­
ban a mi háborús költészetünk minden időben mily fontos
tényező volt, azt nem szükséges hosszasan tárgyalnunk.

Dr. Gyulai Ágostnak a lapunkban közölt «A háború
és az irodalom* cimü essaijével kapcsolatban felkérjük
vármegyénk tanítótestületeit s e testületek egyeseit, hogy
háborús költészetünk gyűjtésében segédkezzenek. Az akár
kéziratban, akár nyomtatásban az olvasónak birtokában levő
háborús vonatkozású költeményeket, dalokat, népdalokat
válogatás nélkülküldjék meg továbbítás esetleg közlés céljá­
ból lapunk felelős szerkesztőjének. (Szolnok, Újvilág-utca)
A borítékba helyezett költemények portóköltségét szívesen
viseljük. Valamennyien a kultúra munkásai vagyunk, ne
sajnáljuk tehát azt a kis fáradságot, melyet a gyűjtés okoz
nekünk. Háborús költészetünk értékesebb termékeit a be­
küldő nevével lapunkban közölni fogjuk.
Szerkesztőség.

HIVATALOS
RÉSZ.
*
6172. szám.

Valamennyi állami elemi népiskolának.

Gondnoksági ügyek elintézésének
egyszerűsítése tárgyában.
Az állami elemi iskolai gondnokságok hatáskörébe
tartozó ügyekben tett, kir. tanfelügyelői intézkedések és
más hivatalok, illetve magánosok által a gondnoksághoz
intézett megkeresések szabályszerű beiktatása feltétlenül
szükséges lévén, a gondnoksági urak munkájának apasztása
céljából a következő intézkedésem vált szükségessé:
A kir. tanfelügyelői rendeleteket tartalmazó s a gond­
nokságokhoz intézett ügyiratokat ezentúl az ig. — illetve

vezető tanítók címére fogom megküldetni, akik azokat átvéte­
lük után azonnal beiktatni s ennek megtörténte után a gond,
elnök urnák bemutatni kötelesek. A bemutatás alkalmával,
amennyiben az ügy természetétől fogva annak szüksége
mutatkozik az ig., illetve a vezető tanítók az elintézésére
javaslatot tesznek. Ha az ügyben gondnoksági ülés tartása
nem szükséges, illetve, ha a kívánt intézkedés elnöki utón
megtehető, az ügyet az elnök ur utasítása értelmében az
ig. illetve vezető tanító haladék nélkül elintézni tartozik és
az elnök úrral aláíratva posta könyv mellett továbbítani
kötelességének ismerje

Ugyanez az eljárás követendő a más hivataloktól,
hatóságoktól és magánosoktól érkező iratok elintézésénél
is. Általában véve a költségvetéseket, számadásokat, illetve
az összes Írásbeli teendőket az ig. illetve a vezető tanítók
kötelesek elintézni. Nem helyes, hogy a gond, elnök urak
az iskolák gondozásával járó s az ü^ iránt tanúsított jó

indulat alapján vállalt munkásságukban tulterheltessenek és
mivel legtöbb esetben az ig. illetve vezető tanítók érdeké­
ben áll, hogy azokat a munkálatokat a gondnokságok megterheltetése nélkül intézzék el.

Természetes, hogy bizalmas természetű ügyekben
továbbra is közvetlenül fordulok az elnök urakhoz.
Az itt vázoltak alapján felhívom az ig. illetve vezető
tanítókat, hogy mind azon ügyeket, melyeket hivatalommal
közvetlenül elintézhetnek azokban az ügyekben jelentései­
ket közvetlenül hivatalomhoz intézzék és az elnök urakat
mindenféle apró-cseprő ügyekkel ne .terheljék.

Végül utasítom az ig. illetve a vezető tanítókat, hogg
a háború tartama alatt még az egy napra szóló szabadsá­
golásokat is hozzám jelentsék be, még sürgős esetben is,
ha mindjárt távbeszélőn is. Megjegyzem, hogy a háború
tartama alatt mindenkinek.kötelessége kétszeresen kivenni
részét a munkában s emiatt felteszem a tanítóság minden
tagjáról, hogy hazafias kötelességének tartja a munkát
és csak igazán és feltétlenül szükséges esetben kér sza­
badságot. Erősen hiszem, hogy nem kerülök abba a kelle-

16
metlen helyzetbe, hogy a kérelmezett szabadságot meg kell­
jen tagadnom.
• .

Szolnok, 1915. évi december hó 2-án.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

Hírek
R Vörös Kereszt Egylet szolnoki választmánya f.
hó 5-én d. u. a vármegyeház dísztermében jótékonycélu
mesedélétánt rendezett. A díszteremben úgy a földszint,
mint a karzat zsúfolásig megtelt, így természetes, hogy a
mesedélután úgy erkölcsileg, mint anyagilag kitünően sike­
rült. Ez első sorban a Vörös Kereszt Egylet fáradhatatlan
elnöknőjének Dr.Küry Albertiénak érdeme. Holló Sári iróés fővárosi tanítónő érdekes és szép mesékkel szórakoz­
tatta a hallgatóságot. Brózsik Pál precizitással betanított
gyermekkara; a Sopronyi Adorján által megzenésített «Mire
visszajövünk* c. melodráma, valamint a műsor minden egyes
száma elismerést érdemlően sikerültek.

Áthelyezések. Kiss Sándor törökszentmiklósi tanító
Szegedre: Richter József muraszombati áll. ttó. Szolnokra;
özv. Ludányiné Mayer Marianna Szolnokról Zalaegerszegre;
Gramma Aurél és neje Szolnokról Nagyvárad—Olasziba
helyeztetett.
Biró Jolán kunszentmártoni áll. gazd. szaktanitónő
állásáról lemondott.

Halálozás. Kőrössy György áll. el. isk. c. igazgatótanító f. é. nov. 30-án hosszabb szenvedés után elhunyt.
Halála általános mély részvétet keltett Szolnok város tan­
ügyi férfiai körében. Temetésén (dec. 1.) Brózsik Pál egye­
sületünk elnöke mondott búcsúzó beszédet méltatva az
elhiTnyt kartársunk érdemeit.

lltl bolyán.

Szolnok, 1915, teher 25.

8. szám

Jász-Nagy kun-Szolnoki

Népművelés
A Jász-iligyMolnok vármBByet kir. tioísli^slDséi
és tanitótestülBt Irtva
■HBIiIMK

®ftSSIi

Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő;

VERESS MIHÁLY.

PÁPAI GYULA

Főmúnkatársak :

dri György,

Nagy Károly,

Tóth József.

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik—julius és augusztus hőkivételével—
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija :

‘

. Egész évre ...... 6 korona
Nyomatott : VARGA JÓZSEF, könyvnyomdájában
SZOLNOK 1915.

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1915. december 25.

8. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir.

tanfelügyelőség

és

a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre. ... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
á felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egrg 6görgg, Nagy Károly, Tóth József.

R szeretet és béke ünnepe
A Karácsony a keresztény világnak egyik legnagyobb,
legideálisabb, legcsaládiasabb ünnepe. Ekkor az élet tüle­
kedő vásári zsivaja lecsendesül s talán néhány órára elhall­
gat az ágyuk bömbölése, pihen a gépfegyver, hogy helyet
adjon a béke ünnepi csendjének. Az emberek melegebb
érzéssel közelednek egymáshoz, a lelkekben kinyílik a sze­
retet virága s a felállított karácsonyfa körül felhalmozódottan
mosolyog a sok ajándék, amellyel a szerető szivek meg­
örvendeztetik egymást. Annyi melegség, annyi benső szép­
ség nyilatkozik meg ebben az ünnepben, úgy megtalálja az,
egyetemes emberiség érzését ez a szokás, hogy még a nem
keresztény családok is állítanak karácsonyfát, mert ők is
részesei óhajtanak lenni ama tiszta, szent örömnek, melyet
a kis Jézus, az ő születésével a világra hozott A kará-

3

2
csongfa ágain gyertyácskák égnek; ezek a vidám, apró lán­
gok jelentik az örömáldozatot, melyet ajándék alakjában
hoz az emberi sziveken átszürődő meleg szeretet. De van
még egy más, egy fényesebb, egy szentebb karácsonyfa is,
amelynek gyertyácskái nem csupán Karácsonykor gyuládnak
ki, de ott ég az mindennap a szivekben s ez: a jótékony­
ság karácsonyfája.
A szeretet ünnepe ’ van; az öröm szent ünnepe. És
mégis sok helyütt sírnak, zokognak. A szivekben az öröm
helyét elfoglalta a bánat; az imádságos ajkakon sóhajok
szállnak messze-messze el, hogy elvigyék a mi küzdő hő­
seinknek karácsonyi üdvözletünket! Oh béke! jöjjön el a
te országod ... De sírni senkinek sem szabad Karácsony
ünnepén. Senkinek. Nekünk kell a szeretet Veronika-kendő­
jével letörölni a könnyet; nekünk kell a vigasztalás bal­
zsamával behegeszteni a megsebzett szivet; mert nekünk
szól a kis Jézus betlehemi bölcsőjéből: „Fiacskáim! szeres­
sétek egymást! De szeressétek leginkább azokat, akik arra
legjobban rászorulnak". Erre a mindent megértő, mindent
eltűrő, mindent elviselő szereire van ma nagy szükségünk.
Akinek szivében él még egy nemes érzés, az tudni fogja
mit jelent ez a szó: szeretet. Letörülni a szenvedők arcáról
a könnyet s szeretettel ölelni magunkhoz a sebzett szive­
ket. A szeretet pedig az Isten szivéből fakad. Isten tehát
a szivet — ezt a kis husdarabot — nem azért teremtette,
hogy az puszta mechanikus szerv legyen, hogy csak gépi­
esen végezze a vérkeringés munkáját, de adott abba fényt,
világosságot, adott szeretetet, hogy azt a jótettek termőföld­
jévé tegye; mert szeretet nélkül a szív napnélküli égbol­
tozat, mely hideg, borús és sötét. A szeretetnek legszebb
virága a jótékonyság, mely nem más, mint az a szeretet,
melynek szűk egy szív s azért kiárad és tevékenykedik,
hogy másokkal is megossza azt. A jótékonyságot maga
Jézus gyakorolta először, Ki csupa szeretetből emberré lett,
hogy szeretetével és jótékonyságával átalakítsa, ujjáteremtse
a világot. Megtanított arra, hogy minden embernek egyenlő
rendeltetése van s igy Istenben, — az örök és végtelen
Jónak Eszméjében — mindnyájan testvérek vagyunk. Ö

hirdette, először a szabadság, egyenlőség, testvériség,
magasztos fogalmát; Ö tette szabaddá a lenyűgözött emberi
lelket; Ö mutatta az utat a vergődő sziveknek a boldogság
felé; Ótanította hazaszeretetre, hősiességre az emberiséget;
Ö mutatta meg, hogyan kell szeretni a szenvedőket, hogyan
kell letörölni a könnyet, hogyan kell gyakorolni a jótékony­
ságot. De ne feledjük el, hogy a jótékony szeretetnek csak
akkor fog kinyílni az örök jutalom virága, ha a szenvedő­
ben Krisztust nézzük és Krisztusban testvérünket. Egyéb­
ként a jótékonyság nem lesz más, mint illatnélküli csináltvirág. Pedig ha valamikor, úgy napjainkban van nagy szük­
ség arra, hogy a szeretet és irgalmasság nagy parancsait
teljesítsük; mert erre nemcsak Krisztus parancsa kötelez,
de a mostani nagy világháború is. A mai kor büszke hala­
dására és kérkedve emlegeti felv’lágosodását; de azt nem
akarja észrevenni, hogg minden lépéssel szenvedő sziveken
gázolunk keresztül. De kérdem: mi az ember élethivatásá­
nak magasabb rendeltetése? Tanitani-e, vagy boldogítani?
Felemelni-e gyarló elemet, vagy pedig lehajolni hozzá, hogy
fájó sebeit szeretettel bekötözzük « Szerintem, egg csepp a
szeretet jótékongságából többet ér, mint a világ minden
tudománga, mert aki egg szenvedő arcáról letörölt egg
könnget, s aki egg beteg szivü embert megtudott vigasz­
talni, az többet tett mindennél.
Ma sokan vádolják a társadalmat, hogg nem teszi
meg a magáét. Pedig abban nincs hiba; hanem igenis ott
van a hiba, hogg ma sokan alamizsnálkodnak, de kevesen
szeretnek. E jótékongság borával .még csak kimossák a
sebet, de a szeretet olaját nem csepegtetik a szivekbe. E nél­
kül pedig az irgalmasság ggakorlása nem lesz más, mint üres
reklám, melg nem eleven forrásból, nem kereszténg erkölcsi
motívumokból ered, hanem talmiértékü okokból fakad. Erre
ma nincs szükség. A mi küzdő testvéreink és az elesett
hősök megdicsőült lelkei eleven és ^tterős szeretetet kí­
vánnak tőlünk Karácsong ünnepéi? amikor igg kiáltanak

felénk: Ne haggjátok el ggermekeinket! Köngörüljetek raj­
tuk ! Gondoskodjatok őszinte jóakarattal szegéng árváinkról!
Hazám 1 Nemzetem! megérted-e a küzdő és elvérzett
hősök kérését? Teggünk ígéretet az «lncarnatio»-ünnepén:

5
4
Ti
Hosok — megvédtétek szent István hagyatékát, édes
hazánkat, mi megvédjük- árváitokat a hitetlen és erkölcsronto szellem ellen. Ti szívesen haltatok meg a hazáért,
csak a gyermekeitek sorsa aggasztott titeket és facsarta ki
szemeitekből a könnyeket. Szolgáljon vigasztalástokra: hogy
gyermekeiteket el nem hagyjuk: róluk szeretettel gondos­
kodunk és a hazának felneveljük! Ezt a munkát, ezt ?
tevékenységet kérik tőlünk hazánk dicső nagy Hősei; de azt kéri tőlünk a jászolban fekvő isteni kis Jézus is, az
' orok Szeretet. Igaz, hogy a szeretet érzelemvilága igen
sokszor meggyengül, gyakran nem marad belőle egyéb
mmt a réginek emlékezete, a múltnak megbecsülése, a
leáldozó napnak árnyéka, mely világit még, de már nem
melegít. Csak egyetlen-egy volt, aki ki tudta vívni azt, hoqy
ot mindenki szeresse. S ez Jézus Krisztus volt, akinek böl­
csője körül állunk. Szeretik őt ma is az emberiség milliói;
szerették és szeretik már két évezreden át; szeretik böl­
csőjében, szeretik a bitófáján, szeretik a sírjában . . . Sze­
retjük mi is mindannyian, mert Ö szeretetével nem a maga
dicsőségét kereste, hanem az emberek boldogságát szom­
jazta. Nem csodálkozom annak a szegény párisi ügyvédnek
26 eves fián, aki lángeszével, kitartó energiájával bámu­
latba ejtette a világot, s aki előtt meghajoltak az akkori
császárok es királyok. Napóleonról van szó, ki dicsősége
magaslatáról egyszerre letűnt, mint a kialudt csillag s az
Atlanti óceán egyik szigetén igy szólott hűséges Bertrand
tábornokához: Három nagy ember volt a világon: Naqy
Sándor. Julius Cézár és én, Napóleon. Hát Jézus ? kérdi a
tábornok. Jézus több volt mint ember; Jézus Isten volt:
Mert amit ő müveit és elért azt csak Isten tehette. Lám 1
én nagy hatalommal rendelkeztem, minővel egy ember sem
e földön. S mi vagyok? Nyomorult rab. Jézusnak semmi
hatalma nem volt, kivégzik a bitófán és mégis uralkodik
ma is az emberiségen. Én országokat ajándékoztam, kin­
cseket osztogattam és csak féltek, rettegtek tőlem; nem
bírtam egyetlen embernek, még hitvesemnek szeretetét sem
megnyerni. Jézusnak nem voltak kincsei, szegény volt, mint
az utolsó koldus és Ó megnyerte az egész világ szeretetét.

Azért mondom: Jézus több volt mint ember; Jézus Isten
volt. Ennek a nagy elmének a vallomása eléggé igazolja,
hogy Jézust ma is szereti mindenei, mint az emberiség Jó­
tevőjét, aki küzdelmes életével, áldástosztó szeretetével
édes mindnyájunknak Atyja, megváltó Istene lett Ezért a
szent orom s ezért akarunk örömet szerezni másaknak is.
Zord, hideg idő odakint s a szeretet melege a szivekben,
a karácsonyfa gyertyalángjai körül, a Jézuskában hivő em­
berek között: ez az, ami megadja a Karácsonynak az
érzelembeli bensőségét, lelket nemesitő mély hatását mely
szivénél ragadja meg az embert és eszébe juttatja az Üt
Jézus ama mondását: «Aki nem szeret, az halálban marad.*
De a Karácsony a béke ünnepe is. 19 száz eszten­
deje, hogy megszületett a béke Fejedelme. Az idő homlo-j
kára azóta ez van Írva; 1915. «Et verbum caro factum
est.* «Angyalok jöttek a béke szárnyain hirdetve az egész
világnak:* «Dicsőség az Istennek, békesség az emberek­
nek.* A béke szavára megmozdult Jeruzsálem, meg az
egész világ. Az angyalok szózatát felkapta a vén idő és
viszi ma mindenfelé, örömmel hirdetve: Megszületett a sza­
badító örvendjetek! Századok mentek, századok jöttek; de
a bethlemi kunyhóban kigyuladt * békesség világa ma sem
aludt ki. Ma is ég; fényét erejét ma is szétlöveli az egész
világra. S ahová e fénylő sugár behatol, ott nincs harc,
nincs háború, megszűnik a viszály s ki zöjdel a béke illa­
tos olajága. De ott, hol, útját elzárják, ma sincs béke, ma
sincs megelégedés. Tapasztaljuk a mostani nagy, másfél év.
óta dúló rettenetes háborúban, — amely — mint áz orkán
száguldott végig a vén Európán. Okát ne keressük, hiszen
tudjuk. Nemzeteket tisztitó háború ez. Nem szabad azon­
ban elfeledni, hogy a háborút nem az Isten csináljá, hanem
az emberek. Igen, az emberek kapzsisága, uralomyágya,
szeretetlensége, gyűlölete. Emberi szenvedélyek vitték vég­
hez eddigi rettentő rombolást is. A nemzetek bűné okozta
a nagy világkatasztrófát. A szerbek megkívánták Monar­
chiánk egyes részeit s éveken át zavarták nyugalmunkat s
végül megölték trónörökösünket s ártatlan feleségét. A te­
hetetlen oroszok el akarták nyelni a szláv világot. Az irigy

angolok nem tűrhették, hogy a németek ép oly gazdagok
legyenek, mint ők. A hevesvérű franciák pedig bosszút akar­
tak állani az erős németeken; a hitszegő olaszok meg igy
gondolkodtak: Régi szösetségesünk most bajda jutott, —
ime itt van a kedvező alkalom, hogy megvalósítsuk régi
vágyainkat! — és orvul hátba támadtak bennünket. .Nem
az Isten akaratából, hanem az emberek irigységéből, kap­
zsiságából támadt a mostani borzalmas világháború. Isten
csak megengedte azt, mert a nemzetek elpártoltak Tőle.
Engedetlenség és Istenmegvetés uralkodott a nemzetek szi­
vében. Isten, hogy kijózanítsa a népeket, végig vágott a
háború vasvesszejével a nemzeteken; és a népek megta­
nultak imádkozni, sírni és szeretni.
Ránk, magyarokra nézve a honszerzés hősi munkájá­
nak éve volt az elmúlt. Mert dicső hőseink vérével kellett
azt megtartanunk magunknak. Mi — magyarok — nem
bántottunk senkit. A mi öreg Királyunk mindenkor a béke •
hive volt. És mégis mi kerültünk bele tengelynek a világ­
háború nagy forgatagába. De nem mi rajtunk múlott. A
világháború a magyar nemzet részéről csak önvédelmi harc.
Meghoztuk a rengeteg áldozatot pénzben, vérben, életben;
milliónyi tátongó sebben, tengernyi könnyben és fájdalom­
ban. Meghozta a magyar nemzet azért, mert élni akar, mert
szabad nemzet akar maradni s nem akarja engedni, hogy
országa bármely néptől megcsonkittassék. S ha ezt nem
tesszük, s védelmére nem kelünk hazánknak, .ma már azt
Írnák rólunk: Magyarország volt és nincs 1 örök dicsősége
lesz mindig ez a nagy világharc a magyar nemzetnek;
minden magyar büszke lesz erre a nagy küzdelemre, mig
csa.. magyar szó hangzik e földön. Isten és ember előtt
becsületet valottunk a naby világháborúban, — ha rengeteg
áldozatunkba is került. Mert a magyar öntudatra ébredt és
L
nem hagyta magát.
»
Igaz, hogy a nemzetek ma nélkülözik a szív legneme­
sebb virágát: a békét, a nyugalmat. Ezért száll mindennap
milliók és milliók ajkáról a szent ima: „Oh béke! jöjjön el '
a te országod! . .“
«Nulla salus bello; pacem te poscimus omnes!» Nem
a háborút köszöntjük, hanem te utánad kívánkozunk, oh

énekelte a költő. És nemcsak klasszikus
kolto. de mindenki végig sírta, végig énekelte ezt a verset
"ózXf!?? háb°ruban 17 hónaP° át. Valamint a mat□artot é
3 SZemet’ h°S!) a messzeségben meglássa a
p tót. épp ugg az emberi szellem, az emberi vágy is csak
egzet remei, csak egyet óhajt: a békét. De hát mi is az a
retet
elmének derül‘sége, a léleknek nyugalma, a szetét elettarsa; nyugalmas szabadság, erkölcsi egészség és

egnaggobb' ‘^drágább ajándéka. Mert ahol béke
de
bT "ÖU3B‘Om’ °« va" élet, ott van boldogulás­
ai eleik
nmCS’
CSak harC és ^nyugtalanság

«Bekesseg a jó akaratú

embereknek!»

Ez

Krisztus

programmja. Ezzel kössöntött ö be a világba s ezzel kéz

Ez Kriszf
U,,ater.emtés nagy munkáját. Általános béke!
szeret - BŰJdh9 rának Íe"ege- Valamint - a monda
Buddhának a nyomában virágok fakadtak- uau
a ma született Jézus nyomában a béke virul. Ma, amikor
emutatkozik a világnak, ugyanakkor kezében tartja az ő
egkedvesebb karácsonyi ajándékát: a békét; de azt akaria
és^a békeSOrottn v" mÍkSZÍVÜnkben legaen meg a nyugalom
es a beke ott vívjuk meg a legdiosóbb és leqáldottabb
?zabadsagharcot s amikor majd a lélek talpra áll és elato & m ’n
~ HÍSZek Benned Uram '* ~
aykor jou el Istennek országa: a Béke. Vissza kell tehát
térni a nemzeteknek Istenhez: vissza a vallásos, tiszta élet-

ianZák a háb
T " "emZetek’ hog« fciük fölül elvonullanak a háborúnak pusztulást, vészt és nyomort sújtó felle­
ge! es ismét megnyiliék a derült égboltozat, hogy önné az
J®"'8
edeS békC “ megelégedés napjának sugarai
lövelljenek le a szivekbe, a családokba és a 'nemzetekbe!
«Mi Au
u !
'Ük; CZér‘ a békéért imádkozzunk . . .
Ml Atyánk, ki vagy a menyekben.* Ebben van az igazi
dinkor
“nadkozzuk Isfenben megnyugvó lelkülettel minés hl
haboruban- a nyugalomban, a fájdalomban és
S hisszuk hogy a .Magyarok Istene* megelégli a fárad■ agos munkát, a sok könnyet, a sok kiontott vért és el­
pusztult fiatal életet és a véres barázdákból hamarosan

8
szárba fog szökkeni a békének elannyira várt szivárvány­
színű virága. Oh hallgasd meg betlehemi kis Jézus esdeklő
imánkat és ihlesd meg a béke gondolatával a népeket. Az
a kis gyermek, aki Karácsony ünnepén igy imádkozik: Jé­
zuska: hozd vissza az én jó apámat, — a békéért imád­
kozik. Az a jó öreg szülő, szerető, hitves, akik kitenkintenek
a szomorú éjszakáb, — abéke csillagát keresik. Öreg, ősz
Királyunk imakönyvére borulva szintén békéért imádkozik.
Eáj az Ó lelkének a sok kiontott vér, mert ó nem akarta
a háborút, csak gonosz ellenségei kényszeritették abba.
Oh kis Jézus, add, hogy az igazság és béke megcsó­
kolják egymást; mert e béke csók nyomán fog a nyugalom
és boldogság a nemzetek szivébe szállni.

«Jézuska légy kegyelmes!
Esengve kér ma milliók szava:
A hópehelylyel ha leszállana
S dermedő szivekben napra gyúlna
Békeországod áldott hajnala . . .»
Oh béke! Jöjjön el a te országod!

Radvánszky József.

Az erkölcsi nevelésről.
Folytatás.

A legrégibb időktől napjainkig csak olyan nemzet
tudta megőrizni hazáját, szabadságát, növelni hatalmát és
befolyását, melyben a tiszta erkölcs, az erős nemzeti szellem,
az önzetlen hazaszeretet és az önfeláldozásra is képesítő
lelkesedés a nép sajátosságaivá fejlődött. Ez pedig pusztán
értelmi neveléssel el nem érhető. Az érzelemre és akaratra
is kell hatnunk. Az érzelem gyakran irányitója tetteinknek.
Azon érzelmeket, melyek jóirányu hatással vannak cselekseinkre, ápolni, nevelni, fejleszteni kell, viszont a káros
szenvedélyeket csirájukban kell elfojtanunk.

Az érzelmi nevelés terén elsősorban a vallásos neve­
léssel kell foglalkoznunk. Az igazán^vallásos ember mindig
erényesen cselekszik. Van a tudós paedagogusok közt egykettó, ki állítja, hogy a magas életfilozófia vallás nélkül is
erényes cselekedetekhez vezet. Lehet, de ehhez legalább is
tudásnak kell lenni, mert műveletlen, vagy félig müveit
veszedelmes, ha vallástalan. Bár az igazán tudományos em­
ber istenfélő is. Önáltatás, babona azt gondolni, hogy egyál­
talán létezik ember hit nélkül. De kérkedők akadhatnak,
kik magukat hitetleneknek vallják. Hogy valakit vallásos
érzelmekre nevelhessünk, legelső sorban nekünk kell val­
láserkölcsi alapon állanunk. E nélkül el nem képzelhető jó
nevelő és jól nevelt tanítvány. A morális hit meghatározza
a jót és a rosszat. Nekünk e téren az a teendőnk, hogy
támogatjuk a hitoktatókat erkölcsnemesitő ténykedésükben.
A morális hit bár egyik legerősebb támasza a tiszta
erkölcsnek, mégis a csak vallási motívumokra épített erköl­
csi nevelés nem nyújt teljes biztosítékot a nevelttel szem­
ben. Ha ez hitében meginog, megdőlhet az erkölcse is. És
itt kezdődik a nevelő nehéz munkája. A valláserkölcsi ne­
velés adta alapot a hitoktató építette, mi csak segítők vol­
tunk.
A mi főtevékenységünk oda kell, hogy irányuljon,
hogy tanítványainkkal megismertessük a jót, hogy meggyülöltessük velük a rosszat. Ideális célunk volna, hogy tanítvá­
nyaink a jót a jóért tegyék, a rosszat a rosszért kerüljék
s ez bennünk állandó cselekvésmóddá fejlődjék. A morális
hiten nyugvó erkölcsi alapot tehát ki kell szélesíteni s ez
alapot oly erős boltozattal megerősíteni, hogy esetleges
rengés idején se dőljön meg a nevelt erkölcse. További
fejtegetésemben az lesz minden igyekvésem, hogy kimu­
tassam, hogy a jónak és rossznak kellő időben való ismer­
tetése, a példa, szoktatás, a fegyelmezés, az ésszerű jutal­
mazás és büntetés mennyiben biztosítják ezt nekünk.

Folyt, köv.

10

Év végén.
Alig volt a kezdet, itt van már a vég is,
Néhány óra múlva elmúlik az év is.
Meg volt ifjúsága, zivatara, fénye
Gyümölcsöző kora — s most itt van a vége.

Mint a lepergett év, az ember élete,
Alig volt tavasza, itt van már a tele.
Volt-e munkás nyara, gyümölcsöző szaka?
Melyre nyugodt szívvel tekinthetünk vissza.
Elborul a lelkem, mily rövid az élet,
Hiszen az olajfa, a tölgy tovább élhet.
Mulékony buborék az ember élete,
Melynek eleje füst és hamu a vége.

S e rövid lét alatt mennyi gond, szenvedés,
Édes álmainkból mily rideg ébredés.
S mikor minden vágyad teljesülni látszik,
Csalódottan érzed: a sors veled játszik.
De én nem búsulok az idő hatalmán,
Hisz bámulva látom, hogy szobám ablakán
Finom virágokat hímezett a meleg
Csak az én szivemben ne volna szeretet?

Az Úr bölcsessége, jósága végtelen,
Mit gyarló értelmünk felfogni képtelen.
Benne bizakodom, nehogy télnek szele
Lelkem sötét, hideg levertségbe vigye.

Megnyugszom, azon is, hogy sokat könnyeztem,
Önhibámon kívül is gyakran szenvedtem,
Hogy sokat csalódtam, mert sokat reméltem,
„Zivatart arattam, mert szelet vetettem!"
S ha
Hála
Mert
Mely

visszapillantok a haldokló évre,
s imádással nézek fel az égre,
éreztem mindég az égi szent kezet,
veszélyből, bajból biztos révbe vezet.

Hálásan köszönöm az elmúlt napokat,
A boldog perceket, jó és rossz órákat,
S kérem Istenemet, hogy vezessen a hit,
Mely bánatban tűrni s remélni megtanít.

Gyenes Józsefné.

háborús költészet.
Beteg az én édes anyám .. .*
Beteg az én édes anyám,
Hadna
uram jaj be nagyon félek!
Üzenet jött a falumból,

Baka gyerek haza ballag,
Fáradtan az országutat rója,
Szive hogy fáj, hogi, kesereg,
Tán meg is hal, mire haza érek.
A jó isten a megmonx. hatója.
Holt halovány az orcája,
Összeesik néha-néha,
Csak egy kis lány vigyáz rája,
Tüske bokor a hajléka
S haza bárnak, sírva hívnak érzem. S míg odaér a falu végére
Hej 1 de uram, hadnagy uram,
Könnye folyik, nirics egy hangja,
Nem visz haza az én utam.
Nem öleli meg az anyja,
Gőzkocsira nincsen elég pénzem. Mert az a lány sírva jön elébe.

Valmikor nem is régen •..
Megzenésítette: Sopronyi Adorján.

Valamikor nem is régen
Ez a nóta járta,
Bogárszemü barna kis lány
Sirva-riva masíroz a
Regiment nyomába.
De szép is volt, mikor a jó
Kapitány kérdezte:
Hová, hová barna kis lány?
Megyek a galambom után
Büszkén azt felelte.

Más a világ soi-ja mostan,
Másként szól az ének,
Amióta kderesedő,
Élemedett öreg csontok
Az újonc legények,
Hová, hová, édes lányom?
Kapitány ha kérdi,
Megkövetem nagyon kérem,
Édes apám elkísérem,
Válaszolja néki.

♦Énekelték a lövészárokban Sopronyi Adorján 68. gy. e. sebesült, Cons. isk. tanitó zenésitésében.

12

Tömegsír-felirat

6316. szám.

a m. kir. 16/III. honvédzászlóalj temetőjében Dukla alatt.

Rendelet

Beküldte: Oreskó Dezső.

Honvédek voltak és apák,
Tollat forgattak vagy kapát.
Nevük nincs, hősök voltak mind.
Aki e sírra rátekint:
Emelje meg a kalapot,
Húsz hőst takar e hant
Honvédek voltak, magyarok.

Valamennyi óvónő és népiskolai tanítónak.

Segélykérés tárgyában.
Minden év december hó 1-ső felében az arra rászo­

ruló tényleges szolgálatban

vagy nyugállományban

levő

állami és nem állami óvónők és tanítók segélyért folyamod­

hatnak hivatalom utján.

HIVATALOS RÉSZ.

Erről

tankerületem óvóit és tanítóit azzal értesítem,'

hogy kérvényeiket csak e hó 25-ig fogadhatom el.
Szolnok, 1915. évi december hó 8-án.

6266. szám.

Győrffy József

Rendelet.

kir. tanfelügyelő.

Valamennyi állami elemi népiskolának.

6424. szám.
Az ifjúsági könyvtárak költségvetései végeredményeit ma­
gába foglaló IX. számú kimutatás beterjesztése tárgyában.
Felhivom az áll. el. népiskolák igazgatóit (vezető taní­
tóit), hogy a könyvtári költségvetésre, vonatkozó IX. számú
kimutatást ez évben kivételesen deWmber hó végéig min­

den sürgetés bevárása nélkül, — minden rovatot lelkiisme­
retesen és pontosan kitöltve — okvetlenül terjessze be.
A kimutatásban minden külön körzetű belteleki isko­
lára és minden egyes külteleki iskolára külön-külön sorban

kell az adatokat felsorolni.
A nyomtatványt legcélszerűbb Pestalozzi iskolai rend­
tartási naplók kiadóhivatalában (Bpest, VII., Ilka-utca 26. sz.)
megrendelni, mivel az egyetemi nyomdában nincs raktáron.
Szolnok, 1915. évi december hó 4-én.

Rendelet.
Valamennyi állami és községi elemi népiskolának.
Január havi határidős jelentések tárgyában.

1. Figyelmeztetem az iskolák vezetőit, hogy a nemzeti

jelvény (címer, zászló, himnusz több)

szükségleteik hiva­

talomnál január hó 15-ig jelenthetők be.
2. A községek január hó végéig kötelesek az orsz.
tanítói nyugdijintézeti u. n. fentartói járulékaikat az iskolák

pénztáraiba befizetni. Az iskolák gondnokai pedig haladék­
talanul kötelesek ezen járulékokat az illetékes adóhivata­

lokba beszállítani, minek megtörténte hivatalomnál bejelen­

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

tendő. Jelentés teendő arról is, ha valamelyik község ezen

kötelezettségnek nem tett eleget

14

15
3. További* intézkedésig az áll. el. iskolák helyreállí­
tására vonatkozó u. n. VI. számú
tendő be.

kimutatás nem terjesz­
(

Szolnok, 1915. évi december hó 12-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

6401. szám.

Körlevél
Valamennyi polgári és elemi iskola igazgatójának,

tanitó (nő) jának.

Hadibélyegek gyűjtése tárgyában.
6398. szám.

Körlevél
Valamennyi polgári és elemi iskola igazgatójának —

vezetőtanitójának.
Postai hivatalos feladókönyv beszerzése tárgyában.

A vallás-közoktatásügyi miniszter urnák 1915. évi nov.
hó 9-én 57661/915. szám alatt kelt rendeletében foglaltak
értelmében a hivatalok postai küldemények feladása a por­
tómentességet biztositó «Postai tarifák és postaüzleti szabályok» V. rész I-ső §-a szerint postai feladó könyvben
kell hogy történjék.
A népoktatási intézetek igényeinek egyúttal a postai
szabályoknak is megfelelő postai feladó könyv 675. rakt
szám alatt 1 K 80 f nettó árban a m. kir. tudomány egye­
temi nyomdánál kapható. Ezen feladó könyv figyelemmel
arra, hogy a szükséges tudnivalókat is tartalmazza, előre­
láthatólag biztosítani fogja az állami népoktatási tanintézetek
portómentességi jogának egységes gyakorlását és egyúttal
megszüntetni a portómentesség magyarázata körüli tájéko­
zatlanságot. Ez okból a fentemlitett postai feladó könyvre
az összes állami népoktatási intézetek figyelmét felhívom.
E postai feladó könyv a m. kir. tudomány egyetemi
nyomdától szerezhető meg.
Szolnok, 1915. december 11.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

A Hadsegélyző Hivatal közismert, nemes céljait min­
den rendelkezésemre álló módon előmozdítani kívánván,
már több ízben fordultam a Jász-Nagykun-Szolnok várme­
gyei ifjúsághoz s a háború kezdete óta nem egy eredmé­
nyes gyűjtés tanúskodik arról az áldozatkészségről, melyet
a különböző fokú és jellegű iskolák növendékei tanítóik és
tanáraik buzgó vezetése mellett versenyezve fejtenek ki a
harctéren küzdő véreink érdekében. 5
Nevezett hivatal legjobban postai hadi bélyegek gyűj­
tésére kéri fel általam a tanuló ifjúságot. A hadi bélyegek
értékesítéséből újabb és jelentékenynek ígérkező összege­
ket kíván háborús jótékony célra fordítani. Ez a gyűjtés
sem a szülőket, sem a tanulókat nem terheli anyagilag,
nincs szükség egyébre, minthogy a tantestület buzdító veze­
tése mellett a tanuló ifjúság körében a hadi postabélyeg
gyűjtés mielőbb szerveztessék. A tanuló ifjúság bevonása
a gyűjtésbe előre is biztosítja azt a sikert, melyet a Hadsegélyző hivatal tőle vár és amely hős katonáink sorsán
fog enyhíteni.
Felkérem tehát tankerületem minden tanítóját (nőjét),
hogy jelen körrendeletem ■ kézhezvétele után a hivatalos
hatóságom alá tartozó minden fokú és jellegű tanintézetben
az intézetek vezetősége a szokásos és már többszörösen
kipróbált módon hadi postabélyeg gyűjtésre szólítsa fel a
tanuló ifjúságot. Világosítsa fel a gyűjtés céljáról és buzditólag hasson oda, hogy az ifjúság a nemes célú eszmét
lelkesen felkarolva minél eredményesebben váltsa valóra
azt a reményt, melyet közremunkálásához a Hadségélzző
Hivatal fűz. Felkérem továbbá, hogy valemennyi elemi és
polgári iskolai hatóság, a hadi postabélyeggel ellátott hiva-

16

talosan hozzá érkező levelekről a postabélyeget szintén a
gyűjtéshez csatolja s általában saját hatáskörében minden
lehetőt kövessen el a gyűjtés eredményes keresztülvitelére.

A gyűjtés módozatainak megállapítását a tantestüle­
tekre bízom. Kívánatos, hogy a gyűjtés a tanév egész hátra­
levő részén keresztül történjék, oly képen, hogy a gyűjtéssel
megbízott tanulók, illetve tanítók vagy tanárok a havonként
gyűjtött bélyeget minden hó végén beszolgáltassák az isko­
lai igazgatónak, akik azokat a vallás és közoktatásügyi
miniszter urnák 1915. évi december hó 6-án 13057/1915.
eln. számú körrendeletre való hivatkozással, a Hadsegélyző
Hivatal címére elküldik s tanév végén a gyűjtés eredmé­
nyéről a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz is össze­
foglaló jelentést tesznek. Kiemelem, hogy a gyűjtés szem­
pontjából fontossággal bír, hogy a bélyegek a borítékból

egy csekély szegély meghagyása mellett vágassanak ki.
Szolnok, 1915 december 11-én.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

Hírek.
A nagyméltóságu vall, és közokt. miniszter ur
a háboru-okozta nehéz anyagi viszonyok részbeni enyhíté­
sére vármegyénkben 60 áll. tanító (nő) és 5 áll. óvónő
részére összesen 7120 K drágasági segélypénzt utalványo­
zott.

Kérelem! Azzal a kéréssel fordulunk Kartársainkhoz,
hogy előfizetési dijaikat, az esetleges hátralékokat Egyesü­
letünk pénztárosának megküldeni szíveskedjenek.

Szerkesztőség.
TT
modern, tiszta, ízléses nyomtatványra van szüksége,
lld rendeljen Varga József nyomdájában, Szolnokon.

vn

:• r-> '
<> ;"

• .
' ■ ^.í ”
■

.

.' > '•
'

.':.

, '.

*v v
:.

V

' ''

Vili, évfolyam.

Szolnok, 1916. január 10.

9. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir.

tanfelügyelőség

és

a vármegyei

tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei ‘Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

pápai Ggula

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

A nemzet nevelőihez.
Az 1914 15. iskolai évben egyes iskolák és egyes
nevelők sokat tettek arra, hogy nevelésünk a mostani kor­
szakhoz alkalmazkodjék. Ez a törekvés azonban nem volt
általános és nem volt közös vezető gondolata sem. A
Magyar Paedagogiai Társaság ezért fordul most e sorokkal

a nemzet minden nevelőjéhez. Minél tovább folyik a háború,
annál szükségesebbnek látja, hogy mindenféle és minden
egyes iskolában egyaránt iparkodjunk tudatosakká tenni mai
céljainkat, mert csak ily módon jöhet létre ebben a rész­
ben is, az egész köznevelés egybehangzó szelleme és csak
igy lesz lehetséges a köznevelést mindnyájunk együttes
.törekvésével belekapcsolni a nemzetül való megállásunkért
•és teljesebb kifejlődésünkért folyó erőfeszítésbe.
A Nemzet érdeke nemcsak az erő kifejtését, hanem
fokozását is kívánja. A nemzet ereje azon fordul meg,

2

3
hogy mindenki a legjobban, a mai helyzethez leginkább
illően cselekszik-e; megtörténik-e minden avégre, hogy a
nemzet sokféle alkató eleme között az összetartozás érzése
meg ne lazuljon, minden embernek az ereje teljesen érvé­
nyesüljön, a közös feladatokat mindenki felismerje s azok­
ból a reá jutó részt becsülettel elvégezni tudja és akarja.
Enélkül a nemzetnek lehetetlen a növekvő áldozatokat
mindvégig hordoznia, boldogulásának újabb meg újabb
követelményeit teljesítenie, a jövő feladataira előkészülnie.
Ehhez kell tehát szabnia mindenkinek a maga mai munká­
ját és pedig az egy pályán működőknek egy értelemmel.
A nevelők közt ezt az egy értelmüséget az teremtheti
meg, ha épen .azt tekintjük legfőbb feladatunknak, hogy ezt
a felfogást a most növő nemzedékbe beleoltsuk és ilyen
irányú ismereteket terjesszünk. Erezzük valamennyien, hogy
munkánkat nem végezhetjük a régi módon, mert e keser­
ves másfél esztendő sokféle és bizonytalan hatása mélyen
átjárta az ifjúság lelkét, megváltoztatta a nemzet helyzetét,
nemcsak más nemzetekhez való viszonyát, hanem belső
életét is. A köznevelést nem lehet már e percben a. válto­
zott körülményekhez alkalmaznunk; ezeknek általános ér­
vényű megállapítása nem is az egyes nevelők kötelessége.
De mikor elkövetkezik az uj feladatok hivatalos kitűzése,
az teljesen meddő lenne, ha már most nem igyekeznénk
mindnyájan felismerni a magunk kis körében: mily változást
okozott ez az idő ott s ha nem dolgoznánk eszerint már
ma is.
Ebben találja meg minden egyes nevelő önálló fel­
adatát; ez ad teret annak a több munkára való vágynak,)
amely most minden becsületes hazafit eltölt; ezzel elégít­
hetjük ki a nemzet jövőjéért való felelősségünk érzését.
A háború hatása vidékenkint nagyon különböző, tehát az
uj tennivalókban is van eltérés bőven az ország egyes
vidékein és a társadalom különbözü részeiben. Ezeket ku­
tatva, tjsztán jelentkezik a közös szükséglet is: a nemzet
minden ifjú tagját erős akarattal vezetnünk kell abban,
hogy a máról és tegnapról lehetőén világos képe alakuljon,
az igy felismert adatok teljesítésében jó lélekkel akarjon

részt venni s e közös munkára testben-lélekben erős le­
gyen. Ez a vezető gondolat nem uj, de jelentősége a mos­
tam küzdelemben megnövekedett és amint megint több
öregedő családapa meg gyermekifju megy a harcmezőre,
annál szükségesebb a még békén tovább tanulókat korán
és komolyan készíteni a reájok oly hamar elkövetkező ön­
álló életre! Ennek a módja: növendékeink gondolkodásának,
érzelmeinek az egészséggel való törődésének irányítása’
Ez juttatja ki őkét abból a zavarból, amelyben most annyi
ifjat is, öregebbet is látunk s igy teremtjük meg a nemzet­
ben lelki alapot arra, hogy ebből a zavarból a megerősö­
dés reménységével és eltökélésével kerüljön ki"
Csak úgy irányíthatjuk a gyermekek és ifjak gondol­
kodását és érzelmeit, ha ezeket alaposan ismerjük. Ezért
parancsoló szükséglet most az a szintén régi követelmény,
hogy növendékeinkkel együtt éljünk: elégítsük ki érdeklő­
désüket, töprengjünk velük együtt az < eseményeken, ve­
gyünk részt személyes vagy családi örömeikben és oly
bőven levő szomorúságukban, minél több közvetlen, alkalmi
beszélgetés közben engedjük őket bepillantani a magunk
leikébe, ne titkoljuk el előttük a bennüuk is a fel-feltörő
keserűséget és-nyugtalanságot s igy vezessük őket az
együttérzés és együttgondolkodás mindennél erősebb köte­
lékével ugyanarra az eredményre, amelyet ami higgadtabb,
érettebb szemlélődésünk magunkban létre hoz. Így ébred
bennük is történeti érzék; apróbb-nagyobb eseményeken
eszméltetve őket, igy vezetjük rá gyermeket is életkorához
mérten az események további okaira; igy fonjuk erősre az
az iskola és a növendék között annyiszor el-elszakadó
összekötő szálakat. S ezen a módon fejlesztjük ki bennök
a helyes szempontokat a hősiesség és az egyszerű polgári
kötelesség már-már veszedelmessé váló megítélésére; meg­
gátolhatjuk, hogy csak a katonáskodást lássák az élet méltó
feladatának s kicsinyeljék a csendes polgári munkát: meg­
erősítjük nemzeti érzésüket, de nem engedjük, hogy az
ellenséget vakon gyűlöljék; ébren ügyelünk, hogy kifejlőd­
jék bennük a békeszeretet, de nem a pipogyaság, a hoszszutürés, de nem a gyávaság, a harcra való készség, de

4

nem a veszekedés hajlama és keménység, de nem a kegyetlenseg. Eközben elégszer nyílik alkalom arra is, hogy
felmutassuk a különbséget az edzett, testét gyakorló és
gondozó, meg az elkényeztetett, gyenge testű ember mun­
kabírása között és hogy megértessük a mértékletesség és
és tisztaság értékét. Mindez a hadsereggel kapcsolatban
nagyon érdekli az ifjúságot és igy elősegítjük az egészség
ügyének okosabb megítélését
Az ifjúság lelkét azonban nemcsak mi irányítjuk, ha­
nem sokkal jobban a felelőtlen nevelők. És nem is csak
az ifjúságnak van szüksége vezetésre, hanem sokszor még
inkább a felnőtteknek. Ezért nagyon fontos ma, hogy az
ifjakkal ne csak a tanítás óráiban törődjünk, hanem a kissebb-nagyobb szünidőben is magunk köré gyűjtsük őket
és ilyen alkalommal, meg időnként a tanév folyamán lás­
suk szívesen a szülőket is. Ahol ezt az eljárást az ország­
ban már eddig is követték, látták, hogy a nép mindenik
rétege mennyire szomjuhozza a mai kérdésekről való fel­
világosítást. Nem nagyszabású előadások, hanem egyszerű
beszélgetések utján lassanként magunkhoz vonhatjuk a fel­
nőtteket is és egy ember a maga körében, az egész tanító­
ság pedig a nemzetben irányitója lehet a közgondolkodás­
nak elejét veheti minden kishitűségnek és elbizakodásnak,
eldurvulásnak és megborzadásnak, uj erőre keltheti az itthonlévök kötelességének néhol már halványodó érzelmét
s mindezzel megtartója és fokozója lehet a neirizet benső
erejének.
Aki csak most kezd ilyen munkához, több nehézségre
talál, mint aki a háború eleje óta végzi. De éppen ezek
tapasztalása mutatja, hogy ez a munka mindenütt szüksé­
ges. Sikere akkor lesz teljes, ha szavunkat meghallják az
eddig erre nem gondolok is, ha nem csak az általánosan
művelő iskolák, hanem igazán mindenféle iskola egyértelemmel nevéli bélé fiainkba és leányainkba a nemzetül élni
akarást és igyekszik megadni ennek az érvényesítésére is
mindenkinek a személyes erőt.
Bizonyos, hogy erre a munkája annál kevésbbé érez­
zük magunkat erősnek, minél többet szenvedünk magunk.

5
De hiszen éppen magunkon kell kezdenünk. Ez az önlegyozes olyan példát ad, mint a hősé a harcmezön. A tanitosag lelki erejéből nő ki a nemzeté!

A Magyar Paedagogiai Társaság.

Rz erkölcsi nevelésről.
Folytatás.

Tanítói, nevelői munkásságunknak minden órájában
van eleg módunk és alkalmunk a jórrak és rossznak meg­
ismertetésére. Ez ismertetés pedig nagyon szükséges, mert
hogyan cselekedhetne tanítványunk a jót, ha azt nem is­
meri. Hogy mi a jó és mi rossz annak kifejtése nem tartozik e tanulmány keretébe. A nevelőnek jól kell itélnie.
De fölösleges is volna ennek hosszabb tárgyalása. A jónak
s rossznak megismertetésénél el nem mulaszthatjuk, hogy
ne figyelmeztessük tanítványainkat, hogy a jó cselekvése
asznos, a rossznak követése káros. Meg kell értetnünk
tanítványainkkal,hogy a jó ember boldogul csupán, hogy a
jo itt a földön is elnyeri jutalmát, mig a rosszat, a hazugot
a becstelent, a gonoszt itt a földön is büntetés éri. A tel­
hetetlen elrontja a gyomrát, a verekedőt megverik, a ha­
zugnak nem hisznek, a tolvajt kiveti a társadalom, stb. stb.
Nem szükséges azért a majomtól való származás el­
vet vallanunk, midőn azt állítjuk, hogy az emberben nagy
az utánzási hajlam. A legtöbb ember mások után indul Mi
felnőttek talán mosolyra is hajlandók volnánk midőn után­
zási hajlamokkal vádolnának bennünket. Pedig sok igazság
van ebben. Soha nem lenne divat, ha'asszonyaink nem
utánzási hajlamaikat követnék. Vagy például a férfiak közt
a dohányzás szintén az utánzás révén * terjedt és terjed
mert testi szükség senkit sem kényszeritett. De a szorosan
vett erkölcs tekintetében is nagy szerepe van az utánzásnak
Megtörténik, hogy teljesen kialakult jellemeket megingat az
utánzás ösztöne. Sok példát találunk az életben. Hány férfi

nem hóditana, ha legjobb barátai példája erre nem ösztö­
kélné. Mennyivel kevesebb csalás, lopás, sikkasztás és mi
egyébb esne, ha a bűnösök példái hatást nem eredményez­
nének. I\z a közmondás, hogy; «Addig nyújtózkodjál, med­
dig a takaród ér!» szintén az utánzókra vonatkozik. Fel
kell tehát használnunk amennyire csak lehet, ez emberi tu­
lajdonságot nevelési tevékenységünkben. Pontosság, lelki­
ismeretesség az igazság — és munkaszeretet, a jónak
állandó követése, a józan egyszerűség, a szilárd akarat, a
teljesen kialakult charakter példáját kell nyújtani a tanító­
nak növendékeivel szemben. Sem a szülőnek, sem a test­
vérnek, sem másnak a példája nem eredményez oly hatást,
mint a tanító példája. És e jó példának, de mások jó pél­
dájának is maradandó hatása lehet. Hogyan? Miért? A fele­
let egyszerű. A gyermek csak égyszer-kétszer kell, hogy
kövesse a jó példát az utánzó hajlama ösztökéléséből és
az eredmény késni nem fog, mert minden ráható jelenség,
minden már egyszer átélt cselekvés maradandó nyomot
hagy idegrendszerében. Ezen nyom maradandósáya abban
nyilatkozik meg, hogy az utánzási ösztönből végrehajtott
cselekvés után másodízben már az előbbvalónál kisebb
intenzitású hatás alatt a már egyszer átélt jelenség épp oly
erővel jelentkezik nála mint első ízben. Minél gyakrabban
ismétlődik az ok és hatás annál szilárdabb lesz összekötő
kapcsuk és annál gyengébb ok vált ki nagyobb hatást. És
itt már elérkeztünk a szokáshoz, mely már állandó cselek­
vésmód, mely a céltudatos nevelésnek jelentős szerepű
eszköze. A nevelő feladata, hogy a káros szokásokat viszszafejlessze a jóirányuakat megerősítse. Talán ez a mun­
kánk a legtöbb képességünk igényli. Sok helyen a tanító,
nevelő meg sem próbálkozik vele már t. i. azzal, hogy az
oly tanítványát, ki megszokásból verekedő, káromdokó,
hazug, tolvaj és mi rossz, — becsületes charakterré tegye’
Szigorú büntetéssel, veréssel kényszeríti, hogy az órán ren­
desen viselje magát és mint az osztály mételyétől igyekszik
szabadulni tőle, a középfokú iskolákban a csendes eltávo­
lítás, vagy kizárás, az elemiben a javítóintézetbe való de­
portálás utján. Vannak esetek, midőn a tanító tényleg más

i

.

: ■

,

7

utat már nem választhat, mert mindent próbált, mindent
megtett, amellyel jóutra téríteni akarta tanítványát. De áll­
junk meg egy szóra! Sok esetet tudok, midőn "a tanítvány
megmenthetőnek látszott, midőn a nevelő a javítás helyett
csak várta az uj esetet, melynek következtében a tanítvány­
tól megszabadulhatott. Ha minden tanító igy cselekedne,
nem lehetne elegendő javítóintézetet állítani. Pedig való­
ságban akkor mester valaki a nevelésben, midőn ily rom­
lásban levő tanulót a becsület útjára tud téríteni. Nehéz
talán? Nem, csak munka. És ki a munkát sze eti, meg is
próbálkozik- vele. Annál is inkább, mert még a kisebbfajta
káros szokások is végzetessé válhatnak az em:
_
Folyt, köv.

Gye.

HÁBORÚS KÖLTÉSZET,
Dalok, beküldte: Oreskó Dezső.

Levelet írt az orosz cár • •.
Levelet írt az orosz cár a magyar királynak
Azt kérdezi mit ad enni a magyar bakának
Mitől olyan harcratermett, mitől olyan bátor
Miért olyan győzhetetlen az a magyar tábor.
Ferenc József imigyen szólt a magyar bakákhoz.
Kivinné el leghamarabb válaszom a cárhoz?
S elindult az egész tábor a király szavára
Elvinni ’az üzenetet a cár udvarába.

Sír a fecske ...
Sír a fecske zokogó a hangja
Mikor ősszel a fészkét elhagyja.
A lóvém is búsan nyerít
A vizet se issza
Az is érzi, az is tudja
Soh’se jövünk vissza.

Magyarország határát se látom
Csákóm mellett hervad a virágom
Ha elhervad majd ád másat
Az orosz cár lánya
Nincs már messzi kibírja a
Kesely lovam lába.

8

9

Édes anyám ne sirasson ...
Édes anyám n? sirasson
Visszajövök pántlikáson ;
De ha a síromat megássák
Büszkén hordja hős fiának a
[gyászát.

Édes rózsám, kedves rózsám
Könnyes szemmel ne nézz reám
Mert ha csatába elmegyek:
Más ölel majd Isten úgyse’
[tégedet.

Megkondult a Dnyeszter partján ...
Megkondult a Dnyeszter partján
Egy kis harang esti imára;
Imádkokozást rég nem halott
Szivemhez szól minden hangja,
Földre ejtem a fegyverem
Két kezemet összeteszem,
Mint amikor édes anyám
Imádkozni tanítgatott:
S lehullva a véres földre
Elmondok egy gyermekkori imádságot.

HIVATALOS RÉSZ.
6266. szám.

.

Valamennyi polgári iskolai igazgatónak.

Az egyes tantárgyak tanulása alól felmentett tanulók
osztályozása tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
múlt év december hó 11-én kelt 139156. számú rendelete
szerint az 5009—1895. sz. rendelettel kiadott szabályzat
15. §-a szerint a polg. iskolákban a szabadkézi rajz és a
mértanirajznak gyakorlati részéből, továbbá a szépírás,
testgyakorlat és ének alól tisztiorvosi bizonyitvány alapján
felmentett tanulók e tárgyakból osztályatot nem kapnak.
E rendelkezés a mértani rajz aránylag kis részéből
felmentett tanulókat a többi tanulóval szemben indokolatlan
előnyben részesíti, mivel az anyag nehezebb és fontosabb
részéből az elméleti részből tanúsított elégtelen tanulmányi

előmenetel esetén még csak a javitóvizsgálatra való uta­
lástól sem kell tartaniok. De épen ez okból az érdekelt
tanulók legtöbbjétől nem is lehet kellő szorgalmat, rendes
kielégítő tanulmányi eredményt várni, másrészt fegyelmi
szempontból káros hatás várható, mert az órákon tanul­
mányi tekintetben ily felelősség nélkül jelen levő tanulók
fegyelmezése igen nehéz.
E körülmények mérlegelésével a jövőre vonatkozó­
lag elrendeltetett, hogy a mértani rajz gyakorlati részé­
ből felmentett tanulók e tárgyból osztályzatot is kapjanak
Az érdekeltek bizonyítványában s az anyakönyv megfelelő
rovatában a tárgynál azonban mindenkor hozzáirandó,hogy
^elméleti részből* a jegyzet rovatban pedig a gyakorlati
rész alóli felmentés jelzendő a felmentést engedélyező tan­
felügyelői intézkedés számának bejegyzése mellett.
A szertorna alól felmentettek az anyagnak jelentős
részből nyervén oktatást, e szempontból és fegyelmi szem­
pontból is ily tanulók a tornából is osztályzandók ily kie­
gészítéssel «szertorna kivételével*.
A magántanulókra vonatkozólag a szabályzat 26. §-a
a női kézimunkából, továbbá a szabadkézi és mértani rajz
gyakorlati részéből való felmentést szintén lehetővé teszi,
az osztályozásra vonatkozólag azonban nem rendelkezik.
Mivel pedig a mértani rajzból az elméleti részből kérdése­
ket s feleletük alapján osztályzatot kapnak a magántanulók
az egyöntetűség és a tényállásnak megfelelő bejegyzés
biztosítása érdekében elrendelteti, hogg az ilg magántanu­
lóknál is a jövőben a tárgynál a bizonyítványban s az
anyakönyvnek megtelő rovatában szintén mindig hozzáirattassék, hogy « elméleti részéből* a jegyzet rovatban pe­
dig *a gyakorlati rész alóli felmentés* jeleztessék a tan­
felügyelői felmentő intézkedés számának bejegyzése mellett.
A női kézimunka, szabadkézi rajz és ének gyakorlati
része, az anyagnak túlnyomó része lévén, az ezek alól
felmentett tanulóknál az osztályozás továbbra is mellőz­
hető.
Általában meg kell jegyeznem, hogy az indokolatlan

felmentésekért a tantestület mindenkor felelős. Az igazgatónak

11

10

nem szabad elfogadni általános kitételii orvosi bizonyítvá­
nyokat. Rövidlátó, vérszegény stb. címen senki fel nem ment­
hető egyes tantárgyak tanulása alól. Figyelmeztetendők úgy a
szülők, mint a tanulók, hogy az esetleges felmentések miatt
jövőbeli élelpályáján akadályai lehetnek. Kézimunkából tel­
jesen egy leányka sem menthető fel. Az orvos jelölje meg,
hogy mely munkanemek ártalmasak s az ilyen tanulóknál
a tanítónő erre figyelemmel tartozik lenni.
_
A mértani rajznak elméleti részéből nyert elégtelen
osztályzat a javitóvizsgálatra, vagy osztályismétlésre való
utasítás szempontjából, a többi tárgyból kapott elégtelen
osztályzattal teljesen egyenlő értékűnek minősítendő.
Minderről az igazgatóságot tudomás, miheztartás és
további eljárás végett értesítem.
Szolnok, 1915. évi december hó 23-án.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

6700/1915. szám.
.

j

Valamennyi polgári iskolának.

Polgári iskolai tanulók tandíjmentessége tárgyában.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
múlt évi december hó 26-án kelt 139000 sz. rendelete sze­
rint az osztályozási érdemjegyeknek a polgári és felső
népiskolánál az 1914. évi 66002 számú rendelettel történt
megváltoztatása szükségessé tette, hogy a tandíjmentesség
megállapításánál a szabályzatbari megállapított fegyelmi és
tanulmányi követelmény mérteke is megváltoztattassék.
Ennek megfelelően a tandíjmentességet szabályozó
1890. évi március hó 19-én 56707/889. számú rendelete 1.
pontjának valamint a 9. pontja b. és c. bekezdésének hatá­
lyon kívül való helyezése mellett a következők rendeltet­
tek el:
1. A tandíj fizetése alól nem menthető fel az oly
tanuló:

a) aki az előbbi tanév illetőleg az időszak végén az
erkölcsi magaviseletből rossz vagy kevésbbé szabályszerű
érdemjegyet nyert;
b) aki a felsőbb osztályokba való fellépésnél irányadó
tantárgyak valamelyikéből elégtelen előmenetelt tanúsított;
c) és akinek az említett tantárgyakból, habár nem is
volt elégtelen érdemjegye, de több volt az elégséges, mint
a jeles és jó érdemjegye együtt.
2. A tandíjmentesség élvezetét elveszíti az a tanuló,
aki az első félév, illetőleg a tanév végén az erkölcsi maga­
viseletből «rossz» vagy «kevésbbé szabályszerű* érdemje­
gyet nyert, aki felsőbb osztályokba való fellépésnél irány­
adó tantárgyak valamelyikében elégtelen előmenetelt tanu. sitott, nemkülönben ha az említett tantárgyakból több az
^elégséges*, mint a «jeles» és «jó» érdemjegye együtt.
Ezen esetekben a tanuló a tandíjmentességét, a bizo­
nyítványt illetve értesítőt követő fél évtől kezdve veszti el.
Azon tanuló, aki a tandíjmentességét ezen 2. pontban
felsorolt okok miatt veszti el, újból való felmentését csak
akkor kérheti és tandíjmentességben csak akkor részesít­
hető, ha ismét megfelel mindazoknak a feltételeknek, me­
lyek alatt tandíjmentességért általában folyamodni lehet
Miről tudomásvétel végett arról értesítem, hogy a
jelen szabályzat rendelkezései az 1615/16. iskola év kez­
detétől számítottan érvényesek.
Szolnok, 1915 december 11-én.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

6714/915. szám.
Valamennyi óvodának.

A téli szünet felfüggesztése tárgyában.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
múlt év december 16-án kelt 141888. sz. rendelete szerint
a háború által előidézett rendkívüli közállapotok megkíván­

12

13
jak hogy a kisdedóvók ezen a télen is megszakítás nélkül
működjenek és a felügyetetre szoruló gyermekeknek ott- •
hont biztosítsanak, azért a 163366 914. sz. rendelet hatálya
1910. evre is kiterjesztetett illetve elrendeltetett a rend­
szeresített téli egy havi szünet az 1916. év január havában
az allami es községi kisdedóvódákba ne tartassék meg.
Szolnok, 1915. évi december hó 25-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

6762 915. szám.

séügyi rendelkezések szigorú betartása, biztosítása és min­

dennek megtétele, ami az általános közegészségügyi álla­
potot emeli, elengedhetetlen kötelesség.
Felhívom ezért a tanintézetek vezetőit, hogy a szóban
levő utasításoknak a közegészséget illető rendelkezéseire,
továbbá a közegészségyi hatóságoknak ilyen irányú intéz­
kedéseire mindezek szoros végrehajtására az érintett inté­
zetek helyi hatóságait különösen is tegye figyelmessé és
támogassa, mert minden hanyagsággal vagy vétkes mulasz­
tással szemben pedig soronkivül megfelelően fogok eljárni.
Szolnok, 1915. december 29.

Györffy József

Valamennyi menház, óvoda, elemi-, polgári-

kir' tanfelügyelő.

és tanonciskoláknak.

Közegészségügyi intézkedések.

17^916. tfsz.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
múlt ev december 18-án kelt 138054. sz rendelete szerint
az allami es községi kisdedóvódák felügyelőbizottságai az
allami iskolák gondnokságai és a községi iskolák iskola­
székéi szamara érvényben levő utasítások a közegészség­

Az elemi iskoláknak és középfokú tanintézeteknek.
Szedercserje lévelek elküldése tárgyában.

ügyre. így a meszelésre, súrolásra, fertőtlenítésére, tisztaság
entartasara, szellőztetésére, az egészséges ivóvízre, stb.-re
nezve részletes rendelkezéseket tartalmaznak.
_ E rendelkezések pontos végrehajtása a fejlődésben
levő ifjúság szempontjából mindig fontos, de a mai nehéz
időben mikor a hadi állapottal járó rendkívüli nagy népXS
uT "emCSak a ‘e9®berebb figyelemmel kell

Lm

A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől 1915

évi december 28-án 15232. eln.
rendelet érkezett:

« Hivatkozással a szedercserje

levelek

következő

gyűjtése

tár­

gyában múlt évi 8972 eln. szám alatt, kibocsátott körrendeletemre, felhívom az elemi (mindennapi és

. .

te9SCgek elle" védekezni, hanem az iskolai
aZ 'f,“Ság
oktatóinak tekinte­
tűket különösen a jövőre is kell szegezniök és ennek érdeeben mindent elkövetniük, hogy a gondjaikra bízott nem­
zedékek szellemileg és testileg kiválóbb, erősebb, edzettebb
S
éS k"artÓbb le3yen’ mer‘
csak gy tud megküzdeni azon hatványozott feladatokkal
melyek a nemzet szellemi és fizikai erejének a mostani
vesztesegei folytan vallaira fognak nehezülni, a közegész-

szám alatt a

ismétlő)

nép­

iskolák, valamint a gymnasiumok, reáliskolák, felsőkereske-.

delmi-, felsőbb leány-, polgári fiú- és leányiskolák, elemi
iskolai tanitó- és tanitónőképző-intézetek vezetőit, hogy az
iskolájuk tanulói által gyűjtött szedercserjeleveleket a Ma­

'

gyar Királyi Honvédelmi

minisztérium

Hadsegélyző Hiva­

tala címére Budapestre küldjék meg.
Célszerű, hogg

az egy

helységben

levő

gyűjtött szederleveleket együttesen adják föl.

iskolák a

14

15
Amennyiben a zsákok vagy

kosarak ren­

megfelelő

delkezésre nem állanak, falécekből könnyen és olcsón meg­
felelő nagyságú

ketrec készíthető; amely

rongydarabokkal vagy erős

belülről

papirlemezekkel

tiszta

kiszögelve a

szederleveiek szállítására alkalmas.
Az esetleg felmerülő költségeket, ott ahol állami isko­

Az iskolák vezetőinek a következő nyilatkozat ellené­
ben, óvadék letevése nélkül bocsáttatik rendelkezésre ily
kötőfonál.

Megrendelési szám; .... ...............

(Mindennemű levelezésnél e számra kell hivatkozni.)

lák vannak, ezek tartoznak előlegezni.

Nyilatkozat.

A költségek az illető törvényhatóság tanfelügyelőjének

jelentendők be, aki ezekről hozzám összesítő jelentést fog
tenni.

A

vasúti

úrral történt

szállítás

a m. kir. kereskedelmi

megállapodásom

szerint

a

miniszter

MÁV. vonalain,

úgyszintén a Kassa-Oderbergi vasút magyarországi vonalain

ás a társaság kezelése alatt álló helyiérdekű vasutak bár­
mely állomásáról is díjmentesen történik.»

Ezen rendeletet sürgős végrehajtás végett kiadom.
Szolnok, 1916. január 3.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

74/1915. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézet vezetőségének.
Katonák téli felszerelése tárgyában.

.
köz^k^^^^5üQyi m. kir. miniszter urnák
156451/915. számú rendeletére, megfelelő további eljárás
vegeit értesítem Címet, hogy a hadvezetóség a magyar nők
jótékony munkájának elősegítésére az idén bizonyos menynyiségü kincstári (ingyenes) kötőfonalat bocsát a Honvé­
delmi Minisztérium Hadsegélyző Hivatala utján rendelkezesre azzal a kötelezettséggel, hogy abból csakis meghaL™: minta,U cikkek készíttessenek és azok a Hadsegélyző
Hivatalhoz szolgáltassanak be.

Alulrott ezennel kinyilatkoztatom, hogy a vezetésem
alatt álló iskola a m. kir. honvédelmi minisztérium Had­
segélyző Hivatala által rendelkezésre bocsátandó kincstári
ingyenes gyapjufonálból a legrövidebb idő alatt ............kg.
mennyiséget kész előirásszerüen feldolgozni, miért is a
rendelkezésre álló készlet arányában a vezetésem alatt álló
iskola részére a most meghatározott mennyiség keretén
belül címemre gyapjufonalat portómentesen ezennel meg­
rendelek.
Kötelezettséget vállalok az iránt, hogy a vezetésem
alatt álló iskola a kiszolgáltatandó gyapjufonálból az elő­
írásnak mindenben megfelelő cikket fog készíteni s hogy
minden kg. gyapjufonál ellenében ugyanannyi súlyú rövid
harisnyát (zokni) és lábszárvédőt (lábikravédő) fogok a
Hadsegélyzző Hivatal fonalosztályához (Budapest, V., Aka­
démia-utca 17. földszint) «A harctéren lévő katonák részére
szánt szeretetadomány» jelzéssel portó,- illetve fuvardíjmentesen beküldeni.
A harisnyát, melynek hossza a lábujjhegtől a sarok
közepéig 28—30 cm., a lábszárvédőt pedig, mely közön­
séges kereskedelmi cikk, úgy kell kötni, 50—60 cm. hosszú­
ságban, hogy alkalmas legyen egy középnagyságú ember­
nek a ruha fölött való viselésére. (Az először elkészült
példányok kípróbálandók.)
.
í
Ezen adatok alapján az iskolám részére küldött fonál­
ból csakis rövid harisnyát (zokni) és lábszárvédöt (lábikra-

védő) köttetek,
Az előírás szerinti cikkek készítésére vonatkozó uta­
sítást megértettem.

16

A cikkek beszolgáltatása után kötelezettségem szabályszerü teljesítése jeléül jelen nyilatkozatom visszaküldését igénylem.
Kelt...................................... 191....
n.
isk. igazgatója.

Különös gondot fordítson Cím arra,/ hogy e tekintetben semmi visszaélés ne történjék, vagiy panaszra ok ne
adassék.
Szolnok, 1916. január hó 6.

Győrffy József
kir. tanfelügyelő.

Hírek.
Kinevezés. A szolnoki áll. elemi népiskolák gond­
noksági elnökévé főispán ur Ö méltósága Árva Ferenc rk.
plébánost nevezte ki, aki most a tanítóság legnagyobb saj­
nálatára súlyos beteg.
Majthéngi Ilonka oki. * polg. isk. tanítónő a folyó
iskolai év hátralevő részére a szolnoki polgári fiúiskolánál
megbízatást nyert.
Fodor Sámuel abádszalóki izr. tanitó hadi szolgálat
alól felmentetett. — Kelemen Miklós mezőtúri és Mogyo­
rós János szelevényi áll. ell. isk. tanítók hadi szolgálatból
elbocsátást nyertek.

Kisújszállás közs. önálló gazd. népiskolához az vk.
miniszter ur ideiglenesen áthelyezte Szabó Rándor nagylajos
falvi gazd. isk. szaktanítót.
T
modern, tiszta, Ízléses nyomtatványra van szüksége,
ild rendeljen Varga József nyomdájában, Szolnokom

r

Népmü
Főszerkesztő :

VERESS MIHÁLY.
Fömunkatársak

x '
'' '<

7 •_ 7X ,

Kiadja r
77

. 17 ?

\ ‘'yy /’
’ '■

<■ ’

A Jász-Nagykun-Szothok vm. Tanítót

Előfizetési dija

Egész évre . . . . .
\ x •

Nyomatott

Szolnok, 1916. január 25.

VIII. évfolyam.

10. szám.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és

a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
>
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Veress Mihály.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

L

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

Az alkohol elleni küzdelemről.
Az alkohol elleni küzdelem ma minden müveit ember
kötelessége. És meg is teszi azt a maga körében mindenki,
aki megismerte annak borzasztó következményeit, s aki
tudia, hogy a szeszes italok mértéktelen élvezetének kor­
látozása és megszüntetése tisztán csak az emberek tudat­
lanságán, vagy féltudásán múlik. Ezen nemzeteket, orszá­
gokat pusztító veszedelemtől csak a felvilágosultság, művelt­
ség, valamint ezekkel karöltve járó vagyonosodás terjedése
által szabadulhatunk. Ennek megismerése vezette Wlassits
Gyula volt közoktatásügyi minisztert is, midőn elrendelte,
hogy Magyarország minden rendű iskoláiban külön napon,
avagy külön tanítási órában kell foglalkozni az alkeholizmussal. 1914. aug. 3-án kiadott belügyminiszteri rendelet­
ben pedig a következők olvashatók:. "Katonáink egészsé-

2

gének és harcképességének érdekében szigorúan megtiltom,
hogy a hadbavonuló katonáinkat a közönség köréből bárki
a vasúti állomásokon szeszes italokkal ajándékozza meg.»
Nem sok idő múltán e rendelet kiterjesztett a harcrnezöről
hazatérőkre és az összes átutazó katonákra.
E rendeleteket azidétt szives örömmel üdvözöltük,
mint annak jelét, hogy végre a kormány is belátja az
alkohol veszedelmét.
Foglalkozzunk tehát mi is egy kissé bővebben e nagy
fontosságú, életbevágó kérdéssel, annál inkább, mert soha
oly jelentőséggel nem birt az alkohol elleni küzdelem, mint
most a háború idején. «Ebben a háborúban az győz, ame­
lyik félnek erősebbek az idegei.» Hindenburg jelentette ki
ezt. Már pedig az idegek leghatalmasabb gyengítője, rom­
bolója a szesz. Habár hazánkban a szesz mértéktelen élve­
zete nem oly fokú, mint sok más akár európai országban
is, mégis, mint minden rossz ellen, sorompóba kell állatiunk
e tekintetben is. De veszedelmes ellenség is az alkohol.
Titkon, alattomosan férkőzik az áldozathoz, mert csekély
mennyiségben élvezve, eleinte kellemes közérzést okoz. Az
áldozatát fogva tartja, ennek nehéz is teljesen lemondani
róla. Az igaz, hogy csekély mennyiségben valami különös
ártalmas hatása még nem jelentkezik, de megfogta az áldo­
zatát. Már másodsor többet bir s többet fogyaszt. így min­
den ivásnak lassankint részegség a vége. És ekkor a tit­
kosan férkőző méreg elhomályosítja az értelmet, az önura­
lomra alkalmatlanná teszi az akaratot, tompává teszi az
érzést, mérgezi és ismételt esetekben megmérgezi a testet.
A legpusztítóbb magyar betegségnek a tüdövésznek is a
szesz egyik terjesztője. Azt szinte fölösleges Írni, hogy az
alkohol méreg. De azoknak, kik azt tartják, hogy a legna­
gyobb méreg csekély mértékben a legjobb orvosság, már
feleletet kell adnunk. Ugyan melyik betegség az, melyet
alkohollal gyógyítanak? Az alkohol még a mérgek köztis
az utolsó. Semmi hasznát nem vehetjük, csak a káros haj­
tását ismerjük. Tekintélyes orvosok már csekély mennyi­
ségben is káros hatásúnak vallják. És ebben igazságnak
kell lenni. Itassunk meg egy tehénnel vagy más lábas

3

jószággal egy kis pohárka rumot, majd tapasztalja a kétkedő,
hogy mennyire mérgező a szesz csekély mennyiségben is.
És ha állatra hivatkoztunk, maradjunk is kissé példánknál.
Hisz oly sok mindent tanult tőlük az ember. A vidra, a
béka, a hal, hangya, a méh stb. mind valami tekintetben
példái voltak az emberiségnek. Csak egyet nem akar az
ember példaként tekinteni, csak egyet nem akar az ember
megérteni s ez, hogy a szesz fölösleges, hogy szükségtelen
az életre, hogy az állat ösztöne erősebb mint az övé, mert
ami szervezetére káros azt nemhogy fogyasztaná, de még
a közelségéből is távozik, öntsünk egy tálba szives olvasó
egy kutyának vagy macskának finom cognacot avagy talán
pezsgőt, ha úgy tetszik, nemde ott hagyja. Humoros a fele­
let sok oldalról. Nem az ő gyomrába való! Igaza van. Ezt
a macska is tudja. Csak az ember nem akarja megtudni.
A mi emberi gyomrunk pedig érzékenyebb az állaténál.
De ha az állatok példája talán lealacsonyító volna, úgy ott
az emberek példája. Van egy közmondás: Más kárán tanul
az okos. Bár a magyar ember ennek dacára rendszerint a
a saját kárán okul, mégis jelen esetben nagyon megszívlel­
hetnénk ezt. Az alkohol mértéktelen élvezeté után még a
saját kárán sem tanulhat senki sem; A tanító, a nevelő a
legjobb igyekezettel iparkodjék felvfegositani faluja népét,
tanítványai seregét és intő például meg kell ismertetnie
azon tragikus, szomorú eseteket, melyek oka az alkohol
volt. Hány vakság, hány hirtelen halál, mennyi őrület és
bűn okozója volt az alkohol mérge.
Bár a szesszel való visszaélés mindenféle formájában
ártalmas nagyon, de egyforma alkoholra vonatkoztatva, mé­
gis véghetetlenebbül ártalmasabb a pálinka, mint a sör vagy
a bor mértéktelen élvezete. Az iszákosságot ugyan minden­
féle formájában kell ostorozni, de elsősorban a pálinkát
kell kiverni divatból. Mert ez tizedeli ma a népeket, sajnos,
lassankint már jó magyar népünket is; ez juttat sok család­
főt koldusbotra, elzüllésre, börtönbe, őrültek huzába, kór­
házba, szegényházba, szóval az állam és közjótékonyság
terhére. Nincs már falu, ahol ne lehetne ujjal mutogatni
olyan elszegényedett, lerongyolódott családfőkre, akik még

5

4
apáiktól tisztes vagyonkát örököltek, de ivási szenvedélyük
révén azt — rendesen munkaerejükkel együtt — elvesz­
tették. Csak a jó Isten a megmondhatója annak, mennyi
pörpatvar, veszekedés származik a pálinkafogyasztásból.
Minden embernyomoritó szerencsétlenség együttvéve nem
teremt annyi koldust, mint a pálinka egymaga.
A nép általában azt hiszi, hogy a pálinka táplál, erő­
sít és melegít. Kétségtelen van a pálinkában némi tápanyag,
ee ez szóra sem érdemes, mert egy deci pálinkában'keve­
sebb a tápanyag, mint egy harapás burgonyában. Ezt ma
már a tudomány kimutatta.
Azt a néphitet, hogy az alkohol melegít, régen meg­
cáfolták. A nép fia érzi, hogy mikor egy korty pálinkát le­
nyelt, jótékony meleg tölti el belsejét. Ez a tapasztalat
azonban csalóka, mert ez a hatás csak rövid ideig tart,
gyors hanyatlással jár s igy többet árt, mint használ. Az
egész müveit világ minden fontos pontján, ahol csak igazán
erős, kitartó ember kell a gátra, üldözik az alkoholt s nem
ismerik el annak sem tápláló, sem üdítő, sem erősítő, sem
melegítő hatását. Ennek dacára az iszákosság mindinkább
népeket pusztító veszedelemmé fajul, lappangva, de állan­
dóan pusztít.
Az iszákosság elfajzottá, degenerálttá teszi a családodokat. Iszákos szülőknek csenevész gyermekeik születnek.
Az iszákos igy vét a hazája ellen is.
Fontos tehát, hogy amennyire tőlünk telik, felvilágo­
sítsuk a népet az alkohol rettentőn pusztító hatásáról, ezt
az állam érdeke is kívánja.
Szóval, a szerencsétlenek példájával kell bizonyíta­
nunk, hogy az iszákos ember valósággal öngyilkosságot
követ el, bár nem egy perc alatt öli meg az alkohol, ha­
nem lassan, lassan, de rettentő szenvedések közt. Miként
a rózsák csak rövid ideig virágoznak, szúró töviseik ellen­
ben egész éven át a bokron maradnak: úgy a szeszes ita­
lok élvezete is csak rövid ideig gyönyörködtet, de a belőle
származó nyomor és betegségek igen sokáig tartanak.
A szeszes italok mértéktelen élvezete által elveszti
az ember nemességét, méltóságát és a testi bünhődés mel­

lett viselnie kell az emberek megvetését is. A régi görögök
és rómaiak annyira megbélyegzőnek tartották a mértéktelen
ivást, hogy az iszákost kizárták minden közhivatalból. A
görögöknél az is törvény volt, hogy aki vagyonát elitta,
nem volt szabad ősei mellé temetni. A spártiak, hogy gyer­
mekeiket elriasszák az iszákosságtól, az utcákon ittas rab­
szolgákat kergettek és biztatták, a gyermekeket, hogy sár­
ral dobáljanak rájuk. Midőn egy alkalommal a hatóság
Spártában ittas rabszolgát állított a köztérre, hogy az ifjú­
sággal a mértékletlenséget megutáltassa, a nép felkiáltott s
igy szólt: Honnan vették ezt a szörnyeteget, kinek ugyan
emberi alakja van, de kevesebb az eszmélete az álla­
ténál is.
A jelen idők alkohol ellenes küzdelmeiben két irány
fejlődött. Az egyik csoport azt állítja, hogy ezen szenve­
délyt megtörni csak úgy lehet, ha az emberek a szeszivás
minden képzelhető módjával végleg szakítanak. Ezek az
abstinensek (tartózkodók). A másik csoport csak a mérték­
letességet tanítja. Ezek a temperenclerek (mértéket tartók)
Kétségtelen, hogy az alkoholivás teljes elhagyása
lenne a legbiztosabb módja az alkoholizmus megszűnésé­
nek. Ámde ennek legyőzhetetlen akadályai vannak hazánk­
ban is. Magyarországon a bortermelés népünknek egyik fő
keresetforrása. Ezt beszüntetni képtelenség. Ausztria és
Németország a sörrel van igy. De maga az állam is útját
állja ennek, mert az alkoholos italok fogyasztásának vég­
leges beszüntetése az államháztartás fontos érdekeibe üt­
köznék.
Nem marad más hátra, mint tanítás. A műveltség, a
felvilágosítás s ezek révén a vagyonosodás terjesztése. És
tényleg ez a leghelyesebb mód, mert Vmó igaz, hogy men­
tői felvilágusaltabb, józanabb észjárású valamely ország,
vagy község népessége, annál kevesebb köztük az iszákos.
Egyes szerencsés falvak története igazolja, hogy rátermett
vezető férfiak szerencsés összetalálkozása, jó példája és
tanítása az addig állandóan rendetlenkedő, züllött, laza er­
kölcsű népességet egy emberöltőn keresztül gyökeresen
meg tudja változtatni,
s

7

6

Közre kell tehát működni mindenkinek, kicsinynek,
nagynak egyaránt, mert igen gyakran a legcsekélyebbnek
látszó eszközökkel is hatalmast, nagyot lehet alkotni.
A társadalom az ö jótékony intézményeivel az iszákosság szomorú következményeit enyhíteni igyekszik. Ha
tehát a? elemi iskoláktól fel az oktatás legnagyobb fokáig:
— az egyetemekig — a hivatott nevelők mindenütt kellő
munkásságot fejtenek ki s a társadalom részéről munkájuk­
ban némi segítésben részesülnének is, eljön az az idő,
midőn hazánk az alkohol mérgétől is, a nemzet ez ellen­
ségétől is megszabadul.

Egy orosz tanítóról.
Irta: Zomora Samu.

Állítólag Werner Jervának hívják, 26 éves, ukrajnai
származású, Oroszország Certl nevű falujában elemi iskolai
tanító, németül is beszél.
Múlt év március 29-én ismerkedtem meg vele, amikor
őt társammal egy 2000 főnyi oroszfogoly szállítmányból
vaggon hiány miatt Kolozsvárott lemaradt 85 foglyot kisér­
tünk Budapestre, hogy őket a többivel együtt a feldbachi
fogolytáborba továbbítsák.
Este hat órakor kaptuk meg a parancsot a kisérésre
s minket, mint olyan hatonákat, kik a háborút márciusig
csak a kitűnő «Érdekes«-bő\ láttuk s csak néha-néha lesel­
kedtünk az ilyen háborús exportcikkre, meglehetősen izga­
tott a dolognak az az újszerűsége, hogy nemcsak a kevés
ideig álló vagy elrobogó, vaggon ajtókban felbukkanó
muszkafejeket nézhetjük, beszélgethetünk velük, eredetiben
megtudva tőlük olyan dolgokat, amiket eddig csak halvány
reproduktívban hallhattunk.
Az előlegezett érdekesség meggyorsította készülődé­
sünket. úgy, hogy a parancskiadás után egy óra múlva
élessel és szuronnyal fölfegyverkezve künt Voltunk az állo­
máson, hol a többé-kevésbé háborúsán megviselt és leron­

gyolódott 85 orosz kettős sorban állvp várt intézkedésre.
Jelentkezve a szállítmány felügyelő parancsnokánál, meg­
számlálva és megszemlélve átvettük őket.
Oroszország poliglottságának minden typusa, változata
itt állt. A sor elején már legelőször feltűnt egy magas,
kozák sapkás, lenhaju fiú: orosz tanító volt. Ó mondta, s
persze érdeklődésem központja lett. Érdekelt mint ellenség,
mint orosz, de felbukkant bennem a kíváncsiság, hogy mint
orosz tanító hogyan gondolkozik a jelen helyzetről, mi a
véleménye, miket tudhatok meg tőle. És mint pedagógusnak
vezekelnem kell önmagam előtt, mert igazán másodrangu
kérdés lett nálam az, hogy miként vélekedik az orosz ne­
velés elveiről, hogyan választja meg azokat, mit csinál az
iskolájában, kiket és hogyan tanít, mert eszembe jutott a
harcoló magyar tanító. Csak a harcoló és a háborúról gon­
dolkozó orosz tanítót akartam benne látni, hogy párhuzamba
állítsam egyéniségét, lelkét, érzését, felfogását a mostanról,
a magyar tanitóéval.
”
A parancsnokommal úgy osztattam be magam, hogy
ahhoz a 40 emberhez jussak, ahol az orosz kollega lesz.
Úgy is történt, elhelyezkedtünk, a vonat elindult, tarisz­
nyánkból megkínálva őt is, azután rágyújtva, megkezdtük a
beszélgetést.
És Werner Jerva beszélt, először halkan, csendesen,
vontatottan, rövid szavakkal, de késöb mindjobban neki
melegedett, arcára lázpizos foltokat festett a felzokogo fáj­
dalmas érzések tőmece. Beszélt, alig ggöztem sajátságos
kiejtését követni, s ha nem is értettem volna meg, megér­
tettem volna hangjából, nézéséből, hogg nem a lelkesedés
rajzolja arcára a színeket, hanem a mélgséböl felszivargo
elkeseredés, fájdalom.
Beszélt. Elmondta, hogy az elemi iskola alsó osztaIgáiban tanít s hogg jobban megértsek, kezével mutatta a
padlótól a mértéket, hogg mekkora ggermekeket. Nepfelkelő a 246. gyalogezredben, a kozák sapkához véletlenu
jutott; négyheti jelentéktelen kiképzéssel került a frontra.
A tisztjeik oktatásukkal nem sokat törődtek s„ csak akkor
látták őket, mikor egy-egy lumpolas után szellőzködni mén-

8

tek a gyakorlótérre, ahol mámoros fejjel kardlapozási pró­
bákat tartottak a legénységen, akik nagyobbrészt besszarábiai románok és izraeliták voltak. Altisztjeik durvasága,
bárdolatlan viselkedése minden képzeletet felül múl, fék­
telen tobzódásuk és kancsukájuk elől nincs menekvés,
orvoslásért sehova sem fordulhatnak. A legénység elkese­
redett, ami nem is csoda, mert már a besorozásuk sem
volt bizalomgerjesztő. Számos helyen úgy sorozták a nép­
felkelőket,'hogy szuronnyal piszkálták és kancsukával ver­
ték ki az épen nem lelkesülőket. Ez volt a sorozás, orvosi
vizsgalat nélkül, s Innen vitték őket csoportostul, gyalog a
kiképzési helyre, arról aztán, hogy útközben hányán hul­
lottak el vagy mennyit vertek agyon, külön nem szól a
krónika.
Kiképzés után a bukovinai harctérre jutott. Alig pár
heti kényszerű harc után a Szadagora körüli küzdelemben
fogták el s eltogásuk előtt napról-napra óhajtva várták az
alkalmas pillanatot az átszökésnez. Igaz, hogy féltek a ma­
gyarok hírhedt (?) bánásmódjától, de mégis legyőzte ben­
nük a félelmet az orosz gépfegyver, a kancsuka, a halálra
verés. Egy kb. 200 főből álló csoportba sodródott, amelyik
elszakadva a főcsapattói, valósággal belopózott a Szadagorába, hogy 'ott megadhassa magát, ami meg is történt.
Bár Dornavatráig a megcsonkitás^ókféltek, mégis boldogok
voltak, hogy kogy kimenekülhettek" az orosz karmokból, de
már később megnyugodtak s a helyzetük is tetszett.
Werner Jerva beszélt még másról is. Sok cári kiált­
ványt olvasott, ahol az atyuska kenetteljes szavakkal lelke­
sítette őket a népe sorsáért (?) küzdött háborúra. Pedig —
Werner igy szólt — hiába akarják velünk elhitetni, hogy ez
a háború az orosz nép jóvoltáért, sorsáért, helyzete meg­
javításáért folyik, ez nem igaz, perfid hazugság, ez a há­
ború nem demokratikus harc, hanem az autokráciának lel­
ketlen hazárd játéka.A cél Nikolajevicsi.Ez a háború a párvenü gőg háborúja, azoké, akik a néptől elzárkózva, elkü­
lönülve vannak, akik a népet a hullák hekalombájába sze­
retik csak látni, akik jobban irtóznak a népjogoktól, mint a
saját bűneiktől, akik a demokratikus az igából felszabadító

9

néptöfekvéseket sortüzzel és Szibériával zuzzzák pozdorjává.
Ez a háború csak egy párt hatalmi érdeke, amelyik
minden szennyesével együtt felszínen akar úszni s ez a
párt is elvakultságában lélektelen eszköze a szélső, nyugat­
ról áramló pressziónak. (Úgy látszik Angliára gondolt.)
Százezrek hullanak el, nyomorékká, lesznek, de, hogy
ebben a harcban az elnyomott, leigázott, szolgaságban ful­
dokló népnek az érdeke egy lépést is javulna, lehetetlen,
mert a népnek sorsa azok kezében van, akiken még most
is párolog a jogaikért feljajduló proletároknak a közelmúlt­
ban kiomlott vére.
Nem a népnek a sorsáért, hanem a fuldokló párt
életéért áztatja az orosz muzsik vére a Kárpátokat.
Ezért lelkesedjünk mi, hiszen nekünk nem hazánk,
hanem börtönünk van, aminek bilincseit még jobban ma­
gunkra kovácsoljuk, ha fegyvereink diadalt hoznak.
Pedig az atyuskának csak egy szavába kerülne fel­
szabadítania népét, s akkor a népe olyan szobrot állítana
neki, hogy csak látcsövei lehetne megbámulni, de így a cár
is elvesztette a félisteni zománcát s ma már nem száll ima
érte, nem vet a muzsik keresztet nevének kiejtésénél, hanem
csak átkozóáik.
*
így beszélt Werner Jerva, az orosz tanitó talán életé­
ben először nyíltan, félelem nélkül, talán mert nem félt a
kancsukától, vagy elkeseredésében, vagi^ örömében, hogy
fogoly s hogy nem kell többé a gyűlölt atyuskájáért, a neki
csak szenvedést nyújtó hazájáért harcolnia. Vagy talán
azért beszélt igy, mert nem egészen oros^ vér, vagy az
orosz kenyértől lett ilyen lüktetés nélküli vére, vagy rá is
fröccsent a népnek kikancsukázott agyveleje; nem tudom,
hogy miért, de igy beszélt s leikéből átokként zudult min­
den mondása zsarnokaik fejére. Volt-e joga igy beszélni
neki a «népnevelönek» vagy nem, de hogy magukról iga­
zat beszélt, az még a fülsüketítő harci zajból is kihallatszék.
Ez az igazság tulharsog minden zajt s máris fölütötte fejét
az orosz polip, a forradalom, hogy megfojtsa a kancsukát
bőven osztogató nyakát.

11

10

Sokat beszélt még a Werner; ilyenekről már részle­
tesen lehetett olvasni más forrás révén; nem is érdeklőd­
tem tovább, nem mertem megkérdezni, hogy miképen plán­
tálja a nép fiaiba a haza szeretetét, hanem elgondolkoztam
á három vitézség! érmes magyar tanítón, a harcoló magyar
tanítón, aki más dolgokat fog mesélni majd az orosz kolle­
gájának.
A vonat megállt, zökkent, a foglyokat átadtuk.

HÁBORÚS

költészet.

Dalok, beküldte: Oreskó Dezső.

Egy levél jár házról-házra,
Csak egy név száll szájról-szájra:
Csere András, Csere András
Elesett a háborúba.

Mikor az én gyöngyaranyos •. •
Mikor az én gyöngyaranyos
Kis katonám itt hagyott
Az ajkam is, gerlice is,
Zöld erdő is zokogott.
De hogyha majd
Virágosán visszajő
Daltól hangos lesz az ajkam,
A gerlice, zöld erdő.

„

Édes anyám lelkem •..
Édes anyám lelkem
Ne sirasson engem
Azért, hogy én huszonnégyes
Honvéd baka lettem.

Piros az ég alja
Mint a piros rózsa:
Hej, pirosabb a haragtól
A honvédek arca.

Integet a rózsám
A regiment után
Sírva borul a kapura
Az én édes anyám.

Az Isonzó partja
Véges-végig szikla:
Tudom Isten, a magyar vért
Nem sokáig issza.

Tabánok földje
Nem messze van ide:
Nemsokára magyar bakák
‘Masíroznak benne.

Amióta kis falunkba ...
Amióta kis falunkba
Levelet hozott a posta
Szaladgálnak utca hosszat
Hangos jajszóval, zokogva;

Jaj de lassan megy a vonat
Postavonat odáig,
Jaj de soká ér a levél
Kis katonám házáig.
Oh Istenem
Ugyan mit is beszélek:
Kemény szikla a lakása,
A párnája szegénynek.

Sötét az ég nincsen r^ta
Egyetlen-egy csillag sem,
Amióta éjjel-nappal
Csak utánna könnyezem;
Ha haza jő
Csillag is lesz az égen
Száz csillagom, menyországom
Van az ő két szemében.

A világtörténelem nagy háborúi.
A jelenben folyó világháborúhoz még csak hasonlót
sem jegyez fel a történelem. Herodotos #azt írja, hogy
Xerxes gyalogsága 1,700,000 főnyi lovassága pedig 80,000
fő volt. Az újabb történelmi kutatások azonban korántsem
szplnak ily nagy -számról. A görög-perzsa háborúkban
Xerxes hadseregére vonatkozólag a biztos megbecsülésre
ugyan minden alap hiányzik, de minden valószínűség szerinl a sereg mindenestül, kíséretestül sem nagyon haladta
meg a háromszázezret (Sőt Beloch történetíró szerint a
százezret, Delbrück szerint pedig az ötvenötezret) A hajó-

iá

12

hadat 1307 három evezős hajó alkotta, köztük 300 phoeniciai, 200 egyptomi, 150 kyprosi. Jelen háborúval összeha­
sonlítva mértékjelző gyanánt állítsuk oda egyszerűen azt a
tényt, hogy Németország egymaga hatodfél millió hadköte­
les fölött rendelkezik önvédelmi harcában. Ezzel szemben
az ó-kor háborúi valósággal apró csete-paték. A világhó­
dító Nagy Sándor Kr. e. 334. év tavaszán indult a Hellespontus felé, hogy a hatalmas perzsa birodalmat megdöntse.
Serege zömét 12,000 gyalogos és 1500 lovas makedóniai
harcos alkotta. A görög szövetségből Thessalia 1500 lovast,
a többi görög államok összesen 7000 gyalogost, Thrakia és
Paionia 900 könnyű lovast küldöttek; az egész sereg tehát
az 5000 nehézfegyverzetü zsoldossal együtt mintegy 30,000
főnyi gyalogságból és 4500 főnyi lovasságból állott. Hajó­
hada 160 hajóból állott. Mig e perzsa sereg a régi Írók
értesítése szerint az egy millió főt is meghaladta; csupán a
lovasság számát 45,000—200,000 főre teszik. Ez a szám is
bizonyosan túlzott, de annyi bizonyos, hogy a perzsa sereg ,
s kivált a lovasság szám dolgában nagyon meghaladta
Alexandros seregét.
Az ó-kor legnagyobb háborúja kétségielenül az volt,
amelyik Augusztus és Antonius között folyt. Augusztusnak
80,000 légionáriusa, 12,000 lovasa és 250 hajója volt, mig
Antonius valamivel nagyobb sereggel rendelkezett, flottája
azonban kétségkívül nagyobb volt mint Augusztusé.
A hunok királyának Attillának 500,000 főnyi harcosa
volt, de vannak akik 700 ezerről szólnak.
Az újabb kor több nagy csatája ismeretes mindnyájunk
előtt. így Habsburgi Rudolf a morva-mezei ütközetben mint­
egy 40,000 főnyi sereggel rendelkezett. A mohácsi táborban
28,000 magyar harcos volt, közte 6000 lovas, A törökök
száma ennek négyszerese volt. 1812-ben Napóleon 420,000
emberrel indult Oroszország meghódítására. Az 1870-iki
porosz-francia háborúban a francia hadsereg 427 ezer em­
bert tett ki, a német seregek száma 384,000 ezer volt. Az
orosz-japán háborúban orosz részről 310,000, japán részről
pedig 300 ezer ember küzdött.

HIVATALOS RÉSZ,
■

.

•

'

.

*

■< . 'öv*

.

z

zí V

.

137/916. tfsz.
•
.
- .
■
....
Valamennyi állami községi izraelita, ág. ev. unitárius, magán
és uradalmi iskola igazgatóságának, yezetőtanitójanak,

Kz 1915/16. tanév végén tartandó VI. osztályos
fiútanulók záróvizsgálata tárgyában.
Vonatkozással a vallás-közoktatásügyi miniszter urnák
57729 914. számú rendeletével kiadott iskola felügyelői
Utasítás 19. §-ában foglalták értelmében felhívom Címet;
hogy a vezetése alatti iskola 1915/16. tanévre beiratkozott
VI. osztályos fiútanulók névsorát hivatalomhoz sürgősen
terjessze be.
.
Szolnok, 1916. január 11.

Györffy József
\

;kir; tanfelügyelő.

200/1916, tfsz. _

Valamennyi állami és nem állami polgári és elemi iskola
igazgatóságának.

Külföldről beszerezhető iparcikkek tárgyában?
A vallás és közoktatásügyi miniszter urnák 1916; évi
január 12-én 16329/915. sz. a. kelt rendeletre való hivat­
kozással, azoknak a cikkeknek jegyzékét, amelyek a ható­
ságok beszerzéséről szóló kimutatások szerint rendszeres
szükségletet képeznek, de hazánkban ezidőszerint elő nem
állíttatnak, azzal közlöm, hogy a jegyzékben felsorolt cik­
kek külföldről való beszerezhetésére az engedélyt a vallás
és közoktatásügyi miniszter ur az 1916. év tartamára már
most megadta.
Jegyzék: aktafüzőgép, ampéreméter (iskolai célokra
belföldön is készítik), anilin festékek, arabmézgadarab.os
(oldott ragasztó gummí hazánkban is készül), ár, aszbeszt-

Í4

lemez, aszbesztzsinór, bársony (plüs készül az országban)
cérnagomb, cipőgomb, cipészvarrógép, csontgomb, dugóhúzó,
erdei magvetőgép (Hacker-féle), ébresztőóra, (villamos éb­
resztőóra belföldön is készül), fénymásoló miliméterpapiros,
habkő, hajnyirógép, hegedühur, horgolótű, Írógép, írógépalkatrészek (irógép-kellékek készülnek az országban), karoliméter, kerékpár, kézinyomda gummiból, légsulymérő,
litográfiái kő, másoló vászon, méröpálca (összecsukható),
mikroszkóp, milliméterpapiros tekercsben (ivekben hazánk­
ban is készítik, nyomdakő, óraüveg, palatábla, palavessző,
planiméter, platina cikkek (laboratóriumi célokra), polyméter,
Röntgen készülékek orvosi célokra (iskolai célokra való
belföldön is készül), szijgyártótü, szivacs, sztaniolpapiros, üveggyöngy, üvegtoll, varrótő, varrógéptü, voltméter
(iskolai célokra hazánkban is készül).
Egyben megjegyzem, hogy a jegyzékben fel nem so­
rolt cikkeknek a külföldről leendő beszerzéséhez, az 1907.
évi III. t. c. 13. §-a értelmében az engedély a jövőben is
minden egyes esetben külön eszközlendő ki.
Szolnok, 1916 január 15-én.

Ggőrify József *
kir. tanfelügyelő.

240/1916. tfsz.

Valamennyi állami elemi és polgári iskola igazgatóságának

Február havi határidős ügyek tárgyában.
Azok az állami elemi iskolai Igazgatók, kik a könyv-,
tárra vonatkozó IX. számú kimutatást eddig még be nem
küldték; haladéktalanul terjesszék be.
Beterjesztendő toVábbá február 15-éig: 1. Az elemi
iskolai VI. oszt, fiú tanulók száma és javaslat a záróvizs­
gálatra vonatkozótag. Ez a jelentés semleges esetben is
beterjesztendő. 2. A polgári iskolai igazgatók jelentést tesznek a tandíjmentességüket elvesztett tanulókról s ugyanekkor
rendes kimutatáson javaslatot tesznek az esetleges tandij-

mentességre vonatkozólag is. 3. A polgári iskolái igazgatók
beterjesztik az első fél évi szabadságolási kimutatást.
Február hó végéig elintézendők: 1. Az állami elemi
iskolákban, ahol az egyhuzamba való tanítás indokolt, ott
minden évben külön megokolt kérvény terjesztendő fel a
vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz hivatalom utján.
2. J\z állami óvódák és az összes tanintézetek (óvoda,
menház, elem-, tanonc- és polgári iskola) iskolaszékei, fel-ügyelőbizottságai tartoznak elkészíteni az 1916/17. tanévi
költségvetéseket és szabályszerűen felszerelve úgy mint azt
a 2387/915. számú határozatában a vármegye közig, bizott­
sága elrendelte a községi képviselőtestület elé terjeszteni,
illetve az állami óvodai felügyelő, bizottság a kir. tanfelü­
gyelőségnél bemutatni. 3. Ahol az itt szokásos időben az
alkoholellenes nap megtartható nem volt, ott a farsangon
és pedig legkésőbb húshagyó kedden okvetlenül meg kell
tartani és az ünnepély lefolyásáról a szabályszerű jelentést
hivatalomhoz beterjeszteni minden igazgató kötelességének
ismerje. 4. Az állami óvónők- és tanitókra vonatkozó u. n.
nyugdijfentartói dijak az illetékes adóhivatalokba febrár hó
végéig okvetlenül beszállitandók, mert a késedelmi kama­
tok a gondnok terhére tudatnak be. Erről minden igazgató
még nemleges esetben is a jelzett időig hivatalomnak tar­
tozik jelentést tenni.
Végül arról is értesítem az- állami elemi iskolákat,
hogy az
VII. és VIII. számú kimutatások további intéz­
kedésig nem terjesztendők be.
M
Szolnok, 1916. január 19.

Győriig József
kir. tanfelügyelő.

9

16

Vegyesek.
*

-•

■

*-

-

•

•

A vall, és közokt. Miniszter ur a kunszentmár­
toni önálló gazd. iskolához Sonkovits Izabella szaktanítót
nevezte ki.
Gondnoksági kinevezések: Főispán ur Ö méltó­
sága Pászthy Gyula rk. plébánost a jászladányi,
dr. Frenyó Pál közs. orvost a dévaványai áll. elemi
iskolához gondnoksági elnökké, —
Kocsis Jánost pedig a rákócifalvi áll. iskolához gond­
noksági alelnökké kinevezte.
Hadi szolgálatból szabadságolva lettek: Simon
István rákócifalvai, Halmay Géza kisújszállási, Feisthammel
Károly szajoli rk., Torkos Kálmán kunszentmártoni áll., Gajda
Gyula fegyvernek! gazd. és Benke Ferenc dévaványai gazd.
tanítók.
Renner Ignác Törökszentmikló$- nagytenyópusztai
uradalmi el. isk. tanitó, —
Szatmári Lajos nagykörűi áll. tanitó hadbavonult.
í

Molnár Ferenc a királgról mond el érdekes dol­
gokat egy kis cikkben, a Jó Pajtás legújabb számában. Se­
bők Zsigmond és Benedek elek képes lapja ugyané szá­
mába verset Írtak Ábrányi Emil és Fövenyessy János, kedves
mesét Elek nagyapó, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögö
Dömötör kaladjait az olasz harctéren, Lendl Adolf érdekes
elefánt-történeteket mond el az állatkertből, Zsiga bácsi
mulatságos mókákat irt, Benedekné Indali Etelka folytatja
A Szentmiklóssy fiuk cimu regényét. A rejtvények, szer­
kesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A
Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára ne­
gyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám 20 fitlér. Előfizetéseket elfogad és
mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest
IV., Egyetem-utca 4.

16

Vegyesek.
R vall, és közokt. Miniszter ur a kunszentmártoni önálló gazd. iskolához Sonkovits Izabella szaktanítót
nevezte ki.
Gondnoksági kinevezések: Főispán ur Ó méltó­
sága Pászthy Gyula rk. plébánost a jászladányi,
dr. Frenyó Pál közs. orvost a dévaványai áll. elemi
iskolához gondnoksági elnökké, —
Kocsis Jánosi pedig a rákócifalvi áll. iskolához gond­
noksági alelnökké kinevezte.
Hadi szolgálatból szabadságolva lettek: Simon
István rákócifalvai, Halmay Géza kisújszállási, Feisthámmel
Károly szajoli rk., Torkos Kálmán kunszentmártoni áll., Gajda
Gyula fegyvernek! gazd. és Benke Ferenc dévaványai gazd.
tanítók.
Renner Ignác Törökszentmiklós - nagytenyőpusztai
uradalmi el. isk. tanító, —
Szatmári Lajos nagykörűi áll. tanító hadbavonult.

Molnár Ferenc a királyról mond el érdekes dol­
gokat egy kis cikkben, a Jó Pajtás legújabb számában. Se­
bők Zsigmond és Benedek elek képes lapja ugyané szá­
mába verset írtak Ábrányi Emil és Fövenyessy János, kedves
mesét Elek nagyapó, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögö
Dömötör kaladjait az olasz harctéren, Lendl Adolf érdekes
elefánt-történeteket mond el az állatkertből, Zsiga bácsi
mulatságos mókákat irt, Benedekné Indali Etelka folytatja
A Szentmiklóssy fiuk cimu regényét. A rejtvények, szer­
kesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. A
Jó Pajtás-t a Franklin-Társulat adja ki; előfizetési ára ne­
gyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre
10 korona. Egyes szám 20 fitlér. Előfizetéseket elfogad és
mutatványszámokat küld a Jó Pajtás kiadóhivatala Budapest
IV., Egyetem-utca 4.

vili, évfolyam.

Szítai, M febröár lfj

M. Más

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
1
'

Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő

VEHESS MIHÁLY.

PÁPHI GYU1H

Főmunkatársak :

Egri György,

c
a

Nagy

Kiadja :

Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület

Megjelenik

Előfizetési dija :

.........................

korona.

Nywatott ; VARGAL JÓZSEF, könyvnyomdájába
SZOLNOK 1916.

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. február 10.

11. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir.

tanfelügyelőség

és

a vármegyei

tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és^25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

A tanító-egyesületekért.
A Tanítók Országos Szövetségének igazgatósági hatá­
rozatából, az elnökség felterjesztést intézett a vallás- és
közoktatásügyi miniszter úrhoz, melyet ehelyütt is bemuta­
tunk.
*
Nagyméltóságu Miniszter Ur!
Kegyelmes Urunk!
A kötelező népoktatás már a békés időkben is illusorius volt hazánkban, mert iskolafejlesztésünk hiányai miatt
iskolafejlesztésünk hiányai miatt negyedmilliónál több tan­
köteles korban levő gyermek nem ^részesült iskolai oktatás­
ban. Az 1910. népszámlálás adatai szerint számos olyan
község volt hazánkban, ahol egyetlen irni-olvasni tudó em­
ber sem találtatott. Vagyis a nyugati államok kulturális vi-

2

szonyaihoz mérve mi annyira vissza vagyunk maradva,
hogy a háború által okozott iskolaügyi bajok következmé­
nyeit a mi népnevelésünknek kétszeresen nehéz lesz pótolni.
Amíg a nyugati államok ha az iskola révén veszítenek is a
háború alatt: egyrészt van miből veszíteniük, másrészt or­
ganizáltak és fejlettebb kulturális viszonyaik könnyebben
lehetővé teszik a veszteségek pótlását, nekünk nincs miből
veszíteni s a veszteségek pótlását is nehéz ott eszközölni,
ahol még a békés idők munkáját sem .végezték el.
Népoktatásunk munkásainak, a magyar tanítóságnak,
az iskola falain belül végzett munkája olyan szerves kap­
csolatban áll egyesületi életével, hogy félszázad tapasztalata
szerint, amit népnevelésünk terén lértünk, épen úgy kö­
szönhető a tanítóság iskolai mint egyesületi munkásságá­
nak. Ezért felette hátrányosan érintette a magyar népokta­
tást Nagyméltóságodnak az a rendelkezése, amellyel a ta­
nítóegyesületek működését felfüggesztette. Annak idején mi
sem hittük, hogy az egyesületek felfüggesztése olyan pótol­
hatatlan károkat fog az iskolának okozni. Most, amikor a
háború okozta nehézségek tiszsán láttatják velünk a hely­
zetet, szót kell emelnünk az egyesületek működésének fel­
szabadítása érdekében.
Nagyméltoságu Miniszter Ur! Az az áldozat, amit az
allam az egyesülete működéséért hoz, egyrészt nem ró el­
viselhetetlen terhet az államra, másrészt minden áldozatot
érdemes meghozni a népoktatás olyan szervének működés­
ben tartásáért, amelynek működése nem kiegészítő, de alap­
tényezője az iskola sikeres tevékenységének. Hogy most
még értékesebb feladatot vannak hivatva az egyesületek
betölteni, az nyilvánvaló. Az az emberanyag, amely ma az
iskéHabavan van, nagyon rászorul, hogy irányító kezekből
segítséget kapjon az egyesületekben. De honnan is kap­
hatna ma máshonnan ?
Ezek alapján, tekintve, hogy a tanítóegyesületek mű­
ködeiének felszabadítása az államra jelentéktelen áldozatot
ró, mely tisztelettel kérjük nagyméltóságodat, hog, a tanitóegyesülctek működésének felfüggesztésére vonatkozó ren­

delkezését hatályon kívül helyezni s sykötelező tamtogyülések megtartására a tanítótestületeket felhívni méltóztassék.
Budapest. 1916. január hó 15-én.
A Magyarországi Tanítóegyesületek
Országos Szövetsége nevében
alázatos szolgái:
Mouuong Géza s. k.
Ember Sándor s, k.
elnök.
’ ’
*

Tanítók tiszti kiképzése.
(43—50 évesek.)
A magyar királyi honvédelmi miniszter úrtól a tanítok
országos szövetségének elnöke,' egyik beadványra alábbi
leiratot kapta, melyet közérdekénél fogva tájékoztatásul
közlünk.

,

$■

267774/1915. szám.

A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz.
Szövetségének
Budapesten.
Az 1915. évi 503. számú beadványára való t hivatko­
zással, mielőtt a dolog érdemére áttérnék, megragadom az
alkalmat hogy a hazaszeretettől áthatott tanítóságnak a je­
len háború folyama alatt, nem csak a harctéren küzdők
sorában, hanem itthon is az ifjúság vezetése és nevelése
körül kifejtett eredményteljes tevékenységét, példaadó önfe­
láldozását és magatartását a magatartását a magamJ részé­
ről is teljes mértékben elismerjem és mindezért a magyar
tanítóságnak köszönete^mondjak.
Mindazonáltal a legnagyobb sajnálatomra nem vagyok
abban a helyzetben, hogy a Szövetség beadványában fog­
lalt kérelmet egész mérvében teljesíthessem.
Eltekintve ngyanis attól, hogy a. Szövetség beadva-

5

2

szonyaihoz mérve mi annyira vissza vagyunk maradva,
hogy a háború által okozott iskolaügyi bajok következmé­
nyeit a mi népnevelésünknek kétszeresen nehéz lesz pótolni.
Amig a nyugati államok ha az iskola révén veszítenek is a
háború alatt: egyrészt van miből veszíteniük, másrészt or­
ganizáltak és fejlettebb kulturális viszonyaik könnyebben
lehetővé teszik a veszteségek pótlását, nekünk nincs miből
veszíteni s a veszteségek pótlását is nehéz ott eszközölni,
ahol még a békés idők munkáját sem végezték el.
Népoktatásunk munkásainak, a magyar tanítóságnak,
az iskola falain belül végzett munkája olyan szerves kap­
csolatban áll egyesületi életével, hogy félszázad tapasztalata
szerint, amit népnevelésünk terén lértünk, épen úgy kö­
szönhető a tanítóság iskolai mint egyesületi munkásságá­
nak. Ezért felette hátrányosan érintette a magyar népokta­
tást Nagyméltóságodnak az a rendelkezése, amellyel a ta>ütóegyesületek működését felfüggesztette. Annak idején mi
sem hittük, hogy az egyesületek felfüggesztése olyan pótol­
hatatlan károkat fog az iskolának okozni: Most, amikor a
háború okozta nehézségek tiszsán láttatják velünk a hely­
zetet, szót kell emelnünk az egyesületek működésének fel­
szabadítása érdekében.
Nagyméltoságu Miniszter Ur! Az az áldozat, amit az
állam az egyesülete működéséért hoz, egyrészt nem ró el­
viselhetetlen terhet az államra, másrészt minden áldozatot
érdemes meghozni a népoktatás olyan szervének működés­
ben tartásáért, amelynek működése nem kiegészítő, de alap­
tényezője az iskola sikeres tevékenységének. Hogy most
még értékesebb feladatot vannak hivatva az egyesületek
betölteni, az nyilvánvaló. Az az emberanyag, amely ma az
iskolábavan van, nagyon rászorul, hogy irányitó kezekből
segítséget kapjon az egyesületekben. De honnan is kap­
hatna ma máshonnan?
Ezek alapján, tekintve, hogy a tanítóegyesületek mű­
ködésének felszabadítása az államra jelentéktelen áldozatot
ró, mély tisztelettel kérjük nagyméltóságodat, hog ; a tanító­
egyesületek működésének felfüggesztésére vonatkozó ren­

delkezését hatályon kívül helyezni s a kötelező tamtogyulések megtartására a tanítótestületeket felhívni méltóztassek.
Budapest, 1916. január hó 15-én.
A Magyarországi Tanítóegyesületek
Országos Szövetsége nevében
alázatos szolgái:
Ember Sándor s. k.
Moussong Géza s. k.
titkár.
elnök.

Tanítók tiszti kiképzése.
(43—50 évesek.)
A magyar királyi honvédelmi miniszter úrtól a tanítók
országos szövetségének elnöke, egyik beadványra alabbi
leiratot kapta, melyet közérdekénél fogva tajekoztatasul

közlünk.
267774/1915. szám.

A Magyarországi Tanítóegyesületek Orsz.
Szövetségének
Budapesten.

Az 1915. évi 503. számú beadványára való [hivatko­
zással, mielőtt a dolog érdemére áttérnék, megragadom az
alkalmat hogy a hazaszeretettől áthatott tanítóságnak aje­
len Háború folyama alatt, nem csak a harctéren küzdők
sorában, hanem itthon.is az ifjúság vezetése és nevelese
körül kifejtett eredményteljes tevékenységét, példaado^ on eláldozását és magatartását a magatartását a magam „részé­
ről is teljes mértékben elismerjem és mindezért a magyar
tanítóságnak köszönetét mondjak.
'
Mindazonáltal a legnagyobb sajnálatomra nem vagyok
abban a helyzetben, hogg a Szövetség .beadványában foglalt kérelmet egész mérvében teljesíthessem.
Eltekintve ngyanis attól, hogy a Szövetség beadva-

5

4

nyában hivatkozott — az 1886. évi XX. te. végrehajtására
vonatkozó — 1887. évi 767. számú utasítás, mint a viszo­
nyoknak már meg nem felelő, elavult határozmány, hatá­
lyon kívül helyeztetett és az 1910. évben kiadott uj utasí­
tással pótoltatott, — a háború alatt szerzett tapasztalatok,
a népfelkelő tisztikiképzésnek és kinevezésnek uj alapokra
való fektetését tették szükségessé.
A tiszti kiképzés és kinevezés elveinek megállapítása
azonban, minthogy ezen kérdés a fegyveres erőt érinti, az
érdekelt központi hatóságok által történt.
E helyen megjegyzem, hogy a kérdés rendezésénél
természetesen figyelembe kellett venni a tisztiszükséglet
mérvét, amely körülmény a társadalom minden rétegéből
bevonuló nagyszámú intelligentia egyéni érdekeit minden
tekintetben nem ölelhette fel.
A tiszti kiképzés és kinevezésre vonatkozólag együt­
tesen megállapított határozványok, melyeknek megváltozta­
tása természetesen nem áll módomban, a hivatalos, lapok­
ban és a törvényhatóságok által körrendeletekben közhírré
tétettek.
A tanítókat is érintő ezen körrendeletekből kifolyólag
tájékozásul a következőket közlöm:
A népfölkelési szolgálatra kötelezett 43-50 éves
egyéneknek az egyévi önkéntest karpaszomány viselését
szabályozó 1915. évi 11605 eln. B. számú körrendeletéin,
az oklevéllel' biró tanítóknak, tekintet nélkül arra, hogy
annak idején valamelyes minőségben állottak-e már katonai
szolgálatban vagy sem, az «az egyévi önkéntesi karpaszo­
mány* viselését engedélyezi.
Az egyévi önkéntesi karpaszomány viselésére jogosult
33—50 éves népfölkelési szolgálatra kötelezett tanítók kö­
zül mindazok, kik összegyéniségüknél, kiképzési fokuknál
és magatartásuknál fogva reményt nyújtanak arra, hogy
népfelkelő tisztekké alkalmasak lesznek, szükség szerint
tartalékos tiszti kiképzés alá lesznek vonva, feltéve, hogy
ezen kiképzésről nem mondanak le önként.
A tartalékos tiszti kiképzés alá vont népfelkelő egyé­
nek, a tartalékos tiszti vizsga sikeres letétele és a megki-

vánt egyéb követelmények teljesítése után, a harctéren nép­
fölkelő hadapródokká, azután népfölkelő zászlósokká és
népfölkelő hadnagyokká lesznek kinevezhetek.
Az oklevéllel nem biró népfölkelési tényleges szolgá­
latra kötelezett 43—50 éves tanítók, az ^egyévi önkéntesi
karpaszomány» viselésére való jogosultság elismerését,
szóbeli kihallgatáson — annál a póttestnél, amelynél az
illetők katonai szolgálatba lépnek, kérhetik.
Az ilyenek azonban tiszti kiképzésben nem részesít­
hetők.
Bővebb tájékozásul az említett 1915. évi 11605/eln.
B. számú körrendeletén 1-—1 példányát a Szövetségnek
ide mellékelve megküldöm.
Budapest, 1916. január hó 24-én,

Hazai s, k.
honvédelmi miniszter.

Az énektanítás fontossága az
ifjúság nevelésében.*
A magyar nemzeti nemzeti dalköltészet állandó értékű
termékeinek elsajátítása által tesszük képessé tanítványain­
kat arra, hogy nemzeti műveltségűnk ezen nyilatkozásában
gyönyörködni tudjon; ezek által kap indítékot arra, hogy a
dalt művelje, ápolja; a dal által lelke a szépre fogéko­
nyabbá, kedélyi élete színesebbé, gazdagabbá váljék. Az
énektanítás egész folyamán a dalnak és éneknek kell elő­
térben állania az ő magyar nemzeti, hazafias, vallásos és
esztétikai vonatkozásával, tartalmával s egységesítő erejé­
vel, csakis ezáltal nyerhet kifejezést e tárgynak első sorban
pedagógiai jelentősége; de igy válik tanításunk gyakorlativá
is, mert legfontosabb anyagát az életből veszi s valóság­
gal az életnek adja át. A dalok és énekek kiválasztá­
sánál ügyelnünk kell arra, hogy azok minden tekintetben
♦Lapunk 6. számában megjelent tanulmány befejező közleménye.

7
6

értékesek, tanítványaink hangterjedelméhez, éneklési képes­
ségükhöz illeszkedők legyenek. Oly dalokat tamtsun ,
lyek beleilleszkednek tanítványaink érzelem es gondolatvi­
lágába. Ily gondolatkörök: Isten, hit, remény szeretet, ke­
gyelet, haza, király, történelmi dalok, vitézi hősiét e ,
menyek, emlékek; a haza földje, a termeszét, csalad foglalatossáa játék stb. Daliam tekinteteben legjobbak a tani
uXemponU- a népda. formában irt dalok, melyekben
a szöveg s dallam úgy a hangulat, mint a forma sze
teljesen összeillik. A módszeres eljárás a helyesen megvá­
lasztott dalok tanításánál az elemi fokon levő növendéke­
inknél jobbadán hallás utáni, bár a IV-VI. osztályban a
hangj/gy szerinti éneklés elemeibe is bevezethetjük nemi­
leg tanítványaink. Bár mindama kísérletek, melyek 9 12
•éves gyermekeknek a kotta szerinti éneklésbe való bevevezctését célozták csak felszínes eredményt szolgáltattak.
A látszat szerint kottából énekeltek kivétel nélkül, a valós­
ságban hallás után tanulták, tulajdonkép könyv nélkül, hal­
lásból énekeltek. Komoly pedagógusnak nem célja ily fel­
színes eredmény produkálása. Lehetetlen vállalkozásba nem
kezdhet. A hangjegy szerint való éneklésbe felsőbb fokú
iskolák vezessék a tanulókat. Idöfecsérelés volna mit ezzel
töltenénk. Németország pedagógusai e tekintetben egységes
eredményre jutottak. Immár kőtelezővé tették az általáno­
san ismert, a nemzeti célokat, a nemzeti eszmét, a vallá­
sosságot szolgáló dalioknak egy hangon való hallás utáni
megtanítását. Mily szép is volna, ha tudnók azt, hogy
20—25 legszebb dalunk az ország minden polgára biztosan
énekli. A béke napjainak feladatává lesz, hogy ezt a 20—25
dalt kiválassza és az egész ország minden iskolájában
megtanítsák. Vármegyénk oktatói is segítségére lehetnének
e válogatásban a hivatott és képzett énekmestereknek, kik
e munkát végezni fogják. Küldjék meg lapunk szerkesztő­
jének a vidékükön keletkezett, avagy régi idők óta ismert,
állandó értékkel bíró dalok hangjegyes szövegét továbbítás
céljából.
E befejező közleményben meg kell említenünk, hogy
az énektanításnál az általános pedagógiai elveknek épp

úgy érvényesülniük kell mint más tárgy tanításánál. Bár a
tárgyi sajátosság mellett az énektanítás fiziológiai és pszi­
chológiai vonatkozásaira is tekintettel kell lennie a tanítónak.
A tüdőnek, mint a hangot megindító szervnek alkata és
szerepe sok fontos higiénikus szempontra figyelmeztet ben­
nünket s ennek alapos ismerete a helyes lélegzés elsajátí­
tásának módját adja kezünkbe; a hangképzőszerv szer­
kezete, az éneklés tartama, a hangterjedelem pontos
számbavétele, határainak, s korlátainak megállapítására
ösztönöz bennünket. Figyelnünk kell a VI. osztályban a
hangváltozás folyamatára. Az énekhangnak, a természet
ezen oly nagybecsű adományának megóvása, megőrzése,
kímélete s a tömeges tanítás által vont hátárokon belül
lehető kifejlesztése a tanitó feladata, de ennek keresztül
vitele alapos élettani ismeretek nélkül nem is képzelhető
el. De a jó énektanitónak ismernie kell az éneklés pszicho­
lógiai feltételeit és vonatkozásait is; a hangfelfogó szerv
ismerete tájékoztat a hangérzetek keletkeztének első kö­
rülményeiről ; a hangfelfogó és hangadó szervek közötti
összeköttetésnek s az akarati mozzanatok figyelembe vé­
tele ad indítékot arra, hogy a szemléltetést mindig kössük
össze a tanulók aktív tevékenységével s az ád útbaigazí­
tást arra nézve is, hogy miként bánjunk azokkal, kiknek
zenei hallásuk s éneklési képességük fogyatékos. A szö­
veges dal hallás után való tanításának formális fokozatai
általánosságban a következőkben vázolható; 1. A hangulat
felkeltése, as szöveg tárgyalása, értelmezések. 2. A szöveg
elolvastatása, elmondatása, begyakorlása, ritmikai tagolás.
3. Az egész dallam bemutatása szöveggel társított* éneklés
által, majd hangszeren. 4. Bevezető gyakorlat a dal hang­
körében, (lépcsősorozatok, összhangzó hangképletek.) 5. A
szöveges dal felbontása a dal szerkezete által meghatáro­
zott kisebb önálló részletekre. 6. E részletek begyakorlása
előéneklés és utánéneklés segítségével; a nagyobb egysé­
get alkotó részek összekapcsolása. 7. Az egész dallam öszszefoglalása és begyakorlása. 8. Csoportos és egyenkénti
éneklés. 9. A dallam la- szótaggal való énekeltetése; ez
alapon a folytatólagos versszakok begyakorlása. 10. A szép

8

előadás kellékei; dinamika árnyalatok, összhangzatos hang
szerkiséret.

Ez a síp sersámom purgyémé örökbe,
Vigyed hazsa sípén, tanítgazsd előre,
Mire hazsaérék, tugya a nútámat:.
össetert a fája a drága sersámnak.»

HÁBORÚS KÖLTÉSZET.
Másodszor is lehullott a . ..
Másodszor is lehul'ott a
Rezgő nyárfa ezüst lombja;
Ugy-e ott is édes anyám
Á tiszaháti kis falunkban?
Másodszor is elköltözött
Minden fecske, minden gólya,
Én Istenem sohse jutok
Tiszaháti kis falunkba.

Ezredes ur, ezredes ur
Eresszen el szabadságra,
Csak még egyszer mehessek el
Tiszaháti kis falunkba;
Csak még egyszer csókolhassam
Imádságos édes anyám,
Ázutan már azt se bánom,
Ha orosz föld borul reám.

Beteg a vén cigány . ..
Szövegét és zenéjét irta: Sopronyi Adorján.
Beteg a vén cigány, összeesik néha,
Hegedűje hallgat, nem sir, egész néma,
Összetört a fája az orosz harctéren,
Nem tud muzsikálni soha többé nékem,

A keze is béna, a lábára sánta,
Eljött látogatni édes hites párja:
«Húzsd rá jú párucskám utójjáru níkem,
Sípén, keservesen, mint valaha rígeu.

Kedves, jú párucskám nem tucs muzsikálni ?
AAibű élünk están, éhen kell elvesni ?»
«Ne fíjj ídes párum azsok a jó urak,
Akik eggyig attak, ezsután is annak.
A hazsámé tért sít a sersámom fája,
A hazsámé lettünk most mink ilyen árva.
Muzsikáljon están drága kicsi pufgyém,.
Majd meglátod anyjuk, megélünk sípecskén.

HIVATALOS RÉSZ.
385/1916. tfsz.
Valamennyi állami népiskolai gondnokságnak.

Állami elemi népiskolák kötségvetési évé rek
megváltoztatása tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter urnák a
költségvetési év megváltoztatása tárgyában 140500/915.
szám alatt kelt rendeletét egész terjedelmében az alábbiak­
ban közlöm:
t
Az állami elemi népiskolák helyi költségvetéseihez
valamint számadásaihoz használt és az 1913. évi 44040. sz.
illetve 164730. sz. a. kelt rendeleteimmel kötelezőleg elren­
delt nyomtatványok megfelelően módosittattak és ennél­
fogva ezen nyomtatványok kötelező használatát ezennel az
1915 16 évtől kezdődőleg az összes állami ovodák költség­
vetéseihez, valamint számadásaihoz is elrendelem.
Kötelezőleg elrendelem továbbá, hogy úgy az összes
állami elemi népiskoláknál, mint összes állami óvodáknál
az elöl említett nyomtatványokra vezetendő pénzszámadá­
son kívül az 1915/16. évtől kezdve pontos anyagszámadás
is vezettessék.
.
;
Áz anyagszámadásokhoz szükséges nyomtatványok
egyidejűleg szintén megállapíthattak és azok a m. kir. tud.
egyetemi nyomdánál kaphatók.
Felhívom a,tanfelügyelő urat intézkedjék saját hatás­
körében, hogy amennyiben az még meg nem történt volna,

11

10

kivétel nélkül minden állami elemi népiskola és minden
állami óvoda a megfelelő számadási nyomtatványok bevé­
teli és kiadási iveiből összeállított oly külön-külön bekötött
és lapszámozott »Pénzszámadási főkönyv« és »Anyagszámadási főkönyvivel lássa el magát azonnal, a mely fő­
könyvnek a számadási adatok feljegyzésére legalább öt
évre elegendők.
Az elemi népiskolai és ovodai költségvetésekhez és
számadásokhoz szükséges nyomtatványokra nézve általában
szigorúan utasitandók az összes állami elemi iskolai gond­
nokságok és ovódai felügyelőbizottságok, hogy azokat egy­
öntetűség és költségkiemelés szempontjából csakis a m. kir.
tud. egyetemi nyomdából szerezzék be. A máshonnét be­
szerzett és a m. kir. tud. egyetemi nyomda hivatalos kiad­
ványaival minden tekintetben meg nem egyező nyomtatvá­
nyokon beterjesztett költségvetések vagy számadások a kk.
tanfelügyelő ur, illetve számadások az illetékes járási szám­
vevő által érdemleges vizsgálat nélkül visszaadandók, sőt
az ily meg nem felelő nyomtatványok költségeiben ezentúl
a felelős számadók elmarasztalhatok.
Addig is mig az állami, elemi népiskolák és állami
ovodák költségvetési és számadási, valamint leltári ügyke­
zelése részletes utasítással fog szabályoztatni, miheztartás
végett általában az alábbiakat közlöm illetve rendelem el.
Az állami népiskolák évi költségvetési és számadási
időszakát az eddigi tanévek helyett az 1916. évtől kezdve
az 1913. évi XXVI. t. c. intézkedéseinek megfelelőleg min­
den év julius hó 1-tpl a következő év junius hó végéig
terjedő egy évi időszakban állapítom meg.
Az állami ovodák költségvetési és számadási évét az’
1915. évi 9003. sz. a. kiadott körrendeletemmel már ugyan­
így állapítottam meg.
Az állami elemi népiskolai és ovodai költségek évenkinti megállapítás céljából való bemutatásának határideje
és megállapítás módozataira nézve továbbra is az előbb
említett 9003/915. sz. valamint a 127142 911. sz, a kelt és
ezennel az állami óvodákra is kiterjesztett körredeleteimben foglaltakat hág om érvényben azzal, hogy a költség­

vetések végeredményeit egybefoglaló X. számú kimutatá­
sokhoz — figyelemmel arra, hogy a költségvetések egyegy példánya hivatalos használatra itt visszatartandó, —
mindenkor csatolni kell minden állami elemi népiskola,
illetve állami ovoda költségvetését és pedig azokat, melyek
változás alá nem estek egy okmányolatlan példányban,
amelyek pedig változás alá estek,: három egyenlő, azok
közül egy okmányolt példányban.
Az állami elérni népiskolák és állami ovodák költség­
vetéseiben mutatkozó hiányok fedezésére szolgáló évi el­
látmányok a jövőben az óvodákra nézve is előző pontban
említett X. számú kimutatás kapcsán a kir. Tanfelügyeloseg
székhelyén levő m. kir. adóhivatalnál és pedig minden ev
julius és január havában esedékes félévi részletekben to­
vábbi intézkedésig ntalványoztatnak.
A költségvetések évközbeni újbóli megállapitasanak

helyt nem adok.
,
Az állami elemi népiskolai pénz es anyagszamadasok
tekintetében a folyó 1915-16. átmeneti év, mely ennélfogva
az 1915. évi szeptember hó 1-töl az 1916. évi junius ho
végéig terjedő tíz havi kezelést fogja tartalmazni.
Az állami elemi népiskolai számadásokat ennélfogva
az 1916 évi junius hó végével mindenütt szabályszerűen
' le kell zárni, figyelemmel azonban arra, hogy a számadási
évnek két hóval történő átmeneti megrövidulese a tanév­
nek nagy szünidei időszakára esik az iskolai helyisegek
napi tisztogatására megállapított összegeknek valmm eset- .
legesen egyébb cimen de ugyancsak 12 havi felosztás
mellett felhasználható összegeknek az 1916. ev julius es
augusztus hónapjaira-eső hányada, minthogy
1916 17 évi költségvetés fog fedezetet nyújtani, továbbá
az esetleges megtakarítások folytán mutatkozó pénzmarad­
vány ezen utóbbi a jövőben is minden számadási es végé­
vé! anyagi felelősség mellett visszatérítendő illetve a vall,
és közokt. m. kir. miniszteri tárca javára, .számadási ten mény“ cimén azon m. kir. adóhivatalba szállítandó be,
ahonnét az iskola évi ellátmányát nyeri. A beszállítást iga­
zoló pénztári nyugta a számadásokhoz feltétlenül csatolandó.

13

12

Ezek alapján elrendelem, hogy az áll. elemi iskolák
költségvetéseit ezentúl a gondnokság minden evében fe ruár hónapban állítsa össze és azt ott, ahol állami ovoda
is van, azzal egyidőben, de külön szám alatt február ho
végéig hivatalomhoz minden sürgetés bevárása nélkül be­
küldendők.
,
.
A költségvetéseket, ha változás nincs, úgy okmanyolr
nem kell, de azért három példányban mutatandó be min­
den esetben. A számadásokat már a Jelen évtől kezdve
nem augusztus végén kell lezárni és julius hó 15-ig kisés nagy községekben a járási föszolgabirohoz, rnndezettanácsu városokban pedig közvetlenül a vármegye közig,
bizottságához kell beterjeszteni. Erről azonban a számadá­
sok beterjesztésével egyidőben hivatalomhoz is jelentés
teendő, mert addig az esedékes nyugtát láttamozni nem
fogom.
....
। .
Ezen rendelet szigorú végrehajtásáért a gondnokság
egyetemlegesen és anyagilag is felelős.
.
A mai háborús viszonyok miatt, ha a gondnoksági
tagok összehívása nehézségekbe ütközik úgy a költségve­
tések elnökileg is beterjeszthetek,
Szolnok, 1916. évi január hó 27-én.

,

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

375/1916. tfsz.
Valamennyi elemi iskola igazgató, vezetőtanitójának,
óvoda- és menedékházvezetőnőnek,

,

Veveránné Váriám Róza abonyi tanítónő
«Kis Meséskönyvének* ajánlása tárgyában.
Veveránné Váriám Róza abonyi elemi iskolai tanítónő
iskolások-óvódások értelmének, kedélyének megfelelő «Kis
meséskönyvet irt.
E kis füzet 1 példányát hivatalom részére megküldvén, az esetleg bárki által betekinthető. Versben-prózában

kedves meséket tartalmaz, miért'is azf az apró emberek
beszerzésére melegen ajánlom.
Egy-egy füzet ára 20 fillér, megrendelhető a szerző­

nél.

.
...
Itt jegyzem meg, hogy a füzet- árának tisztajovedetméből 50 % a hadban elesett tanítók özvegyeinek és ár­
váinak alapjára fordittatik.
Szolnok, 1916. január 27.

Györffy József
;

‘

kir. tanfelügyelő.

423/1916. tfsz.

Valamennyi népoktatási intézet vezetőségének.

Költségvetések összeállítása tárgyában.
Iskolai és óvodai költségvetések csak szabályszerű
összeállítása és felszerelése után terjeszthető be. Hogg a
sok levélváltást kikerüljem, az intézet vezetőit mint a költ­
ségvetések szerkesztőit a figyelmeztetem következőkre:
1 A költségvetések minden körülmények között február* hónapban állitandók össze és terjesztetnek be és
pedig az állami intézetektől hozzám. 4 községi jellegű inté­
zetektől a fentartó községi képviselő testületéhez.
2 . A költség vetések csakis az EgijetemíNyomda áltál
kiadott mintával teljesen megegyező nyomtatványon állít­
hatók ki és pedig egy okmányolt és két okmányolatlan

PCl

3^ Ha a költségvetésnek egyetlen tétele sem változott

a múlthoz képest, úgy okmányolni nem szükséges.
4 Jelen átmeneti évben minden tétel okmanyolando
és pedig a fedezeti oldal 1. tétele a jelenlegi, illetve a var­
ható létszám megnevezése a gondnokság (iskolaszék) alta .
2. tételt szintén a gondnokság igazolja és pedig a toké es
kamat külön-külön megnevezésével. A 3. tételt, a község
elöljárósága igazolja és pedig mindig az utolso jóváhagyott
kivetés alapján. Nem elég azonban csak az 5 ,,-os iskolai

15

14

pótadó összegét megnevezni, hanem az egyenes adó őszszege is kiírandó.
A 2. és 3. tétel évről-évre változván, tehát évről-évre
okmányolandó.
4. A fedezet többi pontja természetüknek megfeleloleg
okmányolandó.
A szükségleti oldal 1. tétele a törlesztési tervezet
hiteles másolatával okmányolandó.
Elmaradhatatlan minden évben a 2. tétel okmányolása.
Itt felekezetek szerint meg kell nevezni a tanulók számát,
a heti órák számát, a hitoktatót és azt, hogy helyben lakik-e
vagy sem. Helyben lakó hitoktatók részére csak 30 K, nem
helyben lakók részére pedig 40 K vehető fel. (Gondn. uta­
sítás 33. §. 1. pont.
Célszerű a 8—% számig menő felekezetű gyermekek­
nél a költségvetésben mindig tizet felvenni, hogy az öszszeg engedélyezhető legyen, de kifizetni természetesen
anyagi felelősség mellett csak úgy lehet, ha évközben a
10 tanulót elérte a szám.
Nagyon szigorú pontossággal kell okmányolni és pedig jelen alkalommal 2-2 példányban a 6. tétel és pedig:
a tantermek illetve fütendő helyiségek a) hosszát, b) szé­
lességét, c) magasságát, d) köbtartalmát a gondnokság által.
Továbbá községi elöljáróság, utján igazolandó, hogy 1 m"
kemény tűzifának mi az 1.) ára, 2.) mennyiért szállítják a
helyszínére, 3.) mennyiért vágják fel és 4.) mennyi ez öszszesen.
Községi elöljárósággal igazolandó még a 10. tétel és
pedig külön a kéményseprés és külön az ürszék tisztítás.
A község igazolja még az esetleg fizetendő adókat.
A szükségleti oldal többi tétele rendeletén alapulván,
okmányolni felesleges, kivéve az itt szokásos külteleki fu­
var és vizhordási dijakat kell indokolni a gondnokságnak.
Egyebekben bővebb tájékozódás nyerhető az Ebergenyi Számvitel 10—44. lapjain található útmutatásokból,
melyek áttanulmányozását nagyon ajánlom.
Végül figyelmeztetem az igazgató, illetve vezető taní­
tókat arra, hogy ott ahol egy gondnoksághoz, iskolaszék­

hez több különálló, vagy körzetű iskola tartozik, ott a
gondnokság, illetve az iskolaszék összesítő költségvetést is
tartozik készíteni, mely szintén 3 példányban mutatandó be.
Szolnok, 1916. évi január hó 30-án>

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

512/1916. szám.
Valamennyi belterületen (városcan, községben) működő
áll. el. iskolai igazgató, — vezetotanitónak.

Körlevél,
az áll. el. iskolákban a délutáni tanításnak d. u.‘ 2 órakor
leendő kezdése tárgyában.

A hadicélokra lefoglalt iskolai tanterem, a tanítók
hadbavonulása folytán fennálló tanitóhiány stb. okók miatt,
a belterületen tévő el. iskoláknál a tanítás a legtöbb helyen
felváltott rendszer alkalmazásával eszközöltetik.
E rendszer alkalmazása folytán a tantermek csaknem
reggeltől estig igénybe vannak véve — s igy azok a dél­
előtti tanítás után, idő hiány miatt alig, vagy egyáltalán nem
szellőztethetők, kellően nem takarithatók.
Most, hogy a nappalok hosszabbodnak, a délelőtti és
délutáni tanítás közt is még egy, illetőleg legalább egy
órai szünetet nyerendő, elrendelem, hogy a belterületen
működő áll. el. iskoláknál f. é. március hó 1-től kezdődőleg,
a délutáni tanítás mindenütt 2 órakor kezdődjék.
A rendelkezésem folytán a tantárgyak elhelyezése
és a tanórák száma váttozást nem szenved, melynél fogva
uj órarendek egybeállítása nem szükséges.
Szolnok, 1916. évi február hó 7-én.

'

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

16

Hírek.
R vk. Miniszter ur a történelmi fali képeket a?
összes elemi népiskolák részére engedélyezte, melyeknek
szétküldése már kezdetét vette.
Hadi szolgálat alól felmentettek: Szabolcs Árpád
turkevei áll. polg. f. iskolai tanár, — Hoffmann Márton ci­
bakházai, Halmay Géza kisújszállási, Nagygalaczy János
kunszentmárjoni és Baráth Árpád turkevei áll. elemi iskolai
— Sopronyi Adorján szolnoki rk., Farkas Imre pusztamo­
nostori rk. és Zábrák János kunhegyesi ref. elemi iskolai
tanítók.
1
Hivatali esküt tett e hó folyamán Furcsik Margit
fegyverneki rk. tanítónő.
Rz orsz. tanitói nyugd. intézetbe felvétettek:
Petricsek Mária kőteleki közs., Paál Margit tiszaszentimrei
közs., Várady Dezső jászfelsőszentgyörgyi rk. Erdőssy Sa­
rolta tiszabői rk. elemi isk. tanítók és S. Nagy Jolán déva­
ványai közs. menházvezetönő.
Előléptek: Gosztonyi Sándor szolnoki áll., Gaáli
Sándor és Geng Márton jászberényi áll. el. iskolai, Wagner
Anna törökszentmiklósi rk., Fintáné Finta Eszter turkevei
ref.. Katona Jenő tiszaszentimrei ref. és Tóth Sándor tö­
rökszentmiklósi rk. tanítók.
Nagy Károly kunszentmártoni áll. gazd. szaktanító a
budapesti rokkant-ügyi hivatalba ideiglenesen berendeltetett.

Dudás Zoltán törökszentmiklósi rk. tanitó olasz hadi­
fogságba jutott.

y y
M

modern, tiszta, Ízléses nyomtatványra van szüksége,
rendeljen Varga József nyomdájában, Szolnokon.

Vili, évfolyam.

Szolnok, ISIS, február 25

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés
•■

Felelős szerkesztő

VEHESS MIHÁLY

PÁPAI GYULA

Főszerkesztő :

Főmunkatársak :

Egri Györgg,

Nagg Károlg,

Tóth Józset

Kiadja

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület

Megjelenik—julius és augusztusba kivételévelminden hó 10. és 2j-én.
tó

Előfizetési dija :

Egész évre....................... ^6 korona.
Nyomatott

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. február 25.

12. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség és

a vármegyei

tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész' évre. < . . 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály^

Pápai Gyula.

Főmunkatársak : Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

R kárpáti falvak elnevezése.
Ezernyi bajunk és bánatunk között lelkes örömmel
fogadtuk az eszmét, meL.et Debrecen igaz magyar lakos­
sága vetett fel, hogy építsük újra az elpusztított kárpáti
falvakat. S hogy az eszme felvetése s megvalósítása nem
a közismert szalmaláng volt, igazolja az az örvendetes tény,
mely szerint már eddig is tetemes összeg gyűlt be az igazi
hazafias célra. Hogy a feldúlt és elpusztított kárpáti közsé­
gek ujraépülnek, azt tehát biztosra vehetjük s ezért nem
időszerűtlen az uj falvak elnevezésétől sem beszélgetni.

A szép eszmét felvető debreceniek az általuk felépittetni vállalt községet Debrecenfalvának akarják elnevezni.
Az ő példájukat követve lennének „Borsodfalva, Jegyzőkfalva, Nagykunságfalva stb. „falva" nevű községek.

2

3
Ezen elnevezések helyett megfelelőbbnek találnám, ha
a közlelkesedés filléreiből építendő községeket a múltban
és .jelenben kiváló olyan egyénekről neveznék el, akik az
ezer éves magyarhaza fenmaradását, létét a történelem
lapjain megörökített tetteikkel, szavaik, írásaik meggyőző
és lelkesítő varázsával avagy fegyverrel kezükben bizto­
sították.

Két okból volna kívánatos, hogy az uj községek az
ajánlott módon neveztessenek el és pedig 1-ör, mert az ő
nagytetteik nemcsak akkor lebegnének a községek szemei
előtt, mikor azokról az iskolában feladott „lecke" alakjában
tanulnak, de holtuk napjáig tudnák az ott élő testvéreink,
hogy kik voltak, s mit tettek a hazáért azok, akikről az ő
uj otthonaikat elneveztük.
A Debrecenfalva, Jegyzőkfalva stb. elnevezés a^ért
sem megfelelő, mert megtörténhetik — bár úgy volna —
hogy anyagiakkal elég bőven rendelkező mészárosok, hen­
tesek és pékek is elhatározzák egy-egy kárpáti község fel­
építését s nem hiúságból, hanem utánzásból falvaikat a
debreceniek és a jegyzők után Mészárosokfálva, Hentesekfalva s Pékekfalvának fogják elnevezni.
Vannak dolgok, amelyekbe komikumot keverni még
néni akarva sem illik, nem szabad!
Kívánatos volna az is, hogy az uj községek nevéből a
„falva" végződés elhagyassék. Fölösleges cafrang ez a szó
a községek neve után annál is inkább, mert ikertestvérét
(vagy talán szülőanyját) a „falu“-t hivatalosan törölték a
földrajzból is. Van ugyan hazánkban sok „falva" végző­
désű község: Erzsébetfalva, Tiszakálmánfalva, Bánfalva,
de nem jobban hangzik-e Csabafalva helyett Csaba, Bethle;:falva helyett Bethlen, Nagykárolyfalva helyett Nagykároly,
Rákócifalva helyett Rákóczi stb.?

Az uj községek elnevezései az arra jogosítottak
akként eszközölhetnék, hogy azokat arról a „nagy

magyaréról neveznék el, aki cselekedeteinél fogva nem­
csak szivük és lelkükhöz, de esetleg lakóhelyükhöz is leg­
közelebb áll.
Minthogy pedig a „kárpáti falvak, újraépítését" nem
a hiúság, hanem a legnemesebb hazafias felbuzdulás hatá­
rozta el, egészen bizonyos, hogy az uj otthon alapítók
megelégszenek azzal, hogy az általuk építtetett községnek
valamelyik középülete (stylusban) vagy annak főutcája (tere)
elnevezésben emlékezteti az ott lakókat s az arra járó­
kelőket az ő nemes cselekedetükre, amely cselekedetnek
egyébként a legmaradandóbb, a legbecsesebb emléke az a
hála lesz, amely az ujraépült otthonok lakóinak szivéből
apákról-fiúkra száll!

Magyary Gyula.

Sötétség.
Szobámra homály borul, virágillattól, tömjénfusttől át­
hatott, szürke homály, mint a kripták ünnepi, mécses éj­
szakája. Összehúzom dermedi tagjaimat s buta tespedéssel
nézem azt az elmosódó fátyolt, mely mint a szellemek
kisértő árnya, hangtalanul lebben tova, visszasiklik s mikor
a gyertyák lángja meg-meglobban, lomhán mozdul s újra
kezdi a lidérctáncot. Zugó agyamban a láz emésztő lángja,
szivemben az enyészet halálos némasága.
Vadul lüktető homlokomat a feszülethez szorítom s
hogy utolsó könnyemmel kiapadt szemeim forrása, újra őt
nézem, újra őt látom. Körülötte a gyertyák egybefonódott
sápadt lángja, az illatos fénysávon belül orchideák halma­
zától elborítva lelkem egyetlen tápja, életem szertefoszlott
reménye. Lágy, kis párnán nyugvó fürtös feje velem szem­
ben s hogy egyre nézem, tekintete újraéled; félig csukott
piciny ajkán mosoly fakad . . . s ftintha kérne, mintha

4

5

szólna. Nőm csuklásba fnlt zokogással borul föléje s hogy
az anyai fájdalom egyre támad, összeomlik, mint a kálvá­
riák megszenvedett Magdolnája. S mig ez arcot egyre né­
zem, meglebben a képzelet szárnya, magával ragad a viszszaemlékezés néhány percre . . . századszor tán s vonagló
ajkamra — érzem — mosoly torzul . . . Fájdalomtól resz­
kető ajak . . . mosoly . . . Mindhiába! . . Ott ülök ismét
ágya mellett s konok bizakodással egyre várom, lázas ajka
mikor nyílik ?

— Milyen legyen?
©
_ Mint a Mari vasárnap délután. Púderes leyyen.

Az ezermester leleményességével ezt is megcsinálom,
ö meg tapsolva, boldogan szem®, kívánságai hogy
öltenek egymásután testet, mint varázsszóra az ezernyi
mesebeli fantom.
— Tudsz apám papagályt is rajzolni?

I

f

— Apám . . . Apuska!

— Tudok.

— Szólj egyetlen gyermekem.

— Rajzolj azt iá.
Megragadva a kezemet s magyarázgatva utasít.

— Rajzolni akarok.

Megkeresem gyorsan a rajztömböt s eléteszem. Félkönyökére támaszkodik, hozzám simul s mig tekintete láza­
san tapad a fehér lapra, az irón sercegve kering, nyomán
kuszáit vonal támad, aztán lehull s mintha élne, a földre
perdül s nagyot koppan.
Visszahanyatlik párnáira.

Újra fölemelkedik s rekedt hangon uránozza. Azután
erőtlenül visszahanyatlik. A párnák kzé temeti forro fejet.
Nagy nyomasztó csend támad. S a csendben tisztán ha­
lom, hörgése hogyan enyhül, lélekzete egyre nyugodttabba
válik.

—HMem tudok rajzolni.

Nőm a reménytől eltelve, boldogan reá borul.

— Rajzoljak én, drága fiam?
Igen. Lovat rajzolj.

Megrajzolom s szeme elé tartom.
gyönyörködik.

— De beszélni is tudjon, mint ahogy a Lóra beszél.

Megelégedetten

— Most egy kocsit.’
A remény, hogy a kór mégis fordul, hogy gyermekem
ime újra éled, újra beszél, művészi ihletet önt belém, s a
papírlap csakhamar tarka képekkel telik meg képzeletem
nyomán.
— Kocsist is, katonát is.
A sok kép hihetetlen gyorsasággal készül.
Jó . . . Most cselédet rajzolj . . . Olyan legyen, mint
a Mari.

Ka-

cagva, sírva kéri:
— Szólj hozzám is, anyukádhoz .' .
Meg sem fordul. Fonnyadt kis kezét fölemeli, anyja
fejét tapogatva megkeresi, átkarolja.
A hosszú perceket néma kétségbeesésben számlálom.

— Vágd ki . . .
— Mit, édes fiam?

— A képeket.

— Kivágom.
- Ki nagyobb ur, a kocsis vagy a katona?
— A katona.
A katonát ültesd a kocsira, a Mari mellé.

7

6
।

Fejét megtámasztja s felém fordul. Arca halvány, tekinte tiszta, hangja csengő. Megsimitom homlokát. A láz-,
nak tüzét alig érzem . . . Kitör belőlem a kétségbeesés,
bilincseitől megszabadult örömmámor s boldogan csókolom,
zokogva ölelem.
— Ne sírj apám.

— Nevetek.

— Nyugodjék meg , , , Hasztalan . . . Megtörtént . . .
Nyugodjék meg . . . mormolom tompán, gépiesen az üres
frázist . . . Megtörtént , . . Elsimítom homlokomról csapzott
hajam s amint körülnézek, csupa sápadt, néma arcot, csupa
szánakozó tekintetet látok. Magragadom a felém nyújtott
kezet s roskadozva vonszolom utána érzéktelen tagjaimat
. . . oda a másik szobába és rongyokra tépett reményemmel
zokogva borulok az üres, kicsi ágyra.

— Ha sírsz nem tudsz rajzolni.

J----- a.

— Mit rajzoljak még?

Csodálkozva néz rám s neheztelő hangon kérdi:
— Hát a Lóri hol lakjon, ha kalitkája nincs?

Sínig az írón kerül,fordul egyre kérdez, egyre beszél:
— Tudsz apám Máriácskát is rajzolni?

HÁBORÚS

költészet.

Közli: Oreskó Dezső.

Késő este ...

— Tudok, talán.
— Láttál már Máriácskát?

— Láttam.
— Hol?
— Sokat. A templomokban.

Milyen a Máriácska? Mint a mama? Kedves? Jó?
Szép ?
— Szép de legszebb mindannyi között a selmeci
nagy templom menybeszálló Máriája.

Visszafekszik párnáira s a fal felé fordul, hol gyön­
gyös füzértől koszoruzva Fra Bartolomeo Madonnájának
miniatűr képe függ . . . Lélegzete alig halik.
— Szeretném látni én is a Máriácskát.

— Majd, ha felkelsz, eljősz velem . . .
— Jó, elmegyek, megnézem . . .
*

*

*

Késő este a táborban
A tűz mellett elmerengek.
Körültem az éjszakában
Katonáim szenderegnek.
Előveszem a keblemből
Amikor senki se látja,
Rácsókolom a lelkemet
Egy halovány rózsaszálra.

Ha egy golyó szíven talál
Ott a véres zivatarban:
Az utolsó lehelletem
A Te neved súgja halkan.
És hogyha majd eltemetnek,
Kardom tűzzék keresztfámra.
A lelkem meg reá borul
Egy halovány rózsaszálra.

Hideg szel fúj.
Hideg szél fúj, édes anyám
hozza ki a kendőm,
Még az éjjel felkeresem
a régi szeretőm,
Kiállók a kapujába,
Kibeszélgetem magamat ,
Véle utoljára.

Ellőtték a jobb kezemet,
Folyik piros vérem.
Nincsen nékem édes anyám,
Ki bekösse sebem.
Gyere kis angyalom kösd be
Sebeimet, s gyógyítsd meg a
Bánatos szivemet.

8

A gőzösnek ...
A gőzösnek a kereke
fekete, fekete, fekete.
Azon visznek el engemet
messzire, messzire, messzire.
Ne sírjatok szép szolnoki lányok:
Visszajövünk még hozzátok
Valaha, valaha, vagy soha.

A kárpátok gerincein ...
A kárpátok gerincein
hideg szél jár éjjel:
Küszködik a magyar baka
hóval, faggyal, széllel.
Oroszország felé ha néz:
Északi szél, vihar, szélvész
veri, vágja, csapja;
A két szeme könnyekben ég,
Uramisten felkel-e még
dicsőségünk napja?

A kárpátok gerinceit
havas orkán szántja:
Szegény magyar baka sorsát
csak az Isten látja.
Izmos karja nagyot- rándul,
Oroszország felé fordul
s a két szeme lángol:
Édes hazám nyugodj, álmodj I
Álmodd meg a boldogságot:
megvéd ez a tábor!

Szépen szól a . . .
Szépen szól az ötvenkettes banda,
Frigyes bakák masíroznak rajta.
Masíroznak idegen országba:
Oroszország széles határába.

Jaj Istenem, hogy kell ott megszokni,
Hogy kell nekem muszka lányt szeretni?
Ha ölelem, karjaim elhajlanak,
Ha csókolom, könnyeim hullanak.
Ezredes ur, mitől véres a lába?
Talán bizony ellöték a csatába ?
Ellőtték a jobb lábam a hajlásba,
Meg kell halni fiaim a csatába.

HIVATALOS RÉSZ.
516/1916. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézetnek.

A ragályos betegségek elleni védekezés tárgyában.
A vallás-közoktatásügyi miniszter urnák az 1916. évi
február hó 1-én 15124—915. elnöki szám alatt kelt rende­
letében foglaltak szerint a m. kir. belügyminiszter ur a
kolerát, a béltifuszt, a vérhast, a foltos tífuszt, a pestist és
hólyagos himlőt s az ellenök való védekezés módját rövi­
den ismertető nyomtatványokat állíttatott elő arra a célra,
hogy e betegségek fellépése esetén kiosztatván, a közön­
ség minél nagyobb körben felvilágosittassák és hozzájárul­
jon a hatóságok védekező tevékenységének sikeréhez.
A járványok ellen való védekezés ismertetésének a
nép között minél szélesebb körben való terjesztése érdeké­
ben a tanítóság kipróbált, hatásos munkája ily alkalomból
is nélkülözhetetlen volna.
Felkérem azért a vármegye tanítóságát, hogy a fent
említett betegségek bármelyikének a községben való fellé­
pése esetéi a védekezésben közreműködni szíveskedjenek.
Megjegyzem még. Fogy a szükséges nyomtatványokat
a m. kir. belügyminiszter ur a községi elöljáróságoknak
már megküldötte.
Szolnok, 1916. évi február hó 8-án.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

646/1916. tfsz.

Valamennyi népoktatási intézetnek.
Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelő, «Ferenc Ferdinánd boldogult trónörökös életrajzát 18—20 Ívnyi terjede-

/

1

11

10
lemben megírta és sajtó alá rendezte. Az eredeti fényképek
után készült képekkel gazdagon illusztrált mű, a sajtó alól
már f. évi március hóban kikerül.
/

A mü írójának a történetírás és nevelés-tudomány
terén eredménnyel működő írónak eddigi sikerei elég garantiát nyújtanak a mü kiválóságára nézve, miért is azt az
• iskolák és magán könyvtárak megszerzésére a legmelegeb­
ben ajánlom.

A mü előfizetési ára 6 korona, bolti ára 8 kor. lesz.
A megrendelés a szerző címére (Dr. Pacséri Károly,
Budapest III. kér. Zsigmond-tér 13. sz.) küldendő,
Szolnok, 1916. évi február hó 17-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Valamennyi népoktatási intézetnek.

Március havi határidős jelentések tárgyában.
Felhívom az iskolák vezetőit, hogy amennyiben eddig
még nem tették volna, úgy haladék nélkül jelentsék be: 1.
Hány VI. osztályos fiú van jelenleg iskolájukba beira. 2. Az
összes községi és állami iskolák, ovodák meg a tanonc és
és gazdasági ismétlő iskolák 1916—17. tanévi költségveté­
sei azonnal összeállitandók és az államiak a kir. tanfel­
ügyelőnek, a községi jellegűek pedig a képviselőtestületnek
bemutatandók. 3. A nyugdijintézeti tartozások azonnal lerovandók. 4. Március 1-ig a helyj^állitási kimutatás úgy az
állami iskolák, mint az óvodákra vonatkozólag azonnal beterjesztendők. 5. Március 15-ig bejelentendő a tanév végén
esetleg lejáró bérszerződések. 6. Március végéig bemuta­
tandó az állami elemi iskolák és ovodák butorszükségleti
kimutatása. 7. Ugyancsak március hó végéig tartoznak az
állami és községi elemi, tanonc és polg. iskolák és az

esetleges tankönyvváltozásról hivatalomnak indokolt jelen­
tést tenni. 8. Az állami elemi iskolák és ovodák tanszer
szükséglete szintén március végéig jelentendő be nálam.
Szolnok, 1916. évi február hó 21-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

762/1916. tfsz.
Valamennyi polgári iskolai igazgatónak.

Kirándulási alap dija tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek f. évi
febr. 15-én kelt 6312. számú rendeletére tudomás és meg­
felelő további eljárás végett értesítem, hogy az 1915. évi
56,000 számú körrendelet 9. bekezdése c) pontja akkép mó­
dosul, hogy az idézett rendeletben érintett iskolák fél tan­
díjmentes tanulói a tanulmányi kirándulási dijat megfizetni
tartoznak.
Megjegyzem, hogy e tekintetben csupán a tanév ele­
jén fennálló állapot az irányadó s a tanévközi változások
a már megállapított ilynemű járandóság összegét nem érintik.
Szolnok* 1916. február 24.

/

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Hírek.
Áthelyezések: Deák Mária papi áll, el iskolai taní­
tónő Jászárokszállásra, Mihályi László Gusztáv málati áll.
tanító Szolnokra, Pálmai Károly Jászberény-kulterületi áll.
tanító Jászberény belterületre áthelyeztetett.

12

Kinevezések: Brunzlikné Pogány Margit Dévaványa
Ködmönős-Tanyára, Kazai Margit Kunszentmárton Vekertanyai áll. iskolához lett kinevezve.
A jászfelsöszentgyörgyi áll. elemi iskolai Kerekudvar
tanyán való helyettesítéssel Stumpf Irén oki. tanítónő bíza­
tott meg.

Előlépett: Tálas Ernő Tiszaderzs községi tanitó.
Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe felvétettek:
Osztrich Mária köteleleki rk., K. Tóth Kálmán karcagi ref.,
Cziriák Zoltán karcagi ref., — Szőke Mária Puszta-Kengyel
uradalmi iskola és Steiner Aranka Jánoshida-pusztamizsei
uradalmi iskolai tanítók, (tanítónők.)
Járvány miatt bezárva a kunszentmártoni közs. ovoda
és Abádszalók-pusztatanyai uradalmi iskola.
Katonai szolgálatból elbocsájtattak: Baráth Árpád és
Mihalik Kálmán jászberényi áll, el. iskolai tanítók.

Sztraki Mihály Jákóhalmai rk. tanitó hadnaggyá előelölépett, Bóna Menyhért ugyanottani rk. tanitó hadapródjelöltté kineveztetett.

Kérelem. A Magyar Nemzeti Muzeum Könyvtára a
háború kezdetétől fogva gyűjti a háborúra vonatkozó
nyomtatott és írott emlékeket. Bizalommal fordul a Könyv­
tár a magyar tanítói karhoz, melynek érdeklődését állan­
dóan tapasztalta s most is kéri támogatását. Reméli, hogy
most, amikor rendeltetéséből folyó kötelességéhez híven
a világháború történetéhez forrásul szolgáló anyagot minél
teljesebben iparkodik összegyűjteni s a jövő történetírás
számára megőrizni, számíthat a tanítók jóindulatú támoga­
tására. A Könyvtár háborús gyűjteménye kiterjeszkedik a
háborúra vonatkozó, bármilyen nyelven megjelent, minden­
féle nyomtatványra, a legegyszerűbb űrlaptól a könyvig,
valamint kézzel irt naplókra, feljegyzésekre, tábori levelekre,
versekre, rajzokra, térképvázlatokra, minden válogatás nél­
kül, külföldiekre ép úgy, mint hazaiakra. Szállítási s eset­
leges egyéb költségeket szívesen megtérít a Könyvtár. (Bu­
dapest, VIII. Muzeum-körut 14).

12

Kinevezések: Brunzlikné Pogány Margit Dévaványa
Ködmönős-Tanyára, Kazai Margit Kunszentmárton Vekertanyai áll. iskolához lett kinevezve.
A jászfelsöszentgyörgyi áll. elemi iskolai Kerekudvar
tanyán való helyettesítéssel Stumpf Irén oki. tanítónő bíza­
tott meg.

Előlépett: Tálas Ernő Tiszaderzs községi tanító.
Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe felvétettek:
Osztrich Mária köteleleki rk., K. Tóth Kálmán karcagi ref.,
Cziriák Zoltán karcagi ref., — Szőke Mária Puszta-Kengyel
uradalmi iskola és Steiner Aranka Jánoshida-pusztamizsei
uradalmi iskolai tanítók, (tanítónők.)
Járvány miatt bezárva a kunszentmártoni közs. ovoda
és Abádszalók-pusztatanyai uradalmi iskola.
Katonai szolgálatból elbocsájtattak: Baráth Árpád és
Mihalik Kálmán jászberényi áll, el. iskolai tanítók.

Sztraki Mihály Jákóhalmai rk. tanító hadnaggyá elő­
előlépett, Bóna Menyhért ugyanottani rk. tanító hadapródjelöltté kineveztetett.

Kérelem. A Magyar Nemzeti Muzeum Könyvtára a
háború kezdetétől fogva gyűjti a háborúra vonatkozó
nyomtatott és írott emlékeket. Bizalommal fordul a Könyv­
tár a magyar tanítói karhoz, melynek érdeklődését állan­
dóan tapasztalta s most is kéri támogatását. Reméli, hogy
most, amikor rendeltetéséből folyó kötelességéhez híven
a világháború történetéhez forrásul szolgáló anyagot minél
teljesebben iparkodik összegyűjteni s a jövő történetírás
számára megőrizni, számíthat a tanítók jóindulatú támoga­
tására. A Könyvtár háborús gyűjteménye kiterjeszkedik a
háborúra vonatkozó, bármilyen nyelven megjelent, minden­
féle nyomtatványra, a legegyszerűbb űrlaptól a könyvig,
valamint kézzel irt naplókra, feljegyzésekre, tábori levelekre,
versekre, rajzokra, térképvázlatokra, minden válogatás nél­
kül, külföldiekre ép úgy, mint hazaiakra. Szállítási s eset­
leges egyéb költségeket szívesen megtérít a Könyvtár. (Bu­
dapest, VIII. Muzeum-körut 14).

$

*

'O

5

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. március 10.

13. szám.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0K1

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség

és

a vármegyei

tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden kő
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
"a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Főszerkesztő:

Felelős szerkesztő:

Veress Mihály.

Pápai Gyula.

Főmunkatársak: Egry György, Nagy Károly, Tóth József.

Nesztoraink bevonulása.
Brózsik Pál vmegyei tanítóegyesületünk elnöke s Magyary Gyula lapunk pár év előtti felelős szerkesztője f. é.
március 3-án népfölkelői szolgálat teljesítésére bevonultak.
Brózsik Pál Budapestre, Magyary Gyula Prágába.
Szolnok város intelligentiájának számos tagja búcsú
estélyt rendezett a bevonulok tisztetetére. ünnepi hangu­
lattal, komoly, de lelkes szavakkal bocsájtották útnak a
mesterek mestereit. El nem mulaszthatjuk, hogy itt, e helyen
ne emlékezzünk meg róluk, hogy szeretetünknek, igaz ba­
ráti érzésünknek nyilvánítása mellett a vármegyei tanítói
kar nevében «Isten hozzád»-ot ne mondjunk, hogy ama
kívánságunkat, hogy friss erőben, egészségben s érde­
mekben az eddig valóknál is jobban gyarapodva viszont­
láthassuk őket, kifejezést ne adjunk.

2

3
A nesztorok tanítványai századokat alkotva küzdenek
a fronton s a véres tusában ézek az ifjak az elsők az el­
sők között. A 68. ezred katonái bátorságát, vitézségét a
legmagasabb katonai felsőbbségek is elismeréssel említik.
A tanítványok méltók lettek mestereikhez. Most a mesterek
is elmentek. Elmentek, hogy mit három évtizeden át hir­
dettek annak újabb, ezúttal legnagyobb fokú bizonyságát
adják.
Ti Nesztorok! Ti nem a cifra szavaknak, nem a szó­
virágoknak voltatok hívei, nem a papiroson voltatok embe­
rek s mesterek, hanem a tettekben, a mindenkori kötelesség
teljesítésben. Megfontoltság, komolyság, a tiszta lelkiismeret,
a tanítói becsület volt mindenkor jellemzője tetteiteknek.
Az élet bajain, szenvedésein egészséges humorral segítet­
tetek. De e humor is több komolyságot tartalmazott, többet
javított, többet tanított, mint sok másnak hosszas fecsegése.
Most elmentetek. Elmentetek, de nem könnyes szem­
mel, nem bánattal, nem keserűséggel, hanem miként a sok
tanítvány, kiket azidétt Ti tanítottak lelkesedésre, a kötelességteljesitésre, honszeretetre, igen, úgy mentetek el mint
ezek, emelt fővel, magatok által szerkesztett nótával, dallal
Jelszerelten, hogy ifjú tanítványok helyett 48—50 éves öreg
rekrutákat lelkesítsetek a honvédő köteleség teljesítésében.
üdvözlünk bennetek, ti tisztes rekruták s mi kik is­
merjük érdemeitek csak elismeréssel adózunk nektek.
Adja a jó Isten, hogy a győzelmes harcok után, az
áldásos békében mielőbb elfoglalhassátok azt a helyet,
melyet a vmegyei tanítói kar jelölt Nektek, hogy megyénk
és az egész ország tanítósága javára mielőbb folytathassá­
tok a nemzet és annak napszámosai érdekében azt a mun­
kát, mely jobb jövőt hoz nemzetünkre és a nemzet minden
szenvedésében oly kiválóan részes tanítóságra.

Testvériesség, közszellem.
Teljes reménnyel vagyunk háborúnk győzelmes befe­
jezésére nézve. Hisszük, hogy az elpusztult emberi és

egyéb érték árán nemcsak megmarad hazánk területi ép­
sége, függetlensége, hanem ellenértékhez is jutunk.

Legyen azonban a végleges győzelem bármely nagy
zsákmányt, anyagi értéket nyújtó is, az igazi ellenérték a
háborús veszteségekért abban lenne, ha a most vérző s ér­
tök aggódó, könnyező otthonmaradottakat nagy megpró­
báltatásunk az élet, család embertársak és haza nagy be­
csének tudatára, irántok való mélységes szeretetre s ennek
folytán oly irányú élet folytatására indítana, melyben a ma­
gasztos emberi tulajdonságok tettekben nyilvánulnának a békés
munka idején is.
Hisszük, hogy a küzdő katonákból alakuló társadalom
jobb lesz a réginél. Lehetetlen, hogy az a férfi, ki gyalog­
lástól, éhségtől, hidegtől elcsigázva önként vállalkozott tel­
jes éberséget igénylő, nagy életkockázattal járó őr és hír­
szolgálatra, vagy bajtársáért vakmerő tettekre ragadtatta
magát túlsúlyban levő ellenséggel szemben: a béke idején
ne érezne testvériesen, ne érezne ráutaltságot környezete
s az iránt a társadalmi szervezet iránt, melyhez foglalko­
zása vagy más körülménye folytán tartozik; melyet olyanok
iránt is érzett, kiket katonai élete alatt ismert meg.
A katonai élet, közös sors, érdek az összetartozandóság, egymáson való kölcsönös segítés érzelmét fejlesztette
ki benne; felismerte a parancsoló szükséget, hogy egyéni
érdakeit alá kell rendelnie az összesséégének. Katonai köz­
szellem keletkezett benne, mely feladatainak fontosságát
beláttatá, kötelességeinek pontos és összhangzó teljesítésé­
hez szoktatta s a társai részéről is tapasztalt bajtársi jó­
viszony alkalmazkodásra, áldozathozatalra ösztönözte. Bár
önérzetét kifejlesztette az a tudat, hogy a hazának fontos
szolgálatot tesz, de megtanulta társai értékét is becsülni;
jó hírnevét az egész dicsőségében kereste s azt tetteivel
növelni törekedett.

A katonai közszellemet megalkotó tulajdonságokat,
az igazi szociális érzést elviszik a katonák otthonukba s az
úgy magán, mint közdolgaikban legalább egy ideig, értéke­

4

sen fog nyilvánulni annál, kinél a háború vihara nem rom­
bolt a családi szentélyben.
Mint ahogy lehetetlennek látszó feladatokat megoldani,
óriási sikereket elérni képes volt az egészséges közszel­
lemtől áthatott csapat, úgy majd az az egy célért dolgozó
munkáscsapat fogjá jó hírnevét megalapozni, vagy öregbí­
teni, mely tudatában van munkájának a közösségre is fon­
tos voltáról; s éppen azért nemcsak vasszorgalommal végzi
azt, hanem tanul folytonosan, hogy a legcélszerűbb eszkö­
zökkel s rövidebb idő alatt végezhesse dolgát; s nemcsak
szakkönyvekből, de pályatársaitól is; azért gyakran érint­
kezik velők; társainak nem letiprásával, de magához eme­
lésével törekszik erőit kifejteni: hivatása viszonyai nemcsak
akkor érdeklik, ha személyi érdekeik ezt szükségessé teszik,
hanem állandóan figyelemmel kiséri, támogatja karának
minden mozgalmát, mely a produktum minőségét és menynyiségét s osztályosainak .egyetemes érdekeit a törvényes
fonpák betartásával igyekszik emelni.

A közszellemtől áthatott férfi társai munkáját rosszakaratulag, különösen nem szakmájabeli előtt nem bírálja;
egymásközötti tapintalos és jóakarata bírálatával, tanácsával
segíti a gyengéket, buzdítja a bátortalanokat; mások előtt
csak dicsérőleg nyilatkozik, mellyel a figyelmet, megbecsülést
foglalkozása iránt csak fokozhatja: nem irigykedik a jobb
sorsban, nagyobb tekintélyben élőkre, hanem becsületes
utón keresi az alkalmat az érvényesülésre, rátermettsége
hiányait szorgalommal pótolja; de viszont karához méltat­
lanoktól elfordul.
Hőseink mindegyike az összeség érdekeiért küzdött,
a közös cél elérésére teljes odaadással törekedett; bajtár­
saival, testvéreivel, a legnagyobb egyetértésben törekedett
élni, mert sohasem tudhatra, kire szorul a nagy életvesze­
delmekben; belátta, hogy a durva és igazságtalan bánás­
mód alá- és mellérendeltekkel szemben megboszulja magát.
Hisszük, hogy a hogy a honvédők az egymásra utaltság
tudatát, egymás egyéni értékének a megbecsülését, a nagy
és egyetemes célokért egyetértőleg való munkálkodás szük­

5
ségességét nem vetik le a katonai ruhával, hanem a béké­
ben is irányítja őket s a környezettel, pályatársakkal szem­
ben helyes, közös gondolkozás, érzés, türetem, szolgálat­
készség fog nyilvánulni, mely testvéries viszony lesz hivatva
eltakarítani b romokat s jobbat építeni. Ez lenne az ellen­
érték a javak megfogyatkozásáért.

A hivatásunk fontosságából, a győzelmekben is meg­
nyilvánuló dicsőségéből, az érdekek közösségéből eredő
testvériességnek a tanítói kart kell első sorban áthatnia:
nekünk példázni kell, közszellemet, testvériességet, melynek
tanítói a szó igazi értelmében csak igy lehetünk.
Ahol a tanítói kar érintkezése valóban kollegiális,
megatartása úgy hivatali mint magán érintkezéseiben példa­
adó; ahol minden ügy kellő módon és illetékes helyen leli
elintézését; ahol az elöljárók iránt a magaviselet őszinte s
a szolgálatnak megfelelő; ahol nem porhintéssel, hanem
komoly munkával igyekszik mindenki becsülést keletkez­
tetni : ott termi áldásos gyümölcsét a testvériesség, köz­
szellem, mely munkát örömteljessé, sok oldalúvá teszi. A
mi1 munkánk nemzetünk életére oly horderejű, hogy egy
kis alkalmazkodás, türelem érte csekély álddzat. Csak tö­
rekvéseiben egységes nemzet teheti naggyá, ^iszteltté, félel­
metessé e sokat szenvedett, hazát; öntudatosan hazafias
érzelmű honfiak nevelésévé csak testvériességben s szel-,
lemi közösségben élő tanítói csapat nevelhet. Azért a köz­
szellemre is nekünk kell példát adni.

A háború zivatara közelebb hozta a sziveket, ‘ van
bőséges alkalom a meghasonlások megszüntetésére, az
egyetértés megalapozására az otthonmaradottaknak már
most úgy egymás közt, mint a hadifa vonultakkal szemben.
Alkalom a háború szülte emberbaráti munka, mely a haza­
fiasság és jóság kérdése; amiért abból az egymás közötti
rossz viszony miatt senki ki nem vonhatja magát. E munka
keretében a hadbavonult pályatársak és hozzátartozóik vi­
szonyai iránt érdeklődni, érdekeiket munkálni elsőrendű
kötelesség. Mely visszatérő tartana haragot, ne erezne há­
lát szerettei istápolója, érdeke munkálója iránt?

7

6

1848 márc. 15-ike szent vívmányaira csak akkor lesz
igazán méltó e nemzet, ha azok további fenmaradásáért
nemcsak a gonosz ellenséget győzi le, hanem a lelkekból
feltörő gonosz indulatokat is; mert a szabadság, egyenlőség
csak a testvériesség mellett teheti hatalmassá a magyart.
Veress Mihály.

HÁBORÚS KÖLTÉSZET.
Közli: Oreskó Dezső.

-

Megjött a levél fekete pecséttel,
Megjött a muszka százezer emberrel.
Kétszáz ágyúval áll a harcmezején,
így hát jó anyám elmasirozok én.
Sirhat, jajgathat azaz édes anya,
Kinek háborúban van most a fia,
Kinek ellövik vagy lábát vagy kézit,
Megsem halt tán szegény, mégis eltemetik.

Kedves bajtársim, ha láttok szenvedni,
Ne hagyjatok itt sokáig kínlódni.
Szúrj át bajonéttal, vagy lőjj a szivembe,
Ne hagyj engemet soká ez életbe.

Rz invalidus jelölt.

A rokkant katonák.

Szeretem a hazám, szeretem nemzetem,
De mi ehhez képest ez a nagy szerelem,
Mellyel körülveszlek, mellyel betakarlak
Amellyel örökre magamhoz láncollak.

Hát veletek mi lesz, sebzett, Hősök vagytok ti is, dicsők,
mint elvérzett bajtársotok!
béna, sánta, vak katonák?
Tán dicsőbbek, kik harcmezőn Viharedzett arcotokon
a vitézség napja ragyog!
kivívták a hősi halált?

Mindent elkövetek, mindent megmozgatok
Katonának talán igy majd csak beválok.
Hazudom a hibám, leszek csalafinta:
Ne félj édes babám leszek én katona!

Dúló csaták után akik
nyugosznak a csatatéren:
Van Isten, ki a leiköket
égbeviszi angyalképenl

Úgy vélem, a hazát én is majd csak védem,
És téged is védlek s átfon ölelésem;
Ha ajkamra tapad aranyos szád csókja:
Ne félj édes babám, leszek ér katona.

Megjött a muszka . . .
Megjött a muszka, fekete paripán,
Fényes kard csörög'annak az oldalán.
Fényes kard csörög, az ágyú menydörög,
Sok szép legénynek a vére elcsöpög.

És meg éltek, vagy meghaltok,
sebzett, béna katonáknak
A nemzet és tábornokok
mindig büszkén szalutálnak.

Zsindelyezik ...
Zsindelyezik a kaszárnya tetejét,
Elviszik az untaglichok elejét
Nem baj, hogyha nagyra nőt a pocakod:
Szerbiában, Szerbiában leadod.

Tél múltával jön 3 bájos kikelet,
Akkorra már kiképeztek engemet.
Extra mundér, sárga bakancs, fennt szurony:
Kipróbálom tiz-husz-harminc oroszon.

8
Hát csak jöjjön az muszka túlerő,
Nem fél tőle az a vén népfölkelő.
Egész nap úgy harcol, mint egy oroszlán,
Este pedig szereti egy orosz lány.

787/1916. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézetnek.

«A facipők beszerzése tárgyában.*
Ha pedig a háborúnak vége lesz,
Hazatérek kicsi feleségemhez,
S ha majd nyelvel, szigorún rámordulok:
Fogd be a szád asszony, mert én hős vagyok.

HIVATALOS RÉSZ.
708 1916. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézetnek.

A világháború éveiben működő «Maggar Kir. Fele­
lős Minisztérium* arcképcsarnokának megrende­
lése tárgyában.

A mai drágasági viszonyok között igen nagy .gondot
okoz a lábbeli beszerzése. Egyrészt a böranyagok-, más­
részt az iparosok hiánya miatt oly nagy összegeket kell
egy j)ár cipőért fizetni, hogy azt a szegényebb néposztály
jövedelme nem képes fedezni. De minthogy cipőre szükség
van, a szükségletek a facipőkkel pótolhatók. Hogy honnan
szerezhetők be a facipők és házilag is mily uton-módon
készíthetők el, útbaigazítással szolgál Béldi Pálné, Adám
Éva és Báró Szentkereszty Marietta úrnők által Szepsiszentgyörgyön (Háromszék vm.) kibocsátott Körlevél a fa­
cipőkről.
Felkérem a tankerületemben működő tanerőket, hogy
a facipők terjesztése érdekében a szükséghez képest közre­
működni szíveskedjenek.

Szolnok, 1916. évi február hó 28-án.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

A «Budai Napló» szerkesztősége a mostani világhá­
ború éveiben működő “Magyar Kir. Felelős Minisztérium*
arcképcsarnokának emléklapját, az összes iskolák hivatalos
helyiségeiben leendő elhelyezés céljából megküldeni szán­
dékozik. A kép ára 10 korona.
Ezen emléklapot a tanítói kar jóindulatú érdeklődé­
sébe ajánlom.
Megjegyzem, hogy a szóban levő emléklapok meg­
küldési módozatairól a “Budapesti Napló* szerkesztősége
(Budapest, VII., Dohány-u. 56.) nyújt bővebb felvilágosítást.
Szolnok, 1916. február 24.

Györffy József

965/1916. tfsz.

Valamennyi népoktatási intézetnek.

„Könyvet a katonáknak!“
A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák
f. é. 2756. eln. számú rendelete szerint az Országos Had­
segélyző Hivatal a Magyar Szent Korona Országainak
Vöröskereszt Egyletével együttesen mozgalmat indított a
harctéren küzdő katonák könyvekkel való ellátása céljából.

kir. tanfelügyelő.

Nem szükséges külön is hangsúlyoznom, hogy ennek
a mozgalomnak nemes és hasznos célját teljes mértékben

11
10

átérzem. A könyv a távolban harcoló katonák számára
nemcsak kultúrát, üdülést és szórakozást jelent, hanem
állandó, benső kapcsolatot, nemzeti érzésével, az elhagyott
otthonnal, a hazai nyelv minden szépségével. Az olvasmány
a fáradt csapatok lelkűidét f^efrissiti, a pihenés óráit lelki
erői gyarapítására hasznosítja s általában a harctér fára­
dalmai között még sokkalta többet jelent, mint itthon, béke
idején.

A „Könyvet a katonáknak" mozgalom tehát méltán
tarthat számot a hazai ifjúság lelkes, megértő támogatására.
Meglévék győződve arról, hogy a magyar tanárság e jóté­
konyság e különlegesen kulturális alkalmát minden további
buzdítás nélkül is magáévá teszi, felkérem azért Címet,
hogy a «Könyvet katonáknak*! mozgalmat a helyi viszo­
nyoknak megfelelően s a hadi jótékonysági akciók eddig
is bevált eszközeivel szervezzék. Hívják fel a tanulókat,
hogy a kiolvasott könyveiket az iskolánként szervezendő
gyüjtöbizottságnak szolgáltassák be s az egybegyülö könyv­
adományok díjmentes elszállítása iránt az intézetek igazga­
tói lépjenek közvetlen érintkezésbe a Vöröskereszt Szeretetadomány osztállyal, (Budapest, V, Lipót-körut 1.)

Hírek.
A vármegyei Tanítótestület

hogy őt a királyi kegy a Lipót rend közép keresztjére
méltatta, Neterde Modeszt osztálytanácsosunkat pedig a ül.
oszt, vaskorona-rend lovagjává történt avatása alkalmából
és Tóth János v. b. t. t. vármegyei képviselőt a magyar
tanítóság érdekében jan. 19-én a képviselőházban elmon­
dott ragyogó beszédéért kötelességszerüen üdvözölte.
Erre az elnökség az alábbi két levelet kapta, melyet
vm. tanítótestületünk tagjaival ezúton közlünk:

Budapest, 1916 febr. 16.
Tisztelt Elnök Ur!
Legfelsőbb kitüntetésein alkalmából a Jász-Nagy­
kun-Szolnok vármegyei ÍTanitótestület nevében kifeje­

zett szerencsekiyánataiért fogadja és szíveskedjék
tolmácsolni meleg köszönetem nyilvánítását

Őszinte tisztelettel

Szolnok, 1916. évi március hó 8.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

-

, igaz hive

A gyűjtésben eredményesen buzgólkodó tanulók az
igazgatóság javaslata alapján művészi kivitelű köszönő ira­
tot fognak kapni az aktiót megindító egyesületektől.

Az iskolákban végzett gyűjtés eredménye az évvégi
értesítőkben is felveendő s felhívom Címet, hogy erről hoz­
zám külön összefoglaló jelentést terjesszen fel, f. é. iunius
hó 15-ig.

elnöksége gróf

Klebelsberg Kűnő államtitkárunkat abból az alkalomból,

Klebelsberg.

♦

Budapest, 1616 febr. 22.
Tisztelt Elnök Ur!
A vármegyei tanítóság nevében kifejezett meleg
üdvözlése benső örömmel töltött el és őszinte köszö­
netét váltott ki szivemből.
Ennek akarok kifejezést adni, midőn biztosítom
önöket, hogy a magyar tanítóság iránt érzett vonzó£ dásomat, nagyrabecsülésemet és igaz szeretetemet
mindenkor ápolni törekszem.

Szívélyesen üdvözli

Neterde Modeszt.
*

।.

Közli: Oreskó Dezső vm. tanitótest. főjegyző.

12

Katonai szolgálatból

szabadságolva lettek:

Biró Antal nagykörűi és Timár István kunmadarasi gazda­
sági szaktanítók.

Az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe felvétetett:
Ungerleider Lujza kunmadarasi izr. tanítónő.

Előlépett: Gyulai József abádszalóki ref. tanító.
Kinevezések: A vall, és közoktatásügyi miniszter
ur Kosztolányi Teklát a jászárokszállási és Preiszler Annát
a Jászberény-külterületi áll. elemi iskolához rendes tanító­
nőkké kinevezte.

Járvány miatt bezáratott a jászberényi VIII. kér.
áll. iskola I. osztálya és a jászdózsaí róm. kath. elemi
népiskola.
A nagyméltóságu vall, és közoktatásügyi miniszter ur
az összes nem állami elemi népiskolai tanítóknak egyen­
ként 400 K háborús segélypénzt utalványozott, a községi
polgári iskolai tanerők részére pedig összes illetményeik
arányában 20°/o“os hadi segélyt engedélyezett, mely 400
K-nál kevesebb nem lehet Az államsegély 1916. évi január
hó 1-től van folyósítva, 10 egyenlő havi részletben ve­
hető fel.

Széky Géza törökszentmiklósi ref. isk. tanító elhunyt.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elemi

iskolai füzeteim és írószereim a tek.

Tanitói kar szives figyelmébé ajánlom.

VARGA-PAPÍR ÜZLET SZOLNOK Kintzler-ház.

VIILívtilyan.

S»lnofc, Hifi, iírtíü 25.

Jász-Nagykun-Szplrioki

i JásHaoykim-SzilNk vármegyei kir. tarts!
is tanitótestület hivatalé? kiztönyg.
Főszerkesztő :

y

VERESS MIHÁLY.
Főmunkatársak

Nagy Károly,

Tóth József.

Kiadja

Előfizetési dija

Egész évre
Nyomatott : VARGA JÓZSEF K
SZOLNOK 1916.

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. március 25.

14. szám

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

.

NÉPMŰVELÉS.
A kir.

tanfelügyelőség

és

a vármegyei

tanitótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanitó estület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden kő
10. és 25-én. _
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Pápai Gyula.

Veress Mihály.
Fömunkatársak:

Nagy Károly,

Tóth József.

A kertészetről.
Hazánkban, dacára annak, hogy évtizedek óta vannak
földmives iskoláink, gazdasági tanintézeteink és akadémiá­
ink, ahol mindenütt az okszerű gazdálkodást tanítják, na­
gyon sok kívánni való volna úgy a mezei mint a kerti ter­
melést illetőleg
A mezei gazdálkodásról e megszabott cikk keretében
nem Írhatunk, különben sem oly aktuális, mint a kertművelés.
Igaz, hazánk kisebb városaiban és községeiben kevés ház
van olyan, mely mellett zöldséges kertek (konyhakertek) ne
volnának. Igen sok ügyes háziasszony nemcsak háztartását
látja el zöldségével, hanem ennek feleslegéből háztartási
kiadásait is fedezi. Mégis a nagyvárosok kertészei leginkább
a bolgárok voltak. A háború ezeket is hadba szólította.
Pótolni kell munkájukat. A kertművelés nem oly megeröl-

2

3

tető munkát igényel, igy nagyon helyes gondolat volt, mi­
dőn erre a legfelsőbb helyen az ifjúság szemeltetett ki.
Kettős célt szolgálunk azzal, ha a jövő nemzedéket az
intenzív kerti művelésre késztetjük. Első a haza érdekét
szolgálja, másik céllal a gyakorlati, sőt ennél többet a mun­
kára való nevelést valósítjuk meg. Hazánk első sorban
földmivelö állam s ha háború nem volna, még abban az
esetben is hasznos, sőt kimondottan szükséges volna a ker­
tészkedésre való nevelés. A kertészet a mezei gazdaság
költészete. A legtöbb haszonnal sőt a legnagyobb élvezettel
űzhető. Szórakoztató. Hány nyugdíjban levőnek űzné el
unalmát az a körülmény, hogy ért a keitmüveléshez. Meny­
nyivel több millió jövedelme lenne népünknek, ha a ker­
tészkedés iránti érzéke általánossá válna. Talán a jelenben
kiadott miniszteri rendelet teljes odaadással való végrehaj­
tásával ezt a célt is elérjük s akkor a kertészet jövője elé
a legjobb reménnyel nézhetünk.

HIVATALOS RÉSZ.
971/1916. tfsz.

Tevékenységének eredményét folyó évi május hó 1-ig
szíveskedjék bejelenteni.

Szolnok, 1916. évi március hó 9-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1000,1916. tfsz.

Valamennyi népoktatási intézet vezetőjének.

Tankönyv változtatás tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi m. kir, miniszter urnák f.
évi 2965. eln. számú rendeletére tudomására adom Címé­
nek, hogy a tankönyv-változtató tantetületi értekezletek
függőben tartására vonatkozó 1576/1915 eln. számú rende­
letben felhozott okok, t. i. a háborús viszonyok és közok­
tatás több ágában tárgyalás alatt álló reformok, továbbra
is fenállanak. Ezen rendeletnek hatálya az 1916/17. tanévre
is kiterjesztetett. Felkérem tehát Címedet, hogy a jövő
1916/17. tanévi könyvváltoztatást tárgyaló tantestületi érte­
kezletet ne tartsák meg s amennyiben már megtartották
volna, az erre vonatkozó javaslatokat ezennel hatályon kívül
helyezem.

Szolnok, 1916. évi március hó 10.

Györffy József

Valamennyi népoktatási intézetnek.

kir. tanfelügyelő.

«Vöröskereszt Egylet* támogatása tárgyában.
«A magyar szent korona országainak Vöröskereszt
Egylete* a mai nehéz napokban nagyon is igénybe van
vévé s e miatt elvállalt kötelezettségének, anyagi támogatás
nélkül, nem felelhetvén meg, felkérem a vármegye tanitó- ságát a Vöröskereszt Egyletnek legszélesebb körű támoga­
tására.
i
Gyüjtsünk uj tagokat és magunk is lépjünk be minél
tömegesebben az egyesület tagjai közé.

1015, 916. tfsz.

Valamennyi elemi, tanonc és polgári iskola vezetőségének.

R kárpáti falvak újjá építése végett iskolai ünne­
pélyek és gyűjtések rendezése tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák f.
évi március 6-án kelt 30000 számú rendeletét végrehajtás
végett egész terjedelmében alábbiakban közlöm:

5
4

Késő nemzedékek előtt, is emlékezetes lesz az
1914—1915. esztendő, amikor az ellenség tömérdek hada
hazánk vérrel szerzett és századok viharai közölt híven
megtartott szent földjére is benyomult, mérhetetlen pusz­
tulást és szenvedést okozva ameddig eljutott.
Vitéz seregeink és ezeréve hűséges őrizőnk: «Kárpátok» bércei tartották vissza az ellenséget abban, hogy édes
hazánkon keresztül gázoljon és szolgaságba hajtsa, nyo­
morba taszítsa országunkat. Végtelen hálával tartozunk
ezért seregeinknek, de mérhetetlen a hálánk és részvéttel­
jes szeretetünk a Kárpátok hegyoldalain és völgyeiben el­
terülő, az ellenség által feldúlt falvakat lakó polgártársaink
iránt is.

Most tanultuk csak megismerni igazán, hogy e hegyek
és bércek olyan természetes határai hazánknak, melyek
felé a biztosság érzetével tekinthetünk.

A mai nagy időkhöz méltó azért, hogy amidőn jövő
boldogulásunkért naponta véres áldozatokat hozó nemze­
tünkről és hadseregünkről megemlékezünk, fordítsuk sze­
meinket a Kárpátok vérrel áztatott hegyei-völgyei felé is,
melyek természetadta helyzetüknél fogva oly nagy mérték­
ben támogatták vitéz seregeinket az ellenség visszaverésé­
ben, de amelynek közvetlen vidékén lakó polgártársaink
az ellenséges betörések csapása alatt oly sok emberfölötti
megpróbáltatásoknak voltak kitéve.
E meggondolástól vezéreltetve, a tanuló ifjúságban a
haza földjének és ezúttal különösen a «Kárpátok» iránti
szeretet és hálaérzet ápolására kívánok alkalmat nyújtani
lelkes tanítóinknak és tanárainknak, midőn elrendélem, hogy
f. évi május hó 1-én délelőtt 10 órakor az összes elemi
és ismétlő népiskolákban, az alsófoku iparos- és kereskedő­
tanonciskolákban, po’gári fiú- és leányiskolákban, a Kár­
pátok nagy — a most dúló világháborúban igazolást nyert
— jelentőségének méltatása érdekében a tanuló ifjúság
számára ünnepély tartassék. Megengedem, hogy ez alka­
lommal az ünnepély után közvetlenül a tanuló ifjúság és a
résztvevő közönség, tettekben nyilvánuló áldozatkész haza­

szeretetének kifejezhetésére, a Kárpátoknak hazánk védel­
mében elpusztult falvai javára gyűjtés rendeztessék.
Az ünnepélyre, melynek programmját a Hymnus, az
iskola tanítója, tanárja, vagy az igazgatója részéről meg­
tartott alkalmi beszéd és a Szózaf előadásában állapítom
meg, nemcsak az iskolai, hanem a helybeli egyházi és
világi hatóságok és a nagyközönség is alkalmas módon
meghívandók.
A gyűjtést egy vagy két tanitós iskolában a tanító és
a gondnoksági, iskolaszéki elnök eg üttesen végzik; több
tanitós iskolákban, valamint minden máz intézetben az
igazgaló elnöklete alatt működő 2—3 tantestületi tagból
álló bizottság intézi.
A tanuló ifjúságnak, valamint a megjelent közönség­
nek teljesen önkéntes adományai közvetlenül az ünnepély
és gyűjtés után, még az napon, (május hó 1-én) késede­
lem nélkül postára adandók azon a postai befizető lapon,
amely Néptanítók Lapja f. évi április 20-án megjelenő szá­
mának mell’ékleteképen tog minden iskolához, tanintézethez
rnegküldetni.
Ugyanezen napon minden iskola részéről úgy az
ünnepély lefolyásáról, valamint az egybegyült összegről
hozzám jelentés teendő.
Megjegyzem, hogy a tanítás e napon délelőtt 10 óráig
rendesen megtartandó.
Szolnok, 1916. március 12.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1036 1916 tfsz.
Valamennyi iparos- és kereskedő tanonc-iskola
igazgatóságának.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák
16512 916. sz. rendelete szerint az iparostanoncoktatás
szakszerű felügyeletéről a mostani rendkívüli viszonyok

7

6

között is gondoskodni óhajtván, az 1915—1916. tanévre
a szakfelügyelői teendők ellátásával Stegmüller Károly
budapesti áll. felső épitóipariskolai tanárt a Jász-NagykunSzolnok vármegyei összes iparos és kereskedőtanonciskolák
megvizsgálásával megbízta.

Erről tudomás végett Cimet értesítem.
Szolnok, 1916. évi március hó 12.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1037 1916. tfsz.
Valamennyi elemi iskola vezetőjének.

Az elemi iskolai írásbeli dolgozatok tárgyában.
Hazánk összes elemi iskoláinak tanterve lényegében
teljesen ugyanaz: legyen az állami vagy felekezeti iskolai
tanterv. Forgassuk akár az állami, akár róm. kath. Püspöki
Kar által kiadott tantervet, vagy a protestáns iskolákban
érvényes tantervet is, mindenütt ugyanaz az anyag s külö­
nösen megegyeznek abban, hogy a fogalmazás tanítását
valamennyi elrendeli.
Sajnosán tapasztalom azonban iskolalátogatásaim al­
kalmával, hogy úgy az állami, mint a nem állami iskolákban
egyaránt: A kutya ugat; A farkas ordít;-féle összefüggés­
telen mondatok íratásával kínozzák kis gyermekeinket, mint
hajdan, a silabizálás kőkorszakában tették tanitó őseink.
Körülöttünk minden megváltozott. Az ábécét fonomimikával tanítjuk, a számtant a százféle uj számológépek
segítségével tesszük vonzóvá, a földrajzt utazva és rajzolva
tanulják meg könnyedén, a rajzban a természetet loptuk
be az iskolába, a limonádé izü iskolai dalok helyett tőről
metszett népdalokat tanítunk stb-stb. Szóval a mai nevelő
tanítás mellett megváltozott minden a népiskolában: kivéve
a nyelvtani Írásbeli feladatokat. Itt még mindig az Írjatok:
három igét, öt tő- és három képes helyhatánozóval bővített
mondatokkal gyötrik a gyermekeket.

Tíz hosszú esztendő elmúlt, hogy az állami elemi
iskolák «Tanterv és Utasításba napvilágot látott. Az ingyen
küldött «Tanitók Lapja* és a drága pénzen vásárolt más
tanügyi lapok és paedagogiai munkák mily sokat írtak és
és írnak a fogalmazás tanításáról és mennyire óva intik a
tanítóságot, hogy a lélekölő grammatizálással szakítson, mégis
itt minden iskolában és minden kicsi gyermek irkájában éppen
úgy ugat a kutya és ordít a farkas, akárcsak annak idején
a nagypapája irkájában ugatott vagy orditott.
A tanterv, nagyon helyesen, előír nyelvtani anyagot,
de az Utasítás 75. lapján megmagyarázza annak, aki ez
iránt érdeklődik, hogy a nyelvtan tanulása nem cél, hanem
eszköz. A 68. lapon pedig okkal-móddal a nyelvtani gya­
korlatokat is megengedhetőnek mondja, de az ilyen gya­
korlatok halmozását élet-, érdek-, érték nélküli eljárásnak
mondja. Az Utasítás ezer szigorú kritikájához nekem hoz­
zátenni valóm nincs. Ennél keményebb hangon elitélni a
nyelvtani feladatokat magam sem tudnám.
A mai elemi iskolai tanulónak II. osztályától felfelé
kétféle irkájának kell lenni, melyet a vizsgán be kell mu­
tatni. Egyik a szépirási irka, mely a nyelvtan és a fogal­
mazás tanulásának lehet segédeszköze, de itt a lényeg, a
cél az, ami a neve, t. i. a szép betüalakok megtanulása és
begyakorlása.
A másik irka a helyesírás és fogalmazási irka. Ebbe
az irkába összefüggéstelen szavakat avagy mondatokat Íratni
nem hiba, de bűn és merénylet a gyermek ellen.

Vizsgán bemutatandó irkákról szóltam előbb, de ne­
hogy félreértessem, én vizsga alatt nemcsak az évvégén
tartandó vizsgát értem, hanem azt a vizsgát, mely naponta
előfordulhat az iskolában, ha ott az igazgató, hivatalos
iskolalátogató, esperes, vagy a kir. tanfelügyelő megjelenik.
Ezeknek az irkáknak tisztáknak kell ugyan lenni, de nem
szabad tisztázatinak lenni, mert akkor a vizsgálót megté­
vesztik, mivel nem a valódi mindennapi életét látja az isko­
lának. Az ünnepi köntösön, keresztül a vizsgáló akadályozva
Van az igazi kép szemlélésében, ezért ek kerülendő is.

9

8

Mivel nyelvtant tanítanunk kell, azért a nyelvtani
igazságok megkeresése után azt is be kell gyakoroltatnunk,
mely abból áll, hogy pl. sok gyermekkel sok bővített mon­
datot mondatunk, a nagy táblára iratunk, olvasmányukból
kikerestetünk és végre a sokak által gyűlölt és megvetett
palatáblára is iratunk néhány ilyen mondatot a következő
nyelvtani órára avagy ha a palatábla helyett van a gyer­
meknek egy mindenes füzete, hát akkor plajbásszal pár
mondatot iratunk, mit a következő órán a padok között
végig menve át is vizsgálunk. Ezzel aztán be is fejeztük a
bővített mondatok íratását.
Mikor én ezeket ezer és egyszer elmondom, a tanító
bácsik és néniknek, hát azzal hozakodnak elő, hogy dehát
akkor mivel igazolják azt, hogy ők a bővített mondatokat
tanították, ha azt a vizsga irkába nem szabad beírni?! Ez
bizony nehéz és fogas kérdés: felelem én. De mert a vizsga
irkába nem látom beírva az egyszeregyet, sem a 42. zsol­
tárt, sem stb-stb. hát mivel igazolja, hogy tanította: azzal,
hogy tudják, felelik. Ezzel szoktam a megelőző kérdésre
következetesen felelni.
Bámulatos, szinte hihetetlen, hogy mily görcsösen
ragaszkodik a tanítóság a grammatikához. Az állami és köz­
ségi iskolákban ráfogják elődömre, a felekezeti iskolákban
az esperesekre, .hogy azok követelik, de mert én az illetők
által kiállított ilyen értelmű Írást kérek, mit nem tudnak fel­
mutatni, hát ilyen szellemi tornázás után Ígérik meg csak £
fogalmazási feladatok készítését.
A helyesírási, fogalmazási feladatok ugyanis sok és
nem könnyű előkészítő munkát igényelnek. Itt nem elég a
táblára felírni, hogy írjatok mondatokat és hozzátok alá az
alanyt egyszer, az állítmányt kétszer. A helyesírási és fogal­
mazási gyakorlatoknak úgyszólván minden szavát, sőt a
legalsó fokon minden szótagját, sőt még az egyes szótag­
ját is meg kell beszélni, mert csak ilyen kellő előkészítés
után érjük el a kívánt eredményt.
A helyesírás és fogalmazás fokozatos részleteire ez­
úttal nem akarok kitérni, hanem utalok a Tanterv és Uta-

sitás 65—75. lapjaira és felhívom az állami és községi
tanítókat, hogg azt lelkiismeretesen tanulmányozzák és a
legközelebbi havi értekezleten egy előadó a kérdéssel min­
den tantestületben részletes előadást tartson.
Végül a mai rendkívüli viszonyokat tekintve figyel­
meztetem, hogy a gyermekek felfogásához mérten ma az
írásbeli dolgozatok igen nagy többsége a háborúval kap­
csolatos legyen. Levél formában Írjon három mondatot már
a picinyke II. oszt, tanuló is. írjon az apjának, a bátyjának
a lövészárokba, előbb irkába, azután tábori lapra is. Gondja
legyen a tanítónak, hogy ezek a tábori lapok el is jussanak
címzetthez.

Szolnok, 1916. évi március 12.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1142/1916. tfsz.
Valamennyi állami elemi iskola és ovoda vezetőségének
t
.
.

R visszaengedett helyi jövedelmek nyilvántartása
tárgyában.
Kimutatás készítendő az állami népiskolák és óvodák­
nak visszaengedett helyi jövedelmeiről és az iskolák (ovo­
dák) építésére felvett kölcsöntörlesztési tervezetről miért is
felhívom az igazgatókat, hogy a miniszteri rendelet kelte
és száma közlésével 8 nap alatt még nemleges esetben is
jelentse a következőket:
l.A község neve. 2. A visszaengedett helyi jövedel­
mek külön-külön megnevezése és évi összegei. 3. A tanitói
lakbér egyenérték összege és a visszaengedés rendelet
száma. 4. A község által fölvett építési kölcsön összege. 5.
A pénzintézet megnevezése, ahonnét a kölcsön felvétetett.
6. A törlesztési idő: a) kezdete, b) vége. 7. Hány korona a
félévi törlesztési összeg. 8. A félévi törlesztési összegből
mennyi esik tőkére, mennyi kamatra? 9. A község által

1Ö

emelt épület: a) kincstári tulajdon-e, b) örökhasználatra ada­
tott-e át? 10. Jegyzet.
Szolnok, 1916 március 18.
Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1159/916. tfsz.

Valamennyi állami elemi iskolának és óvodának.

Április havi határidős jelentések tárgyában.
1. Az iskolák és ovodák tanszerszükségletei április hó
15-ig jelentendő be az előirt kimutatáson.
2. Április 15. után a mai rendkívüli viszonyokra való
tekintettel a felső osztályú tanulókkal az évzáró vizsga
megtartható lévén, ott ahol ennek szüksége fennforog a
tantestület tegyen javaslatot a gondnokság utján hozzám a
vizsga idejének kitűzésére.
Az alsó osztályok rendes időben bocsájthatók csak
vizsgálatra a tanév végén.
3. A VI. oszt, tanulók évzáró vizsgálatai a f. tanévben
szintén már április hónapban megtarthatók a vallás és köz­
oktatásügyi miniszter ur által kiküldött iskolafelügyelók ré­
széről.
4. Azon tanítók, kik a jövő tanév elejétől kezdve
nyugdíjba óhajtanak lépni, erre vonatkozó kérvényeiket
április hó végéig tartoznak hozzám benyújtani.
5. Végül az egy és két tanitós iskolák beléletéről
szóló jelentések április hó végéig szintén beterjesztendök
hivatalomhoz.
Szolnok, 1916 március 20.
Györffy József
kir. tanfelügyelő.

•

1160 916. tfsz.
Valamennyi elemi, polgári és gazdasági ismétlő iskola
igazgatójának.

Konyhakerti növények termelése tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi

miniszter f. évi március

11
£
15-én 4046. elnöki szám alatt a következő sürgős rende­
letet adta ki:
Az elemi és középfokú iskoláknak. —
A mai rendkívüli viszonyok között minden termelő erő
felhasználása gazdasági szükségesség és erkölcsi kötelesség.
Ezért gazdasági és nevelési szempontból egyaránt kívánatos,
hogy a mezőgazdasági termelés biztosításában, erejéhez
mérten, de tanulmányai kára nélkül, a tanulóifjúság is közre­
működjék. Erre alkalmas mód az, ha az ifjúság hozzátarto­
zóinak gazdasági munkáiban részt vesz, más gazdálkodónak
segítségére van s az iskola vezetése alatt, eddig termelésre
nem használt területeken konyhakerti növényeket termel.
Felhívom ennélfogva az elemi népiskoláknak, polgári isko­
láknak gimnáziumoknak, reáliskoláknak, felsőkereskedelmi
iskoláknak, felsőbb leányiskoláknak, tanitó-, tanítónő- és
óvónőképző-intézeteknek vezetőit, hogy az ifjúságot a ter­
melésben való közreműködésére figyelmeztessék. Értessék
meg azokkal a tanulókkal, akik az iskolai időn kívül vagy
az eddigi rendeleteimben engedélyezett mentesítések igény­
bevételével hozzátartozóik gazdasági munkáiban részt vesz­
nek, hogy ilyen munkájuknak adaadó végzésével is. a haza
iránt tartozó kötelességet teljesítenek. Buzdítsák — a kölcsö­
nös segítség elvére való utalással is — azokat a tanulókat,
akik az emlitett módon igénybe véve nincsenek, de körül­
ményeiknél fogva a mezőgazdasági munkában jártassak és
erre képesek, hogy községbeli, segítésre szoruló gazdálko­
dóknak a termelésben segédkezzenek. Végül pedig igye­
kezzenek ott, hol *a helyi viszonyok erre alkalmasak, a
fentebbi módokon igénybe nem vett, önként jelentkező s
testileg fejlettebb tanulókból a konyhakerti termelés céljaira,
az alább részletezendő módon, termelőcsportokat szervezni.
Az ilyen konyhakerti termelés eredményessége esetében,
gazdasági hasznossága és a közös munkával járó nevelő
hatása mellett munkával szerzett, tehát tiszteletre méltó
anyagi előnyt is nyújthat s a termelésben résztvevők kétszeresen* tennének eleget a nagy idők hívásának, ha e

12

munkájuk gyümölcséből az elesett hősök árváinak javára
áldoznának.

A konyhakerti növények termelésének szervezési mód­
jára nézve, miheztartás végett, a következőket közlöm.
A termelésre, amenyiben e célra megfelelőek, első­
sorban az iskola birtokában levő s művelésre nem használt
területeket (iskolakert, udvar, -játszótér) kell felhasználni;
ezenkívül alkalmasak e célra beépittetlen, illetőleg parlagon
heverő városi (községi) telkek, kertek s a faiskolának gyü­
mölcsfákká! be nem ültetett táblái. Célszerű, hogy egy vá­
rosban (községben) levő iskolák a felhasználható területek
kijelölése tárgyában közös egyetértéssel járjanak el s e vég­
ből, valamint a birtokukban nem levő területek ellenérték
nélkül való átengedésének kieszközlése végett, elsősorban
az illető város (község) hatóságához forduljanak. A telkek
kiválasztásánál nagy gondot kell fordítani a mivelésre való
alkalmasság megállapítására. Köves, kavicsos területek,
valamint épületek által teljesen körülzárt kisebb területek
nem alkalmasak. A termelendő növények megválasztásánál
a talaj minősége, éghajlati viszonyok stb. s a helyi szük­
séglet az irányadó. Ha a városnak * (községnek) kertésze,
vagy más gazdasági alkalmazottja van, vagy ha helyben
valamely gazdasági tanintézet vagy gazdasági szakértő hiva­
tal működik, ezek, ilyenek hiányában pedig kiválóbb hely­
beli gazdák felkérendők véleményadásra, a telkek kiválasz­
tására és megmunkálásuk módjára nézve. Az egyes iskolák
a termelést külön szervezzék- meg s egy iskolán belül is
célszerű a szóbanforgó munkákra vállalkozó ifjúságot egyegy tanító, tanár vezetése alatt kisebb’ csoportokra osztani
s egy-egy csoportnak meghatározott területrészt engedni át
• művelésre. Az állami és közalapítványokból fentartott isko­
lák a vetőmag beszerzésére külön engedély kérése nélkül
30 K-ig terjedő előleget vehetnek igénybe átalányuk, illető'
lég költségvetésük megtakarításának terhére. Azoknál az
iskoláknál, amelyek mellett gondnokság van szervezve, az
előleg igénybevételéhez, valamint általában az -egész munka
vezetéséhez a gondnokság hozzájárulása szükséges. Nem

13

állami iskoláknak természetesen saját fentartóik illetékesek
költségeket előlegezni. A szerszámokról — az esetleg az
iskola birtokában levő szerszámok felhasználásán -kívül —
munkában résztvevők igyekezzenek gondoskodni. A munka
célszerű és hatályos vezetésére különös gondot kell for­
dítani, mert amilyen hasznos ez a munka, ha eredményes,éppen olyan káros — gazdasági és nevelési szempontból
egyaránt —, ha a résztvevők hibájából eredménytelen ma­
rad. A termelés eredményének legfeljebb egyötödrésze felett
a csoportot vezető tanító, illetőleg tanár rendelkezhetik,
mig a többi eredmény a csoport tagjait munkájuk arányá­
ban illeti meg. A termelés eredménye vagy értékesítendő
és a befolyt pénzösszeg osztandó fel, vagy pedig a ter­
mészetben osztandék szét. Utóbbi esetben is a visszatérí­
tendő előleg összegének megfelelő értékű rész értékesí­
tendő. Az előleg a termésnek, illetőleg a termés megfelelő
részének értékesítése Után térítendő meg s a számadásban
elszámolandó.Azok az iskolák, melyek ilyen művelésre válalkoznak, ezt, a telkek kijelölése után, az igénybevett előleg
összegének megjelölésével közvetlen felügyelő hatóságuk­
nak (kir. tanfelügyelő, főigazgató) bejelentik. S ugyancsak
jelentést tesznek annak idején, a termésre vonatkozó anyag­
számadás bemutatása mellett, a termelés eredményéről is.
Ezen jelentések alapján pedig a kir. tanfelügyelők s fő­
igazgatók hozzám, az egyes iskolák által termelt növények
hozzávetőleges értékének megjelölésével, összefoglaló jelen­
tést tesznek.
Végül a konyhakerti növények termelésének fokozása
érdekében a tanuló ifjúság munkájának szervezésén kívül
kívánatosnak tartom, hogy az önálló gazdasági népiskolák
ingyenes szétosztás végett fölös palántákat neveljenek. Első­
sorban az iskola növendékei között kell a palántákat ki­
osztani, oly célból, hogy ezeket a tanulók hozzátartozóik
gazdaságában további termelés céljaira használják. A szét-,
osztott palánták további gondozásait a szaktanítók, szaktanitónők kisérjék állandó figyelemmel. Azon önálló gaz­
dasági népiskoláknak, amelyek fedezettel nem rendelkeznek,
az igazgatója vetőmag beszerzésére 30 koronát előlegezhet,

15

14

melyet kérelmére megtéritek. Felhívom az önálló gazdasági
■népiskolák vezetőit, hogy >ily értelemben járjanak el s eljá­
rásuk eredményéről a kir. tanfelügyelő utján hozzám jelen­
tést tegyenek.
Ezen rendelet pontos végrehajtásáért Cim felelős és
annak végrejtásáról és az eredményről hozzám folyó év'
október hó végéig jelentést tenni tartozik.
Szolnok, 1916. évi március 18.

Györffy József
kir. tanfelógyelő.

1233-1916.

-

Valamennyi polgári és elemi iskolai tanítónak.
Az igloi m. kir. álami elemi népiskolai tanitóképzőintézet ioazgatosaganak f. évi március 16-án kelt jelentése szerint, a vallás- és
kozoktatasugyi m. kir. miniszter ur ez évi 5833|VI.—b számú rendeete alapján a jövő 1916- 17-ik iskolai évre az I. osztályba olu éptestu es ep erzekkel bíró tanulók vétetnek fel, akik a 14-ik életévö­
ket mar betöltötték, de 18 évnél nem idősebbek s annyi etóképzettseget igazolnak, amennyit a polgári iskola, gimnázium vagy reáliskola 4
osztályának sikeres e végzése nyújt. E követelmények igazolása szabályszerű iskolai bizonyítvánnyal történik. Akik a felső népiskolát végezték
elvetéli vizsgálatot tartoznak tenni a magyar nyelvtanból, a történe­
lemből, földrajzból s a számtanból. Felvételi vizsgálatot tesznek
azonban azok a tanulók is, akik a felvétel alapjául szolgáló bizo­
nyítvány tanusaga szerint valamely tárgyból fel voltak mentve E
vizsgalat azokra a tárgyakra terjed ki, amelyekből a felmentés törent. Az első-évfolyamba felvehető 45-50 növendék. A jó magaviserészeSln^9^
tanU'°k mÍ°d kÖZtartási
készpénzsegélyben1
UHlCn •
A betölthető helyek és kedvezmények száma az I. osztályban*
o ingyenes, 12 feldijas, 3 készpénzsegélyes, 10 teljes fizetéses hely,
15- 20 segelynelküh bejáró.
’
A teljes köztartási kedvezményben (reggeli, ebéd, vacsora)
részesülök teljesen ingyenesek ; a fél köztartási kedvezményt élve­
zők havonként 19 korona 50 fillér köztartási dijat fizetnek; a teljes
dijat fizető bennlakók havonként 39 korona köztartási dijat fizetneka keszpenzsegélyesek havi 1950 K készpénzsegélyt kapnak.
évvégi iskolai bizonyít­
ványt kötelesek jumus ho 30-áig alólirott igazgatóhoz beküldeni.

A felvétel és segélyezés iránti kérvények a nagyméltóságu
vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz cimzendők s leg­
később május hó 31-ig nyújtandók be, az intézet igazgatójánál.
A segélyek kiosztásánál tanítók gyermekei, ha egyébként meg­
felelnek, más jelentkező felett előnnyel bírnak. Hogyha a jövő 1916—
1917. iskolaév kezdetéig a békeállapot helyre áll, kakor a növendékek
legnagyobb része az intézeti internátusbán ingyenlakás kedvezmény­
ben részesülhet. De hogyha a háborús állapota jövő 1916—17. iskola­
évben is tovább fog tartani, akkor intézeti internátus nem lesz és
akkor a szülők kötelesek az intézeti növendékek számára fogadott
külső lakást fizetni. A künnlakók havonként 8 K lakásdijat fizetnek.
Tandijat a növendékek nem fizetnek, A gyógykezelés ingyenes, a
gyógyszert azonban a növendékek fizetik. A felvételről, segélyezés*
röl és egyéb tudnivalóról minden egyes tanuló legkésőbb augusztus
15-ig külön értesítést kap.
A már felvett tanulók megjelenésűk alkalmával testi épség és
zenei hallás szempontjából szigorú vizsgalat alá vétetnek.

Miről tankefületem tanitókarát tudomás s az esetleg érdeklő­
dőknek szükséges felvilágosítás megadhatása céljából értesítem.

Szolnok, 1916 március 23.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

<.

Hírek.
A jászberényi m. kir. állami elemi népiskola tanítótestü­
lete mély fájdalommal tudatja, hogy nemesen gondolkozó ön­
feláldozó kartársa

EGRI GYÖRGY
a magyar pedagógiai társaság tagja, országszerte ismert tan­
könyv és meseiró, tantestületi elnök, igazgató-tanitó

életének 55-ik, áldásos tanitói működésének 32-ik évében hosszú
szenvedés után, folyó hó 7-én d. u. 2 órakor elhunyt.
Az engesztelő szentmjseáldozat folyó hó 9-én délelőtt 9
órakor mutattatott be az Úrnak, hült teteme a jászalsószentgyörgyi temetőben helyeztetett örök nyugalomra.
Mindenkit szerettél, mindenki szeretett,
Szeretet őrzi meg a Te emlékedet.

16

özv. Kőrössy Györgyné volt szolnoki áll. el. isk. tanító
özvegye részére és
özv. Kovács Ignácné volt törökszentmiklósi izr. tanító
özvegye részére a félévi ellátási dijak utalványoztattak.

Iványiné dr. Schmidt Erzsébet szolnoki áll. polg. leány­
iskolái tanítónő f. tanév végéig szabadságoltatott, — he­
lyettese Kiss Aranka polg. isk. tanítónő.
Csömör Irénke szolnoki és Stumpf Irén jászfelsőszentgyörgyi áll. el. isk. helyettes tanítónők dijai utalványoztattak.

Hivatalos esküt tettek: Preisler Anya Jászberénykülterületi és Tóth Mária Tiszaföldvár külterületi áll. elemi
iskolai tanítónők.

Az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe felvétettek:
Várady Viola kisújszállási ref. Vaday Vilma törökszentmik­
lósi ref. tanítónők, Nagy Lajos karcagi ref. tanító és Körmöndi Károlyné Pápay Júlia mezőtúri községi állandó menedékházvezetönő.

Hadbavonult: Nagy Ferenc, Mezőtur-alsóvizközi áll.
tanító s e miatt nevezett iskolánál a tanítás szünetel.

Rendkívüli államsegélyben részesült Gáli József
abádszalóki nyug, tanító, özv. Konyha Ferencné kunhegyesi
lakos és Erdélyi Imréné, tanító özvegye, Jászladányon.
Járvány miatt a következő iskolákban szünetel
a tanítás: Kunszentmárton polg. és elemi, Kisújszállás
közs. polg. és összes elemi, Csépa elemi iskola és ovoda
és a szandai uradalmi iskolában.

Kérelem. A háború amúgy is terhes viszonyok közé
sodorta a vármegyei tanítótestület pénztárát, szeretettel
kérem azért a lapunkra előfizető Kartársakat és Tanügybarátokat legyenek szívesek a hátralékos előfizetési-dijakat
sürgősen megküldeni a lap pénztárába, nehogy a lap ügye
csődöt mondjon.
Malatinszky Lajos
vm. tantestület alelnöke.

•Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés
Felelős szerkesztő

pApai gyula

Tóth József.
Kiadja :

A Jasz-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület.

Megjelenik—julius és augusztus hó ki
mindei^hó 10. és 25-én
Előfizetési dija .•

Egész évre ...... 6 korooa
Nyomatott: VARGA JÓZSEF

SZOLNOK 1916.
.

/

■■

Szolnok, 1916. április 10.

VIII. évfolyam.

15. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir.

tanfelügyelőség

és

a vármegyei

tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanitó'estület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Felelős szerkesztő.

Főszerkesztő:

Pápai Gyula.

Veress Mihály.
Főmunkatársak:

Nagy Károly,

Tóth József.

_____ ____ _________1

Nagypéntek — Husvét.
19 száz esztendeje annak a világot megrázó drámának,
amely a messze keleten, a pálmafák hazájában, az örökemlékü vérhegyen, a Golgothán végbement. 19 száz esz­
tendeje, hogy milliók zarándokolnak egy sirhoz, — hol a
hála, önfeláldozás, hűség és szeretet könnyei folynak — s
amelynek obeliszkjére aranybetükkel e szavak vannak írva:
«Surrexit! non est hicl. .» A nagy isteni Hősnek, Krisztus­
nak sírja ez; Ki szerétéiből eljött közénk s beleállott a ke­
gyetlen napszámba, hogy arra a véres, fájdalmas éjszakára
megnyíljon az örök tavasznak, a vérharmatos áprilisnek
Nagypéntekje. S amikor ott függött a bitófáján, mint meg­
fagyott imádság s elhangzott isteni ajkáról a nagy szó:
Beteljesedett! . . jött a megváltás, a kiengesztelődés és bé­
kesség korszaka. Vérrózsáiból pedig kinyílott a «szabadság,

2

egyenlőség és testvériség magasztos eszméje, melynek ró­
zsaillata, — kell — hogy minden magyarnak szivét-lclkét
igazán betöltse.
Ezért borul le az emberiség buzgó imába merülve Nagy­
pénteken a templomi síroknál, mert tudja és érzi, hogy ez
a sir az ő boldogságának és békéjének örök bölcsője s<
reményének ^aranykápolnája.
De a Gólgotha Nagypéntekje a világtörténelem forduló
pontja is. 4000 éven át nyomta a szolgaság az emberiséget. •
4000 éven át bolyongott az emberi értelem az Igazság ke­
resésének sivatagjában. Feltűntek nagy hősök, hatalmas feje­
delmek, de nem tűnt fel sehol a szabadság és az emberi
méltóság napja.
Születtek Fáraók, de nem született remény és szeretet;
éltek tudósok, bölcsek, de nem élt bölcsesség, a világosság
az emberiség elméjében. S ime a nagypénteki sir egyszerre
átváltoztatja a világot. Államok, népek, országok, nemzetek
ülik e nagy napon újjászületésük ünnepét. Királyok, hódítók,
hősök térdelnek le ez egszerü palesztinai sir előtt, mert ők
is tudják, hogy Az, aki abban a sírban feküdt, a nemzetek
Dicsősége, az emberiség Szabaditója lett; s aki uj napot,
uj világosságot,, uj emberiséget teremtett; — és aki azt
mondotta önmagáról: «Ego süni resurrexio et vita . . .»
Jézus sirja nem közönséges sir, hanem a dicsőség és
az örök győzelem sirja. Innen indult Ö diadalutjára és
hódította meg a világot; s bármerre, mindenütt virágvasár­
nap volt az útja. Ez a diadalut ma sem szűnt meg; tart
egész a világ végéig. 1883. éve, hogy ez az isteni Hős ke­
zébe vette a föltámadás zászlaját s belekiáltotta a világba:
«Utánam! Kövessetek!» — s ime megnyílik Róma kapuja,
beeresztik a Hőst és a Capitólium helyét elfoglalja a Vati­
kán, a mithosi babonát a keresztény civilizáció. Majd jön
Görögország; meghajtja zászlóját és csak Egy Hőst ismer;
s ez: Jézus. így győzte le szeretetével és isteni tanitásával
az 5 világrész minden népét; igy tértek meg egymásután •
a frankok, a gallok, a germánok és magyarok.
így jött uj fény, uj világosság a népek szivébe *• s igy
lettek az országok Krisztuséi.

3

De a Nagypéntek a nagy reménységek napjává is lett.
Bizony, nekünk is voltak nagy szomorúságaink Árpád fiai­
nak, ebben a hármas bérces hazában, Nekünk is voltak
Golgotháink: Sajónál, Mohácsnál; voltak Nagypéntekeink, a belső pártoskodások és a százados elnyomatások kinnapjain. A mi világosságunk is elhomályosodott Világosnál, de
reményünk a jövőben soha meg nem fogyatkozott ( Mindig
volt feltámadás! Nigy feladatok, nagy kötelességek nehe­
zültek reánk s mi nemzeti büszkeségünkhöz illő erővel és
önfeláldozással fogtuk meg az eke szarkát
mint Cincinnátus — és turtuk a földet, de védtük is szabadságunkat,
védtük édes hazánkat. Nehéz, de fölséges a szabadság útja
s nagy önmérséklet és jogérzet kell az alkotmányos intéz­
mények biztos fentartásához. S mig őseink a harcmezőn
küzdöttek, a haza megmentéséért, reánk a szellemi küzde­
lem maradt hazánk megtartásáért. A szellemi képzettség, a
kulturális haladás, a népnevelés volt. az a nagy munka, a
mellyel feltudtuk magunkat küzdeni a kulturállamok sorába,
mert megtanultuk, hogy minden nagy, jó és nemes eszme
a Golgothai keresztről sugárzik felénk.
Vallásos népek nem lehetnek sokáig szolgák, sem
nyomorultak. Vallásos nemzetek nem veszhetnek el. Numa
Rómája ismerte a vallásos érzelmeket, de ismerte a jogot,
a szabadságot is. De a Sullák, Catilinák nemzete eldőzsölte,
eltivornyázta a haza becsületét, megölte szabadságát, sírját
ásta jövőjének.
A Nagypéntek tehát nemcsak a népek nagy gyászának
napja, hanem a nemzetek reményének és felvirulásának is
napja. Jézus sírjából reméljük és várjuk a népek életének,
az igazság elterjedésének, a jog és szabadság, valamint a
magyar haza újjászületését.
Hiszen már közel 2 éve, hogy e szegény magyaf nem­
zet járja a Kálváriát. Véres fejjel, csonka karral, de hős
lélekkel küzd az ádáz ellenséggel, mely keresztre akarja
feszíteni e hazát és ki akarja ontani annak ezer éves éle­
tét. Sirok domborulnak a világ mind a 4 tájékán, de nem
ciprusos temetőkben, hanem az ágyúgolyóktól feltépett szik­
lák és göröngyök között. Nincs virággal behimezve a sok

4

ezer sir, de ami Nagypénteki fájdalmunk felkeresi azokat,
hogy ott elmondjuk szívből fakadó imánkat: Oh hősök!
Krisztus feltámadt, ti is feltámadtok, hogy a halál után újra
lássuk egymást!
Oh nemzetem! oh hazám! — fájó szívvel kérdem:
Lesz-e boldog Husvétod?! Lesz-e békés feltámadásod?!.A Nagypénteket megérted; hiszen minden nap az vair
Újabb és újabb siralomra, gyászra ébredünk. Gyermekeink­
kel ássuk, műveljük a földedet,szeretnők beleültetni a béke
virágát. Mindennap oda térdelünk szent oltárod elé s kérvekérjük a “Magyarok Istené»-t, hogy a háború nagypénteki
sírjából mielőbb támasszon fel a béke hajnalára.
Hiszen tatán már nincs is messze az-a béke. A nem­
zetek kezdik belátni hiábavaló tusakonást; megelégelték
már a sok kiontott vért és elveszett életet. Anglia és Fran­
ciaország XV-ik Benedek pápát kérte fel békeközvetitőül.
A szentatya meg is tesz, mindent a béke érdekében. Hiszen
ő maga kijelentette, hogy pápává történt megválasztása óta
folyton csak a béke megteremtésén fáradozik. Teljes^ szív­
vel, jótanácsával, minden erejével azon van, hogy a had­
viselő feleket a fegyverek letételére késztesse és az ellen­
séges királyokat, kormányokat kibékítse.
De hogy egy jobb, egy boldogabb, egy békésebb
életre támadjon fel Hazánk, nekünk is meg kell tenni min­
dent, a szabadság, az egyenlőség és testvériség jegyében.
Szabadság!
szép, mily le'kesitő.fogalom vagy te! De
csak addig, mig az igazság az alapzatod, mig az Isten tör­
vényei szabják meg határaidat! . . . Alihelyt azonban áttör
Isten törvényeinek korlátaín a szabadság, nyomban elveszti
jogosultságát és akkor már nem hasznára, hanem inkább
kárára van a közjónak, a társadalomnak a hazának’.’ Áll ez
minden téren: áll a sajtó terén is. “Szabad sajtó!» ez volt
az 1848. márc. 15-dikének a legnagyobb vívmánya. Szent
meggyőződésünk, hogy a társadalmat csak a keresztény
elvek tudják igazán boldogítani. S ha a sajtó nem keresz­
tény és hazafias, hanem kozmoplita világ nézetet terjeszt,
akkor nem érdemli meg a szabadságot, mert épités helyed
rombol. Hirdetni pedig csak az igazságot szabad! A hamis­

5

Ságnak pedig nincs létjoga. Buzdítani csak a jóra szabad!
Aki rosszra buzdít, vétkezik. Csak a jó szabad; a rossz
mindig tilos. És hogy mi a jó és a rossz, azt nem. az em­
berek változó szeszélye, hanem Isten törvényei szabják
meg; azok a törvények, amelyeket ha híven megtartanának
az emberek, bizonyosan boldogabb lenne a társadalom,
erősebb a nemzet; mert: «A bűn a nemzetek sírásója, az
erény pedig a nemzetek erősitője».
Egyenlőség! Mily szép és áldásos, lelkeket megnyug­
tató ez az elv, mig a keresztény igazság gyökeréből táp­
lálkozik! . . . Ember vagyok, Isten képmása. ... Ez képezi
alapját az igaz egyenlőségnek. De az egyenlő alap fejleszt­
hető. Alennél nagyobb valakinek a szeretete Istene, hazája
és feleberátai iránt, hogy minél többet dolgozik valaki a
szeretet szolgálatában, annál tökéletesebb képmása az illető
Istennek, ki maga a szeretet. Ez a demokrácia arisztokrá­
ciája: — amely nem bontja meg a Békét s nem zavarja
meg az igazi egyenlőség harmóniáját. Azért ne a vagyon
és a pénz szerint taksáljuk az embereket, — hanem az ön­
zetlen jóság mérlegével, amely csak megerősíti az egyen­
lőséget! Ne a rangban akarjunk mások fölé kerekedni —
hanem Istenünknek és hazánknak minden áldozatra kész
szeretetében!
Testvériség! Te vagy a feltámadott Krisztus áldott
munkájának legédesebb gyümölcse! Hiszen Ó mondotta:
“Fiacskáim! Szeressétek egymást!» Igen, legyünk hát test­
vérek a szeretetben! Tartsunk össze egész szívvel, egész
lélekkel a mai nehéz időkben, amikor életükre törnek el­
lenségeink. Ha valamikor, úgy a mostani válságos napokban
keli, hogy jó testvérek legyünk, minden önzás nélkül Hi­
szen a haza boldogsága közös boldogságunk; a haza nyo­
morúsága közös nyomorúságunk; a haza független szabad­
sága közös szabadságunk; haza leigázása nekünk, is rabszolgaságunk.Ezt a közős munkálkodást kívánja tőlünk magyar hazánk
és ebben a munkában részt kell venni minden honpolgár­
nak : a koronás királynak épen úgy, mint annak az egyszerű
napszámos embernek... Álért a magyar haza közös édes­

5
ezer sir, de ami Nagypénteki fájdalmunk felkeresi azokat,
hogy ott elmondjuk szívből fakadó imánkat: Oh hősök!
Krisztus feltámadt, ti is feltámadtok, hogy a halál után újra
lássuk egymást!
Oh nemzetem! oh hazám! — fájó szívvel kérdem:
Lesz-e boldog Husvétod?! Lesz-e békés feltámadásod?!.A Nagypénteket megérted; hiszen minden, nap az vair
Újabb és újabb siralomra, gyászra ébredünk. Gyermekeink­
kel ássuk, műveljük a földedet,szeretnek beleültetni a béke
virágát; Mindennap oda térdelünk szent oltárod elé s kérvekérjük a «Magyarok’ Istené»-t, hogy a háború nagypénteki
sírjából mielőbb támasszon fel a béke hajnalára.
Hiszen talán már nincs is messze az-a béke. A nem­
zetek kezdik belátni hiábavaló tusakonást; megelégelték
már a sok kiontott vért és elveszett életet. Anglia és Fran­
ciaország XV-ik Benedek pápát kérte . fel békeközvetitőül.
A szentafya meg is tesz mindent a béke érdekében. Hiszen
ő maga kijelentette, hogy pápává történt megválasztása óta
folyton csak a béke megteremtésén fáradozik. Teljes^ szív­
vel, jótanácsával, minden erejével azon van, hogy a had­
viselő feleket a fegyverek letételére késztesse és az ellen­
séges királyokat, kormányokat kibékítse.
De hogy egy jobb, egy boldogabb, egy békésebb
életre támadjon fel Hazánk, nekünk is meg kell tenni min­
dent, a szabadság, az egyenlőség és testvériség jegyében.
Szabadság! Mily szép, mily le'kesitő.fogalom vagy te! De
csak addig, mig az igazság az alapzatod, mig az Isten tör­
vényei szabják meg határaidat! . . . Alihelyt azonban áttör
Isten törvényeinek korlátain a szabadság, nyomban elveszti
jogosultságát és akkor már nem hasznára, hanem inkább
kárára van a közjónak, a társadalomnak a hazának.’ Áll ez
minden téren: áll a sajtó terén is. «Szabad sajtó !» ez volt
az 1848. márc. 15-dikének a legnagyobb vívmánya. Szent
nic99y^zódésimk, hogy a társadalmat csak a keresztény
elvek tudják igazán boldogítani. S ha a sajtó nem keresz­
tény és hazafias, hanem kozmoplita világ nézetet terjeszt*
akkor nem érdemli meg a szabadságot, mert építés helyed
rombol. Hirdetni pedig csak az igazságot szabad! A hamis­

Ságnak pedig nincs létjoga. Buzdítani csak a jóra szabad!
Aki rosszra buzdít, vétkezik. Csak a jó szabad; a rossz
mindig tilos. És hogy mi a jó és a rossz, azt nem. az em­
berek változó szeszélye, hanem Isten törvényei szabják
meg; azok a törvények, amelyeket ha híven megtartanának
az emberek, bizonyosan boldogabb lenne a társadalom,
erősebb a nemzet; mert: «A bűn a nemzetek sírásója, az
erény pedig a nemzetek erősitője».
Egyenlőség! Mily szép és áldásos, telkeket megnyug­
tató ez az elv, mig a keresztény igazság gyökeréből táp­
lálkozik! . . . Ember vagyok, Isten képmása. . . Ez képezi
alapját az igaz egyenlőségnek. De az egyenlő alap fejleszt­
hető. Alennél nagyobb valakinek a szeretete Istene, hazája
és feleberátai iránt, hogy minél többet dolgozik valaki a
szeretet szolgálatában, annál tökéletesebb képmása az illető
Istennek, ki maga a szeretet. Ez a demokrácia arisztokrá­
ciája: — amely nem bontja meg a Békét s nem zavarja
meg az igazi egyenlőség harmóniáját. Azért ne a vagyon
és a pénz szerint taksáljuk az embereket, — hanem az ön­
zetlen jóság mérlegével, amely csak megerősíti az egyen­
lőséget! Ne a rangban akarjunk mások fölé kerekedni —
hanem Istenünknek és hazánknak minden áldozatra kész
szeretetében!
Testvériség! Te vagy a feltámadott Krisztus áldott
munkájának legédesebb gyümölcse! Hiszen Ó mondotta •
«Fiacskáim! Szeressétek egymást!» Igen, legyünk hát test­
vérek a szeretetben! Tartsunk össze egész szívvel, egész
lélekkel a mai nehéz időkben, amikor életükre törnek el­
lenségeink. Ha valamikor, úgy a mostani válságos napokban
kell, hogy jó testvérek legyünk, minden önzás nélkül. Hi­
szen a haza boldogsága közös boldogságunk; a haza nyo­
morúsága közös nyomorúságunk; a haza független szabad­
sága közös szabadságunk; haza leigázása nekünk is rab­
szolgaságunk.
Ezt a közős munkálkodást kívánja tőlünk magyar hazánk
és ebben a munkában részt kell venni minden honpolgár­
nak : a koronás királynak épen úgy, mint annak az egyszerű
napszámos embernek... Álért a magyar haza közös édes-

6

. 7

anyánk mindnyájunknak, akik magyar földön élünk s akik
magyar kenyeret eszünk. A hazát szeretni s annak jólétét
előmozdítani nemcsak honfiúi, de vallási kötelességünk is
Az ilyen, közös munkálkodás után lesz aztán a ma­
gyar hazának dicső feltámadása s igy fog kivirulni a béke
szivárvánszinü virága . . . Alleluja ! . . .
Radvánszky József.

HÁBORÚS KÖLTÉSZET.
Levél.
Irta Csihirof és Stari Sambor között a fedezékben
Kajli István honvéd-tizedes.
Küldöm a levelem
A muszkahatárról,
Sürü szemű őszi eső
Csepereg a fáról.
Szürkeszárnyu ködök szállnak,
Dértől hüs a hajnal,
így élünk itt édes rózsám,
Tele ezer bajjal.
De amikor feltükrözik a
Kelő nap korongja,
, Hervad a szivünkről a
Lelkünk minden gondja.
S rábízzuk a tündöklő,
Fényes napsugárra
Vigye el a moso ygásunk
Szép Magyarországba/

Nyújtózkodunk egyet-kettőt
Lent a fedezékbe,
Csak az Isten tudja, hogy mi
Jár mindnyájunk eszébe.
Eltitkolja mindegyikünk
Mindazt amit érez,
Csak a szive szorul össze,
Csak a szive vérez.

Küldöm ezt a levelet
Az oroszhatárról,
Kedves rózsám hallasz e hirt
Első honvéd bakáról?
Ha hallasz,, jó hirt hallasz rólunk,
Hogy előre mentünk
Bár a srapnel mint a ^ápor
Zuhogott fe ettünk.
Elhagyja az ajkunk valami
Káromkodás féle,
Hol van az a muszka, most kell
Találkozni véle.
Megfizetjük neki minden
Régi tartozásunk,
Hogy azután három lábnyi
Muszka sirt is ássunk.
Ne fé ts engem soha, soha
Gondolj arra édes,
Hogy a muszka teste, lelke
Ölelésre éhes.
És hogy ha mink állunk itt
Az orosz határon,
Undok hernyó nem élősködhet
A li.iom ágon.

Hogy titeket megkívánjon
Ebadta kozákja
Mikor arra gondolok hát
Szitok jön a számra.
Szitok, átok, káromkodás,
A szemem, szikrát szór,
A kezem meg haj’h ökölbe
Szorul jó egy párszor.

Idelent a fedezékben
írom ezt a pár sort.
Szálló ökörnyál von fölém
Fehér selyem sátort.
Beragyog az Isten napja,
A levélpapírra,
Rózsaszínű lesz a papír
Mint az orcád pírja.

És igy vagyunk itt mindnyájan
Jó magyar konvédek,
Úgy érez itt egytől-egyig
Mint ahogy én érzek.
És ilyenkor alig várjuk,
Hogy a kürtjei szóljon,
Hogy a puska acél csöve
Villámokat szórjon.

Mikor otthon kiragyog á
Szép csillagos este,
Gondolj reártr, hogy itt állok
Ellenséget lesve.
Hogy én is az esthajnali
Csillag tüzét nézém
S abból is a te két szemed
Perzselését érzem.

Az ellenség, Ha ilyenkor
Feltűnik előttünk,
Mint a bosszúálló Isten
Oly biztosan lövünk.
Halált szór a manlicherünk
Mindenik golyója
Rusnya muszkát tőle még az
Imádság sem óvja.

Ne félts engem édes rózsám,
Megsegít az Isten,
z
Örökké csak nem maradunk.
Nem lehetünk itteíi.
Majd csak elfogy a sok muszka,
Ássuk már a vermet,
Egy szép napon édes rózsám
Majd csak otthon termek.

HIVATALOS RÉSZ.
1408/1916. tfsz.

Valamennyi állami elemi iskola gondnokságának,
községi elemi iskola iskolaszékének.

A véderötörvény utasítás I-ső rész 49.
§-ában foglaltak helyesbítése tárgyában.
A vall. és közokt. miniszter urnák 1916. évi március
31-én 4529/916. eln. szám alatt kelt körrendeletét tudomás
és miheztartás végett az alábbiakban szószerinti másolatban
közlöm:

9

8

— Hivatkozással az 1915. évi január hó 16-án 2688/914.
eln. szám alatt kelt és a gyengeelméjüeknek a katonai sorozó;
bizottságok által való könnyebb megbirálására vonatkozó
rendeletemre szükségesnek tartom, hogy a C. minta alapján
kiállítandó kimutatásokon ezentúl az illetőségi községre vo­
natkozó rovat kitöltése alkalmával az illető járás és vár­
megye neve is föltüntettessék. Az időközben szerzett tapasz­
talatok ugyan is azt mutatják, hogy ezen adatok hiányában
a megfelelő katonai nyilvántartások kiegészítése, valamint a
személyazonosság kétségtelen megállapítása sokszor igen
nagy nehézségekbe ütközik.

Szolnok, 1916. április 4.

Győriig József
kir. tanfelügyelő.

1398 1916 tfsz.
Valamennyi elemi iskolai tanítónak,

Órarendek és tanmenetek beterjesztése
tárgyában.
A gondnoksági, illetve iskolaszéki utasítások úgy intéz­
kednek, hogy minden tanító minden tanév végén, tehát
junius hónapban, kivétel nélkül tartozik órarendjét és isko­
lájának tanmenetét iskolai hatóságának jóváhagyás végett
bemutatni.

Ezen iskolai hatóság: az állami, községi, társulati,
magán, uradalmi, valamint az izraelita iskoláknál a kir. tan­
felügyelő; a felekezeti iskoláknál pedig az esperesek.

A mai nevelő oktatás meLett igen sok függ attól,
hogy mint osztottuk be a tanulók napi munkáját egyrészről,
mig másrészről az évi anyag elrendezése is döntő fontos-\
Sággal bir, a gyermeki lélek megmunkálásánál. Ezen okból
úgy az órarendek mint a tanmenetek készítésére igen nagy
súlyt kívánok helyezni, azért kérem tankerületem valamennyi
tanítóját, hogy azt a legnagyobb gonddal- állítsák össze.

h»m
'Sk°,átÓ1 osz*ályonként az összes órarendek
emutatandok, tanmenet azonban csak egy. Ennélfogva a
párhuzamos osztályok tanitói együttesen beszélik meg és
állítják össze a tanmenetet, de tisztázás előtt a havi módzeres értekezleten bemutatják és megvitatják.
. ,
Város terüietón levő külterületi iskoláknak
elyi körülményéi ugyanazok lévén, itt is úgy keli tekinteni
mintási párhuzamos osztályok volnának: azazpl. Jászberény
vagy Mezőtúr összes áll. külterületi iskolái egy-egy tan
menetet .készítenek és mulatnak be. A jóváhagyott tanmenetét azután a szükséges példányodba lemásolják.

hon,, T|
tanítóinak munkáját megkönnyítendő s
hogy lehetőleg egyöntetűen járhassanak el a következő
általános szempontokra hívom fe^ figyelmüket:
a) Órarendek.
1 .) Az egyes osztályok tárgyainak heti óraszámát feltüntető,általános óraterv is készíthető.
2 .) A tantervben előirt óraszámot be kell tartani El
térésnek csak annál az iskolánál van helye, hol a túlzsú­
foltság miatt két csoportban történik a tanítás.

3 .) A részben osztott és osztatlan iskoláknál az óra­
rendbe a csendes foglalkozási tárgyak és órák is beirandók
minden osztály részére. Valamint minden osztálynak dél­
előtt s délután is legyen legalább egyszer közvetlen tanítási
órája.
7 Xk) A csendes foglalkozás tárgyai: szépírás, fogalma­
zás, nyelvtani dolgozatok, betütörlés, számtani dolgozatok,
^térkép rajzolás, rajzolás, elvétve figyelés, a következő fél­
órára való csendes készülés, olvasás, stb.

5 .) A közvetlen tanítási órák piros téntával vagy alá­
húzással s nagyobb betűvel való írással megkülönböztetendők a csendes foglalkozási óráktól.
6 .) Az egyes tantárgyak heti- órái nem zsufolandók
öss/.e egymásutáni napokra, hanem aránylagosan osztandók
el a hét különböző napjaira.

10

7 .) A nagyobb figyelmet igénylő úgynevezett nehezebb
tárgyak órái (számtan, mértan, nyelvtan, iiva-olvasás, ter­
mészettan) lehetőleg a tanítás első óráira, a reggeli órákra
helyezendő.
8 .) Nem elegendő- az órarendben annyit Írni: magyar
nyelv. A heti magyar nyelvre fordítandó órákat be kei!
osztani és beírni az órarendbe, hogy mikor van olvasmány
tárgyalás, nyelvtan, fogalmazás, szépírás. Megjegyzem, hogy
a fogalmazási órát mindig olvasmány tárgyalási órának kell
megelőznie.
9 . Az I. és II. osztályban a rajz félórás beosztással
tanítható még a teljesen osztott iskolában is és a rajzi órát
mindig meg kell előzni a beszéd és értelemgyakorlati —
szintén félórának.

10 . A I—II. osztályban az ének és torna is félórás
beosztással tanítandó, de torna soha nem előzhet meg:
ének, rajz vagy Írási órát.

b) Tananyagbeosztás.
1 .) A tantervben előirt minden tantárgy tanítása köte­
lező lévén, minden tantárgy felveendő a beosztásba, tehát
a fogalmazás, szépírás, rajz, torna,, kézimunka anyaga.

2 .) Az egyes tantárgyak anyagának beosztásánál a
tantervhez kell alkalmazkodni a helyi viszonyok figyelembe
vételével. Inkább kevesebbet, de jót.
3 .) Minden a helyi viszonyok parancsolta eltérést a
tananyagbeosztás beterjesztésekor a kísérő iratban részle­
tesen fel kell sorolni s indokolni.
4 .) Csak azoknak a tantárgyaknak anyagbosztása von­
ható egybe több osztály részére is, amelynek együttes taní­
tását a tanterv megengedi.

5 .) Az egyes tantárgyak anyagbeosztásánál nemcsak
a hetek jelöiendök meg sorszámmal, de a naptári idő is,
amelyre az a hét esik. Például: Szeptember hó, 3. hét.
6

.) A. tanítandó tananyag hétről-hétre kiírandó név-

11

szerint minden egyes tantárgynál; általános anyagmeghatá­
rozás szigorúan ^kerülendő.
7 .) A beosztásnál az előirt módszertani fokozatoknak
érvényesülni kell. Közelebbiről a távolabbira, ismertről,
ismeretlenre kell áttérni.
8 .) A III. osztályban a földrajzi alapfogalmakat nem
nem tanítjuk elszigetelten, elvontan, hanem utazva ott, ahol
utunkba esik. Ezen okból nem alapfogalmakkal kezdjük
ebben az osztályban a tanítást, hanem: a tanterem, az is­
kola udvara, a község, a határ, községünk vidéke, saját
járásunk, stb. Ősszel ezeket lehetőleg mind a szabadban
végezzük el. Mikor községünk határát egy dombról bemu­
tatjuk. azonnal kapja a gyermek az alapfogalmakból: a gya­
log, dűlő, kocsi, vicinális, országút, esetleg még a vasutat
is, begyet, völgyet hegyoldalt, stb. így utazza be megyéjét
nagy részleteséggel.

A földrajz tanításnál az összes osztályokban súly he­
lyezendő a térkép rajzolásra, az utaztatásra s ezt jelezni is
kell a tanmenetben.

9 .) Minden tantárgy anyaga a megfelelő időszakra
osztandó be. Például: A szántásról télen, a karácsonyról
márciusbau tanítani nem lehet.
10 .) Ismétlésekre a tanév elején s a taní'v végén elég
2—3—4 hét s nem 2—3 hónap. Egyes tantárgyaknál (ol­
vasás, ének, rajzr torna, stb.) ismétlésnek helye nincs.

11 .) Az összes tantárgyak anyaga kapcsolandó egy­
mással. Az olvasás anyaga például kapcsolatba hozandó az
alsófokon a beszéd és értelemgyakorlattal, a középfokon a
földrajzzal, a felsőfokon az összes reál tárgyak anyagával.
A beszéd és értelemgyakorlatok anyaga kapcsolandó az
ének, rajz, kézimunka és torna anyagával. A földrajz a tör­
ténettel.
Kapcsolás alatt értem azt, hogy például ha a beszéd
és értelemgyakorlatból a madarakról tanít á tanitó, azon a
héten tanítson be énekből egy madárdalt, a rajz órán raj­
zoltasson madarat, tojást^ fészket, kézimunka órán ugyanezt

12

készíttesse el agyagból. Vagy ha a történetből valamely
földrajzi hely emlittetik az a térképen azonnal megmutatandó,
felkeresendő s viszont, ha a földrajznál valamely történelmi
hely emlittetik, azonnal történjék utalás, hogy mely király
alatt, mily történelmi szerepet töltött be az falu, város vagy
vidék.
Az egyes tantárgyak anyagának egymáshoz való kap­
csolását igen szépen, tervszerüleg s módszertani alapon
viszi keresztül a budapesti iskolák részére kiadott «Helyi
tanterv», melynek beszerzését ezúton is figyelmébe ajánlom
a tanítóságnak.
12 .) Az olvasási anyag beosztásánál az egyes olvas­
mány cime és nem száma Írandó ki.
13 .) A nyelvtan külön tantárgyba fogalmazás is, a
szépírás is. Ezeknek anyaga külön-külön osztandó be he­
tekre. A helyesírás és fogalmazás tárgykörei a III—IV. oszátlyban a másolás, tollbamondás, emlékezet utáni iratás,
szóbeli fogalmazás, feltett kérdésekre, de a gyermekek a
kérdést ne írják az irkába, avagy előre megbeszélt, meg­
állapított vázlat alapján kis egészek leírása, fogalmazása,
fökép levélírás. Ehhez jön V—VI. osztályban a közéleti
fogalmazványok (nyugta, számla, bizonyítvány, folyamodvány,
elismervény, postautalvány, stb.) Írása.
Nyelvtani dolgozatok (mondatok, szavak, főnév, hatá­
rozók, stb.) tehát nem vehetők fel. Ez gyakorlandó pala­
táblán vagy külön füzetben a nyelvtani magyarázótokkal
kapcsolatban, a csendes foglalkozási órákon, vagy otthon,
mint házi feladat.

14 .) Számtannal a fejbeli számolásra, a mértékek,
pénznemek, időszámítás gyakorlására az életben előforduló
legegyszerűbb számításokra, az egységre hozatalra fekte­
tendő a fősuly nem pedig a szabályok értelem nélkül való
bemagoltatására. Sok-sok gyakorlati példa megfejtése! Álta­
lános a baj fejszámolásnál. Igen sok tanító mereven ragasz­
kodik a sokszor nem elég körültekintéssel megválasztott,
célszerűtlen beosztású könyvhöz. Baj az is, hogy az I—III.

13
osztályban, hol még a négy alapműveletről tudni sem kel­
lene a tanulóknak, mégis a példákat „megtudom, a kivonás
vagy szorzás művelete által" feleleteket hallom. A számo­
lásban legjobb ha az I—III. osztályú tanuló a műveletek
neveit nem is ismeri. A III. osztályú tanuló is csak gyertya­
szentelőkor hallja legelőször, hogy ennek a műveletnek
neve: összeadás. Ekkor kell ugyanis elkezdeni az alapmű­
veletekkel és jegyekkel való számolást. Két és fél évig a
a tanulók nem osztanak, nem szoroznak, hanem csak szá­
molnak gondolkozva. Ez a gondolkozva való számolás
azonban minden számolási órán mind a négy alapművelet­
ből vett példákkal történik, tehát nem csak a II. vagy III.
osztály, hanem már az I. osztály is oszt és szoroz szep­
tember hónapban is. A számtan maga az eleven élet, ügyes
példákkal itt az összes tantárgyakkal és a szülők foglalko- ■
zásával megtalálják a kapcsolatot s ha igy tanítjuk az nem
száraz, unott és nehéz tárgy.
15 .) Történetből főkep az utolsó 300 év történetének
ismertetésére fektetjük a fősulyt. A mondákon csak átfutunk.
Azonban az egyes uralkodókat nem elszigetelten tárgyaljuk,
sót valójában az elemi iskolákban nem is az uralkodókat,
hanem a korokat tanítjuk és pedig úgy, hogy a tanuló ha­
zája egész fejlődéséről, történelméről összefüggő egész képet
nyerjen.
16 .) Alkotmánytanból főkép azokra az alkotmányi isme­
retre tanítjuk meg, melyeknek a gyakorlati életben is hasznát
veszik. (Például: mezőrendőri törvény, cselédtörvény, atiyakönyv, stb.)
*

17 .) Természetrajzból ősszel és tavasszal a kirándulá­
sokkal kapcsolatban a növénytani rész, télen az állattani és
ásványtani rész tárgyalandó, megnevezvén mindig azt az
állatot, növényt, ásványt a beosztásban névszerint, melyet
ismertetni akar.

18 .) Természettanból nem a likacsosság, szabad esés,
vagy az inga törvényeit tanítjuk, bár beszélgetés közben
meg olvasmánytárgyalás kapcsán erről is megemlékezünk,

15

hanem az egyszerügépek, a gőz, a villanyosság stb. gya­
korlati haszna és alkalmazásáról.
19
.) Gazdaságtanból gyakorlati legyen a tanítás.

23 .) Énekből sok szép hazafias és kurucdal s nehány
magyar egyházi ének tanítandó a III. osztálytól felfelé a
hangjegyeket is megismertetjük.

21 .) Tornából, a. téli időszakra oly anyag Írandó elő,
mely a tanteremben is végezhető az egészségügyi követel­
mények figyelembe vételével.

22 .) Kézimunkából a fiuknál, agyag, fa és papírmun­
kák, szék és kosárfonás tanitandók főleg s mindig legyünk
tekintettel a lakosság foglalkozására is. A leányoknál is ke­
resni kell a módozatokat, hogy a varrást, horgolást elsajá­
títhassák.
23 .) A népiskola legfontosabb tárgyáról: a hit- és erkölcs­
tanról szándékosan nem emlékeztem meg és pedig azért
nem, mert vallásunk: ez a mi féltett kincsünk, — az ille­
tékes lelkészek által vagy pedig az ö szigorú utasításaik
szerint történik s itt az ö utasításaikat illetékesebbnek isme­
rem el az enyémnél.
Eredményes munka csak jól átgondolt terv után vár.ható miért is arra kérem a tanítóságot, hogy mielőtt a gyer­
mek lelkének megmunkálásához hozzáfognánk, e müvelésiág
tervezetét nagy lelkiismereteséggel készítsük el. A minden
részletében jól kidolgozott tervezet nagyon megkönnyíti
a népnevelő egész esztendei munkáját. Kontár mester em­
ber, de nem népnevelő az, ki minden előzetes terv nélkül
akar emberi lelket Isten képéhez hasonlóvá kiművelni.
Szolnok, 1916. évi április 6.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1463/1916. tfsz.
Valamennyi állami és községi iskolának és kisdedovodának.

R háborús emlékek gyűjtése
és földolgozása tárgyában.
A folyó évi április hó 6-án 14. szám alatt megjelent
«Néptanitók Lapja», «Hivatalos Rész» rovatában a vall, és
közoktatásügyi miniszter urnák 31188/916. számú körren­
deleté közzététetvén, ezen körrendeletben foglaltakra a
tanítóság és óvónők figyelmét felhívom s egyben kérem,
miszerint a háborús emlékeket gyűjteni szíveskedjenek s a
háború befejezte után újólag közzéteendő rendeletre, az
ezen adatokat tartalmazó füzet (könyvecske) hivatalomhoz
lesz beküldendő.

Szolnok, 1916. évi április 8.

Györffy József
kir. tanfelőgyeló.

1486/1916. tfsz. .

Valamennyi állami iskolának..

Május havi határidős ügyek tárgyában.
1 .) A nehéz idők miatt a tanításban úgy is zavarok
állottak be, miért is a május hó 1-én megtartandó kárpáti
falvak ünnepélye után, délután a madarak és fák napja is
megtartandó és a «Néptanitók Lapjáéban minden iskolának
megküldött nyomtatványon a jelentés hivatalomhoz május
hó 5-ig beterjesztendő.
A kárpáti falvak felépítésére vonatkozó gyűjtés ered­
ménye és az ünnepély lefolyása, mint már jeleztem is, hiva­
talommal azonnal közlendő.
Május hó 2-án a tanítás egész nap tart.
2

.) Az állami elemi iskoláknál megüresedett va

17
16

lesztés folytán szükséges tanitói állások betöltésére vonat­
kozó javaslat hozzám május 1-ig okvetlenül megteendő’
Ugyanakkor teendő indokolt jelentés a szolgálat érdekében
áthelyezendő tanítókra vonatkozólag is.
3 .) Május első hetében javaslat teendő az évzáró vizs­
gálatok idejéről.
4 .) Amely iskolák az alkohol ellenes nap megtartásáról
eddig jelentést nem tettek azok május 10-ig ezen jelentést
múlhatatlanul tartoznak megtenni, amely alkalommal ki kell
terjeszkedniük jelentésükben a szerzett tapasztalataikra is.
5 .) A béke nap május hó 18-án, a tanítás keltében,
megtartandó, kapcsolatba hozva a mai háborúval és erről
hozzám 3 nap alatt jelentés teendő.
6 .) A polgári iskolai magántanulóknak szabályszerűen
felszerelt kérvényeik kimutatás kapcsán május 10-ig hiva­
talomhoz beterjesztendők. Célszerű, ha minden iskola a
helyi lapokban mindig leközli, hogy a kérvények mint szerelendök fel és meddig fogadhatók el. A közönségnek az
is tudomására adandó, hogy kérvényeket hivatalomhoz köz­
vetlenül ne küldjenek be. Vizsga engedély csak földrajzilag
legközelebb fekvő iskolához adatik.

Figyelmeztetni kell arra is a szülőket, hogy rajz és
kézimunka alól teljesen senki fel nem menthető, mert e két
tárgyból is osztályozni kell minden növendéket. A vizsgálat
idejére javaslatot is kérek.
7 .) A nem állami polgári iskolaiak változási kimutatá­
sai május 15-ig terjesztendök be és pedig mindig két pél­
dányban. Figyelmeztetem az igazgatókat, hogy e kimuta­
tásba az összes tanerők, tehát az óraadók is felveendők és
pedig az összes díjazás feltüntetésével, mert a legtöbb
tapasztalhatta most is, hogy a hiányos kimutatás anyagi
veszteséget is jelent.
Szolnok, 1916. évi április hó 10-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Hírek.
Hivatalos iskolalátogatások. E hó folyamán Mosdóssy Imre kir. tanácsos, székesfővárosi kir. tanfelügelő meg­
látogatta a szolnoki állami I. és II. kerületi iskolákat, Gönczy
miniszteri tanácsos és Török János, központba beosztott
kir. tanfelügyelő, a szolnoki önálló gazdasági népiskolát s
a VI. kér. áll. elemi iskolát látogatták meg.

A vall, és közokt. minisztérium által adományo­
zott történelmi szemléltető faliképek Jász-Nagykun-Szolnok
vm. összes állami, községi és felekezeti iskolái részére, —
a kir. tanfelügyelőséghez küldött értesítés szerint — Buda­
pesten postára adattak. A képek átvételét igazoló elismervények a kir. tanfelügyelőséghez terjesztendök be.
Zugiskola bezárása. A jászapáti-i polg. isk. lanulók
számára fentartott zugiskola bezárását a vall, és közokt.
Miniszter Ur elrendelte.
Szabadságolások és helyettesítések. Vékony Ist­
ván kunszentmártoni áll. tanító részére 6 heti, Baráti? Ár­
pád Jászberény VIII. kér. áll. tanító részére 2 havi szabad­
ságidő engedélyeztetett.
Bazsó Margit jászárokszállási, Fejér Gizella és Varga
Emma szolnoki, Józsa Julianna kunszentmártoni áll. elemi
iskolai tanítónők és Szűcs Tériké szolnoki állami helyettes
ovonő helyettesi dijai utalványoztattak.

Hadbavonult: Hajas Pál szelevényi róm. kath. tanító.
Katonai szolgálatból szabadságolva lett Zeke
Dániel törökszentmiklósi ref. tanító s tanitói működését
megkezdte.
*
Előlépett: Gajda Gyula fegyverneki, Gáspár János
és Nagy Sándor mezőtúri, Nagy Izabella és Haraszthy Jó­
zsef jászberényi és Tímár István kunmadarasi önálló gazd.
iskolai szaktanító.

1

- •

18

Shoda Hona nagykovácsi-i áll. elemi isk. tanítónő ideig­
lenesen a Jászberény-belterületi áll. elemi iskolához lett
beosztva.

Az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett:
Furcsik Margit fegyverneki róm. kath. tanítónő.

Áthelyezett tanítók illetményeik utalványozása:
Alihályi László Gusztáv Szolnokra áthelyezett, Brunczlikné
Pogány Margit Dévaványa-kulterületre kinevezett, Koszto­
lányi Tekla Jászárokszállásra beosztott áll. el. iskolai tanítók
illetményei utalványoztattak.

Csekey Margit Szolnokra beosztott és György József
berendelt tanitó lakáspénzei kiutalványoztattak.

Mezőtúr VIII. kér. áll. iskola járvány után megnyílt.

Kérelem. A háború amúgy is terhes viszonyok közé
sodorta á vármegyei tanítótestület pénztárát, szeretettel
kérem azért a lapunkra előfizető Kartársakat és Tanügybarátokat, legyenek, szívesek a hátralékos előfizetési-dijakat
sürgősen megküldeni a lap pénztárába, nehogy a lap ügye
csődöt mondjon.
% Malatinszky Lajos
vm. tantestület alelnöke. -

Legközelebbi számunk f. é. május hó elején fog
megjelenni.
Szerkesztőség.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elemi
iskolai füzeteim és írószereim a tek.
Tanítói kar szives figyelmébe ajánlom.

VARGÍ-PAPIRÜZLET SZOLNOK Kintzler-ház.

mii. évfolyam.

Szolnok, O.méjos 4.

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
Főszerkesztő :

VERESS MIHÁL
FŐmunkatársak

Nagy Károly,
’ -

Tóth József.

Kiadja : .

A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület
Megjelenik—julius és augusztushő Kivételével—
7
njinden hó 10. és 25-én.
.Eiőfizetési.dija :

Égész évre . \ 4 . .

.6 korona.

Szolnok, 1916. május 4-

VIII. évfolyam.

16. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség

és

a vármegyei tanítótestület .

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vártnegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dijat
Egész évre .... 6 korona.

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a félelős szerkesztő címére
küldendők.

Felelős szerkesztő:

Főszerkesztő:

Veress Mihály.
Főmunkatársak:

Pápai Gyula.
Nagy Károly,

Tóth József.

A IV-ik hadikölcsön.
A IV-ik hadikölcsön ügyében a m. kir. vallás- és
közoktatásügyi miniszter f. é. 5^54. eln. sz. a. rendeletet
adott ki a kir. tanfelügyelőséghez, — valamennyi tankerü­
leti kir. Főigazgatósághoz —, felsőkereskedelmi iskolák Igaz­
gatóságaihoz, felsőbb leányiskolák minisztert Biztosához és
az iparostanonciskolák Főigazgatóságához — Fiume Kor­
mányzójához és valamennyi egyházi Főhatósághoz.
Fel sem szabad tételezni, hogy a most felsorolt ható­
ságok közt csak egy is akadna, amely át ne volna hatva a
lángoló hazaszeretettől és ne sietne minden néven neve­
zendő alkalmat felhasználni arra nézve, hogy az iszonyú
szenvedések közt küzdő, retienthetlen hős hadseregeink
részére feltétlen szükséges költségek rendelkezésre álljanak.
Az eddigi tapasztalatok fényesen beigazolták a magyar

3

2

nemzet minden rétegének áldozatkészségét; - különösen
a hivatalnoki kar érdemel elismerést, mert úgyszólván a
legszükségesebb anyagiakat is megvonta magától, hogy az
előbbi három hadikölcsönre előjegyezhessen.
Mindenki maga érzi a mai nehéz megélhetési viszo­
nyok közt, hogy a világháború milyen teherrel nehezedik
reája, hogy mennyi terhet bir még el, — éppen azért min­
denki vessen számot magával és a nélkülözhető összegek­
kel a IV-ik hadikölcsön jegyzése mellett siessen a drága
véren szerzett hazánk megmentésére.
Petőfi Sándor koszorú költőnkkel szólok a magyar
közönséghez:
«— Talpra magyar! hi a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!®
Tömörülni kell a nemzet minden rétegének nemcsak
szellemiekben, hanem anyagiakban is.

Állítassuk meg, hogy a magyar nemzetben van akarat­
erő és kitartás! Nem riad vissza semmi áldozattól!

Sokan már életüket is áldozták azokért a szent rögö­
kért, melyeket dicső őseink megszereztek nekünk, ahol a
költő szavai szerint élnünk és halnunk kell.
Már közel 2 éve küzdenek ellenségeinkkel vitéz had­
seregeink iszonyú fáradalmak és szenvedések között, hogy
szeretett hazánk fennállása és jóléte biztositlassék. Tehát
érettünk, itthon levőkért küzdenek: méltán megérdemlik,
hogy legalább közvetve, a hadikölcsön jegyzésével támo­
gassuk őket.
Ha meggondoljuk a dolgot tulajdonképen a hadiköl­
csön jegyzésnél nem is áldozatkészségről van szó, mert a
-kölcsön adott összeg bizonyos idő múlva kamatostól visszaj térül. Csak annyiban nagy jelentőségű a hadikölcsön jegy­
zése, hogy mind azok, akik fölöslegeiket a haza oltárára
adják, hazaszeretetről tesznek bizonyságot. Azok pedig, akik

a szükségleti cikkek árának fölemelésével zsarolják a népet
és az összeharácsolt összegeiket elrejtik, vagy fölösleges
pompára, ruházkodásra fordítják és a hadikölcsön jegyzé­
seben részt nem vesznek: méltán megérdemlik a nemzet
megvetését
Tekintsünk el e szomorú tényéktől és kövessük azt
az önzetlen hazaszeretetei, melynek fényesen ragyogó pél­
dái a tanárok és néptanítók.
Felkérem a nagyközönséget, hallgasson a hadikölcsön
jegyzésére vonatkozó buzdításokra. Aki csak teheti, jegyez­
zen mennél többet a hadikölcsönre, hogy az által érdemeket
szerezzen magának a jövő nemzedék megbecsülésére és
hálájára.
Hiszem, hogy ha édes hazánkkal szemben megtesszük
kötelességünket, akkor a:
«Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.®

Bogdrdy Antal.

A nagyhöflányi toronyról.
Irta 1915 májusában Kardos Gyula 39. gy. e. sebesült.

Szól a nagyhöflányi
Torony kis harangja,
Olyan vigasztaló,
Olyan bús a hangja,
Legördül az arcon
Az öröm harmatja.
... De szép nap is ez a
Május első napja.
Alegdobban a szív rá,
Könny szökik a szembe,
Szivem is elszorul,

Ha ez jut eszembe.
Hogy az elmúlt évben
Május első napján
Virág lengedezett
Milliók kalapján.
Kik most a harctéren
Karddal és puskával*
Haláltusát vívnak
Szerbbel és muszkával.
Májusi fa helyett
Ágyukat sáheolnak,

4

>

/

Májusi napfényben
Szuronyok táncolnak.
Gyilkos golyó röpül
A májusi légbe,
A nyomán halk sóhaj
Száll a magas égbe.
Agyudörgés jelzi
E májusi napot,
Gránát füstje ejnyom
Szép virág illatot.
Te szép májusi fa,
Pántlikás, virágos,
Hősök vére hullik,
Virág helyt alád most.
Hősök vére buggyan
A nyíló virágra,

Aztán meg a gránát
Tövestől kivágja.
Ezért szólnak most oly
Busán a harangok,
Magyarok Istene
Hallód meg e bús hangot.
Tekints le népedre,
Halldd meg kérő szavát
Küld le egeidből
A béke Angyalát.
Szól a nagyhöflányi
Torony kis harangja,
Olyan szivreható,
Olyan hívogató,
Olyan bús a hangja.

Katonáink fehércselédei.
A mostani súlyos idő előtt sokszor a belső vi­
szályok sajnálatra méltó küzdőtere volt a magyar közélet;
a törvények demokratikus intézkedései által eltörölt rendiség
társadalmi téren igyekezett kárpótlást szerezni elveszett
előjogaiért és különböző jelszavak alatt szervezkedve töre­
kedett a demokratikus fejlődés útját gyengíteni; a hazát
szerző és fenntartó szinmagyarság által édes, egyenjogú
testvérként elfogadott nemzetiségeink töredékei külön jogo­
kért küzdöttek.
Azonban a födözékekben összebújt embertestek egy­
másba áradó párám, a szenvedések izmot és ideget a vég­
sőkig megfeszítő terhe, az egymásra utaltság, a küzdelem
céljának teljes egységessége széttörte a haza valóságos
összeforrását gátló ellentéteket, a .kicsinyes, korszerűtlen
törekvéseket. A magyar zászlóhoz való hűség, élet-halálra
szóló szolidaritás, katohai fegyelem és közszellem egyfor­
mán áthatja és irányítja a családja történelmi múltjától öntelt

s az uj nemzetségek ivadékait; s ott a fronton és front
mögött keletkezett az egymást megértő és becsülő új ma­
gyarság, melyre biztosabb és boldogabb jövőnk érdekében
oly nagy szükség van.
S úgy érezzük, hogy a megértéj szellemében össze­
ölelkeznek a magyar testvérek és pedig a magya-i paraszt
fenséges vonásai folytán.
A magyar paraszt, aki a behívóra pántlikás kalappal,
énekszóval indult otthonából s nótázva, tréfás megjegyzé­
seket téve az ellenségre harcolta végig a csatatereket, nem­
csak a legendás hősiesség diadaljelvényeit szerezte meg,
hanem hűséges, értelmes tiszta egyéniségével, egészséges
humorával belelopta magát a városok lakóinak szivébe ép­
pen úgy, mint a más ajkú polgártársainkéba.
A sebesülten kórházba került magyar paraszt meg­
szeretett alakja lett a városok aranytól* csillogó úri osztá­
lyának; elcsigázott testtel, de egészséges szívvel hálásan
tekintett az őt ápolókra és soha nem feledkezik meg arról,
ki az ő életveszélyt jelentő útjaiban csak egy szál virágot
is adott vagy kórágyán fejpárnáját megigazította.

A katonai kórház előkelő fenntartói, ápolói s a nagy
szenvedést is hősiesen viselő, türelmes betegei között lelki
összhang, megértés keletkezett. Ajni sebesült katonáink a
legrokonszenvesebb, megható és Szép jelenségei ennek a
világfelfordulásnak.
A magyar paraszt megismeréséből támadt megértés,
megbecsülés, rokonszenv ne csak szeretetadományok alak­
jában nyilvánuljon, hanem anyagi és erkölcsi érdekeinek
oly mérvű istápolásában is, hogy majd otthonába visszatérve,
ne csak a vitézségi érmek, hanem jólétben levő, tiszta házitűzhely is legyen a jutalma a hősöknek.
Az otthonlevők szentségtörést követnek el, ha-meg­
takarítani törekszenek azt a hűséget, mely a feleséget, arát
a hadbavonultak iránt kötelezi.
Mivel, sajnos, akadnak, kik a családi élet tisztaságát '
beszennyezni készek s a gyengeség és tapasztalatlanság

7

6
■

ellen intézett támadásokkal akarják széttépni azokat a kap­
csokat, mely a tűzhelyét, hazáját védelmező férfit jegyesé­
hez, asszonyához fűzik: a közélet vezetőinek arra is kell
törekedni, hogy elhárítsák a katonai szolgálatot teljesítők
erkölcsi javait fenyegető veszedelmeket.
Amikép a társadalom jobbjainak megvetése kiséri az
aszfaltbetyárság undok támadásait és sokszor durva eszkö­
zökkel is megoltalmazza az üldözött ártatlanságot: épen
olyan megvetés kisérje azokat, akik egy támaszát vesztett
gyenge asszonynak az erkölcsi szilárdságát igyekeznek meg­
rendíteni hízelgéssel, csábítással.
A fejlettebb kultúrájú osztályoknál, városokban ez az
erkölcsi ellenőrzés kevésbbé alkalmazható. De lehetséges
falun, kis portákon, ahol az emberek élete nem olyan szö­
vevényes, ahol az emberek jobban egymás szeme előtt
vannak s igy kevesebb a titok; ahol azoknak a most már
megismert, kedves, értelmes, hős parasztoknak a fehércselé­
dei vannak. Ezek asszonyainak a viszonyait figyelemmel
kisérhetik a községek vezetői nem rendőri nyomozással,
hanem gyakori érintkezés utján.
A falu tanítója, papja, jegyzője és tekintélyes vénei
végezhelik ezt az erkölcsi gyámságot felvilágosítás, tanilás,
atyáskodó intelem és gondoskodás formájában, hogy a leg­
tisztább ügyért szenvedő magyar katonára a legtisztább
családi tűzhely várjon.
Veress Mjhdly

1595 1916. tfsz.
Valamennyi polgári elemi és tanonc-iskola
tanítójának és óvónőjének

A negyedik hadikölcsön jegyzése
tárgyában.
Idestova két éve állmuk a reánk kényszeritett nagy
harcot becsülettel és az igaz ügy diadalába vetetett hittel.

A Gondviselés igaz ügyünkért küzdő fegyvereinket
meg is áldotta. Államiságunkat, nemzetünket megsemmisí­
teni szándékozó elleneik részben már leverettek, részben
határainktól nagy messzeségbe visszaszorittattak.

Sikereinknek kulcsa az a hagyományos és a leg­
nagyobb áldozatra kész hazaszeretet, mely amig a fiukat és
apákat a haza szent nevével viszi szenvedéseken át a di­
csőséges diadalokra; addig az itthonmaradottakat arra buz­
dítja, hogy kitartóan, megfeszített munkával ha kell, nemes
lemondással gondoskodjanak arról, hogy hadra kelt orszá­
gunkban szükséget ne szenvedjen senki és .legelsősorban
biztosítva legyen minden szükséglete továbbküzdő, vitéz
hadseregünknek.
Az itthonmaradottak híven is teljesítették eddig a reá­
juk háruló feladatokat és fogják teljesíteni a diadalmas
béke boldog idejének eljöveteléig.
Ellenségeink makacssága miatt azonban úgy lehet,
még állanunk kell a harcot; résen kell lenni továbbra is
minden vonalon; künn a harctéren és idebent egyaránt,
készséggel teremtve elő a további küzdelmekhez szükséges
eszközöket.
Most, amidőn a negyedik hadikölcsön kibocsátásának
ideje elérkezett — bár a legnagyobb mértékben meg vagyok
győződve arról, hogy a hadviselés költségeire szükséges
anyagi erő, kölcsön alakjában, sokkal nagyobb összegben
fog rendelkezésre bocsáttatni, mint az eddigi kölcsönöknél
történt — teljes bizalommal fordulok Címhez és Cim utján
'a nemzeti eszme és a hazaszeretet lelkes ápolóihoz és
munkálóihoz, hogy a kölcsönnek minél nagyobb, anyagi
erőnk teljességét igazoló sikeréhez úgy .szóval, mint tettekhozzájáruljanak.
A magyar tanítók a háború kitörésének első napjától
kezdve, a harctéren fegyverrel kezükben, az itthonmaradottak
a kultúra eszközeivel az iskolában és a társadalomban szol­
gálták fényesen ragyogó példáját az önzetlen hivatásszere­
tetnek és a lankadást nem ismerő hazafias lelkesedésnek.

8
E tekintetben valóban követésre méltó példaképül állíthatók
bárki elé. Ezen oknál fogva tehát kizárólag a helyzet jel­
lemzése végett utalok e helyen arra a tényre, hogy a né­
met negyedik hadikölcsön bámulatos eredménye elsősorban
annak a céltudatos és lelkes agitációnak volt köszönhető,
amelyet a német tanítók és tanárok az iskolában és a tár­
sadalomban az ügy érdekében kifejtettek. Megingathatatlan
hitem és szilárd reményem, hogy a magyar iskolamesterek
e tekintetben a német kartársaiknak mögötte maradni nem
fognak.

Felhívom ezért Cimet, saját példájukkal is buzdítsák
arra a vezetésükre bízott tanulóifjúságot, valamint az ifjúság
utján azok szüleit és hozzátartozóit is, hogy minél nagyobbmérvü és széleskörű hadikölcsön-jegyzés által tettekben
tegyenek beszédes bizonyságot áldozatkész hazaszeretetükről.
Különös érdemül fog tekintetni, ha közreműködésük az
ahhoz fűzött eredménnyel fog járni. Felhívom ezért az igaz­
gatókat, hogy a jegyzési határidő lejárta után részletes ki­
mutatást mutasson be arról, hogy tanítói testületének tevé­
kenysége milyen eredménnyel járt; mennyit jegyzett a tanári,
- tanítói testület, a tanuló ifjúság és az is*kola hatása alatt a
társadalom. E kimutatást Címed f. évi junius hó 1-ig ter­
jessze fel és kisérő jelentésében emelje ki mindazokat,
akiknek buzgó tevékenysége különös sikerrel járt.

A hadikölcsön-jegyzésekre a pénzügyminiszter ur által
megállapítandó határidő alatt Cim az elért eredményekről
hetenként egy-egy kimutatást terjesszen be hozzám.
Hasson' Cim közre minden rendelkezésre álló módon
és eszközzel, hogy a siker minél teljesebb legyen és vilá­
gosítsa fel Cim az érdekelteket, hogy amidőn megtakarított
pénzüket hadikölcsönre fordítják, ezzel nemcsak a haza
iránti kötelességnek tesznek eleget, de ugyanakor saját ér­
dekükben is helyesen cselekszenek. •
Végül tudatom, hogy az iskolák által, kezeit és csakis

kamatokban felhasználható különböző alapok tőkéi is hadikölcsönbe fektethetek.
Szolnok, 1916. évi április

15.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1776/1916. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézetnek.

Szederlevelek ggüjtése tárgyában.
A vall, és közoktatásügyi m. kir. miniszter folyó évj
április hó 21-én 5323. elnöki szám alatt következő rende­
letet intézte hozzám:
„Az ország tanuló ifjúsága az 1914/15. és az 191516
tanév elején 4456/914. eln. és 8972/915. eln. szám alatt
közölt felhívásaimra a hadsereg :részére nagymennyiségű
szedercserjelevelet gyűjtőit, x
.
A hadügyminiszter ur, a gyűjtésu kiváló eredményes­
ségére való hivatkozással arra kért fel, hogy mindazoknak,
akik a gyűjtésben résztvettek, meleg köszönetét fejezzemki.

Midőn a hadügyminiszter ur köszönetét a magam kö­
szönetével együtt az intézetek tudomására hozom, arra ké­
rem a magyar iskolák vezetőit, tanítóit, tanárait és ifjúságát,
hogy a szóbanforgó gyűjtés ügyét a folyó tanévben is az
eddigihez hasonló lendülettel karolják fel.
Egyúttal közlöm azt is, hogy az intézetek nagy része
nem kérte azon zsákok és ládák költségeinek megtérítését,
amelyekben megelőző gyűjtéseinek eredményét a hadsereg
rendelkezésére bocsátotta. Az 1914. évben az iskolák részére
küldött és a hadügyi kormányát által további használatba
vett zsákok megváltása fejében a hadügyminiszter ur
11,482 K-t volt szives hozzám átutalni. Ezt az összeget,
amely az iskolák áldozatkészségéből ered, a háborúban el­
esett tanítók és tanárok árváinak segélyezésére óhajtom

Ü

10

1741/1916 tfsz.

felhasználni s egyidejűleg intézkedem aziránt, hogy ez öszszeg az eddig e célra gyűjtött és gyűjtendő összeghez
csatoltassék.
Avégböl, hogy a gyűjtés mentői eredményesebb le­
gyen s hogy á tea készítésre különösen alkalmas zsenge
levelek is gyűjthetők legyenek, kívánatos a gyűjtést mát
tavasszal megkezdeni.
Felhívom ennélfogva az elemi (mindennapi és ismétlő)
népiskoláknak, valamint a polgári fiú- és leányiskolák ve­
zetőit, hogy iskolájuk tanulóinak gyűjtőmunkáját célszerű
beosztással mielőbb indítsák meg.
A gyűjtésnél ügyelni kell arra, hogy más növények ne
keveredjenek a szederlevelek közé és különösen vigyázni
kell arra, hogy a szederlévélhez igen hasonló és mérges
maszlagos nadragulya ne gyüjtessék.

Valamennyi ovoda, elemi — tanonc — és polg. iskolának.

Minden egyes iskola maga gondoskodjék ugyancsak
a tanulók igénybevételével, az összegyűjtött levelek megszáritásáról, valamint ideiglenes megőrzéséről.

A gyűjtés és a szárítás célszerű módjaira nézve a
4456/914 eln. szám alatt kelt körrendeletemben foglaltak
útbaigazítást.
Arra nézve, hogy a megszáritott levelekkel mi történ­
jék, később fogok intézkedni. Ezen intézkedésem vételéig
ne adjanak fel az intézetek gyűjtött levéltömegeket, mert a
Budapesten való fuvarozás csökkentése érdekében kívána­
tos, hogy a szállítás az ország minden részéből egyszerre
történjék.
Súlyt helyezvén arra, hogy a gyűjtés eredményéről
tudomást szerezzek, felhívom az iskolákat, hogy az uj gyűj­
tés eredményét úgy mint a megelőző gyűjtéseknél az illető
törvényhatóság királyi tanfelügyelője utján annak idején
hozzám jelentsék be.“
Erről további eljárás végett értesítem.
Szolnok, 1916. évi április hó 29-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Népoktatási célt szolgáló alapok
és alapítványok kiutalása tárgyában.
A vármegyei közigazgatási bizottság folyó évi 729.
szám alatt az elöljáróságokhoz a következő felhívást intézte:
«Vármegyénk területén létesült, vagy a jövőben léte­
sítendő és népoktatási célt szolgáló alapokról és alapítvá­
nyokról törzskönyvbe való feljegyzés utján állandó nyilván­
tartás vezetendő. Az alapok és alapítványok a törzskönyv­
ben nyilvántartandók tekintet nélkül arra, hogy felekezeti
népoktatási intézetek Céljaira tétettek-e egyesek által, vagy
létesittettek vallás különbség nélkül ovodák, menedékházak,
vagy iskolák céljaira, avagy azok tanulóinak felsegélyezé­
sére.
Ezen okból felhivjuk r. t. városok tanácsait és a köz­
ségek elöljáróit, hogy részint a kezelésük alatt levő, ré­
szint a különböző felekezeti hatóságok avagy egyesek által
kezelt vagy létesített alapok és alapítványokról szóló alapító
levelek hiteles másolatát szerezzék be és azt a kir. tanfel­
ügyelőnek 30 nap alatt mutassák be.

Az alapító levéllel egyidőben jelentsék be azt is, hogy
miből áll az alap vagy alapítvány, hogy használtatik az,
kinek a gondozása alatt áll s hogy történik az évi elszá­
molás.
Amennyiben ingatlanok is vannak, az ingatlan telek­
könyvi és jegyzőkönyvi kivonata is csatolandó, ha érték­
papírokba van fektetve úgy az értékpapírok is megnevezendók.
A királyi tanfélügyelőt utasítjuk, hogy a jelentéseket
foglalja össze s az alapító levelek alapján az e célra szol­
gáló törzskönyvbe jegyezze be és a folyó évi junius havi
gyűlésünkben részletes jelentést tegyen.

12

13

Végül utasítjuk a községek elöljáróságait és a városok
tanácsait, hogy jelen határozatunkra való hivatkozással az
összes felekezetek lelkészeit keressék meg az alapítványok
kimutatása tárgyában.»
*

A tanügy minden munkását kérem, hogy ezen akipok
kimutatásában segítségemre lenni szíveskedjenek.
A törzskönyvelésnél a cél csak akkor éretik el, ha
minden ilyen nemes alapítványról és annak rendeltetéséről
tudomásunk van és arról évente számadások állanak ren­
delkezésünkre.
(

t

Szolnok, 1916. évi április 29.

Györffy József
kir. tanfelőgyelő.

1747/1916. tfsz.
Valamennyi állami és községi elemi iskolának

Rz 1915—916. tanévi évzáró vizsgálatok
idejének tárgyában.
Jász-Nagykun-Szolnok vármégye közigazgatási bizott­
sága folyó évi április hó 15-én 765. szám alatt a követ­
kező határozatot hozta :
,

“Figyelemmel a mostani súlyos időkre, a szorgos
gazdasági munkálatokra, az 1916. évi augusztus hó 26-án
1605 915 kb. szám alatt kelt határozatban foglalt azon ren­
delkező részt, mely szerint az I., II.* és III. elemi osztályok
évzáróvizsgálata valamennyi községben csak junius hó vé­
gével, a külterüleji (tanyai) I., II. és III. elemi osztályok év­
záró vizsgálata pedig Junius 15-dike előtt meg nem tartható,
oda módosítjuk, hogy kivévén a városokat és a középisko­
lával biró községeket, az állami és községi elemi iskolák
I., II. és III. osztályaiban, az 1915/16. tanévi évzáró vizsgá­
latok, az illetékes iskolai gondnokságok, illetőleg Iskolaszé­
kek véleményes javaslatára, Jász-Nagykun-Szolnok vmegye

királyi tanfelügyelőségének engedélyével, az 1916. évi május
hó folyamán megtarthatók.®
Ezen határozatot azzal egészítem ki, hogy olyan vá­
rosokban, hol a lakosság tulnyomólag mezőgazdasággal
foglalkozik, szintén megtarthatók korábban indokolt eset­
ben az évzáró vizsgálatok, de azon tanulók részére, kik
tovább fognak majd tanulni középiskolákban, vagy pedig
szüleik nem foglalkoznak mezőgazdasággal, a tanítás tovább
tart junius végéig.
Ilyen esetben a megmaradt tanulókból a kerületek
figyelmen kívül hagyásával uj osztályok alakítandók, a tanév
végéig, hol bizonyos rendszer szerint felváltva az összes
tanerők foglalkoznak.
*
Erre vonatkozó konkrét javaslatok teendők ott ahol

erre szükség van.
Szolnok, 1916. április 29.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1793/916. tfsz.

Valamennyi államilag segélyezett polgári iskoláknak.

Polgári iskolai könyvtárak
beszerzési módozatai tárgyában.
A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák f.
évi április 18-án kelt 42200. számú rendeletére szigorú
miheztartás végett értesítem a következőkről:
Az állami és államilag segélyezett*poigári iskolák az
iskolai (tanitói és ifjúsági) könyvtárak javadalma terhére a
részletfizetéses rendszer mellett való beszerzéseket jövőben
felelősség terhe alatt feltétlenül mellőzzék.

lő

14

Sorozatos munkák csakis helyes beosztás és előrelátás
mellett rendelhetők meg oly módon, hogy az iskolák ne
kössenek a könyvszállítóval oly megállapodást, amely az
iskolát egy esztendőn túl is kötelezze. Vagyis minden tanév
ez irányú gazdálkodása is önmagában bonyolítandó le.

honosítani és miféle feltételek volnának szükségesek ahhoz,
hogy a háziipar meginduljon, vagy fellendüljön.

Tegyek kérem ezt megbeszélés tárgyává társaságuk­
ban s erről ezután szíveskedjenek nekem beszámolni.

Szolnok, 1916. évi április hó 30.

Györffy József

Mindenkor csupán a rendelkezésre álló fedezethez
kell alkalmazkodni; előző évekről fenmaradt tartozások
a jövőben semmi szin alatt sem fognak jóváhagyatni.

Egyben elrendeltetett,,hogy az iskolák minden olyan
egyesületből, amelyek tagdijak vállalásának kötelezettségével
vannak egybekötve, haladék nélkül lépjenek ki; mert az
iskolai költségvetés terhére tagsági dijak elszámolása semmi
Körülmények között sem engedhető meg.
Szolnok, 1916 április 30.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

1786 916. tfsz.

Valmennyi népoktatási intézetnek.

Háziipar foglalkozás bejelentése trban.
Tankerületem minden munkását azzal a kérelemmel
keresem meg, hogy nálam 8 nap alatt szíveskedjenek beje­
lenteni, hogy községükben avagy egyebütt is a vármegye
területén a lakosság valamilyen speciális háziiparral foglal­
kozik-e s ha igen, mivel.
Kérem külön a férfi és külön a női munkát felemlí­
teni. Szívesen venném, ha részletesebb jelentést is kapnék.
Szeretném, ha bepillantanának a múltba, amikor volt talán
ott valamilyen háziipar, de megszűnt, hogy mi okozta ezt.
Viszont, ha alakulóban vagy fejlődőben van valamely házi­
ipar, Ijogy mily körülmények vannak rá hatással.
Ahol semmi háziipar nincs, váljon mit lehetne itt meg­

kir. tanfelügyelő.

Hírek.
A Budapest-Székesfőváros elemi népiskoláinak
Helyi Tanterve, amelyről 1398. tfsz. alatt, a Népművelés f.
é. április hó 10-diki számában történt említés, — könyv­
kereskedőtől nem, hanem csak privát utón szerezhető be.
Tanácsos dolog ezen ügyben Moussong Gézához fordulni.
(Lakik: Budapest, I. kér, Czakó-utca 6. sz)
Hadikölcsön-jegyzés. A jászárokszállási izr. elletni
iskota növendékei 100 K hadikölcsönt jegyzettek.

Rendkívüli államsegély engedélyezés. A vall, és
közokt. Miniszter uf 157436/915. sz. rendeletével a követ­
kező államsegélyeket engedélyezte:

Száva Lajos Jászladány áll. tanitó 80 K. Szabó Mar­
git jászladányi áll. tanítónő 100 K. Mogyorós János Szelevény 100 K. Simon László Cibakháza 80 K, Szerényi Blan­
ka 60 K. Hütler Adolf Szelevérty 100 K. Jíelemen Miklós
Mezőtúr 80 K. Pitó József Turkeve 100 K. Brand Viktória
és Perényi Margit Jászberény 80—80 K. Benyovszky Ida
Nagykörű 80 K. Brózsik Pál 100 K. Malátinszky Lajos 80 K.
Schlaghammer Gyula 110 K. Viszlay Ernő 100 K. Balga
Ilona Tiszaföldvár 100 K-t.

- 16

Hadi szolgálatból szabadságolva lettek: Gajda
Gyula fegyvernek! gazdasági iskolai szaktanító, Schóber
Alajos kunszentmártoni és Paál István jászárokszállási áll.
tanítok.
Hadi szolgálat alól felmentést nyert: Újhelyi
András jászberényi és Harasztiig György jászladányi áll
tanító.
Illetmény utalványozások. Vall, és közokt. Minisz­
térium Preiszler Anna jászberényi és Tóth Mária tiszaföldvári áll. tanítónők illetményeit utalványozta.

Az orsz. tanitói nyugdíjintézetbe felvétetett:
özv. Nagyné Palinai Mária mezőtúri menházvczetónö.

20 0 ,,-os hadisegély utalványozás. Blaskovich
Margit és Kollarikné Szolomayer Anna fegyvernek! közs
óvónők 20 ” o-os hadisegélyei utalvángoztattak.
Kozma Géza fegyvernek! örményes-pusztai közs. tanító
állásáról lemondott s emiatt nevezett iskolánál a tanítás
szünetel.
Kérelem. A háború amúgy is terhes viszonyok közé
sodorta a vármegyei tanitótestül.et pénztárát, szeretettel
kérem azért a lapunkra előfizető Kartársakat és Tanügybarátokat, legyenek szívesek a hátralékos előfizetési-dijakat
sürgősen megküldeni a lap pénztárába, .nehogy a lap ügye
csődöt mondjon.
Malatinszky Lajos
vtn. tantestület alelnöke.

J ász-N agykun-SzoInok vármegyei elemi
iskolai füzeteim és Írószereim a tek.

Tanitói kar szives figyelmébe ajánlom.

-PAPIRÜZLET SZOLNOK Kintzler-ház.

Vili, évfolyam.

Szolnok, 1916. május 30.

17. szám

Sí
-

Jász-Nagykun-Szolnoki

-

. -

í'

Népművelés.
fi Jász-Kgyykun-Szöinok vármeQyei kir. MligM
és tanitótüstüiöt hivatalos közlönye.
Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő:

VERESS MIHÁLY.

PAPAI GYULA.

'

Főmunkatársak :

Nagy Károly,
’

Tóth József.
■

. ’. Kiadja

K
A Jász-Nagykun-Szolnok vm. Tanítótestület

Megjelenik—julius és augusztvshó kivételével
\
minden hó 10. és 25-én.
Előfizetési dija :

Egész évre ^ ..... 6 korona;
Nyomatott : VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1916.

■

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. május 30.

17. szám.

JÁSZ-NA6YKUN-SZ0LN0KI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség

és

a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanítótestület.
Megjelenik — julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre.... 6 korona.

f

Előfizetési és hirdetési dijak,
reklamációk Muhy Sándor egy.
pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

Felelős szerkesztő:

Fösze-rkesztő:

Pápai Gyula.

Veress Mihály.
Főmunkatársak:

Nagy Károly, Tóth József.

Pályaválasztás.
Évről-évre aktuálissá válik ez a kérdés. Amíg fiaink
egy tanév végében csak a nagy szünidő beköszöntését lát­
ják, amikor ők tervet-tervre halmoznak, hogy mi mindent
fognak végigélvezni a pihenés napjaiban, akkor izgatja a
szülőket a legerősebben az a gondolat, hogy a középiskola
alsó tagozatát végzett gyermekeiket, érettségiző ifjaikat mi­
lyen pályára adják. Ezt a szülőket, tanítókat évenként foglalkoztó kérdést nem akarjuk most kimerítő alapossággal
tárgyalni, de kötelességünk, hogy a szülőket a jelen idők
figyelembevételére hívjuk fel és őket meggyőzzük, hogy a
pályakérdés nem kizárólag olyan magánügy, mely nincsen
vonatkozásban az országos érdekkel, hanem azzal észsze­
rűen összeegyeztethető probléma.
Mindenekelőtt egy olyan tételt állítunk fel, amely az

♦
2

általános felfogással homlokegyenest ellenkezésben áll s
ezért részletesebb megokolást kíván. Amikor a szülő a gyer­
mek tanítójától, tanárától tanácsot kér, vagy egy nála ma­
gasabb intelligenciájú egyén véleményét tudakolja, a leg­
főbb esetben azt a kérdést kell előbb megválaszolnia, hogy
mihez van a gyermeknek kedve? „Adja arra a pályára, a
mihez a gyermek vonzódik, vagy amire magában tehetsé­
get érez“ — ez a legáltalánosabb tanács —, és ezt hely­
telenítjük. A gyermek esetleg a legkicsinyesebb oknál fogva
vonzódik valamely foglalkozáshoz. A középiskola négy alsó
osztályát, vagy a polgári iskolát végzett 14—15 éves gyer­
mekeknek legfeljebb 10 százaléka vallhat magáénak egy
bizonyos irányú határozott tehetséget, még kevésbbé hiva­
tásérzetet. Merjük állítani, hogy ez utóbbi csak az u. n.
csodagyermekek sajátja. Amit a gyermek «kedv»-nek nevez,
a szülő és-tanító tehetségnek tart, az a legritkább esetben
lehet komoly, figyelemreméltó szempont a pályaválasztásnál.
Gépész akar lenni, — hogy valamit «kitaláljon»; másik máv.
altiszt
kalauz — szeretne lenni, — hogy, folyton utazhassék. Akadt gyermek, aki a papi pálya iránt érzett ma­
gában különös «kedvet», — hogy mindenki kezet csókoljon
neki. Jól rajzolhat a gyermek kicsiny korában; ebből nem
következik, hogy «különös» művésztehetség volna.
Az életről egy ilyen korú gyermeknek halvány sej­
telme sincs. Természetesen sokkal több a valóság az élet­
ről önmagának alkotott képben, ha azt egy érettségizett
ifjú rajzolja meg, de még korántsem hű és ennélfogva nem
lehet teljesen megbízni az «érett» ifjú elhatározásának koalapjaiban sem. Az érettségi bizonyítvány tulajdonosa az
élet szempontjaiból aligha érett. —-■ Amikor a pályát saját
szabad elhatározásából választja, akkor az általa nem ismert
élettel köt szerződést s igy természetes, hogy az ismeretlen
szerződő fél igen gyakran — megcsalja a vele jóhiszeműen
megegyezésre jutott egyént. Ezért van annyi elrontott élet,
annyi pályatévesztett existencia, hogy az általánosító példa­
beszéd szerint -mindenkinek a más pályája tetszik, a ma­
gáéval elégedetlen.
A szülők már ismerik azt a nagy küzdelmet, mely az

3

életbe kilépő ifjúra vár. Ók számoljanak azzal, amiről
a gyermeknek, ifjúnak semmi, vagy téves véleménye van.
Vegyék tekintetbe a gyermek, az ifjú hivatásérzelét, ha an­
nak teljes indokoltságáról föltétlenül meggyőződhettek, szá­
moljanak a tehetségével, ha az határozottan felismerhető és
biztos irányú, de első sorban a változó közviszonyokhoz
alkalmazva saját családi és vagyoni viszonyaikra, másod­
sorban a cifra máztól megfosztott, tényleges életre gondol­
janak, amikor gyermekeik sorsáról dönteni akarnak. Ők a
szülök döntsenek tehát, nem agyérmék, az élettel törődjenek
többet, ne a * kedvvel és tehetséggel*.
A mai napokból a jövőre is kihaté következtetéseket
vonhatunk le és igy misem természetesebb, minthogy a
pályákkal is kapcsolatba hozzuk. Ebben a vonatkozásban
három pálya tolul előtérbe; a.) a katona-tiszti, b.) az ipari
és c.) a kereskedelmi.
Nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a jövőben a tiszti
karban sokkal nagyobb számban legyen képviselve a ma­
gyarság. Az Alföld fiait kell ennék a nemzeti és egy­
szersmind hatalmi érdeknek is apostolaivá tennünk. Mint­
hogy egy mozgósítás következményeképen mindenki katona,
a nemzeti érdek pedig nyilvánvaló, ezért e pályát csak
mint kenyéradó állást kell külön megvizsgálnunk E vizsgá­
lódás végeredménye pedig az, hogy a katona-tiszti rang a
jövőben nem lesz cifra nyomorúság, hanem tisztes megél­
hetést nyújtó és tekintélyt kölcsönző. Ebben az évben sok­
kal nagyobb számban fognak a hadapródiskolák uj növen­
dékeket befogadni és oly kedvezményeket tenni, hogy a
a legszegényebb előtt is tér nyílik a boldogulásra.
Az ipar és kereskedelem várható fellendülése és ha­
zánknak a keleti kereskedelemben nyerendő óriási része
képzett iparosokat és kereskedődet követel meg. De nem á
kisipar, hanem a gyáripar, nem a szatócsüzlet hanem a
nagykereskedelem számára neveljünk egész embereket. Gyá­
rakban, elsőrangú cégeknél ma szívesen látják a friss erő­
ket és minden nehézség nélkül, csak kevés utánajárás után
is könnyen lehet olyan helyre jutni, ahonnan mint egész
emberek kerülnének ki. Kívánatos volna az is, hogy olyan

4

5

helyre küldjük fiainkat, ahol legalább egy idegen nyelvet
teljesen elsajátíthatnak. A távolság u?tn határoz, legalább
idejekorán hozzászoktatjuk gyermekeinket valamelyes ön­
állósághoz.
Az élet, a való komoly élet, a várható alakulatok
figyelembevételével határozzunk gyermekeink jövőjéről. A
birtokososztály pedig az ősi fpld szeretetére, annak a ha­
ladó kor szerint való művelésére tanítsa gyermekeit, mert
«boldog az, ki atyai földjét művelheti®.

Dr. Serbu András.

HÁBORÚS KÖLTÉSZET.
Feleségemhez.
Szövegét és zenéiét irta: Sopronyi Adorján.
Nyílnak a mezőn a kedves kis virágok,
De szeretném látni a jövő világot.
Ibolya nyíláskor elvált a mi utunk;
Jusson az eszedbe, hogy boldogok voltunk.

Örizdd meg örökké ezt a szép virágot!
Bocsáss meg, ha talán a szivem megbántott
Ragyogó szemedből a szivem azt érzi:
Lelkemben a lelked örökké fog élni,
S ha majd a síromat egy kis hant takarja:
Nyílik ilyen virág ezrivel majd rajta.
Illata el-elszáll a szivedig lelkem,
A kicsiny hant alatt én ezt is megérzem.

Nyugodj meg édesem, hogy megint eljöttem.
A „Haza" szólított álmodj majd felőlem.
S ha néha rád mosolyog egy árva virágszál,
Szakítsd le s illatként a lelkem hozzád száll.

Valahol a Kárpátokban .. •
Irta Lemberg és Komarnó között Kajli István honv. tizedes

Fenyves erdő szélen
Mayyar bakák táboroznak
Majdnem egész télen.
Fenyőág volt a párnájuk,
Fagyos föld a nyoszolyájuk,
Szenvedtek és fáztak.
Ellenségre vártak,
Ott a határszélen.

Az elején mindjárt
A mi József főhercegünk
Velünk együtt ott járt.
Vertük is a szerbet,
Mint harapós ebet.
De reá hört a muszka
Szegény országunkra
Itt a határszélen.

Sok á muszka szól az egyik,
De ez nekünk semmi,
Ha eddig engedtük is
Tovább nem fog menni.
Kárpátok lesz temetője
Küzdelmünk mezője.
Igaz a muszka tenger’
De a magyar meg ember
Itt a határszélen..

Angol, belga és francia
S a föld minden népe
Az olasz sem nekünk segít,
Pedig, hogy ígérte.
Sokkal többen vannak,
Nehéz a magyarnak.
No de rííi ez ennek
A honvéd ezrednek?
Itt a határszélen.

Igazad van öreg pajtás,
Az őrségünk leis járt már,
Hogyha nem volna más.
Tizenegy az óra.
Dehát ott a bitang szerb is, Gyere hajtsuk le fejünket
így tűnődik Tamás.
Egy kis nyugovóra.
Tamás, Tamás,
Pszt 1 pajtás csendesen!
Legyen bár más
Vigyázzunk kettesen,
Hát a Vilmos semmi?
Gyanús lármát hallok,
Nem kell azt feledni,
Biztosan oroszok,
Itt a határszélen.
Itt a határszélen.

HIVATALOS RÉSZ.
1825/916. tfsz.

Valamennyi állami elemi népiskolának. *

«Rokkant katonáink jövője — Ortkopaediai
kezelésük és munkaképessé tételük* cimü
füzet ajánlása tárgyában.
A vall, és közokt. miniszter urnák 45781/916. számú

6
rendeletére értesítem, hogy dr. Biesalski Konrád\orvostanár
által irt és gróf Bethlen Balázsné szül. Jósika Beatric bá­
rónő által fordított és a magyar viszonyokhoz (ájkalmáz'btt:
„Rokkant katonáink jövője — Orthopaediai kezelésük és
munkaképessé tételük" című füzet nagyobb áll. népiskolák ré­
szére az illető iskola költségvetésének jövedelmi feleslege
(megtakarítás) terhére megszerzendő és a tanitói könyvtár­
ban elhelyezendő.

A füzet ára 1 korona. A megrendelések gróf Bethlen
Balázsnéhoz (Árokalia, Szolnok-Dobo1?p vármegye) kül­
dendők.
'
'
y
A jövedelem a Besztercén és Désen állított rokkant­
kórház felszerelésére fog fordittatni.
Szolnok, 1916. május hó 3.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2003 1916. tfsz.
Valamennyi önálló gazdasági ismétlő iskolának.

Történelmi szemléltető faliképek megküldése
tárgyában.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 55693—
1916. számú rendeletére értesítem, hogy a történelmi szem­
léltető képek teljes sorozata Címnek is meg fog küldetni.
Szolnok, 1916. évi május 14.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2023/1916. tfsz.
Valamennyi népiskolai tanítónak.

Vöröskereszt eggleti tagok gyűjtése
tárgyiban.
A Vöröskereszt Egyesület Igazgatósága a következő át­

7
iratban keresett meg: „Engedje meg ezúttal Nagyságod, hogy
szives figyelmét felhívjuk arra, hogy 58304/1915. számú kor­
latunknak elsősorban nem az volt a célja, hogy az anyagi
szempontból egyébként is megterhelt tanítókat és tanítónő­
ket kérjük fel a tagul való belépésre és újabb anyagi áldo­
zatok hozatalára, hanem arra, hogy őket fiókegyletek szer­
vezése és illetőleg ott, ahol már van fiókegylet, a tagok
számának gyarapítása iránti iniézkeáésekre nyerjük meg.

A tanítóknak és tanítónőknek ugyanis különösen
azoknak, akik a közönséggel közvetlen érintkezésben állanak
és egyébként is nagyobb összeköttetéssel biró társadalmi
positiót foglalnak el, számtalan alkalmuk van a jelzett irányba
kifejtendő tevékenységre.

A Vöröskereszt Egylet működése a háborúban megse­
besült s megbetegedett katonák ápolása és szállítása, az elesett,
megsebesült és megbetegedett, valamint hadifogságba jutott
katonák utáni tudakozódások révén az ország majd minden
polgárát érdekli s mindezen díjtalanul végzett teendők
ellenértékéül azt óhajtanok, hogy mindenki, akinek anyagi
megerőltetést nem okoz, az egylet tagjai sorába lépjen.
Tekinttel a tagsági dijak jelentéktelen mérvére, azt
hisszük, hogy ez az óhajunk nem teljesíthetetlen.

Igen kérjük ezért Nagyságodat, hogy amennyiben ez
még eddig nem történt volna meg, uj fiókegyletek alakítása,
illetőleg a tagok számának gyarapítása érdekében a szük­
séges intézkedéseket megtenni szíveskedjék."
Ezen-átirat kapcsán ismét azzal a kérelemmel fordulok
a vármegye összes tanítóihoz, hogy minél több tagot gyűj­
teni s arról nekem jelentést tenni szíveskedjenek.

Szolnok, 1916. évi május 14.

Győrffu József
kir. tanfelőgyeiő.

9
8

1971/1916. tfsz.

Valamennyi népiskolának.

j .

Jótékonysági szeretetbélyegek forgalomba
hozatala tárgyában.
A m. kir. honvédelmi minisztérium hadsegélyzó hivaJala 4, 10, 20, 50 filléres és 1 koronás jótékonysági szere­
tet bélyegeket bocsátott forgalomba.
A -szeretetbélyeg-akció tiszta jövedelmét teljes egészé­
ben az elesett hősök özvegyei és árváinak juttatja azzal a
speciális szándékkal, hogy 20°/ü-a a tanítók hadi özvegyei
és árvái fölsegitésére szolgáljon. Cim minden" bizonnyal
módját fogja találni, hogy a fogékony gyermeki szivekkel
a szeretetnek ezt a müvét, amely különösebb megterhe­
léssel nem jár, megértesse és megszerettesse.
A megrendelés a m. kir. honvédelmi minisztérium
Hadsegélyzó hivatalának (Budapest, V. Akadémia-u. 17. sz.)
küldendő.
Szolnok, 1916. évi május jió 15-én.

Györffy József.
kir. tanfelügyelő.

2017 916. tfsz.

-

Valamennyi állami iskolának.

Allami tanerők nyári szabadságolása tárgyában.
A háború tartama alatt az összes állami és községi
tisztviselőknek állandóan helyükön kell maradni és kétsze­
res erővel dolgozni a harcban levő társuk helyett is. A
tanítók is köztisztviselők lévén szintén nem távozhatnak
állomáshelyükről, még a nagyszülődé tartamára sem.
E kormányrendeletnél kifolyólag a következőleg ren­
delkezem a f. é. nagyszülődére vonatkozólag:
1 .) Igazgatók, vezetötanitók és ovonök állomáshelyük­
ről egyáltalán nem távozhatnak el.

2 . A helyettes tanerők a vizsga napján eltávozhatnak,
mert helyettesi dijuk úgy is csak a vizsga napjáig vehetők
fel. A helyettesek utolsó nyugtáját azonban mindaddig nem
láttamozhatorn, mig a gondnoksági elnök vagy az igazgató
jelentést nem fesz arról, hogy minden tanszert és értéket
leltár mellett át nem adott és mindazt a kimutatást el nem
végezte, melyet tanév végével a tanítónak el kell készíteni.
Az iskolai napi takarításért járó dijak is csak a vizsga nap­
jáig fizethetők ki.

3 .) A. külterületi tanítók vizsga után szintén eltávoz­
hatnak állomáshelyükről, ha a 2.) pontban 'felsorolt köte­
lességeiknek eleget tettek, mégis azzal a feltétellel, hogy az
elnök, illetve igazgatóval állandó összeköttetésben tartoznak
lenni a végből, hogy ha a szükség úgy kívánja, azonnal
visszarendelhetők legyenek.

4 .) A kisebb községekben levő tanítók is eltávozhat­
nak vizsga után állomáshelyükről abban az esetben, ha a
község elöljárósága Írásban kijelenti, hogy helyben a szün­
időben segítségét nem óhajtja igénybe venni. E tanítókra
is vonatkozik azonban az a rendelkezés, hogy bármely pil­
lanatban hazarendelhetők.
5 . Végül oly nagyobb község- illetve városokban, hol
több hivatal is van, a gondnokság megállapodik az egyes
hivatalokkal, hogy hány tanitó munkáját óhajtják igénybe
venni a szünidő folyamán és erről hivatalomat értesítik, a
beosztás iránt javaslatot tesznek.
Megjegyzem, hogy a tanítók naponta legfeljebb csak
félnapi munkára kötelezhetők. Ott pedig, hol több tanerő
van, mindenütt váltakozó rendszer mellett osztandók be,
hogy minden tanítónak az üdülésre szabad ideje is maradjon.

Szolnok, 1916. évi május hó 16.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

10

11

2100 1916, ftsz.
Valamennyi állami iskolának.

Junius havi határidős jelentések
tárgyában.
1 .) Alkoholellenes napról, Madarak és fák napjáról és
a Békenapról amennyiben eddig jelentéseiket meg nem.
tették volna, úgy azt haladéktalanul azonnal tegyék meg.
2 .) Junius hó 5-ig bemutatandó óvónők és tanítókra
vonatkozó XIX. számú mulasztási*, kimutatás a következő
rovatokkal: 1. szerszám. 2. A tanitó neve és állomáshelye.
3. A folyó iskolai évben mikortól meddig nem foglalkozott?
Összesen mennyit mulasztott. 4. Miért mulasztott? (Ha be­
tegség címén, akkor a betegség neme is megjelölendő). Ki
engedélyezte a szabadságot? 5. Jegyzet. (Az utolsó 3 évben
hány hónapot mulasztott és mi cimen? Időrendi felsorolás).
3 . Ugyancsak junius 5-ig mutatandó be a minősítési
táblázatokba bejegyzendő adatokról készítendő XXI. sz ki­
mutatás is a következő rovatokkal: 1. Sorszám. 2. A tanitó neve
s állomás-helye. 3. A családi állapotban beállott változás. Há­
zasságkötés ideje. Házastárs neve és foglalkozása, újszülött
neve, ideje, vagy halálozás. 4. Időközben szerzett-e külön
képesítést és mire? Volt-e fegyelmileg büntetve, mikor és
miért? 5. Egyéb adatok. Megjegyzem, hogy csak a folyó
tanévben beállott változások tüntetendök fel és igy a tan­
testület összes tagjai nem mutatandók ki.
4 .) Junius hó második felében az órarendek és tan­
menetek beküldendők. (Iskolai és ovodai). Továbbá:
5
.) Ingyen tankönyvek szükséglete.
6 .) Iskolai és ovodai leltárak. Ez úttal az alapleltárak
hivatalom részére is leirandók. Jövőben a leltárak utasítás
szerint a tanév végével láttamozás végett mindig bemutatandók, de hivatalom részére már csak az illető tanévben
beszerzett tárgyakról készített pótleltár küldendő be a
rendes leltárakkal egyidőben.
7 .) Jelentés a gazdaszövetségek alakítása tárgyában
kifejtett tevékenységről.

8 ) K —1. számú statisztikai füzetek pontosan kiállítva
egy példányban hivatalomnak, egy példányban pedig a köz­
ponti statisztikai hivatalnak küldendő el.
9 .) A kisebbfokozatu gazd. ismétlőiskolai tanítók tisz­
teletdijairól a bélyeges nyugták beterjesztendők.
• 10.) Az összes ovodák és iskolák pénztári naplói
junius 30-án lezárandók. Az ovodai és minden néven neve­
zendő iskolai számadások három példányban ^elkészítendők
a közigazgatási bizottsághoz beküldendők.
11 .) Jelentés teendő az évzáró vizsgák és a tanév le­
folyásáról (a tanév története). Tanulmányi ügyekről külö­
nösen pedig most a háború hatásáról az iskolára vonat­
kozólag.
12 . Osztályok és tanítók végleges beosztása jelen kö­
rülmények között csak a beiratások után állapíthatók meg,
különösen nagyobb helyeken, hol az épületek részben vagy
egészben hadi célokra foglaltattak le, miért is e jelentések
csak a szeptemberi beiratások után teendők meg.
Szolnok, 1916. évi május hó 18.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2160,916. tfsz.
Valamennyi népoktatási intézet vezetőjének.

K IV. hadikölcsön jegyzés eredményének
bejelentése tárgyában.
A f. é. 1583. szám alatt leközölt’5354.916. eln. számú
vall, és közokt. miniszteri rendeletre felkérem Címet, hogy
a negyedik hadikölcsönre vonatkozó jegyzések körül kifej­
tett tevékenységéről és különösen a jegyzés végösszegeiről
azonnal tegyen jelentést, mert csak igy tiltok eleget tenni
Önagyméltósága azon rendelkezésének, hogy tankerületem­
ről még e hó végével összegező jelentést tehessek és a
különösen buzgólkodók neveit bejelenthessem.

Szolnok, 1916 május 20.

Györffy József
kir. tanfeügyelő..

15

12

2225/916 tfsz.
Valamennyi óvónőnek és óvodai felügyelő-bizottságnak.

Óvodák és menedékházak foglalkozási ideje
tárgyában.
Hivatalos látogatásom alkalmával tapasztalom, hogy az
óvónők figyelmen kívül hagyják a vall, és közokt. miniszter
urnák azt a több Ízben megújított rendeletét, hogy különö­
sen a mezőgazdasággal foglalkozó vidéken, kora tavasztól
késő őszig, az óvódák és menhelyeknek, déli szünet nélkül,
napfelkeltétől napnyugtáig nyitva kell lenni. A gondozásra
és felügyeletre szoruló kisdedeknek megszakítás nélkül
rendelkezésre kell állani.
Kétszeres kötelessége ez most minden óvónőnek. A
család-apák tőlünk távol, tűzhelyeinket védik. Védték télviz
idején is: fagyban, vérben. Az anyák és idősebb gyerme­
kek itthon az apák munkáját végezik: művelik a földet s
általában erejüket meghaladó munkát végeznek. Ezt nekünk
némileg viszonozni, meghálálni kötelességünk.
A vall, és közokt. miniszter ur mindjárt a mozgósítás
kezdetén 1914. évi aug. hó 5-én kiadta 108815. számú ren­
deletét, melyben szigorú kötelességévé teszi az óvónőknek
és menedékházvezetönóknek, hogy a gondozást igénylő
gyermekeknek állandóan rendelkezésükre álljanak. Amely
óvónők ezen rendelkezést már hivatásból kifolyólag sem
tartanák be, azoknak nyomatékkai adom tudomásukra, hogy
e mulasztásuk a legszigorúbban fog elbíráltatni s mint kö­
telesség mulasztókkal szemben a fegyelmi szabályokat teljes
egészében alkalmazni fogom.

Szolnok, 1916 május 25.
•

-

Györffy József
- ‘kir. tanfelügyelő.

Hirek.
Bogárdy Antal kir. s. tanfelügyelő fáradságot nem
merő buzgalommal a hadiárvák gyámolitására Szolnokon a
városi színházban hazafias előadást rendezett.
A jótékonycélu előadás védnöke Gróf Szápáry György
főispán volt; a szervező bizottság tagjai vármegyénk és
városunk előkelő polgárai voltak.
Az előadás minden tekintetben sikerültnek mondható.
A felülfizetések és az eladott jegyek árából befolyt összeg
932 K 38 f volt. A közreműködők díjazására, plakátok,
nyomtatványokra és különféle szolgáhnányokra 395 K 30 f
szükségeltetett. A hadiárvák javára maradt 537 K 08 f.
Midőn mindazoknak, kik e jótékonycélu előadás sike­
rét előmozdították, elismerésünket nyilvánítjuk, legelsőbben
Bogárdy Antal fáradságáért mondunk hálás köszönetét
tanitóárváink nevében.
A szelevényi áll. el. iskolák tantestületed, hó 15-én
szeretetteljes ünneplésben részesítette Hütter Adolf igaz­
gató tanítót, tanítóságának 25 éves jubileuma alkalmából.
A tantestület tagjai nevében ParcsamL József tanító
lelkes szavakkal üdvözölte a jubilánst, kiemelve 11 évi
igazgatói munkásságát s különösen azt, hogy működésének
nagyrészét nemzetiségi vidéken töltötte. Kívánta, hogy még
sokáig maradjon az ünnepelt mindnyájunknak szerető kar­
társa s atyaj igazgatója.
A jubiláns meghatva mondott köszönetét a tantestü­
letnek szeretetteljes ragaszkodásáért.
Régi kartársai s yolt tanítványai közül nagyon sokan
levélben fejezték ki őszinte szcrei|csekivánataikat.

Fiz. kiegészítő államsegély utalványozás. Már­
kus Erzsébet jászkiséri közs. óvónő és 5. Nagy Jolán déva­
ványai közs. . állandó menház vezető nő fizetés ki egészitó ál­
lamsegélye utalványoztatott.

14

Nyilvánossági jogot kapott folyó tanévre a kun­
szentmártoni társulati polg. fiiu- és leányiskola.
Gyámpénz engedélyezés. Palotainé Fekete Máriá
csépai róm. kath. tanítónő két kiskorú árvája részére a
gyámpénz kiutalványozása megtörtént.
Hadi szolgálat alól Mohács István cibakházai áll.
elemi isk. igazgató felmentést nyert, ,
Hajas Pál szelevényi r. kath. tanitó szabadságoltatott.

Előlépett: Gycnes Ilona, szolnoki róm. kath. elemi
iskolai tanítónő.

Egg huzamban való tanítás engedélyezése. A
vall, és közokt. miniszter ur megengedte, hogy a Mezoturkülterületi alsóvizközi, csehalmi, csergetyüi, csiderbereki,
■ homokdülói, pusztapói, szárazlaposi és Tassy-birtoki allami
elemi iskolánál egész tanéven át, (1916—17. tanévben)^
a szolnoki áll. elemi iskolák közül a szandaszölöi és
ugartanyai áll. elemi iskolákban szintén egész tanéven at,
az I II., III., IV., V. és V1. kerületi állami elemi iskolákban
ugyanezen .tanév téli hónapjaiban (1916 november 1-tol
1917 március végéig) a tanítás egy huzamban tartassék.
Iparostanonciskolai tanulók jutalmazása. A szol­
noki állami, a jászberényi, mezőtúri, törökszentmiklósi és
karczagi községi iparostanonciskolában 1-1 szorgalmas s
jó magaviseletü tanuló 50 K jutalomdijban részesül a folyo
tanév végén.
A jászberényi érseki polg. leányiskolái tanítónők hadi­
segélyben részesültek.
A járvány miatt bezárt Szolnok-szandai uradalmi elemi
iskola újból megnyílt.
Kérelem. A háború amúgy is terhes viszonyok közé
sodorta a vármegyei tanítótestület pénztárát, szeretettel
kérem azért a lapunkra előfizető Kartársakat és Tanugybarátokat, legyenek szívesek a hátralékos előfizetési-dijakat
sürgősen megküldeni a lap pénztárába, nehogy a lap ugye
Malatinszky Lajor
csodot mondjon.
vm tantestület alelnöke.

VIII. évfolyam.

Szolnok, 1916. junius 31.

18. szám.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A kir. tanfelügyelőség

és

a vármegyei tanítótestület

HIVATALOS KÖZLÖNYE.
Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
vármegyei Tanitó'estület.
Megjelenik -• julius és augusz­
tus kivételével — minden hó
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre .... 6 korona.

Főszerkesztő:

Veress Mihály.
Főmunkatársak:

Előfizetési és hirdetési dijak,'
reklamációk Muhy Sándor egy.
‘pénztároshoz, a lap szellemi
részére vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére
küldendők.

F^lclós szerkesztő :

Gyula.
Nagy Károly, Tóth József.

s

Egy feljegyzésre méltó esemény.
Midőn az egész világon ádáz harcok dúlnak, midőn
a népek gyülölsége ki nem fejezhető fokra emelkedett, jól
eső érzéssel vesszük tudomásul a szivjóságot, áldozatkész- séget, az igazi jótékonyságot. Tudjuk, hogy a jót tevő ne­
mes cselekedetének a mi szükkörü nyivánosságunk előtti
közlése nem az óhaja szerint való. De aki oly jó s áldo­
zatkész, annak nemes tettét kell, hogy mások is megismer­
jék, I ogy ahol lehet, ott kövessék.
A legutóbbi (junius 14-íki) közig, bizottsági gyűlésen
vmegyénk kir. tanfelügyelője többek között a következő
jelentést tette: „Kedves kötelességet teljesítek, midőn beje- z
lentem, hogy Vargha Ida szolnoki áll. polg. iskolai h. igaz­
gatónő már másodízben ajánlotta fel 400 K igazgatót diját
iskolai alapítvány céljaira. A nemes tett nem szorul dicsé-

2

3

retre, de mégis jól esik nekem e helyen is, a különben is
minden tekintetben szorgalmas és társainak példátadó mun­
kásságot kifejtő tanitőnek elismerésemet nyilvánítani/
E jelentést éljenzéssel s élénk tetszéssel fogadták. —
Mindenesetre voltak a biz. tagok között számosán, kik gon. dolkodtak is a nemes tetten. Mert nem a szám nagysága,
hanem a jótékonyság aránya olyan, hogyha megannyi köve­
tők is volnának, nem kellene hazánkban az árvák, a rok­
kantak jövőjén aggódni.Mit is tett a cselekvő? Nem is kell
malacia ahhoz, hogy a már 800 koronát tevő összeget, bár
nagy fáradsággal, még több munkával szerzett háborús jö­
vedelemnek nevezzük. És ezt a maga teljességében jótékony­
célra adományozta. Itt 100 a százalék. Nagyon kevesek
vagyunk ahhoz, hogy ezen arányában oly nagy jótevést, a
roppant vagyonnal rendelkező hadseregszállitóknak egyenként
és összesen a tudomására juttassuk. Különben is e jó urak,
ha ilyent hallanak bedugják fülüket, ha ilyent olvasnak be­
csukják szemüket. Már hogy is gondolhatnók, hogy ők még
csak elismerjék is, hogy a háborús jövedelem 100 °/0-os
összegben való nemescélu adományozása jótékonyság. Nem,
az ó szemüvegük más optikusnál készült. Náluk a jótékony­
ság a> árfelemelésben áll. Az Isten a szivet és a vagyont,
ha úgy tetszik a milliárdos háborús jövedelmeket, nem
ugyanegy helyen helyezte el. És olvasóm, ha tévednék nagy
örömöm lenne. De tévedésem beismeréséhez kérem pontos
közlését, hogy melyik hadiszállító adta háborús jövedelmé­
nek 100 °/0-át közcélra.
Hirdessük tehát az érdemet, ostorozzuk a kufárságot.
Sanyaruságunk okai bár tovább is drágítani fognak, mégis
ne ülhessenek zavartalanul kényelmes otthonaikban.Mondjá­
tok el nekik a pedagógus esetét, hazaszeretetét, nemes tettét.

A szigorú Abd-el Káder.
Irta: Jeszenszky Gyula.

A nap oda lövelte utolsó sugarait a mecset karcsú
minaretjére') s bearanyozva a magasba nyúló kupola pléhh Minaret — torony az imaházon.

lemezeit, — a távolban kéklő hegyek mögé bukott. A
müezzim ’) ajkaihoz illesztette két tenyerét s körüljárva a
minaret erkélyén, elénekelte az ő bánatos hangjával az
áksámot — az esteli imát. A kardcsiszár, kordoványkereskedő, patkókovács levették a cégérnek kiakasztott portéká­
jukat s kölcsönös üdvözlések után magúkra zárták bazárjaik
ajtaját, üresek lettek az utcák s csak egy-néhány tovasiető
férfi vastagtalpu ucskorjának csoszogása hangzott az est
csendjében. Langyos, üdítő szél váltotta fel a délután füllasztó melegjét s a nap sugaraitól elbágyadt fügefák fel­
emelték lekonyult leveleiket, melyek között most nesztelenül
röpdöstek ide-oda a bársonyhátu, fényes szt. János bogarak.
Egy müzülman fáradt léptekkel fordult be az Erzerum
felé nyíló utca-sarkon s betért a legközelebbi kávéhánéba.23
)
— Selam alejkumjaP)
— Merhába 14) üdvözölték vissza a belépőt, ki helyet
foglalt a gyékényen s tele töltötte kávéval öblös findzsáját.

— No, csak megérdemlem ezt a kis mulatságot ilyen
hosszú gyaloglás után.
Atkozott meleg volt máma, alig érzem tagjaimat.
— Hol voltál?
— Bederben. De ni, kinek a a hangját hallom? Te
vagy az Kádi?5) Nem látlak a sötétségtől. Ugyan gyújtsá­
tok meg már a mécset. Hé Resid, hozz számomra is egy
áfiónt. *’)
A kávéhánés behozta a mécset s fölakasztotta a falba
vert kampós szögre. A müzülmán csibukjába nyomkodta a
bóditó labdacsot, meggyujtotta a mécs pislogó világánál s
szippantva belőle egy hosszút, az oldalt ülő kádihoz fordult.
— Allahra mondom, nem értem, hogy lehetsz te egy
időben itt is meg másutt is.
Abd-el Káder összehúzta homlokát s neheztelve szólt:
’)
2)
3)
4)
5)
fi)

Müezzim = imamondó.
Kávéháné = kávéház.
Selam alejkumja! — Béke veletek!
Merhába 1 = Légy jó 1
Kádi = biró.
Afión = ópium.

4
5

—
—
—

Bolond vagy te Ibrahim. Vagy tréfát akarsz űzni?
Hat nem tudsz te semmit?
Nem értlek.
Én meg csodállak. Tudod hol van a lánuod?
Esztelen, hát otthon van.
Akkor csakugyan nem tudsz semmit

A muzulmán hol a kávét szürcsölgctökre hol a ká
dira nézett mintha tanakodott volna, elmondja-é előttük is
JV™ tulajdonkepen csak a kádinak kellene tudnia Abd
el Káder megértette s kihívta az utcára.
Mit tudsz hát Gemiláról ?
X/'TT./"™ nem a te tudtoddal annyi bizonuos
flbd-e Káder idegesen dobbantott a lábával
— s hol láttád?
— Erzerum felé sietett.
— Persze nem egyedül?
Nem. Taleb vezette

Megölöm. Gemilám kellene a ronquosnak i A ía
szép, a nemes Gemila.
™"gyosnak 1 A jo, a
Majd ismét a muzulmánhoz fordult:
— Hát miért nem akadályoztad meo útinkat t«
. , .
ha sejtetted, hogy rosszban törik a fejüket?
9 9 '
A müzülmán vállat vont.
Az uszukiUk7ngarodtnVtalálkoz‘tam velők™’ azt
'

hogy mig te Efremmel beszélsz a oáton „aadtak’
-■""•o majd
M d. "í, ÍSÚ "• “

E“

— Gyalog mentek?
~ Nem, lóháton.
Jatagán = szuronynagyságu kard.

Abd-el Káder homloka elborult. Oda hajolt a müzül­
mánhoz s halkan a fülébe súgta:
— Húsz piasztert kapsz, ha nyomukba igazítasz. Ha­
nem a szádat befogd. Senkit sem láttál, semmit sem hal­
lottál. Megértetted ?
Ajkaihoz szorította balkeze két ujját, aztán gyors lép­
tekkel siettek végig a sötét, néptelen utcákon.
. *
— Taleb én félek . . .
— Megbántad Gemila, hogy velem jöttél? Akkor for­
duljunk vissza — szólt szomorúan a szép barna ifjú s rövidebbre fogta a két egymás mellett poroszkáló mén kan­
tárját. Nézd ott keleten azt a rózsaszínű foltot az égen.
Hasad a hajnal s mi nemsokára célnál leszünk. Már látom
a távolban Erzerum szürke falait s te ihóst, most ingado­
zol? Vagy nem szeretsz már? . . . kérdezte a teveszőrös
kaftánba
burkolt leányt s mélyen tekintett fekete, nagy
szemeibe.
— Hogy kézdezhetsz ilyet Taleb? Hiszen tudod,hogy
apai házamat egyedül teérted hagytam el s . ... mert gyűlö­
löm, utálom Bu-Nebinst.
/*
— Nos, akkor mitől félsz, mi bánt? szólt Taleb könynyebbülten s áthajolva, a nyergen egy csókot nyomott Ge­
mila sűrű, fekete fürtöktől övezett homlokára.
— Nem a bizonytalan jövő aggaszt . . . nem, mert
hiszen érted, melletted még nélkülöznöm is édes leend, ha­
nem egy megmagyarázhatatlan aggodalom tölti be szivemet,
féltlek téged, féltem sorsunkat . . .
— Légy nyugodt Gemila. Nagy távolság választ el
bennünket atyádtól, lovaink gyorsak s nem hiszem, hogy a
kádi észrevette volna szökésünket, hacsak Ibrahim, kivel az
uszuki utón találkoztunk, nem mondta meg idejekorán s...
— Gemila összerezzent. Sápadtan Tekintett Talebre, ki
megállította lovát, figyelni kezdett az uszuki ut felől jövő
dobogásra, melyet megszakítva sozott feléjük a hajnali, csí­
pős szél.
Valaki követ — szólt Taleb komoran. Nem hiszem,
Kaftán = kabát.

6

hogy ők legyenek, de azért jó lesz óvatosaknak lennünk.
Látod itt jobbra ezt a sürü nádast? Ez lesz rejtekhelyünk.
Te ott fogsz pihenni addig, mig én szemügyre veszem a
jövevényeket.
Taleb leszállt a nyeregből s megfogva két ló kantár­
szárát, óvatosan haladt le a nagy kiterjedésű nádashoz,
mely mélyen lent az országút mélyén terült el. Az alkalmas
helyen megállapodtak. Taleb visszatért az országúihoz s te­
nyerét ernyő módjára szeme fölé tartva, merően nézett azon
irány felé, honnan a dobogást jönni hallotta. A zaj egyre
jobban közeledett.
u
E pillanatban felbukkant a nap vérpiros korongja a
dombok mögül s vakító sugaraival beragyogta a távolba
nyúló réteket, szántóföldeket, melyeken a milliárdnyi harmatcsepp mint megannyi gyémántszem — rezegve, szemkápráztatóan fénylelt, csillogott . . . odább nyugatra az egy­
máshoz szelíden simuló hegycsoportokat, melyek tűzben
izzó óriásokként, méltóságteljesen emelkedtek a végtelen
azúrkékjébe.
Taleb hirtelen egy vastag fatörzs mellé ugrott. Félig
behunyt szemekkel, lélekzetét visszafojtva bámul még egy
ideig a magas topolyfáktól koszoruzott országúira, azután
s görnyedt háttal vissza-visszatekinfve iramodott
a rejtekhely felé.
Gemila légy erős, bátorság . . .
A leány a földre szegezte szemeit, keskeny szép ajkai
korul mosoly jelent meg, mosoly, melyben keserűség, le­
mondás, fájdalom, közöny, életmegvetés rejlett.
— Taleb, félelmem ugy-e nem volt alaptalan? Lásd,
mily csalhatatlan az előérzet. Tehát ő jön ?
— Igen. Atyád, Bu-Nebins s Ibrahim üldöznek ben­
nünket. De legyünk csendesen s én azt hiszem: elmennek
mellettünk anélkül, hogy észrevennék ittlétünket. A magas
sás elégé eltakar szemeik elől, csak a lovak maradjanak
nyugodtan.
Aztán megkapta a leány remegő kezét és suttoqva •
folytatta :
Csitt ... Itt vannak már. Hallod ? Mintha távoz­

nának . . . Most semmit sem hallok ... De mégis ... Ez
Bu-Nebins hangja.
A leány hevesen dobogó keblére szorította kezét s
úgy figyelt azokra a hangokra, melyek mindegyike mint
egy-egy tőrszurás járta át szivét. Egyszerre fejéhez kapott
s elkékült ajakkal rebegte:
— Hallottad ? Kikutatják a nádast . . . végünk van.
Taleb, Taleb, döfd tőrödet keblembe, ne lássam, ne éljem
túl boldogtalanságunkat . . .
— Ne essél kétségbe Gemila, remélj. Kikerülhetjük
még talán a veszélyt. Utánam gyere . . . óvatosan lépj . . .
ne félj — szólt Taleb s egyik kezével Gemilát a másikkal
a lovakat húzta maga után a nádas sűrűjébe.
Igen óvatosnak kellett lennie, nehogy az üldözők va­
lamikép észrevegyék, mert az a darabka keskeny földnyelv,
melyen a sűrűbe vonult, beljebb egyre lágyabb, vizenyősebb
lett, a lovak lépten-nyomon térdig süppedtek a posványba s
a megzavart viziszárnyasok hangos sikoltozással röppentek
széjjel a sás közül. Tovább nem mehetett. Előtte már csak
a zöld békanyállal viz terült végig — s Bu-Nebins hangja
egészen a közelben volt hallható. Nesztelenül, figyelve vár­
ták a bujdosásuk kétes kimenetelét. Az üldözők hangos
beszélgetéssel, tanakodással járták körül egy-kétszer a rej­
tekhelyét, a fölvert ruczák, ludak, gémek, bíbicek nyugtala­
nul szelték át a levegőt megbolygatott otthonuk fölött, majd
lassan-lassan visszatértek... azután ismét helyreállt a csend.
Gemila örömtől sugárzó szemekkel, boldogan hallgatta
Taleb suttogását:
— Allah! hála neked. Szabadok vagyunk. Gemilám,
elmúlt a veszély s nincs többé akadály kitűzött célunk felé.
Még mielőtt elhangzanék az ölje, ifit már Erzerumban le­
szünk. Hallod Gemila? Erzerumban, a mi földi paradicsomunkban.jtégy türelmes s vigyázz addig a lovakra, mig
én visszajövök. Megnézem, Tiszta-e már a láthatár.
Taleb kihajolt a sűrűségből s mindenütt a nádas szé­
lén haladva közelitett az úthoz. A kádi, Bu-Nebins és Ibra­
him az országúton állottak s tisztogatták ucskorjaikat és

8
/

piros sáfárjukat1) a reá tapadt sártól. Beszéltek valamit.
Taleb közelebbről szerette volna hallani. Bebújt a nádasba
s alig két lépésnyi távolságban a rét szélétől, mindenütt
bent a sás, nád között gázolva, közeledett az úthoz.
Már annyira volt, hogy szavaikat tisztán kivehette,
mikor egy velőtrázó sikoly hasította át a levegőt. Gemila
hangja volt. Taleb kiugrott a sás közül s a rejtekhely felé
futott. Bu-Nebins, Ibrahim s Abd-el Káder is meghallották
a vézses kiáltást s megpillanva Talebet, gyors futásban
követték, nehogy valamikép szem elől tévesszék őt. Látták,
mely helyen surrant be a sás közé.
Taleb nem törődve az ót fenyegető veszéllyel, nem
torodve azzal, hogy terve im’ dugába dőlt, — vakon rohant
a keskeny földnyelven a rejtek felé.
Majd kővé dermedt. Gemilának csak a szép fürtös
feje látsz A ki a posványból s halálra vált arcán, kidüledt
üvegesed. szemein ott tükröződött az az észbontó küzde­
lem a létért, m-'ytől már csak egy szivdobbanás, egy lehe­
let választotta el.
y
Taleb nem habozott. Inkább örökös rabság, kinteljes
lét annak a halvány, merülő teremtésnek, mint ilyen undok
halál, melyben az üdvözlés is tökéletlen, borzasztó talán
Halálmegvétéssel ugrott a kárhozat eme helyére s lesulyesztve kezeit a lágy, piszkos sárba, megragadta Gemila
derekát.
Amazt emelte, ó maga pedig sülgedt kétségbeejtő quorsasaggal a kettős teher súlya alatt. Ö derékig merült már a
a posvanyba, de Gemilát derékig emelte ki, ö nyakig sülyedt ... de egy végső erőfeszitéssel kilökte Gemilát a föld­
nyelv szélére. Még egy tekintetet vetett a feje fölölt mo­
solygó kék égre, még egyet Gemilára... azután elsötétült
a világ előtte . . .
Ismét világosabb lett s ő repült szédítő sebességgel
olfele, ismeretlen tájak fölött, magasan a felhők között
erezte, mint suhogtatják szárnyaikat a megváltó Nanker és
Monkier, erősen szorítva kezeik között üstökét . . . hónalját
L* • derekát, hogy oda szánjanak vele a tubafa bűvös-bájos
') Sálvár — bő nadrág.

$
árnyába, a hurik lágy ölébe; hol nem lesz többé szegény
pária, hanem egyenrangú padisáhhal, emirrel,2) pégamberrel,3) hol alázattal fogja szolgálni a kiafirek, kopekek, dzsaurok4) serege . . . Ismerős hangokat hallott.
Tekintete Gemilára esett, ki egy kövön ülve, arcát te­
nyereibe rejtve, zokogott. Azután Ab^el Káder szigorú, BuNebins kárörvendő, Ibrahim ravasz arca tűnt szemébe. Ott
zöldéit előtte a sás, nád — azontúl a rétek, szántóföldek,
dombok, hegyek; ott nyugtalankodtak a lovak egy fához
kötve, azok a lovak, melyeket tegnap este kötött ki a kádi
istálójából . . . Látott, hallott érző ember módjára; álmo­
dott; s fölébredt.
*
*
(Folyt, köv.j

Barna kis lány ...
Baina kis lány büszkén sétál az utcán,
Utána a százados ur pej lován.
Állj meg kis lány, érted dobog a szívem,
Nem tagadom, hogy igazán szeretlek.
Nem állok meg a százados úr szavára,
Nem vagyok a százados ur babája.
Van már nékem a századjából egy közlegény,
Kit nem adnék százados ur magáért.

A közlegény elesik a csatába,
Kinek borulsz barna kis. lány a vállára?
Ha elesik szálljon áldás porára,
Még sem leszek százados ur babája.
*

;

’

z ~

’) Padischah = a török szukán hivatalos cime.
2) Emir = arab törzsfőnök.
3) Pégamber — próféta.
4) Kaifir, kopek, dzsaur = idegenek, kiket ők a csatákban le­
vágtak s kik a pégamber hetedik országában örökös szolgaságra
vannák kárhoztatva.

8

piros sálvárjukat1) a reá tapadt sártól. Beszéltek valamit.
Taleb közelebbről szerette volna hallani. Bebújt a nádasba
s alig két lépésnyi távolságban a rét szélétől, mindenütt
bent a sás, nád között gázolva, közeledett az úthoz.
Már annyira volt, hogy szavaikat tisztán kivehette,
mikor egy velőtrázó sikoly hasította át a levegőt. Gemila
hangja volt. Taleb kiugrott a sás közül s a rejtekhely felé
futott. Bu-Nebins, Ibrahim s Abd-el Káder is meghallották
a vézses kiáltást s megpillanva Talebet, gyors futásban
követték, nehogy valamikép szem elől tévesszék őt. Látták,
mely helyen surrant be a sás közé.
Taleb nem törődve az őt fenyegető veszéllyel, nem
torodve azzal, hogy terve im’ dugába dőlt, — vakon rohant
a keskeny földnyelven a rejtek felé.
Majd kővé dermedt. .Gemilának csak a szép fürtös
feje látsz v ki a posványból s halálra vált arcán, kidüledt
üvegesedé szemein ott tükröződött az az észbontó küzde­
lem a létért, m-!ytól már csak'egy szivdobbanás, egy lehe­
let választotta el.
Taleb nem habozott. Inkább örökös rabság, kinteljes
lét annak a halvány, merülő teremtésnek, mint ilyen undok
halál, melyben az üdvözlés is tökéletlen, borzasztó talán.
Halálmegvétéssel ugrott a kárhozat eme helyére s lesülyesztve kezeit a lágy, piszkos sárba, megragadta Gemila
derekát.
Amazt emelte, ő maga pedig sülyedt kétségbeejtő gyor­
sasággal a kettős teher súlya alatt. Ö derékig merült már a
a posvanyba, de Gemilát derékig emelte ki, ő nyakig sülyedt ... de egy vágső erőfeszítéssel kilökte Gemilát a föld­
nyelv szélére. Még egy tekintetet vetett a feje fölölt mo­
solygó kék égre, még egyet Gemilára... azután elsötétült
a világ előtte . . .
Ismét világosabb lett s ő repült szédítő sebességgel
fölfelé, ismeretlen tájak fölött, magasaiba felhők között
erezte, mint suhogtatják szárnyaikat a Megváltó Nanker és
Monkier, erősen szorítva kezeik között üstökét . . . hónalját
. . • derekát, hogy oda szánjanak vele a tubafa bűvös-bájos
') Sálvár — bő nadrág.

árnyába, a hurik lágy ölébe; hol nem lesz többé szegény
pária, hanem egyenrangú padisáhhal,X1 emirrel,2) pégamberrel,3) hol alázattal fogja szolgálni a kiafirek, kopekek, dzsaurok4) serege . . . Ismerős hangokat hallott.
Tekintete, Gemilára esett, ki egy kövön ülVe, arcát te­
nyereibe rejtve, zokogott. Azután Abd-el Káder szigorú, BuNebins kárörvendő, Ibrahim ravasz arca tűnt szemébe. Ott
zöldéit előtte a sás, nád — azontúl a rétek, szántóföldek,
dombok, hegyek; otf nyugtalankodtak a lovak egy fához
kötve, azok a lovak, melyeket tegnap este kötött ki a kádi
istálójából . . . Látott, hallott érző ember módjára; álmo­
dott; s fölébredt.
*

(Folyt, köv.j

Barna kis lány ...
Baina kis lány büszkén sétál az utcán,
Utána a százados ur pej lován.
Állj meg kis lány, érted dobog a szivem,
Nem tagadom, hogy igazán szeretlek.

Nem állok meg a százados ur szavára,
Nem vagyok a százados ur babája.
Van már nékem a századjából egy közlegény,
Kit nem adnék százados ur magáért.
A közlegény elesik a csatába,
Kinek borulsz barna kis lány a vállára?
Ha elesik szálljon áldás porára,
Még sem leszek százados ur babája.
') Padischah — a török szukán hivatalos címe.
2) Emir = arab törzsfőnök.
3) Pégamber — próféta.
4) Kaifir, kopek, dzsaur = idegenek, kiket ők a csatákban le­
vágtak s kik a pégamber hetedik országában örökös szolgaságra
vannak kárhoztatva.

10

11

Dörögnek az ágyuk ...
(Irta: Dura Máté.)

Dörögnek az ágyuk
Néha hetekig,
Olasz égből sűrű
Tűzeső esik;
Sziklákban, árkokban
Száz halált arat:
Én csak meg se rántom
Büszke nyakamat.

Másfajta — szánalmas
Remegésbe fúl,
Imádkozik, jajgat
Szakadatlanul.
Minden kicsi füttyre
Megadja magát:
Én keresem a nagy
Szép hősi halált!

Vitézséggel vették
őseim e hont:
Vérem hullásával
Tartom fönn viszont.
Föláldozom százszor
Ifjú létemet:
Úgy érdemiem meg a
Hős magyar nevet.

helyzet adta alkalmak felhasználásával, megragadásával, ép’
most lehet a nemesebb cselekedetek gyakorlására serken­
teni, mégis óvatosnak kell maradni, mert a sablonos és
minduntalani gyűjtések, a kedélyt, lelket uhottá, elfásulttá
tehetik.
A magas kormány vonatkozó rendeletéi nem gyakoriak
s ezen rendeletek mindenkor egy újabb, egy minden tekin­
tetben megszívlelendő jótékonyság gyakorlása érdekében
adatnak ki.

Hogy a netáni visszaélések biztosan elkerülhetők le­
gyenek, felhívom a vármegyei tanítóságot, hogg az iskolá­
ban gyűjtéseket, csakis a m. kir. kormány közzéadandó
rendeletéire, vagy hivatalom felhívására, esetleg engedélyére
eszközölhetnek,
•

Ói

Miután pedig a háború befejeztével, az egyes iskolák
háborús működéséről, jótékonycélu mozgalmairól, eredmé­
nyéről hivatalom a vallás- közokt. Miniszter Úrhoz részle­
tes jelentést tesz, a tanitó-testületek háborús mozgalmairól
hivatalomhoz mindenkor pontos jelentés teendő.

Szolnok, 1916. évi junius hó 4.

Györffy József

HIVATALOS RÉSZ.

kir. tanfelügyelő.

2692/916. tfsz.

2372/916. tfsz.

/

Valamennyi népiskolának.

Valamennyi állami elemi és polgári iskolának.

Az iskolák jótékonycélu gyűjtése tárgyában.

^Könyvet a katonáknak* c. rendeletre jelentések
beterjesztése tárgyában.

Tapasztaltatott, hogy az iskolák egy-némelyikénél, úgy­
nevezett “jótékonysági egyesületek® közvetlenül az iskolá­
hoz intézett megkeresésére, a legszélesebb körben gyűjté­
sek eszközöltettek s hogy ezen “jótékonysági egyesületek*,
a hozzájuk megküldött pénzeket, jótékonycélra egyáltalán
nem fordították, sőt a visszaélés megtorlása ép’ most van
folyamatban a m. kir. biróságnál.
Jóllehet, a tanulók fogékony lelkét, kedélyét, a háborús

A “Népművelés* f. é. március 10-iki számában 965.
tfszám alatt jelentéstételre hívtam fel. az összes népoktatási
intézeteket, a katonák részéra eszközölt könyvgyüjtés ered­
ménye tárgyában.
Ismételten felhívom a jelentes megtételére mindazon
elemi és polgári iskolákat, amelyek ezt eddig elmulasztották.

Szolnok, 1916 junius 19.

Györffy József
kir. tanfeügyelő.

12

13
2783/1916. tfsz.

Valamennyi népoktatási intézet vezetőségének.

R papír és írószerekkel való takarékoskodás
tárgyában.
A vall, és közokt. m. kir. miniszter ur f. é. junius hó
21-én kelt 6812. eln. számú rendelete értelmében a papír
és irodaszerek gyártásában előállott nagymérvű csökkenés,
valamint a papíráraknak tekintélyes emelkedése, e cikkek
felhasználásánál a legnagyobb takarékosságot teszik szük­
ségessé.

E célból az összes felterjesztések, valamint a hatósá­
gok és intézetek egymás között történő iratváltásai —
amennyiben a szöveg megengedi — féltvén történjenek.
Alsóbb hatóságok, intézetek, vagy magánosok felter­
jesztéseinek, illetőleg beadványainak véleményezésénél, az
utóbbi szöveg magára az eredeti iratra vezetendő.

Több egyidejűleg intézendő felterjesztésnél a lehető­
ség szerint egy boríték használandó, melyen a benne fog­
lalt felterjesztések hivatalos számai eggenkint megjelölendők.
Hasonló eljárás alkalmazandó az egyes hatóságok és inté­
zetek több rendbeli iratváltásainál is.
Belső fogalmazási célokra a régi blanketták, az eset­
leg meg nem felelő szövegezésük kijavításával, szintén felhasználandók.

Iskoláknál, tanintézeteknél az irkák használata terén a
takarékosság hasonlóképen szem előtt tartandó.
Elemi iskoláknál az irkák helyett a lehetőség szerint
palatáblák használandók. A füzetekben az egyes iskolai,
vagy házi feladatok nem uj oldalon, hanem folytatólagosan
kezdendök el, szintúgy felsőbb osztályba való lépés után a
megelőző évi irkák is tovább használandók. A kijavított
dolgozatnak újból való leiratása (tisztizása) feltétlenül el­
hagyandó.

Felhívom Címet, hogy a fentiek értelmében való eljá­
rásra s általában a papir s Írószerekkel való takarékosko­
dásra a legnagyobb gondot fordítsa.

Szolnok, 1916. évi junius 27.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

— 2267/916 tfsz.

Állami és államilag segélyezett polgári iskoláknak.

Tudományos egyesületek tagsági dijai tárgyában.
A vall., és közokt. m. kir. miniszter urnák f. é. május
hó 26-án kelt 63751. számú rendeletére f. é. április hó 18-án
42200 sz. a. kelt rendelet kapcsán sürgős megfelelő további
eljárás végett értesítem, hogy a bevezetőleg idézett rende­
letnek azon rendelkezése, mely szerint az állami és állami­
lag segélyezett községi polgári iskolák minden oly egyesü­
letből, melyek tagdijak vállalásának kötelezettségével vannak
egybekötve, haladéktalanul lépjenek ki, nem vonatkozott a
tudományos egyesületekre, vagy társulatokra.
Ennélfogva az olyan társulatoknál, amelyek a tagsági
dij ellenében szakfolyó-iratot vagy esetleg még tudományos
munkákat is bocsátanak a tagoknak rendelkezésére, a tag­
ságot továbbra is fenntarthatják és a tagsági dijakat az
iskola évi számadásában elszámolhatják.

Szolnok, 1916 május 28.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2958/1916. tfsz.
Valamennyi állami elemi és polgári iskolának,

Szünidei határidős jelentések tárgyában.
1

.) Amennyiben a junius havi határidős jelentések kő

14

'
zül bármelyik valamilyen ok miatt eddig be nem érkezett
volna, úgy azt az igazgatók haladéktalanul mutassák be.

2 .) I\z összes ovodák. elemi-, iparos- és kereskedő­
tanonc-, gazdasági-, úgyszintén a polgári iskolák, jellegre
való tekintet nélkül az 1915/16. költségvetési évről össze­
állított számadásaikat kötelesek julius 15-ig közvetlenül a
kozigazgatasi bizottsághoz beterjeszteni. A közigazgatási
bizottsághoz közvetlenül csak a háború tartama alatt terjesztcndok be a számadások, más alkalmakkor illetékes
számvevőségük utján.
3 .) Az állami és községi iskolák (elemi és polgári) által
ezelt alapítványokról az elszámolás hozzám julius hól5-ia
terjesztendő be.
y

4 .) Az állami polgáriiskolák igazgatói azonnal mutas­
sák be a második félévi mulasztási kimutatást.

'

15

minta szerint pontos kimutatást tartoznak julius hó 15-ig
hivatalomnál bemutatni az ifjúsági könyvtár forgalmáról,
egész évi működéséről. E kimutatás nemlegesen is bekül­
dendő.
9 .) Julius hó végéig kell a XXII. számú kimutatáson
jelenteni — ott, hol tanítónő nincs —, a nőikézimunka ta­
nításáról való gondoskodást.

10 .) Az összes tanítóegyesületek elnökei az egyesület
működéséről jelentésüket szintén terjesszék be.

Szolnok, 1916. junius hó 30.

Györffy József
—

kir. tanfelügyelő.

5 . Állami ovodák. elemi- és polgáriiskolák a beszer­
zett iparcikkek es esetleges ujépitésekre vonatkozó jelenté­
seket közvetlenül a m. kir. Kereskedelmi Múzeumnak
tegyek meg.

Hírek.

6 .) Állami és községi népoktatási tanintézetek naquszumdei takarításáról és helyreállításáról azonnal gondos­
kodjanak es ennek megtörténtét hivatalomnak azonnal je- lentsek be.
J

A Kenderesi Református Egyház Presbyteriuma
szomrodott szivei tudatja, hogy 19 év óta hűséges tanítója

7 ) Jellegre való tekintet nélkül a polgariiskolai igazgatók
«Ertesito»-juket a vallás- közoktatásügyi Miniszter ur X b
°sztaIgához és a Központi Statisztikai Hivatalhoz közvetle­
nül küldjék meg. Amennyiben értesítőt inem adtak volna ki
úgy hivatalom utján oly kimutatást terjesszenek fel melyből
pontosan kitűnik, az állandó alkalmazottak névsora, heti
óraik szama, a kisegítők, óraadók, helyettesitők neve szol­
gálati ideje, javadalma és heti elfoglaltságuk terjedelme, s
ovabba, melyen az állások szervezésében beállott változá­
sok, végül a rendes és magántanulók névsora hitelesen és
részletesen fel van tüntetve.
8

.) Az állami elemi iskolák már előzőleg megküldött

SZÁSZ ANDRÁS úr
f. hó 12. napján, reggel 5 órakor, rövid betegség után
hirtelen elhunyt.
Temetése junius 13. napján, délután 4 órakor volt
a templomban tartott gyászszertartás után.
Ügy a társadalom, mint az Egyház a népneve­
lésügynek egy fáradhatatlan nemes harcosát, a kötelességteljesitésnek egy mintaképét vesztette el az el­
hunytban.
Emlékét hálával, kegyelettel őrizzük!

Előlépett: Lanter Sándor alattyáni rk. ttó. Csomosné
Farkas Jolán jászberényi rk. tanitónó.

Háborús segélyben részesültek: Balázs Jánoskisujszállási ref. Sarkadi Ida, Nagy Károly és Tálas Ernő tisza-

16
derzsi ref. Kiss Sándor kunhegyes! ref. Kovács Pál tiszaroffi rk. Sípos Béla nagykörűi rk. Klein Ármin törökszent­
miklósi izr._ tanítók illetve tanítónők. \Fucsekné Lenkey
Octávia jászalsószentgyörgyi községi óvónő.

Nyugdíjazások: Baranyai János jászteleki rk. ttó. vég­
legesen; Oroszy Viktória szolnoki áll. óvónő egy
ideiglenesen nyugdijaztatott.

évre

Budapest székesfőváros helyi tanterve Lampel Róbert
bpesti könyvkiadó cégnél szerezhető be.

Kérelem.

-

Komoly veszély fenyegeti a vármegyei általános tan­
testület pénztárát, mert a tagok jelentékeny része kötele­
zettségének nem tesz eleget. Kartársi szeretettel felkérem
azért a J-N-K-Szolnok vármegye általános tantestületének
összes hátralékos tagjait, szíveskedjenek az 1914. és 1915.
évre esedékes tag- és temetkezési dijakat a lehető legrö­
videbb idő alatt a testület pénztárnokának, — Muhy Sán­
dor kartársnak Szolnok — megküldeni.
Tájékozásul közlöm, hogy az 1914. évi hátralékosok
3 kor. tagdíjjal és 3 kor. temetkezési járulékkal —, az 1915.
évi hátralékosok pedig 3 kor. tagdíjjal és 5 kor. temetke­
zési járulékkal tartoznak.
Malatinszky Lajos
vm. tantestület alelnöke.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei elemi
iskolai füzeteim és írószereim a tek.

Tanítói kar szives figyelmébe ajánlom.

VAR GA-PAPIRÜZLET SZOLNOK Kintzler-ház.

Vili. ívfolian.

Szolnok, 1916. Inlins 25.

19. szín

Jász-Nagykun-Szolnoki

Népművelés.
A Jász-Niflyknn-SzBlnok vármegyBi kir. tanfeliigyelöség
és taniíútestület hivatalos 'közlönye.
Főszerkesztő :

Felelős szerkesztő:

VERESS MIHÁLY.

PÁPAI GYULA.

Főmunkatársak :

Nagg Károly,

Tóth József

Kiadja :

A Jász-Nagykun-Szokiok vm. Tanítótestület.

Megjelenik—julius és augusztus hó kivételével—
minden hó 10. és 23-én.
Előfizetési dija

Egész évre . . . . . . 6 korona.
Nyomatott: VARGA JÓZSEF könyvnyomdájában
SZOLNOK 1916

19, S2ám,

25.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOKI

NÉPMŰVELÉS.
A km

tanfelüggelőség

és

a vármeggei

tanítótestület

hivatalos közlönye
. Kiadja a Jász-Nagykun-Szolnok
varmegyei Tanítótestület
Megjelenik - juIius és ai
tus kivételével - minden
10. és 25-én.
Előfizetési dija:
Egész évre. . . . 6 korona

Veress Mihály.
-

Előfizetési és hirdetési dijak
reklamációk Muhy Sándor equ’
Pénztároshoz, a lap s^elJerni'
reszere vonatkozó közlemények
a felelős szerkesztő címére'
küldendők.

Főszerkesztő:

Kömunkatársak:

" “---- --------- ---Felelős szerkesztő:
Nagg Karóig, Tó^őzs^"'3'

Az erkölcsi nevelésről.*
lásos gondolkodásnak™ álfáid Crzesnek’ a hazafias és valaz akarat. “Xü “a"a/^kölesnek fömditó oka
irányú fejlesztését tarink r

Inteni az akaralol?

mi

0G vének tehát az akarat jó
m

ismertek. Kz akarat
j .
^uaatna es altalanosan
foglalkoznunk. Amint e Ski^b“^al
,,"Cm kc"

•ábor. épp Ugy két különböző felfogá^2^ űtüdÓS
akarati nevelést illptőion
oga^al találkozunk az
Kant magyarázó, s 1 ak^f'r
“ kÖVet'” sö‘
kLX.
olaama,ok kövctk^-

3'

nyeinek tekintik, melynek irányítása, fejlesztése, nevelese
nem tőlünk függ. Viszont ha elfogadjuk Ribot meghatáro­
zását, mely szerint az akarat nem egyéb mint ésszerű
cselekvés s az akarat nem önkényszerü, hanem irányítható,
akkor az akarat fejleszthető oly irányban, mely jó és hasz­
nos. Ez pedig főkép helyes etikai ismeretek nyújtásával
történik. Nem fogadható el Descartes véleménye, mely sze­
rint természettől fogva mindenki meg tudja különböztetni az
igazat a hamistól, a jót a rossztól. Mi sem álhtjuk ugyan,
hogy minden ember judiciumát a jó nevelés egyaránt töké­
letessé teheti,’ de feltétlenül igaz az, hogy bárkinek is lehet
tökéletesíteni, fejleszteni itélőtehetségét s ezzel a jóra való
hajlandóságát. Jót, rosszat egyaránt csak úgy csclekedhetjuk,
ha ismerjük, ha értékük világos előttünk. Az akarati elha­
tározástól függ az erkölcsös avagy erkölcstelen telt. Az
akarati elhatározásnál pedig döntő hatással, befolyással bír­
nak helyes ítéleteink.
. A helyes Ítéletek nyújtásával, az ellentétes cselekvések
értékének megmagyarázásával a gyermekhez közel álló pél­
dák felhozásával elérhetjük, kifejleszthetjük az erős, jó
irányú akaratot. Szállóige, hogy ki valamit erősen akar, az
már félig sikerült is. A köznapi életben is állandóan tapasz­
taljuk a kitartás és szorgalom diadalát. Ha társaságban
bírálják az embereket, gyakran halljuk, hogy a szomszéd
korlátolt ember, de szorgalma megsegítette, viszont más
valaki tehetséges, de lusta s ezért nem boldogul. Bármily
eszes is legyen valaki, ha nem dolgozik úgy nem is veszi
hasznát eszének. Erős akarat nélkül a siker legfeljebb is a
véletlen játékának eredménye, mig magából az egyénből
és helyzetéből folyó sok hiányt pótol az erős akarat. Jog­
gal kívánható tehát az akarat erejének teljes kiművelése.
A jóakarat alapja a moralitásnak. Karunkban bizonyos
csökkenést tapasztalunk az akaraterői illetőleg. Bármi is
legyen az oka, de növekedtek az idegbajok, indokolatlan
bűnesetek, őrültség s az öngyilkosság, mely az akaratról
való teljes lemondás. És ezt nem tekinthetjük semmiféle
háborús következménynek. Mert a háború előtt még na­
gyobb arányú volt az akarat gyengeség betegsége, mond­

hatjuk az egész világon. Sőt éppen a háború egyik követ­
kezménye az akaratszilárdság. Aki a lövészárokban, a
rohamokban, pusztító csatákban látta a halált, az becsülni
fogja az életet, az élni akar. Aki ott tapasztalta a nagy
pusztítást, a rettentő rombolást, a kíméletlenséget, abban
kell, hogy erős utálat ébredjen minden gyűlöletes, minden
rossz iránt. Á végletek találkoznak. Hisz a szeretethez egy
lépés a gyűlölet Vannak esetek midőn a gonosz egy pillanat
hatása alatt a becsület útjára tér. Nem tehetünk különbsé- get a tudományokba való bevezetés és az erkölcsi nevelés
között Végezze a legjobb igyekezettel az iskola mindkettőt.
Az egyén boldogulásának, a népek, nemzetek fennállásá­
nak egyenlő determinánsai a műveltség és a jó erkölcs.
Gyé.

A szigorú Abd-el Káder.
♦

Irta: Jeszenszky Gyula.

Rózsaszedés ideje volt. Abd-el Káder épen zöld színű
tülbentjét5) csavarta homloka köré, hogy a szüretet megte­
kintse, mikor Bu-Nebins lépett a szobába. Vörös, visszata­
szító arca, melyen apró, szürke szemek s ritka vöröses
bajusz foglaltak helyet — bosszankodást árultak el. Megkisérlette mégis kedves mosolyra nyitni vastag lelógó ajkait
s hízelegve szólt:
— Hm kádi, leányod csak nem akar kiengesztelódni,
bármit is mondok, teszek vagy adok neki. Most is egy ér­
tékes korall nyakékkel akartam megajándékozni s mit gon­
dolsz, mit tett ? Tán hogy hattyú nyakára tette ? Haha! csa­
lódó!. Szó nélkül lábaimhoz dobtaKezeit keresztbe fektette a mellén s erőltetett kedves­
séggel, ravasz szemhunyorgatással folytatta:
— Hanem kádi, édes kádi, Gemila ugy-e az enyém
lesz? Ugy-e minél előbb? Ugy-e a jövő héten?
ö) Tülbent = arannyal áttört, vagy gyönggyel ékesített schawl,
melyet csakis a benszülött ozmánlinak szabad viselnie.

*

5
Abd-el Káder végig simította kezével hosszú, ősz szakáilát s szelíden, semmit sem sejtó jó akarattal feleit:
— Tied lesz, tied. Ha nem is a jövő héten, hát ké­
sőbb. Szegény belebolondult abba a haszontalan fiúba s
nem tud kiábrándulni belőle. Majd elfelejti. Taleb ma még
fogva marad, azután eltiltom egyszer s mindenkorra a köz­
ség területéről. Addig légy türelemmel s ügyeskedj a lá­
nyom körül. Kijösz-e velem a rózsakertbe?
— Egyedül mégy kádi?
— Talán Gemila is jön.
— Kérdezd meg.
Abd-el Káder kiment a szobából.
Bu-Nebins az ajtóhoz lépett s fülét a zár nyílásához
illesztve hallgatta a távozó Abd-el Káder lépteinek csoszogását. S mikor csend lett, mikor biztonságban érztc inagát,
fölkapta az asztal alatt levő kulcsokat s kinyitotta az ablak
alatt levő vaspántos ládát. Valami több rét összehajtott pa­
pirost vett ki abból s mialatt szemeit gyönyörködve mohón
.legetette annak hieroglyphein, ajkai kaján förtelmes mosolylyal suttogtak: Sikerült ... No öreg, most már én is elké­
szültem az útra. Csak bátorság Bu-Nebins, csak semmi féle­
lem . . .
Abd-el Káder hangja hallatszott kívülről. Bu-Nebins
bezárta a ládát, visszatelte a kulcsokat az asztalra s a pa­
pirost a dolimánja ’) belső zsebébe rejtette. A kádi belépett.
— Nem lehet azzal a szegény lánnyal beszélni Nem
jön ki.
Bu-Nebins elnevette magát s szemeiben valami ördögi
tűz csillant meg.
— Rózsa s nem szereti rózsát, csalogány s nem sze­
reti a csalogányt — no meg a vőlegényét. Hahaha! Kádi,
te nem is sejted, hogy miképen? de én fordítok a dolgon
s Gemilábó! rövid idő múlva a legengedelmesebb hitves lesz.
— Rajta fiam, csak az én munkámat könnyítőd meg.
Bizony én sem bánnám, ha megszabadulhatnék az élet
gondjaitól s vaggonom kezelését valami pihent erőre bizDolímán = mellény.

hatnám. Törekedj fiam megnyerni lányom szeretetét s én
áldani fogom a prófétát, hogy megboldogult atyád végső
kívánságát teljesedésbe menni engedte. Én ffiéghallgattam
kérését ... a többi rajtad áll, csak be ne szennyezd szakállodat Allahnak nem tetsző dologgal . . . Különben én
nem értem azt a lányt, hogy feledkezhetett meg magáról
ennyire? Egy tevehajtsárt fogad kegyeibe. Egy kádi, egy •
Abd-el Káder leánya! No,, majd benő a feje lágya s eszé­
hez tér, ha laput kötök annak a tolakodó ripőknek a talpa
alá... Elkészültem fiam s ha úgy tetszik mehetünk.
Lassan haladtak egymás mellett az Erzerum felé ve­
zető utón, amerre a dúsgazdag, tekintélyes kádinak mintarózsatelepe feküdt. Jó háromnegyed órája gyalogoltak már
a gesztenye s fügefák sürü lombjai alatt s elhagyták ama
dombot is, mely eltakarta szemök elől a Kahár móseainak1)
karcsú tornyait s lapos fedelű házait. Néma csend honod
mindenült s az utón belátható távolságig nem mutatkozott
egy élő lény.Az emberek rózsaszedéssel voltak elfoglalva
s a fáradt vándor is megszakította inkább útját, pihenőt
találva valamely lombos csalit hüs árnyában a napnak per­
zselő sugarai előtt.
Abd-el Káder megállt s letörülte izzadságtól gyön­
gyöző homlokát. *
;;
— No fiam— szólt fáradtan, még egy negyed órai ut
s rózsaszirmok halmazában, rózsaillat közepette frissíthet­
jük föl elfáradt testünket a legizletesebb sorbettel. Azt hi­
szem, te sem veted meg ilyenkor e kitűnő italt? Most már
megbántam, hogy gyalogszerrel vágtftnk neki az útnak.
Ugy-e fáradt vagy te is?
— Bu-Nebins körülnézett. Szótlanul, zavart tekintettel
bámult egy ideig a kádira, azután közelebb lépett hozzá.
— Nem, — szólt rekedt hangon, én nem bántam meg,
högy gyalog jöttünk ki, sőt örülök, ^ogy távol Kahártól,
nem látva senkitől lehetek veled.
Abd-el Káder szólni akart valamit Bu-Nebinsnak, ki
prédájára leső vadállatként kidülledt szemekkel figyel a kádi
legkisebb mozdulatára is.
*) Mosea = imaház.

7

6
— Ne szólj kádi semmit sem — sziszegte fogai kö­
zül Bu-Nebins, ne moccanj, ne kiálts, mert halál fia vagy.
— FiamTBü-Nebins mit művelsz, mit akarsz? kérőé
Abd-el Káder megrémülve s két lépést tett hátrafelé.
— Ne moccanj ha mondom, rivalt reá durván Bu-Nebins s megragadva a kádi kaftánjának bö, hasított ujját, az
utmenti liget homályos sűrűje felé kezdte vonszolni.
A kádi összeszedte minden erejét s kisiklott Bu-Ne­
bins kezei közül.
— Hah gazember! Ennyire vagyunk? Életem ellen
törsz? így akarod meghálálni végtelen jóságomat, orozva,
gyáván, mint a legutolsó utmenti rablógyilkos? Tehát egy
elvetemült gazemberre akartam bízni legdrágább kincsemet:
egyetlen gyermekemet, egy közönséges utonállóba helyez­
tem minden reményemet?
— Egyetlen kincsed, gyermeked csak maradjon ma­
gának — szólt Bu-Nebins megszokott ravasz mosolyával,
mely mosoly e pillanatban a pokol összes gonoszságait
rejté magában — nem vágyom utána s ha zevémmé is te­
szem, csak azért fogom tenni, hogy vagyonodhoz jussak s
joggal viselhessem ezt ni — s ujjával a kádi zöld tülbentes
fezére mutatott') Vagyonod fölötti rendelkezésed biztos el­
helyezéséről, melyben halálod után mindenedet reám ru­
házni kívántad — gondoskodtam. Látod ezt, ismered ezt?
szólt rekedten röhögve s kihúzta zsebéből a ládából kilo­
pott iratot. No, ne vágj olyan rémült, olyan fanyar arcot,
' nagyon egyszerű dolog ez. S ki fogja megtudni, hogy hová
lett a kádi? Ide. nézz s ne mozdulj . . . Nem látott ben­
nünket senki, mert a rizsföldeken jöttünk e dombig. Ki
gyaníthat engem, a szeplőtelen életű Bu-Nebinst? Egy ta­
podtat sem kádi; ide halgass . . . Igen, ki gyanúsíthatja a
becsületes, a köztiszteletben álló Bu-Nebinst? Talán Ge­
mila? Nem hiszem, nem érett még reá. Aztán, majd intéz­
kedem, hogy ne lehessen ártalmamra. Hogyan? Óh kádi
mily gyermekes gondolkozásu is vagy te. Bizd csak reám.
’) A zöld tülbent s általában a zöld szín a legnagyobb tisztes­
ség jelvénye s azt csuk a próféta utódainak, vagy leszármazott roko­
nainak szabad viselnie.

S én tagadni fogok a végsőkig, siratni fogom a kádit, a
jólelkü, a gazdag Abd-el Kádert. S ki nem hisz a könynyekek, a szerető vő fájdalmainak? Nos öreg, ne féltsn
tehát engem s bizz nyugodtan a sorsomra.
Abd-el Káder kiáltani akart, de Bu-Nebins kihúzta
hirtelen élesre fent yatagánját s a kádi felé sújtott. Abd-el
Káder félreugrott s kirántva jóféle damaskuszi pengéjét,
mely már annyi vért ontott Szebasztopolnál, Plevnáhál, fel­
fogta a fejére sűrű egymásutánban mért csapásokat Elke­
seredetten küzdött Bu-Nebins ellen, ki látva, hogy a kádi,
— ha nem is az annyiszor említett tűzzel, de mégis meg­
lepő erővel s ügyességgel védekezik csapásai ellen, meg­
rémült. Ha terve nem sikerül s a kádit ártalmatlanná nem
teheti, élete menthetetlenül veszve van. Dühösen csapkodott
még egy ideig a kádi felé, aztán eldobta handzsárját s övé­
ből egy kétcsövű pisztolyt húzott elő. Felemelte s a kádi
fejére célzott.
E pillanatban megragadta valaki hátulról s teljes erő­
vel a földre teperte Taleb volt. Hálásan tekintett a kádira
megvetéssel, utálattal Bu-Nebinsra* kinek kezeit most ucskorjának gyorsan kifont szíjával erősen hátra kötötte.
— Hogy kerültél te ide? — szólt Abd-el Káder szi­
gorúan, mialatt yatagánját visszacsusztatta hüvelyébe.
Taleb a földre sütötte szemeit.
* — Nos, felelj a kérdésemre. Ki engedett ki a börtön­
ből s hogy merészeltél ide jönni?
— Gemila nyitotta fel az ajtót, kinek talán Allah su­
galmazta, hogy segítségedre küldjön — felelt Taleb alig
hallhatóan.
— Erről különben máskor beszélünk. Most menj viszsza Kohárba s hozz magaddal két embert a község házá­
ról, én addig itt maradok.
— Talán magam is elbírnék ezzel az akasztó...
— Fogd be a szád s ne sértegesd ezt az embert,
nincs jogod hozzá. Mit mondtam? Azonnal menj! Becsüle­
tedre bízom, vájjon megteszed-e kötelességedet.
Taleb gyermek módjára engedelmeskedett. Futásnak
eredt s néhány perc múlva eltűnt alakja a domboldalt bo­
tó fák lombjai alatt.

8
Abd-el Káder egy kőre ült s szótlanul nézett a fölnyögö Bu-Nebinsra, ki dühtől eltorzult arccal, fogcsikor­
gatva igyekezett megszabadulni kötelékeitől.
— Kádi — szólt könyörgő hangon — bocsáss meg,
könyörülj rajtam s én alázatos, engedelmes, hü szolgád
leszek, — meghálálom nemes tettedet. Óh hallgasd, hall­
gasd meg esdó szavamat s oldjad fel kötelékeimet . . . Ah,
mily kegyes, mily végtelenül jó vagy te kádi. Megbocsátsz?
De mielőtt megkegyelmeznél méltatlan szolgádnak, nyújtsd
ide kezedet, hadd illessék csókkal bűnös ajkaim.
Abd-el Káder Bu-Nebins fölé hajolt. Kezével a hálál- '
kedó ozmánli kaftánjába nyúlt, kivette onnan az összehaj­
tott papirost s visszaült helyére.
Bu-Nebins arcaszine chaméleon módjára percrőlpercre változott. Szemei ijesztően forogtak üregeikben, szája
habzott s elkékült ajkai görcsösen rángatództak.
— Légy átkozott, ne- lássad soha a prófétát — ordí­
tott, vérrel befutott szemeit a kádira szegezve — édened
a mohirtlegyen taposd örökre a siráthot2) . . • Átkozott
légy,-átkozott nemzetséged.
A kádi befogta a füleit s elfordult, hogy ne lássa azt
az emberi alakjából kivetkőzött szörnyet.
— Parancsolj kádi, szólalt meg hála mögött Taleb
hangja, ki a két rendőrrel éppen e pillanatban érkezett meg.
Abd-el Káder fölkelt s Talebre mutatott.
Taleb nem vonakodott s türelmesen engedte kezeit
gúzsba kötni.
Annál több baj volt Btí-Nebinssal, ki rúgott, harapott,
mint egy ketrecbe zárt bestia. Ahol azonban nem fogott a
-szép szó, használt az ütleg, s Bu-Nebins végre is megadta
magát sorsának.
Lehorgasztott fővel haladt azon az utón, melyen még
mint a gazdag Abd-el Káder veje, a szép Gemila vőlegé­
nye szőtte a titokzatos, kifürkészhetetlen jövő terveit.
A tanács összeült s meghozta az Ítéletet Abd-el Ká­
der a középen foglalt helyet s vastag füstkarikákat bocsáj,) Mohirt — a kárhozottak helye.
,2) Siráth = beretvaélü híd a kárhozottak helyén.

tott olykor-olykor öblös, arannyal kivert csibukjából; két
oldalt mellette a turbános albirák néma hajlongással várták
a szigorú kádi megnyitó szavát.
Talebet s Bu-Nebinst behozták.
Abd-el Káder összehúzta sürü szemöldökét aztán felemelkedett ülőhelyéről s harsány hangon mondta ki az Íté­
letet.
— A törvény nevében! Talebet ujabbi szökésért 10
napi fogságra s az ezután elszenvedendő 24 botütésre .. .
Bu-Nebinst szándékos, előre megfontolt emberölés kísérle­
téért és lopásért kötél általi kimúlásra Ítélte a kegyes ta­
nács . . . Semmi beszéd, semmi ellenvetés — az ítélet jog­
erős.
. ,
Bu-Nebins összeroskadt a nem várt ítélet hallattára.
Úgy vitték ki a rendőrök sápadtan, megtörve, félholtan.
A tíz nap elmúlt s Taleb kiállotta a 24 kemény bot­
ütést egy jajj, egy szó nélkül. Mikor fölkelt Abd-el Káder
hozzá lépett s nyakába borulva, remegő hangon, sírva rebegte:
- ,
— Fiam, hü fiam ... te életemet mentetted meg s en
nem leszek hálátlan érte. Megajándékozlak egységed ön­
zetlenül szerető szívvel — Gemilám szivével. Áldjon meg
a próféta, legyetek boldogok . . .
S mig Taleb boldogan ölelte Gemilát keblére, az esd
szellő susogva himbálta Bu-Nebinsnak a temető melletti
cédrus ágán lógó holttestét.

HÁBORÚS költészet.
Nem tudok aludni.
(Irta: Adáth Eszter.)
Selymes, puha ölét nyugtató álomnak,
Elringató csókját mindhiába várom,

11

10

Égó szemeimet jaj hasztalan zárom.
Ébren vagyok, ébren,
Szörnyű éjszakákon.
Zengő csatatéren,
Megyek én is, futok, seregek nyomába,
Harctér közepébe, golyók záporába.
Hirtelen megállók, félaléltra vallva . . .
Egy jajkiáltás zug a nagy éjszakába.
Nem mehetek tovább, előttem a mező,
óriás, borzalmas, végtelen temető.
Olyan, mintha száz földrengés dúlt volna,
Drága ifjú hősök halálba omolva.
Itt maradtak messze, idegen határba,
Itt tört meg a szivük és egy pillantásra
Itt aludt ki éltük . . . Milyen volt az ára ?
Mivel tértek ők örök nyugovóra?
Milyen volt a szó, mely megfagyott az ajkon?
Sírva, fejem mélyen előttük meghajtom.
És zokogva végig járom a mezőket,
Virággal szórom e sohasem ébredőket.
És^fnegáldom őket ...
Oh e képek gyötrőn beültek szemembe,
Elfáradt, borongó, sötét nézésembe.
S nem tudom elűzni ...
Oly jó lenne már e harcok végét tudni,
Mert hasztalan az éj, hiába jó hajnal,
Nem tudok aludni.

, x

.

C

A förgeteges zord telet,
Hisz a te imád száll felém,
Isten veled!
\
Ne sírj! Ölellek újra majd,
Ha jó virágos kikelet
És az ibolya újra hajt.
Isten veled!
$
Meglásdd! Büszkén tekintsz reám,
Érem díszíti keblemet. .
Még egy búcsucsók s azután
Isten veled!

S ha elesném a harcban tán,
Őrizd meg az érdemjelet,
Mit visszahoz cimborám
Isten veled!
Mondj érttem néha egy egy imát
S e búcsucsókot ne feledd.
Ha a hivő tormbitát,
Isten veled!

hivatalos rész.
3030/916. tfsz.

R vitéz búcsúja.
(Irta: Feleki Sándor.)

A harci zászló int nekem,
Vészfelhö csüng hazám felett.
Csak még egy csókot, mindenem
S Isten veled!

Örömest fogom tűrni én,

Valamennyi áliami óvodának.

„Foglalkoztató eszközök beszerzése
tárgyában."
A vall, és közokt. miniszter urnák 1916. évi május hó
31-én 141827/915 sz. a. kelt rendeletében foglaltak szerint
az ovodai felüggelőbizottságok, az állatni óvodáknál elő­
forduló kisebb foglalkoztató eszközök hiángat eseent is a

13

12

vall, és közokt. miniszter úrhoz fordulnak engedélyezésért,
holott a kisebb költségeket igényelő kiadásokra, illetőleg
beszerzésekre, az ovodák évi költségvetésében, „vegyes
kiadások" címén előirányzott összeg kellő fedezetet nyújt.
Felkérem a felügyelőbizottságokat, hogy a jövőben az ol­
csóbb eszközöket, illetőleg tárgyakat a kimutatásban feltün­
tetett cégektől, a kimutatásban megjelölt árak mellett, az
említett fedezet terhére közvetlenül szerezzék be.

Kimutatás.
azon cégekről, amelyék a felsorolt áruk szállítására a Tan­
szermúzeummal szerződést kötöttek.

I. M. kir. állami gyermekjáték készítő iskola, Hegy­
bánya. 1. Állatutánzatok á. 17 K. 2. Nemzeti zászló á. 80 f.
IL A siketnémákat foglalkoztató ipari tanműhely igaz' gatósága, Vácz. 1. Gazdasági és kerti eszközök á. 5K 20 f.
2.
Hajtókarika á. 30 f. 3. Homokoskocsi á. 1 K. 4. Hintalóbeülhető á. 3 K 40 f. 5. Kugli báb á. 1 K 60 f. 6 Vesszőkötő állvány á. 2 K 10 f.

III. Pohátka Ede mintakészitó, Budapest, X„ Román-u.
12. 1. Gazdasági eszközök á. 3 K 80 f. 2. Fakard 2 drb.
keményfából á. 34 f. 3. I-ső sz. Frőbel doboz á. 35 f. 4.
Ugyanaz, nagyobb példányban á. 1 K 5 f. 5. II. sz. Frőbel
építő doboz á.35 f. 6. Ugyanaz,nagyobb példányban 1 K 5f.
7. Fakés á. 6 f.

IV. Bukács Kálmán cég, Budapest IV., Egyetem-u. 1.
1. Házieszközök és konyhaedények á. 16 K 20 f. 2. Lerakó
gyufavessző á. 30 f.
V. Fiatalkorúakat foglalkoztató műhely jótékony egyesület
Szeged. 1. Paraszt szobabútor festve á. 8 K. 2. Talicska á.
1 K. 3 Deszka puhafából á. 20 f.

VI.Késmárky és Illés cég, Budapest, VIII., Rákóczi-u.
és Sip-u. sarok. 1. Doboz honvéd á. 85 f. 2. Csákó papír­
ból á. 40 f. 3. Füzőlap, füzőszálakkal á. 45 f.

VII.

Liebner Zsigmond cég Budapest, V, Nagykorona-

u, 12. 1. Mosókészlet á. 8 K 50 f. 2. Trombita pléhből á.
35 f. 3. Homokjáték és kanál á. 90 f. 4. Bőrtestü baba á.
1 K 15 f. 5. Acélolló á.-44 f.
VIII. Germán János labdagyáros Zilah. 1. Bőrlabda
fekete á. 60 f.
*
,
IX. Bettelheim és Társa cég Budapest, V. Vilmos csá­
szár-u. 16. 1. Gummi labda á. 48 f. 2. Bőrdob á. 70 f. 3.
Tarsoly fából á. 25 f. 4. Fapuska rugós szerkezettel á. 50
f. 5. Füzőtü acélból á. 11 f. 6. Acélkes á. 32 f. 7. Gyékény
1 kgrmos csomagban á. 1 K 5 f. 8. Házi cérna szürke á.
48 f. 9. Színes házi cérna á. 50 ,f. 10. Színes forgács á.
30 f. 11. Ecset ragasztáshoz á. 5. f.
X. Steinfeld G. és Társa cég Budapest, VI. Figyelő-u.
4. szám. 1. öntösző kanná'bádogból, rózsával á. 1 K 40 f.
XI. Grósz és Goldmann cég Kispest, Rózsa-u. 25. 1.
Négyzetes lerakó tábla 3 cm. 100 db. á. 1 K 25 f. 2.
Egyenlőszáru háromszögű tábla 100 db. á. 1 K 20 f. 3.
Egyenlőszáru háromszögű nagyobb tábla 100 db. á. 1 K
85 f. 3 Színes körlap 3 cm. átmérővel á. 1 K 70 f. Ugyanaz
6 cm-es átmérővel á. 3 K 50 f.
XII. Károlyi György papirkereskedő cég Budapest, VI.
Deák Ferenc-u. 5. 1. Papircsillag különféle színben á.62f.
2. Színes papír fénytelen á. 13 f. 3. Vonalzó két db. (egy
kisebb és egy nagyobb) á. 33 fXIII. Auer Ignác cég Budapest, VEI. Rákóczi-u. 11 • *
1. Zászlópap.ros (piros, fehér, zöld) á. 1 K 10 f. 2. Külön­
féle színes selyem papiros á. 2 K 35 f. 3. Színes kartonlap
á. 99 f. 4. Dextrín á. 1 K 5 f.
XIV. Lohonyái J. papirkereskedő cég Budapest, VI.,
Vörösmarty-u. 35. 1. Csomagoló papiros szürke 1000 ív á.
22 K 22 f.
XV. Szárazvámi krétagyár Szárazvám. 1. Ceruza 2-gs
számú á. 27 f. 2. Színes ceruza (doboz) á. 45 f. 3. Fehér
kréta (doboz) á. 11 f. 4. Színes kréta (tet) á. 90 f.
XVI.
Marx és Mérei cég Budapest VI., Bulcsu-u.

15

14

1. Kiütővas, félcsillag á. 85 f. z
XVII.
Erdély és Szabó cép Budapest, Baross-u. 21. 1
Lyukasztóvas á. 1 K 35 f.
XVIII Zsolnay gyárak budapesti üzletvezetósége Bu­
dapest, VI., Andrássy-u. 47. 1. Kis porcellán csésze a. 6 f.

XIX Vasvármegyei árvaház igazgatósága Szombathely.
1. Vasvármeggei gyújteméng (10 db. faház 2 db. templom,
1 istálló fából, 1 disznóól vájuval, 1 galambhaz, 2 db. hu,
3 db. leány, 1 bohóc, 1 liba, 1 kacsa i kecske 1 lo hu­
szárral, 1 nyúl, 1 tehén, 1 gémeskut, 8-10 fa) a. 21 K.
XX. Székesfehérvári kir. javító intézet igazgatósága
Székesfehérvár. 1. Ráülhető hintaló á. 12 K 25 f.

Szolnok, 1916 julius 12.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2872/916 tfsz.

Valamennyi népoktatási intézetnek.

Karácsonyi szeretetadományok tárgyában.
A ^Hadsegélyző Hivatal* központi vezetőségétől f. é.
junius hó 16. kelettel a következő levelet kaptam:
«Amikor az „1915 Karácsony a harctéren* javára
történt iskolai gyűjtést jelen átiratunkkal végkép lebonyolitottuk, nem mulaszthatjuk el, hogy a Királyi Tanfelügyelő­
ségnek és Jász-Nagykun-Szolnok megye érdemes tanitói
karának a harctéren küzdő véreink és azok hátramaradottai
nevében hálás köszönetét mondjunk.*

Kérem szives tudomásul véfelét. ,
Szolnok, 1916 julius 1.

kir. tanfelügyelő.

3049/1916. tfsz.
Valamennyi polgári iskola igazgatóságának.

Magántanulók javítóvizsga ideje tárgyában.
A vall, és közokt. miniszter urnák f. é. junius 29-én
66244 számú rendeletére további eljárás végett értesítem
Címet, hogy Óméltóságának nincs észrevétele az ellen,
hoqy azok a polgári iskolai magántanulók, akik a karácso­
nyi magánvizsgálati határidőben legfeljebb három tantárgy­
ból kaptak elégtelen osztályzatot, a húsvéti iskolai szun-<
időben, azok pedig akik a tanévvégi magánvizsgálati határ­
időben utasittattak javitóvizsgálatra, a következő tanév elejen
tehessenek szabályszerű javitóvizsgálatot.
A javitóvizsgálat idejére vonatkozó javaslat a vizsgázó
tanulók számával együtt nálam mindég oly időben jelen­
tendő be, hogy vizsga elnök kiküldése iránt intézkedhessen!,
anélkül a javító vizsgálat érvénytelen.
Szolnok, 1916. évi julius 14.

Györffy József

Györffy Jozsei
kir. tanfelügyelő.

2885/916. tfsz.

-

Valamennyi állami iskolai gondnokság, illetve községi
iskolaszéknek.

Napközi otthonok szervezése tárgyában.
A vall, és közokt. miniszter urnák f.é. junius hó 23-án
kelt 76754 számú rendelete szerint a munkába járó anyák
gondozás nélkül maradt gyermekeinek védelmére a m. kir.
belügyminiszter ur f. é. junius 8-án 72078 sz. alatt vala­
mennyi törvén yhatóság közönségéhez intézett körrendele­
tében elrendelte, hogy minden törvényhatóság területén az
ott működő jótékony egyesületek, intézetek és a társadalom
arra illetékes tényezőinek bevonásával napközi otthonok
szerveztessenek.
A belügyminiszter urnák ez a nagyfontosságu rendel­
kezése nem hagyja figyelmen kívül az elemi népiskolákat
és azok tanitószemélyzetét sem. Ezért tekintettel azokra a
nagy érdekekre, amelyek a szóban levő napközi otthonok

-

16

létesítéséhez és helges működéséhez fűződnek felh vöm
Címedet, gondoskodjék róla, hogg az állami es ko g
elemi népiskolák helyiségei akár egeszen akar részben,
amint ezt a szükség kivánja, az ilyen napköz! otthon ré­
szére átengedtessenek mindenütt ott. ahol a napközi otthon
elhelyezése másképen megfelelően biztosítva nem volna.
A szükséges helyiségek átengedése e célra a nagyszünidő tartamira ihetőleg a szorgalmi idő beáhtáig történ­
jék azzal a megjegyzéssel, hogg az
1h«'k
az iskolai év megkezdése elölt meg olg időben adandók
vissza hogy azokban a szükséges tisztogatást a tamtas
megkezdésének hátráltatása nélkül lehessen foganatosítani.

A szervezett napközi otthonok vezetésére valószínű­
leg az elemi iskolák tanítónői, a tanítok felesegei, vagg
ezek családjainak felnőtt női tagjai fognak felkeretm.
Ezért gondoskodjék Cim arról is, hogg az allami es
községi népiskolai tanítók az ilgen megkeresésnek készsé­
gesén eleget tegyenek és a vállalt vezetést az illetők lelkiismeretesen teljesítsék.
As átengedett állami és községi elemi népiskolai he­
lyiségekről kimutatás készítendő és az f. év szeptember o
1-iq ide felterjesztendő. Ebben a kimutatásban közölje azt
'is hogy a napközi otthont a tanitónő. vagy a tanító feleséoe vaqu a tanítók valamely családtagja vezette-e.
Ez a körülmény a XX. számú kimutatásban is felem­
lítendő az illető tanítónál, hogy a segélyek kiosztásánál ez
a szolgálatkészség és buzgóság méltányolható legyen.

Szolnok, 1916. évi julius hó 1.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

2921/1916. tfsz.
Valamennyi elemi, gazdasági- és iparostanonciskola
igazgatóságának.

17

Kertész tanulók beiskolázása tárgyában.

A vall, és közokt. miniszter urnák f. é. junius 26-án
kelt 51769 számú rendelete szerint a m. kir. földmivelésügyi miniszter ur által a kertésztanulók kiképzésére és a
kertészsegédi képesítésre vonatkozólag kiadott «Szabályzat*
7. §-a értelmében minden kertésztanuló köteles az illető
községben fennálló általános vagy gazdasági ismétlő isko­
lát, illetve az iparostanonciskolát látogatni és a kertészet
összes ágainak alapvonalait magábafoglaló «Kis Kertész*
cimü útmutatóból a képesítő vizsgára elkészülni.
Erről Címet tudomás és további eljárás végett olg fel­
hívással értesítem, hogy a kertésztanulókat a «Kis Kertész*
kötelező használatára évről-évre rendszerint már a beiratás
alkalmával figyelmeztesse és egyúttal hozza tudomásukra,
hogy szóbanforgó útmutatót az «Országos Magyar Kerté­
szeti Egyesület* díjtalanul bocsátja rendelkezésükre.

Szolnok, 1916. évi julius 4.

- Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Harangjaink búcsúztatása.
Irta: Oreskq Dezső.
Könnyes szemmel veszünk körül,
Szivünk, lelkünk megremeg:
Bizakodó őserővel
Bucsuzkodunk tőletek.
A szent eszköz szent célt szolgált,
Szent célért küzd ezután,
Szelíd szavú harangokból
ömlik most majd bősz orkán l

Imára serkentő szavú
Melódiás zengéstek
Elnémult, hogy megszólaljon

18

— S hiszünk Istent, nem késtek —
Bömbölve osztani halált
Elleneink sorában
Megmutatni, hogy a magyar
Sohase lesz hazátlan 1!
Sok száz halált sirattatok
S figyeltetek veszélyben;
Itt az idő megtorolni
Mindent az ellenségen 1
Kiáltsátok elrettentőn
Szemükbe, ki megzavart:
Horda, torpanj s hullj a porba,
Soh’se bántsd te a magyart!!
S ha az ellent rendre vágva
Ismét béke leng rajtunk,
Alföldi szép rónáinkon
Ismét békén aratunk,
Visszaszállva tornyainkba
Veletek zeng sok árva:
Glória neked Istenünk!!
üdvözölt légy Szűz Mária!!

3074/1916. tfsz.
*
Valamennyi polgári és elemi iskolának.

Az Eötvös alap tagjai sorába való belépés
tárgyában.
Az Eötvös-Alap f. é. julius havában megjelent «hivatalos értesitőjé»-ből kitünüleg megállapítható, hogy az álta­
lánosan bekövetkezett nagymérvű drágaság dacára, a gondaira bízott, a tanítók otthonában elhelyezett fiaink ellátá­
sáról, az egyesület teherviselését meghaladó áldozatok meg­
hozásával, a múltban akadálytalanul gondoskodott s a jö­
vőben gondoskodni fog.
Jól lehet, zz 1915/16 tanév kezdetén, az elnökség a

19

í

háztartás egyensúlyát biztosítandó, a napi étkezést egysze­
rűsítette ugyan, de e körülményt mindnyájan megértjük és
megnyugvással fogadjuk, mert a mi itthoni háztartásunkat egy­
szerűbbé tenni kényszeritette, a mindnyájunkat egyformán
érintő kényszerhelyzet.
A tanítók budapesti és kolosvzári Házában 270tanitógyermek nyer évi-teljes ellátást s azonkívül a tanító tagok
jó tanuló gyermekeit jutalomban, az arra ráutalt tanító tagok
évi 100—150 K segélyezésben részesíti.
Az ellátásra, jutalmazásra, segélyezésre az 1916/17.
tanévre összen 208528 korona van előirányozva.
Hogy az óriási kiadások miatt, tanuló fiaink ellátása
fennakadást ne szenvedjen, hogy tanulmányaik folytatásában
ne zavartassanak, a saját érdekeinket tartva szem előtt az,
«Eötvös-Alap» tagjai sorába minden tanítónak, tanítónőnek
be kellene lépnie. Az évi csekély 2 K tagsági díjjal az
Eötvös Alapot támogatjuk és jogot szerzünk arra, hogy a
magunk, vagy a tanító társaink gyermeke, a felsőbb isko­
lákat is a legcsekélyebb megterheltetésünk mellett, a legjobb
ellátásban, gondozásban részesülés megnyugtató tudatában,
látogathassa, tanulmányait befejezhesse.
v
Ezúttal felkérem vármegyém összes tanitóit-tanitónőit,
hogg az «Eötvös-Alap» tagjai sorába mindnyájan belepni
szíveskedjenek.
Szolnok, 1916. julius hó 15.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

_

3092,916. tfsz.

Valamennyi áll. elemi iskolának

♦Tanügyi Útmutatás* ajánlása tárgyában.
Dr. ósz Béla és Pethes Gyula «Tanügyi Útmutató*
címmel egy redkivülien ügyes kézikönyvet írtak, amelg az

20

elemi iskolák adminisztrációjára s a tanerők személyi ügyei
elintézésére vonatkozólag az összes tudnivalókat megadja,
úgy hogy ezen könyvecske nyomán haladva, a téves jelen­
tésekből s hiányos felszerelésekből származó sok felesleges
iratváltás elmarad és az ügyek gyorsabb elintézése lehet­
séges lesz.
A könyvecske a Pestalozzi iskolai rendtartási naplók
kiadóhivatalában (Budapest, V. Nádor-utca 13. sz.) jelent
meg — és ára (1 K) — oly csekély, hogy az úgy az iskolai
hatóságok, mint a tanerők által, minden nagyobb megterheltetése nélkül beszerezhető.
Szolnok, 1916. évi május hó 15-én.

Györffy József
kir. tanfelügyelő.

Kérelem.
Komoly veszély fenyegeti a vármegyei általános tanestület pénztárát, mert a tagok jelentékeny része kötele­
zettségének nem tesz eleget. Kartársi szeretettel felkérem
azért a J-N-K-Szolnok vármegye általános tantestületének
összes hátralékos tagjait, szíveskedjenek az 1914. és 1915.
évre esedékes tag- és temetkezési dijakat a lehető legrö­
videbb idő alatt a testület pénztárnokának, — Muhy Sándór kartársnak Szolnok — megküldeni.
Tájékozásul közlöm, hogy az 1914. évi hátralékosok
3 kor. tagdíjjal és 3 kor. temetkezési járulékkal —, az 1915.
évi hátralékosok pedig 3 kor. tagdíjjal és 5 kor. temetke­
zési járulékkal tartoznak.
Malatinszky Lajos
vm. tantestület alelnöke.

Halálozás. Szabó János nyug. ref. tanitó folyó hó
17-én esti 6 órakor életének 77-ik, boldog házasságának
54-ik évében hosszas szenvedés után jobb létre szenderült.
A tiszaföldvári temetőben helyezték örök nyugalomra.
Nyugalma legyen csendes!

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLN KI NÉPMŰVELÉS

1915.szept.10-1916.jul.25.

/8.évf./.

l-19.szam.